text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Még 2014-ben mondta Mészáros Lőrinc a Heti Válasznak: abban, hogy eljutott idáig, „bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye”. A már sokszor idézett mondatban tényleg lehet valami, hiszen a százmilliós és a milliárdos építőipari közbeszerzéseken az átlagosnál is nagyobb szerencséje van, Orbán Viktorral sokszor mutatkoznak együtt, és most a Jóisten is rákacsintott, mivel a Szombathelyi egyházmegye által kiírt közbeszerzésen a milliárdos polgármester-nagyvállalkozó új cége szeptember közepén egy bruttó 1,05 milliárdos építőipari beruházást nyert konzorciumi partnerével. Mészárosék a West Hungária Bau Kft.-vel közösen állíthatják helyre a szombathelyi püspöki palota lebombázott épületrészét, illetve dolgozhatnak a tetőhéjazaton és a homlokzaton.
Együtt
A felcsúti polgármester a Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.-vel száll be a beruházásba, mint konzorciumi tag – derül ki a kozbeszerzes.hu-n közölt adatokból. A Mészáros-birodalom egyik legújabb vállalkozása idén júniusban alakult, alig több mint egy hónappal később már jelentkezhettek is a szombathelyi beruházásra. Mindez azért érdekes, mert a vállalkozás az Opten céginformációs rendszer szerint csupán egy alkalmazottal működik. A zrt. főtevékenysége „lakó- és nem lakóépület építése”, de út, autópálya, híd és alagút kialakítására is bejegyeztették magukat, és ha akar, Mészáros Lőrinc visszatérhet a kezdetekhez, ugyanis gázszerelésre is regisztrálták a Fejér B.Á.L.-t. A vállalkozás részvényesei a hvg.hu értesülései szerint Mészáros Lőrinc, a felesége és egyik lányuk, Beatrix. Az új vállalkozás ugyanarra a felcsúti címre lett regisztrálva, ahol a cégbirodalom harmadik legnagyobbja, az R-Kord Építőipari Kft. működik.
A püspöki palota 2010-ben
Az egyházmegye által kiírt közbeszerzés szövegében meglehetősen szűkszavúan nyilatkoznak az elvégzendő munkákról. Azon kívül, hogy a püspöki palota lebombázott épületrészének, illetve a tetőhéjazat és a homlokzat helyreállítása lesz a feladat, csupán annyit írnak, hogy „az új épületrész összes hasznos alapterülete 652,54, míg a meglévő épület átalakítással érintett hasznos alapterülete 969,50 négyzetméter”. A beruházásra Mészáros Lőrincéken kívül még a zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. és a veszprémi VEMÉV-SZER Építő és Szerelőipari Kft. pályázott. A legolcsóbb, bruttó 1,05 milliárdos ajánlatot a Fejér B.Á.L. és a West Hungária Bau adta, az utánuk következő ZÁÉV 1,1 milliárdért vállalta volna el a munkát. A szombathelyi megbízást a felcsúti milliárdos új családi vállalkozása egyedül nem tudná elvégezni, ugyanis nem rendelkezik a szükséges referenciákkal, ezért is lehetett szükség a West Hungária Bau Kft. tapasztalatára. Utóbbi cég a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amely megvette a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a részesedését a közvilágítási uniós projektek sokaságát megnyerő Elios Innovatív Zrt.-ben. Mészárosék konzorciumi társa az építési beruházásokban meglehetősen jól teljesített az utóbbi időszakban, egyebek közt a Várkert Bazár rekonstrukciójában is szerepet kapott. | Patinás egyházi épületet hozhat rendbe egymilliárdért Mészáros Lőrinc | Milliárdos közbeszerzést kapott Mészáros Lőrinc friss építőipari cége. A Fejér B.Á.L. Zrt.-t és partnerét a Szombathelyi egyházmegye bízta meg a püspöki palota helyreállításával. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/segit-a-joisten-patinas-egyhazi-epuletet-hozhat-rendbe-egy-milliardert-meszaros-lorinc-96564 | 2015-09-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Felavatták Tordán a német Stada új gyógyszergyárát, írta Ziua de Cluj. A 70 ezer eurós zöldmezős beruházást a román kormány mintegy 20 millió euróval támogatta.
A két év alatt felépített gyár 30 ezer négyzetmétert foglal el a 100 ezer négyzetméterből, amelyet a német cég megvásárolt a tordai Arieş Ipari Parkban.
A lap szerint a gyárnak kb. 300 alkalmazottja és kilenc automatizált gyártósora van, amely 12-re bővíthető. Az éves gyártási kapacitás 150 millió doboz gyógyszeripari termék. A tervek szerint a termékek 20 százalékát Romániában értékesítik, 80 százalékát pedig exportálják.
A Stada Arzneimittel AG 120 országban forgalmazza a termékeit, 17 gyára és több mint 11 ezer alkalmazottja van világszerte. | Gyógyszergyárat avattak Tordán | A legnagyobb romániai gyógyszeripari zöldmezős beruházást a román kormány 20 millió euróval támogatta. | [
""
] | 0 | https://transtelex.ro/penzcsinalok/2024/10/30/stada-torda-gyogyszergyar | null | true | null | null | Transtelex |
„Felháborító az, hogy nagyon sok esetben azzal lehet kikerülni a köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, hogy alapvető tevékenységeket például ügyvédi irodáknak szervez ki, miközben fizet egy jogi apparátust, önkormányzati vagy állami szervek tömkelege” – fogalmazott a politikus.
Schiffer András elmondta, ősszel, az új polgári törvénykönyv vitája során javasolni fogják, hogy a jövőben ne lehessen visszaélni bizalmas információkkal; jó erkölcsbe ütközővé minősítenék azt, ha valaki ilyenekkel a saját hasznára él vissza.
Úgy fogalmazott: a cél az, hogy szankcionálhatóvá, bírói úton megsemmisíthetővé váljanak azok a szerződések, amelyeket csak azért köt meg valaki, mert "közel van a húsosfazékhoz", meghallott valami információt, és annak birtokában vásárol.
A politikus szerint "valójában a Fidesz-kormány távolról sem akarja kiseprűzni az offshore-lovagokat ebből az országból", miközben az elmúlt húsz évben a magyar államadósság két és félszeresét "szivattyúzták" ki külföldi adóparadicsomokba vagy offshore-trükkökkel. Közölte: "az a kérdés igazából az Orbán-kormányhoz, hogy meddig hagyják kifosztani ezt az országot”. Hozzátette, ezért az LMP arra készül, hogy ha ehhez megkapja a választók támogatását: "legyenek azok bármilyen színűek, az offshore-lovagokat minden tekintetben elsöpörjük a közpénzek, illetve a közvagyon környékéről”.
Schiffer András szerint ennek része, hogy ilyen céggel nem lehet társtulajdonos az állam vagy valamely önkormányzat, ez utóbbiaknak pedig nem dolgozhat olyan személy, aki "bármilyen módon érdekelt egy offshore cégben". Megjegyezte, kérdésekkel fordulnak a győri városvezetéshez az önkormányzatnak egy a hvg.hu által a múlt pénteken megírt telekügyletével kapcsolatban, az ezekre adott válaszok ismeretében döntenek a további lépésekről.
Az írás szerint egy olyan területben lett társtulajdonos az önkormányzat, amelynek fennmaradó részét egy offshore hátterű cég szerezte meg. Hozzátették, a termőföldből ipari-kereskedelmi területté minősítő földhivatali határozatban már az szerepel, hogy az átminősített ingatlan "előreláthatólag a bővülő Audi gyár további sikeres működését hivatott kiszolgálni".
Ezzel kapcsolatban Schiffer András megjegyezte: az a jogcím, amellyel az önkormányzat tulajdonostársa lett egy telekben egy a cikk szerint offshore hátterű vállalkozás, sem a magyar polgári jogban, sem az ingatlan-nyilvántartási szabályokban nem létezik. Ez a megoldás azonban arra alkalmas, hogy ne adásvétel történjen, így a tulajdonostárs ne élhessen elővásárlási jogával.
Egyebek mellett arról tudakozódtak, tudta-e az önkormányzat, hogy a terület lehet az Audi logisztikai park egyik lehetséges helyszíne, vagy azt, hogy "offshore hátterű cég" lett a tulajdonostársa, a város miért nem élt elővásárlási jogával, illetve tervez-e jogi lépéseket az ügyben. | Itthon: Durva összeférhetetlenségi szabályokat akar az LMP | Az LMP azt javasolja, hogy "kőkemény összeférhetetlenségi szabályok" vonatkozzanak az állami, önkormányzati és közcégekkel rendszeres jelleggel szerződőkre – mondta Schiffer András, a párt országgyűlési képviselője hétfői, győri sajtótájékoztatóján. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120827_Durva_osszeferhetetlensegi_szabalyokat_ak | 2012-08-27 16:30:00 | true | null | null | HVG |
A vesztegetésnek ellenálló hatékony intézkedéseket célzó kezdeményezés több nagy német vállalattól indult ki - közölte Michael Harms, az Orosz-Német Kereskedelmi Kamara elnöke.
"Ha a vállalatok bejelentik, hogy többé nem szándékoznak a vesztegetéssel élni, akkor remélni lehet, hogy senki sem fordul hozzájuk kenőpénzért" - tette hozzá. Harms hozzátette, hogy konkrét terveket dolgoznak ki a kereskedelmi szabályok betartásának ellenőrzésére, erre a célra egy külön ügynökséget hoznak létre.
A RIA Novosztyi értesülése szerint várhatóan több mint ötven vállalat írja alá a dokumentumot, köztük a Siemens, amely korábban jelentős vesztegetési botrányba keveredett Oroszországban. | Megígérik, hogy nem fizetik le a hivatalnokokat - Megegyezés Oroszországban - Világgazdaság | Az Oroszországban működő legnagyobb nemzetközi vállalatok vezetői szerdán kötelezettségvállalást írnak alá arról, hogy nem vesztegetnek meg orosz hivatalnokokat - jelentette kedden a Vedomosztyi című orosz üzleti lap. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2010/04/megigerik-hogy-nem-fizetik-le-a-hivatalnokokat-megegyezes-oroszorszagban | 2010-04-20 14:15:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Nemcsak az előző kormány által megkötött tanácsadói szerződéseket vizsgálja felül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) új vezetése, hanem a nagy összegű lelépési pénzek ügyében is ellenőrzést indít, különös tekintettel az olyan kifizetésekre, ahol csupán az egyik állami intézményből a másikba távozott a búcsúpénzzel kistafírozott vezető – értesült lapunk. Ilyen ügy Csanádi Ágnesé, a VÁTI korábbi vezérigazgatójáé, aki jelenleg a Regionális Fejlesztési Holding vezérigazgató-helyettesi posztját tölti be.
A területfejlesztéssel foglalkozó VÁTI Nonprofit Kft. az uniós fejlesztési programok egyik közreműködője. A száz százalékban állami tulajdonú céget Csanádi Ágnes 2004 nyarától irányította. A vezérigazgató a társasághoz az államigazgatásból érkezett, az akkor Burány Sándor szocialista politikus vezette munkaügyi minisztériumban volt közigazgatási államtitkár. Csanádit öt évre nevezték ki, ám munkaviszonya idő előtt megszűnt, így a vezérigazgató 2008. április elsejével távozott a VÁTI-tól, méghozzá közös megegyezéssel. | Botrányos lelépési pénzek | Kivizsgálja az NFÜ új vezetése az uniós pénzeket osztó háttérintézményeinél történt nagy összegű kifizetéseket. Ilyen Csanádi Ágnes, a VÁTI volt vezérigazgatójának esete, aki távozásakor 34,5 millió forintot kapott, holott a szektoron belül működő másik állami cégnél, a Regionális Fejlesztési Holdingnál folytatta munkáját. Mindkét szervezetnek az állami vagyonkezelő a tulajdonosa. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/07/botranyos-lelepesi-penzek-2 | 2010-07-16 06:56:22 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Öt fontos gondolat a podcastból:
(1) Simor András, az MNB korábbi elnöke szerint a gazdasági növekedés egy kormány számára mindig fontos. Hisz ezen keresztül tudják az emberek jólétét növelni, ami nagyban befolyásolja, kire szavaznak a következő választáson. Mivel 2023-24-ben nem volt gazdasági növekedés, 2026-ban pedig választások lesznek, ezért érthető, hogy a kormány mindent elkövet, hogy felpörgesse a gazdaságot. A friss negyedéves rossz GDP adatokból nem érdemes hosszútávú következtetéseket levonni, mert ez változhat. Inkább azt kell nézni, hogy 2019 vége óta az átlagos növekedés 1,2 százalék, ami összehasonlítva az EU 1 százalékával — senkit se tévesszen meg a két érték szám szerinti közelsége —, nem igazán fényes teljesítmény. Ha ilyen ütemben zárkózunk fel, az európai átlagot nagyjából száz év múlva érjük el.
(2) Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentését, miszerint 2028-ra a minimálbér 1000 euró, a bruttó átlagkereset pedig 1 millió Ft- lesz, nehéz értékelni, hiszen különböző számokat pedig könnyű bemondani. Az tény, hogy ha nincs megfelelő mértékű növekedés a gazdaságban, a cégek nem tudnak bért emelni. Simor András szerint nincs olyan, hogy gazdasági semlegesség. A semlegesség amúgy katonai fogalom, azt jelenti: nem állok egyik oldalon sem. A kormány azonban erről mást gondol, valószínűleg azt, hogy mind a két oldallal üzletel.
(3) A gazdasági növekedés szempontjából nagyon fontos lenne, hogy miként lehet hazahozni az EU-s forrásokat. Mivel folyamatosan bőszíjuk az Európa Uniót, ezzel folyamatosan csökkentjük a valószínűségét annak, hogy az EU-s források felszabaduljanak. Pedig Magyarország éves GPD-jének 3 százalékát teszi ki, ráadásul ajándékpénz.
(4) Jövőre élénkül a magyar gazdaság, állítja Simor András. Ennek oka, hogy idén az EU 1 százalékos gazdasági növekedést vár, miközben több uniós kulcs ország gazdasága már felgyorsult. Mivel Magyarország export fókuszú ország, a külső piacok erősödése segít a fejlődésben. Közben idén 10 százalékos reálbér növekedés volt, amit az emberek előbb-utóbb el fognak költeni, jó részét remélhetőleg magyar boltokban. De tegyük hozzá: az utóbbi két évben padlón volt a magyar gazdaság, ahonnan viszonylag könnyű visszapattanni.
(5) A kormány túlságosan beavatkozik abba, hogy milyen gazdasági szektorok és szereplők kapnak támogatást, illetve növekedési lehetőséget. Így az elmúlt időszakban csak az elektromos autókra és az akkumulátorra fordítottuk szinte az összes tűzerőnket és erőforrásunkat. Ez pedig olyan kockázatot jelent, amire egy országnak nincs szüksége. Simor András abban is biztos, hogy lesz pénz a 2026-os választási költekezésre, a kérdés csak az, hogy forrásokat vesz el valahonnan a kormány vagy elengedi a költségvetési hiánycélt. | Simor András: Nincs olyan, hogy gazdasági semlegesség | A Nemzeti Bank volt elnöke szerint a kormány mást ért ezalatt, mint a szótár. Biztos abban, hogy jövőre élénkülni fog a magyar gazdaság, és hogy a kormány így vagy úgy, de megtalálja a választási költekezés forrását. Míg az előbbi külső tényezők eredménye lesz, az utóbbi a belső kockázatokat növeli. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/cimlap-podcast-simor-andras-gazdasag-semlegesseg-nemzeti-konzultacio-novekedes/33182077.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Nagy bajokat talált az Állami Számvevőszék a Magyar Állami Operaház gazdálkodásának ellenőrzésekor - írja honlapján az ÁSZ. A számvevőszék az Operaház gazdálkodásának 2012 és 2015 közötti időszakát ellenőrizte, és azt találta, hogy
a Magyar Állami Operaház belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.
A vizsgált időszakban az Operaháznál probléma volt, hogy
nem volt szabályzat arra, hogyan számolja el az önköltségeket;
ahogy arra sem, hogy hogyan szervezze és bonyolítsa le a közbeszerzéseket;
nem volt kockázatkezelési rendszere;
nem volt ellenőrző rendszere arra, hogy a projektek megvalósítását nyomon lehessen követni;
és nem építették ki az olyan kötelező kontroll rendszereket, amelyek biztosítanák a közpénzek átlátható elköltését.
A belső ellenőrzésre ugyan kialakított egy rendszert az Operaház, de azt már nem működtette rendesen. Ezen kívül a bevételek beszedése és elszámolása és a "kiadási előirányzatok felhasználása" sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Például nem kérték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő engedélyét olyan beruházásokhoz, amiről az MNV-nek tudnia kellett volna és nem kötött vagyonkezelési szerződést olyan, 25 millió forintnál drágább tárgyi eszközök vásárlására, amire kellett volna.
Baj volt az Operaház új műhelyházának és próbacentrumának létrehozásához szükséges beruházásokkal is, ezek az ÁSZ szerint nem voltak elég átláthatók és elszámoltathatók, ezért az "eredményes megvalósítása szempontjából magas kockázatokat" hordoznak
A vizsgálat lezárta után az Állami Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének három, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának tizenhét javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. | ÁSZ: Rosszul gazdálkodott a közvagyonnal az Operaház | ÁSZ: Rosszul gazdálkodott a közvagyonnal az Operaház - Se átlátható, se hatékony, se szabályszerű nem volt az, ahogy az Operaház évekig költötte a közpénzt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/06/allami_szamvevoszek_operahaz_kozpenz/ | 2018-09-06 14:18:00 | true | null | null | Index |
Másfél milliárd forintra pályázhatnak civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alap szakmai pályázatain – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklós, talán a pályázók körére utalva, köszönetet mondott azoknak a civil szervezeteknek, amelyek "valóban a civil világot" támogatják, és "nem kerítést akarnak bontani, nem az illegális migrációt akarják törvénytelenül segíteni, nem az anarchiát, illetve a felfordulást akarják az országban". | Pályázat "baráti" civileknek | null | 1 | https://nepszava.hu/1149122-palyazat-barati-civileknek | 2017-12-30 05:11:00 | true | null | null | Népszava |
|
A szerző a Makronóm újságírója.
Szeptemberben 19, októberben pedig 21 százalékra emelte az alapkamatot az orosz jegybank. A nyugati pénzügyi körökben a szankciós csapások mesteri kivédése miatt csak Pusztító néven emlegetetett Elvira Nabiullina akkor úgy fogalmazott: az orosz gazdaság idei növekedése az egyre nagyobb háborús kiadásokkal párosul, utóbbi azonban tovább nyomja az inflációt, ami nem mutatja az enyhülés jeleit. A cél a 4 százalék elérése (szeptemberben majdnem 9,5 volt), ennek érdekében a jegybank folyamatosan emelni fogja az alapkamatot. Bár a központi bank elnöke 2026 első felére várja az infláció cél elérését, az orosz oligarcháknak és cégtulajdonosoknak úgy tűnik, már nincs türelmük kivárni, amíg Nabiullina végez a feladatával, és úgy döntöttek, eltűntetik a jegybankból a nőt, akitől még Putyin is tart .
Az elmúlt hetekben orosz üzleti körökből egyre nyíltabban kritizálják a jegybankelnök személyét és módszerét, felerősítve a pletykákat, amelyek szerint Nabiullina nem képes kezelni az inflációt, ezért távoznia kell a hivatalából. A kérdés az, Putyin fülét mennyire zavarják a suttogások, és hajlandó lesz-e az ország leggazdagabb üzletemberei miatt meneszteni személyes pártfogoltját, azt az embert, akinek a szankciók elleni védekezését még a nyugati szakemberek szerint is tanítani lehetne.
Az az elképesztő gyorsaság és hatékonyság, amellyel Moszkva el tudta és tudja hárítani a Nyugat folyamatos, immár egyre kimerültebb szankciós próbálkozásait, nem jöhetett volna létre, ha nincs Putyin körül az a technokrata vezetői elit , amely két dolgot tett 2022 februárja előtt: egyfelől minden képességét bevetette, hogy lebeszélje az elnököt a háborúról, másfelől mindent megtett azért, hogy felkészüljön arra. Amikor pedig elkezdődött, tervszerűen, lépésről lépésre végre is hajtották azt a stratégiát, amelyről remélték, hogy nem kell majd használniuk.
Ennek volt ékes példája az orosz jegybank vezetője, aki a háború kitörésekor két azonnali, már jól előkészített döntést hozott, amivel pár hét alatt túl is lendítette Oroszországot a legnehezebb időszakon: egyfelől limitálta a hitelintézeteknek a kifizethető készpénzek összegét, ezzel elkerülte a bankrendszer összeomlását, másfelől a pénzügyi szankciók és a rubel zuhanásának kivédésére egyetlen mozdulattal 9,5 százalékról 20-ra emelte az irányadó alapkamatot, megőrizve ezzel a nemzeti fizetőképességet.
Az időnyerést az orosz gazdaság maximálisan kihasználta, Nabiullinának pedig annyira jól sikerült zárva tartania az ajtót, hogy néhány hónappal később el is kezdhette annak fokozatos kinyitását: 2022 szeptemberében az alapkamatot már 7,5 százalékra húzta vissza, az pedig majd egy éven keresztül stagnált. A hatalmas kormányzati kiadások azonban az árak megugrásához vezetnek, és arra kényszerítik a központi bankot, hogy újra és újra kamatemelést hajtson végre az infláció letörése érdekében.
Az orosz üzleti szféra az elmúlt években elismerte Nabiullina kvalitásait, és többnyire csendben maradt, amikor megkezdődtek a kamatemelések. A számok és adatok a jegybankelnök mellett álltak: a szankciók tízezreivel sújtott, páriává vált Oroszország (amelynek a gazdasági összezuhanását - a büntetőintézkedések következtében - a háború kitörése után fél évre saccolták) tavaly 3,6 százalékos növekedést produkált.
Idén az IMF 3,2 százalékot jósol, jövőre pedig 1,5-öt.
Még a lassulást látva is döbbenetes az a teljesítmény, amelyet az ottani gazdaság és pénzügyi szektor produkál: az idei növekedés a 2010-es évek eleje óta a legjobb, a munkanélküliség történelmi mélyponton áll, a rubel pedig, ha nem is szárnyal, de stabilan tartja magát. Tavaly az orosz gazdaság vásárlóerő-paritáson Németországot, idén pedig Japánt utasította maga mögé, ezzel a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált. Ennek köszönhetően a fogyasztói bizalom történelmi csúcsra ugrott: az oroszok a pánikmegtakarítások helyett elkezdtek költeni, a belföldi turizmus, a szolgáltatások és a luxuscikkek iránti igény is felpörgött.
A 2013 óta hivatalában lévő Nabiullina három nagy árfolyamválságot védett ki a kamatemelésekkel eddig: egyet a Krím 2014-es annektálása után, egyet 2022 márciusában, a háború kitörését követően, egyet pedig tavaly nyáron. A mostani, 21 százalékos szintre emelés azonban az a lélektani határ volt, aminek az átlépését az orosz üzleti élet főszereplői már nem tudnak mosolyogva nézni.
A napokban egyre többen emelték fel a szavukat a szerintük ész nélküli kamatemelések ellen. Alekszej Mordasov milliárdos, a Szeversztal acélipari konszern tulajdonosa visszafogott indulattal úgy fogalmazott: mindenki érti, hogy az infláció letörése érdekében kamatemeléseket kell végrehajtani, ám "olyan helyzetbe kerültünk, amikor a gyógyszer már többet árt, mint maga a betegség" . Szergej Csemezov, a Rosztek fegyvergyártó óriás vezére immár nyilvánosan támadja Nabiullinát, mondván, az újabb és újabb kamatemelések cégek százainak csődjéhez és megszűnéséhez vezetnek. Saját példáján keresztül azzal is fenyegetőzött, hogy a kamatok miatt vállalata leállíthatja a termékeinek exportját. Az oligarchák elégedetlenségi kampányához egyre többen csatlakoznak, azzal sem foglalkozva, hogy amit csinálnak, az gyakorlatilag nyílt elfordulás a Putyin által eddig helyesnek tartott háborús gazdaságpolitikától.
Ami Nabiullinát illeti, eddig nem sokat foglalkozott a milliárdosok kamatcsökkentésre felszólító toporzékolásával. Mint mondta, számára az infláció letörése az elsődleges, a kamatvágás pedig nem oldaná meg a fennálló problémákat. "Minden vállalkozás azzal érvel, hogy ha olcsó hitelhez jut, akkor növelni tudja a termelékenységet, a gazdaság pedig gyorsabban fog bővülni. Csakhogy egy túlfűtött gazdaságban, ahol a munkaerőhiány is problémákat okoz, ez egyáltalán nem így van. Ha mindenki olcsó hitelhez jut, azzal emelni tudja ugyan a fizetéseket, de valójában csupán egy termelékenység növelése nélküli bérverseny alakul ki a piacon. Az pedig nem fogja gyorsítani a gazdaságot" - mondta.
Amit mondott, csak olaj volt a tűzre. Minden sikeres lépése ellenére a teljesen logikus kamatemelés az, ami sokak szerint hamarosan bekövetkező bukását fogja okozni. A jelek nem túl biztatók: helyettesét, a kezdetektől mellette álló Kszenia Judajevát tavaly felmentették, és ironikus módon visszaküldték dolgozni oda, ahonnan érkezett: a Nemzetközi Valutaalaphoz. Amennyiben Nabiullinát Putyin leváltja, egy esetleges kamatcsökkentési hullám miatt Oroszország gazdasági helyzete rövid időn belül instabillá válhat az infláció megugrása és a rubel gyors romlása miatt. Moszkva érdeke is, hogy a háború immár látható végéig helyén tartsa a jegybank elnökét - egy békekötés után ráadásul a háborús gazdaságról kellene visszatérni a normálisba, ami akkora veszélyekkel jár, hogy a technokrata réteg szerepe még fontosabb lesz, mint 2022 februárjában. Ha Nabiullina távozik, Putyin egyik legjobb szakembere tűnik el. A Pusztító valójában az orosz gazdaság egyik legkiválóbb építője, a tehetségére még nagyobb szükség lenne a háború után, mint a végjátékban.
***
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon. | Őrjöngenek az orosz oligarchák, és meg akarják buktatni a központi bank elnökét | Az orosz jegybank folyamatos kamatemelésekkel igyekszik csökkenteni az inflációt. Elvira „A Pusztító” Nabiullina könyörtelen: legutóbb már 21 százalékra húzta fel az alapkamatot. A vállalatok tulajdonosai most úgy döntöttek: elég volt a központi bank elnökéből. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/makronom/2024/11/orjongenek-az-orosz-oligarchak-es-meg-akarjak-buktatni-a-kozponti-bank-elnoket | null | true | null | null | Mandiner |
A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz és a KDNP közös listájának 43. helyén mandátumot szerző Dömötör Csaba szeptember 30-án mondott le, mert európai parlamenti (EP-) képviselő lett.
A jogszabály szerint a listán szerzett mandátum megüresedése esetén a jelölőszervezet nevezheti meg, kinek kéri kiadni a mandátumot. A közös pártlistát állító jelölőszervezetek a pártlista 177. helyén szereplő Hegedűs Barbara Szilviát jelentették be a megüresedett mandátum betöltésére.
Mivel a bejelentés megfelelt a törvényi előírásoknak, az NVB 15 igen szavazattal meghozta határozatát, amelyben kiadta Hegedűs Barbara Szilviának az országgyűlési mandátumot.
Az NVB határozata nem jogerős, ellene három napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.
Hegedűs Barbara veszi át a Dömötör Csaba európai parlamenti képviselősége miatt megüresedett parlamenti mandátumot - jelentette be a közösségi oldalán Kocsis Máté.
Hegedűs Barbara házas, két gyermek édesanyja. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, doktori fokozatát pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Korábban veszprémi képviselőként és alpolgármestereként is dolgozott, valamint két idegen nyelven is beszél. Külügyi vezetőként tapasztalatot szerzett a nemzetközi területen, illetve a Régiók Európai Bizottságában is képviselte a helyi ügyeket Brüsszelben.
Új képviselőtársunk hétfőn esküt tesz az Országgyűlésben - emelte ki a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, és jó munkát kívánt a képviselőcsoport új tagjának. | Hétfőn teszi le az esküt a Fidesz új parlamenti képviselője | Kiadta Hegedűs Barbara Szilviának Dömötör Csaba országgyűlési képviselői mandátumát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/hetfon-teszi-le-az-eskut-a-fidesz-uj-parlamenti-kepviseloje | null | true | null | null | SZOLJON |
atomerőmű;Duna;Jávor Benedek;Paks 2;
2018-09-27 12:00:33
Újabb pofon Paks 2-nek: tovább csúszik a beruházás
Az eddigi 2-3 éves csúszás mellé újabbakat gyűjtött be a közelmúltban a tervezett atomerőmű-bővítés: egymás után válnak eredménytelenné a beruházás stratégiai fontosságú közbeszerzései. A mostani eset arra is rávilágít, hogy hamis az a kormányzati érv, amely szerint a biztonság előtérbe helyezése a késedelmek oka.
Az első négy év alatt – az Orbán-Putyin atompaktum 2014-es aláírása óta –, közel három évvel maradt le az eredeti menetrendtől Paks 2 tervezése és előkészítése. A vesszőfutás most folytatódik: ahogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az orosz közbeszerzési portál alapján a blogján írja: eredménytelenül zárult egy újabb paksi tender, mivel nem sikerült olyan céget találni, amelyik megtervezné a paksi hűtővízcsatorna bővítését az új paksi blokkok Duna-vizes hűtéséhez. Az EP-képviselő emlékeztet rá: a hűtővíz kérdése a paksi bővítés egyik legkritikusabb pontja: idén nyáron az alacsony vízállás és a Duna magas hőmérséklete miatt a most működő 4 blokk is olyan mértékben melegítette fel a folyót, hogy csak intenzív trükközéssel lehetett elkerülni az erőmű egyes blokkjainak leállítását. Elképzelhető, hogy milyen súlyos korlátot jelenthet ez majd, ha Paks2-vel több mint megkétszereződik az erőművek teljesítménye (2000-ről 4400 MW-ra) és hűtővíz-igénye (100 m3/s-ról 232 m3/s-ra).
A jelenlegi tervek szerint Paks 2 a jövőben Paks 1 meglevő, a Dunából kivezetett hűtővízcsatornájából kapna hűtővizet. Annak kapacitása azonban nem elegendő a több mint kétszeresére növekvő vízigény kiszolgálására, ezért jelentős mértékben ki kéne bővíteni. „Erre Paks 2 tervezői azt a szédületes, Mekk mestert állva hagyó megoldást eszelték ki, hogy Paks 1 folyamatos üzeme, azaz az üzemvízcsatorna folyamatos használata közben fogják duplájára növelni annak kapacitását. Kb. mintha az autópályán 130-cal száguldva bemásznának a motorba, hogy hengerfejet szereljenek. Nagyon teoretikusan nézve akár még jól is elsülhet. Mondjuk ha nem jön be az a fél százalék valószínűség, hogy minden pont úgy zajlik, ahogy tervezték, akkor azért elég nagy baj van. De miért ne hinnénk el annak a csapatnak, hogy mindent nagyon pontosan előre tudnak tervezni, egy sima engedélyezési eljárás időigényét is képtelenek nagyságrendileg megbecsülni?” - teszi fel a kérdést a politikus.
Augusztus végén írta ki a Roszatom leánycége a tendert az üzemvízcsatorna-bővítés kiviteli tervezésére és megvalósítására. Az orosz közbeszerzési honlapon a napokban közzétett közlemény szerint nem érkezett egyetlen, a tender feltételeknek megfelelő ajánlat sem a projektre. Az egyik pályázó, a Főmterv, a beadási határidőt sem tudta tartani, a másik, határidőn belül érkezett orosz ajánlat viszont nem teljesíti a speciális szakértőkre vonatkozó előírásokat, így el kellett utasítani. Azaz érvényes pályázat híján a közbeszerzés eredménytelenül zárult.
„Erősen aggasztó, hogy az egész építkezés nukleáris biztonság szempontjából egyik legkritikusabb lépésére, az üzemvízcsatorna működés közbeni kibővítésére szemmel láthatólag nem tolonganak a megfelelő, hozzáértő pályázók. Márpedig itt tényleg nem lehet hibázni. Nem férnek bele olyan balesetek, mint a Paks 2-vel azonos típusú belorusz asztraveci, vagy szentpétervári Leningradszkaja2 erőművek építésénél, ahol túl széles vasúti rakománnyal kaszáltak el oszlopokat, meg leejtették a reaktortartályt a magasból. Ha egy munkagép építkezés közben megcsúszik, és befordul a hűtővízcsatornába, vagy suvadni kezd a part, és akadály képződik a csatornában, váratlanul lehetetlenné téve a biztonságos üzemhez szükséges vízmennyiség eljutását az erőműbe, akkor legjobb esetben le kell állítani Paks 1-et (az ország villamosenergia-igényének 40 százaléka hirtelen kiesik), de ha nem történnek megfelelő időben megfelelő lépések, ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető. És azt már a 2003-as súlyos üzemzavarnál is láthattuk, hogy ha valamivel, hát azzal nem lehet Paks 1-et vádolni, hogy vészhelyzetben professzionálisan és a helyzetnek megfelelően járna el” – figyelmeztet Jávor Benedek.
Mint a blogbejegyzés összefoglalja, a paksi bővítés haldoklása hónapok óta nyilvánvaló. A durva késé miatt a finanszírozási szerződést a projektért felelős miniszter szerint is módosítani kell; a miniszterelnök szerint a határidők már nem is érdeklik őket, annyira reménytelen a helyzet; és sorban érkeznek a hírek az eredménytelen közbeszerzésekről. Nyár végén az atomerőmű létesítéséhez és üzembe helyezéséhez kapcsolódó dokumentumok véleményezésére, illetve a személyzetképzéshez szükséges tananyagok szakmai felülvizsgálatára vonatkozó közbeszerzési tenderek zárultak eredménytelenül, most pedig az üzemvízcsatorna bővítése szenved késedelmet a megfelelő jelentkezők hiánya miatt.
„A közbeszerzések sorozatos eredménytelensége nem csak az okozott késés miatt veszélyezteti az egész beruházást. Arra utal, hogy komoly piaci szereplők egyszerűen nem érdeklődnek a projekt iránt, és nehézséget okozhat a megfelelő felkészültségű cégek és szakemberek bevonása az építkezésbe (…) Biztos vagyok benne, hogy a közbeszerzés ajánlattételi árát legfeljebb kétszeresére kéne növelni ahhoz, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi 'Luxusgépenröptetemaminiszterelnököt' István, vagy valamelyik másik oligarcha meg ne lássa benne a fantáziát. Az ő gazdagodásuk pedig, mint tudjuk, a Fidesz politikájának lényege. Ezért a célért egy nukleáris baleset kockázatát szívesen venné nyakába az ország” – olvasható a blogbejegyzésben.
Jávor szerint jó hír is van azért Pakson: takarításra, őrző-védő szolgáltatásokra és fordításra sikerült érvényes közbeszerzéseket kiírni az idén. | Újabb pofon Paks 2-nek: tovább csúszik a beruházás | Az eddigi 2-3 éves csúszás mellé újabbakat gyűjtött be a közelmúltban a tervezett atomerőmű-bővítés: egymás után válnak eredménytelenné a beruházás stratégiai fontosságú közbeszerzései. A mostani eset arra is rávilágít, hogy hamis az a kormányzati érv, amely szerint a biztonság előtérbe helyezése a késedelmek oka. | null | 1 | https://nepszava.hu/3009879_ujabb-pofon-paks-2-nek-tovabb-csuszik-a-beruhazas | 2018-09-27 12:00:00 | true | null | null | Népszava |
Tavaly július 11-én a Közgép XXIII. kerületi telephelyének bejáratánál akkori LMP-s politikusok és aktivisták egymáshoz láncolták magukat, és "Itt tűnik el a pénzed", "Mutyigyár", "A Közgép mindent visz", "Innen irányítják az országot" feliratú táblákkal demonstráltak. A tiltakozókat a rendőrség gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt 100 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. A Közgép nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt feljelentést tett. Ennek nyomán magánvádas büntetőper indult a Budapesti XX.-XXI.-XXIII. Kerületi Bíróságon 26 ember ellen. Közülük nyolcan parlamenti képviselők, akiket kérésük ellenére nem adott ki az Országgyűlés, így velük szemben nem folytatódott az eljárás.
Jávor Benedek az MTI-nek elmondta: az aktivisták - akik között volt Kukorelly Endre, az LMP színeiben megszerzett parlamenti mandátumáról azóta lemondó író is - pénteken kézhez vették a bíróság felmentő végzését. A PM társelnöke azt mondta, az ítélet nagy jelentőségű, sokat fogják még idézni a szólásszabadság védelmében.
Ismertése szerint a bíróság kimondta, hogy akciójuk nem minősül rágalmazásnak, mivel nem fogalmaztak meg tényállításokat, csak politikai véleményt. A bíróság szerint a történteket legfeljebb becsületsértésként lehetne értelmezni, ha egy jogi személyiségnek, például egy vállalkozásnak, "lenne becsülete, morális integritása", amit meg lehet sérteni - mondta Jávor Benedek, akinek értékelése szerint a Közgépet képviselő Futó Barnabás ügyvéd alapvető hibát követett el a magánvádas eljárás megindításával.
A PM társelnöke úgy fogalmazott: a Közgép politikai véleményük kinyilvánítása miatt akarta börtönbe juttatni aktivistáikat, a független bíróság azonban ezt nem engedte. Jávor Benedek elmondta, hogy a bíróság hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi - Uj Péter újságíró ügyében hozott - határozatára. Az ítélet szerint egy vállalatnak nincs becsülete, csak üzleti érdeke és jóhírneve, ezek esetleges megsértését viszont nem büntetőeljárásban kell vizsgálni - mondta a politikus. Hozzátette: nincs információja arról, hogy a Közgép fellebbez-e a végzés ellen. | Belföld: Felmentették a Közgép-mutyi ellen tiltakozókat | Felmentette a bíróság első fokon azokat az aktivistákat, akiket a Közgép Zrt. rágalmazás gyanújával jelentett fel - közölte Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke pénteken az MTI-vel. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/felmentettek_a_kozgep-mutyi_ellen_tiltakozokat-1424955 | 2013-11-08 12:12:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Megszavazta a parlament a képviselői költségtérítési rendszer átalakításáról szóló módosító indítványt. A júniusban elfogadott jogszabály célja a képviselői jövedelmek csökkentése lett volna, egy rejtélyes módosító indítvány azonban jelentősen megdobta több politikus fizetését. A Göndör István MSZP-s frakcióvezető-helyettes által benyújtott módosító javaslat plafont szab az általa kitalált választókerületi pótléknak.
Az Országgyűlés hétfőn megszavazta a képviselői költségtérítésekről szóló törvény módosítását. A jogszabály móódosítását 334 képviselő támogatta, három (a szocialista Steiner Pál és Baja Ferenc, illetve a független Katona Kálmán) nemmel szavazott, 11-en (nyolc SZDSZ-es képviselő, Dávid Ibolya MDF-elnök és Petkó András független képviselő, illetve a fideszes Fehérvári Tamás) pedig tartózkodtak.
Az Országgyűlés június 29-én fogadta el - Göndör István MSZP-s frakcióvezető-helyettes előterjesztésére - az "egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről" szóló törvényt, megelőzve ezzel a Seres Mária által a képviselői költségtérítésekről kezdeményezett népszavazást (az Alkotmánybíróság döntéséről itt olvashat). A jogszabály - amelyet csaknem egyhangúan, 341 igen, 19 nem és 1 tartózkodás mellett fogadtak el - január 1-től lép hatályba, és úgy oldaná meg a problémát, hogy megszünteti a költségtérítést, és bevezeti helyette a választókerületi pótlékot (a törvényről részletesen itt olvashat).
A törvényjavaslathoz június 15-én a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság benyújtott egy módosító indítványt, amely szerint a választókerületi pótlékot - amelynek mértéke a költségtérítéshez hasonlóan a választókerület és Budapest közötti távolságtól függ - nem a képviselői alapdíj (jelenleg 231 900 forint), hanem a tiszteletdíj alapján kell kiszámolni. Ez utóbbi magában foglalja a bizottsági tagságért, parlamenti tisztségért (jegyző, alelnök, elnök) vagy frakcióvezetői posztért járó pótdíjakat is.
Ez néhány képviselő esetében jelentős növekedést okoz: az Országgyűlés alelnökei esetében például a 231 ezer forintos alapdíjhoz további 417 ezer forintos pótdíj járul, így a választókerületi pótlékot 648 ezer forintos tiszteletdíj után kellene kiszámolni. Ha például az alelnök budapesti, akkor eddig az alapdíj 70 százalékának megfelelő költségtérítést, 162 ezer forintot kapott, míg az új törvény szerint a tiszteletdíjának 60 százaléka járna neki választókerületi pótlékként, ami 388 ezer forint.
A szintén Göndör által benyújtott módosító indítvány úgy változtatja meg a saját maga által benyújtott törvényt, hogy a választókerületi pótlék kiszámításánál legfeljebb az alapdíj kétszeresét (vagyis jelenleg 463 800 forintot) lehetne figyelembe venni. Az előző példa szerint tehát az Országgyűlés budapesti alelnökének választókerületi pótlékát 648 ezer forint helyett 463 ezer forint 60 százalékában, 277 ezer forintban kellene megállapítani.
Azt korábban sem Göndör, sem a bizottság szocialista elnöke, Géczi József Alajos nem árulta el, hogy ki kezdeményezte a júniusi módosítást. Göndör csak annyit mondott, több képviselő is megfogalmazta félelmeit, hogy a változtatás jelentős jövedelemcsökkentést okozna. Ezt azonban nem mondták ki nyíltan, és a házszabály szerint már az előterjesztő sem nyújthatott be módosító indítványt, ezért lett az bizottsági kezdeményezés. Göndör már akkor ígéretet tett rá, hogy ősszel kijavítják a jogszabályt. | Meghúzta a parlament a képviselői költségtérítés felső határát | Megszavazta a parlament a képviselői költségtérítési rendszer átalakításáról szóló módosító indítványt. A júniusban elfogadott jogszabály célja a képviselői jövedelmek csökkentése lett volna, egy rejtélyes módosító indítvány azonban jelentősen megdobta több politikus fizetését. A Göndör István MSZP-s frakcióvezető-helyettes által benyújtott módosító javaslat plafont szab az általa kitalált választókerületi pótléknak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/11/kepviseloi-koltsegterites-kijavitana-az-elrontott-torvenyt-a-parlament | 2009-11-16 00:00:00 | true | null | null | Origo |
"Lehet kurvaanyázni. Lehet látványterveket gyártani. Lehet zsűrizni. Meg neki lehet állni a szarból várat építeni: új, olcsóbb tarifarendszert bevezetni, járművet felújítani, pályát rendbe tenni, az utastámogatást átszervezni, ahogy mi álltunk neki az 5 pontos közlekedési akciótervvel" - írta Lázár János a Facebookon.
Első mondatával az építési és közlekedési miniszter feltehetően annak a Hadházy Ákosnak a mélyenszántó és magasröptű, rövid és a legkevésbé sem barátságos kommentárjára reagált, aki péntek este Kelenföldön fagyoskodva eképp fogalmazott: "Kurva anyád, Lázár János, kurva anyád!"
Lázár János válaszában a fentieken túl Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatójának posztját idézte. Ő arról beszélt, hogy a kelenföldi műszaki krízishelyzet megmutatta, miért van szükség a haváriaközpont előkészítésének felgyorsítására, hogy már januártól teljes hatáskörrel, országos lefedettséggel koordinálhassák a gyorsbeavatkozású egységeket, az utastájékoztatást, valamint a pótló- és a mentesítő járatokat. 2025-re pedig "új szemléletű és gyakorlatú, központi támogatást" ígért.
Hadházy Ákos sietve válaszolt is Lázár Jánosnak Először is bocsánatot kért a tárcavezető édesanyjától, leszögezte, nem őt, hanem a "rozsdaminisztert" állt szándékában szidni. Azt írta, felsővezeték-szakadás természetesen mindenhol előfordulhat, de a gyakorisága már egyáltalán nem mindegy. "Legutóbb néhány hónapja ücsörögtem pont Kelenföldön emiatt a vonaton, akkor nem gondoltam, hogy szerencsém volt, hiszen pont beért a szerelvény és nem a hideg peronon kellett ácsorogni. A felsővezeték leszakadhat például a széltől is, de nálunk nagyon sokszor az ősöreg mozdonyok rossz áramszedői a ludasak" - jelezte.
A független országgyűlési képviselő szerint Lázár Jánosnak nem szarból kellene várat építenie, hanem távoznia a posztjáról, mert a probléma nem most keletkezett, 14 éve a Fidesz-KDNP kormányoz (igaz, ebből Lázár János csak két éve építési és közlekedési miniszter - a szerk.). "Beiktatásakor első feladata volt a vadonatúj Siemens mozdonyok és vagonok beszerzésének egy tollvonással történő leállítása. Csak ez az egy tollvonás elegendő indok lenne a távozására" - vélte Hadházy, hozzátéve, ha egy kormány annyit nem tud elérni, hogy Budapest egyik főpályaudvarán legyen egy vécé, akkor az a kormány kormányzás helyett találjon magának valami más hobbit.
Hadházy Ákos szerint Lázár János jobban tenné, ha néhányszor felülne annak a vállalatnak a járműveire, amely működéséért ő felelős, mert ott talán jobban érezné a cselekedetei súlyát. "Tegnap nagyon sok nagyon kedves, türelmes, rendes vasutassal találkoztam. Nem ők tehetnek róla, hogy például Kelenföldön nincsen fűtött váróterem, nincsen EC és csak az aluljáróban van néhány kisméretű tájékoztató tábla a vágányszámokkal és az ÍGÉRT indulási időkkel (viszont a hangosbemondó ott meg nem hallható arról, hogy mikor jön ténylegesen a vonat). Meggyőződésem (mert többen mondták is tegnap), hogy ők ugyanazt üzenték a Rozsdaminiszternek, mint én" - írta még az ellenzéki politikus.
Lázár János egyébként a bizottsági meghallgatásán is említette már szó szerint, hogy szarból kell várat építenie. A tárcavezető ekkor kijelentette azt is, hogy szinte biztosan nem vesz az állam új vonatokat 2026 előtt, a járműbeszerzés meg még nincs is benne a 2025-ös költségvetésben.
Lázár János: Szarból kell várat építenem, a magyar állam nem vesz új vonatokat 2026 előtt | Lázár János üzent az édesanyját emlegető Hadházy Ákosnak | Egyre indulatosabb szópárbajokhoz vezet az Orbán-kormány által 14 éve teljesen elhanyagolt vasút helyzete. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258967_lazar-janos-hadhazy-akos-szitkozodas | null | true | null | null | Népszava |
Tizenhat Heves vármegyei település kapott különböző nagyságú rendkívüli támogatást a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium döntése alapján októberben.
A helyhatóságok összesen 68,4 millió forintot kaptak plusz kiadásaik fedezésére. Ebben a körben a legtöbb forrást Heves városa kapta, 19,7 millió forintot, majd Balaton következett 15 millió forinttal. A településeknek 260 ezer forinttól 5,8 millió forintig terjedő összegeket hagytak jóvá. Heves egyébként már másodszor részesült idén ilyen támogatásban, júniusban 32,4 millió forintot kapott pályázatára, de Mezőtárkány is második alkalommal pályázott, a júniusi 4,3 millió forintot követően ezúttal 5,3 milliót kapott, Kápolnát pedig a korábbi egymillió forint után 2,1 millió forinttal segítette ki az állam.
Júniusban öt Heves megyei település 44,5 millió, augusztusban 13 község és város 36,5 millió forint rendkívüli támogatásban részesült. Heves megyéből összesen harmincegy önkormányzat kapott idén költségvetési hiánya kezelésére támogatást, Átány, Balaton, Bekölce, Dormánd, Egerbakta, Egercsehi, Erdőkövesd, Gyöngyöstarján, Heves, Hort, Ivád, Kápolna, Karácsond, Kerecsend, Kerekharaszt, Kisköre, Kömlő, Ludas, Mátraballa, Mezőtárkány, Mikófalva, Pély, Pétervására, Szihalom, Tarnabod, Tarnazsadány, Tiszanána, Tófalu, Váraszó, Verpelét és Zaránk. | Rendkívüli támogatás Heves megyei településeknek | Tizenhat Heves vármegyei település 68,4 millió forintot kapott októberben a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium döntése alapján. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-gazdasag/2024/11/rendkivuli-tamogatast-kaptak-heves-megyei-onkormanyzatok | null | true | null | null | HEOL |
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-t csütörtökön arról tájékoztatta, hogy két tenderen összesen 70 darab (15+25 darab szóló, valamint 20+10 darab csuklós) alacsony padlós használt buszt vásárolna. Az ajánlattevőnek ennyi járművet kell felajánlania, de azt a BKV dönti el, hogy él-e a teljes opcióval.
A buszok legfeljebb 10-12 évesek lehetnek, futásteljesítményük maximum 4-600 ezer kilométer lehet, a csuklósoknak Euro 2-es, a szólóknak pedig Euro 3-as környezetvédelmi besorolású motorral kell rendelkezniük. A BKV piackutatása alapján vannak megfelelő műszaki állapotú használt buszok a piacon. A buszok hónapokon belül forgalomba állhatnak, addig a honosításukat kell elvégezni, így nyitható ablakokat, elkerített pilótafülkét, égkék fényezést és utastájékoztató rendszereket telepítenek a járművekre.
Az MTI kérdésére a BKK közölte továbbá, hogy a nagykörúti villamosfelújítás idején ideiglenesen forgalomba állított, Hollandiából beszerzett használt Volvo 7700-as szóló buszok várhatóan az év végén, a jövő év elején újra, most már véglegesen forgalomba állnak. A buszok a kelenföldi buszgarázsba kerültek, várhatóan több vonalra elosztva fognak közlekedni a régi buszokkal vegyesen. | Belföld: Újabb használt buszokat vásárolna a BKV | Újabb használt buszokat vásárolna a BKV. Az erről szóló nyílt közbeszerzési eljárás a napokban jelent meg az európai tendereket összesítő honlapon. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ujabb_hasznalt_buszokat_vasarolna_a_bkv-1346443 | 2012-11-15 21:52:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2005.08.23. 22:02
Mégiscsak kap közpénzt Kiss Elemér, a Szülőföld Alap nemrégiben kinevezett vezetője, a kormány 2003-ban botrányos körülmények között távozni kényszerült kancelláriaminisztere. Az alap létrehozásakor azt hangsúlyozták, hogy a volt kormánytag társadalmi munkában látja el ezt a feladatát.
Kiss Elemér ugyanakkor az adófizetők pénzéből 5,9 millió forintot tehetett zsebre a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) által közzétett legfrissebb szerződések alapján. Az indoklás szerint Kiss „az új, egységes szövetkezeti törvény tervezetének elkészítéséért” részesült ebben a juttatásban. Ezt a feladatot július 15-ig kellett elvégeznie. A szövetkezeti törvény koncepcióját viszont már majdnem egy éve, 2004. október 13-án elfogadta a kormány. Ráadásul – bár a tervezetek elkészítése az igazságügyi tárca feladata – Kiss Péter kancelláriaminiszter bábáskodása alatt, 2003. október 28-án már létrehozták a Szövetkezetpolitikai Kollégiumot.
Az idén július 29-i dátummal a MeH honlapjára már fel is került a nyilvános vitára bocsátott szövetkezetitörvény-tervezet, azonban ekkor Kiss Elemér még nem állt szerződésben a kancelláriával.
Közben viszont Kisst Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az egymilliárd forintos Szülőföld Alap vezetőjévé nevezte ki, amely nemcsak az ellenzék, hanem információink szerint a szocialisták soraiban is megrökönyödést váltott ki.
Kiss Elemér volt ugyanis a jelenlegi MSZP–SZDSZ-koalíció első távozni kényszerülő tárcavezetője. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszteri posztról akkor kényszerült lemondani, amikor kiderült, hogy egy általa felügyelt állami cég megbízást adott annak az ügyvédi irodának, amelynek ő is tulajdonosa. Medgyessy Péter akkori kormányfő a menesztést azzal indokolta, hogy a kormánynak „jog és erkölcs közül mindig a szigorúbbhoz kell igazodnia”.
Akkor a botrányt a kormány azzal igyekezett csillapítani, hogy Kiss az új állami megbízatása során nem részesül majd honoráriumban. A jelenlegi adatok viszont azt bizonyítják, hogy mégiscsak kapott közpénzeket. Ráadásul ezt a megbízást nem is ügyvédi irodája (amelynek vannak más tulajdonosai, tagjai is), hanem személyesen ő maga kapta. | Milliókat tehetett zsebre Kiss Elemér, a bukott miniszter | Mégiscsak kap közpénzt Kiss Elemér, a Szülőföld Alap nemrégiben kinevezett vezetője, a kormány 2003-ban botrányos körülmények között távozni kényszerült kancelláriaminisztere. Az alap létrehozásakor azt hangsúlyozták, hogy a volt kormánytag társadalmi munkában látja el ezt a feladatát. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/milliokat-tehetett-zsebre-kiss-elemer-a-bukott-miniszter | 2005-08-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az egyetem közleményében azt írja: "A mai napon a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnöke, Prof. Dr. Bódis József lemondott kuratóriumi tagságáról. A kuratórium Dr. Barna Zsoltot, az MBH Bank elnök-vezérigazgatóját választotta meg új kuratóriumi tagnak, és a kuratórium elnökének. Prof. Dr. Bódis József a jövőben tudományos és oktatási kérdésekben elnöki főtanácsadóként segíti az új elnök és a kuratórium munkáját."Az 1973-ban született dr. Barna Zsolt 1997-ben végzett a pécsi egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd több hazai és nemzetközi képzésben vett részt. Pályafutását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) kezdte, majd 2010-től az OTP Csoporton belül számos hazai és nemzetközi felsővezetői pozíciót töltött be, 2020. október 30-tól a Magyar Bankholding Zrt. Igazgatóságának elnöke. 2021. január 1-től az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, 2023 májusától a hármas fúzió nyomán létrejövő MBH Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója, és a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja. Idén augusztus 20-án a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjével tüntették ki.Az MBH Bank tulajdonosa a Magyar Bankholding Zrt. A Magyar Bankholding Zrt. tulajdonosa majdnem 50 százalékban Mészáros Lőrinchez köthető, 30,35%-ban - a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-n keresztül - a Magyar Állam, és valamivel több mint 20 százalékot Száraz István birtokol. Utóbbi Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám köréhez tartozik. | Mészáros Lőrinchez köthető MBH Bank vezérigazgatója lett a PTE kuratóriumának új elnöke | Dr. Barna Zsoltot, az MBH Bank elnök-vezérigazgatóját választotta elnökévé kedden a Pécsi Tudományegyetem kuratóriuma. | null | 1 | https://pecsistop.hu/regio/meszaros-lrinchez-kothet-mbh-bank-vezerigazgatoja-lett-a-pte-kuratoriumanak-uj-elnoke/530277 | 2024-11-12 15:30:00 | true | null | null | Pécsi Stop |
igazságszolgáltatás;Magyarország;bíróság;Kúria;Fővárosi Törvényszék;
2022-08-22 16:00:00
EU-s milliárdok sorsa a tét, de Kovács Zoltán testvére ugyanabban a bírói tanácsban fog dolgozni, mint a Kúria elnökének a felesége
Politikai befolyásolás, visszautasított összeférhetetlenség – e témák uralják a közbeszédet a bíróságokkal kapcsolatban, miközben az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt több milliárd euró uniós forrástól eshet el az ország.
Szeptember 1-től, azaz jövő csütörtöktől abban a bírói tanácsban dolgozik majd a Fővárosi Ítélőtáblán a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökének felesége, Kovács Éva, amelynek tanácselnöke Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének felesége, akinek kinevezése nagy vihart kavart az utóbbi napokban – szúrta ki lapunk az ítélőtábla hatályos ügyelosztási rendjéből.
Kovács Évát egyébként nem csak a Fővárosi Törvényszék elnökéhez, Tatár-Kis Péterhez fűzik rokoni kapcsolatok, ő egyúttal Kovács Zoltánnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárának a testvére.
A múlt héten üzenetváltásokhoz és heves nyilatkozatokhoz vezetett a bírói kinevezések, illetve a „befolyásolási kísérletek” ügye.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) nyilatkozatban utasította vissza a kormánypárti sajtóban megjelent, Vasvári Csaba bírót érintő állításokat. A Fővárosi Törvényszék bíráját, aki egyben az OBT tagja és szóvivője is, azután vette célkeresztjébe a jobboldali sajtó, hogy megjelent a nyilatkozata a The Guardian brit lap vasárnapi kiadásában, a The Observerben. Vasvári Csaba egyebek között azt mondta, hogy ő és kollégái a bíróságokat érintő “külső és belső befolyási kísérleteket is tapasztaltak” az elmúlt években a politikai spektrum minden oldaláról, amelyek közül kiemelte a Fidesz 12 éves kormányzása alatt történteket. A Magyar Nemzet ezután Vasvári „évek óta folytatott kormányellenes agitálásáról” és a „gyurcsányi terrorban” való 2006-os szerepvállalásáról írt. A Fidesz egyik legfőbb ideológusa, Bayer Zsolt pedig a hét végén azt írta: „Vasvári Csaba egy gazember, akinek semmi keresnivalója nincs a bírói pulpituson. Takarítsák el onnan!”
Az OBT nyilatkozata visszautasított „minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen »terror« bírája lett volna, vagy a politikai paletta bármely szereplőjéhez lenne köthető”. Egy bíró személyét ért propagandisztikus támadásnak egy modern, európai jogállamban nincs helye – írta az OBT, hozzátéve, hogy „a bírósági igazgatással kapcsolatban megfogalmazott bírói kritika vagy vélemény nem minősíthető az ország elleni támadásnak, az a bírákat is megillető vélemény-nyilvánítási szabadság része”.
Vasvári a brit lapnak „világos belső befolyásolási kísérletként” idézte fel a Völner-Schadl egyik szálát. Emlékezetes, a korrupcióval gyanúsított, előzetes letartóztatásban lévő Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke tavaly júniusban megkereste Tatár-Kis Pétert, a Fővárosi Törvényszék elnökét, akinél a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyik bírójának eltávolítását és munkahelyi ellehetetlenítését szorgalmazta. Mindez a 444.hu által nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvekből derült ki. Különösen pikánssá tette az ügyet, hogy Tatár-Kis és Schadl találkozóját Senyei György, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – az alkotmánybíróvá választott Handó Tünde utóda – szervezte meg; Schadl emiatt telefonon és személyesen is beszélt Senyeivel. Egyik bírósági vezető sem utasította el a bírói függetlenségre hivatkozva Schadl megkeresését, sőt, a jegyzőkönyvek szerint Tatár-Kis azt mondta Schadlnek, hogy az illető bírót nem tudja kirúgni, „azonban visszavonhatja csoportvezetői megbízását, és tehet arról, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén". Sem Senyei, sem pedig Tatár-Kis nem tagadta, hogy találkozott Schadl-lel, ám az OBH-elnök minden olyan állítást valótlannak nevezett, amelyek szerint a végrehajtói kar elnöke egy bíró kirúgását igényelte volna, az FT elnöke pedig azt állította, Schadl nem kérte tőle a PKKB bírájának felmentését, s a neki tulajdonított – fent idézett – mondatok sem hangzottak el.
Mindenesetre a lehallgatási jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerülését követően, idén január 28-án Senyei OBH-elnökként úgynevezett igazgatási célvizsgálatot rendelt el az FT-n a tavalyi évre vonatkozó bejelentések és panaszok, valamint a konkrét bíróval szembeni bejelentést követő folyamat vizsgálatára. A vizsgálat elkészítésének határidejének április 15-ét jelölte meg. Az OBH elnökének tevékenységét ellenőrző OBT nem tartotta elegendőnek ezt a célvizsgálatot, s már február elején sürgette, hogy az OBH elnöke indítson az ügyben fegyelmi vizsgálatot is. Utóbbira nem került sor, az április 15-i határidő leteltével pedig sem az OBH, sem pedig elnöke nem tájékoztatta a nyilvánosságot a célvizsgálat eredményéről.
Vasvári az Observernek utalt az OBH-elnök általi bírókirendelések átláthatatlanságára is. Az OBT már Senyei elődje, Handó Tünde esetében is kifogásolta az OBH elnökének bírói kirendelési, illetve a bírósági vezetői pályázatok elbírási gyakorlatát, sőt – egyebek között – emiatt 2019 májusában indítványozta Handó elmozdítását az Országgyűlésnél, amit a Fidesz-KDNP többség elutasított. Ám 2019 végén a kormánytöbbség Handót alkotmánybíróvá, Senyei Györgyöt pedig OBH-elnökké választotta. Az OBT azóta vizsgálta – és kifogásolta – az új OBH-elnök bírói kirendelési gyakorlatát is, miközben Senyei megtagadta, hogy az OBT tagjai tanulmányozhassák az idevágó dokumentumokat. Az OBH elnöke és az OBT közötti konfliktus azonban nem elsősorban személyi ellentétekből ered. A mindenkori OBH-elnököt a törvény szinte korlátlan hatalommal ruházza fel a bírósági igazgatási, illetve személyzeti jogköreiben, míg az alaptörvény szerint az OBH elnökét ellenőrizni hivatott bírói tanács jogkörei igencsak korlátozottak. Ezt már több szervezet, így a Velencei Bizottság, vagy a GRECO, az Európa Tanács korrupcióellenes szerve is kifogásolta korábban, legutóbb az Európai Bizottság (EB) július 14-i jogállamisági jelentése tette szóvá.
A jogállamisági jelentés szerint az OBT jogkörei továbbra sem teszik lehetővé, hogy hatékony felügyeletet gyakoroljon az igazgatási jogkörökkel felruházott OBH elnöke felett, és további garanciákra van szükség az OBH elnök esetleges önkényes döntéseivel szemben. Az EB szerint „a hatékony felügyelet hiánya lehetővé teszi, hogy az OBH elnöke önkényes módon dönthessen a bírák előmeneteléről és jutalmazásáról”. De kifogásolja a bizottsági jelentés a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályozást is, valamint a Kúria ügyelosztási rendjét és kinevezési rendszerét.
Ismert, Varga Zs. András korábbi legfőbb ügyész-helyettes többszörös, személyre szabott jogalkotással alkotmánybíróból előbb kúriai bíró lett, majd 2021. januári hatállyal a Ház a Kúria elnökévé választotta. Az EB idei jelentése, amely először fogalmazott meg konkrét, számonkérhető ajánlásokat, azért is fontos, mert az ország több ezer milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el, ha nem felel meg a jogállamisági feltételeknek. Ennek ellenére a parlament honlapján fellelhető őszi jogalkotási program tervezetében nem szerepel az idevágó, bíróságokra vonatkozó törvények módosítása. | EU-s milliárdok sorsa a tét, de Kovács Zoltán testvére ugyanabban a bírói tanácsban fog dolgozni, mint a Kúria elnökének a felesége | Politikai befolyásolás, visszautasított összeférhetetlenség – e témák uralják a közbeszédet a bíróságokkal kapcsolatban, miközben az igazságszolgáltatás függetlenségének sérelme miatt több milliárd euró uniós forrástól eshet el az ország. | null | 1 | https://nepszava.hu/3166905_birosag-igazsagszolgaltatas-fuggetlenseg-kovacs-eva-kovacs-helga-mariann-magyarorszag | 2022-08-22 18:01:00 | true | null | null | Népszava |
A nagy lopás II.
Én tocsok, te tocsolsz, ő Tocsik
2,8 milliárdos sikerdíj
2007. 10. 30. 07.35 Tálos Lőrinc
Hazánk 1989 óta íródó történelme sok sötét foltot rejt magában. Számos
olyan ügyet, melyekben az igazság talán soha nem derül ki, csak annyi
biztos, hogy sokan, és sokat loptak. Összeállítás-sorozatunkban ezeket az
ügyeket járjuk körül az olajmaffiától a brókerbotrányig, Tocsiktól
Zuschlagig.
Új szó születik
Tocsikolás az, amikor állami pénzek kerülnek magánszemélyekhez vitatható
módon, vagy összegben, majd onnan tovább azokhoz akik akkor éppen
rendelkeztek a közpénzek fölött. Mondhatjuk, hogy a politikai korrupció
minősített esete. Tocsikolsákor nem egyszerűen báránybőrbe bújt magányos
farkasok tömik a zsebüket, üzérkednek befolyással. A Tocsikolás nem
pozícióval való visszaélés vagy képviselői igazolvánnyal sebességhatár
átlépés, egy kis kenőpénz itt, egy kis szívesség ott. A névadó esetben
egész konkrétan pártközeli cégek segítették, szervezték a közpénzek
lenyúlását, egy bizonyos százalék fejében. A Tocsik botrány következményei
a mai napig a tarkónkba lihegnek. Azóta lehet pártközeli gyanús gazdasági
ügyeket cinikusan kezelni, azóta lett a liberális párt az utódpárt hűséges
frakciója, mérhetetlen saját támogatással. Egy szó mint száz: fontos
állomás a rendszerváltozás ellopásában.
Veszekedő állami zsebek
1989-ben a Németh-kormány lázasan átstrukturálta az állami kezelésben lévő
vagyont. A spontán privatizáció, és az akörüli meggazdagodások önmagukban
is penetráns korrupciószagot árasztanak, és későbbi botrányokhoz is
vezettek. Azon belterületi földek, melyek állami nagyvállalatok alatt
helyezkedtek el, az ekkor hozott átalakulási törvény értelmében kerültek a
tanácsok tulajdonjogába. Olyan formában, hogy az átalakulási vagyonmérleg
szerint megállapították a vállalathoz tartozó belterületi föld értékét, és
annak arányában szereztek a későbbi önkormányzatok tulajdonrészt az adott
cégben. Veszteséges és eladósodott óriás-őslények esetében ez többségi
tulajdont is jelenthetett. Az Állami Vagyonügynökség – az ÁPV elődje –
olyan módon akart kibújni a dilettáns károkozó jogszabály alól, hogy a
belterületi föld értékét az adósság mértékével arányosan csökkentette,
cserébe felkínálta a forráshiánnyal küszködő önkormányzatoknak, hogy
készpénzben fizeti ki az ilyen módon jelentősen csökkentett értéket. A
Legfelsőbb Bíróság precedensértékű ítéletében arra kötelezte az ÁPV-t, hogy
fizesse meg a Dunaferr kapcsán támasztott követelés eredeti összegét
Dunaújváros önkormányzatának. A vérszemet kapott önkormányzatok perek
százaival ostromolták az amúgy is kivérzett államot. Több település előre
elköltötte a várt összeget.
Lepsénynél még megvolt
Ezt a helyzetet használta ki Tocsik Márta és az emlékezetben kevésbé
megmaradt Vektor, ill. Vektor Bróker Rt. A sikeres közvetítésért, peren
kívüli megállapodásonként lecsippentett 10-20 százalékra rúgó ún.
sikerdíjak vágták ki a biztosítékot a Bokros-csomagot nyögő közvéleménynél.
Valóban van valami bicskanyitogató abban, ha az állam jobb és bal zsebe
közötti úton szökik a pénz. 57 milliárd forintnyi követelés 10 vagy
esetenként annál is magasabb százaléka készült egy harmadik, ezúttal
magánzsebbe vándorolni. Az, hogy valahol ereszt az államkincstár, lehetne
nettó kormányzati hülyeség meg néhány leleményes hiéna egymásra találása.
Ilyen esetben egészséges, ha a nettó kormányzati hülyéket menesztik. A
Tocsik-ügy onnantól dagadt ki ebből a kategóriából, hogy kiderült: az állam
részéről többen szorgalmazták a követelések Tocsikékon keresztüli
rendezését, aztán a lopott pénzek egy részét kormánypártokhoz kötődő
cégekhez utalták át. Ettől a momentumtól már nem „valakik” lopdossák a
közvagyont, hanem kormányzó pártok és embereik tömik abból a privátim
bukszájukat.
„Pártközeli vállalkozó”
Történt pedig, hogy Boldvai László MSZP képviselő és Budai György „SZDSZ-
közeli vállalkozó” finoman jelezte Tocsik Mártának, hogy hova is kéne
átutalnia, ha akar még hízni az állami emlőn. És a jogásznő utalt. Utalt a
Boldvai által megnevezett Arány Rt-nek, és a Budai által „alvállalkozónak”
javasolt Utilitas Rt-nek is. Utóbbi elnöke az SZDSZ országos tanácsának
tagja, zuglói ügyvivője Bernhard Barnabás, a cég székhelye a párt XIV.
kerületi irodája volt. Bernhard és az ÁPV-ben SZDSZ delegált Virág Attila
közös cége a Realgár Kft. az SZDSZ Mérleg utcai pártházában működött. A két
cég számlájára külön-külön több mint 110 milliót utaltak át. Budai György
korábban a párt kampánymenedzsere volt. A sikerdíjból jutott az SZDSZ tagok
gründolta és elnökölte Társadalmi Párbeszéd Alapítványnak is. Ekkoriban az
SZDSZ arculatához hozzátartozott az „önkormányzatiság”, az első szabad
helyhatósági választásokon szerzett előnyüket sikeresen megőrizték. A
tocsikolásban érintett önkormányzatok többsége liberális vezetésű volt.
Környékükön a vagyon- és ingatlankezelési ügyeskedések hétköznapinak
számítottak. Budai SZDSZ-es kapcsolatokon keresztül megszerezte egy
ferencvárosi ingatlan előbérleti jogát évi 100 forintért, mondván, hogy
arra egyetemet fognak építeni.
Az alapkőletétel Göncz Árpád részvételével zajlott. A felsőoktatási
intézmény soha nem épült fel. Az ügylet célja a környék ingatlanjainak
felértékelődése után az előbérleti jog eladása volt. A szabad demokratáknál
többen nem értették, miért kell ekkora ügyet faragni a közpénzek ilyen
módon történő fosztogatásából. Ami az utódpártban rutin volt, az a
liberális rendszerváltók körében olyan botrány, ami megroppantotta a
pártjukat. Támogatóik jelentős része már az MSZP-vel kötött szövetség
békáját is nehezen nyelte le, a Tocsik-ügy és annak kezelése már
kuruttyolva ugrott ki a szájukból. A morális hitelét vesztett párt
népszerűsége padlóra került, a vezetőség továbbra sem rúgta fel a recsegő
koalíciót. Az SZDSZ azóta sem tudja még látszatát sem kelteni az önálló
politizálásnak. Úgy tűnik, mintha a vezetését teljesen átvették volna azok,
akiknek érdeke fűződik az MSZP-hez fűződő jó viszony fenntartásához.
Különösen kínos ez a sikerdíjak szétosztásának a fényében.
Amikor Deutsch Tamás belecsap a lecsóba
Deutsch Tamás összeollózta a sajtóban megjelent információkat és felszólalt
a parlamentben. A botrány kirobbant. Horn Gyula taktikusan beáldozta az ÁPV
komplett igazgatóságát és a privatizációt felügyelő minisztert, Suchmann
Tamást. Valamennyiük érintettsége bizonyos volt, Szokai Imre
igazgatótanácsi elnök, Lascsik Attila vezérigazgató és Liszkai Péter vezető
jogtanácsos helyeslése kellett Tocsik Márta megbízásához, Suchmann pedig
levélben terelgette az önkormányzatokat a jogásznőhöz. A szocialisták
igyekeztek úgy kommunikálni az ügyet, mintha az a nettó kormányzati
hülyeség és néhány leleményes hiéna egymásra találása lett volna, azzal a
következményekkel, hogy a nettó kormányzati hülyéket menesztették, és ezzel
befejezettnek tekintették a felelősségre vonást. A Tocsik Mártát megcsapoló
Boldvai Lászlót annyira nem ingatta meg a botrány szele, hogy a következő
parlamenti választásokon is indították. Míg az SZDSZ elásta magát a
választói előtt, az MSZP megőrizte saját szavazóbázisát. Botránykezelési
technikájuk sikere iskolát teremtett. A szocialisták a botrány lényegi
elemét, a visszaosztást végig tagadták, és igyekeztek – például Suchmann
beáldozásával – elbagatellizálni az ügyet, úgy állítva be, hogy az nem más,
mint az ellenzék számító áskálódása. Kisebb hullámvölgy után
visszaszerezték támogatottságukat. Fanatikus támogatóik szemében a Tocsik-
ügy és utóélete nem volt több csúnya Fideszes ármánynál. Cserébe orrba-
szájba emlegetik a székház- vagy bányaügyet. Ez a recept a mai napig
meghatározza a korrupciós ügyeinkről szóló vitákat.
Kis János:
Szabad demokraták felelõssége
Az MSZP-SZDSZ-koalíció különleges feltételek közt keletkezett. A
szocialisták egymagukban birtokolták a mandátumok 54%-át. A parlamenti
matematika értelmében nem szorultak koalíciós partnerre. Következésképp a
parlamenti matematika értelmében az SZDSZ nem rendelkezett a kisebbik párt
számára nélkülözhetetlen biztosítékokkal. Volt azonban két rendkívüli
körülmény, melyek ellensúlyozták az MSZP abszolút többségét. Először, a
kormány előtt szokatlanul súlyos feladatok tornyosultak. 54% még sok is
volt ahhoz, hogy az MSZP az ország vezető pártja legyen, de nem volt
elegendő ahhoz, hogy egy tiszta szocialista kormány végigvigye az infláció
megugrásával és a reáljövedelmek csökkenésével járó stabilizációt.
A másik körülményt a szocialisták közti erőviszonyok adták. Az MSZP kétarcú
párt volt. Egyfelől hatalmas érdekcsoportokat gyűjtött magába - a kései
Kádár-korszak nómenklatúrájának erősebbik felét -, melyek arra készülődtek,
hogy kiszorítva vagy bekebelezve az MDF klientúráját, újra megszállják az
államot. Másrészt ott voltak a kádári idôk reformer hagyományainak örökösei
is, akik szerettek volna modern szociáldemokrata pártot faragni az MSZP-
bôl. Ez a második kör politikailag közel állt a szabad demokratákhoz.
Nélküle az MSZP aligha rendelkezett volna olyan programmal, melynek alapján
közös kormányzásról lehetett tárgyalni. Számítani lehetett rá, hogy a
koalíció létrehozása megnöveli a súlyát az MSZP-n belül, ami megint csak
javította az SZDSZ kilátásait.
Így tehát a szabad demokraták kockázatot vállaltak a koalíciókötéssel,
azonban ésszerű kockázatot. Amíg az említett körülmények fennálltak, a
koalíció jól-rosszul, de működött. Az SZDSZ-nek valódi mozgástere volt; a
választók érzékelték és elismerték a kormányon belüli jelenlétét.
1996 tavaszára azonban mindkét feltétel elenyészett. Enyhültek a
stabilizáció kényszerei; lazult a pénzügyi szorítás. Az SZDSZ-hez közel
álló szocialista politikusok pedig margóra szorultak. Az erőviszonyok
módosulása azt is egyértelművé tette, hogy a politikai klientúraépítést
semmi sem állítja meg. Megszűnt az együttkormányzás létalapja.
Érezték ezt az SZDSZ vezetôi: 1996-ban szinte folyamatosan lebegtették az
ellenzékbe vonulás lehetőségét. Ezt alkalmanként megtették már egy évvel
korábban is. De ami 1995-ben még bevált, az most már nem volt elegendő.
Eljött a számvetés ideje. Meg kellett volna vizsgálni, maradt-e esély a
kormányprogram még teljesületlen - és a szabad demokraták számára fontos -
pontjainak megvalósítására. Föl kellett volna mérni, mit kezdhet az SZDSZ
maradék ütőkártyáival (a kétharmados törvényekkel), ha előnyben részesíti a
koalíció fenntartását. Át kellett volna gondolni a kilépés lehetséges
forgatókönyveit arra az esetre, ha a maradás tarthatatlannak tűnik.
Utólag már nem lehet megmondani, hogy - ha kissé késlekedve is - sor került
volna-e minderre, ha az ősz elején nem robban ki a sikerdíj-botrány. A
Tocsik-ügy mély erkölcsi válságot okozott a szabad demokraták köreiben,
melyen csak a megrendüléssel arányos tettek segíthettek volna át.
Becsületére válik Petô Ivánnak, hogy mihelyt az SZDSZ érintettségére fény
derült, felajánlotta a lemondását. A vezetés ezt nem fogadta el, ami
rendben is lett volna, ha valamilyen más, az elnök távozásával egyenértékű
lépésre rászánja magát. Most ütött vissza, hogy a megelőző hónapok
nagyjából nyugodt viszonyai között nem készítették elő a szükséges
döntéseket. A morális felbolydulás csupán a zavart és a tanácstalanságot
növelte, ahelyett, hogy lökést adott volna a politikai elhatározáshoz. A
rosszul kezelt Tocsik-ügy végképp odaláncolta az SZDSZ-t az MSZP-hez, és
még az erkölcsi fölénytől is megfosztotta - épp akkor, amikor a legnagyobb
szüksége lett volna rá. Ezt követően csúszott le először a párt
támogatottsági mutatója 10% alá, hogy többé ne is emelkedjék vissza a 10%
fölötti régiókba.
Azok a választók, akik MSZP-SZDSZ-kormányt akartak, egyebek közt azért
kívánták a koalícióban látni a szabad demokratákat, mert tőlük remélték,
hogy megfékezik a szocialisták klientúraépítési hajlandóságát és anyagi
mohóságát. A Tocsik-ügy azt üzente nekik, hogy fordítva történt: nemhogy
képes volna megakadályozni az MSZP tisztességtelen ügyleteit, az SZDSZ még
bele is keveredik ezekbe. Ez nem csupán erkölcsi kudarc volt, hanem a
politikai gyengeség bizonyítéka is, amit a párt kiszolgáltatott helyzetében
újabb bizonyítékok követtek.
Beszélő, 1998. június | Én tocsok, te tocsolsz, ő Tocsik | null | 1 | https://www.hirextra.hu/2007/10/30/en-tocsok-te-tocsolsz-o-tocsik/ | 2007-10-30 00:00:00 | true | null | null | Hírextra |
|
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-371751 | 2005-07-29 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Nacsa Lőrinc lehet a Miniszterelnökség új nemzetpolitikáért felelős államtitkára - értesült a Híradó.hu. A portál szerint
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a KDNP-s országgyűlési képviselőt jelöli a posztra,
amelyet eddig a tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád töltött be. A miniszterelnök-helyettes erről egy, a köztévének adott interjúban beszélt .
Nacsa Lőrinc 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának tagja. Jelenleg is van kormányzati pozíciója, Semjén Zsolt korábban a Nemzeti vallásturizmus intézkedési terv megvalósításához szükséges intézkedések koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. | Megvan, ki lehet az új nemzetpolitikáért felelős államtitkár | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/megvan-ki-lehet-az-uj-nemzetpolitikaert-felelos-allamtitkar | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Átvette Varju László, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja a „dohánykiskereskedői koncessziós bírálatok teljes dokumentációját". A 14 folyóméternyi, dossziéba rendezett irattömeg pályázatonként az értékelő lapokat és településenként az értékelési jegyzőkönyveket tartalmazza.
Feljelentés előzte meg az átadást
A párt még júniusban tett ügyészségi feljelentést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellen. A tárca korábban nem akarta nyilvánosságra hozni a trafikpályázatok veszteseit és a bírálati szempontokat, bár erre a bíróság kötelezte. Most viszont az összes pályázó neve nyilvánosságra kerülhet. | Megkapja a DK a dokumentumokat | A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kapta meg a Demokratikus Koalíció a trafikpályázatok dokumentációját, a párt még júniusban tett ügyészségi feljelentést az adatok eltitkolása miatt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140801-a-dk-atvette-a-dohanykereskedoi-palyazatok-dokumentacioit.html | 2014-08-01 14:18:00 | true | null | null | Origo |
Környezetvédők szerint az előző baloldali kurzus egyik szégyenfoltjának tekinthető az a munka, amivel a város közepén, egy nádas elpusztítását okozva hoztak létre valakik egy hatalmas illegális lerakót. Forrásaink szerint Magyar Szocialista Párthoz és a DK-hoz hű biokomos cégvezetés által is kezelt, pécsi önkormányzati területen több méter magasan halmozhattak fel törmelékeket, amit hivatalosan "földdepónak" mondtak lapunk munkatársának.
Tüskésrét közepén több focipályányi részen helyeztek el anyagot, de hogy pontosan mit, azt a rendőrségi nyomozás derítheti ki. Lapunk munkatársa viszont beszélt olyan volt önkormányzati képviselővel is, aki a korábbi baloldali városvezető koalíció tagja volt. Mint azt mondta, évekkel ezelőtt már úgy tudta, hogy az adott területre vihetnek be anyagot bizonyos vállalkozók, információi szerint önkormányzati építkezésekről felszedett aszfalt, bontásból származó hulladék is került oda.
Veszélyes hulladékot magunk is találtunk a korábban vizes élőhelynek minősülő területen, hiszen kátránypapírt és aszfaltdarabok is voltak a tüskésréti szemétdomb tetején.
Az ügyben nemcsak a rendőrség indított nyomozást nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve végzett hulladékgazdálkodási tevékenységgel elkövetett bűntett miatt, hanem a különböző ágazati szervezetek is cselekedtek.
Forrásunk szerint a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nkft. mint a hulladékgazdálkodás regionális koordinátora is vizsgálatot indított, ahogyan a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. is belső vizsgálatot indított el, miután a törmeléknek hulladéklerakóba kellett volna kerülnie és utána megfizetni a lerakási díjat. Ez jelenleg egyébként tonnánként 45 ezer forint. Környezetvédők véleménye szerint a biokomos területen illegálisan lerakott szemét nagyjából 60 ezer tonna is lehet, ennyi után 2,7 milliárd forintot kellett volna megfizetni. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a későbbiekben a tulajdonos önkormányzatnak kellene felszámolnia az illegális lerakót, az legalább ekkora költséget jelent majd, a terület ártalmatlanításáról, a szállítási költségekről nem is beszélve.
Kérdés, hogy lehetséges lehetett-e az, hogy a vezetők, az igazgatók, vagy Meixner András cégvezető tudta nélkül töltötték fel a területet évekig?
A volt baloldali önkormányzati képviselő szerint ugyanakkor a rendőrségnek azt is érdemes lesz vizsgálnia, hogy az önkormányzati beruházások, fejlesztések esetében megvannak-e azok a hulladékjegyek, amiket egy-egy konténer bontási hulladék leadásakor kaptak meg a vállalkozók, vagy sem? Mert ha az utóbbi eset áll fenn, akkor bizony annak a törmeléknek a nyomát is a gigaméretű illegális lerakóban kereshetik majd. | Pécsi giga illegális lerakó: ki tudott róla? | A Biokom Nkft. telefonszáma volt azon a bódén, amely a biokomos biztonsági őr őrhelyeként szolgált Tüskésréten. A város közepén biokomos kezelésben lévő telken létesült, helyi környezetvédők szerint illegális lerakó felszámolása milliárdos tétel lehet. Ez irányban is nyomozhatnak a pécsi rendőrök. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-kozelet/2024/11/pecsi-gigameretu-illegalis-lerakorol | null | true | null | null | BAMA |
A tervezési terület központi elhelyezkedése, a változó városhasználat mind abba az irányba terelt minket, hogy a tervezési területet és a rajta álló épületet ne mint szabadon álló entitás kezeljünk, hanem minél szervesebben integráljuk a városi szövetbe. Ebből született meg a központi promenád gondolata mint fő térszervező erő. Az épületgeometria és funkcionális elrendezés egy egyszerű sémát követ. A telket észak-déli irányban egy gyalogos sétánnyal tárjuk fel, amit a két végén egy-egy kiteresedés zár le. A két városi térre, valamint a közöttük húzódó gyalogos útvonalra szerveztük a Művészeti Központ funkcióit, amik jellegükből adódóan is két tömbre bomlanak.
Az előadóművészeti egységek (Filharmónia Nagyterem, Tamási Áron, M Stúdió, Bábszínház) a hátsókertekkel határolt északkeleti telekrészben kaptak helyet, míg a Könyvtár és Képtár a Kossuth Lajos út, Kőrösi Csoma Sándor út felé eső utcafronti részen helyezkedik el.
Ez a kettősség tömeg és homlokzatformálásban is megjelenik. A Könyvtár-Képtár kettős épülete ritmikus nyílásarchitektúrájával, városi léptékű tömbjével képez térfalat a forgalom felől védve a gyalogos utcát, így a színház és koncerttermek szoborszerű tömegei egy sokkal védettebb, definiáltabb térben tudnak érvényesülni.
A két nagy előadói tömb (Tamási Áron Színház és Filharmónia Nagyterem) építészeti karakterében kiemelt helyzetben van az épületben, valamint a városi szöveten belül is, amire szerettünk volna még egy csavarral ráerősíteni. Ennek érdekében mindkét esetben a nézőtér fölé helyeztük az adott egységhez kapcsolódó próbatermeket, illetve zárásként egy-egy publikus kilátóteraszt, ezzel még jobban kiemelve a tömeget a mögötte meghúzódó szervizzónából. | A Kazal Stúdió terve az Új Erdélyi Művészeti Központra | A következőkben a Kazal Stúdió Sepsiszentgyörgy Művészeti Központ új épületére készített tervét mutatjuk be, a tervezők szavával. A projekt a városi kontextusban a nyitottságot serkentő beépítéssel képzel el egy katalizátorként működő kulturális teret. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/a-kazal-studio-terve-az-uj-erdelyi-muveszeti-kozpontra | null | true | null | null | építészfórum |
A kedvezményezett: BORSODTECH Vállalkozásszervező és Kivitelező Kft.
A megvalósulás helyszíne: 3508 Miskolc, Május 1. telep 1/B.
A fejlesztés eredményeként a Borsodtech Kft. automata hegesztő berendezést és gumilánctalpas minikotró gépet vásárolt, az ingatlanon a meglévő raktárcsarnokot irodaházzal és plusz csarnokkal bővítette, melyeknek energiaellátását napelemek telepítésével biztosítja.
A beruházás célja a vállalkozás gazdasági verseny képességének növelése a közműépítési iparágban.
A beruházás megvalósításával megőriztünk 16 munkahelyet és létesítettünk 4 újat. | A Borsodtech Kft. pályázati közleménye | Tájékoztatjuk Önöket, hogy a GINOP_PLUSZ-1.2.1-21-2021-04546 azonosító számú „Technológiai korszerűsítés, ingatlan- beruházás és megújuló energia telepítése a Borsodtech Kft-nél” című projekt saját forrás és 201,97 millió forint feltételesen visszatérítendő európai uniós támogatás keretében megvalósult. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/pr/2024/11/a-borsodtech-kft-palyazati-kozlemenye | null | true | null | null | BOON |
A már évek óta a Nobel-díj várományosának számító Nádas Pétertől a szoció és doku sosem állt távol, ezt irodalmi munkássága mellett csak felerősítik fotói. A már rég komplettnek, s még inkább komplexnek mondható életmű most újabb könyvvel gyarapodott a szerző hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekbeli fotóival, így műfajilag is nehezen meghatározható - ami csak a kötet javára válik. Amúgy mi sem jellemzőbb, hogy a kor egykori sztáresztétája, irodalmára, Balassa Péter már 1997-ben ötszáz oldalas monográfiában tekintette át az oeuvre-t, a kötet címlapján így jellemezve Nádast: "...művészete az önismeret, az európai személyesség tragédiája és komédiája". Ennél jobban aligha lenne megfogalmazni e könyv lényegét sem.
Amely kapcsán meg kell jegyezni, hogy egy német kiadás, a Spurensicherung című 2007-es kötet magyar verziója, bővítve és átdolgozva. A hét írás eredetileg folyóiratokban, kötetekben 1978 és 2000 közt már magyarul is megjelent, akár kérdés is lehetne, ez valamiféle utánlövés-e, de mint látni fogjuk, nagyon is jogos a kiadás, mert noha főleg a hatvanas-hetvenes évekről van szó, a ma mintha kísértetiesen ugyanolyan, legyen úgy egy vidéki iskolában, mint a megfigyelések kapcsán.
Elöljáróban még annyit, hogy kissé akadémiai és unalmas kérdés, vajon az irodalomból mit tudhatunk vagy tanulhatunk meg, ha a történelemről vagy a társadalom közelmúltbéli vagy jelenlegi helyzetéről van szó. Miért nincs nagyregény a rendszerváltásról? - mantrázták sokáig a kritikusok, mintha az irodalomnak lenne valami kijelölhető feladata. És mégis: az utóbbi évtizedekben is számos alkotótól még több kiváló munka született, s most nem is kifejezetten szociográfiáknak mondható alkotásokról van szó (tény, a műfaj aranykora úgy ötven-hatvan éve volt, ha volt, na meg a harmincas években). Tehát olyan alkotásokról, amelyek valóságirodalomnak mondhatók, még akkor is, ha netán az fikció, vagy fiktív keret is található bennük.
Az viszont sokkal érdekesebb kérdés, a magyar irodalom hogyan áll az emlékezetkultúra építésével. S itt aztán sorolhatnánk a neveket, s mondani sem kell, Nádas Péter az első körben van (s nem csak azért, mert híres regényének címe az Emlékiratok könyve). A kötet így szerkesztve emlékezetkultúránk kőkemény lenyomata, és sokat mond múltba ágyazott jelenünkről, úgy, hogy didaktikusan nem állít semmit, nem is utalgat semmi jelenvalóra.
Nádas Péter: Helyszínelés. Budapest: Jelenkor, 2024. 183 oldal, 4499 Ft
Az első szocioriport vagy novella (?) - Egy megyei hírlapíró hátrahagyott jegyzetei címmel, a Mozgó Világban jelent meg 1978-ban, talán csodák csodájára - a hatvanas-hetvenes évekbe, egy faluba röpít el bennünket, itt jegyezzük meg, Nádas újságíróként, fotóriporterként kezdte. Egy falusi iskola igazgatójának kálváriájáról esik szó, a hírlapíró igyekszik az emberekkel beszélgetve összerakni a képet, hogy a tiszteletet, tekintélyt szerző tanárt miért is kezdték el névtelen levelekkel is feljelentgetni, mit molyolt az ügyben a párt, a tanács, a rendőrkapitány, s hogyan igyekezett a család az apa segítségére lenni. A vádaskodások sora sem rövid (lopott az iskolai építkezésen, viszonyt folytatott a pap gazdasszonyával, külföldi kapcsolatai vannak stb.), végül bizonyítékok híján is kifúrták a nem-tudjuk-kik.
Noha e "jegyzetek" - tele idézetekkel - a hatvanas évek már roncsolt és pártszagú nyelvezetét is felidézik, a történet akár ma is játszódhatna.
A második, A ló vak című riport a Pesti Magyar Hírlapban jelent meg 1967-ben. A falusi mélyszegénység bugyrába ereszkedik le egy levél nyomán az újságíró; egy téeszből kizárt idős, beteg emberhez látogat el, aki a feleségével próbál túlélni, mert semmi sem jár neki. Harmincadmagával mondtak neki fel a 230 tagból; a ráckevei téesz elnöke szerint azért, mert a téesznek is meg kell élnie, de túl sok az öregségi járadékos. Nem is emlékszik Vörös Gézára, amúgy is, iszogathatott az rendesen, lusta is lehetett. De az aduásza, hogy - miután eszébe jut, ismerheti ő a bácsit -, hogy az "[O]lyan cigányszerű ember." - Amire a riporter: "Nem cigány." A téesz elnöke meg: "Persze hogy magyar az, de mégis olyan cigányszerű." És noha nem ér mindig aktualizálni, azért ebből is leszűrhetjük, hogy ez az akut, régről ismerős probléma - a mélyszegénységben élők etnicizálása - ma is él, a hivatalokban, a munkahelyeken, bárhol. Azt persze, hogy a korabeli olvasó ebből mit szűrt le, nem tudhatjuk, de Nádas egy kis párbeszéd beszúrásával is jól érzékeltette, miképpen működik fentről lefelé a rasszizmus, ami ma is ugyanúgy él.
A következő négy írást a megfigyelések, a titkosszolgálati emberek - legyenek pribékek vagy csendesebb megfigyelők, katonatisztek -, a hidegháború, az 1968-as Csehszlovákia elleni invázió emléke, illetve Nádas Péter Budapestről való kivonulása, ennek okainak tárgyalása köti össze. A Ma című, 1973-as novella ugyan némileg kilóg, az író kamaszkorának Budapestjére való emlékezés ez nagymamástól, de ezt feloldja a Tegnap c. írás.
De még előtte ott a kötetcímadó nyomozás, a Helyszínelés, amely az Eötvös utca 48. (valójában ezt útnak hívták) történetének jár utána a XII. kerületben, amely az ÁVH titkos villája volt, egy garázson át vitték a letartóztatottakat kihallgatásra, pontosabban kínzásra. Nádas - Kenedi János jegyzeteivel -Hirschler Imre, Ligeti Vilma, Szász Béla visszaemlékezései révén és saját fotóival igyekezett feltárni a borzalmakat, Rajk László, Rákosi, Péter Gábor sorsát is beidézve. Ha nem a korszak egyik legrémesebb történetének feltárásáról lenne szó, azt mondanám, remek, olvasmányos írás, valójában még 1967-ből, bár először 1989-ben jelent meg.
De még izgalmasabb a Tegnap című önéletrajzi darab 2007-ből, mely magyarul most olvasható először. A szerző 1968. augusztus 18-án indult el - mint kiderült - utolsó riportútjára, Ceglédre, ahol a kialvatlan rendőrfőkapitány az ismeretlen fiatal újságírónak mondta el, hogy indul a Csehszlovákia elleni invázió, ezzel ő nem egyezik, de ő senkit sem figyelmeztethet. Ám Nádas elmondhatja Pesten, mire készül a magyar hadsereg is. Nem vázolnám tovább a történetet, elég legyen annyi, Nádas ezek után esett depresszióba, majd tiltakozott többedmagával Csehszlovákia megszállása ellen, emiatt kapott szilenciumot, és költözött Kisorosziba (a többi meg már irodalomtörténet...) Ahogyan a katonasághoz, 68-hoz, egy talán titkosszolgálati honvédtiszthez kötődik a záródarab is, de ezt sem szpojlerezném szét.
Végül kiemelném, minthogy nem ismertem, a talán legdöbbenetesebb részt, melyben Nádasnak az egykori fő kultúrkomisszárral való csörtéjét és levelezését olvashatjuk 1969-70-ből, amikor Aczél György Nádas ügyében is intézkedni akart, illetve hát intézkedett is. Persze, tudjuk, hogyan írtak akkor a csinovnyikok, vagy elképelhettük, hogyan lehetett ellenük érvelni, de még a mai kultúrpolitikusok cinizmusához képest is feltűnik Aczél kvázi barátkozási hajlandósága, kvázi megértő attitűdje, hogy még egy kezdő íróhoz is hogyan dörgölődzött volna hozzá.
Nincs arról szó, hogy visszasírnánk Aczélék kultúrpolitikáját, de ma a három T politikája már-már valamiféle nosztalgia meleg fényébe kerül.
Hangsúlyozom, a történelmi párhuzamoknak csak nagy ritkán van értelmük, Nádas Péter új könyvének sem ez adja a jelentőségét, hanem a történetek feszessége, és maga a stílus. Meg persze az, hogy arra bizonyíték: a (közel)múlt még nagyon is közel van hozzánk. | Előre a múltba - Nádas Péterrel | A már rég komplettnek, s még inkább komplexnek mondható életmű most újabb könyvvel gyarapodott a szerző hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekbeli fotóival. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/kult/2024/10/24/elore-a-multba-nadas-peterrel | null | true | null | null | atlatszo.hu |
A bíróság a vádlottat - a főügyészség végindítványa szerinti tényállással és minősítéssel egyezően - bűnösnek mondta ki szexuális erőszak bűntettében, folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés bűntettében, 6 rendbeli gyermekpornográfia bűntettében és 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetése bűntettében - tájékoztatta megkeresésünkre szerkesztőségünket a Békés Vármegyei Főügyészség. Mindezekért a korábbi gyulai karateedzőt 16 év fegyházban letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélték és 10 évre a közügyek gyakorlásától eltiltották. A vádlott a büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható.
A bíróság a vádlottat végleges hatállyal eltiltotta bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Kötelezte a bíróság a vádlottat az eljárás során felmerült közel 1 millió 400 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és a védő fellebbezett. A bíróság az ügyben - az ítélet rendelkező része kihirdetésének kivételével - zárt tárgyalást tartott, ezért a cselekmények részleteivel összefüggésben erkölcsi okból és a sértettek személyiségi jogainak védelme érdekében tájékoztatás nem adható.
A férfi - aki még 2019-ben a Jobbik színeiben indult Gyulán, az önkormányzati választásokon - az 1980-as évek végétől karateedzőként tevékenykedett Gyulán, az edzéseket 2010 szeptemberétől a saját lakóházában kialakított edzőteremben tartotta. 1990-től letartóztatásáig több gyermekkorú és fiatalkorú fiú tanítványával fajtalankodott , illetve közösült, továbbá az edzések alkalmával meztelenül fotózta, videózta őket szeméremsértő módon, nemi vágyának felkeltése és kielégítése céljából.
A szexuális cselekményeket , illetve a felvételek készítését a férfi kezdeményezte szexuális indíttatásból edzői tekintélyének, a tanítvány és az edző közötti bizalmi és függelmi viszony felhasználásával, a tanítványok fejlődésére és annak nyomon követésére hivatkozva, egyes sértetteket érzelmileg is manipulálva, esetenként szeszes italtól befolyásolt állapotba is hozva őket. | Pedofilügy: 16 évre ítélték a gyulai karateedzőt | Tizenhat év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság azt a korábbi gyulai karataedzőt, aki évtizedeken át molesztálta tanítványait. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/gyulai-karateedzo-pedofil-itelet | null | true | null | null | BEOL |
Három korrupciós vizsgálóbizottság alakult
2008. 07. 16. 18.00 Hírextra
Egyszerre három vizsgálóbizottság felállításáról is döntött Orosháza
képviselő-testülete, hogy megállapítsák, milyen esetleges pénzügyi
szabálytalanságok történtek az elmúlt időszakban a városban - közölte az
ellenzékben működő szocialista képviselőcsoport vezetője sajtótájékoztatón
szerdán, Békéscsabán.
Varga Zoltán, aki egyben országgyűlési képviselő is, elmondta: a város MDF
támogatással megválasztott polgármestere szabálytalanul alkalmazta
politikai tanácsadóját, s ezt utóbb a közigazgatási hivatal is
megállapította. Az egyik bizottság feladata kideríteni, hogy pontosan mi
történt a tanácsadó alkalmazásával kapcsolatban és milyen kár érte esetleg
a várost.
A másik két grémium létrehozása a város meghatározó tulajdonában álló,
Gyopárosfürdő Zrt. tevékenységével kapcsolatos. Mint mondta, meg kell
vizsgálniuk egy olyan tavaszi promóciós rendezvény a finanszírozását, amely
a fürdő részéről hatmillió forint kifizetésével járt, ám a bevétel csak
megközelítőleg egymillió forintra rúgott, ráadásul a képviselő szerint nem
hozta meg a várt marketing eredményeket sem.
Egy másik, szintén a fürdő gazdálkodásával kapcsolatos vizsgálat célja,
hogy jogos volt-e kifizetni 15 millió forintot egy olyan új beléptető
rendszerért, amelyik gyakorlatilag hasonló, mint az elődje.
A gyógyfürdőnek időközben új vezetője van, ezért Varga Zoltán szerint nem
baj, ha a vizsgálatok lezáródása tiszta helyzetet teremt a megújult
igazgatás számára is.
A vizsgálóbizottságok felállításához kaptak szavazatot a helyi Fidesz-
frakció tagjaitól is a szocialisták, hiszen nélkülük erre nem is
kerülhetett volna sor.
Varga Zoltán mindazonáltal jelezte azt is, hogy hosszú ideje "feszültség"
van a szocialista frakció és Németh Béla polgármester között.
Forrás: MTI | Három korrupciós vizsgálóbizottság alakult | null | 1 | https://www.hirextra.hu/2008/07/16/harom-korrupcios-vizsgalobizottsag-alakult/ | 2008-07-16 00:00:00 | true | null | null | Hírextra |
|
Miként a osztrák hírszolgálati iroda is utalt rá, két évvel ezelőtt, a 2006-os ausztriai választási kampány derekán hasonló vádak merültek fel a Strabag ellen, amelyek lényege az volt, hogy a konszern Eurocontact nevű pr-cégén keresztül több millió eurós támogatást nyújtott a magyar szocialistáknak és szabad demokratáknak. A MSZP és az SZDSZ akkor a leghatározottabban cáfolták, hogy kaptak volna pénzt a Strabagtól.
Mindenkit megkerestek
Az APA beszámolója szerint a Profil rendelkezésére álló, eddig még nyilvánosságra nem hozott iratok – amelyek egy részét a magazin fakszimile formában közli – azonban más megvilágításba helyezhetik a történteket: úgy tűnik, hogy az Eurocontact 2003 augusztusa és 2005 márciusa között célirányosan kapcsolatokat keresett az összes magyarországi párttal, méghozzá azzal a feltételezhető szándékkal, hogy az osztrák cég javára befolyást gyakoroljon a különböző építési megbízások elbírására.
A hetilap azért tartja az osztrák belpolitika szempontjából robbanékonynak az ügyet, mert az Eurocontact akkori ügyvezetője az az Alexander Zach volt, aki még ma is a szeptember végi választáson induló Liberális Fórum elnöke, a cég társtulajdonosa pedig Zoltán Aczél, aki 2005-ben jelölt volt a bécsi helyhatósági választáson, és a fórum sajtóügyeit intézi.
Leveleztek, megszerezték
A Profil birtokába jutott iratokban számos magyarországi építési projektről szó van, köztük az M5-ös, M35-ös, M0-ás és az M7-es autópályáról, metróépítésről és egy budapesti kórházról. A levelezések a magazin szerint bepillantást nyújtanak a lobbisták tevékenységébe, akik kapcsolatokat ápoltak kormányzati munkatársakkal, az összes párt pénztárosával és minisztereivel.
Ha csak az autópályákat nézzük, legalábbis különös az egybeesés a levelezés, és a Strabag által az említett időszakban elnyert beruházások között. Az osztrák cég 68,7 milliárd forintos ajánlattal megnyerte az M35-ös Görbeháza és Debrecen közötti 36 kilométeres szakaszára kiírt tendert. Az M7-esen a Hídépítővel párban tagja volt a Zamárdi és Balatonszárszó közötti szakaszt – benne a köröshegyi völgyhidat – 74 milliárdért építő konzorciumnak, valamint megépíthették az M5-ös és a 4-es főút közötti M0-s 13 kilométeres szakaszát 33,8 milliárd forintért.
Az egész Alföld az övék lett
A Strabag a korábban kapus rendszerben működő M5-öst üzemeltető és ppp-ben az országhatárig megépítő AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt.-nek a bécsi székhelyű M5 Holding Gmbh-n keresztül egyedüli tulajdonosa (az M5 Holding 100 százaléka annak az M5 Beteiligungs GmbH birtokában van, amelyet idén májusban vásárolt meg a Strabag). Az AKA-ban állam 2004 tavaszán, amikor az M5-öst is bevonták a matricás rendszerbe, csaknem 40 százalékos tulajdonrészt vásárolt.
Ezt idén januárban hosszas vajúdás után eladta a Strabaghoz hasonlóan osztrák Raiffeisennek úgy, hogy a részvénycsomagért kapott nem egészen 29 miliárd forintot – ami 7 milliárddal haladta meg a négy évvel korábbi vételárat – az állam bő egy év alatt kifizeti az AKA-nak – vagyis most már lényegében a Strabagnak – a havi 2 milliárd forintra rúgó rendelkezésre állási díj formájában.
Az is tény, hogy 2004-ben a Strabag nyerte a legtöbb közbeszerzési tendert, 113 eljáráson végzett az élen, és csak abban az évben csaknem 168 milliárd forintos megbízást kapott ilyen úton. Ez utóbbi alapján is a Strabag vezet 2004-ben, hiszen 168 milliárdos megrendeléseit az érték szerinti második helyezett, a Betonút Rt. 122,6 milliárd forinttal követi. A harmadik helyen szintén egy építőipari vállalat, a Hídépítő Rt. állt, 72,3 milliárd forinttal. Persze a Strabag általában benne van a közbeszerzési eljárások tízes toplistájában, ezért ebből a szempontól a 2004-es év nem számít nagyon különlegesnek a cég életében.
Kuncze megköszönte
A csatolt dokumentumokban egyebek között említés történik arról, hogy miután Medgyessy Péter szocialista kormányfő felvetette, a négyes metró újjáépítésénél az oroszok is szóba jöhetnek, Kuncze Gábor, a liberálisok akkori elnöke 2003. november 5-én Bécsben találkozott Zachhal és Aczéllal, majd november 24-én Aczél a Liberális Intézet nevében egy BAWAG-számlán keresztül 93 ezer eurót utalt át az SZDSZ-nek. Négy nappal később Kuncze megköszönte a nagylelkű támogatást – írta a Profil.
2004 januárjában Aczél jelzi, hogy megállapodott a szocialisták, illetve a liberálisok pénztárosával, aminek értelmében a "11-et 8:3 arányban osztják szét a koalíciós partnerek között". A Profil értelmezése szerint a "11" jelölés valószínűleg 11 millió euróra vonatkozik. Egy később feljegyzésben ezzel összefüggésben megemlítik Puch Lászlót, az MSZP pénztárosát is.
Kórházépítéshez Fidesz-támogatás
Egy 2004 május 17-i keltezésű, a budapesti kórházépítéssel kapcsolatos feljegyzésben utalás van arra, hogy a Fidesz budapesti szervezetének a támogatása biztosított, és hogy valamennyi fővárosi szervezet beleegyezett: a pénz a Magyarországi Demokrácia Támogatásának Egyesülete bécsi székhelyű szervezeten keresztül "közvetlenül a pártokhoz folyjon be (Kórház)". Véletlen egybeesés vagy sem - jegyzi meg a hetilap -, mindenesetre 2005 márciusa és májusa között Gyürk András és Lezsák Sándor Fidesz-politikusok rendezvényeit átszámítva 48 ezer, illetve 60 ezer euróval finanszírozták.
A Fidesznek nem dolga részt venni a felhevült hangulatú osztrák választási kampányban - Szijjártó Péter, az ellenzéki párt szóvivője így reagált a lap információira.
Az MSZP az osztrák belpolitikai folklór részének tartja a lapértesülést. Nyakó István annyit mondott: erről két évvel ezelőtt is írt az osztrák lap, és az MSZP akkor is leszögezte, hogy nem kért és nem kapott pénzt a Strabagtól. | Minden magyar pártra ráhajtott a Strabag? | Minden magyar pártra ráhajtott a Strabag? - Egy osztrák lap olyan iratokat mutat be, amelyekben a Strabag által később elnyert magyarországi beruházásról leveleznek lobbisták a magyar pártok pénztárosaival. | null | 1 | http://index.hu/politika/belfold/strpar080907/ | 2008-09-07 00:00:00 | true | null | null | Index |
Mint írtuk, újabb felvételek kerültek a Blikkhez abból az anyagból, amelyet Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője készített a TISZA Párt elnökéről. A felvételen azt hallani, hogy Magyar a pártjuk európai parlamenti képviselőiről beszél, finoman fogalmazva sem baráti stílusban, többek között agyhalottnak, Soros ügynökeinek, tehetségtelennek nevezve őket.
(A legfrissebb hírek itt)
Ketten is megszólaltak
Az említett képviselők közül azóta ketten is megszólaltak a Facebook-oldalukon. Tarr Zoltán református lelkész, aki az elsők között csatlakozott a politikus mozgalmához - és akit ezért el is bocsátottak az állammal kapcsolatban lévő munkájából - tömören fogalmazott.
"Dolgozunk. Nem tévesztjük a célt. Próbálkozhat a magyar rezsim. Azon dolgozunk, hogy élhetővé tegyük Magyarországot. Ezért küzd a TISZA Párt" - írta.
Kollár Kinga pedig "hazugsággyárnak" minősítette a hangfelvétel megosztóit.
"Szomorú, hogy az ország fontos dolgainál izgalmasabbak a bulvár és a hazugsággyár termékei. A TISZA Pártban a magyar emberek millióival azon dolgozunk, hogy legkésőbb 2026-ban visszavehessük az Orbán-klántól és a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerétől a hazánkat. A propagandának jó vergődést kívánunk! A magukra valamit adó sajtó tagjainak pedig kitartást!" - írta a Facebookon.
(via) | Megszólalt Tarr Zoltán a legutóbbi Magyar Péter-hanganyagról | Ahogy arról korábban a Blikk is beszámolt, ismét egy hanganyag szivárgott ki Magyar Péterről, amelyen azt hallani, hogy a pártelnök a volt barátnőjének, Vogel Evelinnek kritizálja a TISZA Párt európai parlamenti képviselőit. Tarr Zoltán református lelkész és egy másik európai parlamenti képviselő azután posztolt a közösségi oldalára, hogy Magyar Péter egyebek mellett „agyhalottnak” nevezi az EP-s politikusait. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/magyar-peter-hangfelvetel-tarr-zoltan/k1nv7tl | null | true | null | null | Blikk |
Nyitókép: Deák Dániel Facebook-oldala
"A Horn Gyula sétánynak vége . Ha minden igaz, Pesti Srácok sétány lesz belőle. (A tiszás javaslata Tóth Ilona volt, azzal is egyet tudtam érteni.)
Lassan készülődhet a Göncz Árpád Városközpont és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is.
Ugyanitt jó kommunistákat keresünk, jelige: MÉGMENTHETŐ." | A Horn Gyula sétánynak vége | Lassan készülődhet a Göncz Árpád Városközpont és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár is. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/a-horn-gyula-setanynak-vege | null | true | null | null | Mandiner |
Borzasztó állapotban van egy Vörösmarty utcai épület, és bár az ingatlanért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. idén háromszor tartott helyszíni ellenőrzést, majd kereste meg a bérlőt, semmi nem történt. Az épületet a Mobilier Kft. bérli mindössze havi nettó 202 ezer forintért: a cég ügyvezetője és tulajdonosa az a Zsadányi László, akinek egy másik cége érintett volt 2008-ban a botrányos postásbicikli-tenderben, és akit 2010-ben a MAL Zrt. értékesítésének felügyeletével bízott meg Bakondi György kormánybiztos.
Reklámtáblák hirdetik a VI. kerületi Vörösmarty utca 52. szám alatt lévő ház homlokzatán, hogy ott bútorokat terveznek és készítenek, ám az épület hosszú ideje elhagyatottnak tűnik, kapuján lakat lóg. A Készenléti Rendőrség egyik egységének a szomszédságában található ingatlan az állam tulajdonában van és igaz, nem műemlék, de műemléki környezetben található.
Az Átlátszó egyik olvasójának elmondása szerint a lelakatolt házba korábban szabadon jártak be a hajléktalanok, hogy az üresen álló épületben húzzák meg magukat. Az ajtón egy kézzel írt, elmosódott feliratú cetli, amelyen az áll, hogy
“a bent lévő dolgok elszállítása érdekében bármilyen változás esetén, kérem ezen a t.számon értesítsenek. Köszönettel."
Felhívtuk a megadott számot, hogy megtudjuk, milyen dolgok és mióta vannak az épületben, ám az automata géphang azt közölte, hogy “ez a telefonszám jelenleg nincs hozzárendelve előfizetőhöz", vagyis a szám már nem él.
Megkerestük az ingatlanért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t, hogy megtudjuk, a homlokzati reklámtáblán szereplő Mobilier Kft. bérli-e még az ingatlant, van-e fizetési hátraléka, illetve milyen intézkedéseket tervez az MNV az ingatlan leromlott állapota miatt és mennyi az ingatlan forgalmi értéke. Kértük az épületre vonatkozó értékbecsléseket, valamint a bérleti szerződés másolatát is, de egyiket sem kaptuk meg.
Az MNV az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek:
“A megkeresésében hivatkozott, Budapest VI. kerület, Vörösmarty u. 52. szám alatt található ingatlan a magyar állam tulajdonában van, és társaságunktól érvényes és hatályos bérleti szerződéssel bérlik. A bérlővel szemben nem tartunk nyilván lejárt követelést, a bérleti díjat rendszeresen és késedelem nélkül fizeti.
Társaságunk az érintett ingatlan tekintetében csak a 2016. évben már három alkalommal – legutóbb a nyár folyamán – tartott ellenőrzést helyszíni szemle lefolytatása útján. Az érintett ingatlan állapotával kapcsolatban tapasztaltak alapján társaságunk írásban kereste meg a bérlőt, a bérleti szerződésből és a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseiből fakadó kötelezettségeire való felhívásra is kitérve. Amennyiben a vonatkozó szerződéses és jogszabályi rendelkezések esetleges be nem tartása a szerződés megszüntetését indokolják, tárgyi megállapodástól is függetlenül, társaságunk az általa kezelt állami vagyont érintő minden egyes jogügylettel összefüggésben megteszi a szükséges jogi intézkedéseket.
A felek között fennálló bérleti szerződésben foglaltak szerint a közműszolgáltatókkal való szerződéskötés a bérlő feladata, de társaságunk, mint az ingatlan tulajdonosi joggyakorlója nem kapott tájékoztatást közmű tartozásról.
Tájékoztatjuk, hogy az ingatlanforgalmi értékbecsléseket nem áll módunkban megküldeni, mivel azok döntés-előkészítő dokumentumoknak minősülnek."
Az Átlátszó más forrásból származó értesülése szerint a Mobilier Kft. bérleti szerződése 2019. június 10-ig szól: a cég havi nettó 202 ezer forintot fizet a 864 négyzetméteres telek és a rajta álló 526,4 négyzetméteres épület (melynek nagy része lakatos, asztalos és egyéb műhely) használatáért. A megállapodás szerint a bérlőnek állagmegóvási kötelezettsége is van, és köteles a bérleményt, valamint az abban található központi berendezéseket és felszereléseket rendeltetésszerűen és gondosan használni.
Az ingatlan bérletével és leromlott állapotával kapcsolatos kérdéseinket, többek között az ingatlan állagmegóvására vonatkozóan, elküldtük a Mobilier Kft.-nek is, de nem kaptunk választ a megkeresésünkre.
A tavaly 27 milliós veszteséget termelő cégnek 1999-es bejegyzése óta egészen 2015 februárjáig a Vörösmarty u. 52. volt a székhelye, az ingatlan azóta viszont már csak fióktelepként szerepel a cégnyilvántartásban.
A Mobilier Kft. ügyvezetője és tulajdonosa ( a Dózsa Major Kft.-n és a Linea Bútor Kft.-n keresztül) Zsadányi László, akinek neve már többször szerepelt a hírekben. – Társtulajdonos volt ugyanis a már törölt Cronopont Kft.-ben, amely a 2007-ben kiírt, egymilliárd forintos postásbicikli-tendert nyerte. 2008-ban derült ki, hogy a megrendelő Magyar Posta egyik alkalmazottja összejátszott a céggel, az ügyben nyomozás indult, a szerződést felbontották. – 2009-ben összesen 250 millió forint európai uniós támogatást kapott az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a Linea Bútor Kft., amelyben a Cronoponthoz hasonlóan szintén tulajdonos Zsadányi László. – 2010 októberében, amikor a vörösiszap-katasztrófa után az állam átvette a MAL Zrt. felügyeletét, Bakondi György kormánybiztos Zsadányi Lászlót bízta meg a vállalat értékesítésének felügyeletével. Ezért a tevékenységéért Zsadányi később többekkel együtt “A rendkívüli helytállásért érdemjel" arany fokozatát kapta Pintér Sándor belügyminisztertől. Infografika: ceginfo.hu
Zsadányi László 2010 óta működteti a Vineum Borházat, és 2013 decembere óta tulajdonos a Tállya Bor Kft.-ben is. Mint írják, négyen (Szűcs Ferenc, Barta Péter, Zsadányi László és Márton-Kováts Krisztina) fogtak össze, hogy a mádi Hudák István által készített borokat dobjanak piacra.
Az sajnos nem derül ki sehonnan, hogy a budapesti, Vörösmarty u. 52. sz. alatti ingatlant miért hagyta lerohadni a szerteágazó üzleti érdeklődésű Zsadányi, és mik a tervei – ha vannak egyáltalán – a műemléki környezetben található épülettel.
Kíváncsian várjuk azt is, hogy az MNV valóban intézkedik-e az ingatlant bérlő céggel szemben, amennyiben felszólításuknak a bérlő nem tesz eleget. Kérdés az is, hogy ha a vagyonkezelő fel is mondja a Mobilier Kft. bérleti szerződését, talál-e új bérlőt, vagy inkább a rossz állapotra való tekintettel eredeti értékénél jelentősebb olcsóbban eladja az épületet valakinek, aki még így is lát benne fantáziát.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | Csendben rohad egy állami tulajdonban lévő épület Budapest belvárosában | Csendben rohad egy állami tulajdonban lévő épület Budapest belvárosában | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/11/09/csendben-rohad-egy-allami-tulajdonban-levo-epulet-budapest-belvarosaban/ | 2016-11-09 15:50:57 | true | null | null | atlatszo.hu |
Matolcsy György szerint elképesztő sikertörténet az MKB Bank szanálása és privatizációja. A jegybankelnök a parlamentben az azonnali kérdések órájában az LMP-s Schmuck Erzsébet kérdésére azt mondta: egy évi százmilliárd forintos veszteséget termelő bankból nyereséges pénzintézetet csináltak, amelynek a sikerében tulajdonosként az új menedzsment is érdekelt. Az új tulajdonosok egyike éppen Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás.
A bank szanálása, vagyis megszabadítása a rossz portfólióktól állítása szerint egyetlen fillérnyi közpénzt sem vitt el, ám erről bővebben Matolcsy György nem beszélt: „Az adófizetőknek egyetlen fillérjükbe sem került a mostanáig rendkívül sikeres bankszanálás és -privatizáció. Sikertörténet, mert megszüntetett egy korábban veszteséges magyar bankot.” | Matolcsy MKB-s "sikertörténete" | A privatizált bank egyik új tulajdonosa az MNB-elnök unokatestvére, Szemerey Tamás. | null | 1 | http://hirtv.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/matolcsy-mkb-s-sikertortenete-1394237 | 2017-05-04 21:48:00 | true | null | null | HírTv |
Fiala János rádiós műsorvezető műsor közben elhagyta az ATV stúdióját. A Csatt című műsorban Csintalan Sándor, a korábbi MSZP-s, majd fideszes politikus, Szalai Szilárd, a Századvég elemzője és Szűcs Gábor jogász voltak a vitapartnerei. A műsor közben Fiala és Csintalan többször is egymás szavába vágtak. Egy ponton Fialánál betelt a pohár, felállt, levette a mikroportját, és távozott a stúdióból.
- Primadonnák és propagandisták mellett rám itt nincs szükség - jegyezte meg, miközben kiment. A műsorban azt mondta:
Ha már meghívtak az ATV-hez, akkor elmondanám, amit gondolok, lehet, hogy senkit nem érdekel.
Ezt követően Csintalan egy alig hallható megjegyzést tett, amire Fiala figyelmeztette: - Még egy beszólás, és elmegyek.
A műsor második felében Fiala János végül visszatért a stúdióba. Az ATV közleménye szerint Boros Tamás szerkesztő hívta fel és kérte vissza, mire Fiala, aki már az Éles-saroknál járt, visszafordult.
Június elején Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke állt fel a Rónai Egonnal folytatott interjú második percében, és hagyta el az ATV stúdióját. Az ellenzéki politikusnál akkor szakadt el a cérna, amikor a műsorvezető egy paksamétát tett Magyar elé, és dokumentumokkal cáfolta, hogy a Tisza Párt vezetőjét nem hívják nyilatkozni élő adásba.
Borítókép: Fiala János távozása (Forrás: ATV) | Újabb botrány az ATV-ben, Fiala otthagyta a műsort + videó | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ujabb-botrany-az-atv-ben-fiala-otthagyta-a-musort-video | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nemcsak a sajtó, hanem a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt is titkolja a Honvédelmi Minisztérium (HM), hogy mire költötték el azt a több mint egymilliárd forintot, amelynek felhasználására felmentést kértek a közbeszerzés alól a NATO budapesti informális védelmi miniszteri találkozójának megrendezéséhez. Információink szerint a szaktárca kabinetfőnökének erről szóló beszámolójában a konferenciára elköltött közpénzről csak annyi konkrétum szerepel, hogy az 1,2 milliárd forintot a szaktárca százszázalékos tulajdonában álló HM EI Zrt. nyerte el a rendezvény bonyolítójaként. | Egymilliárd közbeszerzés nélkül | A Honvédelmi Minisztérium egy semmitmondó beszámolóval akarja igazolni a parlament szakbizottsága előtt, hogy miként költött el több mint egymilliárd forint közpénzt közbeszerzés nélkül a NATO védelmi miniszterek 2008. októberi találkozójára. A szaktárca kabinetfőnöke által aláírt dokumentumban egyetlen konkrét alvállalkozó neve és megbízása sem szerepel, és az sem, mennyi pénzért dolgoztak a minisztérium cégének. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/02/egymilliard-kozbeszerzes-nelkul | 2010-02-15 16:07:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A magyar UTIBER Közúti Beruházó Kft. többségi tulajdonában lévő cég, az újvidéki Project biro Utiber d.o.o. nyerte el a vasútvonal rekonstrukciójának felügyeletét, így a vállalat felügyelhette annak az újvidéki állomásnak a felújítását is, ahol pénteken leszakadt egy üvegterasz, legkevesebb 14 ember halálát okozva.
A Szabad Magyar Szó a szerb közbeszerzési portál adataira azt írja, hogy a Project biro Utiber több mint tíz éve van jelen Szerbiában: 2014 júniusában alapították, 85 százalékát a magyar UTIBER Közúti Beruházó birtokolja, 15 százalékát pedig egy belgrádi szerb állampolgár, Jović Miodrag, aki egyben a cég igazgatója is. A cégnek Szabadkán is működik egy kihelyezett irodája, az elmúlt négy évben jelentős növekedést ért el, 2020 óta a bevételei csaknem a 17-szeresére nőttek, a nettó profitja pedig ugyanebben az időszakban 90-szeresére (!) ugrott. A cég 63 embert foglalkoztat, 2021 óta az Utiber 20 projektet nyert el Szerbiában, összesen 8,74 milliárd szerb dinár értékben, ami átszámítva több mint 30,5 milliárd forint.
Ami a magyarországi céget illeti - hívja fel a figyelmet a Telex -, az UTIBER Közúti Beruházó Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek egyik ismert alvállalkozója. Mint ismert 2022-ben egy Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz tartozó konzorcium nyerte el 35 évre a magyarországi autópályák üzemeltetésére szóló koncessziót, a tényleges munkát azonban alvállalkozók végzik, mint például az UTIBER Közúti Beruházó. A kft. 2023-ban 5,6 milliárd forintos árbevétel mellett 585 millió forintos profitot termelt.
Kihallgatták a szerb építési és közlekedési minisztert az újvidéki tragédia miattEgy mérnök azt állítja, ő már korábban figyelmeztette a kivitelezőt, hogy problémákat vett észre a beomlott újvidéki vasútállomás felújításakor | Magyar hátterű cég felügyelhette annak a beomlott újvidéki vasútállomásnak a rekonstrukcióját, ahol pénteken meghalt 14 ember | A szerb cég többségi tulajdonosa, az UTIBER Közúti Beruházó Kft. Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek egyik ismert alvállalkozója. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256344_utiber-ujvidek-vasutallomas-14-ember-rekonstrukcio | null | true | null | null | Népszava |
Az ügyészség jelentéséből kitűnik, hogy 2023-ban ismét, immár második éve nőtt a regisztrált bűncselekmények száma. Ez a 2022-es 8,9%-os növekedéshez képest 2023-ban 6,2%-os növekedést jelent azoknál a bűncselekménynél, amelyeknél a büntetőeljárás 2023-ban zárult le.
Felfedezhetünk azonban szórást az egyes gazdasági bűncselekmények statisztikái között. Az elmúlt évben nőtt a csalások száma, a 2022-es 16.747-hez képest 2023-ban már 19.701 ilyen regisztrált eset volt, ami 18%-os növekedést mutat. Ezt a növekedést az ügyészség elsősorban az online térben elkövetett csalások és az adathalász bűncselekmények számának növekedésével magyarázza - nem meglepő, hogy emiatt a kiberbűnözés elleni harc hatékonyabbá tétele került az ügyészség egyik fő fókuszába. Szintén jelentősen nőtt (42%-kal) a pénzmosási esetek száma - amiben, feltehetően, a felderítés és a nemzetközi együttműködés hatékonyságának a növekedése is fontos szerepet játszott.
Másrészt viszont számszakilag csökkent a regisztrált költségvetési csalások száma, csaknem 30%-kal kevesebb ilyen eljárás indult 2023-ban. A feltárt ilyen jellegű bűncselekmények komplexitása és az elkövetési érték növekedése miatt azonban az eljárások számának csökkenése nem jelent feltétlenül alacsonyabb munkaterhelést a nyomozószervek számára. Sokszor ugyanis egy-egy ilyen adócsalás felderítése leplezett eszközök (lehallgatás vagy titkos megfigyelés) igénybevételét, vagy külföldi társhatóságok megkeresését igényli. Nincs viszont új a nap alatt az adócsalások elkövetési módjában, továbbra is a "bukócégek" alkalmazása, a "körhintacsalás", az eltűnő kereskedők, a számlagyárak vagy a cégtemetők segítségével kerülnek főként eltüntetésre az adóforintok.
Addig fogd a pénzt, amíg lehet
Az ügyészség eljárásának másik fő fókusza - a beszámoló szerint - a bűncselekmények elkövetéséből származó vagyon minél hatékonyabb elvonása. Itt a
fő cél, hogy az elkövetők megbüntetésén túlmenően a költségvetés vagy a sértettek vagyoni érdekei ne sérüljenek.
Ezért amikor csak jogilag erre lehetőség nyílik, az ügyészség javaslatot tesz vagyonelkobzás kimondatására.
Abban a pillanatban azonban, amikor több éves eljárás után a bíróság megítéli a vagyonelkobzást, a bűncselekményből származó vagyon sokszor már nincs meg: azt elrejtették vagy átruházták. Egyre rettegettebb fegyvere ezért az ügyészségnek a lefoglalás és a zár alá vétel, amely ingatlanok, hajók, bankszámlák vagy egyéb értékes ingóságok tekintetében korlátozza az akkor még csak gyanúsítottak rendelkezési jogát. Ráadásul ilyen intézkedés már a nyomozás megkezdésekor, akár bírósági döntés nélkül is alkalmazható. A beszámoló szerint ezek az előzetes intézkedések tipikussá váltak az ügyészség gyakorlatában, még ha azok adott esetben rendkívül súlyos terhet jelentenek is az ilyen bűncselekményekkel - akár közvetlenül is - értintett gazdálkodók számára.
A legjobb, ha megegyezünk
A hatályos jogszabályok lehetőséget biztosítanak a hatóság és a gyanúsítottak közötti egyezkedésre, a beszámoló adatai pedig arról tanúskodnak, hogy az ügyészség egyre gyakrabban nyúl ehhez a lehetőséghez.
Ennek a gyakorlatban két "formája" létezik. Egyrészt, az ún. mértékes indítvány, amelynek révén a bíróságok már az előkészítő tárgyaláson ítéletet hozhatnak, amennyiben a terhelt a bűnösségét beismeri és a tárgyaláshoz való jogáról lemond. Míg ez a lehetőség előnyös a hatóságoknak is, hiszen az évekkel is lerövidítheti a terhelttel szemben folytatott büntetőeljárást, addig az a kiszámítható és valószínűleg enyhébb büntetés miatt sok vádlott számára is kecsegtetőbb. 2023-ban már több mint 11 ezer ilyen eljárás folyt le, amely az előző év adatához képest 9%-os növekedést mutat.
Szintén egyre gyakoribb a statisztikák szerint a terhelt és az ügyészség közötti egyezségkötés. Ennek keretein belül enyhébb büntetés (vagy akár felmentés) reményében a terhelt együttműködik a nyomozóhatóságokkal, segíti a bizonyítást, más terheltre nézve perdöntő bizonyítékot nyújt, vagy megtéríti az általa okozott vagyoni hátrányt. A beszámoló szerint volt olyan eset is, amikor egyezségkötés reményében az elkövetők milliárdos összegben térítették meg önkéntesen az általuk okozott kárt.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio | Több bűncselekmény, több alku | A legfőbb ügyész jelentésének elemzése a Jalsovszky részéről. | [
""
] | 0 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241121/tobb-buncselekmeny-tobb-alku-724202 | null | true | null | null | Portfolio |
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalában fogadta a hazai ingatlanpiac legmeghatározóbb szereplőit, valamint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) képviselőit abból a célból, hogy megvitassák a lakhatási válság kérdéseit és a kormány javaslatait a helyzet kezelése érdekében.
A tárcavezető a minisztérium közleménye szerint kiemelte:
az otthonteremtés és a biztos lakhatás generációkon átívelő, alapvető öngondoskodási kérdés, ezért a kormány elkötelezett a megfizethető lakhatás biztosítása iránt, amely érdekében az új gazdaságpolitikai akcióterv részeként tíz intézkedést fogalmazott meg.
A budapesti lakhatási válság megoldása érdekében például szigorodik az Airbnb-szabályozás, azonban a kormány célja, hogy Budapesten túlmutatóan az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket. Ezt szolgálja többek között a vidéki otthonfelújítási program és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások önkéntes döntésen alapuló, lakáscélú felhasználásának biztosítása is.
A találkozón felvetődött olyan állami program lehetősége, aminek keretében hazai ingatlanalapokon keresztül akár húsz-harmincmilliárd forintnyi forráshoz jutnának az ingatlanpiaci szereplők, abból a célból, hogy Magyarországon megfizethető árú lakásokat, bérlakásokat, valamint kollégiumot fejlesszenek.
Nagy Márton megígérte: a kormány megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy állami hátterű tőkealapokon keresztül hogyan tudná támogatni a javaslatot.
Emellett felvetődött, hogy a bérlakások és kollégiumok esetén a bérbeadáshoz kapcsolódó 27 százalékos áfa öt százalékra mérséklődjön, amennyiben vállalkozás adja bérbe magánszemélynek.
A felek egyetértettek abban, hogy a kormányzati intézkedések jelentős lendületet adhatnak az építőiparnak és ingatlanpiacnak, ezáltal hozzájárulva, hogy a magyar gazdaság növekedése 2025-ben meghaladja a három százalékot. A nemzetgazdasági miniszter végül hozzátette, a kormány kiemelten számít a szektor szereplőinek aktivitására az új- és bérlakásépítések, valamint a kollégiumi férőhelyek bővítése vonatkozásában. A résztvevők megállapodtak, hogy a családok és a megfizethető lakhatás szabályozása érdekében folytatják a rendszeres egyeztetéseket. | Új javaslatok a megfizethető lakhatásért | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/uj-javaslatok-a-megfizetheto-lakhatasert | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ezt mondta a gazda
Mondok magának valamit. Olyan buta paraszt ezen a világon nincs, aki ősszel beveti gabonával a földet, pedig tudja, hogy jövőre nem ő fog aratni. Márpedig itt a szomszédban, Tiszaigaron a mezőgazdasági kft. tavaly az összes földjét bevetette – mind az 1100 hektárt, azt a 240 hektárnyit is, ami meg lett hirdetve kedvezményes bérletre. Ők már akkor tudták, hogy nem lesz a bérbeadásból semmi.
Nem is lett: február 14-én volt a borítékbontás, azóta semmi hír a pályázatokról. Ezeket a földeket valaki kinézte magának. Itt helyben azt is tudják, hogy kicsoda: a Kékessy család, illetve az ő Magor-Dak Zrt.-je. Én most írásba merem magának adni, hogy végül ő fogja megkapni az egész kft.-t marhástul, gépestül, mindenestül.
Azt is megmondom, mennyiért: 750 millió forint lesz az ára. Jól fog vele járni. Számoljunk egy kicsit utána! Van 1100 hektárnyi föld a kft. kezelésében – papíron 18-20 aranykoronás, de a valóságban sokkal jobb –, ráadásul két nagy tömbben, nem széttagoltan, ami hatalmas előny. Bérelnek még további 1400 hektárnyi legelőt a nemzeti parktól. Ezek jobbára védett földek, kiemelt támogatással, csak uniós pénzből bejön évi több mint 200 millió forint. Meg hatszáz magyar szürke és sok száz tejelő marha, új munkagépek, felszerelések.
Csak tavaly vagy százmilliót költöttek gépbeszerzésre. Sokmilliárdos értéket kap a vevő 750 millióért. Én magam tudnék öt olyan embert mondani, aki többet adna érte.
A bérleti pályázaton nem hirdettek eredményt, pedig tudjuk, hogy egy-egy földdarabra 8-10 családi gazdálkodó is pályázott. A föld továbbra is az igari gazdaságnál maradt „ideiglenes használatra” – egyben akarták tartani, amíg valahogy sikerül átjátszani nekik.
Engem igazából az háborít fel, hogy pont az ellenkezőjét csinálják, mint amit ígértek. Én is rájuk szavaztam, nem szégyellem, itt mindenki rájuk szavazott. Én fideszes voltam, de most már nem vagyok semmilyen, ezt a pofátlanságot nem veszi be a gyomrom.
Én rám többé párt ne számítson. Itt tavasz óta olyan a légkör, ami soha nem volt, talán a 60-as évek óta. Az emberek gyanakodva figyelik egymást, szimatolnak, feljelentéseket tesznek. De ez úgy megy, tudja, hogy van, akire feljelentés nélkül is rámegy az APEH meg az NFA, másokra meg akkor sem, ha húszan jelentik fel őket.
Itt mindenki azt hitte, hogy földhöz fog jutni. Ezek igazi gazdák, többgenerációs parasztok, valódi állatokkal, termelési tapasztalattal. Van itt egy falu, a nevét nem mondom, aki ott él, úgyis ráismer, de ott van Kunmadaras mellett. Az ottani polgármester például kapott földet – de nem azért, mert fideszes, az itt nem elég, itt mindenki a Fideszre szavazott. Azért kapott, mert jóban van az agrárminiszterrel meg a volt államtitkárral – tudja, kire gondolok, a Vargával –, és ezt úton-útfélen hangoztatja is.
Azt mondja, megkapja, amit kér, megvannak a kapcsolatai. Ezt mondják azok is, akik hozzá hasonlóan közel ülnek a kondérhoz. Meg mondanak mást is: aki ugat, annak annyi. De kérdem én: azt kell az államnak támogatni, akinek már van ezer hektárja meg sok száz állata? Ráadásul úgy, mint itt, nálunk, Nagyivánban, ahol az egész határt odaadják egyvalakinek, hogy ő még gazdagabb legyen, miközben a nagyiváni gazdáknak nem maradt legelő?
Vagy ott van Tiszafüred. A gazdakör vezetője megkapta az összes földet, ami arrafelé meg lett hirdetve. Nem sokat, talán húsz hektárt, de más meg nem kapott semmit. És van mellé még nyolcvan hektárja ideiglenes használatra. És nem ám csak úgy üresen: előzőleg az igari gazdaság bevetette búzával, amivel vagy húszmillió forintot rakott az illető zsebébe. Ő is tudta előre, hogy így lesz, mondta is, hogy lesz neki száz hektár állami földje. Ő szervezte annak idején a gazdatüntetéseket.
Most nem szervezi, pedig szerintem lenne rá jelentkező. Olyan játék megy itt az állami vagyonnal, amin csak a Fidesz helyi vezetői nyerhetnek – na ezzel lett nekem tele a hócipőm. Valamit muszáj tenni, mert ennek nem lesz jó vége. Azt hiszik, hogy mindent megtehetnek, mert mögöttük áll a vidék. De itt már nincs mögöttük senki. Azt is írja bele, hogy a földre éhes gazdák olyanok, mint a koplaltatott kutyák – és itt most mindenki éhen maradt.
Ezt felelték rá az érintettek
Kollányi György, a Magor-Dak Zrt. cégvezetője kérdésünkre nem cáfolta, hogy a vállalkozás szeretné megszerezni az igari kft. földjeit, vásárlásról azonban szerinte nincs szó – nem is lehet, mert gazdasági vállalkozás jelenleg nem szerezhet földtulajdont (az Igari Mezőgazdasági Kft. értékét nem is a földtulajdon adja, hanem az állatállományhoz közel lévő takarmánytermelő bázis, a többféle jogcímen érkező uniós támogatás, meg az, hogy a vállalkozás által kezelt jó minőségű állami földhöz más nem férhet hozzá, és a jelenbeli használat bérleti joggá, vagy – a jogszabályok megváltozása esetén – később tulajdonná is alakulhat – a szerk).
Ugyanakkor a cégvezetők nevén vannak földek Tiszafüred térségében (információink szerint rosszabb, kötöttebb talajú területek – a szerk.), ezeket felajánlanák az államnak értékegyeztetéssel, cserébe az igari birtokokért. Kollányi szerint a gazdasági racionalitás megköveteli a birtokkoncentrációt és a tömbösítést. Egyúttal pedig – állítása szerint – megmentenének 48 munkahelyet, amelyek elvesznének, ha az igari kft. földjeit, az ő kifejezésével élve, széthordanák.
Megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot a tiszafüredi gazdakörrel, illetve annak vezetőjével is, de a budapesti Magosz-központban nem tudtak semmilyen elérhetőséget adni, a más úton megszerzett mobiltelefonszáma pedig két napon keresztül elérhetetlennek bizonyult.
Megkérdeztük viszont Tomajmonostora polgármesterét, akit több helyi informátorunk a Nagyiván határában lévő állami legelők használójaként azonosított. Ő azzal hárította el érdeklődésünket, hogy földbérletpályázaton nem nyert, nem is indult, Nagyiván határában pedig nem is hirdettek meg földeket – ami, mint utóbb kiderítettük, valóban így lehet, ám nem mond ellent annak, hogy az említett földeket ő használja, és az uniós támogatásokat is ő veszi fel utánuk. Ezt ugyanis az „ideiglenes használatba adás” intézménye lehetővé teszi. Az ideiglenes használatba adás szabályai meglehetősen hézagosak: itt nem kell pályázatot kiírni, a nyilvántartás sem transzparens, ugyanakkor az ideiglenes használókból gyakran lesznek később bérlők (és addig is övék a föld haszna meg az EU-támogatás). | Belföld: A Fideszre szavazni még nem elég, aki ugat, annak annyi | Megkereste lapunkat egy gazda a Nagykunságból, ahol jelenleg is zajlik a tavaly kiírt földbérletpályázatok értékelése (vagy legalábbis zajlania kell, mert – bár a borítékbontás február közepén volt – eredményt még nem hirdettek). Panaszai szerint különféle trükkökkel zajlik az állami birtokok használati jogának átjátszása a Fidesz kiszemeltjeihez. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120526-aki_ugat__annak_annyi-1311251 | 2012-05-26 12:44:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Jogtalanul árverezte el a NAV a luxusautókat
A német flottakezelő cég inkasszót kért a bíróságon a NAV ellen
Ha a NAV-nak nincs fedezete az összeg kifizetésére, a Pénzügyminisztériumnak kell teljesítenie
A Blikk nyomon követte a luxusautók lefoglalásának, majd árverésre bocsátásának a történetét. Négy évvel ezelőtt a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának nyomozói egy költségvetési csalás ügyében megtartott akció során összesen 85 helyszínen tartottak kutatást. A bizonyítékok beszerzése mellett a győri nyomozók luxusautókat, illetve jelentős összegű készpénzt is lefoglaltak, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak. A biztosított vagyon értéke mintegy másfél milliárd forint volt.
Ám a lefoglalt gépjárművek - egy Lamborghini Aventador, egy Bentley Continental, egy Porsche Cayenne és egy Porsche Panamera - nem az elkövetők tulajdonában álltak, azokat egy német tartós autóbérlettel, flottakezeléssel foglalkozó társaság, az A. B. Dienstleistungs GmbH adta bérbe. Ezt a cég magyarországi jogi képviselője, dr. Horváth Lóránt jelezte még Varga Mihály pénzügyminiszternek is, de a NAV 2021 szeptemberében megtartotta az árverést. Az autók összesen 153 millió forintért keltek el.
"Miután a vádiratban az ügyészség sem állította, hogy a lefoglalt és értékesített autók bűncselekménnyel szerzett vagyonból származtak volna, a flottakezelő 2023 februárjában kártérítési keresetet nyújtottunk be a Fővárosi Törvényszékhez" - közölte dr. Horváth Lóránt. "A bíróság pedig kötelezte a NAV-ot, hogy fizessen meg a flottakezelő cégnek 15 napon belül 233,6 millió forintot, valamint ezen összeg kamatait. Az elsőfokú bírósági döntést a Fővárosi Ítélőtábla 2024. június 11-én helybenhagyta."
A jogerős ítéletének végrehajtását - ahogy lapunk nemrég beszámolt róla - a NAV a mai napig nem teljesítette, vagyLuxusautókat foglalt le a NAV, aztán most itt a fordulat.
Dr. Horváth Lóránt jelezte a Blikknek, hogy a NAV a Kúriánál kérte az ítélet felülvizsgálatát. És ez volt a hivatkozásialap arra, hogy miért nem fizet. Ugyanakkor az ügyvéd elmondta, hogy a NAV kérelme nem bír halasztó hatállyal, és ki kell pengetnie a kért összeget. Most, hogy a Kúria elutasította a felülvizsgálati kérelmet, a NAV már nem tud újabb kifogással élni a nemfizetésre.
Dr. Horváth Lóránt korábban is azt mondta, hogy nincs mese, a NAV-nak fizetnie kell, de most aztán tényleg nincs. Hozzátette: a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy a NAV Bűnügyi Igazgatóságát polgári eljárásban károkozás miatt elmarasztalták volna. Arra meg végképp nem volt példa amit az ügyvéd a kollégáival meglépett: hogy az összeget behajtsák inkasszót kértek a NAV-val szemben.
Ismételten megkerestük a NAV-ot az üggyel kapcsolatban, egyelőre azonban nem válaszoltak, Ha megteszik, frissítjük cikkünket. | Most már biztos, hogy virítania kell a pénzt a NAV-nak az elárverezett luxusautók miatt | Elutasította a Kúria azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a NAV azért nyújtott be, hogy ne kelljen kifizetnie a jogtalanul elárverezett luxusautókért megítélt kártérítést a járművek német tulajdonosának. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/nav-karterites-luxusautok-miatt/4k5t2ej | null | true | null | null | Blikk |
Karácsony Gergely a Facebook-oldalán hétfőn közzétett bejegyzésében felidézte: korábban azt javasolta, jelentősen csökkentsék az igazgatóságok számát és létszámát.
De úgy látom, hogy még nagyobbat kell lépni: szüntessük meg az összes egyszemélyes fővárosi cégnél az igazgatóságokat, a testületek eddigi jogköreit pedig gyakorolja maga a Fővárosi Közgyűlés
- írta a főpolgármester.
Hozzátette: ezt kezdeményezte a hétfői frakcióvezetői egyeztetésen, ahova "a Fidesz maga helyett egy szokásos színvonalú közleményt küldött", de a többiek konstruktívan elfogadták a kétségkívül formabontó, de a város érdekét szolgáló javaslatot.
Karácsony Gergely szerint így még olcsóbb és még transzparensebb működés következhet, mert a város évente mintegy 250 millió forintot spórolna, és teljesülne a Fővárosi Közgyűlés új frakcióinak igénye a nagyobb beleszólásra és rálátásra, "meg persze, a komolyabb felelősségvállalásra is, ami ezzel együtt jár".
A főpolgármester kitért arra is, hogy a hétfői frakcióvezetői egyeztetésre azért volt szükség, mert "miközben sorjáznak az ötletek, folyik a politikai helyezkedés, hogy ki és milyen beleszólást és jogkört akar magának", aközben több, jelenlegi igazgatóság megbízatása szűnik meg novemberben, ami veszélyezteti fontos budapesti cégek jogszerű működését.
Márpedig a budapestieknek nyújtott közszolgáltatások nem láthatják kárát a frakciók közötti vitáknak, a városnak és cégeinek zökkenőmentesen és biztonságosan kell működniük - jelentette ki, megjegyezve, hogy ha a képviselők egymással nem tudnak megegyezni az igazgatóságok összetételéről, végezzék el maguk azt a munkát, amit eddig az igazgatóságok végeztek.
Karácsony Gergely azt is írta, hogy a felügyelőbizottságok esetében egy igazságos megoldás van: a választók bizalmának mértékét tükröző mandátumok arányában jelöljenek a frakciók tagokat ezekbe az ellenőrző testületekbe, mindenki a legjobb meggyőződése szerint.
"Az engem támogató pártok az általam meghirdetett, nyilvános és teljesen transzparens, szakmai követelményekre épülő pályázaton induló jelöltek közül fognak személyi javaslatokat tenni" - közölte a főpolgármester, hozzátéve: ha valamelyik frakció saját pályázatot akar hirdetni, vagy "netalán delegálni akar, a lelke rajta".
Természetesen a Fidesznek is fenntartjuk a beszállás lehetőségét, mert a fővárosban az ellenzéknek is járnak jogok
- fogalmazott Karácsony Gergely.
A főpolgármester végül kiemelte: "Budapest demokratikusan működik. A demokrácia pedig sok munkával és még több felelősségvállalással jár. Minden adott ahhoz, hogy a Fővárosi Közgyűlés frakciói ebben is bizonyítsanak". | Karácsony Gergely átvenné ezeknek a fővárosi cégeknek a vezetését | Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere kezdeményezte, hogy szüntessék meg az összes egyszemélyes fővárosi cégnél az igazgatóságokat, a testületek eddigi jogköreit pedig gyakorolja a Fővárosi Közgyűlés. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/karacsony-gergely-fovarosi-cegek/9xwqqrr | null | true | null | null | Blikk |
A magyar állam a GDP 35,1 százalékát szedte be tavaly adók és járulékok formájában - vagyis ennyi pénzt vont ki a gazdaságból saját céljaira. Ez jelentősen elmarad az EU átlagosan 40 százalékos szintjétől, ugyanakkor megfelel a régiós átlagnak - derült ki az Eurostat adataiból. A GDP-arányos adóterhelés egyébként jelentősen eltér az uniós országok között, a magas adóelvonás egyértelműen az unió legfejlettebb és leggazdagabb országaira jellemző. Az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások legmagasabb arányát Franciaországban (45,6%), Belgiumban (44,8%) és Dániában (44,1%) regisztrálták. A skála másik végén Írország (22,7%), Románia (27,0%) és Málta (27,1%) állt. A magyar 35,1 százalékot meghaladta a lengyel gazdaság 36 százalékos adóelvonása és Szlovákia 35,5 százalékos adata, de a horvátok 37,1 százaléka is. A cseh költségvetés viszont csak a GDP 34,1 százalékát vonja ki a gazdaságból, ami az ország magasabb fejlettségével, alacsonyabb államadósságával (kamatterhekkel) és az állam hatékony takarékos működésével magyarázható.
A számok azért is érdekesek, mert a magyar kormány az elmúlt évtizedben a gazdaság versenyképességét az alacsony bérekre és adókra, valamint a forint leértékelésére alapozta. Látva az ország elmúlt négy évben felmutatott teljesítményét a versenytársakhoz képest, ez a stratégia inkább leszakadáshoz vezetett, mintsem éllovassághoz. Ráadásul, mára a magyar gazdasági növekedés tartósan lefulladt, a volt visegrádi országok fejlettségben elhúztak, a hazai mutató a román és a bolgár adatokkal versenyez.
"Az egész Orbán-kormányban nincs olyan ember, akinek bármi terve lenne a magyar gazdaság problémáinak a megoldására"
Az adóterhelés csökkentésben a kormány 2010 és 2020 között ugyan tudott eredményeket elérni, de korántsem akkorát, amennyi az "árcsökkentések kormányától" elvárható lett volna. Az Eurostat és a Pénzügyminisztérium adatai szerint 2010-ben a költségvetés a GDP 37,1 százalékát szedte be adók és járulékok formájában - ekkor az uniós átlag 38,3 százalék volt. Ezt sikerült 2020-ra 35,8 százalékra, majd 2023-ra 35,1 százalékra csökkenteni, miközben az uniós átlag 40 százalékra emelkedett. Vagyis a magyar adóterhelés a 14 év alatt a GDP két százalékával csökkent, miközben az uniós átlag növekedett. Ez azt jelenti, hogy a magyar cégek relatív adóelőnye növekedett. Ez azonban mégsem hozta el a remélt versenyképességi fordulatot és a felzárkózást. Az Orbán-kormány az adórendszert ugyanis oly módon alakította át, hogy a jövedelemadók és elsősorban a cégeket terhelő adókat csökkentette, míg a lakosságot terhelő fogyasztási adók mértékét és beszedési hatékonyságát jelentősen növelte.
Ha minden igaz, a jövőben csökken az adóterhelés
A jövő évi költségvetést hétfőn terjeszti be a Parlamentnek a kormány. Az eddig megismert részletek szerint, a Pénzügyminisztérium csökkenteni szeretné a GDP -arányos jövedelemelvonás mértékét 2025-ben. A májusban, az Európai Bizottságnak készített felzárkózási (konvergencia) jelentésben az adóelvonás 2024-es átmeneti emelkedése után 2025-re már 34, 2026-ra pedig 33,5 százalékos GDP arányos adó és járulékterheléssel számolt. Legalábbis ez volt a kormányzati szándék fél évvel ezelőtt. A papír ugyanis sok mindent elbír, például ugyanebben a programban idénre 2,5, 2025-re pedig 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak. Mivel azonban a GDP-bővülés egyik évben sem éri el a tervet, nem lehet tudni, hogy valójában miként is alakulhat az adóterhelés 2025-ben.
Hirtelen elkészült a büdzsé, Donald Trump győzelmével a parlament elé kerülhet a "békeköltségvetés"
Az Országgyűlés elé már benyújtott adótörvény-módosítások kétarcúak. Egyrészt kormány megkezdi egyes ágazati - távközlési, gyógyszergyári, légitársasági - különadók kivezetését ami csökkenti az adóterhelést. Másrészt a bankokat, a kiskereskedelmet és az energiacégeket terhelő, sokkal nagyobb volumenű adók 2025-ben is maradnak, annak ellenére, hogy a korábbi ígéretek szerint már 2023-ban kivezették volna az összes Covid-különadót. Ugyancsak csökkenti az adóterhelést a családi kedvezmények növelése, ám az ígért duplázás helyett 2025-ben csak 25 százalékkal emelkedik a kedvezmény. Ugyanakkor a másik oldalon lesznek adóemelések, amelyek mértékét az előző évi inflációhoz kötik. Ennek értelmében jövőre 4,1 százalékkal emelkedik a jövedéki adó mértéke, a dohány-, és az alkohol termékeknél, illetve az üzemanyagoknál, illetve ennyivel nő a cégautóadó és a regisztrációs adó mértéke is. A 4,1 százalék nem mellesleg infláció feletti emelés, hiszen a kormánytól független elemzők 2025-re 3,5-4 százalékos sávba várják a jövő évi árindexet. Ezzel együtt látva a vártnál kisebb gazdasági növekedést, a 2025-ös költségvetés még okozhat kellemetlen meglepetéséket. | Az Orbán-kormány elszúrta az adórendszer reformját, a környező országok fejlettségben és teljesítményben is elhúztak mellettünk | Hiába csökkent a GDP két százalékával a magyar gazdaság adóterhelése az Orbán-kormány 14 éve alatt alatt, Magyarország versenyképessége romlott. Közép-Kelet-Európa egykori éllovasa éllovasa mára a sereghajtókkal, Romániával és Bulgáriával versenyez. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257176_gazdasagi-versenykepesseg-adoreform-magyarorszag-orban-kormany-kornyezo-orszagok | null | true | null | null | Népszava |
A kiszabható legmagasabb büntetést, 40 ezer dollárt javasolnak Los Angeles polgármesterének ügyében. Antonio Villaraigosa nem tudta bizonyítani, milyen okokból fogadott el ingyen jegyeket különböző eseményekre. A város etikai bizottsága és a California Fair Political Practices Commission egyaránt az eddig példa nélküli bírság kiszabását javasolta.
Szerepe volt a Spice Girls-koncerten?
A polgármester nem tervezi, hogy fellebbezne, ugyanakkor nyilatkozatában hangsúlyozta: nem az ingyen jegyek miatt vett részt az eseményeken, hanem polgármesteri funkciójának értelmében kellett azokon megjelennie.
A demokrata párti polgármester elmondta: 2005 és 2010 közt háromezer eseményen vett részt, és az idézett esetek nyilvános mgejelenéseinek csak egy részét jelentik.
Az illetékes szervek az ingyen jegeket abban az esetben nem értelmezik ajándékként, ha ott a hivatalos személynek valamilyen ceremoniális funkciója van. 21 esetben ilyenről azonban nem tudott beszámolni Villaraigosa. Ezek közt volt egy Spice Girls- és Shakira-koncert, az American Idol döntője, az Oscar-díj gálája és a Los Angeles Lakers és a Dodgers mérkőzései.
Los Angeles 2010-ben szavazta meg, hogy hivatalnokai nem fogadhatnak el ingyen jegyeket akkor sem, ha az adományozó üzleti kapcsolatban áll a várossal. A választott képviselőknek egyébként minden ajándékukról be kell számolniuk, hogy elkerüljék a korrupció minden lehetőségét. | Hatalmas büntetés a polgármesternek ingyen jegyekért | Hatalmas büntetés a polgármesternek ingyen jegyekért - Ingyen ment Spice Girls-koncerte és focimeccsre, példátlanul nagy pénzbüntetést kapott Los Angeles polgármestere. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2011/04/02/hatalmas_buntetes_a_polgarmesternek_ingyen_jegyekert/ | 2011-04-02 12:14:30 | true | null | null | Index |
Egy vasúti kalauz például juttatásokkal együtt átlagosan havi bruttó 175 ezer forintot keres – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján –, míg Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója – ha a prémiumot is kiérdemli – évi 78,67 millió forintot kaphat. A különbség több mint 37-szeres.
Ha az átlagos MÁV-os fizetést nézzük, a kép már árnyaltabb: az eltérés alig harmincszoros. Egy átlagos postai kézbesítő alig több mint 115 ezret vihet haza, ennél 24,7-szer nagyobb, havi 2,84 milliós fizetést kap Borosné Szűts Ildikó vezérigazgató.
Az átlagos postásfizetéstől csak 15,8-szor nagyobb a vezérigazgatói fizetés. Kisebb az eltérés a Magyar Villamos Művek Zrt.nél. Mártha Imre vezérigazgató 2 765 000 forintos bruttó fizetése körülbelül csak tízszer annyi, mint a szektorban dolgozó átlag munkavállalóé.
A legkisebb eltérés Tátrai Miklós Zoltán, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetője esetében van, ha az ő bérét az átlag magyar közgazdászfizetésekkel hasonlítjuk össze. Tátrai 3,5 milliót keres, az átlagközgazdász bruttó 460 ezret, vagyis a különbség itt mindössze 7,6-szoros.
A csúcsvezetőkre azonban idén keményebb esztendő vár: ha kapnak is prémiumot, azt – a válság miatt – vissza kell fizetniük az államnak. A Blikk a Társaság a Szabadságjogokért szervezet segítségével egy évig pereskedett öt állami céggel az adatokért. A cégeknek a bíróság ítéletét követően ki kellett adniuk a fizetési listákat. | Nagyot kaszáló cégvezetők | BUDAPEST — Több tízszer kereshetnek többet az állami vállalatok csúcsvezetői beosztottjaiknál! | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/nagyot-kaszalo-cegvezetok/rq1rkjs | 2009-04-06 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő jogát azzal, hogy a HVG című hetilap 2011. szeptember 3. napi számában megjelent "Pécsi keringő" című cikkben, továbbá a hvg.hu internetes oldalon 2011. szeptember 4. napján megjelent "A Fideszig érhetnek a pécsi egyetemi botrány szálai" című cikkben, továbbá a hvg.hu internetes oldalon 2011. szeptember 6. napján megjelent "Fidesz közeli szál a korrupciós botrányban" című cikkben azt a hamis látszatot keltette, hogy a felperes ellen személyes kapcsolataira tekintettel nem indult büntetőeljárás. A fentiek miatt - a bíróság ítéletének megfelelően - sajnálkozásunkat fejezzük ki. | Itthon: Helyreigazítás | A Czakó Ferencnek a HVG Kiadó Zrt. ellen személyiségi jog érvényesítése iránt indult perében a következő ítéletet hozta: | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130503_Helyreigazitas | 2013-05-03 11:21:00 | true | null | null | HVG |
Hamarosan akár 20 új kínai mozdonyt vehet a MÁV számára a Lázár János vezette közlekedési tárca - értesült a Hvg.hu. A lap úgy tudja, pár hete "előzetes szemrevételezésre" járt Kínában egy magyar küldöttség, amelyben a közlekedési minisztérium, a vasúthatóság és a MÁV részéről is voltak szakemberek, hogy tájékozódjanak a CRRC-mozdonyok beszerzéséről.
A kínai vasúti járműgyártónak, a CRRC Zhuzhou Locomotive Co. Ltd.-nek két tolatómozdonya már rója a magyarországi síneket, miután az osztrák tulajdonban lévő Rail Cargo Hungaria rendelt belőlük. A további beszerzést éppen az gyorsíthatja fel, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője, Lázár János a napokban írta alá a kínai járművek magyarországi hatósági engedélyeit, miután a mozdonyok minden vizsgán átmentek. A tolatómozdonyok darabja 3-4 milliárd forintba kerül, a beruházás tehát 20 jármű esetén legalább 60 milliárd forintba kerülne. Alapesetben az ötlettől a fogalomba állításig 3-4 év szokott eltelni, de most különösen nagy a nyomás a minisztériumon, hogy változtasson az áldatlan állapotokon, csökkentse a vasúti késéseket, és jobb állapotban lévő járművek fussanak a vágányokon. Lázárnak folyamatosan a fejére olvassák, hogy ő és kormánya állította le a Siemens-mozdonyok beszerzését, ám ha most újraindítanák azt, akkor csak a beláthatatlan jövőben lenne belőle jármű Magyarországon. A kínaiak viszont hajlandóak olyan mozdonyokat átirányítani Magyarországra, amelyek már szinte a gyártósoron vannak. Így a járművek még a 2026-os választások előtt forgalomba állhatnak.
Állítólag a 20 villanymozdony állomáshelye Nyíregyháza lenne, részben mert ott van megfelelő műhely, részben a politikai tőke miatt - ez utóbbi egyébként az, ami miatt a következő hónapokban még más fideszes városok is benyújthatják az igényüket a mozdonyok állomásoztatására. A magyar vasútgépészek eredetileg bizalmatlanok voltak a kínai termékkel szemben, de a próbautak alapján egészen jó lett róla a véleményük - írta a lap. A CRRC egyébként előbb-utóbb akár Magyarországon is gyárthatja a mozdonyait, hiszen májusban írt alá megállapodást a magyar Acemil Zrt.-vel. A cég akkor került elő a nyilvánosságban, amikor a Direkt36 oknyomozó újságírói kínai vegyi anyagok soroksári elosztóközpontjának terveiről írtak, és abban az üzletben az egyik befektető az Acemil lett volna. A társaság székhelye Rogán Antal miniszter ügyvéd barátjának az irodájával van egy címen, miközben a vállalat tulajdonosait egy magántőkealap, a Tibidabo fedi el. | Kína soron kívül küldhet mozdonyokat Magyarországra | Nagy a nyomás Lázárékon a vasúti késések miatt, a Siemens-mozdonyok beszerzését viszont korábban leállították. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/kina-soron-kivul-kuldhet-mozdonyokat-magyarorszagra-169059 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A jelek szerint ismét átejtette a nagyközönséget a Quaestornak – a jegybank gyanúja szerint – 150 milliárd forint fiktív kötvényt kibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft., melynek ügyvezetője maga a Quaestor-csoport vezére, Tarsoly Csaba. Ugyanis a cégbírósági nyilvántartás alapján be sem nyújtották a cég csődvédelem iránti kérelmét, és eszerint az eddigi legnagyobb összegű csalással gyanúsított cég továbbra is mindenféle külső kontroll nélkül működik.
Pedig legutóbb máricus 20-án közölte a társaság, hogy beadták az öncsődkérelmet, mégpedig elektronikusan:
Ennek már meg kellett volna jelennie a cégközlönyben és a cégbírósági nyilvántartásban. A csődeljárások közzététele két lépcsőben zajlik, az első lépcsőben a bíróság csupán annyit tesz közzé, hogy az adott cég benyújtotta kérelmét. Ezt a közleményt a bíróság haladéktalanul, egy napon belül közzéteszi. Így, ha ez nem látható a www.cegkozlony.hu-n, úgy vélhetőleg a kérelmet nem nyújtották be, vagy nem ment át az első szűrőn – írta nemrég a Portfolio.hu, miután kiderült, hogy kamu volt az első öncsőd. Ez annyival egészíthető ki, hogy a cégbíróság nyilvántartásában is meg kell jelennie a cég öncsődkérelmének, és ha a bíróság elutasítja, annak is.
Azonban a társaság legutóbb 2013 áprilisában nyújtott be bármilyen iratot a cégbíróság szerint, azóta a nyilvántartásokban nem található semmiféle ilyen kérelem.
Egyébként már a március 20-i közlemény is annak beismerése (lett volna), hogy a Quaestor-csoport először nem mondott igazat, amikor március 9-én bejelentette, hogy a „Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett”, és Tarsoly Csaba is hazudott, amikor a közlemény szerint ugyanerről tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bankot.
Annak alapján, hogy a cégbíróság adatbázisában a mai napig nincs bent öncsődkérelem, azt lehet mondani, hogy nemcsak az első, de a március 20-i közlemény sem volt igaz. Kerestük a Quaestor-csoport kommunikációs vezetőjét, és kértük, tisztázza a cégbíróság adatai és a cég állításai közötti ellentmondást, de egyelőre nem kaptunk választ.
A Quaestor első öncsőd-trükkjét még a Magyar Nemzeti Bank is bevette. A Quaestor oldalán még március 23-án is ez a közlemény fogadta az ügyfeleket az MNB által kirendelt felügyeleti biztos nevével:
De miután megkérdeztük az MNB-t, hogy milyen és honnan származó információk alapján tájékoztatta az ügyfeleket a felügyeleti biztos az öncsődről, válasz helyett kicserélték a közleményt, amelyben már nem szerepel a kínos dátum.
Az még jobb lett volna, ha választ is kapunk, ugyanis azt szerettük volna megtudni, hogy mekkora összegben és hány ügyfélnek voltak kifizetések a cég öncsőd-bejelentései (március 9. és 19.) között.
Miért húzzák?
Csődeljárási szakértők szerint ha egy cég húzza a csődeljárás megindulását, az végül is érthető, mivel a cégre már akkortól rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, amikor benyújtja a csődvédelem iránti kérelmet. Egy évtizedek óta cégcsődökkel foglalkozó szakember azt mondta, az ilyen eljárások megindítását mindig azért nyújtják a társaságok, hogy időt nyerjenek, és az így nyert időben sokszor éjt nappallá téve dolgoznak az iratokkal, például azzal a céllal, mondta a szakember általánosságban, hogy valamelyik képviselő megússza a büntetést, vagy hogy csökkentsék a cég hitelezőinek a vagyonát.
Mivel nem indult el a csődvédelem, esélyes, hogy jelenleg senki nem tudja a Quaestor Hrurira Kft.-n kívül, hogy pontosan mi zajlik a társaságnál. Tarsoly Csabáról csak annyit tudunk, amit az ügyvédje a hvg.hu érdeklődésére mondott, hogy folyamatosan dolgozik. Ügyvédje arról tájékoztatta lapunkat, hogy ügyfelét szerda késő délutánig nem hallgatta meg a rendőrség. (Az ügyvéd azt is elárulta, hogy Tarsolyt háromszor hallgatta meg a jegybank az elmúlt két és fél hétben.)
A Quaestor Financial Hrurira Kft. éppen múlt héten hozott egy nagy horderejű döntést, amit csődvédelemben nem biztos, hogy megtehetett volna: március 16-án amellett, hogy kinevezték Orgován Bélát, egy börtönviselt volt közmunkást vezérigazgatónak a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-ben, a Quaestor központi cégének jelentős mértékben átalakították a tulajdonosi szerkezetét is. Ugyanis a cégbe beszállt a 150 milliárd hamis kötvény kibocsátásáért felelős Quaestor Hrurira Kft., mégpedig úgy, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 57 milliárd forintos tartozásából 5,2 milliárdot a Quaestor Hrurira Kft. tulajdonrészévé alakítottak, a maradékot pedig tőketartalékba helyezték.
A nagy kötelezettségállomány tulajdonosi viszonyainak átcímkézése a kötvényesek kisemmizését eredményezheti: a Quaestor Financial Hrurira Kft. azzal, hogy a központi Quaestor-cég tulajdonosává vált, a felszámolás során az utolsók között lesz a kielégítési sorban, az ügyfeleivel együtt, és az egész folyamat sokkal kevésbé lesz átlátható. Vagyis bármilyen ingatlan, vagyontárgy eladásából származó pénz csak utolsósorban kerülhet a Hrurira Kft.-hez, illetve a károsult kötvényesekhez. | Vállalkozás: A Quaestor megint átvert mindenkit | A Quaestor ismét átverte a közvéleményt a cégbírósági adatok alapján: be sem nyújtották a hamis kötvényeket kibocsátó Quaestor-cég öncsődkérelmét. Eszerint nem csak az első öncsőd megindításáról szóló közlemény, hanem a múlt heti sem volt igaz, és a csalással gyanúsított cég még mindig külső kontroll nélkül működik. Intézhetnek mindent, amit csak akarnak. A jegybank hirtelen kicserélte egy korábbi közleményét, amikor magyarázatot kértünk tőle. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20150325_A_Quaestor_megint_atvert_mindenkit | 2015-03-25 18:39:00 | true | null | null | HVG |
Elévültnek nyilvánította a bíróság azokat a vádakat, amelyek szerint Silvio Berlusconi korábbi olasz kormányfő 600 ezer dollárral vesztegetett meg egy brit ügyvédet, David Millst.
Az elhúzódó perben az ügyészek azt kérték, hogy Berlusconit ítéljék öt év börtönbüntetésre a kenőpénz miatt. A vád szerint megvesztegetett ügyvéd a korábbi brit munkáspárti miniszter, Tessa Jowell férje, a vád szerint Berlusconi azért fizette le, hogy tartson vissza őt terhelő bizonyítékokat - írja a Guardian. Az eset még a kilencvenes években történt, Berlusconi mindvégig tagadta bűnösségét, sőt, azt mondta, nem is emlékszik rá, hogy találkozott Millsszel.
2009-ben Millst elítélték ugyanebben az ügyben vesztegetésért, de az olasz legfelsőbb bíróság a fellebbezés után végül visszavonta a börtönbüntetést, mert az ügy időközben elévült.
Berlusconi oldalán azért húzódott ennyi ideig az ügy, mert a tárgyalásokat újra és újra elhalasztották, mert Berlsuconi hivatalban levő kormányfő volt, és egy törvénnyel is biztosította, hogy ne lehessen bíróság elé citálni. Emiatt a már öt éve tartó tárgyalások éveken át szüneteltek.
A vád és Berlusconi védői között heves jogvita alakult ki arról, hogy mennyi idő alatt is évül el az ügy. Szombaton - még az ítélethirdetés előtt - Berlusconi közleményben támadta azzal az ügyészeket, hogy szándékosan később történtnek tüntették fel az állítólagos vesztegetést annak érdekében, hogy a bíróság még eljárhasson az ügyben. Fabio de Pasquale ügyész erre csak annyit reagált, nincs értelme kommentálni a közleményt.
A Guardian idézi egy Berlusconival közismerten kritikus hangú cikkeket publikáló olasz újságíró, Marco Travaglio véleményét. Szerinte ez a hatodik alkalom, hogy elévülés miatt Berlusconi megúszott különféle ügyeket. "A világon mindenütt a bírósági eljárás kezdete azt jelenti, hogy az ügy már nem évülhet el, de itt tovább ketyeg az óra. Ráadásul az ehhez hasonló ügyekben korábban 15 év volt az elévülési idő. Egészen 2005-ig, amikor Berlusconi 10-re csökkentette."
A tavaly novemberben lemondott 75 éves politikus jelenleg három másik ügyben is vádlottként szerepel. Többek között csalással és kiskorú megrontásával vádolják. | Újabb korrupciós ügyet úszott meg Berlusconi | A vád szerint 600 ezer dollárral vesztegetett meg egy brit ügyvédet Silvio Berlusconi korábbi olasz kormányfő, akit azonban nem ítéltek el, mert az olasz bíróság elévültnek nyilvánította az ügyet. A 75 éves politikust - aki hasonló módon már ötször szabadult fel korrupciós vádak alól - három másik ügyben többek között csalással, és kiskorú megrontásával vádolják. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2012/02/olaszorszag-ujabb-korrupcios-ugyet-uszott-meg-silvio-berlusconi | 2012-02-25 21:39:00 | true | null | null | Origo |
A strandfürdő átépítése befejeződött ugyanis, az elkövetkező időszakban kisebb utómunkálatok zajlanak, illetve a különböző szolgáltatások elvégzésére keresnek majd személyzetet. A műszaki átadás-átvétel után, illetve az említett hiányosságok pótlását követően a létesítmény akár újra fogadhatja is majd a vendégeket, amennyiben erre a közgyűlés és a műszaki iroda is rábólint. Emiatt vendégeskedtek hétfőn a képviselők a szolnoki fürdőben, Lits László, a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. ügyvezető igazgatójának meghívására.
A kormányzat 2015 elején jelentette be a Modern Városok Program (MVP) elindulását, melynek egyik megyei jogú városa Szolnok volt, s egyik eleme pedig a tiszaligeti strandfürdő. A kormányfői látogatások és bejelentések 2015 elejétől 2017 közepéig történtek meg, Szolnokon ez ügyben 2015 nyarán járt a miniszterelnök. Egyéb MVP-elem mellett a tiszaligeti fürdőfejlesztésről adott tájékoztatást, amelyre akkor hárommilliárd forintot szántak.
Mint ismeretes, a tiszaligeti fürdő felújítását több mint öt évvel ezelőtt, még 2019-ben kezdték meg. A városvezetés azon év augusztusában jelentette be, miszerint a nyári strandszezon végén bezár a létesítmény, és 20 hónap építkezés után egy modern fürdőkomplexum nyitja meg kapuit, s a szolgáltatások 2021 második negyedévében állnak a vendégek rendelkezésére. Az alapkövet 2019. szeptember 2-án délben helyezték el az elavult, lebontásra váró régi építmény nyári főbejáratának közelében.
A fejlesztésre szánt hárommilliárd forintos tervezett költség mára tíz és félmilliárd forintot tesz ki. A szinte évente folyamatosan jelentkező többletköltséget a covid-járvány, az infláció, a szomszédos háború, valamint az anyag- és bérköltségek drasztikus emelése okozta.
A tiszaligeti strandfürdő eredeti állapotában az 1960-as években épült, a kor követelményeinek megfelelő színvonalon. A megyeszékhelyen ezidőtájt városszerte jelentős fejlesztések történtek. A fürdő építés helyéül Szolnok legszebb részét, a belvároshoz közeli, mégis attól jól elkülönülő, fás, parkos területet szemelték ki, sportpályák, hotelek, kemping és ifjúsági szabadidő centrum társaságában.
Már akkor rendelkezésre állt a szükséges infrastruktúra, a megfelelő minőségű termálvíz, a vezetékes városi ivóvíz és a hulladékvizek elvezetését biztosító csatornapótló rendszerek. Időközben elkészült a szennyvíz-csatornázás, valamint korszerűsödött a térség beépítettsége, új termálkutak fúrására került sor, megépültek az öltözők, pénztárak, valamint egyéb kiegészítő gépészeti és villamos melléklétesítmények.
A ’80-as ’90-es években a gyönyörű park, a szépen növő fák, a fürdőhöz tartozó csónakázó tó, a kapcsolódó étterem és büféegységek, és nem utolsó sorban - termálmedencék, úszó- és gyermekmedencék - komoly vonzerőt jelentettek. Az idő előrehaladtával és az előírások megváltozásával sürgetővé vált
a medencék korszerűsítése,
a közlekedés megújítása,
a szociális blokkok átalakítása,
egyszóval a fürdőzés feltételeinek színvonalasabbá tétele.
Az elmúlt közel három évtized alatt többször modernizálták a komplexumot, de a vármegyeszékhely néhány éve meghatározott turizmusfejlesztési stratégiájában szerepel a fürdővárosi jelleg erősítése, így az MVP által ez az ágazat kapott prioritást. | Képviselők a szolnoki fürdőben, vizit a strandon | A szolnoki közgyűlés tagjait hétfőn az újjáépülő tiszaligeti strand bejárására invitálta Lits László, a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. ügyvezető igazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/kepviselok-a-szolnoki-furdoben-bejaras-tiszaliget | null | true | null | null | SZOLJON |
A semmiből indult, több akadályba ütközött, nemrég azonban már egy kemény hatalmi játszmában is megmutatta az erejét. A Fidesz politikusai két évtizeddel ezelőtt nyíltan beszéltek arról, hogy meg kell teremteni a párt gazdasági hátterét, a kulcsszereplők azonban a birodalom épülésével együtt egyre rejtőzködőbbé váltak. Az [origo] kétrészes cikkben mutatja be az építkezést, amelyet állami megbízásokon felduzzadt cégek és kormányzati konfliktusok is kísértek.
Január második hetében megjelent egy addig ismeretlen autó a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vám utcai épületének parkolójában. Kevesebb mint húsz hely van kialakítva, amelyeket elsősorban a szolgálati Skodáknak tartanak fenn, így az Audi márkájú terepjáró feltűnő jelenség volt közöttük. A minisztérium egyik dolgozója a rendszámról látta, hogy az autó Szolnokról származik, és ebből azt gondolta, hogy igazak lehetnek azok a híresztelések, amelyek egy fontos új tisztviselő érkezéséről szóltak. A tavalyi év utolsó napjaiban ugyanis olyan információk terjedtek, hogy a decemberben a minisztérium éléről lemondott Fellegi Tamás helyére kinevezett Németh Lászlóné stábjának tagja lesz egy Nyerges Attila nevű szolnoki állatorvos.
A rendszámra felfigyelő minisztériumi dolgozó sejtése megalapozottnak bizonyult, az autó Nyerges Attiláé volt, aki január közepétől politikai főtanácsadóként kezdett dolgozni a minisztériumban. Ez a belső hierarchiát tekintve nem feltétlenül számít kulcspozíciónak, Nyerges Attila érkezését mégis nagy érdeklődés kísérte, a testvére ugyanis az a Nyerges Zsolt, aki szoros kormányzati kapcsolatairól és kiterjedt üzleti érdekeltségeiről vált ismertté az elmúlt néhány évben. Ő az elnöke az elmúlt években számos állami megbízást elnyerő építőipari óriáscégnek, a Közgép Zrt.-nek, de vannak médiavállalkozásai is, és üzleti viszonyban áll a Fidesz több politikusa által is a párt legfontosabb gazdasági háttéremberének tartott Simicska Lajossal. Korábban volt egy cégük Svájcban, és van érdekeltségük a reklámpiacon is.
A magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú szerepet betöltő, az uniós források elosztását és az állami vagyont felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM), a hozzá tartozó intézményekben és cégekben már korábban is jelen volt több olyan vezető beosztású tisztviselő, aki ehhez a két üzletemberhez, illetve gazdasági érdekeltségeikhez kötődött, az elmúlt hónapokban lezajlott változások azonban azt mutatták, hogy még tovább nőtt a befolyásuk. Nemcsak Nyerges Attila érkezése utalt erre, hanem már maga a miniszterváltás is, a kiszivárgott információk szerint ugyanis Fellegi távozásában jelentős szerepet játszott az, hogy több konfliktusa is volt ezzel a gazdasági érdekcsoporttal. Beleillett ebbe a sorba a közéleti vagy politikai múlttal nem rendelkező Németh Lászlóné kinevezése is, aki a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesi tisztségéből érkezett a miniszteri székbe. Az állami tulajdonú bank elnök-vezérigazgatója Baranyay László, aki - a kettejük kapcsolatát ismerő források szerint - régóta bizalmi viszonyban van Simicskával.
Németh Lászlóné, az új fejlesztési miniszter
Ezek a változások egy, a politikához szorosan kötődő gazdasági birodalomnak a látványos megerősödéséről tanúskodnak, amely több jel szerint egy tudatos, két évtizedre visszanyúló építkezésnek az eredménye. Az [origo] ennek a folyamatnak a hátterére volt kíváncsi, és ezért az utóbbi hónapokban két tucat olyan emberrel folytattunk hosszabb beszélgetéseket, akiknek rálátásuk volt a Fidesz körüli gazdasági erő formálódására. Ezek mind háttérbeszélgetések voltak, így az interjúalanyoknak megígértük, hogy nem közöljük a nevüket.
"Csak otthon csinálhattak fekvőtámaszokat"
Az erős gazdasági háttér kialakulásához hosszú út vezetett, az 1988 tavaszán a Bibó Istvánról elnevezett jogász szakkollégiumban megalapított Fidesz ugyanis meglehetősen gyenge pénzügyi alapokról indult. "Nagyon szegény volt kezdetben a párt. Tagdíjakból, külföldi alapítványok támogatásából tartottuk fenn magunkat" - idézte fel a Fidesz egyik vezető politikusának korábbi tanácsadója, hozzátéve, hogy legtöbbször a külföldről kapott segítség sem pénzt jelentett, hanem valamilyen eszközt, például fénymásoló gépeket. A helyzet nem sokat változott az 1990-es választáshoz közeledve sem, a Fidesz kampányközpontja például egy alagsori helyiség volt a budapesti Kosztolányi Dezső téren. A párt egyik akkori tisztviselője szerint a "120 négyzetméteres, szuterén jellegű" helyről sokat elárult az, hogy a helyi tanács sem használta másra, csak szociális adományok raktározására.
Bár több egykori és mai fideszes politikus szerint akkoriban a pártban meghatározó emberek többségét elsősorban elvi jellegű politikai kérdések és programok érdekelték, már az első években többször téma volt különböző fórumokon a gazdasági háttér megteremtése is. Ez legtöbbször úgy merült fel, hogy a fideszesek úgy érezték, nagy lemaradásban vannak nemcsak az előző rendszer utódaival, hanem a többi ellenzéki párttal szemben is. Az MDF kormányzati pozícióban volt, és a Fidesszel kezdetben szövetséges SZDSZ helyzete is jobbnak tűnt. "Az SZDSZ-nek jók voltak a nemzetközi kapcsolatai, és akkor még vidéken is erős bázisa volt. Önkormányzatokat vezetett, és abban az időben az önkormányzatoknak még rengeteg tulajdonuk volt" - magyarázta a Fidesz egyik akkori meghatározó politikusa.
A Fidesz politikusai egy 1990 márciusi rendezvényen
Leginkább azonban a szocialistákkal szemben érezte magát hátrányban a párt. "A pozícióját tekintve behozhatatlannak tűnő előnye volt az előző politikai elitnek" - mondta a Fidesz egyik alapítója, aki egy sporthasonlattal írta le, milyennek látták a helyzetet. "Az volt a kérdés, lesz-e úgy versengésen alapuló pártrendszer, ha az egyik szereplő végig sportolhatott, végig doppingolhatott az elmúlt negyven évben" - mondta a szocialistákra utalva, majd ehhez képest az ellenzéki pártok pozícióját úgy írta le, hogy azoknak a rendszerváltáskor "ugyan azt már megengedték, hogy edzzenek, de csak otthon csinálhattak fekvőtámaszokat".
"Nem értettük, hogyan működik egy párt"
A gazdasági értelemben is vett önállóság a Fidesz több akkori politikusa szerint akkor vált igazán fontos kérdéssé, amikor a párt az első parlamenti ciklus közepén elkezdett távolodni az SZDSZ-től. "Számos olyan figyelmeztetés, óva intő jelzés volt, hogy nem fog jót tenni a Fidesz kapcsolatainak, ha nem ugyanabból a kottából játszunk" - mondta a párt egyik meghatározó politikusának akkori tanácsadója, arról azonban nem kívánt beszélni, hogy kiktől érkeztek ezek az állítólagos figyelmeztetések. Más is megerősítette azonban, hogy a gazdasági függetlenség kérdése része volt az SZDSZ-hez való viszonyról szóló vitáknak. "Önálló párt mögé kell gazdasági holdudvar. Erről voltak beszélgetések akkoriban" - mondta egy veterán fideszes politikus. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem ez volt a központi téma, mert a "többségünket ez nem izgatta, nem értettük, hogyan működik tartósan egy párt".
A Fidesz gazdasági ügyeivel így két olyan ember foglalkozott, akik a nyilvánosságnak szóló politikai munkában egyáltalán nem vettek részt. Az egyikük Simicska Lajos volt, aki a Fidesz legismertebb alapítóihoz hasonlóan a Bibó szakkollégium tagja volt, a másik pedig egy Varga Tamás nevű korábbi közgazdász hallgató, aki szintén gyakran megfordult a szakkollégiumban. Mindketten középiskolás koruk óta baráti viszonyban voltak a Fideszben kezdetek óta meghatározó szerepet játszó Orbán Viktorral, de ezen az ismeretségen túl közös volt bennük az is, hogy a legtöbb akkori fideszessel ellentétben értettek a pénzügyekhez. Varga közgazdászhallgatóként tanulta is ezt, Simicskánál pedig adottság volt. "Joghallgatók voltunk, nem foglalkoztatott bennünket az üzlet, de ő más volt. Nagyon tájékozott volt, és jó kombinálóképességgel rendelkezett" - magyarázta Simicska egyik kollégiumi társa.
"Lajosnak annyi esze van, mint tíz professzornak"
Simicska nem csak a gazdasági kérdésekhez értett, egykori szakkollégiumi társai egybehangzóan úgy írták le, mint aki általában is kivételes szellemi képességekkel rendelkezett. "Lajos rendkívül értelmes ember, a zseni kategóriába tartozik" - mondta egy korábbi diáktársa, egy másik pedig megjegyezte, hogy voltak ugyan hiányosságai például viselkedésben vagy öltözködésben, de így is komoly tekintélyt vívott ki magának. "Előfordult, hogy a kollégiumban egy előadásra mackónadrágban és papucsban jött le. Úgy nézett ki, mintha ő lenne a gondnok, de amikor hozzászólt az előadáshoz, akkor mindenki elhallgatott" - idézte fel az egykori kollégista. Azt is többen elmondták azonban róla, hogy barátságtalan természetű volt, nyers volt a modora, a vele vitába szállókat ellenségként kezelte, és ezért nehezen lehetett vele kijönni. Erre a kettősségre egyszer a Simicskával baráti viszonyban álló Orbán is utalt, a Fidesz egyik korábbi tisztviselője szerint ugyanis a 90-es évek elején egy magánbeszélgetésben megjegyezte, "Lajosnak annyi esze van, mint tíz professzornak együttvéve, csak az a kérdés, hogy mire használja".
Simicska Lajos egy 1998-as képen
Simicska a kilencvenes évek elején tanácsadóként dolgozott a Fidesz mellett, 1993 tavaszán azonban hivatalos pozíciót is kapott. Az előtte testületileg irányított pártban akkor hozták létre az elnöki posztot, amelyre Orbán Viktort választották meg, és ő kérte fel Simicskát a gazdasági igazgatói tisztségére. Erre az időszakra esett a Fidesz addigi történetének legnagyobb vihart kavart ügye, amelynek Simicska is meghatározó szereplője volt. Ez volt az úgynevezett székházügy, amelyről 1993 május végén jelentek meg az első újságcikkek. A részben Simicska részvételével lebonyolított ügy lényege az volt, hogy az ellenzéki Fidesz és a kormányzó MDF egy titkos kormányhatározat értelmében hozzájutott egy közös ingatlanhoz, amelyet aztán a pártok eladtak, és így pénzhez jutottak. A Fideszt egyrészt azért érték támadások, mert ellenzéki pártként a háttérben együttműködött a kormánypárttal, másrészt pedig azért, mert az államtól kapott ingatlanrészt pénzre váltotta.
A Fideszben addigra meghatározóvá vált, a kezdeti liberális vonaltól konzervatívabbra forduló Orbán-féle politikai irányhoz tartozó politikusok igazságtalannak tartották a támadásokat, és úgy érezték, hogy ezekkel épp az önállósági törekvéseiket akarják megtörni. A párt politikusai akkoriban több jelét adták annak, hogy a székházügyletből befolyt pénzt a Fidesz gazdasági építkezésére akarták fordítani. Áder János például 1993. június elsején írt egy levelet az üggyel kapcsolatban a párt országos tanácsának, és ebben úgy fogalmazott, hogy "a fő cél az volt, hogy se külső, se belső források ne jelentsenek számunkra olyan függő helyzetet, amikor a pártnak csak korlátozott mértékben van módja arra", hogy önállóan politizáljon. "Így tudtuk elkerülni, hogy bármilyen gazdasági vagy más érdekcsoport zsebébe kerüljünk" - tette hozzá Áder az Élet és Irodalom által 1999 novemberében idézett levél szerint.
"Mi csak magunkra számíthatunk"
Nem Áder volt az egyetlen, aki összekötötte a székházügyletet az önállósági törekvésekkel, Orbánnak is voltak ilyen megnyilvánulásai. "Én a székházeladásról szóló vitában azt az álláspontot képviseltem, hogy a pártot gazdasági értelemben is a saját lábára kell állítani. A törvényes tulajdonunkkal úgy kell gazdálkodni, ahogy az a Fidesz számára a legelőnyösebb" - mondta Orbán abban az interjúsorozatban, amelyet 1993-94-ben készített vele egykori kollégiumi tanára, Kéri László. Orbán az interjúnak ebben a részében nyíltan utalt arra a hátrányos gazdasági helyzetre is, amelyről a párton belül már korábban voltak beszélgetések: "Mi csak magunkra számíthatunk, nekünk csak az van, amit magunk megszerzünk. Szemben ellenfeleinkkel, akik az elmúlt negyven évben megszedték magukat, bespájzoltak a nehéz időkre, vagy jelenlegi kormányzati pozíciójukat használhatják fel gazdasági alapjaik megteremtésére. Ha nem leszünk velük versenyképesek, nem tudjuk eljuttatni elképzeléseinket a választópolgárokhoz. Nem lesznek kiadványaink, irodáink és alkalmazottaink, s hiába miénk akár a legjobb program is, alul fogunk maradni."
Orbán tehát létfontosságúnak tartotta a gazdasági háttér megteremtését, és a pártot ért támadások ellenére folytatódott is az építkezés, amelynek egyik fontos állomása volt az állami tulajdonú hirdetési vállalat, a Mahir privatizációja. A kampányokban jól hasznosítható hirdetési felületekkel rendelkező cég többségi tulajdonrésze az 1994 tavaszi parlamenti választások előtt került egy B-Reklám Kft. nevű céghez, amelyről tisztviselői alapján már akkor sejteni lehetett, hogy kötődik a Fideszhez, nem sokkal később pedig nyilvánvalóvá is vált ez a kapcsolat. A továbbra is a párt gazdasági igazgatójaként dolgozó Simicska 1994 júliusában bekerült a cég igazgatóságába, majd később tulajdonrészt is szerzett a B-Reklámban.
Bár előtte is voltak a Fideszhez kötődő cégek, a Mahir már egy valóban komoly üzleti érdekeltséget jelentett a párt környezetében. A további építkezést azonban jócskán megnehezítette, hogy a párt csúnyán leszerepelt az 1994-es parlamenti választáson. A ciklus közepén ugyan még a legnépszerűbb párt volt a Fidesz, és így a pártvezetés tagjai már azzal számoltak, hogy kormányra fognak kerülni, végül csak a szavazatok 7 százalékát kapták meg, és így mindössze 20 képviselői helyet szereztek a parlamentben. Ez azonban ismét csak megerősítette a Fidesz irányítóinak elhatározását abban, hogy a túléléshez és a sikerhez szükség van a gazdasági erősödésre. "A '94-es választási sokk konzekvenciáit a pártvezetés csak később vonta le, és az egyik ilyen tanulság az volt, hogy gazdasági önállóságot kell teremteni" - mondta a Fidesz egyik vezető politikusának akkori tanácsadója. Egy másik akkori fideszes tisztviselő pedig úgy emlékszik, hogy az 1995-96-os, polgárinak nevezett irányváltás meghirdetésekor voltak olyan vezetői megbeszélések, amelyeken szó volt arról, hogy a politikai térfoglalás mellett "saját média- és gazdasági birodalmat kell építeni".
"Ezek a lobbik nem karitatív szervezetek"
Ezek nem nyilvános beszélgetéseken hangzottak el, de hasonló gondolatok fogalmazódtak meg abban az interjúban is, amelyet Simicska adott 1994 októberében a Népszabadságnak. A gazdasági igazgatói munkáról ugyanis azt mondta, ennek tétje az, hogy biztosítania kell "a párt finanszírozását úgy, hogy a Fidesz ne függjön külső erőforrásoktól", például pénzügyi csoportoktól. "Mivel ezek a lobbik nem karitatív szervezetek, a Fidesznek a megalakulásától kezdve nem voltak külső támogatói. El akartuk tehát kerülni mind a belföldi, mind pedig a külföldi csoportok gyámkodását, viszont így saját forráshoz kellett jutnunk" - magyarázta a ritkaságnak számító interjúban Simicska, hozzátéve, hogy "a politikához ugyanaz a három dolog szükséges, mint a háborúhoz".
A Fidesz alapítói a Bibó Szakkollégiumban, a párt 20. születésnapján
Épp ezzel a dologgal - nevezetesen a pénzzel - voltak azonban problémái a Fidesznek ezekben az években. A bukott választás után több addigi szakértő és tanácsadó is eltávolodott az akkoriban nem túl fényes jövőjűnek tűnő párttól. "Aki képviselő lett, az be tudta mérni az egzisztenciáját. Aki azonban nem, annak végig kellett gondolnia, hogy miből fog megélni" - mondta egy üzletember, aki ismerte a Fidesz több akkori tanácsadóját. "A 90-es évek közepén mindig pénzgondok voltak. Nem tudták például rendesen megfizetni az embereket" - idézte fel a Fidesz egyik akkori vezető politikusának munkatársa, hozzátéve, hogy egyedül a Mahir volt az a cég, ahol tudomása szerint különböző tisztségekért lehetett kiegészítő jövedelemhez jutni.
Ezek a szegényes körülmények azért is okoztak nehézségeket, mert a gazdasági önállóság megteremtéséhez egy politikai erő esetében többre van szükség, mint hogy a pártszervezet pénzügyei rendben legyenek. "Ez nemcsak a pénzről, hanem az erőforrásokról is szól" - mondta egy korábbi cikkhez folytatott háttérbeszélgetésen egy lobbitevékenységgel is foglalkozó üzletember, utalva arra, hogy egy politikai formáció erejét az is mutatja, hány olyan embert tud magához kötni, akik a saját területükön szaktudással bírnak, illetve hány olyan vállalkozásra tud számítani, amelyek támogatják a céljait.
Ebben némileg javultak a Fidesz kilátásai azzal, hogy a 90-es évek közepén a megroggyant jobboldali pártok helyét elfoglalva az ellenzék vezető erejévé vált, illetve hozzájárult a talpra álláshoz az is, hogy már akkor is volt néhány olyan önkormányzat, amely fideszes irányítás alatt állt. "Ezek is segítenek a gazdasági háttér építésében" - magyarázta a Fidesz egyik meghatározó politikusának korábbi munkatársa. Hozzátette, ez a segítség úgy működik, hogy helyi vállalkozók kapják az önkormányzati megrendeléseket, majd cserébe támogatják a várost uraló politikai erőt. Ez nem feltétlenül jelent pénzmozgást, hanem sokszor egyszerűen csak arról van szó, hogy egy vállalkozás hirdet a párthoz kötődő újságban vagy rádióban, illetve szponzorál valamilyen, az adott politikai erőnek fontos eseményt vagy szervezetet.
"'98-ban már Volkswagen Golfjaink voltak"
Ezeknek a tényezőknek az eredményeként az 1998-as választásoknak már anyagilag biztosabb lábakon indult neki a Fidesz, amit a párt egyik politikusa szerint jelzett az is, hogy míg "korábban Ladákkal jártunk, amelyek mindig le is robbantak, '98-ban már Volkswagen Golfjaink voltak". A választást végül meg is nyerte a Fidesz, és ezzel minden korábbinál nagyobb lehetőséghez jutott a gazdasági építkezésben, hiszen kormányzati pozícióban jóval komolyabb források váltak számára hozzáférhetővé, és sokkal több folyamatra lett befolyása. Egyrészt élt azzal az elődei (és utódai) által is kihasznált lehetőséggel, hogy állami megbízásokhoz juttatta a kampányban a pártot segítő tanácsadókat, és hirdetések révén támogatta a vele szimpatizáló lapokat. Másrészt pedig egy gazdasági területen is mozgó fideszes politikus szerint ekkor fogalmazódott meg az a cél, hogy ki kell építeni a hálózatát olyan cégeknek, amelyek versenyképesek a Magyarországon jelenlévő külföldi és hazai tulajdonú vállalatokkal.
Ez a törekvés azonban az első Fidesz-kormány alatt felemásra sikeredett. Bár megfelelt ennek a cégfelépítési modellnek az, hogy az akkoriban megindított autópálya-építési munkákra pályázat nélkül választották ki a Vegyépszer nevű céget, ez a próbálkozás hosszú távon végül zsákutcának bizonyult. A cég tulajdonosa, Nagy Elek ugyan nem titkolta szimpátiáját a Fidesszel, ez a viszony később hűvösebbé vált. A Vegyépszer tényleg versenyképesnek bizonyult, és a 2002-es kormányváltás után is sorra kapott állami megbízásokat, korábban befolyásos pozíciót betöltő építőipari források szerint azonban Nagy Elek kapcsolata ebben az időben megromlott a Fideszhez kötődő gazdasági háttéremberekkel. Ennek a törésnek a részletei nem ismertek, de a kapcsolat meggyengülésére utal, hogy a cégnek láthatóan nem kedvezett a párt 2010-es visszatérése a hatalomba, és tavaly csődeljárás indult az egykor hatalmas, az utóbbi években azonban már pénzügyi problémákkal küszködő építőipari vállalat ellen.
"A munka azért folytatódott"
A cégépítési lendületet ugyan megtörte a 2002-es választási vereség, de egy fideszes politikus szerint "a munka azért folytatódott". Ehhez ismét az adta a lehetőséget, hogy az önkormányzatokban sikerült megőrizni néhány fontos pozíciót, ami a politikus szerint "jó hátteret adott ahhoz, hogy ez a stratégia kipróbálásra kerüljön". A cégépítés legismertebb példája a Közgép nevű építőipari vállalat, amelynek történetét az [origo] egy 2010 decemberében közölt cikkben feldolgozta. Az akkori kutatásokból kiderült, hogy a cég ugyan már az első Orbán-kormány idején Fideszhez kötődő üzletemberek érdekeltségébe került, de csak 2004 után kezdett el megerősödni, amikor új menedzsmentet kapott, és tőkeemelést is végrehajtottak benne. Igazán látványos felfutása pedig 2006-ban kezdődött, amikortól a cég egyre több közpénzből finanszírozott megbízást - köztük többet fideszes vezetésű önkormányzatoktól - nyert el. A vállalat közben terjeszkedett, és szert tett energetikai érdekeltségekre, valamint az út- és hídépítések mellett beszállt az ígéretes üzletnek tűnő vasúti fejlesztésekbe is. (Hasonló terjeszkedés zajlott a médiapiacon is, erről részletek a cikk alján található keretes írásunkban.)
Egy feltörekvő cég
Az építkezésnek ezek a szakaszai azonban már a nyilvánosság számára sokkal kevésbé követhetően zajlottak, és a háttérben meghúzódó politikai, illetve személyes kötődések is egyre kimutathatatlanabbá váltak. A Fidesz politikusai ekkor már nem beszéltek nyíltan a gazdasági önállóság megteremtéséről, és a 90-es években időnként még nyilvános szerepléseket is vállaló, a párthoz kötődő gazdasági szakemberek is a háttérbe vonultak. Fideszes politikusok szerint Orbánra eleve jellemző, hogy még szűk körben sem beszél üzleti ügyekről, Simicska pedig ugyan az 1998-as kormányváltás után befolyásos állami pozíciót kapott azzal, hogy kinevezték az APEH elnökévé, de alig több mint egy évvel később le is mondott. Rengeteg támadás érte, miután kiderült, hogy több, korábban az érdekeltségébe tartozó cég később köztartozást halmozott fel, majd aztán ezeket a társaságokat akkori tulajdonosaik tisztázatlan körülmények között eladták. Simicska ezeknek a szerinte alaptalan támadásoknak tudta be apjának és apósának a halálát, ezért a lemondását közvetlenül megelőző nyilatkozatában azt üzente a bírálóinak, hogy "az Úristen irgalmazzon néktek!"
Azóta csak kevés nyilvános megszólalása volt, de azok is hasonlóan szenvedélyesek voltak. A 2002-es választási kampányban például fizetett hirdetést jelentetett meg, amelyen egy hatalmas felkiáltójel volt látható azzal a felirattal: "Tiltakozom az emberi mivoltából teljesen kivetkőzött szocialista és szabad demokrata politikusok személyem és családom ellen irányuló, a tényeket, az igazságot és az alapvető emberi értékeket semmibe vevő, mocskolódó kampánya ellen." A 2006-os kampányban pedig arra reagálva adott nyilatkozatot, hogy otthoni címére kapott egy levelet, amelynek feladója arról érdeklődött, nem akarja-e átadni a vállalkozásait. A levélben volt egy olyan kérdés is, hogy "családi utód híján mit szólna egy fizetőképes befektetőhöz?", amit Simicska a gyerekei ellen szóló fenyegetésként értelmezett, és közölte, "üzenem az uraknak, hogy ha a legkisebb bántódás is éri őket, elvágom a torkukat". Ez azonban felesleges keménykedésnek bizonyult, ahogy arra ugyanis az Index akkor rámutatott, a levél valójában egy körlevél volt, amelyet egy cégfelvásárlásokkal foglalkozó cég küldött szét Simicska mellett sok más vállalkozónak.
"Egy szolid irodaház, konzervatív bőrgarnitúrával"
Ezektől a nyilatkozatoktól eltekintve Simicska elzárkózott a nyilvánosságtól, és nemcsak a sajtóban nem szólal meg, hanem tartózkodik a szűkebb értelemben vett közélettől is, és nem jár el olyan rendezvényekre, amelyeken más, Fideszhez kötődő üzletemberek feltűnnek. "Az életformája nem fennhéjazó, hanem inkább szürke. Nyáron a Balatonra megy, nem pedig a Maldív-szigetekre" - mondta egy fideszes politikus, aki többször tárgyalt Simicskával az elmúlt években is. Egy másik, az üzletembert a szakkollégiumi idők óta ismerő fideszes szerint Simicskát a személyes érintkezésekben is az jellemzi, hogy "nem egy szószátyár típus". A politikus szerint az üzletember "hihetetlen koponya", de "ha ott ül egy megbeszélésen, akkor nem hallatja a hangját, hanem figyel a többiekre, majd aztán elmondja, hogy ő mit gondol ezekről a kérdésekről. Akkor jössz rá, hogy ez az ember tényleg tud valamit."
Simicska nemcsak a nyilvános szerepléseket kerüli, az üzleti tárgyalásait is legtöbbször az általa vezetett Mahir Zrt. Radóc utcai központjában bonyolítja le. A XI. kerület kertvárosi részének egyik szűk utcájában áll az átlagos családi háznak kinéző épület, amely egy korábban ott tárgyaló üzletember szerint "belül is nagyon egyszerű". Hasonlóan számolt be benyomásairól egy fideszes politikus, aki szerint a Mahir központja "egy szolid irodaház, puritán, konzervatív bőrgarnitúrával".
"Amikor meglátta Tibort, megállt"
Simicska háttérbe vonulásával párhuzamosan megfigyelhető volt az is, hogy korábbi környezetének tagjai közül többen eltávolodtak tőle. Ezek különböző okokra vezethetők vissza, a kezdetben a Fidesz pénzügyeit vele együtt intéző Varga Tamásnak például már a 90-es évek elején megszakadt a kapcsolata a párttal, és később több eljárás indult ellene csempészés, csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt (jogerős ítélet azonban a fellelhető bírósági hírek szerint még nem született az ügyében). Eltűnt Simicska mellől a 90-es évek elején még több cégben vele együtt feltűnő, a Bibó szakkollégiumban egy alsóbb évfolyamba járó Kövér Szilárd (a jelenlegi parlamenti elnök, Kövér László testvére) is, bár egy akkori fideszes tisztviselő szerint ő egyébként sem volt "hangadó".
Varga Tamás egy 2005-ös képen
Ugyancsak Simicska környezetéhez tartozott a Kövér Szilárddal egy évfolyamba járó Győri Tibor, aki 1995 és 2002 között a Mahir vezérigazgatója volt, jelenleg azonban nem visel semmilyen komolyabb céges tisztséget. Egy vele munkakapcsolatban álló forrás szerint Győri ugyan néha elejt olyan megjegyzéseket, hogy "találkoztam Lajossal", de nincs már szorosabb viszonya Simicskával. Győri ugyanakkor így is a hatalom közelében maradt, egyike a miniszterelnök személyes tanácsadóinak, és a forrás szerint ebben a minőségében "bizalmi ügyeket" intéz. "Például ha egy magát fontosnak érző ember ír egy levelet a miniszterelnöknek valamilyen javaslattal, akkor Orbán őt kéri meg, hogy járjon utána, meg lehet-e ezt valósítani" - magyarázta a Győrit ismerő forrás, hozzátéve, hogy a tanácsadónak látványosan jó a kapcsolata a miniszterelnökkel. "Egyszer sétáltam Tiborral a parlamentben, és arra járt a miniszterelnök is. Szokás szerint százhússzal rohant, nagy kísérettel, de amikor meglátta Tibort, megállt az egész pereputtyával. Kezet fogott vele, és kérdezte tőle, hogy mi a helyzet, pedig akárkinek nem szokott megállni" - idézte fel a forrás.
"Vége lesz annak, hogy százalékokkal húzzák le a cégeket"
A régi társak háttérbe vonulásával párhuzamosan érkeztek azonban új emberek is, akik közül a legmeghatározóbb szereplővé Nyerges Zsolt, az egykor ügyvédként dolgozó üzletember vált. Ő az első Fidesz-kormány idején tűnt fel, amikor 2001-ben kinevezték a Dunaferr igazgatósági tagjává, majd később a háttérből segítette a Közgép felépítését, ahol tavaly június óta hivatalosan is betölti az elnöki posztot. Nyerges Szolnokról érkezett, amely az első fideszes vezetésű önkormányzatok közé tartozott, így egyfajta bázist is jelentett a párt számára, és kormányra kerülve mindkét alkalommal érkeztek onnan vezetők fontos tisztségekbe (például a Magyar Villamos Művek mostani vezetője, Baji Csaba).
Sokáig nem is volt közvetlenül kimutatható üzleti kapcsolat Simicska és Nyerges között, 2010-ben azonban alapítottak egy céget Svájcban (ez azóta érdemi tevékenység nélkül megszűnt), illetve közös érdekeltségükbe került a közterületi reklámpiacon erős pozícióval - és számos állami megrendeléssel - rendelkező Publimont Kft. A hivatalos cégadatokból ennél többet nem is lehet kikövetkeztetni a két üzletember kapcsolatáról, a kettejük viszonyát ismerők szerint azonban a felállás úgy néz ki, hogy Simicska a stratéga, Nyerges pedig az operatív dolgokért felel. Ez passzol a kettejük természetéhez is, mert ugyan Simicskához hasonlóan Nyerges sem nyilatkozik soha az üzleti ügyeiről, rá kevésbé jellemző, hogy rejtőzködne a nyilvánosság elől. Az ismerői szerint általában jó kedélyű, gyakran viccelődő üzletember szintén szokott tárgyalásokat folytatni a Mahir Radóc utcai központjában, de sok találkozót tart a BAH-csomópontnál található Novotel szálloda bárjában is.
Nyerges Zsolt
A negyvenes éveiben járó, a Figyelőben róla megjelent portré szerint fiatalabb korában vízilabdázó Nyerges kiválóan beszél angolul, és ismerői szerint büszke arra, hogy ügyvédként multinacionális cégeknek dolgozva tanult bele az üzleti életbe. A kormányváltás előtti években többször tárgyalt állami cégek akkori vezetőivel, és ezekben a beszélgetésekben jelezte azt is, hogy számára idegen az a gyakorlat, amely a szocialista kormányok alatt jellemezte a politika és a gazdaság kapcsolatát. Ahogy az az [origo] egy 2009-es cikkéből is kiderült, az állami megbízások esetében általánossá vált az, hogy a nyertes cégek felé elvárás volt, hogy valamilyen szívességet tegyenek a politikai szereplőknek. Ez nem szükségszerűen azt jelentette, hogy közvetlenül pénzt kellett juttatni bárkinek is, helyette ugyanis ennél kifinomultabb technikákat alkalmaztak: például a nyertes vállalkozásnak szerződést kellett kötnie olyan cégekkel, amelyeket a politikai szereplők jelöltek ki, és ők ezen keresztül jutottak forrásokhoz.
Az egyik állami cég akkori vezetőjével folytatott beszélgetéseinek részleteit ismerő forrás szerint Nyerges a választások előtt néhány hónappal jelezte, hogy ők nem fognak ilyen technikákhoz folyamodni. "Kimondta azt, hogy vége lesz annak, hogy százalékokkal húzzák le a cégeket" - idézte fel a forrás, aki szerint Nyerges tett egy olyan megjegyzést is, amely rímelt a fideszes körökben már tíz évvel korábban megfogalmazódott célokra. Hozzátette ugyanis, az ő tervük az, hogy valódi tevékenységet végző, hatékonyan működő cégeket építenek, és így válnak erős gazdasági szereplővé.
Ez a kiterjedt építkezés az erős médiapiaci és építőipari cégeket látva már a választások előtt kezdett beérni, azóta pedig még látványosabb az erősödés, és egy ősfideszesnek számító parlamenti képviselő szerint ez jelentős változást hozott a Fidesz pozíciójában is. "A tartós uralomhoz három dolog kell: pártszervezet, pénz és média. 2006-ig, de talán 2010-ig is az volt a feltevésünk, hogy pénzben és médiában nem tudunk versenyezni, és ezért is hoztunk létre egy olyan pártszervezetet, amely talán a leghatékonyabb Európában" - magyarázta egy tavaly őszi háttérbeszélgetésen a politikus, hozzátéve, hogy most már más a helyzet, és nemcsak erős szervezettel rendelkeznek, hanem "talán megvan a másik kettő is".
Építkezés a médiában
A Fidesz történetét végigkísérte a médiával való ellentmondásos viszony. A rendszerváltás idején ugyan általában barátságosan viszonyult a sajtó nagy része a Fideszhez, ez az első parlamenti ciklus közben megváltozott. "A székházügy kirobbanása után érzékeltük, hogy kritikusan viszonyult hozzánk a szoclib sajtó" - idézte fel egy akkori vezető fideszes politikus tanácsadója, hozzátéve, hogy emiatt erősödött a párt vezetésében az a szándék, hogy saját médiahátteret építsen ki. Az 1994-es privatizációja után a Fidesz környezetébe került Mahir egy időre meg is szerezte a többségi állami tulajdonban lévő Hírlapkiadótól a Magyar Nemzet kiadási jogát, de ezt végül fél év után - az akkori szocialista kormány nyomására - kénytelen volt visszaadni. Hat évvel később, 2000 tavaszán ugyanakkor újra a Mahir tulajdonába került a Magyar Nemzet, és akkor össze is vonták a cég által tulajdonolt Napi Magyarországgal. Ezzel egy erős, a Fidesz-kormányt támogató lap jött létre.
A 2002-es választási vereség okait a Fidesz politikusai részben ismét a szerintük gyenge médiaháttérre vezették vissza, így megújult lendülettel kezdtek további építkezésbe. 2002 decemberében el is indult a Hír TV az Orbán-kormány szóvivőjének, Borókai Gábornak a vezetésével, és ugyan akkor még a tulajdonosokról csak annyit árult el a csatorna vezetése, hogy "magyar szálloda- és vendéglátó-ipari befektetők állnak" a televízió mögött, 2004-től már megjelent a cégben a Magyar Nemzet kiadójában is tulajdonrésszel rendelkező Pro Aurum Vagyonkezelő.
Más szálon indult a mára szintén komoly médiapiaci szereplővé vált Infocenter története. A Fidesz alapítóit még a nyolcvanas évekből ismerő Fellegi Tamás üzletember által alapított cég 2009-ben vásárolta meg az első Orbán-kormány által elindított Heti Válasz nevű hetilapot. Az Infocenter a Nyerges Zsolt által tulajdonolt Advenio nevű céggel együtt sikerrel szerepelt a 2009 őszén lebonyolított frekvenciapályázaton, és elindították a Class FM nevű rádiót. Miután Fellegi Tamás felkérést kapott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére 2010 tavaszán, Nyerges Zsolt vette át tulajdonrészének túlnyomó részét az Infocenterben, amelynek érdekeltségei közé tartozik a Lánchíd Rádió is.
A cikksorozat második részében bemutatjuk a további építkezést, illetve hogy mi köze volt a Fideszhez kötődő gazdasági érdekcsoportnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium körül kirobbant konfliktusokhoz, és milyen szerepe volt ezeknek abban, hogy tavaly decemberben távozott posztjáról Fellegi Tamás miniszter. | Előbújik az árnyékból a Fidesz körül épült birodalom | A semmiből indult, több akadályba ütközött, nemrég azonban már egy kemény hatalmi játszmában is megmutatta az erejét. A Fidesz politikusai két évtizeddel ezelőtt nyíltan beszéltek arról, hogy meg kell teremteni a párt gazdasági hátterét, a kulcsszereplők azonban a birodalom épülésével együtt egyre rejtőzködőbbé váltak. Az [origo] kétrészes cikkben mutatja be az építkezést, amelyet állami megbízásokon felduzzadt cégek és kormányzati konfliktusok is kísértek. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/03/a-fidesz-gazdasagi-hatorszaganak-epulese-i-resz | 2012-03-06 06:43:00 | true | null | null | Origo |
Jövőre kevesebb feleannyi pénzből működteti a Hegyvidéki Önkormányzat új vezetése a parkolási és közterület-felügyeleti informatikai rendszerét. A XII. kerületi önkormányzat kommunikációs vezetője, Csiszár Tamás elmondta, hogy az előző, fideszes vezetés által idén nyáron kiírt, majd hirtelen visszavont, verseny nélküli közbeszerzés alapján mindez 210 millióba került volna, miután az új vezetés valódi nyílt tendert írt ki, így olcsóbban tudnak szerződni, és ezzel 120 milliós megtakarítást tudnak elérni.
Hogyan lehet ez ennyivel olcsóbb - kérdeztük Kovács Gergely polgármestert, aki az Esti gyorsban azt mondta: valószínűleg ennyivel volt túlárazva az előző szerződés, amely havi 14,5 millióba került. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt társelnöke elmondta: a parkolás és a közterület-felügyelet üzemeltetésének szoftveréről, informatikai hátteréről van szó. A közbeszerzés lejárt, Pokorni Zoltánék (az előző, fideszes polgármester) megígérték, hogy nem írnak ki újat a választás után, aztán mégis kiírtak, de egy úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásost, amelyen nincs verseny, csak egy szereplő indulhat, akit meghívnak. Ezt azzal indokolták, hogy képtelenség átállni egy másik szoftverre, és mindenképp az addigi céggel kellene szerződni, amire havi 17,5 milliós árat lőttek be. De egy héttel később visszavonták a közbeszerzést, szerinte azt, mert nem sikerült normálisan megindokolniuk, hogy miért így szeretnék.
Ők (az új vezetés) ezt szétszedték, külön beszerzési eljárások voltak a közteres szoftverre és a parkolási szoftverre, külön az IT-részre, ami a szervert jelenti. Megjegyezte, "óvatosan fogalmazva", ez a bizonyos korábbi cég olyan dolgokat is csinált a kerületnél, amiket nem találtak meg a szerződésben. Ez így most nekik 85 millióba kerül egy évre, mert be kellett szerezni informatikai eszközöket és licenceket is, amiből 50 millió a jövő évi működési költség.
Közölte, a kerületi lakosok nem veszítenek semmit ezzel a váltással, ugyanaz a szolgáltatás lesz. Hozzátette, megnéznek több területet is, ahol az előző vezetés idején kiszerveztek munkákat és több céget közbeiktattak, mert talán jobban járnak, ha a saját kezükbe veszik ezeket az ügyeket, példaként az épületkarbantartást említette.
Új parkolási rendszer Budapesten?
Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, korábbi kihívója is felszámolná a parkolóautomatákat, és szóba került a zöld rendszámos autók ingyen parkolásának megszüntetése is. Kovács Gergely szerint a parkolóautomaták "teljesen feleslegesek", csak törvényi kötelezettség miatt vannak. Jelenleg az a szabály, hogy a fizetős parkolóhelyek 80 százalékának maximum 250 méteres távolságán belül kell lennie egy automatának. Náluk nagyjából a parkolási bevételek 10 százaléka érkezik az automatákba, de veszteséges a fenntartásuk, eleve meg kellett venni, karban kell tartani őket, be kell gyűjteni, meg kell számolni a pénzt, cserélgetni kell a papírt - sorolta a kisebb tételeket, amelyek együtt mégis veszteséget okoznak.
A zöld rendszámos autók ügyéről azt mondta, ma már másként gondolnak az emberek az elektromos autókra, mint 10-15 éve, és szerinte jogosan. Amikor egy nagy, 50 milliós hibrid SUV ingyen parkol, ott mindenki elgondolkodik, hogy ennek mi értelme van, hiszen szennyezőbb és nehezebb is a legtöbbnél, de a teljesen elektromos autók is jelentős környezeti károkat okoznak. Az autózás társadalmi költsége nincs megfizettetve az autósokkal - vélekedett.
Ezért abszolút támogatja ezeket a javaslatokat - közölte, hozzátéve: az lenne a jövő, hogy próbáljanak meg minél kevesebb autót az utcán tartani. Hozzáfűzte: van sok céges irodaház, pláza mélygarázsa, ami éjjel szinte teljesen üres; leülnek ezekkel a szereplőkkel és megpróbálnak tőlük a lakosok számára parkolóhelyeket venni, bérelni.
A Kutyapárt kitiltaná a birodalmi lépegetőket is a körutakról, erről Kovács Gergely azt mondta: próbáltak felnőni ahhoz a magassághoz, amilyen előterjesztések mostanában a Fővárosi Közgyűlés elé kerültek.
A zöld rendszerámos autókról és a parkolásról kérdeztük az adásban Zách Dánielt, a Telex újságíróját is, azt a beszélgetést itt hallgathatják meg. | Kovács Gergely: Teljesen feleslegesek a parkolóautomaták | Kovács Gergely támogatja a parkolóautomaták leszereléséről és a zöld rendszámos autók ingyen parkolásának megszüntetéséről szóló javaslatokat. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, a XII. kerület polgármestere arról is beszélt, hogy az előző hegyvidéki vezetés által kötött parkolási szerződés 210 millió forintról szólt, ők pedig ki tudják hozni 90 millióból, vagyis korábban valószínűleg ennyire túlárazott volt a dolog. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/kovacs-gergely-teljesen-feleslegesek-a-parkoloautomatak-148441 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A tárcavezető a georgiai kollégájával, Ilia Darcsiasvilivel folytatott egyeztetése előtt arról írt Facebook-bejegyzésében a dél-kaukázusi országban rendezett választások kapcsán, hogy "a szokásos károgók és a hivatalos rettegők nem vesztegetik az időt".
13 európai külügyminiszter továbbra sem tudja megemészteni, hogy a demokrácia a népakaratról szól, nem képesek megemészteni, hogy a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki, hanem azt maguk a georgiai emberek választják meg
- húzta alá.
"Sajnos a 13 külügyminiszter ismét azt bizonyította, hogy a liberális mainstream szerint egy országban csak akkor van demokrácia, ha a liberális párt nyeri a választást" - tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte hogy Magyarország 14 éve szembesül hasonló külső támadásokkal.
"A feladat azonban továbbra sem az, hogy megfeleljünk a brüsszeli elvárásoknak, hanem az, hogy teljesítsük az emberek akaratát. Így van ezzel a georgiai kormány is, mellyel a jövőben is szorosan együtt fogunk működni a kapcsolatunk fejlesztése és az európai integráció felgyorsítása érdekében"
- szögezte le.
"A kutya ugat, a karaván halad!" - zárta sorait a miniszter. | Szijjártó: a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki | „A liberális mainstream szerint egy országban csak akkor van demokrácia, ha a liberális párt nyeri a választást” – írta a miniszter. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/szijjarto-georgia-brusszel-demokracia-liberalis-mainstream | null | true | null | null | BEOL |
A GYIK 2003. december 7-én 278 szervezet részvételével alakult. A hírek szerint olyan egyesületek, illetve alapítványok is jelen voltak a megalakuláskor, amelyekről a múlt héten derült ki: nem a törvényes előírás szerint használták fel a pályázatokon elnyert milliókat. Zuschlag János volt MSZP-képviselőt és hat társát különösen nagy kárt okozó, 50 milliós csalással gyanúsítják.
A tárca rendelete nyomán egyébként a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elveszíti a delegálási jogát. Ezt a tárca részéről azzal indokolták, hogy a "HÖOK civil szervezetből közhatalmi jogosítványokkal is rendelkező köztestületté vált". A Nagycsaládosok Országos Egyesülete, az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament, a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács sem delegálhat a jövőben közvetlenül, viszont ezek a szervezetek a GYIK-hoz tartoznak - tudatta lapunk érdeklődésére a szociális tárca. (Cs. I.) | Archívum: Zuschlag-szálak - elvágva | Egyetlen olyan alapítvány vagy egyesület sem tartozik már a Gyermek- és Ifjúsági Konferenciához (GYIK), amely kapcsolatba hozható a Zuschlag-üggyel - erről Pongrácz Gábor, a legnagyobb ifjúsági ernyőszervezet, a GYIK elnökségi tagja nyilatkozott lapunknak. A kérdés annak kapcsán vetődött fel, hogy a szociális minisztérium június 26-án közzétett rendelete lehetővé tette a GYIK számára is, hogy tagokat delegálhasson a százmilliós források felett rendelkező és pályázati pénzosztó Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram tanácsába, illetve a Regionális Ifjúsági Tanácsokba. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-453078-259898 | 2007-07-07 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Magyarországon annak a mély- és/vagy magasépítéssel foglalkozó hazai, illetve külföldi háttérrel rendelkező nagyvállalkozásnak, amely komolyan labdába akar rúgni a legnagyobb állami közbeszerzések piacán, szeretnie kell a focit. Ez hovatovább evidencia az ágazati szereplők körében. Nem véletlen, hogy a stadionok VIP-páholyai az utóbbi években a politikai elit és az üzleti szféra egyik fontos találkozóhelyeivé váltak. (A Videoton páholyába mi is bejutottunk, tapasztalatainkat lásd: Páholybéli megfigyelések.) A törekvő vállalkozók és cégek így hát maguk vezetnek és finanszíroznak egy csapatot, vagy látványosan támogatnak egyet, netán többet. Mindkettőre bőven akad példa.
Ráadásul egy sor fideszes politikus lett az elmúlt években futballklubok első embere, például Deutsch Tamás az MTK-é, Kubatov Gábor a Ferencvárosé vagy éppen Tállai András a Mezőkövesdé (utóbbi portréját lásd: Törő, a pénzszivattyú, Magyar Narancs, 2013. augusztus 15.). Ők elsősorban politikai lobbierejükkel lendítenek kedvenc gárdájukon, láthatóan nem eredménytelenül: mindhárom csapat arénája vagy már megújult, vagy folyamatban az átépítése. Több élvonalbeli klub élén pedig olyan nagyvállalkozók állnak, akik évek óta jó viszonyban vannak Orbán Viktorral.
Orbán emberei
Közülük az egyik legrégebbi motoros a Videoton FC tulajdonosa, Garancsi István. A milliárdos üzletember már az első Orbán-kormány ideje alatt is közel állt a Fideszhez, majd cége 2007-ben megmentette a csődtől a székesfehérvári csapatot, amelyet évek alatt az egyik legstabilabb hazai klubbá alakított. A miniszterelnöknek – a felcsúti bázis megteremtéséig – a Vidi volt a kedvenc együttese, fia, Orbán Gáspár is játszott itt egy darabig. Garancsi bizniszei pedig szárnyalnak, az Átlátszó szerint a klubtulajdonos, milliárdos vállalkozó érdekeltségei tavaly összesen nettó 46,5 milliárd forint értékű, közpénzből finanszírozott megbízást kaptak, ráadásul mindezt önállóan, konzorciumi partnerek nélkül. A Market Építő Zrt. csak 2015-ben nettó 40,7 milliárd értékben nyert közbeszerzéseken, ennek jelentős részét a nettó 38,3 milliárdból kialakítandó Dagály uszoda megépítése adja. Garancsi továbbá bevásárolta magát az online pénztárgépek bevezetésének fő nyertesébe, a Mobil Adat Kft.-be, és bekerült az energiabizniszbe is: a MET Magyarországi Energiakereskedő Zrt.-n keresztül tulajdonostársaival együtt 2015 előtt úgy juthatott milliárdokhoz, hogy az állam a rezsicsökkentésre is hivatkozva mesterségesen teremtett a hazai gázpiacon olyan helyzetet, amelynek igazi haszonélvezője a MET volt (a MET nagy bizniszéről lásd: „Törvénybe iktatták a lopás lehetőségét”, Magyar Narancs, 2015. július 23.). Garancsi Istvánék legutóbbi nagy dobása a Kopaszi-gát megvétele volt, amelyre az állami Eximbanktól kaptak euróhitelt, nagyjából 16,5 milliárd forint értékben (erről bővebben lásd: Garancsi megint a tutiban, Magyar Narancs, 2016. január 28.).
Fölépült végre (A felcsúti stadion avatója)
A legfelkapottabb nemzeti tőkés manapság Mészáros Lőrinc, akinek legnagyobb cége, a Mészáros és Mészáros Kft. a 3,8 milliárd forintból épült Pancho Aréna felépítésében is részt vett. A felcsúti milliárdos polgármester érdekeltségein keresztül máig támogatja az Orbán Viktor alapította Puskás Akadémiát, cégei ott virítanak a stadionban látható hirdetőtáblák többségén. Mészárosnak nagy szerepe van a klub mindennapi működtetésében, ő a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kuratóriumi elnöke, és besegít a csapat gépparkjának karbantartásába is, hiszen egyik cége, a Mészáros Autó Javító Kft. telephelyén rendre ott parkolnak az akadémia kisebb-nagyobb buszai. Mészáros építőipari érdekeltségei óriási összegekben nyernek el megrendeléseket, de a milliárdos egykori gázszerelő jól járt az állami földbérleti pályázatokkal is, az utóbbi hónapokban pedig rengeteg földet vásárolt fel Fejér megyében. Hogy ebből mennyi az övé, arról mindenféle pletykák keringenek, mindenesetre Mészáros Lőrinc szeret szívességet tenni a miniszterelnöknek és családjának, akad néhány furcsa ingatlankeringő is közte, illetve az Orbán család között. (Mészáros és az Orbán család közös ügyleteiről és a felcsúti polgármester legújabb bizniszeiről előző lapszámunkban írtunk: Dehogy stróman. Intéző!, Magyar Narancs, 2016. április 14.).
Bár annyira nem áll közel a miniszterelnökhöz, mint Garancsi vagy Mészáros, közvetetten Szima Gábor, a debreceni klub elnöke is kapott némi támasztékot az államtól. A Szimáékhoz köthető Aranybónusz 2000 Kft. az egyetlen olyan vállalkozás, amely Andy Vajnáékon és egy osztrák cégen kívül kaszinókat üzemeltethet Magyarországon. Egyébként a debreceni stadion készült el majdnem először a nagy rekonstrukciós hullámban (ki nem találnák, melyik volt az első: persze, hogy a felcsúti Pancho Aréna. Garancsi István se panaszkodhat, a Videoton FC új arénáját várhatóan 2017 közepén adják át).
A feltörekvők
A Garancsi–Mészáros–Szima hármason túl az utóbbi években több olyan hazai vállalkozó és cége is beszállt a fociba, akik a közbeszerzéseken látványosan jól szerepelnek. A bajnokságban a kiesés ellen – eddig nem túl nagy sikerrel – harcoló Békéscsaba többségi tulajdonosa, a Békés Drén Kft. rengeteg állami megbízást kap úgy, hogy több projektben a Mészáros és Mészáros Kft.-vel vagy a kormányzati körökben szintén jól ismert Duna Aszfalttal egy konzorciumban dolgozhattak. (Amíg a Közgép ki nem esett a pikszisből, velük is volt közös megrendelésük.) A Békés Drénen keresztül a tulajdonos, Barkász Sándor 2012-ben vásárolta be magát az akkor még másodosztályú békéscsabai csapatba; nem sokkal később kiderült, hogy a klub 800 millió forintot kap a stadion felújítására, ezt azóta az állam megtoldotta 325 millióval, így az ország egyik legszegényebb régiójában, a Viharsarokban több mint 1,1 milliárdot fordíthatnak a létesítmény csinosítására. Furcsa egybeesés, hogy miután a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft. olyan állami beruházásokhoz jutott, amelyekben mások mellett Mészáros Lőrinc cégével dolgozhattak együtt, a kft. elkezdte pénzelni a Puskás Akadémiát is, amelynek honlapján máig ott található a vállalkozás neve a támogatók között.
Majmok a köszörűkövön
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Barkász Sándor – aki Békés megye és térsége egyik legbefolyásosabb vállalkozója – 2011-ben megalapította a Dél-Alföldi Talentum Akadémiát (DELTA), amely egyebek közt minden nyáron többnapos képzést szervez fiataloknak, köztük határon túliaknak is. Az akadémia egyik fővédnöke a Békés megyei Domokos László, a térség egykori fideszes képviselője, az Állami Számvevőszék jelenlegi elnöke. A képzéseken – ha jól értettük a honlapjukon közölteket – arra próbálják rávezetni az ifjú tehetségeket, hogy miként lehetnek sikeresek, eredményesek leendő szakmájukban és az életükben. Ehhez az akadémia által szervezett előadásokon fideszes politikusok, továbbá a jobboldalhoz köthető közéleti személyiségek is adtak már hasznos tanácsokat.
Az ország másik pontján, Zalaegerszegen is a fociban látta meg a nagy lehetőséget egy vállalkozó: Végh Gábor 2014-ben először cégén, a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft.-n keresztül fő szponzora, majd néhány hónappal később többségi tulajdonosa lett a másodosztályú ZTE FC-nek. A csapat jelenleg feljutó helyen áll, stadionja nettó 1,15 milliárd forintból újul meg, nagyjából annyiból, mint a békéscsabai létesítmény. A munkálatokat a ZÁÉV ZTE Stadion Konzorcium nyerte el, amelynek tagja a stadionépítési piacon hasító ZÁÉV mellett a Pharos ’95 – vagyis részben a többségi tulajdonos cége újíthatja fel saját csapata otthonát, állami pénzből. Hogy ezt miként sikerült elintézni amellett, hogy biztosan minden előírásnak és jogszabálynak megfelelt a közbeszerzési eljárás, nem tudni, de itt sem hiányozhatnak a felcsúti szálak. A Pharos ’95 építette a Pancho Aréna pályáját, és a cég szerepel a Puskás Akadémia támogatóinak listáján. Ráadásul a sportpályaépítő kft. fióktelepe a cégnyilvántartási adatok szerint közös a Mészáros és Mészáros Kft. egyik telephelyével.
Érdekes színfolt a közbeszerzéseken szintén hasító, kormányközeliként ismert Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Kft., amely a kezdetektől ott van a Puskás Akadémia támogatói között, de a Videotonnal is volt szerződésük. A gigacég – 2014-ben 86 milliárd forintra rúgott a nettó árbevétele, ez az összeg 2010-ben még „csak” 17,7 milliárd volt – saját székhelyén, Tiszakécskén épít sikeres focicsapatot. Még az út elején járnak: a Duna Aszfalt TVSE a megyei I. osztályban vitézkedik, de a körülményeiket magasabban jegyzett gárdák is megirigyelhetnék. Új és felújított élő, illetve műfüves pályákon készülhetnek, játszhatnak, s egy kis stadion is a rendelkezésükre áll; a munkát a korábbi élvonalbeli válogatott játékos, Nyilas Elek edző irányítja. A klub most kapott egy vadonatúj csapatbuszt, amely ebben az osztályban meglehetősen ritka, s a pályák kezelésére alkalmas modern eszközöket is nemrég sikerült beszerezniük.
A legnagyobbak is beálltak
A fociban a nagy nemzetközi háttérrel rendelkező építőipari cégek magyarországi anyavállalatai is meglátták a lehetőséget. „Egy közepes képességű marketingszakember is láthatja, hogy egy külföldi vállalat magyarországi leánycége nem azért támogat egy, netán több NB I-es focicsapatot, mert azt hiszi, hogy a stadionokba kilátogató néhány ezer ember potenciális partner lehet, ha meglátják a molinóját a pálya mellett, vagy a logót a mezeken. A vállalkozás jobban szeretne teljesíteni a nagy állami tendereken, ezért beáll minimum egy csapat mögé” – mesélte lapunknak az egyik legnagyobb építőipari cég munkatársa.
Ma a Strabag és a Swietelsky-csoport leánycégei is feltűnnek a támogatók között, utóbbi tavaly a Szombathelyi Swietelsky Haladás névadó szponzora is lett. Ezek után szinte magától értetődő, hogy a Swietelsky Magyarország Kft. a ZÁÉV-vel közösen építi az új szombathelyi stadiont 13,1 milliárd forintból. Felcsúti szál itt is akad: az Átlátszó szerint 2015-ben a szombathelyi klubnál feltűnt egy új hirdető, az a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft., amelyben Mészáros Lőrinc egyik cége is tulajdonos. Hogy az osztrák hátterű vállalkozás jóban lehet az Orbán-kormánnyal, azt az utóbbi években megszaporodó megbízásokon túl az is mutatja, hogy a Swietelsky Vasúttechnika Kft. kapta meg – ráadásul nem is nyílt közbeszerzési eljárás után – az első lépésben Felcsút és Alcsútdoboz közé épített kisvasút kialakítását.
A Strabag sem akar lemaradni: az egyik fő támogatója a Puskás Akadémiának és a Videoton FC-nek. Ezek után itt sem csodálkozhatunk azon, hogy az osztrák cégcsoport egyik tagja bonthatja a székesfehérvári klub régi stadionját. A nettó alig 150 millió forintos megbízás elsőre nem tűnhet soknak, de nem lennénk meglepve, ha az új létesítmény építésében is kapnának valamilyen szerepet.
A Puskás Akadémia mindent visz
Azért, hogy a nagy építőipari vállalkozások részéről is egyre több pénz vándorolhasson a labdarúgásba, a kormány 2011-ben bevezette a tao-ként ismert új adókedvezmény-rendszert, így ösztönözve a sportélet támogatását. A cégek maguk dönthetnek arról, hogy társasági adójuk egy részét nem az állami költségvetésbe fizetik be, hanem azzal a látványsportágak valamelyikének klubjait vagy szakszövetségét támogatják. A Transparency International tavaly év végi összegzése szerint a négy év alatt szétosztott 200 milliárd forintnyi adótámogatás jelentős részét, 75 milliárdot a labdarúgás kapta, a legszerencsésebb szervezet pedig, mit ad isten, a Puskás FC-t működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány volt, amely négy év alatt 9,2 milliárd forint adótámogatáshoz jutott (ez a labdarúgásban addig szétosztott összes támogatás 12 százaléka). A tao-rendszer elindítását követően lettek egyre aktívabb támogatók a nagy hazai és nemzetközi háttérrel rendelkező építőipari vállalkozások is, amelyek a versenytárs Közgép tavalyi sarokba állítása óta, ha lehet, még jobban szeretik a focit. | Ki nem hagyott ziccerek - Támogasd a focit, lesz megrendelésed | Az utóbbi években a nagy építőipari cégek látványosan beálltak a foci mögé. Ennek nem csak Orbán Viktor örülhet; a jelek szerint azok is jól járnak, akik így akarnak komoly állami megrendelésekhez jutni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ki-nem-hagyott-ziccerek-99044 | 2016-04-21 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
T. Miklóst hat év börtönre ítélték és pénzbüntetést kapott
A férfi Jézus reinkarnációjaként élt luxuséletet és emberektől csalt ki milliókat
Több helyen is ismerték, a tanítványai adományokat adtak neki jótékony célokra
A bíróság összesen 23 rendbeli cselekményben mondta ki bűnösnek
A Zalai Törvényszék a 24.hu-val közölte, hogy a férfi 300 ezer forintos pénzbüntetést kapott, és emellett kötelezték arra is, hogy fizesse meg a 19 millió forintos kárt és annak kamatait. A vádirat szerint T. Miklós évtizedeken keresztül megvezette az embereket azzal, hogy spirituális gyógyító mesternek adta ki magát, a betegeket csoportos foglalkozásokon és egyénileg is fogadta, és ezeken a beszélgetéseken a feltétel nélküli szeretetről, Istenről, a Megváltóról, a földi hívságok levetkőzéséről, az anyagi javak megvetéséről, a testi és lelki megtisztulásról, a szerénységről, az odaadásról és a mások iránti önzetlen áldozatról, a testiséget jelentő vágyak távoltartásáról beszélt.
Több helyszínen is ismerték őt, például Zalaegerszegen, Jánkahegyen, Böhönyén, Nagylengyelben, Nagykanizsán, Pécsett, Budapesten és számos Somogy megyei településen, és igehirdetései olyan nagy hatással voltak a tanítványaira, hogy különböző összegeket adományoztak neki, nem is sejtve, hogy a férfi ezeket nem jótékony célokra fogja felhasználni.
Egy orvost is átvert
T. Miklós 1996-ban egy libanoni jómódú orvosnőt is megismert, és bizalmas viszonyba került vele. A nő bőkezűen támogatta őt, nyaralásokkal, energetizáló drágakövekkel, kristályokkal, ékszerekkel, ruhákkal. 2012-ben a férfi arra kérte őt, hogy fektessen be egy petrikeresztúri ingatlanba, majd arra is rávette, hogy adjon a részére egy meghatalmazást, amely alapján helyette és a nevében tudja intézni az ingatlan ügyeit.
A nő 6000 eurót, majd az ügyintézés költségeire további 700 eurót adott át a vádlottnak, aki végül nem neki, hanem saját magának vásárolta meg az ingatlant. A nő ezt nem tudta, egészen 2018-ig azt hitte, az ő tulajdonában van a ház.
T. később ismét anyagi segítséget kért tőle, mondván, hogy 40 ezer euróra van szüksége, jótékony célra, és ezt majd apránként visszatörleszti. Ezután még számos alkalommal kérte a segítségét, különböző összegekben
Egy romos épületben gyújtották fel Dánielt
A bíróság összesen 23 rendbeli cselekményben mondta ki bűnösnek. Enyhítő körülményként értékelték a büntetlen előéletét, a jelentős időmúlást, valamint kisebb súlyban a kár megtérülését. Súlyosító körülmény volt azonban a folytatólagos elkövetés, ahogyan a hosszú éveken át tartó, gátlástalan elkövetési mód.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn, a sértettek képviselője tudomásul vette az ítéletet, a védő pedig fellebbezést jelentett. | Elítélték a férfit, aki Jézus reinkarnációjának adta ki magát | Hat év börtönre ítélték, és emellett pénzbüntetést is kapott, valamint hat évre eltiltották a közügyek gyakorlásától azt a férfit, aki Jézus reinkarnációjaként élt luxuséletet. T. Miklós milliókat csalt ki az emberektől. A Zalaegerszegi Járásbíróság szerint "gyógyító és lelket mentő mesternek" adta ki magát. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/zalai-ferfi-jezus-reinkarnacioja/44bq5q7 | null | true | null | null | Blikk |
Komjáthi Imre a napirend előtti felszólalását követően kiadott közleményében azt írja, hogy a miniszterelnök külügyminisztert játszik, hiszen többet foglalkozik a világpolitikával, mint a belpolitikai helyzettel. Lázár János "kiváló ingatlanügynök és kastélynepper, de közlekedési miniszternek csapnivaló". Nagy Márton teljesen elszakadt a valóságtól, így fogalma sincs, mi történik a gazdaságban. Ehhez hasonlóan abszurd, hogy a belügyminiszter felel az oktatásért, az egészségügyért és a szociális ellátásért.
Az MSZP elnöke szerint a kormányzat csak addig prosperált jól, amíg az uniós pénzek áramlottak hazánkba. Eközben a demográfiai adatok aggasztóak, hiszen fogy a lakosság, csökken a házasságkötések száma, és a szegénység szinte minden korosztályt érint. A gyermekszegénység másfélszeresére nőtt, és a statisztikák szerint minden negyedik nyugdíjas szegénységben él.
Kétmillió magyar honfitársunk egy hétig sem tudna megélni fizetés nélkül, a társadalom 53 százaléka pedig segítséget sem tudna kapni mástól, miközben növekszik a munkanélküliség is.
Komjáthi szerint itt az ideje, hogy a kormány végre kormányozzon. Az MSZP-nek kidolgozott javaslatai vannak arra, hogy miként lehetne kilábalni a jelenlegi helyzetből. Adómentessé kellene tenni a minimálbért, a milliárdosokat pedig meg kellene adóztatni. A munkáshitelt célzottan kellene folyósítani, amelyet egy lakásprogrammal kellene kiegészíteni, hogy a fiatal dolgozók valódi problémái megoldódjanak! - írja közleményében a szocialisták elnöke. | "Lázár János kiváló ingatlanügynök és kastélynepper, de közlekedési miniszternek csapnivaló" | Komjáthi Imre a kormányzás színvonalát kritizálta napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben. Az MSZP elnöke szerint a magyar kormányban mindenki más ügyekkel foglalkozik, mint amikhez ért. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/lazar-janos-kivalo-ingatlanugynok-es-kastelynepper-de-kozlekedesi-miniszternek-csapnivalo/530159 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Január elején közölte az LMP, majd néhány nappal később a DK, és tegnap a Jobbik is, hogy nem fizetik be az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott büntetéseket. Mielőtt rátérnénk a lehetséges következményekre, fontos tisztán látni, hogy pontosan miről is van szó.
Mindhárom párt esetében azt kifogásolta az ÁSZ, hogy a piaci árnál olcsóbban vettek igénybe valamilyen szolgáltatást. Ezt 2014. január 1. óta tiltja a kampányköltések átláthatóságáról szóló kétharmados törvény, amelyet fél évvel korábban csak a Fidesz–KDNP képviselői szavaztak meg a parlamentben.
Ennek lényege, hogy a pártoknak kötelező értékbecslést végezniük, amikor igénybe vesznek valamilyen szolgáltatást, ingatlanbérlést, köztéri hirdetést stb. Hogy mi a piaci ár, és ki az a független értékbecslő, aki ezt megállapítja, az úgy tűnik, hogy a mostani ÁSZ-határozatok egyik sarokpontja. Erre még később visszatérünk.
Az is fontos a mostani ÁSZ-megállapításokban: a pártok 2015/2016-os szerződéseit vizsgálva jutottak arra a következtetésre (a Jobbiknál egy titokzatos hatósági jelzés alapján az idei évet is nézték), hogy a piaci árnál több millió forinttal olcsóbban vettek igénybe szolgáltatásokat.
A pártok azzal érvelnek, hogy ugyanolyan feltételekkel szerződtek, mint a korábbi években, amelyeket előzőleg az ÁSZ teljesen rendben talált. Az ÁSZ szerint viszont pont ez a probléma, ugyanis időközben felmentek az ingatlanok bérleti díjai, vagyis az LMP-nek és a DK-nak többet kellett volna fizetni ugyanazokért az irodákért, mint egy-két évvel korábban, és a Jobbik sem köthetett kedvezményesen szerződést Simicska Lajos plakátcégeivel, hiába tette ezt korábban a Fidesz.
Közben a Fidesz által megváltoztatott párttörvényhez igazodva az ÁSZ is módosított módszertannal kezdte vizsgálni a pártok gazdálkodását, szerződéseit. Erről az ÁSZ 2016. novemberben tájékoztatást tartott a frakcióval rendelkező pártok gazdasági vezetőinek. Az új módszertan egyik kulcspontja, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően kiemelt korrupciós kockázatként kezelték a pártok ingatlanszerződéseit.
Bár az ÁSZ szerint ezt pontosan tudták a pártok is, a számvevőszék érvelése eléggé sántít, hiszen
2016. novemberben közölték a pártokkal, milyen módszertan alapján fogják vizsgálni a 2014/2015-ös szerződéseiket.
Így utólag nem maradt mozgásterük a pártoknak, és az is kérdéses, hogy ha egy ingatlantulajdonossal például kétéves szerződést kötöttek 2013-ban, akkor azt kötelességük lett volna-e módosítani a 2014-től életbe lépő törvény értelmében.
Először az adóhatóságnak kell lépnie
Az ÁSZ 8,8 millió forintra büntette meg az LMP-t, a DK-t 16 millióra, a Jobbikot pedig 662 millióra. Ezek úgy jönnek össze, hogy az ÁSZ szerint az LMP 4,4 millióval, a DK 8 millióval, a Jobbik pedig 331 millióval olcsóbban vett igénybe piaci szolgáltatásokat. A pártoknak az utóbbi összegeket be kell fizetniük a Magyar Államkincstárnak (MÁK), és még egyszer ugyanennyit fognak majd levonni a költségvetési támogatásukból.
Az államkincstár közlése szerint a költségvetési támogatásokból csak 2018. július 1-től kezdik levonni az összegeket, és ha kérik a pártok, az is lehet, hogy csak részletekben. A pontos forgatókönyvről kérdéseket küldtünk a MÁK-nak, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy mi történik pontosan, ha a pártok nem fizetik ki az ÁSZ által meghatározott összeget. (Nyáron az MSZP-t is megbüntette az ÁSZ 3,1 millió forintra, amit a szocialisták akkor kérdés nélkül befizettek.)
A törvény szerint ha egy párt nem fizeti be az államkincstárnak a kiszabott összeget, akkor azt a NAV hajthatja be rajta. „Jogi szempontból még sok minden bizonytalan” – mondta az Indexnek Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője. Szerinte a 4,4 milliót a NAV fogja behajtani, de még nem tudják, pontosan hogyan és mikor. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a NAV-behajtással kapcsolatban közigazgatási pert fog indítani a párt, de először az adóhatóságnak kell lépnie. Technikailag csak annyi biztos, hogy a NAV küld majd egy fizetési felszólítást, amelynek a párt nem fog eleget tenni.
Az LMP azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az egész ÁSZ-határozattal bírósághoz fordulnak majd, amelyet a törvényben leírtak értelmében nyilvánvalóan el fognak utasítani. Ezzel az elutasító határozattal mehetnek majd az Alkotmánybírósághoz, hogy kapjanak valamilyen fellebbezési jogot – mondta a szóvivő.
A pártnak önként kellene többet fizetnie egy romló állapotú irodáért
A konkrét ÁSZ-megállapítással kapcsolatban azt mondta Kanász-Nagy: vitatható, hogy többet kellett volna-e fizetniük az ingatlanért. Az LMP irodája 2012 óta ugyanott van, és havi 400 ezer forintot fizetnek a bérlésért. Az összenyitott lakásokból álló iroda állapota azóta folyamatosan romlik, bizonyos részei csak raktárként használhatók, korlátozott a fűtés és a meleg víz is.
Önmagában érdekes megállapítás, miért kellett volna egyik hónapról a másikra 400 ezer helyett 600 ezret fizetnünk havonta
– mondta Kanász-Nagy, aki szerint sokat segítene a helyzeten, ha megismerhetnék az ÁSZ értékbecslését, mert a számvevőszék a határozattervezetben nem küldte el az LMP-nek, mi alapján kellene jelentősen többet fizetniük egy folyamatosan romló állapotú irodáért.
Molnár Csaba, a DK alelnöke azt mondta az ÁSZ-büntetésekkel kapcsolatban a Hír TV-ben, hogy az ÁSZ szerint ők is a piaci ár alatt béreltek irodát, de azt már nem közölte a számvevőszék, hogy melyikről van szó. „Úgy bírságolnak meg minket 16 millió forintra, hogy nem mondják meg, mit követtünk el. Fogalmunk nincs, nem tudjuk, hogy ez egy budapesti, pécsi vagy szegedi, egy most bérelt vagy öt éve bérelt iroda. Egy iroda vagy tíz iroda. Semmit! Kaptunk egy határozatot, hogy fizessünk, és nem mondják meg, hogy miért. Egészen elképesztő” – nyilatkozta Molnár.
A DK levelet is írt a számvevőszéknek, jelezve, hogy törvénytelennek tartja a bírságot, ezért „tőlünk egyetlen egy fityinget nem fognak látni” – mondta Molnár Csaba, hozzátéve, uniós intézményekhez is fordulnak az ügyben. A politikus azt is kilátásba helyezte, hogy egy esetleges kormányváltás után bíróság elé állítják az Állami Számvevőszék elnökét, Domokos Lászlót és társait.
Nemzetközi fórum elé vinnék az ügyet
Az LMP és a DK büntetése még nem végleges, bár az eddigi tapasztalatokból kiindulva nem valószínű, hogy ÁSZ változtat rajta a pártok kifogásai miatt. A Jobbiknak viszont már egész biztosan be kell fizetnie 331 millió forintot az államkincstárnak. A párt korábban azt közölte kérdésünkre, hogy bármi lesz az ügy vége, megpróbálják kifizetni az ÁSZ által kiszabott büntetést. Ennek érdekében adománygyűjtést is indítottak, amelyből eddig valamivel több mint 50 millió forint folyt be a pártkasszába.
Ha nem fizetnek, akkor ugyanis a NAV elkezdi behajtani rajtuk a büntetést, inkasszózza a párt számláit, lefoglalja és elárverezi a vagyontárgyaikat, ez pedig még jobban ellehetetleníti a párt kampányát, mint hogy a bírság részeként nem kapnak állami támogatást – nyilatkozta korábban Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója.
Vona Gábor viszont tegnap bejelentette, hogy ők sem fizetik be önként a 331 milliós gigabüntetést. A Jobbik elnöke azt mondta: „Jöjjön, aminek jönnie kell.” A Jobbik további lépéseiről nem árult el többet Vona, csak annyit, hogy nemzetközi jogi fórumhoz fordulnának. A pártelnök annyit mondott még sajtótájékoztatóján, hogy a párt megkapta az idei első negyedévre vonatkozó állami támogatásukat, így most 110 millió forint van a számlájukon – írta az Mno.hu.
Borítókép: jobbikos tüntető. Fotó: Huszti István / Index. | Mi lesz a pártokkal, amelyek nem fizetik ki az ÁSZ-büntetést? | Mi lesz a pártokkal, amelyek nem fizetik ki az ÁSZ-büntetést? - Az adóhatóság milliókat fog behajtani az ellenzéki pártokon. A Jobbik, a DK és az LMP is ellenáll. Inkább különböző jogi fórumokon próbálják megtámadni a törvény szerint megfellebbezhetetlen döntéseket. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/01/10/allami_szamvevoszek_nav_lmp_jobbik_dk/ | 2018-01-10 12:39:41 | true | null | null | Index |
Az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában a Hódút Építő Kft. generálkivitelezésével a 32,3 kilométeres főpálya, illetve a keresztező út- és földút átvezetések mellett egy kétoldali pihenőhely is létrejön az M44-es ezen részeként. Az érintett szakaszon a műtárgyak közül ötnek zajlott próbaterhelése a közelmúltban; közülük a 140-es, Cegléd és Szeged között futó vasútvonal feletti, B.390 jelű híd tesztelését örökítette meg a magyarepitok.hu munkatársa. A kivitelező emlékeztetett, idén nyáron a 14 műtárgy közül 4 hídnak és az ahhoz csatlakozó útátvezetéseknek az ideiglenes forgalombahelyezése már megtörtént. Hozzátette, a további szakaszok és hidak esetében már tervezik a műszaki átadás megkezdését, a vállalt határidőknek megfelelően.
A műtárgyépítés összességében már 97 százalékos készültségben van: jelenleg aszfaltozás, beton korrózióvédelem és szalagkorlátépítés zajlik ezen a területen - számolt be a portál a részletekről.
A műtárgyak mellett az útépítés is a terveknek megfelelően halad, ezzel kapcsolatban 89 százalékos készültségről számolt be a projektvezetés. Jelenleg az útpályán
humuszolás, tereprendezés, füvesítés, növénytelepítés;
padkarendezés;
szalagkorlátok és fényvédő hálók elhelyezése;
burkolati jelek festése és táblázások;
vízépítési befejező munkák;
vadvédőkerítés építés;
portálok építése és VJT-berendezés telepítése történik.
A kivitelezés során eddig felhasznált főbb anyagmennyiségek megközelítő értékéről is információt kaptak:
eszerint betonból 16000 köbméter,
betonacélból 1316 tonna,
CKT-ból 133 700 köbméter,
az aszfalt esetében 136 500 m3 mennyiséget használtak fel,
miközben 3,24 millió köbméternyi földművet építettek ki.
A csomópont kivitelezése alatt is biztosított lesz az M44-es elérése.
Zárásként arról is tájékoztattak, hogy az ÉKM és a Hódút Építő tervei szerint a teljes szakasz forgalombahelyezése 2025 első negyedévében megtörténhet. Ennek egyik feltétele, hogy az M44 - M5 csomópont folyamatban levő fejlesztésének részeként az 5-ös főút átépítése a forgalomba helyezés idejére megtörténik, így biztosított lesz az M44-es gyorsforgalmi út kapcsolata az M5-ös autópályával a Békéscsaba- Kecskemét-Budapest irányban haladók számára.
A beruházással kapcsolatban több kérdés is felmerült a vármegyematricákról . Az Építési és Közlekedési Minisztérium arról adott tájékoztatást, hogy az M44-es gyorsforgalmi út teljes hosszon történő használatához jelenleg három vármegyei jogosultság - Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés - megváltása szükséges.
Az M5 autópálya és Szentkirály közötti szakasz elkészülte után Pest vármegye területére egyetlen csomópont, az épülő M44 gyorsforgalmi út 12-es kilométerszelvénye térségében lévő, 441. számú főúttal alkotott - nagykőrösi - csomópont esik majd, így Békéscsabáról az M5 autópálya felé és visszaautózva továbbra is három vármegyematrica megváltására lesz szükség. | M44: próbaterhelés az utolsó szakasz hídjain | A Békéscsaba gyorsforgalmi elérését megteremtő M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét-Szentkirály zárószakaszán már a műtárgyak próbaterhelése zajlik. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-gazdasag/2024/11/m44-es-gyorsforgalmi-probaterheles | null | true | null | null | BEOL |
Az ügyész perbeszédében öt évnél súlyosabb szabadságvesztést kért Hiszékeny Dezső korrupcióval vádolt szocialista politikusra, a védő pedig felmentést indítványozott szerdán a Fővárosi Törvényszéken.
A vád szerint Hiszékeny Dezső - aki 2014 óta szocialista országgyűlési képviselő - 2013-ban XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja.
Hiszékeny Dezső az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, maga kérte mentelmi joga felfüggesztését a parlamenttől 2014-ben, az ellen folyó eljárást törvénytelennek és koncepciósnak tartja.
Az ügyész szerdán vádbeszédében arról beszélt, hogy a nyomozás során telefonokat és egyes helyiségeket hallgattak le, valamint fedett nyomozó útján beszerzett bizonyítékok támasztják alá a vádat. Az eljárás adatai szerint 2013 elején az angyalföldi alpolgármesteri irodát is hónapokon át lehallgatták.
Az ügyben befolyással üzérkedés miatt megvádolt, az ügyészség szerint közvetítői szerepet játszó másodrendű vádlott egy titokban rögzített beszélgetésen még azt is megjegyezte, hogy majd Hiszékeny Dezső dönti el, "zsebbe vagy pártkasszába" kerül-e a kenőpénz - idézte fel az ügyész.
A lehallgatások ellenére azonban a legfőbb bizonyíték Hiszékeny Dezső ellen, hogy a hatóságokkal együttműködő szemtanúk szerint két beszélgetésen is gesztusokkal jelezte, igényt tart a kenőpénzre. A hivatali helyiségben a fedett nyomozóval folytatott beszélgetés során bólogatott, egy másik beszélgetés közben pedig az ujjaival mutatta, hogy ötmilliót kér az ügyintézésért.
Az ügyész hangsúlyozta: nem hatósági provokáció, felbujtás történt, hanem egy már megindult cselekmény leleplezése érdekében alkalmazták a titkos nyomozás eszközeit.
Az ügyész azt indítványozta, hogy a vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása esetén kiszabható büntetési tétel középmértékénél, azaz 5 évnél hosszabb börtönbüntetést szabjon ki a bíróság.
Az MTI beszámolója szerint Hiszékeny Dezső ügyvédje védőbeszédében leszögezte, hogy a vádat megalapozatlannak tartja, ügyfele nem kért és nem fogadott el jogtalan előnyt, ezért bűncselekmény hiányában kéri védence felmentését.
Az ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészség tevékenységéről szólva a védő a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy 2013 tavaszán már minden releváns információ a hatóságok rendelkezésére állt, mégis csak több mint egy év múlva kérték Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztését, és a vádemelésig már csaknem két év telt el.
A védő kifogásolta azt is, hogy a nyomozás anyagának csak egy részét ismerhették meg.
Az ügyvéd azt mondta: a bólogatás csak a beszélgetések alatt szokásos reflexszerű fejmozdulat lehetett, bal kezével viszont bizonyosan nem mutathatott ötöt a vádlott, hiszen egy sportsérülés miatt a kisujját nem is tudja teljesen kinyújtani.
A védő leszögezte: Hiszékeny Dezső egyik rögzített beszélgetésen sem kért pénzt, ezt a témát mindig a másik fél vetette fel, a fedett nyomozó provokált, ám az alpolgármester rendre elhárította a pénz átadására vonatkozó felvetéseket.
Az üzlethelyiség bérleti jogának értékesítése során az alpolgármester "csak a munkáját végezte" - jegyezte meg.
A védő felhívta a figyelmet arra is, hogy az Állami Számvevőszék 2013-ban teljes körű vizsgálatot tartott a XIII. kerületi önkormányzatnál, ám érdemi negatív megállapítást nem tett.
A törvényszék április 21-ére tűzte ki Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselő és társa ügyében az elsőfokú ítélet kihirdetését. | Hiszékeny Dezső: Sérült kisujja miatt nem kérhetett 5 milliós csúszópénzt | Hiszékeny Dezső: Sérült kisujja miatt nem kérhetett 5 milliós csúszópénzt - Az ügyészség állítása szerint az MSZP-s politikus kezével mutatta, hogy mennyi az annyi. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/04/06/hiszekeny_dezso_serult_kisujja_miatt_nem_kerhetett_5_millios_csuszopenzt/ | 2016-04-06 11:54:00 | true | null | null | Index |
Az állami vállalatoknál a vezetők éves prémiumának mértéke az éves személyi alapbérüknek legfeljebb 80 százalékát teheti ki. Profitorientált társaság esetében a maximálisan elérhető prémiummérték 60 százalékát az üzleti terv teljesítéséhez vagy túlteljesítéséhez, 40 százalékát egyéni szakmai prémiumfeladatok teljesítéséhez kell kötni, nonprofit társaságok esetében ez az arány fordított – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lapunk azon kérdésére, hogy a kormány az ország jelenlegi gazdasági helyzetében helyesnek tartja-e, hogy az állami cégek vezetői többmilliós, több tízmilliós jutalmakat kapnak, illetve, hogy a vezetőket szükséges-e ilyen mértékben premizálni.
Lapunk hétfőn közölte, hogy jelentős összegű jutalmakat fizettek ki az állami tulajdonú cégek vezető tisztségviselői számára az elmúlt hónapokban a vállalatok 2011-es eredményei alapján. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél a cég vezérigazgatójának és vezérigazgató-helyettesének a 2011. évre megállapított prémiumát 10 havi, a főigazgatókét 8,85 havi, az igazgatókét pedig 5,5 havi alapbérnek megfelelő mértékben határozták meg.
Eddig ebből mindössze 30 százalékot fizettek ki prémiumelőleg címén. Ez is jelentős summa. A vezérigazgató, Horváth Gergely Domonkos havonta kétmillió forintot keres, tehát a tavalyi 24 millió forintos összfizetése után hatmillió forint prémiumelőleget vehetett fel.
43 milliós pénzbeli juttatás
A MÁV Zrt. első számú vezetőjének az éves személyi alapbér 56 százalékát, az MVM Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatóinak pedig az éves alapbérük 80 százalékát engedélyezte kifizetni. A vezérigazgató fizetése mindhárom cégnél kétmillió forint. A MÁV első embere 2011-ben még Szarvas Ferenc volt, így az MNV tájékoztatása alapján ő 13,4 milliós prémiumot kaphatott, Baji Csaba, az MVM és Szentpétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatóinak jutalma pedig fejenként 19,2 millió forint volt. A Szerencsejáték Zrt. internetes lapján közzé is tették, hogy Szentpétery Kálmán 2011-ben 43 418 182 forint pénzbeli juttatásban részesült. Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója is 19,2 milliós prémiumot vehetett fel.
Az állami cégek vezetőinek premizálásával kapcsolatos kérdéseinkkel a kormányszóvivői irodához fordultunk, de azokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tették át. A tárca a feltett kérdéseink konkrét megválaszolása elől kitért, általánosságban azonban többek között azt közölte, hogy "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló jogszabályi előírásoknak megfelelő Javadalmazási Mintaszabályzatot dolgozott ki.
A szabályzatot – amely egyebek mellett a vezetők premizálásával kapcsolatos legfőbb elveket is rögzíti – minden többségi tulajdonban álló gazdasági társaság esetében alkalmazni kell, rendelkezéseitől nem lehet eltérni. Teljesítménykövetelményként az üzleti terv fő számainak teljesítése mellett csak olyan feltétel határozható meg, amely a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar".
'Magas színvonalú feladatellátás'
"A prémiumfeladatokat a kiírásnak megfelelően a társaság üzleti évét lezáró mérleg beszámoló elfogadásával egyidejűleg értékelik ki. A teljesítés szerinti prémium kifizetésének engedélyezésére a társaságok igazgatóságai és felügyelőbizottságai tesznek javaslatot a döntést hozó MNV Zrt. felé." "A gazdasági társaságok magas színvonalú feladatellátásának és a növekedési potenciál megteremtésének egyik fő eleme a megfelelően képzett, kulcskompetenciákkal rendelkező szakemberek alkalmazása. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek körében 2010 januárja óta nem emelkedtek a személyi alapbérek."
Ez utóbbi megjegyzéssel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy a 2010-es kormányváltás után Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára kétmillió forintos bérplafont vezettek be a közszférában az ország nehéz helyzetére hivatkozva. A kormány így csökkentette nyolcmillióról kétmillióra Simor András jegybankelnök fizetését. Ez az intézkedés a költségvetési szférában dolgozókra vonatkozik, az állami cégek vezetőire és a politikusokra nem. Ennek ellenére az állami és önkormányzati szférában többségében tartják magukat ahhoz, hogy a topvezetők bére nem lépheti át a kétmillió forintot, ellenben olyan munkaszerződéseket kötöttek velük, amelyek szerint meghatározott feladatok végrehajtása esetén a fizetés mellé az alapbér bizonyos részét, akár 80 százalékát is kitevő prémiumot kaphatnak.
Az ellenzék tiltakozik | Belföld: Mire lehet tízmilliós prémiumot kapni? | Nem tartja helytelennek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azt, hogy a kormány az ország jelenlegi gazdasági helyzete ellenére is több milliós, több tízmilliós jutalmakat kapnak az állami cégek vezetői. Az ellenzék szerint arcpirító, hogy miközben megszorítás jön megszorításra, állami cégek milliós prémiumokat fizetnek ki az alkalmazottaiknak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mire_lehet_tizmillios_premiumot_kapni_-1338125 | 2012-10-09 23:48:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Közlekedési és buszos szakportálok napok óta cikkeznek arról, hogy komoly jogvita alakult ki a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 150 autóbusz tízéves üzemeltetésére szóló közbeszerzése miatt, amelyet a jelek szerint a jogszabályokon erőszakot téve passzoltak oda a jól ismert Arriva-csoportnak, ami újabban a nyugati sajtóban Joe Biden családjával is hírbe hozott I Squared Capital magántőke-társasághoz tartozik.A közbeszerzési törvény alapján már megindult az előzetes vitarendezési eljárás, amelyet - ha a felek nem tudnak megegyezni, ami nagyon is várható - a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve az azt követő bírósági ítéletek zárhatnak majd le. A Fővárosi Önkormányzathoz tartozó BKK Zrt. összesen legalább 150 új busz beszerzését igénylő üzemeltetési feladatokra írta ki három tenderét, amelyből kettőt a Arriva, egyet a B Euro Car Kft. nyert el. Az egyetlen tisztán magyar tulajdonú szolgáltató, a MAN Lion’s City buszokkal induló esztergomi Guzkó Kft. ajánlatát elutasították, pedig az a második legjobb árajánlatot nyújtotta be. Az ügyről a Közlekedésvilág.hu szakportál számolt be, megjegyezve, hogy ha a május végi döntés után nem történik jogorvoslat, akkor a fővárosi buszos közlekedés 35 százaléka amerikai kézbe kerül.A 150 (+45) darab új busz forgalomba helyezését magával hozó pályázatokra azért volt szükség, mert 2025-ben lejárnak az alvállalkozói szerződések. A három meghirdetett járatcsoportból kettőt a jelenlegi alvállalkozó, tehát az Arrivabus nyert, így összesen 110 darab Mercedes-Benz Citaro G érkezne a fővárosba. A harmadik, legalább 50 szóló busszal teljesítendő vonalcsoportra pedig a B Euro Car Kft. nyerte el a megbízást az Isuzu Citiport 12 típussal. A szerződéskötésre viszont várni kell, mert vitába keveredtek a győztesek, sőt, a magyar vesztes is bekapcsolódott a közbeszerzési jogorvoslatba.A teljes egészében magyar Guzkó Kft. beadványa szerint kifogásolható, hogy az Arrivabus már a pályázati eljárás alatt módosított szállítói nyilatkozatot nyújthatott be, mivel azon eredetileg a hiánypótlás keretében sem lehetet volna változtatásokat eszközölni az ajánlati kötöttég beállta után. Szerintük tehát a BKK olyan ajánlatot fogadott el érvényes ajánlatnak, amit az ajánlati kötöttség megsértésével tettek, azaz szerintük az Arrivabus jogsértően járt el - tudósít a Közlekedésvilág.hu szakportál.Előzőleg a Magyarbusz.info szakoldai is foglalkozott az elmérgesedő vitával, egy másik cikkben pedig azt tárta fel, hogy az eredetileg a Deutsche Bahn által irányított Arrivabus hogyan került egy, a liberális globalista pénzvilághoz kötődő, a nyugati gazdasági sajtóban az amerikai elnök családjával is kapcsolatba hozott tőkealaphoz.A tulajdonosváltással az utóbbi évek legjelentősebb felvásárlása ment végbe az európai személyszállítási piacon. Bár a felek az akvizíció értékét - ami magában foglalja a közlekedési multi teljes, összesen 1 milliárd eurós adósságállományának átvételét is - nem hozták nyilvánosságra, piaci források alapján lehet tudni, hogy az Arriva 1,6 milliárd euróért (1,69 milliárd dollárért) cserélt gazdát- írta pár napja a Magyarbusz.info, megjegyezve, hogy Európa egyik legjelentősebb közlekedési cége került amerikai kézbe, amely 14 500 autóbuszt és 620 vonatot üzemeltet szerte az unióban. A folyamat - amelyben Karácsony Gergely hivatala "természetesen" az amerikai globális tőkét választotta - egyfajta korrajz is lehetne. | Karácsonyék sebtében az amerikaiaknak passzolták a fővárosi buszközlekedés harmadát, de ebbe még a közbeszerzési hatóságnak is lesz beleszólása | Közlekedési és buszos szakportálok napok óta cikkeznek arról, hogy komoly jogvita alakult ki a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 150 autóbusz tízéves üzemeltetésére szóló közbeszerzése miatt, amelyet a jelek szerint a jogszabályokon erőszakot téve passzoltak oda a jól ismert Arriva-csoportnak, ami újabban a nyugati sajtóban Joe Biden családjával is hírbe hozott I Squared Capital magántőke-társasághoz tartozik. […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/karacsonyek-a-sebteben-az-amerikaiaknak-passzoltak-a-fovarosi-buszkozlekedes-harmadat-de-ebbe-meg-a-kozbeszerzesi-hatosagnak-is-lesz-beleszolasa/ | 2024-06-08 10:54:46 | true | null | null | pestisracok.hu |
Nemcsak a televíziós bulvár után érdeklődő embereket kell elérni ez ügyben, hanem oda kell figyelni a választékosabb ízlésű operalátogató közönségre is! Nekik a folyamatosan kiszivárogtatott hangfelvételeket librettóként felhasználva operaelőadásban lehetne tálalni az újabb Magyar Péter-bulvárt. Természetesen nem kortárs stílben kérném a zenét, hanem könnyed mócártosban.
Ez a rajz eredetileg a Magyar Hang 2024/46. számában jelent meg november 15-én. | Titokszoba | A választékosabb ízlésű operalátogató közönségnek a folyamatosan kiszivárogtatott hangfelvételeket librettóként felhasználva operaelőadásban lehetne tálalni az újabb Magyar Péter-bulvárt. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/marabu/titokszoba-169705 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Február 1-jével kinevezték Braun Róbertet a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárává. Braun 1996-ban az SZDSZ kabinetfőnöke, később a Sziget Kft. kommunikációs igazgatója, majd az Index.hu Rt. vezérigazgató-helyettese volt. Tavaly decembertől - a Gaming Kft.-vel kötött szerződés keretei között - a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadójaként dolgozott. A kinevezéssel egy időben Braun felbontotta a hivatallal tanácsadói szerződését.
Emellett cége, a Gaming Kft. szerződését is megszüntette a helyettes államtitkár. Korábban egy meghívásos közbeszerzési pályázaton nyert a Gaming 33 millió forintos megbízást. A szerződés szerint a kormányzat startégiai kommunikációjának kidolgozását végezte volna a kft. Mivel a másféléves szerződést két hónap után felbontotta Braun, a 33 millióból csak az elvégzett kéthónapos munka után vesz fel pénzt, az [origo] számításai szerint ez időarányosan mintegy 3,6 millió forint.
Az eddigi tanácsadó kinevezése összefügg a Miniszterelnöki Hivatal belső átalakításával. E szerint megnő Draskovics Tibor kabinetfőnök szerepe, Braun is a kabinetirodán belül fog tevékenykedni. Fő feladata a miniszterelnök programjainak szervezése, beszédeinek előkészítése, megírása, a kormányfőhöz köthető események megtervezése. Emellett szerepet vállal a kormányzati kommunikáció stratégiai tervezésében is. | Helyettes államtitkár lett Braun Róbert | Braun Róbertet kinevezték a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárává. Braun korábban az SZDSZ kabinetfőnöke, majd az Index.hu Rt. vezérigazgató-helyettese volt. Braun az utóbbi hónapokban a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadójaként tevékenykedett. A helyettes államtitkár kinevezésével egyidőben felbontotta cége 33 millió forintos állami megbízatását. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030207helyettes.html | 2003-02-06 23:40:00 | true | null | null | Origo |
Még több lottópénz vándorolhat Fidesz-barát cégekhez, ugyanis soha nem látott méretű kommunikációs kampányra készülhet a Szerencsejáték Zrt. Legalábbis erre utal, hogy 5,5 milliárd forintról 9,3 milliárd forintra módosították a 2017-es kommunikációs keretszerződésüket. Az erről szóló megállapodást még augusztus 24-én írták alá a kormány egyik kedvenc ügynökségével, a Trinity Communications Kft.-vel – derül ki az állami szerencsecég honlapján közzétett szerződések listájából. A Trinity tulajdonosa Kuna Tibor, a Fidesz volt kabinettitkára, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter barátja, míg a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója Braun Márton volt fideszes országgyűlési képviselő. Az állam aranytojást tojó tyúkja, vagyis legnagyobb osztalékfizetője és monopolhelyzetben lévő (vagyis különösebb reklámra nem szorulna) vállalatának marketing- és kommunikációs igazgatóját pedig Zsiga Marcellnek hívják, aki szintén a Fidesz-frakcióból került a céghez, korábban Miskolc alpolgármestere volt. (Tőle származik az az annak idején elhíresült mondat, hogy „meg lehet élni havi 47 ezer forintból”.)
Ő felel az állami cég támogatási politikájáért is. A 9,3 milliárd forintos kommunikációs büdzséből ki lehetne fizetni Pécs komplett adósságát, de a 2018-as választás lebonyolítása is csak 8 milliárd forintba kerül majd. A 3,8 milliárd forintos emelés (5,5 milliárdról 9,3 milliárd forintra) pedig a Belügyminisztérium szociális tűzifa-támogatási keretének felel meg, az összegből 2255 település részesül. Az állami céget megkérdeztük, vajon mi indokolta a jelentős módosítást, ám lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.
Még a Zoom.hu írta meg korábban a Trinity 5,5 milliárd forintos szerződését; akkor a Szerencsejáték Zrt. azt válaszolta a portálnak, hogy a keretmegállapodás magában foglalja „minden, médiatervezéssel és médiavásárlással, kreatív tervezéssel és gyártással, nyomdai kivitelezéssel, dekorációs eszközök és szóróanyagok gyártásával, valamint PR- és kommunikációs tanácsadással kapcsolatos feladatának ellátását”. Keretszerződést kötöttek, tehát nem kötelező az utolsó fillérig elkölteni minden pénzt.
Hogy nem aprópénzről van szó, jól mutatja, hogy tavaly 15,2 milliárd forintos árbevételt könyvelhettek el (2014-ben még csak 250 millió forintnál tartottak) a Trinitynél, amely után az adózott eredmény 1,9 milliárd forint lett. Ebből pedig 440 millió forint osztalékot vehetett ki Kuna Tibor. A Trinity Communications Kft. és Kuna Tibor másik cége, a Young and Partners Kft. régi jó partnere a Szerencsejáték Zrt.-nek. Tavaly például összesen mintegy 10 milliárd forint értékben kötöttek szerződést különböző reklám- és népszerűsítő kampányokra. Persze más állami közbeszerzéseken is remekül szokott szerepelni a Young and Partners, hiszen például a vizes világbajnokság rendezvényeit is ők bonyolították le 2 milliárd forintért. A döbbenetes méretű reklámköltéseknek persze meg is van az eredménye, hiszen a Szerencsejáték Zrt. árbevétele az elmúlt hat évben megduplázódott. Tavaly 385 milliárd forintos forgalmat könyvelhettek el, és 241 milliárd forintot fizettek ki a játékosoknak. Az idén pedig 10 százalék feletti árbevétel-növekedést érhetnek el. Cselovszki Zoltán vezérigazgató-helyettes nemrég abbéli reményének adott hangot, hogy a 420 milliárd forintot is meghaladhatja a 2017-es forgalmuk.
Legutóbb júniusban kötött nagy összegű szerződéseket a Young and Partners a Szerencsejáték Zrt.-vel. Az állami lottótársaság négy kontraktust is aláírt a céggel összesen 327 millió forint értékben. Ezek közül a legnagyobb, 140,9 millió forintos megállapodás „fesztiválkitelepülésekhez kapcsolódó kiegészítő aktivitások megszervezése és lebonyolítása” néven fut, de hasonló tárgykörben kötöttek egy 139,3 millió forintos szerződést is. | Milliárdokkal tömi ki újra az állami cég Szijjártó Péter barátját | Közel 10 milliárdra módosította a Szerencsejáték Zrt. a kommunikációs keretszerződését. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/10/milliardokkal-tomi-ki-ujra-az-allami-ceg-szijjarto-peter-baratjat | 2017-10-06 10:28:59 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Magyar Péter előre akart menekülni, de lebukott - áll abban a sajtóhoz névtelen feladótól eljuttatott emailben, amelyhez a levélíró egy hangfájlt is csatolt, amely állítása szerint az "eredeti, teljes, vágatlan felvétel Vogel Evelin és Hanzel Henrik találkozásáról".
Magyar Péter vasárnap délután rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette: bizonyítani tudják, hogy, volt barátnője, Vogel Evelin a Fidesz megbízásából titokban felvételeket készített a Tisza Párt ülésein és akkor is, amikor kettesben voltak. Hozzátette, ezeket a felvételeket - összesen 11 órányit - átadta Kubatov Gábornak, a Fidesz alelnökének.
Magyar Péter azt állította, hogy volt barátnője zsarolja őt és a Tisza Pártot, Vogel azonban visszautasította a zsarolás vádját. Magyar vasárnap lejátszott egy hangfelvételt, amelynek a tanúsága szerint Vogel 30 millió forintot kért tőlük, amelyről a Tisza Párthoz közeli vállalkozóval, Henczel Henrikkel beszélt. Majd azt ígérte, hogy az ügyben hétfőn feljelentést fognak tenni, mert állítása szerint a rogáni propaganda jövő hét elejére időzítette azt a lejárató kampányt, amelyben a Vogel Evelin által átadott, illetve a mesterséges intelligencia által manipulált felvételeket hozzák nyilvánosságra.
Magyar Péter: Bizonyítani tudjuk, hogy Vogel Evelin a Fidesz megbízásából titokban felvételeket készített a Tisza Párt ülésein, holnap feljelentést teszekMegszólalt Vogel Evelin, mindent el akar mondani, ha eljön az ideje
Hétfőn a magyar sajtónak széltében-hosszában elküldtek egy hangfelvételt "fény derül az igazságra" címmel, azzal a szöveggel, hogy azt Vogel Evelin készítette a 2024. június 8-i Hősök terei tüntetés után. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy volt barátnője már júniusban a Fidesznek és Kubatov Gábornak dolgozott. Illegálisan szerzett és manipulált felvételekkel akarják lejáratni, ezért Vogel Evelint kizárják a Tisza Pártból és feljelentik zsarolásért.
Kedden pedig újabb hanganyag jutott el több magyar szerkesztőséghez. "A hanganyag bizonyítja, hogy Magyar Péter egy manipulált, vágott hanganyagot hozott nyilvánosságra vasárnap. Egy másfél órás beszélgetés hét különböző részletét gyúrták egybe, kontextusokból kiragadva a mondatokat, a számukra kellemetlen részek meg nyilván kimaradtak" - állítja az e-mail írója.
Ez hangzik el a hangfelvételen, reagált Magyar Péter is
A hangfelvételen Vogel Evelin arról beszél, hogy 12-13 éve ismerik egymást Magyar Péterrel. Tavaly vált szorosabbá a kapcsolatuk, végigcsinálta a Tisza Párt későbbi elnökével a Varga Judittól való válást is. Tavaly már háromszor is szakítottak, Magyar Péter az utolsó után megkérte a kezét, amire nemet mondott. Azért adott neki újabb esélyt idén februárban, hogy segítse és támogassa őt a munkájában, mert úgy látta, Magyar Péternek szüksége van lelki támaszra.
Vogel Evelin állítása szerint nagyon sok munkát tett bele a Tisza Párt szervezésébe, szerinte Magyar Péter a saját szűk környezetében sem tud rendet tartani. Úgy látta, hogy hiába próbált segíteni, a férfi nem értékelte őt sem a kapcsolatukban, sem a közös munkában. Arról is beszélt a felvételen, hogy szerinte Magyar a tulajdonságai miatt nem alkalmas egy ország vezetésére. Azt állította, hogy Magyar többször megalázta őt a Tisza Párt többi munkatársa előtt.
Szerinte Magyar Péter csak bosszúból jött ki a fényre és ment el a Partizánba, mert sértve érzi magát. Hanzel Henrik faggatta Vogel Evelint, hogy mit szeretne elérni az egésszel, mire a nő azt válaszolja: sértettség van benne, ami átalakulhat bosszúvá, ha nem kapja meg, amit akar. Ekkor hangzik el, hogy 30 millió forintot kért.
A hangfelvételre reagált a Tisza Párt is egy közleményben, amely szerint Magyar Péter feljelentette zsarolás kísérlete miatt Vogel Evelint. "A bűncselekmény elkövetését 6 tanú és a ma kiszivárogtatott újabb felvétel is bizonyítja. A TISZA Párt a továbbiakban nem kíván reagálni a politikai közösségét eláruló, bosszúból hazugságok tömkelegét összehordó, bűncselekményt elkövető, a mai nap is a Fidesz pénzén élő Vogel Evelin állítására" - tudatta a pártelnök. | Előkerült egy másfél órás változat a Magyar Péter által közzétett hangfelvételből | A névtelen levélíró szerint a hanganyag bizonyítja, hogy Magyar Péter egy manipulált, vágott felvételt hozott nyilvánosságra, de azt nem cáfolja, hogy Vogel Evelin valóban kért 30 millió forintot. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257586_magyar-peter-hangfelvetel-vogel-evelin | null | true | null | null | Népszava |
A büntetést Csen két - korábban külön kezelt - korrupciós ügyben kenőpénzek és ingatlan elfogadásáért és más bűncselekményekért összesítve kapta. A bíróság az exelnököt 154 millió tajvani dollár (5 millió amerikai dollár) megfizetésére is kötelezte.
A jelenleg ellenzéki Demokratikus Haladás Pártjának (DPP) és a sziget vezetésének egykor volt első embere már a múlt hét csütörtökén bevonult a börtönbe, mivel ügyében novemberben ítélet született. A hétfői bejelentéssel a korábbi 19 év szabadságvesztést módosították 17 és fél évre.
Csennel együtt állt a bíróság előtt a felesége is, akit ugyanabban a két korrupciós ügyben szintén 19 év börtönbüntetésre ítéltek, de az igazságügyi szervek még nem döntöttek arról, hogy a kerekesszékhez kötött asszony hol fogja a büntetését letölteni. Sajtóértesülések szerint vélhetően a tajcsungi (Taichung) rabkórházba fogják szállítani.
A volt elnök börtönbüntetésének kezdőnapján, december másodikán a Hszinhua kínai hírügynökség rövid beszámolót közölt az eseményről. Ebből kiderült, hogy Csen a négy négyzetméteres cellát egy másik elítélttel osztja meg. A leírás szerint a helyiségben van folyóvíz, ventillátor, s WC mellett még a fekvőhelyek találhatók benne. | Tizenhét és fél év börtön Tajvan volt elnökének | Tizenhét és fél év börtön Tajvan volt elnökének - Csen korrupciós ügye miatt egy négy négyzetméteres, mással megosztott cellában találta magát. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2010/12/06/tizenhet_es_fel_ev_borton_tajvan_volt_elnokenek/ | 2010-12-06 20:00:00 | true | null | null | Index |
Nem engedünk a kormánypárt támadásának, melyet Horn Gyula emléke ellen indítottak - írja Komjáthi Imre. Szerinte a Fidesz csupán zuhanó támogatottságáról és a tragikus gazdasági-társadalmi helyzetről szeretné elterelni a közvélemény figyelmét. Elfogadhatatlannak tartják, hogy ennek érdekében egy olyan politikus emlékét gyalázzák meg, aki a politika meghatározó személye volt.
Az MSZP elnöke szerint Horn Gyulának nem csak magyar miniszterelnökként voltak elvitathatatlan eredményei. Nemzetközi szinten is meghatározó döntéseket hozott, ezzel pedig senki nem vitatkozhat. Külügyminiszterként az első nemzetközi elismerés akkor érte, mikor a keletnémet menekültek előtt 1989-ben határt nyitott. Emberek milliói voltak hálásak a későbbi kormányfőnek, hősként tekintettek rá, senki nem vonta kétségbe bátorságát. Egy évvel később pedig ő írta alá a szerződést a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. Mindemellett megkérdőjelezhetetlen szerepet vállalt Magyarország Európai Unióba és NATO-ba vezetésében a rendszerváltozást követően.
Horn Gyula egész életében a társadalmi egyenlőségért, az alsóbb osztályok felemeléséért dolgozott, miközben egy szabad, igazságos hazát vizionált. Sosem feledkezett meg gyökereiről, hétgyermekes munkáscsaládból lett hazánk miniszterelnöke, akit Európa-szerte tiszteltek - fogalmaz Komjáthi Imre.
Hozzáteszi: a néhai miniszterelnök munkáját nem csak itthon, külföldön is elismerik, az Európai Parlament brüsszeli épületében termet neveztek el róla és szobrot állítottak tiszteletére. Az MSZP pedig ahogy eddig, úgy most is és a jövőben is kiáll Horn Gyula emléke mellett, és visszautasít minden nemtelen támadást. | Horn Gyula szobránál tartott megemlékezést az MSZP | Az MSZP vezető politikusai és a párt szimpatizánsai ismét kiálltak Horn Gyula emléke mellett. Pártunk politikusai, tagjai és támogatói mécsesgyújtással és virágok elhelyezésével emlékeztek meg és tisztelegtek az egykori miniszterelnök emléke előtt a 13. kerületi szobornál – írja közleményében a párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/horn-gyula-szobranal-tartott-megemlekezest-az-mszp/530204 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt tett feljelentést egy magánszemély ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen. A feljelentést, és azt alátámasztó bankszámlakivonatokat a Szombathelyi Fideszbűnök honlapon is közétette az ismeretlen feljelentő.
A nyugat.hu-nak a szombathelyi ügyészség megerősítette, hogy valóban érkezett feljelentés, azt továbbítják majd a rendőrségnek. A feljelentés szerint a Falcótól 2009. novembere és 2010. áprilisa között havi 3-4 milló, összesen 23 millió forintot utaltak át a Popgyákunik és Bozzay ügyvédi irodának. A feljelentő úgy tudja, a Falco és az ügyvédi iroda között semmilyen szerződéses viszony nem áll fent, és a közbeszerzési eljárásokban sem vettek részt, így nem volt olyan jogviszony, ami alapján ekkora összeget kaphatott az ügyvédi iroda. A Falco számlájáról 2010. február 2-án 1 545 680, 2010. április 9-én pedig 3 974 600 forintot utalt Popgyákunik ügyvéd irodájának bankszámlájára. Az utóbbi átutalásról számlakivonatot is közzétett a feljelentő.
A nyugat.hu megkeresésre Popgyákunik azt a magyarázatot adta, az ügyvédi irodának átutalt pénz nem az övé, csupán letétbe helyezték el náluk. Irodájuk sok esetben megbízás alapján kezeli ügyfeleik pénzét. Ezekben az esetekben is ez történt. A Falcotól a feljelentésben szereplő összeg is az ügyvédi iroda letéti számlájára érkezett, a pénz a külföldi játékosok ügynökeinek jutaléka volt. Az ügynökök számlát előzőleg minden esetben a Falconak állítottak ki. Az iroda tehát nem a Falcóval, hanem a külföldi ügynökökkel állt ez ügyben szerződéses kapcsolatban, így nem a Falco, hanem a külföldi ügynökök pénzét kezelték. A Nyugat információi szerint ugyanakkor a Falco közvetlenül is utalt külföldi menedzserek cipusi számlájára szinte havi rendszerességgel.
Popgyákunik azt is állította, a Falcotól sohasem kértek pénzt, bár számos ügyvédi szolgáltatást végeznek a klubnak: társasági szerződés szükség szerinti módosítása, hivatásos sportolói szerződések, amatőr szerződések elkészítése, jogi tanácsadás.
A Falco KC önkormányzati többségi tulajdonban van, a város az évi180-200 milliós költségvetéshez legalább 50 millióval járul hozzá. Az önkormányzat mellett kistulajdonosként Popgyákunik is részt vesz a finanszírozásban, a cégkivonatok Popgyákunikot nevezik meg a Falco felügyelőbizottságának egyetlen tagjanként.
A feljelentésben az is szerepel, hogy Gráczer Györgyöt, a FALCO KC Szombathely Kft. ügyvezetőjét Popgyákunik, és Molnár Miklós, a szombathelyi gazdasági bizottság elnöke több esetben is olyan lépésekre utasította, amelyek saját akaratával ellentétesek voltak.
A csapatot üzemeltető társaságnak, mivel önkormányzati többségi tulajdonban van, szerződéskötésnél be kell tartania a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt) rendelkezéseit.
A feljelentő kérte azt is, hogy a rendőrség minél hamarabb lépjen az ügyben, hogy ne tudjanak meghamisítani, illetve eltüntetni iratokat. Popgyákunik ugyanakkor rágalmazás miatt tesz feljelentést. | Pénzmosás a Falco kosárlabdacsapatánál? | Pénzmosás a Falco kosárlabdacsapatánál? - 23 milliót utaltak a csapat ügyvédjének, szerinte csak letétbe, a vádló szerint minden alap nélkül. | null | 1 | https://index.hu/sport/kosarlabda/2010/11/19/penzmosas_a_falco_kosarlabdacsapatanal/ | 2010-11-19 12:57:00 | true | null | null | Index |
A Komárom-Esztergom vármegyei rendőrség hivatalos Facebook-oldalán számolt be az elmúlt héten történt netes csalásokról. Az esetek során mindegyik esetben több millióval lettek megkárosítva az áldozatok, pedig egy kis odafigyeléssel elkerülhetőek lettek volna az internetes átverések .
Két sértett egy internetes hirdetésre kattintva a MOL társasághoz kívánta befektetni megtakarított pénzét. Sajnos nem győződtek meg a beruházásuk előtt az oldal valódiságáról, így egyiket több mint 11 millióval, míg másikat majdnem 16 millióval károsították meg.
A Tatabányai Rendőrkapitányságon egy nő azért tett feljelentést, mivel a netbanki adatait megszerezték tőle, és így a számlájáról 17 millió forintot utaltak el. Egy cég pedig 3 millió 700 ezer forint értékben vásárolt meg egy alkatrészt, azonban a termék nem került kiszállításra, azóta az eladó elérhetetlenné vált.
Fenti esetekből láthatjuk, hogy a csalók igen komoly összegeket csalnak ki áldozataiktól. Nem fognak leállni, sosem lesz nekik elég, egyre többször, egyre komolyabb módon fognak próbálkozni. Ezért a rendőrség is kér mindenkit, hogy fogadjátok meg tanácsaikat, hiszen csak így tudjátok elkerülni azt, hogy tudatlanságotok miatt egy pillanat alatt kisemmizzenek.
Legfontosabb betartandó szabályok: Mindig megbízható internetes portálról rendelj!
Soha ne add meg bankkártyaadataidat!
Győződj meg a befektetésed valódiságáról! | Netes csalás: a MOL nevével éltek vissza | Több millióval lettek megkárosítva az áldozatok. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/netes-csalas-mol-atveres | null | true | null | null | KEMMA |
Itthon: A Fidesztől várják Schmitt elmozdítását | Az MSZP szerint a Fidesznek nem maradt más lehetősége, mint hogy az Országgyűlésben támogatja Schmitt Pál köztársasági elnök elmozdítását, mert kisdoktori címének visszavonása után az államfő már nem képes megjeleníteni a nemzet egységét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120331_mszp_shmitt | 2012-03-31 12:53:00 | true | null | null | HVG |
|
Eddig sem volt titok, hogy a Századvég-csoport tanácsokkal, szakértői anyagokkal, kutatásokkal, háttérelemzésekkel segíti a kormányt. Azt azonban nem tudtuk, hogy a Századvég kutatói mit csinálnak, ha az elemzéseikhez titkos dokumentumok, minősített iratok szükségesek.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt parlamenti képviselője egy ideje pörög a témán, és írásban feltett kérdésére szerdán válaszolt Pintér Sándor belügyminiszter. A válaszból kiderül, hogy a Századvég kutatóinak egyáltalán nem kell lemondaniuk az információkról, ha szigorúan titkos anyagokra kíváncsiak: 21 munkatárs kapott jogosultságot, hogy megismerhesse ezeket az információkat.
A Századvég Politikai Iskola Alapítványnál 21 fő rendelkezik „Szigorúan titkos!” minősítési szintig terjedő személyi biztonsági tanúsítvánnyal.
Ezt válaszolta Fodornak Pintér Sándor. A személyi biztonsági tanúsítvány arról rendelkezik, hogy a jogosult személy milyen legmagasabb minősítési szintű adat felhasználására kaphat felhasználói engedélyt. A Századvégből ezek szerint 21-en a szigorúan titkos iratokhoz kaptak hozzáférést. Ezt a tanúsítványt Nemzeti Biztonsági Felügyelet állítja ki.
Azt nem tudjuk, milyen titkos adatokhoz fértek hozzá a századvégesek, de életszerű, hogy egy alapos háttérelemzéshez titkosszolgálati iratokra, hírszerzői jelentésekre is szükség lehet. A "Szigorúan titkos" a legmagasabb minősítés, a törvény szerint "rendkívül súlyosan károsítja a közérdeket", ha az ilyen anyagokat arra jogosulatlan megismeri. Léteznék még az enyhébb, "Titkos", "Bizalmas", "Korlátozott terjesztésű" kategóriák is.
De mit láthattak a tanúsítvány előtt?
Pintér részletezi azt is, hogy 9-en 2013. október 21-től rendelkeznek ezzel a tanúsítvánnyal, hárman pedig 2014. december 8-án kapták meg. Maga a Századvég Politikai Iskola Alapítvány telephely biztonsági tanúsítványt is kapott "Szigorúan titkos!" minősítési szintig. Ezt Pintér mostani válasza szerint 2014. február 5-én állították ki. Pintér szerint az engedélyek kiadását helyszíni ellenőrzés előzte meg.
Fodor rákérdezett, hogy a Századvég-csoporthoz tartozó más cég vagy a Nézőpont Intézet vagy a Young & Partners kommunikációs ügynökség rendelkezik-e ilyen tanúsítvánnyal. Pintér szerint csak a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kapott ilyen jogosítványokat, a többiek nem.
Most már csak az a kérdés, hogy a Századvég munkatársai hozzáfértek-e titkos információkhoz 2013. október 21. előtt (ekkor kapták meg ugye a tanúsítványt kilencen), hiszen a Századvég az előző ciklusban is folyamatosan adott tanácsokat a minisztériumoknak. | 21 századvéges ismerheti meg az állam titkait | 21 századvéges ismerheti meg az állam titkait - Ők bármilyen szigorúan titkos anyagba betekinthetnek, árulta el Pintér Sándor. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/10/29/21_szazadveges_ismerheti_meg_az_allam_titkait/ | 2015-10-29 23:18:00 | true | null | null | Index |
Az üzletasszonynak nem kellett a vállalkozását a nulláról kezdeni, hiszen rendkívül jómódú családba született. A Green família rendelkezett a legnagyobb bálnavadász flottával egész Massachusetts államban. A pénz, mint eszköz már gyermekkorát is meghatározta, ugyanis míg más lányok babával játszottak az ifjú Hetty leltári jelentéseket és különböző pénzügyi dokumentumokat olvasott. 13 évesen pedig hivatalosan beszállt a családi vállalkozásba és könyvelőként dolgozott.
Házasodj okosan!
Édesapja váratlan halála után a család számos nehézséggel nézett szembe a hagyatékkal és a birtokokkal kapcsolatos jogi viszályok miatt. Henrietta tevékeny részt vállalt a pénzügyek kezelésben, így temérdek tapasztalatot szerzett és megalapozta jövőbeli karrierjét.
Édesapja volt munkatársai között felnőve pedig kitanulta a kereskedelem minden csínját-bínját. Ebben az időszakban hunyt el nagynénje is, aki kétmillió dollár értékű birtokot hagyott rá. Hetty azonban nem elégedett meg az örökölt vagyonnal és elhatározta, hogy megcsinálja a maga szerencséjét.
Az 1860-as évek elején megismerkedett Edward Henry bankárral, aki maga is milliomos volt, jól menő befektetéseinek hála. A házasság előtt azonban a nő ragaszkodott a vagyonjogi szerződés aláírásához,
melyben az esetleges válás esetén férje nem tarthatott volna igényt az üzletasszony pénzére és birtokaira.
Szerencsére a pár élete végéig együtt maradt és harmonikus házasságukat csak Edward növekvő pénzügyi problémái zavarták meg, hiszen ilyenkor a felesége vonakodott kölcsönt adni neki.
A Wall Street boszorkánya
Az asszonynak bőven volt miből gazdálkodni. Az iparosodó Egyesült Államok pedig tengernyi lehetőséget kínált a vállalkozó szellemű üzletembereknek, vagy adott esetben üzletasszonyoknak. Különösen New York városában bonyolított ingatlaneladásokból tett szert tekintélyes profitra, de jelentős mennyiségű kötvényt is vásárolt, amit később nagy haszonnal adott tovább. A vagyongyarapítás minden módját megragadta, a polgárháború ideje alatt az északi államokban rengeteg vészhelyzeti papírpénzt nyomtattak, melyet jellegzetes színe miatt csak zöldhasúnak neveztek.
Az évek során az értéke fokozatosan csökkent, ez viszont nem állította meg Hettyt, hogy minden fellelhető darabot megvásároljon belőle. Megérzése helyesnek bizonyult, hiszen az 1875-ös gazdasági válságnak köszönhetően a kormány a zöldhasúak eredeti értékét ismét aranyfedezettel biztosította.Busásan megtöbbszörözve így a rafinált hölgy vagyonát.
Központját a gazdasági centrumnak számító Wall Street-en rendezte be, de irodája volt az impozáns Broadwayn is.
Gazdagsága az életmódján nem állt arányban egymással, kifejezetten kedvelte az olcsó éttermeket, a ruházkodására sem szeretett sokat költeni, a járókelők akár napokig láthatták ugyanabban a ruhában.Férje halála után nem volt állandó lakhelye, különböző bérelt lakásai és szállodák között ingázott. Az adószedőket pedig szándékosan kerülte. Pénzspórolás céljából ugyanígy orvoshoz sem járt, habár éveken keresztül sérv kínozta.
A korszakban nemcsak a közvélemény, de a legközelebbi üzlettársai is elképesztően fukarként jellemezték. A visszaemlékezések alapján ezt a tulajdonságát apjától örökölte, aki már kiskorában azt sulykolta belé, hogy az életben semmi sincs ingyen, még a kedvesség sem.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak. | A Wall Street rafinált boszorkánya | Henrietta „Hetty” Green már gyerekként sem mindennapi „játékokkal” készült jövőjére, míg más lányok babáztak, ő a család bálnavadász flottájának üzleti papírjait és leltárait bújta. Massachusetts egyik leggazdagabb családjába születve Hetty pénzügyi érzéke már 13 évesen megmutatkozott, mikor belépett a családi vállalkozásba könyvelőként. Hamarosan azonban saját vagyont szerzett, ingatlanok, kötvények, sőt, polgárháborús bankók felvásárlásával a Wall Street legrettegettebb „boszorkányává” vált, aki a „fukarság művészetét” mesteri szintre emelte, miközben dollármilliókat halmozott fel. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/tudomany/2024/11/a-wall-street-rafinalt-boszorkanya | null | true | null | null | Origo |
Havonta pár millió forintot feketén fizetnek ki a dolgozóknak annál a betegszállító és orvosi ügyeleteket ellátó, a ceglédi kórházat kiszolgáló cégnél, amellyel több cikkünkben is foglalkoztunk – legalábbis erről beszél a vállalkozás betegszállítási részlegének vezetője a 24.hu-hoz eljutott hangfelvételen. Miután megjelentek cikkeink, jelentkezett egy újabb forrás, ő küldte el nekünk ezt a felvételt.
Szabó Mónika azt ecseteli a fizetésemelésért lobbizó egyik beosztottjával folytatott, tavalyi párbeszéd során, hogy milyen nehéz helyzetben van a cég, egyik hónapot nyereséggel zárják, a másikat veszteséggel, nem tudnak többet fizetni a munkatársaknak, és már látja, hogy a 2018 elején megemelkedő minimálbér csak súlyosbítani fogja az egészségügyi vállalkozás helyzetét. Ezzel igyekszik leszerelni a fizetésemelésre ácsingózó alkalmazottat.
Mond is egy konkrét példát: 2017 egyik tavaszi hónapjában bő 5 millió forint volt a tankolás a nagyjából 30 autóval betegeket szállító cégnél, 10 millió forint a munkatársak bére, közel 2 millió forint ennek a járuléka, és „közel 4 millió forintot fizettünk feketén”.
A rögzített beszélgetésből egyértelműen kiderül, hogy ennek a feketefizetésnek a csatornája a papíron önkéntes, ingyenes munkavégzés – ez egybevág azzal, amit korábban meséltek a 24.hu forrásai. A dolgozók a bérük egy részét úgy kapják, hogy heti másfél napot még ráhúznak a normál munkájukra, ezt papíron ingyen teszik, valójában zsebbe kapják érte a pénzt, és így összességében a legtöbb ember 130-150 ezer forint között visz haza havonta.
A hangfelvételen a betegszállítási részleget vezető nő tesz is erre utalást, amikor megemlíti, hogy „az önkéntesen is próbáltunk emelni” – ami nem jelenthet mást, mint hogy valójában kapnak juttatást a papíron ingyen végzett munkáért a dolgozók. A beszélgetés másik részében Szabó Mónika kijelenti:
az a pénz, amit felvesztek, az sem törvényes.
A betegszállító cégek az egészségügyi alapból kapnak térítést az ellátott körzetek, szállított betegek után. Ezt az alapot az országban munkát vállaló több mint négymillió alkalmazott és vállalkozó bére után felszámított egészségbiztosítási járulékból és szociális hozzájárulási adóból töltik fel. Vagyis ennél az esetnél többről van szó, mint egyszerű feketepénzről:
a lakosság által összedobott közös pénz alakul át zsebbe kerülő feketefizetéssé.
Amikor telefonon kerestük Szabó Mónikát a felvétel miatt, előbb azt mondta, hogy nem emlékszik pontosan, mit mondhatott egy évvel ezelőtt, aztán szerette volna, ha elküldjük neki a felvételt, de meg sem próbált magyarázatot adni a rögzített állításokra, nem tagadott. Kis idő után letette a telefont, és hiába próbáltuk utána hívni, már fel sem vette. Írásbeli kérdéseinkre nem reagált.
Állománygyűlést rántottak össze, miután megkapirgáltuk a céget
Miután március elején megjelent a kamuszerződéseket bemutató cikkünk, a cégnél összehívták a munkatársakat. A cégvezetés arra igyekezett rávenni a dolgozókat, hogy találják meg maguk között és adják fel azt, aki a törvénysértő gyakorlatra ráirányító információkat megosztotta lapunkkal. Az eligazítást rögzítette forrásunk.A szabályszegő gyakorlaton azonban nem kívánnak változtatni – ezt a következtetést lehet levonni abból, amit a cég ügyvezetője, Bácskai Józsefné mondott a fejtágításon. Amikor rákérdeztek nála a beosztottak, mi lesz ezután, hogy napvilágra kerültek a Sanamednél rejtegetett titkok a szabályszegő munkavégzési gyakorlatról, jelezte Bácskainé, hogy minden megy tovább, ahogyan addig.
Világossá tette, hogy önkéntes jogviszony, önkéntes munkavégzés nélkül csak úgy tudnák működtetni a rendszert, hogy kapacitást építenének le, visszaadnának ellátási körzeteket, azaz a betegszállítást kevesebb térségben végeznék. Azért kényszerülnének erre az összezsugorodásra, mert „kevés a humánerőforrás”, vagyis a dolgozó ahhoz, hogy minden betegszállító kocsijuk el tudjon indulni, ezért kénytelenek az önkéntes jogviszonyt a foglalkoztatásban használni.
Lefordítjuk: ezáltal a meglevő dolgozóikat némi plusszal, feketén fizetve ráveszik a pluszmunkára, így pedig olcsóbban jönnek ki, mintha legálisan akár a túlórát fizetnék ki, akár újabb embereket vennének fel.
Amikor az ügyvezető Bácskainét szerettük volna reagáltatni a neki tulajdonított, a felvételen hallható kijelentésekre, előbb ő is azt kezdte firtatni telefonbeszélgetésünk során, hogy honnan kaptuk a hangfelvételt, ki adott engedélyt annak rögzítésére, és az érdekelte, mi a célunk a cikksorozattal. A kérdésekre azonban szóban nem válaszolt, írásban pedig mindezt megerősítve jelezte, hogy sem most, sem a későbbiekben felmerülő kérdésekre nem kívánnak válaszolni, mert szerinte etikátlan újságírói stílust tanúsítottunk a céggel szemben.
Mindenesetre nemrég áthangszerelték a rendszert a cégnél, a papíron ingyenmunkát viszont nem számolták fel. Egy újonnan gründolt alapítvány jelentkezett be náluk, amellyel a Sanamed betegszállítási részlegének dolgozói szerződtek az önkéntes munkára, így most rajta keresztül végzik papíron ingyen ugyanazt a munkát, mint amit pénzért a Sanamed dolgozóiként havonta valamivel többért mint a minimálbér.
Ennek az új alapítványnak a vezetője mondta lapunknak, hogy egy másik alapítványánál is önkéntes munkában oldják meg az egészségügyben ellátandó feladatokat. Sőt, lapunk más, a betegszállításban, orvosi ügyeletek ellátásában mozgó piaci szereplőről is úgy tudja, előszeretettel alkalmazza a papíron önkéntes munkavégzést dolgozói körében. Ezek azt látszanak alátámasztani, hogy nem egyedi eset az, ami a Sanamednél bevett gyakorlat. Cikksorozatunk későbbi részeiben ezt próbáljuk majd bemutatni. | Hangfelvétel van arról, hogy milliós nagyságrendű a feketepénz a ceglédi kórházzal összenőtt cégnél | A cég vezetői beszélnek arról, hogy a papíron önkéntes, valójában zsebbe fizetett munka nélkül le kellene építeniük a betegszállító céget. Ezért nem változtatnak az eddigi rendszeren. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2018/06/11/egeszsegugy-sanamed-korhaz-feketepenz-feketemunka-cegled/ | 2018-06-11 18:33:00 | true | null | null | 24.hu |
A Ceausescu-korszak tönkretette a román fennhatóság alatt álló területek vendéglátását is, megannyi más irányú kártétel mellett. Negyed évszázad kellett ahhoz, hogy meginduljon a tágan értelmezett Erdélyben az a fajta pezsgés, aminek Belső-Magyarországon egy bő évtizeddel hamarabb örvendhettünk. Más volt a starthelyzet a rendszerváltás hajnalán. Sok bírálat éri a Venesz József nevével fémjelzett Kádár-korszakbeli vendéglátást, joggal egyébként, de még ez a standardizált, lebutított ételkínálat is fényévnyivel volt az előtt, amit akkoriban Temesváron, Kolozsváron vagy Brassóban kínáltak, hogy azokról a városokról beszéljek, melyek vendéglátásáról még élő emlékeim vannak.
A cukrászat sem volt kivétel, a kor desszertszalonjaiban ahhoz hasonlatos margarinos, nehézkes, túlédesített szörnyűségeket lehetett kapni, mint ami még ma is előfordul a gúnyhatáron belüli alsókategóriás egységekben. A talán legnépszerűbb sütemény, az itt-ott ma is forgalmazott "Savarin", a Rum Baba rokona, kivételnek számított a maga könnyedségével. (Elkészítési módját magyarul lásd például ITT ) Kedveltük a Diplomatot is, ezt a piskótás-tejszínhabos-gyümölcsös süteményt, melynek nem kevés receptjét lelhetjük meg mind a youtube-on, mind különböző receptoldalakon. Igazán meggyőző változatot egy helyen volt szerencsém kóstolni a nemrégiben, az aradi Lolita cukrászdában.
Voltak még csokis, karamellás desszertek is, jómagam az említett kettőt rendeltem, amikor hébe-hóba beültünk a város cukrászdáinak egyikébe. A mára már megszűnt Violeta (a lila színre utaló női név) számított a legelegánsabbnak, ezt követte a ma is működő Trandafirul (Rózsa), a legegyszerűbb és legolcsóbb a Macul Rosu (Pipacs) volt, ide tértünk be a legtöbbször. A cukrászda túlélte a rendszerváltást, de viszonylag hamar megszűnt, a kiváló adottságú üzlethelységben többen próbálkoztak jövedelmező vendéglátóegységek megnyitásával, de hamar kudarcot vallottak, akik gyakran megfordultak a városban azt érzékelhették, hogy e remek lokációjú ingatlan évek hosszú során üresen áll.
Mígnem az idén nyáron ki nem bérelte egy csapat s el nem indított egy sikergyanús mediterrán egységet Liberty néven. Örömteli, ahogy a vendéglátás fokozatosan birtokba veszi ezt a gyönyörű teret (részletes leírása itt olvasható ), mely a temesvári népfelkelésnek is egyik meghatározó helyszíne volt. Itt dördültek el az első lövések 1989. december 17-én délután félöt tájban. Ezzel függhet össze, hogy a tér érdekes módon visszanyerte az 1848-as forradalom idején kapott Szabadság nevet, erre utal a szóban forgó étterem névválasztása is. A tér neve persze az impérium- és rendszerváltásoknak köszönhetően többször megváltozott. A temesvári magyarok ma is az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában viselt nevét, a Jenő herceg teret használják.
A Covid időszakban nyílt e téren egymás mellett a szintén mediterrán stílusú Posh és Whisper, működik itt minőségi fagylaltozó, Focaccia-bár, Cafeneaua Verde (Zöld kávézó) néven pub food-ot kínáló egység, vele átellenben pedig a Boheme, mely legszínvonalasabb az említettek közül. (Rovatbeli beszámoló az étteremről itt olvasható .)
S ahogy a Rezső utcán (jelenlegi román neve Alba Iulia) keresztül átsétálunk a főtérre, a Lloyd sorra (jelenlegi román neve Piata Revolutiei, azaz Forradalom tere), további remek egységek, főként cukrászdák, fagylaltozók, kávézók és pizzériák szegélyezik utunkat, olyan jelentős kulturális intézmények mellett, mint a helyi magyar és német színház.
A Liberty hangulatát rengeteg, szépen elrendezett, akár tetszetősnek is mondható műnövény uralja. Az asztalon só- és borsdaráló. Egyes asztalokon van dizájnos, egymásba fonódó üvegtartóban balzsamecet és olívaolaj, másokon, mint például a miénken nincs, és nem is emelnek át nekünk egyet. De kiszolgáljuk magunkat, a mellettünk álló tálaló tetején egy üveg jobbacska chilis olaj áll, azt használjuk.
A konyha a napjainkban legnépszerűbbnek mondható modell szerint építkezik, mediterrán, azon belül főként olasz, továbbá nemzetközi és helyi ételeket kínál, így többek között padlizsánkrémet paradicsommal telemea-val (fetához hasonló sózott román friss sajt), burrata-t, pasta-kat, salátákat, burgereket, enyhén füstölt sertésoldalast rozmaringos kemencés burgonyával és sült paprikával, zöldfűszeres kacsamellet sárgarépás sütőtökpürével és áfonyás-gránátalmás zeller-brunoise-zal, tiramisu-t, csokoládélávát, sajttortát és túrós palacsintát.
A habzó tételeket is beleszámolva két tucatnyi bort kínálnak elsősorban a közeli temesrékasi borvidékről, de vannak import nedűik is. A borárak aránytalanul magasak, a szorzó hármas vagy afeletti a kiskereskedelmi árhoz képest, így egy egyszerű rosé közel 10.000 forintnak megfelelő lejbe kerül. Egy pohárnyi átlagos, izgalommentes kommersz borért 21 lejt kérnek, azaz közel 1700 forintot, ennyiért ebben a kategóriában egy palackot is lehet venni. A Heineken portfólió termékei mellett tartanak szűretlen Paulaner búzasört is, megfizethető áron, a töményitalok között több prémium tételt találunk.
A helyi konyha külön rovatba szedett fogásai között szerepel pontyból készült "saramura", azaz grillezett hal füstös karakterű lecsószerű raguval. Összességében ízletes, bár a hal látott mélyhűtőt. Erre szerencsére inkább az állaga s nem az íze vagy illata utal, bár a bőr alatti zsíron a pontyrajongók, akik nemcsak karácsonykor fogyasztják ezt a kissé lenézett, de attól még kiváló halat, megérezhetik rajta. A mellé adott puliszka korrekt.
A fritto misto komoly, adag, rákot, héj nélküli fekete kagylót, paprikát, zöldbabot, répa- és zsenge tökszeleteket kaptunk vékony panírban. Nem bántuk volna, ha van benne bébipolip és tintahalkarika is, mint ahogy ez jellemző errefelé. A rák élvezhető, de állagán érződik, hogy fagyasztva volt. A mellé adott mártás készterméknek tűnik.
A tenger gyümölcseivel készült spagettiról sem spórolták le a tengeri alapanyagot, a fogás élvezhető, de lehetne üdébb a paradicsomártás és a rák is.
A hamburgerben a hús átsült, de nem száradt ki, jó a harapásélmény, tisztes átlagos produkciónak számít ma már az, ami tizenöt éve kiemelkedő lett volna. Majonézalapú készen vett mártást és megfelelően megsütött mirelit steakburgonyát adtak mellé.
Az ételek ár/érték aránya megfelelő, a kiszolgálás udvarias, szívélyessége nem eltúlzott.
A Liberty végső soron arról is szól, hogy mennyit emelkedett a vendéglátás színvonala az elmúlt évtizedekben e tájon. Már nem arról szól a történet, hogy önazonos-e egy beígért alapanyag, hanem, hogy tökéletesen friss-e, nem azt mérlegeljük, hogy miért közömbös, érdektelen, vagy netán ellenséges a felszolgáló, hanem, hogy az udvariasság mellett mennyire kedves és mosolygós, nem az a kérdés, hogy kibírjuk-e a beltérben a cigarettafüst töménységét, hanem, hogy mennyire tetszik a dizájn.
A Libertyt a temesvári tisztes fősodorhoz sorolnám a maga erényeivel és hibáival. Nem rossz választás, de nem is a legjobb. Akad a városban két tucatnyi meggyőzőbb hely, de gyengébb is legalább ugyanennyi.
***
Elérhetőségek:
Liberty étterem és lounge
Temesvár, Hunyadi (jelenlegi román nevén 9. Mai, azaz Május 9.) utca 1.
Telefonszám: + 40 742 555 500
Honlap: https://www.facebook.com/p/Liberty-Restaurant-Lounge-Timisoara-61555871775140/
Borítókép: A Liberty végső soron arról is szól, hogy mennyit emelkedett a vendéglátás színvonala az elmúlt évtizedekben e tájon. ( | Liberty néven nyílt étterem a temesvári népfelkelés ikonikus helyszínén | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/repeta/2024/10/liberty-neven-nyilt-etterem-a-temesvari-nepfelkeles-ikonikus-helyszinen | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2008.05.13. 13:25
A Magyar Posta a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult kedden, és azt kérte a testülettől, hogy vizsgálja meg a kerékpárbeszerzési tender menetét, a vizsgálat alatt függessze fel a már megkötött szerződést – jelentette be Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
A Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója elmondta: információjuk szerint vélhetően sérült a közbeszerzési eljárás versenysemlegessége, tisztasága. A Magyar Posta Zrt. nemzetközi közbeszerzési eljárás keretében 4800 kerékpárt, további opciót, illetve öt évre szervizszolgáltatást vásárolt mintegy 1,1 milliárd forint értékben. | A versenysemlegesség sérült a postásbiciklik beszerzésénél? | A Magyar Posta a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult kedden, és azt kérte a testülettől, hogy vizsgálja meg a kerékpárbeszerzési tender menetét, a vizsgálat alatt függessze fel a már megkötött szerződést – jelentette be Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója kedden sajtótájékoztatón, Budapesten. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/05/a-versenysemlegesseg-serult-a-postasbiciklik-beszerzesenel | 2008-05-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint kétszer is elutasították azt a pályázatot, melynek keretében végül mégis kapott 267 millió forint EU-támogatást az L. Simon László által 2011-ben alapított Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány. A támogatást egy kápolnásnyéki kastély felújítására ítélték oda. Az épület korábban L. Simon László cégének tulajdonában volt, és ma is az ő nevére van banki jelzálog bejegyezve a tulajdoni lapra.
A még 2012-ben beadott pályázat értesülésünk szerint két értékelésen is nulla ponttal bukott meg: először nem sokkal a beadás után, majd 2014. márciusában ismét. Az elutasító bírálatok egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a pályázat nem felel meg a kiírási követelményeknek, és hogy az üzleti modell nem reális: túlságosan optimistán ítéli meg a várható bevételeket és a potenciális turisták számát, a költségek egy része irreálisan magas, a projekt nem valós piaci igényekkel kalkulált.
2014. októberben aztán mégis zöld utat kapott az elképzelés: a 267 millió forint támogatást a Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program (KDOP-2.1.1/B-12 Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése) keretében ítélték oda “a Kápolnásnyéki Dabasi-Halász Kastély rekonstrukciója – Látogatótér és Kiállítóhely kialakítása"-ra, a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványnak.
Megkerestük az uniós pályázatokat felügyelő miniszterelnökséget, hogy betekintést kérjünk a dokumentumokba, mert szerettük volna megérteni, hogyan kaphatott egy kétszer is elutasított pályázat mégis támogatást. A miniszterelnökség a pályázat egyszeri elutasítását ismerte el. Ugyanakkor a rendelkezésünkre álló dokumentumok egyértelműen két egymást követő, nulla pontos, elutasító értékelésről árulkodnak.
Arról is tájékoztattak, hogy a "tisztázó válaszok, valamint az eredeti pályázatban és a hiánypótlás során benyújtott dokumentációt átvizsgálva" találta az újraértékelés megfelelőnek a pályázatot. További információt a pályázati anyag értékelésével kapcsolatban arra hivatkozva nem adott a miniszterelnökség, hogy ezek úgynevezett döntés előkészítésére szolgáló dokumentumnak számítanak, melyek kiadását szerinte tíz évig megtagadhatja.
Közpénzből szépülhet L. Simon László kiadójának eladó kastélya Hétmillió forintot adott NKA-keretéből Balog Zoltán miniszter egy magántulajdonban lévő, jelenleg is eladásra kínált kápolnásnyéki kastély felújítási terveire. Az épület két évvel ezelőttig L.Simon László fideszes országgyűlési képviselő vállalkozásáé volt, azóta a 2010-ben L. Simon László kezdeményezésére műemlékké nyilvánított kastély tulajdonosa egy projektcégen keresztül az L.Simon könyveit is megjelentető Ráció Kiadó. Tovább a teljes cikkre.
Az uniós pályázat keretében egyelőre nem történt kifizetés, a felújítást 2015 nyár végére tervezik befejezni. A kedvezményezett alapítvány haszonbérleti szerződést kötött a projektre a kastélyt tulajdonló Kastély.net Kft-vel. Utóbbi cég tulajdonosa L. Simon László és családjának a korábbi cége, a Ráció Kiadói Kft. volt 2011 októberéig. A Ráció Kft. ma Simon Mónika kezében van, aki L. Simonnak nem rokona, viszont a mostani pályázatot elnyerő alapítvány létrehozása óta ismerheti a politikust, ugyanis 2006 óta több alkalommal tanúként szerepel a szóban forgó pályázatot elnyerő civil szervezet bírósági dokumentumaiban.
Korábban egy 7 millió forintos NKA-támogatás kapcsán már írtunk a kápolnásnyéki kastélyról, akkor L. Simon László azt nyilatkozta, hogy
“...a cégben egy időben közvetlenül és közvetetten is tulajdonos is voltam. 2000. májusától a Kastély.net Kft. kizárólagos tulajdonosa a budapesti székhelyű Ráció Kft., amelyben nekem 2009. május 5-ig volt tulajdonrészem, a feleségem pedig 2011. október 12-ig volt a tulajdonosa. Azóta sem közvetlenül, sem közvetetten nincs tulajdonrészünk a kápolnásnyéki Kft-ben."
Ugyanakkor a kastély tulajdoni lapján L. Simon nevéhez kötött, 2011. novemberben bejegyzett jelzálog elgondolkodtató: ilyet bejegyezni egymás tulajdonára – általunk megkérdezett jogász szerint – jellemzően családtagok, közeli barátok engednek csak, hiszen ha a hitel felvevője (L. Simon László) nem fizeti a banknak a tartozását, a bank viheti az ingatlant, “egyszóval nagy bizalom kell ahhoz, hogy ezt bevállalja valaki".
Simon Mónika cége, a Ráció Kiadói Kft. pedig épp emiatt perelte be a kastélyról szintén cikkező Népszabadságot: azt kifogásolva, hogy a lap azt állította, hogy a Ráció a tulajdonosa a kastélynak (pedig csak a Ráció leánycége a tulajdonos). Simon Mónika magánszemélyként is beperelte az újságot ebben az ügyben, mert szerinte az valótlant állított, amikor azt írta, hogy ő szerezte meg a kastélyt. A perben a következő tárgyalás február közepére van kitűzve.
A céginformációt az Opten és a Céginfo.hu szolgáltatta. | 267 millió forint uniós támogatás L. Simon László kiadójának vidéki kastélyára | 267 millió forint uniós támogatás L. Simon László kiadójának vidéki kastélyára | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/02/05/267-millio-forint-unios-tamogatas-l-simon-laszlo-kiadojanak-videki-kastelyara/ | 2015-02-05 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Pacsa önkormányzata az Ady utca 637 méter hosszú szakaszának burkolatfelújítására 2009 júniusában nyújtott be pályázatot a regionális fejlesztési tanácshoz. A bruttó 14,7 millió forintos beruházáshoz 6 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a kisváros.
Henczi Zoltán, a település független polgármestere együttműködési szerződést kötött a kivitelezővel. A megállapodást 2009 augusztusában - mivel az Ady utca 150 méteres szakaszának felújítása annak jó állapota miatt nem volt indokolt - módosították, és a fennmaradó, csaknem 50 köbméter aszfaltot más utcák, járdák burkolatához használták fel
A munkák elvégzése után Henczi Zoltán az önkormányzat nevében igazolta az Ady utca teljes szakaszának felújítását, és a regionális fejlesztési tanáccsal 2010 januárjában megkötött támogatási szerződésben sem tüntette fel, hogy más helyre került az aszfalt egy része. A kivitelezésről kiállított igazolással, számlaösszesítőkkel a polgármester valótlanul azt igazolta, hogy a támogatási összeget a pályázati célra használták fel, így a település összesen 931 ezer forint jogtalan támogatást vett igénybe.
A regionális tanács a támogatást átutalta, majd 2010 szeptemberében, miután megállapította, hogy eltérően valósult meg a beruházás, elrendelte a kamattal növelt támogatási összeg, összesen 6,4 millió forint visszafizetését.
A zalaegerszegi bíróság a jogtalan gazdasági előny megszerzése miatt kiszabott, 1,2 millió forint pénzbüntetés kifizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett a polgármesternek, a havi részlet összegét 60 ezer forintban állapította meg. | Átirányított aszfaltozás miatt ítéltek el egy polgármestert | Jogtalan gazdasági előny megszerzése, hűtlen kezelés, valamint magánokirat-hamisítás miatt 1,2 millió forint pénzbüntetésre ítélték nem jogerősen Zala megyei Pacsa polgármesterét. | null | 1 | https://aktiv.origo.hu/itthon/2012/05/atiranyitott-aszfaltozas-miatt-iteltek-el-egy-polgarmestert | 2012-05-23 14:28:00 | true | null | null | Origo |
2011.11.21. 05:00
A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. vezetősége a wellness-szállodákban tartott továbbképzések mellett, több száz millió forintot fizetett ki olyan informatikai munkákra, amelyek tényleges teljesítése erősen megkérdőjelezhető.
Tavaly zárult a korábban Nemzeti Autópálya Rt. néven futó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt.-nél az az átvilágítás, amely súlyos jogszabálysértéseket és pazarlásokat tárt fel. Azóta több gyanús ügylet is előkerült, melyek miatt a társaság már feljelentést is tett, többek közt csalás, hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás alapos gyanújával. | Több száz millió ment el wellnessre és informatikára | A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. vezetősége a wellness-szállodákban tartott továbbképzések mellett, több száz millió forintot fizetett ki olyan informatikai munkákra, amelyek tényleges teljesítése erősen megkérdőjelezhető. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2011/11/tobb-szaz-millio-ment-el-wellnessre-es-informatikara | 2011-11-21 06:33:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Kúria megváltoztatta a fővárosi választási bizottság döntését, és hitelesítette azt a kezdeményezést, hogy népszavazás legyen a fővárosban egy budapesti olimpia rendezéséről.
A fővárosi szintű helyi népszavazásra hitelesített kérdés a határozat alapján így szól:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?"
A Kúria azután vizsgálta a kérdést, hogy a fővárosi választási bizottság elutasította azt.
Jön a Temu-adó, megdrágulhat az online vásárlás
A Kúria keddi végzése indoklása szerint, amikor azt vizsgálják, hogy egyértelmű-e a helyi népszavazásra javasolt kérdés, abból kell kiindulni, hogy az átlagosan tájékozott állampolgár számára világos-e a kérdés, nem hagy-e kétséget a tartalma a szavak köznapi jelentése alapján. A Kúria szerint nem elvárás ehhez a pontos jogi fogalmak ismerete.
Indoklása szerint az fővárosi választási bizottság szeptemberben azért utasította el a népszavazási kezdeményezést, mert a Fővárosi Önkormányzat nem tud pályázatot benyújtani a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felé egy potenciális budapesti olimpia rendezéséről.
A döntés alapján a végzést még közzé kell tenni a Magyar Közlönyben.
A párizsi olimpia után augusztusban ismét előkerült a nyári olimpia budapesti megrendezésének kérdése, miután kormányfő a Nemzeti Sportnak arról beszélt, "az aranykapu ki van nyitva, csak át kéne bújni rajta. Már most is itt volt, már elhozhattuk volna a mostanit is, de a 36-osat, ha akarjuk, el tudjuk hozni". A főváros nélkül ez nem fog menni - tette hozzá Orbán Viktor.
Időközben kiderült, hogy Tusk vezette Lengyelország is rástartolt a 2036-os vagy 2040-es olimpiarendezés lehetőségére. | A Kúria döntött, lehet budapesti népszavazás az olimpiáról | Felülvizsgálta a fővárosi választási bizottság elutasító döntését, és hitelesítette a Kúria az olimpia megrendezésével kapcsolatos fővárosi kezdeményezést, amely a helyi népszavazás kiírását indítványozta. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/kuria-budapesti-nepszavazas-olimpiarol/4qepwt1 | null | true | null | null | Blikk |
A Zuschlag-ügy kapcsán több zugli politikus otthonában és irodájában is házkutatást tartottak a Kecskeméti Városi Ügyészség munkatársai – értesült a hvg.hu. A lap úgy tudja, köztük van Kemecsei Árpád, a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. felügyelő-bizottságának (fb) elnöke, valamint Komlódi Gábor, a XIV. kerületi MSZP volt frakcióvezetője is.
Kemecsei Árpád nem cáfolta az értesülést, de nem kívánt nyilatkozni. Szabó Ferenc főügyész-helyettes csak mondott az üggyel kapcsolatban, hogy több személy lakásán volt házkutatás a fővárosban.
A lap szerint Kemecsei Árpád és Komlódi Gábor ajánlást kért a XIV. kerület két országgyűlési képviselőjétől, Csiha Judittól és Baráth Etelétől. A Táncsics Mihály Alapítvány, az MSZP pártalapítványa fél-fél millió forintos pályázati támogatásához kértek segítséget az Y-Generáció és a Szövetség a Modern Magyarországért egyesületek számára. Ám a pénzzel nem tudtak elszámolni. Ezt a két szervezetet is vizsgálják az ügyben.
A Népszabadság információi házkutatást tartott szerdán az Oktatási és Kulturális Minisztériumban is. A tárcánál dolgozott korábban ugyanis Kemecsei Árpád.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag János harmadszor is megtagadta a vallomástételt.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség meghallgatta Szente Zsolt kiskunhalasi ügyvédet is, aki eddig a Zuschlag-ügy egyik gyanúsítottját, Őri Andrást, a Fiatal Baloldal volt zalai elnökét védte.
Őri András korábban a Harmadik Évezredért Alapítványt vezette, amely kapcsolódik a csalással gyanúsított egykori országgyűlési képviselő ügyéhez. | Zuschlag-ügy: házkutatás az oktatási minisztériumban | Zuschlag-ügy: házkutatás az oktatási minisztériumban - A volt képviselő harmadszor is megtagadta a vallomástételt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/hazkut071107/ | 2007-11-08 00:00:00 | true | null | null | Index |
Egy korábban évekig átlagosan működő, a tulajdonosváltás után azonban újjáéledő vállalkozás lett gyanús a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőreinek. Az új tulajdonossal a cég kiugróan magas forgalomnövekedést produkált, több százmillió forint értékű árut importált az unión kívülről.
Az áfabevallás és az Online Számla rendszer adatai szerint azonban a vállalkozásnak a behozott termékekből egyáltalán nem származott árbevétele. Úgy tűnt, nem számlázták tovább az árut, de a cég a szállítmányokat nem is raktározta.
A NAV ellenőrzésbe kezdett, és arra is felkészült, hogy a megállapítandó, valószínűleg jelentős összegű áfahiány behajtása is veszélyben van. Ezért ideiglenes biztosítási intézkedéssel előkészítették az áruk egy részének lefoglalását.
Az ellenőrzéssel megállapított több mint 47 millió forintnyi kötelezettség megfizetésének biztosítására a NAV-szervek egy konténernyi, csaknem 20 ezer dobozt kitevő árut foglaltak le. Ugyanakkor a cég bankszámláinak zárolása is eredményes volt, így a költségvetést ért kár szinte teljes egészében megtérült.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal | Forgalom, számla nélkül | A NAV kockázatelemzése hangsúlyozottan fókuszál a tulajdonosváltó cégekre, de kiemelt figyelemre számíthatnak az úgynevezett alvó cégek is, melyeknél hirtelen megnő a forgalom. Így került a NAV revizorainak látókörébe az a csalárd cég is, amely új tulajdonosával kiemelkedő forgalmat bonyolított, éppen csak az eladások nem jelentek meg bevallásaiban. A NAV több szakterülete összehangolt akcióban járt az ügy végére, és az áru lefoglalásával biztosították, hogy ne érje kár a költségvetést. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/forgalom-szamla-nelkul | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Közpénzt ekkora összegben nyílt versenyben szokás elkölteni, így kicsit nehezebb túlárazni vagy havernak adni állami megbízást. Radikálisan könnyebb mindezt megtenni, ha nincs nyilvánosság (vagyis hirdetmény) és nincs verseny (vagyis egyetlen piaci szereplőt hívnak fel ajánlattételre). Ennek ellenére vannak esetek, amikor az átláthatóság, a költséghatékonyság és tisztességes verseny szempontjait indokoltan írják felül más megfontolások. Ugyanis egy közbeszerzési eljárás lefolytatása hosszú, és van olyan, hogy egy nyílt versenyen alapuló közbeszerzési eljárás lefolytatására nincs idő, mert az simán eltart két-három hónapokig is.
Ha télen tönkremegy egy óvoda fűtési rendszere, nem szabad heteket-hónapokat eltölteni a közbeszerzéssel, mert megfagynak a gyerekek. Ha kiderül, hogy méreg szivárog az Illatos úton a talajba, akkor a mérgező anyagokat sürgősen el kell szállítani. Ha évszázados vihar káros következményeinek enyhítéséhez gépek szükségesek, akkor gyorsan megvesszük a szükséges eszközöket, és nem jogi eljárásokkal bíbelődünk. És a legitim példákat sorolhatnánk. Meglehet, ilyenkor kevésbé hatékonyan költjük el a közpénzt vagy éppen valamelyik kedves politikus barátja nyeri el a megbízást, de ezt az árat megfizetjük, mert ilyenkor a tisztességes versenynél fontosabb a sebesség.
Az ilyen esetekre – tehát a váratlanul, előre nem látható okból előálló, azonnali beavatkozást igénylő rendkívüli helyzetekre – biztosítja a közbeszerzési törvény 94. § (2) bek. d) pontja az olyan gyorsabb és egyszerűbb eljárást, amely a nyilvánosságot teljes mértékben kizárja, mivel a sürgősséget ilyenkor méltányolhatóbb érdeknek tekinti, mint a transzparenciát. A rendkívüli sürgősségre alapított eljárásfajta tekintetében elöljáróban szükséges annak kiemelése, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a jogalkotó nem a sürgős, hanem a rendkívül sürgős, azaz kivételes helyzet fennállása esetén teszi lehetővé az eljárás alkalmazását.
Ez az eljárásfajta abban az esetben alkalmazható, ha a normál eljárásra előírt határidők nem tarthatóak be, a rendkívüli sürgősség az ajánlatkérő oldalán, a beszerzés tárgya tekintetében, az ajánlatkérő által előre nem látható okból áll elő és a rendkívüli sürgősséget eredményező körülmények nem vezethetők vissza ajánlatkérő mulasztására. Ezen feltételek fennállása esetén a Kbt. kivételesen felmentést ad – többek között – a nyilvános eljárás kötelezettsége és az ahhoz szükséges minimum eljárási határidők alól.
Ugyanakkor a törvény azt is előírja, hogy amennyiben az ésszerűen lehetséges, ilyenkor is legalább három ajánlattevőt fel kell hívni ajánlattételre: vagyis a főszabály a nem nyilvános és korlátozott verseny.
Ebben a szabályozási környezetben került sor a nemzeti konzultációs plakátok kihelyezésére hirdetmény és verseny nélkül elnyert megbízás alapján. Nézzük, hogyan indokolja a Miniszterelnökség a felsorolt feltételek fennállását.
A kommunikációs kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a nemzeti konzultációra, annak fontosságára és súlyára, ezáltal is növelve az abban résztvevő állampolgárok számát, végeredményben pedig a nemzeti konzultációs sikerességét, amely megalapozhatja a szükséges döntések meghozatalát.
A nemzeti konzultáció oka, hogy több példátlan terrorcselekmény rázta meg Európát. A szörnyű történések azt is megmutatták, hogy az Európai Unió nem képes megfelelő módon kezelni a bevándorlás kérdését. Indokolttá vált tehát a bevándorlással kapcsolatos magyar jogszabályi környezet felülvizsgálata. Ezzel kapcsolatban a kormány szükségesnek látta, hogy közvetlenül is kikérje a magyar állampolgárok véleményét.
A feladat maradéktalan teljesítése érdekében elengedhetetlen követelmény a folyamat társadalmasítása, ennek keretében kommunikációs kampány lefolytatása.
A megélhetési bevándorlás és a terrorizmus kérdésében folytatandó nemzeti konzultációból fakadó kommunikációs kötelezettség ténye és időpontja, valamint az ebből adódó feladatok ellátásának szükségessége olyan külső objektív tényező, amelyre az ajánlatkérőnek ráhatása nem lehetett. A Miniszterelnökség ugyanis nem láthatta előre, hogy április 30-án a Kormány ilyen határozatot fog hozni.
A konzultáció legfőbb üzenetéből fakadó kommunikációs folyamatot elengedhetetlen magához a konzultációhoz kapcsolni.
És most vegyük át tételesen, hogy mennyi alapja van ennek az indokolásnak.
A nemzeti konzultációból fakadóan semmilyen kommunikációs kötelezettség nem keletkezett. Az erről szóló kormányhatározat ilyet nem ír elő. Egyébként a korábbi konzultációkhoz kapcsolódóan sem került sor plakátok kihelyezésére, lehet kérdezni plakátozás nélkül is. Így a rendkívüli sürgősség a beszerzés tárgya szempontjából erősen kétséges.
Az objektív, külső ok hiánya is érdekes szempont: a Miniszterelnökség – mint a miniszterelnök munkaszervezete – számára mégsem annyira külső szereplő a miniszterelnök által vezetett kormány, amelynek határozata jelentené külső okot jelen ügyben.
A kormányhatározat április 30-án született meg, a nemzeti konzultációs kérdőíveket május első felében kezdték meg kiküldeni. Ehhez képest a plakátozáshoz szükséges szerződést május 21-én kötötték meg, az első plakátok pedig június elején kerültek ki. Vagyis a nemzeti konzultációs kérdőíveket már hetekkel azelőtt postázták milliós számban, hogy a plakátok láthatóak lettek volna. Így nehezen áll meg az az érv, hogy a nemzeti konzultációhoz feltétlenül szükséges a kampány.
A plakátok tartalmának semmi köze nincs a konzultációs kérdőívek címzettjeihez. A plakátok a külföldiekhez szólnak felszólító módban, a miniszterelnök elmondása szerint pedig az embercsempészekhez. A plakátokra ahhoz biztos nincs szükség, hogy kérdőíveket küldjenek szét, és ahhoz sem kellenek, hogy megfogalmazzák a kérdőíven szereplő kérdéseket. De ahhoz sem, hogy kerítést építsenek vagy jogszabályt módosítsanak – akkor különösen nem, ha az ezekre vonatkozó döntéseket a nemzeti konzultáció vége előtt hetekkel meghozzák.
Semmilyen rendkívüli kár nem állt volna elő akkor, ha a) a kormány biztosít időt a kommunikáció megtervezésére, vagy b) a Miniszterelnökség nem helyeztet ki plakátokat. Ezt mi sem támasztja alá jobban, mint az a tény, hogy válaszok százezrei visszaérkezhettek a nemzeti konzultáció alapján úgy, hogy szegény válaszadók nem láthatták válaszaik megadása előtt a plakátokon az embercsempészekhez intézett felhívást, hogy Magyarországon be kell tartani a törvényeket.
A hirdetmény nélküli eljárás jogszerűségét a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hivatalból köteles megvizsgálni, és amennyiben nem tartja jogszerűnek a verseny mellőzését, hivatalból köteles eljárást indítani. A KDB honlapja szerint ilyen eljárás nincs folyamatban, így annak elnöke szerint a felsorolt ellenvetések lényegtelenek.
De a KDB eljárásának megindítását kezdeményezhetik a következők is:
a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke; b) az Állami Számvevőszék; c) a kormányzati ellenőrzési szerv; d) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv; e) a Magyar Államkincstár; f) az alapvető jogok biztosa; g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; i) a Gazdasági Versenyhivatal; j) az európai támogatásokat auditáló szerv; k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter; l) az ügyész; m) a közbeszerzésekért felelős miniszter.
Mivel nincs folyamatban ilyen eljárás, a felsoroltak közül sem kifogásolta eddig senki, hogy 300 millió forintot verseny nélkül az ismertetett indokolás alapján folytattak le. Pedig a KDB azt is szokta állítani (lásd BH 2015.6.176), hogy a rendkívüli sürgősség csak vis maior esetében áll fönn. Márpedig egy nemzeti konzultációt egy vulkánkitöréshez hasonlítani problematikus lenne, hacsak nem szimbolikusan értjük az analógiát.
Címlapkép: MKKP | Sürgős plakátozás mint nyilvánosságot és versenyt kizáró indok 300 milliós beszerzés esetén? | Azt már több helyen olvashattuk, hogy a sok vitát kiváltó kormányzati plakátok kihelyezésére egy olyan nettó 300 millió forintos megbízás alapján kerül sor, ame | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/07/03/surgos-plakatozas-mint-nyilvanossagot-es-versenyt-kizaro-indok-300-millios-beszerzes-eseten/ | 2015-07-03 12:03:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nyitókép: Herczeg Zoltán Facebook-oldala
Cikkünk frissül...
A vádlottak és tanúk meghallgatásokkal folytatódott csütörtökön a IV-XV. Kerületi Bíróságon a kábítószer-birtoklással vádolt Herczeg Zoltán, valamint kábítószer-kereskedelemmel vádolt társa elleni büntetőper.
Herczegékkel szemben áprilisban emeltek vádat , miután még a 2022-ben egy razzia során kábítószert találtak a korábban a kormányt előszeretettel támadó, O1G pólókat áruló, magyarságát szégyellő divattervezőnél és társánál.
Az akkor őrizetbe vett Herczeg fél éven keresztül letartóztatásban volt, majd bűnügyi felügyeletbe került, végül 2023 augusztus 20-án szüntették meg ellene a kényszerintézkedéseket. Az eredeti gyanú Herczeg esetében is felmerült a kábítószer-kereskedelem, ám ez a nyomozás során végül csak társánál bizonyosodott be.
Az előkészítő ülésen Herczeg beismerő vallomást tett és ezzel így esetében akár azonnal le is záródhatott volna az eljárás, ám vádlott-társa "beleköpött a levesbe" és nemhogy beismerte volna a kereskedelmet, hanem
azt állította, hogy nem ő adott el drogot a divattervezőnek, hanem fordítva.
Mindezekre tekintettel az eljáró bíró Herczeg beismerése ellenére tárgyalásra utalta az ügyet, mondván, több részletet tisztázni kell.
A csütörtöki tárgyaláson ezért ismét meghallgatták a vádlottakat, először Herczeg vádlott-társát, aki részletes vallomást tett. A 62 éves F. József elmondta, hogy magánvállalkozó, jó barátságban volt Herczeggel, akit több évtizede óta ismer. Többször is fogyasztottak közösen kábítószert. Ugyanakkor határozottan tagadta, hogy ő kereskedett volna a droggal és adott volna el marihuánát a divattervezőnek. Megismételte, hogy ez fordítva történt.
Az elfogásuk részleteiről elmondta:
Tíz gramm marihuánát akart venni Herczegtől, ezért 35 ezer forintot adott neki előre a születésnapi buliján. Pár nap múlva megjelent nála Herczeg, de nem tíz, hanem húsz gramm marihuánával. Ez meg is lepte F. Józsefet aki mondta Herczegnek, hogy ezt nem tudja kifizetni, majd később törleszti a hátralékot.
A divattervező ráadásul nem a szokásos kiszerelésben, azaz vitaminos dobozban hozta a drogot, hanem lefóliázott, vákuumos zacskóban, amit egy nagyobb zacskóba rejtett.
Meg is beszélték, hogy a fennmaradó összeget később törleszti. A divattervező negyed órát volt nála, majd távozott. Még vicceltek is, hogy Herczeg le fog bukni ha kábítószerrel teli zacskóval járkál.
F. József ezután elment kávézni valakivel, majd amikor visszatért, már a rendőrök várták. Csak kis mennyiségű marihuánát találtak nála, de a lakásban volt szintén kis mennyiségű kokain is.
A férfi elmondta: fogalma sincs, hogyan lett ő az elsőrendű vádlott. Az őrizetbe vételekor szembesült vele, hogy " rátolták az ügyet" . Nem voltam és nem is vagyok díler - jelentett ki. Egy régi hippi vagyok, nekem nagyon sokat segített az alkotásban a marihuána - fogalmazott.
A helyzetet, hogy a divattervező mégis miért őt vádolja a kereskedelemmel, úgy jellemezte: Herczeg úgy takarított, hogy átdobálta hozzám a szemetet. Én meg visszadobtam.
A vádlott szerint Herczeg nagyon megijedt amikor elfogták, rettegett a börtöntől, ennek elkerüléséért mindent elkövetett. Mint mondta, Herczegnek az volt a meggyőződése, hogy a férfi dobta fel őt, akit még jobboldali ügynöknek is nevezett.
Herczeg gyáva módon az én vállamon próbál kimászni a gödörből
- fogalmazott a vádlott.
Arra ugyanakkor nem volt hajlandó válaszolni, hogy hányszor vett Herczegtől drogot, de nyomozati vallomása szerint ez többször előfordult.
Ezek után Herczeg Zoltán került sorra, a divattervező egészen másképp mesélte el a történetet.
Mint fogalmazott, ostobaságot követett el: hosszas rábeszélés után akár egy egész évre elegendő 100 grammnyi marihuánát vásárolt F. Józseftől, pedig csak tízet akart. Az elsőrendű vádlott azt mondta neki, hogy hosszú ideig nem lehet majd hozzájutni az anyaghoz, ezért vegyen nagyobb mennyiséget.
Egy aljas behúzás áldozata lettem - mondta a divattervező F. Józsefre utalva.
Azt Herczeg is elismerte, hogy régi barátok voltak vádlott-társával.
Mint mondta, furcsa jelenségek övezték azt a napot, amikor átvette a drogot F. József lakásán. Így például az, hogy F. József megkérdezte tőle, mit mondana, ha a rendőrök lekapcsolnák ennyi fűvel? Sőt azt is megkérdezte tőle, amikor a drogot tartalmazó zacskót a hóna alá csapva távozni akart, hogy miért dugja el a drogot?
Herczeg szerint ezek a momentumok azt támasztják alá, hogy egy előre megtervezett lejárató akció áldozata lett.
Én egy naiv hülyegyerek, egy balf*sz vagyok, mert hagytam magam - fogalmazott Herczeg, aki azt is elmondta a fűhasználattól még bársonyosabb, csendesebb emberré vált.
Az első rendű vádlott ügyvédje azzal szembesítette Herczeget, hogy nyomozati vallomása szerint nem csak magának, hanem barátainak is vásárolt kábítószert. A divattervező azzal védekezett, hogy sokkhatás alatt állt, amikor ezeket a vallomásokat tette. | Herczeg Zoltán vádlott-társa: a divattervező gyáva módon az én vállamon akar kimászni a gödörből | Egészen mást mondott a történetről a bíróságon a divattervező és az elsőrendű vádlott. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/herczeg-zoltan-vadlott-tarsa-a-divattervezo-gyava-modon-az-en-vallamon-akar-kimaszni-a-godorbol | null | true | null | null | Mandiner |
Vármegyei I. osztály, felnőttek Mályi, Merucza Alexander 3 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Mályi, Máté Roland: 1 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Mályi, Szabó Gergő: 3 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Sajóbábony, Sebők Balázs: 2 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
BTE Felsőzsolca, Lippai Gergő: 3 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva Vármegyei II. osztály Észak felnőtt csoport
Izsófalva, Járdánházy Ákos 1 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Sajósenye, Kálai Dániel 3 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Onga, Nagy Dániel Patrik 5 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Onga, Hegedűs László Mihály 8 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Onga, Száva Renátó 1 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Szikszó, Ronyecz Dávid 5 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Kelet felnőtt csoport
Sárospatak, Érháti Kristóf 1 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Karcsa, Bányácski Bence 2 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Karcsa, Kovács József Dávid 2025. április 15-ig mérkőzésektől eltiltva
Közép felnőtt csoport
Sajószöged, Illés Dávid 2 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Tiszabábolna DB Mezőcsát, Tóth Márton 1 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Kisgyőr, Batári Gábor 1 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Borsodivánka, Borók Dániel 1 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Bükkábrány, Mizser Kristóf 3 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva
Bogács, Nagy László Olivér 2025. április 15-ig mérkőzésektől eltiltva | Jónevű focistákat tiltottak el | Döntött az MLSZ helyi igazgatóságának fegyelmi bizottsága | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-sport/2024/11/jonevu-focistakat-tiltottak-el | null | true | null | null | BOON |
Az 27 tagállama közül hazánk 5,3-es határértéken áll azon a skálán, ahol az 1-es a legkevésbé, a 10-es pedig a leginkább korrupt országot jelenti.
Alexa Noémi különösen aggasztónak nevezte, hogy a mutató évek óta nem változik. Bár Magyarország ezzel az adattal a lista 39. helyén szerepel, csak Észtország és Szlovénia előz meg bennünket. Ugyanakkor a nyugat-európai országok majdnem mindegyikében tisztább a közélet, mint Magyarországon. | Nagy a baj a magyar közélet tisztaságával - A korrupció mértéke változatlan - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2007/10/nagy-a-baj-a-magyar-kozelet-tisztasagaval-a-korrupcio-merteke-valtozatlan | 2007-10-16 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Tutilescu közölte: Románia javasolta Németországnak és Franciaországnak, hogy a schengeni övezethez tartozó tagállamok küldjenek szakértőket az Európai Unió külső határaihoz. Románia azért indítványozta ezt, mert szeretné, ha a külföldi szakértők meggyőződnének arról, hogy Románia képes biztosítani határainak biztonságát.
Romániának Bulgáriával együtt tavasszal kellett volna csatlakoznia a schengeni övezethez, de Berlin és Párizs a technikai követelmények számon kérésén túl általánosabb bírálatokat is megfogalmazott, amelyek szerint a két országban rendkívüli mértékben elterjedt a korrupció.
A belügyminiszter elmondta, hogy Romániának 2070 kilométer hosszú határszakaszán kell szavatolnia a teljes biztonságot, ugyanis ez lenne a schengeni övezet majdani keleti határának egy része. Rámutatott: a külföldi szakértők kiküldésére vonatkozó javaslatot a francia belügyminiszterrel is közölték, aki egyetértett ezzel. Claude Gueant hétfőn találkozott román kollégájával Bukarestben, és közölte, hogy Franciaország segíteni fogja Romániát a schengeni csatlakozás követelményeinek maradéktalan teljesítésében. Tutilescu jelezte, hogy a német Bundestag belügyi szakbizottságának elnökéhez is eljuttatják a javaslatot.
A román belügyi illetékes szerint a külföldi szakértők a határellenőrzési munkában nem vennének részt, csupán ennek hatékonyságát és biztonságosságát kísérnék majd figyelemmel. Tutilescu szerint ez az együttműködés Románia schengeni csatlakozásáig lehet érvényes, de akár utána is folytatódhat. | Világ: Románia szívesen fogad szakértőket a schengeni államokból | Románia szívesen fogad szakértőket a schengeni övezethez tartozó tagállamokból, akik ellenőrizhetik, hogyan végzik a határőrzést a román rendőrök - jelentette ki Marian Tutilescu, a román belügyminisztérium schengeni osztályának vezetője egy szerdai rádióinterjúban. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20110420_romania_eu_schengen | 2011-04-20 22:44:00 | true | null | null | HVG |
Európában nagyon régen nem fordult elő az, ami most Csehországban, ahol egyetlen napon két kormánypárti politikust mondott ki első fokon bűnösnek a bíróság – hangoztatták az elmúlt pénteken a prágai ellenzéki politikusok. A legtöbb szakértő és a közvélemény viszont főleg a nem jogerős verdiktre kapta fel a fejét, hiszen Jaroslav Skárkát, a felperest, három évi, letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Vít Bárta, az alperes viszont egyelőre tizennyolc havi, harminc hónapra felfüggesztett elmarasztalással megúszta.
Az ügy egyik pikantériája, hogy az előbbi személy a kormánykoalícióhoz tartozó Közügyek (VV) parlamenti képviselője volt. Tavaly kizárták őt a pártból és a frakcióból, miután összetűzésbe került Vít Bártával, aki a VV alapító tagja, tavalyig pedig frakcióvezető volt. Skárka fel is jelentette Bártát. Azután függesztették fel a mentelmi jogát, hogy Jaroslav Skára feljelentése szerint 600 ezer koronával (hozzávetőleg hatmillió forint) akarta lefizetni őt azért, hogy minden esetben úgy szavazzon, ahogy ő követeli. Néhány héttel később aztán Kristína Kocí teregette ki még inkább a VV politikai szennyesét. Az alig huszonhat esztendős szőke hölgy azt állította, hogy Vít Bárta neki és több társának pedig kerek egymilliókat csúsztatott, hasonló követeléssel. S bizonyítékul titkos hangfelvételeket adott át a Tyden (A hét) című hetilapnak. Az egyik több mint öt éve készült, amikor Vít Bárta még az ABL őrző-védő szolgálat és magándetektív-iroda tulajdonosa volt. Ekkor közölte a bizalmasaival – akik közé a Károly Egyetem politológus hallgatója, Kristína Kocí is beférkőzött -, hogy a nagyobb gazdasági hatalom megszerzése érdekében be kell épülni a nagypolitikába.
Megalapította hát a Közügyeket (VV), amely a belpolitikai botrányoktól hangos országban kérlelhetetlen korrupcióellenes programot hirdetett. Elsősorban a Facebookon toboroztak híveket a két évvel ezelőtti voksolások előtt. A legnagyobb közönségsikert azonban azokkal az óriásplakátjaikkal érték el, amelyeken átlátszó fürdőruhában pózoló huszonéves leányok – Kristina kisasszony szállította őket, Vít Bárta révén pedig azonnal bekerültek a pártelnökségbe – kértek szűz politikusként bizalmat a választótól. És kaptak. A VV első nekifutásra 10,88 százalékos támogatottságot, ezzel pedig huszonöt mandátumot szerzett a prágai alsóházban, majd pedig a hárompárti jobbközép kormánykoalíció tagja lett.
Azóta szinte havonta zsarolták meg politikai szövetségeseiket azzal, hogy ha nem kapják meg azokat a posztokat főleg a kormányhivatalban és a minisztériumokban, amelyeket követelnek, akkor faképnél hagyják őket. Ami egy ideig hatásos érvnek bizonyult, mert nélkülük a két koalíciós partner elveszítette volna a parlamenti többségét. Tavaly az ambíciótól duzzadó szőke hölgy állítólag a legerősebb kormányzati tényező, a Polgári Demokrata Párt (ODS) szürke eminenciásainak biztatására átadta az újságíróknak a titokban készült hangfelvételeket. Így akart palotaforradalmat kirobbantani és még nagyobb pozíciót szerezni a Közügyekben.
Partnere és szövetségese, Jaroslav Skárka viszont nem elégedett meg a nyilvános leleplezéssel. Feljelentette Vít Bártát. A jelen állás alapján a vesztére. Az illetékes bíró szerint ugyanis nem cáfolható egyértelműen az alperesnek az a védekezése, amely szerint csupán kölcsönt adott a társainak, más szándéka nem volt. Enyhítő körülményként értékelte azt is, hogy ő teljes mértékben együttműködött a nyomozókkal. A felperes viszont az indoklás alapján manipulálta a titokban rögzített hanganyagot, és más módon is félrevezette a bíróságot.
Ennél az ítéletnél is nagyobb port vert fel Jaroslav Skárka bejelentése, aki még a tárgyalóteremben közölte: ha netán a jogerős ítélet is ugyanilyen lenne, akkor bevonul a börtönbe, de a képviselői mandátumáról nem mond le. Elvben tehát megbízatási idejének a végéig a rács mögé kell majd utalni a havi csaknem százezres képviselői járandóságát. A cseh alaptörvény szerint ugyanis az országban bárki lehet honatya, aki betöltötte a huszonegyedik életévét, és szavazati joggal rendelkezik. Más feltétel nincs.
– Ki gondolta volna a bársonyos forradalom után, hogy még a honatyák is korrupciós ügyekbe keverednek, és maffiamódszereket alkalmaznak? – sóhajtott fel érvelés helyett a cseh köztévében Eliska Wagnerová, neves alkotmánybíró. A választópolgárok a jelek szerint már okultak a baklövésükből, hiszen a Közügyek támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint már az egy százalékot sem éri el. | Külföld: A rács mögött is képviselő maradna a cseh politikus | Első fokon börtönre ítélték a cseh kormánypárti képviselőt, aki jogerős ítélet esetén sem hajlandó lemondani sem mandátumáról, sem fizetéséről. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/a_racs_mogott_is_kepviselo_maradna_a_cseh_politikus-1306240 | 2012-04-15 12:01:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A pécsi táblabíróság ismertetése szerint első fokon a Kecskeméti Törvényszék az elsőrendű vádlottat befolyással üzérkedés bűntette miatt, míg a másod- és harmadrendű vádlottat befolyás vásárlásának bűntette miatt emelt, azaz korrupciós vád alól felmentette.
A vádirat szerint a másodrendű vádlott ellen ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt emeltek vádat, ezért megkereste az ügyészként dolgozó elsőrendű vádlottat, hogy segítségét kérje abban, hogy őt ne ítéljék olyan büntetésre, melynek következtében büntetett előéletűvé válna - részletezte az ítélőtábla .
Mint hozzátették, az elsőrendű vádlott 500 ezer forint megfizetése ellenében megígérte, hogy az ügyet tárgyaló bírót ráveszi arra, hogy a kérésének megfelelő döntést hozzon. Később valótlanul azt állította a másodrendű vádlottnak, hogy az előzetesen megbeszélteket sikerült neki elérnie a bírónál, így sor került a pénz átadására.
A másodrendű vádlott ismerősével, a gépkocsivezetőként dolgozó harmadrendű vádlottal szemben szintén ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt indult eljárás. A másodrendű vádlott elmondta neki, hogy ellene is volt ilyen eljárás és ügyész ismerőse pénzért, hivatalos kapcsolatain keresztül elérte, hogy előzetes mentesítésben részesüljön - olvasható a tábla tárgyalási jegyzékében.
A bíróság úgy folytatta : megszervezett egy találkozót az elsőrendű vádlottal, akitől azt kérték, hogy intézze el, hogy a lehető legrövidebb tartamú járművezetéstől eltiltás büntetést szabják ki a harmadrendű vádlottal szemben. Az elsőrendű vádlott később valótlanul azt közölte, hogy sikerült neki elérnie a kérteket, ezért a harmadrendű vádlott 50 ezer forintot adott át neki.
Az elsőrendű vádlott az ügyekben ügyészként nem járt el és az eljáró bírókat sem kereste meg.
A Kecskeméti Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kétséget kizáró módon nem volt megállapítható, illetve bizonyítható, hogy a másod-, illetve harmadrendű vádlott azzal a céllal kereste volna fel az elsőrendű vádlottat, hogy ügyeikben közbenjárjon, ahogyan az sem, hogy az elsőrendű vádlott ilyen ajánlatot vagy ígéretet tett volna, továbbá, hogy azt állította volna, hogy megkereste az eljáró bírókat és elérte az ügyeik kedvező elbírálását, ezért a törvényszék a vádlottakat ez ellenük emelt vád alól - bizonyítottság hiányában - felmentette.
Az ítélet ellen az ügyész mindhárom vádlott terhére bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. Az ügyet a pécsi tábla kedden tárgyalja. | Korrupciós ügyben jár el a Pécsi Ítélőtábla kedden | A Kúria kijelölő határozata alapján korrupciós bűncselekményben jár el kedden a Pécsi Ítélőtábla. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/korrupcios-ugyben-jar-el-itelotabla | null | true | null | null | BAMA |
Nyitókép forrása: Magyar Nemzet/Havran Zoltán
Október utolsó szerdáján ismét összeül a Fővárosi Közgyűlés,
s az már most borítékolható, hogy törvénytelenül fog működni Budapest,
hiszen az előterjesztések között továbbra sincs olyan javaslat, amely az általános főpolgármester-helyettes jelölésére, megválasztására vonatkozna. Pedig erre jogszabály kötelezné a baloldali városvezetőt.
De mint azt a Podmaniczky Mozgalom hétfői háttérbeszélgetésén megtudtuk, egyeztetések sem voltak az elmúlt egy hónapban erről a frakciók között. Karácsony Gergely főpolgármester-helyettes jobbján továbbra is Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója fog ülni a Városháza dísztermében. A Gyurcsány-Bajnai-éra volt államtitkára hozzászólhat, véleményezhet, azonban nem szavazhat a grémiumban.
Ki lesz akkor Karácsony helyettese? Erről egykori kihívója, Vitézy Dávid képviselő, frakcióvezető azt mondta a Podmaniczky Mozgalom eseményén, hogy innentől Sára Botond főispánhoz került az erről szóló döntési jog. Részletesebben viszont nem ment bele az egyébként az alakuló ülés előtt bőségesen kitárgyalt lehetőségekbe .
Ha már személyi kérdések, terítéken lesz a fővárosi cégek igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztása, valamint három nagy vállalat, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) és a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezetőjének kérdése.
Az előbbiről szóló egyeztetések már idejekorán megbicsaklottak, hiszen sem a Fidesz-KDNP fővárosi képviselői, sem a TISZA Párt képviselői nem jelentek meg. Tehát, mint azt Vitézy Dávid jelezte,
ez ügyben semmilyen személyi javaslatnak sincs többsége, ezáltal, ha nincs döntés, mind az igazgatósági, mind a felügyelőbizottsági munkák a Fővárosi Közgyűlésre szállnak.
A három említett nagy fővárosi cégvezető kiválasztása azért lenne sürgető, mert az ő megbízásuk jár le leghamarabb - november 15-én. A kormánypártok nem szeretnék, ha a Gyurcsány-Bajnai-korszak emberei helyükön maradnának, a TISZA pedig - Vitézyvel egyetemben - Karácsony álláspályáztatását kritizálják.
Hasonló problémák léphetnek fel a szervezési és működési szabályzat elfogadása terén , hiszen arról nem született döntés az alakuló ülésen. Ez egyébként szintén felveti a törvénytelen működés eshetőségét. Karácsony továbbra is szeretné megtartani két fontos döntési körét: két közgyűlés között szinte szabad keze van egyes kérdésekben; illetve a fővárosi cégvezetőkről szóló jogköre.
A Mandiner felvetette, épp a hétvégén lett nyilvános a balliberális főpolgármester tanácsadóinak neve , illetménye, mire Vitézy diplomatikusan úgy felelt, biztos, maga nem támaszkodna olyan emberekre, mint mondjuk Gál J. Zoltán.
Úgy tűnik viszont, a budapesti olimpiai játékok rendezése még nem kerül napirendre a közgyűlésen,
hiszen hétfő 4 óráig nem került fel erről szóló előterjesztés a Budapest.hu felületére.
Ami viszont a fentieken túl úgymond hevesebb szakpolitikai vitákat válthat ki, az például a lakhatási kérdés kezelése. A kormánypártok álláspontja szerint
a lakhatási válságot enyhíteni csak úgy lehet, ha az erre szánt források jó helyen vannak és hasznosan is költi el őket a főváros.
Most egy fővárosi pénzégetőben, a Lakásügynökségben landolnának ezek az uniós források - emlékeztetett Szentkirályi Alexandra, fővárosi frakcióvezető, hozzátéve, Karácsony lakásügynöksége csupán 8 lakást tudott kiadni miközben 140 ezer lakás van a budapesti albérletpiacon.
Szerintük a lakhatási válságon szolgálati lakások és új kollégiumi férőhelyek létesítésével, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakásállomány felújításával lehet enyhíteni. Ezért javasolják, hogy az uniós forrásokra a kerületek is pályázhassanak, hiszen a kerületeknél van az önkormányzati tulajdonú ingatlanok túlnyomó része, azokat felújítani ők tudják, ők is pályázhassanak hát a forrásokra.
A Podmaniczky Frakció ugyancsak kezdeményezik a Kelenföld melletti, Rimaszombati úti kollégium épület értékesítésének leállítását,
valamint egy új lakásépítési modellprogram bevezetését javasolják. Vitézy Dávidék olyan bérlakásprogramban gondolkodnak, amiben az ingatlanfejlesztői szektort érdekeltté teszik a megfizethető bérlakásállomány kialakításában.
Az ingatlanfejlesztő a telek vagy földhasználat jogáért, illetve a fejlesztést lehetővé tévő építési jogokért cserébe biztosítja, hogy az általa fejlesztett lakásállomány meghatározott százaléka felett a Fővárosi Önkormányzat bérlőkijelölési jogot szerezzen, egyben hosszú távra lakbértámogatási kötelezettséget vállaljon az általa kijelölt kedvezményes bérlők számára - akár szociális alapon, akár fiatalként, akár munkavállalóként szolgálati lakásként bérlik. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője úgyszintén hangsúlyozta: a Karácsony-féle lakásügynökség jelenlegi működése hibás koncepción alapul.
A forgalmasabb köztéri kukák mellé olcsó és egyszerű palacktartók elhelyezését javasolja Vitézy Dávid, hogy a kidobásra ítélt, de visszaváltható palackok ne a kukákban végezzék. Így nem csak a kukákban turkálással, a szemét szétszórásával gyűjthetik össze ezeket a palackokat azok, akik olyan élethelyzetben vannak, hogy így tesznek szert jövedelemre. Ezáltal a szabálysértési bírság veszélye is elkerülhető az érintettek számára - érvelt.
Ehhez kapcsolódóan a Podmaniczky Mozgalom 24 órás RePontok telepítése erre alkalmas közterületeken, ugyanis a fővárosban keletkező visszaváltható palackok zökkenőmentes visszavételét a mai, kizárólag üzletek belterében nyitvatartási időben működő RePontok nem biztosítják.
A kormánypártok a Fővárosi Közgyűlés elé viszik, hogy a törvényt és a magyar szabadság forradalmát is sértő Horn Gyula sétányt nevezzék át Pesti srácok sétányra, mert álláspontjuk alapján a magyar szabadság és a pesti srácok ellen elkövetett, soha meg nem bánt bűnök alól senkit nem lehet felmenteni - Horn Gyulát sem.
Szentkirályi Alexandráék a fővárosi olimpiáról is véleményt nyilvánítottak a napokban. Mint írták, a főpolgármester elherdálta Budapest százmilliárdos megtakarítását, Karácsonyék saját bevallása szerint is üres a kassza. Így hiába szeretnének sokan egy budapesti olimpiát, amíg a liberális szivárványkoalíció nem állítja talpra a főváros költségvetését, addig nem lehet olimpiáról komolyan beszélni, jelezte a kormánypártok frakcióvezetője közösségi oldalán.
Vitézy Dávidék ez ügyben úgy nyilatkoztak, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság felkérte a Fővárosi Közgyűlés frakcióit és a főpolgármestert, hogy Budapest vegyen részt egy esetleges jövőbeni nyári olimpia megrendezéséről szóló előkészítő párbeszédben. A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakciója óvatosan és világos feltételekkel támogatja a kölcsönös tájékozódás megkezdését, így ha a Közgyűlés a folyamat megindítása mellett dönt, részt fognak venni ebben a közös gondolkodásban.
Vitézy Dávidék el szeretnék érni javaslatukkal, hogy a Természettudományi Múzeum fő kiállítóhelyét ne költöztesse a Kormány Debrecenbe; a Közlekedési Múzeum fő kiállítóhelyét ne költöztesse a Kormány egy Debrecen melletti kies autópálya-csomópontba; illetve a 7 éve bezárt Iparművészeti Múzeum felújítását végre kezdjék el, hiszen semmilyen munka nem zajlik az épületen évek óta, hívták fel a figyelmet.
Végül, de nem utolsó sorban a Podmaniczky Mozgalom el szeretné érni, hogy a közgyűlés elvi éllel mondja ki: egyetért azzal, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kiépítése elsődleges fontosságú, prioritásban megelőzi a közúti kapcsolatok fejlesztését. A vasúti fejlesztést pedig a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában lefektetett módon, az országos vasúti hálózatba integrálva, a Kőbánya-Kispest és Monor között megtervezett és engedélyekkel bíró 100d vasútvonali nyomvonalon szükséges megvalósítani, ezzel bekötve a repülőteret az országos és a regionális vasúti közlekedésbe. | Ismét összeül a közgyűlés: káosz után törvénytelenség az úr Budapesten! | Karácsony Gergely nem jelölt főpolgármester-helyettest, de a szervezeti és működési szabályzat közgyűlési elfogadására sincs túl sok esély. Előzetesünk! | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/ismet-osszeul-a-kozgyules-kaosz-utan-torvenytelenseg-az-ur-budapesten | null | true | null | null | Mandiner |
"A Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) informatikai rendszereit nemzetközi hackercsoport támadta meg. A kérdéses ügyben az incidenst követően feljelentést tett a VBÜ, a nyomozás jelenleg folyamatban van, ezért több információt nem áll módunkban adni. A VBÜ nem kezel katonai struktúrára vonatkozó adatokat" - ezzel a rövid közleménnyel reagált az ügynökség arra, hogy a Magyar Hang megírta: egy nemzetközi hackercsoport bejutott az ügynökség szerverereire, és ötmillió dollárt kér azért, hogy az ott zárolt adatokat feloldja, illetve ne hozza nyilvánosságra.
A lap beszámolója szerint szerdán este Frész Ferenc informatikai biztonsági szakértő írta meg a Facebook-oldalán, hogy az INC Ransomware csoport megtámadta, letöltötte és titkosította a Védelmi Beszerzési Ügynökség teljes fájlszervertartalmát. A lap is megtalálta a hackercsoport oldalát, ahol kérésük nyomatékosítására már publikáltak is több tucat képernyőfelvételt az illegálisan megszerzett anyagokról.
Nemzetbiztonsági szempontból extra érzékeny anyagokról van szó, védelmi beszerzésekről, belső levelezésekről, a magyar haderő valós képességeiről - írja a 444.hu, amely szerint a támadást egy negyedik vagy ötödik generációs zsarolóvírus okozhatta, amely betör az áldozat (jelen esetben a Védelmi Beszerzési Ügynökség) fájlszerverébe, letölti a fájlokat, majd az egészet titkosítja, kizárva onnan az áldozatukat.
"A széles tevékenységi körből és a munkavállalói létszámból (97 fő) kiindulva egyértelmű, hogy a már közzétett dokumentumok csak az elenyésző töredékét teszik ki annak, ami a zsarolók birtokába került, de már ezek között is van több olyan, ami katonai és nemzetbiztonsági szempontból érzékeny" - írja a lap.
A képernyőmentések alapján valószínű, hogy a hackelés októberben történhetett. A VBÜ honlapján egy október 24-i közlemény tudatja, hogy "2024. október 18. 07:00 óra és 2024. október 22. 14:00 óra közötti időtartamban a VBÜ Portál működése informatikai üzemzavar miatt szünetelt, a VBÜ Portál szolgáltatásai ezen időtartamban nem voltak elérhetők", az üzemzavar 22-én elhárult. | Meghackelték és ötmillió dollárral zsarolják a magyar Védelmi Beszerzési Ügynökséget | A Védelmi Beszerzési Ügynökség informatikai rendszereit nemzetközi hackercsoport támadta meg - ismerte el a VBÜ. Az INC Ransomware nevű csoport ötmillió dollárt kér azért, hogy az ott zárolt adatokat feloldja. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/11/14/hackeles-otmillio-dollar-zsarolas-magyar-vedelmi-beszerzesi-ugynokseg-titkos-adatok | null | true | null | null | Euronews |
Herczeg Zoltánt 2022 őszén tartóztatták le, ami után 182 napot töltött börtönben és 122-t házi őrizetben, áprilisban pedig 2 év 8 hónap letöltendő börtönbüntetést kért rá az ügyészség kábítószerbirtoklás miatt. Ő az ügy másodrendű vádlottja, az elsőszámú vádlott drogkereskedelem miatt áll a bíróság előtt, rá szintén letöltendő börtönbüntetést kértek.
A divattervező korábban elismerte, hogy barátaival fogyasztottak kábítószert, azt viszont tagadta, hogy árulta is volna a szert. A júliusi előkészítő ülésen azonban a másik vádlott, F. József azt mondta, nem ő adta el Herczegnek a drogot, hanem éppen fordítva: ő vásárolta azt Herczegtől.
November 14-én a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon tartottak egy újabb tárgyalást, ahol szembesítették a vádlottakat, hogy mindketten elmondhassák a másiknak a saját álláspontjukat.
Mindkét fél azt állította, a másiktól vette a drogot,
emiatt vita alakult ki kettejük köztük.
Herczeg Zoltán a tárgyalást követően a Blikknek nyilatkozott.
Nekem nem nehéz elmondanom az igazat. Számomra olyan könnyű volt a szemébe nézni, és elmondani a történteket, mint amennyire neki könnyű volt hazudnia. De ő egy profi szélhámos, én pedig egy balek vagyok, akinek ez az első ügye. Ha kell, hazugságvizsgálatnak is alávetem magam, illetve bármikor adok vizeletmintát is! Kíváncsi lennék, ő hajlandó lenne-e ugyanerre...
- jelentette ki a divattervező. | "Ő egy profi szélhámos, én pedig egy balek vagyok" - ezt mondta Herczeg Zoltán a bírósági szembesítése után | Összeszólalkoztak az ügy elsőrendű vádlottjával a tárgyaláson. | [
""
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2024/11/14/herczeg-zoltan-kabitoszerbirtoklas-targyalas-birosag-szembesites | null | true | null | null | 24.hu |
A Grafit Műterem 3. díjas tervének központi gondolata a történeti értékkel rendelkező épületállomány megőrzésére és kortárs rehabilitációjára épül. A koncepció vezérfonala egy játékos zenedoboz-analógia. Ez a motívum egyszerre térszervező és homlokzati díszítőelem, valamint utal az épületben helyet kapó funkcióegyüttesre is.
A Debrecen központjához közeli tervezési területen három különböző jellegű épület található. A Dósa Nádor tér két épülete, XIX. századi lakóépület a földszinten kereskedelmi terekkel, míg a Színészházként ismert Liszt Ferenc tér 7. egy, a belvárosban elszórtan jelenlévő háború utáni modern épületek közül. Mindkét korszak jelenléte nagyon jellegzetes a debreceni belvárosban.
A koncepció alapelve a beépítés jellegének finom folytatása, a meglévő épületek értékes részeinek felhasználása, felújítása és a meglévő utcakép megtartása, mind műemléki, városképi- mind fenntarthatósági okból. Az új funkció beillesztésével járó épületrészek kialakításánál cél volt a visszafogott, mégis határozott, kortárs megjelenés, amely által a régi és új épületrészek kapcsolata tisztán olvashatóvá válik. Lényegesnek tartottuk, hogy az újonnan kialakított épületrészeket egy gondolat rendezze össze, amihez a zenedoboz analógiáját használtuk. A nagy koncertterem elhelyezéséhez szükséges beavatkozásokat a doboz-elv tette tisztán szerkesztetté, míg a homlokzatokat a zenedobozokhoz használt lukszalag mintájával kialakított panelek rendezték épületegyüttessé.
A koncepció alapja a tömbön belüli átközlekedés biztosítása, amely a kialakított passzázson a Dósa Nádor tér 3. épület kapualjától a Színészházon át vezet. A bejáratokat a már említett lukszalag perforációval képzett lemez emeli ki, a passzázsról pedig feltárulnak a publikus funkciók.
A Dósa Nádor tér 2. épület homlokzata az első, ami a legfontosabb érkezési irányból, a Rózsa utca Piac utca sarkáról már látszik, így cél volt, hogy itt megjelenjen egy jelzés szerű elem.
A nagy koncertterem ideális kialakítása a földszinten csak jelentős bontások árán lett volna lehetséges, így esett a választás az emeleti pozícióra. Itt elhelyezhető lett az új koncertterem és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló funkciók is, úgy, hogy a földszinten a boltozott történeti térrendszer is megmaradhatott. A kortárs épületrész tömegformálása rendezi a belső udvar geometriáját és doboz a dobozban elven foglalja magába a koncert termet és a közlekedő, kiszolgáló tereket. Ez az önálló dobozszerű kialakítás építészeti formálás mellett akusztikai szempontból is jó megoldás volt, mert így a terem egy önálló, független egységet képvisel.
A másik Dósa Nádor téri épület jóval összetettebb, mind tömegileg, mind térrendszerében. A tagoltabb, kisebb belmagasságú terekben vendéglátó-funkció kapott helyet, amely ki tud települni az épület elé és a belső udvarra.
A Liszt Ferenc tér 7 épületében az átalakítások leginkább a földszintet érintik, ahol a passzázs ketté vágja az épületet. Az épület közlekedési rendszerét lifttel korszerűsítettük, a szállás funkciót egy közösségi konyhával egészítettük ki az első emeleten.
A tervezés során célunk volt az utcaképek rendezése is. A Dósa Nádor tér két épületének homlokzatán célként fogalmaztuk meg, az eredeti tervek megtalálását követően a homlokzatdíszek rekonstruálását, annak érdekében, hogy arányos és középülethez méltó megjelenést kapjunk. A homlokzatdíszek által a két Dósa Nádor térre néző homlokzat azonos hangsúlyt kap, azonban finom különbséget alakítottunk ki a nyílászárókkal. A nagy publikus funkciókat magába foglaló épület kortárs, egyszerű üvegezett nyílászárókat kapott, amelyek a földszinten engedik a belátást az emeleten pedig átlátszatlanságukkal jelzik a koncertterem jelenlétét. A helyi védelem alatt álló épület ezzel szemben történeti nyílászárókkal válik el finoman szomszédjától. Az új dobozszerű épületrész polikarbonát-panel homlokzatának testetlenégével különül el a történeti homlokzatoktól, sötétedés után pedig lehetőséget ad arra, hogy a benne dobozba zárt koncert hangulata fényjátékkal a város része legyen.
/ Grafit Műterem / | Zenedoboz - debreceni könnyűzenei központ: A Grafit Műterem 3. díjas terve | A Grafit Műterem 3. díjas tervének központi gondolata a történeti értékkel rendelkező épületállomány megőrzésére és kortárs rehabilitációjára épül. A koncepció vezérfonala egy játékos zenedoboz-analógia. Ez a motívum egyszerre térszervező és homlokzati díszítőelem, valamint utal az épületben helyet kapó funkcióegyüttesre is. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/zenedoboz--debreceni-konnyuzenei-kozpont-a-grafit-muterem-3-dijas-terve | null | true | null | null | építészfórum |
A Fidesz-KDNP uniós parlamenti képviselőcsoportja közölte: a Patrióták Európáért frakció magyar nemzeti delegációjának magyar tagjai valamennyi meghallgatáson részt vesznek és kérdéseket tesznek fel a jelölteknek.
A Patrióták Európáért frakció tagjaiként, az európai parlamenti választásokon az európai polgárok által kinyilvánított akaratnak megfelelően, azt az egyértelmű álláspontot képviseljük, hogy Európában gyökeres fordulatra van szükség
- fogalmaztak.
Kiemelték:
Európa bajban van: az ukrajnai háború folyamatos eszkalációja beláthatatlan veszélyekkel fenyeget, az illegális migrációnak "nem akar megálljt parancsolni" az Európai Unió, amely súlyos versenyképességi kihívásokkal is szembenéz.
A biztosjelölteknek az európai polgárok által elvárt fordulatot kell szolgálniuk - húzták alá. A közlemény szerint az EP-képviselők elvárják a jövendőbeli biztosoktól, hogy ne kövessék az Európai Parlament "balliberális többségének antidemokratikus gyakorlatát" és lépjenek fel a "cordon sanitaire-rel", azaz az elszigetelés politikájával szemben.
A biztosjelölteknek szavatolniuk kell, hogy a tagállamokat partnerként és nem ellenfélként kezeljék, és maradéktalanul tiszteletben tartsák a nemzeti szuverenitást
- tették hozzá. | Kizárólag a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó biztosjelölteket támogatjuk | Kizárólag a nemzeti szuverenitást maradéktalanul tiszteletben tartó és az európai emberek által követelt gyökeres fordulatot szolgáló biztosjelölteket támogatjuk – jelentette ki a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében hétfőn azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament megkezdte az Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatását. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-szuverenitas-biztosjeloltek-tamogatas-ep-fidesz | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Az önkormányzat tájékoztatása szerint a pályázatok benyújtásának határideje november 22. Hiánypótlásra november 25-ig (hétfő) van lehetőség. A pályázatok elbírálási határideje: 2025. január 31. A pályázatok benyújtásának helye: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Ingatlangazdálkodási Iroda, Tatabánya Fő tér 8. (1. emelet)
További információk az önkormányzat honlapján olvashatóak. | Bérlakáspályázatot hirdetnek | Ismét bérlakáspályázatot hirdet a tatabányai önkormányzat. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/berlakaspalyazatot-hirdetnek-6 | null | true | null | null | KEMMA |
A Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint többek között erről beszélt a kisebbségi szervezet hivatalvezetője az önkormányzat július végén tartott szakmai bizottsági ülésén. Az ORÖ-képviselőkből álló bizottság tagjai alapos fejmosást kaptak Cserháti Tibornétól, aki indulatos beszédében hívta fel a politikusok figyelmét az önkormányzatnál uralkodó lehetetlen állapotokra.
A hivatalvezető egyebek mellett azt kifogásolta: két hónappal a májusi – Kisvárdán tartott – közgyűlés után sem kapott felhatalmazást arra, hogy a rendkívül pazarló módon működő hivatalt átszervezhesse úgy, hogy az megfelelően tudjon működni. Beszélt az ORÖ-ben uralkodó összefonódásokról, arról, hogy egyes képviselők bejárnak hozzá például olyan kérésekkel, hogy az ő ismerősük kapjon fizetésemelést. Közölte, ezzel csak az a baj, hogy nincs mögötte munka. – Azt el tudom fogadni, hogy valaki valakinek az ismerőse, rokona vagy bárkije, vagy nagyon tetszik neki, meg nagyon aranyos és kedves, csakhogy ez itt egy önkormányzati hivatal – hangsúlyozta a hivatalvezető.
Majd hozzátette, hogy csupán két hozzáértő emberre lenne szüksége, de annyi sincs. Cserháti szemléletes példával érzékeltette az önkormányzati munkaerő-állomány helyzetét: mint mondta, legalább azt sikerült elérni, hogy a munkatársak megfelelően jelenjenek meg, ne pedig „félmeztelenül vagy kivágott ruhában” érkezzenek az ORÖ-be.
Szavaiból kiderült, hogy már nyáron csődközeli helyzetben volt a roma önkormányzat, legalábbis nagyon súlyos likviditási gondokkal küszködött. Cserháti akkor közel hetvenmillió forintos hiányt helyezett kilátásba szeptember végére. Egyben közölte, hogy ilyen gazdálkodás mellett nem lehet működtetni a szervezetet. Majd tételesen felsorolta, hogy az első fél évben mennyi pénzt költött a kisebbségi szervezet. Ennek alapján közel hétmillió forint ment el az ORÖ vagyonkezelésében álló ingatlanokra, 90 millió forint a szervezet kötelezettségeire, 127 millió dologi kiadásokra (beleértve a közüzemi díjakat), és 296 millió forintot fordítottak bérköltségekre. Utóbbi különösen a hivatalvezető által lefestett munkaerő-állomány helyzetének ismeretében figyelemre méltó összeg. Az adatokból látszik, hogy az ORÖ több mint félmilliárd forintot költött el fél év alatt, noha az éves teljes bevétele nem haladja meg az ötszázmillió forintot. – Jelenleg két fillér sincs az ORÖ-ben – így összegzett Cserháti.
De azt is sérelmezte, hogy olyan adatokat titkoltak el előle, mint például egy tízmillió forintos áfa-visszatérítési összeg. – Olyan a világon nincs, hogy egy vezető ne tudhassa hajszálpontosan a gazdasági állapotokat – mondta, hozzátéve, „vért izzad” azért, hogy kiderítse, a gazdasági részlegtől kapott adatok pontosak-e.
A vezető által szeptember végére előrejelzett csaknem hetvenmillió forintos hiány érdekessége, hogy a szervezet éppen szeptember 30. óta egy luxusautót lízingel az ORÖ elnöke számára. Balogh János egy 2015-ös évjáratú Audi A4 S line típusú autóval furikázik, ami havonta közel százezer forintjába kerül az önkormányzatnak. A lízingszerződést 72 hónapos futamidővel kötötték, vagyis közel hétmillió forintot fizet az autóért az ORÖ.
Balogh János az Audi beszerzését a korábbi hivatali gépjármű rossz műszaki állapotával és „közlekedésbiztonsági szempontokkal” indokolta. Ugyanakkor ez még nem minden. A Cserháti által emlegetett rokoni, ismerősi összefonódások még az elnöknek beszerzett luxusautóval kapcsolatban is felvetődnek. Az Audihoz ugyanis sofőrt is biztosít az önkormányzat Baloghnak, méghozzá havonta 250 ezer forint fizetésért. Információink szerint pedig a szolgálati luxusautót nem más vezeti, mint az ORÖ-elnök veje.
A kisebbségi önkormányzat féktelen pénzköltése nem csupán a kiürült kassza miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert az ORÖ fuldoklik az adósságban. A Farkas Flórián miniszterelnöki biztos nevével fémjelzett Híd a munka világába program után a szervezetnek összesen 1,6 milliárd forintot kell visszafizetnie az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), ami éves költségvetésének többszöröse. De az Albacomp informatikai cégnek is körülbelül hetvenmillió forinttal tartozik az ORÖ, ugyanis 4500 táblagépnek az árát nem fizették ki a társaságnak, amiért az pert is indított.
Mindezek tükrében pedig érthetetlen, hogy a Balog Zoltán vezette Emmi miért nem nevezett ki pénzügyi gondnokot az önkormányzat mellé. Úgy tűnik, az Országos Roma Önkormányzatnak mindent szabad, a minisztérium számára nem kulcsfontosságú az adósság behajtása és a pénzügyi fegyelem biztosítása a botrányos szervezetnél. Az ugyanakkor egyre égetőbb kérdéssé válik, hogy a milliárdos tartozást felhalmozó önkormányzat miből fogja kiegyenlíteni kötelezettségeit, ha már nyáron üres volt az ORÖ kasszája. | Családi kifizetőhely az ORÖ | A hivatalvezető szerint két használható ember sincs a szervezetben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2016/11/csaladi-kifizetohely-az-oro | 2016-11-12 11:34:21 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Lassan egy hete kezdődött el a kilakoltatási moratórium, amely megakadályozza, hogy a nehéz sorsú emberek a téli hidegben utcára kerüljenek. Ám nem csak az utcán élők vannak veszélyben, mert a kihűlés miatt életüket vesztő emberek több mint 60 százalékát fűtetlen otthonában éri utol a halál. Márpedig nagyon sok emberéletről van szó. A tavalyi adatok szerint Magyarországon a "nem járműbaleset következtében bekövetkezett baleseti halálesetek" harmadik leggyakoribb oka a kihűlés, vagy fagyhalál - hívta fel a figyelmet Tordai Bence. Ezért Buda független képviselője ismét beadta az Országgyűlésnek a tömeges kihűléses halálozások megelőzését célzó intézkedésekről szóló határozati javaslatát.
Miért nem fogadták el a javaslatot már korábban? - kérdeztük Tordai Bencét. "Ha korábban elfogadták volna, akkor a kormánynak már évek óta egészen más szociális-, és lakhatáspolitikát kellett volna csinálnia. A határozati javaslat ugyanis elég kemény irányt szabott volna a kormányzatnak, akár a lakásfenntartási támogatásokat, az adósság kezelési támogatásokat vagy a lakhatási szegénység különböző formáinak a kezelését nézzük. Nyilván azért nem fogadták el, mert mélyen ellenkezik az alapvető meggyőződésükkel az, hogy a lakhatás alapvető emberi jog lenne. Ezért az Orbán-kormánytól nem várhatjuk, hogy ezt a területet rendezné, miközben már nagyon kis beavatkozásokkal nagyon sok ember életét lehetne megmenteni, segíthetnének" - válaszolta az országgyűlési képviselő. Elérhetnénk Ausztria szintjét, ahol hidegebb van, mégis tíz év alatt sem haltak meg fagyhalál következtében annyian, mint nálunk tavaly. Miközben ezt a borzasztó halálnemet el lehetne kerülni felelős kormányzással - tette hozzá a független képviselő.
Tordai Bence szerint a lakhatás alkotmányos joggá tételére sincs esély egy olyan Országgyűlésnél, amely nem tekinti a szociális jogot az alapjogok részének, ahol éhen lehet halni vagy az utcán megfagyni. "Ott van rá esély, ahol jogunk van valós társadalombiztosításhoz, az élethez szükséges minimális jövedelemhez és biztos, emberhez méltó lakhatáshoz. De ez nyilván egy egész más világ. A mostani Alkotmányt pótló Alaptörvénynek a szellemiségével ez össze nem egyeztethető."
A Fidesz-állam megpróbál a még meglévő szociális kötelezettségei alól is kibújni - folytatta Tordai Bence. Például a szülők eltartási kötelezettsége, amit a gyerekeikre róttak, vagy hogy nagyon sok állami funkciót a szociális szférában kiszerveztek a történelmi egyházaknak, mind arra utal, hogy a kormány a legkevésbé sem szeretné vállalni az állam szociális felelősségét, éppen ellenkezőleg cselekszik - jegyezte meg az ellenzéki politikus.
Van olyan része a javaslatnak, amit ön szerint elfogadna az Országgyűlés? - vetettük fel. Ha lenne rugalmas, konstruktív fideszes szakmabeli, például egy államtitkár, akivel egy tárgyalás miközben az ideológiai alapjukat nem feszegeti, de érezhető segítséget jelentene a lakhatási szegénységgel küzdők számára, akkor lehetne erről beszélni - válaszolta, hozzátéve: de nincs szakmailag autonóm középvezetés vagy egyáltalán kormányzás az országban, és minden, ami az ellenzéktől jön, az automatikusan a kukában köt ki, ezért nem gondolja, hogyha mazsolázhatnának a javaslat pontjaiból, akkor ezt meg is tennék. Tordai Bence megjegyezte: azért adnak be javaslatokat, hogy egy kicsit inspirálják a kormányt. Ha ugyanis valamelyik ügy számukra politikailag túlságosan kockázatos vagy veszteséges, akkor van, hogy ezekből merítenek ötletet. Ezért nem teljesen kizárt, hogy akár a kormányzati politikában vagy az állam által finanszírozott karitatív szolgálatok munkájában egyik-másik visszaköszön. Vannak jó gyakorlatok most is az országban, ilyen például, amit a Máltai Szeretetszolgálat - ha nem is tökéletesen, de - csinál a kistelepüléseken. Ez sokkal közelebb van ahhoz, amit a szociális szakma szeretne látni, mint az, ami hivatalos kormányzati gyakorlat, mert az egyenlő a nullával.
A közösségi oldalán azt írta, hogy a kormány végre felismerte, hogy a lakhatási válság megoldása nem tűr halasztást. Miből gondolja, hogy az Orbán-kormány most nyitottabb lenne a lakhatási válság megoldására? Tordai Bence válaszában kifejtette, néhány héttel ezelőtt keringett a sajtóban a kormányzat egyik háttéranyaga, az, ami a rezsim lakáspolitikájának az új irányait tartalmazta. Azóta ennek az elemeit nem erősítették meg, de látni, hogy a 2026-os kampány részévé tették a megfizethető lakhatás kérdését. Erre "rápörgött" a kormányzati kommunikáció is. Az egy másik kérdés, hogy a lakhatási válság alatt a kormány nem azt érti, hogy a legszélsőségesebb lakhatási szegénységi formákkal kellene valamit kezdeni. Ehelyett arról van szó, hogy a Fidesz szavazótáborában is jelen van már, a dolgozók, a vidéki középosztály is a bőrén érzi. Bár úgy kommunikálják, mintha Budapesten lenne a legnagyobb lakhatási válság, aminek nem a kormányzat, hanem a főpolgármester lenne a felelőse. Eközben több intézkedést is bejelentettek, igaz, a szakértők szerint egyik sem jelent érdemi megoldást. | Tordai Bence: a szociális alapjogok nem egyeztethetők össze az Alaptörvény szellemiségével | Mélyen ellenkezik a kormány meggyőződésével az, hogy a lakhatás alapvető emberi jog lenne – véli Tordai Bence független országgyűlési képviselő. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/tordai-bence-a-szocialis-alapjogok-nem-egyeztethetok-ossze-az-alaptorveny-szellemisegevel/440143 | null | true | null | null | Hírklikk |
Az egykori Wallisos cégébe száll be Csányi Sándor
A bankelnök egyik cége megszerezné az egykor a Bajnai Gordon vezette Wallis-alapító cégének többségi tulajdonát.
A Csányi Sándor tulajdonában álló Bonitás 2002 Zrt. a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérte, hogy a WEL Holding Kft. tulajdonában lévő BSZL Invest Zrt. alaptőkéjének és szavazati jogainak 51,05 százalékát megtestesítő részvények megszerzéséhez.
A BSZL Invest Zrt.-nek a dokumentumok szerint egy terebélyes cégháló révén 4 magánszemély a tulajdonosa:
Kóbor Miklós, aki az egykor Bajnai Gordon vezette Wallis tranzakciós igazgatója volt,
Nagy György, a Wallis egykori alapítója,
Skála Vilmos Béla,
és Terner-Aczél Anita.
A négy magánszemély közös jellemzője, hogy mindannyiuk neve felmerül a magyar állam jóvoltából rendkívül nyereséges energiakereskedőcéget, a MET Zrt.-t tulajdonló offshore céghálóval kapcsolatban.
mfor.hu | Az egykori Wallisos cégébe száll be Csányi Sándor | A bankelnök egyik cége megszerezné az egykor a Bajnai Gordon vezette Wallis-alapító cégének többségi tulajdonát. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Az_egykori_Wallisos_cegebe_szall_be_Csanyi_Sandor.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct | 2017-11-16 11:44:52 | true | null | null | mfor.hu |
Mint a politikus emlékeztetett rá, a kormány a bővítési projekt kezdeteitől arra törekszik, hogy a lehető legtöbb információt elzárja a nyilvánosság elől. A cél láthatóan az, hogy az adófizetők ne tudhassák meg, mennyi pénzt költ az állam az adójukból a beruházásra, és kikhez kerül a pénz.
A sajátos tájékoztatáspolitika leglátványosabb momentuma az atomtörvény tavalyi módosítása volt, amelynek nyomán – jogállamban példátlan módon – általános titkosítási lehetőség jött létre, amelyben meg sem kell indokolni, hogy mi számít védendő adatnak vagy üzleti titoknak a bővítéssel kapcsolatos dokumentumokban. Mindez Jávor szerint nemcsak az alkotmánnyal és a titoktörvénnyel, hanem az európai joggal is ellentétes.
Mivel idehaza egyre kilátástalanabb az érdemi jogorvoslat, az EP-képviselő még a tavalyi év folyamán panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, rámutatva a magyar szabályozás és az uniós jog ellentmondásaira. A Bizottság tavaly novemberben jelezte, hogy befogadta a panaszt, és egy úgynevezett pilot-eljárás keretében vizsgálatot indított. Végül az európai testület gyakorlatilag teljes egészében elfogadta Jávor érvelését, és arra az álláspontra jutott, hogy ez a fajta általános titkosítás nem felel meg az európai jog egyes előírásainak, többek között a környezeti információk nyilvánosságát és a társadalmi részvétel lehetőségét biztosító Aarhusi Egyezménynek.
A vizsgálatot végző környezetvédelmi főigazgatóság ezután konzultációt kezdett az Orbán-kormánnyal, és előírta az érintett törvény módosítását. A kormány pontos jogalkotási menetrendet is kapott: február végéig be kell nyújtania a parlamentnek a korrigált törvényszöveget, márciusban a parlamentnek szavaznia kell a módosításról, áprilisban pedig hatályba kell lépnie a módosításnak.
Az EP-képviselő felháborítónak nevezte, hogy ismételten a Bizottságnak kell megvédenie a magyar állampolgárok érdekeit a kormánnyal szemben, és arra sem talált elfogadható magyarázatot, hogy – bár már február utolsó napjait írjuk – egyelőre nyoma sincs a kérdéses törvényjavaslatnak. Jávor szerint a bizottsági elvárásokat kielégítő módosítás összhangba fogja hozni az atomtörvényt a titoktörvénnyel, azaz megszűnik az általános titkosítás: az alapeset a bővítési dokumentumok esetében is az adatnyilvánosság lesz, a védendő adatokat pedig az adatgazdák kötelesek lesznek külön megjelölni, illetve a titkosítást megindokolni.
– Az új jogszabály hatályba lépésének napján ki fogom kérni az összes olyan iratot, amelynek a kiadását eddig az atomtörvényre hivatkozva tagadták meg – jelezte a képviselő. Azt is világossá tette: a kormánynak ebben az ügyben nincs mozgástere, azaz ha megpróbálja kijátszani a Bizottságot, akkor az EU kötelezettségszegési eljárással fogja kikényszeríteni a jogsértés beszüntetését. | Belföld: Mindenről lehull a lepel, amit nagyon titkoltak volna Paksról | Az Európai Bizottság szerint az uniós jogba ütköznek a magyar atomtörvény azon rendelkezései, amelyek szerint a bővítéssel kapcsolatos összes szerződés és megalapozó dokumentum titkos. A Bizottság szigorú jogalkotási tervet írt elő az Orbán-kormánynak a módosítás érdekében: áprilisig hatályba kell lépnie az újraírt törvénynek – derült Jávor Benedeknek, a PM EP-képviselőjének pénteki sajtótájékoztatóján. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mindenrol-lehull-a-lepel-amit-nagyon-titkoltak-volna-paksrol-1603489 | 2016-02-26 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság Korompai Nikolettet, a Concordia Közraktározási Rt. volt vezérigazgatóját. A volt vezetőt azért helyezték előzetes letartóztatásba, mert fennáll az összebeszélés veszélye az ügy többi érintettjével - tudta meg az [origo] Garamvölgyi Lászlótól, az ORFK szóvivőjétől. Korompait még szerdán vette őrizetbe a rendőrség.
Az agrártárca százszázalékos tulajdonában lévő Concordia Rt. ellen a Kormányzati ellenőrzési Hivatal indított vizsgálatot. A Kehi-vizsgálat a cég vezetésének munkáját több pontban is elmarasztalta. Hibás lépésnek minősítette a vizsgálat, hogy a Concordia a Ferencvárosi Torna Clubnak reklámszerződések formájában 75 millió forintot adott, további 50 milliót pedig a Fradi Befektetési Rt.-nek utalt át az elmúlt években. A hibák között szerepel az a 82 millió forintos összeg, amelyet a Concordia a konkurens Hungária Közraktározási Rt. per alatt álló, 13 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására fordított.
A Kehi firtatja a nagy vihart kavart, 412 millió forintos váltót, amelyet a Concordia a saját tulajdonában lévő GMS 96 Kft. hiteleinek fedezetéül bocsátott ki. A GMS-nél a Kehi kiemeli a Nexon Brókerrel kötött, fiktívnek tartott szerződéseket is. A hivatal megkérdőjelezi azt a 191 millió forintos áfás összeget, amelyet az FVM bocsátott a Concordia rendelkezésére (többek között raktárkapacitások fejlesztésére), de azt nem rendeltetésszerűen használták fel. Kifogásolják, hogy a Concordia Szuromi Lászlóval, Szabadi Béla menesztett politikai államtitkár korábbi titkárával összesen 3,2 millió forint értékű tanácsadói megbízási szerződést kötött.
A Concordia Rt. mellett több, a mezőgazdasági minisztérium tulajdonában lévő cég ellen folytat vizsgálatokat a Kehi. Ezek a cégek az Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht., a GMS '96 Kft., a TIG Tartalékgazdálkodási Kht., az Agrármarketing Centrum (AMC) Kht., az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt., és a Szegedi Gabonakutató Intézet. A Kehi feljelentései alapján az említett cégek több vezetőjét letartóztatásba helyezték. | Letartóztatták a Concordia Rt. volt vezetőjét | A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte Korompai Nicolettet, az FVM-hez tartozó közraktározási vállalat volt vezérigazgatóját. Több százmillió forintos károkozással és emiatt hűtlen kezeléssel gyanúsítják a rendőrök, aki szerdán vették őrizetbe. A Concordia ügyében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tett feljelentést, az ügyet egyelőre nem egyesítették a Szabadi Béla elleni eljárással. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/7/20010706letartoztattak1 | 2001-07-06 16:37:00 | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits