text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az olasz állam az ország nemzetközi hírnevének megsértése miatt indított pert. A keresetben arra hivatkozik, hogy az alkotmány kimondja, minden állampolgára számára kötelező az ország hírnevének védelme. Ha a bíróság helyt ad a keresetnek, a kártérítési összeget az ország olimpiai bizottsága (CONI), labdarúgó-szövetsége (FIGC) és sportminisztériuma kapja meg.
A korrupciós botrány 2006-ban robbant ki, elsőrendű vádlottja Luciano Moggi, a Juventus akkori sportigazgatója volt, aki csapata számára kedvezően befolyásolta a játékvezető-küldést és több esetben fenyegetéssel kényszerített játékosokat arra, hogy a fia menedzserirodájával kössenek szerződést. Moggit csütörtökön tizennyolc hónap börtönbüntetésre ítélte egy római bíróság, fia, Alessandro tizennégy hónapot kapott.
Az állam Moggiékon kívül kártérítést követel többek között Massimo de Santis és Gianluca Paparesta FIFA-játékvezetőktől és Innocenzo Mazzinitől, az FIGC korábbi alelnökétől is. | 120 millió euróra perelik az olasz futballbotrány szereplőit | Százhúszmillió eurós kártérítési pert indít az olasz állam a két és fél évvel ezelőtt napvilágra került korrupciós futballbotrány tizennyolc főbűnösével szemben. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2009/01/120-millio-eurora-perelik-az-olasz-futballbotrany-szereploit | 2009-01-12 00:00:00 | true | null | null | Origo |
"Magyar Péter a bécsi útjáról szóló posztjában cinikusan vonta kétségbe, hogy a migráció bármilyen közbiztonsági problémákat okozna Ausztriában. Eközben képviselőtársai az Európai Parlamentben egy olyan módosító indítványt szavaztak meg, amely azzal erősítené az uniós migrációs paktumot, hogy további tízmilliárd forintnak megfelelő összeget biztosít rá" - közölte Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője szombaton Facebook-oldalán.
"Ugyanezzel a lendülettel" leszavazták azt, hogy Magyarország végre kapjon pénzügyi támogatást a határkerítésre. A tiszás képviselők utóbb megpróbálták letagadni szavazatuk lényegét , és még szövegértelmezési segítséget is ajánlottak, de a szöveg világos. A szöveg szerint "a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében további finanszírozásra van szükség a Menekültügyi és Migrációs Paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében; ezért úgy határoz, hogy 2025-re a költségvetési tervezethez képest 25 millió euróval megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, tekintettel arra, hogy az pozitívan járult hozzá a menekültek azonnali támogatásához". A szövegben említett migrációs paktum lényege, hogy szétosztják az Európába érkező bevándorlókat a tagországok között. Azokat, akik ebben nem hajlandóak részt venni, súlyos pénzbüntetésre kényszerítik, ami hazánkat már sújtja is - közölte Dömötör Csaba.
Magyarország mindvégig ellenezte az egész paktumot, összhangban a 2016-os népszavazás elsöprő eredményével. A Tisza képviselői azonban nem ezt tekintik irányadónak.
Nem életszerű, hogy az egyébként kontrollmániás Magyar Péter ne tudná nagyon jól, hogy milyen javaslatokat támogatnak Brüsszelben. Az okokat másban kell keresni. Abban, hogy Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van.
Jól látszik, hogy a tiszásoknak mindent meg kell majd szavazniuk, amit elvárnak tőlük, akkor is, ha az káros az országnak. "Hogy is mondták? A néppárt álláspontjára támaszkodni egyfajta kötelesség" - közölte.
Hozzátette:
nem először látunk olyat, hogy liberális EP-képviselők hetykén tagadják azt, amit Brüsszelben megszavaznak. Az MSZP-től a Momentumig komoly hagyomány halmozódott fel ebben. Nem remélhetünk nagy változást, de egy dolgot azért javaslunk: ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé. | Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van | Ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé – javasolta a politikusnak közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Fidesz Európai parlamenti képviselője. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/10/manfred-weber-es-ursula-von-der-leyen-tamogatas-ar | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A nyáron Lázár János már a nyilvánosság előtt is hibának nevezte, hogy az EP-választás előtt a Fidesz gyakran csak zártkörű rendezvények tartott, ahova csak regisztrációval lehetett bemenni. Márpedig szerinte vissza kell szerezni az utcát, mert úgy biztosan nem lehet nyerni, ha nem merik megkockáztatni a vitát.Ehhez képest a Fidesz legújabb országjárása megint titokban zajlik.
Így a kormánytól független sajtó arra a pátyi fórumra sem kapott meghívót, ahol Orbán Viktor, Deutsch Tamás és Menczer Tamás biztatták az embereket a Nemzeti Konzulcáció kitöltésére és egyben az elérhetőségeik beszolgáltatására. Így csak a Fidesz kommunikációs igazgatójának beszámolójára támaszkodhatunk, amiból túl sok minden nem derül ki:
Amerika békepárti elnököt választott.
A patrióták a nyugati világban már többségben vannak!
Van új gazdaságpolitikánk, ez a gazdasági semlegesség, Nyugat felé, Kelet felé és minden irányba erősítjük az együttműködést a beruházások, a kereskedelem és az energetika területén, mert ez a magyar érdek!
Van gazdasági akciótervünk, a célok világosak: jövedelmek emelése, munkáshitel, családi adókedvezmény megduplázása, megfizethető lakhatás, 13. havi nyugdíj állandósítása, kkv-k támogatása és méretugrása.
De harc lesz! Sőt már van.
Ezért fontos, hogy a nemzeti konzultációban minél többen vegyünk részt, alakítsunk ki egyetértési pontokat, erősítsük meg a kormányt!
Brüsszel más jövőt szán Magyarországnak.
Orbán Viktor akkor tudja igazán eredményesen védeni a magyar érdekeket, ha mindenki látja, hogy a magyarok a kormány mögött állnak.
Ha így lesz, 2025 fantasztikus év lesz!
Meg tudjuk csinálni! Magyarország meg tudja csinálni!
A miniszterelnök stábja még biztosan gyárt az eseményről néhány propagandavideót, de ahhoz, hogy mi is eljuthassunk ezekre az eseményekre, az olvasóink segítségére lesz szükségünk. | Megint sunnyogva kampányol a Fidesz | Aki azt látja, hogy fideszes fórum szerveződik a lakhelyén, értesítsen minket. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/18/megint-sunnyogva-kampanyol-a-fidesz | null | true | null | null | 444 |
Gyenesei István, az új önkormányzati miniszter éppen legendás piros alsóját mutatta meg a stábjának, amikor benyitott egy tévéstáb. Hiába szimpatikus neki az MDF, azt állítja, nem szállít fórumos szavazatokat a kormánynak.
Két nyomozás is indult Somogy megyében olyan visszaélések miatt, amelyek a jelenlegi önkormányzati miniszter, Gyenesei István elnöksége idején történtek. Az egyik fiktív szerződések, a másik pedig egy közbeszerzési ügy miatt. A Somogy Megyei Közgyűlés - amelynek korábban Gyenesei István volt az elnöke - két ügy miatt tett feljelentést nemrég ismeretlen tettes ellen. Egyszer azért, mert kiderült: a megyei közgyűlés nevében a korábbi közgyűlési elnök Gyenesei István, 2000. december 28. és 2006. március 31. között több olyan tanácsadói szerződést is kötött, amelyeknél a gyanú szerint nem történt tényleges, valós teljesítés - tájékoztatta a Független Hírügynökséget közleményében Jakó Gergely, a Somogy Megyei Önkormányzat Alelnöke. Az ügyben a Kaposvári Rendőrkapitányság nyomoz.
A másik feljelentést a hivatal egy közbeszerzés körülményei miatt tette, amelyet egy magánklinikával kötött a korábbi, Gyenesei István vezette önkormányzati vezetés. Az ügyben a vámosok nyomoznak jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt. Gyenesei István egyik ügyben sem gyanúsított, az eljárások ismeretlen tettes ellen folynak. | Nyomoznak Gyenesei elnöksége idején történt visszaélések miatt | Nyomoznak Gyenesei elnöksége idején történt visszaélések miatt | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/354489/ | 2008-05-30 00:00:00 | true | null | null | Index |
A kritikusok szerint a hatalmas Köki Terminál a külvárosi környék alacsony vásárlóereje miatt reálisan nem vezethetett megtérüléshez. A projekt hívei mindezt egészen másképp látják: valami európai dolog jött létre a dzsumbuj közepén, pedig az ingatlan-fejlesztés, az üzletemberek által kevéssé ismert világának minden nehézségével meg kellett küzdeni. „Kezdettől fogva az ellendrukkolás, a zsarolások, a hatóságok packázása és az irigység vette körül a projektet, pedig ha valakik, hát mi sokat kockáztattunk" - hallhattuk a háttérben.
A projekt mindenesetre nem volt képes kitermelni hatalmas MFB-s forinthitelét és immár az állami felszámolócég kezére jutott. A projekt mögött állók mindezt elsősorban a hitel devizanemével magyarázzák, mondván minden nagy háznak euróhitele van, hiszen az euróban kalkulált bérleti díjak és költségek miatt az ilyen beruházásoknak az euró a természetes devizaneme. Csakhogy, a hitelt nyújtó Magyar Fejlesztési Banknak 2008-ban nem volt euróforrása, viszont hitelt nyújtó és hitelt felvevő is úgy gondolkodott, hogy amint megnyugszanak a piacok, a forinthitelt, euróhitellé sikerül konvertálni. Ha ez megtörtént volna, még zsír is maradt volna a bödönben, azaz a Köki projekt a hitelek törlesztése után is pozitív mérleggel zárt volna.
NAGYÁGYÚK ÉS AZ MFB
Értesüléseink, illetve az origo.hu e tárgyban megjelent 2011-es tényfeltáró írása szerint is a Köki ötletgazdája Potsubay Dóra és az ő 2001-ben alapított ingatlan-fejlesztő cége, az Investo Kft. voltak. Ő elsősorban az osztrák Raiffeisen-csoport 2003-ban, osztrák és kelet-európai ingatlan-fejlesztésekre alapított cégében, a Raiffeisen Evolutionban bízott, amely évekig kóstolgatta a projektet, de végül sohasem finanszírozta azt. Amikor Potsubay mindezt realizálta, ráadásul a pénze is fogytán volt, megismerkedett két egymással is kifejezetten jó viszonyban levő milliárdossal, Leisztinger Tamással és Albrecht Ottóval. Ők a magyar tőkepiac hőskorában a tőzsde környékén és vállalatfelvásárlásokkal gazdagodtak meg. A nyilvános cégek megszerzésében és eladásában rendkívül sikeres üzletemberek bizonyos projektekben deklaráltan együttműködtek, így például anno Korányi G. Tamással, a Napi Gazdaság főszerkesztőjével hármasban, a Budapesti Értéktőzsde kispakettjeinek felvásárlásában, majd értékesítésében voltak sikeresek. Más ügyekben (így a Synergon tőzsdén jegyzett informatikai cég tulajdonosi körében) csak a belvárosi zuhanyhíradó hozta össze a két üzletembert, de a deklaráltan is részvényes Albrecht mindig is cáfolta, hogy Leisztingernek is köze lenne a céghez.
A Figyelő úgy tudja, hogy a két üzletember kettesben indította el a Köki-projekt megvalósítását 2006-ban, a pozitív viszonyulásban az is közrejátszhatott, hogy Leisztinger nem sokkal a tényleges rajt előtt, 2007-2008-ban zárt sikerrel egy hatalmas ügyletet, a Kopaszi Gát mögötti, lágymányosi fejlesztési telket a portugál Mota-Engil konzorciumnak adta el vélhetően tízmilliárdokban mérhető nyereséggel. Ingatlan-fejlesztéssel foglalkozó forrásaink szerint bár a projekt bukását a drága forinthitel, illetve a válság miatt összeesett kiskereskedelmi piac is előrevetíthette, de azt sem szabad elhallgatni, hogy már a tervezésnél és a bérlők kiválasztásnál is komoly hibákat vétettek a végső haszonhúzók. | Köki-böki - Felszámolás alatt a pénznyelő terminál | A válság után befejezett, hatalmas dél-pesti bevásárlóközpont fejlesztésnél az MFB 26,4 milliárd forintos hitellel ragadt bent. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/386181_koki_boki___felszamolas_alatt_a_koki_terminal | 2013-03-21 16:57:00 | true | null | null | Figyelő |
Szeptember 18-án hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság azt az áprilisi bírósági végzést, amely szerint ideiglenesen le kellett volna állítani a Samsung gödi akkumulátorgyárát - tájékoztatta a Telexet dr. Kiss Csaba környezetvédelmi szakjogász, az EMLA Egyesület igazgatója.Ezzel öt hónap feltételezett jogszabályellenes működés után szeptember óta újra szabályosan működik Magyarország második legnagyobb gyára.A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a szeptemberi döntésével új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte az ügyben első fokon eljáró Budapest Környéki Törvényszéket. Nekik most tehát ismét le kell folytatniuk az eljárást, aminek a végén megint dönthetnek majd a Samsung működésének felfüggesztéséről - amit, ha megtörténik, várhatóan ugyanúgy nem fog betartani a cég, mint az áprilisi döntést.A Samsung működéséről szóló pereskedés tágabb kontextusához tartozik, hogy a ma érvényes szabályok szerint Magyarországon a nagyobb ipari üzemek működéséhez egy úgynevezettegységes környezethasználati engedélyrevan szükség. Az engedély kiadása előtt a hatóság megvizsgálja, hogy az üzem működése nem terheli-e a törvényben szabályozottnál nagyobb mértékben a környezetét és az üzem által alkalmazott technológia megfelel-e a Legjobb Elérhető Technikának. Ha megfelelnek a szabályoknak, megkaphatják a környezethasználati engedélyt.A gödi Samsungot mérete ellenére 2023-ig nem kötelezték arra a hatóságok, hogy környezethasználati engedélyt szerezzen a működésére.2023 júniusában aztán a kormányhivatal arra jutott, hogy a Samsung "egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet kezdett meg és folytat - ilyen engedély nélkül". A kormányhivatal ezután lefolytatott egy környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást, aminek a végén tavaly decemberben tíz évre hatályos környezethasználati engedélyt adott a cégnek.Ezt az engedélyt támadta meg még tavaly a Göd-ÉRT Egyesület egy bírósági keresettel, arra hivatkozva, hogy a gyár működése szerintük nem felel meg a rá vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak. Az ügy a Budapest Környéki Törvényszékhez került, ahol a teljes ügyben még nem döntöttek, de az áprilisi végzéssel elrendelték a Göd-ÉRT Egyesület kereseténekhalasztó hatályát. Ez azt jelenti, hogy az érintett engedély végrehajthatóságát a bírósági eljárás végéig felfüggesztik.Vagyis a Samsung esetében a környezethasználati engedélyük áprilistól hatályon kívül volt, azaz nem végezhettek volna bizonyos típusú ipari tevékenységeket.Ezt persze nem tartották be, a gyártás a korábbiakhoz hasonlóan folytatódott.A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla most a Samsung környezethasználati engedélyének felfüggesztését helyezte hatályon kívül, amivel a 2023 decemberében tíz évre kiadott engedély újra érvényessé vált. Eszerint a Samsung 115 megawattos teljes hőtermelési kapacitással, évente több mint tízezer tonna oldószer felhasználásával gyárthat akkumulátorokat.A szeptemberben döntő Ítélőtábla szerint az első fokon eljáró bíróság nem biztosította a Samsungnak, hogy nyilatkozatot tegyen a környezethasználati engedélye felfüggesztéséről. Szerintük emiatt az első fokon eljáró bíróság nem mérlegelhette a Samsung gazdasági érdekeit. Azt írják: "az elsőfokú bíróság eljárása az eljárásjogi garanciákat érintő olyan lényeges jogszabálysértés, amely az ügy érdemi eldöntésére a másodfokú eljárásban nem orvosolható módon hatott ki".Az Ítélőtábla döntése értelmében az új eljárásban a bíróságnak lehetőséget kell biztosítania a Samsungnak és a szakhatóságnak, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelemre reagáljanak, fejtsék ki azzal kapcsolatban az álláspontjukat. A környezethasználati engedélyre vonatkozó döntést aztán a kérelmi indokokat megalapozó tények valószínűsítésével, és minden fél kifejtett szempontjainak értékelésével kell meghozni.Az áprilisi, elsőfokú döntés ellen a Samsung a működésük potenciális leállítása miatti veszteségekre hivatkozva fellebbezett.A jelek szerint a másodfokon eljáró bíróság méltányolta ezt a szempontot, és arra kötelezte az elsőfokú bíróságot, hogy ennek figyelembevételével hozzon meg egy új döntést.A környezethasználati engedélyről szóló eljárásban azonban még mindig nincs kitűzve tárgyalás, ebben dr. Kiss Csaba szerint hónapok múlva hozhatnak csak elsőfokú ítéletet. Ezt aztán a Kúrián lehet megtámadni, Kiss szerint így valószínűleg évek múlva születhet majd végleges döntés arról, hogy mi legyen a Samsung 2023-ban kiadott környezethasználati engedélyével.Az, hogy a Samsung környezethasználati engedélyét áprilisban felfüggesztette a bíróság,május elején derült ki. A bírósági végzést akkor a Göd-ÉRT Egyesület és Kiss Csaba szakjogász is úgy értelmezte, hogy Samsungnak le kell állítani a gyártáshoz használt hőtermelést, és a gyártósorokat is.A gyárazonban nem állt le, Kiss szerint azért, mert Magyarországon egyszerűen nincs apparátus arra, hogy a ilyen bírósági végzéseknek érvényt szerezzenek. Akkor a kormányhivatalnak lett volna lehetősége felszólítani a Samsungot a működése felfüggesztésére, de ezt nem tette meg.Miután nyilvánvalóvá vált az ex lex állapot kialakulása, a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace tüntetést szervezett az akkugyárhoz, ami utánellenzéki pártok politikusai és aktivistái elállták annak bejáratát. (A tiltakozás közben Csárdi Antal parlamenti képviselő többször ellenszegült a rendőri felszólításnak, amiért azótaa parlament felfüggesztette mentelmi jogát.)A tüntetés utána Pest Vármegyei Kormányhivatal közleményt adott ki, amelyben azt írták: "a bíróság döntése a sajtóban megjelent hamis állításokkal ellentétben nem azt jelenti, hogy a gyár teljes működését fel kell függeszteni, hanem azt, hogy azokat a tevékenységeket kell a vállalatnak korlátozni, amelyekhez egységes környezethasználati engedély szükséges". A kormányhivatal szerint tehát a cég a végzés értelmében "elsődlegesen az üzemben jelenleg összesen legfeljebb 50 MWth névleges hőteljesítménnyel üzemeltetheti a kazánokat, a működését erre a szintre kell korlátozni, valamint más tevékenységek mértékét is az egységes környezethasználati engedély nélkül végezhető szintre kell csökkenteni."A kormányhivatal azt is írta, hogy a bíróság döntésének betartása kötelező a vállalkozásra nézve, és ők ezt folyamatosan figyelemmel kísérik, szükség esetén fellépnek. Kiss Csaba környezetvédelmi szakjogászerről akkor azt mondta a Telexnek: a kormányhivatal több szempontból is szándékosan félreértelmezi a vonatkozó szabályokat, hogy ne kelljen korlátoznia a Samsung működését.Ahogyakkori cikkünkben kiszámoltuk: ha helyes is lenne a kormányhivatal jogértelmezése, a Samsungnak akkor is korábbi kapacitása 1,38 százalékára kellett volna csökkentenie a termelését. Ez képletesen azt jelenti, hogy 72 gyártósorból 71-et le kellett volna állítaniuk - amit természetesen nem tettek meg. Szeptember óta pedig már nem is kell megtenniük. | Öt hónapig engedély nélkül működött a Samsung gödi akkugyára, aztán a gazdasági érdekre hivatkozva újra megkapta azt | Egy áprilisi bírósági végzés értelmében be kellett volna zárni a Samsung gödi gyárát, vagy minimálisra kellett volna visszafogni a termelésüket. Egyik sem történt meg, a másodfokú bíróság pedig a cégnek adott igazat. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/29/samsung-sdi-god-akkumulatorgyar-birosag-masodfok-kornyezethasznalati-engedely | 2024-10-29 17:22:09 | true | null | null | Telex |
"Az új Románia-szakértőnek, a diszkóliberális Magyar Péternek a figyelmébe ajánlok egy apróságot, amely többet mond mindennél: a beltéri wc-vel nem rendelkező háztartások aránya Romániában 24 százalék" - írta a Facebookon közzétett posztjában a politikus.
Peti, ez azt jelenti, hogy minden 4. házban, lakásban nincs wc...
- világosította fel, az Eurostat adataira hivatkozva a Tisza Párt vezérét Menczer Tamás.
A hazai helyzetre kitérve azt írta, hogy
ha az emberek a nemzeti konzultáció során egyetértenek a céljainkkal, akkor megduplázzuk a családi adókedvezményt , segítjük a kkv-kat, munkáshitelt vezetünk be, megvédjük a 13. havi nyugdíjat, és segítjük a megfizethető lakhatást.
Végezetül megjegyezte:
"Te pedig, Peti, az ellenzék legnagyobb csalódása leszel." | Menczer Tamás Magyar Péter | Menczer Tamás helyreigazította Magyar Pétert | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-diszkoliberalis-szamok | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Menczer bejegyzését így folytatta: "Megkövetem Magyar Pétert, igazságtalan voltam vele. Azt hittem, hogy csak neki van szüksége a brüsszeli mentelmi jogra. Erre kiderült, hogy a haverjának, Manfred Webernek is..." - tette hozzá a kormánypárti politikus annak kapcsán, hogy az Európai Néppárt frakcióvezetőjével szemben is korrupciós vádak fogalmazódtak meg az Európai Parlamentben.
Mint arról korábban beszámoltunk, az EU legfőbb ügyészei a belga hatóságokkal együttműködve nyomoznak. A vádak szerint az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt tagjai visszaéltek az uniós pénzekkel. A pártban polgárháború készül kirobbanni Manfred Weber hatalmi törekvései miatt. Manfred Weber korábban trükkös eszközökkel, ravaszkodva, joghézagokat kihasználva zsebre vágott legalább 400 000 eurót is. Ehhez a frakcióhoz csatlakozott a Magyarországon a lopás mellett korrupciós gyanúba is keveredett Magyar Péter . | Menczer Tamás: Magyar Péter haverjának, Webernek is kell a mentelmi jog | „Elnézést kérek Magyar Pétertől! Egy napja nem térek magamhoz, kóválygok, éjjel verejtékezve ébredtem…” – írta közösségi oldalán Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. Menczer „megkövette” a mentelmi joga mögé bújó Magyar Pétert, mivel szerinte hasonló helyzetben van Manfred Weber is. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/menczer-magyar-weber | null | true | null | null | Origo |
A lap cikkében úgy fogalmaz: úriemberek már nem kötnek fogadást arra, ki nyeri a Volán helyére kiírt pályázatot Debrecenben. A napilap emlékeztetett rá, hogy a város önkormányzata, miután elégedetlen a Hajdú Volán szolgáltatásával, pályázatot írt ki az autóbusz-közlekedés működtetésére.
"Ökörség" - reagált erre a lapnak Iván Endre, az Ikarusbus Járműgyártó és Értékesítő Kft., azaz a Széles Gábor-féle cég stratégiai tanácsadója. Azt viszont leszögezte: cégcsoportjuk nem csak a megfelelő alacsonypadlós autóbuszok előállítására képes, de szolgáltatási tapasztalatokkal is rendelkezik.
Zilahi-Sebess Géza, a Hajdú-Volán Zrt. vezérigazgatója a lapnak elmondta: a kiírásban olvasható szigorú műszaki paramétereknek egyetlen magyarországi Volán vállalat sem felel meg. Az újság számításai szerint a kiírásnak megfelelő buszbeszerzés mintegy 8 milliárd forintba kerülne. | Archívum: Széles Gábor cégének írták ki a debreceni autóbusz-pályázatot? | Szakmai körökben az a pletyka terjed, hogy gyakorlatilag Széles Gábor cégének írták ki a debreceni autóbusz-közlekedés működtetéséről szóló pályázatot - írta keddi számában a Hajdú-bihari Napló. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-482960-283584 | 2008-02-26 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mudri Anna/Szűr Annamária
Bunda István, az Észak-Duntántúli Vízmű Zrt. vezérigazgató alapbére 840 ezer forint, prémiuma az éves bér nyolcvan százaléka is lehet. Nála 18 ezer forinttal többet keres a műszaki vezérigazgató helyettes, dr. Kovács György Zoltán. Az összes vezető éves cafetéria-kerete háromszázezer forint a vállalatnál.
A felügyelő bizottságának elnöke, dr. Sipos Árpád tiszteletdíja 90 000 forint havonta. A tagok, Zsidek Ferenc, dr. Lévai-Pelcsinszki Beáta, Hévei Rita, dr. Varga György Zoltán és Geiszler János havonta 80 000 forint tiszteletdíjat kapnak.
2006-ban és 2007-ben hat-hat alkalommal, 2008-ban tízszer, az idén szeptember 15-ig négyszer ülésezett a bizottság. Ezeken Átlagosan 85 százalékos volt a részvételi arány.
A bizottság többek között ellenőrzi a társaság ügyvezetését, jogában áll a vezető tisztségviselőktől, a társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérni, a társaság könyveit, iratait bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a társaság költségére megvizsgáltatni.
Antal Attila, a Vértes Volán Zrt. vezére első blikkre hetvenezer forintos tiszteletdíjat kap, de egerünket a társaság honlapját lejjebb görgetve felfedezzük, hogy az igazgatóság tagjaként járó pénzen felül vezérigazgatóként 866 ezer forint az alapbére. A második legjobban fizetett alkalmazott a közzétett lista szerint Horváth Béla gazdasági igazgató, hatszázezer forintos alapbérével.
A Volán felügyelő bizottságának elnöke dr. Gulyás Éva. Tagjai: Karcz Jenő, dr. Halas Tünde, Varga István és Németh János. Január elsejétől az elnök bruttó 120 000, a tagok bruttó 95 000 forintot kaptak havonta. Július 1-jétől tiszteletdíjuk hetven, illetve hatvanezer forintra csökkent.
Dr. Szabó Pál címzetes egyetemi docens, okleveles közgazda, szakközgazda, egyetemi doktor „civilben” a Vértesi Erőmű Zrt. vezérigazgatója. Munkájáért kétmillió forintos alapbér illeti meg, de ennek húsz százalékát nyelvpótlékként is megkapja, valamint az igazgatóság tagjaként további 240 ezer forintra jogosult, derül ki a cég honlapján közzétett adatokból.
A felügyelő bizottság elnöke Holló Vilmos százhúszezer forintos tiszteletdíjat kap havonta, míg a tagok dr. Szeredi Péter, Laki Árpád, Sólyom János, Ácsi Péter, Helmeczi József és Kocsis Jenő munkáját kilencvenezer forinttal ismeri el a cég havonta. Az igazgatósági tagok, dr. Czudar Balázs, dr. Barócsi Zoltán, Gombkötő Zuzsanna és Berki Ferenc száznegyvenezer forintos tiszteletdíjat kapnak.
Bősze László, a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezető igazgatója havi 750 ezer forint fixet kap, Dénes Péter, az Angol Telivér Ménes vezetője háromszázötvenezer forintért látja el feladatát, míg Kéri József növénytermesztési főmérnök háromszázezret kap havonta. Bagi Gábor, a felügyelő bizottság elnöke hatvanezer forintos tiszteletdíjat kap, a tagok Szabó István és Sándor István József ennél tízezer forinttal kevesebbet. | Állami cégvezetők: kétmilliós alappal indul az erőmű igazgatója | Megmutattuk, mennyit keresnek önkormányzati cégeink vezetői, most azt is láthatják olvasóink, hogy az állami vállalatok vezetői, felügyelői mekkora összegeket raknak zsebre. | null | 1 | https://www.kemma.hu/gazdasag-komarom-esztergom/2009/09/allami-cegvezetok-ketmillios-alappal-indul-az-eromu-igazgatoja | 2009-09-17 00:00:00 | true | null | null | KEMMA |
Az atlatszo.hu birtokába került szerződés tanúsága szerint a tatai önkormányzat közpénzből segített meg többször egy tisztán magánkézben lévő vállalkozást azzal, hogy a cég által működtetett ipari parkban telket és közművet vásárolt több mint 200 millió forintért. Az önkormányzat szerint ez a város érdekeit szolgálja.
2000-ben Tata Város Önkormányzata a Tatai Ipari és Logisztikai Park iparfejlesztésének I. ütemében közművesítette, majd értékesítette a park 8 hektáros területén található ingatlanokat, ezek képezik ma az ipari park magját. A terület 2002 májusában nyerte el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium pályázatán az ipari park címet, ekkor egy négy magánszemély és az önkormányzat alkotta csoport intézte az ügyeket, de 2004-ben az önkormányzat kiszállt az iparfejlesztésből.
A II. ütem, közművesítéssel és újabb értékesítéssel, 2006 őszén indult, amikor egy cég 7 hektárnyi területet vásárolt. Jelenleg az ipari park fejlesztője a 2006 októberében alakult Barina Kft. A cég Major Dezső tulajdona, 2010-ben 196 millió forintos árbevétel mellett 2,7 milliós eredménye volt, 2011-ben 25 milliós árbevételnél 27,4 millió forintos vesztesége, de 2012-re összeszedte magát és 92,4 milliós árbevétel mellett 9,9 millió forintos eredményt produkált. Major a felszámolás alatt álló Tatai Mezőgazdasági Zrt.-n keresztül kapcsolódott az önkormányzati tulajdonú Tatai Városfejlesztő Kft.-hez. A mezőgazdasági cég 2001 és 2010 között volt résztulajdonosa a városfejlesztőnek, Major pedig 1993 és 2011 között volt a zrt. igazgatósági tagja.
Az ipari park honlapja szerint 2014 januárjában mindössze 9 cég van az ipari parkban, az összesen 900 ezer négyzetméter terület nagy része eladó, bár egy 2013-as hír szerint 1 milliárd forintos költséggel vadhúsfeldolgozó üzem épül a területen. A nagy adósságokkal küzdő tatai önkormányzat az atlatszo.hu birtokába került szerződés tanúsága szerint 2010-ben két alkalommal is telket vásárolt, forrásaink szerint azért, hogy ezzel segítse ki a tulajdonosokat, akik sok pénzt öltek az ipari park fejlesztésébe, de a bérlők elmaradása miatt nehéz helyzetbe kerültek. Az egyik telket bruttó 93,75 millió forintért vásárolták, a másikat bruttó 126,25 millió forint értékben. 2013 novemberében aztán egy újabb stratégiai megállapodást kötöttek, amelynek keretében az önkormányzat közműveket fog vásárolni a parkban.
Pedig az önkormányzat nem áll túl jól anyagilag: 2013. decemberi állás szerint 2,5 milliárd forintos adóssága van, bár a kormány ígérete szerint a teljes kötvény- és hitelállományt át fogja vállalni az állam. A város az ország legnagyobb fejlesztési hitel felvevője, a rehabilitációs forrásigénye kétszer 1,1 milliárd forint, de nemrég például 424,9 millió forint hitel felvételére írt ki közbeszerzést, hogy az uniós és nem uniós pályázatokhoz biztosítani tudja az önrészt.
Az önkormányzat az atlatszo.hu megkeresésére annyit válaszolt, hogy folyamatosan törekszik arra, hogy meghatározó szerepet szerezzen a város ipari parkjában, elősegítve a bővülést és az újabb befektetők betelepülését, ezért vásároltak két telket 2010-ben. Azt is hozzátették, hogy mivel a magyar kormány számos stratégiai megállapodást kötött a meghatározó gazdasági szereplőkkel, az önkormányzat is igyekszik ezt helyi szinten végrehajtani, így egyezséget kötött a Barina Kft.-vel. Emiatt kézenfekvő lépésnek tartják, hogy a tatai önkormányzat közművet vásárol, hogy befektetési lehetőséget kínáljon a cégeknek. A válaszlevélből az nem derült ki, hogy miért éri meg az önkormányzatnak a befektetés, ha a letelepedni kívánó cégek közvetlenül az ipari parkot fejlesztő cégtől is vásárolhatnak vagy bérelhetnek telket. | Közpénzből vásárolt telket az eladósodott tatai önkormányzat | Az atlatszo.hu birtokába került szerződés tanúsága szerint a tatai önkormányzat közpénzből segített meg többször egy tisztán magánkézben lévő vállalkozást azzal, hogy a cég által működtetett ipari parkban telket és közművet vásárolt több mint 200 millió forintért. Az… | null | 1 | http://atlatszo.blog.hu/2014/01/22/kozpenzbol_vasarol_telket_az_eladosodott_tatai_onkormanyzat | 2014-01-22 14:29:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Aligha érhetett meglepetésként bárkit Romániában, hogy a tizenhétrendbeli okirat-hamisítással, pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel hivatalosan is meggyanúsított miniszterelnök, Victor Ponta nem mondott le hivataláról, de az sem váltott ki közfelháborodást, hogy a román törvényhozás alsóháza nem járult hozzá a baloldali politikus mentelmi jogának felfüggesztéséhez. A nemzetközi sajtóban kesztyűs kézzel bánnak a romániai fejleményekkel, de még a bukaresti külföldi nagykövetségek is beérték egy-egy egyszerű, a korrupcióellenes harc fontosságát hangsúlyozó közleménnyel. Az amerikaiak sem nyilvánítottak nemkívánatos személynek a román politikusok vagy köztisztviselők közül bárkit is.
A román állampolgárok ingerküszöbét pedig már réges-régen nem érik el a korrupt politikusokról szóló hírek, a vád hallatán nem háborodtak fel tömegek, és nem vertek sátortábort a román parlament épülete előtt a miniszterelnök lemondását követelve. A korrupció ugyanis évtizedek óta a hétköznapok része Romániában, és a hal ezúttal nem csak a fejétől bűzlik. A legkisebb hivatalos ügyét is „ismerős“ révén intézi az ember, és mentségként aligha elfogadható, hogy különben elveszne a bürokrácia útvesztőiben. A rendszerváltás óta mindössze annyi változott, hogy ma már nem elég egy Amo szappan vagy egy nyugat-európai kávé a hivatalnokoknak, de a nagykutyáknak sem lehet már fél borjút, bárányt vagy malacot vinni szükség esetén – ahogy vitte szegény apám, amikor katonaként Erdélyből valahova a Regátba akartak áthelyezni.
Ma borítékot illik a zsebekbe csúsztatni, benne ropogós eurókkal, mert hát a tét is nagyobb, de a polgár is tehetősebb. Földeken, ingatlanokon, gyárakon, erdőkön, uniós pénzeken osztoznak a szemfülesek, de az állami megrendelések is zsíros hasznot hajtanak mindkét oldalnak. És épp az ne élne a lehetőségekkel, aki a tűz közvetlen közelében ül? A politikai elit részéről azonban nem feltétlenül érthető a hűség, ahogy az sem, hogy az ellenzék, benne a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, miért ilyen megosztott. Ponta saját ártatlanságát hangsúlyozva politikai indíttatásúnak minősíti a bűnvádi eljárást, sőt, államcsínykísérletnek nevezte a korrupcióellenes hatóság (DNA) lépését. Ezen érvelés mellett tagadták meg a képviselők Ponta mentelmi jogának felfüggesztését is, miközben a pénteken benyújtott bizalmatlansági indítvány is elbukott. Kérdés, hogy a képviselők, szenátorok párthovatartozástól függetlenül mit remélnek attól, hogy Pontát hivatalában tartják, hiszen a választásokig alig egy évük maradt. Politikai értelemben Ponta megbukott, nem most, a botrány kirobbanásával, hanem még hónapokkal ezelőtt, az államfőválasztáson, amikor a hajrában alulmaradt Johannisszal szemben.
A demagógia azt mondatná velem, hogy a félelem diktál fegyelmet legalábbis a kormánypárton belül, hiszen a miniszterelnök kezében lehetnek olyan ütőkártyák, amelyekkel sokakra rászabadíthatná a DNA-t. Ezt támasztja alá az is, hogy látványosan sok képviselő nem vett részt a szavazáson. Különösen érdekes lehet választ kapni arra, hogy mi lehetett az RMDSZ hátsó szándéka, amikor nem fogadott el közös álláspontot Ponta ügyében, hanem politikusaira bízta, hogyan szavaznak. Tény, hogy hatékony kisebbségvédelmi politikát nem lehet támadóállásokból folytatni, a simulékonyság adott esetben célravezetőbb lehet, ráadásul a politikai életben ez korántsem elítélendő. Ugyanakkor annak is igaza lehet, aki ezen érvekre az elmúlt két évtized kisebbségvédelmi hiányosságait, sikertelenségeit hozná fel példaként. A korrupciós botránnyal politikai szempontból azonban kiváló alkalom teremtődött arra, hogy az RMDSZ – engedve saját szavazótábora akaratának – végleg kihátráljon Ponta mögül. A szövetség vezetése nincs könnyű helyzetben, hiszen koalíciót egy kutyával vagy egy ebbel kellene kötnie, azt pedig egyelőre nehéz megmondani, hogy melyiken meddig ér majd a póráz, illetve ki mekkora koncot hagy majd a magyaroknak a velős csontról. De talán ideje lenne elfogadni azt is, hogy a romániai magyarság állkapcsában is marni képes fogak fehérlenek, az RMDSZ-nek ezért előbb-utóbb színt kell vallania, bár látszólag már döntött: némaságával a vétkesek táborát támogatja. | Ponta-ügyben cinkos a teljes román elit | Magyar Idők | Aligha érhetett meglepetésként bárkit Romániában, hogy a tizenhétrendbeli okirat-hamisítással, pénzmosással és adócsalásban való bűnsegédlettel hivatalosan is meggyanúsított miniszterelnök, Victor Ponta nem mondott le hivataláról, de az sem váltott ki közfelháborodást, hogy a román törvényhozás alsóháza nem járult hozzá a baloldali politikus mentelmi jogának felfüggesztéséhez. A nemzetközi sajtóban kesztyűs kézzel bánnak a romániai fejleményekkel, de még … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/velemeny/ponta-ugyben-cinkos-a-teljes-roman-elit-486373/ | 2015-06-15 15:09:00 | true | null | null | Napi Gazdaság |
Izgalmasra sikerült Magyar Péter legújabb országjárásának első napja. Miskolcon felháborodott tüntetők várták, kétségbeesetten menekült a sajtó elől, és még egy felvétel is előkerült róla, amin az látható, hogy egy gyermekotthon dolgozóival kiabál.
Magyar Péter a neki nem tetsző sajtótermékeket nem engedte be a meghirdetett rendezvényeire sem. A nap végén azonban a Magyar Nemezt kamerája elé állt, és egy ellentmondásoktól hemzsegő interjút adott.
- Nem emlékszem minden mondatomra, hiszen valamikor hajnali fél hatkor volt, több hónappal ezelőtt - ezzel a mondatával Magyar Péter gyakorlatilag azt ismerte el, hogy pontosan be tudja azonosítani a hangfelvételek alapján, hogy azok mikor készültek róla. Ezzel hitelt adott annak, hogy ezek valósak. Sőt, Magyar Péter azt is elismerte, hogy "szoktak egymásnak keményeket mondani".
A Tisza Párt elnöke az első hangfelvétel megjelenését követően azt állította, hogy három állításból, - ami azon hallható - egy nem igaz. Ez volt az az anyag, amin arról beszélt, hogy Vogel Evelinre uszítja a nyugdíjaskommandót , hogy büdösek a szavazói, és azon viccelődött, hogy akiknek elköltözött az unkája, az vegyen magának újat. Magyar Péter továbbra sem mondta el, hogy melyik az a mondat, amit nem ő mondott, erről is természetesen Rogán Antal jutott eszébe. Két dolgot viszont elismert, hogy szokták egymást Soros-ügynöknek hívni, igaz, szerinte ezen "jókat szoktak nevetni." Zárójelben meg kell jegyezni, hogy érdemes meghallgatni a hangfelvételt, hogy azon ki nevet éppen. Ugyanígy próbálta a "nyugdíjaskommandó" kifejezést is mentegetni, elismerte, hogy ezt is szokta mondani, de természetesen csak Rogán Antal miatt.
Magyar Péter egyébként azt is elismerte, hogy konfliktusa volt a szociális otthonban. Erről, mint ismeretes, videó- és hangfelvételek is készültek már. A politikus ugyanakkor erről egyenesen azt állította, hogy Futó Boglárka, a Célpont című oknyomozó műsor riportere rendelte meg.
Borítókép: Magyar Péter (Forrás: Képernyőkép) | Magyar Péter elismerte, hogy Soros-ügynöknek hívják egymást + videó | Magyar Péter gyakorlatilag elismerte, hogy a hangfelvételen szereplő „Soros-ügynöközés” és „nyugdíjaskommandó” valóban elhangzott. Igaz, szerinte ennek is Rogán Antal az oka. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-elismerte-hogy-soros-ugynoknek-hivjak-egymast-video | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szentkirályi Alexandra bejegyzése szerint a fővárosi lakhatási válság enyhítésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesten tanuló diákok minél nagyobb számban jussanak megfelelő számú és minőségű kollégiumi férőhelyhez.
Hangsúlyozta, hogy
Karácsony Gergely főpolgármester 2019-es lakhatási ígéreteiből nem lett semmi, sőt egy több száz fős kollégiumi épületet is "piacra dobtak", ahelyett, hogy lakhatási céllal hasznosították volna.
A kormánynak - a fővárossal ellentétben - van elképzelése arról, hogyan lehet kezelni a budapesti lakhatási válságot, a Fidesz-frakció ebben a munkában pedig partnere lesz a kormánynak - írta a politikus.
A héten ismét tárgyaltam Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel és arra tettem javaslatot, hogy a IX. kerületi rozsdaövezet helyén épüljenek új kollégiumi férőhelyek, állami támogatással jöjjön létre egy egységes budapesti diákváros
- fogalmazott Szentkirályi Alexandra. | Kollégiumfejlesztés: nyitott az új elképzelésekre a kormány | A fővárosi lakhatási válság enyhítésének egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesten tanuló diákok minél nagyobb számban jussanak kollégiumi férőhelyhez. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/10/kollegiumfejlesztes-kormany-budapest-szentkiralyi-alexandra | null | true | null | null | BAMA |
Április vége óta már 124 ember ellen indult eljárás közokirat-hamisítás gyanújával - mondta Fülöp Valter, Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyettese keddi sajtótájékoztatóján.
Mint ismert, a bűnügyi helyettes április 27-én rendelte el, hogy folyamatosan ellenőrizni kell a mozgáskorlátozott kártyával parkolókat, jogosan használják-e igazolványaikat.
A rendőrök az utóbbi hetekben autók százait ellenőrizték, a visszaélések leginkább a belvárosra jellemzők, a legtöbbre az V., VI., és VII. kerületben bukkantak.
Fülöp Valter a május 9-ei sajtótájékoztatón azt mondta, a mozgáskorlátozottak részére kiállított parkolási kártyákkal való visszaélésről sokan nem is tudják, hogy súlyos bűncselekmény, amelyért akár hároméves börtönt is lehet kapni. | Már 124 mozgáskorlátozott-kártyával visszaélőt kaptak el | Már 124 mozgáskorlátozott-kártyával visszaélőt kaptak el - A rendőrség fokozottabban figyel rájuk, kétszer annyian buknak le, közokirat-hamisításért felelnek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/05/24/mar_124_mozgaskorlatozott-kartyaval_visszaelot_kaptak_el/ | 2011-05-24 16:38:17 | true | null | null | Index |
ORÖ-ügy: visszautasítják a Híd a munka világába projektet ért bírálatokat | Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) visszautasítja a Híd a munka világába projekttel kapcsolatosan az önkormányzat hétfői, rendkívüli közgyűlésén megjelentek és Hadházy Ákosnak, az LMP antikorrupciós szakszóvivőjének állításait. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150210-oro-ugy-visszautasitjak-a-hid-a-munka-vilagaba-projektet-ert-biralatokat | 2015-02-10 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Hogy Ady miért írt ilyeneket annak idején, ma már érdektelen. Hogy nekem miért jutott eszembe, azt viszont készséggel elmondom.
Akinek csak a leghalványabb fogalma is van a magyar pártpolitika működéséről, az tudja: e működés finanszírozása egyre nagyobb mértékben (ma már nyolcvan-kilencven százalékban) törvénytelen. Nem arról van szó, hogy előfordulnak törvénytelenségek (azok mindenütt előfordulnak), hanem hogy régóta ez a fő szabály. A pártok jórészt (persze földerítetlen és megtorlatlan) bűncselekmények útján szerzett pénzekből működnek. A parlamentiek inkább, mint a parlamenten kívüliek, a nagyok inkább, mint a kicsik, a kormánypártok inkább, mint az ellenzékiek - de lényegében mindannyian. A pénzszerzés fő módszere: hatalmas állami túlköltekezéssel járó, a köz számára gazdaságilag, szakmailag előnytelen döntéshozatal (lásd: autópálya-építés, repülőgép-beszerzés stb.), melynek nyomán a nyertes cégek extrahasznuk egy részét visszaadják a döntéshozónak. A visszaadott (maradék) pénz pártkasszákban és politikuszsebekben landol.
A finanszírozás e módjának költségei "papíron" ugyan kisebbek, valójában azonban nagyságrendekkel nagyobbak, mint amit a "tiszta üzemmód" követelne. Vagyis az adófizetőknek - az országnak - ez így sokkal-sokkal több pénzébe kerül. Ennél is nagyobb - jóval nagyobb! - baj, hogy a magyar politika eleve a csalás, a lopás, a törvénytelenség, a hazugság, a képmutatás jegyében működik. Hogy a fekete- és szürkegazdaság minden szereplője, a legutolsó piti tolvaj, a számlaadást mellőző, létéért küzdő kényszervállalkozó, szóval mindenki ebben a nyomorult országban teljes joggal mutogathat fölfelé: fejétől büdösödik a hal.
Olyannyira büdösödik, hogy a magyar politikai osztály krémje, a Magyar Országgyűlés külön - az országban senki másra nem érvényes - privilegizált szabályokat alkotott, amelyek lehetővé teszik a képviselőknek, hogy havonta százezreket vegyenek föl számla nélkül, adó- és járulékmentesen. Költségtérítés jogcímén, a választókerületük fővárostól mért távolsága alapján. S ők szinte kivétel (és szemrebbenés) nélkül fölveszik ezeket a százezreket, még akkor is - maga a házelnök is! -, ha évek óta állami vagy önkormányzati luxusautókon fuvarozzák őket.
Túlzás nélkül mondható: a magyar politikai osztály módszeresen fosztogatja a köz javait. Kis túlzással: üzemszerűen lopnak - a pártok törvénytelenül, a képviselők törvényesen. Hogy ez mekkora botrány, mekkora gyalázat és mekkora baj, arra alig találunk szavakat. Talán Shakespeare után így: az államgép rohad.
Amíg ez a helyzet, addig eleve bukásra ítélt minden tisztázó politikai és gazdasági szándék - minden reform.
Nem véletlen, hogy - számos sikertelen próbálkozás után - a közelmúltban maga a miniszterelnök (ő sem először) tett kísérletet a rendezésére. Fölállt a parlamentben, és (egyebek mellett) a következőket mondta:
"Kulcskérdésnek a párt- és kampányfinanszírozási kérdést tekintem...
A gyanú olyan mértékű árnyéka vetül az egész politikára párt- és kampányfinanszírozási kérdésekben, amely gyanút eloszlatni szónoklatokkal és ígéretekkel már nem lehet...
Ha rendbe akarjuk tenni a párt- és kampányfinanszírozást, az... lényegesen többe fog kerülni, mint amennyi ma a költségvetésben van. De összességében lényegesen kevesebbe fog kerülni, mert... talán eltűnnek a táskás emberek...
Ma a magyar gazdaságban lévő szürke- és feketegazdaság egyik morálisnak tekintett igazoló oka... hogy nekünk is lehet, hisz ott van a pártok környékén...
Muszáj ezen változtatni... Muszáj azt mondani, hogy... ne tovább!
Ugyanezt tartom igaznak a képviselők jövedelmére vonatkozóan is... A költségtérítések és a fizetések ügye... mára botránykővé vált... A képviselők ma hivatalosan kevesebbet keresnek, mint az Országgyűlés főosztályvezetői. Kérem szépen, ezek... nagyobbrészt hazugságok...
Nincs szükség újabb, több hónapos vitára. Politikai bátorságra van szükség. A kormány a következő napokban véglegesíteni fogja javaslatait, és be fogja nyújtani... a parlamentnek. Azt fogja kérni a parlamenttől, hogy a házszabálytól való eltéréssel, kivételes eljárással a lehető leggyorsabban vágja át a rossz kompromisszumok eddig gordiuszinak hitt csomóját, alkosson új rendet...
Ez nem a kormánypárt vagy az ellenzék érdeke, ez Magyarország érdeke...
Ha úgy látjuk, hogy az ellenzék nem kívánja megadni a támogatást azokhoz a döntésekhez, amelyekben nélkülük nem tudunk dönteni, akkor a néphez, az istenadta néphez fordulunk felhatalmazásért... Magyarországnak ezekre a változásokra van szüksége, és ha a változásokat nem akarják elegen megtenni itt a Házban, akkor majd... rákényszerít bennünket a nép...
Nem szeretném, ha elveszne ez a lehetőség. Az elmúlt két hét alatt többet haladtunk előre, mint az elmúlt 15 évben együttesen... Úgy látom, hogy eljött az a pillanat, amikor már senki nem menekülhet el..."
Így beszélt a kormányfő két hónappal ezelőtt. Ilyen lendülettel, elszánással, lelkesedéssel, hittel.
De mi a helyzet ma?
Az ötpárti tárgyalások rég megszakadtak.
A Fidesz - a korábbi hitegetéssel ellentétben - elzárkózik minden érdemi változtatás elől. A parlamentben leszavazta a képviselői tiszteletdíj rendezését, s jó előre bejelentette: ugyanezt fogja tenni a pártfinanszírozás esetében is. Teszi ezt a legprimitívebb demagógia és hazugság eszközeivel. Olyannyira, hogy ma már az Orbán mellett oly sokáig kitartó Elek István is neki ítélné a "demagóg hangulatkeltésben élenjáró címet". Mi több, ezt írja róla: "betű szerint persze igaz Orbán Viktor állítása, csupán a lényege szerint hamis... [Orbán] a rövid távú politikai racionalitástól vezetve újra meg újra olyan lépéseket tesz, amelyek a választói tájékozatlanságra és infantilizmusra építenek. S mivel erre építenek, e lépések maguk is hozzájárulnak a választók kiskorúságban tartásához." (Ez-az, Gondola.hu, 11. 24.) Csak annyit tennék hozzá csöndesen, hogy szerintem lassan hat-nyolc éve (és egyre inkább) ez a helyzet - ideje volt észrevenni...
De mit tesz ebben a helyzetben a miniszterelnök, s az ügyben őt állítólag támogató szocialista frakció?
Amit a bárányok. Hallgatnak.
Nemhogy a népszavazásról - az egész ügyről nem esik már szó.
Egy árva szó sem. Se a parlamentben, se a sajtóban, se a blogon.
Pedig két hónapja ez is elhangzott: "Azt kérdezik tőlem mostanában... miniszterelnök úr, tessék mondani, ez nem egy kommunikációs trükk?"
Szerintem (döntően) nem az volt - de úgy tűnik, mindegy ma már.
Alighanem megette a fene az egészet...
Vagy száz éve kérdezte valaki a magyar parlamentben:
"Közállapotainknak, parlamenti helyzetünknek ez az elfajulása nem mételyezi-e meg egész nemzetünket, nem képezi-e a nyegleségnek, üres handabandának, a komoly munka helyetti szájhősködésnek... olyan nagy iskoláját, amely valóban járványszerűen terjed el társadalmi életünkön végig?"
Később ezt is mondta:
"A parlament színvonalának süllyedése végzetes csapás az egész magyar nemzetre."
Az illető Ady legádázabb politikai ellenfele volt. Tisza Istvánnak hívták.
A jóslata beteljesedett... | Archívum: Hunnia piszkos ólja | A múlt héten elbukott a parlamentben a képviselők javadalmazását rendezni kívánó törvényjavaslat. Biztosra vehető, hogy elbukik a pártfinanszírozásra vonatkozó is. Ady Endre Véres panorámák tavaszán című verse - annak is ez a sora - jut eszembe: Nem tisztul Hunnia piszkos ólja. A költő egy korábbi cikkében (Menjünk vissza Ázsiába) így fogalmazott: Az a gyalázatosságában is mulattató komédia, amely ez ország keserves parlamentjében tegnap lefolyt, bele fog kerülni a történelembe. Majd olyan helynek nevezi a magyar országgyűlést, hová bekerülni lassan erkölcsi halál lesz. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-474230-276080 | 2007-12-09 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Részletes feltáró vallomást tett. Igaz, az általa elmondottak egy másik büntetőügyben jelentenek majd perdöntő bizonyítékot, de szorosan kapcsolódnak az Egymásért, Egy-Másért Alapítvánnyal kapcsolatos sikkasztási ügyhöz. Részletesen beszámolt arról, hogy kinek mennyi pénzt juttatott az egész bűncselekményt - szerinte - irányító J. Róbert, aki a legfelsőbb politikai körökkel egyezkedett, üzletelt.
Állítólag volt olyan állami tisztségviselő, aki milliós havi fizetést kapott az alapítványtól. Akadt, akinek autót vásároltak, de az is előfordult, hogy egy házat tataroztak szívességből alapítványi pénéből. Az elsikkasztott pénz útja tehát már ismert a hatóságok előtt. Az ügyészség ezért új eljárás lefolytatását szorgalmazta volna.
– A vádlottak szerepe az új információk fényében változhatott volna, hiszen az általuk megnevezett, ebben az eljárásban nem szereplő személy szoros befolyása alatt követték el a bűncselekményeket – nyilatkozta ügyészségi forrásunk.
Az elítélt alapítványi vezér állítólag sorozatos fenyegetés miatt leköszönő ügyvédje a Blikknek elmondta: ügyfele felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához. | Politikai körökről vallott az elítélt Földesi-Szabó | Budapest — Nem tud belenyugodni jogerős 6 éves ítéletébe Földesi-Szabó László (54). A Blikk információi szerint a volt rendőrtiszt, akit csalással és sikkasztással vádoltak meg, szorosan együttműködött a nyomozó hatósággal hazatérte után, hogy tisztázza magát. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/politikai-korokrol-vallott-az-elitelt-foldesi-szabo-2120661 | 2012-11-21 04:20:00 | true | null | null | Blikk |
Vitorlásberkekben tavaly nyár óta terjedt a hír, hogy Nyerges Zsolt, a második Orbán-kormány beiktatása óta több mint 300 milliárd forintnyi közbeszerzési pályázat megvalósításában érdekelt Közgép Zrt. vezérigazgatója már-már "saját birtokaként" emlegeti a balatonfüredi kikötőt. Úgy hírlett, Nyerges régóta biztos benne, hogy az általa igazgatott építőcég építkezhet majd az akkor még állami tulajdonban lévő telekegyüttesen. Ha így volt, Simicska Lajos egyik fő bizalmasának nem kellett csalatkoznia: őszre az ingatlanok Balatonfüred tulajdonába kerültek, idén márciusban pedig a Közgép többségi tulajdonában lévő cég vezette konzorcium és az önkormányzat képviselői aláírták a telek hasznosítására, illetve a ráépítésre feljogosító szerződéseket. Nem jár rosszul az önkormányzat, mert a telkek Balatonfüred vagyonkezelésébe kerülnek, és a beruházás nagyjából 50 munkahelyet és tízmilliós nagyságrendű adóbevételt hoz a városnak. Jól jár a vitorlássport, mert a magántőke bevonásával a sportág infrastrukturális feltételei hosszú idő után végre javulhatnak. A legjobban mégis az építtető cégek járnak, mert a Balaton északi partjának egyik legértékesebb ingatlanegyüttesén építhetnek fel milliárdos nagyságrendű szálloda- és vitorláscentrumot. Összefoglalónkból kiderül az is, hogy a miniszterelnök kormányrendeletet is módosított a projekt megvalósíthatósága végett, és hogy az ügy kulcsfigurája Simicska Lajos egy másik közeli üzlettársa, a Fidesz körüli cégbirodalom egyes médiapiaci érdekeltségeit gondozó Fonyó Károly.
Akadálymentesítés
Az ügyletben érintett szomszédos telkek újrahasznosításáért a balatonfüredi önkormányzat a szocialista kormányok alatt is lobbizott. A Záhonyi Ferenc utca 8., illetve 10. szám alatti telkek tavaly év végéig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tulajdonába tartoztak. A két telek együttes becsült értéke legalább 3 milliárd forint, de értéküket növeli az ott kialakított kikötői infrastruktúra is. A több mint 13 ezer nm alapterületű, 80/3-as helyrajzi számú terület jó ideje a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ), az alig feleakkora 80/4-es pedig az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság (OMFB) Vitorlás Klub otthona. (Az OMFB már megszűnt, de a vitorlásklub még működik.) A 80/3-ast a városban csak mint "a kikötőt", országszerte pedig mint az országos vitorlássport és a szövetség központját - "a szövit" - emlegetik.
Az MVSZ és az OMFB vitorláscsapata eddig is csak használója volt az ingatlanoknak, egyik szervezet sem vett részt a telkek vagyonkezelésében. A mostani változások előtt az MVSZ-telek az állami sportlétesítmények fenntartásával és fejlesztésével megbízott Nemzeti Sportközpontok (NSK), míg az OMFB-telek szintén az állami tulajdonú nonprofit cég, a Humán Jövő 2000 Kft. vagyonkezelésében működött - ha termeltek is hasznot e telkek, a pénz ezekhez a társaságokhoz került.
A szocialista kabinetekkel folytatott sikertelen egyezkedéseket követően, 2011 tavaszán Bóka István fideszes polgármester hivatalosan is jelezte igényét a kormánynak az ingatlanok megszerzésére. További egy évbe telt, mire a projekt megkapta a zöld jelzést: a tavaly április 5-én elfogadott (1100/ 2012. számú) kormányrendelet 43, azelőtt az MNV tulajdonában lévő ingatlan ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról rendelkezett. A felsoroltak között szerepelt a 80/3. illetve 80/4. helyrajzi szám alatti két balatonfüredi telek is, amelyek így ma már Balatonfüred tulajdonába tartoznak. A kormányrendelet külön bekezdésben foglalkozott a telekegyüttessel, és előrelátóan rögzítette, hogy "a Balatonfüred 80/3. hrsz.-ú ingatlan ingyenes tulajdonba adására vonatkozó szerződés megkötésére az olimpiai központokról szóló 38/2004. (III. 12.) Korm. rendelet megfelelő módosítása után kerülhet sor".
Az említett 2004. márciusi kormányrendelet tételesen sorolja, hogy milyen infrastrukturális és adminisztrációs kritériumoknak kell megfelelniük adott ingatlanoknak ahhoz, hogy olimpiai központoknak minősüljenek. A rendelet pontosan körülírja, hogy az ilyen minősítésű telkeken milyen fejlesztések valósulhatnak meg; például meghatározza az érintett telkek hasznosításának lehetőségeit és az ott megvalósuló építkezésekkel szembeni elvárásokat. Ezeken az ingatlanokon az üzemeltető - általános infrastrukturális feltételként - köteles létesíteni sportágspecifikusan meghatározott erősítőtermeket, sportorvosi szakrendelőket, dopping-mintavételi helyiségeket. A megvalósítás és üzemeltetés során az üzemeltetőnek folyamatosan ki kell kérnie és figyelembe kell vennie az érintett sportszakágak döntéshozó testületeinek véleményét.
Elméleti finanszírozási igény
Tény, hogy a balatoni kikötő esetében a szövetség által támasztott infrastrukturális elvárások eddig sem teljesültek maradéktalanul. Ennek azonban elsősorban költségvetési okai voltak; nem csoda, hogy az amortizálódó létesítmények és eszközpark miatt mindig akadt feszültség az MVSZ és az aktuális kormányok között. Eddig mégis ez a státusz volt a garancia arra, hogy a vitorlássporthoz szükséges alapvető infrastrukturális feltételeket biztosítja a kormány. Ez a biztosíték megszűnt azzal, hogy Orbán Viktor a tavaly szeptember 25-én jegyzett 269/ 2012. számú rendeletben kihúzta az olimpiai központok sorából az MVSZ-telket. A Miniszterelnökségnél érdeklődtünk, pontosan mi célból szüntette meg a kabinet a balatonfüredi 80/3-as hrsz. kikötőtelep olimpiai minősítését. A választ az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért és ifjúságért felelős államtitkárságáról kaptuk meg. Az államtitkárság február közepén megküldött válaszlevele szerint "Balatonfüred Város Önkormányzata kezdeményezte a Rendelet módosítását azzal a céllal, hogy a Magyar Állam tulajdonában és a Nemzeti Sportközpontok (NSK) vagyonkezelésében lévő Balaton Általános Olimpiai Központ - Balatonfüredi Edzőtábor és Vitorlástelep olimpiai központtá minősítése megszüntetésre kerüljön és egy komplex, a további sportcélú használatot is lehetővé tevő fejlesztés megvalósulhasson, olyan módon, hogy a létesítmény a balatonfüredi Önkormányzat tulajdonába kerül". Mint azt a levél szintén megjegyzi, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), illetve az érintett sportszervezetek - tehát az MVSZ - egy megállapodás fejében fogadták el az önkormányzati javaslatot. Az egyezség szerint Balatonfüred vállalja, hogy a továbbiakban "a balatonfüredi Vitorlás Központban eddig ellátott állami feladat - az érintett sportágak részére a sportcélú használat továbbra is biztosításra kerül". A válaszlevél szerint "a balatonfüredi Vitorlás Központ átadásával párhuzamosan az NSK vagyonkezelésébe került a Révfülöpi Vitorláskikötő", miáltal "a sportcélú felhasználás lehetőségei összességében bővültek".
Hogy az olimpiai központ minősítésnek politikai jelentősége van, arról Bóka István szavai árulkodnak. A polgármester az önkormányzat szeptember 3-i ülésén a jegyzőkönyv szerint arról beszélt, hogy "a sportért felelős államtitkárság azt szeretné, hogy az olimpiai központok hatálya alá kerüljön be Révfülöp, ennek a Nemzetgazdasági Minisztérium nem örül, mert ha valami bekerül az olimpiai központok hatálya alá, akkor elméletileg finanszírozási igénnyel léphetnek fel".
A látszat szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium lobbiereje mutatkozott erősebbnek a sportért felelős államtitkársággal szemben. A citált 269/2012-es rendeletben ugyanis a miniszterelnök nem rendelkezett arról, hogy miközben a balatonfüredi kikötő kikerül az olimpiai központok sorából, a révfülöpi kikötő bekerüljön oda. A Nemzeti Sportközpontok honlapján a révfülöpi kikötőt mint olimpiai központot tüntetik fel, ám a kormányrendelet hatályos szövegéből nem következik e minősítés. (A révfülöpi kikötő hajótárolási kapacitása harmada a füredi kikötőének, alig 45 hajónak van hely.) Az történt tehát, hogy az állam - cserébe a telek átengedéséért - áthárította a vitorlássporttal és a vitorlásszövetséggel szembeni összes kötelezettségét és vállalásait a balatonfüredi önkormányzatra.
Egyedüli pályázó
A balatonfüredi önkormányzat november 7-én kiírta a telkek hasznosítására a nyilvános pályázatot. A Naranccsal együttműködő, a közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő K-Monitor civil szervezet bekérte az önkormányzattól a pályázati kiírás dokumentációját, később pedig a már megkötött hasznosítási, illetve ráépítési szerződést is. A kiírás szövege szerint az önkormányzat egyesíteni készül a két telket, és ún. "részleges összevont" kategóriába soroltatja őket, amivel az eddigi 10-hez képest 25 százalékra nőhet a terület beépíthetőségének az aránya. 2017 végéig a beruházónak "minimum 80 szobás, 4 csillagos jachtszállót" és "felszín alatti gépkocsitárolót" kell építenie, fel kell újítania a kikötőhelyeket, és gondoskodnia kell a vitorlássport megfelelő infrastruktúráját garantálni képes épület felhúzásáról is. A kiírás továbbá világossá teszi, hogy a terület az önkormányzat tulajdona marad, viszont a nyertes pályázó határozatlan ideig használhatja az ingatlant.
A győztes konzorciumon kívül más nem nyújtott be érvényes pályázatot. Ebben közrejátszhatott, hogy míg a pályázat beadására kevesebb mint egy hónap állt rendelkezésre, az alkalmasság feltételei igen specifikusak voltak. A pályázó társulásoknak egyszerre kellett rendelkezniük két szállodaépítési - legalább egy 300 millió forint értékű, valamint partvédelmi munkálatokkal kiegészült - referenciával. Fel kellett tudni mutatni az elmúlt öt évben kivitelezett vízépítési tárgyú referenciát, valamint egy parkolóépítést is magában foglaló külső közműépítési munka és egy balatoni kikötő megépítése is az elvárások között szerepelt. Nyilván az sem serkentette a vállalkozó kedvet, hogy Balatonfüreden és vitorláskörökben már hónapokkal a fideszes önkormányzat által kiírt tender meghirdetése előtt elterjedt, hogy a Fidesz gazdasági holdudvara "testközelből figyeli" a projektet.
Január 23-án jelent meg az MVSZ és az önkormányzat közös közleménye, miszerint a munkát "Magyarország talán két legjelentősebb építőipari vállalkozása", az osztrák Swietelsky Kft. és a Simicska Lajos tulajdonában lévő Közgép Kft. végezheti el. Ugyanitt az MVSZ és az önkormányzat igyekezett biztosítani a közvéleményt arról is, hogy "a vitorlásbázisból befolyó bevételek a telep fejlesztését és a szolgáltatások javítását kell, hogy szolgálják", továbbá "az ingatlan alapvető rendeltetése továbbra is az, hogy vitorlássportközpont legyen". Az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik tűzte zászlajára a témát, és néhány nappal a közlemény megjelenését követően hűtlen kezelés miatt feljelentést is tett az ügyben arra hivatkozva, hogy "a kormánypártok és a hozzájuk közeli oligarchák elidegenítették, lényegében privatizálták a balatonfüredi vitorláskikötőt".
A közleményben írtakkal ellentétben az önkormányzat végül mégsem a Közgéppel, hanem egy projektcéggel írt alá szerződést az érintett telkek hasznosításáról. Az ötmillió forint alaptőkével alapított Solum-Invest Ingatlanfejlesztő Kft.-t idén január 2-án jegyezték be a Közgép és - a médiapiaci érdekeltségek révén Simicska bizalmasaként ismert - Fonyó Károly közös ingatlanfejlesztő és üzemeltető cégeként.
Összeférhetőség
A polgármester írásos kérdéseinkre adott válaszaiból az derült ki, hogy az egyetlen érvényes pályázatot a Füred 2017 Konzorcium adta be, amelyet "a Közgép Zrt., dr. Fonyó Károly és a Swietelsky Magyarország Kft. hozott létre". A pályázat benyújtása pillanatában a Solum-Invest Kft. még nem létezett; ám ez önmagában nem ad okot izgalomra, hiszen projektcégek esetében ilyen jogi manőverre a közbeszerzési törvény lehetőséget ad. Az már érdekesebb, hogy januári közös közleményében az önkormányzat és az MVSZ meg sem említette Fonyó Károlyt a pályázat nyertesei között, és a médiaiparban aktív üzletember szerepvállalása hivatalosan azóta sem került nyilvánosságra. (Fonyó eddig a médiában számított fontos tényezőnek: az ingyenes Metropol lap 2011-es felvásárlását megelőzően ő az Euro AWK nevű közterületi cég kisebbségi tulajdonosa, emellett a Simicska-érdekeltségbe tartozó Mahir Cityposter vezető tisztségviselője.) Fonyó neve valószínűleg azért maradt háttérben, mert nemcsak pályázóként érintett az ügyben, hanem az MVSZ-elnökség egyik legbefolyásosabb tagjaként is tevékeny, és ebbéli pozíciójában ráhatása lehetett a kiírás kritériumainak meghatározására is. (Szerettük volna ezt megkérdezni az érintettől is, ám telefonon nem sikerült elérnünk Fonyó Károlyt.) Fonyó azóta tagja az MVSZ elnökségének, hogy tavaly áprilisban Straub Elek és az akkori vezetőség lemondott, a szövetség tagsága pedig Gál András Leventét - egykori közigazgatási államtitkárt és a megválasztásakor még aktív, ám tavaly nyáron leköszönt kormánybiztost - választotta a testület elnökének. Az elnökség munkáját közelről ismerő forrásunk szerint "Fonyó az elnök mellett messze az elnökség legmeghatározóbb tagja". Ezzel együtt Fonyó bekerülésének nem egyedül az az oka, hogy nagy a befolyása a Fidesz gazdasági holdudvarában. Kapcsolata a vitorlázással nem új keletű: többszörös magyar bajnok vitorlázó, és nemzetközi díjak birtokosa; neki köszönheti a hazai vitorlázás az Asso, az egyik legsportosabb nagyhajós osztály indulását, ő hozta be ugyanis Svájcból az első darabot az országba még 1998-ban.
Az biztos, hogy az MVSZ elnöksége a város megkeresésére jelezte igényeit; a szövetség és az önkormányzat januárban közös közleményben számolt be arról a megállapodásról, hogy mind árban, mind szolgáltatási színvonalban kedvezőbb helyzetbe kerül az MVSZ. A Fazakas Építésziroda Gál kérésére már januárban skiccterveket készített a turisztikai komplexum lehetséges látványterveiről, amelyeket - nem hivatalos formában - az MVSZ rendezésében a vitorlásklubok vezetői és meghívott vitorlások előtt be is mutattak. (Más kérdés, hogy a Fazakas Építésziroda végül nem kapott megbízást sem az MVSZ-től, sem az önkormányzattól.) Gál a Narancsnak írott levelében megerősítette: az MVSZ szempontjai mindvégig szem előtt voltak a projekt előkészítése során. "Az MVSZ már jóval korábban jelezte, hogy mik a kérései és javaslatai, amik teljesülnek, így különösen kishajós, motoros és MVSZ-irodai elhelyezés, a telep bevételének - a korábbi gyakorlattól eltérően - az infrastruktúra-fejlesztésre fordítása."
Kecske és káposzta
A felek két együttesen értelmezendő szerződést írtak alá: az egyik a telkek hasznosításáról, a másik a ráépítési jogról rendelkezik. Előbbiért, tehát a földhasználat díjáért az építtető - a jogerős használatbavételi engedély kézhezvételét követően - évi 20 millió forint+áfát fizet. Az MVSZ-kikötő 2008-as bevételeinek kimutatása alapján a Solum-Invest e költségeit a bevételek már a komplexum felépülése előtt fedezni fogják. A kalkulációból ugyanis az derül ki, hogy a vitorláskikötő évente legalább 120 különböző címzettől egyenként évi 300- 800 ezer forintot szedett be hajótárolási díjként. Ez adta a kikötő évi nagyjából 75 millió forintos bevételének túlnyomó részét. Ezzel párhuzamosan a kikötő dologi és bérezési kiadásai ugyanabban az évben 52 millió forintot emésztettek fel, de a korábbi évek adatainak összehasonlításából látszik, hogy a kikötő átlagosan évi 20-25 millió forint hasznot termelt az éppen aktuálisan megbízott állami vagyonkezelőnek. Ez az összeg a mostani konstrukcióban minimum fedezi a földhasználatért fizetendő 20 milliós díjat. Ha hozzászámoljuk, hogy az OMFB-telek integrálásával 180-ra nő a kikötőhelyek száma, akkor megállapíthatjuk: a Solum-Invest már a hajóhelyek bérbeadásával is hasznot tud termelni. A Narancsnak nyilatkozó hajótulajdonosok szerint mindenesetre az idei szezonra már a Solum-Invest szedi be a hajók bérleti helyeiért fizetendő díjakat.
A Solum-Invest az igazi "áldozatot" azzal vállalja, hogy kifizet 30 millió forint+áfát az önkormányzatnak a ráépítés jogáért, továbbá "az ingatlanokat mint helyszínt biztosítja a Magyar Vitorlás Szövetség versenyeinek megrendezéséhez". Utóbbi tétel számszerűsítve annyit tesz, hogy a Solum-Invest 73 millió forint értékben felépít egy 200 nm-es iroda-, tároló- és raktárhelyiséget (a vitorlássport részére), és további évi 28 millió forintig állja a vitorlásrendezvények közüzemi, szervezési és az infrastruktúrát érintő költségeit. Ezek fontos tételek a vitorlássport számára, ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a megfelelő infrastruktúra és a rendezvények finanszírozásában az építtető maga is érdekelt, hiszen ezzel áttételesen a saját turisztikai bevételeit is növeli. A komplexum ugyanis alkalmassá válik nagyszabású nemzetközi és belföldi vitorlásversenyek megrendezésére, amelyek folyamatosan generálják majd az ilyen jellegű bevételeket.
Bóka István egy januári sajtótájékoztató során 3 milliárd forintra becsülte a kiírásban elvárt fejlesztések várható költségeit, de arról, hogy a beruházás pontosan mekkora befektetést igényel, az építtető a szerződések aláírása óta még nem nyilatkozott. Az viszont egészen biztos, hogy az építtető igen kedvező kondíciók mellett egy nagyszabású turisztikai beruházást valósíthat meg a Balaton északi partja legértékesebbnek tartott ingatlanegyüttesén.
Még egy falat
Március végén a Közgép-elnök Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Heti Válasz (HV) írta meg, hogy a kormány - a vagyonkezelésben tapasztalt visszásságokra hivatkozva - hamarosan magához vonja a 80/4-es telek szomszédságában elterülő, addig a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) kezelésében álló telket, bérkikötőt és az azon található szállodát, a Hotel Unit. (A HV-cikk arra fókuszál, hogy a BME felelőtlen kezelője volt a teleknek, és áron alul, egy szcientológuskörhöz köthető bérlőnek adta ki. Tény, hogy az érintett Navis Port első embere Laczkó Péter, aki szerepelt a HV 2008-as szcientológuslistáján.) A cikk szerint a kormány hamarosan rendelkezik a telek olimpiai központtá minősítéséről is.
A Narancs legfrissebb információi szerint a kabinet akár a következő ülésén dönthet arról, hogy visszaveszi a telek kezelési jogát a BME-től. Az MVSZ munkájára rálátó forrásaink az olimpiai minősítés kiadásáról óvatosabban fogalmaznak, aminek oka lehet a révfülöpi ingatlannál is felmerült "finanszírozási igény". Az ötlet amúgy nem új, és egyáltalán nem valószínűtlen, hogy az Uni-telek valamilyen formában az új szálloda és vitorláscentrum része lesz. Már a Gál által februárban bemutatott átfogó vitorlásfejlesztési koncepcióban, a Festetics György programban is az állt, hogy "az Olimpiai Központ szakmai koncepciója mind az ún. szövetségi, mind a volt OMFB és mind a BME által kezelt területtel mint szakmai egységgel számol". Gál ezt érdeklődésünkre azzal egészítette ki, hogy "az MVSZ támogatja, hogy az ún. Hotel Uni, mivel a magyar versenyvitorlás-élet központjában helyezkedik el és állami tulajdon, ne egyszerű szálloda legyen és nagyhajós bérkikötő, hanem jelenjen meg ott egyre hangsúlyosabban a kishajós élet, az edzőképzés."
A HV egy MNV-dokumentumra hivatkozva állítja, hogy a BME olyan jogsértéseket követett el, ami miatt az "állam nem tehet mást, mint újra saját vagyonkezelésbe vonja a gebinbe kiadott szállót". Az ingatlan üzemeltetéséről szóló korábbi bérleti szerződés 2010 végén lejárt, ezért a BME új hasznosítási pályázatot írt ki. A HV-cikk szerint a Műegyetem a nyilvános pályázaton irreális elvárásokat fogalmazott meg azzal, hogy a bérlőnek a bérbeadásból származó bevétel 70 százalékának nagy részét, 360 millió forintot már az első hónapban át kellett volna utalnia a bérbeadónak, és ezt követték volna húsz éven keresztül 10 milliós részletek. Az érvénytelen első kör miatt a második és harmadik forduló nem volt nyilvános. Ezeken a pályáztatók a gyanú szerint "a jelenleg Navis Port néven futó kft. pénzügyi lehetőségeihez szabták a feltételeket". A HV állítása szerint a Navis Portnak "végül az azonnali 360 millió helyett csak nettó 16 milliót kellett letennie egy esztendő alatt, majd a további években bő 26-26 milliót". Megkeresésünkkor Péceli Gábor, a BME rektora azzal védekezett, hogy "az eredeti döntés szerint a húszéves futamidő első három évére 70 százalék bérleti díj esett volna, majd ez változott egyenletes ütemezésűre. A megkötött szerződés szerint a bérlő - az első évet kivéve - évi 26,7 millió forintot fizet 20 éven át (indexálva), azaz jelen értéken számítva összesen 525 millió forintot. Az elért bérleti díj, ami egyébként a korábbi többszöröse, az ingatlan értékével is jól harmonizál. Az ingatlan hasznosítási folyamatát a BME-t felügyelő szervek többször ellenőrizték és elfogadták". A Nemzeti Adóhivatal a HV cikke nyomán mindenesetre jelezte, hogy a Közép-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóság már nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt, és már házkutatásokat is megejtett. Érdekes, hogy a BME vagyonkezelőként már konfliktusba került a MAFC vitorlásszakosztályával is; a klubnak hosszú ideje az Uni-telek az otthona. A MAFC ugyanezen pályáztatási procedúra miatt 2011 tavaszán a Közbeszerzések Tanácsához fordult, ám akkor nem reagáltak a mostanihoz hasonló fürgeséggel az illetékes szervek. 2011 végén a BME kirúgta volna a telepről a MAFC-ot, és a klub - mint első embere, Dékány Dénes a kérdésünkre elmondta - végül csak azért maradhatott, mert külön meg tudott állapodni a főbérlővel. | Nekem a Balatont | A Simicska Lajos tulajdonolta Közgép és Fonyó Károly közös cége, a Solum-Invest - az osztrák Swietelskyvel konzorciumban - hatalmas szálloda- és turisztikai komplexumot építhet fel a honi vitorlássport szíveként ismert balatonfüredi telekegyüttesen. Végigkísértük az ügylet alakulását. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/riport/nekem-a-balatont-84604 | 2013-05-02 00:26:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A választás rendje elleni bűntettel vádolta az ügyészség T. Ernőt, aki a 2014-es parlamenti választásokon a MIÉP–Kisgazdapárt választási szövetség jelöltjeként indult a Hódmezővásárhely központú körzetben. A területi választási bizottság feljelentése alapján indult nyomozás, mivel az általa leadott ajánlóívek között több olyat találtak, ahol a nevek és adatok megegyeztek, az aláírások azonban nem.
Az ajánlóíveket egyes pártok adták-vették, hogy felvehessék az állami kampánypénzt
Mivel az aláíróíveken gyűjtőként T. Ernő aláírása szerepelt, meggyanúsították a végzős bölcsészhallgatót. Meggyanúsították Havránek Ferencet is, aki az Európai Baloldal jelöltjeként gyűjtötte az aláírásokat, a MIÉP–Kisgazdapárt és az Európai Baloldal listáin ugyanis voltak átfedések. | Próbaidős választási csaló | Bűnösnek találta, de három évre próbára bocsátotta a Szegedi Törvényszék azt az egyetemistát, aki hamis aláírásokat is leadott a tavalyi parlamenti választások kampányában. Az ítélet jogerős, mert sem a vádlott, sem az ügyész nem fellebbezett. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/probaidos-valasztasi-csalo-1509605 | 2015-01-14 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Gál Kinga hangsúlyozta:
a leköszönő európai bizottság egyik legnagyobb hibája az uniós migrációs paktum áterőltetése volt. A paktum régi, rossz megoldásokat erőltet, nem a megoldás része, hanem maga a probléma
- jelentette ki.
A tömeges illegális migráció veszélyt jelent az európai emberekre, tönkreteszi Európát és a schengeni szabad mozgást - hívta fel a figyelmet.
Gyökeres változásra van szükség - jelentette ki a fideszes politikus. Ki kell mondani:
a külső határvédelem elsőbbséget élvez, a menedékjog iránti kérelmeket Európán kívül kell elbírálni, együttműködéseket kell kialakítani a migráció származási és tranzitországaival, és az uniós maradásra jogosulatlanok hatékony visszaküldésére van szükség
- tette hozzá.
Magyarország volt az első tagállam, amelyik már 2015-ben felhívta a figyelmet a tömeges illegális migráció veszélyére és tarthatatlanságára - emlékeztetett.
Azóta mondjuk és adunk javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet a külső határokat megerősíteni és ellenőrizni, valamint megállítani az illegális bevándorlást. Ezt nem csak mondjuk, hanem hatékonyan meg is valósítottuk
- fogalmazott.
Elfogadhatatlannak és botrányosnak nevezte, hogy noha egyre több tagállam vezetője követel szigorúbb fellépést a migrációval szemben és szigorúbb ellenőrzést az uniós határokon, az Európai Bizottság "durva büntetéssel sújtja" Magyarországot, amiért megvédi az uniós határokat. Elfogadhatatlan az is, hogy Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettest és közlekedési minisztert, a Liga párt vezetőjét, korábbi belügyminisztert hat év börtönbüntetéssel fenyegetik - mondta.
Az Európai Unió és a brüsszeli bürokrácia migrációhoz való képmutató hozzáállása szétveri az európai együttműködést. Biztosítani kell a tagállamoknak, hogy a hibás migrációs politikából kimaradjanak - tette hozzá Gál Kinga.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a sajtótájékoztatón emlékeztetett: az Európai Parlament plenáris ülése szerdán döntött a 2025-ös uniós költségvetésével kapcsolatos álláspontjáról.
Mi egy olyan uniós költségvetést kívántunk kialakítani, ami első helyen a békét szolgálja, az illegális migráció megállítását és a nemzeti szuverenitás megerősítését
- fogalmazott.
A fideszes politikus kiemelte: a Patrióták módosító javaslatai hatékony eszközt biztosítottak volna az unió számára az illegális migráció megállítására, a külső határvédelemre, azon belül a műszaki határvédelmi eszközök beszerzésére, határkerítések építésére és fenntartására.
A Patrióták azt is javasolták, hogy az EU növelje az Erasmus és a Horizont programokra fordítható összegeket, valamint azt, hogy ne fordítson jelentős forrásokat olyan propagandaeszközökre, amely nem más célt szolgálnak, mint "genderideológiai őrület", a woke ideológiai túlzásainak, valamint a tagállamok szuverenitását korlátozó akciók támogatását.
Ha mindezt elfogadta volna az Európai Parlament, egészen más időszámítás kezdődhetett volna az Európai Unió életében - hívta fel a figyelmet.
Kiemelte továbbá:
a Patrióták frakciójának egésze támogatta azt a módosító javaslatot, hogy a Magyarországgal szembeni nyílt politikai zsarolás okán eddig visszatartott uniós fejlesztési pénzeket azonnal fizesse ki az Európai Bizottság, ahogy azt is, hogy a Magyarországnak jog szerint járó pénzeket se más programokra, se más országok támogatására ne lehessen fordítani.
A jövő éves uniós költségvetés az illegális migráció megállítása helyett továbbra is a migráció ösztönzője, a nemzeti szuverenitás korlátozója maradt - mondta. A Patrióták frakciója ezért nemmel szavazott a 2025-ös uniós költségvetésre -- tájékoztatott.
Az Európai Parlament költségvetési javaslatával kapcsolatos vitájában a Patrióták álláspontja világos: a békét, az illegális migráció megállítását, a szuverenitást erősítő uniós költségvetésre van szükség - tette hozzá Deutsch Tamás. | Gál Kinga: a rossz uniós migrációs paktumot ki kell hajítani | A rossz uniós migrációs paktumot nem végrehajtani kell, hanem ki kell hajítani, és le kell állítani a migráció megállítása miatt kirótt, Magyarországot sújtó büntetéseket – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke Strasbourgban, a Patrióták nemzetközi sajtótájékoztatóján szerdán. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/gal-kinga-patriotak-unios-migracios-paktum-europai-parlament | null | true | null | null | KEMMA |
Kwame Kilpatrick a demokrata párt egyik reménységének számított, amikor 2002-ben, mindössze 32 évesen minden idők legfiatalabb detroiti polgármesterének választották. 2008-ban azonban az ifjú reménység óriásit bukott: második hivatali idejét már nem tölthette ki, mivel kiderült, eskü alatt hazudott a rendőrségnek házasságon kívüli viszonyáról, ezért az igazságszolgáltatás akadályozásáért börtönbe küldték. Az igazi fekete leves azonban csak ezután következett, amikor a szövetségi hatóságok bejelentették, már hat éve nyomoznak a polgármester után, mivel az korrupt üzleteivel milliókkal rövidítette meg a várost.
A Kilpatrick elleni vádpontok sora 30 tételt tartalmazott, amelyből 24-ben bűnösnek is találták. A lista egy maffiafőnöknek is becsületére válna: zsarolás, csalás, sikkasztás, vesztegetés, adócsalás – sorakoznak a polgármester bűnei. Évi 150 ezer dolláros fizetése mellett a nevét viselő alapítvány pénzét is elköltötte: ebből az 500 ezer dollárból kampányolt, kocsit vett, táborba küldte gyerekeit – a rendőrség szerint 64 ezer dollárból csak öltönyöket vett. Az igazán nagy pénzek azonban a közmunkálatok révén folytak be. Kilpatrick egy barátja, Bobby Ferguson cégét bízta meg a legnagyobb városi projektek levezetésével – másnak egyszerűen esélye sem volt nyerni. A Ferguson Enterprises mintegy 80 millió dollárnyi megrendelést kapott, amelyből óvatos becslések szerint 5, de akár 9 millió is egyenesen a polgármesteri bűnbandát gazdagította – melyben Kilpatrick apja és közeli barátai is részt vettek. | Bűnszervezetet vezetett a polgármesteri székből | Korrupcióért és sikkasztásért 28 év börtönre ítélték Detroit egykori polgármesterér, Kwame Kilpatrickot. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold-archivum/2013/10/bunszervezetet-vezetett-a-polgarmesteri-szekbol | 2013-10-13 18:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék néhány ponton megváltoztatta a nem jogerős határozatot korábban meghozó Budai Központi Kerületi Bíróság végzését, így például a garázdaság bűncselekményét nem állapította meg. Az 1,1 millió forintos pénzbüntetés mértéke megegyezik az elsőfokú bíróság által megállapított összeggel.
A vádirat szerint Novák Előd 2019-ben festékkel rongált meg egy plakátot a XI. kerületi Budapesti Művelődési Központban.
Az országgyűlési képviselő szerint a kiállított plakát a melegpropagandához kapcsolható, ő pedig - a védekezése értelmében -a véleményét nyilvánította ki tettével. A másik esetben a politikus 2020-ban az újbudai önkormányzat épületéről távolított el egy szivárványos zászlót hasonló indokkal.
Novák Előd ellen egy harmadik esetben is eljárás indult, miután ugyancsak 2020-ban a budapesti Városházáról vette le a szivárványos zászlót. Ebben az ügyben végül jogerősen figyelmeztetésben részesítették, a bíróság megállapítása szerint ez esetben büntetés kiszabása nem volt indokolt.
A Fővárosi Törvényszék ítéletének keddi indokolásában elhangzott, hogy Novák Előd védekezése nem elfogadható, cselekményei túlmutatnak a véleménynyilvánításon, és a társadalomra veszélyesek. A bíróság arra is kötelezte a vádlottat, hogy a szivárványos zászló, illetve a plakát helyreállításának 50, illetve 70 ezer forint körüli költségeit kamatostól fizesse meg.
Az utolsó szó jogán Novák Előd egyebek mellett elmondta, országgyűlési képviselőként többször javasolta már a parlamentben, hogy az általa melegpropaganda-termékeknek nevezett tárgyakat ki lehessen tiltani a közösségi terekről, a közterületekről. | Szivárványos zászló eltávolítása miatt pénzbüntetésre ítélték Novák Elődöt | Többrendbeli rongálás, egy szivárványos zászló eltávolítása, illetve egy plakát lefestése miatt 1,1 millió forintos pénzbüntetésre ítélte kedden a Fővárosi Törvényszék Novák Elődöt, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselőjét. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/szivarvanyos-zaszlo-eltavolitasa-miatt-penzbuntetesre-iteltek-novak-elodot | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tavaly november 16-án kötött egyéves időtartamú adásvételi keretszerződést a MÁV Mészáros Lőrinc főként út-, vasút- és mélyépítéssel, a kötött pályás közlekedéshez kapcsolódó biztosítóberendezési és áramellátási munkákkal foglalkozó vállalkozásával.
A felcsúti székhelyű R-Kord Kft. 49 millió forintért szállít LED-es fényjelzőket az állami társaságnak a MÁV szerződéslistája szerint.
Az R-Kord Kft.-nek már 2014-ben 1,27 milliárd forintos árbevétele volt, de a legnagyobb közbeszerzési sikerét tavaly, a Swietelsy Vasúttechnika Kft. konzorciumi partnereként könyvelhette el: ők nyerték el a Szombathely-Zalaszentiván vasútvonal villamosítására kiírt közbeszerzést 13,3 milliárd forintért, ami 40 százalékkal több a pályázati felhívásban megjelölt összegnél. Az R-Kord az idegenforgalomban is érdekelt, a cég vásárolta meg a balatonalmádi Ramada hotel épületét, az üzemeltetési jogokat pedig egy szintén Mészáros-érdekeltség, az Event-Immo Kft. szerezte meg tavaly nyáron.
A MÁV-val egyébként nemcsak a polgármester, hanem öccsének cége is üzleti kapcsolatban áll. Ahogyan tavaly megírtuk, a Mészáros János vállalkozásaként ismert Agro-Felcsút Kft. tízmilliókért szállít abroncsköpenyeket a vasútnak.
Dicső birodalom része
Hétfőn az Index a Mészáros Lőrinchez köthető cégek saját tőkéjének számbavételével próbálta felmérni a felcsúti polgármester, nagyvállalkozó vagyonát. Mészáros saját cégeinek 12 milliárd forint a saját tőkéjük, ebben azonban nincsenek benne tavaly alapított vállalkozásai. 2010-ben még csak egy cége volt, a gázszerelő-vállalkozásból lett építőipari Mészáros és Mészáros Kft. Ez csak tavaly 140 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, amivel tíz év alatt az ezerszeresére növelte bevételeit. | Újabb megbízást kapott a MÁV-tól Mészáros Lőrinc üstököse | Az R-Kord Kft.-nek 2016 hozta el az áttörést, de a sikerszéria idén is folytatódni látszik. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/02/21/ujabb-megbizast-kapott-a-mav-tol-meszaros-lorinc-ustokose/ | 2017-02-21 09:05:00 | true | null | null | 24.hu |
Rosszindulatú csúsztatásnak, rágalomnak, politikai koncepciós eljárásnak nevezte Kodela László, a Magyar Közlönykiadó volt vezetője az elszámoltatási kormánybiztos keddi kijelentését, miszerint "törvénysértő módon" vett fel több millió forintot, aggályos körülmények között kötött szerződéseket, amiért a szaktárca büntetőfeljelentést tett.
Papcsák Ferenc kormánybiztos keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a Magyar Közlönykiadó Kft.-nél lefolytatott vizsgálat során egyebek mellett megállapították, hogy 2008-ban a kft. akkori ügyvezetője, Kodela László mint különböző kiadványok szerzője több szerződést kötött az általa vezetett állami társasággal "törvénysértő módon", tulajdonosi felhatalmazás nélkül, több mint 12 millió forint értékben.
A vizsgálat feltárta azt is - folytatta -, hogy Kodela László egy több száz millió forintos kehidakustányi ingatlanügylethez kapcsolódóan a tulajdonosi döntésekkel ellentétesen kötött meg, illetve teljesített különböző szerződéseket 36,5 millió forint összegben. Emellett megállapították, hogy Kodela László a társaság tulajdonában álló bankkártyával a tulajdonos hozzájárulása nélkül "sajátjaként rendelkezett", a kártyáról rendszeresen teljesített magánjellegű kifizetéseket, ezért hűtlen kezelés, sikkasztás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt feljelentést tett az érintett minisztérium - közölte az elszámoltatási kormánybiztos.
Papcsák Ferenc kijelentéseire reagálva a Magyar Közlönykiadó volt ügyvezető igazgatója az MTI-nek küldött szerdai közleményében leszögezi: a cégnél semmiféle törvénysértés nem történt. A különböző kiadványok társszerzőjeként, szerkesztőjeként, lektoraként végzett munkája honoráriumát többségében írásbeli engedély alapján vette fel - írja Kodela László. A kehidakustányi Deák Ferenc Akadémia 180 millió forintos vételárát a Közlönykiadó három év alatt részletekben fizette ki az önkormányzatnak, az ehhez kapcsolódó építési tervek a jogszabályok alapján készültek el, és a társaság vagyoni portfoliójának értékes elemeit jelentik, ezzel kapcsolatban semmilyen aggályos szerződés nem született.
A volt ügyvezető szerint a Magyar Közlönykiadó és az ő nevére együttesen kiállított business hitelkártya használatával kapcsolatban sem történt szabálytalanság, mivel az esetenkénti magánhasználat pontos ellenértékét nyolc napon belül a társaság pénztárába befizette.
Kodela László közölte: a csaknem három hónapos belső vizsgálat során egyetlen egyszer sem hallgatták meg, ügyvezetői tisztségéből a jogszabályok megsértésével, törvénytelenül távolítottak el, a kiadó épületéből kitiltották, járandóságaitól megfosztották, ezért nem volt meglepetés számára a kormánybiztos önkormányzati választások előtti, "jól időzített" bejelentése.
Nem lehettek illúziói, mivel Gál András Levente, a kancellária közigazgatási államtitkára már június elején jelezte, hogy ha önként nem mond le tisztségéről, annak "egyéb következményei" is lehetnek" - írta Kodela László. | Belföld: Koncepciós eljárás Kodela László ellen? | Rosszindulatú csúsztatásnak, rágalomnak, politikai koncepciós eljárásnak nevezte Kodela László, a Magyar Közlönykiadó volt vezetője az elszámoltatási kormánybiztos keddi kijelentését, miszerint törvénysértő módon vett fel több millió forintot, aggályos körülmények között kötött szerződéseket, amiért a szaktárca büntetőfeljelentést tett. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/koncepcios_eljaras_kodela_laszlo_ellen_-808601 | 2010-09-15 15:08:28 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Valójában az lebeg Magyar Péter szeme előtt, hogy "megkaphasson minden nőt", ahogy ezt már ki is fejtette, továbbá hogy soha, semmiért ne lehessen felelősségre vonni - mondta Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet állandó publicistája a Mandinernek .
Az újságíró szerint Magyar Péter egy pszichopata, akinek nem szabad a hatalom közelébe sem kerülnie, mert ha ez bekövetkezne, attól Isten óvja Magyarországot!
Magyar annyira politikus, mint Banga páter vagy Marosán "Buci" Gyuri volt.
Bayer Zsolt úgy fogalmazott: .
Magyar lehallgatta a feleségét, majd azzal zsarolta, ami önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy szurokban és tollban hempergetve takarítsák ki a közéletből, és azóta nem csinált mást, csak hazudott mindenben.
Továbbá abból áll a "politikája", hogy készüljenek róla megfelelő fényképek és videók, amelyeken tovább hazudozhat, legyen szó árvízvédelemről vagy strasbourgi "vitáról". Ez az alak az igazi, tőről metszett moral insanity. Erkölcsi értelemben annyira még soha nem mentünk le a gödör aljára, mint amennyire Magyar Péterrel lementünk - jelentette ki.
A publicista hangsúlyozta: Magyar most a mentelmi jogáért hajlandó bármit megtenni a brüsszeli tartótisztjeinek, és ha hatalomra kerülne, akkor ugyanígy a túlélésért tenne meg nekik mindent. Ő nem egy tudatos hazaáruló, mert ahhoz szüksége volna bátorságra.
Ez az alak egy gyáva senki,
aki ezért vállal és vállalna el mindent és bármit, valamint azért, hogy végre bebizonyítsa, ő is valaki. Rettenetes komplexusait és közülük is a legpusztítóbbat, a kisebbségi komplexusát gyógyítgatja most azzal, hogy politikust játszik - vélekedett.
A teljes interjú ITT olvasható . | Bayer Zsolt: Isten mentse meg a nemzetet attól, hogy Magyar Péter a hatalom közelébe kerüljön! | Bayer Zsolt szerint abból áll Magyar Péter „politikája”, hogy készüljenek róla megfelelő fényképek és videók, amelyeken tovább hazudozhat. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/bayer-zsolt-magyar-peternek-az-lebeg-a-szeme-elott-hogy-megkaphasson-minden-not | null | true | null | null | BEOL |
2018 szeptemberében beszámoltunk arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2018. július 25-én az OE-LEM lajstromjelű, 17 milliárd forint értékű, és ismeretlen tulajdonosú, de Mészáros Lőrinchez köthető osztrák magánrepülőgéppel utazott kedvenc focicsapata, a MOL Vidi bulgáriai meccsére.
Az általunk fényképpel dokumentált luxusutazás lelepleződése után a kormánypárt soraiban zavaros magyarázatok tömkelege született.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke végül azt nyilatkozta, hogy az utazást Orbán a MOL Vidi tulajdonosától, Garancsi István üzletembertől kapta ajándékba. A miniszterelnök pedig azt válaszolta egy ezzel kapcsolatos parlamenti kérdésre, hogy
“Harminc éve is így mentem, jövő héten is így fogok menni!”
2018 decemberében aztán megírtuk, hogy a miniszterelnök egy másik drága magánrepülőt is használt 2018-ban: az OTP tulajdonában lévő, nagyjából 11 milliárd forint értékű, HA-LKZ lajstromjelű gépet.
Az RTL KLub ezzel kapcsolatos megkeresésére Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke akkor azt közölte, hogy a miniszterelnök magánrepülős útjainál minden esetben utasonként repülőjegyeket vásároltak.
Ezt követően közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől, hogy 2010. január 1. és 2018. december 09. között
hány alkalommal
milyen utazásokra (indulási és érkezési település, ill. esemény megnevezése)
mely cégektől vagy magánszemélyektől
mekkora összegért
vettek repülőjegyeket magántulajdonú repülőgépekre a miniszterelnöknek.
A Miniszterelnökség viszont azt válaszolta, hogy ők nem adatkezelők ebben a kérdésben.
Ez kissé furcsa volt, de nem adtuk fel. Mivel a 94/2018. (V.22.) Kormányrendelet 9. § (3) a) pontja szerint a miniszterelnök kabinetfőnöke az, aki felel a miniszterelnök külföldre történő kiutazásaival kapcsolatos feladatok ellátásáért, tettünk egy újabb próbát. Beadtuk a repülőjegyeket firtató adatigénylést a Miniszterelnöki Kabinetirodának is, amit Orbán Viktor kabinetfőnöke, Rogán Antal “propagandaminiszter” vezet.
Meglepő módon a Miniszterelnöki Kabinetiroda is azt válaszolta, hogy ők sem adatkezelők a miniszterelnök magánrepülős útjaira vett jegyekkel kapcsolatban.
Titkolják, hogy ki „vett jegyet” Orbán Viktornak a magángépes repülőutakra
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tavaly azt nyilatkozta: amikor Orbán Viktor magánrepülőgéppel utazik, akkor minden alkalommal repülőjegyet vesznek neki. Igyekeztünk megtudni a részleteket, de érdeklődésünkre a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda is azt válaszolta, hogy ők nem adatgazdák ebben a témában.
A tisztánlátás érdekében ezután, 2019 januárjában beadvánnyal fordultunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és kértük, hogy tisztázza a helyzetet.
Nemrégiben megérkezett a NAIH válasza, amelyből kiderül, hogy a hatóságnak sem nagyon akarták elárulni, hogy ki az illetékes az Orbán Viktornak állítólag megvásárolt magánrepülőgépes jegyek ügyében.
A NAIH az Átlátszó válasz nélkül maradt adatigénylései miatt vizsgálatot folytatott le, melynek során először megkereste a Kabinetirodát, ami a hatóságnak is azt válaszolta, amit nekünk: nem ők az adatgazdák.
Ezután a NAIH megkereste a Miniszterelnökséget, az viszont visszadobta a labdát a Kabinetirodának: tájékoztatta az adatvédelmi hatóságot arról a kormányrendeletről, amire mi is hivatkoztunk, mert aszerint a miniszterelnök kabinetfőnöke az, aki felel a miniszterelnök külföldre történő kiutazásaival kapcsolatos feladatok ellátásáért.
A NAIH ekkor újra megkereste a Kabinetirodát „tájékoztatást kérve az üggyel kapcsolatos álláspontjáról, különösen azon jogi érvekről, hogy miért nem minősül adatkezelőnek”. Továbbá azt is kérte a hatóság, hogy ha a Kabinetiroda nem tartja magát adatkezelőnek ebben az ügyben, akkor mondja meg, hogy szerinte ki az: „pontosan jelölje meg azt a szervet, ahol a dokumentumok elérhetők.”
Nagyjából egy évvel az Átlátszó adatigénylése és NAIH-beadványa után, 2019 decemberében a Kabinetiroda részéről Rédey Krisztina közigazgatási államtitkár arról tájékoztatta az adatvédelmi hatóságot, hogy a miniszterelnök külföldi utazásaival kapcsolatos foglalásokat a Külügyminisztérium intézi egy megállapodás alapján.
„Erre figyelemmel az utazásokhoz szükséges forrásokat a tárcánk átadja a KKM részére, valamint az utazásokkal kapcsolatos részletes adatokat a KKM kezeli.”
A Kabinetiroda válasza alapján most a miniszterelnök magánrepülős utazásaival kapcsolatos adatigénylést beadtuk a Külügyminisztériumnak is, és izgatottan várjuk a választ.
A NAIH levelének megérkezése után, 2020. január 22-én Orbán Viktor miniszterelnök az indonéziai Yogyakartába utazott az OTP tulajdonában lévő, körülbelül 11 milliárd forint értékű, HA-LKZ lajstromjelű magánrepülőgéppel.
A hírről a 24.hu számolt be, és a lap érdeklődésére Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke azt válaszolta, hogy a Miniszterelnöki Kabinet a „járatra személyenként vásárolta meg repülőjegyeket”. Vagyis Havasi nem a Külügyminisztériumot említette, holott a Kabinetiroda korábban azt mondta a NAIH-nak, hogy Szijjártó tárcája az illetékes a magánrepülős utak ügyében.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök lesétál az OE-LEM fedélzetéről 2018. július 25-én a budapesti repülőtéren. (fotó: Átlátszó / Németh Dániel) | Orbán magánrepülős útjaira állítólag a Külügyminisztérium vette a jegyeket | Legalábbis a legújabb hivatalos magyarázat szerint, bár ez már a sokadik verzió a témában az elmúlt másfél év alatt. Adatigénylésünket a Miniszterelnökség és a | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2020/01/28/orban-maganrepulos-utjaira-allitolag-a-kulugyminiszterium-vette-a-jegyeket/ | 2020-02-05 12:28:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
24.hu - Friss hírek - hiteles tartalom | FRISS HÍREK, KÉPEK, VIDEÓK – Gyorsan és tömören. Belföldi és külföldi hírek. Közélet, üzlet, sport, kultúra, tudomány, technika, szórakozás, sztárvilág. | null | 1 | http://www.fn.hu/kulfold/20081125/elnezo_szavazok/ | 2008-11-30 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
|
VPOP: az áfacsalók kifogyhatatlanok az ötletekből
Egyre bonyolultabbá válnak a százmilliós, milliárdos áfacsalási ügyek, a bűnözők finomítják módszereiket, s egyébként is: ha fiktív ügyletekről van szó, kifogyhatatlanok az ötletekből. Interjú a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) parancsnokhelyettesével, Mózs Elekkel.
hvg.hu: Lapunk az elmúlt hetekben több, nagy horderejű áfacsalási üggyel is foglalkozott, a VPOP azonban ezekkel kapcsolatos megkereséseinkre nem, vagy csak nagyon visszafogottan nyilatkozott. Mégis, miért nem beszélnek róluk?
Mózs Elek
Mózs Elek: Az utóbbi időben azért nyilatkozunk óvatosabban a felderített ügyekről, mert több olyan eset is volt köztük, amelyek az idő során elenyésztek, nem sikerült bennük eredményt felmutatni. Egyrészt a megváltozott jogszabályok miatt az elkövetett tett már nem számított bűncselekménynek, így például az uniós csatlakozás után a határokon belül történt csempészés miatt folytatott ügyeket megszüntették, másrészt előfordult, hogy az eljárás végére az elkövetési érték jelentősen csökkent, ami kisebb büntetéssel járt.
Amikor 2006 szeptemberében egyes pénzügyi és gazdasági bűncselekmények – mint a csődbűncselekmény, az adócsalás vagy az adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra elkövetett csalás – nyomozása hozzánk került, megkaptunk ötezer ügyet, s azok között találtunk olyanokat, amelyekben a nyomozás elrendelésén kívül nem sok minden történt. A nyomozások határideje egyébként még a kiemelt ügyek esetében is tartható, egy évre visszamenően elmondhatom, hogy a nálunk indult büntetőeljárások többsége befejezés előtt áll. Azzal együtt, hogy egy ilyen, ötven millió forintot meghaladó adócsalási ügyben, amelyért akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, általában tíz gyanúsított van, és akár ezer tanú meghallgatására is sor kerülhet.
hvg.hu: A Vám- és Pénzügyőrség nyomozásai mennyire állják ki a próbát ügyészi szakban?
M. E.: A nyomozásaink alaposságát pedig jól mutatja, hogy az eljárások elején megállapított elkövetési értékek általában nem változnak. Egy széles nyilvánosságot kapott alapítvány ügyében a nyomozás eredményei eddig szintén a Vám- és Pénzügyőrséget igazolták, mert a vámeljárással kapcsolatos közigazgatási pert megnyertük, és nem változott az 1,1 milliárd forintos csempészet és a 900 millió forintos sikkasztás gyanúja sem. (Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány viselt dolgairól itt olvashatnak - a szerk.)
Egy másik, hazai pénzintézet tulajdonában lévő kft. kapcsán ennél jóval nagyobb összegre derített fényt a vizsgálat, amely tavaly szeptember 1-jén indult 8,3 milliárd forintos áfacsalás és 2 milliárd forintos adóbevételt csökkentő adócsalás miatt. A bűnös tevékenység gyanúját az eljárás során folytatott titkos információgyűjtés is alátámasztotta. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a tényállás tekintetében vizsgálódtunk, hanem vagyonfelderítést is végeztünk, hogy megtudjuk, mi lett a jogtalanul visszaigényelt általános forgalmi adóval. (Az OTP Trade-del kapcsolatos tízmilliárdos áfacsalási ügyről itt talál részleteket - a szerk.) Hozzátenném, hogy a kereskedelmi tevékenységet a jogszabályok kellőképpen körülírják, és még ha közvetítői szerepről beszélünk is az ügyben, akkor is megfelelő ellenőrzésre – a láthatólag elégnek tűnő szállítmányozási papírok kontrollján túl – van szükség a tulajdonos részéről az áfa visszaigényléséhez.
hvg.hu: Az áfacsalók - illetve az ilyen ügyek gyanúsítottjai - mennyire felkészültek, s az általuk alkalmazott csalási módszerek mennyire vannak gondosan kimunkálva?
M. E.: Az biztos, hogy körbejárják a lehetőségeket, és igyekszenek megtalálni a kiskapukat, de korántsem biztos, hogy mindehhez a legjobb szakembereket találják meg. Az alapítványi ügy kapcsán például bármit fel lehet hozni védekezésként, de a Távol-Keletről elvileg adományként behozott áruk elidegenítése akkor is megtörtént. Az ügy egyébként úgy is alakulhatott volna, hogy a gyanúsítottak megtérítik a kárt, és akkor bírlói mérlegelés alapján enyhébb felelősségre vonásra számíthatnak.
hvg.hu: Az áfacsalási ügyletek általában bonyolultak és érintettek benne külföldi cégek is. Hogyan lehet utánuk nyúlni, s milyen az együttműködés a külföldi hatóságokkal?
M. E.: A vámcsempészet területén az áruforgalomra vonatkozóan napi kapcsolatban állunk a társszervekkel, és a külföldi hatóságokkal való szorosabb együttműködés mellett rendszeresek a nemzetközi megkeresések is. Legutóbb például belga kollégák jártak itt, előtte pedig olaszoknak és izraelieknek nyújtottunk segítséget. Az együttműködések terén elsőként Szlovákiával fogtunk össze, amikor elkezdődött az a módszer, hogy a csalók a Távol-Keletről importált árukra északi szomszédunknál kértek vámfizetést, az áfát viszont nem rótták le, mondván, azt majd Magyarországon teljesítik, de aztán ez teljesen elmaradt. Miután akkor több ügyről lerántottuk a leplet, azt gondoltuk, hogy az elkiövetők leállnak az ilyen bűncselekményekkel, de persze nem így lett.
hvg.hu: Az áfacsalók arra törekednek, hogy legalábbis papíron minden tökéletesnek tűnjön?
M. E.: A látható dolgokra ügyelnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel biztosítják azt, hogy nem buknak le. Sőt, volt egy olyan kétmilliárd forintos áfacsalás és a 9,7 milliárd forint értékű pénzmosás kapcsán 2007. május 15-én indult bűnügyünk, amelyikben nemcsak a tetteseket sikerült elkapnunk, hanem nyomon tudtuk követni a fiktív ügyletek után felvett készpénz útját is. Az ügy jelenleg vádemelés előtt áll, és mi is kíváncsiak vagyunk a végére, hiszen Magyarországon pénzmosás miatt még nem sok ítélet született. Hangsúlyoznám, hogy nagy eredménynek számít, ha az okozott kár megtérülése érdekében számlán lévő pénzt tudunk zár alá venni. Így biztosítottunk például az állam számára 235 millió forintot egy két évvel ezelőtt indult büntetőeljárásban, vagy kétmilliárdot egy másik, acélszerkezetekkel csak papíron kereskedő kft. ügyében. Az eljárásainkra vonatkozó statisztikákat egyébként rontja, hogy az elődszervezetektől megkapott ügyek egy részében „élő ember” már nem volt, a delikvens nem volt előkeríthető, vagy maga a cég tűnt el. Nyilvánvaló, hogy ezekben az esetekben nem tudtuk elvinni a történetet a vádemelésig.
hvg.hu: A Vám- és Pénzügyőrség által folytatott büntetőeljárásokkal kapcsolatban viszont egy ügyvéd forrásunk azt mondta, hogy a nagy csinnadrattával beindult nyomozások többségének a végén csupán okirat-hamisításért ítélik el az áfacsalókat. Így van?
M. E.: Erről nehéz bármit is mondani, hiszen még a 2006-os eljárásokban sincs jogerős ítélet. Mindenesetre megjegyezném, hogy egy - vélhetően másik - ügyvéd azt mondta nekem, hogy azért nem szeret hozzánk járni, mert mi okiratot mutatunk, amit nehéz kimagyarázni.
hvg.hu: Egy informátorunk azt is mondta, hogy egy-egy áfacsaló-hálózat azért nem bukik le évekig, mert a vám- és az adóigazgatásban meglévő korrupció segíti őket. Mekkora gondot jelent ez a Vám- és Pénzügyőrségnél?
M. E.: A VPOP-nál komolyabb számban nem fordulnak elő korrupciós ügyek, de persze a látencia nagyobb lehet. A vesztegetések száma az uniós csatlakozás előtt volt jelentősebb, akkor a korrupció ellen meghirdetett stratégia révén sok belső ügyet feltártunk.
hvg.hu: Az eltelt évek alatt hogyan változtatták módszereiket a csalók?
M. E.: A bűntettek bonyolultabbak és kifinomultabbak lettek, például megfigyelhető, hogy a banki részbe több biztonsági elemet építenek be. Az áfacsalók azonnal követik a különböző technikai újításokat és jogszabályi változásokat, az viszont egyre kevésbé fordul elő, hogy egy címre ötvenezer céget jelentenek be. Az offshore vállalkozások azonban továbbra is problémát okoznak.
2009. április. 30. 06:30 HVG Itthon
Gigantikus áfacsalás gyanújával nyomoznak
„A rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján megállapítást nyert, hogy az OTP Trade Kft. a 2006. és 2007. évi áfabevallásaiban valótlan gazdasági eseményekről kiállított számlák áfatartalmának levonásba helyezésével igényelte vissza az általános forgalmi adót, illetőleg a fiktív számlák felhasználásával adófizetési kötelezettségét jogellenesen csökkentette” – áll a Vám- és Pénzügyőrség központi bűnüldözési parancsnokságának 2008. szeptember 10-én kelt jegyzőkönyvében.
2009. május. 06. 15:13 Csikász Brigitta Itthon
A legnagyobb illegális ügylet az áfacsalás
Az elmúlt héten nyilvánosságra került, az OTP Trade-hez kapcsolódó gigantikus áfacsaláshoz hasonló ügyek hátterében a vám- és az adóigazgatási folyamatokban éveken át zavartalanul tevékenykedő hálózatok állnak. Az áfacsalás manapság legalább akkora biznisz, mint a korábbi illegális olajpancsolás.
2009. április. 14. 14:12 MTI Itthon
Félmilliárdos áfacsalás Fejér megyében
Több mint 550 millió forinttal károsította meg a gyanú szerint az állami költségvetést az áfabefizetési kötelezettség elmulasztásával négy székesfehérvári, használtautó-kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság - jelentették be a vám- és pénzügyőrség munkatársai kedden sajtótájékoztatón Székesfehérváron.
2008. augusztus. 29. 11:13 MTI Itthon
Félmilliárdos áfacsalást leplezett le az adóhatóság
Csaknem félmilliárd forintnyi ÁFA-t igényelt vissza jogosulatlanul egy toll értékesítésével foglalkozó dél-alföldi cég az adóhatóság megállapítása szerint, s az APEH vizsgálatának eredményét ítéletében már a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta - tájékoztatta Varga Zsuzsanna, az APEH regionális igazgatóságának sajtóreferense pénteken az MTI-t.
2008. december. 01. 14:02 hvg.hu Itthon
Ötmilliárdos áfacsalás az OTP Trade ügyfeleinél?
Ötmilliárd forintos áfacsalás és pénzmosás gyanúja kapcsán nyomoznak az OTP leányvállalatával, az OTP Trade-del szerződésben lévő kereskedő cégek tevékenysége miatt – tudta meg a hvg.hu. A pénzügyőrök gyanítják, hogy a kereskedő cégek nem mindegyike fizette be az áfát a forgalmazott elektronikai termékek után. Az érintettek viszont állítják, hogy szabályosan jártak el.
2009. április. 03. 14:51 MTI Itthon
Milliárdos cukorbiznisz: áfacsalás és pénzmosás
A Vám- és Pénzügyőrség (VP) egy nagyszabású akcióban felszámolt egy jellemzően cukor illegális forgalmazására szakosodott bűnözői csoportot, amely legalább 335 millió forint áfával rövidítette meg az állami költségvetést, és gyanú merült fel közel 768 millió forint pénzmosásra is, amelynek elkövetői magyar állampolgárok - jelentette be a VP.
2008. április. 16. 00:00 Hét nap gazdaság
Áfacsalás cukorral
Több száz tonna kristálycukor általános forgalmi adóját spórolta meg magának az a magyar társaság, amelynek négy...
2008. május. 21. 00:00 Hét nap gazdaság
Négymilliárdos áfacsalás
Komoly piaci részt hasítottak ki az évi 25-26 ezer darabos magyar használtautó-importból azok a cégek, amelyek 3 ezer... | Itthon: VPOP: az áfacsalók kifogyhatatlanok az ötletekből | Egyre bonyolultabbá válnak a százmilliós, milliárdos áfacsalási ügyek, a bűnözők finomítják módszereiket, s egyébként is: ha fiktív ügyletekről van szó, kifogyhatatlanok az ötletekből. Interjú a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) parancsnokhelyettesével, Mózs Elekkel. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090512_afacsalas_egymasert_otp_vpop_mozs | 2009-05-12 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Búcsúzunk, Pressman nagykövet úr, hiányozni fog! - írta ironikusan a Facebookon Menczer Tamás volt külügyi államtitkár, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerda reggel Donald Trump visszatérésére utalva. A Fidesz régóta hevesen bírálta az amerikai nagykövetet.
Percről percre közvetítésünket itt olvashatja. | Menczer már Pressmant búcsúztatja | Búcsúzunk, Pressman nagykövet úr, hiányozni fog – írta. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/kulfold/menczer-mar-pressmant-bucsuztatja-169207 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Én a rebellió híve vagyok, tehát lázadni kell. Ott, ahol Brüsszel ránk akar erőltetni olyasmit, ami rossz a magyar családoknak, ott egész egyszerűen ellen kell állni és fel kell lázadni, és nem is suttyomban, meg sunyi módon, hanem nyíltan és egyenesen, ahogy tettük a migráció ügyében - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A mi költségvetésünk egy nyílt lázadás: benne van a rezsicsökkentés, lakhatási támogatást indítunk meg, kisvállalkozó-támogatási programokat indítunk meg. '25-ben megindul több mint 300 új beruházás, több mint 8 ezer milliárdnyi beruházás megindul.
- közölte a kormányfő.
Hozzátette: ebből ki is fogunk fizetni a következő évben 480 milliárdot. A következő évben befejeződik körülbeül 500 beruházás, óriási vasúti beruházásokat indítunk, autópálya-felújítások és építések vannak, egyetemet is építünk, talán a Heim Pál Gyermekkórházra is végre sort tudunk keríteni.
Tehát komoly nagy dolgok indulnak meg, amik szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Brüsszel csinál, meg gondol
- összegezte a miniszterelnök.
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés
A miniszterelnök a rádióban a költségvetésről is beszélt, gondolatait itt hallgathaja meg:
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés | Orbán Viktor: lázadni kell! | Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában a jövő évi költségvetésről beszélt. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-lazadni-kell-video | null | true | null | null | BAMA |
A Magyar Nemzet megkérdezte a Tisza Párt európai parlamenti képviselőit, hogy mit gondolnak Magyar Péter szavairól. Magyar Péter az egyik képviselőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott :
"Leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul..." Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A lap ezzel kapcsolatban fordult a képviselőkhöz, hogy megtudják, mit gondolnak Magyar Péter őket alázó, gyalázó szavairó l. Egyértelmű, hogy a Tisza Párt brüsszelita képviselői 8-10 millióért még azt is elviselik, hogy Magyar őket agyhalottnak, Soros-ügynöknek titulálja. Ez annyira igaz, hogy többüktől a Magyar Péter által megírt közleményt kapták vissza, amiben a felvételt illegálisan megszerzett, összevágott és manipuláltnak nevezik. | A Magyar Péter által "agyhalottnak" és "Soros-ügynöknek" nevezett EP-képviselők mindent eltűrnek a brüsszeli milliókért | A Magyar Nemzet megkereste azokat a Tisza Pártos EP-képviselőket, akiket Magyar Péter nemrég agyhalottnak, alkalmatlannak és Soros-ügynöknek nevezett. Úgy tűnik, ők szívesen elviselik a megaláztatást, számukra az a fontos, hogy Brüsszelben havi 8-10 millió forintért harcolhatnak Magyarország érdekei ellen. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/a-magyar-peter-altal-agyhalottnak-es-soros-ugynoknek-nevezett-ep-kepviselok-mindent-elturnek-a-brusszeli-milliokert | null | true | null | null | Origo |
Öt év – ennyi idő telt el azóta, hogy egy kisdorogi újságíró, Bittner Mátyás kitalálta, mit lehetne kezdeni a lebontásra váró Puskás Ferenc Stadion székeivel. Az az ésszerű ötlete támadt, hogy a kétezer főnél kisebb lakosságú települések sportkörei kapják meg az ülőalkalmatosságokat. 2011 decemberében az akkori sportállamtitkár, Czene Attila és a Nemzeti Sportközpontok (NSK) vezetője, Vígh László ígéretet is tett erre.
Még a stadion idei bontásának kezdete előtt kerestük az államtitkárságot és az NSK-t, miként alakul az ügy. Mindkét helyről azt a választ kaptuk februárban, hogy a bontás után tájékoztatják a sajtót. Ám ez nem történt meg, így ismét zargattuk az NSK-t, ahonnan a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőho (MNV) Zrt.-hez irányítottak minket.
Az MNV válaszában azt közölte: az NSK-nál jelentették be igényüket a települési önkormányzatok (összesen 117), amelyeket aztán az MNV értesített arról tavasz elején, hogy pályázhatnak is a székekre. Tehát: mindenki indulhatott, nem utasították el még az eredeti tervben szereplőnél jóval nagyobb és fejlettebb községeket, városokat sem. „Az állami tulajdonú ingóságok átadása során – azért, hogy a székek továbbra is sportfeladatokat szolgáljanak – az a vagyonpolitikai álláspont alakult ki, hogy a vagyonelemek térítésmentesen kerüljenek tulajdonba adásra az arra igényt benyújtó helyi önkormányzatok részére közfeladataik ellátásának elősegítése érdekében” – szól a meglehetősen kacifántos MNV-válasz. Magyarul: ingyen kerülnek a településekre a székek.
Előző cikkünk februárban jelent meg a témában, akkor még semmit nem lehetett tudni a „vagyonelemek” sorsáról. Kisdorogon és a szomszédos Tevelen már azt hitték, elúszott a dolog, pedig ők is jelezték igényüket a székekre. Aztán mégis történt valami: egyes településeket értesítettek a (nem nyilvános) pályázatról, márciusban már volt olyan önkormányzat, amely az indulásról is döntött. Végül összesen 90 kérelem futott be, ezek közül 72 felelt meg a jogszabályi feltételeknek. (Kedvezőtlen elbírálásban részesítették azon önkormányzatokat, amelyek hibásan, hiányosan vagy a határidő leteltét követően nyújtották be kérelmüket.) A győztes települések összesen 18 945 ülőhelyet kaptak az MNV február végi döntésének értelmében, a maximális darabszámot az NSK által végzett előzetes igényfelmérés nyomán határozták meg.
Azonban mint azt már említettük, az eredeti tervvel ellentétben nemcsak a kistelepülések pályázhattak, hanem jóval nagyobbak is. Amikor ennek okára kérdeztünk rá az MNV-nél, annyit feleltek, hogy az összes előzetesen jelentkező önkormányzatot értesítették a pályázat feltételeiről, ennél konkrétabb választ nem kaptunk. Így például pont a kezdeményező Bittner Mátyás települése, Kisdorog maradt hoppon – egyetlen szék sem kerül a Tolna megyei településre. Pedig igény lenne rá.
Mint kiderült, az MNV május végén tette fel a honlapjára – bármiféle hírverés nélkül – a nyertes önkormányzatok listáját. Sok apró település száznál kevesebb ülőhelyet kapott, és akadnak párszázas tételek is, de két település szakított (volna) igazán nagyot. Az 54 ezer lakosú Eger kétezer műanyag széket kaphatna a Puskásból – pedig a településen amúgy is 250 millió forintból újítják fel a Szentmarjay Tibor Városi Stadiont, a munkálatok július elején kezdődtek, ki is döntöttek néhány fenyőfát. Könnyen lehet, hogy éppen emiatt döntött úgy az önkormányzat: a megítélt ülőhelyekre mégsem tart igényt.
Ugyanez a kérdés felmerül a Kisvárda esetében is. Seszták Miklós fejlesztési miniszter szülővárosa – ahol januárban a Magyar Nemzet is riportot készített – a tao-pénzek igazi nyertese: Felcsút után ide ömlik a legtöbb ilyen jellegű forrás. 2013-ban 33 millió, 2014-ben 135 millió, 2015-ben 1,26 milliárd forint folyt be a városba, ahol csaknem másfél milliárdból teljesen új stadion is épül. A közel háromezer férőhelyesre tervezett létesítmény székeire kevés gondot kell fordítani: 1900 ugyanis a Puskásból érkezik majd, több mint kétmillió forint értékben. Amikor azt firtattuk az MNV-nél, hogy miért ítéltek meg székeket stadionépítő vagy -felújító településeknek, a vagyonkezelő ugyanazt válaszolta, mint a másik kérdésünkre: ők minden előzetesen jelentkező településnek megadták a lehetőséget.
A kisvárdai stadion egyébként 5500 férőhelyesre lesz bővíthető, UEFA III-as kategóriába kerül majd, azaz Európa-liga-selejtezőket is lehet majd itt rendezni. Ám ehhez az kéne, hogy a Várda SE kvalifikálja magát erre egy jó NB I-es szezon utáni selejtezősorozattal. Csakhogy a Kisvárdának eszében sincs feljutni. „Mi stabil NB II-es csapat szeretnénk lenni” – mondta ezzel kapcsolatban a Figyelőnek Seszták Miklós. „Legyen akármilyen mérkőzés, akármilyen időjárás, ezer néző legalább kint van. Meg tudjuk tölteni a lelátót” – vont mérleget a politikus. (A magunk részéről logikai bukfencet vélünk felfedezni e kijelentésében, ugyanis mind 5500, mind pedig 3000 nagyobb ezernél. Akármilyen is legyen az időjárás.) | Végre kiderült, mi lesz a Puskás székeivel | A vadiúj arénát építő Kisvárdának például 1900, a patinás stadionból kibontott ülőhely jut. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/90-perc/2016/08/vegre-kiderult-mi-lesz-a-puskas-szekeivel | 2016-08-29 20:58:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Gazdaság: Lecsap a NAV a svájci számlákra | Magyarország is csatlakozni akar azon államok sorába, melyek az adózás és egyéb pénzügyek területén együttműködésre törekszenek Svájccal. Az erről szóló egyezményen már dolgoznak a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM). Sürgős ügyről van szó, a Magyar Közlönyben minap megjelent határozat szerint a dokumentum véglegesítéséhez kapcsolódó iratokat haladéktalanul a kormány elé kell terjeszteni. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20121205-lecsap_a_nav_a_svajci_szamlakra-1350921 | 2012-12-05 12:04:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
- Immáron évtizedes hagyomány, hogy a kormány kíváncsi az emberek véleményére, és megkérdezi a polgárokat, hogy mit gondolnak a legfontosabb kérdésekről, milyen fejlődési irányt képzelnek el hazánknak - fogalmazott Simicskó István a Facebook-oldalán megosztott videóban.
A KDNP frakcióvezetője közölte, hogy erről szól a most meghirdetett nemzeti konzultáció is, amely már 14. a sorban, és immáron egy demokratikus hagyomány, és egyfajta hungarikum is, hiszen csak a magyar kormány kéri ki időről időre a polgárok véleményét egy-egy döntés előtt.
Nem könnyű időszakon vagyunk túl. Az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus még mindig tart. Ezek gazdasági hatásai erősen megtépázták Európa versenyképességét.
- tette hozzá a politikus, majd leszögezte, hogy nem támogatják Brüsszel gazdasági hidegháborúját.
A következő előttünk álló nagy feladat tehát Magyarország gazdaságának gyors és eredményes megerősítése. A családokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat szeretnénk helyzetbe hozni az új gazdaságpolitikával
- fogalmazott.
Simicskó István emlékeztetett, hogy a nemzeti konzultáció során az állampolgárok 11 kérdésre felelve mondhatnak véleményt az országot érintő legfontosabb témakörökben.
Tisztelettel arra kérem önöket, hogy minél többen válaszoljanak a kérdésekre
- szólt az állampolgárokhoz a frakcióvezető. | A kormány kíváncsi az emberek véleményére | Évtizedes hagyomány, hogy a kormány megkérdezi a polgárokat, mit gondolnak a legfontosabb kérdésekről. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/kormany-velemeny-simicsko-istvan | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
M. A.
A Tatai Edzőtábor ügye 2008. szeptembere óta van porondon: akkor került előzetes letartóztatásba a létesítmény vezetője, Orbán István. Most újabb fordulópontjához érkezett az ügy: vádiratot nyújtott be ellene a Főügyészség a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságra, vagyis bírósági szakaszba érkezett az ügy.
Dr. Miskolczi Ivett, a megyei főügyészség sajtószóvivője a Kemma.hu-nak részletesebben kifejtve elmondta: a főügyészség a Tatai Edzőtábor volt vezetőjével, Orbán István vádlottal szemben, költségvetési szerv, önálló intézkedésre jogosult dolgozója által, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette, hűtlen kezelés bűntette, sikkasztás bűntette, csalás bűntette, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette miatt május 18-án vádiratot nyújtott be a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságra.
A vádirat szerint Orbán a felsorolt visszaélésekkel ötvenmillió forintnál is nagyobb kárt okozott az Edzőtábort fenntartó Nemzeti Utánpótlás nevelési és Sportszolgáltató Intézetnek (NUSI).
A további gyanúsítottak közül egy személlyel szemben bizonyítékok hiányában, míg hat elkövetővel szemben megrovás, mint intézkedés alkalmazásával szüntette meg a főügyészség a nyomozást, tette hozzá a sajtószóvivő. | Ötvenmilliós károkozás a Tatai Edzőtáborban - kész a vádirat | Hét feltételezett elkövetővel szemben megszüntette a nyomozást a Komárom-Esztergom megyei Főügyészség a Tatai Edzőtáborban tapasztalt visszaélések, gazdasági bűncselekmények ügyében. | null | 1 | https://www.kemma.hu/kek-hirek-bulvar-komarom-esztergom/2010/05/otvenmillios-karokozas-a-tatai-edzotaborban-kesz-a-vadirat | 2010-05-31 11:51:00 | true | null | null | KEMMA |
Hozzászokhattunk már, ha egy sportágban vihar támad, azt jobbára a pénz váltja ki. Az utóbbi harminc év legeredményesebb magyar férfi teniszezőjének számító Fucsovics Márton edzője, Sávolt Attila a napokban nem a számára három év alatt 40 millió forintot fizető munkáltatója, a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ), hanem versenyzője oldalán foglalt állást a Fucsovics, illetve a párosban világelső Babos Tímea és a szövetség közötti nyílt színi üzengetéshez, majd szakításhoz vezető vitában. Ugyanakkor Sávolt megpróbált rávilágítani a lényegre, amikor a Facebookon azt írta:
Óriási dolog, hogy a szövetség, a kormány jóvoltából, az állami forrásoknak köszönhetően minden eddiginél több központi forrásból gazdálkodhat. Éppen ezért életbevágóan fontos, hogy ezt mire költi el a magyar tenisz, milyen szakmai szempontok vagy esetleg érdekek alapján. Ez hatalmas felelősség.
Hét év alatt hetvenszeresére nőtt az állami támogatás
A fideszes Szűcs Lajos, aki jelenleg az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke, 2011 januárja óta elnökli a teniszszövetséget. A szervezet közhasznúsági jelentései szerint
2011-ben 38 651 000,
2012-ben 37 175 000,
2013-ban 144 168 000,
2014-ben 351 184 000,
2015-ben 440 530 000,
2016-ban 1 776 581 000,
2017-ben 2 763 482 000 forint,
vagyis hét év alatt összesen több mint 5,5 milliárd forint állami támogatást kapott különböző forrásokból. Az évenkénti támogatás összege, mint látszik, hét év alatt a hetvenszeresére nőtt, ami még a magyar sport 2010 óta jócskán átírt viszonyrendszerében is példátlannak tűnő gyarapodás. A szövetségnek ezen túl saját bevételei is vannak, tavalyi büdzséje négymilliárdos volt.
A Magyar Tenisz Szövetség 2017-ben és az idén is nagyságrendileg akkora állami támogatást kapott, mint a két legeredményesebb magyar olimpiai sportág, a kajak-kenu és az úszás. Az is tény, hogy a tenisz nemzetközi népszerűsége messze felülmúlja, mondjuk, a kajak-kenuét. És az is, hogy a profi versenyek elképesztő pénzdíjai és az óriási összegű szponzorációs szerződések miatt a teniszcirkusz a világ nagy részén nem költségvetési pénzből működik.
Fucsovics, akinek az idén sikerült az áttörés, és top50-es teniszező lett, csaknem 1,5 millió dollárt játszott már össze, Babos Tímea eddigi pénzdíja pedig az ötmillió dollárt is meghaladja.
A hazai szövetség állami támogatásában az első jelentős ugrás 2013-ban látható, ekkor került be a 16 kiemelt olimpiai sportág közé a tenisz. A második, még masszívabb növekedés 2016-ban történt – ez év júliusában derült ki, hogy a szövetség megszerezte Budapestnek egy WTA-, majd egy ATP-verseny rendezési jogát.
Rendezzünk nagy tornákat! De hol és miből?
A női tornákat szervező WTA és a férfi versenyekért felelős ATP mellett a Nemzetközi Tenisz Szövetség, az ITF (a válogatott találkozóknak keretet adó Davis-, és FED Kupa jogbirtokosa) ugyanúgy elvárásokat támaszt a versenyrendezőkkel szemben, mint a labdarúgásban az UEFA a BL-meccsek házigazdáik felé.
A szigorúan vett szabályok szerint Magyarországnak jelenleg nincs egyetlen olyan tenisz(center)pályája sem, amelyik megfelelne a Davis-kupa világcsoportjára és az ATP250-es teniszversenyekre vonatkozó előírásoknak.
Így a jövő hét végén esedékes csehek elleni Davis Kupa-találkozóra – amely a versenysorozat átalakítása miatt végül jóformán tét nélküli lesz, és amelyet a szövetséggel elmérgesedő vitája miatt kihagy a legjobb magyar játékos, a világranglistán 41. Fucsovics – számos más követelmény mellett négyezer fős lelátót ír elő az ITF.
Mivel Richter Attila, a hazai szövetség főtitkára az ITF Davis Kupa-bizottságának is a tagja, az MTSZ természetesen tisztában volt ezzel, amikor nagy versenyek lebonyolítására jelentkezett. Két kérdésre kellett választ találni.
Borítás: a szövetség a salakot favorizálta, mert kemény pályán a magyaroknak jelentősen csökken az esélyük. Az oroszok tavaly szeptemberi legyőzésében kulcsszerepe volt annak, hogy egy kimondottan lassú salakpálya épült a Kopaszi-gátnál. A magyar válogatott ezzel feljutott a világ élvonalába, a világcsoportban idén Liège-ben (kemény pályán) a tavaly döntős belgáktól kapott ki.
Helyszín: szóba jöhetett volna, hogy Márky Jenőtől – WTA-versenyek korábbi házigazdájától – bérlik a Római Teniszakadémia salakpályáit, ehhez az ott található stadion 1500 fős lelátóját kellett volna kibővíteni. A szövetség szerint a DK világcsoportjára nem alkalmas a római-parti centrum, más versenyek rendezésére viszont kétségkívül igen – a szövetség azonban a pályaépítés mellett döntött.
Márkyval egyébként a szövetség finoman szólva sem ápol jó viszonyt: miután Márky úgy érezte, nem kap elég támogatást, 2014-ben át is vitte a budapesti WTA-versenyt Bukarestbe, a szövetségnek így ismét rendezési jogot kellett szereznie. Ez 2017-re sikerült, azóta a budapesti WTA-tornát a BOK (volt SYMA) csarnokban rendezik kemény pályán. Az is tény, hogy Magyarországnak szüksége lenne egy olyan salakpályás komplexumra, és azon belül egy centerpályára, amely alkalmas komoly nemzetközi tenisztorna rendezésére – a sportág fejlődése és presztízse is ezt kívánja. Kiváltképp, hogy ez a teniszstadion, a mellé előírt kiszolgálóhelyiségekkel, infrastruktúrával a 2024-es budapesti olimpia pályázati tervében is szerepelt, és Fürjes Balázs kormánybiztos az olimpiai álom 2017-es szertefoszlása után kijelentette, a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program részeként a főbb sportcélú beruházásokat olimpia nélkül is megépíti az állam.
Az újabb bökkenő: Margitsziget
A szövetség 2016-os fejlesztési tervében végül a Csepel északi részére tervezett olimpiai teniszcentrum helyett a margitszigeti teniszstadion felújítását favorizálta, mondván, a város szívében hosszú távon és piaci alapon is fenntartható egy ilyen létesítmény. A parlament soron kívül jóvá is hagyta az egykori Újpesti Dózsa teniszpályának felújítását, vagyis inkább a helyén egy új stadion felépítését, ami a vonatkozó kormányhatározat alapján tízmilliárd forintot emésztett volna fel, és már a látványterveivel jókora botrányt kavart. Tarlós István is ellenezte az egyeztetés nélkül meghozott döntést, és kijelentette: a főváros nem hajtja végre a törvényt, ami szerinte az árvízvédelmi szempontokat sem vette figyelembe. A főpolgármester egyeztetéseket kezdett a kormánnyal, a teniszstadion építésének ügye azóta is a levegőben lóg.
Csakhogy a szövetség megfelelő létesítmény híján is eleget kell, hogy tegyen vállalt versenyrendezési kötelezettségeinek: ha egy rendező lemondja a versenyét, évtizedekre búcsút inthet a nemzetközi tenisztornáknak. A szövetség ezért öszvér megoldást választott, épített is stadiont meg nem is:
az ATP 250-es tornát 2017 tavaszán a Folyondár utcai Nemzeti Edzésközpontba vitte (ezt 2011-ben adták át). Négy edzéspályát lezártak, egyre centert alakítottak ki lelátókkal, a többire az előírás szerinti kiszolgáló egységeket tették, majd lebontották az egészet. Erre a projektre úgy 700 millió forintot biztosított az állam.
2017 őszén jött az emlékezetes Davis Kupa-siker, a Kopaszi-gát területén 190 millió forintos állami támogatásból és szövetségi szponzorpénzből építettek ideiglenes stadiont,
2018 tavaszán már az ATP-tornát is a Kopaszi-gáton rendezték, nagyjából 500 millió forint volt az állami támogatás, a stadiont és a szükséges infrastruktúrát újra elbontották. A helyszínen azóta építkezési munkák kezdődtek, így a szeptemberi Davis Kupa-viadalnak másik területet kellett keresni,
ez lett a Lurdy Ház parkolója mögötti rész, ahol újfent felépítettek, majd a háromnapos rendezvény végeztével lebontják az ideiglenes stadiont.
Ehhez pedig – egy birtokunkba került előterjesztés alapján – júliusban 365 millió forint extratámogatást kért a kormánytól az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Ez a verseny 479 milliós tervezett összköltségvetésének háromnegyede.
Az Emmi információnk szerint július végén vitte a közigazgatási államtitkári értekezlet elé az előterjesztést, e szerint
a kormány pénzügyi kötelezettségvállalása hiányában a szövetség nem tudja teljesíteni a nemzetközi sportszövetség felé vállalt kötelezettségeit és nem tudja megrendezni a rangos eseményt.
A birtokunkban lévő előterjesztés szerint a teniszszövetség mindössze 114 millió forint saját bevétellel számol (ennyit tesz ki a szponzoráció, a tévés jogdíj, a jogtulajdonostól származó, illetve a jegybevétel, valamint az akkreditációs díjak összege). A kiadások közül a legnagyobb összeg,
189 millió forint a versenyhelyszín kiépítése,
136 millió pedig a létesítmény bérleti díja.
Vagyis újfent nagyjából 325 millió forint megy el egy olyan pályára, amit a háromnapos rendezvény után elbontanak.
Az ötlet, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt tartalékból fedezzék a teniszverseny megrendezéséhez hiányzó 365 millió forintot, a Pénzügyminisztériumot (PM) sem nyűgözte le. A tárca illetékese az államtitkári értekezleten azzal érvelt: a tartalékkeret leterhelt, inkább az Emmi előirányzatából kéne lecsípni az összeget. A sportért is felelős tárca ezt nem vállalta, de kitartott amellett, hogy az eseményt „sportszakmai értéke és sportdiplomáciai jelentősége okán” feltétlenül meg kell rendezni.
A PM erre felidézte, hogy a Nemzeti Edzésközpont és a Vasas Folyondár utcai sportközpontja 2017-ben 461 millió forint támogatást kapott, majd 237,5 millió forint szolgált a létesítmények elbontására, a tavalyi Davis Kupa-mérkőzés megrendezésére pedig évközben 168,6 millió forintot adott a kormány, így a tárca „nem látja a további többletforrás biztosításának okát egy másik helyszínen hasonló célokra”.
Ezek szerint a Pénzügyminisztériumnak is szemet szúrt, hogy az ATP- és a WTA-versenyekkel együtt gyakorlatilag 1,7 milliárd forint ment el ideiglenes pályák felépítésére, majd lebontására, sarkítva: több tonna salak és a mobillelátók jobbról balra tologatására.
Szűk két év alatt három stadion épült fel és tűnt el nyomtalanul, a negyediknek szeptember 16. után lesz hűlt helye.
A Lurdy Ház parkolójában egyébként egy ideje már áll az ideiglenes „stadion”, mivel a Kopaszi-gátról egyből oda deponáltatta azt a szövetség a versenyrendezésre szerződött céggel. Tette ezt annak ellenére, hogy kormánydöntés az említett Emmi-előterjesztés ellenére sem született a Davis Kupa-viadal támogatásáról, azaz nincs aláírt szerződés a szövetség és a tárca között. A minisztérium kérdéseinkre azt válaszolta:
A kormány kiemelten kezeli a hazai tenisz sportág fejlesztésének ügyét. Nagyon örülünk az elmúlt időszak teniszsikereinek, amelyek részben ezeknek a stratégiai fejlesztéseknek köszönhetők. A kormány azonban plusz támogatásról nem döntött.
Ezzel egybevág információnk, amely szerint a szövetség egyelőre saját forrásból és/vagy a már háromszor kifizetett vállalkozók hitelének köszönhetően hozomra előfinanszírozza a Davis Kupa-rendezést. Nehéz azonban azt feltételezni, hogy a kormány végül nem segíti ki a fideszes elnök vezette szövetséget.
Miért kell ehhez az állam?
De miért költ az állam adóforintokat egy olyan sportág versenyére, amelyet a világon mindenhol színtiszta piaci alapon, televíziós bevételekből, szponzorpénzekből, jegyeladásokból és termékeladásokból finanszíroznak?
Nos, míg Taróczy Balázsék idejében a Margitszigeten nem egyszer telt ház, ötezer néző előtt játszott a magyar válogatott a Davis Kupában, addig a jelen tapasztalata az, hogy az oroszok legyőzésekor hiába felelt meg a szövetség a minimum 4000 férőhelyes ITF-előírásnak,
Fucsovicsék bő félház előtt érték el az elmúlt tizenöt év legnagyobb hazai teniszsikerét.
A nagyvilágban egy ATP 250-es tornát 70-100 ezer dollár haszonnal rendeznek meg azok, akik rég bejáratott helyszínnel, szponzorokkal rendelkeznek. Az új próbálkozók jó esetben nullszaldóval, de inkább veszteséggel számolnak eleinte. Mivel az ilyen versenyekre jó esetben is egy-egy nagyobb játékost lehet elcsábítani, a szponzorpénzek és a tévés jogdíjak sem olyan magasak, mint a Grand Slam- vagy az 1000-es tornákon. A nemzetközi gyakorlat az, hogy a rendező város turisztikai, várospolitikai okokból támogatja a szervezőket.
A Davis Kupa ennél is rosszabb helyzetben van: minössze háromnapos esemény, és a közönség ez alatt legfeljebb öt meccset láthat. A tenisz egyéni, nem pedig csapatsport, így jellemzően független a nemzeti érdekektől, a sztárok gyakran hanyagolják is a Davis Kupát. Így a televíziós társaságok végképp nem fizetnek jelentős jogdíjat, bár a hazai szövetség tervében szereplő 3,5 millió forint ezzel együtt is elenyésző összegnek tűnik. Ráadásul a pálya szélén a jogtulajdonos, az ITF szponzorait kell feltüntetni, így ez a bevételi forrás is erősen korlátozott.
Az ITF egyébként 124 705 dollárt fizet a győztesnek, míg a vesztes szövetsége 86 788 dollárt kap. A rendező ország pénzéből levonják a versenybírák díjazását, továbbá a nettó jegybevétel tíz százalékát is be kell fizetni a nemzetközi szövetségnek – ezért számol csak 33 millió forint, a jogtulajdonostól származó bevétellel a szövetség.
Fucsovics vs. szövetség
Az ITF a rendezőnek utalt összeg harmadát pénzdíjként címkézi. Mivel szinte egyetlen szövetség sem támogatja a dollármilliókat kereső profi játékosokat, így ezt a pénzt osztják ki részvételi díjként a csapattagok között. Néhol, mint a magyarok két utóbbi ellenfelénél – a belgáknál és az oroszoknál – a pénz ötven százalékát szétosztják. Magyarországon azonban, különböző formában, éves szinten támogatja a szövetség a teniszezőket, ennek fedezetébe pedig a szövetség beleszámolja a teljes DK-bevételt. A pénz kifizetéséért is szót emelt a szövetséggel háborúzó Fucsovics Márton és Sávolt Attila, bár hangsúlyozzák, nem a maguk érdekében, inkább azokért a csapattársakért, akik még messze nem tartanak ott a kereseti listán, mint az első számú magyar játékos.
Fucsovicsnak – és Babos Tímeának – jobban fáj az, hogy a mai napig nincs olyan megállapodás az élversenyzők és a szövetség között, amely a profi sportághoz méltóan rendezné a felek jogait és kötelezettségeit. Úgy tudjuk, Sávolt, Fucsovics és menedzsere, Joó György június óta hiába próbál összehozni ez ügyben egy személyes megbeszélést a szövetség elnökével és főtitkárával. A főtitkár, az egy ideig Fucsovicsot menedzselő Richter Attila New Yorkban – ahová az ATP és a WTA éves konferenciája miatt utazott ki – próbálta közelíten az álláspontokat a szövetség és a US Openen részt vevő versenyzők között, ám nem járt sikerrel.
Fucsovics döntése, hogy kihagyja a Davis Kupát, nem egyedi, bár idehaza csak jelenlegi edzője, Sávolt Attila mondta le a válogatottságot. A világsztárok versenynaptárába gyakran beilleszthetetlen a viadal, ezért sokszor nem is, vagy csak a döntőre kapcsolódnak be. A csehek legjobbja, a korábbi top10-es játékos, az idén viszont szenvedő Tomas Berdych is lemondta korábban a szereplést, ő sem jön Magyarországra.
A legjobb magyar teniszező dolgát tulajdonképpen megkönnyítette, hogy voltakpéppen csak a hazai közönség előtti szereplésről kell lemondania – tétje a csehek elleni meccsnek nem lesz. Bár a szövetség azzal kezdte – természetesen Fucsovics képével – promotálni az eseményt, hogy a tét a 16 legjobb csapatból álló világcsoportban maradás, az ITF augusztusi kongresszusán úgy határozott, hogy 118 év után változtat és jövőre teljesen új rendszerben bonyolítja le a Davis Kupát: egy helyszínen, 18 csapat részvételével, az év végén. A változás mögött Gerard Piqué, a Barcelona focistája áll: befektetési társasága 25 évre hárommilliárd dollárt ígért az ITF-nek a versenysorozat jogaiért, de cserébe teljesen átalakítja azt.
Így a magyar és a cseh válogatott az eredménytől függetlenül szinte biztosan bennmarad a világcsoportban, és bekerül majd az első (februári) forduló azon 24 csapata közé, amelyet összesorsolnak, és amelyek egy párharcon döntik el, közülük melyik 12 csatlakozhat a novemberi döntőben a hat kiemelt mellé. Így a magyar-cseh párharc csak abból a szempontból fontos, hogy a győztes válogatott kiemelt lesz, és könnyebb ellenfelet kaphat februárban.
Hazai szempontból a lényeg viszont mit sem változik: jövő tavasszal az ATP 250-es tornára, és ha Magyarország lesz a pályaválasztó, az újabb Davis Kupa-összecsapásra is fel kell építeni egy-egy pályát valahol, újabb százmilliókért.
A vállalkozók biztosan örülnek ennek, jóformán ugyanazt a salakot adják el ötödjére, majd hatodjára is, az adófizetők tán kevésbé. Hiszen így kerül a 10 milliárd forint körüli összegre tervezett margitszigeti teniszstadion már az első kapavágás előtt több mint kétmilliárdba. | Őrült összegek mennek el pár napig álló teniszstadionokra | Így kerül a 10 milliárd forint körüli összegre tervezett margitszigeti teniszstadion már az első kapavágás előtt több mint két milliárdba. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/09/06/tenisz-davis-kupa-fucsovics-marton-kopaszi-gat-lurdy-haz/ | 2018-09-06 08:16:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Orbán Viktor miniszterelnök repülőútjairól, Mészáros Lőrinc luxusjachtozásáról és különféle állami tisztségviselők találkozóiról szóló cikkünk után egy kis hezitálást követően beindult a kormánypárti propagandasajtó az Átlátszó ellen (tényleg érdemes végignézni a kronológiát, egészen elképesztő).
Bár azt tudjuk, hogy az Átlátszó egyik állandó eposzi jelzője a „Soros által kitartott média”, mégis egészen komikus, amikor valamelyik kormánypárti lap leírja, hogy „Soros pénzén támadja a kormányt az ellenzéki média”, majd a z Origo, vagy a Habony Árpárdhoz köthető Lokál leírja, hogy az Átlátszó tevékenységét tavaly „mintegy” 50 millió forinttal (egészen pontosan 46,7 millióval) támogatta a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány.
Mások azt is sejteni vélik, hogy az Átlátszóhoz az olvasóinktól érkező mikroadományok, amelyek teljes összege 2017-ben 44,4 millió forint volt, szintén valahogy Soros György pénztárcájához köthetők, mintha az 500 és 1000 forintosokat személyesen ő adogatná oda az embereknek, hogy utána utalják át az Átlátszó számlájára.
Az Átlátszó gazdálkodása és forrásai, szemben a kormánypárti médiával, megalakulása óta teljesen átlátható, követhető, mivel minden évben szövegesen és grafikonokon is tételesen közzétesszük, hogy az adott évben honnan jöttek az Átlátszó bevételei és mire költöttük azt el.
Az Átlátszón soha nem voltak állami hirdetések, és soha nem is kapott állami forrást. A fent részletezett forrásokból tavaly az Átlátszó mindösszesen 137,2 millió forint bevételre tett szert, és ebből 104,9 millió forintot költött el. A maradékot áthoztuk az idei évre.
Ebből a pénzből tudunk oknyomozni, olyan eszközöket fejleszteni, mint a Ki-Mit-Tud, az Üvegzsebfigyelő vagy az Álhírvadász, továbbá workshopokat tartani, médiatudatossági projekteket vállalni, edukálni, a megyei napilapok elkormányosítása óta vidéki tudósító-hálózatot fenntartani. Ez a 137,2 millió forint pedig így aránylott 2017-ben a kormánypárti média listaáras állami hirdetési bevételeihez, amiből most többek közt az Átlátszó elleni propagandahadjáratot is fizetik: | Négyszáznyolc Átlátszót lehetne finanszírozni a lakájmédiának juttatott állami hirdetésekből | A kormánypárti média 2017-ben összesen 56 milliárd forintnyi listaáras állami hirdetést kapott. A nonprofit kiadó által készített Átlátszó tavalyi teljes bevéte | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2018/09/29/negyszaznyolc-atlatszot-lehetne-finanszirozni-a-lakajmedianak-juttatott-allami-hirdetesekbol/ | 2018-09-29 22:11:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy hűtlen vagy hanyag kezelés miatt tegyen feljelentést, amiért a magán-nyugdíjpénztári vagyonból államosított értékpapírok értéke a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolója szerint 18,4 milliárd forinttal csökkent – közölte Szekeres Imre országgyűlési képviselő hétfőn sajtótájékoztatón.
A szocialisták gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője azt mondta: az említett részvényeket, befektetési jegyeket áron alul adták el, noha átvételükkor az állam vállalta, hogy a megtakarítások értéke nem csökkenhet. Hozzátette, ha a kormány nem tesz feljelentést, a szocialisták fordulnak az ügyészséghez.
Arra az újságírói felvetésre, hogy ugyanakkor a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap más eszközökkel 21 milliárd forint nyereséget ért el, a fennmaradó magánpénztárak pedig ez idő alatt veszteséget könyveltek el, Szekeres úgy reagált: a kormány az értékpapírok esetében is vállalta, hogy megőrzi értéküket, míg a magánnyugdíjpénztárak nem tettek ilyen vállalást, ráadásul a kormány intézkedései ellehetetlenítették őket.
Az MSZP azt is kezdeményezi, hogy a kabinet adjon részletes jelentést arról, hogy a magánpénztári megtakarítások állami kezelésbe vonásával befolyt körülbelül háromezer milliárd forintból mennyit fordítottak folyó kiadásokra, adósságcsökkentésre és nyugdíjcélra.
Arra a kérdésre, hogy miként értékelik a jegybanktörvény módosításának elhalasztását, Szekeres úgy válaszolt: ha az ezt kezdeményező Varga Mihály tárca nélküli miniszter szándéka az, hogy a magyar érdekeknek és a nemzetközi szervezeteknek is megfelelő jogszabály szülessen, azt helyeslik, ha viszont az időhúzás, az újabb károkat okoz az ország pénzügyi stabilitásának és gazdaságának, miként százmilliárd forintos veszteséggel járt az is, hogy a kormány magatartása miatt fél éve nem születhetett hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal. | Belföld: Magán-nyugdíjpénztári vagyon: ha a kormány nem, az MSZP tesz feljelentést | Ha a kormány nem tesz feljelentést az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonból származó értékpapírok csaknem húszmilliárdos értékvesztése miatt, az MSZP fogja azt megtenni. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mgannyugdijpenztari_vagyon__ha_a_kormany_nem__az_mszp_tesz_feljelentest-1312222 | 2012-06-04 12:19:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2006.05.25. 22:02
Csaknem 90 millió forint támogatást nyert intervenciós terménytároló építésére tavaly a balkányi székhelyű Marján és Társa Kft., a cég többségi tulajdonosa Marjánné Rinyu Ilona, a Szabolcs megyei Balkány MSZP-s polgármestere.
– Hiába szerepelt az agrármegállapodásban, hogy a gazdák számára megnyitják az AVOP uniós pályázatokat, s így a gazdák saját gabonaraktárt építhetnek, helyettük végül kereskedők egész sora jutott ilyen jellegű támogatáshoz – reagált a hírre megkeresésünkre Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára. A jelenségről elmondta: a gazdák továbbra sem rendelkeznek megfelelő raktározási kapacitással, a kereskedők és a raktártulajdonosok így igyekeznek olcsón felvásárolni a készleteket, amelyeket tekintélyes haszonnal ajánlhatnak fel intervencióra. A szakember szerint a spekulánsok múlt évben is 8000 forintot nyertek tonnánként azzal, hogy 16 000 forintért vásároltak fel 1 tonna gabonát, s 24 000 forintért adták tovább.
Jakab Ferenc, a Magosz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke megerősítette: megyéjükben sem a gazdák, hanem a kereskedők nyertek támogatást a tárolókra. Terjéki Ferenc helyi gazda lapunknak elmondta, a Marján és Társa Kft. sem elsősorban termelésre, hanem inkább kereskedelemre szakosodott, csak az utóbbi időben vásároltak fel földeket.
Marjánné Rinyu Ilonát, a Marján és Társa Kft. többségi tulajdonosát, Balkány szocialista polgármesterét nem tudtuk utolérni.
Nemrég megírtuk: a Szabolcs megyei rendőrség nyomozást indított Balkány önkormányzatának gazdálkodása miatt. | A gazdák helyett az MSZP-s polgármester cége kapta a milliókat | Csaknem 90 millió forint támogatást nyert intervenciós terménytároló építésére tavaly a balkányi székhelyű Marján és Társa Kft., a cég többségi tulajdonosa Marjánné Rinyu Ilona, a Szabolcs megyei Balkány MSZP-s polgármestere. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/a-gazdak-helyett-az-mszp-s-polgarmester-cege-kapta-a-milliokat | 2006-05-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egy San Bernardino megyei esküdtszék a héten arra kötelezte a Walmartot, hogy fizessen a sofőrnek, Jesus "Jesse" Fonseca-nak 25 millió dollár (8 milliárd forint) büntető kártérítést, valamint 9,7 millió dollárt (körülbelül 3 milliárd forint) a jövőbeni nem gazdasági veszteségekért.
Fonseca, aki 14 évig dolgozott a Walmart San Bernardino megyei Apple Valley elosztóközpontjában, megsérült, amikor egy másik nyerges vontató hátulról nekicsapódott a Walmart nyerges vontatójának egy 2017 júniusi műszak során
- állították az ügyvédek a 2019-es perben.
Sérülései miatt munkavállalói kártérítési kérelmet nyújtott be, és az orvosok utasították, hogy ne dolgozzon 10 kilónál nehezebb tárgyakkal, valamint hogy ne vezessen teherautót. A Walmart azonban nem vette figyelembe ezeket a munkakorlátozásokat - állítja a per.
Walmart must pay $35 million to a truck driver it falsely accused of fraud, jury says. https://t.co/BZrqKdGxQ8
Fonseca-t betegszabadságra helyezték, majd végül elbocsátották, állítólag azért, mert a Walmart megfigyelte őt, és felfedezte, hogy saját járművet vezetett. Fonseca úgy tudta, hogy a személyes járművet vezethet, csak a kereskedelmi célú vezetés volt korlátozva - írja a CBS News. A tárgyaláson elhangzott bizonyítékok
kimutatták, hogy a Walmart rágalmazása egy szélesebb körű terv része volt, amelynek célja, hogy hamis vádakkal kényszerítse vissza a sérült kamionosokat idő előtt a munkába, vagy ha nem, felmondjon nekik, hogy csökkenthesse a munkavállalói kártérítési költségeket
- mondta Fonseca ügyvédje.
Az Origo korábban arról is beszámolt, az IKEA-t hatmillió euró kártérítés megfizetésére kötelezték azoknak a volt keletnémet állampolgároknak, akik még a nyolcvanas években kényszermunkában gyártották a bútorait.
A Nintendo pedig több millió dolláros pert indított az EveryGameGuru nevű streamer ellen, akit azzal vádol, hogy kalózjátékok játékmenetét közvetítette, mielőtt azok egyáltalán megjelentek volna, és illegális másolatokhoz és kalózeszközökhöz biztosította a nézők számára a hozzáférést. A vállalat perében azt állítja, hogy az alperes livestreameli magát játékokat játszva a YouTube-on, a Discordon, a Twitch-en, a TikTok-on, a Trovo-n, a Kick-en, a Vaughn-on, a Dlive-on, a Picarto-n, a Nimo-n, a Facebookon és a Loco-n, gyakran nagyon kevés kommentárral. A jelek szerint az EveryGameGuru 2022 óta legalább 50 alkalommal legalább 10 különböző cím játékmenetét streamelte a hivatalos megjelenési dátum előtt. | Több milliárdos kártérítést kapott egy kamionsofőr | A Walmartnak közel 35 millió dollárt kell fizetnie az egyik volt teherautó-vezetőjének, miután egy kaliforniai esküdtszék megállapította, hogy a kiskereskedő hamisan vádolta meg őt csalással, és jogtalanul bocsátotta el. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/11/walmart-karterites-kamionsofor-csalas | null | true | null | null | Origo |
Kolompár László a per júniusi tárgyalási napjain nem jelent meg. Az OCÖ elnökhelyettese egy baleset következtében súlyosan megsérült, amit orvosi papírokkal igazolt. A bíróság októberre halasztotta a tárgyalás folytatását, ennek ellenére a mai napon folytatta a bizonyítási eljárást.
A tárgyaláson megjelent másodrendű vádlotton szemmel látható sérülések nem voltak, a vallomást azonban megtagadta.
Kolompár Orbánt és nyolc társát jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, magánokirat-hamisítással, sikkasztással, valamint az európai közösségek pénzügyi érdekeinek és a számvitel rendjének megsértésével vádolják. | Nem vallott a Kolompár-per másodrendű vádlottja | Kolompár László másodrendű vádlott, az Országos Cigány Önkormányzat elnökhelyettese megtagadta a vallomást a Kolompár Orbán és társai ellen a Kecskeméti Városi Bíróságon folyó büntetőper csütörtöki tárgyalási napján. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/07/01/nem_vallott_kolompar_per/ | 2010-07-01 18:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A Világgazdaságnak Fekete Péter, a Konzum vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a két társaság múlt pénteken sikeresen lezárta azt a tőkeemelés-sorozatot, amelynek eredményeként a Konzum beolvadásával 350-400 milliárd forintos kapitalizációval 320 milliárd fölötti saját tőkéjű céggé válik az Opus. A lezárt apportokkal és üzletrészvásárlásokkal az Opus Globalnál csaknem tizenhétszeres, a Konzum Nyrt.-nél pedig tizennégyszeres a sajáttőke-növekmény. Az Opus és a Konzum is Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
Fekete Péter ismertette, hogy az Opus saját tőkéje az előzetes becslések alapján 250 milliárd forint fölé emelkedett, miközben médiaportfólióját értékesítette. Az Opus a médiavállalkozások nélkül jelenlegi portfóliójával az előzetes számítások szerint minimum 20-25 milliárd forintos EBITDA-t (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény) termelhet 2019-ben. Két-három éven belül pedig nem irreális a 40-50 milliárd forintos EBITDA elérése sem - tette hozzá.
A médiaportfólió értékesítése a vezérigazgató-helyettes elmondása szerint a további stratégiai irányokat tükrözi. Fekete Péter elmondta, hogy a médiavállalkozásokat könyv szerinti érték fölött sikerült értékesíteni, az ebből származó bevételt pedig a Mátrai Erőművet tulajdonló Status Power Invest Kft. 55 százalékos üzletrészének megvásárlására fordítják. A tranzakcióval ráadásul jelentős adósságtehertől is megszabadult a vállalat - jegyezte meg.
Az erős turisztikai portfolóval rendelekzező Konzum szintén jelentősen átalakult. Saját tőkéje az előzetes becslések szerint meghaladja a 68 milliárd forintot, nagyjából 6-7 milliárdos EBITDA mellett. A Konzum-portfólió is két-három év távlatában tízmilliárdos EBITDA-t célozhat meg - vélekedett Fekete Péter.
Tájékoztatott arról, hogy a december 3-i közgyűlési felhatalmazások birtokában megkezdik az egyesülés részleteinek kidolgozását, amelynek eredményét jövő tavasszal, egy újabb rendkívüli közgyűlésen tárja a részvényesek elé a menedzsment. Ezek jóváhagyása után nyújtható be a Budapesti Értéktőzsdén a Konzumra vonatkozó törlési kérelem, és kezdődhet meg az új Opus-részvények bevezetése.
A tranzakció jelen fázisában Fekete Péter még nem tudott a részvényátváltási arányról tájékoztatni, úgy vélte, legkorábban február-március környékén tudnak erről részleteket közölni. Hangsúlyozta, hogy mindenképpen fair elszámolást szeretnének a társaságok részvényeseivel, egy független, nemzetközi hátterű befektetési bankot is bevonnak a cserearányok meghatározásába. Jelezte, hogy a tervek szerint 2019 első felében megjelennek a nemzetközi tőkepiacon is. | A nemzetközi tőkepiacot is benyelné Mészáros Lőrincék kisgömböce | Már a jövő év első felében megjelenhet a határon túli piacokon a fúzióra készülő Konzum-Opus csoport. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-nemzetkozi-tokepiacot-is-benyelne-meszaros-lorincek-kisgomboce.html | 2018-11-19 06:35:00 | true | null | null | mfor.hu |
A képviselők először az új szervezeti és működési szabályzathoz érkezett módosító javaslatokról szavaztak. Átment például, hogy vegyék el a főpolgármestertől a fővárosi cégek vezérigazgatóinak munkáltatói jogköreit. De - mint a Telex írja - ennek nem lesz jelentősége, ugyanis hiába a módosítások, az új szmsz-t végül nem szavazták meg.
Így se új szervezeti és működési szabályzat, se főpolgármester-helyettes nem lett az új Fővárosi Közgyűlés második ülésén.
A helyettes személyére Karácsony sem tett javaslatot. Az szmsz esetében pedig egyelőre maradt az előző ciklusban elfogadott verzió.
A diákszervezetek a napokban vitát kiváltó programját végül módosító javaslatokkal, de megszavazta a közgyűlés. A lakhatással összefüggő indítványok jelentős részét szintén megszavazták, így például Karácsonyét is, aki több pontot is megfogalmazott a fővárosi lakhatási programok kormányzati elősegítéséért. A többség jóváhagyta Vitézy Dávid lakhatással kapcsolatos előterjesztését is: ebben egy új, piaci együttműködésre is alapozó koncepciót javasolt, és azt, hogy ne adja el a főváros a kelenföldi kollégium épületét. Arról is döntöttek Szentkirályi Alexandra javaslata alapján, hogy új fővárosi rezsitámogatást dolgoznak ki, de a Fidesz frakcióvezetőjének ötletét a Fővárosi Lakásügynökség kvázi megszüntetéséről nem hagyták jóvá.
A többség elfogadta Vitézy előterjesztését arról, hogy a főváros kiálljon a HÉV-járatritkítások ellen és a vonalak mihamarabbi fejlesztése mellett. Hasonló előterjesztést nyújtott be a DK-s Szaniszló Sándor, emögött is összejött a támogató többség. Jóváhagyták, hogy a kutyák és a biciklik után ne kelljen pluszjegyet váltani a BKK járatain, és a pénteki és szombati éjszakai metróközlekedés ötletét is támogatták. Utóbbit egyelőre megvizsgálják, konkrét döntés később várható.
A XIII. kerületi Horn Gyula sétány jövőjéről is határoztak: a Fidesz javaslata alapján a jövőben a Pesti srácok sétány elnevezést viselheti majd a közterület, de ehhez előbb ki kell kérni a kerület véleményét. Megszavazták Vitézy ezzel összefüggő javaslatát arról, hogy a jövőben csak olyan emberről lehet közterületet elnevezni, aki már 25 éve meghalt, vagy még halála előtt Budapest díszpolgára lett. Ezzel kerülnék el a jövőben az ilyen közterület-elnevezési vitákat.
Egy döntés szerint a kukák mellett létrehoznának palacktartó gyűrűket is, így a rászorulók az oda helyezett visszaváltható üvegeket gyűjthetnék össze.
(Kiemelt kép: Karácsony Gergely / Facebook) | Közgyűlés: második alkalommal se tudtak megállapodni új szmsz-ről a fővárosi képviselők | Szerdán 9 órás ülést tartott a Fővárosi Közgyűlés, a képviselők csak ezután szavaztak az előterjesztésekről. A működést meghatározó szervezeti és működési szabályzatról most sem sikerült megegyezni, de döntöttek az ingyenes kutya- és kerékpárszállításról a BKK-n, a kukák mellé kihelyezett palacktartó gyűrűkről és a Horn Gyula sétány átnevezéséről is. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/kozgyules-masodik-alkalommal-se-tudtak-megallapodni-uj-szmsz-rol-a-fovarosi-kepviselok-147870 | null | true | null | null | Klubrádió online |
"Dühös, az vagyok, de kirekesztő, politikai alapon diszkrimináló biztosan nem" - írja Facebook bejegyzésében Polyák Gábor. Az ELTE médiatanszékének vezetője állítja: nem politikai kirekesztés miatt ellenzi, hogy Orbán Balázs az ELTE-n doktorizzon, hanem mert a miniszterelnök politikai igazgatójaként hatalma van az egyetem fölött - ami összeférhetetlenséget jelent.
"Képzeljük el a helyzetet, hogy egy doktori védés keretében érdemi szakmai vita zajlik például a szuverenitás fogalmáról, úgy, hogy
az egyik oldalon az egyik legnagyobb hatalommal rendelkező politikai döntéshozó ül, akinek közvetlen befolyása van a magyar felsőoktatás működésére,
a másik oldalon meg annak az egyetemnek az oktatói ülnek, amelyik hosszú évek óta az egyik legnagyobb vesztese a felsőktatás-politikai döntéseknek.
Melyik civilizált országban nem lenne eleve összeférhetetlen egy ilyen doktori védés?
Ki hiszi el, hogy egy kiszolgáltatott helyezben lévő egyetem objektív döntést hozhat ebben a helyzetben?" - írja Polyák.
A szakember továbbá emlékeztet rá, hogy Majtényi László "leállította az MTA doktori eljárását, amíg ORTT-elnök [Országos Rádió és Televízió Testület, 2010-ben összeolvasztották a hírközlési hatósággal, ebből lett az NMHH - a szerk.] volt, mert tudta, hogy a pozíciója akár hatással is lehet a tudományos munkája értékelésére. Más idők voltak, más emberek. Talán más eljárási szabályok is."
Orbán Balázs nem egy egyszerű Fidesz-szavazó, nem egy egyszerű Fidesz-képviselő, hanem ő a miniszterelnök politikai tanácsadója. Személyesen felelős az egyetemünk sorsáért, és mi, egyetemi polgárok közössége, önként résztveszünk a játszmáiban"
- zárja posztját Polyák.
Polyák posztjának előzménye, hogy doktori védésére készül Orbán Balázs az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. Orbán Viktor politikai igazgatója PhD-értekezését A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései címmel írta. A politikai igazgató kérelmét idén vizsgálta a Tudományági Doktori Tanács, mely a szokásostól eltérően nem egyhangúan döntött. A bírálóbizottság a doktori értekezés, valamint a benyújtott dokumentumok alapján 5 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással engedélyezte Orbán Balázs számára a doktori eljárás megindítását állam- és jogtudományból. A védésre bocsátások esetében kifejezetten ritka a nem egyhangú döntés - írja összefoglalójában a hvg.hu.
A tanszékvezető a hírre úgy reagált, hogy a kormány minden nap beletörli a talpát az ELTE-be, mégsem küldték el a miniszterelnök politikai igazgatóját a jogi karról, hogy menjen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE).
Az ELTE közleményben határolódott el Polyáktól: "a kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon, vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat az Egyetem elutasítja. A szélsőséges és politikai alapon diszkrimináló megnyilvánulások, még ha azok csak egyes egyetemi polgárok egyéni álláspontját is tükrözik, súlyos károkat okoznak az Egyetem közösségének és az intézménynek". | Az ELTE tanszékvezetője összeférhetetlennek tartja, hogy Orbán Balázs az ELTE-n doktorál | Ki hiszi el, hogy egy kiszolgáltatott helyzetben lévő egyetem objektív döntést hozhat? | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-elte-tanszekvezetoje-osszeferhetetlennek-tartja-hogy-orban-balazs-az-elte-n-doktoral-272546 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Egy titkos minősítésű friss WikiLeaks távirat szerint 2009 februárjában az amerikai diplomaták számára kiderült, hogy a látszattal ellentétben a Malév-részvények többségét nem magyar magánszemélyek, hanem teljes egészében a moszkvai központú Vnyesekonombank birtokolja. Az amerikaiak gyanúja szerint a magyarok látszólagos bevonásával akarták kijátszani az oroszok a nemzeti légitársaságokra vonatkozó uniós szabályokat.
"Megjegyzései nem hagytak kétséget afelől, hogy a Malév részvényeinek 100 százalékát valójában az a Vnyesekonombank (VEB) birtokolja, amelynek felügyelőbizottsági elnöke Vlagyimir Putyin orosz elnök" - így fogalmaztak a WikiLeaks frissen kiszivárogtatott táviratainak tanúsága szerint az amerikai diplomácia magyarországi képviselői, akik 2009 során többször folytattak háttérbeszélgetéseket a magyar nemzeti légitársaság helyzetéről a cég egyik felsővezetőjével.
A Malévot hivatalosan csak 49 százalékban birtokolta a VEB, mert az Európai Unió területén lévő nemzeti légitársaságok csak akkor kapnak repülési jogot, ha többségi tulajdonosuk az EU állampolgára.
Látszólagos magyar többség
A Malév 2007-es privatizációjakor a légitársaság egyik vásárlója az orosz Borisz Abramovics volt, aki az Air Bridge Zrt.-n keresztül 49 százalékot szerzett meg a társaságból. Az 51 százalékos, többségi pakett két magyar magánszemélyhez került, Költő Magdolnához és Kiss Kálmánhoz. Őket egyébként a távirat nem nevesíti, mint ahogy a későbbi keltezésű jelentésekben sem részletezik azt, hogy 2009 márciusában Kiss Kálmán tulajdonrésze teljes egészében Költő Magdolnához került.
A februári titkos tartalmú távirat azonban megjegyzi, hogy a többségi magyar tulajdon csak "látszólagos", miután az Air Bridge működését teljes egészében a VEB finanszírozza. Abramovics részesedése ugyanis az őt hitelező VEB-hez került az után, hogy az üzletembernek más befektetései miatt komoly pénzügyi gondjai támadtak.
Az amerikai követség malévos forrásának elmondása szerint az 51 százalékos magyar pakettet is teljes egészében a VEB által nyújtott hitelből vásárolta meg a két magyar magánszemély. Ezt azzal magyarázta, hogy "ekkora összeget egy magánszemély nem tudhat kifizetni". Ezenfelül megjegyezte, hogy Költő Magdolna és Kiss Kálmán erős kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek, de azon túl, hogy magyar az állampolgárságuk, semmivel nem tudtak hozzájárulni a tranzakcióhoz. Költő Magdolna már a 2002-es kormányváltás után megjelent a Malév felügyelőbizottságában, és jelenleg is igazgatói posztot tölt be a Resonator nevű cégben, amelynek vezetője, Szabó András bevallottan jó viszonyt ápol Puch Lászlóval, az MSZP pártigazgatójával. (A távirat név szerint említi a malévos menedzsert, az ő nevét azonban személyiségi jogai védelmében az [origo] nem hozza nyilvánosságra. A Magyarországgal kapcsolatos kiszivárogtatott iratokról bővebben itt olvashat, a WikiLeaksről szóló összes cikkünket pedig itt találja.)
Költőt az anyagiak motiválták
A távirat legfőbb megállapításait kommentálva Veres János akkori - a Malév privatizációját lebonyolító - pénzügyminiszter az [origo] kérdésére elmondta, hogy "a VEB egy állami cég, így egyáltalán nem lehetséges, hogy strómanokon keresztül legyen tulajdonos egy cégben". Megkérdeztük Költő Magdolnát is, aki írásban a következőket válaszolta: "Az Airbridge Zrt. alacsony, 20 millió forint tőkével alakult meg, a magam 5 százalékáért 1 millió forintot fizettem be, természetesen saját bankszámlámról. Az Airbridge számára a Malév privatizációjához szükséges forrásokat Boris Abramovics hitel formájában, orosz bankoktól ígérte biztosítani, amely vállalásának a 2007. évi privatizáció alkalmával eleget is tett. Ekkor vált az orosz állami tulajdonú fejlesztési bank (VEB) az Airbridge hitelezőjévé."
Költő ezen kívül megjegyezte, hogy "ha az Airbridge sikeres tudott volna lenni a Malév nyereségessé tételében, akkor az jelentősen felértékelte volna az Airbridge-ben birtokolt üzletrészemet is, azaz részvételemnek volt teljesen transzparens anyagi motivációja. Ha Abramovics orosz érdekeltségei 2008-ban nem omlanak össze, és sikeresé vált volna a Malév is, akkor nem orosz strómant, hanem rendkívül jó érzékű, befektetését megsokszorozó részvénytulajdonost láttak volna bennem".
"Abramovics oroszországi összeomlása azonban azonnali bedőléssel fenyegette a Malévot is" - folytatódik a levél. "Innét kezdve már én sem a befektetésem megtérüléséért dolgoztam, hanem azért a magyar nemzeti érdekért, hogy egyik napról a másikra ne szűnjön meg a hazai bázisú légiközlekedés, vagy másként fogalmazva, ha nekünk az Airbridge-dzsel nem is sikerül, másnak még legyen esélye a Malév üzletének továbbvitelére. A VEB-bel együttműködve tevékenyen közreműködtem Abramovicsnak a Malévtól való eltávolításában és az 51 százalékra növelt Airbridge-részesedésemmel jogi hátteret adtam a Malév VEB általi tovább finanszírozásához mindaddig, amíg 2010 februárjában a magyar állam egy tőkeemeléssel "visszavette" a Malév többségi tulajdonjogát."
Aggályos amerikai kitettség
A WikiLeaks 2009. februári "titkos" és egy hasonló tartalmú 2009. novemberi "bizalmas" táviratai szerint mindenesetre valójában az orosz bank tartotta a kezében a Malév egészét, és a látszólagos magyar többségi tulajdon csak ahhoz kellett, hogy a társaság megtarthassa a nemzeti státuszhoz kapcsolódó repülési jogokat. Az amerikai diplomácia hazai képviselői aggályosnak tartották, hogy hitel- és lízingszerződések révén számos amerikai cégnek van kitettsége a Malévban.
Az April Foley nagykövettel folytatott február 18-i beszélgetésen a malévos menedzser beszámolt a társaság pénzügyi helyzetéről is. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy az orosz kormány feltételezhetően továbbra is nagy ráhatással van a magyar gazdasági és politikai élet széles spektrumára, a Malév adóssága és rossz hitelképessége pedig negatívan érintheti a társaságban meglévő amerikai hiteleket is.
Nyomásgyakorlás
A februári távirat szerint a nagykövettel folytatott találkozóján a malévos vezető azt is elmondta, hogy a VEB nyomást gyakorolt a magyar kormányra, hogy keressenek más magyar magánszemélyeket vagy magyar céget, amely megvásárolhatná a jelenlegi két magánszemély által "látszólag" tulajdonolt 51 százalékos pakettet. A malévos vezető szerint a VEB kilátásba helyezte, hogy e nélkül visszatartja a hiteleket, és arra kényszeríti a Malévot, hogy az a folyó bevételeiből éljen.
A menedzser ekkor arról is beszélt, hogy hamarosan nyilvánosságra kerül a magyar kormány és a VEB megállapodása, amelyben két új magyar tulajdonost nevesítenek. Elmondása szerint nekik szintén jó kormányzati kapcsolataik vannak, és általuk is meg lehet felelni az európai elvárásoknak. A bejelentés után a VEB további hiteleket tesz a Malév számára elérhetővé, ebből a forrásból pedig a légitársaság március végéig vissza fog tud fizetni négymillió dollárt az amerikai AIG tulajdonában lévő International Lease Finance Corporationnek (ILFC), amelytől 19 Boeing repülőt lízingelt. (Az új tulajdonosról szóló bejelentés azonban végül elmaradt.)
Az oroszok alkalmatlanok
A magyar kormány, a Malév és a Budapest Airporthoz kötődő követségi források úgy jellemezték a VEB-et, mint amelyik alkalmatlan egy légitársaság üzemeltetésére. Egy korábbi beszélgetésen a malévos felsővezető beszámolt a cég nehézségeiről, amelyeket az orosz tulajdonlás alatt élt meg a társaság. "Abramovicsnak fogalma sincs arról, hogyan vezessen egy légitársaságot" - idézi a korábbi megbízott vezérigazgató szavait a távirat, amelyben az is olvasható, hogy "a VEB akvizíciója (amelynek során a bank megszerezte Abramovics tulajdonrészét) nem volt jól megtervezve".
A követségi források tájékoztatása szerint az orosz tulajdonos készen állt arra, hogy értékesítse tulajdonának egy részét, mert az amerikaiak forrása szerint mindenképpen el szerették volna kerülni azt, hogy a légitársaság az ő tulajdonlásuk alatt menjen csődbe. A távirat szerint Putyinnak jelentős érdekeltsége van a VEB-ben, a Malév bukása így azt a rossz üzenetet hordozta volna, hogy az oroszok képtelenek egy komoly céget üzemeltetni. Ráadásul - idézi a cégvezetőt a távirat - a VEB-nek is megvannak a saját belső problémái, és nem fűződik érdeke egy légitársaság irányításához. Példaként felhozta, hogy az orosz igazgatósági tagok, akik a testület tagjainak a felét adják, jellemzően nem jelennek meg az igazgatósági üléseken, és 2009 nyarán egyetlen egyszer sem ült össze a testület. | WikiLeaks: Putyinék alá tartozott az egész Malév | Egy titkos minősítésű friss WikiLeaks távirat szerint 2009 februárjában az amerikai diplomaták számára kiderült, hogy a látszattal ellentétben a Malév-részvények többségét nem magyar magánszemélyek, hanem teljes egészében a moszkvai központú Vnyesekonombank birtokolja. Az amerikaiak gyanúja szerint a magyarok látszólagos bevonásával akarták kijátszani az oroszok a nemzeti légitársaságokra vonatkozó uniós szabályokat. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2011/09/wikileaks-a-malevreszvenyek-100-szazaleka-orosz-kezben-volt | 2011-09-06 07:03:00 | true | null | null | Origo |
Az elnök szerint nem elfogadható, hogy a BKV Zrt. egyik vezetője a nyugdíjazása után tovább dolgozott a vállalatnál, de - mint hozzáfűzte - az önkormányzati és a közvetett állami cégeknél hiányzik az üvegzseb törvény alkalmazása: a vállalatok megtagadhatják az adatok kiszolgáltatását.
Kovács Árpád szerint a BKV humánpolitikai vezetője 100 milliós végkielégítését csak polgári peres úton lehetne visszaszerezni; ha a szerződések megfelelőek, akkor a bíróság "bölcsességére" van bízva, hogy visszafizetteti-e a végkielégítést.
Kezdőlap Belföld A számvevőszék nem vizsgálhatja a BKV-t | A számvevőszék nem vizsgálhatja a BKV-t | Nincsen jogi felhatalmazása az Állami Számvevőszéknek arra, hogy átfogóan vizsgálja meg a főváros közlekedési cégét, igaz, erre kapacitása sem lenne - mondta Kovács Árpád, a számvevőszék elnöke hétfőn az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága ellenőrzési albizottságának rendkívüli ülésén. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2009/08/17/a-szamvevoszek-nem-vizsgalhatja-a-bkv-t-297828 | 2009-08-17 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A Fővárosi Törvényszék szerdán honlapján közölte: a Pesti Központi Kerületi Bíróság meghosszabbította V. László, dr. K. Tamás, H. Lajos, dr. G. Imre és K. Attila gyanúsítottak előzetes letartóztatását. Döntését azzal indokolta, hogy valamennyi gyanúsított esetében fennáll a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye. A kényszerintézkedés az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, legfeljebb 2013. március 3-áig tart. A végzés nem jogerős – olvasható a közleményben.
A V. László és társai elleni nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött idén februárban. Május végén fogták el az első gyanúsítottakat, közülük öten vannak előzetes letartóztatásban, egy embert házi őrizetben tartanak. A gyanú szerint V. Lászlónak több budapesti éjszakai szórakozóhelyen üzleti érdekeltsége volt, és irányította ezeket a helyeket. Neki dolgozott egy másik civil gyanúsított, V. István, akinek a feladata az volt, hogy a szórakozóhelyek zavartalanul, nagy forgalommal, illegális rendőri védelem alatt működjenek, valamint a konkurens szórakozóhelyeken – bezárásuk érdekében – razziákat tartsanak.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője október 8-án tájékoztatta a távirati irodát arról, hogy a V. László vállalkozóval kapcsolatos ügyben három újabb embert vont eljárás alá, hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség. Köztük volt az egykori rendőr I. András, valamint H. Imre Lajos, az eljárás akkori adatai alapján mindketten a V. László által irányított bűnszervezet tagjai voltak. A harmadik gyanúsított K. Gyulának, a debreceni rendőrkapitányság közrendvédelmi osztálya vezetőjének őrizetét megszüntették, miután megszűnt az eljárás meghiúsításának lehetősége. H. Imre Lajos és I. András előzetes letartóztatását februárig hosszabbította meg a bíróság.
Júniusban indult a botrány
A rendőri vezetőket érintő korrupciós ügyre 2012. június elején derült fény; hat embert gyanúsítottak meg bűnszervezet tagjaként, négy vezető beosztású rendőrtisztet és két civilt. Ezzel kapcsolatban kezdték el újra vizsgálni a Hajógyári-szigeten történt több eltűnés, illetve haláleset ügyét. V. Lászlóval kapcsolatban megszólalt Magyar Róbert is. A fekete sereg vezére a Hír TV-nek adott exkluzív interjúban azt mondta: még több egyenruhásnak kellene börtönben lennie.
Ötmilliárd forint | Meghosszabbították V. Lászlóék előzetes letartóztatását | A Pesti Központi Kerületi Bíróság meghosszabbította V. László, dr. K. Tamás, H. Lajos, dr. G. Imre és K. Attila gyanúsítottak előzetes letartóztatását. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2012/11/meghosszabbitottak-v-laszloek-elozetes-letartoztatasat | 2012-11-28 19:44:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára megerősítette a lap azon információit, amelyek szerint az ügyben Újvári Miklós, a Világgazdaság felelős szerkesztője is érintett. Elmondta, azt követően fordult a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, hogy tudomására jutott, egyesek ismét olyan földekre adtak be támogatási kérelmet, amely területekhez semmi közük sincs. Szerinte a mostani esetek körülményei arra utalnak, nem egyszerű csalássorozatról van szó. Bizonyos körök – fejtette ki –, úgy tűnik, mindent megtennének azért, hogy kormányellenes hangulatot szítsanak a gazdák körében.
A gazdálkodók a jogosulatlan kérelmek miatt addig nem juthatnak hozzá a nekik járó támogatásokhoz, amíg a kifizetőügynökségként eljáró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal nem tisztázza, ki a tényleges jogosult. Ez jelentős fennakadásokat okoz a szervezet működésében.
Budai Gyula meglátása szerint a gazdasági napilap vezetője nem lett volna képes egyedül véghezvinni cselekedetét, ehhez bűntársakra is szüksége lehetett, akik felkészítették rá, miként kell támogatást kérni, s megjelölhették azt is, mely területekre jelentse be igényét. A Magyar Nemzet kedden megkereste Újvári Miklóst is, aki azt mondta, nem kíván az ügyben nyilatkozni.
– Nem tartom véletlennek, hogy az önkormányzattól a családom által bérelt területre jelentett be jogosulatlan támogatási igényt a Világgazdaság című napilap kormányellenes cikkeiről ismert felelős szerkesztője – mondta a lap megkeresésére Péter Mihály. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségének Pest megyei alelnöke arról számolt be, hogy a közelmúltban az érintett földeket, amelyeket a bagi önkormányzattól bérelnek, családi gazdaságuk műveli. A területre azonban „rájelentkezett” Újvári Miklós, mint a földet használó személy, gyepként megjelölve a szóban forgó birtokot, ami egyébként ugyancsak nem felel meg a valóságnak.
– A Világgazdaság vezető embere első megkeresésemre tagadta, hogy támogatási igényt jelentett volna be a kifizető ügynökséghez, majd másnap soron kívül beszerezte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól az ügyfélkódját – ami elengedhetetlen az ügyek intézéséhez –, és azonnal lejelentkezett a területről. Személyes találkozásunkkor adatainak jogosulatlan használatára hivatkozott, de amikor javasoltam neki, hogy tegyünk rendőrségi feljelentést, amit én, mint ügyvéd megszerkesztek a részére, ettől fölöttébb idegesen elhatárolódott, s kérte, az ügyben ne tegyek jogi lépéseket – vázolta fel a történteket Péter Mihály. Mint mondta, később megtudta, hogy Újvári Miklós más Pest megyei területekre is támogatási kérelmet nyújtott be. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanácsadóitól úgy értesült, hogy nem elszigetelt esetről van szó. Csak Pest megyében többtucatnyi esetről tudnak, amikor erre semmilyen jogosultsággal nem rendelkező személyek, szinte kivétel nélkül 30-31 hektáros területekre adtak be támogatási kérelmeket. Ez pedig jelentősen lelassítja a támogatások kifizetését, mivel a vidékfejlesztési hivatal minden ilyen esetben köteles lefolytatni a jogosultsági vizsgálatokat.
A Magyar Nemzet megkeresésére a Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatott, hogy már több mint negyven cég érintettségét vizsgálják a vidékfejlesztési tárca korábbi bejelentése nyomán, amelynek következtében négy személyt gyanúsítottak meg, köztük a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egyik volt vezetőjét. Az ügyészség – jogosulatlan földalapú támogatások igénylése miatt – még október közepén rendelt el nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett kísérlete, valamint hivatali visszaélés bűntett gyanújával. Az ügy részleteiről Budai Gyula annak idején azt mondta, a szóban forgó bűnözői körök az idén hoztak létre olyan gazdasági társaságokat, amelyek május 15-e után olyan terültekre adtak be támogatási kérelmeket, amelyekhez semmi közük nem volt. | A csalók miatt akadhattak el a támogatások | Újabb jogosulatlan földalapú támogatásigénylések miatt tesz feljelentést Budai Gyula. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2013/12/a-csalok-miatt-akadhattak-el-a-tamogatasok | 2013-12-11 17:08:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Lezárult a honvédség tavaly bezárt csopaki Kiképzési, Oktatási és Regeneráló Központ Forrás utca feletti sportpálya részének licitálása is. Az ingatlant 575 millió forintért hirdette meg árverésre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) az online felületén és a kedden záruló licitben 704 millió forintért kelt el.
A hirdetményből annyi derült ki a Forrás utca 7. szám alatt találtható ingatlanról, hogy
egy belterületen található, 15 ezer négyzetméternyi kivett beépítetlen telek,
a területén aszfaltozott leromlott állapotú, funkciójukat elvesztett futballpályák találhatók - ezeket füves, és fásított részek veszik körül.
Az ingatlanon sportolásra alkalmas járdafelületek és parkolásra lehetővé tévő részek is találhatók.
Épületek viszont nincsenek és jelenleg közműcsatlakozás csatlakozásra sincs lehetőség. | Lezárult a balatoni biznisz, ez lett a honvédség telkével | A héten lezárult licitet követően 704 millió forintért értékesítették az egykori sportpályát. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/balaton-csopak-honvedelem-ingatlan-licit.798827.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Volt már szó elejtett félmondatokban Rogán Antal magán-titkosszolgálatain át Kubatov Gábor válásáról. Most pedig tévézni fogunk. | Nem egyenes úton jutunk el az ügyig | Volt már szó elejtett félmondatokban Rogán Antal magán-titkosszolgálatain át Kubatov Gábor válásáról. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/10/nem-egyenes-uton-jutunk-el-az-ugyig | null | true | null | null | 24.hu |
Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert "a dollárok gazdái", a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. Megjelent Magyar Péter, aki "még mélyebbre hajolt Brüsszel előtt", mindent hajlandó végrehajtani, "Manfred Weber a mosolyát jobban szereti az önök mosolyánál" - fogalmazott.
Külön szólt a Momentumról, amelyről azt mondta, akkora mellénnyel jöttek, hogy majdnem át kellett építeni a Parlamentet, hogy beférjenek. Azóta kiderült, a Momentum egy ronda lila lufi, kívül ronda, belül üres, és aztán pedig jött a nagy pukk, kidurrant a lufi, ez fog történni pontosan "a Magyar Péter-alakú lufival" is - mondta.
Elmondta, "az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálisig" bezárólag mindegyik támadja a nemzeti konzultációt, mert nem akarják, hogy a magyar emberek elmondják a véleményüket, ők azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. | Menczer: hol vagy, Momentum? | Menczer Tamás (Fidesz) értékelése szerint bajban vannak a baloldali képviselők, mert „a dollárok gazdái”, a tartó- és eltartó tisztek lecserélték őket. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-momentum-orszaggyules | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Mint a képviselő-testület elé került előterjesztésben írták, a Kossuth Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola működtetését az állam átvette az önkormányzattól pár éve, vagyonkezelési szerződést kötöttek és több ingatlant átadtak a Gyulai Tankerületi Központ számára. Most azonban a tankerület úgy döntött, hogy visszaadná a gépállomási iskola Kossuth utca 89. szám alatti ingatlanát az önkormányzatnak. A város vissza is vette, majd tovább is adta saját cégének, a városgazdálkodási és önkormányzati vagyonkezelő kft. számára. | Visszakapta a város a gépállomási iskolát | Visszakapta az úgynevezett gépállomási iskolát az önkormányzat az eddigi fenntartótól – került szóba Füzesgyarmaton, a képviselő-testület közelmúltban tartott ülésén. Az önkormányzat pedig tovább is adta a kezelését a saját cége számára. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/fuzesgyarmat-gepallomasi-iskola | null | true | null | null | BEOL |
Úgy tűnik, az Azerbajdzsánban jövő héten kezdődő ENSZ éghajlat-változási konferencia (COP29) egyik magas rangú tisztviselője arra használta fel a szerepét, hogy fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos megállapodásokról tárgyaljon, írja aBBC. Egy kiszivárgott felvételen az látható, amint az azerbajdzsáni Elnur Soltanov, a konferencia azerbajdzsáni csoportjának vezetője az állami olaj- és gázipari vállalatban rejlő "befektetési lehetőségekről" tárgyal egy potenciális befektetőnek álcázott férfival. Soltanov egyébként az ország energiaügyi miniszterhelyettese, mellette tagja az azeri Socar állami olajvállalat igazgatótanácsának is.
A videó készítésének körülményeiről a BBC azt írja, a klímacsúcs csapatával egy fiktív energiára szakosodott befektetési cég vezetőjeként lépett kapcsolatba a Global Witness emberi jogi szervezet egyik képviselője. Azt mondta, a cég érdekelt a klímacsúcs szponzorálásában, de cserébe a Socarban rejlő befektetési lehetőségekről akart tárgyalni. Soltanovval online találkozót szerveztek. A találkozón Soltanov azt mondta a potenciális szponzornak, hogy a konferencia célja az éghajlati válság megoldása és a szénhidrogénekről való igazságos, rendezett és méltányos átállás. Soltanov szerint bárki, beleértve az olaj- és gázipari vállalatokat is, előállhat megoldásokkal, mert Azerbajdzsán ajtajai "nyitva állnak"; kijelentette azt is, hogy nyitott a tárgyalásokra, beleértve az olaj- és gázügyleteket is.
Az ENSZ klímatárgyalásokért felelős szervének korábbi vezetője a BBC-nek azt mondta, Soltanov tette "teljesen elfogadhatatlan", a klímacsúcs "elárulása". Az ENSZ 29. éghajlat-változási csúcstalálkozója hétfőn indul Bakuban. | Az olaj- és gáziparban rejlő lehetőségekről tárgyalt a klímacsúcs egyik azerbajdzsáni vezetője | A klímacsúcs csapatával egy energiára szakosodott fiktív befektetési cég vezetőjeként lépett kapcsolatba a Global Witness emberi jogi szervezet egyik képviselője. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/08/az-allami-olaj-es-gazipari-vallalatban-rejlo-lehetosegekrol-targyalt-a-klimacsucs-egyik-azerbajdzsani-vezetoje | null | true | null | null | Telex |
lfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Gallant volt védelmi miniszter ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság - írja a CNN.
Netanjahu emberiség elleni bűntetteket követhetett el, és erre megalapozott a gyanú.
- indokolt a hollandiai székhelyű testület. A bíróság példaként említi az éheztetést, a gyilkosságot, az üldözést mint az izraeli elnök bűncselekményeit a gyanú szerint.
A nemzetközi elfogatóparancs kiadását idén májusban kérelmezte a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze Benjamin Netanjahura és a Hamász vezetőire is a tavaly október 7-én kitört izraeli-palesztin konfliktus miatt. Izrael kifogásolta a bíróság joghatóságát az üggyel kapcsolatban, ezt a kifogást elutasították. | Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Netanjahu ellen | Emberiség elleni bűntetteket követhetett el, és erre megalapozott a gyanú – indokoltak. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/nemzetkozi-elfogatoparancsot-adtak-ki-netanjahu-ellen-148399 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Hiába kérte az ügyészség az ORTT-t, hogy indítson eljárást a Sláger Rádió utódja, a Neo FM tulajdonosi szerkezete miatt, a médiahatóság nem ért egyet a kifogásokkal és nem hajlandó kivizsgálni az ügyet. Pedig a Majtényi László egykori ORTT-elnök kezdeményezésére eljáró ügyészség megállapította, hogy a Neo FM megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, amikor megnyerte a Sláger Rádió országos frekvenciáját. Az ügyészség szerint az ORTT mulasztott, amikor nem lépett fel ez ellen.
Felszólította a Legfőbb Ügyészség az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), hogy indítson hatósági eljárást és vizsgálja meg a Sláger Rádió országos rádiófrekvenciáját tavaly elnyerő Neo FM tulajdonosi szerkezetét - tudta meg az [origo]. Az információt kedden Borbély Zoltán, az ügyészség szóvivője megerősítette.
Az ügyészség határozatában - az úgynevezett ügyészi felszólalásban - arra kérte a médiahatóságot, hogy derítse fel a tényállást, tisztázza, nem összeférhetetlen-e a rádió tulajdonosi köre, és ennek megfelelően indítson eljárást. Az ORTT viszont nem ért egyet az ügyészség megállapításaival, és nem indít eljárást a Sláger utódjával szemben.
Az ügyészségi eljárás azután indult, hogy tavaly novemberben Majtényi László, az ORTT akkori elnöke Kovács Tamás legfőbb ügyészhez fordult, mert törvénysértőnek tartotta az országos kereskedelmi rádiók frekvenciapályázatát. A hosszú huzavona után kiírt pályázaton a Sláger és a Danubius frekvenciáját a Neo FM és a Class Rádió nyerte el, miután az MSZP, a Fidesz és a KDNP által delegált tagok e két cég pályázatát választották a legjobbnak. Az ügy miatt Majtényi lemondott és kezdeményezte, hogy az ügyészség vizsgálja meg, törvényes volt-e a frekvenciák odaítéléséről szóló döntés.
Meg sem vizsgálhatták a pályáztatást
A Legfőbb Ügyészség a médiatörvény és az ügyészségi törvény rendelkezései alapján nem vizsgálhatta magát a pályáztatási eljárást, mert erre nincs hatásköre - mondta az [origo]-nak a szóvivő. Így hiába terjed ki bizonyos esetekben az ügyészség törvényességi felügyelete az ORTT-re, a pályázatok elbírálásával az ORTT egykori elnökének jelzése ellenére sem foglalkozhattak. Annak ellenére sem, hogy a két korábbi műsorszolgáltató, a Sláger és a Danubius által indított perekben azóta első fokon a bíróság - egyelőre nem jogerős ítéletében - kimondta, hogy a pályázati eljárás jogsértő volt.
Az ügyészség annyit tehetett, hogy iratokat kért be a Központi Nyomozó Főügyészségtől, amely párhuzamosan szintén nyomozást folytat a rádiópályázatok miatt. Kóka János SZDSZ-es frakcióvezető legfőbb ügyészhez intézett parlamenti interpellációja alapján ugyanis az ügyészség nyomozni kezdett hivatali befolyással üzérkedés gyanúja miatt a rádiópályázatok ügyében.
A bekért iratok alapján a Legfőbb Ügyészség megállapította, hogy a később Neo FM néven rádiót indító FM1 konzorcium nem felelt meg az összeférhetetlenségi szabályoknak, de az ORTT mégsem indított emiatt eljárást. A médiatörvény egyértelműen kizárja, hogy egy országos műsorszolgáltatásra jogosult cég más műsorszolgáltatóban is befolyásoló részesedéssel rendelkezzen. Ezért, ha olyan pályázó indult a Sláger vagy a Danubius országos frekvenciájáért, amelynek más rádióban is részesedése volt, akkor a pályázat benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy győzelme esetén ezt az összeférhetetlenséget megszünteti.
A Sláger frekvenciáját elnyerő FM1-nek befolyásoló részesedése van a Radiócaféban is, ezt a helyzetet a cég azután sem számolta fel, hogy megnyerte a Sláger frekvenciáját. Az ügyészség így a médiahatóságot azért vonta kérdőre, mert szerintük a műsorszolgáltatási szerződés megkötésekor fennállt az összeférhetetlenség, az ORTT viszont a rádió szerződésszegő magatartása ellenére nem tett semmit.
Az ORTT szerint nincs szükség hatósági eljárásra
Az ORTT az ügyészi felszólalást múlt heti ülésén megtárgyalta, és azt a döntést hozta, hogy nem ért egyet az ügyészi felszólalással - közölte a médiahatóság sajtóosztálya az [origo] kérdésére. Ezt azzal indokolták, hogy a testület korábban úgy döntött, hogy az FM1 konzorcium 2010. május 3-ig még megszüntetheti a vele szemben fennálló összeférhetetlenséget, ellenkező esetben elveszíti a Rádiócafé műsorszolgáltatási jogát. Ezért az ORTT szerint nem kell hatósági eljárást indítani FM1 konzorciummal szemben.
Kérdésünkre Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő azt mondta: ha az ORTT nem ért egyet az ügyészség megállapításával, akkor megteheti, hogy nem indít eljárást, és a jelenlegi törvények értelmében a Legfőbb Ügyészségnek ezt tudomásul kell vennie.
Az ORTT döntése nem meglepő, hiszen - ahogy az elutasító döntés indoklásában is szerepel - tavaly ősszel maga a médiahatóság adott kedvezményt - szintén az MSZP-s, fideszes és KDNP-s küldöttek szavazatával - a Neo FM tulajdonosainak, így vált lehetővé, hogy a cég 180 napon belül igazítsa a törvényhez érdekeltségeit. A másik rádió, a Danubius frekvenciáját megszerző Advenio szintén megtarthatta a Lánchíd Rádióban meglévő részesedését, mert ők már korábban gondoskodtak arról, hogy a tulajdonosi viszonyok átrendezésével befolyásoló részesedésük megszűnjön. | Lesöpörte az ORTT a Sláger frekvenciája miatt kapott ügyészségi dorgálást | Hiába kérte az ügyészség az ORTT-t, hogy indítson eljárást a Sláger Rádió utódja, a Neo FM tulajdonosi szerkezete miatt, a médiahatóság nem ért egyet a kifogásokkal és nem hajlandó kivizsgálni az ügyet. Pedig a Majtényi László egykori ORTT-elnök kezdeményezésére eljáró ügyészség megállapította, hogy a Neo FM megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, amikor megnyerte a Sláger Rádió országos frekvenciáját. Az ügyészség szerint az ORTT mulasztott, amikor nem lépett fel ez ellen. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/03/felszolitotta-a-legfobb-ugyeszseg-az-orttt-vizsgalja-a-neo-fmnek | 2010-03-16 10:39:00 | true | null | null | Origo |
Az 1988-ban épített Frankenburgi úti aluljáró vasúti műtárgyai 2021-ben kerültek a jogi viták rendezése után a GYSEV Zrt. tulajdonába. A hidak elkészülte óta eltelt három évtizedben, elsősorban a háttöltés vízelvezetésének hiányossága miatt az átkelők állapota jelentősen leromlott.
2019-ben a vasúttársaság elkészíttette a felújítási terveket, ezek alapján több szakaszra bontva végzik el a két vasúti felüljáró karbantartási munkálatait.
A felújítás két üteme már elkészült
Az elmúlt években már elkészülteket azokkal a munkafázisokkal, amelyek a vasúti forgalmat is érintették. Lecserélték a szigeteléseket, megoldották a háttöltés víztelenítését és beépítették a kiegyenlítő lemezeket. A 2021-ben és 2022-ben elvégzett feladatok után, mindkét híd háttöltése megfelelően működik, így a hídfők és a szárnyfalak vasbetonszerkezete is kiszáradtak.
A vasúti forgalom biztosítása mellett végzik el a munkát
A két híd felújításának újabb ütemében a közbeszerzésen kiválasztott ajánlattevő cégnek a műtárgyak közúti forgalmat is érintő felújításait kell majd elvégeznie. A mostani szakaszban a kivitelező legfőbb feladata a pályakapacitás korlátozásával, a vasúti forgalom biztosítása mellett a műtárgyak korrózióvédelmének kialakítása.
Az Ágfalva- Sopron 321+75 hm szelvényben és a Sopron- Sopron OH 851+90 hm. szelvényben lévő, egyenként 10,70 méter nyílású hidak pályaszerkezetét már egy korábbi felújítási ütemben elbontották és újjáépítették, így azok nem érintettek ebben a fázisban.
A felújítás idejére lebontják a híd közvilágítását
A felújításhoz a két híd közvilágítását el kell bontani, majd annak befejezése után visszatelepíteni. A feladatok között szerepel a különálló tartóvezetéken futó távhővezeték esetében - a hidakhoz hasonlóan -, a tartószerkezet korrózióvédelme a vezeték eltávolítása nélkül.
A kiírás szerint a hidak felületkezeléséhez olyan technológiát kell alkalmazni, amely városi környezetben, a híd alatt átmenő forgalom veszélyeztetése nélkül is alkalmazható. | Két szomszédos vasúti híd újabb felújítási üteme kezdődhet el | A Sopron-Ágfalva vasútvonalon, két darab 10,70 méteres köracélbetétes vasbeton híd részleges felújítására írt ki közbeszerzést a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV Zrt.). | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/vasutfejlesztes/2024/10/ket-szomszedos-vasuti-hid-ujabb-felujitasi-uteme-kezdodhet-el | null | true | null | null | Magyar Építők |
A kormány 1,7 milliárd forintot fordít újabb médiakampányára, derült ki még tavaly decemberben, a kormánypárti Magyar Időknek pedig most megsúgták, mi lesz a szlogen: a már jól ismert
„Magyarország jobban teljesít”.
A lap szerint a kommunikáció során több, kiemelt új intézkedés mellett az ország által elért legfontosabb eredményeket mutatják be. Többek között szó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum újabb nyolcszázalékos emeléséről, arról, hogy 2010 óta megduplázódott a dolgozóknak adható legkisebb bér, de szó lesz a családtámogatások bővítéséről és a kisvállalkozások adójának csökkentéséről is.
A kampány tévés, rádiós és plakátos megjelenésekkel indít, majd jönnek az online és a nyomtatott sajtóban megjelenő reklámok. A hirdetéseket a bejáratott partner Balásy Gyula New Land Media Kft.-je és Lounge Design Kft.-je szállítja.
A jobbanteljesítős szlogent először 2013 tavaszán vetette be a kormány. | Újrahasznosított ötletre költ el 1,7 milliárdot a kormány | Mondjuk a saját ötletüket rángatják megint elő. A következő plakátkampányukban az üzenet ismét a régről ismert „Magyarország jobban teljesít”. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujrahasznositott-otletre-kolt-el-17-milliardot-a-kormany.html | 2019-01-03 12:30:00 | true | null | null | mfor.hu |
Fazekas Géza elmondása szerint bár november óta nyomoztak, eddig nem tudtak tenni Simon Gábort érintő nyomozati lépéseket, mert a politikus védte a mentelmi jog. Arról, hogy milyen lépésekre lehet számítani, a szóvivő a nyomozás érdekeire hivatkozva nem beszélt.
A csütörtöki eseményekről a szóvivő annyit mondott, hogy több helyszínen is házkutatást tartottak és lefoglalás is volt. Hozzátette: voltak az MSZP székházban is, ahol egy bizonyos iratot foglaltak le. A Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön nem hallgatta ki Simon Gábort - mondta a szóvivő.
Mesterházy Attila MSZP-elnök délután a HírTV kérdésére megerősítette: az MSZP székházából a nyomozók Simon Gábor a párt számára külön leadott vagyonnyilatkozatát vitték el.
A Magyar Nemzet február 4-én forrásmegjelölés nélkül írt arról, hogy Simon Gábornak több száz millió forint van bécsi számláján, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő február 6-án közölte, hogy minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől és február 12-i hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezután a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését, a Központi Nyomozó Főügyészség által tavaly november óta folytatott nyomozás eredményeként.
A Legfőbb Ügyészség közölte: Simon Gábor egy ausztriai pénzintézetnél nyitott értékpapírszámlára 2008 januárjában 575 ezer eurót, majd 2009 áprilisában további 169 ezer amerikai dollárt helyezett el készpénzben. A számlán tavaly októberben, akkori árfolyamon, 228 millió forintnyi összeg volt. | Belföld: Simon-ügy: soron kívül foganatosítják a nyomozati lépéseket | Soron kívül foganatosítják a nyomozati lépéseket Simon Gábor ügyében, miután az MSZP volt elnökhelyettese szerdai hatállyal lemondott képviselői mandátumáról, és így már nem védi mentelmi joga - mondta Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a HírTV Magyarország élőben című műsorában csütörtökön. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/simon-ugy__soron_kivul_foganatositjak_a_nyomozati_lepeseket-1444577 | 2014-02-13 05:46:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást! – kiált ránk a Fidesz választási plakátja minden utcasarokról. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik a háború, a terror, a szenvedés elől menekülnek. A befektetőket, akik a „keleti nyitással” ámítják a magyar kormányt, akik arannyal hímzett királyi párnákat hoznak a miniszterelnöknek, nem kerítés várja, hanem kivételes bánásmód, számtalan előny, aminek az árát mi fizetjük meg, magyar adófizetők. Akkor is, ha egykori kommunista politikai és talán titkosszolgálati kapcsolat is feldereng a háttérben. Az itt következő hosszú történet erről szól. Kőszeg Ferenc cikke.
A Fidesz évek óta tartó kommunikációja szerint Magyarországra nem kellenek migránsok. Ehhez képest az V. kerületi önkormányzat arab befektetőknek értékesített egy jelentős műemléket, aminek a felújításához egy állami bank milliárdos hitelt adott
A beruházást megvalósító cég ügyvezetői a ’80-as években hazánkba érkezett arab migránsok, akik a rendelkezésre álló adatok fényében akár a kommunista titkosszolgálatokkal is kapcsolatban állhattak
Az egyik ügyvezető testvérét a 90-es években az Aranykéz utcai robbantáshoz kísértetiesen hasonló módszerrel végezték ki, valószínűleg alvilági elszámolási viták lezárásaként
Mindennek tetejébe egy pesti ház lakosai évek óta szívnak, és 100 éves kulturális és városképi hagyomány megy a levesbe
Amikor az államosított lakásokat fillérekért eladták a bérlőknek, az 1990-es évtized elején, a Budapest V. kerületi Párisi udvar (azzal a régies helyesírással írom, ahogy a kapu feletti feliraton jelenleg is olvasható) kimaradt a szórásból: kevesen laktak benne, az épület nagy részét az IBUSZ irodái foglalták el. Aztán Rogán Antal belvárosi regnálása idején az SCD csoport, amely korábban a Balaton körül tevékenykedett, 2010-ben öt nagy értékű ingatlan megvásárlásáról kötött megállapodást Belváros-Lipótváros önkormányzatával. Köztük volt a Párisi udvar is.
Az építkezés mégsem kezdődött meg, a kiürített épület állaga rohamosan romlott, a padlók, ajtók megvetemedtek, a helyiségeket penészgomba lepte el. 2012-ben az önkormányzat nem járult hozzá a Párisi udvar századik születésnapjának nyilvános megünnepléséhez: a látogatókat elborzasztotta volna az egykor pompás épület rettenetes állapota.
Két nagyvonalú nép szerződései
Az önkormányzatnak ekkor kapóra jött, hogy a szomszédban lévő Buddha-Bar Hotelt üzemeltető csoport jelezte, meg kívánja vásárolni a Párisi udvart. Az adásvételi szerződés megkötésére 2014. május 21-én került sor, az eladó Budapest V. kerületének önkormányzata volt (képviseli: Rogán Antal polgármester), a vevő a Párizs Property Kft. (képviseli: Majdi Helmi Rida ügyvezető, a képviselő meghatalmazottja: Hamdan Sameer Mahmoud). A vételár 2.100.000.000 (kettőmilliárd-egyszázmillió) forint volt, az eladott terület 2082 négyzetméter.
A szerződés III. pontjának 2. szakasza így hangzik:
„A Felek a jelen szerződés aláírásával kifejezetten megállapodnak abban, hogy a Vevő birtokba lépésének napjától kezdődően a Vevő jogosult az Ingatlan kizárólagos, minden korlátozástól mentes birtoklására és használatára.”
A szerződésnek ez a pontja valótlan volt, hiszen a Párisi udvar a megépítésétől kezdve átjáró házként kötötte össze a Petőfi Sándor utcát a Kígyó (Apponyi, Felszabadulás) térrel, továbbá a Párisi udvarból nyílott a Kígyó udvarnak nevezett passzázs, innen pedig a Ferenciek tere 11 számú társasház kapuja. Kizárt dolog, hogy ezt a szerződő felek ne tudták volna: a Párisi udvart minden budapesti átjáró házként ismerte, ráadásul az átjárási szolgalmi jog a tulajdoni lapon is be volt jegyezve. Az átjáró lezárásával mind a lakók, mind a Váci utca közvetlen közelében közlekedő helyiek és turisták szívnak.
Az arab nagyvonalú nép, írta II. Abdullah jordániai király Orbán Viktornak 2012-ben, a Buddha Bar Hotel megnyitása alkalmából. De nagyvonalúak a magyarok is. Nemcsak eladták a szállodát az arab befektetőknek meglehetősen olcsón, de kiemelt beruházásnak nyilvánították, sőt az arab tulajdonú beruházó Párizs Property 2016 májusában 6,85 milliárd forint beruházási hitelt is kapott a kizárólagos magyar állami tulajdonban lévő Eximbanktól. Attól a banktól, amelynek a törvény értelmében a feladata, hogy elősegítse a magyar áruk és szolgáltatások exportját, növelve ezzel Magyarország külpiaci versenyképességét.
A Párisi udvar luxusszállodává alakítása nyilvánvalóan növeli versenyképességünket, de talán annak is lehetett jelentősége a közel hétmilliárdos hitel odaítélésében, hogy az Eximbank vezérigazgató-helyettese ekkor már (és még) Puskás András, Rogán korábbi alpolgármestere volt.
De kicsit vissza a lezárt átjáróhoz! A kérdés megoldása Rogán utódjára, Szentgyörgyvölgyi Péterre várt. Az elb@szott helyzet rendbetétele érdekében az új polgármester új megállapodást kötött a Párizs Property Kft-vel. Ennek értelmében a Kft-nek lehetővé kellett tennie az átjárást, mind a Párisi udvaron, mind a Ferenciek teréről a Kígyó udvarba vezető folyosón keresztül. A második szerződés számszerűen meghatározza, miről kell a beruházónak lemondania: a Párisi udvarban 452,38 négyzetméterről, a Kígyó udvarhoz vezető folyosón 28,35 négyzetméterről. Ennek értéke a teljes vételár arányában körülbelül 500 millió forint.
Az új szerződést az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapozta meg. A képviselő-testület 2015. október 20-án ülésezett, de a szerződést már október 16-án aláírták. Győzelemre született az a nép, amelynek még a kerületi polgármesterei is ilyen biztos tekintettel pillantanak a jövőbe. Az ember persze elgondolkodik: mi lett volna, ha az arab tulajdonosok nem írják alá a második szerződést, ha a bírósághoz fordulnak, hogy átverték őket. Ettől azonban nem kellett tartani, a beruházó nem kért kártalanítást.
A megállapodásban a pontosan megjelölt határidőkhöz semmiféle szankció nem tartozik. Pedig, ha egy szerződés határidőket tartalmaz, oda szokták írni, milyen kötbér sújtja a szerződő felet, ha nem tartotta tiszteletben a szerződésben rögzített határidőt. Sélley Zoltán doktor, a kerület jegyzője ezt nyilvánvalóan tudja, és tudja azt is, hogy a szankció hiánya felhívás keringőre: a határidőket nem kell komolyan venni. Nem is vették őket komolyan.
A kijárat a Ferenciek tere felé még mindig nem nyílt meg, holott a lezárása óta nem másfél, hanem három és fél év telt el. De ez nyilván nem ok arra, hogy a 2012-ben a beruházó araboknak adott állami kitüntetést visszavonják – mert bizony ilyen kitüntetést is adott Sameer Hamdan és Zuhair Awad ügyvezetőknek az Orbán-kormány.
Mi dolgom a Párisi udvarral?
Születésem óta, azaz pontosan nyolcvan éve, ugyanabban a házban élek, bár a tér neve, a ház száma többször megváltozott. Érdekelt, mi történik ott, ahol lakom, érdekelt, mint belvárosi, budapesti lakost, mint magyar állampolgárt. Érdekelt a jordán-palesztin beruházók bensőséges és számukra anyagi előnyöket biztosító kapcsolata Orbán Viktorral, amely látványosan ellentmondott a kormány migráns-ellenes, bevándorló-ellenes szövegelésének.
2015 novemberében az építkezés kedvéért lezárták a Petőfi Sándor utcát. Előzőleg 2012-től két éven át már le volt zárva, ekkor épült a Belváros Új Főutcája, amelyet nagy csinadrattával közvetlenül a 2014-es választások előtt nyitottak meg. A 2015-ös döntés ellen aláírásgyűjtést kezdeményeztem, a kerület nevében Böröcz László alpolgármester afféle, csupa megértést kifejező, csöpögős levéllel válaszolt. Tarlós főpolgármester nem bajlódott a válasszal, továbbította a szöveget Budapesti Közlekedési Központnak. Innen aztán megkaptam a megfelelő felvilágosítást. A BKK levelezési szakterületének a vezetője tudatta velem, hogy a Belváros Új Főutcája csupán „a felújítási projekt neve volt”, a Petőfi Sándor utca nem főútvonal, hanem mellékút.
Az önkormányzat sajtóközleményéből tudom, hogy a Belváros Új Főutcája II. üteme projekt összköltsége több mint 3,6 milliárd forint, amely az Európai Unió és a Magyar Állam pénzügyi támogatásával valósult meg. Vagyis a pénzügyi támogatással a Belvárosban mindössze egy mellékút épült. „Kérem alpolgármester urat – írtam Böröcz Lászlónak –, szíveskedjék erről tájékoztatni a magyar kormányt, a brüsszeli illetékeseket, valamint Rogán Antal kabinetfőnök urat. Hátha nem tudják.”
Vendég voltam a Buddha Bárban
A petíción kívül egy cikket is írtam a Párisi udvar ügyéről (Népszabadság. 2015. december 15.) és kártérítési pert kezdeményeztem a Párizs Property Kft. ellen. Semmi okom nem volt a meglepődésre, hogy amikor 2016 elején a beruházás projektmenedzsere tájékoztatta az építkezésről társasházunk lakóit, és én is jelentkeztem, a menedzser megállított: – Örülök, hogy itt van – mondta. – A beruházók szeretnék személyesen is megismerni. A meghívásnál jobban meglepett a menedzser neve: Hermesz Jánosnak hívják. Hermész a hírvivő, a közvetítő isten, az úton járók és a halottak kalauza, mellékesen a tolvajok istene is. Néhány egyeztető telefon után egy délután ötre átmentem a szemközti Buddha Bar Hotelba; ha hétig nem jönnék haza, keressetek a Jordánban, mondtam a szeretteimnek.
Valójában nem tartottam semmitől, tudtam, hogy barátságosan fognak fogadni. Én leginkább a kártérítésről szerettem volna beszélni. Úgy véltem, a kényelmetlenségért, hogy valahányszor kilépünk a lakásunkból, meg kell kerülnünk a fél háztömböt, mind a húsz tulajdonos jogosult lenne félmillió forint kompenzációra, a tágas, reprezentatív kapu elvesztéséért pedig a társasházat illetné meg kártalanítás. Bár az említett összegek a beruházás költségeinek fél százalékát sem tették ki, a befektetők elhárították a kérdést.
Vendéglátóimat a kártérítésnél sokkal jobban érdekelte a cikkem egyik megjegyzése. „Szemben lakom a Buddha Bárral, ha este kinézek az ablakon, azt látom, hogy a hatalmas épület minden ablaka sötét, mintha senki nem lakna a szállóban – írtam a cikkemben, majd leírtam a szállodával kapcsolatos környékbeli pletykákat, hozzátéve, hogy „én persze egyik változatot sem hiszem el”.
Vendéglátóim ragaszkodtak hozzá, hogy menjek be velük az egyik üres szobába. Végigfutottak bennem a krimik képei, fejemre dobnak egy paplant, ott fojtanak meg alatta, hogy ne kiálthassak. De csak azt mutatták meg, hogy az ablakok különleges üvegből készültek, amelyen kívülről nem lehet átlátni. Sokakat zavar, mondják, hogy belátnak a szemben lévő szállodai szobába, ahol vendégek élik a magánéletüket. A kukkolók pedig keressenek szórakozást másutt. Mindkét beruházó kiválóan beszél magyarul. Több mint harminc éve élnek Budapesten.
A homályba vesző kezdetek
Utóbbi tény persze újabb kérdéseket vet fel. Sameer Hamdan, Zuhair Awad (a Párizs Property Kft. jelenlegi ügyvezetői) és Zuhair testvére, Naji Awad az 1980-as évek közepe tájén érkeztek Budapestre Jordániából, külföldi ösztöndíjasként. Najit 1995-ben Budapesten felrobbantották, testvére pedig nagyberuházó ma is Magyarországon. Hogy juthattak el idáig? Valami töredékes történetet össze lehet rakni, íme.
A kommunista rendszer szokásai szerint a külföldi ösztöndíjasok, akik a testvéri szocialista országokból vagy a harmadik világ „haladó” – értsd: szovjetbarát – országaiból érkeztek, tanulmányaik megkezdése előtt egy évig a Nemzetközi Előkészítő Intézetben tanultak magyarul. Ha egy ösztöndíjas külföldi diák tanulmányi kötelezettségének nem tett eleget, erről – Orbán László művelődésügyi miniszterhelyettes rendelkezése szerint – értesíteni kellett a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatalt, amely döntött a külföldi kiutasításáról.
A fentebb már említett Népszabadság-cikkemben, korábbi sajtóértesülésekre hivatkozva (Blikk, 2009. július 23.) leírtam, hogy „Zuhair Awad, a testvérével, Naji Awaddal együtt pénzváltó tevékenységet folytatott a Keleti pályaudvar környékén”. (Hogy jártak-e egyetemre, és ha igen, melyikre, arról ellentmondásosak a sajtóértesülések.) Az Awad-fiúk édesapja Arafat szűkebb köréhez tartozott, Naji pedig a pénzváltói jövedelméből „valószínűleg jelentős összegekkel támogatta a PLO-t, a Palesztin Felszabadítási Szervezetet”.
Ez a PLO kapcsolat az egyik lehetséges magyarázat arra, miért tolerálták a belügyi szervek a Jordániából érkezett ösztöndíjasok magyarországi működését annak ellenére, hogy a pénzváltás 1991-ig állami monopólium volt, az utcai pénzváltás pedig bűncselekmény. A szovjet politika Izraellel szemben Arafatot és a PLO-t támogatta, a pénzszerzés a PLO részére tehát az antiimperialista harc része volt.
Naji 1995. szeptember 19-án a Práter utcában robbantásos merénylet áldozataként végezte az életét. A Blikk feltételezése szerint a merényletet egy rivális palesztin szervezet vagy az izraeli titkosszolgálat hajtotta végre. A robbantás módszere kísértetiesen hasonlított a három évvel későbbi Aranykéz utcai merénylethez: a robbanóanyagot itt is túladagolták, de szerencsére itt nem voltak kívülálló áldozatok.
A Fidesz egyik propaganda-lapja, a Pesti Srácok, 2013. június 16-án, azaz már Portik Tamás letartóztatása után, Portikot is kapcsolatba hozta a merénylettel. Eszerint Portik Naji Awadot bízta volna meg azzal, hogy az olajszőkítésből származó jövedelmét váltsa át értékálló valutára, és helyezze el külföldi bankokban A tranzakció során azonban a pénzből 500 millió forint eltűnt: Najinak ezért kellett meghalnia. (A Népszava híradása szerint a Práter utcai robbantást, az Aranykéz utcaival együtt, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának a jelentése is az „olajos” bűncselekmények közé sorolta.)
A Párisi udvar tulajdonosai jól ismerték a Népszabadságban megjelent cikkemet, de a magyarországi életük kezdeteiről írottakat nem hozták szóba. A Práter utcai merényletet én említettem, jelezve, ha ez túlságosan fájdalmas emlék, akkor ne beszéljünk róla. Zuhair Awad bólintott: testvére haláláról nem akar beszélni.
Az állambiztonság és a túlélő kommunista múlt
A külföldi ösztöndíjasok és a Nemzetközi Előkészítő Intézet szoros állambiztonsági ellenőrzése az előző rendszerben részben a „rendkívüli események” túldimenzionálását jelentette, részben pedig a tanárok és diákok nem hivatalos külföldi kapcsolatainak nyomon követését szolgálta.
Akkoriban egy csöpp Mao-jelvény viselése miatt a vétkes diák kollégiumi szobájában titkos házkutatásra került sor, amelyben két állambiztonsági tiszten kívül egy fotós és a kollégium igazgatója is részt vett. A hatnapos háborút követő szovjet és lengyel anticionista-antiszemita hullám gulyáskommunista változataként az Előkészítő Intézetből három zsidó származású tanárt távolítottak el külföldi, részben izraeli kapcsolataik miatt.
De az állambiztonsági munka a külföldi ösztöndíjasok esetében túlment a szokásos elhárító tevékenységen. Az állambiztonsági szervezet 1968-ban rezidentúrát létesített a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. Az 1968. január 23-án kelt jelentés szerint a rezidentúra vezetője a 77-es számú SZT tiszt, tagjai „Béla” informátor, az intézet gazdasági igazgatója, „Halmos” informátor, az intézet kulturális bizottságának titkára, a portán dolgozó „Mária” informátor, „Szalai” informátor, vezető ápolónő, továbbá egy „Pénzes” fedőnevű ádeni állampolgár és Mezei Lajos, a BM hivatalos kapcsolata, az Intézet diákotthonának a vezetője.
A rezidentúra nemcsak a tanárok és diákok magyarországi magatartását, tevékenységét kísérte figyelemmel, de jelentett arról is, hogyan vélekednek a külföldi diákok a nemzetközi eseményekről és hazájuk belpolitikai eseményeiről, sőt igyekezett véleményüket, a külföldi diákszervezetek politikáját aktívan is befolyásolni.
Értelemszerű, hogy a fejlődő országokból származó diákok befolyásolására irányuló hazai törekvéseket a magyar állambiztonsági szervezetnek össze kellett hangolnia a szovjet állambiztonsági szervezet igényeivel, már csak azért is, mert a szovjet szerveknek nyilvánvalóan sokkal több információjuk volt távoli országok belső politikai viszonyairól, mint a magyar állambiztonsági szervezetnek.
Ez is valószínűsíti a feltételezést, hogy Sameer Hamdan és az Awad testvérek a magyar, sőt a szovjet állambiztonsági szervezet egyetértésével folytathatták a tevékenységüket. Róluk semmilyen irat nem található az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, holott a levéltár a Nemzetközi Előkészítő Intézetről több objektumdossziét őriz, és az ott folyó állambiztonsági tevékenység az 1950-es évek második felében létrejött, majd 1966-ban önállósult intézetben a szigorúan bizalmas jelentésekből jól nyomon követhető. Legalábbis a 80-as évek elejéig. Mert onnan kezdve egyetlen jelentés sem található az Előkészítő Intézetről.
A történet lezárásaként annyit még érdemes elmondani, hogy az Előkészítő Intézet „tartója” Tárnyik István volt, jelentések tanúsága szerint eszes, racionálisan gondolkodó állambiztonsági tiszt. Idegen nyelvi főiskolát végzett, egy évet tanult a Szovjetunióban, franciául felsőfokon, oroszul középfokon beszélt. Főhadnagyként kapta a megbízást az Előkészítő Intézet állambiztonsági ellenőrzésére, 1984-ben, huszonhét évi szolgálat után, negyvennyolc éves korában alezredesként ment nyugdíjba.
Elhunytakor, 1992. augusztus 6-án, dr. Császár Józsefné, az örök Jolika, a Belügyminisztérium Személyzeti Főosztályának vezetője, aki pályafutását még a Katonapolitikai Osztályon kezdte, az eltávozott alezredest a szerv halottjává nyilvánította. De vajon milyen szervről volt szó? Hiszen a Belügyminisztérium „állambiztonsági szerve” 1990 februárjában megszűnt, helyét az elkülönült nemzetbiztonsági szolgálatok vették át. Jolika azonban ezt nem vette tudomásul. Lehet, hogy megint csak neki volt igaza, és a kommunista titkosszolgálatok túléltek a rendszerváltást?
Munkás- és hajléktalan szállókról induló hotelbirodalom
Hamdan és Awad 1997-ben hozták létre ingatlanfejlesztő vállalkozásukat Mellow Mood néven. Ekkor már tíz éve éltek Budapesten, ahol a rendszerváltást átívelően virágzott az illegális, majd legalizált valutaváltó piac, és másfél éve lett merénylet áldozata Awad testvére.
A cég neve higgadt kedélyt, de ha tetszik derűs jókedvet, vagy éppen spicces hangulatot jelent. A vállalkozás alapötlete Kolumbusz tojása volt: Budapestre is folyamatosan érkeznek a kispénzű, hátizsákos turisták, a szocialista nagyvárosokban azonban nem alakult ki a youth hostelek, az olcsó ifjúsági szállások rendszere, ezt a piaci hiányt kell mihamarább betölteni.
Az 1980-as évek második felében elporladt az általános foglalkoztatottság szocialista dogmája, az állami üzemek elbocsátották a feleslegesnek ítélt munkaerőt, a rendszerváltó jogszabályok pedig lehetőséget adtak arra, hogy a nagyüzemek a saját vagyonukként eladják a munkásszállásaikat. Jelentős kínálat keletkezett olcsó szállodaként hasznosítható épületekből – mellesleg ekkor, és ennek következtében, alakult ki a budapesti hajléktalanság.
A Mellow Mood csoport tulajdonosai jó üzletemberként kihasználták az erős kereslet és az olcsó kínálat egybeesését, és sorra létesítették a kispénzűek számára a hosteleket a régi munkásszállókból. Megegyeztek továbbá több diákszálló vezetésével, és a nyáron kiürülő szobákat kiadták turistáknak. Igy hasznosították többek között a Budapesti Műszaki Egyetem két XI. kerületi kollégiumát vagy a II. kerületi Káldor Miklós kollégiumot.
Voltak azonban szálláshelyek, amelyeknek a megszerzéséhez az üzleti érzéken kívül megfelelő kapcsolatokra, 1990 előtti nyelven „szocialista összeköttetésekre” is szükség volt. A Párisi udvar felépültével egy időben, 1912-ben az Aréna út (ma: Dózsa György út) és az Angyalföldi út sarkán is felépült egy jókora ház. A Párisi udvarra abban is hasonlított, hogy díszítésében szerepet játszott a Zsolnay gyár. Rendeltetése azonban távol állt a bankszékháznak épült Párisi udvarétól. Az angyalföldi épületet Népszállónak hívták, megépítését Bárczy István, a főváros polgármestere kezdeményezte, annak érdekében, hogy mint más nagyvárosok hasonló céllal épült házai, olcsó szállást biztosítson a Budapesten dolgozó, de nem a városban élő munkásoknak.
A Népszálló a szocializmus évtizedei alatt a Fővárosi Tanács munkásszállásaként működött, 1994-től pedig Fővárosi Szociális Központ és Intézményei (később Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, BMSZKI) néven hajléktalan-szálló és a fővárosi hajléktalan-ellátás központi intézménye lett. Az épület Angyalföldi utcai bejárata felőli részt azonban nem vehette igénybe a hajléktalan-ellátó intézmény, mivel abban még a rendszerváltás előtti időktől egy Diákszálló működött. A Diákszállót – mily meglepő – a Mellow Mood Kft-t később megalapító hőseink üzemeltették.
2001-ben a hajléktalanokat ellátó intézmény új vezetése meg akart szabadulni a társbérlőtől, és vizsgálni kezdték, milyen szerződés alapján használja a kft. az épületnek ezt a részét. Megrökönyödésükre semmiféle szerződésként értelmezhető iratot nem találtak, és ilyet bemutatni a kft. sem tudott. Mindössze egy levél került elő, amelyben még a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztálya engedélyezi a munkásszálló épületében egy diákszálló működését.
A Művelődésügyi Főosztály vezetője akkor Mezei Gyula volt, aki Aczél György fővárosi másaként felügyelte és irányította Budapest kulturális és oktatási ügyeit. Kizárt dolog, hogy a főosztályvezető engedélyezte volna egy ilyen levél kiadását a magasabb pártszervek hozzájárulása és az állambiztonsági szervek jóváhagyó bólintása nélkül. Vagyis kizárt, az érintett arab befektetők állambiztonság háta mögött folytatták volna tevékenységüket.
A hajléktalanszálláson működő diákszálló a kilencvenes évek során jelentős turisztikai üzemmé fejlődött. Az alábbiakban A recepció működési szabályzata című, 1999. december 1-én kelt iratból idézünk: „A Mellow Mood Kft. üzemeltetésében áll az egész évben 24 órán keresztül nyitvatartó Diáksportszálló. […] A Mellow Mood Kft Sameer Hamdan ügyvezető igazgató, Zuhair Awad és Mazen Al Ramahi tulajdonában áll. […] Román, jugoszláv, arab, albán, magyar, gyanús, koszos, csomag nélküli embereket nem csekkelünk be. […] Arabokat csak akkor lehet becsekkelni, ha Sameer, Mazen vagy Zuhair személyesen neked ad engedélyt rá.”
A perben tartott tárgyalások során Sameer Hamdan több alkalommal hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál, illetve a Főpolgármesteri Hivatalban befolyásos kapcsolatokkal rendelkezik. Az állítólagos kapcsolatok ellenére 2003-ban ki kellett üríteniük az egykori Népszállóban használt helyiségeket. Csupán tekintélyes mennyiségű vízipipa maradt utánuk. A befolyásos kapcsolatok hasznosítására csak a Fidesz 2010-es újbóli kormányra kerülése után nyílt módjuk.
Továbbra is átjárhatatlan átjáróház
A Magyar Narancs 2017. április 27-i számában A jordán ház címmel két oldalas írás jelent meg „A párisi udvar elajándékozásáról”. A cikket Keller-Alánt Ákos írta, aki azóta elnyerte a Tarnói Gizella díjat, amellyel az Élet és Irodalom munkatársai jutalmazzák a kiemelkedő teljesítményt a gazdasági újságírás területén.
A Párizs Property és a Belváros-Lipótvárosi önkormányzat megállapodásában még az állt, hogy a Petőfi Sándor utcát a Ferenciek terével összekötő passzázsban kisebb, speciális funkciójú üzletek lesznek.
„Ezzel a kialakítással próbálja az Építtető megőrizni a földszinti passzázs megépítésekor megálmodott hangulatot, és életet vinni ebbe a rendkívüli szépségű belső térbe, melynek megőrzése közös érdek.”
A valóságban – a tervek szerint, amelyeket az Origo ismertetett – „a hatszögletű, kupolás központi térben lesz a luxushotel előtere, de ide csatlakozik egy bár, étterem és kávézó is. Mindez „eléggé távol áll a közhasznú funkciótól – írja a Narancs munkatársa. Feltételezése az, hogy a Párisi udvar, amely átjáróháznak épült, és ezt a funkcióját száz éven át megőrizte, a szálloda megnyitása után nem lesz átjáróház. Ezt az eredeti szerepét nemcsak a gyakorlatban veszti el, hanem jogilag is.
A szerződés szerint ugyanis a bíróság a „telki szolgalmat”, magyarán az átjárás eltűrését megszüntetheti, ha arra az ingatlan tulajdonosának már nincs szüksége. Ebben az esetben a szállodatulajdonosnak kötbérként csupán nyolcvanmillió forintot kell kifizetnie, és máris korlátozás nélküli tulajdonosa a Párisi udvarnak, ahogy azt Rogán megálmodta.
Az újságírói feltételezés, hogy a szálloda megnyitásával beköszönt a Tilos az Á korszaka, annyira bántotta a beruházókat, hogy sajtótájékoztatót hívtak össze a megcáfolására. „A Narancs tök igazat írt”, tudósított az eseményről Szily László, a 444. hu portálon, 2017. május 19-én. Az újságíró a sajtótájékoztatón megkérdezte Fazekas Tamást, a szálloda már kinevezett igazgatóját, hogy pórázra kötött kutyával vagy kézben tartott biciklivel keresztül lehet-e menni a Párisi udvaron. Erre nem tudok válaszolni – felelte a majdani igazgató. Hermesz János a Narancsnak merészebben válaszolt.
„Bárki számára nyitva áll majd a passzázs – kutyával, biciklivel vagy anélkül, és azon dolgozunk, hogy be is akarjanak majd jönni az emberek. A szándékunkat azonban csak a megnyitást követően tudjuk bizonyítani (…) a 2018 nyári nyitás után meggyőződhetnek szándékaink valódiságáról.”
A bizonyítás azonban elmaradt, a nyitásra az eredeti, 2017. márciusi időpontnál tizenöt hónappal később, 2018 nyarán sem került sor.
Most azonban mintha már valóban közeledne a nyitás. A bejáratot takaró vasoszlopok között rá lehet pillantani a Petőfi Sándor utcai bejáratra. Az üvegajtó mögött egy építmény látható, akár beléptető kapu is lehet. Mellette egy pórázra kötött kutya talán elfér, egy kézben tolt bicikli aligha. De különben is kinek van kedve portások és biztonsági őrök között áthaladni, csak azért, hogy húsz méterrel lerövidítse az útját.
Egy efféle fedett utcába akkor érdemes betérni, ha ott kirakatokat lehet nézni, ténferegni, ismerősökkel beszélgetni, esetleg vásárolni valamit, átlagos áron meginni egy kávét vagy egy sört. Ahogy ez lehetséges volt a századeleji Párizsi ház fedett bevásárló udvarában, vagy még inkább a Párisi udvar mintájául szolgáló milánói II. Viktor Emánuel galériában.
A Kígyó udvarból a Ferenciek terére vezető kietlen folyosó, amelynek az elkészültét 2017 márciusára ígérték, idén április közepén elkészült. Innen a Párisi udvar felé az átjárhatóság helyett elegendő az átláthatóságot biztosítani. Nos, hát azt biztosították. A folyosó falában van egy ablak. Ha legalább 175 cm magas vagy, bekukucskálhatsz, ahogy a Rimbaud leírta párizsi utcagyerekek a pékműhely ablakán, és meglesheted, hogy vízipipáznak, falnak és vedelnek az arany érdemkereszttel felékesített migránsok és a fideszes mutyi-bárók az egykori polgári Pest talán legszebb épületének fényben úszó udvarán.
Egy dolog közös bennük: mindent megengedhetnek maguknak, semmilyen ígéretet, semmilyen határidőt, semmilyen szerződést, semmilyen jogszabályt nem kell tiszteletben tartaniuk.
Kőszeg Ferenc
Címlapfotó: Sajtóbejárás 2017. május 19-én a Párisi Udvarban, ahol szállodát alakítanak ki. MTI Fotó: Mohai Balázs
Hibaigazítás (2019. május 8.): Cikkünk egy korábbi változatában tévesen állítottuk, hogy a 2014-es értékesítéskor „az épület ára négyzetméterenként alig haladta meg a százezer forintot”. | Milliárdos migránsok Orbán Viktor udvarában - így jöttek a Párisi Udvar új tulajdonosai | Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást! - kiált ránk a Fidesz választási plakátja minden utcasarokról. Ez azonban csak azokra vonatkoz | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/05/07/milliardos-migransok-orban-viktor-udvaraban-igy-jottek-a-parisi-udvar-uj-tulajdonosai/ | 2019-05-07 12:29:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az egyik legnagyobb magyar építőipari vállalattá nőtte ki magát az utóbbi időben a Közgép Zrt., amely elnöke Nyerges Zsolt, és amelyet évek óta Simicska Lajos érdekeltségébe tartozónak mondanak. Eddig azonban hivatalosan ezt semmi nem erősítette meg: mindeddig a zártkörű részvénytársaságként működő vállalat közgyűlésein csak az elenyésző részvényhányaddal rendelkező vezérigazgató, Németh Miklós jelent meg, a jegyzőkönyvekben és a nyilvános cégadatokban így nem szerepelt Simicska Lajos neve.
Január óta azonban csak olyan cég vehet részt egy közbeszerzésben, amely az ajánlattétel során megnevezi azt, hogy kik, milyen természetes személyek a valódi tulajdonosai. Ezt az idén hatályba lépett alaptörvény írja elő, az alkotmányt januárban felváltó új alaptörvény államról szóló részének 39. cikke szerint ugyanis „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”.
Hír és fotó
Ezért kellett most nyilatkozatot tennie a Közgépnek, ami a Népszabadságértesülése szerint megerősítette, hogy Simicska Lajos a cég valódi tulajdonosa. A Közbeszerzési Hatóságtól kapott tájékoztatás szerint a közbeszerzési eljárásokban az úgynevezett ajánlattevő – tehát aki pályázatot ad be – köteles nyilatkozni, hogy a közbeszerzésben jogosult részt venni, és ennek részeként megnevezni a tényleges tulajdonost vagy tulajdonosokat. Egy ilyen nyilatkozat került a lap birtokába, és egy ilyen nyilatkozat fotójáttette közzé a Facebookon az Átlátszó is.
Ez azt is jelenti, hogy a közbeszerzési piacot a 2010-es kormányváltás óta uraló cégen keresztül – a Magyar Narancs egy idén januári összeállítása szerint a Közgép, illetve az általa vezetett konzorciumok a 2010-es kormányváltástól a múlt év végéig több mint 200 milliárd forint értékben nyertek közbeszerzési tendereken, valamint kaptak egy 34 milliárdos MFB-hitelkeretet – Simicska Lajos közvetve tulajdonosa mindazon vállalkozásoknak, amelyek a Közgép-cégbirodalomhoz tartoznak.
A cégcsoport
A Közgépnek jelenleg tíz vállalkozásban van közvetlen tulajdoni hányada – további öt cég van, amiben korábban volt tulajdonrésze –, ebből a tízből négynek vannak további cégei, összesen kilenc, amelyek között van olyan, amely további más vállalatokban érdekelt. Vagyis Simicska Lajos csak a Közgépen keresztül egy legalább húsz vállalatból álló cégcsoportotban érdekelt. A Közgép érdekeltségeihez kötődő cégcsoport jelenleg így néz ki:
A Közgép Zrt. és a közvetlen tulajdonában lévő társaságok főbb adatai
A cég neve A Közgép-tulajdonszerzésének éve További tulajdonos(ok) A cégnek milyen más vállalatokban van közvetlen tulajdona? Árbevétel, 2010, milliárd Ft Eredmény, 2010, milliárd Ft Közgép Zrt. – n. a. Lásd az alábbiakban 56,6* 2,9* Budai Malomipari Kft. 2006 Pro Aurum Zrt. – 0,006 -0,047 Millenáris Produkció Zrt. f.a. 2001 Farkas Antal (szolnoki magánszemély) – 0 0 Közgép Ingatlanfejlesztő Kft. 1999 Németh Miklós Közgép-vezérigazgató – 0,005 0,001 Logal-Grad Építőipari és Szolgáltató Kft. 2009 Tatai Környezetvédelmi Zrt., Ózon Környezetvédelmi Kft. – 0 0 E-OS Energiakereskedő Zrt. 2010 Tóth Marianna E-OS Innovatív Zrt., E-OS Gáz Kft., E-BIO Hungary Kft. 12,6 0,149 Overdose Vagyonkezelő Kft. 2010 Mol Nyrt., Euroinvest, OTP Nyrt., CIG Pannónia Nyrt. – 0 -0,206 Transdanuvius 2000 Kft. 2011 – Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. 0,027 0,438 Közgép-Energia Kft. 2007 Energott Fejlesztő és Vagyonkezelő Kft. Mezőhegyesi Bioenergia Kft., Energo-Hőterm Kft., Ceglédi Bioenergia Kft., Lajta Bioenergia Kft.. 0,193 ,035 CSKK 2009 Kft. (az M3-as egy szakaszát építő projektcég) 2010 Colas Hungária Zrt., Strabag Zrt., Kelet-Út Kft. – 0,327 0,006 Manufaktúra Befektető Kft. 2011 – Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 0 -0,002
* 2011-es adat
A kevésbé ismert cégnevek közül a CSKK egy, az M3-as autópálya egy szakaszának építésére létrehozott projekttársaság, míg a Manufaktúra Befektető a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. kisebbségi részvénycsomagját vette meg még 2010 nyarán, de 2011 végégig szóló félmilliárdos kötelezettségei teljesítésére egy év haladékot kapott.
A Közgép és a tíz vállalat összeadott árbevétele 2010-ben nagyjából 58 milliárd forint volt (a 2011-es adatok májusban jelennek meg). Ehhez a Transdanuvius-tulajdonú Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. 3,7 milliárdos, míg a Közgép-Energia többségi tulajdonában lévő, a dunaújvárosi önkormányzattal közösen tulajdonolt Energo-Hőterm Kft. további 2,6 milliárdos árbevételt adott, az egyik E-OS tulajdonú cég pedig 686 milliót. Így a Közgép-érdekeltségű cégek teljes 2010-es árbevétele nagyjából 65 milliárd forint volt, míg az adózás előtti nyereségük meghaladta a 3,6 milliárd forintot. A helyzet tavaly tovább javulhatott, az Origo szerint a Közgép árbevétele 56,6 milliárd forintra, nyeresége 2,9 milliárdra nőtt.
Új profil
A Közgép tavaly és tavalyelőtt összesen öt vállalkozásban szerzett tulajdont. Emellett a Transdanuvius Kft. és a Dunántúli Távközlési Kft. révén a cégcsoport profiljában megjelent a távközlési és hírközlési építési tevékenység is. Ehhez korábban vasútfejlesztési projektekhez volt szükség, de egy hírközlési magasépítő cég jól jöhet egy olyan piaci környezetben, ahol egy mobilpiaci szereplő jelenik meg.
Az Opten Cégtárában fellelhető céginformációk szerint Simicska Lajos egyik bizalmi embere Zsigri Ferenc. A törökszentmiklósi lakcímű üzletember kilenc vállalkozásban tölt be cégvezetői tisztséget, ebből saját számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői szolgáltatásokat végző cége mellett nyolc közgépes vállalat található. Az energetikai vállalkozások többségének cégvezetője pedig Áfra Barnabás, a 2000-ben létrehozott Elmib egyik alapítója és korábbi vezérigazgatója.
A Közgép Zrt.-t még hétfőn, a Népszabadság-értesülés megjelenése után kérdeztük arról, hogy kívánják-e kommentálni a lap hírét, hogy valóban Simicska Lajos-e a cég tulajdonosa, és ha igen, akkor a jövőben részt vesz-e a közgyűléseken, és hogy van-e más tulajdonos. Kérdéseinket írásban kérték, azokra a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Cégbirodalom egy nyilatkozat árnyékában | Cégbirodalom egy nyilatkozat árnyékában - A Közgépen keresztül még tizenkilenc vállalatban érdekelt Simicska Lajos. Energetikai, távközlési vállalatok, Zsolnay és Overdose a listán. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/04/20/kozbesz/ | 2012-04-20 11:29:00 | true | null | null | Index |
hvg.hubirtokába jutott dokumentumok szerint Bayer Zsolt az Esztergomi Hirdető Kft-nek dolgozott több hónapon keresztül, s tette mindezt 300 ezer forintos megbízási díjért. A szerződésből nem derül ki, hogy ez havi, vagy a szerződésben jelzett 2009. február 2. és július 31. közötti időszakra szóló összeg. A megbízási szerződésben az is szerepel, hogy „a feladat ellátása során a vállalkozó a főszerkesztő (felelős szerkesztő) utasításai szerint jár el. A szakszerűtlen vagy célszerűtlen utasítást kifogásolhatja, és azt teljesíteni csak akkor köteles, ha az utasítást a kifogás ellenére az utasítás adója írásban is fenntartja”.
Az újságíró egy Szlovákiában bejegyzett cégen, a Tribe S.R.O.-n (vagyis kft.-n) keresztül számlázott. A szerződés érdekessége, hogy bár 2009 februárjától él a megbízás, de – vélhetően figyelmetlenségből – az maradt benne, hogy 2008 februárjában kezdi a munkát a vállalkozó. A céggel szerződésben álló Esztergomi Hirdető Kft. a Strigonium Holding tagcége. Előbbi intézi - honlapjuk tanúsága szerint - az Esztergomi TV hirdetéseit és a városban kihelyezett óriásplakátok reklámhelyeinek értékesítését, az önkormányzati híreket közlő Hídlap kiadását. (A szeretgom.hu összegyűjtötte, hogy a város Meggyes Tamás regnálása alatt mennyit költött a helyi médiára. Az egykori polgármester premizálási szokásai miatt pedig éppen most indul nyomozás.)
Bayer Zsoltot többször is kereste a hírportál az üggyel kapcsolatban, sikertelenül. Bayer még 2009 októberében is írt cikket a Hídlapba, akkor jelent meg a Dózsafalva című anyaga, amit a Magyar Hírlap is átvett és ami miatt számos sajtópert vesztett mindkét orgánum. Bayer ellen rágalmazás miatt több személy feljelentése nyomán is büntetőeljárás folyik az Esztergomi és a Veszprémi Városi Bíróságon. Ezen kívül nem jogerősen, első fokon,polgári peres úton a cikkben említett egyik magánszemély számára 3,5 millió forint nemvagyoni kártérítést is megítélt már a bíróság.
Szintén 2009-ben derült ki: az ismert jobboldali publicista cége Szlovákiában van bejegyezve, autójának is szlovák rendszáma van. „Elviselhetetlenek az itthoni adók és úgy általában az itthoni körülmények” - indokolta írásában akkor Bayer Zsolt, hogy a cége után fizetett adóival miért a szomszédos szlovák államot gazdagítja, s miért nem a magyart. S akkor arról is értesítette a közt, hogy hazahozza cégét és lecseréli rendszámát. A nyilvános szlovák cégjegyzékben még megtalálható a cég, de azt nem tudja a hvg.hu, hogy ez a jelenlegi állapotot tükrözi-e. | Bayer Zsolt Szlovákiából számlázott Esztergomba | Újságírói tevékenységéért szlovák cégén keresztül számlázott Esztergomban Bayer Zsolt - tudta meg a hvg.hu. | null | 1 | https://168.hu/itthon/bayer-zsolt-szlovakiabol-szamlazott-esztergomba-96445 | 2010-12-21 14:42:00 | true | null | null | 168 óra |
A karácsony előtti időszakban elérhető árkedvezmények rengeteg ember számára jelentenek könnyebbséget és megtakarítást.
Az akciókkal azonban természetesen csak akkor nyernek a fogyasztók, ha tisztességes keretek között zajlanak, a vásárlók pedig megfontoltan választanak a kínálatból.
A GVH azt tanácsolja, hogy mindig legyen óvatos és elővigyázatos!
Nézzen utána, hogy az áruháznak van-e ügyfélszolgálata és elérhetősége! Ezek hiánya mindig gyanús!
Szánjon elegendő időt az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) fontosabb részeinek megismerésére!
Internetes vásárlás esetén - néhány kivétellel - a termék átvételét követő 14 napon belül elállási jog illeti meg.
Ha problémája akad a vásárlást követően, először a kereskedővel próbálja azt rendezni, panaszait pedig mindig írásban nyújtsa be!
Amennyiben bizonytalan a bolt megbízhatóságával kapcsolatban, érdemes felkeresni a jogsértést elkövető webáruházak adatbázisát a https://jogsertowebaruhazak.kormany.hu/ oldalon.
A GVH legújabb videójában is hasznos tanácsokkal látja el a fogyasztókat, hogy hogyan kerüljék el a vásárlásuk kellemetlen következményeit. A legfrissebb, szabadon felhasználható Black Friday figyelemfelhívó videó itt érhető el .
A GVH nemcsak a fogyasztókat segíti, hanem a vállalkozások számára is irányt mutat: oktatóvideóval támogatja a kereskedőket az akciókra vonatkozó jogszabályok betartásában. A nemzeti versenyhatóság továbbra is fogadja a jelzéseket a piaci versenyt érintő esetekben, részletes tájékoztatást adva a fogyasztóknak a honlapján a lehetséges lépésekről és az egyéb segítségnyújtó szervekről. | Figyelmeztetést adott ki a GVH a Black Friday miatt | Már javában dübörög a Black Friday, a boltok és webshopok naponta hirdetik a jobbnál jobb ajánlataikat. Azért, hogy a fogyasztók elkerüljék a kellemetlen meglepetéseket, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) október végén tájékoztató kampányt indított. A GVH most egy újabb videóban mutatja meg, hogy a fogyasztók mire figyeljenek oda azért, hogy elkerüljék a megtévesztő ajánlatokat és tudatos döntéseket hozzanak vásárlásaik során. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/11/gvh-black-friday-szezonalis-akcio | null | true | null | null | Origo |
A rendőrség reagált a mai, Ökotárssal kapcsolatos bírósági ítéletre és a reakciókra: visszautasítják, hogy politikai nyomásra kezdtek volna házkutatást tavaly szeptemberben, hiszen egy 1994-es törvény szerint „a rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el.
De mi is történt az Ökotársnál?
2014. első felében Lázár János belekezdett a norvég civil alap elleni harcba. A norvég alap civil szervezeteknek, Lázár szerint viszont ellenzéki kötödésű csoportoknak juttatott norvég közpénzt, ezért vizsgálni kezdte őket - elsősorban a pénzek elosztásáért felelős Ökotárs Alapítványt.
2014. szeptemberében a rendőrség házkutatást tartott az Ökotársnál, amiről a bíróság most kimondta, hogy az alapítványnál hűtlen kezelés bűntettének gyanúja nem állt fenn, és nem nyomoztak jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt sem, ezért a rendőrség házkutatása törvénysértő volt.
Ekkor még nem reagált a rendőrség, csak arra, amikor az Ökotárs azt a közleményt adta ki, hogy elvárják a mindenkori magyar kormánytól, hogy az állami szerveket ne használja politikai nyomásgyakorlásra, mert ezzel a demokrácia szenved kárt.
Erre viszont már ugrott a rendőrség és kiadták a közleményüket, amiben visszautasítják az Ökotárs vádjait és a fenti törvényből idézték is hozzá, hogy „a rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el.”
Azt hagyjuk is, hogy ez most olyan, mintha egy tetten ért tolvaj azzal védekezne, hogy a törvény szerint tilos lopni, tehát ő nem lophatott, az viszont sokkal érdekesebb kérdés, hogy akkor ki és milyen alapon rendelte el a házkutatást az Ökotársnál, mert erről nem szólt a rendőrségi közlemény.
Az ellenzéki pártok közül az MSZP, a DK és az Együtt máris lecsapott az ítéletre: az szocialisták arra emlékeztetnek, hogy ők többször is felszólaltak a szerintük „politikailag motivált razziák ellen”, de erről Papp Károly országos rendőrfőkapitány és
Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta: az akció minden tekintetben jogszerű volt.
A DK elvárja, hogy a kormány kérjen bocsánatot az Ökotárstól és nevezze meg, hogy ki volt a felelős a parancsért. Az együttes Szigetvári Viktor a döntés után pedig ezt írta ki a Facebookra: | Rendőrség: nincs rajtunk politikai nyomás, mert a törvény azt mondja | Rendőrség: nincs rajtunk politikai nyomás, mert a törvény azt mondja - Miután a bíróság elmarasztalta a rendőrséget, az Ökotárs azt mondta, politikai nyomásra dolgozik a rendőrség. Ők most válaszoltak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/01/29/okotars_rendorseg_valasza/ | 2015-01-29 20:30:00 | true | null | null | Index |
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén több mint harminc napirendi pont megtárgyalása várható, a főpolgármester előzetes jelzése alapján pedig a frakciók egyeztetnek majd egy lehetséges jövőbeli budapesti olimpia megszervezéséről.
Mint ismert, Karácsony Gergely múlt csütörtökön a Facebookon közölte, hogy Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) felkérte a főváros önkormányzatát, hogy vegyen részt egy "majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásban". A főpolgármester azt írta, hogy a felkérést a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti, javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy a főpolgármester és a frakciók vezetői együtt vegyenek részt a Magyar Olimpiai Bizottsággal való közös gondolkodásban. Azóta nyilvánosságra került a Závecz Research közvélemény-kutatása is a témával kapcsolatban, amelyből kiderül: a budapesti lakosság túlnyomó többsége, a megkérdezettek 73 százaléka támogatja a párbeszéd megkezdését egy esetleges olimpia rendezésének lehetőségéről.
Időközben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is közleményt adott ki , amely szerint "partnerséget javasolnak Budapestnek". Megjegyzik, hogy az úgynevezett tájékozódási folyamat célja, hogy a NOB és az érdeklődő fél közösen megvizsgálja, hogy megvalósítható-e az ország/város saját adottságaihoz és olimpiától független fejlesztési terveihez igazodó, a fenntarthatóságon alapuló, a házigazda és a nemzetközi olimpiai mozgalom számára egyaránt előnyös olimpia. Karácsony Gergely az ATV Egyenes beszéd című műsorában tegnap úgy nyilatkozott a témával kapcsolatban, hogy most már
szeretné, ha Budapest olimpiát rendezne.
Szentkirályi Alexandra Facebook-bejegyzésében tájékoztatott: a Fidesz-KDNP mindig is olimpiapárti volt, azonban egy budapesti olimpia álom marad egészen addig, amíg a főváros a csőd szélén billeg. Vitézy Dávid az olimpiával kapcsolatban óvatosságra intett, amíg nem történnek meg a nagyon fontos és egyben elengedhetetlen infrastrukturális fővárosi fejlesztések.
A Tisza Pártot megkerestük a témával kapcsolatban, arra voltunk kíváncsiak mi az álláspontjuk a témával kapcsolatban. Cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ. Magyar Péter korábban Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett : felelős politikus nem beszélhet budapesti olimpia rendezéséről, mert a főváros nem tud megfelelni a követelményeknek a forráshiány és az átláthatatlan működés miatt.
A főpolgármester-helyettes személyére vonatkozóan nem lesz napirenden előterjesztés a Fővárosi Közgyűlés október 30-i ülésén Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának közlése szerint.
A helyettes megnevezése ugyanis a főpolgármester kizárólagos jogköre, rajta kívül más nem kezdeményezhet ilyet, azonban mostanáig nem sikerült dűlőre jutni az ügyben, a főpolgármester inkább nem is jelöl helyettest, attól tartva, hogy a közgyűlés úgyis leszavazza a személyi javaslatát. Karácsony Gergely továbbra is kitart Kiss Ambrus mellett, miközben a Tisza Párt Vitézy Dávidot támogatná, de a két politikai szereplő nem fogadja el a másik helyettesi javaslatát. Ha nem tudják feloldani a patthelyzetet, a Fővárosi Kormányhivatal eljárást kezdeményezhet, amelynek eredményeként a főispán is kinevezheti a főpolgármester-helyettest.
A fővárosi cégek vezetőinek személyére nem, de az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokra tesz javaslatot a főpolgármester, mert sokak mandátuma lejár.
Erről Karácsony folyamatosan egyeztet a frakciókkal. Azonban úgy tűnik, hogy az egyeztetések a Tisza Párttal már kudarcot vallottak, ugyanis a párt egyik képviselője kezdeményezte az igazgatósági, felügyelőbizottsági tagságra és a vezérigazgatói és ügyvezetői pozíciókra kiírt pályázatok visszavonását és újak kiírását. Vagyis várhatóan a szerdai közgyűlésen nem sikerül majd a fővárosi cégek élére új vezetőket választani. A közgyűlésen a főváros szervezeti és működési szabályzatáról (szmsz) is döntenek.
Emlékezetes, az alakuló ülésen a Tisza, a Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalom és a Fidesz-KDNP frakciója sem akarta elfogadni Karácsony szmsz-módosítását. Akkor a képviselőcsoportok azt akarták elérni, hogy szavazzanak az új szmsz-hez benyújtott módosítókról is, mivel nem minden pont került be az előterjesztésbe azok közül, amiket a pártok kezdeményeztek.
Karácsony ezt akkor nem engedte: amellett érvelt, hogy az önkormányzati törvény értelmében a közgyűlés csak az általa benyújtott szmsz-javaslatról szavazhat.
A közgyűlésen a kormány által javasolt Airbnb-korlátozásra válaszul egy tízpontos lakáspolitikai javaslatról, a diákszervezetekkel folytatott tárgyalásokon megalkotott 24 pontos akciótervről, valamint a kikötői engedélyekre és a digitális reklámelhelyezésekre kiszabott moratóriumokról is szavazni fognak. A fővárosi Fidesz-KDNP emellett javaslatot tett arra, hogy a kormány és a főváros közösen kezdeményezze a lakhatási célú operatív programok felülvizsgálatát; a pénzt fordítsák kollégiumi férőhelyek bővítésére és megfizethető szolgálati lakások kialakítására. - 2019-ben Karácsony Gergely lakásügynökséget ígért, amit 2024-ig nem sikerült felállítani. Végül a kampány kezdetére összetákolták a Fővárosi Lakásügynökséget, ami egy totális kudarc - vélekedtek Szentkirályiék.
- A szervezet a lakhatási válságot nem képes megoldani, cserébe minden egyes nap csak viszi a pénzt a kasszából. A 140 ezer budapesti bérelt lakásból fél év alatt mindössze két tucatot sikerült bevonni a programba. Ez a nullával egyenértékű - mondta Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője. Kiemelte, a pénzégető lakásügynökség helyett a lakhatási célú fejlesztésekre tervezett csaknem húszmilliárd forintos uniós forrást hasznos beruházásokra kellene fordítani.
A pénzt olyan lakhatási programokra költenék, amelyek érzékelhető módon képesek enyhíteni a lakhatási válságot.
Ennek jegyében a fővárosi Fidesz-KDNP képviselője, Gulyás Gergely Kristóf javaslatot tett a kelenföldi kollégium épületének a felújítására.
Ismét napirendre tűzi a közgyűlés a Horn Gyula sétány kérdését. A Fidesz-KDNP javaslata szerint ugyanis a kérdéses közterületnek inkább a Pesti Srácok sétány nevet kellene viselnie. Karácsony Gergely és a balliberális fővárosi közgyűlési többség korábban úgy döntött, hogy a jogszabályi tiltás ellenére is Horn Gyuláról neveznek el egy XIII. kerületi sétányt. Idén nyáron azonban Fővárosi Törvényszék kimondta, jogsértő, hogy közterület egy karhatalmista nevét viselje.
Borítókép: Illusztráció ( | A Fővárosi Közgyűlés elé kerülhet holnap a budapesti olimpia kérdése | Csaknem harminc előterjesztés megtárgyalása várható a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. Többek között módosítják a szervezeti és működési szabályzatot, és személyi döntéseket is hoznak. Az ülésen emellett szavaznak a lakhatási válsággal összefüggő intézkedésekről és a Horn Gyula sétányról is. A főpolgármester előzetes jelzése alapján pedig a frakciók egyeztetnek majd egy lehetséges jövőbeli budapesti olimpia megszervezéséről. De hogyan vélekednek a frakciók? | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/a-fovarosi-kozgyules-ele-kerulhet-holnap-a-budapesti-olimpia-kerdese | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2010.04.26. 22:00
Meg sem lepődött a HM térképészeti cégének volt gazdasági igazgatója, amikor kinevezése után, 2006 elején egy budapesti szállodába hívta a tárca volt védelemgazdasági főosztályvezetője, L. István Attila dandártábornok azzal, hogy „neki pénz kell” – derül ki a Magyar Nemzet birtokában lévő katonai ügyészségi jegyzőkönyvekből.
A főtisztről ugyanis tudni lehetett, hogy „pluszpénzeket szerez”, és állítólag később éppen azért nevezték ki moszkvai katonai attasénak, mert túl sok kenőpénzt szedett be a honvédelmi cégeken keresztül. Ezekről az az L. Szilárd ezredes számolt be a nyomozóknak, aki korábban a térképészeti cég gazdasági vezetőjeként szerezhetett személyes tapasztalatokat a gyanús ügyletekről. A két férfi azóta már előzetes letartóztatásban van, mert a gyanú szerint a HM százszázalékos tulajdonában lévő cég beszerzésre szánt pénzeinek öt százalékát osztották le egymás között éves szinten, ami nagyjából ötmillió forintos extrabevételt jelentett. A pénzbehajtási rendszer állítólag a két tiszt átvezénylése után is folytatódott, bár nem olyan olajozottan, mint korábban. A vallomások szerint közvetítőkön keresztül a HM újonnan kinevezett védelemgazdasági főosztályvezetője, O. János dandártábornok is a kedvezményezettek között volt.
A HM felszólította a Katonai Ügyészséget, hogy vizsgálja ki, miként jutottak lapunk birtokába a büntetőügy kihallgatási jegyzőkönyvei.
Répássy Róbert eközben lemondásra szólította fel Szekeres Imre honvédelmi minisztert, mivel a tegnapi cikkünkben bemutatott bűnszervezet létrejötte egy minisztériumban a tárcavezető politikai felelőssége. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint az elmúlt hetek és hónapok eseményei bebizonyították, hogy a nagy fővárosi cégek és egyes minisztériumok az MSZP kifizetőhelyévé váltak, ahonnan gátlástalanul, talicskával, politikai megrendelésre tolták ki a közpénzt. | " a dandártábornok azt mondta, hogy neki pénz kell " | Meg sem lepődött a HM térképészeti cégének volt gazdasági igazgatója, amikor kinevezése után, 2006 elején egy budapesti szállodába hívta a tárca volt védelemgazdasági főosztályvezetője, L. István Attila dandártábornok azzal, hogy „neki pénz kell” – derül ki a Magyar Nemzet birtokában lévő katonai ügyészségi jegyzőkönyvekből. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/a-dandartabornok-azt-mondta-hogy-neki-penz-kell | 2010-04-17 17:59:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2004.05.14. 14:03
A Fidesz megdöbbent azon, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök és Baráth Etele államtitkár fiainak közös cége „az európai uniós pénzek körül bábáskodik” – mondta Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő pénteken budapesti sajtótájékoztatóján.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint az a probléma, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök és Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár „hivataluknál fogva az európai uniós támogatásokkal kapcsolatban tevékenykednek”. Ezt azzal kapcsolatban mondta el, hogy a Magyar Nemzet pénteki számában megjelent, Medgyessy Gergely és Baráth Gergely közös cége jelentős méretű hazai cégek érdekeit képviseli az Európai Unióban.
A képviselő a miniszterelnökhöz és Baráth Eteléhez kérdést intézett, mely szerint igaz-e a hír, amely szerint gyermekeik közös cégben az európai uniós pénzek körül bábáskodnak és hogy nem érzik-e összeférhetetlennek a miniszterelnöki, illetve az államtitkári hivatallal azt, hogy gyermekeik ilyen munkán dolgoznak?
Répássy Róbert elmondta, kérdéseiket azért teszik fel, mert egyre több olyan személyről tud a közvélemény, akik az MSZP politikusainak hozzátartozói, és az európai uniós pénzek lehívása körül bábáskodnak, mint Gyurcsány Ferenc miniszter felesége, Dobrev Klára is.
A TGG and Partners Kft. az üggyel kapcsolatban kiadott egy sajtóközleményt, amelyben az áll: a TGG and Partners-nek nem volt és nincs állami megrendelése, semmiféle szerződési, vagy egyéb kapcsolatban nem állnak állami tulajdonú vállalattal. A TGG and Partners nem foglalkozik magyarországi tevékenységgel. A társaság sem pályázóként, sem pályázatíróként nem vesz részt európai uniós pályázatkészítésben, így semmiféle közpénzhez a társaságnak nincs köze. Az alapítók – Baráth Gergely, Medgyessy Gergely, Tóth Tibor – évek, évtizedek óta ismerik egymást. A Vivendi Telecom Hungary szabályozási és külkapcsolati igazgatóságán dolgoztak, ahol részletesen foglalkoztak a cég külkapcsolataival és azon belül az európai uniós szabályozási környezettel.
Baráth Gergely, a Fővárosi Közgyűlés fideszes és nem SZDSZ-es tagja volt 1990 és 1994 között, mint azt Belbotrányt okozott a Medgyessy fiú cége című cikkünkben tévésen állítottuk. | A Fidesz az európai uniós pénzek körüli botrányról | A Fidesz megdöbbent azon, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök és Baráth Etele államtitkár fiainak közös cége „az európai uniós pénzek körül bábáskodik” – mondta Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő pénteken budapesti sajtótájékoztatóján. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/05/a-fidesz-az-europai-unios-penzek-koruli-botranyrol | 2004-05-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében (2023. november 13.). Hazudik, hiszen azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a javaslatról" - írták a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a KIM több személyes találkozót is szervezett.
A közleményben felidézték:
az oktatási miniszterek február 29. és március 1. között tartott informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztossal, és kérte a tárgyalások folytatását.
Május 13-án az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács (OIKST) ülése során Hankó Balázs egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni - sorolták.
Szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetést folytatott Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is. A tárcavezető akkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet, és Magyarország bízik abban, hogy az Európai Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés - ismertette a KIM.
Október 18-án Stéphanie Risónak, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatójának megküldték az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot.
Október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot - írták.
Hozzátették: a tárgyalásokon is közölték, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM kiemelte:
a kormány az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze, míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Szerintük az uniós testület már érzi az időhúzás kínosságát, "de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít".
A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő tudományterületen.
A Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti tudományokban került a top 100-ba, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) is kiemelkedően szerepelt - tették hozzá.
Kifejtették, hogy a Sanghaj-lista szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects (GRAS)), amely 2017 óta minden évben megjelenik, idén 96 ország 1900 egyetemét listázza 5 fő kategóriában, 55 szakterületen. A fő kategóriák: természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok és társadalomtudományok.
Úgy folytatták, hogy A GRAS-lista az intézmények teljesítményét átfogó, objektív mutatók alapján értékeli. Olyan indikátorok alakítják a sorrendet, mint a nemzetközi díjakat (például a Nobel-díjat) elnyerő kutatók és alumnik száma, tudományos folyóiratok főszerkesztői, nemzetközi szervezetek vezetőségi tagjai, publikációk száma, hivatkozási impakt és a nemzetközi együttműködési részvétel.
Kiemelték, hogy 64 magyar felsőoktatási intézmény közül az idén 8 egyetemet rangsoroltak 22 szakterületen, melyek mindegyike a top 500 sávban foglal helyet: a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 területen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 5 területen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 1 területen került a listára.
A Semmelweis Egyetem a magyar intézmények közül a gyógyszerészeti tudományok kategóriában a 82. helyen szerepel világszinten, a klinikai orvostudományok kategóriában pedig a top 200 egyetem között listázzák. További három intézmény ért el előkelő helyezést a következő kategóriákban: építőmérnöki tudományok - BME #101-150, Matematika #151-200 - ELTE, Állatorvostudomány - ATE #151-200 - írták.
A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy területen, a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem három területen, a MATE és a Pécsi Tudományegyetem egy területen javított pozícióján - áll a KIM közleményében. | DELMAGYAR - Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még mindig húzza az időt | Egy éve küldte meg a kormány az uniós szervnek a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/orszag-vilag/2024/11/erasmus-ugy-europai-bizottsag-kim | null | true | null | null | délmagyar |
Az adóhivatal beszámolója szerint pénzügyi nyomozók bűnügyi információja alapján - egy Szabolcs vármegyei községben - a Bevetési Igazgatóság pénzügyőrei feltartóztattak egy olyan járműszerelvényt, amelynek rakterében 500 ezer doboz Rothmans márkájú adózatlan cigaretta volt.
Ezzel egyidőben a nyomozók egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei telephelyen felszámoltak egy engedély nélkül működő cigarettagyárat, és menekülés közben elfogtak 3 ukrán állampolgárt, akik az illegális gyártásban aktívan közreműködtek.
Az illegális üzemben egy modern komplett gyártósor biztosította a nagyobb volumenű termelést.
A raktárból további, már készen lévő 1,1 millió szál Rothmans márkájú cigaretta, valamint 6,3 tonna vágott dohány és a gyártáshoz szükséges alapanyagok is előkerültek. A finomra vágott fogyasztási dohány minimum 600 ezer doboz cigaretta gyártására elegendő mennyiség. | Ipari mértékben gyártották a cigit, kegyetlenül lecsaptak rájuk a fináncok | A NAV nyomozói felszámolták a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei telephelyen működő cigarettagyárat, valamint egymilliárd forint értékben foglaltak le adózatlan dohányárut. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/nav-illegalis-cigaretta-gyar-felszamolas.798512.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
- Ha valaki titkosszolgálati vezetőként szivárogtat, az államtitoksértést követ el. A sajtótájékoztatón elhangzott információ mindenképp nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Akkor is, ha az információ igaz, és akkor is, ha valaki valótlanul terjeszt ilyen információt - mondta a Magyar Nemzetnek Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója, akit Magyar Péter vasárnapi sajtótájékoztatójával kapcsolatban kérdeztünk.
Mint korábban beszámoltunk róla: Magyar Péter azt mondta , hogy már áprilisban, a kampány alatt megkereste több volt, illetve jelenleg is a titkosszolgálat körül tevékenykedő vezető, és jelezték neki, kiemelt erőkkel dolgozik az Alkotmányvédelmi Hivatal a Tisza Párt és Magyar Péter ellen. Ezt akkor kétkedve fogadták, de a nyár végén konkrét információk erősítették meg ezt. Magyar állította azt is, hogy Rogán Antal egy magán-titkosszolgálatot is üzemeltet, és ők "intézik a piszkos munkákat". Azt is kijelentette, hogy "a karmelitában megvásároltak egy több mint egymilliárd forintba kerülő mesterségesintelligencia-szoftvert", és ennek segítségével gyártanak lejárató felvételeket. Állítása szerint a titkosszolgálati vezetők azt is elmondták, hogy mind Magyar lakása, mind az irodáik és a gépjárműveik "be vannak technikázva" hónapok óta.
Horváth József kifejtette: a szolgálatok lejáratása, a politikusok megtévesztése mindenképpen alkalmas arra, hogy a szolgálatokba vetett bizalmat - amely stratégiai kérdés - megrendítse. Ennek súlyos következményei lehetnek a biztonságpolitikai szakértő szerint. Mint mondta, Magyarország az aktuális geopolitikai történések miatt olyan ütközőzónában van, amely számos feladatot ad a nemzetbiztonságnak. - Háború dúl a szomszédban, a déli határainknál a migráció ellen kell védekezni, néhány határral odébb pedig brutális antiszemita támadások voltak.
Ilyen helyzetben a szolgálatokat hagyni kell dolgozni, és nem lenne szabad ilyen történetekkel belerángatni őket a politikai arénába
- fogalmazott. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő lapunk megkeresésére közölte: Magyarországon csak akkor lehet lehallgatni valakit, ha arról bírói végzés születik. Ilyen végzés csak nagyon súlyos bűncselekmény előkészítésének gyanúja esetén, például terrorizmus vagy államellenes bűncselekmény gyanúja esetén születhet. Hozzátette: a NAV is kezdeményezhet lehallgatást költségvetési csalás gyanúja esetén.
A szakértő felhívta a figyelmet: Magyar Péter nem tudott semmilyen bizonyítékot felmutatni, holott Magyarországon is vannak olyan cégek, amelyek azzal foglalkoznak, hogy elrejtett lehallgatókészülékeket felkutatnak. Ezekkel a cégekkel irodát, lakást, autót is át lehet vizsgáltatni.
- Ha egy titkosszolgálati munkatárs értesítené a lehallgatásról a célszemélyt, azzal egy nagyon súlyos bűncselekményt követne el. Én ezt kizártnak tartom. Békeidőben hazánk első védvonalát a titkosszolgálatok képezik.
Ezek gondosan kiválasztott emberek, rendkívül lojálisak Magyarország alaptörvényéhez
- állapította meg. Mint mondta, az, hogy Magyar Péter lehallgatja a barátnőjét, a feleségét, vagy hogy hazudozik, még nem államellenes cselekedet, így kizártnak tartja, hogy a szivárogtatás megtörténhetett. - Magyar Péter rendkívül narcisztikus személyiség, nagyon manipulatív, és egy jó adag paranoia is van benne. Elképzelhető, hogy ő el is hiszi, amit mond. Ez így pszichológiai kérdés, nem pedig biztonságpolitikai. Nem kizárt, hogy önmagából indul ki, ami a lehallgatásokat illeti - vélekedett a szakértő. Georg Spöttle szerint Magyar Péter inkább csak előremenekült, megtudta, hogy készültek róla kompromittáló felvételek a környezetében, így kitalált néhány narratívát. Ilyen a felvételmanipulálásról szóló történet is.
Borítókép: Illusztráció ( | Magyar Péter kijelentése nemzetbiztonsági kockázat | A Tisza Párt vezetője többek között arról beszélt, hogy volt titkosszolgálati munkatársak, illetve a „titkosszolgálat körüli emberek” jelentettek neki. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-kijelentese-nemzetbiztonsagi-kockazat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
TV2 Play | null | 1 | http://www.webcast.tv2.hu/dynamic/index.php?m=video&video_id=34388 | 2007-07-02 00:00:00 | true | null | null | TV2 |
||
Azok a piszkos végkielégítési ügyek – mi lesz még az ősszel?
Az MSZP borítékolható választási vereségével kormánypolitikusok, kinevezett káderek ezreinek kell zsíros állásaikról lemondaniuk. Azok, akik biztosra vehetik, nem lesznek nyerő helyen a listákon, keresik az egérutat. Politikai és kapcsolati tőkéjüket a magánszektorban próbálják hasznosítani. Utánuk jön a sleppjük is. A bukófélben lévő politikusok által protezsált, kitartott, szakmai beosztásba rakott mamelukok próbálják az újrakezdéshez szükséges tőkét előteremteni. Ami lehet egy busás végkielégítés, trükkösen elnyert uniós vagy hazai pályázat, bennfentes tippekkel fialtatott részvénypakett, ingatlanportfólió.
Ha röviden foglaljuk össze a Budapest tömegközlekedését irányító cég végkielégítési skandalumának lényegét, az alábbiakat mondhatjuk. Amennyiben a horribilis kifizetések nem fordított, hanem egyenes arányban lennének a szolgáltatás nívójával, valószínűleg kevesebb embert zavarnának. A röpködő tíz- és százmilliók dolgában persze nehéz a munkajogi tényállást a közemberi igazságérzettel összeegyeztetni. A jogi, morális, politikai és emberi részigazságok többnyire nem fedik le egymást.
Ráadásul a törvényi helyzet is relatív. A kedvezményezett lelépő hallgat, vagy úgy gondolja: neki ez jár. Ezzel párhuzamosan a városkormányzó többség, a vállalati menedzsment ködösít, magyarázkodik, illetve az alibit biztosító lázas vizsgálódás fázisában ügyködik. Ugyanakkor az ellenzék vádol, mutyit sejdít. Nagy a kavargás, reménytelen meglátni a zavaros pocsolyavízben forgolódó belpolitikai szereplők között elvesző valóságot. De azért a végkielégítési hullám pontosan mutatja a bányászbéka szintjelzője felé zuhanó kormányhatalom szimptómáit. Vegyük sorra, mik is azok.
Először is: látszólag a tizenöt évvel korábbi szituáció ismétlődik. Utoljára az Antall József örökébe lépő Boross Péter kormányának „anyapártja” volt ilyen népszerűtlen. Az MDF vezető nagypártból ingatag középpárttá degradálódott a ’94-es választásokon. Nagyon sanszos, hogy ugyanez lesz az osztályrészük a szociknak is. Viszont a hasonlóság ezzel ki is fújt. Ugyanis az akkor Für Lajos és Lezsák Sándor vezette Fórum (és „borzalmas tagsága”) a küldetéstudatosok görcsös, agresszív frusztráltságával kapaszkodott a hatalomba.
Állampárti időkre hajazó tisztogatást csináltak a médiában (Egyenleg-ügy, 129 elbocsátottal járó rádiós autodafé stb.) A párt (és a neki szolgáló vérjobbos kurzusújságírók) iszonyú negatív kampányba fogtak Horn Gyula ellen. Kijátszották a pufajkakártyát, vizionáltak a Köztársaság tér alatti pincebörtönökről. Úgy csináltak, mintha ezzel feltartóztatható lenne a „varsói gyors”, ahogy a ’90-es években a térségben mindenütt előretörő posztkommunista baloldalt nevezték.
Fentiekkel szemben most? A kormányzópártra a pragmatikus, higgadt rezignáltság jellemző. Harminc-negyven, az MSZP-n belül jól fekvő (így a Parlamentbe az országos és megyei listák elejéről tíz-tizenöt százalékos eredménynél is újra bejutó) központi arcot, valamint néhány tucat polgármestert, helyi önkormányzati funkcionáriust leszámítva senkit nem érdekel, mi lesz 2010 nyara után párttal-kormánnyal. Mégpedig azért, mert pontosan tudják, mi jön. Világnagy zakó. A mezei tagság letargikus. Eggyel fölötte, a helyi alsó-és középvezetők, a közkatonákból álló frakciónyáj pedig realista. Nem sejti, tudja: néhány hónap múlva az összes kormánypolitikus (és politikai alapon kinevezett cég- és intézményvezető, alapítványi fejes) pakolhat.
Az utóbbi három választás kétesélyes volt, a mostaninál előre megvan a tuti befutó. Ráadásul nem pusztán arról van szó, hogy a rendszer két pólusa helyet cserél. Hanem arról, hogy az egyik vonzereje döbbenetesen gyengül. Így az MSZP támogatottságának süllyedésével paralel csökken majd a párt jövő ciklusban esedékes költségvetési támogatása. Miáltal valószínű, hogy nemcsak a képviselői helyeiknek minimum 65-70 százalékát vesztik el. De hasonló arányú leépítés várható a pártalkalmazottak között is.
Hasonló a szituáció, mint 1989-90-ben. A KISZ-és MSZMP-káderekből hirtelen lett vállalkozók sokszor be sem léptek a ’89 őszén alakult Szocialista Pártba. Nem akarták kompromittálni magukat az egyeduralkodóból kispárttá váló szervezettel. Ám a diktatúra idején szerzett összeköttetéseiket gátlástalanul kamatoztatták. Nem zavartatták magukat attól sem, hogy a „spontán privatizáció”, az ellenőrizhetetlen vagyonosodás, vagyonátadás botrányáradatával pont egykori karrierotthonuk utódpártját hozzák még reménytelenebb helyzetbe. Most ugyanez lesz.
Osztogatva fosztogatnak (Oldaltörés)
Ősszel rengetegen fogják megtudni: kiestek a pikszisből, még jutalomjátékra sem pályázhatnak. Mivel nekik – szemben a becsületgól várományosaival – nincs már politikai vesztenivalójuk, céljuk (közcégekben, köztestületekben, pénzosztó bizottságukban ülő védenceikkel együtt) a tőkefelhalmozó szabadrablás. Logikus tehát, hogy egyre több végkielégítési, pályázati, szerződéses botrányról hallunk majd. A süllyedő hajó matrózai az utasok mentése helyett fosztogatásban tombolják ki magukat. Nem érdekli már őket a hajótársaság jó hírnevének látszata sem, amit a hídon ülő tisztikar egyre kevésbé hitelesen próbál fenntartani.
A közvélemény persze elszörnyed majd. Valószínű, hogy az állami-önkormányzati cégek alkalmazottai, kishivatalnokok és kistisztviselők tömegei is ugyanúgy borzonganak. Micsoda pénzösszegek, ó borzalom! Csakhogy azért ne feledjük: a politikus és közpénzes cégvezető sem nagyban kezdte. Ugyanonnan indult, ahonnan bárki az múltban. S úgy szocializálódott, hogy látta: a közvagyon lényegében szabad préda. Amelyből – illetéktelenül ugyan, de erős, cinkos szokásjog által fedezve - szinte mindenki elveszi a magáét. A titkárnő hazaviszi az írószert, géppapírt, nyomtatópatront. A gépjárművezető feketefuvart bonyolít a szolgálati autóval. A portás és rendész csúszópénzért szemet huny a gyárból kilopott holmi fölött. A személyzetis rokont vagy barátot nyom be a jól fizető állásba. Az üzemi műhely szerelője javítható eszközöket nyilvánít papíron selejtesnek. Az orvos jó pénzért rokkanttá nyilvánít makkegészségest is. Hiánygazdasági légkörben generációk nőttek fel úgy, hogy megtanulták: csempészni, valutázni, seftelni, ügyeskedni kell, ha boldogulni akarunk. Protekciós barterüzleteken alapult az egész.
Hiába volt rendszerváltás, a közszolgáltató és közhatalmi intézmények ma is ekképp üzemelnek. Sógor-komaság, politikai vagy testületi összeköttetés, „hátszél” hiányában, „csak” képességek alapján majdhogynem lehetetlen közhivatali beosztásba kerülni. A meghirdetett közintézményi, közcéges státuszok oroszlánrészét már a hirdetésfeladás előtt, informálisan elosztják, a nyílt álláspályázat csak a jogszabály miatti alibi-formaság. A hatalmi gépezetbe bekerült kis fogaskerék természetszerűleg ráérez: pártfogója közbenjárását viszonozni kell. Etikátlan döntés fölötti szemhunyással, a versenyszektorral konkuráló bánatpénz jóváhagyásával, bundaszagú ügyek keresztülvitelével.
Virág elvtársat idézve: „Egyszer majd kérni fogunk magától valamit, Pelikán!” Hát kérnek is. Egyre többet. Nem meglepő, hogy az innen vezetővé emelt személy ugyanazt folytatja nagyban, amit régebben űzött kicsiben. Ennek nem parancsol megálljt egy kormányváltás. Csupán a közszolgálat és a köztulajdon gyökeres – politikai ciklusokon átívelő – reformja szoríthatja le minimumra a panamisták jelenlegi fényes kilátásait.
2009. július. 30. 19:23 MTI Itthon
A BKV átvizsgálja jutalmazási rendszerét
A BKV átvizsgálja bérezési és jutalmazási rendszerét, és 2007 januárjáig visszamenőleg átnéznek minden végkielégítést - közölte Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója csütörtökön.
2009. július. 30. 08:07 MTI Itthon
Újabb BKV-s botrányt orrontanak
A Magyar Nemzet értesülése szerint mintegy negyvenmillió forintos végkielégítést kapott a BKV tavaly áprilisban leváltott stratégiai igazgatója.
2009. július. 30. 15:00 MTI Itthon
Hagyó is vizsgálatot követel a BKV-s végkielégítés miatt
Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes is vizsgálatot kezdeményezett a BKV-s végkielégítések ügyében - közölte a szocialista politikus sajtóirodája.
2009. július. 27. 16:50 MTI Itthon
Vitézy: kár érhette a BKV-t a humánpolitikai igazgató ügyében
Kár érhette a BKV-t Szalainé Szilágyi Eleonóra, a közlekedési vállalat volt humánpolitikai igazgatójának végkielégítési ügyében, ha nem sikerült megegyezni vele a juttatásokról, akkor jogi útra kell terelni a vitát - mondta Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának Fidesz által delegált tagja a testület hétfői ülését követő sajtótájékoztatón.
2009. július. 29. 12:43 MTI Itthon
BKV-s végkielégítés: a legfőbb ügyészhez fordul a Fidesz
A Fidesz a legfőbb ügyészhez fordul a BKV volt humánpolitikai igazgatójának ügye miatt, mivel felmerül a különösen nagy kárt okozó hűtlen vagy hanyag kezelés tényállása - mondta Németh Szilárd, a fővárosi Fidesz-frakció tagja. | Vélemény: Azok a piszkos végkielégítési ügyek - mi lesz még az ősszel? | Az MSZP borítékolható választási vereségével kormánypolitikusok, kinevezett káderek ezreinek kell zsíros állásaikról lemondaniuk. Azok, akik biztosra vehetik, nem lesznek nyerő helyen a listákon, keresik az egérutat. Politikai és kapcsolati tőkéjüket a magánszektorban próbálják hasznosítani. Utánuk jön a sleppjük is. A bukófélben lévő politikusok által protezsált, kitartott, szakmai beosztásba rakott mamelukok próbálják az újrakezdéshez szükséges tőkét előteremteni. Ami lehet egy busás végkielégítés, trükkösen elnyert uniós vagy hazai pályázat, bennfentes tippekkel fialtatott részvénypakett, ingatlanportfólió. | null | 1 | https://hvg.hu/velemeny/20090804_korrupcio_vegkielegites_kormanyvaltas | 2009-08-05 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Vlagyivosztok korrupció miatt 15 évre lecsukott korábbi polgármesterét kiengedik a börtönből, miután jelentkezett, hogy az orosz hadseregben harcoljon Ukrajnában. Igor Puskarjov 2008-tól kilenc éven át volt az orosz Távol-Kelet kikötővárosának polgármestere, aztán nemcsak a posztját bukta el, de a szabadságát is.
2019-ben 15 évet kapott, mert a moszkvai bíróság szerint 75 millió rubel (kb. 300 millió forint) kenőpénzt fogadott el. Később még egy másik visszaélés miatt is elítélték.
Puskarjov szabadon engedését a Kommerszant írta meg, majd megerősítette az ügyvédje is, hogy leszerződött az orosz védelmi minisztériummal, hogy "csatlakozzon az ország háborús erőfeszítéseihez".
Oroszország már az Ukrajna elleni invázió első hónapjaiban elkezdett katonákat toborozni a börtönökben. Ennek eleinte a Wagner volt a felelőse, a szervezetet vezető - majd a puccskísérlete után feltehetően likvidált - Prigozsin személyesen is rendszeresen rekrutált a fogvatartottak között. "Senki nem kerül vissza a rácsok mögé. A szolgálat időtartama hat hónap, ha teljesíted, szabad vagy. Ha megérkeztek Ukrajnába, és úgy döntötök, hogy ez nem nektek való, kivégezünk benneteket" -kínált visszautasíthatatlan ajánlatot a traboknak felvételen.
A feltételek azóta tovább szigorodtak. Miután több botrány is volt amiatt, hogy a front után hazatérő erőszakos bűnözők brutális bűncselekményeket követtek el, most már a seregbe beálló foglyoknak addig kell harcolniuk, amíg a háború tart.
Puskarjov egyébként már a második letartóztatott vlagyivosztoki polgármester, akit azért engednek ki, mert Moszkvából azt üzenték, el kell menni: utódja, a kenőpénzek miatt elítélt Oleg Gumenyuk szintén Ukrajnában harcol jelenleg. | Korrupció miatt elítélt polgármestereket visznek a börtönből a frontra az oroszok | Vlagyivosztoknak már a második városvezetője megy a háborúba, hogy kiengedjék a rácsok mögül. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/20/korrupcio-miatt-elitelt-polgarmestereket-visznek-a-bortonbol-a-frontra-az-oroszok | null | true | null | null | 444 |
Az Országgyűlés pártingatlanokat vizsgáló albizottsága keddi ülésén úgy határozott, hogy a parlamenti választásokon egy százaléknál jobb eredményt elérő pártokat önbevallás készítésére szólítja fel. A pártoknak eszerint az 1989 és 1998 között tulajdonukba, illetve használatukba került ingatlanokról kell elszámolniuk.
A testület ugyancsak önbevallást vár e vonatkozásban az előző rendszerhez kötődő társadalmi szervezetektől is. Az albizottság az érintett ingatlanokról kimutatást kér a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól is. Az érintett pártokhoz illetve társadalmi szervezetekhez eljuttatandó kérdöíveket a testület a következő, három hét múlva esedékes ülésén fogalmazza meg.
(MTI) | A pártoknak el kell számolniuk ingatlanjaikról<br/> | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/11/19991109apartoknak | 1999-11-09 14:58:00 | true | null | null | Origo |
2007.07.12. 09:22
Precedensértékű pert nyert a Fidesz városi szervezete Nyíregyházán, amely a közpénzek önkormányzati felhasználásának nyilvánosságát biztosíthatja a jövőben – közölték a párt helyi képviselői sajtótájékoztatón a szabolcsi megyeszékhelyen csütörtökön.
Az egy éve tartó perben a Szabolcs megyei bíróság másodfokon hozott jogerős ítéletet, miszerint a Fidesz képviselői nemcsak betekinthetnek a helyi televíziót is működtető, önkormányzati tulajdonú Városkép Kht. és a Miké Bt. közötti, műsorkészítésre kötött megállapodásba, hanem annak adatait nyilvánosságra is hozhatják – mondta Palicz György, a helyhatóság képviselő-testületének fideszes tagja. Kiemelte: a bíróság június 29-i ítéletében utasította a kht.-t a szerződés kiadására, amit most szerdán meg is kapott a cégtől a Fidesz helyi szervezete. Marinka Viktor, a párt másik nyíregyházi önkormányzati képviselője elmondta: a szerződés részleteit azért nem akarták nyilvánosságra hozni a cég vezetői, mert – a Fidesz szerint – „a kht. arcpirítóan nagy összeget fizetett ki a Miké Bt.-nek az Esti gyors című televíziós műsor készítéséért„.
A képviselők elmondása alapján a kht. havonta 1,2 millió forintot fizetett a közéleti-politikai műsorért úgy, hogy a szóban forgó betéti társaságnak nem voltak költségei, hiszen a technikai hátteret az önkormányzati cég bocsátotta rendelkezésére. Palicz György hozzátette: a párt szerint „irreálisan magas összegről egy sms-ből értesültek” tavaly, az önkormányzati választási kampány idején, és akkor szerettek volna betekinteni a szerződésbe. A cég akkori vezetése nem volt hajlandó elárulni a műsorkészítés összegét, később az önkormányzati képviselőknek lehetővé tette volna a szerződésbe való betekintést azzal a kikötéssel, hogy a benne szereplő adatokat nem hozhatják nyilvánosságra, s a Fidesz ezután fordult a bírósághoz.
„Az önkormányzati választás előtt nyilván kellemetlen lett volna az irreálisan magas összeg az MSZP-többségű városvezetésnek, ráadásul a kht. 33 milliós veszteséget halmozott fel 2005-ben„ – fűzte hozzá Marinka Viktor. | Precedensértékű pert nyert a nyíregyházi Fidesz | Precedensértékű pert nyert a Fidesz városi szervezete Nyíregyházán, amely a közpénzek önkormányzati felhasználásának nyilvánosságát biztosíthatja a jövőben – közölték a párt helyi képviselői sajtótájékoztatón a szabolcsi megyeszékhelyen csütörtökön. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/precedenserteku-pert-nyert-a-nyiregyhazi-fidesz | 2007-07-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Támogasd az Átlátszót szja1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
A 2019. októberi önkormányzati választáson ismét az MSZP-s Szitka Péter lett Kazincbarcika polgármestere, aki már 2006 óta áll a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város élén. A hatályos magyarországi jogszabályok értelmében a polgármesterek és önkormányzati képviselők a megválasztásukat követő 30 napon belül, majd ezután minden év január 1-től számított 30 napon belül kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.
Egy kazincbarcikai lakos 2019 novemberében az Átlátszó által üzemeltetett Kimittud segítségével közadatigénylésben kérte ki a helyi polgármester és képviselők választás után leadott vagyonnyilatkozatait. Az önkormányzat ügyvédje azonban nem küldte el a dokumentumokat az igénylőnek, hanem a válaszlevélben csak a személyes iratbetekintés lehetőségét ajánlotta fel neki.
Ezt az adatigénylő nem fogadta el, mert az Infotörvény szerint “Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni.” Vagyis, ha valaki elektronikusan (email-ben vagy a Kimittudon keresztül) kéri a közérdekű adatokat, akkor azokat úgy kell neki kiadni/elküldeni.
A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozataira kíváncsi lakos ezért 2020 januárjában beperelte a kazincbarcikai önkormányzatot. Keresetlevelében hivatkozott az Infotörvényre, valamint arra is, hogy Borkai Zsolt, a szexbotrányba belebukott fideszes győri expolgármester tavaly elbukott egy ugyanilyen pert.
Borkai Zsolt jogerősen elbukta a vagyonnyilatkozatáért indított pert
A bíróságoknak példátlan megoldást kellett alkalmazniuk a nemrég lemondott győri polgármester vagyoni adatainak kiperlésekor: zárolták Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát, nehogy annak adatai eltűnjenek a nyilvánosság elől. A leadást követő év januárjának végén az önkormányzati vagyonnyilatkozatok visszajárnak a politikusnak – ha elhúzódik a per, ugrik a nyilatkozat is. Márpedig a város időhúzásra játszott a jelek szerint.
A kazincbarcikai önkormányzat ügyvédje, Buza Orsolya a bíróságra 2020. március elején benyújtott ellenkérelmében megalapozatlannak nevezte a keresetet azzal az indokkal, hogy:
az adatigénylő nem élt a neki felkínált személyes iratbetekintés lehetőségével,
és már nincsenek az önkormányzat birtokában a választás után leadott vagyonnyilatkozatok, amik a per tárgyát képezik, mert januárban – az új nyilatkozatok benyújtásakor – visszaadták őket a polgármesternek és a képviselőknek.
Szó szerint ez áll az önkormányzati válaszlevélben: „Véleményünk szerint ilyen jellegű, a kiadási módhoz való indokolatlan kötöttsége megalapozatlan, az alapjoga a betekintés biztosításával az alperes részéről korlátozásra, megakadályozásra nem került.”
Ennél is szebb azonban az a rész, amelyben azt fejtegeti az önkormányzat ügyvédje, hogy azért nem adták ki a vagyonnyilatkozatokat, mert ha kiadnák, akkor az lehetőséget adna a nyilvánosság félretájékoztatására.
„Annak oka, hogy az alperes betekintés útján kívánta lehetővé tenni a vagyonnyilatkozatok megismerését az, hogy a több oldalas elektronikus okirat a kiadását és széles körben történő nyilvánosságra hozatalát követően utóbb, ellenőrizhetetlen módon manipulálható, részekre bontható, részlegesen közölhető, és a dokumentumnak az esetlegesen nem eredeti formájában, tartalommal és teljességében nyilvánosságra hozatala éppen a közvélemény félretájékoztatására nyitna lehetőséget.”
Az ügyben az első tárgyalás április 8-án lett volna a Miskolci Járásbíróságon, ám egyelőre bizonytalan ideig halasztódik a koronavírus miatt. Az Országos Bírósági Hivatal ugyanis a járvány miatt március 15-én rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el, és bár ez április 3-án megszűnt, a normál ügymenet még nem állt helyre.
A megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozat-kiadási gyakorlatáról korábban ebben a cikkben írtunk részletesen:
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait
Huszonhárom polgármester vagyonnyilatkozatát gyűjtöttük össze, nem volt egyszerű. Az összesítésből sok minden kiderül, például, hogy ki a legszegényebb, és a ki adósodott el a legjobban. A legtöbb be nem vallott jövedelmet az érdi polgármester produkálta, 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani.
Címlapkép: Szitka Péter/Facebook | Kazincbarcikán nem adták ki a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát | Egy helyi lakos 2019 novemberében közadatigénylésben kérte ki Szitka Péter (MSZP) kazincbarcikai polgármester és az összes képviselő vagyonnyilatkozatát, amelye | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/04/08/kazincbarcikan-nem-adtak-ki-a-polgarmester-es-a-kepviselok-vagyonnyilatkozatat/ | 2020-04-08 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A főpolgármester kifejezetten ambiciózus ígéretekkel halmozta el a budapestieket 2019-ben a lakhatás tekintetében. Átfogó energetikai korszerűsítéseket, bérlakásépítési programot és a kollégiumi férőhelyek bővítésének támogatását ígérte.
Karácsony Gergely lakhatással kapcsolatos programjának első pontja a Fővárosi Lakástársaság létrehozása volt. Ennek a szervezetnek - amely megfeleltethető a nemrég sebtiben, uniós forrásból létrehozott Fővárosi Lakásügynökségnek - a feladata még sokkal szerteágazóbb volt Karácsony 2019-es programjában. A lakástársaságnak kellett volna ugyanis felelnie a fővárosi bérlakásépítési programért, valamint a közösségi célú nonprofit lakásépítésekért.
A lakástársaság számára átadjuk azokat a telkeket, amelyeken a társaság (EU-s támogatásokra is építve) a nonprofit lakásépítési programot megvalósíthatja
- írta programjában a főpolgármester. Természetesen a tervekből nem lett semmi, a főváros nem kezdett bérházak építésébe az üres telkeken, mindössze a kampány kezdete előtt egy egykori újpesti iskolaépület átalakításának fogott neki.
Szintén célja volt Karácsony Gergelynek, hogy alapjaiban alakítsák át a főváros tulajdonában lakásállomány kezelését, karbantartását, bérbeadási rendszerét, illetve felújították volna a rossz állapotban lévő lakásokat. Sajnálatos módon azonban a program ezen pontja sem valósult meg, a főpolgármester mindössze a lakásügynökség megalapításakor kezdett foglalkozni a fővárosi lakásállománnyal, és ismét kilátásba helyezte az ingatlanok felújítását.
Azonban, mint utóbb kiderült, a teljes bérlakásügynökség egy újabb felesleges intézkedésnek bizonyult, ugyanis a szervezet a féléves működése alatt mindössze nyolc lakást adott ki, mindezt annak ellenére, hogy Budapesten jelenleg több mint 140 ezer kiadó lakás van a piacon.
A főpolgármester átfogó változtatást is ígért annak érdekében, hogy a rövid távú, turisztikai célú bérbeadások ne lehetetlenítsék el a budapestiek lakhatását. Emellett létrehozta volna a Budapesti Lakásügyi Tanácsot és egy fővárosi lakásügyi ombudsman pozíciót is annak érdekében, hogy lakossági panaszokat és vitás helyzeteket vizsgáljanak ki. Azonban mindezen ígéretekből semmi sem valósult meg, éppen ezért most a kormánynak kell közbelépnie, hogy megregulázza a rövid távú lakáskiadást, ezzel könnyítve a bérlők terhein.
Karácsony a 2019-es programjában kollégiumok létesítésének támogatására is ígéretet tett, majd pedig a megválasztása után, meghazudtolva saját magát, egy egykori kollégiumi épületet akart eladni a XI. kerületben. A kelenföldi kollégiumot végül a fővárosnak nem sikerült eladni, Vitézy Dávid javaslatának megfelelően most új, a magántőkét bevonó célzott bérlakásépítési modellt próbálnak ki inkább a területen.
Ezzel szemben a kormánynak köszönhetően nemsokára megépülhet a IX. kerület rozsdaövezetében a 12 ezer férőhelyes Diákváros. Az intézkedéssel nagyban csökkentenék a kollégiumi túljelentkezést, ugyanis idén a 46 ezer kollégiumi férőhelyre több mint 100 ezren jelentkeznek.
De a programjában ennél is tovább ment Karácsony Gergely, aki ígéretet tett a korábban leállított panelprogram újraindítására, és a panellakások energetikai korszerűsítésére is támogató pályázati keretet hozott volna létre. Mindezek mellett részben uniós forrásokra építve lehetővé tette volna, hogy a családok önerő és hitel nélkül növeljék otthonaik energiahatékonyságát szigeteléssel, a nyílászárók cseréjével, a fűtés korszerűsítésével.
A Fővárosi városrehabilitációs keret pályázati feltételeinek módosításával összekapcsoljuk a kerületi és EU-s forrásokból elérhető támogatásokat. A források nagyobb részét társasházak és önkormányzati lakóépületek felújítására fordítanánk, míg kiegészítő támogatást kapnának azok az egyéni tulajdonosok, akiknek a jövedelme nem teszi lehetővé a pályázati önrész megfizetését
- írta 2019-es programjában a főpolgármester, majd pedig, megválasztása után hátat fordítva támogatóinak, nem valósította meg a lakhatási válságot enyhíteni kívánó intézkedéscsomagot. Mindeközben a Fidesz-KDNP frakciója egy új rezsitámogatási rendszer kidolgozására tett javaslatot. Ennek értelmében a frakció azt akarta elérni, hogy a főváros vegye figyelembe a kerületi jó gyakorlatokat. Az új lakásrezsi-támogatással az a cél, hogy szélesebb kör számára legyen elérhető és magasabb összegű támogatás, mint eddig. | Lakhatási válság: szöszmötöléssel töltötte az elmúlt öt évet a főváros | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/lakhatasi-valsag-szoszmotolessel-toltotte-az-elmult-ot-evet-a-fovaros | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tavaly év végén még nekiment az I. kerület önkormányzata a Zsidai Zoltán Roy éttermeit ellátó központi konyhának, amely a kerület vezetése szerint illegálisan működött hónapokon át, viszont úgy tűnik, mostanra kibékültek a felek. Ahogy arról korábban írtunk, a Zsidai-csoport éttermenek központi konyháját több hatóság is sújtotta:
a többek között Jamie Oliver éttermébe is főző központi konyhát lejárt alapanyagok és más szabálytalanságok miatt megbírságolta a Nébih,
az önkormányzat szerint pedig a konyha használati engedély nélkül működött az önkormányzattól bérelt ingatlanban, ami miatt többször figyelmeztették a céget, majd felmondták Zsidaiékkal a bérleti szerződést.
A kormányzati körökben jó kapcsolatokkal rendelkező Zsidai cége megfellebbezte a Nébih nem jogerős határozatát, az önkormányzat állításait pedig hazugságnak nevezte egy közleményében. A helyzet viszont úgy tűnik, nem mérgesedett el tovább, az önkormányzat ugyanis a Hvg.hu kérdésére azt közölte, hogy decemberben egyeztettek a Zsidai-csoporttal, ennek eredményeképpen pedig még tavaly decemberben újra megkötötték a bérleti szerződést, januárban pedig a konyha megkapta a használatbavételi engedélyt is. | Visszavonulót fújt a budavári önkormányzat a Zsidai-ügyben | Visszavonulót fújt a budavári önkormányzat a Zsidai-ügyben - Tavaly év végén beleszálltak a konyháját engedélyek nélkül üzemeltető Zsidai Royba, aztán csöndben megállapodtak vele. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/01/31/visszavonulot_fujt_a_budavari_onkormanyzat_a_zsidai-ugyben/ | 2017-01-31 19:30:00 | true | null | null | Index |
Húszszázalékos részesedést vásárolt a Háárec című izraeli lapban Mihail Hodorkovszkij bebörtönzött orosz olajmágnás egykori üzlettársa. Az Izraelben élő Leonyid Nyevzlin több mint 40 millió dollárt fizetett a napilapban szerzett részesedésért - írja a Washington Post.
Nyevzlin 2003-ban menekült Izraelbe, miután az orosz hatóságok elkezdtek vizsgálódni a Jukosz olajtársaság ügyében. Nyevzlin volt Hodorkovszkij egyik legközelebbi munkatársa, a cég alelnöke, 2008-ban távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Oroszországban.
Izrael azonban közölte, hogy nem tartja elfogadhatóak az üzletember bűnösségéről bemutatott orosz bizonyítékokat, ezért nem adta ki az olajmágnást Oroszországnak. Vele ellentétben Hodorkovszkij évek óta börtönben ül, bár orosz ellenzékiek szerint koncepciós perben ítélték el.
Az izraeli lap ötödének megvásárlása után a Háárecban 60 százalékos részesedése marad az alapító Schocken családnak. A fennmaradó 20 százalék egy német lapkiadó holding, a DuMont Schauberg tulajdonában van. A Háárec közölte, hogy a tőkeinjekciót "új technológiákba" való befektetésre fogja használni. | Bevásárolta magát az izraeli médiába Hodorkovszkij egykor jobbkeze | Mintegy negyvenmillió dollárért vett részesedést a Háárec című izraeli lapban Leonyid Nyevzlin, az Oroszországban életfogytig tartó börtönre ítélt olajmágnás. Az Izraelben élő férfi, aki a Jukosz olajvállalatban Mihail Hodorkovszkij jobbkeze volt, a lap egyötödét szerezte meg. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/06/bevasarolta-magat-az-izraeli-mediaba-hodorkovszkij-korabbi-jobbkeze | 2011-06-12 12:12:00 | true | null | null | Origo |
Szűk egy hónappal ezelőtt elsőként számoltunk be arról, hogy a kisvárdai új stadionhoz, csúszdaparkhoz, moziparkhoz és termálfürdőhöz akkora parkolót terveztek, hogy az még az új Puskás stadionhoz szánt parkolómennyiséget is túlszárnyalja. Igaz, a fővárosi stadionhoz szánt túlzóan kicsi 556 férőhelyes parkolót a létesítmény központi és tömegközlekedéssel jól ellátott elhelyezkedésével indokolják.
Kisvárdára visszatérve, először a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának előzetes engedélyére volt szükség, amit február 8-i keltezéssel ki is adtak. Eszerint a hatóság a dokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján nem talált kizáró okot. Ennek nyomán a szabolcsi kisváros neki is állt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának. Az ajánlattételi felhívás február 21-én jelent meg a közbeszerzési hatóság adatbázisában, ami szerint hirdetmény közzététele nélküli eljárás keretén belül szerette volna a kisvárdai önkormányzat megtalálni a kivitelezőt.
A narancssárga jelölőkre kattintva további részleteket tudhat meg az adott beruházásról!
Ajánlattételre 5 gazdasági szereplőt kértek fel, a lista érdekessége, hogy egyetlen helyi vállalkozó nem szerepel rajta, viszont többségében vannak azok, akik már rutinos kisvárdai kivitelezőknek számítanak:
a budapesti 3K Építő Kft.-től,
a dunaújvárosi Épduferr Zrt.-től,
a debreceni Nyírépszer Kft.-től,
a budapesti Penta Industry Kft.-től
és a szintén budapesti - főként tanuszoda építésekben jeleskedő Hanley Service Kft.-től
várt ajánlatokat az önkormányzat.
A március 5-én közzétett bontási jegyzőkönyv szerint közülük azonban csak 3 társaság készített ajánlatokat.
A Nyírépszer nettó 105,6 milliós,
a Penta Industry nettó 100,1 milliós,
a Hanley Service pedig nettó 118,7 milliós ajánlatot nyújtott be.
Mivel az önkormányzatnak a feladatra nettó 103,6 millió forintos keret áll rendelkezésre, az ajánlati felhívás szerint pedig legnagyobb súllyal az árat veszik figyelembe az értékelés során, igazán nagy meglepetés lenne, ha nem a Penta Industry ajánlatát fogadnák el. Mivel 727 férőhelyes lesz a parkoló, egyetlen férőhelyet nett 137 ezer forintból hozhatnak majd ki.
A cég a parkoló mellett a talán legnagyobb helyi beruházás kivitelezéséért is felel, ők építik ugyanis a milliárdos kisvárdai stadiont is. | 100 millióból készül a gigaparkoló Kisvárdán | Férőhelyenként 137 ezer forintba kerülhet a formálódó szórakoztatónegyedhez tervezett hatalmas parkoló Seszták Miklós fejlesztési miniszter városában. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/100-milliobol-keszul-a-gigaparkolo-kisvardan.html | 2018-03-10 12:59:23 | true | null | null | mfor.hu |
Az Associated Press (AP) hírügynökség a minap állította össze azon országok ötös listáját, amelyek az utóbbi tíz évben a legtöbb letelepedési engedélyt adták ki kínai befektetőknek és családjuknak. Az első és második helyezett kiléte – az Egyesült Államok és Kanada – valószínűleg senkit sem lep meg, annál érdekesebb azonban, hogy a listára Magyarország is felfért, mégpedig a 4. helyre, úgy, hogy csak néhány éve, 2013 nyarán indult a magyar letelepedésikötvény-program.
Amerikai Egyesült Államok: 43 448
Kanada: 35 278
Portugália: 7875
Magyarország: 6405
Ausztrália: 4640
Pintér Sándor belügyminiszter 2017 elején Demeter Márta független – volt MSZP-s – parlamenti képviselőnek adott válaszában (PDF) azt írta, hogy összesen 7309 letelepedési vagy tartózkodási engedélyt adtak ki „nemzetgazdasági érdekből” azaz letelepedési kötvényért. (Ebbe a családtagok nem számítanak bele, közülük 13171 ember kapott letelepedési vagy tartózkodási engedélyt.) Az AP adataival számolva tehát a vásárlók 87 százaléka kínai volt, ez nagyjából megegyezik a korábbi aránnyal.
Demeter azóta hiába próbált újabb számokat kikérni, a kormány egész egyszerűen megtagadta a válaszadást, ezért a képviselő újra felteszi kérdését a belügyminiszternek.
Könnyen, olcsón az EU-ba
Ha megnézzük, milyen feltételeknek kellett megfelelni, nem fogunk csodálkozni azon, hogy miért volt ilyen népszerű a konstrukció. Az igénylőknek mindössze 300 ezer – az első időszakban 250 ezer – eurót kellett leszurkolniuk, plusz közvetítői díjat, valamint erkölcsi bizonyítvánnyal igazolniuk, hogy nem büntetett előéletűek, a hatóságok ezt követően bírálják el a kérelmet.
A kedvező elbírálás után fél év múlva nem csak a kötvényvásárló, de közvetlen családtagjai is letelepedési engedélyt kapnak, amellyel nem csak szabadon utazhatnak az Európai Unió területén, ráadásul egy életre szól.
A kötvény árát 5 év múlva visszakapja az igénylő – tiszta haszon. (Korábban előbb tartózkodási engedélyt kaptak az ideérkezők, aztán igényelhették a letelepedésit, azonban 2016 rögtön a jóval több jogosultsággal rendelkező utóbbihoz jutnak hozzá.)
A program elvileg 2017. március 31-én befejeződött, eddig lehetett igényeket beadni, de a kötvény árát az igényléstől számított 45 napon belül kell csak kifizetni. Ezt használta ki az MKB bank, és olyan hitelkonstrukciót ajánlott április közepén, amely során az igénylőnek elég 120-150 ezer euró saját erőt bemutatni, a többit pénzügyi szolgáltató cégek adják össze.
Megmondom őszintén, tesó, államadósságra kell
A kormány azzal indokolta a program elindítását, hogy segítségre van szükség az államadósság finanszírozásához, de azt is remélték, hogy aki majd megveszi a kötvényt, az itt is fog befektetni. Ugyan 2011-ben és 2012-ben valóban problémát okozott az államadósság, 2013 elejére már javult a helyzet, a letelepedési kötvényprogram pedig csak 2013 júniusában indult el. Az első másfél évben a kötvényvásárlások a piacinál olcsóbb forrást jelentettek, ám később a visszájára fordult a helyzet, és a Magyar Nemzet 2017 elején már azt írta, hogy
az állam 11,3 milliárd forintot bukott utolsó két évben a kötvényforgalmazáson a piacinál drágább kamatok miatt.
Arra pedig, hogy hányan hozták ide az üzletüket a kötvény miatt, nincs is adat.
A magyar állam tehát rosszul jött ki a buliból, voltak viszont, akik nagyon jól jártak. Egyrészt a kötvényvásárlók a szabad EU-n belüli mozgással, főleg hogy az egyik forgalmazó cég, az Arton Capital idén februárban már akciósan, közvetítői díjjal együtt 125 ezer euróért árulta a kötvényeket. Másrészt pedig a kötvényeket ténylegesen forgalmazó közvetítő cégek.
Legalább 330 milliárd forintot kell majd kifizetni a kötvényvásárlóknak
mondta el a 24.hu-nak Demeter Márta és a kifizetés már 2018-ban elkezdődik. Ez óriási terhet fog jelenteni a költségvetésnek, ráadásul ez az összeg azóta csak nőtt. Azt nem tudni, hogy mennyivel, ugyanis az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a politikusnak egy ideje már nem hajlandó információt adni arról, hogy hány kötvényt jegyeztek.
A Rogán–Habony-tengely
Arról, hogy ki árulhat letelepedési kötvényt, a parlament gazdasági bizottsága döntött, amelynek 2012-2013-ban még Rogán Antal volt vezetője, úgy hírlik, hogy maga a program is az ő ötlete volt. A bizottság nézte meg azokat a cégeket, amelyek jelentkeztek közvetítőnek, és adta meg az engedélyt az árusításra. Egy országban csak egy cég árulhat, de a cégekhez több ország is tartozhat.
A jegyzés során a cégek diszkontáltan vették meg a kötvényt, tehát miközben a vevő 300 ezer eurót fizetett érte a közvetítőnek, az valójában az ötévi kamatos kamattal csökkentett összegért, 265 200 euróért vásárolta meg az ÁKK. Az Átlátszó számításai szerint
3 év alatt a közvetítő cégek mintegy 100 milliárd forint nyereségre tettek szert,
a forgalmazásért cserébe felszámolt közvetítői díj pedig kötvényenként 40-60 ezer euró volt.
A dolog pikantériája, hogy az ÁKK honlapján szereplő cégek között összesen egy magyarországi székhelyű cég szerepel, a többiek offshore-paradicsomokban találhatók. Van olyan közöttük, amelynek azóta már visszavonták az engedélyét – vagy azért, mert nem adott el egy kötvényt sem, vagy azért, mert a forgalmazás szabályait megszegve olyan országban árult kötvényt, ahova egy másik cég kapott engedélyt.
Hungary State Special Debt Fund – a kínai forgalmazásra engedélyt kapott cég, egyik tulajdonos a Hajdú Bét volt vezérigazgatója, Boros Attila; a céghez köthető Jonathon Chong bankár foglalt le egy hongkongi helikoptertúrát Habony Árpádnak és barátnőjének
Discus Holdings Ltd – Máltán jegyezték be, képviselője Zsoldos Demeter János egykori Bibó-kollégista; engedélyét visszavonták
Innozone Holdings Limited és Migrat Immigration Asia – két ciprusi cég, előbbi képviselője Földvári Gábor, utóbbié Bodó János, kettejük közös cége a dohányáru-nagykereskedelemmel foglalkozó Trafikbrand Zrt.
Arton Capital – egy volt bolgár kormánytag érdekeltsége, a bahreini tiszteletbeli konzul, Garamvölgyi Balázs segített nekik bizniszelni, a cégügyekben rendszeresen részt vett a Rogán Antal ügyvédbarátját, Kertész Balázst foglalkoztató Kosik Ügyvédi Iroda, amely Habony Árpád megbízásából is el szokott járni; a vezetője Balogh Radosztina Rogán egyetemi társa volt
VolDan Investments Limited – liechtensteini cég, papíron Josef Hermanné, valójában a szintén Habonyhoz köthető, a Princess pékségeket üzemeltető grúz-izraeli Shabtai Michaeli és Michael Gagel érdekeltsége; Hermann felbukkant egy monori önkormányzati ingatlanügylet körül is
S&Z program Limited – a VolDannal egy napon, ugyanabban a liechtensteini városban jegyezték be; a két cég egy belize-i offshore céggel is megállapodást kötött a kötvények forgalmazására; engedélyét visszavonták
EURO-ASIA Investment Management – Szingapúrban forgalmazott kötvényt, engedélyét visszavonták.
Jó pénzért bűnözőknek is
Az offshore hátterű cégek mellett az is aggodalomra adott okott a programmal kapcsolatban, hogy a kormány titokban tartotta azt, hogy pontosan kik jutottak letelepedési engedélyhez a kötvény segítségével. 2016 szeptemberében például a Magyar Nemzet derítette ki, hogy egy adócsalásért elítélt orosz állampolgár a karib-tengeri, Saint Kitts és Nevis nevű adóparadicsomtól szerzett be erkölcsi bizonyítványt és ezt mutatta be a magyar hatóságoknak. A Belügyminisztérium korábban úgy nyilatkozott, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal mellett a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség is ellenőrzi a kérelmezőket, bár ennek komolyságával kapcsolatban – a rendelkezésre álló rövid idő miatt – szintén kétségek vetődtek fel.
hívta fel a figyelmet Demeter Márta. A hatóságoknak 20 napja van a háttérellenőrzésre, ezt esetenként 10 nappal meghosszabíthatják, de tekintve, hogy 3 év alatt több mint 17 ezren kaptak a kötvény segítségével letelepedési engedélyt, belátható, hogy nincs mód alapos vizsgálatra. Ráadásul a családtagokat, akik 6-8-an is lehetnek, nem ellenőrzik olyan alaposan.
mert a kötvényforgalmazó cégeknek nincs meg az eszköztára arra, hogy a pénz eredetét ellenőrizzék. Ráadásul, Demeter szerint egy ekkora összeget ellenérdekelt titkosszolgálatok lazán kifizetnek, és az alapos háttérellenőrzéssel együtt ez már rendkívüli biztonsági kockázatot jelent nem csak Magyarország, de az egész Európai Unió számára is. | Mindenki nyert a magyar letelepedési kötvényen, csak az ország bukott milliárdokat | Több offshore cégnél bontanak majd pezsgőt a százmilliárdos profit örömére, amennyiben idén valóban véget ér a magyar letelepedésikötvény-program. Hazánk közben toplistás a kínaiaknak pénzért letelepedési engedélyt adó országok sorában. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/05/19/mindenki-nyert-a-magyar-letelepedesi-kotvenyen-csak-az-orszag-bukott-milliardokat/ | 2017-05-19 19:59:00 | true | null | null | 24.hu |
Bírósággal fenyegetik a pazarló politikusokat
|Utolsó módosítás: 2012. 1. 20. 05:00|Közélet » Jog
Mik ezek?
Spanyolországban bíróság elé állhatnak a jövõben a költségvetési fegyelmet megszegõ politikusok _x0096_ errõl szóló törvényjavaslatot terjeszt be Cristobal Montoro pénzügyminiszter. A többletkiadásnak elõzetesen meg kell teremteni a fedezetét. A miniszter rádiónyilatkozatában arra is utalt, hogy az állam rossz anyagi helyzete miatt a magáncégeknek 1-2 évet kell várniuk, míg megkapják a kormányzattól szolgáltatásaik ellenértékét. | Bírósággal fenyegetik a pazarló politikusokat - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2012/01/birosaggal-fenyegetik-a-pazarlo-politikusokat | 2012-01-20 06:33:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Interjú a menesztett Jóri Andrással: "Párbeszéd nélkül készülnek a jogszabályok"
Többszörösen is az uniós joggal ellentétesnek tartja hivatala megszüntetését a hivatalából január elsejével menesztett Jóri András. Az adatvédelmi biztossal arról is beszéltünk, milyen konfliktusai voltak a hatalommal, és hogy miképpen változik jövőre az adatnyilvánosság.
hvg.hu: Január elsejétől átalakul az ombudsmani rendszer. Négy országgyűlési biztos helyett a kisebbségi jogok és a jövő nemzedékek érdekeit védő ombudsman helyettesként az általános ombudsman alá tagolódik, a legerősebb jogokkal felruházott adatvédelmi biztos hivatala megszűnik. Jóri András mandátuma 2014 szeptemberéig szólt volna. Tudja már, hogy mihez kezd januártól?
Jóri András: Ügyvédként fogok dolgozni, mint korábban. Szerettem azt a munkát, ugyanúgy, ahogy adatvédelmi biztosként is szerettem dolgozni. Igaz, így voltam ezzel az ombudsmani irodában is, de mostanában már nem kellemes a légkör. Múlt héten Brüsszelben jártam, az Európai Unió adatvédelmi munkacsoportjának az ülésén vettem részt. Most a testület célja az uniós adatvédelem megreformálása, ezen belül is az, hogy a joganyag az EU területén egységes legyen és hogy az adatvédelem függetlenségét erősítsék. Éppen ezért közölték velem, hogy a hivatalom megszüntetésének ügyét kivizsgálják, mert ilyen súlyos jogsértést ezen a téren még nem tapasztaltak.
hvg.hu: Mi lehet a vizsgálat eredménye, s mivel járhat ez Magyarországra nézve?
J. A.: Amennyiben megállapítják a jogsértést, felszólítják a tagállamot a jogszabály-módosításra. Ha ez nem történik meg, akkor az ügy az Európai Bíróság elé kerül. (Azóta már megszületett a Bizottság levele, melyben öt napot adtak a magyar kormánynak, hogy megmagyarázza - többek között - az ombudsmani hivatal megszüntetésének okait.) Az, hogy a parlament kétharmados jóváhagyása nélkül csak a miniszterelnök jelölése útján nevezik ki az új szervezet, a Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hatóság (NAIH) vezetőjét, nem automatikus jogsértés, bár vitatható. De az, hogy a mandátumom lejárta előtt menesztenek, az igen. Az érvelés, miszerint az új intézménynek már hatósági jogai is lesznek, amivel erőteljesebben léphetnek fel, azért rossz, mert egyrészt nekem is vannak hatósági jogköreim, másrészt a hiányzó bírságolást például a lengyel adatvédelmi biztos esetében - akinek a jogköre hasonló az enyémhez - úgy oldották meg, hogy bírságolási jogkört kapott, és nem úgy, hogy egy új intézményt hoztak létre. Erre jogszabálymódosítással lehetőség lett volna. Ráadásul semmi értelme nem volt az új törvénynek, mert jelenleg az európai adatvédelem is reform alatt áll, így lehet, hogy majd egy-két év múlva már nem lehet az új magyar törvény hatályban.
hvg.hu: Milyen jelzéseket kapott az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetéséről, a NAIH megalakításáról szóló tervekről? Megkeresték önt, kikérték a véleményét?
J. A.: A hivatalom megszüntetéséről nem tárgyaltam senkivel, így a politikai pártokkal sem. Amúgy is jogi érvekkel szeretek élni. Tény, hogy egyes ügyek, mint a hódmezővásárhelyi lista vagy a szociális konzultáció miatt a Fidesz képviselőivel konfliktusba kerültem, de ezt nem minősíteném, mert annak nem látom értelmét. A hódmezővásárhelyi ügyben a bíróság nekem adott igazat.
hvg.hu: A konfliktusok miatt válhatott nemkívánatos személlyé a Fidesznél?
J. A.: Nem csak a Fidesz-kormányt kritizáltam. A hatalmon lévőkkel szembeni konfliktusaim korábbra nyúlnak vissza, mint az országgyűlési választási bizottsággal kapcsolatban is történt. A felfogásom szerint a legfontosabb a hivatalom független és támadhatatlan működése, akkor is, ha hallok pletykákat arról, hogy ki, mit és hogyan értelmezett.
hvg.hu: Tud-e független szervezetként működni a NAIH? A hatóság élére kinevezett elnök, Péterfalvi Attila nyilatkozata szerint igen.
J. A.: Nem látom biztosítottnak a függetlenséget. A kinevezés módja, hogy a miniszterelnök jelöli a NAIH elnökét, akit az államfő kinevez, egyáltalán nem szerencsés. Fontos ugyanis a konszenzus, de talán a kétharmados választásnál is jobb lehetne az, ha a jelölt megválasztásához minden parlamenti pártnak hozzá kellene járulnia. Az új magyar kinevezési gyakorlathoz hasonló nem nagyon van külföldön, mint az sem, hogy az elnök mandátuma kilenc évre szól. Persze azzal érvelnek, hogy a biztos hivatali ideje túlnyúljon a kormányén. Erre az a válaszom, hogy az én mandátumom is hosszabb lett volna. És fontosnak tartom azt is, hogy engem nem egy ember, a kormányfő jelölt, hanem 306 országgyűlési képviselő választott meg. Úgy látom, hogy az 1995 óta működő intézményben a szervezeti változások révén a jövő év elejétől csökevényesebbek lesznek az alkotmányvédő funkciók, és sokkal inkább a jogszabályok végrehajtatása kerül majd előtérbe.
hvg.hu: Miként érintheti ez az adatvédelem helyzetét jövőre?
J. A.: A parlament által elfogadott adatvédelmi törvény, amely az 1992-es jogszabály átmásolása, jelenlegi formájában hátrányosan érinti a vállalkozásokat, és ez gazdaságilag mindenképpen káros. Főként a globális szolgáltatást nyújtóknak, de a magyarországi adatkezelőknek is. Az EU-harmonizáció révén egységes jogrendszer és értékrendszer alapján kell majd eljárni Magyarországon is. Megjegyzem, az adatvédelmi törvény 1992-ben a kornak megfelelő volt. Azóta viszont eltelt húsz év, amit nem vesz tekintetbe a jogalkotó, hanem szinte ugyanúgy átveszi az elavult szabályokat, itt elsősorban a külföldre történő adattovábbítás szabályaira gondolok, amire külön felhívtam a jogalkotó figyelmét. Érveimet nem fogadták el. Az összemásolás mellett egyébként sajnálatos az adatkezelési nyilvántartás törvényben megszabott formája is. Ennek a hetvenes években még volt értelme, de mára elavult, ráadásul az új törvény szerint még fizetni is kell érte. Ezen túl gondolok itt az auditra, ami azt jelenti, hogy a hatóság pénzért nyújtott szolgáltatás során megvizsgálhatja, jogszerű-e az adatkezelés. Majd egy állampolgári panasz esetén a hatóság maga ellenőrzi le az általa auditált szervezetet. Ez nemcsak elfogadhatatlan, hanem a korrupció melegágya is. A megoldás az lenne, ha előzetes hatósági ellenőrzés lenne, persze díjmentesen, vagy az, ha a hatóság, a NAIH kijelöl az akkreditálásra egy piaci szolgáltatót. A cél egyébként éppen az lenne, hogy a bürokratikus terhek csökkenjenek.
hvg.hu: Mi a helyzet a közérdekű adatok nyilvánosságra hozása terén?
J. A.: A kormányváltás óta megfigyelhető egy tendencia, amely szűkíti a megismerhető közérdekű adatok körét. Ezen belül a titokvédelem, az egyik legfontosabb, de kevésbé nyilvánosságot kapott terület, ahol a minősítések indoklásának ellenőrzése elengedhetetlen. Ezt is az adatvédelmi biztos tudja vizsgálni, és felszólítani a minősítőt arra, hogy az adatokat hozza nyilvánosságra. Ez azonban a hivatallal együtt megszűnik, illetőleg formálissá válik: a titkosítás indokoltságának vizsgálatára nem lesz mód, csak annak ellenőrzésére, hogy formálisan jogszerű-e.
hvg.hu: Ezek után hogyan lehet akkor elérniük mondjuk az újságíróknak, hogy az állami szervek és az önkormányzatok kiadják a közérdekű adatokat?
J. A.: Továbbra is járható út a bírósághoz való fordulás. Igaz, ellentmondásos a bírói gyakorlat, de soron kívül viszonylag gyorsan lezajlanak a perek. A másik lehetőség még, hogy jogvédő szervezetek segítségét kérik. Szerintem a jogvédők sok tekintetben átvesznek majd különböző funkciókat az információszabadság és a személyes adatok védelmének terén.
hvg.hu: Amikor az adatvédelmi törvény készült, kapott bármilyen információt a tervezetről?
J. A.: Az alkotmányozás során a Parlamentben elmondtam a véleményem, de ami végül az alaptörvénybe bekerült, az az Európai Unió irányelvében megfogalmazott adatvédelmi biztos intézményét jelenti. A felszólalásomra semmilyen reflexió nem volt. Második körben az információs törvénnyel kapcsolatban tett, előbb 41 pontos majd második körben 26 pontos javaslatomból pár pontot átvettek, de ezek összességükben csak formai dolgok voltak.
hvg.hu: Mi lesz azokkal az ügyekkel, amelyeket ön és a munkatársai idén év végével nem tudnak lezárni?
J. A.: Azokat tovább kell vinni, ezt törvény mondja ki. A közmunkát visszautasítók és a szociális segélyt ugyan igénylők, de nem felvevők hódmezővásárhelyi önkormányzati listája ügyében a bíróság nekem adott igazat, de mivel a lista fenntartásáért az önkormányzat rendeletet hozott, azt megtámadtam az Alkotmánybíróságon (Ab). Nem tudom, hogy ott hol tart az ügy. A szociális konzultáció ügyében kértem az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH) az állampolgárok személyes adatainak a törlését. A közigazgatási határozat felülbírálásáért indított per első tárgyalási napja februárra van kitűzve, nyilván ott már a NAIH jár el helyettem. A KEK KH-nak azon közlése miatt, hogy határozatommal meg akartam ingatni az állami nyilvántartásba vetett bizalmat, személyiségi pert indítottam ugyanúgy, mint a miniszterelnök szóvivőjével, Szijjártó Péterrel, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, valamint annak vezetőjével, Navracsics Tiborral szemben is. A bírósági tárgyalások januárban kezdődnek. A Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnak (NIBEK) biztosított adatkezelési felhatalmazás pedig alkotmányos aggályokat vet fel, ezért emiatt a véleményemet megküldöm az országgyűlési képviselőknek, azt kérve, ne támogassák a szervezet létrehozását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, az AB-hez fordulok.
hvg.hu: A NIBEK-kel kapcsolatban megjelent az is, hogy az önnek megküldött tervezetben nem szerepelt, hogy nemzetbiztonsági szervvé emelnék. A szuper-titkosszolgálatról szóló törvénytervezetet kidolgozó Belügyminisztérium szerint önnek nem is kellett véleményeznie a javaslatot.
J. A.: A nekem megküldött korábbi változatban valóban nem szerepelt az, hogy a NIBEK is egy nemzetbiztonsági szervezet lesz. Mindazonáltal úgy látom, hogy a kodifikációs tevékenység színvonala jelenleg a mélyponton van, és elhamarkodottan, alapos szakmai megfontolás, párbeszéd nélkül készülnek a jogszabályok. | Itthon: Interjú a menesztett Jóri Andrással: "Párbeszéd nélkül készülnek a jogszabályok" | Többszörösen is az uniós joggal ellentétesnek tartja hivatala megszüntetését a hivatalából január elsejével menesztett Jóri András. Az adatvédelmi biztossal arról is beszéltünk, milyen konfliktusai voltak a hatalommal, és hogy miképpen változik jövőre az adatnyilvánosság. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20111213_interju_jori_andras_adatvedelmi_biztossal | 2011-12-15 16:00:00 | true | null | null | HVG |
Láthatóan működik a baloldali közvélemény-kutatók által alkotott manipulációs kerekasztal. A hat meghatározó cég közül - amelyek koordináltan, torzított méréseket publikálnak - most az Idea Intézet hozta ki a Tisza Párt vezetését.
Az új "mérés" tökéletesen illeszkedik abba a folyamatba, amely a valóságos támogatottsági adatok figyelmen kívül hagyásával kizárólag a közvélemény befolyásolására törekszik, és hétről hétre igyekszik elhitetni, hogy Magyar Péter pártjának a támogatottsága már nagyobb, mint a kormányoldalé. A 24.hu-n közölt felmérés szerint a biztos szavazó, pártot választani tudók körében a Tisza 41, a Fidesz-KDNP pedig 38 százalékon áll.
Az ugyanakkor meglehetősen beszédes körülmény, hogy az említett feltételek mellett a Tisza Párt miért nem vállalja a megméretést a közelgő időközi választáson.
Mint ismert, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár halála után 2025. január 12-re írtak ki időközi választás Tolna vármegye 2. választókerületében, ahova Dombóvár, Bonyhád és 56 kisebb település tartozik. Azonban november elején Magyar Péter sokakat meglepve azt jelentette be, hogy a Tisza Párt sem a mostani, sem az esetleges további időközi választásokon nem indít jelöltet. Ekkor azonban Magyarék alakulata már több balos think tank mérése szerint is a legnagyobb támogatottságú politikai erő volt Magyarországon.
A Tisza Párt vezetését mutató első közvélemény-kutatást a 21 Kutatóközpont publikálta október 23-án. Nem véletlen, hogy éppen ez a cég rukkolt elő ilyen méréssel, hiszen a 21 Kutatóközpont korábbi munkatársa, projektvezetője, Seprenyi Anita jelenleg már Magyar Péter sajtósa és asszisztense. A Tisza Párt elnöke meglehetősen jól értesült volt a számukra kedvező "mérést" illetően. Magyar ugyanis már a kutatás publikálását megelőző napon, azaz október 22-én kitett egy posztot a közösségi oldalán, amelyben utalást tett arra, hogy hamarosan megjelenik egy felmérés, ami már a Tisza Pártot nevezi meg a legnépszerűbb politikai erőnek.
A legnagyobb különbséget a Tisza Párt javára a Fidesszel szemben a Medián mérte, a november 5-én közölt kutatás szerint Magyarék előnye ekkor hétszázalékos - vagyis a hibahatár többszöröse - volt a választani tudó biztos szavazók körében. A manipulációs kerekasztal működésében szintén komoly szerepet játszó elemzőközpont a minap arról is publikált egyedülállónak mondható mérést, hogy Magyar Orbán Viktor miniszterelnököt is előzi népszerűségben.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a Medián és a 21 Kutatóközpont kiváló kapcsolatban áll egymással, amit az is mutat, hogy májusban közös felmérést végeztek a HVG megbízásából a főpolgármester-jelöltek - köztük Karácsony Gergely - támogatottságáról. Információink szerint egyébként a 21 Kutatóközpontot vezető Róna Dániel pedig régi munkatársa a Medián-vezér Hann Endrének.
Az egymással kartellező baloldali elemzőcégek hamis narratíváját egyébként az is leleplezi, hogy más meghatározó intézetek továbbra is stabil - 7-10 százalékos - előnyt mértek a kormánypártok javára. | Munkában a manipulációs kerekasztal: az Idea Intézet is a Tisza Párt vezetését "mérte" | A manipulációs kerekasztalként működő baloldali közvélemény-kutatók újabb olyan felmérést közöltek, amely szerint a Tisza Párt támogatottságban leelőzi a Fideszt. Az Idea Intézet „mérését” több hasonló is megelőzte az elmúlt hetekben, köztük a 21 Kutatóközponté, amelynek a korábbi projektvezetője jelenleg Magyar Péter sajtósa. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/munkaban-a-manipulacios-kerekasztal-az-idea-intezet-is-a-tisza-part-vezeteset-merte | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Magyar Közlöny hétfő számában jelent meg Orbán Viktor miniszterelnök határozata arról, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tárcájánál október 31-ei hatállyal variálnak át feladatokat két államtitkár között.
A kormányfő Lóga Mátét, a gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkárt felmentette
a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program,
illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz monitoring bizottságának elnöke tisztségeiből.
Helyére, mindkét testület élére a miniszterelnök november 1-jei hatállyal Szabados Richárdot nevezte ki, aki szeptember 15-től Nagy Márton tárcájánál a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár. | Nagy Márton tárcája körül már megint történik valami | A Nemzetgazdasági Minisztériumnál most az államtitkárok közötti feladatokat alakították át. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/nagy-marton-nemzetgazdasagi-miniszterium-allamtitkarok.799026.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Letartóztattak két cégvezetőt, akik európai uniós pályázati pénzzel éltek vissza, közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A Csongrád megyei társaság logisztikai központok és szolgáltatások megvalósítására nyújtott be pályázatot, a másfél milliárd forintos beruházáshoz az önerőt kölcsönfelvétellel igazolta. A több mint hétszázmillió forint támogatást elnyerő cég egy bajai nagyvállalkozó tulajdonába került, aki az első körben kiutalt 220 millió forint pályázati pénz jelentős részével kiszállt a kft.-ből.
Az új tulajdonos úgy döntött, hogy a beruházást Csongrád megye helyett inkább egy Somogy megyei faluban valósítja meg, és újabb százmilliós összeg kifizetését kérte. Ehhez a projekt készültségi állapotát igazoló jelentést és fiktív számlákat is benyújtott. A teljesítést műszaki ellenőrként egy kalocsai kft. igazolta. A pénz kiutalását azonban nem engedélyezték.
Kiderült, hogy egyik tulajdonosnak sem állt szándékában a logisztikai központ megvalósítása, céljuk egyértelműen a pályázati összeg megszerzése volt. Logisztikai központ helyett mindössze drótkerítést húztak az építési terület köré, és némi földmunkát végeztek. Az ügyben fiktív számlákat kiállító és a teljesítést igazoló embereket is kihallgattak költségvetési csalás gyanúja miatt. | EU-s pályázattal csaltak a cégvezetők | EU-s pályázattal élt vissza a gyanú szerint két cégvezető. Társaságuk 700 millió forintot nyert logisztikai központ építésére, de semmit nem építettek, hanem hamis igazolásokkal próbálták lehúzni a pénzt. 220 milliót sikerült is megszerezniük. Letartóztatták őket. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/7/eu-s-palyazattal-csaltak-a-cegvezetok-letartoztattak-oket | 2013-07-31 11:08:00 | true | null | null | Origo |
A kormány a leghatározottabban felszólítja a Lyberty Steel acélipari vállalatot, hogy fizesse ki a Dunai Vasmű dolgozóit, eleget téve a törvényi kötelezettségének. A Liberty cégcsoport tavaly június végéig jelentős kormányzati támogatást kapott, mellyel sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését. Az indiai-brit cégcsoport eddig nem tartotta be sem a Vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, sem a termelés újraindításával kapcsolatos kötelezettségeit, ehelyett az elmúlt időszakban folyamatosan hitegette a közvéleményt. A Dunai Vasmű jelenlegi tulajdonosa állítása szerint nem tudja kifizetni a cég több ezer dolgozójának bérét. Ez elfogadhatatlan, a kormány felszólítja a Libertyt, hogy tegyen eleget kötelezettségének és fizesse ki a dolgozók bérét - írta a Nemzetgazdasági Minisztérium
A kormány mindenre felkészült, a dolgozók védelme érdekében készen áll az azonnali beavatkozásra, így szükség esetén a Bérgarancia alapból ismételten segítséget nyújthat. A kormány látva a vállalat utóbbi időszakban mutatott hozzáállását, már korábban megteremtette a bérek kifizetésének jogi lehetőségét, így szükség esetén haladéktalanul cselekedhet. Október elején megszületett az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi a gyorsított intézkedési lehetőséget csődeljárás esetén, hogy a kirendelt vagyonfelügyelő haladéktalanul intézkedni tudjon a bérek mielőbbi kifizetése érdekében. Amennyiben erre sor kerül, úgy elkerülhetetlenné válik, hogy a Liberty cégei rövid időn belül felszámolás alá kerüljenek. A kormány, ahogy eddig is, úgy ezek után is a dolgozók pártján áll és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki megkapja a neki járó bérét - közölte az NGM. | Odacsap a kormány a Dunai Vasmű tulajdonosának: eddig tartott a hitegetés, most már lépni kell | A kormány felszólítja a Libertyt, hogy fizesse ki a dolgozók esedékes bérét - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az indiai-brit cégcsoport eddig nem tartotta be sem a Vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, sem a termelés újraindításával kapcsolatos kötelezettségeit, ehelyett az elmúlt időszakban folyamatosan hitegette a közvéleményt - írták. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20241107/odacsap-a-kormany-a-dunai-vasmu-tulajdonosanak-eddig-tartott-a-hitegetes-most-mar-lepni-kell-1158960 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) 2011-ben alapította a kormány a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem., a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar összevonásával. Az NKE az érintett intézmények jogutódjaként 2012 elején kezdte meg működését.
2012 májusában született döntés arról, hogy a Ludovika történelmi épületegyüttesét újjáépítik, és az egyetem valamennyi létesítményét itt helyezik el. A projektet egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította, melyre először 4,5 milliárd forint költségvetési forrást különítettek el, majd tavaly nyáron kiderült, hogy a következő három évben további bruttó 30 milliárdból fejlesztik a Ludovika Campust.
A Magyar Közlöny 2015. július 23-i számában megjelent kormányhatározat szerint a fejlesztés keretében el kell készülnie egy új oktatási épületnek, a rendészettudományi kar kollégiumának és speciális képzési épületének is. Lesznek sportlétesítmények, hallgatói központ, a Ludovika Szárnyépülethez csatlakozó vívóterem, továbbá megvalósul az Orczy-park felújítása, ahol lesz lovarda, istálló és egyéb lovas létesítmények, amelyek később kapcsolódni tudnak a Népligethez.
A lovarda és a hozzá kapcsolódó létesítmények kivitelezésére, valamint az Orczy-park átépítésére 2015 novemberében ki is írta a közbeszerzést az NKE, és bár az ajánlattételi határidő december 15. volt, még nem tudni, ki nyerte a megbízást.
Tavaly július közepén jelent meg az ajánlattételi felhívás a Közbeszerzési Értesítőben a Ludovika Campus fejlesztésének egy másik részére vonatkozóan: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Speciális oktatási épületének és kapcsolódó létesítményeinek megvalósítása a VIII. kerület Diószegi Sámuel u. 38-42. szám alatt.
A kiírás szerint „Ebben az épületben kerül elhelyezésre a Rendőrtiszti kar képzéséhez a speciális oktatási funkció és a 600 fős kollégium kialakítása 12 vendégszobával, büfével mindösszesen mintegy 17.000 m2 nettó alapterületen.”
Március 26-án jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben a tájékoztató, mely szerint tavaly év végén megszületett a döntés a tender ügyében: Az NKE által eredetileg 7 milliárd forintra becsült beruházás kivitelezője a Magyar Építő Zrt. lesz, a cég nettó 6 milliárd forintért végzi el a munkát 470 nap alatt.
A Magyar Építő Zrt-t tavaly májusban vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., amelynek anyacége a Duna Aszfalt Kft., Szíjj László érdekeltsége. Az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta, a sajtó pedig az ellen-Közgép-birodalom térnyeréseként tálalta. Fúziós kérelmében a vevő lakonikusan annyival indokolta a felvásárlást, hogy „A KÖRÖSASZFALT Zrt. illetve az anyacége a DUNA ASZFALT Kft. meghatározó szereplői az út- és mélyépítési szegmensnek. A koncentráció lényege a DUNA ASZFALT Kft. és érdekeltségei magasépítési piacon, mint generál kivitelező megjelenése és szerepvállalása.” És lőn.
Szijjék térnyerése mögött sokan a Mészáros-birodalom erősödését látják, lévén a Körösaszfalt vezérigazgatója, Pálffy Balázs Mészáros jövendőbeli veje. Pálffy természetesen helyet kapott az új szerzemény, a Magyar Építő igazgatóságában is.
Az új Közgépként is emlegetett Duna Aszfalt 2010 óta hasít az állami tendereken, 2014-15-ben 100 milliárd forint feletti értékű közbeszerzést nyert el. A cég 2014-ben nettó 86 milliárd forint árbevétel mellett 8 milliárd forint feletti eredményt produkált, és 5,6 milliárd forint osztalékot hozott a két tulajdonosnak, Szíjj Lászlónak és Varga Károlynak.
A kettőjük érdekeltségébe tartozó Körösaszfalt még csak most kezdi a nagy menetelést, tulajdonosai feltehetőleg komoly szerepet szánnak neki, hiszen tavaly év végén 20 millióról 2,8 milliárdra emelték a cég jegyzett tőkéjét. Az új szerzemény, a Magyar Építő az iparág egyik legpatinásabb cége; bár az utóbbi években komoly piacvesztést szenvedett el, 2014-re ismét 10 milliárd körüli árbevételt, és 200 milliót meghaladó eredményt produkált.
A Magyar Építő Zrt. tavaly novemberben nyerte el a Szépművészeti Múzeum által kiírt „Román Csarnok és kapcsolódó tereinek rekonstrukciója” tárgyú nyílt közbeszerzés nettó 6 milliárd forint értékben, decemberben pedig a Swietelsky Magyarország Kft.-vel és a West Hungária Bau Kft. közösen lett a győztese a „Budai Vár Csikós udvar – Nyugati kert területén épülő mélygarázs befejező kivitelezése” nevet viselő, nettó 1,5 milliárd forintos közbeszerzésnek, melyet a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. írt ki.
A cégadatokat az Opten és a Céginfó szolgáltatta. Címlapkép: tervlap.hu | 6 milliárd forintért bővítik a Ludovika Campust | A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tenderét a Magyar Építő Zrt. nyerte. A céget tavaly vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., az új Közgépnek nevezett Duna Aszfalt Zrt | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/03/27/6-milliard-forintert-bovitik-a-ludovika-campust/ | 2016-03-27 14:54:40 | true | null | null | atlatszo.hu |
A napokban postázta a Hagyó Miklós és 14 társa ügyében készült teljes vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség. Újdonság, hogy a volt főpolgármester-helyettest vesztegetéssel is megvádolta az ügyészség. Egy példány a birtokunkba került, amit nyilvánosságra hozunk, erre a linkre kattintva letölthető.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januártól 2008 augusztusig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.
A volt politikust folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, kétrendbeli vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hivatalos személyként elkövetett zsarolással, 14 társát pedig elkövetőként, felbujtóként vagy éppen bűntársként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják.
Hagyó eszerint beosztásából adódó befolyásával visszaélve, jogsértő utasításokkal részt vett egyes cselekményekben, másrészt olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai nélküle is képesek voltak az érdekeinek megfelelő döntéseket hozni, utasításokat adni, azokat a BKV vezetői felé közvetíteni.
Az utasításokat A. Attila, a BKV volt vezérigazgatója és helyettesei hajtották végre, vagy maguk is utasították beosztottjaikat azok végrehajtására.
Az ügyészség szerint Hagyó úgy tekintette a BKV-t, mint önkormányzati tulajdonban levő céget, hogy az kifizetőhelyként szolgál az ő személyes és politikai kiadásaira. Erre olyan nehezen ellenőrizhető kommunikációs-, marketing-, reklám-, vagy tanácsadói szerződéseket használtak fel, amelyek megkötése politikai, baráti, vagy gazdasági szívesség keretében történt, a BKV gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyva.
Az egyes vádlottak által okozott vagyoni károk listáján A. Attila volt vezérigazgató az éllovas, 1,38 milliárd forinttal, őt követi volt helyettese B. Zsolt 926 millió forinttal, a harmadik pedig Demszky Gábor volt főpolgármester volt főtanácsadója, M. Ernő, 751 millió forinttal. Hagyó Miklósnak 168 millió forintos károkozást róttak fel. (A fenti kárértékek nem összeadhatók, mert átfedésben vannak, a szumma vagyoni kár 1,49 milliárd forint.)
Az ügyészség 13 vádlott esetében börtönbüntetést, két esetben pedig felfüggesztett börtönt kér.
A vád túlnyomó része tanúvallomásokra épül, mint bizonyítási eszközökre. A tanúk felsorolását személyiségvédelmi okokból kivettük a nyilvánosságra hozott vádiratból.
Hat korábbi gyanúsított (Bolla Tibor, Hoffer Ingrid, Prím Péter, Ébényi-Borbély Bernadett, Tóthfalusi György és Csapó Gábor) ellen megszüntették a nyomozást, akiknek azért közöljük nevét, mert a korábbi cikkekben még gyanúsítottként szerepeltek.
Vesztegetéssel vádolt vagy elítélt magyar politikusok
Hagyó Miklós egy szűk csoporthoz csatlakozott azzal, hogy az ügyészség vesztegetéssel is megvádolta. A vesztegetésbe keveredett politikusok közül kevesen jutottak el a megvádolásig, még kevesebben az ítéletig.
Székely Zoltán volt kisgazda képviselő személyében ítéltek el először a rendszerváltást követően parlamenti képviselőt Magyarországon. Székelyt 2000. október 12-én a Gellért Szálló parkolójában érték tetten, miközben az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként 20 millió forint kenőpénzt vett át egy vállalkozótól. 2002-ben hat év börtönt kapott.
Hunvald György, volt erzsébetvárosi polgármestert, szocialista parlamenti képviselőt vesztegetéssel is megvádolták, de az első fokú ítéletben felmentették ez alól a vádpont alól. A Hunvald-ügy másik főszereplőjét, Gál Györgyöt, a kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának egykori SZDSZ-es elnökét ugyanakkor elítélték vesztegetés miatt (is), 8 és fél év börtönt kapott.
Bajor Zoltán volt terézvárosi alpolgármestert szintén felmentették idén januárban a vesztegetés vádja alól (első fokon), nem látták bizonyítottnak, hogy az egyik VI. kerületi ingatlan bérlőjétől 18 millió forintot kért volna az adásvétel támogatásáért.
Wieszt János, a XI. kerületi önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának volt elnöke, volt szocialista önkormányzati képviselő ellen 2012 januárban emelt vádat az ügyészség vesztegetés miatt, mert egy videófelvétel tanúsága szerint 2007-ben személyesen vett át kétmillió forint kenőpénzt egy üzlethelyiség megvételének elősegítéséért. | Vesztegetéssel is megvádolták Hagyót | Vesztegetéssel is megvádolták Hagyót - A Hagyó-per vádiratát a napokban postázta az ügyészség az érintetteknek. Kitettük, böngéssze velünk. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2012/03/23/ugyeszseg_hagyo_kifizetohelynek_hasznalta_a_bkv-t/ | 2012-03-23 16:46:00 | true | null | null | Index |
Közleményt adott ki egy kommunikációs ügynökségen keresztül Török Péter, a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet egyik tulajdonosa és Töröcskei István, ismert bankár, jelenleg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója.
A közlés szerint Töröcskei „szintén jelentős tulajdonnal bír a takarékszövetkezetben”. A tulajdonosok elkötelezettek az intézmény mellett, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a pénzintézet prudens működése fennmaradjon.
Ezzel arra reagáltak, hogy a Körmend és Vidékénél november 5 óta végez átfogó vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az MNB biztosokat rendelt ki a takarékhoz, és korlátozta a pénzintézet által végezhető egyes pénzügyi szolgáltatások végzését.
Ennek értelmében – az ügyfelenként 1 millió forintig terjedő kockázatvállalásokat és az önkormányzati kockázatvállalásokat kivéve – megtiltotta, hogy a takarékszövetkezet hitel- és pénzkölcsönt nyújtson. Megtiltotta továbbá a kezesség és bankgarancia vállalását, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalását is.
A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet mérlegfőösszege alapján számított piaci részaránya a hazai hitelintézeti piac egészére vetítve alig haladja meg az egy ezreléket. A vizsgálat oka az lehet, hogy a takarék az elmúlt években feltűnően nagy ütemben növekedett, miközben a piac egésze a válsággal küzdött, lényegében stagnált.
Amint az a Portfolio.hu elemzéséből is kiderül, a Körmend és Vidéke három év alatt a kilencszeresére pumpálta fel a hitelállományát, és ezzel a tizenötödik legnagyobb takarékká vált.
A tulajdonosok most azt közölték, hogy támogatnak minden olyan folyamatot, amely akár egy erős partnerrel történő együttműködést, akár a pénzintézet bankká alakulását elősegítheti.
Megfogalmazásuk szerint a „legjobban teljesítő takarékszövetkezet átalakulásához kapcsolódó folyamatok lezáráshoz közelednek, így a további működése érdekében a tulajdonosok eltökéltségüket fejezik ki”.
A Körmend és Vidéke nincs benne abban a körben, amelyből az új, országosan integrált szövetkezeti hitelintézet nő majd ki. Ennek pedig az az oka, hogy azon kevés, és a törvény általi kivételt élvező takarékok körébe tartozik, amelyek az integráció előtt beadták a bankká alakulás iránti kérelmüket. | Töröcskeié a csodásan fejlődő takarékszövetkezet | Kiderült, hogy a Széchenyi Bank alapító-tulajdonosa, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója birtokában van az a takarékszövetkezet, amely az elmúlt években rekordnövekedést tudhat maga mögött, és amelyhez nemrégiben felügyeleti biztosokat rendelt ki a Magyar Nemzeti Bank. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20131114-torocskei-istvan-a-szechenyi-bank-alapito-tulajdonosa-az-aak-vezerigazgatoja-birtokaban-van-a.html | 2013-11-14 16:03:00 | true | null | null | Origo |
Az óbudai korrupciós botrány egyik főszereplője kelt Magyar Péter és testvére, Magyar Márton védelmére. Kiss László, a III. kerület jelenleg is letartóztatásban lévő baloldali polgármesterének Facebook-oldalán a következő bejegyzés jelent meg kedden: "Magyar Mártont tehetséges, és velem szemben is kritikus újságíróként ismertem meg. Aki azt gondolja, hogy Magyar Pétert a családján keresztül kell támadni, az rogáni úton jár. (...) Szolidaritást vállalok Magyar Péterrel és Magyar Mártonnal, és bármelyik ellenzéki politikussal, akinek a családját célba veszi a rogáni gyűlöletgépezet". A DK-s politikus azt is jelezte, hogy közösségi oldalának kezelőin keresztül a jövőben is rendszeresen tervez posztolni a rácsok mögül, ahogyan ennek a bejegyzésnek a szövegét is kézzel írta le egy papírlapra.
Nem meglepő, hogy Kiss László a börtönben ülve is a Magyar testvéreket méltatja, Magyar Mártonnal például korábban már kapcsolatba került. Magyar Péter testvére ugyanis a júniusi választás előtt Kiss szekerét tolta, lényegében kampányolt neki. Információink szerint ugyanis Magyar Márton a nagyjából másfél évvel ezelőtt létrehozott - és a választás után inaktívvá vált - Óbudai Indexnek dolgozott. Lapunknak Magyar Márton azt elismerte, hogy segített anyagokat készíteni a blogként működő, impresszummal nem rendelkező portálnak. Figyelemre méltó, hogy a lapunk birtokába került videón Magyar Márton mikrofonnal a kezében úgy zaklat óbudai fideszes képviselőket, hogy kérdésükre sem volt hajlandó elárulni, milyen portáltól érkezett és sajtóigazolványt sem akart felmutatni.
Érdemes megemlíteni, hogy a Kontrollmédia néven nemrégiben médiacéget alapító Magyar Mártonhoz néhány hónapja még olyan állami cégektől is áramlott pénz, amelyeknél Magyar Péter vezető pozícióban volt. (Erről részletesen itt és itt lehet olvasni.)
A vesztegetéssel meggyanúsított Kiss Lászlót augusztus 14-én tartóztatták le, az intézkedés december 16-ig szól. Az óbudai korrupciós botrány szálai több évvel korábbra vezetnek vissza, az ügynek jelenleg 16 gyanúsítottja van. Kiss mellett MSZP-s helyettesét, Czeglédy Gergőt is letartóztatták, aki egyébként kedden lemondott a képviselői mandátumáról . | Ezt üzente a börtönből a korrupcióval gyanúsított polgármester Magyar Péteréknek | Különös helyről kapott pártfogót Magyar Péter és öccse, akik mellett Kiss László, Óbuda jelenleg is letartóztatásban lévő DK-s polgármestere állt ki egy Facebook-bejegyzésben. A rácsok mögül küldött üzenet azonban nem meglepő annak fényében, hogy a júniusi választások előtt Magyar Márton Kiss mellett kampányolt. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ezt-uzente-a-bortonbol-a-korrupcioval-gyanusitott-polgarmester-magyar-petereknek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Magyar Narancs: Másodszor adta be gyakorlatilag egy az egyben a fideszes Szentkirályi Alexandra javaslatát az Országgyűlésben, ezúttal a Diákvárossal kapcsolatban. Van ennek értelme a szereplésen túl?
Jámbor András: Mindkét esetben olyan javaslatról volt szó, amelyek fontosak nemcsak a budapestieknek, a józsefvárosiaknak, ferencvárosiaknak, hanem az országnak is: az egyik az antikorrupciós szoba, amelyet a főváros amúgy már befogadott, a másik a Diákváros megépítése. Az egyik a korrupció visszaszorításáról, a másik a lakhatási válságról szól. A Szikra Mozgalommal a Diákváros miatt tüntettünk, népszavazási aláírást gyűjtöttünk, helyi népszavazást kezdeményeztünk Baranyi Krisztinával együtt, és most úgy néz ki, nemcsak az országot eladósító Fudan-tervet sikerült megakadályozni, hanem a Diákvárost is megépíttetjük. A budapestieknek és a vidékről ideköltöző diákoknak is nagyon nagy szükségük van kollégiumi szobákra. Olyan javaslatot adtam be, amely garantálja, hogy ennek a tervezésébe bevonják a kerületi polgármestert, a választókörzet országgyűlési képviselőjét és a főpolgármestert is.
MN: Az ellenzéki javaslatok el szoktak hasalni.
JA: Fontos mindent megtenni azért, hogy ez ne a NER-elit projektje legyen. Eddig annyit lehetett hallani, hogy talán Tiborcz István fogja ezt is építeni. Az öt évvel ezelőtti tervpályázatban szereplő legolcsóbb kollégiumi szoba 75 ezer forint volt havonta, a következő szint már 150 ezer. Az egyik célcsoport a Spanyolországban befektetési bankárként dolgozó nő volt, aki hazajön unokázni a Diákvárosba a két fürdőszobás luxuslakásba. A Szikrával azt gondoljuk, hogy az állam ne befektetési bankároknak építsen lakást, hanem azoknak a fiataloknak, akik el akarják kezdeni az életüket, pályakezdők, egyetemre jönnek Budapestre. Tehát azoknak, akiknek nem megfizethető ma a lakhatás Magyarországon.
MN: Évekkel korábban önök kezdték el először hangoztatni, hogy lakhatási válság van, az idén a Fidesz is megtalálta a témát. Lehet ezt a Szikra győzelmeként kommunikálni?
JA: Közös győzelem. Azé a baloldalé, amelyből a Szikra is kinőtt: A Város Mindenkié, a Mérce - amelynek a főszerkesztője voltam -, az Utcáról Lakásba! Egyesület, sok szervezet volt vagy van, amelyek ezzel foglalkoznak. Nagy siker, hogy elértük, a Fidesz is ezzel foglalkozzon. De hát végül is ez a dolguk. Ez olyan probléma, amit meg kell oldani: nézzük meg, hány 40 év alatti embernek van saját tulajdona, hogy milyen magasak az albérletárak; meg kell nézni, hogy a szociális ellátórendszerben hogyan tudja újrakezdeni az életét az, aki a legaljára zuhan; milyen a hajléktalanszállók rendszere, abból hogyan lehet átmenni munkásszállóra, onnan saját lakhatásba. Van itt bőven feladat, és az is siker, hogy a baloldal tíz éve tartó munkája után a kormányzat számára is láthatóvá vált e probléma. Reméljük, hogy elkezdik megoldani.
MN: Első ránézésre jó irányba tart a kormány ebben az ügyben?
JA: Nem lehet tudni még szinte semmit, nem látjuk a törvényi kereteket. Amikor azt mondja a kormány, hogy a munkáltatóknak adna támogatást a lakhatásra, akkor én erős sejtést fogalmazok meg a tapasztalataimból, hogy ezt a kedvezményt a munkáltatók nagy része majd beleépíti az alapbérbe, és ezzel spórolnak a bérköltségen. Ha törvénybe iktatják, hogy spórolhat a munkabérköltségen a munkáltató, akkor meg fogják csinálni. Mindig kérdés, hová adjuk a támogatásokat, és mit gondolunk arról, hogyan lesz jólét. Ha a Diákváros nem a nyugati orvostanhallgatóknak épül, az már egy jó irány. | "Retteghet az V. kerületi lakásmaffia" | Magyar Narancs | Biztosan indul 2026-ban a budapesti újbalos Szikra Mozgalom egyik arca, aki szerint Magyar Péternek nem Budapesten kell választást nyerni. Eredményekről, átrajzolt választókerületekről és a baloldali politizálásról beszélgettünk. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/retteghet-az-v-keruleti-lakasmaffia-272603 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Minden résztvevőnek egyértelmű, hogy a hatalom számára kiemelt jelentőségű politikai, gazdasági ügyek kerülnének a Fidesz különbírósága elé, amit amiről augusztus végén számoltunk be először.
Cikkünk után Lázár János főminiszter szokásos heti sajtótájékoztatóján hülyeségnek nevezte a különbírósággal kapcsolatban megjelent híreket, és úgy csinált, mintha az igazságszolgáltatás élén álló Országos Bírósági Hivatal (OBH) is ugyanazt szeretné, mint ők.
Most megszereztük az OBH összefoglalóját a Fidesz ötletéről, ami 32 oldalon át szedi ízekre a megálmodott különbíróságokat. Lázár nehezen beszélhetett volna félrevezetőbben a kormány terveinek szakmai fogadtatásáról.
"Kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező ügyek"
Mielőtt belemegyünk abba, hogy az OBH-nak milyen konkrét kifogásai vannak a kormány különbírósága ellen, két körülményt érdemes tisztázni.
Egyrészt az OBH vezetője Handó Tünde, az Orbán-család jó barátja, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, nehéz lenne őt ellenzéki elfogultsággal vádolni. Ilyen értelemben az ő kritikája súlyosabb, mintha egy MSZP-s képviselő kezdene rettegni a jogállam szétverése miatt.
A másik, hogy az OBH és általában a bíróságok ügyelnek rá, hogy minél kevesebbet politizáljanak, nyilvánuljanak meg politikai ügyekben, pont azért, hogy ne haragítsák magukra a kormányt. Az OBH nem bírálna kemény szavakkal egy ilyen tervet, ha nem érezné feltétlenül szükségesnek, hogy megszólaljon az ügyben.
"Kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező ügyek kerülnek majd a felsőbíróság elé"
- ezt írja például az OBH, azaz teljesen egyértelműen tisztában vannak vele, hogy mire megy ki az új szervezet létrehozása.
A Fidesz különbíróságán dönthetné el például a választási, közbeszerzési vagy médiaügyi jogvitákat. Itt döntenének az információszabadságos ügyekben, azaz arról, hogy megtudhatják-e az állampolgárok, hogy mire költik az ország vezetői a rájuk bízott közpénzt.
Nem nehéz elképzelni, hogy ez milyen fontos
"Mészáros Lőrinc" közbeszerzéseinek,
Andy Vajna tévécsatornáinak,
vagy a kopasz verőemberek választási ügyeinek szempontjából.
Ezzel kapcsolatban mondta Lázár János múlt csütörtökön, hogy
"kényes politikai ügyek nem tudom szerepelnek-e ezeknek a bíróságoknak az asztalán"
Így néz ki, amikor a kormány és az OBH között "teljes egység van"
Lázár persze nem csak a részletekkel kapcsolatban vetített.
A főminiszter azt mondja, hogy
"Teljes hülyeség, ami megjelent ezzel kapcsolatban nyugodtan mondhatom, teljes egység van az OBH és a kormány között abban, hogy közigazgatási felsőbíróságra szükség van."
Ehhez képest az OBH 32 oldalas elemzésének első bekezdésének utolsó mondata így néz ki.
"Közigazgatási bíráskodás felállítására tehát nincsen szükség, legfeljebb annak továbbfejlesztése kerülhet szóba."
Az igazságszolgáltatásnak nem csak általában van baja a kormány különbíróságos ötletével.
Részletesen leírják, hogy a rendszert 4 éve, 2012-ben alakították át, és azóta jól működik, visszatérő elem az anyagban, hogy egyáltalán nem értik, miért kell hozzányúlni az igazságszolgáltatásnak ehhez a részéhez. Talán ez a mondatuk foglalja össze a dolgot a legjobban.
"Az indokolásban nem találtunk olyan releváns magyarázatot, amely arra adna választ, hogy mi a probléma a fennálló szervezeti keretekkel, miért kell megváltoztatni azt, az új perrendtartás miért ne működhetne a jelenlegi feltételek mellett?"
Lázár egyébként valószínűleg abba kapaszkodik bele, hogy a 32 oldalas kritika 20. oldalának tetején vagy egy sor, ami arról szól, hogy "a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozásának gondolata önmagában üdvözlendő", majd a gondolat azzal folytatódik, hogy "bírósági vélemények szerint azonban aggályos a Közigazgatási Felsőbíróság jogkörének, székhelyének meghatározása, az elnök és bírák kiválasztásának tervezet szerinti menete."
Majd akik döntenek, eldöntik, hogy jól döntöttek-e
A Fidesz különbíróságai nem csak azért problémásak, mert egy rakás kiemelt gazdasági és politikai ügyet bíznak majd rájuk, hanem azért is, mert bírók helyett részben a kormányemberekkel tölthetnék fel a testületet, ők dönthetnének a fontos ügyekről.
Így például a tervezet előírja, hogy a másodfokon eljáró közigazgatási felsőbíróság "bíróinak" fele jöhet csak az igazságszolgáltatásból, a felét pedig a köztisztviselők, kormánytisztviselők közül kell kiválasztani.
"a bírói hatalom (...) a végrehajtói hatalomból érkező nagyszámú szakemberre átruházása a bíróság szervezeti függetlenségének, a jogállamiság alkotmányos követelményének sérülésére hivatkozó kritikai álláspont megfogalmazására ad - kétség kívül nem kevés - alapot."
Ez egy kevésbé kilúgozott nyelven kb. azt jelenti, hogy ha a kormány saját embereivel tölti fel a bíróságokat, akkor azok nem lesznek függetlenek, ha pedig a bíróságok nem függetlenek, akkor nem lehet jogállamról beszélni Magyarországon.
Az OBH azt is felveti, hogy ha közigazgatásából érkező emberek döntenek bíróként közigazgatási jogvitákban, akkor kisebb jelentőségű ügyekben könnyű lesz majd azt mondani, hogy elfogultak az állampolgárokkal szemben a hivatalok javára.
Fontos még ez a kitétel is.
"A bírói hivatásra kellő felkészültséggel nem rendelkezők tömeges belépése a bírósági szervezetbe integritási kockázatot, működési zavarokat hozhat magával. A bírósági szervezetben ugyanis – eltérően a közigazgatástól –, nincs és nem is lehet olyan igazgatási vezető, aki a döntések tervezetét jóváhagyja és ellenjegyzi."
Ezzel valami olyasmit akarnak mondani, hogy a felelősség a jogvitákban döntő bíróké, akiknek a hagyományos értelemben nincs főnökük, aki fogja a kezüket, vagy rábólint a döntésükre, így különösen fontos, hogy aki ilyen pozícióba kerül, az például ellent tudjon állni a korrupciós kísérleteknek.
Választási évben nyúlnak a választási ügyekhez
A 32 oldalas anyag azt is kiemeli, hogy a választási ügyekben is döntő fideszes különbíróság indítását a kormány javaslata 2018. januárjára, azaz pont egy választási évre tervezi
filozofál az OBH elemzése. | Pontosan tudják, hogy politikai ügyeket tennének a különbíróságok elé | Összesen 32 oldalon kritizálja az Országos Bírósági Hivatal a kormány különbíróságos ötletét. Lázár János egy hete még úgy csinált, mintha a bírák imádnák az elképzelést. | null | 1 | https://444.hu/2016/09/05/pontosan-tudjak-hogy-politikai-ugyeket-tennenek-a-kulonbirosagok-ele | 2016-09-05 11:03:00 | true | null | null | 444 |
Karácsony Gergely annak kapcsán beszélt erről, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) csütörtökön felkérte a fővárosi önkormányzatot, vegyen részt egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásban.
A főpolgármester arról beszélt: csak olyan típusú olimpia kapcsán merülhet fel Budapest neve, amelynek többségi társadalmi támogatottsága van, és amelyhez egy "történelmi lehetőségű" városfejlesztés kapcsolódik.
Budapestnek meg kell vizsgálnia azt a lehetőséget, hogy mit jelentene egy nyári olimpia megrendezése - jelentette ki a főpolgármester rámutatva: a csütörtöki felkérés nem arról szól, hogy azonnal dönteni kellene, Budapest akar-e olimpiát. Annak megvitatására szól, hogy "milyen típusú olimpiát tudunk közösen elképzelni" - mondta Karácsony Gergely.
Kiemelte: a felhívásra nem lehet nemet mondani, ezt a lehetőséget érdemben meg kell vizsgálnia a fővárosnak anélkül, hogy az bármilyen elkötelezettséget, nyílt állásfoglalást jelentene egy olimpia megrendezése kapcsán.
A Fővárosi Közgyűlésnek azt javasolja majd a jövő szerdai ülésén, hogy a főpolgármester és a frakciók vezetői együtt vegyenek részt a közös gondolkodásban - közölte.
Karácsony Gergely azt mondta, ha képesek közös nevezőre jutni a két olimpiai szervezettel, akkor le kell ülniük a harmadik féllel, a kormánnyal is, mert a kormányzat garanciavállalása szükséges része a folyamatnak. A koncepció összeállta után pedig a budapestieknek kell dönteniük - hangsúlyozta.
Karácsony Gergely azt mondta: Budapestet a sportinfrastruktúrája már gyakorlatilag alkalmassá teszi arra, hogy nyári olimpiát rendezzen. Szerinte éppen ez nyitja meg a lehetőségét annak, hogy olyanok is az ügy mellé állhassanak, akik korábban ezen rendkívül költséges beruházások miatt nem támogattak egy budapesti olimpiát.
Kiemelte, olyan koncepcióban tudnak gondolkodni, amely nem tartalmaz újabb érdemi sportberuházásokat, viszont a város történelmi léptékű fejlesztését jelenti a közlekedési és a zöld infrastruktúrában, valamint a lakhatás területén.
A fővárosi önkormányzat akkor tudja támogatni a gondolkodást az olimpiáról, ha világossá tesszük: Budapesten lakhatási válság van. Ezért például egy majdani olimpiai falu esetében olyan utóhasznosításra lenne szükség, amely a kollégiumi férőhelyek, bérlakások számát növelné - mondta Karácsony Gergely.
A főpolgármester jelezte azt is: nincs értelme olimpiáról beszélni akkor, ha a főváros és az állam viszonyát nem tudják új alapokra helyezni.
Ezer ok van arra, hogy ne higgyünk ebben, mert az atlétikai világbajnokság kapcsán a kormány a vállalásait a mai napig nem teljesítette teljeskörűen - mondta Karácsony Gergely. Ez megnehezíti, hogy bármilyen szinten bízni tudjunk abban: a főváros és a kormány együtt tud működni egy ilyen nagy vállalásban - folytatta.
További feltételként emelte ki, hogy a koncepció ismeretében a budapestiek véleményét is ki kellene kérni.
Karácsony Gergely azt mondta: hisz abban, hogy egy jó olimpiai felkészülési folyamat történelmi lehetőség Budapest számára. Ehhez azonban egy olyan koncepció kell, amely Budapest fejlődését szolgálja, és nem egy öncélú sportberuházást jelent - ismételte meg.
Kérdésekre válaszolva Karácsony Gergely elmondta, továbbra is erős feltételekkel támogatja az olimpiát, továbbá azt tartaná ideálisnak, ha az ügyben budapesti népszavazás lenne majd.
Szerinte felmerülhet országos népszavazás is, mert nagyon sok kérdés felvetődik az ügyben.
Karácsony Gergely közölte azt is, hogy a tárgyalási felhívás nem egy konkrét rendezési évre vonatkozik, de szerinte 2036 és 2044 közötti időpontok jöhetnek szóba.
Elmondta, súlyos hibának tartja, hogy 2017-ben "az olimpiai terveket támogatók megijedtek a népszavazástól, és nem vitték végig a folyamatot". Azóta sok minden megváltozott, megépült az összes stadion, amelyek kellenek az olimpiához - jegyezte meg.
Karácsony Gergely úgy fogalmazott: "nem hiszem, hogy van a világon még egy olyan hely, ami ilyen közel áll sportinfrastruktúrájában egy olimpia megrendezéséhez, és még nem volt ott olimpia". | Karácsony Gergely: fejlesztést hozzon az olimpiai koncepció, ne öncélú beruházásokat! | Olyan budapesti olimpiai koncepciót tart megfontolhatónak, amely nem jelent új, öncélú sportberuházásokat, de történelmi léptékű városfejlesztéssel számol. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/karacsony-gergely-fejlesztest-hozzon-az-olimpiai-koncepcio-ne-oncelu-beruhazasokat/438973 | null | true | null | null | Hírklikk |
"Papi pedofília kérdése jön" - kezdte kérdését csütörtökön az Igazságügyi Bizottság ülésén, Semjén Zsolt meghallgatásán Sebián-Petrovszki László DK-s alelnök a parlamentben. Mire a bizottságban ülő fideszes tagok közül valaki felsóhajtva annyit tett hozzá: "Jaj, istenem."
"Botrányos, tűrhetetlen, elfogadhatatlan mindenfajta pedofília" - fogalmazott válaszában Semjén Zsolt, aki szerint a magyar kormány Európa legszigorúbb pedofiltörvényét hozta létre. Semjén hozzátette, ő hét pedofilesetről tud mindössze az egyházon belülről, miközben 700-an ülnek pedofília miatt börtönben:
"Miért nem a 693 ügyével foglalkozunk? Az egyházi ügyek száma százada a világinak, nincs ok arra, hogy kihegyezve az egyházi világ állíttasson pellengérre"
- fogalmazott Semjén. A miniszter visszatérően állította, hogy egyházon belül összesen hét darab pedofil eset van: ez azonban kicsit sarkított. Egyrészt a hét ügy mindössze az elmúlt hetekben kiderült esetek száma, jellemzően a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegyében. Másrészt a Katolikus Egyház papjainál sokkal több, mint százszor annyi világi polgár él az országban.
A Bese atya körüli botrány utántöbb pedofilügy is előkerültaz egyházmegyén belül. Ebből háromnál felmerült az MKPK akkori titkárának,Tóth Tamásnak a neve. Ő volt az, aki úgy adott ki közleményt a kalocsai érsek, Bábel Balázs nevében az ügyekre reagálva, hogy Bábel nem is tudott róla. Tóth az egymás után kiderülő ügyek után lemondott pozíciójáról, ezt követően pedig újabb pedofilügyek ellen indított eljárást az egyházmegye.
Semjén erre egyrészt azt mondta, hogy semmilyen eltussolásról nem tud Tóth Tamás ügyében, de mivel az ügyészség ezt ki fogja vizsgálni, a miniszter szerint majd kiderül. Semjén többször elismételte, hogy nem tud "semmiféle pedofilügy eltusolásáról Tóth Tamás ügyében". A miniszter a KDNP kérdésére hozzátette, igaz, hogy ő kétszer is kitüntette a titkárt, de "akkor jó munkát is végzett." Semjén szerint az viszont nem oké, ha valakit "megvádolnak, sejtetnek, morálisan tönkretesznek", szerinte Tóth Tamást is megilleti az ártatlanság vélelme.
Semjén azt is kifejtette, nem érti, hogy az ellenzék miért foglalkozik most ennyire az egyházzal, amikor őket "nem is érdekli a kánonjog". Szerinte például "Bese Gergely botrányos ügye államilag semmilyen törvénybe nem ütközik", csak kánonjogiba:
"Nekem lehet vele problémám, mert egy szemforgató gazember. De világi szempontból Önnek mi a problémája vele?"
- mondta a DK-s képviselőnek Semjén Bese ügyéről.
A papi pedofília kérdése mellett a miniszter beszélt arról is, hogy szerinte az állam és az egyház viszonyában "nem fogadható el semmilyen alá-fölérendeltség", és úgy látja, ez jól is működik itthon. A KDNP-s politikus és az ellenzéki képviselők ezután egy sort vitáztak arról, hogy miből mennyi pénz megy az egyházi iskoláknak, a DK szerint az oktatás esetében például "nem függetlenség, hogy az állam rárakja a feladatait az egyházra".
Semjén erre kifejtette, hogy "az állam és az egyház el van választva, de a cél nem az egymástól való szeparáció, hanem az állam és az egyház együttműködése". Semjén beszélt arról is, hogy az egyházi iskolákban többszörös túljelentkezés van, mire a DK jelezte: szerintük nem helyes, hogy ez azért, mert oda több pénz jut, így a színvonal is magasabb tud lenni.
A meghallgatás végén mi is megpróbáltunk kérdéseket feltenni Semjén Zsoltnak, többek között arra vonatkozóan, hogy mennyire tartja az állam és az egyház szétválasztásának, ha például a római katolikus plébániántart kampánybeszédetDeutsch Tamás, vagy hogy ő maga mit vár el most az egyháztól a pedofilügyek rendezése érdekében. "Nem" - válaszolta kérdésünkre, hogy válaszol-e lapunknak. | Semjén: Az egyházban századannyi a pedofil, mint a világiak között, akkor miért a papokkal foglalkozunk? | Bese atya egy gazember, az állam és az egyház pedig szétválasztva működik Magyarországon – aktuális egyházi témákra válaszolt éves meghallgatásán Semjén Zsolt. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/14/semjen-zsolt-bizottsag-meghallgatas | null | true | null | null | Telex |
Visszavonta kérelmét a börtönbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére Adrian Nastase volt román miniszterelnök, akit a román legfelső bíróság júniusban jogerősen két év letöltendő szabadságvesztésre ítélt egy korrupciós perben.
Adrian Nastase jelenleg a bukaresti Rahova börtönkórházban tölti büntetését, miután öngyilkossági kísérletet követett el június 20-án, az ítélet kihirdetését követően.
Nastase a 2004-es választási kampányára illegálisan gyűjtött pénzt vállalkozóktól és magánszemélyektől. Nastase akkor államelnökjelöltként indult a választáson, de alulmaradt Traian Basescu jelenlegi államfővel szemben. | Mégsem függesztik fel Adrian Nastase börtönbüntetését | A korrupció miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt volt román miniszterelnök visszavonta az erre vonatkozó kérelmét. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2012/07/megsem-fuggesztik-fel-adrian-nastase-bortonbunteteset | 2012-07-05 14:14:00 | true | null | null | Origo |
Egészen súlyos dolgokat állít az Átlátszóról a Szuverenitásvédelmi Hivataljelentése. Azzal vádolják az oknyomozó portált, hogy egy CIA-szerű szervezet által vezetett globális hálózat tagja, aminek az a célja, hogy biztosítsa az Amerikai Egyesült Államok gazdasági-politikai befolyását Magyarországon is. A Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal júniusban indított egyedi, átfogó jellegűvizsgálatotaz Átlátszó és a korrupció ellen küzdő Transparency International Magyarország civil szervezet ellen. Utóbbiról megállapították, hogy egy káros lobbiszervezet, amely "egy több mint harminc éve működő globális lobbihálózat részeként, a hálózat mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekek mentén fejti ki politikai nyomásgyakorló tevékenységét". Ez a megállapítás azért is volt több mint meglepő, mert aFidesz még 2010 előtt előszeretettel hivatkozott a Transparency elemzéseire.
Az Átlátszóról is hasonló megállapításokat tett jelentésében a február óta működő Szuverenitásvédelmi Hivatal. Arrajutottak, hogy az Átlátszó "külföldi finanszírozás bevonásával az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz".
Ez a megállapítás abból a szempontból helytálló, hogy egy oknyomozó újság azért ír korrupciós ügyekről, hogy felhívja ezekre a döntéshozók és a közvélemény figyelmét, például azért, hogy máskor ne fordulhassanak elő újabb visszaélések.
A jelek szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál nem így értelmezik a "döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet", hanem tulajdonképpen azt mondják, hogy ártanak az országnak, amikor például kormányközeli üzletemberek gyanús gazdagodásáról írnak. Az egész jelentés szellemiségét jól illusztrálja, hogy végig idézőjelben írnak az oknyomozó újságírásról.
De ennél is tovább mentek a 28 oldalas anyagban. A Szuverenitásvédelmi Hivatal tulajdonképpen Magyarország egyik fontos szövetségesét vádolja a belügyeibe való beavatkozással, és szerintük az Egyesült Államok a korrupció elleni küzdelmet használja ürügyként ehhez. "A hálózat által tematizált «átláthatóság», «korrupcióellenesség» végső soron nem a közélet tisztaságát, a piaci résztvevők közötti kiegyenlített versenyt szolgálja, hanem az amerikai gazdasági és politikai érdekek rendkívül hatékony fegyvere" - írják a jelentésben.
Azt is állítják, hogy a korrupciós ügyek felderítésével foglalkozó portál egy olyan nemzetközi hálózatnak a része, ami gyakorlatilag a CIA helyett próbálja érvényesíteni az Egyesült Államok gazdasági-politikai érdekeit a világ különböző pontján, köztük Magyarországon is - csak titkos akciók vagy fedett műveletek helyett már a nyílt politikai befolyásolás eszközeivel élnek. A hivatal szerint magyar részről nemcsak az Átlátszó a tagja ennek a hálózatnak, hanem a jelentésben csak Telex-közelinek nevezett Direkt36 is.
A jelentést olvasva olyan érzésünk lehet, mintha egy világszintű összeesküvést lepleztek volna le, miközben saját bevallásuk szerint is mindenki számára nyilvánosan elérhető adatokból gyúrták össze a kvázi-CIA működését taglaló konteót.
A jelentés szerint ezt a globális hálózatot az 1983-ban alapított National Endowment for Democracy (NED) nevű nonprofit alapítvány fogja össze, ami kormányokon és pártokon átívelően kap támogatásokat az amerikai szövetségi kormánytól, 2022-ben például 300 millió dollárt (kb. 110 milliárd forintot). Ez a szervezet a hálózat agya, minden más szereplő csak végrehajtó, mint például a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, aminek a hálózatépítés az egyik fő feladata.
A szerintük piramisszerűen felépülő hálózathoz több száz politikai nyomásgyakorló szervezet tartozik, akik "az adott régióban vagy országban operatív munkát végeznek az amerikai deep state geopolitikai céljainak megfelelően". "A NED azon politikai, kulturális és médiaaktivitást mutató magánszemélyek és ügynökszervezetek hálózatosodását készíti elő és építi ki, amelyek felvállalják az USA céljainak megfelelő befolyásszerző, megfélemlítő és megtorló akciók végrehajtását. Az így kialakított gépezettel az USA érdekeivel szembekerülő országokat törik meg" - olvasható a jelentésben.
A nagy vizsgálódás közben elfelejtették megnézni a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál, hogy az előbb említett szervezeteken és oknyomozó újságokon kívül még kiket támogatott a National Endowment for Democracy az elmúlt évtizedekben. Pedig ha megnézzük az 1989-esbeszámolójukat, azt találjuk, hogy
nem sokkal a rendszerváltás előtt a NED 64 ezer dollárral (mai számítás szerint 23 millió forinttal) támogatta a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját és a Fiatal Demokraták Szövetségét, vagyis a Fideszt.
A beszámoló szerint a Fidesz olyan számítógépes rendszer beszerzésére kapott pénzt, amivel rendszeresen tudnak munkásoknak szóló kétoldalas hírleveleket nyomtatni. Ha tehát követjük a Szuverenitásvédelmi Hivatal logikáját, akkor a Fidesz is a NED kreálmánya, az Egyesült Államok befolyásolási kísérletének az eszköze. Erről az ugorhat be mindenkinek, hogy a rendszerváltás előestéjén Soros György alapítványa pénzzel és fénymásolókkal támogatta a formálódó Fideszt, Orbán Viktor pedig Soros-ösztöndíjjal tanulhatott Oxfordban. Változnak az idők, Soros György mára a Fidesz egyik legfőbb ellensége lett.
A jelentés másik meredek állítása, hogy az oknyomozó újságírás csak fedősztori, az Átlátszó valójában hírszerzési tevékenységet véget az amerikai befolyásszerzés érdekében. "Az Átlátszó - mint az Amerikai Egyesült Államok által fenntartott külföldi befolyásolási hálózat tagja - a több ezer közérdekűadat-igénylése és az »oknyomozó« újságírói tevékenysége során megszerzett dokumentumokat nem pusztán a cikkeinek megírásához használja fel, hanem több mint 9000 dokumentumot a hálózat amerikai központi szervezetének szerverére is feltölt, ezzel muníciót szállít a külföldi félnek a hírszerzési és befolyásolási tevékenységéhez".
De vajon akkor is az Egyesült Államok érdekeit szolgálta az Átlátszó, amikor megírta, hogy a 2021-es Kehi-jelentés szerintMagyar Péter vezetése alatt felesleges és túlárazott megbízásokat köthetett a Diákhitel Központ? Erre nem kapunk választ a jelentésből, pedig az Átlátszó diákhiteles cikkét a teljeskormánymédiaátvette.
Az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésérereagálvacáfolta, hogy átláthatatlan az Átlátszó finanszírozása, illetve hogy külföldi szerverekre töltenek fel közérdekű dokumentumokat, adatokat. Bodoky azt mondta a Telexnek, hogy az Átlátszó újságíró-hálózatok tagja, ezt transzparens módon fel is tüntetik a honlapjukon. "Ezekben különböző országokban élő újságírók dolgoznak együtt sztorikon, de ennek nem valamiféle hírszerzés az eredménye, hanem mindig nyilvános cikkek, amik az adott országokban megjelennek. Tehát a tevékenység az újságírás, nem pedig a hírszerzés, mint amit sugallni próbál a hivatal" - mondta. | A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése alapján a Fidesz is a CIA-ként működő globális hálózat kreálmánya | Az Átlátszóról készült jelentés szerint a lap az Egyesült Államok magyarországi befolyását biztosító hálózat tagja. Ennek csúcsszerve a National Endowment for Democracy nevű amerikai alapítvány, amely 1989-ben a Fideszt támogatta több ezer dollárral. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/30/szuverenitasvedelmi-hivatal-jelentes-atlatszo-cia-egyesult-allamok-transparency-international-magyarorszag-korrupcio | null | true | null | null | Telex |
Kormánytisztviselőket küldött harcba Simicska Lajos, illetve a Jobbik ellen és a plakátpiac eluralásáért küzdő kabinet. Háborújuk költségeit az adófizetők állják.
Új szintre emelte az Orbán-kormány a Simicska Lajos ellen vívott háborút a plakátfronton: a jelek szerint egy előre tervezett, országosan összehangolt akcióban vetette be a kormányhivatalokat a volt fideszes oligarcha és a Jobbik ellen. Néhány óra leforgása alatt Somogytól Pest megyéig egyszerre kezdték el eltávolítani a kormányt élesen bíráló plakátokat az állam kinyújtott karjai. Az akció célkeresztjében a Jobbik hirdetményei és egy magánszemély – Orbán Viktort, Habony Árpádot, Mészáros Lőrincet továbbá Rogán Antalt gengszternek ábrázoló, valamint az "Ők a félelem, Mi a remény"-feliratú – plakátjai voltak. Az első csapások egyikét a településkép-védelmi törvény alapján a Pest Megyei Kormányhivatal mérte, miután tiltott pártfinanszírozásra hivatkozva elrendelte a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. felületeire kihelyezett plakátok eltávolítását. Indoklásuk szerint az érintett cégek nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, nem jelentették be listaárukat, nem küldték meg a szerződéseket. A plakátok eltávolítását a rendőrség biztosította. Mindeközben a Jobbik arról számolt be, hogy például Zalában a kormányhivatal a párt tulajdonában lévő hirdetőhelyekről kapartatott le plakátokat.
Noha a kormányhivatal a törvényességre hivatkozva kezdett plakáttalanításba, az érintettek szerint éppen a hivatalok eljárása súlyosan jogsértő. Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő szerint nem esnek a plakáttörvény hatálya alá azok a plakátok, amelyeket a párt saját hirdetőhelyein ragasztanak fel. A radikálisok épp azért vásároltak – meg nem nevezett, "különféle cégektől" – mintegy 1100 hirdetési felületet, hogy kijátsszák a plakáttörvényt.
Puskár Anett, a Simicska Lajos tulajdonában álló Mahir Cityposter Kft. tanácsadója lapunk érdeklődésére kifejtette: előírások szerint tájékoztatták a kormányhivatalokat arról, hogy magánszemély adta fel az érintett hirdetéseket, azok egyetlen párt támogatására sem buzdítanak, politikai szerveződés logóját nem tartalmazzák, vagyis nem tartoznak a plakáttörvény hatálya alá. – Mindezek ellenére a hivatalok nem keresték meg a Publimontot és a Mahirt sem, csak a plakátok leszedéséről szóló határozatot postázták, amelyben tényként közölték, hogy a nagyfokú hasonlóság miatt Jobbik-plakátoknak tekintik a hirdetéseket – mondta Puskár Anett. Szerinte egyébként az eljárásmód azért is árulkodó, mert korábban egy hasonló plakátkampány során a kormányhivatalok megkeresték a cégeket, hogy tájékozódjanak, a plakáttörvény hatálya alá tartozik-e a megrendelő, végül pedig nem léptek, mert mindent rendben találtak. A tanácsadó kérdésünkre azt mondta, közel ezer plakátot érinthet a kormányhivatali akció, amely miatt bírósághoz fordulnak.
Noha kezdetben a két cég még újraplakátolással akart visszavágni, szerdán Simicska Lajos közleményt adott ki. Az egykori fideszes oligarcha az írta: "A hatalom az érdekeivel ellentétes politikai vélemények közterületi megjelenésének megakadályozása végett az elmúlt hónapokban – jogalkotásnak csúfolt folyamatban – egy abszurd szabályrendszert alkotott, amely meggyőződésem szerint súlyosan alkotmánysértő. Miután mindez kevésnek bizonyult, mindezt félretolva, a hatalom a nyílt, leplezetlen erőszak útjára lépett. A kialakult helyzetre figyelemmel, minden további anyagi és személyes kockázatvállalást, mind a magam, mind a társaságaim vezetői részéről lehetetlennek tartok. Ezért a mai napon a jelzett körülmények fennálltáig közterületi cégeim vezetőit arra kértem, hogy politikai és közéleti tárgyú hirdetés közzétételére vonatkozó megrendelést ne vegyenek fel, illetve ne teljesítsenek."
Simicska visszavonulása annyiban érthető: egy kormányhivatal plakátonként akár 150 ezer forint bírságot is kiszabhat, ha törvénytelenséget lát, ami ezer plakát esetében 150 milliós tétel. Ráadásul újraplakátolás esetén a bírság is többszöröződhet. A büntetést pedig most kell befizetni, miközben a bíróság csak hónapok, évek múltán mondhatja ki annak jogtalanságát.
Az ügyben megkerestünk több kormányhivatalt is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi közpénzt fordítottak a plakátok eltávolítására. Válaszokat sehonnan sem kaptunk. A Pest Megyei Kormányhivatal sem reagált a Népszavának, ugyanakkor a kormánylap Magyar Időkkel azt közölte: a Publimont Kft.-től és a Mahir Cityposter Kft.-től kapott információ szerint Nagy Ajtony Csaba magánszemély rendelte meg a plakátokat. A Magyar Idők sietett is hozzátenni, hogy Nagy Ajtony Csaba unokaöccse Simicskának, akinek több fontosabb érdekeltségében is ott van, egyúttal tagja az Index.hu Zrt. igazgatóságának.
Ligeti Miklós: jogalap nélkül eljárásmód Világos, hogy a Jobbik saját hirdetési felületein nincs szerződéskötési kötelezettsége, így bejelenteni sem köteles a hatóságnak, ha azokat használja – mondta lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója szerint a Mahir Cityposter és a Publimont esetében viszont csak akkor keletkezik a településkép-védelmi törvény hatálya alá tartozó bejelentési kötelezettség, ha "közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezet", azaz közhatalmi szerv, párt vagy pártalapítvány hirdetéséről van szó. Magyarán, ha valóban egy magánszemély adta fel ezeket a hirdetéseket, magánszeméllyel szerződtek a cégek, akkor a kormányhivataloknak e jogszabály nem adott felhatalmazást arra, hogy eljárjanak, főként nem így, hiszen a törvény hatálya a plakátok eltávolításával kapcsolatban is csupán arra az esetre érthető, ha fennáll a bejelentési kötelezettség elmulasztásából fakadó jogsértés. Ligeti emlékeztetett: már a plakáttörvény nyári elfogadását követően is arra hívta fel a figyelmet a TI, hogy a jogszabály számos hibája – elfogadásának módja, s annak alkotmányellenessége – mellett a legnagyobb gond, hogy alapvetően kijátszható, nincsen például benne olyan szabály, amely egy, akár vélelmezhetően, akár tényszerűen pártérdekben történő hirdetéstartalmat korlátozna, ahogyan a civil és álcivil szervezetek, illetve a magánszemélyek reklámozását sem szabályozza. Magánszemély plakátjai esetében ráadásul, ha azok tartalma jogsértő – például tiltott önkényuralmi jelképet szerepeltet, vagy uszító tartalmú – a kormányhivatal, vagy más állami szerv eljárása szintén bírósági útra korlátozódik, s egy jogerős ítélet dönthet csupán plakátok sorságról. Ez az eljárásmód tehát így – foglalta össze Ligeti – nyilvánvalóan jogalap nélküli.
Indul a Soros-ellenes "konzultáció" és kampány
A napokban elkészülnek a nemzeti konzultáció kérdései, amelyeket hét témakörben fogalmaznak meg, és ezután a lehető legrövidebb időn belül elindul a konzultáció – közölte tegnap Tuzson Bence. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a kabinet kommunikációs paneljeit ismételgetve, a sokszor cáfolt egymillió menekült betelepítésének hírével riogatva emlékeztetett, hogy a "Soros-terv" miatt tartja szükségesnek a konzultációt a kabinet. Közben máris elindult a kormány Soros-konzultációs kampánya a köztévén, szúrta ki az atv.hu.
Boda András, Biró Marianna | Simicska sérti a településképet | Kormánytisztviselőket küldött harcba Simicska Lajos, illetve a Jobbik ellen és a plakátpiac eluralásáért küzdő kabinet. Háborújuk költségeit az adófizetők állják. | null | 1 | https://nepszava.hu/1141669_simicska-serti-a-telepuleskepet | 2017-09-28 13:11:00 | true | null | null | Népszava |
A fürdő eddig a Gellért Szállóval egy társasházként üzemelt, ám a hotel 2019-ben gazdát cserélt és az új tulajdonos DOME Kft. még a felújítás előtt rendezni kívánta a zilált tulajdonviszonyokat. Hosszas egyeztetés után, a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulásával 2022 októberében írták alá a használati viszonyokat jobban tükröző ingatlan adásvételi szerződést és a DOME azóta ki is fizette a megegyezés szerinti vételárat. Csakhogy a földhivatal most számos ponton pontosítást és hiánypótlást kért, így az ügylet visszakerült a Főváros Közgyűlés elé.
A főváros politikai életébe újonnan betoppanó Tisza Párt pedig elfogadhatatlanul alacsonynak találta a város egyik legszebb pontján álló, ikonikus épület csereügyletben érintett részeiért adott vételárat, mondván Orbán Viktor vejétől ennél sokkal többet is kérhetett volna a főváros. (A Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Group 2022 végén vásárolta meg hotelt az Indotek Grouptól, amelynek vezetője Jellinek Dániel ellen a napokban emeltek vádat egy számlagyáras ügyben.)
A Tisza képviselői szerint
ha már a város egyik ékköve, a Gellért Szálló a NER tulajdonába került, akkor legalább az általuk megvásárolni kívánt épületrészeket tényleges piaci áron adják el nekik vagy ha úgy nem kell, akkor sehogy.
Ellenérvként elhangzott, hogy az érintett terület egy csereügylet része, természetben egy napozó terasz, amelyet egyébként nem lehetne önmagában hasznosítani, másrészt, ha a főváros visszalép, akkor vissza kell fizetni a pénzt. A közgyűlés elfogadta a városvezetés érveit és újfent támogatta az ügyletet. A Gellért Szállót egyébként már három éve bezárták a felújítás okán, a legutóbbi hírek szerint 2027-ben nyithat meg. A fürdőt a szálloda felújításával egy időben akarták korszerűsíteni és 2022 elejére tervezték a bezárást, ám ez végül nem történt meg.
Új nevet kap a Gellért Szálló, 2027-től Mandarin Oriental Gellért néven üzemel
A BGYH kissé meglepődött a technikai jellegű módosítás körüli perpatvaron, mert ennél sokkal nehezebb ügyeik is vannak. Itt van mindjárt a 2021-ben visszavásárolt Rác fürdő és hotel ügye. A 2010-ben már a nyitás közelében lévő épületkompexum egy jottányit se jutott közelebb a vendégek fogadásához. Csaknem két évig tartott, amíg elkészült a műszaki állapotfelmérés és a felújítási terv. S a Fővárosi Közgyűlés tavaly szeptemberben hiába hagyta jóvá a rekonstrukciót, most újra ott tartanak, hogy "a beruházás forrásigényét figyelembe véve a folytatáshoz a Fővárosi Közgyűlés döntése szükséges". Hiába írt ugyanis idén év elején ki két szakaszos tendert a felújításra a BGYH, nem sikerült kivitelezőt találni. A közbeszerzési eljárás áprilisban eredménytelenül zárult, lévén minden ajánlat meghaladta a rendelkezésre álló keretet.
Öt ciklus után is tetszhalott a Rác fürdő: Ismét elakadt a felújítás, a mellette lévő hotel sem kell senkinekÍgy néz ki belülről a szétrohadt Rác fürdő - Videó!
A mellette lévő Rác Hotel helyzete sem jobb. A BGYH-nak erre eleve nem volt pénze, ráadásul az üzemeltetés se vág a cég profiljába. Így 2023-ban két hasznosítási pályázatot is kiírtak, de egyikre sem érkezett ajánlat. 2024 elején nyolc nemzetközi piacon is aktívan jelen lévő tanácsadó cégtől kért ajánlatot a fővárosi fürdős cég egy újabb hasznosítási pályázat előkészítésére. A pályázat nyertese a PriceWaterhouse Coopers Könyvvizsgáló Kft. lett, a 2024. augusztus 8-án kötött szerződés értelmében a szakmai-befektetői dokumentáció november végéig készül el. Az új tender kiírás így várhatón jövő évre tolódik.
Kedvező fordulatot vett viszont a Király fürdő ügye. Őrsi Gergely, a II. kerület polgármester és egyben a fürdő felújításáért felelős főpolgármesteri biztos a tulajdonos Magyar Állammal és a Gül Baba Alapítvánnyal is felvette a kapcsolatot annak érdekében, hogy a rekonstrukció ügye mellé partnereket találjon. Az egyeztetések és az összefogás célja megfelelő konstrukció kialakítása és hozzá forrás teremtése. Őrsi Gergely a Népszava kérdésére most elmondta, hogy jövő hétfőn a Külügyminisztériumban egyeztet a felújítás jogi és koncepcionális elemeiről. A megbeszélésen a várakozások szerint Gül Baba Alapítvány képviselője is jelen lesz. A dolog pikantériáját az adja, hogy az alapítvány kuratórium elnöke Adnan Polat török milliárdos, aki több szálon is kötődik a miniszterelnök családjához. Őrsi korábban azt mondta lapunknak, hogy mindenkivel érdemes összefogni annak érdekében, hogy az épület mielőbb visszanyerhesse régi fényét, jelenlegi állapota méltatlan a múltjához és a városhoz is. Az 1565-ben épült, majd jelenlegi formáját az 1800-as éveekben elnyerő Király Fürdőt 2020-ban zárták be.
Törököt is fognának a Király fürdő felújításához | Mennek a budapesti fürdőüzletek szinte bárkivel | Alig nettó 382 ezer forintos négyzetméteráron adott túl a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. a Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda egyes ingatlanrészein. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256873_budapest-furduk-gellert-rac-kiraly-uzlet | null | true | null | null | Népszava |
Az első magyar, akit „kidobott a gép”, az Átlátszó által körberajzolt tendermilliárdos, Szíjj László volt: ő egy máltai vállalkozáson keresztül eddig az árnyékból tulajdonolhatta azt az adriai jachtot, melynek a fedélzetéről nemrég Szijjártó Péter külügyminiszternek is volt alkalma dolgozni. A minap aztán a HVG találta meg, ki áll a Rogán Antal feltalálótársaihoz köthető egyik magyar társaság máltai offshore-tulajdonostársa mögött. (Minő meglepetés, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének kávépartnere, Kertész Balázs lett a megfejtés.) A Válasz Online pedig a Habony Árpád-stáb után kutatott; az irány lényegében adta magát, hiszen korábban már azonosítottunk olyan máltai leágazásokat, amelyek Magyarországon aktivizálták magukat, és a közreműködő ügyvédek-tisztségviselők miatt leginkább a kormányfő stratégiai tanácsadójának sziluettje rajzolódott ki mögöttük. A korábbi gyanúinkat 100 százalékban visszaigazolta a most részletgazdaggá vált máltai cégadatbázis, így immár teljesebb képet tudunk rajzolni a Habony-érdekkör offshore-gyakorlatairól.
Törekvésünket indokolja, hogy a 2010-es parlamenti választás előtt a Fidesz még habonyi kíméletlenséggel karaktergyilkolgatta az addigi hatalom úgynevezett offshore-lovagjait.
Például Simor András volt jegybankelnököt, Bajnai Gordon exkormányfőt és a nemzetközi adótervezőből pénzügyminiszterré lett Oszkó Pétert. Okkal számíthatott tehát arra a nagyérdemű, hogy Orbán Viktor kabinetje eltakarít minden átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű társaságot a Fidesz és az állam hatóköréből. Nem így történt, sőt – miként a friss cégkivonatok igazolják – a Habony-csapat végül legalább öt máltai érdekeltséget vethetett be olyan magyarországi üzletekhez, amelyekhez nyilvánvaló kormányzati jószándék (értsd: állami akarat vagy konkrét pénzügyi segítség) is kellett.
A Habony-érdekkör máltai céghálója
A TV2 székházába bejegyzett, a csatorna műsorgyártó partnereként ismert IKO Holding Kft.-ben résztulajdonos International Air Brokerage Limited végső haszonhúzója: Zelles Sándor.
A Tombor András által birtokolt Equantis Limited jelenleg is többségi tulajdonos a közterületi reklámfelület-értékesítő Odex Outdoor Expert Kft.-ben, illetve idén júliusig a közmédia és a TV2-csoport reklámidejét értékesítő atmedia Kft.-ben is érdekelt volt.
Az erőművi projekteket futtató VPP Invest Kft.-t (melyet a Tombor András csapatába tartozó Juhász Gábor és Illés Géza Márton ügyvéd indított) az Apium Media Holding Ltd. tulajdonolja – utóbbi cég végső haszonhúzója: Zelles Sándor.
Idén nyárig a mostanra felszámolás alá került EastCastle Investments Ltd. volt a budapesti Four Seasons szálló (Gresham-palota) mögötti irodaépületet birtokló magyar EastCastle Investments Kft. tulajdonosa. A máltai cég két részvényese: Kosik Kristóf és az alábbi Andaman Limited.
A fent említett Andaman Limited haszonhúzója ugyancsak Kosik Kristóf.
(A kivonatokat a hivatalos nyilvántartásból emeltük át.)
Miként a fenti gyűjtésből látható, konkrétan Habony Árpád egyszer sem jelenik meg a tényleges haszonhúzók (Beneficial Owners) vagy a magánszemély részvényesek (Shareholders) között, ám akik feltűnnek a cégiratokban, nos, őket szikével sem igen lehetne leválasztani róla. Egyrészt ott van a listán a kormányfői tanácsadót kamatmentes kölcsönnel segítgető üzletember, Tombor András, továbbá Kosik Kristóf, aki Habony legbejáratottabb ügyvédjeként vált ismertté; anno például ő szerezte meg neki a 888.hu domainnevet. (Kosik korábban a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának és Belváros-Lipótváros önkormányzati társaságainak is dolgozott – Rogán Antal frakcióvezetői, illetve polgármesteri periódusában –, s ügyvédi irodájában huzamosabb ideig tag volt a már emlegetett Kertész Balázs. Aligha meglepő tehát, hogy a rosszemlékű letelepedési kötvényes bizniszben a többnyire offshore hátterű közvetítőcégek ugyancsak Kosikékkal intéztették a pénzes bevándorlók adminisztratív ügyeit – fejenként több ezer eurós munkadíjért.) Mára Kosik neve elől eltűnt a Dr. előtag – például a máltai iratokban is „doktortalanul” láthatjuk –; az Országos Ügyvédi Nyilvántartás szerint idén februártól öt évig szünetel a praxisa.
Tombor András és Kosik Kristóf mellett egy meghökkentő név is szerepel a Habony-közeli üzletekhez használt máltai cégek papírjaiban: Zelles Sándoré, aki leginkább arról híres, hogy a Gyurcsány-éra főbizalmijaként a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot vezette, és mint ilyen, feltűnt Budai Gyula fideszes elszámoltatási kormánybiztos célkeresztjében.
Ám büntetés helyett végül jutalmat kapott. Azt már korábban kihámoztuk ilyen-olyan máltai regiszterekből, hogy egyes energetikai üzletek esetében Zelles is a Habony–Tombor-koalíció képviselőjeként jár el, ám a kapcsolat ennél jóval mélyebb, ha úgy tetszik, hivatalosabb. Az uniós átláthatósági direktívának köszönhetően most az az információ is a szemünk elé tárult, hogy a Habony-kör nevében ő veszi ki a profit egy részét a Fidesz-kormányzás presztízscsatornájából, az állami hirdetésekkel telepakolt TV2-csoportból. Mindez a maga konkrétságában így fest: Zelles Sándor a haszonhúzója annak a máltai cégnek (International Air Brokerage Limited), amely Habony Árpád „gazdasági énjét”, Halkó Gabriellát delegálta a TV2 műsorait gyártó IKO Holding felügyelőbizottságába.
A fentiekből persze nem következik, hogy a kormányfői tanácsadó környezete kizárólag külföldi cégek fedésében ténykedne. Miként az alábbi, pontokba szedett összeállításból világossá válik, a csapat csak a média- és reklámpiaci, az ingatlanos, illetve az energetikai befolyásszerzéseihez vett igénybe máltai offshore-hátteret. Az újabb hódítások inkább már az önmagát Habony-bajtársként meghatározó Szalay-Bobrovniczky Kristóf neve alatt – Halkó Gabriella állandó közreműködésével – futnak. És egyben arról is árulkodnak, hogy miközben az ország többnyire Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István kezét figyeli, lassan Habony Árpád környékén is összeáll egy államkapitalista portfólió, amely olyan nemzetbiztonsági jelentőségű területeken érdekelt, mint a hadiipar, a vasúti szektor és a kaszinóüzemeltetés.
Mely ágazatokba harapott bele eddig a Habony-érdekkör?
1. Repülőgépgyártás, hadipiac
Idén nyáron robbant a bombahír, hogy Tombor András lesz a többségi tulajdonosa az Aero Vodochody nevű cseh repülőgépgyártónak. A vállalat már eddig is fontos szállítója volt a magyar katonai beszerzések legnagyobb nyertesének, az Airbusnak, illetve – miként a Jogalappal nevű elemzőoldal írta – könnyen lehet, hogy az állam a Zrínyi 2026 haderőreform részeként ugyancsak a Tombor-kézre került cseh egységtől vesz majd kiképzőgépeket. Az üzletember a repülős terjeszkedéshez nem használt máltai segédcéget, viszont van egy kisebbségi társa az Aero Vodochodyt felvásárló Aero Investment Partners Zrt.-ben: a hadiipari technológiák kereskedelmével és projektek finanszírozásával foglalkozó Richard Háva. A cseh adásvételnél Tombor állandó ügyvédje, Illés Géza Márton intézte a cégbírósági aprómunkát.
2. Vasútipar
Ugyancsak relatíve friss esemény, hogy a Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségeként nyilvántartott, a szintén Habony-alapember Halkó Gabriella igazgatósági tagságával működő Magyar Vagon Zrt. és a Transmashholding közös cége, a TMH Hungary Invest Zrt. privatizálhatta a magyar államtól a Dunakeszi Járműjavítót. A Transmashholding Oroszország legnagyobb vasúti gépgyártója – korábban az e vállalatcsoporthoz tartozó Metrovagonmas újította fel a budapesti 3-as metró szerelvényeit. A TMH Hungary jogi ügyeit „természetesen” Illés Géza Márton viszi, vezérigazgatója pedig az a Terence Stuart Watson, akit – mint a Direkt36 jelezte – 2016-ban a brit hatóságok megvádoltak a budapesti Alstom-metrókocsik beszerzésével összefüggő korrupciós ügyben, de később felmentették. A dunakeszi magánosítás elsődleges célja egy – részben a magyar állami Eximbank által finanszírozott – egyiptomi vasútikocsi-óriásmegrendelés teljesítése volt, majd nemrég a MÁV-csoport is bejelentette, hogy elhalmozná munkával a járműjavítót.
3. Média, reklámszektor (máltai cégekkel a háttérben)
Habony Árpád az elmúlt években szinte egyedül a médiaszektorban engedte láttatni magát: bejegyzett birtokosa volt a Lokál című lapot futtató Modern Media Groupnak, továbbá Szalay-Bobrovniczky Kristóffal közösen építette fel a V4NA nemzetközi hírügynökséget. Noha a TV2 Média Csoportban nincs közvetlen tulajdonosi befolyása Habonynak és társainak, a vállalat igazgatóságban azért helyet szorítottak személyes ügyvédjének, Kovács Lorándnak. A televíziós csatorna műsorgyártójában, az IKO Holding Kft.-ben ugyanakkor 17 százalékos részesedése van a Zelles Sándor nevén lévő International Air Brokerage Limitednek – és a máltai érdekeltség Halkó Gabriellát delegálta a magyar cég felügyelőbizottságába. (A 17 százalékon felüli rész Mészáros Lőrinc és a Takarék-főnök Vida József holdudvaráé.) Szintén nem mellékes, hogy a TV2 és a közmédia reklámidejét értékesítő atmedia Kft.-ben idén júliusig közvetve érdekelt volt Tombor András az Equantis Limiteden keresztül (de a „máltai” felet végül teljesen kiszorította a Vida–Mészáros-klub). Az Equantis ugyanakkor máig többségi tulajdonos a közterületi reklámfelületek értékesítésére szakosodott Odex Outdoor Expert Kft.-ben, amely 2018-ban intenzíven dolgozott a Fidesz-kampányban, közben rátelepedett szinte a teljes kültéri piacra, s egyes értékelések szerint csapdába ejtette az ellenzéket.
4. Kaszinóüzemeltetés
Szintén az elmúlt hónapok híre – melyet a 24.hu tálalt elsőként –, hogy Garancsi István, illetve Szalay-Bobrovniczky Kristófon keresztül Habony Árpád bizalmi köre szerezte meg Andy Vajna örökségének ékkövét, az állami koncessziókkal sikerre ítélt fővárosi és online kaszinóbizniszt. Szinte magától értetődő, hogy a vásárlás után bekerült a Las Vegas Casino Zrt. igazgatóságába Halkó Gabriella. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás friss, augusztusi bejegyzései között kiszúrtuk továbbá: a Mészáros Lőrinc–Vida József-tulajdonú Takarékbank, valamint a Gránit Bank (a jegybank növekedési hitelprogramja keretében) összesen 10,5 milliárd forintos beruházási kölcsönt nyújtott a Las Vegas-vevő Garinvest Projekt Zrt.-nek, vagyis Garancsi és Szalay-Bobrovniczky közös cégének.
5. Energetika (máltai céggel a háttérben)
A Zelles Sándor nevén lévő máltai Apium Media Holding Ltd. közvetlenül a VPP Invest Kft.-t birtokolja Magyarországon. A magyar leány esetében a cégjogi háttérmunkát a már többször emlegetett Illés Géza Márton végzi, de a kft. első ügyvezetője, Juhász Gábor is a lehető legközelebb áll Tombor Andráshoz. A VPP Invest állami, eximbanki hitellel szerzett befolyást az energetikai piacon; a befektető cég további áttételeken keresztül résztulajdonos a napelemes kiserőművek fejlesztésével, kivitelezésével és üzemeltetésével foglalkozó VPP Solar Kft.-ben, valamint a CHP Erőmű Kft.-ben. Ez a társaság az újpalotai, az egri és a dunakeszi gázmotoros kiserőművek gazdája (a három egységet egy úgynevezett virtuális erőműbe szervezték), és a cégben a Veolia nevű francia gigavállalat Zellesék partnere. Mindez azért különös, mert a Fidesz néhány éve még teljes gőzzel fújt a francia közművállalatokra, a Suezre és a Veoliára – ám utóbbival, úgy tűnik, igencsak összebékült a kormánypárti hátország.
6. Ingatlanszerzés (máltai cégekkel a háttérben)
Három éve, még Heti Válasz-korunkban jeleztük, hogy Habony Árpád grúz-izraeli baráti körét gyanítjuk az időszak egyik legjelentősebb állami árverésén diadalmaskodó EastCastle Investments Kft., pontosabban a hasonló nevű máltai anyacége mögött. A licit tárgya a Four Seasons mögötti – tehát az egyik legértékesebb belpesti területen lévő –, 8200 négyzetméteres irodaépület (Zrínyi utca 3.) volt, melyet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) jelenleg is székházként használ. Azóta jelentősen tisztult a tulajdonosi leosztás: először a Habony-jogászként ismert Kosik Kristófé lett a máltai EastCastle Investments (részben egy Andaman Limited nevű másik offshore vállalkozáson keresztül, melynek ő a haszonhúzója), majd idén nyáron a magyar EastCastle-leányt vette meg két hazai társaság: a Zrínyi Capital Kft. és ECEquity Zrt. Előbbi egy Szalay-Bobrovniczky Kristóf-érdekeltség által kezelt magántőkealapé, utóbbi pedig az álláshalmozó Halkó Gabrielláé. Az irodaház tehát több éve kézről kézre vándorol a Habony-klubtagok között, miközben az ingatlanszerzéshez a kezdőlökést – egy 2,2 milliárd forintos hitel formájában – a Gránit Bank adta. Akkor még félig állami tulajdonú pénzintézetként.
7. Agytröszt-működtetés
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a kormányzat háttérelemző-központjaként működő Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek is közvetett tulajdonosa – Halkó Gabriella pedig felügyelőbizottsági tag ugyanitt.
#Habony Árpád#Málta#TV2 | A Habony-csapat leigazolta Gyurcsány volt kincstárnokát, ő szedi a pénzt a TV2-ből - Válasz Online | A Habony-csapat leigazolta Gyurcsány volt kincstárnokát, ő szedi a pénzt a TV2-ből | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2020/08/28/habony-arpad-zelles-sandor-tv2/ | 2020-08-28 11:24:48 | true | null | null | valaszonline.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.