text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
"Lopnak, csalnak és hazudnak.Mint mindig.A választási törvények minden demokráciában a tisztességes választás alapját jelentik. Megváltoztatni csak gondosan és közösen szabadna. Ehhez képest, ma hívták össze holnapra a Parlament Igazságügyi Bizottságát, hogy választasi törvény módosítást nyújtsanak be" - írja Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.
Gyurcsány szerint a javaslat még nem érkezett meg, nem tudják, mit érint. "Elvesz benne a Fidesz Budapesttől ellenzéki választókerületeket? Tovább erősítik a határon túli magyarok szavazati jogával való visszaélést? Elveszik a helyi önkormányzatok lehetőségét arra, hogy megszervezzék a választásokat? Ez majd holnap kiderül.
De az biztos, hogy a Fidesz mindig önmagának egyoldalú előnyt biztosító szándékkal nyúl hozzá a szabályokhoz.
Ahol egy szereplő dönt a verseny szabályairól, ott a verseny egyenlőtlen, tisztességtelen. A választás nem szabad, nem tisztességes. Fel van adva a lecke. Régóta.Becsület a harcba indulóknak" - közölte Gyurcsány Ferenc. | Megint módosíthatják a választási törvényt | Gyurcsány Ferenc tájékoztatása szerint összehívták, az igazságügyi bizottságot, hogy törvénymódosítást nyújtsanak be. Holnap kiderül, miről is lesz szó. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megint-modosithatjak-a-valasztasi-torvenyt-272563 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Magyar Állami Operaház - új test, új köntös
Június végén nyilvánvalóvá vált, hogy a költséghatékonyságot és vezetőcserét sürgető kormányzati filozófiának tulajdoníthatóan a Magyar Állami Operaház sem ússza meg az arculatváltást. A megbízott művészeti igazgató, Kovalik Balázs szerződése 2010. június 30-én lejárt és - az intézmény indoklása szerint - egy korábban hatályba lépett kormányrendelet értelmében Vass Lajos főigazgató nem hosszabbított. A döntés alapjául a június 18-ai Magyar Közlönyben megjelent határozat szolgált, melynek 3. pontja leszögezi, hogy „a kormány irányítása alá tartozó fejezeteknél az állományba nem tartozók juttatásai, valamint a szellemi tevékenység kifizetéséhez kapcsolódó előirányzatok, keretek felhasználására új szerződés nem köthető, a lejáró szerződések nem hosszabbíthatók meg, valamint a hatályos szerződéseket haladéktalanul felül kell vizsgálni, szükséges esetben intézkedni kell felbontásukról”. Vass Lajos rendezőként és művészként továbbra is számított volna Kovalik Balázsra, ő viszont nem kért ebből, és távozott. Ahogy a Népszabadságnak adott interjújában elmondta: „kezdünk beletörődni abba, hogy az Operaház a politika játékszere.”
Kovalik eltávolítása a teljes intézményi vezetőcsere első mozzanata volt. Szeptember 15-én az Operaház gazdasági-pénzügyi, művészi és működési tevékenységét átvilágító tényfeltáró bizottság vezetésére felkérték Harangozó Gyula balettművészt, Horváth Ádám operaénekest pedig fél évre miniszteri biztossá nevezték ki, hogy az intézmény „operatív munkáját” irányítsa. Szeptember végén a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEMFI) közölte, hogy Fischer Ádám önszántából lemondott vezető karmesteri státuszáról, ám mivel a miniszteri biztos ragaszkodott Fischer „művészeti tevékenységéhez”, tiszteletbeli főzeneigazgatói címet kapott. December 12-én Fischer vezényletével bemutatták a még előző vezetés által beharangozott ünnepi színjátékot, Mozart Ascanio Albában-ját; a darab vegyes fogadtatást kapott. A bolygó hollandi viszont, amelyet Fischer Kovalikkal együtt vitt volna színre, a 2010/11-es repertoárban nem szerepel.
Az új főzeneigazgató, Győriványi Ráth György megbízása után nem sokkal Mali István zenekari igazgató a felmentését kérte, helyére Simon Béla került. Távozott az Operaháztól Czeiner László műszaki igazgató - közös megegyezéssel - és Mihályi Endre kommunikációs és marketing igazgató. Október 22-én azonnali hatállyal visszavonták a főigazgató, Vass Lajos vezetői megbízatását, és felmentették Szabó Attila gazdasági igazgatót. Hardy F. Gábor, az intézmény pénzügyeit és gazdálkodását átvilágító bizottság elnöke a döntést az időközben feltárt szabálytalanságokkal indokolta. "A vezetők igen pazarlóan gazdálkodtak" - szólt a hivatalos magyarázat. A bizottság megállapította, hogy 75 millió forintot jogalap nélkül fizetett ki az intézmény, amelynek 800 munkavállalója és 1700 beszállítója van. November 15-én végül a NEFMI jóváhagyásával Mozsár István lett az Operaház megbízott ügyvezető igazgatója, megbízatása első körben 2011. június 30-ig szól. A 47 éves mérnök-menedzser korábban dolgozott a BMW-nél, az IKEA-nál, majd ingatlanberuházással foglalkozó cége révén „stratégiai feladatokat vállalt” a Market Zrt., a Strabag és a Wallis Csoporthoz tartozó WING partnereként.
Magyar Mozgókép Közalapítvány - a több kevesebb
Nagy visszhangot váltott ki a Magyar Mozgókép Közalapítványnál (MMKA) az átvizsgálást és költségvetési zárolást követően kialakult helyzet: nem véletlenül, hiszen az egész magyar filmszakma léte a tét. Júliusban a NEFMI sietett leszögezni, hogy a 2010 végéig esedékes zárolások nem akadályozzák majd az MMKA bérkifizetéseit, a második félévi állami támogatásból mindenestre 1,5 milliárd forintot zároltak. A költséghatékonyság jegyében - évi 20 milliós megtakarítást helyezve kilátásba - megszületett a döntés, hogy bezárják a magyar filmeket népszerűsítő MMKA Los-Angeles-i irodáját. A kormány nyáron nyolcmilliárd forintos hiányról számolt be az MMKA-nál. Ezt szem előtt tartva az idei, 5,1 milliárd forintos büdzsé után 2011-re mindössze 1 milliárd 30 millió forintos keretet ítélt meg az előző kormány által előirányzott 6,4 milliárd forint helyett. Törvénysértés nem történt, túlköltekezés viszont igen - ezt állapította meg a közalapítványnál végzett átfogó vizsgálat.
Kőrösi Zoltán, az MMKA kuratóriumának tavaly decemberben kinevezett elnöke már színrelépésekor elmondta, hogy az alapítványnál nyolc év alatt „felelőtlenül túlköltekeztek”, ezért 2013-ig az az elsődleges cél, hogy „ledolgozzák” a 6,5 milliárdos, szerződésekben rögzített kötelezettségvállalást. Az MMKA jelenlegi formájában nem működhet, át kell alakítani - ebben a filmes szakma képviselői is egyetértenek. Ősszel a Népszabadság arról írt, hogy több más közalapítvánnyal együtt jövőre az MMKA is megszűnhet, a 2011-es Filmszemle azonban - vélhetően - nem kerül veszélybe. Gyorsan kiderült azonban, hogy a szemle is áldozatul esett a megszorításoknak. A variety.com amerikai filmes portál néhány napja arról számolt be, hogy elmarad a hagyományos, februári magyar filmes esemény. A Magyar Filmunió vezetője, Vezér Éva gyorsan pontosított: a Filmszemle nem marad el, csak április végén tartják meg, és mivel akkor már a cannes-i filmfesztivál előkészületei zajlanak, külföldi vendégeket nem hívnak.
Nemzeti Kulturális Alap: Harsányi ment, Jankovics jött
Augusztus elsejétől Jankovics Marcell rajzfilmrendező a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke. A korábban ezt a tisztséget betöltő Harsányi László - aki 2009 áprilisa óta a budapesti Holokauszt Emlékközpont igazgatója - hangsúlyozta, nem lemondott, csak arra kérte Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert, hogy közös megegyezéssel távozhasson. Döntése hátterében - legalábbis a hivatalos magyarázat szerint - az áll, hogy a kormány kétmilliárd forintot zárolt az NKA 2010-es költségvetéséből. Harsányi megbízása egyébként 2010 végéig szólt.
Emberi színjáték - a deszkákon innen és túl
A költségvetési megszorítások - első körben a működési támogatás harmadának zárolása - miatt a VI-os kategóriába tartozó független társulatok (táncegyüttesek, színtársulatok, mint a Frenák Pál Társulat, Bozsik Yvette Társulata, a Szputnyik Hajózási Társaság vagy a Pintér Béla Társulat) vezetői hónapok óta kongatják a vészharangot. Az ellehetetlenüléstől tartanak, nevezetesen attól, hogy a nemzeti erőforrás miniszter által felvetett, összegszerűen meg nem határozott 2011-es működési támogatás fele, negyede lesz az idei összegnek.
Egészen más problémával szembesült a kulturális közhasznú társaságként működő József Attila Színház novemberben kinevezett új igazgatója, Méhes László. (Méhes Léner Pétert váltotta a direktori székben.) A színház az évek során 270 millió forintos tartozást halmozott fel, dolgozóinak bérét már augusztusban sem tudta kifizetni, ám ez csak nemrégiben derült ki. A vám- és pénzügyőrség jelenleg sikkasztás és hűtlen kezelés miatt nyomoz. Hogy „ledolgozzák” a tartozást, az új vezetőség megszorításokat vezetett be és több előadást tartanak.
Augusztus végén eldőlt, hogy öt pályázó közül szeptember elsejétől Rátóti Zoltán, a Nemzeti Színház tagja lesz a közhasznú nonprofit kft.-ként működő kaposvári Csiky Gergely Színház ügyvezető igazgatója, mégpedig 2014. december 31-ig. (Az előző direktor, Schwajda György áprilisban hunyt el.) Rátóti vállalta, hogy a 2010/2011-es évadra tervezett előadásokat megvalósítja.
A Pécsi Nemzeti Színház vezetőjének személyéről viszont továbbra sem sikerült dönteni. Noha hatan is ringbe szálltak - Balikó mellett Dörner György, Rázga Miklós, Márton András színművész, valamint Béres Attila és Rusznyák Gábor rendező is - a város kulturális bizottsága és a közgyűlés úgy határozott, hogy újabb pályázatot írnak ki. A jelenlegi direktor, Balikó Tamás 2011. február 15-ig töltheti be posztját.
Több vidéki színházban is kérdéses, ki lesz a direktor a következő öt évben: december 20-án került ki a NEMFI oldalára a Szigligeti Színház igazgatói munkakörének betöltésére kiírt pályázat. (Jelenleg Balázs Péter tölti be a posztot, megbízatása 2011-ig szól.) December elsején az egri Gárdonyi Géza Színház direktori posztjára is pályázatot írtak ki. (Itt 2001-től Csizmadia Tibor az igazgató-főrendező.) | Kult: A kulturális szcéna idei legnagyobb vesztesei | A kormány megszorító intézkedései a kulturális szcénát sem kímélték: az intézményeknek járó működési támogatás egy részének zárolása, a jövő évi büdzsé csökkentése és a vezetőcsere komoly változásokat hozhat egy-egy kulturális intézmény életébe. Összegyűjtöttük a legnagyobb felzúdulást kiváltó döntéseket. | null | 1 | https://hvg.hu/kultura/20101221_kulturalis_intezmenyek_koltsegcsokkentes | 2010-12-22 10:51:00 | true | null | null | HVG |
Vándor Virág, a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a most lezárt ügyben az elsőrendű vádlottként elítélt nő még 2019-ben határozta el, hogy magánszemélyek nevében nyújt be jóvátételi kérelmeket a német pénzügyminisztériumhoz.
A jóvátétel összege a második világháborúban nemzetiszocialista üldöztetésnek kitett, de nem zsidó származású emberek esetében 2556 euró volt.
A nő másolatot szerzett szomszédja édesanyjának személyi igazolványáról, ennek felhasználásával nyújtott be hamis kérelmet.
Az idős asszonnyal ismeretlen körülmények között, őt megtévesztve, alá is íratta a kérvényt, amelyet azonban mással töltetett ki, nehogy szerepeljen rajta a kézírása. Postacímként a saját lakóhelyét adta meg, a jóvátétel kiutalását pedig kiskorú gyermekének bankszámlájára kérte.
A kiutalás további feltételeként egy közjegyző által kiállított és hitelesített életben-léti igazolást is csatolt, de ezen hamis közjegyzői pecsét és aláírás szerepelt. A kérelemnek Németország pénzügyminisztériuma helyt adott, majd kiutalta a több mint 842 ezer forintnak megfelelő eurót.
A nő ezek után a csalásba egy másik asszonyt is bevont, aki lemásolta édesanyja személyi igazolványát, hogy az ő adatainak felhasználásával is adjanak be a kérelmet. A német hatóság ebben az esetben is kiutalt több mint 847 ezer forintnyi eurót.
A Zalaegerszegi Járásbíróság az előkészítő ülésen a vádlottakat - akik beismerték a történteket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról - bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében, valamint hamis magánokirat folytatólagosan elkövetett felhasználása és személyes adattal való visszaélés vétségében.
Utóbbit az elsőrendű vádlott két esetben is elkövette, illetve szintén kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt is elítélték.
A nőt mindezért egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság, és csaknem 1,7 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt. Társát két évre próbára bocsátották - közölte a szóvivő.
A Zalaegerszegi Járásbíróság márciusban két hasonló ügyben három embert ítélt el üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, valamint pénzmosás miatt. Egy férfi kilenc hamis jóvátételi kérvénnyel - ebből csak három esetében utalt pénzt a német pénzügyminisztérium - 2,5 millió forint kárt okozott a német államnak, amiért két év, öt évre felfüggesztett börtönt kapott.
A másik ügyben két nőre 21, illetve 16 hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetést szabtak ki, mert ismeretlenül maradt társaik megbízására bankszámlákat nyitottak, amelyekre 15 esetben mintegy 12,5 millió forintnyi euró érkezett a német államtól, ugyancsak hamis jóvátételi kérelmek alapján. | "Második világháborús ügyben" hoztak ítéletet Zalaegerszegen | Jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Zalaegerszegi Járásbíróság egy nőt, társát pedig próbára bocsátotta, mert a vádlottak hamis második világháborús jóvátételi kérelmekkel csaltak ki pénzt a német államtól. Két hasonló ügyben, szintén Zalaegerszegen három embert ítéltek már el márciusban. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/masodik-vilaghaborus-ugyben-hoztak-iteletet-zalaegerszegen/439639 | null | true | null | null | Hírklikk |
A kormány döntése szerint visszamenőlegesen átlagosan mintegy 35 százalékos forrásadót rónak ki az adóelkerülési céllal külföldre kivitt pénzekre - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerdán, a kormányülés szünetében.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arról tájékoztatta a kormányt, hogy legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön, de vannak olyan becslések, hogy a kivitt jövedelem az 1500-2000 milliárdot is elérheti.
A kormány korábban adóamnesztiával próbálta hazacsábítani a külföldre vitt pénzeket. Az amnesztia 23 hónapja alatt összesen 67 milliárd forint tért vissza Magyarországra.
Az adóamnesztia úgy szólt: ha valaki hazautalja külföldről származó vagy offshore cégben, külföldi bankszámlán tartott pénzét, és az összeg után itthon 10 százalék adót fizet, a summa eredetét sem az adóhatóság, sem az igazságszolgáltatás nem firtathatja.
Svájccal kezdenek tárgyalni
Lázár szerdán hozzáfűzte, hogy Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában is folyik az onnan külföldre kivitt pénzek adóztatásának vitája. A nemzetgazdasági teljesítőképessége arányában hasonló volumenű összegeket állapítottak meg, Ausztriában például 12-15 milliárd eurót keresnek. A 3-3,5 milliárd euró a magyar gazdaság vonatkozásában reális lehet - tette hozzá.
A Miniszterelnökség, az NGM és a Külügyminisztérium azt a feladatot kapta, hogy próbáljon ennek az 1000 milliárd forintnak a nyomára jutni. Ezért munkacsoport alakul, amely megkezdi a tárgyalásokat Svájccal annak érdekében, hogy kétoldalú tárgyalások kezdődjenek, kifejezetten német, osztrák és brit mintára, de más nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vesznek.
A kérés elsősorban arra irányul, hogy a svájci bankok adjanak ki minden Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt, annak reményében, hogy ezeket a pénzeket be lehessen vonni a közteherviselésbe. "Teljes információ- és adatnyilvánosságot szeretnénk annak érdekében, hogy megismerhessük, hogy ki az, aki betéttel rendelkezik bármelyik svájci bankban" - mondta. Kérdésre elmondta: titkosszolgálati adatokkal rendelkeznek arról, hogy jelentős magyar betétek vannak Svájcban.
Visszamenőlegesen ezeket a betéteket mintegy 35 százalékos átlagos forrásadóval kívánja a magyar kormány az információk és adatok birtokában megadóztatni. A svájci kormánnyal nagyon rövid időn belül megkezdik a tárgyalásokat - tette hozzá.
Ausztria, Ciprus is előkerül majd
Lázár János kérdésekre elmondta: elsőként Svájcot keresik meg, de van még néhány, a kérdésben érintett európai ország. Példaként Ausztriát említette, ahol még vannak anonim betétek, továbbá a "hagyományosan offshore célpont" Ciprust, amelynek esetében elengedhetetlenül szükséges a kettős adóztatással kapcsolatos egyezmények felülvizsgálata. Kifejezetten fontos - mondta -, hogy Ciprussal kétoldalú tárgyalások kezdődjenek, hogy az offshore pénzek minél hamarabb hazajöhessenek, és az adórendszerbe bekapcsolódhassanak.
A bűncselekményekből származó pénzek sorsára vonatkozó kérdésre kifejtette: Svájc mindig együttműködött, ha egy betét bizonyíthatóan bűncselekményből származott, eddigi hozzáállása azt bizonyítja, hogy érdekelt a transzparenciában. | Lecsap a gazdagok dugipénzére a kormány | Legalább 1000 milliárd forintnyi külföldre menekített pénz lehet a kormány felmérése szerint. Feltárnák, kinek hol van pénze, és 35 százalékos adót vetnének ki rá. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2013/01/harmincot-szazalekos-adoval-sujtjak-ha-svajci-bankszamlan-talalnak-penzt | 2013-01-16 14:22:00 | true | null | null | Origo |
A 2,25 milliós négyzetméter ár még az Integritás Hatóság figyelmét is felkeltette.Vizsgálatot indít az OLAF, vagyis az Európai Csalásellenes Hivatal a Nógrád megyei Kazáron épült bölcsőde ügyében, a túlárazott intézményre még januárban hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Hadházy állítása szerint azóta más forrása is meg erősítette, hogy az épület közbeszerzését “természetesen manipulálták”, úgy tudja, az ajánlatokat adó cégek között kapcsolat lehetett. Hozzátette, ezt a csillagászati ár is bizonyítja, egy valódi verseny esetén ugyanis ennek az árnak töredékéből építkeztek volna.A kazári bölcsőde ugyanis 677 millió forintból épült meg, ez négyzetméterenként 2,25 milliós árat jelent. Ráadásul egy 1600 fős településről van szó, a férőhelyek száma így mindössze 12, az uniós támogatásból 56 millió forint jutott egyetlen férőhelyre, Hadházy szerint Ausztriában fele ennyi pénzből is dupla ekkora bölcsődéket tudtak felépíteni.A beruházás összege azért is figyelemre méltó, mert a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Nógrád megyében egy új ház négyzetméterára 650 ezer forint körül van. A bölcsőde építésére eredetileg 240,2 millió forint vissza nem térítendő támogatást ítéltek oda a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, de ezt az összeget tavaly februárban 436,6 millió forint extra támogatással toldották meg. Hadházy az Integritás Hatóságnál is bejelentést tett, ők májusban közölték, hogy vizsgálódnak az ügyben. | Itthon: Hadházy Ákos bejelentése nyomán indított vizsgálatot az OLAF a 677 millióból épült bölcsőde ügyében | A 2,25 milliós négyzetméter ár még az Integritás Hatóság figyelmét is felkeltette. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241112_Hadhazy-Akos-OLAF-vizsgalat-bolcsode-Kazar | 2024-11-12 08:40:00 | true | null | null | HVG |
Ne mi nyerjük a legtöbbet - hangzott az ezredfordulón érvényes iránymutatás, amikor az volt a kérdés, hogyan lehetne összhangba hozni Orbán Viktor politikai hatalmát az Orbán család személyes gazdagodásával. Az akkoriban keletkező tényfeltáró cikksorozatok ugyan közéleti viharokat váltottak ki, ám magát a gyarapodási folyamatot nem akasztották meg.
Lánczi Andrástól tudjuk, hogy amit mások korrupciónak neveznek, "az a Fidesz legfőbb politikája", s habár ő a klientúraépítésre gondolt, ez magára az uralkodó családra is vonatkozik. A személyes éhségen túl a hatalmi stratégia részévé vált a kulcsfontosságú gazdasági pozíciók - beleértve ebbe az uniós források megcsapolásának lehetőségét - megszerzése rokonokon és strómanokon keresztül. A valahai "több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás" nyomvonaláról letérve ez már rendszerváltás és több mint korrupció: a rendszer lényege a politikai hatalom és a gazdasági hídfőállások egyidejű elfoglalása, valamint a személyes gazdagodással közös logikájuk. Mindez azonban jó ideig viszonylagos rejtőzködés közepette zajlott, mert bár Hatvanpusztát nehéz elrejteni, dicsekedni sem szokás vele. Vagy például Rogán Antal helikopteres kalandjai az azokat leleplező Népszabadság életébe kerültek, de utána Rogán évekre eltűnt a nyilvánosság szeme elől. Néhány éve azonban már más szokás dívik, megkezdődött a pénz nyilvánosságbeli tisztára mosásának kísérlete. | A megszólalás ára | Mészáros Lőrinc, Orbán Ráhel, Orbán Balázs nyilvános mutogatásában az a közös, hogy a legtöbb, amit kiválthatnak a nyilvánosságban az a közöny és a beletörődés. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/a-megszolalas-ara-168961 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Buda és Kelet-Dunántúl egészségügyi helyzetén kívánt volna lényegesen javítani a város határába álmodott Dél-budai Centrumkórház. A szuperkórház végül csak a tervekig jutott, története hamar félbeszakadt, ennek a morzsáit próbáljuk összeszedni. Bán Dávid írása."Az elmúlt száz év legnagyobb zöldmezős egészségügyi beruházása a dél-budai centrumkórház, amely 1,2 millió ember ellátását szolgálja majd - mondta Bedros Róbert miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Egy 1200 ágyas modern tömbkórházat terveznek létrehozni, ahol a tudomány jelenlegi állásának megfelelően lehet gyógyítani a legkülönbözőbb betegségeket - tette hozzá. A fővárosban az elmúlt harminc évben nem építettek új kórházat, csak a meglevő épületeket újították fel, ezért is van szüksége Budapestnek egy új, modern intézményre - mondta el.A miniszterelnöki megbízott arra is kitért, hogy projekt gyors és hatékony megvalósítása érdekében alakult egy száz százalékig állami tulajdonú projektcég, amely az Emmi fennhatósága alá tartozik."Így harangozta be 2018-ban az akkor már pár éve belengetett szuperkórház-projekt valódi elrajtolását a sajtó. Tavaly szeptemberben azonban a kormány egy tollvonással eltörölte az addig kidolgozott terveket és előkészítő munkákat, pedig az erre létrehozott projektcég alsó hangon nyolcmilliárd forintot elköltött addigra. Sorozatunkban ritkán mutatunk be olyan projektet, amely előzmény nélküli és nem jutott el az első kapavágásig, így nem is igazán látható, mesélni is kevésbé tud. Most mégis megkíséreljük ezt a láthatatlan, mégis nagyreményű, és idáig is igen sok közpénzt elégetett projektet nyomon követni.A hazai egészségügy helyzete állandóan szenvedélyes viták tárgya. A felmérések szerint az életnek ez a területe okozza számunkra lassacskán a legnagyobb aggodalmakat. Természetesen nem szerepünk és nem is vállalkozunk semmilyen átfogó helyzetértékelésre, kizárólag az ágazat építészetre vonatkozó oldalával kívánunk foglalkozni, azon belül is a meg nem épült Dél-budai Centrumkórház hamar félbeszakadt történetével. Nem kérdéses, hogy az egészségügy területen még jócskán van fejleszteni való, s noha az elmúlt évtizedekben történtek kórházi modernizációk, ezek országos elosztása egyenletlen, a főváros pedig szinte teljesen kimaradt a folyamatból. Ritka kivétel a Kútvölgyi Kórház története, amelynek félbemaradt felújítása évekig borzolta a lecsupaszított falak között gyógyulni vágyó betegek és az egészségügyi dolgozók kedélyét - a kálváriáról az Építészfórumon is beszámoltunk -, majd pozitív fordulatot véve, az eredetileg előirányzott költségvetés többszöröséért mégis megújulhatott a budai hegyvidék ikonikus kórháztömbje.Budapest és a környező agglomeráció azonban hatalmas terhet jelent az elöregedett fővárosi kórházi állományra; a meglévő épületek nagy része elavult, felújításra szorul, ugyanakkor a legtöbbjük keletkezése óta is jelentős szemléletváltás is történt. Épp ezért született rendelet arról, hogy három területen koncentrált fejlesztéssel új centrumkórházak jöjjenek létre. Az Egészéges Budapest Program keretében 2018-ban megjelent, és az Építészfórumon is bemutatott építészeti tervpályázat három célterületet jelöl meg: az Észak-pesti Centrumkórház a Honvédkórház fejlesztésével, a dél-pesti a Szent István és Szent László Kórház egyesítésével, újragondolásával jönne létre, a dél-budai egység pedig egy zöldmezős beruházásban, a városhatárban valósulna meg.Az elképzelt három centrumkórház hatékonyan működve a legkorszerűbb ellátást lenne hivatott végezni; mindegyikben 24 órás sürgősségi központokat biztosítanának és nemcsak a fővárost, hanem a környező településeket is kiszolgálnák, és több országos hatáskörű feladatot is vállalnának. A program keretében a Honvéd Kórház II. telephelyét integrálnák a már meglévő tömbökbe, a Szent István Kórház területén egy teljesen új, több mint 1100 ágyas tömb épülne, valamint létrejönne az úgynevezett budai szuperkórház a főváros nyugati határában levő Dobogón. A terv előkészítői úgy gondolták, hogy a Buda lakosainak nagy részét és a környező agglomerációt kiszolgáló Szent János Kórház a jövőben nem lesz képes központi feladatait megfelelően ellátni, ezért ott idővel az egészségügyi ellátás megszűnne.A fejlesztésre kiszemelt terület ma erdősávval, autópályával, főúttal, keleten pedig családi házakkal, kiskertekkel határolt füves puszta. "A XI. kerület szűzföldjének az utolsó népszámlálási adatok szerint négy lakosa volt. Az 1847-es dűlőkeresztelő során kapta a terület a Dobogó nevet az addigi német Galgenberg (Akasztó-hegy) helyett."Mivel a térség északi oldalán fut az M1-M7-es autópálya bevezető szakasza, ezért nem jelent túlzott vonzerőt a lakóövezetként való beépítésre. A 20. század első felében még számos kertre parcellázott Dobogó mellett kisebb vízfolyások csobogtak végig, nyugati oldalában pedig oly nagyüzemben ment a keserűvíz-források kitermelése, hogy a szállítás megkönnyítésére még ipari vágányokat is húztak: a Kelenföld-Hunyadi János-forrás ipari vasutat. A Saxlehner András által 1862-ben beazonosított keserű gyógyvízről ugyanis hamar kiderült, hogy összetételében egyedülállóan hatásos hashajtónak bizonyult. Saxlehner piacra dobta a Hunyadi János gyógyvizet, ami fogalommá vált, és az elmondások alapján még a tengeren túlra is szállítottak belőle. Az időszak emlékét őrzi a környék néhány utcaneve: Keserűvíz utca, Gyógyvíz utca.A századforduló után sem nagyon pezsdült fel a terület élete, bár a határában húzódó meglévő szekérút vonalát szerették volna balatoni műúttá fejleszteni az 1930-as években, amikor már egyértelműnek látszott a motorizáció kibontakozása. Az útvonal végül csak a második világháború idején készült el, amiről később Budaörs felé újabb autóút ágazott el. A két út elágazásának és a környék általuk katalizált robbanásszerű fejlődésének történetét korábbi cikkünkben meséltük el. A Dobogóval határos Őrmező lassal elkezdett beépülni, először kertes házakkal, majd lakótelepi tömbökkel. Dobogó azonban megmaradt egyfajta senkiföldjének, zöld területét sem rekreációs célra - bár déli oldalán kalandpálya, kutyaiskola és bobpálya üzemel - sem beépítésre nem hasznosították.Amikor megindult a helykeresés a dél-budai szuperkórház telepítésére, felmerült a dobogói telek, amely jól kötődik a kiemelt országos útvonalakhoz, az M1-M7-es autópályához és a 7-es számú főúthoz. Az elképzelt és tervezett további infrastrukturális fejlesztésekkel, a Galvani híd megépítésével, vagy a szintén igen bizonytalan sorsú észak-nyugati autópálya körgyűrűvel az intézmény vonzáskörzete még jobb közúti kapcsolatot kapott volna. A telepítés adottságából kifolyólag a tervezők 1,2 millió főt számoló ellátási körzettel és az ehhez szükséges 1200 ággyal számoltak.Az autópályák közvetlen szomszédságában elhelyezkedő tervezési területre benyújtott pályázatok közül két munkát választott ki a zsűri, majd a közbeszerzési fordulóban már egyértelműen a Noll Tamás és Madzin Attila (M-Teampannon Kft.) nevével jegyzett munka mellé tette le a voksát Rutkai Pál András elképzelésével szemben. A pályáztatás és annak eredményhirdetése azonban igen komoly hullámokat vert az építészszakmán belül: "nyílt titok volt az építészszakmában, kik nyerik majd a három budapesti centrumkórházra kiírt pályázatot. A nyertesek valószínűleg behozhatatlan versenyelőnyt szereztek azzal, hogy — egyébként a közbeszerzési törvény előírásaival ellentétesen — a pályázat előkészítésében is részt vettek." - mutatott rá az anomáliákra az Építészfórum 2018 utolsó napjaiban megjelent írása.A nyertes pályázat egy semleges, alapvetően a funkcionalitásra törekvő térstruktúrát képzel el, ahol a kórházakra jellemző térelemek, az ápolási funkciójú, a kórháztechnológiai-gyógyászati és a kiszolgáló területek jól elkülönülnek egymástól. A hosszanti lepényépületen nyugvó két hasonló, íves megformálású, valamint a harmadik, csillag alakzatban kitárulkozó tömb alkotta méretes és impozáns centrumkórház "építészeti filozófiája az áramlásra épül, amely nem csak a belső térszervezésben, de a külső tömegformálásban is markánsan megjelenik. Az áramlást jelzik a szilvamag alakú ápolási épülettömbök és az amőba alakú gyermekápolási épület. Ezek az épületrészek a visszahúzott gépészeti szint közbeiktatásával szinte lebegnek a kétszintes kórházépület felett."Emellett kiemelt szerepet kapott a fény útvonala: a cél, hogy még a legbelsőbb terek is minél több természetes fényhez juthassanak. Ezt belső télikertek és klímaudvarok sorozatával kívánták elérni, amelyek szintben és mélyégben is változatosságot nyújtanának. Az épületegyüttest teljes egészében zöldtető borítaná, egyik végében pedig helikopter-leszállópályát alakítanának ki.Mikor 2018 végén a terveket a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, erre a célra alapított DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. koordináló projektcég bemutatta, az átadást 2023-re tűzték ki. Az előkészítés elnyúlásával, nem sokkal később már csak 2022-es projektkezdéssel és legkorábban 2025-ös, de a legutolsó hivatalos közlemény szerint egy évvel későbbi átadással számoltak. A 2026-ra prognosztizált megnyitó volt az utolsó konkrét időpont a szuperkórház megszületését illetően. Hozzá kell tenni azt is, hogy egy ekkora volumenű és komplexitású egészségügyi intézmény tervezése és kivitelezése lényegesen több időt igényel, mint az eredetileg elképzelt 4-5 év. Az építkezést jelentős infrastrukturális, közlekedési fejlesztésnek kellett volna megelőznie, majd kísérnie, hiszen már magának az építési forgalomnak új útvonalakat, az autópályáról leágazást kellett volna biztosítani. A Nemzeti Közlekedési Központ a terület megközelítésére egy külön szintben megépülő autópálya lehajtót és a 7-es főúton egy új csomópontot képzelt el, az erre szánt forrásokat azonban a tavalyi év folyamán a kormány visszavonta, ezzel ténylegesen parkolópályára téve az egész projektet.A közúti kapcsolatok mellett a kötött pályás megközelítési lehetőséget is ki kellene építeni egy ekkora, napi szinten hatalmas tömegeket vonzó intézményhez. A Kelenföldi vasútállomásig eljutó M4-es metróvonal bármilyen irányú meghosszabbítása sajnálatosan régóta lekerült napirendről. Épp ezért a tervezők a villamoskapcsolat kiépítésében gondolkoztak, amelynek legnagyobb gátja a terület korábbi fejlődését is sokszor akadályozó vasútvonal. Hiszen a térségben megjelenő összes villamosvonal a nagyforgalmú vasútvonal túloldalán fut, azok átjuttatása a vágányok alatt vagy felett problematikus, igen költséges megoldás lenne. A vizsgált kapcsolatok között a leginkább célravezető az lenne, ha a Kelenföldi vasútállomás már meglévő komplex csomópontjából tovább vezetik vagy az 1-es, vagy a 19-49-es villamosok vonalát a vasút valamilyen módon történő áthidalásával egészen a kórházig. Felmerült a 41-es villamos vonalának a Kamaraerdő végállomásból kiinduló meghosszabbítása, de ez hatalmas kitérőt jelentene az utazóknak.A szuperkórháznak szánt telket az állam az elérhető információk szerint 4,4 milliárd forintért vásárolta meg, amelyen csak némi régészeti előkészítő munkák kezdődtek el, különösebb eredmények nélkül. Az épületegyüttes tervét 8,3 milliárd forintért készíttette el a beruházó, majd az akkori Budapesti Fejlesztési Központ felvázolta a közlekedési fejlesztések terveit. Ez utóbbi leállítását döntötte el a Lázár János vezette szakminisztérium a 2023-as év elején, számos egyéb előkészítés vagy éppen kivitelezés alatt álló, leginkább a fővárost és az agglomerációt érintő projekttel együtt. A közlekedési infrastruktúra kiépítésének hiánya alapjában torpedózza meg egy működőképes kórház létrejöttét. S noha kimondatlanul, de minden jel arra mutat, hogy a szuperkórház megvalósulásának lehetősége most az ismeretlen jövőbe vész. | Úgy maradt... a budai szuperkórház még el sem kezdődött története | Buda és Kelet-Dunántúl egészségügyi helyzetén kívánt volna lényegesen javítani a város határába álmodott Dél-budai Centrumkórház. A szuperkórház végül csak a tervekig jutott, története hamar félbeszakadt, ennek a morzsáit próbáljuk összeszedni. Bán Dávid írása. | null | 1 | https://epiteszforum.hu/ugy-maradt-a-budai-szuperkorhaz-meg-el-sem-kezdodott-tortenete | 2024-10-13 15:26:27 | true | null | null | építészfórum |
Két Veszprém megyei borász céggel bővítette birodalmát Mészáros Lőrinc szeptemberben. A zánkai Tihanyi Borászati Kft. és a Tihany-Vin a közelmúltig Demján Sándor érdekeltségébe tartozott, a felcsúti polgármester családi érdekeltségén, a Búzakalász 66 Felcsút Kft.-n keresztül tett rájuk szert.
Valószínűleg tervez még valamit Zánkán Mészáros, erre utal, hogy az önkormányzat honlapján a szeptember 20-i ülés egyik napirendi pontja a Búzakalász 66 és a település között kötendő településrendezési szerződés-tervezet megvitatása volt. Ezt a témát zárt ajtók mögött tárgyalták meg,
Ilyen szerződést általában akkor kötnek, ha egy telek tulajdonosa valami nagy fejlesztésre készül, és emiatt átvállal bizonyos kötelezettségeket, vagy azok finanszírozását a falutól. Ilyen lehet például magának a településfejlesztési koncepciónak az elkészítése, a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása, a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések megvalósítása, írja az építésijog.hu.
Az Index szerint a településen azt beszélik, hogy Mészáros Lőrinc borhotel nyitására készülhet. | Zárt ajtók mögött tárgyalták Zánkán az önkormányzat és Mészáros egyik cégének közös ügyeit | A felcsúti milliárdos valamire megint készül a Balaton partján. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2017/10/18/zart-ajtok-mogott-targyaltak-zankan-az-onkormanyzat-es-meszaros-egyik-cegenek-kozos-ugyeit/ | 2017-10-18 15:24:00 | true | null | null | 24.hu |
Szinte egy időben azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette 160 milliárd forintnyi válságadó kivetését a kereskedelmi, energetikai és távközlési cégekre, az egyik minisztériumi háttérintézmény nettó 4,8 milliárdos kiadást irányzott elő légifotók készítésére.
A bőkezűen finanszírozott projekt az Orbán-kormány egyik első döntéséhez kapcsolódik. A kormány augusztusban határozta el, hogy Országleltár néven új vagyonnyilvántartást készíttet.
A kormányszóvivő megfogalmazása szerint a cél az, hogy az állami tulajdonú ingatlanok számára egységes, pontos és hiteles nyilvántartás jöjjön létre, mert eddig elmaradt az állami vagyont képező épületek, építmények, létesítmények jogi, műszaki állapotának egységes felmérése, dokumentálása. A kormány az Országleltár létrehozásának költségeit akkor nem közölte, de megbízta Fellegi Tamás fejlesztési, és Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert az előkészületek lebonyolításával.
Fazekas Sándor szeptember 8-án utasította (pdf) a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (Fömi), hogy gondoskodjon a leltárhoz szükséges légi fényképezés lebonyolításáról, és szervezze meg, hogy az ortofotók, azaz a térképészeti méretarányos légi felvételek 2011. július 15-ig elkészüljenek.
A Fömi az unió hivatalos közbeszerzési lapjában, a Ted-en (Tenders Electronic Daily) tette közzé a jövő hétfőn, október 25-én már le is záruló tárgyalásos közbeszerzési felhívást. Az alig egyhetes felkészülési határidőt és a gyorsított eljárást az intézet azzal indokolta, hogy csak evvel a tempóval tud eleget tenni a kormány döntésének.
A Fömi a nagy és drága feladatra való tekintettel láthatóan nem kíván kicsi vállalkozásokkal bajlódni. A felhívásban ugyanis kikötötte, hogy a pályázó cégnek és alvállalkozóinak az előző három év mindegyikében legalább 1,5 milliárdos árbevételt kell felmutatnia. A pályázat a szoros határidők ellenére nem rendelkezik késedelmi kötbérről, viszont 20 százalékos előleget biztosít a majdani terndergyőztesnek.
A magasan meghúzott árbevételi határ meglehetősen leszűkíti a potenciális jelentkezők körét. Olyannyira, hogy a szakági statisztikák szerint lényegében egyetlen hazai vállalkozás tudja teljesíteni, a Geodéziai és Térképészeti Zrt. A Geodézia Zrt. az elmúlt három évben stabilan 2 milliárd forint körül teljesített, a piac többi szereplője pedig ennél jóval szerényebb, 1 milliárd alatti eredményt tud csak felmutatni.
A Geodéziai és Térképészeti Zrt. a kormányváltáskor egybként két emberét is delegálta a közigazgatásba, egyik igazgatósági tagjából államtitkár lett a projektfelelős Vidékfejlesztési Minisztériumban, a másikból pedig főigazgató a pályázatot kiíró Földmérési és Távérzékelési Intézetben.
Farkas Imre a kormányváltás után június 2-án vette át vidékfejlesztési államtitkári kinevezését. Farkas Imre hivatalos életrajza alapján úgy tűnik, hogy 2002-ben véget ért munkaviszonya a Geodézia Zrt.-nél, a cégnyilvántartás adatai szerint viszont egészen a kinevezése előtti napokig, május 27-ig tagja volt a cég igazgatóságának, és a Geoinvest-Geodézia Befektető és Szolgáltató Kft.-n, a Geodézia Zrt. egyik meghatározó részvényesén keresztül résztulajdonos is volt a cégben. Hasonló háttérrel érkezett a VM felügyelete alá tartozó intézetbe Toronyi Bence is, aki június 21-től lett a Fömi főigazgatója. Toronyi is május 27-én szüntette meg geodéziás igazgatósági tagságát, egy nappal korábban pedig megvált a Domen-Geodézia Befektetési és Szolgáltató Kft. ügyvezetőségétől. Ez a cég áttételesen szintén tulajdonos a Geodézia Zrt.-ben.
Az Index információi szerint a Fömi 2008-2010 között három részletben már egyszer lefotóztatta az ország területének nagy részét. Az Európai Unió agrártámogatásainak ellenőrzését végző, szintén a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Mezőgazdasági Parcella Ellenőrző Rendszerét (MePaR) szintén a Fömi készítette és üzemelteti.
A MePaR létrehozásához az ország teljes, 93 ezer négyzetkilométeres területéből 70 négyzetkilométernyi mezőgazdasági területről készült nagy felbontású légi felvétel. A Fömi honlapján található éves beszámolók szerint az intézet 2008-ban 1026 darab ortofotó (22 822 km2) elkészítéséért közel 78 millió forintot, 2009-ben 986 darabért (23 008 km2) 43,3 milliót, idén pedig 993 darabért (23 212 km2) 49,3 milliót fizetett repülős beszállítójának, az Eurosense Kft.-nek. Tavaly készült el az állami vagyon legdrágább és legkiterjedtebb darabjainak, az autópályák ortofotózása is, amit szintén százmilliós tételből oldottak meg.
Hétfőn kértük a Vidékfejlesztési Minisztériumot, magyarázza el, mi a különbség a MePaR és az Országleltár légi fotói között, mi akadályozza a meglévő fényképfelvételek újabb területen való hasznosítását, és miért drágább több nagyságrenddel a mostani megrendelés. A tárca egyelőre nem reagált megkeresésünkre. | Ötmilliárdért fényképezteti a kormányzat az országot | Ötmilliárdért fényképezteti a kormányzat az országot - A vidékfejlesztési államtitkár volt cége az esélyes a méregdrágára árazott légi fotózási biznisz elnyerésére, pedig egy ilyen projekt épp most zárult le, töredékáron. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/10/20/otmilliardert_fenykepezteti_a_kormanyzat_az_orszagot/ | 2010-10-20 11:56:00 | true | null | null | Index |
Két hete a parlament előtt fekszik a dohányellátó létrehozásáról szóló törvényjavaslat és eddig egyetlen fideszes módosító érkezett, ami azonban felettébb érdekesnek mondható. A kormánypárti Szűcs Lajos úgy módosítaná a tervezetet, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó személyét akár külön pályázat lebonyolítása nélkül is kiválaszthatná a kormány. | Pályázat nélkül jut valaki a dohányellátóhoz? | Egy kormánypárti képviselő módosítaná a javaslatot. | null | 1 | http://www.portfolio.hu/gazdasag/palyazat_nelkul_jut_valaki_a_dohanyellatohoz.3.207289.html | 2014-11-02 13:45:00 | true | null | null | Portfolio |
A kormány döntésének értelmében több mint 10 ezer fő kap jutalmat a szeptember végén az országban pusztító árvíz elleni védekezésben nyújtott munkája elismeréséül - közölte a Kormányzati Tájékoztató Központ.
Ők kapnak jutalmat
Nettó 200 ezer forint jutalomban részesülnek az árvíz elleni védekezésben az egyes helyszíneken közvetlenül részt vevő, valamint azt irányító állami alkalmazottak, köztük:
katonák,
vízügyi szakemberek,
hivatásos katasztrófavédők,
rendőrök,
honvédelmi,
büntetés-végrehajtási és kormányhivatali alkalmazottak,
illetve polgárőrök
és önkéntes tűzoltók
A kormány ígérete szerint a jutalmakat hóközi kifizetéssel osztják ki még novemberben. | Tízezer ember kap jutalmat az árvízi védekezés miatt | Több mint tízezer állami alkalmazott kap jutalmat novemberben a szeptemberi árvíz idején végzett munkájáért. Egyenként 200 ezer forintot kapnak a védekezésben részt vevő állami alkalmazottak, polgárőrök, illetve önkéntes tűzoltók. A kifizetésekre összesen 2 milliárd forintot költ a kormány. A jutalmakat hóközi kifizetéssel osztják majd ki. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/arviz-jutalom-budapest/8rj2ewh | null | true | null | null | Blikk |
A Microsoft amerikai szoftveróriás korrupciógyanús magyarországi kormányzati szoftverértékesítésével kapcsolatos vizsgálat sokkal kiterjedtebb a korábban becsültnél - állítja a Népszava. Tíznél több magyar kormányzati intézménynél és állami cég körül vizsgálódnak már, így az adóhatóság és a rendőrség mellett például a honvédelmi tárcához tartozó HMEI Zrt., illetve az egészségügy beszerzéseiben érdekelt, egykori GYEMSZI is célkeresztbe került.
A Napi.hu korábbi cikke szerint a vizsgálatban az amerikai Igazságügyi Minisztérium, az FBI és az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) is részt vesz. Az akkori értesülés szerint itthon a NAV és az ORFK lehet a szoftverügyletek érintettje. Ugyanakkor a Népszava kérdésére a Miniszterelnökség azt közölte, hogy nincs tudomása arról, hogy a Microsoft vizsgálatot folytatna a kormányzati intézmények szoftverbeszerzésével kapcsolatban, és nem foglalkoznak a vállalat belső ügyeivel.
Módszer
A napilap a vizsgálat alá vont intézményeknél, illetve állami vállalatoknál dolgozó forrásaira támaszkodva a következőképpen írja le az állítólagos simlis módszert. A 2014-es választások után az uniós támogatásból lebonyolított állami informatikai fejlesztéseknél (informális) kulcsszereplővé vált Tiborcz István és testvére, Tiborcz Péter, akiknek "ráhatásuk" lehetett arra, hogy melyik szállító cég felé lejtsen a pálya a beszerzéseknél. Ahogy azt a Napi.hu korábban megírta, a NAV beszerzésénél módosítottak egy uniós pályázatot is, hogy kiírják a megemelt összegű licenctendert.
Microsoft-botrány: a rendőrség beszerzése is aggályos volt
Nemcsak a NAV, de az ORFK szoftverbeszerzését is gyanúsnak találták a Microsoft revizorai, amikor a magyarországi leány szerződéseit átvilágították. A vizsgálatba az amerikai Igazságügyi Minisztériumot, az FBI-t és az Értékpapír- és Tőzsdebizottságot (SEC) is bevonták. A magyar képviselet dolgozói közül állítólag többet kihallgattak, volt, akit az Egyesült Államokban.
A vizsgált kormányzati megrendelők irracionális árakon vásároltak üzleti Microsoft-szoftverlicenceket: a viszonteladók az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál drasztikusan drágábban adták tovább az állami ügyfeleknek. Az így keletkező extraprofit útra kelhetett - állítja a lap.
Megtáltosodott
A Népszava úgy folytatja, hogy Tiborcz István 2015-ben tulajdonosként megjelent a HCS Experts nevű cégben, és abban az esztendőben az egyik Microsoft-viszonteladónak rendszeresen beszámlázó HCS megtáltosodott. Árbevétele megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, és 2016-ban Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle.
Ami még különösebb: míg a korábbi években a vállalat üzemi eredménye 10-20 százalék volt az árbevételhez képest, addig a 2015-ös rekordévben az árbevétel közel fele lett üzemi eredmény.
A cégben akkor jelent meg, amikor az Elios világítási technikai cégből kiszállt, ennek a vállalatnak az ügyeit az EU csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálta, az ügyben nyomozást javasolt a magyar vádhatóságnak.
Vizsgálják
A Microsoft amerikai központja 2015-ben kezdte vizsgálni az USA törvényei szerint korrupciónak minősülő gyakorlatot, amelynek nyomán a magyar leányvállalat két vezetőjét is menesztette. Ezzel kapcsolatban a Népszava emlékeztet arra, hogy Sagyibó Viktor, a Microsoft kormányzati üzletágának volt vezetője jelenleg miniszteri biztos Lázár János kancelláriaminiszter környezetében, Papp István volt vezérigazgató pedig a Nemzeti Befektetési Ügynökséghez került. A volt cégvezetőről a Napi.hu kérdésére korábban Lázár János miniszter elmondta, hogy jelenleg a Miniszterelnökség tanácsadója a 170 milliárd forintos közigazgatási informatikai projektek mellett.
A Microsoft ezt követően szerződést bontott legnagyobb partnereivel. A Népszava információi alapján a vizsgálat jelenleg is tart, és az USA igazságügyi minisztériuma példátlanul magas, akár egymilliárd dollár fölötti büntetéssel fenyegeti az amerikai szoftvercéget. Emeleltt az EU-ban is eljárás indulhat a több tagállamra is kiterjedő korrupciós gyakorlat gyanúja miatt.
A Microsoft a drasztikus büntetés elkerülése érdekében mindenben együttműködik az amerikai kormányzattal, ami azt is jelenti, hogy az USA igazságügyi minisztériuma részletes információkkal rendelkezhet a méretes magyarországi botrányról és annak szereplőiről. Hasonló botrány volt Romániában, amely egy kormányválsághoz vezetett. A Népszava szerint a magyar ügy ennél is nagyobb méretű lehetett. | Microsoft-botrány: óriásbüntetést kaphat a cég, az EU is vizsgálódhat | Gigantikus, akár egymilliárd dollárnál is nagyobb bírsággal néz szembe a Microsoft, miután régiós leányvállalati és viszonteladói az állami beszerzések kapcsán korrupciógyanús ügyekbe keveredtek. Vizsgálódnak az USA hatóságai és hamarosan eljárás indulhat az EU-ban is. | null | 1 | https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/microsoft-botrany_oriasbuntetest_kaphat_a_ceg_az_eu_is_vizsgalodhat.659563.html | 2018-03-29 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Lenéznek bennünket a baloldali, ellenzéki, magyar kollégák, és lenéznek bennünket a brüsszeliek is - mondta közösségi oldalára feltöltött videójában a politikus.
Menczer Tamás rámutatott arra, hogy
"Brüsszel és a magyar baloldal feleslegesnek tartja megkérdezni a magyar embereket két választás között sorsfordító kérdésekben."
A kormánypártok kommunkációs igazgatója úgy folytatta:
Mi nem így gondoljuk, ezért indítottunk újra nemzeti konzultációt . Mindenkitől azt kérem, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban, mondja el a véleményét, és döntsünk mi a sorsunkat, életünket befolyásoló rendkívül fontos kérdésekben.
Menczer Tamás hangsúlyozta:
ha nem mi döntünk, akkor mások döntenek helyettünk. | Menczer Tamás: lenéznek minket | Menczer Tamás kommunikéciós igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal nem először nézi le a kormányt, amiért nemzeti konzultációt indít. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-nemzet-konzultacio-brusszel | null | true | null | null | KEMMA |
Az aligai pártüdülőt 1949 óta üzemeltetették, már Rákosi Mátyás is előszeretettel vette igénybe. Az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot követően a lepsényi honvédség vette át védelmét az időközben megszűnt ÁVH-tól. Az Aliga I. elnevezésű komplexumban üdülhettek az MSZMP és a KISZ apparátus tagjai, elő- és utószezonban pedig a SZOT által beutalt üzemi és hivatali dolgozók. Itt 400-500 fő is elfért, de hétvégente akár 600 nyaralót is elláttak. Zárt területnek számított az ún. Aliga II., amit a Belügyminisztérium Kormányőrségének fegyveres őrei védtek. Itt nyaraltak az MSZMP PB., KB. és KEB tagjai, hozzátartozóik és a külföldi testvérpártok prominensei. Kevésbé ismert tény, hogy ehhez az üdülőhelyhez nyolc kataszteri hold föld - szőlővel, gyümölccsel, zöldséggel - tartozott, melynek termésével élelmezték az itt üdülőket. További élelmiszerszállítmányokat Veszprémből hoztak, de Aliga II. esetében külföldi vendégek megjelenésékor az MSZMP KB Központi raktár volt a beszállító. Egy korabeli állambiztonsági jelentés szerint - biztos, ami biztos alapon - még a saját kádereiket is megfigyelték: "Jelenleg 6 fő hálózattal és 20 fő társadalmi és 4 fő hivatalos (nyáron 6 fő) kapcsolattal rendelkezünk."
Az arácsi üdülő - az egykori impozáns Brázay villában - egész évben üzemelt, az MSZMP PB tagok, KB titkárok és hozzátartozóik számára tartották fenn. Viszonylag kis, kertes üdülő volt: két családot tudtak benne elszállásolni, személyzettel és társadalmi megbízottakkal - azaz a beépített jelentésírókkal - rendelkezett. Ezt a kisebb üdülőt elsősorban Aczél György, Grósz Károly kedvelte.
A balatonföldvári MSZMP üdülő eredetileg a Balaton egyik legmodernebb szállójaként működő épület volt, Sellő néven. 1949-ben államosították, az állambiztonsági iratok szerint, mindenkit kártalanítottak... Mint ismeretes, ezek az államosítások is jogtalan vagyonelvételek voltak, a legtöbb esetben azonnal kiköltöztetéssel és a tulajdonos részéről feltétel nélküli átadással. Az épületet folyamatosan bővítették, a parkban presszó, ajándék- és ezermesterbolt is üzemelt. Szárazföldi részét kerítéssel zárták le, portaszolgálat is működött és csak engedéllyel vagy beutalóval lehetett bejutni. Szezonálisan üzemelt az MSZMP apparátus és a SZOT beutaltak számára, de téli hónapokban, ünnepekkor (karácsony, húsvét) pártiskolákat, leginkább "bulikat" tartottak bennük. A télen 85 fővel, nyáron 140 fővel dolgozó, közel 100 szobás komplexum ellátását Somogy megyéből és az MSZMP Központi raktárából biztosították és természetesen itt is működött (főleg a konyhán, az étteremben és a portán) a társadalmi megbízotti hálózat.
A Minisztertanács központi üdülője az elhíresült Balatonőszödön jött létre, központi épületében az Elnöki Tanács elnökének lakosztálya állt. A beutalásokat a minisztertanácsi titkárság látta el, a vendégek élelmezéséről a Somogy megyei tanács gondoskodott. Alapvetően májustól októberig üzemelt, de év közben is igénybe vehették, ezért is dolgozott még télen is 60-65 fős személyzet itt, amely nyáron 160-170 főre duzzadt. Természetesen a Belügyminisztérium szigorú nyilvántartást vezetett az alkalmazottakról. 6 fő társadalmi és 2 fő hivatalos megbízottal, azaz besúgóval dolgoztak.
Ezekben a kiemelt üdülőkben rendkívül sok - az MSZMP-hez közeli - nyaralóvendég megfordult és ahogy láttuk, viszonylag nagy személyzet működött a nagyobb helyszíneken. Mégis nagyon kevés a korabeli fotó, forrás, a belügyi anyagok is hiányosak. Sok a szóbeszéd, a mende-monda, a kevésbé hiteles adat. Néhány tény azonban kijelenthető a Kádár-korszak sajátos balatoni káderüdültetésről. Egyfelől a kiindulás: Rákosiék magántulajdonokat sajátítottak ki 1949-ben a tó partján, amiért vagy egyáltalán vagy minimális kárpótlást fizettek. A kádári üdülők ellátása központi raktárakból, az állam pénzéből történt. A vendégek nem sört és virslit kaptak, hanem nyugati, előkelő étkeket, minőségi alkoholokat. De az objektumokon belül elérhető boltok is jóval olcsóbbak voltak, mint a kintiek... Az üdülőkben mozik működtek, ahol nyugati filmeket tekinthettek meg az osztályharcos szocialisták. Emellett társadalmi megbízotti és besúgói hálózatot tartottak fenn, szintén az állam pénzén... Közben pedig a magyarokkal elhitették, hogy a hekk balatoni hal, a lángos az egyik legfinomabb tavi élet, a sátorozás is kiváló nyaralási lehetőség és egy kis tiltott valutázás is belefér, ha már úgyis a többség tartja el a kicsapongó elitet. Sok mindennel lehet szemléltetni az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó, a "puha diktatúra" álságos hazugságba burkolózó Kádár János által fémjelzett időszakot, de akár ezeknek a balatoni üdülőknek a működése, mindennapjai is jól illusztrálják a soha sem létező szocialista egyenlőség hazug realitását.
dr. Kovács Emőke | ZAOL - A balatoni pártüdülők luxusa | A Magyar Szocialista Munkáspárt több ingatlant tartott fent a felsővezetésnek és az elvtársnak balatoni pihenés céljából. | [
""
] | 0 | https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/partudulok-paradicsomi-vilaga | null | true | null | null | ZAOL (Zalai Hírlap) |
Nemcsak a lopási ügye, hanem legalább egy másik büntetőeljárás miatt is fájhat még Magyar Péter feje - derült ki a Fővárosi Törvényszék lapunknak adott múlt heti válaszából. A Tisza Párt vezetője és EP-képviselője ellen ugyanis egy magánvádas ügy zajlik a II. és III. Kerületi Bíróságon, információink szerint rágalmazás miatt. A bíróság mentelmi jog felfüggesztését ugyanakkor még nem indítványozta az ügyben.
A magánvádas ügy egyébként leegyszerűsítve azt jelenti, hogy kisebb súlyú ügyekben nem az ügyészség, hanem a sértett maga képviselheti a vádat a bíróságon. Ilyen ügyek például a a könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés valamint a kegyeletsértés.
Hozzátesszük, elképzelhető, hogy a fentivel párhuzamosan egy másik magánvádas eljárás is zajlik Magyar ellen, amire az Európai Parlament elnökének pár nappal ezelőtti nyilatkozatából lehet következtetni. Roberta Metsola ugyanis arról beszélt, hogy novemberben egy új ügyben kérték ki Magyar mentelmi jogát . Az azonban biztos, hogy azt a kérelmet nem Polt Péter legfőbb ügyész nyújtotta be, minderről a Legfőbb Ügyészség tájékoztatta lapunkat. Így, ha magyarországi cselekményről van szó (márpedig az EP elnöke erről beszélt), csak az lehet, hogy a bíróság kérte ki a mentelmi jogot, egy magánvádas eljárás részeként. Azt, hogy utóbbi esetben milyen ügyről van szó, egyelőre még nem tudni.
A magánvádas eljárások persze eltörpülnek a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) zajló, hírhedt ötkertes lopási ügy mellett, ami miatt a legfőbb ügyész szeptemberben kezdeményezte az ellenzéki politikus mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlament elnökénél.
Az elmúlt napokban a hangfelvételbotránya miatt reflektorfénybe került Magyar a gyanú szerint egy belvárosi szórakozóhelyen vette el egy őt kamerázó férfi telefonját, amit a Dunába dobott. Szemtanúk szerint az ellenzéki politikus ráadásul részeg is volt , és idővel a biztonsági őröknek kellett kivezetni a diszkóból.
Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke ( | Újabb eljárás indult Magyar Péter ellen | Újabb eljárás indult az elmúlt napokban kirobbant hangfelvételbotránya miatt kényelmetlen helyzetbe került Magyar Péter ellen – tudta meg a Magyar Nemzet. A rágalmazási ügy már bírósági szakban van, de a Tisza Párt elnökét lopással is meg fogja gyanúsítani az ügyészség, amennyiben az Európai Parlament kiadja a politikus mentelmi jogát. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ujabb-eljaras-indult-magyar-peter-ellen | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nagy János úgy fogalmazott, fontos, hogy a templomokból nem múzeum, könyvtár, diszkó vagy mecset lesz, ahogyan ez tőlünk nyugatabbra már-már bevett szokás, hanem Isten hajléka.
Az államtitkár közölte, a magyar állam a kereszténység felvétele óta eltelt ezer és a reformáció kezdete óta eltelt ötszáz évben hitet és eltökéltséget kapott. Hozzátette, a világ változik, amihez alkalmazkodni kell, mert több mint fél évszázada nem látott kihívások "tornyosulnak előttünk". Példaként említette a szomszédságban folyó "brutális szláv testvérháborút", az Európa nyugati városaiban újra megjelenő antiszemitizmust, valamint a "délről, idegen kultúrából érkezett bevándorlók millióit".
Nagy János hozzátette, tőlünk nyugatra alkalmazkodnak, és megpróbálnak a világot elfogadva mássá, trendivé válni. Magyarországon ezzel szemben azért kell alkalmazkodni és megújulni, hogy "ugyanazok maradhassunk, akik vagyunk még akkor is, ha ezt Európában egyre kevesebben gondolják így".
Demeter Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője megerősítette az államtitkár által elmondottakat. Kiemelte, Magyarországnak olyan kormánya van, amelynek fontos a keresztény értékrend, a hit és a templomok, valamint az azokban működő gyülekezetek.
Deák-Szinyéri József, Bánhorváti független polgármestere köszönetet mondott a templom felújításáért és azt mondta, büszke arra, hogy a település három templomából kettő már újjászületett, a harmadik felújítása pedig folyamatban van.
A Bánhorváti Református Templom 240 millió forintos állami támogatásból újult meg, amelyet az egyházmegye és az egyházkerület további 3 millió forinttal egészített ki. A teljes körű külső és belső rekonstrukció során egyebek mellett statikailag megerősítették az épületet, kicserélték a tetőszerkezetet, felújították a homlokzatot és a külső környezetet is. | Hálaadó istentiszteleten szólaltak fel a Fidesz politikusai | A magyarok még mindig olyan országban élnek, ahol a templomok megújulnak és Isten házaként újulnak meg – mondta vasárnap a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Bánhorvátiban, a református templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/halaado-istentiszteleten-szolaltak-fel-a-fidesz-politikusai/439943 | null | true | null | null | Hírklikk |
Néhány évvel ezelőtt az Átlátszó és a Transparency International is hosszas pereskedésbe bonyolódott annak érdekében, hogy kiderüljön, mely cégek adják a társasági adójukat az államkassza helyett bizonyos sportszervezeteknek. Ehhez képest most mintha kifordult volna a világ a négy sarkából, hiszen néhány Mészáros Lőrinc és családjához szorosan kötődő cég - szándékosan vagy véletlenül - saját maga árulta el az éves beszámolójában, idén pontosan mennyi pénzt adtak látvány-csapatsportok támogatására. Vagy másként megfogalmazva, mennyi adóforint esetében vették el annak közpénz jellegét. A TAO-támogatás ugyanis olyan összeg, amit a cégek saját döntésük révén nem az államkasszába fizetnek be, hanem azt valamelyik - számukra szimpatikus - sportszervezet részére utalják.
Hogy Mészáros Lőrinc és a vele szoros üzleti kapcsolatban álló cégek kiknek adják a TAO-támogatást, a korábban kiperelt adatoknak köszönhetően sejthető. Ebből kiindulva a most nyilvánosságra került TAO esetében is alapos feltételezéssel élhetünk, hogy az marad a felcsúti polgármester közelében. Konkrétan a miniszterelnök által alapított és Mészáros Lőrinc elnöklése alatt működő A Felcsúti Utánpótlás-Neveléséért Alapítvány kasszájába vándoroltak a forintok a költségvetés helyett.
A Mészáros-család cégbeszámolói árulkodtak
Legelőször a Mészáros Lőrinc gyerekei tulajdonában álló Fejér-B.Á.L Zrt. kiegészítő mellékletében tűnt fel, hogy a fizetendő társasági adó részletezésénél tűnt fel egy eddig még nem látott sor:
"Látvány-csapatsportok támogatása 88,9 millió forint".
Vagyis a cég ennyivel csökkentette a fizetendő társasági adóját, amit az államkassza helyett valamelyik sportszervezet részére utal át. Az adócsökkentés egyébként meglehetősen jól sikerült a Zrt.-nél, mivel végeredményben kétszer többet fizetnek ki TAO-támogatásként, mint amennyi társasági adót ténylegesen elutalnak az államnak. Nyilván számos más adóalapot csökkentő és növelő tényező is befolyásolja a fizetendő adó mértékét. Azt tehát, hogy végeredményben alig fizetnek társasági adót a milliárdos bevétel után, nem csak és kizárólag a TAO-támogatás számlájára írható.
A közel 90 milliós támogatás mellé egyébként csupán 38,1 millió forint tényleges adófizetési kötelezettség keletkezett a 2019-es év tevékenysége után.
A Fejér-B.Á.L. közlésén felbuzdulva átböngésztük más, a Mészáros-családhoz közeli cégek dokumentumait is, melynek nyomán kiderült, ez az árulkodó hiba nem egyedi eset.
A Mészáros-gyerekek másik érdekeltsége, a Fejér Tervező Kft. jóval kisebb cég az előbb említettnél, ennek ellenére nem maradnak ki a TAO-támogatói körből. Igaz, mindössze 8 millió forinttal járulnak hozzá valamelyik sportszervezet fejlesztési programjához. Ezzel párhuzamosan az államkasszába is majdnem ugyanekkora összeget utaltak, 7,9 millió forintot.
Mészáros Lőrinc saját cégeinél van a mézesbödön
A Mészáros-gyerekek szerényebben prosperáló cégeinél sokkal több támogatást tudnak adni Mészáros Lőrinc saját régebbi cégei, amelyek az elmúlt 10 évben sorra nyerték el a zsíros állami közbeszerzéseket. A növekedés szinte a mai napig töretlen, igaz, mint arról néhány hete beszámoltunk, a vasútépítéssel foglalkozó R-Kord Kft. inkább csak megismételte a 2018-as kiváló évet, mint egy újabb nagy lépést tett volna előre. Nem így a család zászlóshajó cége, a Mészáros és Mészáros Kft., mely többmilliárd forinttal növelte tovább az árbevételét és 11 milliárd forintot is meghaladó mértékű osztalékhoz juttatta Mészáros Lőrincet. Ilyen volumenből pedig tetemes TAO-támogatás is fizethető.
Az R-Kord Kft. kiegészítő melléklete szerint 261 millió forintot utalnak el TAO-támogatásként. Ennek pedig nagyjából fele az, amit az államkasszába utalnak társasági adóként, 132 milliárd forint.
A Mészáros és Mészáros Kft. azonban még ennél is "bőkezűbb" volt, hiszen tavalyi tevékenységének köszönhetően 459,9 millió forint (!) az, amit végül nem a költségvetésbe utalnak, hanem egy szimpatikus sportszervezet számlájára. Emellett azért az államkassza bevételeihez is jelentős összeggel járulnak hozzá, hiszen a támogatás és minden más egyéb tényező ellenére is 661 millió forint adót fizet a cég.
Több a TAO-pénz, mint az adó
Egyelőre nem minden Mészáros-érdekeltség tette közzé az éves beszámolóját mostanáig, sőt, amelyek igen, azok se minden esetben tüntették fel a látvány-csapapsport támogatásra szánt összeget. A fenti négy társaság példáján keresztül azonban jól látszik, hogy az állami közbeszerzéseken és nagy beruházásokon felhízlalt NER-cégek gyakran jobban dotálnak sportcélokat a közpénz jellegét elvesztett adóforintjaikkal, mint amennyit az államkasszába csorgatnak vissza.
A négy társaság - melyek között kisebbek is vannak - összesen 854 millió forintot pumpált a TAO-támogatások rendszerébe, ezzel párhuzamosan a költségvetésbe ennél kevesebbet, 839 millió forintot fizettek be a sokmilliárdos árbevételük után. | Mészárosék elárulták: 854 milliót nem fizetnek be a büdzsébe a TAO miatt | Egész szokatlan sorral bővült néhány Mészáros Lőrinc és családjához szorosan kötődő társaság kiegészítő melléklete, amelyben eddig még nem ismert információt fedtek fel. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszarosek-elarultak-854-milliot-nem-fizetnek-be-a-budzsebe-a-tao-miatt.html | 2020-06-16 18:46:00 | true | null | null | mfor.hu |
felfüggesztés;mentelmi jog;Hiszékeny Dezső;
2014-09-09 17:56:00
Felfüggesztenék Hiszékeny Dezső mentelmi jogát
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága Hiszékeny Dezső szocialista képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja - mondta el a testület KDNP-s elnöke kedden Budapesten újságíróknak, a testület ülése után.
Vejkey Imre a zárt ülésen született határozatról közölte: öt igennel, egy tartózkodás mellett hoztak döntést. A legfőbb ügyész leiratot juttatott el az Országgyűlés elnökéhez, és ebben az szerepel, hogy Hiszékeny Dezső ügyében közvádas bűncselekmény alapos gyanúja merült fel - emlékeztetett. Jelezte: az ülésen meghallgatták Hiszékeny Dezsőt is, és ő is a mentelmi jog felfüggesztését kérte. Polt Péter legfőbb ügyész júliusban tett indítványt Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztésére vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt.
A Legfőbb Ügyészség akkor közölte: a megalapozott gyanú szerint egy vállalkozó megtudta, hogy Budapest XIII. kerületében van egy olyan használaton kívüli üzlethelyiség, amelynek a bérleti jogát az önkormányzat addig nyilvánosan nem hirdette meg. 2013 januárjában Hiszékeny Dezső akkori alpolgármester - akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése - közvetítő útján ötmillió forintot kért azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát a bérlemény üzleti hasznosítását tervező embernek juttassa. A pénzt a közlemény szerint nem adták át.
A szocialista politikus kedden újságíróknak azt mondta: nem követett el bűncselekményt, és véleménye szerint az ügyészség politikai megrendelésre cselekszik. Előre megtervezett forgatókönyv szerinti akcióról van szó, amelyben manipulatív eszközöket használnak - tette hozzá. Kitért arra is, hogy "az akció célja alig leplezett módon" a közelgő önkormányzati választás eredményének befolyásolása. Szerinte igazának megvédésére a mai politikai viszonyok között csak egy szabályozott és ellenőrzött jogi eljárás ad esélyt. Ezért kérte a mentelmi jogának felfüggesztését, erről a parlament dönt majd.
A keddi bizottsági ülésen megtárgyalták négy LMP-s képviselő fellebbezését is, amelyet a Kövér László házelnök által kirótt bírság ügyében tettek. A fellebbezést elutasította a testület. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke - miután a testület meghallgatta az érintetteket - felidézte: június 23-án, egy a paksi beruházással kapcsolatos hitelfelvétel témájában elhangzott napirend előtti felszólalás alatt a frakció négy tagja - rajta kívül Schiffer András, Ikotity István és Sallai R. Benedek - különböző táblákat tartott fel, mintegy alátámasztva mondanivalójukat. Ezzel álláspontjuk szerint nem zavarták meg az ülés rendjét, a táblák nem voltak nagyok, ráadásul a feliratok semmi olyat nem tartalmaztak, ami sértő lett volna bárki számára. Döbbenten vették tudomásul, hogy Kövér László újabb büntetést kíván kiszabni rájuk - jegyezte meg. Jelezte: ötvenezer forintos összegről van szó képviselőnként.
Schiffer András társelnök ennek kapcsán közölte: a házelnök az országgyűlési törvény azon pontjára hivatkozik, miszerint tiltottak a különböző képi vagy egyéb ábrázolások. Ilyet azonban nem mutattak fel, hiszen csak szöveg szerepelt a táblákon - magyarázta, hozzátéve: már az országgyűlési törvény vitájában jelezték, hogy ez a passzus alkotmányellenes. A véleményszabadság kitüntetett alapjog, csak elkerülhetetlen esetben, szükséges mértékben és arányos módon lehet korlátozni - fejtette ki.
Jelezte: szeretnék elérni, hogy a képviselői véleménynyilvánítás csorbíthatatlan legyen, ez nem elsősorban a képviselők, hanem a választópolgárok érdeke. Ha a kiszabott büntetés marad, alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz, kérve az említett passzus megsemmisítését. Emellett fontolóra veszik, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróságnál is megkérdezzék, a rendelkezés mennyire fér össze az európai emberi jogi egyezménnyel. Beszélt fideszes politikusok korábbi hasonló cselekedetéről is, majd azt mondta, hogy Sallai R. Benedek bírságolása formailag is hibás, mert azért vonnák felelősségre, amit Ikotity István tett. | Felfüggesztenék Hiszékeny Dezső mentelmi jogát | Az Országgyűlés mentelmi bizottsága Hiszékeny Dezső szocialista képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja - mondta el a testület KDNP-s elnöke kedden Budapesten újságíróknak, a testület ülése után. | null | 1 | https://nepszava.hu/1032728_felfuggesztenek-hiszekeny-dezso-mentelmi-jogat | 2014-09-09 10:30:00 | true | null | null | Népszava |
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter a kormányülés szünetében azt mondta a georgiai választási eredménnyel kapcsolatban, hogy az utóbbi napokban "kibújt a szög a zsákból, a brüsszeliek és az európai liberálisok nem bírják feldolgozni".
"Nem azok győztek Georgiában, akiket ők akartak győztesként látni, hanem a georgiai emberek maguk döntöttek, s bizony nem egy liberális pártot, hanem egy konzervatív, szuverenista, béke- és családpárti politikai erőt választottak meg, ezúttal ismételten több mint 50 százalékos támogatással. Ezt nem tudják megemészteni Brüsszelben, nem tudja megemészteni a liberális mainstream, úgyhogy próbálkoznak mindenfajta módon zavart kelteni, megkérdőjelezni a georgiai választások eredményét" - jelentette ki, majd arra is kitért, hogy Orbán Viktor látogatását az országban kritikával illették: a svéd kormányfő azt állította, hogy a magyar miniszterelnök valószínűleg Oroszország érdekeiben járt el Tbilisziben.
Szijjártó elutasítja a svéd miniszterelnök kijelentését
"Itt mellékszereplők bohóckodására most nem térnék ki, így a lengyel kolléga leninezését nem tartom olyan szintű megnyilvánulásnak, hogy akár foglalkozzunk is vele. Viszont ha egy másik ország, ráadásul egy többszörösen szövetséges, hiszen EU- és NATO-tagország miniszterelnöke kérdőjelezi meg, hogy a magyar miniszterelnök kinek az álláspontját és kinek az érdekét képviseli, az túlmegy egy határon, ezért ilyenkor szólni kell. Ez olyan állítás, amelyet a lehető leghatározottabban ki kell kérni magunknak, s a leghatározottabban vissza kell utasítani. Senkitől nem viseljük el, nem nézzük és nem fogadjuk el, hogy megkérdőjelezze, hogy mi a saját érdekünket, a magyar nemzeti érdeket, a magyar álláspontot képviseljük" - mondta Szijjártó.
A miniszter azt is közölte, hogy a kormány álláspontjának világossá tétele érdekében bekérette a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Svédország magyarországi nagykövetét, akit megkértek arra, hogy a jövőben tartózkodjanak az ilyesfajta megjegyzésektől. | Szijjártó Péter bekérette a svéd nagykövetet | Bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Svédország nagykövetét, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentései miatt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint a magyar kormány a leghatározottabban elutasítja a kormányfő állításait, melyet Orbán Viktorral kapcsolatban mondott. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/szijjarto-peter-svedorszag-nagykovet/kr7edy3 | null | true | null | null | Blikk |
A korrupt ügyleteinek köszönhetően Mr. 10%-ként ismert elnök - a Benazir Bhutto ellen tavaly decemberben elkövetett halálos merénylet után került a párt élére. Miután pártja, a Pakisztáni Néppárt (PPP) megnyerte a februári választásokat, koalíciós partnerével, Navaz Sariffal - aki a '90-es években maga indította el a Zardari elleni vádakat - elérték Musarraf elnök önkéntes lemondását, majd személyes és politikai okokra hivatkozva a koalíció augusztus végén felbomlott. Annak ellenére, hogy a parlamenti választásokon az ellene folyamatban lévő eljárások miatt nem is indulhatott, pártja mégis őt jelölte a köztársasági elnöki pozícióra, amit az erőviszonyoknak köszönhetően meg is nyert.
A gazdag földbirtokos családból származó humoros és jóképű Aszif, a lovaspóló szerelmese, saját diszkójával nyerte el a playboy címet az 1970-es években. Londoni egyetemi tanulmányaira nincs semmi bizonyíték, ami még kétségesebbé teszi elnöki pozícióját, aminek kritériuma az egyetemi végzettség.
Házassága a pakisztáni politikai élet egyik legfontosabb és leggazdagabb családjából származó, Harvardon tanult, karizmatikus Benazir Bhuttóval sokakat meglepett. A vőlegényt Benazir anyja választotta, s tudvalévő, hogy politikai motiváció állt a gyors házasság mögött. Benazir ekkor lépett a politikai élet színterére és Pakisztánban egy egyedülálló nőt kevesebb tisztelet övez, mint azt, akinek családja van. Benazir azt nyilatkozta, hogy az ország érdekei személyes boldogsága előtt állnak és vallási kötelezettségének eleget téve - elfogadja a vőlegény ajánlatát -, akivel csak öt nappal esküvőjük bejelentése előtt találkozott először. Zardari tisztában volt vele, hogy Benazir politikai karrierje mellett háttérbe fog szorulni és függetlensége elfogadását felesége mindig is értékelte. Három gyerekük született, egy fiú és két lány, közülük a legidősebb, Bilawal (19) anyja halála után a Pakisztáni Néppárt elnöke lett. Érdekházasságuk ellenére mindig is kiálltak egymás mellett, amire gyakran szükség volt az őket ért folyamatos támadások miatt.
Csupán három évvel esküvőjük után, 1990-ben Zardarit elítélték, mivel egy üzletember lábára bombát erősített és arra kényszerítette, hogy 800 ezer dollár értékű csekket írjon át a nevére. Első osztályú rabként légkondicionálóval felszerelt külön cellában lakott, két szolga állt rendelkezésére és a legjobb éttermekből rendelte ebédjeit. Benazir második elnökségekor, 1993-ban amnesztiát nyert arra hivatkozva, hogy a vád politikai eredetű volt. Zardari a börtönből egyenest a miniszteri székbe ült, miután felesége környezeti és befektetési miniszterré választotta. Ekkor nyerte el a Mr. 10% címet, mert ennyit kért jutalékként azoktól a cégektől, amelyeknek állami szerződések kizárólagos jogát adta el.
Vádat indítottak ellene svájci, lengyel, spanyol és francia ügyletekkel kapcsolatban is, pénzmosásra, korrupcióra és nepotizmusra hivatkozva. Egy francia repülőgépgyártó cégtől öt százalék jutalékot kapott, miután elintézte, hogy a pakisztáni sugárhajtású harci repülőket mind az ő gépeikre fogják lecserélni. Egy dubai cég tízmillió dollárt helyezett el a számlájára, amiért cserébe kizárólagos jogot kapott Pakisztán aranyimportjára.
Svájci bankokban mosta tisztára a korrupt ügyletekből származó bevételeket, valamint számos külföldi ingatlant vásárolt az illegálisan összegyűjtött pénzből: az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Franciaországban és az Egyesült Államokban. Egyik leghíresebb ügye az angliai Surrey-ben vásárolt 4,35 millió font értékű villa eredete, amiről Benazir - vallomása szerint - semmit sem tudott. Bhutto azt is tagadta, hogy bármit is tudott volna egy svájci bank széfjében elhelyezett, egymillió dollár értékű gyémánt nyakékről, aminek vásárlási célja így családi botrányt váltott ki.
Mindketten végig tagadták a legtöbb ellenük felhozott vádat, hivatkozva arra, hogy azok politikai riválisaik koholmányai. Bűnösségüket nem bizonyították egyik ügyben sem, bár a bíróság függetlensége igencsak megkérdőjelezhető volt. Előző héten pedig az utolsó, még folyamatban lévő svájci pert is eltörölték, valószínűleg azért, mert a felperes nem akart pakisztáni politikai belügyekbe keveredni. Zardari végül is saját sógora, Murtazar Bhutto megölésében való közreműködése vádjával került ismét börtönbe 1996-ban. Benazir öcscse, anyjuk támogatásával új pártot alapított, miután komoly nézeteltérésekbe ütközött nővérével az apjuk által alapított Pakisztáni Néppárt irányításával kapcsolatban. Murtazart Karacsiban lévő házuk előtt lőtték le a rendőrök. Zardari 2004-ben óvadék ellenében kiszabadult, miután Benazir egyezséget kötött Musarraffal. Állítása szerint kínzásokat szenvedett a börtönben, amelyek következményei az amerikai orvos által diagnosztizált sérüléses elmezavar, súlyos depresszió és poszttraumás stressz. Ha mentális problémái valódiak, az alkotmány értelmében nem is indulhatott volna az elnökségért. Valószínűsíthető azonban, hogy az ellene felhozott peres ügyek elkerülése érdekében eltúlozták betegségeit.
2004-től New Yorkban élt önkéntes száműzetésben, majd Musarraf amnesztiájának köszönhetően Benazir után ő is viszszatért Pakisztánba, a parlamenti választások előtt. Két nappal Benazir halála után azt állította, hogy Bhutto végrendeletében őt állítja pártja élére, így fiával együtt a Pakisztáni Néppárt vezetői lettek.
Parlamenti győzelme óta pártja nem sokat tett az ország problémáinak enyhítésére. A gazdasági és biztonsági helyzet egyre romlik, az árak nőnek, a robbantások egyre gyakrabban és egyre több helyen fordulnak elő a tálibok elleni, észak-pakisztáni harcok következményeként. Már az Amerikai Egyesült Államok hadserege is támadást indított pakisztáni területen lévő terrorista csoportok ellen. A jogászoknak csak egy részét állította vissza hivatalába többszörös ígérete ellenére, és nem tudni, hogy csökkenteni fogja-e az elnök hatalmát, akinek - Musarraf alkotmánymódosítása óta - jogában áll feloszlatni a parlamentet, ami ellen annyira harcolt, mielőtt maga lett az elnök.
Személyisége ellentmondásos, ugyanis barátai nagylelkűnek, bátornak és hűségesnek tartják, míg kritikusai szerint semmi jót nem tett, amióta a hatalom közelébe engedték. Szerintük csak Bhutto népszerűségét kihasználva juthatott el idáig és adottságai, tapasztalati sem megfelelőek az elnöki pozícióra. A kormánypárt irányításával és erős elnöki pozíciójával akkora hatalom koncentrálódott személyében, mint demokratikusan megválasztott elnök esetében Zulfikar Bhutto óta soha. Előélete és hírhedt ügyletei miatt sokan megrökönyödve fogadták elnökjelöltségét és nem sok jót várnak tőle. Mindenki tisztában van korruptságával, de a több évtizedes katonai diktatúrák után, a demokratikus intézmények visszaállítása fontosabb a Pakisztáni Néppárt hívei számára, akárki is a megválasztott elnök. Mindenesetre, az biztos, hogy Zardarinak sokat kell tennie ahhoz, hogy lerázza magáról címkéjét, miszerint ő a legkorruptabb pakisztáni. A lehetőség megadatott, meglátjuk élni fog-e vele. | Kultúra: A pakisztáni Mr. 10% | A pakisztáni elnökválasztás szombati győztese, a korruptságáról hírhedt Aszif Ali Zardari, az ország eddigi legnagyobb hatalommal rendelkező, demokratikusan megválasztott elnöke. Sokak által vitatott, hogy Benazir Bhutto 11 évet börtönben töltött özvegye mennyire jogosult a pozícióra, miután az utóbbi hetekben mentális egészségével kapcsolatban is kétségek merültek fel. Nem meglepő, hogy bel- és külföldön egyaránt erős kritika éri a fiatal korában playboyként ismert jelenlegi elnököt. | null | 1 | http://nol.hu/kultura/lap-20080908-20080908-34-478 | 2008-09-08 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Magyar Péter az országjárása során több alkalommal is megemlítette, hogy a jelentkezők közül kizárólag olyan embereket fognak kiválogatni, akik az életben már elértek valamit és akikre fel lehet nézni. Áprilisban a Klubrádióban adott interjújában szintén úgy fogalmazott, hogy hozzájuk olyan "színvonalas pályázatok" érkeztek be, hogy a kollégái
majdnem elsírták magukat,
hogy közölük a listából valakiket ki kell húzni.
A májusi országjárása során pedig nem győzte dicsérni és egekbe emelni a jelentkezőket. Nógrádban a következőket mondta:
Rengetegen jelentkeztek hozzánk a mindent, szinte minden településről. Azokat az embereket fogjuk megkeresni, akik elértek valamit szakmájukba, akikre felnéznek a helyiek, akiket elfogadnak, akik hitelesek"
Majd azt is állította, hogy hozzájuk "2 nap alatt 538 pályázat érkezett", abból pedig
legalább 500 zseniális volt."
Hozzátette, hogy nagyon-nagyon nehéz volt kiválasztani azokat a személyeket, akiket végül felraknak az EP-listára.
Nógrádiak mellett a szegediek számára sem fukarkodott Magyar Péter a dicséretekkel. Folyamatosan ismételgette a fórumain, hogy "a világ legjobb egyetemein végzett" emberek lesznek a pártjának listáján, akik már valamit "elértek a szakmájukban". Ki is jelölte, hogy nem "nyelveket nem beszélő" vagy "lusta" politikusokat akarnak kiválasztani, hanem "ambiciózus fiatal és középkorú" embereket.
Salgótarjánban szintén "jó, tapasztalt szakemberként" mutatta be a helyieknek a jelölteket.
Igyekeztünk fiatal, középkorú jó szakembereket, tapasztalt szakembereket kiválasztani. Van közöttük programozó matematikus, kutató fizikus, sebész orvos, biogazdálkodó, tanár, diplomata és közgazdász. Ők mind Önökért fognak dolgozni és be fogják bizonyítani, lehet ezt másképp csinálni...."
A legújabb, kiszivárgott hangfelvételekből azonban nem úgy tűnik, hogy a botránypolitikus elégedett lenne a kiválasztottak kvalitásaival. A felvételen az EP-képviselőtársait agyhalottaknak, Soros-ügynököknek és tehetségteleneknek nevezte. Mindezt meg is indokolja a barátnőjének:
Leírom nekik délután, hogy senki nem nyilatkozik, no f.cking way, senki rajtam kívül..." (...), erre nézem: ez az én EP-jelöltem, mi a f.szt nyilatkozik ez? És kirohantam, és elkezdtem kiabálni"
Brüsszel emberének tehát nem tetszett, hogy az általa Soros-ügynöknek tartott párttársa - aki szerinte még magyarul sem tud - szóba mert állni a sajtó munkatársaival. Egy másik hangfelvételen Magyar Péter még meg is nevezte Weisz Viktort.
Van egy EP-képviselőm, aki mondjuk totál alkalmatlan politikusnak... A Viktor, a Weisz Viktor. Viszont egész jó fotókat csinált így alulról"
Vogel visszakérdezett, hogy szimpatikus-e neki a Weisz Viktor? Erre így válaszolt:
Egyik sem szimpi.
Arra a kérdésre, hogy akkor mégis miért éppen őket választotta k Magyar Péter, azt felelte, hogy ők voltak a legjobbak, és nem volt további idejük mérlegelni.
A legjobb állás a világon, keresnek havi 10 millát, plusz EP-képviselők lesznek úgy, hogy semmit nem tettek hozzá a kampányhoz. Nem is tudtak, mert alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik. Az egyik így fogja a mikrofont, így remeg a csávó, teljesen készen van"
- indokolta.
A hangfelvétel tehát egyértelműen bemutatja, hogy Magyar Péter már az országjárása során is hazudott a választóinak, a valóságban ugyanis nem volt megelégedve a jelentkezőkkel és azok kiválasztásával.
Ahogy arról az Origo korábban beszámolt, hétfőn szintén kiszivárgott egy hangfelvétel Magyar Péterről, amelyben a saját szavazóit alázta meg. Többek között büdös szájúaknak minősítette őket, valamint azzal fenyegette meg volt barátnőjét, hogy ráuszítja a nyugdíjas-kommandóit. Emellett még azt is mondta, hogy
azok, akiknek esetleg külföldön van a családja, vegyenek maguknak új gyereket , unokát.
De az elmúlt hónapokban számtalan olyan eset történt, amikor Magyar Péter nem tudta palástolni valódi személyiségét. Emlékezetes, többször megmutatkozott agresszív, nőket gyalázó , gyűlölködő arca, de többször is megalázóan beszélt az őt kérdező, munkájukat végző újságírókkal is, míg máskor templomból kilépő emberekkel üvöltözött és káromkodott. | Zseniálisak, így istenítette nyilvánosan Magyar Péter az EP-képviselőit, a hangfelvételen viszont példátlanul mocskolta őket | A júniusi választásokat megelőzően a botránypolitikus bejárta az egész országot annak érdekében, hogy kijusson Brüsszelbe és megszerezhesse a mentelmi jogot. Ezeken az eseményeken amellett, hogy fűt-fát megígért a vele szimpatizálóknak, még azt is hazudta nekik, hogy EP-képviselőknek kizárólag általa is színvonalasnak, hitelesnek és zseniálisnak tartott jelölteket választottak ki. Azonban a kiszivárgott hangfelvételből kiderült, Magyar Péter a választói mellett a saját politikustársait is lenézi, őket agyhalottaknak és tehetségteleneknek tartja. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/magyar-peter-hangfelvetel-europai-parlament | null | true | null | null | Origo |
" Nem kell sokáig keresni az aszfaltbűz forrását! Az Újhegy északi oldalán lakók jól tudják, hogy az Eperfás út mellett három aszfaltkeverő ontja magából " - olvasható a a nyilvános közösségi oldalon az egyik pécsi hozzászólása, aki a témában íródott korábbi cikkünk kapcsán fejtette ki a hivatalos szervek által meg nem erősített véleményét. Az elmúlt időszakban egyre többen keresték meg Pécs újhegyi városrészének új képviselőjét, Deliné Székely Ágnest is a témában. A Fidesz-KDNP-s politikus ugyan a városrész magasabban fekvő részein él, ezért nem érezte a szagot, de arra panaszkodtak, hogy az alacsonyabban fekvő részeken időszakonként nagyon büdös szag terjed a levegőben hullámzó intenzitással.
Deliné Székely Ágnes lapunknak kedden azt mondta, hogy szeretne a problémának utánajárni, az ügyet feltáró cikkünk nyomán a helyiek részéről egy zárt csoportban vitatták meg a kérdést, és ott is sokan jelezték a problémát.
Az újhegyiek maguk is megpróbálták kézbe venni az ügyet, és a lapunkhoz is eljuttatták azt a levelet, amely arról tanúskodik, hogy a Baranya Vármegyei Kormányhivatalhoz is bejelentést tettek a bűz miatt. A hivataltól megtudtuk, hogy a minap történt lakossági bejelentés kapcsán a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály hatósági ellenőrzést indított el.
Lapunk munkatársa kedden megkereste a Bogádi út és az Eperfás utca közötti területen található, telephelyekkel rendelkező cégeket emailen, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy a lakosságot kevésbé zavarja a tevékenységük. Felhívtuk a figyelmüket többek között arra is, hogy a jogszabályok szerint a bűzzel járó tevékenység csak
az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.
A G-Plan és a Hidegaszfalt részéről a megadott határidőig nem válaszoltak, a Strabag viszont közölte:
a v állalatuk pécsi aszfaltkeverő üzeme a jogszabályokban meghatározott valamennyi határértéket maradéktalanul betartva üzemel, és minden szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik
Deliné Székely Ágnes ugyanakkor azt is elmondta, hogy tervei szerint egy szakemberrel szeretné megkeresni az érintett üzemeket, hogy megoldást találjanak a hozzá eljutott panaszokra. | Büdös pécsi ügy: vizsgálódik a hatóság | Információnk szerint az újhegyi aszfaltszag miatt bejelentést kapott a vármegyei kormányhivatal, ezért el is indították a vizsgálatot. A pécsi büdös ügyben több üzemet felkeresne az új képviselő. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/budos-pecsi-ugy-vizsgalodik-a-hatosag | null | true | null | null | BAMA |
2006.01.25. 23:02
Több Fejér megyei település vezetése éveken át egy alapítványon keresztül fizette ki a jutalmakat a hozzá tartozó intézmények vezetőinek és alkalmazottainak, így az érintett önkormányzatok elmulasztották a járulékok kifizetését, a „jutalmazottak” pedig a felvett összegek után nem fizettek személyi jövedelem adót.
Akadt olyan települési önkormányzat – Velence –, ahol a jelek arra utalnak, hogy kétszeres jutalmazás történt, mert az alapítványon keresztüli juttatások mellett szabályosan is számfejtették az érintettek részére a jutalmakat. Az alapítványtól az önkormányzatok oktatási szolgáltatáscsomagokat vásároltak, s a „jutalmazottak” egyéni kérelmeikre, saját számláikra utalva kapták meg az utánuk befizetett összeg 70 százalékát. Az ügyben illetékes hatóságokat két év alatt már több alkalommal is értesítették a rejtélyes jutalmazási gyakorlatról, de információink szerint még egyetlen önkormányzatnál sem vizsgálták a szabálytalannak tűnő pénzmozgásokat.
Papp Gyula Gábor, a Fejér megyei Velence település jegyzője 1999-ben a jegyzőkönyvek tanúsága szerint arról tájékozatta a város képviselő-testületét, hogy a jövőben a jutalmakat oktatásiszolgáltatás-csomag vásárlására fordítják, amely nem jelent majd külön terhet a költségvetés számára. A jegyző utalt arra is, hogy az érintettek a bruttó jutalmaknak a 70 százalékát egyéni kérelemre a bankszámláikra utalva visszakapják, ami után nem kell köztartozást fizetni.
– 1999-től kezdve éveken át vásároltak a Random Alapítványtól oktatásiszolgáltatás-csomagokat. Az összesen több mint 39 millió forintot a költségvetés terhére, működési kiadásként számolták el. Az összeg után nem fizették meg a járulékokat, így csaknem 15 millió forint kifizetése elmaradt. A jutalmazottak pedig összesen hasonló nagyságrendű személyi jövedelemadó megfizetését mulasztották el. A legfurcsább az egészben, hogy a jutalmakat az érintettek részére szabályszerűen is számfejtették és folyósították. Gyakorlatilag kétszeres jutalmazás történt, amelyről a képviselő-testületet félretájékoztatták – szögezte le Brájer György adószakértő.
Bár a kétszeres jutalmazás unikum, az oktatásiszolgáltatás-csomag vásárlása s a jutalmak ilyen módon való kifizetése nem ismeretlen az APEH előtt. Információink szerint a megyében számos település „folyamodott” oktatásiszolgáltatás-csomagért a Random Alapítványhoz.
A Magyar Nemzet megkereste az APEH Fejér Megyei Igazgatóságát, ahol érdeklődésünkre elmondták, hogy az üggyel kapcsolatban az adótitok védelme miatt információt nem adhatnak ki.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint azonban a nem meghatározható, nem azonosítható, konkrét adózóhoz nem köthető statisztikai számok közlésével adótitoksértést nem valósítanak meg. – Annál is inkább, mert a konkrét ügyben állami pénzről van szó – tette hozzá az adatvédelmi biztos.
A Fejér Megyei Közigazgatási Hivataltól annyit azonban megtudtunk, hogy tudnak a történtekről. – Bizonyos tudomásunk van róla, ez az ügy nem a mi kompetenciánk, ez inkább az adóhatóságot érinti. Az ilyen jellegű esetekre felhívtuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és az APEH Fejér Megyei Igazgatóságának a figyelmét – jegyezte meg Gelencsér József hivatalvezető.
Az ÁSZ illetékese érdeklődésünkre elmondta, ebben a témában sem lezárt, sem folyamatban levő vizsgálat nincs. – Az önkormányzatokat az APEH is vizsgálja, adó és járulék megfizetésének elmaradása esetén ők illetékesek a vizsgálatok lefolytatásában. Mi nem vagyunk hatóság, mi csak ajánlásokat és javaslatokat tehetünk az önkormányzatok számára – közölte Csecserits Imréné, az Állami Számvevőszék főcsoportfőnök-helyettese.
Balsay István, a Fidesz országgyűlési képviselője 2005-ben az ügyben már egyszer levéllel fordult Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszterhez, aki 2005. február 7-i keltezésű válaszlevelében azt a tájékoztatást adta, hogy az APEH Fejér Megyei Igazgatósága több településen, összesen 339 magánszemély terhére addig az időpontig 61,950 millió forint személyijövedelemadó-kötelezettséget állapított meg. – Az ellenőrzést realizáló határozatokban a megállapított pótlólagos személyi jövedelemadó megfizetésére kötelezte az érintett személyeket, azonban sem adóbírság, sem késedelmi pótlékot nem számítottak fel – áll a levélben. A válaszból az is kiderül, hogy az önkormányzatok vizsgálata a magánszemélyek ellenőrzését követően kezdődik.
Az ellenzéki képviselő elmondta, az önkormányzat gazdálkodásának törvényességért a polgármester felel. – Annak idején megkerestük Velence önkormányzatát, hogy felhívjuk a figyelmüket a törvénytelenségre, aminek az lett az eredménye, hogy az egyikünket megfenyegették, engem pedig hat év sikeres tevékenység után – amikor elfogadtattam a Velencei-tó–Vértes Kiemelt Térség Fejlesztési Tanács programját a kormánnyal – csakhamar eltávolítottak a szervezet elnöki székéből. Azóta a Velencei-tó–Vértes térség kikerült az integrált tervezésű, kiemelt térségek csoportjából. Ezzel úgy vélem, Oláhné Surányi Ágnes velencei polgármester régi vágya teljesült – jegyezte meg Balsay István.
Összegezve: az érintett hatóságok tudnak a történtekről, ám kizárólag az APEH kezdett vizsgálatokat. Nem tudni azonban, hogy az ügy hol tart, nem lehet pontosan tudni, hogy az érintett önkormányzatoknál megkezdték-e már a vizsgálatot, mert az APEH erről naprakész tájékoztatást nem adott. Úgy tudjuk viszont, hogy az ügy miatt még egyetlen polgármester ellen sem indult vizsgálat, Velence első embere, Oláhné Surányi Ágnes polgármesteri széke is mintha stabilan állna egyelőre, így továbbra is felveheti a több mint 468 ezer forintos havi fizetését és a bér 20 százalékának megfelelő, csaknem 94 ezer forintos havi költség- átalányát. (Érdekességképpen elmondható, hogy a 130 ezer lélekszámú győri polgármesternek, Balogh Józsefnek ennél alig több, 495 ezer forint a havi bére, amelyet 2004. január 1-jével állapítottak meg.)
Megkerestük az önkormányzat képviselőit, akik egymásnak ellentmondó információkkal szolgáltak az üggyel kapcsolatban.
Van, aki hallott róla, van, aki nem, de akadt több olyan városatya is, aki nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Sirák Andrásné, aki 1998 és 2002 között volt önkormányzati képviselő, viszont elmondta, tud arról, hogy a jutalmakat alapítványon keresztül fizették ki.
Szerettük volna megkeresni Velence polgármesterét, de többszöri keresésünk ellenére nem tudtuk utolérni. Papp Gyula Gábor jegyző ellenben elmondta, náluk se jutalmat, se prémiumot, se 13. havi fizetést az említett módon nem fizettek ki. – Oktatásiszolgáltatás-csomagot valóban vásároltunk, de ezt az önkormányzat teheti, és tette is. A pénzek visszatérítéséhez az önkormányzatnak semmi köze nem volt – árulta el a jegyző. Papp Gyula Gábor arra a kérdésre, hogy miért volt az oktatásiszolgáltatás-csomag különböző egyénekre eső öszszegeiben súlyos aránytalanság, annyit válaszolt, hogy a távoktatás az oktatási terv szerint történt. | Trükkös jutalmazás az önkormányzatoknál | Több Fejér megyei település vezetése éveken át egy alapítványon keresztül fizette ki a jutalmakat a hozzá tartozó intézmények vezetőinek és alkalmazottainak, így az érintett önkormányzatok elmulasztották a járulékok kifizetését, a „jutalmazottak” pedig a felvett összegek után nem fizettek személyi jövedelem adót. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/trukkos-jutalmazas-az-onkormanyzatoknal | 2006-01-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2009.08.05. 13:17
A Magyar Televízió (MTV) székházszerződéseinek zöme nyilvánosságra hozható – mondta ellenzéki kurátorok szerdai sajtótájékoztatóján Balogh László, a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumának elnökhelyettese Budapesten.
Elmondta, hogy a nap folyamán kapták meg a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi vezetője által jegyzett levelet, amely szerint a szerződés két – biztonsági kérdésekkel foglalkozó – mellékletét, valamint a közmédium és a bérbeadó közötti együttműködési megállapodás egy csatolmányát minősítik olyan érzékeny adatnak, amelynek nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A kuratóriumi elnökség korábban kezdeményezte a bérleti és üzemeltetési szerződés módosítását.
Balogh László elmondta: noha elkészült az ezzel kapcsolatos dokumentum, délelőtti ülésén azt nem tárgyalta a testület; megvárják az MTV Zrt. felügyelő bizottságának állásfoglalását. Az elnökhelyettes – aki a Fidesz és a KDNP által delegált többi taggal együtt korábban többször is bírálta, hogy bérelt, nem pedig saját tulajdonú épületbe került az intézmény – úgy fogalmazott, hogy a szerződés finomítása nem egyenlő annak újragondolásával. Az MTI testületi tagoktól korábban úgy értesült, hogy az új ajánlat százalékos arányban egyszámjegyű mértékben csökkentené a havi 756 ezer eurós bérleti díjat.
Balogh László szerint az MTV jelen körülmények között nem tudja maradéktalanul ellátni közszolgálati feladatait, mert „elmegy a pénz a székházra, a megemelt áfára és az üzemeltetésre”, valamint más célokra; arra volna szükség, hogy „ne próbáljunk egy kereskedelmi televíziós klóncsatornát csinálni”. Mint mondta, a külső szerződések felülvizsgálatával, a szükséges feladatok belső elvégzésével lehetne javítani a helyzeten; „ez elsősorban nem pénzkérdés, hanem szándék kérdése” – jegyezte meg. „Ezen kívül számtalan melléklet van, úgyhogy ma megkértük Medveczky Balázs urat (az MTV ügyvezetőjét), hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal által nem kifogásolt mellékletek is kerüljenek napvilágra” – mondta az elnökhelyettes a sajtótájékoztatón, amelyen ismételten bírálták a köztévé székházbérleti konstrukcióját.
Ugron Gáspár Gábor Fidesz által delegált kuratóriumi elnökségi tag az eseményen azt a kérdést vetette fel: ha a szerződések egyes passzusainak publikálása nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor felvet-e hasonló problémákat, hogy az MTV „infrastruktúráját egy száz százalékban gyakorlatilag ciprusi bejegyzésű offshore-cég-hálózat üzemelteti”. Kérdését – mondta – akkor is fenntartja, ha a Wing Zrt. ügyvezetése többször elismerte, hogy a csoport az ő érdekeltségében tartozik, megjegyezve, mindez sem a dokumentumok kezelésének, sem az átláthatóságnak nem kedvez.
A székházszerződés módosítása kapcsán hozzátette:„az eredeti szerződéses feltételrendszer sem tisztán érthető, és nem került nyilvánosságra”, példaként említve, hogy forint helyett továbbra is euróalapú a bérleti díj, valamint a Millenniumi Média Kft. csak egyoldalú nyilatkozattal és időlegesen mond le egy négymilliárd forintos kauciós alapról, miközben annak megítélését, hogy „jó-e” a bérleti díj nehezíti, hogy a tulajdonos Wing Zrt. nem közli, mennyibe került az építés.
Elfogadták az MTV tavalyi mérlegét
Nagy többséggel elfogadta a Magyar Televízió (MTV) Zrt. tavalyi mérlegét szerdán a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriuma – közölte Czeglédi László, a testület elnöke az ülés után. A távirati irodának nyilatkozó testületi tagok közlése szerint 15 támogató és 6 ellenző szavazat mellett fogadták el a 34 milliárdos bevétel mellett szolid plusszal záró 2008-as mérleget.
A médiatörvényben szabályozott médiumok közül az MTV az utolsó, amelynél ez megtörtént, a testület tagjaitól ugyanis június közepén nem kapott többségi támogatást az anyag. A két hónappal ezelőtti döntéshozatal után a lépést jogszerűtlennek nevezte az MTI-nek nyilatkozva Czeglédi László kuratóriumi elnök és Medveczky Balázs, a tavaly március óta elnök nélkül működő társaság ügyvezetője is.
Czeglédi László közölte, hogy az Országgyűléshez, az Állami Számvevőszékhez, az MTV felügyelőbizottságához, valamint a kuratórium ellenőrző testületéhez, a könyvvizsgálóhoz és a kuratóriumhoz fordult az ügyben. Medveczky Balázs pedig egy, a kuratórium elnökéhez címzett levélben arról írt: jogellenes állapot alakult ki azzal, hogy kuratórium nem fogadta el a formailag megfelelő beszámolót. Jelezte azt is, hogy ha a helyzetet nem oldja meg a kuratórium, az APEH hatvan napra akár fel is függesztheti az MTV adószámát, s ha ez idő alatt sem helyezik letétbe a beszámolót, a cégbíróságon hivatalból kezdeményezhetik a cég megszűntnek nyilvánítását. | Nyilvánosságra hozhatók az MTV székházszerződései | A Magyar Televízió (MTV) székházszerződéseinek zöme nyilvánosságra hozható – mondta ellenzéki kurátorok szerdai sajtótájékoztatóján Balogh László, a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumának elnökhelyettese Budapesten. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/08/Nyilvanossagra-hozhatok-az-MTV-szekhazszerzodesei | 2009-08-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Elnök- és parlamenti választásokat tartanak Romániában november 24. és december 8. között. Az esemény a magyar kormánynak is láthatóan fontos, például Lázár János Kolozsváron töltötte a legutóbbi október 23-ai ünnepet, ahol közös sajtótájékoztatót tartott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyik képviselőjével. Elnökjelöltként Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is indul a választáson, de nem miatta kap a párt nagy képviseletet a magyar kormánypárti sajtóban az utóbbi napokban.
"A határon túli területeken, Erdélyben a magyar választók elsősorban a magyarországi tévécsatornákat nézik. Ez is egy olyan terület, amelyen az RMDSZ mellett mozgósítani lehet a választások előtt" - mondta a Hírklikknek Székely István Gergő politológus.
A parlamenti választásnak van tehát nagyobb tétje az RMDSZ számára, hiszen az elnökválasztáson nincs reális esélye Kelemennek. A parlamenti választás utáni koalíciókötések szempontjából azonban fontos, hogy a párt potensnek mutassa magát, és ebben a Fidesz is segít nekik, mintegy befektetésként. "A két fél stratégiai partnerségnek jellemzi ezt a viszonyt. A Fidesz felületet biztosít az RMDSZ számára a magyarországi médiában, cserébe az RMDSZ motiválja a szavazótáborát, hogy a magyarországi választások idején éljen a levélszavazat lehetőségével" - mondta Székely.
Az Európai Parlamentben is jól jöhet a romániai magyar párt támogatása a Fidesznek. Például az RMDSZ európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Vincze Lóránt ellene szavaztak annak, hogy az Európai Néppárt felvegye a Tisza pártot a pártcsaládba. Székely szerint azonban nem teljesen igaz, hogy az RMDSZ képviselői mindig a Fidesz képviselőihez hasonlóan viselkednek. "A kötelező köröket megfutják: amikor a parlamentben az Orbán-kormányt kritizálták, akkor az RMDSZ két képviselője megvédte őket, de sok más kérdésben a saját útjukat járják, vagy az Európai Néppárt agendájához igazodnak" - emlékeztetett a politológus.
Egymillió magyar
Feltűnést keltett, hogy az MSZP elnöke, Komjáthi Imre a múlt hétfőn a parlamentben arról beszélt: Románia (és a többi régiós ország) elmegy Magyarország mellett. Még feltűnőbb volt azonban Orbán Viktor erre adott válasza: "aki Romániát dicséri, költözzön oda, jöjjön vissza, és számoljon be a tapasztalatairól". A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2024-es, illetve a Világbank 2023-as adatai szerint a romániai egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva magasabb a magyarországinál. Az Eurostat egy főre jutó egyéni fogyasztásra vonatkozó, 2023-as adatai szerint pedig Románia az uniós tagországok középmezőnyében áll, Magyarország pedig az utolsó helyen.
Románia népessége ugyan a rendszerváltás óta gyors ütemben csökken, de a tavalyi becslések alapján még meghaladta a 19 milliót. Az egymilliós magyar lakosság tehát a népesség 6 százalékát teszi ki. A legtöbben közülük Hargita, Kovászna és Maros megye városaiban élnek; Hargita és Kovászna megyében a magyar lakosság többségben van. | Magyar tévét néznek az erdélyi választók | A közelgő romániai választások előtt megnőtt az RMDSZ jelenléte a magyar kormánypárti sajtóban. A magyar kormány befektetésként tekint a romániai magyar pártra: cserébe ők levélszavazatokkal segíthetnek a Fidesznek. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/magyar-tevet-neznek-az-erdelyi-valasztok/439738 | null | true | null | null | Hírklikk |
Őrizetbe vétel és zaklatás vár a tavalyi pusztító erejű kínai földrengés túlélőire, ha tiltakoznak a hanyagság és panamák miatt összedőlt iskolák vagy más jogsértések miatt, állítja az Amnesty International (AI) hétfőn közzétett jelentésében.
Miközben Peking dollármilliárdokat költ Szecsuan (Sichuan) tartományban a tavaly május 12-i földrengésben letarolt városok újjáépítésére, a kormány egy kevésbé nyilvános kampányt is folytat azok ellen a helyi lakosok ellen, akik nem csak a természeti csapásban látják annak okát, hogy olyan sok iskola romba dőlt, gyerekek ezreinek halálát okozva - közölte a nemzetközi emberjogi szervezet.
Az ügyvédeket is megfélemlítik
Az AI szerint "feketebörtönökbe" - hivatalokban vagy szállodákban lévő, nem hivatalos fogdákba - zárják azokat a szülőket, akik annak kivizsgálását követelik, hogy a korrupció és a minőségellenőrzés hanyagsága is hozzájárult-e a iskolák összeomlásához. A gyászoló családoknak segítséget ajánló kínai ügyvédeket és emberjogi aktivistákat megfélemlítik és őrizetbe veszik, a panaszok nem jutnak el a bíróságig - tette hozzá.
"A halott gyerekek szüleinek törvénytelen elzárásával a kormány csak növeli azok szenvedését, akik elmondásuk szerint sok esetben mindent elvesztettek a szecsuani földrengésben" - hangsúlyozta Roseann Rife, az AI ázsiai és csendes-óceáni programigazgatója a jelentéshez fűzött közleményében. Az emberjogi szervezetnek becsült adata sincs arról, hány szülőt vagy tiltakozót vettek őrizetbe, de "csak kevés visszaélésről hallottunk" - egészítette ki Rife a jelentésben foglaltakat Hongkongból adott nyilatkozatában.
Visszautasítják a vádakat
A kormány propagandahivatalának egyik szecsuani tisztségviselője visszautasította a vádakat, bár hozzátette, hogy még nem látta az AI jelentését. "Kína nagy eredményeket ért el az újjáépítésben, miért a problémákat nagyítják fel és ferdítik el?" - kérdezte az illetékes. A tavalyi természeti csapásnak mintegy 80 ezer halálos áldozata volt Kínában. | Feketebörtönökbe zárják a korrupció ellen lázadó kínai szülőket | Feketebörtönökbe zárják a korrupció ellen lázadó kínai szülőket - A szecsuáni földrengésben sorra dőltek össze a hanyagul épített iskolák. Aki ezt szóvá teszi, meglakol. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2009/05/04/feketebortonokbe_zarjak_a_korrupcio_ellen_lazado_kinai_szuloket/ | 2009-05-04 00:00:00 | true | null | null | Index |
Az MSZP egykori országgyűlési képviselője csalásért és más bűncseleményekért elsőfokon nyolc és fél év börtönt kapott. A vád szerint a politikus és társai civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul költöttek el több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve pénzt a kiskunhalasi MSZP alapszervezet működtetésére fordították.
A szegedi ítélőtábla hétfőn jelentősen csőkkentette az elsőfokú bírósági ítéletet a Zuschlag-ügy szereplőinél. A másodfokú hatóság szinte mind a 15 elítélt büntetését mérsékelte, miután részben alaposnak találta a fellebbezéseket.
A volt MSZP-s képviselő, Zuschlag János, aki rabszíjon és narancssárga ingben érkezett az ítélethirdetésre, büntetése jogerősen két és fél évvel rövidült. A csalás, magánokirathamisítás és más bűntettek miatt elmarasztalt Zuschlag hat év fegyházat kapott a szegedi ítélőtáblán.
Az ítélőtábla ugyan fenntartotta, hogy Zuschlag és több társa bűnszervezetben követte el a pályázati pénzek megszerzését, ám mindannyiuknál csökkentette a tavaly kiszabott ítéleteket. Katus Ferenc 5 év 6 hónap helyet 3 év 6 hónapot, Őry András 4 év helyett 2 év 6 hónapot, Krausz Csaba 3 év helyett 1 év fegyházat kapott. Csökkent Marsovszky Balázs büntetése is, ő is egy évet kapott, ám az ítélet azt is kimondta, hogy az előzetesben már letöltött időt beszámítja a büntetésbe. A bíróság eltörölte a társtettesekre kiszabott vagyonelkobzást, és feloldotta vagyonuk zárolását.
A fellebbviteli bíróság több indoklási részt kivett az elsőfokú ítéletből, mert azok irrelevánsak voltak, és többek között azért, mert túlhangsúlyozta, a külső felső kapcsolatok szerepét, amire a bűnszervezet indokolása szempontjából sem volt szükség.
Téves állásfoglalásokat is talált a kecskeméti bíróság ítéletében a másodfokú hatóság.
Tévesen rekesztette ki az enyhítő körülmények közül a kárenyhítést, ezt pedig a hazai bírói gyakorlatban töretlenül használják. Az ítélőtábla szerint teljesen irreleváns, hogy milyen forrásból származik a visszafizetett pénz, a kecskeméti bíróság ugyanis a forrás tisztázatlan voltára többször és bizonyítás nélkül hivatkozott. Ezt most nyomatékos enyhítő körülményként értékelték.
A hétfőn kihirdetett ítélet indoklása szerint a bűnszervezetben való részvétel sem fegyverkerekedelem, prostitúció fedezése volt, hanem ifjúsági szervezetek működtetése volt a cél, ezért az első ítélet ezt a körülményt eltúlzott mértékben vette figyelembe a büntetések kiszabásánál.
Tévesnek minősült a vádlottak folyószámláinak zárolása is.
A hosszúra nyúlt eljárás bűnügyi költségei is eltúlzottak voltak, ezért annak viselése alól részben mentesítették a vádlottakat. A költségek felét az állam vállalja át.
Az első fokú, szokatlanul súlyos büntetést a tárgyalást lefolytató kecskeméti bíróság azzal indokolta, hogy Zuschlag János és tizenöt vádlott-társára bűnszervezetbe tömörülve szerezték meg a minisztériumi pályázatokon a támogatásokat, amit aztán nem a pályázatokban szereplő módon költöttek el.
Az első fokú bíróság Fodor Endre tanácsvezető bíró irányításával nemcsak Zuschlagra, hanem egykori társaira nézve is kemény ítéletet hozott: egyetlen vádlottat mentett fel, a többi tizennégy szereplőre viszont összesen több mint 41 évnyi büntetést szabott ki.
A pontosan tíz hónapja született ítélet ellen kettő kivételével mindenki fellebbezett. Zuschlagék enyhítést, az ügyészek súlyosbítást kértek. Az ügyészség 12 évre küldte volna börtönbe a volt szocialista politikust. Bűnszövetkezetben elkövetett cselekményekért 15 év a maximálisan kiszabható büntetési tétel, így az elsőfokú ítéletet Zuschlag János esetében egy évvel a középérték fölé lőtték be.
A tavalyi országgyűlési választás előtti hetekben kihirdetett ítéletről több jogi szakértő is úgy vélekedett, hogy kissé elltúlzott, hiszen a hazai bírósági gyakorlat szerint nyolc évet meghaladó börtönt az emberölési ügyekben szokás kiszabni, enyhébb ítélet is jelzés értékű lehett volna a politika számára, ráadásul az anyagi kárt nagy részt megtérítették. | Hat évre ítélték Zuschlag Jánost | Hat évre ítélték Zuschlag Jánost - Másodfokon két és fél évvel enyhítették az egykori MSZP-s politikusra kiszabott büntetést. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/01/31/zuschlag_jogerosen/ | 2011-01-31 10:31:00 | true | null | null | Index |
Nem lesz népszavazás Józsefvárosban, Ferencvárosban és Erzsébetvárosban sem a rövidtávú lakáskiadás ügyében - ezt válaszolták a Híradó kérdésére az önkormányzatok. Terézvárosban viszont már tart a szavazás. Ha a helyiek úgy döntenek, akár teljesen betilthatják a rövid távú lakáskiadást. Az Utcáról Lakásba egyesület szerint ez javítaná a lakáshelyzetet a fővárosban. A Magyar Apartman Kiadók Egyesülete szerint viszont ez megélhetési válságba taszíthatja a vállalkozókat. | Három belső kerületben biztos nem lesz népszavazás a rövid távú lakáskiadásról | Nem lesz népszavazás Józsefvárosban, Ferencvárosban és Erzsébetvárosban sem a rövidtávú lakáskiadás ügyében. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2024/09/06/airbnb-terezvaros-erzsebetvaros-jozsefvaros-ferencvaros-nepszavazas | null | true | null | null | Rtl.hu |
Kedd kora reggel az Országgyűlés honlapján még nem volt elérhető az "Egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat", amely bizottsági önálló indítványként került a parlament elé.
DK parlamenti képviselője, Sebián-Petrovszki László azonban a Facebook-oldalán már osztott meg belőle részleteket:
Éjjel van, és megjött a Fidesz javaslata a választókörzetek átrajzolására! Budapestre egy választási atombombát dobtak le, gyakorlatilag minden körzetet átrajzolnak.
Az ellenzéki politikus által a jogszabály-módosításból kifényképezett oldalak tanúsága szerint
16 választókerületet rajzolnának Budapestre, és a 16 választókerület között osztanák el Budapest 23 kerületének különböző területeit. Budapesten jelenleg 18 egyéni választókerület van, így a fővárosból kettővel kevesebb egyéni képviselő jutna be az Országgyűlésbe.
A bizottság tagjai este 23 óra előtt nem sokkal kapták meg a 65 oldalas javaslatot, amely legfontosabb része a választókerületi beosztás teljes átalakítása. Az eddig ismert részletek szerint:
Budapesten eddigi 18 helyett csak 16 választókerület lesz, azaz kettővel kevesebb egyéni képviselő juthat be az országgyűlésbe innen. Az összes fővárosi választókerületet átrajzolták.
Pest vármegyében az eddigi 12 helyett 14 választókerület lesz 2026-ban.
2023 decemberében, fél évvel az önkormányzati választások előtt írták át utoljára a választási szabályokat. | Egész pályás letámadás indul a választási rendszerben? | Villámgyorsan módosítaná a kormánypárt a választási szabályokat, amelyeket a parlament igazságügyi bizottságának keddi ülésén már meg is tárgyaltatna. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/valasztasi-rendszer-szabalyok-modositas-fidesz.799792.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A szerző, Magdalena Kensy "Orbán kedvenc egyeteme?" alcímmel arról írt, hogy "az MCC egyre többször véteti észre magát jobboldali populista személyiségekkel és antidemokratikus tartalmakkal".
Az egyetem Fideszhez közelálló vezetése, mint például Szalai Zoltán főigazgató kifejezetten a közösségi érdekek mellett áll, amikor élesen elutasítja az individualizmus és a hedonizmus eszméit.
Az MCC weboldala emellett leszögezi: "Nem vagyunk értéksemlegesek. Az MCC szellemisége bátorítja a patriotizmust, tiszteletben tartja a hagyományokat, realista módon közelíti meg a globális kérdéseket, és törődik a magyar nemzettel, valamint a nyugati világ jövőjével". | Populista személyek és antidemokratikus tartalmak Orbán kedvenc egyetemén | Az MCC történetéről, törekvéseiről, személyiségeiről, egyre javuló pénzügyi helyzetéről közölt hosszú elemzést a Taurillon (Bikaborjú) című portál. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/populista-szemelyek-es-antidemokratikus-tartalmak-orban-kedvenc-egyetemen/440108 | null | true | null | null | Hírklikk |
Hivatalos facebook felületén adott tájékoztatást a munkálatokról a DVG Zrt. A beszámoló szerint a Szórád Márton út 22. magasságában, a páros oldalon egy sávosra szűkült az úttest szerda déltől, ugyanis megkezdték a kilyukadt távhővezeték cseréjét. Mivel a lyuk az úttest közepén helyezkedik el, ezért a Szórád Marton út 22. magasságában a páros oldalon a teljes úttestet fel kell bontani. A hibás szakaszt nem javítják, hanem teljes hosszában cserélik, méghozzá korszerű, előszigetelt vezetékre.
A munkálatok ideje alatt a Szórád Márton út érintett szakaszán a forgalom egy sávosra szűkül és ideiglenes híd segíti a haladást - ennek nyomán arra kérik a Szórád Márton úton közlekedőket, hogy fokozott biztonsággal haladjanak!
A vezetékcsere időtartama hozzávetőleg egy hónapot vesz igénybe, és rossz hír, hogy a későbbiekben a Szórád Márton út páratlan oldalán található úttesten is hasonló forgalomkorlátozásra kell készülni.
A munkálatok ideje alatt fél napos szolgáltatás-kimaradás várható - ennek pontos idejéről tájékoztatják az érintett lakókat! | Távhővezeték-csere miatt forgalomkorlátozás a Szórádon | Egy sávosra szűkült a Szórád Márton út, a szolgáltató DVG Zrt. korróziós lyukadás miatt végez karbantartást. Összegzésük szerint huzamosabb ideig tart a forgalomkorlátozás. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202411/tavhovezetek_csere_miatt_forgalomkorlatozas_a_szoradon | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
A személyiségi jogi pert a tárca egykori helyettes államtitkárának 2007. szeptember 27-én a hvg.hu hírportálon megjelent Belülről látta - Gyurcsányról, Zuschlagról és Ocsovairól című interjúja miatt indította a két felperes.
A kereset szerint valótlanok és jó hírnevet sértők a kifogásolt cikknek azok a kitételei, melyek szerint "már Jánosi minisztersége alatt az akkor közigazgatási államtitkárként dolgozó Szilvásy bevezette a közigazgatási double checking, a kettős ellenőrzés rendszerét. Ekkor jött létre a GYISM-ben a pályázati pénzek elosztásának 'előzsűrije'. Ezt Szilvásy legközelebbi munkatársai, az úttörőszövetség egykori funkcionáriusai végezték, akiket ő mindenhová magával visz; jelenleg a kormányzati negyed építésénél bábáskodnak. Két emblematikus figurája ennek a csapatnak Rákosi Ferenc és Alács Tibor, akik már akkor is a minisztérium legjobban fizetett politikai tanácsadóiként cenzúrázták - tehát nem köztisztviselőként belülről, hanem politikai megbízottként kívülről - a szakmai helyettes államtitkárok munkáját és döntéseit".
A hvg.hu-nak nyilatkozva Topolánszky beszámolt arról, hogy Rákosi és Alács "egy támogatási szerződés elkészítését megelőzően, már a gondolat megszületésekor előzsűrizték a szakmai vezetők döntéseit, engedélyezték, hogy egy támogatási igényt egyáltalán megtárgyaljanak-e, vagy eleve utasítsanak el. Ez a nagyon aggályos működési mód gyakorlatilag gúzsba kötötte a szakmai munkát, és bevezette az alapvető bizalmatlanság 'intézményét'".
Egy korábbi tárgyaláson Topolánszky ügyvédje arról beszélt, hogy az interjú nagy része nem a felperesekről szól, hanem egy olyan minisztérium működési mechanizmusát próbálja bemutatni, amelynek vezetőiből az elmúlt fél évtized során Gyurcsány Ferenc személyében miniszterelnök, Szilvásy György esetében pedig miniszter lett. A véleményszabadság egyik legfontosabb funkciója pedig éppen az, hogy a közhatalmat gyakorlókat szabadon lehessen bírálni, róluk értékítéletet alkotni. | Itthon: Pert vesztett Rákosi és Alács a hvg.hu-val szemben | Elutasította a Fővárosi Bíróság (FB) Rákosi Ferencnek és Alács Tibornak a több mint fél évtizeddel ezelőtti, Gyurcsány Ferenc vezette ifjúsági minisztérium vezető beosztású munkatársainak Topolánszky Ákossal, a tárca akkori helyettes államtitkárával és a hvg.hu-val szembeni keresetét első fokon, nem jogerősen csütörtökön. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090528_pert_vesztett_rakosi_alacs | 2009-05-28 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A csütörtök esti Magyar Közlönyben két kormányhatározat is megjelent, melyekben a sportra különítenek el költségvetési támogatást. A kézilabda összesen 1,6 milliárd forintot kap, míg az atlétikára 1,998 milliárd jut.
Utóbbi közel 2 milliárd forintot a 2023-as atlétikai világbajnokság otthonának szánt új aréna előkészítésére különítette el a kormány. A Csepel-sziget északi részére tervezett, a Fővárosi Önkormányzat által vitatott beruházással jönne létre a Nemzeti Atlétikai Központ. A friss kormányhatározat az árvízvédelmi és távközlésikábelhálózat-kiváltási munkálatokra szánja ezt az összeget.
A közlöny alapján "a részfeladatok előrehozott megvalósítását" célozza az intézkedés, ami újabb jel arra, hogy a koronavírus-járvány ellenére a kormány nem tett le a beruházás megvalósításáról. Lapunk egy korábbi Kormányinfón kérdezte meg Gulyás Gergelyt, hogy jelen helyzetben a kormány fenntartja-e döntését a nemzetközi sportesemények - kézilabda Eb 2022-ben, atlétikai vb 2023-ban - megrendezéséről. A miniszter szerint nincs ok ezek felülvizsgálatára, a kormány bízik abban, hogy mihamarabb túljutunk a járványhelyzeten, vagyis az előkészületek folyhatnak tovább.
Az előkészítő munkákból "természetesen" a befolyásos kormányközeli vállalkozások is részt kapnak, az előző hónapokban lezárult közbeszerzések alapján. A most megszavazott összeggel egyébként 7,768 milliárd forintra emelkedik az ilyen jellegű munkákra szánt költségvetési keret, amelyet a Beruházási Ügynökség (BMSK Zrt.) használhat fel. Időközben a kivitelezésre is kiírták a pályázatot.
Az mindenesetre kérdés, hogy a járványhelyzet alatt mennyire tudnak haladni a munkával. Az építőiparban tapasztalataink szerint kevésbé lassította a kivitelezést a rendkívüli helyzet, de a kapacitásokra mindenképpen hatással vannak a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések. A vb rendezéséig alig három év van, ugyanakkor a kormány gazdaságélénkítő programjának sikeréhez elengedhetetlenül fontos, hogy akár állami megrendelések útján, de minél gyorsabban visszaépüljenek a kapacitások ebben az ágazatban (is).
A kézilabda esetében nincs konkrét projekt, amire pénzt ad a költségvetésből a kormány. A sportág idei szakmai feladataira és működési költségeire, továbbá a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési fealadatinak támogatására biztosítanak öszesen 1,68 milliárd forintot a határozat értelmében. A pénz célba juttatása érdekében egy új jogcímet hoznak létre az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetén belül: a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai feladatainak támogatását. A sportakadémiák támogatására ebből az összegből 300 millió forint jut. A támogatásból a fel nem használt összeget vissza kell fizetnie a szövetségnek. | Újabb 3,68 milliárd forintot költ sportra a kormány | Járványhelyzet ide vagy oda, nem állhat le az új atlétikai stadion előkészítése, de jut pénz a kézilabdára is. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-36-milliard-forintot-kolt-sportra-a-kormany.html | 2020-05-15 18:15:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kinek kedvez? Mit jelenthet a gyakorlatban a választókerületek újbóli átrajzolása?
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Átalakul a választási térkép 2026-ra / Fotó:Zsolnai Péter
A Fidesz-KDNP kormánytöbbség a választások előtt nem egészen két évvel országosan gyökeresen átrajzolná a jelenleg hatályos választókerületek rendszerét. A kormánypárti indoklás szerint a népesség változása indokolja ezt, hiszen törvény írja elő, hogy amennyiben az egyes választókerületekben +/- 10 százalékot változik a lakosságszám, igazítani kell a határokon. Ám látható, hogy a kormánytöbbség a korábbi választások eredményei alapján változtat, így akarva bebiztosítani 2026-ra egyéni képviselőik mandátumát.
Az új választókerületi területi beosztás célja a kormánytöbbség számára kedvező eredmény elérése a jövőbeli választásokon
Az átrajzolással az ellenfél szavazótáborát keverik a saját szavazótáborukkal, hogy olyan területeken is egyéni győzelem születhessen, ahol eredetileg az ellenfél volt erősebb
A változtatások szétdarabolják az erős ellenzéki választókerületeket a fővárosban
Pest megyében a népesség növekedése miatt 12 helyett 14 OEVK lesz, ahol szintén történtek kedvező módosítások a kormánypártok számára
A választókerületek területi beosztása lényegében el is dönthet egy választást. A 199 országgyűlési képviselőből 106-ot az egyéni választókerületek delegálnak, és 93-an jutnak listáról mandátumhoz.
A mostani választókerületi (OEVK) határok átrajzolásainak alapja, hogy a 2022-es országgyűlési, majd a 2024-es EP választásokon milyen képet mutatott a pártok szavazóbázisa. Ezt ismerve törekszik a hatalmon levő elit a maga számára kedvező eredmény elérésére.
Budapest
Az ellenzék fellegvárát jelentő fővárosban, ahol jelentős volt a népességfogyás, a jelenlegi 18 választókerületből 16-ot csinálnának, és ez az intézkedés szinte minden jelenlegi választókerület módosítását jelentené. Bár a parlamenti előterjesztésben erről szó sem esik, a szándék úgy körvonalazható, hogy az átrajzolással az ellenfél szavazótáborát keverik a saját szavazótáborukkal, így olyan területeken is egyéni győzelem születhet, ahol eredetileg az ellenfél volt többségben.
Jól látható, hogy szétdarabolják az összes karakteres, erős kerületet a fővárosban.
Józsefváros most két körzetre oszlik, ám 2026-ban három lesz, ahogyan Ferencvárosban is.
Egyetlen kerület van, ahol fordított lesz a helyzet: ez a II., amely eddig két körzetben volt, 2026-ban egyben lesz a III. kerület egy darabjával.
Az 1-es választókerület továbbra is átnyúlik a Dunán, ám a módosítással már a XI. és a XII. kerületből is is hozzácsaptak részeket, míg a VIII. és a IX. kerületet nagyrészt egybevonták a 2-es OEVK-ban az V. kerület leginkább kormánypárti részével. Ezzel lépéssel mindkét OEVK-ben akár a Fidesz javára kedvező szavazási eredmény születhetne, abban az esetben ha az V. és a VIII. kerületben továbbra is a kormánypártok dominálnának.
A régi 5-ös kerületet, amely a VI. és a VII. kerületekből állt - és az egyik legellenzékibb területe volt a fővárosnak - három részre szabdalták, s kapott belőle az 1-es, az 5-ös és a 6-os OEVK is. A 6-os választókerület társadalomképe ráadásul rendkívül színes lesz, mert a belvárosi VII. kerületet fogja össze a kertvárosi XV. kerülettel.
Zuglót továbbra is két kerületre osztották, csakhogy a délkeleti Alsórákost már nem a XVI. kerülettel, hanem a kormánypárti X. kerülettel vonták össze.
Hogyan változhatnak a budapesti választókerületek? Grafika:Séra Tamás
Milyen következményekkel járhat mindez?
A kevesebb mandátum mindig a gyengébbnek kedvez, Budapest esetében ez a Fidesz-KDNP
Egy-egy kerület nem használhatja fel a munkájának eredményét az országos politikában, nem tudja az önkormányzat az országgyűlési képviselő-jelöltjét támogatni, mert az érdekeik nem feltétlenül egyeznek, mivel más színekben indul majd egy-egy OEVK-jelölt 2026-ban, mint amilyen pártállású egy adott kerület. Így nem lesz mögötte egyértelmű és egységes támogatás, az ellenzéki kerületek nem tudnak erőt felmutatni
Az ellenzéki pártokhoz (DK, MSZP, Momentum) kötődő jelöltek a 2026-os választások előtt így már jóval kevésbé tudnának érvelni a TISZA Párt jelöltjével szemben azzal, hogy helyben ők azok népszerű jelöltek, akikre többen szavaztak az őket jelölő pártoknál
Zavar idézhető elő az ellenzéki politikai térben
Karácsony és Szentkirályi reagált a választókerületek ügyére
Pest megye
Pest megye tradicionálisan konzervatív, jobboldali szavazóbázissal rendelkezik, alapvetően Fidesz-bázis. Itt a népességszám-növekedés miatt 12 helyett 14 OEVK lesz, ám itt is van példa a kormánypártok számára kedvező módosításra.
Az új határokat látva szembetűnő, hogy a 2-es, 5-ös, 6-os, 8-as és 10-es választókerületekben rendkívül betömörítették a 2024-es EP választáson a Tisza Pártra nagy arányban szavazó településeket. Ebben az esetben vélhetően az volt a cél, hogy az ellenfél táborát egy OEVK-ba tömörítsék, amivel ugyan ott túlnyeri magát, de a többi kerületben nem marad elég szavazója az egyéni győzelemhez.
A keveréses módszer érhető tetten a módosított 4-es OEVK esetében, amely korábban még követte a Duna vonalát, most viszont már átlépi azt és Szentendrét kapcsolja össze Nagybörzsönnyel.
A ráckevei székhelyű 9-es OEVK-ben ugyanez történt Dunavarsány és Dömsöd összekapcsolásával.
A Pest vármegyei választókerületek új határai /Grafika: Séra Tamás
Vidéki nagyvárosok
Nemcsak Budapesten és az agglomerációban készül mandátumának bebiztosítására a kormánypárti kétharmad. Példaként hozhatjuk Székesfehérvárt és Hódmezővásárhelyt, ahol újrarajzolták a választókerületek határait, községek odasorolásával megtámogatva a fideszes többséget.
Hódmezővásárhely: a város mellett az OEVK része 2022-ben 18 település volt, 2026-ban azonban 20 lesz. A hódmezővásárhelyi kis ellenzéki magot azzal próbálja az átrajzolás semlegesíteni, hogy két fideszes többségű települést az 1-es választókerületből - Ferencszállást és Klárafalvát - ehhez a OEVK-hoz sorol.
Székesfehérvár körzethatárát úgy rajzolja át a tervezet, hogy az 1-es körzetet nem csak a város alkotja majd, hanem további kilenc település.
Dunaújvárosban is hasonló a helyzet, itt nyolc település helyett tíz település szavazataival csendesítené le a Fidesz az ellenzéki hangot.
BLIKK DOSSZIÉ
választás
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Adja hozzá a Blikk friss híreit a Google hírfolyamához | Ezt jelentheti a gyakorlatban a választókerületek átrajzolása | A Fidesz–KDNP kormánytöbbség a választások előtt nem egészen két évvel országosan gyökeresen átrajzolná a jelenleg hatályos választókerületek rendszerét. A kormánypárti indoklás szerint a népesség változása indokolja ezt, hiszen törvény írja elő, hogy amennyiben az egyes választókerületekben +/- 10 százalékot változik a lakosságszám, igazítani kell a határokon. Ám látható, hogy a kormánytöbbség a korábbi választások eredményei alapján változtat, így akarva bebiztosítani 2026-ra egyéni képviselőik mandátumát. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/valasztokeruletek-atrajzolas-fidesz-kdnp-valasztas-2026/ljbg25v | null | true | null | null | Blikk |
Azonnali hatállyal megszüntette Tavi Tamás, a Paksi Közlekedési Kft. ügyvezetőjének munkaviszonyát a város képviselő-testülete a szerdai ülésen - írta meg a Tolna Vármegyei Hírportál .
A gyors határozathozatalra egy különleges helyzet miatt volt szükség. Heringes Anita polgármester az ülésen elmondta: nemrégiben
egy zárt borítékot hagyott valaki a városháza portáján,
amelyben egy 2023 júliusi és egy 2024 áprilisi dátummal ellátott összeférhetetlenségi nyilatkozat volt Tavi Tamás aláírásával.
A nyilatkozatok arról tanúskodnak, hogy az ügyvezető két másik helyen munkára irányuló jogviszonyt létesített, ez azonban összeférhetetlen a Paksi Közlekedési Kft.-nél betöltött tisztségével. Ezt viszont fel lehetett volna oldani, ha Szabó Péter akkori polgármesternek jelzi az új munkaviszonyokat, ő ezeket engedélyezi, és ennek megfelelően módosítják Tavi Tamás munkaszerződését az önkormányzati cégnél.
Mindezeknek azonban nincs nyoma. A bizonyítékok, az engedély bemutatása érdekében nemcsak a polgármester, hanem a képviselő-testület Paksi Deák Ferenc egyesülethez tartozó, valamint fideszes tagjai is próbálták felvenni a kapcsolatot az ügyvezetővel, de nem jártak eredménnyel. Az önkormányzat így kényszerhelyzetbe került, ugyanis azt követően, hogy tudomásukra jutott az összeférhetetlenség, tizenöt napjuk van a helyzet tisztázására, különben jogszabályt sértenek.
Ez a jogvesztő határidő a testületi ülés napján járt le, így Heringes Anita szerint az egyetlen lehetőség az ügyvezető munkaviszonyának azonnali megszüntetése volt. Ezzel szemben Leber Ferenc és Benke Gábor fideszes képviselők azt szorgalmazták, hogy hagyjanak időt a döntésre, és egy ad hoc bizottság vizsgálja meg az ügyet. Ugyanis
ha munkaügyi bíróság elé kerül az eset, és nem a képviselő-testületnek adnak igazat, akkor az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége lesz.
A testület végül nyolc igen és négy tartózkodás mellett Tavi Tamás munkaviszonyának azonnali hatályú megszüntetéséről döntött.
Borítókép: Paksi képviselő-testület ( | Rejtélyes boríték landolt a városházán, menesztették a paksi cégvezetőt | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/rejtelyes-boritek-landolt-a-varoshazan-menesztettek-a-paksi-cegvezetot | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mindössze egy hetet adott a véleményezésre (ami szerdán reggel jár le) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az új közbeszerzési törvényhez, s nem kizárt, hogy még a héten a parlament elé kerül a tervezet. Rapid tempó, formális érdekegyeztetés. A Transparency International (TI) keddi tájékoztatóján és vitafórumán (főleg a korrupciót szem előtt tartva) számos észrevétel volt a tervezethez.
Feleannyi paragrafusból áll, mint a mostani törvény, tehát egyszerűbb lesz. Jó pár kulcsfontosságú területtel viszont nem foglalkozik, ezeket majd külön jogszabályokból bogarászhatják össze az érdekeltek. Vagyis az alkalmazás mégsem lesz egyszerűbb.
A tervezetben alig van szó például az ellenőrzésről. Az fn.hu felvetésére, hogy vajon mi lesz az április elsejétől bevezetett totális minisztériumi kontrollal, a meghívott szakértők nem tudtak választ adni. A tervezetben ugyanis erről nincs szó.
Nem foglalkozik a tervezet az e-közbeszerzés általánossá tételével sem, pedig eddig úgy tűnt, ebben a kérdésben lépni kíván a kormány – jegyezte meg a Transparency International üzleti programjainak vezetője, Tausz Péter.
A rugalmasság jegyében született változások közül nem egy túlzásokba esik, emiatt nem hogy csökkenne, hanem nőhet a korrupció veszélye a szervezet szerint. Ide tartozik, hogy az úgynevezett „egyedi eljárásrendben” az ajánlatkérő szabadon alakíthatná majd, hogyan folytatja le az eljárást. A TI ebben komoly kockázatot lát, különösen hogy ide tartozik az meghirdetett közbeszerzések több mint hetven százaléka.
A házon belüli szerződések időtartamát a korábbi 1, majd 3 évről 5 évre tolnák ki. A TI nem támogatja, hogy a jövőben nem kell majd nyilvánosságra hozni ezeket a szerződéseket és hatástanulmányt sem kell készíteni az ajánlatkérés előtt.
A szerződésmódosítás is rugalmasabb lesz, de nem egyértelmű, mikor kizárt a módosítás.
Lehetőség lesz arra, hogy már az ajánlatok felbontása előtt kiderüljön, mennyi pénze van a beszerzésre az ajánlatkérőnek. Tausz Péter szerint ebben az a kockázatos, hogy megismételt eljárásnál előre tudhatják az ajánlattevők, milyen árat lőjenek be a nyeréshez.
Az összeférhetetlenséget is újraértelmezték. Az nem vehet részt majd az ajánlattételben, akinek pártatlansága, tárgyilagossága nem biztosított, vagy akinek részvétele a tisztességes eljárást veszélyezteti. A TI szerint ennek az lehet a következménye, hogy mindenki bevon különböző embereket az előkészítésbe, aztán majd kivárják, hogy a döntőbizottság hogyan ítéli meg ezeket a döntéseket. Ennél objektívebben kellene ezt a szabályt rögzíteni – jegyezte meg Tausz Péter.
A korrupció visszaszorítása jegyében az ajánlatkérő az irreálisan alacsony ár kiszűréséhez nemcsak az érintett ajánlatkérőtől kérhet be majd adatokat, hanem a többiektől is. A TI szerint ez a szabály veszélyezteti az üzleti titok védelmét.
A tervezet segítené a kkv-k részvételét a közbeszerzésben, amely támogatható szándék. Viszont az a kérdés a TI szerint, hogy mi a fontosabb. A közpénzek takarékos elköltése, a kkv-k helyzetbe hozása, a zöldülés, vagy egyéb szempont. Németh Anita, ügyvéd, egyetemi oktató szerint nem mindegy az sem, hogy már az eljárás esetén részesítik előnyben kkv-kat, vagy csak a bírálati szakaszban.
A kormány a jövőben előírhatja, hogy kizárja azokat az ajánlattevőket, akiknek nem kell nemzeti elbánást biztosítani (például a kínai termékeket). A probléma nem is ezzel van a TI szerint, hanem azzal, hogy nem lehet tudni a kormány mi alapján fog kizárni szereplőket.
Az alvállalkozásoknál megszűnik az erőforrást nyújtó szervezet fogalma. A 25 százalék feletti alvállalkozókat pedig közös ajánlattevőnek minősülnek, és egyetemleges felelősség terheli majd őket. Ez beláthatatlan kockázatot jelent a TI szerint, és a szerződési szabadságot is veszélyezteti. A tervezet nem vállalkozott viszont arra, hogy korlátozza az alvállalkozói szintek számát, amire pedig lenne igény.
A lánctartozások megszüntetésére is született új megoldás: bizonyos esetekben az alvállalkozónak közvetlenül fizetne a megrendelő. Ennek feltehetőleg örülnek majd az alvállalkozók. Csak az a baj, hogy egyelőre nem derül ki, milyen körülmények között lesz erre lehetőség.
Benne maradt a törvényben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehetősége, ami azt jelenti, hogy 25 milliós értékhatár alatt (építési beruházásoknál 150 millió forint alatt) nem kötelező meghirdetni a beszerzést, elég három ajánlatot bekérni, és közülük választani. A TI szerint a nyilvánosság kizárása miatt ez egy olyan kiskapu, amit be kellett volna zárni. Perczel Zsófia ügyvéd, közbeszerzési szakértő szerint tisztább helyzetet teremtene, ha azt mondanák, hogy ilyen értékhatár alatt nem kell közbeszerzés.
Szintén maradt a szabály, hogy az ajánlatkérő kizárhatja a kkv-k részvétele érdekében a nagyobb ajánlattevőket. Árubeszerzésnél a 100 milliós árbevétel feletti (építési beruházásnál egymilliárd feletti) cégeket. Ez a szabály a TI szerint erősen versenykorlátozó, és nem biztosak abban, hogy ilyen módon kell előnyt biztosítani a kisebb cégeknek.
Nem világos a tervezetből, hogy milyen intézményt képzel el a közbeszerzés mögé a kormány. Korábban felmerült, hogy egy maga alá rendelt hatóságot állítana fel. A Közbeszerzési Tanács jogi főosztályát képviselő Kovács László szerint az NFM támogatja, hogy megmaradjanak, s továbbra is függetlenek legyenek, a Közbeszerzési Döntőbizottsággal együtt.
Adós maradt a tervezet annak leírásával is, hogy milyen szabályok szerint kell majd az ajánlattevőknek közzétenni a közbeszerzések adatait. A TI szerint a civil kontroll miatt fontos lenne, hogy az ajánlattevők a jövőben is kirakják a honlapjukra a közbeszerzéseikkel kapcsolatos információkat. A Budapest Corvinus Egyetem oktatója, Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő, viszont nem ragaszkodna ehhez, legfeljebb szűkített tartalommal. Egyetértés volt viszont abban, hogy végre létre kellene hozni azt az egységes, kereshető adatbázist, amelybe minden ajánlattevő feltölthetné saját szerződései jellemzőit. Kovács László elmondta: az adatbázis év végére készülhet el. | Fércmű az új közbeszerzési törvény | Szokatlan lazaságra adna engedélyt az új üzbeszerzési törvény az egyedi eljárásrend bevezetésével. Ezzel a pályázatok kétharmadánál tenné lehetővé, hogy az ajánlatkérő maga alakítsa ki a feltételeket. Nem esik szó az ellenőrzésről, nem világos, hogy milyen esetben fizethet majd közvetlenül az alvállalkozónak a megrendelő, vagy hogy mely ajánlattevőket zárhatja ki a kormány. A véleményezésre pedig alig hagytak időt. | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2011/05/31/kozbeszerzes_atesunk_lo_tuloldalara/ | 2011-05-31 20:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa a támogatásról szóló jelképes adománylevelek átadása előtt elmondta, Magyarország legnagyobb magánfoglalkoztatójaként kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban és különböző karitatív tevékenységekben.
Az Együtt mozdulunk! sportmez-adományozási programunkkal is szeretnénk minél több rászoruló gyermeket segíteni, illetve lehetőséget biztosítani azok számára, akiknek önhibájukon kívül nincs esélyük arra, hogy rendszeresen sportolhassanak. A társadalmi felelősségvállalás jegyében továbbra is kitűzött célunk, hogy alapítványainkon keresztül támogassuk a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését
- hangsúlyozta Mészáros Lőrinc.
Kiemelte, hogy a Pro Filii Alapítvány eddig összesen mintegy 4,5 milliárd forintot adományozott, ebből közel 3 milliárdot pályázati keretek között.
Az alapítvány gyerekeknek juttatott támogatása idén meghaladta az egymilliárd forintot.
A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filli Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina megnyitó beszédében kiemelte, nem titkolt cél, hogy a gyerekeket motiválják.
A mostani adományozása kettős fókuszú, amellett, hogy 2Rule Sportruházat termékeket adunk át, ösztönözni is szeretnénk a hátrányos helyzetben élő gyerekeket arra, hogy sportoljanak, hiszen adott esetben kiugrási lehetőség lehet számukra
- mondta.
Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke elmondta,
a szövetségnek már 1084 magyar sportegyesület tagja, a tagszervezetekben 220 ezer ember sportol, és a 220 ezer sportoló több mint kétharmada gyermek, így az adomány számukra jelent motivációt a mindennapi sportoláshoz, az egészséges életmódhoz.
A köszöntők után a sportmezekről szóló jelképes adománylevelet vett át az
ÁGOTA Alapítvány (21,5 millió forint), az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány (45 millió forint), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (52 millió forint), Sportegyesületek Országos Szövetsége (52 millió forint) és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (29,5 millió forint). | BAON - Mészáros Csoport adomány | A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány 200 millió forint értékben adományozott sportmezeket. | [
""
] | 0 | https://www.baon.hu/hazai-sport/2024/11/meszaros-csoport-pro-filii-alapitvany-adomany-sportmez | null | true | null | null | BAON |
A jelenlegi kormánypolitikát a vállalati, politikai és jogi központosítás, valamint az ezzel kapcsolatos adatok elrejtése, esetleg feldolgozhatatlan formában történő közzététele jellemzi – állapítják meg. Ez a korrupció melegágya, ahol alig mutatkozik érdemi esély az energiapolitikai döntések demokratikus befolyásolására. Pedig szerintük ezek a kérdések alapvetőek az ország gazdasága, mi több, a demokrácia szempontjából is.
A szervezet már 2010 előtt is kimutatott korrupciós területeket az energiaberuházások környékén. Az érdekcsoportok részéről megvolt a kínálat, a törvényhozóban pedig a kereslet a csúszópénzre. Fontos pontként azonosították a szabályozó hatóságot, amelynek az erősen központosított iparággal szemben a fogyasztók érdekeit kellett volna képviselnie, ám a szervezet éppen ennek fordítottját tapasztalta. Már akkor úgy vélték, hogy az orosz állami vállalatok komoly nyomást gyakorolnak a dél- és kelet-európai szabályozásra, ami az egész térség energiabiztonságát veszélyezteti.
– A korrupció működéséről alkotott eddigi elképzelések ma már nem érvényesek. Az jóval kiterjedtebb, bonyolultabb és immáron nemzetbiztonsági kockázatot jelent – vélekedett Antal Attila, az Energiaklub jogi szakértője. Bart István, a szervezet társelnöke az állam szerepének felértékelődését látja. Az Energiaklub szerint magánszereplők – ha úgy tetszik, oligarchák – ma már közvetlenül képesek magánérdekeik érdekében befolyásolni a törvényhozást, lerombolva ezzel a jog- és politikaalkotók függetlenségét. Törvénytelen helyzetek válnak törvényessé, mégpedig nem egyedi esetekben, hanem szinte rendszerjelleggel. Hozzájárul ehhez a lobbizás szabályozatlan helyzete is.
A tanulmánykötetben – amit az Energiaklub a Nyílt Társadalom Alapítvány pályázatának segítségével állítana össze – a korrupció mikéntjének, főbb szereplőinek feltérképezése mellett tanácsokat dolgoznak majd ki a korrupció felismerésére, a küzdelem eszközeire és a demokratikus politikaalkotás érvényre juttatásának mikéntjére is. | Belföld: Magyarországon volt igény a csúszópénzre | Tanulmányt készít az Energiaklub nevű civil szervezet arról, miként kerítették hatalmukba az energetikai korrupciós hálózatok a magyar államigazgatást. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/magyarorszagon-volt-igeny-a-csuszopenzre-1599813 | 2016-02-04 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A belváros jelenleg is tele van feltárt, illetve elrejtett, részben betömött pincékkel, így nem ritkán fordul elő az, hogy az utak alatt, a köztereken is megsüllyed a burkolat. A város alatt futó pincerendszert részben a török időkben, részben a később építették, egészen változatos módokon használták. Jelenleg például távhővezetékek is futnak a föld alatti járatokban. A Mátyás király utcában még novemberben meg kell szüntetni a veszélyes állapotot. | Pincebeszakadás: 10 millióba fog fájni | A pécsi Mátyás király utca 10-es szám előtti pincebeszakadás 11 milliót forintos költséget jelent az önkormányzatnak – ez derült ki egy minap meghozott polgármesteri határozatból. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/pincebeszakadas-10-millioba-fog-fajni | null | true | null | null | BAMA |
Négy évig a Századvég Alapítvány vezette konzorcium képviseli a magyar érdekeket és lobbizik Magyarországért Észak-Amerikában nettó 1 milliárd 360 millió forintért. Tavaly hasonló tevékenységre - politikai és gazdasági érdekképviseletre és érdekérvényesítésre az Egyesült Államokban, valamint tanácsadásra - még Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszterhez köthető tanácsadócég konzorciumával szerződött a Miniszterelnökség, ez a megbízás négy hónapra szólt.
A Miniszterelnökség idén júliusban hirdetett közbeszerzést a "magyarországi politikai, gazdasági és kulturális értékek és érdekek képviselete, az érdekek érvényesítésének elősegítése és lobbi tevékenység folytatása Észak-Amerikában" (USA, Kanada) címmel, a kiírás szerint a megbízás elsődleges célja "a magyar kormány döntéseiből következő politikai üzenetek artikulációja az amerikai kormányzat, kongresszus, média, illetve a politikai döntéshozatalra befolyással bíró egyéb szereplők és szervezetek felé". A munka része a külpolitikai, gazdasági-pénzügyi és kommunikációs tanácsadás is a magyar kormánynak.
Az amerikai republikánus kapcsolat
A közbeszerzési eljáráson csak egy ajánlat érkezett, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány vezette konzorciumé, amelynek tagja még a Floridában bejegyzett Liberty International Group LLC és a washingtoni SLI Group LLC - derül ki az uniós közbeszerzési tájékoztatóban megjelent hirdetményből. A szerződés előzetesen becsült értéke nettó 1,372 milliárd forint volt, a konzorcium ennél mintegy 12 millióval kedvezőbb áron, nettó 1,360 milliárd forintért vállalta a megbízást. Az eljárás eredményéről szeptember elején döntöttek, az erről szóló közleményt október elején tették közzé.
Az interneten elérhető információk szerint a Liberty International Group LLC egy bejegyzett lobbicég, amelynek elnöke a republikánus Connie Mack IV., aki 2005 és 2013 között tagja volt az Egyesült Államok képviselőházának. Az SLI Group LLC-ről azonban nem található sok adat a világhálón, annyi kiderül róla, hogy közel fél éve alapították, és washingtoni székhelyének címe azonos a Liberty Partners Group LLC lobbicég címével, amelyben partner és szenior politikai tanácsadó Connie Mack III. republikánus képviselő, volt amerikai szenátor (aki Connie Mack IV. édesapja).
A kutatással, oktatással, lap- és könyvkiadással foglalkozó Századvég Politikai Iskola Alapítvány hivatalosan 1993-ban jött létre, az azonos nevű folyóiratot Stumpf István politológus, volt miniszter, jelenleg alkotmánybíró alapította, először 1985-ben jelent meg. A Századvég Alapítvány ma már széleskörű tevékenységet folytató, "think tank" szellemi műhelyként aposztrofálja magát, amely kiemelt céljának tartja, hogy "stratégiai jelentőségű társadalmi kérdések megoldásához" is segítséget nyújtson. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Lánczi András, elnökhelyettese Szalay-Bobrovniczky Kristóf (aki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának is tagja), valamint tagja G. Fodor Gábor stratégiai igazgató. Mint ismert, a Századvég Alapítvány, a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel és a Strategopolis Kft.-vel (Giró-Szász András volt kormányszóvívő cégével) konzorciumot alkotva 2011-tól 2014 végéig összesen nettó 3,723 milliárd forintért (plusz 27 százalék áfa) készít kutatásokat, tanulmányokat és ad szakpolitikai tanácsokat a kormányzatnak.
Tavaly Fellegi cége kommunikált Amerikában
A Miniszterelnökség 2013 szeptemberében is kiválasztott egy konzorciumot a "politikai és gazdasági érdekképviselet és érdekérvényesítés az Egyesült Államokban, valamint ezzel összefüggésben pénzügy- és gazdaságpolitikai tanácsadás" feladatainak ellátására. Az EuroAtlantic Solutions Kft. és a washingtoni Prime Policy Group LLC konzorciumával 744 ezer dollárért (168 millió forint) kötöttek szerződést. A Céginfo.hu adatai szerint a magyar cég tulajdonosa a bécsi székhelyű EuroAtlantic Solutions Beteiligungs GmbH. Jelenleg az EuroAtlantic Solutions nemzetközi tanácsadócég főrészvényese Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszter, 2012 júniusáig az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter. Fellegi Tamás a magyar kormány által 2012-ben létrehozott The Hungary Initiatives Foundation (HIF) alapítvány egyik ügyvezetője is. | A Századvég üzen az USA-nak is - egymilliárd forintért | A Századvég Alapítvány vezette konzorcium lobbizhat Magyarországért az Egyesült Államokban és Kanadában, négy évre nettó 1,4 milliárd forintért. Tavaly még Fellegi Tamás cégével szerződött a Miniszterelnökség. A közelmúltban több kritika is érkezett a tengerentúlról hazánknak. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/a_szazadveg_uzen_az_usa-nak_is_egymilliard_forintert.587678.html | 2014-10-04 17:13:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő is beperelte Budai Gyula miniszterelnöki megbízottat. Közlésük szerint mindkét politikus kétrendbeli rágalmazás és személyiségi jogának megsértése miatt fordult bírósághoz amiatt, hogy Budai Gyula július 28-i sajtótájékoztatóján azt mondta: dokumentumok igazolják, hogy Sukoró ügyében Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt kormányfők hamisan tanúskodtak az ügyészség előtt.
A kétrendbeli rágalmazás magánvádas büntetőeljárást a Ráckevei Városi Bíróságnál, a személyiségi jogi polgári peres eljárást a Pest Megyei Bíróság előtt indította a két politikus.
Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc titkárságai a július 28-i sajtótájékoztató után már visszautasították Budai Gyula miniszterelnöki megbízott állításait.
Bajnai Gordon titkársága akkor azt közölte: Budai Gyula hamisan vádolja a volt miniszterelnököt. Bajnai Gordon mindenben együttműködött az ügyészséggel, a hivatal minden kérdésére válaszolt és tanúvallomását nyilvánosságra is hozta – tették hozzá.
Budai Gyula a sajtótájékoztatóján azt is mondta, birtokába került több olyan angol nyelvű levél, amelyet Bajnai Gordonnak címzett az izraeli befektető, illetve amit Bajnai Gordon és Veres János volt pénzügyminiszter írt az izraeli befektetőnek. Hozzátette: a 2008. május 26-i kormányülésről szóló dokumentum angol nyelvű változata is megtalálható a levelezésben, amely alapján állítható, hogy mind a két volt kormányfő “valótlan tartalmú, hamis tanúvallomást” tett ügyészségi meghallgatásán. Mind a két volt miniszterelnöknek konkrét tudomása volt több olyan tényről, amely Sukoró ügyében döntő lehet – fűzte hozzá a miniszterelnöki megbízott.
Budai Gyula szerint a két volt kormányfőnek, Bajnai Gordonnak és Gyurcsány Ferencnek nem vele, hanem az igazságszolgáltatással és a sukorói kaszinóberuházás ügyében rendelkezésre álló dokumentumokkal van vitája. | Bajnai és Gyurcsány is beperelte Budai Gyulát | Budai azt mondta, hogy a két kormányfő hamisan tanúskodott a Sukoró-ügyben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/08/12/bajnai-es-gyurcsany-is-beperelte-budai-gyulat/ | 2010-08-12 15:39:00 | true | null | null | fn.hu |
Az elmúlt 20 év egyik legnagyobb korrupciós botránya volt az úgynevezett Eclipse-ügy. A név onnan eredt, hogy a történet középpontjában az Eclipse Informatikai Zrt. nevű titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal is rendelkező cég állt. A vállalkozás vitatott körülmények között jutott sokmilliárdos állami megbízásokhoz a 2000-es években többek között a Belügyminisztérium egyik intézményétől, a hatóságok pedig később azzal vádolták meg a cég vezetőit, hogy nagyértékű adócsalást követtek el. Bár az ügy elsősorban a 2010 előtti MSZP-s kormányzati időszakra vetett árnyékot, egyes szereplőinek voltak kapcsolatai Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter környezetéhez is.
A történet több eleme máig tisztázatlan, a cégvezetők elleni bírósági eljárás pedig végül különösebb sajtóvisszhang nélkül zárult le tavaly októberben. Most azonban a Panama-iratoknak köszönhetően fény derül néhány eddig ismeretlen részletre.
A dokumentumok szerint az Eclipse ugyanis a felemelkedésének időszakában közel került egy politikai kötődésű offshore céghez. A kiszivárgott iratokból kiderül, hogy 2006-ban előkészületek történtek arra, hogy az Eclipse tanácsadásra szóló szerződést kössön egy Lemmonleaf nevű Seychelles-szigeteki céggel, amelynek tulajdonosa egy Béres Péter nevű férfi volt, aki akkoriban tagja volt az Eclipse felügyelő-bizottságának, korábban pedig a Belügyminisztérium tanácsadójaként dolgozott, és később is állami tisztségeket töltött be.
Béres a Direkt36-tal közölte, hogy valóban született egy szerződés a Lemmonleaf és az Eclipse között, de állítása szerint végül teljesítés nem történt. Hozzátette, hogy az Eclipse ügyeivel csak „a botrány kirobbanásakor” szembesült, és a nyomozás őt személyesen nem érintette. Közölte, hogy nem érzi összeférhetetlennek azt, hogy szerződéses viszonyba került az Eclipse-szel, mert abban az időszakban állítása szerint pont nem töltött be kormányzati pozíciót. Az MSZP-kormány egykori tanácsadójának az Orbán-kormány alatt is voltak tisztségei állami cégeknél, most pedig saját bevallása szerint a „fejlesztéspolitika területén” tevékenykedik, de azt nem árulta el, hogy pontosan hol és milyen pozícióban.
A Panama-iratok ügye 2016 tavaszán robbant ki, amikor egy nemzetközi újságíró csapat 2016 tavaszán egy ügyvédi irodától kiszivárgott belső iratanyag alapján feltárt számos visszásságot az offshore cégek világában. A Mossack Fonseca nevű irodától kikerült iratokat a Süddeutsche Zeitung nevű német lap szerezte meg, majd megosztotta azokat az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró hálózattal. Most ugyanez a csapat hozzájutott több mint egymillió új fájlhoz, amelyek szintén a Mossack Fonsecától belső iratanyagából származnak, és zömében a 2016-os botrány kirobbanása után keletkeztek. Ezek feldolgozásában Magyarországról ismét csak a Direkt36 vett részt.
A most megszerzett és a korábbi iratok alapján mutattunk be új részleteket a magyar letelepedési üzlettel kapcsolatban is.
Egy cég jó kapcsolatokkal
Az Eclipse Zrt. azzal hívta fel magára a figyelmet a 2003-as alapítása utáni években, hogy sorban kapta a nagyértékű állami megbízásokat különböző informatikai feladatokra. Őket bízták meg például az autók kötelező eredetiségvizsgálatához szükséges szoftver kifejlesztésével, de kaptak munkát az új típusú útlevelek bevezetésénél is. A többmilliárdos szerződéseket jellemzően nem nyílt versenyben, hanem titkosított közbeszerzéseken kapták meg. A nyilvánosság kizárását az állami szervek azzal indokolták, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentett volna, ha nyílt pályázatot írnak ki.
Az Eclipse szerződéseinek szabályosságával és hasznosságával kapcsolatban számos kérdést vetett fel a sajtó (különösen a Figyelő cikksorozata) és a Gazdasági Versenyhivatal. Emellett több cikk foglalkozott a cég felső körökbe vezető kapcsolataival is.
Az egyik alapítóról, Deák Endréről kiderült, hogy korábban közös cége volt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik korábbi vezetőjével. Az Index és számos más újság beszámolt arról, hogy az Eclipse-nél dolgozott Pintér Sándor korábbi és jelenlegi belügyminiszter egyik lánya, illetve a cég Pintér egyik vállalkozásától bérelte az irodáját is. (Korabeli sajtóhírek és egy hatósági nyilatkozat szerint Pintér lányát ki sem hallgatták a nyomozók az ügyben.)
A cég erős politikai kötődéséről kialakult képet erősítette az is, amikor 2011-ben vesztegetéssel gyanúsították meg a hatóságok Eiselt Györgyöt, a Pintér által vezetett Belügyminisztérium helyettes államtitkárát. A sajtóhírek szerint Pintér régi bizalmasának számító Eiselt a gyanú szerint luxusautókat kapott használatra az Eclipse-től, amikor a Nemzeti Közlekedési Hatóság vezetője volt 2010 előtt. Ez a hatóság részt vett az Eclipse által végzett munkák tesztelésében és átvételében. Eiselt végül felfüggesztett börtönbüntetést kapott hivatali vesztegetés elfogadása miatt.
Az offshore kapcsolat
Az Eclipse-szel foglalkozó cikkek rámutattak azonban arra is, hogy 2005-2006-ban a cég felügyelőbizottságának tagja volt Béres Péter, aki szorosan kötődött az akkori kormányhoz.
Az MSZP-ben sokáig meghatározó szerepet játszó Lamperth Mónika a Direkt36-nak azt mondta, úgy emlékszik, hogy Béres már az 1998 és 2002 közötti ciklusban is szakértőként dolgozott az akkor ellenzékben lévő szocialisták parlamenti frakciójánál. Béres aztán a 2002-es MSZP-győzelem után a Lamperth által vezetett Belügyminisztériumba került. Lamperth azt mondta, úgy emlékszik, nem közvetlenül mellette dolgozott, de Béres most a Direkt36-nak azt állította, hogy miniszteri tanácsadó volt a pozíciója. (Bérest úgy sikerült elérni, hogy a lakcímén található postaládába bedobtunk egy levelet, majd ő néhány nap múlva jelentkezett egy privát email címről.)
Lamperth nem emlékezett arra, hogy Béres meddig volt a minisztériumban, a férfi azonban állítja, hogy csak 2004 decemberéig dolgozott ott. Bár később is megmaradt az állami kötődése azzal, hogy tagja maradt az állami tulajdonú Magyar Posta igazgatóságának, állítása szerint akkor semmilyen kormányzati tisztséget sem töltött be, amikor 2005. november 10-én tagja lett tagja az Eclipse felügyelőbizottságának.
Béres azt írta, 13 év távlatából már nem emlékszik, hogyan került kapcsolatba a céggel. Az azonban világosan kiderül a Panama-iratokból, hogy ebben az időben intézkedett annak az offshore cégnek a létrehozásáról, amely aztán szerződést kötött az Eclipse-szel. A kiszivárgott iratok szerint 2005. december 5-én alapította meg a panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda a Lemmonleaf nevű Seychelles-szigeteki társaságot, amelynek a tényleges tulajdonosa Béres Péter volt.
Néhány hónappal a Lemmonleaf létrehozása után történt aztán az a fejlemény, amely a céget az Eclipse-hez kötötte. Eg 2006 márciusi dokumentum szerint készült egy meghatalmazás egy budapesti ügyvéd számára, hogy ő a Lemmonleaf „helyett és nevében az Eclipse Zrt-vel megkötendő tanácsadói szerződést alá írja, valamint a szerződéssel kapcsolatban gyakorolja társaságot illető jogokat”.
A kiszivárgott iratokban nincs több részlet a Lemmonleaf tevékenységéről és az Eclipse-szel tervezett szerződésről. Béres azt írta ezzel kapcsolatban, hogy „2005 végén valóban létrehoztam a Mossack nevű irodán keresztül a Lemmonleaf nevű társaságot azzal a céllal, hogy a kiterjedt kapcsolatrendszeremet felhasználva az üzleti életben (elsősorban az informatika, illetve a kereskedelmi banki hitelezési tranzakciók területén) meg tudjak jelenni”.
Béres hozzátette, hogy „valóban született egy regionális hosszútávú üzletfejlesztésre vonatkozó szerződés” a Lemmonleaf és az Eclipse között, de ennek teljesítésére végül nem került sor. Béres ezt azzal indokolta, hogy 2006 augusztusában olyan új munkát kezdett, amivel összeférhetetlenné „vált ez a tevékenység”. Kérdésünkre közölte, hogy az új munka egy közszférában betöltött pozíciót jelentett, de azt nem árulta el, hogy pontosan mely intézménynél kapott állást.
Béres 2006 szeptember végéig volt tagja az Eclipse felügyelőbizottságának. Később feltűnt tisztviselőként állami cégekben, és a sorozat folytatódott az Orbán-kormány alatt is. Tagja volt például a 2014-ben megszüntetett KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. felügyelőbizottságának, majd később szintén felügyelőbizottsági tag volt a MAHART - PassNave Személyhajózási Kft-nél. Béres azt közölte, hogy jelenleg fejlesztéspolitikával foglalkozik, de azt többszöri kérdésre sem árulta el, hogy pontosan hol dolgozik.
A Panama-iratokból nem világos, hogy a Lemmonleafnak végül mi lett a sorsa. Nincsenek információk arról, meddig működött a cég, és milyen tevékenységet végzett. Béres szerint az Eclipse-szel kötött megállapodáson kívül egyéb szerződése nem volt a cégnek, és csak azért maradt fel még néhány évig, mert „az éves fenntartási díj megfizetése lényegesen kevesebb összeg volt, mint a felszámolás díja”.
A kiszivárgott iratokból kiderül, hogy 2010-ben létrejött egy Orderion nevű másik offshore cég, amelynek szintén Béres Péter volt a tulajdonosa. Ez 2014-ig működött, de az iratokból nem olvasható ki, hogy pontosan milyen tevékenységet végzett. Béres ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy tud az Orderionról, de „annak valójában sosem voltam a tényleges tulajdonosa, mert az egy barátom részére került létrehozásra az én segítségemmel (mivel így gyorsabb és költséghatékonyabb volt)”. Hozzátette, „tudomásom szerint a cég azonban sosem végzett tevékenységet és évekkel ezelőtt megszűnt”. A barátja nevét nem kívánta elárulni, és csak annyit közölt róla, hogy egy „ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó úriember és Kelet-Közép-Európában volt különösen aktív”.
Az igazságszolgáltatás malmai
Bár az Eclipse-ügyben az első letartóztatások már 2010-ben megtörténtek, a bírósági eljárásban csak tavaly születetett jogerős ítélet.
Az MTI által korábban ismertetett vádirat szerint az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. vezetőit azzal vádolta az ügyészség, hogy fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen tovább utalták és készpénzben felvették. A vád szerint a bűnszervezetben elkövetett adócsalás nyomán több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be az Eclipse.
Az egyik tárgyaláson a bíró a gyanús momentumok között sorolta azt, hogy minden alvállalkozó cégnek ugyanaz volt a könyvelője, és a hozzájuk érkezett pénzt mindig azonnal felvették készpénzben, még akkor is, ha százmilliókról volt szó. A bíró az MTI tudósítása szerint megjegyezte: egy könyvelőnek nem kell minden esetben tudnia, hogy van-e és milyen valós teljesítés áll az egyes számlák mögött, de jelen ügyben "sikítva kellett volna rohannia, hogy megtegye a pénzmosással kapcsolatos bejelentést".
Van egy fontos történeted? Oszd meg velünk biztonságos csatornákon!
Az ügyben 2013-ban született egy elsőfokú ítélet, amelyben minden vádlottat felmentettek. Egy évvel később a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte azt az ítéletet, és új eljárás lefolytatását rendelte el. 2016-ban aztán a Fővárosi Törvényszék az újabb elsőfokú ítéletben a 12 vádlott közül nyolcat letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet pedig felmentett. A bíróság az Eclipse Zrt.-t 850 milliós vagyonelkobzással és 425 milliós pénzbírsággal sújtotta, valamint elrendelte, hogy kobozzák el a cég egyik korábbi vezetőjének Aston Martin típusú luxusautóját is.
A tárgyalás során a vádlottak tagadták bűnösségüket. A 2016-os ítélet ellen több érintett is fellebbezést nyújtott be, így az ügy ismét a Fővárosi Ítélőtáblára került, amely azonban az előző döntést szinte teljes egészében helybenhagyta. Az egyedüli változtatás az volt, hogy az elsőrendű vádlott esetében a “kiszabott büntetés végrehajtási fokozatát fegyházról börtön fokozatra enyhítette”.
A vádat képviselő Fővárosi Főügyészség nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a Lemmonleaf előkerült-e a nyomozásban. A jelenleg PSE Kereskedelmi Zrt. néven működő egykori Eclipse Zrt. képviselőit nem sikerült elérni, Béres pedig közölte, hogy “az Eclipse-üggyel kapcsolatban folytatott nyomozás során semmilyen minőségben nem keresett meg a hatóság, így a bírósági tárgyalás sem érintett”. Hozzátette: „Megjegyzem, a cég ügyeivel a botrány kirobbanásakor szembesültem.”
A cikk elkészítésében közreműködött Zöldi Blanka. | Egy régi sötét ügyről kerültek elő új részletek a Panama-iratokból | Az Eclipse-ügy volt a 2000-es évek egyik nagy botránya, benne politikai és titkosszolgálati kötődésekkel, valamint sok pénzzel. Most a Panama-iratokból kiderült, hogy egy kormányzati kötődésű ember egy offshore cégen keresztül szerződött az Eclipse-szel. | null | 1 | https://444.hu/2018/06/21/egy-regi-sotet-ugyrol-kerultek-elo-uj-reszletek-a-panama-iratokbol | 2018-06-21 06:31:00 | true | null | null | 444 |
A tipikus adóparadicsomi helyszínekre történő kifizetéseket - legyen az jogdíj, kamat, szolgáltatási díj - 30 százalékos forrásadó sújtja 2010-től a tervezett adócsomag szerint, mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter kérdésre válaszolva a Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) keddi ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten. "Mind a magánszemélyeknél, mind a társaságoknál adóztatás alá kerülnek a kinti társaságokban realizált jövedelmek, amelyeknek adóterhelése nem éri el az itthoni kétharmadát" - tette hozzá a pénzügyminiszter. | Oszkó: Szigorúbb adóztatás vár az offshore cégekre | Oszkó: Szigorúbb adóztatás vár az offshore cégekre | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/blog/2009/06/02/oszko_szigorubb_adoztatas_var_az_offshore_cegekre/ | 2009-06-02 00:00:00 | true | null | null | Index |
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön gyakorlatilag kijelentette: tudomása van róla, hogy minden párt átlépi a kampányban felhasználható, törvény által előírt keretösszeget. Ez ugyan nem jár büntetőjogi felelősséggel, de a kihágást elkövető pártnak pénzbüntetést kell fizetnie. Szerettük volna megtudni Gyurcsánytól, hogy az MSZP mennyivel lépte túl a megengedett keretet és mikor fizeti be a büntetést. A miniszterelnök kitérő választ adott kérdésünkre, a kormányszóvivő nem reagált.
"A pártok finanszírozásának környéke tele van ... átláthatatlan szívességekkel"
"Szembe kell menni azzal a hazugsággal, ami itt van. Valamennyi párt lényegesen többet költ, mint amelyről hivatalosan beszámol" - jelentette ki csütörtökön az Országgyűlés ülésén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor arról beszélt, hogy meg kell változtatni a kampányfinanszírozási és a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályokat. A kormányfő gyakorlatilag azt állította, tudomása van róla, hogy a pártok áthágják a kampányfinanszírozást szabályozó törvényeket.
A 2006-os választási kampányra a Fidesz és az MSZP törvényesen 401 millió forintot fordíthatott, ami a képviselőjelöltekre egyenként költhető 1 millió forintból, illetve az állami választási támogatásból állt (amely akkor mindkét párt esetében 14,7 millió forint volt). Az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) benyújtott beszámolója szerint az MDF 306, az SZDSZ 364 millió forintot költött 2006-ban. A kampányfinanszírozást is szabályozó 1997. évi C. törvény értelmében, ha egy párt többet költ, mint amennyit a törvény lehetővé tesz, akkor a túlköltés összegének kétszeresét kell befizetnie a költségvetésbe büntetésül.
Gyurcsány - aki a miniszterelnökség mellett egyben az MSZP elnöke - parlamenti felszólalásából az derült, hogy szerinte a pártok átlépték ezt a küszöböt, tehát büntetést kellett volna fizetniük.
"Nem ismerek olyan pártot, amelyről azt feltételezném, hogy nem érinti ez őket"
Eddig egyetlen alkalommal fordult elő, hogy valaki büntetést fizetett kampánykeret-túllépés miatt a költségvetésnek, és akkor is elenyésző összegről volt szó - mondta az [origo]-nak Horváth Balázs, az Állami Számvevőszék főcsoportfőnök-helyettese. Az ÁSZ választási kampányokról szóló jelentéseiben egy alkalommal - 1998-ban - szerepel büntetés kampánykeret-túllépés miatt.
A kihágást Kupa Mihály korábbi pénzügyminiszter követte el, aki független képviselőként indult 1998-ban. Büntetésül 272 ezer forintot kellett befizetnie, ami a kampánykeret 136 ezer forintos túllépését jelenti. Horváth szerint a túlköltés csak véletlenül derült ki, mivel Kupa több bizonylatot csatolt a körülbelül egymilliós képviselőnkénti kerethez benyújtott dokumentumok közé, mint amennyivel még a kereten belül maradt volna. Horváth szerint a pártok egyszer sem követtek el ilyen hibát, "tudnak számolni" - mondta az [origo]-nak.
"Nem láttunk még olyat, amelyik a könyveiben túlköltött volna a pártok közül"
Az [origo] a miniszterelnök parlamenti ülést követő sajtótájékoztatóján megkérdezte Gyurcsánytól, hogy pontosan hogyan kell érteni, amit a felszólalásában mondott, illetve mennyivel lépte túl az MSZP a kampánykeretet és mikor fizeti be a költségvetésnek az ebből fakadó büntetést. Gyurcsány azonban kitérő választ adott. "Szeretném, ha önök sem játszanának énvelem, hiszen mindketten ismerjük ezeket a dolgokat" - mondta Gyurcsány, aki többek között megjegyezte, hogy az általunk feltett kérdés formális, és nem vezet sehová.
"A Magyar Szocialista Párt a törvényeknek megfelelően finanszírozza a pártot és a kampányt" - jelentette ki az [origo]-nak Nyakó István MSZP-szóvivő, akitől azt szerettük volna megtudni Gyurcsány kijelentése után, hogy az MSZP mennyivel lépte át 2006-ban a törvényben a kampányfinanszírozásra előírt határt. Nyakó annyit tett még hozzá, hogy az MSZP a törvények alapján elkészíti költségvetési beszámolóit, amelyeket benyújt az Állami Számvevőszéknek.
Még pénteken megkerestük a kormányszóvivői irodát is, hogy válaszoljanak a Gyurcsány kijelentésére vonatkozó kérdéseinkre, de se telefonon, se levélben nem reagáltak megkeresésünkre szombat reggelig.
Az Összefogás az átláthatóbb kampányfinanszírozásért mozgalom (amely a Transparency International és a Freedom House Europe kezdeményezésére jött létre és amelynek több más szervezet és újság mellett az [origo] is támogatója) becslései alapján azonban 2006-ban összesen 7,3 milliárd forintot fordítottak a választási kampányra a pártok (ami a szervezet becslései szerint 2010-ben elérheti a 15 milliárdot).
Bár a 7,3 milliárdos összeg mindössze - többek között reklámtarifákra alapozó - becslés, e között és a pártok által 2006-ban bevallott kampányköltségek között közel hatszoros a különbség. Horváth Balázs szerint mindaddig formális marad a képviselő-jelöltenként egymillió forintos határ, amíg a hiányos szabály lehetővé teszi, hogy a párttól függetlenül mások is szabadon költhessenek a jelöltre. Ezt az ÁSZ nem is ellenőrizheti, mert csak a jelölő szervezetnél van ellenőrzési jogköre.
Gyurcsány Ferenc a pártfinanszírozásról csütörtök reggel:
"Van egy nagy hazugság, ezért nem megy át a pártfinanszírozásra vonatkozó törvény. Az a hazugság, hogy a pártok, annyiból, amennyit ma kapnak hivatalosan, abból tudnak gazdálkodni..."
A pártok ezenkívül büntetlenül ússzák meg, ha nem hozzák nyilvánosságra a törvény által meghatározott időpontig kampányköltéseikről szóló beszámolóikat, vagy belső szabályozásuk nem felel meg a hatályos, időközben módosított szabályoknak, vagy ha pénzügyi kimutatásaikban 2 százalékosnál nagyobb hibát találnak a számvevők. Ezekben az esetekben az ÁSZ csak felhívhatja őket arra, hogy pótolják a hiányosságokat és javítsanak. Horváth szerint a pártok gazdálkodását speciális helyzetükre szabott számviteli törvénnyel kellene szabályozni, és a törvényszegésekért a pártvezetésnek vagy a párt gazdálkodásért felelős személynek büntetőjogi felelősséget kellene vállalni.
Gyurcsány Ferenc a pártfinanszírozásról csütörtök délután:
Az átláthatatlan helyzetet a kormány már 2007-ben meg akarta változtani, ám az általa benyújtott törvénymódosító javaslatot levették a napirendről. A törvényjavaslatot önálló indítványként később újra benyújtotta két szocialista képviselő. A javaslat értelmében a hasonló törvényszegések súlyosabb szankciókat vonnának maguk után, és átláthatóvá tennék a kapmányköltést. A kétharmados parlamenti jóváhagyást igénylő javaslathoz időközben több módosítás érkezett, amelyek közül néhány - a törvény parlamenti lapján szereplő adatok szerint - még bizottsági jóváhagyásra vár. Várhatóan februárban szavaznak róluk.
A módosítás a nyakló nélküli túlköltést például új képviselői keretösszeggel (a javaslatban fejenként 10 millió forint szerepel) és külön kampányszámlával akadályozná meg. A kampányszámlán minden a kampányhoz szorosan vagy tágabban kapcsolódó kiadást szerepeltetni kell majd, az egyenlegét hetente ellenőrizné és nyilvánosságra hozná az ÁSZ. | Kifarolt Gyurcsány a kampánycsalásból | Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön gyakorlatilag kijelentette: tudomása van róla, hogy minden párt átlépi a kampányban felhasználható, törvény által előírt keretösszeget. Ez ugyan nem jár büntetőjogi felelősséggel, de a kihágást elkövető pártnak pénzbüntetést kell fizetnie. Szerettük volna megtudni Gyurcsánytól, hogy az MSZP mennyivel lépte túl a megengedett keretet és mikor fizeti be a büntetést. A miniszterelnök kitérő választ adott kérdésünkre, a kormányszóvivő nem reagált. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/01/gyurcsany-ferenc-miniszterelnok-es-az-atlathatatlan-kampanyfinanszirozas | 2009-01-31 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A politikát látszólag racionális megfontolások alakítják. Részleteiben olykor igen, de a leglényegesebb szempontból nem. Valójában a politikát megelőző vagy politika előtti tényezők a döntők. A demokratikusnak nevezett berendezkedés elsősorban a politikai folyamatok intézményesítését tűzi ki célul, amire azért van szükség, mert egy politikai vezető hatalma ma nem Isten kegyelméből ered. A legfőbb hatalom - majestas -, vagyis a végső parancs kiadására hivatott személy kiválasztása a sokaság kezébe van letéve. Mi van akkor, ha egy jelölt, egy párt váratlanul nagy különbséggel nyer? Mi van akkor, ha Donald Trump győzelme mellett a republikánusoké lesz a kongresszus mindkét háza, a képviselőház és a szenátus is? Sőt, ha idevesszük a túlnyomórészt republikánus elnökök jelölte tagokból álló legfelsőbb bíróságot is, akkor a januárban hivatalba lépő amerikai kormányzatnak négynegyedes hatalma lesz. Orbánnak valójában az a "bűne", egyben erejének forrása, hogy rendre kétharmados győzelmet arat. | A politika előtti | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/a-politika-elotti | null | true | null | null | Mandiner |
|
A vádirati tényállás szerint 2013-ban Pécs önkormányzata a buszpark cseréjét határozta el, melynek lebonyolítását saját közlekedési cégére bízta. Az egyik vádlott e cég vezetője volt. Társa - aki egy korábbi buszbeszerzés kapcsán ismerte meg a cégvezetőt - még a közbeszerzési eljárás kiírását megelőzően tudomást szerzett a buszok beszerzésére irányuló szándékról, így felvette a kapcsolatot a cégvezető vádlottal.A témában itt írtunk bővebben:Csizmadia Péter felelőssége is felmerülhet Pécs legnagyobb korrupciós ügyébenEgy buszértékesítéssel foglalkozó cég ajánlata alapján a vádlottak az eladásra szánt buszokat személyesen is megtekintették, illetve tárgyaltak az eladó céggel, majd a cégvezető vádlott a buszok beszerzési értékeként a buszok tényleges beszerzési értékét lényegesen meghaladó, 3,5 milliárd forint összegről tájékoztatta a cégtulajdonos önkormányzatot. Ennek alapján került sor 2015 februárjában a járműflotta beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás kiírására. A pályázatra egyetlen pályázó cég jelentkezett, amely a fenti, a tulajdonában nem álló buszokra tett eladási ajánlatot, és amelyet a cégvezetővel a buszok értékesítéséről korábban együtt tárgyaló vádlott képviselt. A cégvezető a pályázatot elfogadta, és a pályázó céggel szerződést kötött, annak ellenére, hogy tisztában volt azzal, hogy a buszok beszerzési értéke lényegesen alacsonyabb volt.Az önkormányzati cég a vételárat a pályázó gazdasági társaság részére kifizette. Ezt követően a pályázó cég 1,6 millió eurót átutalt a képviseletében az ügylet során eljárt vádlott bankszámlájára, aki az összeget néhány napon belül készpénzben felvette. A pályázaton nyertes cég ezt követően a vételárból tovább 550 ezer eurót utalt egy, az ügyletben ténylegesen nem szereplő személy által képviselet thaiföldi székhelyű gazdasági társaság részére. Az ügylet folytán az önkormányzati céget mintegy 600 millió forint vagyoni hátrány érte.A Baranya Vármegyei Főügyészség a cégvezetőt, társát és a pályázaton nyertes cég vezetőjét különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével, a vételár továbbutalásában közreműködő negyedik vádlottat pénzmosás bűntettével vádolta.Utóbbi vádlottat az elsőfokon eljárt törvényszék az ügyben tartott előkészítő ülésen pénzmosás bűntette miatt 2 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, míg acégvezető vádlottal szemben az eljárást - halála okán - megszüntette. A további két vádlottat a vád alól felmentette.A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség nem találta alkalmasnak a felülbírálatra az elsőfokú ítéletet és annak hatályon kívül helyezésére, illetve új eljárásra utasításra tett indítványt. A Pécsi Ítélőtábla az elsőfokon megállapított tényállás orvosolhatatlan hibája miatt hatályon kívül helyezte a Kaposvári Törvényszék ítéletét, de az új eljárásra a Szekszárdi Törvényszéket utasította.A hatályon kívül helyezés ellen védelmi fellebbezést jelentettek be, ezért a büntetőügy a Kúrián folytatódott. A Kúria 2024. október 8. napján hozott és további fellebbezéssel már nem támadható végzésével helyben hagyta a Pécsi Ítélőtábla döntését.Az ügy ismételten elsőfokon folytatódik a Szekszárdi Törvényszéken. | Véglegesen eldőlt, hogy a Volvo-gate eljárást meg kell ismételni | A Kúria helyben hagyta a Pécsi Ítélőtábla által hozott, a korábban elsőfokon eljárt Kaposvári Törvényszék ítéletét hatályon kívül helyező és az új eljárásra a Szekszárdi Törvényszéket utasító végzést a pécsi buszbeszerzéssel kapcsolatos büntetőügyben. | null | 1 | https://pecsistop.hu/regio/veglegesen-eldlt-hogy-a-volvo-gate-eljarast-meg-kell-ismetelni/530002 | 2024-10-22 18:25:00 | true | null | null | Pécsi Stop |
Befejeződött a bizonyítási eljárás a Várhegyi-per pénteki tárgyalásán a Buda környéki Bíróság előtt; a perbeszédeket november 7-ére, illetve 9-ére tűzték ki, ítélet november 16-án várható. Várhegyi Attilát, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát és a Fidesz országos választmányának elnökét az ügyészség vesztegetéssel és hűtlen kezeléssel vádolja azért, amit a politikus szolnoki polgármesterként tett 1994-1995-ben. Várhegyi Attila az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta. A pénteki tárgyaláson az iratismertetéssel lezárult az elsőfokú büntetőper bizonyítási szakasza. A per 2000. május 30-án kezdődött, eddig 17 tárgyalási napot tartottak, és meghallgattak mintegy 30 tanút, illetve három szakértőt. Az ügy iratai sok ezer oldalt tesznek ki. | <P class="MsoNormal">November közepén ítélet a Várhegyi-perben | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20010921november.html | 2001-09-21 12:05:00 | true | null | null | Origo |
Bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatt emelt vádat még 2019 augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészség Simonka György akkori fideszes országgyűlési képviselő ellen. A tárgyalás 2020 januárjában nagy sajtóérdeklődés mellett indult. A tanúk elképesztő történeteket meséltek a tárgyaláson, egyebek mellett kukászsákokban Simonkának visszavitt százmilliókról szóltak a vallomások. Majd nyáron a Narancs.hu adta hírül, hogy bírócsere miatt teljesen elölről kezdik a pert.
Lapunk kérdésére még június közepén közölte Szabó József Tamás, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője, hogy egy szervezeti változás miatt újrakezdik az elsőfokú tárgyalást. Ennek az az oka, hogy a tárgyalást eddig vezető bíró, Metzing Márton pályázata sikeres lett, így immár a Kúria büntetőbírájaként folytatja pályafutását, ezért új bírót jelöltek ki a tanács élére. Neki azonban el kell mélyednie az ügy részleteiben, ezért a már így is hosszú tárgyalási szünet után október közepére írták ki az újabb tárgyalási napot. Ez egyben a per újrakezdése is lesz. „Nem szerencsés, végképp nem optimális, de szakmailag és szervezetileg elkerülhetetlen ez a lépés, hiszen kollégánk távozott a Fővárosi Törvényszéktől” – mondta érdeklődésünkre a sajtószóvivő.
Egyes jogászok ezt másként látják. „Megítélésem szerint ilyen nagy súlyú, kiemelt és a közérdeklődés homlokterében álló ügy esetében a Kúriára kinevezett bírót a Simonka-per tárgyalási napjaira vissza lehetett volna rendelni a Fővárosi Törvényszékhez, ami összeférhetetlenséget sem jelentett volna. Pergazdaságossági és igazságszolgáltatási szempontból ez lett volna a helyénvaló” – mondta most a Narancs.hu-nak egy neves, az ügyre rálátó, neve elhallgatását kérő ügyvéd. A cserével ráadásul még akkor is kidobtak az ablakon több mint húsz, az ügyben megtartott tárgyalási napot, ha az október 17-i újrakezdés nyomán lehetőség lesz a gyorsításra, hiszen az eddigi vádlotti és tanúvallomások közokiratként a bíróság rendelkezésére állnak.
A büntetőeljárásól szóló törvény lehetővé teszi, hogy a büntetőperben eddig keletkezett anyagot rövidebben és a lényeget érintően olvassa fel és tekintse át a tanács az új eljárásban, így nem kell mindent felolvasni, ami az elmúlt közel 25 tárgyalási napon elhangzott. Még nyáron ezzel kapcsolatban azt mondta a Narancs.hu-nak a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője: „Elismerem, ez is napokat vesz igénybe, ahogy sok múlik a per szereplőin, a vádat képviselő ügyészségen, a vádlottakon és védőiken, hogy ők az eddigi tárgyalások mely részeit kívánják szó szerint visszahallgatni. Egyben arra is lehetőségük lesz, hogy kezdeményezzék: a per során eddig meghallgatottak közül egyeseket vagy néhányakat újra meghallgasson a bíróság.”
Nem kizárt, hogy a védelem a már meghallgatott tanúk újbóli meghallgatását kéri a büntetőtanácstól, figyelemmel arra, hogy korábban mit vallottak. Mások szerint ettől a korábbi tanúvallomások nem válnak semmissé, mert éppúgy a bíróság rendelkezésére állnak. Különösen érdekes volt annak a hódmezővásárhelyi építési vállalkozónak a 2021. novemberi vallomása, aki a lezsírozott pályázatok nyomán a beruházásokat végezte a per középpontjában álló Magyar Termés TÉSZ és Paprikakert TÉSZ Kft.-nek túlárazva. Ezért kukászsákokban hozta vissza Simonkáéknak a medgyesbodzási központjába az összességében mintegy 600 millió forintot.
Amikor óriási sajtóérdeklődés mellett 2020 januárjában elkezdődött a Simonka-per, akkor többen feltették a kérdést: lesz-e, lehet-e elsőfokon ítélet a 2022-es áprilisi országgyűlési választásig. Most nem csak azt látjuk, hogy nem lett, hanem az októberi újrakezdéssel világossá vált, hogy a 2020 elején távolinak tűnő 2022 tavaszához képest csak fél évvel később, az idén ősszel kezdődik valójában a per tárgyalása. Az ítélet meghozatalakor pedig az időmúlás nyomatékos enyhítő körülménynek számít.
Az sem mellékes, hogy érdekes ponton zárult le a per, majd kezdődik most elölről. Ugyanis az eredeti mentrend szerint most került volna sorra a két koronatanú, Kovács Zoltán és Juhász Gábor meghallgatása, akiknek a korábbi vallomásaira nem kis mértékben épül a vád. Simonka és védői szerint a két tanúnak éppúgy a vádlottak padján volna a helye, ahogy a volt országgyűlési képviselőnek és társainak.
Ahogy arról sem szabad megfeledkezni, 2020 nyarán az egyik medgyesbodzási testületi ülésen azt mondta a képviselőknek Simonka, hogy megítélése szerint: „A vádirat, az nullás!”, és le fogják söpörni a bíróság előtt.
A legtöbb tárgyalási napot figyelemmel követő újságíróként erről annyit mondhatok, hogy ennek kevés nyoma látszott a tárgyalássorozaton. Leszámítva azt, hogy Simonka folyamatosan nem értette, mit keres a vádlottak padján. A volt képviselő egy ellene szőtt összeesküvésről beszélt, az ellene valló tanúkat hazugnak nevezte, akik az állítólag beígért büntetlenség miatt vallanak úgy, ahogy.
Hogy a több tízezer oldalas nyomozati és legalább ezer oldalas tárgyalási anyagban mennyire sikerült elmélyülnie a büntetőtanácsnak, az majd a hétfőn újrainduló perben kiderül. A büntetőper vádirata bűnszervezeti alakzatban látta megvalósulni a költségvetési csalást, ahol a kárérték 1,4 milliárd forint, ezért kell felelnie Simonkának és 32 vádlott-társának. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett bűncselekményektől elkülönítette a EU-s források felhasználásában feltárt szabálytalanságokat. Így ha majd egyszer lezárul ez a per, akkor feltehetően indul egy másik, gyaníthatóan még nagyobb kárértékkel, amelyben Simonka valószínűleg ismét szereplő lesz. | Hétfőn elölről kezdődik a Simonka-per | A volt fideszes képviselő először két és fél éve állt bíróság elé. Perének tárgyalása október 17-én kezdődik újból. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hetfon-elolrol-kezdodik-a-simonka-per-252786# | 2022-10-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Elismerte saját felelősségét a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség nyomozóügyészeinek a szeptember óta őrizetben tartott Zuschlag János. Az egykori szocialista képviselő féléves hallgatás után a hét elején adta be a derekát, hivatalosan azonban nem adtak információt arról, hogy mit mondott el a 75 milliós állami támogatás ügyében.
Az Index információi szerint az érdemi vallomásnak minősülő nyilatkozatban Zuschlag tagadta, hogy magánemberként is köze lenne az alapítványok körüli kavarásokhoz. A bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsított ifjú szocialista azt állította, hogy kizárólag a Fiatal Baloldal elnökhelyetteseként terheli felelősség a FIB körüli szervezetekhez befolyt pénzek eltűnése vagy az előírttól eltérő módon történt felhasználása miatt.
Úgy tudjuk, hogy a vallomás egyelőre nem tartalmaz terhelő információkat az ügy más szereplőiről. Zuschlag vallomása azonban a héten folytatódni fog.
A politikus és több társa ellen azért indult nyomozás, mert egy rutin ellenőrzés során kiderült, hogy a szocialista fiatalokat tömörítő szervezet mellett több alapítvány is kapott állami pályázatokon támogatást, de a pénzekkel nem tudtak elszámolni. A kiterjedt és bonyolult szervezeti hálóban az ügyészség gyanúja szerint 75 millió forint tűnt el. A támogatások nagy részét az azóta már megszűnt ifjúsági tárcától kapták, amelynek az érintett időszakban többek között Gyurcsány Ferenc is vezetője volt. | Magánemberként nem hibáztatja magát Zuschlag | Magánemberként nem hibáztatja magát Zuschlag - A pénzek nem saját zsebbe tüntek, csak FIB-vezetőként hibáztatja magát az exképviselő. | null | 1 | https://index.hu/belfold/zuugyvall021/ | 2008-02-13 00:00:00 | true | null | null | Index |
Sötét, tátongó űr. Első nekifutásra ez juthat eszébe minden józanul gondolkodó embernek, ha arra gondol, mi zajlik a Fővárosi Közgyűlésben és az annak üléseit vezető Karácsony Gergely fejében. A főpolgármestert ugyanis láthatóan teljesen összezavarta, hogy nem egy szolgalelkű szavazógépet kell irányítania, vagyis meg kellene legalább próbálnia uralni azt a zűrzavart, ami az önkormányzati választások óta keletkezett Budapest legfőbb döntéshozó testületében. Tudjuk, Albert Einstein híres mondása szerint csak egy őrültnek van szüksége rendre, a zseni uralja a káoszt, de azt nem mondta a fizikanagymester sem, hogy ha nagy a rendetlenség, akkor úgy lesz jó, ha ráteszünk még a hulladékra egy szívlapáttal, nehogy végre kikecmeregjünk Augiász istállójából.
Történt ugyanis, hogy az újonnan megválasztott Fővárosi Közgyűlés második ülésén Karácsony, miközben számos fontos működési kérdésben is dönteni kellett volna, azt javasolta, előbb vitatkozzanak mindenről egy jót, majd utólag szavazzanak a napirendi pontokról, miután mindenki az érvei ütköztetésének a végére ér.
Arról persze vélhetően a főpolgármesternek sincs halvány lila gőze sem, hogy mi volt az értelme ennek az előterjesztésnek, ha csak az nem, hogy még nagyobb összevisszaságot és bizonytalanságot okozzon az egyébként is irányíthatatlannak tűnő testületben.
Ennek a grémiumnak ugyanis a szavazati arányai eleve kódolják a működésképtelenséget, mivel a harmincháromból a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt tíz-tíz, az úgynevezett baloldali összefogás (Párbeszéd-Zöldek, DK, MSZP) hét, a Vitézy Dávid-féle csoport és a Kutyapárt pedig három-három mandátummal rendelkezik. Jelenleg pedig emiatt nehéz dűlőre jutni a legalapvetőbb kérdésekben is, a főpolgármesternek nincs helyettese, nem tudnak megállapodni még a szakbizottságok számában sem, nemhogy az abban elfoglalt pozíciókban, és végül, de nem utolsósorban a fővárosi cégek vezetőit sem lehet megválasztani. Utóbbi nemcsak azért lenne fontos, amiért Karácsonyék, Gyurcsányék és Magyar Péterék gondolják, vagyis a vaskos igazgatósági, felügyelőbizottsági és tanácsadói fizetések, illetve a korrupciót hizlaló kiszervezések miatt. Ha vezető nélkül maradnak ezek a társaságok, jogszerűtlenül működnek, és félő, hogy egy idő után náluk is eluralkodik a káosz, nem tudnak normálisan működni a szolgáltatások, nem épülnek utak, járdák, nem újulhatnak meg a közterületek, akadozik a közösségi közlekedés.
És nem oldódhat meg a főváros legnagyobb problémája, a lakhatási válság sem, amit legfőképpen az okozott, hogy Karácsony Gergely a cselekvés helyett létrehozott a probléma okán egy álügynökséget, leplezve a háttérben zajló pazarló ingatlankiárusítást. Budapest döntésképtelen vezetőjére egyébként is jellemző volt mindig ez a mentalitás, jobb híján Parkinson törvénye érvényesült, ha nem akart valamit megoldani, létrehozott rá egy bizottságot. Ez meg vagy molyolt az ügyön egy darabig, vagy csak úgy csinált, mintha dolgozna, hátha múlik valamiképp az a fránya idő. De ez már nem mehet így tovább. Ha Karácsony nem lesz képes úrrá lenni a jelenlegi helyzeten, könnyen előfordulhat, hogy kiesik a székéből, mert törvényes működés híján akár egy új választást is kiírhatnak, addig meg átveheti ideiglenesen az irányítást a kormányhivatal.
Nem lesz további marakodás a koncon, nem lesz teszetosza huzavona, egyszer csak jön valaki, aki tényleg megpróbálja majd helyreállítani a rendet, és azt mondja ennek a tehetségtelen bábfigurának, amit a Fidesz európai parlamenti képviselője, Schaller-Baross Ernő mondott legutóbb Strasbourgban a hazánkat rögeszmésen gyalázó német zöldpárti politikusnak, Daniel Freundnak: Magára senki sem szavazott. Menjen haza! | Teszetosza huzavona | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/10/teszetosza-huzavona | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Zamecsnik Péter, a vezérigazgató védőügyvédje elmondta: a London Bróker Rt. vezérigazgatóját, K. Tibort a rendőrség azért vette őrizetbe, mert attól tartanak, hogy nehezítené vagy meghiúsítaná az ismeretlen személy ellen sikkasztás bűntett alapos gyanúja miatt indult eljárást. Hozzátette: ez azért furcsa, mert a több hónapja indult eljárás során védence az első perctől kezdve együttműködött a hatóságokkal, minden iratot a rendelkezésükre bocsátott.
A BRFK nyomozói hétfőn tartottak házkutatást a vezérigazgatónál, majd a déli órákban vették őrizetbe.
A London Bróker Rt. tavaly augusztus 25-én jelentette be: nem teljesít semmilyen kifizetést, illetve transzferálási megbízást, mivel egyes átutalásokkal kapcsolatban visszaélésekre gyanakodtak. A megnövekedett kifizetéseket a társaság már nem tudta tovább finanszírozni, tőzsdeszámlái fedezetlenek maradtak, így szükségképpen felfüggesztették tőzsdei kereskedési jogát. Az ÁPTF a brókercéghez felügyeleti biztost rendelt ki.
A bajba jutott brókercég illetékesei közben sikeres tárgyalásokat folytattak a cég eladásáról egy svájci-izraeli befektetőcsoporttal.
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet november 17-én közölte: a tulajdonosváltás jóváhagyásához csak néhány hiánypótló dokumentumot kell benyújtania a vevőknek, és ha ez megtörténik, akkor a felügyelet megadja az engedélyt. A brókercég működésének felfüggesztését az ÁPTF többször meghosszabbította.
Január 14-én ismeretlen tettes vagy tettesek meggyilkolták R. Ignácot, a brókercég egyik közvetett tulajdonosát. Az rt. akkori tájékoztatása szerint az áldozat 1999. november 4-ig volt tagja volt a London Bróker Rt. igazgatóságának. A brókercég tulajdonosa a részben az R. Ignác tulajdonában lévő Portofinó Kft. volt. A kft. a brókerház tulajdonjogát 100 százalékban átruházta egy svájci-izraeli befektetőcsoportra.
Az ÁPTF valószínűleg kedden dönt arról, hogy a hiánypótlás után engedélyezi-e a említett külföldi befektetőnek a London Bróker megvásárlását.
(2000. január 14.) | Őrizetbe vették a London Bróker Rt. vezérigazgatóját<br/> | A rendőrség hétfőn őrizetbe vette a London Bróker Rt. vezérigazgatóját - erősítette meg a Népszabadságban megjelent hírt Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője, aki az üggyel kapcsolatban többet nem kívánt elmondani. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/03/20000301orizetbe | 2000-03-01 09:33:00 | true | null | null | Origo |
A Magyar Nemzet belügyminisztériumi forrásokból úgy értesült, hogy a döntésről pénteken levélben értesítette Göbölös László dandártábornok a parlament nemzetbiztonsági bizottságának LMP-s tagját, Mile Lajost. A politikus, mint a Portik Tamás és Laborc Sándor kapcsolatát vizsgáló ténymegállapító albizottság elnöke, szerdán fordult az AH vezetőjéhez Szilvásy György ügyében.
A volt miniszter korábban azzal hárította el a volt főigazgató és az Energol Rt. egykori vezetőjének kapcsolatára vonatkozó kérdéseket: köti a titoktartás, és nincs felhatalmazása arra, hogy államtitkot képező információkat közöljön a testület tagjaival. Mint a lap megtudta, a főigazgató most azt közölte, hogy Szilvásyt minden, a testület által vizsgált témával összefüggésben felmenti a kötelezettsége alól.
Mile Lajos a lap érdeklődésére azzal erősítette meg a felmentés tényét, hogy a Göbölös Lászlótól kapott válasz alapján egyeztetett Szilvásy Györggyel, aki ígérete szerint a testület december 10-i ülésén válaszolhat kérdéseikre. | Szilvásynak nem kell titkolóznia | Az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója felmentette titoktartási kötelezettsége alól a Gyurcsány-kormány titokminiszterét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/30/szilvasynak-nem-kell-titkoloznia/ | 2013-11-30 15:43:00 | true | null | null | 24.hu |
Még az októberi testületi ülés napirendjében szerepelt először a Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetségének (KEMHESZ) kérelme. Azonban akkor több képviselő kérésére elnapolták a döntést. A szerdai rendkívüli ülésen került a testület elé az immár módosító javaslatokkal kiegészített előterjesztés. Azonban végül a második alkalommal sem sikerült megegyezni az ügyben.
A KEMHESZ még 2022-ben kötött haszonbérleti szerződést 5 évre az önkormányzattal a Réti VIII-as halastavakra. A szövetség jelezte a városnak, hogy most lehetőségük lenne a halastónál lévő kis ház felújítására, azonban az ehhez szükséges pályázat feltétele alapján szeretnék a szerződésüket meghosszabbítani 2030 végéig.
Az októberi testületi ülésen a Füge képviselői úgy gondolták, hogy az eredeti feltételekkel nem fogadják el a szerződés meghosszabbítását. Többek között azt nehezményezték, hogy szerintük az egyesület nem megfelelően gondozta a Ramsari védelem alá tartozó halastó környékét és a körülötte lévő tanösvényt. Ezért arra kérték Michl József polgármestert, hogy az előterjesztést egy rendkívüli testületi ülésen tárgyalhassák, amihez módosításokat fognak benyújtani.
Az újabb találkozóra november 13-án, szerdán került sor. Michl József elmondta, hogy a Füge négy módosítási javaslatai közül hármat befogadtak, így csak az összegről kell dönteniük a képviselőknek. Így többek között belekerült a szerződésbe, hogy KEMHESZ-nek minden év elején beszámolót kell készítenie a területen végzett előző évi tevékenységéről, a város megbízottja három havonta ellenőrizheti a halastónál zajló munkát, illetve rögzítették a szövetségnek a kis házzal kapcsolatos kötelezettségeit.
Ezeken túl a Füge képviselőinek egy része azt nehezményezte, hogy a város egyáltalán bérbe adta 2022-ben a KEMHESZ-nek a területet. Ugyanis véleményük szerint korábban a terület rehabilitációra az uniótól kapott támogatás feltétele az volt, hogy nem történik halgazdálkodás a tavon. Azonban amikor lejárt a pályázatban kikötött 5 év, a város mégis pályázatot írt ki a terület Réti VIII-as halastó haszonbérletére. Véleményük szerint arról kellene inkább dönteni, hogy felbontsák-e az egyesülettel a szerződést.
Másfél órás vita után végül Michl József szavazásra szólította fel a képviselőket. Első körben arról kellett dönteniük, hogy elfogadják-e a Füge által javasolt 2 millió forintos éves haszonbérleti díjat. Mivel ezt a módosítást nem fogadta el a többség, arról szavaztak, hogy az éves díjat 550 ezer forintra emeljék. Egyébként ez az összeg arányos a Cseke-tóért fizetett haszonbérleti díjjal. Azonban itt sem született többségi döntés.
Mivel nem tudtak megegyezni a képviselők, így a KEMHESZ korábbi szerződése marad érvényben, így egyelőre nem tud pályázatot benyújtani a kis hát felújítására. Közben az önkormányzat felszólította az egyesületet, hogy teljesítsék a 2022-ben kötött szerződés vállalásait, többek között a terület karbantartási feladatait. Ezt a közeljövőben ellenőrizni is fogja a város. Dr. Horváth József, Tata jegyzője a Kemma.hu kérdésére elmondta, hogy a kötelmek teljesítése után a KEMHESZ-nek lehetősége van akár a szerződés felbontására is. | A horgászegyesület ellen döntöttek a képviselők | Második nekifutásra sem sikerült megegyezniük a tatai képviselőknek a halastó jövőjéről. A Réti VIII-as halastavat jelenleg a vármegyei horgászegyesület bérli. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/horgaszegyesulet-reti-8as-halasto-testulet-tata | null | true | null | null | KEMMA |
Optima Befektetési Zrt.
21 millió forintos adózott eredménnyel zárta 2016-ot a jegybankhoz kapcsolódót befektetési cég, amelyben egy-egy részvénnyel rendelkezik hat MNB-s alapítvány (Pallas Athéné Domus Animae, Pallas Athéné Domus Concordiae, Pallas Athéné Domus Innovations, Pallas Athéné Domus Mentis, Pallas Athéné Domus Scientiae, Pallas Athéné Domus Geopolitikai Alapítvány). Május végén a közgyűlés úgy döntött, hogy az eredményt osztalékként kifizeti, és a hat alapítvány egyenlően részesedik belőle – fejenként kapnak 3,5 millió forintot.
Míg az Optima nettó árbevétele 2015-ben 103 millió forint volt, addig 2016-ra a hétszeresére, 782 millió forintra emelkedett. A beszámoló szerint a bevétel jelentős részét ingatlanüzemeltetésből, számviteli, kommunikációs szolgáltatásból érte el.
Ferida Zrt.
Az adózott eredménye – 640 millió forint – szinte teljes összegét, 620 millió forint osztalékot fizet ki az MNB-alapítványok befektetési portfolióját kezelő cég. A Ferida bevételeinek többsége értékpapírhozamból keletkezett: 1 év alatt a nulláról 1 milliárd forintra emelkedett.
Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.
A Matolcsy-egyetem építéséért felelős cég nettó árbevétele 1,8 millió forint volt, az eredmény azonban 5,5 millió forint. Ez utóbbi összeget nem fizetik ki osztalékként, hanem az eredménytartalékot gyarapítják vele a campusberuházás érdekében.
Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt.
A négy MNB-alapítvány (PADS, PADA, PADG, PADI) tulajdonában álló, ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég 893 millió forint veszteséggel zárta a tavalyi évet. A nettó árbevétele 323 millió forint volt, míg a költségek 1,2 milliárd forintra rúgtak.
Vízház Zrt.
Szintén veszteséges volt az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Vízház Zrt., amely 20,8 millió forintos mínuszban zárta 2016-ot. A 2017-es év valószínűleg sikeresebb lesz számára, hiszen a minap közbeszerzés nélkül nyerte el a Várkert Kaszinó felújításának pályázatát, 600 millió forintért. | 620 milliós osztalék és milliós veszteség az MNB-alapítványi cégeknél | A Vízház Zrt. közbeszerzés nélkül elnyert több száz milliós projekttel javíthat az eredményén. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/06/01/620-millios-osztalek-es-millios-veszteseg-az-mnb-alapitvanyi-cegeknel/ | 2017-06-01 19:09:00 | true | null | null | 24.hu |
Az első megszólalásaiban már kritikus véleményt alkotott a kormánypártokról és az ellenzékről egyaránt. Míg nem sokkal korábban állami cégek különféle beosztású vezetőjeként - például a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként - ódákat zengett a magyar oktatásról és a családtámogatási rendszerről, idén tavasszal a választási kampányban már ennek az ellentétét harsogta mindenfelé.
A jól jövedelmező állami állások haszonélvezőjeként magasztalta a kormány intézkedéseit, majd amikor megszűntek ezek a pozíciói, egyik napról a másikra fordult, és gyalázni kezdte azt a közösséget, amelynek tagja volt
- hívja fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet .
Egy áprilisi interjúban a Mérce nevű szélsőbaloldali portálnak úgy fogalmazott : "Hozzám ne csatlakozzanak a NER-ből kiugrók, sosem mondtam ilyet. Sőt, éppen azt mondtam, hogy sem a levitézlett ellenzéki politikusokra, sem a NER szereplőire nem vagyok kíváncsi." Amikor Magyar a NER-ből kiugrókról beszélt, nyilván éppen olyan személyeket támadott, mint saját maga, vagyis már az első politikusi megszólalása körül is komoly ellentmondások húzódtak.
A volt barátnőjével, Vogel Evelinnel folytatott beszélgetéseiről készült hanganyagok tanúsága szerint Magyar Péter közönséges stílusban, káromkodva szidta a nyugdíjasokat, a saját szimpatizánsait, illetve a közvetlen munkatársait.
A Magyar Nemzet felidézte, miként beszélt a saját szavazótáboráról szűk körben: "Figyelj, annyiszor leizzadtam ma b...szd meg, inget cseréltem az előbb. Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f...szomat csinálok itt? Büdösek az emberek és a szájuk, bleee..."
A Tisza Párt elnöke a hangfelvételen gúnyolódott az időseken is , "nyugdíjaskommandónak" nevezve őket, sőt még azon is viccelődött, hogy vegyenek maguknak új unokát.
Egy másik hangfelvételrészben Magyar Péter már a saját munkatársait nevezte agyhalottnak, politikailag alkalmatlannak, sőt Soros-ügynöknek.
A napokban az is nyilvánvalóvá vált, bírósági ítélet erősítette meg, hogy Magyar Péter légből kapott állításokkal támadta meg a Polt Péter vezette ügyészséget korábban, amikor a volt feleségével zajlott magánbeszélgetésük felvételével házalt a nyilvánosság előtt. A Budai Központi Kerületi Bíróság döntése egyértelművé tette Magyar Péter kijelentéseinek teljes valótlanságát, megerősítve az ügyészség törvényes működését.
A magyar közéletben ritkán fordult elő eddig, hogy egy politikus - főként olyan, aki kormányzati hatalomra tör - lényegében a teljes hazai sajtót megtámadja és válogatott szidalmakkal illesse. Az újabb frontvonal megnyitására a hétfőn nyilvánosságra került újabb hangfelvétel a bizonyíték, ahol szidja a teljes médiát.
Ezt követően Magyar hétfőn sajtótájékoztatót tartott , ahol ugyan az általa összeválogatott sajtótermékek képviselői voltak jelen, de így is végig agresszívan hárította a kérdéseket. Később pedig szó szerint kidobatta a Hír TV munkatársát a helyszínről egy biztonsági emberrel.
Az agresszivitás egyébként sem áll távol Magyar Pétertől, hiszen már volt feleségével, Varga Judit exigazságügyi miniszterrel szemben is éveken át alkalmazott verbális és fizikai erőszakot.
Hasonló tapasztalatai voltak a politikussal folytatott párkapcsolata során Vogel Evelinnek is. Magyar volt barátnője az Indexnek adott szeptemberi interjúban idézett fel egy esetet, amikor fenyegetve érezte magát.
A teljes cikk a részletekkel ITT olvasható . | Magyar Péter mindenkit szid és támad | A nemrég nyilvánosságra került hangfelvételekből kiderül, milyen ember valójában a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-hangfelvetel-2 | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Polgármester úr, jól nézzen meg minket!
Eredményes lakossági tiltakozás Debrecenben
Népszabadság • Kácsor Zsolt • 2005. június 17.
Debrecenben lakossági tiltakozás akadályozta meg egy társasház felépítését.
Debrecen Tócóskert városrészé-nek több száz lakóját háborította föl, hogy
egy többemeletes, mélygarázsos, 76 lakásos épületet egy, a panelházak által
határolt zöldterületre akartak felépíteni. Az itt élők úgy érezték, hogy a
társasház még azt a csöppnyi zöldet is elveszi tőlük, ami még megmaradt. A
környékbeliek által fogalmazott tiltakozó petíciót 430-an írták alá. A
tiltakozás végül odáig fajult, hogy pár hete a lakók behatoltak az István
úti munkaterületre, és betemették a már kiásott alapokat. A beruházó, a
Léna-97 Kft. meghátrált, és elfogadta az önkormányzat által felajánlott
csereingatlant.
Az ügynek volt politikai felhangja. A társasház felépítését eredetileg
tervező Ép-Ker-Invest Kft.-ben tulajdonrésze volt Pappné Császár
Eleonórának, a helyi Fidesz-MDF-frakció vezetője feleségének. Az ügy
kipattanása után Papp László frakcióvezető azt nyilatkozta: a cég még akkor
kapott építési engedélyt, amikor a felesége nem volt tulajdonos. Papp
felesége május 10-én megszüntette tagsági viszonyát az Ép-Ker-Invest Kft.-
ben. Nemcsak Pappné hagyta ott a céget, hanem a másik öt tulajdonos is: a
vállalkozást eladták a helyi Léna-97 Kft.-nek. A Léna-97 Kft. májusban még
ragaszkodott a társasház felépítéséhez, a lakosság viszont a
zöldterülethez. A Léna-97 tulajdonosa, Lénárt Albert vállalkozó nem
nyilatkozott.
A lakók az érdekeik hatékonyabb képviseletére megalakítottak egy
érdekvédelmi egyesületet, amely a közelmúltban fórumot rendezett. Ide
hívták Kósa Lajos fideszes polgármestert is. A mintegy háromszáz ember
részvételével megtartott fórumon Kósa kellemetlen perceket élt át: amikor
azt magyarázta, hogy az önkormányzat tehetetlen, hiszen a beruházó
szabályos engedélyek birtokában építkezik egy magánterületen, többen azt
kiabálták neki: "Hazudik!" Debrecenben ilyesmi még nem történt fideszes
politikussal.
Kósa elmondta, hogy a beruházás azért folyhat magánterületen, mert a szóban
forgó ingatlant még az akkori szabad demokrata városvezetés adta el. De ez
csak olaj volt a tűzre: az emberek azt mondták, ennek az ügynek semmi köze
a politikához, ők zöldterületet akarnak, ennyi az egész. Ilyen előzmények
után a napokban újra fórumot hívott össze a Zöld Jövő Egyesület, ahol Kósa
azt jelentette be, hogy szóban sikerült megegyeznie a Léna Kft. vezetőjével
az ingatlancseréről. Ez azt jelenti, hogy a társaságnak az István úti
munkaterületen vissza kell állítania az eredeti állapotot, és parkosítania
kell a területet. A fórum egyik pillanata bizonyára emlékezetes marad a
polgármester számára. Egy középkorú férfi azt mondta: - Jól nézzen meg
minket, polgármester úr! Mi vagyunk az ön kenyéradó gazdái. És nagyon meg
fogjuk gondolni, kire adjuk a voksunkat!
A lakossági tiltakozás meghátrálásra kényszerített egy befektetőt, s
megmarad a zöldterület. Ez jó hír. Okulhatnának belőle a kecskeméti
hatalmasok is, akik a lakosság véleményének figyelmen kívül hagyásával
építtették föl - az ombudsman szerint jogtalanul -, a Malom Centert. Kósa
Lajos pedig úgy viselkedett, ahogy egy polgármesternek egy ilyen helyzetben
viselkednie kell. (Tóth Ákos) | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-366504 | 2005-06-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az önkormányzat tulajdonában álló Érdmost.hu portál csütörtöki tudósításában egyetlen mondatot szentelt a Sport Kft-t 2011 óta vezető Szántó Erzsébet eltávolítására – ez önmagában is jelzi, hogy fontos, ám a fideszes városvezetés számára kínos esemény történt a közgyűlés csütörtöki ülésén.
T. Mészáros András sürgősséggel benyújtott előterjesztésben kérte a közgyűléstől a Sport Kft. ügyvezetőjének visszahívását – az előterjesztésről szóló vitában a polgármester azt mondta, nem kell megindokolnia a visszahívást. Kijelentette ugyanakkor, hogy négyszemközt beszélt Szántóval, és megállapodtak abban, hogy nem szeretnének egymással dolgozni a jövőben, így a szerződése alapján három hónapos felmondási után megszűnik a sportvezető jogviszonya. A polgármester mintegy indoklásként azt azért hozzátette, hogy szerinte a sportvezető ellehetetlenítette az edzőcsarnok felépítését célzó projekt folytatását.
A közgyűlésen jelenlévő Szántó Erzsébet kijelentette: nem ért egyet a visszahívásával, és visszautasította T. Mészáros vádjait.
Kiállt a sportvezető mellett a közgyűlés fideszes frakciójának tagja, Tekauer Norbert, a sportklub elnöke, aki bejelentette: ha a közgyűlés visszahívja Szántót, akkor lemond az elnöki posztjáról. Tekauer felszólalásában arra utalt: a projekt halogatásáról szóló vád megalapozatlan, hiszen köztudott, hogy az ilyen projektek pályáztatása mennyire bonyolult, és olykor a szerencsének is fontos szerepe van.
A Jobbikból korábban kilépett független képviselő, korábban a fideszes többséggel rendre együtt szavazó Pulai Edina kijelentette, hogy emberileg sem tudja elfogadni az előterjesztést. A testület végül 11 igen és 5 nem szavazattal elfogadta a polgármesteri előterjesztést. Pulai ás Tekauer – bejelentéséhez híven – nemmel szavazott.
A Érden sikercsapatnak számító sportklub szakmai stábjának jó része – köztük az elnök, a technikai és a kommunikációs vezető – péntek délben közleményben jelentette be, hogy szolidáris a kirúgott ügyvezetővel, ezért lemondanak posztjukról.
„T. Mészáros András polgármester javaslatára a tegnapi közgyűlésen a testület „indoklás nélkül” visszahívta ügyvezető igazgatónkat! Az indoklás nélküli „visszahívás intézménye” diktatúrákban és banánköztársaságokban gyakorlat! (…) Az ilyen típusú eljárás a mi értékrendünknek nem megfelelő és lelkiismeretünkkel nem összeegyeztethető! Ezért úgy döntöttünk, hogy egyet nem értésünknek hangot adva sorsközösséget vállalunk ügyvezetőnkkel!” – írják a közleményben.
A közlemény végén olvasható Márai-idézetet nehéz nem a polgármesternek szóló üzenetként értelmezni: „Vannak okos emberek, akik tehetségtelenek. És vannak tehetséges emberek, akik nem okosok. És aztán végtelen tömegben vannak, akik nem okosok, nem is tehetségesek. Végül mindig ezek győznek.”
A női kézilabda Érden sikersportágnak számít, a csapat hatszor szerzett bronz-, illetve ezüstérmet a Magyar Kupában. Nem véletlenül tüntette ki Szántót még tavaly október végén is a polgármester az úgynevezett Érdi Sport Díjjal. Az Érdmost-hu-n akkor így méltatták az ügyvezető érdemeit: „Szántó Erzsébet 2009-től az Érdi Sport Kft. gazdasági igazgatója, 2012 óta ügyvezető igazgatója. 2013-ban az ő gazdasági számításai alapján indult el az Aréna megvásárlásának ötlete, és kiemelkedő szerepe volt a TAO-pénzek megszerzésében. Az Arénában folyó fejlesztések az ő szakmai, emberi rátermettségét igazolják; elkötelezett munkája hozzájárult az érdi női kézilabda elismertségének megteremtéséhez.”
Helyi vélekedések szerint Szántó eltávolítását előrevetítette T. Mészáros egyik, az országos sajtót is megjárt nyilatkozata: az érdi polgármesternek 2018. április végén a csapat teljesítményével támadtak gondjai. T. Mészáros – aki nem mellesleg a helyi Fidesznek is elnöke – kijelentette: „(…) ha nem a tulajdonos, azaz a város érdekeinek megfelelően alakulnak a csapat ügyei, akkor meg kell vizsgálni, hogy eljött-e az ideje a változtatásnak. Ez lehet személyi, illetve anyagi természetű változtatás. Meg kell vizsgálni, hogy melyik az indokolt, melyik szükséges ahhoz, hogy az ÉRD a közpénzből vásárolt és fizetett játékosok valós tudásához méltó eredményeket érjen el, s ezzel hozzájáruljon a város jó hírnevéhez. Ha kell, edzőcserével, ha kell, vezetőségcserével, ha kell, a támogatási szerződés felülvizsgálatával.”
Az önkormányzat a Sport Kft. működtetésére 358 millió forintot kíván elkölteni 2018-ban.
A kollektív lemondásról szóló közlemény megjelenése után kerestük Teakauer Norbert volt elnököt és a klub volt kommunikációs igazgatóját, de a megkeresésre nem reagáltak.
Címlapfotó: Két hete még vidám volt a hangulat; Facebook – ÉRD Handball | Áll a bál az érdi női kézilabdacsapat körül: a polgármester kirúgta az ügyvezetőt, a vezetőség nagy része felmondott | Pénteken felmondott az érdi NB1-es női kézilabdacsapat szakmai stábjának több tagja, miután a város képviselő-testülete egy nappal korábban a polgármester előte | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/06/30/all-a-bal-az-erdi-noi-kezilabdacsapat-korul-a-polgarmester-kirugta-az-ugyvezetot-a-vezetoseg-nagy-resze-felmondott/ | 2018-06-30 12:34:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Dühös, az vagyok, de kirekesztő, politikai alapon diszkrimináló biztosan nem" - írja Facebook bejegyzésében Polyák Gábor. Az ELTE médiatanszékének vezetője állítja: nem politikai kirekesztés miatt ellenzi, hogy Orbán Balázs az ELTE-n doktorizzon, hanem mert a miniszterelnök politikai igazgatójaként hatalma van az egyetem fölött - ami összeférhetetlenséget jelent.
"Képzeljük el a helyzetet, hogy egy doktori védés keretében érdemi szakmai vita zajlik például a szuverenitás fogalmáról, úgy, hogy
az egyik oldalon az egyik legnagyobb hatalommal rendelkező politikai döntéshozó ül, akinek közvetlen befolyása van a magyar felsőoktatás működésére,
a másik oldalon meg annak az egyetemnek az oktatói ülnek, amelyik hosszú évek óta az egyik legnagyobb vesztese a felsőktatás-politikai döntéseknek.
Melyik civilizált országban nem lenne eleve összeférhetetlen egy ilyen doktori védés?
Ki hiszi el, hogy egy kiszolgáltatott helyezben lévő egyetem objektív döntést hozhat ebben a helyzetben?" - írja Polyák.
A szakember továbbá emlékeztet rá, hogy Majtényi László "leállította az MTA doktori eljárását, amíg ORTT-elnök [Országos Rádió és Televízió Testület, 2010-ben összeolvasztották a hírközlési hatósággal, ebből lett az NMHH - a szerk.] volt, mert tudta, hogy a pozíciója akár hatással is lehet a tudományos munkája értékelésére. Más idők voltak, más emberek. Talán más eljárási szabályok is."
Orbán Balázs nem egy egyszerű Fidesz-szavazó, nem egy egyszerű Fidesz-képviselő, hanem ő a miniszterelnök politikai tanácsadója. Személyesen felelős az egyetemünk sorsáért, és mi, egyetemi polgárok közössége, önként résztveszünk a játszmáiban"
- zárja posztját Polyák.
Polyák posztjának előzménye, hogy doktori védésére készül Orbán Balázs az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában. Orbán Viktor politikai igazgatója PhD-értekezését A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései címmel írta. A politikai igazgató kérelmét idén vizsgálta a Tudományági Doktori Tanács, mely a szokásostól eltérően nem egyhangúan döntött. A bírálóbizottság a doktori értekezés, valamint a benyújtott dokumentumok alapján 5 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodással engedélyezte Orbán Balázs számára a doktori eljárás megindítását állam- és jogtudományból. A védésre bocsátások esetében kifejezetten ritka a nem egyhangú döntés - írja összefoglalójában a hvg.hu.
A tanszékvezető a hírre úgy reagált, hogy a kormány minden nap beletörli a talpát az ELTE-be, mégsem küldték el a miniszterelnök politikai igazgatóját a jogi karról, hogy menjen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE).
Az ELTE közleményben határolódott el Polyáktól: "a kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon, vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat az Egyetem elutasítja. A szélsőséges és politikai alapon diszkrimináló megnyilvánulások, még ha azok csak egyes egyetemi polgárok egyéni álláspontját is tükrözik, súlyos károkat okoznak az Egyetem közösségének és az intézménynek". | Az ELTE tanszékvezetője összeférhetetlennek tartja, hogy Orbán Balázs az ELTE-n doktorál | Ki hiszi el, hogy egy kiszolgáltatott helyzetben lévő egyetem objektív döntést hozhat? | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-elte-tanszekvezetoje-osszeferhetetlennek-tartja-hogy-orban-balazs-az-elte-n-doktoral-272546 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A nemzetközi büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök , Yoav Gallant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász vezetője ellen a gázai háborúval kapcsolatos állítólagos háborús bűncselekmények miatt.
Az elfogatóparancsok értelmében Netanjahut és Gallantot letartóztatás fenyegeti, ha külföldre utaznak, míg meg nem erősített hírek szerint Deifet Izrael megölhette.
A bíróság főügyésze, Karim Khan májusban kérte a letartóztatási parancsokat, mondván, hogy megalapozottan feltételezhető, hogy Netanjahu és Gallant büntetőjogi felelősséget visel a gázai tömeges éhínség okozásáért, ami háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Csütörtökön a bíróság közölte: megalapozottan feltételezhető, hogy Deif felelős az emberiesség elleni bűncselekményekért és háborús bűnökért, köztük gyilkosságért, kínzásért, nemi erőszakért és túszejtésért, amelyek az Izrael elleni tavaly október 7-i Hamász-támadáshoz kapcsolódnak, és amelyben a harcosok több mint 1200 izraelit, többségében civileket öltek meg, és 250-et elraboltak.
Emlékezetes, az Egyesült Államok korábban üdvözölte a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnökkel kapcsolatos elfogatóparancsait Vlagyimir Putyin és más orosz tisztviselők ellen az Ukrajnában elkövetett atrocitások miatt, ugyanakkor elítélte, hogy a bíróság Netanjahu és Gallant ellen indított eljárást, ami miatt a Biden-kormányzatot számos ENSZ-tag, különösen a globális délvidékről, kettős mérce vádjával illette.
Izrael elutasította a hágai székhelyű bíróság joghatóságát, és tagadja a gázai háborús bűnöket. Az izraeli külügyminisztérium szeptemberben közölte, hogy két jogi beadványt nyújtott be, amelyben vitatta az ICC joghatóságát, és azzal érvelt, hogy a bíróság nem adott lehetőséget Izraelnek arra, hogy maga vizsgálja ki a vádakat, mielőtt kérte volna az elfogatóparancsokat. Néhány tagállam már korábban is figyelmen kívül hagyta az ICC-parancsokat, de Netanjahu és Gallant ennek ellenére letartóztatást kockáztatnának, ha bármelyik olyan országba utaznának, amelyik aláírta az 1998-as római statútumot.
Borítókép: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant volt védelmi miniszter ( | Elfogatóparancsot adtak ki Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ellen | A nemzetközi büntetőbíróság Netanjahu mellett Yoav Gallant volt védelmi miniszter ellen is elfogatóparancsot adott ki. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/elfogatoparancsot-adtak-ki-benjamin-netanjahu-izraeli-kormanyfo-ellen | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„Érdeklődéssel olvastuk a választói mozgalom által elfogadott elvi és erkölcsi alapvetéseket, amelyre a tárgyalások megkezdésének alapjaként tekintenek” – olvasható abban a levélben, amelyet Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerdán írt Bajnai Gordonnak, az Együtt 2014 mozgalom egyik vezetőjének.
Az MSZP még novemberben kereste meg a demokratikus ellenzéki pártokat és szervezeteket, hogy közösen kezdjék meg a felkészülést a 2014-es parlamenti választásra. A megkeresésre december elején válaszolt a Bajnai nevével fémjelzett mozgalom. Ennek a legérdekesebb része az volt, hogy az Együtt 2014 szerint az összefogás akkor lehet hiteles, ha szembe tudnak nézni azokkal a hibákkal, amelyeket a jelenlegi ellenzéki erők az elmúlt 22 évben, illetve nyolc éves kormányzásuk alatt követtek el. Az Együtt 2014 szerint először az erkölcsi alapelvekről kell tárgyalni az MSZP-vel, amely tartalmazza a hibákkal való szembenézést is.
Erre a levélre válaszolt szerdán Mesterházy, többek között azt írta, hogy a két szervezet céljai, értékei hasonlóak. Az MSZP elnöke szerint erre az alapján jutottak, hogy az Együtt 2014 felvetéseit összevetették a szocialisták korábbi megnyilvánulásaival. Mesterházy a levélhez csatolt egy 50 oldalas táblázatot is, amely mondatonként veszi számba, hogy Bajnaiék észrevételeihez az MSZP milyen határozatai, megszólásai passzolnak.
A hibákkal, bűnökkel foglalkozó részeknél az MSZP hosszan idéz Mesterházy márciusi kongresszusi beszédéből. „Tartozunk a választóinknak és magunknak is azzal, hogy visszatekintve saját teljesítményünkre, nemcsak az eredményeket vesszük számba, de a hibákat is. És bizony voltak a nyolc év alatt hibák” – fogalmazott akkor Mesterházy. A pártelnök a hibák között említette, hogy a 2002-es választási kampányban a gazdaság teljesítményéhez képest túl sokat ígértek, valamint, hogy 2005-ben Szili Katalint jelölték köztársasági elnöknek, miközben a parlament többsége ezt nem támogatta.
Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét konkrétan nem említette Mesterházy, erre utalva azt mondta: „Mindig, minden körülmények között őszintén kell beszélni az emberekkel, az országról. Zárt körben éppúgy, mint nyilvánosan. Ha valamit, hát ezt megtanultuk.” A 2006-os rendőri visszaélésekről azt mondta: a zavargások felkészületlenül érték az országot, ami a rendőri vezetők szakmai hibáihoz, rendőri jogsértésekhez vezetett. A pártelnök szerint a rendet veszélyeztetőkkel szemben fel kellett lépniük a rendőröknek, de ezt jogszerűen kellett volna tenniük. Hozzátette: fontos felderíteni, hogy a 2006 őszén történteket, de szerinte a Fidesz és a szélsőjobboldal megpróbálja elferdíteni az igazságot. | Az MSZP kikerülte Bajnai csapdáját | Az MSZP kikerülte Bajnai csapdáját - Bajnai a bűnökkel való szembenézést kérte az MSZP-től, amit Mesterházy ügyesen megkerült. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/12/13/kikerulre_bajnai_csapdajat_az_mszp/ | 2012-12-13 18:04:13 | true | null | null | Index |
Nem mi tehetünk róla, nem mi, hanem a kormányfő emelte a tétet a felhőkbe, nem csak a magyar költségvetés sorsát tette le idegen kezekbe, hanem saját sorsát is. "A demokraták mennek, a republikánusok jönnek, ismét Donald Trump lesz az amerikai elnök" hirdette lélegzetvétel nélkül. Mondjuk, én a kormányfőt nem jósnak tartom, de ha ez nem jön be, két napra rá tanúja lehetett volna, hogy Európa kiröhögi, a magyar nemzet pedig elkergeti. Ahogy az a "félreértett" jósokkal időnként megesik. Elkergeti, mégpedig a nyugati világ orra előtt, a európai közösség budapesti csúcstalálkozóján. De nem ez történt.
Ami pedig a lényeget illeti, a NATO-tagállamok magyarországi nagykövetei és katonai attaséi Magyarország új gazdasági "semlegességi" politikájáról tárgyaltak a múlt héten az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén. David Pressman mandátuma persze véget ért, előbb-utóbb majd jön helyette új nagykövet, aki bizonyára visszafogottabb lesz a nyilvános szerepléseiben, de Amerika alapvető érdekei nem sokban változnak, legfeljebb nem fogják bírálni a magyar belpolitikát.
David Pressman mindenesetre az Egyesült Államok nevében felszólalva - és természetesen az Egyesült Államok aktuális politikáját követve, külügyminisztériumával nyilván egyeztetve - elmondta, hogy "Magyarország nemrégiben bejelentett gazdasági »semlegességi« politikája, valamint a Moszkvától és Pekingtől való növekvő függősége az Amerikai Egyesült Államok és az euroatlanti szövetség biztonságpolitikájára is hatással van. Nagyra értékeltük annak a lehetőségét, hogy megvitathattuk Magyarország új politikai irányvonalát szövetségeseinkkel. Az, hogy egy szövetséges állam »semlegességi« politikájáról szóló megbeszélés szükségessé vált, önmagáért beszél" - fogalmazott Pressman. Az "önmagáért beszél" ezúttal mindent elmond.
A kormány célja a hivatalos magyarázat szerint az, hogy 2025-ben három százalék fölötti bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba a kormány felhúzza és megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba. Budapesten lesz a héten a nyugati világ csúcstalálkozója, 45-47 állam- és kormányfő érkezik a magyar fővárosba. Ahogyan ismerjük a kormányfőt, nagyjából a megkoronázására készülhetünk az amerikai elnökválasztás árnyékában, amint épp kiszabadulni látszik a diplomáciai karanténból. Triumfálni fog, nekünk pedig mint a demokrácia híveinek, el kell viselnünk ezt. Az amerikai vereség után már csak Európa józan eszében bízhatunk, abban, hogy Európa megtalálja végre a saját hangját a transzatlanti kapcsolatokban is.
De hogy Kompország fordul-e valamerre, mert elhiszi a Nyugat bukásának híreit, vagy marad évezredes álmainál és kitart a Nyugat mellett, még nem dőlt el. Az még a most győzelmi zászlót lengető kormányfőtől is függ. Na meg attól, hogy a magyar népnek van-e elég ereje szembeszállni vele. | Fordul-e Kompország? | Nézelődő | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256815_fordul-e-komporszag | null | true | null | null | Népszava |
Szokás mondani, hogy hazánk házmesterország, elég elcsépelt mondás, de használatban van. Magába a foglalkozásba nem szokás belegondolni: mit csinál egy házmester, miért lett házmester, milyen felelősséggel jár a munkája? Erről is átfogóbb képet ad Ádám István Pál társadalomtörténész Házmesterek a vészkorszakban című műve, mely találóan "mentalitástörténeti diagnózisként" jellemzi magát, hiszen betekintést nyújt a budapesti zsidóüldözések rapszodikus időszakába az átlagemberek nézőpontjából. A Park könyvkiadó gondozásában megjelent művet kedd este mutatták be a Holokauszt Emlékközpontban.
A szóban forgó könyv magyar fordítását Orosz Ildikó készítette el. Az eseményen a szerző beszélgetőtársai Klacsmann Borbála holokauszt-kutató és Gyáni Gábor társadalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a CEU és az ELTE professzora voltak, Lénárt András történész moderált. Gyáni Gábor mindjárt az elején fontosnak tartotta elmondani, hogy több szó használatos a holokausztra, a "vészkorszak" elnevezés közvetlenül a II. világháború utáni pár éves, nagyjából 1948-ig tartó időszakból ered. - A holokauszt és a soá kifejezések nyugatról erednek, és jóval később terjedtek el Magyarországon, mint a vészkorszaké. Ezutóbbi egy szégyellős kifejezése az egész eseménysor leírásának, valószínűleg a mohácsi vésszel hozható rokonságba, hiszen arra használták előtte. - Az akadémikus megjegyezte, hogy a címben használt kifejezés épp a 60-as években kezdett el végleg eltűnni, most a szerző visszahozta.
Lénárt András kiemelte, Ádám István Pál könyve nem csak a zsidóüldözések időszakára koncentrál, hanem az előzményeket is vizsgálja, lényegében egy házmestertörténetet tár elénk, ezáltal kutatja ennek a foglalkozási csoportnak a motivációit: miből éltek, honnan érkeztek, miért dönthetett egyik vagy másik házmester úgy, hogy megvédi vagy épp kiszolgáltatja az üldözötteket az erőszaktevőknek. A moderátor felolvasott egy részletet a könyvből, mely a Házfelügyelők Lapja (megjelent 1923 és 1944 között) egy cikkéből idéz, ebből az látszik, hogy egyrészt a vészkorszakra már kialakult valamiféle szakmai önérzete a házmestereknek, másrészt egyfajta hatósági személyként is tekinthettek magukra. Gyáni Gábor elmondta, a házmester szerepe a kiegyezés utáni, fővárosi bérházépítés során vált fontossá, már maga a szó, hogy "házmester" specifikus, angolra szinte lefordíthatatlan, mert az angolszász kultúrában nem létezik ez a foglalkozás, német területen viszont igen (Hausmeister), ahol is Berlinben hasonló, körgangos bérházak épültek, ezek földszintjén helyezkedett el a házmester kis lakása. A házmester feladata volt a lakóépület karbantartása, adminisztrációs tevékenységet is ellátott és éjszakánként kapuőrként működött, este tíz után ugyanis kapupénz fejében lehetett csak bejutni a házakba, mely számos konfliktust szült. - Ezek az emberek általában agrárszegény, alacsony iskolázottságú, vidékről jött személyek voltak, akiknek egy szerény egzisztenciát biztosított a házmesterség, elsősorban lakást - emelte ki a társadalomtörténész, aki emlékeztett arra is, hogy ez az ágybérlet időszaka, amikor annyira megoldatlan volt a lakhatás kérdése, hogy sokan még szobát sem tudtak bérelni, csak ágyat. A házmester átlátta a bérház működését, ismerte a lakókat, ezáltal kulcsszerepe lett a zsidóüldözés időszakában, de a szerep sokösszetevős volt.
Klacsmann Borbála holokauszt-kutató úgy fogalmazott, mikrotörténetpártinak tartja magát, nagyon örült a könyv megjelenésének, mert abban a szerző több házmester személyes életútját is feltárja, amitől még olvasmányos is lesz. A holokauszt-kutatásban elterjedt a zsidóüldözésben érintettek hármas kategorizálása: szemlélő, elkövető vagy embermentő, mely a szakértő szerint túlzottan sarkos. - Kellenek a tipológiák, de pont azért, hogy utána lehessen berzenkedni, hogy miért nem jók a besorolások. - mondta Klacsmann Borbála, aki szerint a házmesterekre eleve nem is alkalmazható a hármas tipológia, hiszen alapvetően szemlélőnek vélnénk őket, de némi aktivitást is mutattak, melyben volt elkövetői és embermentői attitűd egyaránt. Mindehhez hozzátartozik, hogy volt olyan házmester, aki a külvilág felé elvakult antiszemitának mutatta magát, hogy ne keltsen gyanút, a valóságban viszont elhazudta, hogy lennének izraelita lakói az általa felügyelt bérháznak. A Házmesterek a vészkorszakban nagyon sokszínű képet ad erről a szomorú időszakról.
Az új könyvhöz kapcsolódik a Holokauszt Emlékközpont jelenlegi időszaki kiállítása is, mely a zsinagóga karzatán tekinthető meg, címe: "Hazatérése nem kívánatos." és a hétköznapi emberek holokauszthoz fűződő viszonyát mutatja be. A márciusig megtekinthető tárlat öt foglalkozási csoport tagjainak bemutatásán keresztül láttatja ezt a rendkívül radikális időszakot, kurátorai a szerző, Ádám István Pál és a moderátor Lénárt András. Ahogy a szinopszisa ígéri, a kiállítás átfogó társadalomtörténeti, mégis emberközeli képet kíván adni a budapesti zsidóüldözésekről. Nagyon izgalmas és elgondolkodtató kiállítás, melyben a házmesterek is kapnak egy saját blokkot. | Házmesterek kulcsszerepben | A munkájukat végző, hétköznapi emberek? Haszonszerzés céljából tettek jót vagy rosszat? Szemlélődtek vagy aktívan részt vállaltak a zsidóüldözésben? – Ádám István Pál könyve, a Házmesterek a vészkorszakban unikális nézőpontból világítja meg a holokauszt időszakát. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256875_hazmesterek-kulcsszerepben | null | true | null | null | Népszava |
Kerék-Bárczy: Polt a kukába dobja az ellenzéki feljelentéseket | Ha úgy definiáljuk ezt a rendszert, mint egy maffiaállamot, akkor tudjuk, hogy ennek részese az ügyészség is, ez egy bűnszövetkezet, aminek fontos része az összes nyomozóhatóság is – ezt Kerék-Bárczy Szabolcs mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150513-kerek-barczy-szabolcs-eb | 2015-05-14 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Megfélemlítés, megtorlás, kormánybuktatás - persze, hogy Soros!
"Az Átlátszó tagja az Amerikai Egyesült Államok 1980-as években megfogalmazott, új nemzetbiztonsági és külföldi befolyásszerzési doktrínája szerint kiépített nemzetközi hálózatnak, amely a világ minden pontján az amerikai érdekeket képviseli a célország (jelen esetben Magyarország) érdekeivel szemben." Ezzel az ütős összefoglaló megállapítással vezeti fel jelentését a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SzH). Ebben feladata szerint lerántja a leplet a Magyarországon tevékenykedő hálózatról, amely "a korábban fedett amerikai titkosszolgálati tevékenységek egy részét a legális térbe emelte, illetve az állami források mellé magántőkét is bevont, ezzel megsokszorozta a külföldi beavatkozási tevékenységek hatékonyságát".
A láthatóan nagy munkával összegereblyézett anyag összefoglalja az Egyesült Államoknak a hidegháborúban valóban létezett keleti feltartóztatási politikája részét képező műveletek eredetét, szervezését. Azt a szakaszt, ami Ronald Reagen elnök idején finomodott módszerében. Eszerint a beavatkozási folyamat mint állami monopólium részben megszűnt a National Endowment for Democracy (Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért - NED) amerikai kormányzati támogatású szervezet megjelenésével, az Egyesült Államok az 1980-as évektől a befolyásszerzés klasszikus feladatait magánalapítványi hatáskörbe szervezte ki, kiegészítve az amerikai szolgálatok munkáját. A NED azonban nem helyettesíti a CIA munkáját, nem teszi feleslegessé, és nem csorbítja, hanem kiegészíti - szab pontos irányt az SzH. Vagyis a NED azon politikai, kulturális és médiaaktivitást mutató magánszemélyek és ügynökszervezetek hálózatosodását készíti elő és építi ki, amelyek felvállalják Amerika céljainak megfelelő befolyásszerző, megfélemlítő és megtorló akciók végrehajtását. Az így kialakított gépezettel az Egyesült Államok érdekeivel szembekerülő országokat törik meg. Maga a NED kétpárti (republikánus és demokrata) támogatási rendszerű, a pénz felét ezek szervezetei kapják, biztosítva a folytonosságot elnökváltásoktól függetlenül. A pénz másik felét több száz külföldi, saját hálózati kötelékébe tartozó politikai nyomásgyakorló szervezet között osztja szét, amelyek az adott régióban vagy országban operatív munkát végeznek az amerikai deep state geopolitikai céljainak megfelelően.
De hogyan jönnek ide a korrupciót feltáró, a kormányzati működéseket figyelő szervezetek, oknyomozó portálok? Mi közük a fentebbi fedett hírszerzői műveleteket végző formációkhoz? Nos, a magyar szuverenitást oltalmazó hivatal szerint ennek a piramisszerűen felépülő szisztémának része az Átlátszó is, amelynek csúcsán a NED áll. Az operatív hírszerzői hálózat egyik legfontosabb tagja természetesen a Soros György-féle Open Society Foundations, amely aktív helyszíni jelenléttel felméri, hogy a befolyásolási kísérletekkel szemben álló országokban mely szervezetek és magánszemélyek folytatnak politikai tevékenységet. Hálózatba szervezik és tendenciózusan támogatni, fizetni kezdik azokat a potenciális partnereket, amelyek felforgató tevékenységükkel elérhetik az USA mélyállamának érdekei szerinti célokat - írják. Ez pedig nem más, mint a renitens ország vezetőinek megbuktatása (kiemelés tőlem - B. M.) vagy a társadalom alapvető értékrendi kérdésekben való befolyásolása és attitűdváltoztatása.
Az SzH szerint efféle oknyomozó újságírás nem is létezik. Az ilyen feltárásokat koordináló Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) is része ennek a globális hálózatnak, amely látszólag szervezett bűnözéssel és korrupcióval kapcsolatos kutatói, vizsgálati tevékenységeket folytat. Ezzel szemben a Földet behálózó gigantikus összeesküvés képe bontakozik ki az SzH leírásában. Az OCCRP - anyaszervezete a Journalism Development Network (JDN) - hatvannyolc állandó helyi partnerrel és világszerte kiterjedt hálózattal rendelkezik, Magyarországról az Átlátszó és a Direkt36 portál a tagja. Az OCCRP által feltárt információk alapján a Transparency International feljelentést tesz, jogi beadványokat ír. Ezzel a módszerrel hatósági vizsgálat alá vonhatják, valamint elszámoltathatják az általuk korruptnak nevezett személyeket, szervezeteket és intézményeket. AVSquare.org a NED által alapított és finanszírozott, a visegrádi országokra fókuszáló "oknyomozó" portál, amely varsói központjából fogja össze az OCCRP közép-európai partnereit. A VSquare hálózati tagja a lengyelországi Frontstory, a csehországi Investigace, a nálunk az Átlátszó és a Direkt36, valamint a szlovákiai Ján Kuciak Oknyomozó Központ. Mindegyik az OCCRP és a NED partnere, valamint anyagi támogatottja.
Egyenesen hírszerzési fedőtevékenység
Az OCCRP adatbázisa, az Aleph a hálózaton belüli "oknyomozói" munka háttéranyagait tartalmazza szerte a világból. Ez a következő szintje a felforgatásnak, az adattömeg "semmilyen formában nem szolgálja vagy szolgálhatja azt a célt", amelyet az Átlátszó is megfogalmaz saját "független’"tevékenységéről. Felveti viszont annak lehetőségét, hogy a beszállított nyers adatok felhasználhatók az amerikai kormány és szervezetei által folytatott nyomásgyakorláshoz és befolyásszerzéshez. Az "oknyomozó" újságírói munka során a közérdekűadat-igénylés és a kiszivárogtatott dokumentumok titkosított befogadása - ha ezt idegen hatalom által, külföldi beavatkozásra létrehozott hálózati tagként műveli a szervezet - alapot adhat arra is, hogy az idegen titkosszolgálati hírszerzés által már megszerzett információt legalizálja, ezzel a célország kormánya és hatóságai előtt rejtve marad a vele szemben elkövetett titkos megfigyelés. Ehhez elegendő a hálózati tagot arra utasítani, hogy a már megszerzett dokumentumot közérdekűadat-igénylés formájában kérje ki, vagy ha ez nem lehetséges, akkor titkosított forrásra hivatkozva az állami rendszeren belülről érkező kiszivárogtatásként kezelje.
A cél politikai és gazdasági válság keltése
A stratégiai fontosságú nemzetgazdasági ágazatok feletti kontroll mind a nemzetállamok, mind pedig a nagyhatalmak számára fontos az SzH megfogalmazásában. A külső erők befolyásért vívott küzdelme évekre-évtizedekre súlyos belpolitikai válságot okozhat az elszenvedő országokban. Ebben a harcban a részt vevő felek válogatott módszereket vetnek be: a közvélemény befolyásolására használt dezinformációs kampány, a politikai és diplomáciai nyomásgyakorlás, a gazdasági ellehetetlenítés, a titkosszolgálati, hírszerzői tevékenység. A csatatérországokban a kár mértéke óriási: a politikai élet és a kormányzás instabillá válik, az állami intézmények hitele csökken. A nyilvánosságban a tudomány és a szakértők szerepét átveszik a nagyhatalmi hálózat tagjai, amelyek dezinformációs kampányokat folytatnak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal voltaképpeni vádirata idén októberben látott napvilágot. Pár hét különbséggel éppen hetvenöt évvel korábban nyújtotta be a vádiratot a hírhedt ügyész, Alapi Gyula a Rajk-perhez. A "belső ellenség" (jugoszláv-) amerikai-brit felforgató tevékenységét leleplezni hivatott koncepciós perek mintájául szolgáló büntetőeljárás 1949 szeptemberében kezdődött.
Kiszakítás a békepártiak közül
A vádirat szerint Rajk László belügyminiszter a magyar állam érdekeit súlyosan veszélyeztető titkokat közölt idegen hatalmakkal, ami által kémkedés, hűtlenség bűntettét követte el. "Rajk szélesen elágazó szervezetet hozott létre. Ahová csak lehetett, magas állásokba juttatta az imperialisták ügynökeit. (...) Szervezetük olyan szerteágazónak és jelentősnek látszott, hogy Rajkra és bandájára támszkodva 1947 őszén már irányt vettek a magyar népi demokrácia megdöntésére. (...) A terv abban áll, hogy észrevétlenül, a szomszéd államok kormányainak éberségét kijátszva, Belgrád központtal fokozatosan Jugoszlávia köré tömörítse a népi demokratikus országokat". Itt is mai szóval civil szervezetek voltak az eszközök: az ún. Balkáni Szakszervezeti Szövetség, a Balkáni Sportszövetség, a Balkáni Ifjúmunkás Szövetség, a Balkáni Nőszövetség stb., amelyek központja Belgrádban volt. Rajknak titkos találkozót kellett létrehoznia a jugoszláv belügyminiszterrel, Rankoviccsal Paks mellett. A megbeszélés egy csőszházban zajlott le. "Tito a legközelebbi időkben éles kampányt kezd a magyar kormány és állam vezetői ellen. (...) Ezt az akciót határincidensek fogják követni, amelyekért Jugoszlávia Magyarországot teszi felelőssé." A terv célja Rajk vezetésével jugoszlávbarát kormány alakítása. "Rajk és bandája azt a célt tűzték maguk elé, hogy kiszakítsák Magyarországot a béke védőinek táborából. (...) Rajk és társai tervei mögött is az amerikai imperializmus állott, mely a német és osztrák megszállású zónában már összegyűjtötte láncos kutyáit."
Utasítások
Beismerő vallomásában Rajk László többek közt a belső összesküvésről beszélt. Elmondta, hogy "egyik ilyen utasítás az volt, hogy minden eszközzel hassak oda, hogy a rendőrség, valamint a honvédség vezető posztjaira a mi politikánknak megfelelő, tehát nacionalista, soviniszta, szovjetellenes, számunkra megbízható elemeket helyezzek el. (...) a rendőrség egésze és a honvédség egésze, mint fegyveres alakulatok, Tito politikájának befolyása alá kerüljenek, azaz nacionalista, szovjetellenes tartalommal az Egyesült Államok felé való orientálódással telitődjenek. (...) az államapparátus legkülönbözőbb területein (...) mindenüvé igyekezzek nacionalista, soviniszta, szovjetellenes, angol-amerikai-barát elemeket elhelyezni. "
"Számításba kell venni az Egyesült Államok, általában az angolszászok részéről egyre inkább fokozódó háborús provokációs politikát, (...) amely bizonytalanságot kelt a politikailag kevésbé érett emberekben, akik háborús pánikba esnek és a pánik miatt inkább Amerika felé próbálnak orientálódni. (...) ha a cselekvés ideje elérkezik, az Egyesült Államok igyekszik valamit időzíteni, (...) hogy a Szovjetunió ne tudjon Magyarországon a hatalom átvételénél beavatkozni."
A zseniális áthangolás: szövetségesből ellenség
A per szövegírói szerint azonban az ellenség akadályokba ütközik. A koncepciót követve Rajk arról beszélt, hogy "ahhoz, hogy a Szovjetunió ellen tudják fordítani a jugoszláv néptömegeket, külön programot kellett kidolgozni. Ezt a programot Rankovics Tito zseniális áthangolási tervének nevezte, ami alatt azt kell érteni, hogy a szovjetbarát jugoszláv dolgozó néptömegeket szovjetellenessé kell tenni. (...) Ennek az áthangolási tervnek a lényege az, hogy először csak barátilag bírálják a Tájékoztatási Iroda határozatát. (...) A baráti kritikával egyidejűleg még a Szovjetunió dícséretét is fogják hangoztatni. Később a baráti kritika hangját megváltoztatják és rágalomnak kezdik minősíteni a Tájékoztatási Iroda határozatát, de még mindig nem ellenséges hangon. (...) Egy későbbi szakaszban a Szovjetuniót teszik felelőssé azért, hogy rosszindulatúan Jugoszlávia népeit meg akarja akadályozni a szocializmus fejlődésében, (...) és a Szovjetunió így mesterségesen propagált magatartásával teszik indokolttá azt, hogy Tito, aki a szocializmust akarja építeni, az Egyesült Államok felé fordul. Ezt követné ennek az áthangolási politikának az utolsó fázisa, amely arra mutatna rá, hogy míg a Szovjetunió Jugoszlávia fejlődését akadályozza, az Egyesült Államok ezt elősegíti és azzal Jugoszlávia népeit sikerülne a Szovjetunió ellen fordítani."
"Titónak leghatározottabb álláspontja, hogy a Tájékoztatási Iroda határozata után többé már nem lehet szó a hatalom békés úton való átvételéről, hanem erőszakosan, fegyveres állampuccsal kell a népi demokratikus kormányzati rendszert megdönteni." A per kiagyalói nem létezett eseményeket is elővezettek. "1948 végétől kezdődőleg (... ) jugoszláv részről provokált határincidensek" kezdődtek, "röpiratokat készítettek", amelyek egy részét "az ő fedő szerveikhez (...) juttatták át terjesztés végett. Ami azonban ennél sokkal súlyosabb, igen nagy mennyiségben diplomáciai postával hozták át a jugoszláv követségre és a követség diplomáciai testülete foglalkozott ennek szétosztásával és terjesztésével".
Fellazítás a grinzingi vendéglőben
Amikor a téboly már nagyrészt a múlté volt is, az éberség nem lankadhatott. Az 1956-os forradalom tizedik évfordulójára készülve az előző állampárt politikai bizottsága határozatot hozott "Az imperialisták fellazító politikája elleni harc néhány kérdéseiről". Ennek nyomán a Belügyminisztérium szigorúan titkos jelentést készített az ellenséges befolyásszerzés formáiról, példákat is ismertetve. Hogy milyen kísértésnek vannak kitéve a magyar turisták, arról azt írják: "Az IBUSZ turista csoportok rendszeres programja, pl. Bécsben a grinzingi kisvendéglők meglátogatása vacsorával és borkóstolóval egybekötve. Megszokott dolog, hogy ezeken a vacsorákon magyar disszidensek is megjelennek, akik a hangulat emelkedésével egyidejűleg egyre nyíltabb ellenséges propaganda tevékenységet fejtenek ki. Nem ritka a soviniszta, vagy nacionalista uszítás. Az Alter Wiener Keller kisvendéglőben pl. koronás címerrel ellátott magyar zászló van elhelyezve a bejáratnál, és a magyar turistákat fogadó zenekar az ’Ott, ahol zúg az a négy folyó...’ kezdetű és más soviniszta, irredenta dalokat játszik." De itthon is vigyázni kellett, mert "az utóbbi másfél év alatt több száz különböző állampolgárságú pap járt hazánkban, egyesek közülük több ízben is, szinte kivétel nélkül vallásos propagandára és egyházi agitációra használták fel beutazásaikat. Ez év júniusában pl. az AEÁ-ból (Amerikai Egyesült Államok - B. M.) 12 fős formaruhás apáca csoport érkezett hazánkba, akik számos vidéki városban és községben megfordultak. Ezek az apácák az ’Isteni Megváltó Leányai Kongregáció’ szerzetes rend magyarországi tartományának volt tagjai, akik 1948-ben elöljáróik utasítására hagyták el az országot. A csoport egyik tagja elmondotta, hogy az AEÁ-ban működő női rendek más, korábban disszidált apácákat is beutaztatnak Magyarországra, hogy itt propaganda missziós tevékenységet folytassanak". | A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése: régi-új ellenségünk, az Egyesült Államok | Valójában hírszerzési fedőtevékenységet végez az Egyesült Államok javára, maga körül tudva a térség sok hasonló szervezetét, ezt a befolyásszerzést évtizedek óta végzik az amerikaiak. Ezt tudjuk meg az Átlátszó és társai „vádiratából” a Szuverenitásvédelmi Hivataltól. Jelentésében a világot átfogó kémszervezet sejlik fel a korrupcióellenes, oknyomozó portálok, szervezetek sokasága képében. Szellemisége folytonosságot mutat, a történelem körbeér: pontosan hetvenöt év elteltével ma ugyanaz az ellenség, helyenként a szóhasználat is régi kort idéz. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/a-szuverenitasvedelmi-hivatal-jelentese-regi-uj-ellensegunk-az-egyesult-allamok-272334 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Ecuador kész párbeszédet folytatni Nagy-Britanniával és Svédországgal, hogy közösen találjanak megoldást a június 19. óta a latin-amerikai ország londoni nagykövetségén tartózkodó Julian Assange kiadatási ügyére - jelentette be Quitóban Rafael Correa ecuadori elnök. Az államfő egy hétfő esti tévéinterjújában hangsúlyozta, országa nyitott a párbeszédre. Hozzátette, hogy szerinte Nagy-Britannia és Svédország hajthatatlan álláspontja miatt mélyült el a válság a WikiLeaks-alapító személye körül. E két ország ugyanis soha nem nyújtott biztosítékot arra, hogy Assange-ot nem adják majd ki az Egyesült Államoknak, ahol hosszú börtönbüntetésre - az érintett szerint akár halálbüntetésre is - számíthat amerikai diplomáciai iratok százezreinek a megszerzéséért és internetes közzétételéért.
Correa az után jelezte a párbeszéd iránti készségét, hogy a Dél-amerikai Nemzetek Uniója (Unasur) és a Hugo Chávez venezuelai elnök által létrehozott bolivári szövetség (ALBA) támogatásáról biztosította Ecuadort Nagy-Britanniával szemben. Az Unasur vasárnap szólította fel Quitót és Londont, hogy kezdjenek "közvetlen tárgyalást" nézetkülönbségeik rendezésére.
Hugo Chávez hétfőn "radikális válaszlépésekkel" fenyegette meg Nagy-Britanniát arra az esetre, ha a brit hatóságok erőszakkal behatolnának Ecuador londoni nagykövetségére. Felhívta a brit kormány figyelmét arra, hogy "Ecuador nincs egyedül". Chávez nem részletezte, hogy milyen akcióra gondol, csak annyit közölt, hogy az már "előkészületben van". | Assange-ról egyezkedne Ecuador | Ecuador kész egy párbeszédre Nagy-Britanniával és Svédországgal Julian Assange-ról. Ecuador a múlt héten adott menedékjogot a WikiLeaks alapítójának, akit Nagy-Britannia nem enged ki Londonból. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2012/08/assangerol-egyezkedne-ecuador | 2012-08-21 10:07:00 | true | null | null | Origo |
- Elég a herdálásból! Karácsonyék a lakhatási válság kezelése helyett idősotthontól kezdve, iskolaépületen át, kollégiumig mindent eladnának. A kelenföldi kollégium ügye szimbóluma a balliberális városvezetés ingatlangazdálkodásának. Vagyis, inkább annak teljes hiányának. Karácsony kollégiumok létesítésének támogatását ígérte 2019-ben. Ehhez képest nem, hogy nem épített egyet sem, hanem már három éve próbálja eladni az üresen álló többszáz fő befogadására alkalmas rimaszombati úti kollégium épületét is - írja Facebook-bejegyzésében Szentkirályi Alexandra.
A Fidesz budapesti elnöke szerint ebből elég volt. Szentkirályi tájékoztatott, hogy a Fidesz fővárosi frakciója azt javasolja, hogy hirdessünk ingatlanértékesítési stopot:
A kelenföldi kollégium értékesítésétől álljon el a főváros.
Készítsen tervet a lakhatási célú hasznosítására.
A fővárosi tulajdonú ingatlanállományt mérjék fel és készítsenek tervet a lakhatási célú hasznosításukra, amit a közgyűlésenk bemutatnak.
Amíg ez nem készül el, ne értékesítsenek ingatlant.
Borítókép: Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke (Forrás: Facebook) | Ez a fővárosi Fidesz terve: lakhatási célra használnák ezeket a nagy ingatlanokat | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/ez-a-fovarosi-fidesz-terve-lakhatasi-celra-hasznalnak-ezeket-a-nagy-ingatlanokat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egyelõre lezárták a nagykanizsai kórház eszközbeszerzési ügyét
A közgyûlés kedden lezárta a Kanizsai Dorottya Kórház közbeszerzéseivel kapcsolatos vizsgálatot. A testület úgy határozott, hogy megvárja a rendõrségi nyomozás végét, s majd annak tükrében dönt a további lépésekrõl.
Mint arról lapunk korábban beszámolt: az önkormányzat pár hónappal ezelõtt vizsgálatot indított, miután felmerült a gyanú, hogy visszaélés történt a közpénzbõl finanszírozott eszközök, például egy röntgencsõ beszerzése kapcsán. Ezzel kapcsolatban több képviselõ is tett fel kérdéseket a városi kórház vezetésének, melyekre az intézmény menedzsmentje írásban meg is küldte a válaszokat. Ezt követõen viszont újabb kérdések merültek fel, melyekre szintén választ vártak a képviselõk.
A keddi közgyûlésen kiderült: a kórház vezetése az újabb kérdésekre is megküldte a válaszokat, mellékelve a kért számlák és megrendelõk másolatát is, ám ezen dokumentumok vizsgálatához külön szakértõre lett volna szükség. Mint az az elõterjesztésben olvasható volt: a kórházi közbeszerzések tárgyában a rendõrség is nyomozást indított, így az önkormányzati vizsgálat során közbeszerzési szakértõ párhuzamos kirendelése egyelõre nem indokolt.
A testület ezek után úgy határozott, hogy a vizsgálatot _x0096_ a rendõrségi nyomozás végéig _x0096_ lezárják, s majd a nyomozási eredmények ismeretében döntenek a kórházzal kapcsolatos további lépésekrõl.
Kapcsolódó cikkünk:
Az ár bizalmas adat? Vizsgálják az eszközbeszerzést a kórházban | ZAOL - Egyelőre lezárták a nagykanizsai kórház eszközbeszerzési ügyét | A közgyűlés kedden lezárta a Kanizsai Dorottya Kórház közbeszerzéseivel kapcsolatos vizsgálatot. A testület úgy határozott, hogy megvárja a rendőrségi nyomozás végét, s majd annak tükrében dönt a további lépésekről. | null | 1 | https://www.zaol.hu/hirek/2010/09/egyelore-lezartak-a-nagykanizsai-korhaz-eszkozbeszerzesi-ugyet | 2010-09-08 15:13:00 | true | null | null | ZAOL (Zalai Hírlap) |
Zsiga Marcell fideszes országgyűlési képviselő költségtérítési ügyével sajtóinformációk szerint a párt etikai bizottsága is foglalkozik. A képviselő, Miskolc alpolgármestere az MTI megkeresésére szombaton mindössze annyit mondott, hogy a Fidesz várhatóan hétfőn tájékoztatja ügyében a sajtót.
Zsiga Marcellről a Blikk írta meg, hogy hónapokig két helyről, az országgyűléstől és a miskolci polgármesteri hivatalától is felvett költségtérítést, törvénytelenül. Emiatt Török Zsolt, az MSZP szóvivője szombaton sajtótájékoztatón szólította fel a miskolci alpolgármestert, hogy mondjon le országgyűlési képviselői mandátumáról.
Krakkó Ákos, a Fidesz-frakció sajtófőnöke az RTL Klub híradójának azt mondta: a képviselő ügyét a Fidesz országos vezetése hamarosan megvizsgálja, hogy tisztán lásson a képviselőcsoport, összehívják az etikai bizottságot, és meghallgatják Zsiga Marcellt. Hozzátette: a képviselő nagyot hibázott, amikor duplán vette fel a költségtérítést, és azt az utolsó fillérig vissza kell fizetnie. Zsiga, aki állítása szerint elfeledkezett arról, hogy két helyről is kap költségtérítést, már jelezte, hogy visszafizeti a pénzt.
Az MSZP szóvivője sajtóhírek alapján azzal is vádolta Zsiga Marcellt, hogy nemcsak "a saját zsebét tömte", hanem rokonainak is "zsíros" állást szerzett az önkormányzat cégeinél. Szombaton a Blikk írta meg, hogy a képviselő apja és testvére is önkormányzati állást kapott nem sokkal azután, hogy a politikus alpolgármester lett Miskolcon. Az apa, Zsiga Gábor a városi távhőcég, az önkormányzati tulajdonú Mihő Kft. felügyelőbizottságának elnöke, míg a testvér, Zsiga Zoltán a szintén városi tulajdonban lévő Miskolci Sportcsarnokban dolgozik.
Zsiga Marcell az Észak-Magyarország szombati számának nyilatkozott az ügyről. A Boon.hu szerint azt mondta: édesapját és testvérét szakmai alapon választották ezekre a pozicíókra, és nem azért, mert ő gyakorolt nyomás volna valakire. Zsiga szerint nem újdonság, hogy a Fidesz felügyelőbizottságokban szakmai felügyeletet lát el. Hozzátette: apja korábban - még az előző városvezetés alatt - a miskolci piacot működtető részben önkormányzati cég felügyelőbizottságában volt delegált.
Szabó Tamás, a Miskolc Holding Zrt. (ennek része a Mihő Kft.) vezérigazgatója a lapnak ugyancsak azt mondta: Zsiga Gábor kinevezéséről a Holding igazgatótanácsa döntött a szakmai hozzáértés és az eddigi életút alapján.
A lapnak Egri István, a Miskolc Városi Szabadidőközpont megbízott igazgatója szintén azt nyilatkozta: szakmai alapon vették fel Zsiga Zoltánt, aki sportszervezői feladatokat lát el az intézményben. Egri szerint Zsiga Zoltánnak megvan a képesítése, felsőfokon beszél angolul, és kosáredzőként segíthet abban, hogy a miskolci kosárlabda újra sikeres legyen. Hozzátette, alacsony bérért, a közalkalmazotti bértábla besorolásnak megfelelő juttatásért dolgozik náluk. | A Fidesz etikai bizottsága vizsgálja Zsiga Marcell költségtérítési ügyét | A Fidesz etikai bizottsága vizsgálja Zsiga Marcell költségtérítési ügyét - A fideszes országgyűlési képviselő, aki egyben Miskolc alpolgármestere is, törvénytelen módon vett fel több százezer forint közpénzt. | null | 1 | http://index.hu/belfold/2011/03/05/a_fidesz_etikai_bizottsaga_vizsgalja_zsiga_marcell_koltsegteritesi_ugyet/ | 2011-03-05 19:24:00 | true | null | null | Index |
Újabb, feltehetőleg galvániszapot tartalmazó hordók kerültek Csepelre, közölte a helyszínen tartott hétfői sajtótájékoztatón Németh Szilárd, a Fidesz-KDNP helyi frakcióvezetője.
Újabb hordók érkeztek a helyszínre?
Az ellenzéki képviselő, aki a le nem zárt területre bevezette az újságírókat, megmutatta azokat a becslése szerint mintegy öt tonna veszélyes anyagot tartalmazó hordókat, amelyek állítása szerint néhány hete még nem voltak a telephelyen.
A fóliával letakart hordókkal teli területre érkező mintegy tucatnyi újságírót senki sem tartóztatta fel. Németh Szilárd bemutatta azt a szerződést is, ami szerint a csepeli önkormányzat az egyik szabad demokrata képviselő cégét bízta meg a telephely ellenőrzésével. A frakció a képviselői munkával összeférhetetlennek és etikailag elfogadhatatlannak tartja, hogy Kál Károly, aki egyben az SZDSZ helyi elnöke, a veszélyes hulladék tárolásában érdekelt legyen - hangoztatta az ellenzéki képviselő.
Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek
Németh közölte, arra kérik a csepeli polgármestert, indítsa meg a képviselő ellen az összeférhetetlenségi eljárást. A fideszes politikus elmondta, nem tartja megnyugtatónak a galvániszap ellenőrzését, ami állítása szerint mindössze napi 30-40 perces őrzést jelent a valóságban. Ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy nemrég ismeretlenek felgyújtották a galvániszapot lefedő fóliát, de ezt az esetet szerinte eltitkolták.
A képviselő közölte, azt kérik Fodor Gábor környezetvédelmi minisztertől, hogy haladéktalanul intézkedjen a veszélyes hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról, és addig is kötelezze az önkormányzatot a terület 24 órás őriztetésére.
Kál szerint nincs összeférhetetlenség
Kál Károly a sajtótájékoztatót követően - ugyancsak a helyszínen - azt közölte az MTI-vel, hogy nem tartja összeférhetetlennek cége önkormányzati megbízását. Elmondta azt is, nem tudja, hogyan kerültek a telepre új hordók, illetve abban sem biztos: érkezett-e egyáltalán újabb szállítmány.
Az SZDSZ-es politikus közölte, a területet a megbízás értelmében nem őrzik, csak "rendszeresen ellenőrzik". Arra a kérdésre, hányan látják el ezt a munkát, azt mondta: ez olyan szakmai kérdés, amire nem szívesen válaszol.
Egy ember ellenőrzi a helyszínt
Az Index kapott egy másolatot az SZDSZ-es képviselő és az önkormányzat között léterjött szerződésből. Eszerint Kál cége, a Korund Kft. 305 ezer forint + áfa szolgálattási díjért vállalta az ellenőrzést. A kft.-nek a megállapodás szerint naponta négyszeri váltakozó időpontban "helyszíni szemrevételezést" kell tartania, és figyelnie kell a takaró-védőfólia állapotára. Az ellenőrzésről naplót kell vezetnie a cégnek, és ha megsérül a fólia, azt jeleznie kell a megbízónak, a csepeli polgármesteri hivatalnak.
A szerződés szerint a feladat ellátását a megbízott "egy fő igénybe vételével (gépkocsival) hajtja végre". | SZDSZ-es képviselő cége őrzi a csepeli galvániszapot | SZDSZ-es képviselő cége őrzi a csepeli galvániszapot - A kft. 305 ezer forintot kap havonta, cserébe egy embernek naponta négyszer kell ellenőrizni. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/sgajh35627/ | 2007-06-18 00:00:00 | true | null | null | Index |
A közlemény szerint az SZH június 25-én indított egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége kapcsán, és a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben.
"Egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz"
- fogalmaztak.
Ennek egyik példája a hivatal szerint az az uniós koncepciós eljárás, amely a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki. A koholt vádakra épülő ítélet meghozatalához az Átlátszó és más - az Európai Unió által is pénzzel támogatott - politikai nyomásgyakorló csoportok részjelentései szolgáltatták az alapot.
Ezeket a részjelentéseket a magyar közvélemény azóta sem ismerhette meg, azokat a névleg transzparenciáért küzdő Átlátszó a mai napig nem hozta nyilvánosságra az SZH felszólítása ellenére sem - tették hozzá.
Hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek
- hangsúlyozták.
A vizsgálat során a hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető - írták.
Úgy folytatták, hogy az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el, a 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak.
Mint hozzátették, a "trükkök ellenére" a hivatal megállapította, hogy a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik.
Közölték azt is, hogy a vizsgálat során az Átlátszó megtagadta az együttműködést az SZH-val, a jelentéshez törvényi kötelezettsége ellenére semmilyen adatot nem szolgáltatott.
A vizsgálat eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az Átlátszó tevékenysége káros és szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára - áll a közleményben. | Szuverenitásvédelmi Hivatal: az Átlátszó súlyos károkat okoz | Egyértelművé vált, hogy az Átlátszó az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/szuverenitasvedelmi-hivatal-atlatszo-vizsgalat | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
2010.09.26. 17:40
Tisztességes és törvényességre épülő roma politikára van szükség, és véget kell vetni az Országos Cigány Önkormányzat ámokfutásának Farkas Flórián Lungo Drom-elnök szerint. A romatámogatásért felelős miniszteri biztos visszautasította Kolompár Orbán vádjait, hogy a szervezetnél 2003-ban is történtek visszaélések. A Baranya Megyei Cigány Önkormányzat megyenapján a romavezetők a több büntetőügyben is érintett Kolompár távozását sürgették.
Véget kell vetni annak az ámokfutásnak, amit az Országos Cigány Önkormányzat vezetése tett az elmúlt években – jelentette ki a romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos Pécsett. A Baranya Megyei Cigány Önkormányzat megyenapi ünnepségén a roma vezetők egyetértettek abban: a több büntetőügyben is érintett Kolompár Orbánnak távoznia kell a szervezet éléről.
Az OCÖ másfél éves gazdálkodása miatt az Állami Számvevőszék múlt héten tett feljelentést – a többi között adócsalás és hűtlen kezelés gyanújával. Kolompár Orbán a szervezet előző vezetését is feljelentené – szerinte 2003-ig Farkas Flórián elnöksége alatt is voltak visszaélések a szervezetnél. A Lungo Drom elnöke visszautasítja a vádakat.
Kolompár elfelejtkezik arról, hogy a szocialista-liberális kormányzattal mindent megettek annak érdekében, hogy a Lungo Dromot ellehetetlenítsék. Nincs olyan megyei vezető, akiket ne jelentettek volna fel, természetesen engem is tüzetesen átvizsgáltak – mondta a miniszteri biztos.
Farkas Flórián szerint a jövőben olyan integrált romapolitikát kell elindítani, amely tisztességes erkölcsi alapokra, törvényességre és szakértelemre épül, október 3-a ezért a rendszerváltás óta eltelt időszak legfontosabb választása lesz a cigányság számára. | "Véget kell vetni Kolompárék ámokfutásának!" | Tisztességes és törvényességre épülő roma politikára van szükség, és véget kell vetni az Országos Cigány Önkormányzat ámokfutásának Farkas Flórián Lungo Drom-elnök szerint. A romatámogatásért felelős miniszteri biztos visszautasította Kolompár Orbán vádjait, hogy a szervezetnél 2003-ban is történtek visszaélések. A Baranya Megyei Cigány Önkormányzat megyenapján a romavezetők a több büntetőügyben is érintett Kolompár távozását sürgették. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/09/Veget-kell-vetni-Kolomparek-amokfutasanak | 2010-09-26 15:16:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szijjártó barátjának cége csinálhatta majdnem százmillióért a párizsi klímacsúcs alatti magyarországi atomkampányt. Ezt az LMP kérte ki az MVM-től.
Szijjártó haverja, Kuna Tibor, akiről a kisegyházas tanúságtétele alapján úgy tűnik, hogy Isten a közpénzek megszerzésre választott ki, most még százmillióért végezhette az atomenergia népszerűsítését is. Ezt nem azokból a milliárdokból kapta, amennyi közpénzt már eddig is megkapott a Teremtő és a kormány kiválasztottja. Hanem már a paksi bővítés keretéből.
Kuna két kommunikátor cégével is nagyon sikeresen nyomul az állami pénzekért, ezek közül most Trinity Communications vitte el a pénzt, nem a Young & Partners.
Az LMP az adatigénylés után azt kérte a kormánytól, hogy ne költsön többet a bizonytalan bővítésre, illetve az egyébként is monopolhelyzetben lévő állami cégek felesleges médiakampányait állítsa le. | Szijjártó barátja csinálta a paksi propagandát | Szijjártó barátja csinálta a paksi propagandát - Az LMP kikérte, Szijjártó barátja tolhatta százmillióért az atomenergiát elfogadtató kampányt nemrég. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/01/20/szijjarto_baratja_csinata_a_paksi_propagandat/ | 2016-01-20 19:53:37 | true | null | null | Index |
Victor Ponta kész lemondani | Kész lenne lemondani a miniszterelnöki tisztségről a korrupcióval gyanúsított Victor Ponta román kormányfő, ha előzetesen Klaus Iohannis államfő írásban vállalná, hogy a jelenlegi baloldali koalíció jelöltjét bízza meg kormányalakítással - közölte csütörtökön a Mediafax hírügynökség, Ponta egy televíziós interjúját idézve.
| null | 1 | http://www.atv.hu/kulfold/20150716-victor-ponta-kesz-lemondani | 2015-07-16 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
A magyar államnak a Postabank három egykori könyvvizsgálója ellen indított kártérítési perében a mintegy 132 milliárd forintnyi konszolidációs kárt illetően a Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított pénteken kihirdetett másodfokú határozatával mindhárom alperes vonatkozásában.
Jogerős a negyvenmilliárdos kártérítés elutasítása
A mintegy 40 milliárdos részvénynévérték-csökkenésben megnyilvánuló vagyonvesztést illetően ugyanakkor jogerősen elutasította a magyar állam mint felperes kárigényét a másodfokú bíróság.
A hat évvel ezelőtt kezdődött és most hatályon kívül helyezés folytán első fokon újrainduló perben még évekig eltarthat, amíg megszületik a jogerős ítélet.
Sok felperes és sok alperes
Az állam és több más felperes, így az ÁPV Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta és a Szerencsejáték Rt. azért indított pert a Postabank 1994 és 1998 közötti három könyvvizsgálója, a Deloitte & Touche Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft., illetve a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. ellen, mert álláspontja szerint hozzájárultak ahhoz, hogy a pénzintézet működéséről, gazdasági teljesítményéről hamis kép alakuljon ki.
Az alperesek auditált postabanki mérlegei alapján került sor az 1997-es, illetve 1998-as tőkeemelésekre, majd a bank konszolidációjára, amelyek összességében mintegy 170 milliárd forintjába kerültek az államnak.
Összesen 170 milliárd volt a tét
A felperesek kétfajta jogcímen összesen mintegy 170 milliárd forintos kárigényt kívántak érvényesíteni a perben: egyfelől a Postabank-részvények névértékének csökkenésében megnyilvánuló mintegy 40 milliárdos vagyonvesztés, másfelől pedig a pénzintézet 1998. december 30-iki rendkívüli közgyűlésén történt alaptőke-emeléssel összefüggő mintegy 132 milliárd forintos konszolidációs kár miatt.
Az elsőfokú bíróság 2005. május 31-én két alperes könyvvizsgáló cég, az Andersen és a Prudentia esetében elutasította a keresetet, ugyanakkor kimondta, hogy a Deloitte és a magyar állam fele-fele arányban felel a bekövetkezett kárért. A Fővárosi Bíróság akkor mindkét kárigény vonatkozásában megállapította a Deloitte felelősségét.
Kinek, mit kellett volna tudnia?
A nem jogerős indoklás szerint a felpereseknek tudniuk kellett volna, hogy veszteséges a Postabank, az elsőrendű alperes viszont késve adott tájékoztatást. Az elsőfokú bíróság a kártérítés összegéről nem döntött, csupán a jogalapról. Fellebbezések folytán került az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára, amely pénteken jogerősen elutasította a részvénynévérték-csökkenéssel kapcsolatos 40 milliárdos kárigényt mindhárom könyvvizsgáló cég vonatkozásában.
Ugyanakkor a 132 milliárd forintnyi konszolidációs kárt illetően megalapozatlannak találta és hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, új eljárásra utasítva a Fővárosi Bíróságot mindhárom alperes vonatkozásában. A per hat éve zárt ajtók mögött folyik, üzleti titok címén a Fővárosi Ítélőtábla pénteki tárgyalását is a nyilvánosság kizárásával tartották meg, csupán a határozat kihirdetése volt nyilvános.
A Deloitte elégedett
A Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (Deloitte Kft.) rendkívül elégedett a Fővárosi Ítélőtábla döntésével - tudatta a cég az Indexszel.
A Deloitte hangsúlyozza: "A bíróság megváltoztatta az első fokú bíróság által hozott ítéletet és részlegesen elutasította a magyar állam, mint felperes keresetét a részvényesként követelt kártérítés tekintetében. A bíróság a továbbiakban hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, és megismételt eljárás lefolytatására kötelezte az első fokú bíróságot."
A cég kiemeli: "Tekintettel az első fokú ítélet tartalmára, ez a döntés volt az egyetlen olyan lehetséges alternatíva, amely garantálja az ügy kétfokozatú elbírálását és a jogorvoslathoz fűződő alkotmányos jog érvényesülését. A Deloitte Kft. a megismételt eljárásban is határozottan ki fog állni a saját álláspontja mellett. A Deloitte Kft. mindenkor a tőle elvárható gondossággal, szakértelemmel és a vonatkozó magyar és nemzetközi előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően végezte el a Postabank könyvvizsgálatát. | Titokban döntöttek a Postabank mellékperében | Titokban döntöttek a Postabank mellékperében - A könyvvizsgálókat felmentették egy 40 milliárdos kárigény alól, egy 132 milliárdos kártérítés ügyében új eljárás indul. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/postabanki47/ | 2007-03-02 00:00:00 | true | null | null | Index |
A bűnelkövetések számának emelkedését a korábbinál gyakoribb csalások és lopások magyarázzák, ebből a két bűncselekményből nyolcezerrel többet követtek el tavaly, mint két évvel korábban. A fordulat valószínűleg nem független az elmúlt években tapasztalt inflációtól, mivel egyre több vagyontárgy értéke haladja meg a több mint 10 éve meghúzott határt. A vagyon elleni cselekmények 50 ezer forintos értékhatár alatt szabálysértésnek minősülnek, de az elmúlt évek inflációja miatt az ellopott holmik értékesebbek lettek, így már bűncselekménynek számít, ami korábban csak szabálysértésnek minősült volna.
Áprilisban hozták nyilvánosságra Magyarország legfrissebb bűnözési térképét, amiből kiderül, hogy van olyan vármegye, ahol 43 százalékkal nőtt az elkövetett bűncselekmények száma, de máshol hasonló csökkenés is előfordul - írta meg akkoriban az Infostart. Ha például az összes bűnelkövetés számait nézzük, akkor Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében valósággal "kilőttek" a bűnesetek, a számuk egy év alatt 40 százalékkal emelkedett. Ugyancsak magas, 28 százalékos emelkedést tapasztaltak Hajdú-Bihar vármegyében, de dobogós az emelkedés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Érdemi változás Budapesten nem volt.
A testi sértéseket tekintve Baranya vármegyében összességében 18 százalékkal jelentettek több esetet 2023-ban, mint egy évvel korábban. E "kategóriában" a második helyen holtversenyben Veszprém és Bács-Kiskun végzett egyaránt 13-13 százalékos esetszám-emelkedéssel, miközben a dobogó harmadik fokán Pest vármegye állt a maga 8 százalékos többletével.
A lopások számában országos átlagban 5 százalékos emelkedés volt megfigyelhető, de az átlagnál jóval nagyobb mértékben, 37 százalékkal nőtt a számuk Hajdú-Bihar vármegyében, a második helyen Pest vármegye futott be, 20 százalékos esetszám-növekedéssel, amit a harmadik helyen 17 százalékos megugrással Tolna vármegye követett.
"Ha a statisztikai adatok elemzésekor megpróbáljuk kiküszöbölni a jogszabályok változásából adódó különbségeket, akkor is azt kell mondanom, hogy a bűnözés az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag folyamatosan növekszik" - mondta a Hírklikknek Kende Péter, büntetőügyekre szakosodott ügyvéd. Hozzátette: ez egy látványos változás abban az értelemben is, hogy korábban minden kormányzat igyekezett úgy kozmetikázni a bűnügyi statisztikákat, hogy abból bárki számára látványosan kiderüljön, javult a közbiztonság, a bűnüldöző szervek egyre jobban ellátják a feladatukat. Erre az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz kormány mindig előszeretettel hivatkozott is.
A bűnügyi statisztikák kozmetikázásának évtizedes, bevált módszerei vannak. Ezt úgy szokták megoldani, hogy a szabálysértési értékhatárokat felemelik, és emiatt sokan alatta maradnak. Ha korábban a lopás 25 ezer forintig számított szabálysértésnek, az új "árjegyzéket" 50 ezerre emelik, és máris kedvezőbb a szabálysértések-bűncselekmények aránya. A mostani statisztikát azonban az ország romló gazdasági környezete "piszkította" be. Amíg korábban egy "hétköznapi" bolti lopás nyomán fizetés nélkül elvinni szándékozott, de lebukással végződött márkás cipő elemelése még akár bele is férhetett a szabálysértési kategória viszonylag enyhébb, "ejnye-ejnye" megítélésébe, ma már szinte minden esetben - pusztán az árak emelkedése miatt - belecsúszik a bűncselekmény kategóriájába.
Kende Péter sem vitatja ezt az inflációs "motívumot", de megjegyzi: "a hazai bűnügyi helyzet romlásában fontos szerepe van annak is, hogy egyre több a szegény ember - méghozzá a teljesen reménytelenül szegény, nincstelen ember -, akik egy idő után nem látnak más lehetőséget, mint hogy bűnözéssel teremtsenek pénzt maguknak." A bírósági adatokból úgy látja, hogy a mai Magyarországon megjelent az "éhezési bűnözés" is, a hátrányos helyzetű, munkanélküliséggel sújtott vidékeken sokan kétségbeesésükben törik fel a helyi kisboltot, hogy a családnak a legszükségesebb élelmiszereket "előteremtsék". "Hozzá kell tennem, hogy én nem tudom megítélni, kinek, milyen mértékben van, vagy nincs igaza abban, hogy aki dolgozni akar, az talál is magának munkát, de a személyes tapasztalataim ennek gyakran ellentmondanak. Vannak olyan területei az országnak, ahol olyan munkát biztosan nem találnak az emberek, ami a család megélhetését biztosítani tudná. Miközben otthon sírnak a gyerekek, mert éhesek" - mondta.
Ami a saját ügyvédi praxisát illeti, maga is a bűnözés egyértelműen növekedését érzékeli, azon belül is radikálisan emelkedett a bűnszervezetben elkövetett megélhetési bűnözés aránya. A kereskedelem perifériáján az áfacsalásokkal, a "számlagyáros" visszaélésekkel az elkövetők gyakran kiterjedt láncolatokat működtetnek. Ebben a "műfajban" akkor sikeresek, ha sok embert tudnak bekapcsolni a hálózatba. Nem ritka a 20-30 tagú banda, de találkozott már olyannal is, amelyben 150-200 tagú láncot mozgattak. Ilyenkor milliárdokat tüntetnek el a saját köreikben a bűnözők. "Ez a mai, korszerű, fehérgalléros bűnözés - magyarázta az ügyvéd. - Profik irányítják, a végrehajtók a piti csalók." | Tavaly dorgálást kaptak, most akár börtönbe kerülhetnek ugyanazért | Zsinórban a második olyan év volt 2023, amikor nőtt a Magyarországon elkövetett bűncselekmények száma. Előtte majdnem 10 évig csökkenő tendencia volt a jellemző – állapítja meg a G7 portál napokban megjelent felmérése. Ahogy a 2010-es évek elején a szabálysértési értékhatár emelése javított a statisztikákon, most az árak emelkedése miatt egyre több vagyon elleni cselekmény csúszik át a bűncselekmény kategóriába. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/tavaly-dorgalast-kaptak-most-akar-bortonbe-kerulhetnek-ugyanazert/439570 | null | true | null | null | Hírklikk |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója rámutatott: "Itt mindenki mindenkit lehallgat. Magyar Péter lehallgatta a feleségét. Az új asszony lehallgatta Magyar Pétert. Magyar Péterék lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ez kész elmebaj."
"Most gondoljanak bele! Tehát először is, milyen emberek ezek? Egy. Kettő, ez az ember bejelentkezett az ország vezetésére. Na, tudják, mikor fogja Magyar Péter vezetni az országot? Én egyszer ezt már mondtam, azóta is fenntartom. Belőle akkor lesz miniszterelnök, amikor belőlem római pápa. De én református vagyok, ez is egy kicsit nehezíti. Egyébként sem jelentkeztek, hogy római pápának hívnának" - fejtette ki Menczer.
A kormánypárti politikus szerint le fogják győzni Magyar Pétert is, ahogyan legyőzték az eddigi ellenfeleiket is, és úgy fog eltűnni, úgy fog kipukkadni, mintha soha itt sem lett volna. | Menczer: elembaj, ami a Tisza Pártban megy | Menczer Tamás arról beszélt Facebook-videójában, hogy elmebaj, ami a Tisza Pártban történik, hogy a tagok felveszik az egymással folytatott beszélgetéseket. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/elmebaj-tisza-part-menczer-tamas | null | true | null | null | SZOLJON |
Alkotmányellenes, ellentétes az információszabadságról szóló törvénnyel, és beleütközik a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló Aarhusi Egyezménybe, illetve az uniós jogba – röviden így foglalható össze Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének véleménye a parlamentnek december elején benyújtott atomtörvény-javaslatról.
Ahogyan arról lapunkban beszámoltunk, a kormányzati módosító kivonná a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatos beszerzési szerződéseket (azaz mintegy 4000 milliárd forintnyi közpénzt) a közbeszerzési előírások hatálya alól, és az összes szerződést, illetve előkészítő dokumentumot titkosítaná. Péterfalvi szerint azonban mindezt a magyar jog alapján nem lehet megtenni.
A NAIH elnöke azért kezdett vizsgálódni, mert a törvénymódosítás jelentős nyilvánosságszűkítő elemeket tartalmaz ugyan, ám a kormány valamiért elfelejtette neki megküldeni véleményezésre, pedig az infotörvény alapján a kötelessége lett volna (amire információink szerint Péterfalvi Attila utal is Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága fideszes elnökének küldött levelében). Péterfalvi ezért saját kezdeményezésére indított vizsgálatot, és megállapította, hogy a törvényjavaslat több ponton is ellentétes az érvényben lévő jogszabályokkal.
Szerinte a mindent titkosító atomtörvény a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való alapjogot széles körben korlátozza, méghozzá mindenféle, a közérdekre vagy egyéb alkotmányos okra való hivatkozás nélkül, vagyis jogellenesen. Az összes szerződés kiadásának megtagadását lehetővé tevő, illetve az előkészítő anyagokat 15 évig titkossá minősítő passzus ütközik az infotörvény azon előírásával, amely legfeljebb 10 éves titkosítást tesz lehetővé, kivételt pedig nem említ.
Egy idén módosított Euratom-irányelv alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell a lakossági részvétel lehetőségét a nukleáris beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatalban, a törvényjavaslat ezt is megakadályozná. A környezeti információk titkosítását a magyar infotörvény sem teszi lehetővé Péterfalvi szerint. Az sem jogszerű, ha minden előkészítő iratot automatikusan titkosítanak: a hazai joggyakorlat szerint a környezeti információk nem tekinthetők döntés megalapozásául szolgáló anyagnak (amire a legfeljebb 10 éves titkosítás vonatkozhatna), a 15 éves teljes körű tiltás nem fog megállni az Alkotmánybíróság előtt.
A NAIH elnöke az alkotmányra is hivatkozik: az információszabadság alapjogát az alaptörvény a közpénzekkel való gazdálkodást érintő területeken külön is deklarálja, előírva, hogy itt korlátozásra csak különleges, indokolt esetekben kerülhet sor. Péterfalvi szerint az atomtörvény kísérletet sem tesz az alapjogszűkítés indoklására. – A befektetői érdekek tiszteletben tartása a környezeti adatok megismerése és a közpénzekkel való gazdálkodás területén nem elegendő ok az információszabadság alapjogának korlátozására – írja az elnök.
Az állásfoglalást Péterfalvi Attilától kikérő és megkapó LMP ma bejelentette: arra készülnek, hogy a köztársasági elnökhöz, az ombudsmanhoz és az Aarhusi Egyezmény titkárságához fordulnak, ha az adatvédelmi hatóság szerint is jogsértő törvényjavaslatot a tervezett formában elfogadják. (Az uniós szabályok megsértése miatt a fentieken túl kötelezettségszegési eljárás is indulhat.).
Szél Bernadett, a zöldpárt képviselője lapunknak azt mondta: az orosz gazdaság megrendülése miatt egyre nyilvánvalóbb, hogy a kormánynak van és lesz titkolnivalója a bővítéssel kapcsolatban. A beruházás megvalósulása egyre valószínűtlenebb, ahhoz viszont az LMP nem kíván asszisztálni, hogy ennek ellenére kontroll nélkül költhessék a közpénz-milliárdokat a politikai és gazdasági szempontból is elhibázott projektre. | Triplán jogsértő az atomtörvény-módosítás | A Népszabadság információi szerint jogi kifogások sorozatát fogalmazta meg az adatvédelmi hatóság vezetője a parlament előtt lévő atomtörvény-módosítással kapcsolatban. Amennyiben a mindent titkosító jogszabályt elfogadják, hazai és nemzetközi eljárások sora indulhat el a jogsértő szabályozás miatt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/triplan-jogserto-atomtorveny-modositas-1504999 | 2014-12-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Facebook közösségi portálon szervezett demonstráció résztvevői cipőket tartottak a magasba, a gesztus az arab világban a haragot és a megvetést fejezi ki. A tüntetést közvetlenül az államfői hivatal - a Bellevue kastély - előtt kívánták megtartani, a rendőrség azonban csak az épülettől tisztes távolságban engedélyezte a gyülekezést. A demonstráció végeztével többen igyekeztek megközelíteni a kastélyt, mire a rendőrök közbeléptek. Az összetűzésben egy tüntető és egy rendőr megsérült.
Többen transzparenseket tartottak a magasba, a feliratok szerint Christian Wulff nem méltó az államfői tisztség betöltésére. Közben a Rheinische Post című lap azt jelentette, hogy már meg is állapodtak a kormányzó konzervatív-liberális koalíció pártjainak vezetői arról, miként válasszanak új szövetségi elnököt, ha kiderül: nem felel meg a valóságnak Christian Wulff valamennyi állítása vitatott, lakáscélú hitelével kapcsolatban, s az államfő lemondásra kényszerül.
A lap szerint Angela Merkel kancellár, a kereszténydemokrata CDU elnöke, Horst Seehofer, a bajor konzervatív CSU vezetője és Philipp Rösler, a liberális FDP elnöke napokkal korábban arról állapodott meg, hogy olyan személyiséget jelölnek Wulff utódjának, aki az ellenzék támogatását is elnyerheti. Szombaton a pártok cáfolták az értesülést.
Az 500 ezer eurós hitelről a Bild című bulvárlap számolt be elsőként, a december közepén közölt cikk országos botrányt keltett. A napokban tovább erősödtek a bíráló hangok, miután kitudódott, hogy Wulff megpróbálta megakadályozni a cikk megjelenését. Christian Wulff bocsánatot kért, amiért megpróbált beavatkozni a lap ügyeibe. Ugyanakkor jelezte, hogy nem kíván távozni posztjáról. | Világ: Tüntetés Németországban, Wulff lemondását követelik | Mintegy 500 ember tüntetett szombaton Berlinben Christian Wulff német államfő ellen, a demonstrálók Wulff lemondását követelték. Németországban fölöttébb szokatlan dolog tüntetni az államfő ellen. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20120107_tuntets_berlin_wulff_lemondas | 2012-01-07 11:44:00 | true | null | null | HVG |
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa a támogatásról szóló jelképes adománylevelek átadása előtt elmondta, Magyarország legnagyobb magánfoglalkoztatójaként kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban és különböző karitatív tevékenységekben.
Az Együtt mozdulunk! sportmez-adományozási programunkkal is szeretnénk minél több rászoruló gyermeket segíteni, illetve lehetőséget biztosítani azok számára, akiknek önhibájukon kívül nincs esélyük arra, hogy rendszeresen sportolhassanak. A társadalmi felelősségvállalás jegyében továbbra is kitűzött célunk, hogy alapítványainkon keresztül támogassuk a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését
- hangsúlyozta Mészáros Lőrinc.
Kiemelte, hogy a Pro Filii Alapítvány eddig összesen mintegy 4,5 milliárd forintot adományozott, ebből közel 3 milliárdot pályázati keretek között.
Az alapítvány gyerekeknek juttatott támogatása idén meghaladta az egymilliárd forintot.
A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filli Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina megnyitó beszédében kiemelte, nem titkolt cél, hogy a gyerekeket motiválják.
A mostani adományozása kettős fókuszú, amellett, hogy 2Rule Sportruházat termékeket adunk át, ösztönözni is szeretnénk a hátrányos helyzetben élő gyerekeket arra, hogy sportoljanak, hiszen adott esetben kiugrási lehetőség lehet számukra
- mondta.
Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke elmondta,
a szövetségnek már 1084 magyar sportegyesület tagja, a tagszervezetekben 220 ezer ember sportol, és a 220 ezer sportoló több mint kétharmada gyermek, így az adomány számukra jelent motivációt a mindennapi sportoláshoz, az egészséges életmódhoz.
A köszöntők után a sportmezekről szóló jelképes adománylevelet vett át az
ÁGOTA Alapítvány (21,5 millió forint), az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány (45 millió forint), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (52 millió forint), Sportegyesületek Országos Szövetsége (52 millió forint) és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (29,5 millió forint). | SZON - Mészáros Csoport adomány | A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány 200 millió forint értékben adományozott sportmezeket. | [
""
] | 0 | https://www.szon.hu/hazai-sport/2024/11/meszaros-csoport-pro-filii-alapitvany-adomany-sportmez | null | true | null | null | SZON |
Hatalmas médiaérdeklődéstől kísérve az idén januárban előkészítő ülésekkel kezdődött meg a Simonka György kormánypárti parlamenti képviselő nevével fémjelzett monstre büntetőper tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A politikust és társait bűnszövetkezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással, sikkasztással és okirat-hamisítással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat szerint a termelési és értékesítési szövetkezetekkel összefüggő kárérték eléri az 1,4 milliárd forintot.
Amikor januárban Simonka leült a vádlottak padjára, akkor sokak értesülésére rácáfolt a vádhatóság, hiszen voltak olyan vélekedések, amelyek szerint a Fidesz politikusa és Dél-Békés ura végül majd elkerüli a bíróság tárgyalást. Mások szerint viszont a kormánypárt vele is azt akarja bizonyítani, mintha pártatlanul működne Magyarországon az igazságszolgáltatás, ami a jogállamiság egyik legfontosabb ismérve. A Narancs.hu jegyzetírójának erről kicsit árnyaltabb a véleménye.
Volt egy bizarr jelenet
A közel 150 oldalas vádirat ismertetése, valamint a több mint harminc vádlott nyilatkozata három napig tartott a januárban a Fővárosi Törvényszéken az előkészítő ülés. A vádirat nyolc és fél év fegyházbüntetésre, valamint 750 millió forintos vagyonelkobzásra tett javaslatot a bíróságnak arra az esetre, ha Simonka elismeri a vádiratban foglaltakat és lemond a védekezés lehetőségéről. Mindezt a fideszes politikus nem tette meg, így elvileg a büntetési tételek emelkedhetnek. Hacsak nem sikerült azt bizonyítani a parlamenti képviselőnek és ügyvédeinek, Bánáti Jánosnak és Erdei Zoltánnak, hogy a vádiratban foglaltak eltúlzottak és légből kapottak, vagy egyszerűen semmisek.
Simonka a januári előkészítő ülésen
Simonka alapállása világos. Ő semmilyen bűncselekményt nem követett el, s egy minden elemében koncepciós eljárás folyik ellene. Az pedig minimum halottgyalázás a részéről, hogy kivégzett mártír miniszterelnökhöz, Nagy Imréhez hasonlítja magát, aki éppen azon a vádlottak padján ül, ahol most ő. Volt egy jogilag bizarr jelenete a januári előkészítő ülésnek. Ügyvédeivel való rövid megbeszélése után Simonka arra tett javaslatot a bíróságnak, hogy zárják ki a tárgyalás további követéséből Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt és lapunk munkatársát, e cikk szerzőjét, mert a továbbiakban őket majd tanúként javasolja meghallgatni a védelem. A tanácsvezető bíró arra emlékeztette Simonkát, de ami fontosabb, a jogi képviselőit is, hogy ennek a javaslattételnek nincs helye az előkészítő ülés során.
Hetente három tárgyalási nap
A januárban a Fővárosi Törvényszéken lezajlott előkészítő ülésen bejelentették, hogy a tárgyalást tavasszal folytatják. A koronavírus-járvány azonban közbeszólt és a májusra kitűzött tárgyalási napokat bizonytalan időre elhalasztották. Azóta a Narancs.hu többször érdeklődött a bíróságnál, hogy mikor várható a büntetőper folytatása. A törvényszék sajtóosztálya most újabb megkeresésünkre válaszolva megírta, tárgyalássorozat október közepén indul, s egyelőre, október végével bezárólag, kilenc tárgyalási napot tűztek ki.
Az érdemi tárgyalás a vádlottak, így Simonka György és korábbi üzlettársa, Kékessy Mihály, valamint felesége és unokahúga meghallgatásával október 13-án kezdődik, s még ezen a héten másik két napon tárgyalja a bíróság az ügyet. Majd a következő hét hétfőjére, keddjére és szerdájára ugyancsak tárgyalást tűzték ki, s ugyanígy az azt követő hétre is. A tárgyalás helyszíne minden esetben a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épülete, kezdete 9 óra. A bíróság sajtóosztálya még arra hívta fel a figyelmet, hogy a járványügyi helyzettől függően ugyan, de előreláthatólan minden határnapra kötelező lesz előregisztrálniuk az érdeklődőknek, így a sajtó munkatársainak is.
Simonka meghallgatása több mint izgalmas lehet
Várhatóan már az első tárgyalási napokon sor kerül az ügy főszereplőjének, Simonka György harmadrendű vádlott meghallgatására. A minden bizonnyal több órás meghallgatás a vádirat ismeretében sok érdekes részt tartogathat. Így azt, hogy a vádirat szerint hogyan és milyen logika mentén szerveződött meg a termelési és értékesítési szövetkezetek támogatásának lenyúlására alakult csapat, és ki volt annak a valódi irányítója? Miért volt arra szükség, hogy a rendőrség és a nemzetbiztonsági szervek számára nem lehallgatható csatornákon kommunikáljanak egymással az ügy irányítói? Ha minden rendben volt és nem történt bűncselekmény, miért akarták lefizetni a NAV nyomozóit?
Sok vádlott és sok érdeklődő a bíróságon
De előállhat egy olyan vallomással is Simonka, amely megdönti a vádiratban foglalt súlyos bűncselekmények megtörténtét. Ennek esélyét azonban csökkenti, hogy a vádlottak közül többen már vádalkut kötöttek az ügyészséggel. Ezzel aligha ártatlanságukat bizonyították, viszont fontos részleteket árulhatnak el a történtekről. Az ügy arról is szól, hogy a rendszerváltás óta eltelt 30 évben olyan súlyos bűncselekményekkel nem vádoltak politikust, mint Simonkát. Ugyanakkor a vádirat 138. oldalán szerepel, hogy ettől az ügytől már korábban elkülönítették azokat, amelyek Dél-Békésben az európai uniós forrás megcsapolásának gyanúját vetették fel. Ott a kárérték akár jócskán meghaladhatja az ebben a perben szereplő 1,4 milliárdos összeget.
Így a büntetőper mostani szereplői közül többekre, valószínűleg Simonkára is egy újabb monstre büntetőper várhat. Ettől nem teljesen függetlenül a Fidesz 2022-re már új országgyűlési képviselőjelölt keresésébe fogott Dél-Békésben. | Itt a Simonka-per őszi menetrendje - hosszú börtön és teljes vagyonelkobzás fenyegeti a politikust | Októberben kilenc tárgyalási nappal nyit majd a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelyben Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják – tudta meg a Narancs.hu. Minden héten három tárgyalási napot tervez a bíróság. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/itt-a-simonka-per-oszi-menetrendje-hosszu-borton-es-teljes-vagyonelkobzas-fenyegeti-a-politikust-131877 | 2020-07-29 05:56:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ügy rendkívül kínos a romániai igazságszolgáltatás számára, mert bebizonyítja, hogy a korrupció a legmagasabb bírói, politikai és üzleti körökig ér, amelyek képviselői - amint az a lehallgatott beszélgetéseikből is kiderült - ugyanolyan hangnemben beszélgetnek megvesztegetésről, hatóságon korrumpálásáról, mint az alvilág bármelyik bűnözője.
Costiniuval együtt kerültek rács mögé - szintén 24 órára - Costel Casuneanu és Marius Locic román üzletemberek is, akiket ugyanabban az ügyben, ugyancsak korrupcióval vádolnak.
A Legfelső Bírói Tanács (CSM) szerdán jóváhagyta a DNA kérését, hogy Costiniut letartóztassák. A csütörtöki őrizetbe vételt követően, a korrupcióellenes ügyészek az LB-től a három férfi 29 napra történő előzetes letartóztatásba helyezést kérték. Ezt a kérelmet az LB pénteken reggel 8 órakor megkezdte tárgyalni, de a meghallgatások este hat órakor még tartottak.
Costiniut a DNA azzal vádolja, hogy a március 30-án harminc napra letartóztatásba helyezett Catalin Voicu szenátor közbenjárására interveniált legfelső bírósági kollégáinál, hogy Casuneanu egyik perében az üzletember számára kedvező ítéletet hozzanak. Ezért a szenátor két összegben összesen 260 ezer euró kenőpénzt kapott, s abból valószínűleg a bíró is részesült.
Marius Locicnak 30 ezer euróért próbálta meg Voicu a bukaresti rendőrség által csalás gyanújával folytatott vizsgálatát leállítani. Csakhogy beszélgetéseit a DNA már tavaly augusztus óta lehallgatta, s a két korrupciós ügyért szenátort idén márciusban maffiaszerű korrupciós hálózat működtetésével vádolta meg.
Amikor márciusban a román parlament felsőháza mentelmi jogától Voicut megfosztotta, a szenátor kilátásba helyezte, hogy letartóztatása esetén sok más személyt is maga után húz majd a börtönbe. „Csőtörés lesz" - fenyegetőzött Voicu.
Costiniu ellen már tavaly december 10-én nyomozni kezdett a DNA, és akkor hivatalosan is tudomására hozták, hogy mivel gyanúsítják. Costiniu egyetlen védekezési lehetősége az, hogy Casuneanu perében az LB végül az üzletembernek nem kedvező jogerős ítéletet hozott.
Az elmúlt napokban a CSM is kénytelen volt foglalkozni az üggyel. Amellett, hogy Costiniu letartóztatásába beleegyezett, a testület elnöke, Florica Bejinariu törvénymódosítási kezdeményezést ígért a hasonló ügyek jövőbeli kiküszöbölésére.
A román bírók azonban nem elégszenek meg ennyivel: több mint 400-an közülük azt követelik, hogy az ilyen ügyekben érintett, megvádolt kollégáikat azonnal zárják ki a bírói testületből.
Miközben az LB-nek Costiniu, Casuneanu és Locic lecsukásáról kell döntenie, a maffiaszerű korrupciós hálózat működtetésével, az okirat-hamisítással és a hatalommal való visszaéléssel vádolt Voicu azt kérte a legfelső bíróktól, hogy egészségügyi okok miatt engedjék ki a fogdából, és védekezhessen szabadlábon. Kérésének megtárgyalását pénteken az LB hétfőre elhalasztotta. | Külföld: Korrupciós 'csőtörés' Bukarestben | Egész napos maratoni tárgyaláson sem tudott dönteni a román Legfelső Bíróság (LB) arról, hogy vizsgálati fogságba helyezze-e 29 napra egyik bíróját, akit az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hatalommal történő visszaéléssel és korrupciós ügyekben való bűnrészességgel vádol. Florin Costiniu március 31-éig az LB polgári részlegének elnöke volt, így a legmagasabb beosztású bíró, akit az elmúlt két évtizedben Romániában korrupció vádjával vettek csütörtökön őrizetbe. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/korrupcios__csotores__bukarestben_-617951 | 2010-04-09 22:28:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Oroszországban letartóztatási parancsot adott ki a belügyminisztérium az agrártárca négy tisztségviselője ellen, mert felmerült a gyanú, hogy több mint 16 millió rubel (kb. 114 millió forint) összegben fogadtak el kenőpénzeket. Közöttük van Alekszej Volkov, az agrártárca felügyeleti szervének vezetője és három kollégája. A gyanúsított földművelésügyi minisztériumi tisztviselők az idén pénzt fogadtak el egy engedély megújításáért - olvasható a belügyi nyomozók közleményében. The Moscow Times | Újabb korrupciós leleplezés Moszkvában - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2007/11/ujabb-korrupcios-leleplezes-moszkvaban | 2007-11-27 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Korózs Lajos szerint pót- és látszatcselekvésekből a kormány részéről nincs hiány, szigorították a gyermekvédelmi törvényt, módosították az Alaptörvényt, átvilágították a gyermekvédelmi szakembereket, érdemi intézkedésekre azonban nem került sor! A szakemberek megbecsültsége nem javult, az intézmények állapota siralmas, a gyermekvédelmi ellátó- és panaszmechanizmusok nem működnek. Nincs szakemberképzés, azokat nem támogatják. Minderre azonban hatalmas szükség lenne, ezzel kellene a kormánynak foglalkoznia! - szögezte le az MSZP politikusa.
Korózs Lajos emlékeztet: a gyermekvédelmi szakemberek 12 pontban foglalták össze kéréseiket a kormány felé. Ezek közül néhány: legyen átfogó gyermekvédelmi, gyermekjogi stratégia, legyen egy integrált gyermekvédelmi szakirányítás, legyen gyermekvédelmi ombudsman és szakmai, független tanácsadó testület a kormány mellett.
Az MSZP elnökhelyettese szerint a kormánynak forrást kellene elkülöníteni a fizetésemelésekre és csökkenteni kellene a szakemberek túlterheltségét, emellett a problémák hatékony megelőzésére, azok korai feltárására lenne szükség.
Ezekkel kellene foglalkoznia a kormánynak, mégsem teszi, hiszen egész egyszerűen nincs érdemi megoldási javaslatuk a helyzet rendezésére! - hívta fel a figyelmet Korózs Lajos. | MSZP: több mint 250 napja nem tudjuk, kinek a parancsára adott kegyelmet Novák Katalin | Több mint 250 nap telt el a kegyelmi botrány kirobbanása óta, azóta sem derült ki, kinek a parancsára döntött Novák Katalin a kegyelem mellett. Az MSZP nem feledkezett meg az ügyről, Komjáthi Imre írásbeli kérdésére válaszolva Polt Péter bevallotta, Kónya Endrét még ki sem hallgatták. Miért tétlenkedik a kormány? Miért nem lépnek a gyermekvédelem helyzetének rendezéséért? - tette fel a kérdést az MSZP elnökhelyettese. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/mszp-tobb-mint-250-napja-nem-tudjuk-kinek-a-parancsara-dontott-novak-katalin-a-kegyelem-mellett/530087 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Főváros a kétoldali bicikliút tervével nyert 6 milliárd forintnyi EU-támogatást, majd a szerződés ellenére egyoldalúan módosította a terveket. A szerződésszegés miatt kérdésessé válhat a támogatás is.
Nem a nyertes pályázati tervnek megfelelően újítja fel a főváros a Margit hidat, így megszegte a támogatási szerződést. A jelenleg érvényes tervezetben ugyanis csak a híd északi oldalán található egy kétirányú kerékpárút. A déli oldali kerékpársáv csak a támogatásra benyújtott tervben szerepel. A Városháza szerint mindez rendben van, mert véleményük szerint a műszaki tartalmat ilyen mértékben lehet módosítani. A támogatási szerződés azonban nem ennyire megengedő.
A főváros egy olyan tervvel pályázott az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) EU-s támogatásra, amelyben három kerékpársáv szerepel. A Magyar Kerékpáros Klub szakértőivel kidolgozott tervben két sáv egymás mellett fut az északi, Margit szigeti oldalon. A déli oldalon pedig egy sáv biztosítja a kerékpározást azoknak, akik nem a szigetre tartanak kikapcsolódni, hanem Budáról Pestre közlekednek.
Az NFÜ pozitívan bírálta el a teljes felújítási tervet, és hatmilliárd forint támogatást ítélt meg a híd összesen 20,8 milliárdos felújításra.
A projekt ezek után a budapesti tervtanács elé került, amely azonban nem tartotta jónak a kétoldali kerékpárutat, és javasolta a déli sáv elhagyását. A főváros már egy ilyen, újraírt tervet adott be aztán a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, amely erre a megcsonkított tervre adta ki az építési engedélyt.
A kerékpáros szervezetek felháborodtak. Az egyoldali bicikliutas megoldás szerint annak, aki Budáról Pestre kerékpározik, keresztül kell haladnia nyolc közlekedési lámpával szabályozott kereszteződésen, legalább kétszer le kell szállni a biciklijéről és tolva továbbmenni, és körülbelül kétszer hosszabb utat kell megtennie, mintha egyenesen átkelhetne a hídon.
Szerződésszegés
A változtatás azonban nem csak a fenti gyakorlati érvek miatt jelent problémát, és nem is azért, mert a Városháza a társadalmi egyeztetés után végül a civileken átlépve, bürokratikus módon hozott döntést. A tervváltoztatással a Városháza szerződésszegést is elkövetett. A támogató NFÜ tájékoztatása és jóváhagyása nélkül ugyanis a terv nem változtatható meg.
Az NFÜ oldalán, a támogatási szerződésben az olvasható: "A Kedvezményezett haladéktalanul köteles jelenteni a Közreműködő Szervezetnek minden olyan körülményt, amely a Projekt megvalósítását, a támogatás céljának elérését veszélyezteti, ha a Projekt megvalósítása részben vagy egészben meghiúsul, .... A projekt adatlaphoz benyújtott bármely dokumentumban, annak adataiban, illetve az abban közölt tényekben bekövetkező valamennyi változást a Kedvezményezett annak bekövetkeztét követően haladéktalanul köteles bejelenteni, és a bejelentéshez köteles a módosított dokumentumot csatolni. ... a bejelentési kötelezettség határideje a változást követő 8 naptári nap. A bejelentési kötelezettség fentiek szerinti teljesítésének elmulasztása szerződésszegésnek minősül."
Az NFÜ ügyintéző szervének, az Regionális Fejlesztési Ügynökségnek az igazgatója, Lukovich Tamás megkeresésünkre kijelentette: "A szerződés részét képeztő projektadatlap szerint a déli oldalon is van egy egyirányú kerékpárút, és eddig nem érkezett hozzánk módosítási kérelem."
A Főváros ezek szerint nem csak eddig nem értesítette a támogatásért felelős NFÜ-t, de már az előírt nyolc napos határidőt is lekéste.
A Városháza sajtófőnöke, Czuk Dóra szerint az ilyen tipusú változtatásokat nem kell egyeztetni az NFÜ-vel. Nekik a Nemzeti Közlekedési Hatóság feltételeinek kell megfelelni, akik csak az északi oldali kerékpárút építését engedélyezték. Mindazonáltal elképzelhetőnek tartja, hogy a támogatási szerződést is módosítani fogják majd. | Szerződést szegett a Főváros a Margit hídi kerékpársávokkal | Szerződést szegett a Főváros a Margit hídi kerékpársávokkal - Az EU-s milliárdokat is kockáztatják, mert nem azt építik, amire a támogatást kapták. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2009/08/27/szerzodest_szegett_a_fovaros_a_margit_hidi_kerekparsavokkal/ | 2009-08-27 00:00:00 | true | null | null | Index |
A nyugati országoknak, amelyek "éveken át leckét adtak a világnak a jog, az igazságszolgáltatás és az emberi jogok terén", most be kell tartaniuk ígéreteiket - hangsúlyozta Erdogan. "Támogatjuk az elfogatóparancsot. Fontosnak tartjuk, hogy ezt a bátor döntést minden részes állam végrehajtsa, hogy helyreálljon az emberiség bizalma a nemzetközi rendszerben" - tette hozzá a török elnök, akinek országa nem részes állama az ICC-alapszerződésnek.
Az ICC csütörtökön adott ki elfogatóparancsot Netanjahu és Galant, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök elkövetése miatt. Az izraeli hadsereg szerint ed-Deif július 13-án életét vesztette egy légicsapásban a Gázai övezet déli részén. A Hamász azonban mindeddig tagadta a főparancsnok halálát. | Na, vajon ki nevezte "bátor döntésnek" a Netanjahu elleni elfogatóparancsot? Ki nem találod! | Recep Tayyip Erdogan török elnök "bátor döntésnek" nevezte szombaton Isztambulban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Joáv Galant ellen. Ja, csak egy apróság: a török elnök országa nem részes állama az ICC-alapszerződésnek. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/vilag/20241123/na-vajon-ki-nevezte-bator-dontesnek-a-netanjahu-elleni-elfogatoparancsot-ki-nem-talalod-1159724 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Kedd reggel nyolc óra körül landolt az olaszországi Bergamóban egy Spanyolországból érkező Ryanair gép. Néhány másodperccel a földet érés után a hátsó futómű négy gumiabroncsa felrobbant, ezért a gép a kifutópályán ragadt - írja a BBC. A probléma a fedélzeten nem okozott gondot, a gépen 161-en tartózkodtak, senkinek nem esett baja, a tűzoltók hamar megérkeztek és kiürítettek a területet.
A repülőteret üzemeltető cég közölte, hogy a járatok késéssel indulnak majd a bergamói reptérről, az érkező járatokat a várhatóan délután öt órai újranyitásig eltérítik vagy törlik, a reptér honlapját folyamatosan frissítik.
Bergamo nagyjából egy órányira van Milánótól és Veronától is, a legközelebbi reptér a milánói Malpensa reptér. A jogszabályok szerint a légitársaságok kötelesek segíteni az utasokat abban, hogy eljussanak a célállomáshoz, de még nem minden esetben tudják, hogy ezt miként fogják megtenni.
Még nem erősítették meg az illetékesek, de valószínűleg azért kellett minden járatot törölni, mert a meghibásodott repülőgép elzárta az egyik kifutópályát és ez biztonsági kockázatot jelent. | Vállalkozás: Teljesen leállt a bergamói reptér, mert felrobbantak leszálláskor egy Ryanair gép gumiabroncsai | A Barcelonából Olaszországba érkező járaton 161-en voltak, senki nem sérült meg. A reptéren a forgalom délután öt óráig biztosan nem indul újra. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/kkv/20241001_Egy-Ryanair-gep-gumiabroncsai-landolas-utan-robbantak-fel-a-bergamoi-repuloteren | null | true | null | null | HVG |
A svéd hatóságok szexuális bűncselekmények miatt körözik Assange-t, aki múlt héten jelentkezett Ecuador londoni diplomáciai képviseletén, ahol politikai menedékjogért folyamodott. A nagykövetség befogadta, és továbbította kérelmét az ecuadori kormánynak. Az ausztrál állampolgárt korábban óvadék ellenében engedték szabadon a brit hatóságok.
A londoni rendőrség álláspontja szerint a WikiLeaks-alapító ezzel megsértette szabadlábra helyezésének feltételeit, és ezért jelentkeznie kell a kijelölt rendőrőrsön, ahol őrizetbe veszik.
Julian Assange jogi képviselője pénteken közölte, hogy védence nem hagyja el az ecuadori nagykövetséget, mivel a menedékjogkérelmek elbírálásának a brit és a nemzetközi jogszabályok egyaránt elsőbbséget adnak a kiadatási végzésekkel szemben.
Az ügyvéd szerint Assange attól is tart, hogy a brit hatóságok esetleg nem Svédországnak, hanem az Egyesült Államoknak adják ki őt, mivel a diplomáciai iratok kiszivárogtatása miatt az amerikai hatságok is "igényt tartanak rá".
A jogi képviselő közölte, hogy mindezek alapján Julian Assange az ecuadori nagykövetségen marad menedékjogkérelmének elbírálásáig.
A WikiLeaks becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik Assange-t két egykori munkatársának feljelentése alapján. Egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja a WikiLeaks alapítóját, aki korábban Svédországban élt. Julian Assange tagadja a terhére rótt bűncselekményeket, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja.
Ügyvédei ezért azt kérték a brit legfelsőbb bíróságtól, hogy mondja ki a svéd hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs érvénytelenségét. A legfőbb brit bírói fellebbviteli fórum azonban május végén meghozott végzésében ezt elutasította, és törvényesnek nyilvánította a svéd elfogatóparancsot.
Julian Assange-t 2010 decemberében vették őrizetbe Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró bíróság már tavaly februárban jóváhagyta kiadatását. Ezt tavaly november elején megerősítette a londoni felsőbíróság is, ám ugyanez a bírói fórum akkor egyben lehetőséget adott Assange-nak arra, hogy a kiadatási végzés ügyében közvetlenül a legfőbb brit fellebbviteli testülethez forduljon. A férfi ügyvédei az eljárás eddigi menete során több fronton támadták a kiadatási kérést, amelyet a svéd ügyészség az európai elfogató paranccsal együtt nyújtott be a brit hatóságoknak.
Geoffrey Robertson, az ügyvédi csapat vezetője még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Julian Assange akár a terrorizmussal gyanúsított foglyok guantánamói börtöntáborában is kiköthet, sőt halálbüntetést is kiszabhatnak rá, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak.
Julian Assange-t őrizetbe vétele után kilenc napig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva. Ügyvédei ugyankkor elérték védencük szabadlábra helyezését, igaz, komoly áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font készpénzóvadékot és további 40 ezer font biztosítékot kellett letétbe helyeznie. | Világ: Nem adja meg magát a londoni rendőrségnek a WikiLeaks alapítója | A hivatalos idézés ellenére nem adja fel magát a Scotland Yardnak Julian Assange, a bizalmas amerikai diplomáciai iratokat kiszivárogtató WikiLeaks alapítója, aki Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20120629_assange_idezes_nem_jelenik_meg | 2012-06-29 22:00:00 | true | null | null | HVG |
Nem gondolom, hogy a korrupciós esetekre azért derül fény, mert a bűnüldöző erők jobban működnek, vagy mert az állampolgárok - például az elnöki apparátusnak az a tagja, aki Kacav elnököt a szexuális zaklatás elkövetésével megvádolta - bátrabbak lennének, mint korábban. A most napvilágra kerülő ügyek valami sokkal sötétebb gonoszról árulkodnak: az izraeli társadalom és kormány korábban soha nem tapasztalt értékvesztéséről. Ez az erkölcsi romlás jól tetten érhető a most vád alá helyezett figurák viselkedésében, akik sokkal arcátlanabbak és agresszívabbak, mint a hasonló poszton szolgált elődeik. Emlékszem, hogy a hetvenes években, amikor a Munkapárt egyik minisztere korrupció gyanújába keveredett, az érintett saját kezével vetett véget az életének. De ugyanígy tett egy nagybank igazgatója is, amúgy briliáns közgazdász, akit pénzügyi csalással vádoltak meg. Amikor Pinkas Sapir, Golda Meir miniszterelnök legendás pénzügyminisztere meghalt, összes vagyona egy tel-avivi lakás és némi megtakarított pénz volt. David Ben Gurion, Izrael megalapítója és legkiemelkedőbb politikai személyisége élete utolsó 11 évét egy aprócska faházban töltötte a Sde Boker nevű kibucban. Menachem Begin volt miniszterelnök haláláig szintén egy egyszerű tel-avivi lakásban lakott, és a korrupció gyanúja egy percig sem vetődött rá.
Igaz, az utóbbi években a korrupció egyre több országban vált mindennapossá, és sok demokrácián ejtett már foltot a politika és a pénzvilág összefonódása. De a most elburjánzott izraeli korrupció meggyőződésem szerint az 1967-ben kezdődött megosztottságban gyökerezik. Ez a helyzet két, alapvetően eltérő norma- és értékrendszert teremtett az országban: egyfelől a demokratikus állam morális és törvénykövető elvei továbbra is a jogállamiság szabályai szerint érvényesülnek Izraelben, ugyanakkor a palesztin területeken egy új értékrendszer vetette meg a lábát, és kezdett terjeszkedni. A két rendszer egymás mellett létezik, de a határ, amely elválasztotta őket, egyre átjárhatóbbá vált. Ciszjordániában az igazságszolgáltatás szervei az izraelitől teljesen eltérő módon működnek. A palesztin területeket törvénytelen módon kobozzák el, a zsidó telepesek a törvényen kívül állnak, és mindenféle büntetőjogi szankció nélkül követhetnek el a palesztinok érdekeit sértő cselekményeket. Az igazságtalanság és a kizsákmányolás mindennapos errefelé, és a jogsértéseket Nagy-Izrael ideológiájával vagy biztonsági megfontolásokkal igazolják.
A kezdetben átmenetinek szánt megszállás lassanként állandósult. Az izraeli demokrácia kormányzati szerveit egyre jobban átitatták a gyarmatosító és militarista rezsimekre jellemző normák, és eltorzították működésüket. A rendszerint jobboldali kötődésű politikusok, funkcionáriusok és katonák a megszállt területeken alkalmazott tisztességtelen módszereket átemelték az izraeli politikai életbe is.
Szerencsére az izraeli igazságszolgáltatás megőrizte függetlenségét és integritásának alapjait. A rendszer ellenálló képességét pedig az is erősíti, hogy a bíróságokon és a rendőrségben sok nő szolgál. De ha a tűrhetetlen normákat egy társadalom csendben tolerálja, idővel a legszilárdabb bírói rendszer is meginoghat. A politikusok és az állami tisztviselők között terjedő korrupció legutóbbi esetei azonban mintha végre az izraeli állampolgárokat is felrázták volna bódultságukból. Egyre többen követelik, hogy a közéletben ismét a jogállamiság és az igazságosság elve legyen az uralkodó. Ám hogy a közhangulat valóban ilyen irányba fordult-e, azt csak a szeptemberi választások után tudjuk meg.
AVRAHAM B. JEHOSUA
(A szerző izraeli regényíró, esszéista)
© Project Syndicate | Vélemények: Korrupció és megszállás | Rendőrségi nyomozások, a 2006-os libanoni háború idején elkövetett hibák kivizsgálására alakult bizottságok, az exelnök Mose Kacav által feltételezetten elkövetett szexuális zaklatás miatt kirobbant közfelháborodás és most Ehud Olmert miniszterelnök bejelentése, hogy a személyével kapcsolatban felmerült korrupciós vádak miatt szeptemberben lemond a tisztségéről - mindez arra utal, hogy Izrael erkölcsi szövete mélyen felhasadt. A hozzám hasonló idősebb izraeliek megdöbbenve figyelik a korrupció mai mértékét, a rengeteg rendőrségi ügyet. | null | 1 | https://hvg.hu/hvgfriss/2008.33/200833_Korrupcio_es_megszallas | 2008-08-13 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa tegnap reggel a Klubrádiónak adott interjút, melyben kijelentette, hogy az állításai most is, később is számonkérhetőek. Bardóczy Sándor tájépítész, a Ligetvédők csoport tagja tételesen cáfolja honlapjukon Baán kijelentéseit.
Baán például azt állította, hogy „épületek csak oda épülnek, ahol már korábban is voltak”, jóllehet a Néprajzi Múzeumot például olyan területre húzzák fel, ahol soha nem állt épület, így a Rondó, a park történeti bejárata – melyet a Rákosiék által lebetonozott Felvonulási tér szüntetett meg – már sosem nyerheti vissza eredeti állapotát.
A miniszteri biztos szerint a fejlesztések szükségességét az igazolja, hogy a látogatók többsége eddig is az intézmények miatt érkezett a Városligetbe, Bardóczi szerint azonban az épp Baán megbízásából készült kutatásban az áll, hogy a látogatók több mint 60 százaléka a zöldfelület miatt jön ki a ligetbe.
Baán állítja, hogy „itt nem arról van szó, hogy egy létező zöldfelületet elkezdünk szétszabdalni, hanem egy tradicionálisan intézményi beépítettségű közparkot megújítunk”, mégpedig a saját, 120 éves hagyományai szerint. A Ligetvédők szerint azonban pontosan erről van szó; a Városligeti törvénnyel kivonták a területet az építésügyi törvény és a budapesti építésszabályozás hatálya alól, azaz itt nem a közpark megújítása történik, hanem masszív beépítés, mely nem veszi figyelembe a Liget nem is 120, hanem 180 éves hagyományait.
A kormány a Millenniumi Kiállítástól indul ki, pedig az akkori építményeket ideiglenesnek szánták a világ első közparkjában, és Baán szavaival ellentétben a Néprajzi Múzeum anyaga sem a Ligetben került először bemutatásra, hanem a Nemzeti Múzeumban – a Ligetbe csak ideiglenesen, a Millennium miatt került.
„Mára odáig jutottunk, hogy egy 120 éves ideiglenes kiállítás a hivatkozási alap arra, hogy miért kell és lehet intézményi sűrűségben beépíteni a világ első közparkját” – írja Bardóczy, aki a faültetés kapcsán is cáfolta Baán szavait: nem volt eredményes az állatkerti átültetés, kb. a harmaduk már elszáradt vagy kidőlt.
Nincs egyetértés abban sem, mekkorák is lehetnének az új épületek. Baán szerint a párkánymagasságuk nem több a 25 méteres Dózsa György úti irodaházaknál, Bardóczy viszont a közparkokra érvényes építési törvényt említi fel, mely 7,5 méterben maximalizálja a magasságot. A Ligetvédők az elkészült projekt fenntartási költségeit a többek között egyre szaporodó tömegrendezvények miatt is keveslik. | Ingatlan: Tételesen cáfolják a Ligetvédők a projektért felelős miniszteri biztost | Baán László hosszú interjút adott a Klubrádiónak a Liget Projektről, a Ligetvédők szerint most sem sikerült megindokolni, miért kell és lehet intézményi sűrűségben beépíteni a világ első közparkját. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20180525_Tetelesen_cafoljak_a_Ligetvedok_a_projektert_felelos_miniszteri_biztost | 2018-05-25 15:52:41 | true | null | null | HVG |
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen - amelyet egy ismeretlen levélíró juttatott el a Magyar Nemzetnek - azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott: "Leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul..." Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A másik felvételrészletben konkrétan Weisz Viktorról beszélt Magyar Péter a volt barátnőjének. A párt EP-képviselőjelöltjéről azt mondta a Tisza Párt elnöke, hogy "totál alkalmatlan politikusnak, de fotósnak jó lenne". Amikor Vogel Evelin megkérdezte a pártelnököt, hogy neki szimpatikus-e Weisz, Magyar úgy felelt: "Egyik se szimpi, olyan tehetségtelen mindegyik." Vogel felvetésére, hogy hozzátehettek volna valamit a kampányhoz, Magyar ingerülten úgy reagált: "De nem tudnak, mert alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik." | Agyhalottnak hívja kollegáit Magyar Péter (videó) | Újabb felvételen beszél megalázó stílusban kollegáiról, ezúttal az EP-képviselőiről Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/agyhalottak-magyar-peter-ep-kepviselo | null | true | null | null | BEOL |
Sanader pénzt fogadott el a Moltól a bíró szerint, tíz évet kap
Tíz év börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfõt. Az indoklás szerint Sanader két külföldi cégtõl fogadott el kenõpénzt: az osztrák Hypo Alpe Adria Banktól és a magyar Moltól. Az ítétet nem jogerõs, a vádlott a legfelsõbb bírósághoz fellebbezhet, de addig is börtönben kell maradnia.
NOL| 2012. november 20.
Jezic vélhetõen vádalkut kötött a hatóságokkal, amikor elõtárta Sanader megvesztegetésének állítólagos bizonyítékait. (2011 áprilisában ki is engedték õt addigi õrizetébõl.) Az általa bemutatott dokumentumokkal azt kívánta igazolni, hogy a Mol az õ egyik cégén keresztül juttatta el Sanadernek a tízmilliós vesztegetés egyik felét, amely ma is Jezic cégének számláján áll.
Ivo Sanader az ítélethirdetés napján a bíróság épületében
Reuters - Antonio Bronic Az állítást ugyanakkor visszautasította a védelem tanújaként nyilatkozó Mihail Gucerijev. A Rusznyefty orosz olajvállalat tulajdonosa _x0096_ aki közös vállalatot üzemeltet a Mollal a szibériai Zapadno-Malobalikszkoje olajmezõ kitermelésére _x0096_ a perben elmondta, hogy az ötmillió euró az õ érdekeltségébe tartozó ciprusi off-shore cégektõl származik, nem pedig a Moltól, és a címzett Jezic volt, akitõl földet akart vásárolni, ám az ügylet meghiúsult, a pénzt viszont Jezic nem óhajtotta visszajuttatni. A bíróság azonban kétségbe vonta Gucerijev szavahihetõségét.
Sanader 2009 nyarán váratlanul bejelentette, hogy lemond a kormányfõi posztról és a Horvát Demokratikus Közösség (HZD) elnöki tisztségérõl, és visszavonul a politikától. A kormánypárt tiszteletbeli elnökké választotta õt.
A csöndes visszavonulás után alig fél évvel azonban Sanader bejelentette, hogy mégis visszatér a politikába. 2010 elején azonban a HZD kizárta õt soraiból, a parlament megvonta tõle a mentelmi jogot. Az év végén pedig horvát kérésre letartóztatták õt az osztrák hatóságok, igaz, kiadatására csak 2011 nyarán került sor. (Sanader helyzetét nem könnyítette meg, hogy a HZD tavaly elvesztette a választásokat. Az új kormány, élükön a szociáldemokratákkal többször jelezték kifogásaikat az INA privatizálásának lebonyolítása miatt.)
A Sanader elleni per másik része osztrák vonatkozású: a vád szerint az 59 éves politikus a kilencvenes években külügyminiszter-helyettesként 700 ezer dollár kenõpénzt fogadott el az ausztriai Hypo banktól cserébe a közremûködésért, amely révén a horvát kormány a pénzintézetnél vett fel hitelt. (Ebben az idõben zajlott a háború a volt Jugoszlávia területén, a vád ezért is tartja Sanader akkor illegális lobbitevékenységét háborús nyerészkedésnek.)
A magyar ügyészség nem talált bûncselekményt
A Sanader-ügyben a horvát ügyészség 2011 nyarán jogsegélykérelemmel fordult a magyar ügyészséghez. A jogsegélykérelemben foglaltak teljesítését a Legfõbb Ügyészség megtagadta, de a kérelmet a tartalma alapján feljelentésnek értékelte, és erre tekintettel ismeretlen tettes ellen _x0096_ mivel a jogsegélykérelem személyre vonatkozó gyanút megalapozó adatot nem tartalmazott _x0096_ nyomozást rendelt el. Ennek során november 29-én hallgatta ki tanúként Budapesten a Központi Nyomozó Fõügyészség Hivatala a Mol_x0096_INA-üggyel kapcsolatban Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. 2012 januárjában aztán bûncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a Mol_x0096_INA-ügyben. Az akkori közlemény szerint a horvát államügyészség 2011 júniusában jogsegélykérelem keretében a Mol elnökének gyanúsítottként történõ kihallgatását kezdeményezte. Arra alapozták gyanújukat, hogy két ciprusi bejegyzésû gazdasági társaság 2009 júniusában _x0096_ egy svájci bejegyzésû társasággal kötött tanácsadói szerzõdéseik útján _x0096_ tízmillió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, a Mol INA vállalat irányítására történõ meghatározó befolyásszerzése érdekében.
A magyarok válasza erre az volt, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat nem állmódjukban teljesíteni, mivel az a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztetné _x0096_ derül ki ebbõl a közleménybõl. Az elrendelt nyomozás során viszont dokumentumokat foglaltak le, több magyar és orosz állampolgárt tanúként hallgattak ki. A Központi Nyomozó Fõügyészség arra jutott, hogy a ciprusi cégekben a Molnak nincs érdekeltsége, ellenben egy orosz nagybefektetõnek igen. Végül megállapították, hogy _x0084_a Mol érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bûncselekmény_x0094_.
A Sanader elleni horvát ügyészségi vád alapja Robert Jezic horvát üzletember vallomása volt. Õt a jobboldali HDZ párton belül az elõzõ, most elõzetesben ülõ miniszterelnök, Ivo Sanader köréhez sorolják. Jezic állítólag offshore átutalási papírokkal bizonyította a horvát ügyészség elõtt, hogy Sanadert Hernádi lefizette annak érdekében, hogy a Mol 2009-ben 47 százalékos tulajdonosként átvehesse a horvát nemzeti energiatársaság, az INA irányítását. A horvát sajtó tavaly õsszel nyilvánosságra hozott egy videofelvételt, melyen Hernádi és Sanader egy étteremben beszélgetnek. Sanader a mobiltelefonjával matat, Hernádi pedig egy cédulán átnyújt neki valamit. Ezt korrupciós bizonyítékként tálalták, de a videó önmagában semmit sem bizonyított, maximum a találkozót, amit Hernádi nem is tagadott.
Kétségtelen: az INA részvényesi szerkezete az elmúlt években a Mol szempontjából rendkívül szerencsétlenül alakult. Amagyar olajcég 2003 óta folyamatos felvásárlásokkal 2009-re 47 százalékig növelte tulajdonrészét, a többség azonban _x0096_ akkor lényegében véletlenül _x0096_ nem jött össze. A horvát kormány 44 százaléka egyik oldalról a második legnagyobb tulajdonos címére jogosít, ám a Moléhoz hasonló erõt képvisel. A Mol hivatalos indoklása szerint 2009-re az INA képtelen volt kifizetni az olajat, a dolgozók bérét, a hitelezõ bankok megkezdték a felszámolási eljárásokat. Így tulajdonosi segítségre volt szüksége. Ezt aMol az irányítás átvételéhez kötötte. A Sanader-kormány 2009 januárjában végül át is adta azt, majd a nyáron Sanader indoklás nélkül lemondott.
A Mol mindvégig azt állította, hogy a cég vagy hozzá köthetõ felek soha nem utaltak korrupciós célú pénzt senkinek, így Sanadernek sem. A molos források szerint Jezic a még állami irányítású INA-val is több, az üzletemberre nézve _x0084_elképesztõ_x0094_ elõnyöket biztosító szerzõdést kötött. Az irányítás megszerzésével a Mol ezeket a szerzõdéseket _x0084_kitakarította_x0094_ a cégbõl. Szerintük tehát Jezic csakis sértettségbõl és üzleti bosszúból állhat elõ ilyen hamis vádakkal. A Sanader-kormány 2009-es rugalmassága kapcsán pedig a Mol határozottan állítja: számos kormányszerv vizsgálta elõzetesen a Mol irányításszerzési tervét, és akkor senki sem emelt kifogást. | Külföld: Sanader pénzt fogadott el a Moltól a bíró szerint, tíz évet kap | Tíz év börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfőt. Az indoklás szerint Sanader két külföldi cégtől fogadott el kenőpénzt: az osztrák Hypo Alpe Adria Banktól és a magyar Moltól. Az ítétet nem jogerős, a vádlott a legfelsőbb bírósághoz fellebbezhet, de addig is börtönben kell maradnia. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/sanader_itelet-1347389 | 2012-11-20 22:12:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Millenáris Parkban az elmúlt két évben elfolyt milliárdokról írt cikkünkben (Nagy buli volt, Magyar Narancs, 2002. október 17.) szerepelt a Pentaton Kft. is, amely a millenniumi rendezvénysorozat megtervezésére és lebonyolítására kiírt tender egyik nyertese volt (bruttó 1,4 milliárd forint értékben). (A másik a Wermer András érdekeltségű Millenáris Produkció Rt.). Lőrinczy György, a kft. ügyvezetője szerint cégét többször említettük ugyan írásunkban, egyetlen szót sem ejtettünk azonban a Pentaton által megvalósított dolgokról. Pedig szerinte erről is kellene beszélni, s nem csupán arról, hogy a társaság Kolosi Tamásnak, Orbán Viktor exminiszterelnök egyik tanácsadójának, a Tárki közvélemény-kutató cég vezetőjének a családi érdekeltsége.
Lőrinczy György: Az, hogy 2001. december 31-ig a millennium rangjához illő rendezvényeket szervezzünk az épülő kulturális központba. Nekünk kellett kitalálni a koncepciót, a műsorstruktúrát, és biztosítani a szakembereket. Tekintettel arra, hogy ez kis befogadó terű hely, kezdettől az volt a terv, hogy a produkciókat láthassa a szélesebb közönség is, tehát megszerveztük az előadások rögzítését is.
MN: A műsorsorozat belső arányait - mennyi legyen a komolyzene, illetve az egyéb műfajok aránya - önök határozták meg?
LGY: Igen. Én még a pályázati kiírást látva azt hittem, hogy sokan leszünk versenyben, hiszen ilyen jellegű, ekkora összegű nyílt közbeszerzési pályázat még nem volt a kultúrában.
MN: Ennek ellenére egyedül pályáztak. Vajon miért?
LGY: Talán a többiek megijedtek a feladattól. De kevés az olyan, több műfajban is dolgozó ügynökség, mint a miénk.
MN: És az a kevés vajon miért nem indult?
LGY: Ezt én honnan tudhatnám? A Pentatont - Kelet-Közép-Európa első magánügynökségét - 1989-ben alapította Zimányi Zsófia. Fő profilunk a komolyzene, de foglalkozunk mással is. Amikor a Millenárisra kiírt pályázatra készültünk, szakmai konzorciumot alakítottunk, amelybe meghívtuk azokat az ügynökségeket, amelyek olyan műfajokban dolgoznak, ami a Pentatonnak nem elsődleges profilja. Olyan sokoldalú, nagy ügynökség nincs ma Magyarországon, amelyik képes lett volna egyedül megfelelni a tendernek. Választásunk a Concert és Média ügynökségre esett, amely a Szigeten a világzenei színpadot csinálta; nálunk a dzsessz, a könnyűzenei és a folkprogramokat szervezte. A VIP Arts Managementre bíztuk a tánc- és kórusmuzsika megszervezését. A Maskarás Céh lett a gyerekprogramok felelőse. A pályázati periódusban Selmeczi György vezetésével összehoztunk egy szerkesztői gárdát, amely a tizenegy művészeti ágban előkészítette a pályázatot, és szakmailag felügyelte a rendezvénysorozatot.
MN: Mennyit ér ma 1,4 milliárd forint a kultúrában? A tavaszi fesztivált mennyiből lehet kihozni?
LGY: A keretösszeg nagyságát nem velem kellene értékelnie. Mi is éreztük, hogy ez jelentős költségvetés, ezért terveztünk több mint 600 programot. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy induló intézmény volt, tehát sok mindent nekünk kellett ebből a büdzséből előteremteni.
MN: Például?
LGY: Például a szabadtéri színpad borítását, megnagyobbítását, üléseket, a rendezvényhez szükséges székeket, takarásokat, alapszínpadokat. A tavaszi fesztiválhoz egyébként azért sem hasonlítható, mert az kéthetes, míg mi fél éves programsorozatot szerveztünk a Millenárison.
MN: A Trafó mint befogadó színház a Millenáris Teátrumhoz hasonló jellegű előadásoknak ad teret, mégpedig évi 100 millió forintból, szemben az önök 1,4 milliárdjával.
LGY: Mi a Millenárison hat helyszínen, tizenegy művészeti ágban bonyolítottunk le rendezvényeket, egyúttal 77 professzionális televíziós filmet is elkészítettünk. Ráadásul sokszor önálló produkciókat hoztunk létre. Arra törekedtünk, hogy ne utánjátszó hely legyünk, tehát a mi ötletünk, kérésünk alapján jött létre sok előadás, amely aztán bekerült az együttesek repertoárjába; ilyen volt a Katona Szent György és a sárkány előadása. A koncepciónk az volt, hogy magyar szerzők műveit játsszuk. A színházi sorozattal például egy kis drámatörténetet szerettünk volna prezentálni, Szigeti József népszínművétől a kortárs drámáig. Adtunk egy listát a színházaknak, és azt kértük, hogy ebből válogatva hozzanak létre előadásokat. Ehhez több pénzt adtunk, mint amennyit a Trafó vagy akár a tavaszi fesztivál egy vendégjátékhoz adni tud.
MN: Tudomásunk szerint filmkészítésről nem volt szó a tenderben.
LGY: Rosszul tudják.
MN: Mindenesetre a tévéfilmeket alvállalkozók készítették, az Ezüsthajó Kft. és a True Colors. A filmeken a 15 százalékos ügynöki díjon felül volt valamennyi hasznuk?
LGY: A híresztelésekkel ellentétben azokban az esetekben, amikor egy-egy nagyobb alvállalkozót foglalkoztatott a Pentaton, nem tartotta meg a 15 százalékos jutalékot, hanem megosztozott rajta az alvállalkozóval.
MN: Mi volt a dolog menete? Kötöttek egy szerződést a Millenáris Kht.-val, hogy elkészítik a 77 filmet.
LGY: Miután kialakult a teátrum műsora, a produkciókra kötöttünk egy rögzítési szerződést. A filmek öt vagy hat kamerával, sok esetben többnapi felvétellel, kamerapróbával készültek, a szakma legjobb operatőrei és rendezői dolgoztak velük. Ezeket megmutattuk tévés szerkesztőknek, majd az ő igényeik szerint készült el 40 adáskész verzió; ezekből 37-et a közszolgálati televíziók meg is vásároltak. A kiválasztott anyagokra külön utómunka-szerződést kötöttünk.
MN: Magát a rögzítést tehát a Teátrum stábja végezte?
LGY: Az alvállalkozók által felkért szakemberekkel, stábbal együtt. Olyan filmek készültek el, mint a kaposvári színház előadásában Szép Ernő Vőlegény című darabja, Sebestyén Márta és a Julien Joseph Trió koncertje. Ilyen műsorínséges időkben jó lenne, ha ezek minél előbb adásba kerülhetnének, hiszen ennek semmilyen akadálya nincs.
MN: A Teátrum kulturális programját nem érte bírálat, mindössze annyi, hogy a televíziós rögzítés túl sokba került: filmenként 3,5 millió forintba, illetve azért a 40 filmért, amelyből adáskész verzió készült, darabonként további félmilliót kértek.
LGY: Pár hónapja azt híresztelték, hogy a felvételek el sem készültek. Örülök, hogy most már "csak" drágállják. Átalánydíjas szerződésünk volt, amelyben - nem egy produkció esetében - több nap felvételi költségei is benne vannak. Arról nem is beszélve, hogy utófinanszírozási szerződést kötöttek velünk, ami az árat is befolyásolja. És egyszer valaki elmondhatná a dolog másik oldalát is, azt, hogy az elmúlt években nem készültek ilyen televíziós filmek. A magyar nyelvterület összes professzionális szimfonikus zenekaráról film készült, 14 színházi premier, olyan színészgenerációval, amelyikről nincs televíziós felvétel. Továbbá néptáncprodukciókat, dzsessz- és popesteket, Bozsik Yvette-et, a Szegedi és a Pécsi Balett új produkcióit, a Fesztiválzenekar és Zorán koncertjét is rögzítettük.
MN: A sajtóban nagy visszhangja volt a Millenáris Parkban fizetett bérleti díjaknak. Például a hangosításhoz szükséges berendezéseket is bérelni kellett, mert nem álltak rendelkezésre. Szakemberként nem tartja dilettantizmusnak: csinálni egy teátrumot hangosítás nélkül?
LGY: Nekem nem tisztem ezt megítélni, ebbe a tender megnyerésekor már nem volt beleszólásunk. Az volt a dolgunk, hogy az előadásokhoz és a rögzítésükhöz szükséges kiegészítő technikai eszközöket biztosítsuk. A napvilágra került számokat sokszor egyébként képtelenség a költségvetéseinkkel beazonosítani. Egy biztos, a költségkeretünkből a teátrumon kívül öt helyszínen biztosítottunk hang- és fénytechnikát, személyzettel együtt.
MN: Nem érzi-e úgy, hogy az önök cégét felhasználták egyéb célokra? Maradjunk a technikai felszerelés példájánál: önöknek a műsor színvonalas megvalósítása érdekében szükségük volt drága technikai eszközökre, de mások mondták meg, hogy kitől béreljenek és mennyiért. Így volt?
LGY: A teátrum esetében valóban egyeztetési kötelezettségünk volt az üzemeltető másik tendernyertes céggel, a Millenáris Rt.-vel. Ebben egyébként semmi furcsát nem találok, hiszen a beépített technikáért ők vállalták a felelősséget. Én szívesen beszélgetek önnel a tévéfelvételekről és a hangtechnikáról is, de előzetes megállapodásunk szerint ez az interjú végre a kulturális teljesítményünkről fog szólni, például arról, hogy a Pentaton - kormányoktól függetlenül - tizenkét éve állami megbízásokat teljesít: a Frankfurti Könyvvásártól a Stuttgarti és az Ulmi Fesztiválig. Kilenc éve közreműködik a fővárosban a Budapesti Búcsú megszervezésében, emellett számos színházat képvisel külföldön. És ne intézzék el annyival a cikkben a Pentatont, hogy az Kolosi Tamás "családi érdekeltsége".
MN: Jó, ez így teljes. Ugyanakkor az önök cége - mondjuk úgy - "bakot állt" pártközeli vállalkozóknak. Például árulja el, miért éppen az Ezüsthajó Kft.-t bízta meg a Pentaton a filmek elkészítésével. Azért, mert szakmailag a legjobb, a legkorrektebb árajánlatot adta? Vagy másért? Netán sugalmazták "valakik", hogy az Ezüsthajó foglalkoztatása a feltétele a munka elnyerésének?
LGY: A tenderkiírás szerint a 10 százalék alatti alvállalkozókat mi választhattuk ki. Az Ezüsthajóval már korábban is volt szakmai kapcsolatunk: dolgoztunk nekik az állami ünnepeken programszervezőként. Továbbá a filmek a köztelevíziónak készültek, amelynek az egyik legnagyobb beszállítója akkor éppen az Ezüsthajó Kft. volt, amelynek ráadásul montírozóstúdiója volt a Millenárison. És az Ezüsthajó olyan tőkeerős cég, amelyik vállalni tudta, hogy kiadásait csak később térítsék meg.
MN: A Fidesz közeli Ezüsthajó és a Happy End cégek szerepéről elég sokat írt a sajtó az előző kormányciklus idején. Önt ez akkor nyilván nem zavarta. Most viszont csodálkozik, ha e cégek mellett az önök cége is besározódik.
LGY: Még egyszer hangsúlyozom: csupán azt szerettem volna, ha az is elhangzik végre egyszer, mit végeztünk szakmailag, mert ez is hozzátartozik az ügy megítéléséhez.
MN: Nem érzi-e úgy, hogy a szakmában csökkent a cég ázsiója?
LGY: Egyáltalán nem. Kormányzati megrendelésünk jelenleg nincs, de amint ismét nyílt közbeszerzési pályázatot írnak ki állami rendezvényekre vagy kulturális területre, elindulunk. Addig is rengeteg munkánk van - zenekarokat, operett- és musicalprodukciókat képviselünk külföldön, céges rendezvényeket szervezünk.
MN: Nem tart attól, hogy most négy szűk esztendő jön?
LGY: Miért jönne? A Millenáris kapcsán megismert a szakmának az a része is, amelyikkel eddig nem volt kapcsolatunk: elkészült 641 program és 77 film - ez kiváló referenciaanyag. Miért ne bizakodnánk?
Mihalicz Csilla | Millenáris ügyek: "A híresztelésekkel ellentétben" (Lőrinczy György, a Pentaton Kft. ügyvezetője) | Magyar Narancs: Mi volt a Pentaton feladata? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/millenaris_ugyek_a_hiresztelesekkel_ellentetben_lorinczy_gyorgy_a_pentaton_kft_ugyvezetoje-61034 | 2002-11-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Lázár János közlekedési miniszter több száz milliárd forintos vasút-felújításról beszél, miközben az állami vasúttársaság fiatalnak nevezhető Siemens Desiro motorvonatai Székesfehérváron pihennek. A MÁV szerint "az osztrákokat is sújtó alkatrész-ellátási, kereskedelmi zavarok miatt" akadozik a felújításuk, Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár szerint viszont összeomlott a karbantartás az állami vasúttársaságnál.
"Idén húsz százalékkal többen utaztak vasúton, mint tavaly. A vasúti áruszállítás hatékonyságának növelése pedig a versenyképességünk egyik feltétele is. Társadalmi és gazdasági érdekünk tehát a kötöttpályás közlekedés átfogó fejlesztése. Ezért az 5 pontos akciótervünk részeként korszerűsítjük a vasúti pályákat, és új járműveket is beszerzünk. A közeledő költségvetési vitán ellenzéki képviselőtársaim támogatására is számítok, hiszen a megfelelő vasúti közlekedés az egész ország érdeke" - a napokban posztolta ezt Lázár János építési és közlekedési miniszter.
A tárcavezető nyár óta többször beszélt az erősen alulfinanszírozott állami vasúttársaságról. Szeptember elején pedig a Facebook-oldalán bejelentette, hogy közel 850 milliárd forintot fognak költeni a vasútra. Azt közölte, hogy az összegből
felújítanak mintegy félezer kilométernyi pályát,
újraindítják a hazai IC-kocsik gyártását
és jó minőségű használt járműveket szereznek be.
Lázár János az a miniszter, aki az évek alatt előkészített Siemens-mozdonycserét megfúrta. Emlékezetes, 2023-ban úgy fogalmazott: "A járműpark felújításánál a kormány már nem számít a német Siemens cég közreműködésére (...) már nem barátkozunk velük." A 220 milliárdos beszerzésben 150 darab, a ‘60-as évek technológiáját idéző villanymozdonyt lehetett volna korszerű járművekre cserélni a MÁV-nál, de a gyártó német Siemensre megorrolt a kormány - írta akkor a hvg.hu.
A miértekre nincs válasz, a MÁV pedig azóta használt mozdonyokat bérel, és 40 éves Henschel gyártmányú dízelmozdonyokat is forgalomba állít.
Vasutas körökben már most azt mondják, hogy a MÁV olyan lesz, mint az autóskártya: mindegyik mozdony más. Már csak az a kérdés, ki és hogyan fogja ezt a színes flottát karbantartani, vagy éppen honnan lesz rá vezér (konyhanyelven mozdonyvezető), merthogy minden mozdonyra külön vizsga kell.
A karbantartást nem véletlenül emeltük ki, hiszen anélkül mit sem érnek a járművek. Elég a 40 éves Henschel dízelmozdonyokra gondolni: ha azok a MÁV-nál töltötték volna idejüket, jó eséllyel már nem lennének a topon. Legalábbis erre utal a Siemens Desiro motorkocsik állapota, amelyeket 2003-ban vásárolt a magyar állami vasúttársaság.
"Magasabb színvonal és utaskomfort"
A fenti címmel jelent meg egy cikk 2005-ben a Magyar Közlekedésben, az írást az Arcanum őrizte meg. Akkor úgy fogalmaztak, hogy "három új, korszerű Siemens Desiro diesel motorvonattal bővült a MÁV Rt. személyszállítóvonat flottája. 2005. év végéig a Siemens az összes megrendelt Desiro dízelmotorvonatot leszállítja a vasúttársaságnak".
A cikkből az is kiderül, hogy "az első 13 új Desiro motorvonatot 30,7 millió euróért, MFB-hitelből, állami felelősségvállalás mellett vásárolta a vasúttársaság. A további 10 darab Siemens Desiro típusú dízelmotorkocsi beszerzésére vonatkozó finanszírozási szerződést a MÁV 2005 februárjában írta alá a német járműgyártó céggel. Az új motorkocsik a 2. számú Bp. Nyugati-Esztergom vonal megerősítését és a 6341-es sorozatszámú orosz motorkocsik, valamint a dízelmozdony által vontatott hagyományos szerelvények kiváltását szolgálják".
Az elővárosi vonatokról azt is megírták, hogy "A hazánkban jelenleg közlekedő 13 darab Desiro motorvonat igen kedvelt az utazók körében. A Desirók mintegy másfél évvel ezelőtt álltak üzembe Budapest és Esztergom között. Azóta a vonalon az utasforgalom 22 százalékkal nőtt".
A Budapest-Esztergom vonal egyébként valódi siker: tavaly megírtuk, hogy évi 2,2 millióról 5,8 millióra emelkedett rajta az utasszám - a normális vonatnak és a rendesen felújított pályának köszönhetően.
Van, ami 6 éve felújításra vár
Vagyis a Desiro jelentős javulást hozott a MÁV-nál. Bár tavaly, a Desirók magyar beszerzésének 20 éves évfordulónál az iho.hu már arról írt, hogy "húszévnyi üzemelést követően a startos Desirókra motorikusan és utastér szempontjából is bőven ráférne a korszerűsítés, mivel gyakoriak a műszaki meghibásodások, és a komfortot is növelni kellene. A helyzet javulására a jelenlegi forrás- és munkaerő-hiányos környezetben nem túl sok reményt látni. Központi szinten lenne szükséges a motorkocsikra fordítani, hiszen még bőven van bennük tizenöt-húszévnyi potenciál, nem mellesleg a MÁV-Start egyik legfiatalabb járműtípusa."
Most, két évvel később arra kerestük a választ, mennyi vonat működik a flottából. A MÁV-nak több mint két hónapja küldtünk közadatigénylést, melyben a Desiro járművekről érdeklődtünk.
A MÁV válasza szerint a 31 motorkocsiból 12 nem közlekedik, vagyis a flotta 38 százaléka nem működik.
A MÁV tájékoztatása szerint ezek a járművek alkatrészre várnak. Csakhogy a 95551-426-001-2 pályaszámú jármű 2018 óta áll, és kilenc vonat több mint egy éve pihen. Mind a Fidesz-kormány ideje alatt hasalt el, felújításuk pedig a több száz millárd forintos vasútfelújításról beszélő Lázár János idején is áll.
A MÁV a javításokról azt írta, hogy "a Siemens Desiro motorvonatok megfelelnek a MÁV-START elvárásainak, minden szempontból, hosszútávon számolunk velük. A fenntartás költsége a járművek életkorának és műszaki állapotának megfelel, nem magasabb a hasonló paraméterű más járműtípusokénál."
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Vitézy szerint összeomlott a karbantartás
A karbantartásról azt közölték, hogy "a MÁV-START már 2022-ben kötött szerződést a járművek forgóvázainak javítására, melybe alvállalkozóként az osztrák vasutak hasonló járműveinek javítását végző ÖBB TS cég került bevonásra. Ez azt jelenti, hogy a szükséges források rendelkezésre állnak a járművek üzemeltetéséhez. Azon járműveknek, melyek régebb óta állnak, a forgóvázuk már javításon van az osztrák cégnél.
A szerződés alapján eddig 18 jármű alá tartozó forgóváz (kerék és hajtómű) javításának el kellett volna készülnie, ebből azonban csak 4 valósult meg
az osztrákokat is sújtó alkatrész-ellátási, kereskedelmi zavarok miatt. Ez azonban sajnos valamennyi járműtípus karbantartását és javítását hátráltatja".
A MÁV által megosztott táblázat szerint 5 olyan motorvonat van, ami a jelzett 2022-es dátum előtt kiállt, de azt nem fejtették ki, hogy ez miért van.
Vitézy Dávid, egykori közlekedési államtitkár azt írta az Átlátszónak, hogy "a MÁV-nál számos járműtípust érintően hasonló a helyzet, az alkatrészellátás és a karbantartási folyamatok gyakorlatilag összeomlottak a Lázár János által elrendelt beszerzési engedélyeztetés, illetve beszerzési központosítás (MÁV SZK szerzi be az alkatrészeket a Start helyett) nyomán, továbbá a házon belüli fővizsgáztatási képesség privatizációja (Vagon) nyomán. Ez érinti a Desirókat is."
Majd hozzátette: "a Desirók üzemképessége ezen túlmenően hosszú évek óta romló tendenciát mutatott, éppen ezért indítottuk meg 2022-ben a forgóváz-csere programot, amire szerződött is a MÁV-csoport. A szerződés teljesítéséről nincs aktuális információm, de mostanra már a flotta jelentős részének a forgóváz-főjavítás és hajtóműcsere fázisában kellene lennie."
Segesvári Csaba | A Siemens Desiro motorvonatok 38 százaléka működésképtelen | Akad köztük olyan is, ami már 6 éve alkatrészre vár Székesfehérváron. A MÁV szerint az osztrákokat is sújtó alkatrész-ellátási zavarok vannak. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/15/a-siemens-desiro-motorvonatok-38-szazaleka-mukodeskeptelen | null | true | null | null | atlatszo.hu |
A Pénzcentrumon nemrég részletes anyagot közöltünk a lakhatási válságról, amelyben a Habitat for Humanity szakértőjét kérdeztük arról, mi várható a kormány által meghirdetett új gazdasági fordulattól, amely többek között a lakhatási válság enyhítését is célul tűzte ki, de szó esett a további lehetséges megoldásokról is. A szervezet ezúttal sajtótájékoztató keretében mutatta be éves lakhatási jelentését.
A szakértők már a sajtótájékoztató elején igyekezték hangsúlyozni azt, hogy bár a kormányzati narratívában budapesti központú a lakhatási válság, az új jelentés megerősítette: országos problémáról van szó. A legújabb adatok szerint 2 és 3 millió fő között van azoknak a száma, akik a lakhatási szegénység valamelyik aspektusában érintettek.
Fontosabb statisztikák
Első előadóként Lukács György, korábbi cikkünk szakértője a következő adatokról tudott beszámolni: Magyarországon jelenleg
4 millió háztartás,
és 4,6 millió lakás van,
melyeknek 90%-a magántulajdon
De mint korábbi cikkünkből kiderült: ez utóbbi nem feltétlenül jó dolog. Éppen hogy egy fejlettebb bérlakásprogram tudna megoldást jelenti a lakhatási válság kezelésére.
Emellett
Évi 20 ezer új ingatlan, és 100 ezer körüli tranzakció van az országban
Megmerevedett az ingatlanpiac
És túlkínálat van
Problémás a lakhatás jogi biztonsága
A szakértők szerint sok magyar számára a lakhatás jogi biztonsága sem megfelelő. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy többek között tisztázatlanok földhivatali bejegyzések, a lakásbérleti szerződések hiánya, valamint a kilakoltatási szabályzatok rendezetlensége jellemzi jelenleg az ingatlanpiacot.
Komfort nélküli ingatlanok
"Kb. 90 ezer háztartásban nem volt fürdő/zuhany és/vagy WC, ami jelenleg 232 ezer embert érint. Ezen kívül hat darab olyan megye van, ahol a községek több mint 10%-a nem rendelkezik vezetékes vízzel, ráadásul 475 ezer háztartásban a lakás tetőszerkezete is beázik, falazata/padlója, nedvesedik, esetleg a nyílászárok, vagy a padló enyészetnek indultak, ami közel 1,2 millió főt érint" - ismertette a lesújtó 2024-es lakhatási adatokat Lukács György
Túlzsúfoltság
Az új lakhatási jelentés szerint ez már 360 ezer háztartást, és 1,6 millió lakost érint.Ahogy már korábbi cikkünkből is kiderült: az alacsony jövedelmi státuszba tartozó rétegek szinte teljes egésze súlyosan érintve van az ehhez hasonló problémák által, azonban
Olyanok is bekerülhetnek a lakhatási szegénység bármely indikátora által érintett csoportjába, akik egyébként más szempontok alapján nem tartoznának a szegény csoportok közé.
A települések helyi gondjai is begyűrűznek a lakhatási válságba
Az érintettek 5-15%-a szerint ráadásul nagyon sok esetben a lakás nem elég világos, zajosak a szomszédok, valamint szennyezés, por, vagy egyéb környezeti probléma nehezítik a lakhatást. Rengeteg magyarországi lakókörnyezetben pedig kirívóan rossz közbiztonság és a vandalizmus is jelen van.
Szinte semmi pénzünk nem marad az ingatlanok karbantartására
Az elmúlt 5 évben mindössze a lakosság 22%-a tudott legalább egyetlen energetikai beavatkozást, felújítást megengedni magának, amely az itt elharapódzó árakról is árulkodik.
A kormány meghirdette új programját
Második előadóként Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai Kutatóközpont munkatársa szólalt fel, aki lakáspolitikák és költségvetési kiadások címmel tartott előadást.
A szakértő főbb állításai a következők voltak a kormány új gazdasági terveivel kapcsolatban
a kormány elkezdett a lakhatási válságról beszélni, de a szakpolitikai eszköztárban nincs lényeges fordulat
rövid távú gazdasági ciklusoknak alárendelt intézkedéseket tűztek ki hosszútávú elképzelések helyett
a lakáspolitikai eszköztár továbbra sem a szegénységben élőket, hanem a felsőbb rétegeket célozza.
Továbbá kiemelték, hogy
Sem a kamatstop meghosszabbítása, sem a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása nem a lakhatási válság által legjobban sújtott rétegeket segíti, ezáltal nem tekinthetők hathatós megoldásnak a lakhatási válság kezelésében.
Költségvetési kiadások
A költségvetési kiadások szét vannak szabdalva a különböző minisztériumok között, ami nem előnyös a probléma kezelésében. Czifrusz Márton szerint hiányzik tehát a lakáspolitika tervezése. Általános trendnek tartja továbbá azt. hogy az elmúlt három évtizedben, hogy a kormány
gazdaságilag fellendülő időszakokban többet költ lakhatási célra, válságidőszakokban pedig visszavágja a kiadásokat
holott ezt, a probléma súlyosságából adódóan állandóan prioritásként kéne kezelni.
A kormányzati lakáspolitika további hibái
Czifrusz Márton szerint
A szociálisan célzott kiadások (pl. szociális tüzifa) nincsenek, vagy teljesen elértéktelenedtek), illetve a települési támogatás, (amelynek értéke jelenleg kb. 20 milliárd forint, amely reálértékben folyamatosan csökken).
Köztulajdonú lakásokra alig költ az állam, és forráskivonás történik
A lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatások a meghatározóak (pl. CSOK, babaváró, támogatott hitelek)
Utóbbiak problémájáról korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk
A szakértő hangsúlyozta: első lépésként fel kell számolni a bankhiteleken alapuló támogatási formákat, és helyette szociális kormányzati intézkedéseket nyújtani, akár a lakbértámogatást, akár a fenttartáshoz kapcsolódóan.
A sajtótájékoztató végén hangsúlyozták, hogy a lakhatási válság egyébként nem magyar népbetegség: az Európai Unióban is egyre fontosabb témává válik ez a kérdés, ez pedig lehetőséget biztosít Magyarországnak arra, hogy ilyen típusú forrásokat is felhasználjon a hazai válság enyhítésére. A szakértők szerint ez korábban kevésbé volt jellemző, vagy alkalmazott megoldás.
A szakértők szerint fontos kiemelni azt is, hogy még ha vannak is a kormánynak jó ötletei, azoknak a megvalósítása rendkívül nehéz lesz, az önkormányzatoknak ugyanis szinte biztosan nem lesz elegendő forrása ezeknek a megvalósítására, márpedig ez a feladat jó eséllyel rájuk hárulna majd. | Habitat for Humanity: a jelenlegi intézkedések nem azokat segítik, akik a legjobban rászorulnának | November 13-án mutatta be egy sajtótákékoztató keretében a Habitat for Humanity a 2024. évi Lakhatási jelentésének első 2 fejezetét. A rendezvényen a Pénzcentrum is részt vett. Az előadásokból kiderült: lakhatási problémák kb. két és hárommillió fő között érintik a magyar lakosságot, így ez az egyik legsúlyosabb probléma ma Magyarországon. A szakértők szerint a kormány intézkedéseinek fő zászlóshajói, például a kamatstop meghosszabbítása és a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása nem a lakhatási válság által legjobban sújtott rétegeket segítik, és az a kevés megmaradt szociális intézkedés, (mint például a tüzifa támogatás) is egyre kisebb segítséget képesek nyújtani. A sajtótájékoztatón a szakértők egyik fő állítása az volt, hogy rengeteg magyar nemcsak rossz állapotú ingatlanokban lakik, de pénze sincs arra, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjon. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/otthon/20241113/habitat-for-humanity-meg-ha-lenne-is-jo-otlet-a-lakhatasi-valsag-ellen-forras-az-alig-van-ra-itthon-1159206 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
A tilalmat a március 30-i önkormányzati választások után vezetné be Recep Tajjip Erdogan, aki úgy fogalmazott, hogy több új intézkedést vezetne be a kormány, és ezek között van e honlapok tilalma. Az nem derült ki az ATV kereskedelmi tévében leadott interjúból, hogy miket tervez még.
December óta a kormány felső köreihez tartozó többtucatnyi tisztségviselő ellen emeltek vádat korrupcióért, emiatt az ellenzék követeli Erdogan lemondását. Az illetők lehallgatott telefonbeszélgetései közül, amelyek alátámasztják korrupt cselekedeteiket, ismeretlenek a múlt hét óta többet feltöltöttek a szóban forgó internetes felületekre. Feltettek két olyan beszélgetést is, amely a miniszterelnököt kompromittálja. Nem teljesen biztos azonban, hogy e felvételek valódiak. | A Facebookon és a YouTube-on áll bosszút az elnök | Recep Tayyip Erdogan betiltaná a közösségi oldalt és a fájlmegosztót, mert oda töltötték fel lehallgatott beszélgetéseit. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold-archivum/2014/3/a-facebookon-es-a-youtube-on-all-bosszut-az-elnok | 2014-03-07 10:24:22 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Vállalkozás: Mégis 120 milliárdért veheti meg az állam a Dürer Parkot | Ez az egyik olyan beruházás, amelyet sokak szerint azért vásárolnak meg, hogy NER-közeli vállalkozók veszteséges építési beruházásait mentsék meg. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20241107_durer-park-zuglo-varoskozpont-irodahazak-dragulas | 2024-11-07 07:31:00 | true | null | null | HVG |
|
Örökbefogadhatóvá vált a szabadkígyósi Wenckheim-kastély is, és a közelmúltban úgy döntött Hódmezővásárhely és Szabadkígyós önkormányzata is, hogy kikéri az ezzel kapcsolatos pályázati dokumentációt. Arról, hogy mi lesz a Wenckheim-kastéllyal, Lázár János , az Építési és Közlekedési Minisztérium minisztere beszélt a pénteken Békéscsabán tartott sajtótájékoztatón a Beol.hu kérdésére.
- A kastélyok, a nemzeti jelentőségű műemlékek fenntartása költséges - mondta a tárcavezető. Hozzátette: az a cél, hogy ezeket megmentsék, a köz javára működtessék, üzemeltessék. Az elmúlt években ezzel a feladattal az állam próbálkozott, az erőforrások, az adófizetők pénzei azonban végesek. Ezért javasolta a felújításba és a működtetésbe a magántőke bevonását, azt, hogy legyenek örökbefogadói az épületeknek.
Hangsúlyozta, hogy a szabadkígyósi Wenckheim-kastélynál komoly beruházást hajtott végre az állam, de ez sem volt elégséges. A központi épület földszinti részét újították fel, de az emeletet és a melléképületeket nem, illetve a kastélyparknál is vannak további teendők. Számítások szerint további 7,7-8,6 milliárd forintot kellene rákölteni a kastélyra. Olyan befektetőket, beruházókat, vállalatokat várnak, akik rendelkeznek a szükséges forrással.
Kétféle forrásról van szó - jegyezte meg Lázár János miniszter. Szabadkígyós esetében
egyrészt a jegybevételeket ki kell egészíteni évente nagyjából 400 millió forinttal,
másrészt elvárás, hogy a következő tíz évben hajtsanak végre egy 8-10 milliárd forintos fejlesztést: be kell fejezni az épület korszerűsítését és a park rendbe tételét.
Miközben a köz javára, színvonalasan, nívósan, magas mércének megfelelve kell működtetni a Wenckheim-kastélyt. Megerősítette ismét: ehhez tőkeerős partnerekre van szükség.
- Tiszteletben tartom az önkormányzatok szándékát és terveit, de ez egy költséges vállalkozás, nem biztos, hogy az adófizetők pénzét itt kell elkölteni - fogalmazott. Hangsúlyozta: az állam a leendő magánüzemeltetők számára nem fog kiemelt támogatást adni, mert ha lenne az államnak több pénze ilyen célra, akkor ő maga látná el a feladatot. Kiemelte, hogy mindenki egyenlő eséllyel indul, döntés nem született az ügyben, megismerik az üzleti terveket.
Elárulta, hogy az összes, eddig a pályázati körbe bekerült kastély ügyében - de a jövőben várhatóan további 40 kastélyra írnak ki pályázatot - tárgyalt magyar nagyvállalatokkal. Sorolta az OTP-t, a MOL-t, a Richtert, a 4iG-t, az MBH-t, mint a leginkább tőkeerős vállalatokat, és hogy nyitottságot mutattak, és elmondta, hogy pályáztak is bizonyos épületek örökbefogadására.
A pályázóknak tehát tőkeerős vállalatokkal kell versenyezniük - folytatta Lázár János miniszter. Kiemelte: mindenki számára megnyugtató lehet, hogy a legnagyobb magyar vállalatok vállalnának szerepet a kastélyok felújításában, üzemeltetésében. Mint fogalmazott, egy cél volt a pályázattal, hogy a vállalatok erőforrásait befordítsák a társadalmi felelősségvállalás ezen irányába, azaz például ne csak sportot, hanem műemlékvédelmet és -felújítást is finanszírozzanak.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetése pénteken a városházán tárgyalt Békéscsaba fejlesztése ügyében a város vezetésével, és Lázár János miniszter elmondta, hogy Szarvas Péter polgármester is érdeklődött nála, mi lesz a szabadkígyósi Wenckheim-kastéllyal, és hogy a békéscsabai önkormányzatnak szükséges-e lépnie az ügyben. Ugyanis Szarvas Péter polgármester a békéscsabaiak pénzét Békéscsabára költené, ami a miniszter szerint racionális és józan gondolat. | Lázár János a Wenckheim-kastély jövőjéről | 7,7-8,6 milliárd forintot kell a szabadkígyósi Wenckheim-kastély további felújítására fordítani. Ehhez tőkeerős partnerek kellenek – mondta Lázár János. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/wenckheim-kastely-szabadkigyosi-lazar-janos | null | true | null | null | BEOL |
Meggyes Tamás arra a hírre reagált, amely szerint a legfőbb ügyész kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, mivel az önkormányzat 2003-ban életbiztosítási szerződéseket kötött a polgármester és két alpolgármester részére, és a futamidő lejárta előtt az önkormányzat helyett a biztosítottak lettek a kedvezményezettek.
"Igaztalan támadásnak tartom az ügyet, és örömmel állok a vizsgálat elé, olyan értelemben, hogy elmondhatom a hatóságoknak a véleményemet" - jelentette ki Meggyes Tamás. Elmondta, mielőtt felvették volna az összeget, az egyik érintett alpolgármester fiát, aki évek óta jogi referensként dolgozott az önkormányzatnál, teljes körű vizsgálattal bízta meg, hogy a pénz - havi néhány tízezer forint - felvétele jogi vagy etikai szempontból kifogásolható-e. "Ez a polgármesteri fizetés kevesebb mint tíz százaléka. Nem reális, hogy ezért kockára tettük volna a becsületünket, és lábbal tiportuk volna a törvényeket" - tette hozzá.
Tétényi Éva független polgármester az MTI-nek elmondta, a vádemelésig nem kíván nyilatkozni, de amikor a biztosító Meggyes Tamás szerződésének lejárta után öt és fél millió forintot küldött az önkormányzat számlájára, majd téves utalás miatt visszakérte a pénzt, kötelessége volt feljelentést tenni az ügyészségen, mert úgy vélte, a közpénzből összegyűlt megtakarítást nincs joguk felvenniük az érintetteknek.
A Legfőbb Ügyészség gyanúja szerint az önkormányzat vagyoni hátránya 13,5 millió forint volt, ennyit fizetett ki a biztosító az életbiztosításokra 2010-ben. A két alpolgármesternek a magánszámlájára, a polgármester esetében azonban az önkormányzat számlájára. Később a két alpolgármester a díjakat befizette az önkormányzatnak, így a vagyoni kár megtérült.
Az ügyészség szerint - tekintettel arra, hogy a városvezetők illetményéről csak a képviselő-testület hozhatott volna határozatot - az önkormányzat közbeszerzési és ügyrendi bizottsága szabálytalanul és jogszerűtlenül döntött. A megalapozott gyanú szerint a hűtlen kezelést a két alpolgármester tettesként, a két bizottsági tag pedig bűnsegédként követte el.
Mivel a nyomozás befejezése előtt a volt polgármester érintettségére vonatkozó adatok is felmerültek, és esetében az országgyűlési képviselősége miatti mentelmi jog eljárási akadály, ezt az eljárásrészt a főügyészség elkülönítette, és a legfőbb ügyész kezdeményezte Meggyes Tamás mentelmi jogának felfüggesztését. | Meggyes Tamás: Nem fűződik bűncselekmény a nevemhez | Meggyes Tamás szerint semmilyen jogsértés nem történt a korábbi esztergomi városvezetők életbiztosítási szerződésével kapcsolatban, és az ügy etikailag sem kifogásolható. A város korábbi fideszes polgármestere, jelenlegi országgyűlési képviselő hétfőn az MTI-nek azt mondta, hogy a nevéhez semmilyen bűncselekmény nem kapcsolódik. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20131021-meggyes-tamas-a-nevemhez-nem-kapcsolodik-buncselekmeny.html | 2013-10-21 17:05:00 | true | null | null | Origo |
A The Sunday Times újabb részleteket közölt a 2022-es világbajnokságot rendező Katar megvesztegetéseiről, melyből kiderül, ázsiai országok képviselőit is lefizették, hogy azok megfelelő módon szavazzanak.
A brit lap közölte először azt is, hogy Mohamed bin Hammam, az ázsiai konföderáció (AFC) egykori elnöke és egyben a FIFA korábbi alelnöke 5 millió dollárért vásárolta meg afrikai szövetségek vezetőinek a támogatását. Az újság tulajdonába többmillió dokumentum került, melyeket idő feldolgozni, ezért kerülhetnek nyilvánosságra fokozatosan a fejlemények.
A mostani, szavazatonként 1,7 millió dolláros vesztegetésről szóló cikk is Hammamot említi, mint a közbenjárót, aki a kenőpénz mellett abban is segítkezett, hogy Thaiföld és Katar kormányai között meginduljanak a tárgyalások egy gázüzletről, amely több tízmillió dollárról szólt. Ennek keretében újratárgyaltak egy szerződést, ami évi 1 millió tonna cseppfolyós földgáz megvételét jelentette.
A labdarúgó szövetségek mellett más vezetőkről is említést tesz a lap, amely szerint Vlagyimir Putyint, Franz Beckenbauert, sőt még a FIFA elnökét, Sepp Blattert is megkörnyékezték. A The Sunday Times birtokába jutott adatok szerint Putyin - aki akkoriban az orosz miniszterelnöki tisztséget töltötte be - nem csupán Hammammal, de a katari emírrel is találkozott, akivel „a közös földgázkitermelés lehetőségeit” tekintették át. A brit lap által megszerzett dokumentumok szerint a katariak is felfigyeltek arra, hogy a 2018-as világbajnokság orosz pályázati csapatát a „Putyin környezete által ellenőrzött” gázipari óriáscég, a Gazprom korábbi illetékesei irányítják.
Hammam Blatternek diszkrét találkozókat szervezett a katari királyi családdal, míg Beckenbauert üzleti tárgyalásokra hívták az országba több német olaj- és gázszállító cég vezetőjével együtt. A vádak kirobbanása után a FIFA egyik legfontosabb szponzora, a Sony vizsgálatot követel az ügyben.
Az újság szerint Hammam, akit azóta már korábban eltiltott a FIFA a labdarúgással kapcsolatos minden ténykedéstől, privát cégén keresztül intézte a lefizetéseket. (Index/MTI) | Az ázsiai vb-szavazatokért is fizetett Katar | Az ázsiai vb-szavazatokért is fizetett Katar - Voksonként 1,7 millió dollárt fizettek a katariak, Putyint, Beckenbauert és Blattert is megkörnyékezték. | null | 1 | https://index.hu/sport/futball/2014/06/08/katar_korrupcio_ujra/ | 2014-06-08 12:44:05 | true | null | null | Index |
Emlékeznek még arra az időre, amikor Rogán Antalról még nem a helikopteres bulibáróként, hanem feltalálóként írt a magyar sajtó? Akkor talán arra is emlékeznek, hogy a miniszter feltalálótársai, Csik Balázs és Lengyel Csaba a feltaláláson kívül azzal keresnek elég sok pénzt, hogy a kormánynak hála egyedül végezhették el egész szektorok kötelező informatikai auditálását. A közműcégek és az italautomaták után most a pénzügyi szektoron is kereshetnek majd.
Mint arról már többször írtunk, a kormány nyári rendelete szerint minden magyar banknak és befektetési vállalkozásnak auditálnia kell az informatikai rendszerét, amire november 18-ig szerződést is kell kötniük. Viszont egyelőre azon a listán, hogy milyen cégek végezhetik el ezt az auditot, egyetlen cég szerepel, a Hunguard, Csik Balázsék cége. A Világgazdaság szerint ez milliárdos megrendeléseket garantál a cégnek. A Hunguard az elmúlt években már kiemelkedően jól keresett az ilyen, államilag előírt üzleteken, amelyekről itt írtunk bővebben.
A céget amúgy Rogán feltalálótársai idén januárban, éppen az osztalékfizetés előtt eladták egy homályos hátterű offshore-cégnek, a máltai Javelinnek, a valódi tulajdonosairól tehát semmi információnk nincs.
A kormány rendelete, amellett, hogy helyzetbe hoz egy informatikai céget, a magyar bankok és befektetési cégek szerint nekik viszont komoly versenyhátrányt jelent, a rendeletben ugyanis furcsa kivételek vannak. A takarékszövetkezeteknek például elég 2018 januárjáig elvégezni az auditot, külföldi bankok és brókercégek magyar fióktelepeinek pedig egyáltalán nem kell ezzel bajlódniuk. Így a Bank of China, a Citibank vagy az ING fióktelepei előnybe kerülhetnek a magyar bankokkal szemben. | Újabb tuti üzletet kapott Rogán feltalálótársa | Újabb tuti üzletet kapott Rogán feltalálótársa - A közműcégek után most a magyar bankokat ellenőrizheti egyedül a Hunguard Kft., amelynek így milliárdokat garantál a kormány rendelete. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2016/10/19/ujabb_tuti_uzletet_kapott_rogan_feltalalotarsa/ | 2016-10-19 15:53:00 | true | null | null | Index |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.