text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Karácsony Gergely és Szentkirályi Alexandra kifejtették véleményüket a budapesti választókerületek átalakításáról
A Fidesz 65 oldalas törvényjavaslatot adott ki a választókerületek módosítására
A javaslat szerint 16 választókerületre osztanák fel a jövőben Budapest 23 kerületét
A Blikk is beszámolt róla, hogy kedden reggel Sebián-Petrovszki László, a DK parlamenti képviselője a közösségi oldalán megosztotta, hogy a Fidesz egy 65 oldalas törvényjavaslatot adott ki a választókerületek módosításától. A két legfontosabb változás ebben, hogy a 16 választókerületre osztanák fel a jövőben Budapest 23 kerületét, a jelenlegi 18 választókerület helyett. Ez azzal jár, hogy a fővárosból két egyéni képviselővel kevesebb jutna be az országgyűlésbe az eddigihez képest. Illetve, hogy 2026-os választáson Pest vármegyében 12 helyett 14 választókerület lenne. A változásokról, amely szinte minden választókerületet érint ebben a cikkben számoltunk be részletesen.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a keddi ülésén már meg is szavazta a javaslatot: a fideszes többség igennel szavazott, az ellenzék pedig nemmel. Mivel azok, akik ellenzik a módosítást most alulmaradtak, így a törvényjavaslat az Országgyűlés elé kerül, ahol a képviselők egy vitát követően szavazhatnak.
Karácsony Gergely szerint sunyi a kormány
A főpolgármester a közösségi oldalán egy posztban fejtette ki véleményét az ügyben. Mint írta, a hirtelen változtatással a Fidesz saját magának akar kedvezni a 2026-os választásokon.
"Miből lehet tudni, hogy hamarosan választás lesz Magyarországon?
Hát onnan, hogy a Fidesz megint módosítani akarja a választási szabályokat. Az elmúlt bő egy évtizedben minden választás előtt buherált valamit a szabályokon, hogy saját magának kedvezzen és megpuccsolja a választási akaratot. Mindezt persze társadalmi párbeszéd és az ellenzéki pártok bevonása nélkül.
Most éppen a budapesti egyéni választókerületek számát szeretnék csökkenteni 18-ról 16-ra, így a nemzet fővárosa a népességbeli arányához képest jóval kisebb súllyal lesz majd képviselve a parlamentben. És ráadásul mindezt egy sunyi bizottsági módosítással akarják lenyomni a képviselők torkán, még a rendes parlamenti vitára sem adva lehetőséget.
Így állnak bosszút azért, mert a főváros legutóbb a kormány ellen szavazott. Ha így folytatják, legközelebb még nagyobb arányban fogjuk őket leszavazni" - írta.
Szentkirályi Alexandra ismét hazugsággal vádolja Karácsonyt
Néhány órával a főpolgármester posztja után Szentkirályi Alexandra is előállt a sajátjával. A Fidesz egykori főpolgármester-jelöltje pontokba szedte, hogy pontosan miről is szól a javaslat. Mint kifejtette, a választókerületek számának csökkentése a népesség csökkenése miatt szükséges.
"Karácsony Gergely szándékosan hazudik. A főpolgármester egy rutinos szociológus és közvéleménykutató a Gyurcsány-kormányok óta.
Ha valaki tehát, akkor ő aztán ismeri a választási rendszereket. Épp ezért biztos, hogy ma reggeli bejegyzésében szándékosan ferdít és hergel, nem pedig egyszerűen tájékozatlan.
Azt hazudja, hogy a kormány a budapesti egyéni választókerületek számát büntetésből csökkenti, mert a fővárosiak nem a Fideszre szavaztak.
Nézzük inkább a tényeket a főpolgármester panaszkodása helyett:
Tarlós István alatt Budapest lakossága nőtt, majd amint Karácsony Gergely ámokfutása elindult a fővárosban, rohamosan csökkenni kezdett.
2019-2024 között Szolnok teljes népességével, 66 ezer fővel csökkent a budapestiek száma.
Ennyi ember nem nevezheti már otthonának a várost.
Egy ilyen mértékű elvándorlás Budapestről nemcsak intő jel és a főpolgármester elégtelen bizonyítványa, hanem a törvény is arra kötelezi a döntéshozókat, hogy ennek megfelelően, arányosítsák az országgyűlési választókerületeket.
A választókerületeknek ugyanis törvény által előírtan nagyjából egyforma népességűnek kell lennie. Ennek ellenére az elmúlt évtized népvándorlásainak köszönhetően, amíg Budapesten több 50-60 ezer lélekszámú választókerület is van már, addig Pest vármegyében három 100 ezres kerület is van.
Ez így nem maradhat, a jogalkotónak kötelessége megváltoztatnia a választókerületeket. Ennyi történik ebben a kérdésben semmi más.
Rémhírek terjesztése és riogatás helyett szerintem lenne mivel foglalkoznia a főpolgármesternek Budapesten" - fogalmazott. | Karácsony és Szentkirályi is megszólalt a választókerületekről | Karácsony Gergely és Szentkirályi Alexandra is megszólalt a budapesti választókerületek átalakításáról. A főpolgármester és az egykori főpolgármester-jelölt a közösségi oldalukon mondták el a véleményüket a kormány választással kapcsolatos tervéről, amiről kedden reggel érkezett a hír. A két politikus ismét kisebb vitába keveredett, ugyanis Szentkirályi ismét azt állítja, hogy Karácsony hazudik. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/karacsony-szentkiralyi-budapest-valasztokeruletek/4wxty1d | null | true | null | null | Blikk |
Antal Attila, az ügy harmadrendű vádlottja hangsúlyozta: amikor 2007. január 1-jén a BKV Zrt. vezérigazgatójává kinevezték, akkor szembesült azzal az „iszonyatos méretű problémahalmazzal”, amelyet a BKV Zrt. korábbi vezetése, valamint a 4-es metró beruházásának irányítása okozott. Kitért arra, hogy az ország legnagyobb projektjének irányítására létrehozott 19 tagú szervezet, amelynek a tagjai közül csak nyolcnak volt mérnöki képzettsége, nem rendelkezett megfelelő kompetenciával.
Hozzátette, az AAM Zrt. szerződtetése jó döntés volt, ma is úgy gondolja, hogy ezt meg kellett hoznia. Véleménye szerint a vezetési tanácsadó céggel egy évvel később felbontott szerződés, a cég kiválása a 4-es metró beruházásából „a mai napig visszaigazolható” hiányt okozott.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró kérdéseire Balogh Zsolt negyedrendű vádlott – aki Antal Attilát követte megbízott vezérigazgatóként a BKV Zrt. élén – megtagadta a választ, egyebek mellett arra a kérdésre is, hogy miért bontotta fel a szerződést. Az AAM Informatikai Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója – ma az igazgatóság elnöke – tanúvallomásában hangsúlyozta: nem ismeri Hagyó Miklós elsőrendű vádlottat, a kecskeméti tárgyaláson találkozott vele először.
Homonnai János ügyész kérdésére azt mondta: cége a magyar vezetési tanácsadó piac vezető gazdasági társasága, annak ellenére, hogy a „BKV-hatás” erősen hatott rájuk. Közölte: 1996-ban végezték az első munkát a BKV Zrt.-nek, 2007-ig évente 5-15 millió forint összegű szerződéseket kötöttek a közlekedési vállalattal, éves bevételük 55-65 százalékát az államigazgatástól kapott megrendelések biztosították.
A tanácsadó cég elnöke beszámolt arról, hogy a BKV Zrt.-hez kerültek, s a középvezetők nem szerették azt a fajta munkavégzést, ahogy ők dolgoztak. „Szálka voltunk a szemükben, mert dolgoztattuk őket, betartattuk a határidőket” – fogalmazott a tanú. Úgy vélte, a 4-es metró projektjének irányításán legalább 180-200 embernek kellett volna dolgoznia. Kérdésre válaszolva azt mondta: szükséges volt munkájuk a beruházás irányításában, azonban sokkal korábban kellett volna bekapcsolódni a projektvezetésbe. A cég elnöke tanúvallomásában úgy fogalmazott: a beruházás 169 milliárdról indult, amikor odaértek, akkor már 100 milliárddal többe került, s most, mikor elszámolják, még 100 milliárddal kerül majd többe.
A BKV Zrt. és az AAM Zrt. között a 2007. januárban kötött első szerződés a „Metro4 projekt koordinációs feladatainak támogatásáról” és egyéb feladatokról szólt, ezekért 50 millió forintot utalt át a közlekedési vállalat 2007. április és július között. 2007 decemberében további két szerződést kötött a BKV 5 évre a tanácsadó céggel: a nagyprojektek támogatására, illetve a 4-es metró beruházásának szakértői támogatására.
Az AAM Zrt. elnöke az ötéves időtartamot azzal indokolta, hogy az akkori tervek szerint a beruházásnak 2012-ben el kellett volna készülnie. A vádirat szerint a BKV Zrt. számára „szükségtelen szolgáltatásokra” kötött szerződések alapján a vezetési tanácsadó cég részére a Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, megbízott vezérigazgató által 2008. április 22-án történt felmondásig összesen 133,5 millió forintot fizettek ki.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig megközelítőleg 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A bizonyítási eljárás október 3-án tanúk meghallgatással folytatódik. | Hagyó-per: Antal a mai napig nem bánja a döntést | A BKV Zrt. egykori vezérigazgatója fontosnak nevezte a 4-es metró beruházása szempontjából az AAM Zrt.-vel kötött szerződést. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/10/hagyo-per-antal-a-mai-napig-nem-banja-a-dontest | 2013-10-01 23:28:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nem ért váratlanul, tudtam, előbb-utóbb elér minket is a közmédiában a magyar parlamenti választások szele. De arra még gondolni sem mertem, hogy ilyen „dedós” szinten, szájbarágós módon, fogják megtenni, ahogyan a Magyar Szóban, a múlt hétvégi számban ez megjelent. Csak egy-két nap múlt el, máris megjelentek az animált GIF bannerek a VMSZ honlapján és Facebook-oldalán, valamint más oldalakon is.
Arról fogalmam sincs, elkezdődött-e a hasonló kampány Erdélyben, Párciumban, Bánságban, Felvidéken, Kárpátalján stb., netán mi, a délvidéki/vajdasági magyarok vagyunk a kísérleti nyulak. Meglehet a mi példánkon fognak majd okulni a többi elszakított nemzetrészek.
Kúl, ami cool
Nem kívánok foglalkozni az üzenet nyelvezetével, egyedül csak egy mondattal, mivel azon egyes középkorúak és idősebbek jót röhögtek. Éspedig ezzel: Mert magyarnak lenni kúl, határon innen és túl.
A Jugoszláv, és ezzel együtt a Szerb Kommunista Szövetség megszűnésével Slobodan Milošević sleppjével együtt létrehozta a Szerb Szocialista Pártot (Socialistička partija Srbije), de hogy biztosítva legyen a pluralizmus, felesége, MiraMarković baráti körével pedig a Jugoszláv Egyesült Baloldal – JEB (Jugoslovenskaudruženalevica – JUL) szervezetet. Azt a magyart, aki tisztsége, pozíciója vagy kiváltságai megőrzése miatt belépett a „nagyasszony” pártjába, úgy nevezték: JEB-es, ennek olvasata szerbül azt jelenti: b…d meg! Mindez azért juthat az emberek eszébe, mert ennek a pártnak volt egy választási szlogenje: „JUL jekul!”– azaz a magyar reklámok még a menő értelemben vett „cool”-t is lenyúlták.
Ennyit a szövegről, most pedig vegyük górcső alá a pénzügyi hátteret és a törvényességi problémákat.
Megjelentette a magyarországi Állami Számvevőszék, hogy mely nyomtatott vagy elektronikus sajtótermékek tehetnek közzé választásokkal kapcsolatos politikai hirdetéseket és milyen áron. Átnyálaztam, de egyetlen határon túli médiumot sem találtam a felsoroltak között.
Ezek után arra mertem gondolni, biztosan nem politikai hirdetésnek számolják el (habár a nyomtatott esetében ott van a megjelölés), hanem a külképviseletek költségeinek, mivel – részben – azok is tevékenykednek majd a várható folyamatokban. A külképviseletek parlamenti választásokkal kapcsolatos feladatait (és az árjegyzéket) is megtalálhatjuk az interneten, de itt sincs még csak utalás sem arra, hogy bármilyen hirdetést feladhatnak, illetve annak költségeit elszámolhatják.
Kíváncsi voltam, hogy ez, a hétvégi számban, két oldalon megjelentetett hirdetés ára mekkora lehetett. Nem kellett sokat kutatnom, megtaláltam az árjegyzéket a neten, ami 2016. április 1-jétől érvényes. Ebből pedig megállapíthattam, nettó 2 x 32.000,00 dinárt kellett a megrendelőnek leperkálnia, ami ÁFÁ-val együtt 70.400,00 dinárt (körülbelül 300.000 forintot) tehetett ki. Nem kell mondanom, mindez a gazdasági hirdetések kategóriájába tartozik, a politikai hirdetések ára vagy árjegyzéke sehol sem lelhető fel.
Mivel a virtulális térben is hirdetnek már, azok árát az adott politikai vagy más szervezet, médium, esetleg hírportál vagy médiaház internetes oldalain lehet megtalálni, példaként mutatom a Magyar Szó WEB-es árjegyzékét.
Titokzatos szerbiai megrendelő
Most már körülbelül ismerjük, mekkora az összeg, amit a magyarországi parlamenti választások hirdetéseire el fognak költeni a Délvidéken/Vajdaságban. Igaz, arra nem tudunk választ kapni, hogy ezeket a pénzeket ki utalta át vagy fogja átutalni az érintett médiumoknak. Hiába van sejtésünk, bizonyítani semmit sem lehet. Még nagyobb homály fedi a forrást.
Nem lehetetlen, hogy eredetét tekintve közpénzekről lehet szó, mégpedig olyanokról, amelyek Szerbia vagy (inkább) Magyarország adófizető polgáraitól származnak. Kérdéseket küldtünk e médiumok vezetőinek.
Elsőként a Vajdaság Ma hírportál főszerkesztője válaszolt. Sebestyén Imre ezt írta:
„A hirdetésért fizetendő összeg nem a magyar költségvetésből származik, a számlát ugyanis szerbiai megrendelő címére állítottuk ki a Marketing rovatunkban feltüntetett árjegyzék szerint. (468×120 pixeles banner egy hónapra, mivel egy hónapra határoztuk meg az árakat és egy hónapnál már nincs is több a magyarországi választásokig.)”
A többiek – Magyar Szó, Pannon RTV, illetve a reklámokat szintén közlő VMSZ – reakcióit továbbra is várjuk.
Kreatívan értelmezik két ország törvényeit
Nem mellékes tény az sem, hogy Szerbia Hivatalos Közlönyének 6/2016 számában megjelent törvény – sajnos csak szerb nyelven fellelhető – szabályozza a hirdetéseket. Miután ezt a jogszabályt átolvastam, meglepődtem, hogy a törvény hiányosságait kihasználva jelentették meg a választásokról szóló politikai hirdetést, ami miatt akár törvénytelennek is lehetne nevezni a következők miatt:
– lehetetlen megállapítani ki adta fel a hirdetést (Félrevezető hirdetés – 11. szakasz),
– habár azt állítja a szöveg, hogy minden polgárhoz szól, vannak olyan megfogalmazások (Mert „egy vérből valók vagyunk”!), amelyek egyes politikai szervezeteket vagy pártokat preferálnak (Burkolt hirdetés – 12. szakasz),
– törvénytelen cselekmény végzésére serkent (az általunk kitöltött választási anyag átadása a – nem tudni mely szervezethez tartozó – aktivistának), ez pedig még a szerbiai törvény szerint sem megengedett (Egyes személyek, áruk, szolgáltatások és tevékenységek reklámozásának tilalma – 8. szakasz első bekezdés). De az idevágó magyarországi törvény sem engedi.
Tudom, sokan azt fogják a szememre vetni, honnan vettem a bátorságot, hogy azt állítsam, törvénytelen a választási anyag aktivisták által történő begyűjtése. Én semmi mást nem tettem, mint a jogszabályban foglaltakat „józan, paraszti logikával” alkalmaztam erre az esetre. Én hogyan is értettem?
A levélben szavazó a megkapott csomagban levő szavazólapot és azonosítót vagy kitölti, vagy nem. A kitöltött dokumentumokat az utasítás alapján vagy becsomagolja, vagy nem. A szabályosan becsomagolt küldeményt vagy eljuttatja a Nemzeti Választási Irodához vagy nem. Az eljuttatást postai úton, esetleg a külképviseleten elhelyezett urna segítségével végzi, de az is lehet, hogy valamely magyarországi egyéni választókerület irodájában található urnába fogja dobni.
Mondhatják, mindezt már 2014-es választásokkor felvetették. Azonban a Nemzeti Választási Iroda akkori elnöke úgy értelmezte, hogy az aktivisták által továbbított levélszavazatok titkossága nincs veszélyben, azaz össze lehet gyűjteni akár egy egész település levélszavazatát, majd azokat közösen eljuttatni a törvény által előirányzott helyekre. Így felvetődik bennem egy újabb kérdés, hiszen még a Nemzeti Választási Iroda mostani magyarázata sem tartalmazza az aktivista által eljuttatható küldemény fogalmat és elnevezést.
Hiába kutattam a magyar Országgyűlés elfogadott törvénymódosításai és kiegészítései között, nem találtam azt, hogy beiktatták a levélszavazatok aktivisták segítségével történő szállításának lehetőségét. Emiatt számomra nem érvényes (hatáskör hiányában) a Nemzeti Választás Iroda valamikori elnökének értelmezési magyarázata.
Nem vagyok híve az összeesküvés-elméleteknek, de azt elmondhatom, páran pont ezen a levélszavazat-szállítási megoldáson agyaltunk, és nagyon sok lehetőséget találtunk annak kijátszására, amelyek közül 2 vagy 3 minden nyom nélkül kivitelezhető.
Mindent összegezve kialakíthattam a véleményemet, ami nem éppen hízelgő az egész akció kitervelőire és végrehajtóira nézve. Ezzel a hirdetéssel az egész délvidéki/vajdasági magyar nemzeti közösséget „kiskorúsították”, aminek az is eredménye lehet, hogy a regisztráltak közül sokan – különösen a gondolkodásra önállóan képesek – nem fognak részt venni a szavazáson, hiába jobboldali érzelműek, esetleg nemzeti beállítottságúak.
Szokásomhoz híven, mivel én minden tettemért vállaltam eddig és vállalni fogom ezután is a felelősséget, felvetem annak kérdését: Ki a vétkes azért, hogy egy ilyen, a polgárokat félrevezető és megosztó politikai hirdetményt megjelenhetett?
Ugyanilyen probléma számomra a levélben történő szavazásban fellelhető hiányosság. Nem lehetne az ismeretlen szervezet aktivistái helyett olyan megoldást beiktatni, mint a külképviseletek mozgóurnái? Hiszem, Magyarországnak sokkal olcsóbb lenne, mint az ismeretlen számú aktivisták pénzelése az utódállamokban.
Balla Lajos (Oromhegyes) | Botrányszagú választási hirdetések a Vajdaságban, titokzatos szerbiai megrendelő | Kiskorúsították a magyar nemzetiségű választópolgárokat – összegzi elemzésében vajdasági szerzőnk, az Oromhegyes Helyi Közösség elnöke, aki szerint igeni | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/03/14/botranyszagu-valasztasi-hirdetesek-a-vajdasagban-titokzatos-szerbiai-megrendelo/ | 2018-03-14 13:30:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Bundabotrány: rács mögött a Diósgyőr ex-kapitánya is
L. Ákos házi őrizete ellen sikeresen fellebbezett az ügyészség.
A fogadási csalások ügyében korábban meggyanúsított volt diósgyőri csapatkapitány, L. Ákos esetében a bíróság előbb úgy döntött, hogy a labdarúgó házi őrizetbe kerül, ám az ügyészség fellebbezett a döntés ellen, és a bíróság helyt adott a fellebbezésnek. A bíróság az ügyészség fellebbezése nyomán úgy határozott, hogy megváltoztatja február végi döntését, és a házi őrizet helyett előzetes letartóztatásba helyezte a fogadási csalások egyik gyanúsítottját, L. Ákost, aki eddig tagadta az ellene felhozott vádakat. A fogadási csalások egy másik gyanúsítottját, K. Zsoltot időközben viszont kiengedték az előzetes letartóztatásból, szabadlábon védekezhet. (Képünk illusztráció) | Bundabotrány: rács mögött a Diósgyőr ex-kapitánya is - Nemzeti Sport FFT archivum | L. Ákos házi őrizete ellen sikeresen fellebbezett az ügyészség. | null | 1 | https://fft-archivum.nemzetisport.hu/hirarchivum/bundabotrany-racs-mogott-a-diosgyor-ex-kapitanya-is-17850/ | 2012-03-14 10:09:00 | true | null | null | Nemzeti Sport |
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa a támogatásról szóló jelképes adománylevelek átadása előtt elmondta, Magyarország legnagyobb magánfoglalkoztatójaként kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban és különböző karitatív tevékenységekben.
Az Együtt mozdulunk! sportmez-adományozási programunkkal is szeretnénk minél több rászoruló gyermeket segíteni, illetve lehetőséget biztosítani azok számára, akiknek önhibájukon kívül nincs esélyük arra, hogy rendszeresen sportolhassanak. A társadalmi felelősségvállalás jegyében továbbra is kitűzött célunk, hogy alapítványainkon keresztül támogassuk a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését
- hangsúlyozta Mészáros Lőrinc.
Kiemelte, hogy a Pro Filii Alapítvány eddig összesen mintegy 4,5 milliárd forintot adományozott, ebből közel 3 milliárdot pályázati keretek között.
Az alapítvány gyerekeknek juttatott támogatása idén meghaladta az egymilliárd forintot.
A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filli Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina megnyitó beszédében kiemelte, nem titkolt cél, hogy a gyerekeket motiválják.
A mostani adományozása kettős fókuszú, amellett, hogy 2Rule Sportruházat termékeket adunk át, ösztönözni is szeretnénk a hátrányos helyzetben élő gyerekeket arra, hogy sportoljanak, hiszen adott esetben kiugrási lehetőség lehet számukra
- mondta.
Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke elmondta,
a szövetségnek már 1084 magyar sportegyesület tagja, a tagszervezetekben 220 ezer ember sportol, és a 220 ezer sportoló több mint kétharmada gyermek, így az adomány számukra jelent motivációt a mindennapi sportoláshoz, az egészséges életmódhoz.
A köszöntők után a sportmezekről szóló jelképes adománylevelet vett át az
ÁGOTA Alapítvány (21,5 millió forint), az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány (45 millió forint), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (52 millió forint), Sportegyesületek Országos Szövetsége (52 millió forint) és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (29,5 millió forint). | ZAOL - Mészáros Csoport adomány | A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány 200 millió forint értékben adományozott sportmezeket. | [
""
] | 0 | https://www.zaol.hu/hazai-sport/2024/11/meszaros-csoport-pro-filii-alapitvany-adomany-sportmez | null | true | null | null | ZAOL (Zalai Hírlap) |
Ha nem tudnád, ki írta le ezeket a mondatokat, azt hinnéd, hogy egy elkeseredett ellenzéki politikus lázadt fel a NER bevett közbeszerési modellje ellen:
„Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a középiskolai campus építésére mindösszesen csak egy, azaz egy építőipari cég kívánt ajánlatot tenni, amely okok alapján eleve nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sem normális, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen.”
De nem egy ellenzéki városvezető fakadt ki, hanem Cser-Palkovics Andrásra, Székesfehérvár fideszes polgármesterére szakadt rá 2019 Magyarországa.
Cser-Palkovics azért írt posztot, mert két, székesfehérvári állami beruházást is leállított a kormány, egy harmadikat pedig polgármesterként ő akaszt meg.
Arról az RTL Klub számolt be kedden, hogy a kormány leállított egy székesfehérvári kórházfejlesztést, mert túlságosan drágán vállalta volna a munkát a kiválasztott cég. A brutális, 18 milliárd forintos ajánlatot nem más, mint Mészáros Lőrinc három gyerekének közös vállalkozása, a Fejér B.Á.L. Zrt. nyújtotta be, az Épkar Zrt.-vel közösen. Igen, Mészárosék olyan drágán dolgoztak volna, ami még a kormánynak is sok.
De nemcsak a kórházat nem fejlesztik majd Székesfehérváron, nem készül el az Alba Volán régóta ígérgetett jégkorongcsarnoka sem. Ez Cser-Palkovics posztjából derül ki. A csarnok a legjobb magyar hokicsapat otthona lett volna, évek óta ígérgetik. A Jégkorongblog szedte össze, hogy Orbán már 2013-ban megígérte a csarnokot, akkor 5-7 milliárd forintra becsülték a költségeket. 2016 végére készült volna el, de átadás helyett ekkor csak a látványterveket mutatták be, és már 13 milliárdos költségekről beszéltek. Ez sem így lett, a munkákat végül 25 milliárd forintos ajánlattal Orbán Viktor barátja és repülő taxisa, Garancsi István cége nyerte el. De a kormány úgy döntött, hogy ezt a beruházást is lefújja.
A harmadik megtorpedózott beruházás oktatással függ össze. Egy 2500 fős középiskolai campust építettek volna, de nem fognak. A közbezserzést kiírták, de Cser-Palkovics érvénytelenítettni fogja.
Cser-Palkovics némileg komikusan az építőipart teszi felelőssé a túlságosan drága árakért, és értetlenkedik, hogyan fordulhat elő, hogy alig jelentkeznek közbeszerzési eljárásokra. Egy kis olvasnivaló Cser-Palkovics Andrásnak:
Tudományosan bebizonyították, hogy 2010 óta sokkal több lett a gyanús közbeszerzés
Mészáros cégei 96 milliárdos felárral dolgoztak a közbeszerzéseken
A polgármester szerint a három beruházás elkészül majd valamikor, „olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat”.
Az a szerencse, hogy a legfontosabb, oktatást, egészségügyet megelőző beruházás elkészült tavaly Székesfehérváron. A focicsapat stadionját átadták. | Székesfehérvár fideszes polgármestere rádöbbent, hogy mivé váltak a közbeszerzések a Fidesz alatt | A NER nem bírja ebben a tempóban etetni saját építőipari cégeit. Székesfehérváron lefújtak két beruházást is, mert Mészáros Lőrinc gyerekeinek és Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége is túl drágán vállalta a munkát. | null | 1 | https://444.hu/2019/01/16/szekesfehervar-fideszes-polgarmestere-radobbent-hogy-mive-valtak-a-kozbeszerzesek-a-fidesz-alatt | 2019-01-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Minimumbírság igazolatlan eredetű árunál, akár háromszorosára emelkedő bírság adóhiánynál, a cégalapítók előzetes ellenőrzése - többek közt ezeket tartalmazza az adócsomag, amellyel az adómorált javítaná a kormány. A javaslat szerint az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, ha olyan kéri, akinek korábbi cége nagy adótartozást halmozott fel. A parlamentnek benyújtott törvénytervezet szerint az állam a cégek kockázatosságát is felmérné, a rizikós vállalkozások egy évre "fokozott" adóhatósági figyelemre számíthatnak, adócsalásért pedig sokkal nagyobb büntetést kell majd fizetni, mint eddig kellett.
Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 12-én, az otthonvédelmi akcióterv ismertetésekor a cégek adózási szabályairól is beszélt. "Azt javasoljuk, hogy akinek a cége jelentős adótartozással szűnt meg, ne alapíthasson újabb céget, azaz ne kaphasson adószámot. Javaslom, hogy adószám-felfüggesztés helyett adószámtörlésre kerüljön sor a jövőben" - mondta a kormányfő akkor.
A pénteken benyújtott adótörvények között a miniszterelnök ígéretei is megjelennek. A kormány olyan jogszabályjavaslatokat terjesztett a parlament elé, amely új eszközöket ad a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kezébe. Lesz előzetes adóregisztráció, lehetővé válik a törvény indoklásában "kockázatos" jelzővel illetett cégek nyomon követése, "az adómorál erősítése" érdekében pedig szigorodnak a büntetések is. A kormányfő által említett adószám-törlés a javaslat szerint a nagy adótartozással rendelkezőkre vonatkozna, akik nem rendezik korábbi cégük elmaradását. (A felfüggesztés után az adószámot vissza lehet kapni, a törlés után azonban már nem.)
A dokumentum szerint a cél "az adóelkerülés és a feketegazdaság elleni küzdelem". A változások nagyobb állami felügyeletet jelentenek a cégek számára, mivel már a cégalapításkor alapos ellenőrzés alá kerülnek a tulajdonosok és a cég felső vezetői, sőt az adóhatóság a jövőben minősítené is a vállalkozásokat aszerint, hogy mennyire kockázatosak adózási szempontból. A kormány már korábban beterjesztette a javaslatát, amellyel megszüntetné az egyszerűsített cégeljárást, ami eddig lehetővé tette az egyórás cégalapítást. Ehelyett fokozott állami figyelemre és adott esetben hosszú papírmunkára számíthatnak a cégek.
200 százalékos adóbírság
Bizonyos esetekben alaposan megszigorodnak a büntetési tételek. Ha egy cég kevesebb adót fizetett be a szükségesnél, akkor adóbírságot fizet, amelynek mértéke az adóhiány 50 százaléka. Ezen nem változtatna a kormány javaslata, de a bűncselekmény miatti adóhiány utáni büntetést drasztikusan emelné. Ha a bevétel eltitkolásával, dokumentumok meghamisításával vagy megsemmisítésével érte el a cég, hogy kevesebbet adózzon, eddig az adóhiány 75 százalékát kellett fizetnie büntetésként, a javaslat ezt 200 százalékra emelné. Vagyis 100 forint adóhiányt kamatostul kell megfizetni, és még 200 forint bírság is járna mellé. Megszűnik viszont a minősített adózók kedvezménye, akik eddig 20 százalék bírságot fizettek adóhiányuk után.
Az üzlethelyiség nélküli kereskedőknél nem lehetett az üzlet bezárásának szankcióját alkalmazni, a kormány ezért létrehozza az úgynevezett helyettesítő bírságot. Ezt akkor szabja ki a hatóság, ha be nem jelentett foglalkoztatottat vagy igazolatlan árut talál, vagy ha egy éven belül másodszor nem ad számlát az eladó. Magánszemély esetén alkalmanként 200 ezer forintig, más esetben 500 ezer forintig szabható ki a helyettesítő bírság.
Kis értékű igazolatlan áru esetén a bírság eddig olyan alacsony volt, hogy nem érte meg behajtani. Ezért a kormány javaslata minimumbírságot is megállapít, amely az áru forgalmi értékének 40 százalékáig terjed, de magánszemélyeknél minimum 200 ezer, más adózónál 500 ezer forintot jelent.
Adóregisztráció a nagy adósok ellen
Orbán Viktor cégalapításra vonatkozó bejelentése egy teljesen új eljárás bevezetésével valósulhat meg a törvényjavaslat elfogadásával. A NAV a cégalapításnál az adószám megállapítását megelőzően elvégez egy vizsgálatot, amelynek célja, hogy kiszűrje a nagy adótartozással rendelkezőket.
Nem alapíthat céget az, aki 180 napon keresztül 15 millió forintnál nagyobb összeggel (a nagy adózóknál, az úgynevezett "legnagyobb adóteljesítménnyel" rendelkező cégeknél 30 millió forint) tartozó cégben vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult tag, kft. vagy zrt. esetében 50 százaléknál nagyobb vagy minősített többségi tulajdonrésszel bíró tulajdonos vagy tag. A szabály az adós cég jogutód nélküli megszűnésére is vonatkozik öt évre visszamenőleg. Szintén nem alapíthat céget olyan volt vezető, akinek korábbi cége 50 millió (nagy adózóknál 150 millió) forint adóhiányt vagy jogosulatlan adó-visszatérítést halmozott fel, illetve akkor sem, ha a cégalapítási kérelem előtti öt évben felfüggesztették vagy törölték az adószámát.
Ez vonatkozik arra az esetre is, amikor egy már meglévő cégbe új vezető kerül - az ő adózási előéletét is megvizsgálják (vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult tag, kft. és zrt. többségi vagy minősített többségi tulajdonosa esetén). Ekkor a NAV megnézi, hogy az új vezető korábbi cégeinek volt-e adótartozása az említett mértékben. Amennyiben igen, akkor felszólítja ennek 30 napon belüli rendezésére, ha ez nem teljesül, akkor törli a személy adószámát.
Kimentés, ha más a hibás
A kormány azonban nem szeretné büntetni azokat, akik azért nem tudták a kellő időben befizetni az adójukat, mert a vevőik nem fizettek idejében, ezért lehetővé tenné a kimentést. Ha az adóhatóság megállapította, hogy egy cég nem fizetett adót vagy az 50 milliós határnál nagyobb adóhiányt görget maga előtt, akkor az adózó 15 napon belül kérheti a kimentését. Ekkor be kell tudni bizonyítani, hogy a vevők nemfizetése miatt nem tudta megfizetni a cég az adót, viszont azt is igazolnia kell, hogy az elmaradt bevétel fedezné a be nem fizetett adót.
Cégvezetőváltásnál vagy cégalapításnál célszerű lehet igazolást kérni a NAV-tól - ezt az adótörvény lehetővé teszi. Az adóhatóság kérésre igazolja, hogy 15 napja nem állt fenn olyan adótartozásból fakadó körülmény, ami megakadályozná az adószám kiadását vagy a vezetőváltást. A papír birtokában a NAV nem tagadhatja meg az adóregisztrációs eljárás során az adószám kiadását.
Fokozott felügyelet a kockázatos cégeknek
A benyújtott adótörvénycsomag létrehozza az adóhatóság másik fegyverét, a "fokozott adóhatósági felügyelet" intézményét is. A törvényjavaslat indoklása szerint erre azért van szükség, hogy a "kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működjenek". A NAV minden megalapított és vezető-, illetve többségitulajdonos-váltáson átesett cégnél "haladéktalanul" úgynevezett kockázatelemzési eljárást végez.
A törvényjavaslat a cégalapítás után rögtön újabb papírmunkára fogná a vállalkozókat. A kockázatelemzés folyamán a cégnek kérdőívet küldhet a hatóság, amelyben a tevékenység részletes bemutatását és a foglalkoztatottakra, az eszközökre, a működés helyére és a pénzügyi forrásokra vonatkozó információkat kell megadni. Ha a cég adózási szempontból kockázatos, vagy a kérdőív adatai és az ellenőrzés során tapasztalt valóság között nagy az eltérés, az adózót legfeljebb egy évig fokozott adóhatósági felügyelet alá vonja.
Azok a cégek is az adóhatóság felügyelete alá kerülnek, amelyeket korábban megvizsgáltak az adóregisztrációnál és csak a kimentési kérelem után kapták meg az adószámot, de azok is, amelyek igazolást kértek a NAV-tól, és azért nem kapták meg elsőre, mert másik cégük vevője nem fizetett idejében (és ezért tartoztak az államnak).
A fokozott felügyelet egy éve során a NAV kérheti a cégtől, hogy gyakrabban készítsen adóbevallást, de arra is kötelezheti, hogy adóbevallását adótanácsadóval vagy adószakértővel ellenjegyeztesse.
Adóellenőrzés értesítés nélkül
Az adócsomag több, az adóellenőrzést érintő változást is bevezet. Megszűnik az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés - a kormány szerint erre azért van szükség, hogy visszaszorítsák az adózóknak az ellenőrzést akadályozó magatartását.
Az elektronikus kereskedés elterjedésével e tevékenység adóellenőrzését is fejlesztené a kormány. Az adócsomag a próbavásárlásokat szabályozza: a szabályok szerint ma sem végezhető úgy próbavásárlás, hogy nincs jelen a kereskedő vagy szolgáltató képviselője vagy alkalmazottja, a megrendelésnél azonban ez nehezen volt kivitelezhető, hiszen például egy interneten rendelt bútort gyakran nem az áruház, hanem egy külsős szállító vitte házhoz.
Az új szabályok szerint már a "kiszállításban közreműködő személy" tanúskodása is elég lenne az adóellenőrzéshez. Az is szerepel az adócsomagban, hogy ha a kiszállított termékhez nem mellékelték a bizonylatot, akkor az adóellenőrnek joga lesz megbontani a csomagolást, hogy az alatt keresse a számlát - ezt a szállítónak végig kell várnia.
Az élő próbavásárláskor a törvényjavaslat szerint nem kell felfednie magát az adóellenőrnek, vagyis ha nem talált jogsértést, akkor a boltos nem is fog tudni róla, hogy ellenőrizték, az csak a később eljuttatott jegyzőkönyvből fog kiderülni számára.
A kormány - arra hivatkozva, hogy az adóellenőröket gyakran akadályozták korábban és az adózók megpróbálták eltüntetni a nyomokat - védelmet biztosít az ellenőrök számára. A javaslat szerint az ellenőrzésnél részt vehet a NAV hivatásos állományú tagja is, de ő maga ellenőrzést nem végezhet. | Kétszáz százalékos bírságot vet be a kormány az adócsaló cégek ellen | Minimumbírság igazolatlan eredetű árunál, akár háromszorosára emelkedő bírság adóhiánynál, a cégalapítók előzetes ellenőrzése - többek közt ezeket tartalmazza az adócsomag, amellyel az adómorált javítaná a kormány. A javaslat szerint az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, ha olyan kéri, akinek korábbi cége nagy adótartozást halmozott fel. A parlamentnek benyújtott törvénytervezet szerint az állam a cégek kockázatosságát is felmérné, a rizikós vállalkozások egy évre "fokozott" adóhatósági figyelemre számíthatnak, adócsalásért pedig sokkal nagyobb büntetést kell majd fizetni, mint eddig kellett. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2011/10/adoregisztracio-es-fokozott-felugyelet-az-adocsalo-cegek-ellen-1 | 2011-10-17 16:49:00 | true | null | null | Origo |
A médián keresztül sem juthatnak el kritikus hangok a battai polgárokhoz. A városi tévébe például be sem teheti a lábát ellenzéki. A helyi újságba írhatnak, ha akarnak, de megjelenés előtt a cikket átolvassa a polgármester is, aki általában - az ellenzék szerint - képtelen rágalmakkal teletűzdelt válaszcikket írat.
A 17 ezres Százhalombatta pár éve még az ország második leggazdagabb városa volt mintegy hatmilliárd forintos éves költségvetésével (az első változatlanul Tiszaújváros), ám a milliárdos tartalékokkal rendelkező önkormányzat tavaly egymilliárdos, idén várhatóan kétmilliárd forintos költségvetési hiányt halmoz fel. Aki ez ellen felszólalt, súlyos retorziók érték - kezdi sorolni a Narancsnak az ellenzék kritikai észrevételeit Szabó Attila (MSZP), akit képviselőtársaival együtt éppen egy testületi ülésről történő kivonuláson értünk tetten a városházán. Szabó Attila e retorziókat is összefoglalta nekünk: betörtek az alpolgármester autójába a szakközépiskola előtt, pedig csak néhány percre ment be; a lakásszövetkezet elnökének autóján ugrált valaki, a kár akkora volt, hogy le kellett vágni a tetejét (az elnök többször is kritizálta a városvezetést); a KDNP-MIÉP-es ellenzéki képviselő zsebébe az egyik testületi ülés alatt emberi ürüléket csempészett valaki; a jegyző világosan tudtára adta a polgármesteri hivatal dolgozóinak, hogy akit meglát egy szocialista képviselővel beszélgetni, megnézheti magát.
Balla Károly, az ellenzék pénzügyi szakértője úgy kalkulált, hogy öt évvel ezelőtt rossz boltot csinált az önkormányzat, amikor a testület - két ellenszavazattal - egymilliárd forint névértékű Mol-részvényt Postabank-részvényre cserélt. Mai árfolyamon ez ötmilliárd forintnyi veszteséget jelent az önkormányzatnak. Az ellenzék figyelmét nem kerülte el az a tény sem, hogy Vezér Mihály polgármester az ügylet után a Postabank felügyelőbizottságának a tagja lett; úgy tudják, hogy évi kétmillió forintot kapott ezért a pozícióért.
A másik fájó pont számukra a százhalombattai ipari park pályáztatása körüli szabálytalanság. Az önkormányzat létrehozott egy Ipari Park Kft.-t, amelynek ügyvezetője a pályázat győztesének egyik szennyvízzel és csatornázással foglalatoskodó alvállalkozója volt: a szabálytalanságért 15 millió forint bírságot rótt ki a közbeszerzési döntőbizottság.
"Már kifizettük a bírságot, valóban összeférhetetlenség volt, de a nyertes cég kiválasztása helyes döntésnek bizonyult" - mondta a Narancsnak Vezér Mihály polgármester, aki arra is felhívta a figyelmünket: az egyik vesztes cég fellebbezését elutasította a döntőbizottság, s ez szerinte jelzi, hogy a bírság nem befolyásolta a végeredményt.
A város romló anyagi helyzetével kapcsolatban annyit közölt, hogy az évről évre csökkenő iparűzési adó miatt kevesebb a pénze az önkormányzatnak. Míg ebből öt éve ötmilliárd forint folyt be, addig az időközben bevezetett központi elvonás és újraelosztás miatt jelenleg már csak 1,8 milliárd. Százhalombatta helyzetét azonban most is jónak látja, mint mondta, náluk a köztisztviselők és a közalkalmazottak most is az országos átlag felett keresnek.
Az ellenzék Vezér szerint destruktívan viselkedett a testületi üléseken: órákkal később kezdődtek az ülések, rontották a légkört, ezért törölték el a napirend előtti felszólalásokat. Postbabanki felügyelőbizottsági tagságára pedig azért volt szükség, hogy az önkormányzat érdekeit képviselhesse.
A polgármester az ellenzék által említett retorziókat egytől egyig cáfolta, az emberi ürülékkel történt visszaélést viszont szégyenteljesnek tartja. A városházi ellenzékről összességében az a véleménye, hogy nem tudják civilizált módon megélni a hatalomból való kiszorulásukat.
Az áldatlan testületi viszonyokról pedig imigyen vélekedik: "Lassan már nem tudjuk, ki adta az első pofont, éppúgy, mint egy tömegverekedésnél."
- kr -
Fura esetek
Gyetvai Balázs, a Távhő Kft. ügyvezetője polgármesterjelöltként indult Vezér Mihállyal szemben az 1998-as önkormányzati választáson. Nemsokára feljelentették (számítógépalkatrész-sikkasztás, telekügy), ám később bűncselekmény hiányában megszüntették ellene a nyomozást; a büntetőeljárásokra hivatkozva viszont felmentették igazgatói posztjáról.
Körösi László, a városi rendelőintézet igazgatója is polgármesterjelölt volt. Másfél éve egyszerre három képviselő is feljelentette pénzügyi szabálytalanságok miatt. Az ügy azóta sem került bíróság elé, ellenben lemondatták igazgatói székéből, megfosztották háziorvosi állásától, kétezer százhalombattai aláírásos támogatása ellenére. | Viszály a százhalombattai önkormányzatban: Visszaütöttek | Az érintettek állítják: a csetepaté nem pártpolitikáról szól, hanem helyi érdekcsoportok egymásnak feszüléséről. A mérkőzés jelenlegi állása: Vezér Mihály polgármester egyfős testületi többséggel a háta mögött annyira belejött | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/viszaly_a_szazhalombattai_onkormanyzatban_visszautottek-62128 | 2001-02-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Két súlyosabb korrupciós ügyben felmentették, egy harmadikban azonban bűnösnek találták Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnököt, írja a BBC. A bíróság szerint Olmert jogtalan előnyöket biztosított egy üzletembernek még miniszterként.
Először mondtak ki bűnösnek egy volt kormányfőt Izraelben. Az ítéletet majd csak később hirdetik ki, de Olmert akár öt év börtönt is kaphat.
A súlyosabb ügyek közé tartozott, hogy pénzzel teli borítékokat kapott egy gazdag üzletembertől, valamint hogy külföldi utazásokról szóló repülőjegyeket többször is megtéríttetett.
Olmert 1993 és 2003 között volt Jeruzsálem polgármestere, aztán kereskedelmi és iparügyi miniszter lett. 2006-ban Ariel Sarón agyvérzése után vette át a miniszterelnöki tisztséget. A sorozatos botrányok miatt azonban 2009 februárjában le kellett mondania, miután a rendőrség kezdeményezte vád alá helyezését.
Olmert a mostani ügy mellett újabb bírósági tárgyalással néz szembe egy korrupciós ügyben, amely még arra az időszakra nyúlik vissza, amikor Jeruzsálem polgármestere volt. Olmert tagadja a vádakat az ingatlanberuházási ügyben. | Elítélték Ehud Olmertet egy korrupciós ügyben | Elítélték Ehud Olmertet egy korrupciós ügyben - Ehud Olmertet bűnösnek találták egy korrupciós ügyben, akár öt évet is kaphat. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2012/07/10/eliteltek_ehud_olmertet_egy_korrupcios_ugyben/ | 2012-07-10 11:57:00 | true | null | null | Index |
Az elmúlt két hétben a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 19 vármegyében szervezett konzultációkat, ahol 1200 polgármesterrel és vármegyei közgyűlési elnökkel beszélték meg a Versenyképes Járási Programot. Köztük volt kistelepülési és nagyvárosi polgármester, kormánypárti és ellenzéki városvezető, támogató és ellenző is - jelentette be a Facebookon Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, aki abban bízik, hogy január elsején a Versenyképes Járások Programmal egy olyan versenyképes programot sikerült elindítani, amely segítséget jelent Magyarország minden települése a polgára számára.
Amikor Navracsics Tibor pár héttel ezelőtt bejelentette, hogy hozzányúl a kormány az önkormányzatok iparűzési adójához, és az összeget megpályázhatóvá teszi a továbbiakban, hatalmas felhördülés fogadta az ötletet, mert a városvezetők az iparűzési adóból tartják fenn településük működését. A miniszter a projekttel kapcsolatban később tisztázta,
Itt nem csupán fejlesztésről van szó, hanem működésre is lehet majd pályázni.
Hozzátette, a polgármestereknek nem kell attól tartaniuk, hogy az új rendszerben kevesebb pénz jut az önkormányzatok napi szintű működtetésre, üzemeltetésére 2025-ben.
"Kettős célunk van."
Navracsics Tibor szerint a programmal egyrész csökkenteni szeretnék Budapest és a Budapesten kívüli Magyarország közti szakadékot, mert míg Budapest az unió átlagos fejlettségi szintjének 156 százalékán áll, addig az utána következő, legfejlettebb régió, a közép-dunántúli régió 71 százalékon áll. "Tehát kevesebb, mint a fele. Ez óriási területi fejlettségi szakadék, és megpróbáljuk ezekkel a programokkal csökkenteni ezt a területi fejlettségi szakadékot" - mondta a miniszter.
A 2025-ös iparűzési adó növekmény, amely - a Pénzügyminisztérium becslése szerint - körülbelül 65 milliárd forint, bekerülne a területfejlesztési alapba. Ennek specialitása, hogy az ide bekerülő összegek kizárólag a területi különbségek csökkentésére fordíthatók - tisztázta Navracsics Tibor a Kossuth Rádióban.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter az interjúban arról is beszélt, hogy ez a jövőre 65 milliárd forint egyúttal azt is jelenti, hogy egy minimális visszapályázható összeget állapítsanak meg a járások számára. "Ahol a 2024-ről 2025-re történő iparűzési adó növekmény nem éri el a 250 millió forintot, ott is garantálja a költségvetés, hogy 250 millió forint értékben állnak rendelkezésre pályázatok" - tette hozzá a tárcavezető.
Mindez a 175 járásból 135 járást érint;
a járások háromnegyede ilyen lesz;
hat olyan járás, ahol a megyeszékhely a járás központja is egyben, ott 500 millió forintra egészítik ki a pályázati összeget, ezekben a járásokban az iparűzési adó növekmény nem éri el az 500 millió forintot.
Hat ilyen megyeszékhely központú járásunk van: | Rendet tettek Navracsics Tiborék, megpecsételődött az iparűzési adó sorsa | Befejeződött a Versenyképes Járások Program országos konzultációja. Ez azt jelenti, hogy a szaktárca be tudja vezetni az iparűzési adó átformálását. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/navracsics-tibor-versenykepes-jarasok-program-konzultaciok-vege.798531.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nem a Fradi csábította magához több pénzt ígérve az olimpiát követően a klubhoz sorban csatlakozó klasszis úszókat, hanem a sportolók keresték meg a csapatot a Ferencváros ügyvezető alelnöke, Nyíri Zoltán szerint. A szakember erről egy, a Magyar Úszó Szövetség Facebook-oldalára feltöltött videóban beszélt. Nyíri szerint a "dominót" az idei olimpia 10 kilométeres nyílt vízi versenyének bronzérmese, Betlehem Dávid indította el, akinek a párja, Fábián Bettina már Párizsban is a Fradi versenyzőjeként lett ötödik.
Betlehem leigazolása után nem sokkal Párizs olimpiai bajnokát, Rasovszky Kristófot is bejelentette az FTC, Nyíri szerint azonban a sportoló már bőven az olimpia előtt, májusban jelezte Veszprémben, hogy Budapestre tervez költözni.
Mindkét fiú a Ferencvárostól függetlenül eljött volna Veszprémből" | Sport: A Fradi alelnöke szerint nem ők csábították a klubhoz az olimpia után sorra érkező klasszis úszókat | Nyíri Zoltán ügyvezető alelnök szerint Betlehem Dávid és Rasovszky Kristóf választotta a Ferencvárost. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/sport/20241001_ferencvaros-fradi-uszas-betlehem-david-nemeth-nandor-rasovszky-kristof | null | true | null | null | HVG |
"Példátlan az a különbség, amilyen szinten a szegények, és amilyen szinten a dúsgazdagok élnek. Esetleg kérdezzék meg Mészáros Lőrincet, hogy Várkonyi Andrea 50. születésnapját hol és mennyiből ünnepelték" - mondta Magyar. Szerinte ez egy bordeaux-i kastélyban volt, és hárommilliárd forintba került.
Kerestük Magyar Pétert azzal kapcsolatban, hogy mire alapozza ezt a kijelentését. Várkonyi Andreát is megkérdeztük emailben a cégén keresztül, valóban többmilliárdos értékű születésnapot kapott a férjétől. Mivel magánügyletről van szó, Várkonyi nem is lenne köteles elárulni a választ. Cikkünk megjelenéséig mindenesetre egyikük sem válaszolt. | Magyar Péter: 3 milliárdot költött neje születésnapjára Mészáros Lőrinc | November 18-án tartott sajtótájékoztatóján Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt mondta: A miniszterelnök jóbarátja, strómanja második feleségét egy hárommilliárdos születésnappal lepte meg Bordeaux-ban. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/magyar-peter-azt-mondta-3-milliardot-koltott-meszaros-lorinc-a-felesege-szuletesnapjara-148312 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Csehországból adták ki a magyar rendőrségnek azt az ukrán férfit, akit egy éve kerestek nemzetközi elfogatóparanccsal csalás miatt - számolt be az RTL Híradó. A férfi Hajdú-Bihar megyében összesen 50 alkalommal vert át embereket csomagküldős adathalász SMS-ekkel.
Az elkövetőt a hajdú-bihari kibernyomozók vették bűnügyi őrizetbe, a bíróság elrendelte a letartóztatását. Áldozatait úgy verte át, hogy közismert csomagszállítók nevében küldött nekik SMS-t, amely egy linket tartalmazott. A hivatkozás egy alkalmazásra mutatott, amellyel a csaló megszerezte az áldozatok bankkártya-adatait, majd készpénzt vett fel számlájukról ATM-eken keresztül. Összesen több millió forinthoz juthatott így hozzá.
A 27 éves csaló korábban egy szintén ukrán, 19 éves férfivel együtt vert át embereket, a fiatalabb bűnözőt azonban már tavaly elfogták, miközben éppen pénzt vett fel egy automatából. Ő már börtönbüntetését tölti, idősebb társa múlt péntekig szökésben volt. | Itthon: Ötven embert vert át csomagküldős adathalászattal, Csehországból adták ki Magyarországra az ukrán férfit | Több millió forintot csalt ki áldozatait a közismert csomagszállítók nevében küldött SMS-ekkel. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20241001_hajdu-bihar-csomagkuldes-adathalaszat-csalas | null | true | null | null | HVG |
A következő években újulhat meg a Nagykörút, amelynek újragondolása kapcsán a társadalom véleményét is kikérik - írta közleményében a BKK .
A tájékoztatásban közölték, a projekt fő célja, hogy egy élvezhetőbb, zöldebb és biztonságosabb útvonal jöjjön létre, amely a budapestiek igényeit és elvárásait helyezi előtérbe, nem csupán a városon áthaladó autóforgalom kiszolgálását. Ez biztonságos kerékpársávokat, a gyalogosok elsőbbségét biztosító fejlesztéseket, valamint a zöldebb és felújított közterületeket jelent - írták.
A projekt során rendezhetik a parkolási és rakodási viszonyokat, kényelmesebbé és biztonságosabbá válhat a gyalogos és kerékpáros közlekedés. A fejlesztésnek köszönhetően fizikailag elválasztott, kétoldali, irányhelyes kerékpársávokat hoznak létre, emellett járdaszintre emelik a mellékutcák torkolatát. Ez a kialakítás nagyobb biztonságot nyújt az onnan érkező vagy oda bekanyarodó járműforgalommal szemben - írták a közleményben.
A BKK közölte, a Nagykörút újragondolásával kapcsolatban társadalmi egyeztetés indul, amelyen várják az emberek észrevételeit. A kérdőívet november 31-ig lehet kitölteni, többek közt a társaság weboldalán .
Az érdeklődők személyesen is részt vehetnek a BKK Agóra utcafórumokon, ahol bárki elmondhatja a véleményét a témában:
október 28-án, hétfőn 15.30-17.30 az Oktogonnál;
október 30-án, szerdán 15.30-17.30 a Blaha Lujza téren;
november 5-én, kedden 15.30-17.30 a Harminckettesek terén;
november 7-én, csütörtökön 15.30-17.30 a Corvin-negyednél.
- írták a közleményben.
A kérdőív offline változatát a vállalat oldaláró l lehet letölteni. A papíralapú kérdőívet borítékban kell eljuttatni a BKK ügyfélközpontjaiba, vagy postán lehet elküldeni Nagykörúti Bringasztráda kérdőív jeligével a BKK postacímére: 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 19-21. A kérdőív papíralapú példányai a BKK ügyfélközpontjaiban is megtalálhatók. Ezeket a kitöltés után helyben is le lehet adni, vagy postán lehet visszaküldeni - hívta fel rá a figyelmet a BKK.
Borítókép: Látványterv a Nagykörútról ( | A Nagykörút felújításáról egyeztetne a budapestiekkel a BKK | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/a-nagykorut-felujitasarol-egyeztetne-a-budapestiekkel-a-bkk | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Névre, pontos címre szóló levélben köszönte meg Orbán Viktor miniszterelnök a rezsicsökkentést támogató aláírást egy olyan nőnek, aki nem is írta alá az erről szóló íveket. A középkorú nő által az Origo rendelkezésére bocsátott levélben Orbán szokásos harcos retorikával szapulja a szocialista kormányokat, akik "eladták az ország életfontosságú üzletágait", és "tisztességtelen előnyöket " biztosítottak az új tulajdonosoknak.
Orbán levele szerint a petíció aláírói azt üzenik a vállalatoknak és "az őket háttérből támogató nemzetközi szervezeteknek, hogy nem érdemes szembefordulni a magyarokkal". Majd közli a címzettel, hogy reméli, számíthat rá, ahogy ő is számíthat őrá, "ha a magyarok érdekeiért kell kiállni".
A címzett, aki nem szimpatizál a kormány politikájával, azt mondta az Origónak, nem emlékszik, hogy valaha is aláírt volna egyetlen aláírásgyűjtő ívet is, és felháborodott az eljáráson.
A Fidesz tavasszal indította a rezsicsökkentési kampányt, azzal a nem is titkolt céllal, hogy felrázza a választóit. Az akció azonban a választók aktivizálásán kívül adatbázis-építésre is kiválóan alkalmas, és a Fidesz rendszeresen használja is. 2004-ben az európai parlamenti választás előtt a rendszerváltoztatás eredeti céljai mellett kiálló Nemzeti petíciót lehetett aláírni, 2005-ben a köztársaságielnök-választás előtt tartottak szimpátiaszavazást, 2009-ben a büntető törvénykönyvet szigorító három csapás javaslat elfogadtatásáért gyűjtötték az aláírásokat, 2010-ben pedig a nyugdíjkorhatár emelése ellen indult hasonló akció.
A Fideszről korábban többször is bebizonyosodott, hogy törvénytelenül épített - egy 2009-es esetet követően Kubatov-listáknak nevezett - adatbázisokban tartja nyilván a választóit, és minden alkalmat megragad a listák frissítésére és gondozására. Kubatov Gábor pártigazgató tavaly már nem is tagadta az adatbázis-építést, és a demokrácia egyik legszebb folyamatának nevezte az eljárást. | Orbán mindenkinek köszöni, ha kell, ha nem | Köszönőlevelet kapnak Orbán Viktortól a rezsicsökkentést aláírásukkal támogató állampolgárok. A szokásos harcos retorikával megfogalmazott levelek kiküldésébe azonban hiba csúszhatott, olyanok is megkapták, akik nem írtak alá semmit. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/9/koszonolevelet-kaptak-azok-is-akik-nem-tamogattak-a-rezsicsokkentes | 2013-09-04 09:03:00 | true | null | null | Origo |
Portik Tamás, a 90-es évek illegális olajügyeiben kulcsszerepet játszó Energol Rt. egykori marketingigazgatója – aki jelenleg több gyilkosság feltételezett felbujtójaként előzetes letartóztatásban várja, hogy a rendőrség lezárja a nyomozást az ügyeiben – és Laborc Sándor, az NBH volt főigazgatója 2008. június 23-án és 26-án találkoztak két másik férfi társaságában, nyilvános helyen. Beszélgetéseiket a titkosszolgálat rögzítette, s bár a találkozókon több, korábbi bűncselekményről is szó esett, később az NBH nem foglalkozott az elhangzottakkal.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal hétfőn oldotta fel a Portik–Laborc-találkozókról készült hangfelvételek leiratainak titkosságát, miután a parlamenti szakbizottság úgy foglalt állást, hogy az anyag anonimizálva, vagyis a beszélgetésekben említett nevek kitörlése után nyilvánosságra hozható. A belügyminiszter ezt követően a főigazgatót a titkosításról szóló döntés felülvizsgálatára utasította. A dokumentum kedden teljes terjedelmében felkerült több internetes lap oldalára, majd közzétették a nemzetbiztonsági bizottság oldalán is.
Szilvásy György volt titokminiszter (először vele szeretett volna Portik találkozni, hogy „korrupt rendőrökről adjon át információkat számára”, de ő Laborchoz irányította a találkozót kijárni próbáló közvetítőt – a szerk.) kedden a Klubrádióban azt mondta: politikai célokra akarnak felhasználni (a kormánypárti képviselők – a szerk.) olyan dokumentumokat, amelyek hitelességére semmiféle bizonyíték nincs. Laborc Sándor is vitatta a szerdai Népszavában, hogy a két beszélgetést teljes egészében leírták és közzétették. Szerinte a lényeg a kimaradt részekben van.
Az első (Vadrózsa fedőnév alatt jegyzett) találkozó másfél órás volt, aminek a leirata 48 gépelt oldal. A második, a Menza fedőnevű viszont majdnem kétszer olyan hosszú volt – tudta meg Laborc Sándor jogi képviselőjétől a Népszabadság –, ám annak a leirata csak 24 oldal. Zamecsnik Péter szerint a különbség több mint furcsa.
Molnár Zsolt bízik abban, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) lehetőséget ad a képviselők számára a már nem titkos minősítésű hangfelvétel végighallgatására. Abban nem kételkedik, hogy amit leírtak, az úgy hangzott el a beszélgetéseken, megnyugtató volna azonban hallani, hogy valóban mindent leírtak, ami elhangzott, és nem maradtak ki esetleg lényeges szavak, mondatok vagy akár hosszabb részek.
Molnár Zsolt és Harangozó Tamás szocialista képviselők az ügy kapcsán szerdán megismételték egy decemberi háttérbeszélgetésen már részletesen kifejtett álláspontjukat, miszerint Szilvásy azt tette, amit tennie kellett, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjéhez küldte tovább a rendőri korrupcióról információkat ígérő ismert és nagy kaliberű bűnöző hírvivőjét; akkor járt volna el törvénytelenül, ha nem ezt teszi. Más kérdés, hogy az NBH-tól miért személyesen a főigazgató hallgatta meg Portikot?
Harangozó szerint azt mindenekelőtt a szakmának kell megítélnie, hogy egy ilyen találkozón meddig mehet el a beszélgetésben a titkosszolgálat munkatársa. Nyilvánvaló, hogy Portik azt akarta látni és hallani, hogy megnyerte Laborc bizalmát. Ha nem ezt látja és érzi, nem nyílik meg, és nem mond semmit. A baj csak az, hogy a leiratok szerint így sem mondott semmit.
A beszélgetés számos kitételét Molnár és Harangozó is minősíthetetlennek, elfogadhatatlannak és vállalhatatlannak tartotta. Emlékeztettek rá, hogy az ügyben bármilyen módon is érintett személyek egyike sem tagja, és nem is áll kapcsolatban a szocialista párttal. Ennek ellenére, mint mondták, nincsenek kétségeik afelől, hogy a Fidesz politikai érdekeinek megfelelően még jó ideig napirenden tartja a kérdést.
Harangozó rámutatott: már a titkosítás feloldása előtt számos olyan részlet megjelent a sajtóban, amelyet csak azoktól hallhattak az újságírók, akik készítették, látták és olvasták a felvételeket. Nem érti, hogy a titokgazda, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, miért nem tett feljelentést államtitoksértésért? Ezt más helyette nem tehette volna meg, ebben az ügyben egyedül a főigazgató tehetett volna feljelentést, ő azonban ezt – ki tudja miért – elmulasztotta. Harangozó és Molnár aggályosnak tartják azt is, hogy az AH csak a parlamenti bizottság (politikai) döntése után, a miniszter utasítására vizsgálta felül az iratok minősítését. Nyilvánvaló – fogalmaztak –, hogy a döntést politikai nyomásra hozták meg, s a látszat akkor is ez, ha különben tényleg semmi nincs a leiratokban, amit törvényesen titkosítani kellene. Ám annak, ami történt, mégiscsak az az üzenete, hogy „Magyarországon a titkosszolgálat politikai utasításra bármikor rákényszerülhet arra, hogy kiterítse a lapjait. Fennáll a veszélye, hogy emiatt a jövőben óvatosabbak lesznek az együttműködő partnerek és az ügynökök, besúgók, támogatók is, ami komolyan megnehezítheti a Cég munkáját”.
A képviselők ezzel együtt további titkos iratok nyílttá tételét is támogatják. Annak a bizottsági ülésnek a jegyzőkönyvét is például, amelyen először hangzott el, hogy valamikor 2008 nyarán Portik Tamás és Laborc Sándor találkoztak. Molnár szerint láthatóan „nem volt összhang a Fidesz parlamenti képviselői és a Belügyminisztérium jelen lévő munkatársai között”.
– Utóbbiak vagy Oscar-esélyes színészek, vagy tényleg fogalmuk sem volt arról, hogy volt ilyen találkozó, és annak nyomai (hangfelvételi és leiratai) megtalálhatók az AH irattárában – fogalmazott Molnár, aki szerint tisztázni szükséges, miért nem kerültek elő korábban a kérdéses felvételek, és hogy honnan tudtak egyes fideszes politikusok a találkozóról.
Korábban a Belügyminisztérium egyik illetékese lapunknak azt mondta: ők is a parlamenti bizottsági ülésen értesültek a találkozóról, az után kezdték el keresni, hogy milyen „nyomai” lelhetők fel a tárcánál, vagy az NBH jogutódjánál. Végül a kérdéses éttermi számlák mellett találták a hangfelvételeket tartalmazó CD-ket.
Az ügyről Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ő azt elsősorban nem politikai, sokkal inkább erkölcsi kérdésnek tekinti. „De hát kérem, micsoda dolog ez”, fogalmazott a kormányfő, aki elmondása szerint folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetbiztonsági bizottság munkáját ez ügyben.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója ugyanakkor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerda reggel azt mondta: meggyőződése, hogy Laborc Sándor feladatot hajtott végre. Kérdésre válaszolva később úgy fogalmazott: nem tudja biztosan állítani, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök tudott Portik és Laborc találkozójáról, de az ellenkezőjét sem. Arról, hogy az ügyben lesz-e rendkívüli parlamenti ülés, később dönt a frakció – mondta. Közölte: szerinte ideje lenne meghallgatni az ügyben Gyurcsány Ferencet.
Pert veszített a Heti Válasz
Első fokon pert nyert a Heti Válasz ellen Laborc Sándor, aki azért perelte be a lap nyomtatott és online kiadását egyaránt, mert az állította, hogy találkozóikon azt kérte Portik Tamástól, hogy „gyűjtsön vagy gyártson” terhelő adatokat a Fidesz vezető politikusaira. Párhuzamosan ugyanezen okból büntetőfeljelentést is tett az NBH volt főigazgatója. (F. Gy. A.) | Belföld: Honnan tudott a Fidesz a Portik-Laborc-találkozókról? | Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke kezdeményezi, hogy a testület tagjai meghallgathassák a Portik–Laborc-találkozó eredeti hangfelvételeit. Molnár szerint csak így oszlathatók el egyértelműen a felvételekről készült leiratok hitelességével kapcsolatban megfogalmazódott kételyek. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20130425-honnan_tudott_a_fidesz_a_talalkozokrol_-1382189 | 2013-04-25 22:44:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Brüsszelben nincs kétség afelől, hogy a szervezett bűnözés a korrupció eszközével igyekszik megvetni a lábát a köz- és magánszférában. Az EB a közelmúltban bírálta a tagállamokat, mert adósak a magánszektorra vonatkozó korrupcióellenes intézkedésekkel. Egy 2003-ban elfogadott határozat szerint a tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a korrupció minden formája támadható legyen bírósági úton. Ezzel szemben csupán Belgium és Nagy-Britannia teremtette meg maradéktalanul a jogi alapokat. A határozat szerint a korrupció aktív - amikor valaki veszteget - és passzív - amikor elfogadják a pénzt - formája egyaránt büntetendő. Amíg a tagállamok nem gondoskodnak arról, hogy a magánszférában a korrupció minden eleme bekerüljön a büntető törvénykönyvbe, addig nem lehet hatékony az ellene való küzdelem sem. Az EB még ősszel jelentést készít arról, hogy milyen összefüggés van a szervezett bűnözés és a korrupció között. Ezzel párhuzamosan csaknem 20 millió euró értékben hirdetnek meg projekteket a bűnmegelőzés és felderítés témakörében. Brüsszel igyekszik minden fórumon és szinten küzdeni, elsősorban az unió pénzügyeinek érdekében, sőt ezen túlmenően is, amikor nem csak közösségi pénzeket érint a korrupció. A fellépés elsősorban ott tud hatékony lenni, ahol az EU-büdzséből származó pénzekre pályáznak, legyen az a mezőgazdasági jövedelemtámogatás vagy a kohéziós alap. Ebben partnere az OLAF, az EU csalásellenes hivatala, amely egyébként az uniós intézményekben felmerülő gyanú kivizsgálását is végzi. Nincs olyan év, hogy ne derüljön fény egy-egy bizottsági tisztviselő korrupciós ügyére, ami ugyan ritkán fordul elő, de az EB zéró toleranciája ezt sem tűri. Az OLAF által felderített esetek szinte kivétel nélkül magukban a tagállamokban történnek, a leleplezés szoros együttműködésben zajlik a tagországokbeli hatóságokkal és egy friss megállapodás alapján az Eurojusttel, az EU igazságügyi együttműködési testületével. | A vesztegetés ezermilliárd euró kárt okoz | Évente a teljes világgazdaság mintegy öt százalékát, azaz ezermilliárd eurót tesz ki a korrupció által okozott kár - becsüli az Európai Bizottság (EB). | null | 1 | https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/a_vesztegetes_ezermilliard_euro_kart_okoz.383652.html | 2008-10-07 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Ahogy arról korábban is írtunk az Andezit-BAU Kft. által Recsken működtetett bánya több ponton is megsértette az engedélyben meghatározott szabályokat, ám azt a hatóság végül is nem mondta ki egyértelműen, hogy a 25 ingatlant érintő 2023-as sárlavina a cég szabálytalan működésének lett volna a következménye. A károsultakat védő Magyar György ügyvéd az idén októberben jelentette be, hogy pertársaságot alakítanak a NER-közeli bánya károsultjai, mert bár 500 millió forintot elkülönítettek tavaly erre, egy fillért sem adott nekik az Orbán-kormány.
A másik jelenleg is zajló bányabotrány ahhoz a csobánkai dolomitbányához köthető, amely szabálytalan működése miatt 2010 óta nem termel, bezáratták, de most az újra nyitását tervezik úgy, hogy a bányagödröt a tulajdonos sittel akarja feltölteni.
Csobánka a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán, az Országos Ökológiai Hálózat "magterületén", a Pilisi Bioszféra Rezervátum részeként Natura 2000 besorolású, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és madárvédelmi területen fekvő település. Környezete számos védett növény- és állatfaj otthona.
Amint kiderült a bányanyitás terve, a lakosság azonnal tiltakozásba kezdett, a civilek lakossági fórumot hívtak össze és azon több szakértő is kifejtette, hogy miért nem lenne jó, ha ez megtörténne. Ízekre szedték a bányanyitás környezetvédelmi engedélyezéséhez benyújtott tanulmányt. A fórumon résztvevő környezetvédelmi szakértő szerint a lehetséges környezeti hatásokat valójában nem vizsgálták megfelelően. A zaj- és levegőszennyezés mértékét ugyanis egy alapállapot-felmérésnek kellett volna megelőznie, ez azonban nem történt meg. A geológus szakértő úgy fogalmazott, hogy "rémálom" a bányagödör 360 ezer köbméter sittel való feltöltése. Mert a hulladékból kioldódó, és a karsztos területről leszivárgó szennyező anyagok az ivóvizet is tönkre tehetik.
Ehhez képest a szükséges élővilág- és tájvédelmi hatásbecslési dokumentációban és környezetvédelmi hatásvizsgálatban azt írták, "hogy Csobánka "ipari település" (?!), és a bánya működése "nincs hatással" a védett terület kiemelt jelentőségű növény- és állatvilágára, illetve a hatások "a bányatelken belül tarthatók". Az emberről - mint élő entitásról - szó sem esik. A "földmunkák során keletkező földhulladékot a Natura 2000 területen deponálni, elhelyezni nem szabad", de a máshonnan odahordott sitt "nem terheli a környezet állapotát". A karsztos alapkőzeten található Csillaghegyi források vízgyűjtő területe - mint sérülékeny vízbázis - szóba sem kerül. De a robbantással, darálással járó tevékenység és a minimum 14 éven át napi 10 órában közlekedő 40 tonnás teherautók sem tesznek semmi kárt a természetes és épített környezetben, a régi falusi házakban, az eleve keskeny és silány minőségű utakban és az alattuk húzódó közművekben. Sőt, a szálló pornak és az állandó zaj- és levegőszennyezésnek sincsenek egészségkárosító következményei, ahogy a környékbeli településeken negyedóránként áthaladó nyergesvontatók sem lesznek hatással az itt élők életére és az ingatlanjaik értékére" - olvasható a civilek által El a kezekkel a Pilistől! Ne csináljanak hulladéktemetőt a Pilisből! címen indított petícióban.
A történet érdekessége lehet, hogy fideszes politikusok, mint Vitályos Eszter kormányszóvivő - akinek országgyűlési képviselőként Csobánka egyébként a választókerülete - és Lantos Csaba energiaügyi miniszter is a dolomit bánya ellen nyilatkozott a Parlamentben Tordai Bence kérdésére. Vitályos a közösségi oldalán meg is ígérte: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a lakosság-, a természet- és a település környezetének a védelmét biztosítsa.
A jelek szerint azonban mégsem gondolta komolyan a kormányszóvivő, mert kedden, amikor Tordai Bence az energetikai tárgyú törvények vitáján igyekezett őt megszólítani, Vitályos elhagyta az üléstermet. Ebben a salátatörvényben szerepel a bányatörvény is, amihez a független országgyűlési képviselő módosítási javaslatot nyújtott be. A jogalkotó ugyanis úgy módosítaná a bányászatról szóló törvényt, hogy a bányászati jog törlése kapcsán nem venné figyelembe a kisebb súlyú jogsértéseket. Azaz nem szigorítja, hanem tovább lazítja a jelenleg is túlságosan enyhe, és visszatartó erőt nem jelentő szabályozást. Így a bányavállalkozókat nem rettenti el a további jogsértésektől.
Ahogyan a csobánkai bányavállalkozót, a Szűcs Fuvar Bt.-t sem. A petícióban úgy fogalmaztak: "bányavállalkozó eddigi tevékenységét és céghálóját rettenetes hulladékhegyek (például Dunakeszin és Fóton), engedély nélküli (köztük kétes veszélyességű) hulladék elhelyezése, szabálysértési bírságok, 100 milliós adótartozás, adóbevallási- és éves beszámoló benyújtási kötelezettség elmulasztása, NAV-végrehajtások sora, felszámolás, kényszertörlés, adószám megszüntetés, tevékenységtől eltiltás... szegélyezik."
Az Átlátszó cikke megerősíti a civilek információit. Aszerint a csobánkai dolomitbánya kitermelési és bányabezárási műszaki ütemtervét már 2010-ben jóváhagyta a Budapest Bányakapitányság. Környezeti hatásvizsgálatot azonban nem írtak elő, miközben természetvédelmi területen lévő bánya esetén ez kötelező lett volna. A határozat kimondta, hogy a vállalkozó 2011-től kitermelést már nem, csak bányabezárási és tájrendezési tevékenységet folytathat. Ezt 2015. december 31-ig be kell fejeznie, de a bányát nem zárták be és a tájrendezés sem kezdődött el a határidőig. Emellett a Bányakapitányság többször is megállapította a bányatelek határainak túllépését, a szomszédos telekhatár-sértést és az alaplap-sértést is. A vállalkozó ugyanis a bánya alaplapja alól kibányászott 55 000 m3 anyagot, engedély és bányajáradék fizetése nélkül. Az engedély nélküli bányászat folytatásától a vállalkozót 2015-ben eltiltották, eljárást azonban nem indítottak és nem is bírságolták meg, mert mire a hatóság tudomására jutott a jogsértő magatartás, addigra az el is évült. Viszont az Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer adatai szerint - egy szentendrei helyszínen történt hulladéklerakás és környezetveszélyeztetés miatt - 2015-ben 3,3 milliárd forintra bírságolták.
Lehetne helyszíni ellenőrzéseket tartani, de a Szűcs cég Dunakeszinél lévő bányájánál rendőrségi feljelentés volt a veszélyes hulladék lerakása miatt és még így sem ment ki a környezetvédelmi hatóság ezért nem állapították meg a nyilvánvaló környezetkárosítást - fejtette ki Tordai Bence, aki szerint most két út van a csobánkai bánya újra nyitásának megakadályozása előtt. Az egyik, hogy a megkért környezetvédelmi engedélyt nem kapják meg, a másik a jogi szabályozás szigorítása, ami garantálja azt, hogy a notórius, egészség- és környezetkárosító, -szennyező cégek ne kaphassanak engedélyt. | Tordai Bence: nem kerülhetőek el a katasztrófák a bányatörvény módosításával | Nem, hogy szigorítaná, enyhíteni akarja az eddig is puha, visszatartó erővel nem rendelkező bányatörvényt a kormány. Ez pedig nem oldja meg a Pilis gyöngyszemének tartott Csobánka területén 2010-ben bezárt dolomit bánya újraindításának terve miatt kialakult botrányt, de még a recski bányakatasztrófa jelenleg is létező áldatlan állapotát sem. Így reagált Tordai Bence Buda független országgyűlési képviselő energetikai tárgyú törvények módosításáról benyújtott kormányzati csomagra, és az abban lévő bányatörvényre, amelyet a múlt héten tárgyalt a parlament. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/tordai-bence-nem-kerulhetoek-el-a-katasztrofak-a-banyatorveny-modositasaval/439668 | null | true | null | null | Hírklikk |
Lázár eddig nyolc "nagyemberrel" balhézott össze | Háromféle magyarázattal találkoztunk Lázár János a Figyelőnek adott, Pokorni Zoltánt és Kövér Lászlót ekéző interjúja kapcsán. Bónuszként azt is összegyűjtöttük, hány „nagyemberrel” veszett össze a politikus.
| null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/20141222/rebellis-lazar-mar-nyolc-nagyemberrel-osszebalhezott | 2014-12-22 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Zárolta a NAV annak a Vahl Rezsőnek a vagyonát, aki két trafikot is elnyert korábban Szegeden, és akinek a cége egy gyanúsan túlárazott vadasparki játszóteret épített 2013-ban, abban az ügyben azóta nyomozás is indult.
A delmagyar.hu azt írja, hogy a Opten céginformációs adatbázis szerint a NAV dél-alföldi bűnügyi igazgatósága idén áprilisban zár alá vette a Fideszhez több szálon köthető Vahl vagyoni részét a Traficum Bt.-ben. A cég a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók listáján szerepel.
A Traficum Bt.-nek a két trafikkoncessziót nyert Vahl az egyik tulajdonosa, és ő volt a vállalkozás ügyvezetője is februárig. Ezután a betéti társaság beltagja, Horváth Viktor váltotta, aki a Szóda című helyi lap főszerkesztője volt, ami a választások előtt a szocialisták ügyeivel foglalkozott.
A cégnek megalakulása óta kültagja Cseri László, Gyimesi László korábbi szegedi Fidesz-elnök egykori személyi titkára és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. felügyelőbizottságának volt elnöke. Cseri három trafikot nyert Szegeden.
A Szóda című lapot amúgy az a Titan Project’s House Kft. adta ki, amely a kivitelezője volt a már említett játszótérnek és interaktív tájékoztató rendszernek. Ennek a cégnek Vahl volt az ügyvezetője és a tulajdonosa tavaly márciusig.
A felszámolás alatt álló Titan ellen költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz az Európai Csalás Elleni Hivatal és a NAV dél-alföldi bűnügyi igazgatósága, mert a gyanú szerint offshore cég közbeiktatásával mostak pénzt. Ketten azóta előzetesben vannak. | A NAV zárolta Vahl Rezső vagyonát | A NAV zárolta Vahl Rezső vagyonát - Három éve két trafikot nyert, és az ő cége épített egy túlárazott játszóteret, ami után nyomozás indult. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/12/01/zaroltak_vahl_dezso_vagyonat/ | 2016-12-02 14:36:29 | true | null | null | Index |
NER-elit a Balkánon: magyar állami "csilliárdok" nélkül ott sincs biznisz
Megérkezett a kormányközeli gazdasági elit a Nyugat-Balkánra, pontosabban a térség (még) nem EU-tag országaiba. Immár van irdatlan méretű szerbiai irodakomplexum, óriási boszniai cementgyár és mészkőbánya, tenger alatti adatkábel-beruházásban érdekelt albán telekommunikációs gigász is a Tiborcz-Mészáros-Jászai-körnél. Ám szó sincs arról, hogy a NER főalakjai igazi külpiaci versenyben akarnák bizonytani vállalkozói rátermettségüket. Ezekhez az üzletekhez is ugyanúgy magyar állami tőkét és hiteleket használnak - százmilliárd forintos nagyságrendben -, mint a hazaiakhoz.
"Brüsszel magára hagyta a Balkánt úgy, ahogy van, mert kell a pénz Ukrajnára" - jelentette ki Orbán Viktor a minapi évértékelőjében. A mondat mélyebb rétegeivel most nem foglalkozunk, épp csak jelezzük, hogy a magyar kormányfő számára nyilvánvalóan fontosabb Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakoztatása, mint az orosz invázió célországának bármiféle integrációja. Ez persze régi történet, a miniszterelnök szívesen hangoztatja, hogy a fenti államok számára az út az Európai Unióba Közép-Európán és főként Magyarországon keresztül vezet. Orbán állandósult kapcsolatban áll Aleksandar Vučić szerb elnökkel, a boszniai Szerb Köztársaság - Vlagyimir Putyinról szinte leválaszthatatlan - első emberével, Milorad Dodikkal, és alighanem nagyon drukkol a közelgő észak-macedóniai választások ellenzéki favoritjának. Közben a magyar állam legalább 850 milliárd forintot költ szerb-magyar vasútfejlesztésekre - annak ellenére is, hogy mire kínai koprodukcióban megépül a Budapest-Belgrád-vonal, mindenki másfelé szállíthat majd (legalábbis a G7 gazdasági portál elemzése szerint).
A Magyarország és a Nyugat-Balkán közötti politikai hídépítés persze csak úgy lehet teljes, ha a folyamatban a Nemzeti Együttműködés Rendszerének elitje is meglátja magát. A korábbi években már érkeztek hírek arról, hogy 24 szerbiai közvilágítási pályázatból 22-t Tiborcz István egykori cége, az Elios nyert meg. A Mészáros Lőrinc-Szíjj László-kör Bulgáriában bejegyzett társasága viszont nem hajtott fel szerbiai, albániai vagy koszóvói munkákat - noha ezt tervezték -, illetve a Jászai Gellért-féle 4iG szépen beharangozott ügylete, a Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában vezető informatikai rendszerintegrátorként ismert TeleGroup bekebelezése sem jött össze.
Az elmúlt három-öt év relatív összevisszasága után mára egyértelműbb lett a helyzet. Egyrészt, mint nemrég világossá tettük, szinte teljesen nyílttá vált az összefonódás a kormányzat és a hatalomhoz családilag leginkább kötődő üzletember, Tiborcz István között. Olyannyira, hogy a miniszterelnök legutóbb már nem is a munkahelyén, a Karmelitában, hanem saját vejének budavári - néhány száz méterrel odébb lévő - ingatlanában tartott politikai háttéregyeztetést a legfőbb hatalomgyárosokkal (Rogán Antallal, Dömötör Csabával és Orbán Balázzsal). Ám nemcsak "oligarchológiai", hanem külpiaci értelemben is egyértelműbb a helyzet. Mint az alábbi összeállításból kiderül, a Tiborcz-Mészáros-Jászai-tengely immár nem ötletszerűen foglal területeket a Balkánon, hanem egyértelmű mandátummal.
Természetesen nem arról van szó, hogy a főnök valós külpiaci versenyben akarja megmérni az érintett üzletemberek vállalkozói rátermettségét. Inkább az a feladat, hogy az Orbán-közeliek a magyar állam forrásainak felhasználásával fogjanak magánpozíciókat a balkáni térségben - több százmilliárd forint értékben. Vagyis legyen közvetlen holdudvari, családi pillére is a fent említett politikai hídépítésnek. Mint a következő bekezdésekből kiolvasható, Tiborcz Istvánhoz hasonlóan Mészáros Lőrinc is kapott 50 milliárd forintnyi tőkét egy magántőkealapba a külföldi terjeszkedéshez, miközben a Jászai Gellért-féle 4iG-nek legalább 72 milliárdnyi központi befektetés jutott. A felcsúti kolléga hozzájutott továbbá egy 140 millió eurós hitelhez is az állam legfőbb pénzintézetétől, hogy tényleg "odaérjen" a Balkánra, a 4iG pedig meg sem állna a kormányzati Eximbank és az MFB forintszázmilliárdjai nélkül.
Így jutottunk el mára oda, hogy Tiborcz Istváné a belgrádi irodapiac 10 százaléka - olyan stratégiai bérlőkkel, mint az Air Serbia légitársaság, valamint egy különleges orosz-szerb innovációs központ. A miniszterelnök veje begyűjtött továbbá egy fuvarozással és raktározással foglalkozó belgrádi vállalatot, illetve külön vagyonkezelő céget is gründolt a szerbiai bizniszekhez. Mindeközben Mészáros Lőrinc magyarországi közpénzek felhasználásával újította volna fel montenegrói szállodáját (ettől a Hunguest tájékoztatása szerint végül elállt), de ennél jóval fontosabb, hogy vett egy boszniai cementgyárat - ha már a belmagyar piacról eddig nem sikerült kiszorítani a domináns német, illetve svájci-francia szereplőket. Kívülről nézve a legnagyobb show nem a cementügy, hanem a 4iG albániai és montenegrói terjeszkedése - a Jászai-cég eladósodottságának mértéke ugyanakkor a piaci logika felől nézve felfoghatatlan, itt tehát alighanem a továbbiakban is lesz szerepe a magyar adófizetői pénzeknek. Alábbi listánk végére bónuszként odatettük a hazai dohánymonopólium gazdáját, Sánta Jánost is, hogy egyértelmű legyen: neki is van logisztikai feladata Szerbiában - őt a kormányzat 2,5 milliárdnyi ingyenpénzzel segítette át a külpiacra.
És akkor mindez részletesen, személyekre bontva:
I. Tiborcz István
- A belgrádi irodakapacitás közel 10 százalékának felvásárlása (Szerbia). A magyar kormányfő veje nemrég szerzett meg összesen 11 épületet a szerb főváros öt üzleti parkjában (Green Heart, FortyOne, Belgrade Business Center, 19 Avenue, House Office); a házak teljes alapterülete 122 ezer négyzetméter. Az újbelgrádi irodakomplexumok bérlői között stratégiai jelentőségű vállalatok is akadnak, például az Air Serbia a Belgrade Business Centerben (amely az Emirátusok-beli Etihad Airways kiszállása után a minap teljesen állami tulajdonúvá vált), illetőleg egy kalandos hátterű orosz innovációs központ a FortyOne negyedik emeletén - ezt a szervezetet 2022 áprilisában, mindössze néhány hónappal az Ukrajna elleni támadás és az első EU-s szankciók után közösen alapította Oroszország és Szerbia. Miként megírtuk, az irodaház-együttes korábban a lengyel központú, de a Magyar Nemzeti Bank irányítása és többségi befolyása alatt álló GTC tulajdona volt, innen került 2021-ben Jellinek Dániel Indotek-csoportjához, majd idén januárra a Tiborcz-tulajdonú Gránit Alapkezelőhöz. Az épületek piaci értékét három éve bő 100 milliárd forintra tartották, most pedig már ennél is jóval több lehet, hiszen az Indotek jelentősen növelte az irodaterek kihasználtságát. Szó sincs ugyanakkor arról, hogy Tiborcz Istvánnak hirtelen 120-150 milliárd forintnyi pénzt kellett előteremtenie az adásvételhez. A házakat közvetlenül birtokló kft. mögött ott egy 180 millió eurós OTP-kölcsön, másrészt a cég végső tulajdonosaként jegyzett Gordiusz Magántőkealapba annak idején 50 milliárd forintos tőkét tett a magyar kormányzat Jellinek 21,4 milliárdnyi saját forrása mellé. A miniszterelnök veje tehát az OTP-hitelt és az alapban lévő 50 milliárdos állami részt "megörökölte" az Indotektől, s csak a befektetési jegyekért kellett fizetnie (vélhetően 22-25 milliárd forintos összeget).
- Az MD International nevű disztribúciós cég megszerzése (Szerbia). A Tiborcz István többségi tulajdonában álló Waberer’s Csoport tavaly októberben jelentette be, hogy többségi, 55 százalékos részesedéshez jut az MD International (MDI) nevű, közúti fuvarozással és raktározással foglalkozó vállalatban, illetve opciót szerez a további 45 százalékos cégdarab felvásárlására. A történet éppen csak elérte a szerb sajtó ingerküszöbét; piaci becslések szerint a magyar fél öt-tízmillió eurót költhetett eddig a részesedésszerzésre, amit viszont biztosan tudunk, hogy az MDI négy elosztóközpontot üzemeltet (Belgrádban, Újvidéken, illetve Niš és Čačak városában), és például az Unilever, a Henkel, a Vileda és a Wilkinson termékeit forgalmazza.
- Vagyonkezelő cég alapítása (a BDPST-Serbia leányaként). Ugyancsak tavaly októberi hír, hogy Tiborcz István Szerbiára szakosodott, de komolyabb aktivitást nem mutató társasága, a BDPST-Serbia Zrt. alapított egy vagyonkezelő érdekeltséget is Prisuro Kft. néven - amelynek viszont egyelőre ismeretlen a funkciója.
II. Mészáros Lőrinc
- A Lukavac cementgyár akvizíciója (Bosznia-Hercegovina). Mint fent írtuk, Orbán Viktor nem általában Bosznia-Hercegovinával, hanem a boszniai Szerb Köztársaság nevű entitás urával, Milorad Dodikkal ápol elmélyült politikai kapcsolatot. A Mészáros-csoport által 2023-ban felvásárolt cementgyár azonban nem ebben a zónában, hanem a tuzlai kantonban lévő Lukavac városban, tehát a bosnyák-horvát entitás területén van (miközben az is igaz, hogy a vállalat további üzemeket működtet az ország fővárosa, Szarajevó mellett Banja Lukában, a boszniai Szerb Köztársaság de facto központjában is). A hivatalos bejelentés szerint Mészáros Lőrinc érdeme a nagyszabású boszniai ügylet, ugyanis az ő Talentis International Construction Investments (TICI) Kft.-je "énekelte ki" az osztrák Asamer Baustoffe AG portfoliójából a Lukavac Cementet, valamint a Vijenac mészkőbányát (utóbbi félig török kézben van). Csakhogy a TICI mindössze negyede tartozik közvetlenül a felcsúti üzletember Talentis Groupjához, a 75 százalékos üzletrész azé a MBH (korábban MKB) Magántőkealapé, amely - a Tiborcznál említett Gordiusz Magántőkealaphoz hasonlóan - az állami Magyar Fejlesztési Bank kiemelt kedvezményezettje. A kormányzati pénzintézet a "Krízis" nevű program örve alatt konkrétan 50 milliárdos tőkét pumpált az MBH Magántőkalapba, vagyis a magyar állam biztosan többet kockázat a lukavaci cementüzem megvételével, mint Mészáros. Annál is inkább, mert a hitelbiztosítéki nyilvántartás adatai szerint az MFB további 140 millió eurós (közel 55 milliárd forintos) kölcsönt is adott a TICI-nek, azaz a Mészáros Lőrinc-féle nemzetközi terjeszkedés előmozdítására. A félreértésék elkerülése érdekében rögzítjük: az MBH Magántőkealap nem kizárólag a cementiparba szállt be közvetett módon; ugyanebből a zsákból jutott pénz arra is, hogy Mészáros Lőrinc felvásárolja Horvátország legnagyobb alma- és nektarintermelőjét.
- A Hunguest Hotel Sun Resort fejlesztése (Montenegró). A szállodapark Herceg Novi történelmi óvárosától néhány percre, a tengerparti promenád mellett található (a települést északról 1600-1800 méter magas hegyek, délről pedig a Kotori-öböl partja szegélyezi). Annak idején ez a hotel is Leisztinger Tamásé volt - a Hunguest-lánc részeként -, de a "baloldali" üzletember 2010-ben megértette az idők szavát, és megvált érdekeltségei egy részétől. A Hunguest Hotel Sun Resortot már a Mészáros-érában tervezték felújítani; a gépészeti, belsőépítészeti, energetikai korszerűsítési munkákhoz a magyar adófizetők 1,025 milliárd forint vissza nem térítendő "külpiaci növekedési támogatással" járultak hozzá. Pontosítás: A Hunguest cikkünk megjelenése után közölte: az elnyert támogatástól az orosz-ukrán háború kitörése után a montenegrói turizmusban bekövetkezett változásokat mérlegelve 2022-ben elálltak, a támogatás összegét nem hívták le, a tervezett fejlesztést nem hajtották végre.
III. Jászai Gellért
- A One telekommunikációs-távközlési vállalatcsoport átvétele, felépítése (Albánia, Montenegró). A Vodafone Magyarországot is megszerző 4iG Nyrt. roppant büszke arra, hogy az elmúlt három évben megszerezte, felfejlesztette Montenegró jelentős mobilcégét (One Crna Gora) és Albánia vezető telekommunikációs szolgáltatóját (One Albania), illetve ma már egy Egyiptom és Albánia között húzódó tenger alatti adatkábel-beruházásban is érdekelt. A legfrissebb pénzügyi jelentések szerint a 4iG nettó árbevételének 9 százalékát adja az albán, 4 százalékát a montenegrói piac (a többi 87 százalékot pedig a magyar). A 4iG sokáig azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy ez a csoda alapvetően Jászai Gellért és csapata zsenialitásának köszönhető - a tőzsdei cég legnagyobb tulajdonosaként jegyzett iG COM Magántőkealapot is hozzá sorolták. Aztán a Direkt36 kiderítette, hogy a magántőkealapot nem ő, hanem a magyar állam volt szíves kistafírozni 72 milliárd forinttal (a Széchenyi Alapok nevű befektetési társaságon keresztül). Ma már azt is tudjuk, hogy a nagy 4iG-gömböcöt a kormányzati Eximbank és az MFB is folyamatosan fújja, csak fújja, így a Jászai-féle vállalatcsoport tejes adósságállománya meghaladja a 900 milliárd forintot.
IV. Sánta János
- Logisztikai és ipari épületek létrehozása, bérbeadása (Szerbia). Az országos dohánynagykereskedelmi monopóliumon ülő üzletember - akit Lázár János építési miniszter holdudvarába szokás sorolni - ugyancsak részesült "külpiaci növekedési támogatásban", csak épp nagyobb összegűben, mint Mészáros Lőrinc montenegrói hotelje. A Sánta János által fémjelzett Tradis Zrt. 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő magyar kormánypénzt kapott raktárépítésre - melynek helyszíne a Belgrádtól 30 kilométerre lévő Šimanovci ipari zónája.
*
A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Nyitókép: Orbán Viktor és Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja a Karmelita kolostorban 2022. október 13-án (fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán) | NER-elit a Balkánon: magyar állami "csilliárdok" nélkül ott sincs biznisz - Válasz Online | NER-elit a Balkánon: magyar állami "csilliárdok" nélkül ott sincs biznisz | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2024/02/28/ner-balkan-tiborcz-meszaros-4ig-belgrad-bosznia-lukavac-cementgyar-herceg-novi-szalloda/ | 2024-02-28 19:54:20 | true | null | null | valaszonline.hu |
Újabb két agrárcégnél indított vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) - közölte Sepsey Tamás kedden. A KEHI elnöke elmondta, hogy ezek a vizsgálatok nem szerepelnek a hivatal munkatervében, hanem a miniszterelnök kérésére indultak. A vizsgálatindító megbeszélésre a jövő héten kerül sor, addig nem áll módjában bővebb tájékoztatást adni - közölte a KEHI elnöke.
Az új vizsgálattal együtt összesen hat, az FVM érdekeltségi körébe tartozó cégnél vizsgálódik a KEHI. Sepsey Tamás elmondta: egy vidéki kutatóintézet esetében hamarosan véglegesítik a jelentést, az Atev Rt.-nél készült előzetes anyagot pedig már átnézte. A Concordiánál végzett vizsgálat eredményére azonban még várni kell, mert más szervezeteket is - például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) - be kellett vonni.
A KEHI elnöke közölte, hogy a korábbi vizsgálatok alapján eddig két esetben tettek feljelentést csalás, hűtlen kezelés és okirat hamisítás miatt az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán, a nyomozásra való tekintettel azonban nem kívánja megnevezni a szóban forgó cégeket. | Újabb két agrárcégnél vizsgálódik a KEHI<br/> | A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), a miniszterelnök kérdésére újabb két az agrártárca érdekeltségi köréhez tartozó cégnél indít vizsgálatot. Ezzel hatra nőtt azon mezőgazdasági minisztériumi érdekeltségű cégek száma, akiknél a KEHI vizsgálódik. A hivatal eddig két cég ellen tett feljelentést csalás, hűtlen kezelés és okirat hamisítás bűntette miatt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/5/20010515ujabb | 2001-05-15 17:38:00 | true | null | null | Origo |
Norvég alapok: lezárult a Kehi-vizsgálat, feljelentést tesznek
Lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében: a Kehi a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. Az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerül a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja - közölte szerdán a hivatal, amely ezekben az ügyekben feljelentést tesz.
A Kehi az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a vizsgálat megállapította, hogy számos esetben indokolás nélkül, utólag módosították az értékelők által adott pontszámokat, úgy, hogy az befolyásolhatta a pályázók esélyeit a támogatások elnyerésére.
"A pályázati sorrend manipulálásának" következtében a támogatásoktól olyan pályázók is eleshettek, amelyek egyébként színvonalas pályázatot nyújtottak be - ismertették a vizsgálatot, amely - folytatták kommünikéjükben - azt is megállapította: a Norvég Alapot koordináló brüsszeli iroda jelezte az Ökotárs felé, hogy indokolatlanul magas azon pályázók elutasítása, amelyek egyébként magas pontszámot kapnak.
A Kehi a fentiek mellett olyan szabálytalanságokat tárt fel, mint nem támogatható költségek elszámolása, saját használatra szolgáló tárgyak beszerzése, szerződések visszadátumozása, szabálytalan költségátcsoportosítás és a megvalósítási határidő szabálytalan túllépése - sorolták. Hozzátették, előfordult az is, hogy a kedvezményezettek ugyanazon költséget több támogatási szerződés terhére is elszámolták, illetve olyan cégtől származó számlákat számoltak el, amely az adott időpontban már nem létezett.
A támogatások felhasználásával összefüggő szabálytalanságok öt esetben megalapozzák a költségvetési csalás, nyolc esetben pedig a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját, egyes esetekben a dokumentumok visszadátumozása miatt a magánokirat-hamisítás gyanúja is felmerül - közölték, jelezve, hogy ezekben az ügyekben a hivatal feljelentést tesz.
A Kehi megállapítása szerint a vizsgált 55 kedvezményezett közül 21 szervezet esetében egyértelmű kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet vezetői, munkatársai vagy a pályázatok bírálatában részt vevő külső emberek között. Az is megállapítható volt - folytatták -, hogy az Ökotárs folyamatos jelleggel, összesen mintegy százmillió forint összegben nyújtott kölcsönöket, amelyekből a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatásban részesült kedvezményezettek is részesültek. E kölcsönök után az Ökotárs kamatot is felszámított - tették hozzá.
Tájékoztatásuk szerint a kölcsönök ügyében a Kehi által megtett feljelentés alapján jelenleg is tart a nyomozás jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt. "A Ökotárs és a pályázatkezelésben közreműködő konzorciumi partnerei igyekeztek akadályozni a vizsgálatot. Megtagadták ugyanis azon dokumentumok (a pályázatok elbírálásával kapcsolatos jegyzőkönyvek, a bírálók listája, az értékelők által adott pontszámok, a vesztesek listája) átadását, amelyek alkalmasak lettek volna az elbírálás folyamatának nyomon követésére" - olvasható a Kehi közleményében.
Emellett valószínűsíthető - írták -, hogy a vizsgálat és a folyamatban lévő nyomozás akadályozása érdekében adatokat töröltek, illetve az elektronikus levelezés egy részét megsemmisítették. Közleményük szerint az is előfordult, hogy a szabályszerűség látszatának biztosítása érdekében egyes dokumentumokat a Kehi ellenőrzéséről tudomást szerezve utólag gyártottak le.
MTI | Norvég alapok: lezárult a Kehi-vizsgálat, feljelentést tesznek | Lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében: a Kehi a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. Az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerül a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja - közölte szerdán a hivatal, amely ezekben az ügyekben feljelentést tesz. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141022-norveg-alapok-lezarult-a-kehi-vizsgalat-feljelentest-tesznek | 2014-10-22 13:36:00 | true | null | null | ATV |
Orbán Viktor és Herbert Kickl a Bécsi nyilatkozat néven kiadott dokumentumban leszögezte, hogy Magyarország és Ausztria ezúton is meg kívánja erősíteni baráti és jószomszédi, valamint megingathatatlan történelmi és kulturális kapcsolatait. Hangoztatták azt is:
az Európai Unió sikeres reformjának kulcsa a népek, kultúrák, nemzeti arculat és életmód sokféleségének megbecsülésében és megőrzésében rejlik, továbbá szükség van Brüsszel politikai súlyának csökkenésére és ezzel együtt a tagállamok közvetlen és parlamenti demokráciájának megerősödésére.
A Patrióták Szövetségének nevében úgy vélték, "Európa kultúrájára nézve a legnagyobb veszélyt a nagymértékű illegális migráció és a menedékjoggal való szervezett visszaélés jelenti".
Pénteken Christian Stocker, az Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Kickl egyelőre hivatalosan nem képviselheti Ausztriát külkapcsolatokban. Hasonlóképpen nyilatkozott Sigrid Maurer, a Zöldek frakcióvezetője és Beate Meinl-Reisinger, a liberális NEOS párt vezetője is. Maurer hozzátette: Kickl "nem azon osztrákok nevében nyilatkozik, akik egy nyílt és tisztességes társadalomban gondolkodnak".
Mario Lindner, a szociáldemokraták (SPÖ) egyik szóvivője szerint az FPÖ "arról álmodozik, hogy Ausztriát magyar minta alapján alakítja át."
Christian Hafenecker FPÖ-főtitkár viszont Werner Kogler lemondására szólított fel, mert szerinte a zöld párti alkancellár és közszolgálati miniszter szégyenteljes kijelentéseket tett a sajtó előtt azzal, hogy antidemokratának és EU-ellenesnek nevezte Orbán Viktort.
Hafenecker szerint ezek a kijelentések súlyos károkat okoztak Ausztria nemzetközi megítélésében.
Sigrid Maurer elutasította a szabadságpárti főtitkár felvetését, és kijelentette, hogy "az FPÖ világában nem létezik a véleményszabadság". | Háborog az osztrák baloldal Orbán Viktor bécsi látogatása miatt | Több osztrák parlamenti párt vezető képviselője bírálta pénteken az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Herbert Kicklt az Orbán Viktor miniszterelnökkel előző nap aláírt közös nyilatkozat miatt, a szabadságpárt főtitkára viszont Werner Kogler zöld párti alkancellár távozására szólított fel a magyar kormányfőt bíráló „szégyenteljes kijelentések” miatt. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/haborog-az-osztrak-baloldal-orban-viktor-becsi-latogatasa-miatt | null | true | null | null | BEOL |
A Békés megyei Geszten, a frissen felújított Tisza-kastélyben ülésezik a kormány, erről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t. Az Orbán Viktor által vezetett kihelyezett kormányülés kedd este kezdődött meg a kastélyben.
A kormánytagok a kétnapos ülés során a kormány őszi feladattervéről, valamint az Orbán által jelszónak kikiáltott gazdasági semlegesség programjáról tárgyalnak majd. | Itthon: A geszti Tisza-kastélyban ülésezik a kormány | Budapest helyett Békés megyében tárgyalnak a miniszterek a gazdasági semlegességről. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20241001_kihelyezett-kormanyules-geszt-tisza-kastely-orban-viktor | null | true | null | null | HVG |
Titkolja a BKV, mennyibe kerül az adófizetőknek Olti Ferenc vezérigazgató-helyettes alkalmazása, derül ki a Népszabadság hétfői számából. A cég személyiségi jogokra és üzleti titokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni Olti fizetését a napilapak. Ugyanezen indoklással a cég többi vezérigazgató-helyettesének és megbízott vezérigazgatójának a fizetése sem nyilvános, és ugyanez a helyzet több más állami és önkormányzati nagyvállalatnál is.
Olti Ferenc nevét valószínűleg senki nem ismerné, ha véletlenül nem ő lenne Demszky Gábor főpolgármester telekszomszédja, és ha a polgármester nem őt bízta volna ameg a 4-es metró felügyeletével. A BKV egyik szervezeti egységeként működő DBR Metró Projekt Igazgatóságot ugyanis Olti Ferenc személyében külön vezérigazgató-helyettes felügyeli, miközben az iroda működését a BKV felügyelőbizottsága és a fővárosi önkormányzat által kinevezett metróbiztos is árgus szemekkel figyeli.
Általános gyakorlat az állami és önkormányzati tulajdonú társaságoknál, hogy a menedzsment fizetését üzleti titokként kezelik. Nem kivételek ez alól a közszolgáltatók sem, melyek bevételének többsége az adófizetőktől érkezik.
A menedzsment-fizetések ügyében a MÁV-csoport is a BKV-nál hangoztatott elvet képviseli. E szerint a társaságok vezetői nem köztisztviselők, fizetésük és juttatásaik nem jogszabályon, hanem a felek megállapodásán alapulnak. A munkaszerződés üzleti titok, melynek esetleges nyilvánosságra hozatala személyiségi jogot sértene.
Arra a kérdésre sehol sem tudtak az Index kérdésre választ adni, hogy az újonnan kinevezetett vezetők szerződésébe miért nem építik eleve bele, hogy annak tartalma részben vagy egészben nyilvánosságra hozható. Ez esetben ugyanis a kiszemelt vezető a megbízás elfogadása előtt mérlegelheti, ezzel a feltétellel együtt is elvállalja-e a munkát vagy sem. Márpedig amilyen nagyarányú személyi változások vannak a közlekedési vállalatok menedzsmentjeiben, néhány év alatt nyilvánossá válhatna minden vezető fizetése e beépített feltételnek hála.
Jogi szakértők szerint az állami tulajdonú vállalatok vezetőinek, igazgatósági- és felügyelőbizottsági tagjainak juttatásai közérdekből nyilvános adatnak tekinthetők. Így van rá mód és lehetőség, hogy valaki bíróságon kérje ezen adatok kiadását. Ám amekkora fluktuáció van az érintett társaságok vezetőségében és amilyen lassan születik meg az ilyen ügyekben a jogerős bírósági döntés, már rég leváltották a vezetőt, mire kiderül a fizetése. | Titkolják a BKV menedzsmentjének fizetését | Titkolják a BKV menedzsmentjének fizetését - Nem tudni például, hogy mekkora Demszky Gábor szomszédjának a fizetése, igaz, másé se nyilvános. | null | 1 | https://index.hu/belfold/olti0414/ | 2008-04-14 00:00:00 | true | null | null | Index |
Nagyívű terveket, szép képeket, sok-sok nemzetközi példát és harminc látványosságot ismerhettünk meg a tokaji kertekről készült 68 milliós "tudományos műből", amelynek tartalmát a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) igyekezett eltitkolni.Egy évvel ezelőtt, miután hírt adtunk a tanulmány megrendeléséről, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az állami szervezetnek, hogy megtudjuk, mi áll a közpénzből elkészült dolgozatban, amelynek címe: Tokaj-Hegyalja borvidék szőlőskertjeit, kastély- és kúriakertjeit összefogó turisztikai kertútvonal szakmai kidolgozása. Az MTÜ azonban megtagadta az adatközlést arra hivatkozva, hogy "a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános". Az ügyet a Transparency International Hungary segítségével vittük tovább, és márciusban jogerősen megnyertük a pert az MTÜ-vel szemben. A turisztikai ügynökség a Kúriához fordult felülvizsgálatért, de ott sem járt sikerrel, a legfelsőbb bíróság arra kötelezte az MTÜ-t, hogy adja ki a teljes művet, amelyet a Magyar Kertörökség Alapítvány készített el.Prémium márkaA kormány az utóbbi időben gőzerővel fordult rá Tokajra, milliárdos fejlesztési támogatásokat kaptak vállalkozások. Rogán Antal a múlt év végén arról beszélt, hogy Tokajból prémium turisztikai brandet kell csinálni, és a közelmúltban Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István is meglátta a térségben a lehetőséget. A miniszterelnök lányának nevében eljárva Tiborcz tavaly április 18-án szerződést kötött 94 hektárnyi földterület megvásárlásáról Tokaj-Hegyalján. A kormányfő vejéhez tartozó BDPST Group pedig tavaly márciusban megszerezte a Patricius Borház Zrt.-t. A tranzakció érintette a borházat körülvevő termőterületeket is, miközben a környéken már Tiborczék üzemeltetik az ötcsillagos Andrássy Kúria & Spa nevű ötcsillagos szállodát és annak éttermét, a Bobajkát.A BDPST Group által tavaly megszerzett bodrogkisfaludi Patricius Borház be is került az általunk kiperelt tanulmányba. A borászat gyengeségeként azt említik, hogy a megközelítése tömegközlekedési eszközzel nehézkés, nincs szervezett birtoklátogatás és kávézó sem. Ez az egyetlen helyszín ugyanakkor a tanulmányban bemutatottak közül, ahol stratégiai célként említik a 18-25 éves korosztály megszólítását, bevonzását. Érdekesség az is, hogy milyen veszélyekre hívja fel a figyelmet az analízis. Eszerint a miniszterelnök vejének, az ország egyik leggazdagabb emberének rossz esetben nemcsak azzal kell majd megküzdenie, hogy nincs elegendő látogató vagy szakképzett munkaerő, de azzal is, hogynincs forrás a színvonalas fenntartásra.A Debreceni Egyetem két ingatlana is szerepel a dokumentumban. Az egyik a mádi Borsay-kastély, amely 2018-ban került az egyetem vagyonkezelésébe, a másik a Mádi Kúria Hotel és Rendezvényközpont. Az utóbbi 2023. januári megszerzését nem verte nagy dobra az alapítványi fenntartásúvá vált egyetem; egyetlen, idén júniusi említést találtunk az ingatlanszerzésről. A dehir.hu-n megjelent cikkben írtak arról, hogy a Debreceni Egyetem tulajdonában áll a hotel. A tulajdoni lap szerint a háromcsillagos szálloda 2023 elején a Mádi Kúria Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től került a felsőoktatási intézményhez. A cég az Opten szerint a Constans Invest Kft. tulajdona, mely Nádasy Zoltán és Gansperger Gyula érdekeltsége. Utóbbi a Fidesz főkönyvelőjéből lett a Városháza-ügy kulcsszereplője.Az általunk kiperelt dokumentumon hat tájépítész - köztük Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány vezetője és Vincze Attila, az alapítvány kuratóriumi tagja -, két tájépítész gyakornok, egy fotós és egy grafikus, valamint egy nyelvi lektor dolgozott. A 68 millió forintot felemésztő 300 oldalas tanulmányt hivatalosan kevesebb mint négy hónap alatt készítették el. Elolvasva azt,továbbra is mozgatja a fantáziánkat, hogy mi került a döntés-előkészítő anyagon oldalanként 226 ezer forintba.A 300 oldalnak egyébként több mint 10 százalékán, 30-40 oldalon csak kép szerepel. A Magyar Kertörökség Alapítványt levélben arra kértük, sorolják fel, milyen kiadásokat fedeztek a 68 millió forintból, de nem válaszoltak kérdéseinkre.A dokumentumról két szakértő véleményét kértük ki. Mindketten arról beszéltek, hogy a mű nem összeollózott, de sok eredeti gondolatot, nagy újításokat nem látnak benne, a tanulmány árát pedig túlzásnak tartják.Európai kastélykörképA tanulmány négy részből áll, az első 136 oldal Tokaj-Hegyalja vizsgálatáról szól. Bemutatják a tájat, ismertetik a történetét, a kert- és borkultúra összefüggéseit. Ezt követően 40 oldalon keresztül osztrák, francia, olasz, svájci és spanyol helyszíneket mutatnak be. | Megszereztük a tokaji kertekről készült 68 milliós tanulmányt, pénzhiány veszélyére hívják fel Tiborczék figyelmét | Oldalanként 226 ezer forintba került a tanulmány, amely az adatperben lapunkat képviselő korrupcióellenes szervezet szerint valószínűleg nem készült el határidőre, ezért igyekezett a turisztikai ügynökség még a bíróság előtt is titkolni. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/10/31/tokaj-magyar-kertorokseg-alapitvany-tanulmany-tiborcz-istvan-orban-rahel/ | 2024-10-31 05:58:44 | true | null | null | 24.hu |
New York Times: Menetel a hírhedt Carpathian Brigade
lapszemle
2024.06.27. 05:333 perc
A lap szerint a magyar ultracsoport a legerősebb és legveszélyesebb nacionalista drukkerszerveződés Európában, és maga is Orbán Viktor politikájának az eszköze.
Neue Zürcher Zeitung: Orbán béketurnéjának semmi köze nincs a békéhez
lapszemle
2024.07.10. 05:303 perc
A lap szerint a magyar miniszterelnök kizárólag a saját szempontjait nézi.
Átalakul a világszerte ismert magyar adatmentő cég, a Kürt Zrt.
üzlet
2024.07.16. 11:481 perc
A Kürt Zrt. évtizedek óta az egyik legismertebb informatikai vállalkozás Magyarországon, külföldön is sikereket aratott, most egy részét eladták.
Idén is lesz Beethoven-koncert Martonvásáron, az ehhez legautentikusabb hazai kastélykertben
programajánló - kritika
2024.06.30. 06:302 perc
Martonvásár, illetve a Brunszvik család közeli kapcsolata Ludwig van Beethovennel közismert. A zeneszerző több művet is ajánlott Bruszvikéknak, és járt a kastélyban is. A Nemzeti Filharmonikusok július 6-án is feleleveníti Beethoven emlékét.
Egymilliárdot oszt Gattyán György Megoldás Mozgalma a párt győztes polgármestereinek, de még nem tudni mire és hogyan
belpolitika
2024.06.29. 06:276 perc
Három településen is a Megoldás Mozgalom jelöltjei nyerték el a polgármesteri megbízatást az önkormányzati választásokon. A pártnál most egymilliárd forintra pályázhatnak, hogy "mintatelepüléssé" változtassák községüket. | Új cégükkel már külföldre tekingetnek Mészárosék | Ahol egy bizonyos menedzser feltűnik, ott általában hamarosan Mészáros-érdekeltség terem. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202108_global_spectrum_invest_kulfoldre_tekinget_meszaros | 2021-02-27 08:30:00 | true | null | null | HVG360 |
"Az új Románia-szakértőnek, a diszkóliberális Magyar Péternek a figyelmébe ajánlok egy apróságot, amely többet mond mindennél: a beltéri wc-vel nem rendelkező háztartások aránya Romániában 24 százalék" - írta a Facebookon közzétett posztjában a politikus.
Peti, ez azt jelenti, hogy minden 4. házban, lakásban nincs wc...
- világosította fel, az Eurostat adataira hivatkozva a Tisza Párt vezérét Menczer Tamás.
A hazai helyzetre kitérve azt írta, hogy
ha az emberek a nemzeti konzultáció során egyetértenek a céljainkkal, akkor megduplázzuk a családi adókedvezményt , segítjük a kkv-kat, munkáshitelt vezetünk be, megvédjük a 13. havi nyugdíjat, és segítjük a megfizethető lakhatást.
Végezetül megjegyezte:
"Te pedig, Peti, az ellenzék legnagyobb csalódása leszel." | Menczer Tamás Magyar Péter | Menczer Tamás helyreigazította Magyar Pétert | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-diszkoliberalis-szamok | null | true | null | null | HEOL |
AAM. Az Index internetes hírportál februárban hozta nyilvánosságra, hogy a BKV öt év alatt mintegy hárommilliárd forintot fizetne ki tanácsadás címszóval az AAM Zrt.-nek. Egyes szerződések szerint milliós tételek járnak a tanácsadó cégnek olyan tevékenységekért, amelyeket egy titkárnő is el tudna végezni. A 4-es metróval kapcsolatban is tanácsokra szorul a BKV, az erről kötött keretszerződés alapján még egy évvel azután is, hogy a földalatti elkészülne. Az évek óta ígért, de máig meg nem valósult elektronikus jegyrendszer kialakítása kapcsán kétszer is kértek tanácsot az AAM-től. A BKV szerint ötezer oldalt tesz ki az AAM által eddig készített anyag, amelyről DVD-n készült tájékoztató anyag a cég felügyelőbizottsága és a fővárosi képviselők számára. A BKV és az AAM a botrány hatására áprilisban szerződést bontott, a tanácsadó cégnek addig összesen mintegy 130 millió forintot fizettek ki. A BRFK március közepe óta hűtlen kezelés gyanújával folytat nyomozást, ismeretlen tettes ellen, ismeretlen személy által tett feljelentés alapján.
Alfa Busz. Az év elején jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben az a felhívás, miszerint a BKV nyolcvan alacsony padlós, használt buszt vásárolna. (Budapesten valamivel több mint 1400 busz közlekedik, átlagéletkoruk 15 évhez közelít.) A tenderre a Volvóval közösen az Alfa Busz adott be egyedüliként ajánlatot, amelynek Antal Attila (akkori) vezérigazgató fia volt az egyik alvállalkozója. A botrány nyomán a főváros visszavonta a buszvásárláshoz a pénzügyi keretet, a BKV a tendert visszavonta, Antal Attila ezen ügy és megromlott egészségi állapota miatt leköszönt tisztségéről. A BKV felügyelőbizottságának vizsgálata szerint a használtbusz-tender kapcsán csak kommunikációs hibák történtek, de ezek miatt személyi konzekvenciák levonására van szükség (ami nem történt meg).
Golder. A BKV felügyelőbizottsága szerint akár versenyjogi és büntetőjogi aggályokat is felvethet, hogy egy 2,5 milliárd forintos tanácsadói szerződésre tavaly az olcsóbb ajánlatot ugyan az AAM nyújtotta be, a BKV azonban még a pályázatok beadása előtt azt vetette fel, hogy a cég egyeztessen a másik pályázóval, a Golder Kft.-vel. Azt, hogy bármilyen egyeztetésre sor került volna, mindkét cég határozottan tagadta.
Kémek. Megdöbbentő, hogy egyes fővárosi közalkalmazottak a Fideszt igyekeznek lejáratni - fogalmazott májusi sajtótájékoztatóján Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Ezt bizonyítja az ellenzéki politikus szerint Hagyó Miklós városüzemeltetési főpolgármester-helyettes sajtósa és Regőczi Miklós BKV-vezérigazgató-helyettes közötti e-mail-váltás. Ebben a felek arról értekeznek, hogy a Polgárok Házába tervezett, a Fidesz egyik szövetséges pártja által szervezett tömegközlekedési fórumot - amelyre meghívták Vitézy Dávid VEKE-szóvivőt, a BKV felügyelőbizottságának fideszes delegáltját és a BKV egyik szakszervezeti vezetőjét is - miként lehetne arra felhasználni, hogy a Fideszre hárítsák a BKV-sztrájkért való felelősséget. A BKV szerint ellopott vagy manipulált magánlevelezésről van szó, Tarlós szerint viszont közügyeket érint a levelezés, ezért mindegy, hogy miként jutottak ahhoz hozzá. A levelet egyébként Tarlósnak Vitézy juttatta el. A levelek kikerülése miatt a BKV belső informatikai vizsgálatot rendelt el, amely kiderítette, hogy kémprogramok révén a teljes belső levelezéshez, a bizalmas közbeszerzési és egyéb háttéranyagokhoz, de még a forgalomirányítási rendszerhez is hozzáférhettek ismeretlenek. Emiatt a rendőrség nyomozást indított, és a Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálódni kezdett.
Kontroll. Tavaly május óta megduplázódtak a BKV pótdíj-bevételei, 2007 márciusában hirdette meg a bliccelők elleni kampányt a cég, az akció napi 8 millió forintot hozott. Az első hetek sikere után a cég úgy döntött, az ellenőrök sorfalait biztonsági őrökkel erősíti meg, akik kétnapos tanfolyam után a jegyellenőrzésbe is besegítenek, és bevetik őket az éjszakai buszokon is. A közbeszerzési eljárást tavaly augusztusban a Di-Sec Security nyerte meg, a 17 hónapos szolgálatot 300 millió forintért vállalta a cég. Azóta mindennaposak az utasok panaszai; az egyik legkirívóbb esetről lapunk számolt be, amikor egy karok nélkül született fiatalembert megbüntettek - a BKV szerint helyesen -, mert nem tudta papírral igazolni, hogy mozgássérült. Jelenleg is tart a belső vizsgálat azon ügyben, amelyben az egyik éjszakai járaton utazó hatfős csoport szerint a buszon lévő biztonsági emberek ok nélkül megverték őket - eltörve egyikük orr-, másikuk arccsontját -, miután leszállították a társaságot a járműről. Az eset miatt a rendőrség hivatalból feljelentést tett, a BKV pedig soron kívüli vizsgálatot ígért a részletek kiderítésére. Az ellenőrökre egyébként idén eddig négyszáz panasz érkezett, minden negyediket találta jogosnak a cég.
Metróber. A Heti Válasz áprilisban hozta nyilvánosságra, hogy a BKV - az AAM tanácsára - ötvenmilliós megbízást adna a lap megfogalmazása szerint az MSZP gazdasági holdudvarához köthető Metróbernek, a szerződéshez pedig egy belső e-mail szerint utólag találták volna ki a feladatokat. Mindez állítólag abból a DVD-ből derül ki, amely az AAM tanácsadói tevékenységéről készült. A Metróber a 4-es metró egyes projektmenedzseri feladataiban vett volna részt, miközben projektvezetési tanácsadásra a BKV-nak 2006 óta hatmilliárdos szerződése van az Eurometro Kft.-vel, az AAM-nek pedig a metróprojekttel összefüggő szakmai tanácsadás címén is kifizetett a közlekedési vállalat nagyjából százmillió forintot. A BKV felügyelőbizottsága egy hónapja vizsgálatot rendelt el a Metróber-szerződés ügyében.
Pénzügyek. Bár a Medgyessy-kormány 2003-ban konszolidálta a BKV-t, elengedve a cég 30 milliárdos adósságát, a hiány újratermelődött. A főváros szerint azért, mert az állam nem ad elég pénzt a tömegközlekedésre, a kormány és a BKV-szakszervezetek szerint pedig azért, mert a főváros nem tett meg mindent saját cége rendbe tételéért. Miután a tarifák évek óta jóval infláció felett emelkedtek - legutóbb az év elején, 13 százalékkal -, a főváros további emelést nem tart megengedhetőnek. A cég adóssága közben mára 80 milliárdra nőtt. Antal Attila azt a feladatot kapta, hogy 2007-re tegye nullszaldóssá a céget. A vezérigazgató 11 milliárdot tudott lefaragni, de így is maradt hatmilliárd forint mínusz a BKV mérlegében. A működési költségek lefaragására a főváros azt várta a BKV-tól, hogy hatmilliárdos megtakarítást érjen el a járatritkításokkal. Az első egész napos sztrájk és a széles körű politikai és civil tiltakozások miatt a városháza egyre puhított elvárásain, így a végére az első változat szerinti tíz százalék helyett ősztől csupán alig három százalékkal fogják vissza a teljesítményt.
Titkok. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő két éve arra lett volna kíváncsi, hogy a közlekedési vállalat milyen szerződést kötött a hirdetésszervezéseit intéző Peron Kft.-vel, illetve ezen a címen mekkora bevételhez jut. A BKV szerint üzleti titokról van szó. Kulcsár Zoltán viszont úgy vélte, közérdekű adatokat titkol el a BKV, ezért bírósághoz fordult, ahol nyert. A bíróság jogerős ítélete szerint a BKV nem tagadhatja meg a gazdálkodásával közvetlen öszszefüggésben lévő adat kiadását. Május közepén a rendőrség közérdekű adattal való visszaélés miatt indított nyomozást, az MTI szerint a BKV az érintett szervezet, és a reklámbevételek eltitkolása miatt indult az eljárás. Titkosan kezelik a tanácsadói szerződéseket is: Antal Attila vezérigazgatósága idején a BKV összesen 35 ilyet kötött, de hogy milyen tárgyban, milyen hatállyal és milyen értékben, azt nem árulják el. | Archívum: BKV-botrányok AAM-től végkielégítésig | Hűtlen kezelés, közérdekű adatok eltitkolása, számítógépes rendszer elleni bűncselekmények - több BKV-botrány miatt vizsgálódik a rendőrség. A paraméterkönyv körüli csatározások és a több tízmilliós vezetői lelépési pénzek borzolták a kedélyeket a cég körül, mindennaposak a panaszok az ellenőrökre, biztonsági őrökre. Botránykrónika az AAM-szerződésektől a végkielégítésekig. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-495037-294268 | 2008-06-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Turisztikai Tanácsadó Testület még szeptemberben tartotta meg az őszi ülését, ahol Nagy Márton vezetésével átbeszélték a VI. kerületre vonatkozó, Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló intézkedéseket. A kormány célja, hogy az eddigi legszigorúbb szabályozást hozzák létre. Szerintük erre a lépésre azért van szükség, mert csökkent a hosszú távra kiadott lakások száma, ez pedig feljebb tolta az eladó és a bérelhető ingatlanok árát. A helyzet végül odáig vezetett, hogy a miniszter október közepén bejelentette, a kormány két évig nem ad ki engedélyt Budapesten új Airbnb-re.
Nyílt levelet írt az Airbnb
A platform a Nagy Mártonhoz intézett nyílt levelében azt kéri a nemzeti és helyi hatóságoktól, hogy ismerjék el az otthonmegosztás előnyeit, és továbbra is tegyék elérhetővé ennek lehetőségét a magyarok számára. Kiemelték, hogy fontos pozitív hatása van az ilyen típusú szálláskiadásnak a helyi és a nemzeti gazdaságra is.
Azt is hangsúlyozták, hogy a szállásadó magyaroknak is nagy segítség lehet az extra jövedelem a nehéz gazdasági helyzetben. Szerintük az "aránytalan és átgondolatlan tiltások" csökkentik a magyarok jövedelemkiegészítési lehetőségeit. | Nyílt levelet írt Nagy Mártonnak az Airbnb | Újabb fordulat az budapesti Airbnb-ügyben. A magyar kormány Nagy Márton vezényletével minden eddiginél szigorúbb szabályozást követelt az ősz elején az Airbnb-típusú szálláskiadások esetében. Ám ehhez a cégnek is akadt pár keresetlen szava. Ezt kérik a nyílt levelükben. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/airbnb-nagy-marton-nyilt-level/8yk16j0 | null | true | null | null | Blikk |
Nagyon úgy tűnik: még mindig a politikai háttéralkuk kijelölte kényszerpályán mozog a médiahatóság, amikor dönteni próbál a két, egyaránt tizenkét éve működő kereskedelmi rádió, a Sláger és a Danubius frekvenciáiról, s ezzel a két adó sorsáról is.
A két médium frekvenciahasználati engedélye november 19-én lejár, a hullámhoszszaik pedig kapósak. A frekvenciák hasznosítására nyár elején kötelezően kiírt pályázatra nyolc pályázat érkezett hat különböző indulótól. Köztük olyan cégektől is, amelyek politikai szimpátiája alig titkolható vagy éppen nyilvánvaló. Utóbbiakkal kapcsolatban nyílt titokként emlegetik, hogy a két "politikai tábor" pártjai, az MSZP és a Fidesz a háttérben megállapodott volna a kereskedelmi rádiózás piacának "újraosztásáról" a jelenleg működő kereskedelmi adók rovására. A médiahatóság politikai pártok által jelölt tagjai a látszat szerint nem tudták függetleníteni magukat mindettől.
Legalábbis ezt sejteti, hogy az ORTT irodája által kizárni javasolt három pályázó - a Zeneház Rádió Zrt., a baloldali holdudvarhoz sorolt FM1 konzorcium és a jobboldalra besorolt Advenio Zrt. - közül azt a Zeneház Rádiót zárták ki, amelynek információink szerint nincs politikai támogatottsága. A másik kettő átment az előválogatáson, noha úgy tudjuk, az ORTT irodája náluk is kétségesnek ítélte az üzleti terv teljesíthetőségét (majdani kereskedelmi bevételük több mint felének felajánlását éves műsor-szolgáltatási díjként). Az egyik pályázó kizárását és a kizárásra még javasoltak továbbengedését a fideszes és az MSZP-s tagok is megszavazták.
A döntések óta eltelt időben nőtt a bizonytalanság a pályáztatás körül. Majtényi László, a médiahatóság elnöke nyíltan beszél arról, hogy súlyos jogsértéseket követett el az általa vezetett testület a legutóbbi döntéseivel, amiket "orvosolni kell". Szerinte a több pályázónál is világosan látható gazdasági megalapozatlanság miatt lehetnek még kizárások. Lapunknak azt mondta: míg korábban sokan a Sláger és a Danubius "ellenfeleként" tüntették fel őt (ellenezte ugyanis a pályáztatás nélküli hosszabbításukat - a szerk.), most a védelmezőjüknek is tarthatják. Ám ő csak annyit szeretne, hogy tiszta versenyben dőljön el a kereskedelmi frekvenciák sorsa. Hozzátette: reméli, hogy a magyar demokrácia még nem jutott el odáig, hogy egy ilyen jogsértő pályáztatást, mint a mostani, ne lehessen megakadályozni.
Miközben a pályáztatás e szakaszát a politikai botrány szaga lengi körül, szinte senki nem foglalkozik a jelenleg sugárzó kereskedelmi rádiókkal, akiknek pályázatát pedig ellenszavazat nélkül fogadta el a bizottság. Ők mindenesetre nem fogadnák el, hogy háttéralkuk révén, illetve szinte kizárólag irreálisan magas pénzügyi ajánlattal "letessékeljék" őket a pályáról az új versenytársak. Jeff Smulyan, a Sláger Rádiót is tulajdonló Emmis elnök-vezérigazgatója a közelmúltban villámlátogatást tett Magyarországon, és a hírek szerint a legmagasabb kormányzati körökben lobbizott a Sláger Rádió érdekében. A Népszabadságnak nyilatkozva többek között azt mondja: a versenytársaik által beígért magas koncessziós díjak szerinte irreálisak. - Aki egy kicsit is ért az üzlethez és a pénzügyekhez, az tudja: ezeknél a vállalkozóknál így nem marad profit, sőt hatalmas veszteségre kell felkészülniük - teszi hozzá. Megerősíti: ha nyernek, ragaszkodnak az eddigi zenei profilhoz, mert a hallgatók ezt szeretik. - Az emberek nagy része nem a politikai üzenetekre kíváncsi és nem is beszélgetős műsorokra vágyik - állítja Jeff Smulyan. A politikai befolyásról szóló hírek ugyanakkor nyugtalanítják, ám hozzáteszi: ők tiszta pályázatra készülnek és arra, hogy újra elnyerik a tizenkét éve használt frekvencia jogát. Úgy tudjuk, hogy a budapesti amerikai nagykövetség illetékese az ORTT-nél lobbizott a Sláger frekvenciahosszabbításáért.
A Sláger vezetőjének tehát van koncepciója arról, milyennek kell lennie a kereskedelmi rádiózásnak, kérdés, hogy mit gondol erről a piac, illetve a médiatestület. Zsolt Péter médiaszociológus szerint a legfontosabb, hogy a piac legyen szabad. Azaz: bizonyos alapvető szabályok betartásával a tulajdonosok dönthessék el, mit sugároznak. Bár Európában szabályozottabb a tartalom, de az amerikai trend - a szinte teljes tartalomszabadság - egyre inkább teret hódít. Ám ha a médiapolitika szeretne több közszolgálati-közéleti tartalmat viszontlátni a kereskedelmi rádiókban, ezt az igényét a pályázati felhívásban kellene egyértelművé tennie - szögezi le Zsolt Péter.
Ma még azonban az is kérdéses, hogy az újra kirobbant ellentétek közepette képes lesz-e időben, november első hetének végéig eredményesen befejezni a pályáztatást és nyertest hirdetni a médiahatóság. Ha igen, a győztes akkor is megkezdheti (vagy folytathatja) az adást, ha a vetélytársak esetleg bíróságon megtámadják az eredményt. Erre információink szerint jó esély van; úgy tudjuk, a Sláger szinte biztosan bírósághoz fordulna, ha "kipontoznák" a versenyből. Polyák Gábor médiajogász szerint ha mégsem sikerül időben nyerteseket hirdetni, november 19-én elnémul a két frekvencia, hiszen a jelenleg működő országos kereskedelmi rádióknak nem lesz jogalapjuk a további működésre. | Belföld: Ostrom alatt a Danubius és a Sláger | Politikai műsorrá válhat a Sláger és a Danubius Rádiók által használt frekvenciák pályáztatása. A két rádiónak novemberben lejár a sugárzási engedélye, de még mindig nem tudni, ők folytatják-e tovább, illetve szól-e majd bármilyen rádió a két jól bevezetett hullámhosszon. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20091017-ostrom_alatt_a_danubius_es_a_slager_helye-389091 | 2009-10-19 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2021. január 14. – 08:24
Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs ülésén Budapesten 2020. szeptember 19-én – Fotó: Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
3546
Levelezés, üzengetés, kiakadás, ezernyi sérelem, és a jól ismert kormányzati sablonválaszok. Nagyon úgy néz ki, hogy a kabinet tavaly év végi, újabb elvonását már nem nyelik le az önkormányzatok, sokak szerint sorozatban jelenthetnek csődöt a kisebb-nagyobb városok még a nyár vége előtt, de a kistelepülések sem vághatnak 2021-nek nagyobb reményekkel. Persze csak ha a kormány nem kompenzálja a járvány és elsősorban a saját döntései nyomán kieső bevételeket. A független vagy ellenzéki településvezetők úgy érzik, a kormány járványügyi megszorításait vagy éppenséggel a támogatások szétosztását már semmi más nem hajtja, mint a 2022-es választási kampány, miközben a helyi közszolgáltatások lehetetlenülnek el.
„Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a baloldali pártok politikai lövészárkokat ásnak az önkormányzatokban, míg mi az együttműködés lehetőségeit keressük. Szomorúan látom, hogy Ön ezen politikai árokásáshoz, annak az érdekvédelmi szervezetnek a felhasználásával, aminek a vezetésével megbízták, kifejezetten aktívan hozzájárul. Végezetül, a vitára vonatkozó javaslatát természetesen elfogadom. Az esetleges félreértések elkerülése végett viszont egy kikötésemet előre jelzem, s a korábbi válaszában írtak alapján remélem, hogy mindez azért nem tántorítja el Önt: a vitának nyilvánosnak kell lennie” – a többi között ez áll Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár Gémesi Györgynek írt válaszlevelében, miután a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke vitára hívta a kormány neki csak a nyilvánosságban üzengető képviselőjét.
A vita elkerülhetetlenek tűnik, ám a megoldás minden bizonnyal nem e két fél között fog kirajzolódni. Csütörtökön délelőtt 10-kor ugyanis online formában tárgyal a kormány, azon belül is a Belügyminisztérium illetékes államtitkársága az önkormányzatokkal az őket érintő, igen jelentősnek mondható 2021-es forráselvonások és egyéb járványügyi megszorítások esetleges kompenzálásáról.
Orbán Viktor december 19-én jelentette be, hogy 2021-ben elveszi az iparűzési adó felét, amely harminc évig volt az önkormányzatok által végzett közszolgáltatások legfontosabb alapja. A MÖSZ szerint a kis- és középvállalkozások számára ez a döntés nem jelent érdemi segítséget, de a városok számára beláthatatlan következményekkel jár. Az önkormányzatok súlyos, egy sorozatba illő kormányzati döntési hullám utolsó ütéseként értékelték az elvonást, kiemelve álláspontjukat, miszerint az iparűzési adó megfelezése veszélyezteti a kulcsfontosságú közszolgáltatások, egyebek közt a városi tömegközlekedés, a szemétszállítás, a köztisztaság, az óvodai-bölcsődei ellátás, a kulturális, egészségügyi és szociális támogatások biztosítását az ország számos településén.
A kormány 50 milliárd forintot tett félre az idei költségvetés előirányzataiban arra, hogy az idevágó veszteséget kárpótolja – automatikusan, de csak a 25 ezres lélekszám alatti települések esetében. A nagyobbak számára azonban későbbi, egyedi egyeztetést, azaz tárgyalást ígért, illetve egy év végi kormánydöntéssel jelentős pluszforráshoz juttatott néhány, elsősorban fideszes vezetésű várost és megyeszékhelyet – főként meghatározott célokra felcímkézett támogatási összegekkel, de tíz fideszes megyei jogú város működési költségeire egyenként 1,38 milliárd forintban is részesült, míg más önkormányzatok még választ sem kaptak tárgyalási szándékukra.
Mindezt követően a MÖSZ arra jutott:
„az, hogy a működési kompenzáció odaítélésekor a kormány a fideszes vezetésű településekkel kivételezett, nem csak azt jelenti, hogy a kormány kész lemondani több mint 2,5 millió magyar hétköznapi biztonságáról, de ez a döntés ellentétes a közvetett hátrányos megkülönböztetést tiltó törvényi szabályokkal is. Városaink kifosztása nem kormányzás”
– állt közleményükben december végén. A legtöbb városvezető ugyanis hirtelen azt sem tudta, kivel is kellene tárgyalnia a kieső bevételek pótlásáról, avagy a közszolgáltatások 2021-es fenntartásáról, sőt esetenként az önkormányzata 2021 nyarára prognosztizálható csődközeli helyzetéről. Miközben a Belügyminisztérium – melynek önkormányzatokért felelős államtitkársága van – elodázta a válaszadást, a MÖSZ elnökének nyílt levelére nyilvános Facebook-posztban válaszolt Orbán Balázs. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese azzal érvelt a kritikákkal szemben, hogy a kormány nem von el semmilyen pénzt, az ott marad helyben, a helyi vállalkozásoknál, ezzel munkahelyeket védenek meg, a munkahelyek pedig garantálják az iparűzési adóbevételek megmaradását a jövőre nézve is.
Orbán ugyan elismerte, a magyar gazdaság „2020-ban nem a várt 2000 milliárd forinttal bővült, hanem nagyságrendileg 3000 milliárd forinttal marad el az azt megelőző évi eredménytől. Ebben a helyzetben az egészségügyi védekezés mellett a közhatalom gyakorlóinak, a Kormánynak és az önkormányzatoknak, aligha lehet fontosabb feladata, mint a munkahelyek védelme. Az ehhez vezető út pedig a legtöbb embernek munkát adó magyar kis- és közepes vállalkozások terheinek mérséklése. Az iparűzési adó csökkentése a helyi szintű gazdaság- és munkahelyvédelem fontos pillére.”
De azt is írta, hogy a helyi iparűzési adó (rövidítve IPA vagy HIPA) megfelezése a kormány számára nem bevételt, hanem kiadást jelent, mert 50 milliárd forint visszapótlására automatikusan kerül sor a 25 ezres lélekszám alatti települések esetében, miközben a 2021. évi központi költségvetésben 865 milliárd forint szerepel az önkormányzati támogatásokra vonatkozó soron, ami 17 százalékkal, azaz 126 milliárd forinttal több, mint a tavalyi évi 739 milliárdos keret.
„Továbbá, az év végén több mint 30 milliárd forint értékű támogatást biztosítottunk több tucat város számára, közte ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak is, mint például Miskolc, Eger, Érd vagy Salgótarján vagy éppen a tatabányai kórház felújítására. Kár, hogy Polgármester úr levelében éppen az ellenkezőjét állítja”
– írta Orbán Gémesinek, aki válaszul nemcsak vitára hívta az államtitkárt, de részletesen érvel amellett, hogy az államtitkár a január 4-én kelt levelében a kormány önkormányzatokat sújtó intézkedéseit úgy állította be, mintha azok a lakosság érdekeit szolgálnák. Valójában azonban – mint arra Gödöllő polgármestere is felhívta a figyelmet – a helyi iparűzési adó nem a központi költségvetést, hanem az önkormányzatokat illeti, a városokban bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozás iparűzési adója települések egyik legnagyobb bevételi forrása.
Az IPA mértéke eddig a vállalkozások adóalapjának 2 százaléka volt, ami az összes adóterhükhöz képest kevésbé jelentős összeg. Ugyanakkor ennek felére csökkentése rendkívüli érvágás az önkormányzatoknak, főként úgy, hogy e bevételkiesés mellé sorakoznak a további, 2020-as kormányzati elvonások (a gépjárműadó elvonása például), az önkormányzatokat illető díjak és további adók (közterület-használat, parkolás, idegenforgalmi adó) felfüggesztése, valamint a járványügyi többletkiadások. Gémesi arra is emlékeztette Orbán Balázst, hogy amennyiben a munkahelyek védelme a kormány célja a legújabb intézkedésekkel, nehezen érthető, miként feledkezett meg arról, hogy az állam mellett az önkormányzatok a legnagyobb magyarországi munkáltatók, márpedig jelenleg ezeknek a közhivatalnokoknak és a közszolgáltatást végző helyi vállalkozásoknak a jövője éppen hogy az elvonások miatt van veszélyben.
Gémesi, azaz a MÖSZ álláspontja alapján:
1. Az iparűzési adó megfelezése 150 milliárd forint bevételkiesést eredményez az önkormányzati szektorban, ha pedig ebből 50 milliárd forintot pótolnak vissza, az 100 milliárdos veszteséget jelent a városok számára.
2. Miközben nominálisan 126 milliárd forinttal több jutna az önkormányzatoknak az idei költségvetésből, mint a tavalyiból, valójában a kormány a szolidaritási adó megemelésével 122 milliárd, a gépjárműadó elvonásával 35 milliárd forintot vett el a helyi önkormányzatoktól.
3. A 2020-as és 2021-es elvonások és többletterhek mértéke a legtöbb önkormányzat számára megnehezíti a költségvetési tervezést, a jelenlegi pénzügyi keretek között ugyanis, a járvány hatásaival számolva akár már nyárra csődközeli helyzet állhat elő nagyobb városokban is.
Tiltakozás és sötét jövőkép
Noha az önkormányzati lobbierő a 2019-es választások óta visszaszorulni látszik, a járvány hatásait és a kormányzati megszorításokat szó nélkül biztosan nem hagyták a polgármesterek. Budapest főpolgármestere mellett 14 kerületvezető és 23 vidéki nagyváros polgármestere írta alá a kormány forráselvonása elleni nyilatkozatot, december 23-án pedig tiltakozásuk jeléül elsötétülnek a települések díszkivilágításai is.
A kormány döntését az önkormányzatiság kivégzésének nevezte korábban Karácsony Gergely is. Az összellenzéki támogatottságú, párbeszédes főpolgármester szerint Budapestnek teljes kompenzációra van szüksége, miután a főváros – és az ország más önkormányzatai – már így is súlyos költségvetési nehézségekkel néznek szembe: egyrészt a koronavírus miatti pluszfeladatok ellátása következtében, másrészt a járványra hivatkozó kormányzati döntések miatt, amelyek alapján ingyenessé vált a parkolás, elvonták az önkormányzatoktól a gépjármű- és az idegenforgalmi adót, és Budapest 36 milliárd forint szolidaritási adót köteles fizetni.
A főváros ugyan hagyott 15 milliárd forint tartalékot a decemberben elfogadott, 2021-es költségvetésben, ezt azonban már a tömegközlekedés 23 milliárd forintra becsült jegybevétel-kiesése elviszi. Egyes közlések szerint a főváros pénze novemberre fogyhat el, ha a kormány valóban ellentételezés nélkül felezi meg az iparűzési adót, ami 15-20 milliárd forinttal kurtítja meg Budapest költségvetését. A főváros működtetése havonta 20-25 milliárd forintot emészt fel, ám már 2021. január 1-jén 80 milliárd forintos lyuk tátongott a működési bevételek és kiadások között. Ha erre rájön az iparűzési adó bevétel 15-20 milliárdos mínusza, holott Budapest 139 milliárd forint iparűzési adóval számolt eredetileg, akkor ez valóban szinte lehetetlen helyzetet eredményezhet.
A pontos számokat persze egyelőre sem a főváros, sem a budapesti kerületek, sem pedig a vidéki városok esetében nem tudni, az iparűzési adóval kapcsolatos kedvezményt a cégeknek kell kérniük február 25-ig, ráadásul a felezés nem a teljes összegre vonatkozik, mivel annak számos megkötése van – például hogy 4 milliárd forintos nettó árbevétel alatt vehető igénybe, 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégnél –, de már a 10 százalékos csökkenés is súlyos gondokat okozhat a legtöbb városnak. Főként azoknak, akik már eddig is nehéz körülmények közé szorultak, elsősorban a 2019-es önkormányzati választást követően.
Siófok: Kontraproduktív intézkedések, egyértelmű támadás
A 2020-as évben a gépjárműadóból eredő bevétel kiesés 110 millió forint volt Siófok esetében, számolt be a Telexnek Lengyel Róbert. A független – összellenzéki támogatottságú – polgármester szerint az óriásplakátokra építményadót vetett ki a város egész évre vonatkozóan, hogy ezzel is pótolják a kieső veszteségeket, de ennek beszedési lehetőségét év közben elvették, így 6,2 millió forinttal abból is kevesebb érkezett a kasszába. „További 8,3 millió forint azért hiányzik a kasszából, mert a közterület-használati díjat nem szedhettük egész évben” – sorolta a polgármester, aki szerint a járvány okozta válsághelyzet az elsősorban turizmusból gyarapodó város életét még a nyári lazítások, és a belföldi turizmus felerősödése ellenére is sújtotta:
„Idegenforgalmi adóból 330 millió forintot szerettünk volna látni összesen, azonban 21 millióval kevesebb lett a végeredmény. 47 millió forint összejött addig, ameddig volt mód bevételezni, 267 millió forintot pedig kompenzált az állam. Az üdülőhelyi állami támogatással sokkal rosszabbul jártunk, mivel 210 millió forint helyett 73,5 milliót kaptunk, így a negatív kontó –137 millió lett.”
Lengyel Róbert szerint mindez azért sem jó a város számára, mivel rengeteg vendég fordul meg náluk az év folyamán, igen erős a nyári forgalom, hiszen a Balaton egyik legjelentősebb turisztikai települése Siófok, és sok területen bővebb kapacitással kell rendelkezniük, mint az állandó lakosok száma.
„Ez nagy terheket ró a városra, rengeteg szemét termelődik, a hulladék elhelyezése, szállítása, a szabadstrandok fenn- és tisztántartása jelentős költségeket emészt fel, amelyek például az üdülőhelyi támogatásból fedezhetőek lennének, ha kapnánk”
A siófoki polgármester tájékoztatása alapján is gigantikus érvágás a város számára az IPA megfelezése, ezt szemléltetheti az is: annak ellenére, hogy az iparűzési adó beszedése szempontjából 2020 csonka év volt, a mintegy 2 milliárd forint tervezett bevétel beérkezett ebből a város számlájára. Siófokon egyébként 2020-ban az ingyenessé tett parkolás önmagában nem okozott volna gondot, mert 120 millió forintos bevétellel számoltak eredetileg, és a végén csak 7 millióval maradtak el ettől. „Igaz változtattunk a parkolási zónákon és a díjtételeken is év közben, ebből adódott növekedés” – magyarázta a polgármester.
„A 2021-es év tekintetében azonban már sokkal borúlátóbb vagyok. Egyes adókat végleg elvontak, más adókkal pedig egyelőre nem tudjuk, hogyan számolhatunk” – fogalmazott Lengyel Róbert, aki szerint jelenleg az iparűzési adót sem tudja számolni a város, mert az sem tisztázott, hogy a lakosság számát hogyan fogják az állami szervek meghatározni. „A KSH adatai szerint 25 000 fő feletti lakosú a település, a választásoknál illetékes hatóság viszont eddig 25 000 alá tette, a választások is eszerint bonyolódtak. Így hát nagy a dilemma, hogy hova sorolódik a település” – mondta a polgármester, aki már csak azért sem számít automatikus kompenzációra, mert annak részletszabályai még mindig nem ismertek, így azt még nem tudni, hogy mikor, milyen ütemben és feltételekkel jutnak hozzá a települések az összeghez.
„Nem mindegy ugyanis, hogy folyamatosan vagy az év végén egy összegben juthatunk bevételhez. Utóbbi esetben ugyanis nem tudunk évközi beruházásokat finanszírozni. Sajnos az adóbevétel hiányának eredménye a közszolgáltatások biztosításának veszélyeztetése, mert a kötelező feladataink ellátásához sem kapunk elegendő támogatást, így azok biztosításához is a település bevételeiből kell összegeket hozzáadni. Amennyiben pedig 25 000 fő felettinek minősítik a települést, és egyéni elbírálás alá fog esni, de mondjuk nem kap az államtól kompenzációt, úgy minimum 700-800 milliós veszteség érheti” – mondta.
Lengyel Róbert más nehézségekről is beszámolt, hiszen például az idegenforgalmi adó összegét szerették volna 400-ról 500 forintra emelni, utóbbi összeg a balatoni településeknél már jellemző. De ezt sem tehették meg, így az abból remélt 80 millió forint pluszra sem számíthatnak, miközben a törvény továbbra is kötelezi az önkormányzatokat a közfeladatok ellátására, amelyeket az állam nem fizet ki, vagyis nem teljesen: a közfeladatok ellátása alulfinanszírozott.
Például a helyi buszközlekedésre kapott összeghez Siófoknak évi 80 millió forintot még hozzá kell tenni a saját kasszájából. Az önkormányzati dolgozók bére hosszú évek óta nem emelkedett, így erre 130 millió forintot fordít a város évente. Ha nem fizetné meg a jó szakembereket, akkor elmennének, magyarázta a polgármester, aki szerint az önkormányzatok jelenleg még a költségvetés-tervezés törvényi kötelezettségének is nehezen tesznek eleget, hiszen a kormány nem kommunikál, intézkedései gyakorlati hatásával pedig nem számol. „Ilyen kiszámíthatatlan helyzetben ki, melyik önkormányzat tud letenni egy megalapozott költségvetést az asztalra?” – tette fel a kérdést a városvezető.
„Meggyőződésem, hogy a kormánynak nincs szüksége az önkormányzatokra, csak púp vagyunk a hátukon. Nem kell az, hogy bárki is kritikát fogalmazzon meg velük szemben. Ennél a helyzetnél, amiben vagyunk, az is jobb lenne, ha kiállnának elénk, és azt mondanák, hogy nincs szükségünk rátok”
– fakadt ki, hozzátéve, hogy beszélt helyi vállalkozókkal az iparűzési adó megfelezéséről, és ahogyan ő is, ők is osztják a MÖSZ és a Szabad Városok Szövetségének álláspontját arról, hogy az iparűzési adó felének meg nem fizetése nem segít a vállalkozások működésének fenntartásában. „Ha van bevételük, ez a maximum 2 százaléknyi adó, nem ez a legnagyobb adóterhük. A munkaerő folyamatos megfizetése bevétel híján inkább nagyobb gondot okoz számukra” – folytatta Lengyel Róbert. A polgármester szerint tehát a kormány döntése
„egy kontraproduktív intézkedés, az önkormányzatok, az önkormányzatiság elleni támadás. Ez már csak egy lépésre van a tanácselnökök és párttitkárok rendszerétől”.
Szentendre: Politikai alapon megkülönböztetett magyar polgárok
Mindenki azt gondolja, hogy Szentendre gazdag város, és lehet ugyan, hogy az itt élők jelentős része a jobban kereső társadalmi csoporthoz tartozik, ám ez nem jelenti azt, hogy helyben adóznak, valójában – a személyi jövedelem adózás rendje szerint például – adóterheik, befizetéseik nagy része a központi költségvetést gyarapítja – hívta fel a Telex figyelmét az önkormányzatok sajátos körülményeire Fülöp Zsolt.
Szentendre független, Társaság Az Élhető Szentendréért Egyesület jelöltjeként megválasztott polgármestere emlékeztetett arra: sokan elfelejtik, hogy a személyi jövedelemadóból nem részesülnek a helyi önkormányzatok, amelyeknek az elmúlt évek döntései nyomán saját bevételként kizárólag a helyi iparűzési adót, illetve bizonyos, önkormányzat által kivethető terheket, így például építményadót hagyott meg az állam, miközben a helyhatóságok által ellátott közfeladatok száma folyamatosan nő és nőtt, és most is jelentős terhet jelent számukra, hogy ezen teendők után a kormány nem feladatarányos finanszírozást vállal.
„A kifejezetten állami, de az önkormányzat által ellátott feladatokat átlagosan 40-60 százalékban finanszírozza csak a központi költségvetés, minden továbbit tehát az önkormányzatok saját bevételeikből tudnak csak kifizetni” – hangsúlyozta Fülöp Zsolt, hozzátéve:
„Nem magára költi a pénzt az önkormányzat, eddig is olyan fontos feladatokat kellett finanszíroznia, mint a szemétszállítás, vagy éppen a bölcsődei, óvodai ellátás.”
Éppen ezek kerültek tehát most veszélybe a kormánydöntés következtében. A szentendrei polgármester – aki korábban önkormányzati képviselőként a Fidesz-frakcióban is ült – már január első munkanapján levélben fordult az illetékes államtitkárhoz, hogy tárgyalást kezdjen az önkormányzat bevételkiesésének kompenzálása miatt, hiszen – ahogy azt egyértelművé tette lapunknak – a karácsony előtt két nappal hozott kormányrendelet gyakorlatilag ellehetetleníti az eddig az önkormányzat által ellátott közfeladatok, közszolgáltatások ellátását 2021-ben. „Nagyjából augusztusig látunk így előre, és ennek nem az az oka, hogy nem terveztünk időben, hanem az, hogy a tavalyi év során is rengeteg elvonás volt, az év végi döntés pedig, amellyel a kormány 2021-ben felére csökkenti a kis- és középvállalkozások által fizetendő helyi iparűzési adót, ismét súlyos, mondhatom, hogy már kilátástalan pénzügyi helyzetbe sodorja az önkormányzatot” – fogalmazott.
„Nem tudunk mást csinálni, mint hogy életben tartjuk az intézményeket, a bölcsődei, óvodai ellátást, és más közszolgáltatásokat is igyekszünk azonos szinten ellátni, de egyelőre, azt kell mondanom, hogy tényleg az az abszurd helyzet állt elő: csak augusztusig látunk, ha a kormány nem vizsgálja felül elhibázott döntését, és nem kompenzálja az önkormányzatokat a kiesett bevételeikkel arányosan”.
Fülöp Zsolt tájékoztatása szerint békeidőben mintegy 8-9 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhat Szentendre, ebből nagyjából 500 millió forintos bevétel a helyi ingatlanadó, az IPA viszont sokkal jelentősebb összeg: mintegy 2 milliárd forint – utóbbi a járvány hatására nyilván csökkent. Ennek megfelezése azonban így is beláthatatlan következményekkel jár, a városnak még a tavalyi adóév számait ismerve, 2019-ből következtetve is legalább 468 millió forint kiesést jelent, miközben az állam már eddig is sorra vonta meg a Szentendrének járó forrásokat, illetve bevételi lehetőségeket a 2019-es önkormányzati választások óta.
A gépjárműadó-bevételek elvonása 120 millió forintos kiesés volt a városnak, az ingyenessé tett parkolás közel 100 millió mínuszt okoz, és az, hogy a járványhelyzet kezelésére – amely egyébként a polgármester szerint éppúgy vis major helyzet, ahogyan például egy árvíz – még csak fel sem merült a helyi önkormányzatok kiadásainak kompenzációja, hasonlóan nehéz helyzetbe hozza a városvezetést. Pedig Fülöp szerint mintegy 80 millió forintos járványkezelési kiadással Szentendre is kivette a részét a védekezésben, és az államközösség elve alapján igenis komoly terheket viselnek az önkormányzatok ezen a téren is, a helyieket képviselve. „Azokat a helyieket, akik éppúgy adófizető polgárok, mint más, akár fideszes vezetésű településeken élők.”
Fülöp Zsolt is tendenciózusnak és pártpolitikai érdekektől vezéreltnek látja a kormányzati intézkedéseket, és osztja a Magyar Önkormányzatok Szövetsége idevágó aggályait. A polgármester példaként említette, hogy Szentendrének két olyan intézménye is van – könyvtára és múzeuma –, amelyek a megyeszékhellyel nem rendelkező Pest megyében megyei feladatot látnak el, ezeket mégis erőn felül az önkormányzatnak kell fenntartani, nem kapnak ehhez olyan támogatást, ami a tényleges működési költségeket fedezi.
„Abban bízom, hogy a kormány végre felméri, hogy sorozatban fognak csődbe menni ezek a városok, és nem a helyi önkormányzatok lesznek ezért a felelősök. A helyhatóságoknak a járvány kezeléséhez és a működéshez szabad felhasználású forrásokra van szükségük, éppen azért, mert ezeket vette el tőlük Orbán Viktor. Eddig is kézből etette már a kormány az önkormányzatokat, de mostanra olyan helyzet állt elő, amit nem lehet látványberuházásokra megítélt, soha meg nem érkező támogatásokkal orvosolni”
– mondta a polgármester kiemelve, a MÖSZ követelésével egyetértve Szentendre is tiszta, átlátható és racionális kompenzációt vár az elvonások ellentételezésére, méghozzá azért, hogy a több tízezer embert ellátó városok biztosítani tudják a közszolgáltatásokat, mert nem lehetnek politikai alapon megkülönböztetett magyar polgárok.
Hernádszentandrás: Az önrendelkezést akarják végleg elsöpörni
A kistelepülések, az IPA-elvonás automatikus visszapótlása ellenére sem vághatnak neki 2021-nek pozitívabb jövőképpel. A Borsod megyei község, Hernádszentandrás vezetője például már egyenesen úgy látja, évek óta bohózathoz hasonlít a települések költségvetés-tervezése. A mintegy 2000, Hernádszentandráshoz hasonló méretű település többségében a saját döntéshozatal és saját büdzsé szinte nem is létezik: gyakorlatilag átfut a központi költségvetési forrás rajtuk, mondja Üveges Gábor. A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja, a függetlenként több mint egy évtizede megválasztott polgármester szerint Hernádszentandrás éves költségvetésének 95 százalékát központi források adják, ám a feladatfinanszírozás náluk sem fedezi a kiadásokat: „évről évre kevesebb, ezért minden évben újratermelődik a hiány”, mondja.
Üveges Gábor szerint egy rendszerváltás óta zajló folyamat végére tehet a Fidesz pontot a kisebb önkormányzatok felszámolásával. Az újabb elvonások nyomán ugyanis nem tud másra gondolni, mint hogy ez a cél:
A polgármester szerint azonban a kormány rossz lóra tesz a megszorító technikákkal, mert a játék világos: nem lehet az önkormányzatokra hárítani azt a felelősséget, ami egy több mint egy évtizede kormányzó államhatalmat terhel. Az önkormányzatok rossz anyagi helyzete rossz, vagy akadozó közszolgáltatásokat eredményez, de erről nem a polgármesterek, vagy a hivatalok tehetnek. Üveges Gábor szerint 2010 előtt sem volt jó a helyzet, sőt a rendszerváltás óta lassan, de folyamatosan távolodik az önkormányzatiság attól, amire létrehozták. Egyre csorbultak a jogkörök, és szinte olyan mértékben eluralkodott a mindenkori hatalom kiszolgálása, hogy egy bizonyos településméret alatt ma már nem is beszélhetünk sem anyagi, sem jogi vonatkozásban önkormányzatiságról.
A 2020-as év ennek a folyamatnak a gazdasági igazolásaként szolgált a polgármester szerint, aki úgy vélte, az elvonások nyomán még a nagyok is megroppantak, a kicsik – egyéb mozgástér hiányában – végleg megbénultak, a kiszolgáltatottságuk teljessé vált. „Ez rég nem a gépjárműadó maradék 40 százalékának elvételéről szólt – ami 2012-ig még teljes egészében a településeket illette meg, a helyi szja egy részével együtt –, sokkal inkább arról, hogy már rövid távon sem számol a kormány az önkormányzatokkal, önállóságuk megerősítése helyett, annak teljes megszüntetése a cél” – fejtette ki.
Üveges úgy vélte,
„tetten érhető az az erős, tudatosan létrehozott függőségi rendszer, melyben aki úgy táncol, ahogy fütyülnek, az kicsit haladhat, de legalábbis életben maradhat, viszont aki nem, az inkább ne várjon semmit. Hernádszentandrás például az elmúlt két esztendőben nyolc beadott pályázatból egyet sem nyert meg. A vidéki településeken csakis a fideszesek, vagy a fideszes képviselők kedvére tevők nyerhetnek fejlesztési pénzeket.”
A polgármester szerint a mesterségesen és tudatosan létrehozott önkormányzati csődközeli helyzetet nem lehet nem a nevén nevezni: a vidék meghalasztásáról és kifosztásáról van szó. Üveges Gábor arról is beszélt, hogy nemcsak a forrásokat kellene objektív, feladat- és lehetőségalapon újraosztani, de 2022 után a rendszer újragondolására is szükség lesz: az önkormányzatiságot, a helyi hivatali, hatósági ügyintézés szerepét le kell választani a pártpolitikától, a kistelepülési és más önkormányzatoknak pedig együtt kell mozogni ahhoz, hogy a választott településvezetés érvényesülni tudjon.
Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!
Partnereinktől | Szisztematikusan csinálják ki az önkormányzatokat | Csődközeli helyzetről, az önkormányzatiság kiüresítéséről, a vidék meghalasztásáról és a központi költségvetés pártpolitikai kasszává tételéről beszélnek 2021-re fordulva ellenzéki és független városvezetők. Érdekek és ellentétek az asztalon: csütörtökön tárgyalnak az önkormányzati szövetségek a kormánnyal. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/01/14/szisztematikusan-csinaljak-ki-az-onkormanyzatokat | 2021-01-14 13:45:43 | true | null | null | Telex |
Miskolc már a negyedik villamostenderét írja ki, és a határán van annak, hogy a 38 milliárd forintos beruházás jelentős részét kitevő uniós támogatást elveszíti. A legújabb tendert is megtámadta az egyik vesztes cég, miközben az [origo] birtokába jutott szakértői vélemények alapján valóban nincs minden rendben a nyertes Skoda pályázatával.
"A megajánlott villamosok jelenleg még nem léteznek" - ezt, egy villamosokra kiírt tender esetében furcsa mondatot is tartalmazza a Ganz-Skoda pályázati anyagát kiegészítő egyik dokumentum, amelyet Miskolc városának nyújtottak be. A Skoda azonban a nem létező villamosokkal is meg tudta győzni a városi közgyűlés fideszes többségét, így nyerni tudott, és valójában nem is ez a legmeglepőbb a közel 38 milliárd forintos - háromnegyed részben uniós forrásból megvalósuló - miskolci gigaberuházásban.
A Skoda ugyanis számos villamost gyártott már, amint az a pályázati anyagából kiderül, a jövőbeni miskolci modellhez leginkább hasonlító jármű, az X53-as éppen Brnóban közlekedik. A nem létező villamosoknál meglepőbb, hogy a Skoda úgy nyert, hogy az érvényes ajánlatok közül a legdrágábbat adta, miközben az [origo] birtokába jutott, a közbeszerzést elbíráló bizottság számára készült független mérnöki vélemény szerint a cég karbantartási árai "irreálisan alacsonynak tűnnek" és a szerkesztőségünkbe szintén megküldött közbeszerzési szakértői vélemény is úgy fogalmaz, hogy a Skoda győzelme "jogszerűtlen és szakszerűtlen". (A pályázattal összefüggő kérdéseinkkel megkerestük Kriza Ákos fideszes polgármestert, aki a városi közlekedési vállalathoz irányított minket, ott viszont azt a visszajelzést kaptuk, hogy a hivatkozott dokumentumok üzleti titoknak számítanak, így azokról nem nyilatkoznak. Kérdéseinkre a Ganz-Skoda sem kívánt reagálni.)
Az először 2008-ban kiírt, azóta háromszor elbukott villamostender Miskolc egyik legfontosabb ügye. A Zöld Nyíl projektnek nevezett programot saját honlapján legalábbis úgy mutatják be mint "a város történetének egyik legnagyobb és talán a legtöbb embert érintő beruházását". A honlap szerint a projekt előkészítése 2006-ban indult, megvalósítása 2009-ben kezdődött, és elvileg 2013 végéig tart. A Zöld Nyíl keretében közel 10 kilométer villamossínt újítottak fel Miskolcon, és új várókat is építettek. A terv szerint már 2013 végére üzembe álltak volna az alacsonypadlós, új villamosok is, de a három elbukott pályáztatás miatt egy év haladékot kért és kapott a város a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől.
Lecsúszhat a pénzről Miskolc?
Miskolcnak így viszont sürgős lett a negyedik villamostender, mert a város kezd kicsúszni az időből. Ha most sem sikerül érvényes nyertest kihoznia a pályázatra, akkor azt veszélyezteti, hogy bukja a teljes uniós támogatást. A jelenlegi uniós költségvetési ciklus ugyanis 2013 végén lejár, és bár 2015 közepéig még húzható a korábban elnyert projektek végső lezárása, tovább már nem. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2014 végéig be kell állnia mind a 31 villamosnak, tehát legkésőbb 2013 végére el kell készülniük az első daraboknak.
Az addig rendelkezésre álló két év, egy a projektet részleteiben ismerő, de az [origo]-nak csak egy háttérbeszélgetés keretében nyilatkozó szakember szerint éppen hogy elég lehet a gyártónak. "Nagyon feszített a menetrend, szinte órára ki van számolva, de tartható" - mondta a szakember, aki azért azt is hozzátette, hogy a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden villamosvásárlásnál előáll valamilyen csúszás. Ha a város így kicsúszna a vállalt határidőből, akkor a későn üzembe helyezett villamosokra semmilyen uniós támogatást nem kapna. Mivel egy villamos több mint 600 millió forintba kerül, nem kis összeget kockáztat az önkormányzat.
A fék, amely nem kopik
Az [origo] által megismert dokumentumok alapján van esély arra, hogy negyedik tender eredményét is felülbírálják, ami csak tovább fokozza az idő szorítását a városon. A már idézett mérnöki véleményben ugyanis az áll, hogy a "mérnök képviselői a döntőbizottsági gyakorlat ismeretében nagy kockázatát látják annak, hogy (...) a meghozott döntés a közbeszerzési döntőbizottságon nem áll meg, az eljárást lezáró döntés megsemmisítésre kerül". A mérnökök több olyan szempontot is érintenek, amely különösebb műszaki ismeret nélkül is megalapozottnak tűnik. "Hogyan lehetséges, hogy a mintegy 30 tevékenységcsoportot felölelő SO karbantartás egyik eleme (pl. fékbetét csere, szűrők cseréje, kerékprofil-szabályozás) sem válik szükségessé mintegy 3 év üzemidő alatt? A fékbetétek kopását a megadott technológia szerint naponta kell ellenőrizni, hogyan lehetséges ugyanakkor, hogy akár csak 1 db fékbetét kicserélésére is csak több mint 3 év után van szükség?" - sorolják kérdéseiket a független mérnökök.
Az öttagú bíráló bizottság tagjai közül a városi önkormányzat és a város cégeit összefogó holding képviselői szavaztak a Skoda győzelme mellett, a szavazati jogú mérnök és a közbeszerzési szakértő nemmel szavazott - mondta el Tompa Sándor, aki a közgyűlési szavazás során ismerte meg a bíráló bizottság szavazati arányait. A közgyűlésen a helyi közlekedési vállalat vezetője is felszólalt. A közgyűlésen a helyi közlekedési vállalat vezetője, Borsos Attila is felszólalt, majd a közgyűlési szavazás után lemondott. (Borsos az [origo]-nak nem kívánta részletezni, hogy miért távozott a cégtől, de azt mondta, hogy nem a Skodát nyertesként kihirdető döntés miatt.)
Pályafelújítás Miskolcon
A projektet belülről ismerő, de névtelenséget kérő szakember annyival árnyalta a mérnökök véleményét, hogy véleménye szerint a szakemberek előre védekeznek, minden lehetséges érv ellen. "Ha gond lesz a pályázattal mondhatják azt, hogy előre megmondták, ha pedig simán átmegy, akkor senki nem foglalkozik korábbi aggályaikkal" - fogalmazott a szakember. A mérnökök konkrét felvetéseire azonban csak annyit mondott, hogy más pályázók ajánlatait nem vizsgálták ilyen mélységben.
A kétkedő vélemény eltűnt
A mérnökök kérdései a pályázatról szavazó városgazdálkodási bizottsághoz, majd a közgyűléshez mindenesetre már nem jutottak el, mert az nem volt része a benyújtott javaslatcsomagnak, értesült az [origo] egy nem városházi forrásból, aki a tendert menetét pályázóként követi. Az információt Tompa Sándor is megerősítette. Az MSZP-s helyi képviselő szerint a független mérnökök kétkedő kérdésekre vonatkozó anyagát a Zöld Nyíl projektirányító bizottság tagjaként ő még látta, de a városgazdálkodási bizottság és a közgyűlés elé már nem került.
A közgyűlés így megszavazta a bírálóbizottság és a gazdasági bizottság javaslatát, hogy a legtöbb pontszámot kapó Ganz-Skodát hirdessék ki győztesnek. A Skoda elsősorban a karbantartási díjak egyikénél előzte meg versenytársait, amire a maximum 10 pontot kapta, szemben az AnsaldoBreda 4,65 és a spanyol CAF 2,38 pontjával. A Skoda ebben a kategóriában messze a többi pályázó alatti árat adott meg. Az AnsaldoBreda 170 euróért vállalta villamosonként a javításokat a kötelező karbantartási időtartam alatt, ugyanezt a munkát a Skoda 69 euróért tervezi elvégezni. A jóval alacsonyabb karbantartási ár ellenére a Skoda végső ára 61,5 millió euró felett van, míg az AnsaldoBredáé 60,7 millió felett valamivel.
Indul a jogorvoslat
A Skodát győztesként kihirdető döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be az AnsaldoBreda, aminek tárgyalása december 28-án, szerdán lesz. A döntőbizottság helybenhagyhatja a Skoda győzelmét, de kimondhatja azt is, hogy a Skoda ajánlata nem érvényes, mert irreálisan alacsony árat adott, ebben az esetben az AnsaldoBreda, mint második helyezett automatikusa nyertessé válna. A testület azonban dönthet úgy is, hogy új pályázatot kell kiírni, így viszont alig lehet arra számítani, hogy a város az elnyert uniós összeg egészét felhasználhatja.
Úgy tűnik, az AnsaldoBreda mindenre elszánt. A cég magyarországi képviselője, Dávid Béla az [origo]-nak azt mondta, hogy a villamostender ügyében a "legvégsőkig hajlandóak vagyunk elmenni, és ha nem változik meg a Skodát győztesnek kihirdető döntés, bírósági eljárást kezdeményezünk és ez sajnos megakadályozhatja, hogy Miskolc hozzájusson az uniós támogatáshoz, és ez nemcsak a mi véleményünk, hanem a miskolci döntés-előkészítésben résztvevő független mérnökök és a bíráló bizottságban szavazattal rendelkező közbeszerzési szakértőé is". Az olasz cég képviselője azt is jelezte, hogy nem zárják ki az ügyészségi feljelentés lehetőségét sem, a közgyűlés előtti anyagból eltűnt mérnöki illetve ellenvélemények ügyében. | Nem létező villamossal nyert villamostendert Miskolcon a Skoda | Miskolc már a negyedik villamostenderét írja ki, és a határán van annak, hogy a 38 milliárd forintos beruházás jelentős részét kitevő uniós támogatást elveszíti. A legújabb tendert is megtámadta az egyik vesztes cég, miközben az [origo] birtokába jutott szakértői vélemények alapján valóban nincs minden rendben a nyertes Skoda pályázatával. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2011/12/nem-letezo-villamossal-nyert-villamostendert-miskolcon-a-skoda | 2011-12-27 10:06:00 | true | null | null | Origo |
A főváros XIV. kerületének vagyonkezelőjének a működésével szemben több kifogást is megemlít az a feljelentés, amely a hvg.hu birtokába került. Eszerint négy üggyel kapcsolatban felmerült, hogy azokban a vagyonkezelő nem kellő gondoskodással járt el a közpénzekkel.
Az egyik eset a Multi-Bello Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft-jének a megbízása az önkormányzati ingatlanok védelmére. Az egy éves időtartamú szerződés megkötése a feljelentők szerint a közbeszerzési eljárás megkerülésével történt tavaly május 11-én. Ezt azzal indokolják, hogy a Multi-Bello 2009. december 31-ig mintegy húszmillió forintot kapott, és ez az összeg a duplája annak az értékhatárnak, amelyet a közbeszerzési törvény megszab.
A feljelentők megszerezték azt az anyagot is, amely tartalmazza, hogy egy adott hónapban a szerződésben vállalt 2 fő helyett 20 biztonsági ember védi az egyik, Erzsébet királyné úti ingatlant, ami alapján a megbízási díj tízszer nagyobb lesz. Ugyanakkor – érdekesnek tartották a feljelentők – azt, hogy az Opten céginformációs rendszer szerint a Multi-Bellonak mindössze egy alkalmazottja van. A vagyonkezelő ügyeiben jártasnak tűnők mindemellett azt állították, hogy a kft. nem is végezte el a munkát, annak teljesítését csak leigazolták nekik.
További panasz egy önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség bérbeadásával kapcsolatban támadt. A feljelentők szerint a 79 négyzetméteres Bosnyák téri ingatlant a Dady Kft. kapta meg. Azon túlmenően, hogy a kft. egy szlovák cég tulajdona, amely a Seychelle szigeteki Beyer Worldwide Limitedhez tartozik, a Dady ügyvezetője R. Gábor András, az egyik zuglói MSZP-s alapszervezet tagja.
A cég székhelye – a dokumentum szerint – S. Zoltán lakása, aki nem más, mint a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. kirendeltségének vezetője és műszaki ellenőre, ráadásul a Vagyongazdálkodási és Település-fejlesztési Bizottság (VTB) tagja. Ez utóbbi tisztségében vehetett részt abban a döntésben, amely által a hozzá bejegyzett kft. megvásárolhatta az ingatlant. „Az ügy szépsége, hogy ugyanebbe a lakásba van bejelentve Halász Iván szocialista alpolgármester is, aki egyben a vagyonkezelő felügyelőbizottságának elnöke is” – áll a feljelentésben.
A Dady Kft. a bérleményért nem fizetett bérleti díjat, és hamarosan – a szokástól eltérően csupán három hónap után –, december 22-én meg is vette az ingatlant, még pedig mélyen az ár alatt: 40 millió forint helyett 18,9 millióért. Az ingatlan áron aluli értékesítésére rendkívüli ülést hívtak össze 2009. december 22-ére – állítják, amelynek rendkívüliségére ok sem volt. Az ülésen – mivel az közvetlen Karácsony előtt volt – a VTB ellenzéki tagjai már nem mentek el, így az MSZP-SZDSZ-es tagok megszavazták az üzlethelyiség eladását. Így ebben az ügyben is, mint a korábbiban – tették hozzá a feljelentők – az okozott kár meghaladja a 20 millió forintot.
Az önkormányzat vagyonát féltők megkockáztatták, hogy az ügylet lebonyolításánál valószínűleg megfelelően instruálták értékbecslőket - akárcsak a VII. kerületben. Ehhez csatolták azt is, hogy a zuglói szocialista frakcióvezető, Kovács-Csincsák László évekig az erzsébetvárosi polgármester, a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György tanácsadója volt. Segítségéért - ami a gyakorlatban semmilyen tanácsadást nem takart - havi 600 ezer forint megbízási díjban részesült.
A harmadik ügy, amelyben nyomozást kértek a BRFK-tól két önkormányzati lakás közbeszerzési eljárás nélkül történő felújítása. Erre – mint írták – akkor van lehetőség, ha az ingatlanok életveszélyes állapotuk miatt azonnali felújítást igényelnek. Ehhez pedig egy szakvéleményt kellett volna beszerezni, ami nem történt meg – állították. A nyertes Sanno-Trade Kft. kiválasztásában szerepet játszhatott, hogy azt J. Tamás, az egyik zuglói MSZP-s alapszervezet vezetője, a vagyonkezelő vezérigazgatójának a főtanácsadója adta.
Később egyébként a teljesítést is J. Tamás igazolta – vélték tudni a feljelentők. Erre azonban korábban, más esetekben nem volt példa, már csak azért sem, mert - mint állították - ez nem szerepelt a férfi munkaköri jogosultságai között. Az egyik lakás négyzetméterenként több mint százezer forintért, a másik közel százezer forint/négyzetméter áron lett felújítva, amit azért tartanak elgondolkodtatónak, mert az önkormányzat ennél alacsonyabb áron értékesíti a bérlakásait. Mindez a túlszámlázás gyanúját veti fel az önkormányzat vagyonkezelőjének intézkedéseit kifogásolók szerint.
A további felemlegetett ügy az Újváros parki Móra Ferenc Általános Iskola tetőszigetelési, hőszigetelési munkálatainak az elvégzése. Ezt a Szelemen Kft. végezte. Itt ugyan volt közbeszerzési eljárás, de a feljelentők szerint el nem végzett munkákat is leigazoltak és kifizettek. A probléma abból adódik, hogy csatolt felmérési napló leigazolásakor az arra kijelölt személy, S. Zoltán már nem rendelkezett műszaki ellenőri engedéllyel. Az okozott kárt ebben az esetben is, mint a lakásfelújítások kapcsán, 6-8 millió forintra teszik a feljelentők, amely összeadva a többi üggyel összességében meghaladja az 50 millió forintot.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) tájékoztatása szerint idén január elején és február 23-án érkezett hozzájuk egy feljelentés „Zuglói Polgárok” néven a kerületi vagyonkezelő tevékenységével kapcsolatban. A dokumentumban írtak alapján a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya elrendelte a nyomozást hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen.
A rendőrség közlése alapján a feljelentések és a nyomozás eddigi adatai szerint ugyanis „gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy a több önkormányzati ingatlan őrzésének, egy önkormányzati tulajdonú ingatlan eladásának, valamint két önkormányzati tulajdonú lakás felújításának körülményei felvetik a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját. Az eljárás során a nyomozók vizsgálnak egy, a kerületben található általános iskola tetőszerkezetének felújításával kapcsolatos megbízás körülményeit is. A nyomozók begyűjtik a megbízások során keletkezett dokumentációkat, iratokat, jelenleg ezek vizsgálata zajlik.”
El nem fogadott költségvetés
Az SZDSZ-frakció reagálása
Hörömpöli Kálmán, az SZDSZ-frakció vezetője, a hvg.hu-nak megküldött reagálásban azt közölte, hogy a költségvetést nem azért utasítja el a frakció, mert Weinek lemondását akarják, hanem azért mert a bevételi oldala nem megalapozott, ezért nem teljesíthető.
A nyomozás valószínűleg kellemetlenül érinti az önkormányzatot és a vagyonkezelőt, de ennél sokkal nagyobb gondot jelent a kerületnek, hogy a 2010-es költségvetésről szóló rendeletet március 17-ig nem tudták elküldeni a Magyar Államkincstárnak. A március 16-i és március 22-i testületi ülésen sem jutottak dűlőre. Az első alkalommal 14 szocialista szavazatot sikerült csak begyűjteni, ami néggyel volt kevesebb a szükségesnél. A hvg.hu tudomása szerint még a szabad demokraták sem adták szavazatukat a büdzsé elfogadására, aminek az oka, hogy lemondásra akarják kényszeríteni a polgármestert, Weinek Leonárdot, aki 2009-ben lépett ki az SZDSZ-ből.
A hatalmi csatározások azonban nagyon hátrányosan érinthetik a zuglói tanárokat, egészségügyi dolgozókat, hivatalnokokat – mintegy 3200 közalkalmazottat és köztisztviselőt –, mert a fizetésüket nem fogják időben megkapni. Emellett - büdzsé hiányában - hátrányok érhetik a helyi szociális támogatások rendszerét is. Márpedig addig, amíg Zugló nem alkotja meg idei költségvetését, kevesebb pénzből gazdálkodhat, mert nem kap állami támogatást. A zuglói önkormányzat közlése szerint a 2010-es költségvetés-tervezet főösszege közel 30,5 milliárd forint, mely 3 milliárd forinttal kevesebb a tavalyinál. Mindezek ellenére az önkormányzat majdnem 181 millió forinttal többet költene az oktatási, valamint a szociális ágazat ellátására és a Zuglói Egészségügyi Szolgálat fenntartására. | Itthon: Közpénzek tűntek el Zuglóban is? | Hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. működésével kapcsolatban, miután két feljelentés is érkezett hozzájuk. A XIV. kerületben egyéb gondok is akadnak: a képviselő-testület ugyanis nem fogadta el a 2010-es költségvetést, ami miatt többek között a közalkalmazottak, köztisztviselők bérének kifizetése csúszhat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100317_feljelentes_zugloi_vagyonkezelo_zrt_ellen | 2010-03-24 08:50:00 | true | null | null | HVG |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-451597 | 2007-06-25 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Ráadásul ez a társaság kért a legtöbbet szolgáltatásaiért. Egy éven belül Robert Fico hasonló indokkal immár a harmadik személyt menesztette erről a posztról. Mindhárman Ján Slota pártelnök bizalmasai közé tartoztak.
A miniszterelnök bejelentette: az új környezetvédelmi minisztert személyesen nevezi meg, akinek kötelessége lesz az összes gyanús szerződést azonnali hatállyal felmondani. Hozzátette: nem hajlandó támogatni az SNS további jelöltjét.
Ján Slota ezt a koalíciós szerződés megszegésének minősítette, mert az egyezség szerint a pártját illeti meg ez a tárca. Ennek ellenére a pártelnökség határozata alapján egyelőre nem lépnek ki a kormányból- közölte. | Külföld: Slota újabb emberét meneszti Fico | A szlovák kormányfő bejelentette, hogy a környezetvédelmi tárca újabb korrupciógyanús ügye miatt meneszti a tárca éléről Viliam Tursky-t, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) tagját, miután az egyik pályázat győzteseként tanácsadójának egyik cégét hirdették ki. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/slota_ujabb_emberet_meneszti_fico-346098 | 2009-08-20 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Szándékos visszaélés helyett egy rosszul elsült belső vizsgálat áll a néhány éve nagy port kavart területalapú támogatási csalás hátterében – állítja a támogatásokat kezelő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal volt elnökhelyettese. Az ügyészségi eljárás elsőrendű vádlottja szerint az informatikai rendszert érintő, fiktív kérelmekkel végzett vizsgálatról a teljes vezetőség tudott, ezt azonban többen cáfolták.
Vagyonosodási vizsgálattal folytatódik a területalapú támogatások kapcsán indított ügyészségi eljárás – értesült
a Magyar Idők. Drajkó Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) volt elnökhelyettese, az ügy elsőrendű vádlottja lapunknak elmondta: áll a vizsgálat elébe, ami reményei szerint tisztázni fogja a nevét. Szavai szerint eddig felhalmozott anyagi javait és megtakarításait tisztességes úton kereste meg, ezt pedig több mint 25 évre visszamenőleg megőrzött munkaszerződéseivel és fizetési dokumentumokkal tudja igazolni.
Mint mondta, a több mint két éve tartó eljárásban, amelyből néhány hónapot előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben töltött, nem sikerült bizonyítania igazát. Állítása szerint a csaknem másfél milliárd forintot érintő csalási kísérlet valójában az MVH informatikai rendszerének biztonsági tesztje volt, amelyet ő maga rendelt el, az akkori igazgató, Palkovics Péter utasítására. Ezt a nyomozás során a volt elnök cáfolta. Az egykori elnökhelyettes szerint az európai uniós támogatási rendszer bevezetése óta nyílt titok volt, hogy egyesek megpróbálnak a területalapú támogatásokkal csalni, olyan területekre is igényelnek pénzt, amelyekre nincs jogosultságuk. Mindezt úgy tehették meg, hogy a rendszer csak véletlenszerűen, egy-két kérelmező esetében vizsgálta meg a földhasználati jogot, a legtöbb csaló így könnyen átcsúszhatott a rostán. Drajkó Miklós lapunknak adott nyilatkozata szerint ennek akart véget vetni, amikor felvetette az elnöknek a teszt és az informatikai átalakítás ötletét.
Beszámolója szerint a 2013-ban megvalósult próba lényege az volt, hogy a mezőgazdasággal nem foglalkozó magánszemélyek és vállalkozások olyan földterületekre nyújtsanak be kérelmeket, amelyek már az első körben gyanúsak lehetnek. Például volt olyan, hogy valaki több tucat apró területre kért támogatást, és olyan is, aki nagyobb területre – jegyezte meg. Drajkó Miklós állítása szerint az ismerőseit kérte meg, hogy erre a feladatra megbízható embereket találjanak, akikkel azonban az elején közölték, hogy ez csak egy próba, az igényelt támogatást soha nem fizeti ki a hivatal. A tervek szerint a rendszer utolsó ellenőrzési fázisában, amikor mindent mindennel összevetve döntenek a támogatás kiutalásáról, bejelentették volna, hogy ez egy próba volt, az érintett kérelmeket pedig érvénytelenítik. Mindezt azonban megelőzte egy feljelentés, amelynek nyomán az elnökhelyettest, több társával együtt, előzetes letartóztatásba helyezték. Az MVH korábbi elnökhelyettese szerint a támogatási rendszerre vonatkozó tesztről az elnök mellett a titkárság és a gazdasági igazgató is tudott, a büntetőeljárás során azonban ezt egyikük sem erősítette meg.
Az ügyészségi vizsgálat a 2013-as igénylések mellett egy 2012-es ügyre is kiterjed, amikor öt cég összesen 120 millió forintnyi támogatást vett fel jogtalanul. Ezzel kapcsolatban Drajkó Miklós a Magyar Időknek csak annyit mondott: nem volt köze a csaláshoz, ismerősei az ő tudta nélkül vették fel jogtalanul a támogatást. Az ügyészségi vádirat szerint az MVH tisztségviselői munkájuk során észrevették, hogy számos olyan terület van, amelyre egyetlen gazdálkodó sem nyújtott be támogatási igényt. Ezért 2012-ben úgy döntöttek, hogy az érintett földek esetében bejelentkeznek az Európai Mezőgazdasági és Garanciaalapból finanszírozott területalapú támogatásra.
A csalás gyanúja összesen 37 magánszemély és 43 cég esetén merült fel, ők a támogatás egy részét kapták volna fizetségül. A kifizetésre azonban már nem került sor, mivel időközben megindult a büntetőeljárás. | Cselszövés áldozatának tartja magát a földmaffia elsőrendű vádlottja | Magyar Idők | Vagyonosodási vizsgálattal folytatódik a területalapú támogatások kapcsán indított ügyészségi eljárás – értesült a Magyar Idők. Drajkó Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) volt elnökhelyettese, az ügy elsőrendű vádlottja lapunknak elmondta: áll a vizsgálat elébe, ami reményei szerint tisztázni fogja a nevét. Szavai szerint eddig felhalmozott anyagi javait és megtakarításait tisztességes úton kereste meg, ezt … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/gazdasag/cselszoves-aldozatanak-tartja-magat-a-foldmaffia-elsorendu-vadlottja-9743/ | 2015-09-07 17:04:00 | true | null | null | Magyar Idők |
A kepmutatas.hu legutóbbi adatai szerint a pártok eddig több mint 1,5 milliárd forintot költöttek a választási marketingre. A kampánymonitor alapján a két legnagyobb párt túllépte a 386 milliós keretet.
A leghatékonyabban a Fidesz használta fel a kampányra szánt pénzt, mert 485 millióból várhatóan 260-nál több mandátumot szerez. Eszerint egy képviselői helyet kevesebb mint 2 millióból hoztak ki.
Az MSZP a másik véglet, hiszen a szocialistáknak egyetlen mandátum csaknem 12 millióba került.
Szerző: Klubrádió - kepmutatas.hu | Egy MSZP-mandátum 12 millióba került - A fideszes 2 millió - Világgazdaság | Az MSZP-nek hatszor többe kerül egy képviselői hely a gyengébb választási szereplése miatt, mint a Fidesznek - derült ki a civilek által készített összesítésből. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/politika/egy-mszp-mandatum-12-millioba-kerult-a-fideszes-2-millio-313365 | 2010-04-21 14:33:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Az állami szervektől és forrásoktól független filmalap az első Budapest International Film Festivallal (október 29-november 3.) párhuzamosan indul el - számolt be róla a Screen Daily. A szervezők célja, hogy 500 ezer és 1 millió euró körüli összeget gyűjtsenek össze, ami nagyjából egy mai magyar független film költségvetésének felel meg. Ezt magánbefektetők biztosítják, valamint a hazánkban forgó nemzetközi produkciók felajánlásait is várják.
A forgatókönyv-fejlesztéstől a mozibemutatóig terjedő támogatásra olyan első- és második filmes magyar alkotók pályázhatnak, akik projektjeihez már tartozik produkciós cég. A támogatásokról az Enyedi Ildikó által vezetett döntőbizottság határoz.
A szervezők a jövőbeni fesztiválok alkalmával filmes iskolák tanulóinak szóló ösztöndíjprogrammal is tervezik bővíteni a tevékenységüket. | Független filmfinanszírozási alapot indít Enyedi Ildikó és a BIFF | Független filmalapot hoz létre a Budapest International Film Festival és a magyar Simó Sándor Alapítvány a karrierjük elején járó magyar filmesek számára. A döntőbizottságot Enyedi Ildikó rendező vezeti, és legalább egy nagyjátékfilm és egy kisjátékfilm megvalósítását tervezik támogatni az első évben. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/filmklikk/fuggetlen-filmfinanszirozas-alap/9jt9tn9 | null | true | null | null | Blikk |
"Nemrég még gyűrűt akart húzni annak a kéznek az ujjára, amire most bilincset rakatna. Koholt bizonyítékkal hamisan vádolni könnyű, a mentelmi jog mögé bújni még könnyebb" - írta Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője kedd esti posztjában. A Tisza Párt elnöke által manipulációval vádolt exbarátnő - akivel kölcsönösen lehallgatták egymást - hozzátette:
Remélem, látunk még szebb világot.
Vogel Evelin ?⚡️♥️ (@evelinthevogel) által megosztott bejegyzés
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt , újabb fejlemények láttak napvilágot Magyar Péter, a Tisza Párt képviselője körüli botrányban. Egy friss hangfelvétel került elő, amely azt bizonyítja, hogy Magyar manipulált tartalmat osztott meg a nyilvánossággal. A felvételt a Tisza Párt stábja készítette, akik Magyar Péter volt barátnője, Vogel Evelin nyilatkozatait összevágva tettek közzé egy kompromittáló videót, amire aztán egy feljelentést alapozott a párt.
Borítókép: Magyar Péter (Forrás: Facebook) | Vogel Evelin megszólalt: A mentelmi jog mögé bújó Magyar Péter gyűrű után bilincset rakatna rám | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/a-mentelmi-jog-moge-bujo-magyar-peter-gyuru-utan-bilincset-rakatna-vogel-evelinre | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A fejlesztés egyik megvalósítója, az Építési és Közlekedési Minisztérium frissen kiadott sajtóközleményében leírja, hogy a három községben jelenleg nincs kiépített csatornahálózat és szennyvíztisztító telep sem üzemel. A beruházás célja a kamuti, hunyai, muronyi hálózat kiépítése, valamint a három település által összegyűjtött szennyvíz ártalommentes tisztításához szükséges új (kamuti) szennyvíztisztító telep megépítése. A munkálatok során szállítóvezetéket is létesítenek.
A 2023 telén indult, Széchenyi 2020 program keretében zajló projekt több mint 5,5 milliárd forintból; európai uniós (5,037 milliárd forint) és hazai forrásból (561,4 millió forint) valósul meg. Előkészítő szakaszában a szakemberek már elvégezték a szükséges tervezési és engedélyezési feladatokat, megkezdődött a kivitelezés, ami ütemezetten zajlik. A munkálatok várhatóan 2025 augusztusában zárulnak le. A KEHOP PLUSZ -os támogatási szerződés október 28-án lépett hatályba, így a projekt költségeit az idei évtől már KEHOP PLUSZ forrásból merítik. | Szennyvízberuházás indult Kamuton, Muronyban, Hunyán | Elindult a kamuti szennyvízberuházás, amely több mint 5,5 milliárd forintból, uniós és hazai forrásból valósul meg. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/szennyvizberuhazas-kamut-hunya-murony | null | true | null | null | BEOL |
Újabb részletek derültek ki a Pegagus-ügyről, miután Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke interjút adott a Partizán Spartacus műsorának.
Stummer azután kezdhetett el nyíltabban beszélni az ügyről, az államtitoksértés határán táncolva, hogy az Országgyűlés egy másik bizottságának, a honvédelmi és rendészetinek a csütörtöki ülése után Kósa Lajos fideszes képviselő váratlanul elismerte, hogy a magyar állam is szerződést kötött a szoftver használatára.
Arra a kérdésre, hogy most akkor kinek van igaza, Kósának, hogy a Belügyminisztérium vette meg a szoftvert, vagy Vadai Ágnesnek, aki szerint nem a BM volt, Stummer azt mondta, hogy nem ez a fontos, hanem az, hogy a magyar állam egyáltalán megvette. Ezt Kósa Lajos kijelentette, és most már a bizottság elnökeként ő is meg tudja erősíteni. Stummer már augusztus óta erősen gyanítja, hogy az állam vásárolt a szoftverből, október közepén pedig papírt is látott erről. De egészen Kósa közléséig nem beszélhetett róla.
Egy keretszerződésről van szó, ami még élő megállapodás. Hogy jelenleg is használják-e, arra nem kaptak egyenes választ.
Arra a kérdésre, hogy hány ember ellen használták eddig a Pegasust Magyarországon, Stummer azt mondta, hogy ismeri a pontos számot, száz felett van, de szerinte ennél fontosabb, hogy kik ellen, mikor és milyen felhatalmazással vetették be a szoftvert. Ennek a megválaszolása bonyolultabb lesz, mert a kormányváltásig „ez a rezsim erre nem fog válaszolni”.
A nemzetbiztonsági bizottságnak hiába van ellenzéki elnöke, a bizottságban nincs ellenzéki többség. A kormánypártiak így meg tudják akadályozni, hogy felálljon egy ténymegállapító bizottság, amely személyes meghallgatásokat végezhetne a megfigyeléseket bonyolító operatív tisztekkel, és belenézhetne az aktákba, hogy mikor voltak ezek a vizsgálatok.
Stummer azt mondta, a következő időszakban arra fognak koncentrálni, hogy kiket figyeltek meg. Ehhez van már most is információja, „látok olyan forgatókönyvet, ami olyan újabb fordulatot eredményezhet ebben az ügyben, hogy a magyar nyilvánosság a mostanihoz képest több mindent fog tudni erről a kérdésről”.
A bizottság elnökeként a szoftver gyártójához fordul majd. Az NSO Group a 24.hu megkeresésére Kósa bejelentése után azt közölte, nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel. Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását. (A program felhasználásának köre meglehetősen körbehatárolt, csak olyanok esetében lehet használni, akikkel kapcsolatban felmerül a terrorveszély, illetve a szervezett bűnözés gyanúja.)
Stummer a keretszerződés mellékleteit nem látta, így nem tudja azt sem, hogy mennyit költ az állam a megfigyelésekre.
Arra a kérdésre, vajon Kósa miért ismerte el, hogy a magyar állam megvette a szoftvert, Stummer azt mondta, hogy
„ha engem kérdezel, szerintem elrontotta. Volt egy gigantikus hosszúságú honvédelmi és rendészeti bizottsági ülés, Lajosunk kiment a kamerák elé, és belebakizott”. | Stummer szerint több mint 100 ember ellen használták itthon a Pegasust és a szerződés még most is érvényben van | A nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerint Kósa bakizott, amikor elismerte, hogy vettek a Pegasusból, de innentől kezdve ő is nyíltabban beszélhet az ügyről. | null | 1 | https://444.hu/2021/11/07/stummer-szerint-tobb-mint-100-ember-ellen-hasznaltak-itthon-a-pegasust-es-a-szerzodes-meg-most-is-ervenyben-van | 2021-11-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Hivatali visszaélés, illetve személyes adattal történt visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett csütörtökön az Ökotárs Alapítvány. A Norvég Civil Támogatási Alap pályázatait kezelő civil szervezet azért fordult a hatóságokhoz, mert a Magyar Nemzet hétfői száma a pályáztatást intéző konzorcium belső levelezéséből idézeteket közölve azt állította, hogy az Ökotársnál irányított pályázatkezelés folyik, azaz időnként nem azok a pályázatok nyernek, amelyek az értékelőktől a legmagasabb pontszámot kapták.
Időközben a Népszabadság a pályázatok értékelési szabályzatát segítségül híva megírta, hogy a többlépcsős bírálat során ilyen esetek ténylegesen előfordulhatnak, erre azonban felhívták a pályázók figyelmét, a végső sorrend kialakítása pedig mindig az előzetesen rögzített szabályok szerint, a kormány képviselőjének jelenlétében történt (amit egyébként nem vont kétségbe, és nem is kifogásolt senki a jobboldali lapon kívül).
Lapunkat most az Ökotárs munkatársai arról tájékoztatták: úgy vélik, hogy a belső levelezés törvényesen nem kerülhetett el az újsághoz. Nem kizárt, hogy az elektronikus leveleket valaki kinyomtatta – ebben az esetben a pályázati dokumentációt lefoglaló Kehi is magával vihette –, illetve azokon a laptopokon is rajta voltak, amelyek közül kettő még mindig a Nemzeti Nyomozó Irodánál van, ugyanakkor egyik szervezet sincs felhatalmazva rá, hogy a személyes adatokat tartalmazó információkat megossza a sajtóval (mint ahogy vélhetően a Magyar Nemzet sem kapott engedélyt a levéltitok megsértésére).
– Kíváncsian várjuk, hogy a hatósági szigor és a jogállami gépezet akkor is olyan gyorsan és olajozottan működik-e, amikor egy civil szervezet a sértett fél – mondták a Népszabadságnak az Ökotársnál, arra is célozva, hogy a közeljövőben várhatóan több hasonló eljárást is elindítanak a velük szemben elkövetett jogsértések miatt.
Időközben a a rendőrség elutasította a szeptember 18-i rendőri fellépéssel kapcsolatos panaszokat (alapvetően azzal az indoklással, hogy a rendőrségi törvény akkor is lehetővé teszi az erélyes és látványos fellépést, ha a másik fél teljes együttműködést mutat). Úgy tudjuk, a civilek itt is további jogorvoslati lehetőséget keresnek. | Belföld: Most az Ökotárson a sor: visszaélés miatt tettek feljelentést | A Népszabadság információi szerint feljelentést tett a hétfői Magyar Nemzetben megjelent, a szervezet belső levelezéséből idéző cikk miatt az Ökotárs Alapítvány. A civilek szerint az információ törvényes úton nem kerülhetett a lap birtokába. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/most-az-okotarson-a-sor-visszaeles-miatt-tettek-feljelentest-1490147 | 2014-10-02 11:08:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nyitókép: Juszt László Facebook-oldala
"Juszt nem bír leállni, hiszen ő mindenhez is ért. Valamiért a baloldalon hemzsegnek az ilyen figurák. Megérne egyszer egy komolyabb elemzést, hogy miért van ez így. Egy biztos, azért szítja a tüzet és gyűlölködik a Facebook-oldalán szinte megállás nélkül, mert megszokta, hogy a régi rendszerben mindent megtehetett. Ünnepelt tévés volt, ő volt a "kezitcsókolom" riporter, aki látszólag rázós témákat feszegetett, de közben természetesen pontosan tudta, hol meddig mehet el. Ezt a pozícióját egy darabig még tartani tudta a rendszerváltás után, majd parkolópályára került. Orbán Viktor megszállott ellenfele lett.
Korábban már megírtuk, hogy Juszt jó baloldali katonaként teszi a dolgát, rendszeresen posztol, hozzászól, értékel, kinyilatkoztat, ahol tudja, kritizálja az Orbán-kormányt. Hol az egyházakat támadja, hol Kocsis Máté kerül a célkeresztjébe, hol a focipalántákat minősíti, hol pedig orosz zászlónak nézi a magyar lobogót. De sikerült neki nagyon csúnyán belerondítani még a márciusi nemzeti ünnepünkbe is, természetesen a Most vagy soha! című film került a céltáblájára.
Gyakorlatilag valamennyi posztja ezer sebből vérzik, amit rendszeresen a tőle megszokott alpári stílusban ad elő. Mostani bejegyzésében magát gazdasági szakembernek beállítva írja le a véleményét Orbán Viktorról:
»Orbán - mint már annyiszor - bebizonyította alkalmatlanságát a vezetésre, amikor a friss gazdasági adatokat értékelve elmondta, hogy »a probléma a kereskedelemmel van, nem azért gyárt Magyarország kevesebbet, mert nincs jó gyára, munkása, technológiai színvonala, hanem azért, mert kicsi rá a kereslet.« És itt van a gubanc! Egy fröccsöntő kisiparos is tudja, hogy csak azt érdemes gyártani, amit el is tud adni. A vevőt nem lehet megerőszakolni, hogy azt vegye, amit én gyártok. A vevő azt veszi, amire szüksége van. Kínálhatok neki csodás francia krémest, de ha a dobostortát szereti, akkor a krémes ott fog megsavanyodni a pulton... Ha ezt az egyszerű igazságot valaki nem képes felfogni, akkor egy dologban lehet csak biztos: a csődben.«" | Juszt László súlyos titkára derült fény | Kapaszkodjanak meg, rázós lesz! | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/juszt-laszlo-sulyos-titkara-derult-feny | null | true | null | null | Mandiner |
A baloldali közvélemény-kutató intézetek összehangolt működése, valamint a Tisza Párt számára kedvező manipulációi is szóba kerültek a XXI. Század Intézet internetes podcastműsorában. Mint arról lapunk beszámolt, hat jelentősebb baloldali közvélemény-kutató cég, e gy manipulációs kerekasztalt létrehozva , egymással rendszeresen egyeztetve, a valós párttámogatottsági adatokat jelentősen eltorzítva, koordináltan hozza nyilvánosságra "felméréseit". A szóban forgó intézetek a Tisza Párt előretöréséről szisztematikusan ütemezve valótlan adatokat tesznek közzé, amivel a közvéleményt megtévesztve lényegében politikai szerepet játszanak.
A Mozgásban: Fordul a szél! című, november 12-i adásban G. Fodor Gábor a jelenséggel összefüggésben közölte: számítani lehetett arra, hogy a balos elemzőközpontok torzított méréseket közölnek Magyar Péter alakulatáról.
- Néhány hónapja beszéltük is a kollégákkal, hogy ősszel fej fej mellett mérik majd a Tiszát és a Fideszt, tavaszra pedig azt hozzák majd ki, hogy már Magyar Péterék vezetnek. Különböző okok miatt azonban kicsit előrehozták ezt a "mérést". (...) Ez a narratívaépítők nagy csele - jelentette ki a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója.
A politológus szerint azonban egy választási versenyre épülő rendszerben az elit vezérelte politika nem tudja úgy manipulálni az emberek szavazási hajlandóságát, a szimpátiáit és a rokonszenveit, hogy végül ne szóljon közbe a valóság. Ezt azzal illusztrálta, hogy az egyik baloldali kutatóközpont munkatársai már arról beszéltek a minap, hogy potenciális miniszterelnökként milyen feladatok előtt áll Magyar Péter és a pártja.
- Hiába tesznek úgy ezek a nagy mesemondók, mintha Magyar már kormányra is került volna, ha egyszer nem képes kormányképes alternatívát állítani - mutatott rá a stratégiai igazgató.
Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója önleleplezésnek nevezte, ahogyan a baloldali think tankek hétről hétre nagyobb támogatottságot mértek a Tisza Pártnak. - A baloldali sajtó is partnerük abban, ahogy pontról pontra építik a narratívát arról, hogy milyen élesen felívelő tendenciát mutat Magyarék formációja. Olyan címekkel közölnek cikkeket, hogy az emberek már elhiszik, hogy verhető a Fidesz, vagy hogy egy most vasárnapi választáson a Tisza nyerne. Jó, akkor tényleg legyen választás most! Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit kezdenének Magyarék, hogyan állítanának jelölteket a 106 egyéni választókerület mindegyikében, amikor még a dombóvári időközi választáson sem indulnak. Sőt, az még hagyján, hogy nincs elég jelöltjük, de Magyar Péteren kívül gyakorlatilag a párt egyik tagja sem nyilatkozatképes - fejtette ki Békés Márton.
A történész arra is emlékeztetett, hogy a baloldalon már hagyománya alakult ki annak, hogy az elemzőközpontok akár kirívóan hamis adatokat közölnek, s példaként említette a Pulai András vezette Publicus 2022 áprilisi fiaskóját, amikor is a cég azt publikálta, hogy a Fidesz és az egyesült ellenzék fej fej mellett áll, ám a kormánypártok kétharmados győzelmet arattak az egy nappal később megtartott választáson.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője azzal érzékeltette a Magyar Pétert a jövő miniszterelnökeként ünneplő baloldali narratíva hiteltelenségét, hogy míg Orbán Viktor történelmi sikereket arat a nemzetközi porondon - például a magyar-amerikai kapcsolatok kiépítése terén, vagy azzal, hogy 40 ország vezetőjét fogadta a minap -, addig Magyar Péter azzal van elfoglalva, hogy a volt barátnőjével egymásra licitálnak a másik lehallgatásában.
Figyelemre méltó, hogy a balos elemzőközpontok érdemben nem igazán cáfolták a manipulációs kerekasztal létezését. Az intézetek vezetőinek lapunk és a Telex is küldött kérdéseket a cégek összehangolt működéséről, ám többen egyáltalán nem reagáltak, a beérkezett válaszok pedig jellemzően bagatellizálni igyekeztek a kartellezés tényét. | A manipulációs kerekasztal meséibe végül úgyis beleszól a valóság | Egy most vasárnap megtartott választás adná a legjobb cáfolatát annak, amit a baloldali elemzőközpontok publikálnak a Tisza Párt elképesztő erősödéséről – egyebek mellett erről beszéltek a XXI. Század Intézet legújabb podcastműsorának vendégei. Az elemzők úgy vélték, hogy minden baloldali hamis narratíva építés ellenére is teljesen egyértelmű Magyar Péterék kormányképtelensége, amit például az is jól mutat, hogy az elnökön kívül a párt egyetlen politikusa sem szólal meg rendszeresen a nyilvánosság előtt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/a-manipulacios-kerekasztal-meseibe-vegul-ugyis-beleszol-a-valosag | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
November 15-ig három budapesti cég felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak is lejár a megbízatása, azt pedig az erről szóló előterjesztésben az azt a szerdai közgyűlési ülésre benyújtó Karácsony Gergely főpolgármester is elismeri, hogy "ezen társaságok törvényes működéséhez elengedhetetlen az erre vonatkozó személyi döntések meghozatala." Komoly, rengeteg munkavállalót foglalkoztató cégekről van szó: a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.-ről (BFVK), a Budapesti Közlekedési Zrt.-ről (BKV), valamint a Budapesti Közlekedési Központról (BKK).
Miért fontos ez? Két okból is. Persze, az sem néz ki jól, ha valahol nincsenek felügyelőbizottsági tagok, hiszen az ő feladatuk az adott cég működésének kontrollja, felügyelete, de hiányukat érdemben először 2025 májusában fogja megérezni a főváros, ha addig nem sikerül pótolni őket. Akkor kell majd ugyanis ezeknek az ellenőrző testületeknek jóváhagyniuk a milliárdos költségvetéssel gazdálkodó cégek éves beszámolóit. Az igazgatósági tagokkal viszont már teljesen más a helyzet.
Ha mandátumuk kifutásáig nem sikerül senkit kinevezni a helyükre, feladat- és jogköreik a fővárosi közgyűlésre szállnak, jelentősen megterhelve az abban dolgozó, amúgy például a közlekedési cégek vezetésében nem is feltétlenül járatos képviselőket.
Mindez kizárólag úgy lenne megelőzhető, ha a közgyűlésen a képviselőknek sikerülne megállapodnia a három cég új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjairól - információink szerint erre azonban semmi esély. Erre utal az is, hogy a Karácsony Gergely által benyújtott előterjesztésben egy név sem szerepel, pedig a képviselőknek elengedhetetlen lenne, hogy tudják, egyáltalán kire nyomnak igent, vagy nemet. A helyzetet látszólag könnyíti, hogy a BKK és a BKV igazgatóságát az előterjesztéssel Karácsony egybevonná. Bonyolítja viszont azzal, hogy kevesebb helyre jut még több jelentkező, emiatt pedig még több vita lesz a fővárosi frakciók között. Az óra pedig ketyeg, az viszont egyáltalán nem mindegy, ki irányítja a főváros közlekedéséért felelős cégeket.
Karácsony elengedte a hagyományokat, de nem eléggé?
A fenti vitás helyzet - amit maga az előterjesztő Karácsony szemérmesen csak még folyamatban lévő egyeztetéseknek nevez - annyiban új, hogy bár a korábbi ciklusokban is rendszeresek voltak a viták a fővárosi cégekhez delegált személyek körül, ez a kérdés most a júniusi önkormányzati választást megelőző kampánynak is hangsúlyos eleme volt. "Vitézy Dávid egyik markáns programpontja, hogy bukott politikusok helyett szakemberek vezessék a fővárosi közszolgáltató cégeket, azok ne legyenek a pártok kifizetőhelyei!" - állt például Vitézy Dávid terjedelmes főpolgármester-jelölti programjában. A politikus ezzel egyszerre szállt bele a Tarlós-, illetve a Karácsony-éra szokásába, 2019 előtt ugyanis évekig Papcsák Ferenc vezette a BKK felügyelőbizottságát, Karácsony előző ciklusában pedig ugyanitt az igazgatósági elnöki posztig jutott Draskovics Tibor, a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormányban volt miniszter. Vagyis a kritikának volt alapja.
Karácsony - elismerve a kritika jogosságát és megelőzve a további vitát -, szakított a hagyományokkal, és szeptemberben pályázatot írt ki nemcsak a vezérigazgatók, hanem az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokra is. Korábban ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a közgyűlési erőviszonyok alapján osztották el a frakciók egymás közt ezeket a céges pozíciókat, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy amelyik pártnak nagyobb frakciója volt a közgyűlésben, az több pozícióba delegálhatta a saját kádereit. Akik számára bizonyára inspiráló volt a nemes közfeladat, de lehettek köztük olyanok is, akik előtt csak az ezzel járó, akár több százezer forintos havi tiszteletdíj lebegett.
Ezzel az évtizedes gyakorlattal - saját bevallása szerint - a főpolgármester is nehezen élt együtt, de kénytelen volt: ez a mechanizmus garantálta, hogy azok a pártok, amelyek összefogása hatalomra segítette őt, ne faroljanak ki mögüle éles helyzetekben. Így sem volt konfliktusoktól mentes az utóbbi öt év, de a személyi kérdésekben végül mindig sikerült megegyezni, fenntartva a koalíciós békét és együttműködést.
Ehhez képest mondott teljesen újat Vitézy Dávid mellett Magyar Péter is, egyikük sem kért ugyanis a korábbi pártkáderekből. A Tisza Párt elnöke már nyáron közölte, hogy elégedetlenek a jelenlegi rendszerrel, ennek ellenére a párt nem jelölt sem igazgatósági, sem felügyelőbizottsági tagokat. Ennek pontos oka nem derült ki, de feltehetően az egyik magyarázat erre mindössze az, hogy Magyar Péternek nyáron még nem álltak rendelkezésre olyan megbízható emberei, akiket be tudott volna ültetni ezekbe a pozíciókba. A másik magyarázat, hogy Magyar valódi szakembereket akart a városvezetésbe. Sőt, lehet, hogy a két magyarázat egyszerre is igaz lehetett.
Akárhogyis, Karácsony és Magyar között komoly politikai vita alakult ki, ám ennek inkább csak egy másik tünetére, a főpolgármester-helyettesek kérdésére kapta fel a fejét a közvélemény. Magyar ugyanis nem volt hajlandó belemenni abba, hogy támogassa Karácsony főpolgármester-helyetteseit. Azt a Kiss Ambrust sem, aki a főpolgármester jobbkezeként az utóbbi évek válságkezelését irányította a fővárosban. Magyar ugyanakkor helyettest sem volt hajlandó jelölni, de frakciójával együtt ragaszkodott ahhoz, hogy a főpolgármester jogköreinek jelentős részét el kell vonni, és a közgyűlésnek át kell adni azokat.
Leegyszerűsítve a két fél kommunikációját: Magyar azt állította, hogy ezen hatáskörök híján nem tudnak érdemi hatást gyakorolni a főváros irányítására annak ellenére sem, hogy a Fidesz mellett a Tiszának van a legnagyobb, 10-10 fős frakciója, vagyis legkomolyabb választói felhatalmazása. Karácsony ezzel szemben viszont azt mondta, ha elveszik a jogköreit, sőt, megfosztják a legközelebbi szövetségeseitől is, ő nem tud érdemben felelősséget vállalni a város vezetéséért, pedig őt hatalmazták fel a választók erre. Emellett Magyart és a Tiszát azzal vádolta, hogy kihúzzák magukat a felelősség alól.
Ennek a patthelyzetnek máig nincs érdemi megoldása. A fővárosi közgyűlés alakuló ülésén nem sikerült megállapodni sem az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról, sem egyetlen főpolgármester-helyettes személyéről. Utóbbi miatt Budapest vezetése jelenleg mulasztásos jogsértésben van, ezt a kormányhivatal majd végső soron a bíróság határozata fogja csak jó eséllyel feloldani. Annak ellenére, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági helyekkel kapcsolatban Karácsony engedett, és pályázatot írt ki, ugyanebből a patthelyzetből következik ezen pozíciók mostoha helyzete. Arról ugyanis, hogy kik legyenek a már említett cégek vezető és ellenőrző testületeinek tagjai, értesüléseink szerint annak ellenére sincs megállapodás, hogy a közgyűlésnek szerdán döntenie kellene róluk.
A pályázat sem jó, átmeneti megoldás jöhet
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Karácsony reformszándékú pályázatát - amely újdonságként még a szakértelmet is megköveteli -, súlyos kritikák érik. Ezeket legélesebben a Tisza Párt egyik képviselőjének, Bujdosó Andreának a két előterjesztése példázza, ő ugyanis ezekkel azt szeretné elérni, hogy vonják vissza a pályázatokat és írjanak ki a helyükre újakat.
Miért? Mert Karácsony a pályázatokat szeptember 5-én írta ki. Ugyanis hiába volt az önkormányzati választás június 9-én, az új képviselő-testületek csupán október elsejétől léptek hivatalba. A főpolgármester pedig a pályáztatás körülményeit a saját szája íze szerint alakíthatta, hiszen az új testület tagjainak jog szerint szeptemberben abba még nem lehetett beleszólásuk. Erre utal Bujdosó is azzal, hogy "így a képviselőkkel, képviselőcsoportokkal nem történt semmilyen egyeztetés." Ez ugyan jogilag nem problémás, politikailag annál inkább az lehet.
Az ugyanis valóban nem tűnik elegáns megoldásnak, hogy valaki úgy kezd el pályáztatni, hogy pontosan tudja: azok, akik ezen a pályázaton befutnak, egy, a munkájukat majd számonkérő olyan közgyűlés működése alatt fognak dolgozni, amelynek tagjai még nincsenek hivatalban.
Ezért kellene a Tisza szerint új pályázat, azt ezt célzó két Bujdosó-előterjesztés pedig át is fog menni a közgyűlési szavazáson - legalábbis a HVG-nek ezt valószínűsítették azok a fővárosi döntéshozók, akikkel a közgyűlési ülés előtt sikerült beszélnünk. Ha pedig valóban átmennek, akkor Bujdosó Andrea szövegezésének megfelelően a pályázatokat az a Tulajdonosi Bizottság fogja újra kiírni és a feltételeket meghatározni, amelyet a tiszás Orbán Árpád vezet, és amelyben amúgy maga Bujdosó is tag.
Azonban hiába írnak ki új pályázatokat, amelyekre beérkezik majd egy csomó új pályamunka, ezzel a közgyűlésnek azt a problémát még nem sikerül elhárítania, hogy november közepétől a nyakukba szakadnak a lejáró mandátumú igazgatóságok feladatkörei. Ezt csak úgy lehetne kiküszöbölni, ha a javasolt új tagok nevei, amelyek jelenleg hiányoznak Karácsony Gergely előterjesztéséből, bekerülnének, a közgyűlés pedig elfogadná azokat november 15-ig. Erre van némi esély, de tudomásunk szerint nem szerdán, hanem várhatóan egy november 15. előtt összehívott újabb, rendkívüli közgyűlésen. Azt, hogy Karácsony ebbe hajlandó lenne belemenni, mutatja, hogy a nevek nélküli előterjesztésben az szerepel, hogy az így kinevezett igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok csupán 2025. január 31-ig maradnának pozícióban, utánuk azonnal jöhetnek azok, akiket már az új pályázatban választottak ki.
De mi van a vezérigazgatókkal? | Itthon: Az igazi politikai patthelyzetet a fővárosi cégek igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagjainak ügye mutatja meg Budapesten | Úgy tűnik, politikai konfliktusból a főváros új vezetésének egyelőre csak újakat sikerül generálnia, pedig abból van már most is elég, gondoljunk csak a főpolgármester-helyettesek fiaskójára. Ott nem volt megoldás, a Fővárosi Önkormányzat lassan egy hónapja mulasztásos jogsértésben van. A fővárosi cégek vezetésénél lehet megoldás, de egyre gyorsabban kellene. Elmagyarázzuk, miért. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20241029_fovaros-patthelyzet-bkk-bkv-budapest-cegek-ebx | null | true | null | null | HVG |
Földönfutóvá vált Földesi-Szabó László?
Tízmillió forintnál többel tartozik az adóhivatalnak az előzetes letartóztatásban lévő, csempészet miatt hét évre elítélt alapítványi vezető, Földesi-Szabó László. Nyugdíja gyermekeinek eltartására megy el, illetve lehet, hogy annak egy részét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is letiltja, hogy így hajtsa be a férfin a követelését. Ezek alapján az egykor jólétben élő Földesi-Szabó számlája szinte teljesen megcsappanhatott.
Úgy látszik, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kurátorának, Földesi-Szabó Lászlónak minden pénze elfogyott. A társadalmi szervezet egykor magasan fénylő csillaga mára leáldozott: tavaly év végén a volt Vico-székházban nívósan berendezett irodából kipakoltak, a telefonokat kikapcsoltatták. A bujkáló Földesi-Szabót idén május közepén fogták el. A hvg.hu-nak ismerősei azt mondták: nem hiszik, hogy a kurátornak lenne pénze. Pedig a büntetőeljárás során kilencszázmillió forintot - ami az Egymásért Egy-Másért Alapítvány házipénztárában volt - próbáltak számon kérni rajta, de ő nem árulta el, hol van a pénz. Emiatt sikkasztásért is eljárás indult a férfival szemben.
Kisnyugdíjas lett?
Ha valóban elfogyott a pénz, és Földesi-Szabónak nincs más „bevétele”, mint a nyugdíja, akkor abból sem sok marad nála. A bírósági tárgyaláson azt kérte ugyanis, hogy két gyermekének a tartásdíját abból vonják le. Ha a férfinak a nyugdíján kívül lenne hivatalos jövedelme, akkor arra valószínűleg lecsapna a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A szervezet által nyilvánosságra hozott, a tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek között ott található Földesi-Szabó neve is.
Az adóhivatal a nagy hátralékot mindig igyekszik mérsékelni, és megpróbálja az ingó vagy ingatlan vagyon végrehajtását. "Végrehajtásra a nyugdíjból is van lehetőség; az adós társadalombiztosítási nyugellátásából legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. Több – különböző hitelezőtől származó – letiltás esetén a nyugdíj 50 százalékáig van lehetőség a levonásra" - közölték a hvg.hu-val. Azt azonban, hogy Földesi-Szabó László esetében mekkora tartozásról van szó, a NAV-nál adótitokra hivatkozva nem árulták el. Földesi-Szabó ügyvédje, Berényi András pedig nem tudta a hvg.hu-nak megmondani, mikori és miből tevődik össze ez a tetemes tartozás.
Az ilyen nagy pénzügyi elmaradások általában cégekhez kötődve keletkeznek. Földesi-Szabó László neve – még csak Szabó Lászlóként – a cégnyilvántartás alapján a New Sansz – korábban Win&Mk – Kft.-ben bukkant fel. A férfi 2003-tól 2006. január 25-ig volt tulajdonos az alapítvány ötletgazdájának tartott Jakubinyi Róbert fiaival, Lászlóval és a szervezetet megalapító Rolanddal a pályázatírással próbálkozó New Sansz Kft.-ben.
A cég tevékenysége kapcsán – mint azt megírtuk – még 2004-ben büntetőeljárás indult csalás gyanúja miatt. Az üzletviteli tanácsadás, motorkerékpár-kereskedelem és -javítás mellett 2006-tól kavics-, homokbányászatot, közúti teherszállítást, illetve juh-, kecske- és lótenyésztést is tevékenységi köre között szerepeltető New Sansz idén már nem sok esélyt kap az adóhivataltól: a NAV 2011. március 8-án elrendelte a vállalkozás adószámának felfüggesztését.
2009. december. 01. 09:27 hvg.hu Itthon
Galambos: nem bűnben fogant az Egymásért Alapítvány
Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját hallgatták meg a Fővárosi Bíróságon az Egymásért Egy-Másért Alapítvány tevékenysége kapcsán csempészet vádjával folyó büntetőeljárás hétfői tárgyalásán. Galambos kitartott amellett, hogy egy jogértelmezési vita miatt indult az eljárás, a hvg.hu-nak adott nyilatkozatában pedig visszautasította, hogy a szervezet eleve bűnben fogant volna.
2009. június. 03. 08:06 hvg.hu Itthon
1,2 milliárdos csempészés, bíróság előtt az Egymásért Alapítvány
Szerda reggel álltak bíróság elé Földesi-Szabó László és társai az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében. A vádlottak a hatóságok szerint a kiemelten közhasznú szervezet révén jótékonysági célra hoztak be élelmiszert, ám azt nem adományként használták, hanem eladták, s így 1,2 milliárd forint értékű csempészet róható a terhükre. Földesi-Szabót emellett különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással is vádolják.
2008. január. 29. 16:24 MTI Itthon
Egymásért-ügy: gyanús egyetértés a Fidesz és az MSZP között
Közös jelentés elfogadásával ért véget az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatot vizsgáló országgyűlési bizottság tevékenysége kedden, a testület záróülésén. A leglényegesebb kérdések válasz nélkül maradtak, de annyi bizonyossá vált: nincs minden rendben a titkosszolgálatok háza táján.
2010. december. 22. 15:32 MTI Itthon
Megszökött a milliárdos sikkasztással vádolt Földesi-Szabó László
Ítélethirdetés közben szökött meg Földesi-Szabó László, az Egymásért Alapítvány kuratóriumának volt elnöke, akit milliárdos csempészés és sikkasztás miatt szerdán hét év börtönbüntetésre ítélt, nem jogerősen, a Fővárosi Bíróság (FB).
2011. január. 27. 07:36 Csikász Brigitta Vélemény
Felszívódott az Egymásért Alapítvány
Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Földesi-Szabó László eltűnésével a jelek szerint a szervezet is kilehelte a lelkét. Erre enged következtetni, hogy az alapítvány telefonos elérhetősége megszűnt, e-mailes megkeresésünkre pedig nem érkezett válasz. | Itthon: Földönfutóvá vált Földesi-Szabó László? | Tízmillió forintnál többel tartozik az adóhivatalnak az előzetes letartóztatásban lévő, csempészet miatt hét évre elítélt alapítványi vezető, Földesi-Szabó László. Nyugdíja gyermekeinek eltartására megy el, illetve lehet, hogy annak egy részét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is letiltja, hogy így hajtsa be a férfin a követelését. Ezek alapján az egykor jólétben élő Földesi-Szabó számlája szinte teljesen megcsappanhatott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110728_foldonfutova_valt_foldesi_szabo_laszlo | 2011-07-28 14:29:00 | true | null | null | HVG |
A Zangezur-folyosó fogalma még nem került be a magyar (és európai) köztudatba, bár valószínűleg ez csak hetek kérdése, ugyanis egy olyan útvonalról van szó, ami meghatározó fontosságú az Oroszországi Föderáció, Irán és Kína viszonyát illetően, ráadásul lokálisan leginkább Azerbajdzsánnak és Örményországnak lenne fontos.
Határozzuk meg tehát először is a Zangezur-folyosó fogalmát. Ez egy olyan akadálytalan tranzitútvonal terve, ami Azerbajdzsánt a nahicseváni exklávéval, majd Örményország Szjunik tartományán keresztül Törökországgal kötné össze. Gyakorlatilag egy vasútvonalról és a mellette futó autópályáról lenne szó - ha megépülne, ami ellen viszont Teherán erősen tiltakozik.
Nem egy híres, középkori kereskedőút: tulajdonképpen a második világháború alatt alakult ki. A brit és amerikai Lend-Lease készleteket (különösen Studebaker teherautókat) először tengeren szállították az iráni kikötőkbe, majd vagy a kaszpi kikötőkbe (ahonnan Mahacskalába vagy Asztrahányba lehetett eljutni), vagy a Nahicseváni Autonóm SZSZK-ban található Julfa vasútállomásra. Erről az állomásról könnyen el lehetett jutni Jerevánba (és tovább Grúziába, Szocsiba, Rosztov-na-Donuba) vagy Bakuba (és onnan Dagesztánba, majd tovább Sztálingrádba). A háború után a Moszkva-Baku-Teherán vonat ezen az útvonalon közlekedett; a szovjet-iráni határt is átlépte Julfánál. A Jerevánból Dél-Örményországba - Meghribe és Kapanba - tartó vonatok szintén Nahicsevánon keresztül közlekedtek. Tehát létezett arrafelé közlekedési infrastruktúra, ha nem is pont a most tervezett útvonalat használták, ami azonban a Szovjetunió felbomlása idején kirobbanó grúz-abház és karabahi konfliktusok miatt működésképtelenné vált. Ezek következtében Grúziába és Örményországba már nem lehetett vasúton eljutni, nyitott örmény-azerbajdzsáni határ nélkül pedig lehetetlen volt Iránba és Törökországba utazni.
Ennek az áldatlan állapotnak a megoldására találták ki a Zangezur-folyosó tervét, de nem is mostanában, hanem jó pár évvel ezelőtt. És ez a terv ezer sebből vérzik.
A problémának két aspektusa van: lokális és globális. Lokálisan az egyik alapvető gondot az jelenti, hogy Azerbajdzsánnak az útvonal megépítése után joga lenne ahhoz, hogy bizonyos különleges feltételek mellett (azaz az örmény határőrök ellenőrzése nélkül) bármilyen árut átvihessen örmény területen. Ez a konfliktusok kimeríthetetlen forrása lehetne, elég volna egy kisebb autóbaleset, hogy akár Örményország, akár Azerbajdzsán provokációt, netán támadást kiáltson és megpróbáljon politikai, sőt, katonai elégtételt venni egy esetleg véletlen durrdefekt miatt is. Ez különben a jelenleg használt úttal is gondot jelent: viszont arról mégsem mondhat le egyik fél sem, így ez lett az egyik kulcspontja a 2020. november 9-i háromoldalú nyilatkozatnak, amelynek köszönhetően Örményország 2020-ban még nem veszítette el egész Hegyi-Karabahot a vesztes háború után. A háromoldalú megállapodás szerint - mely már előirányozta az új útvonalat - a "Zangezur-folyosó" ellenőrzését az örmény-iráni határon 1992 óta állomásozó orosz határőröknek kellett volna végezniük.
A terv 2021-ben tökéletesen megvalósíthatónak tűnt, sőt Ilham Alijev azzal fenyegetőzött, hogy megépíti a folyosót, "akár akarja Örményország, akár nem". 2022-ben a "közlekedési kommunikációs útvonalak feloldását" nevezték meg a Baku és Jereván közötti kapcsolatok normalizálásának alapvető pontjaként. Csak aztán az Oroszországi Föderáció megtámadta Ukrajnát és ez sok mindent megváltoztatott.
A Kremlnek jelenleg nagyon fontos az, hogy Iránba (és Iránból) akadálytalan legyen az áruszállítás, amit jelenleg vagy a Kaszpi-tengeren, vagy Azerbajdzsánon keresztül oldanak meg. A Kaszpi-tengeri útvonalon jellemzően inkább a fegyverszállítmányok jönnek-mennek. 2022-ben az amerikai hírszerzés szeptember folyamán a Kaszpi-tengeren a hajók nyomkövetési adatainak hiányosságait mutatta ki. Ez nem sokkal azután történt, hogy az Egyesült Államok és az ukrán kormány azt állította, hogy Moszkva drónokat szerzett Teherántól. A gyanú szerint a Teheránból Moszkvába irányuló fegyverszállítmányok ezen az útvonalon járnak, és a hajókövetés (vagyis a transzponderek) kikapcsolásával a hajók képesek elrejteni útjuk egy részét, úti céljukat vagy a hajók közötti transzfereket. Moszkva ebben kulcsszerepet akar adni a dagesztáni Mahacskala kereskedelmi kikötőnek. Mahacskala hajózási útvonalakon kapcsolódik az iráni Asztara, Enezeli, Noushehr és Amirabad kikötőkhöz. E kapcsolatok további fejlesztése kiemelt területnek számít. Az orosz kormány erre a célra létrehozta a JSC North-South vállalatot, amelyre átruházta a JSC Makhachkala Sea Commercial Port részvényeinek 100 százalékát.
Egyébként az elmúlt években Irán növelte hajózási kapacitását a Kaszpi-tengeren, így vállalatai egyre inkább részt vettek az ottani orosz projektekben és a Volga menti hajóutakban. Irán kereskedelmi flottája 2022-ben 15 hajóval bővült. Ezenkívül az iráni Khazar-Ship hajózási társaság azt tervezi, hogy flottáját 27 hajóra növeli. 2015-ben az Asztrahán régióban található "Szoljanka" kikötő részvényeinek több mint 53 százalékát az iráni "Nasim Bahr Kish" vállalat vásárolta meg. Ugyanakkor az iráni gazdaság számos akut problémával küzd, többek között az amerikai szankciókkal és hatalmas infrastrukturális hiányosságokkal. Irán északi kikötői mintegy 20 százalékban, a déli kikötők mintegy 60 százalékban rendelkeznek modern infrastruktúrával, és az iráni vasutak villamosítása meglehetősen alacsony szintű. 2019-ben a teherforgalomnak mindössze 2-3 százalékát tette ki a vasút, míg a 30 évnél idősebb, nem hatékony, dízelüzemű teherautók az ország áruszállítási kapacitásának több mint felét adták. Ilyen körülmények között igyekszik növelni Irán gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, Kínával, Indiával és más regionális országokkal, sőt, még befektetéseket is keres.
Lám csak, már globális szinten járunk. Mivel pedig létezik civil kereskedelem is, a hagyományos mezőgazdasági termékek mellett Irán 30 százalékkal növelte az ipari termékek (polisztirol, szivattyúk, autóalkatrészek, fémmegmunkáló gépek stb.) exportját Oroszországba. Az Oroszország és Irán közötti kereskedelmi forgalom azonban még mindig szerény. A két ország közötti kereskedelem és a beruházások volumene tovább fog növekedni. Oroszország lett Irán legnagyobb befektetője az elmúlt pénzügyi évben, a becslések szerint 2,76 milliárd dollárt fektetett be az ipari, bányászati és közlekedési ágazatban.
Akkor viszont közös érdek lenne a Zangezur-folyosó mielőbbi kiépítése - mi nem tetszik Teheránnak?
Teherán fő aggodalma az, hogy Irán Örményországon keresztül Grúziába, a Fekete-tengerre és Európába vezető útvonalait regionális versenytársai, Oroszország vagy Törökország ellenőrizhetik a folyosó megépülése után, és ha ez megtörténik, Kína érdekei azzal kapcsolatban, hogy Iránon és Törökországon keresztül találjon összeköttetést Európával, csökkenni fognak. A közlekedési folyosó volt Putyin és Alijev közelmúltbeli bakui tárgyalásainak egyik fő témája. Később Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentése, miszerint Örményország szabotálja a dél-kaukázusi közlekedési összeköttetések megnyitását, tiltakozást váltott ki Teheránból. Ezek a fejlemények újjáélesztették Teherán sérelmeit, és tükröződtek a Moszkva felé irányuló politikai nyilatkozatokban, sőt, Irán ismét nem tervezett és előre nem jelzett hadgyakorlatokba kezdett a Zangezur-folyosó közelében. Teherán érdekei a dél-kaukázusi régió közlekedési folyosóival kapcsolatban elsősorban három kérdésre összpontosulnak: a Zangezur-folyosót örmény erőknek kell ellenőrizniük; Teherán érdekeit figyelembe kell venni bármilyen folyosó esetében; és ne engedje meg senki a Nyugatnak, Izraelnek, Törökországnak vagy a NATO-nak, hogy "egy folyosó építésének ürügyén léphessenek be Irán északi határainak övezetébe". Irán aggályai szerint a Zangezur-folyosó megerősítené Európa és a NATO befolyását a határához közeli térségben, tekintettel Örményország folyamatosan javuló kapcsolataira a Nyugattal és Törökország újabban növekvő befolyására a Dél-Kaukázusban, sőt ez a befolyás Közép-Ázsiáig nyúlik (avagy mire is való a Türk Tanács?). Teherán világosan érti, hogy a folyosó megnyitása csökkentheti Irán befolyását a Dél-Kaukázusban.
Nyugaton a szakirodalom szerint az elmúlt három évben népszerű volt az a vélemény, hogy Oroszország a fő lobbista a dél-kaukázusi "közlekedési összeköttetések feloldása érdekében". Mostanra azonban mindenki belátta, hogy valószínűleg még hosszú évekig nem lesznek közlekedési útvonalak, nem lesz kommunikáció, de a Kreml nem háborodott fel különösebben ezen. Látszólag arra számítanak, hogy a "Zangezur-folyosó" alternatívája megépülhet Iránon keresztül - ugyanezen az útvonalon, de a keskeny határfolyó, az Aras túloldalán.
Itt van azonban egy paradoxon: erre az útvonalra nemcsak azért van szükség, hogy Oroszország kereskedelmet folytasson a globálisan déli országokkal, hanem azért is, hogy a nyugati országok ne az Oroszországon keresztül vezető útvonalakon kereskedjenek Kínával. Az egyetlen különbség az, hogy a vonat Julfából melyik irányba megy tovább - Iránba vagy Törökországba. Oda még nem vezet vasúti pálya, de ez a feladat nem tűnik nehéznek, és már folyamatban van a megoldása.
Csakhogy ha Iránon keresztül vezetne a folyosó, akkor is baj van: Teherán épp úgy szankciók alatt áll, mint Moszkva! És mivel Kínának viszont az az érdeke, hogy minél zavartalanabb módon kereskedhessen Európával (is), ez a megoldás nem felelne meg Pekingnek, hiszen az áru tán még elérne Európába, de a visszárut már nem lehetne elküldeni, vagy csak a most használt útvonalakon keresztül, amelyeknek forgalmát a Zangezur-folyosó megsokszorozná. Tehát valamiféle olyan megoldást kéne találni, hogy az út csakis Azerbajdzsánon és Örményországon keresztül vezessen, és ha lehet, minél messzebb az iráni határtól.
Kazahsztán pedig a mostani, transzkaszpi útvonal mellett kardoskodik. Mint Kaszim-Zsomart Tokajev elnök írta egy politikai vonatkozású cikkében "Kazahsztán partnereivel együtt aktívan fejleszti a transzkaszpi nemzetközi útvonalat, amelyen a szállítás volumene középtávon megötszöröződhet." Hogy mely partnerekre gondolt, azt nem részletezte, ami nagy kár, mert érdekes lenne tudni, mely felek próbálnak szép csendben kiállni a Zangezur-terv mögül.
Vegyünk figyelembe még egy szempontot: az Ukrajna elleni teljes körű inváziója miatt a nemzetközi tekintélyét vesztő Oroszország a javasolt Zangezur-folyosót most úgy tekinti, mint egy módot arra, hogy visszaszerezze elhalványuló befolyását Örményországban, és újra kulcsfontosságú tranzitközpont szerepét töltse be a Nyugattal szemben. Ezzel szemben Jereván, miután ténylegesen elhatárolódott a CSTO-tól (a posztszovjet államok biztonsági szövetségétől), és megerősítette kapcsolatait az EU-val és az USA-val, a folyosót a szuverenitását fenyegető veszélynek tekinti, és határozottan ellenzi a folyosó feletti orosz ellenőrzést. | Fontos kereskedelmi útvonal épülne, de ez nem mindenkinek tetszik | Orosz, iráni, kínai, azeri, örmény, török, sőt, euroatlanti érdekek ütköznek a Zangezur-folyosó ügyében, és ezek többsége nem összeegyeztethető egymással. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/kulfold/fontos-kereskedelmi-utvonal-epulne-de-ez-nem-mindenkinek-tetszik-168699 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A Telex megkereste Schmidt Máriát azok után, hogy Szájer József kedden bejelentette, elfogadta "Schmidt Mária főigazgató asszony megtisztelő felkérését, és az Alapítvány keretein belül" létrehozta a Szabad Európa Intézetet, ahol "szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű" munkát végez majd.
A lap azt kérdezte a Terror Háza Múzeum főigazgatójától, miért és mikor kereste meg a 2020-ban egy brüsszeli szexorgiáról elmenekült, majd képviselőségéről lemondott Szájert, illetve a Fidesz egykori politikusa rögtön elfogadta-e a felkérést. Ezekre a kérdésekre Schmidt Mária nem válaszolt, helyette mindössze ennyit írt:
Szájer Józseffel évtizedek óta ismerjük egymást, politikusként, jogászként végzett munkáját mindig is nagyra tartottam. Tudására elemzőként, tanácsadóként nagy szüksége van a XXI. Század Intézetnek és Magyarországnak is. A Szabad Európa Intézet megalapításával egy régóta tartó, szoros együttműködés új szakasza kezdődik el.
A Telex korábban megkérdezte Havasi Bertalant is, hogy Orbán Viktor mit szól Szájer József visszatéréséhez, a miniszterelnök sajtófőnöke azt írta, | Schmidt Mária: Szájer József tudására nagy szüksége van Magyarországnak | Egy régóta tartó, szoros együttműködés új szakasza kezdődik el – írta a Terror Háza Múzeum főigazgatója. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/06/schmidt-maria-szajer-jozsef-szabad-europa-intezet | null | true | null | null | 24.hu |
Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a friss lakáspiaci adatok alapján arra következtethetünk, 2024 harmadik negyedévének átlagos hitelösszege kisebb lakásra elegendő, mint a tavalyi év azonos időszakáé. Bár az átlagos négyzetméteráraknál nagyobb mértékben nőttek az ország egyes régióinak átlagos hitelösszegei, ugyanakkor a 2023 Q3-hoz képest mindenhol jelentősen megugrott a hitelfedezeti mutató is (LTV).
A fentiek alapján pedig arra kell gondolnunk, hogy a hitelösszegek növekedése nem azzal magyarázható, hogy az alacsonyabb kamatok mellett már nagyobb ingatlanok megvásárlásába is bele mernek fogni az adósok, hanem inkább azzal, hogy a kedvezőbb kamatkörnyezetnek hála már olyanok is belevágnak a lakásvásárlásba, akik korábban inkább halogatták ezt a lépést mert feltehetőleg kisebb önerővel rendelkeznek.
Márpedig minél kisebb önerővel rendelkezik valaki, annál érzékenyebben érintheti, hogy rögtön az ingatlanvásárlást követően még egy további, nem elhanyagolható mértékű kiadása keletkezik - nevezetesen az ingatlan forgalmi értékének 4%-át kitevő vagyonszerzési illeték. Nézzük, mekkora összegről is beszélünk a gyakorlatban.
1 millió alatt senki sem ússza meg
A korábbi, már idézett cikkünkhöz hasonlóan ezúttal is a Duna House Barométer legfrissebb, októberi számának adataiból indultunk ki. A kiadvány szerint 2024 harmadik egyedévében így néztek ki az átlagos ingatlanárak az ország egyes területein:
Kelet-Magyarország:
panel 30 322 000 forint,
használt téglalakás 30 737 000 forint.
Nyugat-Magyarország:
panel 27 849 000 forint,
használt téglalakás 37 019 000 forint.
Budapesten belül Buda:
panel 52 012 000 forint,
használt téglalakás 90 098 000 forint.
Budapesten belül Pest:
panel 41 183 000 forint,
használt téglalakás 50 845 000 forint.
A fenti árakat alapul véve azt mondhatjuk, hogy bárhol is vegyünk Magyarországon lakást, a vagyonszerzési illeték mértéke mindenhol meghaladja az 1 millió forintot. A legolcsóbban azok ússzák meg, akik Nyugat-Magyarországon vásárolnak panellakást, ám az illeték még az ő esetükben is meghaladja az 1,1 millió forintot. Budapesten pedig jó eséllyel még a 2 millió forintot is átlépi az illeték összege:
Kelet-Magyarország:
panel 1 212 880 forint,
használt téglalakás 1 229 480 forint.
Nyugat-Magyarország:
panel 1 113 960 forint,
használt téglalakás 1 480 760 forint.
Budapesten belül Buda:
panel 2 080 480 forint,
használt téglalakás 3 603 920 forint.
Budapesten belül Pest:
panel 1 647 320 forint,
használt téglalakás 2 033 800 forint.
Mi van akkor, ha nem telik rá?
Látható tehát, hogy egyáltalán nem kicsi összegekről van szó, főleg akkor, ha feltételezzük, hogy a lakásvásárlóknak már az ingatlan megvásárlásához is hitelre volt szükségük. Könnyen adódhat tehát olyan helyzet - főleg, ha valaki nem is számolt az illetékkel -, hogy a jelzáloghitel felvétele után máris egy újabb hitelt kénytelenek felvenni az adósok annak érdekében, hogy rendezni tudják az illetékfizetési kötelezettségüket.
Mekkora plusz törlesztőrészletet jelentene mindez havi szinten? A kérdés megválaszolásához a Pénzcentrum hitelkalkulátorát használtuk - feltételeztük, hogy kizárólag a fenti összegeknek megfelelő mértékű személyi hitelt vennénk fel 5 évre, havi nettó 800 ezer forintos családi jövedelem mellett. Ebben az esetben a havi törlesztőrészletek 25 ezer és 79 ezer forint közötti sávban helyezkednének el (mindegyik hitelösszegnél kizárólag a jelenleg elérhető legkedvezőbb ajánlatot tüntettük fel):
Kelet-Magyarország:
panel 27 189 forint,
használt téglalakás 27 561 forint.
Nyugat-Magyarország:
panel 24 971 forint,
használt téglalakás 33 194 forint.
Budapesten belül Buda:
panel 46 638 forint,
használt téglalakás 78 615 forint.
Budapesten belül Pest:
panel 36 928 forint,
használt téglalakás 45 591 forint.
A kettő együtt
Persze ezeket a törlesztőket még könnyedén kifizetik egy olyan jövedelemből, amellyel lehetőség volt egy jelzáloghitel felvételére. Kérdés azonban, hogy mekkora terhet jelent a két hitel együtt? Nos, tételezzük fel, hogy az ingatlaniroda kiadványában közölt LTV-arányoknak megfelelően terheltek jelzáloghitelekkel az egyes ingatlanok - tehát Budapesten az ingatlan 46%-át, Nyugat-Magyarországon a 49%-át, Kelet-Magyarországon pedig az 53%-át terheli lakáshitel. Ez az egyes régiókban megadott átlagos lakásárak alapján a következő összegű lakáshiteleket jelent:
Kelet-Magyarország:
panel 16 070 660 forint,
használt téglalakás 16 290 610 forint.
Nyugat-Magyarország:
panel 13 646 010 forint,
használt téglalakás 18 139 310 forint.
Budapesten belül Buda:
panel 23 925 520 forint,
használt téglalakás 41 445 080 forint.
Budapesten belül Pest:
panel 18 944 180 forint,
használt téglalakás 23 388 700 forint.
Mindezek a Pénzcentrum hitelkalkulátora szerint 20 éves futamidővel számolva havi 100 ezertől havi 306 ezer forintig terjedő törlesztőrészleteket jelentenek (mindegyik hitelösszegnél kizárólag a jelenleg elérhető legkedvezőbb ajánlatot tüntettük fel):
Kelet-Magyarország:
panel 118 526 forint,
használt téglalakás 120 148 forint.
Nyugat-Magyarország:
panel 100 859 forint,
használt téglalakás 133 783 forint.
Budapesten belül Buda:
panel 176 458 forint,
használt téglalakás 305 670 forint.
Budapesten belül Pest:
panel 139 719 forint,
használt téglalakás 172 499 forint.
Végezetül pedig lássuk, hogy a mekkora a két hitel törlesztője összesen:
Kelet-Magyarország:
panel 145 715 forint,
használt téglalakás 147 709 forint.
Nyugat-Magyarország:
panel 125 830 forint,
használt téglalakás 166 977 forint.
Budapesten belül Buda:
panel 223 096 forint,
használt téglalakás 384 285 forint.
Budapesten belül Pest:
panel 176 647 forint,
használt téglalakás 218 090 forint.
A fenti számokból kiindulva pedig azt is meg tudjuk mondani, hogy minimum mekkora fizetéssel kell rendelkezni ahhoz, hogy egyáltalán a fenti hiteleket legalább elviekben elbírja a fizetésünk. Amennyiben 50%-os JTM-mel, azaz jövedelemarányos törlesztési mutatóval számolunk, úgy egyszerűen meg kell duplázni a legutóbbi számokat. Ezek szerint
Kelet-Magyarországon 291 430 (panel), illetve 295 418 (tégla) forint,
Nyugat-Magyarországon 251 660 (panel), illetve 333 954 forint (tégla),
Budán 446 192 forint (panel), illetve 768 570 forint (tégla),
Pesten pedig 353 294 (panel), illetve 436 180 forint (tégla)
az a minimális összeg, amit havonta mindenképpen meg kell keresnünk ahhoz, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk a bankok, amennyiben a szóban forgó összegeket szeretnénk felvenni. | Rengeteg ingatlantulajnak postázzák a milliós csekket: erre kevesen készülnek, igazi hidegzuhany | Sokan csak az ingatlan megvásárlását követően szembesülnek azzal, hogy a tranzakcióval illetékfizetési kötelezettségük keletkezett. Mindez igen kellemetlenül érintheti az éppen kiköltekezett háztartásokat, elvégre nem akármekkora összegről van szó – az illeték mértéke alapesetben a megvásárolt ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Ez a mostani ingatlanárak mellett minimum 1 millió forint feletti többletkiadást jelent a lakás árának kifizetésén túl, de az ország legdrágább részein a 3,5 millió forintot is meghaladhatja az illeték értéke. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/hitel/20241102/rengeteg-ingatlantulajnak-postazzak-a-millios-csekket-erre-kevesen-keszulnek-igazi-hidegzuhany-1158663 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Ennek ellenére az első napok adatai megdöbbentők, ugyanis 10 ezer gyorshajtóról készült fotó, akik nem tartották be az előírt sebességhatárt - írja a BRFK.
Ha összehasonlítjuk a tesztelés időszakának tapasztalataival, akkor szomorú tény, hogy nem történt javulás annak ellenére sem, hogy az éles indulás előtt széles körű volt a tájékoztatás. A különbség annyi, hogy most már minimum 50 ezer forint közigazgatási bírságot fizetnek a gyorshajtók.
A helyszínek közül a legtöbb sebességtúllépőről a Petőfi híd budai hídfőjénél készült fotó, szám szerint 2055. Ezt követi az Üllői út, ahol a Vágóhíd utcánál lévő kamera 1703 gyorshajtót fotózott le, míg a nem dicsőséges 3. helyet a Szentendrei út szerezte meg, ahol a Raktár utcánál 1226 gyorshajtóról készült felvétel négy nap alatt.
A legkevesebb dolga a kameráknak a 6-os főút fővárosi szakaszán, a Növény utcánál volt, ahol 48-an lépték túl a megengedett legnagyobb sebességet.
A helyszínek:
- az Árpád híd Népfürdő utcai lehajtójánál (mindkét irány);
- a III. kerületi Szentendrei úton a Raktár utcánál, valamint a Monostori útnál (mindkét irány);
a Rákóczi híd budai, illetve pesti hídfőjénél;
a Petőfi híd budai lehajtójánál;
a Bécsi úton a Zay utcánál;
a Bajcsy-Zsilinszky úton az Alkotmány utcánál;
az Üllői úton a Vágóhíd utcánál, valamint a Határ útnál;
a XI., Bocskai úton a Tass vezér utcánál;
a 6-os főút fővárosi szakaszán a Növény utcánál, valamint a Duna utcánál (Savoya Park);
a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi úton a KÖKI-terminálnál;
a XI., Budaörsi úton a Rupphegyi útnál;
a XI., Balatoni úton a Péterhegyi lejtőnél;
a XIII., Váci úton a Lőportár utcánál.
A kamerák működésével remélhetőleg tovább javul a főváros közlekedésének biztonsága. A cél nem a büntetés, hanem a szabályok betartatása, hogy mindenki hazaérjen! | 26 új traffipax, 10.000 gyorshajtás pár nap alatt | Huszonhat új, fix telepítésű sebességmérő készüléket helyeztek üzembe a fővárosban október 30-tól. Megdöbbentők az első néhány nap eredményei. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Fővárosi Önkormányzattal már időben, az éles üzembe állítás előtt négy nappal közös sajtótájékoztatón hívta fel a közlekedők figyelmét arra, hol kell új sebességmérőkre számítani. Napokon keresztül az online, az offline felületeken, valamint a tévéhíradókban is lehetett róla hallani, olvasni. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/uj-traffipaxok-10000-gyorshajto/vk96v35 | null | true | null | null | Blikk |
A román hatóságok értesítették a magyar rendőrséget, hogy a látókörükbe került egy román banda, amely a gyanú szerint hosszú évek óta Romániából szállít Magyarországra kiszolgáltatott helyzeten lévő férfiakat és nőket, hogy azok egy budapesti hulladékfeldogozó üzemben dolgozzanak, miközben a banda kizsákmányolja őket és embertelen körülmények között biztosít nekik szállást.
A magyar nyomozók már tavaly is segítették különböző információkkal a Romániában indult nyomozást, azonban az év elején a hatóságok közös nyomozócsoportot hoztak létre, amelynek a magyar részét a Fővárosi Főügyészség irányította.
A nyomozás során kiderült, hogy az ügynek rengeteg érintettje van, valamint egyre több bizonyíték került elő, miszerint a banda bűncselekményt követett el. A gyanú szerint a banda több tagja is rokonságban állt egymással és Kovászna megye területéről toboroztak embereket , hogy azok Magyarországon dolgozzanak.
Ezért pedig több százezer forintos fizetést és jó lakhatást ígértek nekik.
Ehhez képest azonban Budapesten a hét mindennapján dolgoztatták az embereket, napi 12-18 órában, egy olyan hulladékfeldogozó gyárban, ahol semmilyen védőfelszerelést nem kapta, sőt, hideg időben pedig átfagyva kellett dogozniuk. A szünetekben leülni sem tudtak, a munkagépek szalagjainak dőlve ettek.
A bérüket szinte sosem kapták meg , mivel az banda tagjai azt mondták nekik, hogy abból fedezik a lakhatásukat és az ellátásukat. Azonban ennek egyik része sem volt igaz, ugyanis a különböző településeken lévő szállásuk igen rossz állapotban volt.
Budapesten, Szigetszentmiklóson és Halásztelken olyan ház, illetve lakrész is volt, ahol nem volt fűtés sem pedig víz, valamint a falak nem voltak szigetelve.
Emiatt a benti hőmérséklet a kintinek felelt meg.
A lepusztult, igénytelen szállásokon csak minimális ételt kaptak a munkások, akiknek elvették az okmányait azért, hogy ne tudjanak elmenekülni a fogva tartóik elől.
A munkásokat a gyárba autókkal vitték, ahol egy brigádvezető felügyelte a munkájukat. Olyan is előfordult, hogy valakit arra kényszerítettek, munka után ház körüli munkát is végezzen. Sőt, a munkásokat kizsákmányoló rokonság egymás között cserélgette, adta vette az embereket.
A kiszolgáltatott férfiak és nők rettegtek a munkaadóiktól, akiknek az egyike késeket és kardokat tartott magánál, illetve többen azt mondták, hogy fegyvert is láttak nála.
A hatóságok tudomására úgy jutott a banda ügye, hogy az egyik munkás elmenekült a családtól és feljelentést tett. A román hatóságok a magyar kollégáikkal együtt eddig összesen több mit 30 munkást azonosítottak.
Ezután a román és magyar hatóságok megállapodtak, hogy az elkövetők elfogására egy akciónapot szerveznek. Több mint 70 rendőr november 12-én hajnalban egyszerre csapott le különböző helyszíneken. Budapesten, illetve Szigetszentmiklóson és Halásztelken is hajtottak végre elfogásokat és kutatásokat. Mivel felmerült, hogy néhány bandatagnál fegyver lehet, így a TEK kommandósai is részt vettek az akcióban.
A kutatás során a nyomozók számos munkaszerződést, zálogjegyet, a munkások okmányait, mobiltelefonokat, SIM kártyákat, valamint több mint 40 millió forintot foglaltak le, és azokat a kocsikat is amikkel a munkásokat a gyárba szállították.
Emellett pedig több házat is zár alá vettek.
A magyar akcióval párhuzamosan a román rendőrök a banda három sepsiszentgyörgyi házában is kutatást tartottak, ahol több millió forintot és arany ékszereket foglaltak le.
A hatóságok az akció során nyolc embert fogtak el: öt férfit és három nőt, köztük apát és fiát, egy házaspárt, illetve testvéreket is. A bandatagokat emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsították meg. Emellett több tagot számos ember sérelmére elkövetett, rendszeres előny céljából munkavégzésre megtévesztéssel, és a munkások kiszolgáltatott helyzetét kihasználva rábírással gyanúsítanak, valamint erőszakkal és fenyegetéssel is. A nyomozók mind a nyolc bandatagot bűnügyi őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatásukat, amit a bíróság hat gyanúsítottnál el is rendelt, két főt pedig bűnügyi felügyelet alá helyezett.
A közös akció napján és azt követően is a hatóságok több mint 30 személyt hallgattak ki tanúkét, akiket az üzemben, illetve a szállásukon találtak meg.
Számos munkást emberkereskedelem és kényszermunka áldozataként azonosítottak, és a kiszolgáltatott élethelyzetük miatt többeket kimenekítettek az elkövetők fogságából és védett elhelyezést biztosítottak nekik.
A magyar és román rendőrök folytatják a közös munkát annak érdekében, hogy további munkásokat azonosítsanak. | Éhbérért kényszerített munkára embereket egy román banda Budapesten, a TEK is kivonult | Több mint hetven rendőr, köztük a TEK kommandósai is részt vettek abban az akcióban, amiben egy román banda több tagját is elfogták, akik egy budapesti üzemben éhbérért dolgoztattak kiszolgáltatott helyzetbe lévő embereket. A banda azt ígérte a munkásoknak, hogy több százezer forintot fognak keresni, azonban ez nem így lett, ráadásul még a szállásuk állapota is embertelen volt. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/kenyszermunka-budapest-roman-banda | null | true | null | null | Origo |
Búcsúzunk, Pressman nagykövet úr, hiányozni fog! - írta ironikusan a Facebookon Menczer Tamás volt külügyi államtitkár, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerda reggel Donald Trump visszatérésére utalva. A Fidesz régóta hevesen bírálta az amerikai nagykövetet.
Percről percre közvetítésünket itt olvashatja. | Menczer már Pressmant búcsúztatja | Búcsúzunk, Pressman nagykövet úr, hiányozni fog – írta. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/kulfold/menczer-mar-pressmant-bucsuztatja-169207 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Az akkor a tatabányai kapitányságon dolgozó főtörzsőrmester előre tájékoztatta a vállalkozót a munkaügyi felügyelőség tervezett akcióiról, de informálta a közelgő közbiztonsági és bűnügyi razziákról is - hangzott el az MR1-Kossuth Rádió Déli krónika című műsorában szombaton.
Az ítélet szerint az építési vállalkozóként dolgozó ismerőst elsősorban a munkaügyi razziák érdekelték, de a bűnügyi, a közrendvédelmi és a közlekedésbiztonsági akciókkal kapcsolatos hírekre is vevő volt. Az információkért cserébe a vállalkozó felújítási munkákat végzett a rendőr lakásán, de előfordult az is, hogy építőanyaggal fizetett. A főtörzsőrmestert a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásával hónapokon át figyelte, majd vesztegetés és hivatali visszaélés miatt feljelentette őt. | Itthon: Lakásfelújításért cserébe adott információt a rendőr - ülhet | Első fokon két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a Tatabányai Törvényszék egy rendőrt, aki lakása felújításáért cserébe többször adott ki titkos információkat egy építési vállalkozónak - értesült az MTI Hírcentrum. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120310_rendor_tatabanya | 2012-03-10 15:37:00 | true | null | null | HVG |
Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert "a dollárok gazdái", a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. Megjelent Magyar Péter, aki "még mélyebbre hajolt Brüsszel előtt", mindent hajlandó végrehajtani, "Manfred Weber a mosolyát jobban szereti az önök mosolyánál" - fogalmazott.
Külön szólt a Momentumról, amelyről azt mondta, akkora mellénnyel jöttek, hogy majdnem át kellett építeni a Parlamentet, hogy beférjenek. Azóta kiderült, a Momentum egy ronda lila lufi, kívül ronda, belül üres, és aztán pedig jött a nagy pukk, kidurrant a lufi, ez fog történni pontosan "a Magyar Péter-alakú lufival" is - mondta.
Elmondta, "az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálisig" bezárólag mindegyik támadja a nemzeti konzultációt, mert nem akarják, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket, ők azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. | Menczer: hol vagy, Momentum? | Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert „a dollárok gazdái”, a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-momentum-orszaggyules | null | true | null | null | BAMA |
Felszólítjuk Szekeres Antalt, Debrecen város jegyzőjét, hogy a botrányos floridai utazás miatt mondjon le tisztségéről. Ha ezt önként nem teszi meg, akkor Kósa Lajos polgármester felelősségi körébe kerül, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. Ha az ügy felelősei nem vonják le a botrány személyi kozekvenciáit, akkor egyesületünk ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz csalás, sikkasztás és okirathamisítás gyanúja miatt - hangzott el a Civil Fórum Debrecen Egyesület keddi sajtótájékoztatóján a debreceni városháza előtt.
Mint beszámoltunk róla, országos visszhangot keltett, hogy népes debreceni delegáció utazott a napokban egy floridai energiakonferenciára, s az utazáson többek között részt vett Pajna Zoltán alpolgármester, Szekeres Antal jegyző, valamint több városi cég vezetője. Az ügyet a debreceni vagy.hu robbantotta ki annak nyomán, hogy a delegáció egyik tagja, Nyíri László a Facebook-oldalára olyan fotókat tett föl, amelyeken az óceánparton látható, amint félmeztelenül koktélozik.
Hazatérésük után a jegyző és a debreceni vagyonkezeklő holding vezérigazgatója azzal próbálta megmagyarázni a történteket, hogy az út eredetileg hivatalos utazásnak indult egy floridai konferencia miatt, de az utolsó pillanatban magánút lett belőle, így a költségeket - fejenként 700 ezer forintot - a résztvevők a saját zsebükből fizették. Ez azonban azért különös, mert a jegyző és a vezérigazgató azt mondta: magánútjuk során a várost képviselték egy orlandói szakkiállításon. De ha ez így volt, akkor érthetetlen, hogy útjukat miért nem a város fizette, elvégre városi érdekből utaztak Amerikába.
A debreceni közgyűlésben képviselettel rendelkező Civil Fórum alelnöke, Illyés János a keddi sajtótájékoztatón azt mondta: a jegyző nevetséges magyarázatokkal állt elő, s furcsa, hogy az általuk eddig tisztességesnek tartott Szekeres ilyen ügybe keveredett.
Hozzátette: szerintük a jegyzői tisztséggel összeegyeztethetlen, ha valaki a magánútját a hivatalon keresztül szervezi, olyan baráti társasággal utazik, amelyben vannak a várossal szerződéses viszonyban álló cégvezetők, továbbá képtelen történetet ad elő az utazása céljáról. Mint mondta, a jegyzői tisztség megköveteli, hogy töretlen közbizalom és tisztelet övezze, amely jelen botrány után már nem mondható el.
Az ügyről meg szerettük volna kérdezni Szekeres Antalt, de a hivatalban azt mondták: Budapesten tartózkodik, s csak szerdán lesz elérhető.
"A Civil Fórum Debrecen Egyesület mai sajtótájékoztatóján elhangzottakra válaszként Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének Fidesz-frakciója tolmácsolja abbéli meggyőződését, hogy Szekeres Antal jegyző szakmailag pontosan, elkötelezetten végzi munkáját" - reagált az elhangzottakra Balázs Ákos frakcióvezető. | Belföld: Debreceni floridázás: csaltak, sikkasztottak és hamisítottak? | A Civil Fórum lemondásra szólította föl Debrecen város jegyzőjét, aki a szervezet szerint képtelen és nevetséges magyarázattal állt elő a botrányt kavart floridai útja miatt. Ha a hivatalvezető nem mond le, feljelentést tesznek csalás, sikkasztás és okirat-hamisítás gyanúja miatt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/debreceni__floridazas___csaltak__sikkasztottak_es_hamisitottak_-1428817 | 2013-11-26 16:54:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Magyar Péter nem vett részt az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságnak ülésén, ahol meghallgatták az új Európai Bizottság agrárbiztosjelöltjét. A Tisza Párt elnöke és EP-képviselője már vasárnap elmondta a közösségi oldalán, hogy "sűrű hét lesz, nem fog tudni kimenni a strasbourgi bizottsági ülésekre".
A meghallgatások egyébként Brüsszelben zajlanak a héten, de nem meglepő, hogy Magyar még ezt sem tudja, hiszen alig jár be a munkahelyére, amióta az Európai Parlament szeptemberben elkezdte az ülésezést.
A luxemburgi agrárbiztosjelölt meghallgatásán olyan fontos kérdéskör került terítékre, mint az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által kezdeményezett Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának jövőjéről című jelentés. A több agrárszervezet és a magyar kormány által is kritizált dokumentum előmozdítaná a növényi alapú étrendeket, és nem túl burkolt formában Ukrajna jövőbeli csatlakozását készítené elő, az eddigi területalapú támogatási rendszer megszüntetésével.
Christophe Hansen a meghallgatáson úgy fogalmazott, azonosulni tud jelentésben foglaltakkal, amelynek legfontosabb része a földalapú támogatások megszüntetése. A luxemburgi biztosjelölt az Európai Néppárt képviselője 2018 óta, így nem meglepő, hogy támogatja a bizottsági elnök által szorgalmazott új stratégiát.
Az is kiderült az elmúlt napokban, hogy a Tisza Párt EP-képviselői szintén azonosulnak az anyagban leírtakkal, ami ha megvalósul, padlóra küldené a magyar gazdákat.
Magyar Péter nemrég közzétett egy bejegyzést, amely lényegében a területalapú támogatások eddigi rendszerének megszüntetését vetíti előre. Magyar szerint
ahogy az egész unióban, úgy Magyarországon is támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelés helyett.
A politikus szerint tehát az úgynevezett organikus gazdálkodást - magyarul a biogazdálkodókat - kellene támogatni a gabonatermesztés helyett. Ugyanakkor bejegyzésében szembefordítja egymással a többi gazdát is. Mondanivalója alapján úgy tűnik, számára a kertészek többet érnek a szántóföldi növénytermesztőknél, a szántóföldi növénytermesztők meg a legeltető állattenyésztőknél.
Ismét igazolódott, hogy Magyarék teljes mellszélességgel támogatják Magyarország ellensége, Manfred Weber és az általa vezetett néppárt politikáját Brüsszelben, akkor is, ha az szöges ellentétben áll hazánk érdekeivel.
A Tisza Párt elnöke vélhetően azért nem tekintette fontosnak, hogy meghallgassa a néppárti biztosjelöltet a bizottságban, mert már eldőlt, hogy támogatni fogják a gazdatársadalmat tönkretevő stratégiát.
Emlékezetes, hogy Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke és EP-képviselője egy közelmúltban adott interjúban szintén arról beszélt, hogy mindenben az Európai Néppárt álláspontját képviselik. | Magyar Péterék uniós biztosjelöltje azonosul a gazdákat tönkretevő agrárstratégiával | Fontos meghallgatás zajlott az Európai Parlament szakbizottságában, ahol a néppárt által delegált luxemburgi agrárbiztosjelölt elmondta, hogy azonosul az Ursula von der Leyen által kezdeményezett új uniós mezőgazdasági stratégiával, aminek része az eddigi területalapú támogatási rendszer megszüntetése. Magyar Péter mint EP-képviselő ennek a bizottságnak a tagja, de nem vett részt a meghallgatáson, korábban viszont már bejelentette, hogy támogatja ezt az elképzelést, ami padlóra küldené a magyar gazdákat. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/11/magyar-peterek-unios-biztosjeloltje-azonosul-a-gazdakat-tonkretevo-agrarstrategiaval | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Törvénysértő a zsidó negyed épületeinek bontása
Az egyik civil szervezet szerint még az is elképzelhető, hogy a törvénytelen átépítéseknél helyre kell állítani az eredeti állapotot.
Kilenc gyanúsított a VII. kerületi panamában
A tegnap őrizetbe vett Kardos Pétert csalással, hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással gyanúsítják.
Erzsébetvárosi ingatlanpanama: újabb SZDSZ-est vettek őrizetbe
Az ügyben őrizetbe vett, és azóta elengedett jogász gépén találták meg állítólag a nevét egy összeg mellett.
Őrizetbe vették az erzsébetvárosi értékbecslőt
Már nyolc gyanúsítottja van az ingatlanpanamának.
Deutsch nem akarta felülvizsgálni az ingatlanbizniszt
SZDSZ-es forszírozta, MSZP-s felügyelte, fideszes pedig nem szavazta meg az ügyletek felülvizsgálatát a hétkerben. De miért?
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Miért olyan értékes a pesti zsidó negyed?
A Belső-Erzsébetvárosban a Károly körút-Dohány utca, a Klauzál utca, a Csányi utca és a Király utca által határolt terület építészetileg és kulturálisan is egységes negyed, és ilyen kevés van Budapesten. Ha ingatlanos szemmel nézed, ez a belváros, tehát itt minden egyes négyzetméter értékes lehet.
Értékes? Ezekben a házakban, amelyeken második világháborús golyónyomok vannak, és darabok esnek le a homlokzatról?
Egy ingatlanos nem a romos házat nézi, hanem a telket. Azt kalkulálja, hogy mit lehet beépíteni a helyére, és mennyiért. Ez a terület ingatlanos szempontból hosszú ideig pangott, nem voltak vonzóak az önkormányzat tulajdonában álló házak, amelyekben ráadásul bérlők laktak. Erzsébetvárosnak meg nem volt pénze sem a felújításra, sem a lakók kiköltöztetésére. Akkor mozdult meg valami, amikor a 2000-ben elfogadott rendezési terv lehetővé tette több régi épület lebontását. A házakat 2003-tól elkezdték eladni magánbefektetőknek, tehát privatizálták őket.
Eladták annak, aki bont, aztán épít? Mi ezzel a baj?
Az egy dolog, hogy tönkretették a negyed arculatát, de az önkormányzat, tehát a köz tulajdonában álló házak eladása után végül az önkormányzat, tehát a köz vagy semmit, vagy nagyon kevés pénzt kapott. Ez a baj.
Akkor ki járt jól? Az, aki megvette őket?
Az, aki nyomott áron megkapta az önkormányzattól a házakat, majd ötven-százmillió forinttal, néhány esetben ennél is többért eladta őket az amúgy is érdeklődő külföldi befektetőknek.
Ha annyira nagy volt az érdeklődés, miért nem adta el közvetlenül az önkormányzat a házakat? Miért kellett közbeiktatni valakit?
Hát ez az. Kiírhattak volna pályázatot is, és annak adhatták volna el, aki a legtöbbet ígéri, de nem ez történt. Ehelyett 2003-2004-ben ebből valakinek Jaguar sportlimuzinja, úszómedencés luxuslakása és annyi pénze lett, ami a te zsebedbe meg az én zsebembe most nem férne bele. A Központi Nyomozó Főügyészség eddig kilenc embert gyanúsított meg az ügyben csalással, közokirat-hamisítással, vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel.
Hogy lehet Jaguar sporlimuzint és luxuslakást csinálni romos házakból?
A főügyészség szerint Gál György, az SZDSZ VII. kerületi frakcióvezetője, az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke megegyezett egy Nagy György nevű vállalkozóval, és elérte, hogy Nagy áron alul megszerezhesse ezeket az önkormányzat tulajdonában álló házakat, amiket aztán nagy haszonnal eladhatott külföldieknek. Az ügyészség szerint Gál ezért 195 millió forint kenőpénzt kapott a vállalkozótól. Kilenc házat adtak el így.
Én az ingatlanhoz csak annyit értek, hogy annak van ajtaja és én abban lakom. Mi volt itt a konstrukció?
Képzeld el, hogy van egy golyónyomokkal teletűzdelt, lerobbant ház, amit le lehetne bontani, és irodákat, szállodát vagy drága lakásokat lehetne építeni a helyére. Mivel jó kapcsolataid vannak, te már tudod, hogy ez a telek nagyon érdekel egy ír, spanyol vagy izraeli befektetőt. Alapítasz ezért egy kis kft.-t, mondjuk, hárommillió forintos alaptőkével, és bejelentkezel az önkormányzatnál, hogy te ezt a házat meg akarod venni.
Jó, de ehhez pénz kell, nekem meg nincs.
Pénz nem nagyon kell, mert befolyásos barátaid, akik ebből üzletet akarnak csinálni, adnak hárommillió forintot a cégalapításhoz. Az önkormányzattal abban állapodsz meg, hogy nem rögtön, hanem egy vagy, mondjuk, három év alatt fizeted ki a vételárat, tehát egyelőre csak vételi jogot kapsz. A haverod az önkormányzatnál megbeszéli az értékbecslővel, hogy a piacon amúgy ötszázmilliót érő ingatlant csak háromszázmillió forintra értékelje fel, és ez az érték kerül a szerződésetekbe is.
Megbeszélheti ezt a haverom, de se egy, se három év múlva nem lesz se ötszáz-, se háromszázmillióm.
Nem baj. Innentől már nem a házzal, hanem a kft.-vel és az ingatlanra vonatkozó vételi joggal kereskedsz. A vételi jog megszerzésével, a kis hárommillió forintos kft.-d jelentősen felértékelődik, főleg annak, aki szeretne építeni valamit a ház helyére. Ehhez még közbe kell iktatni a saját offshore cégedet, ami megveszi a saját kft.-det.
Miért van az, hogy ha az offshore-t szót meghallom, mindig egy déltengeri szigetet látok magam előtt, meg valami nagy disznóságot, amit eltitkolnak, és én úgysem értem, hogyan?
Az offshore cég alapítása vagy bevonása egy üzletbe önmagában nem törvénytelen. A lényege itt az, hogy olyan országban jegyezzék be ezt a céget, ahol, mondjuk, nem kell nyereségadót fizetni, és azok a tulajdonosok, akiknél a tényleges haszon lecsapódik, rejtve maradhatnak. A pesti zsidó negyedbeli ház vételi jogát birtokló kft.-det tehát már ettől az offshore cégtől veszi meg a tényleges ingatlanfejlesztő. Neki ez megér ötszázmilliót is. Te ebből kifizeted az önkormányzatnak a szerződésben szereplő háromszázmilliót, ami nagyrészt elmegy a bérlők kiköltöztetésére, neked pedig marad tisztán kétszázmilliód.
Namost ezt ki találta ki? Valaki az önkormányzatnál, vagy valaki a piacon?
Nem tudjuk, kinek a fejéből pattant ez ki, és ki tartotta a kezében a szálakat. Az összefonódás mindenesetre elég szoros az önkormányzat emberei, a vállalkozók és a kreatív jogászok között.
Lapozz tovább! | Eredeti tőkefelhalmozás Erzsébetvárosban | Eredeti tőkefelhalmozás Erzsébetvárosban - Hogy lehet Jaguár sportlimuzint és úszómedencés luxuslakást csinálni romos házakból az Erzsébetvárosban? Az offshore egyenlő a disznósággal? Szájbarágó. | null | 1 | https://index.hu/belfold/erzs1405/ | 2008-12-11 00:00:00 | true | null | null | Index |
Hosszantartó, súlyos betegség következtében, 47 éves korában elhunyt az Átlátszó külső munkatársa.
Vidéki tudósítókat toboroztunk, amikor Török Ágnes jelentkezett nálunk. Gyorsan megállapodtunk minden részletben és szinte azonnal küldött egy kéziratot. Aztán egy másikat. Meg a következőt.
Hamar kiderült, Ágnes lelkes és együttműködő. Folyamatosan tanulni szeretett volna. Az újságírás volt az álma: több online lapnak is külsőzött, kurzust végzett a MÚOSZ újságíróiskolájában. Az Átlátszónak írt cikkek részei voltak az álom beteljesülésének. Minden megjelent cikkének örült, és új ötlettel jelentkezett.
A szerkesztés kényes pillanata az újságírói munkának, gyakran próbára teszi a kapcsolatokat és a viszonyokat. Ágnes erre a folyamatra is kíváncsi volt, és elfogadta az érvekkel alátámasztott szerkesztői véleményt. Ha további adatokra volt szükség, megkereste és küldte.
Alapos cikkeket küldött. Cégjegyzéket böngészett, online hirdetés-adatbázisokat nézett át, jegyzőkönyveket szerzett be, interjúkkal, háttérbeszélgetésekkel igyekezett megérteni és feltárni az ügyeket, a politikusok pályáját és viselt dolgait. Tudósításra is vállalkozott, ha úgy alakult.
Egy beszélgetéskor említette, megint keveset aludt, mert "a legkisebbhez még gyakran fel kell kelni". Ekkor derült ki, hogy férjével négy gyermeket nevelnek. Arra is csak utalt egyik levelében, hogy a betegsége éppen problémát jelent - nem részletezte, mekkorát.
Jó volt Török Ágnessel dolgozni. Úgy terveztük, jó lenne személyesen is találkozni, jobban megismerni szerzőnket, ez azonban nem adatott meg. Ez az a pont, amikor megrendülten csak hallgatni tudunk. | Emlékezés Török Ágnesre | Hosszan tartó, súlyos betegség következtében, 47 éves korában elhunyt az Átlátszó külső munkatársa. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/15/emlekezes-torok-agnesre | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Hihetőnek tartja a Köztársasági Elnöki Hivatal szerdai közleményét – mely szerint Schmitt Pál személyesen ismerte és együttműködött a bolgár kutatóval, és ezért hasonlít Nikolaj Georgiev tanulmánya és az államfő disszertációja – Kertész István, aki az 1992-es kisdoktori értekezés egyik bírálója volt, és a dolgozatot summa cum laude minősítette. Az ókortörténész azt mondta, ha ma elé tennék az értekezést, ugyanúgy járna el, mint húsz évvel ezelőtt, és ugyanezt a minősítést adná.
A hvg.hu szerdán számolt be arról, hogy a jelenlegi köztársasági elnök 1992-ben benyújtott kisdoktori értekezésének legnagyobb része – a hvg.hu számításai szerint mintegy 180 oldal – egy bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját. Cikkünk megjelenése után kiadott közleményében a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) „a leghatározottabban visszautasította” a plágium vádját. A KEH szerint „a hiánypótló munkát” történészprofesszorok bírálták, „annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt” – fogalmazott a közlemény. A bolgár kutató lánya ezzel szemben a hvg.hu-nak adott csütörtöki interjújában azt mondta, kizárt, hogy édesapja társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban.
Kertész István a kisdoktorihoz készült 7 oldalas bírálatában közel 5 oldalon keresztül kritizálta a dolgozatot, többek között felvetette a jegyzetek, az idézetek hiányát, jelezve, hogy „egy ilyen terjedelmes anyaggyűjtés esetében elvárható, hogy a szerző pontosan feltünteti adatai lelőhelyét. A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni”. Ennek ellenére úgy ítélte meg, hogy „a jelölt dolgozata megfelel az egyetemi doktori értekezésekkel szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek”.
"Akkor mások voltak a követelmények"
„Negyvenhárom éve dolgozom a felsőoktatásban, van gyakorlatom a szakdolgozatok, doktorik elbírálásában, természetes, hogy kritikákat is megfogalmaztam” – mondta a professzor, aki a hvg.hu-nak hangsúlyozta, ez egy kisdoktori volt, ami nem azonos a mai Ph.D. fokozattal. Kertész azt mondta, „tudni kell disztingválni”, mert akkor teljesen mások voltak a követelmények, ráadásul a feltételeket tekintve az egyes felsőoktatási intézmények között is voltak különbségek.
Kertész azt mondta, amikor Schmitt benyújtotta a disszertációját, ő az ELTE bölcsészkarán tanított, a Testnevelési Egyetemről (TE) Istvánfi Csaba rektor kérte fel, hogy legyen a jelenlegi államfő dolgozatának opponense. „Az első dolgom az volt, hogy megkérdeztem, a leadott disszertáció megfelel-e az egyetem támasztotta követelményeknek, ott elfogadható-e ebben a formában” – állította a hvg.hu-nak a professzor, aki szerint mind Schmitt másik bírálója, Takács Ferenc, mind a rektor megnyugtatta, hogy a dolgozat megfelel a TE előírásainak. „Ezek után úgy láttam, hogy a dolog formai részével nekem nincs több dolgom, igaz, bírálatomban jeleztem az észrevételeimet.”
Az ókortörténész szerint neki is „szemet szúrt, hogy nincsenek jegyzetek”, de látta a dolgozatból, hogy Schmitt főleg nyilvános anyagokból, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) jegyzőkönyveiből dolgozott, így a jegyzetek hiányát nem tartotta olyan súlyúnak, hogy az értekezést visszadobja. Kertész azt mondta, tudott róla, hogy abban az időszakban Schmitt tagja volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, 1991-ben pedig a Végrehajtó Bizottságba is beválasztották, így úgy gondolta, hogy a felhasznált NOB-jegyzőkönyvek a disszertáló rendelkezésére álltak, „munkaanyagnak számítottak” számára.
Ezért úgy véli, hogy a Georgiev- és a Schmitt-tanulmány közti egyezések mögött nincs plágium, hiszen a bolgár kutató is sportdiplomata volt, mindketten hozzáférhettek ezekhez a dokumentumokhoz. Éppen ezért ad hitelt a KEH szerdai közleményének, mely szerint a két sportdiplomata a kutatásaiban együttműködhetett.
"Megtiszteltetésnek éreztem"
„Ma is alapos, tanulságos munkának tartom a köztársasági elnök úr disszertációját. Nem elhanyagolható az sem, hogy megtiszteltetésnek éreztem, amikor felkértek, legyek egy kétszeres olimpiai bajnok dolgozatának opponense” – mondta a hvg.hu-nak Kertész István.
Arra a kérdésre, mit szól hozzá, hogy nemcsak a jegyzőkönyvek elemzései, hanem a dolgozat végkövetkeztetései is szinte szó szerint megegyeznek Georgiev konklúzióival, az ókortörténész úgy válaszolt, jóhiszeműen járt el, akkor erről nem tudott. Ennek ellenére továbbra is úgy gondolja, hogy ma sem járna el másképp.
„Nyilván feltüntetném a kollégám nevét” – mondta Kertész arra a kérdésünkre, hogy mit tenne, ha közölni akarná egy olyan kutatás eredményeit, amelyen közösen dolgozott egy kollégájával. Kertész egy példát is említett: egy osztrák és egy német kutató a múlt században együtt dolgozott fel egy ókori görög felirattöredéket – amely a birkózás szabályait tartalmazta –, majd az egyikük anélkül közölte az eredményeit, hogy a másik nevét feltüntette volna, mire a barátságuk egy életre megromlott.
Polgári lelkiismeret
„A Rákosi- és a Kádár-korszakban a szakmai problémákból csináltak politikai ügyeket, és tettek tönkre szakembereket. Most mindez fordítva történik” – mondta a hvg.hu-nak Kertész, aki a Schmitt-ügyet „politikai támadásnak” tartja.
Kertész szerint, ha Schmitt nem lenne köztársasági elnök, akkor „a kutyát sem érdekelné, hogyan doktorált le”. Az ókortörténész hangsúlyozta, „polgári lelkiismerete és gondolkodásmódja berzenkedik” a botrány és az eljárás ellen. Kertész azt mondta, vannak sokkal fontosabb problémák az országban ennél, ezért nem érti az ügy körüli felhajtást.
2012. január. 12. 14:22 Dezső András - M. László Ferenc Itthon
Elégedetlenek voltak, mégis dicsérték Schmitt doktoriját a tanárok
Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.
2012. január. 12. 15:53 Dezső András Itthon
Schmitt-ügy: megszólal a bolgár sportkutató lánya
Kizárt, hogy édesapám társszerzőként dolgozott volna Schmitt Pállal úgy, hogy nem tünteti fel a nevét a munkáiban - mondta a hvg.hu-nak adott interjújában annak a bolgár sportkutatónak a lánya, akinek a tanulmányából másolt és fordított az egykori magyar sportvezető. Malina Georgievet Svájcban értük el.
2012. január. 12. 18:32 Tossenberger Adél Itthon
„Főbenjáró bűn”: Schmitt a mai rendszeren nem csúszna át
Ha száz százalékosan beigazolódna, hogy Schmitt Pál valóban plagizált doktori disszertációjának megírásakor, ma szakdolgozatként sem menne át a rendszeren az írása: a megrovástól a kicsapásig több verzióval is számolhatna. Bár nem mindenhol veszik egyformán szigorúan a helyesírási hibákat a diplomamunkáknál, egyes felsőoktatási intézményekben nagy valószínűséggel e rostán sem csúszna át az államfő.
2012. január. 12. 19:15 hvg.hu Itthon
Origo: Schmitt tanácsának tagjai voltak a disszertáció bírálói
Olyan emberek értékelték jelesre és engedték át Schmitt Pál államfő plágiumgyanús doktori disszertációját, akik tagjai voltak egy szervezetnek, amelyet az akkor Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság hozott létre - írta az Origo.
2012. január. 12. 16:09 MTI Itthon
MSZP: Schmitt tisztázza magát a plágiumügyben, ha tudja
Az MSZP sürgeti, hogy Schmitt Pál álljon a nyilvánosság elé, és ha tudja, sürgősen tisztázza magát a plágium vádja alól. A szocialisták szerint ellenkező esetben nyilvánvalóan nem maradhat köztársasági elnök - mondta Szanyi Tibor, az ellenzéki párt elnökségi tagja csütörtökön sajtótájékoztatón. Hozzátette: az államfőt jelölő Orbán Viktor és az őt megválasztó Fidesz reakcióját is várják az ügyben. | Itthon: "A kutyát sem érdekelné, hogyan doktorált le" - a bíráló a Schmitt-ügyről | Nem változtatta meg véleményét Schmitt Pál dolgozatáról a hvg.hu által nyilvánosságra hozott ügy, ma is "alapos, tanulságos" munkának tartja a jelenlegi államfő 1992-ben született kisdoktori dolgozatát az egyik bíráló, Kertész István. Az ókortörténész professzor hihetőnek tartja az államfő hivatalának álláspontját, és "polgári lelkiismerete berzenkedik" a Schmitt ellen indult "politikai támadásoktól". Azt viszont elismerte, hogy ő soha nem tulajdonítaná el kollégái kutatási eredményeit. Állítja: húsz évvel ezelőtt jóhiszeműen járt el, mert az egyetem rektora és a dolgozat másik bírálója meggyőzte, hogy a disszertáció megfelel az intézmény támasztotta feltételeknek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120112_Schmitt_dolgozat_Kertesz_Istvan | 2012-01-12 20:50:00 | true | null | null | HVG |
Feljelentést tettek a kínai vakcina beszerzése miatt
Átláthatatlan a közvetítő cég tulajdonosi háttere, ezért nem lehetne közpénzt adni nekik – állítja Tényi István.
Hűtlen kezelés gyanújával tett bejelentést Tényi István a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál a Sinopharm-szerződés miatt – írja a Válasz Online. Tényi szerint mivel a kínai vakcinákat Magyarországra juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára.
A Danubia Pharma nevét akkor ismerhettük meg, amikor a kormány nyilvánosságra hozta a kínai Sinopharm-vakcinák beszerzéséről kötött szerződést, és ebből kiderült, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem közvetlenül a kínai partnertől vásárolja az oltóanyagot, hanem e vállalkozáson keresztül szerzi be az 5 millió adagot.
Már elsőre sem volt világos, hogy miért kellett egy közvetítő cég, a cégháló pedig még tovább növeli a bizonytalanságot. Főleg akkor, amikor megnéztük az érintett vállalatok múltbeli céghálóját is: offshore, a valódi tulajdonosokat nem mutató cégek sorát találtuk.
Offshore cégek is felbukkannak a lélegeztetőgép- és vakcinaszerződések főszereplői mögötti céghálóban
Két nőgyógyász és egy gyógyszerész alkotja azt az évek óta együtt dolgozó triót, akik közül ketten dokumentáltan igen közeli kapcsolatban vannak, illetve voltak a járványkezeléssel összefüggésben több mint 100 milliárd forint értékű szerződéseket elnyerő cégekkel. A trió céghálója körül egy időben több offshore cég tűnt fel, van köztük belize-i és vanuatui társaság is.
A cég ügyvezetője, Tuza Máté az Indexnek beszélt arról, hogy a cég valódi tulajdonosai „magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”.
Az alkotmány szerint „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (…) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”.
2021. március. 29. 14:01 Oroszi Babett Gazdaság
Offshore cégek is felbukkannak a lélegeztetőgép- és vakcinaszerződések főszereplői mögötti céghálóban
Két nőgyógyász és egy gyógyszerész alkotja azt az évek óta együtt dolgozó triót, akik közül ketten dokumentáltan igen közeli kapcsolatban vannak, illetve voltak a járványkezeléssel összefüggésben több mint 100 milliárd forint értékű szerződéseket elnyerő cégekkel. A trió céghálója körül egy időben több offshore cég tűnt fel, van köztük belize-i és vanuatui társaság is.
2021. március. 12. 18:29 hvg.hu Gazdaság
Nem világos, mi a szerepe a kínai vakcinabeszerzésbe bevont magyar cégnek
A Danubia Pharma korábban soha nem vállalt még hasonló kaliberű megbízást. | Vállalkozás: Feljelentést tettek a kínai vakcina beszerzése miatt | Átláthatatlan a közvetítő cég tulajdonosi háttere, ezért nem lehetne közpénzt adni nekik – állítja Tényi István. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20210412_feljelentes_kinai_vakcina | 2021-04-12 13:05:00 | true | null | null | HVG |
Az Andrew G. Vajnához köthető magyar társaságok 4 év alatt 33,3 milliárd forint árbevételt értek el, a cégekből osztalékként 3,5 milliárd forintot vettek ki az offshore hátterű külföldi tulajdonosok. A Vajna-környéki birodalomnak csak a kaszinós cégei sikeresek, az összes többi vállalkozás súlyos veszteségeket termel, ennek megfelelően társasági adót is alig fizetnek. A Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno Kft.-nek például 2 milliárd forint árbevétel mellett csupán 2,4 millió forintnyi társasági adót kellett befizetnie.
Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat Andrew G. Vajna magyarországi érdekeltségeit vizsgálva az Átlátszó egy meglehetősen terebélyes, offshore-cégekkel teletűzdelt céghálót talált, a filmipari kormánybiztoshoz jelenleg legkevesebb hét offshore cég köthető, melyek összesen tíz vállalkozásban érdekeltek Magyarországon. Maga Andy Vajna tulajdonosként egyetlen magyar cégben sem szerepel, a láncban fölöttük álló luxemburgi, amerikai, és curacao-i társaságokban viszont mindenhol az ő nevébe botlunk. Tovább a cikksorozat előző részére.
Andy Vajna kormánybiztos a nyilvánosság előtt igyekszik sikeres üzletembernek mutatni magát, a valóság azonban az, hogy a hozzá köthető vállalkozások többsége papíron súlyosan veszteséges volt az elmúlt négy évben.
A filmipari kormánybiztoshoz összesen 18 cég köthető, ebből 7 offshore hátterű vállalkozás, ezeknek van Magyarországon további 11 érdekeltsége. Mivel ebből kettő csak 2014-ben alakult meg, így a “portfólióból" 9 cég mérlegeit tudtuk megvizsgálni, melyek nem egy esetben tartogattak meglepetéseket.
Kiderült ugyanis, hogy hiába a rengeteg vállalkozás, jól menőnek valójában csak kettő nevezhető, ráadásul mindkettő az államhoz sok szálon kötődő szerencsejáték-iparhoz kötődik.
Vajna egyik nyereséges vállalkozása a Las Vegas Casino Kft., amely kaszinóüzemeltetéssel foglalkozik. Ez az a cég, amely megnyerte az igen értékes állami kaszinókoncessziókat. A másik társaság pedig Bár-Co Kft., amely a helyiséget bérli a Las Vegas Casino-nak. Hogy ehhez, tehát a helyiségbérléshez miért kell egy külön cég, az a mérlegből nem derült ki.
Mindkét cég offshore társaságokon keresztül köthető Vajnához. A Las Vegas Casino tulajdonosai luxemburgi és amerikai cégek, közte a Las Vegas Casino s.a.r.l., valamint a szintén luxemburgi AV Investments s.a.r.l. A Bár-Co Kft. tulajdonosa 2014 óta ugyancsak az AV Investments s.a.r.l., azt megelőzően pedig a Las Vegas Casino s.a.r.l. volt.
A Las Vegas Casino Kft. 2010-2014 között 16 milliárd forint árbevételt ért el, adózott eredménye 3,1 milliárd forint volt, amit mind ki is fizetett osztalékként a luxemburgi tulajdonosnak.
2013-ban egyébként Vajna a Las Vegas Casino Kft.-n keresztül a szintén általa irányított Nemzeti Filmalapnak is komoly összeget juttatott: a 2013-as mérlegben rendkívüli ráfordításként 220 millió forint Nemzeti Filmalap filmtámogatás szerepel.
A Bár-Co árbevétele ugyanebben az időszakban, tehát 2010-2014 között 1,7 milliárd forint, adózott eredménye pedig 418 millió forint, amiből 324 millió forintot fizetett ki a tulajdonosnak. E két vállalkozás tehát összesen 3,5 milliárd forint osztalékot termelt a Vajnához köthető offshore cégeknek az elmúlt négy évben.
Vajna többi érdekeltsége viszont egyáltalán nem ment ilyen jól, pedig volt, amelynél az árbevétel a 4 milliárd forintot is elérte. Ilyen a filmforgalmazással foglalkozó Intercom Zrt, amely a szintén offshore Magyar Enterprises-en keresztül köthető Vajnához.
Mint az a nyilvános cégadatokból kiderül, az Intercom a többmilliárdos árbevétel mellett hatalmas veszteségeket termelt. Mérleg szerinti eredménye 2010-ben például 4 milliárdos árbevétel mellett mínusz 973 millió forint volt, 2013-ban pedig 2,6 milliárd forint mellett mínusz 451 millió forint.
Az Intercomból osztalékot nem vettek ki, ugyanakkor társasági adót is alig fizettek: bár 2010-2014 között 12,7 milliárd forint árbevétele keletkezett a cégnek, adófizetési kötelezettsége csupán 30 millió forint volt.
Papíron több tízmilliós veszteséget termel a Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno Kft. is. A Buno árbevétele 2010 óta folyamatosan nőtt, 220 millió forintról 646 millió forintra, ám még így sem lett pozitív a mérleg: a társaság 2010-ben 148 millió forint, 2013-ban pedig 52 millió forint veszteséget könyvelt el. Így társasági adót ez a cég is alig fizetett, négy év alatt mindössze 2,4 millió forint adófizetési kötelezettsége keletkezett.
Súlyos mínuszokat találtunk Vajna két luxusruházati érdekeltségében is. A Roberto Cavalli üzletet üzemeltető RC Fashion Kft.-nek két éve egyáltalán nincs bevétele, előtte két év alatt 336 millió forint hozott, de ez a bevétel sem tudta nyereségessé tenné a társaságot.
Az RC Fashion Kft. mérleg szerinti eredménye 2010-ben mínusz 136 millió forint volt, míg egy évvel később mínusz 23 millió forint. Ez mára mínusz 1,4 millió forintra csökkent. A cégnek négy év alatt mindössze 620 ezer forintnyi adókötelezettsége keletkezett. Az üzlet egyébként már bezárt.
Ugyanilyen számokat produkált a Byblos divatházat üzemeltető Sport & Fashion Kft., amely az elmúlt négy évben bár ugyancsak több, mint 330 millió forint árbevételt ért el, nyereséges csak egyetlen évben volt: 2011-ben, amikor 43 millió forint adózott eredményt ért el.
Mérleg szerinti eredménye aztán 2013-ban mínusz 68 millió forintra csökkent. Ennek a cégnek mindösszesen 464 ezer forint adófizetési kötelezettsége keletkezett, a két luxusruházati üzletnek tehát négy év alatt összesen alig több, mint 1 millió forint társasági adót kellett befizetnie.
A Vajnához köthető többi, kisebbnek mondható cég hasonlóan sikertelen 4 évet tudhat maga mögött. Az Intercom European Kft. 2012-ben produkált egyedül pozitív eredményt (12 millió forintot), a Közraktár 4 Kft. szintén 2012-ben 4 millió forintot, a Gibs Kft. 2011-ben 154 ezer forintot, 2013-ban 901 ezer forintot. Utóbbi a 2010-és évet több, mint 130 millió veszteséggel zárta. Ez a három cég 4 év alatt 12,2 millió forint árbevétel mellett 1 millió forint társasági adót fizetett.
Oroszi Babett | Mennyi adót fizetnek az Andy Vajnához köthető cégek? | Mennyi adót fizetnek az Andy Vajnához köthető cégek? | null | 1 | http://atlatszo.hu/2014/09/24/mennyi-adot-fizetnek-az-andy-vajnahoz-kotheto-cegek/ | 2014-09-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
2022 júliusától volt érvényben az üzemanyag hatósági áron történő értékesítéséről szóló jogszabály, amelynek lényege szerint az üzemanyagot 480 forint/liter áron kellett értékesíteni a magyar rendszámú járműveknek.
Egy franchise rendszerben működtetett mosonmagyaróvári benzinkút dolgozói azonban megegyeztek maguk között, hogy kedvezményre nem jogosult vásárlók részére is a hatósági áron értékesítik az üzemanyagot bizonyos anyagi juttatás fejében. A dolgozók 2022 szeptemberében például a megegyezésük szerint úgy értékesítették az üzemanyagot hatósági áron az arra nem jogosultaknak, hogy 50 literenként 10 Eurót kértek érte. Az így kapott összeget összegyűjtötték, és a műszak végén egymás között elosztották - áll a vádiratban.
Nem tettek semmit
A benzinkutat üzemeltető céget vezető házaspár tudott a dolgozók külön üzletéről, az ellen nem tettek semmit, sőt a haszonból úgy részesültek, hogy a férj számára kedvező árfolyamon váltotta át a dolgozóktól a megszerzett eurót - számol be az ugyeszseg.hu.
A vádlottak ez alapján 2022 szeptembere és október közötti egy hónapban ezzel a módszerrel a valótlanul rögzített és számlázott tankolások miatt
a központi költségvetésnek összesen több mint 2 millió forint kárt okoztak a meg nem fizetett adókkal,
míg a franchise tulajdonos kúthálózatnak több mint 7 millió forint kárt okoztak.
A dolgozók az egy hónap alatt fejenként 100 ezer és 500 ezer forint közötti összeget szereztek így jogtalanul.
Az ügyészség a két cég tulajdonost minősített költségvetési csalással és minősített hűtlen kezeléssel, míg a tíz dolgozót minősített költségvetési csalással és minősített csalással vádolja. Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni. | Mutyiztak a hatósági áras üzemanyaggal, vádemelés lett belőle | Külföldieknek is adhattak a magyarok számára fenntartott hatósági áras üzemanyagból egy benzinkútón 50 literenként plusz 10 euróért, amit aztán zsebre vágtak és elosztottak egymás között a dolgozók. Ezzel fejenként egy hónap alatt 100-500 ezer forint közötti összeghez jutottak, közben összesen több mint 9 millió forint kárt okoztak. A Győri Járási Ügyészség vádat emelt egy benzinkutat üzemeltető házaspár és a benzinkút dolgozói ellen minősített költségvetési csalással és hűtlen kezeléssel is vádolják őket. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/benzinkut-mutyi-uzemanyag/0v566v4 | null | true | null | null | Blikk |
Cs. Á.
A polgármester, az alpolgármester és a jegyző vonult a minap Lökösházáról a Magyar Államkincstárhoz (MÁK), hogy haladékot kérjenek. Szerencsétlen esetben „csak” hétmillió forinttal lehet szegényebb a település kasszája. Mint kiderült, a faluban komoly gondok akadtak az éves pénzügyi beszámolóval.
— Pár napja a MÁK azt jelezte, hogy a pénzügyi beszámoló és a költségvetés leadásának határideje lejárt, Lökösházáról mégsem érkezett meg az anyag. Sikerült néhány napos haladékot kérnünk, így a hétvégén már három szakember dolgozott éjt nappallá téve azon, hogy minden kész legyen, noha a költségvetést a képviselő-testület időben elfogadta — mondta dr. Tarr Lajos polgármester, aki kíváncsi volt, hogyan fordulhatott elő mindez.
Ekkor derült ki, hogy nemcsak a költségvetés nincs elküldve a kincstárnak, hanem szigorú számadási nyomtatványok, kiadási és bevételi bizonylatok tűntek el.
— Eltűnt az a tömb is, melyből kiderülhetett volna, hogy az érintett, jelenleg betegszabadságon tartózkodó kolléga engedély nélkül vett fel előleget a fizetéséből. Erről viszont kaptunk egy másolatot — fogalmazott a polgármester. Tarr Lajos elmondta, az évek óta számottevő forráshiánnyal küzdő település kasszáját az érintheti a legsúlyosabban, ha nem, vagy csak később kapják meg a havonta körülbelül hétmillióra forintra rúgó állami normatívát.
Jó esetben hitellel válthatják ki a történtek miatt később érkező forrásokat. Ez persze a kamatok miatt pluszpénzt von el a településtől.
A polgármester arról számolt be lapunknak, hogy mivel pénzügyi szabálytalanság gyanúja vetült fel, bejelentést tett a rendőrségen. Az érintett munkatárs ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett, egyúttal arra kérik a Gyulai kistérség belső ellenőrét, tartson átfogó, a teljes 2008-as évet felölelő vizsgálatot.
Bő két éve csaknem ötmillió forintot sikkasztott a lökösházi polgármesteri hivatal két munkatársa. Mint kiderült, a hivatal dolgozói 2001. óta apránként, kisebb részletekben, ám annál szorgalmasabban tüntettek el pénzeket. Miután az ügy nyilvánoságra került, részben megtérítették az okozott kárt. Értesüléseink szerint viszont még azóta sem rótták le a teljes összeget, a kamatokat most is fizetik. | Hivatali mulasztás miatt bukhat hétmilliót Lökösháza | Alig több mint két év telt el azóta, hogy egy többmilliós sikkasztás borzolta a kedélyeket a lökösházi polgármesteri hivatalban. Most újabb, súlyos szabálytalanság gyanúja vetül az egyik dolgozóra. | null | 1 | https://www.beol.hu/kozelet-bekes/2009/03/hivatali-mulasztas-miatt-bukhat-hetmilliot-lokoshaza | 2009-03-23 00:00:00 | true | null | null | BEOL |
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője lapunknak azt mondta: az értékbecslő ellen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett csalás és magánokirat-hamisítás a vád. Az értékbecslő tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.
Az eddig nyilvánosságra került részletek szerint az erzsébetvárosi ingatlanpanama a következők szerint zajlott: a kerületi lakásépítő kft. kisebbségi tulajdonosa, az előzetes letartóztatásból a napokban vádalku fejében szabadon engedett Nagy György kinézett egy önkormányzati tulajdonú bérházat, amelyet jóval a piaci érték alatt akart megszerezni. A gyanú szerint az előzetes letartóztatásban lévő Gál György a gazdasági bizottság korábbi elnökeként kapcsolatban állt a vállalkozóval, és összesen 195 millió forint kenőpénzt kért és kapott annak fejében, hogy az nyomott áron juthasson az épületekhez.
Gál ezután az előre megbeszélt, olykor akár a piaci árnál százmillió forinttal is alacsonyabb áron értékelteti fel az épületet, amelyet az ő és a vállalkozó családtagjai, ismerősei által alapított strómancégek szerezhetnek meg. 2005 előtt a VII. kerület nem írt ki pályázatot, hanem az egyetlen "érdeklődőnek" - általában zárt ülésen - eladta az épületet, a hamis értékbecslői szakvélemény szerinti áron. A valódi befektetőnek a házat birtokló céget adták el, egyes becslések szerint épületenként 70-100 millió forintot keresve ezzel az ügyleteken. | Belföld: Házanként százmillió zsebbe | Újabb gyanúsítottja van az erzsébetvárosi ingatlanbotránynak; a főügyészség őrizetbe vette azt az ingatlan-értékbecslőt, aki a gyanú szerint hamis szakvéleményt adott az önkormányzat által 2003-ban és 2004-ben eladott nyolc bérház értékéről. Volt olyan ezek közt, amikor az értékbecslő által megállapított érték százmillió forinttal maradt a valós piaci érték alatt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lap-20081204-20081204-31-311584 | 2008-12-04 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A dombóvári képviselő-testület fideszes többsége a grémium legutóbbi ülésén megszavazta, hogy a karcagi kórházat vezető Nagy Mihály traumatológus irányítsa a Tolna megyei város kórházát is.
Nagy Mihálynak köztudottan szoros kapcsolatai vannak a Fidesz országos vezetésével, s a dombóvári városatyák úgy gondolták, hogy a traumatológus jól tud majd lobbizni az önkormányzati intézményért. Utóbb azonban kiderült, hogy a törvény gátolja Nagy Mihály kinevezését, ugyanis az idevágó jogszabály kimondja, hogy egy személy nem vezethet egynél több olyan egészségügyi intézményt, amelynek állami finanszírozása meghaladja a félmilliárd forintot. Mivel mindkét kórház OEP-támogatása lényegesen több ennél, Nagy csak az egyiket vezetheti, s ő a karcagi intézményt viszi tovább.
Minderről Dombóvár független polgármestere, Szabó Loránd tájékoztatta tudósítónkat. A polgármester elmondta, hogy a fentiek okán rendkívüli testületi ülést hívott össze péntekre, hisz jelenleg a kórház igazgató nélkül működik, ezért minél hamarabb szükség lesz kiírni pályázatot az üres poszt betöltésére. | Belföld: Egy ember csak egy kórházat | Mégsem a fideszes városatyák által támogatott Nagy Mihály irányítja majd a dombóvári Szent Lukács kórházat. A kinevezésnek jogi akadálya van. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/egy_ember_csak_egy_korhazat-1295748 | 2012-01-19 15:39:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"Járjanak a metrók éjfél után is a hétvégi estéken, péntek-szombat éjjel, és vizsgáljuk felül a teljes budapesti éjszakai buszhálózatot" -posztoltaa Facebookon Vitézy Dávid, korábbi főpolgármester-jelölt csütörtök reggel. Azt írta, hogy a korábbi programja alapján kezdeményezi az éjszakai közlekedés reformját a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén.
Vitézy szerint érdemes már most megvizsgálni, hogyan lehet akár 24 órás a metróüzem ezeken az éjszakákon, mert így jövő év elején lehet választani az opciók közül, hogy 2025 tavaszától bevezethető legyen az új menetrend. Vitézy azt írja, a javaslatáról október 30-án dönt a Fővárosi Közgyűlés.
A volt főpolgármester-jelölt azt hozta fel példának, hogy amióta a 6-os villamos 24 órán át jár, jelentős többletforgalmat vonz, szerinte a jól működő, elérhető éjszakai élet munkahelyeket is teremt.
"A közösségi közlekedési hálózat gerincét jelentő négy metróvonalon azonban hagyományosan 23:40 körül van üzemzárás (az utolsó járatok ekkor állnak meg a két legfontosabb belvárosi csomópontban, a Deák Ferenc téren és a Kálvin téren). Ezzel a budapesti metró az egyik legkorábban záró metróüzem lett Európában, holott a belváros nem ürül ki fél tizenkettőkor" - írta Vitézy, de hozzátette, hogy ha éjszaka is járna a metró, az az éjszakai buszhálózatra is hatna, ezért egyben kell megvizsgálni a menetrend módosításának lehetőségeit. | Telex: Vitézy pénteken és szombaton éjjel is járatná a metrókat | A metróval együtt a teljes budapesti éjszakai buszhálózatot is felülvizsgálná, be is nyújtja erről a javaslatát a Fővárosi Közgyűlésnek. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/24/vitezy-david-fovarosi-kozgyules-metro-ejszaka-budapest | null | true | null | null | Telex |
Nyomorult tízmillió euróért adta el Horvátország érdekeit, ezért a legsúlyosabb büntetés kiszabását indítványozzuk, mondta az ügyész Ivo Sanader tárgyalásán szerdán Zágrábban.
Az ügyészség szerint egyértelműen kiderült a volt kormányfő bűnössége. A vádirat szerint Sanader külügyi államtitkárként jutalékot kért az osztrák Hypo banktól, kormányfőként pedig 10 millió eurót a magyar Moltól.
"Ha az ügyletek mögött nem lenne kenőpénz, akkor alkalmatlanságról beszélhetnénk, ami a politikai felelősség kategóriájába tartozik. De ismerjük az ügyek hátterét. Bebizonyítottuk, hogy Sanader államtitkárként és kormányfőként is kizárólag a saját érdekeinek megfelelően cselekedett" - mondta az ügyészség képviselője.
Sanader ellen a horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatala háborús nyerészkedés miatt indított eljárást, mely bűncselekmény a horvát alkotmány szerint nem évül el. Horvátországban a jogszabály alapján eddig csak Sanader ellen emeltek vádat.
Az ügyészség szerint Sanader a Hypo banknak kedvezőbb elbánást ígért a horvátországi piacon. Kormányfőként pedig a részben állami tulajdonban lévő INA olajvállalat irányításának jogát átadta a cégben részesedéssel rendelkező magyar Molnak.
Sanader az eljárás során tagadta bűnösségét. A volt kormányfővel készült interjúnkat itt olvashatják.
A csütörtöki tárgyalási napon a védelem képviselői beszélnek. Ítélet pénteken vagy a jövő héten várható. | Tizenöt évre börtönbe csukná Sanadert az ügyész | Tizenöt év szabadságvesztés kiszabását indítványozta a horvát ügyészség Ivo Sanader ellen. A vádhatóság szerint a volt kormányfő az osztrák Hypo banktól és a magyar Moltól is kenőpénzt fogadott el. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2012/11/a-legsulyosabb-buntetes-kiszabasat-inditvanyozta-a-horvat-ugyeszseg | 2012-11-14 16:32:00 | true | null | null | Origo |
A hivatalos ismertető szerint a fejlesztés hosszú távú célja:
a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés
a hazai megújuló energiaforrások fokozottabb használata.
A fejlesztés közvetetten a település lakosságának, a jövő generációjának példát mutat az energiafelhasználás módjáról, környezettudatosságra nevelő hatása van. Összesen 133,64 millió forint vissza nem térítendő, európai uniós támogatásban részesült a program.
A Dózsa György úti, illetve a Kossuth Lajos utcai, többfunkciós épületek felújítás során tervezett a külső nyílászárók cseréje, a külső határoló szerkezetek utólagos hőszigetelése, napelemes rendszer telepítése, levegő-víz hőszivattyús rendszer fejlesztése, fűtési és HMV rendszerek korszerűsítése, valamint projektarányos akadálymentesítés. A Kossuth utcában kap helyet a Sásdi Család- és Gyermekjóléti Központ.
A felújítási munkálatok várhatóan 2025 év július hónapjáig tartanak.
A pályázat megvalósításában Sásd Város Önkormányzata mellett konzorciumi partnerként részt vesz a Baranya Vármegyei Önkormányzati Hivatal . | Minden sokkal könnyebb lesz Sásdon | Több mint százmillió forintból újítanak fel épületeket Sásdon. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/minden-sokkal-konnyebb-lesz-sasdon | null | true | null | null | BAMA |
Éhségsztrájkba kezd a korrupció ellen Szvámi Baba Ramdev, India egyik legnépszerűbb teleguruja. A tévés jógaműsora révén közkedvelt jógi, akinek tömeges jógagyakorlatain hírességek és vezető politikusok is rendszeresen megjelennek, elsősorban azt nehezményezi, hogy sokan külföldre menekítik vagyonukat, hogy elkerüljék az adózást Inidában.
"A külföldön tartott indiai pénzeket nemzeti vagyonnak, a nem tisztességes eszközökkel szerzett pénzek külföldi bankokba menekítését pedig államellenes bűncselekménynek kellene nyilvánítani" - közölte. A hatalmas jóga- és egészségügyi vállalatbirodalmat felépítő Baba Ramdev (pályafutásáról itt olvashat bővebben) szerint Indiának is csatlakozni kellene az ENSZ korrupcióellenes egyezményéhez. | Offshore-csalók ellen éhségsztrájkol a gyógyító indiai teleguru | Az indiai bevételek külföldre menekítése ellen kezd éhségsztrájkba Szvámi Baba Ramdev, az egyik legnépszerűbb indiai jógaguru. Baba Ramdev bűncselekménnyé nyilváníttatná a vagyonok adózás előli külföldre menekítését. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/06/szami-baba-ramdev-indiai-teleguru-ehsegsztrajkja-az-offhosrecsalok-ellen | 2011-06-02 15:00:00 | true | null | null | Origo |
A magyar tárcavezető és Eric Holder amerikai igazságügy-miniszter tárgyalásai után tartott közös sajtótájékoztatón Navracsics Tibor kifejtette: Magyarország új fejezetet nyithat a korrupció elleni harcban: a megelőzésre is egyre nagyobb hangsúlyt helyezhet. Az Egyesült Államok segítsége különösen fontos, és a két ország megoszthatja tapasztalatait - tette hozzá.
Eric Holder szerint a korrupció nemcsak Magyarországon probléma, az Egyesült Államoknak is gondot jelent. Véleménye szerint a két ország sokat tanulhat egymástól.
Kezdőlap Belföld Navracsics: Az Egyesült Államok segítséget nyújt Magyarországnak | Navracsics: Az Egyesült Államok segítséget nyújt Magyarországnak | Az Egyesült Államok felajánlotta segítségét Magyarországnak a korrupció elleni küzdelemben, a közeljövőben várhatóan kidolgozzák az együttműködés formáit, és megkezdődhet a közös munka - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapesten. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2011/04/13/navracsics-az-egyesult-allamok-segitseget-nyujt-magyarorszagnak-426761 | 2011-04-13 16:16:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
2008.02.19. 17:44
Zuschlag János a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen vallomást tett, melyben politikai felelősséget vállalt az MSZP ifjúsági szervezete és a civil szervezetek esetleges finanszírozási szabálytalanságaiért – tudatta kedden Zusclag védőügyvédje. Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyészhelyettese a vallomásról közölte: az nem szolgált semmilyen újdonsággal.
Zuschlag János beszámolt az ügyészségen a Fiatal Baloldal gazdálkodásról is, „melynek során elmondta, bevett gyakorlat volt, hogy politikai ifjúsági szervezetek más civil szervezetekkel közösen valósítják meg programjaikat” – mondta Kovács M. Gábor, Zuschlag János ügyvédje. Vallomásában Zuschlag elismerte: a büntetőeljárásban érintett egyesületek a Fiatal Baloldallal sok közös programot szerveztek, így a finanszírozási kérdésék is összefolyhattak, így ha szabálytalanságok történtek, azokért mint a FIB elnökhelyettese politikai felelősséget vállal.
„Zuschlag János az ügyészségen vallomást tett a kormányokon és politikai oldalakon átívelő ifjúsági intézményrendszer működéséről, a politikai ifjúsági szervezetek finanszírozási módjáról” – számolt be Kovács M. Gábor.
Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyészhelyettese az MTI-nek megerősítette Zuschlag János vallomásának tényét. Hozzátette: Zuschlag vallomásában nem tért ki konkrét részletekre, sőt az ilyen irányú kérdésekre nem is volt hajlandó válaszolni. A főügyészhelyettes hangsúlyozta: a gyanúsított vallomása semmilyen újdonsággal nem szolgált a nyomozó hatóság számára.
Szabó Ferenc emlékeztetett arra: március 19-e a nyomozás befejezésének határideje.A nyomozás gyakorlatilag befejeződött, az iratismertetések vannak hátra. Nem az ügyészségen múlik, hogy a határidőig az iratismertetések befejeződnek-e, mert lehetnek további indítványok és bizonyításkiegészítési javaslatok.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára a Szegedi Városi Bíróság tavaly szeptember 21-én rendelte el Zuschlag János előzetes letartóztatását. Az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi szervezet korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének volt ügyvezető elnökét – társaival együtt – a megyei főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással gyanúsítja, társadalmi szervezetek költségvetési támogatásainak szabálytalan felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 75 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni. | Zuschlag János csak a politikai felelősségéről vallott | Zuschlag János a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen vallomást tett, melyben politikai felelősséget vállalt az MSZP ifjúsági szervezete és a civil szervezetek esetleges finanszírozási szabálytalanságaiért – tudatta kedden Zusclag védőügyvédje. Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyészhelyettese a vallomásról közölte: az nem szolgált semmilyen újdonsággal. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/02/zuschlag-janos-csak-a-politikai-felelossegerol-vallott | 2008-02-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A NAV közleménye szerint a Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön olyan munkaerő-kölcsönzésre szakosodott bűnszervezeteket sikerült felszámolni, amelyek sem munkavállalói járulékokat, sem áfát nem fizettek, miközben a jóhiszemű munkavállalók mit sem sejtve ugyanabban a beosztásban, ugyanazon a helyen dolgoztak, csak papíron szervezték át őket.
A lebuktatott baranyai bűnszervezet csaknem két és fél milliárddal károsította meg a költségvetést, felszámolásában a pénzügyi nyomozók, pénzügyőrök és adórevizorok kommandósokkal és informatikusokkal kiegészülve Baranya és Pest megyében, negyvenöt helyszínen dolgoztak.
26 céges láncolat
A gyanú szerint a bűnszervezet huszonhat, baranyai és budapesti székhelyre bejelentett cégből álló láncolatot használt arra, hogy a több ezer munkavállaló után megspórolja a fizetendő adókat és járulékokat, illetve az általuk nyújtott szolgáltatás utáni áfafizetést elkerülje. A gyanúsítottak takarítási és vagyonvédelmi feladatok ellátására szerződtek, papíron munkaerő-kölcsönző társaságokhoz jelentették be a dolgozókat, majd ezeket a társaságokat körülbelül félévente lecserélték (eltüntették), hogy így kerüljék el az adófizetést.
Az irányítóknak arra is volt gondjuk, hogy könyvelőkkel biztosítsák a cégek legálisnak látszó működését. Az ő feladatuk volt a munkavállalók be- és átjelentése, a bukócégek adótartozásának figyelése, és ők jelezték a vezetőknek, ha a magas adótartozás miatt szükségessé vált a cégek "eldobása" - közölte a NAV.
Lőfegyvert is találtak
A pénzügyi nyomozók körülbelül egymilliárd forint értékben zároltak 34 bankszámlát, üzletrészeket, ingatlanokat, többek közt egy működő húsüzemet. Lefoglaltak 71 gépjárművet - köztük nagy értékű luxusautókat, raliautókat -, 17 vízi járművet - például motorcsónakot, jachtot, jetskit -, quadokat, targoncát, lakókocsit és egy drónt is. A szervezet egyik irányítójának a párnája alól éles lőszerrel töltött lőfegyver került elő a rajtaütéskor.
Az akció napján 23 gyanúsítottat kihallgattak, közülük hatan előzetes letartóztatásban vannak, a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt akár húsz évig tartó szabadságvesztés is kiszabható.
220 milliós áfacsalás
A NAV tájékoztatása szerint a szintén felszámolt Jász-Nagykun-Szolnok megyei, munkaerő-kölcsönzésre szakosodott bűnözői kör 1,2 milliárd forint éves bevételre tett szert, miközben adót és járulékot nem fizetett, az eddigi adatok szerint minimum 220 millió forint áfát csaltak el. A két Jász-Nagykun-Szolnok megyei férfi irányításával működő bűnszervezet 2013 végétől vállalt az ország különböző részein kisebb-nagyobb létszámot igénylő vagyonvédelmi szolgáltatást.
Azért, hogy a bevételeik után fizetendő áfát és a munkavállalói járulékokat elkerüljék, egy piramis jellegű céghálózatot építettek ki: az alkalmazottakat papíron javarészt ukrán ügyvezetők nevén lévő alvállalkozóktól, illetve szubalvállalkozóktól vették kölcsön, így a valós munkáltató mentesült a munkáltatással kapcsolatos közterhek viselése alól. A stróman cégek, ha adtak is bevallást, járulékokat egyáltalán nem fizettek. Mindezen felül a kölcsönbe adó cégek által kiállított fiktív számlák után még az általános forgalmi adót is visszaigényelhették.
A rajtaütés napján az észak-alföldi pénzügyi nyomozók adórevizorok bevonásával 46 helyszínen tartottak házkutatásokat, 30 bankszámlát, mintegy ötmillió forint készpénzt, és nyolcvanmillió forint értékű ingatlant zároltak. Az ügyben 11 gyanúsítottat és 42 tanút hallgattak ki, a céghálózatot irányító két férfit a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. | Több ezer munkavállaló után csalt adót két cég | Egymilliárd forintnyi kézpénzt, ingatlanokat és járműveket foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, miközben két, munkaerő-kölcsönzésre szakosodott bűnszervezetet számoltak fel. A két ügyben 34 gyanúsítottat hallgattak ki, nyolcan vannak előzetesen letartóztatásban. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/10/nav-razzia-jachtot-jetskit-es-dront-is-lefoglalt | 2015-10-20 19:50:00 | true | null | null | Origo |
Nyitókép: MTI-archív/Koszticsák Szilárd
Online aláírásgyűjtést indított vasárnap az erzsébetvárosi Fidesz a kerületi parkolási díjak emelése ellen; azt követelik, hogy azonnal vonják vissza a Niedermüller Péter polgármester által bevezetett 400 millió forintos parkolási "büntetőadót" - közölte a Fidesz-KDNP erzsébetvárosi képviselőcsoportjának frakcióvezetője a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
Benedek Zsolt emlékeztett: a Niedermüller Péter (MSZP-DK-Momentum-Párbeszéd- ZÖLDEK) polgármester által a képviselő-testülettel elfogadtatott büntetőadó alapján az eddigi ingyenes parkolás helyett minden helyi lakosnak minimum 38 ezer forintot kell jövő év elejétől fizetnie.
Hozzátette, a polgármesternek ingyenes, dedikált parkolóhelye van a munkahelye előtt, amelyet egy olyan autóval használ, amelyet az önkormányzat, "lényegében az erzsébetvárosi polgárok biztosítanak neki majd 400 ezer forintért havonta" .
A frakcióvezető közölte, a polgármester és a baloldal az elmúlt öt évben "két kézzel szórta Erzsébetváros pénzét és csődbe vitte a kerületet" .
A polgármester vejéhez köthető cégeknek jutott 50 millió forintos megbízás, milliók mentek el " bukott baloldali politikusokból és újságírókból verbuvált" sajtóosztályra, ráadásul 50 millió forintos bírságot kapott az önkormányzat ki sem írt közbeszerzések miatt - fejtette ki.
Miközben szerinte a polgármester a túl kevés parkolóhely miatt panaszkodik, megszüntetett több száz parkolót; középső- és külső Erzsébetvárosban pedig a további több százat terveznek megszüntetni - mondta.
A kerület belső részén pedig - ahogy fogalmazott - "Niedermüller-labirintust" hoztak létre, ami a polgármestert is úgy "megkeverte" , hogy saját maga által kihelyezett behajtani tilos táblákon hajt át, és rendszeresen parkol tilosban olyan parkolóhelyeken, ahová ő maga rakatta ki a várakozni tilos táblát - jelentette ki.
Elmondta, sokan keresték meg őket a napokban.
"Az erzsébetvárosiak nem akarják megfizetni a baloldal kudarcos politikájának árát".
Az aláírásgyűjtés a nemkellautosbuntetoado.hu oldalon már üzemel - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy "együtt sikerülni fog".
A 7. kerület képviselő-testületi ülésén kedden döntöttek a lakossági parkolási díjak emeléséről. A január 1-jén hatályba lépő intézkedés értelmében azok, akik Erzsébetvárosban élőként igényelik, hogy a kerületben parkolhassanak, az eddigi, évi körülbelül 2100 forint helyett az első autó után 36 ezer, a második után pedig 72 ezer forintot kell fizetniük.
(MTI) | Ez fájhat Niedermüllernek: online aláírásgyűjtést indított az erzsébetvárosi Fidesz | Azt próbálják elérni, hogy vonják vissza a Niedermüller Péter polgármester által bevezetett 400 millió forintos parkolási „büntetőadót”. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/ez-fajhat-niedermullernek-online-alairasgyujtest-inditott-az-erzsebetvarosi-fidesz | null | true | null | null | Mandiner |
Hétfő reggel jelentették be, hogy a magyar állam közreműködik a Vodafone magyarországi leányvállalatának felvásárlásában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar kormányhoz ezer szálon kötődő, Jászai Gellért vezette 4iG lesz a Vodafone Magyarország 51 százalékos, többségi tulajdonosa, a magyar állam pedig a távközlési cég 49 százalékát veszi meg az állami Corvinus Zrt.-n keresztül.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azzal indokolta a felvásárlást, hogy „a 2010 utáni kormányoknak mindig is kitüntetett céljuk volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült.” Azokban a szektorokban, amelyeket a miniszter említett, nem csupán magyar, de kormányközeli kezekbe kerültek a legnagyobb cégek. Nem lesz ez másként most sem, hiszen Jászai Gellért Mészáros Lőrinc mellett nőtt nagyra 2010 után, hogy aztán a leggazdagabb magyar mellől ellépve a távközlési szektorban alkosson nagyot – állami támogatással.
Az ügylet a Vodafone Group közlése szerint eléri a 715 milliárd forintot, és ha minden a tervek szerint halad, év végére le is zárulhat az üzlet.
A Szabad Európa megkeresésére a Vodefone Group megerősítette, hogy nem ők akarták eladni a magyarországi leányvállalatot, hanem a 4iG és a magyar állam kereste meg őket a vételi szándékkal. Ez az ajánlat pedig annyira vonzó volt, hogy a részvényesek az eladás mellett döntöttek, közölte a Vodafone.
Pedig a UPC 2018-as felvásárlásakor a Vodafone még hosszú távú elköteleződésről beszélt Magyarországgal kapcsolatban. Az erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolták, hogy nem történt változás az üzleti stratégiában – a 715 milliárd forintos magyar ajánlat tehát nagyon vonzó lehetett a Vodafone döntéshozóinak.
Azt tudni lehetett, hogy a 4iG régóta próbál komoly pozíciókhoz jutni a távközlési piacon, több cégnek is ajánlatot tett korábban. A T-Systems felvásárlása ugyan nem jött össze, de a részben állami Antenna Hungárián keresztül sikerült megszerezni a Yettel (korábban Telenor) 25 százalékát, valamint a Digit is. Azt pedig egy külön kormányrendelet tette lehetővé, hogy az Antenna Hungária többségi tulajdonosa a 4iG lehessen.
Azt ugyanakkor cáfolta a cég, hogy a magyar leányvállalattal kapcsolatban felmerültek volna olyan piaci kockázatok, amelyek az eladást ösztönözték volna. Ez a kérdés azért merült fel egyáltalán, mert korábban a kormány egyrészt különadókat vetett ki bizonyos ágazatokra, máskor pedig többször felmerült, hogy szelektíven alkalmaznak bizonyos szabályokat (az RTL digitális részlege és a 24.hu fúzióját például nem engedélyezték a hatóságok, a kormányközeli médiakonglomerátum, a KESMA létrejöttét viszont nem is vizsgálhatta a versenyhivatal).
A Vodafone azt is közölte, hogy a mobiltornyokat üzemeltető Vantage Towers cégben meglévő 82 százalékos tulajdonrészét megtartja, ez az infrastruktúra tehát nem kerül magyar kézbe – de továbbra is nyújtanak majd szolgáltatást a Vodafone Magyarországnak. Azt nem árulták el, hogy a cég még meddig használhatja a Vodafone nevét és arculati elemeit. A Vodafone Magyarországon 1500 főt foglalkoztató szolgáltatóközpontja sem része a ügyletnek.
Nick Read, a Vodafone vezérigazgatója arról beszélt, hogy a magyar kormánynak világos stratégiája, hogy felépítsen egy erős hazai szereplőt a távközlési piacon. A vezérigazgató úgy vélte, hogy sokkal erősebb lesz a verseny a piacon azáltal, hogy a 4iG tulajdonába kerül a magyar Vodafone. Ez azonban kérdéses, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják: minél kevesebb egy szereplő a piacon, a vevők annál rosszabb helyzetbe kerülnek.
E távközlési piacok meglehetősen koncentráltak tehát, eddig is kevés volt a versengő szereplő, a piaci részesedések viszonylag stabilak voltak az utóbbi években. Ráadásul a piac telített, kevés az új előfizető (a lakosság nagy részének már van tévé-, internet- és mobilelőfizetése). Új szereplőnek belépni is meglehetősen nehéz, egyrészt a szigorú szabályozások miatt (mobilszolgáltatás esetében példádul pályázni kell a korlátozott számú frekvenciákra), és drága beruházásokra van szükség ahhoz, hogy valaki egyáltalán meg tudjon jelenni a piacon. Ezek a beruházások ráadásul – az előbb említett piaci sajátosságok miatt – lassan térülnek csak meg.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2021 végi adatai szerint a mobilpiacon egyértelműen a Magyar Telekom a piacvezető 44 százalék körüli részesedéssel. Őt a Yettel és Vodafone követi fej fej mellett, 27-27 százalék körül, a Digi részesedése pedig egy-két százalék körül mozog, attól függően, milyen mutatót nézünk. A Vodafone mellett az Antenna Hungárián keresztül a 4iG-é és a magyar államé a Digi, az Invitel, az Invitech, valamint a Yettel 25 százaléka.
Hasonlóan erős pozíciókkal rendelkezik mostantól a 4iG a lakossági internetes piacon is. Itt a Telekom részesedése 49 százalék, amit ezenkívül a Vodafone, illetve csupa 4iG-leány követ: 26 százalékos a Vodafone részesedése, négy százalék az Inviteché, három százalék a Digié, két százalék pedig az Invitelé az NMHH adatai szerint. A tévés műsorszolgáltatási piac még koncentráltabb: 33 százalékkal vezet a Telekom, 23 százalék a Digi részesedése, és 19 a Vodafone-é.
Egy ilyen tranzakciónál tehát kiemelten fontos lenne, hogy az NMHH és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megvizsgálja a felvásárlás piacra gyakorolt hatását. Kérdés egyáltalán, hogy lesz-e alkalma vizsgálódni a hatóságnál. 2018-ban, amikor mintegy ötszáz terméket bekebelezve létrejött a kormányközeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette. Így a hatóságoknak (GVH, Médiatanács) nem kellett vizsgálniuk a fúzió piacra gyakorolt hatását, tehát engedély nélkül is létrejöhetett a kormánypárti lapok nagy részét összefogó KESMA.
Ez a helyzet most is könnyen előfordulhat, mert Nagy Márton már a tranzakció bejelentésekor azt mondta, hogy az közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ebből adódóan indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését.
A mostani Vodafone-felvásárlásnál is olyan mértékű piaci koncentráció jön létre, amelyet az NMHH-nak és a GVH-nak is elvileg vizsgálnia kellene. Például azt, hogy milyenek pontosan a tulajdonosi átfedések a Vodafone, a Digi és a Yettel között, és hogy mindez hogy fog hatni a piacra, a piaci versenyre. Nemcsak az merülhet fel, hogy bizonyos szolgáltatások megdrágulnak, de az is, hogy kevesebb lesz a beruházás, az innováció a piacon. Hiszen jobban megéri a meglévő előfizetőktől többet elkérni, mint belemenni egy kevés nyereséggel kecsegetető árversenybe.
Az Európai Bizottság is vizsgálhatja a felvásárlást, elsősorban a telekommunikációs szolgáltatások határon átnyúló jellege miatt. A magyar piac mérete miatt nem valószínű, hogy a bizottság hivatalból vizsgálatot indítana, de ha valamiért nem elégedett a magyarországi versenyjogi eljárással, felülvizsgálhatja. | Vodafone: A magyarok kerestek meg minket, és jó árat ajánlottak | Azzal, hogy a magyar állam és a 4iG felvásárolja a Vodafone Magyarországot, jelentősen megváltozik a magyar távközlési piac. A magyar mobiltornyokat megtartja a Vodafone. Kérdés, hogy vizsgálja-e az üzletet a hírközlési hatóság vagy a versenyhivatal. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/vodafone-verseny-4ig-magyar-allam/31999502.html | 2022-08-22 15:36:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az ügyészség olyan információkkal is rendelkezik, amelyeket nem osztott meg a védelemmel - állította Zuschlag János az ellene és tizenöt társával szemben folyó perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon hétfőn.
Az elsőrendű vádlott szerint például szóba került, hogy egy második mobiltelefont is találtak a zárkájában, hivatalos eljárás azonban csupán egy készülékkel kapcsolatban indult.
Hozzátette: sajtóhírek szerint létezik egy titkos ügyészségi feljegyzés is arról, hogy egy ügyvéd az ügy kapcsán megpróbált eljárni a Legfőbb Ügyészségen.
Nem azért nem beszél róla, mert takargatni valója volna
Zuschlag János meghallgatásának nyolcadik napján elmondta, a legutóbbi tárgyalási napon, csütörtökön nem azért tagadta meg a választ bizonyos ügyészi kérdésekre, mert takargatni valója van, hanem mert úgy érezte, azok nem tartoznak az ügyhöz, azon jelentősen túlmutatnak.
A vádlott hangsúlyozta, az ügyészekkel szemben nem kezdeményezett semmilyen adatgyűjtést, s ilyen nem is történt. Ugyanígy a nyomozással kapcsolatban sem folytatott információgyűjtést, s az üggyel kapcsolatos titkos jelentésekhez, nyomozási összefoglalókhoz és lehallgatási jegyzőkönyvekhez sem jutott hozzá - mondta Zuschlag János.
Nem dugipénzből van az ötvenmillió
Az elsőrendű vádlott közölte, 2008 májusában 50 millió forintot megtérített az okozott kárból, ez azonban nem eldugott pénzből, s nem a zárolt vagyonán felüli forrásból történt.
Az elsőrendű vádlott meghallgatásának nyolcadik napján ügyvédi kérdésekre megerősítette korábbi vallomását, mely szerint a politikai ifjúsági szervezetek programjainak finanszírozásába bevont egyesületek adminisztrációjával kapcsolatos munkát elsősorban Lados István végezte.
A praktikum időnként felülírja a szabályokat
Zuschlag János beszélt arról is, hogy a harmadrendű vádlott, Katus Ferenc, "aggályoskodó természetű" volt, nehezen fogadta el, hogy "a praktikum néha felülírja a szabályokat". Még a nyomozás elindulta előtt előfordult, hogy Katus Ferenc egy beszámolóval kapcsolatos gond miatt visszamondott egy támogatást.
Feldmayer Péter ügyvéd kérdésére Zuschlag János hangsúlyozta, az - ügyben vádlottként érintett - egyesületi elnökök nem voltak tisztában azzal, hogy az elnyert támogatásokat nem arra költik, amire nyerték, s arról sem tudtak, hogy a pályázatokra fiktív beszámolók készültek. Ezért szerinte alappal hihették azt, hogy az elnyert pénzt szabályosan, a célnak megfelelően költötték el.
Az elsőrendű vádlott elismerte, bár nem volt szabályos, előfordult, hogy belenézett egyes pályázatokba, s mintaként használtak bizonyos anyagokat. | Belföld: Zuschlag: nem kaptam titkos iratokat | Vannak az ügyészségnek olyan információi, amelyeket nem osztott meg a védelemmel - állítja Zuschlag János. A volt szocialista politikus szerint ő nem kezdeményezett semmilyen adatgyűjtést az ügyészekkel szemben, és az ügyével kapcsolatos titkos iratokhoz sem jutott hozzá. Zuschlag állítja, nem dugipénzből fizetett vissza ötvenmilliót az okozott kárból. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/zuschlag__nem_kaptam_titkos_iratokat-323775 | 2009-03-09 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Léderer: nem hagyhatjuk, hogy össze-vissza szórják a pénzünket | A K-Monitornak régóta van egy adatbázisa a korrupciós ügyekről, régóta gyűjtjük a cikkeket ebben a témában, mondta Léderer Sándor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141030-ledere | 2014-10-31 07:09:00 | true | null | null | ATV |
|
A 48 éves konzervatív politikus 25 évnyi tagság után lépett ki az SDS-ből, és elmondása szerint új pártjával a megosztottságot szeretné leküzdeni az országban.
Logart korábban az SDS-t elnöklő Janez Jansa utódjának is tartották. Két évvel ezelőtt független jelöltként bejutott a szlovéniai elnökválasztás második fordulójára, amelyet Natasa Pirc Musar nyert meg a szavazatok közel 54 százalékával, amivel Logar a voksok mintegy 46 százalékát szerezte meg. Szlovéniában jobboldali politikus még soha nem ért el ilyen jó eredményt.
A Delo című szlovén napilap azt írta:
a Demokraták programja összhangban van az EU politikai irányvonalával, és jobbközép szellemiséggel. Gazdaságilag neoliberális nézeteket vall, politikai tevékenysége középpontjában pedig a polgároknak és sok tekintetben a családoknak megfelelő.
Logar többször is kijelentette, hogy egy Jansa vezette esetleges jövőbeni kormánykoalícióhoz csatlakozna.
Szlovéniában a politikai menetrend szerint két év múlva tartanak parlamenti választásokat. | Új jobboldali párt alakult Szlovéniában | Anze Logar volt külügyminiszter, a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) egyik eddigi tagja új jobbközép pártot alapított Szlovéniában a végén Demokraták (Demokrati) néven – közölte a helyi sajtó hétfőn. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/uj-jobboldali-part-alakult-szloveniaban/439977 | null | true | null | null | Hírklikk |
Rodri érdemelte ki idén az Aranylabdát. A spanyol középpályás igazán eredményes időszakot tudhat a háta mögött. A Manchester City és a válogatott kulcsjátékosa az elmúlt bő másfél év alatt megnyerte a Bajnokok Ligáját, elnyert két Premier League-címet, megnyerte az FA-kupát, az UEFA-szuperkupát, a klubvilágbajnokságot, a Nemzetek Ligáját és a 2024-es Eb-t. Aligha kell biztatni bárkit is, hogy emelje meg a kalapját, ha számba veszi a sikereket.
A 28 éves játékos a hétfői díjátadón mankóval kényszerült megjelenni. A legutóbbi szezonban 63 alkalommal játszott a Cityben és Spanyolország színeiben, mielőtt szeptemberben elszakadt az elülső keresztszalagja. A nagy meccsterhelés következményének is betudhatjuk a sérülést. Nem csoda, hogy állandóan játszatják, hiszen Európa öt legjobb bajnokságában a 2019-2020-as szezon elejétől Rodri vezet a passzok tekintetében. A legtöbb sikeres átadást az ellenfél térfelén is ő mondhatja magáénak, miként a labdaszerzésben is ő hozta a legjobb számokat - nem rossz egy védekező középpályástól.
Statisztikáit elnézve elégedetten szotyizhat minden szurkoló, aki Rodri sikeréért szorít.
Kulcsszereplőként igazán szép alakítást nyújt: öt évvel ezelőtti bemutatkozása óta a Manchester City a meccsek 21 százalékát veszítette el nélküle, de ha a csapatban volt, csak 11 százalékos volt a vereséghányad.
A City vezetőedzője, Pep Guardiola valószínűleg sokat imádkozik Rodri mielőbbi felépüléséért. Amikor Angliába került a spanyol, eleinte nem játszott valami fényesen, de a második évétől kezdve szárnyal. Cipeli azt a terhet, ami posztjával jár. Mint mondja, ő az játékos a pályán, akinek a legnagyobb felelősség nyomja a vállát. Ha nem megy a csapatnak, az az ő hibája. Ezt vallja.
Középpályásként a Premier League-ben Fernandinhóval emlegetik egy lapon, meg más olyan nagyságokkal, mint Roy Keane, Patrick Vieira, Claude Makelele. Csakhogy Rodri az ellenfél térfelén több passzal véteti észre magát, mint az említettek, és kevesebbet szabálytalankodik. Ráadásul ő szerezte a City történetének egyik legnagyobb gólját - az egyetlen gólt az Inter elleni Bajnokok Ligája-döntőben. Rodrit a 2024-es Európa-bajnokság legjobb játékosának választották, jelentős szerepe volt az Eb-trófea megszerzésében.
Amikor a City májusban elveszítette az FA-kupa döntőjét a Manchester United ellen, az volt az első alkalom, hogy Rodri 75 meccses veretlenségi sorozata megszakadt.
Egy szezonon belül négy trófea, egyetlen elvesztett meccs. Nem olyan rossz ez, hogy ne érne Aranylabdát. | Kulcs a sikerhez | Heves vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/sportjegyzet/2024/10/kulcs-a-sikerhez-rodri-sportjegyzet | null | true | null | null | HEOL |
Az idei konferencia legfontosabb témája az E-ING rendszer küszöbön álló bevezetése - hangsúlyozta már bevezetőjében dr. Sóvári Tibor. A Békés Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának vezetője kifejtette: az E-ING rendszer a következő évtizedek földhivatali eljárásainak az alapja lesz. Arra is emlékeztetett, hogy a Digitális Alap Térkép kezelő Rendszer (DATR) immáron tizenöt esztendeje áll a szakma szolgálatában.
A konferencia résztvevőit dr. Bódi Beáta, a Békés Vármegyei Kormányhivatal igazgatója köszöntötte.
Dr. Tóth Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) Ingatlan-nyilvántartási és Térképészeti Főosztályának vezetője az E-ING rendszer bevezetéséről tartott előadást. Elmondta: minden más projektet megelőzően prioritása januártól élesben működő E-ING rendszer megfelelő beüzemelése. Az elsődleges cél pedig az, hogy teljes körű elektronikus ügyintézés valósuljon meg a földügyi igazgatási eljárásokban, tehát a földmérő vállalkozások és a földhivatali dolgozók egyaránt erre kötelezettek.
Madarász Áron Viktor, a KTM osztályvezetője az E-ING rendszer földmérési vonatkozásairól tartott előadást, annak moduljait ismertette. Koós Tamás, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési Hatósági Osztályvezetője "A légi távérzékelési engedélyezési kérelem a FIR alkalmazásával" elnevezéssel tartott előadást.
A rendezvényen a legkorszerűbb mérőműszereket, mérőállomásokat, műholdas helymeghatározó berendezéseket, illetve pilóta nélküli légijármű rendszereket, drónokat is bemutatták a szakemberek, de a legkorszerűbb adatgyűjtési és kitűzési technológiákról is szó esett.
A békéscsabai Földmérő napon dr. Tóth Balázs, a KTM főosztályvezetője (balról) dr. Sóvári Tibor földhivatali főosztályvezetővel és dr. Bódi Beátával, a kormányhivatal igazgatójával egyeztetett. | Földmérő napot rendeztek Békéscsabán | Tizenötödik alkalommal rendeztek Földmérő napot Békéscsabán, a
kormányhivatal Beliczey termében. A Magyar Földmérési, Térképészeti és
Távérzékelési Társaság (MFTTT), a Békés Vármegyei Kormányhivatal és a
Békés Vármegyei Mérnöki Kamara által szervezett rendezvényen, szerdán az
Elektronikus ingatlan-nyilvántartási (E-ING) rendszerről is előadás hangzott el. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176706/foldmero_napot_rendeztek_bekescsaban | null | true | null | null | Hir6 |
Tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága keddi ülésén az "állami vállalatok vezetőinek elfogadhatatlanul magas fizetésének jelentős csökkentéséről" szóló országgyűlési határozattervezetet.
A fideszes Balsai István és Répássy Róbert képviselő önálló indítványa alapján az Országgyűlés felszólítaná a kormányt, hogy az állami társaságok vezető tisztségviselőinek fizetését - a valós teljesítményhez igazítva - jelentősen csökkentse. A határozat parlamenti elfogadása esetén a kormánynak ki kellene vizsgálnia azt is, hogyan titkolhatták el egyes állami vállalatok vezetőik fizetését - tartalmazza a tervezet.
A fideszes Mádi László elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója 78,9 millió forintot, a MÁV Zrt. vezetője 78,6 millió forintot, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatója 78,2 millió forintot, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója 55,9 millió forintot, a Kopint-Datorg vezérigazgatója 44,3 millió forintot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetője 42 millió forintot, a Magyar Posta Zrt. vezető tisztségviselője 34 millió forintot, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója pedig 33 millió forintot tehet zsebre évente az adófizetők pénzéből. | Csökkentenék az állami cégek vezetőinek fizetését | Csökkentenék az állami cégek vezetőinek fizetését - A fideszes határozattervezetet általános vitára alkalmasnak tartotta a költségvetési bizottság. | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/2009/04/21/csokkentenek_az_allami_cegek_vezetoinek_fizeteset/ | 2009-04-21 00:00:00 | true | null | null | Index |
A tanárok helyzete, akkumulátorgyárak és még a nyírmártonfalvai lombkorona sétány is megjelenik az idei ARC közérzeti plakátkiállításon. A díjakat 23. alkalommal adták át, és az elmúlt évek alatt egyre keményebb társadalomkritikát fogalmaznak meg az alkotók. A képek egy hónapig láthatóak az újbudai Bikás parkban. | Ez a plakát nyerte az idei ARC kiállítás fődíját | A tanárok helyzete, akkumulátorgyárak és még a nyírmártonfalvai lombkorona sétány is megjelenik az idei ARC közérzeti plakátkiállításon. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2023/09/08/arc-plakatkiallitas-oktataspartiak | 2023. 09. 08. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A magyar ügyészség korábban vizsgálódott a Gripenek beszerzése kapcsán, ám az eljárást már tavaly májusban lezárták, mert nem találtak bűncselekményre vagy a közérdek sérelmére utaló adatokat. Így Magyarországot nem érinti, hogy az Egyesült Államok és Anglia nyomozó hatóságai megállapodtak a British Aerospace Systemmel (BAE) és a svéd Saabbal arról, hogy az érintett cégek a vadászgépek eladása érdekében kifizetett kenőpénzek miatt hajlandók büntetést fizetni.
Cserében az angol hatóságok - amennyiben az alkura az angol Korrupcióellenes Hivatal, az SFO is áldását adja - lezártnak tekintik az ügyet. Az SFO lapunknak cáfolta, hogy az angol hatóságok lezártnak tekintetnék a Gripen-ügyet. "Ez egy élő és aktív ügy, éppen ezért nem áll módunkban sajtóértesüléseket kommentálni" - válaszolta londoni tudósítónk érdeklődésére az SFO szóvivője.
Az angol törvények értelmében ezután már nem adhatnak ki adatokat Svédországnak. Christer van der Kwast, a svéd korrupciós ügyeket vizsgáló főügyész szerint - mint lapunk stockholmi tudósítójával, Staffan Pergerrel közölte - ezzel az alkuval az ő kezét is megkötötték, de üzente: a magyar, a cseh és a dél-afrikai hatóságok a saját állampolgáraik és intézményeik ellen folytathatják az eljárást tovább.
Ügyészségi források szerint erre nálunk legfeljebb akkor kerülne sor, ha az ügyben külföldről jogsegélykérelem érkezne, esetleg valamilyen kétségbevonhatatlan bizonyíték kerülne napvilágra. Könnyen lehet azonban, hogy a vesztegetés - ha egyáltalán történt ilyen - mára elévült.
Bár a svéd ügyészség többször jelezte, hogy kiterjesztik a nyomozást a budapesti szálak vizsgálatára is, ám hivatalos jogsegélykérelem nem érkezett. Annak ellenére sem, hogy például Szekeres Imre honvédelmi miniszter az idén februárban azt nyilatkozta: már "kifejezetten ingerült" a svéd ügyész "sejtelmes nyilatkozatai" miatt, és kéri, ha valamilyen sejtése van, forduljon végre a Legfőbb Ügyészséghez.
Ez máig nem történt meg, pedig nem egészen két hónapja újabb információ látott napvilágot. Az osztrák Format hetilap a brit SFO-ra hivatkozva írta: Alfred Mensdorff-Pouillyt, osztrák fegyverlobbista - az ausztriai és csehországi mellett - már Magyarországon elkövetett korrupcióval is gyanúsítják. Az angol hivatal szerint a BAE több mint százmillió eurónyi összeget fizetett ki kenőpénzként, és ennek nagy része nálunk landolt.
Ráadásul ebből a szocialistáknak is jutott hét és fél százalék - olvasható a cikkben. Az MSZP ezt tagadta, mondván, a beszerzésről az Orbán-kormány döntött, és ezt akkori ellenzékként igencsak vitatták. A két érintett céggel kötött alku miatt vélhetően ezt a szálat sem bogozza ki senki. A korrupciós vádak hatására a kormányoldal és az ellenzék még 2007-ben parlamenti vizsgálóbizottságot kívánt felállítani, ám a kutakodás tárgyát illetően nem tudtak megegyezni.
A koalíciós pártok a Gripenek beszerzéséről hozott 2001-es döntés hátterét vizsgálták volna, a Fidesz pedig inkább arra volt kíváncsi, hogy a Medgyessy-kormány 2003-ban miért változtatott a szerződés feltételein, ami további százmilliárdos kiadást jelentett.
A vizsgálóbizottságok végül nem jöttek létre, hanem Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár vezetésével a kormány hozott létre egy bizottságot. A testület 2007 novemberében kelt jelentése szerint az Orbán-kormány 2001-ben vitatható körülmények között döntött a Gripenek mellett, figyelmen kívül hagyott katonai és gazdaságossági szempontokat, s az üzletet közbeszerzési eljárás nélkül bonyolította le. A politikai felelősséget vagy az esetleges korrupciót azonban nem vizsgálták. | Külföld: Végleg elszállhat a Gripen-ügy | A Gripen-ügyben érintett cégek kvázi kivásárolnák magukat a gyanú szerint többek között Magyarországon elkövetett korrupció utáni nyomozásból. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/20090612-vegleg_elszallhat_a_gripen-ugy-336805 | 2009-06-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nagyjából két tucat képviselőnek emelkedne a fizetése, ha megvalósulna Lázár János fideszes frakcióvezető javaslata a képviselői juttatások átalakításáról. Gyurcsány Ferenc fizetése például majdnem megduplázódna, viszont van olyan kormánypárti képviselő is, akinek a felére eshet a tiszteletdíja. Lázár javaslatának több részlete nem ismert egyelőre, de úgy tűnik, lényegesen leegyszerűsítené a most alig átlátható, visszaélésekre lehetőséget adó rendszert.
Duplájára nőne Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök képviselői fizetése, és több más képviselő jövedelme is megemelkedne, ha megvalósul Lázár János fideszes frakcióvezető elképzelése a képviselői tiszteletdíjak átalakításáról. Lázár a jelenlegi, bonyolult rendszer helyett egységesen a helyettes államtitkárok illetményének megfelelő fizetést, bruttó 745 ezer forintot adna a képviselőknek.
Lázár pénteken jelentette be, hogy átalakítaná a mostani, szerinte rendkívül képmutató rendszert. Lázár javaslata szerint az új rend 2012. szeptember 1-jétől indulna, a képviselői fizetés bruttó 750 ezer forint lenne, az országgyűlés tagjai más pénzbeli juttatásra nem lennének jogosultak. Nem pénzbeli juttatásként a képviselők - a választókerületüktől függően - üzemanyagkártyát kapnának, amely nem átruházható, névre és rendszámra szólna. Lázár szerint megszűnne a lakhatási támogatás is, az erre rászoruló képviselőknek az Országgyűlés Hivatala biztosítana lakhatást.
A többség rosszul jár
Az [origo] összegyűjtötte az Országgyűlés Hivatala által közzétett fizetési adatokat, amelyekből kiderül: a képviselők döntő többsége, mintegy 300 képviselő biztosan rosszul járna a Lázár által múlt pénteken bejelentett változásokkal. A legfrissebb, augusztusi adatok alapján körülbelül húsz képviselőnek nem változna érdemben a fizetése, míg nagyjából ötven képviselő kaphatna többet a jelenlegi tiszteletdíjnál. Utóbbiak közül azonban körülbelül húszan önkormányzati tisztséget viselnek, amire speciális szabályok vonatkoznak.
A legtöbbet ma az országgyűlés elnöke, Kövér László keres, de ő közjogi méltóság, az ő illetményéről külön törvény rendelkezik. Az alelnökök Lázár tervei szerint miniszteri illetményre lennének jogosultak, ami ma bruttó 1 101 900 forint. Ez alapján mind az öt alelnök rosszul járna, a legtöbbet, több mint bruttó 400 ezer forintot a fideszes Jakab István veszítene.
alelnök (frakció)
illetmény
vk. pótlék
lakhatási
összesen
Jakab István (Fidesz)
811 650
626 130
1 553 730
Latorcai János (KDNP)
788 460
626 130
1 414 590
Ujhelyi István (MSZP)
649 320
556 560
1 321 830
Lezsák Sándor (Fidesz)
811 650
486 990
1 298 640
Balczó Zoltán (Jobbik)
858 030
278 280
1 252 260
A bizottsági elnökök jelenleg 278 280 forint tiszteletdíjra jogosultak egyéb járandóságaik mellett. Lázár javaslata szerint nekik a jövőben egységesen az államtitkári illetmény, bruttó 997 200 forint járna. Ezzel a KDNP-s Rubovszky György, a mentelmi bizottság elnöke, illetve a fideszes Hörcsik Richárd, az európai ügyek bizottságának elnöke járna a legrosszabbul. Rubovszky jelenleg bruttó 1,4 milliót, Hörcsik pedig több mint 1,3 milliót keres. (Rubovszky frakcióvezető-helyettes, három bizottságban tag, egynek pedig elnöke. Hörcsik azért kap magas fizetést, mert bizottsági elnök, illetve sárospataki választókerülete messze van Budapesttől.)
A sem alelnöki, sem bizottsági elnöki tisztséget be nem töltő képviselők közül a fideszes Mátrai Márta járna a legrosszabbul. A képviselőnő frakcióvezető-helyettes, két állandó és egy eseti bizottságban tag, egynek pedig alelnöke, Somogy megyei képviselőként kap választókerületi pótlékot, illetve lakhatási támogatást is felvesz, így összesen bruttó 1,4 millió forintot kap havonta. Ha megvalósulna Lázár elképzelése - amely szerint a bizottsági tagságért nem járna pluszpénz -, a képviselőnő fizetése majdnem a felére esne vissza.
Az öt legtöbbet kereső, sem jegyzői, sem bizottsági elnöki tisztséget nem viselő képviselő (bruttó összegek):
képviselő
illetmény
vk. pótlék
lakhatási
összesen
Mátrai Márta (Fidesz)
730 485
556 560
1 402 995
Vitányi István (Fidesz)
544 965
672 510
1 333 425
Pósán László (Fidesz)
568 155
626 130
1 310 235
Ágh Péter (Fidesz)
521 775
626 130
1 263 855
Apáti István (Jobbik)
463 800
672 510
1 252 260
Lázár János elképzelése szerint jövő szeptembertől a frakcióvezetők és helyetteseik nem kapnának külön fizetést az országgyűléstől, a képviselőcsoportok a saját költségvetési keretükből fizethetnék a vezetőiket, ha akarják. Jelenleg a frakcióvezetők 278 280 forintot, helyetteseik 231 900 forint pluszjövedelmet kapnak. Az öt frakcióvezető közül Vona Gábor, a Jobbik elnöke keres a legjobban (bruttó havi 1 millió 159 ezer forint), míg az LMP-s Schiffer András és a szocialista Mesterházy Attila a legrosszabbul (mindketten bruttó 997 ezer forintot kapnak).
frakcióvezető
illetmény
vk. pótlék
lakhatási
összesen
Vona Gábor (Jobbik)
672 510
486 990
1 159 500
Harrach Péter (KDNP)
672 510
417 420
1 089 930
Lázár János (Fidesz)
510 180
556 560
1 066 740
Mesterházy Attila (MSZP)
510 180
486 990
997 170
Schiffer András (LMP)
718 890
278 280
997 170
A kormányzati tisztséget (miniszter, államtitkár, kormánymegbízott vagy miniszterelnöki biztos) betöltő képviselők már jelenleg is csak az alapdíjat (231 900 forint) vehetik fel, semmilyen más képviselői juttatásra nem jogosultak, hiszen a kormányzati posztért külön fizetés jár. Lázár ezt úgy szigorítaná, hogy ezeknek az embereknek választaniuk kellene: vagy a kormányzati, vagy a képviselői fizetést veszik fel. Valószínű, hogy a többség a kormányzati fizetést választja, így összesen 45 kormánypárti képviselő esik el bruttó 231 900 ezer forinttól.
Lázár múlt pénteki bejelentése nem tért ki az önkormányzati tisztséget is viselő képviselőkre, pedig közülük sokan szerepelnek a képviselői fizetési lista alján. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis le kell vonniuk az önkormányzattól kapott költségtérítést a választókerületi pótlékból (erről feledkezett meg állítása szerint több kormánypárti képviselő, amiért később büntetést is kellett fizetniük). Az [origo] megkereste Lázár Jánost, hogy megtudjuk, mit tervez a polgármester képviselők fizetésével, de munkatársai a keddi frakcióülés miatt későbbre ígértek választ.
Az országgyűlés adatai szerint jelenleg a KDNP-s Bagdy Gábor és a fideszes György István főpolgármester-helyettesek a legkevesebbet kereső képviselők között vannak, ők az országgyűléstől bruttó 371 040 forintot kapnak. Tóth József, a XIII. kerület MSZP-s polgármestere bruttó 456 768 forintot, a IV. kerület fideszes vezetője, Wintermantel Zsolt pedig 462 640 forintot keres. Polgármesteri költségtérítésük miatt ugyanis ők csak 62 ezer, illetve 68 ezer forint választókerületi pótlékot vesznek fel.
Ellenzékiek örülhetnek
Bagdy és György mellett Gyurcsány Ferenc szintén a legalacsonyabb képviselői fizetési kategóriába tartozik. Ő azért kap alacsony képviselői fizetést (bruttó 371 ezer forint a tiszteletdíja), mert nem tagja egyetlen bizottságnak sem, és nem visel frakciótisztséget sem. Rajta kívül is van viszont 21 képviselő, aki szintén nyertese lehet a Lázár által javasolt változásoknak: azok a budapesti képviselők, akik csak egy bizottságban tagok, nem kapnak lakhatási támogatást és nincs önkormányzati tisztségük sem, így mindannyian egységesen bruttó 630 768 forintot keresnek.
Ők a következők: Burány Sándor (MSZP), Dúró Dóra (Jobbik), Hollósi Antal Gábor (Fidesz), Kiss Péter (MSZP), Kubatov Gábor (Fidesz), Kukorelly Endre (LMP), Kupper András (Fidesz), László Tamás (Fidesz), Lendvai Ildikó (MSZP), Menczer Erzsébet (Fidesz), Molnár Zsolt (MSZP), Németh Zoltán (Fidesz), Novák Előd (Jobbik), Pál Tibor (MSZP), Rónaszékiné Keresztes Mónika (Fidesz), Schön Péter (Jobbik), Szabó Gábor (Jobbik), Szabó Rebeka (LMP), Szanyi Tibor (MSZP), Tóth Csaba (MSZP), Vitányi Iván (MSZP).
Bonyolult rendszer
Jelenleg a képviselők alapdíja havi bruttó 231 900 forint, amihez többféle jogcímen járnak kiegészítések. A legfontosabb a választókerületi pótlék, amely a budapesti képviselőknek az alapdíj 60 százaléka (139 140 forint), a legmesszebbről, 300 kilométernél távolabbról érkezőknek pedig 160 százaléka (371 040 forint). A választókerületi pótlék is adóköteles, de az adóalapot költségek elszámolásával csökkenteni lehet. Az adóbevallásokat viszont nem az Országgyűlés Hivatala készíti, így nem tudni, mennyi költséget számolnak el a képviselők. Az a képviselő, aki önkormányzati tisztségviselőként költségtérítésben részesül, ennek összegével csökkentett választókerületi pótlékra jogosult.
Az országgyűlés alelnöke 417 420 forint, jegyzői 162 330 forint pótdíjra jogosultak. Egy bizottság elnöke 278 280 forintot, alelnöke 231 900 forintot kap, a képviselő az első bizottsági tagságáért 162 330, a másodikért 57 975 forintot kap. A frakcióvezetők jelenleg 278 280 forintot, helyetteseik 231 900 forintot keresnek. A lakhatási támogatás jelenleg 115 950 forint (ezt ma 234 képviselő veszi fel), illetve a képviselők 139 140 forintot kapnak egy asszisztens alkalmazására.
A rendszer megváltoztatását már az előző kormányzati ciklusban is tervezték a kormánypártok, de jelentős átalakulás nem történt a képviselői juttatások rendszerében. | Gyurcsány lenne Lázár János fizetésreformjának egyik nagy nyertese | Nagyjából két tucat képviselőnek emelkedne a fizetése, ha megvalósulna Lázár János fideszes frakcióvezető javaslata a képviselői juttatások átalakításáról. Gyurcsány Ferenc fizetése például majdnem megduplázódna, viszont van olyan kormánypárti képviselő is, akinek a felére eshet a tiszteletdíja. Lázár javaslatának több részlete nem ismert egyelőre, de úgy tűnik, lényegesen leegyszerűsítené a most alig átlátható, visszaélésekre lehetőséget adó rendszert. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/09/a-kepviselok-fizetesenek-valtozasai-lazar-janos-javaslatai-alapjan | 2011-09-27 14:23:00 | true | null | null | Origo |
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök nemrég egy lengyelországi konferencián azt mondta, hogy a magyar médiában a hazai tőkének a nemzetközi fölé kell nőnie, és hogy ezzel „megvagyunk”, gyakorlatilag elismerte, hogy, demokrácia ide, szabad piac oda, a magyar állam aktív alakítója a hazai médiában zajló folyamatoknak. Konkrétan azoknak a folyamatoknak, amelyek során néhány év leforgása alatt a kormánnyal szemben kritikus hangot megütni merészelő magyar sajtóorgánumok jelentős részét vagy becsicskították, vagy kicsinálták.
A Napi Gazdaságot átalakították kormánypárti Magyar Időkké. Az Origót átalakították kormánypárti Origóvá. A TV2-t átalakították kormánypárti TV2-vé. Az RTL-t befenyítették, a Metropolt meg a Népszabadságot egyszerűen bezárták. A Népszavát eladták, az Index jövője pedig mint a kutya vacsorája.
Mindemellett a közpénzből működtetett, eufemisztikusan közszolgálatinak nevezett média teljes egészében kormányzati irányítás alatt áll, vagy kormányzati érdekeknek hódol, az évi 85 milliárdból működő fő propagandaeszköztől, az MTVA-tól (M1, M2, M3, M4, M5) az MTI-n át a pártkatonák és -tanácsadók által működtetett, állami hirdetésekből, vagyis szintén közpénzből eltartott szatellitszájtokig és újságokig (Faktor, Ripost, Lokál, 888 és társaik) – nem beszélve az olyan alternatív tömegtájékoztatási eszközökről, mint az óriásplakát, a nemzeti konzultáció vagy a népszavazás, ami szintén költséges ugyan, de a köztévével ellentétben legalább sokakhoz eljut.
Ezzel akkor tényleg megvolnánk.
Elkeserítő, ami a magyar sajtóval történik, de a lehetőségeikhez képest még Fidesz-független, a kormánnyal szemben kritikus kiadványok igába hajtása vagy bezáratása túlmutat az újságos standokon üresen árválkodó polcokon vagy az ellehetetlenített, állásukat vesztő újságírók kínján. Ezeknek a lapoknak a kinyírásával a magyar kormány a demokratikus intézményrendszer egyik alappillérét nyírja ki elképesztő lendülettel – azét a rendszerét, ahol jó esetben elválik egymástól a törvényhozás, a végrehajtás és a bíráskodás, és ahol a sajtó bizonyos értelmezésben nem más, mint az informálisan negyedik hatalmi ágnak nevezett intézmény, amely a többi hatalmi ág működését ellenőrzi, és tájékoztatja a közvéleményt arról, hogy mire jutott. Ami különösen abban az esetben létfontosságú, ha a három formális hatalmi ág egymástól való elválasztása gyakorlatilag megszűnik – mert mondjuk a minisztériumból letelefonálnak az ügyészségre, hogy mit is kéne kinyomozni, esetleg kormánypárti politikus feleségét nevezik ki a bírói hivatal élére, vagy egyenesen a miniszterelnök utasítja valamelyik házi erőszakszervezetét a haladéktalan lecsapásra.
A hatalom törvényszerűen rühell minden hatalmat, ami nem az övé. Nem véletlen, hogy a magyar kormány képviselői a NER-hez nem feltétlenül lojális médiát és munkatársait rendre ellenzékinek, liberálisnak, balliberálisnak vagy éppen kommunistának titulálják – ezek azok a mostanra jól bejáratott szitokszavak, amelyek a kormányszótárban a rendszer ellenségeit hivatottak azonosítani.
Pedig ebből a szempontból a normálisan működő, érdeklődő, kérdezni merészelő, vagy legalább kérdezni merészelni próbáló, a hatalommal szemben kritikus sajtó csak a sunyiságait hivatalból leplezni kívánó állam felől nézve ellenzéki, és attól még, hogy kritikus, egyáltalán nem biztos, hogy rendszerszinten vagy utasításra liberális, baloldali vagy kommunista lenne. A független (értsd: nem kormánypárti, nem államilag pénzelt) sajtó nem tesz mást, csak a dolgát végzi, a maga korlátolt eszközeivel persze, mert a sajtónak egy demokráciában sincsenek különleges jogosítványai, ellentétben a parlamenti képviselőkkel, az ügyészséggel vagy a bírósággal.
Márpedig a hivatalos állami logika szerint ma Magyarországon könnyen ellenzékinek minősülne egy becsületes, konzervatív, keresztény ideológiát valló, klasszikus republikánus vagy modern jobboldali sajtóorgánum, ami szakmai alázatból azért időnként csak rákérdezne, hogy hová-hová azzal a helikopterrel, miniszter úr, vagy hogy honnan lett a yacht, polgármester úr, vagy hogy miért nőtt ekkorára az a stadion, miniszterelnök úr.
Ilyen, magát egyszerre konzervatívnak tartó, egyúttal kérdezni merészelő sajtóorgánum ma csak nyomokban létezik Magyarországon. Egyrészt azért, mert a kormánypárti sajtónak nem az a legfőbb ismérve, hogy következetesen konzervatív, keresztény, republikánus vagy jobboldali, hanem az, hogy következetesen kormánypárti, így aztán a hatalomhoz való viszonyát a szervilizmus és az opportunizmus jellemzi, és ez sajnos sokszor az újságírói produktumon is tetten érhető. Mésrészt pedig azért, mert okkal feltételezhető, hogy a mostani rendszer egy lopásokat firtató jobboldali lapot ugyanúgy einstandolna vagy bezáratna, mint a liberálisnak vagy baloldalinak titulált ősellenségeket.
Mondhatnánk, hogy a kormánypárti újságírás nem is újságírás, hanem propaganda. Mert hogy egy igazi újságíró, az definíciószerűen egy ilyen whistleblower meg egy amolyan watchdog, egy Woodwardba oltott Bernstein, maga a testet öltött Pulitzer. De az az igazság, hogy vannak olyan rendszerek, vannak olyan médiastruktúrák, amelyekben igenis ezt nevezik újságírásnak.
Létezik egy médiaelméleti könyv, az a címe, hogy Four Theories of the Press, 1956-ban adták ki először, pont abban az évben, amikor a Szabad Népből Népszabadság lett, bár nem pont ugyanabban a szellemben. A Fred Siebert és társai által felvázolt négy sajtóelméletet sok szempontból meghaladta ugyan az idő (manapság elsősorban azt hányják a szerzők szemére, hogy normatív modelleket vázolnak fel, illetve a média és az állam viszonyát helyezik a középpontba a média és a közönség viszonya helyett), ennek ellenére évről évre kiadják, és tanítják a médiatanszékeken - talán azért, mert kitűnően szemlélteti, milyen szörnyűségek történhetnek a sajtóval a kommunista és a tekintélyelvű rendszerekben. Íme 1956-ból az autoritárius médiamodell leírása, ami főleg abban különbözik a kommunista modelltől, hogy a sajtó nem kizárólag állami tulajdonban lehet, hanem akár magántulajdonban is (lásd még: nemzeti tőkés):
„Az állam mint az intézményi struktúra legmagasabb kifejeződése feleslegessé teszi az egyént, és lehetővé teszi számára, hogy stabil és harmonikus életet éljen. A tömegkommunikáció az államot és a hatalmon lévő kormányzatot támogatja a totális társadalom előrehaladása érdekében, és azért, hogy az állam életképes maradjon, és elérje céljait.
Az állam (az államot működtető elit) irányítja a polgárokat, akiket nem tartanak elég kompetensnek és érdeklődőnek ahhoz, hogy kritikus politikai döntéseket hozzanak. Egy ember vagy kiválasztottak egy csoportja tölti be a vezető szerepet. Ahogy a csoport vagy a személy kontrollálja a általában a társadalmat, kontrollálja a tömegmédiát is, mivel az a társadalmi kontroll alapvető instrumentumának számít."
Ismerős? | Orbán kicsinálta az ellenzéki sajtót. Mikor indít végre valaki egy rendes keresztény, konzervatív, jobboldali napilapot? | Valakinek csak meg kéne írnia, hogy ki mennyit lopott. | null | 1 | https://444.hu/2016/10/17/orban-kicsinalta-az-ellenzeki-sajtot-mikor-indit-vegre-valaki-egy-rendes-kereszteny-konzervativ-jobboldali-napilapot | 2016-10-17 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Térképezze fel velünk a Portik-ügyet!
Egyre bonyolódik a kilencvenes évek alvilági leszámolásaival összefüggésben letartóztatott Portik Tamás körüli ügy, folyamatosan újabb szereplők bukkannak fel a hírekben. Összefoglaltuk az eddigi történéseket azoknak, akik már elvesztették a fonalat!
A Portik-ügy kezdete
A Terrorelhárító Központ (TEK) munkatársai július közepén fogták el Portik Tamást, akit akkor még „csak” két bűnüggyel összefüggésben gyanúsítottak meg. Az egyik az Aranykéz utcai robbantás, a másik Prisztás József vállalkozó meggyilkolása. A rendőrök gyanúja szerint mindkét esetben Portik volt a felbujtó, a megrendelő. Az 1998. július 2-án végrehajtott Aranykéz utcai robbantásban négyen haltak meg: a célpont Boros Tamás vállalkozó volt, rajta kívül az ügyvédje és két „civil” vesztette életét a támadásban. Prisztást pedig egy évvel korábban, 1997 novemberében ölte meg egy bérgyilkos. Portik Tamás elfogását sokan összefüggésbe hozták a Hajógyári-szigeten is diszkókat üzemeltető és korrupcióval gyanúsított V. László elfogásával is, mivel a két férfi ismerte egymást, ám a két ügynek hivatalosan semmi köze egymáshoz. Portik elfogásával egy időben – szintén a kilencvenes években elkövetett gyilkosságokkal összefüggésben – négy másik férfit is őrizetbe vettek a rendőrök, köztük a „Kacsa” néven ismert L. Jánost is, akit a vállalkozó jobbkezének, bizalmasának tartanak.
Mi volt az olajmaffia?
Portik Tamás ügyében számtalanszor emlegetik az olajmaffiát. A szervezett bűnözés egyik fő bevételi forrását a kilencvenes években az olajozás biztosította, ez volt az alvilág fejeseinek eredeti tőkefelhalmozása a rendszerváltás után. Ez a több százmilliárdos profitot termelő illegális üzletág azért fejlődhetett ki, mert a gépjárművekben használt gázolajnak és a háztartási tüzelőolajnak, a HTO-nak ugyanolyan volt a minősége, de az előbbihez sokkal olcsóbban lehetett hozzájutni. A bűnözők HTO-val keverték a fűtőolajakat, amit így jó áron tudtak továbbpasszolni. Később a halasztott vámfizetéssel trükköztek: a strómanok, például hajléktalanok nevén lévő cégeikkel behozatták az országba az olajat, eladták, de a vámot a megadott 15 napos határidőn belül nem fizették ki, a cég pedig felszívódott. Az államot máig felbecsülhetetlen kár érte, a bűnözők viszont néhány éven belül elképesztő módon meggazdagodtak. Igaz, az így megszerzett mesés vagyonokat az olajosok többsége már el is herdálta, de kivételek vannak: az okosok közé sorolják Portik Tamást, aki különféle befektetései révén képes volt megtartani a pénzét.
Kicsoda Portik Tamás?
Az olajozás egyik központi szereplője az 1994-ben alapított Energol Rt. nevű cég volt, amelynek az akkor huszonéves Portik Tamás az egyik igazgatója volt. Ugyancsak az Energol alapítója volt Drobilich Gábor és az alvilágban „Brazil” néven ismert Ferencsik Attila. Utóbbi két férfinak ekkor már komoly neve volt az alvilágban, a nyolcvanas években ugyanis hírhedt betörőként ténykedtek az éjszakában. (Ferencsik néhány éve újra rács mögé került, méghozzá a hírhedt kecskeméti maffiaperben.) Portik Tamás kidobóként, az alvilág egyszerű katonájaként kezdte, de eszének köszönhetően viszonylag fiatalon az Energolban kötött ki. 1997-től 2003-ig bujkált a hatóságok elől. 2003-ban elévültek azok a gazdasági jellegű bűncselekmények, amelyekkel gyanúsították őt, így azóta szabadon élt és vállalkozhatott. Legutóbb akkor írt róla a sajtó, amikor az olajügyekről filmet készítő Kármán Irén újságírónőt 2007 nyarán – máig tisztázatlan körülmények között – megverték. Akkor maga az újságírónő ismerte el, hogy „gyengéd érzelmi szálak” fűzik Portikhoz, akit a munkája során ismert meg.
Kicsodák az áldozatok?
Prisztás József 1997-es meggyilkolását mérföldkőnek tekintik a hazai szervezett bűnözés történetében, mert egyesek szerint ezzel az emberöléssel vette kezdetét a több évig tartó alvilági leszámolás-sorozat. A milliárdos Prisztást tartották a kilencvenes évek elején-közepén az egyik legvagyonosabb „másként vállalkozónak".
Akárcsak ő, az 1998-ban felrobbantott Boros Tamás is közelről ismerte az olajos üzletág és a magyar szervezett bűnözés főbb szereplőit, hiszen mindketten ezen a piacon sertepertéltek. Emellett Boros a rendőrség informátoraként segítette (más vélemények szerint manipulálta) a hatóságok munkáját, ezért sem volt túl népszerű az alvilágban. A rendőrség azonban még nem árulta el, vajon mi lehetett a felbujtással gyanúsított Portik Tamás indítéka ezekben a gyilkosságokban. Ráadásul az sem elhanyagolható szempont, hogy az összes gyilkosság, amellyel összefüggésben eddig a rendőrség megemlítette Portikot, akkor történt, amikor ő bujkált a hatóságok elől.
Portik Tamás már hetek óta előzetes letartóztatásban volt, amikor augusztus közepén újabb gyilkossággal összefüggésben gyanúsították meg. A nyomozók gyanúja szerint Seres Zoltán vállalkozó meggyilkolásában is ő volt a felbujtó. A kilencvenes években a Magyarországon tevékenykedő orosz ajkú bűnözőkkel kooperáló, azok védelme alatt álló Seres Zoltánt 1999. április 12-én gyilkolták meg a Pest megyei Tahitótfalun. A vállalkozó autójával haladt a településen, amikor egy motorkerékpárral két férfi mellé hajtott, majd egyikük több lövéssel megölte. A Seres mellett ülő olasz férfi a kórházba szállítás után halt bele sérüléseibe.
Portikot azon a napon gyanúsították meg a nyomozók, hogy egy zuglói étterem teraszán elfogták a büntetlen előéletű B. Lászlót. Utóbbi ügyvédje szerint a rendőrség azt állítja, hogy ügyfele vezette azt a motort, amelyről a gyilkos tüzet nyitott Seresékre. A sajtóban ugyan felröppentek olyan hírek, miszerint a gyilkos B. László barátja, a 2002-ben családjával furcsa körülmények között eltűnt (a gyanú szerint elrabolt) Radics Attila lehet, de ez egyelőre csak találgatás, a rendőrség ezzel kapcsolatban semmit nem közölt. Azt viszont tudni lehet, hogy Radics és Portik ismerték egymást. Portik ügyvédjétől, Bánáti Kristóftól tudja a média azt is, hogy amikor a Seres-gyilkosság ügyében meggyanúsították Portikot, akkor egy másik férfi megölésével kapcsolatban is megtették ugyanezt, ám azt nem tudni, ki az illető.
Kik daloltak a rendőröknek?
Egyelőre azt sem tudni, a rendőröknek milyen bizonyítékai vannak Portik Tamással és a többi elfogott férfival szemben, de tanúvallomások minden bizonnyal bőséggel a rendelkezésükre állnak. Jóllehet a rendőrség hivatalosan nem közölte, a Pestisrácok.hu blogon kiszivárgott egyik ilyen tanúvallomás a Cinóber gúnynevű Domák Ferenc és Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásával is Portik Tamást hozta összefüggésbe. A nyolcvanas években striciként ismert Domák Ferenc a kilencvenes években Prisztás József üzlettársa volt. Alig egy hónappal Prisztás lelövése után vele is végzett egy bérgyilkos.
Ezt a – Portik Tamásra nézve terhelő – vallomást még tavaly tette a Nemzeti Nyomozó Irodán (NNI) Radnai László, aki a kilencvenes években Conti-Car nevű autókereskedő cég vezetője volt, 2006-ban pedig tizenkét év fegyházra ítélték a kecskeméti maffiaperben. Bár az ítélet szerint Radnai még feltételesen sem szabadulhatott volna tizenkét évnél hamarabb, nemrég mégis kiengedték a börtönből, talán éppen a vallomásáért cserébe. Radnai rokoni-üzleti kapcsolatban állt az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamással, akivel a férfi halála előtti időszakban már eléggé megromlott a viszonya, de jól ismerte Portikot is. Az NNI-nek tett vallomásában Radnai azt állította, Portik 1998-ban mondta el neki, hogy az olajügyek miatt lövette agyon Cinóbert. Radnai szerint aztán 2001-ben Ferencsik Attila is elmondta, hogy az ő megbízásukból Jozef Rohác ölette meg Cinóbert, mert utóbbi pénzt követelt tőlük. Radnai szerint a gyilkosság megbízója Ferencsik Attila, Portik Tamás és Drobilich Gábor volt. Ugyanebben a vallomásában Radnai a Fenyő-gyilkossággal is összefüggésbe hozta Portikot. A rendőrségnél kiverte a biztosítékot a kiszivárgott vallomás, a Pestisrácok.hu pedig a vallomás első részletének nyilvánosságra hozatala után közölte, nem publikálja a többi részletet. A Radnai-féle vallomásban felbukkan egy újabb, de korábbról már jól ismert név: Jozef Rohác.
Kicsoda Jozef Rohác?
Az alvilágban „Patkány” néven emlegetett Jozef Rohácot és két társát, Jozef Hamalát és Imrich O.-t tartják a nyomozók az Aranykéz utcai robbantás elkövetőinek, a jelenleg magyar börtönben előzetes letartóztatásban lévő Rohácot azonban legutóbb a Fenyő-merénylet miatt kérték ki a szlovák hatóságoktól. Emlékezetes: Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban a nyílt utcán agyonlőtték. Rohác azután került képbe a Fenyő-ügyben, hogy a szakértők kiderítették, a gyilkos által hátrahagyott ruhadarabon lévő DNS tőle származik. Rohác ellen egyébként már indítottak egy eljárást, a vád szerint a szlovák férfi megrendelésre erősített plasztikbombát Seres luxusautójára, de a szerkezet a gyenge mágnes miatt leesett a kocsiról. (Serest többször próbálták megölni.) A bomba gyújtószerkezetében talált töredékes ujjnyom Rohácéval azonos. Csakhogy a bíróság elé már ez a bizonyíték összetapogatva, hiányos dokumentációval került, ezért a merényletkísérlet ügyében a szlovák férfit végül felmentették, igaz, egy másik ügy miatt jelenleg is magyar börtönben, előzetes letartóztatásban van a Fenyő-gyilkosság miatt. (A Pestisrácok.hu által közzétett vallomás szerint pedig Cinóbert is Rohác ölte meg.) Rohácot most az Aranykéz utcai merénylet ügyében is elővenné a rendőrség.
Hogy került a képbe Gyárfás Tamás?
A Portik-ügyben a Magyar Úszó Szövetség elnöke, egykori televíziós producer, Gyárfás Tamás neve is felbukkant, miután utóbbi egy nagy értékű hegyvidéki ingatlant cserélt el Portik Tamás élettársával még 2004-ben. A csere nem ment zökkenőmentesen: kiderült, hogy a földhivatal félreértette a bonyolultan megfogalmazott szerződést, és tulajdonostársakként jegyezte be az önkormányzatot és Gyárfást. A XII. kerület akkori polgármestere, Mitnyan György végül Gyárfással és Portik élettársával együtt aláírt egy megállapodást, amelyben elmagyarázták, hogy az egész telek Gyárfásé, illetve az élettársé. A 2004. december 7-én készült okiratot beadták a földhivatalhoz, ahol pár héten belül át is vezették a változásokat. A producer és az egykori olajos kapcsolata azért nem érdektelen, mert Fenyő Jánosról köztudott volt, hogy az egyik legnagyobb ellensége az üzleti életben Gyárfás Tamás volt. Emellett Portik Tamás védője Bánáti Kristóf, utóbbi apja, Bánáti János pedig Gyárfás ügyvédje. A producer ugyan nem szorul védelemre, de amikor Portikról faggatták az újságírók, akkor ügyvédje tanácsára hivatkozva nem nyilatkozott. | Itthon: Térképezze fel velünk a Portik-ügyet! | Egyre bonyolódik a kilencvenes évek alvilági leszámolásaival összefüggésben letartóztatott Portik Tamás körüli ügy, folyamatosan újabb szereplők bukkannak fel a hírekben. Összefoglaltuk az eddigi történéseket azoknak, akik már elvesztették a fonalat! | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120821_portik_tamas_leszamolasok_ | 2012-08-21 11:19:00 | true | null | null | HVG |
A postások, illetve a rájuk bízott értékek védelmére a Magyar Posta "sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó technikai eszközt vagy csapdát" alkalmazhat - olvasható a törvénymódosítási javaslatban, amely már az országgyűlés törvényalkotási bizottsága előtt fekszik.
A hvg.hu által kiszúrt javaslat esetileg felhatalmazza a postást, hogy "kockázatelemzés alapján a kézbesítési pontnak nem minősülő címhelyen való kézbesítéssel vagy szolgáltatás teljesítésével összefüggésben" testkamerával kép- és/vagy hangfelvételt készítsen.
A MÁV-nál jók a tapasztalatok
A törvényjavaslat szerint a felvételt 14 nap múlva törlik, kivéve, ha hatósági vagy bírósági eljárás indul. A testkamerára pedig "a látóterében megjelenő személyek" számára jól látható módon figyelemfelhívó jelzést kell elhelyezni. | A MÁV-nál már bevált, így testkamerát kapnának a postások is | A kormány – a rendőrökhöz és MÁV-jegyellenőrökhöz hasonlóan – testkamerával látná el a postásokat. A törvénymódosítással lehetővé válna, és ez a jogszabály-változtatás célja, hogy az ellenük elkövetett erőszakos cselekményeket csökkentsék, illetve megakadályozhassák. A törvényjavaslat szerint a felvételt 14 nap múlva törlik, kivéve, ha hatósági vagy bírósági eljárás indul. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/testkamera-postasok-torvenymodositas/tqnd405 | null | true | null | null | Blikk |
Menczer Tamás arra reagált, hogy Magyar Péter azzal kritizálta: titokban járja az országot. Magyar azt hangoztatta, hogy a Tisza Párt nem úgy tart országjárást, mint az "állampárt", a Fidesz, amely "nem mondja meg előre, hogy hova megy, sőt titkolja, és bemennek ilyen zárt helyekre, legyen az templom vagy valami Fidesz-iroda és oda meghívják a környék 30 fidelitasos vagy éppen idősebb aktivistáját".
"Láthattunk ilyet Menczer Tamásnál, soha nem jelzik előre, hogy hol vannak ezek a rendezvények, vagy ha igen, akkor előre kell regisztrálni" - mondta a Tisza Párt elnöke.
Igazad van, Peti, csak halkan mondom, hogy senki meg ne hallja. Igazad van, félek. Félek a sajtótól, attól nagyon félek, és még jobban félek tőled. Ezért most nagy félelmemben elárulom, hogy holnap, szerdán, Békéscsabán leszek. Hat órakor, de már fél órával korábban. Szabadság út 1-3. Várlak szeretettel, Peti! Ott találkozunk, beszéljünk!
- reagált a kommunikációs igazgató , aki végezetül egy jó tanáccsal is ellátta Magyar Pétert.
Még egy tanács, ne te vezess, reszkető kézzel veszélyes. Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy, csak a nőkkel vagy bátor, a férfiaktól félsz. | Menczer Tamás helyretette Magyar Pétert | A kormánypártok kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás alaposan helyretette az őt és a Fideszt hamisan vádoló Magyar Pétert. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-orszagjaras | null | true | null | null | SZOLJON |
2022.05.31. 07:30
Az Atmedia, amely idehaza például a köztévék és a TV2 reklámidejével sáfárkodik, a jövőben Orbán Viktor szövetségeseinek segíthet be külföldön, mint korábban más kormányközeli cégek.
Kontroll Lázár módra: a bérleteket kéri, de Karácsonynak csap oda a választás előtt
belpolitika
2024.01.10. 14:006 perc
Más-más attitűddel, de egyszerre lett kihívója Karácsony Gergely főpolgármesternek Lázár János és Vitézy Dávid. Bár utóbbi még nem jelentette be, hogy az LMP jelöltjeként ringbe száll-e a városvezetői posztért, máris megindult a kombinálás, kinek okozhatna ezzel nagyobb károkat. Lázár eközben a bérleteket használja gyújtósnak Karácsony ellen. | Folytatódik a NER balkáni médianyomulása, most egy Mészáros-közeli cég terjeszkedik | Az Atmedia, amely idehaza például a köztévék és a TV2 reklámidejével sáfárkodik, a jövőben Orbán Viktor szövetségeseinek segíthet be külföldön, mint korábban más kormányközeli cégek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202221__atmedia__kulfoldi_nyomulas__orbani_befolyasszerzes__hirdetik_aziget | 2022-05-31 09:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Két részes cikksorozatban mutatjuk be, hogy a nagyobb fővárosi sportegyesületek tavaly honnan és kitől mekkora támogatást kaptak, és azt mire használták fel. Igaz, néhány esetben a kevés adat miatt nem lehet pontosan megnevezni egyes forrásokat és felhasználási célokat. Mini cikksorozatunk első részében a Ferencvárosi Torna Club és legnagyobb riválisa, az UTE támogatóit mutatjuk be. A pontosság kedvéért szeretnénk hangsúlyozni, hogy itt az egyesületekről van szó, és nem csak a fociklubokról.
A Ferencvárosi Torna Club tavaly az egyesület közhasznúsági melléklete szerint összesen 2,79 milliárd forintnyi támogatásból gazdálkodhatott. Igaz, ebből 1,369 milliárd még az Emberi Erőforrások Minisztériumától 2013-ban kapott összeg, melyből abban az évben egy forint sem került felhasználásra, ezért 2014-re hozták át. Ebből a kormány 1835/2013 (XI.15.) számú kormányrendelete alapján 500 millió forint a sportszakmai többletfeladatok ellátását szolgálja, míg 870 milliárd forintot adósságkonszolidációra fordíthatnak.
Az EMMI emellett még összesen 910 millió forintot adott 2014-ben is az FTC-nek, egyszer 310 milliót, melyet hiába folyósítottak tavaly, egy forint nem került felhasználásra. A másik, 600 millió forintos részletet viszont teljes egészében elköltötték a Népligeti Sporttelep fenntartására, a telepen dolgozók munkabérére, a sportpályák felújítására, valamint a telep fenntartásához szükséges közüzemi díjakra, biztosítási költségekre.
szerk.: Mit nevezünk közpénznek?
A közhasznúsági jelentésből azokat az összegeket nevezzük közpénznek, amelyek közvetve, vagy közvetlenül a központi költségvetésből származnak, tehát valamilyik minisztérium, önkormányzat, vagy szakszövetség adta, illetve a TAO-pénzeket.
A Népligeti Sporttelepre, pontosabban az itt működő uszoda felújítására fordították azt a 22,6 millió forintot is, amit a Beruházási, Műszaki Fejlesztési Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-től kaptak. Az összegből ipari hajszárítót, uszodai mérőórát, ketreceket, cipőfóliázó gépet vettek, kicserélték a nyílászárókat és a vizesblokkokat is.
Szintén a közpénz kategóriájába sorolható az - sőt a közhasznúsági jelentés szerint is a központi költségvetésből származó összeg -, amit a különböző szövetségektől kaptak. Így a Magyar Birkózó Szövetségtől, a kajak-kenu, az atlétikai és úszó szövetségektől, valamint az olimpiai és paralimpiai bizottságtól is. Ez összesen 27,3 millió forintot jelent.
Az FTC-nek tavaly két önkormányzati költségvetésből is juttattak néhány millió forintot. A XI. kerületi Önkormányzat 50 millióval támogatta az egyesületet, amiből az atlétika, birkózás, úszás, triatlon szakosztályok utánpótlás-nevelés, fejlesztés céljára fordítottak, illetve az Albert Alapítvány részére továbbították. Emellett még a Fővárosi Önkormányzat is átutalt tavaly 15 millió forintot, melyet a tavalyi év során nem használtak fel.
Olajból is van pénz
A költségvetési források mellett a gazdálkodói szervezetektől (egészen pontosan kettőtől) is érkeztek tavaly támogatások az FTC-hez. Az egyik támogató az OPAL Tartálypark Zrt., mely tavaly 350 millió forintot adott az egyesületnek, ezt az összeget teljes egészében fel is használták, ám az a jelentésből, nem derül ki, hogy pontosan milyen célra is költötte a pénzt az egyesület. A cég egy évvel korábban 260 milliót adott a Fradinak.
Az OPAL Tartálypark Zrt. tulajdonosa a Magyar Szénhidrogén Készletezők Szövetsége, melynek tagjai között lényegében a hazánkban működő összes releváns energiai társaság szerepel a Mol-tól kezdődően a Magyar Telekomon át a GDF Suezig.
Mellette a Hungarocontrol Zrt. is támogatta az egyesületet, tavaly 46 millió forintot adott (2013-ban ez 50 millió forintot jelentett). Az összeget teljes egészsében elköltötte az FTC, 19,307 millió forintot a jégkorong, 20 milliót pedig a vízilabda szakosztály szakmai, fejlesztési és nevelési céljainak megvalósítására. A fennmaradó közel 7 millió forintból pedig az egyesület keretein belül működő szakosztályokban dolgozó edzők bérét finanszírozták.
Az ősi riválisnak csak a fele jut
Az Újpesti Torna Egylet tavaly összesen 1,88 milliárd forintos támogatást kapott, melynek döntő része ebben az esetben is közpénznek nevezhető. Itt azonban nem áll rendelkezésre részletes kimutatás, így a támogatókat csak nagyobb kategóriák szerint lehet beazonosítani.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az UTE-t is támogatta tavaly, 724,8 millió forinttal, ami alig 150 millióval haladja meg a TAO-pénzből származó összegek 587 millióját. Az önkormányzatoktól az egyeület 228,8 millió forintot kapott, a küldő fél sejtésünk szerint a IV. kerületi és a fővárosi önkormányzat lehetett. A szakszövetségek 143,1 millióval támogatták az Újpestet, miközben a magánszemélyek által adott összeg alig marad el ettől, 137 millió forint érkezett tőlük az egyesülethez. A MOB, egyéb jogi személyek, alapítványok támogatásaival együtt összesen tavaly 1,88 milliárd forint érkezett az Újpesthez, ami - az EMMI támogatásának és a nagyobb TAO-nak köszönhetően - több mint a duplája az előző évi 875 millió forintos támogatási bevételnek. | Lehull a lepel, ők pénzelik a Fradit! | Tavaly összesen 2,7 milliárd forint támogatás állt a Ferencvárosi Torna Club rendelkezésére. Ebből az összegből 1,4 milliárdot kaptak tavaly, a fennmaradó összeget 2013-ról hozták át. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/sportegyesulet_tamogatas.html | 2015-09-14 15:11:49 | true | null | null | mfor.hu |
A versenyelőnyöket rangsorolva a jelentés a termék- és a szolgáltatásminőséget, az innovációt, a rugalmasságot, az árat és a költségelőnyt emeli ki. Az üzleti kapcsolatokat a rugalmasság jellemzi. A cégek többsége a stratégia kialakításában részben vagy teljesen szabad kezet kap az anyavállalatától. A stratégia megvalósításában a negyedük részben, kétharmaduk pedig teljesen szabadon cselekedhet. A versenytársakkal leginkább szakmai rendezvényeken, tendereken, üzleti tárgyalásokon vagy kamarai, illetve szövetségi rendezvényeken találkoznak, a rangsor végén álló konkurensekkel egyéni összejöveteleket szerveznek.
A tendereken ugyanazok a cégek vesznek részt, és a válaszadók közel fele szerint nem jellemző a más uniós országból érkező pályázó. A felmérésben részt vevők nagy többsége (mintegy 95 százalék) nem fordult versenyhatóságokhoz az elmúlt tíz évben, és közel felük nem érvényesítené jogait polgári perben a versenysérelmek miatt elszenvedett károk okán. Ezt a számszerűsíthetőség vagy bizonyíthatóság nehézségeivel magyarázzák. A versenysértő üzleti gyakorlattal szemben alkalmazott pénzbírságok hazai nagyságát azok visszatartó hatása szempontjából a visszajelzők 59 százaléka nem találta megfelelőnek. A vállalkozások 85 százaléka egyetért a közbeszerzési kartellek ellen alkalmazott büntetőjogi következményekkel, pozitívan viszonyulnak a cégek, cégvezetők büntetőjogi szankcionálhatóságához.
A magyarországi informatikai cégek több mint felének vannak megfogalmazott versenyetikai elvárásai – igaz, írásban rögzített formában csupán csak 29 százalékuknak. A válaszadók 40 százaléka nem tudja, mit jelent az engedékenységi politika, 43 százalékuk volt csak tisztában azzal, hogy teljes bírságelengedéssel is járhat egy engedékenységi kérelem, harmaduk jelölte meg, hogy az mentesülési garanciával jár, ötödük a „kartelleket belülről számolja fel” válaszlehetőséget adta meg. Mint ismert, kartellügyekben az eljárás hivatalból történő megindítását engedékenységi kérelem benyújtása előzheti meg, illetve a már megindult versenyfelügyeleti eljárásban is nyújtható be ilyen kérelem. A versenytörvényben szabályozott engedékenységi politika – szigorúan meghatározott feltételek mellett – lehetőséget ad a kartellező vállalkozások számára a Gazdasági Versenyhivatallal való együttműködés esetén a versenyfelügyeleti bírság alól való mentesülésre.
Az engedékenységi politika kérdésében megosztottak a cégek. Húsz százalékuk szerint elősegíti az üzleti körülmények tisztulását, húsz százalékuk úgy véli, inkább megrendíti az üzleti bizalmat. A válaszadók fele tart attól, hogy versenytársai később megtorlással sújtanák engedékenységi bejelentése miatt, közel harmaduk ugyanakkor jobbnak tartja, ha tisztul a piac a bejelentése révén. Az IT-cégek 17-17 százaléka azonban nem tart a megtorlásoktól, s élne az engedékenysegi kérelemmel. További három százalék a benyújtás előtt várna néhány hónapot.
Arra a kérdésre, hogy előfordult-e olyan eset, amikor az adott céggel szemben a versenytársa számára hátrányos eszközhöz folyamodott, a válaszadók több mint 70 százaléka jelezte, hogy volt már ilyen üggyel dolga. Ezek egyben azt is kiemelték, hogy a hivataloktól, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottságtól nem várnak előrelépést ilyen esetekben, ezért inkább nem is fordulnak ilyen fórumokhoz, hanem közvetlenül igyekeznek rendezni a felmerült konfliktusokat. Kiemelik, volt olyan tender, ahol csak a látszat kedvéért pályáztattak más cégeket, holott a nyertes már előre eldöntött volt. A szakmai szövetséghez a kis- és középvállalatok nem tudnak eredménnyel segítségért fordulni, ha megpróbálják, többnyire nem járnak sikerrel.
Egyöntetűen versenyellenes magatartásként értékelik a piaci szereplők a kartelleket, az erőfölénnyel való visszaélést. Bár a versenyjogi szabályok a monopol vagy erőfölényes piaci pozíciót nem tiltják, a csak ilyen helyzetben lévő cégek visszaélésszerű magatartásait igen nagy arányban minősítették versenyellenesnek a válaszadók. Az állami vállalatok állami támogatását 44, az állami támogatásokat általában pedig 34 százalék minősítette versenyellenesnek.
Korrupció nélkül nem megy
A Magyarországon tevékenykedő üzletemberek szerint hazánkban nem – vagy csak rendkívül nehezen – lehet korrupciómentesen érvényesülni az üzleti életben. Ezért a Transparency International Magyarország felmérést készített a hazai versenykultúra színvonalának feltérképezésére az informatika, az egészségügy, az építőipar, valamint a logisztika és szállítmányozás területén működő vállalkozások körében. A 39 kérdésből álló online kérdőív négy nagyobb területet – piaci adottságok, versenyellenesség megnyilvánulásai, versenyügyek és versenykultúra, versenyetika – érintett. | Üzleti kultúra némi korrupcióval - Világgazdaság | A Magyarországon működő informatikai vállalatok több mint felének vannak versenyetikai elvárásai. | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2011/01/uzleti-kultura-nemi-korrupcioval | 2011-01-28 10:23:00 | true | null | null | Világgazdaság |
GDPR
Megjelent az új termékfelelősségi irányelv
Az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 sz. irányelv a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon
Kiszámoló
Nap ábra: az aktívan kezelt alapok teljesítménye
Régi vita, hogy megérik-e a plusz költségeiket az aktívan kezelt alapok. A statisztikák szerint nem. A legtöbb évben az amerikai aktívan kezelt részvényalapok nagy része alulteljesíti az S&
Holdblog
Pofonok a kormányzó pártoknak
Az amerikai demokratáktól a brit torykig, Emmanuel Macron koalíciójától a japán liberális demokratákig, de még Narendra Modi egykori szinte egyeduralkodó BJP-jéig a kormányzó pártok világsz
Holdblog
Ömlenek a szponzorok a futball új sztárjaihoz
Azt, hogy Cristiano Ronaldo és Messi néz ránk a reklámokban, már megszoktuk. De megjöttek az új idők csillagai, és egyből kikacsintottak a futballvilágon kívülre. Milyen... The post Ömlenek a
Kasza Elliott-tal
Követett részvények - 2024. november
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
ChikansPlanet
Itthon is terjednek a talajmegújító módszerek
Az intenzív földhasználat, a monokultúrás gazdálkodás és a túlzott vegyszerezés Európában is mezőgazdasági területek kimerüléséhez vezetett, ez pedig egyszerre ves
RSM Blog
Belföldi összesítő jelentés forintra pontosan: változás jöhet az áfabevallásokban 2025-től
A Pénzügyminisztérium 2024. októberben közzétett őszi adócsomag-tervezete szerint 2025-től alapjaiban változhat meg a belföldi összesítő jelentések (M lapok) adatszolgáltatási szabálya. | Csúnya képet mutathat év végén egy fontos mutató Magyarországon | Bindulhat a trükközés? | [
""
] | 0 | https://www.portfolio.hu/podcast/20241118/csunya-kepet-mutathat-ev-vegen-egy-fontos-mutato-magyarorszagon-723882 | null | true | null | null | Portfolio |
A Pénzcentrumon nemrég részletes anyagot közöltünk a lakhatási válságról, amelyben a Habitat for Humanity szakértőjét kérdeztük arról, mi várható a kormány által meghirdetett új gazdasági fordulattól, amely többek között a lakhatási válság enyhítését is célul tűzte ki, de szó esett a további lehetséges megoldásokról is. A szervezet ezúttal sajtótájékoztató keretében mutatta be éves lakhatási jelentését.
A szakértők már a sajtótájékoztató elején igyekezték hangsúlyozni azt, hogy bár a kormányzati narratívában budapesti központú a lakhatási válság, az új jelentés megerősítette: országos problémáról van szó. A legújabb adatok szerint 2 és 3 millió fő között van azoknak a száma, akik a lakhatási szegénység valamelyik aspektusában érintettek.
Fontosabb statisztikák
Első előadóként Lukács György, korábbi cikkünk szakértője a következő adatokról tudott beszámolni: Magyarországon jelenleg
4 millió háztartás,
és 4,6 millió lakás van,
melyeknek 90%-a magántulajdon
De mint korábbi cikkünkből kiderült: ez utóbbi nem feltétlenül jó dolog. Éppen hogy egy fejlettebb bérlakásprogram tudna megoldást jelenti a lakhatási válság kezelésére.
Emellett
Évi 20 ezer új ingatlan, és 100 ezer körüli tranzakció van az országban
Megmerevedett az ingatlanpiac
És túlkínálat van
Problémás a lakhatás jogi biztonsága
A szakértők szerint sok magyar számára a lakhatás jogi biztonsága sem megfelelő. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy többek között tisztázatlanok földhivatali bejegyzések, a lakásbérleti szerződések hiánya, valamint a kilakoltatási szabályzatok rendezetlensége jellemzi jelenleg az ingatlanpiacot.
Komfort nélküli ingatlanok
"Kb. 90 ezer háztartásban nem volt fürdő/zuhany és/vagy WC, ami jelenleg 232 ezer embert érint. Ezen kívül hat darab olyan megye van, ahol a községek több mint 10%-a nem rendelkezik vezetékes vízzel, ráadásul 475 ezer háztartásban a lakás tetőszerkezete is beázik, falazata/padlója, nedvesedik, esetleg a nyílászárok, vagy a padló enyészetnek indultak, ami közel 1,2 millió főt érint" - ismertette a lesújtó 2024-es lakhatási adatokat Lukács György
Túlzsúfoltság
Az új lakhatási jelentés szerint ez már 360 ezer háztartást, és 1,6 millió lakost érint.Ahogy már korábbi cikkünkből is kiderült: az alacsony jövedelmi státuszba tartozó rétegek szinte teljes egésze súlyosan érintve van az ehhez hasonló problémák által, azonban
Olyanok is bekerülhetnek a lakhatási szegénység bármely indikátora által érintett csoportjába, akik egyébként más szempontok alapján nem tartoznának a szegény csoportok közé.
A települések helyi gondjai is begyűrűznek a lakhatási válságba
Az érintettek 5-15%-a szerint ráadásul nagyon sok esetben a lakás nem elég világos, zajosak a szomszédok, valamint szennyezés, por, vagy egyéb környezeti probléma nehezítik a lakhatást. Rengeteg magyarországi lakókörnyezetben pedig kirívóan rossz közbiztonság és a vandalizmus is jelen van.
Szinte semmi pénzünk nem marad az ingatlanok karbantartására
Az elmúlt 5 évben mindössze a lakosság 22%-a tudott legalább egyetlen energetikai beavatkozást, felújítást megengedni magának, amely az itt elharapódzó árakról is árulkodik.
A kormány meghirdette új programját
Második előadóként Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai Kutatóközpont munkatársa szólalt fel, aki lakáspolitikák és költségvetési kiadások címmel tartott előadást.
A szakértő főbb állításai a következők voltak a kormány új gazdasági terveivel kapcsolatban
a kormány elkezdett a lakhatási válságról beszélni, de a szakpolitikai eszköztárban nincs lényeges fordulat
rövid távú gazdasági ciklusoknak alárendelt intézkedéseket tűztek ki hosszútávú elképzelések helyett
a lakáspolitikai eszköztár továbbra sem a szegénységben élőket, hanem a felsőbb rétegeket célozza.
Továbbá kiemelték, hogy
Sem a kamatstop meghosszabbítása, sem a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása nem a lakhatási válság által legjobban sújtott rétegeket segíti, ezáltal nem tekinthetők hathatós megoldásnak a lakhatási válság kezelésében.
Költségvetési kiadások
A költségvetési kiadások szét vannak szabdalva a különböző minisztériumok között, ami nem előnyös a probléma kezelésében. Czifrusz Márton szerint hiányzik tehát a lakáspolitika tervezése. Általános trendnek tartja továbbá azt. hogy az elmúlt három évtizedben, hogy a kormány
gazdaságilag fellendülő időszakokban többet költ lakhatási célra, válságidőszakokban pedig visszavágja a kiadásokat
holott ezt, a probléma súlyosságából adódóan állandóan prioritásként kéne kezelni.
A kormányzati lakáspolitika további hibái
Czifrusz Márton szerint
A szociálisan célzott kiadások (pl. szociális tüzifa) nincsenek, vagy teljesen elértéktelenedtek), illetve a települési támogatás, (amelynek értéke jelenleg kb. 20 milliárd forint, amely reálértékben folyamatosan csökken).
Köztulajdonú lakásokra alig költ az állam, és forráskivonás történik
A lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások a meghatározóak (pl. CSOK, babaváró, támogatott hitelek)
Utóbbiak problémájáról korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk
A szakértő hangsúlyozta: első lépésként fel kell számolni a bankhiteleken alapuló támogatási formákat, és helyette szociális kormányzati intézkedéseket nyújtani, akár a lakbértámogatást, akár a fenttartáshoz kapcsolódóan.
A sajtótájékoztató végén hangsúlyozták, hogy a lakhatási válság egyébként nem magyar népbetegség: az Európai Unióban is egyre fontosabb témává válik ez a kérdés, ez pedig lehetőséget biztosít Magyarországnak arra, hogy ilyen típusú forrásokat is felhasználjon a hazai válság enyhítésére. A szakértők szerint ez korábban kevésbé volt jellemző, vagy alkalmazott megoldás.
A szakértők szerint fontos kiemelni azt is, hogy még ha vannak is a kormánynak jó ötletei, azoknak a megvalósítása rendkívül nehéz lesz, az önkormányzatoknak ugyanis szinte biztosan nem lesz elegendő forrása ezeknek a megvalósítására, márpedig ez a feladat jó eséllyel rájuk hárulna majd. | Habitat for Humanity: a jelenlegi intézkedések nem azokat segítik, akik a legjobban rászorulnának | November 13-án mutatta be egy sajtótákékoztató keretében a Habitat for Humanity a 2024. évi Lakhatási jelentésének első 2 fejezetét. A rendezvényen a Pénzcentrum is részt vett. Az előadásokból kiderült: lakhatási problémák kb. két és hárommillió fő között érintik a magyar lakosságot, így ez az egyik legsúlyosabb probléma ma Magyarországon. A szakértők szerint a kormány intézkedéseinek fő zászlóshajói, például a kamatstop meghosszabbítása és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása nem a lakhatási válság által legjobban sújtott rétegeket segítik, és az a kevés megmaradt szociális intézkedés, (mint például a tüzifa támogatás) is egyre kisebb segítséget képesek nyújtani. A sajtótájékoztatón a szakértők egyik fő állítása az volt, hogy rengeteg magyar nemcsak rossz állapotú ingatlanokban lakik, de pénze sincs arra, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjon. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/otthon/20241113/habitat-for-humanity-a-jelenlegi-intezkedesek-nem-azokat-segitik-akik-a-legjobban-raszorulnanak-1159206 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségének visszahívását kezdeményezi a köztestület felügyelőbizottsága a február elejére összehívott rendkívüli országos küldöttközgyűlésen - mondta a MOK országos felügyelőbizottságának (fb) elnöke csütörtökön.
Bánki Magdolna közlése szerint erre a lépésre azért van szükség, mert az fb álláspontja szerint több ponton is sérül a kamara jogszerű működése, Éger István elnök és az elnökség továbbra sem tisztázta a gazdálkodás ellenőrzése során felmerült visszásságokat, és folyamatosan ellehetetlenítik a felügyelőbizottság munkáját.
Az fb elnöke elmondta, az általuk készített jelentés több ponton elmarasztalta a MOK vezetését, egyebek mellett úgy szedtek emelt tagdíjakat az orvosoktól, hogy az emelés tényét nem a küldöttgyűlés szavazta meg. Ezzel kapcsolatban Bánki Magdolna úgy vélte, a nem jogszerűen megállapított, emelt összegű tagdíj különbözetét a kamarának vissza kell fizetnie az orvosoknak, ami 200-300 millió forintot is jelenthet.
Emellett - ismertette az elnök - a kamara gazdálkodásában is több szabálytalanságot tapasztaltak, ezért a számvevőszékhez, az adóhatósághoz és az adatvédelmi hivatalhoz fordultak. Utóbbihoz azért, mert véleményük szerint a kamara úgy kötött az orvosokra csoportos életbiztosítást, hogy adataik átadásához nem kérte beleegyezésüket.
Bánki Magdolna beszámolt arról, hogy az ellenőrzések során számos akadályba ütköztek, a kért adatokat nem, vagy hiányosan kapták meg az elnökségtől, amely a kamarához tartozó kft.-k gazdálkodásába való betekintést többszöri kérésükre folyamatosan, szóban és írásban is megtagadta.
Az fb-elnök úgy látja, az alapszabály szerint nincs akadálya annak, hogy a felügyelőbizottság küldöttközgyűlést hívjon össze, amelyet február 8-ára hirdettek meg. | Itthon: Visszahívná Éger Istvánt a kamara felügyelőbizottsága | Az orvosi kamara elnökét és elnökségét is visszahívná a felügyelőbizottság, mivel szerintük az elnök és az elnökség ellehetetlenítik a gazdasági ellenőrzésre vonatkozó próbálkozásaikat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140123_Elmozditana_Eger_Istvant_a_kamara_felugye | 2014-01-23 17:21:03 | true | null | null | HVG |
Az Ikarus 66-os, testvérével az 55-össel együtt a legendás magyar gyártó legismertebb típusai közé tartozik. Az idehaza Farosként, vagy Bözsi-buszként is emlegetett autóbuszokkal kapcsolatban szinte minden buszrajongónak van egy-egy kedves emléke, vagy története. Ezek a buszok, amióta az eszemet tudom hozzátartoznak az Ikarus-találkozókhoz és ha lehet velük menni egy kört, akkor szinte senki sem hagyja ki.
A helyközi, kétajtós Faros gyártását ugyan már több mint félévszázada, 1973-ban abbahagyták, mégis előkerült nemrég egy felújításra váró változat, ami egyszer talán újra eredeti pompájában ragyoghat. Holott nem kicsi, több mint egymillió kilométeres futásteljesítménnyel büszkélkedhet. Eszerint legalább 25-ször megkerülhette volna a Földet az Egyenlítő mentén. Ablakai, ajtajai szinte teljesen épek, de karosszériája minden bizonnyal lakatolásra szorul. Jó hír azonban, hogy a hirdetés szerint az eredeti, Csepel D-614 típusú, 145 lóerős dízelmotor még mindig működőképes, a fékek viszont már nem szolgálnak megfelelően. Ezért jelenleg 13,5 millió forintot kérnek.
Nem ez az egyetlen Faros, ami eladósorba került most Magyarországon. Egy online portálra felkerült egy másik Ikarus 66-os is, amelyet 1968-ban gyártottak. A hirdetésben olvasható információk szerint azonban ennek már nincs meg a motorja, viszont nagyon kevés, alig 123 ezer kilométer futásteljesítménnyel büszkélkedhet. Vázszerkezete szinte teljesen fel van újítva. Jól láthatóan azonban az ülések és az ablakok sincsenek már meg. Ezért a példányért közel 18 millió forintot kell letennie a jövendőbeli tulajdonosnak.
Érdekesség, hogy az Ikarus 66-os eredetileg városközi autóbuszként kezdte a karrierjét. Prototípusa, az A58-as 1952-ben készült el, még kétajtós változatban, de 1958-tól a gyárnak sikerült megoldania a második tengely mögé, a harmadik pneumatikus működtetésű ajtó beépítését. A fővárosban, a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) üzemeltetésében 1959 és 1961 között állak forgalomba a háromajtós Ikarus 66-osok. A helyközi közlekedésben csak 1963-ban jelentek meg a hazai AKÖV-öknél. Budapesten azonban a lassú utascsere miatt nem váltak be, ezért idővel azokat átadták a vidéki közlekedési vállalatoknak. Ennek ellenére ki tudja, talán egyszer valaki fog látni fantáziát abban, hogy elkészítse egy budapesti fényezésű Ikarus 66-os replikát.
(A felső kép illusztráció, egy felújított drezdai Ikarus 66-ost ábrázol) | Milliókért lehet most Ikarusokat venni | Két igazi klasszikus is eladósorba került. Igaz, bőven van velük munka, de az árukon már látszik, nem akármilyen szerzeményekről van szó. | [
""
] | 0 | https://www.vezess.hu/haszongepjarmu/2024/11/18/milliokert-lehet-most-ikarusokat-venni | null | true | null | null | vezess.hu |
Sátrazásra, és rendezvények megtartására is alkalmas lehet a tiszavárkonyi sétány körüli terület. Az önkormányzat lehetőségek szerint tovább fejlesztené a korábban kialakított Tisza-parti részt.
Ahogy arról korábban hírportálunkon is beszámoltunk, a sétány a Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Tiszavárkony és Vezseny együttműködésében életre hívott "Tiszakanyar" turisztikai projekt részeként épült , TOP-os pályázati forrásból. A polgármesteri hivatal mellett elkanyarodó Endre király útról közelíthető meg, és a töltés ártéri oldalán, több mint háromszázhúsz méter hosszan biztosít lehetőséget a természetben tett sétára. A fákkal szegélyezett út a folyó szabadtéri strandolásra is alkalmas területéig vezet, másfél méter széles, és sötétedés után is járható, mivel a világításról kandeláberek felállításával gondoskodtak.
- "Lehoztuk" az áramot, így lehetőség nyílt rendezvényeket is tartani ezen a helyen. Volt már szabadtéri mozi, gyereknapot is tartottunk, sőt, a száraz időszakban a Tisza Placc piac is itt kap helyet . A jövőben is szeretnénk, ha ez egy lehetőség lenne hasonlókra - mondta el ottjártunkkor Hegedűs István.
A településvezető hozzátette: a tervezett fejlesztés előtt el kellett távolítani egy fát a sétány mellől.
- Az illetékes hatóságok megvizsgálták a fát, melyről kiderült, hogy rossz állapotban van, meglehetősen korhadt. Ha kidőlne, éppen az áramlevezetést veszélyeztetné - mutatta meg a polgármester. | Tovább fejlesztenék a tiszavárkonyi sétányt | Sátrazásra, és rendezvények megtartására is alkalmas lehet a tiszavárkonyi sétány körüli terület. Az önkormányzat tovább fejlesztené a korábban kialakított Tisza-parti részt. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/tiszavarkonyi-setany-fejlesztes | null | true | null | null | SZOLJON |
Három bíróságon is keresetet nyújtott be magánszemélyek ellen az Egyesült Államok legnagyobb, egyben a világ egyik legnagyobb bankja, a JPMorgan Chase. A keresetet azért nyújtották be, mert állításuk szerint több magánszemély még mindig nem fizette vissza azokat az összegeket , amit a nyáron loptak el a banktól.
A "végtelen pénzeső" nevet kapó csalás lényege az volt, hogy a bank ügyfelei hamisított csekkeket helyeztek be a bank készpénzkiadó automatáiba. A hamis csekkeket általában egy bűntársuk állította ki. Normál esetben ilyenkor a banknak szüksége van néhány napra ahhoz, hogy ellenőrizze a csekk valódiságát, és azon szereplő összeget a bankszámla tulajdonos számláján jóváírja. Azonban egy rendszerszintű hiba miatt ez az ellenőrzési folyamat kihagyható, pontosabban megkerülhető volt, így a behelyezett csekkek összegeit a számlatulajdonosok hamarosan készpénzben, bankkártyájuk használatával felvehették az ATM-ekből.
A csalási módszer augusztusban virális videóként terjedt a TikTok illetve az X felületén is, amíg a platformok közbe nem avatkoztak, és törölték azokat.
A bankot ért kár óriási: a pontos összeget nem közölte a JPMorgan, és azt állították, hogy a hiba észlelése után néhány nappal sikeresen eltorlaszolták ezt a törvénytelen kiskaput, de a most indított bírósági eljárásokban még mindig több százezer dollárnyi összeget követelnek az azonosított elkövetőktől.
Például egy houstoni esetben egy férfi 290.939 dollárt vett ki különböző alkalmakkor a bank ATM-eiből, nem sokkal azután, hogy egy egyelőre ismeretlen bűntársa 335.000 dollár értékű csekket helyezett be az egyik automatába.
A JPMorgan szerint
több ezer "végtelen pénzeső" csalás történhetett a kérdéses napok alatt, és közlésük szerint számos tranzakció vizsgálata jelenleg is tart.
A CNBC megjegyzi, hogy az elektronikus fizetési módok terjedése ellenére a papír alapú csekkek még mindig nagyon népszerűek az Egyesült Államokban. Népszerűségüket az is növelte, hogy a papír alapú csekkeket technológiailag össze lehet kapcsolni az elektronikus pénzhasználati megoldásokkal.
A papír alapú csekkek használatához ugyanakkor nem csak az Egyesült Államokban, hanem szerte a világon a pénzügyi csalások jelentős része köthető. A Nasdaq’s Global Financial Crime Report tavalyi évre vonatkozó jelentése szerint
globálisan 26,6 milliárd dollárt (kb. 9.840 milliárd forint) kárt okoztak a csekkekkel elkövetett visszaélések.
A JPMorgan Chase Miamiban és Kaliforniában is feltárt a fenti módszer szerinti csalásokat, ezekben az esetekben 80-140 ezer dollár közötti összegekkel károsították meg a pénzintézetet.
Az alábbi videó bemutatja, hogyan kell papír alapú csekket behelyezni egy ATM-be: | Nevetséges hibát kihasználva loptak el rengeteg pénzt a világ egyik legnagyobb bankjától | Pert indított a legnagyobb amerikai bank, a JPMorgan Chase több ember ellen, akik a közelmúltban több százezer dollárral lopátk meg a bankot hamis csekkekkel. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/11/penzeso-hiba-lopas-bank | null | true | null | null | Origo |
Török Zsolt, a párt szóvivője vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján egy levelet mutatott be, amely szerint a koncessziót elnyert cégek, illetve azok képviselői a Széchenyi programirodákban kötötték meg a szerződéseket.
Az MSZP a magyar kormánytól és az Európai Unió illetékeseitől is azt kérdezi, szabályos-e ez egyáltalán, és az unió tudott-e arról, hogy "a piac pofátlan lenyúlását célzó trafikmutyihoz" az EU által támogatott infrastruktúrát is igénybe veszik a fideszesek. Gyulay Zsolttól, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vezetőjétől pedig azt kérdezik, milyen szerződést kötöttek a Széchenyi programirodákkal, fizettek-e a közreműködésükért, és azoknak ez milyen haszonnal járt.
Török Zsolt kiemelte továbbá, hogy a "trafitmutyit" törvényileg nem készítették elő megfelelően, csak annak a "lenyúlásrészét". Így történhetett meg, hogy szabályozatlan körülmények között iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények közelében, közvetlen szomszédságában nyithattak meg dohányboltok - tette hozzá, megjegyezve: a Ferenciek terén például egy egyházi kegytárgyakat árusító bolttal közös helyen nyílt "trafikmutyiüzlet".
A szóvivő azt is elmondta, hogy az előkészítésbe más hibák is csúsztak, ugyanis a szeszárusítás területén is anomáliák keletkeztek. Az MSZP mindkét területen határozott lépéseket tervez az Országgyűlés őszi időszakára, szeptemberben törvénymódosítást fognak benyújtani.
Török Zsolt leszögezte: az MSZP kormányra kerülése esetén felülvizsgálják a szerződéseket és új pályázatot írnak ki, amelyen a hazai kisvállalkozók élvezhetnek előnyöket. Ezt az intézkedést ebben a formában biztosan eltörlik - szögezte le az MSZP szóvivője.
Utalt arra, hogy jövő héttől már csak a nemzeti dohányboltokban lehet kapni dohányterméket, így 35-40 ezer család, amely korábban ebből is élt, akár tönkre is mehet. | Gazdaság: Mi köze a "trafikmutyihoz" az EU-nak? | Az MSZP az Európai Unió által támogatott Széchenyi programirodáknak a "trafikmutyiban" való részvételéről, hasznáról vár válaszokat. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20130714_Mi_koze_a_trafikmutyihoz_az_EUnak | 2013-07-14 10:20:00 | true | null | null | HVG |
Kisiklások
Feltűnő előzékenységgel, egyhangúlag adott újabb többéves haladékot a fővárosi közgyűlés a Rác fürdőt is építő befektetőnek. A tervezettnél jóval később valósul meg a gellérthegyi sikló is.
Immár harmadszor köt szerződést a Városháza a Rác fürdő felújítására és a mellé tervezett gellérthegyi sikló felépítésére vállalkozó cégcsoporttal. Pedig két éve úgy tűnt, a városatyák komolyan gondolják, hogy - mint a 2006. májusi szerződésmódosításban szerepel - a 2007. szeptember 30-ai "határidő további módosítására nincs lehetőség, azt a felek kifejezetten kizárják". Igaz, a szigor már akkor is látszólagos volt, mivel a főváros 2006. április 1-je után bármikor felmondhatta volna a szerződést. Addigra ugyanis a Rác fürdő megújítását és mellé egy szálloda építését is elvállaló befektetőknek meg kellett volna szerezniük a sikló és a hozzá tartozó parkológarázs építési engedélyét, de ez a mai napig sem sikerült. A fővárosi közgyűlés múlt heti áldásával jövő augusztusra tolták ki a jogerős építési engedély megszerzésének határidejét (ez póthatáridővel meghosszabbítható), s további 13 hónap alatt kell befejezni az építkezést.
A városatyák joggal mondhatták volna fel a szerződést, vagy - az azóta bekövetkezett inflációra tekintettel - legalább megemelhették volna a város tulajdonában álló földterület használati jogáért kért, jelképesnek mondható havi 300 ezer forintot. Ehelyett azonban elfogadták a Hagyó Miklós szocialista és Ikvai-Szabó Imre szabaddemokrata főpolgármester-helyettesek közös előterjesztésében foglaltakat. E szerint az eddigi sikertelenségnek "a beruházón kívül eső" okai voltak: hibás volt a Kaszab Építész Iroda Kft. által készített koncepcióterv, hosszadalmas volt az új megoldások egyeztetése, "problémát jelentettek a beruházás egyedi jellege miatti jogszabály-értelmezési nehézségek", sok volt a menet közbeni fellebbezés, és a megállapodás módosítása után derült csak ki, hogy az I. kerületi önkormányzat ingatlantulajdonát is érinti a beruházás - említik "a teljesség igénye nélkül" az elháríthatatlan körülményeket. Ám a felsoroltak aligha indokolnak négyévnyi késedelmet. Az egyeztetés lezárását inkább az nehezíthette, hogy a beruházók menet közben többször is koncepciót váltottak, olyannyira, hogy tavaly tavasszal szakítottak is Kaszab Ákossal, akinek - akkor még Zádori Attilával közös - irodája egy 1990-es fővárosi tervpályázaton első díjat kapott a siklót is tartalmazó terveire.
A legnagyobb viták a szállóról folytak, amelynek virtuális mérete az idő múlásával egyre csak nőtt, a Kaszab által a tetejére tervezett közösségi zöldfelület viszont mára teljesen eltűnt. Az I. kerület jegyzője szerint túllépi a magassági korlátot, de fellebbezését az ügyben építésügyi hatóságként eljáró Kulturális Örökségvédelmi Hivatal idén tavasszal jogerősen elutasította. A projekt a szállodán kívül a török kori és az Ybl Miklós által tervezett fürdőrész felújításából, valamint egy modern wellnessrészlegből áll, ezek összesen 8 ezer négyzetméternyi területet foglalnak el. Ahhoz, hogy a beruházás - fürdőkkel, szállodával, siklóval - megtérüljön, a fejlesztők részben beépítik azt a területet is, amely a közcélú parkolást szolgálhatná.
A leendő Rácz Thermal Hotelt a Rác Nosztalgia Kft. építi, amelyben bevitt ingatlana után 25 százalékos tulajdonrésze van a fővárosi kézben levő Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.-nek. A szállót a tucatnyi hasonlót működtető olasz Baglioni cég fogja üzemeltetni. A gyógyfürdővállalat nem vállalt kezességet a hitelek visszafizetésére, de a nyereségből - ha lesz - tulajdoni hányada szerint részesedik majd. A sikló - amennyiben felépül - 48-48 főt befogadó szerelvénypárja óránként 672 utas szállítására képes. Ennek ellenére a beruházók csupán egy 13 busz és 16 személyautó befogadására alkalmas felszíni parkolót alakítanak ki - igaz, a Citadellánál csak tíz busz parkolhat jelenleg -, megfejelve további harminc személygépkocsi-állással az I. kerület tulajdonában álló közterületen. Az utóbbi azonban akár a fürdő- és szállóberuházás részének is tekinthető, csakúgy, mint a szállodai teremgarázs harminc kocsiállása. A parkolóhelyek szűkössége miatt is fellebbezett tavaly a Levegő Munkacsoport a környezetvédelmi engedély ellen - sikerrel.
A civilek - ideértve az érintett gellérthegyi lakosokat is - fő kifogása, hogy a turistabuszok a sikló átadása után is korlátozás nélkül megközelíthetnék a Citadellát. Tehát a környezet terhelése alig mérséklődik, emiatt "nem érdemes fairtást végezni, gyógyvízforrásokat és barlangi üregeket veszélyeztetni" - áll a zöld szervezet fellebbezésében. A sikló díjával (ami egyébként várhatóan igazodik majd a budavári siklóéhoz) "az utazási irodák valószínűleg nem kívánják növelni városnéző tarifájukat" - írta a munkacsoport. A környezetvédelmi felügyelőség szerint viszont "a siklóval kapcsolatos közgazdasági kérdések nem képezik jelen eljárás tárgyát". A Levegő Munkacsoport szeptemberben a fellebbezés után, megismételt eljárásban kiadott újabb környezetvédelmi engedélyt is megtámadta.
De valóban "a beruházón kívül eső körülmények miatt" késik a siklóberuházás? Kezdetben úgy tűnt, a Rác Nosztalgia Kft.-nek nincs meg a projekthez a szükséges forrása (HVG, 2004. január 31.). A szálló és a fürdő tényleges kivitelezése csak akkor kezdődött el, amikor több menetben megváltozott a cég többségi tulajdonosi köre. A 75 százalék 2004-re a Rác Beruházó Kft.-é lett, amely közvetve három magánszemélyé: 40 százaléka a Prekuta Bálint és Antal Balázs üzletember kezében levő Framor Holding Kft.-é, 60 százaléka pedig Valkó Csaba, illetve kft-je, a Vale Invest tulajdona. Valkó feltehetően jó kapcsolatot ápol a Városháza vezetőivel, mindenesetre a többségi tulajdonában álló Graviton Invest Kft. 2005-ben pályáztatás nélkül 20 százalékkal beszállhatott az óbudai gázgyár hasznosításával megbízott fővárosi cégbe, a Budapesti Városfejlesztési és Városrehabilitációs Zrt.-be.
A siklót kezdetben aligha vehették komolyan, hiszen a Rác Nosztalgia mai tulajdonosai csak 2005 szeptemberében hozták létre a Rác Sikló Kft.-t. Bár a szálló építése is akadozik, ez már feltehetően nem a pénzhiány, hanem a gyakori tervmódosítások eredménye. A projektgazdák a több mint 5 milliárd forintos fürdő- és szállodaberuházáshoz 750 millió forintos támogatást nyertek el a Széchenyi-tervből, a siklóhoz pedig uniós támogatást igényelt a Rác Sikló Kft., ám jogerős építési engedély híján a támogatási szerződést nem lehet megkötni. A Rác Nosztalgia 2007 és 2008 után most 2009-re ígéri a 67 szobás, luxuskategóriás, "resort jellegű történelmi butikszálloda" átadását. Ami pedig a siklót illeti, a beruházónak valójában senki nem tehet szemrehányást. Végtére is a főváros képtelen azt saját beruházásban megvalósítani, sőt a szükséges parkolóhelyek számát sem írta elő. Így tudomásul kell vennie, nem várhatja el, hogy a magánberuházó valamennyi közösségi szempontnak maradéktalanul eleget tegyen.
SZABÓ GÁBOR | Magyar gazdaság: Kisiklások | Feltűnő előzékenységgel, egyhangúlag adott újabb többéves haladékot a fővárosi közgyűlés a Rác fürdőt is építő befektetőnek. A tervezettnél jóval később valósul meg a gellérthegyi sikló is. | null | 1 | https://hvg.hu/hvgfriss/2008.49/200849_RAC_FURDO_SOKADIK_HALASZTAS_Kisiklasok | 2008-12-03 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits