text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gyakorlatilag a törvényen felül áll a 2019-ben Budapestre költöző orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB), amelynek székháza (Lánchíd palota) előtt kedd este hat órától tüntet az egységes ellenzék. Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt csütörtökön a budapesti orosz nagykövetség előtt tartott tüntetésen felszólította a kormányt, hogy ne csak támogassa az EU és a NATO közös álláspontját az orosz-ukrán háború ügyében, hanem az oroszokkal szembeni szankcióként azonnal függessze fel Paks 2 engedélyezési eljárását és utasítsa ki Magyarország területéről az általa „orosz kémbanknak” nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot, amely a magyar parlament döntése értelmében mentes a magyar hatóságok felügyelete alól.
A fideszes kétharmad 2019-ben szavazta meg az IIB magyarországi jogállásáról szóló törvényt. Néhány paragrafus a jogszabályból:
„A magyar hatóságok vagy egy közhatalmat gyakorló személy a Bank beleegyezése és a Bank által jóváhagyott feltételek nélkül nem léphet be az Ingatlanba abból a célból, hogy hivatali kötelességét teljesítse vagy végrehajtson bármely jogi eljárást vagy bármilyen melléktevékenységet végezzen, mint például magántulajdon lefoglalása.”
„Az Ingatlan sérthetetlen, és a Bank kizárólagos ellenőrzése és fennhatósága alatt áll, mely bármilyen szabályt kialakíthat, ami ahhoz szükséges, hogy az Ingatlanban a tevékenységét gyakorolja.”
„A Bank tulajdona és eszközei, bárhol is helyezkednek el és bárkinek a tulajdonában vannak, mentességet élveznek a lefoglalás, a házkutatás, a hatósági igénybevétel, az elkobzás, a kisajátítás minden formájával szemben, akár végrehajtó hatalom útján, bírósági vagy törvényi úton bármely más módon elvennék, lefoglalnák vagy elvonnák azokat.”
Varga Mihály pénzügyminiszter még 2018 decemberében jelentette be, hogy az IIB székhelye a magyar fővárosba költözik. Orbán Viktor miniszterelnök és Nyikolaj Koszov, a bank elnöke pedig 2019 januárjában tárgyalt a Karmelita kolostorban. Az akkor kiadott kormányzati közlemény szerint a székhely Magyarországra telepítése erősíteni fogja Magyarország és Budapest nemzetközi pénzügyi központ jellegét.
Az IIB tagja a Magyar Bankszövetségnek is. „Az IIB alaptőkéje 2 milliárd euró. A Bank tagországai a Bolgár Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Mongólia, Románia, az Orosz Föderáció, a Szlovák Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság. A Bank legfőbb irányító testülete a Kormányzótanács, amely az IIB tagállamainak magas szintű képviselőiből áll” – olvasható a bankszövetség honlapján. Ez most már nem teljesen igaz, ugyanis Csehország után Románia is kilépett az orosz többségi tulajdonú bankból az orosz–ukrán háború miatt.
Az IIB-nek magyar alelnöke van Laszlóczki Imre személyében, aki a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetem diplomáciai karán szerzett diplomát még 1987-ben, az Orbán-kormányok idején Kazahsztánban és Azerbajdzsánban volt nagykövet. Idén januárban a Figyelőnek adott interjút. Ebből kiderül, hogy a bank meglehetősen aktív lett a magyar piacon: a portfólió 57 millióról 180 millió euróra nőtt. Három gazdasági ágazatot emelt ki, ahol támogatnak beruházásokat: mezőgazdaság, turizmus, egészségügy. Egyik példaként megemlítette a szántódi Balaland projektet (szálloda és kalandpark).
Erről a beruházásról a hazai sajtó is bőségesen beszámolt, az orosz nemzetközi bank mellett az Orbán-kormány is vissza nem térítendő állami milliárdokkal támogatta az egyik legnagyobb balatoni építkezést a Kisfaludy-pályázatokon keresztül. A projekt tulajdonosa eredetileg Szepesi Richárd ismert idegenforgalmi NER-vállalkozó, ő adta el például 2017 elején a tokaj-hegyaljai Andrássy Rezidenciát is a nemzet gázszerelőjének (Mészáros Lőrinc), de 2020 nyara óta a Balaland is Jellinek Dániel ingatlanguru érdekeltsége.
Az IIB sikeres éven van túl: az utóbbi évek tekintetében rekordnak számító nettó nyereséget produkált 2021-ben – 7,9 millió eurót, ami 8 százalékkal haladja meg az előző év azonos mutatóját. Az ellenzék szerint a bank Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai érdekeit képviseli, ám Nyikolaj Koszov bankelnök ezt persze mindig tagadta. Állítása szerint a pénzintézet teljesen politikamentes, nem tartoznak egy ország törvénykezése alá sem. Közleményük szerint így nem érintik őket az orosz–ukrán háború miatti nyugati szankciók.
Új tulajdonos érkezik?
Nem ilyen szerencsések viszont a Sberbank ügyfelei. A Magyar Nemzeti Bank vasárnapi határozatában bankszünnapot rendelt el a bank számára február 28-ra és március 1-re. Ennek lényege, hogy az ügyfelek bankkártyás tranzakciókat igen, ám számlaműveleteket nem tudnak indítani, számlájukra azonban érkezhet pénz. A jegybank áttekinti a hitelintézet állapotát annak nyomán, hogy az uniós szanálási hatóság bejelentette az európai Sberbank (valószínű) fizetésképtelenségi helyzetét.
A megkérdezett banki szakember szerint nem lehet azon csodálkozni, hogy a lehetséges fizetésképtelenség hírére, valamint a magyarországi bankfiókok kétnapos bezárása miatt az ügyfelek megrohamozták a Sberbank automatáit. Erről lapunk is beszámolt: folyamatosan érkeznek az emberek a pénzintézet Mammut2-ben lévő fiókjához (de Székesfehérváron is hosszú sorok álltak hétfőn délelőtt az ottani fiók ATM-jénél), nyugdíjasok, fiatalok és vállalkozók is veszik ki a pénzüket az ATM-ből, és nyitnak számlát másik banknál. Többen már nem tudták kivenni a pénzüket.
Háború nélkül egy viszonylag egészséges szerkezetű bankról lenne szó. A bank360.hu foglalta össze, hogy mit kell róluk tudni. „A magyar Sberbank ügyfeleinek jelentős része még volksbankos, csak megörökölte a Sberbankot. A Magyarországi Volksbank Zrt. osztrák tulajdonosát, a Volksbank International AG-t 2012-ben vásárolta meg a Sberbank Russia, amely így közvetve a több országban működő leánybankoknak is a tulajdonosává vált. Az új szerzeményt Sberbank Europe AG-re keresztelte, és azóta is ez a cég a magyar érdekeltség tulajdonosa. A tranzakciót követően vette fel a Magyarországi Volksbank a Sberbank Magyarország nevet. Az itteni érdekeltség tehát jelenleg közvetett orosz tulajdonban van” – írták. Ez konkrétan az orosz jegybankot jelenti.
Amúgy éppen új tulajdonos érkezéséről szóltak a hírek, a háború hatására azonban kérdéses lett a tranzakció. Tavaly novemberben jelentették be, hogy a Sberbank megállapodott egy szerbiai, egy szlovéniai és egy ciprusi bankkal – az AIK Banka a.d. Beograd, a Gorenjska Banka d.d., Kranj, valamint az Agri Europe Cyprus Ltd nevű pénzügyi társasággal – a magyarországi, bosznia-hercegovinai, horvátországi, szerbiai és szlovéniai leánybankjainak eladásáról. Vevőként a szerb üzletember, Miodrag Kostic nevét emlegette a sajtó. Egyes források szerint viszont a szerb vállalkozótól végül a Mészáros Lőrinc köré épülő Magyar Bankholdingnál landolhatnak az ügyfelek.
Az mfor.hu által elkészített rangsor alapján a 2020-ban 28 tagú hazai banki mezőnyben az 511 milliárd forintos mérlegfőösszegével a 17. helyet foglalta el. Más kérdés, hogy a 2019-ben még nyereséges működése 2020-ban veszteségbe váltott, mínusza meghaladta az 1,1 milliárdot. Szintén jelentős hazai beruházásokat finanszíroztak, például a Grand Hotel Tokaj nevű ötcsillagos luxusszálloda építését, amit az Orbán-kormány szintén megtolt 3,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással. A szálloda tulajdonosa itt is eredetileg Szepesi Richárd NER-vállalkozó volt, de most már a kormánnyal szintén remek viszonyt ápoló Jellinek Dániel neve áll a cégháló végén.
A háború azonban talán nem volt belekalkulálva az üzletbe. A Sberbank Magyarország Zrt. betéteseinek biztonságát – megbízható működésén túl – a hazai Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) is szavatolja. | A magyarországi orosz bankok és az Orbán-kormány kéz a kézben építették a NER-birodalmat | A Sberbank épp átadta volna az ügyfeleit a kiszemelt új tulajdonosnak, a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank pedig a törvények felett áll, magyar hatóság be sem teheti a lábát a pénzintézetbe. | null | 1 | https://444.hu/2022/03/01/a-magyarorszagi-orosz-bankok-es-az-orban-kormany-kez-a-kezben-epitettek-a-ner-birodalmat | 2022-03-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A "műtrágyakirály" Bige László 2021-ben azért perelte be a Forbest, mert nem tetszett neki a róla szóló rész a lap 50 leggazdagabb magyar 2020 című kiadványban. A milliárdos egyrészt azt kifogásolta, hogy a Forbes beszámolt az ellene indított büntetőeljárásokról, ezzel szerinte jogtalanul hozta nyilvánosságra bűnügyi adatait. Másrészt azt is sérelmezte, hogy a lap a 2019-es adatokból dolgozott a lista összeállításakor.
Az ügy korábban egyszer már eljutott a Kúriáig, amely 2022 decemberében azt a döntést hozta, hogy az eljárást meg kell ismételni. A megismételt eljárásban a Forbes idén januárban már jogerősen győzött. A Fővárosi Ítélőtábla ekkor kimondta, hogy Bige vagyona és az ellene indított büntetőeljárás is olyan téma, amelyek esetében a sajtószabadság fontosabb, mint az adatvédelmi szempontok.
Csakhogy Bige nem fogadta el a jogerős ítéletet, így ismét a Kúria elé került az ügy.
A Kúria mai döntésében kimondta, hogy a Forbes nem sértette meg Bige László személyes adatok védelméhez fűződő jogát.
A bíróság megerősítette azt, hogy ez a kérdés csak a vetélkedő alapjogok figyelembevételével dönthető el. Azaz Bige László jogai mellett figyelembe kell venni a Forbes szólás- és sajtószabadságát is. Az alapjogok összemérése nyomán végül arra jutott a bíróság, hogy a Forbes kezelhette az adatokat és azokról beszámolhatott. Külön szempontként értékelte a bíróság, hogy Bige László kiemelt üzleti szerepvállalása miatt lényegében közszereplőnek minősül üzleti tevékenységével összefüggésben.
"Ez a per nem egy kirívó ügy volt, hanem egy az elmúlt években megfigyelhető tendenciába illeszkedik" - emelte ki Mécs János, a TASZ jogásza közleményükben. "Mostanában többször is láttuk azt, hogy adatkezelési kifogások mögé bújtak gazdag emberek olyan perekben és jogi panaszokban, amelyek valójában a sajtó elhallgattatására irányultak. A TASZ azonban fellép a sajtószabadság védelmében. Korábban sikeresen képviseltük a Forbest a Hell tulajdonos Barabás testvérek ellen, és a Magyar Narancsot a Habony Árpád rokonával szemben is.
A TASZ Kúrián aratott friss sikere sem csak a Forbes ügyében jelent győzelmet, hanem a sajtószabadság szempontjából is fontos mérföldkő: ismét megerősítette, hogy az adatvédelmi szabályok nem használhatóak arra, hogy a hatalom közelében állók elnémítsák a sajtót, akkor sem, ha az a hatalom nem politikai, hanem gazdasági. | Döntött a Kúria: Nem rejtőzködhet tovább Bige László | A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével, több éve húzódó pereskedés után győzött a Kúrián a Forbes Bige Lászlóval szemben. Az egész magyar sajtó szabadsága szempontjából fontos, hogy a bíróság kimondta: nem sértette meg az adatvédelmi szabályokat az, ahogyan Bige felkerült a lap 2020-as gazdaglistájára - írta közleményében a jogvédő szervezet. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/dontott-a-kuria-nem-rejtozkodhet-tovabb-bige-laszlo-148026 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A vádirat szerint a rendőr vádlottak közül hatan útdíjellenőrző, míg ketten baleseti helyszínelő szolgálatot láttak el 2014. március vége és június eleje között az M43-as autópályán. A baleseti helyszínelést végző vádlottak feladata az volt, hogy gépkocsizó járőrözést végezzenek az autópályán, továbbá, hogy segítsék útdíjellenőrző kollégáikat az igazoltatásban – tudtuk meg a Szegedi Törvényszéktől. Azt is közölték, hogy a vádlottak szolgálati feladatuk ellátása során 90 esetben fogadtak el pénzt járművezetektől. A vádirat szerint a rendőrök a pénzért cserébe eltekintettek a sofőrök szigorú ellenőrzésétől, néhány alkalommal előfordult az is, hogy megfújták az alkoholszondát a sofőr helyett.
A 8 rendőrről megírtuk (2014. augusztus 16.: Zsepiben kapták az eurót a rendőrök), zsebkendőbe dugva kapták az 5-10 eurósokat. A korrupt egyenruhásokat hónapokig megfigyelték a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) munkatársai, a vesztegetés gyanújába keveredett egyenruhásokat folyamatosan olyan helyre vezényelték, ahová előzőleg az NVSZ kamerákat telepített, így rögzítették az ellenőrzést végző rendőrök mozdulatait. A rendkívül jó minőségű felvételek megörökítették, hogy a rendőrök papír zsebkendőbe csavarták a bankjegyeket, úgy dugták be a nadrágjukba. Később, amikor már biztonságban érezték magukat, elővették a pénzt.
A Szegedi Törvényszéktől megtudtuk, az ügyész valamennyi vádlottra börtönben végrehajtandó szabadságvesztés, valamint egyidejűleg pénzbüntetést kért. A korrupcióba keveredett rendőrök 2014. szeptember közepéig voltak előzetes letartóztatásban, azóta szabadlábon védekeznek. | DELMAGYAR - Bíróság elé állnak az M43-ason dolgozó korrupt rendőrök | Négy hónapig kértek kenőpénzt azok az M43-ason dolgozó makói rendőrök, akik a jövő héten állnak a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa elé. A 8 egyenruhást hónapokig megfigyelték, az ügyész letöltendő börtönt kér rájuk. | null | 1 | https://www.delmagyar.hu/szeged-es-kornyeke/2015/11/birosag-ele-allnak-az-m43-ason-dolgozo-korrupt-rendorok | 2015-11-19 00:00:00 | true | null | null | délmagyar |
Nyitókép: Rzeczpospolita
"A doktori eljárások a vonatkozó jogszabályokkal és az ELTE Doktori Szabályzatával összhangban folynak" - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kommunikációs osztálya Orbán Balázs doktori tanulmányai kapcsán a Telex megkeresésére. Hozzátették, Orbán Balázst 2009-ben vették fel Doktori Iskolájukba. Ismertették, »A képviselők jogállása (parlamenti jog)« témában, abszolutóriumát 2012-ben szerezte meg. "A 2009-ben választott témának része a szabad mandátum és szuverenitás vizsgálata, tehát
a jelölt nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve pontosították a disszertáció tárgyát"
- olvasható az egyetem válaszában.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a múlt héten derült ki, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának doktori disszertációja az egyetlen idén az ELTE jogi karán, amit a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására.
Emlékezetes továbbá, hogy Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense az intézmény oktatójaként kikérte magának, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója náluk szerezzen PhD-fokozatot. A docens nyilatkozatára többen is reagáltak. Megszólalt többek között az Alapvető Jogok Biztosa is. Az M1-nek azt írta, a politikai vélemény miatti diszkrimináció súlyosan sérti az egyenlő bánásmód elvét. Azt is közölték,
a politikai jellegű hátrányos megkülönböztetést nemcsak törvényellenes, de az oktatás szellemiségével is ellentétes".
A történtek kapcsán az egyetem is közleményt adott ki, melyben úgy fogalmaztak, elhatárolódnak minden olyan megnyilvánulástól, amely az egyetem polgárainak szakmai munkáját azok politikai nézetei és közéleti szerepvállalása alapján minősíti, vagy politikai alapon kérdőjelezi meg bárki jogát ahhoz, hogy egyetemükön tanulhasson vagy kutathasson.
*** | ELTE-botrány: megszólalt az egyetem Orbán Balázs doktori disszertációja kapcsán | Az egyetem kommunikációs osztálya a Telex megkeresésére azt is közölte, a miniszterelnök politikai igazgatója „nem változtatott témát, a konzulenssel egyeztetve pontosították a disszertáció tárgyát”. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/elte-botrany-megszolalt-az-egyetem-orban-balazs-doktori-disszertacioja-kapcsan | null | true | null | null | Mandiner |
A posztra eredetileg a korábbi elnökségi tag Kassai Lászlót is jelölte a jelölő bizottság, de ő nem kapta meg a közgyűléstől a jelölő listára való felkerüléshez szükséges szavazati többséget - 39-en támogatták, de 51 kellett volna.
Kovács István - 12 nem és 4 tartózkodás mellett - 84 támogató voksot kapott a jelölő listára kerüléshez, és mivel az alapszabály szerint, ha csak egy jelölt van a listán az elnöki posztra, akkor őt megválasztottnak kell tekinteni, így a korábbi olimpiai bajnokról külön már nem kellett szavazni, 2029-ig ő lett a MÖSZ elnöke.
A szövetséget az elmúlt egy évben a Rácz Attila, Berkó Lajos, Juhász Roland alkotta ügyvivői testület irányította, miután a 2023 januárjában elnökké választott Kurtucz Csaba tavaly októberben lemondott posztjáról. | Öt évig Kovács István az ökölvívó szakszövetség elnöke | Kovács István olimpiai, világ- és Európa-bajnok korábbi bokszolót választották meg elnöknek a Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) a szombati tisztújító közgyűlésén. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176612/ot_evig_kovacs_istvan_az_okolvivo_szakszovetseg_elnoke | null | true | null | null | Hir6 |
2005.09.15. 13:15
Az MSZP közel akar férkőzni a civileknek járó milliárdokhoz, amiket maguk között osztanának el a szocialisták – jelentette ki Halász János arról, hogy az MSZP hozzá közel álló szervezeteket juttatna a Nemzeti Civil Alapprogram pénzosztosztó testületeibe. A Fidesz politikusa vizsgálatot kezd az ügyben, mely során várja Göncz Kinga miniszter állásfoglalását is.
„Felháborító és példátlan ez az ügy” – jelentette ki Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője megkeresésünkre arról, hogy az MSZP szervezési igazgatója körlevélben hívja fel a helyi pártszervezeteket, hogy minél több, a baloldalhoz közel álló civil szervezetet jutassanak be a Nemzeti Civil Alapprogram civil jelöltállítási és majdani pénzelosztó rendszerébe.
Halász János kiemelte: a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény kimondja, hogy pártoknak nem lehet köze a civileknek adandó közpénzeknek. „Márpedig a szocialisták most közel akarnak férkőzni ezekhez a milliárdokhoz, és láthatóan örülnének, ha saját maguk között oszthatnák el ezeket – tette hozzá a fideszes képviselő, aki szerint ez nem megengedhető. Halász kiemelte: 7 milliárd forintról van szó, ami szociális, kulturális, egészségügyi, környezetvédő egyesületeknek jár, és nem a szocialistáknak. „A legjobb az lenne, ha az MSZP-sek betartanák a törvényt, és a most rendelkezésre álló pénzeket kifizetnék, mert a kormány ezeket is visszatartja” – szögezte le az ellenzéki politikus, aki feltette a kérdést: „Mi készül itt, mire készülnek a szocialisták?”
Halász János hangsúlyozta: ki kell vizsgálni, mi történik a mostani jelöltállítási folyamat során, és azt is, hogy korábban előfordult-e ilyen eset. A fideszes politikus a Társadalmi Szervezetek Bizottsága Ellenőrző Albizottságának elnökeként vizsgálatot kezdeményez jövő keddre az ügyben. „Az ülésre elhívom Göncz Kingát, a szocialisták miniszterét, és várom a tájékoztatását, hogy a testületek előző választásakor történt-e már ilyen eset, és a mostani választás kapcsán mit kíván tenni: felfüggeszti-e a folyamatot, vagy kivizsgálja azt” – nyilatkozta az MNO-nak Halász János, aki bízik benne, hogy a tárcavezető elhatárolódik az esettől.
Ahogy arról beszámoltunk, az MSZP szervezési igazgatója, Végvári Imre körlevélben szólította fel a helyi MSZP-szervezeteket és a megyei központokat, hogy minél több, hozzájuk közel állót jutassanak be az NCA majdani testületeibe. „Nagyon fontos, hogy minden erőnkkel részt vegyünk a jelöltállítási folyamatban, a hozzánk közelálló, baloldali civil szervezetek regisztrálásában, tekintettel arra, hogy a megválasztott elektorok mandátuma 3 évre fog szólni, így az elkövetkező időszak forráselosztásában döntő szerepük lesz” – áll a körlevélben, mely tartalmazza azt is, hogy a Sikeres Magyarországért Mozgalom helyi erőitől is a folyamat elősegítését kérték.
Nyakó István, az MSZP szóvivője az Index megkeresésére nem cáfolta a körlevelet, és természetesnek nevezte, hogy pártjának a civilekkel is van kapcsolata. A szóvivő szerint nem újdonság és nem meglepő, hogy vannak olyan civil szervezetek, amelyek a baloldallal szimpatizálnak. | „Az MSZP közel akar férkőzni a civilek pénzeihez” | Az MSZP közel akar férkőzni a civileknek járó milliárdokhoz, amiket maguk között osztanának el a szocialisták – jelentette ki Halász János arról, hogy az MSZP hozzá közel álló szervezeteket juttatna a Nemzeti Civil Alapprogram pénzosztosztó testületeibe. A Fidesz politikusa vizsgálatot kezd az ügyben, mely során várja Göncz Kinga miniszter állásfoglalását is. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/09/az-mszp-kozel-akar-ferkozni-a-civilek-penzeihez | 2005-09-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nyolc, a magyar uniós elnökséghez kapcsolódó rendezvény vendéglátó-szolgáltatásának lebonyolítására kapott megbízást a Lázár és Fiai Kft. A külügy honlapjára a napokban felkerült szerződésben keretösszeg nincs megjelölve, a társaság a már lebonyolított események után, a fogyasztás alapján számláz a minisztérium felé.
A szolgáltatást a minisztérium hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzés alapján rendelte meg. A Közbeszerzési Törvény (kbt) szerint erre többek között akkor van lehetőség, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes teljesíteni.
Darázs György, a Lázár-lovaspark igazgatója a Népszabadságnak elmondta: a nyolc eseményre kötött megbízás egy keretszerződés, ebből jelenleg hat esemény az, ami biztosnak mondható, az eddigi jelzések szerint ötven és háromszáz fő közötti részvevőre számítanak.
Korábban nyílt közbeszerzésben választotta ki a külügyi tárca a helyszínt – vélhetőleg azért, mivel a gödöllői EU-elnökségi központtól néhány kilométerre van Domonyvölgy - a mostani szerződés pedig az ezekhez a rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátó szolgáltatást foglalja magában. Darázs György elmondta: a külügyi tárcával az elmúlt tíz évben számtalan rendezvényt bonyolítottak már le.
Nem ez volt az első, a magyar uniós elnökséghez kapcsolódó catering megbízás. A Külügyminisztérium március közepén hirdetett eredményt EU-rendezvénykre kiírt közbeszerzésen. Ezen négy cég, a Gasztronómia Klub Étterem Kft., a Bonus Party Service Kft., a Protokoll Event Rendezvényszervező Kft., illetve a Debreceni Gyógyfürdő Kft. kapott összesen 755 millió forintos megrendelést. A társaságok összesen 250 rendezvényt szolgálnak ki. A 755 millió forint csak keretösszeg, a tényleges teljesítés - a fogyasztástól függően - ennél lényegesen alacsonyabb is lehet. | Gazdaság: Külügyi megbízás a CBA-s Lázáréknak | A Schmitt Pál köztársasági elnök borát kínáló CBA résztulajdonosai, a Lázár fivérek domonyvölgyi lovasparkjában is lesznek a magyar uniós elnökséghez kapcsolódó rendezvények. Az esemény lebonyolítására nem írt ki nyílt pályázatot a Külügyminisztérium. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/catering-kozmegrendelest_kaptak_lazarek-1071031 | 2011-05-16 15:29:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Többek véleménye: a főigazgatói pályázatot a dalszínház miniszteri biztosára, Vass Lajosra írták ki. Bizonyítéknak vélték, hogy a feltételek között nem szerepelt a nyelvtudás. Vass Lajos - állítólag - a világhírű karmesterrel, Fischer Ádámmal közösen pályázott. A főrendező Kovalik Balázs lenne. Úgy tudjuk, a korábbi pályázók közül a Theater Trier zeneigazgatója, Dénes István karmester adta be elképzelését. A három főigazgatói koncepció jogászoktól vagy közgazdászoktól érkezett, ezt egyébként engedi a kiírás.
A pályázatokat javaslattevő grémium véleményezi - 30 napon belül. Tagjai: az Operaházból a közalkalmazotti bizottság és a szakszervezet elnökei, Rácz István és Rotter Oszkár, valamint a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékének vezetője, Kovács Sándor, az Antenna Hungaria Zrt. vezérigazgatója, László Géza és Schneider Márta szakállamtitkár. A végső szó Hiller István miniszteré.
Vass Lajos | Archívum: Vass Lajosra írták ki az Operaház főigazgatói pályázatát? | Tegnap éjfélig kellett beadni a pályázatokat az Operaház főigazgatói és fő-zeneigazgatói posztjára. A beérkezett dolgozatokból három a főigazgatói posztra szól, egy a fő-zeneigazgatóira és van egy közös jelentkezés is - derül ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményéből. Neveket nem említ a tárca. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-446075-253650 | 2007-05-11 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Csúcsra értünk, legalábbis az áram ára nálunk a legmagasabb egész Európában. A hiány akkora, hogy hétfőn a vésztartaléknak számító olaj-gázolaj tüzelésű áramtermelőket is bekapcsoltatták.
"Magyarországon az elmúlt időszakban minden hónapban nyár óta előfordult, hogy Európa-rekorder, vagy majdnem rekorder árak alakulnak ki" - mondta a Reggeli gyors szerdai adásában Miklós László mérnök-közgazdász, energetikai szakértő. Az MVM felügyelő-bizottságának egykori elnöke hozzátette, nyáron volt olyan is, amikor 1000 euróba került 1 megawattóra (MWh) áram.
Azt is elmondta, hogy a keddi árhoz képest a szerdai magasabb, 4-500 euró lesz megawarttóránként, ezt követően pedig ennél is drágább.
"Ennek ugyanaz az oka, mint a kórházi hűtők [klíma] hiányának, a vasút vagy a vízhálózat lerobbanásának: az orbáni gazdaságpolitika. Ez nem atomfizika, az energiaipari szakemberek évek óta hangoztatják, hogy erőművet kellene építeni, mert a térségben erőművi kapacitáshiány lesz. Ez be is következett. Be is kellett indítani azokat a tartalék gázturbinás erőműveket, amiket csak a vészhelyzet elkerülése érdekében kell és szoktak bevetni. Tehát kifejezetten kormányzati mulasztásról van szó" - jelentette ki.
Arra a felvetésre, hogy Paks II. ezt megoldhatja, Miklós megjegyezte, hogy azt a '20-as évek végére ígérték, és jelenleg úgy tűnik, hogy a '30-as évek végéig sem lesz kész.
"Most üt vissza az, hogy a kormányzat mást tekintett prioritásnak az elmúlt évtizedben, mint az alapvető infrastruktúra megfelelő állapotban tartását."
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi fotó: Nicholas Githiri / Pexels | "Kormányzati mulasztás miatt drága az áram Magyarországon" | A rekord áramáraknak ugyanaz az oka, mint a kórházakban a klíma hiányának, a vasút vagy a vízhálózat lerobbanásának: az orbáni gazdaságpolitika – mondta Miklós László, az MVM felügyelő-bizottságának egykori elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/kormanyzati-mulasztas-miatt-draga-az-aram-magyarorszagon-148183 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Így került a NAV revizorainak látókörébe az a csalárd cég is, amely új tulajdonosával kiemelkedő forgalmat bonyolított, éppen csak az eladások nem jelentek meg bevallásaiban. A NAV több szakterülete összehangolt akcióban járt az ügy végére, és az áru lefoglalásával biztosították, hogy ne érje kár a költségvetést - adta ki sajtóközleményét a NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága.
Egy korábban évekig átlagosan működő, a tulajdonosváltás után azonban újjáéledő vállalkozás lett gyanús a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőreinek. Az új tulajdonossal a cég kiugróan magas forgalomnövekedést produkált, több százmillió forint értékű árut importált az unión kívülről.
Az áfabevallás és az Online Számla rendszer adatai szerint azonban a vállalkozásnak a behozott termékekből egyáltalán nem származott árbevétele. Úgy tűnt, nem számlázták tovább az árut, de a cég a szállítmányokat nem is raktározta.
A NAV ellenőrzésbe kezdett, és arra is felkészült, hogy a megállapítandó, valószínűleg jelentős összegű áfahiány behajtása is veszélyben van. Ezért ideiglenes biztosítási intézkedéssel előkészítették az áruk egy részének lefoglalását.
Az ellenőrzéssel megállapított több mint 47 millió forintnyi kötelezettség megfizetésének biztosítására a NAV-szervek egy konténernyi, csaknem 20 ezer dobozt kitevő árut foglaltak le. Ugyanakkor a cég bankszámláinak zárolása is eredményes volt, így a költségvetést ért kár szinte teljes egészében megtérült. | Ez az alvó cég nagyon is ébren volt, mint akik elkapták őket | A NAV kockázatelemzése hangsúlyozottan fókuszál a tulajdonosváltó cégekre, de kiemelt figyelemre számíthatnak az úgynevezett alvó cégek is, melyeknél hirtelen megnő a forgalom. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/ez-az-alvo-ceg-nagyon-is-ebren-volt-mint-akik-elkaptak-oket | null | true | null | null | BOON |
Szegeden hasonló konstrukcióban készül együttműködésre a szocialista irányítású önkormányzat Leisztinger Tamás nagyvállalkozó egyik érdekeltségével, mint ahogyan azt a XI. kerület tette Budapesten, szintén Leisztingerékkel együttEgységesen szavazott az MDF-frakció Lágymányos ügyében, amikor Leisztinger nagyvállalkozó ajánlatáról volt szó. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF eladta a Kopaszi-gátat. A Fidesz szerint áron alulA Leisztinger-féle lágymányosi beruházás mellett a kamaraerdei és a madárhegyi projekteket is vizsgálná a FideszAz olcsón bekebelezett Kopaszi-gát titokban gazdát cserélt, három portugál cég vásárolta be magát a lágymányosi gyepre. Az önkormányzat már partvonalon kívül, Leisztinger Tamás érdekeltségei viszont milliárdokkal gazdagodtakCikkünk után immár hivatalosan is feliratok hirdetik, hogy portugál beruházók jelentek meg a Lágymányosi-öbölben. Leisztinger Tamás cégei ugyanis feladták többségi részesedésüket az újbudai öbölfejlesztésbenA Fidesz szerint Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármestert terheli a felelősség azért, mert az újszegedi fürdőberuházás előtt - amelyben Leisztinger Tamás nagyvállalkozó lenne a szegedi önkormányzat partnere - rosszul becsültette fel a termálkutak értékét. A Délmagyarország című lap szerint az ellenzék egymilliárd forintos tévedéssel vádolja az alpolgármestertTúlzás az egymilliárd?Szentgyörgyi szerint túlzás az egymilliárd, és az értékbecslőkre hivatkozva 88 millióról beszél, ennyi a "korrekt értéke" a gépészeti berendezéseknek és a termálkutaknakA KDNP-s Balogh László szerint a hatmilliárdos beruházásban az önkormányzat túl kevésre értékeltette a saját vagyonát, szerinte az nem egy-, hanem kétmilliárdot ér ugyanisKözös cég LeisztingerékkelA Leisztinger érdekeltségével, a Hunguest Hotels Zrt.-vel közös cégbe így ezen az értéken kéne bevinni az önkormányzati vagyont az ellenzék szerint. Szeged új fürdőkomplexumot alakítana ki a Forrás Szálló mellett, az úgynevezett Gomba helyén - írja a DélmagyarországVita van arról is, hogy a termálkutakat vagy a gépészeti berendezéseket adnák át az új, közös cégnek. Az ellenzéki Balogh azt állítja, hogy a kutak is a Hunguesthez kerülnének. Szentgyörgyi viszont azt mondja, hogy csak a gépészeti berendezések kerülnének az új céghez, a kutak tulajdonát nem is kérte a Hunguest, és csak használati jogot kapna a közös vállalkozás a termálforrásokra, amelyek értéke mindössze 88 millió forintLemondatnák SzentgyörgyitA Fidesz városi elnöke, Gyimesi László viszont hétfőn Szentgyörgyi lemondását követelte, pontosabban az alpolgármester leváltását kérte számon a szocialista polgármesteren, Botka Lászlón. Gyimesi szerint is egymilliárdos hiba csúszott a számításokba, és ezért a közgyűlési előterjesztést jegyző alpolgármestert terheli a felelősségA Fidesz szegedi honlapjáról kiderül az is, hogy a nagyobbik ellenzéki párt miért ellenzi különösen a beruházást: az önkormányzat ugyanis 1,2 milliárdos apporttal szállna be a közös cégbe, Leisztingerék pedig 260 millióvalKésőbb azonban a vállalkozónak lehetősége lenne az önkormányzat 80 százalékos részesedésének megvásárlására, méghozzá 1,3 milliárdos értéken, vagyis az önkormányzat nem nyerne szinte semmit a közös projektenLeisztinger ÚjbudánLeisztinger Tamás nagyvállalkozónak nem ez lenne az első közös üzlete szocialista vezetésű önkormányzattal. Budapest XI. kerületében a vállalkozó érdekeltségei a Lágymányosi-öbölben kezdtek ingatlanfejlesztésbe. Itt is az önkormányzat apportálta az öblöt (a vízfelületet és a partot) a közös vállalkozásba, amelyben nemrégiben áttételesen egy portugál építőipari csoport, a Mota-Engil szerzett irányítástA közös vállalkozásba Újbudán Leisztinger építési telkeket vitt be, miközben az önkormányzat részesedése 2004 óta fokozatosan 1 százalékra csökkent a vállalkozásban, az Öböl XI. Kft.-ben. Az Öböl XI. 99 százalékát birtokló Öböl Invest cégben ma már Leisztingeréknek csak 25 százaléka van, a portugálok 75 százalékkal részesednek a holdingvállalkozásból. | A Fidesz lemondatná a szegedi alpolgármestert | A Fidesz lemondatná a szegedi alpolgármestert | null | 1 | https://index.hu/belfold/szegalp27272/ | 2007-09-18 00:00:00 | true | null | null | Index |
Erk községben követett el sorozatos lopásokat a tavalyi évben két huszonéves helyi lakos, akikkel szemben ezért a Hevesi Járási Ügyészség nemrégiben vádat emelt - tudatta dr. Konkoly Thege László, sajtószóvivő ügyész. A sorozat tavasszal kezdődött azzal, hogy a két fiatal egyike a kerítésen át bemászott egy lakatlan ház udvarára, ahonnan az utcán várakozó társának kiadogatott egy műanyag kutyát, egy műanyag gólyát, egy lampiont, kilenc szolár lámpát, valamint egy napelemes, váltakozó fényű műanyag virágot. Ezek a dolgok azóta sem kerültek elő.
Nyáron a vádlottak egyike többször meglátogatta a helyi temetőt, ahová nem kegyeleti okokból ment el, hanem azért, hogy onnan a sírokról szolár lámpákat lopjon, melyeket később értékesített. Ősszel a két terhelt több házba is betört. Az egyikből a fiatalabb egy fagyasztó motorral, valamint két csapteleppel együtt elvitte az ágyat, két másikból zsaluzó deszkát, illetve akkumulátort lopott, az idősebb elkövető pedig egy további helyszínről eltulajdonított egy üres gázpalackot.
A járási ügyészség mindezek kapcsán többrendbeli lopással vádolja a fiatalokat. A vádhatóság a vádiratban arra tett mértékes indítványt, hogy beismerésük esetén a járásbíróság az egyikükkel szemben 90 nap elzárást szabjon ki, míg a másikukat ítélje egy évi, végrehajtásában két évre felfüggesztett börtönbüntetésre.
(Főoldali képünk illusztráció, forrás: Shutterstock) | Sorozatos lopások Hevesen | A járási ügyészség mindezek kapcsán többrendbeli lopással vádolja a fiatalokat. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/ket-huszoneves-hevesi-lopkodott-hazakbol-es-temetobol | null | true | null | null | HEOL |
Mostani formájában nem hagyná jóvá az Európai Bizottság a magyar kormány helyreállítási alapra benyújtott tervezetét, írja uniós hivatalnokokra és diplomatákra hivatkozva a Politico. A lap szerint bár a Bizottságnak hétfőig kellene igent mondania a magyar tervekre, a brüsszeli vezetés szerint nem elegendőek a tervben megfogalmazott korrupcióellenes intézkedések.
Még május közepén nyújtotta be a magyar kormány az igényét 7,2 milliárd euró (átszámítva 2567 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatásra a helyreállítási tervből. Ahogy arról írtunk korábban, ennek jelentős részét az egészségügyi rendszer és a környezetbarát közlekedés fejlesztésére, valamint az oktatási rendszerre fordítanák. A pályáztatást megalapozó, a rendszer alapelveit tartalmazó tervet jövő hétfőre kellene jóváhagynia a Bizottságnak, hogy utána elkezdődhessen a pályázatok kiírása, majd a támogatások kifizetése – azonban a Politico értesülései szerint ez csúszni fog.
A lap ugyanis arról ír, hogy a brüsszeli döntéshozók nem látják megfelelőnek a Magyarország felé kiszabott országspecifikus ajánlások érvényesülését a tervben. A kormányoknak ugyanis figyelembe kell venniük a tervek kidolgozásánál az évről évre készülő országértékelésekben megfogalmazott bírálatokat és javaslatokat –
Magyarország esetén pedig rendre szerepel az, hogy a kormánynak meg kellene erősítenie a korrupcióellenes fellépését, biztosítania kell a közérdekű információkhoz való hozzáférést és a bírói függetlenséget is.
Ezeket említette szerdai sajtótájékoztatóján Paolo Gentiloni gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos is. Igaz, Gentiloni hozzátette, továbbra is tárgyalnak ezekről a magyar kormánnyal, hogy sikerüljön közös álláspontra jutni a terv ügyében.
Korábban az elfogadási folyamat felfüggesztéséről számolt be több hírügynökség, köztük a német dpa is, ahogyan Dacian Ciolos liberális EP-képviselő is erről twittelt egyet szerdán reggel. Megkerestük ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság magyarországi képviseletét, akik azt válaszolták a Telexnek, hogy továbbra is tárgyalnak a magyar kormánnyal a tervről.
„A Bizottság folytatja a magyar helyreállítási és rugalmassági terv alapos értékelését az RRF-rendeletben meghatározott 11 kritérium alapján. Ugyanezek a kritériumok valamennyi tagállamra vonatkoznak. A 11 kritérium különösen annak értékelését írja elő, hogy az intézkedések foglalkoznak-e az országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott kihívásokkal, valamint hogy a tervek megfelelő ellenőrzési és auditálási mechanizmust biztosítanak-e. Mivel a részletes értékelés folyamatban van, nem adunk előzetes értékelést”
– idézte a Bizottság képviselete Marta Wieczorek, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi ügyekért felelős szóvivőjének szavait a Telexnek adott válaszában. A Politico forrásai szerint a labda most Budapest térfelén pattog, hogy változtasson a terven a Bizottság kéréseinek megfelelően.
Hova jut az uniós adófizetők pénze?
Az EUrológus szerdai cikke szerint volna is mit bőven változtatni a magyar helyreállítási terven: négy EP-képviselő, köztük a momentumos Cseh Katalin és a magyar ügyekben igen aktív német zöldpárti Daniel Freund megbízásából ugyanis 17 oldalon keresztül elemezték azt különböző jogászok, hogy mi a baj a Budapest által beadott tervekkel.
„A Bizottságnak már csak borítékba kell tennie a levelet, és elküldenie Orbán Viktornak” – mondta a 17 oldalas elemzést bemutató sajtótájékoztatón Freund. Három fő témát emeltek ki az esszében:
Egyrészt az uniós források felhasználásának átláthatatlanságát – a dokumentum szerint ugyanis a szükséghelyzeti intézkedéseknek, és ezek folyamatos meghosszabbításainak köszönhetően a kormány figyelmen kívül hagyhatja a közbeszerzésekről szóló szabályozást, és így homályban tarthatják a kormányzati költekezéseket.
Másrészt az ügyészi fellépés hiányát, ami azért súlyos probléma az esszé írói szerint, mert „a magas szintű korrupció ellen gyakorlatilag nem lép fel a magyar állam”. Az ügyészség ugyanis az utóbbi években nem vonta felelősségre azokat, akik magas rangú kormánytagokhoz kötődtek – például az OLAF nyomozása ellenére sem érte retorzió az Elios-ügy miatt Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt.
Harmadrészt pedig kiemelték az uniós jognak érvényt szerző független bíróságok garanciájának hiányát. A kormány ugyanis a szerzők szerint lényegében garantálja a politikai ellenőrzést a bíróságok felett az Országos Bírói Hivatalon keresztül – az utóbbi időben pedig egyre inkább megkérdőjeleződött a magyar jogban az uniós jog elsőbbsége.
A jogi szakértők által elkészített dokumentum – amit az EP-képviselők egyfajta felszólító levélnek szánnak a magyar kormány felé – alaposan hivatkozott példákkal
arra a következtetésre jut, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az új, 2021-2027-es uniós költségvetés forrásai nem oda jutnak majd Magyarországon, ahová azt az uniós adófizetők szánták.
Éppen ezért szerintük el kell indítani a lehető leghamarabb a jogállamisági mechanizmus eljárását Magyarország ellen – és ezzel együtt fel kell függeszteni az uniós kifizetéseket mindaddig, amíg a kormány helyre nem állítja a jogállamiságot. | Nem eléggé korrupcióellenes a helyreállítási alap magyar terve, kérdéses, hogy elfogadja-e az EU | A Politico forrásai szerint a mostani formájában nem hagynák jóvá a magyar kormány terveit a 2567 milliárd forintnyi pénzügyi támogatásra. | null | 1 | https://telex.hu/kulfold/2021/07/07/europai-bizottsag-magyar-kormany-helyreallitasi-alap-felfuggesztes-eu | 2021-07-07 16:04:00 | true | null | null | Telex |
Kérdéses, hogy valóban elég-e 30 millió forint egy webshop indítására, már ami Vogel Evelin követelését illeti, hiszen a napokban kiszivárgott hangfelvétel szerint a havi apanázs helyett azért akarta egy összegben kizsarolni ezt az összeget Magyar Pétertől, mert havi párszázezer forint "az semmi a mai világba".
A politikus volt barátnője egy közelebbről meg nem nevezett online áruházat akart volna indítani ebből a pénzből, ezért adta magát, hogy megnézzük, korábban milyen érdekeltségei voltak Vogelnek.
Az Opten céginformációs adatbázis szerint Vogel Evelinnek jelenleg nincs tulajdonrésze semmilyen vállalatban, az elmúlt években viszont háromban is feltűnt, ebből egyet 2016-ban felszámoltak. Ez a cég a New Target Trade Export Kft., amelyet 2008-ban alapított Vogel feltételezhető édesanyja, Vogel Mária Judit néhány magánszeméllyel közösen (Vogel Evelin édesanyjának leánykori neve Sájer Mária Judit). Vogel Evelin ebben a cégben mindössze néhány hónapig, 2012 februárjától októberéig volt tulajdonos.
Vogel Mária Juditnak a cégadatbázis tanúsága szerint nem volt szerencséje a cégalapításokkal, ugyanis összesen három céghez köthető tulajdonosként, illetve egyhez vezető tisztségviselőként, de mind a négy vállalat felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll vagy állt.
A "vegyestermékkörű nagykereskedelem" főtevékenységet végző New Trade ellen 2014-ben kezdeményeztek először végrehajtást: a sort a NAV (akkor még APEH) adóhátralék-kezelési osztálya indította, majd egy vállalat is elindította a maga folyamatát nem egészen egy hónappal később. A rákövetkező hónapban, júliusban pedig már a bíróság ki is jelölte az Absolut Reorg felszámolócéget az eljárás lefolytatására a vállalat fizetésképtelensége miatt. A New Trade végül 2016-ban szűnt meg.
Nyereség volt, osztalék nem
Vogel Evelin később szerencsét próbált a 2014-ben alapított, bátonyterenyei Remion Design nevű, formatervezéssel foglalkozó cégben is, ebbe az alapítás után fél évvel szállt be, és egészen 2021 januárjáig tulajdonos is maradt, és még a kiszállása napján egy másik magánszemély szállt be a cégbe. Vogel Evelinnek itt sem volt szerencséje: a jellemzően néhány tízmillió forintos bevétel mellett a néhány százezertől a 10 millió forintig terjedő nyereséget elérő vállalat egészen 2021-ig semmilyen osztalékot nem fizetett, kiszállása után viszont a tulajdonosok szinte minden évben vettek fel osztalékot a nyereség és az eredménytartalék terhére. A vállalat jelenleg is működik, aktív honlappal is rendelkezik.
Vogel Evelin legfrissebb céges élménye a 2023 áprilisában alapított Cosy Living Kft, amelyből idén áprilisban szállt ki - helytállónak tűnik tehát a hangfelvételen is elhangzó áldozathozatal, azaz hogy mindent eldobott azért, hogy Magyar Péter oldalán járja az országot és megjelenjen a Tisza Párt tüntetésein.
A Cosy Living szlogenje a honlap szerint "Otthon, amit nők terveznek", a cég pedig egy építőipari projektcég, ami a lakásokon túl irodák berendezését, belsőépítészeti kialakítását is vállalja. A honlapon más helyen pedig azt lehet olvasni: "Mi vagyunk az otthonok plasztikai sebészei", az egyik belsőépítész csapattag pedig a bemutatkozásában úgy hivatkozik magára, mint "a cosy látványtervek lelke, az otthonplasztika avatott ráncfelvarrója", sőt, még #otthonplasztika hashtaget is létrehoztak, hogy ezt az áthallást a végletekig felerősítsék.
A vállalatban Vogel Evelin mellett a kezdetek óta tulajdonostárs két öccse is, Vogel Soma és Vogel Simon Benedek is, illetve egy negyedik magánszemély, Vogel Evelin kiszállása óta hárman egyenlő arányban osztoznak a vállalat tulajdonán. A Cosy Living 2023-ban 53 millió forintos bevételre 6,6 millió forint eredményt ért el, osztalékot nem fizetett. | Vállalkozás: Az otthonplasztikától a formatervezésen át a nagykereskedelemig - megnéztük, milyen cégekben volt érdekeltsége Vogel Evelinnek | A Magyar Péter barátnőjeként megismert, majd zsarolójává avanzsált Vogel három cégben is tulajdonos volt az elmúlt évek során, jelenleg azonban nincs a nevén semmi. A lakberendezési cégben az öccsei vették át a stafétát, az édesanyja által alapított, végül a bíróság által felszámolt kereskedőcégben hat hónapig volt tulajdonos. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/kkv/20241113_Noi-lakberendezoi-cegben-is-erdekelt-volt-Vogel-Evelin | null | true | null | null | HVG |
Milyen közjogi felhatalmazás alapján fogott hozzá a honvédség a drótakadály építéséhez a szerb határon? Ki és mikor jogosította fel arra, hogy a négyméteres kerítés helyett, illetve mellett gyors telepítésű drótakadályt is létesítsen? – faggatta írásbeli választ igénylő kérdésében még augusztus végén Hende Csaba akkori honvédelmi minisztert Harangozó Tamás. Az MSZP frakcióvezető-helyettese emlékeztetett arra, hogy a kormány június 17-i határozatában egy négy méter magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítésének előkészítését rendelte el a körülbelül 175 kilométer hosszúságú szerb határszakaszon. Mást nem.
Egymással nehezen összeférő elemek a képen. Összeillesztésük jogi háttere még hiányos
A kerítés kivitelezésére négy terv készült. Lázár János miniszter jelentette be, hogy a lehetséges megoldások közül a fémoszlopokra rögzített, a földbe másfél méter mélyre préselt, a talajszinttől három és fél méterre kimagasló kerítést választották, amelynek tetején egy csaknem félméteres átmérőjű úgynevezett NATO-drótot terveztek.
Ezzel szemben eleinte egy a földből alig másfél méterre kiemelkedő, viszont pengékkel teleszórt gyors telepítésű drótakadály építése kezdődött el. Az úgynevezett gyoda azonban, bár kellemetlenségeket okozott, nem jelentett nagyobb akadályt a menekülteknek. De legalább nevére vette a kormány. Lázár augusztus 12-én tartott sajtótájékoztatóján tett említést először a kettős határzár kiépítéséről. Ekkor hangzott el először hivatalos tájékoztatás arról, hogy a kormánydöntésben leírt kerítés elé drótakadályt építenek.
Harangozónak címzett válaszában a honvédelmi tárca számos hazai és nemzetközi jogszabályra hivatkozott, amely lehetővé teszi a kerítésépítést a zöldhatáron. A szocialista politikus azonban nem ezt vitatta.
A válaszból az nem derült ki egyértelműen, hogy a honvédség milyen jogi felhatalmazás alapján látott neki az építésnek úgy, hogy annak műszaki tartalma jelentősen eltér a kormánydöntésben szereplőtől.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) – immár az új tárcavezető, Simicskó István nevében válaszoló – illetékese azt írta: „Az ideiglenes határzár műszaki paramétereinek véglegesítésre a nemzetbiztonsági kabinet – a belügy- és a honvédelmi miniszter jelentésén alapuló – korlátozott terjesztésű, azaz minősített (titkos) döntésének megfelelően került sor."
M. László Ferenc: Vagyonokat költött az Orbán-kormány, csak eltaktikázta magát
Doros Judit: Már nem kér a Fideszből a volt képviselő
Szalai Anna: Már ürül a lakópark
Lencsés Károly: Jobban félnek egy pesti éjszakától, mint a menekültektől
Fekete Gy. Attila: Őssejt a Golgotán
Fazekas Erzsébet: Embercsempész lettem Magyarországon
További belföldi híreink: >>>
A nemzetbiztonsági kabinet azonban a kormány döntéseinek előkészítésére hivatott testület. Szükség szerint, de legalább kéthetente ülésezik a miniszterelnök vezetésével. Tagja a kormányfő, a belügy-, a külgazdasági és külügy-, a honvédelmi, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Döntési jogköre azonban nincs a kabinetnek. Azaz nem hozhat a kormány kompetenciájába tartozó határozatokat, vagyis jogszerűen nem változtathatta volna meg a kerítés kormánydöntésben meghatározott műszaki tartalmát sem.
Miután a HM fontosnak tartotta leszögezni, hogy a honvédség csak kivitelező, az építtető a rendőrség, ezért az MSZP-s képviselő újabb levelében már Pintér Sándort kérdezte: ki adott utasítást a kerítés műszaki paramétereinek a megváltoztatására, s a közjogi felhatalmazás nélküli építésért ki vállalja a felelősséget? A belügyminiszternek harminc napja van a válaszadásra.
Menekültek a gyoda mögött. Pengés megoldás
Különösen alakult a szlovén határzár története is. Az oda csütörtökön telepített drótakadályt ugyanis péntekre elbontották. Az oldalra állított acél mobilkapuk mellett a fűben tekercsekben állt a lebontott gyoda ott, ahol két nappal korábban katonák dolgoztak a felállításán.
A Belügyminisztérium azt közölte, hogy a drótakadályt csak „kísérleti feladatként” húzták fel. A tárca közleménye szerint a félreértések elkerülése érdekében Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn határtalálkozón tisztázza Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszterrel a határellenőrzés és a járőrözés rendszerét. Orbán Viktor ugyanakkor pénteken Bécsben még arról beszélt: terepmunka zajlik a szlovén határon, ahová mobil határvédelmi eszközöket helyeznek el.
A természetvédelmi szabályokat sem tartották be
A belügyminiszter elismerte: a déli határkerítés építésénél nem tartották be a környezet- és természetvédelmi jogszabályokat. A kerítésépítés a hatályos jogszabályok szerint nem építésiengedély-köteles tevékenység, ezért az építési hatóság engedélyét nem kellett beszerezni – válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter a Párbeszéd Magyarországért képviselőjének, Szabó Tímeának. Ez azonban nem igaz: telekhatáron bárki engedély nélkül építhet kerítést, más esetekben azonban szükség van a település jegyzőjétől beszerezhető engedélyre.
Pintér következő állítása, hogy környezeti hatásvizsgálat azért nem készült, mert az ország nemzetbiztonsági érdekei nem rendelhetők alá ilyen szempontoknak. Lapunk által megkérdezett nemzetközi jogászok szerint ez az indoklás sem helytálló, amit alátámaszt: ha a nemzetbiztonsági érdek eleve felülírná a környezetvédelmet, akkor már régóta állna a NATO-radar a Zengőn. Ráadásul ilyen különbségtétel az alaptörvényből sem vezethető le.
A kormány is érzékelhette, hogy tilosban jár, mert a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő törvénymódosításokat azzal kezdte, hogy az említett összes építési, illetve környezet- és természetvédelmi jogszabály alól felmentést adott saját magának. Csakhogy ez a jogszabály több mint egy hónappal a határzár építésének megkezdése után lépett hatályba. A Védegylet nevű környezetvédő szervezet már korábban tudatta, hogy feljelenti a felelős kormánytagokat az engedély nélküli építkezésért. Mivel a jogszabályban előírt engedélyek az építés kezdetekor hiányoztak, a szervezet álláspontja szerint a bíróság sem tehet mást, mint hogy az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a beruházót, ahogyan ezt például egy magánépíttető esetében tenné. (Hargitai Miklós) | Törvénytelenül építették az Orbán-kormány kerítését | Elismerte a Honvédelmi Minisztérium, hogy a kormány felhatalmazása nélkül, azaz törvénytelenül épített dupla kerítést a magyar–szerb határra, jelentősen megnövelve ezzel az ideiglenes határzár kivitelezésének költségét. A szlovén határon a hét végén ugyancsak különös kerítésépítés zajlott. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/torvenytelenul-epitettek-az-orban-kormany-keriteset-1565795 | 2015-09-28 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Szintén egyhangú voksolással született döntés egy tetőn elhelyezendő hófogóról. A határozat hátterében az áll, hogy az elmúlt esztendőben a Kernstok Károly Általános Iskola központi, Padányi téri épülete étkezőjének bejárata feletti előtetőjére lezúduló olvadt hó a szerkezetet, azt szétrombolva, kiszakította a falból. Új szerkezet kialakításával az előtetőt pótolták.
Jelzett gondként merült fel, hogy az előtetőn nincs hófogó, ez veszélyeket rejt. Az épület az esztergomi tankerületi központtal fennálló szerződés alapján vagyonkezelésbe van adva, de saját tulajdonában az önkormányzat végezhet itt beruházást. Jogi fordulat, hogy a beruházás értékét át kell adni az illetékes tankerületnek, hogy ott értéknövelő beruházásként tudják aktiválni. A legkedvezőbb árajánlat egy vállalkozástól érkezett. A kft. egy kétsoros, összesen hatvanöt méter hosszú hófogó felszerelését bruttó 948 ezer forintért vállalta. A munka árának költségét a város idei költségvetési rendeletéből átcsoportosítással tudja fedezni az önkormányzat.
Nem volt ellenvélemény azon határozattal szemben sem, hogy a városi önkormányzat bruttó tizenegymillió forinttal járul hozzá a 10. számú főút és az Eternit városrészi Óvoda utca kereszteződésének közelében lévő, nagyon leromlott állapotú Rábl-patak feletti, már-már legendás csőhíd felújításához. | Körzetek, hófogó, csőhíd is napirenden | Legutóbbi ülésén a nyergesi önkormányzati képviselő-testület egyhangú szavazással döntött úgy, hogy támogatja, kezdeményezi a város két fogorvosi, három felnőtt háziorvosi és két gyermekorvosi körzeteihez tartozó ellátási területek módosítását. A változtatást utcanevek változása, illetve új utcák létrejötte indokolja. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/korzetek-hofogo-csohid-is-napirenden | null | true | null | null | KEMMA |
A Gazdasági Versenyhivatal 2011. március 22-én indított versenyfelügyeleti eljárást az Axel Springer-Magyarország Kft., az Inform Média Kft., a Lapcom Lapkiadó és Nyomdaipari Kft., valamint a Pannon Lapok Társasága Kft. ellen gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt, amelynek keretében most előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott az Axel Springer-Magyarország Kft-nél és az Inform Média Kft-nél - adta hírül a GVH.
A GVH rendelkezésére álló információk szerint az említett vállalkozások (illetve azok jogelődjei) között a 2000. év során létrejött, vasárnapi lapokkal kapcsolatban kölcsönösen megegyeztek a versenytilalomról, illetve az árakról.
Ennek értelmében a felek kölcsönösen nem támadják meg egymás megyei és regionális piacait, mely kölcsönös versenytilalom nem csak a vasárnapi lapokra vonatkozik, hanem bármilyen nyomtatott lapra, és kiterjed a helyi elektronikus médiára is. Feltételezhető továbbá, hogy a fent felsorolt vállalkozások egyeztetéseket folytattak az árus lapárakra és a hirdetési árakra vonatkozóan is.
A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A törvény szerint ezen eljárások lefolytatására biztosított időtartam 6 hónap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal szintén 6 hónappal meghosszabbítható. | Gazdaság: Kartellgyanú a lapkiadóknál | A GVH szerint az Axel Springer és még három másik lapkiadót azzal gyanúsít, hogy felosztották egymás között a piacot és egyeztették az áraikat. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/kartellgyanu_a_lapkiadoknal-1214461 | 2011-09-23 16:20:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2008.03.22. 05:00
Noha a nyomozati cselekmények sora lezárult, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem kívánja nyilvánosságra hozni a Zuschlag-ügyben tett tanúvallomását. Ez derül ki abból a válaszból, amelyet a Kormányszóvivői Iroda adott érdeklődésünkre. Az írásbeli közlés sejteni engedi, hogy a kormányzati és más szocialista közszereplők vallomása a bírósági ügyszakban, az eljárás folyamán megismerhető lesz. Zuschlag János és 15 társa ellen várhatóan májusban emel vádat az ügyészség.
Tavaly október elején a Kormányszóvivői Iroda közleménye még azt tudatta a nyilvánossággal, hogy mihelyt a nyomozás lezárul, megismerhető lesz Gyurcsány Ferenc ügyészségi vallomása. A miniszterelnök – mint emlékezetes – szeptember 26-án, az éj leple alatt, titokban kereste fel Kecskeméten a Zuschlag-ügyben nyomozó Bács-Kiskun Megyei Főügyészséget. A szóvivő a vallomástétel után azt az álláspontját fejtette ki, hogy a tanúvallomás nyilvánosságra hozatala sérthetné a nyomozás érdekeit. Hozzátette: akik a nyilvánosság mellett érvelnek, voltaképpen kabátlopási ügybe szeretnék keverni Gyurcsány Ferencet.
A Zuschlag János és társai ellen különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett csalás miatt indított eljárásban az ügyészség tanúként hallgatta meg Szilvásy György titokminisztert, Újhelyi István és Arató Gergely államtitkárokat, Mesterházy Attilát, az ifjúsági minisztérium egykori államtitkárát, valamint Baja Ferencet is. Miután a napokban a főügyészség a nyomozati cselekmények sorát lezárta, megkerestük a Kormányszóvivői Irodát: mikor hozzák nyilvánosságra a kormányzati politikusok vallomásait. Az iroda tegnap voltaképpen azt válaszolta, hogy ők maguk nem teszik közzé a vallomásokat, azok szövege majd – más ügyekhez hasonlóan – a bírósági eljárásban megismerhető lesz, a tárgyalás ugyanis nyilvános. Közölték: Gyurcsány Ferenc az igazság pártján áll. A válasz szövege a következő: „Amint a nyomozati szakasz lezárul és egy ügy bírósági szakaszba kerül, a vallomások a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válnak. Gyurcsány Ferenc álláspontja változatlan az ügyben: az a legfontosabb, hogy kiderüljön az igazság. A törvények mindenkire vonatkoznak, ahogy a tetteiért is mindenkinek vállalnia kell a felelősséget.”
Időközben vizsgálatot indított a Központi Nyomozó Főügyészség is. Az államtitoknak minősülő eljárásban azt ellenőrzik: valóban tudomást szerzett-e Zuschlag János arról, hogy az ellene folyó nyomozás időszakában titkosszolgálati eszközökkel is adatokat gyűjtött ügyében a hatóság.
A Gyurcsány vezette egykori ifjúsági minisztérium pályázati pénzeinek szervezett eltüntetése miatt indult csalás ügyében várhatóan májusban emel vádat az ügyészség. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 75 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni. Az ügynek 16 gyanúsítottja van, közülük Zuschlag mellett Katus Ferenc, az MSZP Bács-Kiskun megyei közgyűlési frakciójának volt tagja is előzetes letartóztatásban van, Lados Istvánt pedig a szegedi nyomozási bíró házi őrizetbe vette. | Még titkos Gyurcsány vallomása | Noha a nyomozati cselekmények sora lezárult, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem kívánja nyilvánosságra hozni a Zuschlag-ügyben tett tanúvallomását. Ez derül ki abból a válaszból, amelyet a Kormányszóvivői Iroda adott érdeklődésünkre. Az írásbeli közlés sejteni engedi, hogy a kormányzati és más szocialista közszereplők vallomása a bírósági ügyszakban, az eljárás folyamán megismerhető lesz. Zuschlag János és 15 társa ellen várhatóan májusban emel vádat az ügyészség. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/03/meg-titkos-gyurcsany-vallomasa-2 | 2008-03-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Jogerősen háromévi börtönre ítélte és ugyanennyi időre eltiltotta foglalkozásától a Győri Ítélőtábla Nagy Zoltán vezette tanácsa a Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt. felszámolóját, Kovács Pétert, ami a 69 éves felszámoló számára a pályája végét jelentheti.
Az ítélet múlt héten nyilvánossá lett indoklása szerint 2008 májusában a budaörsi Tesco kávézójában tíz civil ruhás nyomozó figyelte árgus szemekkel, ahogy a pénzcsapdába csalt Kovács Péter az asztal alatt átvette a nejlonzacskóba csomagolt ötmillió forint kenőpénzt. | Bűnügy: Tescóban bukott le a felszámoló, három évet kapott | Vesztegetésért letöltendő börtönbüntetést kapott két nagy, felszámolással foglalkozó cég munkatársa - írja legújabb számában a HVG. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20120418_felszamolo_lebukas | 2012-04-18 18:30:00 | true | null | null | HVG |
Múlt hét szerdán Szegeden mintegy 56 ezer háztartásban ment el az áram rövidebb-hosszabb időre. A szolgáltató MVM Démász aznap késő délutáni válasza szerint az önkormányzat megrendelésére egy külsős cég kerítésoszlopokat telepített a városban, és az egyik fúrásánál megsértettek két 10 kV-os kábelt, ez okozta a kimaradást.
Az MVM válasza nyomán kérdéseket küldtünk a szegedi önkormányzat felé is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan hol zajlottak ezek a kerítésépítési munkák és milyen projekt keretében. Arra is rákérdeztünk, hogy fizeti-e a kárt a kivitelező, illetve késnek-e az eset miatt a munkák.
Pénteki válaszukban annyit árultak el, hogy "kerítésépítés" alatt az út menti zöldterületeket védő pollerek telepítésére kell gondolni. Ezekkel a földbe helyezett karókkal az autók úton-útfélen parkolását akarja ugyanis megakadályozni a város. Ám a földben számos kábel fut,
az ominózus 10 kilovoltos pedig mindössze 30 centi mélyen volt a zölterület alatt, az önkormányzat szerint szabálytalanul.
A hivatalos közműtérkép szerint ugyanis a vezetéknek a burkolt úttest alatt kellett volna lennie, méghozzá az előírásnak megfelelően 80 centiméter mélységben, írták.
Mivel az önkormányzattal szerződésben álló kivitelező ezt nem tudhatta előre, hiszen ők is a közműtérkép alapján terveznek, nem számítottak arra, hogy a pollerek telepítésekor eltalálhatnak egy 10 kilovoltos villanyvezetéket. A történet folytatását már ismerjük, a baleset "olyan mértékű zárlatot okozott, hogy a Szeged-Észak alállomás védelmi működése volt szükséges" - az MVM szavaival élve, akik akkor azt is mondták, a szolgáltatást helyreállították. | Nem ott volt és nem olyan mélyen a vezeték: ezért ment el a fél városban az áram a múlt héten | Az önkormányzat által megbízott cég az út menti zöldterületeket védő pollereket telepítését végezte. Az ominózus 10 kilovoltos vezeték pedig máshol lett fektetve a hivatalos rajzokhoz képest, így akaratlanul is eltalálták. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-11-11/nem-ott-volt-es-nem-olyan-melyen-a-vezetek-ezert-ment-el-a-fel-varosban-az-aram-a-mult-heten/672e90fd47d3c002f880b83a | null | true | null | null | szegeder.hu |
2009.09.25. 09:15
Izraelben megkezdődött az Ehud Olmert volt kormányfő elleni per. A volt politikust csalással, adócsalással és okirat-hamisítással vádolják.
Az ügyészség szerint Olmert még miniszterelnöki megbízatása előtt, Jeruzsálem főpolgármestereként, illetve miniszterként törvénytelenül fogadott el adományokat egy amerikai támogatótól, és külföldi utazásai után többször is elszámoltatta a jegyek árát maga és családtagjai számára. Izrael történetében ez az első eset, hogy egy volt miniszterelnököt állítanak bíróság elé. | Adócsalás? Megkezdődött Olmert pere | Izraelben megkezdődött az Ehud Olmert volt kormányfő elleni per. A volt politikust csalással, adócsalással és okirat-hamisítással vádolják. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/09/Adocsalas-Megkezdodott-Olmert-pere | 2009-09-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Veszélyes és különösen jelentős mennyiségű hulladékra folytatólagosan elkövetett hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt 1 év időtartamú 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Békéscsabai Járásbíróság egy 30 éves büntetlen előéletű békéscsabai férfit, és szintén büntetlen előéletű, 50 éves, helyi édesapját. A páros az évek folyamán jelentős mennyiségű fémhulladékot, köztük akkumulátorokat vett át és értékesített anélkül, hogy erre hatósági engedéllyel rendelkezett volna.
A Békés Vármegyei Főügyészség en elmondták, a két férfi 2017 márciusától 2022 februárjáig a lakosságtól jelentős mennyiségű fémhulladékot, ezen belül veszélyes hulladéknak minősülő akkumulátort vett át, amit az állandó békéscsabai lakcímükön található ingatlan udvarán, és a annak garázsában tárolt. A férfiak a hulladékot rendszeresen elszállították, fémkereskedőknél értékesítették. A fiatalabbik összesen több mint 28 ezer kilogrammot - közte megközelítőleg 220 darab, 2.600 kilogramm súlyú akkumulátort - adott el, míg édesapja ugyanebben az időszakban összesen több mint 86 ezer kilónyi hulladékot vett át és értékesített. Utóbbiban megközelítőleg 2.800 kilogramm volt a veszélyes hulladéknak minősülő akkumulátor. | Apa-fia páros üzletelt akkumulátorokkal | Fémhulladékot, akkumulátorokat értékesített egy apa-fia páros engedély nélkül. Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte őket a bíróság. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/femhulladek-eladas-felfuggesztett | null | true | null | null | BEOL |
A széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés miatt valószínűleg nem a Széll Kálmán tervben szereplő július 1-től, hanem valamivel később lép hatályba az új közbeszerzésin törvény - mondta Gajdos Róbert a Közbeszerzések Tanácsa elnöke hétfőn, a Transparency International (TI) Magyarország sajtótájékoztatóján Budapesten.
A TI azért tartott tájékoztatót, hogy bemutassa annak a kutatásának a megállapításait, amelyekben a közbeszerzés intézményét, és a versenyt hátrányosan befolyásoló szabályokat elemezte.
Amennyiben az új törvényben a kormány hatáskörébe vonná a Közbeszerzések Tanácsát, akkor lehetősége nyílna arra, hogy a tanácson keresztül befolyásolja a Közbeszerzési Döntőbizottságot - emelte ki a kutatást vezető Tausz Péter.
A Beszerzési Vezetők Klubja megállapítása szerint pedig egy olyan új közbeszerzési törvénnyel, amely megköveteli a közpénzekkel történő felelős gazdálkodást, évi százmilliárd forintos megtakarítás lenne elérhető. | Késhet az új közbeszerzési törvény | Késhet az új közbeszerzési törvény | null | 1 | http://index.hu/gazdasag/blog/2011/04/18/keshet_az_uj_kozbeszerzesi_torveny/ | 2011-04-18 14:27:46 | true | null | null | Index |
Soha nem indult még olyan sok párt és jelölt a választáson, mint amennyi most fog, ráadásul az állam hozzájuk vág több száz millió forintot, hogy a következő egy hónapban felhívhassák magukra a figyelmet. Az épp csak tavaly alakult kispártok is százmilliós összegből kampányolhatnak, és van is pár váratlan ötletük, hogy mire költsék az állam 6-8 milliárdját a tucatszórólapokon kívül. Úgy tűnik, hogy lesz például szociáldemokrata horgászengedély, és új dimenziós játszótér is.
Ki akarja váltani a horgászengedélyt? Forduljon Schmuck Andor pártjához! Fel akarja újítani a játszóteret? Kérje az Új Dimenzió Párt segítségét! Akár ilyen szlogenekkel is kampányolhatnának azok a pártok, amelyek támogatottsága alig mérhető, az új választási szabályok miatt most mégis több száz millió forinthoz jutnak, és a fantáziájukra van bízva, mire költik el azt.
Hogyan lehetett ennyi pénzt szerezni? A választásokon 106 egyéni körzet lesz. Ha egy párt legalább 9 megyében tud összesen 27 jelöltet indítani (ehhez fejenként 500 ajánlást kellett összegyűjteni hétfőig), akkor országos listát állíthat. A kampányhoz bőkezű állami támogatást kap, és bármire költheti, amit kampánykiadásként el tud számolni. A pénzt akkor sem kell majd visszafizetni, ha egyetlen szavazatot sem kap a párt.
Az idén minden eddiginél több jelölt és párt indul a választáson: a kedd esti adatok szerint 22 pártlista biztosan lesz, de az ajánlások összesítése után (erre három napjuk van a választási irodáknak) még nőhet ez a szám. 2010-ben csak hat szervezet állított országos listát, most 31 párt kéri a nyilvántartásba vételét. A helyzet annyira váratlan, hogy a Nemzeti Választási Iroda vezetője már hétfőn jelezte, hogy a jelöltek és listák nagy száma jelentősen felborítja az előzetes terveket, a szavazólapokat is újra kell tervezni.
Szociáldemokrata kiscsibe és festés
A nagy érdeklődés nem meglepő: az egyéni jelölteknek fejenként 1 millió forint jár. Ezt vissza kell fizetniük a választások után, ha 2 százaléknál kevesebb szavazatot kapnak, de a pártoknak vissza nem térítendő támogatás jár. A legkisebb pártnak is legalább 149 millió forintot utalnak a kampányra a költségvetésből, de minél több az egyéni jelölt, annál több ez a támogatás: 106 jelölt esetén már 597 millió jár.
A maximális támogatást három szervezet kapja meg, a Fidesz-KDNP, a baloldali Összefogás és a Jobbik, csak nekik sikerült ugyanis minden egyéni választókerületben jelöltet állítani. Valamivel kevesebbet kapnak azok a pártok, amelyeknek legalább 80 jelöltjük van: az LMP biztosan, a Szociáldemokraták, a JESZ és a Seres Mária Szövetség (SMS) pedig nagy valószínűséggel eléri ezt a számot. Összesen 6-8 milliárd forintot fizet ki az állam összesen a pártoknak csak a kampánytámogatásra (a pontos szám még függ attól, hogy kinek hány jelöltjét veszik nyilvántartásba).
"Több szimpatizánsunk jelezte, hogy szívesen horgászna, de nincs pénzük kiváltani a horgászengedélyt. Majd ebből a pénzből megvesszük nekik, és ez lesz a szociáldemokrata horgászengedély" - büszkélkedett az Origónak Schmuck Andor, a szociáldemokraták elnöke. Schmuck szerint náluk nem lesz szórólap, plakát, hirdetés, rendezvény és hangosítás, kizárólag "a hátrányos helyzetűek megsegítésére" költenek. Ez a szociáldemokraták számára ételosztást, ruhaosztást, kiscsibék szétosztását és szociális intézmények lefestését jelenti.
Ennyi pénz jár az országos listáért
- 53 egyéni jelölt állításáig 149 millió,
- 54-79 jelölt esetén 298,5 millió,
- 80-105 jelölt esetén 447,75 millió,
- 106 jelölt esetén 597 millió forint.
Kérdés persze, hogy mindez elszámolható-e kampánytevékenységként. Schmuck szerint erre is odafigyelnek: "a kenyérre ráírjuk, hogy ez szociáldemokrata kenyér, a tejre, hogy szociáldemokrata tej, a kiscsibék nyakába akasztunk egy logót, hogy szociáldemokrata kiscsibe, az idősek otthonának falára odapingáljuk, hogy ez szociáldemokrata felújítás. Mindent a kampányra költünk."
Tavaly alakult, most kap 149 milliót
Kovács Szabolcs, az Új Dimenzió Párt (ÚDP) elnöke azt mondta, hogy a kapott 149 millió forintot olyan "kézzel fogható dolgokra" szeretnék elkölteni, amely "április 6-a után is látszik". Például tervezik egy játszótér renoválását. Ha ezt el tudják fogadtatni kampánytevékenységként, és erről szabályos számlát mutat be az Állami Számvevőszéknek, ennek nincs semmi akadálya.
Az Új Dimenzió Párt fiatal szervezet: 2013-ban alakult, és a honlapja szerint a "fiatalok pártjaként" határozza meg magát. A Heti Válasz korábban arról írt, hogy az ÚDP-t, és a zalaegerszegi Új Magyarország Pártot (ÚMP), amely szintén állított most listát, ugyanabban az ingatlanban hozták létre tavaly. A lap szerint a két párt azért alakult, hogy megszerezze a kampánypénzeket, és a Heti Válasz szerint mindkét párt mögött Zuschlag János volt MSZP-s képviselő áll. Kovács Szabolcs az Origónak kijelentette, hogy semmi nem igaz a lap állításaiból, jogi lépéseket tesznek emiatt, Zuschlagnak semmi köze a párthoz, és az ÚDP is függetlenül működik az ÚMP-től.
Megtalálják a módját, hogy elköltsék
Egy most újjáéledt párt, a Független Kisgazdapárt (FKGP) már ősz óta készül a kampányra, és jó előre megtervezték, mire költik a nekik jutó 149, szerencsésebb esetben 298 milliót. "Már októberben lefoglaltunk több száz plakáthelyet, ezek egy részén megy most a 'Péter üzeni' kampány" - mondta Hegedűs Péter elnök. Szerinte szórólapokra és fórumokra is sokat fognak költeni, és a kampányukat nem a pénzhiány, hanem az hátráltathatja, hogy jelölteket állított egy "Kisgazdapárt-MIÉP" nevű formáció is, amellyel összekeverheti őket a választó. Hegedűs szerint hiába indítottak pert ellenük, nem biztos, hogy április 6-áig sikerül "megakadályozni ezt a politikai szélhámosságot".
Van viszont olyan kisebb párt is, amelyet - elnöke állítása szerint - váratlanul ért az állami támogatás. Kásler Árpád, a devizahiteles tüntetésekről ismert A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt vezetője azt mondta, még nem is tudja, pontosan mennyi pénzt kapnak, pláne, hogy mire költik el. Elismerte, hogy nem készültek előre arra, hogy lesz ennyi pénzük kampányolni, és szerinte a törvények erősen beszűkítik a lehetőségeiket. "A plakáthelyek mind foglaltak, molinót nem tudunk az utak fölé kifeszíteni, a kereskedelmi médiumokban lehetetlen hirdetni" - panaszkodott Kásler, aki szerint így a pártnak csak az a lehetősége marad, hogy szórólapokat és kampányújságokat készítsen és osztogasson "minden mennyiségben". Kásler abban már bizonytalan volt, hogy a tüntetések, rendezvények szervezésére el tudják-e majd számolni az állami milliókat, de hozzátette: "vannak ötleteink, megtaláljuk a módját, hogy elköltsük a pénzt".
Pártok, amelyek ott lehetnek minden szavazólapon
Kedd este sorsolta ki a Nemzeti Választási Bizottság, hogy milyen sorrendben szerepelnek majd a pártok a szavazólapokon. Ebből a listából kieshet még az az egy-két párt, amelynek végül nem jön össze az országos lista.
1. HATMAP - HATÁRON TÚLI MAGYAROK PÁRTJA
2. MCP - MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT
3. A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT
4. MACSEP - MAGYAR CSELEKVŐ PÁRT
5. SMS - SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI
6. SZMP- SZABAD MAGYAROK PÁRTJA
7 . FKGP - FÜGGETLEN KISGAZDA- FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI PÁRT
8. ÚDP - ÚJ DIMENZIÓ PÁRT
9. FIDESZ-KDNP
10. MGP - MAGYAR GAZDASÁG PÁRT
11. NEMZETI ÉRDEKÉRT PÁRT
12. MCF ROMA ÖSSZEFOGÁS PÁRT
13. SEM - SPORTOS ÉS EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT
14. LMP - LEHET MÁS A POLITIKA
15. MRPP - MAGYAR REPUBLIKÁNUS POLITIKAI PÁRT
16. JESZ - JÓLÉT ÉS SZABADSÁG DEMOKRATA KÖZÖSSÉG
17. MDU - MAGYAR DEMOKRATIKUS UNIÓ
18. ÚMP - ÚJ MAGYARORSZÁG PÁRT
19. MUNKÁSPÁRT
20. SZOCIÁLDEMOKRATÁK MAGYAR POLGÁRI PÁRTJA
21. REND, SZABADSÁG, JÓLÉT PÁRT
22. EP - ELÉGEDETLENEK PÁRTJA
23. KIT - KÖZÖSSÉG A TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁGÉRT NÉPPÁRT
24. EGYÜTT 2014 PÁRT
25. EU.ROM - EURÓPAI ROMA KERESZTÉNYEK JOBBLÉTÉÉRT DEMOKRATIKUS PÁRT
26. ZÖLDEK PÁRTJA
27. ÖP - ÖSSZEFOGÁS PÁRT
28. MSZDP - MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT
29. SZAVA - SZABAD VÁLASZTÓK PÁRTJA
30. ÖSSZEFOGÁS - MSZP-Együtt-PM-DK-MLP
31. JOBBIK | Őrült ötletekbe hajszolja a minipártokat a bőkezű állam | Soha nem indult még olyan sok párt és jelölt a választáson, mint amennyi most fog, ráadásul az állam hozzájuk vág több száz millió forintot, hogy a következő egy hónapban felhívhassák magukra a figyelmet. Az épp csak tavaly alakult kispártok is százmilliós összegből kampányolhatnak, és van is pár váratlan ötletük, hogy mire költsék az állam 6-8 milliárdját a tucatszórólapokon kívül. Úgy tűnik, hogy lesz például szociáldemokrata horgászengedély, és új dimenziós játszótér is. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140304-horgaszengedelyre-es-uj-jatszoterre-koltenek-a-partok-a-kampanyra-kapott-penzt.html | 2014-03-05 15:22:00 | true | null | null | Origo |
A magyar gótikus világi építészet egyik legfontosabb emlékének védőfalai lassan elérik végső magasságukat - írja a Magyarépítők.
A rekonstrukció az Épkar Zrt. és az FK-RASZTER Zrt. kivitelezésében születik meg.
A gyilokjáró konzolkövei hamarosan teljesen körülölelik a belső várat, kőkeretek építése pedig folyamatosan halad, a csonka toronyban lévő liftakna szerkezetépítése és a nyugati oldali belső szakaszának falazása is jó ütemben zajlik.
Hamarosan áttérnek a nyugati szárnyban található étterem csillagboltozatának építésére is.
Épül a a gyilokjáró, szépül a vár
Diósgyőr várának rekonstrukciója során már a gyilokjáró konzoljait helyezi fel az Épkar és az FK-Raszter. Bővebben>>>
Haláltakarítás: itt az életvégi szelektálás
Csak a neve hangzik ijesztően, valójában elég hasznos, és egyfajta életvégi összegzés lehet a svédek egyre népszerűbb rendrakási módszere. | Videón a gyönyörű magyar vár újjászületése | Folyamatban van a Diósgyőri vár újjáépítése, a külső vár ikertornyainak lőrésszerű pártázatain dolgozik jelenleg az Épkar Zrt. és az FK-RASZTER Zrt. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/diosgyori-var-ujjaepites-magyarepitok.799033.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A politikus a Facebook-oldalán azt írta, hogy több kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-fejlesztés is érinti Békéscsabát. Sorolta
a 47-es Békéscsaba és Berettyóújfalu közötti négysávosítását ,
az M44-es országhatárig történő továbbépítését ,
a békéscsabai déli elkerülő tervezését,
a vasúti szolgáltatások modernizálását,
a békéscsabai repülőtér fejlesztését.
Herczeg Tamás országgyűlési képviselő ezek ütemezéséről tárgyalt pénteken Békéscsabán Ágh Péter állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkárral és Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkárral. | Gyorsuló pályára álltak a közlekedési beruházások | Gyorsuló pályára álltak a Békéscsabát érintő közlekedési beruházások – ismertette Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, aki az Építési és Közlekedési Minisztérium két államtitkárával tárgyalt pénteken Békéscsabán, a városházán. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/herczeg-tamas-bekescsaba-m44-47-repuloter | null | true | null | null | BEOL |
Jelenleg nincs napirenden a hálapénz elfogadásának büntethetőségére vonatkozó törvényi szabályozás módosítása – közölte megkeresésünkre az Igazságügyi Minisztérium, hozzátéve, tudomásul vették az orvos szakmai szervezetek tervezett változtatással kapcsolatos álláspontját.
A szervezet szerint az új Btk. alapján – az általunk megkérdezett szakértők szerint – előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki utólag elfogadja az előre nem kért hálapénzt. Az ügyészség osztotta a szövetség álláspontját, megállapítva, hogy a hálapénz elfogadásával kapcsolatban felmerülő passzív gazdasági vesztegetés tényállásának törvényi megfogalmazása nem egyértelmű.
Az Igazságügyi Minisztérium az egyes büntetőjogi törvények módosításáról szóló tervezetében egyértelműsíteni akart, kimondva, nem valósítja meg a vesztegetés elfogadásának bűncselekményét, aki utólag fogad el juttatást valakitől, aki elégedettségét kívánja kifejezni.
Bűncselekménynek minősült volna az az eset, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik, vagyis az orvos az egyébként ingyen járó ellátást valamilyen juttatáshoz kötné. Egyik percről a másikra azonban kikerült a tervezetből ez a passzus. | Már lekerült a napirendről a hálapénz | Az új szabályozás szerint az orvost is felelősségre vonh | null | 1 | http://magyarhirlap.hu/cikk/29688/Mar_lekerult_a_napirendrol_a_halapenz | 2015-07-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-posztjában így fogalmazott:
Na, Polt Péter válaszából kiderült, hogy négy év(!!) után sincsen gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, az egyik legjobban dokumentált és legprimitívebb, de a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak. A legszebb az egészben, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság is az elkövetők között van.
Az ügy azért jól dokumentált, mert az FBI már rég lezárta az ügyet és a Microsoft be is vallotta: közvetítőkön keresztül dupla áron vették magyar állami szervek a szoftvereket és horribilis áron vettek hozzá műszaki támogatást. A hasznot pedig kormányzati szereplők megkenésére fordították.
Hadházy a posztot azután tette közzé, hogy kézhez kapta Polt Péter legfőbb ügyész válaszát azon írásbeli kérdésére, hogy mégis hogy áll a 2019. augusztus 23-án a feljelentésére elrendelt, ám azóta is eredménytelen nyomozás. A képviselő posztjában hozzátette:
Polt válaszából kiderült, hogy már tanúmeghallgatások és lefoglalások is voltak, de gyanúsított nincs. Az ügyészség feltűnően szabotálja az ügyet, évekig vártak például az FBI iratok fordítására. A nyomozás csiga-, de inkább tetűlassú, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF közben már régen lezárta az ügyet (mivel a túlárazott szoftvereket a piszkos Brüsszel pénzéből vették).
Ez a Microsoft-ügy
A 444.hu korábbi cikke szerint a Microsoft Magyarország – ami az amerikai cég leányvállalata – 2013 és 2015 között a szoftverértékesítések árrését növelte, és az így keletkezett többletet „korrupt célokra” használta. A csalássorozat lényege: állami szervek úgy vásároltak Microsoft licenceket, hogy közbeiktattak pár megbízható közvetítő céget, ezeknél pedig akár 40 százalékos profit keletkezett.
Hadházy Ákos teljes posztját itt olvashatja el: | Hadházy Ákos újabb botrányos ügyre hívta fel a figyelmet: "a szálak a kormányig érnek" | Még mindig nincsen gyanúsítottja a Microsoft-ügynek, a rendkívül jól dokumentált, minden bizonnyal a kormány legmagasabb szintjéig érő csalássorozatnak. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-ujabb-botranyos-ugyre-hivta-fel-a-figyelmet-a-szalak-a-kormanyig-ernek.html?utm_source=mfor_portal&utm_medium=search&utm_campaign=korrupt | 2023-08-17 11:53:00 | true | null | null | mfor.hu |
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden terjesztette a parlament elé az új közbeszerzési törvényjavaslatot, amely átveszi az új uniós irányelveket, illetve beépíti a szövegbe a hazai közbeszerzési gyakorlat korrekcióit is.
Az Európai Unió múlt évben elfogadott három új közbeszerzési tárgyú irányelve átfogóan reformálja meg az uniós közbeszerzési jogot. Az új irányelvek a hazai szabályozás kötelező megváltozását teszik szükségessé, a közbeszerzési törvény szabályai többségét módosítani kell.
A korábbi évek uniós szabályozását meghatározta, hogy az EU tagállamai között létrejöjjön az egységes belső piac a közbeszerzések területén is, vagyis a piaci verseny előnyei torzulásmentesen érvényesüljenek, és így az uniós vállalkozások egyenlő esélyekkel férhessenek hozzá más tagállami közbeszerzésekhez.
Most azonban előtérbe került az a cél, hogy a közbeszerzések különböző stratégiai célokat segítsenek elő. A tagállamoknál így teret kaphat az, hogy a fontos társadalmi-gazdasági célkitűzések - például az innováció, a szociális célkitűzések, a környezetvédelem - a közbeszerzési politika integráns részévé váljanak.
A mostani magyar törvényjavaslat indoklása megjegyzi: fontos szempont, hogy a közbeszerzések jelentős hányada valósul meg európai uniós források felhasználásával, a közbeszerzések eredményes, hatékony és szabályos lebonyolítása tehát egyben az uniós források megfelelő felhasználásának előfeltétele.
A következő újdonságok szerepelnek a javaslatban:
A törvényjavaslat a jelenleginél részletesebb és egyértelműbb szabályokkal biztosítja, hogy a gazdasági szereplők által üzleti titoknak nyilvánított iratok valóban kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.
Az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárás során felelősen kell ajánlatot tenniük, olyan feltételek vállalásával, amelyekkel valóban eleget tudnak tenni a szerződéses kötelezettségeiknek. A jövőben nem számíthatnak arra, hogy a szerződés elnyerése érdekében tett - esetlegesen nem kellő körültekintéssel felmért - vállalásaik alól egy későbbi szerződésmódosítással megszabaduljanak
A törvényjavaslat rögzíti a - közbeszerzések tisztasága érdekében jelenleg is érvényesülő - kizáró okok körét, így különösen az offshore szervezetek kizárására vonatkozó követelményt.
Új kizárási ok az, amikor az ajánlatkérő alá tudja támasztani, hogy egy cég megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára a közbeszerzési eljárásban.
A törvényjavaslat nagyobb hangsúlyt fektet a közbeszerzések gondos előkészítésének megkövetelésére, és részletesebb követelményeket támaszt a becsült érték meghatározásához. Az építési beruházások műszaki előkészítése körében pedig előírja, hogy az eljárás csak a - külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő - tervek birtokában indítható meg.
A törvényjavaslat az értékelési szempontok szabályozásakor előírja, hogy az ajánlatkérők azokat az ajánlattevőket részesítsék előnyben, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket képviselnek az egyébként olcsóbb, de valamilyen szempontból rosszabb termékekhez képest, vagy pedig innovatív megoldásokat tartalmaznak. Vagyis - ahogy Lázár János ezt korábban megfogalmazta - nem az ár lesz az elsődleges szempont, nem biztos, hogy a legolcsóbb ajánlat lesz a nyerő.
A túlárazás megakadályozására a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő - az eljárást megindító felhívásban - előre meghatározzon egy olyan összeget, amelyet meghaladó árat vagy költséget tartalmazó ajánlatot a bírálat során érvénytelenné fog nyilvánítani.
Csökkennek továbbá az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 40-ről 35 napra, ez elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető.
Kivételesen, sürgősség esetén pedig lehetőség lesz gyorsított nyílt eljárást is alkalmazni, 15 napos ajánlattételi határidővel.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek az idei költségvetési törvény módosítását. Ebben az új közbeszerzési törvény értékhatárait veszi át, annak hatályba lépésétől, azaz november 1-jétől. Az új értékhatárok is az uniós irányelvekhez igazodnak. | Nem az ár lesz a legfontosabb szempont a közbeszerzéseknél | Nem az ár lesz a legfontosabb szempont a közbeszerzéseknél - Változik, hogy lehet lebonyolítani egy pályázatot. Lázár János benyújtotta az új közbeszerzési törvényt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/05/19/nem_az_ar_lesz_a_legfontosabb_szempont_a_kozbeszerzeseknel/ | 2015-05-19 15:47:00 | true | null | null | Index |
Pokoli vízió kisért, most már több mint egy hete. Egy budai tájvédelmi körzetbe épített gigantikus villát látok, ahol a komornyiknak öltözött Csipak Péter nyit ajtót. Irtózatos méretű, lovagteremszerű helyiségben olyan jelenet zajlik, amely leginkább egy római orgia és Jay-Z Big Pimpin’ című videóklipjének kombinációja. A hiphop-bacchanália szereplői magyar filozófusok. Heller Ágnes aranyszínű bikiniben ül egy hatalmas trónon, előtte Vajda Mihály tart ezüsttálcát, amelyen kokainbetűkből Lukács György nevét lehet kiolvasni. Heller kaviárból készült, aranyozott százdollárost ragad, és egy slukkra felszippantja mind a 12 betűt. Csak egyet pislog, de én egy pénztárgép csilingelését hallom.
Ez természetesen képtelenség, kaviárból nem is lehet százdollárost készíteni. A dolog lényegi részével kapcsolatban viszont sajnos csak találgatni lehet. Hogy a magyar egyetemeken és mindenféle kutatók zsebében alkalmanként jogtalanul tűnik el néhány millió forint, az egyáltalán nem kizárt. De az is biztos, hogy a jelenlegi magyar kormánnyal talán vagy tényleg nem szimpatizáló filozófusok ellen Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos által indított, a jelenlegi magyar kormányhoz dörgolőző média által készségesen felfújt vádak annyira túllihegettek, hogy lehetetlen ezeket komolyan venni. Amikor ott tartottunk, hogy a bűn biztos jeleként egy magyarul már létező mű újrafordítását igyekeztek bemutatni, minden középiskolát végzett embernek illett undorodva köpnie egyet.
Ebben az ügyben nem az az igazán érdekes, hogy hány aranyszínű bikint vásárolt magának az ellopott milliárdjaiból Heller Ágnes, hanem hogy éppen most bizonyosodik be, a Fidesz egyetlen konkrét választási igéretéből, az elszámoltatásból sem lesz semmi. Azért nem, mert Magyarországot már megint gyáva, a saját kínos ügyeik által gúzsba kötött emberek vezetik.
Filozófusoktól, 81 éves, apró zsidó néniktől mindenki vissza merné követelni a pénzét, akár tényleg ellopták, akár nem. Nem véletlen, hogy Horn Gyula is bátran bele mert kötni a sok szemüvegesbe, feltéve a klasszikus kérdést: mi a fenének van belőlük egyáltalán ennyi? (Akkor a Magyar Nemzetben még védték őket.) A filozófusok mögött semmiféle gazdasági érdekcsoport nem áll, még annyi erejük sincs, mint az újságíróknak, akik azért pokollá tudják tenni egy politikus legalább néhány óráját, ha nevetséges törvénnyel próbálják sérteni a jogaikat. Azzal viszont talán még a Heller bandáját most börtönbe kívánók is egyetértenek, hogy ezeknél a luxusfilozófusoknál veszélyesebb bűnözők is szabadon grasszálnak a hazában.
Veszélyes bűnözők, a közvagyont valóban komolyan megdézsmáló nehézfiúk meghurcolásához, ne adj’ isten bíróság elé állításához észre, kitartásra, és persze elsősorban bátorságra van szükség. Ezek, de főleg az utóbbi nélkül legfeljebb annyira futhatja, mint Keller László egykori közpénzügyi államtitkárnak: aktatologatásra, pitiáner hepciáskodásra. Pedig ha egy szerethető igérete volt a Fidesznek a 2010-es választási kampányban, amiért tényleg megérdemelhette a kétharmados parlamenti többséget, az az elszámoltatás ígérete volt, a legmagasabb szintű mutyizás, a legsúlyosabb ügyek elmaszatolásának befejezése.
2011 elején már világos, hogy szó sem lesz itt elszámoltatásról. Bölcsészek rendszabályozásán kívül legfeljebb olyan ügyek felszínen tartására futja, mint a mostani főnök által megsemmisíteni kívánt előző főnökhöz túl sok szálon kapcsolódó sukorói telekügy. (Bár itt sem látszik, hogy el tudnák érni az alig titkolva kívánt végeredményt, Gyurcsány Ferenc rács mögé juttattását.) Pedig az alkalmi újságolvasók is nyilván sorolni tudnák azokat az ügyeket az utóbbi évekből, amelyekről messziről látszik, hogy nagyságrendekkel több pénz eltűnéséről tehetnek, mint néhány éhenkórász filozófus.
Margit híd. Kőröshegyi völgyhíd. Bármelyik autópálya építése. Tulajdonképpen bármelyik nagyobb építkezés. Ezeken nem néhány millió forintnyi közpénz indul követhetetlen útra, hanem sok-sok milliárd. Most éppen egy teljesen értelmetlen plázát terveznek felhúzni a Dunára, mindenféle pályáztatás nélkül. És ezek hátterében valószínűleg ott lapulnak az igazán sötét ügyek, a most már húsz éve teljesen átláthatatlan magyar pártfinanszírozási rendszer, a nagyon hirtelen nagyon nagyra növő, egyértelműen politikaközeli cégek.
Ezek feltárásához nagyon bátornak kellene lenni, hiszen egyfelől nagyon súlyos figurák lábára kellene rálépni, akik közül sokan az ország legbefolyásosabb üzletembereiként vannak számon tartva, másfelől nem csak az ellenkező oldal mocskában kellene turkálni. Nem kell ahhoz nemzetközi korrupciókutatónak lenni, hogy az ember tudja, az olyan “elszámoltatás”, amely csak az éppen aktuális ellenzék zsebében turkál, nem ér semmit. Budai Gyulát és főnökeit egészen adig lehetetlen komolyan venni, amíg nem találnak legalább egy Fidesz-közeli tolvajt. Illetve aki szerint ilyenek nincsenek, az vegye csak halálosan komolyan ezt a filozófusügyet. Az előző kormány alatt legalább Hunvaldot és Mesterházy Ernőt elkapták, ami akkor is szép teljesítmény, ha minden bizonnyal valami belharc eredményeként végezték előzetesben.
Ilyen gyáva alakoktól tényleg csak filozófusok vegzálására lehet számítani. Aztán majd négy vagy nyolc év múlva jön a másik oldal, és hálából, amiért a nagy gaztetteik nem voltak zargatva, ők sem turkálnak majd Orbán Viktor enyvesebb kezű famulusainak zsebében. Megtalálják majd a maguk filozófusait, kicsit megszorongatják néhány most kedvezményezett filmrendező, újságíró, szabad bölcsész és egyéb kispályás ügyeskedő tökeit, aztán inkább nekiállnak lopni, mert az egyfelől szórakoztatóbb, másfelől se ész, se kitartás, se bátorság nem igazán kell hozzá.
Úgy is lehet ezt az egész ügyet értelmezni, hogy valójában nem gyávaságról van szó. Budai Gyula nem gyáva, csak egyszerűen tehetetlen báb. A magyar kormány sem gyáva, hiszen látványos ügyekben mer nekimenni az országnak, Európának, a falnak. A kommunistáknak még bátran nekirohanó Orbán Viktornak nem mersze nincs a posztkommunista, oligarchikus rendszer szétveréséhez, hanem egyszerűen érdeke nem fűződik az ilyesmihez. Magyarország ilyen lett, így is marad, a filozófusok meg ne aggódjanak, nagy bajuk nem fog esni. | Gyáva kormány = NEM MENŐ | Gyáva kormány = NEM MENŐ - Filozófus néniket bárki tud egzecíroztatni. Nagypályás bűnözőket elszámoltatni viszont még kétharmaddal sem mer itt senki. | null | 1 | https://index.hu/velemeny/menonemmeno/2011/01/25/gyava_kormany_nem_meno/ | 2011-01-25 12:01:00 | true | null | null | Index |
Az évszázad politikai botrányát harangozta be vasárnap Magyar Péter, aki lehallgatásáról, óriási titkosszolgálati akcióról beszélt sajtótájékoztatóján. A TISZA Párt elnöke elmondta, volt barátnője, Vogel Evelin 30 millió forintot követelt a párttól, azzal zsarolta őket, hogy titkos hangfelvételeket készített, és szükség esetén ezeket nyilvánosságra is hozza. A sajtótájékoztatón Magyar azt is kifejtette: úgy tudják, Vogel már meg is állapodott Kubatov Gáborral, a Fidesz pártigazgatójával a felvételek átadásáról.
Ennél is erősebb állítása volt, hogy a kormánypropagandát és a polgári hírszerzést irányító Rogán Antal magán-titkosszolgálatot állított rá és a TISZA Párt más politikusaira, munkatársaira, továbbá hogy Rogánék olyan mesterséges intelligencia-programot (MI) vásároltak, amivel hamis videó- és hangfelvételeket készítenek Magyar Péterről, szex- és kábítószerbotrányba keverve a pártelnököt. Magyar azt mondta, erre egymilliárd forintot fordítottak. Meglepő fordulattal, Magyar a belügyminiszter, Pintér Sándor segítségét kérte: küldessen szakértőket a bepoloskázott TISZA-iroda megtisztítására, s szálljon szembe a "rogáni gépezettel".
A döbbenetes bejelentés után felpörögtek az események. Hétfőn valóban megjelent egy lejáratásra is alkalmas hangfelvétel Magyar Péter és Vogel Evelin beszélgetéséről, amit a Hősök terén rögzítettek, az ott rendezett megmozduláson. Magyar Péter ezt manipulált, összevágott anyagnak nevezet. A sajtó hétfőn egyre több olyan momentumot erősített meg, amely - részben legalábbis - alátámaszthatja a Magyar által mondottakat: kiderült, hogy létezik, és a HVG szerint valóban propagandacélokra szolgált volna a pártelnök által említett Objectiv.hu, vagyis a portál, ahová elméletileg a kompromittáló videókat töltötték volna fel. Vogel Evelin pedig valóban élvezi a Fidesz-közeli informatikai vállalkozó, Vertán György támogatását (erről később bővebben is írunk - a szerk.).
A Magyar Hang annak próbált utánajárni, mennyire lehet hiteles a Magyar Péter által vázolt történet, ami az állami hírszerzési szervek és a Fidesz számára éppúgy botrányos lehet. Lapunk elismert szakértőket kérdezett, akik azonban a téma érzékenysége miatt nevük elhallgatását kérték.
A piaci hírszerző nem bajlódik papírozással
"Ha engem kérdez, ez simán elképzelhető. A pénz és a szaktudás, valamint a politikai motiváció is rendelkezésre áll egy Magyar Péter elleni titkosszolgálati akcióhoz" - így kommentálta a vasárnapi bejelentést egy a lapunknak névtelenséget kérve nyilatkozó nemzetbiztonsági szakember, hozzátéve, nem szeretne állást foglalni abban, hogy Magyart tényleg állami hírszerzők figyelték-e meg vagy sem. A Pegazus-botrány óta azonban szerinte egyértelmű, hogy akár újságírók lehallgatásához, telefonjuk és lakásuk "betechnikázásához" is adottak a gumiszerűen tágan értelmezhető törvényi keretek.
A Rogán Antalnak tulajdonított magánszolgálat kapcsán a szakértő felidézte: 2006-2007 környékén az UD Zrt. éppen ilyen, a Fideszhez kötődő privát hírszerző ügynökség volt, amely a hivatásosokhoz hasonló alapossággal nyomozott Dávid Ibolya, majd - már később - Bajnai Gordon ügyei után. E ponton érdemes megjegyezni, hogy az UD-t vezető Horváth László ma a Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatási vezetője - a szerk.).
Arra is akadt magyarázata, hogy Rogán miért hozna létre egy privát céget, ha közben ő felügyeli a teljes polgári hírszerzést: a piacon dolgozó szakembereket - jellemzően egykori nyomozókat és hírszerzőket - sikamlósabb, a törvényi kereteket esetleg áthágó feladatokkal is meg lehet bízni, és készpénzes kifizetésnél nyoma sem marad a megbízásnak. "Egy állami szolgálatnál mindig kétséges a dolgozók teljes lojalitása, az, hogy nem tesznek-e félre valamilyen anyagot, saját egzisztenciájukat védve. Ráadásul a műveleteket valamilyen módon dokumentálni kell, és fennáll a dekonspiráció veszélye is" - mondta. "A politikusi táskás emberek által létrehozott vagy fizetett ügynökségeknél azonban ilyen gond nincs, ők nokiás doboznyi pénzkötegekkel tudnak fizetni, vagy lakást biztosítanak annak, akinek kell" - mondta nyilatkozónk, utalva a Vogel Evelinnek biztosított fővárosi lakásra.
Ennek megértéséhez tudni kell, hogy Magyar Péter Vertán Györgyöt, a Fideszhez közel álló informatikai nagyágyút említette, mint Vogel és Varga Judit kapcsolattartóját - és valóban van kapcsolat a három személy között: Vogel Evelin egy Vertánhoz köthető cég Alkotmány utcai lakásában él, s ezt a 444.hu is megerősítette, Vertán György pedig úgy nyilatkozott, hogy régi barátságot ápolnak. Varga Judit egykori igazságügyi miniszter pedig szeptember óta Vertán közismert cégénél, a Tigra Kft.-nél dolgozik - írta meg a lap.
Háborúba vinni Pintért
Nemzetbiztonsági forrásunk hozzátette, ő biztosan nem fordult volna Pintér Sándorhoz a Tisza Párt lehallgatott irodáinak ügyében, hiszen annak idején - ahogy az a Pegazus-ügyből feltételezhető - nem kizárt, hogy épp Pintér jóváhagyásával hallgattak le több tucat ellenzéki aktivistát, közéleti személyiségeket, médiatulajdonost. Ám Magyar Péternek több oka lehetett a belügyminiszter megszólítására: vannak olyan vélemények, hogy így próbálta meg mozgásba hozni, a történetbe kényszeríteni a politikust, akiről tudhatta, hogy meglehetősen feszült a viszonya a szolgálatok élére emelt és a kampánygépezetet irányító Rogánnal.
"Nem véletlen, hogy - az Alkotmányvédelmi Hivatal kivételével - a belügyminiszter szinte összes bizalmasát lecserélték a polgári titkosszolgálatoknál, amikor Rogán Antal vette át ezek felügyeletét. Magyar Péter pedig, korábbi felesége, az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit jóvoltából beleláthatott a rogáni boszorkánykonyha működésébe. És az is beszédes, hogy Varga Judit az összes pegazusos megfigyelés jóváhagyását helyettesének, Völner Pálnak engedte át, tegyük hozzá, törvénysértően" - mutatott rá forrásunk.
Ha megugrik a büdzsé, az jelent valamit
Ami az említett, milliárdos értékű mesterséges intelligencia-projektet illeti, a szakértő emlékeztetett, hogy az MI-t évek óta használhatják a hazai szolgálatok, legyen szó hang- vagy videóanyagok manipulálásáról, generálásáról. Szerinte a Városháza-gate is példa volt erre, ami rávilágított az állami és piaci hírszerzés között információáramlásra.
Azt, hogy a polgári hírszerzés valóban készült-e ilyen nagy összegű MI-bevásárlásra, nem tudhatjuk: forrásunk szerint azonban mindig árulkodó, amikor a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak (NBSZ) a költségvetési törvényben meghatározott működési kiadásait év közben váratlanul megemelik, mivel ezek a módosítások a közeljövőben tervezett beruházások, vásárlások összegére utalnak. Az év elején 16 milliárdos kiadási büdzsével startoló NBSZ egyébként épp a napokban kapott plusz kétmilliárd forintot, nem részletezett célokra.
Megkérdeztünk egy mesterséges intelligencia-kutatással foglalkozó kutatót is, mennyire hihető Magyar állítása, hogy egy új MI-program segítségével gyártanak majd róla leleplezőnek szánt videókat és hanganyagokat. "Ennek nincs gyakorlati akadálya. Már most léteznek olyan MI-k, mint a Sora vagy a KlingAI, amelyek hibátlan, megtévesztően valósághű videókat tudnak készíteni előre megadott információk alapján" - mondta a szintén névtelenséget kérő MI-szakember.
Az új mesterséges intelligenciák ráadásul bitről bitre alkotják újra a feldolgozott képeket, így nincs olyan kiugró zajszint sem, amely a deepfake videókban egy arc maszkolásakor, lecserélésekor jelentkezni szokott a videókban. Árulkodó csak az MI által vétett belső hiba (rosszul eltalált mozgás, fizikai vagy anatómiai tévedés) lehet, vagy az, ha a bemutatott karakter mimikája, viselkedése életszerűtlen.
Ezt azonban kiküszöbölheti a gyártás mögött álló filmes csapat. Az MI-szakértő szerint az egymilliárdos összeg is csak úgy lehet reális, ha a szoftver mellé hardvert, üzemeltetést is vásároltak, és egy keretszerződésben megbízott stáb csiszolgatja a készülő anyagokat.
Persze, felmerülhet egy jóval triviálisabb megoldás is. Mégpedig az, hogy a Magyar Péter által manipuláltnak nevezett felvételek valódiak, a politikus pedig előre menekül, és a "beoltásnak" nevezett retorikai fogást használja: a közelgő leleplezés gyengített, megkérdőjelezett változatával immunizálja a Tisza híveit, akikre így már nem hat a várható botrány - jegyezte meg forrásunk. | Nemzetbiztonsági szakértő: a pénz és a szaktudás is megvan Magyar Péter lejáratásához | Fidesz-közeli táskás ember és csúcstechnológiás MI: durvul a Tisza Párt ellen indított politikai háború, amelyben a volt barátnő az egyik fegyver. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/nemzetbiztonsagi-szakerto-a-penz-tudas-es-akarat-is-megvan-magyar-lejaratasara-169395 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Az európai uniós tagállamok által jóváhagyott új makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében
az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeit bocsátják majd Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében és a hiteltörlesztésben. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére fordíthatók,
Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
Az új makroszintű pénzügyi támogatásból származó összegeket 2025 végéig folyósítják. A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta
az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik.
Az EU szerint ezek a bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani.
Az Európai Unió Tanácsa az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján hagyta jóvá a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel 2024-ben elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással, és legfeljebb 45 év alatt kerüljön visszafizetésre.
A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. | Megkapta Zelenszkij a gigahitelt, orosz milliárdok folynak Ukrajnába | Jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatási csomagot. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/zelenszkij-hitel-europai-unio-ukrajna.798396.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Újabb, út- és hídépítő társaságok alkotta kartellt tárt fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A 14 cég előre "levajazta", hogy az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság által 2001-ben és 2002-ben kiírt útépítési munkák elvégzésére kiírt közbeszerzési pályázatokat melyikük nyeri el. Emiatt az ügyben érintett társaságoknak több mint 1,3 milliárd forint bírságot kell fizetniük. Az ilyen típusú kartellt az Európai Unió versenyjoga szerint a legsúlyosabban kell szankcionálni, mivel torzítja a források hatékony elosztását, megdrágítja a beruházásokat, ráadásul a törvénytelen megállapodás közpénzek felhasználását érintette, így fokozottan sértette a társadalmi érdekeket - áll a versenyhatóság ítéletének indoklásában.
A hatóság a társaságok vezetőinél lefoglalt feljegyzések és nyilatkozatok alapján hozta meg döntését. A dokumentumok szerint az eljárás alá vont vállalkozások a Vegyépszer kivételével 2001 nyarán megállapodtak, hogy ki fogja elnyerni a 47-es főút debreceni bevezetőjének harmadik ütemére, ugyanezen út Algyő és Hódmezővásárhely közti szakasz négynyomúsításának első ütemére, valamint a Bojtot és Hencidát összekötő út, illetve a 4-es főút törökszentmiklósi szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárásokat. Kiderült, hogy ezen megrendelések esetében a kartell résztvevői előre eldöntötték azt is, hogy a pályázatokból származó bevételt hogyan osztják meg a fő- és alvállalkozók közt. A versenyhivatal szerint ugyancsak a játékszabályok megkerülésével épült a 61-es út Kaposvárt északról elkerülő második szakasza. Itt a GVH megállapította, hogy az ajánlatok leadása előtt a későbbi győztes Vegyépszer Rt. képviselői több társaság illetékeseivel találkoztak és egyeztettek. A 3-as út Garadnát elkerülő szakaszának megépítése előtt a kartell tagjai előre eldöntötték, ki nyer majd a közbeszerzési pályázaton, és kiket alkalmaz majd alvállalkozóként. A jogsértésben érintett tenderek értéke összesen 13,7 milliárd forint volt.
A legnagyobb összegű, 335,7 millió forintos bírsággal büntetett Strabag Rt.-nél tegnap hivatalosan nem kommentálták a versenyhivatal döntését. Csupán annyit árultak el: cégük az ügyről csak a határozat jogerőre emelkedése után nyilatkozik. Fejes Gábor, a céget képviselő ügyvéd ellenben biztosra vette, hogy bírósághoz fordulnak a határozat ellen. Kifejtette: a GVH tárgyalásán elhangzott szóbeli indoklás nem igazolta a Strabag vétkességét. Ezen pedig valószínűleg az írásos indoklás sem változtat majd. Így álláspontja szerint a versenyhivatal újabb határozatáról egy-két év múlva, feltehetően a Fővárosi Ítélőtábla mondja majd ki a végső szót.
A GVH büntetési toplistájának második helyét a Betonút Rt. szerezte meg 277,8 millió forinttal. Lerner György, a társaság vezérigazgatója a versenyhivatal határozatát még nem látta. Így pontosan még azt sem tudja, miért is büntették meg cégét. Ennek ellenére úgy vélte: a GVH döntését a bíróságon támadják majd meg, és igazuk bizonyításáért készek igénybe venni valamennyi jogorvoslati lehetőséget.
A 162 millió forintos bírsággal a dobogó harmadik helyére szorult Demút Rt. szintén a bírósághoz fordul. Bagdi Géza vezérigazgató arról beszélt: ha csupán a GVH döntésein múlna, a hazai közbeszerzési piacról gyakorlatilag valamennyi magyar mélyépítő céget ki lehetne zárni. Úgy vélte: a piaci árakon dolgozó cégek elleni folyamatos támadások helyett a verseny tisztasága felett őrködő testületek foglalkozhatnának az áron aluli vállalások miatt döcögő és csak tekintélyes pótmunkadíjak kifizetése után befejezhető beruházásokkal is.
A Vegyépszer Rt. 51,1 millió forint bírságot kapott. Farkas László vezérigazgató lapunknak elmondta: cégüket a kaposvári elkerülő út beruházása miatt büntették meg, holott megítélése szerint a Vegyépszer nem volt részese kartellmegállapodásnak. Ezért a társaság a bíróságtól kéri majd a GVH döntésének megsemmisítését.
Az elmarasztalt cégek között van a Hídépítő Rt. A cég 44,7 millió forintos büntetést kapott. Apáthy Endre vezérigazgató a versenyhivatal határozatát nem kapta kézhez. Így annak tartalmát sem ismeri. Azt azonban állította: a határozat ellen biztosan bírósághoz fordulnak.
Az útépítési piacon rövid időn belül harmadszorra tár fel a versenyhatóság kartellt. A visszaélésekben rendre ugyanazoknak a vállalkozásoknak a neve bukkan fel. A GVH történetének legnagyobb összegű bírsága ugyancsak az útépítésekhez kapcsolódik. A 2002-ben kezdődő sztrádaépítések résztvevőit előre felosztott megrendelések miatt bírságolták meg összesen 7,1 milliárd forintra. Az elmúlt hét végén a 2001-ben és 2002-ben meghirdetett fővárosi útfelújításokon tevékenykedő cégeket marasztalták el ugyanezen okból. Ez esetben a kartell nyolc tagját közel 600 millió forintra büntette a GVH. A dolog pikantériája, hogy hét cég a tegnap és a múlt hét végén feltárt versenykorlátozó megállapodásban is részt vett. A Betonút, az Egút, a Hídépítő és a Strabag "visszaesőnek számít": e három társaság a versenyhivatal szerint mindhárom kartellben benne volt. | Archívum: Mindhalálig kartell | Rövid időn belül már a harmadik, útépítők alkotta kartellt leplezte le a versenyhivatal. Tegnap 14, vidéki útépítéseken dolgozó társaság kapott 1,3 milliárd forintos bírságot. Az általunk megkérdezett - nagyobb - cégek biztosra veszik a fellebbezésüket. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-378241-191386 | 2005-09-23 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Gyakran előfordul az ingatlanpiacon is, ha kiszemelünk egy ingatlant, hogy nem egy tulajdonos neve szerepel a tulajdoni lapon, illetve az adásvételi szerződésben. A tranzakciós folyamatot jelentősen lassíthatja, ha esetleg a tulajdonosok között nincs egyetértés az ingatlan sorsát illetően vagy ha van olyan személy, aki többségi tulajdonrésszel rendelkezik.
Öröklésnél, hagyatéki ügyeknél sokszor több örökösre száll az örökhagyó vagyona, így az egykori ház, lakás is. Ilyenkor alapvetően egyenlő részben osztoznak az értéken, de előfordulhat az is, hogy a hagyatéki eljárás során vagy egy végrendelet felolvasása után máshogy alakul az ingatlan sorsa és nem ugyanolyan arányú tulajdonrészt kap mindenki. Ebben az esetben az ingatlannak több tulajdonosa és egy többségi tulajdonosa is lesz, aki nagyobb résszel rendelkezhet.
A tulajdonrészek mértéke akkor is eltérő lehet, ha egy adásvételnél több vevő van és az ingatlant például a házastársak nem 1/2-1/2 arányban vásárolják meg, hanem a saját külön számított hozzájárulásaik arányában állapítják meg egymás között a részesedést. A Pénzcentrummal dr. Szabó Kristóf Lajos, ingatlanforgalmi szakjogász földhivatali és földügyi szakértő, ügyvédet kérdeztük arról, hogy mik pontosan az ingatlan többségi tulajdonos jogai, illetve milyen szituációkban számít, ha valakinek nagyobb tulajdonrésze van.
Ingatlan többségi tulajdonos jogai
Jogi értelemben egy adott ingatlan tulajdonjoga egységes, de megosztható több természetes vagy jogi személy között. Amikor egyetlen személynek 50%-ot meghaladó tulajdonjoga van, akkor beszélhetünk többségi tulajdonosról.
Ettől függetlenül az alapvető tulajdonosi jogok, vagyis a birtoklás, a használat és hasznosítás, valamint a rendelkezés joga az összes tulajdonostársat megilleti, tehát amíg nincs közöttük külön megállapodás mindegyikük az egész ingatlant használhatja"
- fogalmazott dr. Szabó Kristóf Lajos.
A szakértó elmondta. hogy a tulajdonostársak az ingatlant terhelő költségekből, valamint annak bevételeiből is a tulajdoni hányadaik arányában veszik ki a részüket, ahogy az esetlegesen beállott kárból is. Az ingatlan értékesítése során is ennek megfelelő összeg jár a teljes vételárból.
Ha van az ingatlannak többségi tulajdonosa, ezen pozíció az ingatlannal kapcsolatos döntéshozatalban jut nagyobb szerephez, például, hogy hogyan hasznosítják az ingatlant vagy hogyan tartják karban. A közös tulajdont érintő kérdésekben a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak, tulajdoni hányadaik arányában, így a többségi tulajdonos egyszemélyben is eldönthet a rendes gazdálkodás körébe tartozó kérdéseket"
- részletezte, majd hozzáfűzte, hogy az ezt meghaladó kiadásokhoz, az egész ingatlan átruházásához vagy megterheléséhez viszont már egyhangú döntés szükséges.
Fontos azonban, hogy ha a többségi tulajdonos nem gyakorolja jogosultságait, azokra nem kötelezhető, ellenben az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségek viselésére igen. Egy külön írásbeli megállapodás viszont teljeskörűen rendezheti a tulajdonostársak közötti belső viszonyrendszert. | Rengeteg magyart érint: szakértővel szedtük össze, melyek az ingatlan többségi tulajdonos jogai | Még mindig sokszor meglepetést és váratlan kellemetlenségeket okoz, amikor egy ingatlan vásárlásánál hirtelen több tulajdonos neve is felmerül. Nem ritka, hogy öröklésnél vagy éppen közös adásvételnél nem egyenlő részben kerül a ház vagy a lakás az új tulajdonosok nevére. Arról viszont általában egészen keveset tudunk, hogy mik is pontosan az ingatlan többségi tulajdonos jogai és mikre érdemes figyelnünk, ha egy komoly tulajdonosi vitába keveredünk. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/otthon/20241031/rengeteg-magyart-erint-szakertovel-szedtuk-ossze-melyek-az-ingatlan-tobbsegi-tulajdonos-jogai-1158617 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
A közgyűlés döntött a Központi közbeszerző szervezet megalapításáról. Az új egyszemélyes gazdasági társaságot, a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító és Minőségbiztosító Kft.-t a fővárosi közbeszerzések koordinációja, egységes lebonyolítása és minőségbiztosítása elősegítése érdekében hozzák létre január elsejével. A javaslatot a testület 24 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el.
Arról is határoztak, hogy együttműködési megállapodást köt a kormánnyal és az olimpiai bizottsággal a Fővárosi Közgyűlés a 2024-es olimpia budapesti megrendezése érdekében. Az együttműködési megállapodás rendelkezik a benyújtandó pályázat intézményrendszeréről: a felállítandó sportolói bizottságról, az olimpiai védnökök testületéről, valamint az olimpiai egyeztető fórumról.
A 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai pályázat előkészítése érdekében a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) mint részvényesek 2017. december 31-éig terjedő határozott időtartamra létrehozzák a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t.
Prémium helyett jutalmat vezetnek be a fővárosi cégeknél
Prémium helyett a nagyobb mérlegelési lehetőség és rugalmasság érdekében az átfogó éves teljesítményt értékelő jutalmat vezetik be a fővárosi cégeknél - döntött a Fővárosi Közgyűlés. Erre - olvasható az elfogadott javaslatban - azért volt szükség, mert a kitűzött prémiumfeladatok elvégzése (ami után a prémium járt) nem tükrözi a teljes évi teljesítményt, és sem pozitív, sem negatív irányú eltérésre nem volt lehetőség. Az előterjesztést a testület 21 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el.
A testület döntése értelmében bevezetik a jutalom alkalmazását a társaságok vezető állású munkavállalóinak esetében, ami rugalmasabb, nagyobb mérlegelési lehetőséget enged, és az értékelt vezető munkájának teljes egészét, az adott évi teljesítményét veszi figyelembe.
Az éves jutalom mértéke - úgy, mint korábban a prémiumé - a vezető állású munkavállalók esetében legfeljebb az éves alapbér bruttó 15 százaléka lehet.
Tokody Marcell (Jobbik) szerint nem helyes áttérni a jutalomra, mert az mellőzi az objektív célfeladatokat. Szaniszló László (MSZP) nem támogatva a javaslatot, azt mondta, hogy a rendszer bevezetésével nagyon nagy lesz a cégvezetők függősége.
Tarlós István főpolgármester arról beszélt, hogy a prémiumrendszert lehet alkalmazni például termelésben, ahol könnyedén ki lehet tűzni a prémiumfeladatokat. Hozzátette azt is, hogy a fővárosi közszolgáltató cégek nem tekinthetőek klasszikus piaci szereplőknek. Közölte, a prémiumrendszer azért nem jó, mert rendkívül vitatható volt mindig, hogy a cégvezetők számára kitűzött prémiumfeladatok vajon tényleg többletteljesítményhez kötődnek vagy nyugodtan besorolhatók a munkaköri leírásban foglaltak közé, így a jogosultság is vitatható. Sokkal jobb az, hogy ha valakinek a munkájával a város vezetői és a közgyűlés elégedett, akkor az kap jutalmat - mondta. Tarlós István megjegyezte, hogy egyébként elégedett a cégvezetők munkájával. | Prémium helyett jutalmat fizet a főváros | Délelőtt az előzetes terveknek megfelelően megkezdődött a Fővárosi Közgyűlés ülése, amelyen több mint hatvan előterjesztést tárgyalnak meg. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/premium_helyett_jutalmat_fizet_a_fovaros.606835.html | 2015-12-02 11:51:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
2,156 millió euró, azaz bő 800 millió forint veszteséget termelt tavaly a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc mamutméretű kukoricafeldolgozója, a Szolnok melletti Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft. Az 500 ezer tonna kukorica feldolgozására méretezett üzem működése öt éve alatt egyszer, 2020-ban termelt nyereséget, az akkori 1,3 milliárd forint profit azonban messze elmarad a többi évben összehozott összesen 13,3 milliárd forint mínusztól. A cég árbevétele ugyanakkor folyamatosan nőtt, 2022-ben elérte a 82 milliárd forintot, ami csaknem 30 milliárddal több volt, mint az előző évben.
A gigagyár élelmiszeripari alapanyagokat, alkoholt, valamint takarmányokat állít elő és nagyobb részt exportra termel. Zöldmezős beruházásként jött létre állami milliárdok segedelmével, támogatások és hitelek révén, az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. aktív közreműködésével. Ahogy 2019-ben összeszedtük, a gyár összehozásához szükséges tőke zömét az állam környékéről szívta fel a cég, nem kellett kockáztatnia piaci hitelekkel vagy piaci befektetőkkel. Összesen közel 60 milliárd forintnál tartott akkor már a kukoricafeldolgozó, de a sok közpénz nem látszik a tulajdonosi szerkezeten, még 16 százaléka sincs a kormány bankjának, az MFB-nek.
A cég tulajdonosai 2022 végén:
Opus Global Nyrt. (74,33 százalék)
MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. (15,22 százalék)
MKB Magántőkealap (10,45 százalék)
A hatalmas tőkeinvesztíció eredménye egyelőre várat magára, és a jelek szerint a tulajdonosok sem elégedettek az eredményekkel, annyira, hogy tavaly válságintézkedésekre került sor. Nyáron új vezetést, novemberben pedig újabb 6 milliárd forint tőkeinjekciót kapott a Kall Ingredients. Ezúttal az MKB Magántőkealap emelt tőkét, mint a tőzsdei közleményből kiolvasható, a 15 millió euróból 816 860 ezer látszik a jegyzett tőkében, a többi a tőketartalékba került. Mindez azután történt, hogy az Opus az első félévben 7,1 milliárd forint tagi kölcsönnel küldte meg a cégét.
Az Eximbank Zrt.-től, az MKB Bank Zrt.-től és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től felvett hosszú lejáratú beruházási hitelek fedezeteként a fizetési kötelezettségek teljesítésére Mészáros tőzsdei óriáscége, az Opus Global Nyrt. a Konzum PE Magántőkealap, valamint a Kall Ingredients Trading Kft. és a TTKP Energiaszolgáltató Kft. készfizető kezességet vállalt. Az utóbbi kettő a kukoricafeldolgozó leányvállalata, de azt hogy a kezességük mennyit ér, nem részletezik a mérleghez fűzött szöveges kiegészítésben, annyi derül ki, hogy a két leánycég aktív üzleti tevékenységet nem folytat.
A tiszapüspöki gyárnál jobb évet zárt viszont a szintén Opus-csoporthoz tartozó, egyharmad részben a Duna Aszfalt Kft. által tulajdonolt Viresol keményítőgyár. Tavaly 234 ezer tonna búzát dolgoztak fel, és a termékeik a tervezettnél magasabb áron keltek el, így az eredmény is felülmúlta a várakozást – írják a cég beszámolójában. A múlt évben 53 milliárd forint árbevételt és 2,1 milliárd forint adózott eredményt könyvelt el a cég. Ez jelentős javulás, hiszen az előző évben fele ekkora bevételt és 2,5 milliárd veszteséget hoztak össze.
Hitelekből és közpénzekből ugyanakkor a Viresolnál sincs hiány, csak úgy sorjáznak a támogatások: egyedi kormánydöntéssel odaítélt 5,8 milliárd, innovatív fejlesztésre nyújtott uniós programból 886 millió, nagyvállalati beruházásra adott félmilliárdos támogatás, illetve a Pénzügyminisztérium (PM) által nyújtott 1,4 milliárd forint. Az összes kötelezettségállománya egyébként több, mint a tavalyi árbevétel volt, eléri az 55 milliárd forintot.
Arra nézve nincs információ a beszámolókban, hogy milyen időtávon számolnak a befektetett tőke megtérülésével a két gabonafeldolgozónál. Ahogy az sem látszik, mennyi idő alatt lehetséges kitermelni a tartozásaikat:
Mészárosék két élelmiszeripari nagyágyújának a kötelezettségállománya összesen 127 milliárd forintra rúgott tavaly év végén.
Kiemelt képünkön Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc a tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. | Veszteséget veszteségre halmoz Mészáros Lőrinc kukoricafeldolgozója | Közpénzhegyek égnek el Tiszapüspökiben és Visontán. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/31/veszteseg-meszaros-lorinc-kukorica-allami-tamogatas-kall-ingredients-viresol/ | 2023-05-31 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A jövő évi költségvetés tervezete garantálja az önkormányzatok stabil, kiszámítható működését - jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) önkormányzati államtitkára kedden Egerben, az idei Önkormányzati költségvetési és adókonferencia sajtótájékoztatóján.
Dukai Miklós emlékeztetett: Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn nyújtotta be a 2025. évi központi költségvetési törvény tervezetét a parlamentnek. Azt szerinte sok mindenki a saját szájíze szerint kommentálja majd, de kijelenthető, hogy a költségvetés a következő évre is garantálja a helyhatóságok kötelező feladatainak szakszerű és a lakosság igényeit kielégítő ellátását.
Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan a helyhatóságok továbbra is számíthatnak arra, hogy a béremelésekhez szükséges összegeket a kormány a rendelkezésükre bocsátja. Dukai felhívta a figyelmet: a kabinet az eddigi fejlesztési források megtartása mellett elindítja a Versenyképes járások elnevezésű, térségi együttműködésen alapuló, várhatóan 65 milliárd forint keretösszegű fejlesztési programját, amely újszerű gondolkodást kezdeményez a fejlesztéspolitikában és az önkormányzatok életében.
Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium államháztartási szabályozásért, humán- és önkormányzati költségvetésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: a jövő évi költségvetés a gazdasági növekedés erőteljes újraindításával számol. Így 2025-re az idei 0,8 százalékkal szemben "már érdemi, 3,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál a világgazdasági környezet javulása és az új hazai gazdaságpolitikai akcióterv intézkedéseinek köszönhetően".
Kifejtette: a büdzsé a költségvetési hiány csökkentésére is nagy hangsúlyt helyez: az idén várható 4,5 százalékos GDP-arányos deficithez képest jövőre 3,7 százalék a cél. Az inflációt sikerült leküzdeni, így a pénzromlás már idén és jövőre is 3-4 százalék közötti tartományban, jövőre várhatóan 3,2 százalék körüli szinten marad. Berczik arról is beszélt, hogy az önkormányzatok 2024-hez képest bő egyötödével magasabb: 1050 milliárd forint helyett 1266 milliárd forint állami támogatást kapnak jövőre a kötelező feladataik ellátására.
"A gazdaság erősödése a helyiadó-bevételekre, így az iparűzési adó összegére, az önkormányzatok lehetőségeire is kedvezően hat, hiszen a tavaly az önkormányzatokhoz befolyt iparűzési adó a 2010-es évi adat több mint háromszorosa volt, kétszer annyi, mint 2017-ben" - húzta alá az államtitkár.
Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke köszöntőjében kiemelte: az intézmény immár 24. alkalommal szervezte meg az Önkormányzati költségvetési és adókonferenciát, amelynek idén kiemelt témái a digitális állampolgárság, az önkormányzati választások kapcsán a helyi adózással kapcsolatos feladatok, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek tapasztalatai. Emellett a résztvevők "első kézből" értesülhetnek a helyhatóságok mindennapi pénzügyeit érintő változásokról, aktualitásokról. A kétnapos rendezvényre a szervezők 138 helyhatóság képviseletében közel 300 résztvevőt várnak. | Kiszámítható működés vár az önkormányzatokra | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/kiszamithato-mukodes-var-az-onkormanyzatokra | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szívességi használatra hivatkozva újabb 10 évre ingyen ad egy öthektáros területet egy lovardának a mohácsi önkormányzat. A fideszes polgármester azt mondta: eddig is ingyen adták oda, és a lovasklub a helyiek sportolását szolgálja. A városi ellenzék szerint a klub komoly bevételhez jut a helyiektől, miközben az önkormányzat tekintélyes bevételről mond le. | Ingyen adja az öthektáros telket a mohácsi önkormányzat a lovardának, szívességből | Szívességi használatra hivatkozva újabb 10 évre ingyen ad egy öthektáros területet egy lovardának a mohácsi önkormányzat. A fideszes polgármester azt mondta: eddig is ingyen adták oda, és a lovasklub a helyiek sportolását szolgálja. A városi ellenzék szerint a klub komoly bevételhez jut a helyiektől, miközben az önkormányzat tekintélyes bevételről mond le. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/06/24/mohacsi-onkormanyzat-10-ev-ingyen-othektaros-terulet | 2023-06-24 10:56:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Mózer András: Bajnai cáfol - őrizzük meg komolyságunkat
Próbáljuk megőrizni illő komolyságunkat, amikor olvassuk Bajnai Gordon cáfolatát az ellene indított offshore-rágalmakkal szemben. Közben azért nézzük meg a tényeket: offshore-nak látszó ciprusi cégek, magyarnak látszó ciprusiak, bűzösnek látszó ügyletek.
Bajnai Gordonnak nincs offshore cége, már elege van, utoljára cáfolja az ellene felhozott vádakat. „A Danilac Investment Limited (…) tulajdonosai Bajnai Gordon 20 éve külföldön élő és ott adózó szülei. (…) A társaság nem 'offshore' cég, hanem Cipruson, egy uniós tagállamban van bejegyezve, ott jogszerűen működik, tulajdonosi köre nyilvános, a ciprusi jogszabályok szerint fizet adót.” A társaság ügyintézője Bajnai élettársa, aki „a család bizalmát élvező és jogászként hozzáértő személyként látja el ezt a feladatot”. Ezek a sorok nem egy ádáz jobboldali lap hasábjain jelentek meg Bajnai karakterének lerombolására, hanem maga a kormányfő adta ki sajtóközlemény útján, válaszul a – mint fogalmaz – „egyértelműen politikai szándékkal indult rágalomhadjárat” megcáfolására. Ismételjük meg röviden, mit is állít a Magyar Köztársaság miniszterelnöke! Nincs offshore cége. Ami a családnak van, az sem offshore, hanem ciprusi. Nincs hozzá köze, hiszen a szüleié, akik 20 éve külföldön adóznak. A cég ügyeit a család bizalmasa, a kormányfő élettársa intézi. Ha az embernek ilyen kommunikátorai vannak, szüksége van-e ellenségekre?
Gordon Brown
Most egy pillanatra képzeljük el, hogy ugyanezeket az állításokat a nagy névrokon, Gordon Brown teszi röviddel azután, hogy elődje, Tony Blair helyére került, választások lebonyolítása nélkül. Tehát úgy, hogy a brit sajtónak, az ellenzéknek és a választópolgároknak nem adatott meg, hogy kivesézzék a múltját, eldönthessék, akarják-e őt vezetőjüknek a válság kellős közepén, vagy sem. Képzeljük magunk elé Gordon Brownt, amint a brit sajtó igaztalan és karakterromboló (ez amúgy ott gyakran előfordul, elég, ha a mostani költségtérítéses botrány fordulatait nézzük) támadásaira emígy válaszol. Nincs offshore cége. Ami van, az nem offshore, hanem az Egyesült Királyság tengerentúli területeként bejegyzett Virgin szigetek angolszász törvényei szerint jogszerűen, transzparensen működő cég. Adót is fizet, ott. Tulajdonosai az évek óta a szigeteken élő és ott adózó szülei, a cég ügyeit viszont az ő élettársa intézi, innen Londonból. Ja, és mindezt elfelejtette tisztázni a hivatalba lépése előtt a választókkal.
Ha mindez még nem elég, olvassunk bele abba, ahogyan Bajnai kommunikátorai megmagyarázzák, mennyire nincs köze a főnöküknek a messziről bűzös Dataplex-eladáshoz, aminek ügyében – hűtlen kezelés miatt – rendőrségi nyomozás is folyik. Mondjuk, inkább folydogál, mert a szegény magyar rendőrségnek az EU törvényei szerint a ciprusi hatóságoktól kell adatokat megkapnia viszonylag gyorsan, az elévülés és a nyomozási határidők lejárta előtt, a jogszerűen működő ciprusi cégekről. Az ügy lényege, hogy a döglődő informatikai vállalkozást 2005-ben offshore-nak látszó ciprusi társaságok vették meg, amelyek közül az egyik közvetlenül a Bajnai irányítása alatt működő Wallishoz kötődik. Szeptemberben 2,2 milliárdért kelt el a cég, decemberben pedig hirtelen már az államhoz ezer szálon kötődő Magyar Telekom látott benne óriási fantáziát és fizetett érte 5,1 milliárd forintot.
A vita a következő kérdéseken megy: miért is fizetett a Magyar Telekom hirtelen 3 milliárd forinttal többet a cégért? Ha valóban minden rendben volt és bekövetkezett ekkora értéknövekedés, akkor miért is kellett ciprusi cégeket (nehogy offshore-t mondjunk) közbeiktatni? Ja és hova tűnt ez a 3 milliárd (az ottani adózás után) Ciprusról 2005 legvégén? (Nehogy azt mondjuk, hogy a választások előtt pár hónappal, mert még valaki perel.)
Bőven felmerülnek fontos kérdések az ügyben, de most próbáljuk meg ismét megállni derültség nélkül, és végigolvasni, mit is mond a miniszterelnök. A hirtelen bekövetkezett értéknövekedést azzal indokolják, hogy „a Wallis alaptevékenysége épp a pénzügyi befektetés és vagyonkezelés, (…) átszervezéssel, tőkeinjekciókkal és egyéb hatékonyságnövelési lépésekkel törekszik megnövelni a megvásárolt társaságok értékét. (…) Így történt ez a Dataplex esetében is”. Ismételjük meg: alig pár hónapos „hatékonyságnövelő” időszakról van szó, miközben a céget a Merrill Lynch és a Chase Manhattan által birtokolt CityReach nemzetközi csoport alapította (valószínűleg rettentő hatékonytalan módon), aztán a magántulajdonban lévő Béres Rt. működtette (rettenetesen), tehát a „ciprusiak” nem lusta állami tulajdonosoktól vették meg. Ezek után igazán nem érthető, hogy ezen fantasztikus ügylet befejezése, 2005 vége óta a Wallisnál miért nem állnak sorba cégek New York-tól Dubaiig, hogy ugyan már, növelje meg néhány hónap alatt pár milliárddal a hatékonyságukat.
A makacs dolgok (Oldaltörés)
Végül, ha még mindig nem látjuk ebben a ciprusi rágalomdrámában a magyar abszurdot, idézzünk két gyönyörű passzust Bajnai sajtóközleményéből: „A Wallis csoport a Dataplexben lévő részesedését egy magáncégtől vette meg és később egy magántársaságnak értékesítette.” Ez olyan szép érvelés, hogy valójában szinte szégyelljük magunkat, amikor ide kell kanyarítani a tényeket. Így már kicsit komplikáltabb a dolog. A Dataplex tulajdonának 98 százalékát a Béres Rt.-től a Wallis – ciprusi offshore-nak látszó (aláhúzandó: látszó!) – uniós cége, a Fleminghouse Investment, továbbá Kóka János sógora, és hosszú ideig fáradhatatlan üzlettársa, Lepp Gyula ciprusi – offshore-nak látszó – uniós érdekeltsége, a Corbeil Holdings vette meg, A Wallis és az állam közti ügyletekről az elmúlt tíz évben a HVG is sokat írt (privatizáció, PPP, ingatlanügyletek – lásd csatolt összeállításunkat), a vevő pedig a Magyar Telekom nevű magáncég volt, amely szintén ezer szállal kötődik az államhoz. (Gyanús montenegrói és macedóniai szerződéseit azóta is vizsgálják, az akkori vezérigazgatónak, Straub Eleknek távoznia kellett, jelenleg a Vitorlásszövetséget vezeti.)
Azzal pedig kár érvelni, hogy „az értékesítés lezárultakor Bajnai Gordon már nem dolgozott a Wallisnál”, és semmi köze sincs az ügylethez, mert az is attól függ, honnan nézzük. A Wallist 2000 óta irányító Bajnai a cégbírósági adatok és saját bejelentése szerint is csak 2005. december 31-ikével távozott a cég éléről, a Dataplex eladását pedig december 12-én jelentették be.
De nem is ez a lényeg: sokkal inkább az, hogy szabad-e egy kormányfőnek, aki a hivatalba kerülésének körülményei okán eleve hitelességi deficittel küzd, aki a tisztább adózás, a tiszta közélet megteremtésének évtizedes programjába kezdett, és az offshore cégekkel szemben erőteljesebb fellépést ígér, úgy védekezni, „utoljára”, hogy azt nem lehet megállni mosolygás nélkül? | Vélemény: Mózer András: Bajnai cáfol - őrizzük meg komolyságunkat | Próbáljuk megőrizni illő komolyságunkat, amikor olvassuk Bajnai Gordon cáfolatát az ellene indított offshore-rágalmakkal szemben. Közben azért nézzük meg a tényeket: offshore-nak látszó ciprusi cégek, magyarnak látszó ciprusiak, bűzösnek látszó ügyletek. | null | 1 | https://hvg.hu/velemeny/20090602_wallis | 2009-06-02 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Több mint tízmilliárd ment el borravalóra és hálapénzre tavaly | A magyar lakosság tavaly összesen 8,4 milliárd forintnyi borravalót és csaknem ugyanennyi, 8,3 milliárd forint hálapénzt adott, utóbbi legnagyobb részét, 4,1 milliárd forintot a kórházi orvosok kapták - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett adatokból.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150411-tobb-mint-tizmilliard-ment-el-borravalora-es-halapenzre-tavaly | 2015-04-11 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Nem merült fel semmi törvénysértő a Nyomozó Főügyészség épületeinek őrzését végző cégeknél - válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére.
Vadai Ágnes még október 31-én nyújtott be írásbeli kérdést "Milyen áron őrzik a Központi Nyomozó Főügyészség épületeit?" címmel. Az írásbeli kérdésben Vadai Ágnes a Telexegyik cikkére is hivatkozik,amiben az atlatszo.hu alapján arról írtunk, hogy a következő három évre Mészáros Lőrinchez és Orbán Áronhoz, a miniszterelnök testvéréhez köthető cégek nyerték el a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) épületeinek őrzésére kiírt, nettó 1,1 milliárdos közbeszerzést.
A KNyF épületeit egyébként már évek óta a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft látja el, mellette futott be győztesként a Bank Biztonság Bizalom Zrt. Utóbbi cég egyik tulajdonosa a Multi Shoot Zrt., amelynek Orbán Áron az ügyvezetője - a cég neve egyébkéntOrbán Áron vízumlobbis ügyében is szerepet játszott. A Bank Biztonság Bizalom Zrt. a KNyF mellett többek között a Fővárosi Ítélőtáblának és a Paks II. Atomerőmű Zrt.-nek is dolgozik.
A Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft.-t - amely egyébként már 2016 óta védi az ügyészségi épületeket - még 2022-benvásárolta megMészáros Lőrinc cége. Az őrző-védő cégről tavasszal még a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételek miattírtunk. Ezen korábbi felesége, Varga Judit - még igazságügyi miniszterként - arról beszélt, hogy Rogán Antalék kihúzatták a Schadl-Völner-ügy ügyészségi iratainak egyes részeit.Fürcht Pál főügyész akkor azt mondta, az épületet őrző külsős cég tud és számol be arról, ki megy be és ki jön ki az ügyészségi épületből.
Vadai Ágnes arra volt kíváncsi, hogy a legfőbb ügyész kíván-e intézkedni az ügyben, és szükségesnek tartja-e bármilyen vizsgálat elrendelését a közbeszerzési eljárás jogszerűsége miatt.
Polt Péter válaszában azt írta, hogy nem merült fel semmi törvénysértő a Nyomozó Főügyészség épületeinek őrzését végző cégeknél. Ezért ügyészségi vizsgálatot sem fognak lefolytatni. | Polt Péter szerint nem merült fel semmi törvénysértő a Nyomozó Főügyészség épületeinek őrzését végző cégeknél | Mészáros Lőrinchez és Orbán Áronhoz köthető cégek nyerték el a Központi Nyomozó Főügyészség épületeinek őrzésére kiírt közbeszerzést. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/18/nyomozo-fougyeszseg-polt-peter-vadai-agnes-epulet-orzes | null | true | null | null | Telex |
A miskolciak régóta vártak arra, hogy elkezdődjék a Szent István tér mellé az Avalon-ház építése, amelyet már hosszú évekkel ezelőtt beharangozott a beruházó Avalon Center Kft.
Elsőként a parkolási lehetőség szűnt meg november 10-től az építkezési területen lévő kavicsos parkolóban. Aztán elkezdődött a kultikus épület, a volt Grizzly bontása. A terület a Hell cégcsoporté, amely az Erzsébet fürdő mögötti kavicsos parkolót és a korábbi Grizzly söröző területét is magában foglalja.
Arról már korábban többször beszámoltunk, hogy elhárultak az akadályok az építkezés elől. Tóth Róbert, az Avalon Center Kft. ügyvezetője korábban a boon.hu -nak elmondta, az Avalon-ház előkészületei hosszú évek után véget értek, felvonultak a területre a kivitelezők. Megjegyezte, nagyon nagy volumenű projektről van szó, az építkezés másfél évet vesz majd igénybe. A generál kivitelező a PekaBau Kft .
Újabb momentumként szerdán megkezdődött egy hídszerkezet építése az egyébként fedett Szinva-patak felé. Erre azért van szükség, mert a födém nem bírná el az építkezéshez szükséges gépeket, berendezéseket. | Avalon-ház: már a hidat építik a Szinvára | A Szent István tér mellé épül az a ház, amely a Hell cégcsoporthoz tartozó cég beruházásában készül hosszú előkészítés után. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/11/avalon-haz-miskolc-szent-istvan-ter | null | true | null | null | BOON |
Nyitókép forrása: képernyőkép
A botrányt botrányra halmozó TISZA-vezér szakmabéliek számára is meghökkentő bejegyzéssel kívánta minden bizonnyal felhívni magára a figyelmet. Magyar Péter azt írta Facebook-oldalán , hogy "újabb mélyütés éri a magyar gazdaságot és vállalatokat azzal, hogy tegnaptól (november 11. - a szerk.) egész Európában nálunk a legdrágább az elektromos áram" .
Az ellenzéki politikus elmaradt fejlesztésekkel, hibás gazdaságpolitikai döntésekkel indokolta állítását. A kontextus nélküli posztot többen átvették, semmiféle forráskritikával nem élve, amire sokan felhívták a figyelmet .
A Mandiner megkeresésére Cseh Tamás, Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója hangsúlyozta, nem állja ki a valóság próbáját Magyar azon állítása, hogy Magyarországon a legdrágább az elektromos áram.
A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon a legalacsonyabbak a nettó lakossági végfelhasználói áramárak!"
- mondta a szakember, rámutatva arra is, hogy a forrás nélküli infografikán (térképen), amivel igazolni akarta igazát, az áram nagykereskedelemi tőzsdei árának egy adott napra vonatkozó alakulása látható, egy szélsőségesen turbulens napon, amelyből "a magyar lakosság nem is észlelt semmit" .
Cseh Tamás felhívta a figyelmet, Magyar Facebook-bejegyzéséből látszik,
hogy nem ért az energetikai kérdésekhez, ami önmagában nem lenne baj: egyszerűbb dolga van az embernek, ha csak a felvétel indít/felvétel leállít gombot kell nyomogatnia".
Mint fogalmazott, a problémát ezúttal is a szándékos hazugság okozza. "Ha valaki a tárgyi inkompetenciája mentén a közvélemény manipulálására alkalmas bejegyzéseket közöl, könnyen az óbaloldal cipőjébe léphet. Magyar ezt már sokadszorra teszi meg" - emlékeztetett az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója, majd rátért a tények ismertetésére.
Mind az Eurostat, mind MEKH, mind a finn VaasaETT elemzőcég, mind pedig E-Control Austria egybehangzó és rendszeres időközönként megjelenő elemzéseiből már hosszú ideje az derül ki,
hogy amíg az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabbak a nettó lakossági végfelhasználói áramárak (8,6 eurocent/kilowattóra), addig az Uniós átlag két és félszerese a magyarnak
- mutatott rá Cseh Tamás.
Jelezte, "ezt nyögik az elégedetlen nyugat-európai, így például német családok, ahol nincs a magyarhoz hasonló lakosságot védő rezsicsökkentés" . A rezsicsökkentés sávos fogyasztási mennyiség szerinti rögzített árainak köszönhetően a magyar családok védve vannak a szélsőséges áramkereskedelmi változásoktól - hangsúlyozta a szakértő.
De miről szól akkor az ellenzéki politikus által kiposztolt ábra? - tettük fel a kérdést, mire úgy felelt,
hogy az áramkereskedelemben egy-egy napon, illetve rövid időszakokban valóban előfordulhatnak turbulenciák, ez ugyanakkor az egész kontinensre igaz.
Olyankor például, amikor több negatív tényező egyszerre van jelen: erőművi karbantartás, kiesés, időjárás felhős, nincs szél, beköszönt a hideg, és sötétebbek a nappalok, vagy éppen egy háborúban álló ország Magyarországon keresztül igyekszik az energiaigényét közben kielégíteni - magyarázta a szakértő.
Az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója "hihetetlen nagy hazugságnak" nevezte, hogy innentől kezdve ennyi a villany kereskedelmi ára, "hiszen ez egy egyszeri turbulencia, ami pont, hogy az eddigi magyar energiapolitikai lépéseknek köszönhetően az év egészével köszönőviszonyban sem lesz" .
- De megkérdezheti az EP-képviselő Magyar Péter finn kollégájától, hogy amikor idén év elején Finnországban az extrém hideg miatt pár napra elszabadultak az áramárak, és ott ez a lakosságot is érintette, állította valaki, hogy ezentúl ennyi lesz a villany ára ? - vetette fel a szakértő, azt a kérdést ugyancsak feltéve:
Vagy már a manipuláció érdekében a szakmai tények feláldozhatók?" | Óriási hazugságon kapták Magyar Pétert | Hogy a TISZA-elnök nem ért az energetikai kérdésekhez, önmagában nem lenne baj – mondja a Mandinernek Cseh Tamás energiapolitikai szakértő, megjegyezve: „egyszerűbb dolga van az embernek, ha csak a felvétel indít/felvétel leállít gombot kell nyomogatnia”. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/gazdasag/2024/11/oriasi-hazugsagon-kaptak-magyar-petert | null | true | null | null | Mandiner |
– Egy beteg tett nálunk panaszt tavaly, ezután indult eljárás Bátorfi úr ellen – mondta a Blikknek Moira Alderson, a General Dental Council (GDC – Brit Fogászati Kamara) szóvivője. Azt is elárulta: egy tavaly márciusi vizsgálat után el is marasztalták szakmai hanyagság miatt, a kamara pedig eltiltotta hivatásának gyakorlásától.
A Blikk megszerezte az angol vizsgálat jegyzőkönyveit.
„Az »A« beteg egy újsághirdetést olvasott arról, hogy Magyarországon is igénybe vehet fogászati ellátást, és ezért Budapestre utazott. A beteg állítása szerint az angliainál jóval kedvezőbb árak miatt választotta a magyar fogorvost, és Bátorfi úr fogbeültetést végzett nála" – írja a jegyzőkönyv.
A lapunk birtokába került dokumentumokból kiderült: Bátorfi Béla 2005 és 2006 között több fogbeültetést is végzett a betegen, ám az angol kamara álláspontja szerint a beavatkozást megelőző tervezés nem volt megfelelő, és az eljárásról nem tájékoztatta elég alaposan a beteget. A jegyzőkönyv szerint a beteg elégedetlen volt a fogorvos munkájával, ezért tájékoztatást kért tőle, hogy milyen korrekciós beavatkozást végezhetnének Angliában, de Bátorfi a beteg leveleire ekkor már nem válaszolt, az utógondozással nem foglalkozott. A páciens ezek után fordult a Brit Fogászati Kamarához, akik 2010 áprilisától eltiltották hivatásától Bátorfit.
Mint emlékezetes, Bátorfi az egyik alapítója a fogászati turizmus szervezésével foglalkozó programirodának. Ez a szervezet működhet közre a kormányzattól kapott 1 milliárd forint közpénz elosztásában, hogy a hazai fogorvosok munkáját külföldön a pénzből népszerűsítsék.
– A turizmus, azon belül a fogászati turizmus a magyar gazdaság egyik kitörési pontja. Az európai fogászati turizmus 40 százaléka jelenleg is Magyarországra irányul. A még nagyobb siker érdekében született döntés a fogászati turizmus nemzeti fejlesztési programjáról, amelynek elindításához 1 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta lapunknak korábban Szijjártó Péter, Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője.
Tegnap is kerestük Szijjártót, arra voltunk kíváncsiak, hogy a Miniszterelnökség szerint Bátorfi-e a legalkalmasabb a magyar fogászat külföldi népszerűsítésére, miközben éppen egy hazánkban, általa kezelt „fogturista" panasza alapján tiltották el hivatásától Angliában.
– A fogászati turizmus a magyar gazdaság egyik húzóágazata lesz a jövőben; nagy szerepe lesz az elmúlt nyolc évben felhalmozott államadósság legyőzésében. Ezen az sem változtat, ha egyes országokban megpróbálják hitelteleníteni a magyar fogorvosokat – közölte ezzel kapcsolatban tegnap a miniszterelnöki szóvivő.
- A magyar fogorvosokat az angliai fogászati lobbi megpróbálja ellehetetleníteni, szabályos boszorkányüldözés folyik ellenünk. Folyamatban lévő üggyel kapcsolatban nem szeretnék egyelőre többet nyilatkozni - közölte lapunkkal Bátorfi Béla. Annyit azért elárult, szerinte egy adminisztrációs kérdés miatt indult ellene eljárás, aminek az általa végzett fogászati beavatkozás minőségéhez semmi köze sincs. Bátorfi arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor a vitatott beavatkozások történtek még nem volt tagja a GDC-nek, így egy adatlappal kapcsolatos formai kérdést aligha vethetnek a szemére. Álláspontja szerint az eltiltás nem is jogerős. | Orbán fogászát eltiltották Angliában | Budapest—London – Így akarnak betegeket szerezni a magyar fogászoknak?! Egy évre eltiltották hivatásától Angliában Bátorfi Béla fogorvost. Bátorfi sajtóhírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök családjának is „házi" fogorvosa. Ő az egyik alapítója a magyar fogászat külföldi reklámozását célul kitűző programirodának is. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/orban-fogaszat-eltiltottak-angliaban/lzvf2wn | 2011-05-19 13:01:55 | true | null | null | Blikk |
Legalább 30 millió dollárra, vagyis csaknem 9 milliárd forintra rúg a perköltsége annak a Mol és a horvát állam közti nemzetközi választottbírósági pernek, amely december végén a Mol győzelmével zárult, derül ki a Global Arbitration Review cikkéből. A per költségeit most, hogy a bíróság a Mol-vezér Hernádi Zsolt elleni vádakat elutasította, a felperes horvát félnek kell kifizetnie.
A horvátok 2014-ben azért fordultak a genfi nemzetközi döntőbizottsághoz, mert állításuk szerint a Mol korrupt módon, vesztegetéssel szerezte meg az INA irányítását. Ezen kívül szerintük elmaradtak azok a befektetések is, amelyeket a Mol a 2003-as részvényesi szerződésben vállalt. Azonban a horvátok valamennyi kérelmét elutasította a bíróság decemberben, a korrupció vádja nem állt meg.
A horvát állam a most lezárult pert 2014-ben mintegy válaszul indította egy másik választottbírósági eljárásra, amit a Mol kezdeményezett ellenük 2013-ban, és amelyben a Hernádi Zsolt vezette cég kártérítést követelt a zágrábi kormánytól, amiért az nem teljesített bizonyos szerződéses kötelezettségeket. Ez az eljárás még jelenleg is tart Washingtonban.
Arról, hogy a nemzetközi perek Horvátországnak elég sokba kerülnek, már írtunk: a Jutarnji list a horvát számvevőszék beszámolója alapján úgy számolt, Horvátország már eddig is 112,85 millió kunát (átszámítva 4,7 milliárd forintot) költött a Mollal folytatott két döntőbírósági eljárásra. | Mol-INA-ügy: 9 milliárdos perköltséget fizethetnek a horvátok | Mol-INA-ügy: 9 milliárdos perköltséget fizethetnek a horvátok - Miután a nemzetközi választottbíróság nem állapította meg Hernádi Zsolt bűnösségét, mélyen a zsebükbe nyúlhatnak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/01/04/mol-ina-ugy_9_milliardos_perkoltseget_fizethetnek_a_horvatok/ | 2017-01-04 17:07:07 | true | null | null | Index |
Az origo.hu 2008. április 10. napján http://www.origo.hu/itthon/20080410-bkv-csutortokon-targyalja-a-felugyelobizottsag-az-aam-tanacsadoi-szerzodeseit.html alatt "Gyanús 134 milliós kifizetést találtak a BKV-nál" címmel megjelent írásában a BKV Zrt. tevékenységével összefüggésben valótlanul híreszteltük, hogy "Bűncselekmény gyanúját is felveti az a nyolc, összesen több mint 2,6 milliárd forint keretösszegű tanácsadói szerződés, amelyet az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.-vel kötött a BKV Zrt. és amelyekről csütörtökön tárgyal a BKV felügyelőbizottsága (fb) - (...) Az fb számára készült jelentés felveti annak a lehetőségét is, hogy a szerződések megkötése, illetve a bizonylatok és teljesítési igazolások nélküli kifizetések megvalósítja a hűtlen kezelés és a számviteli fegyelem megsértése bűncselekményeket..."
A valóság ezzel szemben az, hogy a BKV belső ellenőri jelentése sem hűtlen kezelés, sem bármilyen más bűncselekmény gyanújára még csak nem is utal, a hűtlen kezelés büntetőtörvényi tényállási elemei - szándékos kötelezettségszegés és vagyoni hátrány - közül megvalósultként egyet sem jelöl meg.
A tévedésért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük. | Helyreigazítás | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2008/05/noname-1 | 2008-05-15 00:00:00 | true | null | null | Origo |
"A büntetőeljárásban jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint, egyetlen, úgynevezett prominens tanúnak a folytatólagos tanúkénti kihallgatása sem látszik szükségesnek" - mondta Szabó Ferenc, a Zuschlag-ügyben nyomozást folytató Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyész-helyettese a távirati iroda kérdésére válaszolva. A főügyész-helyettes elmondta, hogy a nyomozás, a jelenlegi adatok szerint valószínű, hogy november 17-ig befejeződik.
A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, amelynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot, számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. Kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok, mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű használatával" nem tudnak elszámolni.
A Zuschlag-ügyben Gyurcsány Ferencet, az egykori ifjúsági és sportminisztérium vezetőjét és Szilvásy Györgyöt, a tárca volt közigazgatási államtitkárát tanúként, a pályázati rendszer működéséről, a pályázatok elbírálásának valóságos menetéről hallgatták meg.
A Bács-Kiskun Megyei Ügyészség kezdeményezésére, az ügy nyolc gyanúsítottja közül, a Szegedi Városi bíróság eddig Zuschlag János, Lados István és Katus Ferenc előzetes letartóztatását rendelte el. Őket jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja az ügyészség. | Archívum: Gyurcsány és Szilvásy újbóli kihallgatása nem várható a Zuschlag-ügyben | Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szilvásy György kancelláriaminiszter újbóli tanúkénti meghallgatását a Zuschlag-ügyben, a jelenlegi adatok szerint, nem tervezi az ügyészség - közölte az MTI-vel hétfőn Szabó Ferenc megyei főügyész-helyettes. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-467099-269904 | 2007-10-08 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mi lenne, ha az uniós támogatások jelentős részét nem blokkolnák különféle eljárások? Nyilván más világ lenne Magyarországon és nyilván nem is lenne akkora jelentősége a közvetlen pályázati lehetőségeknek. Viszont pénz nem jön, így keresni kell. Szabó Zsolt gazdasági alpolgármestert kértük helyzetjelentésre, hogy állunk most?
Miért jók nekünk a közvetlen EU-s pályázatok?
Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester szerint nem csak pénzhez, projektekhez juthatunk a közvetlen pályázatokkal, hanem tudáshoz is, ami legalább olyan fontos lehet:
- Talán azt kell elsőnek leszögezni, hogy ezek a közvetlen EU-s források nem helyettesítik a nekünk egyébként járó operatív forrásokat, sokkal inkább kiegészítik. Érdemes tudni, hogy az EU-s források nagyjából kilencven százaléka a kormányokon keresztül, úgynevezett Operatív Programokon keresztül érkeznének a településekre. De nem érkeznek. Magyarország abban a helyzetben van, hogy több kötelezettségszegés miatt ezekhez a forrásokhoz nem jut hozzá, mi pedig azt szeretnénk, hogy a dunaújvárosiakat a lehető legkevesebb hátrány érje, így igyekszünk a lehető legtöbb projektet elnyerni és lehető legtöbb pénzt elhozni. Ezért pályázunk a fennmaradó, közvetlenül elérhető tíz százaléknyi forrásra. De el kell mondani, hogy ez a keret jellemzően szemléletformálásra, illetve különböző célzott fejlesztésekre szól.
Projektjeink és hasznuk
Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester szerint az elnyert pénzeket egy élhetőbb város érdekében költjük el, mellette pedig sokat tanulunk is:
- Jelenleg öt futó projektünk van és kettő olyan, ahol várunk az engedélyre és arra, hogy eldördüljön a startpisztoly, illetve több olyan pályázatunk, aminek a beadásáról döntött már a közgyűlés. Ezek a pályázatok mind lehetőséget jelentenek nekünk egy barátokkal teli Európában. Egy-egy ilyen pályázat megszerzésekor pedig európai nagyvárosokkal kell megmérkőznünk, ami azt is példázza, hogy egyébként minőségi munkát végzünk ezen a területen is. Ezek a pályázatok azért is jók, mert egy csomó jógyakorlattal ismerkedhetünk meg, amelyeket beépíthetünk a miénkbe. A célunk természetesen az, hogy minden dunaújvárosi számára egy élhetőbb várost alakítsunk ki. Olyan megoldásokat keresünk és olyan tudást akarunk behozni Dunaújvárosba, ami mondjuk már bevált Milánóban, vagy éppen Berlinben. Erre van lehetőségünk például a városüzemeltetés területén. Pályázataink egy jó része valamilyen zöld gondolathoz kapcsolódik, hiszen a klímaváltozást mindannyian a bőrünkön érezzük. A zöld felületek gondozása kapcsán már több érdekes kísérletünk van, hogy milyen erőforrásokat célszerű használni, hogy milyen fákat, bokrokat célszerű ültetni, amelyek bírják a városi klímát.
Szemléletformálás
A zöldkérdésben, a klímaváltozás ügyében kulcskérdés, hogy mi az állásfoglalásunk, mi magunk mit gondolunk. Szabó Zsolt szerint még ennél is fontosabb, hogy erről mit mondunk a gyerekeinknek: | Közvetlen uniós pályázatok: keressük a forrásokat, a tudást és a kapcsolatokat | A közvetlen Európai Unió kínálta források lehetőségéről beszélgettünk Szabó Zsolt gazdasági alpolgármesterrel. Fontos kérdés, hogyan tekintsünk erre lehetőségre. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202411/kozvetlen_unios_palyazatok_keressuk_a_forrasokat_a_tudast_es_a_kapcsolatokat | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
2014. augusztus 18-án cikket tettünk közé, amely egy szombathelyi képviselő, dr. Takácsné dr. Tenki Mária vagyonnyilatkozatával foglalkozott. Egész pontosan annak azon mozzanatával, amely a számunkra rendelkezésekre álló információk (vagyonbevallás, tulajdoni lap) alapján ellentmondásosnak tűnt.
Tenki Mária vagyonnyilatkozata szerint 2012-ben eladott egy ingatlant, amely ingatlan tulajdonlapján Tenki tulajdonjoga csak 2013 júliusában lett törölve, ugyanakkor az ez évi, tehát 2013-as vagyonnyilatkozat nem tesz említést ennek az ingatlannak az eladásáról. Egész pontosan ezt írtuk: „ugyanakkor az említett 516 m2-es ingatlan tulajdoni lapja szerint azt Tenki nem 2012-ben, hanem 2013-ban adta el.” A cikkben közöltük az ezt az adatot bizonyító tulajdoni lapot is.
Tenki Máriát többször megkerestük ez ügyben. Ő kérdésünkre ennek kapcsán ezt válaszolta: „mivel a vagyonnyilatkozataim figyelmes elolvasása eredményeként csak egy válasz a logikus, mégpedig az, hogy az 516 m2-es ingatlanomat értékesítettem, abból származik a megtakarításom, amit 2013-as vagyonnyilatkozatomban szerepeltetek.”
Cikkünk megjelenése után Tenki Mária megkereste lapunkat, és az adásvételnek egy ennél már sokkal részletesebb ismertetését adta levelében. Ezt most közöljük:
„A leírtakkal ellentétben a valóság az, hogy én, dr. Takátsné dr. Tenki Mária az 516 m2 területű ingatlanomat (amelyen egy lebontandó kisméretű családi ház állt) 2011. évben szereztem, amelyet a 2012. január 30. napján kelt vagyonnyilatkozatomban fel is tüntettem.
A 2013 januárjában kelt vagyonnyilatkozatomban ezen ingatlan már nem szerepel, mivel azt 2012. október 12. napján kelt, de 2013. január 8. napján és 2013. március 25. napján módosított ingatlan-adásvételi szerződéssel értékesítettem 12 millió forintért. Ezzel egyidejűleg 2012. október 12. napján kelt, de 2013. január 8. napján és 2013. március 25. napján módosított adásvételi szerződéssel vásároltam meg a szombathelyi 31 m2 alapterületű lakást. 2013 februárjában az eladott, illetve a vásárolt ingatlan értékének különbözete után a vagyonátruházási illetéket is megfizettem.
Ezen vagyonmozgásokat tüntettem fel a 2013. január 16. napján kelt vagyonnyilatkozatomban oly módon, hogy új ingatlanként a 31 m2 alapterületű lakást és megtakarításként 4.500.000 Ft-ot a 2012. évben eladott 516 m2 alapterületű ingatlan eladásából származóként jelöltem.
A földhivatali átírásra azért csak 2013. júliusában került sor, mivel az 516 m2 alapterületű ingatlan vevői 4.500.000 Ft-ot fizettek meg készpénzben a szerződés megkötésekor, 2012 októberében, a fennmaradó 7.500.000 Ft beszámításra került az általam egyidejűleg megvásárlásra kerülő, vevők tulajdonában lévő, 31 m2 alapterületű lakás vételárába, amelyet azonban hitel terhelt. (Kiemelés tőlünk – a szerk.) A tehermentesítésre a vevők vállaltak kötelezettséget, ezért hitelt vettek fel, amelynek folyósítására csak 2013 júliusában került sor. A földhivatali eljárás már 2012 októberében elindult, a függőben tartásra nyitva álló hat hónapos határidő időközben azonban eltelt, így újra, 2013 júniusában be kellett adni a bejegyzési kérelmet, ezért szerepel az ingatlannyilvántartásban a 2013. június 3-i dátum, mint az új eljárás megindulásának napja. A tulajdonjog-bejegyzési határozat kelte 2013. július 30. napja volt, miután a 31 m2-es ingatlanról a jelzálogjog törlésre került.
Mindezek alapján megállapítható az, hogy az 516 m2 alapterületű ingatlan eladására és a 31 m2 alapterületű ingatlan megvételére az adásvételi szerződést egyidejűleg, már 2012 októberében megkötöttem, a birtokba adás, illetve birtokba vétel meg is történt, ennek megfelelően tüntettem fel a vagyoni helyzetemet a 2013. január 16. napján kelt vagyonnyilatkozatomban.
Az 5,8 millió forintos megtakarításom, amelyből 4,5 millió forint származott az 516 m2 alapterületű ingatlanom eladásából, azért csökkent 2,9 millió forintra 2013. évben, mivel azt részben saját célra, részben a 200 m2 alapterületű ingatlanom korszerűsítésére (ablakcsere, szigetelés, külső színezés) fordítottam.”
A számos új mozzanatot tartalmazó levélből tehát úgy tűnik, hogy a képviselő vagyonnyilatkozata rendben van, jóllehet, a korábbi cikkünkben bemutatott tények nem ezt támasztották alá, és a kételyt nem oszlatta el a portálunk és a képviselő levelezése. Noha a tényeket bemutattuk és jóhiszeműen jártunk el, összességében egy helytelen következtetést vontunk le, a mostani levéllel azonban már minden részletében megismerhettük az ügyet, ennek pedig szívből örülünk. | Szombathelyi vagyonnyilatkozat - A képviselő reakciója | Korábbi cikkünk részletes kiegészítést kapott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szombathelyi-vagyonnyilatkozat-a-kepviselo-reakcioja-91421 | 2014-08-21 12:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jogerősen tíz év börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön a Kun-Mediátor Kft. vezetőjét, aki több mint tíz éven át gyűjtött betétet több száz ügyfelétől, majd a pénz egy részét nem fizette vissza a sértetteknek.
A bíróság csalás és más bűncselekmények elkövetése miatt a szabadságvesztés mellett 5,4 millió forint pénzbüntetést is kiszabott a „Bróker Marcsi” néven elhíresült nőre, és végleges hatállyal eltiltotta őt a gazdasági társaság vezetésétől.
Bróker Marcsival és a jelenleg felszámolás alatt álló Kun-Mediátor Kft.-vel szemben külön-külön 2,079 milliárd forint, míg a vádlott két hozzátartójával szemben 16, illetve 15 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el a bíróság.
Az elsőfokú ítéletben meghatározott 130 millió forinton túl a vádlottat további öt sértett több mint 90 millió forintnyi kárának megfizetésére is kötelezték.
Az ítélet szerint a karcagi nő az általa képviselt gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként eljárva mintegy 14 éven keresztül több mint 760 sértettel kötött betétgyűjtésre szerződéseket, amelyek alapján a piaci kamatoknál jóval magasabb hozamot ígért nekik. A nőnek e tevékenység folytatására engedélye nem volt, az általa ígért magas hozamok megfizetését lehetővé tevő tényleges gazdasági tevékenységet nem folytatott, az ügyfeleinek ezáltal különböző nagyságú, néhány millió forinttól több mint 1 milliárd forintig terjedő kárt okozott.
A befolyt pénzt saját és családja költségeire fordította, illetve - a jó üzletmenet látszatának fenntartásáért - az érintettek egy részének kifizetésére használta fel.
Az ügyész perbeszédében a büntetési tételkeret felső széléhez, 15 évhez közeli büntetést kiszabását kérte. Az asszony ügyvédje az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, másodsorban védence felmentését, illetve a kiszabott büntetés enyhítését kérte.
A vádlott, aki bokáján nyomkövetővel jelent meg a táblabíróság előtt, az utolsó szó jogán hangsúlyozta, nem állt szándékában, hogy kárt okozzon ügyfeleinek. Arról is beszélt, hogy a befektetők jelentős részének - csaknem 250 ügyfélnek - nem keletkezett kára, sőt jelentős nyereséget értek el a nekik kifizetett hozamok révén.
A bíró az ítélet indoklásánál kifejtette, az időmúlásra, a vádlott idős korára, több mint 6 milliárd forintnyi kár megtérülésére tekintettel nem látta szükségesnek súlyosabb büntetés kiszabását. A bíróság elrendelte a vádlott szabadságvesztésének megkezdését, így az asszonyt fegyőrök vezették el a tárgyalóteremből. | Itthon: Bróker Marcsit jogerősen tíz év börtönre ítélték | Az elítélt az utolsó szó jogán arról beszélt, hogy senkinek sem akart ártani. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230525_Broker_Marcsit_tiz_ev_bortonre_iteltek_jogerosen | 2023-05-25 17:54:00 | true | null | null | HVG |
A Közbeszerzési Hatóság honlapján jelent meg az idei évről szóló közbeszerzés. Ennyiért visznek minden munkanapon 9 embert Budapestről Kecskemétre és vissza, illetve 7-et Gödöllőről Kecskemétre és vissza.
Érdekesség, hogy tavaly az előbbi távon 20 embert, az utóbbin 7-et vittek naponta arányaiban kevesebbért, összesen 18 millióért.
Néhány éve szóba került, hogy kihelyezik a minisztériumokat vidékre, végül a vidékfejlesztési államtitkárság volt az egyetlen, amit vidékre, Kecskemétre költöztettek. | A Miniszterelnökség 16 millióért utaztatja 16 emberét Kecskemétre és vissza | Tavaly 27 embert vittek 18 millióért oda-vissza mindennap. | null | 1 | https://444.hu/2017/01/27/a-miniszterelnokseg-16-millioert-utaztatja-16-emberet-kecskemetre-es-vissza | 2017-01-27 00:00:00 | true | null | null | 444 |
offshore;panama;adóparadicsom;offshore-botrány;Panama-akta;
2017-11-17 06:21:00
Eltitkolt Paradicsom-iratok - Magyar szereplők az offshore-botrányban
Magyar szereplők is felbukkannak abban a 13,4 millió dokumentumot tartalmazó adatbázisban, amely nemrég került nyilvánosságra, s összesen 19 adóparadicsom adatait tartalmazza.
Alig egy évvel a botrányt kavaró úgynevezett Panama-papírok kiszivárogtatása után idén novemberben a szellemes elnevezésű, Paradise(Paradicsom)-iratok borzolják a kedélyeket, a név ugyanis egyértelműen utal az adóparadicsomokra. Ezúttal a Süddeutsche Zeitung német napilaphoz juttatták el a 13,4 millió dokumentumot tartalmazó adatbázist. A német lap által megszerezett fájlokat az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró szervezet koordinálásával dolgozta fel 67 ország több mint 381 újságírója, itthonról a Direkt36 kapcsolódott be a munkába.
Ezúttal nagyrészt a szingapúri Asiaciti Trust vagyonkezelő és a bermudai Appleby, offshore cégek létrehozásával és tanácsadással foglalkozó ügyvédi iroda belső iratanyagából származnak a fájlok, de akadnak dokumentumok más forrásokból is. Összesen 19 adóparadicsom-ország és -terület adatait tartalmazzák, Bermudától a Kajmán-szigetekig.
A hazai közvéleményt elsősorban az izgatja, II. Erzsébet brit királynő, továbbá fia Károly herceg, az ugyancsak brit Lewis Hamilton négyszeres világbajnok autóversenyző, Jurij Milner orosz oligarchia, Donald Trump amerikai elnök, külügy- és kereskedelmi minisztere, Rex Tillerson és Wilbur Ross mellett felbukkannak-e magyar szereplők is? Akad-e a hazai politikai osztály szereplői között olyan, aki adóparadicsomba utalással kívánta, illetve kívánja leplezni eltitkolt jövedelmét?
Szinte biztos, hogy ilyesmi előfordult, de a feltárt iratokban ennek egyenlőre nem találni sok nyomát. A közvetett érintettségről viszont már nem mondható el ugyanez, hiszen az iratokban feltűnik annak a Nagy Istvánnak a neve, aki 2013 óta Magyarország rendkívüli és meghatalmazott berni nagykövete. A diplomata szinte egész életét külföldön töltötte, hiszen előbb amerikai, majd - hosszú évtizedek óta - svájci pénzintézetekben töltött be fontos pozíciókat. Hogy csak a két legutóbbi posztját említsük, korábban a genfi székhelyű Bank Julius Baer & Co. Ltd. vezérigazgatója volt (egyúttal a pénzintézet monacói leányának igazgatósági elnöke), nagyköveti kinevezése előtt az ugyancsak genfi központú Banque Audi (Suisse) vezérigazgatójaként (egyúttal a pénzintézet libanoni privát banki részlegének igazgatósági tagjaként) dolgozott. Nagy Istvánról úgy tartják, hogy az alpesi ország iránt amúgy is érdeklődő Orbán Viktor bizalmasa, pletykák szerint pénzügyi tanácsadója, bár Nagy ezt egy interjúban cáfolta. Ő is találkozott a néhai Gaith Pharaonnal, az FBI és az Interpol által körözött szaúdi üzletemberrel, aki Orbánék Cinege utcai háza mellett vásárolt ingatlant. Nagy lett az Orbán-kormány által létrehozott Habsburg Ottó Alapítvány elnöke, ami nem is csoda, hiszen - mint az Átlátszó megírta - ő volt az egyik vagyonkezelője a Thyssen-Bornemiszák vagyonának, a Brit Virgin szigeteki Fragonard Ltd. igazgatójaként, amely egyértelműen offshore cég. Nagy István különösen jó kapcsolatot ápol Habsburg Károly főherceg különváltan élő feleségével, Francesca von Habsburg Thysen-Bornemiszával. Az ő egyik alapítványának, a bécsi Thyssen-Bornemisza Múzeumot működtető TBA21-nek is vagyonkezelője.
A magyar állam 100 százalékos tulajdonában lévő Eximbank egyik projektje is előkerül az iratok között. Az Applebynek egy magyar ügyvédi iroda megbízást adott, hogy segítse egy gáz mikroturbinákat gyártó magyar cég Eximbank általi finanszírozását. A 2015-ös iratokból nem derül ki, konkrétan milyen közreműködést vártak el az Applebytől. A Direkt36 az érintettektől felvilágosítást kért, de választ nem kaptak, illetve titoktartásra hivatkoztak, így az sem derült ki, melyik hazai cégről van szó.
Az iratokban előkerülnek információk Andrew Vajna filmügyi kormánybiztos, kaszinó- és médiatulajdonos érdekeltségébe tartozó két korábbi, több mint tíz éve megszüntetett offshore cégről is. A cégek Arubán voltak bejegyezve, és filmekkel kapcsolatos tevékenységet végeztek. Ebben az időben, a 2000-es években Vajna ellen nyomozás is folyt; az amerikai adóhivatal és az FBI adóelkerülés miatt vizsgálta.
Egyébként a kedvelt adóparadicsomban, Máltán is több mint 560 olyan magyar személyt sikerült azonosítani, akik tisztviselőként vagy tulajdonosként megjelentek máltai cégekben. Hírek szerint a Direkt36 ezekről a későbbiekben kíván beszámolni.
Az offshore-ozás önmagában nem törvénysértő, inkább etikai normákat sért. Ezért az esetek többségében nincs és nem is lesz következménye a mostani leleplezéseknek, ráadásul jelentős részük az ötéves elévülési határidőt túllépte. Akad azért az ügyek között olyan is, amely jogszabályokba ütközik. Az Egyesült Államokban - ahol különösen szigorúak az értékpapírokra vonatkozó szabályok - előfordult olyan eset, hogy egy társaság olyan befektetési alapba fektetett, amely a saját gazdálkodási tevékenységét is érinti.
Magyarország az élvonalban
Jelentős, évi 60 milliárd euró (18 600 milliárd forint) adóbevétel-kiesést okoznak a különböző adóparadicsomok az Európai Unió tagállamainak. Bár gyakran lehet olyan véleményeket olvasni, hogy Magyarország maga is bizonyos értelemben adóparadicsom, azonban ennek semmi jele, szemben más uniós tagállamokkal: Belgiummal, Ciprussal, Írországgal, Luxembourggal vagy Máltával. Ezekbe évente mintegy 350 milliárd eurót csoportosítanak át könyvelési trükkök révén. Németországban például a nagy nemzetközi vállalkozások alkalmazottaik bére után eurónként jóval alacsonyabb nyereséget tudnak elszámolni, mint Luxembourgban. Ezért e cégek a nagyhercegségbe terelik át a nyereségüket. Így nem csoda, hogy Németországban a legnagyobb az adóbevétel-kiesés az EU-ban: évente 17 milliárd euró. A legjelentősebb mértékben a pénzügyi szolgáltatók folyamodnak az "adókímélés" módszeréhez, ha ezek Németországban fizetnék be társasági adójukat, akkor ebből az adónemből 32 százalékkal növekedne az állam bevétele. Ez azért is elgondolkodtató, mert a Brexit nyomán több pénzügyi szolgáltató tervezi, hogy Frankfurtba helyezi át a székhelyét.
Németországot Franciaország követi 25 százalékos társasági adóbevétel kieséssel. A Süddeutsche Zeitung számításai szerint a lista harmadik helyén Magyarország áll 23 százalékos aránnyal. Hazánk költségvetési veszteségének mértéke azért is feltűnő, mert térségünk többi uniós országa - kedvező értelemben - a lista sereghajtója, Csehország és Románia például csak 6 százalékkal tenne szert nagyobb bevételre a társasági adóból adóparadicsomok nélkül, Szlovéniában 7 százalék, Horvátországban 8, Lengyelországban pedig 10 százalék ez az arány.
A társasági adó kulcsának itthoni, 9 százalékra való mérséklésétől kormányzati körök azt várták, hogy Magyarország egyfajta, legális adóparadicsom lesz. Az EU-ban legalacsonyabb adómérték hatásáról még nincsenek adatok, de tömeges jelenségről biztos, hogy nem beszélhetünk. Pankucsi Zoltán, aki korábban a gazdasági tárca helyettes államtitkára volt, most Deloitte igazgatója a portfolio.hu portálnak úgy vélekedett, hogy az offshorozás elleni küzdelem következménye nem feltétlenül az lesz, hogy a nemzetközi nagyvállalatok nagyságrendekkel több adót fizetnek majd, hanem sokkal inkább az, hogy hírnevükre nézve kockázatot fog jelenteni, ha klasszikus offshore országokban is jelen vannak. Ez ugyanis kedvezőtlen hatással lehet részvény-árfolyamukra, vagy akár a profittermelő képességükre. A szakember egyébként sokat vár az OECD által kezdeményezett nemzetközi adó és banki információ-csere egyezményektől, valamint attól, hogy az új nemzetközi adózási szabványok miatt egyre több külföldi és offshore cég tulajdonosának várhatóan változtatnia kell vállalkozása szerkezetén, ideértve a tevékenységek csoporton belüli áthelyezését is. Az EU-ban, valamint Liechtensteinben működő bankok elkezdték gyűjteni az információkat a számlatulajdonosokról, amelyeket elküldenek az illetékes adóhatóságoknak is.
A hazai vállalkozók sokat vártak az Országgyűlés előtt lévő, az adózás rendjéről szóló törvény módosításától, ám a tervezet nem csökkenti érdemben a bürokratikus terheket, ugyanakkor nehezebbé teszi az adóalanyok számára, hogy igazukat bizonyítsák.
Hogy a jövedelem kivonható legyen
Az offshore cégek használata tipikusan arra irányul, hogy a jövedelem kivonható legyen - mondja H. Nagy Dániel. A Mazars pénzügyi tanácsadó cég adóigazgatója szerint a trükközés ellen fellépő hatóságoknak nincs könnyű dolguk.
- Mi jellemzi azokat a cégeket, magánszemélyeket, akik adóparadicsomban bejegyzett cégeket használnak?
- Az ilyen struktúrák célja az adóelkerülés, és az ide irányított pénzek láthatatlanná tétele. Az offshore cégek használata tipikusan arra irányul, hogy a jövedelem kivonható legyen arról a helyszínről, ahol az értékteremtő tevékenység zajlik. Világos, hogy a hasonló célú tevékenység tartalmilag illegális.
- Mennyire szigorú a hazai szabályozás?
- Európa egyik legszigorúbbjának számított, bár az uniós harmonizáció során némileg enyhültek a szabályok. Fontos momentum, hogy például az offshore cégektől származó számláknál megfordul a bizonyítási teher: az adóalanyra, s nem a hatóságokra hárul annak bizonyítása, hogy az ilyen költség valóban a magyar cég vállalkozási tevékenységét szolgálja. Az ügyeskedés, a trükközés ellen fellépő hatóságoknak azonban nincs könnyű dolguk, ugyanis számos társaság tulajdonosi szerkezete átláthatatlan. Nem egy esetben csak a névleges tulajdonos az ismert. | Eltitkolt Paradicsom-iratok - Magyar szereplők az offshore-botrányban | Magyar szereplők is felbukkannak abban a 13,4 millió dokumentumot tartalmazó adatbázisban, amely nemrég került nyilvánosságra, s összesen 19 adóparadicsom adatait tartalmazza. | null | 1 | https://nepszava.hu/eltitkolt-paradicsom-iratok-magyar-szereplok-az-offshore-botranyban | 2017-11-17 05:21:00 | true | null | null | Népszava |
A kormány az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a hazánkban évek óta lepusztult, romos állapotú kastélyokat rendbe rakja és új tartalommal töltse meg. A felújított kastélyok között van, amit az állam maga működtet tovább a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-n keresztül, és vannak olyanok, amelyeket hazai nagyvállalatok fogadhatnak örökbe szigorú követelményeknek megfelelve.
Nemrég lépett életbe a kastélytörvény, amely szerint nyolc állami tulajdonú kastély, kúria és udvarház ingyenes tulajdonba adása kezdődött meg. A kormány a törvény végrehajtását egy próbaév keretében indítja, amelynek során nyolc ingatlant érintenek a pályázatok.
Mintegy negyven kastélyt hirdetnek meg újabb körben januárban, az örökbefogadási programra jelentkező önkormányzatoknak pedig olyan tőkeerős cégekkel kell versenyezniük, mint a Mol, az OTP, a Richter, a Magyar Bankholding vagy a 4iG
- mondta nemrég Lázár János építési és közlekedési miniszter. A tárcavezető kifejtette: a kastélyok fenntartása inkább jómódú városok, közösségek hobbija, mert drága mulatság.
- A legtőkeerősebb hazai vállalatok be fognak szállni a programba, amelyben a pályázó önkormányzatoknak velük kell felvenniük a versenyt. Megnyugtató lehet minden polgár számára, hogy ezek a cégek a társadalmi felelősségvállalás jegyében nemcsak a sportot, hanem a műemlékvédelmet és az örökség megőrzését is finanszírozzák - jelentette ki a miniszter.
A kastélytörvénnyel a kormány célja az volt, hogy magántőkét vonjon be a kastélyok hosszú távú és fenntartható működtetésébe
- erről már Lánszki Regő építési államtitkár beszélt nemrég. Mint jelezte, az elmúlt 13 évben a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram részeként, állami és uniós pénzből több mint egy tucat kastély újult meg, ugyanakkor ezekre még további forrásokat kell fordítani, és üzemeltetésük is folyamatos pénzügyi terhet jelent a költségvetésnek.
- A tavaly év végén elfogadott és júniusban módosított törvényben a magyar állam tulajdonába került kastélyok nagyon szigorú feltételrendszerrel kerülhetnek magántulajdonba - emelte ki.
A NÖF által rendelkezésre bocsátott adatok szerint így alakultak a különböző kastélyok bevételei az utóbbi években:
A NÖF által lapunkhoz eljuttatott adatok szerint valóban nem olcsó mulatság a kastélyok fenntartása. Azonban az átadott kastélyok a bevételt is elkezdték termelni, a látogatók belépőt fizetnek, mindegyikben van shop és kávézó,
amelyek mind hozzájárulnak a műemlékhelyszínek fenntartásához.
A Komárom-Esztergom vármegyei Bajnán található Sándor-Metternich-kastélynak a fenntartása az utóbbi évben a rezsiköltségekkel együtt 135 365 148 forintra rúgott. A kastély bevételei 2023-ban elérték a 64,6 millió forintot, a legnagyobb tételt pedig a jegyekből származó bevétel jelentette, több mint 37 millió forinttal. Azonban a Fejér vármegyei Dég Festetics-kastélyának a fenntartása is jelentős összegeket emészt fel. 2023-ban 183,4 millió forintba került a kastély üzemeltetése, míg a bevételi oldalon 144 millió forintot könyvelhettek el, a legnagyobb bevételi forrás pedig ugyancsak az eladott jegyekből származott, majdnem 96 millió forinttal.
A különböző kastélyok kiadásai az utóbbi években a NÖF adatai szerint:
Borítókép: Bajna, Sándor-Metternich-kastély (Forrás: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.) | Ezért fontos befektetni az örökségvédelembe - íme az adatok! | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ezert-fontos-befektetni-az-oroksegvedelembe-ime-az-adatok | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Drogkereskedelem, ahogy a világon sehol, nálunk sem létezhet korrupció nélkül, a Hajógyári-szigeten és más szórakozóhelyeken történtekkel összefüggésbe hozható „rendőrségi korrupciós botrány” is ezt bizonyítja – hangzott el a Magyar ENSZ Társaság és a fővárosi önkormányzat közös rendezvényén, a kábítószer-ellenes világnapon, ahol az ENSZ éves drogjelentését ismertették.
Bár a világban dollármilliárdokban mérhető a kábítószerek okozta társadalmi, szociális, egészségügyi problémák megoldásának terhe, Topolánszky Ákos, a Magyar ENSZ Társaság kábítószer-bizottságának vezetője szerint még így is eltörpül a „legális szerek”, azaz döntően az alkohol és a dohánytermékek okozta problémák mellett. Ennek ellenére a drogok használatát az országok döntő többsége korlátozza, tiltja, előállításukat, kereskedelmüket súlyosan bünteti, miközben a társadalmi szinten lényegesen nagyobb tömegek által használt és károsabb legális szerek szabadon forgalmazhatók, sőt sok helyen reklámozhatók is.
A drogokkal szembeni ellenállás legfőbb oka, hogy a kábítószer-termelés és -kereskedelem a szervezett bűnözés legfőbb jövedelemforrása, sőt egyre inkább a terrorizmus finanszírozásának is az egyik fő forrása. AZ ENSZ adatai szerint a világ mintegy 200 millió drogfogyasztójának ellátásából a drogkartellek évente mintegy 330 milliárd dollárt kasszíroznak, miközben az emberkereskedelem csak 32, az illegális fegyverszállítások és -értékesítések pedig négymilliárd dollár bevételt hoznak a bűnszervezeteknek.
Az ENSZ prognózisa szerint a drogkartellek a fejlődő országokban fokozzák a terjeszkedésüket, ahol még nem elég hatékony az ellenőrzés, viszont magas a korrupciós ráta, így viszonylag könnyen ki lehet kerülni a hatósági ellenőrzéseket. Bár a Drogpolitikák és a korrupció néven meghirdetett konferencia résztvevői kínosan kerülték a kérdést, hogy Magyarországon és az Európai Unióban vajon mekkora lehet a drogpiac korrupciós nyomása a különböző hatóságokra, elhangzott, hogy a mexikói drogkartellek évente egymilliárd dollárt költenek határőrök, vámosok és rendőrök megvesztegetésére. Nem sok szó esett arról sem, hogy milyen a hatékony drogpolitika, bár abban a legtöbben egyetértettek, hogy pusztán és elsősorban büntetőjogi eszközökkel a drogkérdés nem kezelhető sehol a világon. Nálunk sem.
Jelentősen átalakult az elmúlt években a nemzetközi drogpiac kínálata. Magyarországon például a heroin kereslete erősen visszaszorult, de a kokainkínálat is csökkent. Tartósan magas szinten stabilizálódott a cannabis- (marihuána-) fogyasztás, miközben rohamosan teret nyertek a különféle szintetikus drogok. A prognózisok szerint ez a helyzet nálunk tartósan fennmaradhat, azaz a folyamatosan megújuló szintetikusdrog-kínálat és a cannabis teszi ki tartósan a hazai drogpiaci kínálat döntő részét.
A rendőrség kedden elfogott egy 61 éves nőt és a fiát, akik a gyanú szerint kábítószert terjesztettek. Lakásukban fegyvereket is találtak | Belföld: Korrupció nélkül nincs drogkereskedelem | Évente 330 milliárd dollárt kasszíroznak a világ kábítószer-maffiái, itthon átalakultak a fogyasztási szokások. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120629-korrupcio_nelkul_nincs_drogkereskedelem-1315492 | 2012-06-29 12:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A válaszadók 63 százaléka tapasztalt korrupciós tevékenységet vállalatánál, 45 százaléka mondta, hogy a korrupció veszélye miatt nem lépett be egy piacra vagy nem élt az adott üzleti lehetőséggel, 34 százaléka szerint cége korrupt hivatalnokok miatt vesztett el üzleti lehetőségeket, 42 százaléka véli, hogy versenytársai csúszópénzt fizettek.
A korrupció révén a cégek nem csupán anyagi kárt szenvednek el, hanem sok esetben a cég hírneve is sérül. A válaszadók több mint fele véli úgy, hogy számára sokkal nagyobb probléma, ha veszélybe kerül a cég reputációja. Ilyenkor csökkenhet a vezetők és a dolgozók lojalitása, a fogyasztók és az üzleti partnerek is eltávolodnak a cégtől. Egy korrupció ellenes cselekvési program megléte biztonságot jelenthet a vállalkozások életében.
A 2007 év végén megjelentetett Globális Gazdasági Bűnözés Felmérés eredményei szerint Magyarországon a harmadik leggyakoribb gazdasági bűnözési forma a korrupció és megvesztegetés, ami a tavalyi évben összesen 1,4 milliárd forintos veszteséget okozott a hazai cégeknek. A magyarországi felmérés során a válaszadók 29 százaléka állította, hogy az elmúlt két év során előfordult, hogy kenőpénzt kértek tőlük, valamint 44 százalékának volt az a véleménye, hogy elképzelhető, hogy azért estek el üzleti lehetőségektől, mert a konkurens cég megvesztegetéssel élt. Az eredmények azt mutatják, hogy habár a magyar cégek tisztában vannak a korrupció veszélyével, mégsem veszik azt elég komolyan és csupán látszatintézkedéseket hoznak.
Több olyan eszköz és intézkedés is létezik, mely gazdasági bűncselekmények feltárására és megelőzésére szolgál. Manapság például a vállalkozások többsége már rendelkezik valamilyen tervvel a korrupció elleni harccal kapcsolatban, ezt nyilatkozta a mostani felmérésben részt vevő cégek vezetőinek 80 százaléka (Magyarországon ez a szám mindössze 26 százalék). Azonban csupán 22 százalékuk biztos abban, hogy ez a program hatékonyan működik. Ezért a vezetés az esetek többségében sebezhetőnek érzi magát a korrupcióval szemben, főleg az olyan fejlődő piacokon, mint Kína, India, Oroszország és Dél-Amerika.
A magyarországi eredményekhez hasonlóan a mostani felmérés globálisan is igazolta, hogy bár a cégek általában számolnak korrupció lehetőségével, ennek ellenére keveset tesznek a probléma feltárása és a kockázat csökkentése érdekében. Csupán a vállalatok fele rendelkezik világos és jól működő megelőző programmal. Ráadásul csak a válaszadók 40 százaléka szerint megfelelő a jelenlegi felkészültség a kockázatos üzleti partnerek és a gyanús kifizetések kiszűrésére.
A PwC felmérése kihangsúlyozza, hogy égetően szükséges a korrupció ellenes program meglétének és részleteinek népszerűsítése a vállalatokon belül, hogy a munkatársak tisztában legyenek vele, és tudják azt is, hogy milyen szankciói lehetnek annak, ha áthágják a szabályokat. A szakértőkkel készített interjúk és a globális cégek esettanulmányai praktikus iránymutatást adnak a kihívásokkal teli üzleti környezetben való működéshez, a programok kidolgozásához.
A PricewaterhouseCoopers az Economist Intelligence Unit-ot kérte fel a vállalatvezetőkkel és korrupció-ellenes szakemberekkel készítendő globális felmérés és mélyinterjúk elkészítésére, melyben összesen 390 vállalatvezető vett részt a világ 70 országából. | A vállalatok kétharmadát sújtja a korrupció | A vállalatok kétharmadát sújtja a korrupció - Magyarországon a harmadik leggyakoribb bűnözési forma a korrupció. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/pwckor080227/ | 2008-02-27 00:00:00 | true | null | null | Index |
Az expolitikus, akit korábban a Szegedi Ítélőtábla társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és annak kísérletében részben tettesként, bűnsegédként, illetve felbujtóként, továbbá magánokirat-hamisítás vétségében, valamint felbujtóként elkövetett bűnpártolás vétségében mondott ki bűnösnek, könyvet jelentet meg a napokban, amelyben többek között azt állítja: ötvenmillió forintot adtak neki egy nejlonszatyorban, hogy ne induljon el a 2006-os választásokon.
Zuschlag állítása szerint a megállapodásról Gyurcsány Ferenccel, Lendvai Ildikóval, Szekeres Imrével és Szilvásy Györggyel is egyeztetett. A börtönből nemrég szabadult exképviselő a Napi Gazdaságnak is interjút adott, amelyben azt állította: az MSZP Jókai utcai székházában volt egy széf, amelyben több százmillió forint volt „fű alatti támogatásokra, zűrös ügyek elintézésére, a pártelnök költségeire, kampányokra".
Zuschlag a Simon-ügyről is véleményt mondott, az interjúban azt állította: kizárt, hogy Simon Gábor „egyszemélyes buliban tudott volna megszerezni ennyi pénzt". | Zuschlag is beszállt a kampányba | Súlyos állításokat tett a csalásért korábban hat év börtönre ítélt egykori szocialista képviselő, Zuschlag János. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/zuschlag-is-beszallt-a-kampanyba-1448939 | 2014-03-07 17:15:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Tétlenséggel eddig sem lehetett vádolni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársait: tavaly kétszer annyi vizsgálatot vittek végig, mint egy évvel korábban. A vagyonosodási vizsgálatok 2007-ben indultak el tömegesen, amikor is 10 ezer vizsgálatot rendelt meg a Pénzügyminisztérium. Az adóhivatal akkor még olyan ügyekbe is belefogott, ahol semmiféle jel nem utalt arra, hogy gond van az adózóval, hogy teljesíteni tudják az elvárt célokat. Ez a helyzet azonban megváltozott – mondta el az Adó Online-nak Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi és Társa Ügyvédi Iroda közgazdásza.
A szakértő szerint ma már a NAV kifejezetten megtalálta a „célcsoportját”. A revizorok gyakran nem is a személyi jövedelemadót kezdik el firtatni, hanem csak egyes adókötelezettségre írnak ki vizsgálatot, ugyanis az adóhiány megállapítását csak a személyijövedelemadó-bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során tehetik meg. A másik trükk, hogy először a vállalkozás kap adóellenőrzést, amely során az iratok között bekérik a tagi kölcsön nyilvántartást, és az alapján indul a vagyonosodási vizsgálat.
Tavaly a NAV ellenőrzési szakterülete 2029 vagyongyarapodással összefüggő vizsgálatot végzett, amely közel kétszerese az előző évi számnak (1082 vizsgálat) – derül ki az adóhatósági adatokból. A revíziók 78 százaléka (1578) zárult megállapítással. A vizsgálatok során 20,6 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel, amely 89 százalékkal több az előző évi értékhez viszonyítva. Egy adóellenőrzés során átlagosan 10,2 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok, amely lényegében megegyezik a 2011-es évi eredményükkel.
A NAV tájékoztatása szerint a vagyongyarapodási vizsgálatok általánosságban gazdasági társaságoknál végzett vizsgálatok során feltárt adatok, közérdekű bejelentések és társhatósági megkeresések alapján indultak.
Idén júliustól az adóhatóság az eddigieknél jóval könnyebben és gyorsabban juthat a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolatban banki adatokhoz. A pénzintézetek elektronikus megkeresésével az adóhatóság igen gyorsan megkapja majd azokat a bankadatokat, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják.
A feljelentés önmagában nem elég a vizsgálat indulásához. Az adóhivatal számára ugyanis jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre, amely alapján döntenek arról, hogy elinduljon-e az ellenőrzés. Elsődlegesen az adóbevallást vizsgálják, de hozzáférnek az ingatlan-nyilvántartáshoz, gépjármű-nyilvántartáshoz, és ha esetleg ajándékozás történt, akkor a vagyonszerzési illetékek adatai is az adóhivatalhoz futnak be. Júliustól pedig az adóellenőrök már sokkal könnyebben tudják majd lekérni a bankszámlákat is: az eddigi féléves várakozás helyett szinte azonnal, elektronikusan is megkaphatják adatainkat.
A NAV szerint a vizsgálatok során feltárt forráshiányt leginkább ingatlanok, gépjárművek adásvétele idézi elő. A szükséges fedezetet az adózók még mindig családi és baráti kölcsönökkel igyekeznek biztosítani, azonban a kapott kölcsönöket vagy ajándékba kapott pénzt a magánszemélyek „elaprózzák”, vagyis több személy ad több alkalommal kölcsön vagy ajándékba pénzt, amelyek összege egyenként és összesen sem haladja meg az egymillió forintot. Továbbra is „népszerű” igazolási kísérlet a menyasszonytáncból szerzett bevétel.
A gazdasági társaságokból történő vagyonkimentéshez kapcsolódóan jellemző, hogy a tagok a cégben fennálló tulajdoni részesedésüket más, gyakran külföldi állampolgárságú személyekre ruházzák át, általában jelentős adó-, illetve egyéb köztartozást felhalmozva.
A közgazdász felhívta a figyelmet: először az adóhivatalnál van a bizonyítási teher. Ennek a közhiteles nyilvántartások és az adózó nyilatkozatai alapján felállított vagyonmérleggel tesznek eleget. | Gazdaság: Célpontot talált a NAV: a feljelentés nem elég | Felgyorsulnak a vagyonosodási vizsgálatok: a revizorok júliustól azonnal megkapják a vizsgált személy banki adatait. Az ellenőrök a tagi kölcsönre ugranak, és menyasszonytáncból származó bevételre hivatkozni nem érdemes. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/celpontot_talalt_a_nav__a_feljelentes_nem_eleg-1392477 | 2013-06-10 13:02:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Még Lázár János miniszter asztalán is landolt 2014 őszén az a panaszlevél, amelyet a budapesti székhelyű, de valójában Győrben működő gépjárműalkatrész-kereskedő cég kisebbségi tulajdonosai írtak. Dallos Jenőné és Végh Balázs végső elkeseredésükben fordultak Lázárhoz, miután úgy érezték, hogy az általuk indított büntetőügyeket "felsőbb nyomásra" befolyásolják jó politikai kapcsolatokkal rendelkező körök, és ez az oka annak, hogy különféle gazdasági bűncselekmények maradnak következmények nélkül.
Dallos és Végh azért is fordult éppen Lázárhoz, mert egy olyan győri ügyvéd ármánykodását sejtették a háttérben, aki Lázár Jánosnak is dolgozott jogi tanácsadóként és aki évekkel ezelőtt a győri önkormányzat botrányos telekügyleteiben is szerepet játszott. A panaszosok nem azt kérték Lázártól, hogy "bármilyen elfogultság látszatát" keltve segítse az ügyüket, pusztán annyit, hogy ha arra lehetősége van, a törvényes keretek közt biztosítsa, hogy az eljárások a hatóságoknál és a bíróságoknál elfogultság nélkül lefolyhassanak. És arra is kérték Lázárt, hogy határolódjon el az ügyvédtől.
Arra Dallosék semmilyen bizonyítékot nem tudtak és tudnak felmutatni, hogy a befolyásos ügyvéd miatt ütköznének falakba az ügyészségen, a rendőrségen és az adóhatóságnál. Az viszont kétségtelen, hogy az ellenérdekelt fél jogi képviseletét hosszú ideig a győri politikai életben is befolyásosnak tekintett ügyvéd látta el. Önmagában pedig már ez elég volt Dallosék szerint ahhoz, hogy sorra hulljanak ki mellőlük az ügyvédek.
A Lázárnak írt levélben Dallosék azt állítják, hogy ügyvédjüknek az egyik bíró kerek-perec megmondta, hogy "jól gondolja meg az ügyvéd úr, hogy elvállalja-e az ügyet", de szinte valamennyi "elfogyasztott" ügyvéd szájából elhangzott, hogy "látszik, nagy a nyomás az ügyön". Lázár válaszolt Dalloséknak, a miniszter szerint ő semmit nem tehet az ügyben, hiszen a végrehajtó hatalom nem befolyásolhatja az igazságügy működését.
Akár érkezett nyomás felülről, akár nem, figyelemreméltó, mennyire bénán teljesített az igazságszolgáltatás.
Egyébként nem egy több milliárdos ügyről van szó, hanem egy közepes, évi néhány százmilliós forgalmat bonyolító cég vezetése és a kisebbségi tulajdonosok közötti vitáról, illetve a háttérben meghúzódó szabálytalanságokról, állítólagos bűncselekményekről.
A gondok akkor kezdődtek, amikor a cég vezetése és egyes tagjai úgy akarták kikerülni az eladósodást, hogy saját cégeiket tették meg beszállítónak. Azaz először az érdekeltségükbe tartozó társaságok vették meg az árut, ezt 4 százalékos árréssel továbbpasszolták a cégnek, amely aztán újabb árréssel tovább adta a vevőnek. Ennek a "trükknek" a lényege az volt, hogy a cég, ahol Dallosék kisebbségi tulajdonosok, ne kelljen hitelt felvennie. Csakhogy egy idő után ez a modell már kizárólag ezeknek az "alibi" beszállító cégeknek kedvezett. Majd jöttek az újabb stiklik: pénzek tűntek el, illetve vándoroltak át és tűntek el Dallosék szerint teljesen indokolatlanul a cégvezetés és egyes tulajdonosok érdekeltségeibe tartozó társaságoknak. Azaz ezt nem csak Dallosék állítják, hanem erre jutott a rendőrségi nyomozás is. Igen ám, de ezekből az eljárásokból mégsem lett semmi és Dallosék szerint mindez nem lehet véletlen.
Egy alkalommal például egy wellnessberuházásra adott nagy összegű pénzt a cég egy másik társaságnak, de a beruházásból semmi nem lett, Végh Balázs szerint egyértelműen fiktív ügyletről volt szó. Emiatt 2014 szeptemberében Dallosék feljelentést is tettek, de a becsatolt bizonyítékok ellenére két évig húzódott a nyomozás, amit végül vádemelési javaslattal küldött meg a rendőrség az ügyészségnek. Emellett a rendőrség az egyik gyanúsítottal szemben vagyonzárolást is elrendelt.
Az ügyész az eljárást megszüntette, arra hivatkozva, hogy "a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése". A vagyonelzárást pedig feloldotta. Dallos és Végh ezzel szemben panaszt nyújtott be, amit a megyei főügyészség alaposnak talált és a megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte. Így most ismét visszakerült az ügy a járási ügyészségre, utóbbi pedig pótnyomozásra visszaadta azt a rendőrségnek. A kör tehát bezárult, és lényegében kezdődik minden elölről - csak közben eltelt két és fél év.
Máskor a beszállítói tevékenység mellett úgy adta el a cégvezetés a nagy értékű győri ingatlanját, korábbi székhelyét - Végh szerint áron alul -, hogy arról a kisebbségi tulajdonosok csak utólag értesültek. "Egyszerűen nem tudunk napirendre térni afelett, hogy a híradóban mást sem látunk, mint, hogy 2-3 millió forintokért letöltendő börtönbüntetést osztogatnak, a mi ügyünkben ennek több tízszereséért pedig még csak egy kicsit sem erőlteti meg magát az igazságszolgáltatás, sőt látványosan próbálják csak elodázni az ügyeket" - panaszkodott Végh.
Az biztos, hogy az igazságszolgáltatás nem erőltette meg magát az elmúlt években, az ügyeket ide-oda passzolgatták egymásnak a hatóságok. Kezdődött az egész azzal, hogy Dallos Jenőné 2011 nyarán feljelentést tett. A Győri Városi Ügyészség ekkor sikkasztás és számviteli rend megsértésének gyanúja miatt nyomozást rendelt el, így került a NAV-hoz az ügy. Az adóhatóság azonban 2012 januárban kimondta, hogy a számviteli rend vétségének ügyében megszünteti a nyomozást, mert az nem bűncselekmény, a sikkasztási üggyel pedig inkább vesződjön a rendőrség, így azt az ügyet a megyei rendőrségnek passzolta át.
Dallosné ekkor panaszt tett, mire az ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV nyomozást megszüntető határozatát és a nyomozás folytatását rendelte el. Mindennek ellenére a megyei rendőrség is folytatta a nyomozást - Dallosék szerint jogtalanul, hiszen az ügyészség a megszüntető határozat hatályon kívül helyezésével lényegében a nyomozás rendőrségre történő áthelyezését is hatályon kívül helyezte.
2012 nyarán a NAV megszüntette a nyomozást, mondván, nem történt bűncselekmény. Ami azért is érdekes, mert miután Dallosné ezt megpanaszolta az ügyészségen, az ügyészség "pontosított". Ekkor hivatalosan már az volt az indok, hogy ugyan történt bűncselekmény, de nem lehet bizonyítani, ezért szűnik meg a nyomozás. Időközben a rendőrség is megszüntette a nyomozást, ők is bűncselekmény hiányára hivatkoztak. Az ezzel kapcsolatos panaszt a megyei főügyészség elutasította.
Dalloséknak ekkor már csak a pótmagánvád maradt. Ez lényegében annyit jelent, hogy ha a hatóság nem lép, akkor lépnek ők maguk, mint vádlók. Ez a pótmagánvád sem ment éppen gördülékenyen:
2012 novemberében a Győri Járásbírósághoz került az ügy,
aztán 2013 januárjában áttették a Győri Törvényszékre.
A Győri Törvényszék akkor ősszel felfüggesztette az eljárást, mondván, hogy a vád "hiányosságokban szenved".
Végül 2014 januárjában mégis befogadta az időközben pontosított vádat.
Az év tavaszán tárgyalta, rögtön elnapolta, majd nyáron megszüntette az ügyet.
Dallosék ekkor jogorvoslattal éltek, így 2015 nyarán végül az Ítélőtáblának kellett köteleznie a Győri Törvényszéket arra, hogy az eljárást folytassa. Azaz az Ítélőtábla Dalloséknak adott igazat, akik egyébként a jogorvoslat során előadták, hogy szerintük milyen súlyos eljárási rendellenességek voltak a nyomozati szakban, valamint azt is, hogy hiába volt megalapozott a gyanú, a tényállás teljes körű felderítése elmaradt.
Ám hiába utasította az Ítélőtábla a Győri Törvényszéket az eljárás folytatására, utóbbi nem erőlteti meg magát, hogy minél előbb pont kerüljön az évek óta húzódó ügyek végére. Az utolsó tárgyalást az ügyben 2016 júniusában tartották, eddig összesen két tárgyalás volt, ami miatt jó eséllyel újraindulhat az egész eljárás. Ez pedig nem Dalloséknak, hanem az ellenérdekelt feleknek kedvez. Emiatt érzik azt Dallosék, hogy hiába éltek a törvények adta lehetőségeikkel, hiába derült ki, hogy megalapozott a gyanú, ha folyamatosan falakba ütköznek.
"Eközben az ügyvezetés sem a hitelekről, sem a cég eszközeiről, sem az üzletkötési jutalékokról, a társaság valós vagyoni helyzetéről elszámolni nem akar és nem is tud elszámolni. Taggyűlési határozat lényegében semmiről sincs" - magyarázta az Indexnek Végh Balázs. Közben a cég leépül. Egykoron nem csak gépjárműalkatrészekkel, hanem mezőgazdasági gépekkel, gépjármű szervizzel, szállítmányozással is foglalkozott, ma már csak gépjárműalkatrészeket árulnak, a 600 milliós forgalom a legutóbbi beszámoló alapján már el sem éri a százmilliót, az eredménytartalék pedig lassan elfogy. | A szemük láttára tüntetik el a pénzüket, de tehetetlenek | A szemük láttára tüntetik el a pénzüket, de tehetetlenek - Egy cég vezetése csúnyán kijátszotta a kisebbségi tulajdonosokat, de a hatóságok évek óta csak passzolgatják az ügyet. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/06/12/a_szemuk_elott_lopjak_meg_oket_de_tehetetlenek/ | 2017-06-13 00:41:00 | true | null | null | Index |
Orbán Viktor és Herbert Kickl a Bécsi nyilatkozat néven kiadott dokumentumban leszögezte, hogy Magyarország és Ausztria ezúton is meg kívánja erősíteni baráti és jószomszédi, valamint megingathatatlan történelmi és kulturális kapcsolatait. Hangoztatták azt is:
az Európai Unió sikeres reformjának kulcsa a népek, kultúrák, nemzeti arculat és életmód sokféleségének megbecsülésében és megőrzésében rejlik, továbbá szükség van Brüsszel politikai súlyának csökkenésére és ezzel együtt a tagállamok közvetlen és parlamenti demokráciájának megerősödésére.
A Patrióták Szövetségének nevében úgy vélték, "Európa kultúrájára nézve a legnagyobb veszélyt a nagymértékű illegális migráció és a menedékjoggal való szervezett visszaélés jelenti".
Pénteken Christian Stocker, az Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Kickl egyelőre hivatalosan nem képviselheti Ausztriát külkapcsolatokban. Hasonlóképpen nyilatkozott Sigrid Maurer, a Zöldek frakcióvezetője és Beate Meinl-Reisinger, a liberális NEOS párt vezetője is. Maurer hozzátette: Kickl "nem azon osztrákok nevében nyilatkozik, akik egy nyílt és tisztességes társadalomban gondolkodnak".
Mario Lindner, a szociáldemokraták (SPÖ) egyik szóvivője szerint az FPÖ "arról álmodozik, hogy Ausztriát magyar minta alapján alakítja át."
Christian Hafenecker FPÖ-főtitkár viszont Werner Kogler lemondására szólított fel, mert szerinte a zöld párti alkancellár és közszolgálati miniszter szégyenteljes kijelentéseket tett a sajtó előtt azzal, hogy antidemokratának és EU-ellenesnek nevezte Orbán Viktort.
Hafenecker szerint ezek a kijelentések súlyos károkat okoztak Ausztria nemzetközi megítélésében.
Sigrid Maurer elutasította a szabadságpárti főtitkár felvetését, és kijelentette, hogy "az FPÖ világában nem létezik a véleményszabadság". | Háborog az osztrák baloldal Orbán Viktor bécsi látogatása miatt | Több osztrák parlamenti párt vezető képviselője bírálta pénteken az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Herbert Kicklt az Orbán Viktor miniszterelnökkel előző nap aláírt közös nyilatkozat miatt, a szabadságpárt főtitkára viszont Werner Kogler zöld párti alkancellár távozására szólított fel a magyar kormányfőt bíráló „szégyenteljes kijelentések” miatt. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/haborog-az-osztrak-baloldal-orban-viktor-becsi-latogatasa-miatt | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Balogh Zsolt, a BKV-nál kirobbant végkielégítési botrány egyik főszereplője, a cégtől nemrég végkielégítés nélkül távozott általános vezérigazgató-helyettes vezette félre Kocsis István vezérigazgatót – jelentette ki lapunknak a közlekedési társaság felügyelőbizottsági (fb) ülése után Vitézy Dávid, a testület fideszes delegáltja. Közölte: a tanácskozáson kiderült, Balogh hamis és valótlan adatokat közölt Kocsissal a korábbi személyzetis, Szalainé Szilágyi Eleonóra százmillió forintos végkielégítéséről. – Bár a testület többi, zömmel a fővárosi MSZP–SZDSZ-es koalíció által delegált tagja elutasította Székely Gábor (SZDSZ) fb-elnök visszahívására tett javaslatomat, kisebb módosítással elfogadták tizenkét pontból álló javaslatomat, amellyel „elzárhatók” a cégnél a pénzcsapok – mondta Vitézy Dávid. A „gondos gazdálkodást” elősegítő határozatok közül az egyik legfontosabb, hogy az fb kimondta az SZDSZ-es Tóthfalusi György vezette igazgatóság felelősségét a munka- és a tanácsadói szerződések szabályozatlansága miatt. Megállapították, hogy a határozott idejű munkaszerződések és a titoktartási pénzek alkalmazása a vezetők körében előnytelen volt a társaság számára, és határoztak az eddigi gyakorlat felülvizsgálatáról. A vezetőségnek tárgyalásokat kell kezdeményeznie Szalainé Szilágyi Eleonórával a kifizetett összegek visszafizetésére, a tárgyalások sikertelensége esetén pedig jogi lépéseket kell tenniük.
A tegnap tárgyalt belső jelentés mondta ki először, hogy az elmúlt három évben több mint hárommilliárd forintot fizettek ki a munkaszerződések felbontása miatt a BKV-nál. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának ellenőrzési albizottsága tegnap reggeli rendkívüli ülésén ugyancsak értékelte a kialakult helyzetet, további meghallgatásokról határozott az 50 milliárd forintot is meghaladó állami támogatásban részesülő BKV végkielégítési ügyében. Domokos László (Fidesz), a testület elnöke ismertette: nemcsak Kocsis Istvánt, Székely Gábort, hanem Demszky Gábor főpolgármestert is meg szeretnék hallgatni, akárcsak a BKV könyvvizsgálóját és a Pénzügyminisztérium képviselőjét. Oszkó Péter tárcavezető volt korábban a BKV könyvvizsgálója, a Deloitte vezérigazgatója. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke kifejtette: nincs jogi felhatalmazásuk arra, hogy átfogó vizsgálatot indítsanak a BKV-nál, és a volt személyzetisének közpénzből kifizetett százmillió forintot csak polgári peres úton szerezhetik majd vissza.
Eközben a fővárosban megkezdődött a menekülés a BKV sülylyedni látszó hajójáról: a botrányban mindeddig meg sem szólaló Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester úgynevezett kabinetülése után bejelentette: mára ötpárti egyeztetést hív össze a BKV új tulajdonosi ellenőrzési és felügyeleti struktúrájának kialakítására, továbbá teljes tisztújítást kezdeményez a közlekedési társaság igazgatóságában és felügyelőbizottságában. Demszky azt is közölte, hogy „a betegszabadságon lévő Hagyó Miklós szóban felajánlotta, hogy átadja a BKV felügyeleti jogát”. Hagyó viszont közleményben tudatta: betegszabadsága alatt nem is beszélt Demszkyvel, viszont a parlamentben a munka törvénykönyvének megváltoztatását kezdeményezi a botrányos végkielégítések megszüntetésére.
Több mint hétmilliárd kintlévőség. Összességében csaknem 7,2 milliárd forint díjhátralék volt júniusban a fővárosi önkormányzat négy nagy közszolgáltató társaságánál – tudta meg az MTI. A Fővárosi Gázműveknél volt a legmagasabb a fogyasztók által ki nem fizetett díjak összege, 4,8 milliárd forint. A Főtávnál 967 millió, a Fővárosi Csatornázási Műveknél 771 millió, a Fővárosi Vízműveknél pedig 642 millió forint volt a díjhátralék júniusban. (MTI) | BKV: már vannak felelősök? | Konkrét felelősséget is megállapított tegnap a BKV felügyelőbizottsága a több mint hárommilliárd forintos végkielégítési botrányban. A Kocsis István vezérigazgató leváltását kezdeményező MSZP és az SZDSZ koalíciós tárgyalásokat folytat azután, hogy tegnap az eddig hallgató SZDSZ-es főpolgármester bejelentette: a társaság vezető testületeinek lecserélését, átalakítását kezdeményezi. A parlament illetékes albizottsága a fővárosi érintettek mellett a pénzügyminiszter meghallgatását is tervezi. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/08/bkv-mar-vannak-felelosok | 2009-08-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Bedőlő borbirodalom, titokzatos tulajdonos – ezek a szálak is Sesztákhoz vezetnek?
Felszámolási eljárás alá vonták a Vinopolis International Kft. bornagykereskedő céget, ezzel a borbirodalom másik lába is megroggyant – a kiskereskedő Vinopolis Hungary ugyanis a cégadatok szerint már novemberben megszűnt. A cégcsoport korábbi tulajdonosai között Seszták Miklóshoz köthető személyek is felbukkantak.
„A Vinopolis International nem csupán új lendületet kíván vinni a hazai wine & dining irányzatba, hanem bemutatkozási és fejlődési lehetőséget biztosítani az új borászgeneráció számára” – hangsúlyozta Szente Zsolt alapító, a vállalat referencia-étterme, a Vinopolis Naphegy 2012. szeptember 6-i megnyitó ünnepségén a Bor és Piac szakportál szerint. Ebből olyannyira nem lett semmi, hogy a budai Naphegyen felépített, erősen megosztó megítélésű Oxygen Wellness teraszán megnyitott boréttermet azóta be is zárták – pedig annak idején Szente Zsolt még úgy nyilatkozott, hogy „együtt tervezzük a jövőt az Oxygen tulajdonosaival”. Ahogy a Vinopolis másik emblematikus ivóját is – elég zaklatott körülmények között – becsukták alig három hónappal a nyitása után. Történt ez annak ellenére, hogy a nagy durranásként beharangozott Falk Miksa utcai borbárt a hírek szerint fideszes politikusok különös előszeretettel látogatták.
Úgy fest, összeomlóban a jó nevű borbirodalom. Tavaly decemberben a harmadik Vinopolis-céget, a Vinopolis Internationalt felszámolási eljárás alá vonták. De ezen kívül van még egy ebbe a cégcsoportba tartozó vállalkozás, a Vinopolis Hungary, amely felszámolás alá került, sőt azóta már meg is szűnt.
A Vinopolis International A Vinopolis Internationalt 2012. február végén alapította Szente Zsolt, aki egyedüli ügyvezetője is volt a társaságnak egészen a felszámolás közzétételéig. A társaságot 500 ezer forint alaptőkével hozták létre, ami három új tulajdonos 2012. május közepi belépésével 1,02 millió forintra emelkedett és az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint azóta nem változott. A Vinopolis International 2012-es, nem teljes évében elért bevétele még 40 millió forint felett volt, ám ekkor valami történt, hiszen a következő évben ez már csak 1,88 millió lett. A mérleg szerinti eredmény ugyanezekben az években 17,17, illetve 17,23 milliós veszteség volt. A vállalat ellen négy végrehajtási eljárást indítottak, közülük egyet az adóhatóság (ezt már lezárták), hármat közjegyzők.
Pedig a birodalom építésével nem sokat vacakoltak. Bő fél év alatt három Vinopolis-céget is alapítottak 2011. július közepe és 2012. február vége között. E három cég közül egy már felszámolással megszűnt, egy ellen felszámolási eljárás folyik, s a harmadik sincs túl jó bőrben. A cégcsoporton belül a most felszámolás alá vont Vinopolis International a nagykereskedő, a 2011. augusztus 11-én bejegyzett Vinopolis Hungary volt a kiskereskedő, az Academy of Wine and Spirit Kft. néven egy nappal később bejegyzett Vinopolis Magyarország pedig a képzéseket szervezte. A kiskereskedő cég pénzügyi adatai az Opten adatbázisában a tavaly november végi megszűnése után már nem érhetők el, az oktatási cég 2012-ben valamivel több mint 18 millió forint árbevétel mellett 389 ezer forint mérleg szerinti eredményt ért el, 2011-ben pedig nem volt bevétele a vállalkozásnak.
Miről szólnak a Vinopolis-cégek?
„Ez nem az a méret, nehéz elképzelni, hogy ezek a cégek kizárólag a borkereskedelemről szóltak” – mondta a hvg.hu-nak egy szakmabeli. Csak összehasonlításképpen: a 2013 őszén bedőlt menő borhálózat, a Bor és a Társa a felszámolás évében is 47, előtte pedig stabilan 100 millió forint feletti árbevételt ért el. Az ágazat egyik nagymenője, a Bortársaság pedig az utóbbi négy ismert évben 3, sőt az utóbbi kettőben 4-4 milliárd forint feletti forgalmat jegyzett. „Szente Zsolt üstökösszerűen bukkant fel, majd épp olyan gyorsan el is tűnt boroktatás és -kereskedelem piacain. A Vinopolis oktatással is próbálkozott, de nem nagyon jött be, így maradt a kereskedelem, de ott se nagyon penget” – fogalmazott neve elhallgatását kérő beszélgetőtársunk. A Vinopolis honlapján – ahol a legfrissebb bejegyzések 2013. tavasziak – oktatásukat a londoni Wine & Spirit Education Trust által akkreditáltként hirdetik.
A honlapon meghirdetett egyik borértő tanfolyamra jelentkeztünk, de egy hét után sem kaptunk semmiféle visszajelzést, ebből gyaníthatóan a szolgáltatás már nem nagyon működik, csak úgy ottmaradt a weblapon. Az üzletbezárások fényében hasonló a helyzet a nyitólapon szembe jövő franchise-partneri felhívással is.
Ennél egyértelműbb a helyzet az ugyancsak a honlap által kínált, a Vinopolis üzleteit bemutató oldalaknál, mert sem a Vinopolis Allee, sem a Vinopolis Naphegy, sem pedig a nagykereskedelem menüpontok nem mutatnak érvényes helyre, mindhárom kattintáskor „Hiba történt. A kért oldal nem található.” üzenetet kapjuk. Ugyanezt kapja, aki érdeklődne a nyitólapon nagy erőkkel hirdetett Vinopolis Klubkártya iránt.
A cégcsoport egyedüli „normálisan” működő tagja a Vinopolis Magyarország, igaz, jó bőrben azért ez a vállalkozás sincs. A 2011. augusztusi bejegyzés óta 12 végrehajtási eljárás indult ellene, közülük mindössze három zárult le, a kezdeményezők többsége közjegyző, de van közöttük adóhivatali és beszállítói indítás is. A cégcsoportnak jelenleg egy üzlete működik: az újbudai Allee bevásárlóközpontban van egy Vinopolis nevű borüzlet. A plázában a cégadatok szerint mind a Vinopolis Magyarország, mind pedig a legutóbb felszámolás alá került Vinopolis International tart fenn telephelyet.
A kulcsfigura
Tiszta cége szinte nincs is Szente Zsoltnak
A székesfehérvári vállalkozó az Opten adatai szerint hét vállalkozásban érdekelt – többnyire tulajdonosként vagy volt tulajdonosként, de számos esetben ügyvezetői posztot is betölt(ött) –, közülük azonban tulajdonképpen egy sincs, amit ne terhelne ilyen vagy olyan negatív információ. A hét cég közül négy ellen felszámolási eljárás van folyamatban, egyet meg is szüntettek, egynek felfüggesztették az adószámát, kettő tűnik működőképesnek, igaz ezek is „el vannak látva” végrehajtással, illetve tulajdonosi vagyoni részesedés lefoglalásával.
A Vinopolis-csoport kulcsfigurájának Szente Zsolt tűnik, aki mindhárom szóban forgó Vinopolis-cég alapítója volt, és jellemzően most is benne van a cégekben – a már megszűnt Vinopolis Hungaryben is egyike volt az utolsó tulajdonosoknak. Hasonlóan uralta a cégeket az ügyvezetői poszton, mindhárom alapító ügyvezetője ő volt, és a még működőket jelenleg is ügyvezeti. A megszűnt cégben amúgy olyan ügyvezetőtársa volt, aki az Opten szerint jelenleg is cégvezetéstől való eltiltás alatt áll.
Szente Zsolt tulajdonos-ügyvezetőt kerestük a vinopolis.hu oldalon megadott mobilszámon, a hívásra automata közölte, hogy a számon előfizető nem kapcsolható. Hasonlóan jártunk a junior üzletfejlesztési menedzserrel is. Mindössze a beszerzési menedzserként megjelölt vezetőt tudtuk elérni a megadott számon, ő azonban már jó ideje nem dolgozik a Vinopolisnak. A tudakozó szerint pedig Szente cégadatok között megadott lakcímén ugyancsak nem található előfizetés (hacsak nem titkos számon).
Hogy jön a képbe az Oxygen Wellness és Seszták Miklós?
A cégadatok vizsgálata során érdekes kapcsolat bukkan fel a Vinopolis International és a Népszabadság által a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel hírbe hozott Oxygen cégcsoport között. A Vinopolis Internationalbe egyszerre lépett be tulajdonosként a Középpont Stúdió Kft., Hódos Éva, aki a Középpontban is tulajdonos, valamint az Oxygen Wellness Befektetési és Ingatlanhasznosító Kft. E három tag aztán egyszerre is lépett ki a vállalatból szűk fél évvel később, 2012. november közepén.
Az Oxygen és a Vinopolis cégcsoportok között a cégadatok alapján Hódos Éva tűnik a kapocsnak: a Népszabadság nyáron megjelent, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek az Oxygen cégcsoporthoz fűződő rokoni és baráti kapcsolatait elemző cikke szerint Hódos csaknem minden Oxygen-céggel valamilyen kapcsolatban van – jellemzően a külföldi, ciprusi vagy amerikai tulajdonosok kézbesítési megbízottjaként vagy közvetett, illetve közvetlen tulajdonosként. Hódos Éva ugyancsak kézbesítési megbízottja annak a Cipruson bejegyzett Clarement Investments Ltd.-nek is, amely 2009. december közepe óta birtokolja – a Vinopolis Internationalt 2013-ban közvetlenül is tulajdonló – Oxygen Wellnesst.
Kapcsolatok Hódos Éva előtt a New Yorkban bejegyzett, a Középpontban 2010. augusztus végén megjelent Hammond Sales Inc. 2013. szeptember elejéig volt a cég tulajdonosa, az amerikaiak kézbesítési megbízottja ugyancsak Hódos Éva volt, aki a Hammond távozása óta egyedüli tulajdonosa az 2000. február 1-jén bejegyzett vállalkozásnak. A Vinopolis Internationalben a Középpont Stúdió Kft.-n keresztül áttételesen tulajdonos Hammond Sales a Népszabadság nyári cikke szerint alapító és egyszemélyi tulajdonosa az Oxygen-Gastro Kft., – amelynek ügyvezetője Seszták-Mészáros Beatrix – valamint alapítója és résztulajdonosa az Oxygen Medical Kft. cégeknek. Az Oxygen Buda székhelye és a Vinopolis International, valamint a Vinopolis Magyarország egy-egy telephelye azonos címen van az angyalföldi Frangepán utcában.
Az Oxygen Wellness építette fel Budán az első kerületi Tabánban az exkluzív – bár épülésekor még a kerületi lakosoknak is ajánlgatott – „professzionális életmódközpontot”. Ebben a sportközpontban nyílt nagy lendülettel a szóban forgó borterasz, amely nagymenő üzletvitelével hamar kivívta a környékbeli lakosok ellenszenvét. Az Oxygen „életmódcsoporthoz” tartozik a tabáni mellett az újpesti és az angyalföldi fitneszközpont mellett a budai második kerületben szabadtéri sportpályákat működtető Oxygen Buda is. Hódos Éva szintén tulajdonosa annak a Bíbor Health Kft.-nek, amely birtokolja a korábban az Oxygen Wellness tulajdonában lévő Oxygen Buda Kft.-t.
Az Oxygen vezetői jönnek szembe a Vinopolisnál is
A Népszabadság szóban forgó cikkében a Seszták Miklóssal ugyancsak kapcsolatba hozott Fabó György és Sándor Kornél szintén felbukkan jó néhány, Hódos Évához kapcsolható cégben, illetve áttételesen egyik-másik Vinopolis-céghez is volt, illetve van kapcsolódásuk. Sándor például az Oxygen Wellnessen keresztül korábban tulajdonosa volt a Vinopolis Internationalnek, de az Irisz Média Zrt.-n keresztül a Seszták tulajdonában lévő kisvárdai Ramiris Autó Kft.-ben is részt vett. Fabó pedig ügyvezetőként játszott/játszik szerepet olyan cégekben, amelyek összekapcsolhatók Vinopolis- és Oxygen-vállalkozásokkal, vezető tisztségviselője például a Középpont Kft.-nek, amely tulajdonos volt a most bedőlt Vinopolis Internationalben, de szintén ügyvezető egyebek mellett az Oxygen Buda és az Oxygen Újpest cégekben is. (Csak mellékesen alapító kültagja a 2013. májusában létrehozott M3 Sztráda Trafik Shop Bt.-nek is.) Fabó vezérigazgatói posztot tölt be az Irisz Média Zrt.-ben – leánykori nevén Ramiris Rubin Zrt., amely az Oxygen Wellnesst építette.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóosztályán keresztül kerestük Seszták Miklóst is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre. | Vállalkozás: Bedőlő borbirodalom, titokzatos tulajdonos - ezek a szálak is Sesztákhoz vezetnek? | Felszámolási eljárás alá vonták a Vinopolis International Kft. bornagykereskedő céget, ezzel a borbirodalom másik lába is megroggyant – a kiskereskedő Vinopolis Hungary ugyanis a cégadatok szerint már novemberben megszűnt. A cégcsoport korábbi tulajdonosai között Seszták Miklóshoz köthető személyek is felbukkantak. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20150219_Bedolo_borbirodalom_titokzatos_tulajdonos | 2015-02-19 11:25:00 | true | null | null | HVG |
Hat darab PC-monitor, billentyűzet és egér áttelepítése: 52 ezer forint. A Széll Kálmán tér átépítésére vállalkozó – a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. és a WIS Holding Befektetési és Kereskedelmi Zrt. alkotta – konzorcium legalábbis ennyiért végezte el ezt a kevéssé bonyolultnak tűnő feladatot. Alig kétszer ennyiért, 109 ezer forintért hat darab telefonkészüléket szereltek le – olvasta ki lapunk az Index által kiperelt és nyilvánosságra hozott számlákból. A diszpécserasztal lebontása a fentieknél is bonyolultabb dolognak bizonyult, így az ár is magasabb: 595 ezer forint. Ebben az összegben viszont még nincs benne az asztalba beépített berendezések leszerelésének költsége. Ezért további 1,767 millió forintot számoltak fel.
A szakipari munkát is jól meg kell fizetni: a bazaltköves burkolás munkadíja például majd 21 ezer forint négyzetméterenként. Csak összehasonlításul: a neten fellelt ajánlatok 2000–3500 forint között változnak négyzetméterenként. A kedden megnyitott, de hivatalosan még át nem adott téren a járda és az úttest burkolata egyébként többször is felmerülő bontásáért négyzetméterenként 3600–4400 forintot számláztak. A betontechnológus mérnök napi 60 ezer forintért szakértett, a metrókijárat melletti 405 köbméteres növénykazettát 3,5 millióért töltötte fel földdel a Széll Kálmán tér felújítását vállaló konzorcium. | Ettől dagad a Széll Kálmán téri bronzbuksza | Esetenként négyszázszoros eltérés is mutatkozott a Széll Kálmán tér átépítését végző konzorcium számláján szereplő összeg és a teljesítést igazoló mérnök által jóváhagyott ár között. A Népszabadság igencsak meglepő tételekre bukkant az elszámolásokban. Majd 2,4 millió forintot fizettek például egy diszpécserasztal szétbontásáért. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ettol-dagad-a-szell-kalman-teri-bronzbuksza-1615255 | 2016-05-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Valaki 84 millióval tartozik Horváth Csaba fővárosi MSZP-s képviselőnek, Tarlós István főpolgármester fizetése csak a középmezőnybe elég a fővárosi polgármesterek mellett - derül ki a fővárosi képviselők a vagyonnyilatkozataiból. A nyilatkozatok szerint a bankok jó befektetésnek tekintik a politikusoknak adott kölcsönt: Rogán Antal V. kerületi fideszes polgármester 60 milliós, az MSZP-s Tüttő Kata 157 milliós hitelt vett fel.
Tarlós István nem áll jól a fővárosi képviselők között a vagyonnyilatkozata alapján. A főpolgármesternek két ingatlan, egy 77 négyzetméteres óbudai lakás és egy 130 négyzetméteres családi ház fele van a tulajdonában, a házat testvérével együtt örökölte tavaly. Tarlósnak van egy nyolcéves Volkswagen Passatja, amit 2006-ban, használtan vásárolt. Feleségével közösen van négymillió forint megtakarítása is, és van kb. 6,8 millió forint lakáshitele is.
A főpolgármester a városházától havonta bruttó 671 ezer forint fizetést kap, amihez jön még 202 ezer forint költségtérítés is. Emellé havonta 223 ezer forint nyugdíjat is kap 2006 októbere óta, de az országgyűlési képviselői tisztségéről novemberben lemondott, ezért más jövedelme a bevallása szerint nincs.
Jól keresnek a polgármesterek
Tarlós jövedelménél a fővárosi Fidesz-frakció több tagja is jóval többet visz haza havonta, de vannak olyan MSZP-s képviselők is, akik többet keresnek a főpolgármesternél. Előnyben vannak azok a képviselők, akik a fővárosi képviselőség mellett kerületi polgármesterek és országgyűlési képviselők is: Rogán Antal összesen több mint 1,6 millió forintot keres, Pokorni Zoltán pedig a fővárosi képviselői juttatása mellé a hegyvidéki polgármesterségért 580 ezer forintot és 174 ezer forint költségtérítést, a parlamenti képviselői munkáért pedig 510 ezer forintot és 104 ezer forint választókerületi pótlékot kap. Pokorni egyébként nem tartozik a vagyonosabb képviselők közé: van egy II. kerületi családi háza (ennek felerészben tulajdonosa), 2009-ben vásárolt egy Nissan Micrát, van másfél millió forint készpénze és 320 ezer forintja befektetési jegyben, de egy 13,5 millió forintos hitele is.
A fővárosi képviselők legutóbb októberi megválasztásuk után adtak le vagyonnyilatkozatot. Az azóta eltelt három hónapban Rogán Antal visszafizetett 2,2 millió forintot a 60 millió forintos bankhiteléből, a fideszes Szatmáryné Jahl Angéla már meglévő négy ingatlanja mellé vett még egy 2,5 hektáros szőlőt Mindszentkálán. A képviselők közül neki van a legtöbb készpénze, 20 millió forint, és bankban is tart 20 milliót.
A Fidelitas I. kerületi elnöke, Szentkirályi Alexandra októberben még azt írta be az egyéb jövedeleihez, hogy "tanuló", mostanra több megbízást is kapott a fővárosi képviselőség mellé: tagja lett a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt, a János Kórház és a Nyírő Gyula Kórház felügyelőbizottságának, és elnöke a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. felügyelőbizottságnak - ezekkel a megbízásokkal havonta 460 ezer forintot keres a képviselői fizetése mellé. A fiatal képviselőnek egyébként se megtakarítása, se hitele, se autója nincs, felerészben tulajdonosa egy 49 négyzetméteres első kerületi lakásnak, és van egy VIII. kerületi lakása is.
Rogán Antal Luis Vuitton táskával és Dolce&Gabbana farmerban a fővárosi közgyűlésben
A bevallások alapján a fideszes Wintermantel Zsolt a legjobban kereső fővárosi képviselő: a városházától 575 ezer forintot kap, az újpesti polgármesteri tisztségért 560 ezret, a parlamenti képviselőséggel 394 ezer forintot keres, és bevallása szerint a kft-jéből "változó" rendszerességgel van 14 170 000 forint evázott jövedeleme is, igaz, azt pontosan nem írta be, hogy ez mekkora időtartamra vonatkozik. Wintermantel 7,3 millió forintot tart állampapírokban, és van közel 20 millió forintos bankkövetelése is. A főpolgármesterhez hasonlóan Volkswagen Passattal jár, van egy ház a 4. kerületben, felerészt tulajdonosa egy balatonlellei 124 négyzetméteres háznak, és övé egy 4. kerületi 648 négyzetméteres családi ház nyolcada is.
Földbe és részvénybe fektetnek
Több képviselő ingatlanokba fekteti a pénzét. A fideszes Zsolnay Józsefnek összesen 15 ingatlanja van, többek között egy ház Dunakesziben és Abodon, több építési telek Balatonszabadiban, de szántója is van több helyen. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes rajta is túltesz, neki 21 ingatlan van a nevén, ezek többsége gazdasági terület: szántók, gyümölcsösök, nádasok, szőlő és gyep az ország több pontján. Bagdy megtakarításokkal is jól áll, van 600 ezer forint készpénze, 8 milliója önkéntes nyugdíjpénztárban, 400 ezer forint a számláján, és 13 millió forinttal tartoznak is neki, míg neki csak 50 ezer forint hitele van egy banknál.
Termőföldre költötte a pénzét tavaly Tüttő Kata is, aki összesen több mint 300 hektár földet vett többek között Gyékényesen, Zákányban, Surdon, Somogybükkösdön, Porrogszentpálon, Nagykanizsán, Hosszúvölgyben és Liszón. Az MSZP frakcióvezető-helyettesének a földek mellett egy 74 négyzetméteres és egy 112 négyzetméteres budapesti lakásban is van tulajdonrésze. Bevallása szerint tucatnyi befeketetési jegyben és többféle részvénybe is fektett pénzt, viszont a képviselők közül neki van a legnagyobb adóssága is, közel 157 millió forint banki hitelt vallott be.
Horváth Csabának, az MSZP frakcióvezetőjének még mindig tartozik valaki 84 millió forinttal vagyonnyilatkozata szerint, a tartozás már a tavaly októberi bevallásában is szerepelt. Horváth tartalékai az elmúlt hónapokban megcsappantak, 3,8 millió forint készpénze 3,2 millióra olvadt, és 5,2 millió forintos bankbetétjéből is eltűnt 700 ezer forint. Autója nincs, van viszont több ingatlana: egy 400 négyzetméteres családi háza a II. kerületben, és három építési telke Törökbálinton.
Jetski, bélyeggyűjtemény és ezüst készlet
Bár nincstelen képviselők nincsenek a fővárosi közgyűlésben, van, aki nem sok mindent tudott beírni a vagyonbevallásába. A jobbikos Czeglédi János csak 46 négyzetméteres XIV. kerületi lakást írt be, annak is csak negyedrészben tulajdonosa, valamint egy 2008-ban vásárolt, Peugeot 609-es autót - ilyen típus nem létezik, valószínűleg 607-ese van a képviselőnek, aminek értéke az évjárattól és a felszereltségtől függően egy és ötmillió forint között lehet. Egy kisoroszi, ártéren fekvő 120 négyzetméteres "lakhatásra is alkalmas" gazdasági épületen és egy 18 éves Ford Mondeón kívül csak tartozása van a fideszes Raduly Józsefnek, aki 8 millióval tartozik egy banknak, és 3 millió forinttal magánszemélyeknek.
Motorja három képviselőnek, a fideszes Ughy Attilának, a jobbikos Losonczy Pálnak és a szocialista Velez Árpádnak van, utóbbi egy jet-skit is birtokol. Nagy értékű festménye vagy könyvgyűjteménye több képviselőnek is van, Zsolnay József pedig bélyeget és érméket gyűjt évtizedek óta. Losonczy Pálnak hangszerei és 3000 darab cédéje van, és a nyilatkozata szerint 2000-ben nagy értékű ezüst evőeszközöket és tárgyakat, étkészletet, antik bútorokat és szőnyegeket örökölt. Losonczy szabadidejében a Perfect Name nevű együttesben billentyűzik, nyilatkozata szerint "eseti" jelleggel jogdíjakból 500 ezer forintot, fellépésekkel pedig egymillió forintot keres. | Meg sem kottyan a több tízmilliós hitel néhány fővárosi képviselőnek | Valaki 84 millióval tartozik Horváth Csaba fővárosi MSZP-s képviselőnek, Tarlós István főpolgármester fizetése csak a középmezőnybe elég a fővárosi polgármesterek mellett - derül ki a fővárosi képviselők a vagyonnyilatkozataiból. A nyilatkozatok szerint a bankok jó befektetésnek tekintik a politikusoknak adott kölcsönt: Rogán Antal V. kerületi fideszes polgármester 60 milliós, az MSZP-s Tüttő Kata 157 milliós hitelt vett fel. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/02/a-fovarosi-kozgyules-tagjainak-vagyonnyilatkozatai | 2011-02-03 20:00:00 | true | null | null | Origo |
Egyre több európai ország lép fel egyre szigorúbban az illegális migráció ellen. Két ilyen hír az elmúlt 24 órából: az olasz kormány úgy határozott, hogy nem várja ki, amíg az Európai Bíróság méltóztatik eldönteni, hogy Banglades és Egyiptom biztonságos országnak minősül-e, azaz zárt táborokban lehet-e küldeni az állampolgáraikat, majd visszajuttatni őket a hazájukba. Már tegnap útjára indították a hajót , amely az Albániában kialakított táborokba viszi az illegális migránsokat.
A másik hír pedig, hogy Nagy-Britannia megduplázza a határvédelmi testület által felhasználható pénzügyi forrást, kifejezetten az embercsempészek ellen akarnak fellépni , akiknek segítségével tavaly majd 30 ezer illegális migráns kelt át a Csatornán, és idén is legalább ugyanennyi érkezett eddig.
A pénzduplázás nem kis mértékű, 75 millió fontról 150 millió fontra (74 milliárd forintra) emelik a keretet. Bizonyára nem véletlen az sem, hogy Nagy-Britanniában is felmerült már, hogy a csónakokkal érkező menedékkérőket a közép-afrikai Ruandába telepítik át, a jogi és parlamenti csatározások miatt azonban ez az áttelepítési program a Konzervatív Párt júliusi választási vereségéig nem kezdődött el. Svédországról már hetek óta tudni, hogy bevált náluk a korábban bevezetett szigorítás, és immáron kevesebben érkeznek oda, mint ahányan elhagyják az országot.
És akkor ott van Németország, amely a határait ugyan szigorúbban ellenőrzi egy ideje, de ugyanakkor a már ott lévő migránsokat még mindig nem tudja megfelelően kezelni. Nehéz legalábbis megfelelő kezelésnek nevezni azt, amikor egy hatszáz fős tóparti üdülőfaluba telepítenek egy várhatóan legalább ötszáz migráns befogadására alkalmas tábort. Mindezt azok után, hogy a településen a helyi tanács egyhangúlag mondott nemet a központra. Magyarul teljes mértékben figyelmen kívül hagyták a helyiek akaratát.
A hírről beszámoló lap szerint egyébként az évek során számos más kisváros is hasonló sorsra jutott, és minden alkalommal baj volt.
A legtöbb esetben nem mérték fel megfelelően az infrastruktúrát, beleértve például a szennyvízelvezetést. Nem kell pedig mérnöki diploma ahhoz, hogy az emberben felmerüljön: ha valami eddig x számú embert látott el, akkor minimum érdemes megvizsgálni, hogy alkalmas-e 2x számú ember ellátására is. A kormányzatot ott ez nem érdekli, mint ahogyan a jelek szerint az sem, hogy a kiutasított illegális bevándorlókat képesek-e ténylegesen kitoloncolni az országból. A rendőrök szakszervezete szerint nem, az egyenruhások szigorúbb szabályokat követelnek emiatt.
Lényegében Brüsszel és a német vezetés az, amely még nem látta be, hogy baj van. Nem látják be, hogy az emberek többsége kérdés nélkül hajlandó segíteni annak, aki tényleg rászorul, aki tényleg bajban van, aki tényleg háború vagy például vallási üldöztetés elől menekül. Nem szeretnének viszont segélyt fizetni közpénzből annak, aki csak a segélyért érkezett ide, aki euróezreket tudott kifizetni bűnözőknek azért, hogy becsempésszék az Európai Unión határain belülre.
Az emberek többsége a menekülteket segítené abban is, hogy vallási szokásait tartani tudja, cserébe pedig csak azt szeretné, hogy a karácsonyi vásárt ezentúl is lehessen karácsonyi vásárnak nevezni, ott lehessen karácsonyfát állítani, a gyerekek pedig mehessenek betlehemezni, ha szeretnének. A jelek szerint viszont mindez Brüsszel és az illegális bevándorlók szerint túl nagy kérés.
Miért is hitték a német falu tanácsának tagjai, hogy egy egyhangú nem szavazattal távol tarthatják a település lakosságszámát megduplázó migránstábort? | Túl nagy kérés | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/11/tul-nagy-keres | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Főleg azt boncolgatták, milyen erősségű rengést bírna ki az erőmű, illetve milyen erősségű lehet a szeizmikusan aktív Vrancea térségéből induló lökéshullám, amikor eléri a Duna másik partján található létesítményt (évente több földrengés is kipattan itt, a Keleti-Kárpátok végénél).
Az erőmű igazgatója szerint a cernavodai atomerőmű két reaktorát úgy tervezték, hogy kibírjon egy, a Richter-skála szerinti 8-as erősségű rengést is. – Márpedig a földmozgások ereje Vranceában nem haladja meg a 7-7,5-es erősséget – közölte Gheorghe Marmu reanu, a Román Földfizikai Intézet igazgatója. Azt is hozzátette, az erőművet az említettnél jóval gyengébb földmozgás fenyegetheti: Cernavoda a Duna másik partján fekszik, ráadásul egy hatalmas mészkőtömbön, ami ugyancsak csökkenti a rengéshullámok erejét.
Ám a közvéleményt pár napja nem is a tervezés, hanem az erőmű karbantartása miatt aggódik. A nyugtalanságot az a Ionel Blanculescu gazdasági elemző okozta, aki 2000–2004 között az akkori szociáldemokrata kormány minisztereként az illetékes felügyeleti szervek munkáját hangolta össze. Állítása szerint az erőmű közbeszerzései körül nincs minden a legnagyobb rendben: az illetékesek egy 2007-es versenytárgyaláson az államfő kampányát finanszírozó céget favorizáltak, ami véleménye szerint kihatással lehet az erőmű biztonságára is.
A közbeszerzések lebonyolítását felügyelő hatóság erre közölte: 2009-ben éppen az államfő kérésére vizsgálták meg a szóban forgó tendert. Találtak is rendellenességeket, de szankciót nem róhattak ki, mert a büntetendő cselekmények elavultak. Problémákat egyébként a pénzügyi feltételek megállapítása körül észleltek, ennek ellenére a bíróság elutasította a pályázaton részt vevő német LISAGE cég kérésére benyújtott óvást.
Az erőmű igazgatója szerint aggodalomra semmi ok, a rengéshullámokat csillapítani hivatott komponensek megfelelnek a legmagasabb biztonsági előírásoknak. De ha károsodna is az erőmű egy esetleges nagy erejű földrengés nyomán, akkor sem kell katasztrófától tartani, Cernavoda sokkal biztonságosabb Fukusimánál.
Mindenesetre valóságos versenyfutás indult a hatóságok között, ki aggódik jobban Románia nukleáris erőműveinek a biztonságáért. Ion Ariton gazdasági miniszter már szerdán, a szociáldemokratákat lekörözve jelezte egy vizsgálóbizottság létrehozását a tárcán belül. Az államfő ugyanakkor „elárulta”, hogy még korábban jelentést kért az ügyben a hírszerzéstől. Hozzátette: kiemelt nemzetbiztonsági kérdésként kell kezelni a cernavodai atomerőművet, különösen most, hogy Románia részvétele a líbiai embargó betartatásában növelheti a terrorveszélyt. | Külföld: A román reaktorok a földrengésnek ellenállnak, a korrupciónak nem | A román sajtó rögtön a japán földrengés után firtatni kezdte a cernavodai atomerőmű biztonságát, azonban a kérdések akkoriban még többnyire tervezési és geofizikai szempontokat érintettek. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/20110325-a_roman_reaktorok_a_foldrengesnek_ellenallnak__a_korrupcionak_nem-1021221 | 2011-03-25 11:42:21 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Bár egyelőre sok fontos konkrétum nem ismert, a kormány ígéretei alapján 2025-től komolyabb előrelépés várható a kollégiumi férőhelyek bővítésében. Az október közepén bejelentett, 21 pontos Új gazdaságpolitikai akcióterv része a kollégiumi férőhelyek bővítése, a budapesti lakhatási problémák enyhítését célzó intézkedések keretében.
Erre nagy szükség is lenne, ugyanis habár az elmúlt tíz évben volt előrelépés a hazai kollégiumok felújításában és újak építésében, a kormány nem érte el ezen a területen a saját maga által kitűzött célokat.
Az egyelőre nem egyértelmű, hogy pontosan mennyi pénzből tervezik növelni a férőhelyeket, és hogy a férőhelyek bővítésében milyen mértékben támaszkodna a kormány a magánszektorra. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október végén egy rendezvényen arról beszélt, hogy 2025-től 20-30 milliárd forintot fordítanának bérlakások és kollégiumok építésére, de azt is megemlítette, hogy ingatlanfejlesztő cégekkel arról is tárgyalt, hogy a bérlakások és a kollégiumok bérbeadása esetén a 27 százalékos áfa helyett 5 százalék legyen az adó mértéke.
Novemberben aztán egy konkrét projektet is megismerhettünk. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője ugyanis Facebookon bejelentette, hogy a budapesti Fidesz-frakció javaslatával egybecsengően döntött a kormány a Diákváros megépítéséről. A kormány ezzel egy régi tervet porolna le, a 12 ezer főnyi új kollégiumi helyet jelentő Diákváros tervei ugyanis 2020-ban készültek el, és bár fideszes politikusok sokáig biztosra ígérték, hogy meg fog valósulni, a Fudan-üggyel aztán az egész projekt parkolópályára került.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter két nappal a bejelentés után a TV2-n arról beszélt, hogy jelenleg a költségek tervezése és becslése zajlik, a megvalósításhoz próbálnak külső forrást is bevonni, de a végső döntést követően "akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi helyek".
Akár felezhetné is a Diákváros túljelentkezést
Hankó az interjúban azt is megemlítette, hogy a Diákvárosban minimum 12 ezer kollégiumi férőhellyel számolnak, de akár 20 ezer férőhelyet is ki lehetne ott alakítani. Hogy végül mennyi lesz, annak azért is nagy a jelentősége, mert országosan is nagy a kollégiumi túljelentkezések aránya, és Budapesten még ennél is nagyobb. Hankó szerint országosan körülbelül 46 ezer kollégiumi hely van, amelyre az idei tanév kezdete előtt 120 ezren jelentkeztek, a fővárosban pedig 17 ezer férőhelyre 57 ezer jelentkező jutott. Országosan tehát valamivel több mint két és félszeres, Budapesten pedig csaknem három és félszeres túljelentkezés volt átlagosan. Ha pedig a Diákvárosban tényleg 20 ezer férőhely jönne létre, az önmagában felezni tudná a túljelentkezés mértékét.
A képlet ugyanakkor nem ennyire egyszerű, ugyanis ahogy az alábbi ábrán is látszik, a 2000-es évek óta nő a magyar felsőoktatásban tanuló külföldiek aránya, ők pedig többnyire olyan ösztöndíjjal tanulnak Magyarországon, ami az őket fogadó intézményeket arra is kötelezi, hogy megoldják a lakhatásukat. A kormány célja, hogy 2030-ra a jelenlegi 42 ezerről 100 ezerre nőjön a számuk, így a kollégiumi férőhelyek bővítése emiatt is elkerülhetetlen.
A két cél - a magyar hallgatók lakhatási lehetőségeinek javítása és a külföldiek számának növelése - elérése egyszerre ugyanakkor nem lesz könnyű, az ábra alapján legalábbis az látszik, hogy az elmúlt bő két és fél évtizedben nem ment jól. Miközben ugyanis a külföldi diákok száma csaknem megnégyszereződött, a nappali képzésben tanulók között a kollégiumban lakók aránya 27-ről 18 százalékra csökkent.
A kollégiumi férőhelyeik alakulásáról, a túljelentkezés mértékéről, a kollégiumi díjaikról és a kollégiumi felújításokról is megkérdeztük a 2024-es felvételin legtöbb jelentkezőt vonzó tíz felsőoktatási intézményt. A Szegedi Tudományegyetem és a Károli Gáspár Katolikus Egyetem kivételével minden egyetemtől választ kaptunk, és a nyolc intézmény valamivel kisebb mértékű túljelentkezésről számolt be, mint amit a miniszter említett: ahogy az alábbi táblázatban is látszik, ezekben az intézményekben az idei tanév előtt a túljelentkezés 20 és 50 százalék között alakult (ami alól kivétel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely háromszoros túljelentkezésről számolt be).
Az intézmények inkább növekvő trendről számoltak be, bár ebben is voltak kivételek. A Debreceni Egyetemen például enyhén emelkedő tendencia tapasztalható, és leginkább a modernebb, magasabb felszereltségű és szolgáltatási színvonalú férőhelyeket érinti a túljelentkezés. Az Óbudai Egyetemen szintén emelkedett a túljelentkezés aránya az idei tanévben, 22-ről 32 százalékra. A Pázmányon a háromszoros túljelentkezés némi növekedést jelentett az előző évekhez képest. A győri Széchenyi István Egyetemen másfélszeres túljelentkezésről számoltak be, ami az elmúlt néhány évben nem változott, a Pécsi Tudományegyetemen viszont 2020 és 2024 között 39-ről 30 százalékra csökkent a túljelentkezés aránya.
Nem teljesültek a célok
Ha már valaki bejut a kollégiumokba, az sem mindegy, hogy milyen állapotok fogadják őt ott. A táblázatban az is látszik, hogy a legnépszerűbb hazai felsőoktatási intézmények között nagyon nagy a szórás abban, hogy a kollégiumi férőhelyeik közül mennyi esett át komolyabb felújításon az elmúlt 10 évben. A legjobb állapotban a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem 100 százalékban felújított férőhelyei vannak, a kőbányai Pázmány Péter Kollégium ugyanis 2023 szeptemberében nyitott meg.
Szintén jól áll ilyen szempontból a Széchenyi Egyetem, ahol 2017-ben egy teljesen új épületet adtak át kollégiumi férőhelyekkel, és ahol több másik kollégiumban is volt teljes vagy energetikai felújítás az elmúlt pár évben, továbbá az ELTE is, ahol szinte minden kollégiumban volt teljes vagy részleges felújítás 2015 óta. Eközben azonban több jelentős hazai egyetemen, például a BME-n, a BGE-n és a PTE-n is 10 százalék körül volt csak a felújított kollégiumban lévő férőhelyek aránya.
Annak ellenére ugyanakkor, hogy egyes intézményekben - és még más, a cikkhez nem megkeresett intézményekben is - jelentős felújítások voltak, a kormány saját célkitűzései nem valósultak meg. A 2016-ban elfogadott Országos Felsőoktatási Kollégiumfejlesztési Stratégia 2023-ig több mint 8 ezer új férőhely létesítését és csaknem 30 ezer férőhely felújítását tűzte ki célul.
Az Átlátszó.hu közérdekű adatigénylésére a Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly 8 ezer felújított férőhelyről számolt be, és arról, hogy 150 milliárd forint értékben váltották ki felsőoktatási intézmények PPP-projektjeit, ezzel jelentősen javítva a pénzügyi helyzetüket. A 8 ezer felújított hely jóval kevesebb, mint a megcélzott 30 ezer. És bár létrejöttek új kollégiumi férőhelyek is, mindezek ellenére kevesebb plusz férőhely lett, mint amennyit megcéloztak.
Ennek az is az oka, hogy a felújítások férőhelycsökkenést is okoztak, ha a korábbiaknál tágasabb, komfortosabb szobák jöttek létre, és a túlzottan elavult épületekben meg is szüntettek férőhelyeket. A 2016-os stratégia szerint akkoriban 44 400 férőhely volt volt országosan, amelyet 48 ezerre akartak növelni. Ez 1600 plusz férőhelyet jelent a miniszter által említett 46 ezres számhoz viszonyítva.
Ez viszont 2000 ezer férőhellyel kevesebb a 2016-ban kitűzött célhoz képest.
A férőhelyek alakulásában az ország legnépszerűbb egyetemein eltérő trendek voltak jellemzőek az elmúlt tíz évben. Ahogy az alábbi táblázat alapján is látszik, voltak olyan intézmények, ahol hatalmasat ugrott a férőhelyek száma, olyanok, ahol lényegében stagnált, és olyanok is, ahol még kevesebb kollégistát is tudnak elszállásolni idén, mint tíz évvel ezelőtt.
A számok mögé nézve pedig látszik a felújítások és a kollégiumépítések, valamint a férőhelyek alakulása közötti bonyolultabb kapcsolat. A Pécsi Tudományegyetemen például úgy csökkent minimálisan a férőhelyek száma, hogy 2018-ban átadták 100 férőhellyel a korábban is az egyetemhez tartozó, de kihasználatlanul álló Damjanich utcai kollégiumot, és az egyetem Balassa Kollégiumát is felújították.
Az ELTE-n pedig úgy nőtt több mint 40 százalékkal, hogy szinte az összes kollégiumban volt valamilyen szintű felújítás, és 2021-ben egy 156 fős új kollégiumot is megnyitottak. (A férőhelyek növekedéséhez az is hozzájárult, hogy korábban más fenntartásban működő kollégium is az ELTE-hez került.)
Kollégium és albérlet költségei: brutálisan szétnyílt az olló
Annak, hogy a kollégiumfejlesztési stratégia céljai csak részben valósultak meg, azért is van nagy jelentősége, mert a stratégia megszületése óta eltelt időszakban a kollégiumi lakhatás alternatívái jelentősen megdrágultak.
Mennyivel járnak most rosszabbul azok, akiknek nem jut kollégiumi férőhely, mint 10 évvel ezelőtt? Ennek megbecsléséhez az Ingatlan.com által rendelkezésünkre bocsátott adatok és a rezsiszámoláshoz felhasznált KSH-adatok alapján kiszámoltuk, hogy 2015 és 2024 között mennyibe került a rezsi és egy szoba bérleti díja öt városban (Budapest, Szeged, Győr, Debrecen és Pécs) egy olyan három- vagy négyszobás albérletben, amit három hallgató bérel ki közösen. Ez a fajta lakhatási megoldás tipikusnak mondható a kollégiumokba be nem jutó hallgatók körében.
Az ábrán ezen kívül a legjobb minőségű kollégiumi szoba díját is feltüntettük. Az látszik, hogy
amíg Budapesten 2015-ben még négyszeres különbség volt a kollégiumi szoba és az albérleti szoba költsége között, idén már hétszeres.
A főváros esetében ráadásul fontos kitétel, hogy medián díjról van szó. A külvárosi és belvárosi lakás bérleti díja között ugyanis másfél-kétszeres is lehet a különbség, és az egyetemek inkább a belső kerületekben vannak Budapesten, tehát a fővárosban kollégiumról lemaradó hallgatók még komolyabb pénzügyi terhekkel is szembesülhetnek.
Eközben a többi nagyvárosban sem volt sokkal jobb a helyzet: Szegeden, Győrben, Debrecenben és Pécsen két-háromszoros különbségből öt-hatszoros különbség lett a két lakhatási opció költsége között az elmúlt tíz évben. (Sőt, ennél még nagyobb is, mert a becslésünkben a rezsihez a közös költséget és az internetelőfizetés díját nem számoltuk hozzá).
Mindeközben az államilag támogatott képzésben tanuló hallgatók díjai 2006 óta nem változtak, és a férőhely minőségétől függően 17 475 és 9320 forint között alakulnak.
Ehhez képest többet fizettek ugyan a kollégiumi lakhatásért a költségtérítéses képzésen tanulók - 2023-ban például minden ötödik sikeresen felvételizett hallgató ilyennek számított -, azonban idén még ezek a díjak is rendre alacsonyabbak voltak, mint az alternatívák a bérleti piacon, ahogy az az alábbi ábrán látszik.
Mindez szintén arra utal, hogy nagy igény lenne a Diákváros kollégiumi férőhelyeire a fővárosban, ugyanakkor a fentiek alapján az is egyértelmű, hogy a nagy hazai egyetemi városokban is szükség lenne a férőhelyek bővítésére. Erről egyelőre nem derültek ki kormányzati tervek. Ami tudható, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint szükség lenne az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia újraindítására, de úgy tűnik, hogy ha erre sor kerül, az már a 2026-os választások után lesz csak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA népszavazást támogatók jól látják, hogy a Fudan-ügy mögött lakhatási válság vanA kollégiumi férőhelyek száma messze nem bővül olyan tempóban, hogy enyhítse az egyetemisták lakhatási problémáit.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Sok családnak spórolna havi százezer forintot a kormány új kollégiumokkal | Saját elmaradását hozná be a kormány a leporolt tervekkel, ami azért is fontos lenne, mert egy bérelt szoba már minimum ötször drágább, mint a kollégium. | [
""
] | 0 | https://g7.hu/kozelet/20241118/sok-csaladnak-sporolna-havi-szazezer-forintot-a-kormany-uj-kollegiumokkal | null | true | null | null | G7 |
Az RTL marad a Magyar Péter-ügynél, egészen pontosan az, hogy Rogán Antalnak van-e magán titkosszolgálata.
Erre Gulyás Gergely határozott nemmel felelt, megjegyezve, hogy viszont már nagyon sok hazugságot hallott az elmúlt fél évben Magyar Pétertől, mert most eggyel gyarapította azoknak a számát. Hozzátette, a magyar kormánynak van egy rendes alkotmányos keretek között működő titkosszolgálata, más nincsen. | Nincsen Rogán Antalnak magántitkosszolgálata | Az RTL marad a Magyar Péter-ügynél, egészen pontosan az, hogy Rogán Antalnak van-e magán titkosszolgálata. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257828_nincsen-rogan-antalnak-magantitkosszolgalata | null | true | null | null | Népszava |
A keddi, budapesti átadón Balázs László, a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat elnöke emlékeztetett: a Mészáros Csoport 2021 óta segíti a szolgálat munkáját. Akkor egy 25 millió forintos adomány révén vásárolhatták meg a legmodernebb kutató-mentő gépjárművet.
Balázs László ismertetése szerint a
Főnix névre keresztelt kutató-mentő drónhoz hasonló nincs az országban és a környező országokban sem, az eszköz kategóriájában a legújabb fejlesztés, a legmodernebb technológiákat tudja.
A drón 50-70 méteres magasságból lokalizálja az eltűnt ember pozícióját átmeneti kommunikációs csatornát létesítve a bajba jutott és a kereső szakemberek között ott is, ahol a mobilszolgáltatás akadozik. A készülék kamerával, hőkamerával, fedélzeti akadályészlelő-rendszerrel van felszerelve, rendkívüli pontossággal és hatékonysággal működik.
A szolgálat Magyarországon kívül külföldi missziókban is részt vesz, csapatuk 45 szakemberből és 18 mentőkutyából áll.
Várkonyi Andrea, a Pro Filii Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy mindig is szívügyének tekintette a mentést, életmentést, a másokon segítést. Úgy fogalmazott: "Emberéleteket menteni egészen elmondhatatlan dolog (...), komoly önfeláldozás".
Ezzel az új eszközzel lehetőség nyílik arra, hogy még több emberéletet mentsenek meg, hogy még kevesebben legyenek azok, akiket nem tudtak megmenteni
- mondta, hozzátéve: ezért került a legjobb helyre a 70 millió forint.
Kelemen Krisztina, a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott: a szolgálat munkája messze földön híres, legyen szó árvízi mentésről, földrengés utáni kutatásról vagy vörösiszap-katasztrófáról. A csapat tagjai önzetlenül segítenek, teszik a dolgukat, adott esetben pihenés, alvás nélkül.
A kiosztott sajtóanyag szerint
a Mészáros Csoport a magyar gazdaság meghatározó szereplőjeként a társadalmi felelősségvállalás alapján hívta életre a Pro Filii Alapítványt.
Célja a hátrányos helyzetű emberek, gyerekek, valamint civil és nonprofit szervezetek támogatása. Az alapítvány eddig mintegy 4,5 milliárd forintot - ebből pályázati keretek között hárommilliárdot - adományozott.
A vállalatcsoport három éve 25 millió forintos juttatásban részesítette a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat - HUNGO-t annak érdekében, hogy beszerezzék az ország legmodernebb kutató-mentő járművét, 2022 óta pedig évente 10 millió forinttal segíti a szervezet működését. | Professzionális drón beszerzéséhez nyújtott támogatást a Pro Filii Alapítvány | Hetvenmillió forintos támogatást nyújtott a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat – HUNGO részére a Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány; az adományból egy Magyarországon egyedülálló kutató-mentő drón beszerzéséhez járultak hozzá. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/10/professzionalis-dron-beszerzesehez-nyujtott-tamogatast-a-pro-filii-alapitvany | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Miután negyedik napja folytatódtak a Mariano Rajoy miniszterelnök lemondását követelő tüntetések Madridban, Barcelonában és más spanyol nagyvárosokban a kormányzó Néppárt székházai előtt, vasárnap az ellenzéki szocialisták vezetője is megszólalt. Alfredo Pérez Rubalcaba arra hivatkozva szólította fel Rajoyt a távozásra, hogy az országot éppen súlyos gazdasági helyzetben változtatta „kormányozhatatlanná”, és tette „hiteltelenné”. Az El País írása szerint Rubalcaba azután állt ki a nyilvánosság elé vasárnap, hogy megtekintette a Néppárt volt pénztárnokának a kézírásával készült feljegyzéseket (amolyan párhuzamos titkos könyvelést), amelyek az illegális pártfinaszírozást bizonyíthatják két évtizedre visszamenőleg. Az ellenzék vezére felszólította Rajoyt, hogy „adja át a helyét más miniszterelnöknek, aki képes helyreállítani az ország hitelességét”.
Az El País napilap vasárnap közzétette a tizennégy oldalnyi, Luis Bárcenas volt pénztárnoknak tulajdonított, kézzel írott adatlistát, amelyben rögzítette az üzleti köröktől – így elsősorban építőipari cégek tulajdonosaitól – kapott készpénz-támogatásokat, miként azt is, hogy ezekből miként részesedtek a Néppárt egyes vezetői. A jegyzetfüzet 1990-től 2008-ig (négy év hiányzik) tartalmazza az adatokat. A jelenlegi kormányfő 1997 óta szerepel a pénzt felvevők rubrikájában, hol M. R.-ként, hol M. Rajoyként, kezdetben 2,1 millió pesetával, majd negyedévenként 6500 euróval. Ugyancsak szerepel a kiadási rovatban olyan tétel, hogy ruha, nyakkendő, stb. M. R-nek.
Luis Bárcenas pénztárnoktól a Néppárt utóbb azért volt kénytelen megválni, mert érintett lett az úgynevezett Gürtel-ügyben, amikor 2009-ben kirobbant a galíciai néppárti politikusok korrupciós botránya. A megindított vizsgálat során kiderült, hogy Bárcenas nevén egy svájci bankszámlán 22 millió euró volt. Nem világos, hogy saját zsebre dolgozott volna, vagy adóelkerülés céljával használta a Néppártnak juttatott pénzeket. Egy pártpénztárnok tartósan is időzített bomba lehet – írják most a spanyol kommentárok annak kapcsán, hogy a Néppárt és így Rajoy mégsem határolódott el eddig Bárcenastól.
Elsőként tíz napja az El Mundo adott hírt az állítólagos feljegyzésekről, amelyekből aztán múlt csütörtökön az El País mutatott be fénymásolatot. Mariano Rajoy szombaton tartott rendkívüli pártvezetőségi tanácskozást, amelynek végeztével televíziós nyilatkozatot tett, ám a média képviselői egy különteremben nézhették végig a beszédet, kérdések feltételére nem volt mód. „Ez hamis vád” – nyomatékosította a miniszterelnök. „Mindaz, amit rólam mondanak, és amit nekem tulajdonítanak, nem igaz. Sosem kaptam fekete (illegális) pénzt, sem ebben a pártban, sem másutt.” Közölte, hogy nincs kifogása a párt elszámolásainak kivizsgálása ellen, sőt saját maga felteszi az internetre adóbevallásait, vagyonnyilatkozatait, bizonyítandó, hogy a jövedelmei esetén sosem kerülte meg az adóhatóságot. Erre szólította fel a párt vezetőségének többi tagját is
A tizenöt perces beszédben Rajoy kitért arra is, hogy összeesküvésről lehet szó, amellyel személyének és általában Spanyolországnak akarnak ártani. Egyúttal világossá tette, hogy nem áll szándékában lemondani.
Közben a spanyol korrupció-ellenes ügyészségi hivatal közölte, hogy vizsgálatot indítanak az állítólagos illegális pártfinanszírozási ügyben. Ha az ügyészség bűntény eshetőségére következtet, akkor a Legfelsőbb Bíróság dönt arról, hogy indítson-e bírósági eljárást. A spanyol pártfinanszírozási törvény 2007-ig nem tiltotta a névtelen adakozást, de azt esetenként évi 60 ezer euróban maximalizálta – értelemszerűen persze nem az adóhatóság megkerülésével. | Külföld: Inog Rajoy széke | Időzített bombává váltak egy volt pártpénztárnok feljegyzései Spanyolországban. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/inog_rajoy_szeke-1364081 | 2013-02-03 22:04:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, a védőnők maguk takarítják a Galopp utcai rendelőt, miután jogvita alakult ki az újpesti védőnői szolgálatot üzemeltető Honvédkórház és a rendelő ingatlanának tulajdonosa között. A probléma súlyosságát mutatja, hogy eldugult a csatorna és nem működik a vécé.
A lap felidézte, 2023. július 1-től az önkormányzatok által végzett és irányított védőnői ellátást az állam vette át. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megyei irányító kórházak felelőssége lett a védőnői ellátás biztosítása.
"Amikor megtörtént az átvétel, nagyon hangosak voltak a védőnők, hogy kizökkentették őket a megszokott helyzetükből, nagy volt a bizonytalanság" - mondta a Reggeli gyors csütörtöki adásában Szalainé Pintér Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) védőnői alapszervezetének vezetője, hozzátéve, hogy egészen májusig nem is volt tudomásuk az átszervezésről.
"Azok a feladatok, amelyeket addig helyben, az önkormányzatok, vagy korábbi munkáltatók kialakítottak, és működőképesek voltak, akkor vakvágányra kerültek" - mondta.
Az belátható volt, hogy egy ilyen átszervezés időbe telik, egyre kevesebb védőnői panasz érkezett. Megnyugodni látszott a helyzet, majd, már 2024-ben újra megnőtt a panaszok száma, ezúttal azonban többségében nem védőnők, hanem szülők jelezték, hogy gond van, áldatlan állapotok vannak.
Hozzátette, az alapvető feladatok, mint egy fénycső, villanykörte cseréje sem megoldott. Ennél azonban súlyosabb a helyzet, érkezett olyan panasz, hogy az érdemi munkavégzéshez szükséges, jogszabályban minimumfeltételként meghatározott dolgok hiányoznak, ha nem működik a nyomtató, hagyományos módon kell számlát kiállítaniuk. Mások arról számoltak be, hogy az alapvető vizsgálatokhoz szükséges eszközök javítása nem megoldott. Ahol beszerzés egyébként megoldott ott sem nyugodhatnak meg, a beszállítás a megyén belül "többnyire a védőnőre hárul". "Ez mind az érdemi munkától veszi el az időt. És gyakran a védőnő saját pénzén veszi meg a tonert, a tintapatront, a tesztcsíkot."
Arra a kérdésre, hogy a védőnőknek milyen lehetőségeik vannak, ha nem tartják elfogadhatónak a munkáltatói elbánást, a szakember elmondta, bár rájuk nem vonatkozik felmondási tilalom, és korábban meg lehetett tenni, hogy egy közeli településre átmegy a munkavállaló, a foglalkoztatás jelenlegi struktúrája szerint ezt már nem, vagy csak körülményesen tudja megtenni, mert az egész megyét egy munkáltató látja el. Így nem tudnak újra elhelyezkedni, ezért Szalainé arra számít, hogy sokan a pályát is inkább elhagyják.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | "A védőnők sokszor saját pénzen vesznek tintapatront, hogy legalább nyomtatni tudjanak" | 2023. júliusától az állam vette át a védőnői ellátást, de a feladatok elvégzéséhez szükséges feltételeket nem biztosítják kellően. Ha a nyomtató elromlik, kézzel kell kitölteni a dokumentációt, ha az eszközökből fogynak ki, gyakran a védőnőnek saját pénzen kell pótolnia azokat, ha el akarja végezni a feladatát. Szalainé Pintér Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) védőnői alapszervezetének vezetője számolt be a problémákról. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/a-vedonok-sokszor-sajat-penzen-vesznek-tintapatront-hogy-legalabb-nyomtatni-tudjanak-148212 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Nagyon bátran adósították el magukat a miniszterelnök környezetéhez tartozó családok, amikor állami termőföldeket vásároltak.
Tiborcz Istvánék hatalmas birtokot alakítottak ki Tükröspuszta körül, és mindent hitelből fizettek.
A Mészáros család tagjai 1,1 milliárd forintot vettek kölcsön az OTP-től.
A “nagy állami földet nagy állami támogatású hitelből” receptnek nincs kockázata, mert a bankban is többet kamatozik a milliárdosok pénze, mint amennyit havi részletben ki kell fizetniük.
Egy átlagos magyar háztartás a felcsúti milliárdos földhitelének 217-ed részét meri bevállalni 2017-ben.
Az átlag magyar állampolgár óvatos a hitelfelvétellel. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások a devizahitelek tömeges bedőlése óta ritkábban fordulnak a bankokhoz kölcsönért: 2017 közepén 5,3 millió forint volt egy átlagos magyar háztartás hitelállománya, ami majdnem 3 millióval alacsonyabb szám, mint az öt évvel ezelőtti adat.
Magyarok, akik bátran vehetnek fel kölcsönt
Az Orbán-kormány az állami földvagyon privatizációját eleve azzal a szándékkal indította, hogy új földbirtokos-réteget hozzon létre. 2015-ben és 2016-ben magánszemélyek árveréseken szerezhették meg a szántóföldeket, fejenként legfeljebb 300 hektárnyit. (Ez annyi, mint a Városliget és Erzsébetváros együttes területe. A Városliget az állatkerttel, a vidámparkkal és csónakázó tóval együtt nagyjából 100 hektárt tesz ki, a VII. kerület pedig majdnem pont 200 hektár.)
A maximálisan megengedett méretű termőföld megvásárlását persze csak kevesen engedhették meg maguknak, mert a hektáronkénti átlagár már tavaly jócskán meghaladta az 1 millió forintot. A falvakban lakó helyi gazdák többsége a statisztikák szerint csupán apró földeket tudott vásárolni, de a kormányzati szándéknak megfelelően kialakult az a réteg is, amelyben minden családtag – apa, anya, gyerek – megvette a maga Városligetét és Erzsébetvárosát.
Az állam a miniszterelnök szűkebb pátriájában, Fejér megyében hirdette meg eladásra a legtöbb mezőgazdasági területet.
Volt is rá vásárlói igény: két Orbán Viktorhoz közelálló család, a Tiborcz és a Mészáros família például összesen 2,7 milliárdot költött arra, hogy állami földet vegyen: ebből 1,71 milliárdot hitelből fizettek.
Öt Városliget Tiborczéknak
Tiborcz István, Orbán Viktor veje a régi családi birtok, a Felcsúttól alig 6 kilométerre fekvő Tükröspuszta kibővítését célozta meg. Tiborcz nővérével és édesapjával összesen 492 hektár, azaz majdnem 5 városligetnyi termőföldet vásárolt Bicske és Mány térségében, 559 millió forintot hagyott ott a liciteken.
A 24.hu összesítése szerint Tiboczék a teljes pénzösszeget, tehát mind az 559 millió forintot banki kölcsönből fedezték. Tiborcz István az utóbbi időben ingatlanvállalkozónak tekinti magát, cégein keresztül újabb és újabb nagyértékű irodaházakat, villákat, kastélyokat vásárol Budapesten és szerte az országban. Az ingatlanozás a cégeken keresztül megy, a földvásárlások miatt azonban saját nevére is került 180 milliós banki adósság.
A Gránit Bank, amely rendszeresen finanszírozza Tiborcz és barátja, Szivek Norbert MNV-vezérigazgató milliárdos ingatlanprojektjeit, a család minden tagját ellátta földhitelekkel. Tiborczékat jelenleg 12 hitelszerződés köti a pénzintézethez.
12 és fél Városliget Mészároséknak
Még nagyobb összeget invesztáltak Mészáros Lőrincék. A szűkebb család, a felcsúti polgármester, a felesége, két lányuk és fiuk együttesen 1257 hektárt vásárolt meg, ami 12 és fél Városligetnek felel meg.
A főként vasútberuházásokban utazó R-Kord Kft. és a többi Mészáros-érdekeltség jelzálogterhei a nyáron elérték a 10 milliárdos nagyságrendet.
Információink szerint Felcsút polgármestere a szántókért eközben több mint 1 milliárd forintot saját zsebből fizetett ki, de a család tagjai, beleértve őt magát is, 1 milliárd 154 milliós hitelt is bevállaltak, amelyet az OTP fizetett ki nekik.
A felcsúti Mészáros-klán tényleg számottevő részt szerzett meg a Fejér megyében elárverezett állami földekből, de valójában korántsem ennyi földön gazdálkodnak. Mészáros Lőrinc testvérének szántóit és a családi mezőgazdasági cégek, például a Búzakalász 66 Kft. haszonbérleti területeit is beszámítva összesen 3800-3900 hektár került az érdekeltségi körükbe. Ez azt jelenti, hogy Mészárosék földjei lefednék az V., a VI., a VII., a VIII., a IX. és a XIII. kerület területét, a teljes pesti belvárost a Népszigettől a Csepel-sziget bejáratáig.
De kell-e aggódniuk az újdonsült földbirtokosoknak az adósságcsapdától?
A 24.hu által megkérdezett mezőgazdasági szakértő szerint az adósoknak nincs oka az aggodalomra. A gazdaságossági számítások szerint ugyanis nagyüzemi körülmények között még a relatíve magas Fejér megyei földárak mellett is hamar ki lehet termelni a hitelösszeget. A repce és a napraforgó termesztése kiemelkedő hasznot hozhat, és már a 20 éves futamidő felénél visszajöhet a szántóföld ára. Az állam által garantált kedvezményes hitelek pedig annyira kedvezményesre sikerültek, hogy a tehetős vásárlók jobban jártak, ha hitelhez folyamodtak, és saját pénzüket valahol kamatoztatták, mert a kamatból több pénz folyt be, mint amennyit a földhitel törlesztő részleteire ki kellett fizetniük. | Tiborczék több mint félmilliárdos hitelből vettek földet | Biztosan kicsi a kockázat, hiszen a miniszterelnök környezetéhez tartozó családok bevállalták: Tiborczékon kívül Mészárosék is kölcsönből vásároltak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/12/04/tiborczek-tobb-mint-felmilliardos-hitelbol-vettek-foldet/ | 2017-12-04 21:35:00 | true | null | null | 24.hu |
November 28-án, csütörtökön 17 órai kezdettel közmeghallgatást tart a jászapáti képviselő-testület a Pájer Antal Művelődési Házban. A fórumon a lakosok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közvetlenül intézhetnek kérdéseket, tehetnek javaslatokat a testületnek a helyi közügyekkel kapcsolatban. | Közmeghallgatást tartanak Jászapátin | Helyi közügyek kerülnek fókuszba az éves közmeghallgatáson Jászapátin. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/kozmeghallgatas-lesz-jaszapatin | null | true | null | null | SZOLJON |
Mint arról az Index szerdán beszámolt, az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 40 millió euróra, azaz tízmilliárd forintra bünteti a csepeli szennyvíztisztító projektet.
Az eddig lefolytatott uniós vizsgálat ugyanis problémákat talált a beruházás közbeszerzési eljárásában. A döntés nem jogerős, a magyar állam a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint meg is támadja felsőbb fórumon.
A főpolgármesteri hivatal Indexnek elküldött állásfoglalása szerint két EU-s vizsgálat volt tavaly év vége óta: 2007 novemberében az unió Regionális Főigazgatósága, 2008 januárjában pedig az Európai Számvevőszék hajtott végre egy-egy ellenőrzést. A vizsgálati eljárás még folyamatban van, nem zárult le, a döntésről még nem kapott hivatalos értesítést a főváros.
Az auditok elsősorban a központi szennyvíztisztító telep tervezésére és kivitelezésére 2005-ben kiírt közbeszerzési eljárást, pontosabban az eljárás formáját kifogásolták, amely egyébként a főpolgármesteri hivatal szerint teljességgel megfelelt a magyar jogszabálynak, és a kiküldött magyar válasz megállapításai szerint az EU-s szabályoknak is.
A magyar fél képviselője az NFÜ, amely a környezetvédelmi tárcával közösen eddig is koordinálta az eljárással kapcsolatos magyar álláspont kialakítását, megküldte hivatalos álláspontját mind az Európai Számvevőszéknek, mind a Bizottságnak. A Bizottság döntését még várják, a vita nem zárult le.
A főpolgármesteri hivatal nem hivatalos értesülése szerint az a támogatási összeg, amit esetleg elvonnak a projekttől, felhasználható maradhat a beruházáson belül új műszaki tartalmakra (pl. további szennyvízgyűjtő csatornák építésére). Ezek az új projektelemek is a beruházás alapvető célját, a minél kiterjedtebb biológiai szennyvízkezelés budapesti megvalósítását, szolgálnák. | Magyarázza és vitatja a főváros a tízmilliárdos uniós bírságot | Magyarázza és vitatja a főváros a tízmilliárdos uniós bírságot - Budapest szerint a szennyvíztisztítótól esetleg elvont összeget máshol felhasználhatja. | null | 1 | https://index.hu/belfold/szenny1597/ | 2008-11-06 00:00:00 | true | null | null | Index |
Ma indul a nemzeti konzultáció
Ma kezdődik a nemzeti konzultáció kérdőíveinek...
Már több mint 700 ezren regisztráltak a Gondosóra programra
Már több mint 700 ezren regisztráltak a Gondosóra...
Ismét fellobbannak az őrtüzek
"Az őrtüzek lángjánál váljon személyes élménnyé a... | Orbán Viktor Georgiában tárgyal | Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Georgiában (Grúzia) október 28-29-én – erősítette meg vasárnap az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a tbiliszi kormány tájékoztatására hivatkozó georgiai sajtóhíreket. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176466/orban_viktor_georgiaban_targyal | null | true | null | null | Hir6 |
Tíz napon belül kiadják Portugáliának a Football Leaks mögött álló hackert, G. Pintót – nyilatkozta a férfi ügyvédje az AFP hírügynökségnek. Deák Dávid erről azután beszélt, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerősen is elrendelte a hacker letartóztatását és kiadatását.
Az ügyvéd meglátogatta védencét a börtönben, aki nagyon „elkeseredett” a hír hallatán.
A január 18-án, Budapesten elfogott, majd házi őrizetben tartott Pintót a többi közt azzal gyanúsítják, hogy üzleti leveleket, jegyzőkönyveket, megállapodásokat és egyéb iratokat hozott nyilvánosságra több felületen is az interneten, főként a Football Leaks oldalon.
Az információkat a Sporting CP levelezőrendszerének feltörésével, illetve a Doyen Sport számítógépes rendszerébe behatolva szerezte. Emellett a vád szerint a Doyen Sport ellen zsarolási kísérletre is sor került, a cég egy tisztviselőjével találkozott egy autópálya melletti benzinkútnál Lisszabon környékén, 500 ezer és 1 millió euró összeget nevezve meg, amennyiért nem hozná nyilvánosságra a megszerzett adatokat. | Sport: Napokon belül kiadhatják Portugáliának a Football Leaks kiszivárogtatóját | Jogerősen is helybenhagyta G. Pinto letartóztatását a magyar bíróság. | null | 1 | https://hvg.hu/sport/20190314_Napokon_belul_kiadhatjak_Portugalianak_a_Football_Leaks_kiszivarogtatojat | 2019-03-14 19:14:00 | true | null | null | HVG |
Az évi 30-40 milliárdos támogatási keretet kezelő NKTH a magyar államigazgatás egyik legprogresszívabb intézménye lehetett volna, ám a hivatal az innováció felpörgetése mellett - vagy helyett - energiái egy részét folyamatosan a támadások elhárítására fordította.
Az elnöki székbe a Svédországból, az Ericsson cég kutatási igazgatói posztjáról átült elnök a hazai kutatásirányítás hagyományaitól és logikájától eltérő támogatási gyakorlatot vezetett be: az innovációs alap szétosztásánál jószerével csak a pályázati kiírások voltak nyilvánosak, de a nyilvánosság ezután már csak a szűkszavú támogatási döntésekkel ismerkedhetett meg, a döntnökök személye és az elbírálás indoklása titokban maradt. Ilyen körülmények között rendre támadható pályázati döntések születtek.
Bodát nemcsak a hazai kutatói közösség bírálta rendszeresen, hanem az a nagyvállalati vezetői kör is, amelytől az innovációs alap befizetéseinek nagy része érkezik. A vele szemben megfogalmazott kifogások időnként személyes hangsúlyokat kaptak, szóba került például, hogy nem rendelkezik a posztja betöltéséhez szükséges közigazgatási szakvizsgával, illetve a magyar jogszabályoknak megfelelő PhD tudományos fokozattal. A december 31-től hatályos, közös megegyezéses válást a közlemény nem indokolja, annyit lehet tudni, hogy a hivatalt átmenetileg Vass Ilona elnökhelyettes vezeti majd. (H. M.) | Archívum: Távozik az NKTH elnöke | Hosszas egyeztetés után menesztik a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökét: Boda Miklós a | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-428415-238065 | 2006-12-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Házi őrizetbe kerülhet a költségvetési csalással, vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt Vizoviczki László, a Fővárosi Ítélőtábla ugyanis némi változtatással helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék óvadék megállapításáról szóló döntését. Emlékezetes, a PestiSrácok.hu írta meg elsőként, hogy az elsőfokú bíróság 250 millió forintos óvadék ellenében hazaengedné a milliárdos vállalkozót.
Nagy Andrea, az elsőfokú határozat ellen fellebbezést bejelentő Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője a Magyar Időkkel közölte: az ítélőtábla annyit változtatott a végzés szövegén, hogy a pénzt nem a perbíróság, hanem a saját technikai számlájára rendelte befizetni. Ha Vizoviczki letétbe helyez 250 millió forintot, elektronikus nyomkövetővel felszerelve házi őrizetbe kerülhet.
Az elsőfokú döntés után Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője elmondta, az óvadék megállapítására azért nyílt lehetőség, mert kizárólag a szökés és elrejtőzés veszélyére hivatkozva tartották fenn eddig a vádlott előzetes letartóztatását.
Vizoviczki László ellen két büntetőeljárás is folyamatban van. Egyik ügyét a Fővárosi Törvényszék tárgyalja, ebben Vizoviczkit és harminckét társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással vádolják. A KNYF szerint a terheltek közül kilencen bűnszervezetben követték el cselekményeiket, legalább 825,5 millió forintos kárt okozva az államnak. A másik ügy a Debreceni Törvényszék előtt van. Ez a 2014. október óta tárgyalt rendőrségi vesztegetési botrány, amelynek vádirata huszonegy olyan terheltet tart számon, aki hivatali vesztegetésért, hivatali visszaélésért, illetve közokirat-hamisításért felelhet. Az eljárásban szereplő négy volt rendőrfőtiszt, a BRFK és a Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi magas beosztású munkatársai a főügyészség szerint rendszeresen százezres, milliós összegeket kaptak Vizoviczki Lászlótól, hogy szórakozóhelyei illegális rendőri védelemmel működjenek, a konkurens mulatóhelyeken pedig a bezárás érdekében razziákat tartsanak.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu, fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu | Ha Vizoviczki leteszi a negyedmilliárdos óvadékot, hazamehet | Házi őrizetbe kerülhet a költségvetési csalással, vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt Vizoviczki László, a Fővárosi Ítélőtábla ugyanis némi változtatással helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék óvadék megállapításáról szóló döntését. Emlékezetes, a PestiSrácok.hu írta meg elsőként, hogy az elsőfokú bíróság 250 millió forintos óvadék ellenében hazaengedné a milliárdos vállalkozót. Nagy Andrea, az elsőfokú határozat ellen fellebbezést bejelentő Központi […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/ha-vizoviczki-leteszi-negyedmilliardos-ovadekot-hazamehet/ | 2016-07-26 20:34:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Magyar Péterről bő egy hete szivárgott ki hangfelvétel, amelyen Vogel Evelinnel beszélget, és trágárkodva becsmérli a választókat. A diszkópolitikus azzal kezdi, hogy valójában semmi kedve nem volt részt venni az általa szervezett tüntetésen:
"Figyelj, annyiszor leizzadtam ma, b*szd meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f*szomat csinálok itt?" hozzátéve:
Büdösek az emberek, és a szájuk, bleee.
Itt azonban nem hagyta abba, a nyugdíjasokat is elkezdte gúnyolni. Azoknak az időseknek, akiknek külföldön él az unokájuk, például annyit üzent: "vegyél magadnak újat", majd az idősekre a "nyugdíjaskommandó" jelzőt használta. Ez jól mutatja, hogy Magyar Péter semmilyen tiszteletet nem érez azok iránt a magyarok iránt, akik a teljes életüket végigdolgozták, úgy gondolja befolyásolhatja őket és felhasználhatja az időseket saját önös céljai érdekében.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász ezzel kapcsolatban elmondta, hogy "amit részleteiben hallhatunk Magyar Pétertől az egy mizantróp, embergyűlölő politikusnak a kínos, embertelen küzdelme a pénzért és a hatalomért. Az oka annak, hogy Magyar más arcát mutatja a nyilvánosságnak, mint amit valójában gondol, egyértelműen a választók megtévesztésével történő szavazatmaximalizálás lehet, hiszen ha a valódi véleményét és politikai céljait megosztaná az emberekkel, vélelmezhetően, sokkal kevesebben támogatnák."
Gulyás Gergely pedig a Kormányinfón szögezte le, elfogadhatatlannak tartja Magyar Péter kijelentéseit.
"A magyar politikában kevés dologban volt egyetértés, de abban igen, hogy ilyen megnyilatkozások, választópolgárokkal, idős emberekkel szemben nem megengedhetőek."
A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint aki a választóiról így beszél, annak az eddigi konszenzus szerint a politikában nincs helye.
Tisztán látszik, hogy Magyar Péter olyan emberekkel veszi körül magát, vagy éppen olyanok csapódnak mellé, akik osztják véleményét a nyugdíjasokkal kapcsolatban. A Tisza Párt egyik szakértője, Raskó György egy azóta törölt közösségi média bejegyzésben például azon elmélkedett, hogy miként nyerhetne választást Magyar Péter pártja, majd azt a következtetést vonta le, mint a baloldal legutóbbi miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter.
...az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan 100 ezres nagyságrendben kiesnek mint szavazók, ugyanakkor 100 ezres nagyságrendben lépnek be fiatalok mint első választók. Az idő tehát a Tiszának dolgozik - fejtette ki.
Vagyis Raskó, aki egyébként nemcsak szakértőként segít Magyar Péter pártjának, hanem ő válogatja ki a politikusokat is, azért szurkol, hogy minél több idős ember meghaljon. Menczer Tamás erre reagálva elmondta :
Gyomorforgató, hogy Magyar Péterék az idősek halálát várják
Magyar Péter természetesen azt hazudta Facebook-oldalán, hogy Raskó sosem írt vagy mondott ilyet.
Nem csak Raskó állt be Magyar Péter mögé a választók gyalázásában. Kunetz Zsombor orvosszakértő is, aki évek óta szolgál mindenkit, aki a magyar kormányt támadja, megpróbált egyet rúgni az emberekbe. Szerinte ugyanis
Magyar Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon mennyire elhanyagolt a szájhigiénia. És milyen jól tette, tényleg büdös!
Magyar Péter botrányai egyébként már olyan méreteket öltöttek, hogy külföldön is ettől hangos a sajtó. A Le Figaro, az egyik legnevesebb francia lap szerint a kiszivárgott hangfelvétele alapján Brüsszel embere hideg, rosszindulatú és cinikus. | Így gyalázzák Magyar Péterék a magyar embereket | Az elmúlt hetekben kiszivárgott hangfelvételek bebizonyították, hogy míg Magyar Péter a nyilvánosság előtt csak a legszebbeket mondja saját választóiról és a magyar emberekről, addig zárt ajtók mögött folyamatosan gyalázza őket. A diszkópolitikus nem tisztel senkit, ugyanúgy támadja saját támogatóit, mint azokat az idős embereket, akik egy teljes életet végig dolgoztak. A támogatóit büdösnek és büdös szájúnak nevezi, az időseket csak nyugdíjaskommandónak csúfolja, azt üzeni nekik, hogy ha az unoka külföldön él, akkor vegyenek maguknak másikat. Nemcsak Magyar Péter, hanem a hozzá közelállók is hasonlóan gyalázatos véleményeket hangoztatnak. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/igy-gyalazzak-magyar-peterek-a-magyar-embereket | null | true | null | null | Origo |
Játszótér Domoszlón. Egy a száznegyvenből
Korsós Viktor
Egy éve írtunk arról, hogy falvainkban 2009 és 2011 között sorozatban épültek olyan uniós támogatásból kivitelezett játszóterek, amelyeknek az ára érthetetlenül magas volt. Az unió csalás elleni hivatala megállapította, hogy túlárazás történt, ezért Magyarországnak vissza kellett fizetnie a játszóterekre kapott pénzt, a kamatokkal együtt 1,8 milliárd forintot. A 10-20 millió forintból gazdálkodó kistelepülési önkormányzatokat megrokkantotta volna a 10-15 milliós fizetési kötelezettség, ezért a kormány 2015 áprilisában átvállalta a követelést.
A döntést a falvak vezetői azért is indokoltnak látták, mert a beruházás ötletét, a terveket és a támogatási pályázatokat néhány cég hozta és készítette. A polgármesterek és a képviselők azért mondtak igent fejtörés nélkül a játszóterekre, mert úgy tájékoztatták őket, minden költséget az unió áll, s nem kell aggódni a létesítmények drágasága miatt, a cégek jó kapcsolatban vannak politikai körökkel.
Amikor jött a hír, hogy az unió visszaköveteli a támogatást, több baranyai falu perközösséget akart létrehozni, de miután az állam levette róluk a terhet, nem volt erre szükség.
Az LMP-s Sallai R. Benedek egy hónapja Polt Pétert kérdezte a játszóterekről, a legfőbb ügyész azzal nyugtatta a képviselőt, hogy még tart a nyomozás. Megkerestük tucatnyi, drága játszóteret építő dél-dunántúli falu vezetőjét, hogy mit tudnak a vizsgálatról.
Kiderült, az adóhatóság tavaly levélben értesítette őket: költségvetési csalás gyanújával elindult a vizsgálat. De nem beszéltünk olyan polgármesterrel, akit kihallgattak volna.
– Engem nem kérdezett senki, és a jegyzőnket se – mondta Nagy Csaba, a 220 lelkes Baranyahídvég polgármestere. – Az elődöm idején épült a játszótér, kérdezze őt! De az előd, Bazsó József sem tud nyomozásról, noha a faluban 11,1 millióba került a legfeljebb 4 milliót érő játszótér.
– Aki azt képzeli, hogy ennek a nyomozásnak lesz eredménye, az nem ebben az országban él. Elkenik ezt is – mondta egy polgármester.
Megkérdeztük a NAV sajtóosztályát, holt tart a nyomozás, hány embert hallgattak ki, van-e már gyanúsítottja az ügynek. Válaszukban megerősítették, hogy költségvetési csalás miatt vizsgálat folyik, amelynek során 166 településen végeztek adatgyűjtést. Ennél többet azonban a nyomozás érdekeire való tekintettel nem közölhetnek - írták. | "Aki azt hiszi, a nyomozásnak lesz eredménye, nem ebben az országban él" | Engem nem keresett senki. Nem tudok nyomozásról – csak ennyit mond Dávodi Dóra a 35 lelkes dél-baran | null | 1 | http://nol.hu/belfold/aki-azt-hiszi-a-nyomozasnak-lesz-eredmenye-nem-ebben-az-orszagban-el-1624645 | 2016-07-22 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Módosította a nyilvánossági törvényt a dán parlament, így a jövőben az újságíróknak nem tekinthetnek bele a miniszterek napi programjábaz, illetve a minisztériumok és a parlamenti képviselők közötti levélváltásokba. Morten Bodskov igazságügyi miniszter azzal érvelt a parlamenti vita során, hogy a jogszabály más területeken, például az állami vállalatok, a települések és a régiók dokumentumaiba könnyebb hozzáférést biztosít.
Az új jogszabályt heves tiltakozás kíséri, az új törvényt sokan elsötétítési rendelkezésnek nevezik. Máris 85 ezer tiltakozó aláírás gyűlt össze, a szavazás előtt többen a parlament épülete előtt demonstrálták. | Korlátozzák a közérdekű adatok nyilvánosságát Dániában | A dánok a miniszterek napi programjához és a képviselők levelezéséhez való hozzáférést tiltanák. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/20130604-korlatozzak-a-kozerdeku-adatok-nyilvanossagat-daniaban.html | 2013-06-04 17:03:00 | true | null | null | Origo |
Orbán Viktor remek káderesének bizonyult a titkosszolgálatokat korábban felügyelő Szilvásy György, amikor 2008 szeptemberében illegális fideszes titkosszolgálatnak festette le az UD Zrt. nevű biztonsági céget, amelynek rendőrök lepték el az irodáit. A súlyos vádak alól azóta tisztázott vállalkozás vezetőjét, Horváth Józsefet a kormányváltás után a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettésévé nevezték ki, a felügyelőbizottsági tag Bakondi György pedig először, június 5-én az árvízi újjépítést irányító miniszteri biztos, aztán júliusban a katasztrófavédelem főnöke, októberben pedig a Mal Zrt. irányítója lett.
Régi csibészek
Egyik egyenruhás üzletember sem volt új arc a Fidesz környékén. Horváth az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgató-helyettese volt, hogy a hatalomra kerülő szocialisták rövid úton kirúgják. Nem feltétlenül volt ez a papírforma, hiszen a Kövér László által kinevezett káder a rendszerváltás előtt a hirhedt III/III-as csoportfőnökség egyik vezetője volt.
A rottweilert tartó, a búvárkodást és a (Schmitt köztársasági elnökhöz és Lázár Vilmos CBA-tulajdonos/Goj Motoros-alapítóhoz hasonlóan) Harley Davidsonokat kedvelő, 57 éves Bakondi nem ennyire ijesztő múltú figura. A háromgyerekes, katonai és jogi diplomát szerzett tábornok a rendszerváltásig a határőrségnél szolgált, a röszkei átkelő parancsnokhelyettességétől a vezérőrnagyságig (és országos parancsnokhelyettességig) jutott, nyugdíjazták, majd a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2000-ben történt megalapításakor Pintér Sándor belügyminiszter annak vezetőjévé nevezte ki. A jogi végzettséggel is rendelkező extábornok 2002-ig irányította a szervezetet, akkor a hatalomra került MSZP lapátra tette, majd fel is jelentette.
Az ellenszenv talán annak is volt köszönhető, hogy a 2002-es választások előtt Bakondit a fideszes miniszterjelöltek között emlegették. A másik, sokkal konkrétabb ok a martinsalakos házak ügye volt. Évtizedekkel ezelőtt Északkelet-Magyaroszág számos községében kevertek martinsalakot házak építőanyagához. Ez rossz ötletnek bizonyult, a kohászati melléktermékről ugyanis kiderült, hogy összetevői idővel elporlasztják a betont. A Fidesz-kormány biztost nevezett ki az életveszélyessé váló helyzet rendezésére, az ügy másik főszereplője az OKF-es Bakondi lett.
Közbeszerzés minden mennyiségben
"Egy jól működő budapesti ügyvédi iroda társtulajdonosa vagyok. Fő szakterületeim a közbeszerzések, a versenyjog, az adatvédelem, a környezetvédelem, az iparjogvédelem" – mondja magáról a Netlogon a közösségi oldalakat láthatólag imádó jogász. A közbeszerzéseknek szakértője, de ez alkalommal azok sodorták kis híján nagy bajba. A vélelmezett fideszes törvénysértések kivizsgálásával megbízott szocialista Keller László, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal azzal vádolta meg Bakondiékat, hogy a martinsalakos házak újjáépítését közbeszerzési eljárás nélkül adták oda a rossz hírű Baumagnak, ami sokkal kisebb összegért az egész munkát alvállakozóknak osztotta le, a KEHI szerint 450 milliós kárt okozva az államnak.
Keller azt gyanította, hogy Bakondi javaslatára került képbe a Gyors Újrakezdésért (GYUK) Kht nevű, kifejezetten erre a projektre alapított közvetítő, amely 124 millió forint közpénzért dolgozott. Lamperth Mónika belügyminiszter komolyan vette a vádakat, és 2002 decemberében kirúgta Bakondit. A rendőrség viszont 2003-ban megszüntette a nyomozást, és hiába fellebbezett Keller, az ügyészség helyben hagyta a határozatot . A közbeszerzési kérdést a Fidesz-kormány egyébként úgy oldotta meg, hogy katasztrófahelyzetet hirdetett, így nem volt kötelező a pályáztatás. A KEHI jelentése szerint a GYUK ügyvezető igazgatója régi munkatársa volt Bakondi Györgynek és feleségének.
Bakondit a sajtó a 2001 márciusi beregi Tisza-árvíz utáni újjáépítések miatt is kóstolgatta. Bár az újjépítést a helyi közvélemény leginkább korrupciós sorozatnak látta, a katasztrófavédelem főnökéről soha senki nem állította, hogy részt vett volna bármilyen törvénytelenségben.
Hosszú évek egyenruha nélkül
Kirúgása után, a kétezres évek közepén Bakondi ügyvédként, a Darázs és Társai Ügyvédi Iroda társtulajdonosaként praktizált, és bekerült az UD Zrt. felügyelőbizottságába, amellett, hogy ő volt a cég jogi képviselője. A cég sajtópereit a legutóbbi időkig ő vitte.
A kipróbált embert a második Fidesz-kormány tárt karokkal várta. Előbb árvízi újjáépítési biztos lett, majd visszahelyezték a katasztrófavédelem főnöki székébe. Talán azért, mert első ciklusában szakmai körökben többen szóvá tették, hogy miért nem tűzoltó lett a főparancsnok, 2010. június 15-én Schmitt Pál köztársasági elnök a nyugállományú határőr vezérőrnagyot tűzoltó vezérőrnagy rendfokozattal vette vissza az állományba. | A Mal-helytartó kalandos élete és munkássága | A Mal-helytartó kalandos élete és munkássága - Régi Fidesz-káder a timföldgyár-irányító Bakondi György, akit Keller László bezáratott volna, aki együtt ült az UD Zrt.-ben Kövér László kedvenc III/III-asával, és aki végre tűzoltó tábornok is lett. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/10/14/ki_lett_az_allamositott_mal_kormanyzati_helytartoja/ | 2010-10-14 10:26:00 | true | null | null | Index |
"Magyar Péter a bécsi útjáról szóló posztjában cinikusan vonta kétségbe, hogy a migráció bármilyen közbiztonsági problémákat okozna Ausztriában. Eközben képviselőtársai az Európai Parlamentben egy olyan módosító indítványt szavaztak meg, amely azzal erősítené az uniós migrációs paktumot, hogy további tízmilliárd forintnak megfelelő összeget biztosít rá" - közölte Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője szombaton Facebook-oldalán.
"Ugyanezzel a lendülettel" leszavazták azt, hogy Magyarország végre kapjon pénzügyi támogatást a határkerítésre. A tiszás képviselők utóbb megpróbálták letagadni szavazatuk lényegét , és még szövegértelmezési segítséget is ajánlottak, de a szöveg világos. A szöveg szerint "a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében további finanszírozásra van szükség a Menekültügyi és Migrációs Paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében; ezért úgy határoz, hogy 2025-re a költségvetési tervezethez képest 25 millió euróval megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, tekintettel arra, hogy az pozitívan járult hozzá a menekültek azonnali támogatásához". A szövegben említett migrációs paktum lényege, hogy szétosztják az Európába érkező bevándorlókat a tagországok között. Azokat, akik ebben nem hajlandóak részt venni, súlyos pénzbüntetésre kényszerítik, ami hazánkat már sújtja is - közölte Dömötör Csaba.
Magyarország mindvégig ellenezte az egész paktumot, összhangban a 2016-os népszavazás elsöprő eredményével. A Tisza képviselői azonban nem ezt tekintik irányadónak.
Nem életszerű, hogy az egyébként kontrollmániás Magyar Péter ne tudná nagyon jól, hogy milyen javaslatokat támogatnak Brüsszelben. Az okokat másban kell keresni. Abban, hogy Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van.
Jól látszik, hogy a tiszásoknak mindent meg kell majd szavazniuk, amit elvárnak tőlük, akkor is, ha az káros az országnak. "Hogy is mondták? A néppárt álláspontjára támaszkodni egyfajta kötelesség" - közölte.
Hozzátette:
nem először látunk olyat, hogy liberális EP-képviselők hetykén tagadják azt, amit Brüsszelben megszavaznak. Az MSZP-től a Momentumig komoly hagyomány halmozódott fel ebben. Nem remélhetünk nagy változást, de egy dolgot azért javaslunk: ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé. | Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van | Ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé – javasolta a politikusnak közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Fidesz Európai parlamenti képviselője. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/manfred-weber-es-ursula-von-der-leyen-tamogatas-ar | null | true | null | null | SZOLJON |
Negyvenmilliárd forint értékű keretmegállapodást kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egy hat cégből álló konzorciummal kivitelezési munkák elvégzésére. Az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében megjelent tájékoztató szerint a társaságok „különösen, de nem kizárólagosan műemléki védelem alatt álló építményeken” magasépítési munkákat, teljes körű felújítást, átalakítást, gépészeti felújításokat és egyéb munkákat végezhetnek – a konkrét helyszínek megnevezése nélkül.
A nyertes konzorcium a következő társaságokból áll össze: West Hungária Bau Kft., Penta Industry Kft., Nyírépszer Hungária Kft., Zeron Zrt., ZÁÉV Építőipari Zrt., FEJÉR-B.Á.L. Zrt. Utóbbi társaság felcsúti bejegyzésű és természetesen a polgármester, Mészáros Lőrinc társtulajdonában áll. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint mellette Mészáros Ágnes és Mészáros Beatrix jegyzik tulajdonosként a társaságot. A zártkörű részvénytársaság a milliárdos nagyvállalkozó egyik kevésbé ismert cége. Csupán 2015-ben alapították, de sikerességét jelzi, hogy már ebben az évben elnyert egy több száz millió forintos közbeszerzést a bicskei tanuszoda fejlesztésére. | Újabb Mészáros-cég tarolt közbeszerzésen | A vagyonkezelő súlyos milliárdokért kötött keretszerződést egy konzorciummal. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/06/ujabb-meszaros-ceg-tarolt-kozbeszerzesen | 2017-06-27 18:20:52 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Radics Ernő egy 75 hektáros mezőgazdasági terület eladásában járt közben: valamennyi érintett tulajdonost megkereste tíz évvel ezelőtt, hogy hozna vevőt a földjére, és segítene az értékesítésben.
Közben alpolgármesterként az érintett terület átminősítésén ügyködött: ipari parkként ugyanis olyan tőkeerős cégek is szóba jöhettek vevőként, amelyek a földtörvény miatt mezőgazdasági területet nem vásárolhattak. Az alpolgármester a tulajdonosokkal tanácsadóként állapodott meg 2007 elején, és 3 százalék közvetítői jutalékot kért.
– Bár szóban úgy állapodtunk meg, hogy a teljes vételár kifizetése esetén jár neki a jutalék, az írásos szerződésben az állt, hogy az az első pénzmozgással egy időben válik esedékessé. Azt állította, hogy ne is törődjünk vele, írjuk alá, mert komoly vevő van a láthatáron – mondta Lizicska József, az egyik tulajdonos, akinek hathektáros területét érintette az ügylet.
Az előszerződés és a foglaló kifizetése után az alpolgármester értesítette a tulajdonosokat, hogy ő teljesítette a szerződés minden pontját. – Ezért kérem, hogy a megállapodásunk alapján (…) a nevem alatti bankszámlára a jelzett összeget átutalni szíveskedjen – olvasható az alpolgármesterként aláírt levelében.
Az adásvétel azonban végül meghiúsult, a hoppon maradt tulajdonosok nem kapták meg a vételárat. Ennek ellenére az alpolgármester sorra értesítette az érintetteket, hogy a követelését átruházta egy másik ingatlanközvetítőnek, aki pedig küldte a fizetési felszólításokat az összességében közel százmillió forintos jutalék kifizetésére. Több tulajdonos nem volt hajlandó fizetni, de sokéves pereskedés után a bíróság az ingatlanközvetítő javára döntött.
– Nekem több mint 11 millió forintot kellene fizetnem a perköltséggel és a kamatokkal együtt – mondta Lizicska József. Az alpolgármester szerint minden rendben zajlott.
– Csak annyit tudok mondani, hogy a bíróság döntése szerint is jár az ingatlanközvetítői jutalék – jelentette ki Radics Ernő. Amikor kérdeztük, hogy etikusnak tartja-e azt, hogy alpolgármesterként egyszerre dolgozik az érintett terület átminősítésén és az eladásán, azt felelte, hogy nem nyilatkozik, és megtiltja, hogy bármit írjunk az ügyről.
Földkupacokat kaptak vissza
Nem csak a jutalékfizetés keserítette meg a földtulajdonosok életét: a tervezett beruházással járó régészeti feltárások miatt két évig nem fértek a földjükhöz. A befektető ráadásul hatalmas, többhektáros földhányásokat hagyott hátra maga után. | Tízmilliókat kaszált a fideszes alpolgármester | Tárnok — Egy kacifántos földügylet révén tízmilliókkal kaszált a tárnoki fideszes alpolgármester – bár jogtalanságot nem követett el. | null | 1 | http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/tizmilliokat-nyert-a-telektulajokon-az-alpolgarmester/mh4205l | 2017-03-07 11:15:51 | true | null | null | Blikk |
Sajtótájékoztatóval és ünnepélyes projektnyitó rendezvénnyel útjára indult Szederkény település újabb átfogó fejlesztése.
A sajtótájékoztatón Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke és Maml Balázs polgármester kiemelték, Szederkény újabb fontos lépést tett azért, hogy a korábban megkezdett, tervezett és következetes településfejlesztés folytatásaként a fiatal családok helyben való boldogulását segítse elő, ezzel is támogatva, hogy minden korosztály megtalálja a szabadidő eltöltésének számára megfelelő formáit. Erre nyújt lehetőséget többek között a már átadott kerékpárút, játszótér, és a most induló projekt keretén belül megvalósítandó, több korosztály igényeit is kielégítő beruházások.
Szederkény Község Önkormányzata "Szederkény mozgásban- sport és rekreáció minden korosztálynak" című pályázata 2022. április 04. napon pozitív elbírálásban részesült.
A projekt átfogó célja Szederkényben egy olyan infrastrukturális fejlesztés megvalósítása, amellyel javítható a település általános környezeti állapota, és segíti a településkép, települési szerkezet olyan jellegű fejlődését, mely jobban szolgálja a lakosságát. Szederkény településközpontjának jövőbeli működése a környezet- és természetvédelmi szempontokat, valamint a lakosság helyben tartását is figyelembe véve került meghatározásra, ezzel is elősegítve a fenntartható fejlődést.
A fejlesztés célja a szederkényiek számára egy olyan településközpont kialakítása, mely minden korosztály számára kikapcsolódást nyújt. Jelen projekt három megvalósítási helyszínen valósul meg: a település központjában elhelyezkedő Sica Park fejlesztése; a volt mozi épületének felújításával egy Ifjúsági Ház létrehozása, illetve az új családi házas övezetben egy sportpark létrehozása.
1. megvalósítási helyszín: Sica Park. A település központjában létrehozandó zöld terület fejlesztése már a fásítási programmal elindult, azonban annak végleges befejezése jelen projektben valósul meg. A park fejlesztése során egy olyan közösségi tér alakul ki a település központjában, mely javítja a település képét, struktúráját, valamint lehetőséget teremtene a lakosság számára a közösségi életre szabadtéren.
2. megvalósítási helyszín: Ifjúsági Ház. Az Ifjúsági Ház létrehozásával a kialakulóban lévő ifjúsági közösség kohézióját erősíti tovább a település. Jelenleg az Ifjúsági Klubnak nincs önálló épülete, így a régi mozi épületnek átalakítása kiváló helyszínt biztosít a szervezetnek. Az épület felújítása során annak belső átalakítása és energetikai korszerűsítése történik meg.
3. megvalósítási helyszín: Bringapark. Az új családi házas övezetben tervezett sportparkban több funkció is létesül. Egyrészről egy olyan létesítmény, mely lehetőséget nyújt a fiatal lakosság számára a jelenleg nagyon népszerű extrémsportok (pl. BMX; gördeszka; görkorcsolya) gyakorlására, másrészről egy műfüves focipálya.
Az itt bemutatott fejlesztési elemek támogatják a társadalmi kohéziót, javítják a település lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét, életminőségét, élhető atmoszférát teremt, ahová az emberek szívesen járnak haza, ahol szívesen töltik szabadidejüket. A település zöldhálózati rendszerének fejlesztése a közterületek karbantartása, megőrzése tervszerű, és folyamatos volt eddig is.
A projektben tervezett tevékenységek megvalósítása hozzájárul a helyi identitás megőrzéséhez, a településen élők életminőségének javításához. Ezek fontos tényezők a fiatalok helyben tartása, az elvándorlási hajlandóság fékezése szempontjából. A projekt hozzájárul a társadalmi jóléthez azáltal, hogy a település vonzóbb és élhetőbb lesz.
A projekt célcsoportját alapvetően a település lakossága alkotják.
A parkok és az Ifjúsági Ház megközelíthetősége akadálymentes lesz.
A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg.
A projektről bővebb információt a www.szederkeny.hu oldalon olvashatnak. | Szederkény mozgásban - sport és rekreáció minden korosztálynak | Szederkény Község Önkormányzata és a Baranya Vármegyei Önkormányzati Hivatal konzorciumban 239,52 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a TOP_PLUSZ-1.2.1-21-BA1 számú, „Élhető települések” tárgyú pályázati kiíráson a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül. A fejlesztés célja a szederkényiek számára egy olyan településközpont kialakítása, mely minden korosztály számára kikapcsolódást nyújt, a lakosság igényeinek megfelelően kerül fejlesztésre, valamint hozzájárul a lakosság helyben tartásához. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/szederkeny-mozgasban-sport-es-rekreacio-minden-korosztalynak | null | true | null | null | BAMA |
Orosz nyomozók átkutatták szerdán a német Deutsche Bank moszkvai kirendeltségeit egy szálloda felújítására szánt 87,5 millió dollár elsikkasztása ügyében folytatott hatósági eljárás keretében.
Az orosz hatóságok nem közölték, hogy a Deutsche Bank milyen szerepet játszhatott a korrupciós ügyben, és a német bank frankfurti központjában sem kommentálták a történteket.
A házkutatást Vitalij Gogohija üzletember elleni nyomozás keretében tartották. Gogohiját a Kreml tőszomszédságában lévő Moszkva szálloda felújítására szánt állami pénzek elsikkasztásával vádolják a hatóságok. | Házkutatás az orosz Deutsche Banknál | Házkutatás az orosz Deutsche Banknál - Egy 87,5 millió dolláros sikkasztás ügyében nyomoznak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/vilag/2011/02/02/hazkutatas_az_orosz_deutsche_banknal/ | 2011-02-02 13:32:03 | true | null | null | Index |
Itthon: Saját rokonaival töltötte fel az önkormányzati bizottságokat a XVI. kerület fideszes vezetése | Kovács Péter polgármester a fiát ültette be a pénzügyi és gazdasági bizottságba. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241018_XVI-kerulet-onkormanyzat-bizottsag-rokonok-kovacs-peter-szatmary-kristof | 2024-10-18 14:39:00 | true | null | null | HVG |
|
Orbán Viktor magyar miniszterelnök október 28-29-én Georgiába látogat - közölte a tbiliszi kormány október 27-én.
Találkozóikat követően Orbán és Irakli Kobakidze grúz miniszterelnök közösen nyilatkoznak a médiának - tette hozzá Kobakidze irodája.
Orbán az első külföldi vezetőként gratulált a kormányzó Georgiai Álom pártnak az október 26-i parlamenti választások után, még az első hivatalos eredmények kihirdetése előtt.
Orbán illiberális belpolitikája és a Nyugattal szemben szkeptikus külpolitikája ösztönzést jelentett a Georgiai Álomnak, ő maga pedig a georgiai vezetők kulcsfontosságú szövetségesévé vált.
Az oroszbarát Georgiai Álom világos választási győzelmet ünnepelt, de a nyugatbarát ellenzék szabálytalanságokról beszél. Választási megfigyelők "kritikus jogsértésekről" számoltak be a szavazás során.
A szavazatok több mint 99,6 százalékának összeszámlálása után a Georgiai Álom 54,8 százalékot mondhat a magáénak Georgia Központi Választási Bizottsága (CEC) szerint.
Ezeket az eredményeket a CEC elnöke, Giorgi Kalandarisvili ismertette október 27-én Tbilisziben, hozzátéve, hogy még nem áll készen a hivatalos előzetes végeredmény bejelentésére, mert a külföldön leadott szavazatok egy részét még nem számlálták meg.
A hivatalos eredmények azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a Bidzina Ivanisvili milliárdos vezette Georgiai Álom jó úton halad ahhoz, hogy tovább növelje ellenőrzését a parlament felett. A szavazást a demokrácia olyan döntő próbájának tekintették az EU-tagjelölt Georgiában, amely Brüsszel szerint meghatározhatja az ország uniós csatlakozási esélyeit.
Ehhez kapcsolódóan: Remény, félelem és megfélemlítés: így folyt a szavazás Tbilisziben
'Ellopott választás'
Az ellenzék képviselői azt állítják, hogy a szavazatok egy részét elcsalták, és azt ígérik, hogy kétségbe vonják az eredményeket, ami jogi vitákhoz és utcai tiltakozásokhoz vezethet.
Tina Bokucsava, az Egység Georgia Megmentésére elnevezésű koalíciót vezető Egyesült Nemzeti Mozgalom elnöke október 27-én bejelentette: "nem áll szándékunkban elismerni ennek az ellopott választásnak az eredményét".
A nyugatbarát elnök, Szalome Zurabisvili az első részeredmények közzététele után azt írta a közösségi médiában, hogy a legjobban szereplő négy ellenzéki párt elég szavazatot szerzett a parlamenti többség kialakításához.
Zurabisvili később azt közölte, hogy "nagyon nyugtalanító erőszakos incidensek" voltak néhány szavazóhelyiségben.
Mindeközben a választási megfigyelők első értékelései ijesztő képet festettek a szavazás napjáról.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács, az Európai Parlament és a NATO közös megfigyelő missziója nyilatkozatában kijelentette, hogy a választást "egyenlőtlen feltételek, nyomásgyakorlás és feszültség zavarták".
Noha általában jól szervezett volt a szavazás, a megfigyelők szerint "feszült környezet" volt a jellemző és az egyenlőtlen versenyfeltételek "aláássák az eredménybe vetett bizalmat". Végül a folyamat "nem volt elégséges ahhoz, hogy a választás összhangba kerüljön a nemzetközi demokratikus elvekkel" - áll a megfigyelők közös közleményében.
Az EBESZ szavazatvásárlás, kettős szavazás, fizikai erőszak és megfélemlítés rögzített eseteiről is szót ejtett és elítélte azokat.
Orosz álmodozás
A 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álomnak korábban nyugatbarát programja volt, de az elmúlt két évben Oroszország felé fordult.
A kormánynak a demokratikus jogok megnyirbálására tett erőfeszítései, így az orosz "külföldiügynök-törvény" mintájára készült "külföldi befolyásról" szóló törvényjavaslat elfogadása tömeges tiltakozásokhoz és Brüsszelből érkező bírálatokhoz vezettek Georgiában az idén.
Az, hogy a Georgiai Álom hatalma kiterjesztésére készül a parlament felett, jóllehet az exit poll felmérések azt mutatták, hogy erre nem lesz módja, felháborodást váltott ki az ellenzékben.
Két ellenzéki exit poll is azt vetítette előre, hogy a Georgiai Álom nem kap többet a szavazatok 42 százalékánál, ám az eredmény szerint több mint 54 százalékot szerzett.
A közvéleménykutatások azt is sugallták, hogy négy ellenzéki párt - a Változásért Koalíció, az Egység - Megmentjük Grúziát, az Erős Grúzia és a Grúziáért - együttesen többséget szerez, a hivatalos előzetes eredmények alapján azonban összesen csak 37 százalékot kaptak.
A hivatalos előzetes eredmények szerint mind a négyen átlépték az 5 százalékos küszöböt és bejutottak a parlamentbe. | Orbán Georgiába látogat a vitatott választások után | Orbán Viktor magyar miniszterelnök október 28–29-én Georgiába látogat – közölte a tbiliszi kormány október 27-én. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/orban-georgiaba-latogat-a-vitatott-valasztasok-utan/33175307.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Izraelben újabb merényletektől tartva szigorú biztonsági intézkedéseket hoztak azután, hogy múlt szerdán két, külföldről érkezett palesztin öngyilkos merénylő két bombát robbantott fel a zsúfolt jeruzsálemi piactéren - a merénylet következtében tizenöten meghaltak és több mint 150-en megsebesültek. Az izraeli biztonsági erők lezárták az egykori megszállt területeket és több tucat palesztint őrizetbe vettek, akiknek közük lehet a merénylethez. New Yorkban három Hamasz-aktivistát tartóztattak le, lakásukban ugyanis csőbombákat találtak - a bebörtönzött terroristák szabadon bocsátását követelő Hamasz azonban elhatárolódott tőlük, és homályos formában újabb erőszakcselekményeket helyezett kilátásba. (Lásd még: 22. oldal.)
Tévés kinevezések Előreláthatólag egy hónapon belül az aktuális műsorok területén is kialakul az új szervezeti rend, illetve személyi felállás a Magyar Televízióban - jelentette ki Peták István MTV-elnök, amikor bemutatta az új tévés főszerkesztőket. Rudi Zoltán lett a hírműsorok, Heltai Péter az aktuális műsorok főszerkesztője, a regionális és nemzetiségi műsorokért pedig Belénessy Csaba, a rádió Vasárnapi Újságjának eddigi szerkesztője felel. A Híradó felelős vezetőjét László József alelnök nevezi ki a következő hetekben. Az átszervezés miatt e területeken várhatóan száz embert bocsátanak el az MTV-től.
Levonuló árhullám Míg a magyarországi folyókon lassan levonulóban van az évszázad árhulláma (és a járványveszély is múlóban van), Lengyelországban és Németországban újabb áradásoktól tartanak. Az Odera német oldalán, Frankfurttól délre áttört egy újabb gát, a második árhullámtól azonban leginkább a határfolyó lengyel oldalán tartanak, ahol már eddig is 600 ezer hektárnyi terület került víz alá. A térség árvízkárait szakértők több milliárd dollárra becsülik. Csehországban, ahol a hírek szerint sárgaság- és maláriajárvány fenyeget, a bankok állami árvízkötvényeket árusítanak. Az Európai Unió mintegy 90 millió márkát ad az árvíz okozta károk helyreállítására.
Áramütés Sajókazán Emberölés vádjával előzetes letartóztatásba helyezték azt a 45 éves férfit, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajókazán áramot vezetett a kertjét körbevevő drótkerítésbe, és emiatt felelős annak a 16 éves fiatalembernek a haláláért, aki almáért akart bemászni a kertjébe. K. János azzal indokolta tettét, hogy fenyegetve érezte kertjét, amelyet rendszeresen látogattak az almatolvajok. B. Attila nem vette észre a nem túl magas drótkerítést, és halálos áramütést szenvedett. A 3600 lakosú falu polgármestere cáfolta, hogy lincshangulat alakult volna ki a bosszúért kiáltó romák körében, akik az eset után körbevették K. János házát.
Pozsgay ajándéka Az Országos Levéltár főigazgatója szerint Pozsgay Imre törvénysértést követett el azzal, hogy a kaliforniai Stanfordban lévő Hoover Intézetnek adott 93 kartonnyi, a legújabb kori magyar történeti változásokról szóló dokumentációt - az ügyet most az adatvédelmi ombudsman vizsgálja. Az egykori államminiszter azonban úgy nyilatkozott: nem adott át sem államtitkokat, sem eredeti okmányokat, csak a fontosabb politikai személyiségek egykori levelezésének, egykori szamizdat kiadványoknak, valamint a politikai bizottságnak készített jelentéseknek és más okmányoknak a másolatait. Pozsgay a kutathatóság fontosságát hangsúlyozta, és elmondta: olyan dokumentumok is vannak a csomagban, amelyek nem publikusak, ezért kötötte ki, hogy az anyag egy részét 2006-ig zárolják, hozzájárulása nélkül ne kutassák. (Lásd még: 47. oldal.)
Vádemelés Nyírfa-ügyben A katonai főügyész vádemelésre utasította a Budapesti Katonai Ügyészséget Földi Lászlónak, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatójának és két társának ügyében azután, hogy az ügyészség nem találta megalapozottnak a jogosulatlan adatkezelés gyanúját és a nyomozást megszüntette. A vádhatóság ugyanezzel vádolja Földi ezredest, és úgy véli, államtitoksértést is elkövetett, amikor számítógépről floppyra másolta a Nyírfa-ügy anyagát. Múlt héten Földi László két tévéműsornak is nyilatkozva azt mondta: azért másolta ki az aktát, amit a páncélszekrényébe zárt, hogy az anyagból semmi ne tűnhessen el. Földi szerint az IH és a Nemzetbiztonsági Hivatal annak idején közös jelentésben mutatott rá arra, hogy a politika magas szinten összefonódott a szervezett bűnözéssel, Katona Béla utóda, Nikolits István jelenlegi tárca nélküli miniszter azonban ezzel kapcsolatban értetlenségét fejezte ki.
Nincs bocsánat Öt jogvédő civil szervezet felszólítása ellenére a sátoraljaújhelyi polgármester nem követi meg a romákat amiatt, hogy néhány hete egy tévényilatkozatában "genetikai okokra" vezette vissza cigányság és bűnözés kapcsolatát. A Roma Sajtóközpontnak nyilatkozva Laczkó Károly kijelentette: nincs oka bocsánatot kérni, mivel A Hét műsorában "szerkesztői manipuláció" történt. Mint mondta, nem a romák vagy más kisebbségek, hanem a "bűnöző elemek" hordják génjeikben a bűnözési hajlamot. "Sajnálatos egybeesés csupán", hogy a konkrét sátoraljaújhelyi ügyben (ahol négy roma család tartotta rettegésben a helybélieket) a bűnözésből élők romák.
VIT-botrány Kubában Hírügynökségi jelentések szerint több kubai ellenzéki vezető letartóztatásával vette kezdetét Havannában a 14. Világifjúsági Találkozó. Az ügy miatt a Fidesz - MPP ifjúsági szervezete nyílt levélben fordult Fidel Castro kommunista vezetőhöz. Gyürk András, a Fidelitas elnöke főként azt kifogásolta, hogy a VIT-en nem lehet ott Nestor Rodríguez Lobaina, a Fiatalok a Demokráciáért (Jovenes por la Democracia) nevű mozgalom vezetője, akit még április 18-án tartóztattak le "ellenforradalmi tevékenységért". Lobainát Castróval szembeni állítólagos tiszteletlenség vádjával másfél év börtönre ítélték. Gyürk közölte: a kubai rendszer a VIT-et a diktatúra legitimizálására használja fel. A VIT-en 130 országból mintegy 11 ezer (Magyarországról tíz) fiatal vesz részt.
Orosz megegyezés? Jelcin orosz elnök és II. Alekszij ortodox pátriárka között a jelek szerint kompromisszum körvonalazódik az egyházi törvény módosítása ügyében. Telefonbeszélgetésük alatt arra a közös álláspontra helyezkedtek, hogy szükség van a lelkiismereti szabadságot és az egyházak tevékenységét szabályozó törvényre, de a jelenlegi tervezet több megfogalmazása "pontosításra szorul". A pátriárka felhívta a figyelmet például arra, hogy a "totalitárius szekták" elterjedése veszélyezteti az oroszországi kereszténység szellemét. Jelcin nemrég azért nem írta alá a törvényt, mert alkotmánysértőnek tartotta, hogy az szűken értelmezi a vallásgyakorlás szabadságát és privilegizálna néhány nagyobb vallást.
Göncz Árpád Prágában Magyarország NATO-csatlakozása a térség stabilitását és az ország biztonságát szolgálja - jelentette ki a magyar köztársasági elnök Prágában, egy nemzetközi szimpóziumon, ahol Magyarország euroatlanti integrációjáról tartott előadást. Göncz Árpád előzőleg sajtóértekezletet tartott a Szabadság Rádió/Szabad Európa Rádió épületében, ahol közölte: Budapest érdeke, hogy szomszédai is részt vegyenek az európai integrációs folyamatban, ezért nagyon sajnálatos, hogy Romániát és Szlovákiát nem hívták meg a NATO-bővítés első körébe. A magyar államfő úgy látta, hogy a kolozsvári zászlóügy provokációja ellenére jó a magyar-román viszony, Szlovákiában azonban a kisebbségi kérdés kezelésében megjelenik a nacionalizmus.
Svájci bankügy New Yorkban, a brooklyni szövetségi bíróságon megkezdődött 1800 holocaust-túlélő kollektív keresetének tárgyalása - az egykori üldözöttek és leszármazottaik 20 milliárd dollár megfizetésére akarják kötelezni az UBS-t, a Crédit Suisse-t és a Societé de Banques Suisse-t, mivel állítólag ilyen értékben tulajdonítottak el betéteket több százezer amerikai és európai zsidótól. A svájci bankok ügyvédje szerint azonban az ügy nem tartozik amerikai bíróság jogkörébe. Közben Simon Wiesenthal, az ismert nácivadász önmérsékletre intette a holocaust túlélőit, mondván: a bűnösség egyéni, nem pedig kollektív.
Folytatódik a Kalasnyikov-ügy? Az Országgyűlés honvédelmi bizottságához olyan információk jutottak el, amelyek szerint összefügg egymással az 1991-es Kalasnyikov-ügy és az 1993-ban a szlovéniai Mariborban talált, ez idáig ismeretlen eredetű fegyverszállítmány, valamint a kémkedéssel vádolt, ám ez alól felmentett Dieter Hoffmann személye. A bizottság június óta vizsgálja, valóban tartozik-e Magyarország 1991 óta összesen egymillió dollárral Horvátországnak az utolsó, negyedik fegyverszállítmány elmaradása miatt. A bizottság néhány napja úgy véli, hogy a vizsgálatokat ki kell terjeszteni az 1993-ban Ferihegy területén szabadon mozgott és a felső rendőri vezetéssel kitűnő kapcsolatokat ápolt Dieter Hoffmann ügyére is. A börtönben ugyanis szlovén nyomozók érdeklődtek nála a maribori 150 tonna fegyverszállítmányról, melyet egy magyar-ukrán kereskedelmi vállalat Ferihegyen keresztül juttatott el Mariborba.
Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke szerint jogos, hogy az EU csak öt kelet-európai országgal kezdi meg integrációs tárgyalásait. Őszintétlen dolog lett volna ugyanis olyan országokat is meghívni - mint például Szlovákiát -, amelyek politikai vagy gazdasági szempontból nem felelnek meg az EU-követelményeknek - mondta Santer.
Egyelőre meghiúsult a német adóreform, mert Kohl kancellár konzervatív-liberális kabinetje nem tudott megegyezni az ellenzéki szociáldemokratákkal. Az SPD kifogásolta, hogy az adókulcsok csökkentése csak a leggazdagabbaknak kedvezett volna.
Gheorghe Funar, Kolozsvár nacionalista polgármestere megpróbálta ismét leszedetni a zászlót a magyar főkonzulátus épületéről - a rendőrség azonban meghiúsította az akciót. Funar előzőleg a román külügyminiszterhez intézett nyílt levélben követelte a magyar külképviselet azonnali bezárását.
Metilalkohol-mérgezés következtében három fegyenc meghalt, és több mint húsz rabot kellett kórházba szállítani a romániai Szamosújvárott. A rabok a helyi bútorgyárban dolgoztak, és ott jutottak az édeskés folyadékhoz - a kannákon nem volt felirat vagy figyelmeztető jel.
Spanyolországban a legfelső büntetőbíróság 5-37 évig terjedő szabadságvesztésre ítélte az ETA baszk marxista-nacionalista terrorszervezet hét aktivistáját. Az elítéltek a Nafarroa rohamosztag tagjai voltak, és számos merényletet követtek el Navarra térségében.
Algériában lapjelentések szerint két nap alatt újabb nyolcvan embert mészároltak le iszlám fanatikusok. A késekkel és kardokkal felfegyverzett, tiszta iszlám államot követelő szélsőségesek múlt csütörtökön és pénteken két településen gyilkoltak meg parasztokat és nőket, gyerekeket.
Srí Lanka-i kormányerők több mint száz tamil szakadárt öltek meg a szigetország északi részén. Az összecsapásokban egy rendőr és négy katona vesztette életét.
A kambodzsai kormány kész elfogni és nemzetközi bíróság elé állítani Pol Potot - közölte Hun Sen kormányfő, miután az ABC amerikai tévéállomás videón dokumentálta: a hírhedt diktátor még él.
Tizenkilenc magyar ökoszervezet levélben szólította fel Horn Gyulát, hogy ne egyezzen meg peren kívül Vladimír Meciarral Bősről, hanem képviselje a hágai per következetes végigvitelét. A magyar és a szlovák kormányfő a tervek szerint augusztus 15-én folytat megbeszéléseket. A hágai per magyar képviselője, Szénási György azonban a Magyar Hírlapnak elmondta: nem tud magyar- szlovák különalkuról.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyelen véleménynyilvánító népszavazást tartottak arról, épüljön-e környezetkímélő technológiával működő, veszélyes hulladékot megsemmisítő üzem a település határában. A szavazók 65 százaléka a mű megépítése mellett voksolt.
A környezetvédelmi minisztériumban most dolgozzák ki a környezetterhelési díj tervezetét - a hazai környezetszennyezők tehát a termékdíj, az igénybevételi járulék, a betétdíj és a környezetvédelmi bírság mellett hamarosan újabb fogalommal is megismerkedhetnek.
Budapestre jut a közlekedési eredetű légszennyezés 25 százaléka, jóllehet a város kiterjedése az ország területének mindössze fél százaléka. Ezen belül is a legszennyezettebb a Nagykörút és a Duna által határolt rész, ami a város összterületének öt százaléka.
Műemlékké nyilvánítják a budapesti millenniumi földalatti vasút 1896-ban épült első szakaszának állomásait, valamint a Vidám Park több épületét.
Brit kormányadatok szerint az Északi-tenger tavaly 5 százalékkal több olajtól lett szennyezettebb 1995-höz képest - mintegy 9600 tonna olaj került a vizébe. Brit környezetvédők szerint nagyon gyenge a szennyező olajfúró tornyok hatósági ellenőrzése, ráadásul a nagy cégek szerintük kozmetikázzák a szennyeződések adatait.
Hihetetlen mennyiségű szemetet hagynak maguk után világszerte a turisták. A Himalájába például külön tisztító expedíciókat indítanak, hogy a hegyeket megtisztítsák a hegymászók által szétszórt hulladékoktól.
Az ökohírekért köszönet az Ökoszolgálatnak. Ingyenes telefon: 1-269-4460. Drótposta: szolgak @okosz.zpok.hu. | Politikai hírek | Izraeli merénylet: letartóztatások | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/politikai_hirek-63118 | 1997-08-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Németh Szilárd módosításai szerint a tanúsítónak fenn kell lennie az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonságilag átvilágított beszállítókat tartalmazó titkos jegyzékén, a tanúsítónak fel kell mutatnia egy legalább hároméves, akkreditált státuszt igazoló okiratot, három referenciát, valamint rendelkeznie kell két szakirányú képzettségű és gyakorlatú „felsőfokú szakemberrel”, biztosítási szabályzattal és tanúsított „informatikabiztonsági irányítási rendszerrel”. A képviselő a Navracsics- féle szabály egy pontját, miszerint két egymást követő évben a munkát nem végezheti ugyanaz a cég, törli.
Az átvilágítást még az általunk megkérdezett biztonságtechnikai szakemberek némelyike is szükségtelennek, pontosabban a „rezsiszívatás” részének nevezte, amennyiben a Fidesz minden lehetséges ponton igyekszik a közműveket fenyegetni, szorongatni, egyszersmind hozzá közel állókat helyzetbe hozni. (Hasonló a szintén Németh Szilárd által kötelezővé tett fogyasztóvédelmi referensképzés vagy a Rogán Antal nevéhez fűződő üzemanyag-jelölés.) A közműcégeknél mindeddig nem merült fel olyan gyanú, hogy bárki észrevétlenül módosítani igyekezett volna az adatbázisokat. A számolgatásban sok mozgástér nincs is, hisz óraállása és tarifája ismeretében a fogyasztó is képes ellenőrizni a fizetendőket. A bevétel sorsát az adóhatóság vizsgálja, sok közműcégnél saját irodából.
Tegnapi kérdésünkre a képviselő módosításait azzal indokolta, hogy azokat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal javaslatára illesztette a csomagba. Forrásaink a hazai közműcégek auditálásából származó éves bevételt egymilliárdon felülire saccolják. Az informatikai rendszerek tanúsításával foglalkozó Hunguard saját honlapján hirdeti, hogy szerepel a titkosszolgálati listán. Mások is hirdetnek hasonlót, de azok megkeresésünkre nem válaszoltak.
Máshol nem emlékeztek arra, rajta vannak-e a listán. Viszont úgy vélték, ha megszületik a szabály, áttanulmányozzák, az ajánlatkérésekre pedig válaszolnak.
A Hunguard ügyvezető résztulajdonosa, Csik Balázs gyors válaszában biztosította lapunkat, hogy az összes feltételnek megfelelnek. Vezető munkatársaik nemzetbiztonsági átvilágításon estek át, 1990 óta foglalkoznak ilyen kérdésekkel, számos rendszert szállítottak már állami megrendelésre is. Szerinte a biztonság növelése pozitív üzenet. Lehetséges bevételeikre nem kívánt becslést adni. A szabály megszületése érdekében semminemű politikai lobbit nem fejtettek ki: véleményüknek szakmai szervezetekben, konferenciákon adnak hangot – szögezte le Csik Balázs.
Időközben megindult az előterjesztés parlamenti megdolgozása. A fideszes Ágh Péter más lehetőséget is biztosítana a közműcégeknek számlázási rendszereik megfelelőségének bizonyítására, és a jegyzéket is feleslegesnek tartja feltételül támasztani. A KDNP-s Latorcai János a gázipart egyszerűen kivenné a kötelezvény alól, mert szerinte az indokolatlan terhekkel sújtja a szektort.
Nem ez az első eset, hogy a Hunguard kiválasztottnak érezheti magát. Az 1990-ben négy matematikus által alapított információtechnológiai vállalkozás szerencsecsillaga 2011-ben ívelt fel. Ekkor ugyanis auditáltatni kellett az adóhatósági szerverre kötött nyerőgépek rendszereit. Ez százmilliós piacot jelentett. A törvény zárószavazása előtt a fideszes Koszorús László nyújtott be részletes feltételrendszert, aminek révén csak a Hunguard végezhette el az átvilágítást Magyarországon. Bár a kormány később minden kaszinón kívüli nyerőgépet betiltott, a Hunguard addig is átvilágított cégenként 10–30 milliót nyerhetett.
A korábban néhány tízmilliós árbevételű kft. forgalma 2012-ben 161 millió forintra ugrott. Akkortól lépett a cégbe Csik Balázs, az informatikában tevékenykedő Profitrade ügyvezetője, de az ingatlan- és a reklámpiacon is megfordult. Az International Financial Consulting Zrt.-n keresztül résztulajdonos a Hungaroplakáthoz tartozó Es-Wan Invest Kft.-ben, ahol a Fideszközeliként ismert Töröcskei István üzleti körébe tartozó tagokat váltott az ügyvezetői-tulajdonosi poszton. 2011 májusáig a cég ügyvezetője Pintér Erika volt, aki Töröcskei üzlettársa a Sky Internet Média Kft.-ben. | Itt a rezsiharc újabb nyertese | Egyetlen vállalkozás végezheti majd a közműcégek számlázási rendszerének auditálását: a szakmában terjengő hírek szerint csak a Hunguard Kft. felelhet meg azoknak a követelményeknek, amelyeket Németh Szilárd fideszes rezsibiztos terjesztett a Ház elé a közműszolgáltatók számlázási „auditja” kapcsán. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/a-rezsiharc-ujabb-nyertese-1474399 | 2014-07-16 17:02:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Szoros a kapcsolat a botrányos online jegyrendszert fejlesztő T-Systems és a BKK között: nemcsak közös munkatársuk van, ám a most előkerült szerződésekből úgy tűnik: az összecsapott jegyrendszerrel a BKK a T-Systemsnek egyengette a terepet.
A T-Systems piaci helyzetét betonozta volna be a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azzal, hogy gyorsan és közbeszerzés nélkül neki adta a időközben becsődölt online jegyértékesítési rendszer kiépítését - derül ki a BKK online jegyárusításról és e-jegyrendszerről szóló, most előkerült szerződéseiből. A hivatalos iratokat Csárdi Antal (LMP)-s fővárosi képviselő kérte ki a fővárostól. Csárdi lapunknak elmondta: a főváros láthatóan mindenáron a T-Systemset akarta helyzetbe hozni, ráadásul úgy, hogy egy másik céggel már korábban megállapodtak ugyanerről.
2014 októberében Vitézy Dávid akkori BKK-vezér már szerződést kötött a Scheidt&Bachmann GmBH-val a fővárosi elektromos jegyrendszer - holland, amerikai mintára chipes okoskártyával működő beléptetőkapuk, jegyárusító automaták - telepítéséről. A fejlesztő cég honlapján a magyar fővárosról szóló projektleírásban szerepel, hogy az e-fizetési üzletágban is utazó hong-kongi Octopus Ltd.-vel közösen olyan rendszert fejlesztenének Budapestnek, amelyhez mobilos, illetve internetes jegyárusítás is tartozik. Kétszer fizetett volna a főváros ugyanazért? - tette fel a kérdés lapunknak Csárdi Antal.
Könnyen lehet, hogy nem. Érdekes egybeesés, de a kikért szerződésekből az is kiderül, hogy a BKK-nak akkortájt vált égetően fontossá, hogy T-Systems-szel jegy-és bérlet webshopot indítson, amikor magasabb fokozatba kapcsolt a 2011 óta húzódó 67 millió eurós költségűre tervezett e-jegy-beruházás kiépítése, amire viszont korábban a Scheidt&Bachmann-Octopus duó leszerződött. Június elején kötött önkormányzati támogatási szerződést a fejlesztés finanszírozásában érintett három fél, a főváros, a BKK és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Azaz: ha a BKK esetleg azon ügyködött, hogy gyorsan bebetonozza a T-Systems helyzetét a közösségi közlekedéshez kötődő online fizetési piacon, úgy erre ez a lépés igazán alkalmas volt.
Az iratokból kitűnik, a BKK láthatóan mindent bedobott, hogy minél gyorsabban és a T-nek adhassa a megbízást. Bár korábban a BKK tagadta, a most kiadott szerződésből kiderül, hogy többek között a vizes vébével is indokolták a fejlesztés felgyorsítását: "a rendezvényre akkreditáltan mintegy 3000 fő sportoló, körülbelül 10 ezer fő kísérő, csapattag és sportvezető és (...) akár százezer fős nagyságrendű néző, turista érkezhet" - indokolja a sürgősséget a BKK, amely szerint csak a T-Systems volt képes ezt a szolgáltatást bevezetni. "Arra hivatkoztak, hogy a meglévő, lila jegyautomaták szoftverjére fog ráépülni az online jegyvásárlási rendszer" - mondja Csárdi, aki szerint az indoklás sántít. Az online jegyrendszer ugyanis hazai közönségnek szólt. Ráadásul a szerződésből az is kiderül, hogy BKK a vizes vébén túl, legalább két évig üzemeltette volna a szolgáltatást. A T-Systems ugyanis fejlesztési díjat nem számolt fel a fővárosnak, hanem 24 hónapra havonta 22-25 milliós üzemeltetési díjat kért, ami meglehetősen nagylelkű felajánlás lenne a cégtől, ha nem vesszük hozzá, hogy e-jegyrendszer kiépítése során ezzel milyen piaci előnyre tehetett volna szert.
Mint arról írtunk, nem új a BKK és a T-Systems szerelemházassága: az utóbbi években összességében 12 milliárd forint értékben kapott a cég megrendeléseket a BKK-tól. Így a T-Systems szállította a BUBI közbringahálózat informatikai hátterét, a jegykiadó automaták szállítását, az utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszert, a Futárt is rábízták és
Ráadásul nem is kell nagyítóval keresni a BKK és az informatikai cég közötti átfedéseket. A Futár kialakításában vállalt sajátos szerepet Berger András, aki a BKK elektronikus utastájékoztatási projektfelelőse, de közben cége, a QuickFish Kft. a kecskeméti buszok T-Systems által szállított utastájékoztatási rendszeréhez biztosított fedélzeti egységeket. Forrásaink Bergert a T-Systems egyik közvetítőjeként, kapcsolattartójaként írta le. Többször is megkérdeztük Tarlós István főpolgármestert arról, nem összeférhetetlen-e, hogy a BKK elektronikus utastájékoztatási projektfelelősének saját vállalkozása kapcsolatban áll a rendszert karbantartó T-Systemsszel, de Tarlós István egyelőre nem válaszolt. Információink szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda, a BKK online rendszerével kapcsolatos nyomozása kitérhet Berger és cége ügyeire, a T-Systemssel való kapcsolatára is. Úgy tudjuk, a nyomozás intenzitása miatt a múlt héten több vezetői megbeszélést kellett elhalasztani a BKK-ban.
Miután egy hete megírtuk, hogy a Fidesz kormányzati körei Dabóczi Kálmán BKK-vezér elmozdítására készülnek, Tarlós István főpolgármester közleményben támadt lapunkra: ne a Népszava mondja meg neki, hogy kit nevezzen ki. A városházáról származó értesüléseink szerint a főpolgármester a BKK online értékesítési rendszerének botrányában elsősorban nem Dabóczit, hanem a BKK igazgatóságának elnökét, Szegvári Pétert védi. Úgy tudjuk, Szegvári aláírása is szerepel azon a dokumentumon, amivel zöld utat kapott a projekt, megkerülve a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulását.
Szegvári Tarlós egyik bizalmi embere, 2010-ben lett főtanácsadója, és ha Dabóczi bukik a botrány miatt, Szegvári sem lesz tartható. Dabócziék azzal érvelnek, a közgyűlés jóváhagyására nem volt szükségük a projekt megkezdéséhez. Más jogászok szerint viszont ki kellett volna kérni a képviselő-testület hozzájárulását, mivel új termékről van szó, ehhez módosítani kellett volna a BKK közgyűlés által elfogadott tarifarendszerét.
Batka Zoltán | Jegybotrány - A T-Systemsnek kedvezett a BKK | Szoros a kapcsolat a botrányos online jegyrendszert fejlesztő T-Systems és a BKK között: nemcsak közös munkatársuk van, ám a most előkerült szerződésekből úgy tűnik: az összecsapott jegyrendszerrel a BKK a T-Systemsnek egyengette a terepet. | null | 1 | https://nepszava.hu/1138171-jegybotrany---a-t-systemsnek-kedvezett-a-bkk | 2017-08-21 05:01:00 | true | null | null | Népszava |
Ha valaki azt gondolta volna, hogy Hosszú Katinka klubjában a pólósok eredményénél, vagy inkább eredménytelenségénél nincsen rosszabb, nos, az nagyon téved. Az Iron Waterpolónál a korosztályos csapatok - gyerek, serdülő, ifi - összesen 16 meccset vívtak, amelyből 15 vereséget szenvedtek, míg a gólkülönbségük finoman arcpirító: -280. A hazai pólós élet negyedik vonalában, a Budapest Bajnokságban játszó felnőttek sem jobbak: 6 meccs, 6 vereség, -38-as gólkülönbség. Ráadásul mindezt TAO-pénzek formájában kapott 40 millió forintnyi közpénzt felhasználva.
Ám van az a híres mondás: van másik. Bizony, ráadásul rosszabb, sokkal rosszabb. A Sportal egyik olvasójának köszönhetően rábukkant a 11 éve működő Polo Academy Sport Clubra, amely 2013 óta foglalkozik utánpótlás korosztályú játékosok nevelésével, 2020-ig a Vidám Vízilovak felnőttcsapat utánpótlásaként szerepelt. A felnőttek itt azért jobban szerepelnek a Budapest Bajnokságban - meg is verték Iron Waterpolót -, hat forduló után pont ötvenszázalékos a teljesítményük. Az igazi katasztrófa az utánpótlás csapatoknál van, hiszen az ifi-, serdülő-, gyerekcsapat összteljesítménye még az Ironnál is borzasztóbb: 18 mérkőzés, 18 vereség -367-es gólkülönbség.
És ami igazán megdöbbentő, hogy a klub honlapján látható TAO-támogatás összege is messze felülmúlja Hosszú Katinka egyesületét, ugyanis hét év alatt összesen 350 062 256 forintot utaltak át a számlájukra. Az egyesületben jelenleg mintegy ötven gyermek/fiatal sportol, edz és versenyez. A klubot jegyző Kisbalázsné Janicsek Mercedesz írásban válaszolt a portál kérdéseire, ám abból maximum annyi derül ki, hogy a sportvezető szerint náluk minden rendben van, minden törvényes.
- Tiszteletben tartom bárkinek a magánvéleményét, de az egyesületek felettes szervezete a Magyar Vízilabda Szövetség. A Magyar Vízilabda Szövetség szabályait követve és általa, valamint teljes átláthatósága mellett az állami jogkörökkel bíró TAO Bizottság és az Állami Számvevőszék szigorú pénzügyi ellenőrzése alatt folytatjuk az utánpótlás és tömegsportra-nevelés, valamint az egészséges, sportos életmódra szoktatását a fiataloknak és idősebbeknek immáron 12 éve - olvasható Kisbalázsné Janicsek Mercedesz válaszában. | Hatalmas pofonok, de nem ég az arcuk - 350 millióért alázzák a Polo Academyt | Nem gondoltuk volna, hogy a Hosszú Katinka nevével fémjelzett, 40 milliós TAO-támogatást kapó Iron Waterpolo csapatánál rosszabbul teljesítő klub is létezik manapság utánpótlás vonalon. Ám akad, igaz, a 18 meccsből 18-at elveszítő, –367-es gólkülönbséggel rendelkező Polo Academy Sport Club viszont az állami támogatások esetében kiugróan teljesít: hét év alatt több mint 350 millió forint érkezett a számlájukra. A klub vezetője szerint náluk minden törvényes. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/sport/2024/11/vizilabda-tao-tamogatas-pofozogep-polo-academy | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Csalással vádolják az Egyesült Államokban Gautam Adani indiai milliárdost. Az ügyészek szerint Adami 250 millió dollár értékben vesztegetett meg indiai tisztségviselőket, hogy megbízásokhoz jusson, majd a vesztegetést eltitkolva tőkét vonjon be amerikai és nemzetközi befektetőktől.
A vád szerint Adani azért vesztegette meg az indiai döntéshozókat, hogy megújuló energiával foglalkozó vállalkozása új szerződéseket köthessen, amikkel aztán 20 év alatt több mint 2 milliárd dolláros profitot termelhet.
A vádemelés hírére az Adani-vállalatcsoport részvényei több mint 10 százalékkal estek csütörtök reggel. A csoport mintegy 30 milliárd veszített a piacon, a vád középpontjában álló Adani Green Energy pedig visszavonta 600 millió dolláros kötvénykibocsátását.
A vesztegetéssel kapcsolatos találgatások nem ma kezdődtek, az amerikai ügyészek már 2022-ben elkezdtek nyomozni az ügyben. | Csalás miatt vádat emeltek Gautam Adani indiai milliárdos ellen, aki egykor Ázsia leggazdagabb embere is volt | Indiai tisztségviselők megvesztegetésével és amerikai befektetők megkárosításával vádolják. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/21/csalas-miatt-vadat-emeltek-gautam-adani-indiai-milliardos-ellen-aki-egykor-azsia-leggazdagabb-embere-is-volt | null | true | null | null | 444 |
"Nem elég, hogy közbeszerzéseken, nemzeti és uniós forrásokból sikerült százmilliárdokat behúznia a nemzet vejének, de még az adójogszabályokat is módosította Orbán Viktor az unokái apjának a kedvéért - írta hétfő reggel a Facebookon Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke arra reagálva, hogy a kormányfő veje, Tiborcz István központi vagyonkezelője, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. és a hozzá kapcsolt vállalkozások az elmúlt öt évben - ahogy azt a 24.hu föltárta -30 milliárd forint körüli adókedvezményt realizáltak. A társaság 2019 és 2023 között 48,4 milliárd forint nyereséget termelt, ám egy korábbi jogszabály-módosításnak köszönhetően folyamatosan sikerül nullára kihozni a társasági adóként (tao) befizetendő összeget.
"Nem elég, hogy 100 milliárdokat kap az apósától, de még az adófizetés alól is mentesítik. Al Capone hozzájuk képest egy kezdő óvodás volt. 2026-tól változik a világ. Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!" - kommentálta a cikket Magyar Péter. | Magyar Péter: Tiborcz Pista, készítsd a bukszád! | A Tisza Párt elnöke Al Caponéval példálódzik, de ő elbukott a könyvelésen. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/magyar-peter-tiborcz-pista-keszitsd-a-bukszad-168952 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Legkésőbb 2025. szeptember elsején kezdi a tényleges munkálatot az MKIF Zrt. az M1-es autópályán. A tervek szerint az M1-es az M0-tól Győr felé 80 km-en bővül 2x3 sávosra 2029-re, ezen felül oldalanként 1-1 intelligens leállósáv (ún. ITS) is készül, amelyet a forgalmi helyzettől függően, baleset, csúcsforgalom vagy munkavégzések esetén nyitnak meg.
Az első ütemben az M0-ás és az ácsi Concó pihenőhely között épül meg a 2x3 sávos szakasz, ezzel a jelenleginél körülbelül 90 kilométerrel több háromsávos autópálya lesz Magyarországon.
A végső cél Budapest és Győr között 2x3+ITS sáv szélesség,
míg az Győr és Hegyeshalom között 2x2+ITS sáv szélesség. (Így a Győr és az országhatár közti autópályaszakasz nem lesz szélesebb, a kelet-európai tranzitútvonal 2x2 sávos szűkülete Bruck an der Leitha és Győr között tart majd.)
A Magyar Építők a MKIF honlapján megjelentek alapján íródott cikkében most bemutaja, hogy miként készítik elő a munkát, hogyan zajlik az úgynevzett cölöpözés. Erre azért van szükség, mert a bővítés miatt a hidakat és felüljárókat át-, vagy éppen vagy teljesen újra kell építeni, ennek előkészítéseként pedig ellenőrizni kell a talaj teherbírását az adott területeken. Mint írják, ezek a munkák forgalomkorlátozással egyelőre nem járnak majd.
Az M1-es autópálya felújításának harmadik vagy negyedig évében, azaz
2028-2029 környékén indul az M7-es autópálya háromsávosítása is, az M0-s autóúttól Szabadbattyánig.
Az ITS sávok rendszerét itt nemcsak Szabadbattyánig, hanem egészen Balatonvilágosig kiépítik, ami sokat segíthet majd az útszakasz zavarérzékenységén.
Ezzel együtt egy új nyomvonalon is építkezés kezdődik, az M200-as gyorsforgalmi út Székesfehérvárt és Komáromot, azaz az M1-es és az M7-est köti majd össze. | Már cölöpöznek, így készítik elő az M1-es történelmi léptékű fejlesztését | Még idén elindulnak az előkészítési munkálatok, legkésőbb 2025. szeptember elsején pedig a tényleges bővítést is elkezdi az MKIF Zrt. Az M1-esnél nem állnak meg, 3-4 éven belül jön az M7-es és napirendben van az M3-as autópálya háromsávosítása is. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/m1-es-autopalya-kozlekedes-fejlesztes-utepites.799321.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Még tovább nőhet a Római-partra tervezett mobil gát felépítésének költsége. A kezdetben 2,5 milliárdosra becsült, legutóbb 12,5 milliárdosra taksált építkezés költsége végül elérheti a 15-20 milliárd forintot – értesült a Népszabadság. Úgy tudjuk, hogy az eddigieknél jóval nagyobb szám egy politikusoknak szervezett hétfői prezentáción hangzott el.
A költségek emelkedését elsősorban a védett szakasz hosszának növekedésével magyarázták, az eredeti 2700 méter helyett már 5000 méternyi partszakaszt védenének. Többletkiadáshoz vezet az is: a mértékadó árvízszint 2014-es megemelése miatt erősebb lábazatú és magasabb gátra van szükség. Itt érdemes felidézni, hogy a korábban tervezett, a Nánási út–Királyok útjánál vezető, ma is meglévő védvonal megerősítése a két évvel ezelőtti számítások szerint 8 milliárd forintba került volna. Igaz, ott az ősfaállomány kivágásával és teljes közmű-áthelyezéssel járna a beavatkozás. | Tízszer annyiba kerülhet a gát, adót vetnének ki a Római-parton élőkre | Adót vetne ki a hullámtérben élőkre Tarlós István főpolgármester, hogy összejöjjön a gátra 20 milliárd forint. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/atszakad-a-kiadasok-gatja-1619169 | 2016-06-11 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Április elsejétől a nemzeti fejlesztési miniszter ellenőrzi a költségvetési szervezetek, a többségi állami tulajdonú vállalatok és a kormány közalapítványainak közbeszerzéseit, valamint e szervezetek és alapítványaik nem közbeszerzéssel kötött, nettó 50 millió forintot elérő szerződéseit. A kontroll kiterjed az államtitkot, szolgálati titkot és nemzetbiztonsági érdeket érintő beszerzésekre is, de nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bank és a Külügyminisztérium külképviseleteinek beszerzéseire, továbbá a védelmi célú katonai, rendvédelmi és rendészeti beszerzésekre, valamint a honvédség műveleti alkalmazásával összefüggő beszerzésekre - derül ki a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló március 25-én megjelent kormányrendeletből, amit a parlament által múlt héten elfogadott közbeszerzési törvény-módosításhoz kapcsolódóan alkotott meg a kormány.
A rendelet hatálybalépésével érvényét veszti a jelentős értékű beszerzések monitoringjáról szóló 2009-es, a Bajnai-kormány által elfogadott kormányhatározat.
Fellegi élet-halál ura lesz
A közbeszerzések jóváhagyása és a beszerzési szerződések ellenőrzése a fejlesztési miniszter feladata, de ezekben dönthet helyette a fejlesztési tárca vagyonpolitikáért felelős államtitkárára is. Az ezzel összefüggő feladatokat és a közbeszerzések nyilvántartását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) látja el. A költségvetési szervezeteknek a tervezett közbeszerzés kiírása előtt legalább 15 nappal be kell nyújtaniuk a beszerzéssel kapcsolatos dokumentumokat a minisztériumhoz, valamint a beszerzés ellenértékéről fedezetigazolást is csatolniuk kell, ennek hiányában ugyanis nem hagyható jóvá a közbeszerzés.
A miniszter 15 napon belül döntést hoz, ha még adatokat kér be, akkor azok beérkezésétől számított nyolc napon belül. Vagy jóváhagyja az eljárást, vagy nem, vagy meghatározza azokat a módosításokat, amelyekkel kiírható a közbeszerzés. Jóváhagyás hiányában nem írható ki az eljárás.
Totális kontroll
A miniszter bármely közbeszerzéshez szakértőt delegálhat, aki vizsgálhatja az eljárás dokumentumait és részt vehet a bíráló bizottsági üléseken. A teljes kontrollt valósítják meg azzal, hogy az eljárások ajánlattételi szakaszának eredményhirdetése előtt öt nappal a szervezeteknek meg kell küldeniük az NFM-nek az eljárás eredményéről szóló összegzést, valamint a nyertesként kihirdetni tervezett ajánlattevő közbeszerzésben benyújtott valamennyi iratát.
Ezek alapján a fejlesztési miniszter három munkanapon belül állást foglal a közbeszerzésről, az ajánlatkérő pedig csak ezt követően, ennek figyelembe vételével hirdetheti ki az eljárás eredményét. A szabályok megsértése esetén a tárcavezető kezdeményezheti a közbeszerzési felhívás visszavonását, jogorvoslati eljárás megindítását a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, valamint a közbeszerzés elindítását jóváhagyó vagy a szerződést aláíró személlyel szemben fegyelmi és kártérítési felelősségre vonást.
A nagy testvér a kicsikre is figyel
A nem közbeszerzés eredményeként kötött, nettó 50 millió forintot elérő értékű szerződések megkötését, illetve módosítását is csak a fejlesztési miniszter engedélyezheti.
Az NFM jogosult a közbeszerzési eljárások utóellenőrizésére és a közbeszerzések eredményeként megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzésére is, ami kiterjed az alvállalkozói szerződésekre is. A szerződéseket módosítani (abban az esetben, ha a módosított ár az eredeti értéket több mint tíz százalékkal meghaladná) csak a fejlesztési miniszter jóváhagyásával lehet.
Az NFM egységes nyilvántartást alakít ki az érintett szervezetek közbeszerzéseiről, közbeszerzési terveiről és azok módosításáról. A szervezeteknek negyedévente adatokat kell szolgáltatniuk az adott időszakban lebonyolított vagy folyamatban lévő közbeszerzéseikről, valamint a megkötött szerződésekről. Az adatszolgáltatás és adatkezelés elektronikusan történik. | Totális kontroll: Fellegi mondja meg, ki nyerheti a közbeszerzést | Teljes ellenőrzés alá vonja az államháztartásból származó pénzek elköltését a kormányzat. Áprilistól a nemzeti fejlesztési miniszter engedélyezi és ellenőrzi a közbeszerzéseket, sőt, csak az ő állásfoglalását követően lehet az eljárás eredményét kihirdetni. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/totalis_kontroll_fellegi_mondja_meg_ki_nyerheti_a_kozbeszerzest.477821.html | 2011-03-26 21:58:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Július elsejével egyesül a négy közszolgálati médiaszolgáltató, a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és a Duna Televízió Nonprofit Zrt.
Az Országgyűlés december közepén módosította a médiatörvényt; ennek értelmében a jelenlegi Duna Televízió Nonprofit Zrt.-vel beolvadás útján egyesül a másik három gazdasági társaság, és Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. elnevezéssel egyedüli közszolgálati médiaszolgáltatóként folytatja tevékenységét.
Mint korábban megírtuk, két fideszes képviselő kezdeményezte a médiaszabályozás újabb módosítását. Dunai Mónika és Tuzson Bence azzal indokolta javaslatát, hogy a cégek a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában vannak, működésük 2011 óta jelentősen megváltozott: míg korábban külön-külön végezték tevékenységüket, az állami média átalakulásával a műsorok előállítását már az MTVA végzi, az infrastruktúrát is az Alap birtokolja
A szabályozás módosítását a kezdeményező képviselők azzal indokolták, hogy „az elmúlt közel négyéves időszak gyakorlati tapasztalatai” azt mutatják, hogy gazdaságossági és költséghatékonysági szempontból indokolt az összevonás.
A beolvadás biztosítja, hogy a gazdasági társaságok ne jogutód nélkül szűnjenek meg. A társaság rádiós, televíziós, online és hírügynökségi szolgáltatást egyaránt nyújt – írta az MTI. | Mától nincs Magyar Televízió, újabb kirúgások jöhetnek | Sokaknak fájni fog, hogy egyesülnek a hazai közmédia-társaságok. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2015/07/01/matol-nincs-magyar-televizio-magyar-radio-mti/ | 2015-07-01 16:47:00 | true | null | null | 24.hu |
Határidő nélkül, de rövid időn belül kialakítjuk jogi álláspontunkat a metrókocsi-szerződéssel kapcsolatban – jelentette be Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos Tarlós István budapesti főpolgármesterrel folytatott tegnapi egyeztetése után. A vizsgálatot Tarlós István kérte, miután december végén kiderült, hogy a főváros belátható időn belül nem juthat hozzá az Alstommal kötött szerződés alapján kifizetett 37 milliárd forintos előleghez, illetve bankgaranciához. Az Alstom előzetes várakozásainak megfelelően a nanterre-i bíróság határozatban tiltotta meg a bankoknak az előleg és a teljesítési garanciák visszafizetését a BKV-nak.
– A közvélemény előtt sem titok, hogy enyhén szólva zavaros az Alstom-ügy. A szerződéskötés körülményeit illetően semmiképpen sem tudunk közösséget vállalni az előző városvezetéssel. Az Alstommal és a nemzeti fejlesztési miniszterrel való közös egyeztetés előtt a főváros vezetése úgy gondolta, az egyetlen megoldás, ha a kormánybiztos segítségét kéri a szerződés értelmezésében és minősítésében – magyarázta a felkérést a főpolgármester.
Mint ismeretes, az Alstom november közepén fordult bírósághoz, kérve a bankgaranciák általuk jogtalannak tartott lehívásának megakadályozását. A bíróság a BKV és az Alstom Transport képviselőinek meghallgatása után december 21-én hirdette ki határozatát, amelyben megtiltja a bankoknak a bankgaranciák kifizetését a gyorsított eljárás végeztéig. Az Alstom így ismét időt nyert. S ezzel ismét jelentős előnyhöz jutott a fővárosi önkormányzattal folytatott játszmában. Egyre vészesebben közeledik ugyanis a beruházás uniós szerződésben rögzített 2015-ös pénzügyi zárása. Már nem sok esély van egy új tender sikeres lebonyolítására. Az időközben – szabálytalan közbeszerzési eljárások miatt –megkurtított uniós támogatás elvesztése pedig végleg ellehetetlenítené a metróprojektet. Holott már így is ezer sebből vérzik. Költségvetési korlátokra hivatkozva az új városvezetés felfüggesztette a négyes metróvonal Keleti pályaudvar–Bosnyák tér közti II. szakaszának építését.
Igaz, egyelőre azt sem tudni, hogy mi fut majd az első szakaszon. A BKV négy évvel ezelőtt kötött szerződést a francia Alstom érdekeltségi körébe tartozó Budapest Metropolis Consortiummal. A szerződések összértéke 247 millió euró. Az új metrókocsikat 2008 májusára kellett volna legyártania az Alstomnak, ám az első szerelvény csak 2009 januárjában érkezett meg. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) és a BKV már a tesztelések idején számos észrevételt tett, ám az Alstom a tetemes költségekre hivatkozva (a szakértők körülbelül egymilliárd forintra becsülik a feltárt hibák, hiányosságok kijavításának költségét) nem volt hajlandó változtatni a kocsikon.
Az NKH idén júliusban elunta az alkudozást: határozatban utasította el a Metropolis szerelvényének típusengedélykérelmét. E nélkül pedig nem helyezhető forgalomba az időközben legyártott 110 kocsi. A fő ok az Alstom saját tervezésű fékrendszere, de a határozatban hosszú oldalakon keresztül sorolta egyéb kifogásait az NKH.
– Az Alstomnak immáron esélye sincs a szállítói szerződésben foglaltak teljesítésére. Így a főváros nem tehet mást, mint hogy utasítja a BKV vezérigazgatóját a kontraktus felbontására – közölte akkor lapunkkal György István főpolgármester-helyettes, hozzátéve, hogy új tendert írnak ki.
De nem írtak ki. Tarlós István főpolgármester alig két nap múlva már a megegyezés lehetőségéről beszélt. A fordulatban vélhetőleg szerepet játszott a BKV irgalmatlan adósságállománya, az uniós támogatás elvesztésének fenyegetettsége, illetve a szakítás okozta jogi bonyodalmak. Az Alstom ugyanis rögtön jelezte, hogy a felmondást nem tartják jogszerűnek: az új metrószerelvények a legszigorúbb uniós és nemzetközi biztonsági előírásokat is teljesítik.
Thierry Best, az Alstom sebtiben ideküldött kereskedelmi vezérigazgatója félreértésekkel magyarázta a hatósági fiaskót. S újfent megismételte: az Alstom tárgyalni akar. De közben azért pert is indítottak. Egyet Nanterre-ben, egyet Budapesten. A Fővárosi Bírósághoz október 25-én nyújtották be keresetüket a fékberendezésre vonatkozó felmentési, illetve a típusengedély-kérelmük elutasításának felülvizsgálatát kérve. (Az NKH illetékesei is elismételték: az Alstom által referenciaként megjelölt több mint húsz, külföldön futó jármű mindegyike különbözik a Budapestre gyártott jármű fékrendszerétől. Így azok alapján nem minősíthető a magyar szerelvény.)
A Fővárosi Bíróság még nem döntött az ügyben. Az ítélet – bármi lesz is – nem sokat lendít az ügyön. Az elutasító határozat megsemmisítése ugyanis önmagában nem több, mint visszatérés a kiindulópontra. A típusengedélyt, majd ezt követően az üzembe helyezési engedélyt csak a hazai jogszabályoknak megfelelő szerelvényekre adhatja ki az NKH, méghozzá egy új eljárás keretében.
Az Alstom viszont továbbra is inkább tárgyalna, mint változtatna. S ezen aligha változtat Budai Gyula színre lépése. De ahhoz is kevésnek tűnik, hogy a fővárost pénzügyileg függetlenítse az Alstomtól. Az elszámoltatási kormánybiztos magabiztosan arról biztosította hallgatóságát, hogy mindenképpen visszaszerzik a jogtalan kifizetéseket. Az ügyben érintett személyek magánvagyonukkal felelnek tettükért! Ám ez még blöffnek is szerény. A szerződések hátterének kiderítése fontos és a jövőbeli kontraktusok szempontjából valóban előremutató lépés, ám 37 milliárd aligha gyűlik össze az előző fővárosi képviselők, az ügyosztályi dolgozók, de még az ügyvédek zsebeinek kiforgatásából. A jogi háttér kérdőjeleiről nem is beszélve. | Belföld: Pénzt ígér az elszámoltatási biztos | A fővárosi vezetés kormánybiztos segítségét kérte a metrókocsi-szerződés értelmezésében. Budai Gyula gyors munkát ígért, és pénzt. Utóbbi ígéretét azonban nehéz lesz tartania. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110104-penzt_iger_az_elszamoltatasi_biztos-934211 | 2011-01-04 09:51:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A szerda este megjelent határozat szerint a kormány egyetért a Várpalotai Védelmi Ipari Park Komplexum fejlesztése érdekében a közműnyomvonal áthelyezésével, a közműellátás biztosítását szolgáló fejlesztések, valamint a kapcsolódó útfejlesztések (7204. számú országos közút) előkészítésével és megvalósításával, a Faller Jenő Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium korszerűsítésével, Várpalota Kálvária városrészében lévő ingatlanok közművesítésével, valamint munkásszálló kialakításával Várpalotán a „Készenléti” lakótelepen. Minderre a határozat végén szereplő összegzés szerint idén és a következő három évben 16,5 milliárd forintot fordítanak, az egyes pontokban szereplő összegeket összeadva azonban 22 milliárd jön ki.
Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban fogadta Armin Pappergert, a német Rheinmetall hadi- és járműipari nagyvállalat vezérigazgatóját, és kijelentette: az ukrajnai háború idején látszik, hogy jó döntés volt a magyar hadiipar fejlesztési programjának elindítása. Magyarország megvédése a legfontosabb cél, ezért a magyar honvédség és a hadiipar fejlesztése a válság ellenére sem lassulhat. | Itthon: Tízmilliárdokat ad a kormány a várpalotai hadiipari komplexumra | Főleg német és osztrák cégek gyártanak majd lőszert. A magyar állam most a környezetet alakítja ki ehhez több mint 20 milliárd forintért. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230629_Tizmilliardokat_ad_a_kormany_a_varpalotai_hadiipari_komplexumra | 2023-06-29 09:14:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits