text
stringlengths
0
100k
title
stringlengths
3
200
description
stringlengths
0
6.64k
keywords
sequencelengths
0
35
label
int64
0
1
url
stringlengths
14
272
date
stringlengths
0
25
is_hand_annoted
bool
2 classes
score
float64
0
0.01
title_score
float64
0
0.01
newspaper
stringclasses
155 values
Előzetes letartóztatásba helyezte a Jobbik volt nyékládházi elnökét, Szász Istvánt és társát a Miskolci Járásbíróság nagy értékű pénzre elkövetett pénzhamisítás bűntett kísérletének gyanújával. A bíróság álláspontja szerint mivel az ügyben a nyomozás még folyamatban van, szükséges további tanúk kihallgatása, a szakértői vélemény beszerzése, elkövetőtársak felkutatása, ezért szabadlábon hagyásuk esetén megállapítható az eljárás és az elkövetőtársak befolyásolásának, a bizonyítás megnehezítésének veszélye. A bíróság továbbá azzal indokolta mindkét gyanúsított előzetes letartóztatását, hogy a cselekmény jelentős tárgyi súlya miatt várható büntetés mértékére figyelemmel megállapítható a szökés, elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye. A nyomozók szerint hrivnyát is hamisított Szász István és társa – Fotó: Reuters Mint azt a Napi Gazdaság elsőként megírta, Szász Istvánt, a nyékládházi Jobbik korábbi vezetőjét és bűntársát múlt pénteken dollárhamisításon érték tetten a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai. Az eljárás adatai szerint a gyanúsítottak eddig ismeretlen társaik megbízásából az év elején állapodtak meg abban, hogy húszas címletű hamis dollárokat állítanak elő, amelyeket közvetítőn keresztül Ukrajnában hoztak volna forgalomba. A hamis bankjegyek legyártását Szász tettestársa, az edelényi M. István vállalta, aki Miskolcon egy nyomdaipari céget működtetett. Az NNI munkatársai az M. István érdekeltségében álló nyomdában tartott házkutatás során 1826 darab B/3 méretű papírívet foglaltak le, amelyek húszas címletű amerikai dollárok lenyomatait tartalmazták. A hatóság megtalálta és lefoglalta azokat a nyomólemezeket, nyomdagépeket is, amelyekkel a hamisítványokat előállították. Amennyiben a hamis bankjegyek forgalomba kerültek volna, úgy összértékük meghaladta volna 123 millió forintot. Rendőrségi forrásokból megtudtuk azt is, a nyomozók szinte kész állapotban foglalták le a hamis dollárokat, amelyekről csak a sorszámok, valamint az Egyesült Államok bankjegyein található, sast ábrázoló egyedi azonosító jel hiányzott. Az elsődleges szakértői vélemények szerint a hamis pénzt a jobbikos politikus és társa olyan minőségben állította elő, hogy az alkalmas lett volna az azt elfogadók megtévesztésére, így Ukrajnában nagy valószínűséggel problémamentesen használhatták volna fizetőeszközként. A Jobbik volt politikusa és bűntársa az elszámoltatáskor beismerő vallomást tett, amelyben azt is elismerték, hogy a kész hamisítványokat Ukrajnában kívánták forgalomba hozni. Információink szerint a nyomozók gőzerővel térképezik fel Szász István és társa kapcsolatrendszerét, a lefoglalt számítógépes adathordozók vizsgálatán kívül több telefon hívásforgalmának, cellainformációjának elemzése is folyamatban van. Eközben a Blikk beszámolt arról is, hogy Szász Istvánt és társát nemcsak 123 millió forintnyi amerikai dollár, hanem ukrán hrivnya hamisításával is gyanúsítják, a nála lefoglalt több mint ezer B/3-as méretű lapon hamis kétszáz hrivnyás bankjegyek lenyomata volt. A lap információi szerint az NNI rendőrei ráadásul nemcsak a politikus házában kutakodtak, hanem a kertben is. Itt a grillező még tele volt az elégetett papírok után maradt hamuval, aminek mennyisége alapján tetemes összegű hrivnyát semmisíthettek meg. Azt nem tudni, a volt jobbikos politikus megneszelte-e, hogy jönnek a rendőrök, vagy olyan hamis bankókat tüzelt el, amelyeknek nyomása esetleg nem jól sikerült. Milyen kapcsolatot ápol a Jobbik bűnözői körökkel? – tette fel a kérdést még hétfőn a Fidesz. A nagyobbik kormánypárt szerint az elmúlt napok hírei alapján tisztázandó, hogy a radikális párt milyen kapcsolatot ápol bűnözői körökkel, és ebből mennyi bevétele van. Az elmúlt napokban kiderült, hogy a Jobbik holdudvarához köthető emberek között van embercsempész, aki bevándorlókkal üzletel, van közöttük tolvaj, aki egy lakásba betörve készpénzt és értéktárgyakat tulajdonított el, és van közöttük pénzhamisító – írta közleményében a Fidesz. A Jobbik a pártot érintő rágalmak miatt megteszi a szükséges jogi lépéseket a Fidesszel szemben. Állításuk szerint Szász István már nem tagja a pártnak, őt a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöksége az elmúlt év végén etikai vizsgálat alá vonta, azonban a volt elnök ennek eredményét nem várta meg és kilépett, a Jobbik országos elnöksége pedig feloszlatta az alapszervezetet. Dúró Dóra, a párt országgyűlési képviselője az ATV-nek ugyanakkor nem tudta pontosan megmondani, hogy korábban miért indítottak etikai vizsgálatot Szász ellen, és hogy miért oszlatták fel a nyékládházi alapszervezetet. Dúró szerint a Jobbik semmit sem tudott volt politikusa pénzhamisítási üzelmeiről, amitől egyébként elhatárolódnak és sajnálatosnak tartanak. Dúró egyúttal állította, hogy Szász István semmilyen adományt nem adott a Jobbiknak. A Vona Gábor vezette radiális párt az utóbbi időben számos, a Jobbikhoz köthető személy bűnügye miatt került a figyelem középpontjába. Kiss Róbertet, az Új Magyar Gárda egykori kapitányát, Vona Gábor korábbi jó barátját embercsempészettel, azaz illegális bevándorlók Budapestre utazásának megszervezésével gyanúsítja a rendőrség. Kiss Róbertet és társát a Terrorelhárítási Központ Röszke térségében fogta el, amikor az illegális bevándorlókat utaztató páros éppen öt, Szíriából érkező bevándorlóval állapodott meg a szállításukról. Túri Csabát, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom volt vezetőségi tagját, a Jobbik tavalyi makói önkormányzati képviselőjelöltjét pedig lopás miatt vették őrizetbe. A férfi egy állvány segítségével egy makói lakásba surrant be az ablakon át, ahonnan készpénz és Zsolnay porcelánok is eltűntek. Minderről a Jobbikot már 2008-ban elhagyó egyik alapítója, Nagy Ervin filozófus-politológus a Pestisrácok.hu-nak úgy vélekedett: Vona Gábor a Magyar Gárda megalapításával megosztotta a közösséget, mert onnantól kezdve ellenőrizetlenül áramlottak a pártba kalandorok, bűnözők, élősködők. – Aki ez ellen felemelte a szavát, az repült – mondta Nagy Ervin, aki Vona Gábort végtelenül instabil jellemnek nevezte, aki mára a saját személyi kultuszának rabjává vált.
Letartóztatták a Jobbik volt vezetőjét | Magyar Idők
Előzetes letartóztatásba helyezte a Jobbik volt nyékládházi elnökét, Szász Istvánt és társát a Miskolci Járásbíróság nagy értékű pénzre elkövetett pénzhamisítás bűntett kísérletének gyanújával. A bíróság álláspontja szerint mivel az ügyben a nyomozás még folyamatban van, szükséges további tanúk kihallgatása, a szakértői vélemény beszerzése, elkövetőtársak felkutatása, ezért szabadlábon hagyásuk esetén megállapítható az eljárás és az elkövetőtársak …
null
1
https://www.magyaridok.hu/belfold/letartoztattak-a-jobbik-volt-vezetojet-503233/
2015-08-05 11:22:01
true
null
null
Napi Gazdaság
A névtelen feladó, aki körbeküldte a vágatlan felvételt Hanzel Henrik és Vogel Evelin találkájáról, azt írta a levélben, hogy "Magyar Péter előre akart menekülni, de lebukott". Szerinte a hanganyag azt bizonyítja, hogy "Magyar Péter egy manipulált, vágott hanganyagot hozott nyilvánosságra vasárnap. Egy másfél órás beszélgetés hét különböző részletét gyúrták egybe, kontextusokból kiragadva a mondatokat, a számukra kellemetlen részek meg nyilván kimaradtak." Magyar Péter reagált A TISZA Párt sajtóosztálya szerkesztőségünknek elküldte Magyar Péter közleményt az ügyben, amelyet teljes egészében, változtatás nélkül közlünk: A TISZA Párt elnöke feljelentette zsarolás kísérlete miatt Vogel Evelint. A bűncselekmény elkövetését 6 tanú és a ma kiszivárogtatott újabb felvétel is bizonyítja. A TISZA Párt a továbbiakban nem kíván reagálni a politikai közösségét eláruló, bosszúból hazugságok tömkelegét összehordó, bűncselekményt elkövető, a mai nap is a Fidesz pénzén élő Vogel Evelin állítására. A teljes hangfelvételt ide kattintva lehet meghallgatni.
Megérkezett Magyar Péter reakciója a vágatlan hangfelvételre
Mint arról a Blikk is beszámolt, ma szinte a teljes magyar sajtónak érkezett egy több mint másfél órás hangfelvétel, amely állítólag a vágatlan verziója annak a felvételnek, amelyet Magyar Péter már vasárnap bemutatott Vogel Evelinről. A névtelenül küldött hangfelvétellel kapcsolatban közleményben reagált a TISZA Párt. Azt írják, ez is csak a bűncselekmény tényét igazolja.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/magyar-peter-vogel-evelin-teljes-hangfelvetel/rtfsshf
null
true
null
null
Blikk
Ma már több-kevesebb bizonyossággal tudjuk: Orbán Viktor még 2014-ben, a választási győzelem után (netán előtt?) ütemtervet állított össze a magyarországi média tulajdonosi szerkezetének radikális átalakítására, s ennek része volt a rádiós piac bekebelezése is. Ehhez képest a G-nap, azaz 2015. február 6-a után – és mert Simicska Lajos a többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó „leadni” a nevén lévő médiumokat – a Fidesz még azokat az orgánumokat is elveszítette, amelyeket 2010 előtt szerzett meg vagy épített fel a jobboldal. A megváltozott helyzethez igazodva a Fideszben újraírták a terveket. Forrásaink szerint először is pótolni akarták azokat a médiumokat, amelyeket Simicska „magával vitt”, s persze kicsavarni Simicska kezéből a madárlátta holmit: többek közt az országos frekvencián sugárzó, piacvezető Class FM-et. A rádiós piacon a mérleg a kormánypárt szempontjából egyelőre felemás. Mindennek jegyében a Habony Árpád befolyása alatt álló Századvég – a Napi Gazdaság c. napilap megvétele után – érdeklődni kezdett a Gazdasági Rádió iránt (lásd: Helycsinálás, Magyar Narancs 2014. október 30.), ám az üzlet nem jött össze. Végül a gazdasági adó elveszítette 11 évig használt hullámhosszát, mert a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiatanács egy rádiót addig nem is üzemeltető cég, a Hang-Adás Kft. pályázatát jobbnak ítélte. Erről a társaságról már korábban kiderült, hogy a kormánypárt trójai falova: pár évvel korábban elnyerték a siófoki frekvenciát, de azon végül a helyi Fideszhez köthető adó kezdett sugározni. Ugyanez a forgatókönyv játszódott le 2015–2016-ban is: a Hang-Adás elnyerte a Gazdasági Rádió által használt 105,9 MHz-et, majd az indulást megelőzően névváltoztatási kérelmet nyújtott be: így született meg a fővárosban és az agglomerációban fogható Karc FM. A főszerkesztő az a Gajdics Ottó lett, aki korábban a Lánchíd Rádiót vezette, majd 2015 februárjában elsőként fordított hátat Simicskának; de műsoridőt kapott többek között Bayer Zsolt és az orosz elnökért rajongó Lovas István is. A frekvenciára eredetileg pályázó céget 2016 augusztusában felvásárolta a Magyar Idők kiadója. A mikrofonnál Háry János Fotó: Balaton József / MTI A Karc FM a mindmáig Simicska-érdekeltség Lánchíd Rádiót hivatott ellensúlyozni. Egyelőre nem teljesít túl jól, a felmérések szerint az ugyancsak fővárosi vételkörzetű – és Simicska kezén maradt – Lánchídnak tavaly év végén sokkal több hallgatója volt, mint a lista végén kullogó Karcnak. Arra viszont alkalmas, hogy műsorvezetők, szerkesztők átcsábításával gyengítse Simicska beszélgetős műsorokat sugárzó rádióját. Csapás Simicskára: a Class FM lezúzása A 2009 novemberében indult, az utolsó időszakában már 2,5-2,7 millió hallgatóval rendelkező piacvezető Class FM-et viszont nem tudta megtartani Simicska. A Class FM 2009-ben hét évre nyert országos frekvenciát, s bár már ekkor Simicskát lehetett mögötte sejteni, az egykori pártpénztárnok végül csak 2013 júliusában lett hivatalosan is a rádiót üzemeltető cég, az Advenio Zrt. legnagyobb részvényese. (A 2009-es pályázatról lásd Bűnben fogant című keretes emlékeztetőnket.) Az adóhoz 2010 és 2014 között dőltek az állami hirdetések, a rivális Neo FM 2012-es csődje után pedig a Class FM maradt az egyetlen országos kereskedelmi rádió. Ennek köszönhetően óriási profitot termelt, az utolsó elérhető beszámolója szerint 2015-ben 1,55 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből a tulajdonosai. A rádió engedélye 2016. november 19-én járt le, ám a médiatörvény szerint járt volna neki az ötéves hosszabbítás – feltéve, ha az adó múltja makulátlan. Azaz időben át kellett utalni a frekvenciadíjat, jó előre be kellett adni a hosszabbítási kérelmet, s a műsorvezetőinek figyelnie kellett arra, hogy ne sértsék meg durván és ismétlődően a médiatörvényt, például a kiskorúak jogait. A rádió jogászai kínosan figyeltek a szabályok betartására: szépen fizették a díjakat, kérelmüket már 2015. július 30-án eljuttatták a médiahatósághoz. A súlyos és ismétlődő jogsértések tekintetében pedig „szerencsések” voltak: a Médiatanács az Orbán–Simicska-háború kirobbanását megelőzően hímes tojásként bánt a Class FM-mel. Hat év alatt mindössze ötször marasztalta el az adót kisebb súlyú ügyekben – főként a reklámszabályok megszegése miatt, s egyszer sem állapított meg ismételt jogsértést. A Fideszben azonban úgy okoskodtak, hogy ha a hátralevő időben nagyítóval figyelik a rádió működését, a médiahatóság biztosan talál okot vizsgálatok indítására – ezzel ugyanis meg lehetett volna akadályozni a szerződéshosszabbítást. A hatóság tette is a dolgát: 2016 első hét hónapjában ugyanannyi elmarasztaló határozatot hozott a rádió ellen, mint az előző hat évben összesen. A Médiatanács szerint az adó az utolsó időszakban összesen öt alkalommal sértette meg súlyosan, három alkalommal pedig ismételten a médiaszabályozást. Ám végül mégsem erre hivatkozva vették el a Class FM hullámhosszát. A Médiatanács tavaly augusztus elsején úgy döntött, átértékeli frekvenciagazdálkodását, mert „az eddigieknél több magyar vidéki hallgató elérése” érdekében új pályázat kiírására lesz szükség. A rádió jogászai szerint oka van annak, hogy mégsem a jogsértésekre hivatkoztak. A törvény ugyanis leszögezi: az elmarasztaló döntés a jogerőre emelkedésétől számít. A Médiatanács szerint ez mind az 5 esetben megtörtént, hiszen az érintett „kézhez vette” a határozatot. A Class FM jogászai szerint viszont csak akkor jogerős a döntés, ha azt a bírósági felülvizsgálat is helyben hagyja, márpedig a hatóság határozatai augusztusig nem futottak át az igazságszolgáltatáson. Tehát ha csak ezekre a határozatokra támaszkodik a hatóság, a Class FM sikerrel támadhatta volna meg a frekvenciáról szóló döntést. Ráadásul Simicska az utolsó percben meglepőt húzott a rádió ügyében: május 17-én – tehát a Médiatanács döntése előtt – eladta a Class FM-et egy rejtélyes amerikai befektetőnek. Az adó többségi tulajdonosa Michael McNutt coloradói lakcímű befektető lett, akiről legfeljebb azt lehetett tudni, hogy egy bécsi lobbicégnél dolgozott, amerikai társaságok érdekeit képviselve Kelet-Európában. A médiapiacon hónapokig azt találgatták, ki is áll voltaképpen McNutt mögött, s miért láttak az illetők fantáziát a végnapjait élő Class FM-ben. McNutt mindenesetre nem is fektetett túl sok energiát bele: ritkán tűnt fel Magyarországon, állandóan utazott, hol egy török reptérről, hol Romániából jelentkezett be telefonon. Ő maga májusban, a rádió megvételekor azt állította, hogy a legnagyobb amerikai rádiós társaság, a Sláger Rádiót 2009-ig működtető Emmis Communications támogatását élvezi. Ám hiába reménykedtek a rádió munkatársai, az amerikai cég nem tért vissza a magyar piacra. A Fideszben viszont Simicska strómanjaként könyvelték el McNuttot, így fel sem merült, hogy meghosszabbítsák a Class FM szerződését. Hiába kért a Class FM tavaly ősszel, nem kapott ideiglenes frekvenciát, így a rádió vezetése úgy döntött, a neten folytatják. Hallgatóságuk azóta, vagyis 2016. november 19. óta lényegében eltűnt, McNuttot pedig tavaly októberben egy 300 ezer forintos adótartozás miatt eltiltották a cégvezetéstől, így kikerült az Advenio igazgatóságából is. Egy dologban viszont bejött Simicska számítása. Miután a Sláger Rádió 2009-ben elveszítette a frekvenciáját, szintén az amerikai üzletembert bízták meg azzal, hogy képviselje a bíróságon a médiavállalatot a magyar állammal szemben. Bár végül veszítettek – a Danubius és a Sláger nem kapta vissza a frekvenciáját –, McNutt kitartóan, évekig harcolt. Most is ezt teszi: bár a médiahatóság elkészítette a frekvenciapályázatot, az Advenio pereskedik a hosszabbítási kérelmük elutasítása miatt, így évekig elhúzódhat a tendereztetés. Tehát hiába reménykedtek a Fideszben, ebben a ciklusban már nem szerezhetik meg a Class FM hullámhosszát. A harmadik front: Vajna és a Rádió1 A médiapiacot 2014–15-ben újratervezgető Orbán forrásaink szerint nem akarta még egyszer elkövetni azt a hibát, hogy egyetlen személyre bízza a jobboldali sajtó fenntartását. Ódzkodott attól, hogy a Tv2 és a legnagyobb, országos kereskedelmi rádió egy kézbe kerüljön: ezért információink szerint Habony és üzlettársa, Győri Tibor feladata lett volna az új adó felépítése. Andy Vajna kormánybiztos 2016 januárjában a Népszabadságnak adott interjújában ki is jelentette, „egyelőre” nem érdekli a Class FM frekvenciája, s csak egy kisebb, főleg fiatalokat megcélzó rádiót ambicionált. És lőn: a Vajna által 2016 februárjában elnyert és djFM-re keresztelt 96,4-es frekvencia vételkörzete jóval kisebb, mint a fővárosból sugárzó, 100 kilométeres körzetben fogható – és nem mellesleg: Simicska-érdekeltség – Music FM-é, de az eredeti cél az volt, hogy a kormánybiztos szerezzen rádiós tapasztalatot is. Ez nagy súllyal eshet ugyanis latba egy újabb pályázatnál, és a Music FM engedélye két év múlva lejár. Ugyanakkor a Fideszben már tavaly nyáron felismerték, hogy a Class FM frekvenciájának megszerzése nem fog olyan könnyen menni, mint gondolták, ezért alternatív, átmeneti megoldást kerestek. Egyrészt megkezdődött a zenei adóként működő Petőfi rádió átpozicionálása. Átalakították a műsorstruktúrát, feladták a rádió küldetését, amely szerint a Petőfi legfőbb célja a hazai minőségi könnyűzene támogatása. Olyan műsorvezetőket igazoltak, akik korábban a kereskedelmi médiában dolgoztak. Hiába tiltakozott nyílt levélben több tucat neves zenész, a Petőfit könyörtelenül áthangolták. Fideszes forrásaink szerint ennek egyetlen oka volt: fel akarták fogni a Class FM bezárása miatt az adójukat elveszítő hallgatókat, hogy aztán ez a milliós tömeg a közmédiától kapja a megszűrt, kozmetikázott híreket. Másrészt engedélyezték, hogy Vajna terjeszkedhessen. A rádió az indulásakor nevet váltott, djFM-ről Rádió1-re. (A Rádió1 azóta átcsábította a Class leghallgatottabb műsorának, a Morning Show-nak a sztárjait. Nem volt nehéz ezt elérni, ugyanis Sebestyén Balázs hallani sem akart arról, hogy bizonytalan jövőjű netes adónak dolgozzon.) E néven korábban működött egy olyan rádió, amely a minél nagyobb elérés érdekében helyi adókat kapcsolt hálózatba. Ezt a médiatörvény megengedi, mindössze azt köti ki, hogy a helyi szolgáltató naponta négy órát töltsön meg saját tartalommal, a többi lehet központilag sugárzott műsor. A hálózat korábbi tagjai 2010 után a Médiatanács döntései nyomán egyre-másra veszítették el a frekvenciaengedélyüket, így az előző Rádió1 megszűnt. A hatóság tavaly októberben viszont engedélyezte, hogy Vajna körzeti adója hat másik helyi rádióval hálózatba kapcsolódhasson, és ezzel már az ország negyedét lefedi. Ekkor vált világossá, miért ezt a nevet választotta a kormánybiztos: vissza szeretné állítani a korábbi Rádió1 hálózatát. A hálózatba kapcsolódás révén a budapesti hullámhosszon felül Vajna már rendelkezik egy-egy győri, miskolci, szekszárdi, bajai, dunaföldvári, hevesi, balatoni, paksi és nyíregyházi frekvenciával. A 444.hu a múlt héten számolt be arról, hogy a semmiből feltűnt, rádiós tapasztalattal nem rendelkező cégek pályáznak helyi frekvenciákra, miközben a Médiatanács formai okokra hivatkozva kizárja az újrázni akaró rádiók pályázatait. Békéscsabán, Egerben, Esztergomban, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón, Nagykanizsán, Velencén már folyik a vetélkedés a helyi hullámhosszokért. Több településen bejelentkezett az LB Rádió nevű cég, amelynek két ügyvéd a tulajdonosa. Litter Zsuzsannáról és Bíró Balázsról a 444.hu azt írta, jó kapcsolatot ápolnak Belénessy Csabával, a MTI 2010-es kormányváltás után kinevezett, majd 2012-ben nyugdíjba vonult vezetőjével. Feltűnt a továbbá budapesti székhelyű FW Kft. is, amely üzletviteli tanácsadással foglalkozik, de beszállna a rádiós bizniszbe is. Mindkét cégről azt beszélik piaci forrásaink, hogy a jövőben hálózatba kapcsolódnak a Rádió1-gyel. De folyik a tender előkészítése többek között Tokajban, Telkibányán, Szolnokon, Pécsen, Dunaújvárosban, Székesfehérváron, Szegeden pedig éppen egy új, eddig nem használt frekvenciát akar kimérni a médiahatóság. Információink szerint ezek csaknem mindegyike kereskedelmi hullámhossz lesz. Ha ezek mind összebútoroznak a Rádió1-gyel, akkor egy a frekvenciagazdálkodáshoz értő szakember szerint Vajna elérheti az 50-55 százalékos lefedettséget. Összehasonlításképpen: a Class FM úgynevezett garantált lefedettsége 68 százalékos volt. A piacon úgy tartják, azért pörgette fel a médiahatóság a pályáztatást, mert nem tudni, milyen eredményt ér el a Fidesz a 2018-as választáson. A Médiatanács tagjainak mandátuma 2019-ben lejár, és ha a Fidesznek nem lesz kétharmados parlamenti többsége, kénytelen lesz más pártok delegáltjait is beengedni a testületbe. A Narancs információi szerint Vajnáék korábban megkörnyékezték az egyik leghallgatottabb kereskedelmi rádió, a Sláger FM tulajdonosát is (ez az adó nem azonos a 2009-ben megszűnt Sláger Rádióval, csak a nevük hasonló). Ez nem csak a rádiós terjeszkedésüket szolgálta volna. Az adó tulajdonosa, a romániai származású Radu Morar három tévécsatornával is rendelkezik, a Tv2 pedig ezeket szerette volna megszerezni, hogy a helyükön elindíthassa új kábeladóit – ugyanis egy teljesen új adó bevezetése a kábelszolgáltatóknál bonyolult és drága. Az üzlet nem jött össze, viszont a Sláger FM végül beadta a derekát. Még ha nem cserélt is tulajdonost, leszerződött a közmédia és számos más helyi rádió reklámidejét értékesítő kereskedőházzal. A Radio Sales House Kft. mögött az az Atmedia nevű cég áll, amely az elmúlt években bezsebelte a tévés reklámpiac több mint felét, majd tavaly év végén viharos gyorsasággal cserélt tulajdonost (lásd: Gazdaságon kívüli kényszer, Magyar Narancs 2017. január 12.). A társaságot Tombor András, Habony Árpád jó barátja, Orbán Viktor korábbi tanácsadója vette meg. A Magyar Nemzet pedig a minap arról számolt be, hogy hiába engedett Morar a nyomásnak, Habony továbbra sem tett le arról, hogy megszerezze a Sláger FM-et. Bűnben fogant Bár az utolsó hónapokban a Class FM vezetősége azt sugallta, hogy frekvenciájuk elvesztésével tovább gyengül a hazai sajtószabadság, a rádió maga is bűnben fogant, 2009-ben botrányos körülmények közepette szerezte meg a Danubius hullámhosszát. Az akkor kormányon lévő MSZP és az ellenzéki Fidesz szakpolitikusai ugyanis háttéralkut kötöttek, hogy egy törvénymódosítással meghosszabbítják a külföldi tulajdonban lévő Sláger és a Danubius frekvenciaengedélyét. Ezt a jogszabályt azonban a köztársasági elnök, Sólyom László 2008 végén megfúrta, mert ragaszkodott a pályáztatáshoz. Az akkori médiahatóság, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szocialista és fideszes delegáltjai erre olyan pályázatot írtak ki, amely teljesen irracionális feltételeket szabott. Lehetővé tették, hogy azok a pályázók kapják a legtöbb pontszámot, akik vállalták, hogy az árbevételük felét befizetik az államnak frekvenciadíjként – vagyis a veszteséges működést is megkockáztatták a győzelem érdekében. A piaci alapon működő Danubius és a Sláger ilyen felajánlást nem tehetett, így helyüket a Fideszhez köthető Class FM és a baloldali kötődésű Neo FM vette át. Az ORTT elnöke, Majtényi László tiltakozásképpen lemondott a posztjáról. Az új díjfizetési rendszer mindössze fél évig működött, mert az új médiahatóság, a Médiatanács nekiállt átdolgozni a szerződéseket. Végül a két rádió jelentős könnyítést kapott: a Neo FM ennek ellenére sem bírta a piaci versenyt, egyre kevesebb állami hirdetéshez jutott, 2012-re csődbe ment. Információink szerint a rádió mögött álló korábbi szocialista pártpénztárnok, Puch László többször üzent a Fidesz vezetőinek, hogy tartsák be a 2009-es megállapodást, de azt a választ kapta, hogy „az egyezség nem kétharmadra szólt”. Beetetés Nemcsak a frekvenciák cserélnek gazdát, a Fidesz szeretné ellenőrzése alá vonni, államosítani a hallgatottságmérést is. Ezt eredetileg a piac felügyelte: korábban a nagyobb rádiókat tömörítő Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (Rame) írt ki pályázatot a feladat elvégzésére. A pályázatot 2012-ben a TNS Hoffmann és a Mediameter konzorciuma nyerte, a mérés költségeit – évi 60-70 millió forintot – a rádiók dobták össze. Az előbbi multinacionális cég, az utóbbi 2014-ig a Nézőpont Intézet tulajdonában volt. Az Orbán–Simicska-háború előestéjén a Mediametert megvette egy magánszemély, Hantosi Bálint, aki korábban a volt fideszes pártpénztárnok plakátcégénél, a Mahir Cityposternél dolgozott. A konzorcium megbízása tavaly márciusban lejárt, a Raméban felmerült, hogy pályáztatás nélkül hosszabbítsanak szerződést, de ezt az állami adók (Petőfi, Kossuth, Bartók, Dankó) megtorpedózták. Tavaly nyáron viszont a rádiós piacot meglepve a médiahatóság bejelentette: kész finanszírozni a mérést, pályázatot fog kiírni. Egy a fideszes médiaépítkezésre rálátó forrás szerint akárki lesz is a nyertes, nem lesz botrány, mert a rádiós cégek örömmel veszik, hogy nem nekik kell állniuk a mérés költségeit. Ugyanakkor a Narancs információi szerint ez egy nagyszabású terv első eleme: a médiahatóság idővel szeretné állami pénzből felépíteni a tévés nézettséget mérő Nielsen konkurenciáját.
"Érces hangja felszárnyalt" - Fideszes nyomulás az éterben
Javában folyik a rádiós piac fideszes elfoglalása. Miközben egy törvényi kiskaput kihasználva Andy Vajna már a fél országot behálózta, Habony Árpád másik barátja letarolta a reklámpiacot. A Simicska Lajos hátrahagyta aknákat viszont még nem sikerült hatástalanítani.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/erces-hangja-felszarnyalt-103491
2017-04-13 13:06:00
true
null
null
Magyar Narancs
A Népszava megállapítása szerint a szeptemberi kifizetetlen tartozás az elmúlt évek és hónapok tükrében is magasnak mondható, ugyanakkor még messze nem éri el a márciusi 134 milliárd forintos rekordállományt. A csúcs után pluszforrásokkal mérsékelték az intézmények adósságát, de az így sem tudott 79 milliárd forint alá menni, sőt, augusztusban és szeptemberben összesen 28 milliárd forinttal nőtt is. A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint szeptemberben a lejárt adósságállomány több mint háromnegyede, 76 milliárd forint az állami egészségügyi intézményeknél halmozódott fel. A kórházak adóssága ennél lényegesen magasabb lehet, ugyanis a nagy adósoknak számító klinikák egyetemi alapítványi fenntartásba kerültek, így bár az utolsó fillérig közpénzből működnek, mégsem tartják nyilván adósságaikat a költségvetési intézmények között. Ezzel együtt is a 76 milliárdos tartozás arra utal, hogy a kórházak tavaszi adósságrendezése nem oldotta meg a problémákat: az egészségügyi intézményi adósság idén márciusban elérte a 90 milliárdos csúcsot, az adósságrendezési eljárás keretében a lejárt tartozások közel felét sikerült eltüntetni. Júliusban 46,7 milliárdra csökken az lejárt állomány, ez nőtt két hónap alatt 76 milliárd forintra. Látva a növekvő adósságot, a kormány még az idén újabb kórházi adósságrendezésre készül. Ígéretek szerint visszamenőlegesen havi 12,5 milliárd forint plusz finanszírozást is kapnak a kórházak, ami elegendő lehet az eddig felhalmozott tartozások rendezésére. Nemcsak a kórházak, de a rendvédelmi szervek is pénzhiánnyal küzdenek: szeptember végén a rendőrség lejárt adóssága 22 milliárd forint volt, ez az elmúlt hónapokban is ezen a szinten mozgott. A kincstári adatok alapján úgy tűnik, nemcsak a kórházak, de a rendőrség is konszolidációra szorul, és emelni kellene a költségvetési fejezet támogatását is. A MÁK adatai még a Közbeszerzési Főigazgatóságnál mutattak ki nagyobb tartozásállományt, 3,2 milliárd forint értékben, illetve a kormányhivatalok is 2,8 milliárddal tartoztak adósaiknak. Az elmúlt hónapokban nagyobb adósságállomány keletkezett a büntetés végrehajtásnál is, de szeptemberben itt csak 852 millió forint lejárt számlát nem fizettek ki, míg az állami közoktatási intézményeket felügyelő Klebelsberg Központok 401 millió forintos lejárt adósságot jelentettek.
Adósságban fuldoklik az egészségügy és a rendőrség is: brutálisan megugrottak az állami intézmények lejárt tartozásai
108 milliárd forintra ugrott a költségvetési szervek lejárt adóssága, vagyis az egyetlen hónap alatt 20 milliárd forinttal, illetve 22 százalékkal emelkedett, ami arra utal, hogy a költségvetés közel sem stabil, a kormány visszafogja a közintézmények finanszírozását, így azok nem tudnak fizetni a beszállítóiknak – írja a Magyra Államkincstár friss adataira hivatkozva szerdai cikkében a Népszava.
[ "" ]
0
https://hirklikk.hu/kozelet/adossagban-fuldoklik-az-egeszsegugy-es-a-rendorseg-is-brutalisan-megugrottak-az-allami-intezmenyek-lejart-tartozasai/439147
null
true
null
null
Hírklikk
"Nem elég, hogy közbeszerzéseken, nemzeti és uniós forrásokból sikerült százmilliárdokat behúznia a nemzet vejének, de még az adójogszabályokat is módosította Orbán Viktor az unokái apjának a kedvéért - írta hétfő reggel a Facebookon Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke arra reagálva, hogy a kormányfő veje, Tiborcz István központi vagyonkezelője, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. és a hozzá kapcsolt vállalkozások az elmúlt öt évben - ahogy azt a 24.hu föltárta -30 milliárd forint körüli adókedvezményt realizáltak. A társaság 2019 és 2023 között 48,4 milliárd forint nyereséget termelt, ám egy korábbi jogszabály-módosításnak köszönhetően folyamatosan sikerül nullára kihozni a társasági adóként (tao) befizetendő összeget. "Nem elég, hogy 100 milliárdokat kap az apósától, de még az adófizetés alól is mentesítik. Al Capone hozzájuk képest egy kezdő óvodás volt. 2026-tól változik a világ. Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!" - kommentálta a cikket Magyar Péter.
Magyar Péter: Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!
A Tisza Párt elnöke Al Caponéval példálódzik, de ő elbukott a könyvelésen.
[ "" ]
0
https://hang.hu/belfold/magyar-peter-tiborcz-pista-keszitsd-a-bukszad-168952
null
true
null
null
Magyar Hang
Az elmúlt időszakban a sajtó többször is foglalkozott a szigetszentmiklósi 3,5 milliárdos összköltségvetésű stadionprojekt körüli problémákkal. A hírek szerint leállt a beruházás, kifizetetlen számlák vannak, a focicsapat pedig a tavaszi idényben már a megye I-ben való részvételtől is visszalépett. Potoczki Tamás, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Körének (SzTK) ügyvezetője lapunk munkatársának mesélt a beruházás jövőjéről és arról, hogy mi vezetett a jelenlegi helyzetig. "Fontos tisztában lenni azzal, hogy egy TAO-s sportberuházás teljesen másként zajlik, mint látható volt az a Fradi vagy a szombathelyi stadion esetében" - kezdte Potoczki Tamás. Utóbbiak mivel költségvetési forrásból valósulnak meg, az egész összeg egyszerre rendelkezésre áll, a munkát nem kell ütemekre bontani, mint az a TAO-s projekteknél jellemző, így a szigetszentmiklósinál is. Amikor kitalálták ezt az egészet, a Magyar Labdarúgó Szövetség egyetértett az SzTK koncepciójával, miszerint igenis szükség van egy ekkora létesítményre a régióban. A beruházáshoz az önkormányzat adta a területet, de a TAO-törvény értelmében a végén a teljes vagyont az önkormányzatnak kell átadni. "Tehát az önkormányzat ideadta a földjét, hogy csináljunk meg rajta egy beruházást, majd visszakapnak egy 3,5 milliárdos létesítményt. Tisztában voltunk az önkormányzat költségvetésével, tudjuk jól, hogy nincs honnan elvenni a pénzt. A városvezetés ráadásul a projekt legelején megmondta, hogy nem fog tudni anyagi támogatást nyújtani, így ezt mi végig tiszteletben is tartottuk" - magyarázta az SzTK ügyvezetője. Vannak kifizetetlen számlák? Mivel a TAO-beruházások utófinanszírozásos projektek, és a klub mögött nem áll tehetős tulajdonos, sem támogató, mindent önerőből igyekeznek megoldani. Ennek ellenére nem féltek belevágni a stadionépítésbe. Kérdésünkre Potoczki Tamás elmondta: az üzleti tervükben számítottak néhány nagyobb társaság támogatására, ami eleinte működött is, a piaci körülmények megváltozása miatt azonban fordulat állt be. "Amikor láttuk, hogy probléma lesz az önerővel a második ütemnél, egyből keresni kezdtük a megoldást" - jegyezte meg. "A 250-300 milliós részszámlák kifizetése nehézségekbe ütközött, mivel sem a saját, sem pedig más banknál nem kaptunk hitelt, senki sem adott kölcsönt - annak ellenére sem, hogy a megítélt támogatás már az MLSZ-nél lévő zárolt számlán volt. Végül sokadik próbálkozásra az MKB Bankkal sikerült egy megfelelő koncepciót kialakítani. Ez volt tavaly októberben. A vállalkozóval pedig eközben úgy döntöttünk, hogy amíg nincs hitelforrás, addig egy időre leállítjuk az építkezést". Potoczkiék szigorúan tartják magukat ugyanis ahhoz a vezérelvhez, hogy csak annyit haladnak előre a munkálatokkal, amennyire rendelkezésre áll a forrás. "Nem szeretnénk a vállalkozókat sem megterhelni, hogy a beruházásban álljon a pénzük és halmozni sem akarjuk a kifizetetlen számlákat". A sajtóban megjelent információkkal ellentétben jelenleg az I. ütemből egy 50 millió forint értékű kivitelezési munka nincs még megcsinálva, de erre a tevékenységre az MLSZ-nél mintegy 100 millió forint van bent egy számlán. Ezt azonban az Emberi Erőforrások Minisztériumával fennálló kisebb jogi vita miatt nem tudják lehívni. "Ez a probléma mára megoldódni látszik, ezután be is fejeződhet az I. ütem, amiből a pályák már készen vannak, egyedül a fű nincs lerakva; ennyi hiányzik csak" - mondta az elnök. A II. ütemet, ami magát a stadiont takarja, 2016-ban hagyta jóvá az MLSZ, májusban kapták meg rá a jogerős építési engedélyt. "Tehát az, hogy évek óta áll a beruházás, egy nagy kalap hazugság. Ez nem igaz - cáfolta kategorikusan a sajtóban megjelent állítást Potoczki Tamás. A II. ütem munkálatai 2017 januárjában kezdődtek el - amit az MLSZ kérésére szintén két részre kellett bontaniuk -, nyáron a rendkívül nagy meleg miatt volt egy kisebb leállás, amiről a vállalkozókkal közösen döntöttek - magyarázta. Októberben pedig a banki kölcsön megszerzéséig maradtak félbe egy időre a munkák. A szövetség tavaly december 8-án hagyta jóvá a támogatást azokra a munkákra, amit most kellene elvégezni, a szűkös határidő miatt azonban nem sikerült feltölteniük a TAO-keretet, jelenleg tehát nincs "elkölthető szabad forrásuk". A II. ütemből egy közel 30 millió forintos kifizetetlen számláról beszél az ügyvezető, melyre a fedezet bent van az MLSZ-nél, ahhoz, hogy hozzájussanak, még az EMMI-nek kell leigazolnia a már benyújtott részszámlát. Kormányzati segítséget szeretnének Potoczkiék azzal számolnak, hogy legközelebb április-májusban válik feltölthetővé újra a TAO-keret, és várhatóan akkor lesz lehetőség folytatni a munkákat. Azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozó levonult a darujaival, azt mondta, "ez a vállalkozó döntése volt. Ő is bérli a darukat, nem érte volna meg, ha hónapokig kihasználatlanul állnak gépek. Ráadásul a hátralévő munkákhoz valószínűleg nem is lenne rájuk szükség, elég lehet egy autódaru is". A nehézségek ellenére a beruházással kapcsolatban optimistán tekintenek a jövőre. "Bár a TAO-szabályok alapján még 3,5 évem van arra, hogy befejezzem a beruházást, most azt gondolom, hogy nem álmokat kergetünk azzal, ha 2018. december 31-et jelölöm meg befejezési célnak." Ehhez azonban meg kell oldódnia az önerő kérdésének, amivel kapcsolatban a klubnál bíznak a kormányban. "Ha másoknak segítettek, akkor nekünk is fognak". A kormányzat részéről egyébként nem övezi kiemelt figyelem a beruházást, igaz, az I. ütemnél az építőipari árak, főleg az élőmunka árának elszállása miatt 361 millió forintos támogatással segítették a projektet. Ezzel kapcsolatban kiemeli: sokan tévesen gondolják úgy, hogy 3,5 milliárd plusz 361 milliónál tart a projekt. Eddig közel 1,5 milliárd forintot költöttek el, amiben már a kormánytól kapott 361 millió forint is benne van, a 3,5 milliárd forint pedig a teljes bruttó költséget jelenti. "Jelenleg az egész projektben egy közel 500 millió forintos lyuk van, ennyi hiányzik a történetből. Ez kevesebb, mint az egész beruházás áfája, tehát a kormány lényegében egyik zsebéből a másikba tenné ezt az összeget, hiszen erről beszélünk, ami kell a történethez. Ebben kértünk, kérünk segítséget, van is beadva kérelmünk a kormányhoz" - mondta Potoczki. "Túlzottan igazságtalanul bántanak minket" A klub ügyvezetője szerint sok támadást kapnak és odáig fajult már a helyzet, hogy az egy időben a klub működését is veszélyeztette. Példának felhozta, hogy ha sikerül támogatást szerezni a projekthez, akkor megvesztegetéssel kapcsolatos kritikákat kapnak, ha pedig nincs pénz, akkor azt róják fel, hogy miért nem mennek kérni. "Magyarország 10 millió szövetségi kapitány országa; mindenki ért a focihoz. Jelentős mértékben a saját tagságunk tette arra a szintre a klubot, ahol most van. Sok minden ment belülről, szülői oldalról is, bezzeg, amikor ragyogott a klub csillaga, akkor mindenki örült és tapsolt. Nyilván mi is felelősek vagyunk, de aki cselekszik és tesz, csak az tud hibázni. A kibicek meg jobb, ha kívül maradnak, mert ha segíteni nem tud, ne akadályozzon az előrelépésen. Mi már bizonyítottunk, sokkal nagyobb nulláról építettük fel egyszer ezt a klubot". Potoczki nekünk is megerősítette a beruházás átadására vonatkozó kijelentéseket, melyekről a városi közgyűlésen Becz Péter, az SzTK elnöke is beszélt. Bárkinek, bármikor átadná ő maga helyét és az egész klubot is, aki letesz elé egy garanciát és egy koncepciót, hogy be tudja fejezni a stadiont. Erre azonban senki sem vállalkozik. "Személyes hibám, hogy már 2012-ben felhoztuk, hogy milyen stadiont tervezünk építeni, pedig csak szerettük volna megmutatni, hogy már az elején elindultunk és csináljuk. Ott, akkor még nem láttam, hogy 2 év lesz a földhivatal, 2 év az ELMŰ, 4 évre bontja le a beruházást az MLSZ, de ezt senki nem tudhatta előre. Nem kellett volna mondanom, hanem amikor elkezdünk ásni, akkor jelentjük be az egész projektet" - ismerte el Potoczki. Hozzátette: amit elkezdtek, azt be is fogják fejezni, még ha nehezebb is az út, mint azt gondolták.
Szigetszentmiklósi stadion: "közel 500 milliós lyuk van a projektben"
Jelenleg 60 százalékos készültségben áll a szigetszentmiklósi stadion projekt, amire a tervezett 3,5 milliárdból közel 1,5-et már elköltöttek. Ekkora stadion TAO-ból csak itt és Felcsúton épült eddig. A jövőről és a sajtóban megjelent hírekről beszélgettünk a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Körének ügyvezetőjével, Potoczki Tamással.
null
1
https://mfor.hu/cikkek/makro/szigetszentmiklosi-stadionugy-kozel-500-millios-lyuk-van-a-projektben.html
2018-03-05 17:34:00
true
null
null
mfor.hu
Az ismert milliárdos, Jákob Zoltán Szolnok legendás épületét is megvehetné? Bár mindez csak egy felvetés volt egy szombati rendezvényen, olvasóink is kifejtették véleményüket a témával kapcsolatban. Az egyik hozzászóló szerint például jó lenne a városnak , a helyi gazdaság alakulásának is, ha az ő tulajdonába kerülne az épület. Egy másik kommentelő is így vélekedik, hozzátéve, hogy ő a szükséges felújításokra is tudna költeni. Volt, aki úgy gondolta, hogy inkább ő vegye meg a szállót, minthogy esetleg külföldi kézbe kerüljön. Mások azt vetették fel, hogy Jákob Zoltán üzletember, így nyilván sokféle dolgot mérlegelne , és nem biztos, hogy tényleg a vásárlás mellett döntene. A legtöbben pedig egyszerűen csak örülnének, ha a szálló újra régi fényében ragyoghatna. Akárki is lenne a tulajdonosa...
Jákob Zoltán Szolnok fontos épületét is megvenné?
A milliárdos Jákob Zoltán egy szolnoki rendezvényen válaszolt arra a kérdésre, megvásárolná-e a város egykor szebb napokat látott épületét, a Tisza Szállót.
[ "" ]
0
https://www.szoljon.hu/helyi-gazdasag/2024/11/jakob-zoltan-szolnok-tisza-szallo-velemenyek
null
true
null
null
SZOLJON
– Ha lejár a kormánybiztosi mandátuma, folytatja? Egyáltalán mikor írják ki a főigazgatói pályázatot? – A kérdés első része kormánykompetencia, Andy Vajna esetében hosszabbítottak. Tartom, amit fél éve: az Operának át kell alakulnia, az Erkelnek meg kell nyílnia, mire az új főigazgató öt évre belép. Hogy pályáznék-e, nem tudom. Azon múlik, hogy bő év múlva még mindig elfogad-e az Opera, s hogy én el tudom-e fogadni az akkori itteni helyzetet. – Azt könnyen elfogadta, hogy hóhérnak szerződtették az Operaházba? – Átalakításról szívesen beszámolok. Ha arra céloz, tudatában voltam-e ekkora mérvű változásnak, a válaszom: nem. Az viszont világos miniszterelnöki elvárás, hogy a húsz éve halogatott döntéseket lépjem meg. Október közepén küldtem a társulatnak egy levelet húsz különböző ügy állásáról. Abban szerepelt: rövid távon nem tervezek leépítést. Előbb mérni akartam, azután vágni. Ám két héttel később elkezdett körvonalazódni – az aktuális gazdasági helyzet miatt – az elvonás mértéke, és az abból következő húszszázalékos leépítés. – Nem érhette ez váratlanul a válság közepén, megszorítások amúgy is minden évben voltak. – Hogy minden támogatást visszaszereztünk, hogy tartozás nélkül fordultunk az új évre, s hogy mindezt bevételi és nézőcsúccsal tettük, a kormány számára is igazolja: az Opera minimum nyolcmilliárd forintból működik eredményesen. Ehhez képest meglepő, de a körülményeket ismerve mégis értem: rajtunk, a legnagyobb intézményen is végig kell tolni a fűnyírót. Most rosszabb a helyzet, mint tavaly ilyenkor. 3,9 milliárd forint a jelenlegi állami támogatás, ami a bérekre sem elég. Járulékokra már a jegybevételből is kell költeni, s a bevétel maradéka elmegy rezsire. Bemutatóra, vendégre eleve nincs pénz, ezért biztos, hogy az év második felében – mikor a kormány is látja, hogy ürülnek más kasszái – támogatást kell kapnunk. – És mi van, ha mégsem kapnak? – Ezzel nem számolok, mert az Opera az ország ünneplő frakkja. Ha bezárják – a kulturális veszteségen túl –, hatalmas paradicsomfolt kerül a hófehér ingmellre. Optimalizálni kell a kiadásokat, valamennyien még többet dolgozunk a minőségért, hogy megtarthassuk állásainkat. Az énekeseknek pedig olyan piaci helyzetet teremtünk, mint a világ legtöbb operaházában. Mert nem az operakultúra vagy az ő személyes létük szűnik meg, csak a közalkalmazotti foglalkoztatás. – Anyagilag nyilván rosszabbul járnak, és nem lesznek biztosítva. – Egyetlen Operaházunk olyan, mint a nemzeti tizenegy. Az aktuális legjobbak lépjenek fel végre, itt ne legyen bérelt hely, a magas C megéneklése helyett ne legyen elég díjakat felmutatni, a közönség nem porhintésre fizet be. A kimagasló művészek az új szisztémában többet vihetnek haza, viszont a havi fix őszre a múlté. És hideg hangtechnokrata sem vagyok: mivel tudom, milyen kitett pálya ez, partner leszek, hogy az Opera szerződjön valamely biztosítóval, és a gázsi bizonyos százalékát egy alapba gyűjtve, betegség esetén is kapjon a művész a honoráriumából. A fenntartó is rugalmas: 180 státust kellett volna megszüntetnem, most 144-nél tartunk. És – az énekestár kiszervezésén túl – legtöbbet az adminisztrációból bocsátunk el. – Sok vezető próbálta már lefaragni a közalkalmazotti létszámot, de próbálkozása mindig botrányba fulladt. Önnek nyilván előnyt jelentett a miniszterelnöki támogatottság. – A szakma tudta, hogy eljön a pillanat, és eddig mindenki sorozatot kapott a hátába, ha szóba merte hozni. Én most végigvihetem. A 36 közalkalmazott magánénekes átlagéletkora 50 év, mire kimondom, 51, többük nem állt színpadra évek óta – nyolcvan százalékuk művészi nyugellátásra jogosult. Nézem a szombati Tannhäusert: két kivétellel mindenki szerepszerződéses a színpadon. Miközben a közalkalmazottak soraiban is van több ragyogó művész, aligha tartja számon a publikum, hisz indifferens, hogy például Rost Andrea, Miklósa Erika, Kiss B. Atilla, Fekete Attila vagy Perencz Béla sosem kapott efféle státust, miközben mindenki a társulat tagjának érzi őket. A tabula rasa és a fiatalítás tehát nem előzmény nélkül érkezik, és az énekléshez úgyis két hangszalag kell, nem közalkalmazotti jogviszony. Mégis, most is „kommandók” tüzelik a sajtót, a politikusokat, s miközben nyilvánvaló károkat okoznak, nem engem sértenek meg, hanem a törvényt saját intézményük és vezetőik rágalmazásával. – Próbálták önt is leállítani? – Érdeklődő telefon jött pár, aztán a valóság megismertetésekor lecsendesedtek. A kiemelt főszerep 900 ezer forint lesz esténként, a főszerep is sok százezer: ilyen tisztességesen még sosem fizették a magyar énekeselitet. Ez valahogy kimarad a vádakból. Máskülönben nagyon nehezményezem, hogy néhány „hangember” miatt teljes szélárnyékba kerül a többi kényszerűségből elbocsátottunk. Róluk is igyekszünk gondoskodni a Közalkalmazotti Tanáccsal és a háromból két szakszervezettel aláírt megállapodás szellemében: kapnak 6-8 havi felmentést, ugyanekkora végkielégítést, segélyalapot hoztunk létre, és az Erkel Színház újranyitásakor elsőbbséget élveznek majd. – Nem nagyobb kiadás ez a végkielégítéssel, ha úgyis visszaveszik az Erkelbe őket? – A leépítés kényszer. Állítom, hogy tíz százaléknál nagyobb belső tartalék nem volt az Operában. Ha az Erkel-építkezés valamiért éveket csúszna, konkrét megtakarítás is lenne belőle, most nyilván költségvetési tűzoltásra jó. – Azt nyilatkozta: az Erkel megnyitásával isten és a közbeszerzés kezében vagyunk. Tud ennél közelebbit? – Ha arkangyal volnék, talán… A Zeneakadémia gazdasági tanácsának elnökeként viszont látom, két nagy építőcég torpedói miként okoztak kétévnyi léket a Liszt Ferenc téren. Kiemelt beruházás lettünk: törvényesen, támadások nélkül szeptemberben kezdődne az építkezés. Tavaszra mindenképp játszani szeretnénk, esténként ott már ne kopácsoljanak. – Ha már az Erkel újranyitását említi, százmilliós bevételt remélt a jótékonysági gálából és az árverésből. Jól számolt? – Hendikepes időszakban tizenhárommillió forintos részösszeg is siker. Költség nem volt, mindenki grátisz jött, a licitálás azóta is zajlik, nincs tehát szumma. Az Erkel ügye beszédtéma lett, a köztelevíziók szokatlan terjedelmű adását kétszázezer ember nézte végig, 14-én este a Bartók Rádió is sugározza – hatása felbecsülhetetlen! – Ha most lefaragják az Opera támogatását, honnan lesz pénz az Erkel működtetésére? – Most mindenkiéből faragnak. Az Erkelt nem szellemháznak újítjuk fel, fenntartása amúgy sem tetemes, hisz nincs külön adminisztráció, gyártóbázis, alkalmazotti kör. Kétmilliárd elég. Ez csak valamivel kevesebb az Opera mostani, 3,9 milliárdos büdzséjénél. Az Opera 8 milliárdos mérlegfőösszegének a negyedéből elketyeg majd a legnagyobb közép-európai zenés színház a maga kétezres nézőterével. És szekunder hatás is lesz: ha elindul az Erkel, árat emelhetünk az Operában, ahol sok a külföldi vendég. – Találtam egy táblázatot az egyik operaházi szakszervezet oldalán: ősszel negyvenszázalékos bérfejlesztés volt a vezetőknek, most meg leépítenek. Ezt hogy gondolták? – Lendüljünk túl, sportszerű-e kiadni belső használatú, félreértelmezett összesítést. Az adat egyetlen kolléga fizetését mutatta, kontrollerből lett gazdasági igazgató, érthető, hogy emelkedett a pénze a felelősségével együtt. Az Operának korábban 38 szaktanácsadója volt, most négy van. Mindkét hivatali autónkat visszaadtuk, kevesebbért dolgoznak a művészeti igazgatók, mint elődeik, mi több, én is a Duna tévés járandóságom hatvan százalékát keresem, ráadásul nem is az Opera fizeti. – Meglepne, ha a vezetők is lapátra kerültek volna. – Akkor meglepem: elküldtem a gazdasági igazgatóhelyettest, a stratégiai igazgatót. Takarékosságból a műszaki igazgatói, a főrendezői, a vezető jelmez- és vezető díszlettervezői posztot sem töltjük be, a feladatköröket szétdobtuk, az ügyvezetőnek – a napi teendő mellett – még az Erkel-projektet is irányítania kell. Csak a kommunikációs kinevezés új, ez a poszt viszont korábban létezett, magam is három évig ültem abban a székben. – Korábbi ígérete szerint beperelte Christoph von Dohnányit, amiért az Új színházi kinevezés miatt lemondta a fellépést? – Még nem pereltünk, de küldtünk leveleket. Nincs válasz. Felkértük vezényelni azzal, hogy az első előadás gázsijából levonjuk majd a veszteséget, ami minket aznap ért. Minden intézményvezető így tenne. Pláne, hogy Dohnányi több mint tíz éve azt nyilatkozta: soha nem cselekedne úgy, mint Schiff András, aki Haider Szabadság Pártjának hatalomra kerülésekor bojkottálta Ausztriát. „Idejönnék, ahogy teszem most is a londoni zenekarommal” – idézte tavaly decemberben a HVG... Azonos mércét szeretnék országon és Operán kívül és belül egyaránt. Tervek, sztárok, tapasztalatok Kész az Operaház jövő évadának terve: hogy ebből mennyi valósul meg, az az Erkel újranyitásának időpontjától és az állami támogatás mértékétől függ. A vezetők már világsztárok – például a mezzo Elina Garanca és a tenor Jonas Kaufmann – menedzsereivel tárgyalnak, bár azt tapasztalják: Magyarországra magasabb gázsit kérnek, mint Bécsbe. (Nyilván a „szomszédos” opera presztízshely, bár hétszer akkora a támogatása.) Mivel jövőre Verdi- és Wagner-év lesz, A bolygó hollandi bemutatóját tervezik, amelyre – levélben – Kovalik Balázst kérte fel a kormánybiztos. További érdekesség: felújítják Kovalik Balázs produkciói közül a Xerxest és az Anyegint is, amelyeket a korábbi vezetés „végleg” levett műsorról.
Kultúra: Az Operaház az ország frakkja
Az énekléshez két hangszalag kell, nem közalkalmazotti jogviszony – mondja az Operaház kormánybiztosa. Nem cinikus megjegyzésnek szánja, hanem jól működő, modern Operáról beszél. Ókovács Szilveszterrel az Erkel Színház felújításáról, milliós jövedelmekről és az énekeslobbikról beszélgettünk.
null
1
http://nol.hu/kultura/20120306-az_orszag_frakkja-1301247
2012-03-06 07:21:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Az Országgyűlés költségvetési bizottsága faggatta az Állami Számvevőszék által kifogásolt adatszolgáltatásról. E szerint az MNB felhatalmazás nélkül üzleti titkokat adott ki az IMF-nek a hét legnagyobb kereskedelmi bankról. Simor a bizottságnak azt mondta: az adatok átadása jogszerű volt, és az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. A jegybank utólag, 2012 decemberében szerezte be a bankok hozzájárulását az adatok átadásához. A miértre Simor úgy válaszolt: csak egy későbbi ellenőrzéskor derült ki, hogy annak idején nem postázták a pénzintézeteknek az aláírandó nyilatkozatot. – A felelős több éve nem dolgozik a jegybanknál – közölte az elnök, hozzátéve: a bankok utólag hozzájárulásukat adták. A bizottság végül tegnap úgy ítélte meg, hogy az MNB törvényt sértett. A politológus szerint ez az ügy is azt szolgálja, hogy a kormány minél nagyobb kontrasztot mutathasson fel a távozó és a majdani jegybankvezetés között. – A cél: megmutatni, hogy akik eddig voltak, nem a gazdaság fellendülését szolgálták, és nem az emberek érdekeit nézték – véli Kiszelly Zoltán.
Simor tagadja a titoksértést
Budapest — Parlamenti számonkéréssel kezdődött az utolsó munkahete Simor András (58) jegybankelnöknek, akinek vasárnap jár le a mandátuma.
null
1
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/simor-tagadja-a-titoksertest-2176401
2013-02-25 18:39:00
true
null
null
Blikk
A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 367. §-ába ütköző zsarolás kísérlete miatt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda büntetőeljárást folytat. A nyomozás érdekeire tekintettel bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni - ezt válaszolta a BRFK a Magyar Hangnak arra a kérdésére, hogy folytatnak-e eljárást Magyar Péter Vogel Evelin ellen tett feljelentése nyomán. A lap emlékeztet, Vogel Evelin szeptember végén adott interjút az Indexnek, amelyben arról beszélt, hogy a Tisza Párt elnöke "nem az, akinek látszik". Magyar erre úgy reagált, hogy Vogel Evelin május óta zsarolja őt és a Tisza Pártot, állítása szerint 30 millió forintot akart fenyegetéssel kizsarolni tőlük. A múlt vasárnap aztán a Tisza Párt elnöke arról számolt be, hogy a kormánypárt példátlan lejáratókampányt fog indítani ellene, amelyben illegálisan készített felvételeket, valamint a volt barátnője, Vogel Evelin által rögzített 11 órányi hangfelvételt is felhasználják majd. Magyar Rogán Antal kabinetminisztert azzal vádolta, hogy titkosszolgálati eszközök illegális használatával és megfigyelésekre adott utasításokat. Magyar följelentette Vogel Evelint, a Tisza Párt pedig kizárta őt. Magyar Péter a feljelentés tényét rögzítő Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy "az utolsó négyszemközti találkozónkon jeleztem Evelinnek, hogy semmi sem áll távolabb tőlem az ügy hatóságok elé vitelétől. Kértem, hogy szóljon, ha az anyagi juttatásokon kívül a Fidesz bármivel sakkban tartja vagy zsarolja, mert ez esetben minden tőlünk telhető módon igyekezni fogunk segíteni neki. A feljelentés megtételével kapcsolatban az utolsó pillanatig hezitáltam, mivel korábban Vogel Evelinnel élettársi viszonyban álltam, megkértem a kezét, vele képzeltem el az életemet. Azonban az, hogy engem és a párttársaimat többször megzsarolt, majd miután a követelt 30.000.000,- forintot nem kapta meg, a jogtalanul elérni kívánt vagyoni előnyt személyem és politikai közösségem lejáratása útján biztosította magának, nem hagyott más lehetőséget számomra".
Zsarolás kísérlete miatt nyomoz a rendőrség a Magyar-Vogel-ügyben
Mint ismert, a Tisza Párt elnökének volt barátnője 30 millió forintot kért, hogy ne jöjjön elő a hangfelvételekkel.
[ "" ]
0
https://magyarnarancs.hu/belpol/zsarolas-kiserlete-miatt-nyomoz-a-rendorseg-a-magyar-vogel-ugyben-272519
null
true
null
null
Magyar Narancs
Sok mozgalomba öltem pénzt, elnyomott társadalmi csoportokat képviseltem – állította tegnap a televíziós pankráció új műfaját megteremtő köztévés interjúban Juhász Péter, az Együtt társelnöke és belvárosi képviselője. Csakhogy a baloldali értelmiségi körökhöz köthető Sebestyén Eszter lapunkban korábban leleplező riportot írt arról, hogy Juhász nem betett, hanem kivett több millió forintot a mozgalomból. A Milla többek között éppen Juhász kapzsisága miatt hullott szét. Nem lehet véletlen, hogy a társelnököt az őszi tüntetésekből már teljesen kihagyták. Az egykori Milla-tagoktól kapott elszámolásban ráadásul fekete pénzként szerepelnek a Juhász zsebébe vándorló összegek. Felháborodott és nekiesett tegnap a köztévének Juhász Péter, amiért az M1 Ma reggel című műsora a valótlan vagyonnyilatkozatával, „adminisztrációs hibájával” foglalkozott. A politikus a műsorban szegénynek, nincstelennek titulálta magát, hozzátéve, hogy „sokan vagyunk így ebben az országban, akiknek nincsen vagyona”. Juhász a műsorban nyomatékosította, ugyan korábban egy nagy bank osztályvezetője volt, de ő „nem a vagyonra gyúrt”. „Pályafutásom kezdetétől sok mozgalomba öltem pénzt, elnyomott társadalmi csoportokat képviseltem. Nem lakásra gyűjtögettem, hanem adtam a szegényeknek” – védte a „semmim sincs” tartalmú vagyonnyilatkozatát Juhász Péter. A politikus adminisztrációs hibának nevezte, hogy a dokumentumban nem tüntetett fel egy olyan érdekeltségébe tartozó „nem működő céget, ahonnan nem származhatott jövedelme”. Azt, hogy nincsen vagyona azzal is indokolta, hogy „én olyan politikus vagyok, aki nem lop közvagyont”. A politikus azon állítása, hogy “sok mozgalomba ölt pénzt” azért is érdekes, mert a baloldali értelmiségi körökhöz kötődő Sebestyén Eszter lapunkban írt leleplező riportot arról, hogy Juhász nem betett, hanem kivett több millió forintot a mozgalomból. Juhász korábbi „harcostársai” szerint éppen az ilyen és ehhez hasonló, kapzsi pénzkimentések miatt hullott szét az ellenzéki mozgalom. Pikáns, hogy az általunk közzétett, egykori Milla-tagoktól kapott elszámolásban fekete pénzként tüntették fel a Juhász zsebébe vándorló összegek nagy részét. Juhász egykori Millás társai szerint a mozgalom és az egyesület virágzásakor a politikus havi 1,2 milliós, más vitában 6-700 ezer forintos jövedelemigénnyel élt. A Juhász Péter millióiról vastagon megemlékező elszámolásban az is figyelemre méltó, hogy a Milla adományok nagy részét Bitó László adta. Az a Bitó László, aki lakásán rendszeresen tart ellenzéki összejöveteleket, legutóbb például André Goodfriend, az USA budapesti nagykövetségének ügyvivője is részt vett egy ilyen találkozón. A Bitó-szalonnak nevezett értelmiségi kör sajtóhírek szerint fontos szerepet játszott a balliberális oldal belső hatalmi játszmáinak alakításában. A Hvg.hu nyáron arról írt, hogy ott született például Falus Ferenc főpolgármester-jelöltségének ötlete is. Emlékezetes videóinterjúnkban Juhász ugyanakkor “nettó hülyeségnek” nevezte az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Mozgalom mögött álló Milla Egyesület tagjainak a PestiSrácok.hu birtokába jutott levelezésében látható kimutatást, miszerint ő a civil mozgalomnak szánt adományokból feketén eltett 15 százalékot. Kijelentette, hogy semmiféle millás pénzhez nem fért hozzá, mert a pénzeket egy háttérvállalkozás, a Milla Kft. és annak ügyvezetője, Takács Borbála kezelte. A fekete pénzek sorsa ugyanakkor egyértelműen szerepel az elszámolásban. Ide tartozik az az általunk megírt érdekesség is, hogy Juhász jelenleg is azt a nagy értékű Millás Volvót használja, amelyet valószínűleg abból a pénzből szerezett, amit az Egymillióan a magyar sajtó szabadságáért mozgalom szimpatizánsai dobtak össze a tüntetések szervezésére. A PestiSrácok.hu egyébként Juhász Péter módosított vagyonnyilatkozatába is betekintést kért az V. kerületi önkormányzattól. Az új dokumentumban Juhász már feltünteti azt az ingatlant, amelyet bérel, és amelyben családjával él. Az új vagyonnyilatkozatában már az a Szabad Média Nonprofit Kft. is megjelenik, amelyről éppen portálunk írta meg, hogy rejtélyes körülmények között kimaradt a politikus eredeti bevallásából. Juhász most 30 százalékos tulajdonosként tünteti fel magát a cégben. Portálunk a héten derítette ki, hogy tartozás behajtása miatt két Juhász Péterhez köthető cégben is végrehajtó foglalta le október végén az Együtt belvárosi politikusának üzletrészét. Utánanéztünk és kiderült, október 31-én Juhász Péter Szabad Média Kft.-s és Sensus Caritas Nonprofit Kft.-s vagyoni részesedését is lefoglalták, utóbbinál a Citibank, előbbinél pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelte el a végrehajtást. Juhászt ugyanakkor nem érinti érzékenyen üzletrészeinek elvesztése, mert érdekes módon azok már elértéktelenedve kerültek a végrehajtóhoz. A lenullázott Juhász-részesedéseket mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amíg Juhászék 2012-ben még több mint 7,3 millió forintos juttatást utalhattak át maguknak a Szabad Média bankszámlájáról, addig tavaly már csak 55 ezer forintos éves bevételt produkált az tetszhalott vállalkozás. Portálunk a Sensus Kft.-nek is a körmére nézett, kiderült, a cég tavaly egymillió forintos amerikai adományt kapott borsodi „meleg étel főzésre”, annak ugyanakkor nem találtuk nyomát, hogy Juhászék hol és mikor tartották az ételosztást. A címlapfotón Juhász Péter és az egyik nyári akciója, a Főpolgármesteri Hivatal befalazása látható. Fotó: mno.hu És a végére az interjú, amelyben Juhász arról vall: sok mozgalomba ölt pénzt.
Juhász durván mellébeszél: nem hozta, hanem vitte a pénzt a mozgalomból
Sok mozgalomba öltem pénzt, elnyomott társadalmi csoportokat képviseltem - állította tegnap a televíziós pankráció új műfaját megteremtő köztévés interjúban Juhász Péter, az Együtt társelnöke és belvárosi képviselője. Csakhogy a Juhász nevéhez fűződő Milla-mozgalom korábbi tagja, Sebestyén Eszter újságíró lapunkban írt leleplező riportot arról, hogy Juhász nem betett, hanem kivett több millió forintot a mozgalomból. A Milla többek között éppen Juhász kapzsisága miatt hullott szét. Nem lehet véletlen, hogy a társelnököt az őszi tüntetésekből már teljesen kihagyták. Az egykori Milla-tagoktól kapott elszámolásban ráadásul fekete pénzként szerepelnek a Juhász zsebébe vándorló összegek.
null
1
https://pestisracok.hu/juhasz-durvan-mellebeszel-nem-hozta-hanem-vitte-penzt-mozgalombol/
2014-12-05 00:00:00
true
null
null
pestisracok.hu
A kerület lakói szeptemberben két héten át véleményezhették a rövidtávú lakáskiadás betiltását. Több mint hatezer ember adta le a voksát, a többség, 54 százalék a tiltás mellett döntött. A szavazáson egyedül a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselője ellenezte a tiltást. Soproni Tamás arról beszélt, hogy a vállalkozásoknak több mint egy évük van felkészülni a változásra, a Magyar Apartmankiadók Egyesületénél azonban egyáltalán nem készülnek rá. "A legjelentősebb turisztikai szakmai szervezetek egységes álláspontja, hogy jogszerűtlen az önkormányzat döntése a magánszálláshelyek tiltásáról. A legelemibb jogállami követelményeknek sem felel meg. A kormányhivatal el fogja ezt utasítani, a házigazdáknak nem kell emiatt aggódniuk" - mondta a Hírklikknek Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének (MAKE) vezetője. Hozzátette, az önkormányzat konzultációjának eredményét nem ellenőrizték, de a Medián készített egy nagy mintás közvélemény-kutatást a belvárosban. Itt a megkérdezettek 24 százaléka támogatta a tiltást, a többség azt mondta, hogy szigorításokkal, de működhessenek a terézvárosi Airbnb-k. A polgármester azonban magabiztos a rendelettel kapcsolatban. "Nem számítok arra, hogy a Kormányhivatal elutasítja az önkormányzat határozatát. Ezt az Országgyűlés által hozott törvény felhatalmazása alapján alkottuk. A rendelet nagyon egyszerű, a szövege egy oldalra egészen biztosan ráfér, még fél oldalra is, ha szűkebben vesszük a sorközt. Ebben nincs olyan, amibe a kormányoldal beleköthetne" - mondta a Hírklikknek a polgármester. Arra lát esélyt, hogy a kormány beterjeszt egy törvényt az országgyűlés elé, ami visszaveszi az önkormányzatok jogát, hogy hasonló rendeleteket alkothassanak, de kérdés, hogy ezt visszamenőleg tudják-e érvényesíteni. Soproni Tamás úgy látja, miután a törvény lehetőséget ad nekik a tiltásra, ez nem lehet jogsértő. "Az egy másik kérdés, hogy az Alaptörvényt sérti-e a határozat, de akkor nem velem van vitája az egyesületnek, hanem az Országgyűléssel. Szerintem nem sérti az Alaptörvényt. Az érdekvédelmi szervezetek mindenbe kapaszkodnak, amit megértek, de ettől még ez nem jogsértő" - mondta. Adóemelés és moratórium jön A VI. kerületi szavazás idején a fővárosi Fidesz-frakció vezetője, Szentkirályi Alexandra arról beszélt, hogy a terézvárosi szavazás eredményének megfelelő szabályozást javasolna az egész országra vonatkozóan. (Országos szinten még sehol nem volt példa a rövidtávú lakáskiadás tiltására.) A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt ugyan nem lépte meg, de ők is szigorítottak a magánszálláshelyekre vonatkozó szabályokon. A szálláshelyek után lakószobánként fizetendő adót 2025-től négyszeresére emelik, az eddigi 38 400 forint helyett 150 ezer forintra. Emellett két éves moratóriumot vezetnek be a rövidtávú lakáskiadásra Budapesten 2025. január 1-től. "A szobánkénti tételes átalányadó a bevezetése óta, nyolc éve nem emelkedett. Egy vállalkozó sem örül az adóemelésnek, de ha ez az ára annak, hogy Budapesten a magán- és egyéb szálláshelyek működhessenek, akkor elfogadható. Természetes szelekció alapján fog szűkülni a piac: a rosszul menedzselt, rossz minőségű szálláshelyek, amelyek sokszor a bulituristákat vonzzák ide, bezárnak. A többiek ki tudják gazdálkodni az adóemelést, akár úgy, hogy áthárítják a turistákra" - mondta Schumicky. Arra a kérdésre, hogy az ingatlan-befektetőknek esetleg elmegy-e a kedvük a VI. kerületi lakásvásárlástól, azt mondta: a befektetők megvárják a kormányhivatal reakcióját, és utána döntenek, egy-két hónap várakozás pedig belefér. Terézvárosban májusban széles körű razziát tartottak a rövidtávon kiadó lakásokban, és kiderült: a szálláshelyek fele illegálisan működött. A helyi önkormányzat korábban küzdött azért, hogy hozzáférjen a szálláskiadók adataihoz, de a szolgáltatók ezt nem adták ki. Schumicky azonban elmondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2024 kora nyarán megkapta a szálláshely-szolgáltatók összes forgalmi adatát és személyes adatát szállásközvetítő platformoktól. "Várjuk, hogy kiszórják a piacról a jogszabályokat be nem tartó szálláshelyeket" - tette hozzá. Páratlan oldalon szabad, páros oldalon nem A kerületi és települési önkormányzatoknak egész Magyarországon lehetőségük lenne korlátozni a rövidtávú lakáskiadás napjainak számát, de ezt egyelőre nem tették meg. Az európai nagyvárosok közül Barcelonában van példa fokozatos tiltásra, ott 2028 novemberéig vonják vissza több mint tízezer lakás Airbnb-engedélyét. Ha a kormányhivatal elfogadja a terézvárosi rendeletet, akkor érdekes lesz, hogy például a Király utca egyik oldalán lehet magánszálláshelyeket találni, míg a másikon ez tiltott. Schumicky azonban mégsem számít arra, hogy a vállalkozók eladnák a VI. kerületi lakásokat, ha a tiltás valóra válik. "A házigazdáink beszélnek nyelveket, vannak külföldi kapcsolataik, ismerik a külföldi piacokat. Ha arra kényszerülnének, hogy közép-, vagy hosszútávon adják ki az ingatlanjaikat, akkor külföldi ösztöndíjas diákoknak adnák ki. Pár havonta ebben az esetben is cserélődnének a vendégek. Így viszont évi egymilliárd forint esne ki Terézváros büdzséjéből, ezért nem értjük a polgármester motivációját" - mondta a MAKE vezetője. A szobánkénti tételes átalányadó összege ugyanis a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozik, a közép- és hosszútávú lakáskiadásra nem.
Hidegzuhanyként érheti a tiltás a terézvárosi Airbnb-seket
Elfogadta a terézvárosi képviselő-testület Soproni Tamás polgármester rendeletét, miszerint 2026. január 1-től tilos lesz rövidtávon ingatlant kiadni a kerületben.
[ "" ]
0
https://pecsistop.hu/kozelet/hidegzuhanykent-erheti-a-tiltas-a-terezvarosi-airbnb-seket/530172
null
true
null
null
Pécsi Stop
A völgyben épült város különlegessége, hogy a geometriai középpontját az egykori óriási acélmű foglalja el. Ennek elődje már akkor kiépült, amikor Ózd még csak néhány, a közeli völgyekbe felnyúló faluból és munkáskolóniából állt, hiszen városként hivatalosan csak 1949 óta létezik. Szalay Zoltán 1975-ös panorámaképe a gyár fénykorát örökítette meg. Forrás: Fortepan Bár az egykori acélmű már a múlté, a város északkeleti részén a kétezres évek óta újra izzik az acél, az Ózdi Acélművek Kft. telephelyén, ahol főként betonacélok, és hasonló, melegen hengerelt félkész termékek hagyják el a korábbinál jóval kisebb gyárat. A látványos szabadtéri salaköntés így már bő húsz éve újra része a város életének. A város központi részén, az egykori Törzsgyár centrumában, ma óriási emlékműként áll az acélmű csarnokának torzója. 1962-ben épült, az Iparterv vállalat, és Marosi István, Papp Béla tervei alapján, mint az utolsóként megépült hazai Siemens-Martin Acélmű. Részleges bontása a kilencvenes évekre ért véget, azóta hasznosítási tervek egész sora látott napvilágot, többnyire rendezvénytér funkcióval. A központ óriási területének másik két nagy épülete, az egykori fúvógépház, és az erőmű épületei, már nem csak műemléki védelem alatt állnak, de újrahasznosításuk is megtörtént: előbbi Filmtörténeti interaktív élménypark és látványraktár, míg utóbbi Digitális erőműként ismert. A digitális erőmű nagyon is analóg, kiváló állapotban megőrzött vezérlőterme ma kissé ritkábban, de folyamatosan használt rendezvénytér és szabadulószoba. Az üzemek számos kolóniájának egyike a Velencetelep, főként impozáns kapujáról ismert, ami a közelmúltban részleges felújítást is kapott. Az 1922 és 25 között épült munkásnegyed 48 darab kétszintes ikerházból áll; nevét a korai árvizekről kapta: az átadás utáni években többször is elöntötte az akkor még szabályozatlan Hangony-patak. A gyári negyedben a munkásszállóknál jóval régebbi épületek is szép számban akadnak. Az egykori gyári iskola 1895-ben épült, az ország első nyolcosztályos elemi iskolájaként, és már 1971 óta ipartörténeti múzeum működik a falai között. Mai formáját a 2015-ös műemléki felújítás során nyerte el, miközben fő funkciója nem változott. Az Ózdi Kohászati Üzemek hivatalháza, és a később épült irodaház a Rombauer Tivadar téren. A 20. század közepén már kiemelt hadiüzemként is működő terület alatt, föld alatti járatok és óvóhelyek több kilométer összhosszúságú rendszere is kiépült. Az egykori ÓKÜ hivatalháza a hazai világháború előtti építészet egyik különleges alkotása, 1938-43 között épült, ma már sajnos üresen áll. Főbejárata körül Búza Barna épületszobrász Kohászat és bányászat allegóriája című alkotása borítja a homlokzat jó részét. A háborút követő államosítás után a gyárakban változatlanul folyt a termelés, miközben az újabb munkásnegyedek immár a szocialista realizmus jegyében épültek tovább. A városközponti törzsgyártól nyugatra épülő Béketelep tervei 1952-re készültek el a LAKÓTERV irodáiban. Zárt sorú, és pontházakat egyaránt tartalmazó beépítése változatos domborzati viszonyokkal, kisebb-nagyobb szintkülönbségekkel találkozott, a terület mai képét a már nagyra nőtt fák teszik még tagoltabbá. A béketelepi főtér, jobb oldalt a művelődési házzal. Az akkori új városközpontot jelző két egyforma magasház egyike a Béketelep északi szélén. Az 1960-as évek végén indult országos toronyházépítő-versengés ekkoriban már elkezdődött a jelentősebb városok között, de az 1970-es évek óriásai még messze voltak. Az 1960-as évek elején átadott Árpád Vezér Általános Iskola tervezője a kor egyik legismertebb építésznője, a későbbi Ybl-díjas Spiró Éva volt, aki más munkáin is előszeretettel használt nyers tégla homlokzatot. A város későbbi bővülése Ózdon is a nagypaneles építésmód elterjedését hozta magával, amit a közeli miskolci házgyár szolgált ki. A város lakosságszáma az 1980-as évek elején érte el a csúcsát, mintegy 47 ezer fővel, ami mára a második világháború idején mért 30 ezerre süllyedt vissza. Az új belvárosban kapott helyet a járási tanácsháza, ami 1971-re készült el, a későbbi miskolci pártházat is megtervező Dósa Károly rajzai alapján. A kívül-belül hatalmas mozaikképekkel díszített épületben ma a Vasvár úti általános iskola működik. Az új városközpont főutcáján természetesen áruház is helyet kapott, szemközt pedig rövidesen egy második is épült. A mérce ekkoriban nem titkoltan a szomszédos Salgótarján volt, ahol számos kereskedelmi és szolgáltatóegység összpontosult a teljesen új főtér közelében. A kilencvenes évek óta elhagyottan álló erőmű teljes újjáépítése 2016-ra fejeződött be, közös projektben a szomszédos fúvógépházzal, a köztük elterülő ipari skanzennel, és a szomszédos, régi ipari múzeum felújításával. A Csontos Györgyi DLA és Adorján Anna tájépítészek által tervezett épületegyüttes 2019-ben a FIABCI World Prix d'Excellence gálán World Gold Winner díjat nyert. Bár a kilencvenes évek eleji 60% feletti munkanélküliség már a múlté, a töretlenül csökkenő lakosságú város barnamezős területeinek további hasznosítása, épített örökségének védelme továbbra is kihívások sorát ígéri.
Ózd városának ismert és ismeretlen építészete
Ózd már akkor évtizedes múltú iparváros volt, amikor a szocializmus első újonnan létrehozott települései még csak rajzasztalon léteztek A város építészetének hivatkozása mégis ritkább, mint bármely más társáé. A közelmúlt nagy barnamezős fejlesztési projektjei éppúgy formálják a városképet, mint a bő harminc éve tartó amortizáció, vagy a helyi kezdeményezések, kis felújítások sora, miközben a város természetes központja ma is lehetőségek sorát tartogatja. Képgaléria.
[ "" ]
0
https://epiteszforum.hu/ozd-varosanak-ismert-es-ismeretlen-epiteszete
null
true
null
null
építészfórum
Azt tudom mondani, hogy akik egymásról készítenek felvételeket, azok ne lepődjenek meg, ha azok előbb-utóbb nyilvánosságra kerülnek. Én inkább ezt gondolom egy aberrált dolognak - fogalmazott a titkosszolgálatokat is irányító Rogán Antal kabinetminiszter a HVG-nek adott válaszában, amikor a lap munkatársa arról kérdezte, mit gondol Magyar Péter vádjairól, miszerint illegálisan felhasznált titkosszolgálati eszközöket is bevetettek annak érdekében, hogy lejárató anyagokat gyűjtsenek róla, illetve arról, valóban létezik-e egy, a miniszter által irányított árnyék-titkosszolgálat. Rogán még annnyit fűzött válaszához, szerinte egy olyan közösségben, "ahol mindenki a másikról felvételt készít, ott azért valami szerintem nincsen rendben". A kabinetminiszert meglehetősen ritkán tudja személyesen kérdezni a sajtó, a HVG-nek csütörtök reggel a Techxpo technológiai konferencián sikerült utolérnie, ahol a digitális állampolgárságról tart előadást Rogán. Magyar vádjai nem bizonyítottak, a korábban az ügyben a sajtó által Rogánékhoz küldött kérdésekre a Kormányzati Tájékoztatási Központ annyit reagált, "elmebajjal orvoshoz kell fordulni".
Rogán: Aberrált dolog, ha egy közösség tagjai lehallgatják egymást
A HVG arról kérdezte, mit gondol Magyar Péter vádjairól, miszerint illegálisan alkalmazott titkosszolgálati eszközökkel figyelik meg.
[ "" ]
0
https://www.klubradio.hu/hirek/rogan-aberralt-dolog-ha-egy-kozosseg-tagjai-lehallgatjak-egymast-148392
null
true
null
null
Klubrádió online
Balázs és társa ügyében. Ha a vádemelés után a bíróság bizonyítottnak találja a jogi igazgató bűnösségét, tettéért öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti. Az Audi-gyár a nyáron új területet akart venni Győrött. A gyár melletti 60 hektáros, állami tulajdonú, egykoron a honvédség által használt terület eladását a pénzügyminiszter - a vonatkozó előírásoknak megfelelően - előzetesen engedélyezte, így a tárgyalások a nyár közepén megkezdődtek, majd rövid időn belül megfeneklettek, miután az Audi és a KVI jogászai nem tudtak megállapodni arról, hogy kit terheljenek a terület kármentesítésének költségei. Az Audi "tiszta területet akart venni", s garanciát kért arra, hogy ott nincsenek fel nem robbant lövedékek, veszélyes anyagok, vagy ha mégis, azok megsemmisítését, ártalmatlanítását nem a gyárnak kell kifizetnie. Hiába ismételgette a terület egykori kezelője, a honvédség, hogy ott semmiféle lőszer és veszélyes hulladék nincs. Végül abban állapodtak meg, hogy ha mégis szükség lesz kármentesítésre, annak költségei egy meghatározott összegig az eladót terhelik, a fölött a vevőt.Augusztus végén, az egyik - már a megoldás felé mutató - utolsó tárgyalási forduló cigarettaszünetében V-Cs. Balázs, a KVI jogi igazgatója négyszemközti beszélgetést kezdeményezett az Audi delegációvezetőjével. Ekkor V-Cs. azt mondta, tudja, hogy előbb vagy utóbb alá kell majd írnia ezt a szerződést úgy, ahogy azt az Audi képviselői szeretnék. Csakhogy ebből neki még komoly baja származhat. Mivel egy olyan szerződéshez adja a nevét, amely később beláthatatlan nagyságú fizetési kötelezettséget róhat az államra, akár az állásába is kerülhet az ügy. Sőt, nemcsak az ő állásába. V-Cs. - a nyomozás adatai szerint - ekkor hozta először szóba, hogy "egzisztenciális biztosítékként" két Audi A6-os személygépkocsit kér a szerződés aláírásáért; egyet magának, egy másikat pedig egy soha meg nem nevezett "felsőbb vezető" részére. Az Audi képviselője érdemben nem reagált V-Cs. felvetésére. A tárgyalási nap végén azonban haladéktalanul jelentette a történteket a cég vezetőinek. Az Audi másnap hivatalos feljelentést tett a rendőrségen. Később már a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozóitól kapott instrukciók szerint tárgyaltak V-Cs.-vel és társával, a 2002-ben csalásért két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt M. Gáborral, aki az Audik átadásának "zökkenőmentes lebonyolítását" intézte volna. Két megoldást javasolt: az egyik szerint az Audinak egy, V-Cs. és M. által megjelölt cégre kellett volna bíznia a terület kármentesítését, s az elvégzett munkát éppen két A6-os árával kellett volna túlszámlázniuk. A másik szerint a gyár két A6-ossal szponzorált volna egy, a világbűnözés elleni összefogást segítő alapítványt. (A nyomozás adatai szerint az alapítvány képviselői nem tudtak arról, hogy mire használják fel a nevüket, az egész M. magánakciója volt.) Végül az alapítványi konstrukció mellett döntöttek, a rendőrség közbelépése miatt azonban az autókat az alapítvány már nem kapta meg. Az Audi és a KVI tárgyalásai eközben eredményesen befejeződtek, s a területet a gyár törvényesen megvásárolta.
Archívum: Vesztegetés, avagy az egzisztenciális biztosíték
"Költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója" által elkövetett vesztegetés gyanújával a napokban vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) jogi igazgatója, V-Cs.
null
1
http://nol.hu/archivum/archiv-389112-201546
2005-12-30 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Az Európai Unió Bíróságán november 19-én tárgyalják a magyar "gyermekvédelmi" vagy homofób törvénnyel szemben benyújtott európai bizottsági keresetet. Információink szerint a bírói testület teljes ülésben jár el, azaz valamennyi tagja jelenlétében tart meghallgatást, ami csak nagy ritkán, különleges jelentőségű ügyeknél fordul elő. (Ilyen volt, amikor a magyar és a lengyel kormány az EU-s támogatások felfüggesztését előíró jogállamisági rendelet megsemmisítését kérte, majd végül elveszítette a pert). A novemberi tárgyaláson a felperes Európai Bizottság (EB) oldalán 16 tagállam és az Európai Parlament fog felsorakozni, hogy jogi képviselőjén keresztül kifejtse a brüsszeli testületet támogató álláspontját. Az ítélet várhatóan jövőre fog megszületni. Az Országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló jogszabálycsomagot, amely július 8-án lépett hatályba. A szexuális kisebbségeket megbélyegezték, az egyik törvénymódosítás tiltja a nemi kisebbségek megjelenítését és "népszerűsítését", valamint a szexualitás öncélú ábrázolását" az iskolákban, a médiában, a reklámokban és a könyvesboltokban. A pedofíliát a homoszexualitással összemosó jogszabályok a jóváhagyását követően azonnal éreztették a hatásukat: az iskolákból gyakorlatilag kiszorították a szexuális felvilágosítást, a könyvesboltok polcain megjelentek a befóliázott könyvek, a nem engedelmeskedő kereskedőket pénzbírsággal sújtották, a médiaszolgáltatók ellen eljárásokat indítottak. Egy messzire visszhangzó tavalyi botrányban a 18 év alattiakat kitiltották a Nemzeti Múzeumban rendezett World Press Photo kiállításról, mert egy képsorozat az LMBTQ-közösséghez tartozó embereket ábrázolt. Fóliatörvény: vesszőhiba ide vagy oda, a Kúria hatályon kívül helyezte a Lírának kedvező ítéletetMegdöbbentek L. Simon László kirúgásán a World Press Photo igazgatói, de remélik, hogy a kiállítás jövőre visszatér Az uniós állam- és kormányfők 2021. június végén tartott brüsszeli találkozójukon össztűz alá vették Orbán Viktor miniszterelnököt a szexuális alapon diszkrimináló törvény miatt, amelyet többen közülük szégyenletesnek neveztek. Az Európai Bizottság nem sokkal ezután kötelezettségszegési eljárást indított, mivel megítélése szerint a jogszabályi előírások sértik az uniós jogot és az EU alapvető értékeit. A magyar kormány nem volt hajlandó megfontolni és leszerelni a brüsszeli aggályokat, ezért az uniós testület 2022. decemberében az EU Bírósága elé utalta az ügyet. Ezt követően 16 uniós tagállam - Ausztria, Belgium, Görögország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, majd utólag Észtország -, valamint az Európai Parlament jelentette be, hogy csatlakozik a perhez az EB oldalán. Az Európai Parlament is csatlakozik az Orbán-kormány homofób törvénye ellen benyújtott brüsszeli keresethez A fideszes körökben gyermekvédelminek nevezett törvény miatt Brüsszel valamivel több mint 600 millió eurót visszatart a Magyarországnak ebben a költségvetési ciklusban megítélt fejlesztési forrásokból. Az intézkedés alapja az, hogy a jogszabály több, az EU Alapjogi Kartájában rögzített jogot sért, különösen az emberi méltóság sérthetetlenségét, a véleménynyilvánítás és az információszabadság jogát, a magán- és családi élethez való jogot, valamint a megkülönböztetés-mentességhez való jogot. Az unió pénzügyi szabályai lehetővé teszik az Európai Bizottság számára, hogy befagyasszon támogatásokat, ha fennáll a veszély, hogy azokat az alapvető jogok megsértéséhez kívánják felhasználni egy tagállamban. Ezek az intézkedések nem tartották vissza a kormányt attól, hogy egy tavaly májusi rendeletben tovább szigorítsa "a szexualitást öncélúan ábrázoló" termékek kereskedelmét és folyamatos kampánnyal gyűlöletet szítson a melegek és az érdekeiket védelmező európai intézmények ellen.
Három hét múlva indul a per az Orbán-kormány homofób törvénye ellen, az Európai Unió Bírósága teljes ülésben jár el
November 19-én indul a nagy vitát kiváltó jogszabálycsomag pere az Európai Unió Bíróságán, amely a jelek szerint különleges jelentőségű ügyként kezeli az esetet.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3255574_homofob-torveny-europai-unio-birosaga-per-indulas
null
true
null
null
Népszava
1. Büdösek az emberek Magyar Péter undorodva beszélt azokról az emberekről, akik a hőségben végighallgatták politikai beszédeit, és a híveinek tartották magukat. Büdösek az emberek, és a szájuk, bleee. 2. "Mi a f***omat csinálok itt?" Nyilvánvalóan nem volt kedve a hívei előtt szónokolni, kijelentette: maga sem érti, mit keres a Hősök terén. Mintha ő tenne szívességet az embereknek: Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt mondtam, mi a f***omat csinálok itt?" 3. "Nyugdíjaskommandó" Nyugdíjas szavazóit nevezte így Magyar Péter - azokat, akiknek a halálával párttásra, Raskó György "számol" a választások tekintetében. 4. Vegyenek maguknak új unokát, új gyereket Magyar Péter a szülőknek, nagyszülőknek azt mondta vegyenek új gyereket, új unokát maguknak, ha külföldön élnek. »Péter, hozd vissza a gyerekeim, hozd vissza az unokáim!« Hát, olyan is van, de nem baj. Vegyél magadnak újat! Azt hogy meglepődnének..." A kijelentéssel kapcsolatban egy édesanya is megszólalt. 5. Soros-ügynök EP-képviselők Saját EP-képviselőit is pocskondiázza Magyar Péter, egyebek mellett Soros-ügynöknek nevezi őket. Leírom neki magyarul... Én értem, hogy Soros-ügynök, és nem tud magyarul [...] Mondom te tudsz magyarul? Tudsz olvasni? Akkor mi a büdös ***-at csináltál?" 6. Alkalmatlan és agyhalott Tisza-képviselők Alkalmatlannak, agyhalottnak is nevezte a saját képviselőit Magyar, akiknek ő 10 milliós fizetést szerzett Brüsszelben... Alkalmatlan mindegyik. Beszélni sem tud semelyik. [...] Totál antitalentum politikailag mindegyik, és én csinálok mindegyikből EP-képviselőt. 7. "Hát ezek f.szok, b.zdmeg!" A saját munkatársait is alázza a hátuk mögött. 8. " Majd rád uszítom a nyugdíjaskommandómat" Visszatérően tárgyiasítja Magyar a szavazóit, akiket a saját védelme érdekében mozgósíthat. Tegyük hozzá, hogy uszítani, hagyományos kontextusban, a kutyákat szokás... Evi, kimondhatjuk, rajtad kívül mindenki megbecsül ebben az országban, ennyi. De nem baj, majd rád uszítom az embereket. Evelin rosszul bánik velem, megcsalt, miközben küzdöttem a hazáért. Majd kapod ezeket a halálos fenyegetéseket. Majd rád uszítom a nyugdíjaskommandómat 9. Minden "be van technikázva", de most éppen nem tudja bizonyítani A másokról hangfelvételeket készítő politikus azt állítja, hogy őt mindenütt lehallgatják. Persze bizonyítéka, na az nincs. 10. Magyar Péter egyik legmegdöbbentőbb kijelentését a listánk végére hagytuk. Ebben védeni próbálja Raskó Györgyöt, aki ezt írta: "...az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan 100 ezres nagyságrendben kiesnek, mint szavazók (...) Az idő tehát a Tiszának dolgozik." Ahogy arról korábban beszámoltunk, az elmúlt napokban több hanganyag is kiszivárgott, melyben Magyar Péter és volt barátnőjének, Vogel Evelinnek a beszélgetései hallhatók. A hétfőn napvilágra került felvételen Magyar a szimpatizánsait "büdösnek" nevezte, és arra is kitért, hogy saját "nyugdíjaskommandója" van. Míg csütörtökön két olyan hanganyag került elő, amelyen a botránypolitikus "agyhalottaknak" és "alkalmatlanoknak" nevezte EP-képviselőit.
Magyar Péter 10 leggyalázatosabb mondata
Egymás után kerülnek nyilvánosságra a megdöbbentő hangfelvételek és más kijelentések Magyar Péterről, illetve vele kapcsolatban. Összegyűjtöttük azokat, amelyek a leginkább bizonyítják, milyen ember is valójában Magyar Péter. Mutatjuk!
[ "" ]
0
https://www.origo.hu/itthon/2024/11/magyar-peter-10-leggyalazatosabb-mondata
null
true
null
null
Origo
Többször foglalkoztunk azzal a kertvárosi, még Toller László polgármestersége alatt épült bérháznak a problémájával, ahol több lakás is tönkrement. Az ott lakók elmondása szerint egy elhibázott tetőfelújítás lehetett az oka annak, hogy tavasz végén, nyár elején totálisan beáztak a lakások. Akkor még az elektromos szekrényekben is folyt a víz, ami közvetlen életveszélyes helyzetet teremtett. A tető nem egyik napról a másikra adta meg magát, hiszen volt olyan bérlő, Mogyorósi Péter, aki lapunknak arról számolt be, hogy az önkormányzatnak már tavaly novemberben, tehát egy éve jelezték a bérlakás fokozódó penészesedését, de nem történt semmi. Azóta egy újabb, szintén az amúgy ránézésre, kívülről kulturáltnak nevezhető épületben élő lakó kereste meg szerkesztőségünket. Az idősebb úr azt mondta, hogy tudomása szerint az önkormányzat már kapott pénzt a biztosítótól a beázás javítására, de őket még nem értesítették, hogy mikor tervezik rendbe tenni a lakását. Egyelőre semmi érdemi információval nem rendelkeznek erről, holott többször is próbálkoztak az önkormányzatnál a bérlakás rendbe tétele kapcsán. Lapunk megkereste a bérleményeket kezelő Pécsi Ellátó Központot (PEK) , de lapunknak sem reagáltak semmilyen módon - ez egyáltalán nem meglepő, hiszen az elmúlt években ez a hallgatás volt jellemző a szervezetre. A felújítással kapcsolatos hallgatás azért érthetetlen egyébként, mert a PEK az elmúlt években összesen 900 milliós értékben kötött keretszerződéseket különböző karbantartásokra, felújításokra. Egy korábbi adatkikérés szerint 2020-ban a Pécsi Vásárrendező Kkt. közel 100 milliós, a Pécsi Építő és Tatarozó Zrt. egy közel 50 milliós, az Orosz-Generál Kft. összesen 200 milliós keretszerződéssel rendelkezett. Az utóbbi cég 2021-ben már összesen 240 milliós keretszerződést kapott, de 2022-ben kikerült a képből. 2021-ben megjelent a Brand Kft., amely abban az esztendőben először 60 milliós keretszerződést kapott, egy évre rá már négyszer ennyivel bízták meg és 240 milliós értékben kötöttek vele szerződést. 2023-ban pedig egy 100 milliós épületgépészeti, villamossági, gépészeti munkák elvégzésére szóló keretszerződésnek örülhetett a cég. Beszámoltunk róla, az egyik több gyermekes családnak a tiszti főorvos azt írta hivatalos dokumentumban, hogy a lakás higiénés helyzete (vizesedés, doh, penész) a bentlakók egészségét károsan befolyásolja, különösen a beteg gyermekek állapotát
Bérlakás: beáztak, mocsok van
Úgy tűnik, hogy a nem nagyon izgatja magát a Pécsi Ellátó Központ amiatt, hogy a Kertvárosban hónapokkal ezelőtt egy önkormányzati bérház durván beázott több lakás is, a bérlők szerint érdemi előrelépés nincs az ügyükben. A pécsi önkormányzati cég a hallgatást választja több bérlakás esetében.
[ "" ]
0
https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/berlakas-beaztak-mocsok
null
true
null
null
BAMA
A Liberty mai napon közzétett közleményében megfogalmazottak részben fedik a valóságot - írja közleményében a szaktárca. A kormány ugyanis folyamatosan nyomon követte a vállalat sorsát és számos esetben segítséget nyújtott ahhoz, hogy Dunaújvárosban a nehéz iparági körülmények ellenére az acélgyártás újrakezdődhessen. Hozzáteszik, míg a kormány erején felül folyamatosan segítette a Vasművet és teljesítette a vállalásait, addig a Liberty ígéreteinek nem tett eleget és a dolgozók bérének kifizetése is többször akadozott, sőt az elmúlt időszakban immáron a beszállítók és a Magyar Állam felé is jelentős tartozásokat halmozott fel. A Liberty bár jelezte, hogy kész a Bérgarancia Alapból kifizetni a dolgozók esedékes munkabérét, erre eddig nem került sor - mutatott rá a minisztérium. Ezért a kormány nyomatékosan felszólítja a Liberty-t, hogy haladéktalanul rendezze az adótartozását, valamint tegye lehetővé, hogy az állami Bérgarancia Alapból a dolgozók megkaphassák a nekik járó munkabérüket. A kormány, ahogy eddig is, úgy ezek után is a dolgozók pártján áll és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki megkapja a neki járó bérét.
Hiába a Liberty próbálkozása, az NGM újra felszólította
A Nemzetgazdasági Minisztérium ismételten felszólítja a dunaújvárosi Vasmű tulajdonosát, hogy haladéktalanul rendezze adótartozását, továbbá semmilyen módon ne akadályozza a munkabérek Bérgarancia Alapból történő kifizetését.
[ "" ]
0
https://www.economx.hu/gazdasag/ngm-felszolitas-liberty-dunai-vasmu.799316.html
null
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
A botrány a News of the World című, azóta meg is szüntetett vasárnapi brit bulvárlap – egykor a világ legnagyobb olvasottságú angol nyelvű újságja – körül robbant ki a nyáron, miután kiderült, hogy a lap néhány éve exkluzív értesülésekre vadászva feltörte és lehallgatta egy elrabolt és meggyilkolt brit kislány, a 13 éves Milly Dowler mobiltelefonjának üzenetrögzítőjét. Azóta kiderült, hogy ez korántsem elszigetelt eset volt. A konkurens brit lapok által feltárt, hatalmas felháborodást kavaró botrány kirobbanása után David Cameron brit miniszterelnök független testület létrehozását rendelte el “a brit sajtó etikájának, kultúrájának, az általa alkalmazott módszereknek”, és különösen a nyomtatott sajtó szabályozásának a felülvizsgálatára. Az új szabályozás mikéntjének kidolgozására időközben létrejött vizsgálóbizottság most meghallgatta Paul Dacre-t, a konzervatív Daily Mail főszerkesztőjét, aki elismerte, hogy a telefonlehallgatási botrány után “lehetetlen figyelmen kívül hagyni” az önszabályozást felügyelő testület reformjára irányuló felhívásokat. Dacre javaslata szerint a sajtókihágást elkövető médiacsoportokra “ésszerűségi határokon belül” rá lehetne terhelni az adott ügyben elvégzett vizsgálat költségeit is. Ám óvta a kormányt a sajtó “túlszabályozásától”, mert az szavai szerint magát a demokráciát sodorná veszélybe. Meglátása szerint a brit nyomtatott sajtó máris a túlszabályozottság szélére került, a törvényileg pártatlanságra kötelezett földi sugárzású televíziók és rádiók léte pedig olyan frekvenciaengedélyektől függ, amelyeket “a politikusok megvonhatnak”.
Vita a brit sajtó újraszabályozásáról
Bírságolási jogkörrel felruházott hatóság létrehozását javasolta az utóbbi évtizedek legsúlyosabb nagy-britanniai sajtóetikai botrányát kivizsgáló bizottság meghallgatásán a brit sajtó egyik legtekintélyesebb szerkesztője, aki ugyanakkor óvta a kormányt a sajtó "túlszabályozásától".
null
1
https://24.hu/kulfold/2011/10/13/vita-a-brit-sajto-ujraszabalyozasarol/
2011-10-13 18:01:00
true
null
null
24.hu
Az Egyesült Államok diplomáciai képviselete sajátos kettősséggel működik: egyrészt vannak a karrierdiplomaták, akiket szakmai alapon neveznek ki, míg a nagykövetek megbízatása jellemzően politikai alapon történik, bár léteznek karriernagykövetek is − avatta be a Magyar Nemzetet az amerikai diplomácia működésébe Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. A politikai kinevezettek esetén az a szokás alakult ki, hogy az új elnök beiktatásakor az egyes nagykövetek benyújtják a lemondásukat, lehetőséget adva neki arra, hogy a saját embereit ültesse a helyükre − mondta a szakértő. Az Amerikai Diplomáciai Akadémia elnöke, Ronald Neumann úgy fogalmazott korábban, hogy "a politikailag kinevezett nagyköveteket visszahívják, mert ők a leköszönő kormányzat képviselői". 2017-ben Donald Trump azonnali lemondásra szólította fel az Obama-adminisztráció nagyköveteit, holott bizonyos egyéni szempontok (például gyermek iskolai félévének befejezése) alapján korábban előfordult, hogy hosszabbítást kaptak hivatali idejükhöz − mutatott rá Dornfeld László. Valószínűleg most sem számíthatunk másra, sőt talán még inkább gyors személycserék fogják jellemezni a Trump-adminisztráció kezdeti időszakát − fogalmazott a szakértő. Ez azt jelenti, hogy David Pressman magyarországi amerikai nagykövetnek nagy valószínűséggel az elnöki beiktatás napjáig, 2025. január 20-ig be kell majd adnia a lemondását, ezen a napon pedig megszűnik a megbízatása − tette hozzá. Hogy mi történik ezután? Minden amerikai nagykövetségen szokott lenni egy második számú diplomata, az úgynevezett helyettes misszióvezető, az utódlás kérdésének eldöntéséig átveszi az ügyvivő szerepét. Lényegében egy megbízott nagykövetté válik, aki folytatja a diplomáciai feladatokat. Az elnök nagyköveti kinevezéseit a szenátus hagyja jóvá, a törvényhozás ezen háza pedig már most látható, hogy republikánus többségű lesz − magyarázta Dornfeld László, hozzátéve, hogy a Trump által kinevezett David Cornstein 2018. június 22-én vehette át nagyköveti megbízását, vagyis másfél évvel az elnök beiktatása után. Nem tűnik azonban lehetetlennek, hogy ezúttal jóval hamarabb lesz új magyarországi nagykövete az Egyesült Államok következő elnökének. Ez különösen azért is lehet így, mert Magyarország szerepe az amerikai külpolitikában jelentősen felértékelődik majd az elkövetkező időszakban. Az új nagykövet személye garancia lehet a 2016 és 2020 közötti szoros baráti viszonyhoz való visszatérésre, valamint arra, hogy a magyar belügyekbe való beleszólás helyett ennek a kapcsolatnak az ápolását fogja feladatának tekinteni − zárta gondolatait az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
David Pressman lassan elköszönhet, valószínűleg be kell nyújtania lemondását
Donald Trump megválasztása után gyors személycserék várhatók az amerikai diplomáciában – nyilatkozta Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Magyar Nemzetnek. David Pressman budapesti amerikai nagykövetnek a január 20-i beiktatásig be kell nyújtania lemondását - véli a szakértő.
[ "" ]
0
https://www.origo.hu/nagyvilag/2024/11/david-pressman-lemondas-budapest-donald-trump
null
true
null
null
Origo
Több, mint egy évszázddal ezelőtt, 1907-ben Albert Einstein az atomi részecskék mozgását tanulmányozva felállított egy teóriát, majd arra a következtetésre jutott, hogy a folyamatos, véletlenszerű mozgást a tudósok soha nem lesznek képesek megmérni, így az elméletet igazolni sem. Texasi tudósok azonban most rácáfoltak erre. Az ELTE Elméleti Fizikai Tanszék tudósai a protonok alkotóelemei felől közelítve bizonyították be, hogy az E=mc 2 képlet szubatomi szintjen is igaz. Pedig kutatásuknak nem is ez volt a célja. A folyadékok és gázok folyamatos, véletelenszerű mozgását Brown-mozgásnak nevezik Robert Brown skót botanikus után, aki egy kísérlet során felfedezte a jelenséget, amikor virágporszemcséket kevert el vízzel. A XX. század elején ezt a mozgást Einstein is tanulmányozta, és azt az elméletet állította fel, hogy a mozgást a molekulák folyamatos hőmozgása okozza, aminek következtében folyamatosan ide-oda lökdösik egymást. Ezt nevezik ekvipartíciós elméletnek. Éppen a mozgás kaotikus rendszertelensége és a nagyon gyorsan, folymatosan zajló ütközések miatt gondolta azt Einstein, hogy a tudomány soha nem lesz képes pontosan megmérni egy ilyen részecske mozgási vektorait. Ha azonban egy részecske helyzetét elég gyorsan meg tudják határozni, lehet esély arra, hogy a sebességét is megmérjék, még mielőtt bekövetkezne egy újabb ütközés. Einstein szerint egy ilyen mérés az ütközések között eltelő nagyon kis idő miatt lehetetlen, a Texasi Egyetem Mark Raizen által vezetett kutatócsapata azonban mégis talált egy módot a mérések elvégzésére, legalábbis légnemű közegben - írja a New Scientist. Mivel a gázokban sokkal ritkábban fordulnak elő a részecskék mint a folyadékokban, az ütközések is ritkábbak, így valamivel könnyebb a méréseket elvégezni. Raizen csapata egy 3 mikrométer széles, azaz porszemnyi méretű, gyöngyszerű szilíciumdarabkát ejtett csapdába két lézersugár segítségével. Abból, hogy a lézersugár mennyire térült el a kis üvegdarabka mozgásának következtében, következtetni tudtak a helyzetére, mielőtt egy ütközés eltérítette volna. Irány a kvantummechanika Ezekből az 5 mikroszekundumonként felvett adatokból következtetni tudtak a részecske sebességére is, és bizonyították, hogy az ekvipartíciós elmélet megállja a helyét. "Valóban nagyon nagy előrelépés, hogy képesek vagyunk egy Brown-részecske sebességét ilyen kis időintervallumokban megmérni" – mondta el Christoph Schmidt, a németországi Göttingeni Egyetem munkatára. "Most már technikailag lehetséges, hogy önálló részecskék mozgását kövessük rendkívül nagy idő- és térbeli felbontásban. Végső soron csak az szab ennek határt, hogy hány foton érintkezik adott idő alatt a részecskével." Raizen azt reméli, a jövőben képesek lesznek arra, hogy vákuumban a lézersugarak segítségével módosítsák a kísérleti részecskék mozgását, és így lelassíthassák azokat, hogy azok így alacsonyabb energiaállapotba kerüljenek. Ez lehetővé tenné a tudósok számára, hogy a részecskéket olyan rendszerben tanulmányozzák, ahol már a kvantumhatások érvényesülnek. Ezáltal lehetővé válna nagyobb méretekben érzékelni a szuperpozíció jelenségét, azaz azt, amikor egy részecske egyszerre tartózkodik a tér több pontján vagy többféle állapotban. Ezen felül az is lehetővé válna, hogy megvizsgálják az ekvipartíciós elmélettől eltérő jelenségeket, a kvantummechanika szabályai szerint létező részecskéknek ugyanis akkor is van kinetikus energiájuk, ha a hőmérséklet nulla fok. Phil Attard, a Sydney Egyetem fizikusa szerint a kísérlet valódi jelentősége nem abban rejlik, hogy igazolta az ekvipartíciós elméletet, mivel annak érvényességét eddig sem nagyon vitatta senki. Fontosnak tartja viszont azt, hogy a kísérleti módszerek továbbfejlesztésével képessé válhatunk a Brown-részecskék mozgásának nagyobb léptékben való megfigyelésére, illetve előrejelzésére is.
Texasi tudósok megcáfolták Einsteint
Texasi tudósok megcáfolták Einsteint - Megmérték egy Brown-részecske mozgását, amiről Einstein úgy gondolta, lehetetlen.
[ "einstein", "cáfolat", "brown mozgás", "tudomány" ]
0
https://index.hu/tudomany/2010/05/21/texasi_tudosok_megcafoltak_einsteint
2010-05-21 00:00:00
false
0
0
null
Szívrohamot kapott a kispadon csapata vasárnapi bajnoki labdarúgó-mérkőzése közben Eugen Neagoe, a Dinamo Bucuresti szakvezetője. A bukaresti csapat 51 éves edzője az Európa-liga következő fordulójában a Honvédra váró Universitatea Craiova elleni, magyar idő szerint vasárnap este 8 órakor kezdett bajnoki mérkőzés 25. percében szenvedett szívleállást, későbbi információk szerint szívrohamot, számolt be a mérkőzést közvetítő csatorna honlapja, a Digisport.ro . Miután Neagoe rosszul lett, szó szerint a kispadnál parkoló mentőben kezdték meg újraélesztését az orvosok. Az 51 éves szakember játékosként 1994 nyarán került a Vasas érintésével a Ferencváros labdarúgó-csapatához, amelyben egy idényt játszott, és ez alatt 7 gólt szerzett, illetve a szezon végén bajnoki címet ünnepelhetett a csapattal. Bár az alábbi videóban csak pár másodperces részleteken, és többek által nagyrészt takarva mutatja az edzőt a kamera az elszenvedett szívrohamot követően, – például az elején, amint a kispadon ül – a felvételeket olvasóink egy része felkavarónak találhatja. Az pedig, hogy Neagoe mennyire feszülten figyelte a mérkőzést, a 2:08'-nál – bevágott részletből látszik tökéletesen. Az edző igen kemény támadásoknak volt kitéve a csapat szurkolói részéről, akik lényegében a kinevezése óta el akarták üldözni, noha a Craiova elleni mérkőzés mindössze a második találkozója volt a Dinamo edzőjeként a bajnokságban. Ugyanakkor a román sportsajtó szerint Neagoe szenvedélyes dohányos, aki három doboz cigarettát szívott el egy átlagos nap. Nem zárható ki, hogy ez is hozzájárulhatott a szívrohamához. A beszámolók szerint a mérkőzést a stadionban, illetve a tévé előtt követő nézők számára akkor derült ki, hogy valami nem stimmel, amikor a találkozó 25. percében a Dinamo padjánál ülők heves gesztusokkal jelezték a játékvezetőnek, hogy baj van, aki erre megszakította a játékot. Gyorsan kiderült, hogy Eugen Neagoe, a Dinamo Bucuresti edzője lett rosszul, és az is rögvest látszott, hogy a helyzet kifejezetten súlyos. Neagoe-t nagyon gyorsan a kispadnál leparkoló mentőbe tették hordágyon, de az nem indult el vele azonnal a kórház felé, hogy orvosok azonnal megkezdhessék a segítségnyújtást. A játékosok döbbenten, a fejüket fogva figyelték az eseményeket, volt aki sírt, más imádkozott, a korábban még a távozását követelő szurkolók pedig a nevét énekelték. A későbbi hírek megerősítették, hogy az edző már a stadionban orvosi ellátást kapott, és ennek során a mentőben lévő defibrillátort is használni kellett az újraélesztéséhez. A legfrissebb hírek szerint az edző magához tért a kórházban, beszélt is az orvosokkal, és a remények szerint már túl van a közvetlen életveszélyen. A mérkőzést a megszakítást követően folytatták, az idegenben játszó U. Craiova 2-0-ra megnyerte a találkozót.
Bajnoki közben kapott szívrohamot a Dinamo Bukarestet edző volt Fradi-labdarúgó
Bajnoki közben kapott szívrohamot a Dinamo Bukarestet edző volt Fradi-labdarúgó - Drámai jeleneteket közvetített a tévé a román bajnokin, Neagoét a kispadnál parkoló mentőben hozták vissza az életbe.
[ "román bajnokság", "edző", "szívmegállás", "eugen neague", "sport" ]
0
https://index.hu/sport/futball/2019/07/21/dinamo_bucuresti_edzo_szivmegallas_u_craiova_roman_bajnoki_merkozes
2019-07-21 00:00:00
false
0
0
null
A díjátadó ünnepségre a hat, pályázatot benyújtó diákot, illetve családtagjaikat és felkészítő tanáraikat is meghívták, valamint a Nemzeti Művelődési Intézet Vármegyei Igazgatóságának munkatársai is megjelentek az eseményen. Dr. Csönge Attila levéltárigazgató bevezetőjében köszönetet mondott a pályamunkák elkészítéséért, melyeket a levéltár gyűjteményében megőriz az utókor számára. A bírálóbizottság döntése alapján a "Legyél krónikás!" című pályamunkák közül első helyezést ért el Biró Csanád (Jászárokszállási Deák Ferenc Gimnázium, 9. o.): Göblyös család a történelem viharában (felkészítő tanár: dr. Kácsorné Érsek Edina). Második lett Hreskó Flóra (Szandaszőlősi Általános Iskola, 7. o.): Egy falvai kincsestár története (felkészítő tanár: Herczegné Csörgő Melinda), harmadik pedig Nagy József (Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Kőtelek, 6. o.): A régi iskolás élet (felkészítő tanár: Kulcsárné Végső Zsuzsanna). A díjazott, illetve a további, pályázatot benyújtó diáknak, valamint a gyerekeket támogató pedagógusoknak is ajándékcsomaggal, illetve levéltári kiadvánnyal mondott köszönetet a levéltár a pályamunkájukért. Az ünnepséget követően raktársétán vehettek részt a vendégek, melyen megismerkedhettek a levéltár tevékenységi köreivel, gyűjteményének különleges darabjaival. A találkozó zárásaként a vállalkozó kedvűek még a papírmerítést is kipróbálhatták.
Legyél krónikás: diák-levéltárosokat díjaztak
A „Legyél krónikás!” című projekt egyik eleme az „Elmesélem 1000 szóban” című pályázat. A vármegyei levéltárban már a helyi díjátadó ünnepség is megtörtént.
[ "" ]
0
https://www.szoljon.hu/helyi-kultura/2024/11/legyel-kronikas-leveltar-szolnok
null
true
null
null
SZOLJON
A Kehi által bekért dokumentumok, pályázati anyagok megküldésének határideje múlt pénteken járt le, és a Magyar Nemzet úgy tudja, a közel hatvan érintett szervezet közül eddig mindössze nyolc jelezte, hogy nem kíván együttműködni a hivatallal, ugyanakkor a Kehi által kért adatok egy részét – igaz, nem teljeskörűen – ezek is nyilvánosságra hozták. Az egyik fő titkolózó a norvég civil pénzeket odaítélő konzorcium vezetője, az Ökotárs Alapítvány, amely a Magyar Nemzet információi szerint a bekért iratok többségét (így például a pályázati dokumentációkat és az egyes pályázatokat elbírálók nevét) nem adta át a Kehinek. Úgy tudjuk, az adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt a Kehi hamarosan kezdeményezheti az adóhatóságnál az Ökotárs adószámának felfüggesztését, és eljárási bírsággal is sújthatják az alapítvány vezetőjét. Bár az Ökotárssal szerződésben lévő brüsszeli iroda arra utasította az alapítványt, ne adjon ki nem nyilvános dokumentumokat a Kehinek, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007-es törvény kimondja: a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokkal, pályázatokkal és a pályázati döntésekkel összefüggésben kezelt adatok közérdekből nyilvánosak. Márpedig ennek alapján a kért iratokat nemcsak a Kehi, hanem bárki más is megismerheti. Ráadásul Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke egy júniusi állásfoglalásában ugyancsak leszögezte: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján közfeladatot ellátó szervnek minősül a norvég pályázati program lebonyolításáért felelős konzorcium. Talán nem véletlen, hogy a titkolózók között található az az Asimov Alapítvány is, amely az Átlátszó.hu internetes portál „közpénzügyi módszertanának továbbfejlesztésére és továbbadására” kapott közel 32 millió forintnyi támogatással nem akar (vagy nem tud) elszámolni. Ez azért is érdekes, mert a kormányzati szerveket rendszeresen közérdekű adatigénylésekkel „bombázó”, illetve kormányzati dokumentumokat kiszivárogtató internetes oldal üzemeltetője az az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft., amely nem civil szervezet, s így a Norvég Civil Támogatási Alapból nem is részesülhet támogatásban. Minden jel arra utal tehát, hogy az Asimov Alapítványt csak strómanként használták föl arra, hogy a norvég pénzekhez hozzájussanak, miközben a valódi kedvezményezett az Átlátszó.hu volt. Ezt a gyanút erősíti az is, hogy Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője az utóbbi időben több helyen is tiltakozott a vizsgálat ellen, holott ő a papírok szerinti kedvezményezettnél, az Asimov Alapítványban semmilyen tisztséget nem visel. Bár a Norvég Alapból kapott pénzekkel elszámolni nem akaró „civilek” rendre a politikától való függetlenségüket hangsúlyozzák, érdekes, hogy az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft. tulajdonosai között felbukkan az a Tordai Csaba, aki a Bajnai-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára volt. A 2010-es kormányváltás előtt ő gondoskodott róla, hogy a Bajnai-kormány tagjainak elektronikus levelezését töröljék.
Törvénysértő az Ökotárs titkolózása
Együttműködött a megkeresett szervezetek döntő többsége a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/07/torvenyserto-az-okotars-titkolozasa
2014-07-22 12:03:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Szeptember elejétől kötelezővé vált a jegyelővétel Budapest elővárosi zónájában, ezzel párhuzamosan pedig egységesen 25 ezer forintra változott a pótdíj összege. Az új rendszer bevezetése türelmi időszakkal indult: az első két hónapban még a korábbi, alacsonyabb összegű "fedélzeti" pótdíjjal kellett csupán számolnia annak, aki érvényes jegy vagy bérlet nélkül kezdte meg utazását. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium most úgy döntött: az átmenet megkönnyítése érdekében meghosszabbítja a türelmi időt 2025. február 1-jéig. A meghosszabbított türelmi időszak ideje alatt a rendszeres vagy szúrópróba szerű ellenőrzést végző jegyvizsgálók figyelmeztetnek a változásra, és a korábbi, mérsékelt összegű pótdíjra büntetik a jegy nélkül utazókat.
Lázárék döntöttek: türelmi időt hosszabbít a MÁV
Februárig még az alacsonyabb összegű pótdíjat kell megfizetnie annak, aki a Budapest elővárosi vonatokra jegy nélkül száll fel. A vonatokon ősz eleje óta nem lehet jegyet venni, ezért ha nincs az utazónak előreváltott jegye vagy érvényes bérlete, és találkozik a kalauzzal, pótdíjat kell fizetnie.
[ "" ]
0
https://www.klubradio.hu/hirek/lazarek-dontottek-turelmi-idot-hosszabbit-a-mav-147923
null
true
null
null
Klubrádió online
Az Opus Global közvetett tulajdonában álló R-Kord Építőipari Kft. összesen több mint 30 milliárd forint értékben nyert megbízásokat közbeszerzési pályázatokon – közölte az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A Mészáros Lőrinchez köthető cég a Strabag Rail Kft.-vel közös konzorciumban elnyerte a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Püspökladány–Biharkeresztes szűk keresztmetszet kiváltása és villamosítása elnevezésű projektjét. A projekt teljes nettó ajánlati ára 47,237 milliárd forint, ebből az R-Kord Kft. 25,820 milliárd forint értékben érintett. Egyedüli ajánlattevőként a cég megnyerte a szintén a NIF által kiírt Kaposvár–Fonyód vv. állapotjavítás–Somogyjád megnevezésű projektet. A szerződéskötés folyamatban van, a projekt értéke nettó 73,695 millió forint. A társaság ugyancsak egyedüli ajánlattevőként elnyerte az újszászi, valamint a váci állomás tervezésére, kivitelezésére kiírt közbeszerzést. Az egyösszegű nettó ajánlati ár 2,254 milliárd, illetve 2,048 milliárd forint.
Gazdaság: 30 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket Mészáros Lőrinc cége
A vasútépítés a járvány alatt sem állhat le.
null
1
https://hvg.hu/gazdasag/20200423_meszaros_kozbeszerzes_vasut_rkord
2020-04-23 15:31:00
true
null
null
HVG
Már második alkalommal hagyja ki a Fidesz a Karácsony Gergely főpolgármester által összehívott egyeztetést. A főpolgármester amiatt kezdeményezte ezt a múlt szerdai fővárosi közgyűlésen, mert akkor sem sikerült a testületnek megállapodnia abban, kik legyenek a fővárosi cégek igazgatósági (ig), illetve felügyelőbizottsági (fb) tagjai. Távolmaradását a kormánypárt fővárosi frakciója hétfőn délután azzal indokolta, nem vesznek részt "a liberális szivárványkoalíció pozíció- és helyosztó műsorában!". - Karácsony Gergely ma koradélutánra egyeztetésre hívta a fővárosi frakcióvezetőket, a Városházára. Természetesen ez az egyeztetés sem a budapestiek hétköznapi ügyeiről, gondjairól szól. A téma nem a lakhatási válság, nem a dugóhelyzet, és nem is a közrend kérdésköre, hanem a főváros nagyvállalatainak vezetői székeiről szól. Ebben az osztozkodásban nem veszünk részt. Karácsonynak és a liberális szivárványkoalíciónak fél éve volt, hogy élve többségükkel, megoldják ezt a kérdést - írták. Legutóbb egyébként a Tisza Párt is kihagyta az egyeztetést, kérdés, ezúttal elmennek-e. Ők azzal érveltek akkor, az előzetes agenda és meghívó szerint a megbeszélés a fővárosi cégek felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjaihoz kapcsolódó kérdésekre korlátozódott volna, azonban közvetlenül az egyeztetés előtt kiderült, hogy napirendre került az olimpia rendezésének kérdése is, amelyről a Tisza frakció semmiféle előzetes tájékoztatást nem kapott. Arra is kitértek, a Tisza Párt fővárosi frakciója megalakulása óta "következetesen hangsúlyozza, nem támogatjuk, hogy a főpolgármester saját hatáskörében tartsa a fővárosi cégek vezetőinek kinevezési és felügyeleti jogát, ehelyett a demokratikus működés szellemében szükségesnek tartjuk, hogy ezek a döntések a közgyűlés hatáskörébe kerüljenek". Egyébként a frakció szerette volna elérni, hogy Karácsony Gergely új pályázatot írjon ki az ig és fb-tagokra, ám ez nem ment át a múlt szerdai fővárosi közgyűlésen. Kérdés, hogy hogy lesz bármiféle megállapodás az ügyben, ugyanis egyes cégeknél az fb- és ig-tagok mandátuma lejár november 15-én.
A Fidesz ezúttal sem volt hajlandó elmenni a Karácsony Gergely által összehívott egyeztetésre
A főpolgármester minden frakciót meghívott, hogy egyeztessenek arról, kik legyenek a fővárosi cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai.
[ "" ]
0
https://hang.hu/belfold/a-fidesz-ismet-nem-hajlando-elmenni-a-karacsony-gergely-altal-osszehivott-egyeztetesre-169162
null
true
null
null
Magyar Hang
A két gyorsított közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő - a Rogán Antal kabinetminiszter irányítása alatt álló - Nemzeti Koncessziós Iroda tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben. Az augusztus közepén meghirdetett gyorsított eljárások indoka az volt, hogy "a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására irányuló tevékenységre vonatkozó koncessziós beszerzési eljárás 2021. június 9. napján megindításra került, melyre tekintettel az eljárással kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások igénybevétele soron kívül szükségessé vált." Az első közbeszerzés a pénzügyi tanácsadást tartalmazza. Az ajánlatkérő a nyertestől - többek között - a következőket várja el: a hazai és nemzetközi gyakorlat vizsgálata, összegzése, koncesszióstruktúra, illetve üzletág-értékesítési modell pénzügyi kiértékelése, üzleti modellek kidolgozása, összhangban a hatályos jogszabályi-, társadalmi- közpolitikai feltételrendszerrel. Ezt a nettó 400 milliós keretszerződést - egyedüli ajánlattevőként - a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. nyerte, vele október 6-án szerződést is kötött az iroda. A második közbeszerzés a jogi tanácsadást tartalmazza. Itt a nyertes feladata az egyes koncessziós tevékenységekre vonatkozó jogi hatástanulmányok, koncessziós stratégiák kidolgozása, jogi döntés-előkészítő dokumentumok elkészítése, továbbá közreműködés a koncessziós eljárásokra vonatkozó egységes vagy speciális jogi eljárásrend kialakításában. Szintén egyedüli ajánlattevőként itt a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda nyerte a szintén nettó 400 milliós keretszerződést, amelyet október 13-án kötött meg vele az ajánlatkérő. A Napi.hu szeptember végén közölte, hogy hivatalosan is lezárult részvételi szakasz a 35 éves autópálya-koncesszió pályázati eljárásában. Három cég jutott tovább a második, ajánlattételi szakaszra. A három cég a következő:
Rogán Antal irodája 800 millióért szerződtetett tanácsadókat az utak koncesszióba adásához
Gyorsított közbeszerzési eljárással választotta ki a Nemzeti Koncessziós Iroda a Deloitte Zrt.-t pénzügyi, míg a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Iroda jogi tanácsadásra, nettó 400-400 millió forintért. A tanácsadás a gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adásához szükséges.
null
1
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/tanacsadok-koncesszios-iroda-gyorsforgalmi-uthalozat-kiszervezese-kozbeszerzes.740322.html
2021-11-16 15:39:19
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
Első fokon úgy döntött a bíróság, hogy az ELTE-nek ki kell adnia, hogy az ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzatánál kik és mennyit kaptak a közéleti ösztöndíjból és a HÖK-ös jutalomkeretből – írta az Átlátszó Oktatás blog, amely a pert indította. A jutalom összesen havi 770 ezer forint volt, ehhez jött még a közéleti ösztöndíj. A nem jogerős ítélet azt mondja ki, hogy ezekből a forrásokból ki mennyit kapott 2009-ig visszamenőlegesen. Nyilvánosságra azonban nem hozható minden név, csak a HÖK képviselői, elnöke, alelnökei, küldöttségi tagjai és más tisztségviselői, illetve a Jurátus újság főszerkesztője. Az egyszerű hallgatók nevét nem szabad felfedni. Az Átlátszó Oktatás a HÖK zárszámadására is kíváncsi lett volna, de annak ellenére, hogy az alapszabály szól erről, az önkormányzat nem készített ilyet.
Ki kell adni, melyik HÖK-ös mennyit kapott az ELTE-n
Ki kell adni, hogy melyik HÖK-ös tisztségviselő mennyi pénzt kapott a hallgatói önkormányzattól - így döntött első fokon a bíróság.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/20131021-ki-kell-adni-melyik-hok-os-mennyit-kapott-az-elte-n.html
2013-10-21 12:59:00
true
null
null
Origo
Egyelőre továbbra is csak uniós biztosjelölt a korábbi bővítésért felelős biztos, Várhelyi Olivér. Első meghallgatásán nem tudta meggyőzni az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági, mezőgazdasági bizottságát a szakmai felkészültségéről. Az Európai Parlament képviselői három és fél órán keresztül kérdezték, például az abortuszról, vagy a nők speciális ellátásáról, de végül úgy döntöttek, újabb kérdéseket kell feltenni neki. A kudarchoz sokat hozzátett, hogy többen bírálták amiatt, mert a koronavírus-járvány idején a magyar kormány széles körben adott be az Európai Gyógyszerügynökség által nem jóváhagyott orosz, illetve kínai oltóanyagot a népességnek. Az sem segítette az előre jutását, amikor egy képviselő szóba hozta, hogy tavaly februárban egy véletlenül bekapcsolva hagyott mikrofonba azt mondta az Európai Parlamentben, hogy "Hány hülye van még?". Nem ez volt azonban a legnagyobb gond vele előző pozíciójában, hanem az, hogy uniós biztosként a magyar kormány, sőt, esetenként a Boszniai Szerb Köztársaság érdekeit képviselte. "Az európai uniós szerződésekből kiindulva, egy biztos nem képviselheti a saját kormányát, és a nemzeti érdekeit, ennek ellenére mindig van bizonyos szintű puha érdekképviselet. Várhelyi Olivér azonban bővítési biztosként - különösen a Boszniai Szerb Köztársaság irányába, az ottani függetlenedési törekvések hallgatólagos támogatásával - messze túlment ezen" - mondta a Hírklikknek Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund közép-európai elemzője. Az is félreértést okozott, amikor a tavaly október 7-ei Hamász-támadás után Várhelyi bejelentette a palesztin szervezeteknek nyújtott uniós segélyek egyoldalú leállítását. "Szembement az Európai Bizottság politikai irányvonalával, ebből később visszakozni volt kénytelen. Sok kritika érthető Várhelyivel szemben" - mondta Hegedűs. Várhelyit ezért egy második körben - az Európai Néppárt javaslatára - írásbeli kérdésekkel fogják vizsgáztatni. Ezekre hétfőig kell válaszolnia. Ha ez sikerül, akkor szavazhatnak a pozíciójáról az Európai Parlamentben. A korábbi bővítési biztos jelenleg az Európai Bizottság egészségügyért és állatjólétért felelős biztosi pozíciójára hajt, ami jelentős visszalépést jelent. Hegedűs szerint ez nem csak a biztosjelölt személyének szól, hanem a magyar kormány uniós politikájának is. A magyar jelölt az Európai Parlamentben a szélsőjobboldali pártok, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád támogatását élvezi, de legalább a parlament kétharmados többségének kellene mellette szavaznia. Ha nem sikerül ennyi képviselőt maga mellé állítania, akkor a bizottságok teljes tagsága dönt a sorsáról, ahol már az egyszerű többség is elég. Hegedűs szerint a második körben át fogja engedni a parlament Várhelyit, mert érdekük, hogy lehetőleg még az idén megalakuljon az Európai Bizottság. "Szimbolikus ellenállást tanúsíthatnak a legvitatottabb biztosjelölttel szemben, de ezt a stratégiai célt nem sodornák veszélybe. Olyan magyar jelölt nem lehetséges, aki független európai biztosként, és nem a kormány kinyújtott kezeként működne, ezért beárazható kockázat az, ha egy ismert minőséget képviselő Várhelyi áll a leggyengébb portfólió élén, mint megkockáztatni, hogy mennyire tudja a magyar kormány elhúzni az Európai Bizottság megalakulását" - mondta az elemző. Előfordulhatna például, hogy a magyar kormány nem állít újabb jelöltet, vagy egy Várhelyinél is megosztóbb, vitathatóbb embert nevez a pozícióra.
Érthetők a Várhelyi Olivért érő kritikák
Magyarország uniós biztosjelöltjének meghallgatása tükrözte a az Európai Parlament tagjai és amagyar kormány között régóta húzódó feszültséget – mondta a Hírklikknek a German Marshall Fund elemzője. Hegedűs Dániel emlékeztetett, nem csak a magyar kormányt, hanem a Boszniai Szerb Köztársaságot is túlzottan támogatta a korábbi uniós biztos, Várhelyi Olivér. A következő, alacsonyabbnak tekinthető pozíciója azonban nem csak a személyének, hanem a magyar kormány uniós politikájának is szól – tette hozzá.
[ "" ]
0
https://pecsistop.hu/kozelet/erthetok-a-varhelyi-olivert-ero-kritikak/530209
null
true
null
null
Pécsi Stop
A pap két budapesti régiségkereskedővel megegyezett, hogy eladja nekik a kincstár tulajdonát képező, XVIII. századi tabernákulumot, ha ők egy asztalossal elkészíttetik az eredeti bútor másolatát. Amikor a hamisítvány elkészült, a két tabernákulumot kicserélték. A cseréért Kántor Antal 300 ezer forintot kapott. A plébános visszaadta a pénzt a kereskedőknek, amikor megtudta, hogy az ügyben nyomoz a rendőrség, és arra is utasította őket, hogy az eredeti bútort tüntessék el. A XVIII. századi tabernákulum azóta sem került elő. A papot elmarasztalta a bíróság amiatt is, mert az egyik rokonát, Bagdal László antikváriust bevitte a könyvtár felszámolás alatt álló raktárába. Itt közösen kiválogatták a legértékesebb könyveket, majd értékesítették őket. A 600 ezer forintos bevételen a két férfi megosztozott. Bóka Tibor büntetőtanácsa a papot hároméves börtönbüntetésre, az egyik kereskedőt, a másodrendű vádlott Martinka Lászlót pedig felbujtóként, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettében marasztalta el, és két év három hónap szabadságvesztésre ítélte. A harmadrendű vádlott, a másik kereskedő szökésben van. Ellene elfogató parancsot adtak ki. Ügyében egyelőre nem született ítélet. Albitz Ferenc asztalos két év börtönbüntetést kapott. Bagdal Lászlót tíz hónapra ítélték, de büntetését a bíróság két évre felfüggesztette. Egyik ítélet sem jogerős.
Sikkasztás miatt elítélték a szőnyi plébánost<br/>
Különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás miatt hároméves börtönbüntetésre ítélte Kántor Antalt, a Győri Egyházmegyei Könyvtár és Kincstár egykori igazgatóját, a Papnevelő Intézet volt vicerektorát, jelenlegi szőnyi plébánost kedden a Győr Városi Bíróság.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2000/06/20000606sikkasztas
2000-06-06 17:56:00
true
null
null
Origo
A belgrádi bíróságon pénteken meghallgatták a hatalommal való visszaéléssel gyanúsított Zsivadin Jovanovics volt jugoszláv külügyminisztert, Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök pártjának magas rangú tisztségviselőjét. Jovanovicsot azzal gyanúsítják, hogy beosztásával visszaélve kormánytagsága idején jogtalanul két diplomata útlevél kiadására adott utasítást Milosevics Marko nevű fia számára. Jovanovics, aki jugoszláv parlamenti képviselőként mentelmi jogot élvez, a meghallgatáson nem nyilatkozott e jogáról, bár jelezte, hogy a bírósági eljárás megkezdése után nem kíván vele élni. A vizsgálóbíró azonban a mentelmi jog felfüggesztését kívánja kérni a parlamenttől. Jovanovics a Milosevics vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) alelnöke, s a tavalyi választások nyomán ellenzékbe szorult párt tényleges vezetőjének is tekinthető, a pártelnök Milosevicset ugyanis hatalmi visszaélés gyanújával vizsgálati fogságban tartják. Előzetes közlés szerint péntekre tervezték Milan Milutinovics szerb elnök meghallgatását is. Őt szintén azzal gyanúsítják, hogy - Jovanovics előtt betöltött - jugoszláv külügyminiszteri tisztsége idején két diplomata útlevélhez juttatta jogtalanul Milosevics fiát. Ez utóbbi meghallgatás azonban elmaradhat; belgrádi tévéjelentés szerint nem vehető biztosra, hogy Milutinovics megkapta az idézést. Milutinovics az előző szerbiai kormányzat csúcsvezetői közül egyedül őrizte meg a tavalyi belgrádi demokratikus fordulat után is magas közjogi tisztségét. Politikai aktivitást azonban nem mutat, nemrégiben pedig SPS-es párttisztségeiről is lemondott. (2001.05.17.)
Megkezdődött a volt jugoszláv külügyminiszter pere <br/>
Zsivadin Jovanovicsot volt jugoszláv külügyminisztert hatalommal való visszaéléssel vádolják. Az ügyészség szerint Jovanovics két diplomata útlevéllel látta el Milosevics fiát, Markót. A bíróság a Jovanovics előtti külügyminisztert, Milan Milutinovicsot is meg akarja hallgatni az ügyben.
null
1
https://www.origo.hu/nagyvilag/2001/5/20010518megkezdodott
2001-05-19 00:45:00
true
null
null
Origo
Nemrég ünnepélyes keretek között átadták a Magyar Falu Programban felújított kesztölci játszóteret, amelyet a település az "Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése, önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó beszerzések" című pályázatán közel 6 millió forintot nyert az új játszótéri játékok beszerzésére és telepítésére, számolt be a kesztölci települési oldal. Az átadóünnepségen Juhász Sándor polgármester köszöntötte a jelenlévőket, köztük Erős Gábor országgyűlési képviselőt. Mint elhangzott, a játszótér felújítása időszerű volt, az elnyert összegből egy hintát, egy mászókát és egy mászóka-kombinációs játékot vásároltak. Emellett önkormányzati költségből a régi hinta és a rugós játék is megújulhatott. Mint hozzátette: az egyik játékot, a dupla csúszdás mászókát nem tudták megmenteni, ezt a későbbiekben pótolják, amennyiben a források lehetővé teszik. Erős Gábor beszédében először is gratulált az újonnan megválasztott polgármesternek, Juhász Sándornak. Emellett támogatásáról, segítségéről biztosította őt, illetve a település teljes lakosságát. Mint kiemelte: a kormány a Magyar Falu Programot évekkel ezelőtt azért indította el, hogy a kisebb iparűzési adóbevétellel rendelkező településeken is megvalósulhassanak kisebb-nagyobb fejlesztések. A lehetőség a jövőben is adott lesz, reményei szerint a következő évben újabb források nyílnak meg a települések számára. A beszédek után Juhász Sándor, Nagyváriné Radovics Angelika, a Kesztölci Kiserdei Óvoda intézményvezetője és Erős Gábor közösen átvágta a nemzeti színű szalagot. A gyerekek egyből birtokba is vették az új játszóteret.
Magyar Falu Programban újult meg a játszótér
Elöregedett, elkorhadt játékparkot cseréltek Kesztölcön. A beruházás a Magyar Falu Programon belül valósult meg.
[ "" ]
0
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/magyar-falu-program-jatszoter
null
true
null
null
KEMMA
Az intézet többek között kidolgoz majd egy önálló Európa-koncepciót, egy olyan szuverenitás-indexet, amivel össze lehet hasonlítani az EU tagállamait, illetve elkészít majd "egy Nemzetek Jogai Charta-tervezet"-et is. A Telex érdeklődött a Terror Háza Múzeum főigazgatójánál, Schmidt Máriánál, hogy mikor kereste meg ezzel Szájer Józsefet, miért épp őt, illetve Szájer rögtön elfogadta-e a felkérést. Ezekre Schmidt Mária nem válaszolt, helyette ezt írta: "Szájer Józseffel évtizedek óta ismerjük egymást, politikusként, jogászként végzett munkáját mindig is nagyra tartottam. Tudására elemzőként, tanácsadóként nagy szüksége van a XXI. Század Intézetnek és Magyarországnak is. A Szabad Európa Intézet megalapításával egy régóta tartó, szoros együttműködés új szakasza kezdődik el." A lap emlékeztet: az egykori fideszes EP-képviselő egy 25 fős melegorgiáról menekült el az ereszen keresztül, 2020-ban, a Covid-lezárások közepette, Brüsszelben. Szájer a botrány után lemondott a mandátumáról, és a Fideszből is kilépett.
Schmidt Mária szerint Szájer József tudására nagy szüksége van Magyarországnak
Szájer Józsefről a napokban derült ki, hogy elfogadta „Schmidt Mária főigazgató asszony megtisztelő felkérését, és az alapítvány keretein belül” létrehozta a Szabad Európa Intézetet, ahol úgynevezett „szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű” munkát végez majd, politikai szerepet nem vállal.
[ "" ]
0
https://pecsistop.hu/kozelet/schmidt-maria-szerint-szajer-jozsef-tudasara-nagy-szuksege-van-magyarorszagnak/530198
null
true
null
null
Pécsi Stop
A vízkészlet-gazdálkodás tematikájú projekt az Interreg Europe Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul(t) meg. Átfogó célja a résztvevő hét régió szakpolitikai eszközeinek javítása a következők figyelembevételével: az éghajlatváltozás hatása a vízkészlet-gazdálkodásra, valamint az alkalmazkodás és az ellenálló képesség szükségessége. A 2024. április 1. - 2028. március 31. közötti megvalósítási időszakban a projektpartnerek szakmai szervezetek közreműködésével interregionális szemináriumokon, nemzetközi tanulmányutakon való részvétel, valamint jó gyakorlatok révén keresik a választ az alábbiakra: a jelenlegi vízgazdálkodás hiányosságainak azonosítása, a vízgazdálkodás éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásával kapcsolatos tapasztalatok és megoldások összehasonlítása, az ágazatközi koordináció és együttműködés javítása, a szerepek, felelősségek és érdekek megértése és felismerése a szektor valamennyi szereplője között. Az első nemzetközi tanulmányúton az olasz, spanyol, észt, lengyel, magyar, belga és francia szakértőkből álló partnerség A találkozó keretében az egyes országok képviselői bemutatták saját vízügyi helyzetüket, és azokat a kiválasztott jó gyakorlatokat, amelyek segíthetik a többiek munkáját a klímaváltozás hatásainak kezelésében a vízkészlet-gazdálkodás területén.
Vízkészlet-gazdálkodás nemzetközi együttműködésben
Tanulmányutat szervezett a Vas Vármegyei Önkormányzati Hivatal a Gov4Water - intelligens, hatékony és alkalmazkodó vízkészlet-gazdálkodás projektben.
[ "" ]
0
https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/vizkeszlet-gazdalkodas-nemzetkozi-projekt
null
true
null
null
VAOL (Vas Népe)
Útfelújítás-PR: vizsgálat, per Schmidt Gábor • 2005. augusztus 24. Egyre bonyolultabb a fővárosi útfelújításokkal kapcsolatos PR-megbízások ügye. Állítások, védekezések, cáfolatok és perrel való fenyegtődzés kíséri az esetet. Egyre nagyobb vihart kavar az idei budapesti útfelújításokhoz kapcsolódó PR- megbízások ügye. Atkári János, független - és jogköreitől megfosztott - főpolgármester-helyettes tegnap Tiba Zsolt főjegyzőhöz fordult, hogy betekinthessen az eredeti iratokba. szerinte ugyanis a PR-megbízások csak akkor szabályosak, ha a tájékoztatás és a kommunikálás feltételként szerepelt az útfelújítások engedélyokirataiban, a pályázati feltételek között, valamint az útépítőkkel kötött szerződésekben. Az útfelújítások kivitelezőit nyílt, nemzetközi közbeszerzési pályázaton választotta ki a főváros. A tájékoztatási feladatokat a velük kötött szerződés is részletezi - tudatta közleményben a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája. Atkári szerint az is jobb megoldás lett volna, ha a kommunikációs és PR- munkákra maga a városháza ír ki egységes közbeszerzési eljárást. Ha az eredeti dokumentumokból az derülne ki, hogy a megbízások nem voltak szabályosak, "akkor vizsgálatot kezdeményezhetek az ügyben, vagy, a rendőrséghez és az ügyészséghez is fordulhatok". A kivitelezők június elején kötöttek szerződést a tájékoztatást ellátó alvállalkozóikkal. A városháza ellenőrizte, hogy megtörténtek-e a szerződéskötések, "hogy ne legyen olyan útvonal, amelyik kimarad a tájékoztatásból". A főpolgármester-helyettes kizártnak tartja, hogy a városháza alosztályvezetője önszántából írta volna az útépítőkhöz júniusban címzett levelet, amelyben a kiválasztott PR-cégek listája szerepel. A független politikus egyébként etikátlannak tartja azt is, hogy a városházi sajtóiroda a kivitelezőkhöz akár csak az érdeklődő PR-cégek elérhetőségeit is továbbítsa. Az alosztályvezető levele pedig jogilag nem releváns, de a politikai erkölcs szempontjából elfogadhatatlan. A főváros sajtóirodájának közleménye szerint az említett levél "nem értelmezhető úgy, mint amelyben a hivatal utasítja a cégeket a szerződéskötésre, hanem a cégek közötti szerződéses viszony tudomásul vételéről van szó". Visszautasítja az útfelújítások kommunikációját összefogó Privy Council Kft. "még a gondolatát is annak, hogy bárki sugallja: cégünk nem törvényesen vagy etikailag kifogásolhatatlan módon szerzi megbízásait". Jogi lépéseket tesznek a megbízásokat aggályosnak nevező fideszes politikus, Wintermantel Zsolt ellen. Hangsúlyozták, hogy a cég vezetői és tulajdonosai nem tagjai sem az SZDSZ, sem Demszky Gábor főpolgármester kampánystábjának, és nem vesznek részt a szabad demokraták sajtómunkájában sem. Visszautasították azt a vádat is, hogy bárki is utasított volna bárkit arra, hogy cégükkel szerződjön. Hozzáfűzték: Szabados Krisztián - az SZDSZ egykori sajtófőnöke - közvetlenül nem tulajdonosa a Privy Councilnek, meghatározó tulajdonrésze pedig áttételesen sincsen a cégben. Atkári János főpolgármester-helyettes szerint a főváros érdekét jobban szolgálná, ha nem Demszky Gábor lenne a főpolgármester. Közölte, úgy látja, Demszky "foglyává vált egy politikai szerkezetnek", és ez ma már áthatja az önkormányzat hivatalát is. A főpolgármester-helyettes cáfolta az egyik hetilapban nyilatkozó főpolgármester állításait. Kijelentette, a megjelent nyilatkozattal ellentétben ő nem ellenezte a fővárosi hitelfelvételt, sőt éppen ő tett erre javaslatot.
NOL.hu
Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja.
null
1
http://www.nol.hu/archivum/archiv-374662
2005-08-24 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Ismét guberálókat fogtak a városrendészek, a párostól egy budapesti autó forgalmi engedélye is előkerült. Állításuk szerint a kukában találták - számolt be közösségi oldalán a Városrendészet Gyöngyös. x Hirdetés Mint írják, az Erzsébet Királyné és a Mátrai út sarkán vontak intézkedés alá két férfit. Az egyik nem csak, hogy a szemetest túrta fel palackok után kutatva, de még a környezetét is beszennyezte azzal, hogy a talált zsákmányból a folyadékot a járdára borogatta. Tettét elismerte, így köztisztasági szabálysértés miatt 50 ezer forintnyi helyszíni bírságot kapott. Társa az arra járóktól kéregetett, így mivel ő is elismerte a cselekményt szintén 50 ezer forintos bírságot kapott. Mivel egyikük sem tudta igazolni magát, így az egyenruhások átvizsgálták a ruházatukat, melyből egy forgalmi engedély került elő. Természetesen nem az ő nevükre szólt, állításuk szerint a kukában találták. Az ügy érdekessége, hogy a forgalmi engedély egy budapesti autóhoz tartozik, melynek tulajdonosával felvették a kapcsolatot, aki elmondta, hogy autóját nyitott állapotban találta, így értesítette a rendőrséget. A rendészek a két férfihoz is rendőrt hívtak, mivel nem tudták azonosítani magukat, majd a kiérkező járőröknek átadták a forgalmi engedélyt. Szintén aznap egy másik guberálóval szemben is intézkedtek, ő is helyszíni bírságot kapott. Mint hangsúlyozzák, az utóbbi időben megszaporodott a guberálás miatt kiszabott bírságok száma, ugyanis a visszaváltható palackok kikukázása egyfajta megélhetési módszer lett. Sok esetben azonban nem csak egy palack elvételéről van szó, a guberálók az esetek többségében a kuka feltúrásával hatalmas szeméthalmot hagynak maguk után, valamint a környezetet is szennyezik - teszik hozzá
Rejtélyes forgalmi engedély került elő egy guberáló párostól
Megszaporodott a guberálás miatt kiszabott bírságok száma, ugyanis a visszaváltható palackok kikukázása egyfajta megélhetési módszer lett.
[ "" ]
0
https://gyongyosma.hu/2024/10/23/rejtelyes-forgalmi-engedely-kerult-elo-egy-guberalo-parostol
null
true
null
null
gyongyosma.hu
Az Oltai Judit vezette tanács hűtlen kezelésben találta bűnösnek a vádlottat, akit a szabadságvesztés kiszabása mellett 5 évre eltiltott a közügyek gyakorlásától és több mint 3 millió forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezett. A PK Zrt. időközben leváltott, de jogilag még hivatalban lévő vezetőjét különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolták. A vádirat szerint Keczer László 2009 januárjában adásvételi szerződést kötött arról, hogy a városi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. többségi tulajdonában és a Mecsekbusz Kft. kisebbségi tulajdonában lévő PK eladja több mint másfél száz buszból álló járműparkját a PK és az LL Bus Kft. által létrehozott PK Busrent Kft.-nek. A 2,6 milliárd forintról szóló szerződéshez kapcsolódóan egy üzemben tartási megállapodás is született a járművek bérléséről. Az ítélet indokolása szerint a buszok eladásával és visszabérlésével a PK Zrt.-t és közvetetten Pécs városát jelentős vagyoni hátrány érte. Keczer László 2,47 milliárd vagyoni hátrányt okozott a buszok eladásával és visszabérlésével 2009 januárja és 2011 márciusa között. Kirívóan magas A bíró az indoklásban elmondta, a volt vezérigazgató a közgyűlés hozzájárulása nélkül értékesítette a buszokat. A járművek bérleti díja kirívóan magas volt, 2,47 milliárd forinttal több maradt volna a PK Zrt. kasszájában, ha Keczer László nem köti meg a buszok eladásáról és bérletéről szóló szerződéseket. Oltai Judit hangsúlyozta, a volt vezérigazgató nem a PK Zrt., hanem a befektető érdekeit tartotta szem előtt. Az elsőfokú bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott korábbi kifogástalan életvitelét, súlyosbítóként pedig a kirívó összeget. Fellebbeztek Az ítéletet a vád képviselője tudomásul vette, de a vádlott és védője fellebbezett, ezért az ügy másodfokon a Pécsi Ítélőtáblára kerül. A bíróság megtiltotta a vádlottnak, hogy a jogerős ítéletig elhagyja az országot. Keczer Lászlónak hetente két alkalommal a Székesfehérvári Rendőrkapitányságon kell jelentkeznie. A jó erkölcsbe ütközőnek, ezért semmisnek nyilvánította február közepén a Zalaegerszegi Törvényszék azt a szerződést, amelynek révén 2009-ben a Pécsi Buszközlekedési Zrt. (PK) eladta autóbuszait a PK Busrent Kft.-nek, majd attól visszabérelte a járműveket. Bővebben>>>
Hét évet kapott a pécsi buszprivatizátor
Hét év szabadságvesztésre ítélte a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. vezérigazgatóját a pécsi helyi járatú autóbuszok ügyében kedden, nem jogerősen a Pécsi Törvényszék.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/3/het-evet-kapott-a-pecsi-buszprivatizator
2012-03-27 17:02:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A dokumentumokból, amelyekről a Bild német lap számolt be , az is kiderült, hogy az ország 2024-ben további ötszázmillió eurónyi gyermeknevelési támogatás külföldre küldésére készül, bár az idei év első felében az ilyen kifizetések összértéke 0,58 százalékkal csökkent - hívja fel rá a figyelmet a Brussels Signal hírportál. A Bild szerint tavaly összesen 525,7 millió eurót utaltak Németországon kívüli bankszámlákra, és 2024 első hat hónapjában további 258,5 millió eurót küldenek hasonló módon külföldre. Ehhez képest 2010-ben mindössze 35,8 millió eurót utaltak az országon kívülre. A gyermektámogatásért felelős német szövetségi munkaügyi hivatal a jelentések szerint 320 098 gyermek ellátására fordította a pénzt, bár a kormányzati szerv közölte, hogy nem tudja, hány kiskorú rendelkezik német állampolgársággal. Hozzátették, hogy mindazok, akik Németországban adót fizetnek - még akkor is, ha nem az országban laknak -, jogosultak a kifizetésekre, amennyiben gyermekük van. Ugyanez vonatkozik a Németországban dolgozó migráns munkavállalók egy részére is, akiknek otthon gyermekeik vannak. Antje Tillmann parlamenti képviselő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője szerint semmi gond nincs a kifizetésekkel, mivel azok nagyrészt összhangban vannak a német és az európai uniós joggal. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a kifizetések egy része bosszantó visszaélésekkel járt. A Bild megjegyezte, hogy az elmúlt években számos csalást követtek el a főleg migránsokból álló bűnbandák a gyermeknevelési támogatásokkal és egyéb szociális juttatásokkal is. Mint ismert, az elmúlt években Németországban folyamatosan növekedett a bevándorlók száma, és ez komoly terhet ró az ország gazdaságára és szociális hálójára . Azok az összegek, amelyeket jelenleg a migránsok elszállásolására és ellátására fordítanak, hatalmas nyomást helyeznek az államháztartásra. További súlyosbító tényező, hogy sok bevándorló hamisan kiskorúnak mondja magát, ami automatikusan magasabb szintű ellátást és támogatást biztosít számukra. A jelenlegi rendszer lehetőséget ad arra, hogy egyes migránsok tisztességtelen módon próbáljanak meg hasznot húzni az állami támogatásokból. Az egyik legsúlyosabb esetben például egy nigériai férfi 24 gyermeket vallott magáénak, amiért évente 1,5 millió eurót kap az államtól. Borítókép: Bevándorlók Németországban (
Százmilliókat utalnak külföldre gyermekellátási támogatás címen a német hatóságok
Több mint félmilliárd eurónyi gyermeknevelési támogatást utaltak külföldre Németországból 2023-ban – derült ki a helyi médiának átadott kormányzati adatokból.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/szazmilliokat-utalnak-kulfoldre-gyermekellatasi-tamogatas-cimen-a-nemet-hatosagok
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A második zárt ajtók mögötti értékelés nem tartott tovább negyed óránál. Mindent elmond az egészről, hogy egyáltalán nem foglalkoztak érdemben Várhelyi Olivér megküldött válaszaival, ehelyett újabb paktumos döntésként bejelentették, hogy tovább húzzák az eljárást. E hét szerdán lett volna újabb ülés, de ezt minden érdemi indoklás nélkül törölték. Azóta azt sem tudni, mikor lesz a következő. De vajon miért? Az okokat ott kell keresni, hogy a spanyolországi események túlnőttek az eredeti terveken. A spanyol biztosjelölt jelenleg még a spanyol kormány tagja, és hazájában őt tartják az egyik fő felelősnek a valenciai tragédiáért, illetve a kormányzati segítség hiányáért. Politikai értelemben a fejét követelik, és ez nagyon megnehezíti, hogy az Európai Parlament közben jóváhagyja tagságát az Európai Bizottságban. Ha nem hagyják jóvá, borul az egész nagykoalíciós paktum. Így hát a spanyol szocialista biztosjelölt szorult helyzete miatt blokkolják a többi biztos jóváhagyását is. Sok mindenről szól ez az egész, csak arról nem, amiről kellene. Tartalom nélküli kisstílű politikai alkukkal foglalkoznak, nem pedig azzal, hogy ebben a válságok gyötörte időszakban, mielőbb megkezdhesse a munkáját az Európai Bizottság. Így Várhelyi Olivért sem azért blokkolják, mert bárkit is érdekelne közülük az európai egészségügy helyzete. Folytatás a jövő héten. Az egész eljárás épp annyira szomorú, mint amennyire méltatlan. Fölösleges is leírni, mit csinálnának az EU sokat idézett alapító atyái, ha látnák ezt. Bárhogy is legyen, Várhelyi Olivér kiváló jelölt, bizonyított a meghallgatásán, bizonyított az elmúlt 5 évben. Eddig is támogattuk, ezután is támogatni fogjuk.
Dömötör Csaba: Politikai kutyakomédiára kezdenek hasonlítani a brüsszeli biztosi meghallgatások
A történet onnan indul, hogy az Európai Néppárt előre paktumot kötött a baloldali pártokkal. Ennek egyik eleme, hogy előre eldöntötték, hogy Várhelyi Olivér magyar jelöltet biztosan nem engedik át első körben. Ez így is történt, amint az az első (zárt ajtók mögött tartott) értékelő megbeszélésen kiderült. Ezeken én is részt veszek. A néppárti-baloldali képviselők (nyilvánvalóan a Tisza Párt támogatásával) annak ellenére is kiegészítő válaszokat kértek Várhelyi Olivértől írásban, hogy a meghallgatásán az egyik legmeggyőzőbb teljesítményt nyújtotta, azt is demonstrálva, hogy okkal tagja 5 éve a biztosi kollégiumnak - írja Dömötör Csaba a Facebook-oldalán.
[ "" ]
0
https://www.origo.hu/itthon/2024/11/domotor-csaba-brusszel
null
true
null
null
Origo
Közleményük szerint az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a Nemzeti Választási Iroda elnökének javaslata alapján olyan koncepciót terjesztett elő, mely szolgálja a választási rendszer kiegyensúlyozottságát és a választójog egyenlőségét. "Minden ellenkező állítás a baloldali rémhírterjesztés kategóriájába tartozik, mely mögött épp azok állnak, akik 2010 előtt fittyet hánytak a vonatkozó alkotmányos követelményekre" - fogalmaztak. Úgy folytatták, hogy a 2011-ben elfogadott választási törvény - ellentétben a korábbi szabályozással - bevezetett egy lényeges szabályt, amely rögzíti, hogy amennyiben túlzottan nő a különbség az egyes egyéni választókerületekben élő választópolgárok száma között, akkor módosítani kell a beosztást. Ez a szabály a garancia arra, hogy fenntartsa a választókerületek arányos képviseletét, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő értékű szavazati jogot és beleszólást biztosít - fűzték hozzá. Mint írták, 2010 előtt - a korábbi választási rendszer utolsó éveiben - nagymértékű aránytalanságok keletkeztek a választókerületek népességét illetően, amelyre az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet. A testület döntését az akkori baloldali többség nem vette figyelembe, így a demokrácia követelményeinek megfelelő állapotot 2011-ben, a jobboldali többségű Országgyűlés állította helyre - jelezték. A közel másfél évtizede kialakított választókerületi beosztás sokáig eleget tett a demokratikus követelményeknek, azonban az elmúlt évek demográfiai trendjei - különösen a nagyvárosok agglomerációinak növekedése, illetve egyes vidéki térségek népességének változása - jelentős egyensúlyhiányokat eredményeztek a választókerületek között. Az igazságügyi bizottság javaslata épp ezen aránytalanságok feloldására javasol megoldást: ahol a népesség növekedett, ott a választókerületek számát is növelni kívánja - például Pest vármegyében -, ahol pedig csökkent, ott a választókerületek számát is csökkentené - például Budapesten - közölték. Fejér és Csongrád-Csanád vármegyében a választókerületi beosztás kisebb módosítását javasolják, a választókerületek számának változatlansága mellett, ez a módosítási szándék elősegíti, hogy "választási rendszerünk megfeleljen az Alaptörvény és a választási törvény előírásainak, valamint a demokratikus normáknak, hiszen a kiegyensúlyozott választókerületi rendszer a választások igazságosságának egyik alapfeltétele" - írták. Megjegyezték, hogy a javaslat aktualitását nemcsak a demográfiai változások indokolják, hanem az is, hogy a 2026-ban esedékes országgyűlési választás előtti évben a törvényi szabályok szerint már nem lehet változtatni a választás alapvető szabályain, így a kiszámítható és alkotmányos jogi környezetet még az idén indokolt megteremteni. Mindezek miatt az Alapjogokért Központ egyetért az igazságügyi bizottság javaslatával - áll a közleményben.
Alkotmányos kereteket szolgál
Az Alapjogokért Központ a választókörzetekről adott ki közleményt.
[ "" ]
0
https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/alapjogokert-kozpont-alkotmanyos-keretek
null
true
null
null
KEMMA
A kiadványban a legjobb hazai alapanyagokat gyűjtötték össze a szerkesztők - köztük a galambhúst is. Többek között sajtok, tészták, olajok, húsok, fűszerek egzotikus alapanyagok, mézek közül válogathatunk, de megtudhatjuk azt is, hogy az ország legjobb termelői piacait hol találhatjuk meg. Az összeállításban  szerepel a dunaföldvári Bálint Húsgalamb is. A cég a legjobb magyar éttermeket szolgálja ki galambbal. Bálint Csaba korábban  postagalambokkal  foglalkozott. Most a galambokat 25-30 napos korukban vágja le, ekkor nagyjából fél kilogrammot nyomnak. Szigorú módszerekkel kopasztja, készíti elő a galambjait - olvasható a Magyar Konyha kiadványában. A Bálint Húsgalambtól - például telefonos egyeztetés után - bárki rendelhet húst A galambhús fogyasztása nálunk nem divatos, pedig nagyon remek levest, vagy pörköltet lehet belőle készíteni (ez saját tapasztalás). A galambhús alacsony zsírtartalmú, magas fehérje-, és vas tartalommal rendelkezik. Ennek ellenére Magyarországon a galambhúsból az egy főre jutó fogyasztás a tíz dekát sem éri el, pedig nem  is olyan nagyon régen rengetegen foglalkoztak galambtenyésztéssel, ezáltal a fogyasztása is jóval nagyobb volt. Persze az is igaz, valamire való galambhoz nehezebb hozzájutni, mint szinte bármilyen vadhúshoz.
Galambhús Dunaföldvárról
A Magyar Konyha kiadványába egy dunaföldvári cég is bekerült
[ "" ]
0
https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/11/galambhus-dunafoldvarrol
null
true
null
null
DUOL (DH-online)
A baloldal vezetőjének, Gyurcsány Ferencnek a magánvagyona annak ellenére csappant meg, hogy a milliárdos oligarcha üzleti érdekeltségein túladott, s az öt év alatt kivont több mint kétmilliárdos tőkéből csupán szűk kétszázmillió forintnak maradt nyoma. Tegyük mindjárt hozzá, a bukott kormányfő üzleti karrierjében nem ez az egyetlen gazdaságilag megmagyarázhatatlan történet. A Gyurcsány-féle cégbirodalom zászlóshajója, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. 2010-es mérlegében tételesen nem találtuk meg annak a balatonőszödi villának a vételárát, amelyet az Altus-vezér a választást követően rapid módon értékesített július 9-én, egy babaápolási termékeket forgalmazó kereskedelmi vállalkozásnak. Ez a cég pedig a vásárlást követően azonnal elszaladt egy siófoki ingatlanirodába, ahol az alábbi hirdetést tette közzé: „Gyönyörű, rendezett, parkosított, közvetlen vízparti, egyedi adottságú ingatlan, kétszintes, bővíthető üdülő besorolású épülettel eladó. Az ár egymillió euró”. Amikor a hirdetés 2010-ben megjelent az ingatlanos honlapján, az euró árfolyama 265 forint volt. A viszonteladótól az új vevő 2010. szeptember végén – a mérlegadatok szerint – 289 millió forintért vásárolta meg a villát. Ám azt, hogy a bukott miniszterelnök ténylegesen mennyiért adta el az ingatlant a babaápolási cikkekkel kereskedőnek, még egy – lapunk által felkért – igazságügyi könyvszakértő sem tudta kisilabizálni. Ez volt az a kormányüdülőből kihasított villa, amit Szilvásy György, a KISZ egykori szóvivője, 1994 januárjában a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) helyettes gazdasági államtitkára kinézett Gyurcsány Ferenc üzletember számára. Ezt aztán az Aldo Kft. tíz évre kibérelte a MeH-től, az pedig visszabérelte tőle. Éppen annyiért, évi két és fél millió forintért, amennyi bérleti díjat fizetnie kellett az Aldo Kft.-nek. A fent említett ingatlan tulajdonosa – a nemzeti burzsoázia tagjaként és hivatalban lévő miniszterként – azt mondta 2004-ben, amikor miniszterelnök lett, hogy eladja az ingatlant, mert „pikáns dolog lenne oda járni nyaralni” azok után, hogy kormányfő lett. Mint látjuk, már akkor sem tartotta a szavát, már akkor is hazudott, hisz az ingatlant végül csak a legnagyobb titokban adta el 2010-ben.
Gyurcsány-sztori: sejtelmesre sikerült az őszödi villa eladása
A mai napig átláthatatlan műveletet hajtott végre tizenegy évvel ezelőtt a bukott kormá
null
1
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20210210-gyurcsany-sztori-sejtelmesre-sikerult-az-oszodi-villa-eladasa
2021-02-10 15:31:16
true
null
null
Magyar Hírlap
Nehéz helyzetbe sodorta magát a 2-es és 4-es metró kocsijait gyártó céggel hadakozó főváros. A fővárosi képviselők még nyáron fenyegették meg szerződésbontással a céget, amely a mai napig nem tudta megszerezni az új kocsik összes engedélyét. A BKV szerint veszélyes a szerződés felbontása, a városvezetés a következő várhatóan fideszes többségű testületre hagyná a problémát, az MSZP frakcióvezetője titkolózik. Egy napja maradt a fővárosnak a metróprobléma rendezésére. A Fővárosi Közgyűlés csütörtök-pénteki ülésének napirendjén szerepel az az előterjesztés, melyben a BKV tájékoztatja a fővárost arról, hogy milyen lehetőségei vannak a 2-es metró vonalára szánt, a francia Alstom által gyártott metrókocsik problémájának rendezésére. A főváros szorult helyzetbe került, miután az Alstom még nem kapta meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a metrókocsik végleges típusengedélyét, ezért egy korábbi döntése értelmében a fővárosnak szerződést kellene bontania a céggel. A BKV fővárosnak írt levelében azonban figyelmeztette a képviselőket, hogy ennek súlyos következményei lehetnek, ezért a közlekedési társaság felvetette azt a lehetőséget is, hogy a főváros halassza el a döntést, várja meg, hogyan dönt az NKH másodfokon (a szerződésbontás kockázatairól, és a főváros előtt álló két választási lehetőségről itt és itt olvashat részletesebben). A csütörtök-pénteki lesz az önkormányzati választások előtti utolsó közgyűlés, így ha akkor nem döntenek a képviselők a szerződésbontásról, akkor a következő, várhatóan fideszes városvezetésnek kell megoldania a problémát. Az [origo]-nak nyilatkozó fővárosi képviselők szavaiból az derült ki, egyelőre ők maguk sem tudják, mi lesz. Nem volt egyeztetés A bizonytalanságot részben az okozza, hogy a jelenleg napirenden szereplő, a 2-es metró szerelvényeit érintő előterjesztés nem olyan, amelynek alapján a kérdésről szavazni lehetne. Ez ugyanis technikailag a BKV tájékoztatója az előállt helyzetről, amelyet a közgyűlés megtárgyal majd, de csak az elfogadásáról vagy az elutasításáról dönthet, a BKV által vázolt két lehetőségről nem szavazhatnak. Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes irodájának egyik munkatársa az [origo]-nak azt mondta, erről egy külön javaslatot kell majd benyújtania egy képviselőnek. Ez várhatóan majd csak akkor történik meg, ha már elkezdődött a közgyűlés ülése csütörtökön - tette hozzá. Az [origo]-nak nyilatkozó fővárosi politikusok egyike sem tudta megmondani, hogy az azonnali szerződésbontásnak, vagy a megoldás következő ciklusra halasztásának van-e nagyobb esélye. A frakciók között egyeztetés sem volt György István, a fővárosi Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint, és ugyanezt mondta Lakos Imre, a városüzemeltetési bizottság korábban SZDSZ-es, ma független vezetője is. Steiner Pál, az MSZP frakcióvezetője szerint probléma, hogy Demszky Gábor főpolgármester nem kezdeményezett egyeztetést a frakciókkal a kérdésben. "Tizenkilencre lapot húzni" "A városvezetés csak olyan döntést támogat, amely nem köti meg a leendő városvezetés kezét, miközben a Főváros érdekeit szem előtt tartva nem sodorja veszélybe sem a 4-es metró európai uniós támogatását, sem szerződésbontás esetén a megállapodásban meghatározott bankgaranciák lehívhatóságát" - írta az [origo] kérdéseire Ikvai-Szabó Imre SZDSZ-es főpolgármester-helyettes. Ikvai szerint ezért "a racionális döntés az, ha a szerződés felmondására az NKH jogerős döntéséig nem kerül sor". Az SZDSZ egykori koalíciós partnere, az MSZP álláspontja egyelőre nem világos, Steiner Pál frakcióvezető nem árulta el kérdésünkre, hogy a halasztást vagy a szerződésbontást támogatja-e a frakció. Arra hivatkozott, hogy még nincs benyújtott előterjesztés, ezért jelenleg "ebben az ügyben nincs olyan, amiben dönteni kellene". Lakos Imre, a városüzemeltetési bizottság elnöke úgy tudja, jelenleg nincs egyértelmű többsége egyik lehetőségnek sem. Mivel ilyen horderejű döntés csak minősített többséggel születhet meg, a Fidesz-frakció nélkül nem dőlhet el az ügy. A politikus szerint még a közgyűlés előtt szükség lenne valamilyen egyetértésre vagy egyeztetésre, mert ez "nem magánügy" - fogalmazott. Lakos szerint nem jó megoldás a késlekedés, mert az az Alstomnak kedvez, ehelyett "tizenkilencre lapot kell húzni", és felmondani a szerződést, még akkor is, ha ez akár súlyos következményekkel is járhat. "Az Alstom visszaél a szituációval, szórakozik a fővárossal" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a cégnek "volt négy éve", hogy megszerezze az engedélyeket a metrókocsikra. Négy éve vár a BKV a kocsikra A BKV még 2005-ben írt ki pályázatot a 2-es és az épülő 4-es metró új szerelvényeire. A pályázaton az Alstom győzött. A szerződést 2006. május 30-án írták alá, a 37 metrószerelvény a szerződés szerint 65 milliárd forintba kerül. A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot. A 2-es metróra szánt 22 járművet 2008 májusától kellett volna leszállítani, de az első két kocsi csak nyolc hónappal később, 2009. január 28-án érkezett meg Budapestre. Az Alstom azzal magyarázta a késést, hogy késve, 2007 augusztusában kapta meg az úgynevezett előzetes típusengedélyt az NKH-tól, így csak ekkor tudta elkezdeni a prototípus gyártását. Végül a cég nem várt a végleges típusengedély megszerzéséig, hanem annak hiányában is legyártotta mind a 22 szerelvényt. Megfelelő kerékvágás György István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is a cég késlekedésére utalt, szerinte "tűrhetetlen, hogy valaki egy szerződést évekig negligáljon". A főváros korábban egyhangúlag döntött úgy, hogy a szerződést fel kell mondani, ha nincs meg a nyár közepén a végleges típusengedély, és György szerint ők ezt még mindig így gondolják. Ezért a fővárosi Fidesz "nem kíván új döntést hozni" az ügyben. Azt kérdésünkre nem mondta meg, hogy ez azt jelenti-e, hogy a Fidesz-frakció tagjai a szerződésbontásra szavaznak-e majd a közgyűlésen, vagy nem vesznek részt a döntésben. Kérdésünkre a fideszes politikus azt mondta, valóban vannak veszélyei a szerződés felbontásának, de az azért nem lehetetlen, hogy 2015 december 31-ig "megfelelő kerékvágásba" tereljék az ügyet. 2015 végéig kell az EU kikötései szerint a 4-es metrónak teljesen elkészülnie, amelynek vonalára szintén az Alstom gyártja majd a metrókocsikat. Az 4-es metró sorsa azért függ össze a 2-es metróvonalra szánt kocsikkal, mert a jövőben az új vonalon közlekedő szerelvényeket is az Alstom gyártja majd a BKV-val kötött szerződés szerint. Bár az Alstom konkrétan a 2-es metróvonalra szánt szerelvényekhez kérte a végleges típusengedélyt, a két vonalon futó szerelvények műszaki paraméterei gyakorlagilag egyformák.
Nincs megoldásuk a metróproblémára a fővárosi képviselőknek
Nehéz helyzetbe sodorta magát a 2-es és 4-es metró kocsijait gyártó céggel hadakozó főváros. A fővárosi képviselők még nyáron fenyegették meg szerződésbontással a céget, amely a mai napig nem tudta megszerezni az új kocsik összes engedélyét. A BKV szerint veszélyes a szerződés felbontása, a városvezetés a következő várhatóan fideszes többségű testületre hagyná a problémát, az MSZP frakcióvezetője titkolózik. Egy napja maradt a fővárosnak a metróprobléma rendezésére.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2010/08/alstom-bkv-metrokocsiszerzodes-nem-tudja-a-fovaros-hogyan-dont-csutortokon
2010-08-25 11:00:00
true
null
null
Origo
Van egy nagyon találó, az amerikai politikában sokszor előkerülő kifejezés arra, amit Orbán Balázs miniszterelnöki tanácsadó csinált, amikor az ukrajnai háborút kommentálva azt mondta, 1956 tapasztalata alapján nem tanácsos védekezni az orosz agresszióval szemben. "Saying the quiet part loud", vagyis "hangosan kimondani, amit csak magunkban mondunk." Akkor használják, amikor egy közszereplő óvatlanságból kimondja azt a kellemetlen igazságot, ami a jól felépített politikai lózungok mögött húzódik, és valahol mindenki sejti, a politikusok talán még be is ismerik maguknak, de nem mondanák ki nyíltan. Ez az igazság nem is az, hogy a kormány Magyarországot érő orosz agresszió esetén elkövetné a hazaárulás tényállását. Hanem az, hogy a tanulság, ami 1956-ból (is) levont a magyar politizáló közösség, valóban kritikus Ukrajna védekező háborújának megítélése szempontjából. Mohács óta ugyanaz a történet A magyar történelmi emlékezet - a távoli múltat leszámítva - tragédiák és igazságtalanságok sorozataként látja a múltat. Mohács óta ugyanaz a történet ismétlődik. Szereplői: a kis kelet-közép-európai (azaz geopolitikailag sérülékeny) ország, vagyis mi; egy agresszor nagyhatalom; és a cinikus, megbízhatatlan nyugat, aki segíthetne nekünk, de inkább félrenéz. Mohácsnál a török birodalom agressziója legyűri a magyarokat, és hiába védtük előtte sokáig a keresztény Európát, nem segítettek. 1849-ben a magyar szabadságharcot - az európai polgári forradalmak közül utolsóként - végül elfojtotta a Habsburg és orosz birodalmi túlerő. Hiába próbáltunk kiugrani a hitleri szövetségből, a nyugati szövetségesek nem vonultak be az Adria felől (ahogy azt Horthyék remélték), és érvényesült a nagyhatalmi logika, és jött a szovjet megszállás. A legutóbbi példa pedig 1956, ahol a szovjet birodalom vérbe fojtotta a forradalmat, a nyugat cserben hagyta a felkelőket. A magyar történelmi tapasztalat és emlékezet alapján a világ úgy működik, hogy a kis népet a nagyhatalom eltapossa, kedvére tehet vele, amit akar, az ez ellen küzdeni próbáló hősök legfeljebb erkölcsi győzelmet arathatnak. Miért haragszunk Ukrajnára, és nem Oroszországra? A magyar kormány hivatalos narratívája, hogy ők az ukránok további fölösleges szenvedését próbálják megakadályozni, ezért szeretnének minél hamarabb "béket bármi áron". Ennek a narratívának a hamisságát bizonyítja, hogy az Orbán-kormány két és fél év alatt semmiféle javaslattal nem állt elő, hogyan is kellene rendezni Oroszország és Ukrajna konfliktusát (nem úgy, mint a közvetítői szerepre valóban pályázó, saját béketervet bemutató Kína és Brazília). Az is sokat mondó, hogy az állítólag Ukrajna szenvedése ellen tenni akaró kormányoldal hangadói rendre leplezetlen örömmel reagálnak az orosz hadsereg által okozott pusztításra, újabb bombázásokra, az ukrán hadsereg veszteségeire (mikor az elesettek akár kárpátaljai magyarok is lehetnek). Mindez azt mutatja, hogy az ukrán honvédelem iránti ellenszenv mögött valami mélyebb ok húzódik. Amikor Ukrajna felé megindultak a orosz tankok, a magyar történelmi tapasztalat és emlékezet alapján mindenki egy újabb 1956-ra számított. A birodalmi túlerő hamar legyűri a kis ország ellenállását, az ellenállók hősi halált halnak, vagy a megtorlásnak esnek áldozatul, miközben a képmutató nyugat ismét cinikusan félrenéz - ahogy az a dolgok rendje. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, most valószínűleg a kormányoldalon is sokkal nagyobb szimpátiával tekintenének az ukrán népre (emlékezhetünk rá, hogy a háború első napjaiban, amikor még úgy hihettük, tényleg az ’56-os forgatókönyv következik, széles társadalmi konszenzus és összefogás alakult ki a menekültek megsegítésére). Ehelyett azonban a jól ismert szereplők nem voltak hajlandó eljátszani a rájuk osztott szerepeket. A nagyhatalmi agresszor csapatai elakadtak az kis kelet-közép-európai ország ellenállásán, a nyugat pedig nem nézett félre, hanem elkezdett nekik fegyvereket küldeni, amelyek ráadásul még hatékonyabbá és tették az ellenállást, ami azóta is folyik Az Orbán-kormány az elmúlt 2,5 évben többször megpróbálta elérni a nyugati fegyverszállítmányok leállítását. Ezzel valójában azt akarta kikényszeríteni, hogy a jól ismert történet mégis megvalósulhasson, a világ rendje helyreálljon. A magyar kormánypárti közbeszédben a harag a háború miatt kizárólag Ukrajnára és a nyugatra irányul, hiszen ez a két szereplő, aki Orbánék minden erőfeszítése ellenére sem játsszák el a rájuk osztott szerepet. Oroszország ezzel szemben pontosan azt teszi a megszállt területeken, amire az agresszor nagyhatalomtól számíthatunk - velük szemben tehát sokkal elnézőbbek. 1956 tanulsága Az ’56-os felkelőket (valamint a ’48-asokat, a török háborúk hőseit stb.) azért tekintjük nemzeti hősöknek, mert védekeztek a túlerőben levő agresszor ellen egy igazságos ügy, a nemzeti szuverenitás érdekében. Ezzel feszültségben áll az, hogy a kormány narratívája szerint az ukrán honvédők gyilkos gazemberek, amiért ugyanezt teszik. Ezt a kognitív disszonanciát valahogy fel kell oldani, ennek az egyik módja az, hogy ’56 történetét értelmezzük át. Erre tett is egy esetlen kísérletet Orbán Viktor, amikor azt mondta, hogy ’56-ban a szabadságharcosok azért harcoltak az oroszokkal, mert tűzszünetet és béketárgyalásokat akartak elérni. A kormány szempontjából a legjobb az lenne, ha teljesen újra tudnák írni ’56 történetét, valahogy úgy, ahogy azt a mai Oroszországban tették. Eszerint 1956 volt az első "színes forradalom", amit az amerikai titkosszolgálatok robbantottak ki, vagyis a "testvéri" szovjet beavatkozás legalábbis elnézhető, a történet igazi hőse pedig Kádár János. Csakhogy ehhez már késő (vagy még nagyon sokáig tartana, amíg megragad), különösen azután, hogy még az Alaptörvénybe is beírták, "mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki." A másik megoldás, hogy elutasítunk bármiféle párhuzamot ’56 és 2022 között. Gondoljuk azt, hogy Oroszország nem is agresszor, hanem jogosan indított háborút. A magyar kormányhoz kötődő médiában lényegében ez a narratíva az uralkodó. "Fasiszta puccs 2014-ben", "a nyugat betolakodott Oroszország érdekszférájába", "ukrán állam nincs is, az mindig is orosz terület volt" - az orosz casus bellik elfogadása. A baj, hogy ezeket egy kormánytag nyilvánosan sosem mondhatja el, mert akkor Magyarország még csak nem is Belorusszal, hanem Észak-Koreával és Iránnal kerülne egy platformra. Vagyis az előző feszültség feloldása érdekében csak alkottunk egy újabbat, ami elvezetett Orbán Balázs elszólásához. Orbán Balázs nyilatkozata azért problémás, mert ha van párhuzam ’56 és 2022 között, az magyar szempontból nagyon kellemetlen kérdéseket vet fel. Ha Ukrajna ellen tud állni a nagyhatalmi agressziónak, amihez kap nyugati segítséget, akkor igaz-e az, amit saját történelmi sorsunkról eddig gondoltunk? Nekünk miért nem sikerült feltartóztatni az agresszort és megszerezni a nyugati támogatást? A klasszikus ’56-os narratívában a nyugat szerepe negatív, mert elutasította a segítségnyújtást a harchoz - de most nem ugyanezt teszi a magyar vezetés? Orbán Balázs ezekre a kérdésekre azt a választ adta, hogy mi ’56-ban tulajdonképpen még jól is jártunk azzal, hogy nem kaptunk segítséget a Nyugattól, mert legalább nem húzódott el a szabadságharc, így kevesebben haltak meg. Ezzel Nagy Imre helyett egyértelműen Kádár János örökségét vállalta fel, neki adott igazat. Ebben egyébként csak a főnökét követte, Orbán Viktor két éve szintén Nagy Imréhez hasonlította Volodimir Zelenszkijt, negatív előjellel. Egyéneknél tanult tehetetlenségnek hívjuk azt az apátiát, ami mögött sokszor a gyermekkori bántalmazás áll. Nem működik-e vajon ugyanez a mechanizmus közösségek szintjén is? A fenti történelmi tapasztalatok alapján valószínűleg nem Orbán Balázs az egyetlen, aki azt a következtetést vonta le, hogy az ellenállók helyett a kollaboránsok példáját érdemes követni. Oroszország nyíltan vállalt külpolitikai célja az úgynevezett szabályalapú (wilsoni) világrend felváltása az erőalapú reálpolitikával és nagyhatalmi érdekszférákkal. Ezt a váltást, amit többpólusú rendként is emlegetnek, magyar vezetők is üdvözlik, pedig e logika szerint Magyarország sem lenne többé szuverén állam, csak egy kártya valamelyik nagyhatalom kezében. Az a történet, amit ’56-ról, ’48-ról, Mohácsról és a többi eseményről elmondunk, valójában pont erről nagyhatalmi reálpolitikáról szól, és ha van tanulsága, az az, hogy nekünk éppen az ellenkezőjéért kéne dolgoznunk.
Orbán Balázs, Ukrajna és a magyar történelmi emlékezet
Nem szabad kimondani, hogy van párhuzam az 1956-os Magyarország és a mai Ukrajna között, mert ha van, az alapvetően megkérdőjelezi azt, amit eddig magunkról és
[ "" ]
0
https://atlatszo.hu/kozugy/2024/09/30/orban-balazs-ukrajna-es-a-magyar-tortenelmi-emlekezet
null
true
null
null
atlatszo.hu
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya vesztegetés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást egy 43 éves budapesti nő ellen, valamint vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt egy 48 éves nyíregyházi háziorvossal szemben, írja a police.hu. A nyomozás adatai szerint a nő 2023. március 6-án felvette a kapcsolatot a háziorvossal, akinek szexuális szolgáltatását ajánlotta fel cserébe azért, hogy orvosi vényre felírjon neki egy fogyását elősegítő gyógyszert, amelyre ő nem jogosult, mivel azt cukorbetegek kezelésére alkalmazzák. Az orvos a nő ajánlatát elfogadta, és eleget tett a kérésének annak ellenére, hogy nem tartozott az ellátási körzetébe, valamint a kért gyógyszer felírására háziorvosként nem volt jogosult. A gyógyszert – normatív támogatott formában – e-receptre felírta, amit 2023. március 7-én ki is váltottak. A nyomozók kutatást tartottak a nő budapesti lakásában, ahol megtalálták és lefoglalták az orvosi vényre kiváltott gyógyszert. A rendőrök a nőt és a férfit gyanúsítottként kihallgatták, vallomást egyikük sem tett. Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem történt, a büntetőeljárás alatt mindketten szabadlábon védekezhetnek.
Szexért cserébe írta fel a fogyáshoz is használt diabéteszgyógyszert a nyíregyházi orvos
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság vesztegetés gyanúja miatt indított eljárást.
null
1
https://telex.hu/belfold/2023/05/11/szemaglutid-cukorbetegseg-diabetesz-gyogyszer-nyiregyhazi-haziorvos-szexualis-szolgaltatas-vesztegetes
2023-05-11 11:05:00
true
null
null
Telex
 A karcagi műanyag-feldolgozó üzem tulajdonosváltásával mind a felcsúti mágnás, mind az olajtársaság jól járt.Jó üzletet kötött Mészáros Lőrinc, amikor nemrég eladta karcagi műanyag-feldolgozó üzemét a Molnak, de az olajtársaság is jól járt az ügylettel, írja a G7.Mint ismert, a Mol Nyrt. szeptember 2-án vásárolta meg Mészáros Greenpet Recycle Kft.-jét, és a PET-feldolgozóval együtt az üzletember ásványvizes cégét, a Vivienvíz Kft.-t is megvették.A PET-feldolgozót 2013-ban kezdték el építeni, a 3 milliárd forintos beruházáshoz kétmilliárdos uniós támogatást kapott a korábbi tulajdonos, az ország egykori legnagyobb ásványvizes cége, az Aquarius-Aqua csoport. Mire az egység megépült, az áfacsalási ügybe keveredő Aquarius-Aqua összeomlott, „ásványvízkirályként” emlegetett tulajdonosát letartóztatták.A fizetésképtelenné váló cégcsoport eszközeinek nagy részét a Mészáros-csoport egy társasága vette meg, melyet alig nyolc nappal a vásárlás előtt alapítottak. A vállalat beszámolója alapján 650 millió forint körüli összeget fizethettek érte. Egy külön ügyletben pedig a felcsúti milliárdos érdekeltségébe került a karcagi egység is.Mészárosék még a vásárlás évében elköltöttek beruházásokra 920 milliót, később pedig újabb berendezéseket, gyártóeszközöket is vettek. A cég eszközállománya 2023 végén nagyjából 2 milliárd forint volt, de a termelési tevékenységből sok bevétele nem volt a cégnek. A társaságot többnyire a tulajdonos magántőkealap hitelezte, de a kölcsönöket egy ponton tőkére váltották. Mészárosék a G7 szerint összességében 2,3-2,4 milliárd forintot költhettek az üzemre, és ezen kívül néhány tízmillió forintnyi egyéb eszköz volt a vállalatban 2023 végén.A Mol viszont az elérhető iratok szerint 3,5 milliárd forint, „valamint az adásvételi szerződésben meghatározott csökkentő, illetve növelő tételekkel módosított összegű vételáron” vette meg a vállalatot Mészáros magántőkealapjától. Mégsem nevezhető ráfizetésesnek ez az üzlet a Mol szempontjából, hiszen a bevásárlással újabb olyan üzem került a tulajdonukba, mely pontosan illeszkedik a PET-palackok visszaváltását-feldolgozását intéző iparágukba. Az uniós előírások szerint a PET-palackokat 2025-től 25, 2030-tól 30 százalékban hulladékból nyert alapanyagból kell gyártani.
Vállalkozás: Mészáros pár éve 650 millióért vette meg, most 3,5 milliárdért adta el a Molnak
A karcagi műanyag-feldolgozó üzem tulajdonosváltásával mind a felcsúti mágnás, mind az olajtársaság jól járt.
null
1
https://hvg.hu/kkv/20241028_Meszaros-Lorinc-Mol-Greenpet-Recycle-Kft-PET-feldolgozo-eladas-650-millio-35-milliard
2024-10-28 13:24:00
true
null
null
HVG
Miért jó online vásárolni? Gyors, egyszerű és bárhonnan intézhető. Bátorkodtam hát leadni egy rendelést olyan termékre, amelyet személyesen úgy sem tudtam volna elhozni. Utánvét nem volt. Üsse kő, gondoltam magamban, s hogy tervezhessek az időmmel, a drágább kiszállítást kértem, amellyel egy általam választott munkanapon kapom meg az árut. Vártam rá három hetet, a kiszállítás előtt egy nappal értesítettek, hogy nem tudják az adott időpontban kihozni, majd egy héttel később megkapom, és ha szeretném sem vehetem át személyesen a terméket. Így aztán a drágább kiszállítással ugyanott tartottam, ahol az olcsóbbal, és csak remélhetem, hogy majd egyszer, valamikor talán eljut hozzám a már kifizetett termék. Az online vásárlásnak ára van.
Jó üzlet volt
Fejér vármegyei hírportál
[ "" ]
0
https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/jo-uzlet-volt
null
true
null
null
FEOL (Fejér Megyei Hírlap)
A belterületi útfejlesztés és az óvoda-, bölcsődefejlesztési felhívásokon tíz település 1.15 milliárd forintot nyert el. Az eredményekről egy sajtótájékoztató keretében számolt be Törő Gábor országgyűlési képviselő és Molnár Krisztián megyei elnök, de ismertették konkrét elképzeléseiket a nyertes önkormányzatok megjelent vezetői is a megyeháza Címertermében. Most 5.5 milliárd forint összegben hirdettünk győztes pályázatot Fejér Vármegyében, ebből 4.4 milliárd került útfelújításra, belterületi útfejlesztésre és nagyságrendileg 1.5 milliárd forint jut az óvoda és bölcsődefejlesztésekre. A mai napon a Fejér Vármegye 2. választókörzetéhez tartozó 10 győztes településről tudunk beszámolni. Törő Gábor országgyűlési képviselő körzetéhez tartozó településeken is a pályázatok nagy része útfelújítás, míg Fehérvárcsurgó és Jenő esetében óvoda, utóbbi esetében óvoda és bölcsődefejlesztés lesz. - mondta el újságírói kérdésre Molnár Krisztián a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke. A tíz településre jutó összeg 1 milliárd 150 millió forint kifejezetten támogatható fejlesztéseket segít, melyek kivétel nélkül mind lakossági igényeken alapuló, az életminőséget javító fejlesztések. Ezek 100 százalékos támogatási források, vagyis egyik sem terheli a települések büdzséjét. Ha mégis úgy lesz, elnök úr segítségével keresünk erre is megoldást. - fogalmazott Törő Gábor, aki sok sikert és kitartást kívánt a kivitelezéshez és a szabályos lebonyolításhoz a 10 megjelent polgármesternek. Jenő község az óvoda fejlesztéséhez keresett és talált forrást, míg Füle egy új terület megközelítését és parcellák kialakításán fáradozik. Kőszárhegy egy 400 méteres útszakaszt akar újjá varázsolni, a Honvéd és Kazinczy utcában. Úrhida egy központi részen fekvő, 2,5 km hosszú belterületi utat kíván felújítani, míg Szabadbattyán az utolsó belterületi útját akarja aszfaltoztatni, az elnyert 61 millióból. Ha elkészül a Sport utca, a közvilágítást is kiépítik, de azt már saját erőből. Sárszentmihály 31.5 millióból cseréli a mart aszfaltos Jankovics utca burkolatát, míg Nagyveleg, az elnyert 105 millió forintból a Petőfi Sándor utcát fejleszti, ahol új lesz az út, a járda, és a felszíni vízelvezető is. Kincsesbánya 2022-ben pályázott egy 442 méteres útszakasz felújítása érdekében. A település régi álma teljesül a 160 milliós útfelújítással, ugyanis ezen a szakaszon járnak iskolába, illetve óvodába a gyerekek. A rohamosan fejlődő, egyre több lelket számláló Fehérvárcsurgó új óvodai csoportszoba kialakítására kért és kapott 52 millió forintot. A távoli tervek szerint akár négy csoportosra is bővíthetik a jövőben a helyi óvodát. Sárkeresztes 196 millió forintot nyert a pályázaton. A Móra Ferenc utca újul meg az összegből, pontosabban az aszfalt, a járda és a csapadékvíz-elvezető is, mintegy 526 méter hosszban. A megjelent polgármesterek megköszönték az országgyűlési képvisel segítségét és közbenjárását a pályázat kapcsán, a megyei elnöknek pedig megköszöntés a fejlesztések érdekében adott támogatást.
Súlyos milliókat kapott tíz megyei település
Két felhívás győztes pályázatait jelentették be november 7-én kora délután a vármegyeháza Címertermében. Molnár Krisztián és Törő Gábor valamennyi nyertes település polgármesterét meghívta a bejelentésre. A több mint 1.15 milliárd forintos keretből 10 önkormányzat építheti útjait, intézményeit.
[ "" ]
0
https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/sulyos-milliokat-kapott-tiz-megyei-telepules
null
true
null
null
FEOL (Fejér Megyei Hírlap)
Josef Pröll földművelésügyi miniszter (Néppárt) messzemenő támogatásáról biztosította Barbara Prammenek, az osztrák parlament szociáldemokrata elnök-asszonyának azt a tervét, hogy hozzák nyilvánosságra a parlamenti képviselők mellékes jövedelmeit. Az ORF2 osztrák hírtévé idézte a miniszternek a Kurier hétfői számában megjelent interjúját, amelyben Josef Pröll nem tanúsított megértést az osztrák politikusok titkolózásai iránt, amikor a saját dolgaikban való átláthatóságról van szó. Előzőleg mind néppárti, mind szociáldemokrata vezető politikus odanyilatkozott, hogy a mellékes jövedelmek teljes körű nyilvánosságra kerülése - úgymond - "olcsó populizmus" lenne, az"irigy osztrák társadalom erre negatívan reagálna", a meglévő kimutatás pedig már "teljesen elégséges."
Miért titkolóznak a politikusok a saját fizetésükkel kapcsolatban? osztrák vélemény - Világgazdaság
Bevallják-e vagy sem? Vita az osztrák törvényhozók mellékes jövedelmeinek átláthatóságáról
null
1
https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/miert-titkoloznak-a-politikusok-a-sajat-fizetesukkel-kapcsolatban-osztrak-velemeny
2007-11-12 00:00:00
true
null
null
Világgazdaság
Az Átlátszó építőipari berkekből hallotta június elején először, hogy Simicska hamarosan, méghozzá az akkori hírek szerint június 18-i hatállyal kiszáll az üzleti életből, és hogy az utód egykori üzlettársa, Nyerges Zsolt lehet. Most a 24.hu-nak közleményben maga Nyerges erősítette meg a hírt azzal, hogy a vételár szigorú üzleti titok, és hogy az ügylethez a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása szükséges. A tranzakció – a Nyerges-közleményre hivatkozó 24-közlés szerint – érinti Simicska és családja „saját és közös tulajdonban lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit is”. Azaz mindent. A reklámpiaci érdekeltségeit, amiket a Mahir 1994-es privatizációja óta gyűjtögetett, benne a koronaékszer Publimont-tal, aminek még a sovány 2017-ben is csaknem 4 milliárdos volt a forgalma. Ugrik az egykor megkerülhetetlen építőipari cég, a Közgép, amelyik szintén összehozott még 4,8 milliárdos árbevételt még tavaly is. Ennek az összegnek sok versenytársa örülne, bár kétségtelenül szomorkás a 2014-es 113 milliárdhoz viszonyítva. Nyergeshez kerül a Mezort-csoport, s vele a nyugat-dunántúli termőföld- és agrárbirodalom. Ami túlmutat az egyszerű cégátadáson: a Simicska-féle médiabirodalomból mára szinte egyedül megmaradt végvár, a Hír TV. Nyerges ismerői nem is rejtik véka alá, hogy nem marad olyan, mint amilyennek az elmúlt időszakban tűnt. Nem lesz markánsan kormánykritikus. Piaci berkekben azt is pedzegetik, hogy a televízió valahogyan Puch László volt MSZP-pénztárnok, újabban az állami hirdetésekkel szépen tartott Népszava kiadója közelébe kerülhet, ezt azonban Puch most érdeklődésünkre cáfolta. Egészen pontosan úgy fogalmazott: „egyelőre én ezt kizártnak tartom”, s elmondása szerint nem is hallotta korábban a hírt. A nagy talány az Index sorsa. A legbefolyásosabb magyar nyelvű hírportál papírforma szerint nem része a Simicska-birodalomnak. Az, hogy milyen pletykák tartják magukat makacsul a médiapiacon, nem is lenne érdekes, ha a kiadó igazgatóságában nem ülne az Opten adatai szerint jelenleg is Simicska talán egyik utolsó bizalmi embere, Nagy Ajtony Csaba. Forrásaink szerint a mostani ügyletben Nyerges egyértelműen Orbán Viktort képviseli. Azaz szó nincsen megegyezésről, ami történt, az Simicska fegyverletétele. Úgy tudni, Nyerges, aki a G-nap után nem nyomban, hanem némi spéttel vált csak le Simicskáról, évek óta dolgozik azon, hogy visszakerülhessen a „nemzeti nagytőkések” körébe. Egy ideig alámerült, mint korábban írtuk, például a festői Madeirán töltekezett. Orbán szereti járatni a Canossát azokkal, akik erre hajlamosak, és szokott úgymond nagyvonalúan engedékenynek is mutatkozni – hogy azonban ez mire elegendő és mekkora biztosíték, arról Spéder Zoltán tudna beszélni, ha akarna. Nyerges mindenesetre eléggé belső körös, szolnoki földije például Orbán feleségének, Lévai Anikónak. Ráadásul a cégek jó részére menedzserként korábban, még a békeidőkben rá is látott, vagyis föltehető, hogy rugalmasan be tudja állítani a vállalatokat a „hadikommunizmusba”. Az üzletfelekről sokat írtunk. Adtunk róluk egyebek mellett oligarcha-portékat (Simicskáról itt, Nyergesről itt). Ezek a cikkek még a fénykorban, a 2010-2014-es választási ciklus és éves szinten sok százmilliárdos állami munkák idején mutatták be a régmúltat. Simicska esetében a kisdiákkorból eredő és már-már férfiszerelemnek tűnő baráti szövetségét Orbánnal, Nyergesnek pedig a szolnoki kötődését. Az 2014 utáni oligarchaváltást pedig elemeztük részletesen is – a cikk, Becker András kollégánk tanulmánya Magyar Bálint maffiaállam-könyvsorozatának egyik fejezete volt. Az emlékezetes G-napon Erdélyi Katalin kollégánknak megszólalt maga Simicska is. Keresetlen stílusában ellenállást helyezett kilátásba. Ami eddig tartott. Akik közel állnak hozzá, az április 9-i reggeli kijózanodással magyarázzák a döntést. Hiába próbálkozott először Puch László révén a szocik felé szövetségest keresni, majd állt át a Jobbik mögé, a választások eredménye azt mutatta, hogy lehet duzzogni, de további (minimum) négy év alatt mindene elfogyhat – ezt magyarázzák most a kegyvesztett oligarcha ismerői. Így, forrásaink szerint méltányos lelépéssel igyekezik kármenteni. Ami bármennyi is, ha hozzáadjuk azt a 45 milliárd forintot, ami a kartellvádak és börtönfenyegetés után mégis beesett a Közgéphez a leállított M4-es sztrádaépítés munkáira, nem hangzik rosszul. Simicskától sokan vártak választást eldöntő „atombombát” a kampányidőszakban, de ez is elmaradt. A közkeletű magyarázatok szerint azért, mert maga is bűnrészes azokban, amikkel egykori szövetségesét vádolhatná. Én nem osztom ezt a véleményt. A közös gazdasági deliktumok, már ha voltak ilyenek, jó része, az eredeti tőkefelhalmozásos sztorik mindenképpen elévülés-közelbe kerültek. Ráadásul, ha az egyik fél (Orbán) gyakorlatilag immunitást élvez – ne játsszuk a naivat, azt élvez -, akkor a társát sem fenyegeti komoly veszély. Egyéb, súlyosabb okának kell lennie, hogy Simicska letette a fegyvert. Ha úgy dönt, hogy elmondaná, mi állunk elébe. Fotó: MTI archív
Simicska kapitulált, kiszáll az üzleteiből, Nyerges vihet mindent
Feltétel nélküli kapituláció – ennek tűnik, és így jellemezték forrásaink is azt, hogy Simicska Lajos minden üzleti érdekeltségét átadja volt üzlettársának, Nye
null
1
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/04/simicska-kapitulalt-kiszall-az-uzleteibol-nyerges-vihet-mindent/
2018-07-06 15:21:00
true
null
null
atlatszo.hu
A közlemény szerint az SZH június 25-én indított egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége kapcsán, és a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben. "Egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz" - fogalmaztak. Ennek egyik példája a hivatal szerint az az uniós koncepciós eljárás, amely a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki. A koholt vádakra épülő ítélet meghozatalához az Átlátszó és más - az Európai Unió által is pénzzel támogatott - politikai nyomásgyakorló csoportok részjelentései szolgáltatták az alapot. Ezeket a részjelentéseket a magyar közvélemény azóta sem ismerhette meg, azokat a névleg transzparenciáért küzdő Átlátszó a mai napig nem hozta nyilvánosságra az SZH felszólítása ellenére sem - tették hozzá. Hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek - hangsúlyozták. A vizsgálat során a hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető - írták. Úgy folytatták, hogy az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el, a 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak. Mint hozzátették, a "trükkök ellenére" a hivatal megállapította, hogy a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik. Közölték azt is, hogy a vizsgálat során az Átlátszó megtagadta az együttműködést az SZH-val, a jelentéshez törvényi kötelezettsége ellenére semmilyen adatot nem szolgáltatott. A vizsgálat eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az Átlátszó tevékenysége káros és szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára - áll a közleményben.
Szuverenitásvédelmi Hivatal: az Átlátszó súlyos károkat okoz
Egyértelművé vált, hogy az Átlátszó az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat.
[ "" ]
0
https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/szuverenitasvedelmi-hivatal-atlatszo-vizsgalat
null
true
null
null
BEOL
A korábban a 119 földhivatalban nyilvántartott adatok a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által üzemeltetett központi adatbázisba kerültek – mondta Fekete Gábor, a FÖMI főigazgatója szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten. A földtulajdon nyilvántartásáért felelős Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a FÖMI 1 milliárd 517 millió forint uniós támogatásból valósította meg a központi adatbázis létrehozásához szükséges informatikai fejlesztést – tette hozzá a főigazgató. A fejlesztés céljai között sorolta fel Doroszlai Tamás, a FÖMI osztályvezetője a gyorsabb ügyintézést, az elektronikus adatszolgáltatást valamint a költséghatékonyságot is. Az eredmény egyebek mellett az lett, hogy az egyes földhivatalok a központi adatbázishoz kapcsolódnak, onnan nyerik és oda továbbítják az adatokat. Kifejtette: megvalósult a naprakész közhiteles földügyi nyilvántartás, a nagy tömegben érkező ügyek elintézésének az ideje csökkent. Az arra jogosult földmérő vállalkozások pedig a Takarnet nevű elektronikus adatszolgáltatási rendszeren keresztül a nap 24 órájában juthatnak hozzá a földmérési adatokhoz, térképekhez – tette hozzá az osztályvezető. Doroszlai Tamás a következő lépések között sorolta fel, hogy az új rendszer kapcsolódjon az ügyfélkapuhoz, illetve megvalósuljon az elektronikus fizetés is.
Központi adatbázisba kerültek az ingatlan-nyilvántartási adatok | Magyar Idők
A földtulajdon nyilvántartásáért felelős Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a FÖMI 1 milliárd 517 millió forint uniós támogatásból valósította meg a központi adatbázis létrehozásához szükséges informatikai fejlesztést – tette hozzá a főigazgató. A fejlesztés céljai között sorolta fel Doroszlai Tamás, a FÖMI osztályvezetője a gyorsabb ügyintézést, az elektronikus adatszolgáltatást valamint a költséghatékonyságot is. Az eredmény …
null
1
https://www.magyaridok.hu/belfold/kozponti-adatbazisba-kerultek-az-ingatlan-nyilvantartasi-adatok-12080/
2015-09-09 17:31:00
true
null
null
Magyar Idők
A Magyar Nemzeti Filmalap megadta a módját a karácsonyozásnak: felfűtötték a Vasúttörténeti Park nagy hangárját, a vendégeket pedig egész este hulló műhó fogadta a bejáratnál. A fűtést már a meghívón is beígérték a vendégeknek, akiktől elegáns ruhát kértek a szokatlan helyszínre is. A magyar filmgyártást összefogó cég információink szerint ötszáz vendéget hívott meg a december 14-ei partira, és a meghívókra - valószínűleg azért, hogy el is menjenek a belvárosból jócskán kieső helyszínre - még azt is ráírták, hogy a vendégek taxiszámláját is a cég fizeti. A hangár nagy részét hatalmas kerek, sötét és fehér abrosszal terített asztalok foglalták el, amelyeken egy-egy kis fehér műfenyő volt a díszítés. Nagy fehér, karácsonyi fényfüzérrel díszített műfenyők lógtak a plafonról is, ezek adták a hangulatvilágítást - mesélte az Origónak a parti két vendége. Volt egy hatalmas, hagyományos karácsonyfa is, és a svédasztalos vacsorán is karácsonyi fogásokat kínáltak. Volt libamáj, töltött káposzta, sokféle saláta is, desszertnek pedig bejglit és rétest kínáltak, és egész este csobogott a csokiszökőkút is. “Anyukám jobban csinálja a kacsacombot, de azért ehető volt” - mondta az egyik vendég. A rendezvényen ott volt mindenki, aki számít a filmszakmában: rendezők, színészek, producerek, operatőrök, díszlettervezők és újságírók, az egyik vendég kapásból Dobó Katára, Szervét Tiborra, meg Török Ferenc és Filegauf Bence filmrendezőkre emlékezett a vendégseregből. A színpadon Havasi Balázs zongorázott, aztán egy zenekar játszott slágereket, éjfél előtt pedig Fenyő Miklós playbeckelt, miközben Andy Vajna Palácsik Tímeával rokizott a tánctéren. De volt szakmai program is: levetítettek egy közel félórás werkfilmet a Vissza moziba! - Nézzünk magyar filmeket! című reklámkampányból, amit Antal Nimród forgat Andy Vajna felkérésére. Hétfőn megkérdeztük a Filmalapot, hogy összesen mennyit költöttek a karácsonyi partira, mennyit fizettek ki a taxiszámlákra, hány meghívót küldtek ki, és hányan mentek el a Vasúttörténeti Parkba, válaszaikat még várjuk. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt.-t 2011-ben hozta létre a kormány a filmes támogatások összefogására. A Filmalap működési elveit Andy Vajna dolgozta ki, és magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztosként ő felügyeli a működését. A Filmalapot a hatos lottóból befolyó adókból támogatják, az idei és a jövő évi költségvetésben is 5,1 milliárd forintot irányoztak elő nekik. Az elmúlt hónapokban kerültek moziba az első olyan filmek, amelyek a Filmalap támogatásával készültek: Szász János A nagy füzet című alkotása, illetve a Csányi Sándor főszereplésével készült Coming Out, amelyre 280 millió forintot adtak. Eddig 900 millió forint volt a legnagyobb megítélt támogatás, ezt Pálfi György kapta a Toldi-filmjére.
Ingyentaxival és műhóval ünnepelt az állami filmalap
Nagyszabású partit adott a filmeseknek az Andy Vajna kormánybiztos felügyelete alatt működő Magyar Nemzeti Filmalap. A hatos lottóból befolyó pénzből a filmtámogatások mellett jutott csokiszökőkútra, műhóesére, Fenyő Miklósra, és taxiszámlára is.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/20131217-a-magyar-nemzeti-filmalap-karacsonyi-bulija.html
2013-12-17 15:03:00
true
null
null
Origo
A BRFK kedden közleményben tudatta: a gazdaságvédelmi főosztály március 12-e óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt, "ismeretlen személy által tett feljelentés alapján". A feljelentés adatai szerint a Budapesti Közlekedési Zrt. "olyan szerződéseket kötött külső cégekkel, amelyek nem teljesültek vagy az elvégzett munka nem állt arányban az azért kifizetett összeggel". Az eljárás során a nyomozók megvizsgálják a szerződések tartalmát és az ezekben vállaltak teljesítését, folyamatban van az adatgyűjtés, illetve tanúk felkutatása. A rendőrség nem kívánt további részleteket közölni, sem arról, ki tette a feljelentést, sem arról, hogy a nyomozás összefügg-e az AAM Zrt. tanácsadói szerződéseivel. A Magyar Nemzet szombaton azt írta, egyelőre az AAM Zrt., a Cemi Kft., illetve a Kornusz Kft. több százmillió forint értékű BKV-s szerződéseit vizsgálja a rendőrség. A BKV felügyelőbizottsága számára készült korábbi előterjesztés szerint a közbeszerzési szabályok megsértése, hűtlen kezelés és számvitel rendjének megsértése is felvetődhet a BKV tanácsadói szerződései kapcsán. A közlekedési társaság összesen nyolc szerződést kötött az AAM Zrt.-vel, 2,5 milliárdos keretösszegben. Időközben az AAM és a BKV szerződést bontott. Magánszemély egy másik ügyben kezdeményezett vizsgálatot a cégnél Közérdekű adatok eltitkolása miatt is nyomozást indított a rendőrség a BKV ellen, egy magánszemély feljelentése alapján. Sass Oszkár, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese mindössze annyit közölt: a rendőrség május 19-én rendelt el közérdekű adattal visszaélés vétségének megalapozott gyanúja miatt nyomozást, ismeretlen tettes ellen. Más forrásból úgy hírlik, a BKV az érintett szervezet, a magánszemély pedig a közlekedési társaság 2005-2007 közötti bevételeiről és egyes szerződésekről érdeklődött a társaságnál, a megkeresésekre azonban nem kapott választ, ekkor fordult a nyomozóhatósághoz, a közérdekű adatok nyilvánosságára hivatkozva. A BKV adatkezelését kifogásolta korábban Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is. Április végén kiadott közleményében felszólította a BKV Zrt.-t, hogy módosítsa a szabályzatát: alakítson ki olyan gyakorlatot, amely megfelel a nyilvánosság, a jogszerű adatkezelés követelményeinek. Az állásfoglalásban kiemelte, hogy a közfeladatot ellátó szervek által kötött szerződések minden fontos adata nyilvános. Ez alól csak egyes személyes adatok és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott üzleti titok jelentenek kivételt. A közfeladatot ellátó szervnek nyilvánossá kell tennie a szerződés minden lényeges elemét. Így bárki megítélheti, hogy a szerződéses jogok és kötelezettségek elősegítik-e a közfeladat ellátását, a szerződés tartalma összhangban van-e a jogszabályokkal - áll a közleményben. A BKV cáfolja a hűtlen kezelést A megjelent hírrel ellentétben nem szerepel a BKV Zrt. Felügyelő Bizottsági előterjesztésben és határozatában sem hűtlen kezeléssel kapcsolatos megállapítás - reagált rövid közleményében a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
Archívum: Külsős szerződések miatt nyomoznak a BKV-nál
Hűtlen kezelés miatt nyomoz a BKV-nál a Budapesti Rendőr-főkapitányság, mert egy ismeretlen feljelentő szerint a közlekedési vállalat szerződéseket kötött külső cégekkel, amelyek nem teljesültek vagy az elvégzett munka nem állt arányban az azért kifizetett összeggel.
null
1
http://nol.hu/archivum/archiv-494161-293532
2008-06-03 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A sajtótájékoztatón részt vett dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke , Tessely Zoltán, Pannónia Szíve országgyűlési képviselője, valamint Krausz György és Tüke László, Velence és Pusztaszabolcs polgármesterei. Az eseményen elhangzott, hogy a két település óvodái a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében támogatásból jelentős település fejlesztéseken mennek majd keresztül. Dr. Molnár Krisztián közösségi oldalán örömmel számolt be a jó hírről, hangsúlyozva, hogy a támogatás célja a városokban óvodafejlesztés, korszerűsítése és az akadálymentesítés. "Pusztaszabolcs és Velence közös szándéka, hogy olyan fejlesztéseket valósítsanak meg, amelyek valódi segítséget jelentenek az itt élők számára" - írta. A pályázat keretében a velencei fejlesztések mellett Pusztaszabolcson a Manóvár óvoda energetikai korszerűsítését tervezik, akadálymentes mosdó kialakítás és a folyosók felújítása valósul meg, míg a Zsiráf óvoda szintén energetikai korszerűsítést kap, illetve akadálymentes bejárat kialakítása és ereszcsatorna csere a cél. A közgyűlés elnöke kiemelte, hogy végre jó az együttműködés a két település vezetése, az országgyűlési képviselők és a vármegye között, mert korábban sajnos nem ez volt tapasztalható. Ennek a példás összefogásnak - közös szándékunknak megfelelően - az érintett városok lakosai lesznek a nyertesei. Dr. Molnár Krisztián reményét fejezte ki, hogy egy már folyamatban lévő 600 millió forintos közös pályázat - reményeik szerint- sikeres elbírálása is szintén közös sikert, és az együttműködés folytatását hozza majd a településeknek. A vármegyei közgyűlés elnöke végül megköszönte a közreműködők munkáját és dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselő támogatását is. Megkérdeztük az óvodai fejlesztési forrásokkal kapcsolatban Tüke Lászlót, Pusztaszabolcs polgármesterét aki elsőként köszönetet mondott dr. Molnár Krisztián vármegyei elnöknek és dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselőnek, akik versenyben tartották a pályázatot. "A forrásnak köszönhetően az óvodásaink és az intézmény dolgozói méltóbb környezetben folytathatják mindennapi munkájukat" - nyilatkozta, hozzátéve, hogy az óvodák felújítása hosszú távon biztosítja a komfortosabb feltételeket a gyermekek számára, így valódi előnyöket nyújt a jövő generációja és a közösségünk számára is - mondta el Tüke László polgármester.
Pusztaszabolcs óvodafejlesztésre nyert
Pusztaszabolcs Velencével közösen pályázott és sikert ért el. Ezért két óvoda is megújulhat a kisvárosban a jövő generáció érdekében.
[ "" ]
0
https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2024/10/pusztaszabolcs-es-velence-jelentos-tamogatas
null
true
null
null
DUOL (DH-online)
2006.01.20. 09:35 Teljes titokban, még január 12-én megtartották Schönthal Henrik és Kulcsár Attila szembesítését – közli a Népszava. Az Egyesült Államokból hazatért üzletember tagadta, hogy bármi köze lenne a K&H Equitiesnél végrehajtott sikkasztásokhoz, Kulcsár Attila szerepét pedig csak egy technikai bonyolítóéhoz hasonlította. Schönthal Henrik és a K&H volt üzletágvezetőjének találkozóján – Kulcsár nyilatkozata szerint – nem merült fel újabb körülmény. Azt nem tudni, hogy a hatóságok eredményesnek minősítik-e a szembesítést, ezt ugyanis a jegyzőkönyvben nem rögzítették – értesült a Népszava. Sokáig kérdéses volt, hogy Schönthal Henriket (aki egy több mint egy évig bujkált a kiadott nemzetközi körözés elől, majd 2005 szeptemberében feladta magát és hazatért az Egyesült Államokból – a szerk.) vajon fogják-e szembesíteni Kulcsár Attilával, a K&H-ügy első rendű vádlottjával. A Népszava „hivatalos forrásból” megtudta, hogy a szembesítésre már január 12-én sort kerítettek, mégpedig teljesen hivatalos körülmények között, de az esetleges nyilvánosság minél hatékonyabb kizárásával. A Népszava megkereste a jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Kulcsár Attilát, aki nem kívánt ugyan részletesen nyilatkozni a találkozóról, de a tényét nem cáfolta és annyit elmondott: a szembesítés minden különösebb esemény nélkül lezajlott, új körülmény nem merült fel. A lap úgy tudja, hogy Schönthal írásos és szóbeli vallomást is tett korábban. Míg írásos vallomása csak általánosságokat tartalmaz (főleg a hozzá köthető off-shore cégek működéséről, felépítéséről és adózásáról), addig szóbeli vallomásában már arra is kitért, hogy nem tudott a hozzá, illetve a Montrade-hez (és a Balmoralhoz) került pénzek eredetéről. A jelenleg házi őrizetben levő Schöntal kijelenti: csak a sajtóból értesült arról, hogy a Britton cégcsoport mögött tulajdonképpen Kulcsár Attila áll. Forrás: Magyar Nemzet, Népszava
Megtörtént Schönthal Henrik és Kulcsár Attila szembesítése?
Teljes titokban, még január 12-én megtartották Schönthal Henrik és Kulcsár Attila szembesítését – közli a Népszava. Az Egyesült Államokból hazatért üzletember tagadta, hogy bármi köze lenne a K&H Equitiesnél végrehajtott sikkasztásokhoz, Kulcsár Attila szerepét pedig csak egy technikai bonyolítóéhoz hasonlította.
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/01/megtortent-schonthal-henrik-es-kulcsar-attila-szembesitese
2006-01-20 00:00:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Már a kertészek is végeztek, a státusztörvény vitájának indulásának napjára teljesen elkészült a nagy mű – írja a független képviselő a Facebook-oldalán. Hadházy Ákos fotókat is közölt Orbán Viktor hatvanpusztai birtokáról, amelyen már csak két medence és három kerti tó vízzel való feltöltését kell megoldani, ha a miniszterelnöknek nem okoz fejfájást a magas vízszámla. A képviselő hozzátette: „a miniszterelnök végre teljes pompájában élvezheti élete munkájának gyümölcsét. Mindannyiunknak fontos lépés ez, hiszen a központi tóhoz futó út a terveken az »elmélkedő sétány« elnevezést kapta, az meg ugye nagyon ráfér a miniszterelnök úrra.” Hadházy arról is beszámolt, hogy másfél éve egy ott dolgozó munkás végigfilmezte a félkész épületet, a videót megmutatta neki, de nem merte átadni az anyagot. A felvételek szerint a majorság istállói és cselédszállásai közül az egyik valójában luxuskúria, a másik kazettás mennyezetű könyvtár, gyönyörű cserépkályhákkal és antik órákkal belül. Az egyik L alakú épületben rengeteg lakosztály található, szállodai elrendezésben, ez az épület föld alatti folyósóval összeköttetésben áll a kisebb kúriával és a mélygarázsokkal. A másik L alakú épületben hatalmas konyha és több nagy közösségi tér, étterem található, alatta pedig hatalmas élelmiszer raktár, három hűtőszobával. A kisebb épületek a portaszolgálatot és a gépészetet rejtik. A hatvanpusztai birtok hat éve még sokkal kopottasabban festett. 2021-ben Hadházy Ákos a HírTV-be is bevitte a drónfotókat a birtokról, tavaly pedig az Egységben Magyarországért politikusai kiragasztották Orbán vagyonnyilatkozatának hiányzó elemeit a birtok kerítésére. Idén márciusban arról írtunk, hogy üvegház is épült a 13 hektáros területen.
Gyönyörű fotókon elevenedik meg nemzeti büszkeségünk, Orbán Viktor hatvanpusztai birtoka
A miniszterelnök hatalmas méretű uradalmáról Hadházy Ákos közölt felvételeket.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/gyonyoru-fotokon-elevenedik-meg-nemzeti-buszkesegunk-orban-viktor-hatvanpusztai-birtoka-259572
2023-06-17 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
A vádirat szerint a vádlott az Oroszlányi járásban lévő családi ház melletti melléképületben 2023 márciusáig autószerelő műhelyt működtetett, ahol az autók javítása érdekében autódiagnosztikai szoftvereket és eszközöket használt. Ebben az időszakban a vádlott az autószerelési tevékenységéhez használt 3 laptopot, 2 diagnosztikai berendezést és 1 asztali számítógépet - tudtuk meg a Tatabányai Törvényszéktől . A vádlott a laptopokra olyan, szerzői jogi védelem alatt álló számítógépes programokat telepített fel, amelyek után nem fizette meg a mű felhasználásáért járó szerzői jogdíjat, vagy a szerzői jogokat az egyes jogtulajdonosok vonatkozásában megsértette, a szoftvereket jogosulatlanul többszöröztette, használta, és azokhoz hamis diagnosztikai eszközöket használt, amely magatartásával a sértetteknek összesen 11 millió 642 ezer forint vagyoni hátrányt okozott.
Trükkös módszerrel használt jogvédett szoftvereket a simlis autószerelő
A Tatabányai Járásbíróság november 13-án előkészítő ülést tart szerzői jogok megsértésének bűntette ügyében. Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat ítélje végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésre, kötelezze 10 millió 32 ezer forint értékű kártérítés megfizetésére, a laptopok, az asztali számítógép és a diagnosztikai szoftverek elkobzását rendelje el.
[ "" ]
0
https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/trukkos-modszerrel-hasznalt-jogvedett-szoftvereket-a-simlis-autoszerelo
null
true
null
null
KEMMA
A nyárutói kánikula dacára halott Balaton-part után Hévíz zsúfoltsága szembetűnő. A szállodások, vendéglátósok boldogsága mégsem felhőtlen. Az ország gyógyszálló-kapacitása a bőkezű állami dotáció jóvoltából az utóbbi években ugrásszerűen nőtt, ez pedig Hévíztől is szipkázza a vendégeket. A fejlesztésben érde-keltek szerint ez ellen minőségi szálláshelyek építésével kell véde-kezni, a területfejlesztési kiskáték viszont arra intenek, hogy mindez semmit sem ér bővülő és specializálódó szolgáltatási paletta nélkül. A tó mindenesetre még mindig szépen hoz, bár a bauxitbányászat leállításakor kimerülőben lévő vízbázisnak az utóbbi másfél évtizedben a vízjogi engedélyeket rendre meghaladó, illetve illegális vízkivételek közepette kellett regenerálódnia. De Hévíz élteti a környező településeken létesült beruházások egy részét is, amelyeket gyakran a parttól puskalövésnyire találunk. A fürdőzőktől pár száz méterre, délre fekvő 4809. helyrajzi számú telek, népszerű nevén az "angolnás" földje például egykoron Festetics-birtok volt, ma Keszthely-hez tartozó építési telek. A város is szeretne hasznot húzni a tóból, ezért adta el 2003 végén az ingatlant a Smaragd Invest Kft. nevű projektcégnek, amely ott ötcsillagos szállodát, gyógyfürdőkomp-lexumot és látványtavat építene. A láp azóta csatatér, ahol a beruházóval és az őt támogató önkormányzattal hadakoznak a természet- és városvédők, és persze a helyi politikusok is gyepálják egymást. Keszthelynek kell a bevétel: balatoni turizmusa szenved, a Helikon Szálloda a téli hónapokra bezár, a város büdzséje állítólag pengeélen. Mohácsi József, a település szocialista-szabaddemokrata polgármestere szerint a közeli sármelléki reptérre fapados járatokkal érkező angoloknak, íreknek pontosan a tervezetthez hasonló minőségi szálláshelyet kell nyújtani, az általa vezetett városnak pedig adóbevételre és új munkahelyekre van szüksége. Az angolnást még az előző, fideszes városve-zetés alpolgármesterének kez-deményezésére vették meg 300 millió forintért, s maga a fiatalon elhunyt politikus is valamiféle (noha nem pontosan körvonalazott) turisztikai hasznosításban gondolkodott az akkor még két különálló telket illetően - pedig a beépítésre szánt terület az egykor a Vindornyától a Kis-Balatonig húzódó lápmező közepén, védett területen fekszik. A sok ezer év alatt létrejött tőzegborítású ritka élőhelyeket természetesen nem eredeti állapotukban találjuk; azóta süllyedt a talajvíz, száradt a tőzeg, gyérült a vegetáció, ám ez korántsem tragikus mértékű, s főleg nem viszszafordíthatatlan. A tőzeges lápmezők a tóval ökológiai egységet alkotnak, a forrástó medre ugyanis - más természetes eredetű meleg vizes tavaktól eltérően - nem vulkanikus talajból, hanem tőzegből áll. Ez táplálja a nehézfémekben és radioaktív izotópokban bővelkedő termálforrást, ezért alkalmas a víz gyógykezelésre, és így lesz a keletkező iszap a hévízi gyógykezelés és balneoterápia munkaeszköze. A megmaradt hazai lápokkal együtt ezt a vidéket is az utolsó órában érte az 1997-ben életbe lépett természetvédelmi törvény: korábban a lápon, az angolnás szomszédságában szálló épülhetett, és errefele hízott Hévíz is, amely építési törmelékét is az ingoványba temette. Az ominózus telek északi részén a Balatoni Halászati Rt. az 1990-es évek második feléig méretes betonkádakban angolnákat nevelt. Mióta a vállalat tönkrement, a meddő létesítmény a telek közel 1/3-át borító tájsebbé lett - körülötte viszont lápi növényzet, zsombék, nádas, madárfütty meg ami kell. A befektetők megjelenésével az előző keszthelyi önkormányzati testület egy helyrajzi szám alá vonta a két különálló, kiváló elhelyezkedésű telket, amely így 5 hektárra nőtt: ekkora területet tudniillik már ki lehetett pecázni a belterületbe vonást korlátozó Balaton-törvény hatálya alól. A külterületi ingatlan a belterületbe vonással lényegülhet át valódi építési telekké, ahol 25 százalékos beépítés lehetséges. 2003 nyarán már az új keszthelyi testület kezdeményezte a Hévíz határában fekvő telek belterületbe vonását. Mohácsi József szerint ez teljesen szabályosan zajlott, minden hatóság részt vett az eljárásban, így a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóságát (BNPI) is bevonták, amely alapos indok esetén megvétózhatta volna az új föld-hivatali bejegyzést. A BNPI-nál viszont állítják: hozzájuk ilyen megkeresés soha nem érkezett, és később nem talált erre vonatkozó iratokat az igazgatóságon a kirendelt természetvédelmi igazságügyi szakértő sem. "Így viszont a belterületbe vonás vélhetően törvényte-lenül zajlott le" - mondta Füzesi Lászlóné, a Hévízért Városvédő Egyesület elnöke. A BNPI mindenesetre nem kért törvényességi felülvizsgálatot. Így 2003 decemberében a keszthelyi önkormányzat 850 millió forintért eladta a telket a Smaragd Investnek. Mohácsi József szerint ez akkor a város pénzügyi egyensúlyának megőrzése miatt létkérdés volt; a Smaragd pedig közel került ahhoz, hogy a tó körzetének első ötcsillagos szállodáját felhúzza, ráadásul az ingatlanfejlesztéshez a várossal együtt pályázva több százmillió forint vissza nem térítendő területfejlesztési támogatást reméltek. (A telekügylet törvényességét firtató ügyészségi beadványról lásd keretes írásunkat.) A Smaragd tavaly környezetvédelmi engedélyt kért a 265 szobás gyógyszállókomplexumra és az ahhoz vezető útra a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől (NYKTVF). Mellékelte a szükséges Előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatot, az elsőfokú zöldhatóság pedig erre alapozva idén januárban kiadta a környezetvédelmi engedélyt az építkezéshez. Hompasz Gyula, a szombathelyi székhelyű felügyelőség igazgatója a Narancsnak elmondta: nyugodt szívvel írta alá a döntést, mert az Előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat igen magas szakmai színvonalon igazolta, hogy a környezeti terhelés a területen az elfogadható szinten belül marad. "A lényeg az, hogy az angolnatelep kapcsán véghezvitt roncsolás után a területet nem tekintettük lápnak, ezt az is igazolja, hogy a nemzeti park bizonyos megszorításokkal áldását adta a beruházásra. Ha a telek láp volna, nem adtuk volna ki az engedélyt az építkezésre." A beruházó szerint a terület ráadásul nem szerepel az országos lápkataszterben, és a Zala megyei földhivatalban sincs erre utaló bejegyzés. Az előbbi érveket téves jogértelmezésnek tartja a Hévízért Városvédő Egyesület, s véleményüket az ügy mögé álló Védegyleten kívül a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala (TVH) is osztja. "Az országos lápkataszter hangsúlyosan tájékoztató jellegű, nem teljes, ami kimaradt belőle, az még nyugodtan lehet láp. Az is hibás követ-keztetés, hogy ha valami részben sérült, attól megszűnik láp lenni. Erre hivatkozva nem lehet lemondani egy védett területről. Ez életveszélyes precedenst teremtene, előfordulhat, hogy a megmaradt lápokat a tulajdonosok egyszerűen beszántják. Az eredetihez közeli állapot visszaállítható, ez csak idő és pénz kérdése, a terület természeti potenciálja megmaradt" - mondta lapunknak Csörgits Gábor, a TVH természetmegőrzési főosztályának a munkatársa. A 90-es években a kárpótlás és az ezzel (is) összefüggő telekspekulációk révén sokan jutottak lápokhoz, ám hamar rájöttek, hogy tévesen neveztek, mert az ingatlanokat beépíteni nem lehet. A tulajdonosi jogok szavatolása ügyében vizs-gálódó Alkotmánybíróság egyik 2002-es határozatában kimondta: 2003. január 1-jétől csak hivatalos, egyedi eljárással lehet láppá nyilvánítani egy új területet. A Zala megyei földhivatalnál ezt visszamenőleges hatályú rendelkezésként értelmezték, és szisztematikusan törölték az összes addigi lápról szóló bejegyzést - a TVH és a Védegylet jogásza szerint totálisan és veszélyesen félreértve az alkotmánybírák szándékát. A TVH egyúttal a megyei főügyészséget is szuttyongatja, amely a joggyakorlatban nem kívánja lápnak tekinteni azt a földet, amelyet nem találni a földhivatali nyilvántartásban. A civilek és a TVH szerint a lápokat egyébként sem a bejegyzések, hanem a törvény ereje védi, azaz egyedi eljárás nélkül nem lehetett volna lemondani róluk. Egyébként a Smaragdnak kiadott környezetvédelmi engedélyben azt találjuk, hogy maga a Keszthelyi Körzeti Földhivatal emlékezik meg lápként az angolnásról: ez azonban nem zavarta sem a zöldhatóságot, sem a nemzeti parkot, és mindketten áldásukat adták a projektre. (Ennek okáról a BNPI az ügy lezárulásáig nem kívánt felvilágosítást adni.) A városvédők megfellebbezték a határozatot, így másodfokon az OKTVF természetvédelmi igazságügyi szakértőt küldött a helyszínre. A szakértő bebújt a nádasba, majd onnan kifarolva olyan lápnak titulálta a területet, amelynek egy részét rehabilitálni lehet, s egyúttal alaposan lehúzta a beruházó által hozott anyagot. A TVH-nál is ámulattal lapozgatták az engedély alapjául szolgáló tanulmányt, ahol a felkért szakértő (aki a 80-as években a bauxitbányászatnak a tóra gyakorolt hatása ellen tilta-kozó helyieket győzködte a karszt-víz-kiemelés veszélytelenségéről) a szakmai minimumot sem teljesítve mindössze egy alkalommal vizsgálódott a területen. A főfelügyelőség, ha véglegesen nem vetette is el, hogy a cég a szállóépítésre valamikor engedélyt kapjon, előírta: előbb legalább egy egész vegetációs periódusra (1 év, négy évszak) kiterjedő részletes környezeti hatásvizsgálat készüljön. (A környezeti hatástanulmányok esendőségéről lásd Ki szakért? című keretes anyagunkat.) A gyógyszálló hévízi ellenzői, köztük Papp Gábor, a jobboldal jelöltjeként megválasztott, ma független (és polgármesteri ambíciókkal bíró) önkormányzati képviselő szerint a fejlemények azokat igazolták, akik kellő vizsgálatok híján elhamar-kodottnak, a tóra és környezetére veszélyesnek tartották az engedély kiadását. A Smaragd Invest Kft.-nek azonban létérdeke a beruházás, a vételár 60 százalékát ugyanis bankkölcsönből állta: ha nem tud építkezni, bajos lesz eladni a telket. Ez a lehetőség Keszthely városvezetését is nyilván nyomasztja. Kérdés, mi épülhetne itt egyáltalán, mert a leendő gyógyszállóban gyógyvíz nem lesz. A telken, a tó vízbázisa szempontjából eszszenciális területen új kutat a Smaragd nem fúrhat, ezt többször is kerek perec megtagadta tőlük a szombathelyi felügyelőség. Igaz, a városban attól tartottak: ha egyszer felépül egy sokmilliárdos szálló, az előbb-utóbb megteheti ezt is - de a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Rt. (Vituki) szerint a fúrásnak semmi értelme, azon a helyen termálvizet nem, legfeljebb hideg karsztvizet lehet fakasztani. (A hideg víz is életbevágóan fontos a víznyomás fenntartása miatt, másrészt a felbukkanó víz hőmérséklete a forró és hideg vizek keveredéséből alakul ki.) Erdélyi Ágnes, a Smaragd Invest szóvivője szerint a gyógyvíz hiánya miatt egyéb gyógykezeléseket azért tudnának nyújtani, a tóhoz meg könnyen elsétálhatnak a vendégek. Vízszükségletüket a Gyógy-tavat levezető csatornából biztosítanák. Csakhogy ez a víz az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdő Igazgatóság állásfoglalása szerint már nem tekinthető gyógy-víznek. A Smaragd nagyon szerencsésnek mondhatná magát, ha elérné, hogy a tisztiorvosi szolgálat engedélyezze az egyszer már használt fürdővíznek az újrafelhasználását. Hévíz polgármestere eddig jóindulatú semlegességgel viseltetett a település fél tucat négycsillagos szállodájának konkurenciát jelentő projekt kapcsán. Így volt ez már akkor is, amikor a két város egyhangúlag elfogadta a terület szerkezeti tervét, és amikor a Smaragd kútjaival a tó vízbázisára aspirált. Vértes Árpád, Hévíz független polgármestere szerint "nem lett volna illő nekimenni Keszthelynek, hiszen a jó viszony fenntartása fontosabb, a környékbeli településeknek pedig együtt kell lélegezni". A lápvitával kapcsolatos kérdéseinket a polgármester azzal hárította el, hogy egykori húsipari dolgozóként kolbásztöltéshez tud receptet adni, de a láphoz nem ért. Nem titok, hogy maga a városvezető is építtetni akar: egy új buszpályaudvar mellett jelentős élményfürdőt álmodott a lápra. A jószomszédi viszony fenntartása valóban elemi érdeke: az építési engedélyeket az önkormányzat számára Keszthely jegyzője adja ki. Hévíz vezetője ráadásul a keszthelyi polgármes-terrel egyetértésben arra számít, hogy a leendő gyógyszálló telkén átmenő úttal kiváltják a tóhoz zavaróan közel futó utat, annak ellenére, hogy a Smaragd a felszín alatti vízmozgások megőrzéséért kizárólag kisebb, csak célforgalomra használható útra kapott engedélyt. A városvédők természetesen másképp képzelik az angolnás jövőjét: ökoturisztikai hasznosításban gondolkodnak. "Ha a lápon megvalósul a szálló, az további építkezéseket generál, ez pedig veszélyeztetheti a tavat és környezetét. Mi az egész lápvidék rehabilitációjával utánozhatatlan, de környezetbarát fejlesztést szeretnénk megvalósítani. A talajvízszint emelésével új életet lehet lehelni a területbe, csatornákon lehetne evezni, lennének bicikli- és gyalogutak, biológiai bemutatóösvények. Ez hozzásegítheti a tavat a világörökségi ranghoz, végre színesedne a turisztikai kínálat, a helyi láptulajdonosok gondja is megoldódna. A nemzeti park elkezdte a rehabilitációs alapkutatást, az előző keszthelyi városvezetés megrendelésére készült is megvalósíthatósági tanulmány. Pályázni lehet az Európai Bizottság LIFE programjára, de ehhez kellenek a helyi önkormányzatok" - mondta elképzeléseikről Füzesi Lászlóné, a Hévízért Városvédő Egyesület elnöke. Keszthely polgármestere teljes mértékben környezetkímélőnek tartja a gyógyszállóépítést, és korántsem lelkesedik a civilek nagy ívű elképzeléseiért. Mi több, adóbevétel-kiesést okozó szándékos károkozás miatt kártérítési pert szeretne akasztani a fejlesztés - általa egyelőre nem nevesített - ellenlábasai nyakába. Beadványozók Az angolnás ügyében érdeklődött már az ombudsman, tartottak kihelyezett parlamenti környezetvédelmi bizottsági ülést, és elhangzott parlamenti interpelláció is - egyiknek sem volt különösebb következménye. A természet- és tájvédelmi, turisztikai ellenérveket most törvényességi aggályokkal fejelte meg Papp Gábor hévízi önkormányzati képviselő, Illés Zoltán fideszes képviselő, Füzesi Lászlóné, a Hévízért Városvédő Egyesület elnöke és Ruzsics Ferenc keszthelyi független önkormányzati képviselő. Június elején közös beadványban kérték a legfőbb ügyésztől, hogy vizsgáltassa felül a 4809. helyrajzi számú telek 2003-as belterületbe vonásának, környezetvédelmi engedélyeztetési eljárásának, adásvételének körülményeit, valamint a város és a Smaragd Kft. között létrejött konzorciumi szerződést. A beadvány szerint az ingatlanért a Smaragd mellett 2003-ban versenybe szálló ABC Group Kft. ajánlata Keszthely Ingatlanhasznosítási Munkacsoportja tagjainak egybehangzó véleménye szerint az összes releváns szempontból felülmúlta a későbbi győztes Smaragd Invest ajánlatát, és az utóbbi csak egy újabb, határidőn túl benyújtott ajánlattal nyert, amely szerintük még mindig soványabb volt a konkurensénél. Az irat emellett felemlíti, hogy a Smaragdban felügyelőbizottsági tag volt egy bizonyos Németh Ferenc, aki Mohácsi József polgármesterré választása előtt egy másik cégben a főnöke volt, valamint Molnár Tibor, Molnár Imre keszthelyi alpolgármester testvére. A Smaragd szóvivője szerint a két férfi csak az adásvételt követően, fél év múlva lett tag. A beadványban az is szerepel, hogy 2004 augusztusában a városvezetés rendkívüli sürgősséggel konzorciális szerződést kötött az ezt kezdeményező beruházóval, hogy együtt induljanak az EU regio-nális operatív programja pályázatán, ahol 837 millió forintnyi, városrehabilitációra fordítható összeget akartak elnyerni. A szerződés értelmében a pályázati pénz a kft.-t illette volna, amit az általa megvásárolt telken fekvő angolnatelep felszámolására és az oda vezető út építésére fordított volna. Ezzel Keszthely elvesztette volna a lehetőséget arra, hogy ténylegesen a város rehabilitációs célját szolgáló projektet valósíthasson meg - vélik a beadványozók. Szerintük az alpolgármester megsértette a hivatali szervezeti és működési szabályzatot azzal, hogy a szerződésről döntő szavazáson nem jelezte érintettségét, és maga is voksolt. A beadvány jegyzői szerint a pályázati anyagból kitűnik, hogy az alpolgármester testvére ekkor már a második számú tulajdonos, a polgármester volt főnökének cége pedig meghatározó tulajdonrészt szerzett, a pályázatban okiratként mellékelt módosításokat azonban máig nem jegyezték be a cégbíróságon. A négy magánszemély azt is felhozza, hogy bár az ingatlan 850 millióért cserélt gazdát, az ügyletet a Smaragdnak finanszírozó CIB Bank a 2005. áprilisi földhivatali papírok szerint összesen 1,1 milliárd forint értékben jegyeztetett be jelzálogjogot. Ebből szerintük vagy arra lehet következtetni, hogy a telek 1,5 milliárdot ér (a bankok legfeljebb a valós piaci érték 70 százalékára adnak fedezetet), és a városvezetés fél áron vált meg tőle, vagy a CIB Bank (amely a vevői ajánlathoz a banki ígérvényt is adta) feltűnően nagy összegű fedezetként fogadta be az ingatlant. Erdélyi Ágnes ez utóbbiról lapunknak azt mondta: itt félreértésről és két 550 milliós, egymástól időben elkülönülő hitelügyletről van szó, ahol az egyik jelzálogjogot akkor még nem törölték a földhivatalban, ám ez azóta megtörtént, és ma egy másik hitelintézet bír hozzávetőleg 600 millió forintos jelzálogjoggal. Mohácsi József keszthelyi polgármester biztos abban, hogy az ügyészi vizsgálat az ügyletek jogszerűségét fogja igazolni. Polt Péter hivatala az ügyet a Zala megyeieknek továbbította, ahol még nem döntöttek arról, hogy bűncselekmény alapos gyanúja miatt eljárást indítanak-e, vagy visszadobják a beadványt. align=center>Ki szakért? Az, hogy manapság a beruházásokat megelőző környezetvédelmi hatástanulmányaikban a szakértők homlokegyenest ellenkező eredményekre jutnak, nem csupán a több diszciplínát magában foglaló szakma sajátossága. A tanulmány költségei a beruházót terhelik, az pedig eldöntheti, mely bejegyzett céggel dolgoztat. A megrendelő támogató véleményt szeretne, a szakértő pedig további munkákat - és ez bizony nem garancia arra, hogy kizárólag a környezetvédelem szempontjaira koncentráló dolgozatok szülessenek. "Aki folyvást ellenez, kurta karriert fut be, aki sorozatban gyártja a simulékony anyagokat, ahhoz jó eséllyel ömlik a megrendelés. Az igényesebb profik eljutnak odáig, hogy semmit sem hazudnak, csak a tényeket csoportosítják úgy, hogy a beruházás kap egy vajszínű árnyalatot. Máskor a megrendelő nyíltan presszionálja a szakértőt" - mondta egy névtelenséget kérő természetvédelmi hivatalnok. A zöldhatóságok távolról sem rendelkeznek olyan apparátussal, amely érdemben tudná ellenőrizni a beömlő, néha több hónapos bogarászást és terepmunkát is igénylő tanulmányokat; ezt sokan megfejelik azzal, hogy a lehető legvastagabb dokumentációt szállítják. Az EU-elvárásoknak megfelelően növelni lehetne a hatóság létszámát és pénzügyi alapot képezni a vitatott vagy gyanús esetekre, hogy soron kívül egy harmadik céget bízhassanak meg. Pénz nélkül is követhető az a gyakorlat, hogy a jó hírükre kényes beruházók elismert civil környezetvédelmi szervezetekhez fordulnak, hogy ők ajánljanak a bejegyzett cégek közül egy valamennyi fél számára elfogadható társaságot, és azzal szerződjenek a hatástanulmány elvégzésére. Az árat közjegyzőnél helyezik letétbe, a civil szervezet pedig megrendelőként figyelemmel kísérheti az egész folyamatot.
Ingoványos talajon - Gyógyszálló megaprojekt Hévízen
A hévízi Gyógy-tó közvetlen közelébe, védett területre tervezett ötcsillagos szálloda- és gyógyfürdőkomplexum sorsa egyelőre bizonytalan. A Hévízért Városvédő Egyesület és a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület fellebbezése nyomán az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) - az elsőfokú zöld hatósággal szemben - részletes hatásvizsgálatot vár a beruházótól. Az eljárás eredménye a tó körzetében a fejlesztési álmokat is orientálhatja. Az is kiderülhet, történt-e törvénytelenség az ügyben.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/ingovanyos_talajon_-_gyogyszallo_megaprojekt_hevizen-64533
2005-09-15 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
Egy nemzetközi szervezet szerint átláthatatlan a magyar költségvetés. A kormány az alapjául szolgáló adatokat látta és jóváhagyta, a kész jelentést viszont az államtitkár hiteltelennek nevezte. Megcsúszott a költségvetés augusztusban, a kormány szerint uniós eljárások és előrehozott kifizetések miatt. Az Államadósság Kezelő Központ volt elnökének érdekeltségébe tartozó takarékszövetkezetnél hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség. Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, a munkaidő része az utazás azoknál a munkavállalóknál, akik nem fix munkahelyen dolgoznak. Ez volt a héten a gazdaságban. Egy nemzetközi felmérés szerint az uniós országok közül Magyarország költségvetése a legkevésbé átlátható. Ráadásul jobban be kéne vonni a nyilvánosságot, a parlament ellenőrzését pedig erősíteni kellene. Meggondolták magukat A felmérés eredményei szerdán kerültek nyilvánosságra, nem sokkal később reagált rájuk Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára. Azt mondta, a felméréshez adatot szolgáltató magyarországi szervezet, a Költségvetési Felelősségi Intézet egy budapesti gazdasági társaság, amely szubjektív nézőpontból vizsgálta a költségvetési folyamatokat, ahogy a nemzetközi szervezet is. A jelentés Magyarországra vonatkozó részét (egész pontosan a felméréshez szolgáltatott adatokat és értékeléseket) egyébként az NGM is látta és jóváhagyta, még amikor készült, csak négy ponthoz fűzött rövidebb kommentárt. Igaz, a felmérés végkövetkeztetései akkor még nem voltak ismertek, ezért lehet, hogy az államtitkár utóbb hiteltelennek nevezte. Előrehozták a kifizetéseket Jóval magasabb volt a költségvetés hiánya augusztus végén, mint egy évvel korábban, derült ki hétfőn. A kormány szerint ez azért van, mert vannak olyan uniós kifizetések, amelyek csak az év későbbi részében futnak be. Vannak olyan tételek, amelyeket az EU vizsgál, ezek egyelőre hiányoznak a költségvetésből. Az augusztusi hiányt megdobta a családtámogatások és a megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítésének előrehozott kifizetése. A kormány szerint az éves hiánycél tartható. Kiszámolták a tagság mérlegét Az Állami Számvevőszék megvizsgálta, és egy tanulmányban bemutatta a Magyarország részére különböző jogcímeken és céllal juttatott uniós források és az uniós tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét és gazdasági hatását. Magyarország számára az EU-tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult, és ez a tagság első évei után tovább erősödött. Lecsaptak a takarékszövetkezet embereire A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet gazdálkodásával összefüggésben hűtlen kezelés gyanúja miatt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai szeptember 8-án, kedden összehangolt akció keretén belül három budapesti és három vidéki helyszínen tartottak házkutatásokat, hat személyt állítottak elő. A takarékszövetkezet egyébként felszámolás alatt áll, az Államadósság Kezelő Központ volt elnöke, Töröcskei István érdekeltségébe tartozik. Meghosszabbították a nyomozást A Fővárosi Főügyészség bejelentette, hogy három hónappal, december 11-ig meghosszabbította a Quaestor-ügyben indult nyomozás határidejét. Igényelték a csődvédelmet Nagy az érdeklődés a családi csődvédelem iránt, mondta Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke. Azoknak kell elsők között, október végéig benyújtani a kérelmet, akik forintosított devizahitellel rendelkeznek. Az első eljárás Csongrád megyében volt. Összesen száz kormánytisztviselőt képeztek ki, belőlük kerülnek ki a családi vagyonfelügyelők. Eladhatják a boltjaikat A Tesco egy hónapon belül nemzetközi pályázatot ír ki egész közép-európai hálózatára, értesült egy szlovák lap. A Tesco-áruházak lehetséges felvásárlója elsősorban az amerikai Walmart áruházlánc lehet, de szóba jöhet még például a francia Groupe Casino és a japán Aeon társaság is. Elhagyják Dél-Koreát A közép-európai kivonulás még nem biztos, de Dél-Koreát biztosan elhagyja a Tesco. A cég költségcsökkentéssel és racionalizálással indokolta a leépítést, a Financial Times szerint a dél-koreai kiszámíthatatlan szabályozási környezet, például a 2012-ben bevezetett vasárnapi boltzár állhat a döntés hátterében. Leépítik az éjszakát Az is biztos, hogy Magyarországon a Tesco októbertől januárig négy ciklusban teljesen megszünteti az éjszakai árufeltöltést. A cég szerint a lépés közvetlenül 350 dolgozót érint, nekik igyekeznek más pozíciót keresni, illetve kompenzálják őket a kieső fizetésükért. Másolják a diszkontokat Az árbevételekből az derült ki, hogy erősen szorongatják konkurenseiket a német hátterű diszkontláncok. A hagyományos szereplők ezért a diszkontok olyan jellemzőit igyekeznek lemásolni, mint a kisebb készlet (ezt szolgálja a polcmagasság csökkentése) vagy a szerényebb alapterület. Utóbbira példa az üzlet az üzletben (shop in shop) koncepció, amivel a magyar piacon a Tesco és a Spar is kísérletezik. Ennek lényege, hogy új bérlők költöznek be az eladótérbe, amivel a költségcsökkentés és a választék színesítése egyszerre valósul meg. Minden szombat karácsony Viszont könnyen lehet, hogy a nagy boltok jól jártak a vasárnapi boltzárral, legalábbis ezt mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az 53. közgazdász vándorgyűlésen. A nagyok ugyanis egy sor extra költségtől mentesülnek, miközben a forgalom nem csökkent, inkább átterelődött a hét más napjaira. Egyfajta karácsonyeffektusról van szó, vagyis a vevők, ha már hosszú sorban állást kell vállalniuk, inkább olyan helyekre - hipermarketekbe - mennek vásárolni, ahol egy helyen mindent meg tudnak vásárolni. Karácsonyra lesz infláció Bármi is lesz a magyar Tescók sorsa, fokozatosan gyorsulhat az infláció Magyarországon, decemberben 2 százalék közelébe emelkedhet az árak növekedési üteme. A friss adatok alapján - miszerint a fogyasztói árak nem változtak augusztusban az egy évvel korábbihoz képest - azonban nem változtak az alapfolyamatok, így az idén 0,2 százalékos átlagos inflációra számít az Erste, a Takarékbank és az ING makroelemzője egyaránt. Megkapták az engedélyt A Tesco lehet, hogy megy, de lehet, hogy jön egy új posta. Új postai szolgáltató kapott engedélyt, a City Mail Hungary Kft. a legfeljebb 50 grammos levélküldemények kézbesítése terén lehet versenytársa a Magyar Postának. Dolgozik, aki utazik A munkaidő része az utazással töltött idő azoknál a munkavállalóknál, például a villanyszerelőknél, akik nem egyetlen állandó helyen dolgoznak, döntött csütörtökön az Európai Unió Bírósága. A magyar munka törvénykönyve pontatlanul fogalmaz, az utazási időt a munkaidő részének is lehet tekinteni, meg nem is. Az uniós döntést követni kell Magyarországon. A fix munkahelyre való ingázás sajnos továbbra sem számít bele a munkaidőbe.
A kormány szerint hiteltelen a jelentés, amit korábban jóváhagyott
Egy nemzetközi szervezet szerint átláthatatlan a magyar költségvetés. A kormány az alapjául szolgáló adatokat látta és jóváhagyta, a kész jelentést viszont az államtitkár hiteltelennek nevezte. Megcsúszott a költségvetés augusztusban, a kormány szerint uniós eljárások és előrehozott kifizetések miatt. Az Államadósság Kezelő Központ volt elnökének érdekeltségébe tartozó takarékszövetkezetnél hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség. Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, a munkaidő része az utazás azoknál a munkavállalóknál, akik nem fix munkahelyen dolgoznak. Ez volt a héten a gazdaságban.
null
1
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/09/ez-volt-a-gazdasagban-a-37-heten-osszefoglalo
2015-09-13 00:00:00
true
null
null
Origo
Kedden este jelentették be, hogy szerdán kormányinfó lesz. A Gulyás Gergely és Vitályos Eszter által vezetett kormányinfón az alábbi bejelentésekkel lehetünk gazdagabbak. Munkáshitel Döntött a kormány az úgynevezett munkáshitelről, amelyre a 17-25 év közötti fiatalok lesznek jogosultak, 4 millió forint erejéig lehet igénybe venni, szabadon felhasználható és kamatmentes lesz. A hitel lehetősége január 1-jével lép hatályba, tízéves a futamidejű lesz, ha gyerek születik, akkor két évre felfüggesztik a törlesztést, ha újabb gyerek születik, akkor újra két évre szünetel a törlesztés és a fennálló tartozás felét elengedik, a harmadik gyerek után pedig a teljes adósságot. Az elkeserítő GDP eredményekre adott válasz: sebaj, jövőre jobb lesz Gulyás reagált a KSH GDP-jelentésére, amely szerint 0,7 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság az elmúlt egy évben. Szerinte jövőre az új akciótervvel és az új nagy beruházások révén 3-4 százalékos növekedést érhetnek el. Vidéki otthonfelújítási programot jelentettek be a kormányinfón Vidéki otthonfelújítási támogatásról döntött a kormány. Gulyás Gergely szerint azok a gyermekes családok lesznek erre jogosultak, amelyek ötezernél kevesebb lélekszámú településen laknak. A most bevezetendő program megegyezik a 2021-2022-ben bevezetettel: a munkadíjköltségek 50 százalékát fizeti ki a kormány, és a költségtérítés legfelső határa három millió forint lehet. A korábbi programban részt vevő családok a két programban együttesen is csak 3 millióig vehetik igénybe támogatást. Sulyok Tamás a kormány vendégházába költözik A kormány kérésére Sulyok Tamás köztársasági elnök nem a Béla király útjai államfői rezidenciára költözik, hanem a kormány vendégházába, ahol annak idején Szili Katalin házelnökként vagy Antall József miniszterelnökként is lakott. Lázár János ingatlanvásárlása kapcsán Gulyás Gergely csípősen fogalmazott Megkérdezték Gulyást a Lázár János építési miniszter által intézett lakásvásárlásról, amelynek során 4,5 millió forintos négyzetméteráron vásárolt az állam az V. kerületben egy 96 négyzetméteres ingatlant. "Én nem tudnék ennyiért ingatlant venni" - fogalmazott enyhe csípős felhanggal Gulyás, de végül megvédte a minisztert, hogy csak a világörökségi területeken fennálló, állami elővásárlási joggal élt. A csádi misszió oka, hogy helyben kezeljék a problémát "Jogosan merülhet fel, hogy kell-e egy ilyen veszélyes övezetbe magyar katonákat küldeni, de szerintem a magyar kormány mindig azt képviselte, hogy a migrációs problémát a forrásánál kell kezelni" - mondta Gulyás a Csádba tervezett, magyar misszió kapcsán, hozzátéve, hogy ha nem vállal Európa szerepet a rend fenntartásában a Száhel-övezetben, akkor itt kell majd kezelni a problémát, migránsok formájában. Parragh László leváltásának híre túl friss a kabinetnek Gulyás Gergely röviden reagált Parragh László egykori iparkamarai elnök leváltására is. Arra a kérdésre, hogy máshol kamatoztatnák-e az egykori iparkamarai elnök tudását, Gulyás Gergely azt mondta, a kormány gyorsan reagál, de a hír alig egyórás, így erről még nem született döntés. Gulyás nem talál kivetnivalót Tiborczék adókedvezményében Tiborczék adókedvezményével kapcsolatban a 24.hu kérdezte Gulyás Gergelyt, mivel olyan jogszabályt hoztak pár évvel ezelőtt, amelynek révén a miniszterelnök vejének cégcsoportja mentesült a társasági adó megfizetése alól. "Az a helyes, erkölcsös ha betartják az adójogszabályokat" - mondta a miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy a cég kiadott egy közleményt, de ő nem a cég szóvivője. Mivel Tiborczék betartották a rájuk szabott adójogszabályokat, ezen logika alapján a miniszter szerint mindez erkölcsös. (Kiemelt képünk illusztráció.
Kormányinfó: munkáshitelről és vidéki otthonfelújítási programról döntött a kormány
Munkáshitelről, otthonfelújítási kedvezményről, Csádról, Tiborcz István adókedvezményéről és Lázár János ingatlanvásárlásáról is szó esett a szerdai kormányinfón.
[ "" ]
0
https://168.hu/itthon/kormanyinfo-gulyas-gergely-282618
null
true
null
null
168 óra
Az ír szakember az előző összeállítású Barroso-bizottság tagja volt, és meg nem újított mandátumú más kollégával együtt idén tavasszal távozott a testületből. A brüsszeli bizottság etikai szabályzata szerint a megbízatásuk lejártát követő egy évben a biztosoknak új funkciók betöltéséhez engedélyt kell kérniük volt munkaadójuktól. Az etikai testület ilyen témában még soha nem adott ki negatív véleményt, most azonban - mint egy szóvivő pénteken elmondta - megállapították az érdekütközést. McCreevy nemrégiben egy brit befektetési banknál helyezkedett el igazgatóként, de a brüsszeli döntés után kénytelen volt lemondani erről a megbízatásról.
Volt EU-biztos új munkáját akadályozta az Európai Bizottság
Volt EU-biztos új munkáját akadályozta az Európai Bizottság - Korábbi és tervezett új megbízatása közötti érdekütközést állapított meg az Európai Bizottság egy volt bizottsági tag, Charlie McCreevy esetében.
null
1
https://index.hu/kulfold/hirek/2010/10/08/volt_eu-biztos_uj_munkajat_akadalyozta_az_europai_bizottsag/
2010-10-08 20:06:00
true
null
null
Index
Orbán Viktor és Herbert Kickl a Bécsi nyilatkozat néven kiadott dokumentumban leszögezte, hogy Magyarország és Ausztria ezúton is meg kívánja erősíteni baráti és jószomszédi, valamint megingathatatlan történelmi és kulturális kapcsolatait. Hangoztatták azt is: az Európai Unió sikeres reformjának kulcsa a népek, kultúrák, nemzeti arculat és életmód sokféleségének megbecsülésében és megőrzésében rejlik, továbbá szükség van Brüsszel politikai súlyának csökkenésére és ezzel együtt a tagállamok közvetlen és parlamenti demokráciájának megerősödésére. A Patrióták Szövetségének nevében úgy vélték, "Európa kultúrájára nézve a legnagyobb veszélyt a nagymértékű illegális migráció és a menedékjoggal való szervezett visszaélés jelenti". Pénteken Christian Stocker, az Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy Kickl egyelőre hivatalosan nem képviselheti Ausztriát külkapcsolatokban. Hasonlóképpen nyilatkozott Sigrid Maurer, a Zöldek frakcióvezetője és Beate Meinl-Reisinger, a liberális NEOS párt vezetője is. Maurer hozzátette: Kickl "nem azon osztrákok nevében nyilatkozik, akik egy nyílt és tisztességes társadalomban gondolkodnak". Mario Lindner, a szociáldemokraták (SPÖ) egyik szóvivője szerint az FPÖ "arról álmodozik, hogy Ausztriát magyar minta alapján alakítja át." Christian Hafenecker FPÖ-főtitkár viszont Werner Kogler lemondására szólított fel, mert szerinte a zöld párti alkancellár és közszolgálati miniszter szégyenteljes kijelentéseket tett a sajtó előtt azzal, hogy antidemokratának és EU-ellenesnek nevezte Orbán Viktort. Hafenecker szerint ezek a kijelentések súlyos károkat okoztak Ausztria nemzetközi megítélésében. Sigrid Maurer elutasította a szabadságpárti főtitkár felvetését, és kijelentette, hogy "az FPÖ világában nem létezik a véleményszabadság".
Háborog az osztrák baloldal Orbán Viktor bécsi látogatása miatt
Több osztrák parlamenti párt vezető képviselője bírálta pénteken az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Herbert Kicklt az Orbán Viktor miniszterelnökkel előző nap aláírt közös nyilatkozat miatt, a szabadságpárt főtitkára viszont Werner Kogler zöld párti alkancellár távozására szólított fel a magyar kormányfőt bíráló „szégyenteljes kijelentések” miatt.
[ "" ]
0
https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/haborog-az-osztrak-baloldal-orban-viktor-becsi-latogatasa-miatt
null
true
null
null
BOON
A köztévé híradójában reagált a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a Schmitt Pál doktorijával kapcsolatban felmerült plágiumgyanúra. Mint a hvg.hu kiderítette: Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató, Nyikolaj Georgijev által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól - írtuk. A KEH az m1 Híradójának utolsó hírében úgy reagált: a leghatározottan visszautasítják a plágiumvádakat. Az államfő és a bolgár sportkutató személyesen is jól ismerték egymást, az államfő részt vett Georgijev több munkájának elkészítésében és közös forrásból dolgoztak. Az MTI által is közölt KEH-közlemény felidézi, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben készített Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel egyetemi doktori értekezést. Mint írják, "a hiánypótló munkát" történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. "Annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt" - tették hozzá, megjegyezve, hogy "a dolgozat minősítése önmagáért beszél". Kitérnek arra is, hogy Schmitt Pál, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 1983 óta tagja, az értékezése forrásaként is megjelölt Nyikolaj Georgijev neves sporttörténészt személyesen, jól ismerte. Kutatásaik során több résztéma megtárgyalása során együttműködtek. "A két munka legfontosabb alapforrásai a NOB ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai" - olvasható a KEH kommünikéjében, amely úgy fogalmaz: "A fentiek alapján a Köztársasági Elnöki Hivatal a cikkben megjelent plágium gyanúját a leghatározottabban visszautasítja." A hvg.hu arra kéri az államfő hivatalát, hogy nevezze meg Schmitt Pál dolgozatának forrásait. Az MSZP és az LMP a köztársasági elnök lemondását követeli, amennyiben bebizonyosodna a hvg.hu értesülése. Vágó Gábor, a Lehet Más a Politika (LMP) szóvivője pártja nevében arra kérte Schmitt Pált, hogy mielőbb adjon választ, igaz-e, hogy doktori disszertációjának jelentős része egy korábbi bolgár tanulmánnyal szinte szóról szóra megegyezik. Mesterházy Attila MSZP-elnök szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek olyan emberek kellenek, akik zsarolhatóak valamivel, emiatt nem lehetnek függetlenek és nem lehetnek szabad döntéseik sem. "Ez elgondolkodtató. Mi van, ha az általa kinevezett többi személyről is van valami Orbán kezében? Akkor is kézben tudja őket tartani, ha már nem ő a miniszterelnök" - vélte az MSZP elnöke, aki szerint "Schmittnek egyszerűen le kell mondania".
Itthon: Schmitt Pál hivatala visszautasítja a plágiumvádakat
A köztévé híradójában és közleményben reagált a Köztársasági Elnöki Hivatal a Schmitt Pál doktorijával kapcsolatban felmerült plágiumgyanúra. A KEH szerint az államfő és a bolgár Nyikolaj Georgijev baráti kapcsolatot ápoltak és egy forrásból írták meg disszertációjukat. A hivatal egyben visszautasítja a plágium vádját. A hvg.hu arra kéri az államfő hivatalát, hogy nevezze meg Schmitt Pál dolgozatának forrásait.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20120111_schmitt_pal_keh_plagium
2012-01-11 20:26:00
true
null
null
HVG
Kiemelte: új médiatörvényre van szükség, az 1996-os törvénytől végre búcsút kell venni és az új javaslat előkészítése során a legfontosabb szempont a közösség érdekeinek védelmezése volt. Menczer úgy fogalmazott, a média szabályozása a szabad országokban a sajtó működésével kapcsolatban vallott közös, morális alapokra épül. A fidesz képviselője szerint a mai médiajog arra is szolgál, hogy a legszükségesebb mértékűre szűkítse az állam paternalista szerepvállalását. Mint mondta, a modern médiajog elsőszámú kérdése az, hogy miként lesz képes megteremteni a szükséges egyensúlyt a közérdek és az azzal lehetségesen szembenálló magánérdekek között. Közölte: a Ház előtt fekvő javaslat a médiaalkotmánnyal együtt teszi ki a médiaszabályozás egészét. Míg a médiaalkotmány az alapvető, a tartalmakat érintő normák gyűjteménye, amely valamennyi médiumot kötelez, addig a részletes szabályokat a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatban fogalmazták meg. Menczer Erzsébet a javaslatból kiemelte: lényeges a gyermekvédelmi szabályok megőrzése, egy új korhatár-kategória – a 6 év alatt nem ajánlott – bevezetése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslatban a korábbinál határozottabban valósul meg a magyar és az európai kultúra védelme. Ugyanis az EU irányelve alapján a médiaszolgáltatás műsoridejének több mint felében európai tartalmat kell közzétenni, és ehhez járul az egyharmados műsorkvóta is. Új elemként említette meg a magyar zenei kvótát, mely alapján a rádióknak minimum 25 százalékban magyar zenét kell játszaniuk. Nyitrai Zsolt Megemlítette, hogy a reklámszabályokat is észszerűsíti a törvényjavaslat. Beszélt arról, hogy a javaslatban meghatározták a “jelentős befolyásoló erejű” médiaszolgáltatók többletterheit is, úgymint a hírműsorok kötelező közzétételét, a hallási fogyatékkal élők igényeinek kiszolgálását, valamint az eredeti nyelven bemutatott filmek közzétételét. Nyitrai Zsolt államtitkár pedig kiemelte: nem lesz párhuzamos tartalomgyártás, nem lesznek hatalmas, álcivilekkel teletömött kuratóriumok, és nem lesznek lobbicsoportok a közmédiumoknál. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a polgári kormány volt az, mely jogszabályi garanciákat nyújtott az oknyomozó és tényfeltáró újságíróknak.
A Fidesz kipipálja a lobbikat, az álcivileket
A XXI. század egyik legfontosabb iparágának szabályozását kell elvégeznie az Országgyűlésnek - mondta Menczer Erzsébet fideszes képviselő a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat expozéjában.
null
1
https://24.hu/belfold/2010/12/01/fidesz_kipipalja_lobbikat/
2010-12-01 12:05:00
true
null
null
fn.hu
Szinte „vadászott" Vida Ildikóra kedden az LMP-s Szél Bernadett, de a korrupciós vádak miatti amerikai kitiltással hírbe hozott NAV-elnökkel nem tudott találkozni, hogy megkérdezze: igaz-e a hír. Egy emailt kapott tőle, de választ nem. Emailben jelentkezett Szél Bernadett LMP-s képviselőnél Vida Ildikó NAV-elnök. A képviselő a kitiltási ügy miatt igyekezett utolérni az adóhatóság vezetőjét, aki azt írta neki, hogy kinevezése óta nem fogadott sem politikust, sem adózót, és most sem fog. Varga Árpád, külső kapcsolatokért felelős elnökhelyetteshez irányította Szélt, aki a Facebookon tette közzé Vida emailjét, megjegyezve, hogy Vida Ildikó igenis találkozott már politikussal, például Varga Mihány nemzetgazdasági miniszterrel (lásd a lenti képet). Bujkál, megfutamodott Az LMP-s parlamenti képviselő egész nap próbált kapcsolatba lépni a korrupciós vádak miatti amerikai kitiltási üggyel összefüggésbe hozott NAV-elnökkel - sikertelenül. "Nem normális dolog, hogy Magyarország egyik legfontosabb szervezetének első embere bujkál, és megfutamodik a nyilvánosság elől, miközben máig nem cáfolt, súlyos gyanú lengi körül" - mondta az Origónak korábban Szél Bernadett. Szél Bernadett szerint egyetlen nagyon egyszerű kérdésre várt választ Vida Ildikótól: igazak-e a hírek, miszerint a NAV elnöke is azon hat magyar állampolgár között van, akik nem utazhatnak be az Amerikai Egyesült Államokba, mert korrupciós ügyekkel hozhatók összefüggésbe. Erre a kérdésre a neki küldött emailben sem válaszolt a NAV-elnök. Mindig tárgyal az elnök Szél Bernadett kedden már nem sokkal reggel nyolc óra után megjelent a NAV székházánál, és próbált bejutni, hogy személyesen beszélhessen a NAV elnökével. Azt mondta: „Nem gondoltam, hogy ez ilyen nehéz lesz, hiszen országgyűlési képviselőként annak idején a sokak által megközelíthetetlennek tartott Németh Lászlóné miniszterhez is sikerült bejutnom, ő fogadott." A NAV-nál azonban „meglehetősen udvariatlan fogadtatásban" volt része - emlékezett vissza a képviselő. A főportán nem tudták megmondani, beért-e már a munkahelyére az elnök, és mikor fogadná a képviselőt, ráadásul - mint mondták - bejelentkezni sem lehet hozzá. Szél Bernadett az egyik hátsó bejáratnál is próbálkozott: ott azt tanácsolták, írjon e-mailt, kérjen telefonon időpontot. Hosszas telefonálgatás után Szél Bernadett tudott beszélni Varga Árpáddal, a NAV külső kapcsolatokért felelős alelnökével, de tőle is csak arra kapott ígéretet, hogy az elnöki titkárság keresi, ha az elnök tudja majd fogadni. Az eredménytelen ügyintézés folyamatáról a Hvg.hu „Kafkai hajsza Vida Ildikó után" címmel forgatott videót - tárgyalópartner híján Szél Bernadett főszereplésével. Nem hagyják ennyiben „Nem hívtak az elnöki titkárságról, én hívtam őket sokszor, de mindannyiszor azt mondták, hogy Vida Ildikó tárgyalásról tárgyalásra jár, csupa külső helyszínen, úgyhogy ma ne is számítsak találkozóra" - mondta Szél Bernadett, hozzátéve: az LMP nem nyugszik bele ebbe a helyzetbe, ezért is kezdeményezték, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hívja be a NAV-elnököt. Szél Bernadett szerint borítékolható, hogy a szerdai bizottsági ülésen a kormánypárti többség leszavazza a javaslatot, pedig szerinte muszáj lenne megkérdezni érintettségéről Vida Ildikót. "Ha már magától nem áll a nyilvánosság elé, a kormány, a főnökei pedig nem kérdezik meg arról, van-e érvényben ellene beutazási tilalom az Egyesült Államokba" - emlékeztetett az LMP-s politikus. Szél Bernadett a Facebookon kért segítséget, hogy aki látja Vida Ildikót, szóljon neki, mert nagyon szeretne találkozni vele. A netes közösség segítőkésznek bizonyult, hiszen már létre is hoztak egy oldalt Hová tűnt Vida Ildikó? címmel.
Életjelet adott magáról Vida Ildikó
Szinte „vadászott" Vida Ildikóra kedden az LMP-s Szél Bernadett, de a korrupciós vádak miatti amerikai kitiltással hírbe hozott NAV-elnökkel nem tudott találkozni, hogy megkérdezze: igaz-e a hír. Egy emailt kapott tőle, de választ nem.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/20141104-egy-orszag-keresi-vida-ildikot.html
2014-11-04 00:00:00
true
null
null
Origo
Sokan szabadulnak meg így a Balatonnál is a mondjuk az építőiparban vagy informatikában felhalmozott pénzeszközeiktől. Ezt a mondást először Szeremley Hubától hallottam, aki egyszer huszonéve körbevitt (majdnem a vonat alá) a birtokán, ahol bivalyok büfiztek és szürke marhák rágóztak, és aszonta: előre lehet tudni, mert a görög drámák kérlelhetetlen szükségszerűségével zajlik, hogy a borászkodás Magyarországon a semmibe vezet és csőddel végződik. Magából indult ki. Az ország egyik leggazdagabb embere volt, volt vagy húsz milliárdja, teljesen új paradigmát hozott Badacsonyba: felélesztette az ősi magyar fajtának számító kéknyelűt, bakatort és budai zöldet, a mesebeli tomaji panorámás étterme pedig a kort megelőző, korszerű occidentalis gasztronómiát képviselő felejthetetlen műhely volt. Huba 2015-re nullázódott le, szegényen és magányosan halt meg, a végjátékot hagyjuk, mert holtakról vagy jót, vagy semmit, tehát inkább semmit. Sok mindent megmagyaráz, hogy egy menő csopaki borász (Jásdi István) szerint ő volt az "utolsó magyar dzsentri" - sztem színes, messziről jött ember volt, csodapók kalandor, aki sok jót is csinált. A gasztronómia, egyáltalán az új Balaton, nehezen indult be olyan szinten, mint amilyet Huba hozott be. A Balcsinál a bor és a gasztró úgy az ezredforduló után kezdett kilépegetni az endékás szandálból, nevezett lábtyű, a lángos és a palacsinta szentháromságának bűvköréből, noha szép borok már a rendszerváltás óta megjelentek a magyar piacon és az új gasztronómia kreatív innovációit (helyi alapanyagok, új konyhatechnológiák, kreatív fúziók, szoros függvénykapcsolat a borokkal, dizájnos tálalás, sok kis adag stb.) már szerte az országban megvalósította egy csomó étterem Soprontól Encsig. Well, azóta a balatoni bor visszatért a régi legendás magasságokba, pár világszínvonalú tétel is kikerül mind az északi, mind a déli partról és az olaszrizlingről is kiderült, hogy nagy fajta. Nemcsak az a hétköznapi proli kis izé, amin felnőttünk és fröccs formájában vedeltük fatojás korunkban. Egy ilyen olaszt ajánlunk a hétvégi ejtőzéshez és/vagy az ebéd mellé. A Villa Gyetvai fiatal műhely Füreden, az építész-tulajdonos-borász Gyetvai Zsolt kreativitásának köszönhetően egy kulturális és társasági eseményeket is magába fogadó, elegáns, világszép villában. Ami a legfontosabb: tehetséges a borász (Demjén Gábor), aki széles spektrumon képes tiszta, intenzív és gyümölcsös ízeket létrehozni az olasztól a silleren át a syrahig. Mármost az olasz... - a név annyira zavart néhány mély-magyar borászt, hogy megpróbálták átkeresztelni, ne má’, hogy az legyen a neve egy magyar szőlőnek, hogy olasz. Szerencsére nem sikerült, de lehet, hogy lesz más neve, ha elterjed a GROW név, ami a horvát graševina, a magyar olaszrizling, a csehszlovák ryzlink vlašský és az osztrák welschriesling nevéből bütykölt mozaikszó. Azon alapszik, hogy a környező országokban is egyre szédületesebb változatokat fogalmaznak meg ebből a szőlőből, és ezek az országok összefognak a grow fejlesztéséért és a világpiacra juttatásáért, ezért olyan nevet kerestek, ami a külpiacokon is érthető. A fajta kárpátikum, elterjedési területe kirajzolja a Monarchia határait, ahogy anno a kadarka a török hódításét vagy a Római Birodalom határai a szőlőtermő területekét, mert a rómaiak odáig hódítottak, amíg bort lehetett készíteni, azon túl tettek az egészre. Príma fesztivált is rendeztek idén Füreden, amit a Rókusfalvy-féle Magyar Bormarketing Ügynökség nem támogatott, tán mert nem az ő ötletük volt, itt született a GROW név. Well, nyájas olvasó, ha elegáns környezetben zöldes reflexeket vető, világos aranysárga, zöldalmás-mandulás-füves illatokat idéző, könnyed karakterű, intenzív, friss, gyümölcsös-citrusos olaszrizlinget (grow-t) szeretnél kortyolni, irány Füreden az elegáns Villa Gyetvai.
Balcsi, bor
Egy ősi borászmondás szerint borászkodással úgy kell szert tenni egy egész kis vagyonra, hogy van egy egész nagy vagyonod, borászkodsz, és lesz egy egész kicsi.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3256919_balcsi-bor
null
true
null
null
Népszava
Mindenki ismeri a szomorú történetet, amikor is Szilágyi Istvánt négy évvel ezelőtt egy kalapáccsal agyonverte a fia, mégpedig a színművész felesége, Humenyánszky Jolán szeme láttára. Az idős asszony nem sokkal a férje után hunyt el. Démoni kapu A színész lelke ma is a helyszín környékén bolyong - mondta a Story Magazinnak Kádár Gyöngyi boszorkány főpapnő, aki szerint nem véletlenül mondják erre az ingatlanra, hogy horrorház. Szerinte ahol gyilkosság történik, ott általában látni lehet, hogy az adott helyszínen elindul egyfajta romlás, s további rossz dolgok kezdenek történni. Ebben a konkrét esetben ráadásul több dolog pusztító hatása is érvényesül. A házban megélt fájdalmak ugyanis negatív energiákat szabadítottak fel, viszont a legnagyobb probléma, hogy a gyilkosság pillanatában megnyílt egy démoni kapu - fejtegette a lapnak a médium. Vilmos herceg házát vette ki Noémi: "Konkrétan neki fizetek" Ez pedig azt eredményezi, hogy a köztes világból démoni lelkek jönnek át. Ilyen területeken az is megtapasztalható, hogy patkányok, hangyák lepik el a helyszínt: "Mindemellett azt látom, hogy Szilágyi István lelke nem nyugodt, ma is itt bolyong. Segítség nélkül azonban nem is tud majd átkelni egy másik dimenzióba". A médium szerint hiába bontják le a régi ingatlant, majd húznak fel új falakat a régiek helyén, az nem segít. Csak szakavatott ember tudná megszabadítani a helyet a démonoktól.
Döbbenetes, amit Szilágyi István egykori otthonáról emlegetnek
Szilágyi István háza tavaly februárban kelt el egy árverésen, ahol egy vállalkozó lett a tulajdonosa. Egy médium szerint Szilágyi István lelke ma is a helyszín környékén bolyong, de ez még nem minden. A szakértő úgy látja, a házban megélt fájdalmak negatív energiákat szabadították fel.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/szilagyi-istvan-horror-haz-kisertet/rwz6n9c
null
true
null
null
Blikk
BKV: Bolla Tibor nem gyanúsított MikiLeaks 2012.01.23. 15:28 - MTI | A BKV közlése szerint egyetlen jelenlegi vezetõjük vagy dolgozójuk sem érintett a Hagyó-ügyben, így Bolla Tibor, a cég gazdasági vezérigazgató-helyettese sem. A társaság gazdasági vezetõjének neve is felmerült korábban Horváth Éva, Hagyó Miklós volt szóvivõjének foglalkoztatásával kapcsolatban. A BKV akkor azt közölte, hogy nem Bolla Tibor a felelõs Horváth Éva foglalkoztatásáért, hanem egy fõosztályvezetõ, akit már elbocsátottak. szép nagy hirdetés - ismerje meg új hirdetési formátumunkat, a Roadblockot! A BKV hétfõi tájékoztatása szerint Bolla Tibor a vádiratban nem érintett, nem gyanúsítottja az ügynek és semmilyen más, a BKV-val összefüggõ nyomozásnak sem. Hozzátették, hogy a Központi Nyomozó Fõügyészség által a Hagyó-ügyben benyújtott vádiratban egyetlen jelenlegi BKV-s vezetõ és egyetlen jelenlegi BKV-s dolgozó sem érintett, így bûncselekmény elkövetésével sem gyanúsítanak senkit. A Központi Nyomozó Fõügyészség január 11-én emelt vádat Hagyó Miklós és 14 társa ellen folytatólagosan, bûnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezelés és más bûncselekmények miatt. Horváth Éva a korábbi gyanú szerint úgy dolgozott a BKV-nál, hogy jelenléti ívét a cégnél Zelenák Tibor, a BKV volt kommunikációs fõosztályvezetõje írta alá, õ maga nem járt az Akácfa utcában. Munkaszerzõdését Regõczi Miklós, a cég volt vezérigazgató-helyettese szignálta.
BKV: Bolla Tibor nem gyanúsított
BKV: Bolla Tibor nem gyanúsított
null
1
https://index.hu/belfold/budapest/2012/01/23/bkv_bolla_tibor_nem_gyanusitott/
2012-01-23 18:54:00
true
null
null
Index
A 4-es főút négysávosítása után az évszázad szolnoki beruházásának tervezéséről tárgyaltak kedden - jelentette be a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei elnöke. Szalay Ferenc név szerint ugyan nem említette, de a leírásból kiderült: a szolnoki Csáklya úti híd építéséről egyeztettek, elmondása szerint pedig közeleg az idő, amikor munkagépek vonulnak fel a híd és az elkerülő betonba öntéséhez. Mint Szalay Ferenc videójában elmondta, a beruházás a Martfű felőli forgalmat viszi majd át a város felett azzal, hogy egy új Tisza hidat épít Szolnokra. Ezzel együtt egy új Tisza-híd is létrejön, amely leágaz a Tiszaligetbe, majd egy 10 kilométeres szakasszal kikerüli Szandaszőlőst, és Rákóczifalva határában csatlakozik a 442-es útba. A megyei elnök elmondása szerint a kivitelezés 2026-2027-ben kezdődhet el, a kivitelezés forrásainak biztosítása a jövő kérdése. A kormánypárti politikus bejegyzésében kitért arra, a beruházással Szolnok arculatának és szerkezetének történelmi jelentőségű átalakítása előtt áll. Az utolsó lépésnél tartunk a kivitelezés megkezdése előtt, a mérnökök az engedélyek megszerzése után már a kivitelezés részletes dokumentumait készítik elő - fogalmazott. Hozzátette, felüljárók, hidak, körforgalmak, kerékpárutak, s egy teljesen megváltozó városrész lesz a hatalmas fejlesztés eredménye, a "gigantikus beruházás" a Tószegi út-Mártírok út csatlakozásától egészen Szandaszőlős Rákóczifalva felőli határáig érinti Szolnokot. Jelezte azt is, Szandán a laktanya kereszteződésében is épül egy körforgalom. Történelmi beruházásnak nevezte a Csáklya úti híd építését dr. Kállai Mária, Szolnok és környéke országgyűlési képviselője, aki szintén részt vett a tárgyaláson, és aki szintén kedden tett közzé bejegyzést a témában. "Nagyon fontos 15 hónap előtt állunk, fontos szakaszához ért a Szandaszőlőst elkerülő Csáklya úti híd építése" - fogalmazott, hozzátéve: november 2-ával érvénybe lépett a kiviteli tervekre megkötött szerződés, és remélhetőleg eredményesen zárul a tervezésre szánt, következő bő egy év is. Mint mondta, közben dolgoznak majd az építkezésekhez szükséges források megteremtésén. Mint hírportálunk korábban is beszámolt: a Csáklya úti híd és a szandai elkerülő tervezési szakasza 2019-ben kezdődött el , megépítésére 2023-ban írtak ki közbeszerzést, a kiviteli tervek készítése idén szeptemberben kezdődött el. Az építési munkák lezárultával egy 284 méteres híd, valamint egy 354 méteres átkelő épül. Ehhez építenek még egy 9,9 kilométeres, kétszer egysávos utat, 6 kilométer kerékpárutat, csomópontokat, három körforgalmat. A beruházás együttes költsége mintegy 30 milliárd forint.
Csáklya úti híd: kiderült, mikor kezdik építeni
Már készülnek a munkagépek: megvan, mikor kezdődik Szolnokon a Csáklya úti híd és a szandai elkerülő építése. Újabb részletek derültek ki a gigaberuházásról.
[ "" ]
0
https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/csaklya-uti-hid-kivitelezes-szolnok
null
true
null
null
SZOLJON
A vagyonelszámoló - a kifizetések zökkenőmentes lebonyolítása érdekében - a már bejelentett és megalapozott kártérítési igénnyel rendelkező jogosultaktól azt kéri: az adataik változását – név, lakcím, bankszámlaszám – a kárszám vagy rendszám feltüntetésével, szintén december 15-ig jelezzék a vagyonelszámolónak. Arról is tájékoztatja a vagyonelszámoló az érintetteket, hogy a kifizetések legkorábban 2013. januárban kezdődnek meg. A felhívás azért született, mert az Országgyűlés elfogadta a 2008. augusztus 16-tól vagyonelszámolás alatt álló MÁV ÁBE-vel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokat tartalmazó törvényt.
Gazdaság: MÁV ÁBE: várja az igényeket a vagyonelszámoló
A MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) azon károkozó tagjai, akikkel szemben kártérítésre kötelező jogerős bírósági ítélet született, illetve velük szemben végrehajtási eljárás indult, vagy a károkozó maga fizetett a károsultnak, december 15-ig jelenthetik be ezeket a tényeket a felszámolóhoz - a felhívást Borbélyné Balogh Zsuzsanna, a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. ügyvezetője tette közzé pénteken a PSZÁF honlapján.
null
1
http://nol.hu/gazdasag/mav_abe__megszolalt_a_vagyonelszamolo-1346699
2012-11-16 22:26:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Új vezetőt választottak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének élére - írja a turizmus.com. Távozik az eddigi elnök Flesch Tamás, helyét pedig2025. január 1-jétől két évre Somlyai Zoltán veszi át. Somlyai a Tiborcz Istvánhoz tartozó BDPST Zrt. hoteldivíziójának vezetője.Somlyait a közgyűlés 69,64%-os támogatással választott meg az MSZÉSZ új elnökének - derül ki a turizmusonline.hu cikkéből.A megválasztott új elnök köszönetet mondott a támogatásért, és ígéretet tett arra, hogy folytatja a regnáló vezetés által felvázolt feladatok elvégzését, a szakma előtt álló kihívások kezelését. Ezek közül kiemelte a munkaerő kérdését, személyes küldetéseként jelölve meg a felsőoktatásból kikerülő diákok pályaelhagyásának megállítását.Újból megválasztották az MSZÉSZ alelnökének Juszkó Anitát, a Four Points by Sheraton Kecskemét Hotel és Konferenciaközpont igazgatóját, valamint Kovács Balázst, a Danubius Hotels vezérigazgatóját.
Tiborcz István cégének egyik vezetője kerül a szállodaszövetség élére
Somlyai Zoltán a Tiborcz Istvánhoz tartozó BDPST Zrt. hoteldivíziójának vezetője.
null
1
https://24.hu/belfold/2024/11/08/magyar-szallodak-es-ettermek-szovetsege-bdpst-tiborcz-istvan-somlyai-zoltan/
2024-11-08 10:59:05
true
null
null
24.hu
Az EU eljárást indít Szlovákia ellen Az EU kifogásolja Szlovákia áramkereskedelmét és a fizetős autópályával kapcsolatos pályázatát is. Csütörtökön az Európai Bizottság bejelentette, hogy bíróság elé viszi a szlovákok szerinte nem egyenlő elbírálást mutató gyakorlatát az áramhálózathoz való hozzáférésben. Az átviteli rendszert működtető vállalat kedvezményez egyes piaci szereplőket a Magyarországról és Lengyelországból érkező áram esetében a határon, állapította meg egyebek között Brüsszel. Az uniós árampiac liberalizálása teljessé vált, ugyanakkor több esetben az egyes piacok nagy energiaellátó vállalatai új szereplők elől gyakorlatilag elzárják a hozzájutás lehetőségét szolgáltatásukhoz . Szlovákiának tisztáznia kell a csütörtökön számára elküldött felkérés értelmében azt is, hogy megfelelt-e az uniós szabályoknak a nemzeti autópálya társaság elektronikus díjbeszedő rendszerével kapcsolatos pályázat és versenyeztetés. A brüsszeli bizottság szerint a szlovák hatóságok vélhetően megsértették ez ügyben az egyenlő elbánás elvét. Ha a szlovák válasz nem elégíti ki Brüsszelt, akkor Szlovákiát az Európai Bíróság elé idézhetik ebben az ügyben is. 2009. május. 13. 13:37 MTI Gazdaság Túlzott deficiteljárás indul négy EU-tag ellen Túlzott államháztartási hiány miatti eljárást kezdeményez az Európai Bizottság Lengyelország, Litvánia, Málta és Románia ellen, miután deficitjük mértéke meghaladja a bruttó össztermék (GDP) 3 százalékát. 2009. február. 09. 19:25 MTI Gazdaság Túlzott deficit miatti uniós eljárás hat ország ellen Uniós eljárás megindítása várható túlkzott deficit miatt legkevesebb hat EU-tagállam - Franciaország, Görögország, Írország, Lettország, Románia és Spanyolország - ellen a közeli jövőben, közölték hétfőn brüsszeli diplomáciai források. 2009. január. 13. 16:12 MTI Gazdaság Megszüntette a Villamos Művek elleni eljárást az EU Az Európai Bizottság megszüntette az MVM és társaságai ellen még 2006-ban indított eljárást, ez azt igazolja, hogy a cégcsoport üzleti gyakorlata és működése semmilyen tekintetben nem sérti az európai uniós normákat és jogszabályokat. 2009. február. 19. 13:43 MTI Gazdaság Brüsszeli illetékjogi eljárás Magyarország ellen Az Európai Bíróság előtt indít eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság, a lakóingatlan-vásárlásról szóló diszkriminatív illetékjogi rendelkezések miatt - közölték csütörtökön Brüsszelben. 2009. április. 15. 10:40 hvg.hu Gazdaság Eljárást indít a Bizottság a magyar ingatlanvásárlási illeték miatt Az Európai Bizottság eljárást indít az Európai Bíróságon, mert azok az EU-állampolgárok, akik más tagországban levő ingatlanukat értékesítve vásároltak lakóingatlant Magyarországon, a visszterhes vagyonátruházási illetéket a megvásárolt ingatlan teljes vételára után kötelesek kifizetni és ez hátrányosan érinti őket - olvasható a PricewaterhouseCoopers (PwC) hírlevelében.
Gazdaság: Az EU eljárást indít Szlovákia ellen
Az EU kifogásolja Szlovákia áramkereskedelmét és a fizetős autópályával kapcsolatos pályázatát is.
null
1
http://hvg.hu/gazdasag.nemzetkozi/20090514_szlovakia_Eu_aramkereskedelem_autopalya.aspx
2009-05-14 00:00:00
true
null
null
HVG
Opauszki Zoltán tanácsnok elmondta, hogy Békéscsaba gazdálkodását óvatos tervezés, fegyelmezett végrehajtás jellemzi, és hogy a bevételek megfelelően jönnek. Jól alakulnak az adóbevételek, a plusz forrás révén többletforrást biztosíthatnak bizonyos feladatokhoz, ugyanakkor szükség van az év hátralévő részében is a megfontoltságra, a takarékosságra. A fejlesztésekről hozzátette: ahhoz, hogy a geotermikus projekt második ütemét megvalósíthassák, és hogy kiépítsék a távhős rendszert a városi sportcsarnoktól a Munkácsy Negyed intézményeiig, a városházáig, szükséges befejezni az első ütemet. Erre 900 millió forintot kértek az államtól, és bár döntés egyelőre nem született, van ígéret, hogy ehhez a forráshoz hozzájuthat a város. Nagy Sándor azt emelte ki, hogy egy friss bejelentés szerint az iskolák fejlesztésére 950 millió forintot költhet Békéscsaba , az egyeztetések elindulnak a tankerületi központtal, hogy mely intézményeket érintse a beruházás.
Fidesz-KDNP: egymilliárd forint érkezik a csabai iskolák fejlesztésére
A Fidesz-KDNP-frakció (Opauszki Zoltán tanácsnok, Nagy Sándor) pénteken sajtótájékoztatón értékelte a csütörtöki békéscsabai városi közgyűlést.
[ "" ]
0
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/fidesz-kdnp-bekescsaba-varosi-kozgyules
null
true
null
null
BEOL
A tavalyi évet is komoly nyereséggel zárták azok a köztéri reklámokkal foglalkozó cégek, amelyek Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartoznak – derül ki az Index által megismert cégbírósági dokumentumokból. A jogszabályok szerint a cégeknek május végéig kell benyújtaniuk a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóikat, a Publimont és a Mahir Cityposter gazdálkodásáról szóló adatok már most is elérhetők a Fővárosi Cégbíróságon. A társaságok ugyanis márciusi közgyűléseiken elfogadták a tavalyi évről szóló beszámolóikat, ezek részleteit így be is nyújtották a cégbíróságnak. 1,8 milliárdos nyereség A Publimont Hirdetésszervező Kft. március elsején taggyűlés nélkül, írásbeli határozattal fogadta el a 2012-re vonatkozó mérlegbeszámolót. Eszerint a társaság adózott eredménye 2012-ben 1 milliárd 881 millió 561 ezer forint volt. Ez jelentős növekedést jelent a korábbi évekhez képest, a Publimont nyeresége 2011-ben 1 milliárd 54 millió forint, 2010-ben csak 340 millió forint volt. A 2009-es évet pedig veszteséggel zárta a cég. A társaság arról is döntött, hogy a nyereségből 1 milliárd 880 millió forintot osztalékként kifizetnek a tagok részére. A nyereségből maradó 1,5 millió forint az eredménytartalékba került. A cégnek három tulajdonosa van, a Pro-Aurum Zrt, a Neo-Met Kft, illetve Nyerges Zsolt, a Fideszhez közel álló üzletember. A Neo-Met Simicska Lajos, felesége és a Pro-Aurum tulajdonában van, utóbbi cég szintén köthető a Fidesz korábbi gazdasági igazgatójához. Az osztalék felvételéről döntő iratot Nyerges, illetve a Neo-Met és a Pro-Aurum képviseletében Tóth Marianna írta alá. Megtalálták az állami cégek Tavaly előtt az Origo írt arról, hogy az elmúlt években több állami cég és intézmény köztéri reklámjainak egy jelentős része a Publimont felületein jelent meg. Ezt azonban nem könnyű kimutatni: az állami cégeknek kötelező ugyan közzétenniük, hogy mire költik a közpénzt, a reklámpiacon azonban bevett gyakorlat, hogy nem közvetlenül a plakáthelyek tulajdonosaival kötnek szerződést, hanem úgynevezett médiaügynökségeken keresztül intézik a hirdetéseket. Az ügynökségeknek már nem kell közzétenniük, hogy kikkel szerződnek, így elvileg nem lehet nyomon követni a köztéri reklámokra költött állami pénzek útját. Az Origo birtokába került adatbázisokból az derült ki, hogy amíg 2009-ben az állami hirdetők elosztva jelentek meg több cég felületein, addig 2010 után ezek az arányok felborultak, és túlnyomórészt a Publimont kapja ugyanezen hirdetők a plakátjait. Például 2009-ben a Szerencsejáték Zrt. összes óriásplakátjának még csak 6-8 százaléka jelent meg a Publimontnál, addig a listák szerint 2010-ben az óriásplakát közel fele, 2011-ben pedig legalább 97 százalék került ki a cég felületeire. Szerencsejáték Zrt. ráadásul a korábbi évekhez képest jóval többet is költött köztéri reklámokra. Hasonló folyamat figyelhető meg a Magyar Villamos Művek, a Magyar Turizmus Zrt. esetén is. Jutalmat fizetett Simicska A Mahir Cityposter március 19-i közgyűlésen szintén megtárgyalta a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Az ülésen többek között Simicska Lajos is jelen volt. A cégbírósághoz benyújtott iratok ugyan nem tartalmaznak a gazdálkodásról szóló adatokat, számokat a jegyzőkönyvből azonban arra lehet következtetni, hogy sikeres évet zárhatott a cég. A jelenlévők úgy döntöttek, hogy a nyereségből osztalékot fizetnek, a két ügyvezetőnek (Kovács István és Fonyó Károly) pedig jutalmat, és 5 százalékos fizetésemelést ítéltek meg. A jegyzőkönyv szerint a jutalmak kifizetésre a taggyűlés Simicskát hatalmazta fel. A társaságnak a Simicska érdekeltségébe tartozó Mahir Zrt. és EuroAWK kft a tulajdonosa. Utóbbi cég vezetője Fonyó Károly, aki jó viszonyt ápol Simicskával. A főként a hirdetőoszlopairól, illetve kisebb óriásplakát helyeiről ismert Mahir Cityposter felületein sok állami hirdetés jelent meg a kormányváltást megelőző időszakban is. A cég 2011-ben 119 millió, 2010-ben 60 millió forint nyereséget termelt.
Belföld - Duplájára nőtt a Publimont reklámprofitja
Duplájára nőtt a Publimont reklámprofitja - Tavaly 1,8 milliárd forint nyereséget termelt a Simicska és Nyerges érdekeltségébe tartozó plakátcég.
null
1
https://index.hu/belfold/2013/05/08/duplajara_nott_simicskaek_reklamprofitja/
2013-05-08 11:21:00
true
null
null
Index
"Ha Magyarországon tényleg jogállam van, tartsa magát mindenki a jogi keretekhez, mert ha egyszer kikerülnek a hatalomból, az ügyeiket számon fogják rajtuk kérni. Aki megpróbál átlépni a jogszabályokon, és ezt én most számos esetben megtapasztaltam, azoknak el fog jönni az igazság pillanata, és börtönben fognak megrohadni" - nyilatkozta szinte pont egy hónapja Simicska Lajos az Indexnek, és akkor ugyan a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Közgép csatájáról kérdezték, Simicska az "ügyeik" és a "számos eset" kitételbe akár beleérthette a TV2-ért most kibontakozni látszó jogi vitát is. Most Simicska egyik fegyverhordozója, Fonyó Károly és Andy Vajna filmügyi biztos marakodnak a TV2-n. Jelenleg mindkét fél magáénak tekinti a csatornát. A 444-nek Fonyó Károly, a magát a tévé tulajdonosának tekintő Simicska-közeli üzletember azt mondta, hogy elhúzódó jogvitára számít. Yvonne Dederick ügyvezető igazgató és Simon Zsolt vezérigazgató 2013 év végén vették át a céget a német Pro7Sat1-tól, amely vállalat eladói hitelt nyújtott a vevőknek. A konstrukció úgy nézett ki, hogy az új tulajdonos CCA-D6D Kft. egyfajta vagyonkezelő-cégként több kisebb, az adót üzemeltető céget is magában foglalt (TV-HU1 Kft. és TV-CEE1 Kft.) Infomációink szerint nagyjából ezzel egy időben Simicskáék opciós szerződést kötöttek a cégcsoportot igazgató vagyonkezelő cégre, ami több évig érvényes. Az sem kizárt, és sajtóban 2013 utolsó heteiben erről több helyen volt is szó, hogy Simicska valamilyen formában segítette a vevőket az opciós lehetőség fejében. Egy opciós szerződés szerint a vevő meghatározott időtartamon belül jogosult egy egyoldalú nyilatkozattal megvásárolni a szerződés tárgyát, tehát az érvényességhez nem kellett Simon és Dederick beleegyezése, vagy hozzájárulása sem. Simicskáéknak most elég volt kinyilvánítaniuk, hogy övék a cég és fizetni, pont. Csakhogy az Opten cégadatbázisa szerint 2014 szeptemberében - már az Orbán-Simicska konfliktus kibontakozása alatt - a két tulajdonos teljesen átszervezte a cégcsoportot. A vagyonkezelő-céget a TV2 Media Group Holdings Kft. nevet kapta, és átalakították a vagyonkezelő tulajdonában lévő két céget is. A TVHU1 és a TV-CEE helyét a TV2 Média Csoport Kft. csoport vette át, és Simon és Dederick emellett létrehozott egy új társaságot is CEE Broadcasting Kft. néven. Simicska emberei úgy tartják, Simon és Dederick a cégek átpakolgatásával azt akarták elérni, hogy az opciós szerződés érvénytelen legyen. Simon és Dederick most nem a vagyonkezelőt adták el, mert erre nem lett volna joguk Fonyóék opciója miatt. Ehelyett a két tulajdonos a vagyonkezelő cég alá tartozó üzemeltetőt, a TV2 Média Csoportot, és az általuk életre hívott CEE Broadcastingot adták tovább Vajnának. Fonyóék tegnapi közleményében ez olvasható: „A Megapolis Media Zrt. 2015. október 13. napján megvásárolta TV2 Media Group Holdings Kft. 100%-os üzletrészét, ezzel közvetett módon a TV2 országos médiaszolgáltató tulajdonosává vált." Ezzel szemben a Simon-Dederick páros csütörtöki közlése szerint Vajna cége "a TV2 Média Csoport Kft. és a CEE Broadcasting Limited üzletrészének tulajdonjogát per-, teher- és igénymentesen, érvényes szerződés alapján szerzi meg." Tehát a vagyonkezelőt nem értékesítették. (Fonyó ezért is dönthetett arról, hogy kirúgja onnét őket.) A menedzsment közleményében ugyanakkor az is szerepel, hogy a szerződést a "TV2 Media Group Holdings Kft. és a CEE Broadcasting Holding Kft. nevében törvényes képviselői írták alá. A jogi vita tehát arról szól majd, vajon volt-e aláírási joga a vagyonkezelő cégnél a két menedzsment-vezetőnek, és így volt-e jogosultságuk eladni az alájuk tartozó cégeket. Ennek eldöntésében kulcsfontosságú lehet, hogy vajon a cégek áthelyezésével, illetve átnevezésével ezek a jogosultságok miként változhattak meg. A szerződések pontos ismerete nélkül persze nehéz bármit is jósolni. De cégjogászok szerint egy ilyen átalakítást követően előállhat olyan helyzet, hogy egy bíróság érvényesnek ismeri el a Simonék és Vajnáék közötti adásvételt, annak ellenére, hogy a Fonyó-Simicska cég opcióját is érvényesnek tekinti. Ebben az esetben Simicskáék kártérítést kaphatnak, de Vajnáék tulajdonszerzését ez már nem érinti. Kerestük a menedzsmentet, hogy adjanak választ az átalakítások okaira, de nem sikerült kapcsolatba lépni velük. Ahogy azt már többször megírtuk, Dederick férje David Dederick, a New York-i Weil Gotshal ügyvédi iroda budapesti kirendeltségének vezetője, akinek óriási tapasztalata van nagy volumenű cégek adás-vételében, beolvasztásában, és már korábban is dolgozott Vajnának. A vagyonkezelő cég ugyanazon a Szabadság téri címen van bejegyezve, ahol az ügyvédi iroda. Megkérdeztük a német Pro7Sat1 csoportot, hogy szerintük kié most a TV2. A cég csak annyit közölt, hogy nem tudnak semmit sem hozzáfűzni a témához ahhoz képest, hogy a menedzsment korábban megvásárolta tőlük a TV2, a FEM3, a PRO4 és a Super TV2 csatornákat. Azóta történt további eladásokról nem tudnak semmit sem mondani. Ha ez igaz, az megerősíti, hogy az opciós szerződés, ha létezik, a Simon-Dederick páros és Simicskáék között született meg. Ezt mindenesetre a menedzsment nem ismeri el, péntek délutáni TV2-interjújukban legalábbis azt mondták, hogy "azért arra emlékeznénk, ha ilyesmit aláírtunk volna." Külön rákérdeztünk a németeknél, hogy van-e bárkivel szemben még pénzügyi követelésük, illetve hogy a héten aláírtak-e bármilyen szerződést egykori magyar érdekeltségükkel kapcsolatban, de erre még nem válaszoltak. Dederickék szerint mindenesetre a németek, mint hitelezők, szintén ott voltak a Vajnával való megállapodáskor, és a szerződés "minden egyes elemét jóváhagyták." És akkor ott van még a pénzkérdés. Az Index pénteki interjúja szerint Fonyóék az opció érvényesítésekor ki is fizették a céget, nem is kevesért. Tehát most mindkét fél azt állítja, fizetett az eladónak a csatornáért. Simon és Dederick pénteken közleményt küldött körbe a cégben, amiben megnyugtatják a dolgozókat, hogy a bejelentés érvényben van, és Vajna lesz a tévé új tulajdonosa, a vezérigazgatói székbe pedig Dirk Gerkens ül. A szöveg szerint a hatósági engedélyek és a szerződésátruházások megszerzésével az üzlet lezárul, addig Simon és Dederick vezetik a céget, úgyhogy a TV2 dolgozói novemberben várhatóan a jelenlegi vezetéstől kapnak majd fizetést. De az is biztosnak látszik, hogy az ügy bíróság elé kerül majd, és nem várható, hogy egyhamar elrendeződne. Van egy jel, amiből szinte biztosan látni fogjuk, hogy Vajnáék vannak birtokon belül: ha a kormány engedélyezi a terjesztési díj beszedését, amelyet korábban egy rendelettel fölfüggesztett. Az ebből várt évi 6-8 milliárd forint nélkül a TV2 könnyen finanszírozhatatlanná válhat.
Kitrükközhette Simicskáékat a TV2 vezetése
A menedzsment átalakította a TV2 vagyonát kezelő vállalatot, amire Simicskáéknak opciójuk volt. Hosszú jogvita várható.
null
1
https://444.hu/2015/10/16/kitrukkozhette-simicskaekat-a-tv2-vezetese
2015-10-16 13:14:00
true
null
null
444
- Nem az a szándékom hogy provokáljak, hanem hogy kérdéseket fogalmazzak meg és másokat is kérdések feltevésére, kétkedésre késztessek, és hogy nem fogadjuk el azt, amit le akarnak nyomni a torkunkon - jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Világrendetlenség című új könyvének bemutatóján. A főigazgató hangsúlyozta: az egyik legnagyobb probléma, hogy megpróbálják elejét venni annak, hogy kérdezni merjünk. A fősodor számára kellemetlen kérdéseknél azonnal a megbélyegzés és ledorongolás eszközével élnek, ami az emberek nagy részét visszatartja attól, hogy meg merjék kérdezni a nyilvánvalót. Erre jó példa, amikor a Covid idején "a legképtelenebb hülyeséget" próbálták meg elfogadtatni, hogy ez a vírus nem egy laborból került ki, hanem "addig ugrált egyik állatról a másikra, míg ránk is ugrált". Aki ezt megkérdőjelezte és arról beszélt, hogy a vírus valószínűleg egy laborból jött ki, azt hülyének, alumíniumsisakosnak és összeesküvés-hívőnek bélyegezték. - Fokról fokra elveszik a szabadságunkat, mert egy olyan világban, ahol nem merünk kérdéseket feltenni, ott nincs szabadság - mutatott rá Schmidt Mária. Hozzátette, a nyelv perverziója zajlik a szemünk előtt és árulkodó arról a szándékról, amit velünk szemben el akarnak fogadtatni. A főigazgató szerint  a nyugati világban a kereszténységről könnyen mondunk le, de kérdés, hogy mire tudunk támaszkodni, ha ez nincsen. Nagyon felelőtlen dolog lebontani egy olyan kerítést, amiről nem tudjuk, hogy milyen célt szolgál. Akik azt gondolják, hogy megvagyunk a keresztény hit nélkül, azok nem tudják, hogy ez mit ad nekünk és miről fogunk lemondani, de főleg azt nem tudják, hogy tudunk a helyébe állítani. nagyon úgy néz ki, hogy a helyébe semmit sem tud állítani. Korunk egyik legfontosabb problémája, hogy a hitetlenség nihilizmusba torkollik, a nihilisták pedig nem gondoskodnak a jövőről. Ez egyre inkább jellemzővé válik a nyugat-európai országokban - vélekedett. Schmidt Mária szerint szintén probléma, hogy megszűnt a vita, pedig az eszmecserék nagyon hasznosak, mert a dolgok újragondolására késztetik az embert. Ehhez bátorság kell, ami nélkül semmi sincs, mert sunnyogásból nem lehet várat építeni, vagy megvédeni azt. Hangsúlyozta: a vita megszűnésének oka a másik ember semmibevétele. - Van Magyarországon egy elit, ami már egyre kevésbé elit, de egy időben eléggé jelentős pozíciókat foglalt el. Azt gondolták, hogy ők határozzák meg, ki tartozik az elitbe és ki vitaképes. Szerintük a másik politikai oldal képviselői nem vitaképesek, mert ha a régiek leülnének velük vitatkozni, akkor elismernék, hogy másoknak is van teljesítménye, erre pedig nem hajlandók. Ez egy nagyon rossz magatartás és nem veszik észre, hogy már nem az övék azok az elit pozíciók, amelyekről azt gondolták, hogy őket igazolják - mutatott rá. A szerzővel folytatott beszélgetés során Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója úgy vélekedett, hogy Schmidt Mária könyve provokációnak tűnhet a nyugat szemében, mert ott a kérdésfeltevéseket már botránynak tekintik, Ennek oka, hogy kialakult egy olyan elit meggyőződés, amely szerint mi vagyunk a hülyék, ha a szemünknek hiszünk. Az igazgató szerint a könyv elején egy hitvalló keresztény nyilvánul meg, amikor azt mondja, hogy mégis a kereszténység győzelmére fogad. - Van egy keresztény, európai és magyar gondolkodó, aki végigvette annak a leltárát, hogy mit nem adunk oda, amikor nyugaton mindent kidobnak. Gazdagok vagyunk, hiszen olyan szerzőnk van, mint Schmidt Mária, aki merész és ihletet ad - fogalmazott. Békés Márton arra is kitért, hogy a 20-25 évvel ezelőtti gonzo-újságírásnak vannak olyan "körúti maradékai", akik a "fikakultúrát" képviselik, mondván, hogy "semmi nem jó, minden sz*r, de az is nagyon", így ők semmilyen művészeti és intellektuális nagyság megértésére nem képesek. A komolyabb intellektuális teljesítményről egy ilyen típusú újságíró egy könyv elleni érvként azt hozza fel, hogy ki írta, majd az írót jól letromfolja, illetve arra kíváncsi, hogy a művet milyen pénzből nyomtatták, más nem is érdekli őket. Érzik, hogy az ő világértelmezésük gyenge lábakon áll, ezért nem is állnak ki vitára, nekik inkább a "lefikázás" megy. Békés Márton sajnálatosnak nevezte, hogy a sajtó baloldalinak nevezett, valójában globalista-kozmopolita része a hangadó a magyar online médiában. - Meg kell becsülnünk, hogy van Schmidt Máriánk, Terror Háza Múzeumunk és XXI. Század Intézetünk, és készülnek ilyen könyvek. Meg kell egymás vállát veregetni és közös falanxban kell fellépni a szellem és a kultúra útján is - javasolta az igazgató. G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója szerint Schmidt Mária könyve a Nyugat végéről szól, kendőzetlen nyersességgel és egyenességgel. Úgy fogalmazott, csak a gyerekek, a részegek és a magyarok mondják ki az igazságot a világ állásáról. Schmidt Mária állításait vitapontként kell elfogadni, hiszen könyvei intellektuális élményszámba mennek, a Világrendetlenség is egy nagyon mély könyv. A nyugati civilizáció rá akarja kényszeríteni az értékrendjét és a felfogását a másként gondolkodókra is, akik azt fogják mondani, hogy Schmidt Mária könyve az a magyar kisgyerek, aki a császárról kimondja, hogy meztelen - fogalmazott. Giró-Szász András történész, politológus Schmidt Mária könvvének laudációjában úgy fogalmazott: teljes egészében egyetért a mű mondanivalójával és azokkal a kiemelésekkel, amelyeket a könyv tartalmaz. A cím jól tükrözi életünket és mindennapjainkat, egy önsorsrontó, illetve a mások által a mi sorsunkat elrontó helyzetben vagyunk. A széles nyilvánosság nem a valós problémákkal, hanem álproblémákkal foglalkozik, akik pedig bemutatják a valóságot, azokat megpróbálják szélsőségesnek és barbárnak beállítani. Schmidt Mária bemutatja, hogy a mai woke-ok, a nácik és a kommunista ateisták politikáját utánozva, hogyan űzik ki Istent a mindennapjainkból. Mindez azért történt, mert az ateista marxizmus áttette a székhelyét nyugatra, elfoglalta az egyetemeket, meghódította a nyugati értelmiséget, birtokba vette a médiájukat, és így a figyelem már nem a valós problémákra irányul, melynek a központjába a progresszió került. Képviselői harcolnak a biológiai nemek, a fehérek, a férfiak, de mindenek előtt a fehér férfiak ellen, ami identitásválságot generál. Lerombolja a nemzeti, a lokális, a munkahelyi és a családi közösségeket, helyükre csak pénzt és a "szent fogyasztást" viszi be. Giró-Szász András kiemelte: a kormány dolga, hogy felkészítse Magyarországot az új korszak kihívásaira, merjen nemet mondani az érdekünket nem szolgáló elképzelésekre. A nemzetállamok Európája az utolsó esély a keresztény elveken és hagyományokon alapuló Európa túlélésére. Kodályt Zoltánt idézve kijelentette: Magyarország csak úgy maradhat fenn, ha lélekben minden magyar határőr lesz, Schmidt Mária már bizonyította, hogy régóta határőr - jelentette ki a politológus. Borítókép: Schmidt Mária bemutatta Világrendetlenség című új könyvét a Terror Háza Múzeumban (
Schmidt Mária: Ne fogadjuk el, amit a fősodor lenyomna a torkunkon
A régi magyarországi elit nem veszi észre, hogy elvesztette a pozícióit, és nem hajlandó elismerni, hogy mások is képesek kiemelkedő teljesítményre – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Világrendetlenség című új könyvének bemutatóján. A főigazgató kiemelte: a nyugati világban megbélyegzik azokat, akik a fősodor számára kellemetlen kérdéseket fogalmaznak meg, és az is nagy gond, hogy megszűnt a vita. Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója sajnálatosnak nevezte, hogy a sajtó globalista-kozmopolita része a hangadó a magyar online médiában, akik semmilyen művészeti és intellektuális nagyság megértésére nem képesek.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/schmidt-maria-ne-fogadjuk-el-amit-a-fosodor-lenyomna-a-torkunkon
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A közbeszerzési törvény módosítása során kisgazda javaslatra merült fel az az ötlet, hogy a parlament hozzon létre egy olyan bizottságot, amely a törvényben megfogalmazott jogalkotói szándék érvényesülését vizsgálja. A tizenegy tagú testületbe három-három tagot delegált a Fidesz és az MSZP, kettőt a kisgazdapárt, egyet-egyet pedig az MDF, az SZDSZ és a MIÉP. A bizottság elnöke Székely Zoltán (FKGP), alelnöke pedig Karl Imre (MSZP) lett. A múlt heti alakuló ülésen Székely Zoltán azt javasolta, hogy elsősorban az önkormányzatok beszerzéseit és az építőipari beruházásokat vizsgálják. Miután az idei 500 milliárd forintos közbeszerzési érték közel nyolctizede az önkormányzatokra és a nagy közszolgáltatókra jut, az elnök jónak látná, ha megvizsgálnák a fővárosi 4-es számú metró, valamint a Madách- és a Thália Színház, továbbá az Uzsoki kórház közbeszerzési eljárásait. A szennyvíz-csatornázások körül sem érzik tisztának a levegőt, ugyanis kialakult egy gazdasági lobbi, amelynek tagjai feltűnően jól érvényesítik érdekeiket. Egyes vélemények szerint kartell szerveződött az építőiparhoz és útépítéshez kapcsolódó bányák, valamint aszfaltkeverő telepek tulajdonosaiból, így verseny ide, verseny oda, ők szabják meg az árakat. Az elnök véleménye szerint évi 40 milliárd forint korrupciós pénz fordulhat meg a rendszerben. Kiss Andor (MIÉP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az államilag támogatott csatornázásoknál szándékosan verik fel az árakat, hogy több állami pénzhez juthasson a megrendelő. A bizottság úgy döntött, hogy 1996 elejéig visszamenőleg vizsgálja a közbeszerzéseket. Első lépésként az egymilliárd forint felettieket gyűjtetik ki az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Iroda szakembereivel. Három hét múlva, a következő ülésre az előbbi két intézmény mellett meghívják a Közbeszerzések Tanácsa képviselőjét is. Németh Géza
Megfenyegették a közbeszerzési bizottság elnökét<br/>
Több tucat fenyegető telefont kaptam, tehát valószínű, hogy jó útra léptünk - mondta Székely Zoltán, a közbeszerzésekről szóló törvényben megfogalmazott jogalkotói szándék érvényesülését vizsgáló bizottság elnöke. A bizottság - amely elsősorban a gyanús közbeszerzéseket vizsgálja majd - a múlt héten alakult meg Budapesten.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/1999/11/19991108megfenyegettek
1999-11-08 14:31:00
true
null
null
Origo
2010.05.04. 10:38 Információink szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozói jelenleg is házkutatást tartanak a Horváth, Dóczi & Lehmann Ügyvédi Irodában (HDL).• Hagyó ajánlotta a fővárosi cégek figyelmébe a CEMI-t? • Hagyó nyomására kötöttek szerződést a tanácsadó céggel? + Videó A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy ma reggel nyomozók érkeztek abba a budapesti ügyvédi irodába, amely többek között Hagyó Miklós privát cégének képviseletét is ellátja. Úgy tudjuk, hogy a nyomozók a gyanús fővárosi ügyekben (BKV, FKF, gyógyfürdők) érintett szerződéseket keresnek. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője egyelőre annyit erősített meg, hogy jelenleg is vizsgálódnak egy budapesti ügyvédi irodában. A HDL titkárságán kérdésünk elhangzása után válasz nélkül bontották a vonalat, ezt követően pedig már fel sem vették a kagylót. A Magyar Nemzet korábban beszámolt arról, hogy Hagyó „házi” ügyvédi irodája a BKV-nak és a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nek (BGYH) is dolgozott, és 2007 óta körülbelül 230 millió forint értékben kapott megbízásokat fővárosi cégektől. A BRFK gazdaságvédelmi főosztálya egyébként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt már eljárást indított a BGYH egyik kétmilliárdos közbeszerzési pályázata miatt. Bielek Péter, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. vezérigazgatója rendőrségi vallomásában azt állította, hogy Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester korábbi tanácsadója, Mesterházy Ernő szabták meg, kikkel kössenek szerződést, milyen közbeszerzési eljárásokat írjanak ki, mely ügyvédi irodákat bízzák meg a legzsírosabb munkákkal. Hagyó azt a Horváth, Dóczi & Lehmann Ügyvédi Irodát „ajánlotta”, amelyik Hagyó privát cégének, a Wirtass Kft.-nek is a jogi képviselője.
Házkutatás Hagyó ügyvédjénél + Képriport
Információink szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozói jelenleg is házkutatást tartanak a Horváth, Dóczi & Lehmann Ügyvédi Irodában (HDL).• Hagyó ajánlotta a fővárosi cégek figyelmébe a CEMI-t? • Hagyó nyomására kötöttek szerződést a tanácsadó céggel? + Videó
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/05/hazkutatas-hagyo-ugyvedjenel-kepriport
2010-05-04 05:26:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A 2019-es önkormányzati választást az ellenzék kétharmaddal nyerte Pécsen, így a tízéves fideszes regnálás után céges és intézményi átvilágítások kezdődtek. Tucatnyi feljelentés történt, azonban sok esetben a hatóságok megszüntették a nyomozást, az ezzel kapcsolatos panaszok is sorra elvéreztek. Ezért több ügyben is pótmagánvádas eljárást kezdeményezett a sértett, vagyis az érintett cégek, azok új vezetői. Ilyen ügyben vádlott Vári Attila, a vízilabda-szövetség és a Pécsi Sport Nzrt. egykori vezetője is. Egy újabb ilyen ügy tárgyalása kezdődött meg érdemben csütörtökön a Pécsi Járásbíróságon. Szentgyörgyi Dávidot, a Pécsi Vagyonhasznosító volt vezérigazgatóját ebben az eljárásban az átvilágítás során feltárt információkra, valamint nyomozati anyagokra hivatkozva hűtlen kezeléssel vádolják, két szabálytalan beszerzés miatt. Az egyikben a vád szerint egy budapesti cég a Pécsi Vagyonhasznosító szabályzatainak nem megfelelő eljárásban jutott marketing- és kommunikációs feladatokhoz, az ajánlatot beadó három cég közül kettőnél személyi összefonódások voltak, és a kiválasztásban rokoni kapcsolatok is közrejátszhattak. A másik egy informatikai fejlesztés volt, ami a vád szerint a beszerzési szabályok megkerülésével történt, és amit úgy fizettek ki, hogy az elvárt, szerződésben rögzített funkciókkal nem rendelkezett, ezért érdemben nem is használták. A két ügy elkövetési értéke 35 millió forint. A vádlott szóban nem kívánt kérdésekre válaszolni, azonban a tárgyalás napján benyújtott írásos vallomásában kifejtette, hogy a kommunikációs és marketingszerződés rendben volt, és a nyertes kiválasztásában hozzáértő kollégák vettek részt. Az elkészült tanulmányokat pedig szerinte igenis használták, megvalósították, azonban az új vezetés nem folytatta a programokat. Az informatikai rendszerrel kapcsolatban pedig elmondta, hogy a fejlesztések egy része valóban nem valósult meg, de a beszerzés és a kifizetések rendben voltak, és a legfontosabb elem, az online számlabeküldés is működött. Álláspontja szerint a cégnél minden jogszerűen és szabályszerűen történt. Ezt követően a vád részéről Szabó Szilárd, a PVH jelenlegi vezetője elmondta, hogy az informatikai fejlesztés szerződéséből egyetlen pont valósult meg, amit egy gépen lehetett csak használni, és 30-40 számlát tudott kezelni, a szükséges több ezer helyett. Ráadásul az ő vezetése alatt már nem is érkezett havidíjról szóló számla a fejlesztő cégtől. Ezután jóval olcsóbban, egy komplex vállalatirányítási rendszert vezettek be egy olyan céggel együttműködve, amelyik egy figyelmen kívül hagyott eljárásban a legjobb ajánlatot nyújtotta be az előző vezetésnek. A marketinges tanulmányokkal először a titkársági fénymásoló melletti szekrényben találkozott, az átadás-átvételkor a szakterületért felelős munkatárs ezeket nem említette, de más felelős vezető sem tudott róluk. Úgy látja, hogy egy ilyet házon belül is össze lehet állítani, a jelenlegi kommunikációs terv is így készült a cégnél. Ezután a PVH két volt munkatársát hallgatta meg a bíróság, akik részt vettek a marketinges tanulmányok beszerzési eljárásában, bár arra már nem emlékeztek, hogy kinek a felkérésére kerültek a bírálóbizottságba. Az egykori HR-vezető és a volt vezérigazgató asszisztense egymásnak ellentmondó információkat közölt a bírósággal, majd a szembesítést követően az rajzolódott ki, hogy a döntést csak formálisan, papíron hozták meg közösen. Az ajánlatokat a kommunikációs vezető kérte be, és ő hozta meg a tényleges döntést is. Őt szintén meghallgatta volna a bíróság, de azt közölte, hogy életvitelszerűen Dubajban tartózkodik, és ha lehet, akkor online, egy későbbi időpontban beszélne. A tárgyaláson az is elhangzott, hogy az egykori kommunikációs vezető a volt vezérigazgató párja volt, ráadásul a marketinges megbízást elnyerő cég vezetőjével is rokonsági kapcsolatban volt. A PVH volt gazdasági vezetőjét ebben az ügyben tanúként hallgatták meg, azonban van olyan eljárás, ahol a fideszes városvezetés alatt több pécsi önkormányzati céget megjárt szakember – Szentgyörgyi mellett – szintén vádlott. A tanú többször könnyeivel küszködve, hosszas szünetek után válaszolt a neki feltett kérdésekre. Előadta, hogy a marketinges tanulmányokról, azoknak hátteréről nem volt tudomása, de meglátása szerint minden szabályszerűen zajlott. Az informatikai beszerzést pedig most is szükségesnek ítéli, ugyanakkor kétségtelen, hogy voltak szerződésbe foglalt elemek, amik nem valósultak meg. Ezeknek technikai akadálya volt: egy DOS-alapú, 25 évig foltozgatott struktúrát kellett volna a mai követelményeknek megfelelő szoftverre cserélni és kompatibilitási problémák adódtak. Azt is hozzátette, hogy a PVH-nak is volt felelőssége abban, hogy a fejlesztés nem sikerült. A tanú azt is elismerte, hogy a szoftver fejlesztésével megbízott informatikai vállalkozással azóta is munkakapcsolata van: néhány hónappal azután, hogy elhagyta a PVH-t, a cég könyvelője lett. Az is kiderült, hogy az ő javaslatára nem kötöttek szerződést a korábbi eljárásban nyertes informatikai vállalkozással, mert ebben az esetben rögtön ki kellett volna nekik fizetni egy 10 millió forint körüli összeget egy korábbi szerződés rendezése érdekében. A tárgyalás újabb tanúk meghallgatásával februárban folytatódik, de ezen a vádlottnak már nem kell jelen lennie. A vád a PVH egykori kommunikációs vezetőjével kapcsolatban azt indítványozta, a bíróság szerezzen be igazolást tőle, hogy valóban életvitelszerűen tartózkodik Dubajban. A PVH volt vezérigazgatója nemrég bukott el egy munkaügyi pert első fokon, amiben az átvilágítási dokumentumokra hivatkozó ítélet szerint nem jár a kirúgott cégvezetőnek a közel 10 millió forintos prémium.
Hűtlen kezeléssel vádolják a pécsi vagyonhasznosító volt vezérigazgatóját
Személyi összefonódások, szabálytalan beszerzések, kifizetett, de el nem készült informatikai fejlesztések miatt indult pótmagánvádas eljárás a volt cégvezető ellen.
null
1
https://telex.hu/belfold/2022/12/02/hutlen-kezeles-potmaganvad-pecsi-vagyonhasznosito-elszamoltatas-pecs
2022-12-02 11:26:00
true
null
null
Telex
A kormány meggyőződése, hogy Magyarországnak nyitottnak kell maradnia mind a Nyugat, mind a Kelet felé. Nekünk érdekünk mindenkivel kereskedni, akivel ez számunkra előnyös. Így tudunk gazdasági növekedést elérni - mondta, majd megjegyezte, ebből a stabil gazdasági növekedésből tudnak kijönni magasabb bérek, könnyebb lakhatás, támogatás a kis- és középvállalkozásoknak, valamint egy sor további intézkedés, amellyel Magyarország megerősödik. Magyarország meg tudja csinálni címmel október 28-tól nemzeti konzultációt indított a kormány az új gazdaságpolitikáról, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. Orbán Viktor miniszterelnök a konzultációval kapcsolatban úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás.
Hidvéghi Balázs a konzultációról
A nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése a fővárosban befejeződött, most van soron Pest és Fejér vármegye, majd a további vármegyék egymás után – közölte a közösségi oldalán Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A bejegyzésben felidézte azt is, hogy a konzultáció témája az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség.
[ "" ]
0
https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/hidveghi-konzultacios-ivek-dontsunk-egyutt-video
null
true
null
null
SZOLJON
A Zóna Taxi tulajdonosa tehát több fronton kívánja megakadályozni, hogy kitegyék a repülőtéri taxis üzletből. Egyrészt, mint korábban jelezte, meg fogja támadni a reptérüzemeltető felmondását, másrészt pedig az ezzel egy időben kiírt tenderen is igyekszik fogást találni a jogászaival. Veres István immár nemcsak szerződésszegéssel vádolja a Budapest Air portot (ahogy a BA is a Zóna Taxit), de büntetőfeljelentést is tett a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnál. Szerinte ugyanis az már a büntetőkategóriába tartozik, hogy a BA a taxitender kiírását (és a Zóna Taxival élő szerződésük felmondását) megelőzően egyeztettek a fővárosi taxidrosztokat üzemeltető társasággal és néhány fuvarszervező cég vezetőjével is. Az ismeretlen tettes ellen tett feljelentésben részletezett bűncselekmény meghatározásától Veres lapunk kérdésére elzárkózott. Ugyanakkor egy birtokunkba került rendőrségi határozatból kiderült, hogy a hatóság gazdasági titok megsértése miatt indított büntetőeljárást. Sajátos, ám egyáltalán nem példa nélküli, hogy a hatóság egyazon határozatban deklarálja, hogy nem illetékes eljárni az ügyben, ezért a nyomozást „átteszi” a BRFK gazdaságvédelmi alosztályához, ám ugyanebben az iratban már meg is állapítják, hogy a BA megvalósította a Btk. 300. paragrafusában részletezett, gazdasági titok megsértése „cselekményt”. A feljelentést ismertetve erre az indok, hogy a repülőtér a megbeszélésen részt vevő taxitársaságokat előnyhöz juttatta, míg az arra meg nem hívott társaságoknak kárt okozott. A birtokunkba került rendőrségi irat persze maximum arról tanúskodik, hogy elindult egy vizsgálat. A gazdasági titok megsértése ugyanis a leggyakoribb cselekmény, amivel ellenérdekelt üzleti partnerek megpróbálják egymást a hatóságok látókörébe terelni, rengeteg ilyen ügyben folytat nyomozást a hatóság. Ezeknek igen nagy része végződik a nyomozás megszüntetésével, mert a cselekmény nem bűncselekmény. Hardy Mihály, a Budapest Airport vállalati kapcsolatok igazgatója lapunknak a feljelentés kapcsán elmondta: biztosak abban hogy semmilyen bűncselekmény nem történt az ügyben, de a feljelentésről nem tudnak, mert a hatóság a céget ez ügyben nem kereste meg. Leszögezte: a tenderkiírás előtt a cégnek kötelessége egyeztetnie a drosztokat üzemeltető társasággal. Ami a taxis cégek vezetőit illeti, cáfolta a vádakat. Mint mondta, ilyen horderejű ügyben illik egyeztetni szakmai szövetségekkel, így történt most is. – Nem meglepő, ha egy taxis szövetség vezetőségének tagjai egyben fuvarszervezők vezetői is – mondta, hangsúlyozva, hogy cégekkel nem egyezettek. Az ügyben még lehet szava az új városvezetésnek is, hiszen a reptéri drosztok hasznosításában a főváros által megjelölt szervezettel kell együttműködnie a BA-nak. Ez ma még a „Droszt Kht.” néven ismert szervezet. Információink szerint ugyanakkor a városvezetés más szervezetre kívánja bízni e feladatot. S az ügyben nyilván az is számít, hogy Tarlós István főpolgármester és szakértő stábja milyen koncepciót kíván megvalósítani taxifronton a fővárosban. Ez ügyben hivatalosan még nem szólalt meg a városvezetés, lapunk megkeresésére egyelőre türelmet kértek.
Gazdaság: A rendőrségnél landolt a reptéri taxitender
A Zóna Taxi résztulajdonosa a rendőrségen is megtámadta a Budapest Airport taxitenderét. Szerinte a reptérüzemeltető jogtalanul járt el, amikor előzetes tárgyalásokat folytatott más fuvarszervezőkkel. A cég szerint azonban az egyeztetés a tenderek velejárója, és el is várható egy ekkora megbízás esetén.
null
1
http://nol.hu/gazdasag/20101028-a_rendorsegnel_landolt_a_repteri_taxitender-862241
2010-10-28 11:45:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A grémium elé került előterjesztésből kiderült, hogy a központban található épületrészt kiadná az önkormányzat, a hosszútávú hasznosítása kapcsán pedig egy pályázati, ajánlattételi felhívást tett közzé. Ebben azt írták, hogy magán-, közösségi és gazdasági céllal is kibérelhető az ingatlan. Ajánlatokat november 25-e 14 óráig lehet tenni, és meg kell jelölni, hogy mennyiért és mennyi időre vennék ki a volt OTP-fiókot, illetve, hogy igényelnek-e valamilyen felújítást. A beérkezett ajánlatokról, azok értékeléséről a képviselő-testület dönt majd, várhatóan a legközelebbi ülésén.
Bérbe adná a volt OTP-fiókot az önkormányzat
Megüresedett az OTP-fiók Füzesgyarmaton, ugyanakkor az önkormányzat nem szeretné, ha üresen állna a Szabadság tér 1. szám alatti ingatlan. Ezzel kapcsolatban döntött a közelmúltban tartott ülésén a képviselő-testület.
[ "" ]
0
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/fuzesgyarmat-otp-fiok-ures-kiado
null
true
null
null
BEOL
A közbeszerzés nem önálló és főként nem jogi tudomány, hanem a beszerzési szakma egy nagyon fontos része, így szabályozását is a beszerzés korszerű módszereire kell építeni. A közbeszerzési szférában a beszerzés stratégiai hozzáadott értéke - az erős jogi hatás és a gyakran torzult jogalkalmazás következményeként - napjainkban nem érvényesül kellőképpen. A beszerzésszakmai és piaci ismeretek hiánya, a tervezési, szervezési és szabályozási hiányosságok, valamint a gyenge informatikai háttértámogatás gátolja a költséghatékony közbeszerzés kiépülését. Pedig stratégiai gondolkozással, megfelelő szervezéssel, felelős erőforrás-gazdálkodással, naprakész szaktudással, korszerű beszerzési módszerek és eszközök alkalmazásával, valamint az ezt támogató szabályozási környezettel nemzetgazdasági szinten százmilliárdos megtakarítás érhető el. A közpénzek ésszerű és átlátható felhasználása, a széleskörű, nyilvános ellenőrizhetőség megteremtése, a közbeszerzési versenyek tisztaságának biztosítása - a hatályos, jelenleg 407 paragrafusból álló közbeszerzési törvény ezeknek a céloknak az érdekében született. Legalábbis így kezdődik a normaszöveg... A nem csak közbeszerzéssel foglalkozó, a megfogalmazott szándékkal egyetértő beszerzési szakembernek azonban a fenti felsorolásból éppen a lényeg hiányzik: a közpénzből finanszírozott kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, egyértelműen meghatározott nemzetgazdasági, szervezeti és beszerzési cél. A nyilvánosság, az ellenőrizhetőség és az átláthatóság önmagában kevés a hatékonysághoz! A törvényt olvasva a beszerzési szakembernek olyan benyomása támad, hogy a jogalkotó nem volt kellően jártas a beszerzési szakmában, a törvény alkalmazása során pedig gyakorlati nehézségekbe ütközik, valamint szakmai felkészületlenséget, az alapvető piaci mechanizmusok figyelmen kívül hagyását, szervezési és tervezési hozzá nem értést, sok esetben pedig a felelősséggel nem párosuló hatáskörök hiányát tapasztalja. Ez is egy szakma Fel kell ismerni: a közbeszerzés nem önálló és főként nem jogi tudomány, hanem a beszerzési szakma egy nagyon fontos része, így szabályozását is a beszerzés korszerű módszereire kell építeni. A magyar nyelven is elérhető, évekkel ezelőtt megjelent szakkönyvek az alábbiak szerint határozzák meg a beszerzést: „ ...a megfelelő minőségű anyag beszerzése a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő forrásból, a megfelelő áron.” (Baily-Farmer) „A hagyományos értelmezés szerint a beszerzés feladata a működéshez szükséges anyagok megvásárlása. A kibővült értelmezés szerint beszerzésnek minősül minden kiadás (kivéve az adókat illetve a bér jellegű kiadásokat)” (Vörösmarty) „Magában foglalja a beszerzés tervezését, a beszerzési stratégia kialakítását. A beszerzés feladata a megfelelő szállító kiválasztása, a szerződéskötés, a szállítók folyamatos ellenőrzése és fejlesztése, valamint a vállalat egyéb szervezeteivel kialakítandó tevékenység koordinációja. Ezek révén járul hozzá a beszerzés a vállalati eredményhez.” (Majoros) A harmadik definícióban a vállalat lehet közpénzből vagy részben közpénzből finanszírozott szervezet vagy gazdasági társaság is. Az érdeklődő további meghatározásokat találhat és a korszerű megoldások mellett szakmánk alapvetéseiről is olvashat Vörösmarty Gyöngyi és Tátrai Tünde közelmúltban megjelent Beszerzés című könyvében. Évi 1400-1700 milliárd sorsa A statisztikák szerint hazánkban évente hozzávetőlegesen 1400-1700 milliárd forint értékben vállalunk kötelezettséget a lefolytatott közbeszerzési eljárások során. Ez a jelenleg hagyományos értelmezés szerinti érték is rendkívül sok pénz, azonban ha valamennyi közpénzből finanszírozott (beszerzési) kötelezettségvállalást számba vennénk, a fentinél is nagyobb értéket kapnánk. Az elmúlt közel 10 évben több fórumon volt alkalmam beszélgetni a közpénzek költéséről. Kivétel nélkül minden beszélgetést kritikai hangnem jellemzett, és egyetértés volt abban, hogy a rendszer teljesítménye jelentősen javítható. Sajnos ezek a beszélgetések többnyire a kritika megfogalmazásával véget is értek, pedig a probléma jelzésén túl a szakmának megoldásokat is kell javasolnia! Az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikája nehéz örökség a jelen és a jövő generációinak. Jelentős hatékonyságjavulást a nagy rendszerek többször beharangozott, ésszerű átalakításával lehetne elérni, ami szervezési, kommunikációs és politikai feladat, de ez az átalakítás a beszerzésekre közvetlen hatással csak bizonyos idő elteltével lesz. Ennél lényegesen kisebb politikai és egyéb kockázata van a közpénzből finanszírozott költések racionalizálásának - költéseink ésszerűsítése önmagában is jelentős megtakarításokhoz vezetne, ráadásul belátható időn belül. A jól felkészült, megfelelő felelősségi és hatáskörrel felruházott beszerzési szervezetek jelentős mértékű pozitív hatást gyakorolhatnának közpénzeink költésére. Napjainkban azonban az erős jogi hatás és a beszerzés szakmai ismereteinek a hiánya miatt a közbeszerzési szférában a beszerzés stratégiai szerepe nem érvényesül. Ami hiányzik Az alábbiakban a jelenlegi közbeszerzési gyakorlat legfőbb hiányosságait ismertetem. 1. Szaktudás hiánya: Univerzális (köz)beszerzési szakemberekre van szükség. Az eredményes munkavégzéshez ugyanis beszerzési, eljárás-technikai, jogi, pénzügyi-gazdálkodási, projekt menedzseri, tárgyalástechnikai és angol nyelvi ismeretek is kellenek. Ehhez tanulásra, szervezett és egyéni képzésekre, valamint benchmarkokra van szükség, ami nyitottsággal és a munkáltató támogatással valósítható meg. 2. Tervezési hiányosságok: A közpénzből finanszírozott szervezetek nagy részénél hiányoznak a valós stratégiai és középtávú tervek, az éves és időszaki tervek több irányú megalapozottsága, valamint a tulajdonosi szemlélet. A beszerzési szervezeteket általában nem vonják be a tervezésbe, és a valóság sok esetben jelentősen eltér a tervezettől. Tervezéskor a beszerzési eljárásokat gyakran nem hangolják össze más eljárásokkal vagy szervezetekkel. A megfelelő költésirányú tervezéshez hiányoznak vagy csak részlegesen állnak rendelkezésre a szükséges szoftverek és hardverek. 3. Szervezési és szabályozási hiányosságok: Az alapvető jogi kereteket a jogszabályi környezet, azon belül leginkább a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény határozza meg. Az ajánlatkérői és az ajánlattevői oldal, de a társadalom is sokat vár az új közbeszerzési törvénytől, melyet reményeink szerint kellő alapossággal készít elő a jogalkotó. A törvény azonban csak egy keret, melyet szervezeti szinten testre kell szabni. Jól, az adott szervezet tevékenységéhez illesztve kell megválasztani a megfelelő beszerzési eszközöket és kialakítani a gyakorlatban alkalmazott munkafolyamatokat. Jelenleg ahány szervezet, annyiféle (köz)beszerzési szabályozás létezik, melyekre csak elvétve találunk elérhető mintákat, benchmarkokat, etikai alapelveket és közkinccsé tett legjobb gyakorlatokat. Hiányoznak a jól működő, központosított beszerzési szervezetek, valamint a felállításukhoz szükséges rendszerezett és minősített alapvető információk. Különösen válság idején érdemes elgondolkozni azon, hogy a kötelezettségvállalásokat előkészítő beszerzési szervezeteket - akár csak ideiglenesen is - törzskari szintre emeljék. A stratégiai irányok kijelölését követően, megfelelő felkészültség és hatáskör esetén ezek a szervezetek képesek leginkább hatni a költésekre. Törzskari felépítés esetén a beszerzési szervezet nehezebben befolyásolható, és a beszerzések is átláthatóbbak. 4. Piackutatás és piacismeret hiánya: A szállítói és vevői, valamint a helyettesítő termékek piacának alapos ismerete nélkül nem lehet jó szerződést kötni! Napjainkban a közbeszerzési szektorban piackutatásra jellemzően ABC analízis szerinti A és B kategóriás és Kraljic-mátrix szerint vélelmezhetően szűk keresztmetszetű és stratégiai termékek/szolgáltatások beszerzése esetén sem kerül sor! Az elérhető nemzetközi benchmarkok itthon alig ismertek, de erre a célra készített, karbantartott és gyakorló közbeszerzők által elérhető hazai adatbázis sem létezik. 5. Gyenge IT támogatás: Az általános hardveres és szoftveres hiányosságok mellett szinte mindenhol hiányoznak a versenyszférában jól bevált beszerzési célszoftverek. Nincsenek sem a nemzetgazdasági, sem a vállalati (vállalatcsoporti) költések csökkentése érdekében kialakított adatbázisok, hiányoznak az adattárházak és a döntéseket támogató szoftverek is. A fenti hiányosságokból adódóan az alkalmazottak között csak elvétve találhatóak ezeket megfelelően karbantartani és használni tudó szakemberek. A beszerzési helyzetek a beszerzési tárgytól és szituációtól függően osztályozhatóak ugyan, de rendkívül sokfélék, és a konkrét versenyt megelőzően nem mindig jelezhetőek előre. Ennek a problémának a kezelésére a beszerzési szakma gazdag eszközrendszerrel rendelkezik. A versenyszférában a beszerzési munka a külső piaccal való kapcsolat irányítására is kiterjed - a hatékonyság érdekében ennek lehetőségét a közbeszerzési gyakorlatban is biztosítani kell. A fenti hiányosságok elsősorban nem a jog eszközeivel orvosolhatóak. A beszerzés, így a közbeszerzés is gazdálkodási menedzsment tevékenység, melyet a gazdaságtudományok írnak le - a lényege ugyanis a pénzekkel és más erőforrásokkal való jó gazdálkodás. A profitorientált vállalatok menedzsmentjének az erőforrások hatékony felhasználását kell biztosítania. A versenyszférában az elmúlt 10-15 évben azért erősödött meg a beszerzési szakma, mert felsővezetői támogatást kapott. Biztos vagyok abban, hogy a közbeszerzési szférában, stratégiai gondolkozással, megfelelő szervezéssel, erőforrásainkkal történő felelős gazdálkodással, naprakész szaktudással, korszerű beszerzési módszerek és eszközök alkalmazásával, valamint az ezt támogató szabályozási környezettel nemzetgazdasági szinten százmilliárdos megtakarítás érhető el.
Hogyan spórolhatnánk százmilliárdokat a közbeszerzésen?
Hogyan spórolhatnánk százmilliárdokat a közbeszerzésen? - Ez is egy szakma, aminek vannak szabályai. Ismerni kéne őket a törvényhozónak és a közbeszerzőnek.
null
1
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2011/05/03/hogyan_sporolhatnak_szazmilliardokat_a_kozbeszerzesen/
2011-05-03 10:25:43
true
null
null
Index
Korrupció gyanújával vádat emeltek Nagy-Britanniában a Gripen vadászgépek értékesítésében is érdekelt brit BAe Systems hadiipari cégcsoport korábbi ügynöke ellen, a BAe egyes kelet-közép-európai - köztük magyarországi - szerződései miatt - közölte pénteken az MTI-vel az ügyet vizsgáló brit hatóság. A brit korrupcióellenes hivatal (Serious Fraud Office, SFO) közleménye szerint az osztrák állampolgárságú Alfons Mensdorff-Pouilly grófról és a SAAB/Gripen repülőgépek szállítási szerződéseiről van szó. A hivatalos vádemelési tényállítás szerint Mensdorff-Pouilly 2002. január 1. és 2008. december 31. között "összeesküdött másokkal" egyes közép- és kelet-európai kormányok - köztük Csehország, Magyarország és Ausztria - "ismeretlen tisztviselőinek és más ügynökeinek" történő, korrupciós jellegű kifizetések folyósítására, vagy ilyen kifizetésekről szóló egyezségekre. Ennek célja a vád szerint az volt, hogy "ösztönözze" a SAAB/Gripen harci repülőgépek szállításáról szóló szerződések elnyerését e kormányoktól, vagy "jutalmazza" a már elnyert szerződéseket. A gépek szállítója a BAe Ssytems. Az SFO szerint a pénteki vádemelés a hivatal és a brit védelmi minisztérium saját rendőri hatósága - Ministry of Defence Police - által elvégzett közös vizsgálat eredménye. Az "európai szinten összehangolt" vizsgálatban együttműködött az osztrák rendőrség és a bécsi államügyészség, és segítették az eljárást a cseh, a magyar és a svájci hatóságok is - áll az SFO pénteki londoni közleményében.
Vádat emeltek a Gripenek kelet-európai ügynöke ellen
"Korrupcióra irányuló összeesküvés" gyanújával vádat emeltek Nagy-Britanniában Alfons Mensdorff -Pouilly gróf ellen a Gripen vadászgépek értékesítésében is érdekelt brit BAe Systems hadiipari csoport egyes kelet-közép-európai - köztük magyarországi - szerződéseivel kapcsolatban. A fegyverlobbista férfi a cég ügynöke volt.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2010/01/vadat-emeltek-a-grippenek-keleteuropai-ugynoke-ellen
2010-01-29 00:00:00
true
null
null
Origo
A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2014/26 számában. Hozzászólások Aktuális lapszám
Meginog a revizor
Mégsem a korrupció melegágya a NAV? Úgy tűnik, nem, évente alig kéttucatnyi nyomozás indul az adóhatósági dolgozók ellen.
null
1
http://archive.figyelo.hu/cikkek/405813-meginog-a-revizor
2014-06-23 09:59:00
true
null
null
Figyelő
Ezt jól elintézte a VM: még a nyertes is veszített a földpályázaton A nyertesek és a vesztesek is becsapva érzik magukat a Kaba környéki földek pályázata miatt: első körben ugyanis egyetlen helyi gazda sem nyert, a Földalap viszont váratlanul visszavonta a kihirdetett eredményt, erről ráadásul az érintettek is csak a sajtóból értesültek. A visszavonás indoka irreálisnak tűnik. Egyetlen helyben lakó gazda sem nyert Kabán, amikor tavasszal eredményt hirdettek a település határában kiírt mintegy 240 hektár földre. (Egy 59,5 egy 82, egy 44 és egy 53 hektáros területre.) Pedig a helyiek nagy reményekkel indultak a négy helyrajzi számon meghirdetett, jó minőségű területekért. A 16 pályázni kívánó gazda egymással, és az önkormányzattal is összefogva polgárjogi társaságokat (ennek lényege, hogy egy-egy táblára nem egyénileg, hanem közösen pályáznak) alapított, így adták be a négy földdarabra a pályázatokat úgy, hogy mindenkinek jusson föld. Mivel a polgármesteri hivatal is segített a pályázatok elkészítésében mindenki bízott benne, hogy azok sikeresek lesznek végül. Ezek után a kisváros vezetését és a pályázókat is hidegzuhanyként érte a hír, hogy egyetlen kabai gazda sem nyert. A Hajdú Online szerint a pályázatok 220 ezer forintba kerültek fejenként, igaz, ebből a veszteseknek 60 ezer visszajárt. Az egyik földterületet a szomszédos Bihartorda fideszes polgármestere, Módos Imre és felesége nyerte. (Ők már régóta sertéstenyésztéssel foglalkoznak.) A nyertesek között volt Tóth Lajos, a hajdúszoboszlói Silver Hotel tulajdonosa is, aki korábban megvásárolt és felújított egy majort, ahol most falusi vendéglátással foglalkozik, valamint mangalicákat, szürkemarhákat is tart. Szintén nyert még a szomszédos Sárrétudvar állatorvosa. Megfelelt a szabályoknak „Az összes nyertes megfelelt a jelenleg hatályos jogszabályoknak, vagyis az elnyert földektől húsz kilométeres távolságon belül laktak, alakilag tehát rendben voltak a pályázatok, de mi mégis nagyon csalódottak voltunk, mert ezeket a földeket a kabai emberektől vették el, a településen a szakértelem, és a szándék is meglenne ahhoz, hogy a helyiek vegyék kezelésükbe a földeket, ráadásul ők kabaiakat foglalkoztattak volna” – mondta egy helyi forrásunk. A vesztesek közül senki nem kapott indoklást, csak egy egyszerű értesítést, hogy nem jut földhöz. Forrásunk szerint érdeklődtek ugyan a Nemzeti Földalapnál, de nem kaptak bővebb információt. Ezek után némileg váratlan fordulat volt, hogy a kihirdetett eredményt megsemmisítették október 25-én. (Bár a Földalap honlapján már nem szerepelnek a kiírások, internetes kereséssel még meg lehet találni a fájlokat.) Az immár szintén vesztes egykori nyerteseket ráadásul még senki nem értesítette semmiről, mindent a sajtóból tudtak meg – mint ezt Módos Imre a hvg.hu-nak elmondta. A polgármester kérdéseinkre csak annyit mondott, hogy semmilyen részletet nem ismer az ügyről, ők mindenben megfeleltek a pályázati kiírásnak, hogy így alakult, abban szerinte a „szokásos magyar jó szándéknak” is szerepe lehet. „Természetesen nagyon rosszul érint, mindenkit rosszul érintene, aki megnyer egy pályázatot, rákészül, számol vele, majd egyszer csak közlik vele, hogy mégsem érvényes az egész” – mondta Módos Imre, hozzátéve, ha lehetősége lesz, újra pályázni fog, mert szüksége lenne földekre a gazdasága fenntartásához. „Százhúsz magyartarka marhám van, eddig csak szétaprózott földeken tudtunk nekik takarmányt termelni, létszükséglet lett volna, hogy megkapjuk azt az ötven hektárt egyben” – mondta Lendvai Csaba, egy másik nyertes is. Ő szintén nem tud semmit arról, hogy miért is vonták vissza a pályázatukat, ugyanis vele sem közölte ezt a Földhatóság. Lendvai Csaba azt is sérelmezte, hogy az ő nevük nyilvánosságra került, míg „a tizenhatok közül senki nem meri vállalni a nevét”. "Én egy megnyert pályázat tulajdonosának tekintem magam, ugyanis erről kaptam értesítést, az ellenkezőjéről pedig még senki nem tájékoztatott. Három Négy kilométerre lakom Kabától, három kilométerre a földtől, azt hiszem, ha valaki helyben élőnek számít, akkor én annak" - mondta Tóth Lajos. "Ebben az országban egy műkörmös nyerhet földeket, velünk pedig példát statuálnak" - mondta Tóth , akit már csak azért is rosszul érintett az ügy, mert a nyertes pályázat tudatában újabb mangalicákat vásárolt. Fals hivatkozás A megsemmisítő határozat az „ingatlan-nyilvántartási állapot rendezését” említi, ami arra utalhat, hogy osztatlan közös tulajdonú telkekről lehet szó, esetleg a tulajdoni lapon nem az állam, hanem valaki más szerepel tulajdonosként. Az indok azonban azért is sántít, mert a tulajdonviszonyok rendezése nélkül ki sem lehetett volna írni a pályázatot. Október 17-én új pályázatot is kiírtak, egy 118, egy 63, egy 87, és egy 12 hektáros földre. A kabai földpályázatok érdekessége még, hogy a Jobbik képviselője, Kulcsár Gergely október 24-én írásbeli kérdést nyújtott be a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz „Mi történik Kabán az állami földpályázat ügyében?” címmel, de máig nem kapott választ, pedig már lejárt a határidő. Szabó Rebeka az LMP-től szintén arról érdeklődött szeptemberben, hogy miért nem hozták még nyilvánosságra a pályázat eredményeit, akkor azt a választ kapta, hogy még nincs eredmény. A képviselő korábban azt is kifogásolta, hogy nem ad megfelelő tájékoztatást a Földalap a pályázatokról. Van, aki kabai önkormányzat lobbiját sejti a pályázatok visszavonása mögött. Az tény, hogy – mint az a Hajdú Online összeállításából kiderült - Bodó Sándor, Kaba parlamenti képviselője, és Szegi Emma polgármester is igyekezett segíteni a helyi gazdáknak. Egy fideszes forrásunk azt mondta: tudomása szerint a VM-ben attól tartottak, hogy a helyi gazdák felháborodásukban a kajászóihoz hasonló földfoglalásra készülnek, mint fogalmazott, "olyan hírek érkeztek, hogy már egyenesítik ki a kaszákat". Az azonban biztos, hogy a jelenlegi helyzet a legkellemetlenebb mindenki számára. 2012. július. 02. 06:30 M. László Ferenc - Szabó M. István Gazdaság A hisztéria nemzetgazdaságilag indokolt – Csányi a Pickről és az importról Teljesíti a Pick a hungarikummal együtt járó előírásokat, így a téliszalámiba kizárólag magyar hús kerül, viszont az európai oltalmat élvező "szegedi szalámival" együtt járó rendkívül szigorú előállítási szabályokat a hazai sertéságazat súlyos válsága miatt nem lehet és nem is rentábilis betartani - mondta a szegedi gyárat is működtető Bonafarm Zrt. vezérigazgatója. Csányi Attila – a cégcsoportot tulajdonló Csányi Sándor bankár fia – szerint a hvg.hu által nyilvánosságra hozott minisztériumi lista a hazai agrárium válságának egyik tünete. A cégvezető azt mondta, „a családi gazdaság – nagyüzem” szembeállítás helytelen, mert a két fél együttműködése nélkül szinte lehetetlen a magyar húsipar megmentése. 2012. október. 17. 15:24 HVG Itthon Ángyán: vélhetően kizárnak a Fideszből „Disznóságokhoz nem asszisztálok” - vallja az e heti HVG Portré rovatában a 60 éves Ángyán József agrárszakértő, fideszes képviselő, akit 2010-ben Orbán Viktor a vidékfejlesztési tárca parlamenti államtitkárának kért fel. 2012. október. 26. 19:47 Stemler Miklós Itthon Fideszes segítséggel megy neki Ángyán a földtörvénynek Parázs hangulatú fórumot tartott Pécsett Ángyán József volt földművelésügyi államtitkár, fideszes képviselő, akit többen is arra kértek, hogy álljon egy új, a vidék érdekét egyesítő mozgalom, egy „Parasztpárt” élére. Ángyán egyelőre a Fidesz szekerét próbálja megfordítani, de a földtörvény közelgő elfogadása töréspont lehet. 2012. november. 13. 10:25 MTI Gazdaság Gazdatanács: "a jogtalanság vádja nem a kajászói gazdákat illeti" Nem volt sem alaptalan, sem jogtalan az Őszi szántás elnevezésű akció - közölte a kajászói gazdatanács kedden az MTI-vel. 2012. október. 27. 16:09 hvg.hu Gazdaság Ángyánnak Bajnai vállalhatatlan Nem tudna együttműködni a volt miniszterelnökkel a földbotrányokkal és a földtörvény-tervezet problémáival turnézó volt földművelésügyi államtitkár, de saját bevallása szerint sincs már sok hátra neki a Fidesz frakciójában. Hétfőn is főként a szembenézés miatt nyújtanak be ötven módosító indítványt a földtörvényhez. 2012. november. 12. 19:53 MTI Itthon Kajászói gazdák: feljelentést tett a Nemzeti Földalapkezelő A kajászói jogellenes földfoglalások miatt feljelentéseket tett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amely az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy minden lehetséges jogi eszközzel fellép a földfoglalók ellen.
Itthon: Ezt jól elintézte a VM: még a nyertes is veszített a földpályázaton
A nyertesek és a vesztesek is becsapva érzik magukat a Kaba környéki földek pályázata miatt: első körben ugyanis egyetlen helyi gazda sem nyert, a Földalap viszont váratlanul visszavonta a kihirdetett eredményt, erről ráadásul az érintettek is csak a sajtóból értesültek. A visszavonás indoka irreálisnak tűnik.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20121114_Foldalap_Kaba_palyazat_Angyan
2012-11-14 19:00:00
true
null
null
HVG
Szabó Rebeka, az Együtt-PM pártszövetség független országgyűlési képviselője pénteken közleményt juttatott el az MTI-hez azzal kapcsolatban, hogy 2014 májusa után nem működhet trafik benzinkutak és bevásárlóközpontok területén. Állítása szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségében tizenkilenc ilyen trafik van. Közleményében azt írta, a kormány korábban olyan szerződéseket kötött a vállalkozókkal, amelyek kimondják, hogy az államnak körülbelül 1,9-4,6 millió forintot kell fizetniük trafikonként, amennyiben a koncessziós szerződés megszűnése nem a trafikos kihágásának következménye. "Ennek értelmében Mészáros Lőrinc és köre többmilliós kártérítéssel gazdagodik és nemcsak a trafiknyitások, hanem a trafikok bezárásának is egyik fő nyertese lesz" – írta Szabó Rebeka. Erre a közleményre úgy reagált Felcsút polgármestere, hogy egyetlen trafikja sincs. (Csak a testvérének meg alpolgármestere fiának – a szerk.)
Belföld: Mészáros Lőrinc: egyetlenegy trafikom sincs
Egyetlenegy trafikom sincs - reagált Mészáros Lőrinc, Felcsút fideszes polgármestere az Együtt-PM közleményére.
null
1
http://nol.hu/belfold/meszaros_lorinc__egyetlenegy_trafikom_sincs-1429529
2013-11-29 16:47:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Parlament;Meggyes Tamás;mentelmi jog; 2013-11-12 14:53:00 Már a sajátjainak sem kell - A kormánypártok odadobják az ügyészségnek a fideszest Az Országgyűlés szakbizottsága Meggyes Tamás fideszes képviselő, volt esztergomi polgármester mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. Rubovszky György a mentelmi bizottság zárt ülése után elmondta: a mentelmi jog felfüggesztését egyhangúlag támogatták a testület tagjai. Októberben a legfőbb ügyész kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Meggyes Tamás fideszes országgyűlési képviselő, volt esztergomi polgármester mentelmi jogának felfüggesztését jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával összefüggésben. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője ismertette: a Központi Nyomozó Főügyészség folytatott nyomozást korábbi esztergomi városvezetők életbiztosítási szerződéseivel összefüggésben, ennek során olyan adatok merültek fel, hogy az ügyben a volt polgármester is érintett. Az esztergomi önkormányzat 2003-ban életbiztosítási szerződéseket kötött a polgármester és az alpolgármester részére. A befektetési életbiztosítások kedvezményezettje a szerződésben rögzített határidő elérése esetén az önkormányzat volt, ezt azonban 2007-ben módosították, és a másik alpolgármesterre is szerződést kötve a határidő elérése esetén a kedvezményezettek ők maguk lettek. A gyanú szerint az önkormányzat vagyoni hátránya 13 és félmillió forint volt, ennyit fizetett ki a biztosító az életbiztosításokra 2010-ben: a két alpolgármester részére a magánszámlájukra, a polgármester esetében azonban az önkormányzat számlájára. Később a két alpolgármester a díjakat befizette az önkormányzatnak, így a vagyoni kár megtérült. Rubovszky György elmondta, a bizottság ülésén döntöttek arról is, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be, amelynek lényege, hogy egységesítik - a nem parlamenti képviselők esetében - a vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén kiszabható szankciókat. A vagyonnyilatkozatot a szakbizottságnak leadók mulasztás esetén azonos szankciókra számíthatnának, mint az országgyűlési képviselők, azaz, amíg a dokumentum nem érkezik be, jogaikat nem gyakorolhatnák.
Már a sajátjainak sem kell - A kormánypártok odadobják az ügyészségnek a fideszest
Az Országgyűlés szakbizottsága Meggyes Tamás fideszes képviselő, volt esztergomi polgármester mentelmi jogának felfüggesztését javasolja.
null
1
https://nepszava.hu/1002895_mar-a-sajatjainak-sem-kell-a-kormanypartok-odadobjak-az-ugyeszsegnek-a-fideszest
2013-11-12 16:54:00
true
null
null
Népszava
"Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében (2023. november 13.). Hazudik, hiszen azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a javaslatról" - írták a közleményben. Tájékoztatásuk szerint a KIM több személyes találkozót is szervezett. A közleményben felidézték: az oktatási miniszterek február 29. és március 1. között tartott informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztossal, és kérte a tárgyalások folytatását. Május 13-án az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács (OIKST) ülése során Hankó Balázs egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni - sorolták. Szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetést folytatott Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is. A tárcavezető akkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet, és Magyarország bízik abban, hogy az Európai Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés - ismertette a KIM. Október 18-án Stéphanie Risónak, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatójának megküldték az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot. Október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot - írták. Hozzátették: a tárgyalásokon is közölték, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát. A KIM kiemelte: a kormány az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze, míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak. Szerintük az uniós testület már érzi az időhúzás kínosságát, "de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít". A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő tudományterületen. A Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti tudományokban került a top 100-ba, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) is kiemelkedően szerepelt - tették hozzá. Kifejtették, hogy a Sanghaj-lista szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects (GRAS)), amely 2017 óta minden évben megjelenik, idén 96 ország 1900 egyetemét listázza 5 fő kategóriában, 55 szakterületen. A fő kategóriák: természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok és társadalomtudományok. Úgy folytatták, hogy A GRAS-lista az intézmények teljesítményét átfogó, objektív mutatók alapján értékeli. Olyan indikátorok alakítják a sorrendet, mint a nemzetközi díjakat (például a Nobel-díjat) elnyerő kutatók és alumnik száma, tudományos folyóiratok főszerkesztői, nemzetközi szervezetek vezetőségi tagjai, publikációk száma, hivatkozási impakt és a nemzetközi együttműködési részvétel. Kiemelték, hogy 64 magyar felsőoktatási intézmény közül az idén 8 egyetemet rangsoroltak 22 szakterületen, melyek mindegyike a top 500 sávban foglal helyet: a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 területen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 5 területen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 1 területen került a listára. A Semmelweis Egyetem a magyar intézmények közül a gyógyszerészeti tudományok kategóriában a 82. helyen szerepel világszinten, a klinikai orvostudományok kategóriában pedig a top 200 egyetem között listázzák. További három intézmény ért el előkelő helyezést a következő kategóriákban: építőmérnöki tudományok - BME #101-150, Matematika #151-200 - ELTE, Állatorvostudomány - ATE #151-200 - írták. A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy területen, a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem három területen, a MATE és a Pécsi Tudományegyetem egy területen javított pozícióján - áll a KIM közleményében.
DELMAGYAR - Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még mindig húzza az időt
Egy éve küldte meg a kormány az uniós szervnek a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében.
[ "" ]
0
https://www.delmagyar.hu/orszag-vilag/2024/11/erasmus-ugy-europai-bizottsag-kim
null
true
null
null
délmagyar
A Fidesz belenyúl a választási törvénybe. Kérdés, hogy a módosítás révén igazságos, az állampolgárok érdekeit szolgáló helyzet áll-e elő, vagy a lépés megint csak pártérdeket szolgál. Választási atombomba, a kormánypárt bosszúja a fővárosiak ellen - ezek voltak az első ellenzéki reakciók a választási törvény fideszes módosító javaslatára. Már az előterjesztés körülményei is botrányosak: a kormánypárt hétfő éjjel 11 órakor küldte körbe azt a 65 oldalas módosító javaslatot, amelyet másnap délelőtt tárgyalt, és fideszes többséggel jóvá is hagyott az igazságügyi bizottság. Ebben 78 ponton javasolják az önkormányzati és országgyűlési választások szabályainak módosítását, választókerületek határainak átrajzolását. Tóka Gábor, a Vox Populi választási blog szerzője lapunknak hangsúlyozta, látszik, hogy a Fidesz a javaslatcsomagot puccsszerűen, a demokratikus játékszabályok teljes figyelmen kívül hagyásával próbálja áterőltetni. Más európai országokban ilyen határátrajzolást hónapokig vagy akár évekig tartó egyeztetés, társadalmi konzultáció is megelőz. Tény, hogy a kiigazítás régóta időszerű lenne: alkotmánysértő ugyanis, ha egy településen sokkal több szavazatot kell elérni a parlamenti mandátum megszerzéséhez, mint máshol. A Tolna 2-es körzetben például már 60 ezer szavazattal mandátumhoz lehet jutni, míg a veresegyházi választókörzetben 98 ezer szavazat szükséges egy parlamenti helyhez.
Budapesti választókerületek fideszes átszabása: még így is a Tisza az esélyes
Az ellenzéki pártok azonnal felháborodtak az elképzeléseken, viszont még az is elképzelhető, hogy a kormánypárt rosszabbul jön ki a változtatásokból. Ezt elemeztük.
[ "" ]
0
https://hang.hu/magyar-hang-plusz/budapest-valasztokerulet-atszabas-tisza-ellenzek-fidesz-eselyek-169798
null
true
null
null
Magyar Hang
Komjáthi Imre a napirend előtti felszólalását követően kiadott közleményében azt írja, hogy a miniszterelnök külügyminisztert játszik, hiszen többet foglalkozik a világpolitikával, mint a belpolitikai helyzettel. Lázár János "kiváló ingatlanügynök és kastélynepper, de közlekedési miniszternek csapnivaló". Nagy Márton teljesen elszakadt a valóságtól, így fogalma sincs, mi történik a gazdaságban. Ehhez hasonlóan abszurd, hogy a belügyminiszter felel az oktatásért, az egészségügyért és a szociális ellátásért. Az MSZP elnöke szerint a kormányzat csak addig prosperált jól, amíg az uniós pénzek áramlottak hazánkba. Eközben a demográfiai adatok aggasztóak, hiszen fogy a lakosság, csökken a házasságkötések száma, és a szegénység szinte minden korosztályt érint. A gyermekszegénység másfélszeresére nőtt, és a statisztikák szerint minden negyedik nyugdíjas szegénységben él. Kétmillió magyar honfitársunk egy hétig sem tudna megélni fizetés nélkül, a társadalom 53 százaléka pedig segítséget sem tudna kapni mástól, miközben növekszik a munkanélküliség is. Komjáthi szerint itt az ideje, hogy a kormány végre kormányozzon. Az MSZP-nek kidolgozott javaslatai vannak arra, hogy miként lehetne kilábalni a jelenlegi helyzetből. Adómentessé kellene tenni a minimálbért, a milliárdosokat pedig meg kellene adóztatni. A munkáshitelt célzottan kellene folyósítani, amelyet egy lakásprogrammal kellene kiegészíteni, hogy a fiatal dolgozók valódi problémái megoldódjanak! - írja közleményében a szocialisták elnöke.
"Lázár János kiváló ingatlanügynök és kastélynepper, de közlekedési miniszternek csapnivaló"
Komjáthi Imre a kormányzás színvonalát kritizálta napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben. Az MSZP elnöke szerint a magyar kormányban mindenki más ügyekkel foglalkozik, mint amikhez ért.
[ "" ]
0
https://hirklikk.hu/kozelet/lazar-janos-kivalo-ingatlanugynok-es-kastelynepper-de-kozlekedesi-miniszternek-csapnivalo/439387
null
true
null
null
Hírklikk
Tiborcz Istvánék már csak néhány hétig működtetik hotelként az ötcsillagos, turai kastélyszállót, és az alkalmazottak egy részének is búcsút intettek az elmúlt hetekben. A BDPST Zrt. szerint a leányvállalatánál csupán "az üzleti modell finomhangolása" zajlik, a mérlegadatok azonban azt mutatják, hogy komolyabb problémák állhatnak a több milliárdos beruházással kialakított, 19 szobás Botaniq hotel leállításnak hátterében: az üzemeltető cég ugyanis a 2020-as nyitás óta egyszer sem tudott nyereséges évet zárni, és emiatt a központi cégnek kellett folyamatosan kölcsönöket pumpálnia bele.A miniszterelnök veje tavasszal a Bloomberg amerikai hírügynökség megkeresésére beszélt az épülő hotelbirodalmáról. A sajtónak ritkán nyilatkozó Tiborcz akkor azt hangoztatta, hogy a magas színvonalú szálláshelyek létrehozásával a nyugati fővárosokhoz való felzárkózásban akarta segíteni Budapestet, és a vidéki szállodaberuházásokkal is a turizmusfejlesztés volt a célja.Hosszú távra tervezek- mondta a hírügynökségnek akkor Tiborcz István, akinek az üzleti érdekeltségei nyolc év alatt túllépték a 65 milliárd forintos összértéket.Tiborcz a jelek szerint a fővárostól 50 kilométerre fekvő Turán mégis feladta. A 4,5 milliárdos költséggel felújított kastély weboldalán jelenleg az olvasható, hogy november 1-jén minden szállóvendégnek el kell hagynia a hotelt, és onnantól végleg megszűnik a szobafoglalás lehetősége is: a foglalási naptárat vörös színű, „lezárva” jelzéssel töltötték ki.Az elmúlt években a turai kastélyszálló volt a BDPST Zrt. körül létrehozott birodalom egyik ékköve. A 140 éves Schossberger-kastéllyal alapozták meg, például, a Botaniq Collection brandet, amelybe a prémium minőségű hoteleket és gasztronómiai egységeket gyűjtötte össze a csoport. A brand alá tartozik a többi közöttaz Andrássy Kúria és Spa,a Verno House,valamint a Flava étterem,és eddig Turán is működtettek egy Michelin Guide ajánlással bíró fine dining éttermet.Ezekben az egységekben az árakat is a magas elvárásokhoz lőtték be: a kastélyszállóban az utolsó szezonban már 2,5–3 millió forintot kértek az elnöki lakosztályért, egyetlen éjszakára.A BDPST a 24.hu kérdésére azt közölte: a kastélyszállót nem zárják be, csak az üzleti modellt változtatják meg. Mint írták, a menedzsment „a privát bérlések és az egyedi rendezvények iránt jelentősen megnövekedett igényekre” reagált, és a klasszikus, hotelszerű működés helyett a csoportos szálláshely-szolgáltatásra, valamint a rendezvények kiszolgálására állnak át.A kastély céges és üzleti eseményeknek, egyedi rendezvényeknek, esküvőknek és kulturális programoknak fog helyszínt biztosítani – közölte Tiboczék központi cége, hozzátéve: erre az új típusú üzleti irányra példa az a bemutató esemény, amelyet a magyar divatmodell, Palvin Barbara férjének főszereplésével készült amerikai film számára szerveztek, szeptemberben.A BDPST azt is közölte, hogy „az üzleti modellben történt váltás szervezeti átalakulásokat is szükségessé tett”, a működést szűkebb szakmai stábbal oldják meg, de a távozni kényszerülő dolgozók jelentős részét is elhelyezik a cégcsoporton belül. Pontos számokat nem közöltek.Amikor a 24.hu két éve írt a turai kastélyról, a BDPST leánycége, az üzemeltetést végző TRA Real Estate Ingatlanhasznosító Kft. a település futballpályáját is bekebelezte. A BDPST akkor még azt állította, hogy a területbővítés része a hotel stratégiai szálláshelykapacitás-növelésének. A kastély 2016-os megvásárlását és magát az épületfelújítást is kölcsönökből fedezhette a TRA Kft. A mérlegadatok szerint ugyanis igen jelentős, hosszú távú kötelezettségek terhelik a céget, amelyek a BDPST tagi kölcsöneiből és a Gránit Bank beruházási hiteléből állnak össze.A kötelezettségek az egyre bővülő tagi kölcsönállomány miatt a nyitás óta közel egymilliárd forinttal nőttek, és tavaly már túllépték a 8 milliárdot.A TRA Kft. bevételei ezalatt folyamatosan csökkentek: miközben a Covid-járvány után, 2021-ben még 1,2 milliárdos forgalmat tudtak elkönyvelni, a tavalyi üzleti évben már csak 761 milliós volt a forgalom az Opten szerint. Az utóbbi három évben ebből összességében egymilliárd forintnyi veszteség jött össze. A veszteség valójában ennél is jóval nagyobb lett volna, hogyha az elmúlt években a főtevékenységből származó bevételek mellé nem könyveltek volna be, hasonló nagyságrendben – minden magyarázat nélkül – úgynevezett egyéb bevételt. A BDPST a 24.hu kérdésére nem volt hajlandó pontosan megjelölni, hogy ez a kategória miből tevődött össze. Azt írták, az egyéb bevétel „egy a TRA Real Estates Kft. és a BDPST Zrt. közötti számviteli elszámolással összefüggő tétel, amely a kastély fejlesztéséhez és működtetéséhez kapcsolódik”.A turai cég mérlege szerint a kiadások jelentős részét egyébként éppen a most szélnek eresztett alkalmazottak fizetése tette ki, a személyi jellegű kiadások vitték el a bevételek közel felét.A beszámolókból az is kiderül, hogy a TRA mindeközben az adókedvezmények átadásával igen komolyan besegített a BDPST-nek. A kormány ugyanis – nem sokkal azután, hogy Tiborczék tervezni kezdték a kastély átalakítását – módosította a tao-törvényt, és lehetővé tette, hogy a műemlékek felújításával zajló beruházásoknál a cégek a beruházási érték kétszeresével csökkenthessék az adóalapjukat. Sőt, a módosítás engedélyezte azt is, hogy a fel nem használt adókedvezményt a beruházó cég a kapcsolt vállalkozásnak átadhassa. A TRA négy év alatt 8,3 milliárd forintos adókedvezményt adott át Tiborczék központi cégének.
Tiborczéknak nem jött be luxushotelként a turai kastély, elbocsátanak
Az ötcsillagos turai kastélyszálló folyamatosan veszteséget termelt – átalakítják a profilt, az alkalmazottak egy részének pedig búcsút intenek.
null
1
https://24.hu/belfold/2024/10/09/turai-kastely-luxushotel-bezaras-tiborcz-istvan-tra-bdpst/
2024-10-09 12:13:37
true
null
null
24.hu
A 2013-ban indult földbérlet-pályázatok a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében lévő területek esetén sikerültek a leginkább botrányosra. Évtizedek óta a területen gazdálkodó állattartók vesztették el a területeik – és ezzel a megélhetésük – kisebb-nagyobb részét, viszont a hatalom kegyencei gyakran többszáz hektáros uradalmak gazdái lettek. A néphagyomány a tavasz kezdetét Szent György napjától, április 24-étől számítja: évszázadok óta ekkor hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről. Idén április 25-én ünnepelték a Szent György-napi kihajtást. Több tucat hortobágyi gazdának azonban nem volt oka az ünneplésre: a földmutyinak köszönhetően legelő nélkül maradtak, így az állataikat el kell adniuk. Velük szemben viszont van olyan szerencsés pályázó, aki az egy szem kecskéjét hajtja ki 200 hektár legelőre, de van olyan is, aki a kecskéjét 320 hektár földön legelteti. Igaz, ezen ketten is osztoznak – mármint a kecskén. Így készült a cikk: Komondorokat uszítottak a földmutyi után nyomozó újságíróra a Hortobágyon De vannak itt még furcsább történetek: egy gazdának sikerült négy év alatt különböző jogcímeken103 millió forint támogatásra szert tenni, miközben saját bevétele évi nettó 6 – 10 millió forint között mozog. A szerencsés gazdálkodó idősebb Kobza Miklós, Fazekas Sándor miniszter személyi tanácsadójának édesapja. De Kobza szerencséje eltörpül dr. Kun Péter családi vállalkozásának mesébe illő gyarapodása mellett: Kun és családja 2010 óta 470 millió forint támogatáshoz jutott. Kifizetődő tanácsadói állások Az ifjabbik Kobza Miklós látványos karriert futott be a Fideszben: a hvg.hu információi szerint főiskolás kora óta, bő tíz éve dolgozik a párt – később a kormány – kommunikációs csapatában. Egy időben tagja volt a miniszterelnök szűkebb beszédírói csapatának, illetve feladata volt Orbán Viktor online népszerűsítése. Újabban fotósként bukkant fel Orbán mellett Kazahsztánban. Kobza húga, Kobza Csilla 2012 óta dolgozik a Miniszterelnökségen, és ma már a lakossági kapcsolattartásért felelős Levelezési Osztályt vezeti. Ifjabb Kobza Miklós 2014 júliusa óta csaknem hárommillió forintért tanácsadóként dolgozik a földművelésügyi minisztériumban, az ő feladata a nagy megtekintő miniszter közéleti megjelenéseinek koordinálása. A kormányzati tanácsadó édesapja, az idősebb Kobza évtizedek óta a Hortobágyon gazdálkodik, a környéken a módosabb gazdák közé számít. A szülők az ezredforduló környékén még aktív tagjai voltak az SZDSZ-nek, de a Hajdú-Bét-csőd kormányzati kezelése miatt kiábrándultak a pártból. A család ma már a baromfi mellett főleg húsmarhát nevel. Idősebb Kobza Miklós a kilencvenes évek elején alapított Kobza+1 Bt-vel indult a 2013-ban meghirdetett földhaszonbérleti pályázaton. Összesen négy birtoktestért szállt ringbe, és mind a négy pályázattal nyert. Így a 2010-ben még csak 65-70 hektár földterületen gazdálkodó Kobza+1 Bt. tavaly év végén már bő 200 hektár területen gazdálkodhatott. (A négy területből az egyik, a HB-60/2013-as birtoktest egy jelentős részén már régóta gazdálkodik Kobza, egy másik területet egy részét pedig egy másik gazdával megosztva használhatja.) Az elnyert földek éves bérleti díja 2,6 millió forint – ehhez képest csak a területalapú támogatás révén évente 15 millió 439 ezer forinthoz jut a cég. De nemcsak az automatikusan járó területalapú támogatással járul hozzá az állam és az unió Kobzáék sikeréhez: a család vállalkozása az elmúlt négy évben különböző jogcímeken összesen 103 millió 584 ezer forint támogatáshoz jutott. Ugyanebben az időszakban a Kobza +1 Bt. összes bevétele nem érte el nettó 30 millió forintot, alkalmazottainak átlagos statisztikai létszáma 2 fő volt. Állattartók föld nélkül A földterületek egy részét egy több mint harminc éve itt gazdálkodó, mintegy 200 tehenet gondozó családi gazdaság elől nyerte el a Kobza +1 Bt. és egy másik, igazából csak hobbiállattartónak nevezhető ügyvéd. A területe nagy részét elvesztő családnak – akárcsak számos más, az eddigi területeit a pályázaton elbukott helyi gazdálkodónak – jelentősen csökkentenie kell az állatlétszámot. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy aki nem volt a tűz közelében, kevés esélye volt egybefüggő földterületet kapni. A fent emlegetett gazda által elnyert területek egy jelentős része például lényegében használhatatlan, ugyanis mások szántóin kellene keresztülhajtania az állatokat, hogy a legelőiket használni tudja. De a különböző támogatási pályázatoknál is a kevésbé szerencsések közé tartozik: támogatást például tavaly nem folyósítottak nekik, ígéret van arra, hogy majd idén. A Váncsodi Rákóczi Gazdaszövetkezet is a vesztesek táborát gyarapítja. A szövetkezet 1990 óta gazdálkodik a Hortobágyon, a mostani földhaszonbérleti pályázatokat megelőzően közel 200 hektár szántó és legelő biztosította az állatok takarmányát. A társaság stabilnak mondható gazdálkodással évről évre 100 millió forint körüli nettó árbevételt ért el, 20 embernek és családjuknak biztosítva megélhetést. Viszont a pályázatok során elvesztették az általuk használt földterület jelentős részét, mintegy 154 hektárt. A szövetkezet vezetője elmondta: 46 hektár föld nem elegendő 100 fejőstehén takarmányának a megtermelésére, ezért leépítették az állatállományt, és négy munkatársuktól megváltak. A váncsodiak számára a jövőt sem túl biztató: a bérelt legelőkön való legeltetés csak augusztusig biztosított, ha utána ismét eredménytelenül pályáznak, akár a teljes ellehetetlenülés is bekövetkezhet. A szövetkezet fejlesztésre, korszerűsítésre az elmúlt öt évben nem kapott támogatást, noha pályáztak, de forráshiányra hivatkozva elutasították őket. Akinek igazán bejött az élet a Hortobágyon Dr. Kun Péter – végzettségét tekintve néprajzkutató – hortobágyi gazda szerepe ellentmondásos és nehezen kibogozható a hortobágyi földhaszonbérleti pályáztatás történetben. Annyi biztos, hogy ő az egyik fő nyertese az Orbán-kormány újraelosztási elképzeléseinek. Kun Pétert a helyi gazdák egy része egyszerűen "fő döntnökként" emlegeti. Több helyi forrásunk is a földekről döntő bírálóbizottság elnökeként emlegette Kunt, de ez inkább csak a Kunnak tulajdonított befolyásról és hatalomról szól, erre utaló adatot ugyanis nem találtunk. Találtunk viszont egy olyan dokumentumot, amely rávilágít arra, miért tulajdonítanak a helyiek ilyen jelentős szerepet Kunnak. Még 2011 februárjában a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának rendes ülésén váratlanul megjelent Kun, és ott a maga és néhány más helyi gazdálkodó nevében bejelentette igényét mintegy 1400 hektárnyi területre. A felügyelőbizottsági jegyzőkönyveket az akkor még országgyűlési képviselő LMP-s Lengyel Szilvia perelte ki 2013-ban. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a felügyelőbizottság informálisan hallgatta meg Kunt, aki nemcsak a területre, de a terület után járó támogatásra is bejelentette igényét. Indítványát egyrészt a gazdákat preferáló új kormányprogrammal, másrészt Fazekas miniszterrel történő előző este történt egyeztetésével nyomatékosította: "Annyit szeretnék még mondani, hogy egyeztettem erről a Vidékfejlesztési Miniszter Úrral, aki tegnap este is megerősített abban, hogy a Kormány program, a kis- és közép vállalkozások megerősítése és mindenképp jó lenne ha ezt tényleg most van olyan helyzet, hogy a HNP a HHG Zrt. Nonprofit Kft. együtt egy irányba húzza az evezőket, és ha ehhez még a gazdákat is hozzá lehet venni akkor ezt a feszült viszonyt megoldják..." Az fb elnöke, dr. Ertsey Imre válaszában egyértelművé tette, hogy néhány száz hektár legeltetésre történő átengedéséről lehet tárgyalni, de a 140 millió forint földalapú támogatásról nem mondhatnak le. Kunék követelése a jegyzőkönyvek tanúsága szerint többé nem került az fb elé – viszont Ertsey Imre 2013 tavaszán, a nagy földosztás előtt kikerült a felügyelőbizottságból: mandátuma lejárt, és sem a tulajdonos, sem Ertsey nem akart hosszabbítani. Két héttel később pedig az fb tagja lett Kun Csaba, szentendrei fideszes önkormányzati képviselő, Kun Péter rokona, a kft ügyvezetőjévé pedig Szabó Csabát, Fazekas miniszter bizalmi emberét nevezték ki. Szabó aztán havi bruttó 150 ezer forintért határozatlan idejű szerződéssel személyes tanácsadójává nevezte ki Kun Pétert. Hogy a Kun Péter által vázolt ügylet ebben a konkrét formában megvalósult-e, az a rendelkezésre álló dokumentumokból nem derül ki, de nem is valószínű. Annyi bizonyos, hogy 2013 elején a kérdéses földeket kezelő Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kft-t a Nemzeti Vagyonkezelőtől a Fazekas minisztériuma alá tartozó Hortobágyi Nemzeti Parkhoz telepítették. Az ügylettel kapcsolatban maga Fazekas nyilatkozta, hogy "(...) e lépés következtében 6-8 ezer hektár föld hasznosítása kerülhet a környező családi vállalkozásokhoz elsősorban legeltetésre, illetve takarmánytermesztésre." 2013. május 23-án aztán a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága módosította a Nonprofit Kft-vel 2009. augusztus 31-én kötött földhaszonbérleti szerződést. Ennek értelmében a bérbe adott területekből 83 hektár legelőt kivontak a szerződésből, és még ugyanazon a napon ezeket a területeket a HNP bérbe adta dr. Kunné Kocsis Enikőnek, Kun Péter feleségének. Kun Péter nyilván nem a levegőbe beszélt, amikor azon az ominózus fb-ülésen Fazekas Sándorral való jó kapcsolatára célozgatott. Valóban hosszabb ideje ismerik egymást, hiszen mindketten a Kunszövetség oszlopos tagjai: az egyesületnek Fazekas az elnöke, Kun Péter az ügyvivő testület tagja, a felügyelőbizottság elnöke pedig Kun Csaba. Illusztris alakja az egyesületnek Horváth László milliárdos, tiszteletbeli kazah konzul – ő a Kunszövetség honlapján külön aloldalon tájékoztatja az érdeklődőket a kun-kazah kapcsolatok állásáról. Becker András – Móricz Csaba
Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon
Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon
null
1
https://atlatszo.hu/2015/06/29/fazekas-tanacsadojanak-csaladja-es-a-kunok-taroltak-a-hortobagyi-foldberlet-palyazatokon/
2015-06-29 10:07:00
true
null
null
atlatszo.hu
Magyar Narancs: Múlt hétfőn a TASZ, a Helsinki Bizottság és az Amnesty International is részt vett az Európai Parlament jogi és állampolgársági bizottságának (LIBE) a magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatásán. Mit tartottatok a legfontosabb problémának? Pardavi Márta: A menekültügy­ről beszéltem, elsősorban arról a törvényjavaslatról, ami szerint a kormány valamennyi menedékkérőt bírói kontroll nélkül vehetné őrizetbe, s az ország belsejéből mindenkit kirakhatna a déli határkerítésen túlra. Ez egyértelműen ellentétes az uniós joggal, de eddig minden esetben azt láttuk, hogy az Európai Bizottság indította eljárások egy idő után megrekednek. Ha ezt a lépést is válasz nélkül hagynák, az azt jelezné, hogy itt bármit meg lehet csinálni. Magyarországot és a többi autokratikus tendenciákat mutató tagállami kormányzatot is bátorítaná a tétlenség. Kapronczay Stefánia: Az információszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának sérüléseit emeltem ki, a médiában tapasztalható lágy cenzúra jelenségét, azt, ahogy a szabad sajtó egyre inkább kiszorul a parlamentből vagy éppen a menekülttáborokból. Különösen vidéken igaz, hogy gyakran atrocitásokkal, jogi eljárásokkal kell szembenéznie annak, aki vállalja a véleményét. Nem lehetett kihagyni, hogy az elmúlt években milyen – egyelőre inkább csak verbális – támadások érték a civil szervezeteket a kormány részéről, és már tárgyalják is a civil törvény legújabb, még ismeretlen tartalmú módosítását. Iván Júlia: Az Amnestyt Gárdos Tódor Angliában élő magyar kutató képviselte. Elmondta, hogy egyre durvább, ami Magyarországon történik, a joguralom és a jogállamiság felszámolása módszeres program szerint zajlik, és ez már a lassú tankerként reagáló nemzetközi szervezetek érdeklődését is felkeltette. Ebbe a trendbe illeszkedik a civil szervezetek vegzálása sajnos nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Ázsiában, Törökországban, Oroszországban vagy akár Izraelben is. Nyilvánvaló, hogy a támadás kifejezetten az egyébként transzparensen működő kormánykritikus szervezetek ellen irányul. Ha megnézzük például a LIBE előtt is felszólaló Alapjogokért Központ honlapját, sokkal kevesebb információt találunk róluk, mint a kormányzati össztűz alatt álló civilekről. MN: Külföldről finanszírozott civilek Brüsszelben bírálják a magyar kormányt. Ez elég magas labda a szívesen hazaárulózó kormánypárti médiának. Amikor elfogadtok egy ilyen meghívást, mérlegelitek a várható kommunikációs hatásokat? Pardavi Márta: Nem rajtunk múlt, hogy Magyarországot pellengérre állították. Már novemberben, a civilellenes hadjárat újabb felpörgése előtt politikai konszenzus született az EP képviselőcsoportjai között a meghallgatás szükségességéről. Számunkra világos volt, hogy részt kell vennünk, ha a magyar parlamentben lenne hasonló lehetőség – bár nem tudom, melyik bizottság előtt, mert az emberi jogi már megszűnt –, azt ugyanúgy kihasználnánk. Nagyon szívesen elmentem volna a honvédelmi bizottság menedékjogi törvénymódosítást tárgyaló ülésére is, ha nem lett volna zárt. Kapronczay Stefánia: Ha egy megszólalásunk elősegítheti az emberi jogok magyarországi érvényesülését, azt vállalnunk kell, függetlenül attól, hogy politikai támadásokat szülhet. Arra is régen volt példa, hogy párbeszédbe, adok-kapokba tudtunk kerülni a kormány képviselőjével, az adott esetben Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. Mi tényeket soroltunk fel, konkrét állításokat tettünk, de válaszul csak elveket és lózungokat kaptunk. Pardavi Márta: Ahogy a jogszabálytervezetek nyilvános véleményezése is lényegében halott Magyarországon; a kormány arra sem hajlandó, hogy szakmai párbeszédet folytasson a vele kritikus civilekkel. Kizárólag a politikai logika szerint képesek gondolkodni, és állandó veszélyt, konkurenciát látnak bennünk. Iván Júlia: Az sem mellékes, hogy az EP az unió egyetlen valódi demokratikus legitimációval rendelkező szerve. Kihagyhatatlan lehetőség volt, hogy az összes tagállam összes képviselőcsoportja előtt értekezhettünk a magyarországi helyzetről. Talán azt a 2010 óta gyakran hangoztatott kritikát is ki lehet ezzel védeni, hogy Brüsszelben nem értenek magyarul, nincsenek tisztában a magyar kontextussal, a hazai sajátosságokkal. MN: A kormány lassan négy éve tartó támadásainak hatását mennyire érzitek a mindennapi munkátokban? Kapronczay Stefánia: A máshol is megfigyelhető „szűkülő civil tér” jelensége nemcsak jogszabályokban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy mennyire hatékonyan tudunk működni. A négy­éves sorosozás, ügynöközés eredményeképp az állami szervek kétszer is meggondolják, hogy szóba álljanak-e velünk, az állami hirdetésre számító újság meggondolja, hogy lehozza-e a cikket, a hirdetést, hogy milyen hangnemben írjon rólunk. A dolog személyesebb részéhez tartozik, hogy viszonylag sok gyűlölködő üzenetet kapunk szervezetként és egy-egy tévéinterjú után egyénileg is. Iván Júlia: A skatulyázás tökéletesen működik. Soros György démonként jelenik meg Magyarországon, de nagyon kevesen tudják, hogy kicsoda ő, és mit gondol a világról, mint ahogy a nevével megbélyegzett civil szervezetek sem tudják elmondani, hogy mennyire hasznos tevékenységeket végeznek, hány emberen segítettek és tudnának még segíteni. Politikai táborokhoz sorolják a civileket, ahelyett, hogy a szakmai munkájukat értékelnék. És sajnos a kormány kommunikációs paneljei visszaköszönnek a buszon, villamoson is. Pardavi Márta: Valószínűleg nincs írásba adva, hogy ezekkel a szervezetekkel nem lehet együttműködni, szakmai párbeszédet folytatni, de a kialakult légkör túlzott óvatoskodáshoz vezet az államigazgatás bizonyos részei­ben. Itt nem a politikai vezetőkre, hanem, mondjuk, a minisztériumi főosztályvezetők szintjére gondolok, akik adott esetben jóindulatúan viszonyulnának egy-egy szakmai kérdéshez, de félnek, mit szólnak majd odafönn, ha szóba állnak velünk. Sokat elárul a magyar közszféra függetlenségéről és szakmai önállóságáról, hogy arrogáns kormányszóvivői félmondatok határozzák meg a napi működést. MN: A legújabb törvényjavaslat konkrét szövegét az interjú készítésekor (múlt pénteken – T. Sz.) még nem ismerjük, de a fő irányok látszanak: vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a civil szervezetek vezetőinek, valamiféle pluszregisztráció a külföldről pénzt kapó civileknél. Mennyire komoly a veszély? Kapronczay Stefánia: Ha a kormánypárt alelnöke azt mondja, hogy el kell takarítani bennünket, az még akkor is komoly üzenet, ha utána visszakoznak. Nem tudjuk, mi lesz a törvényjavaslatban, de azt tudjuk, hogy még a párbeszéd látszatát sem igyekszenek megteremteni. Valószínűleg nem ez a törvény lesz az utolsó lépés; Izraelben, Oroszországban sem egy módosítás történt. Az ellenségképző kampányretorika megkívánja a folyamatos készenléti állapotot. Nem az a cél, hogy ennek itt vége legyen. Iván Júlia: A kezdetektől nem értem Németh Szilárd és a kormány törekvéseit, hiszen ezek a szervezetek átláthatóan működnek. Bár ilyen átláthatók lennének a minisztériumok, kormányzati szervek is! A közhasznúság szigorú nyilvánossági kritériumokkal jár már ma is. Az igazságügyi miniszter szerint bizonyos összeghatár felett a bíróságon kell majd bejelenteni a külföldi támogatást. Ez nem tér el olyan nagy mértékben a mai helyzettől, a közhasznúsági beszámolóban most is meg kell jelölni a nemzetközi forrásokat. MN: Nyilván az lehetne egy plusz megbélyegzés, ha a szervezeteknek nyilvános meg­szó­lalá­saikban is fel kellene tüntetniük a külföldi finanszírozás tényét. Sőt akár ügynökként kellene meghatározniuk magukat. Iván Júlia: Egy uniós tagállamnál eleve nem értem a külföldi forrás definícióját. A civil szervezeteknek juttatott uniós forrás most magyarnak számít vagy külföl­di­nek? Magyarország is az unió része, bár nyilvánvalóan nem nettó befizető tagállam. Kapronczay Stefánia: Ennyi erővel Magyarország egy külföldről finanszírozott állam, hiszen rengeteg pénz érkezik a magyar költségvetésbe az EU kohéziós alapjaiból. Pardavi Márta: Érdemes megemlíteni, hogy a miniszterelnök évértékelő beszéde szerint a Magyarországra leselkedő veszélyek kizárólag külföldről fenyegetnek. A külföld mint szó átértelmezése zajlik, ennek megfelelően a külföldi támogatás nem az átláthatósággal függ össze, hanem az ország érdekeire, biztonságára veszélyes támogatásnak minősül. Az új identitáspolitikai kurzusban a külföldiség lassan a magyarellenességgel lesz egyenértékű. Miközben Trócsányi miniszter nagyon békülékeny hangot ütött meg a LIBE-meghallgatáson, Kovács Zoltán a folyosón tartott sajtótájékoztatóján már külföldi ügy­nök­szer­ve­ze­tekről beszélt. Ahogy a sorosozásban is van egyfajta antiszemitizmus, a külföldi támogatások felemlegetéséből a magyarellenesség vádját lehetetlen nem kihallani. MN: A finanszírozási politikátokban van olyan, amikor nem fogadtok el támogatást? Kapronczay Stefánia: A magyar államtól és magyar politikai pártoktól nem fogadunk el pénzt. Pardavi Márta: A közhasznú státusz eleve kizárja, hogy politikai pártok támogatását elfogadjuk. A Helsinkinél ezenfelül nincs megkötés, volt olyan időszak, amikor a magyar állam társfinanszírozásával működő EU-s alapokból valósítottunk meg projekteket, leginkább a menekültügyi programunkban. Ma már nem igazán merül fel, hogy ilyen pénzekre pályázzunk. Az állami civil pénzek felett diszponáló Nemzeti Együttműködési Alap kevéssé átlátható módon működik, és erős politikai preferenciák alapján dönt a támogatásokról. A kormányzati vezetők ráadásul úgy beszélnek rólunk, mint ellenségekről. Rendkívül torz folyamat eredménye ez, egy holland szervezetnek nem hiszem, hogy gondot okozna a holland állam költségvetési támogatására pályázni. Kapronczay Stefánia: A TASZ hagyományosan egy kicsit másként látja ezt. A mi missziónk része, hogy az állampolgárokat az állammal szemben védjük meg. Függetlenségünket és a függetlenségünk látszatát garantálja 22 éve, hogy az államtól egy buszjegynyi pénzt sem kaphatunk. Iván Júlia: Az Amnesty központilag kialakított etikai átvilágítást folytat le minden nagyobb összegű támogatásnál. Például olyan cégek támogatását utasíthatjuk vissza, amelyek környezetszennyezően működnek vagy a működésük kapcsán fény derült valamilyen emberi jogi sérelemre. Ilyenek lehetnek, mondjuk, a nagy olajvállalatok. Állami pénzt pedig azzal a megkötéssel fogadhat el az Amnesty International, hogy azt az emberi jogi oktatási programjára fordítja. A gyerekek nyitottságra, jogtudatosságra nevelése állami feladat lenne, és itt a konfliktus is kevesebb az állami szereplőkkel, mint, mondjuk, egy kormányzati visszaélésekkel kapcsolatos jelentés elkészítésénél. MN: Volt már szó az Európai Parlament előtt is megszólaló Alapjogokért Központról. Általánosságban hogy viszonyultok a kormány támogatta civil szervezetekhez? Kapronczay Stefánia: Kérdés, hogy a formalitáson túl mennyire nevezhető civil szervezetnek például az Alapjogokért Központ. A mi szervezeteinket magyar állampolgárok hozták létre valamilyen közös cél érdekében, míg az Alapjogokért Központ egy a kormányzat által létrehozott nonprofit kft. MN: Ez érthető, de ha laikus állampolgárként elolvasok egy hírt a LIBE-meghallgatásról, úgy tűnhet, mintha az Alapjogokért Központ ugyanolyan civil szervezet lenne, mint a másik három. Iván Júlia: Valószínűleg pont az a cél, hogy úgy tűnjön. Pardavi Márta: Az Alapjogokért Központ gazdálkodásáról annyit lehet tudni, hogy a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Századvég a fő támogatója. De nem a finanszírozás a lényeg, mert akkor a mi esetünkben is igaz lenne, hogy a támogatók ukázokat adnak, amiket gondolkodás nélkül el kellene fogadnunk, ami nincs így. A tartalom a fontos, és az Alapjogokért Központ nyilvános tevékenysége kimerül a kormányzati politika alátámasztásában anélkül, hogy bármikor kiállna bármely alkotmányos alapjogért. A nem demokratikus kormányzatok bevett szokása, hogy neutrálisnak, civilnek tűnő szervezeteket, úgynevezett GONGO-kat (government organised non-governmental organisation) hoznak létre, amelyek megpróbálják ellensúlyozni a valódi civil szervezetek kritikáit. Ennek tökéletes példája az említett meghallgatás. MN: A hiteltelenítésen túl van valami, amit a ti szervezeteitektől el tud még venni a kormány? Kapronczay Stefánia: Nem annyira a szervezetektől, inkább a magyar állampolgároktól tud elvenni fontos jogokat és szolgáltatásokat. Amikor azt mondja a kormány, hogy az általunk felvetett problémákkal nem foglalkozik, mert külföldi ügynökök vagyunk, akkor valójában a saját állampolgárait érintő problémák megoldásáról mond le. Ez a legnagyobb baj. Pardavi Márta: A Helsinkihez egy csomó olyan ember fordul, aki máshol nem tudna segítséget keresni. Nem pusztán azért, mert tájékozatlan, alacsony az érdekérvényesítő képessége, hanem azért is, mert sokszor tényleg nem létezik más fórum. Bár az Igazságügyi Minisztériumban létrejött egy „nép ügyvédjének” becézett jogi segítségnyújtó szolgálat, ez nem működik igazán hatékonyan, egy sor valós problémára nem tud megoldást kínálni. Sokan nem is a szűken vett szakmai profilunkba vágó kérdésekkel keresik meg a Helsinkit, de ilyenkor is tudunk legalább némi fogódzót, tájékoztatást nyújtani. Ha ezeket a szervezeteket tovább sározzák, ne adj’ isten a működésüket is ellehetetlenítik, akkor ezek az embe­rek segítség nélkül maradnak. Kapronczay Stefánia: Az egyéni segítségnyújtás mellett a civilek fontos szabályozási változtatásokért is kiállnak. A mi esetünkben ilyen volt a fogyatékossággal élő emberek döntési szabadságáért vagy az egészségügyi önrendelkezésért vívott harc. Az „eltakarítással” a kormány nemcsak rólunk mond véleményt, de ezeknek az állampolgároknak a jogairól is. Iván Júlia: Ha elnémítják ezeket a civil szervezeteket, annak a lehetőségét is elvágják, hogy a külvilág hiteles forrásból értesüljön a magyarországi folyamatokról. Egy bezárkózási politika része is lehet, hogy a külföld dehonesztáló kifejezéssé kezd válni, és Brüsszel az új Moszkva, hogy az egyéb őrültségeket meg se említsem. MN: Viszont másfelől ez a hadjárat – legalábbis a nyilvánosság egy szeletében – éppen hogy növelte a civil szervezetek láthatóságát. Pardavi Márta: A „norvég ügy” kezdete óta több szó esik a nyilvánosságban a civilekről, ez valószínűleg nem szándékolt, de pozitívabb hatás. Olyanok is értesültek a munkánkról, akik korábban nem, és a sok negatív értékítélet mellett egyesek éppen hogy szimpátiával gondolnak ránk a támadások miatt. A menekültügyben is látszott, hogy van egy igen jelentős segíteni akaró réteg Magyarországon. MN: Nektek személyesen ad valami pluszt ez a felfokozott helyzet? Kapronczay Stefánia: Annyiban, hogy növeli az elérésünket, így hosszabb távon akár még segítheti is a munkánkat. Beszéltünk arról, hogy szakmai szinten mennyire elzárkózik előlünk az államigazgatás. De ha tömeg van mögöttünk, ha nagyon sokan gondolják azt, amit mi, akkor egy idő után nem lehet majd csípőből lesöpörni az érveinket. Pardavi Márta: A Helsinki-mozgalom a ’70-es évek Szovjetuniójában indult, s a ’80-as években rengeteg Helsinki-csoport született Kelet-Közép-Európában. Az a korszak sajnos sok tekintetben hasonlított ahhoz, amit a 2010-es évek közepének Magyarországán átélünk. A visszafordulás, az emberi jogok érvényesülése terén látható szintromlás depressziós gondolatokat is elindíthatna, de látjuk, hogy volt már ennél sokkal rosszabb, és akkor is voltak, akik kiálltak, mert fontosnak tartották azt az értékrendszert, amit mi is követünk. A kiélezett helyzet morális döntés elé állít minket, de tudjuk, hogy a helyes út a legtöbbször nem kedves a hatalomnak. MN: Az interjú elején említettétek az Európai Bizottságot mint olyan szervet, ami felléphetne a magyar folyamatokkal szemben. Ugyanakkor éppen a menekültpolitika területén látszott, hogy az Európai Unió több elemet is átvett Orbán Viktor ötleteiből. Pardavi Márta: Nehéz dicsérettel illetni az Európai Unió menekültpolitikájának jelenlegi irányait, egyre több szakpolitikai ötlet nincs összhangban az európai értékekkel és normákkal. Az orbáni migrációs politika extremitás, ami átszínezi az átlagost is. Ha egy közösségbe bekerül egy elütő, de hangos, agresszív ember, ott az átlagos zajszint is emelkedik, a figyelem fókusza pedig átterelődik. Ettől függetlenül a nyugati közvélemény vélekedése markánsan eltér a külföldiek és a migráció megítélésében attól, amit Magyarország produkál. Megjelennek extrém hangok és ötletek, de nem ez lesz a fősodor. Az EU-ban jelenleg egyensúlykeresési folyamatot látok durva kilengésekkel, de nem igaz az itthoni propaganda az orbáni politika tökéletes sikeréről. A határvédelemmel kapcsolatos kezdeményezések talán átmentek, de például a menekültek integrációjával kapcsolatban nagyon másként gondolkodnak Nyugaton. Kapronczay Stefánia: A napokban 300 ezren tüntettek Barcelonában a menekültek befogadása mellett a helyi polgármester vezetésével. Iván Júlia: Nem vagyok túl elégedett azzal, amit az elmúlt 5-6 évben az EU korrekciós mechanizmusai nyújtottak, de még mindig bízom bennük. Jelenleg belső válságot él át az unió, a hatékonyabb jogbiztosító mechanizmus kiépítése a túlélés egyik záloga lehetne. Pardavi Márta: Sokszor felmerült az utóbbi hónapokban, hogy a trumpizmus vajon szétrombolja vagy összekovácsolja az uniót. Én inkább az utóbbira fogadnék, csak lehet, hogy abból az EU-ból Magyarország kimarad, vagy még inkább a perifériájára szorul. Ha valóban a többsebességes Európa forgatókönyve valósul meg a jogállami értékek és mechanizmusok alapján, akkor Magyarország biztosan a rövidebbet húzza Trump követésével.
"Az emberek segítség nélkül maradnak"
Szervezeteiktől már nem sok mindent tud elvenni a kormány, de megbélyegzésük segítségre szoruló állampolgárokat riaszthat el a jogérvényesítéstől – vélik a célkeresztbe került nem kormányzati szervezetek vezetői. Az is kiderül, bíznak-e az EU ellenőrző szerepében.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-emberek-segitseg-nelkul-maradnak-102799
2017-03-09 14:42:00
true
null
null
Magyar Narancs
28 éves egyetemista srác ellopott és összetörött egy 400 lóerős luxusautót a Mercedes-Benz Gyárban Kecskeméten A fiatalember sérülés nélkül megúszta a balesetet Az önjelölt tesztvezető lehetséges kárátérítést fizethet majd Az eset miatt bejelentést tettek a rendőrségen, akik megkezdték a nyomozást "Sorozatos mulasztások történhettek akkor, amikor az egyetemista gond nélkül átjutott minden biztonsági kapun és egy Mercedessel ki tudott menni a tesztpályára, amit aztán rommá zúzott" - vélekedett a Blikknek egy biztonsági szakértő, aki azért kérte neve elhallgatását, mert - mint mondta - a konkrét ügyet nem ismeri. Balul sikerült próbaút Múlt héten pénteken nem mindennapi esetről érkezett bejelentés a Mercedes-Benz Gyárból a rendőrségre. Mint írták, egyetemi diákok érkeztek gyárlátogatásra az egyik kecskeméti üzembe, s az egyik diák - az előre elmondott kötött program és szigorú biztonsági protokoll ellenére - elszakadt társaitól és egymaga kezdte meg az üzem felfedezését. Végül az utómunkára váró autók parkolójában kötött ki. A rendőrség további beszámolója szerint az egyetemistának annyira megtetszett egy Mercedes-Benz CLA Shooting Brake 45S AMG típusú autó, hogy beleült, és amikor megtalálta az anyósülésen az indítókulcsot, eldöntötte, hogy megy egy kört az autóval. Kíváncsi volt arra, hogy mit tud a luxusautó, ezért az üzem belső területéről felhajtott a sorompóval lezárt tesztpályára. A próbaút balul sült el: az egyetemista az egyik kanyarban lesodródott és árokba borult. Az autó totálkárosra tört, így 40-50 millió forint kár keletkezett. A fiatalember sérülés nélkül megúszta a balesetet. A rendőrök előállították a 28 éves férfit jármű önkényes elvétele miatt és gyanúsítottként hallgatták ki. Az már csak a gyár tájékoztatásából derült ki a hatóság számára is, hogy az önjelölt tesztvezető egy olyan járgányt nézett ki, aminek a végsebessége nincs leszabályozva, ugyanis még folyamatban van a gyártásuk. Hogy zajlik általában egy gyárlátogatás? "A gyárlátogatásokat szervezhetik úgy, hogy a csoportvezető nevére van leadva, hogy hány fővel érkezik vagy minden "turistának" leadják a nevét a belépéshez. Akárhogy is, az egyes cégeknek erre kialakított gyakorlatuk van, sokszor nemcsak az érdeklődők kiszolgálása miatt, hanem azért is, mert így szeretnének magukhoz dolgozókat toborozni, akiket akár ebédre is meghívnak" - mondta a Blikknek egy biztonsági szakértő, aki azért kérte neve elhallgatását, mert a konkrét ügyet nem ismeri. "Miután bemegy a csoport az üzem kapuján, kérdés, hogy kapnak-e valamilyen, feltűnő színű kitűzőt, látogatói kártyát vagy mellényt, ami részben azt szolgálja, hogy a munkásoktól jól megkülönböztethetőek legyenek. Elvileg az őrszolgálatnak minden egyes látogatóval alá kell íratnia egy jelenléti ívet egy lehetséges üzemi balesetekre tekintettel is, majd szóban is elmondják az általános szabályokat arra vonatkozóan, hogy mit szabad tenni, kit kell követni, ha bármi van, esetleg leszakadna valaki a csoporttól, akkor kinek szóljon." "Ezután elindulhatnak a tervezett útvonalon. Hogy onnan miként szakadhatott le az egyetemista? Elengedték vécére vagy egy adott pillanatban elhagyta a csoportot? Ezen már én is sokat gondolkodtam. Főleg, hogy miként jutott olyan kártyához, amely aztán utat nyitott neki a parkolóhoz és a tesztpályához is." "Talán bóklászás közben talált az egyik asztalon egy kártyát a kapukhoz, és alkalom adta a lehetőséget az autó kipróbálásához. Vagy készült az akcióra, és ahhoz volt valahonnan egy dolgozói kártyája. Esetleg dolgozott már ott, és nála maradt a kártya? Akárhogy is nem lennék a biztonsági szolgálat vezetője helyében, mert a történtek miatt biztosan fejek hullanak majd" - jegyezte meg a szakértő.
Kártérítést fizethet a Mercedes-gyárban csodakocsit elkötő diák
Hatalmas tag, hős, olyan, mint egy 007-es ügynök – ezekkel a jelzőkkel illették a neten azt a 28 éves egyetemista srácot, aki november 15-én a kecskeméti Mercedes-Benz Gyárban tett látogatáskor elkötött és rommá tört egy 400 lóerős luxusautót. Egy ügyvéd szerint az önkéntes tesztsofőr szép kis kártérítést fizethet majd.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/ferfiaknak/auto/mercedes-gyar-biztonsag/68zm7e4
null
true
null
null
Blikk
10. A Kétfarkú Kutya Párt passzivistájának megverése Egyedi eset volta miatt került a listánk utolsó helyére az a taxis, akik az őt jogsértő plakáttépkedés miatt kérdőre vonó fiatal gyereket meg is ütötte a kedves „Zsidó kurvaanyátokat” felkiáltást követően. A rendőrség jogi minősítése garázdaság, lehet ez súlyosabb is, közösség tagja elleni erőszak vagy súlyos testi kísérlete. 9. A Kétfarkú Kutya Párt plakátjainak szervezett tépkedése A Párt plakátjait gyakorlatilag az egész országban szervezetten tépkedik, először a VI. Kerületi Önkormányzat kapcsán derült erre fény, de az országban mindenhol tapasztalható a jelenség. A VI. kerületi Önkormányzat válasza azt is sugallja, hogy jogszerűnek vélik a plakátok eltávolítását. Pedig az a Nemzeti Választási Bizottság határozata szerint is jogsértő. 8. A Kormány nevében a külhoni magyaroknak küldött kampánylevelek ügye A Kormány jogsértő módon kapta meg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától a külföldön dolgozó magyarok elérhetőségét és küldött nekik a „Nem” szavazatok mellett buzdító levelet. Ugyanis politikai kampány céljából ezeket kiadni senkinek sem lehet az ő megkérdezésük nélkül. Ezzel akár több százezer, jogellenes adattovábbításra és ugyanennyi jogellenesen kiküldött kampánylevélre került sor, annak jogellenesen felhasznált milliós költségeivel együtt. 7. Közszolgákkal kampányoltató állami hivatalok A 444. hu nevük elhallgatását kérő közszolgáktól úgy értesült, hogy munkaidőben a Kubatov-lista végighivogatására, az állampolgárok Fidesz-KDNP pártlogós útmutató szerinti győzködésére utasítanak hivatali alkalmazottakat. Kocsis Máté szerint ezzel semmi gond nincs. Márpedig a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény értelmében a közszolgáknak pártsemlegesen és pártatlanul kell eljárniuk, és bizonyosan nem feladatuk egy politikai párt logójával ellátott és onnan származó utasítás végrehajtása. Aki ezt elrendeli, az hivatali visszaélést követ el, mert hivatali hatáskörével visszaél jogtalan politikai előnyszerzés érdekében, és minden személyes adatkezelés e körben bizonyosan jogsértő lesz. Az NVB szerint mivel nincs bizonyíték arra, hogy ténylegesen történtek ilyen telefonhívások, nincs is jogsértés. 6. A közmédia hírműsorai úgy, ahogy vannak A pártatlan, politikailag semleges és objektív műsorszerkesztés követelményeit a közmédia folyamatosan megsérti. Mivel elég sok emberhez eljut ez a médiatartalom, és közpénzből fizetjük mindezt, ezért került a lista előkelőbb helyére ez a jogsértés. 5. A TV2 „társadalmi célú hirdetései” A TV2 milliós nagyságrendű szavazót bíztat arra, hogy menjenek el szavazni, ami a népszavazás érvényességi feltételére tekintettel egyértelmű politikai reklám és nem társadalmi célú hirdetés, hiszen a négy lehetséges opció közül (igen szavazat, nem szavazat, érvénytelen szavazat, bojkott) kettőt kizár a felhívás. Épp azt a kettőt, amivel a legtöbb ellenzéki párt kampányol. Az NVB szerint persze ez sem jogsértő, de hát a testület már 2014-ben is megpróbálta kimosni a tv2-n folytatott kampánytevékenységet, amit aztán a Kúriának kellett helyretennie. 4. Irdatlan mennyiségű közpénz elköltése a népszavazási kampányra Mint megírtuk, a népszavazási kampányban több közpénzt költött el a kormány, mint amennyi Brexit-kampányban ment el összesen a briteknél. Hogy az ilyen irdatlan mennyiségű közpénz elköltése nem közcélt, hanem pártpolitikai érdeket szolgál, az nehezen vitatható. 3. A kormány mellett kampányoló önkormányzatok ügye A Kúria szerint a parlamenti, önkormányzati és EP választásokkal szemben népszavazás alkalmával kapmányolhatnak közpénzből az önkormányzatok. Önmagában ezzel még nem is lenne feltétlenül baj: egy közpolitikai kérdésben a helyi választott képviselőknek is joguk van a véleményüket kifejteni. A probléma ott kezdődik, ha mindezt közpénzből, felső korlát nélkül teszi, ráadásul úgy, hogy semmilyen törvényi szabály nem garantálja, hogy a kampánypénzek felhasználásában bármilyen esélyegyenlőségi követelmény is megvalósulna. 2. A gyűlöletkeltő kampány A népszavazási kampány során a menekülőket mindennek elmondták már: terroristának, bűnözőnek, lányainkra és asszonyainkra veszélyeseknek, paraziták és járványok hordozóinak. Ennek következményeként az idegengyűlölet soha nem látott magasságokat ért el, egy legutóbbi kutatásban 10 vizsgált európai ország közül nálunk legmagasabb a gyűlölet. Ez pedig jogsértő, mert az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint tilos az emberi méltóságot sértő olyan magatartás, amely valaki származásával függ össze, és célja vagy hatása megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. Hogy ilyen környezet alakult ki, azt nem csak a felmérések, hanem egyedi történetek is bizonyítják. 1. A népszavazás léte Részletesen leírtuk már, hogy a népszavazási kérdés sokszorosan nem felel meg az alaptörvényi és a törvényi követelményeknek, azt nem lehetett volna hitelesíteni. A népszavazási kérdés arról szól, hogy milyen módon döntsön az Európai Unió. Csakhogy népszavazást a magyar Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet kiírni, az Unió pedig nem a magyar Országgyűlés. Érdekes is lenne, ha az uniós döntéshozatalt szabályozó alapszerződéseket egy tagállami népszavazással módosítani lehetne. Ezen és sok más okból fakadóan erre a népszavazásra nem is kerülhetett volna sor.
A tíz legdurvább történet a kvótareferendum-kampányból
Gyakorlatilag nincs nap az utóbbi hetekben, hogy ne derülne fény valamilyen jogsértésre és/vagy bűncselekményre, de legalábbis tisztességtelen akcióra a
null
1
https://atlatszo.hu/kozugy/2016/10/01/a-tiz-legdurvabb-tortenet-a-kvotareferendum-kampanybol/
2016-10-03 13:22:14
true
null
null
atlatszo.hu
Elrendelték a Dunaferr utódcégeinek felszámolását is, miután a Liberty fizetésképtelen lett. A 2023-as privatizáció során a kormány mindent megtett az általa favorizált Liberty helyzetbe hozásához és végül neki is adta el a Dunaferrt. Hangzatos ígéretek után szomorú valóság Alig egy év elteltével azonban bebizonyosodott, hogy azoknak volt igazuk, akik már jó előre felhívták a figyelmet arra, hogy a Liberty szerte Európában gondokkal küzd, és kétséges, hogy a hangzatos ígéretekből bármit is meg tud valósítani. A termelést sosem indította újra, a munkakörülmények sosem látott mélységbe jutottak, legutóbb pedig a munkabérek kifizetése sem sikerült. Bár a múlt újra csomagolása már zajlik kormányzati körökben, ne feledjük: 2022. december 14-én egy működő gyár fizetésképtelenségét mondta ki rendeletében a magyar kormány. A gondok már ekkor is aggasztóak és ismertek voltak, de a dolgozók kapták a fizetésüket, a cég fizette az adókat és teljes vertikumában folytatta a termelést. A kormány a le nem adott beszámolóra hivatkozva mindez alól kihúzta a szőnyeget, és bár korábban állami tulajdonba vételt szorgalmaztak, mégis - a Liberty saját bevallása szerint - behívták a Libertyt, hogy vegye át a gyár működtetését. Majd következett egy újabb mérföldkő: 2023. júniusában, miután minden más érdeklődőt kizártak a pályázatból, odaadták a gyárat a Libertynek. Ki állja a cehhet? A Liberty első dolga volt leállítani a termelést, bár erről még augusztusban - papíron legalábbis - a kormány által kirendelt felszámolóbiztos döntött. A Dunai Vasművet a kormány tudtával, beleegyezésével és egyetértésével állították le. Még a legutolsó időkben is arról hallottunk kormányzati körökből, hogy az egyre másra való leállások, leépítések valójában jó hírek és hamarosan talpra áll a gyár. Mindenkit, aki ezt kétségbe vonta, lehurrogtak, beleértve azokat a dolgozókat, akik a legnehezebb időben is kitartottak, és hittek a kormányzati ígéreteknek. Biztos, ami biztos, azért a kokszoló bedöntését a választások másnapjára időzítették. Bár a kormányzati kommunikáció most is arról szól, hogy a béreket a kormány biztosítja, azonban ez sem felel meg a valóságnak, azt ugyanis a munkavállalók által befizetett járulékokból feltöltött Bérgarancia Alapból állják, amelyet a felszámolás során, első helyen vissza is kell fizetni oda a vasmű vagyonának értékesítéséből. Bizony, első helyen, vagyis mindenki más, aki a pénzére vár, csak utána kaphatja majd meg, már ha jut miből fizetni. Halogatott beavatkozás, arrogáns kioktatás Kormányzati körökből közel 20 évig hallgatták a dunaújvárosiak az elhibázott privatizációról szóló vádakat és a Vasmű állami kézbe vételének szándékát. Legkésőbb 2022-ben lehetőség nyílt az állami kézbe vételre, még akkor is, ha a folyamatos vészjelzések és figyelmeztetések ellenére a kormány az utolsó pillanatig halogatta a beavatkozást. Állami tulajdonba vétel helyett azonban a kormányzat a privatizációt választotta, ám végül azok, akik oly sokszor és oly hosszan ostorozták a "hibás privatizációt", egy olyan cég kezébe adták hazánk utolsó acélgyárát, amely egy percig sem termelt ott acélt, de bedöntötte a kokszolót, és alig egy év alatt csődbe ment. Jelentős köztartozást felhalmozva, mert nem fizették tisztességesen sem az adókat, sem a közüzemi díjat, miközben a megkapott szén-dioxid kvótát dobra verték, az elektrokemence és a termelés felfuttatásának hamis ígéretével. A kormányzat, a felé tett minden jószándékú figyelmeztetésre arrogáns kioktatással válaszolt, most viszont gyakorlatilag maguk kénytelenek elismerni: igazunk volt. A vasmű ügye az ország ügye Számunkra azonban ez továbbra sem politikai kérdés: hagytuk dolgozni a kormányt és minden segítséget megadtunk ahhoz, hogy megoldhasson egy olyan kiemelt fontosságú ügyet, ami - legyen világos - nemcsak Dunaújvárosnak, hanem az egész térségnek és az egész nemzetgazdaságnak fontos. Nincs hova tovább várni: a kormány végre állja a szavát, és vegye állami kézbe a dunaújvárosi vasművet, mert a mostani időkben óriási stratégiai baklövés lenne acélgyár nélkül hagyni Magyarországot. De, ami még fontosabb: az elmúlt időszak kormányzati ígéretei után nem engedheti meg Magyarország kormánya, hogy utcára tegyen közel ötezer magyar embert.
A vasmű válsága: egy évig bírta a kormány által erőltetett "megmentő"
Terjedelmes összegzést tett közzé a város önkormányzata a térség legnagyobb foglalkoztatójának helyzetéről. A vasmű helyzetének megoldása nem tűr halasztást, írják.
[ "" ]
0
https://dunaujvaros.com/hirek/202411/a_vasmu_valsaga_egy_evig_birta_a_kormany_altal_eroltetett_megmento
null
true
null
null
Dunaújváros Online