text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2009.11.05. 23:00
A maximális beépítési százalékot meghatározó önkormányzati rendelet alapján Lakos Imre szabad demokrata képviselő ingatlanja csupán 15 százalékot foglalhatna el ezer négyzetmétert meghaladó újbudai telkén, ám a pálmafával díszített udvar legalább 35-40 százalékán terül el a gazdasági válság évében felépült luxusvilla. Lakos állítja: minden megfelel a jogszabályoknak, az építési engedélyt pedig nem ő kérte.
Lakos Imre szabad demokrata országgyűlési képviselő az idén a világgazdasági válság ellenére is fel tudta építeni újbudai luxusvilláját. Jól látható, és ezt bizonyítja a XI. kerületi önkormányzat által működtetett, légi felvételeket tartalmazó portál, a terinfo.ujbuda.hu is: a rendelet ellenére 15 százalékot jóval meghaladó területen fekszik Lakos Imre ingatlanja. A XI. kerületi alpolgármesteri tisztet is betöltő országgyűlési képviselő lapunknak azt állította: minden hatályos jogszabálynak és előírásnak megfelelően végezte az építkezést. Arra azonban nem válaszolt, mely hivatal adta ki az építési és a használatba vételi engedélyt. Állítása szerint nem is ő maga intézte az engedélyeztetést. Ez azért furcsa, mert az 1021 négyzetméteres terület 2004 óta Lakos tulajdonában van. Azt sem árulta el, ki intézkedett helyette, arra hivatkozva, hogy másról nem ad ki információt.
Kupper András (Fidesz) országgyűlési és XI. kerületi képviselő megkeresésünkre úgy nyilatkozott: bár a konkrét esetet nem ismeri, de úgy véli: ha Lakos a jogszabályoktól eltérően építkezett, akár Oszkó Péter pénzügyminiszternek, neki is fizetnie kell. Hozzátette: Lakosnak azzal is számolnia kell, hogy a választópolgárok ez alapján fogják megítélni politikai teljesítményét is.
Hajdu László független, egykori SZDSZ-es kerületi képviselő a Magyar Nemzet kérdésére kijelentette, megdöbbentőnek találja, hogy éppen a városfejlesztésért felelős alpolgármester esett ilyen hibába.
Nemrégiben attól volt hangos a sajtó, hogy az SZDSZ képviselője luxusautót bérel. A BMW bérleti díja félmillió forintra becsülhető, miközben vagyonnyilatkozatában egymillió forintos jövedelmet vallott be. Mint arról korábban beszámoltunk, Lakos felesége, Molnár Judit ügyvédi irodája 2003-ban havonta nettó 700 ezer forintot kapott a XI. kerületi önkormányzattól, hogy a hivatal peres lakásügyeiben szakvéleményeket, jogi állásfoglalásokat készítsen és tanácsokat adjon. További 700 ezer forint járt azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok adásvételi és csereszerződéseket, illetve az ehhez kapcsolódó földhivatali bejegyzéseket intézze. Molnár ügyvédi irodája készítette el a társasházi alapító okiratok módosítását, a földhivatali bejegyzéshez szükséges dokumentációt, és eljárt ezekben az ügyekben. A teljes évet tekintve Lakos felesége irodájának legalább 28 millió forintot utalt át a szocialista polgármester vezette önkormányzat. | Lakos túlépítette a luxusvilláját? | A maximális beépítési százalékot meghatározó önkormányzati rendelet alapján Lakos Imre szabad demokrata képviselő ingatlanja csupán 15 százalékot foglalhatna el ezer négyzetmétert meghaladó újbudai telkén, ám a pálmafával díszített udvar legalább 35-40 százalékán terül el a gazdasági válság évében felépült luxusvilla. Lakos állítja: minden megfelel a jogszabályoknak, az építési engedélyt pedig nem ő kérte. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/10/Lakos-tulepitette-a-luxusvillajat | 2009-10-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Kúria kijelölt tanácsa hitelesítette az Együtt és a Párbeszéd közös, a Római-part megvédésére szolgáló népszavazási kezdeményezését. A két ellenzéki párt egy héten belül megkezdi az aláírásgyűjtést, amihez várják civil szervezetek és további pártok segítségét is. Harminc nap alatt kell majd több mint 138 ezer budapesti választópolgár aláírását összegyűjteni - hívta fel a figyelmet az Együtt és a Párbeszéd közös közleményében.
"A mobilgát ügye ma már túlmutat önmagán. Arról szól, hogy egy szűk kisebbség érdeke fontosabb-e a többségénél. Végre Budapest újra megmutathatja, hogy nem hagyja magát! Az álszakértői véleményekkel alátámasztott mutyigyanús ügyletek nem lehetnek a fővárosban, ahogy azt a NOlimpia aláírásgyűjtés közös ellenzéki sikere is bizonyította.
A Fővárosi Közgyűlés szeptember 27-i ülése egyértelművé tette, hogy sem a folyamatos civil tiltakozás, sem a hangjukat egyre nagyobb számban felemelő független szakértők nem érnek el eredményt, sem a tervek megváltoztatásában, de abban sem, hogy az ellenvéleményeket legalább tisztességesen meghallgassák. Éppen ezért a Római-part megvédésére az egyetlen reális lehetőséget ez a népszavazás jelenti" - olvasható az ellenzék közleményében, amiben arra hívják fel a figyelmet: az Együtt oldalán elérhető az az internetes felület, amelyen az akár egy alkalmat vállaló aktivisták be tudnak jelentkezni a számukra ideális helyszínen és időpontban zajló kitelepülésekre. A Budapest legforgalmasabb csomópontjaiban felállított 15 állandó kitelepülőponton gyűjtött aláírások mellett a két párt nagymértékben számít a budapestiek aktivitására, amelynek keretében a kitelepülésekről elviszik vagy kinyomtatják az íveket, és a saját környezetükben, családjuk, barátaik, szomszédjaik körében gyűjtenek össze néhány aláírást.
Aktivistának ide kattintva lehet jelentkezni!
Emlékezetes, hogy a budapesti római-parti mobilgát ellen október 1-én tüntettek civilek, hogy beton védművet a parttól távolabb, a Nánási út–Királyok útja magasságában építsenek. Szerintük ez biztonságosabb, és így megmaradhatna az egyetlen beépítetlen fővárosi Duna-part is.
A civilek érdemi párbeszédet szeretnének a nyomvonalról. "Reméljük, hogy elkészülhet valamilyen alternatív nyomvonalról hatástanulmány. Mi szeretnénk, hogyha ezt a Nánási útról is elkészítené az önkormányzat. És szeretnénk megmutatni, hogy mennyi olyan ember van, aki szeretné, hogy megmaradjon így a Római, és hogyha olyan döntés születne a fővárosban, ami lehetővé teszi, hogy ez az 55 ezer ember, aki a csillaghegyi öbölben él, biztonságban érezze magát" – mondta korábban Tömör Miklós, a Fák a Rómain Csoport koordinátora.
A Fővárosi Közgyűlés szeptember végén szavazta meg egy, a parti nyomvonaltól eltérő nyomvonal vizsgálatát. Erre a Greenpeace Magyarország zöldterület-kampányfelelőse úgy reagált: ötvenötezer ember biztonságáról és Budapest egyik utolsó természetközeli Duna-partjáról van szó - nem lehet a budapestiek akaratával és a független vízügyi szakma véleményével szembe menve dönteni egy ilyen horderejű kérdésben. Ők is azt várják, hogy állítsák le a parti mobilgát engedélyeztetési folyamatát, és találják meg azt a megoldást a Római-part árvízvédelmére, mely egyszerre képes megvédeni a lakosságot és megőrizni a partszakasz természeti értékeit. | Döntött a Kúria - Indulhat az aláírásgyűjtés a Római-parti mobilgátról | A Kúria kijelölt tanácsa hitelesítette az Együtt és a Párbeszéd közös, a Római-part megvédésére szolgáló népszavazási kezdeményezését. A két ellenzéki párt egy héten belül megkezdi az aláírásgyűjtést, amihez várják civil szervezetek és további pártok segítségét is. Harminc nap alatt kell majd több mint 138 ezer budapesti választópolgár aláírását összegyűjteni - hívta fel a figyelmet az Együtt és a Párbeszéd közös közleményében. | null | 1 | https://nepszava.hu/1142732_dontott-a-kuria-indulhat-az-alairasgyujtes-a-romai-parti-mobilgatrol | 2017-10-10 12:33:00 | true | null | null | Népszava |
A Tisza Pártról elmondta, az nagyon nagy kérdés, honnan lesz 106 egyéni képviselőjelöltje, akiről azt is gondolják ott helyben, hogy rendben van, és nyerni tud a beépült helyi Fidesszel szemben. "Nem véletlenül nem próbálkozik a Tisza Tolna megyében. A nemrég elhunyt Potápi Árpád János egy erős képviselő volt, a Fidesz számára beágyazott 45 település van, ha itt beleszaladnak egy bukásba, az megkérdőjelezi az országos közvélemény-kutatási eredményeket. Ez 2026-ban is fideszes körzet lesz, és mi van, ha egy ember bekerül a parlamentbe függetlenként."
Horn Gábor viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy egy politikai demokráciában hívő ember nem szólítja fel a választókat arra, hogy ne menjenek el szavazni, mint ahogy tette Magyar Péter. Egyébként is egy időközi választás nagyon túlértékelt, 20-25 százalék megy el szavazni - tette hozzá.
Amit az elemző viszont kiemelt, az a médiafelület, amelyet 2024 februárja óta Magyar Péter határoz meg. Mint mondta, ez a legnagyobb teljesítménye, hogy elfoglalta a médiát, hogy róla beszélnek és komoly helyzeti előnye, hogy a Fideszből jött és ismeri azokat a fiúkat. "A kommunikációs térben hozzá igazodik mindenki, még Orbánék is, ami tejesen új elem az életükben, hiszen 2006 óta ők diktáltak."
Horn Gábor elmondta, ha 2026-ban a parlamenti többséghez a Tiszának össze kellene állnia valamelyik párttal, az biztosan nem a DK lenne, hiszen az az összes hitelességét romba döntené, a Momentumot jobban el tudná képzelni koalíciós partnerként.
Orbán-Trump-béke
Orbán három éve mondja, hogy Trump elhozza a békét, megválasztása után 24 órával békét teremt - váltott az elemző arra, hogy mit jelent Donald Trump visszatérése az amerikai elnöki székbe. Ez a 24 óra lejárt, de azért belép képbe új szereplőként és ez hozhat a két fél számára olyat, ami átmenetileg megoldást jelenthet az orosz agresszióban - mutatott rá. Horn Gábor szerint Orbánnak nem volt más választása, mint Trumpra tenni, annyira kitessékelte már a nyugati világ. "Orbán az amerikai adminisztráció és Trump számára egy megbízhatatlan figura, keleti despotákkal barátkozó, Putyinnal és a kínaiakkal haverkodó. Trumpnak a kínaiakkal szemben nagyon határozott az álláspontja."
Trumpnak nincs kockáztatni valója, hiszen nem indulhat még egyszer, most pedig vizsgázik az amerikai demokrácia, hogy mennyire működnek a fékek és ellensúlyok, de alapvetően új helyzet nem lesz - magyarázta Horn Gábor, aki szerint nagyon jó állapotban van az amerikai gazdaság, csak az emberekhez még nem csorgott le, idő míg odaér, és majd Trump aratja le a babérokat. "Nem kell tragédiának felfogni, ami Amerikában történik, Európa végre magára talál, mert van egy kényszer. A Trump-féle Amerika befelébb forduló lesz, mint a Biden-féle Amerika, és Európa elkezd cselekedni, hogy egy erősebb, harcképesebb, saját magát jobban megmutatni akaró, a versenyt felvevő Európa legyen."
Szerinte létkérdés lenne Orbánéknak, hogy hozzáférjenek az uniós forrásokhoz, mert a keleti nyitás nem jött be, és a 2026-os választás múlhat ezen. Nem véletlen, hogy komoly engedményeket tettek az Erasmus-ügyében. "Azt el tudom képzelni, hogy mind a két fél tesz gesztusokat, mert az uniónak is kell kezdenie valamit Orbánnal, bár ő nem jó a gesztusokban, de nem nagyon lesz más útjuk. Ha ezen az úton mennek tovább, amin elindultak, abból nagy baj lehet."
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg. | Horn Gábor: Orbánéknak létkérdés az uniós pénz, a 2026-os győzelem múlhat rajta | Egyenlő támogatottsága van ma a Fidesznek és a Tisza Pártnak, ez pedig most az abszolút fideszes győzelmet jelentené, mert az erőforrásokkal rendelkezés, a 106 egyéni körzet, a határon túli szavazók masszív többletet jelentenek Orbánék számára – mondta a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Horn Gábor, a Republikon Intézet Alapítványának kuratóriumi elnöke. Hozzátette, arra utaló jeleket egyáltalán nem lát, hogy bedőlne a Fidesz. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/horn-gabor-orbaneknak-letkerdes-az-unios-penz-a-2026-os-gyozelem-mulhat-rajta/439607 | null | true | null | null | Hírklikk |
Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc képviselői negyvenszer szavaztak együtt a Fővárosi Közgyűlésben - erről beszélt Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője.
Miként lehet, hogy Magyar Péter egy hete hallgat arról, hogyan szavaztak együtt negyvenszer a Gyurcsány-párttal? Nézzük meg a legfontosabb pontokat, amikben Gyurcsány Ferenc és Magyar Péter képviselői egyetértenek - mondta el a Facebook-oldalán közzétett videójában a kormánypárti politikus.
A DK és a Tisza leszavazta, hogy százmilliókat spóroljunk a budapestieknek kevesebb bizottsággal. Leszavazták azt is, hogy a budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a főváros ne herdálhassa el az ingatlanvagyonát. Leszavazták a rezsicsökkentés melletti kiállást és hogy migránsok ne költözhessenek önkormányzati bérlakásokba
- mondta Szentkirályi Alexandra, majd kiemelte, az összbaloldal leszavazta, hogy újra legyen Budapestinfó, ahol a főpolgármester kiáll a sajtó elé és a budapestiek válaszokat kaphatnak kérdéseikre.
Leszavazták azt is, hogy kollégiumok és szolgálati lakások épüljenek, és azt is, hogy a kerületek közvetlenül pályázhassanak uniós forrásokra. Erre számíthatnak a liberális szivárványkoalíciótól a budapestiek, semmi másra
- fűzte hozzá Facebook-videójában Szentkirályi Alexandra. | Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc képviselői negyvenszer szavaztak együtt | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-es-gyurcsany-ferenc-kepviseloi-negyveszer-szavaztak-egyutt | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Zűrzavarok az esélyegyenlőségi pénzek körül
Hiller István feljelentést tett a hátrányos helyzetűeket felkaroló Katapult Mentorprogramnál történt szabálytalanságok miatt, s felfüggesztette hivatalából Borovszky Tímea esélyegyenlőségi főigazgatót. A főigazgatóság munkatársai értetlenül állnak a történtek előtt, és szerintük éppen az ügyet kirobbantó Katapult-vezető sáros pénzügyi szabálytalanságokban. A botrány túlcsaphat önmagán, és ellehetetlenítheti az éppen csak megindult oktatási integrációt.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter feljelentést tett a hátrányos helyzetűeket felkaroló Katapult Mentorprogramnál történt szabálytalanságok miatt ismeretlen tettesek ellen, a vizsgálatok lezárultáig a miniszter felfüggesztette hivatalából Borovszky Tímea esélyegyenlőségi főigazgatót. A miniszter sajtótájékoztatóján közölte: a tárcánál szerdán lezárult fegyelmi vizsgálat megállapította, hogy "a feltételezett vesztegetési ügy tisztázása túlmutat a közigazgatás határain". A főigazgatóság több munkatársa emellett fegyelmi büntetésben részesült.
Az oktatási minisztériumnál azt követően indult vizsgálat, hogy Nagy Attila, a tárca által nemrégiben leállított, majd újraindított, hátrányos helyzetű egyetemistákat segítő Katapult Mentorprogram vezetője levélben támadta meg a minisztérium esélyegyenlőségi főigazgatóságát. A Hillernek írt levél szerint a főigazgatóság, azaz a korábbi Roma Integrációs Titkárság minden általa adott megbízás után a megbízási díj 11-12 százalékát saját munkatársainak érdekeltségébe tartozó cégek és alapítványok közbeiktatásával, „teljesítés nélküli kifizetésekkel igyekszik jogosulatlanul felhasználni”.
Borovszky. Bűnös vagy áldozat?
Nagy azt állította például, hogy Borovszky Tímea főigazgató utasítására a mentorprogram működtetésével megbízott HÖOK a Hallgatókért Alapítvány ötmillió forintos – amúgy soha el nem készülő – kutatással bízta meg a Romaversitas Alapítványt, s az összeg egy részének visszacsorgatása után további anyag megírására kaptak felkérést. Ráadásul – állította – a Borovszky tulajdonában lévő betéti társaság a program hirdetésére már egy hónappal a programot működtető alapítvány előtt 4,2 milliós szerződést kötött. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a botrányt kirobbantó Nagy Attilának csak azt követően szúrtak szemet az állítólagos visszaélések, hogy az általa vezetett mentorprogramot megszüntette az OKM.
Havas Gábor, aki tavaly év végéig irányította a felsőoktatásban tanuló cigány hallgatókat patronáló, szakkollégium-jellegű Romaversitast, alapvetően másképpen látja a történteket. Szerinte szó sincs két támogatásról, a minisztériumtól szabályosan kapott pénzeknek semmi közük nem volt a Katapult által megrendelt kutatáshoz.
Nagy Attila tavaly tavasszal kereste fel a Romaveristast, hogy kutatást készítsen különféle hazai és külföldi felsőoktatási esélyegyenlőségi programokról, de a szervezet a felkérést a szoros határidő miatt elhárította. Ám Nagy biztosította őket arról, hogy nem kell sietniük. A munka így elkezdődött, s átutalták az ötmilliót, miközben érvényes szerződés nem volt, és a mentorszervezet tényleges teljesítési határidőt sem tűzött ki. Szeptemberig a Romaversitas 400 ezer forintot fizetett ki a kutatásban részt vevőknek, mire Nagy azzal lepte meg őket, hogy utalják vissza a teljes összeget. November aztán, miután a Romaversitas átadta az addig elkészült anyagot, Nagy Attila egyik munkatársa e-mailben arról tájékoztatta Havast, hogy a tárca közel 3,2 milliós összegben elfogadja a teljesítést, a fennmaradó összeget pedig utalják vissza. "A minisztériumban történt egyeztetés alapján az 5 milliós tételből B. E. tájékoztatása alapján elfogadható 3 166 000 forint, ez alapján a HÖOK A HALLGATÓKÉRT ALAPÍTVÁNY bankszámlájára kell visszautalnotok a fennmaradó 1 834 000 forintot" - írta Havasnak a Katapult Mentorprogram munkatársa 2008. november 13-án. Ez meg is történt.
Ehhez képest idén januárban egy újabb, immáron összefoglaló tanulmányt követeltek Havason, amihez hozzá is látott, de közben Nagy Attila frontális támadást intézett a főigazgatóság ellen. Havas mindezek után arra kérte a Katapultot, hogy emlékeztetőben tisztázzák az előzményeket és határozzák meg a teendőket, hogy a munkát végérvényesen le tudják zárni.
Vizsgálat utáni vizsgálat (Oldaltörés)
A korábbi vizsgálatot követően Hiller újabbat indított, miután a Magyar Nemzet már nem csak Borovszkyt, hanem több munkatársát is az ügyben érintettnek nevezte, s azt állították, hogy legalább 100 millió forinttal csapolták meg a hátrányos helyzetű, nagyrészt roma gyerekek felzárkóztatására fordítandó európai uniós pénzeket. A Magyar Nemzet cikkére reagálva az OKM azt közölte, hogy az súlyosan félrevezeti a nyilvánosságot, ezért a tárca megtette a szükséges jogi lépéseket a napilappal szemben.
A miniszter mai tájékoztatóján részt vevő Borovszky az elhangzottakra reagálva újságíróknak azt mondta: a fegyelmi felelősségi vizsgálatból nem lehetett mást megállapítani, illetve más eljárást lefolytatni, mint amelyet Hiller István lefolytatott és megállapított. Értékelése szerint vizsgálat célja az volt, hogy szavai szerint egy "pitiáner összeg", kétszázezer forint átadására kért-e valakit. Azt mondta, ketten egybehangzóan azt állították, hogy ő a pénz átadására utasítást adott, de Borovszky ezt határozottan tagadja és hamis vád miatt feljelentette rágalmazóját.
A hvg.hu úgy tudja, Borovszkyt Nagy Attila mellett egykori beosztottja keverte gyanúba, aki azt állította, hogy a Katapult vezetője adott volna neki zsebbe 200 vagy 600 ezer forintot. Nagy és az egykori munkatárs állításával szemben Borovszky azt állítja, nem tudott a pénzről. A kétségeket tisztázhatja majd a rendőrségi vizsgálat.
Valójában az elszámolási problémák már nyáron jelentkeztek, csakhogy éppen a mostani ügyet kirobbantó Nagy Attila szabálytalan pénzkezelése volt a vizsgálat tárgya. A Katapult vezetője ugyanis nem tudott elszámolni a 2007-ben a programra átvett milliókkal. Eredetileg 30 milliót kaptak hátrányos helyzetű felvételizők egyetemista mentorainak ösztöndíjaira, amit további 51 millióval toldott meg a tárca a "program fejlesztésére". Ehhez képest Nagy Attila nem tudta kifizetni a mentorokat, akiknek arra hivatkozott, hogy nem kapta meg a pénzt a tárcától. 2008. július 2-án a program vezetője jegyzőkönyvben ismerte el Borovszkyéknak, hogy pénzügyi szabálytalanságokat követett el. Igaz, Nagy utóbb nem írta alá a dokumentumot.
Még cifrábbá teszi az ügyet, hogy a Katapult állítólag nem számolt el a 2006-ban kapott minisztériumi támogatással, így már 2007-ben sem kaphatott volna pénzt. Úgy tudni, a most fegyelmit kapó főigazgatósági munkatárs éppen abban volt vétkes, hogy nem győződött meg kellőképpen az elszámolás meglétéről, jelen esetben hiányáról. Ő egyébként amikor a szabálytalanságot vétette, nem is a főigazgatósághoz tartozott.
A főigazgatóságon nem igazán szerették a megörökölt Katapultot, mondván, nem lehet esélyegyenlőségi programnak nevezni azt a technikai szolgáltatást, hogy "vagány" egyetemisták tízezer forintos ösztöndíjért segítséget nyújtanak felvételi adatlapok kitöltéséhez. Úgy tudni, ki is dolgozták a mentorprogram teljes átalakítását, amelyben nem kapott volna szerepet a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány és Nagy Attila.
Borovszky a mai tájékoztatón hangsúlyozta: mostantól a rendőrség dolga, hogy kivizsgálja a történteket. Úgy fogalmazott: "Teljesen nyugodt vagyok még mindig." A főigazgató nyugalmát némileg magyarázhatja, hogy az eredeti vádpontok közül csupán egyetlenben nem tisztázta magát. De nem bizonyult igaznak például az sem, hogy a családtagjait juttatta törvénytelen megbízatásokhoz.
A romákat érintő integrációs programok hosszú ideje szúrják egyes vidéki – köztük szocialista – önkormányzati vezetők szemét, nehezen viselik ugyanis, hogy nem juthatnak uniós oktatási forrásokhoz anélkül, hogy áttérnének az integrált, vagyis a hátrányos helyzetűeket el nem különítő oktatási modellre.
A visszaélések hírére ezúttal nemcsak a jobboldali sajtó ugrott, hanem a 168 Óra is, amely elsősorban az Állami Számvevőszék roma integrációs pénzekkel kapcsolatos, azok nem hatékony felhasználásáról szóló jelentését emlegette fel. Eszerint a roma integrációra szánt pénzek követhetetlenek, miközben az elmúlt tíz évben 120 milliárd forintot fordított az állam a romák helyzetének javítására.
Az Oktatás és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságánál történtek egyelőre a legrosszabb indulattal sem nevezhetők milliárdos sikkasztási ügynek, arra viszont alkalmasak, hogy a több oldalról egyébként is megtámadott és a hírek szerint Hiller miniszter által is csak félszívvel vállalt oktatási integráció ügyét kriminalizálják, illetve jó időre ad acta tegyék.
2009. február. 23. 17:20 MTI Itthon
OKM-főigazgatóság nyúlta le a Katapult Mentorprogram pénzét?
Nyílt levélben fordult az oktatási tárca vezetőjéhez a közelmúltban megszűnt Katapult Mentorprogram korábbi programigazgatója. Szerinte a tárcánál működő Esélyegyenlőségi Főigazgatóság vezetője "pénzügyi visszaélésekbe keveredhetett". Az oktatási tárcánál vizsgálat indult. | Itthon: Zűrzavarok az esélyegyenlőségi pénzek körül | Hiller István feljelentést tett a hátrányos helyzetűeket felkaroló Katapult Mentorprogramnál történt szabálytalanságok miatt, s felfüggesztette hivatalából Borovszky Tímea esélyegyenlőségi főigazgatót. A főigazgatóság munkatársai értetlenül állnak a történtek előtt, és szerintük éppen az ügyet kirobbantó Katapult-vezető sáros pénzügyi szabálytalanságokban. A botrány túlcsaphat önmagán, és ellehetetlenítheti az éppen csak megindult oktatási integrációt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090312_hiller_istvan_integracio_katapult | 2009-03-12 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A még el nem bírált panaszt – az Ifjú Magyarok Egyesületének tájékoztatása szerint – Farkas Dezső, a Fidesz ferencvárosi szervezetének volt alelnöke nyújtotta be, mert álláspontja szerint a törvény előírásaival szemben a Fidesz nem semmisítette meg a választási irodának le nem adott ajánlószelvényeit.
Ugyancsak napirendre kerülhet a Hír Tv vágatlan felvétele is, ha ez megérkezik a választási bizottsághoz. A Magyar Nemzet december 27-ei számában a Hír Tv felvételére hivatkozva azt állította, hogy az SZDSZ kerületi elnöke és ferencvárosi kampányfőnöke fizetett az ajánlószelvényekért aktivistáknak, és az sem érdekelte, hogy a pénz reményében hozzá forduló önkéntesek milyen eszközökkel jutnak a cédulákhoz. Janás Ferenc ezt visszautasította. December 31-én azonban – a személye és pártja elleni, „manipulatív módon készített felvétel alapján” folytatott lejárató kampányra hivatkozva – lemondott a IX. kerületi választási bizottságban betöltött tisztségéről
A ferencvárosi választási iroda helyettes vezetője, Horváth Péter szilveszter napján azt közölta: elkérik a Hír Tv-től a felvétel vágatlan változatát.
A ferencvárosi választás ügye december 20-án kapott nyilvánosságot, amikor a helyi választási bizottság Jobbik által delegált tagja arra hívta fel a sajtó figyelmét, hogy álláspontja szerint az MDF ajánlószelvényeinek jelentős része fénymásolt hamisítvány. Az Állami Nyomda szakértői azt állapították meg, hogy az MDF, a Magyar Szociális Zöldpárt (MSZZP) és a MIÉP által leadott összes ajánlószelvény 73 százaléka hamis.
Ezután a helyi választási bizottság feljelentést tett az ügyészségen, és első fokon kizárta az indulók közül mindhárom párt jelöltjét. Az MDF december 22-én tett feljelentést a hamis ajánlószelvények ügyében, ennek alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egy héttel később elrendelte a nyomozást.
A helyi választási bizottság kizáró határozatai ellen fellebbezést nyújtottak be az érintettek, de a Fővárosi Választási Bizottság elutasította azokat. Emiatt december 29-én az MDF jelöltje, 30-án pedig a Magyar Szociális Zöld Párté fordult a Fővárosi Bírósághoz, amely azonban szintén elutasította mindkét fellebbezést, és így véglegessé vált a három jelölt kizárása.
Az esettel összefüggésben megindult nyomozásban december 31-én a BRFK nyomozói lefoglalták a képviselő-választáson induló valamennyi párt jelöltjeire leadott ajánlócédulákat a helyi választási irodában, és – vélhetően a több napos ünnep miatt hétfőtől – szakértőkkel fogják őket megvizsgáltatni. A rendőrség a választás, népszavazás és népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanújával nyomoz ismeretlen tettes ellen az ügyben.
A IX. kerületi hamis ajánlószelvények ügyében a kormányszóvivő is megszólalt, aki azt mondta: a kormány szerint korszerűsítésre szorul az egész magyar választási rendszer, de a választójogi törvény módosításához, így az ajánlószelvényekre vonatkozó jogszabályok megváltoztatásához is a parlamentben kétharmados többség szükséges, vagyis a módosításhoz nem elegendő önállóan a kormány akarata. Budai Bernadett hozzátette, nemcsak az ajánlószelvények ügyének szabályozása, hanem az egész hazai választási rendszer korszerűsítésre szorul.
A Tóth Zoltán, független választási szakértő szerint nem a választási rendszeren, hanem a joggyakorlaton kell szigorítani. Ha egy párt szervezi az ajánlószelvények másolását, azzal kimeríti a választási törvény alapelvének a megsértését, joggal való visszaélést valósít meg. Ez még nem bűncselekmény, hiszen a törvények értelmében a párt jelöltjét ebben az esetben csak törölni kell a jelöltek közül. Az ügy akkor válik bűncselekménnyé, amikor kimeríti a személyes adatokkal való visszaélést, hiszen adatokat hamísítanak a szelvényekre - mondta Tóth Zoltán.
Ferencvárosban azért kell időközi választást tartani, mert Gegesy Ferenc (SZDSZ) polgármester szeptember közepén lemondott parlamenti mandátumáról, amelyet a 2006-os választáson a 12-es számú országgyűlési egyéni választókerületben szerzett.
A helyi választási bizottság hat jelöltet vett nyilvántartásba, így a január 11-ei időközi választáson várhatóan Bácskai János (Fidesz-KDNP), Várady Tibor (Humanista Párt), Szegedi Csanád (Jobbik), Paulik Péter István (Magyar Kommunista Munkáspárt), Bánsághi Tamás (MSZP) és John Emese (SZDSZ) indulhat. | Itthon: Hétfőn összeül a helyi választási bizottság | Hétfőn összeül a kerületi választási bizottság a ferencvárosi időközi parlamenti választás miatt. Hat nappal a voksolás előtt még egy, a Fidesz le nem adott ajánlószelvényeivel kapcsolatos panasz ügyében kell döntenie a testületnek, továbbá napirendre kerülhet a Hír Tv-nek az SZDSZ ajánlószelvényeivel kapcsolatos vágatlan felvétele is, ha ezt megküldik a bizottságnak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090104_ferencvaros_valasztas_panasz | 2009-01-04 00:00:00 | true | null | null | HVG |
"Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében (2023. november 13.). Hazudik, hiszen azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a javaslatról" - írták a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a KIM több személyes találkozót is szervezett.
A közleményben felidézték:
az oktatási miniszterek február 29. és március 1. között tartott informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztossal, és kérte a tárgyalások folytatását.
Május 13-án az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács (OIKST) ülése során Hankó Balázs egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni - sorolták.
Szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetést folytatott Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is. A tárcavezető akkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet, és Magyarország bízik abban, hogy az Európai Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés - ismertette a KIM.
Október 18-án Stéphanie Risónak, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatójának megküldték az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot.
Október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot - írták.
Hozzátették: a tárgyalásokon is közölték, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM kiemelte:
a kormány az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze, míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Szerintük az uniós testület már érzi az időhúzás kínosságát, "de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít".
A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő tudományterületen.
A Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti tudományokban került a top 100-ba, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) is kiemelkedően szerepelt - tették hozzá.
Kifejtették, hogy a Sanghaj-lista szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects (GRAS)), amely 2017 óta minden évben megjelenik, idén 96 ország 1900 egyetemét listázza 5 fő kategóriában, 55 szakterületen. A fő kategóriák: természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok és társadalomtudományok.
Úgy folytatták, hogy A GRAS-lista az intézmények teljesítményét átfogó, objektív mutatók alapján értékeli. Olyan indikátorok alakítják a sorrendet, mint a nemzetközi díjakat (például a Nobel-díjat) elnyerő kutatók és alumnik száma, tudományos folyóiratok főszerkesztői, nemzetközi szervezetek vezetőségi tagjai, publikációk száma, hivatkozási impakt és a nemzetközi együttműködési részvétel.
Kiemelték, hogy 64 magyar felsőoktatási intézmény közül az idén 8 egyetemet rangsoroltak 22 szakterületen, melyek mindegyike a top 500 sávban foglal helyet: a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 területen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 5 területen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 1 területen került a listára.
A Semmelweis Egyetem a magyar intézmények közül a gyógyszerészeti tudományok kategóriában a 82. helyen szerepel világszinten, a klinikai orvostudományok kategóriában pedig a top 200 egyetem között listázzák. További három intézmény ért el előkelő helyezést a következő kategóriákban: építőmérnöki tudományok - BME #101-150, Matematika #151-200 - ELTE, Állatorvostudomány - ATE #151-200 - írták.
A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy területen, a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem három területen, a MATE és a Pécsi Tudományegyetem egy területen javított pozícióján - áll a KIM közleményében. | Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még mindig húzza az időt | Egy éve küldte meg a kormány az uniós szervnek a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/erasmus-ugy-europai-bizottsag-kim | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Hende Csaba barátnőjét a Blikk mutatta be a nyilvánosságnak, amikor megírtuk, hogy három évvel ezelőtt titkárnőként kísérte párizsi luxuskiruccanásra az akkor még házasságban élő miniszterét. Hende a kirándulás után elvált, és összeköltözött Szajlaival, aki két állami megbízatást is kapott: a Magyar Pénzverde Zrt. stratégiai vezetője lett, valamint a Diósgyőri Papírgyár Zrt. igazgatóságába is bekerült.
Vannak, akik még többre vitték. A befolyásos ősfideszes politikus, a jelenleg EP-képviselőként dolgozó Szájer József felesége elismert bíró volt, de Handó Tündét politikai hátszél nélkül aligha választották volna az Országos Bírósági Hivatal elnökévé. Handó Tünde ezzel az egyik legmagasabb rangú női szereplővé avanzsált a magyar közéletben.
A kormány Bekk Máriát nevezte ki az egyik Pest megyei járásnak, a szigetszentmiklósinak a vezetőjének. Ebben talán szerepet játszhatott az is, hogy férje Kövér László parlamenti elnök.
Matolcsy György jegybankelnök felesége, Matolcsy Gyöngyi másfél évvel ezelőtt lépett közéleti pályára, amikor elindult Balatonakarattya polgármesteri tisztségéért. Hatalmas fejlesztéseket ígért a falunak, és meg is választották.
A népes helyettes államtitkári gárdában is akad egy politikusfeleség. Palich Etelka a Miniszterelnökségen a területi közigazgatás irányításáért felel, és 2014-ben nevezték ki. Ő Varga József fideszes képviselő házastársa.
Orbán Viktor miniszterelnök választókerületének fideszes képviselője, Tessely Zoltán felesége befutott. Czéghér Ildikó a Miniszterelnökséghez tartozó Széchenyi Programiroda operatív igazgatója. | A politikusfeleségek is kapnak állami fizetést! | Budapest — Sokszor elég a sikerhez, ha valakinek politikus a párja. Erről tanúskodik Hende Csaba fideszes képviselő, volt honvédelmi miniszter élettársának, Szajlai Mónikának a pályája, akit most elnökségi tagnak választottak a Vas Megyei Kézilabda-szövetségben. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/a-politikusfelesegek-is-kapnak-allami-fizetest/sxp1pfr | 2016-04-14 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
Az aligai pártüdülőt 1949 óta üzemeltetették, már Rákosi Mátyás is előszeretettel vette igénybe. Az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot követően a lepsényi honvédség vette át védelmét az időközben megszűnt ÁVH-tól. Az Aliga I. elnevezésű komplexumban üdülhettek az MSZMP és a KISZ apparátus tagjai, elő- és utószezonban pedig a SZOT által beutalt üzemi és hivatali dolgozók. Itt 400-500 fő is elfért, de hétvégente akár 600 nyaralót is elláttak. Zárt területnek számított az ún. Aliga II., amit a Belügyminisztérium Kormányőrségének fegyveres őrei védtek. Itt nyaraltak az MSZMP PB., KB. és KEB tagjai, hozzátartozóik és a külföldi testvérpártok prominensei. Kevésbé ismert tény, hogy ehhez az üdülőhelyhez nyolc kataszteri hold föld - szőlővel, gyümölccsel, zöldséggel - tartozott, melynek termésével élelmezték az itt üdülőket. További élelmiszerszállítmányokat Veszprémből hoztak, de Aliga II. esetében külföldi vendégek megjelenésékor az MSZMP KB Központi raktár volt a beszállító. Egy korabeli állambiztonsági jelentés szerint - biztos, ami biztos alapon - még a saját kádereiket is megfigyelték: "Jelenleg 6 fő hálózattal és 20 fő társadalmi és 4 fő hivatalos (nyáron 6 fő) kapcsolattal rendelkezünk."
Az arácsi üdülő - az egykori impozáns Brázay villában - egész évben üzemelt, az MSZMP PB tagok, KB titkárok és hozzátartozóik számára tartották fenn. Viszonylag kis, kertes üdülő volt: két családot tudtak benne elszállásolni, személyzettel és társadalmi megbízottakkal - azaz a beépített jelentésírókkal - rendelkezett. Ezt a kisebb üdülőt elsősorban Aczél György, Grósz Károly kedvelte.
A balatonföldvári MSZMP üdülő eredetileg a Balaton egyik legmodernebb szállójaként működő épület volt, Sellő néven. 1949-ben államosították, az állambiztonsági iratok szerint, mindenkit kártalanítottak... Mint ismeretes, ezek az államosítások is jogtalan vagyonelvételek voltak, a legtöbb esetben azonnal kiköltöztetéssel és a tulajdonos részéről feltétel nélküli átadással. Az épületet folyamatosan bővítették, a parkban presszó, ajándék- és ezermesterbolt is üzemelt. Szárazföldi részét kerítéssel zárták le, portaszolgálat is működött és csak engedéllyel vagy beutalóval lehetett bejutni. Szezonálisan üzemelt az MSZMP apparátus és a SZOT beutaltak számára, de téli hónapokban, ünnepekkor (karácsony, húsvét) pártiskolákat, leginkább "bulikat" tartottak bennük. A télen 85 fővel, nyáron 140 fővel dolgozó, közel 100 szobás komplexum ellátását Somogy megyéből és az MSZMP Központi raktárából biztosították és természetesen itt is működött (főleg a konyhán, az étteremben és a portán) a társadalmi megbízotti hálózat.
A Minisztertanács központi üdülője az elhíresült Balatonőszödön jött létre, központi épületében az Elnöki Tanács elnökének lakosztálya állt. A beutalásokat a minisztertanácsi titkárság látta el, a vendégek élelmezéséről a Somogy megyei tanács gondoskodott. Alapvetően májustól októberig üzemelt, de év közben is igénybe vehették, ezért is dolgozott még télen is 60-65 fős személyzet itt, amely nyáron 160-170 főre duzzadt. Természetesen a Belügyminisztérium szigorú nyilvántartást vezetett az alkalmazottakról. 6 fő társadalmi és 2 fő hivatalos megbízottal, azaz besúgóval dolgoztak.
Ezekben a kiemelt üdülőkben rendkívül sok - az MSZMP-hez közeli - nyaralóvendég megfordult és ahogy láttuk, viszonylag nagy személyzet működött a nagyobb helyszíneken. Mégis nagyon kevés a korabeli fotó, forrás, a belügyi anyagok is hiányosak. Sok a szóbeszéd, a mende-monda, a kevésbé hiteles adat. Néhány tény azonban kijelenthető a Kádár-korszak sajátos balatoni káderüdültetésről. Egyfelől a kiindulás: Rákosiék magántulajdonokat sajátítottak ki 1949-ben a tó partján, amiért vagy egyáltalán vagy minimális kárpótlást fizettek. A kádári üdülők ellátása központi raktárakból, az állam pénzéből történt. A vendégek nem sört és virslit kaptak, hanem nyugati, előkelő étkeket, minőségi alkoholokat. De az objektumokon belül elérhető boltok is jóval olcsóbbak voltak, mint a kintiek... Az üdülőkben mozik működtek, ahol nyugati filmeket tekinthettek meg az osztályharcos szocialisták. Emellett társadalmi megbízotti és besúgói hálózatot tartottak fenn, szintén az állam pénzén... Közben pedig a magyarokkal elhitették, hogy a hekk balatoni hal, a lángos az egyik legfinomabb tavi élet, a sátorozás is kiváló nyaralási lehetőség és egy kis tiltott valutázás is belefér, ha már úgyis a többség tartja el a kicsapongó elitet. Sok mindennel lehet szemléltetni az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó, a "puha diktatúra" álságos hazugságba burkolózó Kádár János által fémjelzett időszakot, de akár ezeknek a balatoni üdülőknek a működése, mindennapjai is jól illusztrálják a soha sem létező szocialista egyenlőség hazug realitását.
dr. Kovács Emőke | ZAOL - A balatoni pártüdülők luxusa | A Magyar Szocialista Munkáspárt több ingatlant tartott fent a felsővezetésnek és az elvtársnak balatoni pihenés céljából. | [
""
] | 0 | https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/partudulok-paradicsomi-vilaga | null | true | null | null | ZAOL (Zalai Hírlap) |
Belföld: Titkos kármentesítés | „Ha magunkon nem értelmezzük a saját magunk által felállított erkölcsi szabályt és mércét, a mutatvá | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110819-titkos_karmentesites-1173491 | 2011-08-19 20:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
A Medgyessy-kormány 2002 és 2004 közötti szocialista közpénzügyi államtitkára az ügyészség szerint hivatali helyzetével visszaélve, magának jogtalan politikai előnyöket, egyes gazdasági társaságoknak hátrányt okozva szerzett be és kezelt jogellenesen más állami szervektől adatokat arról, hogy kik, hol, mikor vettek részt vadászatokon, és ebből következtetéseket vonhatott le konkrét személyek gazdasági-politikai kapcsolatrendszerével kapcsolatban is.
Keller László a tárgyaláson azt hangsúlyozta: egyes személyekről nem kívánt adatokat gyűjteni, azt 2002-2004-ben egyébként is lehetett tudni, hogy például együtt vadászik-e a legfőbb ügyész és a miniszterelnök. A vádlott célja állítása szerint sokkal inkább a közélet megtisztítása, a gazdasági-politikai elit egyes szereplőinek részvételével zajló ingyenes vadászatok sok évtizedes, politikai rendszereken átívelő mechanizmusának feltárása volt.
A vadászat drága sport, esetenként milliókról lehet szó - jegyezte meg a volt szocialista közpénzügyi államtitkár. Vádlotti vallomásában kitért többek között az autópálya-építésekkel kapcsolatos korábbi nagy összegű állami megbízásokra, beszélt a két nagy politikai tábor összefonódásáról és arról, hogy a politikai elit alapvető erkölcsi kérdéseket próbált a szőnyeg alá söpörni. Keller László állítása szerint ezekkel próbálta felvenni a harcot, amikor a vádbeli adatgyűjtést szorgalmazta.
Keller a tárgyaláson arról is beszélt, hogy célkitűzéseinek megvalósításakor saját politikai táborán belül is akadályokba ütközött. A Parlament folyosóján azt mondták neki: "mit akarsz, a legfőbb ügyész a miniszterelnökkel vadászik!?". Jött az üzenet a miniszterelnöktől: "nem kellene ezzel foglalkozni!". A Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere is felvetette: "miért bántod a vadászokat!?". De a vádlott elmondása szerint nem segítette az urambátyám világ felszámolására vagy legalább az ingyenes, közvagyont károsító vadászatok megszüntetésére irányuló erőfeszítéseit a szaktárca sem, különösen igaz volt ez a földművelésügyi minisztérium akkori államtitkárára, Benedek Fülöpre, akit egyébként tavaly márciusban a Fővárosi Ítélőtábla felfüggesztett börtönre ítélt jogerősen egy földügylettel kapcsolatos hivatali visszaélés miatt.
"2002 májusa előtt nem ezt ígértük" - mondta a volt államtitkár, a korrupció ellen harcot hirdető tíz évvel ezelőtti balliberális kampányígéretekre célozva. Keller vitatta a vádirat azon állítását is, hogy neki az adatgyűjtésből politikai haszna származott volna, szerinte éppen hogy azért szűnt meg közpénzügyi államtitkári funkciója két év után 2004 második felében, mert sem Medgyessy Péter miniszterelnök, sem az őt e tisztségben követő Gyurcsány Ferenc nem állt ki mellette.
"Éreztem, hogy sok embernek terhes, amit felvállaltam, mégis folytattam" - mondta a volt államtitkár.
A Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze a tárgyaláson többek között azt próbálta Kellert kérdezve körüljárni, hogy mi szüksége volt a vadászati naplókra, trófeabírálati jegyzőkönyvekre, számlákra, illetve az azokban szereplő személyes adatokra, a vádlott azonban rendre azt hangsúlyozta, hogy nem nevek, egyes személyek érdekelték, hanem a rendszer, a mechanizmus. A vádirat szerint a Keller vezette államtitkárságról is kerülhettek adatok a sajtóhoz, amely akkoriban sokat cikkezett a részt vevő politikusok, gazdasági hatalmasságok számára ingyenes, közpénzből zajló állami vadászatokról, amelyeken sajtóhírek szerint Polt Péter legfőbb ügyész is részt vett. Polt Péter 2004 decemberében sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy az Országgyűlés által szorgalmazott vagyonosodási vizsgálat során nem kellett számot adnia vadásztrófeájáról, ugyanis az nem éri el a 330 ezer forintos bejelentési értékhatárt, legfeljebb 30 ezer forintot érhet. Ezt egyes szakemberek vitatták.
Keller hangsúlyozta, hogy a sajtóhírek nem tőle származtak, továbbá kifogásolta, hogy az ügyészség ellene indított eljárást; feltételezéseket, valótlanságokat, bizonyítatlan állításokat tartalmazó vádiratot nyújtott be, ahelyett hogy a közvagyon megdézsmálói ellen lépett volna fel. A vádlott szóvá tette, hogy mentelmi jogának fennállása idején is tett lépéseket az ügyészség büntetőjogi felelősségének vizsgálatára, és az ügyészség elfogultsága miatti beadványára csak közvetlenül az első tárgyalás előtt reagáltak.
A volt szocialista közpénzügyi államtitkár a tárgyalás kezdetén jelezte, hogy nem kíván a személyi körülményekkel, családja anyagi helyzetével kapcsolatos kérdésekre válaszolni.
Keller a tárgyaláson elmondta azt is: a vadászatokkal kapcsolatos adatkérések ügyében évekkel ezelőtt büntetőeljárás indult hivatali visszaélés és személyes adattal való visszaélés miatt volt politikai főtanácsadója, Szőke Péter ellen, akit azonban felmentett a bíróság. Keller ellen akkoriban nem indulhatott büntetőeljárás, mert 2010-ig országgyűlési képviselő volt, és a szocialista-szabad demokrata többségű parlament az ügyészség kérése ellenére nem függesztette fel mentelmi jogát. Az ügyben polgári eljárások is indultak. Keller a vádbeli időszakban perelte Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost, aki már akkoriban kifogásolta az adatkéréseket, ám az eljárás során Keller elállt a pertől, ugyanakkor a volt államtitkár állítása szerint pert nyert a vádhatósággal szemben, a Legfelsőbb Bíróság 2009-ben kimondta, hogy a Legfőbb Ügyészség megsértette jó hírnévhez fűződő jogát.
Az egykori szocialista közpénzügyi államtitkár ellen hivatali visszaélés vádjával indult büntetőper májusban a vádlott meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Törvényszéken. | Bűnügy: Tagadja bűnösségét Keller László | Tagadta bűnösségét Keller László a hivatali visszaélés vádjával indult büntetőper első tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken pénteken. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20120413_cafolat_keller_laszlo | 2012-04-13 15:38:00 | true | null | null | HVG |
"Nemrég még gyűrűt akart húzni annak a kéznek az ujjára, amire most bilincset rakatna. Koholt bizonyítékokkal, hamisan vádolni könnyű, a mentelmi jog mögé bújni még könnyebb. Remélem, látunk még szebb világot"
- osztotta meg kedd éjszaka a közösségi felületein Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője, aki az Instagram-posztja kommentszekciójában hozzátette: "Lehet ekézni, de előtte arra kérek mindenkit, kicsit forduljon magába."
Előzmények
A Blikk is beszámolt róla, miszerint Magyar Péter vasárnap kora délután bejelentette: egy rendkívüli sajtótájékoztatót tart, ahol beszámol egy olyan politikai botrányról, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A TISZA Párt elnöke szerint a volt kedvese állítólag 11 órányi hangfelvételt készített, amiket később Kubatov Gábornak, a Fidesz alelnöknek adott át. Hétfőn újabb hangfelvétel került elő Magyar Péter környezetéből. Ezen a TISZA Párt elnöke beszélgethet a volt barátnőjével. Később viszont megjelent az első felvétel teljes változata is, egy 1 óra 43 perces hanganyag, ami Hanzel Henrik és Vogel Evelin teljes beszélgetését tartalmazza. | Vogel Evelin szerint Magyar Péter hamis vádakkal támadja | Vogel Evelin egy hosszabb bejegyzést osztott meg nemrégiben, amelyben arról számolt be, hogy Magyar Péter korábban még gyűrűt akart húzni annak a nőnek az ujjára, akinek a kezére most bilincset tenne. Szerinte koholt bizonyítékokkal, hamisan vádolja őt, valamint a mentelmi jog mögé bújik. Vogel úgy véli, lehet a személyét kritizálni, de érdemes mindenkinek picit magába fordulnia. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/vogel-evelin-magyar-peter-feljelentes-vadak-reakcio/jjh35kc | null | true | null | null | Blikk |
Érdekesösszefüggésre jutott az Mfor, ahol észrevették, hogy május közepe óta már nem tulajdonosa Kubatov Gábor annak a soroksári 8. Általános Autójavító, Szolgáltató Kft.-nek, amit még a feleségével alapítottak 1998-ban. Ez a részlet azért is érdekes, mert nemrég Magyar Péter beszélt arról, hogy a Fidesz pártigazgatója titokban elvált a feleségétől.
Az Opten adatbázisa szerint május 17. óta kizárólag Kubatov Ágnes az autójavító cég tulajdonosa, Kubatov Gábor a rendszer szerint az FTC Zrt. elnöke és résztulajdonosa, illetve ügyvezetője a Polgárok Háza Kulturális Nonprofit Kft-nek.
A cégnek egyébként tavaly 1,8 millió forintos profitja volt a 81 milliós bevétel és a 20 millió forintnál is kevesebb saját tőke mellett.
Kubatov neve Magyar vasárnap összehívottrendkívüli sajtótájékoztatójánhangzott el legutóbb, ahol többek között azt állította, hogy a róla titokban hangfelvételeket készítő volt barátnője egy régi barátjának,Vertán Györgynek a lakásában él, illetve azt is elmondta, hogy titokban elvált a feleségétől.
Kerestük Kubatov Gábort is azzal kapcsolatban, hogy miért szállt ki a családi vállalkozásából, és meg tudja-e erősíteni Magyar Péter állításait, miszerint elvált a feleségétől. Ahogy válaszol megkeresésünkre, frissítjük a cikkünket. | Kiszállt Kubatov a családi bizniszből, amit még együtt alapítottak a feleségével | Magyar Péter vasárnap beszélt arról, hogy a Fidesz pártigazgatója titokban elvált a feleségétől. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/12/kiszallt-kubatov-a-csaladi-bizniszbol-amit-meg-egyutt-alapitottak-a-felesegevel | null | true | null | null | Telex |
Most, hogy a Klubrádiónak nyilatkozó Raskó György zöldbáró kijelentette, segíteni fog Magyar Péternek "hazaszerető, tehetséges" képviselőket és szakpolitikusokat keresni a Tisza Pártba, nekem elsőre az ugrott be, ugyanez az ember 1990-ben, a rendszerváltás utáni első parlamenti ciklusban még az Antall-kormány Földművelésügyi Minisztériumának államtitkáraként esküdött fel a nemzet boldogulására. Hogy aztán ez hogyan sikerült, az más kérdés... A privatizációért is felelős Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának kormánypárti delegáltja hamar bemutatta igazi énjét. Pozíciójából fakadóan alaposan részt vett a hazai élelmiszeripar szétverésében. 1996 tavaszán aztán átült az MDF-ből kiszakadt MDNP-be, évekkel később pedig már a Centrum Pártban találjuk - mindkét helyen vezetői poszton. (Szegény Antall József személyzeti politikája bizony nem mindig volt szerencsés. Raskó mellett gondoljunk csak a kétségbeejtő Bod Péter Ákos miniszterre vagy a helyettes államtitkárrá tett hétpróbás Szilvásy Györgyre. A markáns Csurka Istvánt és híveit bezzeg kizárták a pártból...)
Zöldbárónk a baloldal hatalomra kerülésekor sem jött zavarba, 2002-ben már a Medgyessy-kormány gazdasági tanácsadója, Gyurcsány Ferenc országlásakor pedig már agrárminiszterként is szóba jött a neve. "Sokszínűségét" jellemzi: 2017-ben a Momentumot támogatta, 2022-ben már Márki-Zay Pétert...
Most a Zsebmessiásnak segít. Az erre vonatkozó riporteri kérdésekre Raskó azt válaszolta, nincs jelentőségük, mert ő már húsz éve közölte, nem kíván többé politikai szerepet vállalni - mondta abban a műsorban, amelyben éppen azt közölte: segíteni fog egy pártnak. | Egy sokszínű zöldbáró | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/tollhegyen/2024/10/egy-sokszinu-zoldbaro | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A tégla nem falazhat
Nehéz fölismerni a pénzmosást
Konkrétumok nélkül
A ruházat, mint pénzmosási ismérv
Nem kötelező átvenni
A pénzmosás elleni törvény szerint tegnapig kellett elkészíteni és jóváhagyatni a pénzügyi szervezeteknek, a nagyértékű (3,6 millió forint fölötti készpénzes) tranzakciókat folytató kereskedőknek, illetve könyvelőknek, ügyvédeknek, közjegyzőknek a felügyeleti szervekkel a pénzmosási szabályzatot. Ennek alapján kell az alkalmazottnak eldönteni, mikor kell jelentenie a pénzmosás gyanúját.A szolgáltatók egy részének a korábbi törvény alapján már volt szabályzatuk, csak azt kellett módosítaniuk. Hogy könnyebb legyen az új elkészítése, a felügyeleti szerveknek mintául szolgáló szabályzatot kellett alkotniuk, ami a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) véleménye szerint szubjektívra sikerült.Ha már téglaként kell viselkedniük többek között a könyvelőknek, hogy segítségükkel elcsípjék a bűncselekményből származó bevételek legalizálóit, akkor annyi elvárható lenne, hogy ennél sokkal pontosabban írják elő, mikor kell jelenteniük - vélte Ruszin Zsolt, az MKOE budapesti elnöke. Ugyanis a könyvelőnek, a banki ügyintézőnek, a kereskedőknek, s a többi érintettnek a szabályzat alapján kell dönteni, mikor kell jelentenie, s ha ezt elmulasztja megtenni, a börtönbüntetést kockáztatja.A pénzmosás bűncselekmények elkövetéséből származó pénzek legalizálását jelenti. Konkrét példával élve pénzmosás az, ha a prostitúcióból származó bevétel egy étterem neve alatt fut, mint az ételeladásból kasszírozott pénz, vagy ha a fegyverkereskedelemből származó jövedelem egy butikhálózatnál jelentkezik nyereségként.Nehéz tetten érni ezeket az eltitkolt ügyleteket, különösen mert jó részük határokon át viszi, forgatja a pénzt, hogy minél kevésbé legyen követhető annak útja. Talán ezért történt, hogy – mint Ruszin Zsolt említette - pénzmosót nem ítéltek még el eddig, de banki ügyintézőt, aki nem jelentette a gyanút, már igen. Jó szem kell tehát a pénzmosó tetten éréséhez.A könyvelők nem pénzügyi szolgáltatást végzők, nekik a tudomásukra jutott információk, adatok összefüggéseit kell vizsgálniuk, és azokban keresniük azokat a jelenségeket, amiket felügyeleti szervük a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) az ajánlásul készített mintaszabályzat második mellékletében felsorol.A gyanúra okot adó jelek között sokkal konkrétabb megfogalmazást nem találni, mint például "szokatlanul nagy" készpénzbetét elhelyezése, felvétele természetes személy által, főleg ha az "nem egyeztethető össze az ügyfél foglalkozásával", vagy készpénz be- és kifizetések "hirtelen jelentős" megnövekedése, "gyakori" váltása egyéb valutanemre. Hogyan ítélje meg a könyvelő, hogy a cég új tulajdonosának megjelenése összeegyeztethető-e a vállalat tevékenységével- kérdezi a könyvelők érdekvédője. Zárójelbe ugyan odaírták, hogy például hajléktalan kinézetű cégvezetőre gondoltak.De honnan tudhatja a könyvelő, hogy az adott vállalat pénzügyi mutatói észrevehetően különböznek hasonló vállalatokétól? Hogyan döntheti el, hogy a társaságot olyan személy vezeti-e, akinek megjelenése és képességei nyilvánvalóan nem teszik alkalmassá ilyen tevékenységre? Az öltöny rendben van, de vajon a farmer és a pulóver belefér-e még? A foltos, esetleg elszakadt munkásruhában megjelenő vállalkozó pedig gyanús?Na és a képességek? Talán valamiféle kompetencia-felmérést kellene végeznie a könyvelőnek, vagy szakmai vizsgának alávetni az ügyfelét? - kérdezte Ruszin Zsolt.Az MKOE ezért szakértői egyeztetést kezdeményezett, amire az utolsó pillanatban (március 12-én) már késznek mutatkozott a VPOP. Ettől azonban egyik érintettnek sem lett határidőre kész szabályzata. Annyit lehet tudni, hogy az egyeztetés eredményeként a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) mintaszabályzatát napokon belül véglegesíthetik, annak lesz például könyvelői változata is, igaz, fizetni kell majd érte.A pénzmosási törvény értelmében az árukereskedelmi tevékenységet folytató (például autókereskedő, vagy bármelyik kereskedő, akinél nagy tételben vásárolnak) nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve ha vállalja, hogy elkészíti a pénzmosási szabályzatot, benyújtja a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz (MKEH), és a jóváhagyással egyidejűleg nyilvántartásba veteti magát. A MKEH is megalkotta a mintaszabályzatot, amelyben szintén igen kevés támpontot ad ahhoz, mikor gyanakodjon a kereskedő pénzmosásra.Gyanús kellene, hogy legyen, ha nagy értékű, (például 500 ezer forint érték fölötti), vagy mennyiségű árucikk megvételekor a vásárlót "nem érdeklik" a tárgy jellemzői, összetétele, valamint kialakítása, vagy ha az ügyfél "nagyon ideges", viselkedése "gyanús", ruházata, vagy viselkedése "nem illeszkedik" a vásárolni kívánt árucikk minőségéhez.Ennek alapján azonban ha valaki betér az autószalonba munkából hazafelé foltos overálban, és izzadt is, hogy a már legalább harmincszor végigmustrált autót végre megvegye összekuporgatott pénzéből úgy, hogy még egyszer már nem akarja tüzetesen megnézni, és még ideges is, mert az eddigi vésztartalékától készül megválni, amit esetleg a felesége finoman szólva nem is nagyon helyesel, pénzmosás gyanújába keveredhet.Az MKEH mintaszabályzattal kapcsolatban azt hangsúlyozta, az csak ajánlás, nem kötelező átvenni, a kereskedőnek saját viszonyaira érvényes szabályzatot kell készítenie, ügyfélköre, áruköre ismeretében kell mérlegelnie egy adott szituációban, hogy a konkrét tranzakció felvetheti-e a pénzmosás gyanúját vagy sem.Véleményük szerint korrekt, hogy a mintaszabályzat szubjektív elemeket is tartalmaz, mellékletei is - helyes módon - nem törekszenek kimerítő felsorolásra ezek vonatkozásában, csak néhány figyelmet érdemlő körülményt említenek. Hozzátették, előzetes várakozásaikhoz képest ez idáig viszonylag kevés számú árukereskedő jelezte érintettségét a tekintetben, hogy 2008. március 15-ét követően a 3,6 milliót elérő, vagy meghaladó készpénzfizetéssel járó ügyleti tranzakció esetében készpénzfizetést fogadna el. A VPOP egyelőre nem adott választ kérdéseinkre. | Hogyan fogjunk pénzmosót? | A börtönt kockáztatják a pénzmosás elleni törvényben megjelölt vállalkozók és alkalmazottjaik, ha nem jelentik a pénzmosás gyanúját. Tegnapig kellett volna elkészíteniük az érintetteknek az erre vonatkozó szabályzatukat. A könyvelők érdekvédői szerint a mintaként közzétett szabályzat nehezen eldönthető, szubjektív elemekhez köti a jelentési kötelezettséget. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2008/03/14/hogyan_fogjunk_penzmosot/ | 2008-03-14 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Meglehetősen rendhagyó hivatalos találkozóra került sor alig három héttel ezelőtt, október 29-én, amikor Tuzson Bence igazságügyi miniszter hivatalába kérette Havasi Dezsőt, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnökét. Az volt a furcsa, hogy a tárcavezető előzetesen nem közölte, miért kezdeményezte a találkozót. Erről szerdai hírlevelében így számolt be a MÜK első embere: "A megbeszélésen miniszter úr azon korábban már ismertetett elképzelése megerősítése mellett, hogy valamennyi kirendelési díj folyósítását az Igazságügyi Minisztérium saját kezelésébe kívánja venni, arról is tájékoztatta a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy a kirendelési díjak pénzügyi forrása a kirendelést nem vállaló, a kirendelési listán nem szereplő ügyvédek által az Igazságügyi Minisztériumnak fizetendő díj lesz." Magyarán a jövőben az állam helyett az ügyvédtársadalom azon része fizeti és finanszírozza a kirendelt védők díját, akik nem vállalnak büntetőügyekben kirendelést. (Minderről a hvg.hu is beszámolt szerda délután.)
A friss MÜK-hírlevélből az is kiderül, hogy az elképzelés ellen a kamarai elnök azonnal tiltakozott és egyet nem értését fejezte ki, utalva a megoldással kapcsolatos alkotmányossági aggályokra is. A MÜK elnöke a november 11-i elnökségi ülésen tájékoztatta a tagokat a fejleményekről. A kérdésben az ülésen széleskörű vita bontakozott ki, a miniszteri álláspontot senki sem támogatta. Kicsit később, november 16-án a Kúria dísztermében megrendezett Ügyvédek Napján elmondott köszöntő beszédében Havasi ismételten tájékoztatta az ügyvédek jelen lévő képviselőit a miniszteri elképzelésről. Az eseményen Havasi a következőket mondta: "Amikor őszinte szolidaritással szót emelünk a tisztességes megélhetést biztosító, az európai összehasonlítást is kiálló bírói és ügyészi fizetések mellett, a jogállami működés feltételének tartjuk a kirendelt védői és pártfogói ügyvédi díjak méltánytalanul alacsony óradíjának emelését, és időbeni megfizetését is. Ennek forrása azonban, még részben sem lehet az ügyvédek anyagi hozzájárulása. A független ügyvédség nem finanszírozhatja az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelem díját. Ez a koncepció a megbízotti közösségtől önfinanszírozást várna el a jogszabályban meghatározott, állam által megelőlegezendő és a bűnügyi költségek között behajtandó kirendelési díj tisztességes mértékű finanszírozásához. Ez számos elvi és gyakorlati okból nem elfogadható."
Jó fideszes szokás szerint a MÜK vezetése a kérdésről a minisztériummal, illetve annak illetékes vezetőivel nem tárgyalt, az elképzelésekről a fenti módon értesült, jogszabálytervezetet, hatásvizsgálatot nem kapott. Ugyanakkor amennyiben a minisztérium a kérdésben a Magyar Ügyvédi Kamara vezetésével tárgyalni kíván, úgy erre nyitott a kamara vezetése és véleményezni fogja a jogszabálytervezetet.
Ám erre már nem maradt sem idő, sem lehetőség. Ugyanis november 19-én, kedden este 9 óra előtt néhány perccel a következő című törvényjavaslatot nyújtotta be Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes: A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről, továbbá a mesterséges intelligenciáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges, az alapvető jogok védelmét érintő intézkedésekről. A nagyjából értelmezhetetlen című salátatörvényben az előbb vázolt intézkedést ekképp rejtették el: "1) Az ügyvédet - ha a tagfelvétel során eltérően nem nyilatkozik - a kamarai tagfelvétellel egyidejűleg fel kell venni védőként a kirendelhető ügyvédek jegyzékébe. (2) Kirendelési hozzájárulás megfizetésére köteles az az ügyvéd, aki védőként való kirendelést nem vállal. A kirendelési hozzájárulás összege minden megkezdett hónap után 8000 forint. A kirendelési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kirendelési hozzájárulást a kirendelési hozzájárulás beszedésére jogosult szerv részére kell megfizetni."
"Mindez tragikomikus", "nagyon durva elképzelés", "ez a kormány jogalkotási taktikája", "teljesen abszurd" - ezek csak a finomabb hozzászólások ügyvédi oldalakról, amellyel az új törvényjavaslatot értékelik és kritizálják. Nevük mellőzését kérve több ügyvéd elmondta portálunknak, hogy az állami feladatokat, jelen esetben a finanszírozást nem lehet egy szakmai szervezetre hárítani. Volt, aki kijelentette, a történtek fényében elvárja az ügyvédi kamarától, hogy szólítsa fel lemondásra az igazságügyi minisztert. Aki, tehetjük hozzá, korábban civil foglalkozását tekintve ügyvéd volt. Megint mások azt hangsúlyozták, hogy ennyi erővel és logikával a védőt kirendelő bíró, ügyész és rendőrtiszt fizetéséből is le kellene vonni havi 8 ezer forintot.
"Olyan abszurd ez, mintha azt mondanám, hogy egy magánpraxisban dolgozó orvos a saját megkeresett pénzéből havi közel 10 ezer forinttal finanszírozza az állami egészségügyi rendszert"
- jegyezte meg felháborodottan egy fővárosi ügyvéd. Abban mindegyikük egyetértett: az ügy hátterében az állhat, hogy kong az ürességtől a költségvetés kasszája, és már arra sincs pénz, hogy az állam állja a mindenkit megillető kötelező védelem költségét, ami alkotmányossági kérdések sorát veti fel.
Az egyik alföldi megyében praktizáló ügyvéd arra emlékeztetett: az ügyvédi kamarai tagság évi 160 ezer forint, az ügyvédek kötelező biztosítása további 130 ezer forint, s most ehhez jön hozzá a havi 8 ezer forintos "hozzájárulás", ami 96 ezer forinttal növeli a költségeiket. | Felháborodtak az ügyvédek: nem akarják az állam helyett finanszírozni az alkotmányosan kötelező védelem díját | „A független ügyvédség nem finanszírozhatja az állam helyett az alkotmányosan kötelező védelem díját.” Így reagált szerdai hírlevelében Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke arra, hogy egy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által kedd este beterjesztett salátatörvényben elrejtett javaslat alapján a jövőben a kirendelt védők eddigi költségvetési finanszírozását a kirendelést nem vállalók ügyvédek havi 8 ezer forintos befizetéséből állják. „Üres az államkassza!” – mondják a dühös ügyvédek és alkotmányossági aggályokról beszélnek. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/felhaborodtak-az-ugyvedek-nem-akarjak-az-allam-helyett-finanszirozni-az-alkotmanyosan-kotelezo-vedelem-dijat-272626 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Az 57 éves baloldali populista politikust hét éve mozdították el a hatalomból. Dél-afrikai száműzetésből tért haza a pretoriai kormány repülőgépén két nappal a haiti elnökválasztás második fordulója előtt.
Jacob Zuma dél-afrikai elnök annak ellenére sem késleltette Aristide hazatérését, hogy Barack Obama amerikai elnök személyesen kérte erre. Washington attól tart, hogy Aristide jelenléte még ingatagabbá teheti a belpolitikai helyzetet Haitiban az elnökválasztás előtt.
Hétéves távolléte ellenére a volt elnök – korábbi katolikus pap – még mindig népszerű a közép-amerikai országban a szegény tömegek körében, ugyanakkor jelenléte megfigyelők szerint nagyon megosztó, ami nem tesz jót az egyébként is feszült belpolitikai helyzetben.
Az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában Mirlande Manigat, Párizsban, a Sorbonne-on végzett 70 éves jogászprofesszor és Michael Martelly, 50 éves énekes méri össze az erejét. Egy friss felmérés szerint előbbinek 46, utóbbinak 51 százalékos a támogatottsága.
Az új elnöknek mindenekelőtt a tavalyi pusztító földrengés utáni újjáépítésre és a korrupció visszaszorítására kell összpontosítania. A világ országai több milliárd dollárt ajánlottak föl Haitinak, de zömük egyelőre vár a folyósítással, mert nem lehetnek biztosak benne, hogy a segély valóban eljut a rendeltetési helyére. Az alig tízmilliós karibi országban több mint egy évvel a földrengés után még mindig több mint 800 ezren laknak sátorban. Haiti a világ egyik legszegényebb országa, a lakosság 80 százaléka nem tud írni-olvasni.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a korábban kétszer is elnökké választott Aristide visszatér-e a politikába. Ő maga nem nyilatkozott erről. Az ügyvédje azt mondta, a volt elnöknek nincsenek ilyen tervei, az oktatásban akar dolgozni. | Visszatért Haitire a volt elnök | Visszatért hazájába, Haitira péntek reggel a karib-tengeri ország volt elnöke, Jean-Bertrand Aristide. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2011/03/18/visszatert_haitire_volt_elnok/ | 2011-03-18 21:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A Pécsi Városi Bíróság megítélése szerint tartani lehet szökésüktől, elrejtőzésüktől, és a tanúk befolyásolásának lehetőségétől, ezért egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezték azt a két újabb gyanúsítottat, akiket az egyetem gazdálkodásával összefüggésben indult nyomozás kapcsán hétfőn vettek őrizetbe a rendőrök.
A gyanúsítottakat – egy férfit és egy nőt – bilincsben vezették a bíróság épületébe, arcukat mindketten papírlapokkal igyekeztek eltakarni a fotósok elől. Információink szerint középvezetőként dolgoznak az egyetemen, beszerzésekkel kapcsolatos ügyeket intéznek. A nő a férfi helyettese az intézményben. Mindketten az egyetem már múlt héten előzetes letartóztatásba helyezett gazdasági főigazgatójának beosztottjai. Akárcsak nyolc társukat, őket is bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel gyanúsítják.
Amint az ismert, múlt szerdán a bíróság elrendelte az egyetem gazdasági főigazgatója mellett az informatikai igazgató és két további dolgozó előzetes letartóztatásba helyezését. Ugyancsak így döntött négy másik gyanúsított esetében is, akik különféle cégek képviselőiként lehetnek érintettek a feltételezett vesztegetésben.
Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője szerdán nem közölt újabb részleteket a nyomozással kapcsolatosan. A korábban letartóztatásba kerültek védőitől származó információink szerint a gyanúsítás lényege, hogy az egyetemi dolgozók pénzért jogtalan előnyhöz juttattak cégeket közbeszerzések során. Azt, hogy mennyi pénzről van szó, egyelőre nem tudni. A nyomozás minden bizonnyal több hónapja tart, annak során feltehetően titkosszolgálati eszközöket is bevetettek. | Baranya vármegyei hírportál | Baranya vármegyei hírportál | null | 1 | https://www.bama.hu/baranya/kozelet/egyetemi-vesztegetes-mar-tizen-elozetesben-310210 | 2010-06-09 14:21:00 | true | null | null | BAMA |
Furcsa helyzetbe került az élelmiszer-gazdaság. Nincs még egy ilyen ágazat, melyben ekkora mértékben harapódzott volna el a feketekereskedelem, a számla és papírok nélküli értékesítés, az áfacsalás. Évente 400-500 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet elcsalnak a sokszor kimondottan e célra létrehozott cégek. Ebben benne van nemcsak a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és -kereskedelem, hanem már a vetőmag-, a műtrágya-, a növényvédőszer- és az agrárgépüzletág is. Mert mindenhol csalnak.
Már az ezredforduló utáni években köztudott volt minden ágazatban, hogy sokan csalnak:átverik az államot, nem fizetnek adót. Akkoriban 5–15 százalékra rúgott a feketegazdaság piaci részesedése – nem úgy, mint ma, amikor ágazatonként, eltérő mértékben, 30–50 százalékot emlegetnek. Emlékszem, egy baromfiágazati vezető mesélte: azért van szükség a csalásra, mert az így szerzett extraprofit kell ahhoz, hogy a gazdálkodó finanszírozhassa a következő csirketurnust.
Most nem ez a helyzet: nem igazán a termelő csal már, hanem az erre a célra szakosodott nepperek, közvetítő cégek, a döntően kisés közepes élelmiszer-ipari vállalkozások, valamint egyes kereskedelmi hálózatok. És már nem csupán a túléléshez szükséges tőke megszerzése a cél, hanem a valódi és óriási profit. Ez évente 400-500 milliárd forint, ami ha befolyna a költségvetésbe, nem lenne szükség különféle új sarcok és adók bevezetésére. Ma a feketézés a legális piacot nyomja agyon, szakítja le a nyugati versenytársakról. Egyre több ágazat mind több szereplője jelent csődöt, felszámolást, s ezáltal egyre több tere és helye van a boltokban az importnak, és egyre kevesebb az itthon előállított, munkát adó hazai termék.
Éltető 27 százalék
S mindennek az alapja a magas adó- és járulékszint. A feketepiacot a 27 százalékos áfa, s az évi több százmilliárdos egyéb adó, díj, járulék kirovása segíti. Ez teszi igen vonzóvá és jövedelmezővé a kockázatos csalást. Főként, ha a hírek szerint egyeseknek nem is olyan rizikós a dolog, mert „fentről” segítik e tevékenységét. S hiába az évek óta tartó rohamozás, hiába az agrártárca támogatása, a kormány képtelen lemondani évi 200-300 milliárdos áfabevételről: nem csökkenti az élelmiszerek 27 százalékos adószintjét, amivel e ránk telepedett kórság méregfogát ki lehetne húzni. Mert egyértelmű, hogy csak a kormány lenne képes a feketepiacot megfékezni. Egyrészt az adószint csökkentésével, másrészt az ellenőrzések komolyan vételével, harmadrészt pedig olyan jogi környezet megteremtésével, amiben egyes piaci szereplők képtelenek lennének csalni. Mert akad belőlük bőven. Elég például a 450 ezernyi őstermelőre gondolni: csupán töredékük valódi kertművelő, állattartó, a többség nem a saját termékét értékesíti, hanem nepperkedik, kihasználja az őstermelők adókedvezményét. Holott már ez önmagában csalást alapoz meg: az őstermelő nem 27, hanem csak 7 vagy 12 százaléknyi áfát – pontosabban kompenzációs felárat – számíthat fel termékére. Így aztán elég e felárat megfizetni, majd eladni 27 százalékos áfával a terméket, s máris nyertünk 15 vagy 20 százalékot az üzleten. A rendszerben kódoltan benne van a csalás, a kormányok mégsem tesznek semmit ellene. Igaz, nem is itt van a legnagyobb baj.
Extraprofit rizikó nélkül
A baj azoknál a termékeknél jelentkezik, amelyek nem egyedi jelölésűek, nagy tömegben állnak rendelkezésre. Ilyen árucikkek alapvetően a mezőgazdaságban találhatók – gabona, liszt, takarmány, tojás, bor, hús.
Eleve ott kezdődik, hogy ki mondja meg pontosan: egy táblán mennyi gabona termett? Senki. Így aztán a gazda annyi gabonát ad el feketén, amennyit akar. Ez a feketén eladott gabona már takarmányként kerül be az állattenyésztésbe, majd a feketevágókhoz, aztán a hús a feldolgozókhoz, s végső ponton a boltokba.
A kormány két éve döntött, s bevezette a gabonáknál a fordított áfafizetést. Szép eredményeket hozott: ma már kevesebb a feketézés, mert nem lehet a búzán 20-25 százalékot keresni. Lehet viszont a liszten, a kenyéren. Át is nyergeltek a szervezett csalók erre a területre. Január óta nem nagyon érdemes az élő- és a félsertéssel nepperkedni, de hasznos a hússal és hústermékkel, a borral, az étolajjal, a műtrágyával, a növényvédő szerrel, a gépekkel, a traktorokkal.
Érdekes módon ma az adóhatóság és a politikusok csupán egy, a jórészt az amerikai érdekeltség által ellenőrzött étolajcsalási ügyet emlegetik. Holott évek óta szinte minden hónapban lelepleztek áfacsalókat, méghozzá milliárdos üzleteket, ítéltek el több évre embereket a bíróságok, s zároltak akár 800-900 millió forint értékű magánvagyonokat is. Az ügyekben általános, hogy több cég papíron egymás között mozgatja a csalás tárgyát – gabonát, bort, húst, tojást, miegyebet –, a legtöbbször papíron exportálják a cikket, ezért itthon nem kell áfát fizetni a vételkor, aztán persze mégis itthon adták el áfával drágítva az árucikket. Ez tisztán – a költségek levonása után is – legalább 15-20 százalékos hasznot hoz. Aztán ott egy másik eset: külföldről származó terméket itthon papírok nélkül adnak el. Az áfacsalások ügyében emlegetett egyik nagy amerikai gabonakereskedő cég vezetője mesélte: elég egy kamiont kibérelni – napi 250 ezerért már lehet –, lemenni Rijekába, ott venni egy fuvar szójadarát, hazahozni, itthon eladni, s egy ilyen körön 3–5 milliót lehet keresni. Persze úgy, hogy nem adózzuk, papírozzuk le az értékesítést.
Mindenki tudja, hogyan kell csinálni, ám az adóhatóság mégsem hatékony. Sőt évek óta zaklat, büntet vétlen termelőket, akik például ilyen adócsaló exportőröknek adtak el gabonát. Nem a neppert, hanem a termelőt vonták felelősségre, annak ellenére, hogy szinte minden érdekképviselet tiltakozott ez ellen. Persze a NAV és korábban az APEH ért el eredményeket, nagyjából két tucat, egyenként 2–5 milliárdos ügyről szóltak a hírek. Ezek viszont eltörpülnek a becslések szerint évi 400-500 milliárdot kitevő áfacsaláshoz képest. Csak kicsit örvendhetünk, hogy januártól – a sertéshez, félsertéshez hasonlóan – a szarvasmarha, a juh és a kecske áfája is 5 százalék lesz, de ez megint pótcselekvésnek, részmegoldásnak tűnik, mivel nem itt csalnak a legtöbbet. Megoldást egyvalami hozna: a drasztikus és általános áfacsökkentés.
Csakhogy ez, a kormány szerint, nincsen napirenden.
A rendszerben kódoltan benne van a csalás, a kormányok mégsem tesznek semmit ellene. | Kódolt csalás a rendszerben - Ellopható forgalmi adók - Vasárnapi hírek | Lassan egy hónapja az áfacsalásoktól hangos a sajtó. S véletlenül sem az olajhamisítókat, a szeszcsempészeket és -pancsolókat, hanem a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és -kereskedelmet hozzák szóba. Viszont lényegében csak egy nagy ügyet, az étolajpiacon uralkodó helyzetet emlegeti mindenki, holott óriási csalások akadnak máshol is. | null | 1 | https://vasarnapihirek.hu/friss/ellophato_forgalmi_adok | 2014-11-19 00:00:00 | true | null | null | Vasárnapi Hírek |
Még szerencse, hogy bekerült a minisztériumi sajtószemlébe, mert Tállai András államtitkár a Népszabadságnak azt mondta, abból értesült az ügyről. Akkor lement, vett egy 168 Órát, hogy elolvassa a teljes cikket. Utána tájékoztatást kért. A NAV bűnügyekért felelős helyettes államtitkárától pénteken „vagy valamikor a közeljövőben” kap információkat.
Tállai arra nem akart reagálni, miért mondhatta azt az egyik gyanúsított, hogy
nekünk jó, hogy Tállai András lett a NAV vezetője, mert jó viszonyban van Mengyi Rolanddal,
de jelezte, hogy a fideszes képviselő nem a barátja, csak „munkakapcsolatban” vannak.
A 168 Óra tanúvallomásokra, lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva írt az uniós pályázati csalásról, a hetilap szerint ezért kellett távoznia Köpeczi-Bócz Tamásnak, akinek az irodájában házkutatást tartottak, iratokat foglaltak le a NAV nyomozói. A korrupciós ügyben előre kért ötmilliót „alkotmányos költségként” egy fideszes képviselő, akit a vallomások szerint Voldemort Nagyúrnak kellett szólítani.
Az, hogy Tállai nem tudott az ügyről azért furcsa, mert a 168 Óra szerint a NAV tájékoztatta Balog Zoltán minisztert a nyomozásról, az Emmi a pályázat feltételeit ezek után módosította úgy, hogy az inkriminált pályázat ne feleljen meg a szükséges kritériumoknak.
Az adóhatóság adócsalás miatt kezdett nyomozni, az ügyben öt embert gyanúsítanak különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete, illetve hivatali vesztegetés gyanúja miatt. Hárman beismerő vallomást tettek.
A Népszabadság hiába akarta megkérdezni a 168 Óra cikkében megnevezett politikusokat. Az Emmi csak annyit közölt, hogy a szövetkezetek hálózatosodásával kapcsolatos „vitatott” pályázatokat elutasította.
Mivel nem született támogatási döntés, szerződéskötésre sem került sor, így szabálytalan közpénzfelhasználás sem volt.
A Miniszterelnökség tudatta, lapinformációkra nem szokott reagálni, de a 168 Óra olyan állításokat fogalmazott meg, melyek „tökéletesen ellentétesek” a tárca törekvéseivel.
Nem engedhetjük meg, hogy egyes érdekcsoportok nyerészkedjenek a forráskihelyezés rendszerén, hogy szélhámosok következmények nélkül „árulják” nem létező befolyásukat.
Mengyi Roland tegnap tudatta, hogy az ügyben semmilyen módon nem érintett, a gyanúsítottak visszaéltek a nevével, az ő lelkiismerete tiszta, és áll minden vizsgálat elé.
Az ellenzék nem hitt neki, követelik a botrány legmagasabb politikai körökhöz vezető szálainak a kibogozását. Az MSZP jelezte, feljelentést tesz Mengyi ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetkezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete, valamint hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés büntette miatt.
A honatya ügyvédje, Futó Barnabás a Népszabadságnak azt mondta, a képviselőt még tanúként sem hallgatta meg a nyomozó hatóság, semmilyen eljárásnak nem részese, senki nem tájékoztatta arról sem, hogy visszaéltek a nevével. Ő is csak csütörtökön az újságból értesült az ügyről. Szerinte Mengyi Roland ismeri a gyanúsítottakat, találkozott is velük, szóba került az uniós pályázat kérdése is, de ötmilliós előlegről, „alkotmányos” pénzekről nem volt szó.
Az ügyvéd szerint sem általános, de előfordul, hogy „csalók” visszaélnek befolyásos politikusok nevével. Arra, hogy a gyanúsítottak egymás között miért beszéltek volna olyasvalakiről, aki a valóságban nem is segíti őket, Futó azzal felelt: abból is látszik, hogy a nyomozó hatóság sem vette komolyan, amit mondanak, hogy Mengyit az elmúlt évben semmilyen formában nem keresték meg.
Az LMP társelnöke, Szél Bernadett pénteken a Nemzetbiztonsági Bizottságban arra szeretne választ kapni, lehallgatták-e Mengyi Roland beszélgetéseit is. Ha nem, miért nem. A képviselő a teljes lehallgatási anyag meghallgatását is kezdeményezi majd. | A NAV fideszes elnöke nem tudott a NAV fideszes Voldemort-ügyéről | Csak a sajtóból értesült a botrányos ügyről, ugyanúgy, mint Mengyi Roland. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2016/08/05/a-nav-fideszes-elnoke-nem-tudott-a-nav-fideszes-voldemort-ugyerol/ | 2016-08-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Floridában nem fogadták el a marihuána rekreációs használatáról szóló alkotmánymódosítást, amely 21 év feletti fogyasztók esetében és 85 grammig legalizálta volna a drog vásárlását, birtoklását és használatát - írja az NBC West Palm Beach-i helyi csatornája. Az előterjesztésre leadott voksok száma nem érte el az előírt 60 százalékos arányt, amely a Sunshine State-ként emlegetett déli állam alkotmányának módosításához szükséges. Ron DeSantis, az állam republikánus kormányzója e alapján sikerrel kampányolt az előterjesztés ellen. | Florida nem kér a marihuánából | Floridában nem fogadták el a marihuána rekreációs használatáról szóló alkotmánymódosítást, amely 21 év feletti fogyasztók esetében és 85 grammig legalizálta volna a drog vásárlását, birtoklását és használatát – írja az NBC West Palm Beach-i helyi csatornája. Az előterjesztésre leadott voksok száma nem érte el az előírt 60 százalékos arányt, amely a Sunshine State-ként emlegetett déli állam alkotmányának módosításához szükséges. Ron DeSantis, az állam republikánus kormányzója e alapján sikerrel kampányolt az előterjesztés ellen. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256719_florida-nem-ker-a-marihuanabol | null | true | null | null | Népszava |
A nol.hu szerint ugyanis a használt gépeket drágán vettük, ráadásul nincs nyoma annak sem, hogy az óriási összegű beszerzést a Közbeszerzési Értesítőben meghirdették-e.
A honvédelmi tárca a Blikknek elismerte, hogy a védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár csak jövő hétfőig marad a posztján. – Borbíró Zoltán helyettes államtitkári beosztása június 15-ével megszűnik – írta a Blikknek a minisztérium sajtóosztálya. A közlemény szerint Borbíró mostani megbízatását eleve csak az előző kormányciklus végéig vállalta. A jövőben pedig mással kíván foglalkozni.
Márpedig a nol.hu úgy tudja, az állami vezető távozása mögött nem feltétlenül a saját elhatározás áll. Sokkal inkább az április elején hárommilliárd forintért vásárolt három felújított orosz Mi–8-as megvásárlása.
A gépekre azért volt szükség, mert a Magyar Honvédségnek már nem maradt repülőképes forgószárnyasa. Így viszont már a repülési minimumidőket sem lehetett biztosítani a személyzet légi jártasságának fenntartásához.
Utóbbi helyzethez az is vezetett, hogy a korábban ígért százmilliárdos központi helikopter-beszerzést végül mégsem írták ki az elöregedett eszközök pótlására. Pedig a már tavaly beharangozott fejlesztés 15-20 évre is biztosította volna a gépeket a rendőrségnek, a légi mentőknek és a Magyar Honvédségnek. A kisebb darabszám beszerzése azonban nem feltétlenül indokolt volna ekkora költséget. Hiszen az elköltött pénzből az újság szerint egy eredetileg is mentőhelikopternek kialakított új légi mentő gép is kijött volna.
A beszerzés miatt egyébként korábban a sajtóban az a hír jelent meg, hogy a Miniszterelnökség is vizsgálatot indított. A Blikk azonban hiába kérdezte a kancelláriától, valóban készült-e bármiféle elemzés. A Honvédelmi Minisztérium azonban azt állította, a vásárlás indokolt és gazdaságos volt. És mivel egy 2004-es kormányrendelet alapján minden szabályosan zajlott, ezért semmiféle vizsgálatra nem volt szükség. | Helikoptert vett, repült a HM fejese | Budapest – Orosz helikopterek vásárlása miatt bukhat a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Borbíró Zoltán. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/helikoptert-vett-repult-a-hm-fejese-2258835 | 2014-06-13 12:19:00 | true | null | null | Blikk |
A lap azt állítja, birtokába került a horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) feljelentése, amelyet a bűncselekmények gyanúja miatt tett az ügyészségen. Ebből az derül ki, hogy az egyik leggazdagabb és "az alvilághoz szorosan kötődő" szlovák állampolgár, Mario Hoffman ciprusi cégen keresztül vásárolt INA részvényeket az elmúlt hónapokban. A HANFA feltételezése szerint az ügylet pénzmosást szolgált, amit az támaszthat alá, hogy a férfi korábbi vállalkozásait is korrupciós botrány és pénzmosás kísérte.
A lap terjedelmes beszámolót közölt arról is, hogy a horvát pénzügyi felügyelet rekonstruálta azokat a részvényügyleteket, amelyek mögött a Molt gyanítják. A jelentés szerint azonban nem látni közvetlen kapcsolatot a szlovák pénzmosás és a magyar olajtársaság között.
A New York-i székhelyű Convergex brókerház az elmúlt három hónapban több mint 161 ezer INA részvényt szerzett - ez a cég papírjainak 1,61 százaléka - 531 millió kuna (1 kuna 36,11 forint) értékben. A részvények azonban három ciprusi bejegyzésű céghez kerültek, de a HANFA információja szerint kettőnek mindössze néhány ezer dolláros a jegyzett tőkéje, így a pénzügyi erejüket jelentősen meghaladja a több mint félmilliárd kuna értékű vásárlás.
Az Ante Samodol, a felügyelet elnöke által aláírt jelentés szerint a ciprusi felvásárlók mögött a Mol állhat, amely a titkos részvényvásárlásokkal "megtévesztette a befektetőket", hogy megszerezze az INA részvényeinek több mint 50 százalékát.
A horvát kormánynak és a horvátországi nyugdíjalapoknak jelenleg összesen 48,89 százalékos INA részvényhányad van a birtokában, míg a magyarok, vagyis a Mol a Convergexszel, valamint az OTP bankkal, az Erste budapesti befektetési alapjával, illetve az ING Bank szintén magyarországi leányával együttesen 49,08 százalék tulajdonnal rendelkeznek. A HANFA feltételezése szerint a magyarországi bankok is a Mol számára vásároltak a zágrábi tőzsdén az INA értékpapírjaiból - közölte a horvát napilap.
A horvát kormány szombaton mégsem módosította az INA olajtársaság privatizációjával kapcsolatos törvényt, Jadranka Kosor miniszterelnök bejelentése szerint a kabinet megvárja a részvényfelvásárlásokkal kapcsolatban indított, Szlovákiára, Magyarországra és Ciprusra is kiterjedő ügyészségi vizsgálat eredményét.
Kosor még a hét elején közölte, hogy a zágrábi kormány a szombati ülésén az INA privatizációjáról szóló törvényt úgy kívánja módosítani, hogy egyetlen tulajdonos kezébe se kerülhessen 49 százaléknál nagyobb hányad. Erre a bejelentésre azt követően került sor, hogy a HANFA hétfőn a pénteki tőzsdezárásig felfüggesztette a horvát olajvállalat papírjaival való kereskedést.
Jelenleg a Mol 47,26 százalékos tulajdoni hányadával a legnagyobb részvényese az INA-nak, míg a horvát kormány 44,84 százalékkal rendelkezik. Az elmúlt hónapokban az INA papírjainak árfolyama szinte folyamatosan emelkedett, a tőzsdei felfüggesztés előtti héten átlépte a 4.000 kunát. A horvát olajvállalat papírjainak tőzsdei forgalma akkor lendült fel, amikor decemberben a Mol 2800 kunás áron sikertelen vételi ajánlatot tett a kisrészvényesek részére. Horvát nyugdíjalapok ugyanis 30 kunával magasabb áron kezdték felvásárolni az INA részvényeit, de ismeretlen hátterű külföldi befektetők is felverték az árakat, s lapvélemények szerint a vásárlások hátterében a Mol állhatott.
A magyar olajvállalat ugyanakkor már december 15-i sajtótájékoztatóján jelezte, hogy álláspontja szerint az INA részvényeinek drágulása mögött ellenséges, spekulációs és manipulatív okok lehetnek, majd hivatalosan is indítványozta, hogy a horvát tőkepiaci felügyelet vizsgálja ki a tőzsdén történteket. December végén ugyanezért a horvát versenyhivatalhoz is beadvánnyal fordult a magyar olajtársaság. | Horvát lapinformációk az INA részvényügyleteiről | Horvát lapinformációk az INA részvényügyleteiről - Piaci manipulációval vádolja a Molt a horvát pénzügyi felügyelet. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2011/04/03/horvat_lapinformaciok_az_ina_reszvenyugyleteirol/ | 2011-04-03 17:59:00 | true | null | null | Index |
Az Idősek Tanácsa után az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület is élesen elítélte Raskó György botrányos megjegyzéseit. Emlékezetes, Magyar Péter szövetségese egy bejegyzésében a nyugdíjasok halálától várta a Tisza Párt erősödését.
- Ez nagyon undorító, és felháborítónak tartjuk, hogy a nyugdíjasok halálát kívánják a Tisza Pártban. Ők úgy vélik, hogy a nyugdíjasok legnagyobb része, többsége a Fidesz-KDNP-re szavazott, ez nem tetszett nekik. Szerintem ezek után is rájuk fog szavazni a többség, főleg ha ilyen kijelentéseket tesznek
- mondta lapunk megkeresésére Murvainé Láng Róza, a közösség képviselője.
Mint ismeretes , a rendre ellenzéki politikusokért lelkendező Raskó György a hétvégén közzétett, majd gyorsan eltüntetett bejegyzésében odáig ment, hogy már azt számolgatta: ha minél több idős meghal, az Magyar Péteréknek kedvez az idő előrehaladtával.
A nyugdíjas asszony Raskó korábbi kijelentésére is reagált, miszerint a tipikus Fidesz-szavazó 65 évesnél idősebb falusi nő, aki maximum 8 általánost végzett, és alacsony a jövedelme. Ennek kapcsán a képviselő elmondta, ő maga is vidéken él, ahol a hatvanöt év feletti falusi, városi nyugdíjasok sokkal intelligensebbek és méltóbb életet élnek, mint a Raskó-félék.
Nálunk minden nyugdíjasnak szuverén joga eldönteni azt, hogy mit szeretne. Vannak nekik céljaik még a hátralevő életükben, tisztelik az embereket, ami tényleg nagy szó
- kérte ki magának Raskó szavait, hozzáfűzve: az ő részükről nem kívánják senki halálát ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak.
Ahogy arról a Magyar Nemzet beszámolt , Magyar Péter azt írta, Raskó György sem jelöltje, sem tagja nem volt a Tisza Pártnak soha, mégis több bizonyíték áll rendelkezésre a Tisza Párt és Raskó szövetségesi kapcsolatára. Az agrárszakember nemrég egy videóban Magyar Péter mellett tűnt fel, és részletesen ecsetelte a magyar mezőgazdaság problémáit.
Két héttel ezelőtt pedig maga Raskó mondta a Klubrádióban, hogy ő az egyik ember, aki segít kiválasztani, kik lesznek majd a Tisza Párt leendő képviselői, szakpolitikusai.
Borítókép: Raskó György ( | Újabb nyugdíjasszervezet ment neki Magyar Péteréknek | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ujabb-nyugdijas-szervezet-ment-neki-magyar-petereknek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított rendszeres felügyeleti ellenőrzési eljárás keretében vizsgálta a Sberbank Magyarország Zrt. (Sberbank) tevékenységét. Ennek során a jegybank a 2014. január 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át, áll az MNB közleményében.
Az eljárás egyebek között a hitelkockázat területén – ezen belül a fedezetértékelésre, a késedelmes állomány kezelésére, a lakossági és vállalati hitelezésre, az ügyfél- és ügyletminősítésre, valamint az átstrukturálásra vonatkozóan – állapított meg hiányosságokat. Problémát talált a jegybank emellett az adatszolgáltatási és informatikai rendszerek, a számviteli eljárások, valamint a vállalatirányítás terén is.
Az MNB feltárta azt is, hogy a Sberbank nem tartotta be maradéktalanul a tőkeszámítással, a befektetési szolgáltatási tevékenységgel, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályi előírásokat sem. Utóbbi kapcsán a vizsgálat megállapította, hogy egyes ügyfelek és tranzakciók azonosítása elmaradt, több tényleges tulajdonosi nyilatkozat helytelen volt, valamint az informatikai-nyilvántartási rendszer nem biztosította teljes körűen a szankciós szűrések végrehajtását.
Az MNB határozatában kötelezte a Sberbankot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket ezen hiányosságok megszüntetésére, s erről – a belső ellenőri jelentés megküldésével – számoljon be a jegybanknak. A hitelintézetnek gondoskodnia kell többek közt vállalatirányítási, a számviteli és a hitelkockázati tevékenységével összefüggő egyes eljárások fejlesztéséről, javításáról, valamint az adatszolgáltatás teljes körűségéről. Maradéktalanul meg kell felelnie a jogszabályoknak a tőkeszámítás, valamint az informatikai rendszerek működése során, továbbá a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzése körében be kell tartania a tényleges tulajdonosi nyilatkozatokra, a szankciós szűrési gyakorlatra és a szakmai képzésre vonatkozó előírásokat.
A hiányosságok miatt a jegybank 43,45 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Sberbankra. A bírság mértékét különösen a pénzügyi szolgáltatási, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni tevékenység körében feltárt jogsértések száma, súlya indokolta. Enyhítő körülmény volt a bank együttműködő magatartása, a hiányosságok megszüntetésére tett azonnali intézkedései, továbbá az, hogy a jogsértések kapcsán nem sérültek az ügyfelek érdekei.
Frissítés: A Sberbank rendkívül fontosnak tartja a jogszabályoknak és a Magyar Nemzeti Bank elvárásainak megfelelő működést. A hitelintézet már a vizsgálat során lépéseket tett az érintett területek fejlesztése és a feltárt hibák kijavítása érdekében. A Magyar Nemzeti Bank által előírtak teljesítése folyamatban van. | Megbírságolta a Sberbankot az MNB | Az MNB 43,45 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte a Sberbank Magyarország Zrt.-t többek közt hitelkockázati, tőkeszámítási, számviteli, adatszolgáltatási, illetve az informatikai és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzési tevékenységét érintő problémák miatt. Ezek nem veszélyeztetik a hitelintézet megbízható működését. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Megbirsagolta_a_Sberbankot_az_MNB.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct | 2017-10-10 11:39:14 | true | null | null | mfor.hu |
Nagyjából olyan mértékben szaporodnak a Balaton körüli, főleg NER-es építkezések, a sem a tópartot, sem a környezetet nem kímélő beruházások, mint amilyen gyakorisággal bejelent egy-egy újabb, Magyarországra települő akkumulátorgyárat a kormány. A Balatonnál zajló egyre gátlástalanabb természetrombolást, a tópart ellopását, beépítését éppen ezért nehéz követni – jóllehet a sajtó folyamatosan napirenden tartja a kormánypárti politikusokhoz, oligarchákhoz köthető építkezéseket. Ezek nemcsak magát a tavat és közvetlen környezetét, hanem a Balatonhoz közeli településeket is sújtják. A nyár elején, majd július első napjaiban a Szabad Európa foglalkozott kétrészes videoriportban a helyiek és a nyaralók érdekeit egyaránt negligáló építkezésekkel. Tavaly a Telex és az Átlátszó publikált részletes cikket a NER-es politikusok Balaton környéki ingatlanvásárlásairól. Összeállításunkban egyfelől 2015-ig visszamenve mutatjuk be, mely településeken készülnek, folynak, vagy éppen fejeződtek be tájsebeket ejtő, a környezetet pusztító, sok esetben közvetlenül a tópartot letaroló, annak szakaszait kisajátító beruházások, másfelől térképen ábrázoljuk, hogyan ölelik körül a Balatont azok az építkezések, melyek többsége egyértelműen NER-es projektnek nevezhető. Gyűjtésünk 20 balatoni, illetve a Balatonhoz közel eső, a tó környékéhez tartozó település beruházásait tartalmazza. Lakó-, nyaraló- és szállodaépületek mellett üzemek, kikötők, kempingek egyaránt szerepelnek köztük – de mondhatnánk azt is, a lista nem végleges. Valamennyi projekt arra irányítja rá a figyelmet, hogy a Balaton és a magyar tenger körüli táj eltulajdonítása, a természeti környezet tönkretétele szüntelenül zajlik. (Térképünk a cikk végén található.)
Aszófő
Ez a Balatontól másfél kilométerre fekvő apró, északi parti település lett az elmúlt években a környék „szemétlerakója” a helyiek szerint. Néhány éve betonüzem és sittlerakó működik helyi civilek tiltakozása ellenére. A képviselő-testület viszont egy térségi zöldhulladék-feldolgozó aprítéküzem faluba telepedéséhez már nem járult hozzá, miután a civilek helyi népszavazási kezdeményezést nyújtottak be az ügyben. A betonüzem tulajdonosa a jó kormányközeli kapcsolatokkal bíró Molnár György által vezetett Molnárbeton Kft. Molnár érdekeltsége a siófoki viharjelző állomás mellett a meteorológusok tiltakozása ellenére felépült társasház-beruházás is. Aszófő Balaton-felvidéki kultúrtáj–Tihanyi-félsziget megnevezéssel világörökség-várományos helyszín része. Közvetlen környezetében országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület (Balaton-felvidéki Nemzeti Park) és egy Európai Unió által védelemre kijelölt természetmegőrzési terület (Öreg-hegyi Riviéra, Natura 2000) található.
Sittlerakó Aszófő határában
Fotó: Fónai Imre
Balatonakali
A településen néhány évvel ezelőtt még három vízparti kemping üzemelt. Akali Zánka felőli oldalán 2006 óta működött a Levendula Naturista Kemping, a terület a 24.hu cikke szerint azonban 2021 elején gazdát cserélt. Az új tulajdonos apartmanokat és egy sorházat álmodott ide. A község másik végében található kempingek esetében előbb az eredetileg különálló két szálláshely összevonásával hozták létre a Strand-Holiday kempinget, ami így az egyik leghosszabb balatoni partszakasszal büszkélkedhetett, majd az ingatlant tulajdonló Holiday Park Akali Kft. 2016-os felszámolását követően a kemping egyik része kalandos úton Mészáros Lőrinc körének érdekeltségébe került, másik részét pedig az SSS Group Kft. vásárolta meg. Itt néhány évvel később apartmanházakat kezdtek építeni, előbb azonban valaki 150 méter hosszan kiirtotta a kiemelten védett nádast. A beruházó honlapja szerint az 1 kilométer hosszú partszakasszal rendelkező közvetlen vízparti üdülő- és villaparknak 2020 augusztusában kellett volna elkészülnie. Ezzel szemben bár az épületek már állnak, többségük egyelőre lakatlannak és befejezetlennek tűnik.
Torzóban maradt épületek közvetlenül a tó partján Balatonakaliban
Fotó: Ambrus Vilmos
Balatonakarattya
A Koppány soron, a volt MÁV-üdülő területén épült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) oktatási és konferenciaközpontja. Ez a beruházás részben azzal került be a hírekbe három évvel ezelőtt, hogy az MNB tulajdonában álló Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. negyven férőhelyes kishajó kikötőt akart építeni a konferenciaközpont elé, részben pedig azzal 2022 augusztusában, hogy a területre, ahova csatorna formájában benyúlt kissé a tó, bevezették a Balaton vizét. A vízjogi létesítési engedélyt a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adta ki.
Balatonaliga
A 47 hektáros hajdani pártüdülőt tulajdonló-vagyonkezelő Pro-Mot Hungária Kft.-ben a Mészáros–Tiborcz páros, majd Jellinek Dániel után jelenleg Balázs Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő érdekelt Bayer Property elnevezésű cége által, és már többször is megtapasztalhatta a Club Aliga útjainak és parti sétányának közhasználatáért küzdő Aligai Fürdőegyesület „kellemetlenkedését”. A civilek egy társasházegyüttes és egy kikötőépület építését torpedózták meg bírósági úton, a Balaton-part telkekre parcellázását, vagyis a közvetlen vízparti szakasz elvételét a nagyközönségtől azonban nem tudták megakadályozni. A fejlesztés kormányrendelet által kiemelt beruházás, vagyis figyelmen kívül hagyhatók országos és helyi építési, környezetvédelmi előírások. A Balaton körüli építkezések és NER-es projektek közül a Narancs.hu a Club Aligáról cikkezett a legtöbbet; írásaink ide kattintva érhetők el.
Így nézne ki a "Club Aliga-fejlesztés": társasházak a tó fölötti magasparton, a kikötő és a magánkézbe került Balaton-part
Forrás: Aligai Fürdőegyesület Facebook
Badacsonyörs
2021 novemberében feszült hangvételű lakossági fórumot tartottak Badacsönyörsön, ugyanis a Badacsonytomajhoz tartozó településrészen a volt kemping területének tulajdonosa az összes fát kivágta. A helyiek arra voltak kíváncsiak, miért töltötték fel a területet, mit terveznek oda építeni, vagyis mi lesz az évtizedek óta ott működő strandjukkal. Az esetről beszámoló 24.hu megkereste a beruházót: a tulajdonost képviselő B-Fund Ingatlan és Befektetési Alapkezelő Zrt. azt a tájékoztatást adha, hogy az ingatlanegyüttes besorolása szerint „kemping terület”, ennek értelmében „az övezetbe kulturális, sport, szállásférőhely és szórakoztatási, valamint oktatási, illetve egészségügyi intézmények épületei és építményei helyezhetők el”. A területre négycsillagos szállodát, apartmanszállásokat és egy kempinget terveznek. Magántulajdonról van szó, és a helyiek csak ezen keresztül tudják megközelíteni az itt lévő szabadstrandot.
Balatonfenyves
Ez a történet még 2015-2016-ra datálható. 2016. május 12-én adták át azt a kikötőt és jachtklubot, melyet még átadása után is építettek. Az Átlátszó akkor azt írta, a kikötő ellen a helyiek aláírásgyűjtést indítottak, az LMP pedig feljelentést tett természetkárosítás miatt, de az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették. A balatonfenyvesi kikötő építésének megkezdése után nagy mértékű iszaposodás jelent meg a településsel egybeépült Balatonmáriafürdőn 2015 szeptemberében. Az építkezés beruházója a Deák Gábor tulajdonolta Előny Kft. volt; a cég korábban Matolcsy György unokatestvérének pénzintézetétől, a Szemerey Tamás-féle Növekedési és Hitelbanktól kapott hitelt.
Balatonföldvár
E-kikötő épül azon a Nyugati strandon, mely néhány éve még a strand felújítására nyert el állami pályázati támogatást. A helyi érdekeltségű Balabo Kft. kivitelezésében készülő megaprojekt a strand kellős közepén épül, mostanra a mólószárak már el is készültek. A Mosolygó Balatonföldvár Egyesület bírósági úton támadta meg a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal által a kikötőépítésnek kétszer is zöld jelzést adó határozatait többek között arra hivatkozva, hogy a strand funkciója sem a Balaton-törvény, sem a helyi építési szabályzat szerint nem változtatható meg. A Pécsi Törvényszék tavaly novemberben és idén májusban is megsemmisítette a kormányhivatali határozatokat, ennek nyomán a Fejér megyei katasztrófavédelmi hatóság visszavonta a kikötő vízjogi létesítési engedélyét is. A Balabo Kft. birtokában tehát jelen pillanatban egyetlen, az építkezés folytatását lehetővé tevő dokumentum sincsen. Következik a veszprémi kormányhivatal harmadik engedélyezési eljárási köre, közben a balatonföldvári képviselő-testület módosítani tervezi a helyi építési szabályzatot.
A balatonföldvári Nyugati strandon épülő e-kikötő jelenlegi formájában
Fotó: Fónai Imre
Balatonfűzfő
Útban volt, a helyén építkezés előkészíse zajlott, ugyanis lakó- és vendéglátóegységeket szerettek volna felhúzni, ezért letarolták a nádast Balatonfűzfőn még 2019 márciusában. A több ezer négyzetméteres területen szemlátomást amatőr favágókommandó eshetett neki a nádasirtásnak, akik az akkori balatonfűzfői polgármester, Marton Béla megbízására hivatkoztak, amikor a környék lakói kérdőre vonták őket. A polgármester azt állította, „a terület 30 éve beépítésre szánt terület, így is lett értékesítve, a rendezési terv évtizedek óta ezt tartalmazta, csak az elmúlt 30 évben nem volt gondozva.” Hozzátette, az erdő útban volt az építkezés előkészítése miatt, a parszakasz ugyanis nem alkalmas kikötő vagy strand építésére. Egy nyaralótulajdonos kikérte a Veszprém Járási Kormányhivatal állásfoglalását a területtel kapcsolatban: a hatóság szerint azokra a helyrajzi számokra, ahol az erdőterület volt, érvényes volt a Natura 2000-es védettség. Egyébként Marton fia, Marton András ötlete volt, hogy strandröplabdapályák épüljenek az erdő helyén. A kormányhivatal félmillió forintos bírságot rótt ki, amit viszont nem kellett kifizetni, ugyanis másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal figyelmeztetésben részesítette a fakivágást végző céget.
Balatonhenye
Ezen a Balaton-felvidéki településen áll az a ház, amire a nemrégiben lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter és férje felvették a falusi csok-támogatást. De található itt egy birtok is, melyet Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi vezérigazgatója kezdett építeni, majd egy Tiborcz Istvánhoz köthető tőkealapon keresztül Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter cégénél kötött ki. A faluról a 444.hu készített videoriportot idén májusban; eszerint a képviselő-testület olyan településrendezési tervet fogadott el, amelynek értelmében egy telken szanatóriumot építenének, továbbá szántókat minősítenének át, hogy oda apartmanok kerüljenek. Kapna új utat is a község, így megszűnne a zsákfalu jellege, valamint az Oszkó-féle majorságot átalakítanák üdülőövezetté. Az egykoron mezőgazdasági területekként megvásárolt szántók átminősítésével a tulajdonosaik nagyot kaszálhatnak az üzleten. A helyiek főként azért aggódnak, mert nincs elég víz a településen, és ha szállodák létesülnek, még annyi sem lesz, mint jelenleg.
Folynak a munkálatok Balatonhenyén
Forrás: Hadházy Ákos Facebook
Balatonmáriafürdő
A déli part e településén az borzolja a kedélyeket, hogy a keskeny utcákról megközelíthető egyik szabadstrand mellé, a tóparti nádas közvetlen közelébe hetvenhárom lakásos apartmanház épülne. A Népszava erről szóló cikke szerint komoly aggodalmat okoz sokakban, hogy a településképtől idegen betonmonstrumot húzhatnak fel közvetlenül a Balaton partjára, a nemrég felújított és korszerűsített Bárdos-strand szomszédságába. A beruházó Balaton Coast Kft. magánterületre tervezi a projektet; a lap információi szerint a cég engedélykérelmében szolgálati lakás besorolással lettek feltüntetve egyes ingatlanok. A cikkben szó van arról is, hogy a Balaton Coast Kft. Balatonmáriafürdőn egy hotelből és egy üdülőből is apartmanházat alakítana ki.
Balatonszabadi
A település ugyan nem közvetlenül a tó partján fekszik, mégis kedvelt – a lakópark-beruházások szempontjából is. Ahogy azt a Narancs.hu elsőként megírta, itt építene lakóparkot egy olyan cég, melynek egyedüli tulajdonosa egy 11 éves tanuló. A Gamásza nevű, gyönyörű környezetben fekvő településrészen beruházni kívánó Monroyal Kft. gazdasági eredménye alapján nehéz elképzelni, hogyan tudna építkezni a területen. Balatonszabadiban egy másik cég is lakóparképítésbe fogna: kérelmükben felbukkan Varga Tamás György siófoki nagyvállalkozó neve, aki egy túlnyomó többségben siófoki Fidesz-tagok alapította egyesületben is benne van. Az önkormányzat azt ígérte, levélben kikéri a helyiek véleményét a két lakópark-beruházásról. A település vezetése egyébként maga adott ötletet ahhoz a két cégnek, hogyan lehetne a most véderdő besorolású területet lakóövezet besorolásúvá tenni, hogy megvalósulhasson az építkezés. Mindez Polt Péterig is eljutott, de a legfőbb ügyész nem talált kivetnivalót a történetben.
Csopak
Az önkormányzat tudta nélkül kapott építési engedélyt egy több mint kétszáz méter hosszú kőszórásos védőmóló, ami a Bahart-kikötő elé épülne. Az esetről elsőként beszámoló Telex híre szerint a beruházás már az építési engedélyt is megkapta, miközben az önkormányzat nem értesült időben az építkezés részleteiről. Egy magánszemély vásárolta meg a területet, és mivel az nem érintkezik a szárazfölddel, így az önkormányzatnak nincs is ráhatása a beruházásra. Ambrus Tibor polgármester a lapnak azt mondta, az építkezés minden hatósági engedéllyel rendelkezik. A beruházó az egyik legnagyobb hazai építési vállalkozó, Abronits Róbert cége, a Sápi Major Kft. – írta meg május elején a 24.hu. Abronitsot a HVG360 egy korábbi cikkében Komárom-Esztergom megye Mészáros Lőrincének nevezte.
Dörgicse
Először 2020 augusztusában merült fel, hogy a képviselő-testület egy több pontból álló rendezésiterv-módosítást szeretne elfogadni, ám Jánó Levente, a Balatonakalitól északra, a Balaton-felvidéken fekvő település – egy évvel később távozó – polgármestere szerint ekkor még nem voltak elfogadott tervek. A 24.hu azonban hozzájutott egy levélhez, amelyben a polgármester a Dörgicsei Szőlőhegyért Civil Társaság kérdéseire válaszolva leírta: a turisztikai besorolású övezet kiterjesztéséről szóló kérelemben szereplő ingatlanok összterülete 65 ezer négyzetméter, a tulajdonosok pedig összesen 600 négyzetméternyi épületegyüttest szeretnének felépíteni. A Balázs-alja és Margya megnevezésű dűlők beépítésének terve három olyan ingatlanra vonatkozott, amelyek telekszomszédja ifj. Mészáros Lőrinc. Idén tavasszal a HVG360 is beszámolt egy nagyszabású dörgicsei beruházásról. Scheer Sándor, a magyarországi McDonald's éttermek tulajdonosa a családja által birtokolt 8 hektáron szeretné megvalósítani az Art&Wine projektet; pezsgőt gyártanának, valamint egy kilenc vendégszobával ellátott éttermet és tíz villaépületet is felhúznának. Ehhez a helyi építési szabályzat módosítására van szükség, ami kizárólag Scheeréknél tenné lehetővé a jogszabály adta legnagyobb, legfeljebb 3 százalékos beépítést, akik így a lehetséges kétszintes építményekkel akár 4000 négyzetméterben is gondolkodhatnak. A Dörgicsemajor Kft.-ben Scheer üzlettársa Gianni Annoni és testvére, Annoni Gergő étteremtulajdonosok, a projektet pedig az önkormányzat négy képviselője és Pflanzner Sándor polgármester is támogatja.
Fonyód
Újabb balatoni óriásmóló épülhet – adta hírül a Népszava még 2021 utolsó napjaiban, megemlítve: 200-220 méteres mólószárat tervez a Balatonba a tulajdonos. A lapnak a Fonyód Yacht Klub részéről Mátyás László beszélt a részletekről, ám nyilatkozatát utólag letiltotta. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság viszont arról tájékoztatta az újságot, hogy „a kiadott engedély alapján a meglévő keleti mólószár és a meglévő hullámvédő kőszórás bontását, a tervezett kikötő medence kotrását, a kikotort mederanyag elhelyezését, új keleti mólószár építését és a régi keleti mólószár helyén partvédelem kiépítését tervezik megvalósítani”. A beruházásról szóló cikk egyébként kitér arra, hogy Mátyás László neve a kétezres évek terézvárosi önkormányzati ingatlaneladások kapcsán vált ismertté.
Keszthely
A Balaton-part fejlesztésére hivatkozva 342 darab fa kivágására adott engedélyt a helyi önkormányzatnak a zalakarosi önkormányzati hivatal, ám ezt a határozatot a minap a Zala Vármegyei Kormányhivatal megsemmisítette a helyi ellenzék, a KÉVE Egyesület fellebbezése nyomán. Keszthely Balaton-parti sávjának szállodái, kempingje, vitorláskikötője a korábbi években sorra Mészáros Lőrinchez, Tiborcz Istvánhoz és köreikhez kerültek, majd állami támogatások segítségével megkezdődtek a felújítások; a hajdani Helikon szállóé időközben már el is készült.
Örvényes
A Tihanyi-félsziget mellett fekvő Örvényesen található az egyik utolsó nagy kiterjedésű, egybefüggő zöldterület a Balaton partján. Ám a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó 79 ezer négyzetméteres védett terület sincs biztonságban: a 444.hu cikke szerint ugyanis idén márciusban soron kívüli ülést tartott a képviselő-testület, amelyen kiderült, a hatalmas zöldterületen a Sport-Üdülőfalu Kft. kezdene építkezésbe. A helyiek szanatóriumként emlegetik a területre tervezett épületkomplexumot. Egy májusi lakossági tájékoztatón a cég képviselője is így próbált hivatkozni a létesítményre, a fórum résztvevői azonban emlékeztették, az általa képviselt cég fő profilja a szállodai szolgáltatás. Egyelőre nem tudni, hány férőhelyes lesz a hotel, a beruházás ellen petícióval is tiltakozó lakosokat ráadásul különösen felháborítja, hogy az oda vezető út kiszélesítése során mások telkéből vennének el területet.
Siófok-Töreki
Mezőgazdasági tevékenységre hivatkozva egyre több NER-hez köthető figura épít nyaralót a Siófokhoz tartozó Törekiben, ahonnan pazar kilátás nyílik a Balatonra és a Tihanyi-félszigetre – írta meg lapunk idén februárban. Ide épített emeletes, úszómedencés „gazdasági” épületet Jászai Gellért, a 4iG vezére, és készül Linczényi Aladin, a 4iG vezérigazgató-helyettese nyaralója is. Míg a hétköznapi emberek ingatlanvásárlási szándékát több esetben meghiúsította a kormányhivatal, addig gond nélkül vásárolhatott földeket Törekiben például a siófoki Plázst üzemeltető nagyvállalkozó, Barna Sándor és fia, György. A környezetet sem kímélik az itteni építkezések során: a Linczényi Aladin telkével közvetlenül határos természetvédelmi területen húzódó földútra valaki több tonnányi sittet szórt ki.
Építkezés Siófok-Törekiben
Szántód
A Narancs.hu is többször foglalkozott azzal, hogy a település Balaton-partjának egy részén úgy jött létre NER-es szálloda- és luxuslakópark-beruházás, hogy a partszakaszt kerítéssel elzárták a nyaralók elől, és „eltűntettek” egy közel 4 ezer négyzetméter nádast. A Balaland nevű gigaprojekt területe előtt lenne bőven hely a strandolásra, csakhogy ezt kerítés zárja el a „pórnép” előtt – annak ellenére, hogy a település szabályozási tervében az 500 méter hosszú, 10 méter széles parti sáv be nem építhető közterületként szerepel. Így a Szántód keleti felén lakók nem tudnak lejutni a tóhoz. A beruházó ugyan kialakított egy keskeny lejárót, ami a kerítés mellett vezet a Balaton vizéhez, és ezt bárki használhatja, mondjuk azért, hogy megcsodálja a naplementét, azonban ez szabad parti sávként aligha értelmezhető. A tavasszal átadott Balaland avatásán mások mellett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vágta át a szalagot, az állam pedig 7 milliárddal támogatta a luxusprojektet.
A Balaland wellness részlege, háttérben a plebs elől lezárt partszakasszal
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Tihany
Arról a tihanyi beruházásról, aminek során közel 9 ezer négyzetméteren gyakorlatilag kibontották a hegyet, ezzel pedig messziről is jól látható tájsebet ejtettek a félsziget északkeleti oldalán, lapunk is beszámolt pár éve. Az Alsóóvári utcában található, több telekből álló ingatlant 2016-ban vásárolta meg egy energetikai tanácsadással foglalkozó magyar – a 2020-as cégadatok szerint moszkvai állandó lakcímmel rendelkező –magánszemély, ám helyi források szerint „feljebb kell keresni” a valódi építőt: NER-es körökben. A helyiek szerint Mészáros Lőrinc neve is felmerült, mások úgy vélik, másik ingatlanra cserélte a telket. Mindenestre tény: Tihanyban a NER-elit színe-java rendelkezik pazar ingatlannal. A hegycsonkítással kapcsolatban az önkormányzat semmi kivetnivalót nem talált, a tihanyi helyi építési szabályzat több passzusa alapján azonban a szabályok nem engedtek volna meg ekkora környezetpusztítást. A Veszprém Megyei Kormányhivatal vizsgálatot indított és 500 ezer forint természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a tulajdonost, aki ennyivel meg is úszta. A Telex tavaly májusi cikke szerint ugyanis már elkezdték felhúzni a lakófunkcióval – és csodálatos kilátással – rendelkező „mezőgazdasági” épületet.
Zánka
Természetkárosítás miatt ismeretlen tettes ellen rendőrségi feljelentést tett a zánkai önkormányzat, miután munkagépekkel eltüntettek egy 180 négyezetméternyi alapterületű parti vízállást, tómederré változtatva azt. Az esetről beszámolva május végén azt írtuk, az egyik ingatlan előtti önkormányzati tulajdonú mocsaras, lápos, növényzettel borított területet munkagépekkel kimarkolták. Az érintett ingatlan a helyi építési szabályzat szerint zöldterület besorolású, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, a testedzést szolgálja. Az ügyben a kormányhivatal hatáskör hiányában nem intézkedhetett, a rendőrség azonban nyomozást indított. Zánkán más érdekes dolgok is történnek: a település Balatonszepezd felőli határában gyakorlatilag a semmiből nőtt ki vagy tucatnyi, közvetlenül tóparti, félkész, emeletes épület az utóbbi egy-két évben. A látvány hasonló a Balatonakaliban folyó építkezéshez.
Zánka sem akar lemaradni: ilyen épületeket húznak fel a vasút mellett, a Balaton partján
Fotó: Ambrus Vilmos
A Balaton NER-es ellopásával korábban ebben a publicisztikánkban foglalkoztunk:
Ez a cikkünk pedig azt mutatta be, hogyan szerez egyre több ingatlant a tó körül Mészáros Lőrinc és Tiborcz István a Balaton fejlesztésére hivatkozva:
(Címlapképünkön: az ún. üdülő- és villapark jelen állapotában Balatonakaliban. Fotó: Bajnai Marcell) | Térképen mutatjuk, hogyan építi körbe a NER a Balatont | Luxusszállodák és -apartmanok, közvetlenül a tóparton álló betonkockák, panorámás telekre felhúzott, mezőgazdasági épületként elkönyvelt nyaralók, letarolt nádasok – egyre inkább így néz ki a magyar tenger a fideszes nyomulás eredményeként. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/terkepen-mutatjuk-hogyan-epiti-korbe-a-ner-a-balatont-260005# | 2023-08-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2009.12.03. 23:00
Erzsébetváros és Terézváros után újabb MSZP–SZDSZ-es vezetésű fővárosi kerületben, Zuglóban is nyomozás indulhat, ha a balliberális többség a polgármesteri felfüggesztés ellenére a napokban újra elfogadja a Bosnyák téri városközpont megépítésére kötött szerződés módosítását. Az ügyészség lapunknak jelezte: figyeli az eseményeket, a Fidesz és a KDNP szerint a befektetők érdekeit szolgáló javaslatok megalapozhatják a hűtlen kezelés gyanúját.
Érdeklődéssel figyeljük a zuglói ingatlanvitát – mondta lapunknak Keresztes Imre. A Központi Nyomozó Főügyészség főügyészének a Bosnyák téri városközpontról szóló korábbi cikkünk keltette fel az érdeklődését. A főváros egyik kiemelt, összességében 7 hektáros területének fejlesztésére még az előző ciklusban kötött szerződés módosításáról szóló döntést a múlt héten Weinek Leonárd volt SZDSZ-es, most független polgármester felfüggesztette. Akkor közölte: a korábbi garanciák elhagyásával a lengyel tulajdonosi hátterű befektető, az Echo Investment gyakorlatilag azt épít majd, amit akar, és ez nem szolgálja a kerület érdekeit. Ha az egy hét múlva, december elsejére kitűzött újratárgyaláson a balliberális többség ismét elfogadja, hogy az eredeti tervektől eltérően – a közigazgatási, egészségügyi, illetve rendőrségi központ elhagyásával – a multicég Mundo néven valójában egy óriásplázát épít ide, akkor az ellenzék várhatóan feljelentést tesz hűtlen kezelés megalapozott gyanújával. Az eredetileg önkormányzati tulajdonú ingatlanhoz a lengyelek négymilliárd forintért jutottak hozzá, a hivatalos értékbecslések a megnövekedett beépítéssel kalkulálva, „csak” néhány száz millió forintos befektetői értéknövekedéssel számoltak. Az ellenzék szerint azonban a közvagyonból egy- vagy akár kétmilliárdot is „kiszakíthatnak”.
Az elfogadott, ám felfüggesztett előterjesztést az szabad demokrata Killik Jenő nyújtotta be, aki 2008 decemberéig a csaknem tíz hónapja előzetes letartóztatását töltő Hunvald Györgynek, Erzsébetváros súlyos bűncselekményekkel gyanúsított polgármesterének adott ingatlanhasznosítási tanácsokat. Az úgynevezett ingatlanpanama ügyében a nyomozók adatai szerint milliárdos nagyságrendű károkozás, többek között csalás, vesztegetés, okirat-hamisítás, hivatali hatalommal való visszaélés történt.
Killik Jenő lapunkkal közölte: szerinte egy vízi vidámpark lenne jó a Bosnyák téren, de mivel a befektetőt nem lehet arra kényszeríteni, hogy azt építsen oda, amit az önkormányzat kíván, kompromisszumot kell kötni. – Az eredeti, százezer négyzetmétert el nem érő beépítés nem lesz a duplája, ahogy a Echo kívánta, és egyes területeket csak a velünk való egyeztetés után építhet be – hangsúlyozta.
Kulcsár József (Fidesz–KDNP) kérdésünkre leszögezte: ragaszkodnak ahhoz, hogy az eredeti, az itt élők érdekét szolgáló beruházás készüljön el az embertelen óriáspláza helyett. | Ingatlanpanama Zuglóban is? | Erzsébetváros és Terézváros után újabb MSZP–SZDSZ-es vezetésű fővárosi kerületben, Zuglóban is nyomozás indulhat, ha a balliberális többség a polgármesteri felfüggesztés ellenére a napokban újra elfogadja a Bosnyák téri városközpont megépítésére kötött szerződés módosítását. Az ügyészség lapunknak jelezte: figyeli az eseményeket, a Fidesz és a KDNP szerint a befektetők érdekeit szolgáló javaslatok megalapozhatják a hűtlen kezelés gyanúját. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/12/ingatlanpanama-zugloban-is | 2009-11-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
E felívelő folyamatok előrejelzése, várható alakulásuk követése olyan mélyen meghatározza gondolkodásunkat, hogy a recessziós évekre mint időleges eseményekre, kényelmetlen intermezzókra tekintünk. Ha most éppen rossz napok járnak is, hamarosan kibújik a nap a felhők mögül, minden helyrejön. Ha megtörnek is a grafikonok, sorsuk az, vagy tán végzetük, hogy előbb-utóbb újra felfelé veszik az irányt.
Még ma is ennek a látásmódnak a foglyai vagyunk. Pedig most talán már érdemes lenne a növekedés, felemelkedés, fejlődés előfeltevés-rendszerét felváltani a hanyatlás, süllyedés, szétesés peremfeltételeinek vizsgálatával. Nem azért, mert ez különösebben örömteli lenne, hanem mert ez az új gondolkodás egy olyan világot rajzol fel, olyan pályákat jelöl ki, amelyeknek a valószínűsége egyre növekszik – és ahol egészen más megvilágításba kerül az életünk. Szerencsére a hanyatlás labirintusában nem egyedül kell bolyonganunk. Edward Gibbon 1776-ban megjelent klasszikusától, A Római Birodalom hanyatlása és bukásától kezdve Isaac Asimov Alapítvány trilógiájáig számos nagy, kultúraformáló mű foglalkozott ezzel, a hanyatlás és bukás történetével és szabályszerűségeivel. Ebbe a vonulatba illeszkedik az MIT két közgazdászprofesszorának, Daron Acemoglunak és James Robinsonnak az új könyve, a Miért buknak el a nemzetek? A szerzők imponáló tudásanyagot mozgatnak – a téma komolyságához mérten meglepően szórakoztatóan. Erre a fogyasztható stílusra szükség is van, mivel a könyv egy történelmi és globális kavalkád: az afrikai királyságok gyarmatosítás előtti történetétől a Szovjetunió összeomlásáig, észak-koreai éhínségektől a Dicsőséges Forradalomig, Sierra Leone véres gyémántjaitól Japán Meidzsi-restaurációjáig, a kolumbiai milíciák kiskirályságától Mugabe zimbabwei zsarnokságáig: remekbe szabott esettanulmányok sorakoznak a kötetben. De bármennyire is érdekesek ezek a leírások, nem ezek adják a mű igazi értékét, hanem a történetekből kibontakozó mélyebb szerkezet.
Acemoglu és Robinson tétele két egyszerű állításra épül. Egy: a politikai intézmények működése meghatározza a gazdaság teljesítményét, és végső soron a társadalmak felemelkedéséről vagy bukásáról dönt. Kettő: a mindenkori elitek kizsigerelő, kiszipolyozó jellegűek, ha nincsenek hatékony intézmények (betar[ta]tott törvények, mindenkire egyformán érvényes szabályok, eljárások), akkor az elitek zsákmányszerzését semmi nem korlátozza. Ez esetben a társadalomban megtermelt javakból nem részesül a többség, az értéktöbblet az oligarchikus kevesek kezében összpontosul, ami hosszabb távon a közösség hanyatlásához, felbomlásához, akár eltűnéséhez vezethet.
Észre kell venni, hogy itt a hagyományos demokráciaelméletekhez képest új érveléssel találkozunk: nem önmagukért fontosak a független és hatékony jogi, politikai intézmények, és nem is pusztán a sokszínű érdekek megjelenítése a cél, hanem az állítás úgy szól, hogy amikor az oligarchikus elitek a saját szájuk íze szerint alakítják a viszonyokat, akadályozzák az innovációt a versenyt saját „homokozójukká” silányítva, az előbb-utóbb a kollektív bukáshoz vezet.
Az „előbb-utóbb” azért is fontos, mert az elitek hajlamosak arra, hogy a saját pozíciójukat kitartóan, akár évszázadokon keresztül őrizgessék, valamiféle történelmi sajátosságokra hivatkozva konzerválják privilégiumaikat. Így járt el a magyar és kelet-európai nemesség a második jobbágyság intézményének bevezetésekor, miközben Nyugat-Európában egyre növelték a parasztok és a harmadik rend jogait. Időlegesen oligarchikus szerkezetekben is lehetséges gazdasági fejlődés: Putyin Oroszországától Pinochet Chiléjéig, Karimov Üzbegisztánjától Peron Argentínájáig erre is számos példát találunk. De az oligarchikus elitek által vezérelt fejlődés felülről korlátos: mivel nem terítik megfelelően a javakat, a társadalmak kezdeményezőképessége elsorvad, kreativitásuk kiapad. E társadalmi erőforrások híján ezek az országok az intenzív versenyben hosszabb távon leszakadnak. Az extenzív fejlődés kifulladtával az oligarchikus elit klasszikus dilemmával szembesül: vagy a status quo megőrzésére koncentrálva védelmezi kiváltságait, vagy privilégiumai (részleges) feladásával, befogadó intézményekkel biztosítja társadalmi egészének a fejlődést. Nehéz döntés ez, de hosszabb távon csak ritkábban látott, második út vezet felfelé. (Kína sokak szerint épp most érkezett el ehhez a választási ponthoz.)
Az izgalmas történelmi példák mellett a jelenkor információs átalakulásának megértésében is sokat segít Acemoglu és Robinson.
Bár az információs kor elsősorban szellemi javakból táplálkozik, nem látszik, hogy Magyarország ebben a versenyben különösebben sikeresebb lenne, mint akkor, amikor nyersanyagok birtoklása vagy a hagyományos ipar volt a gazdasági növekedés alapja. A tiszteletre méltó kivételek – Graphisoft, Maven7, Prezi – ellenére indokolt a kérdés, hol vannak a garázsból indult sikercégek magyar megfelelői? Hány ilyen történetet tudunk felmutatni az elmúlt húsz-negyven évből? A számukon lehet vitatkozni, de azon aligha, hogy messze nem eleget, az ilyen cégek száma nem éri el a kritikus tömeget.
A miért megválaszolásához érdemes egybevetni Carlos Slim és Bill Gates, a világ két leggazdagabb emberének történetét. Slim tőzsdei spekulánsként indult, majd politikai kapcsolatai révén a Telmex, a mexikói telefontársaság privatizációjának győztese lett. E kapcsolatoknak köszönhetően sikerült a társaság monopolhelyzetét fenntartania, és így lett a világ leggazdagabb embere. Ezzel szemben Gates, mint ez közismert, szoftverfejlesztő tinédzserként alapította meg saját cégét, a Microsoftot, meglovagolva a személyi számítógépek globális elterjedését. És bár Gatesszel szemben is gyakran felmerült a monopóliumra törekvés vádja, amikor az Explorer böngészőt a Windowsba ágyazva dobta piacra, az amerikai kormány teketóriázás nélkül megindította a monopóliumellenes eljárást. Ez a nemcsak formálisan létező, hanem valóban hatékonyan működő jogi, intézményi rendszer az információs forradalom egyik titka: oltalmazza a szellemi tulajdont, megvédi a versenybe újonnan belépőt a monopóliumra törekvő hatalmasokkal szemben, kizárja a korrupciót, a harácsot, és biztosítja a korrekt üzleti lépésekhez szükséges környezetet.
Bár a könyv külön nem foglalkozik a 1989 utáni Magyarországgal, mégis teljesen világos: ez a történet rólunk szól, ritka élményt kínálva. Ugyanis lehetővé teszi, hogy egy értelmezési keretben vizsgáljuk a jelen 22-es csapdájának mindkét részét: „az átmenet zűrzavaros évtizedeit” és az elmúlt két évet. Ebben a fogalmi keretben a rendszerváltás utáni korszak korántsem szeplőtelen: egyrészt olyan elit született, amely nem kívánta vagy nem tudta a gazdasági eredményeket a többséget is elérő, befogadó renddé alakítani, nem terítette, hanem központosította a rendszerváltás hasznait. Ezt azért is tehette meg, mert a jogállami intézmények autonómiája, a korrupció elleni fellépés, a szabálykövetés kultúrája eleve gyenge volt, és csak tovább gyengült az elmúlt évtizedekben. (Ez a történet ebben a keretben, ki kell mondani: kudarc volt, még ha e kimondás, személy szerint nekem, nagyon fáj is.)
Ezt a helyzetet használta ki a Fidesz fülkeforradalmi győzelmével – hogy aztán a végletekig vigye a politikai retorikájában elpusztítandónak bélyegzett rendszer logikáját. Orbán legfőbb feladatának egy történetileg is megkerülhetetlen hatalmi centrum létrehozását tekinti. Ennek előfeltétele a saját gazdasági birodalom létrehozása. Ugyan jól jönnek a saját külön bejáratú oligarchák, de a legjobb, ha a vagyonfelhalmozás a legbelső körön belül, a volt pártpénztárnok és kollégiumi szobatárs felügyelete alatt történik. Ez a törekvés már rég nem a pártfinanszírozás biztosítására irányul, hanem hosszú távú, társadalomátalakító projekt. Orbán világképében az nem probléma, ha ehhez át kell hágni néhány szabályt, minél kevesebb független intézmény marad, annál jobb. Hosszú távon ez ugyan garantáltan a nemzet lesüllyedéséhez vezet, de hosszú távon, mint tudjuk, mindannyian halottak leszünk.
De valahol itt lehet a megoldás is, a politikai intézmények körül. Ahhoz, hogy kitörjünk a nemzeti tragédia felé vezető spirálból, olyan program kell, ami széles támogatást élvez, képes megszólítani Orbán ígéreteinek egykor bedőlő, de a stratégiai harácsából mára kiábrándultakat is.
És lássuk be, önmagában keveseket lelkesítő program, hogy Simicska Lajos hálózatépítése helyére Puch László machinációi kerüljenek, hogy a fideszes nyikhajokat váltsuk le másmilyen nyikhajokkal. A szimpla elitváltás ígérete az elmúlt 22 év fényében nem jelent különösebb politikai motivációt. Ehhez az egyetlen lehetséges platform, ha világossá válik a politikai intézmények függetlenségének és hatékony működésének szerepe. Ha a döntő többség megérti: a jogállam nemcsak díszítmény, divatcafrang, hanem nekünk csak ezen keresztül vezet az út a mindenkit elérő, befogadó gyarapodáshoz, a nemzet sikeréhez. Nem emberi jogi, hanem gazdasági, hatékonysági kérdés. Az elmúlt két év is megmutatta, illúzió, csalfa vak remény volt az orbáni alku, amelyben a jogintézmények leépítéséért cserébe a többség boldogulását ígérte. Valójában épp fordítva alakult a helyet: a lebontott intézmények romjain a gazdasági összeomlás felé botladozunk. Visszamenőleges törvénykezés és adókivetés esetén nincs külföldi befektetés; ha csak a Közgép nyerhet, a magyar vállalkozók már el sem indulnak a pályázatokon, ahol a jogszolgáltatásban nincs bizalom, ott senki nem akar vállalkozni. Ezért elementáris gazdasági érdek is, hogy olyan intézményi háló jöjjön létre, ami nem politikai érdekek és kapcsolatok alapján válogatja a győzteseket és a veszteseket. Olyan intézmények kellenek, amelyek akár Orbán Viktort is megvédik – ha igaza van. De törvényes eljárásban el is ítélik, ha jogtalanságot követ el.
Ehhez ezeket az intézményeket nem elég restaurálni, visszahelyezni őket fülkeforradalom előtti helyzetükbe, hanem radikálisan meg kell erősíteni őket. Az intézmények hatékonyabb és átláthatóbb működéséhez, az emberek többségét elérő befogadó kiterjesztéshez ma az információs technológiák az új lehetőségek egész arzenálját kínálják. Ám ezek a lehetőségek csak akkor válnak a valóság részévé, ha ezekhez társadalmi innováció és támogatás is társul. A politikai intézmények valódi függetlenségének megteremtése, innovatív eszközökkel hatékonyságuk javítása egyúttal olyan nemzeti minimum is lehet, amiben akár a jobb-, bal- és egyéb oldalak is egyetérthetnek. Ez valójában a legnagyobb párt kormányprogramja is lehetne – ha eltekintünk attól az apró, ám nem elhanyagolható problémától, hogy ez a párt jelenleg nem létezik. Ám ezzel az üzenettel a bizonytalanok hatalmas táborának egy jelentős részét meg tudná szólítani – és ilyen támogatás birtokában talán létre is jönne egy ilyen párt. | Belföld: Hol nemzet süllyed el... | Az elmúlt néhány évtizedben a hazai közbeszédet is meghatározta a fejlődés gondolata. A modernitás lényegéből fakad, hogy azt vizsgáljuk, mennyivel növekszik a GDP, hogyan nő az autópályák hossza és a gépjárművek száma, miként gyarapodik a déligyümölcsimport és a földieperexport, mennyiben növekszik az eladott vattacukor mennyisége és az internetes sávszélesség. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120618-hol_nemzet_sullyed_el-1313685 | 2012-06-17 17:47:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Habony Árpád a magyar közélet egyik legrejtélyesebb figurája. Legalább a 2006-os választási kampány óta Orbán Viktor legfontosabb tanácsadójaként tartják számon, annak ellenére, hogy soha semmilyen tisztsége nem volt sem a Fideszben, sem pedig a párt győzelmei óta a kormányban.
Magas rangú fideszesek sora beszélt arról korábban, hogy Habony ötlete volt 2008-ban a háromigenes, úgynevezett szociális népszavazás, amely bevitte a kegyelemdöfést a Gyurcsány-kormánynak. Az ő ötlete volt a rezsicsökkentés, ami a 2014-es választási kampány legfontosabb témája lett. Szokták említeni, hogy 2015-ben ő vetette fel, hogy a migránsozással erősítse meg pozícióját a kormány, az amerikai kitiltások és a netadós népszerűségvesztés után. Nem csupán nagy stratégiai ötleteket ad Orbánnak, hanem egészen aprólékosan is belefolyik a kormányzás politikai részébe, például beszédeket is ír Orbán Viktornak, és a kormányfő sajtótájékoztatói előtt is küld neki sorvezetőt.
Az utóbbi évben fontos működtetője lett a sajtóban közölt állami propagandának is. Közvetlenül az érdekeltségébe tartozó új online és nyomtatott lapokon keresztül is, és sokak szerint a háttérből szervezi az Andy Vajna által állami hitelből megvásárolt TV2 átalakítását is. Továbbá informálisan kulcsszerepe van a tavaly év végén felállított, Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda irányításában. Ez az új tárca hivatott összefogni a kormányzati propagandát, vagy az ott dolgozók szavaival élve „a politikai kormányzást”. Rendszeresen feltűnik kormányzati és fideszes politikai egyeztetéseken. Nyilvánvaló és évek óta tartó jelenléte ellenére a mai napig könnyű zavarba hozni fideszes politikusokat, amikor arról kérdezik őket nyilvánosan, hogy kicsoda Habony és milyen szerepe van.
Sokáig nem lehetett tudni, hogy Habony Árpád miből élt. Az utóbbi időben viszont két vállalkozásáról is érkeztek hírek: tavaly Arthur J. Finkelsteinnel, Orbán Viktor amerikai kampánytanácsadójával közösen céget alapított Londonban, Danube Business Consulting néven, illetve szintén tavaly derült ki, hogy övé a több lapot is kiadó Modern Media Group Zrt. fele is. Utóbbi cég lapjaiban nagy értékben hirdetnek rendszeresen állami cégek.
Hogy Habony Árpád kényelmesen él, arról fotók, videófelvételek és pletykák sora szól. Nagy autók, drága táska, elegáns ruhák, egy ibizai buli képei villanyozták fel az utóbbi években a rejtélyes tanácsadó iránt érdeklődőket. És rengeteg sztorit mesélnek egymásnak fideszesek is, belvárosi szórakozóhelyeken eltöltött drága éjszakákról, vagy éppen egy Londonban közelmúltban kibérelt étteremről, ahol állítólag jelmezbe öltözve lepte meg a vendégeit.
2015 tavaszán az Együtt párt elnöke, Szigetvári Viktor vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett a NAV-nál Habony Árpád ellen, mert szerinte nem volt világos, hogy miből alapította meg a Modern Media Groupot. Az MMG előtt ugyanis nem volt olyan cégben érdekeltsége, amely jövedelmet termelt volna, és nem volt akkoriban éppen ismert állása sem. Tavaly májusban Szigetvárit arról értesítette a NAV, hogy bejelentése nyomán a hatóság „a szükséges intézkedéseket” megtette. Hogy ez konkrétan mit jelentett, arról nem mondtak többet a NAV-nál, és az Együtt elnöke azóta sem hallott semmit sem az ügyről.
Most biztos információt szereztünk arról, hogy a NAV valóban indított 2015 tavaszán vizsgálatot Habony Árpád ellen, de nem Szigetvári kezdeményezésére. A vizsgálat egy hónappal azelőtt indult, hogy Szigetvári bejelentést tett volna, vagyis az akkoriban még Vida Ildikó vezette NAV vagy valaki más kezdeményezésére, vagy pedig önszorgalomból lépett. Összesen 18 kérdést és számos alkérdést tettek fel neki arról, hogy honnan és mennyi jövedelme volt 2009 és 2013 között.
Habony együttműködött a hatósággal, és több dokumentumot is bemutatott arról, hogy honnan van pénze.
Ezek alapján Habony Árpád legfőbb bevétele baráti kölcsönökből volt, amelyeket Andy Vajna és Tombor András adtak neki.
Habony Árpád 2009 nyarán, tehát még a Fidesz hatalomra jutása előtt 20 millió forintot kapott kölcsön Tombor Andrástól, kamatmentesen, 7 évre. Habonynak elvben idén nyáron kell legkésőbb megadnia a pénzt.
Tombor az első Fidesz-kormányban Orbán Viktor biztonságpolitikai főtanácsadója volt, jelenleg az állami Tokaj Kereskedőház felügyelőbizottságának elnöke, tavaly októberig a Tokaj-Hegyalja Fejlesztési Tanács elnök is volt, és egy kockázati tőkével foglalkozó befektetési cég, a Morando résztulajdonosa.
Tombor neve akkor vált országosan ismertté, amikor nyilvánosságra került egy lehallgatott telefonbeszélgetés az UD Zrt. nevű biztonsági cég vezetője és Csányi Sándor OTP elnök között, és amiben az UD-s Tóth János arról tájékoztatott, hogy Tombor András az MDF-t akkor vezető Dávid Ibolya megbuktatására törő csapatnak dolgozik. Tóth arra utalt, hogy Tombor maga jelentkezett a sztorival az UD-nál, de az már nem derült ki, hogy miért. Az Átlátszó portréja szerint Tombor az utóbbi időben Lázár János nem hivatalos tanácsadójaként is működött, és közvetített a miniszter Csányi Sándorral illetve Tarlós Istvánnal kialakult konfliktusának rendezésében is.
Vajna is jószívűen adott
Tombor Andráson kívül pénzt adott kölcsön Habonynak Andy Vajna is, és ő sem kért kamatot. Vajna először 2010 őszén volt ilyen nagyvonalú, tehát néhány hónappal azelőtt, hogy a filmproducert Orbán Viktor filmügyi kormánybiztossá nevezte volna ki. Vajna akkor 100.000 dollárt adott valamivel több mint öt évre kölcsön, a pénzt tavaly szilveszterig, egy összegben kellett Habonynak visszafizetnie. Aznapi árfolyamon ez közel 23 millió forint volt, vagyis hasonló összeg, mint amit előző évben Tombor adott Habonynak.
2013 őszén Vajna újra jó volt Habonyhoz, ekkor szintén kamatmentesen 50.000 dollárt adott neki kölcsön, ami akkoriban mintegy 11 millió forintot ért. Ezt a kölcsönt is 2015 végéig kellett Habonynak megadnia.
Máshonnan jóval csekélyebb jövedelme volt
Tombor és Vajna is úgy adott milliókat kölcsön, hogy akkoriban nem volt túl sok jövedelme Habony Árpádnak. Olyan keveset keresett, amiből esélye sem lett volna visszaadni ezeket a pénzeket. A vizsgált időszakban összesen nem keresett annyit, mint amennyit kölcsön kapott, legalábbis az általunk ismert dokumentumok alapján.
Habony a NAV-nak benyújtott papírjai szerint 2009-ben az Adriatiq Islands Group nevű cégnél havi átlag egymillió forint körül kereshetett. A cégcsoport Vitézy Tamás üzletember érdekeltségébe tartozott, aki energetikában és turizmusban is utazott, továbbá övé volt akkoriban a Helyi Théma című lapcsalád. Habony egy ideig ügyvezetője is volt a csoport magyarországi kft-jének (a cégcsoport központja Zágrábban volt bejegyezve).
A Fidesz választási győzelme után papíron szűk esztendő köszöntött rá. 2010-ben az Atticus Investments Zrt-től kapott alig négymillió forintot egész évben. Ezt a céget a korábban századvéges Heim Péter és a Heti Választ egykor birtokló, jelenleg a MET-nél vezető Lantos Csaba alapították, és felügyelőbizottságának első elnöke az azóta alkotmánybíróvá előlépett Stumpf István volt. 2011-ben az Atticusnál már jobban keresett Habony, abban az évben közel 17 milliót kapott a cégtől. (Az összegek minden esetben bruttó értendőek.)
2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is volt Habonynak jövedelme a Press and Belt Kft-től. A szentendrei céget Halkó Gabriella vezette. Halkó neve akkor vált közismertté, amikor a cégétől megrendelte a köztévé a Marslakók című sorozatot 841 millió forintért, és aztán Apropó nevű cége az állami tévécsatorna egyik legnagyobb beszállítója lett, ők gyártották a Ridikül és a Dal 2016 című műsorokat, illetve egy másik cége a Noé barátai című állatos magazint is.
Halkó Gabriellát idén januárban a TV2 gazdasági igazgatójává nevezték ki, ahogy Andy Vajna birtokon belülre került a csatornánál. Halkó Press and Belt nevű cégénél Habony bruttó 3,5 millió forint körüli összegeket keresett évente.
2013-ban Habonynak volt egy szerényebb jövedelme a Brand Lab Kft-től is, ebben a cégben is tulajdonos volt Halkó Gabriella. A cég neve akkor vált ismertté, amikor kiderült, hogy ez a társaság vett kölcsön a Szépművészeti Múzeumtól tíz darab antik festményt, képenként és havonta 15 ezer forintért, és ezeket egy Szerb utcai lakásban helyezték el, amely ingatlant Habony volt anyósa bérelte az V. kerületi önkormányzattól. | Ezt mondta Habony Árpád a vagyonáról a NAV-nak | Tavaly tavasszal egy adóvizsgálat alkalmával elárulta a hatóságnak, hogy honnan van pénze nagylábon élni. A meglepő válasz alapján nagyszerű barátai vannak. | null | 1 | https://444.hu/2016/04/07/ezt-mondta-habony-arpad-a-vagyonarol-a-nav-nak | 2016-04-07 12:47:00 | true | null | null | 444 |
Amint Nagy Attila a válaszában kifejtette: a választási törvény szerint alapesetben egy adott egyéni választókerület szavazópolgárainak száma legfeljebb 15 százalékkal térhet el az országos átlagtól. - Ennél nagyobb különbséget csak annak megakadályozására enged a jogszabály, hogy a választókerület - a földrajzi, nemzetiségi, történelmi, vallási és egyéb helyi sajátosságokat, valamint a népességmozgást is figyelembe véve - ne lépje át a vármegyehatárokat és a főváros határát, továbbá, hogy az összefüggő területet alkosson. Ha az eltérés meghaladja a húsz százalékot, az Országgyűlés módosítja a vonatkozó jogszabályt - tájékoztatott a szervezet elnöke.
Nagy Attila még a júniusi beszámolójában hívta fel a Tisztelt Ház figyelmét arra, hogy míg szinte az egész országban csökken a lakosság, Pest vármegyében és Győr-Moson-Sopron vármegyében épphogy növekedőben van a lélekszám. - Pest vármegyében 2010-ről 2022-re a választópolgárok száma csaknem kilencvenezerrel nőtt, mialatt Budapesten nagyjából ugyanennyivel csökkent - írta az NVI elnöke.
Hozzátette: a választópolgárok száma Pest vármegye 2., 3., 5., 6., 7., 8. és 11. számú országgyűlési egyéni választókerületében több mint húsz százalékkal haladja meg az országos átlagot, ezért a törvény alapján legkésőbb az év végéig szükséges a választókerületi beosztás módosítása. - A fentiek miatt az arányosság rendezéséért - és a jelenlegi képviselőszám megtartása mellett - indokolt Pest vármegyében az országgyűlési egyéni választókerületek számát 12-ről 14-re emelni, Budapesten pedig 18-ról 16-ra csökkenteni - húzta alá a választási iroda vezetője.
Nagy Attilához annak kapcsán is küldtünk kérdéseket, hogy a következő választáson a szavazókörökben már nem adnak automatikusan borítékot a szavazólap mellé. - A gyakorlatban a választópolgárok jelentős része már a korábbi választásokon sem kérte a borítékot, és így a költséghatékonyság mellett gyorsulhat a szavazás és a szavazatszámlálás folyamata is, továbbá nagyobb mértékben lesz elkerülhető, hogy véletlenül szavazólap maradjon a borítékban a szavazatszámlálás megkezdésekor - írta az NVI-elnök.
A választási iroda vezetője azt is kiemelte, hogy a választópolgárok a javasolt szabály bevezetése esetén a szavazatszámláló bizottságtól továbbra is kérhetik majd a borítékot, amelyek megfelelő számáról az NVI a jövőben is gondoskodni fog. Amely választópolgár nem kér borítékot, a szavazólap egyszerű félbehajtásával titkosan adhatja le szavazatát.
- Mindemellett a javaslat szerint a boríték és annak kötelező használata továbbra is megmarad olyan esetekben, amikor a szavazat leadása és megszámlálása között hosszabb idő telik el (külképviseleti szavazás, levélszavazás, bizonyos esetekben a nemzetiségi szavazás), illetve a szavazás titkossága érdekében a külképviseleteken és átjelentkezéssel leadott szavazatok megszámlálására illetékes szavazókörben - közölte Nagy Attila.
Borítókép: Illusztráció ( | NVI-elnök: Törvényi kötelezettség a választókerület átalakítása | Budapest és a fővárosi agglomeráció demográfiai tendenciái miatt elkerülhetetlenné vált több országgyűlési egyéni választókerület módosítása. A parlament napirendjén lévő átalakítás körülményeivel kapcsolatban több kérdést is elküldtünk a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/nvi-elnok-torvenyi-kotelezettseg-a-valasztokerulet-atalakitasa | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A szombathelyi származású, a Magyar Mérnöki Kamara jogelődjét megalapító Hollán Ernő születésének 200. évfordulója alkalmából a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara kezdeményezte, hogy a bicentenárium éve - 2024 - legyen Hollán Ernő Emlékév. Az emlékév talán legkiemelkedőbb, egyben záró eseménye Hollán Ernő, az egykori felújított, 11-es huszár úti laktanya épülete előtt felállított első magyarországi köztéri szobrának, továbbá az alkotásnak helyet adó emlékparknak avatása.
Az ünnepség kezdetén Perlaki Nóra, a rendezvény moderátora ismertette az emlékév korábbi programjait, majd felkérte Nádor Istvánt, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara elnökét, hogy tartsa meg köszöntőjét. Mint fogalmazott, nekünk ma a szobor mintáját adó emberre és a szellemi örökségére is muszáj emlékeznünk. - Különösen büszkék vagyunk rá, hogy a szobrot nem magunk állíttattuk, hanem közadakozást indítottunk és nyitott szívekre találtunk. A vasi mérnökök mellett Fejér, Veszprém, Győr-Moson-Sopron megyei mérnökök adakoztak. Különös örömünkre szolgál, hogy számos nem mérnök polgártársunk és a szombathelyi önkormányzat is fontosnak érezte kezdeményezésünk anyagi támogatását - mondta az elnök.
Szavait követően Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke szólt, aki Hollán Ernő politikusi és mérnöki karrierjét méltatta. - Ha most fölülről letekint ránk, akkor nemcsak azt látja, hogy egy egykori laktanya előtt állít az utókor emléket róla, hanem azt is látja, hogy ez a terület egy kicsit több egy szobornál. Nemcsak egy szobor, hanem tájépítészet is, ennek hadmérnökként biztos külön örülne - fogalmazott.
Az ország települései közül szülővárosa, Szombathely profitált a legtöbbet Hollán Ernő haza és szakmaszeretetéből - véli Dr. Nemény András, Szombathely polgármester, aki szerint a mai Szombathely egészen más lenne az ő munkája nélkül, hiszen hozzá fűződik a déli vasút megépítése, a város vasúti középponttá tétele. A vasút munkahelyeket teremtett, a város lakossága a négyszeresére nőtt, ez pedig kikövetelte az infrastruktúra, a városi közösség fejlődését - fejtette ki.
A beszédeket követően Kelemen Zoltán, a Weöres Sándor Színház alapító színművésze szavalta el a külön erre az alkalomra írt beszédét.
A bicentenáriumi év csúcspontja a szobor leleplezése volt. Ezt Nádor István kamarai elnök, Majtényi László közgyűlési elnök, dr. Nemény András polgármester és dr. Hende Csaba parlamenti alelnök, országgyűlési képviselő és egykori honvédelmi miniszter tették meg közösen. A leleplezést követően egy ünnepélyes kézfogás erejéig maguk közé várták az alkotót, Veres Gábort is. Perlaki Nóra felolvasta Hollán Ernő, ma már külföldön élő leszármazottjainak leveleit. Az ünnepség az emlékezés koszorúinak elhelyezésével, majd állófogadással zárult.
A szobor körüli parkban álló padon elhelyeztek egy QR-kódot, ami a kamara honlapjára vezet . Ezen keresztül elolvashatjuk az adományozók névsorát, tájékozódhatnak Hollán Ernő életéről és gazdag munkásságáról, illetve arról is, hogy a vasi mérnökök milyen rendezvényekkel, eseményekkel ünnepelték meg egykori elődjüket a róla elnevezett emlékév során. | Felavatták Hollán Ernő szobrát Szombathelyen | Hadmérnök, altábornagy, államtitkár, főrendi házi tag, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Mérnök és Építész Egylet alapítója és első elnöke, Szombathely város szülöttje volt az a férfi, akinek első köztéri szobrát avatták fel pénteken, a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara épülete előtt. Hollán Ernő szobra Veres Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/hollan-erno-elso-kozteri-szobra | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A Budai Központi Kerületi Bíróság szerdán elrendelte Wieszt János előzetes letartóztatását fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt - közölte a Fővárosi Bíróság sajtóosztálya szerdán. A végzés nem jogerős, mivel a politikus és védője fellebbezést jelentettek be ellene.
A bíróság arra hivatkozva rendelte el az előzetes letartóztatást, hogy fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, illetve tartani lehet attól, hogy a tanúk befolyásolásával vagy más módon megpróbálja akadályozni az eljárást.
Wieszt Jánost kedden vették őrizetbe, és hallgatták ki, lakásán és más ingatlanán is házkutatást tartottak. A politikus a bűncselekmény elkövetését tagadta, és panaszt tett az őrizetbe vétel, a kihallgatás és a lakásán, valamint más ingatlanán végrehajtott házkutatás ellen.
Wieszt Jánosról májusban került fel az internetre egy rejtett kamerával készült felvétel, amelyen több mint kétmillió forintot vesz át borítékban. A felvételt még 2007-ben készítette Gálfi István vállalkozó, aki azt állítja, a politikus azért kérte a kenőpénzt, hogy megvásárolhassa az általa évek óta bérelt üzlethelyiséget, amelynek bérletét fel akarták mondani.
Lendvai Ildikó MSZP elnök és Burány Sándor, a fővárosi szervezet elnöke kezdeményezte Wieszt párttagságának felfüggesztését, és felszólították, hogy mondjon le kerületi és fővárosi önkormányzati mandátumairól. A képviselő erre kilépett ugyan a fővárosi MSZP-frakcióból, és függetlenként folytatta munkáját. Az ügyben a BRFK vesztegetés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen indított eljárást, majd az ügy múlt héten került át a Budapesti Nyomozó Ügyészségre. | Előzetes letartóztatásba került Wieszt János | Előzetes letartóztatásba került Wieszt János korábbi újbudai szocialista frakcióvezetőt, akit vesztegetéssel gyanúsítanak. Az internetre májusban felkerült egy felvétel, amelyen Wieszt egy több millió forintot tartalmazó borítékot vett át egy vállalkozótól, aki állítja, hogy a politikus kenőpénzt kért tőle. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/06/a-budai-kozponti-keruleti-birosag-elrendelte-wieszt-janos-elozetes-letartoztatasat | 2010-06-16 18:39:13 | true | null | null | Origo |
Ocsovai fideszes elődje a Zuschlag-ügyről
Drámai fordulatot vett a „Zuschlag-ügy”, az MSZP-s politikus letartóztatásával. Megkerestük Ocsovai Tamást a GYISM (Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium) egykori helyettes államtitkárát, akinek kiszivárgott vallomása a Zuschlag által kézben tartott ifjúsági egyesületek és alapítványok gyanús ügyeiről beindította a lavinát. Ő egyelőre nem akart nyilatkozni. Nyilatkozott viszont a hvg.hu-nak fideszes hivatali elődje, Szabó László, aki Deutsch Für Tamás minisztersége alatt töltötte be ugyanezt a posztot. Ocsovai vallomását - Szabó szerint - feltehetően egyeztette Szili Katalinnal. Szabó jelenleg informatikát tanít, és a Fidesz delegáltjaként elnökségi tag a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumában.
Szabó László.
hvg.hu: Hét alapítványt, nyolc egyesületet vizsgálnak, összesen 60-70 millió forint zavaros körülmények közötti elköltéséről van szó. E szervezeteket állítólag Zuschlag János tartotta kézben. A közpénz jelentős részéből az MSZP ifjúsági szervezetét, a Fiatal Baloldalt támogatta a sporttárca. A változó nevű, ifjúságért és sportért felelős minisztériumnak az MSZP 2002 után egy darabig nagy jelentőséget tulajdonított. Vajon miért?
Szabó László:. A polgári kormány alatt, 1999-ben létesült először önálló tárca az ifjúsági és sportügyek számára. A minisztérium, megváltozott névvel fennmaradt 2002 után is, az MSZP-SZDSZ-koalíció 2004-ig, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké válásáig továbbműködtette. Az Orbán-kormány arra törekedett, hogy a gyengélkedő ifjúsági és sportszférát, annak közösségeit komoly forrásbevonás révén is talpra állítsa. 2002 után viszont a minisztérium tevékenysége jórészt arról szólt, hogy miképpen lehet a szocialista párthoz kötődő ifjúsági szervezeteket kistafírozni, feltőkésíteni. Számomra rémisztő, hogy politikai megrendelések erőszakolt végrehajtatása érdekében képesek voltak a teljes közigazgatási hieraarchiát, helyettes államtitkártól a pályázatkezelő előadókig rákényszeríteni arra, hogy áthágják a jogszabályokat. Elképesztő morális rombolást jelent ez a közigazgatás hierarchikus rendszerében.
A legnagyobb ifjúsági célú forrásokkal rendelkező Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) élére a tárca szocialista politikai államtitkára került. A GYIA teljes összege ezekben az években mintegy 600 millió forint volt, amelynek hatvan százalékát központi, 30 százalékát regionális programokra fordították. 10 százalékát, mintegy 60-70 milliót egyéni elbírálás útján osztottak szét. Lényegében ebből az összegből tűnt el „kézen-közön”. Bár 2002 után már nem dolgoztam a minisztériumban, eljutottak hozzám olyan hírek, hogy számos megkérdőjelezhető ifjúsági projekt kapott, akár több tízmilliós támogatást is a költségvetésből. A szocialistáknak elemi érdekük volt, hogy a 2002-ig úgy ahogy egzisztáló, csak a normális pályázati eljárás során támogatáshoz jutó MSZP-s ifjúsági szervezetek közel kerüljenek a mézesbödönhöz.
hvg.hu: De tudomásunk szerint Jánosi Györgytől nem tudtak indokolatlan pénzt kisajtolni.
SZ. L.: Jánosi György, Gyurcsány Ferenc, majd Göncz Kinga vezették a tárcát, ám a minisztérium ifjúsági helyettes államtitkársággá vékonyodott, majd 2006 májusában osztállyá fokozták le, és beolvadt az előbb Kiss Péter, majd Lampert Mónika vezetése alatt álló Szociális és Munkaügyi Miinisztériumba. Valóban, Jánosi György még viszonylag tartózkodóan viszonyult az új generáció nyomulásához. Tudomásom szerint volt olyan szocialista szervezet, amely pénzkérő levelére hónapokon át még csak választ sem kapott tőle. Gyurcsány Ferenc viszont, aki a lehető leggyorsabban legitimálni akartra magát a politikai szférában, és a lehető legtöbb szövetségesre volt szüksége, felhúzta a sorompót. Nyilván ebben az is szerepet játszott, hogy belátta, a politikai bázis és az utánpótlás fenntartása az ifjúsági szervezeteikre hárul, és azoknak forrásokra van szükségük Kézenfekvő volt, hogy az MSZP-n belüli táborát fiatal szocialista politikusokkal erősítse meg: így nyerte meg magának Zuschlagot, Aratót, Újhelyit, Mesterházit, akik mind az „ifi-szoci” világból érkeztek, szervezeteket hoztak létre, és folyamatosan ott dongtak a miniszter előszobájában.
hvg.hu: Mi késztethette vajon Ocsovai Tamást, hogy kitálaljon az ügyészségen?
SZ. L.: Nehezen szánhatta rá magát, hogy szembeforduljon a jelenleg regnáló miniszterelnökkel és pártelnökkel, Gyurcsány Ferenccel, s ha közvetetten is, de bűncselekmények elkövetésével vádolja őt. Ehhez Ocsovainak – megítélésem szerint - politikai felhatalmazást kellett kapnia. Ismerni kell az ő hátterét: Pécsett volt az egyetemi hallgatói önkormányzat alelnöke, majd elnöke, mielőtt államtitkár lett, és kinevezték arra a posztra, amit előzőleg én töltöttem be. Az ő legfőbb politikai mentora, Szili Katalin, ma az egyik legbefolyásosabb szocialista politikus. Nehezen tudom elképzelni, hogy Ocsovai ne mondta volna el neki, hogy volt felettesei vele akarják elvitetni a balhét, és ne kérte volna ki a véleményét arról, hogy mit tegyen ebben a helyzetben. Az történhetett, hogy a kecskeméti ügyészek eljutottak Ocsovaihoz, aki azokért a költségvetési sorokért felelt, ahonnan a pénzkiutalások történtek. Vélhetően elment politikai pártfogóijához, és megkérdezte, mit válaszoljon az ügyészek kérdéseikre. Végül azt válaszolta, hogy a felettesei utasítására döntött úgy, ahogy döntött. Ez a minisztérium akkori viszonyainak ismeretében valószínűleg így is történt. Vagyis – én úgy vélem - Gyurcsány politikai vetélytársai nem keresték a konfliktust, hanem egyszerűen kihasználják az alkalmat.
hvg.hu: Sok a történetben a feltételezés. Ugyanakkor tény, hogy az ifjúsági és a sportterület napjainkban katasztrofális helyzetbe jutott.
SZ. L.: Mindenesetre az is tény, hogy Zuschlagot letartóztatták. Ennek politikai üzenete van. Ami a számokat illeti, 1999 és 2002 között az ifjúsági területért önálló minisztérium volt felelős, az ifjúsági költségvetés mintegy kétmilliárd forint volt. 2007-ben az ifjúsági terület költségvetése az egymilliárdot sem éri el (ha nem is ilyen mértékben, de drasztikusan csökkent a sportköltségvetés is), és folyamatosan bocsátottak el szakembereket. Számomra érthetetlen, hogy az MSZP miért fordult el ilyen látványosan a fiataloktól és a gyerekektől, ahelyett, hogy megpróbálta volna megőrizni a bázisát. Úgy látszik, az ifjúszoci világból kiemelkedő ifjúsági vezetők már birtokon belül érzik magukat, nem volt szükségük a trambulinra, ahonnan felemelkedtek.
2007. szeptember. 04. 17:05 MTI Itthon
Baja Ferencet is meghallgatták a Zuschlag-ügyben
Baja Ferenc államtitkárt is meghallgatta tanúként az ügyészség Zuschlag János és társai elleni nyomozás ügyében - erről maga Baja Ferenc keddi közleményében.
2007. szeptember. 19. 11:07 MTI/HavariaPress Itthon
Őrizetbe vették Zuschlagot
Őrizetbe vette a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Zuschlag János szocialista politikust.
2007. július. 02. 08:48 MTI Itthon
Államtitkárokat is elérhet a Zuschlag-ügy
Minisztériumi dolgozók, államtitkárok is érintettek lehetnek abban a büntetőügyben, amely Zuschlag János és hat társa ellen folyik különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt - írja a Magyar Nemzet.
2007. szeptember. 05. 12:59 MTI Itthon
Zuschlag-ügy: további bűncselekmények?
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Zuschlag János és társai elleni nyomozás alkalmával elrendelt házkutatások során kábítószergyanús anyagot talált az egyik gyanúsítottnál, és előkerült egy videokazetta is, amely alapján újabb bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel.
2007. szeptember. 07. 15:15 Csikász Brigitta Itthon
Szilvásy aláírása is szerepelt Zuschlagék pályázati támogatásain
Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter is megfordulhat még Zuschlag-ügy kapcsán a Kecskeméti Városi Ügyészségen. Információink szerint ugyanis többek között ő is – még sportminisztériumi államtitkáraként – ellenjegyezte azokat a pályázati anyagokat, amelyek különböző alapítványok – köztük a Zuschlag Jánoshoz kötődőek – támogatásáról szóltak. | Vélemény: Ocsovai fideszes elődje a Zuschlag-ügyről | Drámai fordulatot vett a „Zuschlag-ügy”, az MSZP-s politikus letartóztatásával. Megkerestük Ocsovai Tamást a GYISM (Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium) egykori helyettes államtitkárát, akinek kiszivárgott vallomása a Zuschlag által kézben tartott ifjúsági egyesületek és alapítványok gyanús ügyeiről beindította a lavinát. Ő egyelőre nem akart nyilatkozni. Nyilatkozott viszont a hvg.hu-nak fideszes hivatali elődje, Szabó László, aki Deutsch Für Tamás minisztersége alatt töltötte be ugyanezt a posztot. Ocsovai vallomását - Szabó szerint - feltehetően egyeztette Szili Katalinnal. Szabó jelenleg informatikát tanít, és a Fidesz delegáltjaként elnökségi tag a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumában. | null | 1 | https://hvg.hu/velemeny/20070919_zuschlag_gyurcsany_mszp | 2007-09-19 00:00:00 | true | null | null | HVG |
2009.09.17. 12:46
2009.09.17. 15:02
Nyilvánosságra került az állami-önkormányzati cégvezetők fizetése. Leszögezendő: a közszolgálati intézmények és közcégek vezetői, magas rangú beosztottjai mindig és mindenütt jóval többet keresnek az átlagembernél. Nem a magas fizetés a gond. Hanem, hogy azt – a versenyszektorral ellentétben – igazi teljesítmény-és minőségellenőrzés, az ügyfél-elégedettség felmérése nélkül, alanyi jogon, politikai zsákmányelven folyósítják. | A köz ellenőrizze a fejesek bérét és jutalmátl! | Nyilvánosságra került az állami-önkormányzati cégvezetők fizetése. Leszögezendő: a közszolgálati intézmények és közcégek vezetői, magas rangú beosztottjai mindig és mindenütt jóval többet keresnek az átlagembernél. Nem a magas fizetés a gond. Hanem, hogy azt – a versenyszektorral ellentétben – igazi teljesítmény-és minőségellenőrzés, az ügyfél-elégedettség felmérése nélkül, alanyi jogon, politikai zsákmányelven folyósítják. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20090917_fizetesekmenedzsment | 2009-09-17 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Barót város önkormányzata megvásárolta a város központjában található egykori bányairodát, hogy korszerű polgármesteri hivatalt alakítsanak ki benne - számolt be vásárról a Háromszék.
A napilap beszámolója szerint összesen kilenc ingatlant vásárolt meg szerdán, október 23-én a Nemzeti Széntársaság felszámolójától Barót város önkormányzata. Közülük a legjelentősebb az egykori bányavállalat városközpont közelében található irodaépülete, illetve a mellette álló egykori kantin épülete.
Felidézik, hogy a város már a 2000-es évek elejétől meg szerette volna szerezni az épületet a bányavállalat város felé felhalmozott tartozásai fejében, de nem kaptak választ a megkereséseikre. A vállalat megszűnése óta az épület lényegében üresen áll, folyamatosan romlott az állapota, és mostanra a kisváros egyik szégyenfoltjává lett.
A felszámolóbiztos, a Carduelis Consulting IPURL idén szeptemberben hirdette meg árverésre az épületeket (köztük a bányairodával). A beszámoló szerint több befektető is érdeklődött irántuk, de vételi ajánlatot egyikük sem tett, így a kilenc épület 2,01 millió lejért a városházáé lett. A vételár 10 százalékát előre kifizették, a maradék 90 százalékot pedig decemberig törlesztik.
Benedek Huszár János polgármester a Háromszéknek azt mondta, mindenképp meg szerették volna szerezni az irodaépület tulajdonjogát, mert jó helyen van, és a városnak szüksége van egy hasonló nagyságú ingatlanra. A polgármester most abban bízik, hogy a felújítás költségeit teljes egészében nem az önkormányzat kell fedezze, hanem tudnak rá pályázni állami és uniós forrásokat is.
"Bár jobb lett volna a bányavállalat által felénk felhalmozott mintegy négymillió lejes adósság fejében megkapni az épületet - ezt a cégfelszámolás törvényi keretei sajnos nem tették lehetővé -, de így is történelmi jóvátételnek ítélem meg az irodának a város tulajdonába kerülését" - idézi a lap az újraválasztott polgármestert. | Barót önkormányzata megvásárolta a bányairodát, átköltöztetnék a polgármesteri hivatalt | Az erdővidéki város önkormányzata már a 2000-es évek óta meg akarja szerezni az épületet. | [
""
] | 0 | https://transtelex.ro/kozelet/2024/10/26/uj-epuletben-koltozne-barot-onkormanyzata-megvettek-a-banyairodat | null | true | null | null | Transtelex |
2012.03.05. 19:19
A kodifikációs főbizottság csupán az üvegzsebtörvény által meghatározott adatfajta definícióját kívánja áthelyezni az adatvédelmi törvénybe.
Székely László hangsúlyozta: a kodifikációs főbizottság csupán az üvegzsebtörvény által meghatározott adatfajta definícióját kívánja áthelyezni az adatvédelmi törvénybe, mert az a testület szakmai meggyőződése szerint oda való.
A Transparency International Magyarország jogvédő szervezet jogi igazgatója hétfő reggel az MR-1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy a Ptk. első tervezetében nem látszik, hogy továbbra is nyilvánosak maradnának a közpénzzel kapcsolatos szerződések adatai. Úgy tesz az új Ptk.-tervezet, mintha ez már benne lenne az információszabadságról szóló törvényben, utóbbi meg úgy tesz, mintha a kérdést a Ptk. tisztázná – mondta, megjegyezve: szerinte elképzelhető, hogy az új törvénykönyv tervezetének szerkesztőbizottsága nem figyelt erre a részletre.
„Azt lenne jó látni, hogy az új polgári törvénykönyvben helyesen szerepel, ahogy eddig is, hogy amikor közpénzekről, közvagyonról van szó, akkor ott nem lehet arra hivatkozni, hogy ez üzleti titok, ezt nem ismerheti meg senki” – idézte Földes Ádám szavait a hirado.hu. | Nem akarnak változtatni a nyilvános adatok körén | A kodifikációs főbizottság csupán az üvegzsebtörvény által meghatározott adatfajta definícióját kívánja áthelyezni az adatvédelmi törvénybe. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/03/nem-akarnak-valtoztatni-a-nyilvanos-adatok-koren | 2012-03-05 16:06:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A sajtótájékoztatón részt vett dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke , Tessely Zoltán, Pannónia Szíve országgyűlési képviselője, valamint Krausz György és Tüke László, Velence és Pusztaszabolcs polgármesterei. Az eseményen elhangzott, hogy a két település óvodái a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében támogatásból jelentős település fejlesztéseken mennek majd keresztül.
Dr. Molnár Krisztián közösségi oldalán örömmel számolt be a jó hírről, hangsúlyozva, hogy a támogatás célja a városokban óvodafejlesztés, korszerűsítése és az akadálymentesítés. "Pusztaszabolcs és Velence közös szándéka, hogy olyan fejlesztéseket valósítsanak meg, amelyek valódi segítséget jelentenek az itt élők számára" - írta. A pályázat keretében a velencei fejlesztések mellett Pusztaszabolcson a Manóvár óvoda energetikai korszerűsítését tervezik, akadálymentes mosdó kialakítás és a folyosók felújítása valósul meg, míg a Zsiráf óvoda szintén energetikai korszerűsítést kap, illetve akadálymentes bejárat kialakítása és ereszcsatorna csere a cél. A közgyűlés elnöke kiemelte, hogy végre jó az együttműködés a két település vezetése, az országgyűlési képviselők és a vármegye között, mert korábban sajnos nem ez volt tapasztalható. Ennek a példás összefogásnak - közös szándékunknak megfelelően - az érintett városok lakosai lesznek a nyertesei. Dr. Molnár Krisztián reményét fejezte ki, hogy egy már folyamatban lévő 600 millió forintos közös pályázat - reményeik szerint- sikeres elbírálása is szintén közös sikert, és az együttműködés folytatását hozza majd a településeknek. A vármegyei közgyűlés elnöke végül megköszönte a közreműködők munkáját és dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselő támogatását is.
Megkérdeztük az óvodai fejlesztési forrásokkal kapcsolatban Tüke Lászlót, Pusztaszabolcs polgármesterét aki elsőként köszönetet mondott dr. Molnár Krisztián vármegyei elnöknek és dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselőnek, akik versenyben tartották a pályázatot. "A forrásnak köszönhetően az óvodásaink és az intézmény dolgozói méltóbb környezetben folytathatják mindennapi munkájukat" - nyilatkozta, hozzátéve, hogy az óvodák felújítása hosszú távon biztosítja a komfortosabb feltételeket a gyermekek számára, így valódi előnyöket nyújt a jövő generációja és a közösségünk számára is - mondta el Tüke László polgármester. | Pusztaszabolcs óvodafejlesztésre nyert | Pusztaszabolcs Velencével közösen pályázott és sikert ért el. Ezért két óvoda is megújulhat a kisvárosban a jövő generáció érdekében. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/10/pusztaszabolcs-es-velence-jelentos-tamogatas | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Az erőmű tavaly Gálos Tibor akkori vezérigazgató vezetésével 210 megawatt villamosenergia megvételére kötött szerződést 11 áramkereskedővel. Az eddigi vizsgálatok szerint ezek a megállapodások Kapolyi László biztatására jöttek létre, aki akkor előrehaladott tárgyalásokat folytatott az erőmű megvásárlásáról.
A szerződött energiát Kapolyi László áramkereskedő cégének adták volna tovább, csakhogy - a távirati iroda beszámolója szerint - az iparmágnás tavaly december végén "gazdasági lehetetlenülésre" hivatkozva felmondta az egyezséget, ezért a Vértesi Erőmű is szerződést bontott a kereskedőkkel. Első körben húszmilliárd forintra becsülték a kereskedők a kárt.
Információk szerint a Vértesi Erőmű vezetői nemcsak azzal követtek el mulasztást, hogy nem tájékoztatták a tulajdonos Magyar Villamos Műveket (MVM) az áramüzletről, de azzal is, hogy nem kértek garanciát Kapolyi Lászlótól a kérdéses villamosenergia megvásárlására.
Mindenesetre az MVM január elején azonnali hatállyal menesztette Gálos Tibort, valamint a teljes igazgatóságot, és kinevezte elnök-vezérigazgatónak Szabó Pál, korábbi közlekedési és energiaügyi minisztert, aki nemzetközi jogászok bevonásával kezdett a helyzet rendezéséhez.
Egyes hírek szerint az áramkereskedőkkel folytatott egyeztetések során a kárértéket sikerült kétmilliárd forint körüli szintre leszorítani. Kapolyi László cégénél, a System Consultingnál, a távirati iroda érdeklődésére korábban azt mondták: az igazolt kár mértékéig teljesíteni kívánják kötelezettségeiket a VÉRT felé.
Kezdőlap Gazdaság Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a Vértesi Erőmű | Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a Vértesi Erőmű | Feljelentést tesz a Vértesi Erőmű ismeretlen tettes ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt, mivel felmerült azoknak a felelőssége, akik 2008 végén az erőműnek jelentős anyagi hátrányt okozó áramvásárlási szerződéseket kötöttek. | null | 1 | https://infostart.hu/gazdasag/2009/03/24/hutlen-kezeles-miatt-tesz-feljelentest-a-vertesi-eromu-265893 | 2009-03-24 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A település friss díszpolgára összesen 115 ajándékcsomagot adott át a fiataloknak.
A sárospataki Weinberg ’93 Kft. tulajdonos - ügyvezetője Lácacsékén született 1965-ben és mint az ajándékozásra szervezett alkalmon elmondta, egy település megmaradásának zálogai a gyermekek. Hozzátette: abban kell segíteni a gyermekeket, hogy a helyes irányt válasszák. Saját példájával igyekezett bizonyítani, hogy helyben, a térségben is lehet boldogulni.
Ezzel együtt a vállalkozó arra ösztönözte a gyermekeket, hogy tanuljanak becsülettel és szorgalommal és soha ne adják fel álmaikat. Kiemelte: az ajándékkal is arra törekedett, hogy ne megoldást kínáljon, hanem az oda vezető utat mutassa meg a fiataloknak, azon belül is a szorgalmat, a kitartó munkát és az egymás iránti tiszteletet nevezte különösen fontos erénynek.
Derczó István beszélt arról is, hogy az iskolai alapokat a településen kapta meg és nagyon fontosak voltak azok az útmutatások, amelyek az életre neveléshez járultak hozzá.
Fedor László polgármester megköszönve a támogatást azt mondta: örömmel tölti el, hogy Derczó István nem felejtette el gyökereit és fontosnak tartja a jövő nemzedékének segítését. Hozzátette: a díszpolgári cím odaítélésben is nagy szerepet játszott az, hogy a település mindig számíthatott a cégvezetőre, aki lehetőségeihez mérten támogatta kezdeményezéseiket, ha szükség volt rá. | Szívesen adott, aki díszpolgári címet kapott | Minden óvodás- és iskolás korú gyermeket tanszercsomaggal ajándékozott meg Lácacsékén Derczó István cégtulajdonos, a falu szülötte. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/11/lacacseke-tanszer-adomany-derczo-istvan | null | true | null | null | BOON |
Elképesztően jó feltételekkel sikerült leszerződnie néhány éve a BKK-val egy ingatlan bérbeadásra létrehozott vállalkozásnak. A szerződéses feltételek alapján akkor is havi 18 millió forintot kell kapniuk 2,5 éven át, ha időközben a projekt is megszűnik, és így már tennivaló sem akad.
A BKK valaha volt talán legösszetettebb informatikai- és eszközfejlesztési projektje, és egyben az egyik legnagyobb pénznyelő botránya volt az e-jegy rendszer bevezetésének kudarca. Ennek levezényléséhez olyan céggel szerződtek tanácsokra, amelynek semmi tapasztalata nem volt hasonló nagyságrendű, nemzetközi mércével is jelentős projekt menedzselésében. A tanácsadói díj az aktuális szerződési feltételek szerint a 800 millió forintot közelíti, ami az eredetileg tervezett 13,8 milliárd forintos e-jegy projekt értékének 6 százaléka – ami kirívóan magas, főleg ha számításba vesszük, hogy a projekt sikere nem szerepelt a feltételek között.
A budapesti e-jegy rendszer egészen látványosan bukott meg: hiába költöttek el rá 8,6 milliárd forintot, semmi nem valósult meg belőle, és alig maradt a projekt után olyan eszköz, amit a jövőben bármire is fel lehetne használni.
Az új fiúkkal érkeztek
A BKK-nak külön csapata volt az e-jegyrendszer előkészítésére 2010 óta, akik közül sokan az informatikai piacon működő cégektől érkeztek. Ők nemzetközi tenderben kiválasztották a német Scheidt & Bachmann (S&B) céget a projektre, és 2014 októberében szerződtek egy olyan konstrukcióban, amiben a rendszer tervezése, fejlesztése, kivitelezés és öt éves működtetése is a cég feladata volt.
Nem sokkal később, 2014 decemberében Tarlós István leváltotta a BKK éléről Vitézy Dávidot, majd a következő közel egy évben az e-jegy projekt vezetője és a csapat nagy része távozott a cégtől. Itt már látszott, hogy komoly gondok vannak. A projektre rálátó forrásaink a német S&B-ről hamar kiderült, hogy nem képes és nem is akarja befejezni a projektet, igaz, egy olyan szerződésmódosítást kiharcoltak, ami megemelte a teljesítés nélkül adható előleget.
Az abban az időben Dabóczy Kálmán vezette BKK sem volt ura a helyzetnek, hiába nem látták a kiutat a projektnél, ahelyett, hogy lezárták volna, inkább csak mindig egy-egy évet toltak a határidőn. Egy dologban viszont nem tétlenkedtek: újabb jelentős összegű szerződéseket kötöttek.
A Zöld Terasz Kft.-vel 2015 novemberében kötöttek szerződést mérnöki szolgáltatásokra. A szerződés másfél oldalon át vezeti le, hogy miért is nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem verseny nélkül választotta ki a BKK a céget erre a feladatra. (Többek között arra hivatkoznak, hogy közszolgáltatási feladataik ellátásához szükséges a tanácsadó szerződtetése, ami erősen megkérdőjelezhető.*A nem működő rendszer nélkül pontosan ugyanúgy működne a budapesti közlekedés, mint egyébként.)
Ezt a megállapodást a Zöld Terasz Kft. és a SecurIT Kft. konzorciumával kötötték, az előbbi 70 százalékos részesedéssel bírt a konzorciumban. A “Minőségbiztosítási szolgáltatások nyújtására az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez kapcsolódóan” tárgyú szerződést ekkor maximum 40 millió forintos keretösszeggel írták alá, és azzal a feltétellel, hogy amennyiben hasonló tárgyban új szerződést köt a BKK, akkor érvényét veszti.
A szerződést a BKK IT és gazdasági vezetője írta alá, a neveket a közérdekű adatkérés során kitakarták. Ám azt tudni lehet, ekkoriban Horváth János volt a cég gazdasági vezérigazgató-helyettese, az aláírás alapján pedig Merth Balázs lehetett az informatikai vezető, akinek 2015 áprilisa óta volt aláírási joga.
Ezt követően egy évvel új megállapodás született: a BKK 2016. október 17-én szerződött le immár csak a Zöld Terasz Kft.-vel egy közbeszerzés eredményeként. Az új szerződés tárgy az “AFC (elektronikus jegyrendszer) Projekt megvalósításához kapcsolódó független mérnöki feladatok ellátása” lett.
A szerződést 18 hónapra kötötték meg, 12 hónap opcióval. Tehát eredetileg lejárt volna 2018. április 17-én. Ám az opciót olyan trükkösen foglalták a szerződésbe, hogy az automatikusan meghosszabbodik, ha az e-jegy projektet nem adják át a Zöld Terasztól független ok miatt. Ekkor ugyan még élt a szerződése a BKK-nak az e-jegy projektre, de nem haladt a projekt, és már ekkor is sokan kételkedtek, hogy valaha megvalósulhat-e. A Zöld Terasz Kft. azonban levélben felhívta a BKK figyelmét, hogy a csúszás nem miattuk van, ezért 2019. április 17-ig meghosszabbodott a szerződés.
Sőt, még az opció lejárta után sem gondolt senki arra, hogy a havi 18 milliós szolgáltatás nem hozta meg a várt eredményt. 2019. február 12-én ugyanis meghosszabbították a szerződést 2020. június 15-éig. Ez azért különösen érdekes, mert a BKK vezetése 2018. november 21-én felmondta a szerződést az e-jegy megvalósításával megbízott Scheidt & Bachmann-nal. Azóta már e-jegyrendszer projekt sincsen, az új nevén Fővárosi Viteldíjrendszer (FVR) kidolgozásán dolgoztak.
Egy olyan feladatra hosszabbítottak szerződést, ami ekkor már hónapok óta nem létezett, hiszen felmondták a szerződést.
Épeszű indokot erre igen csak nehéz találni, különösen hogy a teljesítéshez kellett volna egy kivitelező, akinek a munkáját ellenőrizhették volna. Arról nem tudni sokat, hogy milyen munkát végzett a Zöld Tearsz. Pedig nem kevés pénzről van szó: másfél évig, egészen idén áprilisig összesen 302 millió forint számlát fogadott be a BKK úgy, hogy a projekt, amire szerződtették a mérnököt, megszűnt.
Mindeközben a BKK vezetését a 2019. októberi választások után új vezetés vette át. Lapunknak nyilatkozva az azóta már menesztett Varga Ivett is kiemelte, hogy
az egész e-jegyrendszer projekttel kapcsolatban az előző városvezetés feljelentést tett, folyamatban vannak az ügyészségi és rendőrségi vizsgálatok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdos bukás fenyegeti a járvány miatt a budapesti közlekedéstÉrdemi fővárosi közlekedésfejlesztés nem lesz a kormány támogatása nélkül, miközben a turisták eltűnése is jelentős érvágás - mondja a BKK vezérigazgatója.
Tehát egy kiemelten csalás-gyanús, közel 10 milliárdos közpénzért semmilyen kézzelfogaható eredményt nem szállító projektnél, amivel kapcsolatban ügyészségi és rendőrségi nyomozás zajlik, senkinek nem tűnik fel, hogy egy cég havonta úgy nyújt be 18 milliós számlát, hogy igazából már nem is létezik a projekt, amin dolgoznia kellene.
A Zöld Terasz Kft.-nek mindenesetre bomba üzlet volt a tanácsadás. A BKK-tól közérdekű adatként kikért kimutatások alapján az elmúlt öt évben 760 millió forintot fizettek ki a cégnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjétMég a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.
Az S&B a BKK-tól összesen 7,6 milliárd forintot kapott meg, így az ő munkáját felügyelő mérnöki, tanácsadói feladatokra a Zöld Terasznak ennek tizedét fizették ki. A cég árbevételi adatait érdemes a BKK-s kifizetésekkel is egybevetni, és jól láthatóan alig volt más bevétele a cégnek:*A cég 2018-ban még egy 11,5 milliós közbeszerzési megbízást is kapott a BKK-tól, ezt is figyelembe vettük.
A Zöld Terasz Kft.-t 2005-ben alapították ingatlanforgalmazásra, és 2016 júniusától váltottak profilt, ekkortól a mérnöki szolgáltatás a főtevékenységük. Nyilvános honlapja nincs a vállalkozásnak. Az e-jegy projekt előtt egy állami mérnöki megbízásuk volt, a szintén BKK-s Futár projekten dolgoztak: egy 21,5 milliós munkában vettek részt konzorciumi társként 2013-ban.
A cégnél 2016 májusig ketten dolgoztak, a BKK-s munka 7 főre emelte a létszámot. 2018 májusától már csak hatan, 2019 februárjától négyen, 2020 áprilisától pedig senki sem dolgozik a cégben. Tehát a 760 milliós bérből maximum 7 fő bérét kellett állni.
322 millió forintot azonban alvállalkozónak fizetett ki a cég, így a munka 42 hónapja alatt fejenként havi másfél millió forint jutott a hét főre a mérnöki-tanácsadói munkára. Ennyi pénzért feltehetően már találtak volna olyan projektmenedzseri-tanácsadó céget is, amelyik jelentősebb tapasztalattal rendelkezik.
A Zöld Terasz tulajdonosa Megyesi László, akinek több ingatlanos cége is volt, ezek között számos felszámolás és kényszertörlés alatt. Ügyvezető volt abban a WK Mélygarázsépítő Kft.-ben, ami még 2007-ben tervezett mélygarázst a Nagymező utcába, ami éveken át tartó botrányokba keveredett. A Zöld Terasznak leányvállalata is van, az MNP Controll Kft, amely 2018-ban 7 milliós eredményt ért el, 2019 december 23-tól a NAV végrehajtási adatbázisában szerepelt.
Az alvállalkozói munkákkal megbízott GVSX Kft.-ről már többet tudni. 2019. februárjáig 6 alkalmazottjuk volt, azóta 10-11. Tulajdonosa és ügyvezetője Sipos Gyula. A cégnek azonban valóban van közlekedésfejlesztési tapasztalata, ők készítették 2015-ben a Budapest Közút Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszerét (IKSZR), amivel 400 kamera képe alapján tudják a forgalmat és a buszsávokat figyelni és büntetéseket kiszabni.
A GVSX közel 850 millió forintnyi közbeszerzést nyert el a fővárosi közlekedési cégektől az IKSZR rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére. Ehhez hasonló rendszert épít a rendőrség is, ők 35 ezer kamerát kötnének össze országosan a Szitakötő rendszerben. Az erről szóló közbeszerzést 350 millió forintos áron június 10-én nyerték el.
A BKK-s e-jegyrendszer és a rendőrség sem áll annyira távol egymástól: a kirúgott Varga Ivett élettársa, Nagy Zsolt korábban részt vett a Hagyó Miklós elleni nyomozásban az egykori Népszabadság cikke szerint. A rendőrségtől pedig kimagaslóan magas, havi 1,1 milliós fizetéssel a BKV-hoz került tanácsadóként a 2010-es fideszes választási győzelmet követően, majd a BKK-nál az e-jegyrendszerrel foglalkozott.
Hiába a nyomozói tapasztalat, az e-jegyrendszer ismételt átvizsgálása, új feljelentést nem tett sem a BKK, sem a főváros új vezetése. Még azt se vették észre, hogy már bedőlt projektre fizetnek százmilliós költségeket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLegkésőbb év végétől nincs, aki üzemeltesse a BKK jegyautomatáitA cég jegybevételének 60 százaléka származik az automatákból, így elég komoly problémát okozna ezek kiesése. A szerződés azonban úgy tűnik, végleg lejár. | Nem létező projekt után fizetett a BKK 300 milliót tanácsadásra | A Zöld Terasz Kft.-nek a BKK e-jegy tanácsadói szerződésén kívül nem is volt más érdemi bevétele. Összesen 760 milliót utalt a fővárosi cég. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20200721/nem-letezo-projekt-utan-fizetett-a-bkk-300-milliot-tanacsadasra/ | 2020-07-21 15:36:00 | true | null | null | G7 |
Ártatlannak vallotta magát hétfőn Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök az ellene indított perben. Ügyvédje, Elie Zohar a jeruzsálemi kerületi bíróság előtt közölte, hogy védence, akit különféle gazdasági bűncselekményekkel vádolnak, minden vádpontban ártatlannak vallja magát.
Olmert, aki a centrista Kadima párt élén vezette az országot, 2008. szeptember 21-én mondott le, azután, hogy a rendőrség a vád alá helyezését javasolta a Talansky-botránnyal összefüggésben.
Hatalommal való visszaéléssel már vádolták a 64 éves politikust, nevezetesen a Bank Leumi állami részvényeinek eladásával összefüggésben, de ezt az ügyet a bíróság végül ejtette. | Ártatlannak vallotta magát Olmert | Ehud Olmertet csalással, adócsalással, hatalommal való visszaéléssel, hamisítással vádolják, részben még azt az időszakot alapul véve, amikor Jeruzsálem polgármestere volt. A volt kormányfőt börtönbüntetés fenyegeti. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2009/12/21/artatlannak_vallotta_magat_olmert/ | 2009-12-21 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
B.A. (bama.hu)
Újabb személyt tartóztattak le szerda délután a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai a májusban kirobbant pécsi egyetemi vesztegetési ügyhöz kapcsolódva. Bartha László, az NNI szóvivője megkeresésünkre annyit közölt csak, hogy nyomozati cselekményt hajtottak végre. Úgy tudjuk, hogy a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési (DDRF) Zrt. vezérigazgatóját, F. Tamást vitték el bilincsben irodájából, amelyet később át is kutattak a nyomozók.
Információink szerint őrizetbe is vették a vezérigazgatót, amellyel huszonegyre nőtt az ügyben meggyanúsított személyek száma. Az állami és önkormányzati, köztük majd 20 százalékos pécsi városi tulajdonban lévő, 1,2 milliárd forint jegyzett tőkéjű DDRF Zrt. pályázati, pénzügyi és vállalkozásfejlesztési tanácsadással, pályázatírással, pályázati menedzseléssel is foglalkozik.
Értesüléseink szerint a most őrizetbe vett vezérigazgató I. Gábornak, a PTE volt gazdasági főigazgatójának, az egyetemi vesztegetési ügy egyik kulcsszereplőjének baráti köréhez tartozik.
A Pécsi Tudományegyetem gazdálkodásával összefüggő, a gyanú szerint bűnszövetségben elkövetett vesztegetés ügyében kilenc személyt tartanak előzetes letartóztatásban, míg tizenegy érintett szabadlábon védekezhet. A visszaélésekkel kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást. | Újabb letartóztatás az egyetemi vesztegetetési ügyben | Őrizetbe vette a rendőrség a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt vezérigazgatóját, információink szerint az egyetemi vesztegetési üggyel kapcsolatban. | null | 1 | https://www.bama.hu/kek-hirek-bulvar-baranya/2010/07/ujabb-letartoztatas-az-egyetemi-vesztegetetesi-ugyben | 2010-07-07 18:20:00 | true | null | null | BAMA |
"Szerintem rengeteg energia van még az MSZP-ben, hogy újjászervezze magát és a baloldalt is" - mondtaa Hír Tv péntek esti műsorábanMolnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője, aki öt év utánlemondott a pártigazgatóiposztjáról.
Az MSZP-ből nem lép ki, marad a frakcióban is, de passzívabb lesz a következő időszakban. Ennek egyik oka, hogy új feladatot talált magának: nemrég alapított egy civil egyesületet Magyar Retró Közösség néven. Azt tapasztalta ugyanis az elmúlt években, hogy óriási társadalmi igény van a retró életérzésre és nosztalgikus gondolkodásmódra. Az új közösség elsősorban azokat az időket eleveníti fel, "amikor az emberek még egymással foglalkoztak és nem az okostelefonjukkal, amikor még egy Kőbányai világost egy étlapról lehetett rendelni a brassói mellé, és nem QR-kóddal kellett leolvastatni az okostelefonról, amikor a születésnapokat nem online tartották még."
Molnár szerint szó sincs kádári nosztalgiáról, de ő úgy látja: a közösségek erősebbek voltak az okostelefonok megjelenése előtt, és voltak bizonyos jó értékek húsz-harminc évvel ezelőtt. "Nyilván a kilencvenes években mindenki táncolt, a nyolcvanas években Máté Pétert lehetett hallgatni Kőbányai világossal, voltak üdülők, voltak szabadstrandok. Talán ezt a világot én személyesen visszasírom, természetesen az egypártrendszer nélkül."
Arról is beszélt az interjúban a szocialista képviselő, hogy számára a magyarság fontosabb, mint az ellenzékiség, és a nagy álma, hogy egyszer létrejöjjön a nemzeti baloldal. Most azonban úgy látja, hogy az ellenzéki politizálást egyedül az határozza meg, hogy valamilyen együttműködésben mindenáron kormányváltás legyen, és nincs tartalmi ajánlat. Abban bízik, hogy a jövőben az MSZP tartalmilag is megújul, aminek elengedhetetlen része lesz a magyarság újradefiniálása is.
Molnár Zsolt mentelmi jogát idén áprilisbanfüggesztette fel a parlament, mivel a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekményekkel vádolja a BKV egyik informatikai közbeszerzését érintő ügyben. Avádirat szerintBaja Ferenc egykori MSZP-s miniszter és államtitkár valahogy kapcsolatba került F. Zsolttal, a BKV volt informatikai igazgatójával, és 30 millió forintot kért tőle azért, hogy az informatikai szerződéskötést ne akadályozza meg.
A vádirat szerint a megegyezésről hallva Molnár Zsolt Baján keresztül 40 milliót kért magának azért, hogy az üzletet ő se akadályozza meg. Molnár tagadja, hogy bármennyire is érintett lenne az ügyben. Szerinte F. Zsolttal egyszer találkoztak csak egy parkban, de pénzt nem kapott. "Koholt vádak alapján próbálnak besározni, hiszen tudjuk, hogy vádalku során nem kell igazat mondani" - mondta. | Retró közösséget alapított az MSZP-s Molnár Zsolt azoknak, akik nem QR-kóddal rendelnének Kőbányait | „A kilencvenes években mindenki táncolt” – mondja a szocialisták korrupcióval vádolt képviselője, aki öt év után lemondott a pártigazgatói posztról. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/25/molnar-zsolt-mszp-partigazgato-magyar-retro-kozosseg | null | true | null | null | Telex |
Orbán Viktor annak ellenére Grúziába utazik hétfőn szövetségese, a szombati választásokat a hivatalos eredmények szerint megnyerő Grúz Álom miniszterelnökének meghívására, hogy az Európai Unió vezetői a súlyos választási visszaélésekről szóló hírek miatt teljes kivizsgálást követelnek, a grúz köztársasági elnök pedig nem fogadja el az eredményeket. Brüsszelben attól tartanak, hogy Orbán a júniusi moszkvai útjához hasonlóan azt a látszatot fogja kelteni, mintha az európai unió soros elnökeként az egész EU-t képviselné.
A grúz választásokat az oroszbarát grúz kormánypárt, a Grúz Álom 54 százalékos eredménnyel simán megnyerte a hivatalos adatok szerint, ezt azonban sem az ellenzéki pártok, sem Zourabicsvili köztársasági elnök nem ismeri el. Zourabicsvili vasárnap általános tüntetésekre szólított fel, a legnagyobb demonstráció Tbilisziben hétfőn este hét órakor lesz a város legnagyobb sugárútján, a Rusztavelin.
A kormánypártokkal szemben álló grúz elnök az eredmények megismerése után a választásokat "különleges orosz hadműveletnek" minősítette.
"Nem fogadom el ezt a választást. Nem fogadható el, elfogadása Oroszország befogadását jelentené ebbe az országba, Grúzia alárendelését Oroszországnak. Ellopták a jogunkat a választásra, egy orosz választást hajtottak végre."
- mondta a köztársasági elnök az ellenzéki pártokkal folytatott megbeszélése után.
A grúz ellenzéki erők kiterjedt választási hamisításokról beszélnek, és azt ígérik, hogy a képviselőik nem fognak beülni a parlamentbe. A grúz kormánypárt a kampányban azt ígérte, hogy a győzelmük után be fogják tiltani a legnagyobb ellenzéki pártokat.
A választási visszaélésekkel kapcsolatban a nyugati megfigyelők és EU-s vezetők is súlyos aggodalmaiknak adnak hangot. Az EBESZ megfigyelői a szavazók megfélemlítése, hatósági nyomásgyakorlás, szavazatvásárlás, többszörös szavazatleadás és egyéb jogsértések miatt a visszaélések azonnali kivizsgálását kezdeményezték.
A visszaélések mértéke azonban egyelőre nem egyértelmű, a kifogások egy része meglehetősen általános, részben olyan, korábban is ismert tényekre hivatkozik, mint az egyenlőtlen küzdelem, a kampányfinanszírozás problémái, a kormány médiafölénye, a propaganda és hasonlók, amik inkább a hibrid rezsimekre jellemző módszeres erőfölénynek, nem pedig konkrét választási csalásoknak tűnnek. A választás napján való visszaélések kapcsán többszörösen leadott szavazatokról és lefizetett választókról beszélnek, de hogy ezek az eredményt alapvetően kérdőjelezik-e meg, egyelőre nem derül ki a nyilvános reakciókból.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vasárnap este az EBESZ előzetes értékelésére hivatkozva felszólította a grúz választási hatóságokat, hogy "tegyenek eleget kötelességüknek, és gyorsan, átláthatóan és függetlenül vizsgálják ki és bírálják el a választási szabálytalanságokat és az azokkal kapcsolatos állításokat".
Vasárnap este kiadott közleményében az Európai Unió vezető diplomatája, Josep Borrell kijelentette, hogy a hétvégi grúziai választásokat "egyenlőtlen versenyfeltételek, polarizált légkörben megosztó kampány és jelentős aggodalmak határozták meg a legutóbbi törvénymódosításoknak a választási folyamatra gyakorolt hatása miatt.
A német külügyminisztérium azt hangsúlyozza, hogy a szabálytalanságokat kezelni és orvosolni kell, a francia külügyminiszter kijelentette, hogy Grúziában "tisztelni kell az alapvető szabadságjogokat és a politikai pluralizmust". A lengyel külügyminiszter már élesebben foglalt állást:
"Európának most a grúz nép mellett kell állnia" - írta Radek Sikorski.
A magyar miniszterelnök ehhez képest elsőként, már a szombati, egymásnak akkor még ellentmondó exit poll eredmények alapján gratulált a grúz kormánypártnak. A ténylegesen a leggazdagabb grúz oligarcha, Ivanisvili által irányított párt a Fidesz szövetségese, kampányuk sok tekintetben a magyar kormánypártét követte.
Hétfőn aztán Szijjártó Péter is kiadott egy szövetségesének gratuláló, az EU-t pedig ekéző közleményt: "Mi gratulálunk a Georgian Dream pártnak a georgiai emberek bizalmának elnyeréséért, illetve megőrzéséért. Nincs új a Nap alatt: Georgiában szombaton nem azok nyerték a választást, akiket erre Brüsszel és a liberális mainstream kijelölt, hanem a szuverenitás-, béke- és családpárti kormányzópárt, mely nyíltan a nemzeti érdeket helyezi előtérbe."
"Mivel tehát a liberálisok csúnyán elhasaltak, meg is indult a támadás: a választás nem volt tisztességes, Georgiában nincs demokrácia"
- áll a posztjában.
Orbán Viktort formálisan Kobakhidze gzúz miniszterelnök hívta meg Tbiliszibe, Orbánt Nagy Márton, Varga Mihály és Szijjártó Péter is elkíséri a hétfő-keddi kétnapos útra. A magyar miniszterelnök látogatása közben is várhatóan tömegtüntetések lesznek Tbiliszi utcáin.
Orbánt egy meg nem nevezett EU-s diplomata a Politicóban óva intette, mondván, ne próbálja azt a látszatot kelteni, mintha az EU-t képviselné az oroszbarát grúz kormánynál Tbilisziben. Ugyanez volt a kritika vele szemben a júniusi moszkvai látogatásánál, ahol a Kreml sajtója úgy számolt be a látogatásáról, mintha az EU nevében egyezkedne Putyinnal. | Orbán színre vitele lesz a választási csalással vádolt grúz kormány csodafegyvere a tömegtüntetések ellen | Úgy megy hétfőn Tbiliszibe, hogy a fél világ a visszaélések kivizsgálását követeli, az elnök nem fogadja el az eredményt, és éppen gigademonstrációk lesznek a belvárosban. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/28/orban-felmutatasa-lesz-a-valasztasi-csalassal-vadolt-gruz-kormany-csodafegyvere-a-tomegtuntetesek-ellen | null | true | null | null | 444 |
Hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a rendőrség Szilvásy Istvánt, a HM Állami Egészségügyi Központ (Honvédkórház) volt főigazgatóját. A nyugállományú rendőr dandártábornokot két, összesen 4,4 millió forint értékű szerződés kapcsán gyanúsították meg.
A két vitatott szerződést 2007-2008-ban kötötték. Az egyik egy közalkalmazotti foglalkoztatással kapcsolatos szerződés, a másik pedig az ÁEK gazdálkodásával kapcsolatban egy külső céggel kötött szakértői szerződés.
A gyanúsítás ellen panaszt tett a volt főigazgató, a kihallgatáson nem tett vallomást. Meghatalmazott védője, Kende Péter közleménye szerint vallomást majd a "megfelelő időben" tesz ügyfele. Ezen kívül nem nyilatkoznak az ügyben a sajtónak. | Meggyanúsították az ÁEK volt főigazgatóját | Meggyanúsították az ÁEK volt főigazgatóját - Szilvásy Istvánt két, 4,4 millió forint értékű szerződés miatt hűtlen kezeléssel gyanúsítják. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/05/10/meggyanusitottak_az_aek_volt_foigazgatojat/ | 2011-05-10 15:05:00 | true | null | null | Index |
Harsányi Gábor közel húsz éve végez színvonalas munkát a vízügyi ágazatban. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese most kitüntetést kapott. Magyar Prosperitásért Érdemérem járt a Kötivízig főmérnökének.
Nemzeti ünnepünk alkalmából Lantos Csaba energiaügyi miniszter Magyar Prosperitásért Érdemérem kitüntetésben részesítette Harsányi Gábort. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese az Energiaügyi Minisztérium ünnepségén vehette át a díjat Czepek Gábortól, a tárca parlamenti államtitkárától és V. Németh Zsolt vízgazdálkodásért felelős államtitkártól.
Harsányi Gábor 2004. június 21-én pályakezdőként nyert felvételt a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Karcagi szakaszmérnökségére, ahol vízgazdálkodási ügyintéző munkakörben kezdett dolgozni. 2014. november 24-től szakaszmérnök, 2023. január elsejétől pedig műszaki igazgatóhelyettesként vesz részt a Kötivízig vezetésében.
Ez év szeptember 15-én vezényelték át az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság területére, ahol szeptember 23-ig az önkormányzatok védekezésénél műszaki irányítóként teljesített szolgálatot. Dunaalmáson a már 90 százalékban elkészült három elzárás befejező munkálatait felügyelte. Neszmélyen megszervezte és levezényelte kollégáival a Vízimolnár utcában a nyúlgát építését, a településen lévő nyolc darab vasút alatti átjáró közül három esetében megépíttették az ideiglenes elzárást, további kettő esetében pedig a befejező munkákat irányította. A védvonalak időben, a Duna árhullámának tetőzése előtt két nappal elkészültek. Az önkormányzatok, a vízügy, a katasztrófavédelem és a lakosság összefogásával végrehajtott védekezés egyértelműen sikeres volt. | Érdeméremmel ismerték el a Kötivízig főmérnökét | A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesének közel 20 éven át végzett kiemelkedő, magas színvonalú munkáját ismerték el a napokban. Harsányi Gábor, Kötivízig főmérnöke Magyar Prosperitásért Érdemérem kitüntetést vehetett át Lantos Csaba energiaügyi minisztertől. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/10/kotivizig-fomernok-erdemerem-kituntetes | null | true | null | null | SZOLJON |
Ötödikként Mezőhegyes is megküldte a levelet, amit az Európai Unió csalás elleni hivatalától kapott tavaly októberben. Az OLAF több ugyanolyan visszásságra bukkant a város közvilágítás-korszerűsítésének vizsgálata közben, amilyeneket Kalocsán is talált. A mezőhegyesi munkát is az Elios végezte, aminek a szerződéskötéskor tulajdonosa volt Tiborcz István, a miniszterelnök veje.
2010 és 2016 között az Elios Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) több mint 30 magyarországi település közvilágítását korszerűsítette, a legtöbbet az önkormányzatok által elnyert EU-s támogatásból. Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) két éve vizsgálni kezdte a feltűnően sok hasonló megbízást, és 2017 januárjában a feltárt visszásságokat tartalmazó jelentését vádemelési javaslattal továbbította a magyar ügyészséghez, amely most költségvetési csalás gyanújával nyomoz.
Február közepén az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki az Elios-botrányban érintett településektől azt a levelet, amelyet az OLAF-tól kaptak a közvilágítási projektek vizsgálata közben feltárt gyanús dolgokról. Minden megkapott dokumentumot nyilvánosságra hozunk.
Ötödikként Mezőhegyes válaszolt: a Békés megyei település megküldte a dokumentumot.
2017. október 16-án érkezett meg a városba az OLAF első levele, amelyben a brüsszeli ellenőrök tájékoztatták a polgármestert arról, hogy milyen visszásságokat találtak.
Mezőhegyes ugyanarra a KEOP-programra nyújtott be pályázatot, mint Kalocsa, és az OLAF szerint mindkét településen ugyanazok a dolgok gyanúsak. Mintha indigóval írták volna a két település EU-s pályázatát.
1. Felülről irányított pályázat
Ezt a gyanút már Mórahalom esetében is felvetette az unió csalás elleni hivatala.
2012. december 12-én tette közzé az uniós támogatások elosztását végző kormányzati szerv a KEOP-2012-5.5.0/A számú pályázatot energiacsökkentési beruházások finanszírozására.
A kedvezményezettek leghamarabb 2013. február 11-én, hétfőn nyújthatták be pályázataikat, és beérkezési sorrendben kaptak támogatást.
Három nappal korábban, 2013. február 8-án, pénteken az uniós támogatások elosztását végző kormányzati szerv úgy módosította az egyik pályázati feltételt, hogy a pályázók LED-lámpák esetében 50 ezer helyett 100 ezer óra élettartammal számolhattak.
Mezőhegyes Kalocsa előtt egy nappal, 2013. február 12-én nyújtotta be az EU-s pályázatát, de mindkét település esetében októberben született meg a támogatási döntés, és mindketten decemberben írták alá a támogatási szerződést az uniós források elosztását végző kormányszervvel.
Mezőhegyes ugyanúgy a projekt költségének 85 százalékát kapta meg európai uniós forrásból. Ez az összeg 163,2 millió forint volt, és 28,8 millió forint önerőt vállalt a város.
2. Három árajánlat ugyanattól az embertől
A pályázóknak meg kellett határozniuk a projekt minden elemének becsült összegét.
Kalocsa a pályázatában az SMHV Kft. (korábbi nevén Simó Kft.), a KVIKSZ Kft., és a Polar-Studió Kft. ajánlatait használta ehhez, de a három cég ajánlatát ugyanaz az ember készítette, ráadásul a három ajánlatban ugyanazt a számolási hibát követte el.
“A két gyengébb ajánlat pontosan 5 százalékkal és 7 százalékkal volt magasabb a legjobb ajánlatnál nem csak az ajánlat teljes összege, hanem az egyes tételek, a kiadási sorok, és a lámpatípusok esetében is."
3. A lámpák élettartamával trükköztek
A költség-haszon-elemzésben 100 óra élettartammal számoltak a lámpák esetében, de nem nyújtottak be olyan dokumentumot, ami igazolta volna, hogy tényleg fogják addig bírni a lámpák.
Sőt, a pályázathoz és az Elios ajánlatához később becsatolt műszaki leírás szerint, amit a Tungsram-Schréder Zrt. írt, a lámpák garantált élettartama csak 60-80 ezer óra volt.
4. A külső ellenőrök szóltak, hogy gond lesz
A külső műszaki ellenőrök szóltak, hogy a pályázati dokumentáció alapján a 100 ezer óra élettartam megalapozatlan, és megállapították, hogy a projektben további költségek fognak felmerülni, mert 60 ezer óra múlva egyes elemeket ki kell majd cserélni.
Ezért javasolták az ellenőrök, hogy minden kedvezményezett kössön 25 évre rögzített áras karbantartási szerződést.
Az irányító hatóság elfogadta ezt az érvelést, és a támogatási szerződést kiegészítette azzal, hogy a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a karbantartási költségek nem emelkednek a projekt fenntartásának 16. és 25. éve között.
De akárcsak Kalocsa, Mezőhegyes sem kötött 25 évre szóló karbantartási szerződést.
Viszont a 100 ezer óra lámpa-élettartam miatt Mezőhegyes is jogosult lett az EU-s támogatásra.
“Ha az irányító hatóság nem módosította volna három nappal a pályázati határidő előtt a felhívást, lehetővé téve, hogy 100.000 órányi élettartamot vegyenek figyelembe, a projekt sem minősült volna támogathatónak a megadott kivitelezési szerződés becsült értékek mellett."
5. Személyi összefonódások
A költség-haszon-elemzés helyességét az INS Kft. igazolta, és ez a cég végezte a projekt záró auditját is.
A záró audit elvégzésére vonatkozó ajánlatot a mezőhegyesi önkormányzatnak az INS Kft. nevében Mancz Ivette, az Elios Zrt. közvilágításért felelős igazgatója, és Puskás András, a Sistrade Kft. ügyvezetője készítette.
Mancz Ivette volt Kalocsa EU-s pályázatának két mellékletének társszerzője is.
6. Ugyanazok a tanácsadó cégek
A pályázat előkészítését a Tender-Network Zrt. végezte. Ez az a cég, amely az Elios első közvilágításos munkájánál, Hódmezővásárhely közvilágításának korszerűsítésénél az önkormányzatnak és az Eliosnak is tanácsadója volt .
A projekt műszaki dokumentációját a Hamar Endre tulajdonában lévő Sistrade Kft. készítette.
A projektmenedzsment-tanácsadást az EUPRO Projektmenedzsment Kft. végezte, aminek akkor résztulajdonosa volt Hamar Endre.
7. Hirdetmény nélküli közbeszerzés
A mezőhegyesi önkormányzat hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzéssel keresett kivitelezőt, az ajánlattételi felhívást az Elios Zrt.-nek, a Grep Green Public Lighting Kft.-nek és az SMHV Kft.-nek küldték meg. Az SMHV az a cég, ami az egyik olyan árajánlatot készítette, amit a mezőhegyesi EU-s pályázatban a költségbecsléshez használtak. A cég korábbi nevén, Simó Kft.-ként Mórahalomra is adott be ajánlatot, de az OLAF helyszíni ellenőrzésekor ezt letagadta.
A Tungsram-Schréder Zrt. két ajánlattevőnek két különböző árajánlatot adott ugyanazokra a lámpákra: az Elios 75,3 millió forintos, a Grep Green Public Lighting Kft. 112 millió forintos ajánlatot kapott.
A közbeszerzést az Elios nyerte 135,6 millió forintos ajánlattal, a kivitelezési szerződést 2014. augusztus 19-én írta alá az önkormányzattal.
Az Elios alvállalkozója a Zöld F. Kft. volt, a lámpákat a Tungsram-Schréder Zrt. szállította.
Az Eliosban a mezőhegyesi szerződéskötés idején tulajdonos volt a miniszterelnök veje, Tiborcz István.
Már most drágább a karbantartás annál, mint amit Mezőhegyes EU-pályázatába írtak.
“Az önkormányzat az EDF Démásszal kötött karbantartási szerződést. Jelenleg a projekt még a garanciális időszakban van, tehát meghibásodás esetén a cserealkatrészt a kivitelező ingyen állja. Ennek ellenére a karbantartási szerződés összege már most 10 százalékkal meghaladja a költséghaszon-elemzés szerint 25 évre kalkulált maximum éves karbantartási költséget."
Mezőhegyes elégedett az Elios-projekttel
Mint minden településnek, Mezőhegyesnek is 20 napja volt észrevételeket fűzni az OLAF megállapításaihoz, és ezt meg is tette a város. Mitykó Zsolt polgármester azt válaszolta az unió csalás elleni hivatalának, hogy a képviselőtestület 2017. október 25-én tárgyalta meg az OLAF észrevételeit, és “üdvözlik" a közvilágításos projektet, mert az “a város érdekét, az itt élők kényelmét, életkörülményeinek jobbítását szolgálta".
Az OLAF-nak küldött válaszlevél szerint az önkormányzat az akkori közbeszerzési szabályoknak és egyéb jogszabályoknak megfelelően járt el, a kivitelező szakszerű munkát végzett, a DÉMÁSZ Zrt. szolgáltatóként és az önkormányzat szerződéses partnereként gyors és szakszerű javítást biztosít, és az önkormányzat a LED-világítás kiépítését követő évben 8 millió forinttal kevesebbet fizetett közvilágításra, mint az előző évben.
A Tungsram-Schréder Zrt. is megszólalt
Március elsején hosszú közleményben reagált a sajtóban megjelent hírekre a cég, amely a lámpákat szállította az Eliosnak Mezőhegyesen is. A Tungsram-Schréder Zrt. azt írja, hogy 2017 októberében kapták meg az OLAF jelentésének tervezetét, amelyhez részletes, tizenegy oldalas kiegészítést tettek.
A végleges jelentést nem kapták meg, de a sajtóban megjelent információk alapján azt feltételezik, hogy az észrevételeiket nem vezette át bele az OLAF.
Most megjelent közleményében a cég részletesen ír a lámpák 100 ezer órás életttartamának kiszámításáról és a megvilágítási értékekről is. Külön foglalkoznak a hódmezővásárhelyi és a jászberényi közvilágítással, valamint leszögezik, hogy a cég soha nem volt az Elios alvállalkozója, csak beszállítója.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Ezt a hét trükköt találta az OLAF Mezőhegyesen - országszerte hasonló módszerekkel csaltak | Ezt a hét trükköt találta az OLAF Mezőhegyesen - országszerte hasonló módszerekkel csaltak | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/03/02/ezt-a-het-trukkot-talalta-az-olaf-mezohegyesen-orszagszerte-hasonlo-modszerekkel-csaltak/ | 2018-03-02 17:21:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Csütörtökön és pénteken is kiszivárgott egy-egy újabb hangfelvétel Magyar Péterről. A Blikk szerkesztőségébe is eljutott mai anyagon a politikus és volt barátnőjének magánbeszélgetése hallható. Arról, hogy pontosan mi hangzott el kettejük között ebben a cikkben számoltunk be. Nem sokkal azután, hogy nyilvánosságra került a felvétel, Magyar Péter a Facebook-oldalán tett közzé egy hosszabb bejegyzést.
Rövid idén belül megérkezett a válasz
"Miközben 3 centi hótól a fél országban leállt a vasúti közlekedés és már a MÁV jegyvásárló rendszere is, aközben Ali baba és a rablói érdemi kormányzás, a megélhetési válság kezelése, a közlekedés, az oktatás és az egészségügy megmentése helyett inkább a bűncselekménnyel megszerzett, manipulált magánbeszélgetéssel fárasztják a magyar embereket.
Értem én, hogy egy felelős államférfi képét szeretné a rogáni propaganda felépíteni a bulvárhőssel szemben, de van egy rossz hírem:
Attól mert valaki öltönyben, kimérten olvassa fel az előre megírt válaszokat a Kossuth Rádióban, attól még nem lesz államférfi, hanem marad az a szívtelen rabló, aki ezer milliárdokat lop el a magyar emberektől, miközben majd egy millió idős honfitársunk és több százezer gyermek él mély szegénységben.
A mi őszülő halántékú öltönyös Döbrögink most épp az 1400 milliárd forintért megvásárolt repteret játssza át a családjának és néhány megbízható oligarchának egy tőzsdei cégen keresztül.
Van egy rossz hírem a Temuról rendelt Al Capone-nak: mi a TISZA Pártnál méltóságteljesen, de eltökélten és határozottan készülünk a kormányváltásra több millió magyar ember támogatásával. A bulvárt pedig meghagyjuk nekik" | Magyar Péter megszólalt az újabb hangfelvétel kapcsán | Ma délelőtt egy újabb hangfelvétel érkezett a szerkesztőségünkbe, amelyen a levél feladója szerint ismét Magyar Péter hallható. A hanganyagon a politikus feltehetőleg a volt barátnőjéhez, Vogel Evelinhez beszélt. A TISZA Párt vezetője nem sokkal a felvételek megjelenése után, a közösségi oldalán reagált. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/magyar-peter-ujabb-hangfelvetelek/hdwbkll | null | true | null | null | Blikk |
A román Agerpres és a Mediafax hírügynökség szerint az ítélet nem jogerős. Oloszt többrendbeli befolyással való üzérkedésben találták vétkesnek.
Az ügyészség 2012 őszén emelt vádat a volt szenátor ellen. A vádhatóság szerint 2010-ben – amikor parlamenti képviselő volt – négy vállalkozó lefizette, hogy különböző szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy Olosz 2007 és 2008 között a román energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be.
A vádirat szerint Olosz Gergely összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.
Kitekintő / Erdély.ma / mti.hu | Hét év börtönbün a volt RMDSZ-es szenátornak - Kitekintő.hu | Hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán első fokon a bukaresti törvényszék Olosz Gergelyt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátorát egy korrupciós ügyben. | null | 1 | https://kitekinto.hu/2013/07/19/europai-ugyek/karpat-medence20130719het_ev_bortonbun_a__volt_rmdsz-es_szenatornak/78383/ | 2013-07-19 16:11:00 | true | null | null | Kitekintő |
2009.03.20. 23:00
Több napja tartó adatgyűjtésünk során újabb furcsa szerződésekre bukkantunk az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) esélyegyenlőségi főigazgatója körül kirobbant korrupciógyanús ügyben.
A lapunk birtokába került dokumentumok szerint Borovszky Tímea családtagjai is részesültek a hátrányos helyzetű, főleg cigány gyerekek integrálására elkülönített pénzalapból. Borovszky legfőbb bizalmasa, a tárca alkalmazottja, Kadét Ernő két cégen és egy civil szervezeten keresztül jutott többmilliós megbízásokhoz, de nem maradt ki Borovszky másik kollégája, Bernáth Gábor sem. Az SZDSZ holdudvarához is szivárgott a roma gyerekek felzárkóztatására szánt pénzből: a korábban Magyar Bálint jobbkezének számító E. Vámos Ágnes a Tinta Tanácsadó Kft.-n keresztül jutott zsíros megbízásokhoz. E. Vámos Ágnes Magyar minisztersége idején előbb az oktatási tárca közoktatás-fejlesztési és értékelési főosztályának vezetője, majd a Sulinova Kht. fejlesztési igazgatója volt, ő csak tavaly mintegy tízmillió forintot kasszírozott.
Riport a 4. oldalon | Roma pénzek kerülő úton | Több napja tartó adatgyűjtésünk során újabb furcsa szerződésekre bukkantunk az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) esélyegyenlőségi főigazgatója körül kirobbant korrupciógyanús ügyben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/03/roma-penzek-kerulo-uton | 2009-03-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Orbán Viktor családi jó barátja, Schmidt Mária történész vezeti azt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt, amely rendszeresen kap juttatást az államtól hol milliárdos költségvetési támogatás, hol ingatlan formájában. A szervezet most 500 millió forintot költene másfél év alatt reklámokra és komunikációra. Az Alapítvány korábbi hasonló tendereit a fideszes vállalkozó, Balásy Gyula cégei nyerték.Média és kommunikációs szolgáltatások beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. A feladat az Alapítvány tevékenységéhez kapcsolódó megyei-, országos napilapokban, heti, kétheti és havi lapokban, közterületi hirdetési felületeken, elektronikus médiumokban (helyi, országos tv-, rádió csatornák) és online hirdetési felületeken való megjelenés, és a kapcsolódó szolgáltatások elvégzése lesz. A keretszerződés a tervek szerint 18 hónapra szól, legfeljebb nettó 500 millió forint keretösszegig.A nyertes ajánlattevőnek a következőket kell elvégeznie:kreatív marketing kommunikációs stratégia és márkakommunikációs tervezése, üzenetek megfogalmazása,kreatív tervezés, megvalósítás és gyártás,médiatervezés, médiafoglalás,országos médiakampány lefolytatása,a lakosság egészét érintő társadalmi témával kapcsolatos esemény kommunikációjával kapcsolatos médiatervezési és vásárlási tevékenység,több hónapos, tervezetten 3 hónapos médiakampányok lefolytatása tv, rádió, online, print és közterület felületeken.A felhívásra azok a cégek jelentkezhetnek, amelyeknek az előző három évben a nettó árbevétele elérte az 500 millió forintot, és a közbeszerzés tárgyából származó árbevétele a nettó 375 millió forintot. De a vállalkozásoknak többek között rendelkezniük kell legalább egy 2 hónapos időtartamú, kulturális intézmény rendezvényével kapcsolatos tájékoztató médiakampány tervezésére és megvalósítására vonatkozó referenciával, továbbá legalább 1 fő médiatervező/vásárló, 1 fő stratégiai tervező, 1 fő tervezőgrafikus és 1 fő PPC manager szakemberrel, akiknek legalább 3 év szakmai tapasztalatuk van.Egyebek mellett előírás az is, hogy az ajánlattevőnek legyen MSZ EN ISO9001 és ISO/IEC 27001 tanúsítványa (vagy ezzel egyenértékű minőségbiztosítási dokumentuma), vagy épp a munkához szükséges szoftvere, illetve hozzáférése különböző adatbázisokhoz. A jelentkezőknek 1,5 millió forintos ajánlati biztosítékot is be kell fizetniük.Az érdeklődők november 11-ig tehetnek ajánlatot, de nagy meglepetésekre aligha kell számítani. Az Alapítvány korábbi, 2019-es és 2021-es kommunikációs tendereit a kormánypropagandából gazdagodó fideszes vállalkozó, Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. nyerték - és nagy eséllyel ezúttal is ők lehetnek a befutók. A 2021-es kiírás alkalmassági feltételei ráadásul szinte teljesen megegyeznek a mostani felhívásban szereplő követelményekkel.Jut is, marad isA Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány - amelyet 1999-ben az első Orbán-kormány hozott létre - "gondoskodik a magyar és közép-kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek kutatásáról és elemzéséről, különös tekintettel az 1917-től napjainkig terjedő időszakra, a diktatúrák történetére és a magyarországi viszonyokra".Az alapítványt vezető Schmidt Mária jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral,(például a lányának az adriai villájában nyaralt tavaly a miniszterelnök), de többek között ő a Terror Háza Múzeum főigazgatója, valamint a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatója is.Az alapítvány rendszeresen kap juttatást az államtól hol milliárdos költségvetési támogatás, hol ingatlan formájában. Nem csoda tehát, hogy a szervezetnek jut félmilliárd forintja saját maga és a rendezvényei reklámozására, 1,5 milliárdja tanárok továbbképzésére, vagy épp 700 millió forintja a 2020-as Trianon-emlékév hirdetéseire.Katus EszterNyitókép: Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet fõigazgatója az Identitás mint politikai fegyver címmel rendezett konferencián a Budavári Palotában, a Királyi Lovarda épületében 2024. szeptember 23-án. MTI/Soós Lajos | Félmilliárdért reklámozná magát és rendezvényeit Schmidt Mária alapítványa | A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány milliárdokat kap az államtól működésre, így futja rá. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/10/14/felmilliardert-reklamozna-magat-es-rendezvenyeit-schmidt-maria-alapitvanya | 2024-10-14 11:24:55 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az akasztói vállalkozó ellen első alkalommal 1997-ben emeltek vádat. Első fokon kilenc évre ítélték, mert 1993-94-ben fiktív számlák felhasználásával és jogtalan áfa-visszaigénylésekkel több milliárd forint kárt okozott az államnak. Ezt a döntést később megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság, a megismételt eljárásában végül négy és fél év fogházbüntetést kapott, melyből kedvezménnyel 2005 januárjában szabadult.
Stadler József szabadulása után áruházat nyitott Solton, ahol ruházati kereskedelemmel foglalkozott. Mivel büntetett előéletű volt, nem lehetett gazdasági társaság vezető tisztségviselője, ezért strómanként az ügy másod- és a harmadrendű vádlottját jegyezték be ügyvezetőnek. A cégek többségi tulajdonosa és tényleges irányítója azonban Stadler József volt, s az alapításhoz szükséges tőkét is ő biztosította.
Stadler József 2007 első felében számla nélkül ruházati termékeket vásárolt, melyeket a solti áruházban értékesítettek. A vádlott az áruházat működtető vállalkozás könyvelésében bruttó 151 millió forintnyi fiktív számlát szerepeltetett, aminek segítségével megpróbált jogosulatlanul 17 millió forintnyi általános forgalmi adót visszaigényelni. Bár a vállalkozásnak 2007-ben több mint félmilliárd forintnyi forgalma volt, a vádlott nem nyújtott be adóbevallást, ezzel 67 millió forintnyi adóhiányt okozott.
A fellebbviteli tárgyaláson Palánkai Zsolt, Stadler József védője az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, arra hivatkozva, hogy az elsőfokú tárgyaláson mindhárom vádlott védelmét ugyanaz az ügyvéd látta el, annak ellenére, hogy a terheltek között érdekellentét állhatott fönt, és ezt már a nyomozóhatóságnak észlelnie kellett volna.
A táblabíróság folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének kísérletében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek Stadler Józsefet, s ezért négy év tíz hónap börtönre ítélte, és 67 millió forint értékre vagyonelkobzást rendelt el.
Stadler József nem jelent meg a tárgyaláson, mert néhány napja a dunaújvárosi kórházban kezelik. | Stadler négy év tíz hónapot kapott | Stadler négy év tíz hónapot kapott - Az akasztói juhász visszaeső adócsaló, ezúttal hatvanhét millió forintot akart elsumákolni. | null | 1 | https://index.hu/bulvar/2011/11/17/stadler_negy_ev_tiz_honapot_kapott/ | 2011-11-17 12:29:18 | true | null | null | Index |
Eszerint egy önkéntes pénztár azt kérdezte meg a jegybanktól, hogy nem lehetséges-e, hogy valahogy kiterjed Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) biztosítása a pénztár azon - a pénztár által vezetett egyéni egészségszámlákat magába foglaló fedezeti tartalékban nyilvántartott - tagi vagyonára, amely egy időközben felszámolás alá került hitelintézetnél nyitott számlán volt.
A bajba került pénztár az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993-as XCVI. törvény (Öpt.) több rendelkezésére hivatkozva azt az álláspontot képviselte, hogy az OBA-biztosítás és kártalanítás kiterjed az egyéni egészségszámlákon nyilvántartott tagi vagyonra is, mely a felszámolás alá került hitelintézetnél nyitott pénzforgalmi számlán lett elhelyezve. Véleménye szerint ugyanis a ez a pénz nem tekinthető a pénztár vagyonának és így a pénztár betétjének sem.
Az MNB állásfoglalásában alaposan körbejárta a kérdést és arra jutott, hogy
az így elhelyezett pénzt a pénzforgalmi törvény alapján a pénztár betétjének minősül, márpedig az egészségpénzárak pénzforgalmi számláján elhelyezett összegre nem terjed ki az OBA által nyújtott biztosítás.
bár 2015. július 3-től hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) több helyen is módosult, ám ez a pénztár ügyét nem érintette. Ez az MNB szerint amiatt releváns, hogy amennyiben a jogalkotó az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak betéteire kiterjesztette volna az OBA által nyújtott biztosítást, úgy az MNB megvizsgálta volna azt, hogy e módosítás mikortól lép hatályba.
Az MNB elemezte a kérdést a tagi megtakarítások szempontjából is. Itt arra jutott, hogy egy pénztári befektetését nem az egyes tagok, hanem pénztári befektetési instrumentumokként helyezik el. A tagok tulajdonosi minősége kizárólag a pénztár és a tagok belső jogviszonyában irányadó, a pénztár és harmadik személyek jogviszonyában azonban nem. Így emiatt sem vonatkozhat a betétre az OBA-garancia.
A nyilvánosságra hozott dokumentumban nem szerepel sem a pénztár, sem a felszámolás alá került pénzintézet, de jó eséllyel meg lehet őket tippelni.
Még március 3-án jelentette be ugyanis az MNB, hogy 180 napra kifizetési tilalmat rendelt el a Honvéd Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségbiztosító Pénztárnál és a Pro V1ta Első Magyar Kiegészítő Egészségpénztárnál a pénztártagok egyéni egészségszámláit érintő fedezeti alapokra. A lépés oka, hogy a Honvéd a DRB Bankcsoporthoz tartozó BRB Buda Regionális Bank Zrt.-nél, a Pro V1ta Egészségpénztár pedig a BRB-nél és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt.-nél tartotta pénztári vagyonának jelentős részét. Csakhogy mindkét bank ellen időközben felszámolás indult, a védett betétesek pedig az OBA kifizette. | Brókerbotrány: végleg elúszott a magyar katonák pénze | Aligha maradt reménye két, bajba került egészségpénztárnak érdemi pénzhez jutni - hámozható ki az MNB friss állásfoglalásáből. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/brokerbotrany_vegleg_eluszott_a_magyar_katonak_penze.600916.html | 2015-07-23 19:06:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Fellegi december 8-án jelentette be: nem tudja tovább igazgatni a minisztériumot. Ennek oka az volt, hogy őt bízták meg azzal: tárgyaljon a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a várhatóan több milliárd eurós hitelszerződésről. De Orbán Viktor miniszterelnök szerette volna a kormányban tartani, így tárca nélküli miniszter lett, méghozzá „melegében". December 15-én, kinevezése napján vált meg ugyanis hivatalosan előző pozíciójától. A ki nem vett szabadságát kifizették, ami a hivatalos dokumentum szerint 1 millió 903 ezer 282 forint volt.
Csakhogy a kormánytagok jogállásáról szóló törvény kimondja: ha az állami vezetőt megbízatásának megszűnését követően 30 napon belül ismételten állami vezetővé választják, akkor a ki nem adott szabadságát nem lehet pénzben megváltani, hanem jóvá kell írni a következő megbízásánál. A törvényt még 2010 májusában, az Orbán-kormány első intézkedéseinek egyikeként hozták meg. Ez alapján Fellegi Tamásnak nem jár szabadságmegváltás címén kifizetés.
- A jogfolytonosság kizárja a szabadságmegváltást, Fellegi az egyik miniszteri székből a másikba ült december közepén - mondta a Blikknek Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint morálisan is elítélhető, hogy a miniszter felvette a pénzt.
Próbáltuk kiszámolni, hogyan jött ki a közel kétmilliós plusz, de nem sikerült rájönnünk. A törvény azt írja: a minisztereknek 20 nap szabadság jár. Ez körülbelül egy teljes naptári hónapot jelent, s erre az időre a miniszteri fizetés 1,1 millió forint. A kifizetett összeget nézve így Felleginek majd két hónapnyi, mintegy 38 munkanap szabadsága lehetett. Több kérdést is elküldtünk a tárca nélküli miniszter sajtóirodájának. Afelől érdeklődtünk, hány nap szabadságát váltották meg Felleginek, illetve tavaly hány nap fizetett szabadságot vett ki. Azt is tudni szerettük volna, miért nem görgette a miniszter a szabadságot, miért váltották azt meg. Választ ezekre a kérdésekre nem kaptunk.
K. D.–M. L. | 1,9 milliót kapott Fellegi a szabadságaiért | Budapest - Megérte tavaly lemondania Fellegi Tamás tárca nélküli miniszternek. Ezzel majd 2 millió forint ütötte a markát, mert kifizették a ki nem vett szabadságát. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/19-milliot-kapott-fellegi-a-szabadsagaiert-2083864 | 2012-03-23 03:00:00 | true | null | null | Blikk |
2005.02.16. 23:10
Csupán 12 nap állt rendelkezésükre a magyar cégeknek, hogy jelentkezzenek az egyik legnagyobb projekt, a 2,5 millió személy adatait tartalmazó, diákigazolványok előállításával kapcsolatos informatikai rendszer kialakítására kiírt pályázatra. A felhívás a magyar Közbeszerzési Értesítőben ráadásul csak a határidő lejártának napján, azaz tegnap jelent meg. Így szinte lehetetlen volt olyan vállalatnak pályáznia, aki előzetesen nem értesült a lehetőségről.
Február elsején érkezett meg a Közbeszerzési Értesítőhöz a diákigazolványok előállítására vonatkozó kiírás, ami a szabályoknak megfelelően február 4-én meg is jelent az Európai Unió hivatalos lapjában. Az értesítő azonban csak tegnap, a határidő lejártának napján közölte a felhívást, amivel megszegte a szabályokat.
A tender gazdájaként az Oktatási Minisztérium (OM) tulajdonában lévő Educatio Kht.-t jelölte meg a dokumentum. A cég azzal indokolta a szokatlanul szűk határidőt, hogy egy tavaly november 16-án életbe lépett kormányrendelet értelmében április 30-ig biztosítani kell a diákigazolvány előállítására vonatkozó programot. Az egyik fő kérdés az, hogy – ha olyan sürgős volt az ügy –, miért tartott az Educatiónak 80 napig elkészítenie egy néhány mondatos kiírást? Ráadásul azt a kormányrendeletet, amire most hivatkoznak, vélhetőleg maga az Educatio, illetve az OM készítette elő, tehát nem érhette őket váratlanul annak kihirdetése. Az április 30-i határidő egyébként nem is az Educatióra vonatkozik, csak az iskolák igénylési kötelezettségét határozza meg.
A nyertesnek 2,5 millió ember adatainak fogadására alkalmas informatikai rendszert, a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat és a csipkártyagyártást kell megszerveznie. A rendkívül rövid határidő, a beruházás nagysága és a speciális feladat gyakorlatilag kizárja, hogy a kiírásra olyan cég jelentkezzen, amelynek előzetesen nem volt tudomása az ügyről.
E bonyolult rendszer megvalósítását egymagában egyetlen hazai cég sem tudja vállalni. Így a pályázók két lehetőség között választhattak: vagy az Erdős Ákos baloldali vállalkozó érdekeltségében álló Állami Nyomdával működnek együtt, vagy konzorciumot alakítanak más vállalatokkal. Ez utóbbi a 12 napos jelentkezési határidő miatt nyilvánvalóan kivitelezhetetlen volt. Ismeretes: korábban Erdős vásárolta meg a Gyurcsány Ferenc cégbirodalmába tartozó Perfekt Rt.-t.
Az Oktatási Minisztérium közlése szerint a tendert központi közbeszerzési eljárás keretében nem az Educatio, hanem a Miniszterelnöki Hivatal írta ki, így ők arról nem tudnak bővebbet. A Magyar Nemzet megpróbálta megkérdezni az általuk megjelölt illetékest, a hivatalban dolgozó Schaffer Istvánt, ám őt nem tudták elérni. | Gyurcsány üzleti partnere gazdagodhat az állami tenderen | Csupán 12 nap állt rendelkezésükre a magyar cégeknek, hogy jelentkezzenek az egyik legnagyobb projekt, a 2,5 millió személy adatait tartalmazó, diákigazolványok előállításával kapcsolatos informatikai rendszer kialakítására kiírt pályázatra. A felhívás a magyar Közbeszerzési Értesítőben ráadásul csak a határidő lejártának napján, azaz tegnap jelent meg. Így szinte lehetetlen volt olyan vállalatnak pályáznia, aki előzetesen nem értesült a lehetőségről. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/02/gyurcsany-uzleti-partnere-gazdagodhat-az-allami-tenderen | 2005-02-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Vasárnap Újpest és Angyalföld határán jött szembe ez a két plakát, amely azóta országszerte elárasztotta a köztereket.
Még VÉLETLENÜL sem a Jobbik kampánya
„Bérunió – európai polgári kezdeményezés” – hirdetik a Simicska Lajos-féle Mahir plakáthelyein a poszterek, amelyeken egyetlen párt logója sem szerepel, semmiféle utalás nincs rájuk. Így nem is tudni, ki rendelte meg a plakátok kihelyezését.
Szigorúan véve nincs is ebben semmi furcsa: az európai polgári kezdeményezés egy uniós eszköz, amellyel a polgárok közvetlenül kérhetnek valamilyen új EU-szintű jogszabályt. Próbálták már így alapjoggá tenni a hozzáférést a vízhez, betiltatni az abortuszt vagy éppen büntetést kérni vele a magyar kormányra. Ha összejön elég országból egymillió aláírás, az EU javaslattevő testülete, az Európai Bizottság köteles foglalkozni a kérdéssel.
A béruniós kezdeményezés célja, hogy "felszámolja a tagállamok közötti bérkülönbségeket, és amelyek – e cél érdekében – lehetővé teszik a tagállamok hatékonyabb kohézióját”. Azzal indokolják, hogy az alacsonyabb fizetések miatt tömeges a kivándorlás a szegényebb uniós országokból, amelyek így még inkább lemaradnak. Közben a gazdagabb tagállamokban kiakadnak a sok érkező emberen, ami szétszakítja az EU-t.
De vajon ki az a szervező, aki ennyire aggódik az EU fennmaradásáért és egységéért?
A Jobbik.
Azóta a néppártosodást hangoztatva hivatalosan kiszorították a performanszban részt vevő Novák Elődöt és a „radikálisokat”.
Ezután a bérunió vált a párt egyik fő, ha nem a legfontosabb kampánytémájává. Innentől érdekes, hogy
Megkérdeztük a Jobbiktól, hogy ők tetették-e ki a plakátokat, illetve van-e hozzájuk bármilyen közvetlen közük. A párt az első kérdésre annyit válaszolt, hogy „nem”, a másodikra pedig csak azt, hogy „nincs”.
Listázzák az összes plakáthelyet
Közben Közben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter keddi hatállyal utasításba adta a fővárosi és megyei kormányhivatalok dolgozóinak, hogy ellenőrizzék és listázzák a területükön található reklámhordozó felületeket, vagyis plakáthelyeket – derült ki a legfrissebb Hivatalos Értesítőből. Minderre a plakáttörvény betartása miatt van szükség.
A Magyar Nemzet összefoglalója szerint az ellenőrzést külön erre a feladatra kijelölt kormánymegbízottak végzik, akik munkacsoportokat jelölnek ki – ha pedig nincs elég ember lajstromozáshoz, más területekről is áthozhatnak dolgozókat.
Ez a végrehajtási rendelet a júniusban elfogadott plakáttörvényhez kapcsolódik, még nem a kormány lépése a Jobbik szlogenjeit tartalmazó most megjelent béruniós hirdetésekre.
A Jobbiknak kiváló a néppártosodáshoz
Ez a béruniós kezdeményezés kiválóan szolgálja a Jobbik új céljait. Már ha az a cél, hogy
a Jobbik a 2018-as országgyűlési kampányát egy első hallásra népszerű, populista jelszóra fűzze fel,
amivel mozgósíthat és új szavazókat vonhat be egy klasszikus baloldali, munkásokat megszólító témával,
miközben azt bizonygathatja, hogy igenis megváltozott, már az EU barátja, amivel rárajtolhat a viszonylag sok uniópárti szavazóra az állandóan brüsszelező Fidesszel szemben (ezzel nincsenek egyedül az ellenzékben),
és a baloldali, unió-konform szöveggel középre húzza be a pártot, megpróbálva meghaladni a centrális erőtér logikáját, ahol a Fidesz befészkelte magát a két térfél közé.
Eddig még senki nem ment vele semmire
A gondok akkor kezdődnek, ha tovább tekintünk a Jobbik saját érdekeinél. Az egyik probléma, hogy ez egy nem túl hatékony módszer: alig néhány polgári kezdeményezés jutott el egymillió aláírásig, és azok közül
még egyből sem született jogszabályjavaslat.
Ennek nem kis részben az Európai Bizottság hozzáállása az oka. Hiába hozott létre egy olyan rendszert, ahol viszonylag egyszerűen lehet aláírásokat gyűjteni, ha többször is megtagadja jogszabályok kidolgozását vagy akár az aláírásgyűjtés előzetes nyilvántartásba vételét. Így járt elsőre a másik most futó, magyar vonatkozású polgári kezdeményezés, a Minority SafePack is. Ezt részben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezi a kisebbségi jogok védelmére, de az Európai Bizottság azzal dobta vissza, hogy ezen a téren nincs hatásköre. Csak bírósági döntésre gondolta meg magát.
Az egymillió aláírás összegyűjtése sem könnyű, de az Európai Bizottságot még ez sem kötelezi semmire azon kívül, hogy meg kell vizsgálnia a felvetést.
Ugyanarra haladna az EU, de a tagállamok miatt csak tyúklépésben
A testülettől viszont nem ritkán tényleg fogalmatlanul, olyan témában kérnek javaslatot, amiben nincs vagy alig van jogköre. A szociális jogok is ilyenek, ráadásul az Európai Bizottság épp most próbál élni a kevéske mozgásterével.
Idén született javaslat a „szociális unióra”. Ha a szókapcsolattól automatikusan dührohamot kapott, akkor működött a Fidesz brüsszelezése: ez A Legnagyobb Veszélyek Egyike, amivel Orbán Viktor évértékelője szerint Belgium fővárosa idén Magyarországra rontott.
A kockázat egészen hihetetlen volt abban az értelemben, hogy kár volt elhinni. Még meg sem volt a javaslat, amikor a miniszterelnök tényként állította a fenyegetést, de egy előzetes tervezetből már lehetett tudni, hogy csak az euróövezeti országokra vonatkozik, és az se került bele, amit a magyar kormány belelátott.
A területért felelős uniós biztos, Marianne Thyssen Magyarországon épp a minimálbérrel szemléltette, hogyan működne a szociális unió. Nem szabályoznák, hogy egy adott tagállamnak mennyit kell erre előírnia. Helyette a jövedelmek középértéke alapján megnéznék és összehasonlíthatóvá tennék az országok között, hol mekkora a minimálbér, ezzel ösztönöznék őket arra, hogy közelítsenek egymáshoz.
Arról viszont szerinte nincs szó, hogy jogilag összehangolják a szociális rendszereket, mert az a tagállamok jogköre és az is marad.
Ennél az Európai Bizottság akkor se tudna sokkal többet javasolni, ha kapna egymillió aláírást. A jogköröket az uniós alapszerződések osztják le, amelyeket csak a tagállamok módosíthatnak egyhangúlag, és ez kínkeserves folyamat lenne.
Az Európai Bizottság is jelzett a kezdeményezést vezető Gyöngyösi Márton jobbikos képviselőnek és társainak. Ahogy arra Lattmann Tamás nemzetközi jogász felhívta a figyelmet, a jóváhagyó határozatba feketén-fehéren beleírták: a kezdeményezéssel sok mindent lehet, amire az uniós szerződések vonatkoznak, de
magáról a fizetésről nem születhet uniós jogszabályjavaslat, mert erre nincs jogköre az EU-nak.
Helyette például a munkakörülményeken, a szociális kirekesztettség elleni küzdelmen vagy a szociális rendszerek modernizálásán keresztül, az Európai Szociális Alap segítségével próbálkozhatnak valahogy a bérek közelítésével.
Nem biztos, hogy jól járnánk az ész nélküli béremeléssel
Abba már bele se mennénk, hogy a bérkülönbségek alapja nem az, hogy melyik kormánynak épp mekkora szám jut eszébe. Nagyon leegyszerűsítve alapvetően a termelékenységtől függnek. Ez az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai alapján az elmúlt hat évben nálunk alig változott: 2010 és 2016 között mindössze 0,8 százalékkal emelkedett.
Ennél csak a ciprusi, a finn, a görög és az olasz adat rosszabb. Még pocsékabb a helyzet a többi 2004 óta csatlakozott, általában szegényebb tagállamhoz képest.
Ezekben jellemzően gyorsabb volt a termelékenység növekedése, mint a nyugati országokban, nálunk és Cipruson viszont szinte ugyannyi maradt.
Ez nem azt jelenti, hogy ők keményebben dolgoznak, hanem például abba fektettek be, hogy új eszközökkel hatékonyabban végezhessék a munkájukat és képzettebbekké váltak, mint korábban.
Ha ész nélkül emelkednének a fizetések úgy, hogy emögött nincs valós teljesítménynövekedés, annak az lehet a vége, hogy a cégek egyszerűen nem tudnák kitermelni a béreket. Vagyis nem a fizetéseket kellene emelni, hanem a feltételeket megteremteni hozzá.
Ahogy azt Marianne Thyssen uniós biztos az EUrologusnak elmondta, nem a keletiek hozzáállásával van a baj. „Belgiumban azt hallom, hogy ha valami gond van a házban, a lengyel mesteremberek már kora reggel megérkeznek, keményen dolgoznak, és jól végzik a munkájukat”. Országokon belül is vannak és lesznek különbségek, de „az egész a beruházásról, a fejlesztésről, az emberek képzettségéről szól”.
„Ha van rá lehetőség, ha a termelékenység megvan hozzá, ki kell harcolni a magasabb fizetéseket, és be kell fektetni az emberekbe! Ha ez megvan, akkor be tudunk fektetni a gyerekeik oktatásába, és innen folytatódik minden.” | Jobbikos szlogenek kerültek ki a plakátokra, Lázár listázást rendelt el | Jobbikos szlogenek kerültek ki a plakátokra, Lázár listázást rendelt el - Valaki pont a Jobbik kampányát hirdeti Simicska plakáthelyein, de a párt tagadja, hogy köze lenne hozzá. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/08/08/jobbik_berunio_plakattorveny_lazar_listazas/ | 2017-08-08 11:56:15 | true | null | null | Index |
A hálapénz minden esetben bűncselekménynek minősül, ez alól nincs semmilyen kivétel – ezzel az állásfoglalásával rendezte át, s helyezheti teljesen új alapokra az egészségügyben dolgozók működését dr. Gellér Balázs, az ELTE Büntetőjogi Tanszékének habilitált egyetemi docense, korábban tanszékvezetője.
Egy a héten szervezett egészségjogi fórumon állt elő a jogászprofesszor véleményével, okozott is nagy felzúdulást. Nem csoda, hiszen a jelenleg hatályos jogszabályok alapján vezette le: a hálapénz elfogadása három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. – A júliusban életbe lépett új büntető törvénykönyv mondja ki világosan: aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy ennek ígéretét elfogadja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A korábbi Btk. megengedőbben fogalmazott, csak az előny kérése számított önmagában is büntetendőnek, annak elfogadása egyszerű dolgozó esetén abban az esetben volt csak büntethető, ha az érintett azt kötelességszegésért cserébe fogadta el – kezdi az értelmezést a jogász professzor. Jogértelmezése szerint most újra előállt az a jogi helyzet, ami 2001 után egyetlen évig élt, amikor szintén kriminalizálták a hálapénz intézményét. – Téves az a jogértelmezés, ami szerint ez alól felmentést ad a Munka törvénykönyve, amely szerint, ha a kórház beírta a szabályzatába, hogy el lehet fogadni hálapénzt, az ügy nem járt munkajogi konzekvenciákkal. A Munka törvénykönyve csupán egy általános lehetőséget biztosít, ami nem értelmezhető a jogellenesség kizárásának – magyarázza Gellér Balázs, aki szerint a Btk.-ban foglaltakat egyszerűen nem írhatja felül egy másik jogszabályba foglalt lehetőség, a hálapénz tehát passzív gazdasági bűncselekménynek minősül, minden formában büntetendő a jelenlegi Btk. szerint.
Megdöbbentette az állásfoglalás az egészségügy szereplőit is, alapjaiban értékeli ugyanis át a helyzetet. Dr. Rácz Jenő, a Magyar Kórház Szövetség korábbi elnöke és dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség vezetője is a hivatalos szervekhez fordul: az egészségügyért is felelős minisztérium és az igazságügyi tárca állásfoglalását kérik. – Mindeddig abban a tudatban végeztük a munkánkat, hogy ugyan nem kedvelt, inkább megtűrt jelenség a hálapénz, de legális. Ha viszont a professzor nagyon is logikus okfejtését vesszük alapul, akkor ma potenciálisan él 30 ezer megvesztegetett és 10 millió megvesztegető ember az országban, ez a helyzet pedig nyilván nem fenntartható – mondja a kórházigazgató. Dénes Tamás szerint is rendkívül súlyos helyzetet hozhat Gellér doktor nyilatkozata, amit, lévén a terület egyik legnagyobb tekintélye, semmi okuk kétségbe vonni. Így viszont a rezidensek által a hálapénz betiltásáért kezdeményezett népszavazásra sem lesz szükség.
Eddig egyetlen alkalommal került elő a bűncselekmény lehetősége a gyakorlatban a hálapénz kapcsán. Pár hónappal ezelőtt egy fiatal férfi nyilvánosságra hozta a Péterffy Sándor Utcai Kórház vezetésének írt panaszlevelet, mert egy sebész „megzsarolta, illetve megfenyegette”. A panaszos, aki életében először búvárkodott, szilánkosra törte a sarkát. Amikor tízezer forintot akart diszkréten átnyújtani az orvosnak, az kihívta a kórteremből, és azt mondta: „akinek van pénze vitorlázgatni, annak legyen pénze műtétre is. Ezt a pénzt nem gondolhatja komolyan, hát a két haverommal pont öt perc alatt isszuk el”. Az intézményben elindult vizsgálat során a kórház maga is kérte, hogy jelentkezzenek azok a betegek, akiket az érintett orvossal kapcsolatban hasonló sérelem ért, három panaszos jelentkezett is. Ugyan bizonyítani nem lehetett az orvos bűnösségét, a kórház vezetése azonnal felmondta a szerződését. További lépések az ügyben azóta nem történtek, az orvos most is egy szakrendelőben dolgozik.
A hálapénzzel kapcsolatban készült legutolsó felmérés szerint a teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forint volt. Bár a hálapénz intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben, a páciensek – nagyrészt anyagi okok miatt – egyharmadával kevesebbet fordítottak paraszolvenciára, mint négy évvel ezelőtt. Az AXA Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató végzett kutatás szerint az elmúlt egy évben hálapénzt fizető aktív korúak 14 százaléka érezte úgy, hogy az egészségügyi személyzet elvárja tőle a paraszolvenciát. A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15 ezer forintot. Őket követik a járóbeteg-ellátás szakorvosai (4900 forint/alkalom) és a háziorvosok (2400 forint/alkalom). A legkevesebb hálapénzt a háziorvosi és a szakrendelői asszisztensek kapják, alkalmanként átlagosan 800 forintot. Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 54 százaléknak nincs rá pénze, egyharmaduk elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 11 százalék azok aránya, akik azért nem fizetnek hálapénzt, mert nem tudják, hogy kinek, mennyit kellene adni, s mindössze 2 százalék vélekedik úgy, hogy az orvosi béremeléseket követően erre már nincs is szükség. | Mégis bűn a hálapénz - Vasárnapi hírek | Egyetlen kórházigazgató sem adhat felmentést, a hálapénz elfogadása mindenképp büntetőjogi kategória. Legyen az előre kialkudott, vagy utólag elfogadott paraszolvencia, vesztegetésnek minősül – Dr. Gellér Balázs professzor jogértelmezésével egészen új helyzetet teremtett az egészségügyben. A szakmai szervezetek most a kormány véleményét kérik. | null | 1 | https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/megis_bun_a_halapenz | 2013-11-17 10:16:00 | true | null | null | Vasárnapi Hírek |
A hetente tartott korrupcióinfón Hadházy Ákos olyan korrupciós esteket mutat be, melyek a közpénzeket elherdálásának rendszerszintűségére mutatnak rá.
Kapcsolódó cikkeink a Korrupcióinfóról
Részt vettek-e kormánytagok a Háda munkahelyteremtő trükkje körüli ügyeskedésben?
260 milliós NHB-hitel és 16 éve történt brókergyilkosság a bicskei lyukas telek körüli céghálóban
Hadházy: 558 millió forint EU-s pénz ment el, 59 darab földbe ásott lyuk látszik belőle
A legutóbbi sajtótájékoztatójánn a Türr István Kutató és Képző Központ (TKKI) által lebonyolított az “Aktívan a tudásért” és az Aktívan a munkáért programok kapcsán tapasztalható visszásságokról számolt be a politikus.
Az összességében közel 12 milliárd forint EU-s támogatásból megvalósuló, 22 ezer embert elérő két program arra volt hivatott, hogy hátrányos helyzetű embereknek segítsen a munkaerőpiacra való bejutásban. A két programban fejenként több, mint fél millió forint EU-s pénz ment el a hátrányos helyzetűek egy-két hónapos képzésére.
A gyakorlatban a legtöbb esetben a közmunkások téli oktatása folyt ezekben a projektekben. Az alapvető viselkedési normákat is bemutató tananyagról az Origo írt összeállítást, az oktatásban résztvevőkről a Népszabadság készített riportot két éve.
A képzéseken résztvevők száma is megkérdőjelezhető Hadházy szerint. A politikus elmondta, hogy kapott olyan jelzéseket, hogy a képzések csupán “papíron” voltak megtartva, a valóságban csak a jelenléti íveket írták alá résztvevők.
Számos olyan esetet hozott fel a TKKI projektjei kapcsán Hadházy, amik körül felmerül a korrupció gyanúja.
Egyrészről a központ szerződései között található egy meglepően drága terembérlet. Egy olyan volt laktanyát bérelt 140 millió forinért a képző központ 2014 elejétől másfél évig, amelyet előtte még 15 millió forinért hirdettek meg eladásra.
Másrészről Hadházyék adatkéréséből kiderült, hogy az Aktívan a tudásért program 3,6 milliárd forintjának az egyharmada a képző központ dolgozóinak a fizetésére ment el. A politikus szerint ez azért visszás, mivel a teljes TKKI összesen 1300 dolgozóval rendelkezik, és közülük ezer fő nem is alkalmas a beosztása alapján az oktatói munkára.
Ha a közel 250 főnyi instruktor, mentor, oktató beosztású Türr dolgozóra vetítjük a személyi bérekre elköltött 1,3 milliárd forintot, akkor közel 6,5 milliót kaphattak az egyébként közalakalmazotti státuszban dolgozó munkavállalók.
Számos egyéb túlárazottnak vagy feleslegesnek tűnőköltség található a programok költségvetésében. Bruttó 30 millió forint ment el egy olyan videókonferencia-kliens öt faluba telepítésére, amelyhez hasonló ingyen is hozzáférhető az interneten.
A hátrányos helyzetű embereket írásra-olvasásra és más alaptevékenységekre oktató projektben elszámoltak 30 milliót vezetői információs rendszer fejlsztésére is. A legszegényebbeknek szánt pénzekből 27 millió forint ment el sajtó és PR költségekre.
Állatorvosi ló
A két hete megszűnésre ítélt Türr István Képző Központ Intézet az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményeként huszonhat EU-s támogatásból megvalósuló projektet mendzselt. Ezek java része a felnőtképzés területén lezajlott program volt. Nem a Hadházy által említett két program volt az első a TKKI a történetében, ahol felmerült a korrupció gyanúja.
Az Átlátszó számolt be arról tavaly év végén, hogy a piaci ár sokszorosáért vásárolt informatikai szolgáltatást az intézet. 2014-ben szintén az Átlátszó írta meg, hogy a legszegényebbek megsegítésére szánt pénzek a TKKI-ből offshore tulajdonú vállalatokhoz mentek alaptörvény-ellenesen. Három udvar hó és jégmentsítésére 50 milliós szerződést kötött 2015-ben a TKKI egy reklámcéggel az Index szerint.
Kapcsolódó cikkeink a TKKI ügyeiről
A legszegényebbek pénzéből is jut offshore hátterű cégeknek
IT-szolgáltatásokat is a piaci ár sokszorosáért vásárol a Türr István Intézet
A világ legdrágább Opel Corsája és a Belügyminisztériumhoz közeli irodaház – így ver hidat a munka világába az Országos Roma Önkormányzat
A kétes hírnévre szert tett “nyúl lefejezős” oktatási anyag is a TKKI-hoz kötődik. Oldalanként közel egymillió forintot fizettek ki egy offshore hátterű cégnek egy olyan oktatási segédanyagra, amelyről kiderült hogy egy amerikai okatási segédanyag fordítása, és nem saját szellemi termék, minként azt az anyagot jegyző cég beállította.
Ebben az ügyben a rendőrség is nyomozott, de nem találtak semmi törvényelleneset a plágiumgyanús könyv kifizetése körül.
Szintén milliók mentek el olyan tanulmányokra a TKKI-ből, egy helyettes államtitkár volt cégének, amelyeket hosszra mértek, azaz a tartalom ismétlődött, és nem volt túl sok veleje a tanulmányoknak.
A TKKI korrupciógyanús botrányai közül is kiemelkedik a “Híd a munka világába” program. Az Országos Roma Önkormányzat Farkas Flórián vezetésével a TKKI-val együtt vitte a progranot, amellyel kapcsolatban három nyomozás is indult a NAV-nál.
Az Áltátszó 2015-ben bejutott az egyik EU-s pénzből vett budai irodaházba és ott videóinterjút is forgattunk. Az ott feltett kérdéseinkre adott válaszokból kiderült például, hogy havi félmillióért béreltek Opel Corsákat. Számos más túlárazás is felmerült a projekt kapcsán: például a drága ingatlanvásárlások, vagy az, hogy egymillióért vettek mikrohullámú sütőket.
Lázár János kancelláriaminiszter 2015 őszén még azt mondta, hogy minden rendben van a projekttel. Ma már a felügyelő minisztérium, az EMMI szerződést akart bontani az ORÖ-vel.
A roma felzárkóztatással kapcsolatos más projektek kapcsán is történtek furcsaságok a TKKI-nél. Például a roma nők esélyegyenlőségéért indított projektet egy títzmilliós luxusfogadással zárták. | Korrupcióinfó: Azért szüntetik meg az egyik legkorruptabb háttérintézményt, hogy eltüntessék a nyomokat | Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szóvivője szerint a korrupciós botrányokkal kísért Türr István Kutató és Képző Központot azért is szünteti meg a kormány, ho | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/06/27/korrupcioinfo-azert-szuntetik-meg-az-egyik-legkorruptabb-hatterintezmenyt-hogy-eltuntessek-a-nyomokat/ | 2016-06-27 11:31:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) akár a cégük eladására is kötelezhet vállalkozásokat új jogkörének birtokában - az igazságügyi saláta-törvénymódosításba rejtett átalakítás meglehetősen pikáns annak fényében, hogy nemrég kiderült: a közelmúltban Tiborcz István bejelentkezett a kormánnyal épp hadban álló SPAR magyarországi operációjának felvásárlására.
Tény, a jogszabálytervezet meglehetősen gumi kritériumokat határoz meg arra, mi alapján nyilváníthat a GVH, illetve annak versenytanácsa alapvető jelentőségű vállalkozássá (ajv) céget. a kritériumokat lényegében bármely nagy, meghatározó és kiterjedt piaci részesedéssel rendelkező cégre rá lehet húzni, amely a szó köznapi értelmében vett alapvető termékekkel vagy szolgáltatásokkal foglalkozik.
A javaslatoktól az eladatásig
Az is tény, hogy a tervezet az alkalmazható szankciók részeként a tulajdonrész eladatását is tartalmazza. Ugyanakkor
a szankciók sorában fokozatosságot ír elő, vagyis a versenytanácsnak előbb az enyhébb szankciókat, s csak végső esetben a súlyosabbakat kell elrendelnie.
A lehetséges szankciók szerint kötelezheti:
az érintett cég tulajdonosait a társaságban meglévő tulajdonrészük részben vagy egészben történő értékesítésére;
a társaságot eszközök átadására kijelölt szolgáltatónak költségalapú díj melletti üzemeltetésre;
a társaságot vezető testületében más vezető állású személy megválasztására vagy kinevezésére;
tagsági részesedések más tulajdonosok részére történő átruházását, és felfüggesztheti a tagsági részesedéshez kapcsolódó szavazati jogokat;
az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására (és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testület figyelmét).
A fenti kötelezések elrendelésére "az ellátásbiztonsághoz szükséges működés fenntartása vagy helyreállítása érdekében" kerülhet sor.
Magyarán, ha a GVH úgy látja, hogy mondjuk a kutyagumi alapvető termék, és
van egy nagyvállalat, amely meghatározó jelentőségű a kutyagumi előállítása, forgalmazása stb. szempontjából,
de ez a cég nem képes ellátni a kutyagumival kapcsolatos működését, vagy legalábbis félő, hogy nem fogja tudni ellátni,
akkor első körben puha beavatkozás gyanánt kötelezheti a vállalat közgyűlését, hogy tárgyaljon meg bizonyos napirendi pontokat,
durvább beavatkozásként egyes tulajdonosok szavazati jogát felfüggesztheti,
még durvább beavatkozásként új embereket ültethet a kutyagumi-vállalat vezetésébe,
és ha még mindig nem működik jól a kutyagumibiznisz, kötelezheti a céget, hogy a kutyagumi-gyártósorait és kutyagumi-szállító kamionjait adja át üzemeltetésre egy kijelölt szolgáltatónak, ráadásul költségalapon, vagyis a kutyagumi-vállalat semmi hasznot nem remélhet az átadásból,
végül eladathatja a tulajdonossal/tulajdonosokkal a részesedésük egészét vagy egy részét, de ez már az atombomba.
Természetesen még az enyhe beavatkozás is nagyon durva, alapesetben bármely vállalkozás maga dönt a közgyűlésének napirendi pontjairól, arról nem beszélve, hogy kik vezetik a céget. Az pedig már komoly aggályokat vet fel, ha a GVH eszközeinek bérbe adására kötelezhet egy vállalatot, a tulajdoni részesedések értékesítési kötelezettségéről nem beszélve - felmerül a vállalkozás szabadságának és a magántulajdonhoz való jognak a sérülése.
Múltidéző szabályok
Ugyan Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a SPAR működésével vannak problémák, amiért a vállalat a nyakába varrt különadó mellett nem képes nyereséges működésre, azért nagyjából teljesen valószínűtlen, hogy a GVH egyszerűen fogná, és eladatná a céget (pontosabban cégeket).
Viszont a kormány - illetve kis részt a GVH maga - most és a közelmúltban több szektorral és konkrét vállalkozással kapcsolatban fogalmazott meg nyílt kritikákat, vezetett be őket érintő intézkedéseket és alkalmazott velük szemben informális eszközöket - ezek jó sorvezetőt kínálhatnak arra, kiknek érdemes beavatkozástól tartaniuk az új GVH-jogkörök kapcsán.
Különösen annak fényében, hogy az új szabályok néhány ponton egyértelműen a múltat idézik. Ilyen például az a passzus, amely szerint a GVH "tájékoztatási kötelezettséget állapíthat meg az alapvető jelentőségű vállalkozás számára az általa üzletfeleknek nyújtott szolgáltatás teljesítményéről, annak minőségéről vagy sikeréről".
Minimum aggályos, hogy a GVH gyakorlatilag üzleti titkok kiadására kötelezhet vállalkozásokat
- mindenesetre épp ezt tette informálisan Nagy Márton az üzemanyag-kiskereskedelmi szereplőkkel, akiktől "jelentéseket" kért.
Az eszközök kötelező átadása üzemeltetésre szintén olyasmi, amivel a kormány - legalábbis elvi szinten - már próbálkozott. Az üzemanyagárstop idején létezett egy szabály, amely szerint a nullaszaldós/veszteséges működést nem bíró, nyitva tartani képtelen kutakat át kellett volna adni üzemeltetésre. Ilyenre végül egy esetben sem került sor.
Mol, OMV, Shell
Az üzemanyagok minden további nélkül alapvető terméknek minősíthetők, a nagy kútláncokra pedig gond nélkül ráhúzható az ajv-minősítés. Ami azt illeti, Nagy Márton jelenleg is egzecíroztatja őket, mert Magyarországon az üzemanyagok "túl drágák" régiós összehasonlításban.
A Shellhez és az OMV-hez képest még egyértelműbben ajv a Mol, amely kiskereskedelmi tevékenysége mellett nagykereskedő, az egyetlen magyarországi olajfinomító tulajdonosa, jelentős (petrol)kémiai üzletággal rendelkezik, a legnagyobb magyarországi földgázkitermelő, stb., stb. A Mol mindeddig rendkívül barátságosan tűrte a kormányzati beavatkozásokat, (külön)adókat, Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató épp csak néhány alkalommal szólogatott oda. Ezzel együtt legalábbis adva lesz a lehetőség, hogy a GVH direkt módon avatkozzon be a vállalat működésébe, ha nem is a tulajdonosi szerkezet átalakíttatásával, de mondjuk a menedzsment átszabásával.
Bármilyen beavatkozás különösen indokolható lenne a jogszabály alapján, ha az üzemanyag-ellátásban zavarok alakulnának ki. Ilyesmire épp volt példa a közelmúltban: az árstop idején. Persze az ellátási zavarokat a kormány árstopja okozta, a jogszabálytervezet azonban nem tér ki arra, hogy a kormányzati beavatkozások által indukált zavarokra a GVH ne reagálhatna. A hazai jogszabályi és intézményi környezet, a jogállam általános állapota bőven lehetővé teszi majd, hogy a kormány akár egy egész szektor működésében zavarokat idézzen elő, majd a GVH - a kormánytól független hatóságként kezét széttárva - az "ellátásbiztonság érdekében" elkezdjen belebabrálni egyes vállalkozások működésébe.
Lidl, Tesco, SPAR és társaik
Az ugyan valószínűtlen - még az új gumijogszabály szerint is törvénytelen volna -, hogy a GVH se szó, se beszéd eladatná a SPAR-t, de nyilvánvaló, hogy a kormánynak és a GVH-nak problémái vannak a kiskermultikkal. Legújabban és leghangsúlyosabban a fogyasztóiár-képzési gyakorlatukkal. A kormány - elsősorban Nagy Márton és minisztériuma - illetve a GVH az infláció lassulása óta előszeretettel hangoztatja is, hogy az infláció "letörése" a beavatkozásuknak, az Árfigyelő generálta árversenynek és a kötelező akciózásnak köszönhető.
Az élelmiszertermékek megint csak gond nélkül alapvető termékeknek minősíthetők, a külföldi tulajdonú nagy láncokra pedig gond nélkül ráhúzható az ajv-minősítés. így a GVH akár be is avatkozhat a cégek működésébe. Különösen, ha úgy látja, ezt élelmiszer-ellátási zavarok indokolják. Éppenséggel a közelmúltban akadtak élelmiszer-ellátási problémák: az árstopok idején, igaz, akkor a kormány nagy ötlete még az volt, hogy kétszeresére emelte fel a kötelező készletezés mennyiségét a boltokban.
Egyébként nem csak az élelmiszer-kiskereskedőknek van okuk aggódni, szinte a teljes élelmiszer-értékláncon akadhatnak olyan szereplők, akiknél a GVH alkalomadtán beavatkozás szükségét vélheti felfedezni.
Nitrogénművek
Kiemelendő az értéklánc legvégén Magyarország egyetlen műtrágyagyártója, Bige László vállalata, a Nitrogénművek. Sőt ami azt illeti, az összes potenciális érintett közül a Nitrogénművek érintettsége a legnagyobb. A vállalat az országban - az importot nem számítva - monopol helyzetben van, de nem része egyik, erősen leszabályozott és külön felügyelt területnek (pl. energiaszektor, bankszektor, média) sem. Mivel műtrágyát gyárt, működése hatással van a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra, az élelmiszer-kiskereskedelemre.
A fentiek alapján a GVH bármikor okát láthatja beavatkozásnak, ha úgy ítéli meg, a Nitrogénművek túlárazottan kínálja termékeit, nem termel eleget, esetleg indokolatlanul áll le.
Bige évek óta küzd a kormánnyal. November közepén bejelentette a Nitrogénművek leállását, szerinte ugyanis a vállalatot érintő kvótaadó akkora terheket ró a cégre, hogy a működése erősen veszteséges lenne. Később pontosította kijelentését: nem állítja le véglegesen a termelést, nem bocsátja el az embereket, és minden lehetséges jogi lehetőséggel élni fognak a Nitrogénművek megmentéséért. November végén aztán azt közölte, nyáron indítják újra a termelést, és - mint mondta -, kitalálták azt is, hogyan lehet kijátszani a kormányzati sarcot.
Magyar Telekom és Yettel
Aligha alhatnak nyugodtan a telekomcégek, a telekommunikáció a 21. században kétségkívül alapszolgáltatás. A piaci koncentráció nagy, kevés a szereplő, és a kormány, illetve a kormány "stratégiai partnere", a 4iG erősen nyomul ebben a szektorban.
A telekomcégeket egy ideje a jegybank is ostorozza visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlatuk miatt. Előállhat olyan helyzet, amikor a GVH szükségét látja némi beavatkozásnak egyik vagy másik nagy szereplőnél. A nagy lakossági szolgáltatók közül a Vodafone többségi tulajdonosa a 4iG, a Magyar Telekom a német Deutsche Telekom leánya, míg a Yettel többségi tulajdonrészét épp eladja a cseh PPF-csoport az arab Etisalatnak.
Cementgyártók
A közelmúltban Lázár János kisebbfajta verbális offenzívát indított a külföldi építőanyag-gyártók, különösen a német és francia cementgyártók ellen. Olyanokat mondott, mint például hogy a külföldiek "jobban teszik, ha eladják a vállalkozásaikat a magyar államnak vagy magyar cégeknek".
Az offenzíva majdnem jogszabályalkotásba torkollt, az építési törvény tervezetének egyik változatában szerepelt a magyarországi építőanyag-gyártás nemzeti kézbe terelésének előkészítése. Ennek sarokkövei az exportkorlátozás, az állami tulajdonú tüzépek létrehozása és az építőanyag-gyártók veszteséges termelésre kötelezése lettek volna. A tervezetben szerepelt a nemzeti építőanyag-kereskedések felállítása, amelyekben az állami elővásárlási joggal megszerzett termékeket árusították volna - csokosoknak, hátrányos helyzetűeknek, energetikai korszerűsítést tervezőknek (egy másik verzió szerint bármely magánszemélynek), az általános forgalmi adótól mentesen. | Gazdaság: A gyengéd kényszertől a lekötözős erőszakig: ezek a cégek félhetnek a GVH új fegyverétől | A GVH nem fogja új jogköréből kifolyólag kapásból eladatni a SPAR-t Tiborcz Istvánnak, de sokan tarthatnak minimum puha beavatkozásoktól. A nagy kiskermultik is akár, ahogy a teljes élelmiszeripar, az üzemanyag-kereskedők, a telekomcégek, vagy épp a cementgyártók. A legtöbb félnivalója alighanem Bige Lászlónak van. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20240413_a-gyenged-kenyszertol-a-lekotozos-eroszakig-a-mult-mutatja-kik-felhetnek-a-gvh-uj-jogkoretol | 2024-04-13 07:00:00 | true | null | null | HVG |
Hogy mindez megtörtént-e, Morvai Attila szintén a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árulta el. Annyit fűzött csak hozzá, hogy a vizsgálódás csupán egy-két hete kezdődött. Ismeretes, tavaly szeptemberben Nagy Ervin és Gaál Katalin elmeorvosok megállapították, hogy Tasnádi Péter közepes mértékben volt korlátozva cselekvéseiben a bűntettei elkövetésekor, s tíz évre visszamenőleg hasonlóan kóros elmeállapotban szenvedett. Ezt a véleményt Antal Albert is megerősítette, továbbá homloklebeny-sorvadást állapított meg. Ezért egyetértett kollégáival, akik a vádlottat közepesen beszámíthatatlannak ítélték. Egyúttal megemlítette: nem zárható ki, hogy elmeállapota miatt Tasnádi hasonló cselekményt követ el, mint amivel vádolják.
E véleményeket felhasználva ügyvédei perújítást kezdeményeztek a Pest Megyei Bíróságon korábbi, 2002-ben zárult, önbíráskodás, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés és adócsalás miatt indult büntetőügyében. Ezért jogerősen 4 és fél év szabadságvesztésre ítélték, amelyből 3 és fél éve feltételesen szabadult. A bírói tanács a közepes beszámíthatatlanságra való tekintettel a nyáron két évvel mérsékelte a büntetést. A törvény szerint ugyanis ilyen esetben a várható szabadságvesztés korlátlanul enyhíthető.
Az egykori vállalkozó és társai elleni büntetőperben azonban ügyészségi indítványra új szakértő kirendeléséről döntött a Fővárosi Bíróság tanácselnöke. A múlt havi tárgyalására megidézett elmeorvos a korábbi véleményekkel szöges ellentétben kizárta, hogy Tasnádi kóros elmeállapotú lenne. Sőt, az agysorvadást is kétségbe vonta. Módis Katalin debreceni igazságügyi elmeszakértő szerint Tasnádit semmi nem korlátozta abban, hogy cselekményei következményeivel tisztában legyen. Leszögezte: a vállalkozó sem most, sem korábban nem szenvedett elmebetegségben. A szakember szerint ugyan Tasnádi személyiségzavara megkönnyítette a bűncselekmények elkövetését, de nem korlátozta abban, hogy felismerje azok társadalmi veszélyességét.
A védők indítványára korábban kirendelt elmeorvosok szerint Tasnádinak 10 éve az agysorvadás mellett a szélsőséges hangulatváltozások kóros állapotát diagnosztizálta. Módis Katalin ezt sem tapasztalta. Az agysorvadással összefüggésben Módis Katalin leszögezte: Tasnádi jelenleg majdnem 60 éves. Az öregedési folyamat részeként sokak agya 40 éves kor után sorvadni kezd, de szellemi leépülés nem figyelhető meg a vádlottnál. Tasnádi esetében nem tapasztalható az agyfelület funkciójának zavara a debreceni orvos szerint. Mivel mindegyik szakértő kitartott álláspontja mellett, a bíróság az Egészségügyi Tudományos Tanácstól szerez be újabb, immár negyedik elmeorvosi szakvéleményt. | Tasnádi elméje: vesztegetés miatt nyomoz az ügyészség | Vesztegetés miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást indított a Budapesti Nyomozó Ügyészség a bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekkel vádolt Tasnádi Péter elmeszakértői vizsgálatával összefüggésben – erősítette meg lapunk információját Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Hozzátette: gyanúsított még nincs az ügyben, részleteket a nyomozás érdekeire tekintettel nem mondhat el. A nyomozásban feltehetőleg meghallgatják a szakértői véleményt elkészítő elmeorvosokat, az őket kirendelni indítványozó ügyvédet, valamint magát Tasnádi Pétert is. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/12/tasnadi-elmeje-vesztegetes-miatt-nyomoz-az-ugyeszseg | 2007-12-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A MÁV által közreadott új formátum összemossa, valamint egy kalap alá veszi a jellemzően pontosabban közlekedő fővárosi, illetve elővárosi vonatokra vonatkozó adatokat, valamint a rendkívül pontatlan távolsági, illetve vidéki, regionális vonatok késéseire vonatkozó adatokat - írja közleményében Gurmai Zita országgyűlési képviselő, az MSZP alelnöke.
Az MSZP szerint ez a módszer ellehetetleníti, hogy az utazóközönség valós képet kapjon a távolsági vonatok, valamint az elméletben magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó, feláras InterCity vonatok gyakori késéseiről. A MÁV új havi riportja ilyen módon lehetőséget ad a késések kozmetikázására, hiszen az adatok összemosásával a vidéki vonalak pontatlanságára és az InterCity járatok késésére - nem menetrendszerű közlekedésére - vonatkozó adatok követhetetlenné válnak. Így próbálják leplezni, hogy egyre többet késnek a vonatok, egyre rosszabb állapotban van az infrastruktúra, valamint egyre kevésbé hadra fogható a súlyosan elöregedett járműállomány.
Gurmai Zita szerint ez a fajta titkolózás tovább hitelteleníti a Lázár János által vezetett szaktárca jövőbeli fejlesztésekre vonatkozó ígéreteit is. A közlekedéspolitikai szakmai szervezetek is alátámasztják, hogy a miniszter által beharangozott "fejlesztési tervek" csupán a jelenlegi rendszer szinten tartásához, esetlegesen pedig az 1980-as, ’90-es évekbeli szolgáltatási színvonal helyreállításához elegendőek.
Az MSZP szerint itt az ideje a szemléletváltásnak, a kormánynak érdemi, átfogó fejlesztéseket kellene végrehajtani a magyar vasúton. | Az MSZP szerint egy beismerő vallomással ér fel a vonatok késéseinek részleges eltitkolása | Szeptembertől a MÁV-csoport már nem teszi közzé az eddig megszokott részletes késési statisztikákat, helyette egy új, színes ábrákkal ellátott havi riportot vezettek be, amely azonban a korábban publikált adatsorokhoz képest csupán az információk töredékét tartalmazza. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/az-mszp-szerint-egy-beismero-vallomassal-er-fel-a-vonatok-keseseinek-reszleges-eltitkolasa/439658 | null | true | null | null | Hírklikk |
Feszült hangulatban zajlott egy vezetői értekezlet 2010 végén a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai épületében. A csak ritka alkalmakra megnyitott díszes miniszteri tárgyalóban Benkő Tibor akkori vezérkari főnök és néhány munkatársa tartott beszámolót a honvédség állapotáról. A vezérkari főnököt Hende Csaba miniszter körülbelül 30 minisztériumi munkatárs és katonai vezető társaságában hallgatta.
A prezentáció alapja egy több száz oldalas dokumentum volt, amely lesújtó képet festett az ország védelmi képességéről. Benkőék a tárgyaló hosszú asztalát körül ülőknek beszéltek arról, hogy csak a használaton kívüli, elértéktelenedett eszközök őrzése havonta 15 millió forintot emészt fel, szó volt a Gripenek repült órái miatt lehetséges üzemképességi problémákról, és az is elhangzott, hogy a magyar honvédség jelen állapotában nem lenne képes megvédeni az országot. A probléma súlyosságát jelezte, hogy Benkő közölte, a számítások szerint a minisztérium húszéves költségvetésének megfelelő összegre lenne szükség, hogy az „elvesztett képességeket” visszaszerezzék.
Akkor még sem pénz nem volt erre, sem a politikai akarat nem létezett ennek végrehajtására. Az ország vezetése a kilencvenes évek óta arra rendezkedett be, hogy nincs reális veszélye annak, hogy katonai támadás érje az országot. Azzal számoltak, hogy elegendő, ha Magyarország részt vesz a szövetségesek által szervezett külföldi missziókban.
Ehhez képest ma már újra hatalmas összegeket költ a kormány a haderő fejlesztésére a Zrínyi 2026 nevű program keretében. Szerződést kötöttek az amerikai–norvég közös fejlesztésű NASAMS légvédelmi rendszer beszerzésére, újraindították a magyar kézifegyver-fejlesztést, vettek csapatszállító repülőket, helikoptereket, izraeli radarrendszert, és százas nagyságrendben rendeltek német harckocsikat.
Ez a folyamat már évekkel az ukrajnai háború előtt megkezdődött, és a Direkt36 kutatásai szerint számos tényező szerepet játszott az elindulásában. Egyrészt a gazdasági környezet javulása lehetővé tette, hogy a kormány erre is elkezdjen költeni. Emellett nemzetközi nyomás is érte a magyar kormányt elsősorban a NATO részéről, de szerepet játszott a változásokban az is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök számára személyesen is vonzóvá vált a katonaság világa, és használta a honvédség erőforrásait a politikailag kulcsfontosságú menekültválság kezelése idején.
A haderőfejlesztés azt is jelentette, hogy Orbán más pályára tette a honvédelmi vezetést az elmúlt években. Míg korábban elsősorban a katonai területhez értő vezetők játszottak meghatározó szerepet a Honvédelmi Minisztériumban, addig mostanra már a hadászati háttérrel nem rendelkező, de az üzleti életben és beszerzésekben tapasztalt emberek kerültek befolyásos pozíciókba. Így vált éveken át kulcsszereplővé a korábban egészségügyi területen dolgozó, a miniszterelnök környezetében már évtizedek óta mozgó Maróth Gáspár. Ő 2022 novemberében távozott a Honvédelmi Minisztériumból, miután konfliktusai támadtak a tavasszal miniszteri széket elfoglaló, a kormányzati üzleti világban nála talán még jobban beágyazott Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó korábbi üzlettársával.
A nagy lendület és a hangzatos kormányzati bejelentések ellenére azonban továbbra is számos kihívással küzd a honvédség. Hiába vesz ugyanis a kormány modern eszközöket, ha közben hiány van katonákból és műszaki szakemberekből is, akik a szervizelést és működtetést intéznék.
A témával kapcsolatban több kérdést tettünk fel a Honvédelmi Minisztériumnak, de ezekre nem érkezett válasz.
Új filozófia
Hende Csaba ugyan a hozzá közel állók szerint szeretett volna belevágni a nagyobb honvédelmi fejlesztésekbe, de az ő minisztersége alatt csak kisebb kozmetikázásra futotta 2010 és 2015 között. Ilyen volt az önkéntes tartalékos rendszer megreformálása, amelybe 2014-re ötezer főt sikerült bevonni. A NATO által megkövetelt, a GDP két százalékának honvédelemre fordítása azonban egyszer sem jött össze Hende minisztersége alatt. Sőt, 2010-ben még valamivel a GDP egy százalékát meghaladó összeget tettek ki a honvédelmi kiadások, ez azonban 2014-re 0,86 százalékra apadt.
Annyi változás azért történt ebben az időszakban, hogy egy akkori kormányzati forrás szerint hosszú idő után Hende volt az első miniszter, aki hangsúlyt akart fektetni a területvédelem fejlesztésére. Ez filozófiaváltás volt a korábbi, missziókra berendezkedő katonai gondolkodáshoz képest.
Idővel aztán a gazdasági környezet is javult, ami megnyitotta a lehetőséget a költséges fejlesztésekre. A folyamatra rálátó források szerint ugyanakkor külső okok is jelentős szerepet játszottak abban, hogy Orbán Viktor ezermilliárdos nagyságrendben is hajlandó legyen pénzt áldozni honvédelmi fejlesztésekre.
2014 szeptemberében, fél évvel a Krím félsziget orosz elfoglalása után a Walesben található Newportban tartották a NATO csúcstalálkozóját, ahol az amerikaiak egyértelművé tették, hogy tíz éven belül minden tagállamtól elvárják a kétszázalékos honvédelmi GDP-ráfordítást. Erre ráerősített a 2016-os varsói NATO-csúcs is, ahol a szövetség döntött a lengyelországi és balti katonai jelenlét fokozásáról, és döntés született a kibervédelem megerősítéséről is.
Ezek a fejlemények hatással voltak a magyar hozzáállásra, amiben vélhetően szerepet játszott az is, hogy Orbán jóval pozitívabban vélekedik a katonai szövetségről, mint más nyugati intézményekről.
„Nem véletlen, hogy amíg a miniszterelnök az EU-t kritizálja, addig a NATO-val kapcsolatban nincsenek ilyen megjegyzései. A NATO-ban erőt lát, ez neki is tetszik”
– mondta erről egy katonai kérdésekkel foglalkozó kormányközeli forrás.
Közben volt még egy fontos, a belpolitikát is meghatározó fejlemény. 2015-ben kitört a menekültválság, amelyre az Orbán-kormány harcosan bevándorlásellenes intézkedésekkel reagált. Ez azt is jelentette, hogy a honvédséget is bevetették a határ megerősítésére, ami katonai körökben ellenérzéseket is kiváltott, mivel ez hagyományosan nem tartozik a feladataik közé.
„Ez határőrizet, nem határvédelem. A katonák erre se kiképezve nincsenek, se a felszerelésük nem alkalmas erre” – fogalmazott egy biztonságpolitikával foglalkozó korábbi diplomata.
Orbán ugyanakkor, ha egyáltalán eljutottak hozzá ilyen aggályok, hajthatatlan volt. Az ő elvárása az volt a katonaság felé, hogy a szerb határon 2015. augusztus 31-ig építsék meg a kerítést. A megadott határidőre azonban csak a drótakadály készült el, és ezek után Hende Csaba távozott a miniszteri székből. Ugyan hivatalosan senki nem erősítette meg, hogy Hende a kerítés miatt adta be a lemondását, de a körülmények erre utaltak. Olyan gyorsan történt váltás a tárca élén, hogy a Hendét követő Simicskó István azt nyilatkozta, őt is váratlanul érte a miniszteri kinevezés.
A Fideszben és a KDNP-ben évtizedek óta politizáló Simicskó közvetlenül előtte épp a sportügyekért felelt államtitkárként egy másik minisztériumban, de korábban képviselőként és kormányzati tisztviselőként is sokat foglalkozott nemzetbiztonsági és védelmi kérdésekkel. A harminc éve kung-fuzó politikus így lelkesen vetette bele magát a miniszteri munkába, és 2016 végén ő állt elő a Zrínyi 2026 nevet viselő haderőfejlesztési programmal.
Ebben az önkéntes tartalékos rendszer újjászervezését, toborzókampányok és a Honvédelmi Sportszövetség elindítását és a honvédelmi nevelés megerősítését is ígérte. A honvédelmi eszközállomány megújításáról pedig azt mondta, a terveik között szállító repülőgépek, valamint helikopterek beszerzése szerepel.
A miniszter által a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának zárt ülésén bemutatott tervek ennél lényegesen többről szóltak. Simicskó egy olyan programmal állt elő, amelyben nem valamely konkrét terület fejlesztése, hanem a legkülönfélébb katonai eszközök beszerzése szerepelt.
„Mintha azt mutatta volna be, hogy mindent veszünk mindenből is”
– idézte fel a 2016 végi ülésen elhangzottakat egy, a tanácskozás részleteit ismerő forrás. (Simicskó erre a Direkt36-nak azt mondta: „Senki nem gondolhatta komolyan, hogy akkor már kész terveket mutatunk be arról, hogy pontosan milyen fegyvereket kiktől fogunk beszerezni. Nem a múlt fegyvereit akartuk őrizgetni, hanem a jövőre felkészíteni a magyar honvédséget.”)
Ennek a feladatnak az elvégzésére tűnt fel egy olyan szereplő, akinek korábban ugyan semmi köze nem volt a katonai területhez, de régóta Orbán környezetében mozgott. Ő volt Maróth Gáspár, aki először 2016-ban jelent meg a Honvédelmi Minisztérium egyik háttércégénél, majd fokozatosan egyre nagyobb befolyásra tett szert a beszerzések területén.
Az 1972-es születésű Maróth már fiatalon, a kilencvenes években jelen volt a Fidesz környezetében, egy régi ismerőse szerint például már a 98-as választások előtt személyesen kísérte Orbánt politikai rendezvényekre is. (Maróth a Direkt36-nak annyit árult el az Orbánnal való megismerkedéséről, hogy egy rendezvényen találkoztak először.)
Apja, az arab világ elismert kutatójaként számontartott Maróth Miklós egyike volt a nyíltan konzervatív nézeteket valló akadémikusoknak, és ő szintén jó viszonyt ápolt Orbánnal. Az ifjabb Maróth a Fidesszel szimpatizáló Napi Magyarország munkatársaként is dolgozott, majd a párt 1998-as győzelme után bekerült a miniszterelnök kabinetjébe. Ekkor még mindig a Semmelweis Egyetem orvoshallgatója volt, és ennek megfelelően a kabinetben is egészségügyi kérdésekkel foglalkozott (saját megfogalmazása szerint a „társadalmi kapcsolatokért” volt felelős).
A Fidesz számára vereséget hozó 2002-es választás után Maróth vállalkozóként tevékenykedett. A kormány oldalán a leváltásáig elérhető hivatalos önéletrajza erről az időszakról szűkszavúan annyit írt, hogy „vezérigazgató, privát szektor”, de a cégnyilvántartási adatokból látható, hogy kilenc, főleg egészségügyi eszközök forgalmazásával foglalkozó cégben volt érdekeltsége. Akadtak olyan üzletei, amelyek azt mutatták, hogy nem távolodott el teljesen a politikától sem. 2009-ben egy cégét az akkor még jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező bankárnak, Spéder Zoltánnak adta el, 2011 után pedig négy éven át Orbán Viktor gimnáziumi iskolatársával, Incze Zsolttal közösen birtokolt egy építőipari céget.
Maróth legtöbb cége az egészségügyi szektorban volt aktív. Ezek közül az orvosi eszközök gyártásával foglalkozó VMD Zrt. azzal került be a hírekbe, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2016-tól ennek a cégnek a szerepét is vizsgálta egy olyan egészségügyi eszközbeszerzési ügyben, amelynek szabálytalanságai miatt végül a GVH végül 1,6 milliárd forint bírságot szabott ki. A 444 korábban azt írta, hogy Maróth a GVH kezdeti gyanúja szerint a korábban ipari kémkedésért jogerősen elítélt Harmat Sándorral a kartellezés szervezője volt. A hatósági vizsgálat végül nem talált erre bizonyítékot, és a VMD nem is kapott bírságot.
Maróthot 2016-ban, a Zrínyi 2026 elindulásakor nevezték ki a HM EI Zrt. nevű, a Honvédelmi Minisztérium egyfajta háttércégeként működő társaság élére – bevallottan az üzleti tapasztalatai miatt. „A beszerzéseket akarták a HM EI-vel intéztetni, de ez arra teljesen alkalmatlan volt. Nagy, nehézkes szervezet, amit nem erre találtak ki. Alapvetően őrzés-védelemmel és szolgáltatásokkal foglalkozik” – mondta egy honvédelmi ügyekre rálátó forrás.
Arról Maróth is beszélt, hogy lényegi honvédelmi tapasztalat nélkül került a katonai beszerzések közelébe.
„Ha Németország védelmi minisztériumát, majd az Európai Bizottságot el tudja irányítani egy volt orvoskollégám, Ursula von der Leyen, akkor én is megpróbálkozhatok egy szűkebb körű feladattal”
– magyarázta Maróth egy nemrégiben adott interjújában, hogy miért tűnt fel 2016-ban a HM EI-nél. Majd azt is elmondta, hogy elsősorban üzleti tapasztalatait kamatoztatja a haderőfejlesztésben. „Nyilván a koherenciát és a tudást nem az orvosi tanulmányok alatt szedi fel az ember. Én később az üzleti életben mozogtam, kórházfejlesztésekben és nemzetközi projektekben vettem részt. Ebből a látásmódból kerültem a honvédség környékére.”
Maróth az elmúlt években végig a beszerzések kulcsszereplője volt, de pozíciói folyamatosan változtak. 2017-ben a HM EI igazgatóságát maga mögött hagyva a Honvédelmi Minisztérium nemzeti fegyverzeti igazgatója lett, 2018 és 2022 között pedig a Miniszterelnöki Kormányiroda védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosaként dolgozott. A 2019-ben alapított, állami tulajdonú Védelmi Beszerzési Ügynökség tulajdonosi jogait is ő gyakorolta, majd a 2022-es választási győzelem után ismét a Honvédelmi Minisztériumban kapott munkát, ekkor védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár lett.
A német kapcsolat
A hadi eszközök beszerzése 2018-tól pörgött fel, és ez a nemzetközi kapcsolatokat is megmozgatta. Korábban a Direkt36 írt róla, hogy a magyar kormány tárgyal az amerikaiakkal rakétarendszer beszerzéséről – erről végül 2020-ban született megállapodás. Ekkor került pont a NASAMS amerikai–norvég közös fejlesztésű rendszerről kötött megállapodás végére. A hírek akkor egymilliárd dollár összértékű üzletről szóltak.
A magyar kormány azonban végül nem az amerikaiakkal kötötte a legnagyobb üzleteket. Ennek egyik oka lehet, hogy – ahogy azt a Direkt36-nak egy korábbi amerikai diplomata felvázolta – az Egyesült Államoktól csak körülményes bürokráciai útvesztőkön keresztül lehet fegyverhez jutni.
„Ha az USA-tól akarsz vásárolni fegyvert, akkor számlát nyitnak neked az országban, oda kell utalnod a pénzt, ami onnantól egy amerikai tisztviselőre van bízva, hogy azt hogyan és mikor fizeti ki az eladó amerikai cégnek. Átlátható a rendszer, a korrupció megelőzésére van kitalálva. A fegyvereladások adatai nyilvánosak”
– mondta a volt diplomata.
A magyar beszerzéseket ugyanakkor nem az átláthatóság jellemzi. Ezek részleteit ugyanis a honvédelmi és rendészeti bizottságban is rendszerint csak zárt üléseken mutatják be.
Igazán nagyot az Orbán-kormány számára gazdasági és politikai szempontból is kiemelt partnernek számító Németország szakít a magyar fegyverbeszerzésekkel. Olyannyira, hogy tavalyelőtt kiderült, 2017 és 2021 között Magyarország 2,36 milliárd euró értékben – akkori árfolyamon 821 milliárd forint – vásárolt vagy kötött le megrendeléseket Németországban fegyverekre. Ezzel ebben az időszakban Magyarország lett a Németországban legtöbbet költő fegyverbeszerző.
A német fegyvergyártóknak, mielőtt bármit eladnának külföldre, kormányzati engedélyre van szükségük. Ehhez exportengedélyt kell kérniük, ennek az értéke volt 2,36 milliárd euró.
2018 decemberében a Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttal 44 Leopard 2A és 12 darab A4 harckocsi, valamint 24 Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg leszállításáról egyezett meg a kormány, ezek mellé további 13 szállító járműről szólt a német közlések szerint 300 millió eurós szerződés. További három Leguan hídvető harckocsi és öt WiSENT 2 műszaki-mentő harckocsi rendelése is ekkor történt.
Majd 2020 nyarán a Rheinmetallal született megegyezés Lynx gyalogsági harcjárművek beszerzéséről és magyarországi gyártásáról. Az erről kötött szerződés a Rheinmetall közlése szerint több mint kétmilliárd eurót tesz ki. Lynxből 218 áll hamarosan a magyar honvédség rendelkezésére – ezek közül az elsők tavaly már meg is érkeztek Magyarországra –, amelyekből 172-t az erre a célra alapított zalaegerszegi Rheinmetall Hungary Zrt. gyárában fognak gyártani.
A Lynxek mellett kilenc BPz3 Büffel műszaki-mentő járművet is rendelt Magyarország. Szintén 2020-ban született megegyezés radarrendszer beszerzéséről és egy másik Rheinmetall-gyár itthoni megépítéséről: Várpalotán közepes és nagy kaliberű lőszerek gyártását kezdik majd meg a tervek szerint 2024-ben, illetve 2025-ben. Utóbbiak összköltségéről nincsenek hivatalos információk. Kaposváron is épül Rheinmetall-gyár, ott harckocsikat fognak gyártani. A város fideszes polgármestere, Szita Károly szerint a beruházás 30-50 milliárd forintba kerül.
Az európai hadiipar egyik szakértője szerint ezek az üzletek komoly jelentőséggel bírtak Németország számára is. „A Rheinmetallnak fontos volt a magyarországi szerződéskötés, mert ezzel megvolt az első ország, amelybe Lynx KF41 és KF31-eseket exportálhat. Márpedig sok ország vásárlás előtt azt a feltételt szabja, hogy a harci eszközt máshol már bemutassák” – mondta a Direkt36-nak Gustav Gressel, a European Council of Foreign Relations osztrák hadügyi szakértője.
A Lynxet megelőző fejlesztés a Puma nevű harckocsi volt, de ez Gressel szerint túl drága volt a német kormány követelményei miatt. A szakértő a Lynxet „degermanizált” Pumának hívja, amelynek valamivel olcsóbb és könnyebb az előállítása. Gressel egy Puma árát ötmillió euróra becsüli, szerinte a Lynx ennél csak kis mértékben lehet olcsóbb.
Tavaly év végén a Bundeswehr 18 Pumája vált harcképtelenné egy hadgyakorlaton, ami így a Lynxek harcképességével kapcsolatban is kérdéseket vet fel. A Honvédelmi Minisztériumnál rákérdeztünk erre is, de nem érkezett tőlük válasz.
A Rheinmetall „hatalmas tűzerőt” és „verhetetlen mobilitást” ígér az egyszerre 11 főt szállítani képes gyalogsági harci jármű megrendelőinek. Csak ebből a tervek szerint több mint 200 áll majd rendelkezésére a magyar honvédségnek 2030-ra, amelyek közül 142-t már Magyarországon fognak gyártani.
A kormány ugyanis nemcsak külföldről hoz fegyvereket, hanem megpróbálja felépíteni a hazai gyártást is. 2023-tól a Rheinmetall a cég közlése szerint „több százmillió euró értékben” harckocsi-muníciókat is gyártani fog a magyar honvédségnek. A lőszer nagy részét a cég szerint Magyarországon gyártják.
Az állam közös céget alapított az Airbus Helicoptersszel, amelynek gyulai gyárában tavaly indult el a helikoptergyártás.
Az Airbus a honvédségnek repülőgépeket is szállított: két A319-es áll rendelkezésre, ezekkel – kiegészülve két Dassault Falconnal – kormánytagok is gyakran repülnek. Nyilvános repülési adatok szerint az utóbbi években mások mellett Las Vegasban, a Kanári-szigeteken és Dubajban is megfordultak. 2018-ban Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselőként tett fel kérdést az utakkal kapcsolatban az akkori honvédelmi miniszternek, Benkő Tibornak, aki azt közölte, hogy a honvédségi repülők útjainak adatai harminc évre titkosítottak, de parlamenti képviselőként joga van a titkosított iratokba betekinteni. Harangozó a Direkt36-nak azt mondta, titkos adatokat nem oszthat meg a nyilvánossággal, de a látott iratok alapján állítja, a repülőgépeket több alkalommal egyértelműen nem katonai célokra vették igénybe.
Van olyan ügylet is, amelyben az állami hadászati üzlet összeér a Fidesz körül az elmúlt évtizedben kinőtt cégbirodalommal is. A német eszközöket szállító Rheinmetall üzleti partnerségbe kezdett a korábban Mészáros Lőrinc birodalmához tartozó, az utóbbi években a magyar és a régiós piacon is rohamosan terjeszkedő informatikai céggel, a 4iG-vel.
„A világ egyik vezető védelmi digitalizációs fejlesztése érkezik Magyarországra, amely egyedülállóvá teszi a magyar hadiipari fejlesztést a régióban” – fogalmazott az üzlet megkötése után kiadott nyilatkozatban Maróth.
Hadászatilag ezeknek a cégalapításoknak és a gyártókapacitásoknak azért lehet értelmük, mert ezzel a magyar hadsereg harcászati eszközei csereszabatosak lesznek, problémák esetén nem kell alkatrészekre várni. „De ha nincs szervizháttér, parasztvakítás az egész” – tette hozzá Harangozó Tamás, utalva arra, hogy a honvédségben hiány van műszaki szakemberekből is.
Egy honvédelmi kapcsolatokkal rendelkező korábbi kormányzati tisztviselő szerint a létszám- és szakértelemhiány valós probléma. Tudomása szerint vannak olyan új eszközök, amelyek „rohadnak a raktárban”, másokhoz pedig nincs megfelelő személyzet. A korábbi amerikai diplomata is úgy tudja, hogy vannak olyan, az USA-tól vásárolt eszközei a magyar honvédségnek, amelyek valahol egy raktárban porosodnak.
A korábbi kormányzati tisztviselő szerint gond van az emberi erőforrásokkal is.
„A honvédség személyi állománya lerongyolódott állapotban van, beleértve a tisztikart. Azokra nem igaz ez, akik külföldi tapasztalatokkal rendelkeznek” – fogalmazott.
Arra Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter is utalt egy tavaly novemberi interjúban, hogy több katonára lenne szükség. „Megvehetjük a világ összes drónját, tankját és egyéb eszközét, ha nincs olyan magyar katona, aki kiképzetten, elszántan, bátran kezelni tudja ezeket. Még jobban oda fogunk figyelni, hogy részben a hivatásos állomány – és emellett talán még inkább a tartalékos állomány – kiképzése is megtörténhessen” – mondta a miniszter Hír TV-ben.
Szalay-Bobrovniczkynek a Honvédelmi Minisztériumon keresztül küldött kérdéseinkre nem érkezett válasz. Maróth Gáspár a személyi állománnyal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, az nem az ő kompetenciája, az eszközbeszerzések viszont állítása szerint több éves szervizszolgáltatást is magukban foglalnak. „A Magyarországra települt gyárak alapvetően stratégiailag úgy lettek létrehozva, hogy képesek legyenek a Magyar Honvédség mindenkori szervizigényeit lefedni” – tette hozzá.
Katonák helyett üzlet
Miközben Maróth Gáspár sorra kötötte az üzleteket, a Honvédelmi Minisztérium élén több változás történt az elmúlt években. Bár Simicskó a miniszterségének vége felé egy vele kapcsolatban álló embernek azt mondta, bízik abban, hogy maradhat a tárca élén, végül nem folytathatta. Simicskó a Direkt36-nak emlékeztetett arra, hogy nem ő volt az egyetlen miniszter, aki nem kapott újabb felkérést. „Utólag látszik, hogy Orbán Viktor jó döntést hozott, mert az nem én vagyok, aki hadiipari cégekkel megállapodást tudok kötni” – tette hozzá Simicskó.
A 2018-as választás után Orbán a korábbi vezérkari főnököt, a haderőfejlesztés mellett már 2010-ben keményen érvelő Benkő Tibort kérte fel miniszternek. Neki azonban közvetlenül nem kellett a beszerzésekkel foglalkozni, az ugyanis továbbra is Maróth felelőssége volt, aki ekkoriban a Miniszterelnöki Kormányiroda védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosaként dolgozott.
„A politika megfogalmazza a szándékot, a katonák eldöntik, hogy ehhez milyen eszközök kellenek, Maróth pedig piackutat”
– fogalmazott egy honvédelmi minisztériumi kapcsolatokkal rendelkező forrás. Más azt jegyezte meg, hogy Maróth „jól hozta a menedzsert”.
A 2022-es választás után azonban Orbán olyan felállást hozott létre a Honvédelmi Minisztériumban, ami jelezte, hogy most már egyértelműen az üzleti kérdéseken van a hangsúly. Az új miniszter az a Szalay-Bobrovniczky Kristóf lett, aki régóta jelen volt Fidesz-közeli üzletekben. Volt a Heti Válasz kiadóigazgatója, majd az Orbán-kormánynak dolgozó Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa, és volt közös vállalkozása Habony Árpáddal, a miniszterelnök egyik bizalmi emberével.
Egy évvel miniszteri kinevezése előtt még egy jelentős üzletet ütött nyélbe Csehországban. A Magyar Fejlesztési Banktól felvett 150 millió eurós hitel segítségével jutott hozzá cége, a HSC Aerojet a cseh Aero Vodochody repülőgépgyárhoz. A céget miniszteri kinevezése után Hernádi Zsolt Mol-vezérnek adta el. Ugyanígy Hernádi-érdekeltségbe került a miniszter másik cége, az orosz Transmashholding magyarországi leányvállalata, amelyben 50 százalékos tulajdonrésze volt – a tulajdoni hányad maradék 50 százaléka orosz kézen maradt. A cégről korábban a Direkt36 is írt, miután egy magyar céget, a Ganzot sikerült kiszorítania egy több százmilliárd forint értékű, egyiptomi vasúti tenderből.
Szalay-Bobrovniczky bizottsági meghallgatásán látszott a honvédelmi kérdésekben való jártasság hiánya, amikor a szakmai ismeretek helyett a saját tartalékos, valamint családja katonai múltját bizonygatta. „Talán nem veszik túlzásnak vagy érzelgősségnek, hogyha megemlítem, hogy katonacsaládból származom, mind a két nagyapám ludovikás huszártiszt volt, és a családi emlékezet számon tart több, konkrétan négy tábornokot. Név szerint meg tudom nevezni azt az elődömet, aki Mohácsnál jelen volt, Nagybecsénél jelen volt, a Rákóczi-szabadságharcban elesett egy Bobrovniczky 1848-ban, honvédtiszt volt.” Majd saját katonai múltjával kapcsolatban kitért arra, hogy „az első adandó alkalommal, amikor erre az egyébként 2010-ben hatalomra lépő Orbán-kormány kisvártatva lehetőséget teremtett, akkor önkéntes tartalékosnak jelentkeztem.”
A családi emlékek hangoztatása ellenére is nyilvánvaló volt, hogy az új miniszter érkezése irányváltást jelent.
„A minisztériumon belül eddig volt a katonapolitika és a beszerzéspolitika. Szalay-Bobrovniczky érkezésével csak a beszerzések maradtak”
– fogalmazott egy a minisztérium működésére rálátó forrás.
Ez egyben azt is jelentette ugyanakkor, hogy leáldozott Maróth Gáspár csillaga. A választás után ugyan visszakerült a Honvédelmi Minisztériumba, és ezúttal már államtitkári rangban foglalkozott a beszerzésekkel, ez a megbízatása nem sokáig tartott. November 15-én Orbán javaslatára Novák Katalin köztársasági elnök felmentette Maróthot az államtitkári pozícióból. Az indok hivatalosan nem ismert, de a minisztérium ügyeire rálátó források szerint egyszerűen arról volt szó, hogy nem fért meg egymással a két, hasonlóan üzleti érdeklődésű vezető a minisztériumban.
„Két dudás került egy csárdába. Egyértelmű volt, hogy ez nem mehet sokáig így tovább” – mondta Maróth és Szalay-Bobrovniczky kapcsolatáról egy forrás. A miniszter Maróth leváltásáról azt mondta, a Honvédelmi Minisztérium átszervezése befejeződött, és az államtitkárság feladatainak újraszabására van szükség.
Egy kormányközeli forrás szerint Maróth biztosan nem marad kormányzati megbízatás nélkül, mert Orbánnak „hosszú távú emlékezete van”, és nem szokta elfelejteni azokat, akik régóta mellette voltak. Maróth a kérdésünkre közölte, még nem döntött arról, milyen területen folytatja a munkát. A volt államtitkár a Direkt36-nak megjegyezte azt is, „megalapozatlan pletykának” tartja, hogy konfliktusa lett volna Szalay-Bobrovniczkyvel. A távozását ő is azzal magyarázta, hogy „a magyar hadiipar újjáépítésében most új fejezet kezdődik.”
Maróth előtt pár nappal távozott a kormányból Palkovics László technológiai és információs miniszter, miután az önálló Energiaügyi Minisztérium megalakulásával csökkent volna a hatásköre. Palkovics miniszterként a hadiipari fejlesztésekért is felelős volt. Maróth menesztése után nem sokkal Szalay-Bobrovniczky bejelentette, a megszűnő Technológiai és Innovációs Minisztériumtól az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. Honvédelmi Minisztériumhoz kerül, ennek élére pedig Palkovicsot nevezik ki.
Az N7 élén eddig Palkovics főtanácsadója, Jakab László állt, de a TIM-miniszter felügyelete alatt működött. Egy korábbi kormányzati forrás szerint a cégnek kulcsszerepe volt a beszerzésekben, mert a legtöbbet ezen keresztül intézték.
Katonás miniszterelnök
A haderőfejlesztés központi témává válását jelezte, hogy az utóbbi években Orbán retorikájában is egyre hangsúlyosabbá váltak a katonai elemek. A 444 már 2018-ban idézett egy kutatást, amely szerint a „Orbán 2014-től egyre erősebb militáns hangnemben beszél, egyre inkább alkalmaz katonai kifejezéseket, harcra, háborúra utaló, ezzel összefüggő szavakat.”
Mostanra ez még egyértelműbb lett. Az idei október 23-i beszédében például Orbán „árnyékból és brüsszeli magaslesről” Magyarországra lövöldözőkről emlékezett meg, advent első vasárnapján pedig a koszorúvásárlásáról készült képeket és videót „Advent-hadművelet” felütéssel osztotta meg a közösségi médiában.
Az önkéntes katonák októberi eskütételén kijelentette, hogy az ukrajnai háború és más veszélyek miatt „ideje hát feléleszteni magunkban a katonaszellemet”. Hozzátette, hogy azok a népek, amelyek nem képesek erre, el fognak bukni.
„És vannak olyan nemzetek is, amelyek már megkezdték a fölkészülést. Mi sem maradhatunk le ebben” – fogalmazott Orbán.
A régiós összehasonlításban azonban nem feltétlenül áll jól Magyarország. Bár Benkő Tibor még miniszterként 2019-ben egyenesen úgy fogalmazott, hogy a fejlesztésekkel „a régió legütőképesebb hadserege jöhet létre”, erre a gazdasági helyzet romlásával kevés esély látszik.
Egy-egy beszerzés sokszor több százmilliárdos nagyságrendet is megüthet – a végső költségeket pedig alaposan megdobhatja a forint gyengülése. A szerződéseket ugyanis dollárban vagy euróban írják alá, és ahogy az egyik honvédelmi bizottsági tag fogalmazott, „kizárt, hogy 420 forintos euróval számoltak volna korábban”. Ráadásul a beszerzésekre elköltött pénz csak az eszközökre vonatkozik, a katonák kiképzése, az üzembe helyezés, a beszerzett eszközök tárolásához szükséges egyéb költségek nem szerepelnek benne. „A Zrínyiben nagyon kevés adat van a kiképzésről, alkalmazásról” – tette ehhez hozzá egy hadügyekre rálátó forrás.
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő felidézte, hogy nemrég találkozott egy lengyel parlamenti képviselővel, „aki elmondta, hogy kormányon és ellenzékben egy dologban mindenki egyetért: hogy fegyverkezni kell, és tartanak az orosz agressziótól”. Harangozó szerint ezt komolyan is gondolják, és „az a tervük, hogy jövőre több HIMARS-uk legyen, mint az összes többi európai országnak együtt véve”. (A HIMARS amerikai fejlesztésű, könnyen mozgatható tüzérségi eszköz, amely az utóbbi hónapokban nagyban hozzájárult az ukrán katonai sikerekhez is.)
„Egyáltalán mit jelent, hogy a legütőképesebb hadsereg? Ez csak politikai lózung”
– vetette fel egy korábbi minisztériumi munkatárs. „A lengyelekhez eleve nem mérhetjük magunkat: középhatalmi tudatuk van, valamint annyival nagyobbak, annyival jobban félnek az oroszoktól, és utálják őket, hogy ez egységbe kovácsolja őket. De a románoknak is célja, hogy délkeleten komoly erőt demonstráljanak” – mondta.
Egy korábbi honvédelmi minisztériumi tisztviselő szerint a térségben mindenki fegyverkezik, és a románok, a szlovákok és a lengyelek is jelentős pénzt fektetnek ebbe. „Nagy lesz az előrelépés itthon is, ez kétségtelen. De amikor azt hallom, hogy a magyar hadsereg a Zrínyi 2026-tal a legütőképesebb lesz a térségben, azon csak röhögni tudok” – tette hozzá. | Így fordult rá Orbán Viktor az ország felfegyverzésére | A miniszterelnöknek annyira megtetszett a katonák világa, hogy tavaly már az adventet is hadműveletnek nevezte. A kormánya már évekkel korábban elkezdett hatalmas összegeket költeni a haderő fejlesztésére, ami bizonyos pontokon összeér kormányközeli gazdasági körökkel. A Direkt36 kutatásai szerint kétkedés is övezi a drága eszközök beszerzését, mert azok működtetésére kevés az ember. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/01/10/igy-fordult-ra-orban-viktor-az-orszag-felfegyverzesere | 2023-01-10 18:32:00 | true | null | null | Telex |
Juhász Péter szerint a CÖF Közhasznú Alapítvány az elmúlt években több száz millió forintot kaphatott az államtól vagy állami cégektől, és ezeket nem tüntette fel a beszámolójában. Ezzel – a politikus szerint – a CÖF nemcsak törvényt sért, hanem közhasznúsága is megkérdőjeleződik.
„A CÖF az elmúlt néhány évben nagyságrendileg milliárdos tételt költött el. Kizártnak tartjuk, hogy eddig nem Fidesz-közeli vagy állami forrásokból kapták meg a pénzüket, ezért közérdekűadat-igénylést is nyújtottunk be, hogy milyen forrásokból finanszírozták a több száz milliós forintos kampányukat. És a törvényességi felügyeleti eljárást szintén kezdeményeztük, ennek az is a célja, hogy kiderüljenek ezek az információk. Ugye, nagyon nehéz ma már közérdekű adatot kikérni, egyrészt az idő lett hosszabb, másrészt adott esetben pénzt kérnek a szervezetek. Az ügyészségnek ilyen gondja nem lehet, tehát ez a célja a feljelentésnek, hogy derüljön ki, hogy mi történt” – közölte az Együtt elnöke. | Eljárást kezdeményeznek a CÖF alapítványa ellen | Juhász Péter szerint a szervezet nemcsak törvényt sért, hanem közhasznúsága is megkérdőjeleződik. | null | 1 | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/eljarast-kezdemenyeznek-a-cof-alapitvanya-ellen-1395022 | 2017-05-14 20:52:07 | true | null | null | HírTv |
Túl van Magyarország minden idők legnagyobb gázkrízisén, de egyetlen köbcenti gázt se használt fel az ország a 150 milliárdért felépített, és évente több mint 10 milliárdért fenntartott gáztárolójából. Hivatalosan csak 2009 utolsó napján lesz kész, de működési engedélye már van, valamennyi gázt lehetett volna vételezni belőle. A gázkorlátozás miatt kárt szenvedettek azon háborognak, hogy miért nem élt a lehetőséggel az ország. Mások pedig azt nem értik, hogy ha az eddigi legnagyobb gázválságot kihúztuk nélküle, akkor miért volt szükség megépítésére, és miért kell 33 évig fizetni működtetését. A tároló megnyitásáért felelős cég vezetője szerint szerencse, hogy nem kellett hozzányúlni, mert az nagyobb bajok idejére készült.
Rendelet volt, a nyitás elmaradt
Molnár Csaba energetikai miniszter január 7-én kelt rendeletével engedélyezte a stratégiai tároló megnyitását. Az 1,2 milliárd köbméteres kapacitásúra tervezett szőregi tárolóban ekkor már 500 millió köbméter gáz volt. Azokban a napokban 60-68 millió köbméter között volt az ország napi gázfogyasztása. Mivel 6-án kiderült, hogy egyik Magyarországra érkező vezetéken (kettő van, az egyik Ukrajna, a másik Ausztria felől hoz egyaránt orosz gázt) sem érkezik gáz az országba, 6-án este elrendelték a legnagyobb fogyasztók korlátozását. Másnap reggel már II-es szintű volt a korlátozás, vagyis az óránként 500 köbméternél többet fogyasztó cégek sem használhattak gázt. Ezt 8-án feloldották, és maradt a legnagyobb, óránként 2500 köbméter feletti nagyfogyasztók korlátozása (ezek jórészt erőművek).
A korlátozások összesen több milliárd forint kárt okoztak. Voltak cégek, amelyeknek át kellett állniuk a drágább olajra, de voltak iparágak (például a cserépipar) ahol teljesen le kellett állni. A stratégiai tároló megnyitása azonban elmaradt. Az erről döntő rendszerirányító, a magyar gázvezetékeket felügyelő, és a Mol csoporthoz tartozó Földgázszállító Zrt. úgy döntött, hogy nincs szükség rá. A Mol többségi tulajdonosa a stratégiai tárolónak is. Zsuga János, a Földgázszállító vezérigazgatója az Indexnek azt mondta, hogy a törvények szerint, megfelelően jártak el.
Amikor január 6-án délután elrendelték a nagyfogyasztók gázkorlátozását, akkor Molnár Csaba indoklása szerint a napi fogyasztás 68 millió köbméter volt, de csak 64 millió köbméter állt rendelkezésre. A stratégiai tárolóból naponta 3,6 millió köbmétert lehetett volna kiemelni, így ha megnyitják, alig keletkezett volna hiány, és talán korlátozásra sem lett volna szükség. Éppen ezért több, lapunknak nyilatkozó energetikai szakértő is értetlenkedve fogadta a döntést. Később sem nyílt meg a tároló, és ezért néhányan arra gyanakodtak, hogy a tároló esetleg csak papíron működik. Pletykák terjedtek a szakmában arról, hogy vizesedik, vagy rosszabbul áll a konstrukció, mint azt a miniszter hitte.
Zsuga János szerint mindez tévedés. A tároló kitárolási kapacitását és a 6-i hiányt összevetni nem lehet, mert nem lehetett előre megjósolni a másnapi fogyasztást. Elvben jóval több is lehetett volna, mint 6-án, és akkor a stratégiai tároló bevetése sem lett volna elég. Ráadásul a stratégiai tárolóról szóló törvény előírja, hogy azt elsősorban a lakosság szükségleteinek enyhítésére lehet felhasználni. Ezért döntött úgy a rendszerirányító, hogy csak akkor nyitják meg ezt a készletet, ha már a lakossági felhasználást is korlátozni kellene.
A nyilatkozataikat csak név és titulus nélkül vállaló iparági vezetők szerint ez az érv vitatható. A stratégiai tároló mostani, 3,6 millió köbméter / nap kapacitása szinte semmit sem ért volna a lakosságnak, a háztartások ennek sokszorosát használják fel. (Ha a tárolót az év végére feltöltik, akkor már napi 20 millió köbmétert lehet kiszedni belőle.) Zsuga is elismerte az Indexnek, hogy a tároló lakosság előtti megnyitása inkább csak jelképes értékű lehetett volna. Ugyanakkor szerinte vésztartalékként így is jól jöhetett volna, ha a válság még tovább húzódik vagy baleset miatt valahol további kiesés keletkezik.
Kivenni még nem nagyon lehet
A Mol-tól azt is megtudtuk, hogy a stratégiai tárolóhoz még nem építették meg a kivételezésre alkalmas berendezéseket. Vagyis nem lehetett volna azonnal beindítani, legalább 24-36 órás szerelésre lett volna szükség, hogy egy működő mezőről ezeket a szerkezeteket odavigyék. (A tárolók lezárt, kiürült mezők helyén vannak, ezek nem mesterséges tartályok, hanem gázzal visszatöltött bányák.) Zsuga szerint ez túlzás, akár fél nap alatt is be lehetett volna indítani a tárolót. Ha szükség lett volna rá. (A tárolónak hivatalosan csak 2009 végére kell elkészülnie.)
Több energetikai iparban dolgozó, különböző cégeknél vezető tisztséget betöltő forrásunk azt kérdezte, hogy mikor máskor lett volna szükség a tároló megnyitására, ha nem akkor, amikor nem volt elég gáz az országban. Főleg annak fényében, hogy teljes összeomlás esetén a lakosságnak úgysem segített volna érdemben a tároló. „Valamilyen titokzatos okból nem akarták, vagy nem tudták megnyitni” – vélekedtek többen is. Információink szerint a minisztérium álláspontja az volt a válság előrehaladtával, hogy majd akkor nyissák meg, ha a lakosság is nélkülöz.
Korábban viszont Molnár Csaba mégiscsak aláírta a stratégiai tároló megnyitásáról szóló rendeletet, anélkül, hogy a lakosság nélkülözött volna. Ezért hiszik néhányan, hogy egy nem várt, titokzatos körülmény jöhetett közbe. A Molnár vezette tárca az Index kérdésére így indokolta a tároló megnyitásáról szóló felhatalmazást: "Ezzel a lépéssel a KHEM előzetesen megteremtette a lehetőségét annak, hogy a stratégiai biztonsági földgáztartalék szükség esetén azonnal betáplálható legyen a rendszerbe."
Kellett ez nekünk?
A „mikor ha nem most?” kérdés egy másik kérdést is megfogalmazott több szakemberben: ha minden idők eddigi legnagyobb krízisét kibírta az ország a stratégiai tároló nélkül, akkor egyáltalán mi szükség van rá? Az ország ellátását többé-kevésbé három héten keresztül biztosították a kereskedelmi tárolók, a nyugatról jövő import és a hazai kitermelés. Sőt, voltak napok, hogy – igaz, a szokásosnál enyhébb időjárásnak is köszönhetően – még külföldre is jutott.
A kérdés súlyát jelzi, hogy a stratégiai tároló nagyon drága. Megépítéséről 2006-ban döntött a parlament, az építkezést az ellenzék is támogatta. Abban az évben volt az első gázválság, ami akkor három nap alatt megoldódott. A tároló megépítését az akkor még Kóka János vezette gazdasági tárca kezdeményezte. A 150 milliárd forintos kivitelezést a Mol nyerte meg. A beruházásra létrehoztak egy projektcéget, amiben a Mol mellett 38 százalékos tulajdonos a Magyar Szénhidrogén Készletezők Szövetsége (MSZKSZ). A másik pályázó a német E.on volt, az a cég, amelyik korábban megvette a Mol mind az öt gáztárolóját, jelenleg ezek a kereskedelmi tárolók.
A megbízás nemcsak a tároló kialakítására vonatkozott, hanem 33 éves működtetésére is. Utóbbira vonatkozóan az E.on alacsonyabb árral pályázott, köbméterenként 8,30 forintért vállalta volna az éves tárolást, és ezt meglévő tárolói bővítésével oldotta volna meg. A Mol 10,5 forintért vállalta ugyanezt, a kiürülő szőregi gázmezője tárolóvá alakításával. A tárolási díj így évente 12,6 milliárd forint összesen. Viszont a Mol hiába kért többet, vállalta, hogy bevételeinek 30 százalékát az állam visszakapja, mint résztulajdonos, az MSZKSZ-en keresztül.
A Mol-nál érzékelhető az a vélemény, hogy csak az üzletről lemaradt E.on kelti a feszültséget a stratégiai tároló körül. Ezt azonban a cikk készítésekor nem így tapasztaltuk.
Az üzlet pedig még ennél is nagyobb. Tavaly nyáron arról is döntöttek, hogy épüljön a tárolóhoz egy 210 kilométeres vezeték, hogy könnyebb legyen feltölteni. Ennek ára 69 milliárd forint. Ezt szintén a Mol egyik cége, a Földgázszállító Zrt. építi.
A stratégiai tároló díját beépítették a gázárba. Jelenleg 131,9 forintba kerül egy köbméter gáz a lakosságnak. Ebből 60 fillér a stratégiai gáztároló fenntartására megy, és az összeg a tervek szerint júliusban megduplázódik.
Kiépítéssel, vezetékkel, készletezési díjjal és a belé töltött gázzal együtt a stratégiai tároló évtizedek alatt összesen körülbelül 500 milliárd forintba kerül. Az összeg nagyságát jól mutatja, hogy az IMF most azért kényszeríti még nagyobb spórolásra az államot, hogy idén 200 milliárdot sikerüljön megtakarítani.
Sokan fizetjük
A nagy fogyasztók, akiket idén korlátoztak, arra panaszkodnak, hogy miközben ők is fizetik a gáz árába épített stratégiai tárolóra szánt díjat, nem kaphattak a stratégiai készletből. Sőt, a törvény lakosságot előnyben részesítő rendelkezése szerint valószínűleg soha nem is kaphatnak belőle. Márpedig ez a cégek vezetőinek érvelése szerint teljesen abszurd: megfizettetnek velük egy biztosításra emlékeztető szolgáltatatást, amiért cserébe semmi se jár. Több erőmű, amely gázból áramot termel, most kénytelen volt átállni olajra, ami komoly bevétel kiesést jelentett. Miközben ők is fizetik a stratégiai tároló működtetését. Ezt ezért beépítik az áram árába, így lényegében a lakosság fizeti ki ezt is, anélkül, hogy valós szolgáltatás állna mögötte. Ezek az erőművek eddig hiába kérték a törvény megváltoztatását.
Egy jelentős erőműnél vezető beosztásban dolgozó forrásunk szerint jobb lett volna, ha a gázkrízistől tartó politikusok nem egy nagy tárolóba raknak rengeteg pénzt, hanem ugyanebből az összegből lépéseket tesznek a gázfüggőség csökkentésére. Magyarországon a háztartások közel 70-80 százaléka gázzal fűt, és az áramtermelésben is jelentős szerepe van a gázerőműveknek. Ráadásul az összes magyarországi gáz Oroszországból jön. A függőség oldásának egy példája a bécsi megoldás, ahol a város távfűtését a város hulladékának elégetéséből biztosítják.
Máshol ilyen nincs
Sehol máshol Európában nincs stratégiai gáztároló, ez tulajdonképpen magyar találmány. A kereskedelmi cégek szerint fölöslegesek, mert ők is képesek megoldani a válságokat. A mostani krízis kapcsán erre figyelmeztet a GSE (Gas Storage Europe - Európai Gáztárolók) nevű nemzetközi szervezet ajánlása is. (A szervezet tagja az E.on magyarországi tárolóit felügyelő cég, és a stratégiai tárolót birtokló Mol-MSZKSZ közös cége, az MMBF is.) A nemzetközi szövetség szerint a kereskedelmi tárolók mellett nem kifizetődő kifejezetten stratégiai célú tárolókat építeni.
A Mol vezetői viszont úgy vélik, hogy attól hogy máshol nincs ilyen, nekünk még nagyon jól jöhet. Például egy még hosszabb gázkrízis esetén. Szerintük ha 20 évente csak egy nagy válság van, már megérte. | Kellett nekünk a nagy magyar gáztároló | Kellett nekünk a nagy magyar gáztároló - Épült egy nagyon drága stratégiai gáztároló, de a januári, minden idők leghosszabb gázkrízise idején sem volt szükség rá. A gazdasági miniszter ugyan a korlátozás kezdetén engedélyezte megnyitását, de ez is elmaradt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/tarolo878/ | 2009-02-02 11:14:00 | true | null | null | Index |
A tranzakció célja, hogy az MKB Bank tőkeemelés útján közvetlen egyedüli irányítást szerez a Pannónia CIG Alapkezelő Zrt. felett, amely nevét MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.-re változtatja az engedélyezést követően - olvasható a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzétett összefoglalóban.
A tőkeemelés után az MKB Csoport MKB Bank Zrt. és MKB Alapkezelő Zrt. által végzett alapkezelői és portfoliókezelői tevékenysége az összefonódást követően az MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt.-nél összevonásra kerül a CIG Csoport meglévő tevékenységeivel, amely egyrészről szinergiákat teremt, másrészről lehetővé teszi a méretgazdaságossági és a választékgazdaságossági előnyök kihasználását.
mfor.hu | Alapkezelőt venne Mészárosék MKB Bankja | Az MKB a Pannónia CIG Alapkezelő Zrt.-t szemelte ki magának, az egyesüléshez már benyújtotta a kérelmet a Gazdasági Versenyhivatalhoz. | null | 1 | http://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Alapkezelot_venne_Meszarosek_MKB_Bankja.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct# | 2017-08-30 13:28:49 | true | null | null | mfor.hu |
404 | null | 1 | http://nol.hu/cikk/407355/ | 2006-06-14 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
||
A Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002-2010 közötti döntéseket vizsgálná az a parlamenti bizottság, amelynek létrehozására a Fidesz és a KDNP képviselői tettek javaslatot.
Pénteken került az Országgyűlés elé a Kovács Zoltán (Fidesz) és Latorczai János (KDNP) által jegyzett határozati javaslat, amelyben a két képviselő azt indítványozza: a parlament hozzon létre egy hattagú vizsgálóbizottságot a MÁV Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető nyolcéves - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítással és a leánytársaságok privatizációjával összefüggő - döntéssorzat teljes körű feltárására.
A két képviselő szerint tucatnyi kérdést kell tisztázni, így azt, hogy miként alakult a MÁV csoport gazdálkodása 2002-2010 között. Szerintük vizsgálni kell a MÁV tevékenységeit leánytársaságokba kiszervező döntések előkészítését és tartalmát, többek között azt: a döntésekben milyen szerepet játszott, hogy az állami tulajdonú társasági vagyonelemek és tevékenységek kiszervezésével kikerülhető az országgyűlési kontroll. | A kormány átvilágítja a MÁV nyolc éves gazdálkodását | A kormány átvilágítja a MÁV nyolc éves gazdálkodását | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/blog/2010/10/28/a_kormany_atvilagitja_a_mav_nyolc_eves_gazdalkodasat/ | 2010-10-28 14:08:00 | true | null | null | Index |
Jóval súlyosabb büntetés kiszabását kérte a Fővárosi Ítélőtáblától a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetőire a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori, nem jogerősen öt év börtönre ítélt főigazgatója, Galambos Lajos és bűntársa terhére azt rója az ügyészség, hogy százmilliókkal vesztegette meg őket a magyar alvilág hírhedt és rettegett alakja, Jakubinyi Róbert.
Az Egymásért, Egy-másért Alapítvány kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és két bűntársát, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábban kémkedéssel is vádolt, ám végül jogerősen felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, illetve a cég volt műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt még 2013-ban folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség.
Elsőfokon elítélték a volt titkosszolgákat
A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a titkosított perben tavaly elsőfokon mindhárom vádlottat bűnösnek mondta ki. A Pintér Sándor lejáratásával is összefüggésbe hozott Jakubinyi Róbert elsőrendű vádlottat kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés miatt négy év börtönre és öt év közügyektől eltiltásra ítélték. A másodrendű vádlott Galambos Lajos folytatólagosan elkövetett vesztegetésért és államtitoksértésért öt évet kapott, valamint nyolc évre a közügyektől is eltiltották. Gyarmati György harmadrendű vádlottat három év börtönnel és öt év közügyektől eltiltással sújtották. A bíróság emellett Galambost 150, Gyarmatit 100 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte.
Túl enyhének tartja az ügyészség Jakubinyiék büntetését
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban benyújtott indítványában ugyanakkor jóval súlyosabb büntetés kiszabását kérte Jakubinyi és a két titkosszolgálati főnök terhére a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblától – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Csiha Gábor, a főügyészség szóvivője, aki hozzátette, még a közügyektől eltiltást is súlyosítanák a vádlottak vonatkozásában. Más forrásból úgy tudjuk, az elsőfokú ítélet megállapításaival az ügyészség tulajdonképpen egyetért, ám részben azért kérnek példás büntetést a vádlottakra, hogy mindenki számára világos legyen: nincs az a pénz, amiért sutba lehet dobni a tiszti becsületet, hiszen ebben az ügyben a vád és az egyelőre nem jogerős ítélet szerint a szervezett alvilág hírhedt alakja lefizette az NBH hivatalban lévő vezetőjét. Forrásunk kiemelte, hogy Galambos ezzel felbecsülhetetlen károkat okozott a titkosszolgálatnak.
Elfelejtettek adót fizetni
Ahogy azt már többször megemlítettük, a titkosított ügy szálai a Gyurcsány-kormány idején fénykorát élő Egymásért alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány – melynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-ban elhunyt első igazgatója kezdeményezte – számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban hozott Ázsiából az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira kerültek, így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, cserébe a hatóságok vezetői elsimították Jakubinyi büntetőügyeit. Szolgálataikért a vádlottak százmilliós összegeket kaphattak a csalással, sikkasztással és csempészéssel is vádolt nehézfiútól, aki ellen legutóbb bírósági eljárásban elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vádat az ügyészség. A kifizetett kenőpénzek egyébként nem meglepően azonosak az ítéletben szereplő vagyonelkobzások összegeivel. | Százmilliós alvilági kenőpénzek: hosszú időre rács mögé dugnák Gyurcsány volt titkosszolgálati főnökét | Jóval súlyosabb büntetés kiszabását kérte a Fővárosi Ítélőtáblától a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetőire a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori, nem jogerősen öt év börtönre ítélt főigazgatója, Galambos Lajos és bűntársa terhére azt rója az ügyészség, hogy százmilliókkal vesztegette meg őket a magyar alvilág hírhedt és rettegett alakja, […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/szazmillios-alvilagi-kenopenzek-hosszu-idore-racs-moge-dugnak-gyurcsany-volt-titkosszolgalati-fonoket/ | 2018-03-11 13:42:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Lapunk a közelmúltban cikksorozatban ismertette a PricewaterhouseCoopers – több mint 1300 oldalas, megannyi addig ismeretlen részlettel spékelt – megvalósíthatósági tanulmányát, amit a kormány és csatolt szervei
igyekeztek titokban tartani.
Korábban az Együtt közérdekű adatigénylés formájában a Magyar Olimpiai Bizottságtól kérte az anyagot. A szervezet azzal a meghökkentő érveléssel utasította el a kérelmezőt, hogy az „adatigénylésben nem jelölt meg közérdekű adatot”. | "Nettó hülyeség" - ki kell adni az olimpiai titkokat | Alaposan kiosztotta az adatvédelmi hatóság a Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB), amely úgy vélte, nem számít közérdekűnek a 2024-es ötkarikás pályázat megvalósíthatósági tanulmánya. A MOB kiforgatva értelmezte az adatigénylést, ki kell adnia a tanulmányt – derül ki Péterfalvi Attila állásfoglalásából. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/borkaiek-olimpiai-titka-1555587 | 2015-08-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Vannak, akik szerint Orbán riasztóbb, mint a Brexit, hiszen távozás helyett próbálja bedönteni a liberális Európa gondolatát, ebben pedig sötét szövetségese Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Egy sikert már elkönyvelhet a kormány a naperőműves lakossági projektekre kiírt pályázatokon: sokakat elbizonytalanított, hogy érdemes-e egyáltalán próbálkozniuk.
2024-ben Donald Trump és az AfD a választási siker küszöbén áll. Ez hisztériát gerjeszt ellenfeleik körében. Megkérdőjelezhető módszerekhez folyamodnak. De a demokrácia nem menthető meg antidemokratikus eszközökkel, írja véleménycikkében a svájci lap főszerkesztője, Eric Gujer. | Tiborcz István cégei világgá mennek | Orbán Viktor vejének vállalkozásai régiós expanzióba kezdtek az ingatlanpiacon. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202114_bdpst__serbia_tiborcz_regios_expanzioja | 2021-04-08 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A második mandátuma végéhez közeledő Magyar Lóránd a Szatmár megyei RMDSZ képviselőjelölti listájának első helyére került a rangsoroláskor, így várhatóan a következő négy évet is a parlamentben tölti, ahol az elmúlt négy évben meglehetősen aktív volt. Az állatorvosi végzettségű politikus jelenleg a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke.
A képviselő vagyongyarapodásának elemzését az üzleti tevékenységének ismertetésével kezdjük, mert ezekből is származtak bevételei az elmúlt négy évben. A mandátuma kezdetén közzétett érdekeltségi nyilatkozata szerint 2020 végén a Schontal Innovative nevű csanálosi marhaszövetkezetben és a 2014-ben alapított szatmárnémeti Plastic 2 Work fafeldolgozó vállalkozásban volt részesedése. A 2022-es nyilatkozatban felbukkan egy harmadik cég, a 2021-ben alapított, jelenleg két alkalmazottat foglalkoztató Service Market Solutions kiskereskedelmi vállalkozás is, amelynek egyetlen tulajdonosa.
A csanálosi mezőgazdasági vállalkozás az elmúlt években minimális profitot termelt - 2023-at 35 ezer lejes nyereséggel zárta -, miközben jelentős összegű, 4,4 millió lejes adósságot halmozott fel. Ebben a cégben Magyar Lórándnak jelenleg 8 százalékos részesedése van. A Plastic 2 Work az elmúlt két évben csak veszteséget termelt, így nem csoda, hogy a politikus idén egy jelképes összegért megvált a részesedésétől. A Service Market Solutions azonban életképes vállalkozásnak tűnik: 2023-ban 356 ezer lejes üzleti forgalom és 174 ezer lejes adósság mellett 170 ezer lejes profitot termelt, az előző évet pedig több mint 200 ezer lejes nyereséggel zárta.
A jelenlegi mandátuma elején közzétett vagyonnyilatkozata szerint a 2019-ben elvált politikus 2020 végén mindössze egy 2400 négyzetméteres mezőgazdasági területet birtokolt Csanáloson, saját lakása nem volt, és egy öreg (2002-es gyártású) Audit vezetett. A bankszámláin - legalábbis a dokumentum szerint - nem volt egy leje sem, annak ellenére, hogy abban az évben képviselőként 131 ezer lejt keresett, sőt egy 80 ezer lejes kölcsönt is felvett 2023-as törlesztési ígérettel egy meg nem nevezett magánszemélytől. Készpénzvagyona elapadásának az is lehetett az oka, hogy 2020-ban 110 ezer lejjel meghitelezte a csanálosi marhatenyésztő szövetkezetet, amelyben akkor még 4 százalékos részesedése volt.
A következő évben Magyar Lóránd vett egy mély lélegzetet, és a 2021-es vagyonnyilatkozata szerint felvett egy 614 ezer lejes, 23 éves futamidejű hitelt az OTP Banktól, és egy 130 ezer lejes, két évre szóló kölcsönt egy meg nem nevezett magánszemélytől (aki egyébként Turos Loránd szenátor volt), az összegből pedig vásárolt egy 207 négyzetméteres házat egy 659 négyzetméteres telken Szatmárnémetiben. Abban az évben a kinnlevősége is nőtt 12 500 lejjel a csanálosi szövetkezetben, miközben képviselőként 137 ezer lejt keresett, és továbbra is üresen hagyta a vagyonnyilatkozatában a bankszámláira vonatkozó rubrikát.
A politikus 2022-es vagyonnyilatkozatában az egyetlen fontos változás négy drága óra felbukkanása volt. Kívülálló számára úgy tűnhetett, hogy a közel 6000 euró értékű vagyontárgyakra költhette az összes megtakarítható pénzét, mert a bankszámláin továbbra sem jelent meg egyetlen lej sem. A következő évben hirtelen megugrott Magyar Lóránd jövedelme: a 2023-as vagyonnyilatkozata szerint közel 210 ezer lejes (42 ezer eurós) osztalékot vett ki a Service Market Solutions kft-ből, amelynek résztulajdonosa. Ebből arra is futotta, hogy az előző pénzügyi évben 42 ezer lejjel meghitelezze a Plastic 2 Work kft-t, amelyben akkor még voltak érdekeltségei, illetve további 22 500 lejjel növelje kinnlevőségeit a csanálosi szövetkezetben. Képviselőként továbbra is 137 ezer lejt keresett, de a törlesztőrészletek felemészthették ezt az összeget, mert a pénzből semmi sem került bankszámlákra - legalábbis ezt állította a vagyonnyilatkozatában.
Így jutottunk el a legfrissebb, idén júniusban közzétett vagyonnyilatkozatáig, amelyből kiderül, hogy sikerült visszafizetnie Turos Lóránd szenátornak a korábban kölcsönkért 130 ezer lejt, és 1500 lejért eladta az öreg Audit egy magánszemélynek. És kiderül az is, hogy állítása szerint továbbra sem volt egyetlen leje sem a bankszámláin.
Életszerűtlen, hogy egy banki törlesztőrészleteket is fizető parlamenti képviselő egyetlen lejt se tartson bankban, ezért Magyar Lórándtól megkérdeztük: mi az oka annak, hogy egyetlen vagyonnyilatkozatában sem tüntette fel a számláin szereplő összegeket? A politikus azt válaszolta: nem tud arról, hogy kötelessége lenne beszámolni a bankszámláiról. Elmondta, hogy 2006-ban önkormányzati képviselőként töltötte ki az első vagyonnyilatkozatát, és ebben sem tüntette fel a banki megtakarításait és a folyószámláinak egyenlegét, s azóta minden évben következetesen átugorja ezt a rubrikát az űrlapon. "A 2000-es években még az ANI is ellenőrizte a vagyonnyilatkozatomat, és nem jelezték, hogy mulasztottam volna" - magyarázta. | Magyar Lóránd: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem | A politikus elmúlt négy évben elmulasztotta feltüntetni vagyonnyilatkozatában a bankszámláin lévő összegeket. Kérdésünkre azt mondta: nem tudott arról, hogy ez kötelessége lenne. Rosszul tudta. | [
""
] | 0 | https://transtelex.ro/kozelet/2024/11/19/magyar-lorand-a-kepviselo-vagyonnyilatkozat | null | true | null | null | Transtelex |
A Magyarország köztársasági elnöke és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetőit is megcélozták az izraeli Pegasus kémszoftverrel még 2019-ben – derítette ki a Direkt36.
Az egyik célpont az Elnöki Őrséget létrehozó és azt parancsnokként irányító Pomozi Sándor dandártábornok, aki célponttá válása idején még ezredesi rangban szolgált. Bizalmi viszonyát a köztársasági elnökkel jól mutatja, hogy már 1999-ben is szerepet vállalt Áder védelmében. A másik célpont Pomozi egyik korábbi legközelebbi munkatársa, az Elnöki Őrség taktikai támogató csoportját (a köznyelvben „kommandósokat”) akkoriban vezető Viplak Attila törzszászlós, aki Ádert jellemzően a magánprogramokon és külföldi utakon kísérte, valamint az elnök családtagjait is ő védte.
A Pegasus-célpontok olyan testőrségi vezetők, akik a legrészletesebb információval rendelkeztek az elnök és családja összes programjáról és találkozójáról, köztük a magánjellegű tevékenységeikről és külföldi utazásaikról. Pomozinál fut össze ugyanis a köztársasági elnök és családja személyi védelmével kapcsolatos összes információ. Viplak már nem tagja az őrségnek, de korábbi kiemelt szerepét mutatja, hogy szolgálata idején őt jelölték ki arra, hogy az ország vezetését fenyegető terror- vagy katonai támadás esetén Áder Jánossal beköltözzön egy titkos bunkerbe.
A Direkt36 mindkettejük telefonszámát beazonosította abban a több mint 50 ezer számot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasust gyártó NSO Group külföldi kliensei által megfigyelésre kiválasztott célpontokat tartalmazza. Viplakot két – személyes és szolgálati – telefonszámán keresztül vették célba az izraeli kémszoftverrel 2019 nyarán, míg a fontosabb célszemélynek tűnő Pomozi számát jóval hosszabb ideig, 2019 tavaszától legalább több hónapon keresztül választották ki megfigyelésre.
Az adatbázist a Forbidden Stories újságíróhálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerezte meg, majd egy nemzetközi nyomozás keretében 17 szerkesztőség – köztük Magyarországról egyedüliként a Direkt36 – közösen dolgozta fel. A Pegasus-célpontok telefonszámait tartalmazó adatbázisból az nem derül ki, hogy a kizárólag állami szerveknek eladott kémszoftvert vajon ki vetette be a magyar célpontok ellen, azonban Kósa Lajos fideszes politikus nemrég nyilvánosan is elismerte, hogy az Orbán-kormány beszerezte és használja is az izraeli eszközt. A célpontok közt korábban újságírókat, kormánykritikus médiatulajdonosokat, ellenzéki politikusokat, kormányzati és nemzetbiztonsági tisztviselőket is azonosítottunk.
A kormány hivatalos kommunikációja nagyrészt kimerül abban, hogy Magyarországon a megfigyelések minden esetben jogszerűen zajlanak. Arra nem válaszolnak, hogy milyen okból vetik be valaki ellen a Pegasust – és a kormány ezúttal sem reagált a kérdéseinkre –, így Áder testőreinek esetében sem teljesen egyértelmű, hogy miért választották ki őket célpontnak. A Direkt36 kutatásai alapján azonban valószínűnek tűnik, hogy a lépés mögött a rendvédelmi szerveken belül dúló konfliktus áll, ami azután durvult el, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) részleteket akart megtudni Áder János programjairól.
A 2012 óta köztársasági elnök Ádert ugyanis eredetileg a TEK védte, csakhogy az elnök bizalma 2015-re súlyosan megingott az Orbán Viktor miniszterelnök egykori főtestőre, Hajdu János által irányított szervezetben. A konfliktust Csikász Brigitta bűnügyi újságíró tárta fel: cikke szerint a bizalomvesztés oka konkrétan az volt, hogy TEK információkat vihetett ki Áder magánprogramjairól Orbánnak. Csikász telefonját évekkel később szintén megcélozták a Pegasusszal, a Direkt36 ki is mutatta a kémszoftver működésének nyomait a készüléken, de nincs arra vonatkozó információ, hogy az újságíró 2019-es megfigyelése ezzel a TEK-es írásával függene össze.
Áder testőreinek Pegasus-célponttá válása azért is különösen érdekes, mert a köztársasági elnökhöz lojális egység Pomozi Sándor vezetésével végig ellenállt azoknak a törekvéseknek, hogy részletes információkat adjanak ki az elnök programjairól és találkozóiról a TEK-nek. A TEK és Pomoziék szakítására azután került sor, hogy a köztársasági elnök Béla király úti rezidenciáján egy gyanús technikai eszközre bukkantak. Ezt követően Áder testőrei 2015-ben kiváltak a TEK-ből, és a Készenléti Rendőrségen belül létrehozták a ma is működő Köztársasági Elnöki Őrséget.
Évekkel később, 2019-ben újra fellángolt az Elnöki Őrség és a TEK közötti konfliktus, mivel az Elnöki Őrség ekkor erős intézményi garanciákkal, önálló területi szervvé alakulással próbálta megerősíteni a függetlenségét. Éppen ebben az időszakban célozták meg Pomozit és Viplakot is a Pegasusszal.
A cikkben szereplő összes fontosabb állításra részletekbe menően rákérdeztünk a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, akik egyiket sem tagadták, csak annyit reagáltak, hogy „a levelében foglalt feltételezéseket Hivatalunk kommentálni nem kívánja”. Szerintük a hivatalnak „sem feladata, sem hatásköre” nincs a köztársasági elnök és családja személyi védelmében – ez a Készenléti Rendőrség dolga –, továbbá a megkeresésünkben felsorolt „körülményekkel kapcsolatos adatokkal, nyilvántartásokkal” ők nem rendelkeznek. Megkerestük a Terrorelhárítási Központot is számos kérdéssel, de ők nem válaszoltak.
Az Elnöki Őrséget jelenleg is irányító Pomozi a Direkt36 megkeresésére úgy reagált, hogy nem nyilatkozhat a médiának, a már leszerelt Viplak Attila viszont részletesen válaszolt a kérdéseinkre. Áder volt testőre elmondta: számára az a legaggasztóbb, hogy akik őt és felettesét megfigyelhették, azok rajtuk keresztül a köztársasági elnökről és családjáról is gyűjthettek információkat.
„Mi nem csak a biztonságát védtük a köztársasági elnöknek, hanem a méltóságát is. Ez például azt jelenti, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy az elnök úr és családja mikor mit csinál, hová megy, kivel találkozik. Ha ezek az információk ráadásul illetéktelen kezekbe kerülnek, az akár még a védett személy biztonságát is veszélyeztetheti” – mondta Viplak.
A kiszivárgott adatbázisban való szereplés önmagában nem bizonyítja, hogy sikerrel fel is törték valakinek a készülékét a Pegasusszal, ám a készülékek technikai átvizsgálásával korábban számos esetben kimutathatók voltak a kémszoftver nyomai. A nyilatkozni nem kívánó Pomozi telefonját nem tudtuk bevizsgálni, Viplak készülékét pedig azért nem lehetett, mert a 2019-ben használt telefonjaitól már megvált. A Pegasus kémszoftver a telefonok összes információjához hozzáfér, képes a mikrofont és a kamerát is távolról bekapcsolni.
Védeni próbálták az elnököt a kíváncsiskodó TEK-től
Az 1990-es évektől a magyar közjogi méltóságokat és a Magyarországra érkező külföldi vezetőket, valamint a kiemelt jelentőségű kormányzati-állami intézményeket egy erre specializálódott rendőri szervezet, a Köztársasági Őrezred védte. Ennek az őrezrednek volt az egyik tagja Pomozi Sándor is, aki még az első Orbán-kormány idején került az akkor házelnöki tisztséget betöltő Áder János mellé. Áderen keresztül Pomozi a Fidesz-vezetéssel is közeli kapcsolatba került, majd miután a 2000-es évek derekán leszerelt, pár évig a Fidesz privát biztonsági csapatában dolgozott. A 2010-es választások előtt például Hajdu János vezetésével még a miniszterelnöki visszatérésre készülő Orbán Viktort is személyesen védte a kampányban.
A választási győzelem után Hajdu megkapta a frissen alakult Terrorelhárítási Központ vezetését, amely a régi Köztársasági Őrezredtől rögtön át is vette a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelmét. Utóbbi feladatokat a TEK Személyvédelmi Igazgatóságának vezetőjeként a szolgálatba szintén visszatért Pomozi Sándor kapta meg 2011-ben. „Pomozit az ország legjobb személyvédelmi specialistájának tartják. Legendák keringenek róla a rendőrségen” – méltatta őt egy szakértő a Bors 2013-as cikkében, melyből kiderült, hogy még a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel lakodalmának a biztosítását is őrá bízták.
A kormányváltáskor Áder János még Brüsszelben volt európai parlamenti képviselő, a köztársasági elnöki posztot csak azután foglalta el, hogy Orbán első számú választottja, Schmitt Pál 2012-ben belebukott a plagizálási botrányába. Áder hiába a Fidesz egyik legrégebbi vezető politikusa, Orbánnal való kapcsolata nem mentes a konfliktusoktól és bizalmatlanságtól. Korábbi sajtóhírek szerint sok összetűzésük volt már a 2002-es választás után is, mert Orbán részben Ádert és körét tartotta felelősnek a választási vereségért. Az újabb, 2006-os választási kudarc után pedig a pártból kiszivárgott információk szerint Orbán tudtával jelent meg a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben egy olyan cikk, amely Ádert azzal vádolta, hogy Orbán ellen szervezkedve egy új párt létrehozásán dolgozik.
Bár Áder több esetben is kifogásolt olyan törvényeket, amelyeket a fideszes parlamenti többség elfogadott, látványos összetűzései nem voltak Orbánnal. A háttérben ugyanakkor voltak feszültségre utaló jelek: politikai színezetű konfliktus alakult ki például a köztársasági elnök őrzése körül is.
A feszültség akkor éleződött ki, amikor 2014-ben a TEK Orbánnal szoros kapcsolatban álló vezetése parancsba adta, hogy Áder János sofőrjei a menetleveleikben a lehető legrészletesebben jelentsék le, hogy a köztársasági elnököt mikor és hová viszik, még a magánjellegű és a külföldi programok esetében is. A Direkt36-nak ezt több, az esetet ismerő forrás, köztük Viplak is megerősítette. „A menetlevél alapján utólag is bármikor könnyen össze lehet rakni, hogy az elnök úr kivel találkozik, mit csinál. Pont emiatt soha nem írtuk be, csak, mondjuk, annyit, hogy Budapest belterülete a célállomás. Mert ha a menetlevél kiszivárogna, az biztonsága kockázatot jelenthet” – magyarázta a volt testőr.
Pomozi az utasítást kikérte magának, és megtagadta a végrehajtását. „Pomoziról azt szokás tartani, hogy fideszes, de ő mindenekelőtt egy szakmai ember. (…) Mondta is nekünk, meg ne lássa, hogy bárki pontos címeket ír be a menetlevelekbe” – emlékezett vissza Viplak. Egy, az akkori konfliktust ismerő volt TEK-es forrás szerint az akkor már egy jó ideje zajló belharcokban Pomozinak többek közt két főosztályvezetőjét, a titkárnőjét és további más közeli munkatársait is eltávolíttatta a TEK-vezetés. A feszültségek hatására Pomozi végül lemondott a TEK Személyvédelmi Igazgatóság éléről, és főosztályvezetővé visszalépve onnantól már kizárólag csak Áder védelméért felelt, más védett személyekért nem.
De a problémák ezzel sem szűntek meg. „Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a TEK rezidenciaátvizsgálást végzett” – idézte fel a TEK és Áder testőrei közti szakítás részleteit ismerő egyik forrás. A köztársasági elnök Béla király úti rezidenciáját rendszeresen átvizsgálják gyanús lehallgató berendezések és más technikai eszközök után kutatva. Ez a vizsgálat hagyományosan a technikai megfigyelések mellett a technikai elhárítással is foglalkozó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) feladata volt. Az ilyen rendszeres vizsgálatok során mindig jelen volt a köztársasági elnök valamelyik személyvédelmi munkatársa is, a forrás szerint azért, „nehogy esetleg többet hozzanak, mint amennyit visznek”.
Csakhogy a TEK ezt a feladatot is átvette az NBSZ-től, majd egy alkalommal le is folytattak egy olyan átvizsgálást, ahol Áder védői közül senki sem volt jelen. Nem sokkal a TEK-esek látogatása után ráadásul előkerült egy korábban nem észlelt, gyanús technikai eszköz is a rezidencián. A Direkt36-tal az esetről részleteket megosztó források szerint ez ugyan nem egy lehallgatóeszköz volt, de az Ádert védő stáb az NBSZ-szel egy második átvizsgálást is elvégeztetett a biztonság kedvéért. Ez jelezte, hogy az államfő testőrei részéről még tovább fogyott a bizalom a TEK iránt.
Eközben a köztársasági elnök személyi védői sorra kapták a figyelmeztetéseket, hogy elkezdte őket megfigyelni a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). (A törvény szerint a rendőri vagy nemzetbiztonsági szerveknél dolgozók ellen közvetlenül csak az NVSZ folytathat titkos adatgyűjtést, a TEK nem.) „Vigyázzatok, mit beszéltek telefonon!” – idézte fel Pomozi akkori figyelmeztetését egy volt munkatársa.
Áder János világosan érzékelte a körülötte történteket, és ő maga is egyre kevésbé bízott meg Hajduékban, erősítette meg a Direkt36-nak több, a TEK akkori belső ügyeit ismerő forrás. Csikász Brigittának a konfliktusról szóló cikke szerint „Ádernél azért rendült meg a bizalom, mert az Orbánnal folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára, hogy a miniszterelnök valamennyi programjáról képben van. Nem csak arról, ami a heti tervében benne van, hanem az összes találkozójáról […] [A] TEK vezetőjének, Hajdu Jánosnak közvetlen bejárása van a miniszterelnökhöz.” Az írás szerint a bizalomvesztéssel függött össze az is, hogy Áder megtagadta a TEK főigazgató-helyettesének, Bodnár Zsoltnak az akkoriban esedékes előléptetését.
A menetlevelek, majd a rezidencián talált eszköz ügye után a helyzet tarthatatlanná vált, ezért Áder támogatásával a köztársasági elnököt védő egység kiugrott a TEK-ből: 2015. április 1-jével a Készenléti Rendőrségen (KR) belül főosztályként megalapították a Köztársasági Elnöki Őrséget (a régi Köztársasági Őrezred már 2012-ben megszűnt, állományát és megmaradt feladatait a KR vette át).
„Súlyos erkölcsi sérelem érte a TEK-et, hiszen kiderült, az ország első embere nem bízik meg bennük, a sajtó pedig ezen csámcsogott” – mondta Viplak. „Haraggal történt az elválás” – tette hozzá egy, a TEK akkori belső ügyeit ismerő forrás. Akkori értesülések szerint ez az elválás rendkívül feszült légkörben, egy bekamerázott állománygyűlésen történt.
A következő években Pomozi újonnan létrehozott csapata számos, különleges egységeknek rendezett nemzetközi világversenyen ért el előkelő helyezéseket, miközben Áder testőreiről a kormánypárti médiában is sorra jelentek meg a méltató cikkek.
„Mi nem nindzsákat és jedi lovagokat keresünk, hanem karaktereket. Embereket olyan képességekkel, amelyeket a valóság igényel. A kiválasztás egy kemény, de célirányos fizikai, lövészeti és fegyverkezelési felmérésből áll, egy valós küzdelemből, azaz egy közelharcjártassági felmérésből, ahol kiderül, hogyan viselkedik valaki nyomás alatt, például provokációnál [...]. Előny a kiemelkedő kommunikációs képesség, a nyelvtudás, az intelligencia és a bajtársiasság” – nyilatkozta csapatáról a Zsaru Magazinnak 2018-ban Pomozi.
Akik mindent tudtak Áder programjáról
Áder Jánost 2017-ben egy második (egyben utolsó) elnöki ciklusra is megválasztották, 2019-ben pedig az egység ügyeit ismerő egyik forrás szerint az Elnöki Őrség elkezdett felkészülni az Áder utáni időkre, akinek hivatali ideje 2022 tavaszán jár le. Egyrészt azért kezdtek tervezgetni, mert a jogszabályokban nem volt egyértelműen leírva, milyen védelem jár a volt elnököknek. Másrészt azért, hogy az Elnöki Őrség hosszú távon is túlélhessen. Az elképzelés az lett volna, hogy az Elnöki Őrség kis létszámú főigazgatóságból átalakuljon területi rendőri szervvé. „Ekkor, 2019-ben válhatott a TEK számára félelmetessé az őrség önállósodása” – emlékezett vissza a forrás, aki szerint az átalakulás terve végül a TEK ellenállása miatt el is vérzett.
A Pegasus-célpontokról kiszivárgott adatbázisban Pomozi telefonszáma 2019 tavaszán bukkan fel először, amikor még úgy tűnt, hogy az átalakulási terv több rendőri és belügyes vezető támogatását is megszerzi. Viplak Attila visszaemlékezése szerint ekkor lángolt fel ismét a konfliktus a TEK-kel, és vele személyesen is olyan dolgok történtek, amik értelmezése szerint ezzel a belharccal függhettek össze.
Az ország egyik legjobb lövészeként Viplak Attila 2013-tól dolgozott a TEK-en belül a Személyvédelmi Igazgatóságon, majd a kiugráskor ő is követte Pomozi Sándort a TEK-ből az Elnöki Őrségbe. Karrierje során rendvédelmi szervek nemzetközi versenyein 17 címet nyert lövészeti számokban, és közvetlenül Pomozi alatt ő vezette a taktikai (veszélyes bevetésekre, kommandós akciókra kiképzett) egységet. Viplak 2019 nyarán bukkan fel a Pegasus célpontjai között, amit egy konkrét ügyhöz is tudott kötni: ekkoriban ugyanis az NVSZ gyűjtött róla adatokat.
Viplak Attila elvált apaként nevelte kisfiát, akinél jelentkezett egy olyan egészségügyi probléma, amely gyakori kezeléseket igényelt. Mivel a köztársasági elnök védelme gyakorlatilag 24 órás készenlétet jelentett, a testőr ezt nem tudta összeegyeztetni azzal, hogy gyerekét orvosokhoz és különféle fejlesztő foglalkozásokra vigye. Viplak ezért kivette a maradék szabadnapjait, majd fizetés nélküli szabadságra ment, amit az Elnöki Őrség vezetőjeként Pomozi hagyott jóvá. Ahogy azt is, hogy közben egy belvárosi lőtéren oktathasson, hogy el tudja valamiből tartani magát és gyerekét. Pomozival úgy állapodtak meg, hogy ha az Elnöki Őrség emberhiány miatt megszorulna, akkor Viplak azonnal visszamegy.
Viplak szerint ekkor az NVSZ – számára váratlanul – szolgálat alóli kibúvás bűncselekménye gyanújával vizsgálódni kezdett ellene. „Teljesen nonszensz, mindenre engedélyt kaptam, ráadásul ilyen bűncselekményt szabadság alatt el sem lehetne követni. Aki pedig ismer engem, az tudja rólam, hogy korábban még kétoldali tüdőgyulladással is vállaltam a szolgálatteljesítést” – mondta. Viplak szerint rajta keresztül valójában Pomozit próbálták besározni egykori főnöke ellenlábasai, hátha ezzel be lehet bizonyítani, hogy az Elnöki Őrség méltatlan Áder védelmére.
Viplak három olyan esetről is beszámolt, amikor célzott közúti ellenőrzés során teljesen átvizsgálták a ruháját és az autóját is. Az egyik alkalommal nála volt a szolgálati fegyvere, ami miatt fel akarták jelenteni, de Pomozi személyesen ment ki az igazoltatás helyszínére, ahol megerősítette, hogy beosztottja törvényesen hordja a fegyverét. Viplak azt is elmondta, hogy később látta is az NVSZ sok száz oldalas mappáját az ügyéről, mely végül az adatgyűjtési szakaszban elhalt, és semmilyen büntetőjogi következménye nem lett.
A problémái azonban itt sem szűntek meg, ezt követően ugyanis mindenféle előzmény nélkül azonnali áthelyezési és szolgálatra jelentkezési parancsot kapott a gyerekétől távolra, Sopronba. Viplak ennek hatására végül leszerelt, majd munkaügyi pert indított, melyet első fokon idén november végén meg is nyert. A tárgyaláson Pomozi tanúskodott mellette. Viplak jelenleg a privát szférában dolgozik fegyveres oktatóként.
A Pegasus segítségével azonban két megcélzott telefonjáról utólag is, évekre visszamenően hozzá lehetett férni az azon tárolt adatokhoz nem csak Áder, de az elnök családjának a mozgásáról is. Viplakot ugyan már abban az időben célozták meg a Pegasusszal, amikor már a szabadságát töltötte, de még a leszerelés előtt állt, így akkor még nem adta le a szolgálati SIM-kártyát, és nem törölte a telefonján lévő adatokat sem.
„Nálam voltak az elnök úr napi és heti programjai, ilyen részletességgel rajtam kívül csak Pomozi és a személyügyis vezető volt képben” – mondta Viplak a Direkt36-nak arról az időszakról, amikor Ádernek szolgált. Az elnököt érő biztonsági fenyegetések elhárítása és az utak tervezése mellett jellemzően Viplak kísérte el az államfő gyerekeit is különféle fesztiválokra, így a Szigetre és a Balaton Soundra, de ő készítette elő és védte például az elnök feleségét, Herczegh Anitát brüsszeli és strasbourgi utakon is. Míg az Ádert a hivatalos programokon védő testőröket egy 10-12 fős csapatból, folyamatosan rotálva választották ki, addig a nem hivatalos és külföldi programokra korábban éveken keresztül gyakran Viplak Attila kísérte az elnököt.
„A telefonjaim mindig nálam voltak, arról ment a kocsiban a GPS is. Aki engem esetleg megfigyelt, az elsősorban az elnök úrnak a napi programtervéről, részletesen pedig a magánprogramjairól és külföldi útjairól kaphatott információkat” – mondta Viplak. Bár Áder megtehette volna, hogy bizonyos esetekben lemond a védelemről, ezt Viplak szerint sosem tette meg, így a testőrök – és telefonjaik – mindenhová elkísérték.
Szerinte ugyanakkor nem a saját, hanem felettese célponttá válása az igazán súlyos. „Pomozinak rendszeresen voltak négyszemközti beszélgetései az elnökkel, állandó kapcsolatban voltak telefonon is, az ő lehallgatása így rendkívül érzékeny” – mondta Viplak, aki szerint felettese esetleges megfigyelésén keresztül a köztársasági elnök fontosabb terveiről, elképzeléseiről is értesülhettek.
Ki figyeltette az elnök embereit?
Felmerülhetne az is, hogy esetleg Pomozit és Viplakot csupán egy kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzés keretében célozták meg a Pegasusszal. Viplak elmondása szerint az ellenőrzésre a törvényi előírásnak megfelelően ötévente került mindig sor, és mivel neki 2008 óta kell ilyen átvilágításon átesnie, a sajátja 2018-ban meg is történt. Elmondása szerint a szolgálatba a 2010-es kormányváltás után visszatérő Pomozinál pedig az ellenőrzés 2020-ban volt esedékes, nem pedig célponttá válásuk évében, 2019-ben.
További kérdés, hogy Áder közeli embereként Pomozi Sándort ki és milyen indokkal választotta ki Pegasus-célpontnak úgy, hogy őt később 2021 tavaszán ráadásul dandártábornokká léptették elő. Ez ugyanis nehezen lett volna elképzelhető akkor, ha évekkel korábban bármi gyanúsat találnak nála. Elméleti lehetőség még az is, hogy egy soron kívüli úgynevezett megbízhatósági vizsgálat folyt ellene. Ennek a szabályai szerint azonban az érintettet utólag tájékoztatni kellett volna. Viplak Attila, aki közeli baráti kapcsolatban maradt Pomozival, nem tud róla, hogy ilyesmi történt volna egykori felettesével.
A történetnek különös jelentőséget ad az, hogy Áder János az ország első embereként nem csak fizikai, de elvileg szigorú nemzetbiztonsági védelem alatt is áll. Bár Magyarországon a miniszterelnök rendelkezik a valódi politikai hatalommal, a köztársasági elnök számít az első számú közjogi méltóságnak, tehát Áder János rangban Orbán Viktor előtt van. Több volt magas beosztású nemzetbiztonsági tiszt is arról beszélt a Direkt36-nak, hogy még egy egyszerű parlamenti képviselőt is kötelessége a szolgálatoknak tájékoztatniuk arról, ha egy vele kapcsolatban álló személy bűncselekmény gyanújára ad okot, főleg, ha emiatt meg is figyelik. A köztársasági elnök esetében ezt mindenképpen meg kellett volna tenni. „Ha az elnök szavai bekerülnek, mondjuk, egy lehallgatási jegyzőkönyvbe, arról neki tudnia kell” – mondta az egyik forrás. A Köztársasági Elnöki Hivatal válasza alapján azonban ők nem rendelkeztek adatokkal a testőrök megfigyeléséről.
Ha nem a szolgálat során vagy azon kívül elkövetett bűncselekmény gyanúja, hanem valamilyen nemzetbiztonsági okból figyelhették meg Áder testőreit, ahhoz pedig az igazságügyi miniszter jóváhagyása kellett. A köztársasági elnök testőreinek célponttá válásakor még az a Trócsányi László volt az igazságügyi miniszter, akit sajtóértesülések szerint Orbán Viktor Áder utódjának szán köztársasági elnökként. Trócsányit kerestük, de nem reagált a kérdéseinkre.
Áder testőreinek Pegasus-célponttá válása már a sokadik olyan történet, melynek főszereplői vagy a Terrorelhárítási Központ vezetésével kerültek konfliktusba, vagy a TEK számára érzékeny ügyekkel foglalkoztak. A leglátványosabb eset a már említett Bodnár Zsolté: a TEK második emberét is megcélozták a Pegasusszal, éppen abban az időben, amikor összetűzésbe került Hajdu Jánossal, és amikor eltávolították a szervezet vezetéséből.
Dercsényi Dávidot, a hvg.hu akkori újságíróját akkor célozták meg több telefonszámán keresztül is az izraeli kémszoftverrel, amikor egy a TEK számára kínos ügyről írt cikkeket. Pető György pilótát, egykori RTL Klub-os riportert pedig évekkel Pegasus-célponttá válása előtt a TEK emberei ültették le elbeszélgetni, és kérték meg, hogy ne adjon információkat a médiának Orbán Viktor magánrepülőzéseiről. | Áder János köztársasági elnök és családja legközelebbi testőreit is megcélozták a Pegasusszal | Az államfő testőreinek célponttá válása a rendvédelmi szerveken belül zajló háborúval függhetett össze, ami azután durvult el, hogy a Terrorelhárítási Központ részleteket akart megtudni Áder János programjairól – derítette ki a Direkt36. A kémszoftverrel célba vett testőrökön keresztül hozzá lehetett férni Áder tevékenységének legapróbb részleteihez is. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2021/12/13/ader-janos-koztarsasagi-elnok-es-csaladja-legkozelebbi-testoreit-is-megceloztak-a-pegasusszal | 2021-12-13 14:13:00 | true | null | null | Telex |
Őrizetbe vették a sukorói kaszinóberuházást megelőző ingatlancserékkel összefüggésben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, valamint az egyik korábbi munkatársát - közölte az ügyészség. Tátrait kedden ki is hallgatták, aki vallomást tett, de tagadta bűnöségét. A kaszinóberuházás megkezdése előtt a befektetők megbízottja több Pest megyei telket cserélt el az MNV-vel a sukorói telkekre, de az ügyészség szerint nem volt pontos a telkek értékbecslése, ami több százmilliós kárt okozhatott az államnak.
Kedden a Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi igazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV korábbi értékesítési igazgatóját a sukorói földcserével összefüggésben - olvasható az ügyészség kedd délutáni közleményében.
Az ügyészség szerint Tátrai és Császy lakásán házkutatást tartottak, ahol iratokat és számítógépeket foglaltak le, majd gyanúsítottként hallgatták ki őket. Tátrait jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, Császyt pedig bűnsegédlettel gyanúsítják. Mindketten panaszt tettek az őrizetbe vétel és a házkutatás ellen. Tátrai vallomást tett, míg Császy élt a hallgatás jogával. Bűnösségüket mindketten tagadták.
Tátrai őrizetbe vételéről elsőként a Magyar Nemzet Online számolt be kedd délelőtt, ekkor azonban az ügyészség még nem kívánta kommentálni az információt. Az [origo] délelőtt telefonon próbálta elérni Tátrait. Telefonja kicsöngött, de senki nem vette fel.
King's City néven másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd forintos turisztikai beruházást tervezett Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez úgy jutottak hozzá, hogy felajánlották cserére a magyar államnak Pest megyében található - összesen 183 hektáros - földjeiket. A csereszerződést 2008 júliusában kötötte meg magyarországi megbízottjuk, Joav Blum az MNV-vel.
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügyben 2009 áprilisában. Az ügyészség gyanúja szerint az állami földeket alul-, a befektetőét pedig felülértékelték a csere során. A sukorói csereszerződésben a sukorói területet 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak, így a csereügyletben 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg - állítja az ügyészség (az értékbecslések körüli zavarokról az [origo] is közölt cikket - ezt itt olvashatja).
A csereszerződést Tátrai írta alá, jogtanácsosként pedig Császy ellenjegyezte azt. Az ügyészség közleménye szerint a szerződés előkészítése során Tátraiék "visszaélésszerűen alkalmazták az állami vagyonról szóló törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes rendelkezéseit, megszegték az MNV Zrt. több belső utasítását, valamint az ésszerű gazdálkodás követelményeit".
A nyomozás elrendelése után Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter tavaly októberben felkérte az MNV-t, hogy kezdjen tárgyalásokat az eredeti állapot visszállítása érdekében. Miután a tárgyalások nem vezettek eredményre az MNV peres eljárásban kezdeményezte a csere előtti állapot visszaállításását. Oszkó menesztette az MNV éléről Tátrait, akit még a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere, Veres János nevezett ki a vagyonkezelő élére.
Tátrai a menesztése után nyilatkozik
A Fidesz többször is kemény bírálta az MSZP által vezetett kormányokat a Sukoróra tervezett beruházás miatt. Kormányra kerülve miniszterelnöki megbízottként Budai Gyulát "az állami földek jogellenes elherdálásának" vizsgálatával bízta meg Orbán Viktor kormányfő. Budai többek között a sukorói ügyet is vizsgálja.
Augusztus elején a Népszava arról számolt be, hogy Orbán Viktor még csak Fidesz-elnökként, de már a kormányzásra készülve, egyeztetett szűk körben a sukorói kaszinóberuházás egyik megálmodójával, Ronald Lauder üzletemberrel. Az információt később Havasi Bertalan, a kormányfő stábjának vezetője megerősítette, a tárgyalásról azonban részletek nem derültek ki. | Vallomást tett az MNV őrizetbe vett korábbi vezetője | Őrizetbe vették a sukorói kaszinóberuházást megelőző ingatlancserékkel összefüggésben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, valamint az egyik korábbi munkatársát - közölte az ügyészség. Tátrait kedden ki is hallgatták, aki vallomást tett, de tagadta bűnöségét. A kaszinóberuházás megkezdése előtt a befektetők megbízottja több Pest megyei telket cserélt el az MNV-vel a sukorói telkekre, de az ügyészség szerint nem volt pontos a telkek értékbecslése, ami több százmilliós kárt okozhatott az államnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/08/sukoroi-ingatlancsere-a-magyar-nemzet-szerint-orizetbe-vettek-tatrai-miklost | 2010-08-31 20:00:00 | true | null | null | Origo |
Menczer Tamás hozzátette, ez nem meglepő,
hiszen aki a feleségét és a családját elárulja, a hazájával is megteszi ugyanezt. Magyar Péter a földig hajolt Brüsszel és Weber előtt, és a mentelmi jogáért cserébe mindent végrehajt.
Nem kérünk a brüsszeli birodalomból, és nem kérünk a Brüsszel által irányított politikusokból sem. Megvédjük a családunkat, és megvédjük a hazánkat!
- hangoztatta Menczer Tamás.
Azt is hozzátette,
Magyar Péter Brüsszel embere!
A Weber-Magyar párostól meg kell védenünk Magyarországot
- írta a politikus. | Menczer Tamás: a Weber-Magyar paktum világos | A Weber–Magyar paktum világos, Manfred Weber elmondta, hogy le akarja váltani a szuverenista Orbán-kormányt, Brüsszel emberének pedig Magyar Pétert választotta – írta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerdán a Facebook-oldalán. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/10/menczer-tamas-a-weber-magyar-paktum-vilagos | null | true | null | null | BAMA |
- Az Európai Unió egyformán kezeli a nyugat-balkáni térség országainak integrációját, vagy vannak köztük erősebben támogatottak?
- Albánia és Észak-Macedónia integrációs folyamatát egy darabig párban kezelték, de nemrég leválasztották őket egymásról. Az Unió minden nyugat-balkáni kormánytól elvárja, hogy hozzanak antikorrupciós intézkedéseket, biztosítsák megfelelő szinten a politikai szabadságjogokat, kisebbségi jogokat és a joguralmat. Most Albánia integrációja gyorsabbnak, gördülékenyebbnek tűnik, és az albán kormány úgy látja, 2030-ban célba is érhetnek. Ez szerintem túl optimista vélekedés. Észak-Macedónia esetében viszont egyéb problémák is felmerültek. A görögöknek az ország nevével volt gondjuk, de ez a kérdés a 2018-as prespai egyezménnyel megoldódott. Bulgária pedig ragaszkodik hozzá, hogy az észak-macedóniai bolgár nemzeti kisebbséget alkotmányos szinten ismerjék el államalkotónak. Erre az északmacedón fél egyelőre nem volt hajlandó.
- Szerbia és Montenegró még mindig az élen vannak az integrációs versenyben?
- Szerbia esetében az integrációs procedúra már 20 éve tart, de amíg nem rendezik a jogvitát Koszovóval, a dologból nem lesz semmi. Az Európai Unió nem fog importálni egy ilyen szintű konfliktust, amelyben az egyik állam nem ismeri el a másik függetlenségét, határait. Nem mintha a korrupció mértéke és a szabadságjogok biztosítása nem jelentene Szerbiával szemben semmilyen problémát.
- A posztjugoszláv térségben mennyire rendeződtek a boszniai háború óta a korábbi etnikai konfliktusok?
- Szerbia és Horvátország között az államközi kapcsolatok nagyjából normalizáltak, bár az emlékezetpolitika terén előfordulnak még összezördülések. A mindennapok szintjén vannak etnikai feszültségek, de nem ez az európai integráció akadálya, tekintve hogy efféle feszültségek az EU-ban is vannak. Szerbia csatlakozásának fő akadálya az, hogy nem ismerik el Koszovó függetlenségét, miközben az Unió mainstream álláspontja szerint Koszovó független állam. Persze teljes egység nincs az EU-ban, pár tagállam, köztük Románia és Spanyolország nem fogadja el Koszovó független státuszát - döntően a saját nemzeti kisebbségeiknél felmerülő szeparatizmus gyanúja miatt. Mind Szerbia, mind pedig Koszovó csatlakozása szempontjából elengedhetetlen, hogy a két ország közötti viszony normalizálódjon, és a szerbek elismerjék Koszovó függetlenségét.
- Lát erre esélyt? Vannak Szerbiában olyan politikai erők, amelyek szorgalmazzák a megegyezést?
- Ha azt nevezzük megegyezésnek, hogy a szerb kormány de jure elfogadja Koszovó független állami státuszát, ennek képviseletére nincsenek jelentős politikai erők. Szerbiában ma efféle realista platformmal nem lehet választást nyerni.
Ezért az egész szerb politikai elit abszurd színjátékot játszik. Úgy tesznek, mintha Koszovó függetlenedése visszafordítható folyamat lenne, és az egész tartományt integrálni lehetne a szerb államba.
Pedig erre semmi esély: Koszovó de facto független állam, és mivel a 90-es és a 2000-es években az albánok nagyrészt "kitisztogatták" a szerb etnikumot, nemigen van már ott népi támogatása a szerb államhatalomnak. Ez az alól néhány északi önkormányzat képez kivételt, együtt a déli szerb enklávékkal. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben az EU közvetítésével volt egy tárgyalási folyamat a szerbiai és a koszovói kormányok között. A szerb fél azóta számos technikai vitában, például a telekommunikáció és a határellenőrzés terén engedményeket tett. A stratégiájuk az, hogy az engedményekkel és a viszony normalizálásával megkönnyítik Koszovó de facto függetlenedését, ám eközben mereven elzárkóznak a de jure elismeréstől. A Vučić-féle kormányzat 2012 után igyekezett engedni, mindenképpen kevésbé voltak merevek, mint a megelőző baloldali kormányok. A tárgyalási folyamat azért akadozik, mert az albán fél ragaszkodik a de jure elismeréshez, és rendre felrúgja a brüsszeli közvetítéssel kötött egyezségeket. Az említett engedményekről a telekommunikációt és a határellenőrzést illetően 2013-ban született megállapodás. A szerbek betartották, cserébe Koszovónak létre kellett volna hoznia az ottani szerbek "autonóm" tartományát, pontosabban a szerb önkormányzatok asszociációját. Ezt tizenegy év alatt nem sikerült tető alá hozni, ami érthető módon aláássa a bizalmat. Az albánok arra hivatkoznak, hogy a kisebbségi autonómia ellentétes a koszovói alkotmánnyal. De hát miért nem változtatnak rajta? Valójában ütőkártyának használják a szerbek kisebbségi jogait, a lehető legtöbb engedményt akarják kipréselni a belgrádi kormányból, beleértve Koszovó függetlenségének de jure elismerését is. | Balkán a kapuk előtt: Orbán Viktornak jó lenne egy félautokrata a háznál | A kelet-európai rendszerváltás és az Európai Unióról szóló maastrichti szerződés után a posztszovjet térség országai szinte meghívást kaptak a szervezetbe, és a procedúrának megfelelően, különösebb akadályok nélkül le is zajlott csatlakozásuk. A nyugat-balkáni, nagyrészt posztjugoszláv régió integrációja elé azonban sokáig falat emelt a délszláv háború, Koszovó elszakadása Szerbiától, az államok nehézkes mozgása a jogállamiság felé. A csatlakozási tárgyalások megindultak, de egyre csak nyúlnak, nem nagyon látni, kiknek és mikor sikerül átszakítani a célszalagot. A magyar kormány a folyamat felgyorsítása mellett áll. Milyen érdekek vezérlik ebben? És mik jelenleg a nehézségek, a nem teljesülő feltételek? Mennyire nyitott valójában az EU erre a bővítésre? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tóth Szilárd János politológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatójával. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258019_europai-integracio-balkan-szerbia-koszovo-magyarorszag-toth-szilard-janos-interju | null | true | null | null | Népszava |
Központosítják a kórházi informatikát, betegadatok válhatnak elérhetetlenné, 400-500 ember megélhetése veszélybe kerül - számolt be róla hétfőn a Népszava Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának véleménye alapján. Az erről szóló kormányrendelet október 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben.
Az Index most megkereste az ügyben a Belügyminisztériumot, hogy reagáljanak az állításokra, és adjanak bővebb tájékoztatást a változtatásokról.
Ismereteink szerint, az érintett szállítók jellemzően nemcsak kórházi medikai rendszereket, hanem egyéb egészségügyi alkalmazásokat is biztosítanak az egészségügy és más ágazati szereplők számára. Emellett a jogszabály hatályán kívül is számos egészségügyi szolgáltató működik, ahol szintén szükség van medikai rendszerekre. IT-szakemberekre mind az egészségügyi informatikában, mind más területeken mindig nagy szükség van
- válaszolt a tárca arra a kérdésre, hogy az átállás valóban veszélyeztetheti-e 400-500 informatikai szakember megélhetését.
A változtatásról azt közölték, hogy "azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi adatok és információk egységes, hatékonyabb digitális kezelésével javítsa a betegellátást".
Közlésük szerint az egységes állami HIS-rendszer több előnnyel is jár:
szabványosan kezeli az ellátás során beszerzett ellátási adatokat,
megvalósítja az adatok későbbi felhasználását lehetővé tevő strukturált adatkészletek létrehozását,
az egyes rendszerek közötti interoperabilitást (politikai értelemben egységes központi akaratot, jogi értelemben együttműködést támogató szabályozási hátteret, szervezeti értelemben a folyamatok egymáshoz alakítását/igazítását, míg szemantikai értelemben egységes fogalomrendszer alkalmazását jelenti),
az egynemű adatstruktúrák révén biztosítja azok további, mesterségesintelligencia-alapú feldolgozhatóságát,
az állami HIS-rendszer megszünteti a jelenleg is tapasztalható eltérő ellátási dokumentumok anomáliáját, így egy beteg bármelyik állami fenntartású ellátási helyen ugyanolyan formátumú és egységes információt kap az ellátásról az ország bármely pontján.
Az átállás költségeire vonatkozó kérdésre azt közölték, hogy "az átállás megvalósítását célzó projekt jelenleg előkészítési szakaszban van, amelynek keretében a várhatóan felmerülő költségek is pontosításra kerülnek".
A januártól működő egységes informatikai szolgáltatások biztosításához az állam megvásárolta a T-System által fejlesztett úgynevezett e-MedSolution (e-MedSol) medikai rendszert. Kizárólagos szoftverként ezt kellene használni, de csak az állami kórházakban, valamint a hozzájuk tartozó szakellátóknál. Rásky László ennek kapcsán mondta azt a Népszavának, hogy véleménye szerint a rendszert most működtető kisvállalkozások kihagyása az átállás segítéséből azért is kockázatos, mert betegadatok veszhetnek el.
Az átállást követően minden olyan betegadat elérhető lesz, amely a betegellátáshoz szükséges, az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térben már jelenleg is meglévő és az ellátások során folyamatosan keletkező releváns adatok betöltésével
- reagált a minisztérium a fenti állításra hozzátéve, hogy "az állami tulajdonban lévő kórházi innovációs rendszer üzemeltetője felajánlotta és a jövőben is fel fogja ajánlani az együttműködés lehetőségét, a kórházi rendszerek jelenlegi működtetői részére".
Az eMedSol rendszerrel kapcsolatban a Népszaván olyan kritikák is megjelentek, hogy több funkció is hiányzik belőle, amire a tárca úgy reagált, hogy "az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer bevezetése az érintett állami fenntartású egészségügyi intézményeknél, az egészségügyi ágazat jelenleg rendkívül heterogén informatikai és szerződéses környezetének stabilizálását teremti meg".
Hozzátették, hogy a jelenlegi kórházi információs rendszer szállítói környezetben az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer jelenleg is kiemelt pozíciót tölt be: 23 egészségügyi intézménynél, és a 4 egyetemből 3-nál jelenleg is használják.
"A felsorolt funkcionalitással, az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer rendelkezik, illetve a szükséges külső rendszerekkel (például laboratóriumi rendszerekkel) az integrációkra fel van készítve" - válaszolták. | Óriási felfordulás készül a kórházakban? Tiszta vizet öntött a pohárba a Belügyminisztérium | A tárca a kórházi informatika központosításának a sajtóban megjelent lehetséges következményeire reagált részletesen. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/korhazi-informatika-belugyminiszterium-egeszsegugy-kozpontositas.798513.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A szaktárca tudományos kutatást felügyelő hatóságának Országos Etikai Bizottsága még nem hozta meg döntését a miniszterelnököt ért plágiumvád ügyében. Előbb egy nemzetközi jogászokból álló román szakmai testületet hozott létre: ennek a bizottságnak a jelentését tette közzé a Mediafax.
A CNE által felkért szakértők jelentése szerint Victor Ponta 2003-ban megvédett doktorátusa megfelel az akkori követelményeknek és "bár a források megjelölése hiányos, nem állítható, hogy a doktorandusz eltulajdonította volna mások szellemi termékét". | Világ: Ponta nem plagizált az új testület szerint | A román oktatási minisztériumnak alárendelt Országos Etikai Tanács (CNE) szakmai bizottsága szerint Victor Ponta miniszterelnök doktori disszertációja nem minősíthető plágiumnak - közölte kedden a Mediafax hírügynökség egy birtokába jutott dokumentumra hivatkozva. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20120717_ponta_plagium | 2012-07-17 11:57:57 | true | null | null | HVG |
Babos A. (Dunántúli Napló)
Orbán Viktor miniszterelnök vejének cégeként híresült el az Elios Zrt., amely nyertese lett a pécsi önkormányzat által, közvilágítás korszerűsítésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárásnak. Az internetes cégadatbázisokból nem hámozható ki egyértelműen, ki, vagy kik a cégnek jelenleg a részvényesei, de az Átlátszó.hu a múlt év végén arról írt, hogy Tiborcz István minimum felerészben lehet tulajdonosa a társaságnak. Az Elios egyébként több magyar városban is nyert hasonló munkákat.
A közvilágítás korszerűsítésével kapcsolatos városházi elképzeléseket az ellenzék már korábban támadta, mondván, azt mindenütt uniós pályázati források segítségével valósítják meg, míg a pécsi önkormányzat egymilliárdos hitelt akar felvenni a beruházásra.
A Dunántúli Napló érdeklődésére a városházáról azt írták, a nyílt közbeszerzésre két ajánlat érkezett, az egyik pályázó azonban érvénytelen ajánlatot adott be, így nyert az ELIOS Innovatív Zrt. Ők 894,7 millió forint plusz áfáért vállalták a munkát. Mivel jól megtérülő beruházásról van szó, és mivel jelenleg nincs – sem uniós, sem hazai – pályázati lehetőség világításkorszerűsítésre, a városvezetés úgy döntött, hitelkostrukció keretében valósítja meg a beruházást. Elmagyarázták azt is, hogy hitelből akkor érdemes fejleszteni, ha a hitel törlesztőrészlete alacsonyabb, mint amennyi megtakarítást elér az önkormányzat a beruházással, és most ez a helyzet. Azt is elmondták, hogy a hitelfelvételről szintén közbeszerzési eljárás keretében döntött a város, a nyertes ajánlatot az OTP adta. A bank 1 milliárd 45 milliós kölcsönt folyósít, amiért 420,5 millió forintos díjat számolnak fel, ez azonban a jelenleg elérhető legkedvezőbb hitelkonstrukció, közölték. | Februártól dolgozhat Pécsett Orbán Viktor vejének cége | Pécs egymilliárdos hitelt vesz fel világításkorszerűsítésre, de a befektetés a kamatokkal együtt is megtérülhet. | null | 1 | https://www.bama.hu/kozelet/2015/01/februartol-dolgozhat-pecsett-orban-viktor-vejenek-cege | 2015-01-31 00:00:00 | true | null | null | BAMA |
Elfogultsággal vádolta az ügyészséget, ártatlanságát hangsúlyozta és azt állította, hogy egy rossz rendszer áldozata az utolsó szó jogán mondott beszédében Zuschlag János egykori MSZP-s képviselő, akit csalással vádolnak. Zuschlag azt mondta, nehezen boldogul a börtönben és sem jelene, sem jövője nincs Magyarországon. Zuschlag szerint, ha nem lenne köze az MSZP-hez, senkit nem érdekelne ez az egész ügy.
Elhangzanak a vádlottak utolsó szó jógán mondott beszédei a Zuschlag-per szerdai tárgyalásán, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. Mind a tizenhat vádlott lehetőséget kap, hogy szóljon, ezt követően már csak az ítélethirdetés van hátra, amelyet március 31-én tartanak.
Zuschlag: Sem jelenem, sem jövőm nincs
A bíróságon tartózkodó tudósítónk szerint Zuschlag most is elegánsan érkezett a tárgyalásra, öltönyt visel. Az egyik vádlott nem érkezett meg a kezdésre, ezért a bíró rögtön 10 perc szünetet rendelt el.
A szünet után Zuschlag kezdett a vádlottak közül. Azt mondta, hogy 10-15 percben foglalja össze, hogy mit gondol. Öt pont van szerinte, amelyeken túloz a vád. Szerinte ilyen, hogy tudatos törvénysértésnek próbálja beállítani cselekedeteit. Arról beszél, hogy a pályázati pénzekből számtalan pozitív dolgot csináltak, ami hasznos volt a közösség számára.
Zuschlag felhozta saját védelmében, hogy az eltűnt pénz nagy része megkerült, ami szerinte enyhítő körülmény, hiszen vagyonellenes bűncselekménnyel vádolják. Azt állította, hogy a lehallgatott telefonbeszélgetésekből kiderül, ő nem olyan ember, mint amilyennek a vád beállítja. Zuschlag kifogásolta azt is, hogy szerinte figyelmen kívül hagyja a vád, hogy kényszerpályán mozgott, mivel a rendszer volt hibás. Tudósítónk szerint Zuschlag hevesen gesztikulál és magabiztosan beszél.
"Két éve élek 6 négyzetméteren harmadmagammal" - mondta Zuschlag. "Ez egy olyan világ, ahol három dolog számít: ki milyen erős, hányszor volt büntetve, milyen kapcsolatai vannak... finoman fogalmazok, ha azt mondom, nehezen boldogulunk". Szerinte a vád oda akarja küldeni őket, ahol ép elméjű ember nem bírja ki. Szerinte a börtönben eltöltött 2,5 év elegendő idő. "Higgye el a bíróság, bőven volt időm megbánni a tetteimet". Azt mondta, ha lenne rá módja, teljesen máshogy oldaná meg azokat a finanszírozási kérdéseket, amelyek miatt most vádolják.
Zuschlag kijelentette azt is, hogy az ügyészség elfogult, szerinte példát akar statuálni velük. Ha nem az MSZP-ről lenne szó, senkit nem érdekelne ez az egész dolog - mondta Zuschlag és hozzátette: Magyarországon "sem jelenem, sem jövőm nincsen", mert szerinte 30 évig mindenkinek ez jut majd eszébe róla. "Nem kérek mást, minthogy újrakezdhessem életemet" - mondta. Beszéde után Zuschlag leült, sokat fészkelődött, láthatóan feszengett tudósítónk szerint.
Zuschlag után az ügy másodrendű vádlottja, Lados István beszélt. Lados azt mondta, egy rossz rendszerhez alkalmazkodott, ennek az áldozata. Kiemelte, hogy őszinte volt, szerinte többet segített a bíróságnak, mint a tanúk és jó útra tért. Ezt a kijelentését azzal illusztrálta, hogy állítólag 2006-ban beavatkozott egy rablótámadásnál. Pár perces beszédét halkan, megtörten mondta el.
A Zuschlag után megszólaló vádlottak közül többen felmentésüket kérték. A két és fél éve előzetes letartóztatásban lévő Katus Ferencet Fodor Endre tanácsvezető bíró kétszer is megszakította, mert oldalról oldalra akart reagálni a vádbeszédre. A többi vádlott röviden beszélt, egyetértettek az ügyvédjeik álláspontjával.
Legalább 12 évet kért Zuschlagra az ügyész
A korábbi tárgyaláson, február közepén Zuschlag János egykori szocialista képviselő ügyvédje védőbeszédében arról beszélt, hogy védence bűncselekményt követett el, de nem maffiózó, nem hozott létre bűnszervezetet. Ezért arra kérte a bíróságot, hogy a politikust a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény és az üzletszerűen elkövetett bűncselekmény vádja alól mentse fel.
Zuschlag János jegyzetei, miközben felszólalt az utolsó szó jogán.
Nagyobb méretért kattintson fotóra!
Az ügyész viszont fegyházbüntetést kért Zuschlagra és javasolta, hogy a büntetés hosszát a büntetési tétel - 5-20 év - középmértékéhez közel határozza meg. Az ügyész szerint nyilvánvalóan az a védelem taktikája, hogy egyes bűncselekmények elkövetését elismerik, de a bűnszervezet létrehozását tagadják, mert ez mérsékli a büntetési tételt.
A bíró a tárgyalás végén bejelentette, hogy március 31-én lesz az ítélethirdetés. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van. | Zuschlag: Sem jelenem, sem jövőm nincsen Magyarországon | Elfogultsággal vádolta az ügyészséget, ártatlanságát hangsúlyozta és azt állította, hogy egy rossz rendszer áldozata az utolsó szó jogán mondott beszédében Zuschlag János egykori MSZP-s képviselő, akit csalással vádolnak. Zuschlag azt mondta, nehezen boldogul a börtönben és sem jelene, sem jövője nincs Magyarországon. Zuschlag szerint, ha nem lenne köze az MSZP-hez, senkit nem érdekelne ez az egész ügy. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/03/utolso-szo-jogan-beszelnek-a-zuschlagper-vadlottjai | 2010-03-17 10:01:52 | true | null | null | Origo |
Ahogy az lenni szokott, Csepregen a polgármester is hasogatott, kivette a részét a tűzifa előkészítésben, kiosztásában. Együtt dolgozott a városgondnokság munkatársaival.
Csepregen idén sem maradnak tűzifa nélkül a rászorulók. Az önkormányzat felhívására 127 kérelem érkezett. A beadványok elbírálása után kezdődhetett el a fa kiszállítása. Idén, az időjárás eddig viszonylag enyhe volt, elkerültek bennünket a kemény fagyok, így nem kellett még intenzíven fűteni.
- Az állami támogatásnak köszönhetően 93 köbméternyi fát kaptunk - kezdte Horváth Zoltán, polgármester. - Úgy döntöttünk, hogy idén a megítélt rászorulók egységesen egy köbmétert kaphassanak. Látható, az igényelés magasabb volt, mint a támogatás, a különbözetet a saját erőnkből pótoltuk ki. A városunk közigazgatási területén lévő fák állapotát szakemberrel vizsgáltattuk meg. Azokat a fákat, amelyek a parkokban, köztereken veszélyeztették a lakosságot, kivágtuk. Így sikerült nagyobb mennyiséget, 33 köbmétert felhalmozni. Sőt, még tartalékolni is tudtuk.
Azok, akik esetleg most, vagy a későbbiekben fordulnak hozzánk segítségért, és lemaradtak az igénylésről, akkor bármikor tudtunk fát biztosítani.
- zárta a polgármester. | A polgármester is hasogatott - tűzifaosztás Csepregen | Csakúgy, mint az elmúlt években, így idén is kivette a résztét a szociális tűzifa kiosztásában Horváth Zoltán, Csepregen. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/a-polgarmester-is-hasogatott-tuzifat-csepregen | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Több mint tízezer ember próbálta hétfőn megostromolni a maribori városházát - jelentette a szlovén média. Szlovénia második legnagyobb városában a tömeg a korrupcióval gyanúsított Franc Kangler polgármester lemondását követelte. A rendőrség könnygázt vetett be a városháza védelmében. A tüntetők plakátokat gyújtottak fel, tojással, kövekkel, banánnal és paradicsommal dobálóztak.
"Minél hamarabb lemond, annál előbb lesz ismét béke" és "Elég volt belőled!" - állt a transzparenseken. Az RTV Slo televízió azt jelentette, hogy legalább tíz rendőr megsebesült. | Megostromolták a városházát Mariborban | Tízezrek tüntettek a korrupcióval gyanúsított polgármester ellen Szlovénia második legnagyobb városában, a rendőröknek könnygázt is be kellett vetniük. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2012/11/megostromoltak-a-varoshazat-mariborban | 2012-11-26 21:37:00 | true | null | null | Origo |
Egy magyar orvosok fejlesztésével készült madárinfluenza-vakcina meggyőző eredményeket hozott gyerekeknél, adta hírül pár hete a Reuters. A világsajtót is megjáró hírű kutatást az azóta már megszüntetett Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézetben, a kórház betegein végezték dr. Vajó Zoltán vezetésével és az Országos Epidemiológiai Központ ellenőrzésével.
Négyből három gyereknek teljes védettség
A magyar orvosok tizenkét, kilenc és tizenhét év közötti gyermeken próbálták ki a H5N1 vírustörzs ellen védő, Fluval fantázianevű vakcinát. Kicsinek tűnhet ez a minta, de ez volt az első alkalom a világon, hogy gyerekeknek adtak be ilyen szert. Ennek az az oka, hogy a gyerekek érzékenyebbek a vírusra, és máshogyan reagálnak rá, mint a felnőttek. „Ilyenkor mindig kicsiben kezdik el a teszteket, mert nem lehet előre tudni, hogy lesz-e komplikáció. Még ezt a tizenkét fős mintát is nagyon nehéz volt engedélyeztetni, és ez a minta is jelentős előrelépés ahhoz képest, hogy korábban egyáltalán nem végeztek el ilyen próbákat” – magyarázta a kutatást vezető dr. Vajó Zoltán.
A gyerekek egy adag vakcinát kaptak, utána 180 napig gyűjtötték róluk a vizsgálati adatokat. Ezalatt nem tapasztaltak mellékhatásokat, és a vakcina működött: a szerokonverzió, illetve a szeroprotekció szintje 75 százalékos volt. A szerokonverzió az a jelenség, amikor a szervezet észleli az oltóanyagot, és intenzíven ellenanyagot termel ellene, a szeroprotekció nagyjából annyit tesz, hogy a szervezet „megjegyzi” az adott kórokozót, eltárol némi ellenanyagot, és ezáltal védett lesz.
A 75 százalékos eredmény tehát azt jelenti, hogy a minta háromnegyede teljesen védetté vált (az oltás hatékonyságát a vér ellenanyagszintjének megmérésével vizsgálták). „A maradék 25 százalék esetében is nagyon jó az esély arra, hogy ha ezek az emberek el is kapják a betegséget, sokkal enyhébb lefolyással esnek át rajta, mint aki nem kapott oltást” – mondta a kutatásvezető. A kutatásról közölt tanulmány egy gyermekgyógyászati szaklap, a Pediatric Infectious Disease Journal decemberi számában jelent meg.
A Fluvalt korábban már sikerrel tesztelték felnőtteken is. 2007-ben Vajóék 146 felnőttön próbálták ki a vakcinát, hasonlóan biztató eredményekkel, és a kutatást az Egyesült Államok járványügyi intézetének újságjában publikálták. Komoly mellékhatások ebben a kutatásban sem fordultak elő, csak néhányan panaszkodtak arra, hogy pár napig fájt az oltás helye.
A neuraminidáz és a hemagglutinin fehérjék modelljei, vagyis a vírus nevében szereplő N és H betű (kép: Wikipedia)
Járvány bármikor?
A madárinfluenzának több száz vírustörzse ismert, ezek új mutációi néhány évtizedes időközökkel világméretű járványokat okoznak. Legutóbb 1957-ben, majd 1967-ben volt ilyen járvány, ezeket a vírus H1, illetve H3N2 ága okozta, és több mint egymillióan haltak bele a betegségbe. A legsúlyosabb influenzajárványt eddig a spanyolnáthaként ismert H1N1-vírusmutáció okozta, 1918-ban ötvenmillióan estek áldozatául.
A vírusszakértők egyetértenek abban, hogy bármikor kitörhet egy újabb világméretű járvány, legnagyobb valószínűséggel akkor, ha a H5N1 vírustörzsnek megjelenik egy emberről emberre is terjedő, és esetleg más vírusokkal kombinálódott, fertőzőbb mutációja. A H5N1 törzs először 2003-ban bukkant fel Ázsiában, azóta a vírus világszerte háromszázmillió szárnyast pusztított el.
Spanyolnátha, 1918
A nem mutálódott H5N1 vírus igen ritkán fertőz meg embereket, de ha mégis előfordul, a betegeknek nincs sok esélyük: 2003 óta eddig 385 fertőzöttet regisztráltak, közülük 243-en belehaltak a kórba. David Nabarro, a madárinfluenza elleni fellépésért felelős ENSZ-koordinátor júniusban úgy fogalmazott, hogy „a H5N1 olyan, mint a parázsló erdőtűz”, amely bármikor feltámadhat. A H5N1 felfedezésekor kitört pánik azonban már lecsillapodott, a világ 160 országának – így Magyarországnak is – kész tervei vannak egy esetleges járvány megfékezésére.
A kérdés, hogy konkrétan a H5N1 törzs mekkora fenyegetést jelent, megosztja a tudósokat. 2006-ban Kisari János állatorvos virológus, az MTA doktora többször kifejtette a nyilvánosság előtt, hogy mivel a H5N1 vírusra kizárólag a madarak fogékonyak, nem sok értelmét látja egy H5N1-vakcina kifejlesztésének. „Nagy hisztéria volt pár éve, de emberi értelemben nem volt járvány. Bizonyos körök meglovagolták a pánikot itthon is, de a H5N1 nem olyan jelentős veszélyforrás, mint sokan hiszik” – mondta kérdésünkre dr. Pálfi Vilmos, az Országos Állategészségügyi Intézet Virológiai Főosztálya főosztályvezetője. „Általában véve esedékes a következő pár évben egy nagy járvány, de ha ez bekövetkezik, korántsem biztos, hogy H5N1-ből indul majd.” Pálfi szavait erősíti, hogy nemrég megjelent egy újabb madárinfluenza-vírustörzs, a H9N2, ami egészen kicsi módosulással képes fertőzni és terjedni, de szerencsére ez nem olyan virulens, mint a H5N1. Bár Hongkongban már megfertőzött négy kisgyermeket, csak enyhe lefolyású betegséget okozott. Pálfi szerint az influenzavakcinák általános gyártási technológiáját érdemes fejleszteni.
Többen nem értenek egyet az állategészségügyi szakemberekkel. „A H5N1 gyűjtőnév, olyan vírusról van szó, aminek minden évben új változata tűnik fel. Bevett módszer, hogy mindig az előző évben felfedezett változatból készítenek vakcinát a következő évre” – mondta megkeresésünkre az egyik legnevesebb magyar immunológus, aki viszont neve elhallgatását kérte, mert amikor megtudta, hogy a Fluvalról van szó, annyit mondott, hogy „nem akar ebbe belekeveredni”. A szakértő szerint ha esetleg kitör egy járvány, kipróbálják a legutóbbi vakcinát, amíg az új mutációból is elkészül az oltóanyag. Vajó úgy véli, a magyar vakcina modellértékű egy új, eddig ismeretlen törzzsel készült oltás kifejlesztésére. „Ugyanazzal a technológiával készült, mint a szezonális influenzaoltás, csak ki kell cserélni benne egy vírust, és máris egy másik vakcináról van szó" – fogalmazott.
Az egészségügyi világszervezet, a WHO szerint sem múlt még el a H5N1-veszély. A szervezet honlapján a vírust jelenleg hármas kategóriába sorolja a járványveszélyt jelző skáláján. A legmagasabb kategória a hatos, a hármas pedig azt jelenti, hogy a vírus nem, vagy csak igen ritkán terjed emberről emberre. A szervezet folyamatosan figyeli a H5N1 felbukkanását, legutóbb februárban jelentett két újabb megbetegedést Vietnamból (később mindkét beteg meg is halt).
Egy szuri, és kész
A H5N1-veszély jellemzően azokban az országokban nagy, ahol nem kellően ellenőrzöttek az állattartási szabályok, és azokra az emberekre, akik sokat érintkeznek baromfikkal. A magyar fejlesztésű szer ez ellen a vírus ellen véd, egészen egyedülálló módon: egyetlen oltás elég a védettséghez. Más kutatók is készítettek már H5N1-vakcinákat a világon, de ezek alkalmazásakor szükség van még az első oltás után néhány héttel legalább egy emlékeztető oltásra. Egy világjárvány kitörésekor néhány hét több százezer fertőzöttet jelenthet.
Vajó szerint a magyar vakcina titka az, hogy míg a többi vakcina csak a vírus egyes darabjait tartalmazza, addig a Fluval a komplett vírust, emiatt erősebb a szervezet immunválasza. Ezzel lehetnek összefüggésben Vajó doktornak és csoportjának legújabb kutatási eredményei is, amelyek az Egyesült Államok mikrobiológiai társaságának hivatalos lapjában jelentek meg. Eszerint a magyar vakcina a H5N1 mutációi ellen is védelmet nyújthat: a kutatók három mutálódott vírust vizsgáltak meg (egy olyat is, amit Magyarországon izoláltak), és a vakcina mindhárom ellen védettséget adott. Ez azért fontos eredmény, mert mint említettük, ha kitör egy világjárvány, azt is mutáció fogja okozni. Nem biztos, hogy ez H5N1-vírus lesz, nem biztos, hogy a vakcina védeni fog ellene, de Vajó szerint jó esély van arra, hogy a beoltott betegek könnyebben megküzdjenek a kórral.
Az engedélyezési procedúra évekig tart, még most is hátravan néhány kísérlet a tömeges gyártás beindítása előtt. A svábhegyi klinika megszűnése után a Debreceni Egyetemen kutató és tanító Vajó és kollégái most éppen egy ötszáz fős vizsgálatot zártak le, és a világon először azt is elemzik, hogy az idős emberek hogyan reagálnak H5N1-vakcinára. „Bár ezeket a kutatási eredményeket még csak részben publikáltuk, úgy tűnik, az idősek körében is 75 százalékos a teljes védettség aránya” – árulta el a kutató.
Kétmilliárdos támogatás
A vakcinához kötődő tudományos eredményeknél hangosabb volt a sajtóban az üzleti háttér visszhangja. A vakcina magyarországi gyártója, az Omninvest Development Kft. 2006-ban, az első klinikai vizsgálatok indulásakor azzal hallatott magáról, hogy egy pályázaton egyedüli indulóként kétmilliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázati alapjából. Több lap – például Minőségi Újságírásért Díjat nyert cikkében a Figyelő – azt kifogásolta, hogy az Omninvest tevékenysége nem eléggé átlátható, a Pilisborosjenőn, 743 millió forint tőkével jegyzett céget ugyanis 98 százalékban egy ciprusi offshore cég, a Sumpter Pharmaceuticals Ltd birtokolja (2 százalékban az Omninvest ügyvezetője, Laczkó Tamás a tulajdonos). A Sumpter gyógyszerészeti körökben nem ismert, honlapja nincs, címe egy iroda, ahol más hasonló fiókcégeket bejegyeznek.
Az Omninvest-sztori még pikánsabb lett, amikor az akkori egészségügyi miniszter, Rácz Jenő bejelentette, hogy a támogatás többszörösen megtérülhet: a kétmilliárdos támogatással együtt járó vállalás volt ugyanis, hogy az Omninvest a vakcina értékesítése során termelődő haszon 14 százalékát az államnak adja. Rácz akkor úgy fogalmazott, hogy a biznisz akár 500 milliárd forintos bevételt jelenthet az államnak. Ehhez az Omninvestnek 3,5 billiós forgalmat kellett volna produkálnia, ami nem tűnt reálisnak.
Ráadásul, ahogy a Bloomberg hírügynökség fogalmazott cikkében, egy iraki sejk árnyéka is rávetült a madárinfluenza-bizniszre: Szemir Szabih Kelil al-Dulaimi, aki 2002-ben azzal vált ismertté, hogy Mátyásföldön iraki ellenkormányt alapított, bejelentette, hogy cége, a Bagdadban bejegyzett IIG Holding huszonkilenc országra érvényes, a Fluval H5N1-vakcina előállítási technológiájára vonatkozó kizárólagos hasznosítási jogot szerzett. Ezen kívül a Bloomberg cikkében a WHO egy szakértője, Klaus Stöhr még az oltóanyag hatásosságát is kétségbe vonta mondván, a vakcinát nem ellenőrizte független nemzetközi kutatócsoport.
Tudományosan megalapozott
A 2006-os sajtóhadjárat óta eltelt majdnem három év, és az Omninvest ezalatt több kétes ügyben tisztázta magát. Az iraki sejkkel például még 2006-ban megszakították az együttműködést, az Omninvest szóvivője, Németh Zsolt szerint azért, mert az IIG Holding nem tudott eredményt felmutatni.
A vakcina tudományos hátterét illetően is tisztult a kép. A Fluval H5N1 szuszpenziós injekció 2007. szeptember 27-én végleges nemzeti engedélyt kapott az Országos Gyógyszerészeti Intézettől – tudtuk meg Szabó Franciskától, az OGYI sajtóreferensétől. Szabó hangsúlyozta, hogy a vakcinagyártásnak rendkívül szigorú nemzetközi szabályai vannak: „Az OGYI az engedélyeztetés során ez alapján ellenőrzi a gyártási körülményeket, továbbá a különböző Európai Uniós útmutatók, illetve az Európai Gyógyszerkönyvön alapuló minőség és a vakcináknál speciális hatásosság meglétét.” Az OGYI munkatársa Vajóék most közölt kutatására is kitért: „Jelen esetben gyermekindikáció-bővítésről van szó, tehát a szer alkalmazását terjesztik ki gyerekekre. Ez bevett eljárás minden olyan gyógyszernél, amelyet gyermekeken is alkalmazhatnak. Ilyenkor nem új engedély születik, hanem az eredetit módosítjuk.”
A nemzetközi vizsgálatok is megtörténtek, éppen a WHO egyik kiemelt referencialaboratóriumában, az angliai National Institute for Biological Standards and Control-ban (NIBSC). „Megvizsgálták a Fluval H5N1 készítményünkkel beoltott személyekből származó vérsavót, amely vizsgálat visszaigazolta a saját mérési eredményeinket az immunválasz vonatkozásában. Ennek alapján kaptunk felkérést az NIBSC-től, hogy biztosítsunk alapanyagot a H5N1-es antitestek méréséhez szükséges nemzetközi standard kidolgozásához, aminek eleget is tettünk. A H5N1-es vakcina kapcsán felmutatott magyar szakmai eredmények nemzetközi elismertsége megkérdőjelezhetetlen” – fogalmazott az Omninvest-szóvivő Németh Zsolt kérdésünkre. A fent említett Klaus Stöhr aggodalma tehát alaptalannak bizonyult, olyannyira, hogy – mint azt Margaret Chen, a WHO elnöke bejelentette – az Omninvest 2007 nyarán be is került a WHO egy vakcinaprogramjába, amelynek értelmében a cég részt vesz a szervezet vakcinakészletének feltöltésében. A készletből elsősorban a H5N1-vírussal sújtott fejlődő országoknak adnának.
Korábban többen kifogásolták, hogy a Fluval H5N1-nek egyelőre csak magyar törzskönyve van, az EU gyógyszerészeti intézete, az EMEA nem vizsgálta be a készítményt. Vajó szerint ennek egyszerű a magyarázata: a vakcinabizniszben az európai piacot már letarolták, az Omninvest elsősorban a Közel-Keleten keres külföldi kapcsolatokat, ezért nem vesződtek az EU-s törzskönyvvel. Ez logikus, hiszen a madárinfluenzában leginkább érintett országok Indonézia, Vietnam és Egyiptom. Egyébként Ázsiában nemcsak a konkrét vakcinával, hanem a gyártási technológiával is házalnak. „Az oltóanyagot általában minden országban csak a szükséges hatósági engedélyek birtokában lehet forgalmazni (a szükséges engedélyek beszerzési eljárása jelenleg 9 országban zajlik). A nemzetközi piacokon késztermékkel több cég is jelen van, technológiát viszont csak az Omninvest kínál hasznosításra. Mivel cégünk a nagy multinacionális cégekhez képest csak korlátozott számban képes oltóanyagot előállítani, ezért a hangsúlyt a technológiatranszferre helyezzük, ami meggyőződésünk szerint hosszú távon megnyugtatóbb megoldás egy adott ország számára, mint az ismétlődő termékbeszerzés” – magyarázta Németh.
Az Omninvest gyártókapacitása egyébként heti 500 ezer adag vakcina, ami egy járvány esetén elegendő lenne a magyar lakosság ellátására, de nagy tételben történő exportálásra kevés. Főként úgy, hogy a cég a gyártósorokon – egyedüliként az országban – szezonális influenza elleni vakcinát is gyárt (Fluval AB néven).
Mire ment el kétmilliárd forint?
A kutatásban érintett egyik szakember szerint a sajtóhadjáratot több konkurens gerjesztette. „Az Omninvest, sőt az a tény, hogy Magyarország képes saját influenza-oltóanyagot előállitani, nagyon nagy szálka az ezzel foglalkozó néhány jóval tőkeerősebb és befolyásosabb multinacionális cég szemében” – mondta a neve elhallgatását kérő tudós. „Két külön dolog a tudományos siker, és az, hogy mit kezdenek vele. Lehet, hogy ez utóbbi sokaknak nem tetszik. De ezt nem jó összemosni, önnek tulajdonképpen két cikket kellene írnia.”
Bár sok korábbi aggály feleslegesnek bizonyult, a ciprusi offshore cég szerepe most is nehezen magyarázható, illetve az állami támogatás körül is sűrű még a köd. Az Omninvest megkapta a teljes kétmilliárd forintot, de még mindig nem tudni, mire költötte. „A pályázati pénzeszközök felhasználásához kapcsolódóan készültek részjelentések, illetve egy összefoglaló jelentés is, amelyet a pénzügyi és szakmai elbírálásra kijelölt testület elfogadott. Természetesen a pénz felhasználására vonatkozó tételes elszámolási dokumentum nyilvános, azt már több kollégája korábban megtekinthette az NKTH-nál.” – fogalmazott Németh Zsolt. Ki is kértük az NKTH kommunikációs főosztályától ezt a dokumentumot, a hivatal pedig az alábbi táblázattal tett eleget válaszadási kötelezettségének.
A publikus dokumentum tehát valóban tételes, de részletesnek a legnagyobb jóindulattal sem lehet nevezni. Az NKTH érintett szakmai főosztályának állásfoglalása szerint azért csak összesített adatok szerepelnek, mert külön készült egy szakmai és egy pénzügyi beszámoló, de ez utóbbi részletesen csak az előbbivel értelmezhető, az viszont üzleti érdeksérelmek elkerülése miatt nem publikus. Részletes nyilvános dokumentum tehát nincs, holott ez nyilvánvalóan ellentmond a közérdekű adatok tájékoztatásáról szóló törvénynek. A hivatal egyébként kérdésünkre is megerősítette, hogy elfogadták az Omninvest beszámolóját.
Jobb híján így megint az Omninvesthez fordultunk, ahol elmondták, hogy a 2 milliárd forint támogatás a személyi jellegű és a dologi ráfordításokat fedezte. (Az immateriális javak a kutatási tevékenység során előállított szellemi termékeket, jogokat, szabadalmakat takarják, ezekre a cég saját forrásból biztosította a pénzt.) A személyi kiadások a projekten dolgozók bérét és a költségvetésbe befizetett járulékait tartalmazza, dologi ráfordítások címén pedig Németh szerint az alábbi tételek szerepeltek: ütemezett kutatási, fejlesztési költségek, az ipari kutatási és termelési folyamatba épített vizsgálati eljárások, műveletek protokolljának kidolgozási, illetve a termék ellenőrzésére, minőségbiztosítási protokolljának kialakításához szükséges költségek, valamint a termék előállításához és az ellenőrző vizsgálatokhoz szükséges és felhasznált alap-és segédanyagok, az élőmunka költségei, a validálási és valamennyi vizsgálati ráfordítás. A dologi költségek közé tartoznak továbbá a fejlesztéshez igénybe vett speciális szakértők, a szükséges szolgáltatások költségei és a hatósági díjak értéke is. „A pénzügyi beszámolóhoz tartozó személyre szóló, illetve a dologi kiadásokra lebontott részletes kimutatásokat nem kívánjuk nyilvánosságra hozni” – csatlakozott Németh az NKTH-hoz, hasonló érveket hozva fel.
Vagyis a hivatal és a cég szerint a nyilvánosságnak semmi köze ahhoz, hogy pontosan mire ment el az Omninvestnek adott kétmilliárd forint közpénz.
Lassú víz partot mos?
Rácz Jenő 500 milliárdos víziójából mindenesetre egyelőre nem valósult meg semmi. Mint említettük, a cég a vakcina vagy a technológia értékesítéséből származó bevétel 14 százalékát visszafizeti, egészen pontosan 10 százalékot a KTI alapba, 4 százalékot az ÁNTSZ-nek. „Az Omninvest naptári negyedévenként tájékoztatja a hivatalt az értékesítésből származó bevételeiről. A kft-nek 2008. december 31-ig ilyen bevétele nem keletkezett” – írta az NKTH válaszlevelében. Ezt Németh is megerősítette, ugyanakkor közölte, hogy 2008 novemberében az Omninvest technológiatranszferről kötött megállapodást az egyiptomi Vacsera állami vállalattal. A cég nem makulátlan múltú – 2006-ban korrupciós botrányba keveredett, a vezetőjét pedig őrizetbe vették –, de mivel Egyiptom egyetlen vakcinagyártója, az Omninvestnek nem volt sok választása a helyi piacon. „Meggyőződtünk arról, hogy az ott dolgozó szakemberek képesek megfelelni a sikeres technológiatranszfer kapcsán felmerülő szakmai kihívásoknak. Tudomásunk szerint a szóban forgó korrupciós botrány nem szakmai kérdésekről szólt.” – közölte Németh. Az NKTH szerint az Omninvest úgy tájékoztatta őket, hogy a Vacsera-üzletből 2009. második negyedévétől várható bevétel.
Németh szerint eddig azért nem volt mit átutalni az államnak, mert az Omninvestnek elsősorban hazai ellátási kötelezettsége van. „Először a hazai alkalmazáshoz szükséges összes eljárást és engedélyeztetést folytattuk le. A magyar lakosság megnyugtató védelmének biztosítása után kerülhetett csak sor a külföld felé történő nyitásra” – fogalmazott a szóvivő. | Magyar H5N1-vakcina milliárdokból | Magyar H5N1-vakcina milliárdokból - A legújabb kísérletek szerint a vakcina egyetlen oltással védettséget ad a gyerekeknek a H5N1 vírustörzzsel szemben, mellékhatások nélkül, akár mutálódott vírusok ellen is. A kutatás kétmilliárd forint közpénzt kapott, de nem tudni, ez pontosan mire ment el. | null | 1 | https://index.hu/tudomany/2009/03/05/h5n1/ | 2009-03-05 00:00:00 | true | null | null | Index |
A Szegedi Sport és Fürdők Kft. csaknem 61 millió, az SZKT 22,5 millió, míg a polgármesteri hivatal 18,5 millió forint többlettámogatást kér a város büdzséjéből a megnövekedett energiaköltségekre hivatkozva.
A kérelemről pénteken dönt majd az önkormányzat Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsága. A szegedi képviselő-testület még a februári ülésén döntött arról, hogy a városi költségvetésben csaknem 1,8 milliárd forintot különítenek el a váratlan helyzetekre tartaléknak. Az energiaválság tartalékkeret című előirányzatból az önkormányzati cégek, intézmények az év közben emelkedő rezsiköltségekre igényelhetnek többlettámogatást. A pénteki bizottsági ülésre a két önkormányzati cég és a polgármesteri hivatal összesen 102 millió forintos kérelmet nyújtott be - derül ki az előterjesztésből . A támogatási igények fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll. | DELMAGYAR - Hozzányúlnak a tartalékhoz | Hozzányúlnak a tartalékhoz. A Szegedi Sport és Fürdők Kft. csaknem 61 milliós, az SZKT 22,5 milliós, a polgármesteri hivatal 18,5 milliós többlettámogatást kér. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2024/11/szeged-onkormanyzat-tamogatas-igenyles | null | true | null | null | délmagyar |
A parlament 118 igen szavazattal, 58 nem szavazattal elfogadta a fideszes Bánki Erik hétfőn reggel beadott, nagy vihart kavaró javaslatát, amely egyebek mellett kivenné az infótörvény alól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványait, ezzel meghiúsítva, hogy nyilvánosságra kerüljenek az alapítványok 260 milliárdos gazdálkodásával kapcsolatos részletek.
Szemben a bírósággal
Bánki Erik javaslata valójában egy már jogerős bírósági döntést írna felül, amely az MNB alapítványait a megkötött szerződéseinek nyilvánosságra hozására kötelezi. Mivel azonban az új szabályokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, esélyes, hogy az emberek a bírósági ítélet ellenére sem ismerik majd meg, hogy Matolcsy Györgyék alapítványai kikkel, mikor, milyen tárgyban, milyen összegre kötöttek szerződéseket.
A fideszes beadvány indoklásában azt írták, hogy „az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni".
Súlyosan aggályos
Az elfogadott törvénymódosítás Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal vezetője szerint „sérti az Alaptörvényt, ellentmond az alkotmánybírósági, bírósági és hatósági gyakorlatnak, súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének követelményét”.
A törvényjavaslatot az irományról tartott parlamenti vitában az ellenzéki pártok is támadták, a kormánypártok tagjai azonban gyakorlatilag nem vettek részt a vitában. A Fidesz részéről csak az előterjesztő Bánki Erik szólalt fel, aki szerint itt valójában szó sincs arról, hogy az alapítványok által kezelt 260 milliárdos vagyon ellopásához asszisztálnának, a beadvány szerinte valójában inkább szigorítás a korábbi állapothoz képest. Mint az hétfői körkérdésünkből kiderült, a fideszes képviselők egy része még csak nem is hallott a parlamenten kivételes eljárásban, két nap alatt átvert törvénymódosításról.
Ugyanebben a javaslatban a Matolcsy Györgynek járó eddigi 2,5 millió körüli havi bért 5 millió forintra, az alelnökök fizetését 4,5 millió forintra emelik, a Monetáris Tanács tagjainak havi 3 millió forintot juttatna, ahogy a felügyelőbizottság tagjainak is. A felügyelőbizottság elnökének, a fideszes Papcsák Ferencnek 3,5 millióra emelnék a havi bérét a mostani 1,2 millióról. | Már el is fogadták a botrányos MNB-s törvényjavaslatot | Már el is fogadták a botrányos MNB-s törvényjavaslatot - Hétfőn beadták, kedden már el is fogadták a jogerős bírósági ítéletet felülíró javaslatot. Matolcsyék fizetését is megemelik. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/03/01/mar_el_is_fogadtak_a_botranyos_mnb-s_torvenyjavaslatot/ | 2016-03-01 14:57:28 | true | null | null | Index |
Rejtett kamera: korrupció az európai határátkelõkön
2010. szeptember 17., péntek, 10:35 _x0095_ Utolsó frissítés: 2010. szeptember 17., péntek, 11:39
Szerzõ: hvg.hu
Címkék: EU; korrupció; határátkelés; leleplezés;
Legalább egy ember állásába kerül az a botrány, amely ma robbant ki Horvátországban, de az egész horvát rendõrség jóhírének is árthat a szégyenteljes eset. A horvát sajtó ugyanis rátalált az interneten egy videóra, amelyen horvát rendõrök kérnek "kilépési díjat" török állampolgároktól a határátkelõn.
A török autós kocsijába szerelt rejtett kamerával leplezte le a határátkelõkön tapasztalható korrupciót. A filmen tisztán látszik és hallatszik, ahogy a horvát rendõr baksist, azaz borravalót kér a török autóstól a kilépéskor, majd az útleveleket meg sem nézve, elveszi az aprót, és átengedi a kocsit a határon Szerbiába. A videó Bulgáriában folytatódik, ahol hasonló módszerrel jut át az Európai Unióból Törökországba az autós, öt euróért léphet ki az EU-ból.
A szerb rendõrség sem szerepelt jól a törökök tesztjén, akik tucatjával töltik fel videóikat a határokon tapasztalható korrupcióról. Az alábbi felvételen egyikük elõbb a magyar oldal | Világ: Rejtett kamera: korrupció az európai határátkelőkön | Legalább egy ember állásába kerül az a botrány, amely ma robbant ki Horvátországban, de az egész horvát rendőrség jóhírének is árthat a szégyenteljes eset. A horvát sajtó ugyanis rátalált az interneten egy videóra, amelyen horvát rendőrök kérnek "kilépési díjat" török állampolgároktól a határátkelőn. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20100917_korrupcio_video | 2010-09-17 10:43:00 | true | null | null | HVG |
Gróf Tisza István arisztokrata politikus, országgyűlési képviselő kétszer állt miniszterelnökként az ország élén, először 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között. Második miniszterelnöksége alatt lépett be az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúba.
Tisza Istvánt a 20. század hajnalának egyik ellentmondásos vezetőjének tartják. Markáns konzervatív politika és az ellenzéki obstrukció elleni kíméletlen fellépés jellemezte irányítását. A kortársak és az utókor is hajlamos volt bűnbaknak kikiáltani a Monarchia széthullásáért, ugyanakkor korának egyik legfelkészültebb államférfija volt, akit bizonyos értelemben saját konoksága emelt gyűlölt ikonná. A világháború végnapjaiban, forradalom és bosszúvágy uralta Budapest utcáit, az elégedetlen tömegek szemében ő lett az ország nyomorúságának felelőse. 1918. október 31-én gyilkolták meg villájában.
A Borbás Barnabás és Réti László rendezésében készült, 2018-as "Ahogy éltem, úgy fogok meghalni" - Tisza István tragédiája című dokumentumfilm feltárja a gyilkosságot és a hozzá vezető előzményeket is. A filmet az évforduló napján, október 31-én 18:40-től tűzi műsorára a Duna World.
A filmmel október 31-én az M5 kulturális csatorna 16:30-kor kezdődő Librettó című műsora is foglalkozik, a stúdió vendége lesz a témában Deák-Sárosi László költő, író, filmesztéta. | Dokumentumfilm idézi fel Tisza István tragédiáját | Az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. október 31-én gyilkolták meg Tisza István miniszterelnököt, korának egyik sokat vitatott vezetőjét. Az évforduló apropóján tűzi műsorára csütörtökön este a gyilkosságot és előzményeit feltáró, dramatizált „Ahogy éltem úgy fogok meghalni” – Tisza István tragédiája című dokumentumfilmet a Duna World. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176496/dokumentumfilm_idezi_fel_tisza_istvan_tragediajat | null | true | null | null | Hir6 |
A Tisza elnöke reagált a reggeli hírre, hogy a miniszterelnök vejének ingatlanos cégbirodalma 48,4 milliárd forint nyereséget termelt 2019 és '23 között, de társasági adót egy petákot sem fizetett.
"(...) Nem elég, hogy közbeszerzéseken, nemzeti és uniós forrásokból sikerült százmilliárdokat behúznia a nemzet vejének, de még az adójogszabályokat is módosította Orbán Viktor az unokái apjának a kedvéért"- reagált a Facebookon Magyar Péter a hírre, miszerint Tiborcz István még egyetlen fillér adót sem fizetett BDPST-birodalom irgalmatlan bevételei után.
Azt írja: "Nem elég, hogy 100 milliárdokat kap az apósától, de még az adófizetés alól is mentesítik. Al Capone hozzájuk képest egy kezdő óvodás volt." Végül hozzáteszi:
"2026-tól változik a világ. Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!" | Magyar Péter: 2026-tól változik a világ, Tiborcz Pista, készítsd a bukszád! | A Tisza elnöke reagált a reggeli hírre, hogy a miniszterelnök vejének ingatlanos cégbirodalma 48,4 milliárd forint nyereséget termelt 2019 és '23 között, de társasági adót egy petákot sem fizetett. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/magyar-peter-2026-tol-valtozik-a-vilag-tiborcz-pista-keszitsd-a-bukszad-147801 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A múlt pénteki informális uniós csúcstalálkozó értékelése összetett: egyrészt propagandisztikus belpolitikai üzenetet hordozott, amelynek a lényege, hogy Orbán Viktor világhatalmi tényezővé vált, másrészt létezik egy érdemi rész: a versenyképesség területén Európa kezd leszakadni riválisai, az Egyesült Államok és Kína mögött.
Orbán Viktor szempontjából jobb időben nem is rendezhették volna meg a csúcstalálkozót, hiszen két nappal korábban nagy barátja, Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, így erős emberként léphetett fel az állam- és kormányfők előtt. Ennek a jelentőségét azonban nem érdemes túlértékelni. Másfél hónap maradt a magyar uniós elnökségből, jövőre a figyelem már jóval kevésbé vetül Budapestre. A magyar kormányfő biztosan nem lesz közvetítő Trump és az EU között, mert az európai partnerek nem bíznak benne. Giorgia Meloni olasz kormányfő máris bejelentkezett erre a feladatra, s a csúcson látványosan el is határolódott Orbánnak az ukrajnai háborúval kapcsolatos politikájától. Másrészt ha Orbán tényleg olyan jó viszonyt ápol Trumppal, akkor elérhetné nála, hogy ne sújtsa védővámokkal az európai termékeket. Ha ezt nem teszi meg, akkor felmerül a kérdés: a megválasztott amerikai elnökhöz való dörgölőzéséből a magyar miniszterelnökön kívül kinek származott haszna?
Valószínűtlen, hogy Orbán Viktor nemzetközi "megdicsőülése" bármi hatást gyakorolna a magyar választókra. Sokak számára inkább visszás volt a nagyzási hóbortról tanúskodó rendezés az EU egyik legszegényebbé züllesztett országában. Ne feledjük azt sem, hogy a felmérések szerint Orbán júliusi "békemissziója" sem befolyásolta semmilyen módon a magyar választói magatartást. Magyar Péter sem maradt le a nemzetközi versengésben: a Tisza Párt elnöke és Karl Nehammer osztrák kancellár megbeszélését a bécsi sajtó is felkapta, s az Emmanuel Macronnal való találkozója után végképp az uniós állam- és kormányfők látókörébe került.
A nemzetközi értékelések némi meglepetéssel jegyezték meg, hogy a magyar miniszterelnök a konstruktív arcát mutatta az informális csúcson. Ennek az az oka, hogy a magyar kormány sikerként akarta beállítani a megbeszéléseket. A cél az, hogy a "budapesti nyilatkozatnak" nevezett, egyébként általánosságokat tartalmazó dokumentumról itthon még akár éveken át azt állíthassák: ez jelentette a fordulópontot Európa versenyképességének történetében, Orbán adott új lendületet az EU-nak.
Az Uniónak valóban új impulzusokra lenne szüksége, de ennek formáit még nem találták meg. Miközben Washington beruház, Peking nagy összegeket költ a fejlesztésekre, az agyonszabályozott Európa, amelynek gazdasági jelentősége világviszonylatban egyre kisebb, mind jobban lemarad a riválisok mögött. Az EU lassan reagál a kihívásokra és egyelőre nem is látható kedvező változás egyrészt Berlin és Párizs válsága miatt, másrészt mert a döntési folyamatok felgyorsításához az uniós alapszerződés módosítására is szükség lenne, ám a mostani politikai helyzetben ez esélytelen. Kivált, ha egyes uniós tényezők épp az EU legnagyobb ellenfeleinek érdekében lépnek fel. | Mulandó dicsőség | A múlt pénteki informális uniós csúcstalálkozó értékelése összetett: egyrészt propagandisztikus belpolitikai üzenetet hordozott, amelynek a lényege, hogy Orbán Viktor világhatalmi tényezővé vált, másrészt létezik egy érdemi rész: a versenyképesség területén Európa kezd leszakadni riválisai, az Egyesült Államok és Kína mögött. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257284_mulando-dicsoseg | null | true | null | null | Népszava |
A pécsi nyomozók azzal gyanúsítanak egy 25 éves salgótarjáni férfit, hogy 2023 decembere és 2024 szeptembere között autó- és motoralkatrészeket árult egy internetes oldalon úgy, hogy valójában ezekkel nem is rendelkezett. A hirdetésekre jelentkező sértettekkel előre elutaltatta a vételárat, de nem kaptak cserébe semmit. A férfi a pénz beérkezését követően legtöbbször azonnal elérhetetlenné vált a vevői számára, de olyan is volt, akit egy ideig még azzal hitegetett, hogy postára adja a megvásárolt alkatrészt, majd egyszer csak eltűnt. A nyomozók felgöngyölítették a szálakat, amelyek eredményeképpen azonosították a feltételezett elkövetőt.
A rendőrök 11 rendbeli csalás miatt hallgatták ki a férfit, majd őrizetbe vették, és kezdeményezték a letartóztatását, amelyet a bíróság november 8-án elrendelt. | Kamuprofillal árulta az alkatrészeket az interneten | Kamuprofilokból, kamuhirdetésekkel verte át az embereket egy salgótarjáni férfi, 11 rendbeli csalás miatt kell felelnie. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/kamuprofillal-arulta-az-alkatreszeket-az-interneten | null | true | null | null | BAMA |
Rejtélyes tokaji kérelem
Népszabadság • Nyusztay Máté • 2006. január 7.
Előkerült egy, az Orbán-bizottság számára korábban megszerezhetetlennek
bizonyult dokumentum. Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége 1997 tavaszán a
sárazsadányi önkormányzattól százezer forintért vásárolt földjét
hárommillió forint értékben próbálta apportálni a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-
Tokaj-Hegyalja Kft.-be. (Az ÉS számolt be elsőként a cég és a volt
miniszterelnök kapcsolatáról.) Egy parlamenti vizsgálóbizottság tavaly
nyáron hallgatta meg ebben az ügyben is Orbánt, aki elismerte, hogy ez
törvénytelen lett volna, majd később közölte, hogy e tévedés miatt a kft.
kérte a bíróságot, tekintse semmisnek az apport iránti kérelmet. A
bizottság felkérte Orbánt, illetve az illetékes hivatalokat, juttassák el a
bírósági végzést és a semmisség megállapítására vonatkozó kérelmet, de
sehonnan nem kapott ilyet a testület. Csupán a kft. jegyzőkönyvét, amely
szerint a kft. hárommillió forintos tőkeemelést határoz el, amit apport
formájában kíván teljesíteni, annak megszerzésére pedig Lévai Anikót jelöli
ki.
A Népszava nemrég rábukkant egy cégbírósági dokumentumra, amely ehhez a
lépéshez tartozik, mégsem rendezi megnyugtatóan a kérdést. A cég 1997.
április 14-én kelt levelén, amelyben az apport semmissé nyilvánítását kéri
a cégbíróságtól, az ügyvéd aláírásán és pecsétjén kívül csak egy
elmosódott, április 16-i dátumozású körpecsét látható, iktatóbélyegző nem.
Szabó Zoltán, a vizsgálóbizottság elnöke azt mondta: számos dokumentumot
kaptak a cégbíróságoktól, amelyeken szabályos iktatóbélyegző látható, ami
négyszög alakú. A körpecsétet nem használják a dokumentumok érkeztetésére.
Szabó figyelemre méltónak tartja azt is, hogy csak a Pest Megyei Cégbíróság
szignálta a dokumentumot, a Borsod megyei nem, ellentétben a bizottság
által bekért többi irattal. Szabó megjegyezte: érdekes módon mindkét
hivatalnál elfelejtették szabályosan iktatni a levelet. | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-389843 | 2006-01-07 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A házkutatások során iratokat és adathordozókat - vagyonvisszaszerzési eljárás keretében ékszereket és több millió forint értékű készpénzt - foglaltak le. A KR Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai hat személyt állítottak elő, akiket gyanúsítottként hallgattak ki hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt. A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek.
Felszámolás alatt | Hűtlen kezelés miatt nyomoznak egy pénzintézetnél | A rendőrség előállított hat embert. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/09/hutlen-kezeles-miatt-nyomoznak-kormend-es-videke-takarekszovetkezet | 2015-09-09 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Reddit közösségi platformon hétfőn jelent meg az a bejegyzés, amely a Magyar Péter által vasárnap délután - az általa némileg nagyzolóan a "magyar Watergate-nek" nevezett lehallgatási botrány-gyanúja ügyében - tartott rendkívüli sajtótájékoztató kapcsán nyilvánosságra került egyik hangszalaggal foglalkozik. A sajtóhoz eljuttatott ominózus felvételen Magyar Péter hallható, amint lekezelő, csúnya szavakkal tűzdelt, cinizmust sugárzó véleményt mond arról a tüntetésről, amelyről éppen távozóban van. A majdnem másfél perces felvételen Magyar Péter és az akkori barátnője, Vogel Evelin hallható, mégpedig jelentősebb háttérzajban.
Nos, ez az a háttérzaj, ami miatt ennek a Reddit posztnak a szerzője technikai nyomozásba fogott. A nyomozás végén pedig arra jutott - és ezt az utóbb törölt bejegyzésében be is mutatja -, hogy a háttérzaj alapján valószínűsíthető, a felvételt manipulálták. A részetekkel nem untatnánk az olvasókat, meg a jelek szerint tényleg hozzáértő szerző ezt profibban le tudta vezetni, de a lényeg, hogy rátalált annak a bizonyos háttérzajnak az eredetére, arra, honnan illeszthették a videóhoz, háttérzajaként. Azaz: az inkriminált hangfelvételen hallható háttérzaj nem valódi, hanem oda van vágva, magyarul, stúdióban készült. Ha pedig a háttérzaj máshonnan származik, akkor nem lehet eredeti Vogel Evelin hangfelvétele sem.
A poszt alatt szakmai vita is kibontakozott, volt, aki - szintén képekkel alátámasztva - azt fejtegette, hogy a felvétel mégis csak valódi lehet. Hogy kinek van igaza és kinek nincs, nem tisztünk eldönteni. Akit érdekel, kattintson linkre és olvassa végig a beszélgetést (ami még e sorok írásakor elérhető volt), s hallgassa meg a bizonyítékként tálalt háttérzaj-felvételeket. A poszt azonban önmagában is fontos, és nem csak azért, mert azt mutatja, hogy a társadalmat és a Redditet elsősorban használó fiatalokat - szemben az őket sokszor érő kritikával - igenis foglalkoztatja az őket körülvevő tágabb világ is, az, mi történik ma a magyar társadalomban. És amitől ez a poszt és az alatta kialakult vita talán még fontosabb: megmutatja, hogy szakmai alapon, érvekkel-ellenérvekkel, a velünk egyet nem értőket tiszteletbe tartva, józanul is lehet, sőt kell is vitázni.
U.I.: Kedd reggelre már ez a kép fogadta a látogatót:
Azaz, a szerző törölte magát a bejegyzést. Ugyanakkor e sorok írásakor a kommentek még láthatóak voltak, sőt, a kommentelés lehetősége is megvolt. Így, aki gondolja, nyugodtan olvassa végig legalább ezeket. Tanulságos... | Érdekes - ám gyorsan törölt - bejegyzés jelent meg a Redditen Vogel Evelin titkos hangfelvételéről | Érdekes – a megjelenése óta azonban érdekes módon törölt – bejegyzés jelent meg a Reddit r/Hungary subredditjén, „Lehet, életem hülyeségét mondom most, de szerintem megtaláltam a háttérzajt, amit Evelinék használtak” felütéssel. A Hírklikknek sem a tudása, sem a kapacitása, sem a technikai háttere nincs meg ahhoz, hogy megállapítsa a posztot jegyző és a hozzá kommentet fűzők által mondottak igazságtartalmát, ugyanakkor kifejezetten érdekesnek, fontosnak, sőt példamutatónak tartjuk a bejegyzés és a körülötte kialakult vita témáját. Nem feltétlenül a tartalma miatt, elsősorban azért, mert olvasatunkban ez egy újabb jele annak, hogy a magyar társadalom ifjabbik része higgadtan, szakmai alapokon is keresi az igazságot a közéletben meghatározó kérdésekben (is). | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/erdekes-am-gyorsan-torolt-bejegyzes-jelent-meg-a-redditen-vogel-evelin-titkos-hangfelvetelerol/530274 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A lengyelek bejelentették 2040-es olimpiarendezési szándékukat
Magyarország is fontos helyet foglal el az olimpiarendezési pályázatok között
Lengyelország 100 milliárd zloty-t tervez a sport fejlesztésére fordítani
Varsó lenne a fő csomópont, de más városokban is lennének versenyek, ha megkapják a 2040-es olimpiát
Az Orbán-kormány ugyan a Momentum népszavazási kezdeményezésére 2017-ben visszavonta az olimpiarendezési pályázatát, ám továbbra is jelentős politikai szándékok állnak az újabb kandidálás mögött.
Felmérés: Ennyire nyitottak a magyarok a budapesti olimpiára
"Rátekintve az olimpiarendezés globálisan rotáló naptárára, az már eldöntött, hogy 2028-ban Los Angeles rendezi, 2032-ben az ausztráliai Brisbane a soros, tehát 2036-ban vagy 2040-ben kerülhet újra Európába az olimpiai láng, s jó eséllyel Magyarország is ringbe szállhat a megrendezés jogáért" - nyilatkozta korábban lapunknak Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítója. Úgy tűnik ez utóbbi időpontot a lengyel kormány - amely az új kormányfő Tusk megválasztása óta nem igazán van beszelő viszonyban a magyar kormánnyal - is kinézte magának.
Budapestnek jó esélyei vannak a 2036-os nyári olimpiai játékok megrendezésére
A lengyelek lecsapnának az olimpiára
Nitras sportminiszter szerint a 37 milliós nemzet esélyes is a rendezési jog elnyerésére. Ehhez egy olyan stratégiát dolgoztak ki, ami túlmutat az olimpia lebonyolításán. Céljuk, hogy forradalmasítsák a lengyel sportágazatot a következő két évtizedben.
Lengyelország jelenleg állami költségvetésének közel 1 százalékát fordítja a sportra, de Nitras szerint nem használták ki teljes mértékben ezeket a pénzügyi forrásokat. Az új stratégia újraértékeli a sportfinanszírozást, és első sorban az infrastruktúrába, a képzésbe és az alulról építkező programokba ruház be.
A kormány legalább 100 milliárd zlotyt (8800 milliárd forintot) tervez a lengyel sport fejlesztésére fordítani, emellett 2040-ig több mint 1500 új edzőt akarnak kinevelni. Nitras szerint Lengyelország rendelkezik a szükséges gazdasági erőforrásokkal ahhoz, hogy megbirkózzon a kihívással.
Úgy fogalmazott, ha megkapják a 2040-es olimpiát, Varsó lesz a fő csomópont, de más városokban is lesznek versenyek.
(MTI/Blikk) | A lengyelek is bejelentkeztek a 2040-es olimpia megrendezésére | Nem jó hír a magyar olimpiarendezés támogatóinak, hogy a lengyelek is bejelentették, rástartolnak a 2040-es olimpia rendezésére, ugyanis ekkor kerülhet a rotációs elv alapján újra Európába a világjátékok rendezésének joga. A lengyel sport- és turisztikai miniszter viszont nemcsak megerősítette a pályázati szándékot, hanem egy sportfejlesztési stratégiát is bejelentett. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/budapesti-olimpia-lengyelorszag/wv3w9em | null | true | null | null | Blikk |
Nem adna egy forint költségvetési támogatást sem a pártoknak Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban és 2014-ben. Az [origo] információja szerint a miniszterelnök a költségvetés rossz helyzetére hivatkozva vetette fel az ötletet a Fidesz országos választmányának ülésén csütörtökön. A hírt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője megerősítette.
Meg kellene szüntetni jövőre és 2014-ben, a választás évében is a pártok állami támogatását - erről beszélt Orbán Viktor a Fidesz országos választmányának csütörtöki ülésén. A miniszterelnök a költségvetés rossz helyzetével indokolta az ötletet - értesült az [origo]. Kérdésünkre Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője megerősítette: "a miniszterelnök valóban megfontolásra javasolta, hogy 2013-ban és 2014-ben függesszék fel az összes párt közpénzből történő költségvetési támogatását".
Az állami támogatás megszüntetése érzékenyen érintheti a pártok költségvetését, a pártok pénzügyi beszámolói szerint ugyanis a bevételük legnagyobb része, nyolcvan-kilencven százaléka az államtól származik. A pártok két jogcímen kaphatnak állami támogatást: közvetlenül, illetve alapítványaikon keresztül, és a támogatás nagyságát a választási szereplés alapján számolják ki.
A legtöbb bevételtől éppen ezért a 2010-ben kétharmados győzelmet arató Fidesz esne el. Tavaly ugyanis a Hivatalos Értesítőben szereplő adatok szerint több mint egymilliárd forintot kapott a kormánypárt. A tagdíjakból közel 144 millió forint, adományokból majdnem 50 millió forint bevételük volt. Összesen 1,3 milliárd forintból gazdálkodhattak, vagyis állami támogatás nélkül idén kevesebb mint 300 millió forintjuk lett volna.
A KDNP-nek maradna a legkevesebb
Az ellenzéki pártok is ennyire rosszul járnának, ha megvonnák tőlük az állami pénzeket. Az MSZP például tavaly 803 millió forint bevételt könyvelt el, és ebből 521 millió forint volt az állami támogatás. A maradék tagdíjakból (39 millió forint) és adományokból (202 millió) származott. A Jobbik, amely tavaly és tavaly előtt is nyereséges évet zárt, állami költségvetésből származó támogatása 448 millió forint volt 2011-ben. A párt tavaly 501 millióból gazdálkodott, vagyis állami támogatás nélkül 53 millió forint folyt volna be a pártkasszába. Még rosszabbul járna az LMP, amelynek 34 millió forint nem állami bevétele volt tavaly. Az LMP 2011-ben 249 milliót kapott a költségvetésből, így összesen 283 millió forintból gazdálkodhatott.
A legkevesebb pénze az állami támogatás felfüggesztése után a KDNP-nek maradna a tavalyi beszámolója alapján. A kisebb kormánypárt nagyjából 257 millió forintos bevételéből 233 millió forintot tett ki a költségvetési támogatás, adományokból 15, tagdíjakból 7 millió forintja származott. Vagyis csupán 24 millió forint nem állami bevételük volt tavaly.
Az öt parlamenti párt a múlt hónap elején írt alá egy közös politikai nyilatkozatot arról, hogy rendezni akarják a rendszerváltás óta problematikus pártfinanszírozást. A közös alapelveket a Transparency International Magyarország dolgozta ki, és szerepel köztük többek között az is, hogy biztosítani kell a pártok működéséhez szükséges minimális állami forrásokat, és ösztönözni kell a pártokat arra, hogy magánszemélyektől adományokat gyűjtsenek, ugyanakkor el kell kerülni, hogy a pártok túlzottan függjenek az államtól, vagy kiszolgáltatottak legyenek a gazdasági érdekcsoportoknak. | Orbán elvenné a pártoktól az állami támogatást | Nem adna egy forint költségvetési támogatást sem a pártoknak Orbán Viktor miniszterelnök 2013-ban és 2014-ben. Az [origo] információja szerint a miniszterelnök a költségvetés rossz helyzetére hivatkozva vetette fel az ötletet a Fidesz országos választmányának ülésén csütörtökön. A hírt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője megerősítette. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/05/felfuggesztene-a-partok-allami-tamogatasat-2013ban-es-2014ben-orban-viktor | 2012-05-17 18:12:00 | true | null | null | Origo |
Fidesz;Álmosd;Köteles István;
2017-10-12 16:24:00
Felmentették tisztségéből a kormánypárti polgármestert
Helybenhagyta az elsőfokú ítéletet és jogerősen felmentette tisztségéből Köteles Istvánt (Fidesz-KDNP), Álmosd polgármesterét csütörtökön a Debreceni Törvényszék - közölte a bíróság sajtószóvivője.
Tatár Tímea hozzátette: a törvényszék tanácsa megállapította, hogy első fokon a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság teljes körűen feltárta a tényállást, és jogosan marasztalta el az alperest előlegfelvételei, jutalma, eszközvásárlásai, valamint nyolc rendezvény költségeinek elszámolása miatt.
Álmosd képviselő-testülete 2016 májusában fordult a bírósághoz azzal, hogy Köteles István sorozatos vagyoni hátrányt okozó törvénysértő magatartása, mulasztása miatt a bíróság szüntesse meg polgármesteri tisztségét. A bíróság 2016 júliusában felfüggesztette posztjáról a polgármestert, majd 2017 júniusában - nem jogerősen - megszüntette a tisztségét.
Az ítéleti tényállás szerint Köteles István 2015 augusztusa és 2016 januárja között másfél millió forint előleget vett fel. 2016 januárjában úgy próbált elszámolni, hogy nyolc rendezvény megtartásáról mutatott be dokumentumokat. A megrendelők és a plakátok azonban utólag készültek el, az azokon szereplő időpontokban, helyszíneken és tartalommal Álmosdon nem voltak események: így nem volt rendezvény a magyar köztársaság napja, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, a nemzeti összetartozás napja, a független Magyarország napja vagy az aradi vértanúk emléknapja alkalmából sem.
A programokról a képviselőknek, az egyház- és intézményvezetőknek, továbbá a hivatali dolgozóknak sem volt tudomásuk. A bíróság szerint az alperes nem önkormányzati rendezvényeket finanszírozott az önkormányzat pénzéből. Az elszámolásokhoz csatolt számlákon a beszerzett élelmiszer mennyisége is túlzott volt, főleg úgy, hogy a résztvevők számát a polgármester 10-50 főben adta meg. Az előleg elszámolásakor az alperes egy televízióról és egy forróvíztárolóról szóló számlát is bemutatott, amelyekről kiderült, hogy mindkettőt otthon használja, ami viszont nem függ össze a polgármesteri munkakör ellátásával.
Magyar Erzsébet tanácselnök indoklásában kiemelte: másodfokon is arra jutott a bíróság, hogy nem létező rendezvényekről akart elszámolni a településvezető. A programokról senki nem tudott, miközben egy 1600 fős kistelepülésen általában mindenki értesül mindenről. Törvényt sértett az alperes akkor is, amikor 2015 decemberében képviselő-testületi határozat nélkül vett fel nettó 293 ezer forint jutalmat.
Az előlegek és a jutalom felvétele, a meg nem tartott rendezvények és az eszközvásárlások a Debreceni Törvényszék szerint is jelentős kötelezettségszegésnek számítanak, amelyek vagyoni hátrányt okoztak a felperesnek. A tanács elnöke leszögezte: ha egy településvezető szegi meg a jogszabályokat, az különösen kifogásolható, hiszen éppen neki kellene élen járnia a törvények betartásában. A törvényszék szerint az alperes súlyos, szándékos, sorozatos, vagyoni kárt okozó magatartása nem egyeztethető össze a polgármesteri tisztséggel. | Felmentették tisztségéből a kormánypárti polgármestert | Helybenhagyta az elsőfokú ítéletet és jogerősen felmentette tisztségéből Köteles Istvánt (Fidesz-KDNP), Álmosd polgármesterét csütörtökön a Debreceni Törvényszék - közölte a bíróság sajtószóvivője. | null | 1 | https://nepszava.hu/felmentettek-tisztsegebol-a-kormanyparti-polgarmestert | 2017-10-12 14:24:00 | true | null | null | Népszava |
2007.10.31. 14:06
Részletes vallomást tett Topolánszky Ákos a Zuschag-ügyben szerdán. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség megyei főügyészhelyettese elmondta, a kihallgatást az indokolta, hogy korábban nem volt elég idő a vallomás megtételére.
Folytatódott Topolánszky Ákosnak, az egykori ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkárának tanúkénti kihallgatása a Zuschlag-ügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen – közölte Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes szerdán a távirati irodával. Szabó Ferenc beszámolt arról, hogy az első kihallgatás alkalmával, október 25-én nem volt elég idő a vallomás megtételére, ezért szerdán folytatódott a tanúkénti kihallgatás. Topolánszky Ákos kihallgatása már be is fejeződött – tette hozzá a főügyészhelyettes. Szabó Ferenc elmondta, hogy Topolánszky Ákos részletes vallomást tett.
Topolánszky Ákost, aki a jelenlegi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc által korábban vezetett minisztériumban a kábítószerügyi helyettes államtitkár posztját töltötte be, a pályázati rendszer működéséről és a tárca döntéshozatali mechanizmusáról kérdezte az ügyészség. Az üggyel kapcsolatban több információt nem adott a főügyészhelyettes.
Topolánszky a hvg.hu-nak korábban azt nyilatkozta a Zuschlag-ügy kapcsán, hogy ő is találkozott „nehezen megtagadható” kérésekkel, amikor támogatások odaítéléséről kellett dönteni a Gyurcsány Ferenc jelenlegi miniszterelnök vezette minisztériumban. Topolánszky Ákos az interjúban a minisztérium viszonyairól elmondta azt is: kulcsfigura volt Mesterházy Attila politikai államtitkár, míg a minisztérium felügyeletét a parlament ifjúsági és sportbizottsága látta el, amelyben Zuschlag János és az ügyében most szereplő társai kivétel nélkül tagok voltak. A volt államtitkár interjújában elhangzottak szerint Arató Gergely, Ujhelyi István és Rácz Péter, az úttörőszövetség elnöke "folyamatosan jöttek-mentek a Hold utcában", "körüldongva" Szilvásy Györgyöt és Gyurcsány Ferencet, a minisztert.
Daróczi Dávid kormányszóvivő az interjúra korábban úgy reagált: hazugság, amit az interjú sugall, mert Gyurcsány Ferenc soha senkit nem utasított arra, hogy megsértse köztisztviselői esküjét, és soha nem kívánta meg nem engedett eszközökkel befolyásolni a döntéseket. | Most volt idő rá - Topolánszky Ákos vallomást tett | Részletes vallomást tett Topolánszky Ákos a Zuschag-ügyben szerdán. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség megyei főügyészhelyettese elmondta, a kihallgatást az indokolta, hogy korábban nem volt elég idő a vallomás megtételére. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/most-volt-ido-ra-topolanszky-akos-vallomast-tett | 2007-10-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Országgyűlés hétfőn 156 egyhangú igen szavazattal igazolta Hegedűs Barbara Szilvia képviselői mandátumát, ezt követően a Fidesz-KDNP új képviselője letette esküjét a parlament plenáris ülésén.
Hargitai János, a mentelmi bizottság elnöke elmondta: Dömötör Csaba szeptember 30-án mondott le országgyűlési mandátumáról, ezzel a Fidesz-KDNP listájáról egy országgyűlési mandátum megüresedett, amit a választási bizottság Hegedűs Barbara Szilvia részére kiadott.
Hegedűs Barbara eddig Veszprém 12-es számú választókörzetének önkormányzati képviselője volt. Összeférhetetlenség miatt a politikus nem lehet továbbra is veszprémi önkormányzati képviselő, arról le kell mondania.
A jogszabályok szerint az időközi önkormányzati választást az illetékes választási bizottság a mandátum megüresedésétől számított 120 napon belülre, vasárnapra tűzi ki. Ezek alapján az időközi voksolásra legkésőbb jövő március elején kerülhet sor. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 70. és 90. nap közé essen. Azonban a választást nem lehet kitűzni munkaszüneti napra.
A veszprémi képviselő-testületben a mandátum megüresedése után is kényelmes többsége marad a kormánypártoknak.
Az új parlamenti képviselő, Hegedűs Barbara házas, két gyermek édesanyja. Diplomáját a Corvinuson szerezte, doktori fokozatát pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Veszprémi képviselőként és alpolgármesterként is dolgozott, két idegen nyelven beszél. Külügyi vezetőként tapasztalatot szerzett a nemzetközi területen, illetve a Régiók Európai Bizottságában is képviselte a helyi ügyeket Brüsszelben.
Borítókép: Hegedűs Barbara leteszi a képviselői esküt (Forrás: Facebook) | Letette az esküt a Fidesz-KDNP új parlamenti képviselője | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/letette-az-eskut-a-fidesz-kdnp-uj-parlamenti-kepviseloje | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A lap cikke emlékeztetett rá, hogy von der Leyen nemrégen még igen élesen támadta az Európai Parlamentben Orbánt. Felsorolta a bűneit, hogy Putyinhoz dörgölőzik, megsérti a jogállamot, EU-ellenes politikát folytat. A földrész közvéleménye feketén-fehéren láthatta, hogy olyasvalaki irányítja Magyarországot, aki tekintélyuralmat alakított ki és Putyin ölebe.
Ám pár héttel később immár osztja az észt, még arról is, hogy mit fog tenni Trump, mert úgy gondolják, hogy be van kötve hozzá. Ám mindez csak azért lehetséges, mert az unió átaludta az eltelt éveket. Most viszont a vezetők úgy meg vannak riadva, mint tyúkok a baromfiudvarban.
A szervezet hamis biztonságba ringatta magát, miután Biden négy éve legyőzte Trumpot. Utóbbit csupán üzemi balesetnek vették, mert úgy volt nekik kényelmes. Igazából azonban meg kellett volna magyarázniuk az embereknek, hogy ez így nem megy tovább. A világ megváltozott, ám a felvilágosítással a mai napig adósak.
A halálos veszély a nyakunkon van, ezért mindenképpen egységre van szükség. Ám még most is csak totojáznak. De hogy sorsukat a saját kezükbe vegyék, ahhoz az is kell, hogy szőnyeg szélére állítsák a belső ellenséget. Orbán évek óta az EU ellenségeként lép fel. Túl sokat megengedtek neki és túl sokáig hagyták, hogy kiüresítse a demokráciát és lenyúlja a brüsszeli pénzeket.
Ezért parádézhat most Budapesten. Ráadásul terve van: az egész földrészen be akarja darálni a jogállamot. És félő, hogy nem ő az egyetlen, aki ezen töri a fejét.
(A cikk csak előfizetők számára olvasható.) | Orbán terve: egész Európában bedarálni a jogállamot | Orbán már világmegváltóként lépett fel az állam- és kormányfők budapesti tanácskozásán, mert a tétjeit Trumpra tette, és nyert. Megvilágította, miként akarja elterjeszteni autoriter módszerét egész Európában. Beindult nála a sikerszéria, pedig tegnap még páriának számított – állapította meg a Die Zeit szemleírója. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/orban-terve-egesz-europaban-bedaralni-a-jogallamot/439674 | null | true | null | null | Hírklikk |
A Népszava e hónap első napjaiban megjelentetett írásában azt állította, hogy "tízmilliókkal nem tud elszámolni a halászteleki református lelkész", aki a cikk szerint a mezőgazdasági szakközépiskola fenntartója, gyakorlatilag vezetője lett. "A pénz maradéktalanul megvan a számlán, nem igaz, hogy a lelkész nem tud elszámolni" - közölte Komlósi Péter. Az esperes elmondta ugyanakkor, hogy "minden pénz nem került át az iskola számlájára, erre azonban a lelkésznek alapos indokai voltak". "Számomra tökéletesen indokolt a visszatartás azon okok alapján, amelyekről a lelkész tájékoztatott" - mondta.
Komlósi Péter a vizsgálat nyomán beszámolt arról: a szakközépiskola azóta felmentett igazgatója hamis létszámadatokat jelentett be az állami felügyeleti hatóságnál, ezek alapján kapta az intézmény a jogosnál magasabb normatív támogatást 4 hónapon keresztül. Emiatt havonta 1,5 millió forintos túlfinanszírozás alakult ki, ezért februárban kétszeres büntető banki kamattal terhelve összesen 6,8 millió forintot vonnak el az iskolától - tette hozzá.
Az esperes a vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet elküldte a Dunamelléki Református Egyházkerület vezetésének. | Nem történt csalás a Halászteleki Református Agrárium gazdálkodásában<br/> | Az illetékes egyházkerület felkérésére végzett vizsgálat eredményét ismertetve Komlósi Péter esperes azt közölte: semmiféle hűtlen kezelés, csalás vagy sikkasztás nem történt a Halászteleki Református Agrárium gazdálkodásában. Az esperes az iskolát fenntartó Tököl-Halászteleki Református Egyházközség közvetlen feletteseként folytatott eljárást az intézményben. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/02/20000211nem | 2000-02-11 18:03:00 | true | null | null | Origo |
Elmondta, hogy a térségi iroda két szakemberrel működik majd, és hogy a vésztőivel az észak-békési térséget fednék le. Kiemelte, miszerint az iroda a település javára válik, hiszen emeli a kulturális élet színvonalát. | Térségi irodát nyitnak Vésztőn | Három térségi irodát kíván nyitni egy intézmény a jövőben, ezek egyike Vésztőn, a művelődési központban kap helyet – ismertette Karakas Anikó polgármester a képviselő-testület nemrég tartott ülésén, hogy ezzel kapcsolatban folytatott tárgyalásokat az elmúlt időszakban. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kultura/2024/11/nemzeti-muvelodesi-intezet-veszto | null | true | null | null | BEOL |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.