text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
rap: Miért tartottátok fontosnak, hogy megszervezzétek az "Átláccó Fesztivált"?
Alexa Noémi: Negyedik éve rendezzük meg a korrupcióellenes világnap alkalmából, ami az ENSZ korrupció elleni egyezményének 2005. decemberi hatályba lépése óta létezik. A fesztiválunk célja, hogy olyan programokat szervezzünk fiataloknak, amelyekre nyitottak, ezáltal könnyebben tudjuk őket ránevelni, hogy mondjanak nemet a korrupcióra. A kultúra, a zene, a modern technika az, amire talán a leginkább fogékonyak, emiatt idén az a fő téma, hogyan lehet információs és kommunikációs technológiákkal növelni az átláthatóságot, csökkenteni a korrupciót. Ebben az évben december 7-én, az A38 hajón tartjuk az eseményt.
rap: Mik lesznek a nap fontosabb programjai?
AN: Délután kettőkor kezdődik a konferencia, ahol a meghívott előadók olyan eszközöket mutatnak be, amelyek új szemmel közelítenek az átláthatóság kérdéséhez. Izgalmas hazai és nemzetközi példákon keresztül megismerhetjük, hogyan lehet infokommunikációs eszközökkel, egy speciális honlappal vagy akár egy mobil applikációval fellépni a korrupció ellen. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a kormány milyen, átláthatóságot elősegítő informatikai fejlesztéseket tervez a jövőben. Előadást tart többek között Rétvári Bence, Péterfalvi Attila és Handó Tünde is. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői között pedig ott lesz a Telenor vezérigazgató-helyettese, a K-monitortól Léderer Sándor és Fehér Katalin újmédia-kutató is. Ezek után kerül sor a mobilapplikáció-pályázatunk díjkiosztó ünnepségére, majd este fél kilenctől a Balkan Fanatik koncertje zárja a fesztivált. Lepés Gáborral, a zenekar vezetőjével hamar sikerült megállapodnunk, hiszen ők is egyetértenek a korrupcióellenes harc fontosságával.
rap: Te is tartasz előadást Láthatatlan adatok címmel. Mik azok?
AN: Azok szövik át az egész témát. A korrupció rejtett jelenség, egyik félnek sem érdeke, hogy kiderüljön, így valójában nem tudjuk, hogy egy országban, szektorban mekkora a korrupciós kitettség. Ha látnánk például egy jól működő, kereshető adatbázisban az összes közpénzből kötött szerződést, akkorkönnyebben fel lehetne tárni esetleges visszaéléseket. Nem mondom, hogy ez meg is oldja a problémát, de az adatok láthatósága minimumfeltétel. Több adatbázist üzemeltetünk mi is, valamint a K-monitorral és a TASZ-szal közösen most készül egy nagy adatbázis, amely cégadatokat, közbeszerzéseket, uniós támogatásokat és személyes kapcsolatokat rak össze.
rap: Miként lehet elfogadtatni az emberekkel, hogy a korrupció káros?
AN: Rájöttünk arra, hogy nem elegendő kizárólag a döntéshozókra fókuszálnunk, fontos, hogy az átlagembereket is megszólítsuk. Az első és legfontosabb dolgunk, hogy megtanítsuk őket felismerni a korrupciót. Banálisan hangzik, de sok esetben olyan mindennapi cselekedetek rögzültek az emberek fejében, amelyek nem is tűnnek korruptnak, pedig nagyon is azok. Innovatív eszközöket érdemes használni, mintpéldául a minap megnyitott "Átláccó" Labirintus, ahol kvízkérdésekre adott jó válaszok segítségével juthatunk ki az útvesztőből. Miután az emberek felismerték a korrupciót, a második lépés, hogy helyesen döntsenek. Például ne fizessenek kenőpénzt, vagy tegyenek bejelentést, ha valaki vesztegetésre kötelezte őket. Jogsegélyszolgálatunk éppen olyanokon segít, akik készek bejelentést tenni, ha korrupciót tapasztalnak. Rendeztünk már filmfesztivált is, ahol a filmeken keresztül boncolgattuk a témát. | Felismerni a korrupciót | Negyedik éve rendezzük meg a korrupcióellenes világnap alkalmából, ami az ENSZ korrupció elleni egyezményének 2005. decemberi hatályba lépése óta létezik. A fesztiválunk célja, hogy olyan programokat szervezzünk fiataloknak, amelyekre nyitottak, ezáltal könnyebben tudjuk őket ránevelni, hogy mondjanak nemet a korrupcióra. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/lokal/felismerni-a-korrupciot-82764 | 2012-12-06 16:56:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) korábbi vezérigazgatóját különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt kedden gyanúsítottként hallgatták ki. Kocsis Istvánt két ügylet miatt különösen jelentős, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. Az MTI Hírcentrum emellett úgy tudja, az MVM-ügyben Kocsis István mellett Molnár László volt vezérigazgató-helyettest és Varga-Sabján Lászlót, az MVM egyik leányvállalata, a Horvátországban bejegyzett Niker doo. igazgatóját is gyanúsítottként hallgatták meg. Szász Andrást feltehetően ugyanezen ügyletekről kérdezik a délután négy órakor megkezdődött kihallgatáso
Az eddigi gyanúsításokban szereplő ügyletekben ugyanis rendre felbukkan Szász András neve. Például Szász András érdekeltségébe tartozott az MVM-nek a gyanú szerint másfél milliárd forint kárt okozó, Cipruson bejegyzett Aqiffex ltd., vagy a fiktív megbízási szerződéssel 115 millió forint veszteséget okozó spanyol Puerto 2006 srl. A Magyar Villamos Műveknek a gyanú szerint több százmillió forint kárt okozott az is, amikor az MVM éppen a Szász András érdekeltségébe tartozó, brit Jadran Investments ltd.-től vett bérbe 25 évre egy horvátországi szállodát.
Az MR1-Kossuth Rádió szerint a szóban forgó két ügylet közül az egyik egy 2007-es szerződés, amely alapján egy ciprusi offshore-cég befektetési portfóliójának összeállítására kapott megbízást. A szerződésből semmi nem teljesült. A másik ügylet 2008-ban, egy Milánóban bejegyzett kft.-nek nyújtott kölcsön, amit az olasz cég a mai napig nem fizetett vissza. A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint Kocsis István mindkét szerződést az MVM igazgatóságának megkerülésével kötötte meg. A rendőrség szerint a két ügylet a cégnek legalább kétmilliárd forint kárt okozott.
Kocsis István, a BKV jelenlegi vezérigazgatója - aki a kihallgatásáról maga tájékoztatta az MTI-t - a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be. | Újabb gyanúsított az MVM-ügyben | Újabb gyanúsított az MVM-ügyben - Szász András volt főtanácsadót bűnsegédként vonhatják felelősségre az MVM-ügyben. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/08/17/ujabb_gyanusitottat_az_mvm-ugyben/ | 2011-08-17 20:35:00 | true | null | null | Index |
Quaestor-ügy: teljes a zűrzavar | Egymásnak ellentmondó információk és teljes zűrzavar. Sajtóinformációk szerint már négy éve tudhatta az Orbán-kormány két minisztere, hogy valami nincs rendben a Questor körül. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150415-ellentmondasos-informaciok-a-quaestor-feljelentesek-korul | 2015-04-16 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) áprilisban kezdte meg a párt részletes álvilágítását. Az ÁSZ kiderítette: a párt egy alapítványt támogatott mintegy négy és fél millió forint értékben, de a szombathelyi Vészhelyzet Alapítvány nem található meg a bírósági bejegyzésben – még a törölt alapítványok között sem. Mindezt Szabadai Viktor, az SZDSZ ügyvezető elnöke mondta el az Atv.hu-nak.
A politikus hangsúlyozta: az alapítványi támogatásra nem sokkal a 2010-es parlamenti választás után került sor, amikor még Retkes Attila volt a pártelnök. A téma az ügyvivői testület – amelynek ekkor ő egyik tagja volt – egyik ülésének napirendjén szerepelt. A testület úgy döntött, hogy támogatja az alapítványt, de a támogatási szerződés megkötését Retkesre bízta, aki a szerződést meg is kötötte. Szabadai hangsúlyozta: „az SZDSZ-nek volt még jótékonysági célra félretett pénze, amit pártműködésre nem használhatott”. Ebből a kalapból ment a nem létező szombathelyi alapítványnak.
Szabadai közölte: az ÁSZ jegyzőkönyve alapján múlt kedden csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen följelentést tett a XIV. kerületi rendőrségen. Azért ott – hangsúlyozta –, mert 2010 tavaszán még a XIV. kerületben, a Gizella úton volt a párt székháza. Kérdésünkre úgy reagált: elfogadja az ÁSZ gyanúját, hogy „ez egy nem megfelelő módú támogatás volt a párt részéről”.
A párt ügyvezető elnöke közölte: a följelentés előtt beszélt Retkessel, akinek elmondott mindent, amit az ügyről tud, hozzátéve, hogy „nem tudom megtenni, hogy ne tegyek följelentést, mert ha nem teszek, az ÁSZ hivatalból tesz”. Szabadai úgy tudja: a hatóságok a följelentés alapján Retkes két évvel ezelőtti tárgyalópartnerét, a nem létező alapítvány képviselőjét keresik.
„Attila annyiban biztosan hibázott, miszerint nem győződött meg arról, hogy az, akivel ő támogatási szerződést köt, egy bejegyzett alapítvány képviselője-e” – mondta Szabadai, azt azonban kizártnak tartja, hogy elődje saját zsebére dolgozott volna. Retkes „annyiban felelős, hogy szerződést között vele és jóváhagyta a kifizetést” – tette hozzá. Szerinte „a többi a rendőrség dolga”.
A volt pártelnök megerősítette, hogy az ügyben megkereste őt Szabadai. Hozzátette: mivel az adott időszakban ő volt a párt elnöke, ha az idevonatkozó ÁSZ-dokumentum fénymásolatát megkapja, följelentést tesz ismeretlen tettes ellen.
A Szabadai által elmondottakat Retkes úgy pontosította: ő nem tárgyalt a Vészhelyzet Alapítvány képviselőjével, „hiszen minden ilyen, gazdasági, szervezeti kérdés az SZMSZ szerint kizárólagosan a pártigazgatónak, illetve a párt fizetett apparátusának a hatáskörébe tartozott”, politikusként ő kizárólag politikai kérdésekkel foglalkozott, de pártelnökként az apparátus által előkészített szerződést aláírta.
Hozzátette: az ismeretlen tettes elleni följelentése nem az SZDSZ apparátusának valamelyik tagja, hanem az alapítvány nevében eljáró személy ellen irányul, aki „megtévesztette a kollégákat”. Retkes hangsúlyozottan nem hiszi, hogy az apparátus részéről „bárki bárkivel összejátszott volna”. | Belföld: Nem létező alapítványt támogatott az SZDSZ, büntetőügy lehet belőle | A 2010-es parlamenti választás után az SZDSZ négy és fél millió forintot adományozott egy alapítványnak, amelyről most kideült, hogy nem létezik, sőt: nem is létezett. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/nem_letezo_alapitvany_tamogatott_az_szdsz__buntetougy_lehet_belole-1314622 | 2012-06-22 11:08:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A gyanú szerint hosszú évek óta Romániából szállít Magyarországra kiszolgáltatott helyzetben lévő férfiakat és nőket, akiket aztán Budapesten, egy hulladékválogató üzemben dolgoztatva kizsákmányol, és embertelen körülmények között szállásolja el őket - írja közleményében a Police.hu.
A magyar nyomozók már tavaly is segítették különböző információkkal és nyomozati cselekményekkel a Romániában indult nyomozást, azonban a bűncselekmény teljes körű felderítése érdekében ez év elején a hatóságok közös nyomozócsoportot (JIT) hoztak létre, melynek magyarországi tevékenységét a Fővárosi Főügyészség irányítja.
A munkacélú kizsákmányolás okán az NNI felvette a kapcsolatot a Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály Foglalkoztatás-felügyeleti Osztályával, akikkel szintén szorosan együttműködve tárta fel az érintett elkövetői kör illegális tevékenységét.
A nyomozás előrehaladtával egyre több sértettről szereztek tudomást a hatóságok, és mindinkább körvonalazódott az elkövetők személye, valamint több bizonyíték gyűlt össze a terhükre róható bűncselekménnyel kapcsolatban.
A gyanú szerint az egymással többségében vérségi kapcsolatban álló román csoport tagjai leginkább Kovászna megye területén toboroztak embereket magyarországi munkavégzésre. Több százezer forintos fizetést és jó lakhatást ígértek nekik.
Videón az akció
Ehhez képest Budapesten általában a hét minden napján dolgoztatták őket, napi 12-18 órában egy olyan hulladékfeldolgozó gyárban, ahol semmilyen védőfelszerelést nem kaptak, átfagyva kellett dolgozniuk, munkaközi szünetekben leülni sem tudtak, csak a munkagépek szalagjaira, és enni is csak azokon lehetett.
A beígért bérüknek vagy csak egy részét kapták meg, vagy teljes egészében elvették tőlük annak okán, hogy az elkövetők abból fedezik a lakhatásukat és az étkezésüket. Szállást különböző, igen rossz állapotban lévő ingatlanokban biztosítottak számukra Budapesten, Szigetszentmiklóson, illetve Halásztelken.
Olyan ház, illetve lakrész is akadt, ahol sem víz, sem fűtés, sem szigetelés nem volt. A benti hőmérséklet a kintinek felelt meg. A lepusztult, koszos, igénytelen szállásokon csak minimális élelmet kaptak a sértettek, elvették az okmányaikat, és nem adták vissza, ezzel is korlátozva az áldozatokat, hogy hátrahagyják az őket kizsákmányolókat.
A gyárba általában gépkocsikkal szállították őket, és brigádvezető felügyelte munkájukat. Volt olyan is, akit ház körüli munkavégzésre is rákényszerítettek a 12-18 órás gyári munkát követően. Az őket kizsákmányoló rokonság egymás között cserélgette, adta és vette őket.
A kiszolgáltatott férfiak és nők nagy része rettegett a munkaadóitól, akiknek az egyike késeket és kardokat tartott rendszeresen magánál, illetve többen lőfegyvert is láttak nála. A sértettek között akadt, akinek sikerült elszöknie, és feljelentést tett. A román hatóságok így szereztek tudomást a bűncselekményről. Magyar kollégáikkal együtt eddig összesen több mint 30 sértettet azonosítottak.
Az NNI Emberkereskedelem Elleni Osztálya - miután a Eurojust által szervezett koordinációs ülésen a JIT-et vezető magyar és a román ügyészek ebben megállapodtak - a román rendőrökkel és a munkavédelmi szakemberekkel közös akciónapot szervezett az elkövetők elfogására.
Több mint 70 rendőr november 12-én hajnalban egyszerre csapott le különböző helyszíneken. Budapesten, illetve Szigetszentmiklóson és Halásztelken hajtottak végre elfogásokat és kutatásokat. Mivel felmerült a lehetősége annak, hogy az egyik elkövetőnél lőfegyver lehet, ezért az ő elfogását a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége hajtotta végre.
A realizálásokban részt vett a Készenléti Rendőrség bevetési egysége és rendészeti állománya is, valamint az NNI bűnügyi technikusai is. A nyomozók a kutatásoknál munkaszerződéseket, zálogjegyeket, jelenléti íveket, a sértettek visszatartott okmányait, mobiltelefonokat, SIM kártyákat, valamint több mint 40 millió forintot foglaltak le, és azokat a gépkocsikat is, amikkel a szállításokat végezték. Ezen túl több ingatlant zár alá vettek.
A magyar akcióval párhuzamosan a román rendőrök kutatásokat tartottak az elkövetők három ismert sepsiszentgyörgyi ingatlanában, ahol több millió forintot, illetve arany ékszereket foglaltak le.
Az ámokfutó autós az M3-asig menekült, de jött a TEK - videó
Az összehangolt műveletben az NNI nyolc személyt fogott el: öt férfit és három nőt. Köztük apát és fiát, egy házaspárt, illetve testvéreket. Mindegyiküket emberkereskedelemmel és kényszermunkával gyanúsították meg. Legtöbbjüket több ember sérelmére, rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre megtévesztéssel, a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva rábírással, erőszakkal és fenyegetéssel kényszerítve elkövetett bűncselekménnyel.
A nyomozók mind a nyolcukat bűnügyi őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásukat, amelyet a bíróság hat gyanúsított vonatkozásában el is rendelt, két főt pedig bűnügyi felügyelet alá helyezett.
A közös akció napján és azt követően az NNI több mint 30 személyt hallgatott ki tanúként, akiket a hulladékválogató üzemcsarnokban illetve az elkövetők lakcímein vontak intézkedés alá az akció kezdetén, munkavégzés közben. Számos munkást közülük emberkereskedelem és kényszermunka áldozataként azonosítottak, kiszolgáltatott és sérülékeny élethelyzetük okán többüket kimenekítették az elkövetők által fenntartott kizsákmányoló élethelyzetből és biztosították védett elhelyezésüket.
A román és a magyar rendőrök a továbbiakban is együtt dolgoznak az esetleges további sértettek azonosítása, valamint további vagyonelemek felkutatása érdekében. A közös nyomozócsoport égisze alatt végrehajtott rendőri intézkedéseket az Eurojust előzetes koordinációs ülések megszervezésével és pénzügyi támogatás biztosításával segítette elő. | Rabszolgákat tartottak egy magyarországi hulladékválogatóban | Éhbérért, embertelen körülmények között elszállásolva, egy hulladékfeldolgozó üzemben kényszerített munkára embereket az a nyolc gyanúsított, akikre a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) csapott le. Az akcióban a Terrorelhárítási Központ (TEK), illetve munkaügyi felügyelők is részt vettek, valamint több mint hetven rendőr, köztük románok is. A Román Legfőbb Ügyészség Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság Kovászna Megyei Regionális Irodájától érkezett jelzés a KR NNI Emberkereskedelem Elleni Osztályára arról, hogy látókörükbe került egy román elkövetői kör. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/roman-rabszolgak-magyar-hulladekvalogatoban/2h68xt2 | null | true | null | null | Blikk |
Ez azért érdekes, mert a településen egyetlen kereskedelmi szálláshely van - erősítette meg lapunknak a város független, de bevallottan jobboldali kötődésű polgármestere -, ez pedig a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségi körébe tartozó BDPST Zrt. csoport tulajdonában álló tizenkilenc szobás Botaniq Turai Kastély.Itt egyetlen éjszaka egy deluxe franciaágyas szobában egy főre 150 000 forintnál kezdődik, ha pedig valaki az elnöki lakosztályban akarna eltölteni egyedül egy pazar estét, annak ezért most valamivel több mint 3 millió forintot kellene fizetnie, legalábbis a booking.comon október közepén még elérhető árak szerint. A város szempontjából - gondolnánk - nem mindegy, hogy alig hatszáz, vagy akár 120 ezer, de még a legalacsonyabb árakkal számolva is több ezer forint folyik be fejenként és éjszakánként idegenforgalmi adóbevétel címén a vendégek után.Szendrei Ferenc a város független polgármestere lapunknak azt mondta: mivel addig semmilyen kereskedelmi szálláshely nem volt a városban, 2023 elején alkották meg a város idegenforgalmi adórendeletét. Ezt később az országban bevett gyakorlatként alkalmazott megszabott, napiáras konstrukciójúvá alakították át. Hozzátette: a cégtől származott iparűzési adó-bevétele a városnak és reményei szerint a novembertől életbe lépő, a rendezvényekre fókuszáló működtetés is termel majd önkormányzati adóbevételt. Hosszabb távon bíznak abban - folytatta Szendrei Ferenc -, hogy a Botaniq Turai Kastély visszatér majd a korábbi, hotelszerű működéshez is.Azt nemrégiben derült ki, hogy mivel az ötcsillagos turai kastélyszálló folyamatosan veszteséget termel, átalakítják a profilt, és a hotelszerű működés helyett privát rendezvényekre, esküvőkre adják ki az épületet. A tulajdonos vállalkozás a portálnak azt nyilatkozta: az üzleti modell finomhangolásának oka, hogy jelentősen megnőtt a hasonló rendezvények és a kastély privát bérlése iránti érdeklődés. Ehhez valamivel szűkebb stábra van szükség, de a változással érintett dolgozók jelentős része a cégcsoporton belül dolgozik majd tovább.- Eddig se mentünk be, ezután még úgyse fogunk. Olyan ez a kastély nekünk, mint valami luxusbirtok Latin-Amerikában: fegyveresek őrzik, biztonsági őrök állítanak meg mindenkit, néha azt gondolom, ha arrafelé repülne egy galamb, azt is leszednék valahogy. Egy haverom a lánya születésnapjára ült be ide a feleségével meg a gyerekkel ebédelni, fel volt készülve egy borsos összegre, de azért a százhatvanezer forintos számla kiakasztotta - mesélte egy férfi Turán, a szállodává alakított Schossberger-kastély tőszomszédságában. A közelben dolgozik, nap mint nap látja az impozáns épületet, amit a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST csoport egyik leányvállalata üzemeltet.- ezt már egy középkorú asszony mondta a turai piactéren, hozzátéve: a szomszédja a szállodában dolgozik, ezért első kézből informálódik a vendégkörről. Szavai szerint korábban hetente legalább egyszer leszállt a kertben egy helikopter, de ha többen jöttek, akkor a birtok melletti sportpályát használták.Kudarcot vallott a nagy Tiborcz-üzlet, elbocsátják az alkalmazottakat a turai Schossberger-kastélyból- Annak idején még ez az épület volt az általános iskolánk, elég kopott volt a belseje, csak itt-ott látszódott, milyen gyönyörű lehetett valaha a falfestés. Olyan közel laktunk hozzá, hogy szünetekben haza tudtam szaladni, ha éppen otthon hagytam valamilyen felszerelésemet. Sokan ágálnak amiatt, hogy a NER-hez köthető vállalkozás vette meg a kastélyt, de én ilyenkor mindig azt mondom: a kapu nyitva állt, bárki megvehette volna az ingatlant, akinek pénze van. A falu - mert mi csak így hívjuk az egyébként hivatalosan városnak titulált Turát - meg legalább profitál ebből, mert nem kell azt néznünk, hogy romosodik egyre jobban ez a valaha szebb napokat látott épület, esténként pedig, ha elsétálunk a körbekerített park mellett, attól sem kell félnünk, hogy valamelyik csavargó kiugrik a bokrok alól és ránk támad - mondta egy idősebb asszony, aki a muskátlikat hozta éppen a kastéllyal átellenben lévő szülői házhoz, átteleltetni. Azt, hogy november 1-jétől már nem klasszikus hotelként, hanem amolyan zárt, privát, kibérelhető rendezvényhelyszínként működik majd az épület, tőlünk hallotta először. Szerinte ez nem fog változtatni a helyiek hozzáállásán, eddig is csak messziről nézték a szépen felújított, impozáns tornyokat, ablakokat és falakat, s ha jót akartak enni, akkor nem ide, hanem a piactéren lévő házias konyhát vivő vendéglőbe mentek inkább.Mivel a híradások arról szóltak, hogy csak november 1-től alakul át egyfajta privát rendezvénytérré az épület, addig pedig külső vendégeknek is látogatható az itteni Clarisse étterem, megpróbáltunk bejutni. A kitárt vaskapun át még láttuk, hogy hat-hét, uniformisban öltözött kertész bíbelődik a növényekkel, de a sorompótól beljebb nem jutottunk, mert egy fehér inges, fekete nadrágos biztonsági őr az utunkat állta. Mondtuk, csak egy kávét innánk, vagy egy sütit ennénk az étteremben, de akár egy ebédre is befoglalnánk, ha délelőtt netán még zárva vannak, ám szavai szerint ez a lehetőség már csak a szállóvendég előtt áll nyitva.Veszteséget görgetveNemcsak a turai szálláshely működtetése okozhat nehézséget a hotelekért felelős BDPST Hotel Management Zrt.-nek, amely az Opten adatai szerint megalapítása óta veszteségesen működik: 2019-ben 35 millió, egy évvel később 103 millió, 2021-ben 70 millió, 2022-ben 95 millió, míg tavaly 19 millió forintosos veszteséggel zárták az esztendőt. Az Átlátszó 2016-ban írta meg, hogy az épület korábban egy indiai milliárdosé, Sachidananda Sukumaré volt, aki 1991-ben az akkori tulajdonostól, a Lapkiadó Vállalat jogutódjától, a Pallastól 125 millió forintért szerezte meg az ingatlant, arra azonban nem számított, hogy több milliárd forintot kell annak rendbetételére fordítania. Ezután a neoklasszicista épület sokáig üresen állt, majd 2015 év végén a turai önkormányzat bejelentette, hogy a TRA Real Estates Kft 200 millió forintért megvásárolta a kastélyt. A cég tulajdonosa az a BDPST Zrt. volt, amely igazgatóságának elnöke Tiborcz István Orbán Viktor miniszterelnök veje.Orbán Ráhel: Nagy kihívással szembesültünk már a kezdetektől"A BDPST Zrt. működésének alapfilozófiája a régi épületek megmentése, de hogy ez ne csak egy néhány évre szóló ráncfelvarrás legyen, modern funkcióval is megtöltjük azokat. A Turai Schossberger-Kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként üzemel majd, ahol akár esküvők és kulturális programok is szervezhetőek" - írta a részben hitelből készült, 4,5 milliárdos, a műemléképületek felújítására igénybe vehető adókedvezményt is kihasználó beruházás félidejében Tóth Judit vezérigazgató szavait idézve a BDPST cégcsoport. Ő külön kiemelte: "az új funkció kiépítése nem jelenti a kastély kisajátítását. Terveik szerint úgy az épület, mint az egyedülálló kastélypark előre meghatározott "nyílt napokon", az eredetileg tervezett rekreációs funkció és a vendégek zavarásának elkerülésével, nyitva áll majd a látogatók előtt, hiszen egy hazánkban különleges építészeti kulturális műemlékről van szó, amelyet nem szabad elzárni az érdeklődők elől". | "Azért vannak bajban, mert nem jönnek az oroszok" - Még a saját adórendeletét is megváltoztatta a turai önkormányzat a Tiborcz-féle kastélyszálló kedvéért | Eredetileg személyenként és éjszakánként a szobaár négy százalékát kellett volna kifizetniük a vendégeknek idegenforgalmi adóként a 2022. novemberében megalkotott helyi rendelet szerint a Pest megyei, nyolcezer lelkes Turán, ám tavaly júliusban módosítottak a szabályozáson. Az adó mértéke vendégéjszakánként 597,5 forint lett – tudta meg a Népszava. | null | 1 | https://nepszava.hu/3254673_botaniq-turai-kastely-onkormanyzat-idegenforgalmi-ado-tiborcz-istvan-leallas-riport | 2024-10-21 05:55:00 | true | null | null | Népszava |
A vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységének támogatása pályázaton a nyertes cégek 70-80 százalékánál is felmerül a gyanú, hogy az elnyert európai uniós forrás jelentős részét érdemi kutatás vagy fejlesztés helyett eszköz- és gépvásárlásra, illetve bérekre fordítja – hívták fel lapunk figyelmét fejlesztéspolitikai szakértők. Mint ismeretes, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül az említett felhívás keretében 68 milliárd forintnyi EU-s pénzhez jutott 247 projekt, s az így megvalósuló fejlesztések összértéke elvileg meghaladja a 128 milliárdot. Eszerint a kiutalt összegből mintegy 47–54 milliárd forintnál erősen megkérdőjelezhető a rendeltetésszerű felhasználás, miközben a nyertes cégek átlagosan 275 millió forinthoz jutottak.
A szakemberek úgy vélik, alaposabban, körültekintőbben kellett volna eljárnia a KFI-támogatások odaítéléséért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak (NKFIH). Sok esetben nem egyértelmű a kapcsolódási pont a támogatást igénylő vállalkozás és a projektjavaslat között. A nyertes pályázók között például nehezen magyarázható módon akad olyan építőipari cég, amely több mint 800 millió forintot fordíthat szívbetegek rehabilitációjára, egy ingatlanfejlesztő pedig 600 millió feletti összeget kapott lézeres tüdősebészeti és prosztatasebészetre. A szakértők úgy látják, több helyen pedig technológiafejlesztésre megy a kutatásokra szánt pénz, holott ez két külön, egymástól világosan elválasztott fejlesztési kategória. Így juthat vállalkozás 980 millió forintért kútfúróhoz, 580 millióért gumiabroncs-darabolóhoz, vagy éppen 200 millióért háztartási gépekhez.
A projektek háromnegyed részénél eleve nehéz elképzelni, hogy eleget tegyenek annak a kötelezettségnek, amely új tudományos vagy műszaki eredményeket, szellemi alkotásokat vár el – mondják a szakértők. Mindez azonban nehezen lesz nyomon követhető és számon kérhető, hiszen az odaítélhető 50 millió és 1 milliárd forint közötti összeg 75 százalékát azonnal fel lehet venni előlegként. A KFI-támogatások odaítélésének pedig elvileg nemcsak az lenne a célja, hogy növelje a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét, hanem az is, hogy jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák szülessenek. A fejlesztéspolitikában járatosak feltételezik, hogy a 2014 és 2020 között hazánk rendelkezésére álló 700 milliárd forintnyi európai uniós és 500 milliárdnyi állami forrás megalapozhatná az új szerkezetű, modern gazdaságot, amelynek a magas hozzáadott értékű, innovatív iparágak lehetnének a bástyái. Ez a folyamat azonban nehezen mehet végbe, ha a támogatást igénylők jó része a kutatás-fejlesztésre szánt ráfordításból egyéb lyukakat tömköd be a beszerzés vagy a bérezés terén. Az sem véletlen, hogy uniós átlagban a cégek 30 százaléka innovatív, idehaza ez az arány 13 százalékon ragadt.
A Pálinkás József által vezetett NKFIH-n amiatt is fokozódik a nyomás, hogy a 87 milliárddal támogatott, 130 milliárd forintot kezelő Jeremie kockázatitőke-alapok hibáit a kormány is elismerte, ráadásul egyre több tényfeltáró cikk jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a startup vállalkozások helyett a pénz nagy része az alapkezelők tulajdonosainak cégeihez került. A befektetést kapó cégek többségét pedig visszafogott növekedés és veszteségtermelés jellemzi, egy náluk teremtett munkahely így átlagosan 81 millió adófizetői forintba kerül. Márpedig a hivatal e program utódját hívja életre.
A szervezet a közeljövőben tisztán állami, 50 milliárd forintos alapot indít, illetve egy olyan 100 milliárdos tőkealap-konstrukciót, amelyben 70 milliárd forint állami, 30 pedig piaci forrás. Pálinkásék legfontosabb feladata az lenne, hogy kiküszöböljék a Jeremie-hibákat, illetve az, hogy az alapkezelő cégek saját magukhoz csatornázzák vissza a pénzeket. Érdeklődésünkre az NKFIH elnöki titkársága csak annyit közölt, az új modell kereteinek, szabályrendszerének kidolgozásához a 2007–2013-as időszak tapasztalatait is felhasználták. Azt is tudatták, az új struktúra küldetése, hogy a kockázati tőkeforrások a nemzetgazdaság szempontjából a lehető legmagasabb arányban hasznosuljanak. | Másra költhetik el a kutatásra szánt pénzt | Így nem is csoda, ha nem jutnak egyről a kettőre a hazai innovációk. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2016/09/masra-kolthetik-el-a-kutatasra-szant-penzt | 2016-09-14 20:02:06 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Elévülés miatt ejtette csütörtökön a római semmítőszék annak a brit ügyvédnek az ügyét, akit tavaly két ízben is 4 és fél évi szabadságvesztésre ítéltek, amiért - a vád szerint - vesztegetés ellenében az olasz kormányfő mellett tanúskodott. Az olasz fellebbviteli bíróság sem bűnösnek, sem pedig ártatlannak nem minősítette Millst, de ejtette az ügyet. Az eljárás beszüntetését az ügyész kezdeményezte elévülés miatt.
A Mills elleni ítéletek megsemmisítésével Silvio Berlusconi olasz kormányfőnek is jó esélye van, hogy megússza az ellene gazdasági visszaélés miatt indított pert.
David Millst tavaly két alsóbb szintű bíróság is bűnösnek találta, amiért 600 ezer dollár fejében a miniszterelnök számára kedvezően tanúskodott két offshore céggel kapcsolatban, amelyeket az ő közreműködésével hoztak létre Silvio Berlusconi Finivest holdingja számára a kilencvenes években. Mills 2004-ben az ügyészségnek elismerte, hogy kedvező tanúvallomásáért cserébe 600 ezer dollárt fogadott Berlusconi munkatársaitól. Vallomását utóbb visszavonta.
A Millszel szembeni ítéletek megsemmisítése jelentős politikai győzelem Berlusconi számára, aki két korrupciós perben is vádlott, de az eljárásokat Mills ügyének most csütörtöki elbírálásáig felfüggesztették. Berlusconi ellen azt lövetően indulhattak újra, a korábban már egyszer felfüggesztett ügyek, hogy tavaly októberben az olasz legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősítette azt a törvényt, amely mentességet biztosított a kormányfőnek az ellene folyó eljárásokkal szemben.
Az egyik per adóelkerülés miatt indult, a vád szerint Berlusconi offshore cégeken keresztül sikkasztott el közel 90 millió eurót, amely családja külföldi számláin landolt. A másik perben David Mills megvesztegetéséért kell felelnie a politikusnak. Berlusconi mindkét ügyben ártatlannak vallotta magát. (A Berlusconi ellen indult perekről részleteket ebben a cikkben olvashat, az offshore cégek miatt indult per legutóbbi fejleményeit pedig itt találja.)
A 65 éves David Mills a brit olimpiaügyi miniszter, Tessa Jovell volt férje. Az olasz ügyészség 2004-ben kezdett el nyomozni ellene a brit hatóságok kezdeményezésére. Pere 2006-ban kezdődött. A vád szerint az ügyvéd eltitkolta a bíróság elől, hogy két, amerikai filmjogokat felvásárló offshore cégnek köze van Berlusconihoz. Mills egy 1995-ben Berlusconival folytatott telefonbeszélgetésről sem tett említést, amelyben megvitatták a Bettino Craxi szocialista politikusnak tett kifizetéseket. | Megúszta a börtönt a Berlusconinak falazó brit ügyvéd | Elévülés miatt megsemmisítették a Silvio Berlusconi brit ügyvédjét, David Millst elmarasztaló ítéleteket. Mills ellen hamis tanúzás és vesztegetés miatt folyt eljárás Olaszországban. Azzal, hogy Mills elkerülte a négy és fél év börtönt, Berlusconinak is jó esélye van arra, hogy megússza legalább az egyik az ellene folyó pert. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2010/02/olaszorszeg-ejtettek-a-david-mills-elleni-iteleteket-silvio-berlusconi-is | 2010-02-25 11:45:00 | true | null | null | Origo |
Hernádi Zsolt az extraprofit adókról: "Pont, mint a szociban"
A Mol vezére szerint a különadók lassan olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.
Bident hülyézte, Orbánt emlegette a merénylet óta tartott első nagygyűlésén Donald Trump
Felidézte, hogy a magyar miniszterelnök szerint az ő újraválasztásával lehet helyreállítani a világ stabilitását. | Itthon: Előzetesben egy tokaji köztisztviselő | Előzetes letartóztatásba helyezte a Miskolc Városi Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tokaj polgármesteri hivatala építésügyi hatóságának ügyintézőjét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20081118_elozetes_tokaji_koztisztviselo | 2008-11-18 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Törvénytelen pénzek egy KDNP-s képviselőnek is
Két állami cég felügyelőbizottságából is havi tiszteletdíjat kapott Kalmár Ferenc, KDNP-s képviselő, pedig ezt a törvény tiltja. A dupla pénzt zsebelő honatya a Blikknek azt mondta: nem tudott róla, hogy törvénytelen így közpénzhez jutnia.
Kalmár az önkormányzati tulajdonú Csongrádi Rendezvényház Kht.-től felügyelőbizottsági tagként havi 40 ezer forintot kapott, a szintén állami tulajdonú Nagyfa-Alföld Kft-től pedig havi 56 ezret felügyelőbizottsági elnökként.
Csakhogy a "Köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről" szóló 2009. évi törvény szerint "egy személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban".
Kalmár lapunknak azt mondta: a cégek jogászainak kellett volna őt figyelmeztetni, hogy a duplán felvett felügyelőbizottsági pénz törvényellenes, és azt ígérte: a törvény áttanulmányozása után megszünteti a jogellenes állapotot,. és ha kell visszafizeti az eddig jogtalanul felvett pénzt.
Részletek a szerdai nyomtatott Blikkben.
E.S.P. | Törvénytelen pénzek egy KDNP-s képviselőnek is | Két állami cég felügyelőbizottságából is havi tiszteletdíjat kapott Kalmár Ferenc, KDNP-s képviselő, pedig ezt a törvény tiltja. A dupla pénzt zsebelő honatya a Blikknek azt mondta: nem tudott róla, hogy törvénytelen így közpénzhez jutnia. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/torvenytelen-penzek-egy-kdnp-s--kepviselonek-is-2046115 | 2011-03-08 18:44:00 | true | null | null | Blikk |
"...segíteni fogunk, senkit sem hagyunk az út szélén" - mondta pár évvel ezelőtt Orbán Viktor. A magyar kormányfő ugyan nem arról híres/hírhedt (megfelelő aláhúzandó), hogy feltétlenül betartja az ígéretét (lásd még: "ne figyeljenek oda arra amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok"), de ebben az esetben a jelek szerint a szó és a tett megegyezik.
Hogy mire gondolunk? Aktuálisan arra, hogy szépen lassan visszaszivárognak a hazai gazdasági, politikai életbe Orbán olyan "megbukott" politikus társai, mondhatni szövetségesei, mint Szájer József, Varga Judit vagy Novák Katalin, miközben az olyanok, mint Balog Zoltán, kezét is csak tessék-lássék engedte el, nem véletlenül maradhatott máig püspök Orbán egyházában. A Covid-lezárások alatt egy meleg orgiáról az ereszcsatornán menekülni próbáló Szájer József száműzetésből történő visszatérését Orbán egyik legközelebbi tanácsadója, Schmidt Mária szponzorálja (természetesen adóforintokból). Jellemző, hogy Szájer József visszatérését Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón a következőképpen kommentálta. "Örülök neki". S említhetnénk a kegyelmi botrányba belebukott egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit példáját is, aki annak az erdélyi gyökerű Vertán Györgynek a cégénél kapott részmunkaidős állást, aki sok-sok tízmilliárdos megbízásokhoz jutott 2010 óta, s aki - a beágyazottságát ez talán mindennél jobban jelzi - elnyerte a Fidesz honlapjának üzemeltetését is (részletekért ld. Telex). Ennyire híján vannak a megbízható embereknek? Vagy mire fel ez az immár megfigyelhető jelenség, aminek - miként a jéghegynek - lehet, hogy csak a csúcsát látjuk? És hogyhogy nem tart attól a Fidesz, hogy ráég ezen bukott politikusainak a rehabilitációja? Vajon az ilyen fideszes figurák rehabilitációja elképzelhető Orbán beleegyezése/utasítása nélkül? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük.
"Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy ezek miniszterelnöki döntések, így az is, hogy Szájer József visszatérhet, ellenkező esetben vajon Gulyás Gergely mondhatta-e volna róla azt, amit mondott?" - reagált a politikai elemző. A gesztus üzenetet közvetít, azt, hogy valóban "senkit nem hagyunk az út szélén, mi egy politikai közösség vagyunk, s hibákat ugyan el lehet követni, de mi megbocsátunk". Szentpéteri szerint persze nem is igazán megfelelő kifejezés a "megbocsátás", hiszen az elkövető az elkövetés pillanatában is tudja már, hogy szabályellenes az, amit tesz, hogy szembemegy az erkölcsi és gyakran a jogszabályi normákkal, "s igazából inkább amorálisan cselekedett, hiszen nem számított az erkölcs, nem volt erkölcsi megfontolás, nem dönthetett a morál, mert nincs morálja" - fejtegette. Ez egyben azt is üzeni, hogy jó az akolmelegbe tartozni, ha el is követsz bűnt, valójában akkor sem veszíted el a közösségünk támogatását.
Magyarra lefordítva: a közösségünkben a hiba, a bűn, az erkölcs, a morál semmibe vételét megbocsátjuk, igaz, jobb, ha nem buktok le, de ha így is történik, számíthattok ránk. Rövidebb-hosszabb ideig ugyan kicsit "eldugunk" a szem elől benneteket, de persze amíg parkolópályán vagytok, a pénzt addig is kapjátok, majd utána visszajöhettek, és akkor semmi vagy kevés munkával reális forrása is lesz már a jövedelmeteknek - fordította le Szentpéteri közérthető magyar nyelve azt, ami ezekben az esetekben szerinte zajlik.
Mint megjegyezte: valójában persze azok a dolgok, amelyekkel Szájer, Varga, Novák, Balog stb. megbuktak nem kirívóak, szinte elenyészőek ahhoz képest, ami zajlik egyes (vezető és nem vezető) kormánypárti politikai körökben. És az üzenet, amit közvetít, nem csak az érintetteknek, hanem az egész Fidesz-KDNP-s politikai közösségnek szól: nem az a baj, hogy megtetted, amit megtettél, hiszen mi sem vagyunk különbek, a gond inkább az, hogy megbuktál. Merthogy - miként a maffia-államokban is - általános a szabályok áthágása, a bűnök, sőt, esetenként sokkal nagyobb bűnök elkövetése.
Ám most mintha egy egész hullámban kezdtek volna visszatérni ezek a korábban lebukott és - látszólag legalábbis - megbukott vezető, sőt, ikonikus fideszes politikusok. Korábban egy-egy eset volt - például Schmidt Pál -, aki ugyan kénytelen volt lemondani, de az első perctől kezdve maradt az élvonalban, s most egyszerre három - Szájer, Varga, Novák - is felbukkant. Mi lehet ennek az oka? Ekkora bajban van vajon a Fidesz? - kérdeztük.
"Azt hiszem, valóban bajban vannak, s kell az összezárás" - felelte felvetésünkre Szentpéteri. A Magyar Péter jelenség nyomán feltehetően tartanak attól, hogy esetleg egyik-másik fideszes politikus fejében már megfordul, hogy otthagyja az akol melegét, esetleg mond valamit magáról, vállalja, mit tett korábban, amivel azonban másokat is magával ránthat. Ezeknek is szól ez az üzenet: nem érdemes átállni, mert nálunk van a pénz és a hatalom, jobban megéri itt maradni, itt biztos helyen vagy! | Komoly üzeneteket hordoz a leszerepelt fideszesek rehabilitációja | Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy Szájer József, Novák Katalin, Varga Judit visszatérése a közéletbe miniszterelnöki döntés – szögezte le Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász, politológus szerint ez azt az üzenetet közvetíti, hogy valóban „senkit nem hagyunk az út szélén, mi egy politikai közösség vagyunk, s hibákat ugyan el lehet követni, de megbocsátunk”. A megbocsátás – tette hozzá – nem is megfelelő kifejezés, hiszen az elkövető az elkövetés pillanatában is tudta, hogy amorálisan cselekedett. Az üzenet a sajátjaiknak szól, s magyarra lefordítva a következő: a közösségünkben a hiba, a bűn, az erkölcs, a morál semmibe vételét megbocsájtjuk, igaz, jobb, ha nem buktok le, de ha így is történik, számíthattok ránk. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/komoly-uzeneteket-hordoz-a-leszerepelt-fideszesek-rehabilitacioja/439867 | null | true | null | null | Hírklikk |
Tényleg jó nekünk, magyaroknak, csak nem érezzük. Ha éreznénk, akkor nem nyavalyognánk, hanem élnénk azzal a rengeteg jóval, amit a kormányunk intézett nekünk. Élveznénk, a magas inflációt, a néhány centis hótól megbénuló vasúti közlekedést, és úgy általában az elszegényedés örömeit. Mindemellett örülnénk annak, hogy bár nekünk nem jött össze a jólét, de azért vannak olyan honfitársaink, akiknek tényleg jó Magyarországon.
Nagy Márton nem csupán nemzetgazdasági miniszterként, de más vonatkozásban is megkerülhetetlen tényező, ő az, akinek mindenre van magyarázata. 2022 júniusában például, a Széchenyi kártya megújítása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón képes volt azt mondani, hogy "az élelmiszer most azért drága, mert tavaly olcsó volt". (Ezt a mondatot érdemes lefordítani magyarra: Nem a zsemle kicsi, elvtársak, hanem a pofátok nagy!) A miniszternek egyébként az uniós átlagnál egykor háromszor magasabb, Európában éllovasnak számító inflációról is volt véleménye. Erről a következőket mondta: "Jövőre azért lesz alacsonyabb az infláció, mert most magas."
Vagyis nem fáj a fejünk, csak úgy érezzük. Meg még azt is érezzük, amit az Eurostat friss adatai is alátámasztanak, jelesül, hogy 2023-ban Magyarország lett az Európai Unió legkevesebbet fogyasztó, azaz, legszegényebb országa. Míg a magyar emberek a 27 uniós tagállam átlagának 70 százalékát költötték kiskereskedelmi fogyasztásra, ez a szám még a románoknál is 89, a bolgároknál pedig 73 százalék.
A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben tette helyre a minden kákán sokat kereső okoskodókat. A minisztérium szerint az adatok ilyen értelmezése félrevezető, egyben "teljességgel nonszensz és szándékos hazugság".
Az is teljességgel nonszensz lehet, valamint szándékos hazugság, ami az Egyensúly Intézet 2024-es szegénységfelméréséből kiderült. E szerint "minden ötödik magyar kénytelen lemondani az orvosi kezelésről, a fűtésről vagy az étkezésről - a szülők nyolc százaléka nem tudja fedezni a gyermeke/gyermekei alapvető szükségleteit -, az emberek negyede-harmada az infláció miatt rákényszerült arra, hogy drasztikusabban meghúzza a nadrágszíjat."
Itt már nem volt elég Nagy Márton személyes varázsa és meggyőző ereje, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium is kénytelen volt bedobni magát. Közleményt adtak ki, amelyben kifejtették, "közgazdaságtani egyszeregy az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás". Mindehhez hozzátették, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma megerősödött.
Vagyis az óvatossági motívumunk az oka, hogy nem tudjuk, mennyire jó nekünk. Így aztán csak sajnálni lehet azokat az országokat amelyeknek a polgárai azt sem tudják, mi fán terem az óvatossági motívum. Csak élnek bele a világba és kénytelenek beérni azzal, hogy náluk működik az egészségügy, pontosan járnak a vonatok és olyan kormányuk van, amelyik nem írja át sunyi módon egyik napról a másikra a választási körzeteket. | Nem a zsemle kicsi, hanem a pofánk nagy | Nagy Márton megint fején találta a szöget. A nemzetgazdasági miniszter azt találta mondani, hogy mi magyarok nem is tudjuk, mennyire jó nekünk. Nem az ujjából szopta ezt a miniszter: világlátott ember, saját megfogalmazása szerint egyetemista korában „Párizs-buzi” volt, és amikor csak lehetett, a barátnőjével a francia fővárosban töltötték az idejüket, de most már nem szívesen menne oda. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/nem-a-zsemle-kicsi-hanem-a-pofank-nagy/440165 | null | true | null | null | Hírklikk |
Lenéznek bennünket a baloldali, ellenzéki, magyar kollégák, és lenéznek bennünket a brüsszeliek is - mondta közösségi oldalára feltöltött videójában a politikus.
Menczer Tamás rámutatott arra, hogy
"Brüsszel és a magyar baloldal feleslegesnek tartja megkérdezni a magyar embereket két választás között sorsfordító kérdésekben."
A kormánypártok kommunkációs igazgatója úgy folytatta:
Mi nem így gondoljuk, ezért indítottunk újra nemzeti konzultációt . Mindenkitől azt kérem, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban, mondja el a véleményét, és döntsünk mi a sorsunkat, életünket befolyásoló rendkívül fontos kérdésekben.
Menczer Tamás hangsúlyozta:
ha nem mi döntünk, akkor mások döntenek helyettünk. | Menczer Tamás: lenéznek minket | Menczer Tamás kommunikéciós igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal nem először nézi le a kormányt, amiért nemzeti konzultációt indít. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-nemzet-konzultacio-brusszel | null | true | null | null | HEOL |
Hiába a közérdekű adatokhoz férés joga, hiába az üvegzsebtörvény: az Országgyűlés illetékes hivatala például 317 ezer forintért adná ki lapunknak azon számsorokat, amelyek segítségével konkrét példával illusztrálnánk, mennyibe kerül a köznek egy "többszörös" képviselő. Jelzésünk nyomán az adatvédelmi biztos vizsgálatot rendelt el az ügyben.
A parlamenti ciklusokat lezáró vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra kerülésekor ideig-óráig téma a közbeszédben a politikusok anyagi helyzete. Ez év elején amiatt állt a bál, hogy az országgyűlési képviselőknek a nem kis összegű költségtérítések ellenében semmilyen számlát nem kell bemutatniuk (lásd: Talányok és átalányok, Magyar Narancs, 2007. március 1.). Nem gondoljuk, hogy minden politikus lop, természetesnek vesszük, hogy a különböző parlamenti megbízatásokért különpénz jár, s azt is, hogy utazási és szállásköltség-térítést kapnak. Azt viszont nem tartjuk helyesnek, hogy - amint arról Pető Iván írt - "az általános költségtérítés bevallottan jövedelemkiegészítés" (lásd: Olvasói levelek, Magyar Narancs, 2007. február 8.).
Szemléltető példánk Domokos László, Békés megye 5. számú, Szarvas központú választókerületének országgyűlési képviselője, elsősorban amiatt, mert 1998 és 2002 között a Békés megyei közgyűlés elnökeként kiugróan magas premizálásban részesült (lásd: Illetékes polgártárs, Magyar Narancs, 2002. március 28.). Megkockáztatjuk, hogy az ország más részein kevéssé ismert, fővárosi állandó lakhelylyel rendelkező Domokos 1998 és 2002 között az egyik, ha nem a legjobban kereső politikus volt Magyarországon. Mindezt akkori vagyonnyilatkozatára, valamint arra a képviselő-testületi határozatra alapozzuk, amelyet a megyei közgyűlés minden tagja egyhangúlag megszavazott - az összes szocialista frakciótag is. Domokos mindenkori tiszteletdíján és költségtérítésén felül negyedévente bruttó 4,5 millió forint prémiumot vehetett föl közgyűlési elnökként azon okból, hogy biztosítja az általa vezetett önkormányzat likviditását. Csak ez a prémium a négy év alatt bruttó 72 millió forint többletjövedelmet biztosított neki. Ehhez jött a megyegyűlési elnöki fizetése (108 millió 288 ezer forint/négy év).
Domokos 1998-tól országgyűlési képviselő is (mandátumát 2002-ben és 2006-ban is megvédte), és a Fidesz-kormány vezette ciklusban nem csupán frakcióvezető-helyettes volt, hanem összesen tíz bizottság és albizottság munkájában is részt vett - pluszpénzért.
Domokos László jutalmazása 2006 decemberében újra hír lett: Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter a parlament napirend előtti vitájában szóvá tette, hogy a négy év kihagyással újra a Békés megyei közgyűlés elnöki posztjára került Domokos magának és helyettesének 900 ezer forintos jutalmat szavaztatott meg. Nem annyira az összeg nagysága a figyelemre méltó, hanem a körülmények.
Domokos László a tavaly őszi önkormányzati választások eredményeként 2006. október 15-én vette át a megyei elnöki posztot, ahol programadó beszédében a Viharsarok felemelkedéséért végzendő "szolgálat" fontosságát emelte ki. A központi költségvetésnek a megyei önkormányzatokat is sújtó számaiból már ekkor látni lehetett: a közel negyven intézménnyel rendelkező békési megyeháza is spórolásra kényszerül 2007-ben. Ez átalakításokkal, összevonásokkal, megszorításokkal, elbocsátásokkal járt. Mivel a 2006. december eleji közgyűlésre a napirendek már november közepén elkészültek, alighanem az egyhavi megfeszített munkát díjazta azonnal a képviselők többsége (a szocialisták ezúttal nemmel voksoltak).
A rendelkezésre álló és fellelhető adatokból, számokból, összegzésekből megpróbáltuk összerakni, hogy Domokos László 1990 óta mindösszesen mennyi pénzt kapott közéleti munkája ellenértékeként. 1994 és 1998 között képviselő a békéscsabai városházán és a megyegyűlésben, 2002 és 2006 között csak parlamenti képviselő és megyegyűlési képviselő bizottsági elnökséggel. A jövedelmi szempontból vastagabb korszak 1998 és 2002 közé esik, valamint a jövőt is magába foglaló 2006 és 2010-es periódusra - amikor egyszerre parlamenti képviselő és megyei közgyűlési elnök. (1988-tól 1990-ig az Univerzál Kereskedelmi Vállalat közgazdasági és információs osztályvezetője, míg 1995-től 1998-ig a költségvetési szervezetek és vállalatok gazdasági tanácsadója volt. Ám mivel ezek nem közpénzek, nem tartoznak dolgozatunk tárgyához.)
Annyit bizton mondhatunk, hogy Domokos László - tiszteletdíjat, fizetést, jutalmat és költségtérítést figyelembe véve - bruttó 200 millió forintnál nem kevesebb közpénzjövedelmet mondhat magáénak 2006. december 31-ig. Ebben azonban nincs benne a békéscsabai alpolgármestersége után járó fizetése (1990-1994), az 1994 és 1998 közötti képviselői tiszteletdíja, valamint az, hogy 1998 és 2002, illetve 2006 májusa és 2006 decembere között pontosan mennyi költségtérítést vett fel a parlamenti munkája után.
Mindezen hiányok pótlásáért az Országgyűlés gazdasági hivatalához, a békéscsabai városházához és a Békés Megyei Önkormányzathoz, s persze az érintett parlamenti képviselőhöz fordultunk.
A válaszok igencsak furák voltak. Nagy Zoltántól, az Országgyűlés gazdasági hivatalának főigazgató-helyettesétől azt tudakoltuk, amire nem találtunk adatot az országgyűlési honlapon (www.mkogy.hu) - lásd mint fent. Emellett kértük - munkánkat ellenőrizendő -, hogy adják meg azt az összeget, amit 1998-as országgyűlési debütálása és 2006 vége között kapott törvényhozási munkája után a képviselő. Nagy Zoltán első válasza az alábbi volt: "Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet értelmében a kérelemben foglalt adatok közlésével összefüggésben felmerült költséggel arányos térítés kérhető. Kérem, nyilatkozzon, hogy vállalja-e az adatok előállításával kapcsolatban az Országgyűlés hivatalánál felmerülő többletkiadásokat." Erre hosszabb levélben tudakoltam:
mennyi az annyi?
A főigazgató-helyettes arról tájékoztatott, hogy "az egyes országgyűlési képviselők részére 1998 és 2002 között kifizetett költségtérítési átalány és szállásköltség-térítés tekintetében az adatok előállításáért fizetendő költségtérítés - az Országgyűlés Hivatala számviteli politikájában meghatározottak értelmében - 264 ezer 264 Ft + áfa, azaz 317 ezer 117 Ft. Kérem szíves tájékoztatását, hogy vállalja-e az Országgyűlés Hivatalánál felmerülő többletkiadásokat."
Nem jártam jobban a Békés Megyei Önkormányzatnál és Domokos Lászlónál sem, igaz, ők legalább pénzt nem kértek. De információt sem adtak. A békési megyeháza pénzügyi osztályvezetőjétől, Kovács Mihálytól azt kérdeztem, hogy 1994 ősze és 2006 vége között bármilyen jogcímen mennyi pénzt vett fel különböző megbízatásai kapcsán Domokos László. A válasz: "A Békés Megyei Önkormányzati Hivatalnál a kért típusú és szerkezetű kimutatás nem áll rendelkezésre az önkormányzat tisztségviselőire vonatkozóan."
Domokos Lászlótól azt próbáltam megtudni, mennyi jövedelme származott közéleti szerepvállalásai nyomán abból, hogy bekerült különböző állami és önkormányzati cégek felügyelőbizottságaiba. Előbb személyi titkára érdeklődött, melyik lapnak készül a cikk. Miután megtudta, a politikus egymondatos, egyetlen kérdésemre sem reagáló választ adott: "A jövedelmem változó, a mindenkori törvényeknek megfelelően alakult az elmúlt években." (Fel sem tételeztünk mást.)
A békéscsabai városháza pénzügyi irodájának vezetője, Uhrin Nándor előbb személyes adatnak titulálta kérésemet, mire jeleztem, hogy ebben az esetben az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérem. Ekkor áthelyezték az "ügyet" a sajtószóvivőhöz, majd jelezték: a gyűjtőmunka után elküldik a kért adatokat - amiből végül semmi nem lett.
És akkor még nem beszéltünk azokról a milliókat érő "apró játékokról", amelyekkel Domokos mellett sok más országgyűlési képviselő is él: azok a parlamenti képviselők, akik egyúttal megyei közgyűlési elnökök és polgármesterek is, hivatali gépkocsival és sofőrrel utaznak a parlamentbe, miközben élnek a törvényhozás utazási támogatási lehetőségével - ráadásul a megyéjüktől vagy városuktól is kapnak költségtérítést. (Érdemes egyébként összevetni a képviselők jövedelmét vagyonnyilatkozataikkal is. Domokos László például sok örökölt ingatlanvagyon mellett egy budapesti lakással, egy Skoda személyautóval, néhány lakberendezési tárggyal és némi megtakarítással rendelkezik.)
Mivel a Narancs eltekintett attól, hogy közérdekű adatért 317 ezer forintot fizessen az Országgyűlés gazdasági hivatalának, állásfoglalást kértem az adatvédelmi biztostól. A sajtószabadság üres frázis akkor, ha a közügyek intézői, a közigazgatás szervei belátásuk szerint szolgáltathatnak információkat, teszik azokat hozzáférhetetlenné az érdeklődők számára. "A közügyek megvitatásának, az ilyen kérdésekben történő véleménynyilvánításnak és gondolatközlésnek alfája és ómegája a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog. Talán ezen megfontolások figyelembevételével is, 1992-ben fogadta el az Országgyűlés a személyes adatok védelméről szóló törvényt" - írtam Péterfalvi Attilának.
Május 17-én az adatvédelmi biztos hivatala arról értesített, hogy az ügyben vizsgálatot rendelt el. | Képviselői pénzek: Közérdekű titkolódzás | Hiába a közérdekű adatokhoz férés joga, hiába az üvegzsebtörvény: az Országgyűlés illetékes hivatala például 317 ezer forintért adná ki lapunknak azon számsorokat, amelyek segítségével konkrét példával illusztrálnánk, mennyibe kerül a köznek egy többszörös képviselő. Jelzésünk nyomán az adatvédelmi biztos vizsgálatot rendelt el az ügyben. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kepviseloi_penzek_kozerdeku_titkolodzas-67220 | 2007-06-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Franciaország ma magyarázatot kért az amerikai hatóságoktól a Der Spiegel német hetilap által közölt információk ügyében, amelyek szerint a Nemzetbiztonság Ügynökség (NSA) kémkedett az Európai Unió intézményeiben" - közölte vasárnap Laurent Fabius külügyminiszter.
"Ha az állítások bebizonyosodnának, azok teljesen elfogadhatatlanok lennének" - hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője."Azt várjuk az amerikai hatóságoktól, hogy a lehető legrövidebb időn belül oszlassák el a sajtórevelációk által keltett jogos aggodalmakat". A párizsi kérelmet Franciaország washingtoni nagykövetsége eljuttatta a Fehér Házba és az (amerikai) külügyminisztériumba. | A franciák is magyarázatot várnak az adatgyűjtésről | Franciaország vasárnap "magyarázatot kért az amerikai hatóságoktól" annak nyomán, hogy a Der Spiegel értesülése szerint az amerikai Nemzetbiztonság Ügynökség (NSA) célirányosan lehallgatja az Európai Unió tisztségviselőit. | null | 1 | http://www.origo.hu/techbazis/internet/20130630-a-franciak-is-magyarazatot-varnak-az-adatgyujtesrol.html | 2013-06-30 18:54:00 | true | null | null | Origo |
Nyitókép: Balint Szentgallay/NurPhoto via Getty Images
"Lehallgatják egymást reggel, délben meg este. Ez Magyar Péter és a Tisza Párt politikai credója, röpke történetének esszenciája. A furgonplatóról mindenkinek visszaadott országról kiabál a szeretet nevében, majd leugrik, és véka alá sem rejtett undorral vegyül el a félrevezetett és megvetett tömegben. Az állandó felvételre állított telefonnal a zsebükben Magyar Péterék úgy képzelik el Magyarország jövőjét, hogy titokban készült hangfelvételek leiratait szerkesztik egybe remény gyanánt, amit párttámogatás képében árulnak a mélységesen lenézett pórnépnek, közben pedig jókat röhögnek a szerencsétleneken, akik ezt eleinte be is veszik. Rendkívül szomorú, de úgy tűnik, egyelőre meglehetősen sokan beveszik. Pedig vágyna közéjük a Radnai. Meg a rosseb.
Én még éltem abban a világban 1990 előtt, amikor joggal feltételeztük, hogy lehallgatnak mindannyiunkat. Csak suttogva, bújva tudtunk bizonyos dolgokról szót váltani. Félve vettünk részt olyan eseményen, ahol ötnél többen jöttek össze, mert a hatodik biztosan spicli volt. De amikor mégis elmerészkedtünk egy szókimondóbb zenekar koncertjére, akkor önfeledten ordítottuk, hogy a magunk módján mi is figyeltetünk, aki előttetek áll, az a mi emberünk. Ám ennek a szövegnek az iróniáját Magyar Péterék nem értik. Ők valóban figyelik egymást hálószobában, tüntetésen, titkos megbeszéléseken, mindenhol, mert egymásban sem, magukban sem bíznak. Mert senki más nem érdekli őket, kizárólag saját maguk, és magukból kiindulva ilyennek gondolják a velük szemben állót is, ezért gyorsan felveszik a beszélgetéseiket, hogy fel tudják majd használni, ha a másik önmagára gondolva sérteni próbálná az érdekeiket. Tisztára, mint az ötvenes évek, csak az eszközök egyszerűbbek, hatékonyabbak és mindenki számára hozzáférhetők. De kérdezem: tényleg ez a mentalitás hoz el egy szabadabb, boldogabb, mindenki számára élhetőbb Magyarországot?
Ébredj, büdös szájúnak, izzadtságszagúnak tartott tömeg! Miközben bárki azt hinné, hogy elesettségét, sikertelenségét, kudarcait, vélt és valós sérelmeit, az ebből fakadó szorongását, félelmeit Magyar Péter megértette, átérezte és valóban segíteni akar rajta, hallgassa meg a legutóbbi felvételt többször egymás után: »Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f...szomat csinálok itt? Büdösek az emberek és a szájuk, bleee...« Aztán nézzen minden megalázott, megsértett ember mélyen a saját lelke mélyére, jól választotta-e meg minden bajának okozóját, és jó helyen keresi-e a megváltás reményét." | Lehallgatva és lenézve | Lehallgatták a lehallgatót, majd a lehallgató lehallgatóját is lehallgatták. Itt tartunk. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/lehallgatva-es-lenezve-2 | null | true | null | null | Mandiner |
Sok pénzhez juthatott Orgován Béla, a Quaestor tíz napra kinevezett kamufőnöke, aki be sem járhatott a cégbe, amíg papíron ő vezette a csőd közben. A férfi Galgagyörkön él, és éjszakai műszakban dolgozik egy pékségben.Pár napos nagyvállalati vezetői karrierje előtt pedig szobafestői végzettségével próbált boldogulni a korábban gyilkossági kísérlet miatt elítélt férfi.
A quaestoros szerepvállalásától lett egy Audi A6-osa, most pedig a Bors szerint 17 millióért venne magának tulajdonrészt egy informatikai cégben. A lap szerint a birtokukban van egy aláírt szándéknyilatkozat is erről. | Sok pénzhez juthatott a Quaestor kamutulaja | Sok pénzhez juthatott a Quaestor kamutulaja - Hirtelen 17 millióért venne magának céget. Szerinte senkinek semmi köze a meggazdagodásához. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/09/25/sok_penzhez_juthatott_a_quaestor_kamutulaja/ | 2015-09-25 18:26:00 | true | null | null | Index |
- Megígértük, megcsináljuk. Idén átlagosan a harmadával, 32,2 százalékkal emelték a tanárok fizetését, ezt pedig jövőre 20-21 százalékos emelés követi - mondta Vitályos Eszter kormányszóvivő. A politikus hozzátette: a kormány 2027 elejére az egymillió forintos bruttó fizetést is megcélozza.
Borítókép: Illusztráció ( | Bruttó egymilliósra tervezi a magyar kormány a tanárok fizetését | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/brutto-egymilliosra-tervezi-a-magyar-kormany-a-tanarok-fizeteset | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Közpénzosztogatásba kezdett karácsony előtt a Párbeszéd parlamenti frakciója, két nagyobb értékű megbízási szerződést is kötöttek a párt holdudvarába tartozó szereplőkkel - vette észre az Origo az Országgyűlés honlapján közzétett adatokból. Így Szabó Tímeáék több mint tízmillió forintért tanulhatják, hogyan kell ügyesen hirdetni a közösségi platformokon. Van némi pikantériája a dolognak, hiszen a pártot az a Karácsony Gergely (társ)vezeti, aki az egyik legnagyobb hódolója a Facebooknak. Egyébiránt Hann Péter és a Republikon Intézet is jól járt a párbeszédes pénzesőben: közel nyolcmillió forintot kaptak tanulmányok készítésére.
Nem akármilyen megbízási szerződést kötött a Párbeszéd-frakció karácsony előtt. A parlament hivatalos oldalán elérhető információk szerint az ünnepi hangulatban lévő képviselőcsoport 10 668 000 forintot fizetett ki azért, hogy mind az öt darab képviselőjét megfelelő képzésben részesítsék a virtuális felületek alkalmazása terén.
A megbízás nyertese a Weber und Mill Kommunikációs, Oktatási és Tanácsadó Kft., a szerződést pedig december 10-én kötötték a felek. A tájékoztatásból az is kiderült, hogy Burány Sándor, Kocsis-Cake Olivio, Mellár Tamás, Szabó Tímea és Tordai Bence egész évben fejlesztheti virtuális képességeit, hiszen a megbízás az év végéig szól.
A Weber und Mill a szerződés értelmében online marketingtanácsokkal látja el az öt képviselőt, akik így azt tanulhatják az év 365 napján, hogyan kell jól hirdetni Facebookon, Instagramon, Google-on, és Youtube-on. Arra is kapnak kiképzést, hogy milyen módszerekkel ajánlott megcélozni a különféle üzenetekkel a különböző csoportokat. Olyan szempontból nem igazán érthető a dolog, hogy az országgyűlési képviselőknek jellemzően van olyan munkatársuk, akik (részben) a közösségi oldalak kezelésével foglalkoznak.
Mint ismert, Karácsony Gergely főpolgármester erősen preferálja a Facebookot, így van némi pikantériája annak, hogy a párbeszédes képviselők 2021-ben közpénzből tanulhatnak bele a virtuális tér rejtelmeibe.
A kiválasztott cég egyébként felbukkant a Horváth Csaba által vezetett Zuglóban is, ahol komoly sikerekben volt része. Tavaly több megbízást is sikerült megcsípniük: az önkormányzat első körben a március 1. és május 31. közötti időszakra havi nettó 1,2 millió forintot fizetett ki kommunikációs feladatokért. Később pedig a helyi médiacég havi nettó 1,2 millió forintért bízta meg őket, aminek keretében "médiaszolgáltatási feladatokat" kellett ellátniuk. A Weber und Mill tulajdonosa Koltai Péter, a vállalkozás forgalma az elmúlt években évi nettó 15 és 23 millió forint között mozgott.
A karácsonyi közpénzosztogatásnak a Hann Péter-féle Republikon Intézet is nyertese volt, hiszen a baloldali elemző cég 7 620 000 forintot kapott Szabó Tímeáéktól. A parlament honlapján közzétett adatokból az látszik, hogy a pénz "kutatási tervek szerinti adatgyűjtésre, adatfeldolgozásra, elemzések készítésére, és ezek összegzésére és prezentálására" ment. Az nem derül ki a parlamenti tájékoztatóból, hogy pontosan mire irányulnak a baloldali párt kutatásai, elemzései, az viszont igen, hogy a megbízás értelmében év végéig folytathatják ez irányú tevékenységüket.
Hann Pétert és a Republikon Intézetet nem kell különösebben bemutatni, az elemzőcég és vezetője egyértelműen a baloldalhoz kötődik. | Több mint tízmilliót szórt el a Párbeszéd-frakció arra, hogyan kell jól hirdetni a közösségi platformokon | Közpénzosztogatásba kezdett karácsony előtt a Párbeszéd parlamenti frakciója, két nagyobb értékű megbízási szerződést is kötöttek a párt holdudvarába tartozó szereplőkkel - vette észre az Origo az Országgyűlés honlapján közzétett adatokból. Így Szabó Tímeáék több mint tízmillió forintért tanulhatják, hogyan kell ügyesen hirdetni a közösségi platformokon. Van némi pikantériája a dolognak, hiszen a pártot az a Karácsony Gergely (társ)vezeti, aki az egyik legnagyobb hódolója a Facebooknak. Egyébiránt Hann Péter és a Republikon Intézet is jól járt a párbeszédes pénzesőben: közel nyolcmillió forintot kaptak tanulmányok készítésére. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2021/01/parbeszed-tanacsadoi-szerzodesek | 2021-01-06 22:50:00 | true | null | null | Origo |
Miközben Orbán Viktor a Fidesz-agitprop újabb korszakos fejlesztése nyomán ezúttal az EU versenyképességének úgymond rombolása miatt ekézi "Brüsszelt", Szijjártó Péter, az Ukrajnát dúló Oroszország külügyminiszterére vetett érzelmes pillantások közepette, ezredszer is elismétli: Magyarország versenyképességének záloga az orosz gáz. Így azt gondolhatnók, Magyarország versenyképessége már rég elhúzott a rothadó, langyi, Soros-zombi, megalkuvó, önpusztító, szankciós, eső-kelő, összegészében mocsok-szar Nyugattól, és Gagarinnal száll tova az égben.
Csak hát azok a fránya tények, ugye. Amik persze a kicsorbult élcsapatot ma már egyáltalán nem zavarják, de attól még sajnos léteznek. Lapunk ugyanis az Eurostatnál megnézte, miként viszonyulnak a hazai céges energiadíjak a nyugatiakhoz (és a keletiekhez).
(Legalábbis míg bele nem futnak egy kurucos cirkószerelésbe.) Verseny a vállalkozások jóindulatáért dúl, amelyek könyökvédős irodistái folyamatosan méricskélik, hova települjenek az olcsóbb gyártás - a nagyobb profit - végett. Na és mit láttunk? A nyugati (és a keleti) államok 90 százalékában olcsóbb a céges energia. A migráns- és genderfluid svédeknél, vagy épp a legótvarosabb Soros-fészekben, Brüsszelben, a vállalkozások rezsije a hazai töredéke. Ráadásul úgy, hogy Putyin két éve elzárta az EU háromnegyedének gázcsapját, amazok gyorsan vettek máshonnan és most így olcsóbbak, mint mi, a nagyon versenyképes orosz gázunkkal. Ami miatt, Orbán, a teljes Nyugattal szemben, még Putyin szócsövévé is vált. Pedig, utóbbi, a jelek szerint a susnyásban mégis szállít gázt a háborúpárti Nyugatnak, nyilván a mi díjunknál olcsóbban, hisz tudjuk, baráti alapon háromszor annyi, plusz egy türk ölelés.
Ezúton követelem Nagy Mártontól, hogy, a benzinhez hasonlóan, a hazai, céges energiaárakat is szorítsa a környező államok átlaga alá! Le az árdrágítókkal! | Flúgos futam | Miközben Orbán Viktor a Fidesz-agitprop újabb korszakos fejlesztése nyomán ezúttal az EU versenyképességének úgymond rombolása miatt ekézi „Brüsszelt”, Szijjártó Péter, az Ukrajnát dúló Oroszország külügyminiszterére vetett érzelmes pillantások közepette, ezredszer is elismétli: Magyarország versenyképességének záloga az orosz gáz. Így azt gondolhatnók, Magyarország versenyképessége már rég elhúzott a rothadó, langyi, Soros-zombi, megalkuvó, önpusztító, szankciós, eső-kelő, összegészében mocsok-szar Nyugattól, és Gagarinnal száll tova az égben. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257223_flugos-futam | null | true | null | null | Népszava |
hirdetés | A Postabank feljelentette Princz Gábort | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/02/19990212apostabank | 1999-02-12 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Áprilisban állami felügyelet alá vonta a kormány a debreceni székhelyű Kartonpack Nyrt.-t. Az állami tulajdonjogot gyakorlása Juhász Edit, kormánybiztos feladata lett, aki a cég számlái felett is átvette az irányítást, emellett az akkor megjelent kormányrendelet lehetőséget biztosított arra is, hogy szükség esetén a cég vezetőségét visszahívja, a képviseletre jogosultak jogait felfüggessze vagy korlátozza. A kormánybiztos ezt villámgyorsan megtette: visszahívta tisztségükből a társaság valamennyi igazgatósági tagját, felügyelőbizottsági tagjait, valamint auditbizottsági tagjait.
A kormánybiztos a társaság igazgatóságának elnökeként és vezérigazgatójaként határozatlan időtartamra Uszkay-Boiskó Sándort, az MFB korábbi igazgatósági tagját, az igazgatóság tagjainak pedig Hutiray Gyula Árpád egykori fideszes önkormányzati képviselőt, Vass Viktóriát, Jakab Lászlót és Macsinszky Lászlót, a Fidesz tagját, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottságának tagját nevezte ki.
A Mfor.hu most megnézte, hogy a kinevezett új vezetők mekkora tiszteletdíjat kapnak. A BÉT honlapjára feltöltött tájékoztatás szerint Uszkay-Boiskó bruttó 600 ezer forintot kap, de ennél többet vihet haza hó elején, mivel egyúttal ő a társaság vezérigazgatója ismeretlen bérezés mellett. A további négy igazgatósági fejenként havi bruttó 500 ezer forint tiszteletdíjat kap.
A lap hozzáteszi: a nagyvonalú tiszteletdíjak már csak azért is meglepőek, mert a társaság a 2019-es évét 2,5 milliárd forint árbevétel mellett alig valamivel több mint 8 millió forint nyereséggel zárta. A cég állami felügyelete legkésőbb augusztus 15-én megszűnik.
Kiemelt kép: MTI/MTVA | Állami felügyelet alá került a Kartonpack, nagyvonalú tiszteletdíjat szavaztak meg az új vezetőknek | Van köztük egykori és jelenlegi fideszes politikus is. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/06/08/koronavirus-kartonpack-fizetes/ | 2020-06-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Eldőlt: egy hónapig biztosan börtönben marad Magyar Péter szolnoki koordinátora, miután a másodfokú bíróság helybenhagyta a korábbi, letartóztatást elrendelő végzést Cs. S. és társai ügyében - derült ki az eljárást felügyelő Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a Magyar Nemzetnek adott tájékoztatásából.
Magyar Péter munkatársát és három bűntársát két hete fogták el, majd tartóztatták le, mivel az eljárás adatai szerint csempészcigivel kereskedtek.
A nyomozás tényét már a hír kirobbanásának napján megerősítette az ügyészség. Mint írták: jövedéki adózás alól elvont dohány és cigaretta megszerzése, illetve azzal való kereskedés merült fel, és az érintetteket pénzmosással gyanúsítják. Az ügynek van másik három gyanúsítottja is, ők nincsenek letartóztatva.
A teljes cikket ITT OLVASHATJA el. | Rács mögött marad Magyar Péter letartóztatott munkatársa | Az ügynek van másik három gyanúsítottja is, ők nincsenek letartóztatva. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/10/racs-mogott-marad-magyar-peter-letartoztatott-munkatarsa | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Több mint 100 millió fontra (49 milliárd forint) emelkedtek a HS2 nagysebességű vasútvonal mentén egy erdőben élő denevérfaj védelmét szolgáló "denevérház" költségei - derült ki a cég elnökénektájékoztatásából.
A High Speed 2 egy épülő nagysebességű vasútvonal Angliában, mely a Staffordshire déli részén fekvő Handsacre és London között fog haladni, egy birminghami mellékvonallal. A projekt nagy része a tervek szerint 2033-ra készül el. A vonatok maximális sebessége 360 km/óra lesz a HS2 pályán közlekedve, míg a hagyományos pályán 200 km/óra.
ASheephouse Wood denevérvédelmi építménymintegy 1 km hosszan fut majd a Buckinghamshire-i Sheephouse Wood mellett. Az 56 hektárnyi erdő számos denevérfajnak ad otthont, köztük a ritka Bechstein denevér, azaz anagyfülű denevérlegészakibb ismert kolóniájának. Az Egyesült Királyságban a denevérek védett állatok, és ez az építmény lehetővé teszi számukra, hogy anélkül át tudjanak kelni a vasút vonalán, hogy az áthaladó szerelvények elgázolnák őket.
Az építmény alapja egy ívsorozat, ami ugyan nem minősül alagútnak, de azért ilyen, mert ez a leghatékonyabb megoldás: a szerkezet tartós és kevés karbantartást igénye. Körülbelül 1 km hosszú és 10 m magas lesz, beleolvad a tájba, és belesimul az erdőbe. Megfelelő árnyékolást biztosít a denevérek repülési útvonalának, egy zöld híddal és aluljáróval összekapcsolódási pontokat biztosít az élővilág számára.
A vasúti cég szerint 2017 és 2024 között a HS2-nek több mint 8000 tervezési és környezetvédelmi engedélyt kellett beszereznie, valamint több mint 20 alkalommal fordultak bírósághoz, az elnök ezzel magyarázza az építés költségének növekedését.
Mielőtt miniszterelnök lett, Boris Johnson is ellenezte a beruházást. 2024 szeptemberéig a Zöld Párt is ellenezte a projektet, a megspórolt pénzt a helyi közlekedés fejlesztésére fordították volna. Egy 50 ezer oldalas dokumentumban az állam felhatalmazta a helyi önkormányzatokat, hogy változtatási igényeket nyújtsanak be, és hogy leállíthassák a munkálatokat, ha elégedetlenek. A tervezett útvonal által érintett 18 önkormányzat megalapította az 51M csoportot, amely a HS2 egyes választókerületekre eső költségeiről kapta a nevét - fontmilliókban kifejezve.
A környezetvédelmi aktivisták kárára 2022-ben szigorították a törvényt, akár három év börtönbüntetéssel is sújthatják az alagútépítő tiltakozásokat - a briteknél rendszeresen próbálnak nagy építési projekteket megakadályozni azzal, hogy konkrétan alagútrendszert ásnak a területre, majd beköltöznek az aktivisták. A rekord 47 nap, a HS2 nevű gyorsvasút építése elleni hírhedt tiltakozásontartottak ki ennyi ideig nyáron, de voltak a föld alatt a HS2 ellen 28 és 31 napig is más helyszíneken az aktivisták. | Denevérbarát alagútra költ 50 milliárd forintnyi összeget az angol vasút | A denevérvédelmi építmény 1 km hosszan fut majd a HS2 nagysebességű vasút vonalán. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/08/hs2-denever-vasut-anglia-kornyezetvedelem-gyorsvasut | null | true | null | null | Telex |
Elutasította a Magyar Úttörők Szövetsége kontra magyar állam és négy társa polgári perben a felperes keresetét a Fővárosi Bíróság (FB) első fokon - közölte a bíróság sajtótitkársága.
Az egyik alperes, a XII. kerületi önkormányzat tájékoztatása szerint az úttörőszövetség keresete tulajdonjog megállapítására irányult a csillebérci perben, azonban az elsőfokú ítélet szerint ez megalapozatlan volt.
"Ez azt jelenti, hogy a mostani ítélet összhangban van a csillebérci ingatlannal kapcsolatos korábbi perben meghozott jogerős bírósági döntéssel, amelyben a KISZ és a MÚSZ közötti szerződést érvénytelenítette a Legfelsőbb Bíróság" - közölte a Hegyvidéki Önkormányzat.
Az alperes közleménye szerint a magyar jogban példa nélküli, hogy az úttörőszövetség egy korábbi, a Legfelsőbb Bíróság által érvénytelennek minősített okirat alapján próbált egy újabb perben tulajdonjogot megállapíttatni. | Elutasították az úttörők keresetét a csillebérci perben | Elutasították az úttörők keresetét a csillebérci perben - Az elsőfokú ítélet szerint megalapozatlan volt a tulajdonjog megállapítására irányuló kereset. | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/2009/07/10/elutasitottak_az_uttorok_keresetet_a_csilleberci_perben/ | 2009-07-10 00:00:00 | true | null | null | Index |
Facebook-oldalán azt írta, hogy immár negyedik alkalommal volt lehetőségük gyümölcsfát osztani, köszönhetően a Körösvidék Alapítvány támogatásának, a Thököly utcai kertészet közreműködésének. Az akciót sikeresnek ítélte, ezért a jövőben is tervezik, hogy így segítik a jaminaiakat a fásítási törekvéseikben. A közösségi oldalán megosztott néhány tanácsot is, hogy miként érdemes elültetni az átadott gyümölcsfákat. | Ingyen osztottak gyümölcsfát Jaminában | Akciót hirdetett, a jelentkezők számára pedig ingyenesen osztott gyümölcsfákat a 11. számú választókerületben élőknek Opauszki Zoltán tanácsnok, jaminai önkormányzati képviselő a napokban. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekescsaba-jamina-opauszki-zoltan-gyumolcsfa | null | true | null | null | BEOL |
Két elvarratlan külföldi szál is maradt abban a csalási ügyben, amelyhez valamilyen köze volt a múlt héten kémkedéssel meggyanúsított titkosszolgálati vezetőknek és Szilvásy György korábbi titokminiszternek is. A titkosszolgálatokkal együttműködő Egymásért Alapítvány Pozsonyban működtetett egy tisztázatlan feladatú irodát, és állítólag rendőri vezetőkig érő ázsiai vámcsalásokról is tudomásuk volt.
"Vakvágány" minden eddigi találgatás a múlt héten őrizetbe vett korábbi titokszolgák ügyében egyikük ügyvédje szerint. Szilvásy György korábbi titokminisztert, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH, ma Államvédelmi Hivatal) két korábbi vezetőjét, Galambos Lajost és Laborc Sándort a múlt héten vették őrizetbe kémkedés gyanújával (Laborcot bűnpártolással gyanúsítják).
Mivel a gyanúsítások mögött álló ügy minősítése szigorúan titkos, és az ügyet megvitató parlamenti bizottság ülése 2089-ig nem is nyilvános, hivatalos információkat egyelőre nem lehet tudni róla. A három gyanúsított védői is hallgatnak azon túl, hogy közölték, milyen bűncselekménnyel gyanúsítják védencüket, illetve úgy beszélnek a gyanúsításokról, mint összefüggő ügyekről. A titkolózás miatt eddig számos találgatás jelent meg. Egy orosz hírportál például a korábbi szt tisztek és az oroszok ellen irányuló akciónak nevezte a történteket, az Index Mol-részvények eladásával, a Magyar Nemzet pedig az Egymásért Egy-másért Alapítvány ügyével hozta összefüggésbe a történteket.
Bár súlyos, állam elleni bűncselekmények gyanújáról van szó, az ügyészség indítványaival ellenétben egyik gyanúsított esetében sem látta indokoltnak a bíróság az előzetes letartóztatást: Galambost ugyan házi őrizetbe helyezte, Laborcot és Szilvásyt viszont szabadon engedte (hármuk rövid portréját, és pályájuk közös pontjait itt megismerheti).
Külföldi kémek segítői is gyanúsíthatók kémkedéssel
Az összes találgatás közül csak az Egymásért-ügyről vannak nyilvánosan elérhető, többé-kevésbé részletes dokumentumok. Az alapítvány tevékenységét és az NBH-val, azaz a titkosszolgálatokkal való kapcsolatait külön parlamenti vizsgálóbizottság kutatta. A 2007 végén, 2008 elején működő bizottság előtt meghallgatottként mindhárom mostani gyanúsított megfordult, egyikük személye közvetlenül, ketten pedig közvetve kapcsolhatók az alapítványhoz.
Ráadásul Földesi-Szabó Lászlónak, az Egymásért-ügy főszereplőjének ügyvédje tavaly decemberben azt mondta az [origo]-nak, hogy védence örülne, ha felmentenék titoktartási kötelezettsége alól, mert az "fordítana az ügyének menetén". Földesi ekkor még szökésben volt, de június elején előállították. Nem tudni, hogy az első fokon hét év börtönre ítélt férfi vallomásában mi szerepelt, de nem sokkal később, június közepén elfogták az ügy egy másik fontos szereplőjét, Jakubinyi Róbertet. Ezt követte néhány hét múlva sorozatban Galambos, Szilvásy, majd Laborc meggyanúsítása.
Az ügyben az [origo] több külföldi szálat is talált a vizsgálóbizottsági jegyzőkönyvekben és a végül elkészült jelentésben. Ennek azért lehet jelentősége, mert kémkedni - amivel Galambost és Szilvásyt is gyanúsítják - a büntető törvénykönyv szerint csak "idegen hatalom vagy idegen szervezet részére" lehet, hírszerző tevékenységgel. A kémkedés minősítés független attól, hogy a megszerzett adat eljut-e a céljához. Olyan adatról van szó, amely felhasználható Magyarország ellen, így idegen kézbe jutása külső fenyegetést jelent. A bűnpártoló - ez a Laborc elleni gyanú - a törvény szerint olyan ember, aki segít az elkövető menekülésében, igyekszik meghiúsítani a büntetőeljárás sikerét, esetleg közreműködik "a bűncselekményből származó előny biztosításában".
Az Egymásért volt a háttér
Az Egymásért alapítványt, amelynek feladata elvben különféle rászorulók segítése volt, 2007-ben kezdte vizsgálni a pénzügyőrség, a gyanú az volt, hogy az alapítvány több mint egymilliárd forintos vámcsalást követett el (az alapítvány sztorijáról itt és itt olvashat bővebben). A Földesi-Szabó László vezette alapítvány kuratóriumában és alapítói között számos titkosszolgálati kötődésű ember volt. Az ügy kirobbanása után nem sokkal, és részben emiatt mondott le az NBH vezetéséről Galambos Lajos, a parlamenti bizottsági vizsgálat idején Laborc Sándor vezette a szervezetet, és mindkettejük főnöke Szilvásy György miniszter volt.
Az alapítványt 2004-ben eleve titkosszolgálati közreműködéssel hozták létre, "Nagy Lajosnak, a Belügyminisztérium III-as Főcsoportfőnőkség egykori vezető beosztású munkatársának, a Nemzetbiztonsági Hivatal első főigazgatójának az ötlete alapján és kezdeményezésére" - olvasható a parlamenti vizsgálóbizottság 2008 elejére elkészült jelentésében. Az NBH egyik célja "bizonyos ázsiai gazdasági törekvések feltárása, illetve az ehhez kapcsolódó vámjogszabályok kijátszásának, működésének a megismerése, (...) az NBH ezen a területen végzett tevékenységének, műveleti lépéseinek bizonyos hátterét az Alapítvány irányítói biztosították".
Földesi-Szabó László állandóan titoktartási kötelezettségére hivatkozott
a vizsgálóbizottsági meghallgatásán
Az alapítvány létrehozója Földesi-Szabó László és Jakubinyi Róbert fia volt, mindketten kapcsolatban álltak az NBH-val. Ők ketten, és Nagy Lajos - aki 2006-ban elhunyt - bizalmi kapcsolatban voltak, Jakubinyit az ügyben eljáró bíróság az egykori NBH-főnök "rendszerváltás előtti kapcsolatának" nevezte. Földesi-Szabó a bizottság meghallgatásakor barátjának nevezte Jakubinyit. Ők hárman szervezték az alapítvány munkáját, a működtetők "széleskörű kapcsolati rendszerükből adódó lehetőségeket az NBH rendelkezésére kívánták bocsátani". Jakubinyit június közepén fogták el Ausztriában, a Magyar Nemzet szerint azzal gyanúsítják, hogy oroszok strómanjaként vásárolt, majd játszott idegen kézre több milliárd forint értékű Mol-részvényt. Földesi-Szabót pedig, aki egy korábbi tárgyalásáról kisétálva tűnt el, nem sokkal korábban állították elő.
Csak feltételezni lehet, hogy a két letartóztatás valamilyen formában kapcsolatban áll a volt titkosszolgálati vezetők elleni gyanúsításokkal, ezt ugyanis az [origo] által megkérdezett szereplők, bizottsági tagok nem erősítették meg. Szintén a Magyar Nemzet írta az információ forrásának megjelölése nélkül, hogy az első fokon hét év börtönre ítélt egykori nyomozó, Földesi-Szabó az elmúlt napokban olyan vallomásokat tett, amelyek kapcsolódhatnak a Galambos elleni eljáráshoz.
Kényes adatokról beszélt Galambos
Az alapítvány kuratóriumába 2006-ban bekerült előbb Gyarmati György ügyvéd, az NBH alkalmazottja és Simon Ibolya, aki az NBH nyugalmazott munkatársa volt. Később Galambos Lajos is kuratóriumi tag lett. A bizottság elé idézett Galambos a vizsgálati jelentés szerint úgy értékelte, hogy az alapítvány segítségével megszerzett, vagy tőle származó információk "nagyszámúak, egyértelműen pozitívak és olyan rendkívül kényes adatokat tartalmaztak, amelyek a rendvédelmi szervek működésére, személyi és vezetői állományára vonatkoztak". Az NBH "bizonyos műveleti területen végzett munkáját az alapítványon keresztül próbálta leplezni" a jelentés szerint, és 2007-ben még jelentős összegű szerződést is kötött az alapítvánnyal.
A bizottsági meghallgatásokon az is kiderült, hogy amikor az Egymásért-ügyben elkezdődött a titkos nyomozás, Galambos találkozókat kért az ORFK akkori vezetőjétől, és a VPOP főparancsnokától is, és személyesen érdeklődött a helyzetről. "A tábornok úr kifejezetten kijelentette, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak nincs köze olyan módon ehhez az alapítványhoz, hogy az egy fedővállalkozás lenne" - emlékezett vissza Bencze József akkori rendőrkapitány.
Galambos Lajost és Gyarmati Györgyöt zárt ülésen hallgatta meg az Egymásért-ügyet vizsgáló bizottság 2007-ben.
Mindketten az NBH-hoz kötődtek, egyben az alapítvány kuratóriumi tagjai voltak
Az alapítványhoz Galamboson túl Szilvásy György is kötődik, két testvérén keresztül: a BM-kórház egyikük igazgatósága idején kapott nagy összegű támogatást az alapítványtól, másikukat pedig - egy grafológust - alkalmazta az alapítvány, a bizottság ezt politikai kapcsolatépítésnek értékelte. Bár a meghallgatásukon mindhárman azt mondták, egymástól függetlenül kerültek kapcsolatba a szervezettel, Földesi-Szabónak a korábbi miniszter grafológus testvérének segítségével sikerült találkoznia Szilvásy György miniszterrel. Földesi-Szabó nem volt hajlandó megmondani, hogy a találkozón miről volt szó, Szilvásy csak annyit mondott a bizottsági tagok kérdéseire, hogy az alapítvány tevékenységéről beszélgettek. Laborc Sándor lényegében semmiről nem volt hajlandó beszélni a bizottság előtt, csak azt ismételgette, az alapítvány vezetőivel az NBH-nak jelenleg - azaz 2007 végén, a meghallgatása időpontjában - nincs kapcsolata.
Egy nő a szlovák titkosszolgálat szolgálatában
A jelentésben szereplő megállapítások között és a vizsgálóbizottsági jegyzőkönyvekben, illetve az alapítvánnyal kapcsolatba hozható emberek körül több, külföldre vezető szál is felbukkan. Az alapítvány szlovákiai tevékenységét a vizsgálóbizottság egyik ülésén a testületet vezető Demeter Ervin fideszes képviselő hozta szóba. Azt mondta, eljuttattak hozzá egy olyan információt, amely egy cégkivonaton alapul, és amely felvet számos nemzetbiztonsági kérdést. Az alapítványnak ugyanis volt egy kirendeltsége Pozsonyban, és Ukrajnában is tervezte egy másik iroda megnyitását. A pozsonyi kirendeltséget egy Hedviga Samirova nevű nő vezette.
"A hozzám eljutott információ szerint az alapítvány ottani képviselője és az ő élettársa a szlovák szolgálat műveleti tisztjei voltak" - mondta Demeter. "Ha felütjük az élettárs nevét a Cégközlönyben, akkor számos, a világ minden pontján bejegyzett East Point Holdings nevezetű cégcsoportot találunk. A cégcsoportról azt feltételezik, hogy a Jugoszlávia elleni embargó kijátszásában létrehozott cégcsoport. Az élettárs által ügyvezetett cégcsoportnak gazdasági társasága van ugyanazon névvel, tehát a cégcsoport tagjaként Cipruson, Kínában, Szerbiában, Romániában, Budapesten, Kijevben, Londonban, Milánóban, Moszkvában és Teheránban" - folytatta a politikus. A cégcsoport honlapja szerint a legtöbb cégük Szerbiában van, de van képviseletük a felsoroltakon kívül az Egyesült Államokban is. Foglalkoznak sok mindennel: fémáruk kereskedelmével, gabonatárolással, folyami szállítással és ingatlanforgalmazással is.
Laborc minden kérdést kikerült a meghallgatásán.
A képen Demeter Ervinnel, a vizsgálóbizottság elnökével az ülés előtt
Erről Laborc a meghallgatásán nem mondott semmit, az alapítvány jogásza, Simon Ibolya pedig csak annyit árult el, hogy valóban létezik egy iroda Pozsonyban. Hogy az irodában pontosan milyen tevékenység zajlott, arról senki nem akart beszélni. Földesi-Szabó azt mondta, ez részben "zárt ülési téma", de azt megjegyezte, hogy az irodavezetőt Nagy Lajos volt NBH-főnökön keresztül találták, az ő "ismeretségi körébe" tartozott.
Amikor Földesi-Szabót a bizottság az alapítvány tevékenységének lényegéről faggatta, ő így válaszolt: "a megalakulásának az igazi, mélységes tartalmáról sajnos nem tudok itt most nyilatkozni, és (...) mélységében ilyen fórumon nem tudok nyilatkozni az alapítványunk és a Nemzetbiztonsági Hivatal közötti kapcsolatról". Az NBH-s múltú kuratóriumi tagokra utalva azért megjegyezte: "Ezek az emberek mind feddhetetlen életűek, és megtették azt, amit megkövetelt a haza." | Egy szlovák nő és ázsiai üzletek - milyen közös titkaik vannak Szilvásyéknak? | Két elvarratlan külföldi szál is maradt abban a csalási ügyben, amelyhez valamilyen köze volt a múlt héten kémkedéssel meggyanúsított titkosszolgálati vezetőknek és Szilvásy György korábbi titokminiszternek is. A titkosszolgálatokkal együttműködő Egymásért Alapítvány Pozsonyban működtetett egy tisztázatlan feladatú irodát, és állítólag rendőri vezetőkig érő ázsiai vámcsalásokról is tudomásuk volt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/07/szilvasy-laborc-galambos-gyanusitasa-kulfoldi-szalak-az-egymasert-alapitvany-ugyeben | 2011-07-06 12:10:00 | true | null | null | Origo |
A Matolcsy-házaspár melyik tagjának van 24 millió forintja magyar államkötvényben, és melyiknek nincs egy fillérje sem?
Van-e bármelyiküknek nagy értékű ingósága, netán autója?
Kinek van több készpénze?
Összefésültük Matolcsy György és a polgármesteri pályára lépő Matolcsy Gyöngyi vagyonnyilatkozatait.
Mire jutott a jelenlegi magyar gazdaságpolitika meghatározó figurája a saját vagyona gyarapításában? Mármint hivatalosan, a vagyonnyilatkozata alapján.
Különleges helyzet, hogy nemcsak Matolcsy György vagyonnyilatkozata, hanem a feleségé is nyilvános, miután az asszony politikusi pályára lépett, és polgármester lett Balatonakarattyán. Azon a településen, amelyik levált Balatonkeneséről, az önállóságért pedig Matolcsy György is nagyot küzdött, a feleségével a "háttérben segítette a kezdeményezést, meg azt, hogy sikerrel jusson át a bürokrácia útvesztőin". Az asszony azzal indokolta az indulását a választáson, hogy a gyerekei felnőttek, több szabadideje van, üzemgazdász végzettsége és elkötelezettsége hasznos lehet Akarattyának, és átlátható működést ígért.
Ez az átláthatóság például a vagyonnyilatkozatánál nem annyira jött össze. Akarattyán is a Mészáros Lőrinc-féle védekezést választották. Vagyis a vagyonnyilatkozat nyilvános, de azt valamilyen teljesen érthetetlen ok miatt nem teszik ki a honlapra, egyeztetés után kizárólag a helyszínen lehet megnézni. A zárt borítékot komoly arccal bontotta ki az illetékes, papírokat kellett aláírni, fényképezni nem volt szabad. Amikor megkérdeztük, hogy miért, arra az volt a válasz, hogy ez a szabály. Amit természetesen az önkormányzat hozott.
Matolcsy György vagyonnyilatkozatai fent vannak a parlament honlapján, 2010-ig visszamenőleg.
Ami kiderült a két vagyonnyilatkozatból:
Matolcsy felesége bízik az államkötvényben, a férje nem
Matolcsyéknak nincs saját kocsijuk
ahhoz képest, hogy tehetősek, nincs semmilyen nagy értékű ingóságuk
de nincs tartozásuk sem.
Matolcsy azt mondta a feleségénék még 1981-ben, amikor először járt itt az asszony, hogy „Akarattya a világ közepe”. Így már rögtön érthető, hogy Matolcsy egyetlen, saját nevén lévő ingatlana Balatonakarattyán van, egy 1422 négyzetméteres telken álló 150 négyzetméteres családi ház.
Ezt Matolcsy nagyapja építette. A házat az MNB-elnök részben örökölte, részben megvette még 1985-ben. Amióta felesége lett a település polgármestere, többet vannak itt. A ház kicsit távolabb van a parttól, és egyelőre nincs külön leaszfaltozva az utca.
A házaspár Budapesten egy 2500 négyzetméteres telken álló 117 négyzetméteres ikerházban lakik. Ez Matolcsy Gyöngyi nevén van. Hogy mikor vette, azt nem tüntette fel. (Az Index még 2014-ben belenézett a friss polgármester vagyonnyilatkozatába. Abban egy szintén XII. kerületi, de egy 250 négyszögels telken álló 175 négyzetméteres ingatlan volt feltüntetve, amit 1995-ben vásárolt.)
A polgármesterasszony még egy Dunaharasztin lévő 200 négyszögöles építési telket tüntett fel a beszámolóban, amit 2000-ben örökölt. (A férjnek, Györgynek volt egy 22 négyzetméteres társas üdőlője Csopakon. 2004-ben örökölte a felét. 2013-ban aztán megvette az egészet, majd el is adta.)
Ha váratlan kiadás jön, nem kell egymástól kérniük. Készpénzben Györgynek 2,4 millió forintja, Gyöngyinek 1 millió forintja és 6500 fontja (2,6 millió forint) van.
Matolcsy jövedelme szépen megugrott
Matolcsy György nem keresett rosszul akkor sem, amikor miniszter és képviselő volt, havi 1 332 800 forirntot vitt haza, amit kiegészített a Heti Válaszban megjelent cikkei után járó százezer forintos honoráriummal.
A Nemzeti Bank elnökeként már nem ír az újságba, de ez talán nem is hiányzik neki a jegybankelnöki 2 365 573 forintos bruttó fizetéshez. Matolcsy ráadásul az MNB két alapítványától is vesz fel pénzt.
A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány kuratóriumi elnökeként tavaly 8 820 000 forintot kapott, a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány kuratórium tagjaként 6,2 milliót.
A jelek szerint az MNB-nél egy év alatt emelkedtek a jövedelmek, a nulla százalékos infláció ellenére. Az elnöki fizetés is magasabb 60 ezer forinttal, mint tavaly, a kuratóriumi elnök éves jövedelme 600 ezer forinttal, a sima kuratórumi tagság után járó éves jövedelem pedig ennél is többel, 1,85 millióval nőtt.
Matolcsy tavaly elfelejtette feltüntetni a vagyonnyilatkozatában ezt a két mellékest. Indkolása szerint azért, mert azt jótékony célre ajánlja fel. 2014-ben az Összefogás az Államadósság Ellen Alap és a Hegedűs Zsuzsa-féle Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány javára jótékonykodott. A mostani vagyonnyilatkozatában már csak annyit írt, hogy jótékony célra ment a pénz. Az államadósságos alapba már nem is tudott volna utalni, azt ugyanis a teljes érdektelenség miatt megszüntette az NGM.
Matolcsy Györgynek nincs állampapírja. A feleségének bezzeg igen, 24 millió forint államkötvény tulajdonosa. (Nem egyértelmű a kézirás, de ez a legvalószínűbb megoldás.)
A feleség, Matolcsy Gyöngyi azt nyilatkozta tavaly a Blikknek, hogy ő is a szociálisan rászorulók támogatására ajánlja fel a fizetést. Ennek a nagyvonalúságnak - a férjével ellentétben - a vagyonnyilatkozatában nincs nyoma, a polgármesteri fizetése 299 ezer forint.
Alacsony fizetés a feleségnek
Matolcsy Gyöngyinek évi bruttó 2,1 millió forintos jövedelme volt tavaly a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet Kft.-ben. A cég Matolcsy Györgyé, a feleség az egyetlen alkalmazott. A férj pár nappal 2010-es miniszteri kinevezése előtt adta át a cég irányítását a feleségének, de 100 százalékos tulajdonos maradt. György szigorú, de illetékfizetés szempontjából érhető döntéssel mindössze havi bruttó 175 ezer forintot fizet a feleségének.
A cég nem szünetelteti a tevékenységét, a jegybankelnök pedig osztalékot is vett ki belőle a vagyonnyilatkozata szerint,
2014-ben 20 milliót
2015-ben 43,8 milliót.
A cég beszámolói szerint valójában egy osztalék volt, 2014-ben a 43,8 millió. A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet veszteséges, 2011-14 között összesen 17,6 millió forint volt a nettó árbevétele, az üzemi eredménye pedig mínusz 20,9 millió. (2010-ben még 26 milliós volt a nettó árbevétel, de abból is mínusz 2,1 milliós üzemi eredmény lett.)
A 43,8 milliós osztalékot az eredménytartalékból vette ki Matolcsy, amit a jobb időkben tettek félre. Már 2008-ban is 87 millió volt, ezt felezte le most Matolcsy.
A vagyonnyilatkozata szerint nem vásárolt semmit a pénzből. Mire kelhetett a pénz? Ezek a változások történtek: megszűnt a takarékbetétben lévő 2,8 miliós megtakarítása, de egymillióról 2,4 millióra nőtt a készpénze és betett a bankba 9 milliót.
És valószínűleg kölcsönadott 38 millió forintot.
A "más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés" soron (klasszikusan a kölcsönökre értik) az évek óta stabil 14 millió forintos kintlévőség ugyanis megugrott 52 millióra.
Matolcsyné cégének nagyon nem megy
Elképzelhető, hogy az egyik fia, Ádám használa fel apja kölcsönét, hogy egy nagy bútorgyár tulajdonosa legyen A másik fia, Matolcsy Máté Huba tavasszal a jelenleg az MNB irányítása alatt álló MKB bankhoz került. Máté Huba egy rövid ideig benne volt a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézetben is, még 2008-9-ben, de aztán kiszállt. Ádám pedig az édesanyjával visz közös céget, az Eurotourism Kutató és Tanácsadó Kft. 90 százalékos tulajdonosa Matolcsy Gyöngyi, de a fia is tag.
A cég nem hasít, 2010 és 2014 között a nettó árbevétele összesen 9,2 millió forint volt, az üzemi eredménye pedig -14,2 millió.
Ha a 43 milliós osztalékot nem vesszük figyelembe, akkor Matolcsy György nagyjából ott tart, ahol a 2010-es záró vagyonyilatkozatánál. Akkor a balatonakarattyai családi fészek mellett készpénzben volt 1,2 milliója és 17 millió forintnyi kinnlevősége. És még megvolt a csopaki nyaraló fele.
Vagyis magas jövedelme ellenére Matolcsy vagyona az elmúlt években stagnált, semmilyen nagy értékű dolgot nem vett, sőt, még a csopaki nyaralója is odalett, csak a cégében már legalább egy évtizede meglévő tartalékból rendezte át egy kicsit a pénzügyeit.
A hónap végén talán nincs gondja, de a jelek szerint a miniszteri/képviselői, illetve a jegybankelnöki fizetésből sem lehet félretenni. | Matolcsy nagyon szerény fizetést ad a feleségének | Miközben a jegybankelnök a saját cégéből tavaly 44 millió forint osztalékot vett ki, a felesége csak havi bruttó 175 ezret keres alkalmazottként. | null | 1 | https://444.hu/2016/02/22/matolcsy-nagyon-szereny-fizetest-ad-a-felesegenek/ | 2016-02-22 10:51:57 | true | null | null | 444 |
A hallgatási pénzek kifizetéséről szóló, üzleti iratok meghamisításának vádjával indult büntetőügyben az esküdtszék májusban minden vádpontban bűnösnek találta az akkor még elnökjelöltként bíróság elé állított Donald Trumpot . A politikus számos alkalommal hangoztatta, hogy
a pert "boszorkányüldözésnek" tartja, amelyet kizárólag politikai okokból, demokrata ellenfelei kezdeményezték ellene, a demokrata párti kerületi ügyész, Alvin Bragg vezetésével.
A büntetési tétel megállapításáról szóló tárgyalást eredetileg november 26-ra tűzte ki Juan Merchan, az ügyben eljáró bíró.
Az ügyész az eljárás felfüggesztéséről szóló levélben arra hivatkozott, hogy az "egymással versengő alkotmányos érdekek mérlegelésével figyelembe kell venni a büntetőügy fenntartásának lehetőségeit", és ennek nyomán azt kéri, hogy a vádlott elnöki mandátumának végéig minden, az eljáráshoz kötődő lépést halasszanak el.
Alvin Bragg egyben jelezte, hogy az egész büntetőügy megszüntetésével nem ért egyet.
Donald Trump stábjának szóvivője teljes és végérvényes győzelemnek nevezte az ügyészi nyilatkozatot.
Steven Cheung közleményében azt írta, hogy "a törvénytelen eljárás felfüggesztésre kerül", és hozzátette, hogy Donald Trump jogi csapata annak érdekében tesz lépéseket, hogy az ügyet a bíró "egyszer és mindenkorra ejtse. | Trump ügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész | Donald Trump New York-i büntetőügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész kedden a leendő amerikai elnök következő négyéves hivatali időszakának végéig. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/trump-buntetougy-felfuggesztes-kezdemenyezes | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Magyarország leggazdagabb emberei közül többen is szerepelnek a Panama-iratokként ismertté vált offshore-dokumentumokban. A Direkt36 legújabb cikkéből kiderül, hogy az iratokban feltűnik Csányi Sándor bankvezér, a szintén bankár Spéder Zoltán, Gattyán György internetmilliárdos és Kovács Gábor műgyűjtő is.
Volt offshore-kötődése Matolcsy György egyik unokatestvérének, Szemerey Tamás üzletembernek is, aki az MNB-alapítványok körül kirobbant botrányban is érintett. Szemerey offshore-kötődése azért is figyelemre méltó, mert Matolcsy épp néhány hete jelentette ki, hogy sem neki, sem családtagjainak nincs ilyen érdekeltsége.
A Direkt36 cikke teljes egészében először a Forbes legfrissebb számában jelenik meg.
Önmagában az offshore cégek tulajdonlása vagy használata törvényes, és nincs semmi nyoma annak sem, hogy a Panama-iratokban feltűnő magyar üzletemberek visszás módon vagy kifogásolható célra használták volna az offshore-érdekeltségeiket. Az offshore-világra jellemző titkolózás miatt azonban ezek a kötődéseik eddig nem kerültek nyilvánosságra, miközben más – például hazai – üzleti érdekeltségeik szabadon megismerhetők, és jelentős nemzetközi - többek között a magyar kormány által is támogatott – erőfeszítések is vannak ennek az iparágnak az átláthatóbbá tételére.
Matolcsy állítólag nem tudott róla
Szemerey 2009 májusa és 2010 júniusa között volt a tulajdonosa és igazgatója egy Sunjoy Development nevű, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cégnek. Az üzletember közölte, hogy a cégbe azért szállt be, mert technológiai fejlesztésekben szeretett volna részt venni Európán kívül, és ezért gyorsan szüksége volt egy külföldi társaságra. Állítása szerint azért szállt ki belőle végül viszonylag hamar, mert túl sok hazai elfoglaltsága volt.
Szemerey közölte, hogy időközben kormányzati pozícióba került rokonának, Matolcsy Györgynek nem szólt az offshore-cégéről, mert “unokatestvéreimnek nem szoktam beszámolni az üzleti tevékenységeimről”.
Csányi hajója
Csányi úgy kerül elő a Panama-iratokban, hogy a felesége nevén volt egy offshore-cég, amelyet azért hoztak létre, hogy ellássa a bankár hajóján dolgozó személyzet munkáltatói jogait. Mint a cikkből kiderül, Csányinak egy máltai cégen keresztül van egy hajója, amelyet a kiszivárgott iratokban jachtként emlegetnek, de a bankár „vitorlás katamarán”-ként hivatkozott rá a Direkt36-nak adott válaszaiban.
Csányi közölte, mivel az ilyen hajók esetében előfordul, hogy a személyzetnek EU-n kívüli országokból is vannak tagjai, illetve a hajó uniós vizeken kívül is mozog, „ezért szintén nemzetközi gyakorlat, hogy az üzemeltetést offshore (a hajózási hagyományok miatt lehetőleg brit joghatósághoz kapcsolódó) cég végzi”.
A Durion Services nevű offshore cég már nem működik, mert közben Csányiék egy professzionális hajóüzemeltető céget bíztak meg a négyfős személyzettel rendelkező hajó menedzselésével.
Spéder üzletei
A Csányi bankpiaci riválisaként számon tartott Spéder Zoltán - az állammal is partneri viszonyban álló FHB Bank elnöke és meghatározó tulajdonosa – úgy kerül elő a Panama-iratokban, mint két offshore-cég széles jogkörökkel rendelkező meghatalmazottja.
Az egyik cég a Whitestone International nevű Seychelles-szigeteki társaság volt, amely éveken át tulajdonolta a jelenleg Spéder érdekeltségébe tartozó CEMP nevű médiavállalatot, az Index.hu kiadóját.
Spéder állítja, hogy nem ő volt a Whitestone tulajdonosa, arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy miként került kapcsolatba a társasággal, és hogy a cég kinek az érdekeltségébe tartozott. Közölte, hogy a 2007 szeptemberében kapott meghatalmazás felhasználásával nem került sor semmilyen tranzakcióra, a cég tevékenységéről pedig nincs tudomása.
Spéder 2008-ban szintén általános jellegű meghatalmazást kapott egy Novum Asset Management nevű cégtől. Spéder erről a cégről is csak annyit mondott, hogy nem volt a tulajdonosa, és a meghatalmazás felhasználásával nem történt semmilyen tranzakció.
Gattyán háza
Gattyánról már régóta ismert volt, hogy Los Angelesben él, de a Panama-iratokból kiderül az is, hogy hivatalosan is kezdeményezte azt, hogy bevándorlóként letelepedhessen az Egyesült Államokban.
Ennek az eljárásnak a részeként hozott létre Nevada államban egy úgynevezett trustot (ez magyarul leginkább bizalmi vagyonkezelőnek fordítható). Cégeinek kommunikációs vezetője szerint a vagyonkezelő célja, hogy Gattyán hosszú távon gondoskodjon a családjáról.
A 2013 őszén és 2014 elején kelt iratokból kiderült így az is, hogy Gattyánnnak egy 24 millió dollárt (jelenleg 6,5 milliárd forintot) érő háza volt Los Angelesben az ügyintézés idején. Cégének kommunikációs vezetője szerint a cég és a ház is Gattyán birtokában van továbbra is.
A műgyűjtő
Kovács Gábor, az utóbbi években leginkább műgyűjtőként ismert és alapítványa révén az állammal is kapcsolatban álló üzletember cégei révén érintett a Panama-iratokban. Négy érdekeltségébe tartozó cég jelent meg részvényesként egy Trewfield Corporation nevű Seychelles-szigeteki cégben 2012 decemberében. Kovács egy munkatársa útján azt közölte, hogy „a cég tevékenységéről nem kívánunk nyilatkozni”. Nem válaszoltak az offshore-cégre vonatkozó egyéb kérdésekre sem.
A botrány
A Panama-iratokként ismertté vált dokumentumokat a Süddeutsche Zeitung nevű német újság szerezte meg, majd megosztotta azokat az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezettel. Az egy éven át tartó nemzetközi tényfeltáró projektben 76 ország több mint 370 újságírója vett részt. Magyarországról egyedül a Direkt36 volt tagja a csapatnak.
Április elején jelentek meg az első cikkek, köztük azok, amelyek bemutatták, hogy milyen rejtett offshore-érdekeltségei voltak egyes magyar politikai szereplőknek. Kiderült, hogy Horváth Zsolt korábbi fideszes képviselő még parlamenti képviselősége idején megjelent egy offshore cégben. Az MSZP-s Boldvai László esetében pedig az derült ki, hogy középiskolai tanárként dolgozó feleségének volt egy svájci bankszámlás offshore cége.
A Fidesz elhatárolódott Horváthtól, Boldvai pedig felfüggesztette a párttagságát az MSZP-ben. Orbán Viktor kezdeményezésére vizsgálódni kezdett az adóhivatal is az offshore-botrány magyar szálai ügyében, de ennek állásáról egyelőre nem közöltek semmit. | Panama-iratok: előkerül Csányi, Spéder, Gattyán és még Matolcsy unokatestvére is | Bár Matolcsy György azt állította, hogy sem neki, sem a családtagjainak nem voltak offshore-érdekeltségei, az MNB-alapítványban is érintett unokatestvérének volt egy ilyen cége. | null | 1 | https://444.hu/2016/05/04/panama-iratok-elokerul-csanyi-speder-gattyan-es-meg-matolcsy-unokatestvere-is | 2016-05-04 11:13:11 | true | null | null | 444 |
Korrupció ellenes programról, a pénzügyi kultúra javításáról és a fekete gazdaság elleni küzdelemről tart előadást Kondorosi Ferenc , az Új Rend és Szabadság kormánybiztosa azon a rendezvényen amelyet november 25-étől 27-ig rendeznek Budapesten.
2008. november 27. csütörtök 13:00 - Hírextra
A kormányhivatal, amely saját standdal vesz részt rendezvényen itt mutatja be a színesfém kereskedelem tízparancsolataként megismert törvénytervezetet, a hivatal által kidolgozott korrupció ellenes intézkedés terveket ezen a rendezvényen lesz a főpróbája annak az Alapvető emberi jogokat ismertető - Jogod van hozzá- honlapnak, amelyet a kormánybiztosság az elmúlt hónapokban dolgozott ki.
A rendezvényen számos közéleti személyiség, adó és pénzügyi szakember, közíró, köztük Vámosi- Nagy Szabolcs, Petschnig Mária Zita és Debreczeni József is előadást tart. | Korrupció elleni program a Profit Adó-Expon | Korrupció elleni program a Profit Adó-Expon | null | 1 | https://www.hirextra.hu/2008/11/27/korrupcio-elleni-program-a-profit-ado-expon/ | 2008-11-27 00:00:00 | true | null | null | Hírextra |
Az uralkodó a kabinet hat miniszterét cserélte le egy vasárnapi jelentés szerint, és új tanácsadókat is kinevezett, miután az elmúlt napok újabb tüntetésein – köztük egy szombati útlezárási akcióban – a tiltakozók az ország ügyeibe való nagyobb beleszólást követeltek.
Kábúsz szultán szigorú ellenőrzése alatt tartja az Arab-félsziget délkeleti végében elterülő országát, amely a túlparti Iránnal együtt felügyeli a Hormuzi-szoros hajóforgalmát.
A világ olajtanker-forgalmának 40 százaléka ezen, a Perzsa-(Arab-)öböl kijáratánál lévő tengerszoroson halad át.
Ománban január közepén kezdődtek néhány száz fős tüntetések a magas árak és a korrupció ellen. A monarchiában ritka jelenséget nagy valószínűséggel a tunéziai fordulat eseményei hívták életre. Egy hónappal később a hatóságok 364 dollárról 520-ra emelték a magánszektorban dolgozók minimálbérét, s emelték a diákok ösztöndíját is attól való félelmükben, hogy az arab világban kezdődött felkelések az Ománi Szultánságra is átterjednek. | Átalakították a kormányt Ománban | Kormányátalakítást hajtott végre Ománban Kábúsz bin Szaid asz-Szaid szultán, abban a reményben, hogy lépésével sikerül elejét venni a további tiltakozásoknak a stratégiai jelentőségű öböl menti országban. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2011/02/27/omanban_atalakult_kormany/ | 2011-02-27 12:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramja (NKP) röviden arról szól, hogy a jegybank 300 milliárd forint keretösszegben hazai székhelyű, nem bankok által kibocsátott, megfelelő minősítésű vállalati kötvényeket vásárol. Az eredeti elgondolás az volt, hogy mivel probléma az, hogy Magyarországon a nagyobb cégek nem igazán használnak vállalati kötvénykibocsátást, ahogyan részvény-kibocsátással sem jelennek meg tömegesen a tőzsdén, be kéne robbantani ezt a szegmenst.
Az MNB és pár hasonló állami intézmény sokszor próbál meg különböző piacokat élénkíteni, a kérdés az, hogy a hatalmas állami pénzügyi erő után beindul-e az a piac, vagy úgy szorulnak ki a magánpiaci szereplők, hogy később sem képesek visszatérni?
Ilyen program volt:
a kisebb vállalatok olcsó hitelhez jutását segítő Növekedési Hitelprogram (NHP), illetve az Exim, illetve az MFB hasonló programjai. Ezt szereti a piac, KKV-k is, bankok is, kivezetni azonban nem lenne most könnyű az állami szerepvállalást,
a lakossági megtakarítási piacot újabban a MÁP Plusz formálja át. Jó kamatot kapnak a magánemberek, akik így lelkesen megtakarítanak, a hozam-kockázat észlelés azonban biztosan torzul, ahogy minden más megtakarítási piac szenved,
vannak tőzsdei bevezetést támogató kezdeményezések is, ezek még kevésbé hatottak a piacra,
illetve itt van a vállalati kötvények piacát berobbantani hívatott NKP, amit még elég korai értékelni, de nagyvállalati érdeklődés mindenesetre van iránta.
Kötvénypiacra szükség lehet
A nemzetközi minták tényleg azt mutatják, hogy a fejlett kötvénypiac jól segíti a vállalatok finanszírozását. A magyar programra körülbelül 150-200 vállalat regisztrálását várta előzetesen a piac, ez biztosan meglesz, már több tucat céget minősítettek is a programban aktív szerepet vállaló német hitelminősítők, a Magyar Nemzeti Bank pedig már több vállalati kötvényből vásárolt is (például a teljesség igénye nélkül ilyen a Duna Aszfalt, az Opus Global, a Pannonia Bio, a Mol, a Market Építő, vagy a Cordia).
A vállalatok szempontjából nagyon vonzó a program, mert a megszerzett finanszírozást nagy szabadságfokkal használhatják fel, akár korábbi hiteleik kiváltására, akár jövőbeli beruházási terveik miatt. Kérdés legfeljebb az lehet, hogy a pénzügyi stabilitás, a közvetítőrendszer és az adófizetők szempontjából összességében milyen lesz az eredő.
Sok politikai támogatott
Az elmúlt hetekben több lap is elemezte az NKP-t, rendszeresen nyomon követi a program fejleményeit a Napi.hu, a Portfolio.hu folyamatosan összefoglaló táblázatban is vezet minden fontos információt, legutóbb pedig az Mfor.hu közölt igen alapos cikket.
Mindenki kimutatta, hogy milyen sok a kötvénykibocsátók között a politikaközeli cég. Azt kívülről nehéz megítélni, hogy a programban miért van ennyi NER-es cég. Már ekkora a részesedése a politikai bizalommal bőségesen megáldott cégeknek a nagyvállalati szegmensben és ez csak egy reprezentatív minta? Hamarabb készültek el? A szisztéma előrébb sorolja őket? Például a nagyon drága nemzetközi finanszírozással működő Bige-csoport miért nem látott abban fantáziát, hogy kiváltsa a hiteleit, vagy látott, csak nem szerzett még minősítést?
Mindenesetre az eddigi jelentkezések összesítésénél az látszik, hogy a már minősített és a programban jól álló cégek közül szinte
Előbbiek számosságukat tekintve kevesebben vannak, de a 4iG, Duna Aszfalt, Appeninn, Opus Global és társaik reprezentálta kör 20-30 milliárdos, vagyis nagy kötvényprogrammal lépett porondra.
A piaciak között is van egy óriáskibocsátás (a Futó-család érdekeltségébe tartozó Cordia 44,4 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki, ami azt jelzi, hogy ez a kibocsátás tényleg nem csak az MNB-forrásra ment rá, hanem piaci befektetőben is bízott.) Viszont a piaciak között nagyon sok a Masterplast, Unix Autó, AutoWallis típusú pármilliárdos kis-kibocsátás.
Ki nem mondott üzenetek
A programban résztvevő kibocsátókkal és magánpiaci befektetőkkel beszélgetve, az derül ki, hogy első kör nagyon elégedett (miért maradnék ki?), az utóbbi inkább óvatos (miért szállnék be?). Azt hallottuk, hogy MNB ráutaló magatartása, vagy egyes hozzáértők informális tájékoztatása alapján a hivatalos közleményeken túl a következő három elemre érdemes felhívni a figyelmet:
a 300 milliárd forintos program lassan kimerül, úgy tudjuk, hogy nagyon valószínű, hogy lesz egy hasonló méretű második kör,
az MNB annyiban egységesen jár el, hogy bár a kibocsátások során csak a felajánlott teljes mennyiség 50 százalékát jegyezheti le, de két héten belül további vásárlásokkal mindenhol megígéri, hogy felmegy 70 százalékig. Ebben a piac nem érez szelektív hozzáállást, vagyis a jegybank nem támogatja jobban a NER-es jelentkezőket, mint a piaciakat,
a befektetőket azért zavarja, hogy az MNB az egész projektet „hiperlazára” lőtte be, vagyis gyakorlatilag a befektetőket nem védi a kötvényhez kapcsolódóan még fedezet sem, ez kockázat a magánbefektetőknek és kockázat az adófizetőknek (ha esetleg a későbbi nem-teljesítéseket az MNB, majd a költségvetés nyelné be).
A hitel multiplikál
A NER cégeinek nagyon nagy szüksége van új finanszírozásra. A NER cégei azért is tudták nagyon gyorsan felvásárolni a fél országot, mert együttműködtek a kereskedelmi bankokkal, sok intézmény (az állami Exim és MFB mellett az MKB, a Takarékbank, a Budapest bank, Gránit, de a nagy piaci bankok, így az OTP is) szívesen ad hiteleket az új elitnek. A bankok üzlethez jutnak, míg a NER gyorsabban halad a vállalkozásbővítési, földvásárlási terveivel, legyen szó médiavállalkozásokról, energetikai hálózatokról, vagy éppen szállodákról.
A bankhitel nagy előnye volt, hogy
a zérókamatok világában olcsó volt.
a sok állami, államközeli, állammal barátkozó bank piacán volt k kitől felvenni.
begyorsította a kisgömböcök hízását,
és mindig legalizál is, hiszen nem kell forrást igazolni, hitelből megvettük, aztán majd olyan jól gazdálkodunk, hogy a hitelt visszafizettük az eszköz pedig már a miénk.
Elérték a limiteket
A NER-es társaságokra az jellemző, hogy sok támogatást kapnak, de felső elvárás, hogy törvényesen működjenek, rendesen foglalkoztassanak, fizessenek adót. Aki ebben is hibázik (emlékezetes példa Kuna Tibor számlaügye), az hamar kikerül a rendszerből. Magyarul a NER-es cégek könnyített pályán mozognak, de ott betartják a szabályokat, így a hitelezési limiteket is. Ez pedig már sokszor korlát volt a NER számára.
Sok olyan cég volt, amelyik már nem tudta növelni az eladódottságát. A kötvényprogram számukra vagy arra alkalmas, hogy a korábbi hiteleket visszafizessék, enyhüljön a nyomás, vagy arra is jó lehet, hogy új típusú forrásból lehessen közvetlenül megint vásárolni.
De lesz-e ebből magyar vállalati kötvénypiac? Nincs-e olyan kockázat, hogy majd később ránk, adófizetőkre szakad az egész? Egy pillanatra feledkezzünk el arról, hogy az MNB a fő kötvényvásárló, és fókuszáljunk a megkövetelt magánpiaci befektetői részre! Ki és miért vásárolna ilyen kötvényt? Természetesen a magánbefektető mindig ugyanazt méricskéli, milyen az elérhető hozam és mekkora a kockázat?
Akarják majd visszafizetni!
A befektetők, legyenek bankok, befektetési alapok, esetleg más befektetők 7-10 évre kölcsönadnak valakinek úgy pénzt, hogy a hitelezői rangsorban teljesen junior pozícióba kerülnek, és igazán nincs semmilyen betekintési, beleszólási lehetőségük a pénz felhasználásába, a cégek működésébe.
Ez nem gond, ez csak egy leírás, ilyen a kötvénypiac. Viszont ezzel együtt kell élni, vagyis egy befektető személyes szimpátiája alapján döntheti el, hogy Futó Gábor, Csányi Sándor, Szíjj László, vagy Tiborcz István neve neki mennyire garancia arra, hogy az illető 7-10 év múlva biztosan vissza fogja tudni/akarni fizetni a tartozását.
A junior pozíció azt jelenti, hogy alapvetően itt abban kell bízni, hogy a kölcsönkérő valóban vissza tudja/akarja fizetni majd a tartozását, mert egy esetleges baj esetén ezt a pozíciót az adós mindenféle egyéb tartozása majd beelőzi, szinte mindenhol lesznek előtte szenior pozíciók.
Nehéz kimaradni
Befektetők azért biztosan vannak és lesznek, sok pénz keres helyet magának Magyarországon is, az NKP-val elérhető hozamok felette vannak a legkockázatmentesebb befektetéseknek. A bankoknak is érdemes valahogyan viszonyulniuk ezekhez a programokhoz. Ha ugyanis a legjobb nagyvállalati ügyfeleik (részben) átállnak erre a forrásra, akkor azt vagy hitelkiváltásra használják (csökken a bankok aktuális biznisze), vagy a jövőben nem a bankokon keresztül finanszírozzák magukat, hanem ebből a programból (ez a bankoknak jövőbeli üzletvesztés). A felszabaduló banki likviditást pedig valahová tenni kell, például ebbe a programba is.
Még olyan esetről is hallottunk, hogy maga a kibocsátó kérte, hogy szeretne a maga kárára szigorítani a kötvény feltételrendszerén. Ennek az volt az oka, hogy a nemzetközi piacon aktív cég igazi piaci befektetőkért is versenyez, nem szeretett volna rosszabb feltételeket kínálni a befektetőinek, mint a versenytársai.
Csak ránk ne ragadjon!
De a magyar adófizetők szempontjából az jelenthet igazi kockázatot, hogy amennyiben a következő 7-10 évben a mai gazdasági struktúra megváltozik, legyünk reálisak, akárcsak egy ma még nehezen elképzelhetőnek tűnő politikai földindulás révén, és alapvetően módosulnak a NER-es cégek üzleti lehetőségei, akkor
Reméljük, hogy igen, mert különben az MNB-re, majd a jegybanki veszteségeket esetlegesen kipótló költségvetés révén ránk ragadhat ez az egész.
(Borítókép: Matolcsy György bemutatja a Növekedési Kötvényprogramot a Magyar Nemzeti Bankban 2019. szeptember 17-én. Fotó: mnb.hu) | Gazdaság - Imádják a NER-cégek az MNB kötvényprogramját | Imádják a NER-cégek az MNB kötvényprogramját - Újabb százmilliárdokkal folytatódhat az MNB Növekedési Kötvényprogramja. Csak nehogy később az adófizetőkre szakadjon az egész. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2019/11/22/ujabb_szazmilliardokkal_folytatodhat_az_mnb_novekedesi_kotvenyprogramja/ | 2019-11-22 14:45:00 | true | null | null | Index |
Péntek délelőtt az APEH Baranya megyei Igazgatóságának nyomozói házkutatást tartottak a Pécsi Tűzoltóparancsnokságon, majd a pécsi tűzoltóparancsnok és helyettese lakásán. A feljelentés szerint 1998-ban huszonegy fiktív számlát állított ki a Pécsi Tűzoltóság részére, ezért a két vezető beosztású tűzoltót számviteli fegyelem megsértésével, valamint magánokirat-hamisítással gyanúsítják.
Burillák Attila, az APEH szóvivője elzárkózott további részletek közlésétől. Toller László, Pécs város polgármestere meglepődött a hír hallatán, mint elmondta: nincs tudomása a történtekről. Nemrég találkozott a városházán a tűzoltóparancsnokkal, ahol ünnepélyesen köszöntötték, és megjutalmazták az évek során végzett jó munkájáért. B. J. alezredes, pécsi tűzoltóparancsnok egyébként december elsejével menne nyugdíjba.
(HavariaPress) | Magánokirat-hamisítással, számviteli fegyelem megsértésével gyanúsítják a pécsi főtűzoltót<br/> | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/11/20001124maganokirathamisitassal | 2000-11-24 16:02:00 | true | null | null | Origo |
– Washington minden releváns információt a magyar kormány rendelkezésére bocsátott, ami az Egyesült Államokból kitiltott magyar köztisztviselőket illeti – mondta lapunknak adott interjújában Marc Ellenbogen. Barack Obama egykori tanácsadója úgy tudja, hogy a budapesti amerikai nagykövetség már hónapokkal azelőtt értesítette a magyar kormányt a kitiltottak listájáról és az általuk elkövetett bűncselekményekről, hogy az ügy nyilvánosságra került volna, ezért Marc Ellenbogen úgy véli, csakis a magyar kormánynak állhatott érdekében az ügy kiszivárogtatása a sajtónak. „Ha Magyarország megszégyenítése lett volna a célja Washingtonnak, maga az amerikai kormány hozta volna nyilvánosságra az ügyet” – hangsúlyozta a diplomata, aki szerint éppen ennek ellenkezője történt.
Nem vonja vissza az Egyesült Államok André Goodfriend diplomáciai mentességét, így nem indulhat ellene rágalmazás miatt büntetőeljárás, amiért a hazai adóhatóság elnökét korrupciós ügyekkel hozta összefüggésbe. RÉSZLETEK
A Goodfriend-históriáról röviden ITT olvashat!
„Minden olyan országban, ahol van képviseletünk, a politikai és gazdasági osztályok információt gyűjtenek minden korruptnak vélt személyről, ezt az információt továbbítjuk a fogadó ország kormányának, és bízunk abban, hogy ezekben az ügyekben tesznek valamit” – tette hozzá Marc Ellenbogen. Mint mondta, nem Magyarországot pécézte ki magának az Egyesült Államok, más országok korruptnak ítélt köztisztviselői ugyancsak az amerikai kitiltási listára kerülnek. Marc Ellenbogen úgy tudja, hamarosan kiterjed az Egyesült Államokból kitiltott magyarok köre, de cseh és szlovák állampolgároktól is megvonják a beutazás lehetőségét. Hogy mindez nyilvánosságra kerül-e, az más kérdés.
Marc Ellenbogen úgy értesült, hogy a korrupcióval gyanúsított magyar köztisztviselők ügyeivel már André Goodfriend misszióvezető-helyettes érkezése idején, azaz 2013 augusztusában is foglalkozott a budapesti amerikai nagykövetség, vagyis a magyar kormánynak bizonyos mértékben már akkoriban tudomása volt ezekről az ügyekről. A diplomata ugyanakkor hozzátette: amikor annak idején a Gyurcsány- és Bajnai-kormányokat is hasonló korrupciós ügyekről, illetve korruptnak vélt köztisztviselőkről értesítették az amerikaiak, ők sem tettek semmit azok kivizsgálása érdekében. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem tárják a nyilvánosság elé az amerikaiak a kitiltottakra vonatkozó bizonyítékaikat, Marc Ellenbogen azt mondta, meg akarják védeni forrásaikat, másrészt az amerikai kormány nem érzi úgy, hogy a döntőbíró szerepében kellene tetszelegnie.
Barack Obama egykori tanácsadója szerint a rendszerváltás óta sohasem volt ilyen rossz a kapcsolata Magyarországnak és az Egyesült Államoknak, és ezt tovább mélyítette a magyar kormány azáltal, hogy a birtokában lévő amerikai információk ellenére semmit sem tett a korruptnak nevezett személyek ügyének kivizsgálására. Marc Ellenbogen szerint a rossz viszony kialakulásához több tényező is hozzájárult. Egyrészt Barack Obama elhibázott külpolitikája, hiszen elnöksége alatt az Egyesült Államok levette tekintetét Európáról, ami a szakértő szerint óriási hiba. „Az amerikai jelenlét hiánya miatt Putyin szabad kezet kapott, azt tehetett, amit akart.
Obama elfordult Európától és a Közel-Kelettől ahelyett, hogy kezdeményezőbb szerepet vállalt volna ezekben a térségekben. Ukrajna nem lenne ilyen válságban, ha például közös hadgyakorlatot ajánlunk fel Putyinnak, vagy más területen való együttműködést, ami az amerikai és az orosz érdekeknek is megfelelt volna. Az orosz elnök azonban felmért bennünket, és látta, hogy gyengék vagyunk” – tette hozzá. „Az Obama-kormány túl lassan és túl félénken reagált Putyin lépéseire, holott az oroszok csak az erő nyelvén értenek. Személy szerint minden egyes orosz állami intézményt szankciókkal sújtottam volna, nem csak néhány tisztviselőt” – közölte a szakértő.
Szerinte az Obama-kormány hibás hozzáállása vezetett ahhoz, hogy az amerikai elnöknek gyakorlatilag semmilyen kapcsolata nincs a magyar kormányfővel. A megromlott viszony másik oka az lehet, hogy a magyar jobboldal – Ellenbogen szerint teljes joggal – kettős mércét lát abban, ahogy Washington a magyarországi pártokhoz viszonyult a rendszerváltás óta. Az amerikaiak ugyanis egykori kommunista vezetőkkel „bújtak egy ágyba” – például Gyurcsány Ferenc volt KISZ-titkárral –, és sokkal elnézőbbek voltak a szocialista kormányok kihágásaival, törvénysértéseivel szemben. Marc Ellenbogen hangsúlyozza, bár ebben van igazság, az amerikai kormányt komolyan aggasztja az, hogy Orbán Viktor elődeihez képest sokkal szisztematikusabban gyakorol befolyást a médiára vagy a bíróságokra, építi le a fékek és ellensúlyok rendszerét, a korrupt magyar rendszert pedig „tökélyre fejlesztette”.
A diplomata szerint túlzás lenne a magyar miniszterelnököt fasisztának nevezni – ahogyan nemrég John McCain amerikai szenátor tette –, de totalitáriusnak nem. „Magyarországon demokrácia van, de a demokráciát sok szempontból károsítják” – tette hozzá a szakértő. Szerinte 25 évvel a rendszerváltás után az országban nem a haladás, hanem a visszafejlődés jelei látszódnak a demokrácia, a jogállam, a sajtószabadság vagy a bíróságok szabadsága szempontjából. Arra a kérdésünkre, hogy ha az Egyesült Államokat annyira aggasztja a magyarországi helyzet, a sokkal kevésbé demokratikus Szaúd-Arábiánál vagy más országoknál miért nem tiltakozik a fékek és ellensúlyok rendszerének hiánya miatt, a szakértő azt mondta, míg a világon ezt sokan kettős mércének látják, az Egyesült Államok mindezt pragmatizmusnak nevezi.
A megromlott magyar–amerikai viszony harmadik okát a rossz személyes kapcsolatokban látja Marc Ellenbogen. Amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva azt mondta lapunknak, hogy Orbán Viktort sokan egyszerűen nem kedvelik, nehéz vele tárgyalni. A miniszterelnököt érhetően zavarja az, hogy Gyurcsány Ferenchez és Bajnai Gordonhoz képest rosszul bánnak vele és a Fidesszel, ami csak tetézi a problémákat. „Bár én magam nem kedvelem azt az ideológiát, amit képviselnek, Gyurcsánnyal és Bajnaival könnyebb volt egyezkedni, a stílusuk kevésbé volt sértő” – tette hozzá interjúalanyunk.
Marc Ellenbogen úgy véli, a kitiltási ügynek és az amerikai nyomásgyakorlásnak semmi köze nincs a magyar kormány Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos politikájához vagy ahhoz a sokat emlegetett elmélethez, hogy Washington új piacot akar szerezni Európában az újonnan kitermelt amerikai palagáznak, és ennek érdekében az orosz befolyás visszaszorítására törekszik. „Obama egyszerűen úgy döntött, hogy végre fellép a korrupció ellen. Mint említettem, hamarosan újabb személyekkel, más országok állampolgáraival bővül a kitiltottak köre, vagyis nem Magyarországot pécézte ki magának az Egyesült Államok” – hangsúlyozta Ellenbogen. | Bővülhet az Amerikából kitiltottak köre? | Obama egykori tanácsadója szerint Washington sokkal elnézőbb volt a szocialista kormányok kihágásaival szemben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold-archivum/2015/01/bovulhet-az-amerikabol-kitiltottak-kore | 2015-01-28 23:38:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Aki járt már a bécsi
Iparművészeti Múzeumban, tudja, milyen páratlan szépségű az épület. Szinte érthető, hogy az igazgató a gyönyörű termeket választotta az édesanyjának rendezett születésnapi ünnepségek helyszínéül. Ebben az esetben azonban a fiúi szeretet és tiszteletadás elismerése háttérbe szorul, ugyanis egy ideje már tudott, hogy a MAK nem csak a termeket biztosította, hanem a költségek egy részét is fizette. Mind a négy rendezvényen.
A 132 ezer eurót Noever egyébként vissza szándékozik fizetni, így anyagi hátrány a múzeumot nem éri, a kuratórium mégis úgy döntött: feljelentést tesz az ügyben. Előzőleg azonban egy külső cég megbízást kapott további vizsgálódásra – a kuratórium ugyanis nem zárja ki, hogy más rendellenesség, pazarlás is feltárható. Az igazgatót viszont arra kötelezik, hogy összesen 220 ezer eurót tegyen letétbe – nem tudni ugyanis, mennyi a „számla” végösszege.
Múzeumi festmény a miniszteri iroda falára
Noever valamennyi ausztriai múzeumigazgató közül a leghosszabb szolgálati időt mondhatja magáénak, 1986 óta áll a MAK élén. Számtalanszor megújított szerződése az év végén lejárna, Claudia Schmied, az illetékes miniszter most nem hosszabbította meg. Pedig a magát a MAK megmentőjeként feltüntető, meglehetősen egocentrikus személyiségnek és utópistának ismert igazgató sok mindenben igyekezett Schmied kedvében járni. Három évvel ezelőtt óriási felzúdulást váltott ki, amikor a múzeum anyagából adott néhány műtárgyat a miniszteri dolgozószoba csinosítására. A miniszter asszony akkor még megvédte az adakozókedvű igazgatót a vádaktól – miszerint közvagyonból nagyvonalúskodik. Végtére is éppen hogy az ő segítségével spórol a kincstár, hiszen így nem kellett külön költeni a hivatal színvonalas berendezésére. Márpedig a régi festményeket le kellett cserélni, végtére is kicsit furcsa lenne Mária Terézia portréja alatt a kortársművészet jövőjéről terveket kovácsolni – hangzott az egyik érv.
Claudia Schmied meglepődött Noever lemondásán, de nincs ellene kifogása. A pályázatot azonnal kiírják, 2012-től már meglesz az új igazgató. Kinevezése öt évre szól majd. Addig Noever helyettese, Martina Kandeler-Fritsch veszi át az ügyek irányítását. Claudia Schmied pedig nem változtat irodája berendezésén. Képes vagyok elválasztani egymástól az ügyeket – mondja.
Hozzáértése nem vitatható
Nemrégiben tartott szokásos év eleji sajtóértekezletén Noever ismét felemlegette, milyen elavult, rossz állapotú múzeumot vett át 1986-ban, s hogyan újította meg, tette le a gyűjtemény alapjait. Mindezt senki nem vitatja, s azt sem, hogy igazgatóságának negyed százada alatt a MAK elismerést szerzett a világban. Nemzetközi projektek, köztük a los angelesi vitték az intézmény hírét, Noever nevéhez fűződik megannyi nagyszerű kezdeményezés, a kortárs képzőművészet bécsi vására – a Viennafair – például, vagy a semmire nem használható úgynevezett Flakturm kiépítése raktárnak és nagyméretű installációk kiállítótermének (CAT). Noever neve ismert sok országban, neki köszönhető kortárs művészek bemutatkozása Ausztriában. Ezt túlkapásai bírálói sem vonják kétségbe. Ők – élükön a minden visszaélést bíráló Zöldekkel – most elismeréssel adóznak az önkéntes távozásnak, és annak, hogy Noever nem tagadja, vagy kisebbíti az elkövetett hibát. Sőt: a kár megtérítését maga ajánlja fel.
Hetvenedik születésnapját májusban mindenesetre már nem a MAK gyönyörű termeiben ünnepli. Az utódlásért a színfalak mögött már régebben megindult a harc. Most felgyorsul a folyamat, erősödnek a találgatások. | Végzetes családi születésnapok a múzeumban | Bombaként robbant a hír az osztrák kulturális életben: Peter Noever, az Iparművészeti Múzeum (MAK) igazgatója benyújtotta lemondását. Az idén hetven éves Noever a bécsi múzeumvilág fenegyerekének számít, magabiztos különcnek, egyúttal pedig megkérdőjelezhetetlen szakértőnek. Nem a diktatórikus vezetői módszereit érő bírálat, sokkal inkább zűrös anyagi ügyeinek leleplezése késztette távozásra. | null | 1 | https://168.hu/kulfold/vegzetes-csaladi-szuletesnapok-a-muzeumban-92566 | 2011-02-25 20:10:00 | true | null | null | 168 óra |
Az Integritás Hatóság a napokban saját sikersztorijaként tálalta azt az ügyet, amit valójában az Átlátszó újságírója, Segesvári Csaba tárt évekig tartó munkával és adatperekkel. Nem vitatjuk a hatóság szakértőinek munkáját a túlárazott élelmiszercsomagokkal kapcsolatban, az Átlátszó szerepének elhallgatását mégis szóvá kell tennünk, mert éppen az ilyen és ehhez hasonló eredményekre kérjük az olvasóink támogatását. Az Integritás Hatóság eközben éves szinten közel 20 milliárd forint közpénzből működik, mégsem elég nagyvonalú ahhoz, hogy legalább hivatkozzon, ha hozott anyagból dolgozik.
Az, hogy a különböző médiumok nem hivatkozzák meg egymás információit, már megszokott - bár nem túl etikus gyakorlat. De hogy egy hatóság ne csak elhallgassa a sajtó szerepét egy korrupciógyanús eset feltárásában, de konkrétan letagadja azt a nyilatkozatok során, valószínűleg egészen egyedülálló. Különösen úgy, hogy az adott sajtótermék bejelentést is tett az ügyben a szóban forgó hatóságnál, és erről nyilvánosan is beszámolt annak idején.
A csúfos eset előzményei
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) évek óta oszt élelmiszercsomagokat a rászorulóknak uniós forrásból. A csomagok főként választások előtt érkeznek meg az érintettekhez azzal a felhanggal, hogy a kormány küldte őket.
Először Hadházy Ákos parlamenti képviselő mutatta be 2017-ben, hogy a csomagokban található termékeket - egy gyanús közbeszerzési eljárást követően - véleménye szerint túlárazottan szerezte be az SZGYF. Az ügyet az Olaf is vizsgálta - erről a 24.hu értesült 2018-ban.
Majd az SZFGY újabb tendert írt ki 2019-ben és 2020-ban. Ennek kapcsán az Átlátszó közadatigénylést adott be, amelyből kiderült, hogy milyen termékekre adtak árajánlatot a cégek. Azt viszont, hogy pontosan mi mennyibe került, és mit tettek végül a csomagokba, az SZGYF nem árulta el. Ezért jogászaink segítségével adatpert indítottuk, amit 2022 végén jogerősen is megnyertük.
A kiperelt adatokból kiderült, hogy a termékeket túlárazták: egy doboz tej például 159 forint helyett 516 forintba került, egy liter olaj pedig 489 forint helyett 1333 forintba.
Az Átlátszó és a Transparency International Magyarország 2023 nyarán feljelentést tett a NAV-nál, valamint bejelentette az ügyet az Integritás Hatóságnál arra hivatkozva, hogy véleményünk szerint a közbeszerzés során nyertesnek kihozott cégek, a Natur-Rost Kft., az Enger Kft. és a Káta-Mill Plus Bt. többszörösen túlárazva szállította le az élelmiszereket.
A kormány ezt követően - parlamenti kérdésre válaszolva - azzal kommentálta az esetet, hogy "az RSZTOP-4.1.1 keretmegállapodáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárás valamennyi eljáró hatóság által jóváhagyásra került, illetőleg az ellenőrzések intézkedést nem igénylő megállapításokkal végződtek." Vagyis nem volt gond a beszerzésekkel.
Idén januárban továbbá arról is beszámoltunk, hogy sok hátrányos helyzetű településre pont nem jutott a csomagokból.
Miközben a NAV-nyomozás folyik, az Integritás Hatóság október 7-én közleményt adott ki arról, hogy lezárta a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program vizsgálatát és arra jutott, hogy összesen 10,2 milliárd forintos túlárazás történt, és emiatt 8 százalékkal, számszerűen 1,4 millió csomaggal kevesebbet kaphattak a rászorulók. A hatóság ezért bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás, hanyag kezelés és közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás miatt szintén feljelentést tesz.
Az Integritás Hatóság azonban meg sem említette közleményében a jelenségre elsőként felfigyelő Hadházy Ákost, az adatokat kiperelő és az esetet cikksorozatban bemutató Átlátszót, valamint a hivatalos bejelentésben közreműködő Transparency International Magyarországot sem. Amikor rákérdeztünk Mehlhoffer Tamás sajtóreferensnél, hogy ennek mi az oka, nem kaptunk választ.
Ennyit a partneri viszonyról, amit akkor ígértek nekünk, amikor felvételt nyertünk az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportba.
A központi költségvetési forrásból gazdálkodó Integritás Hatósággal szemben az Átlátszó bevételeinek jelentős részét az olvasók adományai, valamint az adó 1%-os felajánlások teszik ki. A direkt kattintásokon túl, sőt azoknál is fontosabb, hogy az általunk feltárt ügyeket más médiumok is átvegyék és terjesszék, hiszen így több emberhez jut el a sztori, és a nevünk is forog. Ez pedig a támogatások szempontjából meghatározó lehet, hiszen az olvasók - érhetően - szívesebben áldoznak olyan sajtóorgánumra, amelyik látható eredményeket ér el.
Atlatszo Transparency Int Mo Bejelentes IH Tularazott Elelmiszercsomagok 20230601 by atlatszo on Scribd
Az Integritás Hatóság azonban nemcsak kifelejtette (?) lapunkat a közleményből - amit a teljes magyar sajtó átvett -, de egy rádiós interjú során az ügy előzményeit firtató konkrét kérdésnél szándékosan elhallgatta azt. Amikor ugyanis az Inforádió Paragrafus Magazinjának október 10-i adásában a műsorvezető azt kérdezte Biró Ferenctől, a hatóság elnökétől (06:03), hogy "Tulajdonképpen hogyan bukott ki ez az eset?" Biró Ferenc azt válaszolta, hogy:
"Többeknél kiverte a biztosítékot, meg ránézésre is lehetett látni, hogy itt azért komoly gondok vannak... A hatóság hivatalból indított eljárást, a saját kockázatelemzésünk hozta fel ezt a projektet. Azt gondoltam egyébként, hogy erre a vizsgáló kollégáim is kifejezetten büszkék, meg azt szerették volna, hogy ezt végig tudjuk vinni."
Vagyis, hacsak nem vágták ki a nevünket az anyagból, nehéz nem azt a következtetést levonni, hogy a hatóság elnöke szándékosan nem említette az Átlátszót az interjúban. Ami azért is furcsa, mert az Átlátszó és a Transparency International Magyarország is részt vesz annak a Korrupcióellenes Munkacsoportnak a munkájában, amit az Integritás Hatóság vezet. Tesszük mindezt szabadidőnkben, teljesen ingyen.
Az általunk feltárt, publikált és bejelentett ügyekre való korrekt hivatkozások helyett azonban így is csak lejáratókampányokat és "szuverenitásvédelmi" vegzálást kapunk a magyar állam szervezeteitől.
Katus Eszter — Bodoky Tamás
Katus Eszter az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport tagja az Átlátszó delegáltjaként. Nyitókép: Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, és az élelmiszercsomagok. Átlátszó montázs. | Így lett az általunk feltárt és bejelentett visszaélés az Integritás Hatóság sikersztorija | Az Integritás Hatóság a napokban saját sikersztorijaként tálalta azt az ügyet, amit valójában az Átlátszó újságírója, Segesvári Csaba tárt fel évekig tartó munk | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/10/21/igy-lett-az-altalunk-feltart-es-bejelentett-visszaeles-az-integritas-hatosag-sikersztorija | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Az 1320 méter hosszú út belterületen a járdarésszel együtt 4,25 méter, a külterületi szakaszán pedig 3 méter széles. Az új bükfürdői kerékpárútszakaszt már használhatják a biciklisek, gyalogosok. A Bük-Bő kerékpárútból ágazik le, a fürdő régi fűtőháza előtt ér véget, a város határában. A belterületi szakasz - illeszkedve a város többi bicikliútjához - térkővel készült. Belterületen közvilágítást is kiépítettek: földkábelt húztak, lámpákat cseréltek, ez a városnak nettó 66 millió forintjába került.
Maga az útépítés a TOP Plusz pályázati csomag fele-harmada. Az összeg tekintetiében fele, hiszen a közvilágítás-kiépítéssel együtt mintegy 300 millió forintba került. Az Élhető Bük című fejlesztési csomag három elemet tartalmaz. A kerékpárút mellett elkészül még a komposztáló telep, illetve Petőfi úti, a lakótelepi park bővítése is.
Dr. Németh Sándor Bük polgármestere kiemelte, most a műszaki átadás történt meg, a tervek szerint jövőre, amikor az Élhető Bük fejlesztési program további két eleme, ünnepélyes projektzárót tartanak. Az összesen 600 millió forintos támogatást még 2022 tavaszán nyerte el a város. | Használható az új bükfürdői kerékpárútszakasz | Késő őszi biciklitúra tervezéséhez már számolhatunk a sajtoskáli út menti új kerékpárútszakaszon. Megvolt a bükfürdői a kicsit több mint 1,3 kilométeres út műszaki átadása. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bukfurdoi-kerekparutszakasz | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
2009.03.13. 23:00
Két sportvezetőt hallgatott ki gyanúsítottként a rendőrség Orbán István, az MSZP Komárom-Esztergom megyei szervezetének volt alelnöke és a tatai edzőtábor igazgatója bűnügyében. Komáromi Lajos, a tatai sportklub elnöke a gyanú szerint csalást és magánokirat-hamisítást követett el, míg Dala Tamás egykori vízilabdázó a bűncselekményekben bűnsegédként vett részt.
Horváthné Varga Erzsébet, a megyei ügyészség főügyészhelyettese elmondta, Komáromi Lajos, a városi Honvéd sportklub (THAC) elnöke egy rendezvénysátor bérleti díjáról valótlan számlát állított ki, így a klub 455 ezer forint jogtalan haszonhoz jutott, míg az edzőtábort ugyanennyi kár érte. Őt csalással és magánokirat-hamisítással gyanúsítják. – Az összeget, amelyet az edzőtábor utalt át a számlánkra, teljesen legálisan használta fel a klub kézilabda-szakosztálya – fogalmazott lapunk kérdésére Komáromi Lajos. Ugyancsak gyanúsított lett Dala Tamás korábbi 158-szoros válogatott vízilabdázó, a Nemzeti Sportuszoda igazgatója, aki a nyomozás eddigi állása szerint több alkalommal vette igénybe Orbán vendégszeretetét.
Dala kétszer is nagyobb baráti társasággal utazott a tatai sportközpontba, ahol ismerőseinek a táborigazgatóval történt előzetes egyeztetés értelmében nem kellett fizetni. Egy másik alkalommal a hajdani sportoló családja étkezett ingyen a táborban, szintén Orbán tudtával és engedélyével. Az okozott kár pontos összegét még vizsgálják, azt azonban megtudtuk: a veszteség százezres nagyságrendű. – Orbán István több alkalommal küldte a tábor dolgozóit munkaidő alatt Dala Tamás kertjét rendezni, ilyenkor az edzőközpont növényeiből is szállíttatott a volt vízilabdázó kertjébe – tette hozzá a főügyészhelyettes. Az ingyenes szállítással és „munkaerő-közvetítéssel” Orbán István hűtlen kezelést, a grátisz élelem, szállás és kertészeti anyag biztosításával sikkasztást követett el, míg Dala bűnsegédként vett részt e bűncselekményekben.
– A két férfit gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség – közölte lapunkkal Léber Gabriella, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Dala Tamás és Komáromi Lajos is szabadlábon védekezhet. A sajtóreferens ugyanakkor hangsúlyozta: az Orbán István elleni, több szálon futó nyomozás még több hónapig is eltarthat. Korábban a sajtóban napvilágot látott, hogy Boda Gyula Balázs, az MSZP tatai alelnökének a neve is felvetődött gyanúsítottként az ügyben, de ezt akkor és most is cáfolta a rendőrség és az ügyészség.
Ismert, hogy Orbán Istvánt többrendbeli sikkasztással, hűtlen kezeléssel és vesztegetéssel gyanúsítják; a volt szocialista vezető tavaly szeptembere óta ül előzetes letartóztatásban. Az egykori sportközpont-igazgató a gyanú szerint az edzőközpont előtt felállított Fáklyavivő című szobor kivitelezőitől negyedmillió forintot követelt jogtalanul, ezenkívül számos alkalommal visszaélt hatalmával. A volt alelnök alkoholos befolyásoltság alatt a sportközpontban közlekedési balesetet is okozott. Orbán március 12-ig biztosan előzetes letartóztatásban marad. | Gyanúsított sportvezetők | Két sportvezetőt hallgatott ki gyanúsítottként a rendőrség Orbán István, az MSZP Komárom-Esztergom megyei szervezetének volt alelnöke és a tatai edzőtábor igazgatója bűnügyében. Komáromi Lajos, a tatai sportklub elnöke a gyanú szerint csalást és magánokirat-hamisítást követett el, míg Dala Tamás egykori vízilabdázó a bűncselekményekben bűnsegédként vett részt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/gyanusitott-sportvezetok | 2009-03-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„Egy tudományos intézményrendszert nem csak az minősít, hány kiváló képességű kutatót juttat el a doktori fokozatig, és ők hány minőségi publikációra képesek. Legalább ilyen fontos, miként kezeljük a tudományos etikát, az olykor alapvető erkölcsi normákat áthágó, a tudomány tekintélyét romboló eseteket, és korrigáljuk-e az előforduló hibákat. A plágium súlyos vád, és a felsorakoztatott bizonyítékokat látva nem maradhat tisztázatlanul” – olvasható a Semmelweis Egyetem rektorának, a nemzeti erőforrás miniszternek, valamint az MTA elnökének címzett, a Schmitt Pál köztársasági elnök doktori címét érintő plágiumgyanú kivizsgálását sürgető petícióban. A petíciót több százan írták alá.
Ahogy azt lapunkban is megírtuk, a Hvg.hu hírportál 2012. január 11-én hosszú cikket közölt, melyben azt állította, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben megvédett egyetemi doktori (dr. univ.) értekezése legnagyobbrészt egy bolgár szerző művének – magyarra fordított – átvétele anélkül, hogy a szerző e jelentős terjedelmű rész forrását bármilyen módon feltüntette volna. A portál által bemutatott, tucatnyi oldalon sorakozó példa alapján a plágium gyanúját nem lehet elhessegetni.
A Semmelweis Egyetem illetékes karának dékánja szerint a doktori címet szabályos eljárásban adták ki, a bírálatok egyértelműek voltak, ezért vizsgálatra nincs szükség.
A doktori szabályzatoknak a cím utólagos megvonására vonatkozó rendelkezései is megerősítik, hogy a tudományos fokozatok kiadásának folyamata, a minősítő eljárások képtelenek teljes mértékben kizárni a plágium lehetőségét. Ezt mutatja a közelmúlt számos európai és egyesült államokbeli esete is. Az eljárás szabályos volta nem függ össze a munka eredetiségével; a méltató bírálatok lehetnek teljesen jóhiszeműek, amennyiben a bírálók nem ismerhetnek egy magyarországi könyvtárban nem fellelhető, egyetlen példányban létező kéziratot vagy egyéb munkát. Éppen ezért a plágium gyanúját csak tisztességes, alapos és mindenre kiterjedő vizsgálat – tehát a különböző szövegek gondos, szakértő összehasonlítása – után vethető el.
A petíciói aláírói szerint nem hessegethető el az ügy, hiszen így árny vetül minden magyarországi egyetemen, tudományos intézményben szerzett tudományos fokozatra, minősítésre. Az aláírók tudományos fokozataira is. Ha a Hvg.hu által bemutatottak után azt üzenik a kutatók következő nemzedékének és a világ tudományos életének, hogy a magyar tudományos életben ilyen súlyú és ilyen súlyos bizonyítékokkal alátámasztott váddal nem is foglalkoznak, akkor ezzel a magyar tudományos élet intézményeit hiteltelenítik el. A megszerzett tudományos fokozatok, minősítések ettől kezdve kétes értékűek, hiszen kívülről az látszik: Magyarországon vonakodnak megtenni azt, ami máshol magától értetődő. Ez akár oda is vezethet, hogy a jövőben a magyar kutatók nem lesznek szívesen látott partnerek a világban, és a magyar szerzők munkáit gyanakvással fogadják.
Az aláírók úgy fogalmaznak: amikor eldöntötték, hogy Magyarországon szereznek tudományos fokozatot, elvégzik az ehhez szükséges kutatómunkát, és végigjárják a fokozat- és minősítésszerzés útját, akkor a magyar tudomány, a magyarság hírét is öregbíteni akarták. Bíztak benne, hogy a szigorú fokozatszerzési, minősítési eljárás azt szolgálja: utólag is büszkék lehetnek magukra és az intézményekre, ahol sikerült teljesíteni a követelményeket. Továbbra is büszkék szeretnének lenni a magyar tudományra. Ez azonban lehetetlen a tisztességes, nyilvános és átlátható vizsgálat nélkül. Ezért kérik a Semmelweis Egyetem rektorát, a nemzeti erőforrás minisztert és az MTA vezetését, hogy mindent tegyenek meg a vád tisztázására.
Az idézés és a plágium közti átmenet
„Mindenekelőtt nem szabad elhamarkodott véleményt alkotni. Én nem láttam sem Schmitt Pál dolgozatát, sem azt a cikket, amelyből állítólag merített. A merítésnek is sok módja lehet, és az idézés és a kifejezett plágium között folytonos az átmenet” – tájékoztatta lapunkat a konzervatív kutatókat tömörítő Professzorok Batthyány Körének elnöke, Lovas Rezső akadémikus. A bebizonyosodás éppen emiatt valószínűtlen, amint hogy az is valószínűtlen, hogy a vádaskodás bukásának mindenki hitelt adna. Ezért nagyon praktikus valakit így vádolni, és nagyon nehéz ellene védekezni. Előálltak már a vádlók a bizonyítékaikkal? Mert nekik kellene először is bizonyítani, amit állítanak. Az államfőnek akkor kellene megmagyaráznia az ügyet, ha van mit, és amikor már van mit.
A disszertációírás szabályai az internet elterjedése előttről származnak, de Schmitt Pál dolgozata is. Lovas Rezső szerint az akkori viszonyoknak megfelelt a szabályozás, bár teljesen plágiumbiztos szabályok nem létezhettek akkor sem. A mai viszonyok között azonban sokkal nehezebb volna hasonló esetben kizárni a plágium lehetőségét. Az akadémikus szerint szinte reménytelen precízen szabályozni.
Viszont ma már csak önálló kutatási teljesítményre adnak doktori címet (PhD-t), csak publikált művek alapján, és így az egész tudományos közösség ellenőrizheti, hogy rendben van-e. Lovas Rezső úgy véli, hogy az 1992-ben létező egyetemi doktorátus kritériumai sokkal kevésbé szigorúak voltak. | Belföld: Schmitt-ügy: a SOTE helyett az akkreditációs testület is vizsgálódhat | A köztársasági elnök egyetemi doktori címét a gyanú szerint idegen szövegrészekkel szerezte meg, mégsem akarja a dolgozatot újraolvasni az illetékes dékán. A tudományos élet más szereplői mégsem hagynák elsikkadni az ügyet. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120117-tisztazast_surget_a_tudomany-1295355 | 2012-01-17 11:00:11 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Arie Yom-Tov a ’90-es évek végétől már önálló tényezőként üzletelt Budapesten. 2007-től ténylegesen is elkezdődnek a munkálatok a részben már évek óta Yom-Tov érdekkörébe került Andrássy út 83-85 alatti palotában. Az csak az épület leégése után lesz egyértelmű, mit is végeztek felújítás címén az építtetők. A tűzvész, úgy tűnik, nem gyengítette Yom-Tov alkupozícióját, sőt új projekteket is indított a városban.
Az Andrássy úti palotában a szerződésben vállalt "helyreállítás" keretében a kivitelezők kiverték a tűzfalakat, elbontották az emeleti lépcsőket – egy komplett csigalépcső úgy tűnt el, hogy a hátramaradt aknát csupán bedeszkázták-, és megbontották a tetőt is. Számos ponton az elvégzett munkákkal vagy éppen azok elmaradásával okoztak kárt az ingatlanban. 2009-ben aztán a cég félbehagyta az építkezést. A födém nem volt visszazárva, az épületbe merevítéseket kellett tenni, hogy a homlokzat ne dőljön ki az Andrássy útra.
A kémények állapota életveszélyes lett, a harmadik emeleti ablakok kitörése után megemelkedett a bérlők fűtési számlája, a pinceablakok kiverése miatt pedig sokszor következett be elfagyás a vízhálózatban. A bontás során számos esetben keletkezett kár a közös tulajdonban is. A beruházás megkezdésének elhúzódása, illetve a karbantartás elmaradása miatt az épület állagromlása állandósult – ez akár egybe is eshetett a beruházó érdekeivel, hiszen a folyamatos kellemetlenségek miatt a korábban makacskodó lakók jó része is inkább a kiköltözést választotta.
A lakók szerint nyilvánvaló, hogy nem megfelelően bontattak, és vissza kellett volna építeni a szétbarmolt részeket. A dolog pikantériája, hogy ilyen állapotban az épületet átvette az építési hatóság, de a vagyonkezelőnek és a műemlékvédelemnek sem volt kifogása.
Hogyan lehet jól járni egy szerződés megszűnésével?
A lakók türelme 2012-re fogyott el, ekkor nyílt levéllel fordultak az önkormányzathoz, amelyben leírták a projektcég iránti bizalomvesztésük fő okait. E szerint a cég sorozatosan megszegte szóbeli ígéreteit, de a szerződésben vállalt kötelezettségeit sem teljesítette időben, hiszen a felújítások nem valósultak meg.
A beruházót offshore háttere, illetve a folyamatos induló végrehajtások miatt számonkérhetetlennek tartották, információik szerint az alvállalkozókat sem fizette ki a kft. (2007-től 2012 végéig összesen 36 hónapon keresztül volt érvényben végrehajtás a céggel szemben, mígnem 2014-ben felszámolás alá került.) A lakók állítása szerint nekik is tartoztak Yom-Tovék: 2012-ig több mint 14 millió, azóta 25 millió forintra duzzadó közösköltség-tartozást halmozott fel a kft.
De a cég még ekkor is csak a saját bontási munkálatai által okozott életveszély elhárításáról volt hajlandó tárgyalni. A rekonstrukcióval kapcsolatban, amely a szerződés lényege lett volna, a lakók szerint még érdemi információt sem adtak.
A lakók tiltakozásának eredményeképp az önkormányzat végül 2012 decemberében megszüntette a szerződést az Andrássy út 83-85. Ingatlanforgalmazó Kft-vel. Sajátos ugyanakkor, hogy ezt ellehetetlenülés címén tette, ahelyett, hogy felbontotta vagy felmondta volna a szerződést. Az ellehetetlenülés alapján ugyanis kárigénye sem lehetett, és Yom-Tovékat sem kötelezhette, hogy a tönkretett házat állítsák vissza az eredeti állapotába.
A céget végül a tartozások sokasága miatt – csak az MKB-nak 1,4 milliárd forinttal tartozott a projektre felvett hitel után – felszámolták. Az ingatlannal kapcsolatban viszont még állapotfelmérés sem volt, így ma már az sem tudható, milyen kötelezettségek hárulnának az önkormányzatra mint megrendelőre.
Akitől soha nem lehet megszabadulni
2014-ben aztán a lakók megállapodtak, hogy pályázatok útján, saját erőből elkezdik a ház sebeit begyógyítani. Kaptak is pályázati pénzt, a közös képviselő megrendelte a függőfolyosók aládúcolásának kiváltását, reklámhálóról tárgyalt, amelynek bevételéből meglett volna az önrész. Közben a ház kártérítési perre készült az önkormányzat ellen, igazságügyi szakértői bejárást kértek az osztatlan közös tulajdonú tetőtérbe.
A bejárás alatt észlelték a nem sokkal korábban keletkezett viharkárt, a tetőről lelógó bádoglapokat ott, ahol előzőleg Yom-Tov cége a felújítást végezte. Ekkor, a végzetes tűzvész előtt néhány héttel rendelte meg a közös képviselő a javítást. A szakértői vélemény csak részben készült el, lett volna még két bejárás, de az épület tetejében kitört tűz ezt már nem tette lehetővé.
A 2014 nyarán, máig sem teljesen tisztázott okból kitört tűz után tető nélkül maradt épületbe a lakók azóta sem térhettek vissza. Bár az önkormányzat végül segített valamelyest a törmelék elszállításával, és a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ egy százmilliós projekt keretében egy ideiglenes, később máshol is felhasználható tetőt húzott az épület fölé, a végleges megoldásnak egyelőre a körvonalai sem látszanak.
Ahogy az Index megírta, a tűz nem lett volna képes olyan gyorsan terjedni, hogy pillanatok alatt az egész tetőszerkezetet elborítsa, ha a Yom-Tovék cége nem vette volna ki a tűzzáró falakat, és nem nyitotta volna egybe a harmadik emeletet és a tetőteret, kidöntve azoknak a lakásoknak a falait is, amelyek még az önkormányzat tulajdonában álltak. Az üresen álló lakások nagyvonalú kezelését Terézváros nem tette szóvá, illetve azzal érvelt, hogy idővel azok amúgy is Yom-Tov cégéhez kerültek volna.
Pénzügyek az Andrássy út 83. körül A projektcég a kezdetekkor a rekonstrukcióhoz 30 millió eurós keretszerződést kötött az MKB Bankkal, amelyből a lakók szerint 1,4 milliárd forintot hívtak le – bár ez az épületen nemigen látszott. A hitelhez a cég a frissen megszerzett 3. emeleti tulajdonának jelzálogosításával jutott hozzá. Az Andrássy út 83-85 Kft. azonban 2014-ben felszámolás alá került – a lakók azt gondolták, hogy megszabadulnak Yom-Tov érdekeltségébe tartozó vállalattól. A lakók beszámolói szerint a felszámolás előtt néhány hónappal az egyik lakógyűlésen megjelent a céget képviselő Horváth M. Gábor ügyvéd, aki közölte, hiába próbálkoznak, a felszámolás után ismét vele fognak találkozni, mert Yom-Tov úrnak van követeléskezelője is, és ez fogja megvásárolni a banktól a követelést. Az ügyre rálátó informátorunk szerint a banktól meglehetősen nyomott értéken valóban megvásárolta a követelést egy követeléskezelő, név szerint a Vár-Faktorház Zrt. amelyhez azonban Arie Yom-Tovnak nincs kimutatható kötődése, így nem tudhatjuk, hogy a lakókat Yom-Tov visszatérésével fenyegető ügyvéd közlésének volt-e valóságalapja. A felszámolóbiztos ezután a fizikailag már nem is létező harmadik emeleti ingatlanokat és az alsóbb szinteken található három, Yom-Tovék által megvásárolt lakást 520 millió forintért hirdette meg – szakértők szerint jóval a reális piaci érték fölött. Többen éltek akkor a gyanúperrel, hogy a meghirdetett ár inkább a külsős befektetők távoltartását szolgálja, hiszen ezen az áron csak abban az esetben van ráció az üzletben, ha a vevő és az eladó azonos, azaz a pénz ugyanannál a tulajdonosnál marad. Ehhez képest a ciprusi bejegyzésű cégek által birtokolt La Boutique Kft. még bő 200 milliót rá is ígért a meghirdetett árra, így 750 millióért a birtokába került a részben már csak jogi értelemben létező ingatlan. A tulajdonos ciprusi cégekről nem sokat tudunk, de az egyik kézbesítési megbízottja Yom-Tov Ágnes, míg a La Boutque ügyvezetője maga Arie Yom-Tov. Yom-Tov így – ahogy az Index is írja – töredék áron szerzett meghatározó befolyást jelentő tulajdonrészt a félig már megsemmisült ingatlanban.
A lakók azóta, több mint másfél éve várnak arra, hogy végre visszaköltözhessenek, ám az épület még mindig lakhatatlan. 2015 novemberében úgy tűnt, megoldódhat az évtizedes ügy: az illetékes kormányhivatal hatósági bizonyítványt adott ki arról, hogy a 3. emelet és a tetőtér megsemmisült, ezzel pedig a ház hivatalosan is visszaminősülhetett volna földszint plusz kétszintessé. Ez a döntés Yom-Tovékat házon kívülre helyezte, és megnyitotta az utat más vállalkozóknak, hogy ráépítéssel olcsón, illetékmentesen szerezzenek tulajdont.
Nem sokkal később azonban a kormányhivatal újabb határozatot adott ki, melyben megsemmisítette az előző határozatot. Az új határozat szerint a 3. emelet és a tetőtér nem megsemmisült, csak alkalmatlan a lakhatásra. Ezzel Yom-Tovék ismét birtokon belülre kerültek. A legutóbbi lakógyűlésen pedig meg is jelent Horváth M. Gábor, Yom-Tov ügyvédje, aki közölte, ügyfele nagy örömmel vállalja a ráépítést az ingatlanra, amely üzletileg továbbra is érdekli őt.
Az ügyre rálátással bíró forrásaink inkább azt valószínűsítik, hogy Yom-Tovék már nem egy kész ingatlant, inkább egy lehetőséget, például egy loftlakás-projektet próbálnak majd eladni.
Még egy meghiúsult gigaprojekt
A Budapest Gate Golf és Country Club névre keresztelt beruházás Arie Yom-Tov legnagyobb dobása. 2007-ben robbant a hír, miszerint 2009-re Magyarország egyik legnagyobb ingatlanberuházásának keretében felépül a Budapest Gate: egy ír-izraeli konzorcium komplett falut épít a Bicske határában található ipari területen. A 300 millió eurós projekt épületei egy extra golfpályája köré épültek – volna. Hiába volt ugyanis csillogó ceremónia az alapkő letétele körül, a világgazdasági válság elsodorta a projektet.
A 280 hektáros óriásprojektet menedzselő Oak Valley Kft. és leánycége, a Packard Hills Kft. 2011 végén felszámolás alá került, még az előtt, hogy belekezdtek volna az építkezésbe. Az Arie Yom-Tovhoz köthető, Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Golf Paradise Village Ltd. tulajdonában álló Oak Valley 2011 októberében vált fizetésképtelenné, milliárdos tartozása miatt. A golf- és üdülőfalu területéből mintegy 170 hektárnyit hirdetett meg eladásra a felszámoló nettó 2,8 milliárd forintért.
A cég tartozott Bicskének is, a városnak a felszámolás alá került ingatlanfejlesztővel szemben 175 milliós követelése volt: például a telkek átsorolása címén, amire végrehajtást is kért. Dacára ennek ez az összeg valamiért a város költségvetésbe nem volt betervezve.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Mészáros és Mészáros Kft. 2013 augusztusában bízott meg egy faktorcéget, hogy az Oak Valleyvel és a Packard Hills Kft.-vel szembeni követelést megvásárolja, majd "közreműködjön abban, hogy a követelés fedezeteként szolgáló vagyontárgyak a megbízó, illetve az általa megjelölt harmadik személy tulajdonába kerülhessenek". A követelésvásárlásra a 300 millió forintot előre meg is fizette.
Faktorcéggel történő vagyongyarapítás intézményes modellje A magyar ingatlanpiacon számtalanszor alkalmazott trükkről a HVG írt korábban, annak lényege a következő: keretmegállapodás megkötése egy faktorcéggel (még egyszerűbb, ha a faktorcég is azonos érdekeltség része) különböző követelésvásárlások lebonyolítására. A faktorcég beiktatására pedig azért szükséges, mert a követelésvásárlás engedélyhez kötött tevékenység. A közvetítő pedig a követelések mögötti fedezetek adott társaságokhoz kerüléséről gondoskodik. A követelés megvásárlása azonban csak az első lépés, azzal csak a hitelezők közé kerül be a vevő. A felszámolási árverés vagy pályázat megnyerésével és a vételár kifizetésével azonban a cég már birtokon belül van. Ezzel a módszerrel a követelésvásárlási piacon igen jó lehetőségek vannak, hiszen a módszer bizonyos konstrukciókkal vegyítve akár megtizedelheti egy adott ingatlan vételárát.
Az ingatlanok értékét az első alkalommal még 2,8 milliárd forintra tartotta a felszámoló, de 2013 vége felé már csak 700 millió volt az irányár. A felszámoló a HVG-nek úgy nyilatkozott, hogy a teljes terület elkelt, de arra nem válaszolt, hogyan és kinek adták el. Hamar kiderült azonban, hogy a nyomott áron kínált ingatlan Mészáros Lőrinc birtokába került.
A Mészárosnak eladott követelés érdekessége, hogy a 2014 őszén történt felvásárlás után a fideszes vezetésű bicskei önkormányzat 2015. január 1-től megszüntette a telekadót – erről a határozatot még ősszel meghozta az önkormányzat.
Bicskén korábban 50 forint volt a telekadó négyzetmétereként, vagyis egy hektár birtoklása évi 500 ezer forint adókötelezettséggel járt. A golfpálya és az üdülőfalu 111 hektáros, Bicske közigazgatási területére eső része így évi 55 millió forintjába került volna Mészáros Lőrincnek.
Yom-Tov Óbudán
Arie Yom-Tov 2014-ben beszélt egy interjúban az óbudai üzleti terveiről:
"A Gozsdu-udvart 16 évvel ezelőtt álmodtam meg, amikor még senki nem hitt benne. Büszke vagyok, hogy mára egy, a magyarok és külföldiek számára egyaránt népszerű célponttá vált. Budán viszont nincs hasonló szórakoztató központ, az Új Udvar pedig kiváló adottságokkal rendelkezik, amelyekre építve egy egyedülálló megoldás születik az országban."
Az óbudai Új Udvar-üzletházat 2014 elején vásárolták meg. (Ebben az évben ment felszámolásba az Andrássy útra létrehozott projektcég.) Az eladó, a Yom-Tovval korábban is számos üzletet bonyolító Moti Zisser érdekeltsége, a Plaza Centers 2,35 millió eurót kért az ingatlanért.
A vevő a Vigadó-Center Kft. tulajdonosa, ahogy a Yom-Tovhoz köthető cégeknél lenni szokott, egy Ciprusra és egy, a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett cég – vagyis a tényleges tulajdonos itt is rejtőzködik, de azért számos jel utal Yom-Tov érintettségére: a cég székhelye például a legtöbb Yom-Tov-céghez hasonlóan a 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 36. alatt található. (Ide van bejegyezve a felszámolás alatt álló Andrássy út 83-85 Kft. éppúgy, mint a szintén "f.a." Oak Valley és Packard Hills, de itt találhatjuk meg a Gozsdu-udvart 1999-ben megszerző Magyar Ingatlan Kft-t is – természetesen ez a cég is felszámolás alatt áll.)
A Vigadó Center ügyvezetője Tom Yom-Tov, Arie Yom-Tov rokona, a kézbesítési megbízott pedig Yom-Tov Ágnes, aki forrásaink szerint Yom-Tov felesége. Cégjogi szempontból irreleváns, de mégis sokat mond, hogy az új cégnek még a levelezési címe is megegyezik a felszámolás alatt álló régiekkel: a [email protected] címen írhat Yom-Tovéknak, aki kapcsolatba lépne velük. Amúgy az Új Udvarban zajló új projektet népszerűsítő videókban id. Yom-Tov egyértelműen a projekt gazdájaként nyilatkozik.
Ennél is érdekesebb az Új Udvar többségi tulajdonosa, a Brit Virgin-szigeteki Small Valley Investments Ltd., és annak kézbesítési megbízottja, Konsztantyinov Roman. A cég az előző kormányzati ciklus egyik legvitatottabb ügyletében, a MET-sztoriban bukkant fel, Konsztantyinov Roman pedig több orosz kötődésű olajos cégben is megtalálható. Például a Lukoil magyar leányvállalata, az évi 100 milliárd forint körüli árbevételt produkáló Normbenz Kft. felügyelőbizottságában. De Konsztantyinov az aláíró a Hangarn Oil Products Kft-ben – a horvát ügyészek szerint a Hangarn volt az egyik cég, amelyen keresztül pénzt juttattak el Ivo Sanader volt kormányfő környezetébe.
Yom-Tovék jó üzleti érzékkel nem sokkal azelőtt vették meg az óbudai ingatlant, hogy a kormány bejelentette a kerületet, sőt, a telek előtt futó Bécsi utat is érintő ötmilliárdos korszerűsítést és a fonódó villamoshálózat kiépítését, meg az ehhez kapcsolódó utcarehabilitációt.
Határozott üzleti koncepció
Yom-Tovék célját maga az üzletember határozta meg: 1 milliárd Ft értékű beruházással egy különleges gasztro- és szórakoztató központot akar létesíteni a II. és III. kerület határán, a Kolosy tér szomszédságában. Az Új Udvar épületét szellősebbé, tágasabbá, átjárhatóbbá akarta tenni.
Bővítés alatt azonban, úgy tűnik, nem csupán az Új Udvar üzletház területét értette: a Vigadó-Center ugyanis 2014 óta megkezdte a szomszédos Újlaki Üzletház – a környéken csak Kékházként ismert épület – üzleteinek felvásárlását. A cél feltehetőleg az Új Udvar üzletháznak a falszomszéd épülettel való kibővítése. A Kékház tulajdonosai szerint ugyanakkor Yom-Tovék itt is olyan helyzetet akarnak teremteni, amelyben egy idő után ők diktálhatják a feltételeket.
Tomcsányi Tamás, Yom-Tov első számú ügyvédje Amíg Arie Yom-Tov a korábbi, 2002-ben halatomba került Fürst György szocialista alpolgármester barátjaként van számon tartva, a Tomcsányi család érdekeltségének is tekinthető SCD csoport felívelése a szintén 2002-ben nyerni tudó Medgyessy Péter kormánya alatt történt. A Dr. Tomcsányi Tamás ügyvédi iroda azonban ma már az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Akadémia támogatói között szerepel. Tomcsányi Tamás testvére, Tomcsányi Gábor pedig 2014-ben beszállt a Giró-Szász András féle szállodabizniszbe is, akinek sógorával közösen egy offshore cég vezető tisztségviselője lett.
Az Újlaki Üzletházzal kapcsolatos manőverek ugyanis kísértetiesen hasonlítanak a korábbi ügyekhez: Yom-Tovék Vigadó-Centere az utóbbi két évben szisztematikusan vásárolta fel az osztatlan közös tulajdoni formában működő Újlaki Üzletház különböző üzleteit. Az elsőt még 2014 márciusában, de hamar tovább terjeszkedtek, 2015-ben még három üzletrészt vásároltak. (Minden esetben dr. Horváth M. Gábor volt a közreműködő ügyvéd.)
A felvásárolt üzletek mindegyikére jellemző, hogy az üzletház olcsó, értéktelenebb részein találhatók, és a tulajdonosváltás óta egyetlen napig sem voltak nyitva. Többnyire egybefüggő, egymás melletti üzleteket vásároltak fel, az üzletház legfelső emelete így már egy az egyben Yom-Tovéké. Az eladóktól általában elszámolást kértek az épület üzemeltetője felé fennálló tartozásról, majd a tartozás összegével csökkentett vételárat fizettek ki azzal, hogy majd rendezik az eladó tartozását – ugyanakkor az üzletháznak az eladott üzletek után fennmaradt tartozás nem lett megfizetve.
A megvásárolt üzleteket pedig nem nyitották ki, és maguk sem fizetik sem a rezsit, sem a közös költséget. Így két oldalról szorongatják meg az amúgy sem túl fényesen prosperáló üzletházat: egyrészt a bezárt üzletek miatt egyre kevesebb a vásárló, a többi tulajdonos bevétele is csökken. Másrészről az elmaradt befizetések miatt a Vigadó-Center mostanra több millió forinttal tartozik a háznak, amely a tulajdonosok szerint a kieső bevételek miatt súlyos veszteséggel működik: a ház tartozása mára olyan mértékűre duzzadt, hogy a közműszolgáltatásokat a szolgáltató bármikor beszüntetheti, ekkor pedig az osztatlan közös tulajdoni formából következően a házaz összeomlás szélére kerül.
Ha bekövetkezik a közművek elzárása, Yom-Tovék egy bezárt üzletházra alkudhatnak megannyi, tőkéjét menteni akaró, a házban üzlettel rendelkező vállalkozóval. (Az ügyletekkel, illetve a cégekben szereplő Yom Tov nevű tisztviselők/tulajdonosok közti kapcsolatról írásban kérdeztük az ügyvezető Tom Yom-Tovot, választ nem kaptunk.)
Idén februárban a Yom-Tovékkal számos ügyben együtt dolgozó ügyvéd, dr. Tomcsányi Tamás küldött értesítést, miszerint egy magánszemély újabb üzletrészt vásárolt az üzletházban. A tulajdonosok a körülmények alapján attól tartanak, hogy a valóságban Yom-Tovék terjeszkedésének újabb állomásáról van szó. Mostanra a felvásárolt, de nem működő üzletek területe meghaladja az ingatlan egynegyedét, és az üzletek után sem közös költséget, sem rezsit nem fizetnek. Úgy néz ki, a Király utca 40., az Andrássy út 83. után most az Újlaki Üzletház van soron.
Hochbaum Dániel
Ez a cikk a Transparency International Magyarország "TI Akadémia" elnevezésű projektjének keretében készült a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával. | Befektető vagy bulldózer? Arie Yom-Tov ingatlanüzletei Budapesten II. | Befektető vagy bulldózer? Arie Yom-Tov ingatlanüzletei Budapesten II. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/05/10/befekteto-vagy-bulldozer-arie-yom-tov-ingatlanuzletei-budapesten-ii/ | 2016-05-10 11:01:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Waberer’s csoporthoz tartozó KDI Property Kft. pénteken adásvételi előszerződést írt alá a Debrecen ipari övezetében található, 57 ezer négyzetméter területű építési telek megvásárlására. A telek területén a Szerződéses Logisztikai Szegmens (RCL) működését támogató, 20 ezer négyzetmétert meghaladó méretű logisztikai központ épül.
A végleges adásvételi szerződés megkötése további műszaki és finanszírozási feltételekhez kötött.
A telek megvásárlásának, illetve a raktár felépítésének finanszírozását a KDI Property Kft. előreláthatólag a saját erő mellett hitelfelvételből, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium által nyújtandó támogatásból tervezi finanszírozni. A beruházástámogatásra vonatkozóan a KDI Property Kft. jogi kötőerővel nem rendelkező támogatási ajánlattal rendelkezik, mely a kormány jóváhagyó döntése és a szerződéses feltételek teljesítése esetén lesz lehívható a vállalat számára.
Szükség lesz logisztikai szolgáltatásokra
Barna Zsolt, a Waberer’s elnök-vezérigazgatója a fejlesztés kapcsán elmondta: „A novemberben meghirdetett stratégiánk egyik alappillére az országos lefedettségű, korszerű és alacsony környezeti lábnyom mellett üzemeltethető raktárhálózat kiépítése az előttünk álló időszakban. Ennek érdekében év elején kezdtük el az ecseri 47 ezer négyzetméteres logisztikai központunk építését, melynek átadása 2024 első felében várható. A felépítendő raktárral a Debrecen környékén épülő autóipari nagyberuházások, valamint a kapcsolódó beszállító cégek logisztikai igényeit is képesek leszünk kielégíteni. Emellett a meglévő ügyfeleinket magas minőségű szolgáltatással és nagyobb hatékonysággal leszünk képesek kiszolgálni a kelet-magyarországi régióban.” | Nagy tervei vannak a Waberer'snek, Debrecenben építenek logisztikai bázist - Világgazdaság | A Waberer’s Debrecen területén telket vásárol logisztikai központ fejlesztése céljából. | null | 1 | https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2023/11/nagy-tervei-vannak-a-waberersnek-debrecenben-epitenek-logisztikai-bazist | 2023-11-25 13:13:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Zag Gábor, aki az előző önkormányzati ciklus során már betöltötte a kulturális alpolgármesteri posztot, most is elhivatottan folytatja a kulturális projektek támogatását, bár jelenleg kevesebb jogkörrel rendelkezik. Zag szerint Pécs kulturális életének biztosítása és fejlesztése kulcsfontosságú, mivel a város egy kiemelkedő regionális kulturális központ. Elmondása alapján fontos, hogy a kulturális terület vezetése ne maradjon irányítás nélkül, és a korábbi években elért eredményeket ne veszélyeztesse a jelenlegi helyzet. Úgy véli, hogy a város kulturális életének folytatnia kell az elkezdett fejlődési irányt, amelyben jelentős közösségi összefogás és munka rejlik.
A közeljövő programjait tekintve Pécs kulturális kínálata sokszínű marad: a hétvégén nyílik meg például a Janus Pannonius Múzeum látogatóközpontjában "A hely szelleme - Genius Loci" című új, állandó kiállítás. Ezen kívül a város felkészül az adventi időszakra, amely szintén kiemelt eseménysorozat lesz, számos közösségi és kulturális rendezvénnyel. Zag feladatai közé tartozik ezeknek a programoknak a szervezése, a város kulturális szereplőivel való kapcsolattartás, valamint az események sikeres lebonyolításának elősegítése.
Zag Gábor hangsúlyozta, hogy a város kulturális életének támogatása iránti elkötelezettsége nem csökkent, és a visszajelzések alapján folytatni kívánja a munkát. Több helyi lakos és közösségi szereplő is támogatta abban, hogy ne hagyja veszni az elmúlt évek eredményeit, amelyeket Pécs a kultúra és a civil élet terén elért. Bár most alpolgármesterként már nem kap díjazást, önkéntesen vállalta a feladatot, mert úgy érzi, hogy még mindig sokat tehet a városért és a közösségért. Elmondása szerint továbbra is minden erejével azon fog dolgozni, hogy Pécs kulturális élete gyarapodjon, és folytatódjon a közösségépítés, amely eddig is eredményes volt a városban. | Alpolgármester nélkül is tovább fejlődik Pécs kulturális élete - Zag Gábor önként vállalt szerepben segíti a várost | Pécsett jelenleg politikai patthelyzet akadályozza az alpolgármesterek kinevezését, mivel a közgyűlésben nincs meg a szükséges konszenzus. A város működésének biztosítása érdekében Péterffy Attila polgármester ideiglenes megoldáshoz folyamodott, és két korábbi alpolgármesterét, Ruzsa Csabát és Zag Gábort kérte fel különböző feladatokra. Ruzsa Csaba gazdaságpolitikai tanácsadóként támogatja Péterffyt, míg Zag Gábor a kulturális és civil szférában végzi ugyanazt a koordinációs munkát, amit korábbi alpolgármesteri szerepében is vállalt. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/regio/alpolgarmester-nelkul-is-tovabb-fejldik-pecs-kulturalis-elete-zag-gabor-onkent-vallalt-szerepben-segiti-a-varost/530299 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Én a rebellió híve vagyok, tehát lázadni kell. Ott, ahol Brüsszel ránk akar erőltetni olyasmit, ami rossz a magyar családoknak, ott egész egyszerűen ellen kell állni és fel kell lázadni, és nem is suttyomban, meg sunyi módon, hanem nyíltan és egyenesen, ahogy tettük a migráció ügyében - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A mi költségvetésünk egy nyílt lázadás: benne van a rezsicsökkentés, lakhatási támogatást indítunk meg, kisvállalkozó-támogatási programokat indítunk meg. '25-ben megindul több mint 300 új beruházás, több mint 8 ezer milliárdnyi beruházás megindul.
- közölte a kormányfő.
Hozzátette: ebből ki is fogunk fizetni a következő évben 480 milliárdot. A következő évben befejeződik körülbeül 500 beruházás, óriási vasúti beruházásokat indítunk, autópálya-felújítások és építések vannak, egyetemet is építünk, talán a Heim Pál Gyermekkórházra is végre sort tudunk keríteni.
Tehát komoly nagy dolgok indulnak meg, amik szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Brüsszel csinál, meg gondol
- összegezte a miniszterelnök.
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés
A miniszterelnök a rádióban a költségvetésről is beszélt, gondolatait itt hallgathaja meg:
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés | Orbán Viktor: lázadni kell! | Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában a jövő évi költségvetésről beszélt. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-lazadni-kell-video | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Több mint 800 millió forintot juttattak a Ferencvárosi Torna Clubnak Torgyán József miniszterségének ideje alatt a földművelésügyi minisztérium cégei - a Népszava információi szerint ezt állapította meg a tárca belső vizsgálata. Az értesülést a minisztérium több vezetője is megerősítette. Az FTC mindezek ellenére súlyos anyagi gondokkal küzd.
Mint ismert, Boros Imre megbízott földművelésügyi miniszter belső vizsgálatot rendelt el a tárca felügyelete alá tartozó gazdasági társaságoknál Torgyán József miniszter és Szabadi Béla politikai államtitkár távozása után. (Ezeknél a vállalkozásoknál Szabadi gyakorolta a tárca részéről a tulajdonosi jogokat.) Nem sokkal később Orbán Viktor miniszterelnök utasítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kezdte el vizsgálni az FVM felügyelete alá tartozó Concordia Közraktározási Rt., a Tartalékgazdálkodási Kht., az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. és a Gabonatermesztési Kutató Kht. pénzügyi gazdálkodását.
- Ha lesz büntetőügy, akkor sem csodálkozni, sem hanyatt esni nem fogok - válaszolta Boros Imre megbízott kisgazda miniszter a földművelésügyi tárcánál zajló vizsgálatokkal kapcsolatos kérdésre az FKGP frakcióülése után újságírók előtt hétfőn. A földművelésügyi tárcánál Boros Imre szerint összekeveredtek a politikai és a gazdasági döntések, ami a magyar közigazgatási gyakorlattól idegen.
Arra a kérdésre válaszolva, miszerint igaz-e, hogy az FTC közel egymilliárd forintot kapott az agrártárcától, a kisgazda miniszter elmondta: a hivatali titoktartás miatt nem nevezhet meg összegeket, de a Fradi - az FVM csapataként - többször kapott támogatást és jelenleg ezek törvényességét is vizsgálják.
Megjegyezte: a Fradinál azt is vizsgálják, hogy az egyesület finanszírozásában az államháztartási rend szerint "vannak-e lyukak, szelepek, szabálytalanságok". - Az a delikát helyzet, hogy az FVM vezetése, bizonyos cégek vezetése, valamint a Fradi vezetése ugyanaz volt - szögezte le a kisgazda miniszter. Boros Imre szerint ezt az összeférhetetlenséget azért kell megszüntetni, mert - bár nem biztos, hogy ennek következtében bűntényt követnek el, de - nagy a késztetés a törvénytelenségekre.
A Népszava információja szerint a minisztérium belső vizsgálatai eddig számos szabálytalan működésre utaló adatot találtak. A lap úgy tudja: az már kiderült, hogy a tárca alá tartozó gazdasági vállalkozások az elmúlt két évben összesen 800-900 millió forintot juttattak annak az FTC-nek, amelynek Torgyán József volt az elnöke. Ezek a társaságok, például az Agrárinnovációs Kht., a Concordia Közraktározási Rt., a Tartalékgazdálkodási Kht. vagy az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. minisztériumi "felsőbb utasításra" juttatták el a költségvetési
pénzt.
A Ferencvárosi Torna Club pénzügyi helyzetéről, adósságainak rendezéséről az elmúlt években keveset lehetett tudni. Üzleti titokra hivatkozva erről még a parlamentben is hallgatott Torgyán József ugyanúgy, mint Szabadi Béla. Az elmúlt év szeptemberében Szabadi a parlamentben úgy fogalmazott: a "klub működési költségvetésében a saját bevételek mellett meghatározó jelentőségűek a reklámszerződések. Az FTC reklámszerződéseiben változó számú cég vesz részt. Az, hogy hányan, ez üzleti titok." Az államtitkár egyik korábbi lapnyilatkozatában pedig úgy fogalmazott a konszolidációról, hogy "olyan eszközöket alkalmaztunk, amelyek tökéletesen megfelelnek a hatályos pénzügyi szabályoknak. Nem használtunk fel közpénzt, hisz a labdarugó kft. gazdasági társaság, és költségvetési pénzt gazdasági társaságok szanálására felhasználni tilos."
Szabadi korábbi szavait cáfolta Lengyel Zsolt, a Concordia igazgatótanácsának leváltott elnöke a közszolgálati televízió Hét című műsorának adott nyilatkozatában. Közölte ugyanis, hogy a Concordia Rt. vezérigazgatója, Korompai Nicolette egyszer beszámolt arról, azért nem tudnak fizetni, mert éppen most utaltak át a Fradinak 40 millió forintot. A Népszava tavaly októberben olyan dokumentumokat közölt, amelyekből kiderült, hogy a Torgyán irányította agrártárca tulajdonában lévő Agrárinnovációs (AVT) Kht. is 40 millió forintos reklámszerződést kötött a Fradival egy olyan rendezvényhez kapcsolódva, amelyet meg sem tartottak. Megírtuk azt is, hogy az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. is nagy értékű hirdetési szerződést kötött az FTC-vel, miközben megemelt árait csak nehezen tudták kifizetni a gazdálkodók. Pedig állati maradványok újrahasznosítását aligha hatékony sportpályán reklámozni.
A Fradin azonban a minisztériumi bőkezűség sem segített. A sportklubnál sohasem tagadták, hogy elsősorban az agrártárcához kötődő cégektől kaptak támogatást reklámszerződések formájában, s a Fradi költségvetésének mintegy 80 százalékát is az FVM biztosította. Az egyesület vezetői nem hivatalosan azt is elismerik, hogy a fentebb említett társaságok nem kizárólag piaci alapon nyúltak a zsebükbe. Értesülések szerint a 800-900 milliós támogatás 60 százaléka a labdarúgást, a fennmaradó 40 pedig a többi szakosztály létét volt hivatott biztosítani.
Mindezek ellenére így is 250 millióra tehető a sportegyesület hiánya. A sportolóknak folyamatosan kéthavi pénzzel tartozik a klubvezetés. A kiutat az egyesületnél a szakosztályok önálló kft.-kké alakításában látják. A csőd közeli helyzetben a labdarúgó-szakosztályt például 3 milliárd (!) forintért árulják. Vevő még nincs.
Az [origo] 2000 őszén készült összeállítása | Több mint 800 milliót kapott a Fradi az FVM cégeitől<br/> | Több mint 800 millió forintot juttattak a Ferencvárosi Torna Clubnak Torgyán József miniszterségének ideje alatt a földművelésügyi minisztérium cégei - a Népszava információi szerint ezt állapította meg a tárca belső vizsgálata. Az értesülést a minisztérium több vezetője is megerősítette. Az FTC mindezek ellenére súlyos anyagi gondokkal küzd. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/3/20010306tobb | 2001-03-06 07:53:00 | true | null | null | Origo |
Állami gigaberuházások hizlalták a NER-lovagok cégeit
Nagyprojektekre kiszórt uniós támogatások, vizes vb, Liget projekt – remek évet zártak azok a magyar cégek, amelyek az állami beruházásokból élnek. Egészen jól behatárolható körről van szó, egészen kiszámítható üzleti modellel.
Az igazság napja május 31-e, amikor a cégek közzétették éves beszámolóikat. Ekkor derült ki az is, mennyit fialt a kormányközeli vállalkozóknak 2017-ben Orbán Viktor, Lázár János vagy Rogán Antal barátsága.
Amikor egy forró júliusi éjszakán Cee Lo Green fellépett egy bő egymilliárdból megépített színpadra, hogy rutinból lenyomja két slágerét, az amerikai énekes aligha képzelt többet abba a pár percbe, mint egy haknit a sok közül. A magyar nézők azonban tudták: a FINA vizes vébé 3,4 milliárd forintból összedobott megnyitója csodaszarvassal, operettbetéttel és a vörös lebernyegbe bújt amerikai zenésszel együtt azt hivatott mutatni: a magyar államnak telik bármire.
A világbajnokságra szánt költségvetés elszabadulása épp elég muníciót tartogatott a magyar sajtónak is. Most pedig, hogy a 130 milliárdos beruházásban érintett cégek sorra teszik közzé éves beszámolóikat, már azt is tudjuk, ki lett az igazi bajnok a nagyszabású eseményen – és az állami megbízásokkal hizlalt, jobbára kormányközeli vállalkozók által vezetett cégek között.
A vizes vébén a legtöbb érmet a magyar versenyzők közül Hosszú Katinka nyerte ugyan, az igazi győztes azonban a budapesti versenyek legtöbbjének helyet adó – mellesleg ismeretlen feltételek mellett Hosszúék cége által is hónapokig használt – Duna Aréna építője, a Market Építő Zrt. lett. Garancsi István cége távolról sem csak állami megrendelésekből él, ám az a 46 milliárd, amelyet az arénáért szakított, látható tétel volt 2017-es mérlegében is.
A cég 20 milliárddal tudta növelni nettó árbevételét 2017-ben az előző évihez képest. Összesen 107 milliárdot szerzett a társaság, ez a szám 2015-ben, az építőipari boom előtt még kevesebb mint a fele, 51,6 milliárd volt.
A tavalyi bevételből 6,3 milliárd forintnyi profit maradt az év végére – ehhez az is hozzájárult, hogy a társaságnak mindössze 179 millió forint társasági adót kellett befizetnie a költségvetésbe 6,5 milliárdos adózás előtti eredményéből. Az adózott eredmény nagy részét pedig ki is vették Garancsiék: 5,35 milliárd forintot fizetnek ki osztalékként. (Garancsi másik, az online pénztárgépek chipjeit szállító cégéből is félmilliárdot vettek ki a tulajdonosok, ott az árbevétel egyébként 2,3 milliárd forint volt.)
Pörgés Paáréknál
A világbajnokság emblematikus épülete azonban nem az uszoda lett, hanem a Batthyány térnél több mint hárommilliárdból felhúzott, majd olyan gyorsan elbontott ugrótorony, hogy sokan jobban emlékeznek az árára, mint magára a kétszer használt szerkezetre. A 3,1 milliárdos torony a West Hungária Bau Kft. munkája – Paár Attila győri cége azonban nem csak ezen a megbízáson szakított tavaly, és a jövő is fényes, hiszen a következő budapesti óriásberuházás, a Liget projekt is tartogat megbízásokat a számára: a cég újíthatta fel a Szépművészeti Múzeum Román csarnokát, most pedig mélygarázst építhet a Városligetnél.
Ami a tavalyi évet illeti, a WHB összességében 25,4 milliárdról 41,4 milliárd forintra növelte árbevételét, adózott eredménye még nagyobb arányban, 2 milliárd forintról 5 milliárdra nőtt, ebből 2,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként a tulajdonosok, Paár Attila és társai.
A WHB-hoz tartozó – a ZÁÉV-vel konzorciumban a Puskás Ferenc Stadion építését is elnyerő – Magyar Építő Zrt. miatt sem panaszkodhat a tulajdonos. A cég bevétele 9,9 milliárdról 24,5 milliárd forintra ugrott, így nem váratlan, hogy az adózott eredmény is jelentősen nőtt, 429 millióról 1,2 milliárdra. És ezt úgy, ahogy van, osztalékként fizetik ki.
A győri vállalkozó érdekeltségébe tartozik azonban egy cég, amelyikről jóval többet hallhattunk az elmúlt hónapokban: ez az Elios Innovatív Zrt., amelynek egyelőre nincs különösebb oka az aggodalomra – és nem csak azért, mert a magyar kormány ellenáll annak, hogy az országot beléptesse az EU-pénzekkel való visszaéléseknél eljáró Európai Ügyészségbe.
Tiborcz István volt cége árbevételét 1,67 milliárdról 4,9 milliárd forintra tudta növelni. Ez persze nem a csúcs, 2014-ben 3,5 milliárd, 2015-ben pedig – jobbára az OLAF által is bírált megbízásoknak köszönhetően – 7,7 milliárd forint volt a cég bevétele.
Tavaly az Eliosnál a saját tőke 219 millióról 426 millió forintra nőtt, adózott eredményét pedig 74 millióról 282 millióra tudta feltornázni a cég. Ezt pedig, gyakorlatilag ahogy van, osztalékként kifizetik. Az eredménytartalék az év elején és végén is 114 millió forint volt – ez aligha lenne elég, ha az állam valóban visszakérné a Brüsszel által gyanúsnak ítélt 13 milliárd forint támogatást.
Mészáros, a bankszámlatulajdonos
És ha már az uniós támogatásoknál tartunk: itt a bajnok a nemzet gázszerelője, Mészáros Lőrinc, akinek az érdekeltségei szerezték meg tavaly a támogatások egytizedét. A volt felcsúti polgármestert olvasóink a vizes vébé megnyitóján is szívesen látták volna ugyan – amint bojlert szerel –, ám szerteágazó cégbirodalma építőipari társaságai nem a FINA rendezvényén gazdagodtak 2017-ben.
Több mint duplájára nőtt a bevétele a főleg vasúti fejlesztésekben érdekelt R-Kordnak. A cég 17 milliárd forintról 36,4 milliárd forintos nettó bevételt ért el például egy jelentős kelet-magyarországi vasúti fejlesztésből. A megbízásoknak köszönhetően 7,5 milliárd forintos profitra tett szert – a tavalyi 3,6 milliárd után. Ezt teljes egészében a cég eredménytartalékába helyezik.
A család magasépítő cége, a Fejér B.Á.L. Kft. is jó évet zárt: a 2015-ben alapított cég egy évvel később már 3,23 milliárd, tavaly pedig 10 milliárdot is meghaladó árbevételre tett szert. A profit pedig eközben 319 millióról 798 millió forintra nőtt – ebből 750 millió lett az osztalék.
Szárnyalt közben a cégcsoport legismertebb építőipari tagja, a Mészáros és Mészáros Kft. is, amelyre olyan nagyprojekteket bíztak, mint a Felső-Tisza töltésének emelése vagy a szilvásváradi lovasközpont. A társaság 9,2 milliárdról tudta megduplázni árbevételét, a 19,8 milliárdból – ennek legnagyobb része uniós pénzből finanszírozott megbízás volt – 3,7 milliárd forintos profitot sikerült elérni. Ezt pedig teljes egészében kifizetik osztalékként, amit azzal indokol a taggyűlés – a Mészáros házaspár és Halmi Tamás, a cég ügyvezetője –, hogy a kifizetés nem veszélyezteti sem a társaság fizetőképességét, sem a hitelezők érdekeinek érvényesítését.
Valóban nincs veszély, hiszen a társaság készpénzállománya egészen döbbenetes módon, 70 milliárd forinttal 74 milliárdra nőtt az elmúlt évben. A bankszámlákon elhelyezett pénznek is köszönhetően a cég forrásállománya 16 milliárdról 96 milliárdra nőtt.
Az Átlátszó számításai szerint a cégek megbízásait több mint 83 százalékban uniós forrásokból fedezte az állam.
A legnagyobb király
Az év nyertese azonban a Duna Aszfalt: a Mészáros Lőrinccel is üzletelő Szíjj László tiszakécskei társasága több mint 43 milliárd forinttal tudta növelni árbevételét, amely így 2017 végére 75,6 milliárd forintot tett ki. Ebből – és az erre rakodó, 36 milliárdos egyéb bevételnek köszönhetően – 18,7 milliárdos profitot ért el a cég, ebből pedig 12 milliárd forint osztalékfizetésre tett javaslatot Tóth László ügyvezető, a taggyűlés pedig ezt jóvá is hagyta.
A céghez társuló, Szíjj Lászlóhoz és Mészáros Lőrinchez a CLH Klímaszerviz tulajdonosaként kapcsolódó Varga Károly tulajdonában levő Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (Hódút) is remek évet zárt: 16 milliárdos bevétele 39,7 milliárdra ugrott meg, ehhez ötmilliárdos egyéb bevétel is hizlalta a céget, amely 2,9 milliárdos adózás utáni nyereséggel zárta az évet – ez az egy évvel korábbinak a duplája. Ebből viszont csak 300 milliós osztalék kerül ki.
Viszonylag szerény volt az osztalékfizetésnél Varga másik cége, a Magyar Vakond Kft., pedig ott is remek volt a széljárás. A cég 1,8 milliárdról 4,2 milliárdra növelte árbevételét, a nyereség pedig egyenesen kilőtt, hiszen amíg 2016-ban 13,9 millió volt, tavaly már 2,3 milliárdot könyvelhettek el a tulajdonosok – ebből 600 millió forintot kapnak meg osztalékként.
És ha már szóba került a klímaszerelés: a melegrekordok ellenére a cég megbízásai megfogyatkozhattak 2017-ben, mivel az előző évhez képest 400 millióval kevesebb, 1,24 milliárdos bevételt ért el. Igaz, a profit már nőtt, 1,6 millióról 31,5 millióra – ezt az aprót bennhagyták a cégben.
Dübörögnek az úthengerek
Remek évet zárt a stadionépítéseknél is felbukkanó ZÁÉV, amelynek az árbevétele 15,4 milliárd forintról 35 milliárdra nőtt. Ez után 1 milliárdról 2,9 milliárdra az adófizetés után számolt nyereség – a cég nem fizet ebből osztalékot.
A Mészáros cégeivel vagy a Duna Aszfalttal több beruházásnál is párost alkotó EuroAszfalt gyakorlatilag 2016-os árbevételét ismételte meg, akkor 14,7 milliárdot szerzett megbízásaiból, tavaly pedig 14,8 milliárdot. Nem sokkal nőtt a profit sem, 96 millióról 136 millió forintra – az osztalékfizetés mégsem maradt el, a nyereségből, és az eredménytartalékból összesen 355 milliót osztanak szét.
A NER-ben sem megy rosszul a magyarországi építőiparban nagyon régóta jelen lévő osztrák Strabagnak: a társaság 4,8 milliárd forintról 10,6 milliárdra tudta növelni árbevételét Magyarországon. Így a 2016-os 254 millió után 1,32 milliárd volt az adózott eredmény – az osztalék ennél is magasabb, az eredménytartalékból kicsípett összeggel együtt 1,7 milliárdot osztanak szét a tulajdonosok között. | Gazdaság: Állami gigaberuházások hizlalták a NER-lovagok cégeit | Nagyprojektekre kiszórt uniós támogatások, vizes vb, Liget projekt – remek évet zártak azok a magyar cégek, amelyek az állami beruházásokból élnek. Egészen jól behatárolható körről van szó, egészen kiszámítható üzleti modellel. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180601_ner_beszamolok_epitoipar_allami_megrendelesek | 2018-06-01 21:59:00 | true | null | null | HVG |
A veol.hu írta meg, hogy Schweitzer József Széchenyi-díjas tudós, vallástörténész, egyetemi tanár, országos főrabbi . Veszprémben született 1922. október 13-án. Anyai nagyapja Hoffer Ármin szentesi, majd veszprémi rabbi. Kisgyerekként került Budapestre, 1940-ben a Pesti Izraelita Hitközség Reálgimnáziumában érettségizett. A második világháború idején munkaszolgálatra hívták be, majd Budapesten bujkált. 1946-ban szerzett bölcsészdoktori diplomát az akkori Pázmány Péter, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
1947-ben avatták rabbivá. 1948-1981 között Pécsett volt főrabbi. 1964-től az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára volt. 1981-ben a Budapesti Izraelita Hitközség főrabbijává hívták meg. Egyetemi tanárként az Országos Rabbiképző Intézet igazgatójának nevezték ki, itteni teendőit 1997-ig látta el. 1994-ben felekezete a neológ hitközségek országos főrabbijává választotta, e tisztséget 2000-ig látta el. 92 évesen Budapesten hunyt el.
Az ünnepségen - ahol jelen voltak a Schweitzer család tagjai - Porga Gyula, Veszprém polgármestere mondott emlékező beszédet. Az emléktábla avatóimáját Verő Tamás veszprémi és budai főrabbi tartotta. | A korábbi pécsi főrabbi kapott emléktáblát | Az egykori országos főrabbi tiszteletére avattak emléktáblát a napokban Veszprémben – Schweitzer József korábban több mint harminc évig Pécsett volt főrabbi. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kultura/2024/10/a-korabbi-pecsi-forabbi-kapott-emlektablat | null | true | null | null | BAMA |
"Bolond lyukból bolond szél fúj!" - írta a Telex kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium, amikor reakciót kértünk tőlük Magyar Péter Nagy Mártonról szóló kijelentéseire.
Magyar Péter vasárnap rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszélt,illegális módszerekkel lehallgatják, mesterséges intelligenciával összerakott lejáratókampány készül ellene. A Tisza Párt elnöke szerint Varga Mihály pénzügyminiszter "pontosan tudja", "hogyan zajlanak Nagy Márton és Tiborcz István között napi szinten az egyeztetések, hogyan hívja be Tiborcz rapportra a magyar kormány miniszterét, és igazítja el, hogy milyen ügyben hogyan kell dönteni, hogy milyen kormány-előterjesztéseket kell írni, hogy milyen százmilliárdos irodaüzleteket kell megkötni. Miniszter úr, arra kérlek, hogy állj ki a magyar nemzetért, szólalj fel, mondd el, miként tették tönkre a magyar költségvetést, és miként lopták szét a hazánkat."
Magyar állításaival korábban a Pénzügyminisztériumot is megkerestük, ők azt írták: "Varga Mihály pénzügyminiszter az elmúlt időszakban a jövő évi költségvetés elkészítésén dolgozott, amelyet a mai naponbenyújtottaz Országgyűlésnek. Álhírekkel, egymást lehallgató közéleti szereplőkkel és valóságshow-ba illő elméletekkel nem volt lehetősége foglalkozni."
Magyar kijelentéseivel kapcsolatban megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot is,ők azt írták: "Elmebajjal orvoshoz kell fordulni." | "Bolond lyukból bolond szél fúj!" - Nagy Márton reagált Magyar Péter róla szóló állításaira | Magyar Péter szerint Nagynak napi szinten kell egyeztetnie Tiborczcal. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/11/nagy-marton-tiborcz-istvan-magyar-peter-bolond-lyukbol-bolond-szel-fuj | null | true | null | null | Telex |
Mészáros Lőrinc vagyona azért is érdekes, mert váratlanul felkerült a leggazdagabb magyarok százas listájára, vagyonát 6,9 milliárdra becsülik. Korábban gázszereléssel foglalkozott, a 2010-es kormányváltás után azonban szép számmal nyert állami pályázatokat és állami földeket.
Korábban még azzal próbálkozott a település jegyzője, hogy zárt borítékban mutatta meg az Átlátszó újságíróinak a polgármester vagyonnyilatkozatát, pedig az közérdekű adatnak minősülne. Azzal érveltek, hogy Mészáros Lőrinc nem polgármesteri tevékenységéből szerezte vagyonát. A településvezető azt írja Felcsút honlapján, hogy saját elhatározásából teszi ki az iratokat, bár a sajtó nem tudott „a puszta kíváncsiságtól és vélt, vagy valós tényeken alapuló, negatív következtetésre okot adó hírek megjelentetésén túl valós célt megjelölni”.
Mészáros az idei vagyonnyilatkozatában 400 millió forint takarékbetétben elhelyezett megtakarítást tüntetett fel, emellett húszmillió forint készpénze van. Egy 2008-ban vásárolt Audi A5 gépjármű tulajdonosa. Polgármesterként fizetést nem vesz fel, jövedelme a Mészáros és Mészáros Kft.-ből van, amiből 943 millió forint osztalékot vett ki, havonta pedig 1 729 917 forint juttatást vesz fel. Felcsúton és Alcsútdobozon rengeteg földje van.
2011-ben még messze nem állt ilyen jól Mészáros. Akkor még csak egymilliója volt takarékbetétben, készpénzben pedig húszmillió forintot tartott. A Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetőjeként havi 200 ezer forintot vett fel, a cégből tízmilliós osztalékot vett ki. Földje is kevesebb volt.
Csak a Mészáros Lőrinc birtokában lévő pénzösszeg tehát húszszorosára nőtt három év alatt. | Meghúszszorozta vagyonát a felcsúti polgármester | A 444 perelte Mészáros Lőrincet, pénteken lett volna a tárgyalás, de most kitette vagyonnyilatkozatát. 943 milliót keresett tavaly. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/06/19/harom-ev-alatt-meghuszszorozta-vagyonat-a-felcsuti-polgarmester/ | 2014-06-19 15:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Akárcsak Ferencváros esetében, az üllői önkormányzat működésében is súlyos szabálytalanságokat talált még májusban befejezett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), csakhogy a jelentéseket csak az október 13-i választás után tette közzé. A IX. kerület élére új vezetők kerültek, Üllőn azonban a polgármester megtartotta pozícióját. A helyi ellenzék szerint ha a nyáron lefolytatott vizsgálat után azonnal nyilvánosságra hozták volna a megállapításaikat, akkor szerintük elképzelhető, hogy az üllői lakosok másként döntöttek volna a szavazófülkében.
Nem zárható ki, hogy az üllői önkormányzatnál vagyoni hátrány keletkezett – ezt a súlyos következtetést vonta le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ellenőrzése során. Az október 25-én nyilvánosságra hozott anyagban szerepel az is, hogy „Üllő Város Önkormányzata belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, így nem volt biztosított a közpénzfelhasználás szabályossága és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás.”
Minderről Fricsovszky-Tóth Péter tájékoztatta az Átlátszót. A férfi az „Üllő Te Vagy” színeiben indult az október 13-i önkormányzati választáson és polgármesternek nem, de képviselőnek megválasztották.
Fricsovszky-Tóth Péter volt az, aki az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat működésével kapcsolatos lakossági elégedetlenség élére állt, majd amikor életveszélyesen megfenyegették, a hatóságokhoz fordult. Sikertelenül, de a férfi zsarolás miatt beadott vádindítványát a bíróság befogadta:
Pótmagánváddal kerül bíróság elé a víziközműves zsarolás, a sértett a választáson is elindul
A bíróság befogadta Fricsovszky-Tóth Péter zsarolás miatt beadott vádindítványát – tudatta a férfi az Átlátszóval. Tavasszal írtunk arról, hogy jogerős bírósági ítélet szerint az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat több működésbeli hibát vétett. Amikor Fricsovszky-Tóth Péter a lakossági összefogás élére állt, megfenyegették. Feljelentést tett és nyomozás indult zsarolás gyanúja miatt, de az eljárást megszüntették.
A számvevőszék megállapította, hogy:
az önkormányzat belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű,
a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, mert a jegyző nem gondoskodott naprakész nyilvántartás vezetéséről a kötelezettség-vállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás mintájukról,
a gazdálkodási jogkörök jogszabály szerinti gyakorlásának feltételei, a szabályszerű közpénzfelhasználás feltételei nem voltak biztosítottak és
a naprakész nyilvántartás vezetésének hiányában nem igazolt, hogy a kiadások az önkormányzat feladatellátásának körében keletkeztek és azok teljesítése a jogszabályok szerint történt, ezáltal nem zárható ki, hogy az önkormányzatnál vagyoni hátrány keletkezett. Az eset konkrét körülményeinek felderítésére az ügyészség rendelkezik hatáskörrel” – jegyezték meg.
Az ÁSZ a jelentéstervezetet megküldte az Üllő polgármesterének, Kissné Szabó Katalinnak és hivatalvezetőjének, hogy észrevételezzék azt, ám ők semmilyen jelzéssel nem éltek.
A független polgármester, akit újraválasztottak október 13-án, 2007 óta tölti be a tisztségét. Ez is szerepel a jelentésben azzal együtt, hogy a jegyző a feladatait 1999. június 1-je óta látja el a településen.
A számvevőszéki anyaggal kapcsolatban Fricsovszky-Tóth fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár a jelentés – az ÁSZ honlapja alapján – már idén május 24-én elkészült és Üllő önkormányzatának két hónap állt rendelkezésére, hogy jelezze az észrevételeit, de nem élt vele.
„Ezért is érthetetlen a számomra, hogy mi tartott további 3 hónapig, míg idén október 25-én, a helyi választások után két héttel közreadták a jelentést. Szomorú, hogy a jelentést vélhetően visszatartották, mert annak tudatában a helyi polgárok más megítélés alá helyezték volna a helyi városvezetést, így viszont ezen lényeges információk ismerete nélkül hozták meg döntésüket a választáson” – hangsúlyozta a képviselő.
Hozzátette azt is, hogy mivel nem látnak más lehetőséget, megteszi a feljelentést ismeretlen tettes ellen hűtlen vagy hanyag kezelés bűncselekményének gyanúja miatt.
„Reméljük, hogy a hatóság, illetve az ügyészség pártpolitikától mentesen vizsgálja ki az ügyet.” A képviselő megkereste a számvevőszéket is, és egy átfogó, gazdaságossági, szabályozottsági ellenőrzést kért az üllői önkormányzat működésével kapcsolatosan.
Fricsovszky-Tóth Péter azt hangsúlyozta, hogy ha az ÁSZ megállapításain felül további bizonyítékok is alátámasztják az ellenőrzésben foglaltakat, akkor követelni fogják, hogy a város vezetése azonnali hatállyal mondjon le.
Az üggyel kapcsolatban az Állami Számvevőszék szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy az egyes ellenőrzésekről szóló jelentéseit minden esetben az ellenőrzések lezárását követően hozza nyilvánosságra. Közölték azt is, hogy „az ellenőrzés megállapításai alapján az Üllői Polgármesteri Hivatal jegyzőjének fogalmazott meg javaslatot, melyre az érintettnek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. Az intézkedési tervben vállalt feladatok, illetve azok végrehajtása hozzájárul az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok, hiányosságok megszüntetéséhez, ezáltal a közpénzügyi helyzet javításához.”
Megjegyezték azt is, hogy a jelentés függeléke tartalmazza az ellenőrzés során feltárt azon tényeket, körülményeket és felvetéseket, amelyek kapcsán az ügyészség jogosult eljárni. „Az ÁSZ nem nyomozóhatóság, és egy hatósági jelzést követően az ügy gazdája minden esetben az érintett hatóság. Ebből következően a további nyomozati cselekményekkel, eljárási körülményekkel kapcsolatban az ÁSZ nem adhat információt.”
A válasz alapján az Átlátszó megkereste a Legfőbb Ügyészséget is. Annak szóvivője, Fazekas Géza válaszában azt írta, hogy „az önkormányzatok működése és gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése nem ügyészi hatáskör. Az ÁSZ a jelentésében bűncselekményi tényállást nem állapított meg, az ügyészségre feljelentést nem küldött.”
Az önkormányzat működésében talált szabálytalanságokról, illetve azok kezeléséről szerettünk volna tájékoztatást kérni a város vezetésétől, de megkeresésünkre eddig nem reagáltak.
Fotó: Az üllői városháza, forrás: Fricsovszky-Tóth Péter | Szabálytalanul működött az üllői önkormányzat, de az ÁSZ hónapokig kotlott a jelentésen | Akárcsak Ferencváros esetében , az üllői önkormányzat működésében is súlyos szabálytalanságokat talált még májusban befejezett jelentésében az Állami Számvevősz | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/11/12/szabalytalanul-mukodott-az-ulloi-onkormanyzat-de-az-asz-honapokig-kotlott-a-jelentesen/ | 2019-11-12 01:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A cég konkrét számot nem közölt, ám a 24.hu-nak elismerte, hogy több funkciót átszerveztek, amely érinti a tiszaújvárosi telephelyen dolgozók létszámát.
Többen maguktól mentek el
A távozók egy részét elbocsátották, de voltak, akik maguktól mentek el, egyebek mellett azért, mert olyan szerződésmódosítást kaptak, amit nem voltak hajlandók elfogadni. A cég bizonyos pozíciók kapcsán úgy döntött, az azokból eltávozó dolgozókat nem pótolja.
Hozzátették azonban, hogy a vezetőség továbbra is igyekszik kiszolgálni a meglévő ügyfeleket, illetve próbálnak újakat szerezni. | Többszáz dolgozót küldött el a tiszaújvárosi Jabil | Az elmúlt hónapokban körülbelül hatszáz embertől vált meg a Jabil nevű tiszaújvárosi cég – állítja a Magyar Hang. A vállalat Észak-Magyarország egyik legnagyobb munkaadója. A portál szerint az áll a leépítés hátterében, hogy az utóbbi időben drasztikusan visszaestek az elektromos autóalkatrészekre vonatkozó megrendelések. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/jabil-tiszaujvaros-leepites/xplvqg5 | null | true | null | null | Blikk |
Kordonnal vették körbe a hírhedt szegregátum, a kőbányai Hős utca 15/B alatt található épületét. Pénteken még a hátrahagyott bútordarabokat és lomokat hajították ki a ház ablakain, a helyszínről szerzett információink szerint hétfőn kezdődhetnek a bontási munkálatok. A 15/A tömböt nem kerítették el, nem zárták le, még vannak is lakók az épületben, igaz, a lakások nagy része ott is üres már.
A Hős utcai tömb évtizedek óta egyfajta gettóként működött a főváros közepén, ahol sokszor tisztázatlan tulajdoni viszonyok mellett éltek ingatlantulajdonosok, szociális bérlők és lakásfoglalók. A már a nyolcvanas évek vége óta rossz hírűnek számító, mintegy 300 lakásos két háztömb sorsa 2017-ben pecsételődött meg, amikor a X. kerületi önkormányzat 2 milliárdos támogatást kapott a magyar államtól, hogy számolja fel a kábítószer-árusítás helyszíneként is működő, egyébként két rendőrségi laktanya között húzódó telepet. Kőbánya kormánypárti vezetése ciklusokon keresztül nem tudott élni a lehetőséggel, így folyamatos állapotromlás állt be és sajnos tragédiák is következtek abból, hogy nem lett vége a Hős utcában élők kálváriájának. | Hős utca: most már tényleg mindjárt bontják | Évtizedeken keresztül gettóként működött a tömb, tisztázatlan tulajdoni viszonyokkal, sokszor kábítószer problémákkal. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/hos-utca-most-mar-tenyleg-mindjart-bontjak-169308 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Gyakran előfordul az ingatlanpiacon is, ha kiszemelünk egy ingatlant, hogy nem egy tulajdonos neve szerepel a tulajdoni lapon, illetve az adásvételi szerződésben. A tranzakciós folyamatot jelentősen lassíthatja, ha esetleg a tulajdonosok között nincs egyetértés az ingatlan sorsát illetően vagy ha van olyan személy, aki többségi tulajdonrésszel rendelkezik.
Öröklésnél, hagyatéki ügyeknél sokszor több örökösre száll az örökhagyó vagyona, így az egykori ház, lakás is. Ilyenkor alapvetően egyenlő részben osztoznak az értéken, de előfordulhat az is, hogy a hagyatéki eljárás során vagy egy végrendelet felolvasása után máshogy alakul az ingatlan sorsa és nem ugyanolyan arányú tulajdonrészt kap mindenki. Ebben az esetben az ingatlannak több tulajdonosa és egy többségi tulajdonosa is lesz, aki nagyobb résszel rendelkezhet.
A tulajdonrészek mértéke akkor is eltérő lehet, ha egy adásvételnél több vevő van és az ingatlant például a házastársak nem 1/2-1/2 arányban vásárolják meg, hanem a saját külön számított hozzájárulásaik arányában állapítják meg egymás között a részesedést. A Pénzcentrummal dr. Szabó Kristóf Lajos, ingatlanforgalmi szakjogász földhivatali és földügyi szakértő, ügyvédet kérdeztük arról, hogy mik pontosan az ingatlan többségi tulajdonos jogai, illetve milyen szituációkban számít, ha valakinek nagyobb tulajdonrésze van.
Ingatlan többségi tulajdonos jogai
Jogi értelemben egy adott ingatlan tulajdonjoga egységes, de megosztható több természetes vagy jogi személy között. Amikor egyetlen személynek 50%-ot meghaladó tulajdonjoga van, akkor beszélhetünk többségi tulajdonosról.
Ettől függetlenül az alapvető tulajdonosi jogok, vagyis a birtoklás, a használat és hasznosítás, valamint a rendelkezés joga az összes tulajdonostársat megilleti, tehát amíg nincs közöttük külön megállapodás mindegyikük az egész ingatlant használhatja"
- fogalmazott dr. Szabó Kristóf Lajos.
A szakértó elmondta. hogy a tulajdonostársak az ingatlant terhelő költségekből, valamint annak bevételeiből is a tulajdoni hányadaik arányában veszik ki a részüket, ahogy az esetlegesen beállott kárból is. Az ingatlan értékesítése során is ennek megfelelő összeg jár a teljes vételárból.
Ha van az ingatlannak többségi tulajdonosa, ezen pozíció az ingatlannal kapcsolatos döntéshozatalban jut nagyobb szerephez, például, hogy hogyan hasznosítják az ingatlant vagy hogyan tartják karban. A közös tulajdont érintő kérdésekben a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak, tulajdoni hányadaik arányában, így a többségi tulajdonos egyszemélyben is eldönthet a rendes gazdálkodás körébe tartozó kérdéseket"
- részletezte, majd hozzáfűzte, hogy az ezt meghaladó kiadásokhoz, az egész ingatlan átruházásához vagy megterheléséhez viszont már egyhangú döntés szükséges.
Fontos azonban, hogy ha a többségi tulajdonos nem gyakorolja jogosultságait, azokra nem kötelezhető, ellenben az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségek viselésére igen. Egy külön írásbeli megállapodás viszont teljeskörűen rendezheti a tulajdonostársak közötti belső viszonyrendszert. | Rengeteg magyart érint: szakértővel szedtük össze, melyek az ingatlan többségi tulajdonos jogai | Még mindig sokszor meglepetést és váratlan kellemetlenségeket okoz, amikor egy ingatlan vásárlásánál hirtelen több tulajdonos neve is felmerül. Nem ritka, hogy öröklésnél vagy éppen közös adásvételnél nem egyenlő részben kerül a ház vagy a lakás az új tulajdonosok nevére. Arról viszont általában egészen keveset tudunk, hogy mik is pontosan az ingatlan többségi tulajdonos jogai és mikre érdemes figyelnünk, ha egy komoly tulajdonosi vitába keveredünk. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/otthon/20241031/rengeteg-magyart-erint-szakertovel-szedtuk-ossze-melyek-az-ingatlan-tobbsegi-tulajdonos-jogai-1158617 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Börtönbüntetésre ítélte Stadler Józsefet a Kecskeméti Törvényszék ma délelőtt – erősítette meg az Origónak Sárközy Szabolcs bírósági sajtószóvivő. Az ismert akasztói vállalkozó költségvetési csalás büntettében és magán-okirathamisítás vétsége miatt első fokon öt évet kapott, e mellett szintén öt évre eltiltották a közügyektől és a vezető tisztségek betöltésétől is.
A per lényegében arról szólt, hogy a 66 éves vállalkozó csalt-e az áfával. Ezt a törvényszék bizonyítottnak találta, a vádirat szerint
Stadler 419 millió forintnyi adó megfizetése alól bújt ki 2007 és 2010 között.
Az akasztói vállalkozó úgy trükközött, hogy az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok nevében hamis számlákat bocsátott ki és fogadott be, ezek alapján pedig megpróbálta visszaigényelni az általános forgalmi adót, de a cégei társasági adófizetési kötelezettségét is így csökkentette. A csalásban Stadler három kft.-je volt érintett, és
főként ruhaneműkkel való kereskedelemnek álcázta a visszaéléseket.
Stadler József visszaesőnek számít, korábban éveket ült rács mögött ugyancsak adócsalásért, több száz milliós tételben. Egy éve szabadult. Az ügyészség éppen ezért börtönbüntetést, a vádlott és védője pedig felmentést kért. Stadler József az ítélet szerint legkorábban két és fél év múlva szabadulhatna. Az ítélet ellen Stadlerék fellebbeztek, az ügyész még mérlegeli, hogy kér-e súlyosbítást. Az ügy a Szegedi ítélőtáblán folytatódik majd.
Stadler József a Blikk tudosítása szerint úgy kommentálta a bíróság döntését, hogy ha be kell vonulnia, feldobja a trutyit és a börtönkórházban fog meghalni.
A vállalkozó ügyvédje egyébként azt állítja, hogy az üzletembernek nincs tartozása az adóhatóság felé. Erről egy igazolást is benyújtottak a törvényszéknek. | Öt évet kapott Stadler József | Ötéves börtönbüntetést szabott ki a Kecskeméti Törvényszék Stadler Józsefre. Az akasztói vállalkozó három éven át csalt az áfával, több mint 400 millió forintos kárt okozva az államnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2017/03/afacsalas-miatt-ot-ev-letoltendo-bortonre-iteltek-stadler-jozsefet | 2017-03-03 10:56:00 | true | null | null | Origo |
Elégedetlen az Európai Bizottság (EB) a források felhasználásával, az unió végrehajtó szerve szerint nem elég hatékony a kohéziós pénzek elosztása ahhoz, hogy csökkenjenek a régiók közötti különbségek, mégpedig azért, mert túl nagy hatalma van a tagállami hatóságoknak. Az EB így inkább magához ragadná a feladatot. A Politicohoz kiszivárgott dokumentum szerint a 2028-2034-es költségvetési ciklusban az 1200 milliárd eurós (több mint 480 ezer milliárd forintos) költségvetési alapból történő kifizetéseket már bizonyos gazdasági és politikai reformok teljesítéséhez kötnék.
Az ötlet hatalmas felháborodást váltott ki, de természetesen nem is lehet megvalósítani a tagállamok teljes körű egyetértése nélkül. Ezt a dokumentumot inkább csak egy politikai vita kiindulópontjának kell tekinteni - mondta Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója a Reggeli gyorsban, hozzátéve, hivatalosan még fel sem állt az új bizottság, amelynek a tervéről szó van. Ez a felvetés csak egy része annak a folyamatosan visszatérő politikai játéknak, hogy az EB minden irányban próbálja szélesíteni a lehetőségeit, mondván náluk van minden információ és a szakértelem is, a tagállamok pedig próbálnak ennek gátat szabni - magyarázta tudósítónk.
Ugyanakkor az a tendencia az uniós költségvetési politikában, hogy fogjuk meg jobban a pénzeket, ellenőrizzük alaposabban, legyen hatékonyabb például a jogállamisági eljárás, nem valószínű, hogy változni fog. Sőt, tervezik a kiterjesztését a mezőgazdasági támogatásokra is. Ebben pedig nem csak az EB akaratáról van szó, a gazdag befizető tagállamoknak is ez az érdeke.
Magyarország illetve a magyar kormány szempontjából nyilván nem hangzik jól a további szigorítás, bár teoretikus kérdés olyan pénzek kifizetési módjáról vitázni, amelyek jelenleg eleve nem érkeznek meg. Év végén újabb befagyasztott forrásokat fogunk végleg elbukni, hiszen nem teljesítjük egészében a jogállamisági feltételrendszer vonatkozó részeit - hívta fel a figyelmet Arató. | Az EB nagyobb szerepet akar a költségvetési források kiosztásában | Az Európai Bizottság magához ragadná a költségvetési források elosztását, ami persze a tagállamok beleegyezése nélkül nem fog menni. Ugyanakkor nem csak az EB akar nagyobb szigort, a befizető országoknak is ez az érdeke. Hatékonyabbá tennék a jogállamisági eljárást, akár a mezőgazdasági támogatások kifizetését is feltételekhez kötnék. Arató Lászlót, a Klubrádió brüsszeli tudósítóját kérdeztük a Reggeli gyorsban. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/az-eb-nagyobb-szerepet-akar-a-koltsegvetesi-forrasok-kiosztasaban-147800 | null | true | null | null | Klubrádió online |
- Immáron évtizedes hagyomány, hogy a kormány kíváncsi az emberek véleményére, és megkérdezi a polgárokat, hogy mit gondolnak a legfontosabb kérdésekről, milyen fejlődési irányt képzelnek el hazánknak - fogalmazott Simicskó István a Facebook-oldalán megosztott videóban.
A KDNP frakcióvezetője közölte, hogy erről szól a most meghirdetett nemzeti konzultáció is, amely már 14. a sorban, és immáron egy demokratikus hagyomány, és egyfajta hungarikum is, hiszen csak a magyar kormány kéri ki időről időre a polgárok véleményét egy-egy döntés előtt.
Nem könnyű időszakon vagyunk túl. Az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus még mindig tart. Ezek gazdasági hatásai erősen megtépázták Európa versenyképességét
- tette hozzá a politikus, majd leszögezte, hogy nem támogatják Brüsszel gazdasági hidegháborúját.
A következő előttünk álló nagy feladat tehát Magyarország gazdaságának gyors és eredményes megerősítése. A családokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat szeretnénk helyzetbe hozni az új gazdaságpolitikával
- fogalmazott.
Simicskó István emlékeztetett, hogy a nemzeti konzultáció során az állampolgárok 11 kérdésre felelve mondhatnak véleményt az országot érintő legfontosabb témakörökben.
Tisztelettel arra kérem önöket, hogy minél többen válaszoljanak a kérdésekre
- szólt az állampolgárokhoz a frakcióvezető. | A kormány kíváncsi az emberek véleményére | Évtizedes hagyomány, hogy a kormány megkérdezi a polgárokat, mit gondolnak a legfontosabb kérdésekről. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/kormany-velemeny-simicsko-istvan | null | true | null | null | BOON |
Ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzeti vagyon részét képező kastélyok állami kézben maradjanak - ezt írta a Nemzeti Múzeum főigazgatója a kormánypárti Mandinerben megjelent írásában. L. Simon László szerint csak így garantálható a műemlékek és a műtárgyak biztonsága. A 12 kastély privatizálását tervező Építési Minisztérium nem reagált a főigazgató szavaira. A Momentum akár helyi népszavazással akadályozná meg a tervet. | L. Simon László ragaszkodik hozzá, hogy a kastélyok állami kézben maradjanak | Ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzeti vagyon részét képező kastélyok állami kézben maradjanak – ezt írta a Nemzeti Múzeum főigazgatója a kormánypárti Mandinerben megjelent írásában. L. Simon László szerint csak így garantálható a műemlékek és a műtárgyak biztonsága. A 12 kastély privatizálását tervező Építési Minisztérium nem reagált a főigazgató szavaira. A Momentum akár helyi népszavazással akadályozná meg a tervet. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/04/22/kastely-privatizacio-allami-kezbe-adnak-l-simon-laszlo | 2023-04-22 10:52:00 | true | null | null | Rtl.hu |
2010.03.06. 23:00
Nemcsak a Nemzeti Nyomozó Iroda és az APEH, hanem a Fővárosi Főügyészség is vizsgálódik a Bajnai Gordon közreműködésével lebonyolított Dataplex-ügyben – derítette ki a Magyar Nemzet. Lapunk megtudta, az ügyészség már 2009. december 10-én megküldte a ciprusi hatóságoktól beszerzett iratok másolatát a rendőrségnek. Ezek a dokumentumok kizárólag a Bajnai Gordon által igazgatott Fleminghouse Ltd., a Kóka János sógorának az érdekeltségébe tartozó Corbeil Ltd., valamint a Romnio Ltd. cégdokumentációit tartalmazták. Az ügy pikantériája, hogy a három vizsgálódó szervezet közül kettőt, az APEH-et és a Nemzeti Nyomozó Irodát közvetve az ügyben érintett miniszterelnök felügyeli.
Ezen a három társaságon keresztül adta el 2005 decemberében a Bajnai Gordon által vezetett Wallis-csoport a Dataplex Kft.-t a Magyar Telekomnak. A távközlési cég 5,1 milliárd forintot fizetett a Dataplexért, amelyet a Wallis leánycége három hónappal korábban, 2005 szeptemberében csupán 2,33 milliárd forintért vásárolt meg.
A Dataplex értékének szokatlanul gyors növekedéséről Bajnai Gordon szerdai közleményéből tudhattunk meg néhány információt. Szerinte „az értéknövekmény alapja a tulajdonosi és a Dataplex-menedzsment sikeres átszervezési és piacszervezési tevékenysége”. Azt, hogy ez pontosan mit jelent, nem részletezte a politikus, viszont olyan állításokra is reagált, amelyek nem szerepeltek a Magyar Nemzet korábbi cikkében. Így például leszögezte: hamis az az állítás, hogy a megszerzés és a továbbértékesítés közötti időszakban Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter nyomására több állami cég vette igénybe a Dataplex szolgáltatásait, így növelve a társaság értékét. Tény ugyanakkor, hogy ebben az időszakban, tehát 2005-ben a gazdasági miniszter által közvetve vagy közvetlenül felügyelt, illetve a tárca résztulajdonában lévő vállalatok közül a MÁV Informatika Kft. és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. is kopogtatott a Dataplexnél, és bejelentkezett az ugyancsak állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta is.
A nagy állami cégek megjelenése a Dataplex körül óriásit javított a cég piaci besorolásán, jelentősen növelve ezzel a társaság értékét. Senki nem állította, hogy az állami cégek Kóka János nyomására jelentek meg a Dataplex körül, ezt nyilván csak az élet hozta így.
De térjünk vissza a ciprusi vállalkozásokhoz és a furcsa adásvételhez. Felmerül a kérdés, miért kellett a szigetországi cégeknek átjátszani a Dataplexet a Magyar Telekomnak történő értékesítés előtt. Az adószakértők adóelkerülést gyanítottak, a Wallis azonban szerdán azt állította: „a társaság felhasználható elhatárolt vesztesége jelentősen meghaladta a hárommilliárd forintot, tehát akkor sem kellett volna társasági adót fizetniük, ha a magyarországi cégükben keletkezik a tranzakció nyeresége”. Legyünk jóhiszeműek, és higgyünk a Wallisnak. Ebben az esetben azonban még kevésbé van magyarázat a ciprusi kitérőre.
Vizsgáljuk tehát meg, kik és miért részesültek a Magyar Telekom által kifizetett 5,1 milliárd forintból. A vételár 49 százalékát kapta a Fleminghouse Ltd. Ez körülbelül 2,5 milliárd forintot jelentett. A Wallis közleménye szerint „a ciprusi székhelyű, a Wallis-csoport kimutatásában transzparensen szereplő Fleminghouse az uniós jog hatálya alatt befektetési tevékenységet végez”. Ennek a társaságnak az igazgatója volt Bajnai Gordon, aki ebben az időszakban a Wallis első embereként is ténykedett.
A Wallis-csoport által értékesített cég vételárának csaknem a fele tehát a Wallishoz kerül. A másik 49 százalék egyelőre érthetetlen okokból Kóka János sógorának, Lepp Gyulának a ciprusi vállalkozásához folyt be. Mit is tett ezért Lepp Gyula? Az üzletember a Wallis-csoporttól a Corbeil Ltd.-n keresztül megvette a Dataplex 49 százalékát. Feltéve, hogy a ciprusi vevők tulajdoni arányuknak megfelelő vételárat fizettek a Wallisnak, Kóka sógorának a cége kevesebb mint 1,2 milliárd forinttal szállt be az üzletbe, majd néhány nap múlva a cége számlájára a Magyar Telekomtól körülbelül 2,5 milliárd forint érkezett.
Nagyon fontos az a körülmény is, hogy a szigetországban bejegyzett társaságok a Wallis-csoportnak csak azt követően fizették ki a vételárat, hogy a Magyar Telekom átutalta az 5,1 milliárd forintot. Kóka János sógorának a cége tehát egy fillér befektetés nélkül jutott a hatalmas vagyonhoz. Vajon miért?
A ciprusi hatóságok tájékoztatása szerint egyébként sem a Fleminghouse, sem a Corbeil nem nyújtott be adóbevallást Cipruson. | Dataplex: az ügyészség is vizsgálódik | Nemcsak a Nemzeti Nyomozó Iroda és az APEH, hanem a Fővárosi Főügyészség is vizsgálódik a Bajnai Gordon közreműködésével lebonyolított Dataplex-ügyben – derítette ki a Magyar Nemzet. Lapunk megtudta, az ügyészség már 2009. december 10-én megküldte a ciprusi hatóságoktól beszerzett iratok másolatát a rendőrségnek. Ezek a dokumentumok kizárólag a Bajnai Gordon által igazgatott Fleminghouse Ltd., a Kóka János sógorának az érdekeltségébe tartozó Corbeil Ltd., valamint a Romnio Ltd. cégdokumentációit tartalmazták. Az ügy pikantériája, hogy a három vizsgálódó szervezet közül kettőt, az APEH-et és a Nemzeti Nyomozó Irodát közvetve az ügyben érintett miniszterelnök felügyeli. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/03/dataplex-az-ugyeszseg-is-vizsgalodik-2 | 2010-02-26 08:25:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Helyreigazítási kérelemmel, illetve polgári per kezdeményezésével és büntető feljelentéssel reagált a Terrorelhárítási Központ (TEK) a szervezet árvízi elszámolásáról szóló cikkünkre. A cikk megjelenésével egy időben közadatigényléssel fordultunk a szervezethez, melyben az árvízi védekezéssel kapcsolatos elszámolás pontos adatait kértünk. A TEK válaszából (PDF) az olvasható ki, mely napokon pontosan hol és hány fővel vett részt a védekezésben a szervezet, de ez még mindig nagyon eltér a sajtóbeszámolóktól.
HELYREIGAZÍTÁS
A felperes tájékoztatására hivatkozva valótlanul állítottuk, hogy a Terrorelhárítási Központ munkatársai 1576 munkanapot töltöttek a 2013. júniusi árvízi védekezéssel összefüggésben különböző helyszíneken. A valóság ezzel szemben az, hogy a felperes ilyen tájékoztatást nem adott, az “1576"-os számadat létszámot jelöl.
Valótlanul állítottuk, hogy minden egyes résztvevő munkatárs a napi munkaidején felül teljesített túlszolgálatot.
Azt a tényt, hogy a Terrorelhárítási Központ 2013. június 12-i szigetmonostori tevékenységét egyetlen sajtótudósítás sem említi, olyan hamis színben tüntettük fel, mintha a Terrorelhárítási Központ tényleges munkavégzés nélkül számolt volna el túlszolgálatként teljesített munkaórákat.
Az összesítés szerint a megadott létszámok alapján 1576 munkanapot töltöttek a TEK munkatársai a különböző helyszíneken: a Hivatal szerint összesen 22 592 órát. Sőt, ez a 22 592 óra mind "túlszolgálat" volt. Vagyis minden egyes résztvevő a napi munkaidején felül átlagosan napi 14,3 óra túlszolgálatot teljesített árvízi védekezésben, illetve – a TEK enigmatikus megfogalmazásában – "azzal összefüggésben". Hogy az "azzal összefüggésben" mit jelent, az nem derül ki a levélből, de az egyértelmű, hogy nem közvetlenül az árvízi védekezésben való részvételt jelenti. A TEK ezek szerint leszámlázott olyan munkaórákat, amelyeket a munkatársai valahol a gátaktól távol töltöttek. Erre a kis elszámolási trükkre talán szükség is van, hiszen a TEK mostani elszámolása és a nyilvánosan hozzáférhető források adatai között még mindig nagyon jelentős az eltérés.
Mennyiért pakol homokzsákot egy terrorelhárító? 110 millió forintjába került az adófizetőknek a TEK részvétele a nyári árvízi védekezésben. A szervezet azt állítja, munkatársai rendes napi munkaidejükön felül több mint 20 000 órát töltöttek a gátakon. Noha az összes nagyobb hírportál folyamatosan tudósított az árvízi védekezésről – a TEK felbukkanásáról meg különösen – ennek a százmilliónyi tevékenykedésének alig van nyoma. Tovább az előző cikkre.
A TEK második, pontosított beszámolója szerint a szervezet június 7-én kilenc fővel kapcsolódott be az árvízi védekezésbe – az előző elszámolás még három nappal korábbra, június 4-re tette a védekezésben való részvétel kezdő időpontját. (" A TEK válasza szerint a közel 110 milliónyi személyi juttatást a június 4-14 közti tíz napos időszakra számolták el. De ezzel a tíz nappal kapcsolatban is kétségek merülnek fel. Az első híradás ugyanis a TEK árvízi tevékenykedéséről június 7-éről való."- írtuk az első cikkben.) A módosított adat már egyezik a sajtótudósítások adataival.
A mostani elszámolás szerint a TEK első, jelentősebb volumenű fellépésére két nappal később Szigetmonostoron került sor. Csakhogy a számok itt továbbra sem stimmelnek. A TEK szerint június 9-én, amikor kritikus helyzet alakult ki a térségben, 483 fővel vettek részt a védekezésben. Ezt a számot azonban nem támasztja alá egyetlen más beszámoló sem. A védekezést irányító Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) június 9-én délután kiadott közleménye szerint "A TEK munkatársai jelenleg 250 fővel itt küzdenek az árral. Hajdu János tábornok, a TEK főigazgatója személyesen irányítja a helyszínen a védekezést." A védekezést helyi szinten irányító szigetmonostori polgármester június 9-én késő este kiadott tájékoztatójában pedig ez áll: "A kora reggeli vízáttörés miatt 150 Terror Elhárító Központos katona érkezett a településre és azonnal megkezdték a Csalogány utcán a nyúlgát építését."
A védekezést irányító országos szerv (OMIT) hivatalos közleménye tehát fele akkora, a helyi védekezést irányító polgármester közleménye pedig harmad akkora létszámról tud, mint amekkora a TEK mostani elszámolásában szerepel. (Az elszámolás szerint a következő napon is még 210 fő dolgozott Szigetmonostoron, de hogy ott ténylegesen mit csináltak, az nem tudható, mert egyetlen forrás sem említi a TEK június 12-i szigetmonostori tevékenységét. Talán a TEK hivatala által az "azzal összefüggésben"-nek nevezett dolgot.)
A következő jelentősebb létszámot megmozgató bevetésre 11-én, kedden, Baján került sor. A TEK saját elszámolása szerint ezen a napon és ezen a helyszínen 420 fővel vettek részt az árvízi védekezésben. Ezzel szemben az OMIT aznap éjfélkor kiadott közleménye 221 főt említ: " A Terrorelhárítási Központ kedden hajnalban 221 fővel csatlakozott az árvízvédelemben résztvevőkhöz Baján. Hajdu János tábornok, a TEK főigazgatója személyesen irányítja a helyszínen a védekezést. Az árvízvédelmi feladatok végrehajtására berendelt állomány megfeszített erővel dolgozik a helyszínen. A TEK az árvízi védekezés mellett a jogszabályban foglalt alapfeladatait is hiánytalanul ellátja." (Tegyük hozzá, hogy a kommüniké utolsó mondata, mely a TEK egyéb feladatairól szól, azt valószínűsíti, hogy a szöveg legalábbis a TEK információi alapján íródott; hacsak nem maga a TEK volt a közlemény megfogalmazója.) Ugyancsak 200 főt említenek a TEK bajai működésével kapcsolatban a helyi és az országos médiumok: a TEK egyetlen esetben sem kérte ennek az adatnak a pontosítását.
A TEK elszámolása szerint a tetőzést követő második napon is még 102, de a harmadik napon is még ötven emberük volt Baján – minimum a saját maguk által kiszámolt 3766 forintos átlagos órabérért. Hogy ott mit csináltak, az nem derül ki: az árhullám tetőzése után ugyanis nemcsak az intenzív védekezés szűnt meg – bár persze voltak még kritikus pillanatok -, de sem a hivatalos közlemények, sem a sajtó nem említi többet a TEK-et. Mindenesetre a TEK június 11-ét követő bajai jelenléte – a saját számadataik alapján – önmagában is további 23 millió forintjába került az adófizetőknek.
Mindezek alapján a magunk részéről továbbra sem találjuk meggyőzőnek a TEK árvízi elszámolását, ezért további lépéseket teszünk a tényleges elszámolást tartalmazó dokumentumok nyilvánosságra hozatala érdekében.
() | Itt a TEK válasza, a számok még mindig nem stimmelnek | Itt a TEK válasza, a számok még mindig nem stimmelnek | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/01/07/itt-a-tek-valasza-a-szamok-meg-mindig-nem-stimmelnek/ | 2014-01-07 10:30:28 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az ingatlan tulajdonosa a Horizon-Efpartners Kft., ami ahhoz a cégcsoporthoz kötődik, amelytől az MNB megvásárolta az Eiffel Palace-t.
Tavaly június végén írt arról a Napi.hu, hogy a DVM Grouphoz tartozó Horizon-Efpartners Kft. három nagyértékű ingatlant vásárolt meg 15 milliárd forintért. A lap érdeklődésére a cég egyik ügyvezetője, Kovács Attila akkor tagadta, hogy ők vették meg az Andrássy úti Párisi áruházat (korábban Divatcsarnok), a Vörösmarty tér sarkán álló Váci1 üzletházat (egykori tőzsde épület) és a közeli Szervita téren álló garázst.
Mostanra azonban kiderült, hogy a Váci1 biztosan a cégé lett, és honlapjukon is szerepel a projektjeik között.
A nyilvánosan elérhető információkból kiderül, hogy a Horizon-Efpartners Kft-t két jelzálog terheli: az egyik az UniCredit Bank 44,8 millió euró (körülbelül 13,4 milliárd forint) keretösszegű kölcsöne, a másik az állami tulajdonú Eximbank 7,7 millió euró (nagyjából 2,3 milliárd forint) keretösszegű hitele. Összesen tehát 52,5 millió euró értékű jelzálog van a cégen, ez 300 forintos árfolyammal számolva 15,75 milliárd forintnak felel meg.
A Horizon-Efpartners tavalyi beszámolójából kiderül, hogy nettó árbevétele csupán 59,7 millió forint volt, adózott eredménye pedig mínusz 122,8 millió lett. Az is szerepel azonban a vállalkozás 2015-ös eredménykimutatásában, hogy eszközeinek együttes értéke 13 milliárd forint, amiből az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 12,48 milliárd forintot tesznek ki, 685 millió forintot pedig a beruházások és felújítások.
A cég tavalyi mérlege szerint kötelezettségeinek, vagyis fizetnivalóinak összege 13,5 milliárd forint, ebből hosszú lejáratú kötelezettség 12,87 milliárd forint. Bár ez az összeg kevesebb, mint az euróban felvett két jelzáloghitel általunk forintra számolt értéke, mégis valószínű, hogy azokról van szó, mert más banki kölcsöne nincs a cégnek.
Megkérdeztük a Horizon-Efpartners Kft. ügyvezetőjétől, hogy az Eximbanktól milyen feltételekkel (futamidő, kamat) kapták kölcsön a 7,7 millió eurót, és mire használták fel az összeget. Kovács Attila, aki egy másik vállalkozáson keresztül a cég közvetett tulajdonosa is, az alábbi választ küldte érdeklődésünkre:
“Ahogyan azt a szakmai körökben tudni is lehetett, és több helyen meg is jelent, a tavalyi évben cégünk megvásárolta az Unicredit banktól a Váci 1. épületét. Az épület fejlesztésére, átalakítására az Unicredit az Eximbankkal közösen alapított konzorciuma adott részünkre hitelt. Ezt látja Ön az adatbázisban, és láthatja a tulajdoni lapon is.”
A 2014 júliusában bejegyzett Horizon-Efpartners Kft-nek a kezdetek óta Czár Balázs és Kovács Attila a két ügyvezetője, és tulajdonosa is: tavaly júniusig a Horizont Development Kft-n keresztül, azóta pedig a DVM Design Kft-n keresztül birtokolják a céget.
411 millió forintért alakít ki exkluzív teret az Eiffel Palace tetején az MNB
2014-ben rövid ideig tulajdonos volt a Horizon-Efpartners Kft-ben az offshore hátterű Efpa Estate Kft. is, amelynek leányvállalatától, a szintén Kovács Attila és Czár Balázs ügyvezetése alatt működő Eiffel Palace Kft-től az MNB 45,3 millió euróért vette meg az Eiffel Palace irodaházat.
A DVM Design Kft-ről írtunk már korábban: ez az a cég, amely 103 millió forintot kapott az MNB egyik alapítványától három megbízásért cserébe. A DVM Group egy másik tagja, a D.V.M. Construction Fővállalkozó Kft. pedig nettó 411 millió forintért alakít ki az MNB megrendelésére egy exkluzív teret az Eiffel Palace tetőterében.
Az sem egyedi eset, hogy az Eximbank – amelynek a feladata elvileg a magyar cégek külföldi munkáinak támogatása – magyarországi projekteket hitelez. Korábban a külkerbank adott kölcsön 7 milliárd forintot a Párizsi Udvart megvásárló arab szállodacégnek, és 16,5 milliárd forintot Garancsi István ingatlanfejlesztésére a Kopaszi-gátnál.
Andy Vajna is kapott az Eximbanktól 6,72 milliárd forintot a TV2 megvásárlására, majd további 1,2 milliárd forint működési hitel is jutott a filmügyi kormánybiztos tulajdonába került tévécsatornának. | 2,3 milliárd forint kölcsönt adott az Eximbank a Váci1 üzletházra | Az ingatlan tulajdonosa a Horizon-Efpartners Kft., ami ahhoz a cégcsoporthoz kötődik, amelytől az MNB megvásárolta az Eiffel Palace-t. Tavaly júni | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/07/11/23-milliard-forint-kolcsont-adott-az-eximbank-a-vaci1-uzlethazra/ | 2016-07-11 11:46:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Sok szépet mondott Lázár János a mai kormányinfón, például azt, hogy
„ha korrupció lenne, akkor nem lenne pénz az államkasszában”,
a legszebb mégis az volt, hogy végre megtudhattuk, miért kerül 4 milliárd forintba Orbán Viktor épülő irodája.
Nos, az Index beszámolója szerint Lázár azzal jött, hogy
a miniszterelnöki iroda 13 ezer négyzetméteres lesz,
márpedig ehhez képest nem is olyan nagy összeg az a 4 milliárd, hiszen – így a miniszter – „Budapesten egy ekkora irodaház felépítése nem olcsó”.
Sőt még azt is mondta, hogy „a 4 milliárdot az épületre költjük, nem egyetlen szobára”.
Ó, persze!
Annyit azért hozzátennénk, még ha Lázár nem is beszélt róla, hogy az erről szóló 1847/2016. (XII. 23.) kormányhatározatban – amit egyébként Lázár jegyez –
„egyedi belsőépítészeti kialakítás
kivitelezéséhez szükséges 3925,0 millió forint forrás biztosításáról” van szó, nem pedig irodaház felépítéséről.
Ráadásul Lázár mai nyilatkozatával azt sugallja, hogy az egész kóceráj kerül 4 milliárdba, pedig az sokkal, de sokkal többe fog kerülni. Nem beszélve az erkélyről. | Lázár megmondta, hogy mi kerül 4 milliárdba Orbán irodáján | Most hazudott vagy a kormányhatározatban, amit ő írt alá egy hónapja? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/villamnarancs/lazar-megmondta-hogy-mi-kerul-4-milliardba-orban-irodajan-102273 | 2017-01-19 10:54:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Magyar Péter állításaival szemben a tények azt mutatják, hogy az OECD-tagállamok közül Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatásra. 2010-hez képest a kormány több mint három és félszer többet költ a magyar családok támogatására.
Az idén 3300, jövőre pedig majd 3800 milliárd forint jut a családoknak.
A kormány többek között bevezette a négygyermekes anyák szja-mentességét, a gyermekek után járó adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, a babaváró hitelt és ingyenessé tette a tankönyveket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 2011 óta 178 ezer gyermekkel több született meg, mint amennyi a családbarát fordulat nélkül született volna. Ez több gyermeket jelent, mint amennyien Szegeden laknak - írták.
A kormányzat nemcsak megőrizte a nyugdíjak reálértékét, hanem visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat . 2010 óta pedig az öregségi nyugdíjak összegét csaknem két és félszeresére növelte. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány más eszközökkel is támogatja az idősebb korosztályt: a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján lehetőségük van nyugdíjba vonulni - ezzel éves szinten 25-30 ezren élnek. A nyugdíj mellett munkát vállalók számára pedig teljes járulékmentesség érhető el, amivel a nyugdíjaskorba lépő, ámde továbbra is dolgozni kívánó idősebb munkavállalók helyzete javul - áll a közleményben.
2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelme nagyobb mértékben nőtt. Az elmúlt években így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete, amely eredményeképp több mint egymillióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma. Az egy főre jutó jövedelem értéke a legalsó jövedelmi ötödben 2010-ben 454 ezer forint volt, amely 2023-ra több mint háromszorosára (222 százalékkal) nőtt, 1,461 millió forintra emelkedett. Ez a növekedés meghaladja a bruttó átlagkeresetek 191 százalékos és a medián keresetek 205 százalékos növekedését. Ez 81 százalékos bővülést jelent reálértéken, vagyis a legalsó jövedelmi ötödben élők éves jövedelme csakem kétszer annyit ér, mint 2010-ben. A jövedelem növekedésében a foglalkoztatás bővülése - egymillió fővel többen dolgoznak - és a minimálbér emelése játszotta a legnagyobb szerepet. A minimálbér összege 3,6-szorosára emelkedett és a következő években is dinamikusan nőni fog - írták.
A kormány sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is. Megvédtük a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést, így a magyar családok továbbra is a legolcsóbban jutnak hozzá az unióban gázhoz és villamos energiához.
A német gazdaság válságát is sikeresen fogja kezelni a kormányzat, ezt szolgálja a gazdasági semlegesség és a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv , amely tovább növeli a családok jövedelmének vásárlóerejét, segíti a megfizethető lakhatást és a Demján Sándor programon keresztül hozzájárul a hazai kkv-szektor megerősítéséhez.
Ez a különbség:
míg a kormánynak van gazdasági programja, addig Magyar Péternek nincs
- közölte az NGM . | Magyar Péternek nincs gazdasági programja | Magyar Péternek a kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó hamis állításait tényekkel cáfolta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/magyar-peter-kormany-gazdasagi-program | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Hétfőn olyan felvételek jelentek meg , ahol a sajtó munkatársairól mond Magyar Péter többek között olyanokat, hogy a köcsögök, sőt a Hír TV munkatársait a Dunába löketné.
Mindezek után a Tisza Párt elnöke sajtótájékoztatót tartott, a helyszínen később a Hír TV stábja azt szerette volna megtudni Magyar Pétertől, hogy mi igaz a hangfelvételeken elhangzottakból, és kiket tart pontosan köcsögöknek.
Azonban a politikus a szokásosnál is idegesebben reagált, egyből felpattant az asztaltól és kétségbeesetten kért segítséget biztonsági embereitől, hogy azonnal távolítsák el a közeléből Heiter Dávid Tamást, a Hír TV munkatársát.
Ezt követően az egyik biztonsági ember pedig szó szerint kihajította az ajtón a riportert. | Magyar Péter kidobatta a Hír TV munkatársát | Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott, a helyszínen később a Hír TV stábja azt szerette volna megtudni tőle, hogy mi igaz a hangfelvételeken elhangzottakból. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-biztonsagi-embere-kidob-hirtv-munkatars-video | null | true | null | null | HEOL |
A csütörtöki testületi gyűlésen leváltották pozíciójából Gödöllő polgármesterének, Gémesi Györgynek a főtanácsadóját, L. Péterfi Csabát.
Mint a 444 írja, eredetileg a szervezeti és működési szabályzat módosítását tárgyalták volna, ám Bárdy Péter alpolgármester helyszínen kiosztott előterjesztésben arra tett javaslatot, hogy szüntessék meg a főtanácsadói pozíciót.
Ugyan polgármester nem támogatta a javaslatot, két képviselőn kívül mindenki villámgyorsan megszavazta azt. A javaslatot támogató képviselők közül többen a Gödöllői Lokálpatrióta Klubhoz (GLK) tartoznak, ami azért érdekes, mert ennek a színben indult az önkormányzati választásokon Gémesi.
A történtek után a Facebookon folytatódott az üzengetés. A polgármester kiposztolta, hogy továbbra is ragaszkodik L. Péterfi Csabához, és visszavonta a főtanácsadói poszt eltörlésével előálló Bárdy Péter alpolgármester minden hatáskörét, egy másik posztban pedig puccskísérletnek minősítette a történteket. A GLK képviselői erre Gödöllő városának Facebook-oldalán reagáltak. Az aláírók szerint azért volt szükséges, hogy megszólaljanak, mert polgármester szerintük önmagához is méltatlan nyilatkozatokat tett."
Hozzátették, csak az elmúlt egy hónapban három alkalommal jeleztük egyértelműen, hogy L. Péterfi Csaba "a városban, illetve kollégáival szemben tanúsított magatartásával" nem tudnak azonosulni, és szeretnék, ha munkaviszony megszűnne.
"Foglalkoztatása már régóta hatalmas károkat okoz nemcsak a hivatal, de a város közössége számára is, nem Gödöllő érdekeit szolgálja. Legutóbb négy napja beszéltünk erről vele, több mint 2 órán keresztül. A mai határozatunk nem tartalmazott más célt, mint amit korábban kértünk. Akkor sem, ha Polgármester úr mást akar belelátni. Nem igaz tehát, hogy váratlanul érte a mai döntésünk" - jegyezték meg.
Kiemelték azt is, hogy a testületi gyűlésen meghozott döntésüket követően Gémesi Györgyöt biztosították támogatásukról, illetve arról, hogy ez egy egyszeri alkalom volt, csak emiatt a fontos és sokakat érintő ügyben voltak más véleményen.
"Értetlenül és döbbenten állunk az előtt, hogy az ellenkezőjét kommunikálja, és Bárdy Péter alpolgármestert olyan rágalmakkal illeti, mely becsületét, hűségét és szándékait megkérdőjelezik. Közös döntést hoztunk, így az igaztalan vádak minket is érnek. Tiszteljük és szeretjük Polgármester urat. Érte tettük, nem ellene. Bízunk benne, hogy visszatalál önmagához" - zárták posztjukat hozzátéve, hogy Gödöllő Facebook-oldalának admin jogai hétfő reggel visszaállnak, és vélhetően ekkor majd törlik a nyilatkozatukat. | Itthon: "Tiszteljük és szeretjük Polgármester urat. Érte tettük, nem ellene" - kurta-furcsa puccskísérlet volt Gödöllőn | Saját képviselői váltották le a polgármester, Gémesi György főbizalmasát. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20241025_godollo-polgarmester-kepviselo-testulet | null | true | null | null | HVG |
Szilvásy: elégtétel az ítélet nekem és a családomnak | Elégtétel az ítélet nekem és a családomnak, akik kitartottak mellettem, valamint annak a politikai közösségnek is, amelyet a Fidesz rajtam keresztül vádolt meg azzal, hogy nem megfelelően működtette a titkosszolgálatokat – mondta Szilvásy György az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150115-szilvasy-elegtetel-az-itelet-nekem-es-a-csaladomnak | 2015-01-16 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
A főügyészség nyomoz tovább a BKV-ügyben. A szóvivő szerint olyan korrupciós bűncselekmény gyanúja merült fel, amelynek a nyomozását kizárólag az ügyészség végezheti.
A Központi Nyomozó Főügyészség nyomoz tovább a BKV-ügyben - tudta meg az MTI Fazekas Gézától, a főügyészség szóvivőjétől pénteken. A szóvivő szerint a hűtlen kezelés bűntette miatt a BKV-val összefüggésben indult nyomozást a BRFK a héten a Fővárosi Főügyészséghez tette át, mert az ügyben "olyan korrupciós bűncselekmény gyanúja merült fel, amelynek a nyomozását a büntetőeljárási törvény szerint kizárólag az ügyészség végezheti".
Fazekas Géza az [origo]-nak elmondta, pillanatnyilag nem kívánják megjelölni, kivel szemben és milyen bűncselekmény gyanúja merült fel. Mint mondta, a Legfőbb Ügyészség az áttételt követően csütörtökön döntött úgy, hogy az ügyészi nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe utalja. Fazekas elmondta, a főügyészség a további nyomozást a BRFK-val együttműködve folytatja. Hozzátette: ez nem példanélküli, számos olyan eset van, amikor a törvény szerint nekik kell eljárni.
Az MTI szerint a büntetőeljárási törvénynek arra a passzusára hivatkozva került át a BKV-ügy nyomozása az ügyészségre, amely kimondja, hogy kizárólag az ügyészség jogosult nyomozni a vezető beosztású vagy a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott más hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt.
A Népszabadság hétfőn arról írt, hogy csak addig folytathatja a BRFK a BKV-ügyek nyomozását, amíg Hagyó Miklóst vesztegetéssel is meg nem gyanúsítják az általa állítólag nokiás dobozokban átvett milliók miatt. Az MTI pénteken megkereste az ügyben Hagyó Miklós ügyvédjét, Kádár Andrást, aki azt mondta, hogy védencét újabb bűncselekménnyel nem gyanúsították meg.
A Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn helyezte előzetes letartóztatásba a BKV-ügyben meggyanúsított Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselőt és főpolgármester-helyettest. Hagyó volt szóvivőjét, Horváth Évát, illetve Lelovics Ottó kommunikációs szakembert ugyanakkor házi őrizetbe helyezte a bíróság. A végzés nem jogerős, mivel azzal szemben az ügyész, valamint a volt főpolgármester-helyettes és védője fellebbezést jelentett be.
A BKV-botrány Hagyó Miklós tevékenysége körül robbant ki, aki 2006 őszétől tavaly november közepéig Budapest főpolgármester-helyetteseként felügyelte a fővárosi cégeket, köztük a BKV-t is. A közlekedési vállalatnál tavaly nyáron kezdődött a botránysorozat, miután kiderült, hogy a közlekedési vállalat több vezető beosztású munkatársának milliós végkielégítéseket fizetett. A rendőrség az ügyben a cég több vezetőjét is meggyanúsította. Hagyó február elején lemondott képviselő-jelöltségéről és közgyűlési mandátumáról és felfüggesztette MSZP-tagságát is a párt érdekeire hivatkozva. A politikus azt állította, hogy ártatlan. | Az ügyészség nyomoz tovább a BKV-ügyben | A főügyészség nyomoz tovább a BKV-ügyben. A szóvivő szerint olyan korrupciós bűncselekmény gyanúja merült fel, amelynek a nyomozását kizárólag az ügyészség végezheti. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/05/az-ugyeszseg-nyomoz-tovabb-a-bkvugyben | 2010-05-21 16:50:00 | true | null | null | Origo |
A BKK ellenőreire és az Uberre is panaszkodtak a taxisok
Ez olyan pontokat tartalmaz, mint az „ellenőrzésére vezényelt ellenőr párok tervszerű cseréje, rotálása”, vagy „a munkavállalók tevékenységének visszaellenőrizhető kontrollálása érdekében a tervezett szolgálatvezénylés” bevezetése. Utóbbi ponttal kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzéseire rálátó forrásaink annyit jegyeztek meg, hogy a dokumentum szövegezéséből arra lehet következtetni, hogy a revíziók eddig ilyen irányítási rend nélkül zajlottak, ami rendkívül meglepő.
A BKK kategorikusan cáfolta lapunknak, hogy a felfedett korrupciógyanús ügyek miatt készült az intézkedési terv. A háttérben az áll – írták válaszukban –, hogy a közelmúltban több taxivállalkozás vezetője informálisan arról a közszájon forgó pletykáról tájékoztatta a BKK-t, miszerint a lebukott taxis kenőpénzzel elérheti, hogy a kiállított jegyzőkönyv ne tartalmazza a megállapított hiányosságokat. A BKK ugyanakkor jelezte, hogy se az említett esetnek, se ahhoz hasonlónak nem bukkantak a nyomára. Kérdéseinkre a BKK nyomatékosította: korrupciógyanús ügyeket nem tapasztaltak az ellenőrzéseknél. Hozzátették: a munkafolyamatokat rendszeresen kockázatelemzésnek vetik alá, s a rendelkezésükre álló jogi keretek között ellenőrzik munkavállalóikat. Ezeket az ellenőrzéseket korábban is elvégezték – függetlenül a mostani pletykáktól –, s eddig egyetlenegy korrupciógyanús ügylettel sem találkoztak.
Mint arról beszámoltunk, az ellenőrzésekkel még sincs minden rendben. A taxisok több alkalommal jelezték lapunknak, hogy a BKK fedett ellenőrei nem íratnak alá jegyzőkönyvet a sofőrrel, a papírmunkát pedig az utazást követően, az irodában végzik el. Ez visszaélésekre ad módot. Elek Ferencet például az angyalföldi Duna Plazánál úgy kapták szabálytalanságon a BKK ellenőrei, hogy nem is járt arra. Az ellenőrök azt írták a jegyzőkönyvbe, hogy a taxis a bevásárlóközpontnál nem adott nekik nyugtát, ezért be is vonták a drosztengedélyét. A jegyzőkönyvet nem látta, azt se tudta, hogy ellenőrzést tartottak nála. Az időközben nyugdíjassá vált Elek Ferenc bíróságra vitte az ügyét, mert – mint jelezte lapunknak – biztos a dolgában.
– Nem büntethetnek valamiért, amit nem is követtem el – magyarázta. A korábbi taxis mobiltelefonjának cellainformációit is bekérték, hogy bizonyítani lehessen: a papír téved, nem a fuvaros. A bíróság első fokon neki adott igazat, azóta a BKK fellebbezett, s most itt áll az eljárás. Az üggyel kapcsolatban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon is elindult egy pere, immár a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH) szemben, miután a BKK-döntés hatására az NKH bevonta a taxiengedélyét. Az ügy első szakasza itt is lezárult – mondta lapunknak.
– A bíróság „hatálytalanította a taxiengedély elvételét”, így ha akarnék, már legalább lehetnék taxis – élcelődött a helyzeten. | Gazdaság: Korrupció persze nincs, de felkészülnek rá | A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) is rámozdult a korrupcióra: információink szerint ugyanis a vállalatnál a közelmúltban készült egy intézkedési terv „a taxiellenőrök korrupciós kockázatainak kiszűrésére”. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/korrupcio-nincs-de-nem-art-felkeszulni-ra-1500581 | 2014-11-25 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője a kastélytörvény miatt feljelentette a magyar kormányt az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF). Két héttel a feljelentés után az OLAF el is indította a hivatalos vizsgálatot, ahogy a politikus fogalmazott: Lázár János és Orbán Viktor "kastélymutyija" ügyében. A Facebook-oldalára feltöltött videóban Molnár Csaba arról is beszélt, hogy ha ezt Polt Péter legfőbb ügyésznek kellene kivizsgálnia, nem történne semmi. Vadai Ágnes (DK) arról kérdezte a legfőbb ügyészt, kivételesen nem cáfolná-e meg párttársa feltételezését és indul-e valódi nyomozás az ügyben.
Augusztus végén kezdődött el a Lázár-féle kastélytörvény végrehajtása. Először nyolc állami tulajdonú kastély tulajdonjoga lesz átruházható. Az elmúlt években a kastélyok közül többet EU-s és állami közpénzmilliárdokból újítottak fel, csak az első nyolcra 22 milliárd ment el, amiből 13 milliárd forint uniós forrás volt.
A kormány tavaly nyáron nyújtotta be A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatát. A jogszabályt decemberben elfogadták, de Novák Katalin államfő előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól, amit a törvényt jegyző Lázár János nagyon a szívére vett.
A Sándor-palota jogászai azt mondják: úgy változtassunk, hogy ne változtassunk semmit. A törvény lényege pontosan az, hogy változtatni kell az eddigi gyakorlaton. A magántőkét nem megdönteni kell, hanem bevonni: az épített örökség megóvásába, értékes kastélyaink felújításába és fenntartható működtetésébe.
Azt is közölte: reméli, téved és az elnök jogászai csak nem olvasták a törvényt, nem értik a lényegét, mert ha rosszhiszeműen értelmezi, akkor érti döntést,
gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte. | Lázár János szívügyét az NNI is vizsgálja | Az OLAF már korábban elindította az eljárást a kastélytörvény ügyében. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/10/29/kastelytorveny-feljelentes-nni-vizsgalat-olaf | null | true | null | null | 24.hu |
Július végén előbb megírtuk, hogy Rogán Antal Belváros-Lipótváros volt polgármestere egy 2008-as pályázat során odautalt egy Károly körúti önkormányzati irodát fideszes elődje, Karsai Károly családjának. Nem sokkal később kiderítettük azt is, hogy az azóta frakcióvezetőként dolgozó
Rogán majdnem egy egész emeletet kiosztott az épületben önkormányzat egykori és mostani emberei között.
A cikk úgy született, hogy Juhász Péter Együtt-képviselő a Facebookra kiposztolt egy-két gyanút ébresztő információt, mi utánamentünk az esetnek, aztán megkerestük Belváros-Lipótváros Önkormányzatát, hogy válaszoljanak kérdéseinkre.
Egy tulajdoni lapról nem derül ki, hogy mekkora érték ellenében cseréltek gazdát az egyes ingatlanok, és így mennyi pénz folyt be az önkormányzathoz - ehhez az adás-vételi szerződés ismerete szükséges. Abba viszont nem lehet betekinteni a lakók vagy az önkormányzat hozzájárulása nélkül. Az önkormányzat együttműködését kértük.
Közvagyonról van szó, nem bonyolult ez: az információs szabadságról szóló törvény értelmében újságíró az önkormányzat gazdálkodását érintő ügyekben az adatok megismerésére és közlésére jogosult.
Az önkormányzattól akkor Jeneiné Rubovszky Csilla tömören összefoglalva úgy reagált, hogy nincs ügy, mert Juhász Péter hazudik. Az alpolgármester-asszony július 21-i válaszlevelében részletesen elmagyarázta ugyan a pályáztatás körülményeit, de a sajtóosztály többszöri kérésre sem adta ki a kért engedélyt, sem a szerződéseket.
Rubovszky és a sajtóosztály július 21-én arra hivatkoztak, hogy
"az önkormányzatnál igazgatási szünet van, így pontos adatokkal csak július 27- után tudunk szolgálni."
Két nappal későbbi, július 23-án kelt levelükben azt írták, hogy
"ismételten hangsúlyozzuk, hogy a hivatalban igazgatási szünet van, ezért az illetékes osztályok csak a szünet után tudnak foglalkozni a kérésével."
Miután cikkünk megjelent, az önkormányzat írásos megkeresésésében még aznap részletesen számonkérte azokat a részleteket, amiket válaszleveleikből nem tartottunk fontosnak közölni. Ebben a válaszlevelükben is azzal magyarázták a kérés megtagadását, hogy "ahogy azt már többször is említettük,
az önkormányzatnál igazgatási szünet volt, ezért a beérkezett adatigénylésre ezután áll módunkban érdemben válaszolni, amire 15 napos határidő áll rendelkezésünkre."
A válaszlevélnek kimondottan számonkérő hangütése volt, miközben a cikk a vonatkozó szerződések ismerete nélkül készült. Két pontban kiegészítettük a írást, amit a sajtóosztály később elégedettséggel nyugtázott. Ennek tükrében nagy bizalommal vártuk az igazgatási szünet utáni időket, hogy végre megismerhessük a szerződéseket. Július 29-én, augusztus 3-án, majd augusztus 8-án is levelet küldtünk a Belváros-Lipótváros önkormányzata sajtóosztályának illetve Rubovszky Csillának, hogy küldjék meg az engedélyt, vagy a szerződést. de hiába.
A cikk óta még csak válaszra sem méltattak.
Július 17-én kezdtünk levelezni az ügyben az önkormányzattal, most augusztus 26-ot írunk. Még egyszer: az önkormányzati tulajdon közvagyon. Az történt, hogy a belvárosi önkormányzat pályázat útján kiosztott egybefüggő 500 négyzetmétert a főváros legdrágább környékén csupa olyan embernek, aki kötődött vagy kötődik az önkormányzathoz. Az önkormányzat pedig nem elég, hogy erre nem ad magyarázatot, de azt sem árulja el, mennyit fizettek a kedvezményezettek az ingatlanokért. | Félrebeszél és lapít a belvárosi önkormányzat a haveroknak kiosztott lakások szerződéseiről | Ismerjék meg egy politikai újságíró mindennapjait. Ilyen az, amikor önkormányzatoktól igyekszünk hozzájutni közérdekű adatokhoz. | null | 1 | https://444.hu/2015/08/26/kamuzik-es-lapit-belvaros-lipotvaros-onkormanyzata-a-haveroknak-kiosztott-lakasokrol/ | 2015-08-26 17:13:54 | true | null | null | 444 |
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága bekéri Simor Andrástól, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől egyebek mellett azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják az elnök ciprusi cégének eladását.
Az MNB elnökének ez év október 30-ig kell bemutatnia azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy felszámolta a ciprusi cégben lévő tulajdonát, az abban lévő mintegy 900 millió forintos vagyont hazahozta, és az erre vonatkozó adókötelezettséget teljesítette . "Az MNB elnöke, személytől függetlenül egy olyan pozíciót tölt be, ahol titkolózásnak, lezáratlan ügyeknek helye nincs" - mondta a javaslatot indokolva Szijjártó Péter.
Simor András a parlamenti testület előtt nyomatékosította: a költségvetési bizottság nem jogosult vagyoni helyzetének vizsgálatára, arra a parlament mentelmi bizottságának van joga. Elmondta: ő már 2009-es és 2010-es vagyonnyilatkozatában is tisztázta, hogy megszüntette korábbi tulajdonát a ciprusi cégben. A jegybankelnök felajánlotta: az MNB elnöki titkárságán a képviselők megtekinthetik vagyonbevallását. Ugyanakkor kijelentette: adózási kérdésekben csak az adóhatóságra és az állampolgárra tartozik a befizetett adók megvitatása. | Ismét vizsgálják Simor ciprusi cégét | Ismét vizsgálják Simor ciprusi cégét | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/blog/2011/10/20/ismet_vizsgaljak_simor_ciprusi_ceget/ | 2011-10-20 10:18:00 | true | null | null | Index |
Nemcsak Mészáros Lőrinc és Tiborcz István korábbi közös érdekeltsége kapott állami támogatást balatoni kikötőfejlesztésre, hanem Csányi Sándorhoz közeli cégnek is jutott 550 millió forint a balatonfüredi Uni Hotel kikötőjének fejlesztésére – írtuk április elején. Akkor még úgy tűnt, hogy az OTP-vezér köre beéri ennyivel, a pályázat kihirdetése után egy hónappal azonban Csányi Sándor üzlettársa átvette a tihanyi kikötő irányítását.
Pedig áprilisban még arról számoltunk be, hogy egy balatoni vállalkozó cége fejlesztheti az állami tulajdonban lévő Tihanyi Yacht Clubot. Ám a tihanyi Malackrumpli bisztró tulajdonosa, Járosi Tamás a Magyar Turisztikai Ügynökség 195 millió forintos kikötőfejlesztési támogatása után nagyjából egy hónappal otthagyta a kikötőt üzemeltető céget. Helyette Csányi üzlettársa, a 36. leggazdagabb magyar (a Szakonyi Péter által összeállított 100 leggazdagabb magyar listája szerint), Nagy György HO-ME 2000 Kft.-je lett a Peninsula Resort Zrt. tulajdonosa.
Válság van, és nem bírtuk tempóval, ezért döntöttem így. Kaptam egy ajánlatot, amit elfogadtam. Vállaltunk más projekteket is, a jövőben ezekre koncentrálunk majd
– indokolta Járosi a kiszállását a 24.hu-nak.
Járosi formálisan májusban távozott a Peninsula Zrt.-ből, Nagy Györgyék azonban már korábban megjelentek a tihanyi fejlesztések környékén. Erre lehet következtetni abból, hogy a milliárdos vállalkozó egyik cége, a REPÉT Kft. tavaly decemberben leszerződött a Tihany Yacht Club szálloda felújítására. A munka nettó 475 millió forint, a közbeszerzést egyedüli ajánlattevőként vitte el érdekeltsége.
Nem sokkal később Csányi Sándor üzlettársa meg is vette a Peninsulát, majd miután a kikötőüzemeltetőbe beszállt vállalkozása, a HO-ME 2000, Nagy György új ügyvezetőt nevezett ki, május eleje óta Harnos László vezeti a céget. Harnos a közbeszerzésről azt mondta lapunknak, hogy a szálloda felújítása nem kerül közpénzbe, a projektet egészében a Peninsula Resort Zrt. finanszírozza.
Harnos Linkedin profilja alapján dolgozott már Csányi Sándornak és Mészáros Lőrincnek is. Bad Kleinkirchheimben a Hotel OTP Birkenhofot igazgatta, klubmenedzsere volt a legnagyobb taglétszámú magyar golfközpontnak, a Pannonia Golf & Country Clubnak, amelynek üzemeltetője tavaly került a Csányi család kezéből Mészáros Lőrinc érdekeltségébe.
Jut még kikötőkre
A tervek szerint 4 milliárd forintot adott volna az állam a balatoni kikötők bővítésére vagy építésére, de végül ennél több mint 800 millióval nagyobb összeget áldoztak hét balatoni kikötőre. A pályázat legnagyobb nyertese Balatonfüred, ahol három kikötőt fejleszthetnek állami támogatásból. A cél a balatoni elektromos hajózás fejlesztése, a kiírás szerint olyan hálózatot kell megépíteni, „amely az elektromos hajók számára is megteremti a lehetőséget a Balaton teljes körű bejárására”.
A Kisfaludy-program részeként további 500 millió forintot is szétosztanak a meglévő kikötők fejlesztésére. Ez viszont csupán aprópénz az első körhöz képest, a kiírás szerint a felhívás keretösszege 500 millió forint, amiből 10-20 kikötőt akarnak támogatni, így a maximális támogatás összege 30 millió forint lesz. | Csányi Sándor üzlettársa ráhajtott a balatoni kikötőre | Nagy György azután vette át a tihanyi kikötő irányítását, hogy a cég állami támogatást nyert. Korábban egy Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó cég a füredi kikötő fejlesztésére kapott pénzt. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/05/22/tihany-kikoto-csanyi-sandor-nagy-gyorgy/ | 2020-05-22 15:21:10 | true | null | null | 24.hu |
Serényen gyűjti az adományokat a Jobbik. A nemrég még nyíltan antiszemita, ma már erőből néppártosodó alakulatnál az ÁSZ feltárta, hogy 2017-ben jóval a piaci ár alatt, szinte ingyen béreltek plakáthelyeket Simicska Lajos cégeitől, ami a 2014-től hatályos törvényi előírások szerint tiltott vagyoni támogatásnak minősül. A számvevők azt is megállapították, hogy így 331 millió forintos anyagi előnyhöz jutott a Jobbik, amit a törvényi előírás szerint be kell fizetniük a központi költségvetésbe. Mindemellett a jogszabály azt is előírja, hogy az illegális támogatásban részesülő pártok költségvetési támogatását a megállapított összeggel csökkenteni kell. Így jött ki a mintegy 662 millió forintos anyagi következmény.
A számvevőszék bejelentésére a Jobbik természetesen hatalmas botrányt (hisztériát) csapott itthon és nemzetközi szinten egyaránt. Rögvest felvették a mártírálarcot, és azzal kezdtek riogatni, hogy nem tudnak elindulni a tavaszi választáson. Ezt elkerülendő gyorsan közösségi gyűjtésbe (kalapozásba) kezdtek, és a hírek szerint az elmúlt hetekben valamivel több mint ötezer adományozótól csaknem nyolcvanmillió forintot gyűjtöttek össze. Időközben az is kiderült, hogy az egész akció jókora politikai blöff.
Egyrészt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint júliusig egy fillért sem kell fizetnie a Jobbiknak (ahogy a többi törvénysértő pártnak sem), és nem is vonnak el a párttól semmilyen forrást. Továbbá a Jobbik – amennyiben képes országos pártlistát állítani az április 8-i választás előtt – biztosan megkapja a hatszázmillió forintos kampánytámogatást. Ezt a számvevőszék által megállapított tiltott párttámogatás visszafizetése semmilyen formában nem érinti. Az is napvilágot látott, hogy a Jobbik január első napjaiban megkapta az első negyedéves költségvetési támogatását is, ami mintegy 120 millió forint, továbbá a párt nyilvános mérlegeiből az is kiderül, hogy az elmúlt években nagyobb volt a bevételük, mint a kiadásuk, vagyis minden bizonnyal megtakarítás is lehet a pártszámlán.
Ennek ellenére a Jobbik képviselői hetek óta azt hangoztatják, hogy egy árva fityingjük sincsen, üres a pártkassza, és biztosan nem tudják befizetni a számvevőszéki ellenőrzés során feltárt tiltott támogatás összegét. Volner János frakcióvezető a minap egy sajtótájékoztatón borzasztó kínos helyzetbe került, amikor az újságírók azt kezdték el feszegetni, hogy ha júliusig biztosan nem kell fizetniük egy fillért sem, nyilvánvalóan százmilliók vannak a számlájukon, és ráadásként az adófizetők néhány hét múlva újabb hatszázmillió forintot tolnak be a pártba kampánytámogatás gyanánt, akkor mégis mi a fészkes fenére gyűjtenek egyáltalán. Mert a sajtóeseményen Volner János azt közölte, hogy folytatják a közösségi kalapozást.
A Jobbik frakcióvezetője szokásos monoton stílusában hebegett-habogott, elmormogott néhány aggodalmaskodó mondatot arról, hogy lehet, mégsem tudnak elindulni az áprilisi megmérettetésen, mert Orbán üldözi őket, majd a jelenlévők általános megdöbbenésére kibökte: a szakértőik kifizetésére költik el a támogatók által összedobott tízmilliókat. Miféle szakértőkre? A holdudvarra? Hát ez óriási! Átverték több mint ötezer adakozó kedvű hívüket, majd bemondják, hogy a pénzt szétdobják a „szakértő” haverok között. Ja, és természetesen ha egy üzlet beindul alapon folytatják a pénzgyűjtést. Reméljük, azért betartják az adományokra vonatkozó szabályokat, és jogszerűen könyvelnek le és mutatnak ki minden forintot. Nehogy majd a számvevőszéknek kelljen megállapítania, hogy ezúttal is elbénáztak valamit.
A Jobbik holdudvara, vagyis a bizonyos „szakértők” eközben persze már serényen dolgoztak is a pénzükért. Nyikos László – aki 1990-től 2001-ig az ÁSZ alelnöke volt – a Jobbikot támogató tévécsatornán, a Hír TV-ben próbálja időről időre menteni a menthetetlent. Vele kapcsolatban érdemes felidézni, hogy a rendszerváltás előtt tagja volt a kommunista állampártnak, majd 2010 és 2014 között már a Jobbik országgyűlési képviselőjeként tűnt fel a parlamentben. Manapság a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja, ahová szintén a Jobbik delegálta. Havi hárommilliós fizetést vesz fel onnan.
Nos, ez a teljesen független „szakértő” próbálja körömszakadtáig védeni a védhetetlent. Legutóbb azon sopánkodott Kálmán Olga műsorában, hogy a gonosz számvevőszék miért vizsgálta egyáltalán szeretett kenyéradó pártja zűrös ügyeit. Szerinte erre nem lett volna jogalapja az ellenőrző szervezetnek, valamint azzal is megpróbálkozott, hogy a számvevőszék pártokról szóló jelentései érvénytelenek, mert azokat a főtitkár írta alá.
Az ÁSZ persze csípőből cáfolta Nyikos exalelnök minden hazugságát, felidézve, hogy teljesen szakszerű és – ismerve a kiderült nyilvánvaló csalásokat – rendkívül indokolt volt a Jobbik 2017 első féléves plakátszerződéseinek vizsgálata. Az ÁSZ azt is közölte, hogy a számvevőszéki jelentések megfelelnek a törvényi előírásoknak és egyéb szabályzatoknak. Nyilvánvaló egyébként, az ÁSZ nem követne el olyan ostobaságot, hogy ilyen bagatell eljárási vagy formai hibákat ejtsen.
Vajon akkor miért híreszteli mégis ezt Nyikos László? A válasz egyértelmű. Azért, mert minden bizonnyal személyesen is érintett lehet az ügyben. Költségvetési és számvevőszéki ügyekben Nyikos köztudottan gyakran ad tanácsokat a Jobbiknak, és nagyon úgy tűnik, hogy a Simicskával megkötött plakátszerződések ügyében végzetesen rossz tanácsokat adhatott. Ebbe bukhatott bele a Jobbik. Emiatt pedig úgy tűnik, nagy bajban lehet. Valószínűleg hallgattak rá a párt vezetői, és most nyilvános hazugságokkal próbálkozik a kármentéssel.
Az elmúlt hetekben szintén gyakran nyilvánult meg a Jobbik számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatban Varga-Damm Andrea, a párt országgyűlési képviselő-jelöltje. A jogász végzettségű, magát egyébként ellenőrzési ügyekben „szakértőnek” nevező hölgy saját bevallása szerint is nagyon közel áll Simicska Lajoshoz. A sajtóban korábban arról híresült el, hogy elsőként ő ismerte be, a veszprémi milliárdos pénzeli a Jobbikot, és korábban előszeretettel látogatta Simicska díszpáholyát a veszprémi férfi-kézilabdacsapat meccsein is. Varga-Damm Andrea ellen egyébként az elmúlt tíz évben mindenféle zűrös ügyek miatt többször is eljárást indított a Magyar Ügyvédi Kamara, sőt ki is zárták a köztestületből.
Nos, ez a „szakértő” hölgy az elmúlt hetekben számos interjúban próbálta törvénytelennek beállítani a számvevőszék eljárását, így mosdatva pártját és saját bevallása szerint családi jó barátját, Simicska Lajost. Varga-Damm Andrea egy közelmúltban megtartott sajtótájékoztatón riporteri kérdésre válaszolva szó szerint azt mondta: hála istennek semmi köze nem volt a Simicska plakátcégei és a Jobbik között 2017-ben megkötött, tegyük hozzá, nyilvánvalóan törvénysértő szerződésekhez. Sokatmondó mosollyal az arcán válaszolta ezt a párt veszprémi „szakértője”.
Megszólalt az ügyben Pörzse Sándor újságíró, aki a Jobbik párttévéjében megismételve Volner János megdöbbentő bejelentését, megerősítette, hogy majd a párt holdudvarához tartozó szakértőkhöz kerülnek a támogatók által befizetett adományok. Sőt, még be is dobott egy új felhasználási területet, amikor kibökte, hogy a talált pénzt majd cateringre költik a Jobbik rendezvényein. Jó étvágyat! Ha van gyomruk hozzá.
A szerző közgazdász | Trükkös adomány a szakértőknek | Magyar Idők | Serényen gyűjti az adományokat a Jobbik. A nemrég még nyíltan antiszemita, ma már erőből néppártosodó alakulatnál az ÁSZ feltárta, hogy 2017-ben jóval a piaci ár alatt, szinte ingyen béreltek plakáthelyeket Simicska Lajos cégeitől, ami a 2014-től hatályos törvényi előírások szerint tiltott vagyoni támogatásnak minősül. A számvevők azt is megállapították, hogy így 331 millió forintos anyagi … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/velemeny/trukkos-adomany-szakertoknek-2678704/ | 2018-01-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Idők |
Nagyjából ezren gyűltek össze az adóhivatal (Nemzeti Adó- és Vámhivatal, NAV) Széchenyi utcai épülete előtt szombaton délután három órakor, hogy a Horváth András által kirobbantott áfacsalási botrány kivizsgálását követeljék - jelentette a hvg.hu tudósítója.
A december 28-i megmozdulást több civil szervezet, így a Hallgatói Hálózat (Haha), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Krétakör és a Levegő Munkacsoport hirdette meg, a tüntetésen részt vett Horváth is. A szervezők már előre azt kérték, hogy minden résztvevő hozzon magával egy zöld dossziét. Horváth András ugyanis egy ilyen dossziéban tartotta az ügyben fontos cégek adatait, illetve az áfacsalást alátámasztó információkat, de ezt a nála tartott házkutatáson a rendőrök lefoglalták. Munkatársunk szerint sokan a magukkal hozott dossziét lengették a levegőben.
A tüntetők az adóhivataltól a Belügyminisztériumhoz, majd a Parlamenthez vonultak át, többek közt azt skandálva: "országosan megy a rablás, veled vagyunk Horváth András!". A tiltakozóknál olyan táblák voltak, mint: „oligarchák”, illetve „A NAV-nál legyen házkutatás”. Az Országháznál a szervezők közül többen beszédet mondtak, a tömeg addigra tudósítónk szerint tovább nőtt. Azt követelték, hogy a pártok ne akadályozzák az ügyet kivizsgáló parlamenti bizottság felállítását, az Állami Számvevőszék pedig szintén folytasson le egy eljárást.
A Parlamentnél összegyűltek előtt felszólalt a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András is, aki szerint az elmúlt hetek bebizonyitották, hogy "bár a kormany mindenről tud, a masik oldalra állt". Az ügy súlyát jelzi, hogy a kormány facebookos ökle is megszolalt - utalt Deutsch Tamásra, aki a közösségi oldalán paranoiásnak és futóbolondnak nevezte a volt adóhatósági dolgozót.
Horváth nem érti, "hogy volt merszük" nála házkutatást tartani, ami azt mutatja, hogy "erővel elveszik a bizonyító erejű iratokat". Arra voltak kíváncsiak, kikkel találkozom - tette hozzá. Úgy fogalmazott, "az Európai Unió szégyene, ami itt történik: a kisvállalkozókat üldözik, a nagyokat futni hagyják".
A Parlamentnél összegyűlt tömeg erre azt skandálta: "alkotmányt, demokraciát, jogállamot". A szimpátiatüntetésen ott volt Varju László, a DK pártigazgatója, Schiffer András, az LMP társelnöke, Vágó Gábor, az LMP országgyűlési képviselője és Juhász Péter, az Együtt-PM társelnöke.
Még a rendezvény elején volt némi vita abból, hogy páran árpádsávos zászlóval felszerelkezve jelentek meg, de őket a szervezők - a helyszínt biztosító rendőrök segítségével - arra kérték, hogy tegyék el a zászlókat, vagy menjenek el. Végül ebből nagyobb vita vagy dulakodás nem lett, a székely zászlósok pedig maradhattak.
A belvárosban összegyűlt, majd az Országházhoz vonuló tüntetőkről az MTI csak este hat óra után adott először hírt. A nemzeti hírügynökség ezzel szemben nem felejtett el - a budapesti megmozdulással egyidőben - beszámolni arról, hogy Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök ellen tüntetnek egy isztambuli mecsetnél, miután a török kabinet tíz tagját leváltották.
December 19-én már tartottak egy hasonló akciót Horváth mellett, de azon végül nagyon kevesen vettek részt. Ennek közvetlen kiváltó oka az volt, hogy aznap tartottak házkutatást Horváthnál a rendőrök, elvitték a számítógépének merevlemezét, sok iratot, és az általa korábban bemutatott zöld dossziét. A volt adóhatósági dolgozó szerint a rendőrök azt közölték vele, hogy személyes adattal való visszaéléssel gyanúsítják. Információink szerint csak személyes adattal visszaélés és rágalmazás miatt tettek ellene feljelentést, egyelőre Horváth még nem gyanúsított.
Szombaton derült ki, hogy adótitok és személyes adatok védelmére hivatkozva a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) nem adja ki azt a vizsgálatról szóló jelentést, amelyet Horváth András állításainak elhangzása után egy hétvége alatt végzett el. Emiatt az adatok kiadását kérő Schiffer András LMP-s politikus szombati közleményében pert helyez kilátásba Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és a NAV ellen. | Gazdaság: Zöld dossziés civilek tüntettek a NAV-botrány kivizsgálásáért | Több mint ezren tiltakoztak szombat délután a fővárosban amiatt, hogy szerintük a kormány eltussolja a Horváth András által nyilvánosságra hozott adócsalási ügyet. A civil szervezetek felhívására az adóhatóság székháza előtt összegyűlt tömeg táblákkal, zászlókkal és a volt adóhatósági dolgozó miatt elhíresült zöld dossziékkal vonult a Belügyminisztériumhoz, majd a Parlamenthez. Itt Horváth is beszédet mondott, szerinte a nagy cégeket "futni hagyják", míg a kicsiket üldözik. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20131228_Ezren_tuntetnek_az_afacsalasi_botrany_kiv | 2013-12-28 14:33:00 | true | null | null | HVG |
Kármán Irén továbbra is az olajos alvilágot vádolja
Kármán Irén ügyében a nyomozás megszüntetéséről hozott határozat nem felel meg a törvényi előírásoknak – ez szerepel a Legfőbb Ügyészség pénteken meghozott döntésében. Kármán Irén a hvg.hu-nak elmondta, mindez azt igazolja, hogy ő igazat mondott, tényleg megtámadták.
A Nemzeti Nyomozó Iroda a tavaly június 22-én éjjel bántalmazott dokumentumfilmes, Kármán Irén ügyében tavaly Karácsony előtt zárta le anyomozást. A rendőrök szerint az újságírónőt nem rabolták el a nyílt utcán otthona közeléből úgy, ahogy azt ő állította. Az eljárást végül a rendőrség azzal zárta le, hogy a nyomozás adatai alapján a tettes kilétét nem sikerült megállapítani, eredmény a nyomozás folytatásától sem remélhető, így a személyes szabadság megsértésének gyanújával, ismeretlen tettes ellen indított eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették.
Kármán Irén ezzel szemben panasszal élt, amit a Legfőbb Ügyészség elfogadott, mivel úgy látta, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a bizonyítékok értékelésekor az ellentmondásokat nem vette figyelembe. „Többek között nem foglalkozott azzal a rendőrség, hogy a Duna-parton a bántalmazásom idején, még a rendőrség kiérkezése előtt, egy fehér pólós kopasz férfit láttak a hajléktalanokkal beszélgetni, de senki nem kérdezte meg, hogy kicsoda, és mit keres ott” – közölte a hvg.hu-val Kármán Irén.
Szerinte a nyomozók azzal sem foglalkoztak, hogy a tanúvallomások szerint a rakparton sétáló nő blúza nem fehér volt, jóllehet Kármán azon a napon fehér blúzt vett magára. Nem érdekelte az NNI-t az sem, hogy az ittas állapotban lévő hajléktalanoknak a bántalmazás éjszakáján a BRFK munkatársai megmutatták a mentőben fekvő Kármán Irént, ezért az ügyészség úgy gondolja, a hajléktalanok csak a mentőautós kép alapján mondták, hogy emlékeznek rá. Továbbá azt sem vizsgálták, hogy a sértettet a megveretése előtt figyelték, és e-mailekben megfenyegették.
Mindezek alapján a vádhatóság azt állapította meg, hogy a tényállás felderítését elvégezte ugyan a NNI, de az ellentmondások feloldása nem történt meg. A bizonyítékok számbavétele és értékelése nem teljes körű, a tanúvallomások eltérnek egymástól. Az ügyészség az ügy felderítésében további eredményt a felvett nyomozati anyag alapján nem vár, ezért lemondott a nyomozás folytatásáról, ugyanakkor a személyes szabadság megsértésének gyanújával ismeretlen tettes ellen indított eljárást megszüntette, nem bűncselekmény, hanem bizonyíték hiányában.
Kármán Irén úgy véli, hogy a rendőrség csupán saját feltevéseit igyekezett igazolni, és nem volt hajlandó feltárni azokat az összefüggéseket, amelyekről ő már a megveretése másnapján beszélt, miszerint a munkája kapcsán félemlítik meg. „A támadás az olajos alvilág részéről történhetett, mert mindazok, akik korábban együtt akartak dolgozni velem, eltűntek” – mutatott rá Kármán Irén.
2007. augusztus. 22. 14:23 MTI/hvg.hu Itthon
Meghosszabbították a nyomozást Kármán Irén ügyében
Két hónappal meghosszabbította az ügyészség a nyomozást Kármán Irén ügyében - tájékoztatott a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szóvivője szerdán.
2007. december. 27. 09:17 MTI Itthon
A rendőrség szerint nem rabolták el Kármán Irént
A Nemzeti Nyomozó Iroda lezárta a nyomozást az újságírónő állítólagos elrablása és megverése ügyében.
2007. szeptember. 03. 13:46 Csikász Brigitta Itthon
Véget érhet a nyomozás a Kármán-ügyben
Valószínűleg lezárja a rendőrség a Kármán Irén ügyében végzett nyomozást, amint megkapja a fizikus szakértő véleményét. A szakembert annak a kötélnek a vizsgálatára kérték föl, amellyel az újságírónő kezét összekötözték. Kármán szerint a rendőrök nem sok eredményt várnak ettől a vizsgálattól.
2007. augusztus. 15. 16:31 hvg.hu Itthon
Szilvásy: a szolgálat nem hallgatta le Kármán Irént
Találkozón járt Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszternél a június 22-én megvert újságírónő, Kármán Irén, hogy megtudja, kik hallgatták le a telefonját a megveretése előtt három hónapon át. A miniszter úgy tájékoztatta Kármánt, hogy az NBH nem.
2007. szeptember. 14. 10:17 hvg.hu Itthon
Kármán Irén nem működött együtt a nyomozókkal
Megtagadta Kármán Irén a Nemzeti Nyomozó Iroda bizonyítási kísérletét, nem volt hajlandó az egyik pesterzsébeti térfigyelő kamera előtt végigmenni.
2007. október. 10. 17:16 Csikász Brigitta Itthon
Kármán: „megfigyeltettek a feljelentés kapcsán”
Egyik kerületi bíróságról a másikra került át a Kármán Irén ellen indult rágalmazási per, amelyet a kecskeméti maffia-per egyik elítéltje indított az újságíróval szemben. Szerdán csak az illetékes bíróságot állapították meg, így a tárgyalás csak hónapok múlva folytatódhat.
2007. augusztus. 03. 12:40 hvg.hu Itthon
Visszavonták a nyomravezetői díjat Kármán Irén ügyében
Valószínűleg hamarosan megszünteti a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Kármán Irén újságíró bántalmazása kapcsán indított eljárást. Erre utalhat az, hogy visszavonták a korábban kitűzött ötmillió forintos nyomravezetői díjat. | Itthon: Kármán Irén továbbra is az olajos alvilágot vádolja | Kármán Irén ügyében a nyomozás megszüntetéséről hozott határozat nem felel meg a törvényi előírásoknak – ez szerepel a Legfőbb Ügyészség pénteken meghozott döntésében. Kármán Irén a hvg.hu-nak elmondta, mindez azt igazolja, hogy ő igazat mondott, tényleg megtámadták. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20080229_karman_ugyeszseg_nyomozas_vege?s=24h | 2008-03-05 00:00:00 | true | null | null | HVG |
November 11. és 15. között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai ellenőrzéseket végeznek a vendéglátóknál és taxi-személyszállítóknál. Főleg a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, valamint az online pénztárgép használatának szakszerűségét vizsgálják. Az ellenőrzés célja az üzleti tevékenységek tisztességes és törvényes lebonyolításának biztosítása, valamint az adóelkerülési kockázatok csökkentése. | A vendéglátósokat és a taxisokat veszik célba az adóellenőrök a héten | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint ezen a héten Békés vármegyében a vendéglátóknál és a taxi-személyszállítóknál végeznek ellenőrzéseket. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-gazdasag/2024/11/vendeglatosok-taxisok-adoellenorok | null | true | null | null | BEOL |
„Nagyon jó vagyok” – ezzel indokolta az Átlátszónak Kálomista Gábor néhány éve azt, hogy miért éppen ő a legtámogatottabb producerek egyike. Filmgyártó cégei milliárdos nagyságrendű bevételhez jutottak a közmédiától, és az általa vezetett Thália Színház is tarolt az állami pályázatokon. Most egy cenzúragyanús ügy miatt fordultak vele szembe a magyar filmesek.
Már adták a mozik Gigor Attila Kút című filmjét, amikor az alkotók kivágtak belőle pár másodpercet – számolt be az Index. A kivágott részletben a háttérben megy a Hír Tv Páholy című műsora, amelyben éppen Kálomista Gábor a vendég.
Állítólag ez nagyon felbőszítette a producert: a Kút bemutatója után pár nappal Kálomistáék szerződést bontottak azokkal, akik a film alkotói közül a Megafilmnek, tehát Kálomista cégének is dolgoztak.
Tiltakozásképpen filmes szakemberek egy csoportja nyílt levelet írt a producernek a 444-en, és valóságos tiltakozási hullám indult el, e cikk írásának időpontjában már 500 felett jár a tiltakozók száma, köztük ott van az Oscar-díjas Nemes Jeles László is.
Kálomista Gáborral a NER-korszak alatt igencsak megszaladt a szekér. 2010 és 2014 között a producer filmgyártó cégei, a Megafilm és a Megafilm Service Kft. együttesen megduplázták az árbevételüket, a társaságok által kitermelt haszon pedig megháromszorozódott.
Ahogy arról az Átlátszó korábban többször is beszámolt, az Andy Vajna-féle Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) 2014. őszig több mint 1 milliárd forint támogatást ítélt meg a Kálomista nevével fémjelzett produkciókra. A producer a köztévénél szintén zsíros megbízásokhoz jutott: a Hacktion, a Munkaügyek és a Fapad című sorozatokat is az ő cége gyárthatja.
2012-ben 800 millió forintot fizetett ki az MTVA Kálomista Gábor cégeinek a Hacktion, illetve a Munkaügyek című tévésorozatokért, és további 233 millió forintot kapott az Átok című műsorért egy olyan cég, a TV Com Kft., amelynek levelezési címe megegyezik a Kálomista-féle Megafilm Service Kft. és Megafilm Kft. székhelyével.
Cikkeink Kálomista Gáborról:
„Magát is megfojthatnám” – Kálomista Gábor és az állam pénze II.
Kálomista: Mi rendeztük az Alkotmány aláírását
Tarol a Thália Színház a fesztiválkollégiumnál, mindkettőt Kálomista Gábor vezeti
Kiakadtak a pályázók a Kálomista-féle fesztiválkollégium legújabb döntésén
Kálomista Gábor cégei a Fidesz-kormány alatt még jobban teljesítenek
Schmitt Pál aláírása 6,5 millió forintot hozott Kálomistának?
A kulturális támogatásokat szétosztó Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 2011-es átalakításával szintén Kálomista Gábor járt jól. Az NKA-n belül a korábbi 16 helyett 9 szakkollégium jött létre, a Kulturális Fesztiválok Kollégiumának élére Kálomistát választották.
A producer neve felbukkant egy titkosszolgálati jegyzőkönyvben is: Portik Tamás, az Energol Rt. egykori igazgatója azt mondta a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatójának, Laborc Sándornak, hogy “jóban van filmesekkel”, majd pedig Kálomista Majdnem szűz című filmjét és P. Koltai Gábor Megy a gőzös című filmjét emlegette. | Félezer filmes akadt ki a mozifilmet cenzúrázó Kálomista Gáborra | „Nagyon jó vagyok” – ezzel indokolta az Átlátszónak Kálomista Gábor néhány éve azt, hogy miért éppen ő a legtámogatottabb producerek egyike. Filmgyártó c | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/10/15/felezer-filmes-akadt-ki-a-mozifilmet-cenzurazo-kalomista-gaborra/ | 2016-10-15 01:52:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Majdnem három évvel ezelőtt jelent meg az első cikk az orosz Novaja Gazeta független napilapban, egy nagy, Oroszországból induló pénzmosási történet. A cikk szerzője már akkor úgy gondolta, hogy ez lehet a kommunizmus utáni Oroszország legnagyobb pénzmosási botránya.
Az újságíró számításai szerint 22 milliárd dollárnyi rubelt mostak tisztára orosz fehérgallérosok egy bonyolult nemzetközi struktúrában, más becslések szerint akár 80 milliárd dollár – átszámítva több mint 23 ezer milliárd forint – is átfolyhatott a világ egyik legnagyobb pénzmosodáján. (Összevetésül: ez a teljes magyar gazdaság éves teljesítményének kétharmada.)
A sztori egy még mélyebb, nemzetközi tényfeltárása kedden jelent meg a Novaja Gazetában, a brit Guardianben, a német Süddeutsche Zeitungban. Az újságírók az OCCRP nevű, nemzetközi oknyomozó újságírókat tömörítő szervezet segítségével már azt is ki tudták deríteni, hogy honnan és hová tartott, mely országokon és bankokon keresztül folytak el a rubelmilliók.
A Novajában publikált pénzmosási térkép szerint magyarországi bankokon keresztül 68 ügylet bonyolódott, összesen 24,5 millió dollár értékben, ami kicsit több mint 7 milliárd forint.
Csak Magyarországon több pénz folyhatott át, mint a szomszédos országokon összesen.
Oroszországban már a 90-es évek óta afféle nemzeti sport, hogy ki milyen rafinált módon tudja kivinni az orosz állami közbeszerzéseken vagy éppen a kőolajon megkeresett milliárdokat az országból. Az ilyen tranzakciók ellen Putyin több éve háborút indított – olyannyira, hogy a külföldön élő orosz állampolgároknak is egy adóbevallást kell leadniuk az orosz követségeken, amiben olyan mélységekig kell beszámolniuk vagyoni helyzetükről, hogy azt is le kell írni, éppen mennyi pénz van a bankszámlájukon.
Ezért idővel már a hatóságok is jobban figyeltek, így nem volt elég hatékony az a módszer, amikor valaki csak papíron, fiktív ügyletet kötve rendel meg árut. Ezt egy idő után az orosz vámhivatal észrevette, és komoly büntetést kaphatott, akit elkaptak.
Egy bonyolult rendszer működése
Ezért orosz fehérgallérosok kidolgoztak egy új módszert, amit a sajtóban Laundromatként emlegetnek. A Laundromat 2010-től 2014-ig működött, ezalatt sikerült a fent említett, irdatlan mennyiségű pénzt kimosni Oroszországból. A rendszer lényege, hogy cégek kölcsönöket adtak egymásnak, magánszemélyeknek, valamint fiktív szerződéseket kötöttek, majd perre vitték a dolgot. Ezek a perek minden esetben Moldoviában zajlottak, mert több esetben moldáv állampolgárok voltak a strómanok, és mert itt sikerült elég bírót lefizetni. A rendszer a következőképpen működött:
Először létrehoztak legalább húsz fiktív céget, a többségüket Nagy-Britanniában, amiket névleg moldáv és ukrán strómanok vezettek.
Ezek a cégek aztán szerződést kötöttek orosz cégekkel vagy magánszemélyekkel, amelyek aztán komoly adósságokat halmoztak föl a fiktív cégek felé, legalábbis a cégek ezt állították.
Az „adósságot” pedig utána a bíróságon – elsősorban moldáv bíróságokon – keresztül akarták peres úton rendezni. A bíró előtt megjelentek a peresek, az adós elismerte a tartozást, a lefizetett bírók pedig meg is hozták az ítéletet, olykor akár 500 millió dollár megfizetésére is kötelezve az adóst, amit ő el is fogadott. Az orosz cégek vagy bankok, akik kezességet vállaltak az ügyletért, pedig mindig fizettek.
Így egy külföldi bírósági ítéletre hivatkozva, legálisan lehetett dollármilliókat kiutalni Oroszországból.
A séma később úgy alakult, hogy néhány orosz bank számlát nyitott a moldáv Moldindconbankban, a perben megítélt összeget ide utalták át, majd rögtön aznap – a bankon belül – egy eurós számlára továbbították, onnan pedig valamelyik balti állam bankjába került a pénz. Például a rigai Trasta Komercbankába, amelyen az OCCRP cikke szerint 13 milliárd dollár folyt keresztül. Ezt a pénzintézetet azóta be is zárták, többek között azért, mert nem felelt meg a nemzetközi pénzmosás elleni egyezményeknek. A moldáv és lett bank több mint 26 ezer átutalást kezelt a 21 fiókcégnek 2010 és 2014 között.
Ahogy a pénz Lettországba vagy más balti államba ért, már az Európai Unió területén volt, ahonnan szabadabban mehetett szerte a világban. A pénz nagy része átfolyt a világ legnagyobb bankjain, a Guardian szerint például a londoni bankok nagyjából 740 millió dollárt kezeltek a mosott pénzből. A brit HSBC bank kezelte ennek a nagy részét, több mint 540 millió dollárt, de a Royal Bank of Scotland vagy az angol királynő pénzügyeit is intéző Coutts banknál is megfordult pár millió. A világ más bankjaiban is megfordult a mosott orosz pénz, a Bank of Chinához 717 millió dollár, az amerikai Citibankhoz pedig 37 millió dollár mosott pénz került az újságírók számításai alapján.
A bankokból aztán tipikusan offshore számlákon landolt a pénz, hogy aztán abból többek között gyémántokat, bundákat, értékes ingatlanokat, valamint drága csillárokat és bútorokat vegyenek. De a mosott pénzből jutott még egy orosz diák tandíjára egy brit elit magániskolában, illetve a Laundromaton keresztül finanszírozták például egy amerikai emozenekar, a The Red Jumpsuit Apparatus orosz turnéját vagy éppen Csíkszentmihályi Mihály magyar származású sztárpszichológus előadását is. Természetesen nekik fogalmuk sem lehetett róla, hogy milyen pénzből fizetik a gázsijukat.
Putyin-rokon az egyik bank élén
A Novaja Gazeta három évvel ezelőtt is célozgatott arra, hogy ilyen szintű pénzmosást nem lehet az orosz állam tudta nélkül véghezvinni. Akkor még csak olyan emberekre bukkantak a rendszerben, akik közel álltak a kormányzathoz, még pontosan nem tudták megnevezni az összes szereplőt. Így bukkantak rá a volt moszkvai polgármester, Jurij Luzskov feleségére (Luzskov néhány éve szökésben van, őt korrupcióval és pénzmosással vádolják).
A volt moszkvai polgármester neje volt az egyik tulajdonosa annak az orosz banknak, ahonnan a legtöbb utalást bonyolítottak le, később eladta a tulajdonrészét egy olyan vállalkozónak, aki építési cégével csak állami megrendelésekből élt, és a sajtóhírek szerint az FSZB egyik tisztje volt. Ebben a bankban lett – a fent említett időszakban – igazgatósági tag Vlagyimir Putyin másod-unokatestvére, Igor Putyin. Ő később a Forbes orosz kiadásának tagadta, hogy bármi köze lett volna az ügyletekhez.
Az orosz titkosszolgálatok is közreműködhettek
Az orosz állam érintettségét az is mutatja, hogy az orosz hatóságok finoman szólva nem annyira segítőkészek a Laundromattal kapcsolatos nyomozásban. A Novaja Gazeta szerint például amikor a moldáv hatóságok segítséget kértek az orosz kollégáktól, az FSZB ügynökeit kapták a nyakukba, akiknek az lehetett a dolguk, hogy kiderítsék, mennyit tudnak a moldávok – legalábbis ezt állítja a moldáv antikorrupciós ügynökség vezetője.
Az orosz napilap szerint 2014-ben kettő fiatal orosz ügynök, egy nappal azelőtt kiállított orosz útlevelekkel megérkezett Moldova fővárosába. Hivatalosan a két ügynök segített volna a helyi hatóságoknak további részleteket kideríteni, de csak két napig tartózkodtak az országban, a moldávok pedig semmilyen használható információt nem tudtak belőlük kihúzni. Az orosz hatóság a két ügynök távozása után sem segített igazán, a moldáv nyomozókat például mindig más központhoz kapcsolták az FSZB-n belül, amikor segítséget szerettek volna kérni a nyomozáshoz.
Később több furcsa dolog is történt Oroszországban tartózkodó moldáv diplomatákkal, amit ők az ügy kirobbantásával kapcsolnak össze. Az orosz hatóságok több házkutatást tartottak náluk, az egyik hivatalos delegáció vezetőjét váratlanul letartóztatták, a cikkeket jegyző orosz újságírót pedig többször kihallgatták a titkosszolgálatok.
Moldáviában a kirobbantott ügy következtében több bírót és tisztségviselőt letartóztattak, összesen 14 büntetőügy van folyamatban. Oroszországban a hatóságok csak egymásnak küldözgetik az aktákat, és nemcsak a moldáv, de a brit kollégáknak sem segítenek igazán. A brit National Crime Agency pénzmosással és korrupcióval foglalkozó osztályának vezetője a Guardiannek például azt nyilatkozta, hogy az orosz hatóságok nem hajlandók elárulni, hogy mennyi orosz pénz érkezik Nagy-Britanniába, és hogy az illegális forrásból származik-e. | Dollármilliókat mostak át Magyarországon az oroszok | Dollármilliókat mostak át Magyarországon az oroszok - Összesen 20 milliárd dollárt mostak tisztára oroszok a világ egyik legnagyobb pénzmosó hálózatán keresztül. A botrányban Putyin egyik rokona is érintett lehet. A magyar bankokon is több milliárd forint ment át, a térségben messze itt mozgott a legtöbb pénz. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/03/22/laundromat_magyarorszag_occrp/ | 2017-03-22 14:18:11 | true | null | null | Index |
2009.07.28. 15:42
Ismeretlen tettes ellen, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés és hanyag kezelés gyanúja miatt tettek feljelentést hévízi önkormányzati képviselők a gyógyfürdő vélt gazdálkodási gondjai miatt – közölte a Fidesz hévízi elnöke kedden.
Papp Gábor elmondta: a Zala Megyei Főügyészségen és a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon tettek feljelentést négyen a Sikeres Hévízért önkormányzati képviselőcsoport nevében a hozzájuk eljuttatott adatok, dokumentumok birtokában. Mindezt azt követően, hogy két hete a Hír TV bemutatott egy műsort, amely szerint a gyógyfürdő elmúlt három évének gazdálkodása visszásságokra utal, egyebek mellett túlságosan magas a hitelállománya.
A képviselő úgy fogalmazott: a tévéműsorban látottak, továbbá a nekik eljuttatott számlamásolatok, információk alapján „esetlegesen büntető törvényi tényállásokat kimerítő cselekmények bennünk a csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés elkövetésének lehetőségét vetik fel”. Ezeket az információkat összegezték és kedden eljuttatták a hatóságokhoz.
Hegedűs Lajos, a Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft. – korábban kht. – ügyvezető igazgatója alapvetően politikai támadásnak minősítette a feljelentést. Azt mondta, hogy a képviselőknek minden alkalommal módja volt betekinteni az intézmény irataiba, az elmúlt években ők maguk is jóváhagyták az üzleti terveket és a hitelfelvételeket. Legutóbb is mind a négy képviselő megszavazta azt a plusz költséget, ami a tófürdő rekonstrukciójához még szükséges volt.
„Teljesen átlátható az intézmény gazdálkodása, ezért nem értem, hogy ha voltak kérdéseik, miért nem tették fel korábban, ha bármiféle szabálytalanságot vélelmeztek?” – fogalmazott az ügyvezető. Hozzátette: a kritizált ügyek 2007-ben és 2008-ban, vagyis már lezárt években történtek, a mérlegeket auditálták, a beszámolókat mindkét tulajdonos – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő mellett az önkormányzat – elfogadta. | Ég a hévízi botránybomba zsinórja | Ismeretlen tettes ellen, csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés és hanyag kezelés gyanúja miatt tettek feljelentést hévízi önkormányzati képviselők a gyógyfürdő vélt gazdálkodási gondjai miatt – közölte a Fidesz hévízi elnöke kedden. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/07/eg-a-hevizi-botranybomba-zsinorja | 2009-07-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2009.06.23. 22:19
A hiányzó befektetések mellett egy Mercedes is előkerült a Magyar Nemzeti Bank elnökének módosított vagyonnyilatkozatából. • Simor megúszta a vagyonnyilatkozati eljárást
Simor András ciprusi cégének saját tőkéje 1,3 milliárd forint volt 2008. december 31-én a még nem auditált mérleg alapján. A jegybankelnök Magyarországon bejegyzett családi cégének saját tőkéje 2007 végén 114 millió forint volt, tavaly év végén viszont már csak 3 millió. A különbözet rá eső részét Simor András osztalékként vette ki.
A kiegészített vagyonnyilatkozatból az is kiderül, a kft. tulajdonában volt a Simor András személyes használatában álló Mercedes.
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága elnökének kérésére kiegészített vagyonnyilatkozat már olvasható a parlament honlapján. A módosított dokumentumot a bizottság elnöke kielégítőnek találta, ezért Géczi József Alajos nem rendelte el a vagyonnyilatkozati eljárás megindítását Simor András ellen. | Simor nyilatkozatában egy luxusautó is megbújt | A hiányzó befektetések mellett egy Mercedes is előkerült a Magyar Nemzeti Bank elnökének módosított vagyonnyilatkozatából. • Simor megúszta a vagyonnyilatkozati eljárást | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/06/Simor-nyilatkozataban-egy-luxusauto-is-megbujt | 2009-06-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A kormánypártok szerint törvénytelen, hogy Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje kihagyta vagyonnyilatkozatából többmilliós luxusóráit. A Fidesz és a KDNP szegedi képviselőcsoportja vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez a politikus, Szeged polgármestere ellen. – Botka László ismét lebukott, már nemcsak az autóját, a luxusnyaralásait, hanem a luxusóráit is kihagyta a vagyonnyilatkozatából. Ezzel a több tízmilliós luxusnyaralás, a 25 milliós luxuskocsi után most újabb luxusszenvedélyre derült fény – mondta Hollik István. A KDNP-s országgyűlési képviselő a Ripost cikke alapján hangoztatta, hogy a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének nem is egy, hanem több Rolex órája is van, Szegeden ezért hívják „Rolex Lacinak”.
– Egy-két ilyen óra árából vidéken már házat lehet kapni, de Botka Lászlónak mindez fel sem tűnik – hangsúlyozta. Hollik kitért arra is, hogy Botka hetek óta járja a vidéket „hazug kampányával”, eközben a nyilatkozatából sorra buknak ki az eltitkolt vagyontárgyak. Ebből szerinte arra lehet következtetni, hogy az MSZP-ben semmi sem változik, mindig is a milliárdosok pártja volt, és ma is az. – Ha megnézik Gyurcsány, Bajnai, Medgyessy, Puch László, Boldvai László, Simon Gábor példáját, azt látni, hogy Botka László egyszerűen beállt a sorba – mondta a KDNP-s politikus.
Botka luxusszenvedélye az Országgyűlésben is téma volt. Dömötör Csaba úgy fogalmazott, Botka László személyében olyan miniszterelnök-jelöltet ajánlanak a szocialisták, aki megszavazta a tandíjat, a vizitdíjat, a vagyonadót, vagy Gyurcsány Ferenc kormányfővé választását. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint Botka „épp olyan, mint bármelyik adóemelő, közpénzelvezető szocialista; 25 milliós autóval jár, milliós órái vannak, korallzátonyokon búvárkodik. Nem is tudom, hogy önöket inkább Rolex-baloldalnak, vagy korallzátony-baloldalnak kellene hívni” – mondta.
Botka „aljas hazugság”-nak nevezte a vádakat, és perrel fenyegette az ügyről tudósító médiumokat. Az Indexnek azt mondta, hogy nincsen óragyűjteménye, egyetlen Rolex órája van, amelyet négy évvel ezelőtt kapott a 40. születésnapjára a főorvos feleségétől. Vagyonnyilatkozatában azért nem szerepelt, mert elmondása szerint nem tudja, mennyibe került. | Vagyonnyilatkozati eljárást kezdenek Botka László ellen Szegeden | Magyar Idők | A kormánypártok szerint törvénytelen, hogy Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje kihagyta vagyonnyilatkozatából többmilliós luxusóráit. A Fidesz és a KDNP szegedi képviselőcsoportja vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez a politikus, Szeged polgármestere ellen. – Botka László ismét lebukott, már nemcsak az autóját, a luxusnyaralásait, hanem a luxusóráit is kihagyta a vagyonnyilatkozatából. Ezzel a több tízmilliós luxusnyaralás, a 25 milliós … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/vagyonnyilatkozati-eljarast-kezdenek-botka-laszlo-ellen-szegeden-1648810/ | 2017-05-03 14:21:09 | true | null | null | Magyar Idők |
2004.07.31. 05:00
Tizennégy nap. Ennyi idő telt el azóta, hogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben szépen, hosszan, tényt tény tetejére téve, a szükségszerű következtetéseket precízen levonva felvázolt egy működési diagnózist Polt Péterről és a Polt Péter irányította ügyészségről. Két hét lehet hosszú idő és lehet rövid idő, ez meglátás és szituáció kérdése.
Adott esetben a két hét elviselhetetlenül hosszú idő, tekintve, hogy Bayer Zsolt aggasztó látleletére gyakorlatilag semmiféle reakció nem érkezett. Egészen pontosan: csak egy. Lesz róla szó.
A Magyar Nemzet a koalíciós kommunikációban és a mély medrű médiában Fidesz közeliként, Fidesz-bábként, Fidesz-komisszárként megjelenített Polt Péterről nem most kezdi gyártani a kritikákat. A kritikáknak nem az ellenszenv az oka. A tények az okai. Magyarán: a legfőbb ügyész és az ügyészség tevékenysége. Bayer Zsolt írásában két újságoldalon keresztül sorjáznak a tények. Hogy mit művelt Polt Péter és az ügyészség Medgyessy Péter – akkor még szocialista miniszterelnök-jelölt – Gresham-botránya idején. Hogy mit művelt Polt Péter és az ügyészség az akkor már sokadjára meghurcolt Schlecht Csabával. És hogy mit művel Polt Péter és az ügyészség a kormányváltás óta. Vérfagyasztó felsorolás, több tételben. Hogy miként asszisztál Polt Péter és az ügyészség Keller László paranoiás ámokfutásához. Hogy Polt Péter és az ügyészség olyan vádakat karol fel, amiket talán még Andrej Januarjevics Visinszkij is visszadobna. Polt Péter átveszi őket. És nyomoz Keller Lászlónak. Annak a Keller Lászlónak nyomoz, akinek lassan vadterelő rácsot kellene szerelni az arcára, hogy ne sérüljön meg az a harcias feje, amikor átgázol tényeken és életeken. Ennek a Keller Lászlónak ministrál a legfőbb ügyész. Embereket hurcol a Koncepció kőoltárához.
Bayer Zsolt levezetésére egyedül Áder János reagált. Nem önszántából ugyan, hanem azért, mert megkérdezték tőle. Áder János megvédte Polt Pétert. Az idézetek mind tőle származnak.
„Az ügyészségnek egyetlen dolga van, és én úgy látom egyébként, hogy ehhez a zsinórmértékhez tartja magát, az alkotmány szerint és a hatályos törvények szerint a Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárási Törvénykönyv szerint eljárni, és hogyha valaki bűnös, akkor azt vád alá helyzeni, ha pedig valaki ártatlan, akkor meg kell vele szemben szüntetni az eljárást.” Ez igaz. De Polt Péter és az ügyészség nem így jár el.
„Azt állítani, mint ahogy ezt az írás állítja, hogy politikai alkuk lennének egyébként egy-egy ügyészségi döntés mögött, az egyszerűen képtelenség és felelőtlenség.” Nem az. Ésszerű és elkerülhetetlen következtetés.
„Ha valaki majd tud arra példát mondani, hogy az ügyészség nem a törvények szerint járt el, nem a törvények betartásával járt volna el, akkor arról lehet vitatkozni, de én erre példát egyelőre nem tudok mondani még.” A Magyar Nemzet tud rá példát mondani. Évek óta mondjuk is. Bayer Zsolt kedvességből még külön össze is gyűjtötte ezeket a példákat. Sok van belőlük, és nyomasztóak.
„Az én tudomásom szerint az ügyészség nem tett mást, mint a legnagyobb körültekintéssel és a rá vonatkozó törvények maximális betartásával járt el és hozta meg vonatkozó döntését. Nem véletlen egyébként, nem véletlen, hogy baloldalról valóban nagyon súlyos kritikát kap a legfőbb ügyész…”
Ez az utóbbi érdekes és fontos mondat. Egy: „nem véletlen”. Kettő: „baloldalról nagyon súlyos kritikát kap a legfőbb ügyész”. Nos, valóban nem véletlen. És Polt Péter valóban súlyos kritikákat kapott a baloldaltól. De már hónapok óta nem kap, sem nagyon súlyos, sem súlyos, sem súlytalan kritikákat. Mert erre már semmi szükség. Polt Pétert addig kellett látványosan, demonstratívan támadni, amíg a közvéleménybe véglegesen bele nem huzalozták, hogy a legfőbb ügyész a Fidesz embere, bábja, komisszárja. Ez megtörtént. Polt Péter most már nyugodtan dolgozhat.
Jogos közbevetés, hogy miért van erre szüksége a baloldalnak? Azért, mert ők a baloldal. Független intézményeket el sem tudnak képzelni, nem olyanokban nevelkedtek, tanultak, dolgoztak. Jóformán azt sem tudják, milyen egy független intézmény. Ha belebotlanak egy ilyenbe, akkor villámgyorsan leváltják a vezetőjét, és kineveznek egy maguk közül valót, aki úgy-ahogy, melyikük mire képes, ügyel az adott intézmény függetlenségének halovány látszatára. Magyarország két éve megint tele van függetlennek látszó intézményekkel. A baloldal ezt nagyon szereti. A baloldal a függetlennek látszó intézményeknél csak egy intézményt szeret jobban. A jobboldalinak látszó intézményt. Az a legjobb, az aranyat ér. Mint például az ügyészség és a legfőbb ügyész.
A munka dandárja most következik. Ami eddig történt, szemet szúr ugyan, de mégis csak az előkészítés volt. Eddig nem volt tétje. Ezután lesz tétje, és ezután igazi tétje lesz. Ezután már a 2006-os választásokra kell koncentrálnia a koalíciónak. A választásokig vezető úton kampánymenedzserek seregével ér fel egy jobboldalinak látszó legfőbb ügyész. Végképp elszabadulhat láncairól a Koncepció. Mindent ki lehet találni, az ötleteknek semmi nem szab határt. Ha már Polt Péter sem tudja eltussolni a Fidesz ügyeit… Ha már a Fidesz-komisszár is kénytelen vádat emelni… Ha már a Fidesz-báb sem mer közbelépni… Ha már a Fidesz embere is képtelen megakadályozni… Ezt fogjuk hallani, nézni, olvasni, belélegezni. Ron Werber ilyen hatást soha nem tudna produkálni.
És hát a Zsák mindig megtalálja a Poltját. Mert ehhez a játékhoz két fél szükségeltetik. A Zsák adott. A baloldal. Szász Károly nem óhajtott baloldali pórázon lihegő, függetlennek látszó intézményt irányítani. Ő nem. Előbb véletlenül, valahogy, valaki megverte. Aztán eltávolították. Kondor Katalin nem kívánt egy egész rádiót annak szentelni, hogy a baloldal nagyszerű kormányzati teljesítményét hangoztassa. Ő nem. Aztán aljasul megrágalmazta egy hecclap, nem egyszer, nem kétszer, hanem hónapokig tartóan, többször, százszor. Közben folyamatosan fenyegetik őt is, intézményét is.
De Polt Péter dolgozik.
És mégis, akkor is menni fognak. Zsák és Poltja egyaránt. | Zsák a Poltját | Tizennégy nap. Ennyi idő telt el azóta, hogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben szépen, hosszan, tényt tény tetejére téve, a szükségszerű következtetéseket precízen levonva felvázolt egy működési diagnózist Polt Péterről és a Polt Péter irányította ügyészségről. Két hét lehet hosszú idő és lehet rövid idő, ez meglátás és szituáció kérdése. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/vezercikk/2004/07/zsak-a-poltjat | 2004-07-31 17:23:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mint írta , a tanyafórum lehetőséget adott arra, hogy megismerhessék a tanyás térségekben élő családok életét, mindennapi problémáit. Hangsúlyozta, hogy az érintett családok nagyra becsülik a tanyagondnoki szolgálat szakembereinek elhivatottságát. Kiemelte azt is, hogy az ilyen rendezvények, a közös gondolkodás révén tudnak a családok érdekében előrelépni és számukra érdemi segítséget nyújtani. | Fórumon találkoztak a tanyákon élő családokkal, beszéltek a mindennapokról | Tanyafórum keretében találkoztak a Kisréten és Felsőnyomáson élő családokkal a minap Békéscsabán, a Petrovszki tanyán, a tanácskozást az evangélikus szeretetszolgálat tanyagondnoki szolgálata szervezete, együttműködésben a békéscsabai polgármesteri hivatal közterület-felügyeletével és mezei őrszolgálatával – ismertette Opauszki Zoltán tanácsnok, önkormányzati képviselő. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/tanyaforum-bekescsaba-felsonyomas-kisret-opauszki-zoltan | null | true | null | null | BEOL |
Ahogy közeledett 2023 nyara, Matolcsy György jegybankelnök igyekezett megnyugtatni az infláció miatt aggódó magyar lakosságot, hogy lassan vége lesz az árak emelkedésének. Május 23-án sajtótájékoztatót tartott, ahol beszámolt biztató fejleményekről, de kijelentette, hogy "továbbra is elsőszámú célunk az infláció elleni harc".Fiának, Matolcsy Ádámnak eközben a jelek szerint nem kellett szorongania a magyar drágulás miatt. Június második felében - alig néhány héttel apja sajtótájékoztatója után - ugyanis egyéves bérleti szerződést kötött egy 3,5 milliárd forint értékű, 5 szobás, kétszintes luxusvillára, amely Magyarországtól távol, az Egyesült Arab Emirátusokban, Dubaj pálmafa alakú szigetének egyik ágán épült.Ez egy, a Direkt36 által megszerzett hivatalos dubaji dokumentumból derül ki, amely szerint az ingatlan bérleti díja egy évre 56 millió forintnak megfelelő dirham volt. Az Egyesült Arab Emirátusok egyik ismert ingatlan-oldala, a Bayut.com adatai szerint a szigetnek ezen a részén az ilyen típusú villák mindegyikéhez tartozik legalább 8 fürdőszoba, medence és saját tengerpart-szakasz is.A villabérlés újabb bizonyíték arra a rendkívüli luxusra, amelyben Matolcsy Ádám él. Korábban több újság - köztük a Direkt36 is - isbeszámoltarról, hogy a jegybankelnök fia és az ő környezete drága autókat és ingatlanokat használ.Nem ez az első olyan eset, amikor az MNB-elnök fiaösszefüggésbe kerüldubaji ingatlanokkal. A Direkt36 májusban egy nemzetközi tényfeltáró projekt keretében derítette ki, hogy a Matolcsy Ádám köréhez köthető, Future Holding nevű cég több értékes ingatlant is vásárolt Dubajban. Ez a cég előkerül a villa esetében is. A birtokunkba került dokumentum szerint ugyanis Matolcsy a Future Holdingtól bérelte a villát, tehát ez az ingatlan is ennek a cégnek a tulajdonában volt a bérleti szerződés idején.Az nem világos, hogy Matolcsy jelenleg is bérli-e az ingatlant, ahogy az sem, hogy az most pontosan kinek a tulajdonában van. Matolcsy Ádám a kérdéseinkre érdemben nem válaszolt, de annyit közölt, hogy 2021-ben elköltözött Magyarországról, "és az életemet főként külföldi érdekeltségeimből és megbízásaimból fedezem, aminek nincsen köze se magyar se külföldi államnak".Ahogyan azt korábban több részletes cikkbenbemutattuk, Matolcsy Ádám üzleti sikereit jelentős részben az édesapja által irányított Magyar Nemzeti Banknak, az ugyancsak családi kötődéssel rendelkező NHB banknak és más állami intézményeknek köszönheti. A családi segítség révén Matolcsy és egyhozzá kötődő üzleti körnéhány év alatt jelentős vagyont tudott felhalmozni.Megkerestük Matolcsy Györgyöt is, de az MNB kommunikációs osztálya csak annyit válaszolt, hogy a "jegybankelnök a felnőtt fiának üzleti ügyeivel nem foglalkozik".A Palm Jumeirahaz űrből is látszik. A mesterségesen létrehozott, pálmafa alakú sziget Dubaj ikonikus, világszerte ismert szimbóluma. A pálma ágain sorakozó, fényűző luxusingatlanok tulajdonosai azonban nem látják szívesen a hívatlan vendégeket a környéken. Ahogy arról egy, a várost ismerő, neve elhallgatását kérő forrás a Direkt36-nak beszámolt, az ágak bejáratait kamerák figyelik és sorompók, valamint egyenruhás őrök zárják el az illetéktelenek elől. Az itt őrködő egyenruhások nem engednek be akárkit."Ha nem itt laksz, akkor előre egyeztetett időponttal kell rendelkezned, hogy bejuss"- magyarázta a forrás, hozzátéve, hogy a lakónak igazolnia kell a biztonságiak felé, hogy hozzá érkeztél.Ebben a kíváncsi szemek elől védett, zárt világban bérelt ki egy fényűző luxusvillát 2023 nyarán a Magyar Nemzeti Bank elnökének fia, Matolcsy Ádám. Egy a Direkt36 birtokába került hivatalos, bérleti jogviszonyt igazoló dokumentum szerint a jegybankelnök fia egy évre, 2024 júniusáig bérelte ki az ingatlant. Egy másik, általunk megszerzett irat részletezi a nagyjából 56 millió forintos bérleti díj mellett a villához tartozó egyéb költségeket, például a takarítás, a szemétszállítás vagy az informatikai szolgáltatások díját. A dokumentum szerint ezek 2023-ban összesen 1,5 millió forintba kerültek.Az iratok magáról a bérleményről is közölnek adatokat, például azt, hogy 5 hálószobával rendelkezik, és hogy az alapterülete 1242 négyzetméter. A Matolcsy által választott kétszintes rezidencia egyike a sziget "Signature Villa" névre keresztelt ingatlanjainak. Az ilyen típusú villák legalább 5 hálószobával és 8 fürdőszobával rendelkeznek. Jár hozzájuk medence és 4 gépkocsi-beálló is, csakúgy, mint a személyzet tagjainak kialakított, külön helyiségek. Mindemellett a Palm Jumeirah lakói számára biztosított a külön bejáratú, privát tengerpart-szakasz is.A bérleti jogviszonyt igazoló dokumentum szerint Matolcsy Ádám 2023. június 21-étől vehette birtokba a fényűző ingatlant. A villa mindössze öt nappal korábban került a Future Holding tulajdonába, amelyért a Bayut.com tranzakciós adatai alapján 38,5 millió dirhamot, vagyis több mint 3,5 milliárd forintot fizetett.Ahogy azt a Direkt36 korábban az OCCRP tényfeltáró hálózat és az E24 norvég újság által vezetett tényfeltáró projekt keretében bemutatta, a Future Holding Limited több szálon kötődött Matolcsy Ádámhoz, illetve köréhez.A cég kapcsolattartói adatainál ugyanis a jegybankelnök fiához szorosan kötődő személyek elérhetősége volt megadva. A cégnél rögzített egyik email-cím például egy korábban Matolcsy Ádám tulajdonában álló céghez, illetve Matolcsy korábbi feleségéhez volt köthető.A Future Holding neve mellett rögzített másik email-cím pedig R. Eszterre, Matolcsy Ádám régi ismerősére utalt, aki szoros személyes és üzleti szálakon is kötődik az MNB-elnök fiához. Koszorúslány volt az esküvőjén, de üzleti kapcsolat is volt közöttük, R. ugyanis korábban Matolcsy Ádám egyik cégénél isdolgozott.R. Eszter mint a Matolcsy-kör egyik tagja akkor szerepelt először a hírekben, amikor a nevét a 444 egy amerikai bejegyzésű céghez, az MN A18 LLC-hez kötötte. A lapcikkéből az derült ki, hogy a cég megvásárolt egy fényűző, 350 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartmant Manhattan egyik legdrágább környékén, a Crown Building 18. emeletén.A Future Holding a kétszintes villa mellett több más dubaji ingatlant is megvásárolt.2018 őszén, akkori árfolyamon nagyjából 1,1 milliárd forintért vett meg egy, a One at Palm Jumeirah nevű épület kilencedik emeletén található luxusingatlant. A fényűző rezidenciát korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk. Ahogy akkor feltártuk, a tengerre néző, 286 négyzetméteres, 3 hálószobás luxusapartmanhoz nemcsak a padlótól a plafonig érő, tengerre néző ablakok, és lakószobának is beillő gardrób tartozik, hanem összesen 50 négyzetméternyi terasz és erkély is.A Direkt36 egy Matolcsy Ádám nevével ellátott, nyilvános Pinterest-fiókon keresztül rátalált több olyan fotóra is, amelyek minden valószínűség szerint ebben a luxusingatlanban készültek, és egy Matolcsyhoz hasonlító férfit ábrázolnak.Emellett találtunk három további ingatlant is, amelyeket a Future Holding Dubajban vásárolt, összesen nagyjából 1,3 milliárd forintért. A három tranzakcióból kettőnél ugyanakkor a cég neve mellett nem szerepelnek kapcsolattartási adatok. Így ezek a vásárlások nem köthetők egyértelműen a Matolcsy-körhöz.Ahogyan arról több korábbicikkünkben részletesen írtunk, Matolcsy Ádám üzleti sikereiben komoly szerepet játszottak állami források.Matolcsy 2015-ben egy cégén keresztül, a Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György unokatestvéréhez köthető NHB hitelével jutott hozzá a nagy múltú Balaton Bútor nevű veszprémi bútorgyárhoz. A vételár eredeti forrása az MNB és annak Növekedési Hitelprogramja volt. Később a Népszava írta meg, hogy a Balaton Bútor 2021 tavaszán rakományt szállított a jegybank tulajdonolta Posta Palotába. Matolcsy Ádám a lapnak nem tagadta a beszállítást, a Direkt36-nak pedig azt mondta, cége piaci árversenyben nyerte el a bútorozási megbízás kb. 5 százalékát a beruházás egyik al-alvállalkozójától.A Balaton Bútor 2018-ban a Testnevelési Egyetem pályázatán is elnyert egy több mint 220 millió forintos megbízást, 2020-ban pedig bekerült azon cégek közé, amelyek 2020 decemberétől 3 éven keresztül, összesen 20 milliárd forint értékben biztosíthatták az állami intézmények bútorellátását. A Balaton Bútor legalább 600 millió forint vissza nem térítendő EU-s támogatásban is részesült 2015 óta. Matolcsy érkezését megelőzően a cég éves bevételei 700-800 millió forint körül mozogtak. 2018 és 2020 között ez a szám 1,7 milliárd forint körül alakult, 2021-ben és 2022-ben pedig jelentősen emelkedett, 3,5 milliárd környékére ugrott.Matolcsy Ádám 2018 decemberében tagja volt annak a szűk vállalkozói csoportnak is, amelynek tagjai még épp időben vették ki a pénzüket a nehéz pénzügyi helyzetbe került NHB-ból. A pénzintézetet alig néhány héttel később jegybanki korlátozások alá vonták, majd 2019 márciusára a végelszámolását is elrendelték.Ezzel a hátszéllel Matolcsy Ádám és a hozzá köthető üzleti kör jelentős vagyont halmozott fel. Fényűző életmódjukkal kiemelkednek a luxust kedvelő, kormányhoz köthető szereplők közül is. A hírekben rendszeresen jelennek meg a hozzájuk köthető sportautók, méregdrága karórák, és egyre drágább ingatlanok is.Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit,iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre. | Milliárdos luxusvillát bérelt Dubajban Matolcsy Ádám, az MNB-elnök fia | A Direkt36 megszerzett egy hivatalos iratot, amely szerint az állami források segítségével is meggazdagodott Matolcsy Ádám egy 3,5 milliárd forintos villát bérelt Dubajban. Ez egy olyan ingatlan, amelyet úgy hirdetnek, hogy legalább nyolc fürdőszobája van, és privát tengerpart is jár hozzá. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2024/10/03/milliardos-luxusvillat-berelt-dubajban-matolcsy-adam-az-mnb-elnok-fia | 2024-10-03 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Orbán Viktor ugyan most már évek óta egyre élesebben bírálja Brüsszelt, de közben legszűkebb körének egy újabb tagja vált az EU-s támogatások jelentős kedvezményezettjévé. Augusztus végén 291 millió forintos uniós támogatást nyert el ugyanis egy olyan cég, amelynek egyik tulajdonosa ifjabb Orbán Győző, a miniszterelnök egyik testvére.
A hivatalos támogatási adatbázisból kiderül, hogy a műszaki eszközöket gyártó Gamma Analcont Kft. egy olyan megújuló energiával foglalkozó projektre nyerte a pénzt, amelyet egy másik céggel közösen hajtanak majd végre. Így valószínűleg nem a Gamma Analcont kapja a teljes összeget, a cég nemrég nyert azonban uniós forrást egyedül is: januárban 57 millió forintos támogatást kaptak a cég a „termelési kapacitásának” bővítésére.
Ifj. Orbán Győző 2015 januárja óta tagja a vállalkozásnak, amelyben céges dokumentumok szerint 26 százalékos tulajdonrésszel bír. A cég az ő belépése előtt is kapott uniós támogatást, 2009-ben és 2013-ban összesen 62 millió forintot.
Orbán Moszkvája
A támogatások forrása ugyan az Európai Unió, de a pályázatokat a magyar kormány által működtetett intézményrendszer bonyolítja le. Az uniós pályázati rendszert pedig egy 2013-as szervezeti átalakítás óta közvetlenül a Miniszterelnökség, tehát Orbán Viktor hivatala felügyeli.
Bár rengeteg más cég részesült a Gamma Analcontéhoz hasonló – vagy akár ennél jóval nagyobb összegű - uniós támogatásban az elmúlt években is, ifj. Orbán Győző érdekeltségének pályázati sikerét különlegessé teszi az, hogy Orbán Viktor hat éve tartó kormányzásának egyik állandó és hangsúlyos eleme az EU bírálata. A miniszterelnök Brüsszelt többször is a kommunizmus legsötétebb korszakának Moszkvájához hasonlította, és a mostani népszavazási kampány is részben az EU ellen irányul.
Megkérdeztük a Miniszterelnöki Sajtóirodát erről az ellentmondásról, de Havasi Bertalan, az iroda vezetője azt közölte, hogy ők ebben a témában semmilyen módon nem illetékesek. Ifj. Orbán Győző sem válaszolt a pályázatra és bátyjának az EU-t támadó kijelentéseire vonatkozó kérdéseinkre.
Ifj. Orbán Győző régóta aktív az apja által indított bányászati vállalkozásokban, több cégben nemcsak tulajdonos, hanem ügyvezető is. Politikai tisztséget nem töltött be soha, és a nyilvános szereplései is leginkább a sporttevékenységére szorítkoztak (birkózik, és senior versenyzőként győzelmeket is aratott).
Nem ifj. Orbán Győző az egyetlen olyan tagja Orbán Viktor szűk körének, akik cégeiken keresztül uniós pénzhez jutottak. A Direkt36 egy 2015-ös cikkben bemutatta, hogy közéjük tartozik Tiborcz István, a miniszterelnök veje, Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja, és az Orbánnal ugyan tavaly látványosan szakító, de sokáig szoros szövetségesének számító Simicska Lajos is. A Fidesz 2010-es győzelme után az érdekeltségeik közé tartozó cégek sorra nyerték az értékes közbeszerzéseket, amelyeknek túlnyomó részét EU-s forrásból finanszírozta a magyar állam.
Kutatás és fejlesztés
A támogatási oldal adatai szerint a Gamma Analcont egy olyan program keretében kapta a közel 300 milliós támogatást, amellyel a vállalkozások kutatásfejlesztési tevékenységét akarja támogatni a kormány. Ebben a programban több mint 67 milliárd forintot osztottak szét közel 250 cég között. Ifj. Orbán Győző cége valamivel az átlag feletti összeget kapott, de volt sok más cég, amelyeknek sokkal nagyobb támogatást – akár közel egymilliárd forintot – is megítéltek.
A pályázati adatok szerint a Gamma Analcont és konzorciumi társa, a Borsodtech Kft. egy megújuló energiával kapcsolatos projektre kapta a pénzt. Vállalták egy „szigetüzemű mobil biomassza hőközpont és hordszerkezet” tervezését és létrehozását. Hasonló tevékenységet végző cégek oldalai alapján úgy tűnik, hogy ez a hőközpont egy olyan biomasszával – például növényi hulladékkal – működő energiatermelő berendezés lenne, amelyet elzárt helyeken, akár a villamos hálózattól függetlenül is lehetne használni.
A pályázati adatok szerint a projekt költségeit 62 százalékban állja az EU. A fennmaradó részt így más forrásból kell előteremteniük a cégeknek.
A Gamma Analcont egyelőre nem válaszolt a projekttel és ifj. Orbán Győző cégben betöltött szerepével kapcsolatos kérdéseinkre. A Borsodtech Kft. ügyvezetője, Nagy Gábor a Direkt36-tal közölte, hogy még folyamatban van a két cég közötti együttműködés részletezése, így egyelőre semmit nem akar mondani a projektről. Kérdésünkre közölte, nem is tudott róla, hogy a miniszterelnök testvére tulajdonos a Gamma Analcontban. | Miközben Orbán az EU-t támadja, a testvére cége pont most kapott 300 millió forintot Brüsszeltől | Ifj. Orbán Győző résztulajdonában van egy cég, amely idén már két uniós pályázatot is nyert, legutóbb augusztus végén. | null | 1 | https://444.hu/2016/09/06/mikozben-orban-az-eu-t-tamadja-a-testvere-cege-pont-most-kapott-300-millio-forintot-brusszeltol | 2016-09-06 22:02:44 | true | null | null | 444 |
1998. augusztus 10-én Rádi Antónia, a Népszabadság újságírója az egész országgal megismertette Josip Tot és Kaya Ibrahim nevét. Kiderült: a Fidesz egykori gazdasági vezetői (például Simicska Lajos, Varga Tamás), fideszes politikusok és/vagy hozzátartozóik (például Kövér László testvére, Szilárd) még a kilencvenes évek elején különféle cégeket alapítottak, amelyeket előbb egymás között csereberéltek, majd egyszer csak mindet megvásárolta Schlecht Csaba. Ugye ismerős ez a név is? Aztán Schlecht egy hét után (!) mégis úgy döntött: az összes cégétől megválik, egyszerre. Gazdasági társaságait Kaya Ibrahim és Josip Tot „vette meg”. Az idézőjelet az indokolja, hogy – mint utóbb megtudhattuk – egyikük sem szerzett egyetlen magyarországi céget sem. Adataikkal visszaéltek.
Kaya Ibrahim – papíron – 1995. július 25-én, egyetlen nap alatt tizenhárom céget „vásárolt meg” Schlechttől. Erről a török férfi mit sem tudott, vagyis az adásvétel fiktív volt. No de – tettük fel többször is a kérdést a 168 Órában – ebben az esetben ki a felelős a cégek eltüntetéséért? Ki élt vissza Kaya Ibriham adataival? Milyen lépéseket tesz az ügyészség, a rendőrség, hogy kiderítsék nemcsak az okirat-hamisítást, hanem az adócsalást is? Ugyanis ezek a cégek több száz millió forint köztartozást halmoztak fel. Emlékeznek még az akkori „nemzeti virtusra”? Legkönnyebben úgy lehetett megszabadulni a cégektől és a köztartozásoktól, hogy azokat hajléktalanoknak vagy külföldieknek adták el. (Erről Weisz József is beszélt Juszt Lászlónak.)
Tehát Schlecht vélhetően a köztartozásoktól akart így megszabadulni. Tegyük hozzá: szinte kizárt, hogy ő halmozott volna föl egy hét alatt – ameddig tulajdonolta a 13 céget – százmilliós adósságot. Lehet, hogy a korábbi Fidesz-közeli cégtulajdonosok. Lehet, Schlecht „csupán” azt vállalta: eltünteti a cégeket, velük az adósságokat.
Csak a neve kellett?
Lapunkban tíz évvel ezelőtt hétről hétre nyomon követtük az ügyet. A Magántitkok, közbotrányok című hatrészes cikksorozatunk egyik írásában – bár akkor még képbe sem került Weisz József – úgy fogalmaztunk: „Lehet, hogy Kaya Ibrahim személyes okmányaival visszaélt valaki, aki vélhetően jól ismerte őt és családját, hiszen pontosan tudta legfőbb adatait. Akkor viszont az a kérdés, miért vásárolna bárki Kaya Ibrahim névvel cégeket.” Majd: „Elképzelhető, neve csupán ahhoz kellett, hogy végleg kimúljanak a Kövér Szilárd, Simicska Lajos, Schlecht Csaba és Varga Tamás által évek óta megforgatott vállalkozások.”
Kaya Ibrahim – ahogy annak idején a 168 Óra is beszámolt róla – 1998. szeptember 18-án megmutatta az arcát a legnagyobb török kereskedelmi televízió, az ATV hírműsorában. Tömören fogalmazott: „Semmi közöm a magyar cégügyekhez.” Azt viszont megerősítette, hogy az ő adatai szerepelnek a budapesti cégbírósági jegyzőkönyvekben.
A munka tétje: a Fidesz finanszírozása
Persze Schlechtet is kerestük akkoriban. Lapunkkal annyit közölt: „Nincs mondanivalóm.” Viszont abban az időben rábukkantunk Simicska Lajos – tudják, ő volt a kilencvenes évek elején a Fidesz gazdasági igazgatója, a Schlecht-botrány idején meg az APEH elnöke – egyik igen figyelemreméltó nyilatkozatára. Még korábbról való, 1994-ből. Azért tartottuk fontosnak felidézni ’98-ban, mert úgy véltük: ez a Simicska-szöveg talán segít megértetni a közvéleménnyel a cégláncolat hátterét, a Fidesz-közeli pénzmozgást.
Tehát idézzük Simicskát ’94-ből: „Munkám tétje nem kevesebb: biztosítani a párt finanszírozását úgy, hogy a Fidesz ne függjön külső erőforrásoktól, pénzügyi csoportoktól. Mivel ezek a lobbik nem karitatív szervezetek, a Fidesznek a megalakulásától kezdve nem voltak külső támogatói. El akartuk kerülni tehát mind a belföldi, mind pedig a külföldi érdekcsoportok gyámkodását, viszont így saját forráshoz kellett jutnunk. A politikához ugyanaz a három dolog szükséges, mint a háborúhoz.”
Ugye nem kell magyarázni ezeket a sorokat? S talán azt sem, miért kellett rapid módon túladni a cégeken.
Nyomozás megszüntetve
A BRFK közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást 1998. október elején. Két hónappal azután, hogy a Népszabadságban megjelent az első cikk a Fidesz-közeli cégekről. A rendőrségre 2000 áprilisában érkezett meg Kaya Ibrahim vallomása a német hatóságoktól. Másfél év múlva, 2001 szeptemberében a magyar szervek megszüntették a nyomozást „Schlecht Csaba gyanúsított” ellen. Az indoklás: „Az adatok alapján nem állapítható meg, hogy bűncselekmény történt.” Az ügyészség lezárta az aktát.
Most újra belelapoztunk az akkori „megszüntető határozatba”. E szerint Schlecht Csaba tanúkihallgatása során elmondta: megjelent nála egy általa ismeretlen személy, vele volt Kaya Ibrahim – őt sem ismerte –, aki útlevéllel igazolta magát, s megvette tőle a cégeit. De azt nem közölte, mi a célja a társaságokkal. Schlecht Csaba azt is nyilatkozta a nyomozóknak: Kaya Ibrahimnak a Népszava egyik – még 1994-ben megjelent – cikke adta az ötletet a cégvásárlásokhoz.
A rendőrség az Interpolhoz fordult. A német hatóságok megtalálták az ott élő Kaya Ibrahimot, házkutatást tartottak nála, ám nem találtak „cégvásárlással kapcsolatos iratokat”. Ezt követően tanúként hallgatták ki a török férfit, aki közölte: Magyarországon csak átutazóban járt, konkrét időpontra nem emlékszik, magyar céget nem vásárolt. Schlecht Csabát nem ismeri, magyarul nem, csak törökül és németül beszél. (Persze akkor hogyan olvashatta a Népszavát? Ez fel sem tűnt a magyar nyomozóknak? És Önnek nem hiányzik a válasz?)
Kaya Ibrahimtól a német hatóságok írásmintát vettek. Itthon ezt írásszakértő vizsgálta – összevetve a cégvásárlás eredeti szerződéseivel, aláírási címpéldányokkal. Az írásszakértő úgy vélte: az adásvételi dokumentumokon szereplő „Kaya” aláírások a „bizonyossággal határos valószínűséggel” Kaya Ibrahim kezétől származnak.
Egyébként az írásszakértő kérte: a hatóságok szerezzék be Kaya Ibrahim eredeti beutazó iratait. Magyarán a vízumát. (A cégeladások idején, 1995-ben még vízumkötelezettség volt.) A nyomozást megszüntető határozatból kiderül: a kért dokumentációt időközben megsemmisítették, tehát az „nem állt rendelkezésre”. (A történet szempontjából ez később még fontos lesz!)
„Fényképes szembesítésre” is sor került. De Schlecht nem tudta kiválasztani azt a személyt, aki Kaya Ibrahimként mutatkozott be neki.
Az eljárás során a nyomozók vizsgálták az „érintett cégek” pénzügyi helyzetét, hogy milyen tevékenységet végeztek, mekkora és milyen jellegű volt a tartozásuk. Aztán – tanúvallomások alapján – arra a következtetésre jutottak: ezek a gazdasági társaságok „általában nem folytattak tevékenységet”. Hogy miért nem? Hogy akkor miért is „tartották fenn” ezeket a cégeket a Fidesz-közeli tulajdonosok? Mi is volt velük a valódi céljuk? Nos, ezekre a kérdésekre sem kaptunk feleletet akkor.
És Önnek ma sem hiányzik a válasz?
A nyomozó hatóság – szoros ügyészi felügyelettel – úgy zárta az aktát 2001 őszén: „A leírtak alapján nem bizonyítható, hogy történt-e közokirat-hamisítás, illetve amennyiben történt, azt ki követte el.”
Akkortájt Polt Péter legfőbb ügyész gyakorta ismételgette: szakszerű volt a nyomozás.
Előkerülnek a mellékszereplők
De azért mi most mégis felelevenítünk egy „aprócska” mozzanatot a történethez. Az egyik cég aláírási címpéldányán közjegyző igazolta, hogy a vállalkozást Kaya vette meg: „Személyazonosságát útlevéllel igazolta, az aláírási címpéldányt előttem saját kezűleg írta alá.” Ugyanez a közjegyző sajtókérdésre elmondta: őt soha senki nem kereste meg a rendőrségtől. Miért is nem? Önnek nem hiányzik a válasz?
Tehát a nyomozást megszüntették. Ugyanakkor azt már 2001-ben is többen sejtették: ha elévül a Schlecht-ügy – tehát 2003 vége felé –, kinyílhatnak még addigi rejtekhelyek, kiderülhetnek újabb információk. Így is történt.
2003 telén a Népszabadságban megszólalt Weisz József. Azt mondta: ő faxolta át Kaya Ibrahim útlevelének másolatát – egy ismerőse, bizonyos Sipos László közvetítésével – Tasnádi Zsolt vállalkozónak. Aki külföldieket keresett magyar cégek „eltüntetéséhez”. Azt is állította Weisz: ő maga és török barátja csak ’98-ban, a botrány kirobbanásakor értesültek arról, hogy voltaképpen Fidesz-közeli cégmanipulációhoz segédkeztek. Weisz leszögezte akkor: nélküle Kaya Ibrahim biztosan nem járt Magyarországon, így nem találkozhatott Schlecht Csabával, cégeket sem vehetett tőle.
Itt álljunk meg egy kicsit. Weisz tehát két újabb nevet „dobott föl”: Sipos Lászlóét és Tasnádi Zsoltét. Csakhogy Sipos neve számunkra nem jelentett újdonságot. Ugyanis lapunk még levelezésben is állt vele. Ennek története is – természetesen – 1998-ra nyúlik vissza, a Magántitkok, közbotrányok sorozatunk idejére. Negyedik részének azt a címet adtuk: A történet mellékszereplői. Ebben tártuk föl azt, hogy Sipos László vállalkozó családjának egyik cégét még 1994 végén szintén Kaya Ibrahim vásárolta meg. És a cégiraton ugyanaz a Kaya-szignó szerepel, mint a Schlecht-féle cégdokumentumokon. Kerestük persze Sipost, de ő akkor épp külföldön volt. Viszont megtaláltuk azt az ügyvédet, aki a Sipos család és a Kaya közötti ügyletet intézte.
Az ügyvéd – bár neve elhallgatását kérte – 1998-ban a 168 Órának így nyilatkozott: „Találkoztam – ma már persze én sem tudom, hogy ő volt-e – Kaya Ibrahimmal és három testvérével. Több céget vásároltak Magyarországon. Sipos László és Weisz József intézte az üzletet.” Hozzátette: Weisz Józsefet is – aki Németországban élő üzletember – Sipos mutatta be neki.
Akkori cikkünkben úgy fogalmaztunk: nem tudjuk, vajon ki kapcsolja össze a látszólag különféle cégügyleteket – Schlecht Csabáét, Sipos Lászlóét. És vajon sorozatos csalásról vagy tudatos megtévesztésről lehet-e szó? Mindenesetre hosszú kérdéssort intéztünk a BRFK-hoz. Egyebek mellett azt kérdeztük: „A rendőrség kereste-e azt a Weisz Józsefet, illetve Sipos Lászlót, akik a cégeladásokat bonyolították? Ha nem, miért nem?” A rendőrségtől nem kaptunk választ.
Bevallotta
Viszont cikkünkre maga Sipos László reagált – levélben. Azt írta: senki nem kapcsolja össze az említett cégügyleteket, és szó sincs „sorozatos csalásról, tudatos megtévesztésről”. És a családját érintő cégeladásoknál „semmilyen gyanúra okot adó körülmény nem merült fel, az eladás szabályosan történt”. Majd levele végén ő is feltett egy kérdést: „Képes-e és akar-e a sajtó találgatásoktól, ferdítésektől és hazugságoktól mentesen dolgozni a köz érdekében, és nem holmi partikuláris érdekek kiszolgálójaként.”
Öt év múlva kiderült – amikor is Weisz először a nyilvánosság elé lépett –, hogy nem tévedtünk. Hiszen Weisz bevallotta: Sipos közvetítése révén került kapcsolatba Tasnádi Zsolttal, akinek Németországból átfaxolta Kaya Ibrahim adatait.
Már csak az volt a kérdés: kicsoda Tasnádi Zsolt? Az ő nyomára a Népszabadság bukkant: Tasnádi 2003-ban saját vállalkozását, a Happy Balaton utazási irodát vezette Münchenben. A lap munkatársai keresték, Tasnádi kollégái viszszahívást ígértek, ami nem történt meg.
Weisz megszólalása után a rendőrség úgy találta, érdemes folytatni az egykor elkezdett nyomozást. Nem meglepő, miként döntött az ügyészség: nem folytatták az ügyet. Sőt, Weisz nyilatkozata ellenére sem tudták kideríteni Tasnádi kilétét. Amit a Népszabadságnak ugye sikerült.
Megtagadták a nyomozás folytatását
Érdemes felidézni azt is, milyen okokra hivatkozva tagadta meg a nyomozás folytatását Sódor István akkori fővárosi főügyész.
„A Weisz Józseffel kapcsolatban felmerülő közokirat-hamisítás bűntette a rendelkezésre álló adatok szerint elévült. Az általa említett Tasnádi Zsolt neve a korábbi nyomozás során egyáltalán nem merült fel. A rendelkezésre álló adatok alapján Tasnádi Zsolt személyazonossága nem állapítható meg.
Ezen túl Weisz József azt állítja, hogy Kaya Ibrahim soha nem járt Magyarországon, tehát nem írhatta alá az adásvételi szerződéseket. Ugyanakkor a nyomozás során kirendelt igazságügyi szakértő az adásvételi szerződések vizsgálatakor Kaya Ibrahim eredeti írásmintáin túl, az útlevelében, a vízumkérő lapján, valamint az 1995. július 24-én (az adásvételi szerződések megkötésére 1995. július 25-én került sor) és 1995. augusztus 5-én kelt beutazólapjain lévő aláírásokat vizsgálta. A rendelkezésre álló adatok szerint tehát Kaya Ibrahim 1995. július 25-én – Weisz József tudtán kívül – Magyarországon tartózkodhatott.”
Ugyanakkor Sódor elismerte: Weisz Józsefet a korábbi, három évig tartó nyomozás során egyetlenegyszer sem hallgatták ki. (Miközben épp a 168 Óra írta meg, hogy köze lehetett a cégeladásokhoz.) De különös volt az is: a fővárosi főügyész 2003-ban azt írta, Kaya Ibrahim beutazópapírjai bizonyítják, hogy Magyarországon járt a cégeladások idején. Viszont a nyomozást megszüntető határozatban korábban az szerepelt, hogy „megsemmisültek” ezek az iratok, ezért nem tudta használni őket az írásszakértő. És maga Kaya Ibrahim Juszt Lászlónak is azt mondta: ő nem tartózkodott akkor Magyarországon.
Egyébként Juszt műsorában Weisz József – a török férfi társaságában – elmesélte majdnem két évtizedes barátságuk történetét, s hogy ma is teljes köztük a bizalom. Az is kiderült, Weisz egyszer maga „adta el” egyik cégét – a köztartozásokkal együtt – Kaya Ibrahimnak. Hasonló módszerrel, mint ahogy Schlecht vált meg saját vállalkozásaitól. Sőt, Weisz még fizetett is a „baráti gesztusért”. Jusztnak azért elismerte: tudta, hogy ezzel bűncselekményt követett el.
"Baj van"
Weisz a tévériportban megismételte: annak idején – Sipos Lászlóra hivatkozva – kereste meg őt Tasnádi Zsolt. Aki „hallotta”, miként sikerült Weisznek túladni a cégén, és mert neki is hasonló a gondja, szüksége lenne külföldiekre, akik vállalkozásokat „vásárolnának”. Tasnádi – állítólag – „Orbán Viktor pénzügyi tanácsadójaként” mutatkozott be. Weisz, ahogyan már írtuk, elküldte faxon – többek között – Kaya Ibrahim útlevelének fénymásolatát Tasnádinak, aki az ügyletért „cégenként” 10 ezer márkát ígért. De három nap múlva közölte, még sincs szüksége az útlevélre, az adatokra. Weisz pedig lezártnak tekintette a dolgot.
Aztán pár évvel később – amikor kirobbant a Fidesz-közeli cégeladási botrány – Tasnádi Zsolt aggódva hívta telefonon Weisz Józsefet: „Baj van.” Majd 50 ezer márkát ajánlott Tasnádi Weisznek, ha Kaya Ibrahimnál elintézi: a török férfi azt mondja az illetékeseknek, amit ő kér. Tasnádi – Weisz állítása szerint – úgy fogalmazott: kényes az ügy, mert itt a kormányról van szó, meg Orbán Viktorról. Ezért inkább személyesen beszéljék meg.
A budapesti Hősök terét választották helyszínül. Weisz József a biztonság kedvéért néhány barátját is odarendelte a helyre, figyeljenek. Tasnádi müncheni rendszámú autóval érkezett, s egy borítékot dobott Weisz elé. Kétezer márka volt benne. Nem a megígért ötvenezer...
Ezen a találkozón Tasnádi Zsolt Orbán Győző, Simicska, Schlecht nevének említésével támasztotta alá a „kényes ügyet”. Legalábbis Weisz ezt állította Jusztnak. Mert tudjuk: Tasnádit sehogyan sem sikerült megtalálniuk a magyar hatóságoknak.
Kaya Ibrahim Juszt Lászlónak is azt „vallotta”: semmi köze nem volt a cégvásárlásokhoz, s ezt egykor az Interpolnak is elmondta. Ugyanakkor ő azért annyit megtudott az őt kihallgató német hatóságoktól: aláírása nem egyezett meg az „eltüntetett” cégek iratain szereplő szignókkal. Weisz ezt azzal egészítette ki: „Amikor bementem a cégbírósághoz, és ott láttam még adásvételi szerződéseket is, amik alá voltak írva, már akkor megállapítottam, hogy nem az Ibrahim aláírása.”
Vagyis máig nem tudjuk:
– ki használta föl Magyarországon a cégek adás-vételénél Kaya Ibrahim adatait;
– kicsoda Tasnádi Zsolt;
– miért nem tudta kideríteni kilétét az ügyészség, amikor ez egy napilapnak sikerült;
– miért nem hallgatták ki Weisz Józsefet, akiről annak idején lapunkban nyilatkozott Sipos László ügyvédje;
– ki volt vagy kik voltak az okirat-hamisítók;
– ki vagy kik írták alá a cégpapírokat;
– vajon miért van az, hogy az ügyészség azt állítja: Kaya Ibrahim jelen lehetett a cégvételnél, miközben nemcsak maga az érintett cáfolja ezt, hanem a nyomozást megszüntető határozat is;
– nem kellett volna szembesíteni egymással Schlecht Csabát és Kaya Ibrahimot, illetve Schlecht Csabát és Tasnádi Zsoltot?
Maradt még számos kérdés bőven. Mindegyik után újra és újra elismételhetnénk: Önnek nem hiányzik a válasz? | Megfogtuk Kaya Ibrahimot! De csak egy kicsit... | Kaya Ibrahim, a Németországban élő török kamionsofőr – barátja, Weisz József oldalán – most először állt magyar tévékamerák elé. Még az útlevelével is bizonyította Juszt Lászlónak: igen, ő Kaya Ibrahim, személyesen. Igaz, útlevele már nem az, amelynek adatait máig ismeretlenek felhasználták Fidesz-baráti vállalkozások eltüntetéséhez. A riporter a 168 Óra „olimpiai” számát mutatta a török férfinak: „3734 napja nem tudjuk, hogy kicsoda Kaya Ibrahim.” Viszont Juszt hétfői műsorából, 3747 nap után magától Kaya Ibrahimtól tudhattuk meg: mi köze volt egykori cégvásárlásokhoz. Lapunk pedig most, a cégbotrány tízéves „jubileumán” felidézi a történetet – egykori, a témával foglalkozó cikkeink alapján is. Önök eldönthetik: nem hiányoznak-e mégis bizonyos válaszok? | null | 1 | https://168.hu/itthon/megfogtuk-kaya-ibrahimot-de-csak-egy-kicsit-139353 | 2008-09-15 00:00:00 | true | null | null | 168 óra |
"Minél gyorsabban szükség van erre: azt gondoljuk, hogy a döntést követően akár három éven belül is eljuthatunk oda, hogy a kollégiumi férőhelyek rendelkezésre állnak," jelentette ki a Diákvárosról a kulturális és innovációs miniszter a TV2 szerda reggeli adásában. Hankó Balázs hozzátette: jelentős a kollégiumi férőhelyek iránti igény a fővárosban, idén a 17 ezer férőhelyre 57 ezren jelentkeztek. A hangzatos szavak közti félmondatokból kiderült: egyelőre sehogy sem áll a Diákváros ügye. Hankó miniszter a helyszínről például azt mondta, hogy
"úgy gondoljuk hogy a IX. kerületi barna mezős terület egy ideális hely lenne" a kollégiumvárosnak.
Ahol "minimum 12 ezer, vagy akár 20 ezer kollégiumi férő hely is létrejöhetne."
Arra a kérdésre, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás, azt válaszolta, hogy
"a költségek tervezése és a becslése zajlik, de próbálunk külső forrást is bevonni mindennek fedezetére." | Úgy jelentette be Szentkirályi a Diákvárost, hogy a kormány azt sem tudja, mennyibe kerülne a beruházás | Se helyszín, se tervek, de Hankó miniszter szerint három éven belül rendelkezésre állhat a „minimum 12 ezer, vagy akár 20 ezer kollégiumi férőhely.” | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/13/ugy-jelentette-be-szentkiralyi-a-diakvarost-hogy-a-kormany-azt-sem-tudja-hogy-mennyibe-kerulne-a-beruhazas | null | true | null | null | 444 |
Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert "a dollárok gazdái", a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. Megjelent Magyar Péter, aki "még mélyebbre hajolt Brüsszel előtt", mindent hajlandó végrehajtani, "Manfred Weber a mosolyát jobban szereti az önök mosolyánál" - fogalmazott.
Külön szólt a Momentumról, amelyről azt mondta, akkora mellénnyel jöttek, hogy majdnem át kellett építeni a Parlamentet, hogy beférjenek. Azóta kiderült, a Momentum egy ronda lila lufi, kívül ronda, belül üres, és aztán pedig jött a nagy pukk, kidurrant a lufi, ez fog történni pontosan "a Magyar Péter-alakú lufival" is - mondta.
Elmondta, "az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálisig" bezárólag mindegyik támadja a nemzeti konzultációt, mert nem akarják, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket, ők azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. | Menczer: hol vagy, Momentum? | Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert „a dollárok gazdái”, a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-momentum-orszaggyules | null | true | null | null | KEMMA |
Egy szeptemberben megjelent javaslat alapján jelentősen átalakítaná az Európai Bizottság a területalapú agrártámogatások rendszerét. A javaslat egy szakértők által készített ajánlás, amely az Európai Bizottság agrárpolitikájának vezérfonalát jelentheti a következő ciklusban, és az egyik legfontosabb pontja, hogy a Közös Agrárpolitika támogatási rendszerének teljes átalakítását javasolja: a támogatások odaítélésekor a jövőben az Európai Unió nem azt venné figyelembe, hogy mekkora területen gazdálkodik valaki, hanem azt, hogy mekkora a jövedelme. A terv nagyon nehéz helyzetbe hozná a magyarországi gazdákat,
A tervek szerint az alacsonyabb jövedelmű, kisebb gazdaságok és a fiatal gazdák támogatása mellett a környezetvédelmi előírások betartásához is kötnék az uniós támogatást, így írva át a területalapú támogatások évtizedek óta létező rendszerét. Konkrét számokat ugyan nem tartalmaz a tervezet, de Magyarországon máris egymásnak feszült miatta kormány és ellenzék. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára szerint a magyar gazdaságok 80 százaléka veszteségessé válna területalapú támogatás nélkül.
2024 a gazdatüntetések éve volt Európában. A tiltakozások során többnyire olyan gazdák vonultak utcára többek között Németországban, Belgiumban, Lengyelországban és Franciaországban , akiknek a megélhetése - állításuk szerint az Unió környezetvédelmi előírásai miatt - veszélybe került. A gazdatüntetések jó alkalmat teremtettek egyes politikai erőknek az EU bírálatára, így tett például a magyar kormányfő, Orbán Viktor is. A probléma leggyakrabban a kisebb gazdaságokat érinti, amelyek a méretüknél fogva eleve kevésbé számítanak versenyképesnek. A gazdák a problémákat az olcsóbb ukrán gabona beáramlásában, az alacsony felvásárlási árakban, a bürokráciában, a szigorú környezetvédelmi előírásokban, az aszályban és a különböző adóterhekben jelölték meg. Az Európai Unió a gazdatüntetések nyomán készítette el a tervet, amely elvileg erre a kiinduló helyzetre hivatott reagálni. E tervezetre már több, az agrárágazatot képviselő uniós szintű ernyőszervezet rábólintott, de már most érik súlyos bírálatok érik. Az egyik leghevesebb tiltakozási hullám Németországban volt, mivel a Deutscher Bauernverband (ez a Német Gazdaszövetség) egyelőre nem elégedett a tervezettel, szerintük nem jelent fordulatot az uniós agrárpolitikában, amelynek - állítják - nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a versenyképességre és az élelmiszerbiztonságra.
A területalapú támogatások jövője a magyar belpolitikában is vitát generált Nagy István agrárminiszter és Magyar Péter, a Tisza párt elnöke között. Magyar az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tagjaiként felszólalt az ügyben, s itt kifejtette, hogy szerinte az uniós területalapú támogatást mindenképpen meg kell tartani, "ugyanakkor kezelni kell azt a nyilvánvalóan tarthatatlan helyzetet, hogy a gazdaságok 10 százaléka az Unióban elviszi a földalapú támogatások 80 százalékát, és azt, hogy az uniós gazdák 2 százaléka kapja a fejlesztési támogatások 60-70 százalékát. Ez a pénz pedig Magyarországon jellemzően a kormányhoz köthető oligarchákhoz kerül". Hozzátette azt is, hogy "támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermesztés helyett".
Nem kellett ennél több Nagy István szakminiszternek, aki úgy tűnik, komolyan vette Orbán Viktor kormányfő kötcsei fölhívását, amely szerint valamennyi kormánytagnak bele kell állnia a szakvitákba, így hát kivonta ő is a kardot.
"Elképedve nézem azt, hogy Magyar Péterék asszisztálnak ehhez, elfogadják ezeket, sőt állnak az élére ennek a folyamatnak, és kijelentik, hogy el kell vonni a gabonatermeléstől a támogatást, majd hogy csak a zöldség-gyümölcs termesztést lehet támogatni" - mondta a Kossuth Rádióban vasárnap Nagy István agrárminiszter, annak ellenére is, hogy az ellenzéki vezető nyilatkozata ilyen állítást nem tartalmazott. Nagy István úgy fogalmazott, hogy "aki kívül áll az agrárium területén, nem érti, miért fontos, hogy minden területért, amit megművelnek, a gazdák megkapják a támogatást. Sok olyan terület van ugyanis, amit támogatás nélkül, gazdasági alapon nem lenne értelme megművelni". Megjegyezte: annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat mérsékelni, megfizethetővé lehessen tenni, szükségesek a támogatások.
Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára is a területalapú támogatások megtartása mellett foglalt állást, amikor a Magyar Hangnak kifejtette: rossznak tartják az uniós javaslat irányát.
- Területalapú támogatások nélkül a magyarországi vállalkozások 80 százaléka veszteséges lenne, ki jobban, ki kevésbé - mondta a Magyar Hangnak az érdekképviseleti vezető. Szerinte a területalapú támogatás jelenlegi rendszere igazságos, és azokat a többletköltségeket kompenzálja, amelyek úgy keletkeznek, hogy az uniós gazdálkodóknak szigorúbb állat-és növényvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, mint számos más ország mezőgazdaságának, amelyek így olcsóbb konkurenciát tudnak támasztani az európai mezőgazdaságnak.
Ugyanakkor konkrét számokat egyelőre nem határozott meg az uniós javaslat azzal kapcsolatban, hogy ki számíthat a jövőben kis gazdálkodónak, ezt a későbbiekben egy munkacsoport dolgozná ki. Az tény ugyanakkor, hogy Magyarországon 160 ezer gazdálkodó kap területalapú támogatást, amely éves szinten nagyjából 550 milliárd forint, óriási összegről van tehát szó. | Területalapú pénzek: ezen veszett össze Nagy István és Magyar Péter | Átalakítaná az uniós agrárpolitikát egy Európai Bizottság számára készült javaslat, hozzányúlnának az évtizedek óta létező területalapú támogatásokhoz is. Számok még nincsenek, vita már igen. Az biztos, hogy ha a területalapú támogatás oda, az súlyos veszteség lenne a magyar gazdáknak. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/ezen-veszett-ossze-nagy-istvan-es-magyar-peter-168975 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A Hajdú-Bihartban meghirdetett állami földbérletek ügyében kirobbant botrányban újabb eset jutott tudomásunkra: elvesztette a legelőjét a balmazújvárosi Tóth József, aki huszonnégy éve működteti tejtermeléssel foglalkozó családi gazdaságát, jelenleg csaknem ötszáz darab Holstein-fríz és magyartarka tehene van, de nem tudja, hogy az állatokat ezek után hova fogja tenni.
Mint beszámoltunk róla: a Hortobágyi Nemzeti Park tavaly hirdette meg az állami földek haszonbérbe adását, a pályázat eredményét idén január 14-én tették közzé a HNP honlapján Szilágyi Gábor igazgató aláírásával. A lista azonban a bihari gazdáknál alaposan kiverte a biztosítékot, mert vannak olyan nyertesek, akik életvitelszerűen nem a pályázatban megadott lakcímen élnek, így a helyi gazdálkodók elestek a nekik ígért földektől.
A 65 éves Tóth József elmondta: a Dinnyés tanyán 1990 óta családi gazdálkodóként és egyéni vállalkozóként működteti a gazdaságát, ahol rajta kívül dolgozik a felesége, két lánya, az unokája és még hét alkalmazott. Mint mondta, az évek során folyamatosan beruházásokba kezdtek, több tízmilliós pályázatokat nyertek, építettek istállót, takarmánytárolót, telepi utat, silótárolót, vásároltak munkagépeket.
Tóth József közölte: mára mindenük megvan ahhoz, ami egy ilyen méretű tejtermeléssel foglalkozó gazdaság működéséhez kell, úgyhogy pályázatot nyújtottak be arra a százhetven hektáros legelőre, amelyet mindig is ők béreltek a Hortobágyi Nemzeti Parktól, s ahol az állataikat legeltetik. Mint mondta, sajnálattal látták, hogy a HB 236-os pályázatot nem ők nyerték meg a csaknem ötszáz darabos állatállományukkal, hanem egy másik mezőgazdasági vállalkozó, aki Tóth József szerint csak nemrég kezdte, s akinek talán tíz-tizenöt bivalya van.
Az elkeseredett gazda hozzátette: mivel a gazdaságukhoz vezető út is az általuk eddig használt legelőn halad át, a döntés nyomán mostantól ellehetetlenült a gazdálkodás működése. Tóth József közölte: a Hortobágyi Nemzeti Park a levelében azt írta, hogy azért nem nyert a pályázatuk, mert nem volt csatolva a személyi igazolvány és a lakcímkártya másolata. Mondandóját így zárta: "és ezzel el van intézve a gazdaság és az állatok sorsa, nem tudjuk, mit tegyünk, kérem, segítsenek!".
Tóth József panaszát eljuttattuk a HNP-hez azzal a kéréssel, hogy reagáljanak rá. Igaz, erre nem sok remény van, mert Szilágyi Gábor igazgatótól már múlt héten interjút kértünk, de nem válaszolt.
A botrányhoz hozzátartozik, hogy a csalódott gazdálkodók pénteken tíz órától forgalomlassító demonstrációt tartanak Berettyóújfalu határában a 42-es főúton. A tüntetést a rendőrség tudomásul vette, a helyszínt a szervezők a rendőrséggel egyeztették. | Belföld: Hortobágyi abszurd: legelő nélkül ötszáz tehén | A földbérleti pályázaton egy huszonnégy éve működő családi gazdaság elvesztette a 170 hektáros legelőjét, és azzal együtt azt az utat is, amely a telepükre vezet, így a vállalkozás tönkremehet. A földmutyi miatt elkeseredett hajdú-bihari gazdák forgalomlassító tüntetést tartanak pénteken Berettyóújfaluban. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/foldmutyi-1441201 | 2014-01-29 14:04:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Miután egy miniszteri rendelet következményeként már kifutóban van a milliárdos gázüzlet, a MET Magyarország Zrt. új állami piacok után nézett. A társaság 2015 tavasza óta pályázik sikerrel különböző önkormányzati, állami tendereken.
A cég azóta megnyerte a
GYSEV Zrt. 143 milliós tenderét (földgáz beszerzése, szerződés aláírása: 05.18.)
Eger 328 milliós tenderét (földgáz beszerzése, 05.21.)
Szeged 527 milliós tenderét (földgáz szállítása, 05.22.)
Gyula 1,665 milliárdos tenderét (földgáz szállítása, 06.04.)
Kiskunhalas 99 milliós tenderét (földgáz szállítása, 06.17)
Jánossomorja 21,9 milliós tenderét (földgáz beszerzése, 06.23.)
Ez tehát egy hónap alatt (az első szerződést május 18-án írták alá, míg a legutolsót a sorban június 23-án) összesen majdnem 3 milliárd forintnyi közbeszerzést jelent (2783 millió forint). A Közbeszerzési Értesítő adatai alapján a MET ezt megelőzően egyáltalán nem nyert közbeszerzéseket.
Jobb, mint az állami Főgáz
A tenderek többsége nyílt volt, a jánossomorjai és a kiskunhalasi munkát azonban a MET meghívásos pályázaton hozta el. A jánossomorjai tenderen a MET volt az egyetlen, amely érvényes ajánlatot nyújtott be. A MET többször az állami Főgázzal szemben tudott nyerni, így volt ez az egri 328 milliós, a szegedi 527 milliós és a gyulai 1,6 milliárdos pályázatnál is.
A MET Magyarország Zrt. egy svájci offshore cégé. A MET-csoportban a cég korábbi közlése szerint 10 százalékos tulajdonos Orbán Viktor barátja, Garancsi István, 40 százalék a Molé. A struktúra így néz ki:
A 444.hu áprilisban írta meg, hogy Seszták Miklós fejlesztési miniszter visszavonta azt a rendeletet, amely az alapja volt az elmúlt négy év egyik legnagyobb, államközeli üzletének. A MET részben e konstrukciónak köszönhetően 2012-ben 50 milliárd forintnyi osztalékot termelt.
A MET Magyarország Zrt. adózott eredménye a 2012-es 50 milliárd forintról 2014-ben 362 millió forintra zuhant. Ezek után számítani lehetett arra, hogy új piacok után néznek. Úgy látszik, elsőként éppen az állami közbeszerzések területét találták meg. | Egy hónap alatt majdnem 3 milliárd forint közbeszerzést nyert a MET | Újabban önkormányzati tendereken indul az offshore hátterű cég, amely Gyula önkormányzatának 1,6 milliárd forintért szállíthat gázt. Magyar csoda lvl. végtelen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2015/08/25/egy-honap-alatt-majdnem-3-milliard-forint-kozbeszerzest-nyert-a-met/ | 2015-08-25 13:57:00 | true | null | null | 24.hu |
A polgármester kitért arra, döntöttek a Bursa Hungarica lőkösházi bevezetéséről: a helyi fiataloknak nyújtható támogatás mértéke tízezer forint/fő/hó lesz.
- Újabb egy kilométer járda építéséről és felújításáról határoztunk - emelte ki Szűcsné Gergely Györgyi.
- Első ütemben a Béke utcában épül új járda. Az egy kilométerből fennmaradó részből a Petőfi utcában és/vagy az Ady utcában megkezdett felújításokat folytatjuk. A községi temetőben új urnafalat létesítünk, felújítjuk a Petőfi utcai, önkormányzati társasház elektromos betápláló hálózatát.
A polgármester kitért arra, idén is juttatnak a lakott ingatlanokba az ünnep közeledtével élelmiszercsomagot, mégpedig burgonyát. A községi kamerarendszer modernizálásáról is döntöttek. A jelenleg 21 térfigyelő kamerát magában foglaló rendszerhez egy modern rögzítőközpontot építenek ki.
Új kondenzációs kazánt építenek be a községi könyvtárba. Továbbra is fával fűtenek elsődlegesen, de a biztonságra törekedve minden intézményükben biztosított a működőképes vegyes és a gázüzemű tüzelési rendszer egyaránt. Pályázati alapot hoznak létre a Top Plusz pályázataik tervezési költségeinek megelőlegezésére. | Ötvenmillió forintos fejlesztésről határozott a testület Lőkösházán | Lőkösháza új képviselő-testülete az alakuló ülés óta számos érdemi döntést hozott, melyekről Szűcsné Gergely Györgyi polgármester számolt be a minap. Kiemelte, közel 50 millió forint értékű fejlesztésről határoztak. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/otvenmillio-forint-fejlesztes | null | true | null | null | BEOL |
Lapzártánk idején az Országgyűlés a lázas munka látszatát kelti, amiből akár arra a téves következtetésre is juthatnánk, hogy hamarosan patyolattisztává válik a magyarországi közélet. Példának okáért az öt parlamenti párt képviselői öt darab munkacsoportot alakítottak azon öt darab törvényjavaslat megtárgyalására, amelyből hármat a szocialista frakció, kettőt a kormány nyújtott be - ámbár anélkül, hogy a koalíciós partner szabaddemokratákat értesítették volna erről. (Az öt beadványról lásd Közhigiéniai törvényjavaslatok című keretes anyagunkat.) De ne feledkezzünk meg a Fidesznek az ugyancsak a makulátlan közélet megteremtésére vonatkozó, korábban beadott, de tárgysorozatba mindeddig nem vett, illetve az e hét elején frissen beterjesztett próbálkozásairól sem. Ez van az Országházban. Mindeközben az Országos Választási Bizottságnak (OVB) negyvenkilenc hasonló tárgyú népszavazási kérdésről kell dönteni lapunk megjelenése napján - de haladjunk sorjában.
A miniszterelnök először a múlt hétfői parlamenti ülésen jelezte, nem enged a tisztasági csomagjából, s ha a képviselők nem hajlandók megszavazni a törvényjavaslatokat, az "istenadta nép" elé viszi a kérdéseket. Mivel Gyurcsány Ferenc környezetében az első perctől kezdve számítottak arra, hogy a referendum meglobogtatása után a Fidesz előzni fog, nem várták meg az SZDSZ kezdeményezte ötpárti egyeztetés eredményét. A kormányfő politikai főtanácsadója, Keszthelyi András már október 8-án beadott az OVB-hez egy 15 kérdésből álló pakkot. Bár a Kálmán László-féle kérdések befogadásakor (lásd: Túlkínálat, Magyar Narancs, 2007. július 26.) kiderült, hogy a népszavazásról szóló törvény nem ismeri az időbeni elsőbbség fogalmát, Gyurcsány tanácsadói tartottak attól, hogy valamilyen rejtélyes oknál fogva mégiscsak a megelőzés lesz az irányadó, és valaki esetleg elüti őket az elsőbbségtől. Félelmük abból a szempontból nem volt alaptalan, hogy az ellenzék október 10-én elő is állt a maga nyolc népszavazási kérdésével, amikre órák alatt megvolt a 148 képviselőjük aláírása. Ezt azonban csak azután nyújtották be a választási bizottsághoz, hogy hétfőn kiderült: a szocialista frakció
újabb húsz kérdést
gyűjtött össze, és azokat leadja az OVB-nek. Közben a múlt szerdán "szigorúan magánemberként" a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese is fölkereste a miniszterelnök hétpontos javaslatához kísértetiesen hasonló kérdéseivel az OVB-t - igaz, Keszthelyi péntekig titokban maradt kezdeményezése miatt az előzés nem sikerült. (Ez mindösszesen 48 darab kérdés; a 49., hasonló témájú beadvány egy volt rádiós hangmérnöktől érkezett az OVB-hez.)
A kormányfő stábjában úgy vélik, egy esetleges referendummal két legyet is üthetnek egy csapásra. Elsősorban így ösztökélik a szocialista frakciót, hogy a lehető leghamarabb engedje át a törvényjavaslatokat, ne próbálja azokat szétszavazni, módosítókkal bomlasztani. Ezért az OVB-hez hétfőn benyújtott 20 kérdés közül több ugyanarra a témakörre vonatkozik, mivel a gyurcsányi tisztasági csomag 7 pontját többféle kérdésben is megfogalmazták. Így például a választási bizottság elé vitték az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a pártoknak a kampánykiadásaikat nyilvános forgalmú bankszámláról kelljen kiegyenlíteni?" és az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a pártok a központi költségvetésen kívül csak természetes személyektől fogadhassanak el támogatást?" kérdést is - mindkettő a kampányfinanszírozási javaslat sarkalatos pontja. Ezzel egy időben - egyfajta innovációként a népszavazási kezdeményezések sorában - benyújtották a pártfinanszírozási törvény egészére vonatkozó "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a benyújtott javaslat szerint fogadja el a pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló, T/4119. számú törvényjavaslatot?" fölvetésüket is. Ennek az az értelme, hogy ha az Alkotmánybíróság átengedi a törvény egészére vonatkozó kérdést, akkor a képviselők kötelesek lesznek az adott tervezetet abban a formában elfogadni, ahogyan azt most hétfőn eléjük terjesztették.
A kormányfő környezete azonban a leginkább abban bízik, hogy a frakció referendumkezdeményezése beéri a Fidesz vizitdíjas csomagját, és hatástalanítani tudja az ellenzék vezére által eredetileg kormánybuktatónak szánt akciót. (Orbán Viktor e retorikából időközben visszavett, sőt jó néhány lépése - például Tarlós István kinevezése kampányfelelőssé - arra utalt, hogy próbálja magától minél távolabb tolni az egészet.) Az Alkotmánybíróság épp hétfőn engedte át újból - és ezúttal végleges érvénnyel - a jobboldal három (a vizit-, a kórházi napi- és a tandíj eltörléséről szóló) kérdéseit, ezért a szocialistáknak igyekezniük kell. Mivel a képviselők egyharmada által kezdeményezett népszavazást nem előzi meg utcai aláírásgyűjtés - ráadásul a Fidesznek még a szignókat is hitelesítenie kell, ami 45 vagy akár 75 napot is igénybe vehet, nem beszélve a további jogorvoslati lépcsőfokokról -, még az is előfordulhat, hogy a két kampány igen közel kerül egymáshoz. Egy közjogban járatos forrásunk szerint könnyen elképzelhető, hogy február-március környékén egyszerre kerülnek az Országgyűlés elé a kezdeményezések, és akkor számítani lehet arra, hogy a köztársasági elnök - figyelembe véve azt, hogy egy referendum 4-5 milliárdba kerül - összevonja a fideszes meg a szocialista fölvetéseket. Ebben a tervben az SZDSZ jelenti a legfőbb buktatót, ugyanis a referendumot elrendelő országgyűlési határozat megszavazásához az MSZP-nek még hat szavazatot valahonnan be kell gyűjtenie (feltéve persze, hogy valamennyi hadra fogható képviselőjük - jelenleg 188 - egységesen igennel szavazna), márpedig Eörsi Mátyás SZDSZ-frakcióvezető is úgy nyilatkozott a Narancsnak, hogy nem kívánnak hozzájárulni a "népszavazáscunamihoz", azaz a szabaddemokraták nem szavaznák meg a húsz kérdés népszavazásra bocsátását.
A legkézenfekvőbb magyarázat szerint a közélet tisztaságának problémája amiatt került - az elmúlt tizenhét évet is figyelembe véve immáron sokadjára - elő, hogy a múlt hónap első számú közéleti eseménye, a Zuschlag-botrány
végre lekerüljön
a lapok címoldaláról: alig tizenöt nap alatt jutottunk a kecskeméti fogdán előzetesben ülő ifjúszocialistáktól a köztisztasági népszavazási dömpingig. (A Zuschlag-ügyről korábban lásd: Róka fogta csuka, Magyar Narancs, 2007. szeptember 13., Z., a hangya, 2007. október 4., illetve "Ki kell törni", 2007. október 11.) A tempót kétségtelenül a miniszterelnök diktálta, akinek más választása aligha volt. Amellett, hogy imázsának nemigen használt, hogy miniszterelnökként büntetőügyben kellett megjelenni az ügyészségen (még ha csak tanúi minőségben is), a szocialista párt népszerűtlensége is elérte a kritikus szintet: hónapok óta 16-18 százalékon stagnál (a teljes népességet tekintve). Szeptember utolsó napjaiban - minden mást félretéve - dolgozta ki a kormányfői stáb azt a hétpontos javaslatcsomagot, ami aztán az előbb ismertetett törvényjavaslat- és népszavazási kérdésözönhöz vezetett.
Az elmúlt napokban többen is párhuzamot vontak Medgyessy Péter 2004 eleji "közjogi javaslatai" és Gyurcsány köztisztasági csomagja között, mi több, a volt miniszterelnök is megszólalt az ügyben. Az MTI-nek adott interjújában maga Medgyessy sem tudta eldönteni, hogy egy kormányfő akkor tesz ilyen javaslatokat, ha érzi, hogy valami nem megy jól, vagy akkor, ha túlzottan is magabiztos. Medgyessy annak idején ugyanúgy referendumot helyezett kilátásba javaslatai (kisebb parlament, közvetlen államfőválasztás, kétkamarás parlament és a közös, négypárti európai parlamenti lista) koalícióbéli elakadásakor, mint most Gyurcsány. Sőt, a jelenlegi miniszterelnök nemcsak a nép, de a sajtó támogatását is kérte. Az előremenekülő (vagy ahogyan egy szocialista politikus fogalmazott: a szembeszelet vitorlájába befogni próbáló) Gyurcsánynak azonban - Medgyessyvel ellentétben - azonmód meg kellett ütközni a saját frakciójával is. Egybehangzó vélemények szerint a szocialisták nem a javaslatokat kifogásolták, hanem azt, hogy pártelnök-kormányfőjük vehemens akciójával azt a látszatot kelti, mintha épp velük szemben kellene elkezdeni a korrupcióellenes küzdelmet. Az október 2-i frakcióülésen Gyurcsány korábban szokatlan éles bírálatokat kapott. Utólag már rekonstruálhatatlan, hogy mióta készül a miniszterelnök a népszavazásra, mindenesetre az MSZP megyei elnökei megrökönyödtek, amikor az említett zűrös képviselői értekezlet után előállt ezzel az ötlettel. Több szocialista frakciótagnak az is leesett, hogy október 6-án, az MSZP 18. születésnapjának nevezett ünnepségen (amelyet valójában a szocialista nőtagozat gründolt saját 15. évfordulója alkalmából) a zömmel idős nőkből álló néhány ezres szimpatizánssereg előtt tartott beszédével Gyurcsány mindenekelőtt azt akarta demonstrálni, hogy a "bázis" őt támogatja a pártelittel szemben.
Ilyen előzmények után következett a múlt szombati frakcióülés, amelyről a médián az jött át, hogy "Gyurcsány mögött a frakció". Ehhez képest a kormányfőnek nem sikerült megszereznie a szocialisták többségének támogatását a referendumprojekthez. Még a hivatalos verzió szerint sem érte el a jelen lévő képviselők száma a százhúszat, több forrásunk szerint is a 188 aktív frakciótagból alig több mint nyolcvanan regisztráltak, és egyszerre aligha voltak jelen többen negyven-ötvennél. A megjelentek támogatták ugyan a kormányfő népszavazási terveit, de kevesen voltak, hogy kiteljen belőlük a képviselőház egyharmada (vagyis 129 fő), amennyi aláírás egy képviselői népszavazási kezdeményezéshez szükségeltetik. Nem meglepő módon a képviselői költségtérítés, illetve a polgármesteri poszt és az országgyűlési mandátum összeférhetetlensége okozott komolyabb vitát, jóllehet a nem polgármester szocialisták megbüntették a jórészt távolmaradásukkal tüntető városvezetőket, 2014 helyett már 2011-től választásra kötelezve a mindkét tisztséget elnyert politikusokat. Ezzel együtt is úgy tűnik, Gyurcsány stratégái elszámolták magukat, amikor nekiugrottak a polgármestereknek-képviselőknek. (Medgyessy hajdani javaslataiból kettő is viszszaköszönt az MSZP-s polgármestereket képviselő Molnár Gyula XI. kerületi városvezető szavaiból: a kompromisszumként előterjesztett, de végül a frakció által megvétózott ajánlat szerint 2010-től lemondtak volna az egyik fizetésükről, s négy évvel később választottak volna a két státus között - cserébe viszont a parlament melletti, egyfajta második kamaraként működő önkormányzati tanács felállítását és 250 fősre csökkentett parlamentet kértek volna.)
Az SZDSZ aggodalmai ellenére - és némiképp váratlanul - a Fidesz annak dacára
folytatja az ötpárti tárgyalásokat,
hogy az MSZP kész helyzet elé állította a Ház elé terjesztett öt törvényjavaslattal és a népszavazási kérdésekkel (Gyurcsány Ferenc megfogalmazásában a javaslatdömping nem a képviselőház zsarolása, hanem ösztönzése) - pedig e gesztust a Fidesz (s mint említettük, az SZDSZ is) barátságtalannak minősítette. A polgármesteri összeférhetetlenségről a Fidesznek a keddi egyeztetésre még nem volt végső álláspontja, a Narancsnak Répássy Róbert fideszes frakcióvezető-helyettes még azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy népszavazásra kellene vinni ezt a témát is, mivel a választók a véleményfelmérésen elutasítják ugyan a két poszt egyidejű betöltését (vélhetően a dupla fizetés okozta ellenszenv miatt), a választásokon mégis jó néhányszor szavaztak olyan polgármesterjelöltre, akiről tudták, hogy egyúttal parlamenti képviselő is. A kétharmados parlamenti többséget igénylő törvényekről lapzártánkkor annyi volt tudható, hogy a Fidesz - némi módosításokkal - támogatja a képviselők tiszteletdíjáról, a kormánytagok és köztisztviselők vagyonnyilatkozatáról és a pályázati összeférhetetlenségről szóló, illetve - kölcsönös engedmények esetén - a párt- és kampányfinanszírozási javaslatokat. Ez pedig jóval több, mint amit előzetesen várni lehetett.
Mindemellett a Fidesz kaján vigyorral az arcán ülhet le tárgyalni a kormányoldallal, hiszen az SZDSZ kinyilvánította, hogy nem kér a népszavazási "ösztönzésből", továbbá az MSZP-t is megosztja az összeférhetetlenségi kérdés. Korántsem biztos tehát, hogy - mint arra már utaltunk - a végül mintegy másfélszáz szocialista által az OVB elé küldött húszpontos referendumpakk megkapja az Országgyűlésben a szükséges egyszerű többséget is. (Ez kell ugyanis ahhoz, hogy - miután az OVB és az Alkotmánybíróság a várható jogorvoslati körök után esetleg zöld utat adna a csomagnak - a köztársasági elnök egyáltalán kiírhassa rá a népszavazást.) Gyurcsány nem számíthat támogatásra az ellenzéktől, és a vérig sértett szocialista polgármesterek némelyike informálisan már a parlamenti mandátumáról való azonnali lemondásával fenyegetőzik, valamint azzal, hogy távol marad a jövő évi költségvetés szavazásáról - és ha a 38 MSZP-s városvezető-képviselő zöme beváltaná az ígéretét, oda lenne a kormánytöbbség.
Közhigiéniai törvényjavaslatok
A miniszterelnök által október 1-jén bejelentett "köztisztasági" csomag most hétfőn öltött formát: a képviselők délelőtt kapták kézhez az öt javaslatot, amely közel negyven törvény módosítását, és számos új paragrafus megalkotását helyezi kilátásba. A kormány, pontosabban Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter kettőt nyújtott be, míg a legnagyobb érdeklődéssel várt három tervezetet az MSZP-frakció tagjai jegyzik - ily módon is jelezve, hogy a miniszterelnök fölvetéseit korábban kedvtelenül fogadó szocialista politikusok végül fölsorakoztak a csomag mögé. Hétfőn e témában a vezérszónok nem Gyurcsány, hanem Szabó György, az MSZP Borsod megyei elnöke volt.
A pártfinanszírozási törvénytervezet, amit Puch László pártpénztárnok és Tóbiás József egykori pártigazgató nyújtott be, sok nóvumot nem tartalmaz. A 22 paragrafus több elemét abból a javaslatból emelték át, amelyet a kormányfő még tavaly tett közzé a választások után (lásd: Ráérnek arra még, Magyar Narancs, 2006. október 26.), illetve beépítették azokat az elképzeléseket is, amelyeket a több hónapig tartó - és végül augusztusban megfeneklett - tárgyalásfolyam idején a parlamenti pártok képviselői fogalmaztak meg (lásd: A konstruktív semmi, Magyar Narancs, 2007. augusztus 23.). Puchék láthatóan megszívlelték az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet felvetéseit is, így az adományozási kedvet serkentendő azt javasolják, hogy az állam a magánszemélyek minden egyes adományforintjához - egy meghatározott összegig - a jövőben tegyen hozzá még egyet. Abból az elvből kiindulva, hogy a demokrácia sokba kerül, választási évben külön költségvetési támogatást (egy "normálesztendőben" kapott összeg másfélszeresét) biztosítanának az egy százalékot elért pártoknak. Mivel a jelenlegi 2,5 milliárdos évi apanázst 7,5 milliárdra emelnék, a választási évben már 11,25 milliárdból gazdálkodhatnának a pártok. A költési korlátot is feljebb tolnák: egyről tízmillióra emelnék a kampányban jelöltenként elkölthető összeget. Ugyanakkor jelentősen lerövidítenék a kampányt, csak az utolsó 21 napban lehetne sajtóhirdetéseket közzétenni, továbbá szilenciumra ítélnék a kormányzatot és szerveit: a szavazás előtti három hétben nem propagálhatnák, hogy milyen sikeresen tevékenykednek. A javaslat megteremti a pártok kettős könyvviteli kötelezettségét, aprólékos részletességgel taglalja az éves beszámolók tartalmi és formai követelményeit, és bevezeti a kampányszámla intézményét. Megtiltja, hogy a pártok cégektől, jogi személyiségek nélküli szervezetektől pénzt fogadjanak el, vagy saját vállalatot alapítsanak. A korábbi finanszírozási törvénytervezetekhez képest újdonság az ifjúsági szervezetekre vonatkozó fejezet: a javaslat a párt éves működési támogatásának öt százalékát juttatná a párt által megjelölt társadalmi szervezetnek. Harmadik fél csak akkor szállhat síkra a kedvenc pártja mellett (vö.: Magyar Vizsla-ügy), ha az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) nyilvántartásba vétette magát.
A Göndör István és Balogh László jegyezte tervezet az országgyűlési képviselők javadalmazását szabná át. Bár jelentősen megnövelnék az alapdíj nagyságát, a kiegészítéseket úgy alakították ki, hogy a havi nettó jövedelem lehetőleg ne növekedjen. A javaslat indoklása szerint a sokat kritizált költségtérítések rendszere megszűnik, a kiegészítések beépülnek a képviselőt megillető adóköteles juttatások közé. Ám a rendszer a lényegét tekintve nem változik: benzinszámlát továbbra sem kell leadni. Igaz, ha a képviselő szállásköltséget igényel, akkor lakásbérleti szerződést kell kötnie, a térítésből pedig egy fityinget sem lát, ugyanis a lakbért ezentúl egyenesen a főbérlőnek utalja az Országgyűlés Hivatala. 2010-ben a polgármesterek, alpolgármesterek, a főpolgármester, a főpolgármester-helyettesek, a megyei közgyűlési elnökök és alelnökök még indulhatnak az országgyűlési választásokon, de ha az az évi helyhatóságin is győznek, akkor meg kell válniuk valamelyik tisztségüktől. A javaslat bevezeti a honatyák (és a velük egy háztartásban élők) kötelező vagyongyarapodási vizsgálatát - újabb terhet róva az ÁSZ-ra -, illetve teljes egészében nyilvánossá tenné a képviselők személyijövedelemadó-bevallását. Figyelembe véve a Fidesz utóbbi hónapokban megfogalmazott követeléseit, a kormány külön foglalkozik az állami vezetők javadalmazásának átláthatóvá tételével. Itt is bevezetnék az ötévenkénti kötelező vagyongyarapodás-vizsgálatot (ÁSZ), az szja-bevallásokat pedig közzétennék a Miniszterelnöki Hivatal honlapján. Egy másik tervezet felhatalmazná a kormányt arra, hogy rendeletben jelölje ki azokat a korrupcióval leginkább veszélyeztetett munkaköröket, amelyekben az állami adóhatóság rendszeres vagyongyarapodási vizsgálatot folytat majd le.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló javaslat legfőbb célkitűzése, hogy az összes uniós, központi és önkormányzati támogatás odaítélése a legszélesebb nyilvánosság előtt történjen; ezzel kizárnák a visszaélés lehetőségét. Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be, pontosan meghatároznák azt a személyi kört, akik - mivel részt vesznek a támogatások odaítélésében, a pályázatok előkészítésében, elbírálásában - közpénzekből nem részesülhetnek. Ugyanez vonatkozik a hozzátartozóikra, a cégeikre, alapítványaikra, társadalmi szervezeteikre is. Még azt az eshetőséget is kizárnák, hogy egy az összeférhetetlenségi szabályok hatálya alá eső döntéshozó a támogatás elnyerése után szerezzen részesedést a nyertes gazdasági társaságban. A tervezet egy központi honlap kialakítását rendeli el, amelyre felpakolnák a támogatásokkal kapcsolatos összes adatot - nemcsak a nyertesek, hanem az összes induló rajta lenne.
A javaslatokat amúgy láthatóan lóhalálában állították össze, erre utalnak az elgépelések és a téves hivatkozások. No meg például az, hogy bár a támogatások átláthatóságáról szóló tervezeten nyolc szocialista képviselő neve szerepel, hármójuknak már nem maradt ideje aláírni azt a benyújtás előtt.
- besenyei, m. lászló - | A népszavazáshecc: Akarja-e ön a Fedák Sárit? | Tisztaságicsomag- és népszavazásügyben annyira fölgyorsultak az események az utóbbi napokban, hogy nemegyszer olybá tűnik: azok számára sem világos már az egyes lépések értelme, akiknek az újabb és újabb ötletei miatt a helyzet egyre csak fokozódik. Az utolsó lehetséges pillanatig, kedd reggelig követtük az eseményeket; a következőkben az addig történtekben próbálunk meg rendet vágni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_nepszavazashecc_akarja-e_on_a_fedak_sarit-67774 | 2007-10-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Lapátolták a dohányt az illegális cigarettagyárban Karcag mellett. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal látványos akcióban számolta fel az üzemet, melyben 500 ezer hamis cigaretta és a gyártáshoz szükséges alapanyagok voltak.
Simon Béla sajtóreferens arról tájékoztatott, hogy az üzemet működtető társaság öt tagját gyanúsítottként hallgatták ki, majd kezdeményezték letartóztatásukat a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészségnél.
Pénzügyi nyomozók bűnügyi információja alapján egy Szabolcs vármegyei községben tartóztattak fel egy kamiont , melynek rakterében 500 ezer doboz, egymilliárd forintot meghaladó értékű, Rothmans márkájú adózatlan, hamis cigaretta volt. Ezzel egy időben a nyomozók egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei telephelyen felszámoltak egy engedély nélkül működő cigarettagyárat. Menekülés közben 3 ukrán állampolgárt fogtak el.
Modern berendezések, komplett gyártósor fogadta a nyomozókat. Kétség sem fért hozz, nagy volumenű termelésre álltak be az üzemben.
- A raktárból már készen lévő 1,1 millió szál Rothmans márkájú cigaretta, valamint 6,3 tonna vágott dohány és a gyártáshoz szükséges alapanyagok (filter, fólia, cigarettásdobozok) is előkerültek. A finomra vágott fogyasztási dohány minimum 600 ezer doboz cigaretta gyártására elegendő mennyiség - közölte a megdöbbentő számokat a hatóság.
Az illegális cigarettagyártással az elkövetők tetemes vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek. A gyors reagálás azonban megakadályozta, hogy több mint egymillió doboz cigaretta a feketepiacra kerülhessen.
- A nyomozók különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt három ukrán állampolgárt és két magyar férfit vettek őrizetbe. Letartóztatásukat kezdeményezték az ügyészségnél - tudta meg hírportálunk.
Dr. Ocsovai Ágnes, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője összegezte: illegális cigarettagyárra csapott le a NAV, csalás miatt öt férfit tartóztattak le, akik egy Karcag melletti üzem működtetésében, és a cigaretta értékesítésében vettek részt.
A gyanúsítottak a jogellenes jövedéki adóköteles cigaretta előállítással, és tovább értékesítésre történő szállításával a költségvetésnek több mint egymilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak
- emelte ki.
Az ügyészség indítványa alapján a gyanúsítottak esetében a cselekmény jelentős tárgyi súlyára, jellegére, a magas elkövetési értékre, a kiszabható büntetés nagyságára (5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés), valamint arra, hogy a magyar állampolgár gyanúsítottak a bűncselekmény jellege kapcsán bűnkapcsolati hálóval és mobilizálható vagyonnal rendelkezhetnek, alappal tartani lehet a gyanúsítottak szökésétől, elrejtőzésétől. Hivatkozott az ügyészség az indítványában a bizonyítás megnehezítésének, és a bűnismétlésnek a veszélyére is. A fellebbezések miatt a letartóztatás kérdésében végleges döntést a Szolnoki Törvényszék hoz. | Hamis cigaretta buktatta le a karcagi üzemet | Szabolcsban igazoltattak egy járművet, melynek rakterében 500 ezer doboz hamis cigaretta volt, a nyomok a Karcagra vezettek, felszámolták az illegális gyárat. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/hamis-cigaretta-illegalis-cigarettagyar-karcag-video | null | true | null | null | SZOLJON |
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Volánbusz Zrt. autóbusz-beszerzési tenderének leállítását kezdeményezi, mivel a kiírásban foglalt feltételek számos lehetséges induló részvételét kizárják, a nehezen indokolható elvárások miatt a magyar gyártók is esélytelenek a közbeszerzésben való sikeres szereplésre.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében emlékeztet arra: a folyamatban lévő tendert 2010 júniusában indította a Volánbusz Zrt. A vállalat 20 darab kettőtengelyes és 40 darab háromtengelyes új, alacsonybelépésű szóló autóbusz megvásárlását tervezte. A kiírást számos kritika érte elsősorban amiatt, hogy háromtengelyes autóbuszokat sok gyártó (köztük több magyar cég) önállóan nem képes előállítani. A szűkebb pályázói körben nem alakulhat ki valódi árverseny - véli a szaktárca.
A közbeszerzést az alapítói és tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. állíthatja le. A Volánbusz járműállományának egyébként indokolt fejlesztésére, bővítésére a későbbiekben a részvételi feltételek megváltoztatásával új közbeszerzést indíthat.
A tárca figyel és dolgozik
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium folyamatosan végzi az állami vagyonkezelésbe tartozó cégek teljes átvilágítását. A felülvizsgálat része a társaságok által megkötött vagy tervezett külső szerződések megalapozottságának, fenntartásuk vagy elvetésük lehetőségének felmérése.
A tárca a közbeszerzési törvény parlament elé terjesztett módosításával igyekszik javítani az állami és önkormányzati tenderek általános részvételi feltételein. A javasolt változások mindegyike azt szolgálja, hogy átlátható, egyértelmű és a túlzott elvárásokat korlátozó szabályok segítsék a pályázókat, ezen belül is leginkább a hazai kis- és középvállalkozókat - olvasható a közleményben.
Volt bár baj volánbuszos tenderrel, nem is oly rég | A minisztériumnak nem tetszik a Volánbusz-tender | A minisztériumnak nem tetszik a Volánbusz-tender - A tárca szerint a feltételek alapján a magyar gyártók esélytelenek, leállítanák az eljárást. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/07/19/a_miniszteriumnak_nem_tetszik_a_volanbusz-tender/ | 2010-07-19 13:11:00 | true | null | null | Index |
Andrzej Lepper, a harmadik legerősebb lengyel parlamenti párt, az Önvédelem vezetője pénteken közölte: dokumentumokat juttatott el az ügyészséghez, amelyek bizonyítják, hogy Jerzy Szmajdzinski védelmi miniszter és Pawel Piskorski, a Polgári Platform (PO) képviselője, volt varsói főpolgármester nagy összegű kenőpénzt fogadott el. Lepper ugyanezzen vádakkal illette Wlodzimierz Cimoszewicz külügyminisztert, valamint a PO két másik képviselőjét, Donald Tuskot és Andrzej Olechowskit.
Lepper, akit a szejm egy hete visszahívott alelnöki tisztségéből, a leváltás ügyében rendezett szavazás előtt a szónoki emelvényről vádolta meg politikustársait azzal, hogy üzletemberektől és bűnözőktől több tíz- vagy százezer dollár értékű csúszópénzt fogadtak el. Kitért a kenőpénzek átadásának helyszínére és időpontjára is, és közölte, hogy a bizonyítékok a birtokában vannak.
Az ügyészség megindította a vizsgálatot, és felszólította Leppert a bizonyítékok bemutatására. Lepper a pénteki sajtóértekezleten ismertette a kenőpénzek összegét, átadásuk időpontját és helyszínét. Közölte, hogy a dokumentumokat eljuttatja az Amnesty Internationalhez és más nemzetközi szervezetekhez is.
A megvádolt politikusok visszautasítják, provokációnak és rágalomnak minősítik Lepper állításait. Többen közülük már feljelentést is tettek. Várható, hogy az ügyészség hamarosan kérni fogja Lepper mentelmi jogának megvonását.
Közszereplő rágalmazásáért, hitelrontásért a lengyel büntető törvénykönyv pénzbüntetést, a szabadság korlátozását vagy 1 évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő. Ha a vádlott ezt a cselekményt egy tömegtájékoztatási eszköz segítségével követte el (Lepper beszédét közvetítette a TVN kereskedelmi televízió), a büntetési tétel 2 év szabadságvesztés. | Korrupciós botrány a lengyel parlamentben | Két kormánytagot és három képviselőt vádolt meg a lengyel parlament leváltott alelnöke. Andrzej Lepper szerint a külügyi és a védelmi tárca vezetője, valamint a három képviselő tíz- és százezer dolláros nagyságrendű kenőpénzeket fogadott el üzletemberektől és bűnözőktől. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2001/12/20011207korrupcios | 2001-12-07 17:53:00 | true | null | null | Origo |
Összeférhetetlenségi vizsgálatot rendelt el a belügyminiszter, azt írva elő a katasztrófavédelemnél, a rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó egyébb szerveknél, hogy vezető beosztású tagjai nyilatkozzanak május 15-ig a gazdasági társaságokban betöltött vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagsági viszonyaikról – írta a Lánglovagok tűzoltóportál.
A portál áprilisban írt arról, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság öt vezetője a BM Heros Zrt. igazgatóságában és Felügyelő Bizottságában a szolgálati törvény tiltása ellenére kapott helyet.
A belügyminiszter visszautasította, hogy szabálytalanság történt volna. Pintér Sándor szerint a június 1-jén életbe lépő új törvény egyértelműen tisztázza helyzetet. A Lánglovagok szerint azonban ez a jelenlegi szabályozásra is igaz, hiszen az új törvény a vonatkozó részben mostanit ismétli meg, amely szerint tilos a vezető beosztásúak számára munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt létesítenie, márpedig az fb-tagság és az igazgatótanácsi tagság ennek minősül.
Az állami tulajdonú társaságokban, ahol a belügyminiszter tulajdonosi jogot gyakorol – BM Heros Zrt., NOSTRA Kft., Magyar Gáz Tranzit Zrt – a tárcavezető utasítása alapján gondoskodni kell az fb-k és it-k törvénynek megfelelő átalakításáról. Az új tagok vagy kormánytisztviselők vagy a hivatásos állomány nem vezető beosztású tagjai lehetnek.
Bakondi György a főigazgatóságának utolsó napjaiban Tollár Tibort visszahívta a BM Heros Zrt. igazgatóságának éléről. A tűzoltó vezérőrnagy a cégen kívül más gazdasági társaságokban is fizetéssel járó munkaviszonyban állt. | Álláshalmozást vizsgál a belügyminiszter | Álláshalmozást vizsgál a belügyminiszter - A katasztrófavédelem öt vezetője is felügyelő-bizottsági tag, ami eddig sem tűnt szabályosnak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/05/13/allashalmozast_vizsgal_a_belugyminiszter/ | 2015-05-13 23:25:05 | true | null | null | Index |
Ki kopog?
A bíróság lapzártánk után dönti el, indulhat-e az MDF, a MIÉP és a Zöld Párt jelöltje a január 11-ei ferencvárosi időközi választáson. A kopogtatócédula-másolási botrány ismét rávilágít az ajánlási rendszer gyengéire.
„A Fidesz jelöltjén kívül mindenkit kilőtt a Jobbik” – kommentálta a HVG-nek a Budapest IX. kerülete politikai életének egyik szereplője a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) múlt heti döntését, amely szerint nem indulhat a január 11-ei időközi választáson az MDF, a MIÉP és a Zöld Párt képviselőjelöltje. Kiderült ugyanis, nem csupán eredeti, hanem sokszorosított kopogtatócédulákat is felhasználtak a jelöltséghez szükséges 750 választópolgári ajánlás megszerzésének bizonyításához.
A jobboldali bennfentes megjegyzése azért is figyelemre méltó, mert az MSZP-s jelölt Bánsághi Tamás alpolgármestert eleve esélytelennek tekinti a megméretésben. Való igaz, csodaszámba menne a baloldali győzelem a Fodor Gábor pártelnökké választása elleni tiltakozásképpen mandátumáról lemondott kerületi polgármester Gegesy Ferenc (SZDSZ) parlamenti helyéért folyó vetélkedésben. És nemcsak az országos politikai klíma miatt, hanem azért is, mert a ferencvárosi – hivatalos nevén fővárosi 12. – választókerület alapvetően balra húzó szegénynegyedből a városrehabilitációnak köszönhetően az utóbbi években yuppie-környékké emelkedett. Így a papírforma Bácskai János, a Fidesz–KDNP közös jelöltje, önkormányzati képviselő, fideszes választókerületi elnök győzelme lenne, amit – különös tekintettel arra, hogy az SZDSZ nem állt be Bánsághi mögé, hanem ringbe küldte John Emese fővárosi frakcióvezetőt – gyakorlatilag csak a többi jobboldali jelölt veszélyeztethet.
A Fideszen kívüli jobboldalon márpedig a legerősebbnek éppenséggel pont a Jobbik tűnik. Csakhogy az ő esetükben sokan már most kész ténynek veszik a későbbi együttműködést a Fidesszel: vagyis azt, hogy jelöltjük, Szegedi Csanád alelnök, a Magyar Gárda egyik alapítója haknizik egyet, ismertséget szerez, ám legkésőbb a január 25-ei második fordulóra visszalép – Bácskait segítve ezzel. A többi jobboldali jelölttel nem lenne ilyen egyszerű a helyzet. Az MDF színeiben induló Dézsi Mihály egykori rendőrségi szóvivőt például éppen pártbeli ellenfelei – a megfigyelési botrány kapcsán háttérbe szorított Almássy Kornélhoz hű csapat tagjai – vádolták balos kötődéssel. A másik két jelölt, a MIÉP-es Agárdi László színész, illetve a Zöld Párttal próbálkozó Polgár Tamás – Tomcat néven radikális blogger – pedig kifejezetten a Jobbik versenytársa.
Ilyen körülmények között döntött a kerületi választási bizottság, majd másodfokon az FVB – a ferencvárosi jobbikos vb-delegált, Novák Előd pártszóvivő javaslatára – Dézsi, Agárdi és Polgár kizárásáról, mondván, másolt ajánlásokat adtak le. A döntést valamennyien megtámadják a Fővárosi Bíróságon. Az érvelésük azonos: az amúgy magántulajdonú Állami Nyomda Zrt.-ben készülő kopogtatócédulák nem sorszámozott okmányok, hanem egyszerű formanyomtatványok, amelyek sokszorosítása nem jogellenes. Márpedig az nem merült föl, hogy bármelyik jelölt manipulált volna a kitöltött – s így már valóban okiratnak minősülő – szelvényekkel. (Hasonló aknára a Jobbik is ráfutott már: a 2006-os országgyűlési választások kampányában Szombathelyen két képviselőjelöltjük is fénymásolt szelvényeket akart hitelesíttetni, az akkor a MIÉP-pel Harmadik Út néven szövetségben induló Jobbik provokációt emlegetett.) Ráadásul meglehet, most is söpörhettek volna a saját házuk táján is. A szintén radikális jobbos szavazatokra vadászó Magyar Nemzetért Mozgalom jelöltje, Balogh Béla a Hunhír honlapon nyílt levélben tette közzé: visszalépett Szegedi javára, akinek át is passzolt néhány tucat ajánlást (a törvény a kitöltött cédulák átruházását tiltja). A jobbikos jelölt nem cáfolt, a kerületi vb pedig nem csapott le a sztorira.
A bizottság más esetekben sem tűnt finnyásnak. Egy magánszemély e-mailben tájékoztatta a testületet: a Bácskainak dolgozó Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség 700 forintos órabért kínált a kopogtatócédula-gyűjtésért. A vb a panaszt érdemben nem vizsgálta, mondván, az F. D.-ként jelölt bejelentő elkésett – az erről szóló határozatot egyhangúan hozták. Akárcsak azt, ami az SZDSZ kerületi szervezete beadványát utasította el. A liberálisok alighanem provokációt sejtettek, miután tapasztalták, novemberben egy ismeretlen személy többször megkereste őket, és a kopogtatócédula-gyűjtés díjazása felől érdeklődött. Az elutasító válasz ellenére – a párt beadványa szerint – az illető kitöltetlen ajánlószelvényekkel érkezett a liberálisokhoz. A vb határozatában nem cáfolja ugyan, hogy a leírt magatartás sérti a választójogi törvényt, de formai okokra hivatkozva – arra, hogy az SZDSZ nem jelölte meg pontosan, melyik törvény mely passzusa alapján kezdeményezne eljárást – megtagadták a procedúrát. Ugyanakkor a HVG munkatársa is olyan információkhoz jutott, amelyek megerősítették a Magyar Nemzet múlt heti, a párt által hivatalosan tagadott hírét: az SZDSZ helyi szervezete darabonként 2 ezer forintot fizetett a gyűjtőknek, akik között akadt olyan is, aki a busásabb bevétel reményében egyszerűen kilopta a postaládákból a kézbesített ajánlószelvényeket. A Jobbik már azt is követeli, hogy John is lépjen vissza, most egy videofelvétel szerint az SZDSZ is csalás gyanújába keveredett.
A kisebb pártok állítják, az ajánlószelvényes rendszer – amelyet a rendszerváltozáskor azzal az érvvel vezettek be, hogy kiszűrjék a komolytalan, mindenféle támogatottság nélküli próbálkozókat – a nagyoknak kedvez. Ezzel magyarázzák azt is, hogy miért maradt meg a szisztéma, holott a szédelgők távol tartására elegendő lenne például a kaució is, ahogy több európai országban is van. Ráadásul választásról választásra szólnak hírek manipulációkról, miközben – mint Péterfalvi Attila akkori adatvédelmi biztos 2006-ban rámutatott – a rendszer súlyosan sérti a választópolgárok személyes adatainak biztonságát. Erre most csak rátett egy lapáttal, hogy a vitatott ferencvárosi szelvényeket az Állami Nyomda szakértői vizsgálták meg, vagyis egy magáncég embereinek volt rálátásuk arra, melyik választópolgár melyik párttal rokonszenvez. | Társadalom: Ki kopog? | A bíróság lapzártánk után dönti el, indulhat-e az MDF, a MIÉP és a Zöld Párt jelöltje a január 11-ei ferencvárosi időközi választáson. A kopogtatócédula-másolási botrány ismét rávilágít az ajánlási rendszer gyengéire. | null | 1 | https://hvg.hu/hvgfriss/2009.01/200901_FERENCVARoSI_AJANLoCEDuLABoTRANY_Ki_kopog | 2008-12-30 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását - derül ki a Politico cikkéből. Ezzel az újabb központosítással veszélyeztetné az Európai Unió jövőjét - reagált a javaslatra a Magyar Nemzet nek ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
A tervezet 1200 milliárd eurót, vagyis 485 ezer milliárd forintot érinthet.
Az alkotmányjogász rámutatott: az EB hatalomkoncentrációs törekvése ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés több rendelkezésével is, így azzal az alapelvvel, hogy az unió a szabadság és az egyenlőség tiszteletben tartásának értékein alapul.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint
a törekvés nagy kockázatot jelent a magyar költségvetésre, mivel így az unió nyomást tudna gyakorolni a nemzeti döntésekre. Ez politikai bosszú Magyarország ellen
- vélekedett az alkotmányjogász.
További részletekért kattintson . | Politikai bosszú: újabb zsarolás jöhet Brüsszelből | Az Európai Bizottság magához ragadná az unió teljes költségvetését, és az általa megszabott reformokhoz kötné annak elosztását. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/politikai-bosszu-brusszel-javaslat-koltsegvetes | null | true | null | null | SZOLJON |
Kollégánkat nem csak a rideg tények érdeklik, de követői már régen tudják, hogy a fikció világában is otthonosan mozog. 1974-ben jelent meg a Magvetőnél első verseskötete, amelyet aztán továbbiak követtek, majd novellák, regények, sőt drámák is születtek tollából. Írt riportkönyvet a világ talán legfontosabb napilapjáról, a The New York Timesról, körképet a világhírű magyarokról (angolul is), egyik kedvenc témája Orbán Viktor, róla már több könyv is született, ezeket veszi elő az ÉS szerzője. A politikai műfajon túl kifordított Hamletről is képet kapunk.
Betekinthetünk az Ingmar és Woody című 2016-ban megjelent könyvbe, melyet írója csak mint halálos komédiát emleget.
2018-ban megjelent könyvét, az Orbán-meséket varázsmesék szóval jellemzi a nyelvész Huszár Ágnes. Merthogy vannak benne gonoszok: úgy, mint Brüsszel, Gyurcsány , Soros és megmentésre váró királylányok: a magyarok és persze a hős, aki "sohasem hazudik és mindig harcol értük".
2022-ben a még mindig a miniszterelnöki székben ülő Orbán Viktorról ír könyvet Bolgár György és megpróbálja kirakni az Orbán-puzzle-t.
A tavaly megjelent Nincs kegyelem! -O.V. legszebb versei c. munkában az író Orbán Viktor beszédeit veszi elő, szedi ízekre és konvertálja szabadversekké. Ebben olvasható minden orbáni bölcsesség kvintesszenciája....ami itt most nem írunk le, olvassák el Bolgár György könyvét, mely a Kocsis Kiadó gondozásában jelent meg és persze olvassák el az Élet és Irodalom friss számát. | Igaza van Bolgárnak, Orbán nagyobbra nőtt, mint az ország | Bolgár György eddig megjelent könyveiből csemegéz, szemléz, kritizál és dicsér a ma megjelent Élet és Irodalomban Huszár Ágnes. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/igaza-van-bolgarnak-orban-nagyobbra-nott-mint-az-orszag-147754 | null | true | null | null | Klubrádió online |
27/10/2024 16:44
| Szerző: Árva Brigitta/Klubrádió
Építészeti kalandozásunk során találkoztunk egy igazán izgalmas projekttel, a Nem adom fel Alapítvány tervezett Mikes Lélekközpontjával, ahol az autista gyerekek fejlesztő intézménye mellett fogyatékos emberek számára készülő lakosztályok is lesznek.
2024. október 26. Utcafront (2024. október 26., szombat 17:00)
48:31
00:00
Műsorvezetők: Rózsa Péter Szerkesztők: Árva Brigitta
Sir Norman Foster világhírű építész munkásságáról folytattunk beszélgetést Sylvester Ádámmal.
Norman Foster épülete, a McLaren Technology Center Angliában
Egy neogótikus palota a Szobi utcában, amit az idősebbek csak Mentőkórházként emlegetnek. A hajdanán igen reprezentatív épület történetéről hallottunk Kelecsényi Kristóftól.
A Mentőkórházként ismert neogótikus épület a Szobi utcában, fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu/
A kalotaszegi, különleges templomtoronyról beszélt legutóbbi úti élményei alapján Torma Tamás.
A kalotaszegi magyarvalkói református templom másolata a Milleneumi Kiállításon a Néprajzi Faluban 1896-ban. Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Adományokból fogja felépíteni a Nem adom fel Alapítvány a Mikes Lélekközpontot, ahol az autista gyerekek fejlesztő intézménye mellett fogyatékos emberek számára készülő lakosztályok is lesznek. Vendégünk a tervező KAZAL Stúdió egyik alapító építésze, K. Szabó Bence volt.
Arról, hogyan támogathatják a közösségi összefogással megvalósuló projektet az alapítvány honlapján olvashatnak bővebben.
A Kazal Studio látványterve a Mikes Lélekközpontról
Reményeink szerint Berlin után Budapesten is lesznek játszóutcák. Erről a különleges programról hallottunk Mihály Reginától.
Játszóutca projekt
Fotódokumentáció Bogyó Virág, Madácsi Flóra Játszóutca?! című projektjéről, fotós: Simon Zsuzsi, forrás: Budapest Galéria
Utcafront
2024. október 26. szombat 17:00
Műsorvezető: Rózsa Péter | Fejlesztő intézmény autista embereknek összefogással | Építészeti kalandozásunk során találkoztunk egy igazán izgalmas projekttel, a Nem adom fel Alapítvány tervezett Mikes Lélekközpontjával, ahol az autista gyerekek fejlesztő intézménye mellett fogyatékos emberek számára készülő lakosztályok is lesznek. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/fejleszto-intezmeny-autista-embereknek-osszefogassal-147753 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Subsets and Splits