text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
TV2 Play | null | 1 | http://tv2.hu/musoraink/tenyek/176579_simon_tiszta_a_lelkiismeretem.html | 2015-05-15 00:00:00 | true | null | null | TV2 |
||
110 millió forintjába került az adófizetőknek a TEK részvétele a nyári árvízi védekezésben. A szervezet azt állítja, munkatársai rendes napi munkaidejükön felül több mint 20 000 órát töltöttek a gátakon. Noha az összes nagyobb hírportál folyamatosan tudósított az árvízi védekezésről – a TEK felbukkanásáról meg különösen – ennek a százmilliónyi tevékenykedésének alig van nyoma.
Október 9-én tette közzé a BM a 2013 július-augusztusi támogatási listáját. A listán a legjelentősebb összegekkel a nyári dunai árvízi védekezés költségei szerepelnek: közel 3 milliárdot kapott az Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2,2 milliárdot a katasztrófavédelem. A nagy összegek árnyékéban szinte észrevehetetlen a Terrorelhárítási Központ (TEK) árvízi védekezésben való részvételére kifizetett 122 millió. Pedig ez az önmagában sem jelentéktelen összeg meglehetősen soknak tűnik, ha például az Országos Rendőr Főkapitányság 916 milliójával vagy a Honvédelmi Minisztérium 1,46 milliárdjával vetjük össze. A számok alapján ugyanis nagyjából minden hetedik védekezéssel eltöltött rendőr-munkaórára jutott egy TEK-munkaóra, és minden tizenkettedik homokzsákoló katonára jutott egy terrorelhárító. Katonákat, rendőröket, tűzoltókat és vízügyi dolgozókat tömegesen lehetett látni a híradásokban az árvíz legkritikusabb egy hete alatt – a TEK munkatársait viszont alig. Egész pontosan három alkalommal.
Az árvízi tudósítások alapján meglehetősen aránytalannak tűnő támogatás miatt közadat-igényléssel fordultunk a Belügyminisztériumhoz, azt kérve, bocsássa rendelkezésünkre a TEK munkavégzésével kapcsolatos elszámolást. Múlt héten végre választ kaptunk Szabó Csaba ezredestől, a TEK hivatalvezetőjétől. A válaszból az derül ki, hogy a TEK munkatársai 85 millió forint juttatásban részesültek a "napi szolgálatteljesítési idő"-t meghaladó szolgálatteljesítésért, erre jön 23 milliónyi járulék. További tétel a 4,5 milliónyi élelmiszerköltség, 5,5 millióba került a "gépjárművek használata", és még a "munkaruha, gyógyszer, védelmi anyagok" címen is elszámoltak bő 2 milliót.
A hivatalvezető szerint a TEK munkatársai 20 000 munkaórát töltöttek el a gátakon a "napi szolgálatteljesítésen felül" – de ez a szám sehogy sem stimmel. Ha – tegyük fel – 250 TEK-munkatárs egy héten keresztül a napi nyolc óráján felül teljesített még annyit, hogy a plusz munka összességében 20 ezer órát ad ki, akkor mindannyian napi 19,5 órát kellett, hogy dolgozzanak. De – mint látni fogjuk – a létszám, és a gátakon töltött idő is kevesebbnek tűnik a példában szereplőnél.
A TEK válasza szerint a közel 110 milliónyi személyi juttatást a június 4-14 közti tíz napos időszakra számolták el. De ezzel a tíz nappal kapcsolatban is kétségek merülnek fel. Az első híradás ugyanis a TEK árvízi tevékenykedéséről június 7-éről való: eszerint "A TEK különleges egységei Győr környékén, a BTR 80 típusú járművekkel kitelepülve felkészülve várják a riasztást a védekezést irányító katasztrófavédelem központjából." – írta az MTI nyomán több portál. Hogy több százan lettek volna, az nem valószínű, hiszen ezzel egy időben " (...) a TEK főigazgatója készültségbe helyezte összes egységét, hogy bármilyen rendkívüli esemény bekövetkeztekor – a Rendőrség kérése esetén – azonnal akcióba tudjon lépni." A realitáshoz közelebb állhat a Kisalföld beszámolója a Győrújfalu környéki védekezésről: "A katasztrófavédelem részéről 8 fő, 176 hivatásos tűzoltó, a honvédségi erő 469 fő és, rendőrségtől 10 fő, TEK 9 fővel, a vízügytől 30 fő, lakossági erő 250 fő töltésmagasítást végez." Ezen a napon tetőzött itt a Duna, de már annyi szakember és önkéntes dolgozott a gáton, hogy a munkára jelentkezőket hazaküldték.
Legközelebb két nap múlva, június 9-én, vasárnap bukkan fel a szervezet az védekezésről szóló hírekben: "A Terrorelhárítási Központ 250 munkatársa az Országos Műszaki Irányító Törzs felkérésére Szigetmonostoron segít a védekezésben. (...) a munkálatokat Hajdu János tábornok, a TEK főigazgatója személyesen irányítja." Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) közleménye szerint hétfőn délre sikerül Szigetmonostoron elhárítani a bajt: "A Terrorelhárító Központ munkatársainak 24 órás heroikus küzdelmével, a honvédség légierőjének támogatásával és a katasztrófavédelmi erők segítségével sikerült kiépíteni a települést védő lokalizációs nyúlgátat (...)" Kedden már Baján dolgozik TEK: "Reggel 6 órától este 18 óráig a Terrorelhárítási Központ 200 fővel segíti Baján a Petőfi szigeten az ideiglenes védvonal megemelését."– írja az OMIT közleménye, majd ennek nyomán több országos médium. Többet aztán nem bukkan fel a sajtóban a TEK az árvízi védekezés kapcsán – igaz a tetőző árhullám csütörtök reggel el is hagyta az országot; ettől kezdve mindenhol apadt a Duna.
Ha némi nagyvonalúsággal azt számoljuk, hogy ezzel a 220-250 fős létszámmal két napot töltött a TEK Szigetmonostoron, majd két napot Baja térségében, és napi 16 órát dolgoztak; és ha ehhez még hozzáadjuk a híradásokban szereplő győri két-három tucatnyi TEK-munkatárs két napi munkáját, akkor körülbelül 8 ezer, a napi szolgálatteljesítésen felüli munkaóránál vagyunk. A TEK által elszámolt 20 000 óra munkaidő kevesebb mint felénél. Egész pontosan 40 százalékánál. Ha ez így van, akkor a szervezet 63 millióval többet számolt el, mint amennyi ténylegesen járna.
Feltételezésünket alátámasztja, és a TEK tényleges munkavégzését valószínűleg jobban leírja Hajdú főigazgatónak az árvíz levonulta után néhány nappal tett nyilatkozata: "Mindig bevetésre készen álltunk, folyamatosan biztosítva azt a 200-300 főt, akik akár percekkel a riasztás után egy adott területen együtt tudnak dolgozni." A főigazgató maga is tehát inkább készenlétről, mintsem a tényleges munkavégzésről beszél – egybehangzóan a védekezés kezdetekor tett nyilatkozatával. Hogy alapvetően a készenlétre, illetve mintegy kétszáz-kétszázötven ember néhány napi munkájára kellett-e kifizetni a költségvetésből azt a százhúsz milliót, az egy újabb adatigénylésünk nyomán tisztázódhat: ebben a tényleges munkavégzést igazoló dokumentumok nyilvánosságra hozatalát kértük a TEK-től.
De tegyük föl, hogy valamiképp még igazolni is tudja a szervezet az emlegetett húszezer, a napi szolgálati időn felüli munkaórát – akkor is adódik a kérdés, megéri-e az országnak, hogy 250 TEK-es pakolja a homokzsákokat óránként 1,25 millió forintért. Miközben nyolcezer katona, több ezer vízügyes, tűzoltó és katasztrófavédelmi szakember végezte ugyanezt a munkát a bruttó 5 400 – rossz esetben 13 500 – forintos TEK-es órabér töredékéért.
Az alábbi diagram azt mutatja, mennyibe került az adófizetőknek egy óra védekezés a TEK, a HM, és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BV) esetében. A TEK saját bevallása szerint 20 000 munkaórát számolt el, és ezért kerekítve 122 millió forintot kapott: ez 6100 forintos óránkénti költséget jelent. A Honvédelmi Minisztérium esetében a pontos számokat nem ismerjük: átlagosan nagyjából napi 8000 hivatásos és tartalékos katonával vett részt a védekezés legkritikusabb egy hetében; ezért a HM összesen 1,468 milliárd forintot kapott – igaz ebben az összegben benne van a technikai eszközök költsége is; ez pedig nyilván sokkal nagyobb arányt tesz ki, mint a TEK esetében. A durva összköltség per munkaóra arány tehát erősen torzít a TEK javára, de a katonák 3800 forintos munkaóra-költsége még így is az – önbevallás alapján számított – TEK-es "óradíj" hatvankét százaléka. Pontosan lehet tudni viszont, mennyit dolgoztak a büntetés-végrehajtás alkalmazottai és fogvatartottai a védekezésben: 961 BV-dolgozó és 2123 elítélt összesen 11 500 munkanapot, azaz napi nyolc órával számolva 92 000 órát dolgozott a gátakon 15, 6 millió forintért: ez 186 forintos "óradíjat" jelent. (A diagramon nem látható a többszázezer önkéntes munkaóra nulla forintos költsége.)
Egyes szervezetek "rezsióradíja": a kifizetett összeg és a védekezésben eltöltött munkaórák alapján
Ha volna olyan szerencsénk, és még mindig Schmitt Pál lenne a köztársasági elnök, akkor frissen kapott Hagelmayer-díjára apellálva kérhetnénk, kezdeményezze az országgyűlésnél az alaptörvény módosítását; mely módosítás a költségvetésre, azaz az adófizetők pénzével való prudens gazdálkodásra hivatkozva örökre megtiltaná a Terrorelhárítási Központ részvételét a természeti csapások okozta károk elleni védekezésben. Maradjanak ők inkább az álarcosbáli provokátorok ártalmatlanításánál, színházi kellékfegyverek lefoglalásánál, és egyéb, rutinszerűen elvégzett feladataiknál. Az a százmillió, ami egy ilyen árvízi fellépéssel bejön, amúgy is aprópénz a TEK 13 milliárdos éves büdzséjéhez képest.
UPDATE: helyreigazítást kér a TEK (2013. december 7.)
A fenti cikkel összefüggésben helyreigazító közlemény közzétételét kérte a Terrorelhárítási Központ.
A cikk világosan megjelölt információk alapján, azokból levont következtetésként fogalmazta meg a kételyeit a TEK által adott tájékoztatással kapcsolatban. A közhatalom gyakorlóinak és a közpénzek felhasználóinak bizony tűrniük kell azt, hogy az általuk adott információkat elemzésnek veti alá a sajtó, és az elemzés (adott esetben elmarasztaló) következtetéseit nyilvánosságra hozza. Az ilyen következtetések értékítéletnek minősülnek, amelyekkel szemben helyreigazítási kérelem eleve nem terjeszthető elő. Ráadásul a TEK kérelme egyetlen olyan információt sem tartalmaz, amely a cikk következtetéseinek a felülvizsgálatára kellene hogy késztessen minket.
Mindezek alapján a kérelemnek sajnos nem áll módunkban eleget tenni, de továbbra is nagy érdeklődéssel várjuk a TEK válaszát a munkaórák részletes adatairól.
UPDATE #2: perrel fenyeget a TEK (2013. december 8.)
A TEK sajtóközleményt adott ki a fenti cikkel kapcsolatban, amiben közölte, hogy polgári pert indít és büntetőfeljelentést tesz. Állunk elébe, hiszen sem a helyreigazítás iránti kérelemben, sem a mai sajtóközleményben semmilyen olyan információt nem osztott meg a TEK a nyilvánossággal, ami cáfolná a fenti cikkben szereplő adatokból levont következtetéseket. A magunk részéről továbbra is azt várjuk, hogy a Terrorelhárító Központ tegyen eleget annak az adatigénylésnek, amiben a részletes elszámolás megküldését kértük.
UPDATE #3: a TEK elbukta a helyreigazítási pert (2015. május 22.)
A Kúria a Pfv.IV.20.229/2015/4. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben, amely a TEK fenti cikkel kapcsolatos helyreigazítás iránti keresetét teljes egészében elutasította. | Mennyiért pakol homokzsákot egy terrorelhárító? | Mennyiért pakol homokzsákot egy terrorelhárító? | null | 1 | https://atlatszo.hu/2013/12/06/mennyiert-pakol-homokzsakot-egy-terrorelharito/ | 2013-12-06 21:13:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tavaly decemberben írta meg a Forbes, hogy a Mészáros Csoporthoz tartozó tőzsdei befektetőcég, az Opus Global Nyrt. tárgyalásokat folytat a MET Csoporthoz tartozó Tigáz Zrt. teljes részvénycsomagjának megvásárlásáról.
A svájci központú vállalat pénteken közleményben tudatta, hogy aláírták az adásvételi szerződést az Opusszal az MS Energy Holding AG 50 százalékának megvásárlásáról, így a tőzsdei társaság 49,57 százalékos részesedést szerzett a Tigáz Földgázelosztó Zrt.-ben.
A március 11-én aláírt megállapodás értelmében az Opus a tranzakció zárásakor irányítási jogot is szerez a földgázelosztó társaságban. Ezzel egyidejűleg a tőzsdei társaság igazgatósága döntött a Titász Áramhálózati Zrt.-t – sikeres tranzakció esetén – tulajdonló Opus Energy Kft. létrehozásáról is.
Az ügylet a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően, várhatóan március 31-én zárul, a társaság ezt követően Opus Tigáz Gázhálózati Zrt. néven folytatja földgázelosztói tevékenységét.
A MET Csoport egyúttal bejelentette a 77 MWp teljesítményű, buzsáki naperőműpark 100 százalékának megvásárlását is.
A Tigáz Magyarország legnagyobb vezetékes földgázelosztója, amely 33 760 kilométer hosszú gázvezeték-hálózatot üzemeltet, és Magyarország területének közel felét látja el földgázzal. Árbevétele 2019-ben 32 milliárd forint, üzemi eredménye 6,7 milliárd forint, adózott eredménye pedig 2,3 milliárd forint volt. | Gazdaság: Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a Tigáz | A vállalat fele már korábban a felcsúti milliárdos cégcsoportjához került. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210312_Meszaros_Lorinc_Tigaz | 2021-03-12 11:39:00 | true | null | null | HVG |
Tíz magyar, akin 2014-ben átment az úthenger | Lecsukták, leváltották, leügynöközték, leverték, lekorruptozták. Mai összeállításunkban a kellemetlen helyzetbe került vagy hozott közéleti szereplőket mutatjuk be.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141222-tiz-magyar-akin-2014-ben-atment-az-uthenger | 2014-12-26 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Több mint hét hónappal ezelőtt, idén márciusban mutatott be az RTL rejtett kamerás felvételeket arról, hogy K. Endre arra akarta rávenni a bicskei gyermekotthon egyik molesztált áldozatát, hogy mondja róla azt, hogy ártatlan. Mint írták, a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának bűnsegédje először hatezer forintot és egy doboz cigit adott a fiatalembernek és édesanyjának, sőt, be is vásárolt nekik. A szerfüggő, akkor is tudatmódosító hatása alatt álló fiú belement, hogy videóra mondja, amit K. Endre kért tőle, összesen három felvétel is készült, amelyek K. ártatlanságáról szóltak. Aztán később ismét találkoztak, ezt a találkozót rögzítette már a Házon kívül stábja rejtett kamera segítségével. Ekkor K. Endre az ügyvédjére hivatkozva arról beszélt, lehet, hogy szükség lenne egy új videóra is, a fiú viszont azt kérte, a korábbiakat is inkább törölje ki, "mert nem akarok hamis tanúzást". Az ügyben később a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást indított.Nemrég Komjáthi Imre, az MSZP frissen újraválasztott elnöke tett fel írásban kérdéseket Polt Péter legfőbb ügyésznek:• Milyen bűncselekmény gyanúja merült fel K. Endre esetével összefüggésben?• Milyen nyomozati eljárásokat folytattak le eddig a történtek kapcsán?• Sor került-e már K. Endre gyanúsítottként történő kihallgatására?• Lezárult-e már a nyomozás?• Mikor léphet tárgyalási szakaszba az ügy?Polt Péter annyit reagált, hogy a kérdéssel érintett ügyben a BRFK büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás bűntette miatt folytat nyomozást, amelynek során gyanúsítotti kihallgatásra még nem került sor. A felderítési szakban lévő nyomozásra vonatkozó adatok tekintetében további tájékoztatás a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik.A kegyelmi ügy itthon nagyon régen látott politikai hullámokat generált: miután kiderült, hogy K. Endre kegyelmet kaphatott, megbukott Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter is. A kegyelem mellett kiálló Balog Zoltánnak pedig le kellett mondania a református egyház élén betöltött vezető szerepéről, igaz, püspöki címét megtartotta. | Hét hónap telt el, de még mindig nem hallgatták ki gyanúsítottként K. Endrét | A kegyelmi ügy főszereplője hamis tanúzásra próbált rábírni egy fiatalembert, ezt pedig az RTL titokban rögzítette. Még sincs gyanúsított az ügyben. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/het-honap-telt-el-de-meg-mindig-nem-hallgattak-ki-k-endret-168734 | 2024-10-21 14:36:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A teljes baloldali médiát bejárta a hír, hogy Magyar Péter testvére médiacéget hoz létre - írja a Tűzfalcsoport legújabb X-bejegyzésében.
Magyar Márton október elején megalapította a médiacégét Kontroll Média Szolgáltató Kft. néven, a lap jegyzett tőkéje ötmillió forint volt. Majd az egyik percről a másikra már ott tartottunk, hogy Gulyás Balázsnak, Tóta W. Árpádnak és Stumpf Andrásnak indított műsort a portál. Gulyás Balázs mint Magyra Péter trubadúrja és "krónikása" lényegében a messiás nyakában loholt egész nyáron
- írták, majd hozzátették, Gulyás többször készített Magyar Péterrel riportokat, interjúkat. Ha kellett a Tisza Párt vidéki összejöveteleit élőzte, vagy épp fesztiválókra kísérte el Magyar Pétert. De az is előfordult, hogy a magát függetlennek mondó újságíró Magyra Péter sajtótájékoztatóját vezette.
A Kontroll média impresszumában emellett megtalálható még Szolga Bálint, aki korábban a Népszavának írt, de meglepő módon politikai pályafutását diákaktivistaként kezdte.
Működését leginkább úgy lehet jellemezni, hogy reggelente balos lapokba írt, mint "független" újságíró, majd délutánonként tüntetett mint civil
- tették hozzá, majd kiemelték, ha tovább böngésszük az impresszumot, akkor egyből feltűnik Eszes Ádám, aki korábban a Jobbikhoz ezer szálon kötődő Alfahírnek volt a főszerkesztője. A következő szerző, aki érdekes, nem más, mint Hetei Péter, a Kard, Konzervatív Alternatív Reform és Demokrácia nevű Facebook-oldal szerkesztője.
Tovább böngészve az impresszumot feltűnik Károly-Rajki Edith, aki bemutatkozó szövegében egy dolgot emel ki amire büszke:
Büszke vagyok arra is, hogy két éven át az ENSZ-menekültügynél dolgoztam oktatási területen, videókat készítettem, tréningek e-learning anyagainak elkészítésén dolgoztam.
LinkedIn-oldala szerint a Magyar Helsinki Bizottságnak is dolgozik. A Kontroll médium főszerkesztője pedig Tarr Péter, aki korábban szintén a Média1-nél dolgozott, majd később Gattyán György pornómilliárdos lapjánál, a Frisshíreknél volt főszerkesztő, ahol a hírek szerint egy robotra cserélték le.
A médium egyik vezető alakja pedig az Tóta W. Árpád, aki egyelőre a Kontroll videós felületein szerepel.
Az a hír járja, hogy Magyarék szerettek volna egy olyan újságírót is, aki ellensúlyozza Hont Andrást, magyarul egy saját Hont Andrást. Ezt pedig a HVG-s SZDSZ-es Tóta W.-ben találták meg. Természetesen ezt a tiszás médiaprojektet függetlennek hazudták már az első perctől, de ez nyilvánvalóan nincs így. Már csak az a kérdés, hogy mindezt miből fizetik. Ugyanis egy ekkora stáb, és stúdió fenntartása sokmillió forintra rúg. Egyelőre viszont az látszik, hogy Magyar Péter propagandistái leginkább a főnökük körül sertepertélnek, ugyanis a Kontroll weboldala és YouTube-felülete nem nagyon áll másból, mint Magyar különböző megnyilatkozásaiból, illetve az azokra adott saját reakciókból
- zárta bejegyzését a Tűzfalcsoport.
?VOLT JOBBIKOSOK, SZÉLSŐBALOS AKTIVISTA-ÚJSÁGÍRÓK - ŐK MAGYRA PÉTER PROPAGANDISTÁI!
Leharcolt jobbikosokból és kétes hírnevű baloldali újságírókból gründolt lapot Magyra Péter öccse, Magyar Márton. Kik Magyar Péter propagandistái?
A teljes baloldali médiát bejárta a hír,... pic.twitter.com/4gVDerfkXn | Szélsőbaloldali és exjobbikos újságírók váltak Magyar Péter propagandistáivá | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/szelsobaloldali-es-exjobbikus-ujsagirok-valtak-magyar-peter-propagandistaiva | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
A héten több olyan e-mail érkezett a Mandiner szerkesztőségébe, amelyhez egy-egy hangfelvételt csatoltak. Ezeken Magyar Péter , a Tisza Párt vezetője és korábbi barátnője, Vogel Evelin beszélgetése hallható. De birtokunkba jutott az a teljes hanganyag is, melyben Vogel egy a párt köreihez tartozó vállalkozóval, Hanzel Henrikkel egyezkedett arról, hogy mekkora összeg is illeti őt a párt építésében betöltött szerepéért.
Hétfőn egy olyan felvétel szivárgott ki, melyben az ellenzéki politikus büdös szájú követőkről, saját nyugdíjaskommandóról beszél, valamint azon viccelődik, hogy
meglepődnének idősebb követői, ha azt mondaná nekik, vegyenek maguknak új unokát a külföldre költözöttek helyett.
Az egyik legtöbbet idézett mondat: "Figyelj, annyiszor leizzadtam ma b***meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f***omat csinálok itt?
Büdösek az emberek, és a szájuk, bleee."
Nem sokkal az utóbbi felvétel nyilvánosságra kerülése után a TISZA-vezér azzal védekezett, hogy összevágott, manipulált felvételről van szó (később elismerte, hogy valódi a hanganyag, azonban egy mondatot letagadott); majd közölte, Vogelt kizárják az ellenzéki tömörülésből , és feljelentik zsarolásért.
A fentieken felbuzdulva némi kutatómunkára adtuk a fejünket, és szétnéztünk a felhasználók között népszerű közösségi oldalak kommentmezőiben. Ezeket böngészve kiderült, hogy
nem érdekli a valóság a TISZA-hívőket, legalábbis sokukat, és szentül hisznek a "vezetőjükben".
Kitalált, manipulált felvételeknek titulálják azokat a nyilvánosságra került hanganyagokat, amelyek többsége ezen a héten jutott el a sajtóhoz.
Mialatt kiderült, milyen stílusban és miket mond Magyar Péter Vogel Evelinnek a saját - a felvétel rögzítése idejében még csupán - európai parlamenti képviselőjelöltjeiről, az alábbi komment (és ehhez hasonló hozzászólások) érkeztek a pártvezető magyarázkodásához , amiből továbbra sem derült ki, kit nevez "agyhalottnak" és "Soros-ügynöknek".
"A büdös életben nem szavaztam volna rátok ( Fideszre meg pláne nem) de ezek után, amilyen mocskos eszközökkel próbálnak meg lejáratni titeket, biztos hogy elmegyek majd szavazni és hozzátok húzom be az »ikszet«. Ilyen szarházi bandának mennie kell bármi áron" .
"Nagyon helyesek vagytok! Hajrá Tisza!" - üzente a lelkes TISZA-szurkoló Magyar posztja alatt, amihez egy csoportfotót is csatolt a pártelnök. A fotón a pártelnök korábbi elmondása alapján "agyhalottak" láthatók, és egy "Soros-ügynök" ugyancsak feltűnhet.
Az egykori feleségéről, Varga Juditról hangfelvételeket készítő, majd azokból pusztán "részleteket" bemutató ellenzéki politikus azt írta a közösségi oldalán, a tiszások nem manipulálták, igazából "csak megvágták" azt a bő másfél órás hanganyagot, amit vasárnap tettek közzé. Csakhogy miután hétfőn kijött a teljes, Vogel Evelin és Hanzel Henrik között lezajló párbeszéd,
a közölt timecode-okból kiderült, Magyarék buheráltak az eredeti hanganyaggal.
"Az őszödi beszédet is csak összevágva hallotta a közvélemény, a kontextusból kiemelve. Az akkor senkinek sem volt gond, főleg az elmúlt évtized uralkodása fényében, amit ennek köszönhet a pártállam" - fogalmazott egy hozzászóló, mire egy másik Magyarnak címezve jelezte: aki érti, az érti, hiába lett összevagdosva a Vogel-Hanzel-párbeszéd: "Kedves Péter, aki akarja érti a fidesznél is, a hosszabb beszélgetésnek a lényegi /zsarolással kapcsolatos része/ lett megosztva a sajtó tájékoztatón, nagyon helyesen! Hajrá Tisza!"
Egy harmadik TISZA-hívőnek - hiába hallgatta végig az eredeti, teljes hanganyagot - pedig csak az tűnt fel a történtekből, hogy Vogel "bekábelezve" ment a megbeszélésre. "Én végig hallgattam. Bekábelezve ment a megbeszélésre. Nem szólt másról, mint önmaga magasztalásáról, a leendő vállalkozási terveiről, Péter szapulásáról, semmi konkrétummal és persze a pénzről a hallgatásáért, dolgozni nem szeretne érte" - olvasható a kommentszekcióban.
A hangfelvételek közepette egyszer csak közölte a Tisza-vezér, találtak valami érdekeset a pártirodájukban. Ez még kedden történt, ma pedig péntek van, de semmi sem derült ki Magyar bejelentése óta. Feltehetően, ahogy Magyar Péter írta, a szakértők még mindig vizsgálják az "eszközt" .
Néhány további hozzászólás:
"Jó munkát kedves Péter! Csodálom energiáját (egyben szorítok is azért, hogy bírja idegekkel), hihetetlen össztűzzel lövik, próbálják eltéríteni a valós munkáról! Pedig kellene az az országjárás amit ígért, hiszen Menczer már ellopta az ötletet! Bejelentette hétfőn, hogy a Fidesz ezt fogja tenni! Be kellene izzítani Ricsit! Ne hagyjuk kisimulni azokat a hullámokat, melyet gerjesztett a Tisza! Mi segítünk!" - írta egyikük.
De a kommentelők között akad, aki szerint ezek a hangfelvételek csak az exbarátnőt, Vogel Evelint járatják le "véglegesen". Az egyik hozzászóló szerint "a felvételeken nincs utalás semmilyen bűncselekményre, így semmilyen közérdek nem fűződik a közzétételhez. Ahogy a kommentelők írják, Magyar Péterről eddig is ez volt az elképzelésük, a közvetlen munkatársaknak meg biztos nem jelent meglepetést" .
Egy másik kommentelő nevető emojikkal tarkított hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy "aki az AI (mesterséges intelligencia - szerk.) világában elhisz bármit is, amivel a berezelt kormány támad ezentúl, az sokkal nagyobb balf@sz, mint az összes értéktelen sz@r együttvéve. További jó erőlködést és főleg örömködést az ezután napvilágra kerülő frappáns szerkesztményeken" .
Vannak, akik viszont átlátnak a tiszás szitán -
erre egyébként Talabér Krisztián , a Nézőpont Intézet elemzője hívta fel a figyelmet közösségi oldalán.
A szakember jelezte, több TISZA-szimpatizáns, de még ellenzéki orgánum is átvette azt az értesülést a közösségi médiából, hogy Magyar Péter becsmérlő mondatai ("büdösek a követői", nyugdíjaskommandó - szerk.) manipuláltak. Csakhogy - folytatta posztját Talabér - ugyanez a történet már a Reddit bizonyos olvasóinak is rettentően kellemetlen volt, "egy átlagosnál jobban hozzáértő geek pedig megvizsgálta a Magyar Péter trágárságairól szóló hangfelvétel és a háttérzaj spektogramját, amelyből világosan kiderült, hogy
a két felvételnek semmi köze nincs egymáshoz. Ennyit a felvétel valódiságáról,
ennek ellenkezőjét bármennyire is akarták, nem tudták bizonyítani" - hívta fel a figyelmet.
A vonatkozó bejegyzést alább tekintheti meg:
Ugyancsak a Redditen botlottunk bele abba a kommentbe, melynek szerzője azt fejtegette, hogy a hangfelvételek újabb "öngólt jelentenek a Fidesznek, de nem azért amiért sokan hiszik" . A bejegyzés írója arra is kitért, hogy "a Tisza elképesztően felerősödött az utóbbi időben és ez abszolút megrémisztette a Fideszt, ezért ugye elkezdték kiszivárogtatni ezeket a felvételeket bőven ‘26 előtt, nyilván hogy rontsák Magyar Péter elérését... Az igazság az, hogy ezzel valójában a Tisza (mint párt és nem MP) malmára hajtják a vizet. Na, de miért?
A Tisza párt jelenleg legnagyobb problémája az az, hogy Magyar Péter még mindig egy "one man show"-t vezet.
Persze nehéz megosztani a terhet, mert nem pottyan minden fáról egy tapasztalt párttag (bár szerintem egyre többen vannak)" - olvasható az oldalon. | Meghökkentő: a Tisza-hívők nagy része még mindig nem tud mit kezdeni a valósággal | A józannak mondhatók mellett meglepő reakciók is érkeztek Tisza Párt vezetőjének „büdös” követőkről és „alkalmatlan”, „agyhalott” EP-képviselőkről szóló hangfelvételeire. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/meghokkento-a-tisza-hivok-nagy-resze-meg-mindig-nem-tud-mit-kezdeni-a-valosaggal | null | true | null | null | Mandiner |
Az elfogatóparancsot a Fővárosi Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja adta ki, ami azt jelenti, az 51 éves férfival szemben már jogerős ítélet született, ő pedig nem kezdte meg a büntetésének letöltését.
- Jogerősen pénzbüntetésre ítélték az illetőt, amit nem fizetett be, ezért azt átváltoztatták fogházbüntetésre, de nem vonult be, így került sor az elfogatóparancs kibocsátására - tájékoztatta lapunkat dr. Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. Hozzátette: a korábbi büntető törvénykönyv hatálya alatt követte el a bűncselekményt, a megnevezése ezért megrontás. Ez a bűncselekmény jelenleg gyermekprostitúció kihasználásának felel meg.
Értesüléseink szerint az akkor 38 éves férfi egy 17 éves lánnyal folytatott szexuális kapcsolatot ellenszolgáltatás fejében. Az ügyében az V. és XIII. Kerületi Ügyészség járt el és jogerősen 900 ezer forintos pénzbírságra ítélték, ami összesen 200 nap fogházbüntetésnek felel meg. A rácsok mögé azonban csak akkor kell vonulnia, ha a pénzt időben nem fizeti meg. Ezt egyébként még most is megteheti, így elképzelhető, hogy még most sem kell bevonulnia.
A Police.hu oldalról péntek reggelre visszavonásra került a két nappal korábban kiadott elfogatóparancs, a férfi tehát előkerült. | Eltűnt a körözés, kiderült, mit követett el pontosan a Házasság első látásra sztárja | Újabb információk birtokába jutott a Blikk a megrontásért körözött Sz. Szabolccsal kapcsolatban. A TV2 népszerű, jelenleg is futó párkapcsolati műsorában, a Házasság első látásra második évadában szereplő férfi egy 2011-ben elkövetett bűncselekmény miatt került most bajba. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/hazassag-elso-latasra-buncselekmeny/l2tfc3b | null | true | null | null | Blikk |
Nagyon aktuális téma is szóba került a tatabányai képviselők tárgyalásakor. Szücsné Posztovics Ilona polgármester kiemelte, hogy nem szeretne konténervárost kialakítani.
Tatabánya területén a konténerek telepítése roppant szigorú szabályok között lehetséges. Jelenleg csak az építkezési területeken és ideiglenesen lehet elhelyezni őket, ám egyre nagyobb az igény az állandó és más célú felhasználásra is. Az előterjesztés pontjai szerint tervben van konténerépítés a Tatabányai Sport Club területén, ami öltözőként funkcionálna, de a mentőállomás területére is terveznek egyet, valamint az önkormányzat ily módon létesítene hajléktalanszállókat .
Ezzel, mármint az építési szabályzattal kapcsolatban készített az önkormányzat egy felmérést. A dokumentum szerint a konténer és a konténerlakás között van különbség. Egyre több a konténer a városban, ráadásul sok helyen rontják is a településképet, ezért szabályozni kell telepítésüket.
Gazdasági övezetekben például feltétel nélkül megengedett, olyan városrészekben, ahol illeszkedik a városképbe, lehetőség van bizonyos feltételek mellett telepíteni. Sűrűn lakott városrészbe például gondoskodni kell a konténer takarásáról és továbbra sem megengedett a telepítés védelem alatt álló természeti és épített értékek területén, ahogy üdülőterületeken vagy beépítetlen területeken sem. A környező településeken is hasonló a szabályozás, Esztergomban és Tatán is. A bizottságok egyhangú véleménye alapján szükség van a szabályozásra. Miként a testület minden tagja szerint. | A konténerek építését szigorú szabályokhoz kötnék | Több új konténert terveznek a városban, holott éppen az a probléma, hogy sok van belőlük. Az önkormányzat felmérése szerint szabályozni kell ezeket a létesítményeket. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/kontener-tatabanya | null | true | null | null | KEMMA |
Az esélyegyenlőségi főosztályon kirobbant ügyek miatt indított két vizsgálat lezárult az oktatási tárcánál. Az egyik azzal, hogy rendőrségi nyomozásra van szükség, ugyanis a felvetődött kérdések államigazgatási eljárásban nem tisztázhatók.
A hátrányos helyzetű családból származó egyetemistákon segíteni hivatott Katapult Mentorprogram év eleji leállítása után nem sokkal Nagy Attila, a program korábbi igazgatója közérdekű bejelentésében több millió forint közpénzre elkövetett csalással vádolta meg Borovszky Tímeát, az oktatási minisztérium esélyegyenlőségi főosztályának vezetőjét.
A bejelentések után azonnal elkezdett vizsgálatok közül az egyik a főosztály munkájának szabályszerűségét vizsgálta. Kiderült: az esélyegyenlőségi főigazgatóság működésében találtak ugyan szabálytalanságokat és hiányosságokat, ám nem olyan súlyúakat, hogy ne lehetne őket a minisztériumon belül orvosolni. Ennek során fegyelmi büntetésben részesült az esélyegyenlőségi főosztály több munkatársa. Kérdésünkre, milyen jellegű hiányosságokat tártak fel, nem kaptunk választ. Azt, hogy kik kaptak fegyelmi büntetést, adatvédelmi okokra és a nyomozás biztonságára hivatkozva nem közölték.
Nagy Attila, a mentorprogram korábbi igazgatója februári bejelentéséről megállapították: következtetései nem voltak helytállóak, a pénzek többsége a mentorprogram keretében hasznosult. A tárca ellenőrzési főosztályának vezetője, Sebes György a Népszabadságnak elmondta: "feltételezés és valószínűsítésekből fakadó egyoldalú állítás" az említett bejelentésében, miszerint a Borovszky Tímea vezette főosztály a megbízási díjak 11-12 százalékát saját érdekeltségébe tartozó cégek közbeiktatásával próbálta volna jogosulatlanul felhasználni.
Ugyanígy nem látja bizonyítottnak a minisztérium azt sem, hogy az esélyegyenlőségi főigazgatóság főigazgatója és helyettese a támogatási összeg 10 százalékát meghaladó visszafizetést várt volna el. A mentorprogram felmérésére felkért Romaversitas Alapítvány megbízásával kapcsolatban az OKM megállapította: a fő hibát maga a bejelentő (Nagy Attila alapítványa) követte el azzal, hogy teljesítés nélkül utalt át ötmillió forintot a Romaversitasnak. Arra nem tér ki a minisztérium válasza, hogy - amint Nagy Attila állította - valóban előírták-e a mentorprogramot megvalósítóknak, hogy a Romaversitast bízzák meg. Az viszont kiderült: a Romaversitastól megrendelt összefoglaló tanulmány mind a mai napig nem készült el, holott erre az utolsó határidő is lejárt ez év február 28-án. A vizsgálat e részének talán legfontosabb megállapítása: a Borovszky Tímea részvételével működő betéti társaság szerződéseinek kifogásolása Nagy részéről nem megalapozott, illetve rosszhiszemű.
Egy másik, Borovszky Tímea elleni fegyelmi vizsgálat is véget ért szerdán. Ez arra kereste a választ: megszegte-e a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségeit a főosztályvezető? Az eredmény: a kötelezettség megszegése alaposan gyanítható, de a tényállást nem lehet minden kétséget kizáróan tisztázni - "erre a fegyelmi eljárás eszközrendszere nem elégséges". A szaktárca ezért feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon vesztegetés gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen. Borovszky Tímeát a rendőrségi vizsgálat lezárultáig felfüggesztették állásából. A rendőrségtől vélhetően annak tisztázását várják, vajon kérte-e arra Nagy Attilát Borovszky Tímea, hogy adjon át a mentorprogram pénzéből szabálytalanul több százezer forintot Borovszky munkatársának.
Borovszky Tímea minisztériumi irodájában nyilatkozott az ügyről. - A fegyelmi vizsgálat arról szólt, hogy egy pitiáner összegben kértem-e valakit arra (Nagy Attilát - A szerk.), hogy egy kollégámnak adjon át pénzt vagy sem - mondta Borovszky. Mivel ő a mentorprogram keretéből való jogosulatlan kifizetést tagadja, a minisztériumnak nem maradt más választása, mint a rendőrséget felkérni az ügy tisztázására - mondta a főosztályvezető. Hozzátette: vádlóit hamis vád miatt maga is feljelentette. Főként azt sérelmezi, hogy egy kétszázezer forintos összegű ügyből a sajtó mára sokmilliós visszaélésekkel hozta őt kapcsolatba. Kijelentette: a szaktárca eddigi vizsgálatai megállapították, hogy Nagy Attila állításaiból semmi nem állja meg a helyét. Felfüggesztéséről azt mondta: ez normál megoldás büntetőfeljelentés esetén. Biztos benne, hogy a rendőrségi vizsgálat is őt igazolja majd.
A Hír Televízió kérdésére, hogy a mentorprogram kapcsán hírbe hozott cégek ügyét is megvizsgálják-e, Hiller István azt mondta: a vizsgálat már megkezdődött. A tárca ellenőrzési főosztályán március 9-e óta újabb, átfogó szabályszerűségi vizsgálat van folyamatban. Ennek során áttekintik az esélyegyenlőségi főigazgatóság teljes tevékenységét megalakulásától napjainkig.
- A mentorprogram folytatódik, ebben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) lesz a minisztérium partnere - nyilatkozta lapunknak Manherz Károly felsőoktatásért felelős államtitkár. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozatot már megkötötték a diák-érdekképviselettel, várják a HÖOK költségtervét. Egyelőre fél évre szerződnek majd, a támogatás összege vélhetően 30 millió forint körül lesz. Manherz Károly lapunknak elmondta: sokkal szigorúbb elszámoltatási rendszert vezetnek be. | Belföld: Feljelentés és fegyelmi az OKM-ben | Vesztegetés gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen az Oktatási és Kulturális Minisztérium az esélyegyenlőségi főosztályon lezárult vizsgálat nyomán - jelentette be tegnap Hiller István miniszter. Borovszky Tímeát, az esélyegyenlőségi főosztály vezetőjét felfüggesztették állásából, több munkatársa fegyelmit kapott. A vizsgálatok a szaktárcánál folytatódnak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lap-20090313-20090313-27-324403 | 2009-03-13 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Menczer Tamás arra reagált, hogy Magyar Péter azzal kritizálta: titokban járja az országot. Magyar azt hangoztatta, hogy a Tisza Párt nem úgy tart országjárást, mint az "állampárt", a Fidesz, amely "nem mondja meg előre, hogy hova megy, sőt titkolja, és bemennek ilyen zárt helyekre, legyen az templom vagy valami Fidesz-iroda és oda meghívják a környék 30 fidelitasos vagy éppen idősebb aktivistáját".
"Láthattunk ilyet Menczer Tamásnál, soha nem jelzik előre, hogy hol vannak ezek a rendezvények, vagy ha igen, akkor előre kell regisztrálni" - mondta a Tisza Párt elnöke.
Igazad van, Peti, csak halkan mondom, hogy senki meg ne hallja. Igazad van, félek. Félek a sajtótól, attól nagyon félek, és még jobban félek tőled. Ezért most nagy félelmemben elárulom, hogy holnap, szerdán, Békéscsabán leszek. Hat órakor, de már fél órával korábban. Szabadság út 1-3. Várlak szeretettel, Peti! Ott találkozunk, beszéljünk!
- reagált a kommunikációs igazgató , aki végezetül egy jó tanáccsal is ellátta Magyar Pétert.
Még egy tanács, ne te vezess, reszkető kézzel veszélyes. Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy, csak a nőkkel vagy bátor, a férfiaktól félsz. | Menczer Tamás helyretette Magyar Pétert | A kormánypártok kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás alaposan helyretette az őt és a Fideszt hamisan vádoló Magyar Pétert. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-orszagjaras | null | true | null | null | KEMMA |
Újabb olyan álküldöttet talált a Hír Tv, aki illegálisan szavazott az SZDSZ tavalyi elnökválasztásán.
A csatorna azt állítja: Bíró Árpádné sem volt ott tavaly az SZDSZ elnökválasztásán, neve mellett a Fővárosi Bírósághoz eljuttatott jegyzőkönyvben mégis szerepel aláírás. Bíróné azt mondta: sejthették, hogy nem megy el, mert hat éve volt utoljára küldöttgyűlésen.
A hír TV szerint ezzel kettőre emelkedett a szabolcsi álküldöttek száma, korábban ugyanis kiderült, Vass Albert gulácsi polgármester helyett is más szavazott az elnökválasztáson. Az ügy érdekessége, hogy az SZDSZ szabolcsi elnöke, Jüttner Csaba vezette azt a vizsgálatot, amely kiderítette: a párt elnökválasztásán négy borsodi álküldött vett részt.
Jüttner Csaba közleményben reagált a Hír Tv állítására. Ebben azt írta: amennyiben beigazolódik, hogy a Hír Tv műsorában elhangzottak megfelelnek a valóságnak, és Bíró Árpádné valóban nem volt jelen az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén, az ügyben vizsgálatot indítok. Jüttner hozzátette: okirat hamisítás gyanúja miatt bejelentést tesz a rendőrségen.
Jüttner egy későbbi nyilatkozatában a 2007. évi tisztújítás vizsgálatának eredményeként arról számolt be, hogy a 45 szabolcsi küldöttből 33 neve mellett szerepelt aláírás a regisztrációs íveken, ám ezek közül négyen azt nyilatkozták, hogy nem voltak jelen a küldöttgyűlésen. Az SZDSZ-es politikus a választmány elnökeként rendőrségi bejelentést tesz az ügyben.
A SZDSZ vezetése az elnökválasztáson történt csalások kedden úgy döntött: javasolni fogja a párt parlamentjeként működő Országos Tanácsnak (OT), hogy kezdeményezze a rendkívüli tisztújítás összehívását. A tervek szerint ezen többek között új elnököt is választana a párt. | Négy szabolcsi álküldöttet találtak az SZDSZ-ben | Bíró Árpádné, szabolcsi küldött sem volt jelen az SZDSZ tavaly márciusi elnökválasztó küldöttgyűlésén, helyette más valaki szavazott - állítja a Hír TV. Közben még hárman állítják, hogy nem voltak ott. Így a négy borsodi mellett négyre nőtt a szabolcsi álküldöttek száma. Jüttner Csaba a borsodi ügyet vizsgáló szabolcsi elnök rendőrségi bejelentést tesz. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2008/3/ujabb-alkuldottet-talaltak-az-szdszben | 2008-03-27 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Magyar Péter hétfőn délelőtt tartott sajtótájékoztatót , ahol ugyan az általa összeválogatott sajtótermékek voltak jelen, de így is végig agresszívan hárította a kérdéseket. A sajtótájékoztató helyszínén találta később Magyar Pétert a Hír TV forgatóstábja, azt szerették volna megtudni, hogy mi igaz a hangfelvételeken elhangzottakból, és kiket tart pontosan köcsögöknek.
Azonban a politikus a szokásosnál is idegesebben reagált, egyből felpattant az asztaltól és kétségbeesetten kért segítséget biztonsági embereitől, hogy azonnal távolítsák el a közeléből Heiter Dávid Tamást, a Hír TV munkatársát.
Ezt követően az egyik biztonsági ember pedig szó szerint kihajította az ajtón a riportert.
Emlékezetes, Magyar Pétert régebben is rendszeresen védték, kísérgették testőrök. Az Origó most azt írja : Magyar Péter rendszeresen tagadta, hogy testőrök védik. A diszkópolitikus egy Facebook-posztban írt arról, hogy "nincs testőrségem, jellemzően magam járok mindenhova. A rendezvényeinket biztosító biztonsági emberek pedig nem rendelkezhetnének a szükséges engedélyekkel, ha büntetett előéletűek lennének." Később viszont kiderült, hogy a politikus testőreinek egyike köztörvényes bűnöző, csoportos rablásért volt börtönben . Később megint összevissza beszélt erről , miközben mindenhol jól láthatóan testőrök kísérték. | Magyar Péter testőrei újra akcióba lendültek, hiába mondta a Tisza Párt elnöke, hogy nem kísérgetik | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-testorei-ujra-akcioba-lendultek-hiaba-mondta-a-tisza-part-elnoke-hogy-nem-kisergetik | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozatában megállapította, hogy az Experient Enterteiment Ltd. és a Weltimmo S.r.o az általuk üzemeltetett www.ingatlandepo.com, www.ingatlanbazar.com és www.ingatlanbazar.net internetes oldalak működtetésekor több vonatkozásban is fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak - adta hírül a GVH.
A vállalkozások általános szerződési feltételeivel kapcsolatban a GVH közérdekű keresetet nyújtott be.
A www.ingatlandepo.com, a www.ingatlanbazar.com és a www.ingatlanbazar.net internetes oldalak ugyanazon adatbázis alapján működő, lakáshirdetéseket tartalmazó ingatlanportálok. Ha a fogyasztó valamelyik cím alatt hirdetést ad fel, akkor az egyik oldalon felhelyezett hirdetés megjelenik a másik oldalon is.
Az internetes oldalakat 2009. augusztus 14. és 2010. május 29. között, illetve 2010. szeptember 27-től a Seychelles-szigeteken székhellyel rendelkező Experient Enterteiment Ltd., 2010. május 30. és 2010. szeptember 26. között a szlovákiai székhelyű Weltimmo S.r.o üzemeltette.
A GVH megvizsgálta a vállalkozások tevékenységét és határozatában megállapította, hogy az Experient Enterteiment Ltd. és a Weltimmo S.r.o a www.ingatlandepo.com, www.ingatlanbazar.com és www.ingatlanbazar.net internetes oldalak működtetésekor a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak, mivel figyelmen kívül hagyták a szolgáltatásukkal kapcsolatban megfogalmazódott fogyasztói panaszokat, illetve kereskedelmi gyakorlatuk kapcsán figyelmen kívül hagyták a honlapokat 2009. augusztus 14. előtt üzemeltető vállalkozások által alkalmazott általános szerződési feltételek egyes pontjainak érvénytelenségét kimondó bírósági ítéletet.
Emellett a honlapokon hirdető személyekkel kapcsolatot felvenni szándékozó fogyasztókat megtévesztésre alkalmas módon tájékoztatták egyes, a honlapokon szereplő ingatlanok hirdetéseinek aktualitásáról. A honlapokon hirdető fogyasztók előtt elhallgatták a velük a hirdetéssel összefüggésben kapcsolatot felvenni szándékozó személy regisztrációs kötelezettségét.
A GVH szerint agresszív kereskedelmi gyakorlat tanúsításával törekedtek a fogyasztókat rávenni a velük szemben a honlapokon elhelyezett hirdetések kapcsán támasztott követelések teljesítésére.
A jogsértés megállapítása mellett a GVH megtiltotta a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, valamint előírta, hogy a határozat rendelkező része részét teljes terjedelemben, kommentár nélkül egy-egy alkalommal jelentessék meg a Magyar Nemzet és a Népszabadság című napilapokban.
Mindemellett a GVH az Experient Enterteiment Ltd.-t 4.500.000 Ft, a Weltimmo S.r.o-t 1.100.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
A GVH a vállalkozások által alkalmazott általános szerződési feltételek egyes rendelkezéseivel kapcsolatban közérdekű kereset benyújtását is szükségesnek ítélte a bíróságtól kérve annak a cégekkel szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal történő megállapítását, hogy mint tisztességtelen kikötés érvénytelen az az előírás, amely a szerződéstől való szabadulást a fogyasztóval szemben támasztott követelés maradéktalan teljesítésétől teszi függővé.
A GVH megítélése szerint ugyancsak tisztességtelenek a kötbérre vonatkozó előírások, amelyek több vonatkozásban nem világosak, nem érthetők, illetőleg túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezik a fogyasztót | Gazdaság: A Versenyhivatal beperelte az ingatlandepo.com üzemeltetőjét | A fogyasztóvédők által évek óta támadott ingatlanportálok off-shore cégek mögé bújt tulajdonosaira emellett 5,6 millió forint bírságot is kirótt a GVH. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/a_versenyhivatal_beperelte_az_ingatlandepo_com_uzemeltetojet-1293805 | 2012-01-04 13:01:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A rendőrség bűncselekmény gyanújának hiányában elutasította Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő feljelentést, amelyet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) költéseivel kapcsolatban tett.Emlékeztetőül: a Direkt36 szeptemberben írt arról, hogy a kormányközeli MCC a magyar felsőoktatási viszonyokhoz képest kiugró fizetést ad egyes oktatóinak, miközben a teljesítményük finoman szólva is hullámzó. Egyikük Koltay András, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke, aki egyben az MCC Szólásszabadság Műhely nevű szervezetének is a vezetője. A 2023-as bérezési adatokkal kapcsolatos dokumentumok szerint a műhely éves bérköltsége - adókkal és járulékokkal együtt - 12 millió forint volt, miközben Koltay volt a szervezet egyetlen munkatársa.A cikk megjelenése után Vadai Ágnes "Valóban olyan kifizetések vannak az MCC-nél, amik mögött nincsen teljesítés?" címmel írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be az országgyűlés elnökének, amelynek címzettje Polt Péter legfőbb ügyész volt. Polt a feltett kérdést ezúttal is feljelentésként értékelte, és azt továbbította a Nemzeti Nyomozó Iroda felé.A Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztály megvizsgálta az esetet, és arra jutottak, hogy nem lehet megállapítani, hogy hűtlen kezelés történt-e. Az elutasító határozat indoklásában azt írták: "A feljelentés és a hivatkozott cikk is tartalmazza, hogy Koltay András félállásban az MCC Szólásszabadság Műhely nevű szervezeti egység vezetője, amely beosztásban 2023-ban valószínűsíthetően bruttó 12 millió Ft jövedelemre tett szert. Arra vonatkozóan, hogy Koltay András ebben a beosztásában ténylegesen milyen feladatokat látott el, a feljelentés és az alapját képező cikk sem tartalmaz olyan objektív adatokat, amely alapján azt lehetne megállapítani, hogy a munkabér jogcímén történt kifizetésekre szabálytalanul került sor, illetve bárkinek a kötelességszegő magatartása következtében az alapítványnál vagyoni hátrány keletkezett. Az, hogy a nevesített beosztás betöltéséért mekkora jövedelem került megállapításra és kifizetésre, a munkaadó és a munkavállaló közötti egyeztetés eredménye. Megállapítható, hogy a feljelentés és a megismert internetes dokumentumok minden olyan bűncselekményre utaló ténybeli feltételt nélkülöznek, amely a bűncselekmény megállapíthatóságának kellő alapot szolgáltatna és abból olyan valószínűségi következtetés lenne levonható, hogy bűncselekmény történt és az a nyomozás elrendelését indokolná." | MCC-pénzek: a feljelentés elutasítva | Nincs itt semmi látnivaló, hát persze. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/mcc-penzek-a-feljelentes-elutasitva-168558 | 2024-10-16 07:22:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Egy rejtélyes, 15 évvel ezelőtti gyilkossági ügyben hallgatták meg a Nemzeti Nyomozó Irodai (NNI) munkatársai kedden Dér Csabát - értesült a Magyar Nemzet a több gyilkosság miatt jogerős szabadságvesztését töltő férfi ügyvédjétől, Gulyás Krisztiántól. Az ügyvédtől megtudtuk, hogy lényegében ez nem egy tanúkihallgatás, hanem egy kapcsolatfelvétel volt, a szerb alvilágban otthonosan mozgó Dér ugyanis biztosítékot szeretne kapni arra, ha átadja információt a magyar rendőröknek, akkor valóban megkapja a 30 ezer eurós nyomravezetői díjat, amit a holland hatóság ajánlott fel.
Gulyás Krisztián elmondta:
ügyfele azért is szeretne beszélni, mert megveti a nőkkel és gyerekekkel szemben erőszakoskodókat, a jutalomból pedig adakozni szeretne, többek között a Jókai utcai házomlásban megsérült balett-táncosnőnek is szeretne pénzt adni. A vajdasági bérgyilkos azt is kikötötte: csakis a holland rendőrökkel szeretné megosztani azt, amit a brutális gyilkosságról tud.
Az emberölési ügy ugyanis 2009-ben Hollandiában, Amszterdam piros lámpás negyedében történt. Szabó Bernadettet vérbe fagyva találták meg kolléganői. A lány mindössze 19 éves volt, 70 késszúrással végezte ki vélhetően egy külföldi maffiózó.
A holland rendőrök tavaly nyitották újra a gyilkosság aktáját, majd az ügyről elsőként beszámoló PestiSrácok.hu szerint a nyomozás során a magyar hatóságokat is megkeresték, mivel felmerült, hogy esetleg valaki hazánkban olyan információk birtokában lehet, amelyek a nyomozást segíthetik. Erről bővebben itt olvashatnak . | Egy rejtélyes, tizenöt évvel ezelőtti gyilkosságot oldhat meg Dér Csaba? | Egy tizenöt évvel ezelőtti rejtélyes emberölési ügy miatt keresték fel a börtönben kedden a rendőrök a több bérgyilkosság miatt is jogerősen elítélt Dér Csabát – tudta meg a Magyar Nemzet. A brutális emberölés Amszterdamban történt, egy magyar prostituáltat gyilkolt meg hidegvérrel egy máig ismeretlen tettes. A vajdasági bérgyilkos ügyvédje, Gulyás Krisztián lapunknak elmondta, Dér hajlandó megosztani információit az ügyről, amennyiben biztosítékot kap arra, hogy megkapja a 30 ezer eurós nyomravezetői díjat, amiből többek között a Jókai utcai házomlásban megsérült balett-táncosnőt is szeretné segíteni. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/egy-rejtelyes-tizenot-evvel-ezelotti-gyilkossagot-oldhat-meg-der-csaba | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Európai Bizottság;vadkereskedelem;vadon élő állatok;
2016-02-27 06:35:00
Tiltott vadkereskedelem a korrupció melegágya
Európai Bizottság uniós cselekvési tervet fogadott el pénteken, melynek célja a vadon élő állatok és növények Unión belüli jogellenes kereskedelmével szembeni fellépés. Az elmúlt évek során drámaian növekedett a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének volumene.
A becslések szerint a szervezett bűnözői csoportok által lebonyolított forgalom 8-10 milliárd eurót tesz ki, azaz nagyságrendjét nézve a kábítószer-kereskedelemhez, az emberkereskedelemhez és a fegyverkereskedelemhez hasonlítható. Ez nem csupán bizonyos emblematikus fajok túlélését veszélyezteti, hanem egyúttal a korrupció melegágyát jelenti, emberi áldozatokat is szed, és létfontosságú bevételtől fosztja meg a szegényebb közösségeket. Közép-Afrika biztonságát is veszélyezteti, mivel itt a milíciák és terrorista csoportok részben a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméből finanszírozzák tevékenységeiket.
Az EU a veszélyeztetett fajok jogellenes kereskedelmének tekintetében egyszerre számít származási, tranzit- és célterületnek. A fogalom a vadon élő növény-és állatfajok élő vagy már nem élő példányaira, valamint a termékek ezekből készült részeire is kiterjed. 2014-ben több mint 20 000 elefántot és 1200 orrszarvút pusztítottak el, és e fajok példányszáma a több éves emelkedést követően ismét egyre fogy. Az EU – nemzetközi szinten a legjelentősebb donorként – a 2014–2020-as időszakban 700 millió EUR összeggel támogatja az állományvédelemre irányuló afrikai erőfeszítéseket.
A cselekvési terv három prioritásra összpontosít:
- A jogellenes kereskedelem megelőzése, valamint a vadon élő állatokból és növényekből készült illegális termékek keresletének és kínálatának csökkentése.
- A meglévő szabályok eredményesebb végrehajtása, a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem, az illetékes bűnüldöző szervek – például az Europol – együttműködésének fokozása révén.
- A származási, cél- és tranzitországok közötti együttműködés erősítése, ezen belül stratégiai jellegű uniós pénzügyi támogatás nyújtása a származási országokban folyó jogellenes kereskedelem felszámolásához.
A cselekvési tervet az elkövetkező hetekben terjesztik az uniós tagállamok elé jóváhagyás céljából. | Tiltott vadkereskedelem a korrupció melegágya | Európai Bizottság uniós cselekvési tervet fogadott el pénteken, melynek célja a vadon élő állatok és növények Unión belüli jogellenes kereskedelmével szembeni fellépés. Az elmúlt évek során drámaian növekedett a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének volumene. | null | 1 | https://nepszava.hu/1086853-tiltott-vadkereskedelem-a-korrupcio-melegagya | 2016-02-27 15:24:00 | true | null | null | Népszava |
Az obstrukció latin eredetű szó, a jelentése akadályozás. A politikában azt az eljárást hívják így, amikor a kisebbségben lévő ellenzék törvényes, de fölösleges, bomlasztó eszközökkel akadályozza a parlamenti döntéshozatalt és lassítja a törvényhozási folyamatot. Ilyenek lehetnek az órákig tartó, valós tartalom nélküli felszólalások, a végtelen mennyiségű, értelmetlen törvénymódosító javaslat benyújtása, vagy a név szerinti szavazás kérése a legapróbb ügyekben is - ilyenkor minden képviselő egyenként fejti ki véleményét egy kérdésben és ezután szavaz, ami ugyan nagyobb átláthatóságot tesz lehetővé, de rengeteg időt vesz igénybe. De volt idő, amikor az obstrukció formái közé tartozott az állandó bekiabálás, zajkeltés, a verbális agresszió, akár a rongálás, sőt nem egyszer a verekedés is.
A politikai obstrukciót először az ír nacionalisták használták a brit alsóházban a 19. század második felében, hogy felhívják a figyelmet Írország függetlenségi törekvésére. A parlamenti munkát akadályozó módszerek ezután elterjedtek a kontinensen, és eljutottak az Egyesült Államokig is, ahol 1901-ben egy szenátor például 13 órán keresztül beszélt folyamatosan a képviselők előtt, hogy megakadályozzon egy folyó- és kikötőszabályozásról szóló törvénymódosítást.
Az obstrukció magyarországi formáinak megértéséhez elengedhetetlen egy rövid történelmi gyorstalpaló. Több évszázados Habsburg-elnyomás után, 1867-ben létrejött a kiegyezés a magyarok és az osztrákok között, ezzel megszületett az 1918-ig fennálló Osztrák-Magyar Monarchia. A magyar belpolitikai önállóság papíron biztosítva volt, a közös uralkodó, Ferenc Józsefnek azonban előszentesítési joga volt: a magyar parlament csak olyan törvényt tárgyalhatott, amelyet a király előzetesen jóváhagyott. A hatalmi egyensúly mérlegének nyelve tehát erősen Bécs felé dőlt.
A korszakban regnáló magyar kormányok szinte kivétel nélkül kiegyezéspártiak voltak, tehát elfogadták az önállóság részleges elvesztését. Cserébe megkapták az uralkodó támogatását, így bebetonozva saját hatalmukat. Ilyen körülmények között a teljes függetlenséget követelő, nacionalista ellenzék kezében nem sok eszköz maradt az érdekérvényesítésre. Az ő szempontjukból így már könnyebben érthető, hogy ragaszkodtak az obstrukcióhoz, amely a század végétől állandósult, előidézve kormányválságokat és több miniszterelnök bukását is.
Az író, újságíró és parlamenti képviselő Mikszáth Kálmán fanyar humorral, érzékletesen tárja az olvasó elé a túlbeszélés egyik esetét, amikor az ellenzék vezéralakja, gróf Apponyi Albert tartott egy kétórás felszólalást:
"Este hét óra felé Apponyi kezdett beszélni... egy csomó képviselő bekocsizott a dzsentrikaszinóba megvacsorálni, visszatért bepezsgőzve, és Apponyi még mindig beszélt. Gulner szemei letapadtak, Kaas Ivor feje bágyadtan hanyatlott alá, de Apponyi még egyre győzte gravámenekkel, villanyozva az ellenzéket... Beszédét viharos éljenek szaggatták meg, melyeknek kihallatszó morajlása mindig felrángatta fásultságából az unalmában már aluszékonnyá vált folyosót... Az üvegóra aranyos mutatója pedig kezdett a kilences számhoz betipegni. Sőt ott is volt már. Megszólaltak a csöngettyűk. Apponyi elhallgatott."
Egy másik ülés 1903 nyarán már nem zajlott ilyen békés, andalító hangulatban, miután kiderült, hogy az akkori miniszterelnök, Khuen-Héderváry Károly, korrupciós ügybe keveredett. A botrány kirobbanásának napján a parlamenti tárgyalást többször meg kellett szakítani a lárma, a padok csapkodása és a bekiabálások miatt. Az ellenzékiek nem hagyták szóhoz jutni a kormányfőt sem, az általa benyújtott napirendi indítványt kikapták a jegyző kezéből és széttépték. Közben székeket borítottak fel, a házelnököt pedig megfenyegették, hogy kirángatják a helyéről. Kisebb dulakodás is kialakult a nagy zűrzavarban.
Mai szemmel nézve elképzelhetetlennek tűnik, hogy valaki órákig szónokoljon a parlamentben, belefojtsa a szót a miniszterelnökbe, esetleg még a berendezést is megrongálja. Annak, hogy mindez 120 éve még a mindennapok része lehetett, meglepően egyszerű, naivitásból eredő oka van. A modern magyar demokrácia és parlamentarizmus alapjait letevő államférfiak, mint Kossuth Lajos vagy Deák Ferenc, a klasszikus liberalizmus szellemében pártolták a hosszan tartó, szabad parlamenti vitákat, és nem jutott eszükbe, hogy ezzel bárki visszaél és politikai fegyvert csinál belőle. A házszabályok olyan korlátozást nem nagyon tartalmaztak, amelyek gátat szabtak volna az obstrukciónak. Ebből patthelyzet alakult ki, hiszen az obstrukció elleni küzdelmet épp az obstrukcióval lehetett a leghatékonyabban akadályozni.
Ezt a patthelyzetet akarta feloldani Tisza István, aki első miniszterelnökségének idején, 1904-ben harcot hirdetett a törvényhozás munkáját akadályozó akciók ellen, ezzel sok ellenséget szerezve magának. Tisza egyik legfőbb célja a parlament méltóságának és hatékony működésének helyreállítása volt. Ennek érdekében a kormány benyújtott egy házszabály-módosító törvényjavaslatot, ami korlátozta volna a képviselők felszólalási idejét, valamint lehetővé tette volna, hogy a renitenskedőket a karhatalom eltávolítsa az ülésteremből.
Mivel várható volt az ellenzék heves ellenállása, Tiszának nem volt más választása, mint törvénysértő módon érvényt szerezni akaratának. 1904. november 18-án a kormánypárti házelnök a házszabályok megsértésével, az ellenzék meghallgatása nélkül szavazásra bocsátotta az obstrukció-ellenes törvényjavaslatot. Az erre kialakult nagy zajban a kormánypárti többség - Tisza István jelzésére - gyorsan meg is szavazta a módosítót. Azaz a törvényt a kormánypárt érdemi viták és szabályos szavazás nélkül, egy kézmozdulattal fogadta el, ezzel megkerülve az ellenzéket.
A másik tábor csak ezután eszmélt. "Most már az ellenzék is észrevette az eseményt és fölugrált helyéről és lármázott... káromkodott... A terem közepére tódultak a képviselők s egy szék röpült is az elnöki dobogó felé..." - számolt be az eseményekről a Pesti Hirlap a szavazás másnapján. Viharos jelenetek törtek ki, egyesek ökölharcot vívtak egymás ellen, mások tintatartókat, könyveket hajigáltak ellenfeleikre. Az ülést berekesztették, a kormánypárti politikusok gyorsan elhagyták a helyszínt, az ellenzék őrjöngött. A konzervatív-keresztény Alkotmány című napilap így írja le az állapotokat az ülés berekesztése után:"A terem lassan kiürül. Tépett könyvek, elpattant tintatartók, törött székek hevernek mindenfelé. Néhány padról a fedél letépve. Valóságos romok."
A vitatott november 18-i szavazás után legközelebb december 13-ra hívták össze a parlamentet. A kormánypárt 40 fős teremőrséget állított fel az esetleges újabb rendbontás miatt, de a másik oldal is tudatosan készült az alkalomra. Az ellenzékiek jóval korábban, az ülés megnyitása előtt érkeztek a parlamentbe. Kortárs beszámolók szerint először kiverték az őröket a teremből, majd nekiálltak szétverni a berendezést.
Mikszáth beszámolója szerint"Összetörtek, amit törhettek... A Ház törvénykönyveit összeszaggatták, a pokrócokról föltépték a lecsatoló rézpálcákat, azokkal hadonásztak... Az elnök székét a barikád tetejére dobták... Egy palotarendőrrel való dulakodás közben lerángatták ennek lábáról a cipőt, az elnöki katedrára helyezték s beleszúrtak egy rossz porolóseprőt, hogy ez legyen az elnöki csöngettyű. Ezt a seprűt hozta Magyarországnak az idén a Mikulás... Szomorú ajándék. De ha akad legény, aki a seprőnek hasznát tudja venni, még jóra is fordulhat minden."
A délelőtt 10 órakor a terembe lépő Tisza Istvánt már viszonylagos nyugalom fogadta, pár gúnyos bekiabáláson túl egyéb inzultus nem érte. Némán körülnézett, majd elhagyta a helyszínt. Az ellenzéki politikusok viszont egészen kora délutánig az ülésteremben maradtak, hogy aznap semmiképp ne lehessen már tanácskozást tartani. Az időt cigarettázással, kedélyes beszélgetéssel és az események megörökítésével töltötték.
Az obstrukció leverésére tett kísérlet ezzel elbukott. A válságos helyzet miatt Ferenc József 1905 januárjában feloszlatta az országgyűlést, új választásokat írt ki, amelyet egy összellenzéki koalíció nyert meg. Tisza István lemondott, és egy időre háttérbe vonult.
Az 1904. novemberi botrány után egy másfél éves belpolitikai válság következett, amely azzal végződött, hogy Tisza István visszavonult a politikától, pártját feloszlatta, és 1906-tól 1910-ig az összellenzéki koalíció volt kormányon. Tisza István ekkor már sokak szemében egy autoriter, makacs vezető volt, aki nem ismeri a kompromisszumot, és akaratát tűzön-vízen keresztül érvényesíti - emiatt sokan egyszerre utálták és féltek tőle.
Tisza felismerte a helyzetet, és jó taktikával kivárta a megfelelő pillanatot, amikor visszatérhet, és helyreállíthatja a parlamenti rendet. Ez a pillanat az összellenzéki koalíció 1910-es súlyos veresége után nem sokkal jött el, amikor az újraszervezett kormánypárt színeiben Tisza István házelnök lett 1912 májusában. Ekkorra az is egyértelművé vált, hogy bár nem ő a kormányfő, de, mint a kormánypárt legbefolyásosabb embere, a háttérből ő irányítja a folyamatokat.
A magyar politikai életben ekkoriban a hadsereg fejlesztése volt az egyik legneuralgikusabb pont. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a hadügy közös volt, de itt is egyértelműen Ausztria akarata érvényesült. Az osztrák vezetés, élén az uralkodó Ferenc Józseffel, nem akarta, hogy legyen önálló magyar hadsereg, mert még élénken élt az emlékezetükben 1848-1849, amikor csak orosz segítséggel sikerült leverniük a magyar felkelést. Minden hadsereggel kapcsolatos magyar követelésre gyanakvással tekintettek, mint a teljes függetlenség elérésére tett kísérletre. Ferenc József ragaszkodott a nemzetek feletti közös hadsereghez, ahol az osztrákoké a fő szerep.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a seregben a hivatalos nyelv a német volt, a zászlók, jelvények a Monarchia színeit viselték (magyar jelképek nem jelenhettek meg), a tábornokok és a vezérkar tagjai között alig volt magyar születésű, a közös hadügyminiszter mindig osztrák volt, a legfőbb parancsnok pedig a király volt, csak az ő jogában állt például a hadüzenet küldése és a békekötés kezdeményezése. A magyar jelleg tehát egyáltalán nem érvényesült a közös hadseregben, a magyar katonák egy szintre kerültek a velük együtt szolgáló szlávokkal, románokkal. Mindez egy olyan korban, amikor minden népet fűtött a nacionalizmus tüze, és mindenki (akinek még nem volt) saját nemzeti otthonra vágyott és vezető szerepre a saját területén.
A budapesti parlament szerepe ebből a szempontból arra korlátozódott, hogy a haderőhöz szükséges pénzt és az újoncok létszámát a magyar képviselőknek is meg kellett szavazniuk. A függetlenségpárti ellenzék azzal érvelt, hogy saját hadsereget kell fejleszteni, a közös Monarchia-hadseregbe pedig minél kevesebb pénz és újonc menjen Magyarországról. A mindenkori kormányok azonban úgy látták, hogy szükség van az osztrákokra ahhoz, hogy a magyar regionális hatalmi státuszt biztosítani lehessen. Ehhez viszont muszáj hozzájárulni közös hadsereg fejlesztéséhez.
Parázs viták folytak a parlamentben arról, hogy Budapest mennyi pénzt és újoncot küldjön az osztrákok által irányított birodalmi hadseregbe. Házelnökként Tisza István keményen, sokszor szabályt szegve lépett fel az ellenzékkel szemben. Az ellenzék is emelte a tétet: az elégedetlenkedő politikusok nem csupán bekiabálásokkal, de síppal, trombitával és különböző zajkeltő eszközökkel lehetetlenítették el a törvényhozást. Tisza István az 1912. június 4-i ülésnapon a házszabályokat megsértve egyszerűen nem adott szót az ellenzéki képviselőknek, a vitát gyorsan lezárta, majd a szokásos lárma és kavarodás közepette a kormánypárti többséggel elfogadtatta a közös hadsereg fejlesztését szolgáló törvényt. A kiabáló, sípoló, dudáló képviselőket rendőrökkel vezettette ki az ülésteremből.
"Az ellenzék ma is arra törekedett, hogy mindenképpen meghiúsítsa a parlamenti tárgyalást. E végből fülsiketítő zajt csapott, mégpedig — éppen úgy, mint tegnap — nem csupán emberi torokkal, hanem mindenfajta vásári hangszerrel is: síppal, fütyülővel, trombitával, automobil-szirénával, kisebb és nagyobb csengőkkel. Tisza István gróf elnök följegyezte a pokoli hangverseny szereplőit, akiket (...) éppen oly botrányos jelenetek közben vittek ki fegyveres rendőrök nemcsak az ülésteremből, hanem az országház épületéből is, mint tegnap. A többiek kivezetésére már nem volt szükség, mert önként kivonultak a teremből"- így számolt be az eseményről az Az Ujság nevű kormánypárti lap. A Budapesti Hirlap így összegzett:"Országgyűlésünk az erőszak jegyében élt hónapok óta. A kisebbség hónapokon keresztül kierőszakolta azt, hogy ne lehessen ott tárgyalni, a többség pedig kétszer huszonnégy óra alatt kierőszakolta, hogy lehessen tárgyalni. A kettő közül választhat magának kiki temperamentuma és meggyőződése szerint. Erőszak itt is, erőszak ott is. Erőszak nélkül egyik sincsen."
A renitenskedő politikusokat tehát kivezették és hosszabb-rövidebb időre ki is tiltották az ülésteremből. Így a parlamenti anarchia rövid időn belül megszűnt, az obstrukció letörésének ideje innen datálható. 1913-tól létrehozták a Képviselőházi Őrséget, amely a házelnök vezetése alatt működött. Az 50-60 tagú fegyveres szervezet egyetlen feladata a képviselőház belső rendjének fenntartása volt. Egy évvel később, 1914-ben kitört az első világháború, 1918-ban pedig felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és új korszak vette kezdetét Magyarországon.
Tisza István a magyar történelem egyik legvitatottabb alakja. Tevékenységének első feléhez köthető a cikkben tárgyalt obstrukció elleni harc, de a második miniszterelnöksége (1913-1917) alatt a neve már a világháborúval fonódott össze. Tiszát 1918. október 31-én, 57 éves korában, lelőtték a budapesti Róheim-villában. A hivatalos verzió szerint az elkövetők a frontról hazatért, elkeseredett katonák voltak, akik a volt kormányfőben a háború kirobbanásának és az ország nyomorúságának okozóját látták.
Egyesek szerint Tisza olyan kiemelkedő államférfi volt, aki szilárd jellemével és határozottságával kizárólag a haza érdekeit tartotta szem előtt, minden eszközzel védte a rendet, és bármit tett, azt a nemzet megmaradásáért tette. Mások úgy vélik, egy makacs, szűk látókörű ember volt, aki a reform legenyhébb formáját is elutasította. Emellett a társadalom többségét kitevő, egyre több szociális követeléssel előálló parasztság és munkásság érdekeit egyáltalán nem vette figyelembe. Bármi is az igazság, ahogy a történész, Romsics Ignác megjegyzi:"Tisza inkább eleve bukásra ítélt, shakespeare-i méretű tragikus hősnek tűnik, akit Szekfű Gyula némileg talán túlozva, de nem minden alap nélkül hasonlított Széchenyi Istvánhoz."
Vermes Gábor:Tisza István. Budapest: Osiris Kiadó, 2001.
Horánszky Lajos:Tisza István és kora.Budapest: Tellér Kiadó Kft., 1994.
Romsics Ignác:Magyarország története a XX. században. Harmadik, javított és bővített kiadás. Budapest: Osiris Kiadó, 2005.
Cieger András:Küzdelem az arénában. Az erőszak szerepe a magyar parlamenti politizálásban a dualizmus korában.Aetas,2016/1., 102-131.
Geddes W. Rutherford:Some Aspects of Parliamentary Obstruction.The Sewanee Review,Vol. 22, No. 2 (Apr. 1914), 168.
Mikszáth Kálmán:Az epilóg.Az Ujság,1904. november 20.
Mikszáth Kálmán:Delirium Vindoboniense.Vasárnapi Ujság,1904. december 18. 879-880.
Lippai Zsolt - Nagy Tamás:Politikai és egyéb csatározások a Képviselőházban - a Képviselőházi Őrség megalakulása és szerepe.Magyar Rendészet,2021/1. 41-52.
A cikkben felhasznált sajtóanyagok forrása azArcanumvolt. | Amikor a magyar parlament kocsmai verekedések helyszíne volt | Repül a bársonyszék, ki tudja, hol áll meg? Órákig tartó parlamenti felszólalások, hangoskodás, erőszak – ilyen eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a kormányt a 19. századi házszabályokat kiaknázó ellenzék a demokrácia hajnalán. Megesett, hogy az elégedetlenkedő politikusok szétverték a törvényhozás üléstermét. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/eszkombajn/2024/10/31/obstrukcio-parlament-tisza-istvan-osztrak-magyar-monarchia-orszaggyules | null | true | null | null | Telex |
Visszavonta a Somogy Megyei Kormányhivatal a Club Aligát érintő beruházásra kiadott környezetvédelmi engedélyt – szúrta ki az erről szóló határozatot a kormányhivatal honlapján az Aligai Fürdőegyesület.
A határozat indoklása értelmében az engedélyt azért vonták vissza, mert az ingatlanfeljesztő nyilatkozatot nyújtott be a hivatalhoz azzal, hogy
nem kívánnak élni az engedéllyel.
Az is kiderül, hogy "az engedélyben foglalt fejlesztéseket a környezeti hatásvizsgálati eljárásban vizsgáltakhoz, értékeltekhez képest jelentősen eltérő műszaki tartalommal, moderált beépítési mértékkel, és egyes létesítmények célterületen belüli átpozícionálásával kívánják megvalósítani".
Vagyis a fejlesztő felülvizsgálta az üzleti koncepciót és arra jutott, hogy
nem valósítják meg az eredeti terveket.
Az eredeti tervekben 30 milliárdos fejlesztést szerettek volna végrehajtani az egykori Club Aliga területén Aligaliget néven, állami hátszéllel, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás. Ennek keretein belül bele akartak nyúlni a helyi védettséget élvező fehér sziklás magaspartba, hogy ott 122 szobás hatszintes panorámás szállodát és apartmanházakat építsenek, illetve luxusvillák számára alakítsanak ki telkeket – írtuk korábban:
Az érintett ingatlanfejlesztő cégben, a Pro-Mot Hungária Kft.-ben a kormány holdudvarának számos szereplője megfordult már tulajdonosként különböző cégein keresztül, kezdve Mészáros Lőrinccel, a miniszterelnöki földijével és Tiborcz István miniszterelnöki vejjel, folyltatva Jellinek Dániel ingatlanmágnással, majd a komoly kormányzati beruházásokban felbukkanó Balázs Attilával. | Ingatlan: Visszavonták a Club Aliga környezetvédelmi engedélyét | Nem kíván élni a környezetvédelmi engedéllyel a Club Aliga területén érdekelt ingatlanfejlesztő, ezért vonta vissza a hivatal. A cég felülvizsgálja a teljes beruházást. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20220726_club_aliga_ingatlanfejlesztes_aligaliget_kornyezetvedelmi_engedely_visszavonasa | 2022-07-26 17:16:00 | true | null | null | HVG |
Nyomozást indított a rendőrség a napokban egy, a Pécsi Közlekedési Zrt. (PK) nagy összegű adótartozásáról szóló dokumentum kiszivárogtatásának ügyében. A Pécsi Újság február közepén, a birtokába került dokumentumra hivatkozva számolt be arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Baranya Megyei Adóigazgatósága összesen 774 millió forintnyi büntetést szabott ki a PK-ra adóhátralék és a városi buszeladási botránnyal kapcsolatos szerződés miatt.
Az MTI úgy értesült, hogy a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya hivatali visszaélés gyanújával nyomoz ismeretlen tettes ellen. A cél annak kiderítése, miként juthatott el a médiához a NAV azon határozatának egy példánya, melyben a hivatal 774 millió forintot követel a közlekedési vállalattól.
A feljelentést Keczer László, a PK volt vezérigazgatója tette. Az eljárásban tanúként hallgatták meg Komáromi Istvánt, a pécsi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. volt felügyelőbizottsági tagját. Komáromi az MTI-nek azt mondta: a dokumentumot a kapujára tűzött borítékban találta, és mivel az közérdeklődésre számot tartó információt tartalmazott, tájékoztatta a sajtó képviselőit. Komáromi szerint meghallgatását követően a rendőrség házkutatást tartott a lakásán, ahol lefoglalták a fia számítógépét. Komáromi kifogásolta a rendőrségi eljárást, és azt tervezi, feljelentést tesz a katonai ügyészségen. | Keresik a pécsi közlekedési cég adótartozásának kiszivárogtatóját | Keresik a pécsi közlekedési cég adótartozásának kiszivárogtatóját - A pécsi vagyonkezelő volt fb-tagja állítja: a kapujára tűzött borítékban találta az iratot. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/04/14/keresik_a_pecsi_kozlekedesi_ceg_adotartozasanak_kiszivarogtatojat/ | 2011-04-14 09:43:07 | true | null | null | Index |
Máris megvan a kormány jogállaminak látszó válasza az MNB -t elmarasztaló bírói ítéletekre: egy szombaton benyújtott törvénymódosítással vennék elejét a további leégéseknek. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett javaslat szerint lehetőséget kap a jegybank arra, hogy a döntései miatt indult, és jogerősen még el nem bírált perekben, a keresetlevélben állított, valamint az MNB által hivatalból észlelt jogsérelem orvoslása érdekében egy újabb eljárást indítson. Vagyis az MNB-nek a bírósági eljárás lezárása előtt lehetősége lesz az önkorrekcióra, ez alól csak a felülvizsgálati eljárások jelentenek kivételt. A Semjén indoklása szerint "hézagmentes jogvédelmet biztosító, az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogát garantáló" új szabályok január elsejétől alkalmazandók lennének.
A hibák kijavítására 30 napja lesz az MNB-nek, ezidő alatt a bírósági eljárást hivatalból fel kell majd függeszteni.
Történt mindez azok után, hogy a HVG megírta: évekig törvénysértő határozatokat hozott a bankszektor törvényessége felett őrködő Magyar Nemzeti Bank. A Kúrián ugyanis két felülvizsgálati eljárásban is kimondták: jogsértőek és ezért semmisek azok az MNB-határozatok, amelyeket Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hozott a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Befektetéskereskedelmi Zrt. ügyében. Ez igencsak kínos hiba az MNB részéről, amely folyamatos felügyeletet gyakorol a pénzügyi szervezetek törvényes működése felett. Havonta több száz határozatot hoz a jegybank, s oszt ki ezekben összességében milliárdos nagyságrendű bírságokat.
A semmisség még csak azokban az ügyekben érvényes megállapítás, amelyben konkrétan kimondták. Az MNB-határozatokat ugyanis többen, többféle indok alapján megtámadták (s ezek közül több per még folyamatban van): azokon fogást pedig egyelőre csak az alelnök szerepe miatt lehetett találni. A felülvizsgálati eljárásban, a Kúrián született ítéletek alapján azonban minden Windisch által jegyzett határozatott sikerrel lehetne megtámadni. Az idő pedig ketyeg, a vonatkozó törvényi előírás alapján ugyanis azt követően, hogy tudomást szerzett a mulasztásról vagy kötelességszegésről, az MNB-nek maximum három éve van a bírság kiszabására. Ami ez esetben azt jelenti, hogy márciusban letelik a jogvesztő határidő, tehát akkortól már nem tudja újra megbírságolni a korábban megbüntetetteket.
A törvénymódosítással időt is nyerne az MNB: eszerint ugyanis az önkorrekció bejelentésére öt évig lenne lehetősége.
"Ez a presztízsről szól, ilyen értelemben ez nem annyira törvény mint inkabb törvénynek látszó igény" - értékelte a javaslatot az MNB presztízsveszteségét okozó Panyik József ügyvéd. Hozzátéve, a jogszabályok általában nem egy intézmény érdekeit szolgálják, hanem társadalmi kérdéseket rendeznek. Az MNB tekintélyének megőrzése nem ilyen - fogalmazott az ügyvéd. | Gazdaság: Törvénymódosítással védenék meg az MNB-t az újabb leégéstől | Nem sokáig várt a kormány a válasszal arra, hogy a Kúria a közelmúltban két ügyben is kimondta: törvénysértő határozatokat közölt a jegybank alelnöke. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180217_Torvenymodositassal_vedenek_meg_az_MNBt_az_ujabb_leegestol | 2018-02-17 00:39:00 | true | null | null | HVG |
Bodnár Zsuzsa azt mondja, persze néha megbírságolják őket - kaptak már 91 millió forintos büntetést - de azok aprópénzek a cég profitjához képest.
Ennek a bővítésnek az esetében az a durva, hogy annak a magzatkárosító oldószernek a felhasználható mennyiségét is megemelték 50 százalékkal ebben az engedélyben, melyet a Greenpeace a februárban vett talajmintákból kimutatott, amikor egy csőtörés miatt sok víz kifolyt egy termőföldre.
A civil aktivista azt mondta, a hatóság egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy a Samsung gyár egyszerűen beleengedte a mérgező, magzatkárosító anyagot gödiek kommunális szennyvízébe. Hozzátette, ez akkor okozhat gondot, ha csőtörés van, márpedig Gödön sok volt az elmúlt időszakban.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal által kiadott környezethasználati engedély szerint az éves akkumulátor gyártási kapacitás 130 900 tonnáról 157 080 tonnára nő. Emellett az NMP nevű szerves oldószer felhasználható mennyisége 14 477 tonnáról 22 ezer tonnára növekszik, ami 50%-os emelést jelent. A hőtermelési kapacitás is növekszik, 115,391 MWth-ról 146,528 MWth-ra. | Még több magzatkárosító oldószert használhat a gödi akkugyár a bővítés után | Annak ellenére, hogy per alatt áll a gödi Samsung gyár 2023-ban öt év után kiadott környezethasználati engedélye, azt módosított verzióban mégis kiadta a Pest Megyei Kormányhivatal. Bodnár Zsuzsa a Göd-ÉRT Egyesület aktivistája az Esti gyorsban azt mondta, hogy egyébként teljesen mindegy, hogy van-e engedély vagy nincs vagy épp per alatt áll, az akkumulátor gyár végig engedélyek nélkül épült. A mostani bővítés is megkezdődött már bőven az október 31-ei kiadás előtt. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/meg-tobb-magzatkarosaito-oldoszert-hasznalhat-a-godi-akkugyar-a-bovites-utan-148228 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A volt kormányfőt hivatali visszaélés miatt szeretné gyanúsítottként kihallgatni az ügyészség a sukorói kaszinóberuházás ügyében. A nyilvánosságra került adatok szerint a vádhatóság azért kívánja perbe fogni Gyurcsányt, mert még miniszterelnökként a parlament Nándorfehérvári termében találkozott a sukorói befektetőkkel és ott, helyben támogatásáról biztosította a projektet; azaz az ügyészség szerint döntött róla és kijelölte annak megvalósítását.
Előbb Rubovszky György, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke ismertette az ügyészségi megkeresést, majd pedig a testület korábbi állásfoglalását az ügyben. Bizottsága ugyanis nemrég hat-kettő arányban támogatta a mentelmi jog felfüggesztését: a szocialisták nemmel szavaztak, mert szerintük az ügyészség által megküldött iratok éppen annak ellenkezőjét bizonyítják, mint amit a gyanúsításban megfogalmaztak.
Az iratok szerint a tanúk azt állítják: Gyurcsány megkérdezte a vele lévő szakértőket a projekt jogszerűségéről és lehetőségeiről, majd mikor arról biztosították, hogy minden feltétel rendelkezésre áll, kifejezte támogatását a munkahelyeket teremtő beruházást illetően. Döntést, utasítást viszont a tanúk állítása szerint a kormányfő nem hozott. A szocialisták ezért kezdettől fogva nem támogatták a mentelmi jog felfüggesztését, annak ellenére sem, hogy Gyurcsány erre kérte őket.
A volt miniszterelnök a szavazás előtt fel is szólalt, erre a házszabály értelmében minden érintettnek lehetősége van.
Gyurcsány a késő estig húzódó ülésen az elnöki emelvény előtti pulpitusról azt mondta: „az ügyészség valótlant állít, azaz hazudik”. Az, amit a vádhatóság iratokban megküldött, az szerinte nem helytálló. Kiemelte, hogy ez a beruházás az ország érdekeit szolgálta volna, azok pedig, akik akkor szembefordultak ezzel a beruházással, azok az ország érdekeivel mentek szembe. Gyurcsány hangsúlyozza, hogy most is „jóindulatáról” biztosítaná a befektetőket. Elmondta, ha bűn, hogy arra kéri a szakértőket, tegyék a dolgukat az ország érdekében, akkor tucatszor elkövette ezt a bűnt. Gyurcsány szerint politikai leszámolás zajlik.
Orbán Viktor egyik 2007-es megjegyzésére utalt – amit a WikiLeaks szivárogtatott ki –, miszerint megtanulta, hogy ha képes meggyilkolni az ellenfeleit, akkor meg kell tennie. Gyurcsány szerint „a miniszterelnök és pártja nem hogy megölni nem tudja, de megsebesíteni sem, csak megerősíti abban a tudatban, hogy egy alávaló hatalom vezeti az országot, ami ellen minden demokratának hezitálás nélkül fel kell lépnie.
A volt kormányfő szerint a törvény és a jog előtt nincs bűne, a jelenlegi kormányfő és pártja előtt politikai bűne viszont van: az, hogy többször is megverték őket a választásokon.
Gyurcsány a jelenlegi kormányfő kiszolgálójának nevezte Polt Péter legfőbb ügyészt, és megjegyezte: vádlott helyett vádló lesz. „Basáskodó hatalom üli a tort, ennek a rendszernek leszünk kritikusai és vádlói. Azoknak a nevében fogunk fellépni, akik azt mondják: elég. Nem azért kapták a pillanatnyi többséget, hogy tönkre tegyék az országot” - fogalmazott. Gyurcsány Ferenc hozzátette: készen áll, hogy megvívja a csatát.
„Ami Önöket, képviselőket illeti. Utoljára ötven éve volt koncepciós per Magyarországon. Nem gondolom, hogy bármikor is mentelmi jogom mögé kellene bújnom. Mert hiszek igazamban és erőmben. És hiszek abban, hogy az eljárás végén erősebb leszek. Nem kérek Önöktől védelmet. Szavazzanak úgy, ahogy a lelkiismeretük diktálja. Nincs kétségem, hogy akiben van tisztesség, egyszer majd, amikor már túl lesznek a hatalom mámorán, akkor szégyellni fogják magukat. Elég büntetés lesz, hogy ha majd visszagondolnak ezekre a napokra, nem fogják tudni elmondani a gyerekeiknek, miért vettek részt ebben a disznóságban” - fogalmazott a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését a kétharmados többség megtapsolta a döntés után. | Belföld: Döntött a parlament: Gyurcsány az ügyészek markában | Megszavazta az Országgyűlés a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését hétfőn késő este: a képviselők közül 306-an igennel szavaztak - köztük mindhárom független képviselő, így Szili Katalin is. A szocialisták kivétel nélkül nemmel voksoltak. Gyurcsány nem nyomott gombot. A szavazás előtt a volt kormányfő a pillanat történelmi súlyát átélve a pulpitusról mondott vádló beszédet vádlói ellen. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/dontott_a_parlament__gyurcsany_az_ugyeszek_markaban-1200691 | 2011-09-12 19:30:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A most kihelyezett tájékoztató táblákon és matricákon a hozzátartozókat keresik, azért így, mert a sírokról mindössze egy '80-as években készült összeírás áll rendelkezésre, amiben nem szerepelnek a hozzátartozók elérhetőségei. Jelenleg az adatgyűjtés zajlik, ezt követően azokat a balesetveszélyes és rossz állapotú síremlékeket, amelyekért nem jelentkezett hozzátartozó, kénytelen elbontatni az önkormányzat. Orosz Csaba azonban mindenkit megnyugtatott, hogy a céljuk az, hogy a jó állapotú sírok megmaradjanak a felújítás során és minél inkább megőrizzék a Kistemető eredeti állapotát.
A város közepén fekvő Kistemetőt 1967-ben zárták le. Sajnos sok esetben már az ott eltemetettek hozzátartozói sem élnek, a terület ezért hosszú ideje elhagyatott. Sokszor és sok próbálkozás volt a rendbetételére. Lelkes önkéntesek, a temető üzemeltetői és pálhalmai elítéltek is dolgoztak itt, de tartós sikert egy sem hozott.
Orosz Csaba megerősítette azt a korábbi szándékot, hogy a területet a jövőben is temetőként hasznosítják majd:
- A terület Dunapentele múltjának fontos része, ezért mindenképpen szeretnénk megőrizni a temető funkciót, ami egy szóróparcella kialakításával megoldható lenne. Úgy érezzük, hogy lenne is igény erre, sok városlakótól kapott ilyen megkeresést az önkormányzat. Terveink szerint ezt úgy oldanánk meg, hogy egyben rendeznénk a Kistemető sorsát is.
A közelmúltban kezdődött felmérésben oroszlánrészt vállalt Kronászt Margit, az Intercisa Múzeum történésze. Az Üdvözlettel Dunapenteléről facebook oldalon nyomon követhetik azt a precíz és időigényes munkát, amit eddig elvégeztek.
Akik gondoznak a Kistemetőben lévő síremléket, vagy bővebb információkkal rendelkeznek róluk, azok ezt a [email protected] email címen jelezhetik. | Matricákat tettek a balesetveszélyes sírokra | Matricákat helyeztek el az önkormányzat munkatársai a Kistemető veszélyes sírjaira Orosz Csaba vezetésével. Ez a következő lépése annak a munkának, amit idén kezdtek el. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202411/matricakat_tettek_a_balesetveszelyes_sirokra | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
A Blikk levelet küldött minden tárcának, amiben azt tudakoltuk: mennyi jutalmat osztottak szét idén a munkatársak között. Mint kiderült, csak két tárca honorálta az alkalmazottak teljesítményét egy kis mellékessel. Az egyik a Belügyminisztérium volt, ahol 16-an összesen 3 millió forintot vehettek fel pluszban, vagyis átlag 188 ezer forint ütötte azok markát, akik extra pénzt kaptak a soros magyar EU-elnökség lebonyolításáért. Jobban a zsebébe nyúlt azonban a külügyi tárca.
Martonyi János külügyminiszter tárcájánál 56 milliót osztottak szét. Fotó: MTI
A Külügyminisztériumban azonban kétszer is osztottak jutalmat idén, s nem csak az EU-elnökség miatt, hanem a kettős állampolgárságról szóló törvény végrehajtása miatti külön teendők elvégzéséért is. Az elnökségért összesen 35 millió forint kapott 96 munkatárs. A kettős állampolgárság kapcsán pedig 57 személynek összesen 21,1 millió forint járt. A jutalmak átlag 300-450 ezer forintosak voltak.
– A kormány döntött úgy, hogy idén különleges jutalmazás nem lehetséges – mondta a Blikknek Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. – Ez alól felmentést a soros magyar EU-elnökség sikeréért többletfeladatokat ellátó munkatársak esetében kaptak a tárcák. Az év végi jutalmazás elmaradása azonban nem volt ilyen általános az önkormányzatoknál, de egyéb hivatalokban sem. Szintén a Blikk derítette ki, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalnál félhavi alapbérnek megfelelő „pulykapénzt" vehettek fel Schmitt Pál köztársasági elnök kivételével az ott dolgozók.
Bár a hivatal máig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mekkora összeget fordítottak erre a célra, úgy számoltuk, hogy ez mintegy 15 millió forint lehetett. Elismerte a nagykőrösi önkormányzat is Czira Szabolcs polgármester, fideszes országgyűlési képviselő munkáját is: ő a helyi főtér felújításának előkészítésében végzett pluszfeladatokért kapott háromhavi, azaz 1,5 milliós bónuszt. Az élen valószínűleg a Fővárosi Önkormányzat áll: ott decemberben 300 milliót fordítottak jutalmakra.
Mi az oka, hogy éppen a kormányzat fogta vissza magát a pluszpénzek osztogatásában? – A minisztériumok nagyon megtanulták azt a leckét, hogy a média rendszeresen ellenőrzi őket – mondta Vasali Zoltán elemző. – Így nem mernek jutalmazni, mert az biztosan kiderülne, s a gazdasági nehézségek miatt egyre nagyobb felháborodást keltene. Úgy látom, éppen azok az intézmények mernek még extrapénzeket fizetni, amelyek eddig alig vagy egyáltalán nem kerültek az újságok célkeresztjébe. | Csak a külügyben osztottak jutalmat | Budapest ‒ Irigykedhetnek a külügyi tárca dolgozóira más minisztériumok alkalmazottai! Idén ugyanis egyedül a Külügyminisztériumban osztottak említésre méltó jutalmat. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/csak-a-kulugyben-osztottak-jutalmat-2075628 | 2011-12-26 19:17:00 | true | null | null | Blikk |
A szövetkezeti hitelintézeti integráció átalakítására azért van szükség, mert az együttműködés eddigi formái nem voltak kellően erősek, és önmaguktól megújulni nem képesek – mondta.
Az elmúlt húsz évben a takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek száma közel a felére csökkent, a tagok száma több mint egymillióról közel százezerre esett vissza, és a szektor piaci részesedése 4 százalékra zsugorodott. Emellett több olyan esetre derült fény, amikor a rendszer hiányosságai miatt egyes takarékszövetkezetek milliárdos visszaéléseket követtek el, azaz felelőtlenül bántak a betétesek, saját tagjaik és a közös alapok pénzével - fűzte hozzá.
Vojnits Tamás úgy vélekedett, alaptalan kisajátításként vagy államosításként értelmezni a történteket. Egyrészt, mert a szövetkezeti hitelintézetek eddig is magántulajdonban voltak és ugyanúgy magántulajdonban is maradnak. Saját kockázatukra gazdálkodnak, és a részjegytulajdonosok hazavihetik a pénzt, ha a szövetkezeti hitelintézet nyereségesen működik.
Másrészt az államnak eddig is komoly tulajdonrésze volt a Takarékbankban és a szövetkezeti integrációk egyes szervezeteiben, például az OTIVA-ban.
Nem arról van tehát szó, hogy az állam most beteszi a lábát egy teljesen új területre, hanem arról, hogy jelentős tőkét juttat egy olyan rendszerbe, amelyben saját magának is tulajdonrésze van, közösen a szövetkezeti hitelintézetekkel.
"Az állam valóban létrehozza a takarékszövetkezetek és hitelszövetkezetek új integrációját, hogy a jól működő szektor az egész országot gazdagabbá tegye és az adófizetők pénze gyorsan megtérüljön.
Ezért emelt az állam tőkét a Takarékbankban, amiért cserébe - mint bármely többségi tulajdonos - bizonyos elvárásokat fogalmazott meg a rendszer működésével kapcsolatban” – mondta az elnök.
Az állami szerepvállalás erősítése csupán átmeneti - válaszolta annak firtatására, meddig marad többségi tulajdonos az állam a Takarékbankban. Amint a megújulási folyamat egy, a törvényben is meghatározott szakaszához érkezik, az állam kivonul a rendszerből, mert nem akar "ráülni" a szövetkezeti hitelintézetek együttműködésére. Csak addig száll be az üzletmenetbe, amíg a rendszer megújítására, feltőkésítésére a rendszernek magának szüksége van, és csak azért, mert az integrációk az elmúlt tíz évben önmaguktól nem voltak képesek megújulni.
"Minden egyéb, a későbbi privatizációval kapcsolatos állítás, jelenleg csak a fantázia világába tartozik" - közölte.
Az átalakulás eredményeként nemhogy csökkenne, éppen ellenkezőleg, megnő a szövetkezeti hitelintézetek szerepe: megerősödve tudnak részt venni a vidék hitelezésében és betétgyűjtésben. A tulajdonosok is egyértelműen nyernek az új integrációs struktúrával, hiszen a nagyobb volumenű hitelezés - ha megfelelő bankszakmai tevékenységgel párosul - várhatóan magasabb nyereséget eredményez majd - hangsúlyozta. | Vojnits: Szó sincs államosításról | Vojnits Tamás, a Takarékbank igazgatóságának szerda este megválasztott új elnöke szerint az állam csak addig száll be az üzletmenetbe, amíg a rendszernek szüksége van a megújításra, feltőkésítésre, minden egyéb későbbi privatizációval kapcsolatos állítás a fantázia világába tartozik. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20130830-vojnits-tamas-takarekbanki-elnok-szo-sincs-allamositasrol-csak-tokejuttatasrol.html | 2013-08-30 15:24:00 | true | null | null | Origo |
Floridából került elő a vagyont érő magyar festmény - Az árverések titkai
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Kelen Anna művészettörténészként minden tud a festményekről /
Több százmillió felett azért már a sokat látott árverésvezető térde is megremeg. Márpedig Kelen Anna nemegyszer találkozott már ekkora összeggel, miközben a festmények licitjét dirigálta. Sőt, az ő nevéhez fűződik a jelenlegi magyar rekorder, egy 460 millióért elárverezett Csontváry-kép leütése is. De kik azok, akik megvesznek egy ilyen festményt, hogyan viszik haza és egyáltalán, hogyan kerülnek elő ezek a képek?
Anna az árverésvezetést gyakorlatban tanulta és fokozatosan vette át édesanyjától a szerepet
Az esemény során sok információt kell fejben tartania és showmannek is kell lennie egyben, de nem lehet tolakodó
A hazai közönség változatos, ám a komoly vásárlók jellemzően jó egzisztenciával rendelkező férfiak
Még nem regisztrált? Most megteheti, pénzt sem kérünk érte!
Regisztrált olvasóinkat exkluzív sztorik várják!
Bejelentkezem / Regisztrálok | Ezek a hazai árverések titkai | Több százmillió felett azért már a sokat látott árverésvezető térde is megremeg. Márpedig Kelen Anna nemegyszer találkozott már ekkora összeggel, miközben a festmények licitjét dirigálta. Sőt, az ő nevéhez fűződik a jelenlegi magyar rekorder, egy 460 millióért elárverezett Csontváry-kép leütése is. De kik azok, akik megvesznek egy ilyen festményt, hogyan viszik haza és egyáltalán, hogyan kerülnek elő ezek a képek? | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/arveres-festmeny-rekordok/k93vgfg | null | true | null | null | Blikk |
Vizsgálatot indítana az ultrakatolikus Radio Maryja vezetője, Tadeusz Rydzyk atya gazdasági tevékenységének tisztázására a kormányzó lengyel Polgári Platform (PO). Zbigniew Chlebowski, a PO frakcióvezetője egy vasárnapi rádióinterjúban jelentette be a kormány tervét. A politikus utalt arra, hogy a gyanú szerint Rydzyk az előző kormányciklus alatt a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártjának törvénytelen támogatását élvezte.
A lengyel médiában Rydzyk atyával kapcsolatban legutóbb olyan hírek jelentek meg, hogy nem sokkal az őszi kormányváltás előtt állítólag jóval a piaci ár alatt tett szert egy 1,35 hektáros telek haszonbérletére az észak-lengyelországi Torun folyami kikötője területén. Köztudott továbbá, hogy a Rydzyk tulajdonában működő média szakos főiskola állami támogatásban részesül. | Megvizsgálnák a Radió Maryja vezetőjének pénzügyeit | Megvizsgálnák a Radió Maryja vezetőjének pénzügyeit | null | 1 | https://index.hu/kulfold/hirek/336580/ | 2007-12-17 00:00:00 | true | null | null | Index |
A testvérpár Lengyelországból, Szlovákiából és Romániából nettó áron szerzett be faárut, amelyet Magyarországon elsősorban tüzépeseknek, kis- és nagykereskedőknek értékesített.
Az árut több magyar cégen átszámlázták, hogy úgy tűnjön, mintha itthon szerezték volna be. Az áfát így megspórolták, sőt az értékesítés után sem fizették meg. A csaláshoz fiktív számlákat használtak, vezetett könyvelésük nem volt.
A NAV szerint mintegy 800 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek.
Miután egy-egy általuk irányított cégnek tetemes adótartozása halmozódott fel, a bíróság azokat felszámolta, de előfordult, hogy fiktíven átruházták valakire – tartalmazza a közlemény.
Az ügyben kihallgatott két gyanúsítottnak üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, valamint közokirat-hamisítás miatt kell felelnie.
A pénzügyi nyomozók a harmincezer oldalas nyomozati iratokat vádemelési javaslattal küldték meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségnek – írta a szóvivő. | Gazdaság: 800 milliót síbolt el egy fenyőben utazó testvérpár | Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást a NAV egy Szabolcs megyei testvérpár ügyében, a gyanúsítottak cégcsoportot működtetve, fenyőfűrészáru kereskedelmével csaknem 800 millió forint áfát csaltak el. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170222_800_milliot_sibolt_el_egy_fenyoben_utazo_testverpar | 2017-02-22 15:57:00 | true | null | null | HVG |
Bűnösnek találta és kétéves börtönre ítélte a bíróság Janez Jansa volt szlovén kormányfőt. A politikust és két társát azzal vádolták meg, hogy még 2006-ban mintegy kétmillió eurót kaptak egy finn vállalattól egy fegyverszállítási szerződés garantálásáért. A per tárgya a Patria hadiipari céggel 2006-ban aláírt, 278 millió euró értékű megállapodás, amelynek értelmében a finn vállalat 135 páncélozott harci járművet szállított volna Szlovéniának. A finn cég - amelynek 73 százaléka a finn állam tulajdonában van, 23 százalékát az EADS német-francia-spanyol repülőgépgyártó, űr- és hadiipari cég birtokolja - eddig 30 harcjárművet szállított le. Korrupció gyanúja miatt a szerződés végrehajtását felfüggesztették.
Az YLE finn közszolgálati televízió 2008-ban hozta nyilvánosságra, hogy felmerült a gyanú, hogy a Patria kenőpénzt fizetett Jansának és más szlovén tisztségviselőknek. Janez Jansa tagadta ezt, és beperelte a finn csatornát. A politikusok vagyonosodását vizsgáló szlovén bizottság azonban azzal gyanúsította meg az év elején Jansát, hogy nem tud számot adni a magánszámláján lévő 210 ezer euró eredetéről.
Az 54 éves Jansa hivatalosan az idén március végén fejezte be második kormányfői megbízatását, alig több mint egy évvel az után, hogy hivatalba lépett. A korrupcióval vádolt politikust február 27-én, a megszorító intézkedések és a politikai elit elleni tüntetések után váltották le bizalmi szavazással. Jansa összesen két alkalommal állt a ljubljanai kormány élén, közölte, hogy fellebbez az ítélet elett. Szerinte ugyanis az ellene felhozott vádak hátterében politikai indítékok húzódnak meg.
Janez Jansa a ljubljanai parlamentben. Megvonták tőle a bizalmat | Külföld: Két év börtön a volt szlovén kormányfőnek | Janez Jansát és két társát azzal vádolták meg, hogy még 2006-ban mintegy kétmillió eurót kaptak egy finn vállalattól egy fegyverszállítási szerződés fejében. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/ket_ev_borton_a_volt_szloven_kormanyfonek-1391297 | 2013-06-05 14:39:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A főpolgármester harmadjára is hirdetett társadalmi egyeztetést a Nagykörút jövőjéről 2020 óta. Először közösségi tervezési kérdőív volt 2020-ban, aztán közösségi ötletpályázat 2021-ben, majd most egy újabb társadalmi egyeztetés 2024-ben. Mindeközben egy konkrét terv sem készült el. A BKK közölte, a Nagykörút újragondolásával kapcsolatban várják az emberek észrevételeit. A kérdőívet november 31-ig lehet kitölteni.
Korántsem vehető azonban készpénznek, hogy a nagyszabású tervekből bármi is meg fog valósulni az elkövetkezendő években. A Nagykörút felújítása ugyanis már évek óta húzódik. A tervezgetés a felújításról már 2020-ban elindult, majd egy ötletpályázatot is meghirdetett a balliberális városvezetés. Ezzel párhuzamosan a fővárosi önkormányzat már évekkel ezelőtt nagyszabású változásokat tartalmazó látványtervekkel árasztotta el a közösségi médiát.
Továbblépni viszont nem tudtak, mert mint kiderült, a nagyratörő tervekre nem volt fedezete a fővárosi önkormányzatnak.
A Nagykörút felújításának újabb állomása volt, hogy 2024 februárjában, az önkormányzati választási kampányt megelőzően a főpolgármester egy kihelyezett kabinetülést követően bejelentette, alapjaiban újítják meg a Nyugati tér és Mester utca közötti szakaszt. Az egyeztetésen részt vettek Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros és Ferencváros polgármesterei is, akik egyöntetűen támogatták a főváros terveit. A felújítás részleteiről azonban a polgármesterek semmilyen információt nem osztottak meg a képviselő-testületekkel, az önkormányzati képviselők is csak a sajtóból értesültek a beruházásról.
Mindezt annak ellenére tették a polgármesterek, hogy Karácsony Gergely nagyratörő terveinek költségeit részben a kerületeknek kell majd állniuk, a fejlesztést ugyanis uniós, fővárosi és kerületi forrásokból valósítják meg.
A balliberális vezetésű főváros ráadásul teljes egészében kihagyta az V. kerületi önkormányzatot a Nagykörút fejlesztéséből. A Belváros-Lipótváros önkormányzata lapunkat korábban arról tájékoztatta, hogy többek között olyan látványterv is napvilágot látott, amely egy kerületi tulajdonú utcát (Falk Miksa utca) érint, miközben az említett közterülettel kapcsolatban semmilyen egyeztetést nem kezdeményezett a főváros.
Az önkormányzattól megtudtuk: a Nagykörút komplex felújítása kapcsán 2021-ben indult szakmai egyeztetés az érintett kerületek bevonásával, köztük az V. kerülettel is. A fórumon bemutatott tanulmánytervhez a kerület akkor javaslatokat fogalmazott meg és szakmai segítséget nyújtott, hogy milyen irányban szükséges a tervezést folytatni.
Felhívtuk a figyelmet arra az egyik fő, a Nagykörutat jellemző és megoldandó feladatra, hogy a korábban színvonalas, nagykörúti üzletek minősége mára leromlott. A Nagykörút megújítása viszont szükségszerűen magával hozza a kereskedelmi és szolgáltatói egységek színvonalának emelkedését is, ami a lakossági igények kiszolgálását is elősegíti. Helyben lehet ugyanis megvásárolni a szükséges termékeket, szolgáltatásokat
- idézték fel. Az V. kerület a Nagykörút legnagyobb problémáira már 2021-ben felhívta a figyelmet, és aggályosnak ítélték, hogy hiányzik a megszűnő lakossági parkolási lehetőségre vonatkozó pótlási terv, emellett jelezték a fővárosban tapasztalható, a közterületi nyilvános illemhelyekkel kapcsolatos üzemeltetési problémákat, amelyek a Nagykörutat is érintik. | Ismét beígérte a Nagykörút felújítását Karácsony Gergely | A Karácsony Gergely vezette főváros minden kampány közeledtével a Nagykörút felújításának tervéről beszélt. Az ígérgetés és az ötletelés már 2021 nyara, az ellenzéki előválasztási kampány kezdete óta tart. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/ismet-beigerte-a-nagykorut-felujitasat-karacsony-gergely | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala című kiadványának adatsorából érdekességek derülnek ki a legszegényebb és a leggazdagabb jövedelmi ötödre vonatkozóan. Megmutatja, hogyan élnek a budapestiek és a vidékiek, továbbá arra is rákérdeztek, ki mennyire elégedett az életével és az anyagi helyzetével. Az adatok 2023-ról szólnak, kivéve az elégedettségi felméréseket, amelyeket az idén készítettek.
Ötször annyiból élnek a gazdagok, mint a szegények
Tavaly 2014 óta először csökkent reálértéken az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, 3,6 százalékkal, a 17,5 százalékos nominális növekedés tehát csalóka adat. Nagy a különbség azonban az alsó és a felső ötöd jövedelme között: az alsó ötödben 1 millió 461 ezer forint volt az átlagos éves bruttó jövedelem - az országos átlagnak mindössze a 40 százaléka -, a felső ötödben pedig 7 millió 240 ezer forint jutott egy főre. Hosszú távon viszont bizakodásra adhat okot, hogy a 2023-as nettó jövedelem vásárlóértéke 38,5 százalékkal haladta meg a 2015-öset.
A családpolitikai támogatások ellenére a gyermekes háztartásokban az egy főre jutó bruttó jövedelem még mindig 20,3 százalékkal elmarad az országos átlagtól. A három vagy több gyermekes háztartások egy főre jutó bruttó jövedelme az országos átlag kétharmadát sem éri el, mindössze 2 millió 325 ezer forint. Az egyszülős háztartások jövedelme 28 százalékkal marad el az országos átlagtól, évi 2 millió 609 ezer forintot tesz ki átlagosan.
A magas jövedelem legbiztosabb jelzője továbbra is a felsőfokú iskolai végzettség. Az alapfokú végzettségűek egy főre jutó bruttó jövedelme átlagosan 2 millió 189 ezer forint volt tavaly - ez majdnem 40 százalékkal marad el az országos átlagtól -, míg a felsőfokú végzettségűeké 4 millió 966 ezer forint.
A régiók közül Budapest emelkedik ki 4 millió 922 ezer forintos átlaggal, és itt nőtt a legnagyobb mértékben ez az adat tavalyhoz képest. (Igaz, nem csak a jövedelmek, a háztartások kiadása is Budapesten nőtt a legnagyobb mértékben 2022 és 2023 között, 12,5 százalékkal.) A legalacsonyabb jövedelme az Észak-Alföldön élőknek (Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye) volt tavaly, átlagosan 3 millió 9 ezer forint.
Életszínvonal 163 ezer forintból
A statisztikai hivatal megkérdezte az alsó, a középső és a felső jövedelmi ötödben élőket, milyen anyagi helyzetet tartanának nagyon szűkösnek, átlagosnak, illetve nagyon jónak. Az alsó ötöd szerint már havi nettó 163 ezer forintból is átlagos életszínvonalat lehet fenntartani egy főnek, a felső ötöd szerint ehhez 308 ezer forintra van szükség. Összevetve, az alsó ötöd tényleges egy főre jutó havi nettó jövedelme átlagosan 87 ezer forint, míg a felső ötödé 406 ezer forint, tehát jóval meghaladja az átlagoshoz szerintük szükséges szintet.
A KSH megvizsgálta a háztartások egy főre jutó kiadásainak megoszlását is. Alapvető kiadásnak számít az élelmiszerre, a lakásfenntartásra és a közlekedésre költött pénz, ennek aránya az összfogyasztásból 56,9 százalék volt tavaly. (A legalacsonyabb arányt, 54,8 százalékot 2019-ben mérték.) A legnagyobb változás 2022-höz viszonyítva az élelmiszerekre és az alkoholmentes italokra költött pénz mértékében volt: tavalyelőtt 27 százalékot tett ki a teljes fogyasztásból, tavaly már 29,4 százalékot.
A felső jövedelmi ötöd tagjai négyszer annyit költöttek egyéni fogyasztásukra, mint az alsó jövedelmi ötödben élők. Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok a legszegényebbek költségeinek 37,1 százalékát tették ki, a leggazdagabbak kiadásainak 25,5 százaléka ment el erre. Markáns különbség látszik a kultúra, szórakozás kategóriánál is: az alsó ötöd a költségei 3,4 százalékát tudta erre fordítani, a felső ötöd 8,1 százalékot.
1,4 millióan nyomorognak
2014 óta tavaly emelkedett a legmagasabb szintre, 14,7 százalékra a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. Ez azt jelenti, hogy minden hetedik magyar - 1 millió 400 ezer ember - olyan háztartásban él, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. Ez egyszemélyes háztartás esetén havi 168 ezer forintot, két felnőtt és két gyerek esetén pedig 353 ezer forintot jelent. A relatív jövedelmi szegénység aránya az Észak-Alföldi régióban a legmagasabb, az ott élők 21,1 százalékát érinti, a Közép-Dunántúlon viszont csak 8,7 százalék, ami Budapestnél is jobb arány.
A demográfiai csoportok közül a legnagyobb mértékben a nyugdíjasok relatív szegénységi helyzete romlott 2023-ban, a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya 24,2 százalék volt. Az egyedül élő 65 év felettiek egyharmada élt szegénységben tavaly. A roma népesség 41,9 százaléka tartozott a relatív jövedelmi szegénységben élők közé, ami a 2022-es 42,2 százalék után szinte stagnálást jelent.
A KSH az anyagi és szociális deprivációt 13 tétel alapján méri. A tételek közül az évi egyhetes üdülés hiánya érintette a legszélesebb réteget a társadalomban, 39,6 százalékot. (Az alsó ötödben ez 66,2 százalék, tehát csak minden harmadik háztartás tud nyaralni menni.) Tízből három magyar háztartás nem tudna egy egyszeri, nagyobb összegű váratlan kiadást fedezni: ez még a középső ötöd egyharmadát is érinti, az alsó ötödben pedig 56,2 százaléknak okoz problémát.
A statisztikai hivatal felmérte az élettel való elégedettséget is háztartástípusok szerint, 2024-ben. A 7,1-es átlagérték mellett a két felnőttből és két vagy több gyerekből álló háztartások voltak a legboldogabbak 7,7-es értékkel. A 65 éves vagy annál idősebb, egyedül élő férfiak voltak a legkevésbé boldogok 6,5-tel, de egyéni szinten nézve van ennél alacsonyabb érték is, az alapfokú végzettségűek 6,3-ra értékelték az élettel való elégedettségüket. Az anyagi helyzetükkel azok a háztartások a legelégedettebbek, ahol két felnőtt él két gyerekkel, a legkevésbé pedig azok, akik egyedül élnek gyerekekkel. | Minden harmadik egyedül lévő nyugdíjaskorú szegénységben él | Hosszú idő után tavaly csökkenni kezdett az egy főre jutó jövedelem reálértéke. Az alsó jövedelmi ötöd 87 ezer forintos havi nettó jövedelemből él, a relatív jövedelmi szegénység pedig minden hetedik magyart érint. A legnagyobb mértékben a nyugdíjasok relatív jövedelmi helyzete romlott. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/minden-harmadik-egyedul-levo-nyugdijaskoru-szegenysegben-el/439606 | null | true | null | null | Hírklikk |
2004.03.19. 06:44
A kormánypártok rendben találják, hogy a szocialista párt és Medgyessy Péter által is többször hangoztatott Modern köztársaságot építünk szlogenű Európa-terv kampányára százmillió forintot fordítson a kabinet közpénzből. Az ellenzék viszont nem érti, miért tartják Keller Lászlót.
Nem kívánta kommentálni lapunknak Pető Iván, az SZDSZ országos tanácsának elnöke, hogy a kancellária százmillió forintot költ a Modern köztársaságot építünk szlogent viselő kormányzati kampányra. Ellenzéki körökből az elmúlt napokban azért kifogásolták az Európa-tervet népszerűsítő PR-akciót, mert közpénzekből egy olyan szlogen futtatását finanszírozzák, amely egyértelműen Medgyessy Péterhez köthető. Ő ugyanis előszeretettel használja a jelmondatot. Pető 2001 novemberében, az Orbán-kabinet kormányzása idején nagyobb érzékenységet mutatott az adóforintok felhasználása iránt.
Leplezetlen politikai kampányt folytat közpénz felhasználásával a kormány, az SZDSZ ezentúl minden héten tájékoztatást tart a kormány politikai kampányának teljes médiaköltségéről, vagyis arról, hogy mennyit loptak el közpénzből pártpropagandára – nyilatkozta akkor az Országimázs Központ Széchenyi-tervet népszerűsítő reklámjairól. A szabad demokrata politikus ráadásul hiányosan idézte az akkori kampány jelmondatát, állítva, hogy a Jó kezekben az ország szlogen a kormánypártokra utal. A teljes mondat valójában úgy szólt: Jó kezekben az ország, mert jövőjét azok alakítják, akik valóra váltják álmaikat – utalva a gazdaságélénkítő programban lehetőséget nyerő polgárokra.
Pető elzárkózását követően tegnap több pártpolitikusnak is feltettük a kérdést: elfogadhatónak tartja-e a kancellária Európa-terv kampányát? Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője kijelentette: nem ismeri az Európa-terv kampányának részleteit, így arról nem kíván véleményt alkotni. – A Széchenyi-terv hirdetése viszont pártkampány volt, amelyről több esetben is megbizonyosodtam – közölte. Kovács László, az MSZP elnöke – aki egykor maga is bírálta a Széchenyi-terv népszerűsítését – a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: ha lenne ideje, részletesen ki tudná fejteni, mi a különbség a Széchenyi- és az Európa-terv kampánya között. Időhiányra hivatkozva azonban Lendvai Ildikó frakcióvezetőhöz irányított bennünket, aki lapzártánkig nem reagált megkeresésünkre.
Lengyel Zoltán, a Fidesz parlamenti képviselője ugyanakkor kijelentette: már tényleg nem lehet tudni, hogy miért fizetik a folyamatosan lapító, kémiából is megbukott Keller László közpénzügyi államtitkárt. Véleménye szerint hasonló pénzszórást készítenek elő, mint az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány közpénzből történő finanszírozása esetében. – Ami vádként elhangzott az előző kormányról, az később valótlannak bizonyult – tette hozzá Lengyel. Font Sándor (MDF) pedig úgy vélekedett: most már látszik, hogy mind Pető Ivánnak, mind a Medgyessy-kormánynak nincs erkölcsi tartása.
Mint arról beszámoltunk, az Európa-terv médiakampányára összesen százmillió forintot költ a kancellária. Braun Róbert, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára Magyar Nemzetnek kijelentette: az 1350 millió forintos tervhez képest nem sok az a százmillió forint, amiért többek között az uniós pályázatokat tartalmazó honlapot népszerűsítik majd. Tegnap pedig kérdésünkre leszögezte: nem politikai célokat, hanem a tájékoztatást szolgálja a kampány.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hetvenkilencmillió forintért népszerűsíti az új elektronikus munkaügyi nyilvántartást – adta hírül az Origo internetes újság. A rendszer májusi bevezetését nagyszabású kampány előzi meg, ennek keretében 53 millió forintért készítenek reklámmixet, emellett internetes oldalt indítanak, brosúrákat, plakátokat és szórólapokat készítenek, interjúkat szerveznek és egy telefonos információs vonalat is beindítanak. Annak ellenére, hogy a reklámkampánnyal kapcsolatos pályázat eredményét február 17-én kihirdették, a szerződés nem található meg a tárca honlapján, az üvegzseb menüpont alatt. A minisztériumban közölték: néhány napon belül kirakják oldalukra a dokumentumokat. (B. A.)
Pál Gábor – Tábori Gabriella | Pető nincs felháborodva a közpénzekből futtatott kampány miatt | A kormánypártok rendben találják, hogy a szocialista párt és Medgyessy Péter által is többször hangoztatott Modern köztársaságot építünk szlogenű Európa-terv kampányára százmillió forintot fordítson a kabinet közpénzből. Az ellenzék viszont nem érti, miért tartják Keller Lászlót. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/03/peto-nincs-felhaborodva-a-kozpenzekbol-futtatott-kampany-miatt | 2004-03-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ezt Elek János, az ÁSZ főtitkára és Brebán Andrea felügyeleti vezető jelentette be csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
A számvevőszék a parlamenti frakcióval rendelkező három ellenzéki párt 2011-2012-es gazdálkodását ellenőrizte. A vizsgálatot végzők szerint az MSZP beszámolói megbízható és valós képet mutatnak a párt gazdálkodásáról, szemben a Jobbikéval, ahol a számviteli bizonylatok, nyilvántartások nem támasztották alá a beszámolót. Az ÁSZ a legsúlyosabb hiányosságokat az LMP-nél tárta fel, ahol a hiányzó bizonylatok és pártszabályzatok miatt nem is tudták elvégezni az ellenőrzést. A számvevőszék jelzése alapján itt a Fővárosi Főügyészség folytatja a vizsgálatot. | Belföld: Számvevőszék: az LMP teljesen megsértette a számviteli fegyelmet | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelzéssel fordult a Fővárosi Főügyészséghez, miután meghiúsult a szervezet LMP-nél indított kétévenkénti kötelező ellenőrzése az ellenzéki párt teljes számviteli fegyelemsértése miatt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/szamvevoszek__az_lmp_teljesen_megsertette_a_szamviteli_fegyelmet-1436885 | 2014-01-09 13:47:25 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Nagykörút megújítását tervezi a következő évekre a BKK, hogy a XXI. század elvárásainak megfelelő emblematikus főútvonalat hozzon létre a Nyugati pályaudvar és a Boráros tér között. A témában társadalmi egyeztetés indult: november 30-ig várják az észrevételeket, emellett az érdeklődők személyesen is részt vehetnek a BKK Agóra utcafórumain.
A BKK egy modern, nagyvároshoz illő főúttá tervezi alakítani a Nagykörutat az elkövetkező években. Ahogy írják, a világ legforgalmasabb villamosvonalának is helyet adó útszakasz nemcsak a régi fényét nyerheti vissza, hanem olyan új funkciókkal egészülhet ki, mint például biztonságosabb gyalogos- és kerékpáros közlekedés. Ennek eredményeképp a körút egy rendezett, XXI. századi belvárosi emblematikus főútként születhet újjá a Nyugati pályaudvar és Boráros tér között.
A közlekedés javítása mellett a projekt legfőbb célja, hogy egy élvezhetőbb, zöldebb és biztonságosabb útvonal jöjjön létre, amely a budapestiek igényeit és elvárásait helyezi előtérbe, nem pedig a városon csak áthaladó autóforgalom kiszolgálását. Ez biztonságos kerékpársávokat, a gyalogosok elsőbbségét biztosító fejlesztéseket, valamint a zöldebb és felújított közterületeket jelent. A projekt részleteit a BKK oldalán lehet megismerni.
A fejlesztések célja, hogy a Nagykörút mentén is minőségi környezet jöjjön létre, ahol érdemes több időt tölteni, kikapcsolódni, vásárolni, sétálni és minden korosztályú, és tapasztalati szintű ember számára vonzóbb legyen kerékpározni.
A Nagykörút fejlesztése kapcsán az egyik legnagyobb lépés, a rendelkezésre álló közterület újraosztása volt, ami a kerékpársávok kijelölésével már 2020-ban megtörtént. Most a meglévő infrastruktúra fejlesztésére kerülhet sor, így az egyes közlekedők rendelkezésére álló tér és kapacitás nem változna a jelenlegi állapotokhoz képest. A projekt keretén belül rendezhetik a parkolási és rakodási viszonyokat, kényelmesebbé és biztonságosabbá válhat a gyalogos és kerékpáros közlekedés. A fejlesztésnek köszönhetően fizikailag elválasztott, kétoldali, irányhelyes kerékpársávokat hoznak létre, emellett járdaszintre emelik a mellékutcák torkolatát. Ez a kialakítás nagyobb biztonságot nyújt az onnan érkező vagy oda bekanyarodó járműforgalommal szemben.
A beruházás előkészítése az Európai Unió társfinanszírozásával, a Területfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) programnak köszönhetően valósulhat meg. A fejlesztés tervezése és a közlekedést érintő fejlesztés megvalósítása az uniós forrás rendelkezésre állása esetén kezdődhet meg.
Társadalmi egyeztetés indul
A Nagykörút újragondolásával kapcsolatban a BKK társadalmi egyeztetést indít, amelyen várja az észrevételeket. A kérdőívet november 30-ig lehet kitölteni, többek közt a társaság weboldalán.
Az érdeklődők személyesen is részt vehetnek a BKK Agóra utcafórumok egyikén, ahol bárki elmondhatja a véleményét a témában:
október 28-án, hétfőn 15:30-17:30 az Oktogonnál;
október 30-án, szerdán 15:30-17:30 a Blaha Lujza téren;
november 5-én, kedden 15:30-17:30 a Harminckettesek terén;
november 7-én, csütörtökön 15:30-17:30 a Corvin-negyednél.
A kérdőív offline változatát a BKK oldaláról lehet letölteni. A papíralapú kérdőívet borítékban kell eljuttatni a BKK ügyfélközpontjaiba, vagy postán lehet elküldeni Nagykörúti Bringasztráda kérdőív jeligével a BKK postacímére: 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 19-21. A kérdőív papíralapú példányai a BKK ügyfélközpontjaiban is megtalálhatók. Ezeket a kitöltés után helyben is le lehet adni, vagy postán lehet visszaküldeni.
Forrás: BKK | Társadalmi egyeztetés indul a Nagykörút megújításáról | A Nagykörút megújítását tervezi a következő évekre a BKK, hogy a XXI. század elvárásainak megfelelő emblematikus főútvonalat hozzon létre a Nyugati pályaudvar és a Boráros tér között. A témában társadalmi egyeztetés indult: november 30-ig várják az észrevételeket, emellett az érdeklődők személyesen is részt vehetnek a BKK Agóra utcafórumain. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/tarsadalmi-egyeztetes-indul-a-nagykorut-megujitasarol | null | true | null | null | építészfórum |
Az ilyenformán megrendelt szolgáltatások részben a holding funkció ellátásához, részben a BVK alapműködéséhez, valamint a csoportszintű beszerzések lebonyolításához szükségesek. Például 18 millióért rendeltek a vezérigazgató számára általános és jogi tanácsadást, 2,4 millióért vizsgáltatták felül a közszolgáltatási szerződéseket, 18 milliót költöttek a Rác fürdő ügyére, 18 milliót a vízművek részvényekhez kapcsolódó tanácsadásra, egymilliót jövedelemfelmérésre, négymilliót marketingtanácsadásra, másik négymilliót arculattervezésre és nyolcmilliót adótanácsadásra.
A külső szolgáltatások összértéke – szakértők, számlavezetés stb. – az előzetes tervek szerint meghaladja a 259 millió forintot. Ez 160 millióval több a tavalyinál. A társaság alaptevékenységének ellátására, egyebek között az egységes csoportszintű szabályozásra, közös képzésekre, a kollektív szerződések felülvizsgálatára, új létszámgazdálkodási és egyéni értékelési rendszer, valamint beszerzési szabályzatok kidolgozására az idén jóval többet költenek. Egész pontosan 939 milliót emészt fel a cég idei üzleti terve szerint.
A Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyott beszámoló szerint a holding funkciók ellátásának költsége 507 millió forintról 870 millióra nőtt az idén, ezt az ügyfélszolgálat és a szelektívhulladék-gazdálkodási projekt 939 millióra emeli. A kiadások növekedése alapvetően a munkavállalói létszám bővítéséből és a szakértők nagyobb értékű igénybevételéből fakad. A cég tavaly 27 főt foglalkoztatott, de az idén 39 főre tornázzák fel a létszámot. Bérre és a béren felüli juttatásokra 537 milliót fizet ki a főváros takarékoskodás okán létrehozott cége. De ez nem a teljes összeg, mert az ügyfélszolgálaton dolgozó és a szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó munkavállalókat ebbe nem számolták bele.
A beszámoló külön kiemeli, hogy egy ilyen csoportirányító anyavállalatnál a magasan képzettek foglalkoztatása dominál. A 39 fős cégnél négy igazgatóság és négy projektiroda működik a vezérigazgató stábja mellett. A növekvő létszám miatt újabb irodákat bérelnek a fővárosi önkormányzattól, és az idén kiépítik a saját számítógépes rendszerüket, valamint önálló weboldalt készítenek.
A főváros szintén százszázalékos tulajdonában álló, üzemszerű működését 2011 második felében megkezdő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tavaly 964,7 millió forintos árbevételt ért el, ennek 98,5 százaléka a fővárosi önkormányzattól származik. A költségek 80 százalékát a 128 alkalmazott bérköltsége tette ki. A tavalyi prémiumok kifizetését – jelen beszámoló elfogadásáig – felfüggesztették, de a szerdai közgyűlési jóváhagyás megnyitotta az utat. A kiadások fennmaradó 25 százalékát az iroda és számítógép-bérleti díjak, továbbá szakértői szolgáltatások költségei tették ki. A cég adózás előtti eredménye 4,3 millió forint volt. | Belföld: Százmilliók szakértőkre és bérre Budapesten | A főváros közműcégeit tömörítő Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) az idén 230 millió forintot szán szakértőkre. A 15,3 millió forint adózás előtti eredményt produkáló cég a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén tárgyalt beszámolója szerint olyan feladatok elvégzéséhez veszi igénybe külső szakértők szolgáltatásait, amelyek speciális szakértelmet igényelnek, eseti jelleggel merülnek fel, vagy törvény kötelezi őket erre. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120604-szazmilliok_szakertokre_es_berre-1312172 | 2012-06-04 11:48:45 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nyitókép: Shutterstock
A hegyekben kirándultunk, köd lepte be az égig érő bükkösök tetejét. A nyárutó zöldje és az ősz színei váltakoztak a fákon, a kéményekből füst szállt az ég felé. Egy magaslati építményen álltunk, onnan szívtuk magunkba a látványt, és én azt mondtam, el tudnám képzelni, hogy a nappalinkból ez a panoráma táruljon elénk mindennap. Csakhogy rá kellett jönnöm, hogy ebbéli elképzelésemmel magam sem lennék jobb azoknál, akik efféle vágyaik kiélésénél nem számolnak annak következményeivel. Mert gondoljunk bele, minden hegyoldalba épített házhoz vezetékek sokasága szükséges, közműhálózat, mert nem tudunk lemondani a kényelemről. Ezek az épületek megbontják a természetet, elvesznek az erdőből, és kisajátítják a látványt. A hegyoldalba vagy erdő mélyére épített hétvégi házakhoz, "elvonulós kuckókhoz" jobban illenék egyfajta félnomádság, mint a modern kabinházak kortárs kényelme. Mint Matula kunyhója a Tüskevárban vagy az elhagyatott hétvégi házikó Győrffy Ákos A hegyi füzetében. | Roppan az avar | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kultura/2024/11/roppan-az-avar | null | true | null | null | Mandiner |
|
Csütörtökön és pénteken uniós csúcstalálkozót tartanak a tagállami vezetők. Ilyenkor az a szokás, hogy a délután kezdődő csúcs előtt az egyes pártcsaládok vezetői és az őket képviselői állam- ás kormányfők külön találkoznak. A Partióták Európáért képviselőcsoport megalakulása óta ez az első rendes csúcstalálkozó, amelyen a szélsőjobboldali csoportosuláshoz tartozó politikusok is összegyűlnek. A Patriótáknak jelenleg egy kormányfőjük ül az Európai Tanácsban: Orbán Viktor.A párttalálkozókat általában valamelyik szállodában tartják, tulajndoképpen minden pártnak megvan a bejáratott helye.A Patrióták Európáért csoport a szerdán délelőtt kiküldött meghívó szerint a Rue de la Loi 9. szám alatti Magyarország Házában (Maison de Hongrie) találkozik. Ezt az épületet 2021-ben vásárolta az állam, a vételár nem volt nyilvános, szakértők 5 és 8 millió euró közé teszik. A műemléki védettséget élvező, 2300 négyzetméteres épület felújítására további 5,6 millió eurót (2,1 milliárd forint) költött az állam, vagyis legalább 10 millió euróba került mindez a magyar adófizetőknek. Úgy, hogy Brüsszelben jelenleg is külön épületben működik az EU-hoz rendelt állandó képviselet, a Liszt Ferenc Intézet és Magyarország Belgiumhoz (és Luxemburghoz) akkreditált kétoldalú nagykövetsége.Az ígéretek arról szóltak, hogy a magyar uniós elnökség alatt nagyszabású rendezvényeknek ad majd otthont az ingatlan, ehhez képest a megnyitó ünnepséget is a Bozar nevű kulturális központban tartották. Pedig az épület frekventált helyen van, "srégen" szembe vele található a belga miniszterelnök hivatala, amellett pedig a belga parlament. A magyar nagykövetség közösségi oldalán elérhető legutóbbi esemény volt, hogy Gál Kinga fideszes EP-képviselő meglátogatta az épületet és a nagykövet körbekalauzolta. Ugyanakkor volt már itt misszióvezetői ebéd, újságírói bejárás (a kormánypárti sajtónak) és Antwerpen Away-Day is.Az épületen egyébként nincs feltüntetve, hogy ez Magyarország Háza lenne, a két homlokzaton uniós és magyar lobogó látható, a kapucsengőn pedig Magyarország Európai Unió Melletti Állandó Képviselete felirat olvasható, miközben az Állandó Képviselet a Rue Treves 92-98 alatt található.A meghívó alapján a részvevők között ott lesz Orbánon kívül Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke, Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke, illetve a különböző tagállami pártok vezetői.A sajtónak kiküldött meghívóban jelzik, hogy nincs szükség akkreditációra, ugyanis a találkozó nem sajtónyilvános. Ezzel a többi párt gyakorlata szöges ellentétben van, az akkreditált újságírók kérdéseket tehetnek fel a politikusoknak.A Patriótáknak egyébként korábban már meggyűlt a bajuk a rendezvényhelyszínekkel, mert több helyen is nemkívánatosnak nyilvánították őket. | A magyar állam biztosítja a helyszínt a Patrióták brüsszeli találkozójának | A magyar állam legalább 10 millió eurót költött egy brüsszeli épületre, ahol most a Patrióták tartják a pártgyűlésüket. | null | 1 | https://hu.euronews.com/2024/10/16/patriotak-europaert-brusszeli-gyulesek-magyar-haz | 2024-10-16 14:03:45 | true | null | null | Euronews |
A magyar külgazdasági és külügyminiszter őszintén beszélt a magyarokat kioktató, politikai felforgató tevékenységet végző Pressmanről.
"...amikor a jelenlegi nagykövet ide érkezett már akkor világos volt, hogy ő sokkal inkább helytartóként, sem mint nagykövetként tekint magára. Sokkal inkább gondolta azt, hogy neki küldetése az, hogy itt a kormányt kioktassa, a magyar embereket leckéztesse, és a magyar ellenzéket vezesse" - mondta el a műsorvezető kérdésére Szijjártó Péter.
"Nem véletlen, hogy soha nem is volt, aztán igazi személyes kommunikáció hivatalosan közöttünk, mert egész egyszerűen sem nekem, sem a kormánynak intézményesen nincsen szüksége arra, hogy egy itt működő elvileg nagykövet kioktasson minket abból, hogy hogy kéne csinálni a dolgunkat. Tehát én, hogyha a magyar nagykövet bárhol a világon tized ilyen viselkedést tanúsítana, mint az Egyesült Államok nagykövete Budapesten, hát úgy penderítenem ki a minisztériumból, hogy a lába nem érné a földet" - tette hozzá a tárcavezető.
"Az elmúlt 4 évben is a nagykövet úr jól láthatóan egy ellenzéki liberális politikai küldetésnek fogta föl az itteni munkáját. És ugye van az a magyar mondás, hogy amilyen az adjonisten olyan a fogadjisten. Hát így is alakult a kapcsolatunk ellentétben a Trump elnök előző időszaka alatt az akkori nagykövet úr arra koncentrált, hogy hogyan lehet a kétoldalú kapcsolatokat javítani, tehát mindig a szándék a kérdés, úgyhogy hát, ahogy lenni szokott Amerikában elnökváltás esetén általában váltják a nagyköveteket Magyarország esetében is így volt ez mindig, tehát amikor változott az amerikai elnök személye, akkor változott a budapesti nagykövete" - mondta el Szijjártó Péter.
Borítókép: Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter (fotó: MTI/Kocsis Zoltán) | Nem kímélte Pressmant Szijjártó Péter | Az amerikai választások utáni magyar-amerikai kapcsolatok lehetséges alakulásáról beszélt a Hír TV-ben Szijjártó Péter, érintve a jelenlegi nagykövet, David Pressman munkásságát is. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/nem-kimelte-pressmant-szijjarto-peter | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Műszakilag 2014 tavaszára befejezhető a 4-es metró építése, ezért Budapest vezetése rendkívüli lépéseket tett az elmúlt hetekben – közölte a lappal Tarlós István (Fidesz–KDNP). A főpolgármester elmondta: az előző ciklusokban kötött botrányos szerződések miatt mára csaknem 400 milliárd forintosra duzzadt beruházást új vezetők fejezhetik be a BKV-hoz tartozó DBR Metró Projekt Igazgatóság élén. „A szervezetet ezután nem a közlekedési társaság vezérigazgatója, hanem Radnay Tibor irányítja, aki eddig a Metróber Kft. műszaki igazgatójaként dolgozott. Helyettese egy szakjogász lesz” – mondta a főpolgármester.
Szerinte a legnagyobb probléma, hogy a metróépítésben a világon szokásos egységes generálkivitelezői megbízás helyett 2005-ben és 2006-ban összesen 17 külön vállalkozói szerződést kötöttek. „Ennek alapján jelenleg csaknem 105 milliárd forintot követelnek az érintett vállalkozások. Egészen elképesztő például a metrókocsik szállításához kapcsolódó Siemens-szerződés” – fogalmazott Tarlós István. A korábbi MSZP–SZDSZ-es városvezetés hozzájárulásával most a németek már több mint tízmilliárd forintot követelnek Budapesttől. „Szimpla hülyeségből ilyen szerződést nem lehet aláírni” – mondta Tarlós István. Hozzátette: a főváros ismét az ügyészséghez fordult, most már a beruházás befejezését, így a 181 milliárd forintos EU-támogatást is veszélyeztető kivitelezői szerződések miatt.
Elkerülhetetlennek tűnik, hogy a BRFK gazdaságvédelmi főosztályán egyesített és az újabb feljelentések nyomán várhatóan kiszélesedő metrónyomozásban Demszky Gábor és egykori szocialista és szabad demokrata társai feleljenek a hatóságok kérdéseire – írja a lap. | Demszkyék felelni fognak a botrányos szerződésekért? + Videó | Két éven belül még megépíthető a 4-es metró, ezért a főváros új vezetőkkel új alapokra helyezte a beruházást – tudta meg a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/04/demszkyek-felelni-fognak-a-botranyos-szerzodesekert-video | 2012-04-16 06:17:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) 2002-től kezdve a magyar filmes szakma legfőbb mecénása volt, a szocialista kormányzás alatt az MMKA több mint 30 milliárd forint közpénzt kapott az államtól. Az Állami Számvevőszék 2006 júliusi jelentése szerint az MMKA 2002-2005. évek alatt – tehát a Fidesz-kormány leköszönése után – filmszakmai célokra 15,6 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült, ami az azt megelőző négy évben kapott állami támogatások közel négyszeresét tette ki. A közalapítvány a Kormányzati és Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentése szerint 2006 – 2010 között a filmszakma támogatására 18 milliárd forint támogatást kapott.
Dacára a több tízmilliárd forintnyi közpénznek, az MMKA 2010 végére brutálisan eladósodott. Ennek fényében önmagában érthető, hogy az időközben ismét kormányzó erővé előlépett Fidesz-KDNP inkább úgy döntött, az Alapítványt végleg bezárja. A történet azonban itt még nem ért véget, a KEHI feljelentésére az MMKA ügyeivel összefüggésben 6,2 milliárd forint sorsa miatt indult nyomozás. A közalapítvány korrupciógyanús ügyeiről eddig kevés konkrétum került napvilágra, mivel a kuratórium úgy döntött, hogy amit csak lehet elhallgatnak a nyilvánosság elől.
Milliárdos hűtlen kezelés gyanúja – kik fosztották ki a magyar filmipart?
Több mint hatmilliárd forint elsíbolása miatt nyomoz a rendőrség a márciusban megszűnt Magyar Mozgókép Közalapítvány viselt ügyei után. A KEHI vizsgálata szerint ugyanis az állami filmfinanszírozásért felelős, az adófizetők pénzével gazdálkodó szervezet több milliárd forintot fizetett ki szabálytalanul és törvénysértő banki hitelkonstrukciót működtetett, miközben az alapítványi vezetők rettenetesen megszedték magukat: tízmilliós nagyságrendű prémiumokat vettek fel, leplezett munkaszerződéseket kötöttek, felesleges tanulmányokat vásároltak, díjakat és sikerdíjat osztogattak, majd felelősségrevonás nélkül távozhattak a felhalmozott adóssághegy alatt megroppant szervezettől. Tovább a teljes cikkre.
A hallgatásnak azonban vége, ugyanis az Átlátszó birtokába került előbb a 2010-es jogi, gazdaság és szervezeti audit, amit korábban nem hoztak nyilvánosságra, majd pedig az a 2011. szeptemberi KEHI-jelentés, ami feketén-fehéren leírja az MMKA törvénysértő ügyeit. Bár a KEHI-t nem lehet politikától független szervnek tekintetni, ha csak a töredéke igaz annak, amit a jelentés állít, akkor is elképesztően felelőtlen gazdálkodás folyt az Alapítványnál.
Egy 5,1 milliárd forintos banki tartozás története
Az MMKA adósságának legnagyobb része egy furcsa banki konstrukció nyomán keletkezett. A banki finanszírozás bevezetésére azután került sor, hogy 2004 végén kiderült, a közalapítvány a költségvetési nehézségek miatt 2,8 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap, mint amire számított. Az MMKA-nak már ekkor is voltak tartozásai, 2004 végére 3 milliárd forintnyi, amiből 1,5 milliárd forint volt a támogatási döntések alapján már megkötött szerződések fizetési kötelezettsége, további 1,5 milliárd forint pedig a meghozott döntések alapján fennálló kötelezettség. Mindez úgy halmozódott fel, hogy az MMKA 2002-től minden évben több támogatást ítélt meg a filmkészítőknek mint amennyi támogatást az államtól kapott, mondván, úgyis lesz rá pénz.
“Bedőlt Medgyessynek a szakma” – fogalmazott több filmes forrásunk is, megjegyezve, hogy Medgyessy Péter miniszterelnökként 2006-ra évi 10 milliárd forintot ígért. A volt miniszterelnök 2003-ban azt mondta, 2004-2005-re 1,5-1,5 milliárd forint, 2006-ban további 3 milliárd forint emelésre számíthatnak. Erről kormányhatározat is született, amiben a kormány egyetértett azzal, hogy az állam által mozgóképszakmai célokra biztosított költségvetési támogatás 2004-ben elérje a 6,5 milliárd forintot, a költségvetési törvényeket pedig úgy kell előkészíteni, hogy a mozgóképszakmai célokra a támogatás 2005-ben elérje a 8 milliárd, 2006-ban pedig a 10 milliárd forintot.
A túldöntést az MMKA ezzel a kormányhatározattal indokolta, ám az ÁSZ-jelentés érvelése szerint a határozat nem tartalmazott konkrét igérvényt az MMKA számára, ehelyett az egész mozgóképszakma támogatásának emelésével értett egyet. 2005-ben végül az MMKA 3,7 milliárd forintot kapott 6,2 milliárd forint helyett, egyben a kormánytól engedélyt kaptak arra, hogy a 2006. évi keret terhére 2,85 milliárd forint kötelezettséget vállaljanak. Később a közalapítvány ismét lehetőséget kapott az éven túli kötelezettségvállalásra, a 2007. évi keret terhére 3,1 milliárd forint értékben.
Hogy a jövő évi keret terhére elkölthető pénzt megkaphassák a filmesek, az MMKA a folyamatba bankokat is bevont. Egy MMKA-s forrásunk így írta le a helyzetet: 2005-ben váratlanul elvontak 3 milliárdot, ekkor született meg a banki konstrukció, hogy „ne álljon le az egész filmgyártás”. A konstrukció a következőképpen nézett ki: a bankok kölcsönt nyújtottak a filmgyártó cégeknek, akik az MMKA által odaítélt támogatást ajánlhatták fel fedezetként. A szerződéses konstrukcióban az MMKA is részt vett: vállalta, hogy a filmkészítőnek odaítélt támogatást a kölcsön törlesztéseként a bank részére fizeti meg. A közalapítvány a banki finanszírozás gyakorlatát három játékfilm esetében már 2004-ben, kuratóriumi határozat nélkül megkezdte, 2005-ben további 24 film banki finanszírozása indult el.
Filmszakmai támogatások hitelkonstrukciója (Forrás: KEHI)
Egy neve elhallgatását kérő producer azt mondta nekünk, hogy a filmeseket tuladjonképpen “belekényszerítették” a hitelfelvételbe. Azt is problémásnak találta, hogy miközben ő volt a kezes, arra már nem volt rálátása, hogy teljesít-e a közalapítvány a bank felé vagy sem. Az eredmény az lett, hogy 2010 végére 5,1 milliárd forintra duzzadt az MMKA ki nem kifizetett kötelezettség-állománya. Arról, hogy ez hogy történhetett meg, megkérdeztük Grunwalsky Ferencet, a közalapítvány korábbi elnökét, aki érdemben nem válaszolt a kérdéseinkre, szerinte a kérdés tárgyalása rövid hozzászólásokban elképzelhetetlen. Grunwalsky Ferencnek ezután felajánlottuk mind a személyes, mind a telefonos interjú lehetőségét, de nem élt vele.
Kőrösi Zoltán, az MMKA kuratóriumának 2010-ben hivatalba lépett elnöke a kötelezettség-állomány növekedését azzal magyarázta, hogy a kereteket minden évben túllépte a közalapítvány. Kőrösi erről egy interjúban beszélt, amely egyébként “A felelősség alól senki nem húzhatja ki magát” címmel jelent meg. A KEHI-jelentésből kiderül, hogy az MMKA a rendelkezésre álló költségvetési keretet túllépve, a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat 3,083 milliárd forinttal meghaladóan ítélt meg támogatásokat. Az MMKA 3,134 milliárd forinttal magasabb összegben vállalt éven túli kötelezettséget is a minisztériummal kötött támogatási szerződésekben előírtaknál.
Ez a pénz a filmekben van, de melyikekben?
“Ez a pénz a filmekben van” – magyarázta dr. Baán László, az MMKA régi-új kuratóriumi tagja – aki 2012 augusztusának végéig az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos volt – azon a megbeszélésen, amelyen a gazdasági audit megállapításait tárgyalták ki. Hogy egészen pontosan milyen filmekben, az sem a KEHI-jelentésből, sem az auditokból nem derül ki. Az Index cikke szerint 46 cég és 6 bank érintett, de a cikk a cégeket nem említi. Hogy megtudjuk, pontosan kihez került ez az 5,1 milliárd forint, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az év végéig még működő MMKA-felé. A választ várjuk, amint megérkezik, közöljük.
Míg a cégek egyelőre homályban maradnak, addig azt már tudjuk, hogy mely banknál mekkora volt a hitel, amit a Magyar Nemzeti Filmalapnak kellett törleszteni. Lapunk birtokába került ugyanis az a jelentés is, amely egyebek mellett MMKA tartozásállományának konszolidációját részletezi. Eszerint nem hat, hanem hét bank érintett: az Erste Bank, az MKB Bank, a Raiffeisen Bank, az FHB Bank, a Kinizsi Bank, a CIB Bank és a Banco Popolare.
Teljes banki követelésállomány
MKB Bank 1,779 milliárd forint Erste Bank 1,627 milliárd forint FHB Bank 1,054 milliárd forint Raiffeisen Bank 0,396 milliárd forint CIB Bank 0,219 milliárd forint Banco Popolare 0,097 milliárd forint Kinizsi Bank 0,088 milliárd forint
A banki finanszírozás a filmgyártást megdrágította, mivel annak kamatterheit a produkciók saját forrásból finanszírozni nem tudták, ezért a kuratórium kamattámogatási pályázat kiírásával további állami támogatást vont be a finanszírozási rendszerbe. A gazdasági audit szerint egyébként 2008-tól a támogatási keretbe foglalták bele a kamattámogatás összegét úgy, hogy a támogatott összegre 10 százalék kamatátalányt engedtek betervezni. Mindez azt jelenti, hogy a támogatás egy része eleve nem filmszakmai célokat, hanem az elhalasztott kifizetések pénzügyi finanszírozását szolgálta.
Kamattámogatások összege
2006 2007 2008 2009 2010 214 millió forint 460 millió forint 422 millió forint 340 millió forint 200 millió forint
A KEHI szerint mind a banki finanszírozási, mind a kamattámogatási rendszer törvénysértő volt, mivel a közhasznú szervezetekről szóló törvény (Ksztv.) alapján az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást nem lehet sem hitel fedezetéül, sem hitel törleszésére felhasználni. “A jogszabálysértő támogatás felhasználás következtében az MMKA-t 1,635 milliárdos visszafizetési kötelezettség terheli” – szögezi le a jelentés, hangsúlyozva, hogy az MMKA-nál a feltárt szabálytalanságok egy részét, például a banki finanszírozási rendszert a minisztérium is jól ismerte, azok felszámolása érdekében mégsem tett semmit.
“A minisztérium emellett olyan támogatás-felhasználási szabályokhoz, például a kamattámogatás adta hozzájárulását, amelyek előidézték a törvénysértő állapotot. Ezáltal az MMKA-nál meglévő szabálytalanságokhoz a minisztérium elégtelen és felelőtlen magatartása is hozzájárult, ami a közpénzek hanyag kezelését és könnyelmű ellenőrzését jelzi. Előzőekből adódóan a hivatal felveti az oktatási és kulturális miniszter felelősségét, valamint a kulturális szakállamtitkár felelősségét, aki a közalapítvány felett a szakmai felügyeleti jogkört gyakorolta – szögezi le a banki ügyletekkel kapcsolatban a KEHI. A kulturális miniszter Hiller István volt, a szakállamtitkár pedig Dr. Schneider Márta.
Az MMKA a jelentésre tett észrevételeiben a minisztériumra hárította a felelősséget, hangsúlyozva hogy a banki finanszírozási konstrukció bevezetése a fenntartó jóváhagyásával, tudomásul vételével történt, a kamattámogatás intézménye pedig a miniszter által jóváhagyott támogatási szabályzatban került rögzítésre 2006-tól kezdődően.
“A miniszter által jóváhagyott kamattámogatás, mint gyártási célú támogatás tehát a finanszírozás folyamatosságát biztosította. Ez a rendszer semmiféle vagyoni hátrányt nem okozott a közalapítvány részére. A kamatkiadások miniszter által elfogadott támogatása révén vált biztosíthatóvá a csak sokkal később rendelkezésre álló költségvetési források előrehozott, és a filmprodukciók gyártási üteméhez igazodó felhasználása, amely a támogatott produkciók gyártási költségei szempontjából összességében nagy arányú megtakarítást, s eképpen a közalapítvány rendelkezésre álló támogatási források optimális felhasználását tették lehetővé” – állítja az MMKA, hozzátéve hogy “a magas forrásigényű filmgyártási folyamatok finanszírozása megalapozott szakmai vélemény szerint a jövőben sem képzelhető el hitelintézetek igénybevétele nélkül, tekintettel a költségvetési források bizonytalanságára és az állami finanszírozók időről-időre bekövetkezett megszorításaira való tekintettel”.
A KEHI minderre azt közölte, a minisztérium jóváhagyása nem mentesíti az MMKA-t az alól, hogy a közalapítvány az állami támogatást szerinte törvénysértő módon hitelfinanszírozásra fordította.
Jogi szakértőink szerint könnyen lehet ugyanakkor, hogy a hitelkonstrukciót érintő megállapításával bakot lőtt a KEHI: az államháztartási támogatást nem a közhasznú szervezetként működő MMKA, hanem a támogatás végső címzettje, a nem közhasznú filmgyártó fordította hitel törlesztésére. A KEHI által emlegetett tilalom pedig a nem közhasznú szervezetekre nem vonatkozik, így ezen az alapon vélhetően nem lehet törvénysértőnek minősíteni a hitelkonstrukciót. Kétségtelen, hogy a jogszabályi tilalom megkerülését jelentette az MMKA által bevezetett konstrukció, mivel a filmgyártók nem jószántukból, üzleti megfontolások alapján alakították ki a finanszírozás ilyen modelljét, hanem kifejezetten az MMKA késztetése alapján. Mégis azonban a formális jogszabálysértés nem tűnik minden kétséget kizáróan megállapíthatónak. Ez azonban a legkevésbé sem változtat azon, hogy az éves költségvetési keretek rendszeres és jelentős túllépése felelőtlen gazdálkodásra vall, amelynek állami pénzek esetben nem lenne szabad következmények nélkül maradnia.
Hiller István és a hűtlen kezelés kísérletének gyanúja
Ha ez nem lenne elég, az OKM Hiller Istvánnal az élén az akkori Pénzügyminisztérium figyelmeztetése ellenére 2013-ig vállalt fizetési kötelezettséget az MMKA felé. A támogatási szerződés módosításának előkészítésében az MMKA is részt vett, megkötésére pedig mindemellett úgy került sor, “hogy az OKM vezetői tudatában voltak annak, hogy a költségvetési támogatások jelentős része nem a filmszakmához, hanem a produkciók finanszírozását biztosító különböző kereskedelmi bankokhoz kerül“. A szerződés megkötésében részt vállalt a kulturális szakállamtitkár, a hiány ledolgozására ő javasola a finanszírozási stratégia kialakítását. A kulturális szakállamtitkár levelét Foktói János készítette elő, aki ebben az időszakban az MMKA kuratóriumának minisztériumi delegáltja volt.
Az MMKA és a minisztérium közös számításai alapján 2010-2013-ig több, mint 26 milliárd forintot terveztek az MMKA-nak, amelyből 2,3 milliárd forint lett volna a konszolidációra fordítható összeg. A Pénzügyminisztérium kincstárnoka 2010 januárjában felhívta a szakállamtitkár figyelmét arra, hogy két évnél hosszabb időre csak kivételesen, különösen indokolt esetben ajánlott támogatást nyújtani, vagy egyéb kötelezettséget vállalni, a szerződést mégis megkötötték.
Az OKM művészeti főosztályvezetője és kulturális szakállamtitkára 2010 január 21-én kelt szakmai javaslatában egy Európai Bizottsági határozatra hivatkozott, amely azonban kizárólag a versenyjog és a verseny korlátozás tilalmának szempontjából véleményezte a több éves filmtámogatási rendszert és megállapította, hogy a támogatás ezen formája nem minősül tiltott állami támogatásnak. Az azonban, hogy egy támogatás az uniós szabályok szempontjából nem tiltott, még nem jelenti azt, hogy költségvetési fedezet hiányában is odaítélhető lenne.
Hiller végül a kormányváltás előtt aláírta a támogatási szerződés módosítását. Ezt megelőzően a miniszter és államtitkára kijelentették, hogy gondoskodnak arról, hogy a támogatási szerződés időbeli hatálya alatt 2010-től 2013-ig esedékessé váló kifizetések figyelembe vételével készüljön el a forrást biztosító előirányzat tervezése, és a tervezett előirányzat biztosítsa a forrást. “A kormányzati ciklus végéhez közel ilyen tartalmú nyilatkozatot a miniszter felelősséggel nem tetetett volna, mivel a későbbi évek költségvetése ekkor még nem volt ismert” – áll a KEHI-jelentésben.
Mivel a fedezet nélküli támogatási összegek kifizetésével az államot hátrány érhette volna, a miniszternek pedig tudnia kellett, hogy a támogatási összegek kifizetésére nincs fedezet, és a többéves kötelezettségvállalás keretszámainak ismeretében később sem tett intézkedést a szerződésben meghatározott támogatási összegek módosítása érdekében, így a KEHI szerint “megállapítható, hogy a miniszter legalábbis belenyugodott a vagyoni hátrány okozásába. Előzőekből adódóan felmerül a hűtlen kezelés kísérletének gyanúja” – olvasható a KEHI-jelentésben. Az MMKA ezügyben azzal védekezett, hogy “biztonsággal megállapítható, hogy úgy az egykori OKM, mint a jogutód NEFMI több százmilliárdos költségvetésében a tárca rendeltetésszerű működésének veszélyeztetése nélkül biztosítható volt, illetve lett vona a közalapítvány irányába vállalt kötelezettség”.
Jogi szakértőink ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy a többéves kötelezettségek vállalása az államháztartáson belül elvileg lehetséges, az erre vonatkozó részletes eljárási szabályok megsértését pedig a KEHI sem állítja. Éppen ezért politikai ízűnek tűnik, hogy a jelentés vagyoni hátrány okozását, hűtlen kezelés gyanúját emlegeti. Ilyen alapon minden többéves kötelezettségre rá lehetne húzni a hűtlen kezelést, hiszen egyéves költségvetések készülnek, semmi jogi garancia nincsen arra, hogy a következő évi büdzsé is tartalmazni fogja a kötelezettség fedezetét. A büntetőjogi felelősség megalapozatlan emlegetése pedig épp arra adhat lehetőséget, hogy a jogi eljárás végén, a bűncselekmény hiányának megállapításakor elsikkad a lényeg: a súlyosan felelőtlen, a kormányzat belső működési rendjét is sértő ciklus végi kötelezettségvállalás.
Hiller Istvánt megkérdeztük egyrészt arról, hogy mi volt az oka annak, hogy bevezették a vitatható banki finanszírozási és kamattámogatási rendszert, illetve hogy érzi-e saját felelősségét abban, hogy az MMKA kötelezettségállománya 5,1 milliárd forintra duzzadt. Megkérdeztük azt is, hogy a kormányváltás előtt nem sokkal miért döntött amellett, hogy több évre előre kötelezettséget vállal annak ellenére, hogy a Pénzügyminisztérium is figyelmeztette hogy két évnél hosszabb időre csak kivételesen, különösen indokolt esetben ajánlott támogatást nyújtani, vagy egyéb kötelezettséget vállalni.
Hiller István érdemi választ nem adott, telefonját nem vette fel, e-mailben feltett kérdéseinkre pedig annyit írt: “az MMKA Kuratóriummal és Ellenőrző Bizottsággal rendelkező közalapítvány volt, amely tevékenységének vizsgálata ismereteim szerint le nem zárt, folyamatban levő ügy.”
Egy különös ingatlanügy
Az MMKA nemcsak a filmesek hitelét finanszírozta, saját maga, pontosabban a 100 százalékos tulajdonában álló vállalatok is vettek fel kölcsönt, 2004-2010 között összesen 801 millió forint értékben. Problémákat itt is talált a KEHI.
Az MMKA tulajdonában álló Magyar Mozgókép Kft. 2008-ban 161 millió forintos vállalkozói kölcsönszerződést kötött a Kinizsi Bank Zrt.-vel. A hitel fedezetéül Grunwalsky Ferenc, a kuratórium elnöke jelzálogot alapított az MMKA 32240/0/A/7 hrsz-ú ingatlanára, amely a jogi audit szerint az MMKA Gyarmat utca 31. számú ingatlana volt. Grunwalsky ugyanekkor opciós szerződést is kötött a bankkal, amely szerint a bank a vételi jogot akkor jogosult gyakorolni, ha a a Magyar Mozgókép Kft.-vel szemben lejárt követelése következik, és erre figyelemmel a kölcsönszerződést a bank felmondta.
Amellett, hogy ez a hitel két másik két hitel kiváltására szolgált, az ingatlan vételárát 168 millió forintban határozták meg, holott az MMKA 2006-ban ugyanennek az ingatlannak az értékét az ingatlanforgalmi szakértő által készített szakvélemény alapján 230 millió forintra becsülte, és egy egy évvel korábbi opciós szerződésben az ingatlan vételárát szintén 230 millió forintban határozták meg. Az ingatlanszakértő által évente kiadott tanúsítvány szerint az ingatlan értéke nem csökkent a 2006-2009. közötti időszakban. A különbség 62 millió forint úgy, hogy a KEHI szerint a tartozás visszafizetése bizonytalan volt már a szerződés megkötésekor, mivel sem a Magyar Mozgókép Kft., sem az MMKA nyeresége nem volt akkora mértékű, ami lehetővé tette volna a kölcsön és járulékai visszafizetését.
A kuratórium elnökének ezt tudnia kellett volna – jegyzi meg a KEHI -, ahogyan azt is, hogy a kuratórium milyen összegben határozta meg korábban az ingatlan értékét. Ennek ellenére a kuratórium által elfogadott könyv szerinti értéknél alacsonyabb összegben meghatározott vételáron alapított vételi jogot az opciós szerződéssel, így a vételi jog gyakorlása esetén az MMKA-t 62 millió forint összegű vagyoni hátrány érheti – szögezi le a KEHI. A vételi jogot Grunwalsky Ferenc alapította a bank javára. A jelentés a Magyar Mozgókép Kft. ügyvezetőjét is megemlíti, aki előterjesztést nyújtott be a hitelről, ám az arra vonatkozóan nem tartalmazott információt, hogy az opciós szerződésben az ingatlan vételára alacsonyabb összegben került megállapításra, így a hitel törlesztésének elmulasztása esetén a bank áron alul juthat az ingatlan tulajdonjogához.
A Magyar Mozgókép Kft. az MMKA egyszemélyes cége. A KEHI-jelentés szerint az utolsó részlet visszafizetésének időpontjaként 2011. májusát határozták meg, egyelőre nincs arról információnk, hogy az MMKA visszafizette-e hitelét. Grunwalsky Ferenc az ingatlanüggyel kapcsolatos kérdéseinkre sem adott érdemi választ. Azt viszont nem cáfolta, hogy a számára 2010-ben az Alapító Okirattal ellentétesen megítélt Magyar Mozgókép Mestere díjjal járó havi nettó félmillió forintos juttatás felét továbbra is felveszi. Emiatt az abban az évben jogszerűen díjazott Rózsa János juttatását is megfelezték.
(Folytatjuk. Címlapkép: Kovács Gergely. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.)
Korábbi cikkeink az MMKA korrupciógyanús ügyeiről:
KEHI-vizsgálat a milliárdos filmtámogatásokról: itt a vezetői összefoglaló
Milliárdos hűtlen kezelés gyanúja – kik fosztották ki a magyar filmipart? | Milliárdos adóssághegy - MMKA-ügyben Hiller István felelőssége is felmerült | Több mint hatmilliárd forint jogsértő vagy pazarló felhasználása miatt nyomoz a rendőrség a márciusban megszüntetett Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) viselt | null | 1 | https://atlatszo.hu/2012/12/28/milliardos-adossaghegy-mmka-ugyben-hiller-istvan-felelossege-is-felmerult/ | 2012-12-28 16:19:54 | true | null | null | atlatszo.hu |
Remek viszonyt épített ki az utóbbi években Lázár János kancelláriaminiszterrel dél-alföldi földije, Kovács Gábor bankár, akinek feleségétől jócskán túlárazott festményeket vásárolt a minap a Miniszterelnökség. Kovács egy újabb NER-túlélő: politikai kapcsolatait és vagyonát a Horn-kormány idején alapozta meg. Szülőfalujába, Kakasszékre indiai deekshaenergia-központot tervezett – hódmezővásárhelyi önkormányzati hátszéllel.
Kovács Gábor Lázár János Mészáros Lőrince – ez a mondás járja műkincskereskedő-körökben. Még ha így fogalmazni túlzás is, az biztos, hogy az utóbbi pár évben szépen felpörgött a kapcsolat a NER és a Bankár Holding, illetve a Kogart műkincsgyűjtemény révén közismert pénzember között.
Ráadásul éppen akkor teljesedett ki az új barátság, amikor úgy tűnt, Kovácsnak leáldozóban a szerencsecsillaga. Valaha a gazdagember-listák első harmadában jegyezték, az utóbbi években azonban hátrébb szorult. A Napi Gazdaság tavalyi kiadványában például a 88. helyen szerepelt a százból. Vagyonát akkor 8,9 milliárd forintra becsülték. Kérdés, bekerül-e egyáltalán az idei top 100-ba.
Cégcsoportja műemléki ingatlanai egy részét már kiárusította, a maradékot milliárdos banki jelzálog terheli. Az Andrássy úti Kogart Ház palotáját például összesen több mint négymilliárd értékben, ebből 3,5 milliárd forint egyetemleges keretbiztosíték.
Kovács fontosabb üzletei az állammal a közelmúltból:
Sopronbánfalvi kolostor
Látatlanban vette meg a Bankár-csoport az egykori karmelita kolostorépületet – ezt maga Kovács mondta el a 24.hu-n megnézhető videóban. A rendfőnök hívta, éppen aznap, amikor a Kogart Házat átadták, hogy a rend eladná az épületegyüttest, s Kovács lecsapott a lehetőségre. A kolostort 45 százalékban a Norvég Alap segítségével, 1,2 milliárd forintból parádésan felújították, és meditációs központként kívánták üzemeltetni a spiritualitásra fogékony üzletemberek számára.
A számítás azonban nem jött be, a kolostort tulajdonló és üzemeltető cég is veszteséges lett. 2015-ben túladtak az ingatlanon, a vevő a magyar állam volt. A tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a két céggel összesen több mint százmillió forintos veszteséget örökölt (2015-ös adat). Kihelyezett kormányülést mindenesetre már tartottak a kolostorban. A tulajdonos céget pedig megtették a fertődi Eszterháza Központ utódának.
Ha az üzletmenet ebben az esetben nem is igazolta az utat, a spirituális megközelítés egy ideje nem idegen a cégcsoporttól. A sopronbánfalvi kolostorüzemeltetőt még a bankáros időkben, 2011-2013-ban Karsai Gábor filozófus, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola volt rektora vezette, aki egy időben a Bankár Holding vezérigazgató-helyettese is volt. A fentebb linkelt videóban ő is megszólal, egyebek mellett a döntéshozatal és a "megfelelő lelki, szellemi közeg" összefüggéseiről is szót ejt.
Karsai távozása után is megmaradt a spiritualitás fontossága. Forrásaink szerint azonban a buddhista kötődés helyett az indiai gyökerű, energiaátadással, meditációval foglalkozó Oneness közösség elveinek befolyása figyelhető meg. A Kogartba címzett, a részleteket firtató kérdéssorunkra reagálva Kovács Gábor személyesen jelentkezett telefonon, s meglehetősen sarkos stílusban utasította vissza, hogy úgymond a magánügyeiről beszéljen. Azt tette egyértelművé, hogy "nem tagja indiai szektának".
Ybl-villa, Budakeszi út
Kalandos előéletű ékszerdobozt szerzett a Bankár-csoport cége 2008-ban. Az ingatlan valaha Szunai Miklós üzletember, Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester bizalmasa és horvátországi nyaralójának résztulajdonosa érdekeltsége volt, majd egy állami pénzből kitömött alapítvány ígért ide regionális televíziót. A kuratórium maga volt a népi-urbánus megbékélés. A kurátorok között feltűnt Vízi E. Szilveszter, Mécs Imre, Vásárhelyi Miklós és Csoóri Sándor is. A tévéből mégsem lett semmi, az ingatlant visszavette az állam. Majd, egy rövid ingatlanbankos kitérő után érkezett Kovácsék cége 2008-ban.
A magyar állam tavaly év végén, a két ünnep között vásárolta meg (vissza) a Budakeszi úti neoreneszánsz palotát. A december 20-i kormányhatározat 1,4 milliárd forintot különített el erre célra, igaz, az épületet ingóságokkal együtt tervezték megvenni.
Kiállítóterem a Várkert Bazárban
A kormányzati presztízsberuházásként felújított műemlékben kapott helyet Kovács alapítványának kiállítása is. A részletekről Házi Katalin, a Kogart Ház Kft. ügyvezetője ezt válaszolta érdeklődésünkre:
"A Várkert Bazár testőrpalotájában a Várgondnoksággal kötött 3 évre szóló együttműködési megállapodás értelmében közösen valósít meg a két fél képzőművészeti kiállításokat. Az Alapítvány az egyes kiállításokhoz szükséges szakmai szervezést, az installációk megvalósítását, a kiállítások építési és bontási feladatait látja el."
Az állami tulajdonú Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-től közérdekű adatigénylésben kértük a Kogart-féle szerződés részleteit – főképp, hogy mit fizetnek Kovácsék a közpénz-milliárdokból felújított közintézmény használatáért -, ha megérkeznek az adatok, közöljük.
Festményeladás a Miniszterelnökségnek
Öt darab festményt, három, XVIII-XIX. századi magyar festő több művét vásárolta meg nettó 282 millió forintért a Miniszterelnökség Kovács feleségétől, Kalmár Tímeától. Az Átlátszónak nyilatkozó szakember által legkeresettebbnek mondott Ligeti Antal munkáiért szerencsés esetben 10-30 millió forintot adnak aukciókon. K. Spányi Bélát "nem jegyzik a komoly művészek között" ítélete szerint, legfeljebb 1-2 millió forintért ütik le a munkáit. Bogdány Jakab képei érhetik a legtöbbet, de őt nehezebb beárazni, mert munkái csak elvétve bukkannak fel árverésen.
Vagyis a legmerészebb számítások szerint is 150 millió körül ki lehetett volna hozni az üzletet. Föltéve, hogy ezek a képek elengedhetetlenül szükségesek a budai Várban épülő kancellária falaira.
Állami támogatás a Kogart Alapítványak
2014-ben kormányhatározat született arról, hogy az államnak keresnie kell megfelelő belvárosi ingatlant (esetleg többet), amit a Kogart Alapítvány használatába ad, ezen felül 2015-2017-ben évente 200 millió forintot is juttat majd a működtetésre. Egy évvel később azt is előírták, hogy ezt a pénzt ingatlankijelöléstől függetlenül is megkapja a Kogart.
Mindehhez képest csak szép gesztus, hogy Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó nyitotta meg 2013-ban a Kogart tihanyi kiállítótermét, illetve hogy Kovács tavaly megkapta a magyar érdemrend középkeresztje állami kitüntetést.
Holott Kovács előéletéből nem feltétlenül következik, hogy keblére öleli őt az Orbán-rezsim. Ő maga állítólag szűk körben úgy szokott indokolni, hogy mi sem mutatja jobban a függetlenségét, mint hogy mindenkivel jóban van.
Devizaspekuláns az IMO-ról
Érdekes sztorival indította 2000-ben megjelent, a Bankár Holding tevékenységét bemutató háromrészes riport-sorozatát az Élet és Irodalom. E szerint a Horn-kormány regnálásakor, 1995-ben számos pénzember tett fel jelentős téteket a forint erős gyengülésére, ez alapozta meg az évekkel korábban létrehozott Bankár Kft. vagyonát is. Aki ugyanis a forint ellen spekulált, remekül járt a Bokros-csomag bevezetésével.
Azt azonban akkor mindkét érintett cáfolta, hogy Nagy Sándor, az MSZP és az MSZOSZ szakszervezet 2015-ben elhunyt egykori befolyásos politikusa, volt miniszterelnökségi államtitkár súgott volna Kovácsnak. Nagy és Kovács jó viszonya ugyanakkor lekövethető a Bankár-cégek történetében. Kovács birodalma pénzt tolt például a Nagy által gründolt szociközeli társadalomkutatóba, a Trend/Prognózis Rt.-be. Így tettek amúgy más, akkor balra sorolt nagyvállalatok, például a Wallis és a Globex is, ezt a nyomtatott HVG 1996-os cikkéből tudhatjuk.
A Bankár-cégek amúgy is előszeretettel foglalkoztattak korábbi/leendő politikai potentátokat. Felügyelőbizottsági sportállást kapott például Medgyessy Péter (1994-1995-ben), vagy éppen az Antall-kormány külgazdasági minisztere, Kádár Béla (1996-1998).
Az évek során átláthatatlanul szövevényessé terebélyesedett Bankár-csoport első cége 1989-ben jött létre, az alapító Kovács akkori élettársa, Kovácsics Ágnes volt. Kovács ekkor épp Londonba tartott, hogy a Citibank ottani kelet-európai régiófelelőse legyen.
Ekkor már ismert volt a bankvilágban. A volt szovjet blokk országainak királyképzőjét, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetét (IMO) végezte. Hazatérvén 1980-ban az MNB devizainkasszó részlegén helyezkedett el, nem sokkal később már a legendás alelnök, Fekete János csapatát erősítette a devizaosztályon. Innen dobbantott az amerikai érdekeltségű Citibankhoz. Előbb a budapesti lerakatba, majd Londonba, ahonnan 1991-ben tért vissza, hogy átvegye és felfuttassa a Bankár Kft.-t.
Központ cége vállalatfelvásárlásban és reorganizáció utáni értékesítésben lett erős, de nem hagyott fel a valutaspekulációval sem. Úgynevezett hedge-ügyleteket kötött, azaz rögzített árfolyamon határidőre vásárolt és adott el ügyfeleinek devizát, írta az ÉS anno.
Ekkoriban Kovács volt az ügyeletes zseni, a szakmagazinok sztárolták. A már idézett ÉS-riportsorozat – Ószabó Attila, Tóth Judit és Vajda Éva munkája – azonban már jelezte, már a kilencvenes évek második felében mintha túlvállalta volna magát a csoport, egyre kevesebben akadtak a burjánzó vállalatbirodalomban, akik vissza tudták/merték volna fogni Kovács szárnyaló ötleteit. Ráadásul kisebb pánik is mutatkozott a cégnél Hornék 1998-as bukása miatt.
Az egykori kertészet, az értékes fővárosi és agglomerációs földekkel rendelkező Sasad bekebelezése ugyanakkor remek döntésnek bizonyult. A piaci hírek szerint jóárasan szerzett földeket az ingatlanválság előtt last minute-ben sikerült eladni. Kovács vagyonát ekkor 40 milliárdra taksálta a Napi.
Számos más invesztícióról viszont, például az MMG Automatika, a Bakony Művek, illetve a két Bank Center-torony megvételéről, a Telki magánkórház felépítéséről sokan úgy gondolták, meghaladta a csoport erejét. Gazdasági újságok hasábjain a kilencvenes évek végétől többször is megkongatták a vészharangot a Bankár gondjai miatt.
A Bank Center-tornyok sztorija pedig visszaköszönt a bűnügyi krónikákban is. Az irodák megszerzését bonyolult akcióval hitelezte az OTP Bank, az ügyletet állítólag még az adóhatóságot is megjárta, legalábbis erre hivatkozva kezdték zsarolni kétes figurák Csányi Sándor OTP-vezért.
Máig nem látni, hogy megismétlődne a kezdeti sikersztori. A nehezen átlátható cégbirodalomban központinak tűnő Bankár Holding Zrt. 2015-ben 130 milliós veszteséget mutatott, igaz, saját tőke 16 milliárdot, eszközállománya 22 milliárd forintot tett ki.
Az utóbbi időben mindenesetre nem annyira pénzügyi zseniként, hanem inkább mecénásként is filantrópként emlegeti Kovácsot a média.
És nemzetközi off-shore lovagként
2012-2014-ben volt érdekelt a csoportban (a Kogart Ház Kft. "tulajdonosi körében", Házi korábbi közlése szerint) a brit Virgin-szigeteki Trewfield Corp., amelyik bekerült a panama papírok nevű off-shore szivárogtatás aktáiba. A Trewfieldet öt Kovács-céghez, illetve egy orosz hátterű közvetítőcéghez kapcsolja az off-shore adatbázis.
Erről bővebben itt írtunk: Moszkovita magyarok is felbukkannak a Panama-papírokban
A Panama-aktákban említett egyik kapcsolódó cég a P-Agárd Kft. volt. A kft.-ben a Bankárnak valóban volt üzletrésze, a Trewfieldnek azonban a magyar cégjegyzék szerint közvetlenül soha. A P-Agárdot ma Kakasszéki Fejlesztési Nonprofit Kft.-nek hívják, és A Kakasszéki Emberekért Alapítvány tulajdonában van.
Kakasszék tanyaközpont a Dél-Alföldön, Csongrád és Békés megye határában, Székkutas külterületén. Kovács itt nevelkedett, kakasszéki kocsmáros szüleitől örökölte a pénzügyek iránti fogékonyságot. Kovács számos helyen hangoztatott célja, hogy "visszahelyezze a térképre" Kakasszéket.
Kakasszék történetesen Lázár János választókörzetének része, a korábban Lázár által vezetett Hódmezővásárhelyhez pedig ezer szállal kötődik. A Vásárhelyi-puszta többi tanyájához hasonlóan a hódmezővásárhelyi városi legelők feltörésével hozták létre még a XIX. században, de Székkutas részeként ma is a Hódmezővásárhelyi Kistérségi Társuláshoz tartozik. A tanyaközpont legértékesebb ingatlana, a kakasszéki szanatórium tulajdonosa a megyei jogú város.
Székkutas polgármestere pedig Lázár János volt kampányfőnöke, Szél István volt Csongrád megyei Fidelitas-elnök.
Remek most Kakasszékinek lenni
"Nem titok, hogy újabb közös terveink vannak, amelyek a vízszakasz rehabilitációját, a szennyvíz és ivóvíz hálózat rendbetételét is az itt élők életkörülményeinek javítását szolgálják" – ezt Lázár mondta Hódmezővásárhelyi hivatalos honlapján olvasható tudósítás szerint 2011-ben a kakasszéki közösségi ház megnyitóján. "A beruházás a Kakasszéki Emberekért Alapítvány jóvoltából valósulhatott meg" – olvasható a cikkben.
Márpedig ami jó a "kakasszéki embereknek", az adott esetben jó a helyi képviselőnek is, hiszen esélyt ad a további mandátumra.
Kisebb számháború sejlik fel arról, hogy mennyien is vannak a kakasszékiek. Az alapítványban is elnöklő Házi Katalin, illetve a már említett furcsa telefonhívásában maga Kovács is az önkormányzathoz (mármint Székkutashoz) terelt bennünket, hogy ott tudnak felelni. Onnan azonban egyelőre nem érkezett válasz, mi várjuk. A KSH-tól kapott adatok szerint a 2011-es népszámláláskor 224-en laktak Székkutas "IV-es külterületén", amihez Kakasszék is tartozik.
Azért lenne jó tudni a friss és pontos számokat, mert az alapítvány beszámolójában 200-ra teszik a "közhasznú tevékenységből részesülők létszámát". Ez pedig helyi lokálpatrióta forrásunk szerint teljességgel kizárható, őszerinte tucatnyi idős ember, ha élhet a településrészen.
De még ha kétszázan is volnának, 2015-re akár 6 millió forint is juthatott fejenként minden kakasszéki polgár támogatására, ami olajmonarchiák bőkezűségét idézi. Az alapítványnak ugyanis 1,2 milliárd forint bevétele volt támogatásokból 2015-ben. Sajnos azonban ebben az évben ez nem jutott el mind a kakasszékiekhez, a közhasznú tevékenység ráfordítása tételsoron 17,7 millió forintot tartanak nyilván.
A gyógyhatású, bőrnyavalyák és mozgásszervi panaszok ellen való vizű kakasszéki tavak egyikéhez tartozó háromhektáros partmenti ingatlant 2009-ben, a Kakasszéki Gyógyintézet telkének megosztása után Hódmezővásárhely önkormányzatától vette meg Kovács, aki egyéb ingatlanokat is vásárolt szülőhelyén. A felek egymásra utaltságát jelzi, hogy maga a tó ekkor fele-fele részben lett Hódmezővásárhely önkormányzatáé és a milliárdosé, majd 2011-ben a város visszavásárolta Kovács tulajdonrészét.
A tóra szabad strandot, Kakasszékre biogazdálkodást ígér Kovács. Egyelőre azonban a legnagyobb forgalmat a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ kakasszéki gyógyintézménye generálja a településen. A járóbetegekre, hozzátartozókra számítva épített Kovács vendégházat 35 millió forintos uniós támogatással.
Magyarázkodó nyilatkozatot adott kakasszéki és egyéb befektetési ügyekben a bankár 2015-ben a Heti Válasznak, amelyből érdemes idézni:
"Néhány éve a lányaimmal létrehoztuk a Kakasszéki Emberekért Alapítványt, és elkezdtünk gondolkozni a település fejlesztésén. Nem arról szól a történet, hogy itt majd kórházat, szállodát, szanatóriumot építek, hanem hogy Kakasszéket, ahol a két világháború között jó minőségű gyógyfürdő működött, visszahelyezzem a térképre. S ha megtalálom ehhez a partnereket, akkor boldog leszek."
Ami a cikkben emlegetett partnerséget illeti, alighanem megtalálta a volt vásárhelyi polgármester-kancelláriaminiszter személyében. Összehozza őket a műkincsek iránti rajongás is. Tavaly májusban például Kovács magángyűjteménye 120 darabjából rendezett kiállítást a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum. Ilyen előzmények után vásárolt festményeket Kovács feleségétől a Lázár vezette kancellária.
A kollektív tudatosság megemelése Kakasszéken
"Kedves deekshaadó Barátaim ! Mint ismeretes előttetek, egy csodálatos és nemes feladat előtt állunk, Sri Bhagavan és az Egység Egyeteme, a speciális elmélyítő kurzuson felkért, hogy Magyarországon hozzunk létre egy Oneness Falut, segítve ezzel Sri AmmaBhagavan vízióját, amely az emberiség felébredését, és a kollektív tudatosság megemelését tűzte ki célul. Az ezzel kapcsolatos előkészületek elkezdődtek, és örömmel tudatjuk, hogy a helyszín kiválasztásra került!!!!! 2013 június 16-án többekkel személyesen is helyszíni bejáráson voltunk Kakasszéken. Korábban tájékoztattunk Benneteket, hogy Kovács Gábor bankár, filantróp, és természetesen felébredett deekshaadó megkeresett, hogy szülőfaluján, Kakasszéken, felajánljon egy viszonylag nagy területet és mellette az ő személyes támogatását, az Egység magyarországi víziójának megvalósítása helyszínéül."
Az idézet a Oneness közösség egy korábbi blogjának bejegyzéséből való. 2014-ben a blog bezárt, a korábbi posztokat törölték, a webarchívumban azonban fellelhetők. Akárcsak azok a dropboxos képek, amelyeken Kovács éppen a birtokát mutatja az energiahívőknek.
A bejegyzésekből kiderül az is, hogy ekkoriban Kovács a feleségével járt az Indiában a közösség gurujánál, aki megáldotta a kakasszéki projektet. Amiből azonban máig nem lett semmi. Hogy miért, Kovácstól már nem mertük megkérdezni, a fő-deekshaadó vezető email-címén érdeklődtünk, várjuk a választ. Fitos Mónika mindössze annyit válaszolt, hogy "a kakasszéki projektet Kovács Gábor vette át".
Mégis tanulságos tovább böngészni a webarchívumot. Egy korábbi posztba bemásolták Kovács levelét is, amiben látogatásra invitálja a társaságot. Érdemes elmélyedni két gondolatban, miszerint:
"A tó kitakarításra szorul, amellyel kapcsolatosan megállapodásom van a hódmezővásárhelyi Önkormányzattal", illetve: "Körülbelül 5 évvel ezelőtt vásároltam vissza a családi házat és kezdtem el felvásárolni a területet. A vízióm és szándékom az volt, hogy Kakasszéket régi fényében újra visszahelyezzem a térképre. A település virágkora a 20-as évek végén és a 30-as években volt a II. világháború után teljesen elhanyagolttá vált és ma a település központjában a szanatórium, mintegy 20-30 ember él."
Rádi Antónia | Ezotéria-hívő moszkovita bankár a rezsim zsoldjában - Lázár menti meg a Kogart tulajdonosát? | Ezotéria-hívő moszkovita bankár a rezsim zsoldjában – Lázár menti meg a Kogart tulajdonosát? | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/02/09/ezoteria-hivo-moszkovita-bankar-a-rezsim-zsoldjaban-lazar-menti-meg-a-kogart-tulajdonosat/ | 2017-02-09 14:40:30 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kékesi Tibor szocialista képviselő elmondta: a képviselő-testület kedd esti ülésén a többségben lévő polgári pártok meghiúsították az ügy belső tisztázását szorgalmazó kezdeményezés megvitatását. A polgári pártok azután szavazták le a szocialisták indítványát, hogy a jegyző bejelentette: álláspontja szerint a testületi határozatot szó szerint kell végrehajtani.
Az MSZP úgy tudja, hogy a közigazgatási hivatal szerint is jogsértő, ha a polgármester eltér a testület határozatától. Az ügyészségtől választ várnak arra is, hogy a polgármester mellett a vagyongazdálkodási bizottság elnökét és a vagyongazdálkodási rt. vezetőjét milyen felelősség terheli az ügyben.
Lászay János, a vagyongazdálkodási bizottság elnöke elmondta, hogy jogszerűen járt el a polgármester. A testület korábbi döntésének értelmezése alapján ugyanis a bérleti joggal terhelt ingatlant csak féláron lehetett eladni. Ha a polgármester más tartalmú szerződést írt volna alá, a vevő beperelhetette volna a kerületet. A bizottság által nemrég készíttetett értékbecslés alapján az ingatlan ára 2,2 millió forint. A polgármester tehát nem hibázott, amikor áfa nélkül 1,8 millió forintos szerződést írt alá. A testület határozata megvalósult, az azonban nem volt szerencsés, hogy előre meghatározták az összeget. Mindezek miatt a polgári oldal nem látta értelmét annak, hogy a testületi ülésen foglalkozzanak az üggyel. A bizottsági elnök szerint a szocialisták, akik az előző ciklusban több kétes ingatlanügyet (pl. a Balettintézet) produkáltak, el akarják terelni a figyelmet mostani felvetésükkel arról, hogy a rendőrség vizsgálja tranzakcióikat.
A főváros információs oldala. | Jogsértés miatt ügyészséghez fordul a VI. kerületi önkormányzat MSZP-frakciója<br/> | A kerület MSZP-frakciója tisztázni szeretné az előírt árnál olcsóbban eladott ingatlan ügyét. Jogsértőnek tartják, hogy a polgármester eltért a testületi határozattól. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/05/19990519jogsertes | 1999-05-19 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Elrendelte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozást a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizációjával kapcsolatban – tájékoztatta a feljelentő, Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos kedden az MTI-t. A rendőrség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelte el a nyomozást, amelynek határideje július 19-e.
Budai Gyula csütörtökön tett feljelentést ismeretlen tettes ellen Békéscsabán, a megyei főkapitányságon. A kormánybiztos újságíróknak akkor azt mondta, hivatalának vizsgálata szerint a privatizációval összefüggésben körülbelül 900 millió forintos kár érte a magyar államot. Mint kifejtette, a vevő céget a privatizációs pályázat kiírása után egy hónappal hozták létre; az eljárás során három vagyonértékelés történt, majd a legalacsonyabb áron adták el a ménesbirtokot.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a privatizáció után a lótenyésztésért felelős kft. megmaradt állami tulajdonban, és az állam “közel 400 millió forintot juttatott vissza a vevőnek abból a kétmilliárdos vételárból, amit a ménesbirtok privatizációja során az állam részére kifizettek”. Budai Gyula számításai szerint ezért az értékesítés során 1,6-1,7 milliárd forintért vásárolták meg valójában a céget, és az értékbecslések közötti közel 500 millió forint, illetve a már említett 400 millió forintos visszajuttatás adja a 900 millió forintos kárt.
Az elszámoltatási kormánybiztos múlt hétfőn közölte az MTI-vel, hogy feljelentést tesz a ménesbirtok ügyében. Erre a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. másnap közleményben reagált, amelyben azt írta, hogy a társaság vezetői és dolgozói szerint a ménesbirtok 2004-es privatizációja, annak lebonyolítása megfelelt a hatályos törvényi rendelkezéseknek és a privatizációs szerződés előírásainak.
Budai Gyula a cég álláspontjával kapcsolatban azt mondta: az ő feladata a privatizáció vizsgálata volt, és a vitát a cég menedzsmentjének nem vele, hanem majd a nyomozóhatósággal kell lefolytatnia. | Nyomoz a rendőrség a mezőhegyesi ménesbirtok ügyében | Budai Gyula szerint 900 millió forintos kár érte az államot a ménesbirtok szabálytalan privatizációja miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/05/24/nyomoz-a-rendorseg-a-mezohegyesi-menesbirtok-ugyeben/ | 2011-05-24 14:05:00 | true | null | null | fn.hu |
államosítás;XIII. kerületi önkormányzat;iskolaépületek;
2017-11-18 06:08:00
Iskolából társasház - Trükközve védik a vagyonukat
Több önkormányzat sem hagyta annyiban az iskolaépületek teljes államosítását.
Jogerős a bíróság döntése az angyalföldi iskolák társasházzá alakításáról - tudtuk meg Budapest XIII. kerületének önkormányzatától. Mint ismert, az MSZP-s Tóth József által vezetett kerület úgy próbálta "kicselezni" az iskolák államosításáról szóló törvényt, hogy négy iskoláját tavaly társasházzá nyilvánította, mert nem akarta átadni a teljes épületeket az állami iskolafenntartónak. "Az iskolákat magában foglaló ingatlanok társasházzá alapítását az a cél vezérelte, hogy a jól elkülöníthetően nem köznevelési feladatokat ellátó épületek, épületrészek önkormányzati használatban maradjanak" - írták. A kormányhivatal megtámadta az erről szóló határozatot, ám most a bíróság a kerületnek adott igazat.
Az önkormányzat azért tette meg ezt a lépést, mert azzal, hogy az iskolaépületeket át kellett adniuk az államnak, az iskolák - és elsősorban a hozzájuk tartozó tornatermek, uszodák - bérbeadási jogát is elveszítették volna, így megszűnt volna egy fontos bevételi forrás. Az iskolákat abból a szempontból vizsgálták, hol vannak olyan ingatlanrészek, amelyeket nem a Klebelsberg Központ, hanem az önkormányzat használ, hasznosít. Négy ilyet találtak: a Németh László Gimnáziumban és a Herman Ottó Tagiskolában lévő önálló tanuszoda, a Csata utcai Általános iskolában a sportcsarnok épülete. Az önkormányzatnál maradhatott a Prizma Váci úti épületében lévő, önálló bejárattal és házszámozással rendelkező épületrész is.
- Ezt csak akkor lehetett megcsinálni, ha az iskolákhoz külön tornacsarnok vagy uszoda is tartozik. A legtöbb településen azonban az iskola egyben van a tornateremmel, azaz nem lehetett így gondolkodni - kommentálta a XIII. kerület intézkedését a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő (aki a somogyi Tab fideszes polgármestere is) hozzátette: noha a bírósági döntés alapján több önkormányzatnak is lehetne esélye megtartani az ingatlanjait, idő már nincs: az átadásokról szóló szerződéseket 2016. december 15-ig kellett aláírni.
Az iskolák teljes állami einstandját ugyanakkor Budaörs sem hagyta: az uszodákat, tornacsarnokokat még a határidő előtt egyszerűen "leválasztották" az iskolákról, azok önkormányzati tulajdonban, önálló létesítményekként üzemelnek tovább, amit az iskola is feltétel nélkül használhat, de tanítási időn kívül az önkormányzat is kiadhatja más célokra - tudtuk meg Wittinghoff Tamás polgármestertől.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke szerint semmi meglepő nincs abban, ha egy önkormányzat meg akarja tartani a saját tulajdonát. Gémesi György, aki Gödöllő polgármestere, lapunknak elmondta: a tornacsarnokok, uszodák bérbeadásából jelentős összegek folynak be az önkormányzati büdzsébe. - Ugyanakkor nincs egységes séma. Több olyan településen sikerült megállapodni az állami iskolafenntartóval a közös használatról - mondta. Gödöllőn egy tornateremet és négy tornacsarnokot használnak közösen, igaz, ehhez teljes egészében átvállalták az üzemeltetési költséget.
Gémesi szerint legtöbbször nem kellett "cselhez" folyamodni, ám ott, ahol éles politikai ellentét van a kormányzat és a településvezetés között, előfordulhat, hogy az önkormányzatnak "erősebb védelmi mechanizmust" kellett kialakítania. A MÖSZ elnöke továbbra sem ért egyet azzal, hogy azoknak az önkormányzatoknak is át kellett adniuk iskoláik működtetési jogát az államnak, amelyek önállóan is képesek lennének ellátni ezt a feladatot. | Iskolából társasház - Trükközve védik a vagyonukat | Több önkormányzat sem hagyta annyiban az iskolaépületek teljes államosítását. | null | 1 | https://nepszava.hu/1145879_iskolabol-tarsashaz-trukkozve-vedik-a-vagyonukat | 2017-11-18 05:08:00 | true | null | null | Népszava |
Hegedűs Lorántné, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján cinikus és destruktív lépésnek nevezte, hogy a városrész vezetése "üzleti vagyonná degradálja az iskola épületét", s a kerület működőképességét ingatlanfelélésből próbálja biztosítani.
Mint mondta, a belvárosi, 142 éves iskolaépületnek az egykori adományozók kívánsága szerint oktatási célt kell szolgálnia, az iskola "túlélt két világháborút, forradalmat, proletárdiktatúrát, de Rogán polgármesterségét már nem éli túl." A jobbikos politikus az iskola kiürítése kapcsán kijelentette: az épületet eladják, és "talán nem fogunk meglepődni, ha a belvárosi keresztapa, Andy Vajna fog majd birtokon belül kerülni."
Hegedűs Lorántné szerint tervszerű ingatlanspekulációról van szó, mivel az általános iskolának ősztől helyet adó Szemere utcai épületben korábban jogutód nélkül szűnt meg egy másik intézmény. Leszögezte, hogy a Jobbik tiltakozik minden "maffiaszerű ingatlanspekuláció" ellen, az épület nem lehet "zsákmánya egy idegen nevű és idegen szívű oligarchának."
Az iskola előtt tartott eseményen megjelent az intézmény igazgatója, Molloné Balog Éva, aki azt közölte a Jobbik képviselőivel és a párt tucatnyi szimpatizánsával, hogy nem érzik magukat áldozatnak, nem szűnik meg az intézmény, csak a székhelyét helyezik át egy másik, frekventált helyre, az iskola megőrzi értékeit és pedagógiai programjait. Hangsúlyozta, hogy egy felújított, nagyobb helyre megy át az iskola, ahol tovább bővülhet mind a diákok, mind a tanárok létszáma, a székhelyváltozást pedig az összes véleményezési fórum jóváhagyta.
Az iskolaigazgató kitért arra is, hogy nem kér politikai erőtől segítséget az ügyben, kollégái véleményét is tolmácsolva jelezte: a párt politikai célra próbálja kihasználni a helyzetet, aminek nem örülnek, mert egyébként békésen költöznének.
Varga Sándorné (Fidesz-KDNP), az V. kerület oktatásért felelős alpolgármestere hétfőn elmondta: nincs szó az érintett ingatlan egyéb hasznosításáról, az iskola székhelyváltására racionalizálás miatt van szükség. Szavai szerint a városrészben gyenge ellenzéki párt csak a figyelmet szeretné felhívni magára az ingatlanspekuláció vádjával.
Jelezte, hogy a képviselő-testület már korábban döntött arról, hogy biztosítja a fedezetet a továbbra is önálló intézmény speciális pedagógiai programjához, a magyar-angol két tanítási nyelvű képzéshez, illetve az ének-egyházzenei komplex művészeti képzéshez, s a teljes tanári kart és a mintegy 300 fős diáklétszámot áthelyezik a jelenleg üres Szemere utcai épületbe. Az ingatlant nyáron teljesen felújítják, a nagyobb hely pedig lehetőséget ad arra, hogy több osztály is indulhasson és bővüljön a pedagógusok száma.
Az alpolgármester arra is kitért, hogy az idén ősztől bekövetkező változás nem zavarta a szülőket, sikeres volt a beíratás, minden helyet fel tudtak tölteni. | Itthon: Ingatlanspekuláció miatt költözik egy belvárosi iskola? | A Jobbik szerint azért kell egy másik épületbe költöznie az V. kerületi Szent István Általános Iskolának, mert a mostani ingatlant eladná a városrész vezetése. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120521_jobbik_iskola | 2012-05-21 15:32:00 | true | null | null | HVG |
November 10-én hozta nyilvánosságra a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) honlapján a civil szervezetek második, úgynevezett szakmai pályázataival kapcsolatos döntéseit. Ebben a körben 652 szervezet osztozott mintegy 850 millió forinton. A nyilvánosság persze – akárcsak az előző körben, az ún. működési pályázatok esetében – most is erősen relatív: a NEA és a mögötte álló Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ismét csak a kulcslyukon engedi benézni az érdeklődőket, lévén, hogy ezúttal is a már bevált limitált keresős módszert használja.
Bőségesen kaptak működési támogatást az idei büdzséből kormányközeli civil szervezetek, a dúsgazdag Teleki László Alapítványtól kezdve a fideszes képviselő Simonka György által vezetett Magyar Dinnye Szövetségen át az állami támogatásokról döntő Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnökéhez, a Békemenet-szervező Csizmadia Lászlóhoz köthető Polgár Portálig. A NEA nem kívánta a nyilvánosság elé tárni a döntéseket bemutató listát, pusztán a tájékozódást korlátozó módon, egy-egy szervezet eredményét megjelenítő keresőt üzemeltet. Az atlatszo.hu most a teljes listát közzéteszi. Tovább a teljes cikkre.
Azaz a teljes listát, ami öszehasonlíthatóvá, tehát értékelhetővé tenné a NEA döntéseit, ezúttal sem akarja hozzáférhetővé tenni – ehelyett a NEA-honlapon üzemeltetett kereső az adott szervezet vagy keresőszó beírására ad ki egy vagy több találatot. Az Átlátszó a teljes döntési lista közreadása érdekében november 13-án a Kimitud közadatigénylő portálon keresztül közérdekű adatigényléssel fordult az NEA ügyeinek gazdájához, az EMMI-hez, ahonnét a törvényes határidőn letelte után az alábbi választ kaptuk:
„Tájékoztatom, hogy a tárgyban jelzett adatigénylés jelentős terjedelmére, illetve a kért adatok nagy számára tekintettel az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára rendelkezésre álló határidőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 29. § (2) bekezdése alapján 15 nappal meghosszabbítjuk.”
Akár el is fogadhatnánk azt az állítást, hogy a kért adatok nagy száma miatt nem képes a minisztérium 15 napon belül teljesíteni adatigénylést – csakhogy a döntéseket meghozó öt szalmai kollégium maga is egy-egy listát állított össze. Lista, sőt listák tehát biztosan vannak; de azt is nehéz elképzelni, hogy 15 nap kevés ahhoz, hogy a minisztérium kinyerje a 652 pályázó eredményét abból az adatbázisből, amiből a kereső is válogat.
A titkolózás mértékére jellemző, hogy még a legfőbb civilügyi önkormányzati szerv, a NEA Tanácsának tagjai sem kaphatták meg a saját döntéseiket is tartalmazó listát, noha az ehhez való jogukat az ügyben hozzá forduló egyik kollégiumi tag inteveniálása nyomán maga Latorcai Csaba, a minisztérium a civil ügyekért felelős helyettes államtitkára sem vitatta.
Az általunk most közzéadott listán egyrészt azok a szervezetek szerepelnek, amelyek ebben a második körös pályázatban legalább 1 milló forint támogatást nyertek, és már az első körben is kaptak legalább ugyanennyit. A jellemző összeg az első körben – a fiktív nyerteseket, azaz az ún. várólistás nyerteseket figyelmen kívül hagytuk – 250-300 ezer forint volt, és a második körös pályázatok esetében is a pályázók töredéke nyert millió forint feletti összeget.
Ehhez képest a civil szervezetek támogatására rendelkezésre álló költségvetési forrásból – Balog Zoltán egyedi miniszteri döntésével – 10 milliós támogatás jutott például a Bajnai elleni titkos fegyverként használt Civil Összefogás Fórum ügyeiben aktív szerepet játszó Nők a Magyar Nemzetért Közhasznú Egyesületnek. A szervezet ezen túlmenően kapott még három és fél milliót működési támogatásként, további négy és felet szakmai programjai megvalósítására – bár tényleges tevékenységének az internet tanúsága szerint alig van nyoma. Szintén tízmilliót kapott az erdélyi belpoltikában az RMDSZ ellenlábasaként fellépő Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács itthoni támogató szervezete, az Erdélyi Nemzeti Tanácsért Alapítvány.
Békemenet után kísértetjárás: Fantomok és álcivilek kampányolnak Bajnai ellen
Sem az Orvosi Kamara, sem a Református vagy az Evangélikus Egyház, sem további, a szervezet honlapján felsorolt társadalmi szervezetek nem csatlakoztak a Békemenetet és a Bajnait ekéző plakátkampányt jegyző Civil Összefogás Fórumhoz, derítette ki az atlatszo.hu. A CÖF-tagszervezetek között fantomcivilek is feltűnnek, és a Kárpát-medencei magyarság legitim képviselőjeként pózoló, harcosan kormánypárti Civil Összefogás Fórum jogi státusza is tisztázatlan. Tovább a teljes cikkre.
10 millió forintot kapott hasonlóképp közvetlenül Balog miniszter döntése nyomán a Pozsgay Imre elnökölte Tisztességes Választásért Alapítvány. A Tisztességes Választásért Alapítvány kuratóriumának tagja az a Vejkey Imre, aki az egyik beterjesztője volt a választási eljárásról szóló törvényjavaslatnak, amely egyebek mellett bevezeti a választói regisztráció („feliratkozás”) intézményét.
A következőkben kisebb válogatást közlünk a NEA-kedvezményezettek listájából, de excel táblázatban közreadjuk a hosszabb, 76 tételből álló nyertes listát is.
Magyar Pen Club – 3 M Ft, elnöke Szőcs Géza, nemrég még maga is a pályázatról döntő miniszter államtitkára.
Tisztességes Választásért Alapítvány – 10 M Ft, a kuratórium elnöke Pozsgay Imre, a kuratórium tagja Vejkey Imre kormánypárti képviselő. Az alapítvány honlapján a választási regisztrációért lelkesedő irás, továbbá a minden magyarázat nélküli „Tisztességes vagyok”-felirat fogadja a látogatót.
Erdélyi Nemzeti Tanácsért Alapítvány – 10 M Ft, az alapítvány Tőkés László erdélyi politikus az RMDSZ-szel rivalizáló pártjának magyarországi fiókszervezete. Az alapítvány képviselője Nemes Csaba, Tőkés budapesti titkára. A bírósági nyilvántartás eképp írja le az alapítvány céljait: „Anyagi alapok teremtése az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács működtetéséhez.(…)”
Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség a Kárpát-medencében Egyesület – 10 M Ft. Az egyesület elnöke Deutsch Tamás, társelnöke Tarlós István. Deklarált célja „határokon átívelő együttműködés” a különböző magyar és szomszéd országbeli önkormányzatok között.
Magyar Máltai Lovagok Szövetsége – 10 M Ft; a szervezet elnöke, Kállay Ubul Tamás idén kapta a meg a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét. „A máltai lovagrendnek – szeretetszolgálatával karöltve – nagy terve, hogy szolgálatával és magatartásával segítse Magyarország társadalmának keresztény életerkölcs szellemében történő alakítását” – írják magukról.
Nők a Magyar Nemzetért Közhasznú Egyesület – összességében 18 M Ft: pontosan 18 082 000 forint az alábbi bontásban: 10 millió egyedi miniszteri döntés eredményeképp – vélhetőleg ez az a miniszteri támogatás, amiből a békemenetes Polgár Portál nevű honlapot működtetik. Az egyesület tevékenységének – leszámítva a Csizmadia-féle Civil Összefogás Fórum körüli ténykedést – nincs nyoma az interneten. Ennek ellenére, a tavaly még mindössze 114 ezer forintból gazdálkodó szervezet idén a miniszteri apanázson felül még kapott 3,500,000 forintot működésre, és 4,582,500 forintot a szakmai programjai megvalósítására is.
Stilus Egylet Kulturális és Szabadidős Közhasznú Egyesület – 4 933 500 forint a szakmai programok megvalósítására. Önmagában is kiemelkedően nagy összeg, benne van a legtöbb támogatást kapott tízben, amit a NEA maga ítélt oda. Az is egészen egyedülálló, hogy az egyesület úgy kapott a szakmai pályázatára közel ötmillió forintot, hogy működésre is kapott már 2 478 000 forintot, dacára annak, hogy csak tavaly nyáron jegyezték be. Nincs is értékelhető tevékenység mögötte, a saját közhasznűsági beszámolója sem említ ilyet, az viszont kiderül a dokumentumból, hogy a debreceni egyesület elnöke Tasó Marianna, aki helyi forrásaink szerint Tasó László debreceni országgyűlési képviselő (Fidesz) lánya.
Csurgói Torna Klub – 4 M Ft Nem tudni, miért pont a csurgói futballéletet támogatja ennyi pénzzel a magyar költségvetés – régóta működő, ténylegesen amatőr sportegyesületek tucatjai nem kaptak egy forintot sem -, de Csurgó valamiért szívügye a miniszternek: ugyancsak egyedi döntéssel 4,5 milliót kapott a Csurgói Térségfejlesztési Egyesület is, ami lényegében a kistérségi társulás civil alakmása.
Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület – 4,4 M Ft Azon kevés képzőművészettel foglalkozó civil szervezetek közé tartozik amelyik kapott támogatást, ennyivel viszont az a támogatások mértéke alapján a toplista 19. helyezettje. CÖF-tag.
HÖOK a Hallgatókért Alapítvány – 3 453 750 forint. A szervezet működésre is kapott 4,7 millió forintot. Sajátos a döntésben, hogy az Alapítvány honlapja szerint a kuratórium tagja Hölvényi György, aki idén júliusban lett az erőforrás minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának államtitkára.
A részletes listán szerepel az összes olyan szervezet, amelyik az első körben legalább 1 millió forintot nyert. A várólistás vagy elutasított pályázók többsége esetében jól láthatóan érvényesült az elv, hogy ha az első pályázaton megítéltek számára valamennyi támogatást, akkor a másikon nem kapott. Ugyanakkor az első körben a mezőnyből kiemelkedő összeget nyerő szervezetek feltűnő gyakorisággal nyertek a második körben is. Vagyis minél kevesebbet kapott egy szervezet a működése támogatására, annál nagyobb valószínűséggel nem kapott a szakmai pályázatára sem.
Az alább letölthető excel táblázat sorai az alábbi adatokat tartalmazzák: a pályázó szervezet neve, a pályázott összeg, a megítélt összeg és végül egyéb információk. Az első munkalap a nyertes szervezetek ABC-be rendezett listáját tartalmazza. A második az elnyert összeg (C oszlop) szerint csökkenő sorrendben listázza a nyerteseket, a harmadik pedig az egyedi miniszteri döntéssel támogatáshoz jutott szervezetek listáját tartalmazza.
>>> A második körös nyertesek listája itt letölthető (XLS) | Nemzeti Együttműködés: Deutsch, Tarlós, Tőkés és Pozsgay a legmenőbb civilek | Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanúgy titkolózni próbál a civileknek szánt pénzek második körös, szakmai programok megvalósítására kiírt pályázatával kap | null | 1 | https://atlatszo.hu/2012/12/07/deutsch-tarlos-tokes-es-pozsgay-a-legmenobb-civilek/ | 2012-12-07 11:21:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bármilyen jellegű felújítás nagy kihívást jelent, de megéri a befektetett idő, pénz és energia: egy komplett korszerűsítés nemcsak a havi kiadásokat csökkenti, de még az ingatlan piaci értékét is növeli.
A szinte minden magyarországi településen megtalálható, négyzet alaprajzú, Kádár-kockának is nevezett házak rendkívül energiapazarlóan működnek, hiszen azok elavult minőségű építőanyagokból, korszerűtlenné vált nyílászárókkal, hőszigetelés nélkül és rossz hatékonyságú fűtési rendszerrel épültek. Ugyanakkor - esetükben is - egy jól megtervezett, nagyobb bontással nem járó felújítás révén sokat lehet javítani a helyzetükön.
Az Otthonfelújítási Programban -önrész vállalása mellett - maximálisan 6 millió forint állami támogatás pályázható. A támogatás kamatmentes hitelből és vissza nem térítendő támogatásból áll, melynek aránya a pályázó jövedelmi helyzetétől és az adott járás fejlettségi szintjétől függ, de a vissza nem térítendő összeg nem haladhatja meg a 3,5 millió forintot.
A támogatás alapfeltétele, hogyaz épület felújítása legalább 30 százalékos energiamegtakarítást eredményezzen, amit a beruházás előtt és után is hitelesenergetikai tanúsítvánnyal kell igazolni.
A támogatott fejlesztések között afalak és a födém hőszigetelése, az ablakok, bejárati- vagy teraszajtók cseréje,a fűtési rendszer korszerűsítése, és a hőszivattyús fűtési rendszer kiépítése szerepel.
Ha az E.ON-t választjaenergetikai szaktanácsadónak és kivitelezőnek, mind a tervezés és mind a kivitelezés során egyaránt a megfelelő támogatásban, szakértelemben részesülhet.
1.Ajánlatkérés: kitölti akapcsolatfelvételi űrlapotés elküldi az E.ON számára.
2.Energetikai tanácsadás, konzultáció: az E.ON megkeresi Önt az energiahatékonysági beruházást érintő igényekről való egyeztetés és az energetikai tanácsadásra vonatkozó szerződés megkötése érdekében, majd hozzárendeli energetikai tanúsítójához.
3.Kivitelezési szerződés megkötése és kivitelezés: az E.ON díjmentes helyszíni felméréssel és tanácsadással segíti a kivitelezési döntésekben.
4.Banki ügyintézés:személyesen, az MFB pontokon a szükséges dokumentáció birtokában.
5.Kivitelezés:A kivitelezési fázisban megvalósítja Ön a fejlesztési tervet. A szakemberek igényes munkát végeznek, a hőszigetelést, valamint a nyílászárók cseréjét minden esetben magas minőségű termékek felhasználásával végzik el. A kivitelezési munkálatok tekintetébenaz E.ON minden esetben garanciát biztosít.
6.Záró dokumentáció:A pályázat végén történik a záró dokumentáció elkészítése a második tanúsítvány megerősítésével, majd a banki folyamat lezárása következik.
Az új Otthonfelújítási Program 108 milliárd forintos keretösszege a becslések szerint közel 20 ezer családi ház korszerűsítésére lehet elegendő, ezért célszerű minél hamarabb pályázni, hogy ne maradjon le a lehetőségről.
Az E.ON azenergetikai szaktanácsadás mellett kivitelezéstis vállal: a programban részt vevő családi házak hőszigetelését, nyílászáró cseréjét, illetve fűtésének korszerűsítését.
Házak esetén a legnagyobb, 25-35 százalékos hőveszteséget a szigeteletlen külső falak okozzák, de egy jól kivitelezett homlokzati szigeteléssel ezt a hőveszteséget minimalizálni lehet. A szigetelőanyag lehet polisztirol vagy grafit alapanyagú, a szigetelés utolsó lépéseként pedig bevakolják az épületet.
Hőszigetelés esetén a támogatás felhasználható a külső fal, a tetőtéri zárófödém hőszigetelésére (mely a padlástér vízszintes felületének hőszigetelését jelenti) és az ezzel járó munkálatok kivitelezésére is. Ilyenkor akár választható olyan szigetelő réteg is, amely járható és terhelhető, így a padlástér továbbra is alkalmas tárolási funkciók betöltésére.
A rosszul illeszkedő és többnyire szimpla üvegű ablakokkal az utcát is fűtjük, az ajtókon keresztül a ház belső hőjének 10-15 százaléka is távozhat. A felújítás során a régi ablakokat kibontják és elszállítják, helyükre modern, műanyag és esztétikus új ablakokat építenek be, igény szerint párkánnyal, redőnnyel, rovarhálóval is.
Az ablakok, valamint a bejárati- és teraszajtók folyamatos környezeti terhelésnek vannak kitéve, emiatt rendkívül fontos, hogy a régi ajtók cseréje gondosan kiválasztott, prémium minőségű anyagok felhasználásával történjen, ahogy kiemelten fontos szempont a biztonság is. Az ablakokhoz hasonlóan a szakemberek itt is kibontják a régi bejárati és teraszajtókat, helyükre pedig modern, esztétikus és megfelelő biztonsági besorolású, új ajtókat építenek be.
Kivitelezéséhez válassza az E.ON szakértő csapatát!
Most a 6 millió forintos támogatáson felül további 120 ezer forint költségtérítésben részesülhet, ha a pályázathoz és a kivitelezéshez az E.ON tanácsadási éskivitelezési szolgáltatásátveszi igénybe és teljesülnek a szerződés szerinti feltételek is. Az E.ONregisztrált energetikai tanácsadóisegítenek kiszámítani, hogyan érheti el a legalább 30 százalékos energiamegtakarítást a korszerűsítéssel.
A cikk megjelenését az E.ON támogatta. | Nem késő belevágni, 120 ezer forint költségtérítés otthonfelújításnál | Még nem késő jelentkezni a nyáron indult új Otthonfelújítási Programra, amely akár 6 millió forinttal segítheti az 1990 vége előtt átadott családi házak energiahatékonyságának javítását. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/tamogatott-tartalom/2024/10/25/nem-keso-belevagni-120-ezer-forint-koltsegterites-otthonfelujitas-eon | null | true | null | null | Telex |
A titkosszolgálat olyan információk birtokába jutott, amely szerint a vadászgéptender ügyében a honvédelmi tárca vezetői - Szabó János vagy Homoki János - közül valaki kenőpénzt fogadott elA hírt a Stop! című magyar internetes portál közölte. Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkár az [origo] kérdésére elmondta: "Jelenleg nincs olyan információ a Nemzetbiztonsági Hivatal birtokában, amely teljes mértékben alátámasztaná az internetes újság állításait."Az [origo] titkosszolgálati forrásból származó információi szerint azonban a hír megalapozott, a hivatal valóban hozzájutott olyan információkhoz, amelyek szerint a MiG-29-esek felújítására pályázó német-orosz konzorcium megvesztegetett valakit a HM felső vezetésébenTavaly nyáron komoly visszhangot váltott ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök külföldi útja idején Szabó János honvédelmi miniszter szándéknyilatkozatot írt alá az említett társasággal a MiG 29-esek felújítására, miközben a kormány ezzel teljesen ellentétes állásponton van az ügyben, jelenleg is nyugati vadászgépek beszerzéséről tárgyal többek között az Egyesült Államokkal és SvédországgalAz ügy várhatóan politikai síkra terelődik. Orbán Viktor miniszterelnök a Hét című televíziós műsornak adott legutóbbi interjújában utalást is tett a MiG-felújítás várható fejleményeire: "Általában az ellenzék viszonya a MIG-ek beszerzéséhez, fölújításához meglehetősen zavaros történet, elég sok mindent olvastam és hallottam e felől, szerintem az előttünk álló időszakban még fogunk is hallani majd erről." - mondta a kormányfőA titkosszolgálatnak nincs nyomozati jogköre, amennyiben bűncselekényre utaló információhoz jut, az ügyet át kell adnia valamely nyomozó hatóságnak, jelen esetben a Legfőbb Ügyészségnek[origo] | Korrupciógyanú a HM vezetésénél | A titkosszolgálat olyan információk birtokába jutott, amely szerint a vadászgéptender ügyében a honvédelmi tárca vezetői - Szabó János vagy Homoki János - közül valaki kenőpénzt fogadott el. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20010808korrupciogyanu.html | 2001-08-08 17:40:00 | true | null | null | Origo |
Hadházy Ákos állítása szerint az előállított férfit falhoz állították, egy mélygarázsba hurcolták, ott megbilincselték, majd újra, már erőszakosan falhoz nyomták, majd hét órán keresztül fogva tartották, csak azért mert egy rendszert bíráló táblát tartott fel..." - írja a politikus.
Hadházy szerint ekkor még semmit nem lehetett tudni a férfi zsebében lapuló pengéről, csupán azért kapcsolták le a rendőrök és nyomták a falhoz, mert egy kritikus hangvételű táblát tartott a magasba.
A mélygarázsban derült ki, hogy a férfinél egy 4 cm pengehosszúságú tapétavágó kés van - amit feltehetőleg a táblája módosítására használt - ahhoz, hogy a férfit beengedjék a tömegbe, el kellett takarnia táblája eredeti tartalmát, írta Hadházy.
A politikus arra is kitér, hogy Cs. Péter (Hadházy Ákos kiírta a teljes nevet) nem csak volt gazdasági főnyomozó, hanem triatlonista is. Arról írt, hogy szerencsétlenségére a rendes munkája mellett egy meg nem nevezett sportszövetség felügyelőbizottságába is beválasztották, ahol több gyanús szerződéssel is találkozott, minek okán feljelentést tett. Ezután jött a feketeleves, ugyanis a 19 érintett cég beperelte és összesen 19 millió forintot követelt tőle.
A férfit egyébként őrizetbe vették a diáktüntetéseken is, ahol lefújták könnygázzal és egy éjszakára bevitték Hadházy szerint. | Kiderült, ki az Orbán Viktor beszéde után késsel elfogott férfi | Orbán Viktor október 23-i beszéde nem volt eseménytelen. A harcias hangvételű beszéd közben kisebb balhé is kialakult, majd a beszéd után egy férfit bilincsben vittek el a rendőrök.Egy táblával próbált a miniszterelnök közelébe jutni, később a rendőrség pedig közleményt adott ki, hogy a férfinél egy tapétavágó kés is volt. Ma Hadházy Ákos Facebook-bejegyzésben tette közre a történések részleteit, és kiderült, ki az a férfi, akit őrizetbe vettek a Millenáris Parkban. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/orban-oktober-23-megemlekezes-keses-ember/mk3l01j | null | true | null | null | Blikk |
Magyar Péter titkosszolgálati eszközök illegális használatával és megfigyelésekre adott utasításokkal vádolta meg Rogán Antal kabinetminisztert. A Tisza Párt elnöke vasárnap arról beszélt, hogy egykori barátnője, Vogel Evelin segítségével lehallgatták őt és párttársait, és azt is tervezik, hogy lejárató kampányt indítanak ellene. Azóta kiderült, valóban léteznek olyan felvételek, amelyeket Magyar volt barátnője készített, mert egy adagot hétfőn egy titkosított emailcímről szétküldtek a sajtónak, érdemi tartalom nélkül.
Magyar szerint a kormánypárti politikusok olyan információk birtokába juthattak az elmúlt hónapokban, amelyekhez csak titkosszolgálati eszközökkel lehetett hozzájutni.
A 24.hu megkereste a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy megtudjuk Rogán Antalnak volt-e tudomása arról, hogy Magyar Péter vagy pártja ellen lejárató kampány előkészületei zajlanak, és ha igen, felhasználták-e erre a célra a titkosszolgálatokat is? Azt is kérdeztük, hogy szerezhetett-e a kormányoldal lehallgatással vagy titkosan készített felvételekkel információkat, felhasználható képi, vagy hanganyagokat az ellenzéki politikusról?
Hétfő délután Rogánék helyett a Kormányzati Tájékoztatási Központtól érkezett egymondatos válasz, miszerint
Elmebajjal orvoshoz kell fordulni.
Megkerestük Pintér Sándor belügyminisztert és Varga Mihály pénzügyminisztert is, akiket Magyar arra kért, szólaljanak meg a haza érdekében. Pintérnél tudatta, nem a belügyi tárca vezetője, hanem Rogán Antal végez illegálisan megfigyeléseket, használ titkosszolgálati eszközöket, szerinte ezért is ki kellene állnia a nyilvánosság elé. Tőlük azonban nem érkezett válasz cikkünk megjelenéséig.
Reagált ugyanakkor a Telexnek a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelynek vezetőjével, Nagy Mártonnal kapcsolatban a Tisza Párt elnöke azt mondta, naponta egyeztet a miniszterelnök vejével, Tiborcz István igazítja el a tárcavezetőt, hogy milyen ügyben hogyan kell dönteni, hogy milyen kormány-előterjesztéseket kell írni, milyen százmilliárdos irodaüzleteket kell megkötni. A gazdasági tárca ugyancsak nem bonyolította túl a választ, amely így szól: | Elmebaj - Rogán Antal helyett a Kormányzati Tájékoztatási Központ válaszolt Magyar Péternek | Magyar Péter titkosszolgálati eszközök illegális használatával vádolta a propagandaminisztert. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/11/magyar-peter-elmebaj-rogan-antal-kormanyzati-tajekoztatasi-kozpont-valaszolt | null | true | null | null | 24.hu |
Ismét a közösségi költségvetés köntösébe bújtatva valósítja meg Karácsony Gergely az egyik szerelemprojektjét. Ezúttal a Nagykörút gerikarókkal való teletűzdelését finanszírozza a főváros az egymilliárd forintos keretből.
2024. november hetedikén, csütörtökön a Budapesti Közlekedési Központ megkezdi a nagykörúti kerékpáros infrastruktúra biztonságosabbá tételét, aminek részeként a Petőfi híd és a Nyugati tér között a meglévő kerékpársávok mellé szakaszosan elhajló pollereket is telepítenek, a kritikusabb útcsatlakozásoknál pedig piros burkolatfestéssel hívják fel a figyelmet a kerékpársávra. A pollerek úgy lesznek telepítve, hogy a kialakításuk nem jár parkolóhely megszűnésével.
- írja a Karácsony Gergely szócsöveként működő portál, az Énbudapestem.hu. A portál kifejtette, a gerikarókat úgy helyezik ki, hogy nem fognak újabb parkolóhelyeket megszüntetni. Vagyis a gépjárműveknek több helyen is be kell majd hajtaniuk a karók mögé, ha le akarnak parkolni.
Budapest baloldali vezetése korábban az Üllői úton a buszsávot alakította át bicikliúttá, amely rendkívüli módon 3,5 méter szélesre sikeredett. A sávot zöld, hajlékony műanyag cölöpökkel szegélyezték, amelyek ugyan nem nyújtanak megfelelő védelmet a biciklisek számára, de mögöttük a kisebb gépjárművek könnyedén tudnak közlekedni.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Karácsony Gergely most azt a Nagykörutat karóztatja tele, amelynek a felújítását már öt éve ígérgeti, és amelynek az útpályája több helyen is rendkívül rossz állapotban van.
A főpolgármester harmadjára hirdetett társadalmi egyeztetést a Nagykörút jövőjéről 2020 óta. Először közösségi tervezési kérdőív volt 2020-ban, aztán közösségi ötletpályázat 2021-ben, majd most egy újabb társadalmi egyeztetés 2024-ben. Mindeközben egy konkrét terv sem készült el. A BKK közölte, a Nagykörút újragondolásával kapcsolatban várják az emberek észrevételeit. A kérdőívet november 31-ig lehet kitölteni.
Korántsem vehető azonban készpénznek, hogy a nagyszabású tervekből bármi is meg fog valósulni az elkövetkezendő években. A Nagykörút felújítása ugyanis már évek óta húzódik. A tervezgetés a felújításról már 2020-ban elindult, majd egy ötletpályázatot is meghirdetett a balliberális városvezetés. Ezzel párhuzamosan a fővárosi önkormányzat már évekkel ezelőtt nagyszabású változásokat tartalmazó látványtervekkel árasztotta el a közösségi médiát.
Továbblépni viszont nem tudtak, mert mint kiderült, a nagyratörő tervekre nem volt fedezete a fővárosi önkormányzatnak.
A Nagykörút felújításának újabb állomása volt, hogy 2024 februárjában, az önkormányzati választási kampányt megelőzően a főpolgármester egy kihelyezett kabinetülést követően bejelentette, alapjaiban újítják meg a Nyugati tér és Mester utca közötti szakaszt. Az egyeztetésen részt vettek Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros és Ferencváros polgármesterei is, akik egyöntetűen támogatták a főváros terveit. A felújítás részleteiről azonban a polgármesterek semmilyen információt nem osztottak meg a képviselő-testületekkel, az önkormányzati képviselők is csak a sajtóból értesültek a beruházásról.
Mindezt annak ellenére tették a polgármesterek, hogy Karácsony Gergely nagyratörő terveinek költségeit részben a kerületeknek kell majd állniuk, a fejlesztést ugyanis uniós, fővárosi és kerületi forrásokból valósítják meg.
A balliberális vezetésű főváros ráadásul teljes egészében kihagyta az V. kerületi önkormányzatot a Nagykörút fejlesztéséből. Belváros-Lipótváros Önkormányzata lapunkat korábban arról tájékoztatta, hogy többek között olyan látványterv is napvilágot látott, amely egy kerületi tulajdonú utcát (Falk Miksa utca) érint, miközben az említett közterülettel kapcsolatban semmilyen egyeztetést nem kezdeményezett a főváros. | Tovább szaporodnak a gerikarók Budapesten | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/tovabb-szaporodnak-a-gerikarok-budapesten | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Alkotmányvédelmi Hivatal elsősorban jelzéseket küld az illetékes szervezeteknek, hatóságoknak, esetenként magának a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is, amely igen nagy törvényi felhatalmazással, valamint a nyílt és a titkosszolgálati eszközök teljes tárházával fel van vértezve a korrupció elleni küzdelemhez.
Samu Attila, a Belügyminisztérium sajtófőnöke kérdésünkre elmondta: mind a titkosszolgálat, mind a védelmi szolgálat minden gyanús ügynek a végére jár. A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2011-ben öt, 2012-ben húsz, 2013-ben 362 embert jelentett fel csak a NAV munkatársai közül korrupciógyanús bűncselekményekért.
A tavalyi kiugróan magas szám hátterében az áll – mondta Samu Attila –, hogy egy szövevényes ügyben nagy számban indult eljárás több határszakaszon dolgozó vámos ellen. Nem tapasztaltak egyszer sem olyat, hogy a belügyi szervek feljelentése nyomán ne indult volna büntetőeljárás, vagy a nyomozást bárki is megkísérelte "elfektetni" a hatóságokkal, vagy egyéb módon törvénytelenül leállítani.
Mindezek fényében Samu megismételte a kormányzati álláspontot, miszerint az eddigiek alapján az amerikai kitiltási ügy mögött nem vádak, csak vádaskodások állnak. Arra a felvetésre, hogy ha a szolgálatok valóban minden tudomásukra jutó ügyben eljárnak, mi magyarázza, hogy mégis jóval több korrupciós ügyről beszélnek az emberek, a cégek, mint ahány eljárás indul korrupció gyanújával Magyarországon, Samu azt felelte: több magyarázat is lehetséges, amelyek akár egyszerre is lehetnek igazak. Lehetséges, hogy vannak, akik olyan ügyesen intézik az efféle ügyeket, hogy senkinek nem szúrnak szemet, vagy ha mégis, semmi nem bizonyítja a törvénysértést. Ne zárjuk ki azonban annak a lehetőségét sem, tette hozzá, hogy ténylegesen jóval kisebb a hazai korrupció, mint amekkorának az emberek hiszik.
Ezzel kapcsolatban Samu utalt a Szonda Ipsos nemrég közzétett felmérésére, amely szerint a magyarok igen rosszul ismerik országukat. Sok más mellett erősen túlbecsülték a bevándorlók és a munkanélküliek, valamint a gyilkosságok számát is. "Miért ne fordulhatna ugyanez elő a korrupciós ügyekkel is?"
A BM sajtófőnöke elismerte ugyanakkor: nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy a hatóságok túlterheltség, figyelmetlenség, hozzá nem értés miatt, vagy mert az adott ügyben nem volt szerencséjük, olyan ügyekben is kudarcot vallottak, vallanak, amelyeket a kívülállók, pláne az adott ügy kárvallottai szerint fél kézzel meg kellett volna oldaniuk. Sőt, előfordulhat olyan esetben is, hogy „korrupciót kiáltanak", amelyben nem történt vesztegetés, és más bűncselekmény sem. | Belföld: Kitiltási botrány: vád, vagy vádaskodás? | Az kitiltási botrány kirobbanása óta kormánypárti politikusok, kormánytagok több nyilatkozatukban hangoztatták: minden korrupciós ügyet készek kivizsgálni, s aki tud ilyenekről, tegyen feljelentést. Ám vannak olyan állami szervezetek, amelyeknek éppen az a feladatuk, hogy feljelentés nélkül is felfedjék a korrupciós kapcsolatokat, ügyleteket. Ezek az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Védelmi Szolgálat. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kitiltasi-botrany-vad-vagy-vadaskodas-1496677 | 2014-11-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kormány dönt arról, hogy kié lesz a Műegyetem fenntartásának jogköre - erről tájékoztatta lapunkat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). A Magyar Nemzet a modellváltással kapcsolatban kereste a Műegyetemet, amely sajtóhírek szerint ismét aktuális kérdéssé vált. Lapunknak is azt nyilatkozták "a BME nem készít előterjesztéseket a kormánynak". Az egyetem ezzel jelezte, ebben az ügyben - hogy kié az intézmény fenntartásának jogköre - nem javasolnak semmit, a kormánynak kell döntenie a kérdésben.
Az egyetem azt is elárulta, hogy
a jelenlegi modellben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem működése és fejlesztése nehézkes, az egyetem közössége szerint szükség van egy új keretrendszerre.
Ez az új keret rendszer lehet akár az is, hogy új fenntartó veszi át a BME üzemeltetését, ami akár cég is lehet, azonban erre az egyetem válaszában nem tért ki.
Az új "keretrendszerre" véleményük szerint azért lenne szükség, hogy biztosítsa a BME versenyképességét a változó világban, valamint az Európai Unió Erasmus és Horizon pályázati programjaiban is részt vehessenek a hallgatók. Ez azonban az alapítványi fenntartás esetén jelenleg nem lenne lehetséges.
A Magyar Nemzet korábban már beszámolt róla, hogy Charaf Hassan, a BME rektora már a Tranzit fesztiválon felvetette, hogy a modellváltás a BME esetében is napirenden van . Szerinte az intézményt az államháztartás "megfojtja",
az állam nem jó gazda, míg a modellváltás jó eszköz lehet a jelenlegi helyzetből való kilábalásra, ami nemcsak a pénzről szól, hanem rugalmasságról, gazdálkodásról és tudományos-szakmai kapcsolatokról is.
A rektor akkor azt mondta, hogy a többi egyetemet szeretnék követni, illetve sajátos BME-modellt próbálnak elindítani, mert a Horizont- és Erasmus-programokra is szükségük lenne.
Ugyanezen a kerekasztal-beszélgetésen Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára azt mondta: a modellváltás versenyképességi fordulatot jelent az egyetemek számára. Ezt azzal indokolta, hogy így az intézmények nem szembesülnek államháztartási akadályokkal, magánjogi szerződéses alapokra helyezték forrásokhoz jutásukat, ami egyben teljesítményfinanszírozást is jelent.
A Telex értesülései szerint Charaf Hassan az, aki javasolta, hogy egy cég legyen az egyetem fenntartója. Azonban még nem tudni, hogy ezt milyen formában valósítanák meg. A portál forrásai két lehetséges forgatókönyvet is felvetettek: az egyik lehetőség, hogy valamilyen nonprofit vállalati formában fog működni az egyetem, a másik, hogy egy zártkörű részvénytársaságként hoznak létre egy vállalatot, és ez kapná meg a fenntartói jogokat.
Lapunk már arról is beszámolt, hogy a modellváltáson átesett egyetemek nagyot léptek előre a világrangsorban . Három egyetemünk is jelentőset lépett előre a Times Higher Education (THE) World University Rankings világranglistáján, és akárcsak tavaly, idén is 11 magyar egyetem helyezéssel zárta az évet, míg két új egyetem belépésével már négy intézmény van megfigyelőstátusban.
A 2025-ös listán a Semmelweis Egyetem megőrizte pozícióját, így a világ egyetemeinek legjobb egy százalékában szerepel.
A múlt évhez viszonyítva a listán magabiztosan lépett előrébb a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig jelentős előrelépést tett.
Borítókép: A BME épülete ( | A BME is modellváltó egyetem lehet hamarosan | Megjelentek felvetések arról, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartói modellváltás előtt állhat. A hírek szerint a BME a jelenlegi állami fenntartásból nem alapítványi, hanem egy cég vagy cégek fenntartása alá kerülne. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/a-bme-is-modellvalto-egyetem-lehet-hamarosan | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Facebook-oldalán jelezte, hogy a Kazinczy lakótelep 13. és az üzletsor közötti kihajtónál eddig csak egy elsőbbségadást kötelezővé tevő jelzőtábla volt. Egyre nagyobb viszont a forgalom a járdán és a bicikliúton, ezért a környékben élők kérték, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok védelme érdekében helyezzenek ki ide egy stoptáblát, valamint fessenek fel STOP feliratot. Ez a minap meg is történt. | Stoptáblát tettek ki a járda és a kerékpárút miatt | Kihelyeztek egy stoptáblát, valamint felfestették a STOP feliratot a Kazinczy lakótelep 13. és az üzletsor közötti kihajtónál, ezzel javítva a területen a közlekedés biztonságát, nagyobb védelmet nyújtva a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak – ismertette Fülöp Csaba békéscsabai önkormányzati képviselő. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekescsaba-fulop-csaba-kazinczy-stop-tabla | null | true | null | null | BEOL |
2007.05.24. 11:40
Jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a csillebérci vadászház eladása ügyében hűtlen kezelés miatt a Magyar Úttörők Szövetsége egykori és jelenlegi ügyvezető elnökét a Fővárosi Bíróság csütörtökön.
Rácz Péter 1999-ben az úttörőszövetség ügyvezető elnökeként 14,2 millió forintért adta el a XII. kerületi úttörőtábor területén fekvő, több mint 90 millió forint értékű vadászházat.
Az ingatlant megvásárló kft. egyik tulajdonosa egy időközben elhunyt kínai állampolgár volt, másik tulajdonosa pedig az adásvétel után hetekkel Rácz Péter unokatestvére lett. A vadászházat utóbb visszabérelte az úttörőszövetség.
A büntetőper másodrendű vádlottját, a vadászház eladásánál közreműködő ingatlanszakértőt, bűnsegédi magatartás miatt pénzbüntetéssel sújtotta a másod fokon eljáró Fővárosi Bíróság, amely lényegében helyben hagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság másfél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletét.
Csütörtökön a szóbeli indoklás során elhangzott, hogy az ingatlanszakértőt több más ügyben is elítélték magánokirat-hamisítás miatt, mert valótlan tartalmú szakértői véleményt adott. Azokban az ügyekben magasabb ingatlanértéket jelölt meg hitelkérelmek kedvező elbírálása érdekében.
Rácz Péter kapcsán a bíró megjegyezte: elfogadhatatlan, bűnös szándékot jelez az, hogy az ingatlan tényleges értékének 16 százalékáért adták el, de önmagáért beszél a rokoni kötelék is.
Az 1999-es adásvétel miatt 2002-ben, hetekkel az országgyűlési választások előtt kezdődött büntetőeljárás Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő feljelentésére. A rendőrség előbb megszűntette, majd az ügyészség utasítására újraindította a nyomozást, melynek során 2003-ban gyanúsították meg Rácz Pétert. Az ügyészség első- és másodfokon egyaránt indítványozta a vádlottak foglalkozástól való eltiltását, ám ennek a bíróságok nem adtak helyt.
Rácz Péter, aki jelenleg is az úttörőszövetség ügyvezető elnöke, az eljárás során mindvégig hangoztatta ártatlanságát, továbbá a büntetőeljárás politikai motiváltságát. | Bár hűtlen kezelésért elítélték, nem vonul börtönbe a főúttörő | Jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte a csillebérci vadászház eladása ügyében hűtlen kezelés miatt a Magyar Úttörők Szövetsége egykori és jelenlegi ügyvezető elnökét a Fővárosi Bíróság csütörtökön. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/05/bar-hutlen-kezelesert-eliteltek-nem-vonul-bortonbe-a-fouttoro | 2007-05-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Eörsi Mátyás (SZDSZ) kedden a parlamentben napirend előtti felszólalásában felidézte a Postabank Orbán-kormány alatti konszolidációját, amikor portfóliótisztítás címén 154 milliárd forintot vettek ki pénzintézetből, majd ezt követően 152 milliárd forint közpénzt tett az állam a Postabankba. A képviselő szerint azóta sem lehet tudni, hogy ezt az összeget mire fordították. Eörsi kifogásolta, hogy annak idején a témában alakult parlamenti vizsgálóbizottság nem fért hozzá egyes titkosított iratokhoz, ezzel szemben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése a napokban a Stop.hu internetes portálon megjelent. Eörsi javasolta, hogy a Postabank konszolidációjával kapcsolatos összes irat legyen nyilvános. Veres János pénzügyminiszter válaszában elmondta: a Postabank ügyében Kehi-egyeztetést kezdeményezett a minisztériummal, de a jelentést vissza kellett küldeniük. Így azt sem tudja megmondani, az mennyiben tér el a most megjelentektől. Szerinte indokolt lenne megvizsgálni a jelentésben szereplő tranzakciókat.
A képviselő által szóba hozott Kehi-jelentés néhány éve egyszer már bejárta a sajtót. Akkor annak kapcsán került az érdeklődés középpontjába, hogy a rendőrség - az ügyészség szerint jogellenesen - a Princz Gábor és társai ügyében folyó nyomozás iratainak ismertetésekor bemutatta a gyanúsítottnak. Éppen a titkosságra hivatkozva azonban sem Princz, sem védője nem kapott belőle másolatot. Másnap az ügyészség bekérette a Kehi jelentését. A nyomozás emiatt két hónapig állt. Egészen addig, amíg a Kehi a rendőrség kérésére három újabb másolatot el nem készített. A jelentés nyomán a rendőrség saját hatáskörben nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával. Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szóvivője ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: a Postabank konszolidációjához kapcsolódó nyomozást a rendőrség 2005 februárjában bűncselekmény hiányában megszüntette.
A Kehi vizsgálati anyaga titkosságának feloldását már a Postabank-ügy nyomozásának vége felé is sokan felvetették, mondván: a közpénzek sorsáról szóló vizsgálati eredmények közérdekű adatok. Nemrég hasonló szellemű állásfoglalást tett közzé Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is. Ennek ellenére a Kehi gyakorlata szerint minden vizsgálat valamennyi anyaga titkos minősítéssel kerül a kormány elé. | Archívum: Újra előkerült a titkos jelentés | A még 2002-ben készített Kehi-jelentés a Postabankról most új életre kelt, holott a titkosságát nem oldották fel. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-393429-205614 | 2006-02-08 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A már hetedik alkalommal megtartott "Polgári és büntetőjogi felelősség az egészségügyi gyakorlatban" című konferencia még 2015-ben indult, és azóta is töretlen sikernek örvend a Gyulai Törvényszéken . Az igazságügyi konferencia ünnepélyes megnyitóján dr. Melisné dr. Kovács Zsuzsanna, a Gyulai Törvényszék Polgári Gazdasági és Munkaügyi Kollégiumának vezetője, prof. dr. Ács Nándor, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke, prof. dr. Németh Gábor tanszékvezető, dr. Gazdag Andrea, a Békés Vármegyei Központi Kórház orvosigazgatója, valamint dr. Csige Gábor Gyula jegyzője köszöntötték a konferencia résztvevőit.
Az eddigi konferenciák tapasztalatai tükrében nem vitás, hogy a két hivatás gyakorlóinak munkája számos ponton találkozik egymással. Hiszen az orvosok igazságügyi szakértőként kapcsolódnak az igazságszolgáltatáshoz, tudásuk és szakmai tapasztalatuk révén segítik a bíróságok ítélkezési tevékenységét, míg a másik oldalról az orvosi tevékenységgel együtt járó hatalmas felelősségnek számos büntetőjogi és polgári jogi vetülete adódhat.
A rendezvény célja így elsődlegesen az volt, hogy a bírósági eljárásokban közreműködő jogászok, valamint az igazságügyi orvosszakértők és maguk az orvosok is megismerjék egymás álláspontját.
Az előadásokon szaktekintélynek számító, gyakorló jogászok és orvosok igyekeztek rávilágítani a két hivatás gyakorlása során felmerülő tapasztalatokra, így a résztvevők többek között a betegjogokról, az orvosszakértői bizonyításról, valamint az egészségügyi kártérítési perek bírói gyakorlatáról hallhattak előadást. | Igazságügyi konferenciát rendeztek Gyulán | A hagyományoknak megfelelően a Gyulai Törvényszéken ismét megrendezték az orvos-jogász konferenciát, amely amely a tudásmegosztás és a közös gondolkodás fóruma. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/igazsagugyi-konferencia-orvos-jogasz | null | true | null | null | BEOL |
Bruck Gábor vasárnap az MTI-nek kijelentette: egy élő szerződése van a BKV-val, amely a 4-es metró kommunikációjával kapcsolatos, ezt egy Brüsszel által is jóváhagyott közbeszerzésen nyerte el, jóval Antal Attila megbízatása előtt.
A Magyar Nemzet szombaton közölt interjút Antal Attilával. Ebben Antall azt mondta az őt kérdező újságírónak, hogy Demszky Gábor főpolgármester kérésére bővítették ki a PR-cég szerződését, így több megbízáshoz juttatva azt.
Bruck Gábor úgy reagált, hogy egyetlen szerződést sem kötött a BKV-val Antal Attila vezérigazgatósága alatt. Tíz év alatt egyetlen kisebb szerződést kötöttek, de azt később. Ez egyszeri, kisösszegű és már lejárt szerződés, amely teljesült.
A kommunikációs szakember megjegyezte azt is, hogy Demszky Gábornak a 90-es években, 12 évvel ezelőtt volt a kampányfőnöke. "2000 óta lényegében nem dolgozom fővárosi cégeknek, és szándékosan" - tette hozzá.
Kezdőlap Belföld Bruck Gábor feljelenti a BKV volt vezérigazgatóját | Bruck Gábor feljelenti a BKV volt vezérigazgatóját | Jogi lépést tesz rágalmazásért Antal Attila, a BKV volt vezérigazgatója ellen Bruck Gábor, a Sawyer-Miller Group nevű PR-cég vezetője, mert szerinte a jelenleg házi őrizetben lévő Antal hamisan állította egy interjúban, hogy Demszky Gábor nyomására még több megbízást kaptak. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2010/03/14/bruck-gabor-feljelenti-a-bkv-volt-vezerigazgatojat-339602 | 2010-03-14 19:30:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Sátrazásra, és rendezvények megtartására is alkalmas lehet a tiszavárkonyi sétány körüli terület. Az önkormányzat lehetőségek szerint tovább fejlesztené a korábban kialakított Tisza-parti részt.
Ahogy arról korábban hírportálunkon is beszámoltunk, a sétány a Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Tiszavárkony és Vezseny együttműködésében életre hívott "Tiszakanyar" turisztikai projekt részeként épült , TOP-os pályázati forrásból. A polgármesteri hivatal mellett elkanyarodó Endre király útról közelíthető meg, és a töltés ártéri oldalán, több mint háromszázhúsz méter hosszan biztosít lehetőséget a természetben tett sétára. A fákkal szegélyezett út a folyó szabadtéri strandolásra is alkalmas területéig vezet, másfél méter széles, és sötétedés után is járható, mivel a világításról kandeláberek felállításával gondoskodtak.
- "Lehoztuk" az áramot, így lehetőség nyílt rendezvényeket is tartani ezen a helyen. Volt már szabadtéri mozi, gyereknapot is tartottunk, sőt, a száraz időszakban a Tisza Placc piac is itt kap helyet . A jövőben is szeretnénk, ha ez egy lehetőség lenne hasonlókra - mondta el ottjártunkkor Hegedűs István.
A településvezető hozzátette: a tervezett fejlesztés előtt el kellett távolítani egy fát a sétány mellől.
- Az illetékes hatóságok megvizsgálták a fát, melyről kiderült, hogy rossz állapotban van, meglehetősen korhadt. Ha kidőlne, éppen az áramlevezetést veszélyeztetné - mutatta meg a polgármester. | Tovább fejlesztenék a tiszavárkonyi sétányt | Sátrazásra, és rendezvények megtartására is alkalmas lehet a tiszavárkonyi sétány körüli terület. Az önkormányzat tovább fejlesztené a korábban kialakított Tisza-parti részt. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/tiszavarkonyi-setany-fejlesztes | null | true | null | null | SZOLJON |
A Hivatalos Értesítő április 5-i számában megjelent a KDNP 2011-es pénzügyi beszámolója. Eszerint a párt összes bevétele 256 millió 670 ezer forint volt a gazdasági évben. Ebből az állami költségvetésből származó támogatás 232 millió 600 ezer forint volt. A tagdíjakból 7 millió 127 ezer forint folyt be.
Külföldi magánszemélyektől nem kaptak egy forintot sem a beszámoló szerint. 500 ezer forint alatti, belföldi magánszemélyek által adott támogatásokból összesen 7 millió 712 ezer forint jött össze. 500 ezer forint felett egyetlen belföldi magánszemély adakozott a KDNP-nek: Surján László volt népjóléti miniszter, az EP alelnöke 630 ezer forintot adott.
A belföldi jogi személyektől származó, 500 ezer forint alatti támogatások összesen 2 millió 745 ezer forintot tesznek ki. 500 ezer forint felett adakozott hat belföldi jogi személy. Az Éghajlat Könyvkiadó 1 millió 200 ezer forintot adott a KDNP-nek. A IV. kerületi önkormányzat 544 ezer, az V. kerületi önkormányzat 1 millió 185 ezer, a XV. kerületi önkormányzat 898 ezer, a XII. kerületi önkormányzat pedig 770 ezer forintot fizetett a pártnak.
A KDNP a beszámoló szerint hitelt nem vett fel. | Csak Surjántól kapott félmillió felett a KDNP | Csak Surjántól kapott félmillió felett a KDNP - A párt 2011-es beszámolója szerint összesen közel 8 millió forintot kaptak magánszemélyektől. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/04/06/csak_surjantol_kapott_felmillio_felett_a_kdnp/ | 2012-04-06 09:33:24 | true | null | null | Index |
Pénteken derült ki, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak a doktori disszertációja az egyetlen idén az ELTE jogi karán, amit a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására. Ezután Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense egy Facebook-posztban fakadt ki, kikérve magának, hogy Orbán Balázs az egyetem jogi karán szerez PhD-fokozatot.
Az ELTE ezután hivatalosan is állást foglalt: azt írták, "megkérdőjelezhetetlen és korlátozhatatlan értéknek tekinti a tudomány szabadságát", és kiállt amellett, hogy Orbán Balázs náluk csinálja meg a doktoriját.
A Magyar Nemzetnek az MTA elnöke most azt nyilatkozta, kizárólag a jelölt és értekezése tudományos minősége alapján kell dönteni, a döntést pedig nem befolyásolhatják a testület tagjainak, az egyetem munkatársainak "politikai, így tudomány- és felsőoktatás-politikai nézetei, elvárásai" vagy egyéb külső tényezők. Freund szerint ezt jelenti a tudományos autonómia érvényesülése.
"Az Akadémia köztestületi tagjait és minden kutatót arra kérünk, hogy a tudományos véleményét függetlenül és a személyes politikai véleményétől világosan elkülönítve képviselje. Előbbit a tudományos tevékenysége során, utóbbit a közéletben, mint minden szabad és felelős polgár. Az ELTE vezetésének ebben az ügyben közzétett állásfoglalása teljes összhangban van az Akadémia fenti véleményével" - mondta a lapnak Freund Tamás, MTA-elnök. | Az MTA elnöke is megszólalt Orbán Balázs doktorijáról | „A tudományos fokozatszerzésre politikai, világnézeti, vallási, etnikai és nemi hovatartozástól függetlenül biztosítani kell az esélyegyenlőséget minden arra jogosulttá váló kutató számára. A fokozat odaítéléséről méltányos eljárásban, kizárólag a jelölt és értekezése tudományos minősége alapján kell dönteni” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Magyar Nemzetnek, miután kiderült, hogy Orbán Balázs doktorija az egyetlen idén az ELTE jogi karán, amit Tudományági Doktori Tanács nem egyhangú döntéssel bocsátott a doktori eljárás megindítására. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/orban-balazs-doktori-mta-elnoke/dsk7ljn | null | true | null | null | Blikk |
Dezse Margaret, az Ernst &Young partnere elmondta: a 2008-2009 bebizonyította, hogy a tőke a király. A cég végzett egy tőkebizalmi felmérést a magyar cégek körében, amelyet júniusban végeznek el újra. Az előző vizsgálatból azt látták, hogy organikus növekedés korlátozta a hazai cégeket, az akvizíciós étvágy alacsony volt. 19 százalék még mindig túlélésre játszik, miközben ez nemzetközi szinten már csak 9 százalék – mutatta be a szakértő.
A fúzióknál az a probléma, hogy a tulajdonos nehezen adja ki az irányítást a kezéből. A kockázati társaságok közül vannak, akik stratégiát is hoznak, amelyet más befektetések tapasztalatai alapján tudnak kidolgozni. De ezek négy-öt éven belül akarnak profitot realizálni. Mások csak krízismenedzsmentet hajtanak végre, de ennek a végén is valami pluszhoz juthat az eredeti tulajdonos – tette hozzá Dezse Margaret.
Fontos, hogy a befektetők között próbáljon versenyt generálni a vállalkozó. Figyelembe kell venni, hogy egy ilyen folyamat többlet-erőforrásokat igényel mindkét fél részéről. A tranzakció során a vállalkozó tapasztalt szakemberekkel áll szemben, emellett érzelmi szempontokat is figyelembe vesz, ezért is szükségük van professzionális segítségre – összegezte.
Pintér Zoltán az Ernst &Young menedzsere előadásában a kkv-k etikai és bizalmi kérdéseit mutatta be. Sokszor szembesülnek a vállalkozók kétes, etikátlan esetekkel, nagy a korrupciós kitettség. Az eszközök rendelkezésre állnának a fellépésre, de nem alkalmazzuk ezeket, nincsenek számonkérések. Ez a környezet az érdekérvényesítő képességek legyengülésével jár, megszűnik az egymás iránti bizalom. A jogszabályokban felejtett kiskapuk lehetővé teszik, hogy el lehessen érni dolgokat, ám számon kérni nem lehet. Ugyanakkor a korrupciós ügyek 90 százaléka rejtve marad, mert az érintettek nem fordulnak rendőrséghez.
Az etikai kódexet alkalmazó cégeknél forró drótot kell létrehozni, a bejelentés lehetősége ugyanis önmagában 60 százalékkal mérséklik az etikai vétségeket. Egyéb esetben csak a véletlen segítségével derülhetnek ki ilyen esetek. Számba kell venni a kulcspozíciókat betöltő embereket. Nagy károkat tud okozni egy olyan alkalmazott, aki az előéletével kapcsolatban eltitkol valamit, vagy valótlan információkat közöl. A konfliktusokat fel kell vállalni, a jó nemzetközi gyakorlatokat pedig át kell venni – érvelt a szakértő.
Vahl Tamás, az NNG ügyvezető igazgatója bemutatta cége elmúlt években mutatott fejlődését. Jó időben jó partnerek jöttek össze 2004-ben, játékszoftver-fejlesztők, navigációs eszköz értékesítők és térképészek társultak, hogy pótolják azt a hiányt, ami a magyar navigációs piacon volt. 2006-ban a CEBIT-re ment a cég az iGo-val, ott sorban álltak az érdeklődők, mert egy nappal a rendezvény előtt sikerült egy 1 GB-os kártyára rátenni. Ekkor sok megrendeléshez jutott a vállalkozás.
Az szabadalmakkal nehéz egy kisvállalkozásnak operálni, mert a nagy cégek tízszer annyival rendelkeznek. A navigációs piac mára túlhaladt a csúcson, ezért a továbblépésen kellett gondolkodnia az NNG-nek. Az autóipar felé még látnak lehetőséget, miközben az okostelefonok a személyi navigációt jócskán visszaszorították. Ezen a területen sokkal nagyobb céggel állnak szemben, ezért más szemléletet követel meg a cégtől. Az autóipari cégekhez az online felülettel jutottak be, miközben eredetileg nem is erre fejlesztették ki – vetítette előre a jövőt Vahl.
Tibor Dávid, a Masterplast elnöke megismételhetetlennek tartja cége sikertörténetét, de sok olyan faktor van benne, amelyet más vállalkozások is hasznosíthatnak. Mára közel 700 alkalmazottja van a kezdetben igazi garázscégként induló vállalkozásnak. Környezetbarát szigetelőanyagokkal, fóliákkal foglalkozik a cég. A nemzetközi terjeszkedést 3 évesen kezdte a cég, először Szlovákia felé nyitottak, tehát viszonylag korán. Arra alapoztak, hogy az építőiparban a régió elég nagy hasonlóságot mutat, ugyanazok a mozzanatok megismétlődnek előbb-utóbb mindenhol – mutatta be tapasztalatait a fiatal üzletember.
Minden cégnek megvan az az életciklusa, amikor a piac húzza, vagyis szükség van a kellő időpillanat felismerésére. Az építőipar rendkívül lassan mozgó ágazat, sokszor éveket, évtizedeket is várni kell az újítások elterjedésére. Az induláskor nagyon erős kínálati piac volt, vagyis a kereskedők csak korlátozottan jutottak hozzá a termékekhez, itt hozott újszerű szolgáltatást a Masterplast, és így tudott robbanásszerű növekedést elérni. A cég akkor tudott sikeresen belépni egy új piacra, amikor az még csak kialakulóban volt, kicsit megelőzve a valós igényeket. Így az intenzív fejlődés idejére megszerzi a cég a kezdeti ismertséget. A külföldi terjeszkedés során egy legalább 25 százalékos érdekeltséggel rendelkező külső partner bevonásával igyekeztek a kellő motivációt megteremteni. Jó ugródeszkát jelentenek a határon túli magyarok, akik büszkék arra, hogy egy magyar anyacéghez tartozhatnak – számolt be Tibor Dávid.
A Trigránit ingatlanfejlesztő cég vállalkozási tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal Török Árpád, a vállalat vezérigazgatója. A Masterplasthoz hasonlóan néhány országból kivonultak, ezzel együtt is 2 milliárd eurót meghaladó éves forgalmat bonyolítanak, és az iroda- és üzletbérlők száma 800 felett van. A cég stratégiája, hogy egy terület megvásárlásától kezdve maga viszi végig a projektet, és még az elkészülte után is üzemeltetőként megtartják. Demján Sándor gyakorolja a menedzsment jogokat, mint ahogyan a cég létrejötte óta folyamatosan – mondta el az üzletember.
A vállalat sikerét az ősvállalkozói szellem, vagyis a fatalizmus határozta meg, a cég sosem ismert lehetetlent. A képzett, ütőképes, tapasztalt, de fiatal menedzsment biztosítja az agilitást, ami a flexibilis, gyors döntéshozatalt teszi lehetővé. A nemzetközi terjeszkedés során sosem gyarmatosítanak, mindig alkalmazkodnak a helyi igényekhez. A tanulásképesség és a méret is előnyt jelent, részben ugyan nagy cégről van szó, ám a valódi döntéshozatal szűk körben zajlik – mutatta be Török. | "Túl sokszor szembesülünk a korrupcióval" - Világgazdaság | A külső befektetők bevonásáról, az üzleti etika helyzetéről illetve a külföldi terjeszkedés gyakorlati tapasztalatairól hallhattak a Világgazdaság Patrióta gazdaságpolitika című konferenciájának résztvevői. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2011/03/tul-sokszor-szembesulunk-a-korrupcioval | 2011-03-29 12:47:00 | true | null | null | Világgazdaság |
A jenői polgármestert egy hónapja kezelik a székesfehérvári kórházban
Kerekes Ildikó továbbra sem kommunikál a külvilággal és a hivatallal
A 24.hu most arról értesült a jenői önkormányzattól, hogy egy hónappal az eltűnés után sem tudnak semmit a polgármesterről, aki továbbra sem kommunikál a hivatallal - hiába ő a településvezető.
A hivatal egyik ügyintézője a lapnak azt így fogalmazott, "változatlan a helyzet. Csak azt tudom mondani, amit két hete." A jegyző, Tóth Andrea sem rendelkezett ennél több információval. A kialakult helyzettől függetlenül folyamatos az ügymenet a hivatalban, sőt, törvényes testületi ülés is volt az elmúlt hetekben, amelyet a korelnök képviselő hívott össze.
"Nincs olyan döntés, amelyet ne tudnánk meghozni a falu működése szempontjából. Egyedül alpolgármestert nem tudtunk választani, ehhez ugyanis a polgármesterre is szükség lenne."
Klima István képviselő azt mondta a helyzetről lapnak:
"működni működünk, sőt, most már a hivatal kifizetéseket - azaz béreket, számlákat, illetve más pénzügyi vállalásokat - is tud teljesíteni, lett erre törvényes megoldás."
A 24.hu emlékeztet, októberben épp az volt az egyik félelem, hogy az önkormányzat nem tud majd fizetni, utalni, hiszen a "kasszakulcs" a polgármesternél van.
"A legutóbbi testületi ülésen szétosztottuk a feladatokat, az egyik futó pályázatnál felmerülő kérdéseket is tisztáztuk. Ilyen szempontból tehát azt mondhatom, jó a helyzet, mivel a falu nem látja kárát annak, ami történt. Az persze borzasztó, hogy nem tudunk a polgármesterről semmit, legfeljebb pletykákat hallunk róla. Ameddig ő nem egészséges, addig nem tudunk alpolgármestert jelölni."
Kerekes Ildikó nélkül alakult meg Jenőn a képviselő-testület
Közeli hozzátartozóit is letiltotta
A képviselő annyit tud még, hogy a kórházban ápolt Kerekes Ildikó: "nem látogatható, letiltott mindenkit, még a közeli hozzátartozóit is. Nekünk pedig nem üzent semmit az elmúlt hetekben."
Meglátogatták a polgármester otthonát is, ahol az édesanyja ugyanezt mondta. Klima megjegyezte: kértek jogi segítséget a kormányhivataltól, ahol egyelőre úgy látják, a jenői önkormányzat működése törvényes és kielégítő. | Továbbra sem kommunikál a külvilággal a jenői polgármester | Sajtóértesülések szerint egy hónapja kezelik már a székesfehérvári kórházban az októberben eltűnt, a rendőrség által is keresett, majd pár nappal később megtalált jenői polgármestert, azonban Kerekes Ildikó továbbra sem kommunikál a külvilággal, tehát saját hivatalával sem. Egy helyi képviselő elárulta, a kórházban ápolt politikus nem látogatható, letiltott mindenkit, még a közeli rokonait is. A kialakult helyzet miatt az is előfordulhat, testület feloszlatja saját magát, és időközi választást írnak ki a településen, vagy amennyiben a polgármester egy éven át nem jelenik meg a testületi üléseken, úgy a törvény értelmében elveszti a tisztségét. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/jenoi-polgarmester-jeno-eltunt/msp0qwz | null | true | null | null | Blikk |
Rónavölgyi Endréné polgármester tegnap kijelentette: Bíró László címzetes főjegyző, valamint Csanádi Béla, a városfejlesztési osztály vezetője az ő tudta nélkül vállalt tagságot a két testületben. Ő kérdőre vonta munkatársait, akik lemondtak társasági megbízatásukról. A két tisztviselő nem vett részt az erőmű - egyébként szabályos - engedélyeztetési eljárásában. Az építési engedélyt nem a város önkormányzata adta ki.
Bíró László tudósítónkkal azt közölte: a történteket szakmai bakinak tartja, ugyanis az összeférhetetlenségi jogszabályokkal kapcsolatban hibás információt kapott. Amikor ez kiderült, azonnal kilépett a kft. felügyelőbizottságából, amelynek egyébként alig három hétig volt tagja, és azért pénzt nem kapott. | Archívum: Baki és összeférhetetlenség | Fegyelmi eljárást kezdeményez a szerencsi polgármester a helyi önkormányzat két köztisztviselőjével szemben, akik tagságot vállaltak a város határában szalmatüzelésű hőerőművet építő BHD Hőerőmű Kft. igazgatóságában, valamint felügyelőbizottságában. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-473631-275580 | 2007-12-04 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mit várhat az ember egy olyan politikustól, mint Magyar Péter A hét elején kiszivárgott hangfelvételen a szavazóit nevezi büdösnek és büdös szájúnak, majd csütörtökön újabb hangfelvétel került elő, amin a saját pártja európai parlamenti képviselőit hívja agyhalottnak, teljesen alkalmatlannak és Soros-ügynöknek. De kik is lehetnek közülük ahogy magyar Péter mondja a tényleges "agyhalottak"?
Egyáltalán milyen lehet egy olyan politikai közösségnek a tagja lenni ahol a pártelnök teljesen hülyének tart magán kívül mindenkit?
A jobboldali sajtó már az európai parlamenti választások előtt is arról írt, hogy Magyar Péter pártja tele van Soros-fiókákkal . Magyar ezt természetesen hazugságnak nevezte, és mindent tagadott a nyilvánosság előtt. A legújabb hangfelvételek azonban azt mutatják, hogy Magyar is pontosan tudta, hogy újabb Soros-ügynököket juttat Brüsszelbe .
Leírom neki magyarul... Én értem, hogy Soros-ügynök, és nem tud magyarul [...] Mondom te tudsz magyarul? Tudsz olvasni? Akkor mi a büdös ***-at csináltál?
- kelt ki magából a hangfelvételen Magyar Péter miután elmondása szerint szigorúan megtiltotta minden képviselőjének, hogy nyilatkozzon a sajtónak, de egyikük mégis kimert állni a mikrofonok elé.
Leginkább három ember jöhet szóba, amikor Magyar Soros-ügynökről beszél:
Az alábbi ábra jól mutatja az összefüggéseket:
Az egyik újonnan kiszivárgott hangfelvételen kérdőre vonják Magyar Pétert, hogy miért ezeket az embereket választotta Magyar, ha hülye agyhalott f*szoknak tartja őket. Magyar erre egyszerűen annyit mond:
mert ők voltak a legjobbak. Nem volt ilyen opciónk, egy napunk volt, hogy eldöntsük a többi közül... Én csinálok bazzeg belőlük EP-képviselőt úgy, hogy fogalmuk sem volt, hogy ez micsoda, vagy hogyan és én meg csinálok... a legjobb állás a világon. Keresnek havi 10 millát, plusz ugye az EP-képviselők lesznek."
Érdekesség, hogy eközben
A hangfelvételek itt hallgathatók meg: | Ők azok: bemutatjuk Magyar Péter agyhalottnak nevezett EP-képviselőit | Egyre botrányosabb hangfelvételek kerülnek elő Magyar Péterről. A legújabb videóban teljesen alkalmatlan, agyhalott és Soros-ügynök embereknek nevezi az európai parlamenti képviselőit. | [
""
] | 0 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2024/11/ok-azok-bemutatjuk-magyar-peter-agyhalottnak-nevezett-ep-kepviseloit | null | true | null | null | Bors |
2017-től lépett életbe a vadászati törvény módosítása, melyben két nagyon fontos változás volt: a társaságok a korábbi 10 helyett már 20 évre kapták meg a vadászati jogot, és a kormány újrarajzolta a vadászterületeket. Ez utóbbi miatt sok kisebb vadásztársaság elvérzett, és sok csókos helyzetbe került. Csongrád megye legnagyobb, 18 ezer hektáros vadászterületét például a Návay Kornél Vadásztársaság kapta meg húsz évre, és pont ennek a társaságnak tagja a fácánvadászatot kedvelő Lázár János.
A felcsúti polgármester is érezhette az idők szavát, ugyanis a tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. 2016 februárjában megalapította a Vért Vadászati Kft.-t, majd pár hónappal később a család létrehozta a Vál-Völgye Vadásztársaságot, melynek elnöke Mészáros Ágnes, a polgármester egyik lánya.
A Vért Vadászati Kft. honlapja szerint a cég 17.000 hektár területen végez vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet, és a cégadatbázis szerint tavaly 2,1 millió forint bevétele volt.
Úgy tűnik, hogy ez nem elég, mert a Vál-Völgye Vadásztársaság 2017. június 16-án két kérelmet nyújtott be az illetékes környezetvédelmi hatósághoz (hivatalos nevén a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya).
Az egyik kérelem szerint a vadásztársaság szeretné létrehozni a 291 hektáros Ginza vadaskertet, a másik kérelem szerint pedig szeretnék 95 hektárral bővíteni a jelenleg 825 hektáros Vérti vadaskertet.
A kérelmek és mellékleteik megtalálhatók a környezetvédelmi hatóság honlapján, és a dokumentumokból hamar kiderül, hogy két szomszédos területről van szó.
“A két vadaskertet fizikailag az Alcsútdobozt Etyekkel összekötő műút választja majd el.“
Mindkét vadaskert hatásvizsgálatát Agócs Gábor környezetmérnök készítette, és az egymásra nagyon hasonlító dokumentumok szerint a fejlesztéseket “a minőségi, trófeás nagyvadállomány elősegítése, a vadászati turizmus és térségi idegenforgalom lehetőségeinek bővítése érdekében” szeretné végrehajtani a Vál-Völgye Vadásztársaság. A hatástanulmányok szerint mindkét területen “A vadaskert működés tervezett ideje: több évtized. (legalább 20 év, mert a vadászati hatósági engedély már 20 évre szól!)“
Fizetőképes többletkereslet van
A 291 hektárosra (1.639 nm) tervezett Ginza vadaskert dokumentációjából kiderül, hogy 83,5 százaléka erdő, a többi pedig gyep és szántó. A területen jelenleg is erdőgazdálkodás folyik, emiatt már 2007-ben körbekerítették. A Ginza országos vagy helyi védettségű természeti területet nem érint, és bár a hatásvizsgálat írója szerint “a Szent László patak menti egyes területei ex-lege védett láp jellemző tulajdonságokat hordoznak”, az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park tájékoztatása szerint “azok nem azok”.
Jelenleg 10 gímszarvas, 20 dámszarvas, 25 őz, 140 vaddisznó, és 30 muflon él a Ginza területén. Az “optimális vadlétszám” elérése érdekében a vadásztársaság 5 éves tervet dolgozott ki, eszerint az ötödik év végére már 250 vaddisznó és 101 muflon lesz a területen. A vaddisznókat szabad téren akarják befogni, és a vadaskert 2017 végére, 2018 elejére tervezett indulása után 2-3 évvel lehet majd vadászni rájuk és a muflonokra.
A hatástanulmányban szerepel az is, hogy a Vál-Völgye Vadásztársaság “működése a korszerű, minőségi vadgazdálkodáson alapszik, melynek eredménye a többféle hasznosításban jelentkezik”. Az egyik, hogy “a vadfeldolgozás számára saját, olcsóbb árualap termelődik”, a másik pedig az, hogy “a vadászat során a legjövedelmezőbb nagyterítékű vaddisznóhajtások jelentős profitot eredményeznek”.
“Mindkét hasznosításra fizetőképes többletkereslet van, így a Ginzai vaddisznó- és muflonkert mielőbbi megvalósítása szükséges.”
Az üzemeltetési terv szerint: “A jó terítéknek (magas bevételnek) a titka, hogy nem szabad egyéni vadászatok során kilőni a jó agyarú kanokat, azoknak hajtásban kell elesniük.”
A Ginza területe kilenc részből áll, ebből kettő az államé (az egyik az NFA-n, a másik a KÖDUVIZIG-en keresztül), hét pedig magánszemélyek (Vogel András, Vogel Eszter, Vogel Márton, Vogel Diana, Erdély Zsigmond, Nyúl Sándor, és Mészáros János) tulajdonában van. A Vál-Völgye Vadásztársaság minden tulajdonostól megkapta a vadaskerthez szükséges területhasználati engedélyt.
Környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű terület
A Vérti vadaskert már egy meglévő létesítmény, melynek korábbi üzemeltetője és vadászatra jogosultja az állami tulajdonú VADEX Zrt. volt, de 2016 decemberében Mészárosék vadásztársasága kapta meg a terület vadászati jogát 20 évre, 2017. márciusától 2037-ig. A terület hatásvizsgálatából kiderül, hogy a Vérti Vadaskert jelenleg 825 hektáros területéből 771 hektár erdő, 18 hektár legelő, és 35 hektár ún. kivett terület. A tervezett 95 hektáros bővítésből 37 hektár erdő, 42 hektár szántó, 9 hektár legelő, és 3 hektár fásított terület. A 95 hektáros bővítéssel a 825 hektáros, vagyis 1.487 nm-es vadaskert területe 920 hektárra, de 9.987 négyzetméterre nő a tervek szerint. A látszólagos matematikai ellentmondásnak az a magyarázata, hogy a Vál-Völgye Vadásztársaság a bővítéssel bekebelezné a Szent László-patakot is, amelynek területe ugyan 0 hektár, de 8.204 négyzetméter. A patak mellett a vadaskert területére kerülne 2 hektár saját használatú út és árok is, melyeknek területe 4.272 négyzetméter. A jelenlegi Vérti vadaskert és a bővítésére kinézett 95 hektár nagy része is a Szentgyörgypuszta nevű Natura 2000-es terület, ami környezetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű.
“Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.”
A hatásvizsgálat is kimondja, hogy védett növény- és állatfajok is előfordulnak a területen, “azonban várhatóan a vadaskert működése nem okoz káros hatást a terület védett fajai számára, amennyiben a védelmi intézkedések megvalósulnak”. Ugyanakkor az is szerepel a dokumentumban, hogy a bővítés egyértelműen, de előre még nem látható mértékben hatással lesz a környezetre: “A szabad területen a nyugat-kelet irányú vadmozgások, vonulási- vándorlási útvonalak még nehézkesebbé válnak a kerítések miatt, ezáltal a vadmozgások, vadelőfordulások nagyobb területeken, hosszabb távokon, új útvonalakon figyelhető majd meg.”
A bővítésre kiszemelt terület nyolc részből áll, ebből háromnak az NFA-n, a KÖDUVIZIG-en, és a VADEX Zrt.-n keresztül a magyar állam, a többinek pedig Mészáros Lőrinc, Mészáros Beatrix, az etyeki önkormányzat, illetve dr. Antalffy György és Györgyné a tulajdonosa. Valamennyien megadták már a területhasználati hozzájárulást a Vál-Völgye Vadásztársaságnak.
A meglévő Vérti vadaskertben jelenleg 160 gímszarvas, 254 dámszarvas, 33 őz, 261 vaddisznó, és 164 muflon él. Akárcsak a Ginza vadaskert esetében, a kibővített Vértire is 5 éves tervet dolgoztak ki az ötletgazdák az “optimális vadlétszám” elérésére. Eszerint az ötödik év végére a vadászatot és természetes elhullást is figyelembe véve 204 gímszarvas, 195 dámszarvas, 451 vaddisznó, és 207 muflon lenne a területen.
“A vadfajok közül a vaddisznó vadfaj esetében a szabadtéri állomány befogása kerül a vadaskertbe betelepítésre majd a szomszédos szabad terülekről. Ezzel a szabadtéri mezőgazdasági területek (főként a szántók és a hires etyeki borvidék szőlői) vaddisznó általi igénybevétel (pl. vadkár) látványos csökkenését lehet majd tapasztalni.“
A Vérti vadaskert bővítéséhez örökségvédelmi hatástanulmány is készült, ugyanis a Mészárosék által bekebelezni kívánt területen két régészeti lelőhely is van: a bronzkori Pogányvár, és az attól nyugatra elhelyezkedő telep. A Göböljárás-puszta közelében fekvő Pogányvár egy ismert, 290 méter átmérőjű földvár, amely az időszámításunk előtti második évezredben épült, vagyis 3-4 ezer éves. Az erőd területén és a közelében fekvő telepen is folyt már korábban régészeti kutatómunka, de teljes feltárásuk még nem történt meg. A Vál-Völgye Vadásztársaság azt ígéri, hogy bekeríti a két területet, hogy ne károsodjanak.
Nagy terület, sok pénz
A két hatástanulmányban térképek és légifotók is bemutatják a tervezett vadaskerteket, melyeknek hatalmas területe a levegőből látszik igazán.
A dokumentumokban a Ginza és a Vérti esetében is a vadászati turizmus élénkítése szerepel indokként.
„Tervezett hasznosítási mód: elsősorban bérvadásztatás (egyéni les- és cserkelővadászat, barkácsolás, társas terelő- és hajtóvadászat), minőségi trófás vad tartása, vadmegfigyelés, vadászati fotózás, lovaglás, sétakocsikázás, vadászati- és ökoturizmus.”
Ebben pedig rengeteg pénz van. A Vért Vadászati Kft. honlapján elérhető árjegyzék szerint az állat trófeájának méretétől függően a kilövési díj
– egy gímszarvas bikánál 120 ezer és 3,2 millió forint között van
– egy dámszarvas bikánál 204 ezer és 1,7 millió forint között mozog
– egy őzbaknál 30 ezer és 990 ezer forint között van
– egy muflonkosnál 210 ezertől 1,3 millió forintig terjed
A fenti állatok nőstényeit és borjúit állatfajtól függően azonban már 13-36 ezer forint közötti összegért lelőheti, akinek ehhez van gusztusa.
Azonban ahogy a Ginza vadaskert hatástanulmányában is szerepel, a legnagyobb hasznot Mészáros Lőrinc cégének a vaddisznóvadászat, azon belül is a hajtás hozza.
Egy vadaskerti vaddisznóhajtáson (ahol az állatoknak a kerítés miatt esélyük sincs elmenekülni) 4-10 vadász vehet részt, és 8 főig összesen 600 ezer forintot fizet a csoport, a 8 fő feletti személyekért pedig fejenként 75 ezret. Tíz fő esetén tehát a hajtás ára 750 ezer forint. Erre jön rá a vadkanok kilövési díja, ami az állat agyarának hosszától függően 120-990 ezer forint között van.
A környezetvédelmi hatóság még nem adta meg az engedélyt a vadaskertekre, hanem mindkét ügyben közmeghallgatást rendelt el. A Ginza vadaskert létrehozásával kapcsolatban augusztus 31.-én 13 órakor lesz a közmeghallgatás az alcsútdobozi sportcsarnokban, a Vérti vadaskert bővítéséről pedig szeptember 6-án 15 órakor mondhatja el a véleményét a lakosság ugyanott. | Mészáros Lőrincék vadásztársasága tovább terjeszkedik Alcsútdobozon | A Vál-Völgye Vadásztársaság a jelenleg 825 hektáros Vérti vadaskertet 95 hektárral bővítené, és létrehozná mellette a 291 hektáros Ginza vadaskertet. A t | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/08/09/meszaros-lorincek-vadasztarsasaga-tovabb-terjeszkedik-alcsutdobozon/ | 2017-08-09 13:01:41 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében (2023. november 13.). Hazudik, hiszen azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a javaslatról" - írták a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a KIM több személyes találkozót is szervezett.
A közleményben felidézték:
az oktatási miniszterek február 29. és március 1. között tartott informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztossal, és kérte a tárgyalások folytatását.
Május 13-án az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács (OIKST) ülése során Hankó Balázs egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni - sorolták.
Szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetést folytatott Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is. A tárcavezető akkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet, és Magyarország bízik abban, hogy az Európai Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés - ismertette a KIM.
Október 18-án Stéphanie Risónak, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatójának megküldték az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot.
Október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot - írták.
Hozzátették: a tárgyalásokon is közölték, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM kiemelte:
a kormány az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze, míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Szerintük az uniós testület már érzi az időhúzás kínosságát, "de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít".
A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő tudományterületen.
A Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti tudományokban került a top 100-ba, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) is kiemelkedően szerepelt - tették hozzá.
Kifejtették, hogy a Sanghaj-lista szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects (GRAS)), amely 2017 óta minden évben megjelenik, idén 96 ország 1900 egyetemét listázza 5 fő kategóriában, 55 szakterületen. A fő kategóriák: természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok és társadalomtudományok.
Úgy folytatták, hogy A GRAS-lista az intézmények teljesítményét átfogó, objektív mutatók alapján értékeli. Olyan indikátorok alakítják a sorrendet, mint a nemzetközi díjakat (például a Nobel-díjat) elnyerő kutatók és alumnik száma, tudományos folyóiratok főszerkesztői, nemzetközi szervezetek vezetőségi tagjai, publikációk száma, hivatkozási impakt és a nemzetközi együttműködési részvétel.
Kiemelték, hogy 64 magyar felsőoktatási intézmény közül az idén 8 egyetemet rangsoroltak 22 szakterületen, melyek mindegyike a top 500 sávban foglal helyet: a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 területen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 5 területen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 1 területen került a listára.
A Semmelweis Egyetem a magyar intézmények közül a gyógyszerészeti tudományok kategóriában a 82. helyen szerepel világszinten, a klinikai orvostudományok kategóriában pedig a top 200 egyetem között listázzák. További három intézmény ért el előkelő helyezést a következő kategóriákban: építőmérnöki tudományok - BME #101-150, Matematika #151-200 - ELTE, Állatorvostudomány - ATE #151-200 - írták.
A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy területen, a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem három területen, a MATE és a Pécsi Tudományegyetem egy területen javított pozícióján - áll a KIM közleményében. | SZON - Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még mindig húzza az időt | Egy éve küldte meg a kormány az uniós szervnek a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében. | [
""
] | 0 | https://www.szon.hu/orszag-vilag/2024/11/erasmus-ugy-europai-bizottsag-kim | null | true | null | null | SZON |
Menczer Tamás arra reagált, hogy Magyar Péter azzal kritizálta: titokban járja az országot. Magyar azt hangoztatta, hogy a Tisza Párt nem úgy tart országjárást, mint az "állampárt", a Fidesz, amely "nem mondja meg előre, hogy hova megy, sőt titkolja, és bemennek ilyen zárt helyekre, legyen az templom vagy valami Fidesz-iroda és oda meghívják a környék 30 fidelitasos vagy éppen idősebb aktivistáját".
"Láthattunk ilyet Menczer Tamásnál, soha nem jelzik előre, hogy hol vannak ezek a rendezvények, vagy ha igen, akkor előre kell regisztrálni" - mondta a Tisza Párt elnöke.
Igazad van, Peti, csak halkan mondom, hogy senki meg ne hallja. Igazad van, félek. Félek a sajtótól, attól nagyon félek, és még jobban félek tőled. Ezért most nagy félelmemben elárulom, hogy holnap, szerdán, Békéscsabán leszek. Hat órakor, de már fél órával korábban. Szabadság út 1-3. Várlak szeretettel, Peti! Ott találkozunk, beszéljünk!
- reagált a kommunikációs igazgató , aki végezetül egy jó tanáccsal is ellátta Magyar Pétert.
Még egy tanács, ne te vezess, reszkető kézzel veszélyes. Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy, csak a nőkkel vagy bátor, a férfiaktól félsz. | Menczer Tamás helyretette Magyar Pétert | A kormánypártok kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás alaposan helyretette az őt és a Fideszt hamisan vádoló Magyar Pétert. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-orszagjaras | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Minden parlamenti képviselő tiszteletdíja és költségtérítése elérhető csütörtöktől az Országgyűlés honlapján. Az adatokból kiderül, hogy mennyi pénzt utalt az Országgyűlés szeptemberben az adott politikus számlájára. Az adatok mostantól minden hónapban felkerülnek az internetre.
A parlamenti képviselők többségének, nagyjából a kétharmadának egy bizottsági tagsága van, és kap költségtérítést is, annak függvényében, hol található a választókerülete és hol lakik. Egy ilyen áltagos havi bruttó fizetés 375.360 forint. Ez a 220 800 forintos képviselői alapdíjból és az egy biztonsági tagságért járó 154 560 forintos pótlékból áll össze.
Az Országgyűlés honlapjáról kiderül, hogy például Ágh Péter fideszes képviselő, aki szombathelyi, a fenti összeg mellett a távolság miatt kap 320 160 forint költségtérítési általányt és 110 400 forint szállás költségtérítést is. Alexa György szocialista képviselőnek, aki viszont Budapesten, a XVII. kerületben szerzett mandátumot, szállásköltséget nem utal az Országgyűlés, de ő is kap 154 560 forint költségtérítést.
Az Országgyűlés a költségtérítési általány címén lényegében utazási költségeket ért, legalábbis a Budapesttől való távolság alapján határozzák meg ennek az összegnek a nagyságát. Budapest területén 154 560 forint, 50 kilométeren belül 187 680, 50 és 100 között 220 800, 100 és 150 között 253 920, 150 és 200 között 287 040, 200 és 250 között 320 160, 250 kilométeren túl pedig 353 280 forint jár a képviselőknek. A 110 400 forintos szállásköltséget minden olyan képviselő megkapja, aki nem Budapesten lakik, vagy nem abban a választókerületben, amelyben mandátumot szerzett.
Az Országgyűlés elnöke és alelnökei kiemelt díjazást kapnak. Szili Katalin házelnök - a parlamenti honlap szerint - szeptemberben 1 435 200 forintos bruttó fizetést kapott, és 287 040 forint költségtérítést. Utóbbit azért, mert a választókörzete Pécsen van. Szili annak ellenére veszi fel a pénzt, hogy belföldi utazásairól a Köztársasági Őrezred gondoskodik, mivel védett vezető, budapesti szállását - törvény alapján - pedig az állam biztosítja egy budai zöldövezetben lévő rezidenciával. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki például ugyancsak az őrezred autóival közlekedik, nem vesz fel költségtérítést, igaz ugyanakkor az is, hogy ezt a jogszabályok is kizárják.
Áder Jánosnak, a parlament fideszes alelnökének bruttó 618 240 forintot tiszteletdíjat utalt az Országgyűlés. Ő is kap 287 040 forint költségtérítést, mivel választókerülete, Csorna több mint 200 kilométerre van Budapesttől, és szálláspénzre is jogosult, mivel ott nincs lakása, utazásait viszont ő is szolgálati autóval intézheti, akárcsak Világosi Gábor a parlament liberális alelnöke, aki 772 800 forintos tiszteletdíja mellett 220 800 forintos költségtérítést kap és felveszi a szállás utáni juttatást is. Harrach Péter a parlament fideszes alelnöke is részesül költségtérítésben, ő 618 240 forintos mellé 220 800 forintot kap adómenetesen költségei fedezésére és szintén jogosult szállásköltségre is. Akárcsak Mandur László, aki 253 900 forintot kapott szeptemberben.
A költségtérítési rendszer nagy nyertesei a vidéki polgármesterek is, akik többsége ugyancsak magáénak tudhat egy-egy szolgálati autót, amelynek költségeit az önkormányzat állja, ennek ellenére nem mulasztják el felmarkolni a parlamenti költségtérítést is. Káli Sándor Miskolc szocialista polgármestere 419 520 forintos tiszteletdíja mellett 287 040 forintos költségtérítést vihet haza és szállásköltségre is igényt tart.
Kósa Lajos Debrecen fideszes polgármestere 375 360 forintot keres képviselőként és 320 160 forintnyi költségtérítést kap, viszont nem kér szállástámogatást. A két budapesti szocialista főpolgármester-helyettes is kap képviselői fizetése mellé költségtérítést, Hagyó Miklós 220 800 forintos tiszteletdíj mellett 110 400 forintos költségtérítést kap, ami alacsonyabb, mint amennyire a budapesti képviselők jogosultak, Horváth Csaba 375 360 forintot kap bruttóban és a pesti képviselőknek járó 154 560 forintot veszi fel költségtérítés gyanánt. A miniszterelnököt mostanában gyakran kritizáló Karsai József, battonya első embere 375 360 forintos bruttó tiszteletdíján felül 320 160 forintot vihet haza adómenetsen, plusz 110 400 forintos szálláspénzt is felveszi.
A pártelnökök közül Kóka János és Gyurcsány Ferenc nem vesz föl költségtérítést, Dávid Ibolya az MDF elnöke viszont 253 920 forinttal egészítheti ki fizetését, legalábbis szeptemberben ilyen összeggű költségtérítést kapott. Semjén Zsolt, a KDNP első embere 253 920 forintnyi költségáltalányban részesül és felveszi a szálláspénzt is, míg Orbán Viktor a Fidesz elnöke csak a budapesti képviselőknek járó 154 ezer forintos summát veszi fel képviselői alapdíján felül.
A parlamenti képviselők közül a legtöbb fizetést Eörsi Mátyás kapta a szeptemberre vonatkozó adatok szerint: a politikus az SZDSZ frakcióvezetője, amellett, hogy az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke is. A parlament honlapja szerint 794 880 forint tiszteletdíjat kapott és a Budapest területére járó 154 560 forint költségtérítést.
Varga Mihály is hasonló nagyságrendű fizetést vihetett haza szeptemberben: az Országgyűlés adatai alapján 750 720 forintot. Az ellenzéki politikus a Fidesz frakcióvezető-helyettese és a parlament költségvetési bizottságának elnöke. Mivel az ő választókerülete Karcag, szintén kapott 287 040 forint költségtérítést és szállásra 110 400 forintot.
A képviselői költségtérítések egyébként adómentesek és mindenféle igazolás, vagy számla nélkül költhetik el. A Zuschlag-ügy kapcsán meghirdetett gyurcsányi tisztasági csomag megszüntetné a mostani rendszert, ugyanakkor a kérdés rendezését szolgáló tárgyalások zátonyra futottak, a kormányszóvivő éppen csütörtökön szólította fel Orbán Viktor Fidesz-elnököt, hogy támogassa a tisztasági csomagot.
A mostani fizetési struktúrák még az első szabadon választott országgyűlés döntése alapján alakultak ki, vagyis a képviselők aránylag alacsony alapdíjat állapítottak meg maguknak fizetéskiegészítésül pedig aránylag nagy költségtérítést szavaztak meg maguknak, de mindezt úgy, hogy számlákkal kellett igazolni a szállásköltségeket. Az Orbán-kormány idején annyit változott a rendszer, hogy a költségtérítés mértékét attól tették függövé, a képviselő milyen messze lakik Budapesttől, a szállásdíjjal való elszámolási költelezettség már a szocialista szabad demokrata kormány regnálása idején töröltetett el. | Szilit az őrezred utaztatja, mégis kap költségtérítést | Szilit az őrezred utaztatja, mégis kap költségtérítést - A házelnöknek szolgálati rezidencia is jár, mégis havonta több mint 287 ezres költségtérítést vesz fel. Csütörtöktől nyilvánosak a képviselői juttatások. | null | 1 | https://index.hu/belfold/koltsg071108/ | 2007-11-08 00:00:00 | true | null | null | Index |
A TERRORELHÁRÍTÁS EREJÉVEL CSAPOTT LE A NAV
Figyelõ Online
2015.05.04 12:56
mailnyomtatás
A gyanú szerint félmilliárd forinttal károsították meg a költségvetést annak a vagyonõri és munkaerõ-kölcsönzéssel foglalkozó cégláncolatnak az irányítói, segítõi, akikre a napokban csaptak le a pénzügyi nyomozók, pénzügyõrök, valamint a Terrorelhárítási Központ munkatársai - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli bûnügyi igazgatóságának sajtóreferense hétfõn az MTI-t.
Kuperczkó Adrienn közleményében azt írta: a tizenkét baranyai társaságból álló láncolat elején három õrzõvédõ cég szabályos szerzõdések alapján vállalta el a munkákat, amelyeket azonban nem saját alkalmazottakkal, hanem erre a célra alapított õrzõvédõ és munkaerõ-kölcsönzõ cégek közremûködésével végeztettek el. Ezen alvállalkozó cégeket és a bankszámláikat félévente lecserélték.
A gazdasági társaságok a bevételeiket bevallották ugyan, de adózni nem akartak. Az adó mértékét munkaerõ-közvetítésrõl szóló fiktív szerzõdésekkel csökkentették, járulékot nem fizettek. Az így szerzett haszon egy részét nettó munkabérként az alkalmazottak kapták, a másik részét készpénzben felvették, és a bûnszervezet tagjai, illetve az alvállalkozó cégek vezetõi között szétosztották.
A sajtóreferens közölte, hogy az "adóminimalizáló szervezet" tagjaira több hónapos elõkészítõ munka eredményeként 4 megyében 40 helyszínen csaptak le pénzügyi nyomozók, pénzügyõrök, adórevizorok, informatikus szakemberek és a Terrorelhárítási Központ munkatársai.
Az akcióban mintegy 300 millió forint értékben foglaltak le készpénzt, vagyontárgyakat, üzletrészeket, s "befagyasztottak" huszonegy bankszámlát.
Az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indult eljárás, amelynek során tizennégy embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük nyolcat õrizetbe vettek, késõbb öten elõzetes letartóztatásba kerültek.
Ha a gyanúsítottak bûnössége bebizonyosodik, akkor a büntetésük - tekintettel a bûnszervezetben való elkövetésre - akár húsz évig terjedõ szabadságvesztés is lehet.
A NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói egy éven belül a második munkaerõ-kölcsönzõ cégláncolatot számolták fel - jegyezte meg közleményében Kuperczkó Adrienn. | A Terrorelhárítás erejével csapott le a NAV | Félmilliárd forinttal károsította meg a költségvetést az a cégláncolat, amelyre a napokban csaptak le a pénzügyi nyomozók és a TEK. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/418714-a-terrorelharitas-erejevel-csapott-le-a-nav | 2015-05-04 15:35:00 | true | null | null | Figyelő |
A párt az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, már az elején is látszott, hogy az LMP jelen helyzetében egyedül képtelen összegyűjteni a kellő számú, 200 ezer érvényes aláírást. Ezért minden pártot, érintett önkormányzatot, polgármestert és civil szervezetet megkeresett, hogy segítsék az ajánlások gyűjtését, de sajnos egyik nagy ellenzéki párt sem csatlakozott, pedig egy sikeres népszavazás "érdemi és súlyos problémákat okozott volna a kormánypártnak".
Saját felelősségét az LMP vállalja, de vállalniuk kell a felelősséget azon politikai szereplőknek is, akik "szavak szintjén ellenzik a kiemelt beruházásokat, de szervezeti szinten", pusztán a pártpolitikai logika alapján nem voltak hajlandóak támogatni a kezdeményezést - tudatták.
Az LMP sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ezen erőknek a pártpolitikai logika fontosabb volt, mint "az akkumulátorgyarmatosítás" megakadályozása. | Elbukott az LMP kezdeményezése, nem tudtak összegyűjteni 200 ezer aláírást | Az LMP nem tudta összegyűjteni a szükséges aláírásokat a kiemelt beruházásokról szóló népszavazáshoz. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/elbukott-az-lmp-alairasgyujtese/439460 | null | true | null | null | Hírklikk |
Videokonferencián mosták az agyakat | Több mint 600 közigazgatásban dolgozó férfi és nő hallhatta egy videokonferencián a napokban azt a prezentációt, mely szerint ők korábban egy szocialista szemléletet követő, elhibázott finanszírozású és korrupciós ügyekkel terhelt rendszerben dolgoztak. | null | 1 | https://pecsistop.hu/regio/videokonferencian_mostak_az_agyakat/469474 | 2013-09-23 13:34:00 | true | null | null | Pécsi Stop |
|
Minden arrafelé tendált az elmúlt évben, hogy Donald Trump visszatérése a Fehér Házba megpecsételheti Ukrajna sorsát az Oroszországgal vívott háborúban, az amerikai segélyek megkurtítását és Washington figyelmének más térségek felé fordulását hozva magával. Erre vallott az Ukrajnának szánt új támogatások fél éven át tartó republikánus halogatása, de a volt elnök kampányban hangoztatott állítása is, hogy ha megválasztják, 24 óra alatt lezárja az ukrajnai háborút.
A mikéntre Trump nem sok szót fecsérelt, így nőttön nőtt az aggodalom, hogy egy gyorsan kikényszerített tűzszünet a harctéren gyorsuló ütemben előrenyomuló Oroszországnak kedvezne, ami a putyini rezsimet az Európa biztonságát fenyegető háború későbbi folytatására bátoríthatja. Mindez híresen nem zavarta miniszterelnökünket abban, hogy Moszkva felé hajló "békemisszióval" lovagolja meg a harcostársának tartott republikánus elnökjelölt kampányát, s megválasztására várva tovább késleltesse az Ukrajnának szánt segélyek uniós elfogadását.
Kijev és európai szövetségesei tavasz óta "Trump-biztos" megoldásként kétoldalú védelmi megállapodások sorát írták alá. Az ukrán vezetés New Yorkban Trumpnak is bemutatott "győzelmi terve" azonban, talán a fő biztonsági garanciaként áhított haladéktalan NATO-csatlakozás miatt, nem aratott sikert szövetségeseinél. Volodimir Zelenszkij kormánya látszólag a demokrata jelölt, Kamala Harris befutásától remélhette a Biden-kormány rendre későn érkező, de bőkezű amerikai segélyek folyatását, ám egy merész váltással mégis úgy döntött, hogy Trump győzelme új lehetőségeket is kínál Ukrajna számára.
A Financial Times értesülése szerint a győzelmi terv ugyanis két olyan pontot is tartalmazott - az Európában állomásozó amerikai csapatok egy részének ukrán erőkkel való felváltását a háború után, valamint Ukrajna kritikus természeti erőforrásainak megosztását a nyugati partnerekkel - amely felkeltette Trump érdeklődését. Innentől, külön is érthetőnek tűnik, hogy Zelenszkij az elsők közt gratulált Trump győzelméhez, nagyra értékelve elkötelezettségét "a béke az erőn keresztül" politikája mellett, miközben a szélsőséges nézeteiről ismert Trump újbóli hatalomra kerülése Európa vezetőit teljes joggal kétségek közé taszította.
A megválasztott elnök talán maga sem tudja még, hogyan fogja tárgyalóasztalhoz ültetni Moszkvát és Kijevet. (Az orosz vezetés, harctéri fölényének tudatában érthetően máris úgy beszél, mint aki diktálhatja a háború lezárásának feltételeit.) Leendő külügyminisztere, Marco Rubiok és nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz személye mindenesetre sokak szerint elkötelezett Kína-, Oroszország- és Irán-ellenes politikát vetít előre. Mindezek alapján jó esély van rá, hogy az országát odahaza gyökerestül felforgatni készülő Trump belátja, az USA-nak érdekében áll megerősíteni Ukrajnát és az Európával való biztonsági együttműködést. A Kijev támogatásának leállításával számoló Orbán Viktor arcáról pedig könnyen lefagyhat a mosoly. | Gyönyörű barátság kezdete | Minden arrafelé tendált az elmúlt évben, hogy Donald Trump visszatérése a Fehér Házba megpecsételheti Ukrajna sorsát az Oroszországgal vívott háborúban, az amerikai segélyek megkurtítását és Washington figyelmének más térségek felé fordulását hozva magával. Erre vallott az Ukrajnának szánt új támogatások fél éven át tartó republikánus halogatása, de a volt elnök kampányban hangoztatott állítása is, hogy ha megválasztják, 24 óra alatt lezárja az ukrajnai háborút. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258023_gyonyoru-baratsag-kezdete | null | true | null | null | Népszava |
December 30-a arról lesz nevezetes az idén, hogy a világ egyik legnagyobb sportoló- sztárja, LeBron James aznap ünnepli majd a negyvenedik születésnapját. Ez annyira idős kor az élsportban, azon belül a profi kosárlabdában, különösen annak a csúcsán, az észak-amerikai NBA-ben, hogy október elején teljesülhetett az egyik legnagyobb vágya, a Los Angeles második előszezonmeccsén egyszerre lehetett a pályán a fiával, a húszéves Bronnyval, és ilyenre még nem volt példa a liga történetében.
Kevesen tudják ennyire elhúzni a pályafutásukat, és nemcsak a kosárlabdában, hanem bármelyik komoly fizikai próbatételt jelentő sportágban. LeBron James már most legenda, tavaly óta ő a legeredményesebb pontszerzője az NBA-nek, amelyben négyszer nyert bajnoki gyűrűt, hússzor szerepelhetett az All Star-gálán, cseppet sem mellesleg két olimpiai aranyérem is díszeleghet a vitrinjében, az egyéni címeinek a felsorolására ez a hasáb kevés lenne. És esze ágában sincsen leállni, magyar idő szerint csütörtökön hajnalban a Los Angeles Lakers meccsén a Memphis Grizzlies ellen 35 pontot dobott, leszedett 12 lepattanót és adott 14 gólpasszt, ami - azon felül, hogy már önmagában hatalmas teljesítmény - még rekordot is jelentett, hiszen ezzel ő lett a liga történetének legidősebb játékosa, aki három egymást követő meccsen is tripla duplázott.
LeBron Jamesnek ez a 22. NBA-szezonja, amivel beállítja Vince Carter rekordját, a nyáron 48,73 millió dollárért írt alá új szerződést, ez éves szinten 18 milliárd forintnak felel meg, és a következő idényben átlépi a pályán megkeresett 500 millió dolláros határt, ami a ligában még soha senkinek sem sikerült.
Egészen elképesztő, már-már felfoghatatlan számok a pályán és a bankszámlán is, de azt kevesen tudják, mindennek mi az ára. Kell persze mindehhez az istenadta tehetség és a szerencsés génállomány, amelyekkel viszont semmire sem ment volna a kamaszkora óta elvégzett hihetetlen mennyiségű munka és rengeteg lemondás nélkül.
Az egyik streamingszolgáltató Kezdő ötös című sorozatából kiderül, mibe kerül az, hogy a teste ebben a korban is képes a legmagasabb szinten teljesíteni, mennyi fizikai fájdalommal kell megbirkóznia, mekkora lelki teher az, hogy a rengeteg utazás miatt a leggyakrabban csak egy képernyőn láthatta és láthatja a családját, és ekkora rutinnal is mekkora teher az, hogy mindenki őt tekinti a győzelem zálogának. Mi csak a csillogást, a sportsztárt, a zseniális kosarast látjuk, fogalmunk nincs az emberről a maga esendőségével. Pedig éppen emiatt lehet milliók példaképe. | Példakép | Vas vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/sportjegyzet/2024/11/peldakep-jegyzet-nba-lebron-james | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Az AP hírügynökség szerint a Pinochet családot már őrizetbe is vették a hatóságok. A Chilét 17 éven keresztül irányító Augusto Pinochet tavaly halt meg, mielőtt korrupció és emberiesség elleni bűnök miatt a bíróság elé állíthatták volna. | Őrizetbe vették a Pinochet családot | Egy chilei bíró elrendelte Augusto Pinochet családjának letartóztatását. A néhai diktátor özvegyét és öt gyermekét, valamint több barátját az állami vagyon elsikkasztásával gyanúsítják. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/orizetbe-vettek-a-pinochet-csaladot | 2007-10-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az ATV Híradó információi szerint 2017-ben még nem kezdi meg az építkezést a Városligetben a Városliget Zrt., egyrészt mert a költségek a vártnál jobban elszálltak (a Közlekedési Múzeum költségeinek duplázódásáról a Hvg.hu írt nemrég), másrészt mert a Fidesz a választásokig kerülné a konfliktust a témában. Ráadásul a Fővárosi Választási Bizottság hitelesítette Moldován László ligetvédő és VII. kerületi LMP-s képviselő kérdését (erről az e heti Magyar Narancsban olvashatnak majd bővebben), így az is benne van a pakliban, hogy fővárosi népszavazás lesz a zöldfelület arányának 65-ről 70 százalékosra emeléséről. Egy népszavazás reális lehetősége minden bizonnyal jelentősen átrajzolná magát a projektet, de a politikai érdekeket és kockázatokat is.
Jelenleg egyébként hivatalosan is ott tart már a projekt, hogy az épületek átadása után esedékes tájépítészeti rendezést, vagyis „Európa legnagyobb kulturális parkfejlesztésének” végét 2020 novemberére teszik – legalábbis a projekt hivatalos honlapján lévő idővonal ezt mutatja.
Szintén 2020-as átadással számolnak az Új Nemzeti Galéria esetében, 2019 májusára készülne el a Városliget Színház, a Magyar Zene Háza és a Közlekedési Múzeum is, holott tavaly novemberben a kormánybarát Origónak még azzal büszkélkedtek, hogy a Zene Háza 2018-ban megnyitja kapuit.
Persze, úgy tényleg nem könnyű, hogy még el sem kezdték építeni.
Sokat elárul a propagandahonlapon lévő információk komolyságáról, hogy az idővonalon 2018 áprilisára teszik a Néprajzi Múzeum kivitelezésének kezdőpontját, ám azt elfelejtik beírni, hogy mikor lesz kész. Talán semmikor.
Mindenesetre 2017 nem ígérkezik sűrű évnek a zrt. életében. Egész évre két esemény van beírva: elméletileg már februárban megkezdték az Új Nemzeti Galéria kivitelezését, és itt a hangsúly az elméleten van. Márciusban pedig átadnák, vagyis hát átadták volna az új bódékat, pardon, „a városliget aranykorát megidéző pavilonépületeket”.
A pavilonok legalább épülnek-szépülnek, ezt tudjuk, méghozzá onnan, hogy heves ütemben drágulnak is. | Nyúlik a Liget-projekt, mint a rétestészta | Egy év múlva kezdik el építeni, de soha nem készül el, mi az? A Néprajzi Múzeum a Liget Projektben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyulik-a-liget-projekt-mint-a-retesteszta-103177 | 2017-03-27 14:26:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2007.06.14. 10:13
Megyessy Péter Zamárdiban hamarosan végleg elkészülő villája és a kempingtulajdonos szállodaépítési szándéka félelmet vált ki az üdülőhely árusaiban. A Medgyessy villája mögött lévő étterem tulajdonosa is attól fél: nem illenek bele majd az elit környezetbe, és valószínű az is, hogy az úri közönség nem szereti a szabadban szálló étel illatát sem. A volt miniszterenök szerint nem kell félnie senkinek sem.
A Tihanyi-félszigettel szemben három luxusvilla áll, nincs közöttük kerítés, ám a két szélsőt kétméteres betonfal veszi körül – írja a Bors című napilap. A strand melletti Németh Miklósé (nem azonos a politikusssal), a középső – július közepére már beköltözhető –
azonban Medgyessy Péteré, a 2004-ben Gyurcsány Ferenc által megpuccsolt miniszterelnöké.
A kemping soha nem volt önkormányzati tulajdon, így a telekleválasztáshoz nincs közünk, a három ház különböző helyrajzi számon van, így kaptak építési engedélyt – mondta Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere a lapnak azzal kapcsolatban, hogy a háromháznyi telket a szomszédos kemping tulajdonosától vásárolták a háztulajdonosok. Mivel a kemping helyén a tulajdonos négycsillagos szállodát épít 2010-ig, váltaniuk kell a környék árusainak is, hiszen ők a kemping közönségére fókuszáltak. Az árusok kétségbeesettek: ha maradni akarnak, jókora beruházásokat kell véghezvinniük, de emelett az elit környezetbe sem illenek bele.
Az egyik árus arról számolt be, hogy noha korábban mindenki megvehette boltját az önkormányzattól, mára erről nincs szó. A Medgyessy háza mögött található étterem tulajdonosának is van félnivalója, hiszen mindennap szabad tűzön készíti ételeit, amit az „úri közönség„ aligha akar majd szagolni. Az ügyben ősszel lesz döntés, de az étterem vezetője nem akar beszélni, mert fél.
Mint a lap megjegyzi: Medgyessy Péter és az egész családja örül a nyaralónak, idén egész nyáron ott lesznek. Mint a volt kormányfő elmondta, a szállodaépítésről hallott, és vegyes érzelmei vannak ezzel kapcsolatban. Szerinte miattuk nem kell elmennie senkinek sem.
Hiba a vagyonnyilatkozatban
Mint arról korábban beszámoltunk, a gyanú szerint ismeretlen eredetű pénzből vásárolt vízparti telket, és készül belakni épülő villáját Zamárdiban Medgyessy Péter, aki 2006-os vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel, hogy 2005. augusztus 19-e óta feleségével fele-fele arányban tulajdonosa egy 1550 négyzetméteres zamárdi ingatlannak, amelyen kétemeletes villa épül.
Akkor Medgyessy szabadságára hivatkozva nem válaszolt a felvetett kérédekre, de 2006. július 3-án levelet írt Szili Katalin házelnöknek, melyben úgy fogalmaz: „vagyonnyilatkozatomba hiba csúszott, nem tüntettem fel azt, hogy a Balaton déli partján, Zamárdiban építési telket vásároltam húszmillió forintért. Tévedésem azzal magyarázható, hogy a vásárlást kölcsönből valósítottam meg, amelyet csak június 8-án fizettem ki.” A Heti Válasz akkori cikke szerint viszont a telek és az épülő villa becsült ára jóval meghaladja a fenti összeget, ráadásul a vagyonnyilatkozatban tartozást sem említett Medgyessy. A volt kormányfő a vagyonnyilatkozatban elfelejtette feltüntetni azt is, hogy tanácsadó cégéből, az M. P. Európa Kft.-ből százmillió forintnyi osztalékot vett fel.
(Bors, MNO) | Félnek Medgyessy villájától a zamárdi árusok | Megyessy Péter Zamárdiban hamarosan végleg elkészülő villája és a kempingtulajdonos szállodaépítési szándéka félelmet vált ki az üdülőhely árusaiban. A Medgyessy villája mögött lévő étterem tulajdonosa is attól fél: nem illenek bele majd az elit környezetbe, és valószínű az is, hogy az úri közönség nem szereti a szabadban szálló étel illatát sem. A volt miniszterenök szerint nem kell félnie senkinek sem. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/felnek-medgyessy-villajatol-a-zamardi-arusok | 2007-06-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Interpol kiadta a körözést Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen – írja a Jutarnji List című horvát lap. Ezzel az európai elfogatóparancs is hatályba lépett. A horvát napilap szerint értesülését a rendőrség megerősítette.
Az Interpol oldalán ugyanakkor egyelőre nem szerepel Hernádi neve a körözött személyek litáján. Az MTI-nek nyilatkozó párizsi Interpol-illetékes szerint vagy a horvát kérelem nem érkezett még meg Lyonba, vagy elbírálás alatt áll még a kérelem, de az is lehet, hogy az elfogatóparancs csak a tagországok rendőrségei számára hozzáférhető.
A horvát portálokon megjelenő hír szerint Hernádi Zsolt az Interpol vörös körözési listájára került fel. A vörös körözés a legmagasabb riasztás, amely arra szólít fel, hogy a szervezet tagjai helyezzék előzetes letartóztatásba a keresett személyt, hogy később kiadják annak az államnak, amely a körözést kiadta.
A horvát lapok hétfőn számoltak be arról, hogy a Hernádi letartóztatására vonatkozó kérelmet a horvát bíróságtól megkapta a horvát rendőrség. Már ekkor lehetett tudni, hogy a letartóztatási kérelmet nemzetközi elfogatóparancs követi, amelyet az Interpol oldalán tesznek közzé
A horvát bíróság pénteken adta ki az elfogatóparancsot. A horvát média ezt azzal indokolta, hogy szeptember 25-én Hernádi nem jelent meg a rendőrségi kihallgatáson. A Mol a közleményében viszont azt közölte, hogy nem is hívták a cégvezetőt kihallgatásra. Vezetője körözésének hírére a Mol még nem reagált.
Az Index pénteken fordult kérdéssel az ORFK-hoz, hogy a magyar rendőrségnek mi a teendője, ha az Interpol kiadja a körözést; a kommunikációs szolgálat szerdára ígért választ.
Hernádit a gyanú szerint vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában.
A nemzetközi elfogatóparancs egy diplomáciai úton zajló eljárás. A nemzetközi elfogatóparancsról Magyarország minisztériumi döntést hozhat, tehát a jogi indokok mellett a politikai elem is megjelenik a döntésben. Ezért, ha a magyar hatóságok nem akarják teljesíteni a horvátok kérését, ezt nyugodtan megtehetik. Mindezek alapján nem valószínű, hogy Hernádinak félnie kellene.
Hernádi magyarországi helyzete nem sokat változott az eddigiekhez képest, de egy harmadik ország, mondjuk Ausztria teljesítheti majd a nemzetközi elfogatóparancsot. Ez azt jelenti, hogy ha az elfogatóparancs kiadása után Hernádi síelni menne Ausztriába, az alapján ott minden további nélkül elfoghatnák és kiadhatnák a horvátoknak.
A Mol csoport jogi igazgatója a múlt héten az őrizetbe vétel elrendelését a Mol és a cég elnöke elleni fenyegetésként értékelte. Kara Pál értetlenül fogadta, hogy a zágrábi megyei bíróság Horvátországra vonatkozóan elrendelte Hernádi Zsolt előzetes letartóztatását.
A jogi szakértő emlékeztetett, hogy a magyar ügyészség által lefolytatott magyarországi nyomozás során Hernádi Zsolt teljes mértékben együttműködött a magyar hatóságokkal és részletes tanúvallomást tett. A nyomozást a magyar ügyészség 2012 januárjában bűncselekmény hiányában lezárta, azzal, hogy sem a Molhoz, sem annak vezetőihez bűncselekmény nem köthető. | Nemzetközi körözést adtak ki a Mol vezetője ellen | Nemzetközi körözést adtak ki a Mol vezetője ellen - Hernádi Zsolt az Interpol legmagasabb riasztási listájára került. A lépést a horvátok kérték, akik vesztegetéssel gyanúsítják a Mol vezetőjét. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2013/10/01/nemzetkozi_korozest_adtak_ki_a_mol_vezetoje_ellen/ | 2013-10-01 19:59:00 | true | null | null | Index |
Több levélben és személyes találkozón győzködte a Budapest Airport vezérigazgatója a Nemzetgazdasági és a Fejlesztési Minisztérium képviselőit arról, hogy mentesítsék a céget egy milliárdos nagyságrendű helyi adó megfizetése alól - derül ki az [origo] birtokába került dokumentumokból. A kormánypártok tavaly év végén meg is szavazták a mentességet, amit egy fideszes képviselő most visszavonna. Az adómentesség felszámolását Orbán Viktor és a Fidesz vezetése is támogatja, a gazdasági minisztérium viszont ellenszegült akaratuknak.
"Az új jogszabályok értelmében a Budapest Airport Zrt. telekadó-fizetési kötelezettségei a jelenlegi évi 700 millió forintról több mint 200 százalékkal, körülbelül 2,2 milliárd forintra emelkednének. Egy ilyen hatalmas és rendkívüli pénzügyi teher jelentős versenyhátrányt jelent a reptérnek, de a magyar turizmus-vendéglátás, valamint a vagyonkezelési és privatizációs szerződések szempontjából is kritikus" - ezekkel a szavakkal érvelt a repülőtéri területek telekadó-mentességének megszüntetése ellen Völner Pálnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkárának írt levelében december 22-én a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport (BA) vezérigazgatója.
Az [origo] birtokába került dokumentum szerint Jost Lammers addigra már többször tárgyalt a cég által kifogásolt adóról a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyi helyettes államtitkárával, Balog Ádámmal. A levél folytatásában a BA vezérigazgatója arról ír, hogy "a helyettes államtitkár úrral kiváló együttműködésben" elkészült annak a törvénymódosításnak a tervezete, amely fenntartja a reptér speciális területeinek adómentességét.
Orbánnál is kiakadt
A levél arról a törvénymódosításról szólt, amelyet az Országgyűlés a tavaly év végi törvényhozási hajrában, december 23-án szavazott meg. A formálisan Papcsák Ferenc fideszes képviselő által jegyzett módosító javaslat - a vezérigazgató kívánságának megfelelően - kivette a helyi adók hatálya alól a repülőterek "szilárd burkolatú mozgási területeit", vagyis a kifutópályákat, gurulóutakat, műszaki és forgalmi előtereket, illetve azok biztonsági sávjainak földterületeit.
A Budapest Airportnak (pontosabban a tulajdonos német Hochtiefnek) kedvező változtatás több százmillió forintos bevételkiesését okoz annak a három önkormányzatnak - a XVII. és a XVIII. kerületnek, valamint Vecsésnek -, amelyek közigazgatási területén a több mint 1500 hektárnyi reptér elterül, ezek ugyanis számoltak a telekadó bővítéséből befolyó, önkormányzatonként akár 500 millió forintot is elérő bevételekkel. A törvénymódosítást ráadásul alig egy hónappal az után fogadták el a kormánypártok, hogy az adóztatás lehetőségét a novemberben elfogadott 2012-es adócsomag megteremtette.
A módosítás az [origo] információi szerint utólag a miniszterelnököt is felháborította, Orbán Viktor azt is felvetette, hogy ki kell vizsgálni, hogyan, kinek a javaslatára és közreműködésével kerülhetett a parlament elé olyan indítvány, amely több százmillió forintot vesz el a forráshiányos önkormányzatoktól, és ugyanennyit hagy a reptér-üzemeltető német cég zsebében.
Nem lobbiztak kifejezetten
Papcsák Ferenc az [origo]-nak azt állította, hogy azért ő nyújtotta be a javaslatot, mert a Fidesz jogi kabinetjének vezetőjeként ez az ő dolga, de a kormányfőt is felbosszantó előterjesztés szerinte a Fidesz gazdasági kabinetjétől érkezett. A gazdasági kabinetet vezető Rogán Antal viszont azt mondta, hogy hozzájuk a gazdasági minisztériumtól érkezett a javaslat, amelyet a fejlesztési tárca kérésére nyújtott be az alaptörvény karácsony előtt elfogadandó 150 oldalas módosító csomagjába építve az NGM.
Behavazott kifutópálya Ferihegyen - adómentes marad?
Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője pedig szerdán azt mondta az [origo]-nak, hogy "nem lobbiztak kifejezetten", csak felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy milyen nehéz helyzetbe hozhatja a társaságot, ha az új szabály alapján kivetik az adót a kerületek.
Nem kívánt állami kockázati esemény
A birtokunkba jutott dokumentumok - köztük a fent idézett levél - szerint azonban a BA jelentős energiákat mozgatott meg, hogy elkerülje a milliárdos adóterhet. A Budapest Airport vezérigazgatója a birtokunkba jutott dokumentumok szerint már november 8-án - a cégnek még hátrányos adócsomag megszavazása előtt - levelet írt a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszternek, arra kérve, hogy tekintettel a reptér-üzemeltetés sajátos területi igényeire vonják vissza a cég árbevételének öt százalékát is elérő többletterhekkel járó, az adóztatást lehetővé tevő jogszabályi változtatásokat.
A kérést és a panaszt egy másik levél tanúsága szerint Jost Lammers november 25-én, a módosítások megszavazása után is megismételte, azzal a kiegészítéssel, hogy "tisztelettel felajánljuk kollégáink megjelenését bármely egyeztetésen, amennyiben ez elősegítené a kétségkívül egyik fél által sem kívánt Állami Kockázati Esemény bekövetkezésének elkerülését".
Azt a levélben nem fejtette ki a vezérigazgató, hogy mit ért "állami kockázati eseményen". Más forrásból azonban tudni lehet, hogy Lammers mire gondolt: Riz Levente, XVII. kerületi polgármester és fideszes képviselő februárban, a Malév-privatizációt vizsgáló bizottság felállításáról szóló vitában idézte a privatizációs szerződés vonatkozó részét. E szerint az állam köteles megtéríteni azt az összeget, amely az üzemeltető számára kedvezőtlen jogszabályi változás miatt esik ki a reptér bevételeiből.
Hallgatott a jó tanácsra az államtitkár
A birtokunkba jutott dokumentumok szerint a BA vezérigazgatója személyes találkozókat is folytatott az NGM helyettes államtitkárával. Ezekre a tárgyalásokra hivatkozva kért az említett levélben Jost Lammers december 22-én megerősítő nyilatkozatot a fejlesztési minisztérium helyettes államtitkártól, arra is felhívva Völner Pál figyelmét, hogy a módosítást mindenképpen még december 23-án - vagyis másnap - el kell, hogy fogadja a parlament.
A kérést egy ugyancsak birtokunkba jutott másik levél tanúsága szerint Völner Pál megszívlelte: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek és az adóügyi helyettes államtitkárnak írt december 23-i keltezésű levelében ugyanis a repterek telekadó-mentességének eltörlése miatt az üzemeltetőkre háruló aránytalan többletteherről ír, és jelzi, hogy a jogszabály olyan módosítását tartja szükségesnek, amely fenntartja a korábbi mentességeket.
Mást akar a kormányfő, mint az NGM
Bár a cég az év végén megúszta a fizetést, most rosszabb helyzetbe kerülhet. A Malév időközben bekövetkezett csődje miatt csökken a reptér forgalma, és ezzel a bevételei is, ráadásul Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere nemrég benyújtott egy javaslatot, amelyben a reptéri lobbi befolyására visszaadott adómentesség megszüntetését kezdeményezte. A helyi adókról szóló törvényhez benyújtott javaslatot információink szerint a Fidesz és a KDNP frakcióelnöksége jóváhagyta, és a miniszterelnök környezetéből származó információink szerint Orbán Viktor is kifejezetten azt képviseli, hogy a német reptér-üzemeltető cég (illetve általában a külföldi cégek) ne kapjanak a decemberben elfogadotthoz hasonló mértékű adókedvezményeket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor a jelek szerint továbbra is a BA telekadó-mentessége mellett áll: a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén a tárca képviselője nem támogatta a XVII. kerületi polgármester indítványát, és a bizottság kormánypárti többsége emiatt le is szavazta a javaslatot. A bizottság alelnöke, a KDNP-s Seszták Oszkár az [origo] kérdésére azt mondta: nem meggyőződésből szavaztak Riz Levente indítványa ellen, hanem azért, mert látták, hogy az NGM véleménye nem esik egybe egyes kormánypárti képviselőkével. A javaslat ugyanakkor nem bukott el teljesen, mivel a szükséges egyharmadnyi támogatást megkapta a kormánypárti képviselőktől, ami azt jelenti, hogy a módosításokról tartandó parlamenti szavazáson még egyszer a képviselők elé kerülhet. "Ezzel időt adtunk a frakciónak a javaslat átgondolására" - mondta Seszták Oszkár, hozzátéve, hogy "az ügyben addig nemcsak az NGM és a frakció közötti, de a kormányon belüli nézetkülönbségeket is tisztába kell tenni".
Az adóztatási lehetőség esetleges újbóli bevezetéséről a Budapest Airport szóvivője szerdán azt mondta, aggódva várják a fejleményeket, a telekadó-mentesség ismételt megszüntetése szerinte ugyanis végképp tönkretenné a Malév megszűnése miatt amúgy is túléléséért küzdő repülőteret. Eddig azonban Hardy Mihály állítása szerint még nem egyeztettek újra a gazdasági és a fejlesztési minisztérium vezetőivel.
Az új helyzetről szerettük volna megkérdezni az NFM infrastrukturális államtitkárának véleményét, aki az idézett decemberi levélben személyesen kérte az NGM-től a reptér-üzemeltetőnek kedvező módosításokat. Völner Pál azonban külföldi tárgyalásaira hivatkozva elhárította megkeresésünket, és későbbi tájékoztatást ígért decemberi közbenjárásáról is, mondván "az olyan régen volt, hogy arra nem emlékezhet". | Megrepesztette a kormány egységét a reptéri lobbi | Több levélben és személyes találkozón győzködte a Budapest Airport vezérigazgatója a Nemzetgazdasági és a Fejlesztési Minisztérium képviselőit arról, hogy mentesítsék a céget egy milliárdos nagyságrendű helyi adó megfizetése alól - derül ki az [origo] birtokába került dokumentumokból. A kormánypártok tavaly év végén meg is szavazták a mentességet, amit egy fideszes képviselő most visszavonna. Az adómentesség felszámolását Orbán Viktor és a Fidesz vezetése is támogatja, a gazdasági minisztérium viszont ellenszegült akaratuknak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/03/lobbicsata-a-budapest-airport-telekadomentessegeert | 2012-03-23 07:09:00 | true | null | null | Origo |
"Látható, hogy az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálissal bezárólag mindenki megtámadta a nemzeti konzultációt. Ugye ugyanazt mondja a híres fényképész, a DK soraiból Gréczy Zsolt, mint a híres telefontolvaj, Magyar Péter , ugyanúgy támadták meg az elmúlt napokban, rögtön a konzultáció elindítása után a nemzeti konzultációt" - hangsúlyozta a közösségi oldalára feltöltött videóban Menczer Tamás.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerint a baloldali ellenzék nem akarja, hogy a magyarok elmondják a véleményüket, hanem azt akarja, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. A politikus hozzátette, a kormány arra törekszik, hogy "egyetértési pontokat alakítson ki a válságok korában a legfontosabb kérdésekben". Példaként említette
a béremeléseket,
a kis- és középvállalkozások támogatását,
a munkáshitelt,
a megfizethető lakhatást és
a 13. havi nyugdíj megvédését.
Menczer Tamás végül arra kért mindenkit, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációs kérdőív kitöltésében. | Nemzeti konzultáció: megtámadta a baloldal | Gréczy Zsolt és Magyar Péter is megtámadta a most zajló nemzeti konzultációt, mert azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk – mutatott rá a közösségi oldalára feltöltött videójában Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-konzultacio-obaloldal-diszkoliberalis-greczy-zsolt-magyar-peter | null | true | null | null | BOON |
Lakásügynökök helyett, valódi lakásokkal kell enyhíteni a budapesti lakhatási válságot - közölte Facebook oldalán Szentkirályi Alexandra, aki emlékeztetett arra is, noha 2019-ben Karácsony Gergely lakásügynökséget ígért, 2024-ig nem sikerült felállítani azt, és majd csak a kampány kezdetére tákoltak össze valamit, amit Fővárosi Lakásügynökségnek neveztek el.
A fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője totális kudarcnak nevezte Karácsony Gergely ügynökségét, majd javaslatot tett.
- Azt javasoljuk, hogy ennek érdekében a kormány és a főváros közösen kezdeményezze a lakhatási célú operatív programok felülvizsgálatát és új terv keretében, a pénzt fordítsuk kollégiumi férőhelyek bővítésére és megfizethető szolgálati lakások kialakítására - fogalmazott.
Szentkirályi szerint Karácsonyék ügynöksége nem képes megoldani a lakhatási válságot, cserébe viszont minden egyes nap csak viszi a pénzt a kasszából.
- A 140 ezer budapesti bérelt lakásból, fél év alatt, mindössze két tucatot sikerült bevonni a programba. Ez az eredmény gyakorlatilag a nullával egyenértékű. Ezért javasoljuk, hogy a pénzégető lakásügynökség helyett, a lakhatási célú fejlesztésekre tervezett közel 20 milliárd forintos uniós forrást inkább fordítsuk hasznos fejlesztésekre. Ezt a pénzt irányítsuk át olyan lakhatási program finanszírozására, ami érzékelhető módon képes enyhíteni a lakhatási válságot - mondta a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője | A kormány beavatkozásával oldódhat csak meg a fővárosi lakhatási probléma | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/a-kormany-beavatkozasaval-oldodhat-csak-meg-a-fovarosi-lakhatasi-problema | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ellenzéki képviselők kezdeményezték, hogy jöjjön létre vizsgálóbizottság egyrészt a felügyeleti szabályozás, másrészt annak vizsgálatára, hogy hová tűntek el a pénzek és milyen kormánypárti felelősök vannak.
A vitában az Együtt politikusa, a független képviselő Szelényi Zsuzsanna azt mondta, az Országgyűlés csak a károsultak kárpótlásával foglalkozott, ezért szükséges, hogy egy paritásos bizottság vizsgálja, hová lettek az eltűnt 100 milliárdok, hol hibázhatott a pénzügyi felügyelet és az ügyészség megfelelően járt-e el. Az ellenzéki politikus a költségvetési bizottság vonatkozó albizottságát alkalmatlannak minősítette a feladatra.
Budai Gyula, a bizottság fideszes alelnöke szóvá tette, hogy Szelényi Zsuzsanna is tagja az albizottságnak, így saját munkájáról is véleményt mondott. Kitért arra is, hogy a mostani ellenzék egyebek mellett a Postabank- és a Kulcsár-ügyeknél nem lépett fel ilyen módon. A kormánypárti politikus azt is leszögezte, hogy mivel a parlament korábban elfogadta, hogy nem állítható fel vizsgálóbizottság olyan ügyben, amiben büntetőeljárás folyik, ezért okafogyottá vált a kezdeményezés. A nyomozóhatóság feladata, hogy felderítse a csalást, hűtlen kezelést – jelentette ki.
A szintén fideszes Vas Imre koncepciózusnak minősítette, hogy a vizsgálóbizottság csak kormánypárti felelősséget vizsgált volna, és úgy értékelte, hogy a felvetett kérdések azonnali kérdések, interpellációk formájában tisztázhatók.
A jobbikos Apáti István a bizottság létrehozása mellett érvelt. Bírálta Orbán Viktor miniszterelnök és Tarsoly Csaba Quaestor-elnök kapcsolatát, utalva arra, hogy a kormány „szőnyeg alá akarja söpörni” a problémát.
Az MSZP-s Teleki László azt a véleményét hangoztatta, hogy a vizsgálat visszaadná a pénzügyi rendszerbe vetett társadalmi hitet.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet arról beszélt: a jogszabályi környezet és a felügyelet hiányosságainak feltárása a Fidesznek is érdeke.
Mindkét parlamenti vizsgálóbizottság tárgysorozatba vételét 4 igen és 7 nem szavazattal utasították el. | Nem vizsgálja parlamenti bizottság a brókerbotrányt | Magyar Idők | Ellenzéki képviselők kezdeményezték, hogy jöjjön létre vizsgálóbizottság egyrészt a felügyeleti szabályozás, másrészt annak vizsgálatára, hogy hová tűntek el a pénzek és milyen kormánypárti felelősök vannak. A vitában az Együtt politikusa, a független képviselő Szelényi Zsuzsanna azt mondta, az Országgyűlés csak a károsultak kárpótlásával foglalkozott, ezért szükséges, hogy egy paritásos bizottság vizsgálja, hová lettek az eltűnt … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/nem-vizsgalja-parlamenti-bizottsag-a-brokerbotranyt-476548/ | 2015-05-11 17:23:23 | true | null | null | Napi Gazdaság |
A Körmend melletti településen azért tartanak időközi választást, mert a júniusi önkormányzati választáson polgármesterré választott Károlyi Gyula (független) augusztusban lemondott. Lemondása előtt Károlyi Gyula 18 éven át vezette a községet, előtte pedig 12 évig önkormányzati képviselő volt.
A polgármesteri tisztségért három független jelölt indul: Horváth Norbert, Kovács Gábor és Zancsics Zoltán. Egyikük sem tagja a négytagú képviselő-testületnek. A 420 lakosú településen a választói névjegyzékben mintegy 350-en szerepelnek.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Alattyán roma nemzetiségi választói települési nemzetiségi önkormányzati képviselőket választanak ma.
Szavazni reggel hattól este hét óráig lehet. | Júniusban megválasztották, augusztusban lemondott | Időközi polgármester-választást tartanak ma a Vas vármegyei Magyarszecsőd községben. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/juniusban-megvalasztottak-augusztusban-lemondott | null | true | null | null | Origo |
Szerda este megszületett a várva várt megegyezés az új Európai Bizottság tagjairól. Az érintett frakciók végül is Ursula von der Leyen összes biztosjelöltjét, köztük a magyar kormány által jelölt, sokat támadott Várhelyi Olivért is elfogadták, így várhatóan különösebb gond nélkül megszavazza majd a névsort az Európai Parlament (EP). Így aztán - közel fél évvel az európai parlamenti választások után - december 1-jén meg is alakulhat az új összetételű bizottság.
A Politico brüsszeli hírlevele szerint az alku nagy nyertesének tekinthető Várhelyi Olivér, a magyar kormány biztosjelöltje, akiről nemrég még kevesen gondolták volna, hogy átverekedheti magát a bizottsági meghallgatásokon.
Nagy nyertesnek tekinthető maga Ursula von der Leyen is, aki végül csak keresztülverte akaratát a képviselőkön és a frakciókon. A lap szerint ügyesen taktikázott Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is. Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt is a nyertesek között említi a lap, hiszen bejuttatta saját sokat támadott jelöltjét, Raffaele Fittót a bizottságba, és ezzel az Európai Konzervatívokat és Reformistákat (ECR) az európai politika fontos szereplőjévé emelte, amellyel az EPP is partnerként tárgyalt.
Nagy vesztese viszont a történteknek az Európai Parlament, amely a sok hangos tiltakozás ellenére sem tudott változtatásokat elérni a jelöltek körében, a meghallgatások procedúrája pedig káoszba fulladt, ahol a képviselők saját pecsenyéjüket próbálták sütögetni. | Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku | Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/egyutt-pezsgozhetnek-a-fideszesek-ursula-von-der-leyennel-megszuletett-az-alku.html | null | true | null | null | mfor.hu |
"Titkos és kellemetlen" információk kiszivárogtatóhelyének szánták a saját bevallásuk szerint az átláthatóságot mindenek elé helyező alapítók a WikiLeakset. Az oldal legnagyobb dobása az amerikai hadsereg módszereit leleplező jelentések, illetve a diplomaták titkos táviratainak nyilvánosságra hozatala volt.
"A Wikileaks lesz a kimeneti pontja minden kormányzati hivatalnoknak, bürokratának, vállalati alkalmazottnak, aki olyan titkos és kellemetlen információhoz jut hozzá, amelyet a szervezet el akar rejteni, de a nyilvánosságnak tudnia kell róla" - fogalmazta meg célkitűzését még 2006 végén az akkor frissen elindult, önmagát kiszivárogtató oldalnak nevező wikileaks.org.
Az ausztrál születésű Julian Assange és társainak első nagy dobása az volt, amikor 2008-ban közzétették a svájci Julius Bär bankház kajmán-szigeteki fiókjának több száz dokumentumát. A bank pert indított a domaint (internetes címet) regisztráló cég ellen, de nem járt sikerrel. Ugyancsak 2008-ban a WikiLeaks hozta nyilvánosságra Sarah Palin amerikai republikánus alelnökjelölt privát e-mailjeit.
Az igazi ismertséget azonban Assange és társai számára az amerikai hadseregtől származó, az afganisztáni és iraki háborúk kegyetlenségét bemutató videók és dokumentumok kiszivárogtatása hozta meg. Az első, megrázó felvételen az volt látható, hogy egy amerikai harci helikopter tüzet nyit egy tucat irakira. Az incidens során életét vesztette a Reuters hírügynökség két munkatársa is. A videónak az oldal szerkesztői a "Collateral Murder" (Járulékos Gyilkosság) címet adták.
Az adatok egy Bradley Manning nevű amerikai katonától származtak, akinek iraki állomáshelyén hozzáférése volt a titkosított adatbázisokhoz, és véletlenül bukkant a harci helikopterről készült felvételre. Manning később több adatcsomagot is átadott Assange-nak, amiért 2010 májusában letartóztatták, majd idén májusban kémkedés miatt vádat emeltek ellene.
Épp a Manning letartóztatásáról szóló rövid hír tűnt fel Nick Daviesnek, a Guardian című brit lap oknyomozó újságírójának, aki elhatározta, hogy megkeresi Assange-ot. Végül egy brüsszeli szállodában találkoztak és állapodtak meg az együttműködésről. Ahhoz ugyanis, hogy a titkos iratok nagyot szóljanak, Assange-nak szüksége volt a nagy világlapok segítségére (a WikiLeaks és a nagy lapok nem mindig döccenőmentes együttműködéséről itt olvashat).
A WikiLeaks 2010-ben három nagy dokumentumcsomagot publikált a Guardian és más lapok segítségével: az első az afganisztáni, a második az iraki háborúról szólt, a harmadik csomag - amelynek publikálását novemberben kezdték meg - pedig az amerikai nagykövetségek titkos jelentéseit tartalmazta. Utóbbi szólt a legnagyobbat, még akkor is, ha a táviratoknak még csak egy kis része vált elérhetővé: egyebek mellett felfedte például, hogy az amerikai diplomaták gúnyos, sőt, helyenként durva hangnemben írnak szövetséges országok vezetőiről, vagy hogy az Egyesült Államok az ENSZ ellen kémkedett.
A kiszivárogtatás után sorozatos hackertámadások érték a WikiLeakset (még a domaint is elvesztették, és kénytelenek voltak svájci címre költöztetni az oldalt) és befagyasztották a bankszámlájukat. Svédországban két nő szexuális zaklatással vádolta meg Assange-ot, aki ellen körözést adtak ki. Szerinte a vád hamis, csak politikai okokból akarják lejáratni. Az aktivistát Nagy-Britanniában őrizetbe vették, ahol első fokon a kiadatás mellett döntött a bíróság. Jelenleg házi őrizetben várja a másodfokú döntést. | Mi az a WikiLeaks? | "Titkos és kellemetlen" információk kiszivárogtatóhelyének szánták a saját bevallásuk szerint az átláthatóságot mindenek elé helyező alapítók a WikiLeakset. Az oldal legnagyobb dobása az amerikai hadsereg módszereit leleplező jelentések, illetve a diplomaták titkos táviratainak nyilvánosságra hozatala volt. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/08/a-wikileaks-kiszivarogtato-oldal-rovid-tortenete | 2011-08-29 14:54:00 | true | null | null | Origo |
Lenéznek bennünket a baloldali, ellenzéki, magyar kollégák, és lenéznek bennünket a brüsszeliek is - mondta közösségi oldalára feltöltött videójában a politikus.
Menczer Tamás rámutatott arra, hogy
"Brüsszel és a magyar baloldal feleslegesnek tartja megkérdezni a magyar embereket két választás között sorsfordító kérdésekben."
A kormánypártok kommunkációs igazgatója úgy folytatta:
Mi nem így gondoljuk, ezért indítottunk újra nemzeti konzultációt . Mindenkitől azt kérem, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban, mondja el a véleményét, és döntsünk mi a sorsunkat, életünket befolyásoló rendkívül fontos kérdésekben.
Menczer Tamás hangsúlyozta:
ha nem mi döntünk, akkor mások döntenek helyettünk. | Menczer Tamás: lenéznek minket | Menczer Tamás kommunikéciós igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal nem először nézi le a kormányt, amiért nemzeti konzultációt indít. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-nemzet-konzultacio-brusszel | null | true | null | null | SZOLJON |
Karakas Anikó polgármester elmondta, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek adottak, erről gondoskodik a város. A városháza épületében ki is jelöltek számukra egy irodát, a kötelező feladatokhoz tehát helyet biztosítanak.
A németek számára emellett tudnak irodát biztosítani - ugyanakkor nem kizárólagos használatra, csak alkalmi összejövetelekre - a művelődési központban is. A romák korábban önállóan használták a Békési út 52. szám alatti épületet, ezt azonban egy fejlesztés keretében felújították, így immár közösségi házként szolgál, nem lehet kizárólag a romák számára átadni. Ezért az épület felügyelete a városnál marad, azonban hivatali időben használhatnak egy irodát a romák, rendezvényekre pedig szintén van lehetőség, tekintettel arra, hogy közösségi házként szolgál az épület. | Pluszt is nyújt Vésztő a németeknek és a romáknak | Felülvizsgálta Vésztő képviselő-testülete a nemrég tartott ülésén a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött közigazgatási szerződéseket. A városban két nemzetiségi önkormányzat működik: a német Lázár Attiláné, valamint a roma Mohácsi Attila vezetésével. Karakas Anikó polgármester kiemelte: a kötelezők mellett pluszt is nyújt a város a nemzetiségek számára. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/veszto-nemzetisegi-onkormanyzat-nemet-roma | null | true | null | null | BEOL |
2005.01.14. 23:01
Akár 37 millió forintot is kereshet Dornbach Alajos volt SZDSZ-es képviselő ügyvédi irodája azzal a két szerződéssel, amelyet tavaly kötött a szabad demokrata vezetésű informatikai tárcával. Csepeli György államtitkár szerint az ügyvédi szolgáltatások terén átlagos piaci óradíjat fizetik az irodának.
Két jól fizető megbízást is kapott tavaly az SZDSZ-es Kovács Kálmán vezette informatikai minisztériumtól az egykori szabad demokrata országgyűlési képviselő, Dornbach Alajos ügyvédi irodája. Az üvegzsebtörvény alapján a tárca internetes honlapján nyilvánosságra hozott adatokból kiderült, hogy először 2004. január 27-én kötöttek megállapodást „pályázatokkal kapcsolatos ügyvédi tanácsadásra” a Dornbach és Hegyvári ügyvédi irodával. A volt honatya irodája óránként több mint 46 ezer forintot kap a munkáért, és a keretszerződés 540 órára szól. Miután napvilágot látott a szerződés, Rogán Antal (Fidesz) etikátlannak nevezte azt, és úgy vélte, egyértelműen SZDSZ-es kapcsolatai miatt kaphatott megbízást Dornbach cége.
Ennek ellenére az ügyvédi irodát tavaly áprilisban újabb feladattal bízta meg az informatikai tárca: szerződéseket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell készítenie óránként 42 500 forintért, maximum 294 óra időkeretben. A minisztérium oldalán közzétett adatok alapján a szerződés még ma is élő. Ez azt jelenti, hogy a volt SZDSZ-es képviselő ügyvédi irodája több mint 37 millió forintot kereshet a két állami megbízással.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Kht., amelynek Dornbach felügyelőbizottsági tagja, 18,5 millió forinthoz jutott az informatikai tárcától tavaly június és augusztus között az „elektronikus információszabadság megvalósításával kapcsolatos szaktanulmányért”. A dolgozatot készítő szakértői csoport vezetője a korábban adatvédelmi biztosként megismert Majtényi László volt, aki a közhasznú társaság ügyvezetője. Mint azt megírtuk, az Eötvös Károly Közpolitikai Kht. tavaly a kancelláriától is kapott egy ötmillió forintos megbízást.
Papcsák Ferenc (Fidesz) a közelmúltban azt tudakolta az informatikai minisztertől, hogy az ügyvédi iroda tevékenységének ellenőrzése szabályos volt-e, illetve a kiszámlázott összegekért megfelelő munkát végeztek-e. Csepeli György politikai államtitkár írásos válaszában kiemelte: csak az igazoltan elvégzett munka után fizetnek, és az ügyvédi szolgáltatások terén átlagos piaci óradíjat alkalmaznak. | Informatikai tárca: nagyot kaszál Dornbach ügyvédi irodája | Akár 37 millió forintot is kereshet Dornbach Alajos volt SZDSZ-es képviselő ügyvédi irodája azzal a két szerződéssel, amelyet tavaly kötött a szabad demokrata vezetésű informatikai tárcával. Csepeli György államtitkár szerint az ügyvédi szolgáltatások terén átlagos piaci óradíjat fizetik az irodának. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/01/informatikai-tarca-nagyot-kaszal-dornbach-ugyvedi-irodaja | 2005-01-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Magyar Nemzet az utóbbi hetekben címlapon, vezércikkben és más írásokban ismét kimerítően foglalkozott a MÁV Cargo privatizációjával és a Geuronet Bt. impozáns sikerdíjával. A szerkesztők tehát – helyesen – fontosnak és a lap olvasóit érdeklőnek tartják a témát, ezért érdemes rá viszszatérni.
„A Format cikkének megjelenése után a magyar politikai és gazdasági körökben is közismert Gulya Andrással egyszeriben senki sem vállalta az ismeretséget” – áll az egyik írásban (Megkapta a sikerdíjat a Geuronet Bt., Magyar Nemzet, 2009. január 17.). Az állításnak van ugyan valóságtartalma, de én már tavaly önként feladtam magam (A MÁV Cargo és a sajtó, Népszabadság, 2008. április 29.), jelezve, hogy Gulya nemcsak a privatizációs tender két szabad demokrata tagjával ápol ismeretséget, hanem – ennyit a személyes érintettségről – velem is.
Eme apró pontatlanság ellenére azt kell mondjam, hogy a Magyar Nemzet újságírói tényfeltárásból jól vizsgáztak, az idők folyamán a MÁV Cargo privatizációjáról minden releváns tényt közöltek. Így megírták, hogy a MÁV Zrt. 2007. május 29-én nyilvános, kétfordulós pályázatot hirdetett a MÁV Cargo eladására. Beszámoltak a bírálati szempontokról, így arról, hogy az első fordulóban egyenlő súlya volt a megajánlott árnak és az üzleti tervnek. Ismertették, hogy az első fordulóban a legmagasabb árat a szlovák Sped-Trans kínálta (81 milliárd), a Rail Cargo Austria (RCA) és a GYSEV konzorciumának 50 milliárdos ajánlata csak a hetedik legmagasabb volt. Az olvasók értesülhettek arról is, hogy a második fordulóra oly módon változtak meg a bírálati szempontok, hogy a legkisebb teret sem engedtek a bírálók szubjektivitásának, mivel egy egzaktan mérhető elem, a megajánlott ár volt a legfontosabb tétel – ezzel lehetett megszerezni az elérhető pontok 90 százalékát, a maradék 10-et pedig a további beruházások vállalásával, valamint a dolgozókat érintő, számszerűsíthető vállalásokkal lehetett elérni. A Magyar Nemzet olvasói megtudhatták, hogy az árajánlatokat tartalmazó lezárt borítékokat a pályázati anyagok beérkezését követően közjegyzői letétbe helyezték, s a pályázók az árboríték felbontása előtt ellenőrizhették azok sértetlenségét. Az olvasók értesültek arról, hogy a 102,5 milliárd Ft-os ajánlatával az RCA és a GYSEV Zrt. konzorciuma győzött (a második ajánlat, ettől jelentősen elmaradva, 86 milliárdról szólt), s hogy a nyertes emellett 43,5 milliárd forintos fejlesztésre is kötelezettséget vállalt.
A lap beszámolt arról, hogy a privatizációs tanácsadók korábban a MÁV Cargo üzleti értékét 50-60 milliárdra taksálták, a MÁV vezetői legfeljebb 80 milliárdos bevételről álmodtak; idézték a Wirtschaftblatt osztrák gazdasági lap írását, miszerint az osztrák ágazati szereplők szerint a megajánlott ár túl magas, mert a MÁV tehervagon-állományának egy része „már csak ócskavasnak jó”, s hogy nem tetszik nekik a MÁV Cargo 3200 dolgozója továbbfoglalkoztatásának garantálása sem. Júniusban arról is olvashattunk, hogy az Emeafinance című brit pénzügyi szaklap az év privatizációjának minősítette a MÁV Cargo eladását.
Úgy egy éve a lap megosztotta olvasóival a bécsi Format értesülését. Eszerint az ismeretlen kis Geuronet Bt. és a nyertes konzorcium osztrák tagja, a Rail Cargo Austria tulajdonosa, az ÖBB osztrák állami vasúttársaság tanácsadói szerződést kötöttek, ennek értelmében a magyar bt. a tender megnyerése esetén a vételár 1,75 százalékának (mai árfolyamon több mint 2 milliárd forintnak) megfelelő sikerdíjra jogosult. Az újságírók kiderítették, hogy a cégtulajdonos Gulya család egyik tagjának, Gulya Andrásnak számos ismerőse van a magyar politikai vezetők, ezen belül a MÁV Cargo privatizációját vezénylő SZDSZ-es gazdasági minisztérium szakemberei körében. A lap később közölte a Központi Igazságügyi Hivatalnak (KIH) a privatizációról, valamint a Geuronet Bt. privatizációval kapcsolatos tevékenységéről folytatott vizsgálatának eredményét is. A 2008. április 15-én nyilvánosságra hozott jelentés szerint a tenderkiíró minden pályázati feltételt egzakt módon szabályozott, azok a pályázók számára teljes körben átláthatóak voltak, s az eljárás korrektségét bizonyítja az is, hogy a tucatnyi vesztes ajánlattevő egyike sem kifogásolta a pályázati kiírás és az értékelés jogszerűségét.
Összegezve tehát: a Magyar Nemzet tényfeltárásból megfelelően teljesített. Éppen ezért meglepő, hogy a lap munkatársainak miért okozott nehézséget a tények interpretálása, miként vonhattak le a tényekkel alá nem támasztható következtetéseket. „A magyar rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csaknem egy éve sikertelenül vizsgálja a lapértesülés igazságtartalmát, amely szerint a Geuronet Bt. szereplése csupán elfedi azt a tényt, hogy a pénzt magyar politikai pártoknak szánták a pályázat kedvező elbírálása érdekében” – olvashatjuk például a lap január 17-én megjelent egyik cikkében (aznap ugyanis három írásban foglalkoztak az üggyel). De hiszen a Magyar Nemzet nemcsak a Központi Igazságügyi Hivatal fentebb idézett vizsgálatáról számolt be, hanem arról is, hogy a nyertes konzorcium 20 százalékkal magasabb árat kínált a második legtöbbet kínálónál. Mivel pedig a pénzügyi ajánlatnak döntő súlya volt a pályázatok pontozásánál – erre az átlagos memóriájú olvasók emlékezhettek –, értelemszerű volt a Gulya által tanácsokkal segített osztrák vezetésű konzorcium sikere, lévén hogy ők 102,5 milliárd forintot ajánlottak, a második pedig csak 86 milliárdot. Tán azt hálálták volna meg a sikerdíjjal a magyar politikai pártoknak, hogy sokkal magasabb díjat fizethetnek, mint amennyi a szoros győzelemhez elegendő lett volna? De ezt pár sorral lejjebb maga a cikkíró is elismeri: „A Geuronet tanácsadói munkája azért is magyarázatra szorul, mert az RCA–GYSEV konzorcium olyan árat ajánlott, amely több tíz milliárd forinttal megelőzi a második és a harmadik helyezett cégek ajánlatát, vagyis szoros versenynek nyoma sem volt”. E megállapításból következően a cikkíró is pontosan tudja, nem volt suskus és umbulda, a privatizációs pályázat elbírálása szakszerű és a kiírásnak megfelelő volt – a Geuronet tevékenysége meg magyar szempontból kifejezetten szerencsés, hiszen az RCA–GYSEV a győzelemhez elégségesnél sokkal többet fizetett. Ráadásul a sikerdíj az osztrák adófizetőket terheli, Gulyáék pedig a sokakat irritáló bevétel után még adót is fizetnek a Magyar Köztársaság adóhatóságának (APEH, figyelem!). Szóval miért is lenne életszerű a feltételezés, hogy az osztrákokkal szerződött Geuronet sikerdíját magyar politikai pártoknak szánták? A Magyar Nemzet helyesen érzékeli, hogy a pártok működési költségeit nem fedezik a legális bevételeik, a különbözet előteremtése érdekében pedig a pártok – mindegyik, és minél nagyobb, annál inkább! – sok olyasmit tesznek, amit rendes ember nem helyeselhet. A MÁV Cargo-ügyben azonban rossz helyen keresgélnek, hiszen – mint azt a lap által közzétett tények is alátámasztják – itt minden a magyar jogszabályoknak és a magyar érdekeknek megfelelően történt. Ha a lap a pártfinanszírozás hazug és álszent voltát akarja kutatni (egyetértünk, nincs ennél fontosabb téma!), nem is értem, miért nem a Gripen-sztorival foglalkoznak. Vagy a Strabaggal…
„A mai napig lapunkon és a Gulya »jó hírnevének« megsértéséért azóta már beperelt Heti Válaszon kívül érdemben alig foglalkozott tényfeltáró cikk a kéttocsiknyi skandalummal” – büszkélkedik ugyanazon lapszámban megjelent Gulya András című vezércikkében Szabó Anna. Nem értem, mi a skandalum. Mert ha a szerző úgy látja, hogy a Geuronet Bt.-hez hasonlóan Tocsik Márta tevékenységének is az volt az eredménye, hogy a Magyar Köztársaság közpénzei az elvárhatónál nagyobb mértékben gyarapodtak, kezdeményezzen perújrafelvételt, valamint „Justice for Tocsik Márta” mozgalmat! Vagy Szabó Annának nehézséget okoz különbséget tenni az „osztogatás” és a „fosztogatás” tényállása között? Hát hiába írta le önkezével ugyanezen cikkben pár sorral feljebb, hogy hiszen Gulya nem tornázta le „az osztrák fél érdekeinek megfelelően a vételárat sem, mivel az amúgy is húszmilliárd forinttal volt magasabb, mint a második legjobb ajánlat”? Akkor ez most vád vagy dicséret (mármint a magyar emberek szempontjából)?
Hiába a sok tényfeltáró cikk, ha van prekoncepció. Egy szintén a MÁV Cargo-ügyről folytatott magánmailváltásunkban például a Geuronet Bt. által beperelt Heti Válasz főszerkesztője, Borókai Gábor a Központi Igazságügyi Hivatal vizsgálatának fentebb idézett eredményét azzal magyarázta, hogy az intézményt „az SZDSZ moderálja”, értsd: a KIH a vizsgálat eredményét az SZDSZ kívánságának-érdekeinek megfelelően alakította (a levélváltás publikálásához bírom a főszerkesztő úr jóváhagyását). Pedig ha Jámbor Gyula, Szabó Anna, Borókai Gábor és sok más kolléga hagyta volna tollát csakis a feltárt tények által vezettetni, elkerülhették volna a logikai bakugrások és önellentmondások sorát.
„…a dolgot őt magát nézzük…”, áll évtizedek óta a Magyar Nemzet véleményoldala fölött. Én igyekeztem megfogadni a lap hajdani nagyszerű szerzője, Szabó Zoltán intelmét.
A szerző az MTV kuratóriumi elnökség tagja (SZDSZ) | Justice for Tocsik Márta! | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/justice-for-tocsik-marta | 2009-02-06 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A nukleáris hatóságnál az iránt tudakozódtunk, hogy az atomerőmű októberben megszaporodó meghibásodásai és emiatti teljesítménycsökkentései adnak-e okot aggodalomra. (A témát hétfőn a Hang.hu is feldolgozta.) A hatóság által küldött ábra szerint, míg az atomerőműben tavalyelőtt 4 jelentésköteles esemény történt, az érték 2023-ban 16-ra nőtt. Hosszabb időtávon ugyanakkor a tavalyi szint nem kiugró: 2020-ban 20, 2018-ban 18, 2016-ban és 2017-ben pedig 17 ilyen eseményt jelentett a cég. A hangsúlyt az OAH is erre helyezte: a hatóság megfogalmazása szerint a meghibásodások miatti teljesítménycsökkentések száma a korábbi évekhez hasonló és a nemzetközi adatoktól sem tér el.
Az elmúlt időszakban tapasztalható meghibásodások alapvetően a másodlagos kört érintették, amelyek az erőmű nukleáris biztonságát nem veszélyeztették - tették hozzá. A jelentésköteles események a nemzetközi nukleáris eseményskála (INES) alatti, vagyis 0-s besorolást kaptak. Az erőműben több mint tíz éve nem történt INES 0 feletti esemény. A cég eleget tesz a nukleáris biztonsági szabályzat követelményeinek. (Megjegyzendő: az atomerőmű legsúlyosabb, INES 3-as üzemzavara 2003 áprilisában történt, amikor a fűtőelemek hibás tisztítótartálya miatt kis mennyiségű radioaktív szennyeződés a levegőbe is került. INES 2-es esemény pedig 2009-ben, INES 1-es pedig 2012-ben történt.)
Az Orbán-kormány törvényben is engedélyezné a soron kívüli nukleáris eljárásokat, de a 2003-as paksi üzemzavarhoz is hasonló kivételezések vezettekLehet melegíteni a Dunát Paksnál, az atomerőművet pont akkor menthetik fel a vízhőfok-korlátozás alól, amikor is emiatt újból vissza kellett fognia a termelését
Az egységben 2013. január 1. és 2024. október 31. között összesen 30, 50 megawattot (MW) meghaladó, teljesítménycsökkenéssel járó, jelentésköteles fejlemény történt - jelezte lapunknak a hatóság. Ezek döntő többsége villamos vagy irányítástechnikával összefüggő berendezések hibájához köthetők és a nukleáris biztonságra nem hatottak. A meghibásodás okának kiderítéséhez, javításához, épp a magas szintű biztonság érdekében, a blokk teljesítménycsökkentése vagy leállítása szükséges. A "visszaterhelések" túlnyomó részének oka karbantartási, "rendszerszabályozási", kereskedelmi és környezetvédelmi jellegű - tették hozzá. Az elmúlt évek során az atomerőmű teljesítményét a leggyakrabban "rendszerszabályozási" okokból csökkentették - szögezték le. Más szakértők szerint ilyen esetekben a hazai, nem szabályozható napelemek országos áramigényeket egyre inkább közelítő termelése miatt az atomblokkok teljesítményének egy része szükségtelenné válik. Ráadásul a napelemek terjedésével erre az intézkedésre is egyre gyakrabban kerül sor. A Duna vízhőmérsékletére vonatkozó korlátok miatt szintén szükségessé válhat az intézkedés - fűzték hozzá a hatóságnál. Más megfigyelők szerint, a világszintű felmelegedés hatásai nyomán, 2018 óta ez is egyre gyakoribb.
Meghibásodás történt péntek hajnalban a paksi atomerőmű kettes blokkján
Az atomerőmű közzétételeinek tanúsága szerint a blokkok teljesítményét augusztus második felében a Duna 30 Celsius-fokos, felső felmelegítési határa és a 3-as blokk főjavítása, szeptember végén "rendszerszabályozási" okokból (vagyis a naperőművek túltermelése miatt) kellett időlegesen mérsékelni, októberben viszont az 1., a 2., és a 3. blokkjukon jelentettek meghibásodás miatti, 50 MW feletti visszaterhelést. A hírek alapján ezek többsége valóban nem közvetlenül a nukleáris reaktorhoz, hanem az áramtermelő egységhez kapcsolódik - értékelte a helyzetet megkeresésünkre Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. Kiemelte a 3-as blokk esetét, amit a nagyjavítás befejezése után néhány héttel teljes egészében le kellett állítani, ez pedig átfogóbb gondra utal. Ráadásul itt a javítás több mint egy hetet igényelt. Ama tény tükrében, hogy a Paksi Atomerőmű négy évtizede működő négy blokkja egyre idősebb, reményét fejezte ki, hogy a hatóság figyelemmel kíséri a mostani, viszonylag kisebb súlyú hibákban rejtező, később esetleg a nukleáris biztonságot is veszélyeztető hatásokat. Ez a tervezett, újabb üzemidő-hosszabbítás során az előzőnél jóval átfogóbb felújításokat igényel - tette hozzá a környezetvédő szervezet szakembere.
Itt egy gyanús törvénymódosítás, az Orbán-kormány elvonja a nukleáris hatóságtól a sugárzás elleni védőeszközök forgalmazásának engedélyezését és minősítésétRejtélyes módon eltűnt két nulla a Paksi Atomerőmű mérlegéből | Sok a hiba Pakson, de a szakhatóság nem lát okot aggodalomra a nukleáris blokkok jelentésköteles eseményeinek megugrásában | Tavaly a megelőző év négyszeresére, 16-ra ugrott a Paksi Atomerőmű jelentésköteles eseményeinek száma – derül ki az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) lapunknak küldött (ezt a körülményt nem hangsúlyozó) tájékoztatásából. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257020_paksi-atomeromu-jelenteskoteles-esemeny-orszagos-atomenerghia-hivatal | null | true | null | null | Népszava |
Ismertették: a brit-indiai cégcsoport továbbra sem tartja be kötelezettségeit, sem a vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, illetve a termelés újraindításával kapcsolatos elvárásokat sem. A kormány - látva a vállalat utóbbi időszakban mutatott hozzáállását - már korábban megteremtette a bérek kifizetésének jogi lehetőségét, amivel gyorsított intézkedési lehetőséget biztosított a fizetések előteremtésére.
A kormány a Bérgarancia Alap adta lehetőség szerint, Mészáros Lajos kérésére, átmenetileg vállalja, hogy a Dunaferr-cégcsoport kritikus helyzete miatt finanszírozza a vállalat dolgozóinak bérét. A Dunaferr-cégcsoport - Duna Furnace Dunai Vasmű Kft., Duna Rolling Dunai Vasmű Kft., Dunaferr Labor Nonprofit Kft., - dolgozói az intézkedéseknek köszönhetően a minap megkapták a fizetéseiket - írták.
Az NGM közölte: a kormány, ahogy eddig, úgy ezek után is a dolgozók pártján áll, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki megkapja a neki járó bért. Tavaly június végéig már összesen 17,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a cégcsoport, amellyel akkor sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését. | A kormány kifizette a Dunaferr dolgozóinak bérét a tulajdonos helyett | A Lyberty Steel acélipari vállalat többszöri felszólításra sem tett eleget törvényi kötelezettségének, ezért a kormány Mészáros Lajosnak, a térség országgyűlési képviselőjének kérésére a Bérgarancia Alapból kifizette a Dunaferr-cégcsoport dolgozóinak októberi bérét. Az érintett közel 3500 munkavállaló megkapta a fizetését, amelyre a kormányzat mintegy 2 milliárd forintot különített el, biztosítva ezzel a családok megélhetését – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176661/a_kormany_kifizette_a_dunaferr_dolgozoinak_beret_a_tulajdonos_helyett | null | true | null | null | Hir6 |
Komoly visszhangot keltett Gyurcsány Ferenc egy lakossági fórumon tett kijelentése az elmúlt két napban, a Demokratikus Koalíció elnöke azt mondta, amikor kormányfő volt „sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk”. Gyurcsány Ferencet azóta Szanyi Tibor „vagy a Csillagba, vagy a Lipótmezőre” küldené, a Magyar Nemzet pedig külföldi támogatókat vizionált az MSZP-nek. A hvg.hu telefonon érte utol Gyurcsány Ferencet.
hvg.hu: Miért nem tesz feljelentést, ha illegális dolgokról van tudomása? Nem lenne kötelessége?
Gyurcsány Ferenc: De én olyan dolgokról beszéltem, amik köztudottak. Mindenki előtt ismert, hogy a magyar pártok, különösen a nagyok, sokkal több pénzt költöttek el egy választási kampányban, mint a legális keret. Erre számos nyilvános becslés is történt elemzőintézetektől.
hvg.hu: Persze, de más egy becslés, és más, ha egy volt kormányfő, pártelnök, vagyis egy érintett mondja. Mennyit költött az MSZP 2006-ban?
Gy. F.: Szerintem ez sem lesz új: úgy becsülöm, az MSZP legalább hárommilliárd forintot költött a megengedett 386 millióhoz képest, a Fidesz pedig ennél is sokkal többet.
hvg.hu: Ön sem tudja, hogy pontosan mennyit költöttek? És azt sem, hogy honnan jöttek a pénzek?
Gy. F.: Nem. Én sem láttam át, honnan jönnek a pénzek pontosan az MSZP-hez, ez a pártpénztárnok dolga volt. És szerintem nem csak én, más pártok vezetői sem. Menekültünk ettől a tudástól, mert tudtuk, hogy zavaros, ami zajlik.
hvg.hu: Azért, hogy honnan jönnek, lehet sejteni. A mindenkori kormánypártok a közbeszerzésekből mennyit szedhetnek vissza?
Gy. F.: Erről is keringenek információk, hangfelvételek, tíz, húsz százalékról. Kósa Lajost a háta mögött például „húsz százalékos Lajosnak” hívják Debrecenben, ez szerintem elég sok mindent megmagyaráz. A Fidesz volt pártpénztárnokának cége a választások óta 2-3 milliárd forintos osztalékokat fizet ki, a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc vállalkozásai is 800 milliós osztalékot fizettek 3 milliárdos árbevétel után.
hvg.hu: Miért nem sikerült ezt soha megváltoztatni? A kívülállónak az a benyomása, a nagy pártok érdekei a háttérben összefonódnak a zavaros rendszer fenntartására.
Gy. F.: Én frissen megválasztott kormányfőként 2006-ban benyújtottam egy tervezetet a pártfinanszírozás reformjára, amit az MSZP a többi párttal el is kezdett egyeztetni, és 2008-ra sikerült egy véglegesnek, mindenki által elfogadhatónak gondolt szövegváltozatot kidolgozni. Aztán az utolsó pillanatban a Fidesz mégis azt mondta, bocs, de nekik nem jó. Ekkor egy befolyásos szocialista politikust, akiről tudtam, hogy beszélő viszonyban van Simicska Lajossal, elküldtem, hogy tudja meg a visszalépés okát. Egy hét múlva azt mondta, azt az információt kapta, hogy Orbán Viktor személyesen állította le az együttműködést, mert nem volt érdeke, hogy saját párttársai belelássanak a Fidesz gazdálkodásába. De egyébként, ha ez a téma valóban ennyi embert érdekel még, elő fogom ismét venni a saját 2006-os javaslatomat.
hvg.hu: A pártok vezetői a pénztárnokai túszai?
Gy. F.: Nagyon sok esetben igen. Olyannyira, hogy csak a pénztárnokok tudják pontosan, honnan, mennyi pénz érkezik egy párthoz, így ennek jelentős részét gyakorlatilag arra fordítják, amire akarják – saját belátásuk szerint finanszírozzák a politikát, ettől épült ki egy párhuzamos hatalom. De nekem azért sikerült menesztenem Puch Lászlót 2008-ban.
hvg.hu: Külföldről jönnek pénzek? | Itthon: Gyurcsány: Orbán nem akarta, hogy más belelásson a Fidesz pénzügyeibe | A Fidesz azért szállt ki az utolsó pillanatban a párt-, és kampányfinanszírozást megreformáló törvényjavaslat tárgyalásából, mert Orbán Viktor nem akarta, hogy pártján belül más is belelásson a pénzügyek kezelésébe – legalábbis ezt mondta Gyurcsány Ferencnek az befolyásos szocialista politikus, aki érdeklődött a Fidesznél. A Demokratikus Koalíció elnöke azt mondta a hvg.hu-nak: a pártok saját pénztárnokaik túszai, és még a pártelnökök sem tudják pontosan, honnan érkeznek a milliárdok a kampányhoz. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20131017_Gyurcsany_Orban_partfinanszirozas | 2013-10-17 21:03:00 | true | null | null | HVG |
Jövőre kevesebb feleannyi pénzből működteti a Hegyvidéki Önkormányzat új vezetése a parkolási és közterület-felügyeleti informatikai rendszerét. A XII. kerületi önkormányzat kommunikációs vezetője, Csiszár Tamás elmondta, hogy az előző, fideszes vezetés által idén nyáron kiírt, majd hirtelen visszavont, verseny nélküli közbeszerzés alapján mindez 210 millióba került volna, miután az új vezetés valódi nyílt tendert írt ki, így olcsóbban tudnak szerződni, és ezzel 120 milliós megtakarítást tudnak elérni.
Hogyan lehet ez ennyivel olcsóbb - kérdeztük Kovács Gergely polgármestert, aki az Esti gyorsban azt mondta: valószínűleg ennyivel volt túlárazva az előző szerződés, amely havi 14,5 millióba került. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt társelnöke elmondta: a parkolás és a közterület-felügyelet üzemeltetésének szoftveréről, informatikai hátteréről van szó. A közbeszerzés lejárt, Pokorni Zoltánék (az előző, fideszes polgármester) megígérték, hogy nem írnak ki újat a választás után, aztán mégis kiírtak, de egy úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásost, amelyen nincs verseny, csak egy szereplő indulhat, akit meghívnak. Ezt azzal indokolták, hogy képtelenség átállni egy másik szoftverre, és mindenképp az addigi céggel kellene szerződni, amire havi 17,5 milliós árat lőttek be. De egy héttel később visszavonták a közbeszerzést, szerinte azt, mert nem sikerült normálisan megindokolniuk, hogy miért így szeretnék.
Ők (az új vezetés) ezt szétszedték, külön beszerzési eljárások voltak a közteres szoftverre és a parkolási szoftverre, külön az IT-részre, ami a szervert jelenti. Megjegyezte, "óvatosan fogalmazva", ez a bizonyos korábbi cég olyan dolgokat is csinált a kerületnél, amiket nem találtak meg a szerződésben. Ez így most nekik 85 millióba kerül egy évre, mert be kellett szerezni informatikai eszközöket és licenceket is, amiből 50 millió a jövő évi működési költség.
Közölte, a kerületi lakosok nem veszítenek semmit ezzel a váltással, ugyanaz a szolgáltatás lesz. Hozzátette, megnéznek több területet is, ahol az előző vezetés idején kiszerveztek munkákat és több céget közbeiktattak, mert talán jobban járnak, ha a saját kezükbe veszik ezeket az ügyeket, példaként az épületkarbantartást említette.
Új parkolási rendszer Budapesten?
Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, korábbi kihívója is felszámolná a parkolóautomatákat, és szóba került a zöld rendszámos autók ingyen parkolásának megszüntetése is. Kovács Gergely szerint a parkolóautomaták "teljesen feleslegesek", csak törvényi kötelezettség miatt vannak. Jelenleg az a szabály, hogy a fizetős parkolóhelyek 80 százalékának maximum 250 méteres távolságán belül kell lennie egy automatának. Náluk nagyjából a parkolási bevételek 10 százaléka érkezik az automatákba, de veszteséges a fenntartásuk, eleve meg kellett venni, karban kell tartani őket, be kell gyűjteni, meg kell számolni a pénzt, cserélgetni kell a papírt - sorolta a kisebb tételeket, amelyek együtt mégis veszteséget okoznak.
A zöld rendszámos autók ügyéről azt mondta, ma már másként gondolnak az emberek az elektromos autókra, mint 10-15 éve, és szerinte jogosan. Amikor egy nagy, 50 milliós hibrid SUV ingyen parkol, ott mindenki elgondolkodik, hogy ennek mi értelme van, hiszen szennyezőbb és nehezebb is a legtöbbnél, de a teljesen elektromos autók is jelentős környezeti károkat okoznak. Az autózás társadalmi költsége nincs megfizettetve az autósokkal - vélekedett.
Ezért abszolút támogatja ezeket a javaslatokat - közölte, hozzátéve: az lenne a jövő, hogy próbáljanak meg minél kevesebb autót az utcán tartani. Hozzáfűzte: van sok céges irodaház, pláza mélygarázsa, ami éjjel szinte teljesen üres; leülnek ezekkel a szereplőkkel és megpróbálnak tőlük a lakosok számára parkolóhelyeket venni, bérelni.
A Kutyapárt kitiltaná a birodalmi lépegetőket is a körutakról, erről Kovács Gergely azt mondta: próbáltak felnőni ahhoz a magassághoz, amilyen előterjesztések mostanában a Fővárosi Közgyűlés elé kerültek.
A zöld rendszerámos autókról és a parkolásról kérdeztük az adásban Zách Dánielt, a Telex újságíróját is, azt a beszélgetést itt hallgathatják meg. | Kovács Gergely: Teljesen feleslegesek a parkolóautomaták | Kovács Gergely támogatja a parkolóautomaták leszereléséről és a zöld rendszámos autók ingyen parkolásának megszüntetéséről szóló javaslatokat. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, a XII. kerület polgármestere arról is beszélt, hogy az előző hegyvidéki vezetés által kötött parkolási szerződés 210 millió forintról szólt, ők pedig ki tudják hozni 90 millióból, vagyis korábban valószínűleg ennyire túlárazott volt a dolog. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/kovacs-gergely-teljesen-feleslegesek-a-parkoloautomatak-148441 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Újra adónyomozók jártak az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Dohány utcai székházában, ahol közben – a lassan már megszokott botrányos jelenetek kíséretében – kudarcba fulladt a testület rendkívüli közgyűlése. A közgyűlést az elnök hívta össze, egyebek mellett azért, hogy módosítsák a költségvetést. Bár Hegedüs István elnököt leszavazták, ő nem lát rá okot, hogy lemondjon.
A közgyűlési meghívót csak előző nap küldték ki, de az ORÖ képviselői gyaníthatóan már korábban értesültek az időpontról: hiánytalan létszámban, mind a 47-en megjelentek. Nem jött el viszont Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, az ORÖ volt elnöke, akinek pedig miniszterelnöki biztosként bérelt helye van az elnöki pulpituson.
A roma testület mostanság egyik botrányból a másikba bukdácsol. A közelmúltban a kormány több, milliárdos nagyságrendű programból is kihagyta az ORÖ-t. A parlamentben Rétvári Bence államtitkár bejelentette, hogy a Híd a munka világába projekttel kapcsolatban az országos önkormányzatnak vissza kell fizetnie 228 millió forintot.
Az ORÖ rendkívül közgyűlésének csak nem akarózott elkezdődni. Hegedüs István zárt ajtók mögött tanácskozott, próbált minél több képviselőt maga mögé állítani. A folyosón terjedő hírek szerint az elnök nem ellenszolgáltatás nélkül képzelte el az új támogatók megszerzését. „Nyíltan megy az emberkereskedelem" – jegyezte meg egy roma politikus. „Az lenne a legtisztább, ha mindenki fogná a putyerkáját, és eltakarodna a francba!" – háborgott egy másik képviselő, akinek láthatóan fogytán volt a türelme a vacakolás miatt. (Mi is utólag kerestünk rá a interneten: a putyerka a börtönszlengben „lopott tárgyat, árut" jelent.) | Leszavazták az ORÖ elnökét, de nem mond le | Újra adónyomozók jártak az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Dohány utcai székházában, ahol közben – a lassan már megszokott botrányos jelenetek kíséretében – kudarcba fulladt a testület rendkívüli közgyűlése. A közgyűlést az elnök hívta össze, egyebek mellett azért, hogy módosítsák a költségvetést. Bár Hegedüs István elnököt leszavazták, ő nem lát rá okot, hogy lemondjon. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/leszavaztak-az-oro-elnoket-de-nem-mond-le-1566529 | 2015-10-01 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) közleménye szerint a hivatal június 25-én indított egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége kapcsán, és a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben.
Egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz
- fogalmaztak. Ennek egyik példája a hivatal szerint az az uniós koncepciós eljárás, amely a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki. A koholt vádakra épülő ítélet meghozatalához az Átlátszó és más, az Európai Unió által is pénzzel támogatott politikai nyomásgyakorló csoportok részjelentései szolgáltatták az alapot. Ezeket a részjelentéseket a magyar közvélemény azóta sem ismerhette meg, azokat a névleg transzparenciáért küzdő Átlátszó a mai napig nem hozta nyilvánosságra, az SZH felszólítása ellenére sem - tették hozzá.
Hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek
- hangsúlyozták. A vizsgálat során a hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető.
Úgy folytatták, hogy az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el, a 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak.
Mint hozzátették, a trükkök ellenére a hivatal megállapította, hogy a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik. Közölték azt is, hogy a vizsgálat során az Átlátszó megtagadta az együttműködést az SZH-val, a jelentéshez törvényi kötelezettsége ellenére semmilyen adatot nem szolgáltatott. A vizsgálat eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az Átlátszó tevékenysége káros és szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára. | Szuverenitásvédelmi Hivatal: Az Átlátszó súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz | Egyértelművé vált, hogy az Átlátszó – külföldi finanszírozás bevonásával – az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz – közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/szuverenitasvedelmi-hivatal-az-atlatszo-sulyos-politikai-gazdasagi-es-tarsadalmi-karokat-okoz | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mandiner: "Visszatért Szájer József, mégpedig a XXI. Század Intézet égisze alatt "szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű" munkát végez majd. Miért most?
Schmidt Mária: Szájer József kiváló képességű, kipróbált harcos, akinek helye van a közösségünkben. Büszke vagyok rá, hogy nálunk dolgozik. Minden percét élvezem, amikor vele beszélgetek. Meddig kell az ellenfél támadásaival foglalkozni? Ne érdekeljen már minket, mit írnak vagy mondanak! A karaván halad."
Schmidt Mária e szavakkal méltatta a volt fideszes EP-képviselőt. A Terror Háza Múzeum főigazgatója nem fejtette ki a Mandiner újságírójának, hogy Szájer karrierjét a végsőkig segítette.
Három évvel ezelőtt, 2021 novemberében írtuk meg, hogy a civil szervezetek nyilvántartása szerint Szájer József változatlanul a magyar állam alapította Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának tagja (KKTTKK). Ez a közhiteles tény alapvetően ellentmondott annak, hogy az alapítvány 2020. december 4-én a Népszavát arról tájékoztatta: "Szájer József a közalapítványban betöltött kuratóriumi tisztségétől megvált. Döntését nem indokolta." Az ellentmondás feloldására az alapítvány önálló képviseleti jogával felruházott Schmidt Máriát kértük meg, aki nem válaszolt a Narancs.hu megkeresésére.
Szájer lemondásának, tagcserének egy év elteltével sem volt nyoma az alapítvány nyilvántartásában, sőt, folyamatban lévő eljárás sem volt bejegyezve. Előzőleg 2018-ban hajtottak végre módosítást. 2021 novemberben a KKTTKK kuratóriumában Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mellett Szájer József, Martonyi János, a Fidesz volt külügyminisztere, Kapronczay Károly történész és Lánczi András, a Századvég Alapítvány volt vezetője ült. Az alapító magyar állam képviselői, Schmidt, a kuratórium elnöke annak ellenére nem intézkedtek Szájer tagságának törléséről, hogy Schmidtnek és a többi kurátornak is tudomása volt Szájer lemondásáról. Schmidt Mária a közalapítvány 2020-ról készült beszámolójában közölte, kötelessége tájékoztatni a Kuratórium tagjait, hogy "egyik tagunk, Szájer József volt Európa Parlamenti képviselő ez év decemberében azonnali hatállyal lemondott tagságáról".
A törvény az alapítványoknál 60 napot engedélyez a változásbejegyzés bejelentéséhez. Ha Szájer 2020. december 4-én már lemondott, legkésőbb február végéig be kellett volna jelenteniük, de ez november végéig sem történt meg. Cikkünk idején hozzávetőleg háromszáz napos késében voltak. Schmidt nem reagált kérdéseinkre, viszont cikkünk 2021. november 30-i publikálását követő harmadik napon a közalapítványnak módosították az okiratát, ami december 16-án jogerőre emelkedett. A módosítás révén Szájer József kikerült a kuratóriumból, helyére Schanda Tamás, az innovációs és technológiai miniszter helyettese, parlamenti és stratégiai államtitkár felesége, Schanda Anikó került. Szájer eltávolítását lehetővé tevő módosítást a közalapítványt alapító magyar állam képviseletében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter látta el kézjegyével.
Szájer Józsefet 2016-ban választották a KKTTKK kuratóriumába, 2020. november 29-én mondott le európai parlamenti képviselőségéről, arra hivatkozva, hogy a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent számára. Két nappal később elismerte, hogy november 27-én részt vett a belga járványügyi szabályok megszegésével tartott brüsszeli szexpartin, amelynek a rendőrség vetett véget. A képviselő hátizsákjában kábítószert foglaltak le, amiről Szájernek, állítása szerint nem volt tudomása és nem is fogyasztott belőle.
A botrány hatására Szájer gyorsan szabadult meg közéleti, tudományos tisztségeitől. Elsőként a Fideszből lépett ki a botrány negyedik napján, majd soproni díszpolgári címétől vált meg, majd következett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanári címének elvesztése.
Schmidt Mária ezúttal egy intézet vezetői pozíciójával segíti Szájert, aki az alapítvány munkaszervezeteként működő XXI. Század Intézet keretein belül, a Szabad Európa Intézet igazgatójaként tér vissza a közéletbe. Az intézet honlapja szerint rajta kívül még egy munkatársa van, a XXI. Század Intézet kutatója, Petri Bernadett jogász. Ő az Európai Parlamentben 2019-2023 között Szájer József majd Schaller-Baross Ernő EP-képviselő politikai tanácsadójaként dolgozott. Szájer intézete több program elindításán dolgozik. Az önálló Európa-koncepción: "a hatvanas években megszületett, De Gaulle elnök által ihletett, francia Fouchet-terv óta nem készült az Unió fejlődését nemzeti alapon kijelölő részletes program, ezt a hiányt szeretnénk pótolni". Az Európai Unió tagországai számára összehasonlításra alkalmas, komplex szuverenitás-index kidolgozásán, valamint a Nemzetek Jogai Charta tervezetén.
Szájer hasonló nehézkesen tudott elválni 2021-ben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítvány (NGYSZA) kuratóriumától. Ez a lemondási folyamat fél éven át húzódott, végül lapunk tényfeltáró cikksorozata után intézkedett a két alapító, Orbán Viktor és Kövér László Szájer leváltásáról. A Fidesz képviseletében a pártelnök, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület képviseletében Kövér 2021. június 11-én kezdeményezte Szájer József NGYSZA-kuratóriumi tagságának törlését. Ezt sem kapkodták el, ugyanis Szájer március elején mondott le arról, a tagcserére viszont hónapokkal később reagáltak. A lemondás március 1-i dátuma éppen egybeesett Szájer NGYSZA-kurátorkodásáról szóló cikkünk megjelenésével, amelyben nyilvánosságra hoztuk, hogy nem felel meg a valóságnak az NGYSZA állítása, miszerint a képviselő hónapokkal korábban lemondott tisztségéről. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Alapítványa újabb kérdéseinkre árulta el, hogy a volt fideszes EP-képviselő mégse küldte el lemondó nyilatkozatát, holott korábban azt állították, 2020 decemberében megtette. A törléssel kapcsolatos dokumentációból derült ki, azért nem kaptunk válasz, mert Szájer lemondása március 1-ig sem történt meg.
Ahogy arról a Narancs.hu a héten elsőként beszámolt, Schmidt Máris alapítványa beszélgetőkönyvet jelentet meg Szájerről. | A Szájernek most intézetet adó Schmidt Mária még egy évig tartotta kuratóriumában a Fidesz-alapítót annak lemondása után | A volt EP-képviselő közéleti visszatérését nem véletlenül Schmidt Mária egyengeti. Kapcsolatuk szilárdságára jellemző, hogy a Terror Háza múzeum igazgatója Szájert csatornán való ereszkedése után sem engedte el. A múzeumot működtető alapítvány kuratóriumából csak azt követően tették ki, hogy a „kipróbált harcosról” lapunk megírta, egy évvel azután is a kuratórium tagja, miközben Schmidték azt állították, Szájer József lemondott. Most önálló intézetet alapított neki. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-szajernek-most-intezetet-ado-schmidt-maria-meg-egy-evig-tartotta-kuratoriumaban-a-fidesz-alapitot-annak-lemondasa-utan-272512 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
"Ide születtem, a Balaton-partra. Almádiban nőttem fel, a nyolcvanas években, a tóparti üdülés "csúcsidőszakában", amikor kelet- és nyugatnémetek nálunk találkozhattak egymással. Jöttek a «csehszlovákok», lengyelek is, és persze a hazai nyaralók. Akkoriban Almádiban nyáron magyar turistát kevesebbet lehetett hallani, mint külföldit. Szinte mindenki kiadta a szobáját, tetőterét, félkész házát, a vendégek pedig bármilyen szállásnak örültek. És még így is többnyire jól érezték magukat" - mondja Rehák Géza, jogász-történész, aki egy frissen megjelent könyv, a Vörös Riviéra szerzője, s aki részben a gyerekkori emlékei miatt fogott hozzá a balatoni tömegturizmus történetének feldolgozásához.
A tóvidék átalakítása már a XIX. században megkezdődött
A kötet persze nemcsak a gyerekkori emlékek miatt született meg. 2011-es doktori disszertációjában, amelyben a Kádár-kor turizmuspolitikájával foglalkozott, Rehák már gyakorlatilag előkészítette a mostani könyvét, hiszen a Balaton e korszak egyik kiemelt idegenforgalmi fejlesztési területe volt. De a tervszerű Balaton-fejlesztés története nem ekkor indult, hanem korábban, a Horthy-korszakban - teszi hozzá a szerző.
Egyfajta kontinuitásra is felhívja a figyelmet, amikor az elmúlt száz év Balaton-politikájáról kérdezzük őt. "A balatoni táj üdülőterületként Trianon óta vonzza az ország mindenkori politikai-gazdasági elitjét, és ez a réteg a maga szempontjai, érdekei szerint igyekszik formálni a vidéket. A térség sajátos szerepéből adódóan a helyben élők szempontjai rendszerint háttérbe szorulnak" - mondja, hozzátéve, ez a Horthy-kortól kezdve a Rákosi- és Kádár-érán át máig érvényesülő jelenség.
A Balaton környékének eleinte "észrevétlen" átalakulása a Budapestet Fiumével összekötő Déli Vasút megépítésével kezdődött a XIX. század második harmadában. "Az új közlekedési lehetőség ugyanis nem csak az Adriát, hanem a Balatont is közelebb hozta a fővároshoz" - mondja a szerző. A vasútépítés másik fontos, a Balatonra gyakorolt hatása az volt, hogy sok helyen a vágányok szabták meg a déli part addig bizonytalan határvonalát. A vasúti töltés ugyanis kettéválasztotta a Balaton déli részének mocsaras térségeit. A tó felé eső részeken a szilárd vasúti töltés révén vált véglegessé a partvonal vezetése is. A töltés túloldalán pedig lecsapolták a lápvidéket. A Sió 1821-ben megkezdett, de még az 1860-as években is zajló szabályozásával közben a Balaton két méterrel apadt és 176 ezer magyar hold "posványság lecsapoltatott és művelhetővé vált" - írta "A Pallas nagy lexikona". A tópart első nagyobb környezetátalakítása tehát nem a XX., hanem már a XIX. században kezdődött.
Trianon után felértékelődik a Balaton: minőségi turizmus a Horthy-korban
Trianon után, az adriai tengerpart, az erdélyi és felvidéki fürdőhelyek elvesztésével a Balaton térsége új helyzetbe került. Homokos, sekély déli partjával, romantikus hangulatú északi partjával a Horthy-kor tudatos turizmusfejlesztésének célterületévé vált a tó, a magyar róna romantikáját ígérő Bugac és Hortobágy, illetve a főváros, Budapest attrakciói mellett. A Horthy-korban "felfedezett", napjainkban talán klisészerűnek ható turisztikai "vonzerők" máig meghatározói a külföld hazánkról alkotott képének.
A Balaton ügye tehát országos ügy lett, a térség fejlesztése államérdekké vált.
A húszas évek végétől intenzíven gyarapodó számú, töredékében megmaradva ma is megcsodálható nyaralók, villák, illetve a vendégfogadás számára épült panziók, kisebb szállodák jelezték a korabeli elit és középosztály érdeklődésének Balaton felé fordulását" - magyarázza Rehák Géza.
Az első átfogó fejlesztési tervek is ekkoriban fogalmazódtak meg. "1931-ben a Balaton környékének átgondolt hasznosítása érdekében, a térség vonzerejét adó környezeti értékek védelmében határolták le kormányrendelettel azt a területet, ami mai napig a balatoni üdülőkörzet magját képezi" - jegyzi meg Rehák. Létrehozták a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottságot (BIB) is, hogy a koordinált, átgondolt turisztikai fejlesztés gazdájává váljon, s a táji, természeti, kulturális értékek megóvásáról gondoskodjon. | Az elmúlt száz év elitjeinek a "terméke" a mai Balaton | "Rendszerektől és ideológiáktól függetlenül száz éve ugyanaz zajlik a Balatonnál: az éppen regnáló országos elit az aktuális érdekei szerint formálja a tó vidékét" – mondja a frissen megjelent kötet, a Vörös Riviéra szerzője, Rehák Géza. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/16/balaton-turizmus-tortenelem-beepites-rehak-geza-voros-riviera | null | true | null | null | 24.hu |
Nincs tudomása arról, hogy az LMP és a Fidesz egyeztette volna a választási stratégiát, és erre utaló jelet sem tapasztalt, sem pedig bizonyítékot nem látott - erről beszélt Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője egy hétfői háttérbeszélgetésen, amelyet alapvetően a következő, most szerdán tartandó fővárosi közgyűléssel kapcsolatban tartott. Szerinte az ezzel kapcsolatban vádat megfogalmazó Csárdi Antal "össze-vissza beszélt" az interjúiban, és a parlamenti képviselő leginkább az új politikai otthonát keresni, így Vitézy a vádjait "bohózatnak" tekinti. A Magyar Hang kérdésére, miszerint miért nem tesz jogi lépéseket, azt mondta, közszereplő ő is, Csárdi pedig parlamenti képviselő, aki véleményt nyilvánított. - Eddig se rohangáltam a bíróságra, mindenki meg tudja ítélni, hogy mit gondol rólam. Aki már eldöntötte, azt úgy sem fogja meggyőzni az, hogy mit mond a bíróság. Én inkább azon dolgozom, hogy éjszaka is járjon a metró - jegyezte meg.
Arról is kérdeztük a politikust, megvan-e neki Rogán Antal telefonszáma. Válasza szerint nincs, de régen megvolt, ugyanis amíg ő korábban a BKK-t vezette, Rogán akkor az V. kerületi polgármester volt, és egy uniós konzorcium során közösen dolgoztak azon, hogy csökkenjen a forgalom a belvárosban. - Ez egy pozitív emlék nekem, még akkor is, ha ma ezt tilos kimondani - mondta utalva arra, hogy például akkori munkájuknak köszönhetően történt jelentős forgalomcsillapítás az Egyetem téren és a belváros más pontjain is. Rogánnal egyébként államtitkárként sem volt kapcsolata, legfeljebb köszöntek, ha összefutottak egymással, de semmilyen politikai kérdést nem egyeztetett se vele, sem az embereivel - mondta.
Vitézy arra is kitért, az sem igaz, amit Toroczkai László állított egy "kiadós zsidózással" egybefűzve, miszerint ő 500 millió forintot kapott volna a kampányára a Fidesztől. - A kampánynak két politikai közszereplő adott támogatást, Ungár Péter és én - szögezte le hozzátéve, "nem volt varázsdoboz", cégek sem támogatták azt, csak magánszemélyek. A valóságban egyébként nem is 500, hanem 300 milliós volt a kampánya büdzséje - tette hozzá. A politikust arról is kérdezték, Ungár Pétert megkérdezte-e valaha Csárdi vádjáról, amire ő azt felelte: az sem világos, hogy pontosan mi Csárdi vádja, hogy mégis milyen fénykép lehet a birtokában, hiszen ezzel kapcsolatban ő ellentmondásos állításokat tett. - Nehéz olyan váddal szemben bármit mondani, ahol nincs konkrétum - jegyezte meg.
Olimpiarendezés: gyorsan kell dönteni a fővárosnak
A háttérbeszélgetésen szó esett az esetleges budapesti olimpia szervezésének kérdéséről is. Vitézy Dávid elmondta, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) levelet írt az összes frakcióvezetőnek, ahol kérték, hogy hadd egyeztethessenek velük Fürjes Balázzsal közösen, ennek során ismertetnék a pályázás folyamatát. Vitézy elmondta, ők erre nyitottak, de ez még semmilyen elköteleződést nem jelent. Ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) változtatott a pályázat feltételein, vagyis ma már nem pusztán városok pályáznak a rendezésre. Első körben van egy akár két éven át tartó, úgynevezett "tájékozódási folyamat", ennek a végén egy megvalósíthatósági jelentésben a város összefoglalja, hogy milyen infrastrukturális fejlesztésekre lehetne szükség egy olimpiához, míg a NOB is beleírja, hogy a város alkalmas-e rá. Ez a rész még kötelezettségvállalásoktól mentes, nem is szól konkrét olimpiai dátumra. Ezután, feltehetően csak 2026 végén jutna el oda a közgyűlés, hogy belemegy-e a második, következő fázisba, az úgynevezett "célzott tárgyalásba". Ennek a vége lehet már a konkrét jelentkezés, vagyis ebbe a folyamatba már csak akkor szabad belemenni, ha a közvélemény azt támogatja. Vitézy hangsúlyozta: az olimpia kérdéséből könnyen lesz pártpolitikai ügy, de az első, tájékozódási folyamat bele kell, hogy férjen, ezt ők támogatják, már csak azért is, hogy kitörhessen a város abból a spirálból, ahol Budapest és a kormány teljesen szemben áll egymással, és Lázár János itteni múzeumokat visz el vidékre. Vitézy szerint egyébként ha a fővárosi közgyűlés legkésőbb novemberben nem adja meg erre a támogatását, akkor Magyarország egészen biztosan lecsúszik a 2036-os vagy 2040-es olimpiáról, ezután pedig legfeljebb a 2060-as években kerülhet sor ismét európai rendezésre. A politikus leszögezte: Budapest mai állapota alkalmatlan az olimpiára, csak akkor merülhet fel a rendezés kérdésre, ha a kormány kötelezettséget vállal olyan fejlesztésekre, mint például a HÉV-ek cseréje.
Vitézy Dávidék egyébként nyolc előterjesztéssel is készülnek a szerdai közgyűlésre. Többek közt szeretné, ha a fővárosi közgyűlés kifejezné, hogy ellenzik a HÉV-ritkításokat, továbbá hogy álljanak ki a kormány agglomerációs vasúti stratégiája mellett, amely tartalmazza a HÉV-fejlesztéseket. Hogy vannak-e már bújtatott járatritkítások, hiszen Vitézy már posztolt olyan HÉV-ről, ami hat kocsi helyett csak háromból állt, arra a politikus úgy válaszolt lapunknak: a tű fokán sétál a HÉV. Annak, hogy egyre nehezebben van elegendő járat nemcsak az elöregedés az oka, de az is, hogy járnak le a működés meghosszabbításához szükséges úgynevezett fővizsgák, ezeket Lázár János is lassította, elvonta az ehhez szükséges forrásokat a megyebérletek miatti forráskiesések miatt. Bár úgy tudni, Lázár most mégis igyekszik ezeket a fővizsgákat felgyorsítani, ezek eleve nem túl gyors folyamatok, hiszen mintegy három hónapot vesznek igénybe, de Vitézy azt reméli, hogy jövő év második felére rendbe jön a járműpark. Úgy vélte, fontos volt, hogy a kezdeményezésére a HÉV-ügyébe politikailag beleállt a főváros, volt ennek hatása.
Vitézy ugyancsak javasolni fogja, hogy álljon ki a főváros a reptéri vasút megépítése mellett, továbbá hogy a kormány az ügyben pályázzon brüsszeli forrásra, ugyanis jelenleg is fut olyan uniós pályázat, ahol előnyben részesítik a nemzetközi repterek vasúti hálózatba való bekötését. A Podmaniczky Mozgalom vezetője szintén javasolni fogja, hogy járjanak éjfél után is a metrók legalább hétvégén, kiállna amellett, hogy a Budapesten működő országos múzeumok maradjanak a fővárosban, illetve hogy a nagyobb fővárosi csomópontokban - olyan helyeken, ami a lakókat nem zavarja - legyenek üvegvisszaváltó pontok. Ezeken felül szeretné, ha lennének a fővárosi kukákon tartók a műanyag és alumínium üvegek számára, hogy ne az legyen, hogy aki ezeket keresi a kukákban, annak ehhez szét kelljen dobálnia a szemetet. Vitézy ugyancsak kezdeményezi, hogy azoknak, akiknek van BKK-bérlete, ne kelljen külön jegyet venniük akkor, ha kutyájukat vagy kerékpárjukat szállítják a járműveken. Vitézy lakhatással kapcsolatos javaslatot is fog benyújtani, de a tárgyban Karácsony Gergely és a Fidesz is nyújtott be előterjesztéseket, amelyeket végül a főpolgármester összevont, így, egyben fogják őket tárgyalni.
Persze továbbra is nagy kérdés, mi lesz az olyan vitás pontokkal, mint az, hogy továbbra sincs főpolgármester-helyettes, kik lesznek a fővárosi cégek vezetői, továbbá mi legyen a fővárosi közgyűlés működését szabályozó szervezeti és működési szabályzatban (szmsz). Vitézy szerint a főpolgármester-helyettes kérdésében az alakuló ülés óta Karácsony Gergely nem hívott össze egyeztetést, személyi javaslatot sem terjesztett erre elő, így szerdától biztosan törvénysértő állapotban lesz a főváros. Ugyan a fővárosi cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai kapcsán volt egyeztetés, amire Karácsony minden frakcióvezetőt meghívott, de szerinte kérdés, megszavazzák-e az erről szóló főpolgármesteri előterjesztést. A fővárosi cégvezetők személyéről pedig eddig szintén nem egyeztetett Karácsony Gergely a frakciókkal, vagyis ebben sem várható előrelépés. Vitézy szerint az új szmsz-ről szóló vitával kapcsolatban is csak mérsékelten optimista, hiszen a főpolgármester továbbra sem hajlandó a két közgyűlés közötti erős jogköreiből engedni. | Vitézy Dávid: A tű fokán sétál a HÉV | A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője háttérbeszélgetést tartott, ahol arról is kérdeztük, megvan-e neki Rogán Antal telefonszáma. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/vitezy-david-budapest-csardi-antal-olimpia-168981 | null | true | null | null | Magyar Hang |
"Kiállunk a független újságírásért" címmel tett közzé nyílt levelet több hazai médium, a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és a médiára vonatkozó kijelentései után.
"A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el. A demokratikus nyilvánosságban szerepet játszó alulírott kiadók, szerkesztőségek, újságírók, szervezetek kiállnak a támadás alatt álló Átlátszó mellett, és közös álláspontjukként rögzítik az alábbiakat.
Aki valós, közérdekű tényeket tár fel, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
Aki közérdekű információt tesz nyilvánosan hozzáférhetővé, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
Aki közérdekű tényeket feltáró és nyilvánosságra hozó szerkesztőségeket támogat anélkül, hogy beleszólna a tartalmi döntésekbe, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
A sajtó a legfontosabb társadalmi feladatát látja el, amikor a hatalom működéséről szóló tényeket közöl. Demokratikus jogállamban a köz érdeklődésére számot tartó tények feltárása semmilyen mérce szerint nem lehet üldözendő: ez biztosítja a hatalom, a kormányzás működésének átláthatóságát, elszámoltathatóságát. Aki ezt tagadja, az a hatalom birtokosainak céljait, akármik is legyenek azok, az állampolgárok érdeke elé helyezi, végső soron éppen a népszuverenitás elvét kérdőjelezi meg. Valótlan tények közlése esetén ugyanakkor a magyar jog által szabályozott módon fel lehet lépni azok terjesztői ellen." -írják nyílt levelükben.
"Aki azt állítja, hogy hivatalosan közérdekűnek minősített információk nyilvánosságra hozatala rossz dolog, ugyancsak a képviseleti demokrácia alapértékét tagadja. Teljesen mindegy, hogy a közérdekből nyilvános adatok, tények milyen informatikai rendszeren érhetők el. Ha egy információ közérdekű, nyilvános, a demokrácia érvényesülése szempontjából köszönet illeti azt, aki elősegíti, hogy az állampolgárok hozzá is férjenek."
Az aláírók megjegyzik, hogy egyes médiumok, amelyek a demokrácia működése szempontjából életbevágó feladatokat látnak el, részben nemzetközi pályázatok, alapítványok által biztosított forrásokból működnek ma Magyarországon. "Ez egyfelől teljesen normális, másfelől annak tünete, hogy a kormányzat lassan másfél évtizede törekszik a számára kellemetlen tényeket feltáró és leközlő sajtó működésének ellehetetlenítésére." A közlemény szerint ugyanezek a szerkesztőségek örömmel pályáznának a tényfeltáró munkát hasonló feltételekkel és garanciákkal támogató magyar lehetőségekre is - ilyenek azonban nem léteznek.
"A Szuverenitásvédelmi Hivatal által kiadott "vizsgálati jelentés", amely sem a tudományos, sem az újságírói tényfeltáró módszertan legelemibb követelményeinek sem felel meg, a sajtó demokratikus feladatgyakorlását, a polgárok tényszerű, közérdekű tájékoztatását, az újságírást magát tekinti károsnak. Vagyis azt, ha a polgárok tájékozottak lehetnek a kormány működéséről. Ez a - jogi és médiaelméleti alapról tekintve is teljesen alátámaszthatatlan - felfogás sem a magyar alkotmányos hagyománnyal, sem a hatályos Alaptörvénnyel nem egyeztethető össze, és ezen a kormányzat propagandacéljait kiszolgáló Alkotmánybíróság a szuverenitásvédelmi törvényt helyben hagyó határozata sem változtat"
- fogalmaznak a levélben és hozzáteszik:
"E felfogás további térnyerése újabb, visszafordíthatatlan károkat okozna a magyar sajtószabadságnak és ezen keresztül a demokráciának. A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, költségvetési forrásokból való működtetése, demokráciaellenes üzeneteinek közpénzből finanszírozott reklámozása az eleve súlyos állapotban lévő magyar demokratikus nyilvánosság rombolását szolgálja."
Az állásfoglalást a Főszerkesztők Fóruma utódszervezete, a Médiafórum Egyesület koordinálta. Az aláírók között szerepelnek a 444, a Direkt36, a Forbes, a Lakmusz, a Magyar Hang, a Magyar Narancs és a Partizán főszerkesztői, illetve vezető szerkesztői.
A Telex elítél minden olyan kísérletet, ami a függetlenül működő sajtót támadja, ahogy tettük ezt korábban is,legutóbb a megtámadott Átlátszó melletti kiállásnál. | Reakció a Szuverenitásvédelmi Hivatal Átlátszót érintő jelentésére | A több szerkesztőség közös állásfoglalását a Főszerkesztők Fóruma utódszervezete, a Médiafórum Egyesület koordinálta. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/21/szuverenitasvedelmi-hivatal-atlatszo-foszerkesztok-foruma-mediaforum-egyesulet | null | true | null | null | Telex |
Subsets and Splits