text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) közleménye szerint a hivatal június 25-én indított egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége kapcsán, és a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben.
Egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz
- fogalmaztak. Ennek egyik példája a hivatal szerint az az uniós koncepciós eljárás, amely a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki. A koholt vádakra épülő ítélet meghozatalához az Átlátszó és más, az Európai Unió által is pénzzel támogatott politikai nyomásgyakorló csoportok részjelentései szolgáltatták az alapot. Ezeket a részjelentéseket a magyar közvélemény azóta sem ismerhette meg, azokat a névleg transzparenciáért küzdő Átlátszó a mai napig nem hozta nyilvánosságra, az SZH felszólítása ellenére sem - tették hozzá.
Hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek
- hangsúlyozták. A vizsgálat során a hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető.
Úgy folytatták, hogy az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el, a 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak.
Mint hozzátették, a trükkök ellenére a hivatal megállapította, hogy a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik. Közölték azt is, hogy a vizsgálat során az Átlátszó megtagadta az együttműködést az SZH-val, a jelentéshez törvényi kötelezettsége ellenére semmilyen adatot nem szolgáltatott. A vizsgálat eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az Átlátszó tevékenysége káros és szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára. | Szuverenitásvédelmi Hivatal: Az Átlátszó súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz | Egyértelművé vált, hogy az Átlátszó – külföldi finanszírozás bevonásával – az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz – közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/szuverenitasvedelmi-hivatal-az-atlatszo-sulyos-politikai-gazdasagi-es-tarsadalmi-karokat-okoz | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szél Bernadett, a párt miniszterelnök jelöltje azt mondta a Hír TV-nek, hogy a kormány ezzel a lépéssel a kormánypártokat és a mögöttük álló oligarchákat támogatja.
„Ha a beruházás leállna, és nem lenne pénzügyi utánpótlás, a Fidesz összeomlana. Hiszen ilyen korrupciós fertőzöttséggel rendelkező kormány csak folyamatos utánpótlással tud működni. A mai napon feljelentést teszek hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen, de a magyar kormányt fogja érinteni ez, hiszen ők vállaltak felelősséget, hogy ezt megépíttetik. Mi viszont azért vállalunk felelősséget, hogy ezt a beruházást a lehető legrövidebb időn belül leállítsuk, és a kártéteményeket megakadályozzuk” – nyilatkozta a politikus. | Szél: Korrupcióval fertőzött a kormány | Felelőtlenségnek tartja az LMP a paksi hitel lehívását, és feljelentést tesz. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/szel-korrupcioval-fertozott-a-kormany-2426121 | 2017-11-07 17:10:00 | true | null | null | HírTv |
Legalább 120 céget vizsgál korrupciós vádak alapján az amerikai Igazságügy Minisztérium jelenleg, a tavalyi év végi 100-hoz képest - állítja Mark Mendelsohn, az eljárásokat vezető részleg munkatársa. A megvádoltak között van a Sun Microsystems és a Royal Dutch Shell is a cégek közlése szerint.
Az eljárásokat a külföldi megvesztegetésekre vonatkozó törvény alapján folytatják, ami tiltja az amerikai cégeknek a külföldi kormány hivatalnokai, illetve állami tulajdonú cégek alkalmazottai számára nyújtott pénzbeni juttatást és ajándékokat. A hivalkodó vacsorák, a drága nyaralások, és akár a nyílt készpénzjuttatás is évekig bevett gyakorlat volt számos országban, így például Nigériában, Koreában és Kínában.
Az 1977-es törvényt 2004-ben vették újra elő, s a Titan hadászati cég ellen külföldi vesztegetési ügyben folytatott eljárás miatt a vállalat részvényeinek árfolyama zuhanni kezdett. A cég végül a Lockheed Martin-nal volt kénytelen egyesülni, miután a 28,5 millió dolláros büntetést kifizették.
2007-ben az Igazságügyi Minisztérium vádat emelt a Lucent Technologies távközlési cég ellen, amely az állami tulajdonú kínai telekommunikációs vállalatok 1000 dolgozójának utazását fizette Disney World-be, Las Vegas-ba, és más helyekre, s ezt üzemlátogatásnak állították be. Ezt a kreativitást a minisztérium 2,5 millió dolláros bírsággal jutalmazta.
Több vezető multit is célba vett a minisztérium. A német Siemens AG - amire az amerikai törvények is vonatkoznak, mivel a részvényei az amerikai tőzsdén jelen vannak - decemberben 800 millió dollárt fizetett büntetésként. A vád szerint világszerte állami hivatalnokokat fizettek le, hogy megnyerjék az infrastruktúra-fejlesztési pályázatokat. A szövetségi bírósághoz benyújtott vádirat szerint csak az elmúlt években 1 milliárd dollárt sikerült a cégnek erre a célra szétosztania az állami hivatalnokok között. A minisztérium szerint a Siemens esetében a korrupció a legfelső vezetés szintjét is elérte.
A bizonytalan kérdésekben az Igazságügyi Minisztérium munkatársai segítik a cégeket az eligazodásban. Ilyen terület lehet az ünnepekkor adott ajándék, ami néhány országban elterjedt, és elfogadott. | Hajtóvadászat a korrupt cégek ellen Amerikában - Világgazdaság | Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma egyre több vádat emel az amerikai cégek állítólagos külföldi vesztegetési ügyeiben. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2009/05/hajtovadaszat-a-korrupt-cegek-ellen-amerikaban | 2009-05-27 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
A spanyol közvéleményt azonban momentán nem a múlt, hanem a jelen korrupciós ügyei borzolják. Az ellenzéki Néppárt (PP) az év eleje óta nem tud kikeveredni a pártot alapjaiban megrázó botrányból. Az eset középpontjában egy magát a filmbeli keresztapa után stílszerűen csak Don Vitónak nevező vállalkozó, Francisco Correa áll. Drága autókkal (köztük Jaguarokkal és Infiniti sportkocsikkal), húszezer eurós Franck Muller órákkal, csináltatott öltönyökkel és vastag eurókötegekkel kente meg a néppárti politikusokat, hogy az ő cégének, az Orange Marketnek adják a zsíros önkormányzati megbízásokat. Volt olyan politikus, aki rendes havi apanázst húzott Correától. "Don Vito" egyébként még José María Aznar kormányfősége idején (1996-2004) a konzervatívok rendezvényszervezőjeként került kapcsolatba a politikai elittel, és lett egyre befolyásosabb. A nyomozás jelenlegi állása szerint 5,5 millió euró jutott görbe utakon tizenhét néppárti politikus zsebébe. Az ügy az év eleje óta tart, Correa is rács mögé került, de újabb és újabb csontvázak hullanak ki a szekrényből: az ügyben "elesett" már a Néppárt valenciai tartományi elnöke és a párt helyi főtitkára is és több önkormányzati vezető is.
S ahogy az lenni szokott, a botrány a madridi pártközpontot sem kímélte: kénytelen volt lemondani a konzervatívok kincstárnoka, és immár nyílt háborúskodás robbant ki a pártelnök Mariano Rajoy és helyettese, a sokak szerint jóval agilisabb Esperanza Aguirre asszony között. Rajoy azonban rendületlenül állítja: pártja ellen boszorkányüldözés folyik, ami mögött a kormányzó szocialisták állnak, hogy ezzel is eltereljék a figyelmet a gazdaság eredménytelen válságkezeléséről.
Szó mi szó, a szocialista kormány is sok sebből vérzik. Ma már világos, hogy a gazdasági világválság egyik legnagyobb európai vesztese Spanyolország. Befulladtak a hitelek, és leállt a gazdaság motorjának tartott építőipar, küszködik a turizmus is. A munkanélküliség ismét a 20 százalékhoz közelít, a madridi belvárosban pedig szemmel láthatóan több a hajléktalan, mint két évvel ezelőtt. José Luis Rodriguez Zapatero kormányfő egymás után távolítja el a kormányból a vele egyet nem értő politikusokat.
A választók pedig egyre tanácstalanabbak, hiszen azt látják, hogy az egyik oldal az ország ügyeit, a másik a saját pártját sem tudja ellenőrzése alatt tartani. | Külföld: Jaguarokkal korrumpált a spanyol keresztapa | Négymilliárd eurót húzott ki a spanyol adófizetők zsebéből az elmúlt tíz évben a korrupció. Ezzel az ország a 23. a Transparency International ranglistáján - derült ki a spanyol korrupcióellenes ügyészség dokumentumaiból. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/20091103-jaguarokkal_korrumpalt__a_spanyol_keresztapa-411351 | 2009-11-03 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvény tavaly ősszel Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi minisztert, és mellékbüntetésként másfélmillió forintot is ki kell fizetnie. Egykori közigazgatási államtitkára egy évet kapott ugyancsak felfüggesztve, a verdikt emellett csaknem negyvenmilliós vagyonelkobzást is tartalmaz. A vádlottakat első fokon felmentették, így a bűnösséget megállapító másodfokú döntés ellen fellebbezhettek, és ezzel a lehetősséggel mindketten éltek – az ügyész ugyanakkor az ítélet súlyosbítását kérte –, az ügy tehát a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
Az MSZP-s politikust és az általa vezetett tárca volt államtitkárát egy 2006-os ügy miatt hűtlen kezeléssel vádolták, mert Fapál a minisztere engedélyével a piaci ár harmadáért vásárolhatta meg az alig egy évvel korábban számára kiutalt zuglói szolgálati lakást. Az államtitkár pedig felbujtó volt azzal, hogy az ingatlan megvételére vonatkozó kérelmét előterjesztette. Juhász – akit Budai Gyula korábbi elszámoltatási kormánybiztos jelentett fel még 2011-ben – ezzel állítólag megszegte a vagyonkezelési szabályokat. Apró szépséghiba, hogy Budai még katonai ügyészként maga is kedvezményes áron jutott szolgálati lakáshoz.
Az ügyészség álláspontja, hogy Fapál állami vezetőként kizárólag határozott időtartamra – a megbízatásának idejére – lett volna jogosult szolgálati lakásra, amit a Miniszterelnöki Hivatal utalhatott ki. Ezzel szemben Juhász egy, az egyenruhásokra vonatkozó honvédelmi miniszteri rendelet alapján engedélyezte 2005-ben, hogy államtitkárával – aki hivatásos szolgálati jogviszonyát csaknem mindvégig megőrizte – határozatlan idejű lakáshasználati szerződést kössenek. Ezt a lakást vette meg az akkor hatályos szabályok szerint jelentős kedvezménnyel a volt államtitkár, miután 2006 tavaszán – a kormányváltás előtt – a nyugdíjazását kérte.
Első fokon felmentő ítélet született, mert a vádat a bíróság szerint egyetlen okirat, illetve tanúvallomás sem támasztotta alá. Semmi nem tiltotta ugyanis, hogy kettős jogállású, tehát hivatásosként állami vezetői tisztséget betöltő személy esetében a rá nézve kedvezőbb szabályokat alkalmazzák. Az ügyészség azonban fellebbezett, amire a Fővárosi Törvényszék úgy reagált, hogy a verdiktet hatályon kívül helyezte, mondván, egy katona ügyében civil bíróság nem lehet illetékes.
Ezért új eljárást rendeltek el, amelynek lefolytatására a törvényszék katonai tanácsát jelölték ki. A Kúria álláspontja szerint azonban a vád egyetlen olyan ténnyel sem állt elő, amely arra utalna, hogy az ügy a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartoznék. Tehát a törvényszéket utasították a másodfokú ítélet meghozatalára, amely 2015 novemberében meg is született.
Ezt támadták meg a vádlottak és az ügyész is. A vádhatóság képviselője a keddi tárgyaláson azt hangsúlyozta, hogy aki közhivatalt visel, annak magasabb erkölcsi követelményeknek kell megfelelnie. Utalt emellett arra, hogy a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodása miatt is indokolt a súlyosabb büntetés, ezért kellő visszatartó erőt az ügyész szerint csak a végrehajtható szabadságvesztés kiszabása jelent. Kezdeményezte azt is, hogy a vádlottakat mellékbüntetésként tiltsák el a közügyek gyakorlásától.
A másodfokú ítélet küszködés volt, hogy a bíróság megfeleljen az ügyészség elvárásainak – ezt állította Juhász ügyvédje. Szerinte az eljárás sok sebből vérzik, így például aggályosnak tartja, hogy a törvényszék eltért a vádtól, ami a lakás eladásáról szólt, ezzel szemben az annak kiutalásáról hozott döntés miatt hozta meg az elmarasztaló verdiktet. Ráadásul Fapált az ügyészség felbujtóként citálta bíróság elé, ezzel szemben bűnsegédként ítélték el.
De azt is vitatja, törvényes-e, hogy másodfokon nem rendeltek el újabb bizonyítást, s a korábbi felmentést megalapozó tények sorát sem vették figyelembe. A védő szerint ez durva jogsértés, mert a bizonyítást másodfokon mellőzni csak akkor lehet, ha a döntés a vádlottak felmentéséréről szól. Különben azzal sem törődtek – hangsúlyozta az ügyvéd –, hogy Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter az elszámoltatási kormánybiztost arról tájékoztatta, a hatályos szabályoknak megfelelően jártak el Fapál lakásügyében.
Juhász Ferenc – aki fontosnak tartotta közölni hogy munkanélküli és politikai szerepet sem vállal – vitatta, hogy a törvényszék objektív döntést hozott volna. Amennyiben bűncselekmény történt, szerinte az apparátust is bíróság elé kellene állítani, hiszen a miniszter politikai vezetőként a szakemberek előterjesztései alapján dönt.
Felvetette azt is, hogy a miniszter jogszabályokban foglalt mérlegelési jogkörét kérdőjelezi meg az ítélet, hiszen e jogkörében eljárva engedélyezte Fapál számára a szolgálati lakás kiutalását. Úgy véli, ha elmarasztalják, az a kormányzás egészére kihatással lehet, és a fél kormány ellen vádat lehetne emelni.
A vádat Fapál is alaptalannak minősítette, és ártatlanságát hangoztatta, mert hivatásos katonaként jogosult volt szolgálati lakásra, és azt az általános szabályok szerint vásárolta meg. Méltatlannak nevezte emellett, hogy a felesége, aki az ingatlannak felerészben tulajdonosa, az írásba foglalt másodfokú ítéletből értesült a vagyonelkobzásról, ami őt is érinti, miközben az eljárás során soha fel nem merült a neve. | Még nem tudni, bűnös volt-e az MSZP-s honvédelmi miniszter | Egy szolgálati lakás szabálytalannak tartott kiutalása, illetve kedvezményes áron történt eladása miatt két év felfüggesztett börtönnel sújtották Juhász Ferenc egykori MSZP-s honvédelmi minisztert, s a volt közigazgatási államtitkára ugyanezért egy évet kapott. Első fokon mindkettejüket felmentették, így a Fővárosi Ítélőtábla elé került az ügy. Kedden megkezdődött a büntetőper harmadfokú tárgyalása, és jövő hétfőn ítélethirdetés várható. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/bunos-e-a-volt-mszp-s-honvedelmi-miniszter-1619529 | 2016-06-14 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Hétfőn reggel 10 órakor Varga Mihály átadta az Országgyűlésnek azt a költségvetési törvényjavaslatot, mely az eredeti tervekhez képest fél évet csúszott.
A pénzügyminiszter szerint a 3,4 százaékos GDP-növekedés a legtöbb elemzőház szerint reálisan elérhető, a kamatkiadások mértéke a GDP arányában pedig 3,8 százalékra csökkenhet.
Biztató kilátások
A 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet - közölte a 2025. évi költségvetési törvényjavaslat ünnepélyes átadásán Varga Mihály. Hozzátette: a költségvetés benyújtásában a korábbi évekhez képest módosítást igényelt a járvány utáni időszak, a háborús konfliktus, valamint a bizonytalan nemzetközi környezet, ezért később nyújtották be. Ennek ellenére a kilátások biztatóak, jó esély van arra, hogy a világ a béke irányába mozdul el az amerikai választások eredménye alapján.
A pénzügyminiszer kiemelte, ezzel együtt idén elindult a gazdasági növekedés,
2024-ben nőni fog a magyar gazdaság teljesítménye; a bérek növekedésével együtt érzékelhető a fogyasztás fellendülése.
A nemzetközi intézmények előrejelzése alapján 2025-ben az EU-n belül élmezőnybeli teljesítményt várnak a magyar gazdaságtól.
Varga nyomatékosította, hogy a kormány világos célokat jelöl ki: a gazdaság visszaállítását a növekedési pályára, a bérek emelkedését, valamint azt, hogy több pénz maradjon a családoknál és a kkv-k megerősödjenek.
Ezermilliárdokat tolnak a családoknak
Nagy Márton a büdzsével kapcsolatban úgy fogalmazott, a kormány 21 pontos gazdaságpolitika akcióterve mintegy 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban jövőre,
ebből több mint 2600 milliárd jut a családoknak,
1400 milliárd pedig a vállalkozásoknak
- közölte a nemzetgazdasági miniszter a Századvég vidékkonferenciáján hétfőn, Budapesten.
Azt is elmondta, hogy fordulóponthoz érkezett a gazdaság, a szeptemberi mélypont után az utolsó negyedévben már 0,7 százalékos növekedést vár a kormány, ami jövőre tovább folytatódik. A hétfőn a Parlament elé beterjesztendő 2025-ös költségvetésben jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány az idei 0,7 százalék után.
Nagy Márton szerint 2025-ben a külső konjunktúra fokozatos javulása várható, a jármű- és akkumulátorgyártás havi szinten már növekedést mutatott. | Benyújtották a költségvetést, ezermilliárdok mennek a családoknak | Fél évvel csúszott a költségvetés benyújtása, most azonban kiderült, mire megy majd a pénz jövőre. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/koltsegvetes-nagy-marton-varga-mihaly-gdp-fogyasztas-kkv.799373.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Real-Véd Kft. is részt vesz a Malév átvilágításában. A cég egyik tulajdonosa Bodrácska János, volt budapesti rendőr főkapitány - tudta meg a Havaria Press. Bodrácska nem ügyvezetője a vállakozásnak és a cégjegyzésre jogosult tagok között sem szerepel.
A kft. a kancelláriaminiszter ügyvédi irodájának megbízásával egy időben kapott felkérést a Malév biztonsági igazgatóságának teljes átvilágítására. A meghívásos pályázaton három pályázó cég közül választotta ki a légitársaság a biztonságtechnikai magánvállalkozást - tudta meg a hírügynökség. Az átvilágításra adott állami megrendelés több tízmillió forintos szakértői díjat jelent a nyertesnek.
Az 1994-ben alapított cég személy-, vagyonvédelemmel, magánnyomozással, kereskedelemmel valamint biztonságtechnikával foglalkozik. Honlapjuk szerint fő referenciáik közé tartozik a Hírközlési Főfelügyelet, a Siemens, a Las Vegas Casino, a Mol Rt., az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Bárándy Ügyvédi Iroda, illetve a Kereskedelmi és Hitelbank.
Kiss Elemér miniszter levélben kérte csütörtökön korábbi munkahelyét, a Forgács és Kiss ügyvédi irodát, hogy álljon el a Malévval, és minden más állami céggel kötött szerződéstől. Az iroda a miniszter szerint telejsíti a kérést. | Bodrácska cége is részt vesz a Malév átvilágításában | A Real-Véd Kft. is részt vett a Malév átvilágításában. Ennek a vállalkozának az egyik tulajdonosa Bodrácska János, volt budapesti rendőrfőkapitány. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030220bodracska.html | 2003-02-20 17:24:00 | true | null | null | Origo |
Az Európai Bíróság hétfőn, déli sajtótájékoztatóján Brüsszelben közölte, további 60 millió eurós fizetési felszólítást kapott a magyar kormány az Európai Bizottságtól.
Még 2020. decemberében szólította fel a kabinetet az Európai Bíróság, hogy hozza összhangba az uniós joggal a menekültügyi szabályozást.
Mivel azonban azóta sem történt meg az ítélet végrehajtása, ezért egy másik eljárásban a bíróság 200 millió euró, továbbá napi 1 millió euró kényszerítő bírság megfizetésére kötelezte a magyar kormányt mindaddig, amíg az eredeti ítéletet nem teljesítik. | Már 350 millió euróra duzzadt a magyar kormány számlája | További két hónapot számlázott ki Orbán Viktor kormányának az Európai Bizottság, amiért nem hajtották végre az Európai Bíróság munkaügyi ítéletét. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/menekultugy-vegrehajtas-szamla-magyar-kormany-orban-viktor-europai-birosag-bizottsag.799774.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Javarészt az elmúlt hetekben már napirendre vett, de ilyen-olyan okokból elhalasztott törvényjavaslatokat tárgyalnak majd hétfőn a parlament ülésén. A képviselők szavazhatnak az Országos Választási Bizottság az európai parlamenti választásokról készült beszámolójáról, valamint a múlt héten előkészítetlenség miatt a napirendről lekerült önkormányzatitörvény-módosításról is, amely végre rendezi az önkormányzatok törvényességi felügyeletének alkotmányos mulasztását.
Ratifikálhatják az Egyesült Államok és az Európai Unió között köttetett, a légiutasok adatainak átadásáról szóló egyezményt és a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítását.
Újra napirendre került a Nemzeti Ifjúsági Stratégia, valamint a sukorói telekbizniszt vizsgáló bizottság felállításáról szóló javaslat is.
Szavaznak a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött vízgazdálkodási törvény módosításáról is.
Részletes vitával folytatódik a 2010-es költségvetést megalapozó egyes törvények, valamint a 2010-es költségvetési javaslat tárgyalása. | Dönthetnek Dávid és Herényi mentelmi jogáról | Dönthetnek Dávid és Herényi mentelmi jogáról - A mentelmi bizottságban a szocialisták ellenezték az MDF-es politikusok mentelmi jogának megvonását, a parlamenten átmehet a javaslat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2009/10/19/donthetnek_david_es_herenyi_mentelmi_jogarol/ | 2009-10-19 00:00:00 | true | null | null | Index |
Itthon: Mennie kellett, de helyén maradna Dombóvár vezetője | Megtámadta a Szekszárdi Törvényszéken Szabó Loránd a május 24-én elfogadott dombóvári képviselő-testületi határozatot, amely kimondta, hogy összeférhetetlenség miatt fel kell állnia a polgármesteri székből - írja a csütörtöki Magyar Nemzet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120607_dombovar_vezetoje | 2012-06-07 07:53:00 | true | null | null | HVG |
|
Ezúttal a fővárosi Ybl Villában található műtárgyakért fizetett ennyit a Miniszterelnökség. Kovács Gábortól tavaly vette meg a kormány a villát 1,4 milliárd forintért. A KOGART galéria alapítója több festményt is eladott az utóbbi időszakban a Miniszterelnökségnek.
Szerinte a Lázár János-vezette hivatal által vásárolt két Ligeti Antal-, egy K. Spányi Béla- és két Bogdán Jakab-festmény, amelyekért összesen 360 millió forintot fizettek, nem lettek túlárazva, sőt! A nemzetközi kereskedéseket is figyelembe véve jutányos áron kerültek az állam tulajdonába. A műalkotások a Miniszterelnökség leendő budavári épületébe kerülnek majd.
„Az én környezetemből öt műalkotást vásároltak, műalkotást onnan lehet vásárolni, ahol van. A Miniszterelnöki Hivatal szándéka az volt, hogy az új helyükön legyen egy a régi magyar festő műtárgyából, ez pedig Bogdán Jakab, akinek 89 műalkotása van Magyarországon, négy a Szépművészeti Múzeumban, négy pedig az én gyűjteményben, ebből vásárolt meg a magyar állam kettőt. Ha elmennek Londonba, és megnézik, hogy Bogdán Jakabot mennyiért lehet venni, akkor azt tudom mondani, hogy a magyar állam olcsóbban vette meg az őt képet tőlem, mintha a két Bogdán Jakabot Londonban vette volna meg” – fejtette ki Kovács Gábor. | Cáfolja a túlköltekezést, szerinte még spórolt is az állam | Újabb 250 millióért vásárolt a kormány a kedvenc mecénásától. | null | 1 | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/cafolja-a-tulkoltekezest-szerinte-meg-sporolt-is-az-allam-1393490 | 2017-04-22 14:17:00 | true | null | null | HírTv |
Az elmúlt öt évben a város a magas kulturális igényeket kiszolgáló létesítmények fejlesztésére összpontosított, ennek részeként megújult a Csokonai Fórum és a Csokonai Teátrum is - mondta Papp László polgármester a pályázat eredményhirdetésén. Hozzátette, hogy szükség van olyan kulturális központok létrehozására is, amelyek különböző műfajokat és korosztályokat kötnek össze. Ezt a könnyűzenei képzés megjelenése a Debreceni Egyetemen, valamint a város könnyűzenei hagyományai is indokolják. Kiemelte, hogy a tervezett infrastrukturális fejlesztések célja, hogy Debrecen európai szinten is elismert könnyűzenei produkcióknak adjon otthont.
A polgármester szerint kevés olyan minőségi klub, könnyűzenei kulturális központ létezik ma Budapesten kívül, ha létezik egyáltalán, amelyik alkalmas arra, hogy nem csak a hazai, hanem akár Európából, vagy a világ bármely más pontjáról ismert, felkapott zenekarok és előadóművészek számára biztosítson fellépési lehetőséget. A Dósa nádor téri Könnyűzenei Közösségi Kulturális Központ létesítésével ezt a hiátust szeretnék kiküszöbölni. Hozzátette, a fejlesztéssel kifejezetten a könnyűzenei klubok hangulatát szeretnék megidézni, és az ifjúságot integráló városként kiszolgálni az ott élő 70 ezer fiatal szórakozási igényeit.
A díjazott és megvételt nyert pályaművek
A pályázati felhívásra 23 pályamű érkezett, amelyeket egy szakértőkből álló bírálóbizottság értékelt. A szempontok között építészeti és városrendezési, valamint megvalósíthatósági és gazdaságossági kritériumok egyaránt megjelentek. A nyertes pályamű benyújtójával az önkormányzat hamarosan tervezési szerződést köt, amelyet követően elindul az engedélyes és kiviteli tervek készítése, 2025 végén, 2026 elején pedig elindulhat a létesítmény kivitelezése.
A fejlesztés három nagy ingatlant érint, kettő a Dósa nádor tér utcafrontjába illeszkedik és átnyúlik a színház mögötti Ady park területére a színészház érintettsége okán. A nyertes pályamű biztosítja a két tér közötti átközlekedési lehetőséget, amit azért értékelt a bíráló bizottság, mert a belváros összefüggő sétáló zóna rendszere ezáltal válik teljessé. A színészház integráns részévé válik az alsó szintjeit illetően ennek a központnak, a felső részei pedig szálláshely funkciót fognak ellátni, és így válik egységessé ez a három ingatlan. Az ehhez szabályozási tervi oldalról szükséges döntéseket a város közgyűlése az elmúlt másfél évben meghozta - magyarázta a városvezető.
Gábor István főépítész arról beszélt, hogy igen összetett a térrendszer, ami helyet ad ennek a központnak és nem egyszerű megtalálni a módját, hogy egy érvényes, jól működő kulturális tér alakuljon ki, ami nem csak Debrecen, hanem a nagy régió, akár az ország számára is értékes lesz. A főépítész ismertette a pályázat eredményét, ami szerint a bíráló bizottság úgy döntött, hogy három pályamű részesül díjazásban, négy pedig megvételben.
Az I. díjas pályamű ARCHI-BAR Építész Stúdió Kft. illeszthető leginkább a belvárosi városszövet meglévő elemeinek folytatásában elhelyezendő könnyűzenei közösségi kulturális központ létesítésével kialakuló rendszerbe. A pályamű mind építészeti-telepítési, mind üzemeltetési szempontból kiemelt figyelemmel volt a szomszédos lakóépületekre. A pályaműben lévő koncepció a kulturális, szálláshely és vendéglátás funkciókkal és azok kiszolgálása terén a legkiforrottabb, legátgondoltabb. A beépítés és a hasznosítás együttesen a történetiséget tükröző helyreállítási és kiegészítési elvet is követi, miközben a három épületet egy szövetbe foglalja. Az üzemeltetési szempontokon alapján magas minőséget képvisel.
A bemutatott megoldások újszerűsége és frissessége okán adta a legelőremutatóbb javaslatot a védett és védhető elemek megtartása és rehabilitációja mellett, amely az alapkoncepciót nem érintő módosításokkal alkalmas továbbtervezésre.
A Novák Róbert II. díjas pályaműve a Dósa nádor téri két épület második emeleti összenyitásával egy nagyvonalú beépítés koncepcióját mutatja be a koncertterem kialakítására fektetve az építészeti hangsúlyt. Az épületek megtartása és hasznosítása az épületek korabeli térigényeinek tovább fűzésével történik meg, ezzel azok építészettörténeti értékei is hangsúlyt kapnak. A környezethez való viszonya barátságos, a telepítés és a szomszédos beépítések kapcsolata ideális. Tekintettel arra, hogy a beavatkozás megvalósíthatósága teljes átépítést felételez a Dósa nádor tér felől, így a beruházás kevésbé gazdaságos, mint az I. díjban részesített pályamű.
A Grafit Műterem III. díjas pályaműve a meglévő történeti szövetbe ülteti a kortárs funkciót, melynek a helye és megjelenése kellő arányban hagyja és változtatja meg a belvárosi szövetet. Ez az arányosság a pályamű egyik legfőbb értéke. A pályamű vizuális üzenete kivetül a belsőépítészeti elemekre is, mely erős összetartó erőnek bizonyul az eltérő karakterű terek összerendezése során. Az I. és II. díjban részesülő pályaművekkel szemben a tervezett terek funkcionális rendszerében található hiányosság a fő helyigényt adó nagy előadótér kiszolgálásában van.
A megvételben részesült pályaművek színvonala alacsonyabb a díjazott pályaművekétől, azonban funkciójukban és külső-belső kialakításukban kidolgozott, koherens pályaművek, melyek jórészt teljesítették a kiírásban foglalt elvárásokat.
Forrás: Debrecen.hu | Kihirdették a debreceni Könnyűzenei Közösségi Kulturális Központ tervpályázatának eredményét | Egy európai szinten is jegyzett produkciókat befogadni képes Könnyűzenei Közösségi Kulturális Központ megvalósítását tervezi Debrecen a városközpont műemléki környezetében, három épület összevonásával. Az augusztusban kiírt tervpályázatra 23 pályamű érkezett, amelyből három díjazásban részesült, négy pedig megvételt nyert. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/kihirdettek-a-debreceni-konnyuzenei-kozossegi-kulturalis-kozpont-tervpalyazatanak-eredmenyet | null | true | null | null | építészfórum |
Bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják azt a harmincnál is több pénzügyőrt, akiket egy keddi razzia során állítottak elő Röszkén, majd őrizetbe is vették őket Szegeden. Szerdán délelőtt a fináncok közül már 15 esetében döntöttek a szegedi bíróságon, hogy előzetes letartóztatásba veszik őket, a többiek sorsáról a héten döntenek még.
A Központi Nyomozó Főügyészség egyelőre nem adott ki bővebb tájékoztatást az ügyről. Mivel a keddi razzia miatt mindösszesen alig egy órát állt a forgalom a röszkei határon, feltehetően célirányosan folyt az ellenőrzés, de akár a „kivett” dolgozók pótlásáról is gondoskodhattak már előzetesen, vagy éppen szolgálatváltás lehetett.
Így időzítették az akciójukat a nyomozók és a készenléitis rendőrök Záhonyban is, két és fél évvel ezelőtt egy hajnalban ütöttek rajta a „vámos maffián”. A záhonyi maffiaügyben tavaly novemberben emeltek vádat végül ötven ember ellen, közülük huszonheten voltak pénzügyőrök. Ebben az esetben is alapos és titkos nyomozás folyt már hosszú ideje a razzia előtt, ez így lehetett most a röszkei pénzügyőröknél is.
Kedden harminchárom előállítottról voltak információk, úgy tudjuk, hogy ketten szabadlábon vannak, jelenleg harmincegy vámos gyanúsításáról lehet szó. Mivel hivatalosan még nem adott ki közleményt a Főügyészség, azt sem tudjuk, hogy mennyien lehetnek, akik pénzügyőrként dolgoztak, esetleg vannak-e közöttük rendőrök. Annyi biztos, hogy szerdán a tizenhatból tizenöt esetben döntött a bíróság az előzetes letartóztatásról, és úgy tudjuk, hogy az tizenhatodik gyanúsított esetében is csak adminisztratív akadálya volt annak, hogy nem született döntés a letartóztatásról. | Gazdaság: A Röszkén előállított vámosok fele már előzetes letartóztatásban van | A záhonyi vámos maffia után egy röszkeit is leleplezhettek a nyomozók. A kedden előállított harminchárom pénzügyőr közül már tizenöt előzetes letartóztatásáról is döntöttek. Akár húsz évet is kaphatnak majd, ha bebizonyosodna, hogy valóban szervezetten hagyták magukat megvesztegetni. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180530_A_Roszken_eloallitott_vamosok_fele_mar_elozetes_letartoztatasban_van | 2018-05-30 19:58:00 | true | null | null | HVG |
Nagy B. György;
Malév;Tóth Bertalan;ingatlanmutyi;
2018-08-03 07:30:00
Gyanúsan elszállt a Malév-székház ára
2,6 milliárd forintért vette meg az állam a légitársaság egykori irodaházát, holott annak 2017-es könyv szerinti értéke még a 700 millió forintot sem érte el.
Egy törvénymódosítás nyomán a magyar állam elővásárlási joggal élhet azoknál az ingatlanoknál, amelyek a kulturális örökség védelméről, illetve a világörökségi helyszínekről szóló törvény hatálya alá esnek. A jelek szerint kelendőek is ezek az épületek, hiszen a Miniszterelnökség nyilvántartása szerint július utolsó hetéig 87 esetben kérdezték meg a Magyar Államtól, él-e elővásárlási jogával. Azt, hogy végül hányszor élt a lehetőséggel a kormány, még nem tudni, de az biztos, hogy kétszer már megtette. Megszerezte a volt Malév-székházat mintegy 2,6 milliárd forintért, és folyamatban van egy Andrássy úti ingatlan megvásárlása. Az V. kerületben lévő egykori Malév-székház 2017-es könyv szerinti értéke csak mintegy 678 millió forintra rúgott. Vagyis az állam négyszer többet fizetett a piaci árnál. Az MSZP-s politikus szerint részben ez a markáns különbség alapozza meg a hűtlen kezelés gyanúját.
Az alapképlet egyszerű: kell egy ingatlantulajdonos és egy vevőjelölt. Utóbbi tesz egy szándéknyilatkozatot, aminek birtokában az épület gazdája jelzi az államnak, hogy védett ingatlanát meg akarják venni, és az állam élhet elővásárlási jogával. Ha az állam akarja ezt, akkor kénytelen a szándéknyilatkozatban foglalt összegért vásárolni. Ha nem érdekli az ügylet, akkor a szándéknyilatkozat semmire nem kötelezi a vevőjelöltet, bármikor elállhat a vételtől.
A hivatalos indoklás szerint a konstrukció arra jó, hogy az állam megszerezze a kulturális védelem alatt álló ingatlanokat, így azok magyar kézben maradhatnak. Árnyalja ugyanakkor a képet az, hogy az előírás könnyen kijátszható: üzletrészként ugyanis szabadon adhatók-vehetők a „védett ingatlanok” is.
A Malév-székházat egy olyan cégtől vásárolja az állam, aminek felét – áttételesen – egy Belizben bejegyzett offshore vállalkozás tulajdonolja sajtóhírek szerint. (A társaság másik fele egy magyar magánszemélyé.) Azaz a cég nem minősül átláthatónak, márpedig az Alaptörvény szerint költségvetési pénzt csakis transzparens hátterű vállalkozásnak lehet fizetni. Ráadásul számos egyéb jogszabály – például a nemzeti vagyonról szóló – rögzíti, hogy ellenőrizhetetlen tulajdonosi körrel rendelkező céggel nem köthet üzletet az állam. Az, hogy a Miniszterelnökség mégis szerződést kötött a céggel, szintén a hűtlen kezelés gyanúját vetheti fel. Persze megeshet, hogy Gulyás Gergely irányította kancellária pontosan ismeri a valódi tulajdonosokat. Ám az ezt firtató írásbeli kérdésre még nem reagált.
Más kormányzati szervek sem bizonyultak túl közlékenynek: amikor Tóth Bertalan a területileg illetékes fővárosi kormányhivataltól próbált adatokat igényelni, az azt válaszolta, semmilyen, az említett ingatlanok megvásárlásával kapcsolatos információ nincs a birtokában – minden adatot a Miniszterelnökség kezel. Gulyás Gergely azonban rácáfolt erre, amikor azt ígérte, lépéseket tesz, hogy az MSZP elnöke megkapja a kért adatokat, mégpedig a kormányhivataltól. | Gyanúsan elszállt a Malév-székház ára | 2,6 milliárd forintért vette meg az állam a légitársaság egykori irodaházát, holott annak 2017-es könyv szerinti értéke még a 700 millió forintot sem érte el. | null | 1 | https://nepszava.hu/3003733_gyanusan-elszallt-a-malev-szekhaz-ara | 2018-08-03 07:30:00 | true | null | null | Népszava |
Nyolc év alatt huszonhatszorosára nőtt az állam által a pártok finanszírozására fordított összeg, míg 2016-ban összesen 14,5 millió lejt kaptak az állami költségvetésből a pártok, addig 2024-re 380 millióra nőtt ezt az összeg - írja a Hotnews.
A portál annak kapcsán elemezte, hogy mennyit kapnak a pártok az állami költségvetésből, hogy a kormány szeptemberben 62 millió lejjel kiegészítette az Állandó Választási Hatóság idénre meghatározott 314 millió lejes keretét.
Az Állandó Választási Hatóság október 9-én folyósította is egy 62 millió lejes összeget a parlamenti és önkormányzati képviselettel rendelkező pártoknak. Megjegyzik, hogy ezzel közel megháromszorozták a korábban egy hónapra folyósított összeget, szeptemberben még valamivel több mint 22 millió lejt osztottak szét köztük. Januártól szeptemberig összesen 264 millió lejt kaptak.
Októberben a legtöbb pénzt a PSD kapta, 25,5 millió lejt, utána következik PNL 19,1 millió lejjel, majd az USR 10,1 millió lejjel, az AUR 6,8 millió lejjel, a PMP 290 ezer lejjel, illetve a Jobboldal Ereje 275 ezer lejjel. Szeptemberben is a PSD kapta a legmagasabb összeget, 8,5 millió lejt, a PNL-nek 7,2 millió lej jutott. Szeptemberben még a Pro Románia is kapott 322 ezer lejt, mert még voltak önkormányzati képviselői, de azóta kvázi megszűntek. Victor Ponta azóta már csatlakozott is a PSD-hez.
Megjegyzik, a Pénzügyminisztérium korábban arra tett javaslatot, hogy csökkentsék az Állandó Választási Hatóságnak jutatott közpénzt, ehhez képest a Hivatalos Közlönyben már az jelent meg, hogy emelik a költségvetését. Megjegyzik, az emelést sem a pártok, sem a kormány nem jelentette be. A Hotnews forrásai az Állandó Választási Hatóság azzal indokolták, hogy megemelt összeget kaptak a pártok, hogy most van a választási kampány. | Nyolc év alatt huszonhatszorosára nőtt a romániai pártok támogatottsága | Idén októberben összesen 62 millió lejt utalt a pártoknak az Állandó Választási Hatóság, ami szinte a háromszorosa annak az összegnek, mint amit szeptemberben kaptak. | [
""
] | 0 | https://transtelex.ro/kozelet/2024/10/24/partfinanszirozas-romania | null | true | null | null | Transtelex |
A Jövőképp-Fiatalok Magyarországért Egyesület rendezvényén Budai Gyula azt közölte: a százmilliárdos tételhez jelentősen hozzájárult, hogy a Péti Nitrogénműveknek korrupt módon folyósított 23,5 milliárd forintos hitelt sikerült visszaszerezni. Ezenkívül említett egy 6,5 milliárd forintos sikerrel zárult ügyet, továbbá kitért arra: az influenza elleni védőoltást is gyártó Omninvest cég 2,5 milliárdos állami támogatást kapott, de azt nem arra használták, amire szólt, ezért kamatostul visszafizettették velük az összeget a költségvetésbe.
Budai Gyula megemlítette: 2010 novembere és 2012 augusztusa között 1442 ügyben vizsgálódtak, 110 nyilvános vizsgálati jelentést készítettek, és 61 büntető feljelentés született, ezek egy részét a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal tették meg, illetve az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is élt ezzel a jogával. Jelenleg 30 ügyben zajlik nyomozás és hét ügyben indult bírósági eljárás - jegyezte meg.
Úgy vélte, "másodlagos kérdés, hogy a volt miniszterelnök ellen indult-e eljárás". Hozzátette: a jobboldali választópolgárok egy része lassúnak tartja ugyan az elszámoltatást, azonban minimum négy év, mire jogerős döntés születik. A 2010 utáni elszámoltatás eredményének nevezte, hogy folyik a Hagyó-per és a sukorói telekcsere ügyében indított per.
Papcsák Ferenc volt elszámoltatási kormánybiztos, Zugló fideszes polgármestere kiemelte: nem mindegy, hogy milyen érdekcsoportok határozzák meg a társadalmi, gazdasági életet. Az egyik legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a szocialista kormányzás nyolc éve alatt "az állam a spekulatív tőke foglyává vált". Példaként hozta fel erre, hogy a magyar társadalmat eladósították a svájci frank alapú hitelek folyósításával, s ezzel bizonyos tőkés csoportok érdekeit szolgálták.
Az átláthatóság terén történt előrelépésként értékelte a közbeszerzési törvény módosítását, mert szerinte ma már nem történhet meg, hogy úgy nyerjenek cégek tendert, hogy nem lehet tudni, kik annak tulajdonosai. Ugyancsak pozitívumnak mondta, hogy az alaptörvényben rögzítették, milyen mértékben lehet az államot eladósítani.
Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója közölte: kutatásaik szerint a politikai és üzleti elit csoportjainak összefonódásából adódó korrupciós kockázatok továbbra is magasak Magyarországon. Úgy fogalmazott: a fékek és egyensúlyok rendszere jelentősen gyengült az ellenzék jelenlegi számaránya és az antikorrupciós intézmények hiánya, valamint a független intézmények politikai befolyásolása miatt.
Azt mondta, arra a következtetésre jutottak, hogy "a jogalkotás kiszámíthatatlan és átláthatatlan módon zajlik", mert az utóbbi négy évben nőtt az egyéni képviselői indítványok száma, ami a társadalmi egyeztetést szorítja vissza. Hozzátette: emiatt "Magyarországon az állam egyes érdekcsoportok foglyává vált", ezért olyan átfogó korrupcióellenes politikára van szükség, amely elsősorban a politikai elit működésének átláthatóságát célozza.
Hack Péter büntetőjogász, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) docense elmondta: kutatásaik alapján arra jutottak, hogy csökkenteni kell a független intézmények politikai befolyásoltságát, szigorúbb pártfinanszírozásra van szükség, a vagyonnyilatkozati rendszert hatékonyabbá kell tenni, meg kell erősíteni az ÁSZ hatáskörét és az etikai kódexeknek is nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk. Korrupció tekintetében az európai középmezőny alsóbb részén foglal helyet Magyarország - tette hozzá. | Belföld: Budai: százmilliárd forint került vissza a költségvetésbe | Mintegy százmilliárd forint került vissza a költségvetésbe korrupciós ügyek felderítésével a jelenlegi kormány idején - mondta Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten, a Korrupció és elszámoltatás című vitafórumon. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/budai__szazmilliard_forint_kerult_vissza_a_koltsegvetesbe-1344417 | 2012-11-06 22:14:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott újabb hangfelvételen Magyar Péter az mondta a Tisza Párt jelöltjeről: agyhalottak, politikailag teljesen alkalmatlanok, beszélni sem tudnak. Az egyik politikustársát pedig Soros-ügynöknek nevezte.
Ezzel szemben április közepén még arról értekezett a Klubrádió műsorában :
Május 25-én Salgótarjánban egy lakossági fórumon pedig azt mondta ,
Szintén ezen a fórumon hangzott el, hogy "igyekeztünk fiatal, középkorú jó szakembereket, tapasztalt szakembereket kiválasztani, van közöttük programozó matematikus, kutató fizikus, sebész orvos, biogazdálkodó, tanár, diplomata és közgazdász. Ők mind önökért fognak dolgozni és be fogják bizonyítani, lehet ezt másképp csinálni."
Május 20-án Szegeden pedig azt mondta: "N e úgy járjunk el, mint a hatalmi elit eddigi pártjai, hogy a zárt, szivarfüstös szobában kiválasztunk ilyen nyelveket nem beszélő, elég lusta... politikusokat, hanem sok nyelven beszélő, a világ legjobb egyetemein végzett, ambiciózus fiatal és középkorú programozót, matematikust, fizikust, Cambridge-ből, sebészorvost, biogazdálkodót, diplomatát, közgazdászt, akik valóban a hazájukért szeretnek dolgozni, szeretnének dolgozni, és akik elértek valamit a szakmájukban, dolgoztak különböző szakterületeken...
Azóta sokat fordult a világ, hiszen mint azt megírtuk, a Tisza Párt elnöke a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az lapunkhoz eljuttatott felvételen azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott: "leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul..." Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A másik felvételrészletben konkrétan Weisz Viktorról beszélt Magyar a volt barátnőjének. A párt EP-képviselőjelöltjéről azt mondta Magyar, hogy "totál alkalmatlan politikusnak, de fotósnak jó lenne". Amikor Vogel Evelin megkérdezte a pártelnököt, hogy neki szimpatikus-e Weisz, Magyar úgy felelt: "egyik se szimpi, olyan tehetségtelen mindegyik". Aztán kifejti bővebben, hogy nem volt lehetőségük, idejük jobb, alkalmasabb embereket kiválasztani, a jelöltjei semmit nem tettek hozzá a kampányhoz. | Zseniálisak vagy agyhalottak? Magyar Péterék elsírták magukat | A hivatalos nyilatkozatokban korábban egészen mást mondott a saját képviselőjelöltjeiről Magyar Péter, mint ami a szerkesztőségünkhöz eljuttatott hangfelvételen elhangzik. A kampányban még azt mondta róluk: annyira zseniálisak, hogy nehéz közülük választani. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/igy-ajnarozta-a-kampanyban-ep-jeloltjeit-magyar-peter | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Helyre akarjuk állítani a becsületünket Szegeden, mármint a jobboldal becsületét, ami óriási munka lesz. Hiszen be kell látnunk, hogy az előző választásokon egyre rosszabbul szerepeltünk" - mondta a Délmagyarnak adott interjújában Ruzsa Roland önkormányzati képviselő, a KDNP helyi frakcióvezetője.
Ruzsa azt mondta, ő azon fog dolgozni, hogy ezt a tendenciát megállítsák és megfordítsák, "ugyanis egyszerűen nem igaz, hogy Szegeden nincsenek jobboldali érzelmű emberek. Egyszerűen meg kell őket találni, ki kell menni közéjük".
A 2024-es önkormányzati választásokon szenvedte el eddigi legnagyobb vereségét a helyi Fidesz. Ruzsa szerint az elmúlt években rossz struktúrát követett a kormánypártok koalíciója Szegeden, és hitehagyottak lettek a választóik. A helyi Fideszben nagy sorcsere történt a 2024-es önkormányzati választásokra virradóan, a képviselő szerint ez időszerű volt, mert "valami nem működött jól".
"Most újabb lendületet tudunk venni közösen, egyszóval szerintem jó az új csapat, a mi frakciónkkal együtt, ahova Korponyai Ernő tartott velem" - mondta.
Mikor a Délmagyar újságírója emlékeztette Ruzsát, hogy az alakuló közgyűlésen azt mondta, hogy a hangos viták helyett párbeszédet szeretne, a frakcióvezető megjegyezte, hogy ne feledjük, hogy Botka László sosem nyert még ekkora fölénnyel. "Ha mi minden kérdésben szembemegyünk a várossal, az akár vissza is üthet. Lehet kritizálni az önkormányzatot, de akkor mutassuk meg, hogy az adott kérdésre mi tudunk jobb válaszokat adni."
A célja tehát a konstruktív együttműködés, bízik abban, hogy ez a városvezetés oldalán is meghallgatásra talál, "hiszen az elmúlt időszakban - főleg napirend előtt - elsősorban országos ügyekkel foglalkoztak". Úgy látja, ez nem jó, hiszen Szegedért, a szegedi emberekért kellene dolgozniuk.
"Annál is inkább, mert korábban sosem látott mértékű beruházások zajlanak, amelyek mindenkit érintenek valahogyan a városban. Ezekre különösen oda kell figyelni" - célzott többek között az épülő BYD-gyárra.
Érdekesség egyébként, hogy bár Szegeden a jobboldali és a várost vezető baloldali politikusok éveken át külön-külön ünnepelték meg az 1956-os évfordulót, múlt kedden a Szeged-Szentmihályon tartott megemlékezésén Jávorszky Iván, a Demokratikus Koalíció képviselője, és a KDNP-s Ruzsa is beszédet mondott, közösen vettek részt a koszorúzáson és az azt követő fáklyás felvonuláson is. | Ruzsa Roland helyre akarja állítani a jobboldal becsületét Szegeden | Ruzsa szerint az elmúlt években rossz struktúrát követett a kormánypártok koalíciója Szegeden, a helyi Fideszben történt sorcsere meg időszerű volt, mert „valami nem működött jól”. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-10-29/ruzsa-roland-helyre-akarja-allitani-a-jobboldal-becsuletet-szegeden/6720b4b447d3c037265dd952 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Megvalósult az, ami példátlannak számít: a Duna érintett hazai vidékén világnézettől, pártállástól, ideológiai elkötelezettségtől függetlenül mindenki összefogott annak érdekében, hogy végre megoldás szülessen az Öreg-Duna-meder, valamint a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodására. Illés Zoltán politikai haszonszerzéssel vádolja a kezdeményezőket.
Hajdani indulatos véleményétől való méltóságteljes visszavonulást kínált fel mindenkinek a Duna és a Szigetköz ügyében Nagy István, Mosonmagyaróvár fideszes polgármestere, országgyűlési képviselő. A városában szervezett sajtórendezvényen elhangzottak szerint a térségben lévők nevében szerette volna a szakmát visszahelyezni jogaiba, s megállítani a mindenkori politika kéretlen burjánzását a Szigetköz sorsának alakulásában.
A Duna érintett hazai vidékén megvalósult az, ami ebben a széthúzó és megosztott országban példátlannak számít: világnézettől, pártállástól, ideológiai elkötelezettségtől függetlenül minden polgármester, önkormányzat, civil és politikai szervezet, helyi és országgyűlési képviselő összefogott annak érdekében, hogy végre megoldás szülessen az Öreg-Dunameder, valamint a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodására.
A Kisalföld című napilap népi kezdeményezést indított azért, hogy ez az ügy végre a parlament elé kerüljön, s döntést hozzanak róla. Nyerges Csaba főszerkesztő szerint 83 ezren írták alá az Országos Választási Bizottság által hitelesített íveket. Nagy István ehhez azt tette hozzá: húsz év gyötrődés után felül kell emelkednünk egykori, esetleg indulatból, politikai okokból mondott, elhamarkodott kijelentéseinken, be kell látni a tévedéseket, s nem szabad tovább halogatni a kész szakmai tervek alapján megvalósítható valódi megoldást.
A polgármester tiszteletre méltó szándéka elé azonban éppen a környezetvédelemért felelős államtitkár, Illés Zoltán emel évek óta gátat. A folyón nem épül gát, sem fenékküszöb, jelentette ki a népi kezdeményezés kapcsán az államtitkár, és sietett hozzátenni: a fenékküszöböt saját kezűleg húzta ki az elképzelések közül. A népi kezdeményezést pedig politikai haszonszerzésnek nevezte.
Illés húsz éve a vízmegosztást látja megoldásnak a Szigetköz bajaira: adja oda Szlovákia a vízhozam felét, aztán mi majd gazdálkodunk vele. A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SZITE) szakemberei számításokkal, modellezésekkel bizonyították: a főmederben az 50 százalékos vízmenynyiséggel is 1,8 méterrel alacsonyabb vízszint alakulna ki, mint a rehabilitált hullámtérben. Nem nehéz belátni, hogy a fizika törvényei értelmében 1,8 méterrel mélyebb mederből nem folyik át a víz a magasabban fekvő területekre. A vízszintet tehát mindenképpen meg kell emelni a főfolyóban.
Fűzfa Zoltán és Tóásó Gyula, a SZITE vezetői történelmi áttekintésükben utaltak rá, hogy a Duna és a hullámtér gondjai nem a tervezett bős-nagymarosi vízlépcső építésével kezdődtek.
Mintegy 600 ezer éve folyik a Szigetköz felé a Duna, előtte a Fertő tó felől a Zalai-dombság irányába haladt. A Szigetközben szigetről szigetre úsztatták a gazdák a legelő állatokat, a tájalakító igény nem a mezőgazdasági termelés, hanem a gabonaszállítás érdekében fogalmazódott meg. A gőzhajózásra is alkalmas mesterséges medret 1886-ban kezdték kiásni. Ennek a száradása, mélyülése már a XX. század közepén gondokat okozott. 1992-ben aztán – miután Magyarország egyoldalúan felmondta a vízlépcső megépítéséről szóló kétoldalú megállapodást – a szlovákok elterelték a Dunát, vagyis a vízhozam jelentős részét átvezették magukhoz, s azt csak Szap térségben szolgáltatják vissza, így a Szigetközben tragikus helyzet alakult ki.
Magyarország – mindenekelőtt a zöldmozgalmárok tanácsára – kimondva-kimondatlanul éveken át a "minél rosszabb, annál jobb" taktikát követte, abban a reményben, hogy a szigetközi pusztulással a nemzetközi fórumokon szemléletesen lehet majd bizonyítani a szlovák elterelés következményeit. Horváth József, az akkori köztársasági megbízott sokszor fölhívta a figyelmet arra, hogy a jog értelmében Magyarországnak is kárenyhítési kötelezettsége van, ám a hatóságok csupán látszatmegoldásokat alkalmaztak. Dízelszivattyúkkal próbálták áttölteni a vizet a főmederből a hullámtérbe, ám ez előre pontosan látható módon csúfos kudarcot vallott. Három év vita, veszekedés, "techno fasisztázás" után három nap alatt megépítették a fenékküszöböt – azt a kőhordalékból emelt fenékgátat, aminek a tetején átbukik a víz –, ezzel megemelték a szinteket, s az érintett szakasz hullámtere éltető vízhez jutott.
A mellékágrendszer végleges rehabilitációja érdekében azonban azóta gyakorlatilag semmi érdemleges nem történt – állítja a SZITE. A magyar kormányok milliárdokat költöttek – részben felesleges – kutatásokra.
A SZITE a teljes Szigetköz rehabilitációja érdekében további három, nyitott, szabályozószerkezettel, hajózsilippel és hallépcsővel ellátott fenékküszöb megépítését javasolja. A különböző más elképzelések a modellezés során vagy megvalósíthatatlannak bizonyultak, vagy pedig még több fenékküszöb alkalmazását tartalmazták, igaz, a bizonyos körökben szitokszónak számító műtárgy megnevezése nélkül.
Az ügy végkifejlete szempontjából lényeges, hogy Illés Zoltán elutasítása, az általa képviselt törekvések azonosak-e a Szigetköz érdekében remélt dunai kormánystratégiával. Az mindenesetre érdekes, hogy az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága egyhangúlag támogatta a népi kezdeményezés vitára bocsátását. Illés 13 milliárd forintos beavatkozásokat emleget. Csakhogy az a projekt az alsó-szigetközi mellékágak s a Mosoni-Duna partrendezését szolgálja, nem a népi kezdeményezés által megcélzott Öreg-Duna-meder vagy a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodásának megoldását.
Az viszont tény: bizonyos érdekcsoportoknak néhányszor már sikerült zátonyra futtatniuk az éppen regnáló kormányzatokat. Először azt hitették el az Antall-kabinettel, hogy a Duna elterelését is magában foglaló szlovák C variáns csak papírtigris. Utána a fenékküszöböt segítettek három éven át elszabotálni. Meggyőzték a kormányt arról is, hogy a hágai bíróság majd lebontatja a szlovák létesítményeket, s helyreállíttatja a korábbi állapotokat. Ezek közül semmi nem bizonyult igaznak. Most megint szóba került, hogy menjünk vissza Hágába. Mennyi víznek kell még – és hol – lefolynia a Dunán, hogy a mosonmagyaróváriak és a szigetköziek szakszerű elképzeléseit ne sodorja partra a politika és a haszonszerzés semmit sem gyengülő szele?
Akik megmutatják, merre van a Duna
A parlament december közepén egyhangúlag döntött arról, hogy egyszer majd dönteni fog. Érdemben és alaposan megtárgyalja az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna vízgazdálkodásának lehetőségeit, módjait.
A népi kezdeményezésre tehát legalább azt elérte, hogy két évtizeddel a Duna elterelése után valamelyest ismét a közfigyelem látóterébe került a magyar folyók sorsa. A zaklatott, politikai szigetekre szakadt Magyarországon az sem lebecsülendő, hogy a közös érdek egy térfélre állította az érintett térség politikai szereplőit.
S bár a helyiek is alapvetően azt szeretnék, hogy a politika leváljon a szakmai kérdésekről, a húsz év alatt bebizonyosodott: a Duna sorsa ebben az országban nem szakmai, hanem politikai kérdés, s ha ezt nem emelik be valamiképpen a politika erőterébe, akkor erőlködhetnek a hozzáértő civilek, szándékaik úgy elsimulnak, mint a Dunába dobott kavics keltette apróbb örvények.
A népi kezdeményezésre kényszerből létrejött parlamenti vitából kiderült: gyakorlatilag ott tartunk, mint húsz éve. A parlament megszólaltatott a köz, a nép által, ám a döntést így is, úgy is a kormány hozza. A miniszterelnök pedig jelenleg arra az Illés Zoltánra hallgat, aki nem műszaki megoldást akar – sőt menetrend szerinti dührohamot kap, ha valaki ezt bárhol szóba hozza –, hanem több vizet, amivel a helyi szakemberek szerint önmagában, a vízszint emelése nélkül nem megyünk semmire.
Az időközben némileg átalakuló zöldmozgalmak a "több vizet követelünk" Szlovákiának címzett igényével újra a hágai bíróságra mennének igazságért. Jávor Benedek (LMP), a parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke nyílt levélben kérte ezt Orbán Viktortól. Többek között azt írja: "A mozgástér adott, kizárólag a magyar kormány döntésén múlik, hogy megkísérel-e érvényt szerezni a nemzetközi és az európai jognak, illetve Magyarország érdekeinek. Vesztenivalónk nincs: a hágai peranyag és az eddigi uniós közreműködés dokumentumai alapján elképzelhetetlen olyan rendezés, amely a jelenlegi, 20:80 százalékos arányú magyar-szlovák vízmegosztásnál, az emiatt fellépő ökológiai krízishelyzetnél, illetve a folyó gazdasági hasznosításából történő teljes kizárásunknál rosszabb helyzetet eredményez".
A Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SZITE) viszont attól tart, hogy a régi kotta alapján a zöldek ismét föláldoznák a Szigetközt egy kedvező hágai döntés hiú reményében. Tóásó Gyula, a SZITE elnöke ezért is írta azt Jávor Benedeknek: "...többen megint Hágába szeretnének menni. Megint lehetne kutatni, jelentést készíteni távoli kiválasztottak által. A bennszülöttekre pedig legfeljebb majd azért lesz újra szükség, hogy megmutassák, merre van a Duna".
Az mindenesetre érdekes, hogy Orbán Viktor a Duna ügyében egyelőre nem konfrontálódik szlovák kollégájával, szóba sem hozza ezt a megoldatlan közös ügyet. Érdemben tehát semmi előrelépés nem történt a Duna elterelésének huszadik évfordulóján, noha a szakemberek műhelyeiben a műszaki megoldások elkészültek, azok többségét modellezték, csak arra várnak, hogy vízre szálljanak.
A vízlépcső fokai
1977 Aláírják a magyar–csehszlovák államközi szerződést a vízlépcsőről
1978 Megkezdődnek a kivitelezési munkálatok
1989 Felfüggesztik a nagymarosi és a dunakiliti építkezést
1991 Szlovákia dönt arról, hogy egyedül is megépíti a beruházást, mégpedig – ha nem megy másképp – a C variánsnak nevezett terv alapján
1992 Magyarország egyoldalúan felmondja a szerződést. A zöldek szerint a C variáns papírtigris. Októberben a papírtigris életre kel, a dunakiliti víztározó nélkül saját területükön megépítik a vízlépcsőt, a Duna elterelésével
1993 Akét ország a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul 1995 Sok politikai vita, elvetélt műszaki próbálkozás után Dunakilitinél megépítik a vízszintet emelő fenékküszöböt
1997 Ahágai döntés egyértelmű vereség Magyarország számára, a C variánst nem bontatják el a szlovákokkal
2000 Moldova György Ég a Duna című könyvében úgy fogalmaz: "Rossz belegondolni abba, hogy a Vízlépcső ügyét nem tekinthetjük egyedi esetnek, minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy Magyarországon minden más ügy is hasonló módon intéződik". | Belföld: Lesz-e ír a papírtigris harapására? | Megvalósult az, ami példátlannak számít: a Duna érintett hazai vidékén világnézettől, pártállástól, ideológiai elkötelezettségtől függetlenül mindenki összefogott annak érdekében, hogy végre megoldás szülessen az Öreg-Duna-meder, valamint a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodására. Illés Zoltán politikai haszonszerzéssel vádolja a kezdeményezőket. | [
"2012-12-27",
"Duna",
"szigetköz",
"víz"
] | 0 | http://nol.hu/belfold/20121227-lesz-e_ir_a_papirtigris_harapasara_-1355723 | 2012-12-27 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Persze mondani könnyű, hogy mennyire fontos a munka, mennyire fontosak nekünk a pécsiek, mennyire fontos az, hogy normális működőképes város legyen - ezek a mondatok, kijelentések elszállnak. Választói memória meg nem sokáig tart, egyébként is ki figyel ma már oda a politikusok kijelentésére? - valahogy így gondolkozhatnak azok, akik eddig abban voltak érdekeltek csak, hogy nyilatkozatok háborújába részt vegyenek, amikor viszont valami megoldás lenne - felszólítani Pécs polgármesterét a törvények betartására -, akkor valamiért ez a munka sem annyira fontos, meg a választók se, meg úgy általában az se, hogy működjön az önkormányzat.
A legutóbbi közgyűlésen ugyanis egy egyértelműen kiderült, hogy a baloldali pártoknak és a hozzájuk csatlakozó kis szervezeteknek egyáltalán nem számít az, hogy Pécs törvénysértő állapotban van, ami a polgármester taktikázásának, időhúzásának, háttéralkuinak és a balos holdudvar életben tartásának köszönhető. Nem számít, hogy állnak az ügyek, nem számít, hogy gyakorlatilag tavasz óta lényegében egy átmeneti állapotban van az önkormányzat, az sem, alig két és fél órányi autóútra tőlünk, Szegeden pedig az ország legnagyobb beruházása készülődik. Pécs pedig a kanyarban sem lesz a következő években, mert láthatóan szövegelés helyett nem normális munkára koncentrálnak a Városházán és ez így is maradhat még hónapokig.
Nekik egyáltalán nem számít. | Pécs: szövegelés van, de még milyen! | A baloldali városvezető partnerekre talált az időhúzásban, a politikai taktikázásban. Pécs polgármesterének ugyanis azt is elnézik a baloldaliak és a kisebb szervezetek, ha éppen törvénysértő működésben tartja a várost. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/velem-en/2024/11/pecs-szovegeles-balos | null | true | null | null | BAMA |
Elutasította az Európai Unió Törvényszéke a Wizz Air légitársaság keresetét, amelyet a Tarom légitársaságnak nyújtott román állami támogatás miatt nyújtott be - írja az economedia.ro a Reuters alapján. "Ez a körülbelül kétmillió eurós támogatás összeegyeztethető a belső piaccal" - idézi a portál a luxemburgi székhelyű testület indoklását.
A bírák úgy ítélték meg, hogy az Európai Bizottság helyesen mérte fel az állami támogatás arányosságát.
A bukaresti kormány a koronavírus-járvány idején elszenvedett veszteségek kompenzálása céljából nyújtott 2,15 millió eurós támogatást az állami légitársaságnak. Korábban az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a támogatás összhangban van az uniós szabályozással. A Wizz Air fellebbezhet az ügyben az Európai Unió Bíróságához (EUB).
Az EUB 2024 januárjában elutasította a diszkont-légitársaság másik keresetét, amelynek tárgya egy 36,66 millió eurós, ugyancsak a Taromnak nyújtott állami támogatás volt. A Tarom 16 éve folyamatosan veszteséges, adósságállománya a tavalyi év végén 1,5 milliárd lej körül volt - ismertette a távirati iroda. | Elutasították a Wizz Air keresetét | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/11/elutasitottak-a-wizz-air-keresetet | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Már több ügyben is gyanúsított Ehud Olmert leköszönő izraeli miniszterelnök. A rendőrség közlése szerint a hosszúra nyúlt nyomozás után elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy család és közbizalom megsértése miatt letartóztassák Olmertet.
A kétes ügyletek még akkor, 2003 és 2006 között estek meg, amikor a politikus kereskedelmi és iparügyi miniszter volt. A rendőrség szerint Olmert minisztersége alatt többek közt kormányzati pénzeket juttatott jogásza cégének.
Olmert ugyanakkor tagad minden vádat, habár tavaly lemondott, és ennek következményeként írtak ki választásokat Izraelben. Kormányt a Likud-párti Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök alakít.
Kezdőlap Külföld Több ügyben is gyanúsított Ehud Olmert volt izraeli kormányfő | Több ügyben is gyanúsított Ehud Olmert volt izraeli kormányfő | Már több kétes ügylettel is gyanúsítja a rendőrség Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnököt, aki ellen, miután nemrégen befejeződött a nyomozás, megkezdődhet a büntetőeljárás. | null | 1 | https://infostart.hu/kulfold/2009/03/06/tobb-ugyben-is-gyanusitott-ehud-olmert-volt-izraeli-kormanyfo-261853 | 2009-03-06 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Eldőlni látszik, mikor léphetnek fürdőzők a kész szolnoki Tiszaligeti Strandfürdő területére. A dátum ügyében már a kormány is megszólalt.
A múlt heti kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvivő közölte, hogy a kabinet a 2025-ös költségvetésben jelentős mértékű beruházásokról döntött.
- Ennek célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. Így a következő évben több száz beruházás indul, folytatódik, vagy ér véget - fogalmazott a kormányszóvivő.
A befejeződő projektek kapcsán elmondta, azok támogatására 770 milliárd forintot fordít a kormány, és közel ötszáz beruházást adnak át 2025-ben. Ezek összköltsége meghaladja a 4200 milliárd forintot. Szolnok kapcsán a kormányszóvivő kijelentette, megvalósul a tiszaligeti fürdőfejlesztés. Ezen kívül Szolnokon helikopterhangár-komplexumot is építenek.
A bejelentés előtt nem sokkal jelent meg az Országgyűlés honlapján a Magyarország 2025. évi központi költségvetési javaslatáról szóló törvényjavaslat. A szöveg valóban azon fejlesztések között nevesíti a Tiszaliget Strandfürdőt, amelyeket 2025-ben átadnak.
Ismert, a Tiszaligeti Strandfürdő egykori főbejáratánál több mint öt éve, 2019 szeptemberében tették le a leendő új komplexum alapkövét. Az eredetileg 7,7 milliárd forintból felújítani tervezett strandot 2021-ben adták volna át, ám a fejlesztés csúszik, összköltsége pedig 10 milliárd forint felett jár.
Maga az átépítés egyébként már befejeződött. Mint a napokban írtuk, a létesítménygondnoksággal megbízott Szolnoki Városüzemeltetési Kft. ügyvezetője, Lits László tájékoztatása szerint jelenleg az utómunkálatok zajlanak a fürdő területén, valamint toborozzák a fürdő leendő személyzetét.
A műszaki átadás-átvétel után a létesítmény akár újra fogadhatja is majd a vendégeket. Erről a közgyűlésnek és a műszaki irodának kell majd döntenie. | Döntött a kormány a Tiszaligeti Strandfürdőről | Nem csúszik tovább: 2025-ben átadják a Tiszaligeti Strandfürdőt. Az évek óta készülő szolnoki építkezés befejezését már a jövő évi költségvetésbe is beleírták. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/11/tiszaligeti-strand-dontes-befejezes-szolnok | null | true | null | null | SZOLJON |
Ismét egy új gyár átadására érkezett Székesfehérvárra. Mit lehet tudni az új orvos- és labortechnikai üzem átadásával kapcsolatban?
A Karsai Alba cégcsoport egy nagy, 4 milliárd forintos beruházást hajt végre, amelyhez a kormány 730 millió forint támogatást biztosít. 37 új munkahely jön létre és olyan innovatív orvos- és labortechnikai eszközöket fognak itt gyártani, amelyekre a magyarországi kórházaknak, rendelőintézeteknek, gyógyszergyáraknak, egészségügyi intézményeknek nagy szükségük van. Magyarország kormányának stratégiai célkitűzése, hogy az orvosi eszközök gyártásából egyrészt önellátóak legyünk másrészt, hogy a nemzeti tulajdont erősítsük, harmadrészt pedig, hogy nemzetközi szinten is versenyképesek lehessünk ebben az iparágban. Itt egy olyan orvostechnikai eszközöket gyártó kapacitás jött létre, amely magyar tulajdonban van, és amely a magyarországi mellett a külső piacokra is termelni képes.
Szintén a vármegyét érintő fejlesztés az M1-es autópálya bővítése, amely a tervek szerint 2029 szeptemberére készül el. Milyen hatással lesz ez a vármegye, illetve a régió gazdasági helyzetére?
Magyarország a földrajzi helyzeténél fogva kelet-nyugati és észak-déli forgalomban is kulcsszerepet játszik Európában. A Covid idején, amikor le kellett zárnunk a határainkat, jól látszott, hogy milyen nehézséget okozott a tranzitforgalom résztvevőinek az, hogy adott esetben Magyarországon nem vagy csak korlátozottan lehetett keresztülutazni. Az M1-es autópálya M5-ös tengelye, ami Európa délkeleti és nyugati része között biztosítja a tranzitútvonalat, nagyon komoly terhelésnek van kitéve. Ezért indokolt az M1-es autópálya fejlesztése, kiszélesítése. Ha valahol, akkor Fehérváron és Fejér vármegyében nem kell azt magyarázni, hogy milyen pozitív hatásai vannak annak, ha egy autópályát kettőről három sávosra bővítenek. Mi azt várjuk az M1-es autópálya kibővítésétől, hogy egyrészt csökken a szállítási idő a teherforgalomban, másrészt a személyi forgalomban is redukálódik az eljutási idő. Ezen felül segíti a forgalmi torlódások kiküszöbölését, ezáltal pedig környezetvédelmi szempontokat is érvényesíteni lehet vele, hiszen azok az autók szennyezik leginkább a környezetet, amelyeknek álló helyzetben jár a motorja. Ezek az előnyök mind-mind a kiszélesítéssel járhatnak. Egy óriási munka, amit a tervek szerint 2025-ben kezdenek meg, és körülbelül négy évet egészen biztosan igénybe fog venni.
Az Iváncsán is akkumulátorgyárat működtető SK Innovation vállalatcsoporttal kapcsolatban a közelmúltban működési nehézségekről cikkeztek. Ezt a cég egy közleményben megcáfolta, az viszont kiderült, hogy az elmúlt időszakban csökkent a kereslet az elektromos autók tekintetében. Ennek fényében kell változtatnia a kormánynak az elektromos autókra vonatkozó politikáján?
Azért nem kell változtatni, mert ha visszanézzük a világgazdaság történelmét, akkor azt látjuk, hogy minden nagy technológiai átállás pontosan úgy zajlott le, mint ahogy most a közúti közlekedés elektromos autókra való átállítása. Az elején van egy óriási felfutás, azt követi egy kis visszaesés, majd ezt követi egy hosszú, lassan növekedő, tömeges alkalmazkodás. Az nyilvánvalóan nem volt reális, hogy az elektromos autók számának növekedése tartsa azt a tempót, ahogy az elején ugrásszerűen megindult. Be kellett rendezkedni egy hosszú, lassú növekedésre, azonban ez azt támasztja alá, hogy azok az országok, amelyek idejében léptek, amelyek elsőként építették fel az ehhez szükséges gyártási kapacitásokat, azok stratégiai előnyre tesznek szert. Magyarország időben lépett, Európában gyakorlatilag mi voltunk az elsők, akik felismertük ezt a piaci lehetőséget. Jövőre már a világ legnagyobb elektromos akkumulátorgyártási kapacitással rendelkező országa leszünk, és hamarosan évente egymillió autót fognak előállítani Magyarországon. Tehát az SK Innovation, a Samsung SDI, a CATL, a Sunwoda, a BYD beruházásai mind a magyar gazdaság hosszú távú növekedését alapozzák meg.
Mindezek mellett továbbra is eltérő nézőpontok, vélemények vannak az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban. Azokon túl, amiket már említett, milyen érvek szólnak a hazai működésük mellett?
Az világos, hogy a közúti közlekedésnek át kell állnia elektromos alapokra. Nemcsak azért, mert politikai döntés született róla, hanem azért is, mert a globális környezetvédelmi célok elérése lehetetlen az elektromos autózás bevezetése nélkül. A világon a kibocsátott károsanyagok körülbelül ötöde a közúti közlekedésből származik. Tehát egészen biztos, hogy át kell állni elektromos alapokra. Ezek az autók viszont nem működnek elektromos akkumulátorok nélkül. Az több mint furcsa, hogy éppen azok tüntetnek az elektromos akkumulátorgyárak ellen, akik az elektromos autók bevezetését szorgalmazták. Ez a kettő ellentmondásban van egymással. Azt is látni kell, hogy óriási a verseny ezeknek a gyáraknak a letelepítéséért Európa, de a világ országai között is és nem mindenki játszik tiszta és tisztességes eszközökkel. Vannak, akik különböző beavatkozásoktól sem riadnak vissza annak érdekében, hogy megszerezzenek egy-egy ilyen nagyberuházást, például azzal, hogy a beruházások létrehozását el akarják lehetetleníteni egy másik országban. A lényeg az, hogy ezek a beruházások sok tízezer modern, jól fizető munkahelyet hoznak létre Magyarországon és segítik a magyar családok megélhetését. Ha ezek a gyárak nem jönnek létre itt, akkor megvalósulnak másutt, és akkor más országok állampolgárainak hoznak létre munkahelyet, biztosítanak fizetést. Mi ezt inkább a magyaroknak szeretnénk.
Rendszeresen jár vissza Fejér vármegyébe. Ahogy most is, úgy legtöbbször valamilyen fejlesztés, beruházás miatt érkezik. Milyen szerepet tölt be jelenleg Fejér a magyar gazdaságban?
Azt hiszem, hogy Fejér vármegye a magyar gazdaság egyik fellegvára. Ehhez a kijelentéshez semmiféle túlzásért nem kell folyamodni. Székesfehérvár és Fejér vármegye, valamint ezáltal a közép-dunántúli régió európai uniós mércével is a jól fejlett térségek közé tartozik. Azt hiszem, hogy Fehérvárnak az az érdeme, hogy a gazdasági növekedés során két szempontot figyelembe tudott venni. Az egyik az, hogy egy kifejezetten összetett, sokszínű, változatos gazdaság jött itt létre. Székesfehérvár gazdasága nem egy iparágra összpontosul, hanem az autóipartól kezdve, a modern gépiparon át az elekrotechnikáig és a számítástechnikáig, a kutatás-fejlesztésig minden megtalálható. Másrészt pedig itt úgy fejlődött a város gazdasága, hogy azzal a város maga is fejlődni tudott, ezáltal pedig az emberek életszínvonala és életkörülményei is javulni, növekedni tudtak. Tehát itt a gazdasági fejlődés és a város fejlődése összességében integráltan, egymással kéz a kézben játszódott le.
A végére pedig egy kis sport. Köztudott, hogy nagy szurkolója a Honvédnak, aminek most akár a másodosztályú szereplése is veszélyben lehet. Mit gondol, hogyan lehetne megmenteni a csapatot?
Én az elvégzett munkában és a stabilitásban hiszek és a klub a nyár végén került stabilitást biztosító új tulajdonoshoz. Nem lehet csodát várni egy-két hét vagy hónap alatt, tehát most fontos lenne, hogy a klub számára támogatást és nyugalmat nyújtsanak azok, akik segítik, szeretik, támogatják őket és szurkolnak nekik. Én hiszem azt, hogy az a szakmai munka, ami megindult, már rövid távon is gyümölcsöző lehet, tehát idén a csapat simán bent tud maradni az NB II-ben, jövőre pedig meg lehet célozni az elsőosztályú szereplést. Ehhez összefogásra van szükség, a folyamatos támadások és kritikák pedig nem segítik ezen célok elérését. | Szijjártó Péter: Székesfehérvár nem egy iparágra épül | Ismét fejlődött a székesfehérvári gazdaság, ezúttal egy orvos- és labortechnikai üzem valósult meg kormányzati támogatással. Az átadóra Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter is a vármegyeszékhelyre látogatott. Az aktuális beruházás mellett beszélgetésünkben a Fejér vármegyei és az országos gazdaságot is érintettük. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/szijjarto-peter-interju-fehervar | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
"Sajnálom, hogy meg kell osztanom ezt a felvételt, de nem maradt más lehetőségem." - írja Hanzel Henrik a saját Facebook-oldalán megosztott bejegyzésben. Arról a hangfelvételről van szó, amely állítólag azt bizonyítja, hogy Vogel Evelin 30 millió forintot követelt azért, hogy ne hozza nyilvánosságra a Magyar Péterről készített hanganyagait. A történtek részleteiről ebben a cikkben számoltunk be.
Állítólag őt is megkereste Evelin
Hanzel Erik arra hivatkozik a bejegyzésben, hogy nem volt más lehetősége, mint a hanganyag megosztása.
"Azért muszáj ezt meglépnem, mert nem hagyhatom tönkretenni több millió magyar ember álmát."
A bejegyzésben azt írja, hogy az érintett hanganyagot még júniusban rögzítette. Állítása szerint akkor Vogel Evelin már öt TISZA Párthoz közeli embert zsarolt meg.
"Nekem is elmondta, hogy mit tesz, ha azonnal nem kap harminc millió forintot. Amikor engem megkeresett még nem gondoltam volna, hogy pénzért tényleg eladja magát és a hazáját a Fidesznek. De megtörtént"
A posztban az érintett hanganyagot is megosztotta, ami vasárnap tett közzé Magyar Péter. A felvételen feltüntette, hogy június 16-án készült. a HVG felkereste a Tisza Pártot, akik nem tagadták, hogy tényleg Hanzeltől származik a felvétel.
Ki az a Hanzel Henrik?
Hanzel Henrik egy üzletember, aki a Dallas benzinkút-hálózat tulajdonosaként vált ismertté, de több vállalat is köthető a nevéhez. Állítólag közel áll a Tisza Párthoz, a lap szerint rendszeresen feltűnik a párt rendezvényein. | Kiderült, ki készítette Vogel Evelinről a hangfelvételt | Tegnap került ki egy felvétel Magyar Péter volt barátnőjéről, Vogel Evelinről, amelyen arról beszél, hogy 30 millió forintot követel a politikustól. Most derült ki, hogy a hanganyagot a TISZA Párthoz közel álló vállalkozó, Hanzel Henrik készítette. Az üzletember a saját Facebook-oldalán állt elő vele, hogy ő rögzítette a felvételt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/vogel-evelin-hangfelvetel-magyar-peter/mqxj9yh | null | true | null | null | Blikk |
A vádirat szerint a Postabank a veszteséget főként elhibázott üzletpolitikája, valós helyzetének eltit-kolása és a korrekció szándékos el-mulasztása miatt halmozta föl. Az ügyészség mindezért kollektíve tette felelőssé az üzletpolitika kialakításában részt vevő ügyvezetőségi tagokat, Princz Gábor volt elnök-vezérigazgató mellett négy vezérigazgató-helyettest és két ügyvezető igazgatót. A vádhatóság szerint a hibás üzletpolitikából következő törvénysértések és az okozott vagyoni kár együttesen kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát. Korábbi írásainkban jeleztük: mind a tőkevesztés magyarázata, mind a büntetőjogi értelmezés kétkedésre ad okot. És azt is reméltük, hogy a Postabank történetéről, a működését befolyásoló tényezőkről az eddigieknél többet tudhatunk meg a bíróságon.
A védelem taktikája
a vádiratból következett. Biztosak lehettünk abban, hogy sokat hallunk a piaci alapokon nyugvó üzletpolitikáról, a decentralizált banküzemről, a felettes szervek által folyamatosan ellenőrzött jogszerű gazdálkodásról stb. Princz vallomása igazolta is várakozásainkat (lásd december 2-i cikkünket), de Varga Iván és Tarr József vezérigazgató-helyettesek (a másod-, illetve a harmadrendű vádlott) meghallgatásakor ugyancsak számos ismerős érv bukkant fel.
A két egykori helyettes az alapítás óta a Postabankban dolgozott. Varga olyan ad hoc ügyekkel foglalkozott, amelyek egyetlen igazgatóság munkarendjébe sem paszszoltak, továbbá ő ellenőrizte a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) és a bankfelügyeletnek nyújtandó rendszeres adatszolgáltatást is. Alkalmanként helyettesítette Princzet: képviselte például a Jegybanktanács és a Bankszövetség ülésein. Tarr József a Banküzemgazdasági Központi Igazgatóság vezetőjeként a bank likviditásmenedzselésével és a betétgyűjtés irányításával foglalkozott, valamint ő készítette a pénzintézet éves nyereségtervét is.
Bírósági vallomásukban a Postabank hőskorát mindketten sikertörténetként írták le: a bank gyorsan felfutó betétállománya minden várakozást felülmúlt, a postahivatalokon keresztül nagy piac nyílt meg, míg az OTP épp egy rendszerváltásnyit volt elmaradva a mai formájától. Varga külön kiemelte Princz érdemeit. Tarr szerint a Postabank alaptőkéje kezdettől fogva csak a törvényi feltételeknek felelt meg, abból a szolgáltatásokhoz szükséges alapvető banküzemi körülményeket sem lehetett biztosítani. A nyereségből kellett kiépíteni a hálózatot, s gondoskodni a szakképzett személyi állományról, a számítástechnikai háttérről. A Magyar Postával kötött házasságról mindketten elmondták: a korrektnek induló kapcsolat megromlott. A posta kezdetben méltányos tarifát kért a közreműködésért, ám idővel nemcsak a forgalom növekedett ugrásszerűen, hanem a jutalék kulcsa is. A posta nem volt partner az infrastruktúra fejlesztésében. Hiába vettek a bank pénzén mozgókamat számítására alkalmas PC-ket a hivatalokba, "a gépeket mindenre használták, csak a változó kamatozású betétek értékesítésére nem". Külön postabankos elárusítóhely létesítéséről sem sikerült megállapodniuk, noha emlékezhetünk: minden fiókban akadt egy-két ablak, mely sosem volt nyitva. A partneri viszony a vádlottak szerint feltétlenül indokolta a kirendeltségek számának felfuttatását. Már Princz is érzékeltette vallomásában, hogy a közszférával kapcsolatos banki tervek sorra áldozatul estek "valaminek" (például a társadalombiztosítási számlák vezetése). Varga Iván a postával és az MNB-vel együtt működtetett postazsíró ötletét említette, melyen a közalkalmazottak bérét folyósíthatták volna. A postának fizetett bérleti díj és közvetítői jutalék magasan tartotta az üzemi költségeket, ami csupán addig nem okozott feszültséget, amíg a piaci feltételek kedvezőek voltak.
A vádiratban szerepel, hogy a bank nem kívánt részt venni a konszolidációban, pedig 1992-re már 10-15 milliárdos kétes követelésállomány halmozódott fel a könyvekben. Tarr tagadta, hogy ekkoriban egyáltalán lett volna kétes vagy rossz minősítésű követelése a pénzintézetnek: állítása szerint a sokkal kisebb céltartalék-igényű "figyelendő" kategóriában akadt mindössze 2,5 milliárdnyi követelésállomány. Azt, hogy a bank nem vett részt a konszolidációban, a politika akaratának tudta be. Úgy emlékezett, hogy mialatt a többi bankártól azt kérdezték:
"Ti mennyit söpörtök be?",
a Postabank kimaradt a körből, mivel "a sikerei a gazdasági átalakulás jelképévé tették, és az állami segítség ártott volna a megítélésének".
A vádirat felveti, hogy a bank tőkemegfelelési mutatója a vizsgált időszakban tartósan alatta maradt a törvény által előírt értéknek (8 százalék). Varga Iván erre úgy reagált: a mutató a határon mozgott, de ez nem jelentette azt, hogy a bankbiztonság veszélyben lett volna. Szerinte inkább a magas mutató utal rossz gazdálkodásra, mert azt jelzi, hogy a bank nem megfelelő hitelkihelyező, túlságosan inaktív. Varga, aki az adatszolgáltatásért felelt, a 8 százalék alatti értéket azért sem furcsállta, mert azt hitte, Princz újabb halasztást kért és kapott az illetékesektől a "megfelelésre".
A vádirat szerint a vezetés eltitkolta a tulajdonosok előtt, hogy a tőkepozíció javítására szolgáló alárendelt kölcsöntőkekötvénye-ket (2,36 milliárd forintot) a bank nagyrészt a saját maga nyújtotta hitelből finanszírozta. A vádlottak tagadták, hogy bármit eltitkoltak volna, és hivatkoztak arra is, hogy az egymást követő banki ellenőrzések soha nem vonták kétségbe a kötvénykibocsátás törvényességét. Varga Iván megjegyezte: a közgyűlés tájékoztatása egyébiránt nem az ő hatáskörükbe tartozott, hiszen a vonatkozó törvényi szabályok alapján erre az elnök-vezérigazgatón kívül a könyvvizsgáló (aki az összes kapcsolódó szerződést ismerte) és a felügyelőbizottsági (fb) elnök (akinek szintén volt apparátusa a cégen belüli folyamatok ellenőrzésére) lett volna hivatott. A vádlottak kifejtették: az üzletpolitikáról a tíz év alatt egyetlen fórum (igazgatósági tanács, fb, könyvvizsgáló) sem fogalmazott meg kritikát. Eppen ezért a bankfelügyelet elnökének 1995 áprilisában írt levelét, amely felhívta a pénzintézet figyelmét a tőkepozíció erősítésére és a bank eszköz-forrás szerkezetének kiigazítására, Tarr "derült égből lórúgásként" értékelte. Szerinte formailag és tartalmilag is szokatlan volt, hiszen a felügyelet nem kért újabb adatokat vagy intézkedési tervet, és nem is szankcionált; mintha csak a bank hírét akarta volna rontani.
A Postabank üzemi eredményének 1996-tól bekövetkező romlását a vezérhelyettesek főként az állam antiinflációs kamatpolitikájának tudták be. "Felszíni fejtésnek hívtuk, amikor még 10 százalék körüli kamatrés mellett működhettünk. 1996 végére a forint drasztikus árfolyamcsökkenése miatt innen zuhant le a marzs átlagos szintje 4-4,5 százalékra. A mi kamatrésünk (4,9) nem is számított a legalacsonyabbnak a piacon" - mondta Tarr József. Ilyen gazdasági környezetben létfontosságú volt, hogy a bank kiszabaduljon a fix kamatozású betétek okozta kamatcsapdá-ból: ez az ügyfelekkel és a postával meglévő élő szerződések miatt azonban nem volt egyszerű. Egyrészt a postának nem akaródzott mozgó kamatot számolni a szuper számítógépeken, másrészt a rövidebb futamidőre átállás növelte a betétek forgási sebességét, ami a postának több bevételt, a banknak viszont nagyobb kiadást jelentett.
A helyettesek részletesen beszéltek a bank céltartalék-képzési gyakorlatáról, melyet az üzleti főigazgatóságon belül a kockázatkezelési osztályon végeztek. Elmondásuk szerint nem a menedzsment dik-tálta, hogy mire képezzenek céltar-talékot és mire ne; ez épp fordítva történt. Nem is értették, milyen alapon nevezte a vádirat a Postabank céltartalékképző üzletpolitikáját a többi bankkal ellentétesnek. A vádirat állítja: a nagy kockázatú hitelek száma 1995-ről 1996-ra majd hatszorosára, míg 1996-ról 1997-re közel ötszörösére emelkedett. Az igazságügyi könyvszakértői szakvélemény alapjául szolgáló adatokat Varga Iván szerint tévesen interpretálták: azok ugyanis nem a megtérülési kockázatra vonatkoztak, hanem a hitelek nagyságára. Ezt abból vezette le, hogy a koncentrált kihelyezésű hiteleket korábban a jelentésszolgáltatási űrlapon "nagyhitelek" név alatt jelölték. Vagyis állí-tása szerint a dolog a rubrikaelne-vezésen múlott. Az ügyészség által kiszámított vagyoni kár - az a bi-zonyos 36 milliárd - a két vádlott olvasatában manipulatívan kiraga-dott tőkeelemekből tevődött össze: "nem képez vegyületet, csak elegyet" - fogalmazott Varga Iván.
Egyik vádlott sem
tartotta magát bűnösnek; a vádirat azonban több pontban is név szerint megemlíti felelősségüket. A gyors növekedést szorgalmazó üzleti stratégiánál például Varga Ivánét is, aki elmondta: a kamatpolitikára, az üzemszerű működésre egyáltalán nem volt ráhatása, és nem is rendelkezett azzal az apparátussal, melynek segítségével például a kamatárazás kérdésében opponálhatott volna. Tarr állítása szerint legfeljebb likviditási ügyekben döntött önállóan, kamat- vagy hitelügyekben az ügyvezetőség tagjaként szintén ki volt téve az illetékes igazgatóság szakértői munkájának. Varga még azt is tagadta, hogy egyáltalán tudott a Modus-cégekről, Tarr pedig cáfolta, hogy részt vett volna a kölcsöntőkekötvények jegyzőivel folytatott tárgyalásokon. A vádlottak előadásukban kitértek a tartalmi észrevételeken túl a vádirat pongyolán megfogalmazott, jogilag értelmezhetetlen szófordulataira, mint "jogszabályellenes növekedési stratégia" vagy "fiktív eredmény (...) a pénzintézet mérlegeiben".
Összességében elmondható: korábbi véleményünk csak erősödött, hogy ti. a vádirat - a gyanúsítottak hol nyomós, hol kétes értékű érveitől függetlenül - nem tűnik elég meggyőzőnek. Továbbra is érthetetlen, hogy érdemben miért nem foglalkozik a Postabank befektetéseivel, Princz regnálásának utolsó fél évével (benne a spanyol ingatlanokkal). A bírónő, ha kérdéseivel erre az ingoványos talajra tévedt, többször is fegyelmezetten korrigált: "Tudom, hogy egyébként a bank hitelkihelyezései nem tartoznak a vád tárgykörébe."
A per január 18-án folytatódik. | A Postabank-per: Felszíni fejtés | A Postabank-per másod- és harmadrendû vádlottját is meghallgatta a bíróság a karácsonyi szünet elõtt. Az ügyészség nagy vagyoni hátrányt (36,1 milliárd forint) okozó hûtlen kezeléssel vádolja a bank hét egykori munkatársát. (Az elõzményekrõl lásd: Princz, a derék katona, Magyar Narancs, 2004. október 28.; Intro, 2004. december 2.; Védirat, 2004. december 16.) | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_postabank-per_felszini_fejtes-53281 | 2005-01-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megfelelő program segítségével 3-4 év alatt a jelenlegi felére lehetne csökkenteni a korrupciót Magyarországon - mondta Fodor István, a köztársasági elnök által létrehozott Bölcsek Tanácsának tagja kedden, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Corvinus School of Management által a korrupció elleni védekezésről rendezett konferencián Budapesten.
A Bölcsek Tanácsa egy koordinációs hivatalt javasol a korrupcióellenes feladatokkal rendelkező állami szervezetek tevékenységének összehangolására. A korrupció rejtett, másodlagos elosztási csatorna a mai gazdaságban, amely nagyon drágán működik - mutatott rá előadásában Pelczné Gáll Ildikó, a parlament fideszes alelnöke, a rendezvény fővédnöke.
Egy 2008-as ügyészségi felmérés szerint a korrupciós eljárások 95 százaléka lakossági bejelentés alapján indult, a korrupció feltárására is hivatott állami intézmények csak 5 százalékkal részesedtek az eljárás indításból - ismertette a tényeket Kovács Attila, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője.
Szinte minden előadó csokorba szedte a korrupció okait. Ezek körébe sorolták az államigazgatási döntési folyamat átláthatatlanságát, a bonyolult jogi szabályozást, illetve a jogkövetés hiányát. A lelepleződés veszélyének alacsony szintjét. Az igazságszolgáltatás gyengesége is gyakori hivatkozási pont volt.
A hiányt, mint a korrupció egyik okát Pelczné Gáll Ildikó és Nagy János, a Vám és Pénzügyőrség országos parancsnoka említette. Az utóbbi előadó a hiányt úgy határozta meg, hogy a tisztességes és korrekt eljáráshoz nem jut hozzá az állampolgár, vagyis ebből van hiány.
Fodor István bemutatta a Bölcsek Tanácsa által javasolt programot, amellyel 10 év alatt a mai szlovén szintre lehetne szorítani a korrupciót Magyarországon. Eszerint a kormány és a reál szféra között jelző szintként helyezkedne el az APEH, a GVH és az ÁSZ. A Közbeszerzések Tanácsa, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal helyett pedig egy koordináló szervezet alakulna, amely a jelzőrendszert és a bűnüldözést hangolná össze.
Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a politikai hatalom gyakran gazdaságiba konvertálódik, és ennek a fordítottja is megfigyelhető. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke pedig a gyors nyomozást és bírói ítéletet sürgette a korrupciós ügyekben. A gyors eljárás feltétele pedig a speciálisan kiképzett szakember - mondta.
Egy kormányhatározat a magyar közszféra korrupciós térképének elkészítésére kötelezte az Állami Számvevőszéket. Csapodi Pál főtitkár elmondta, hogy tavaly decemberben kezdték a munkát, amellyel 2011 végére kell elkészülniük. A költségvetés erre 286,5 millió forintot adott. Mintegy 3 ezer közigazgatási szervezetet vizsgálnak meg.
Magyarországon a legtöbb korrupciós bűncselekmény - szám szerint 1 353 - 1979-ben volt. A mélypontot 1990-ben 335 bűncselekménnyel mutatta a statisztika. Az utóbbi 10 év átlaga évi 756 bűncselekmény. A számok mögött kimutatható korrupciós összeg azonban csak töredéke a valósnak - mondta Kovács Attila. A becsült korrupciós pénz ugyan is évi 100 milliárd forintos nagyságrendű.
A korrumpálásra használt, illetve kapott pénz felderítését, majd megadóztatását ismertette Szikora János APEH elnök. Az adózatlan jövedelem feltárásával a korrumpálási összegek kerülnek elő, míg a vagyonosodási vizsgálatok a korrumpált személynél deríthetik ki, hogy mennyit kapott. Felhívta a figyelmet arra is az APEH elnöke, hogy a fiktív számlák felderítése során a cégek adóeltitkolását össze kell vetni a tulajdonosok, és vezető alkalmazottak személyi jövedelemadójával. | Belföld: Évi 100 milliárd forint korrupciós pénz | Magyarországon a legtöbb korrupciós bűncselekmény - szám szerint 1 353 - 1979-ben volt. Az utóbbi 10 év átlaga évi 756 bűncselekmény. A számok mögött kimutatható korrupciós összeg azonban csak töredéke a valósnak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/az_allami_intezmenyek_nem_lelkesednek_a_korrupcios_ugyek_feltarasaert-595331 | 2010-03-23 13:58:57 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Háromnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, az első ülésnap hétfőn 11 órakor kezdődik a nemrégiben elhunyt Szabó János (MDF) volt országgyűlési képviselőről történő megemlékezéssel. A napirend előtti felszólalások után képviselői mandátumigazolás és eskütétel is várható.
Miután ugyanis a fideszes Dömötör Csaba európai parlamenti képviselő lett, az ő országgyűlési képviselői helyét Hegedűs Barbara foglalhatja el.
Vita lesz, majd döntés várható a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításáról, amely alapján az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy az ukrajnai háború miatt kihirdetett a veszélyhelyzetet 2025. május 18-ig meghosszabbítsa.
Ugyancsak döntenek az összeférhetetlenségi szabályokon változtató, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvénymódosításról.
A határozathozatalokat követően megtartják
az azonnali kérdések és válaszok óráját, ami után pedig a kormány tagjait interpellálhatják a képviselők.
A parlament nyolc előterjesztés bizottsági jelentésének és összegző módosító javaslatainak vitáját is lefolytatja, ezek között szerepel egyebek mellett a tavalyi zárszámadás.
Borítókép: Illusztráció ( | Új képviselő teszi le az esküt a parlamentben | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/uj-kepviselo-teszi-le-az-eskut-a-parlamentben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Belföld: Fővárosi tisztáldozat | A tavaly őszi hatalomátvételt egyedüli fővárosi cégvezetőként átélte, most azonban menni kellett - vajon mit tudhatott meg Tarlós István főpolgármester a hétvégén Kocsis Istvánról, a BKV vezérigazgatójáról? | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110906-fovarosi_tisztaldozat-1192581 | 2011-09-06 15:26:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Az ítélőtábla a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés vádja alól a harminchárom éves fiatalembert felmentette, mondván: a kistérségi megbízottak nem tekinthetőek hivatalos személynek. Az ítélőtábla ezzel megváltoztatta a Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítéletét, amely hivatalos személyként öt év börtönbüntetésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte Zuschlag János egykori kiskunhalasi frakciótársát.
Az ítélet nem jogerős, mert az ügyészség bejelentette, a Legfelsőbb Bírósághoz fordul. A harmadfokú eljárásra ez esetben lehetőség van, mivel az első és másodfokú ítélet ellentétes egymással.
Weiszenberger neve a Zuschlag János és társai elleni nyomozás során merült fel, majd ügyét elkülönítették az alapítványi csalásoktól.
Egy felvétel buktatta le
A vádat egy rejtett kamerás felvétel alapozta meg, amelyet a kunfehértói Rózsa Motel bérlője, F. Károly készített azért, hogy viszont tudja zsarolni Weiszenbergert, aki a korábban ajánlott részére egy vissza nem térítendő fejlesztési pályázati lehetőséget, majd a nyertes pályázatból öt millió forintot visszakövetelt. (A Rózsa Motel több mint 31 millió forintos fejlesztésre pályázott és 2004-ben 17 millió 182 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kapott a település-felzárkóztatási célelőirányzatból). Mivel F. Károly nem volt hajlandó a pályázati pénzből visszatéríteni, felvett egy beszélgetést, amelyen a kistérségi megbízott egy másik vállalkozónak is pályázatok bonyolítására ajánlkozott jutalék fejében. A felvétel szerint a pénzt az általa nem ismert döntéshozóknak kell majd visszaosztania.
A felvétel miatt Weiszenberger az ügyészségen beismerő vallomást tett, majd lemondott a tárgyalás jogáról és szerette volna ha ügyét - az enyhébb büntetés reményében - gyors eljárásban bírálják el.
Csak mese volt?
Fodor Endre bíró - aki a Zuschlag-per bírája is - azonban nem találta meggyőzőnek Weiszenberger beismerő vallomását, ezért hagyományos tárgyalásra utalta az ügyet. Weiszenberger ugyanis a nyomozás során elismerte: nyerészkedni akart, később azt vallotta, hogy csak blöffölt, majd azt mondta, csupán egy Mercedes személygépkocsit szeretett volna vásárolni. Legvégül viszont azt állította, mindaz amit mondott csak "mese" volt, hiszen semmiképpen nem tudta volna befolyásolni a pályázatok elbírálását.
Weiszenberger védője a döntést megtámadta és indítványozta az eljárás felfüggesztését, mert véleménye szerint az Alkotmánybíróságnak kellene állást foglalni abban a kérdésben, hogy ugyanaz a bíró, aki a gyorsított eljárásban is közreműködött tárgyalhatja-e tovább védence ügyét? A Szegedi Ítélőtábla az indítványt elutasította.
Weiszenberger László elhagyja a tárgyalótermet | Belföld: Weiszenbergert két és fél év börtönre ítélték | A Szegedi Ítélőtábla befolyással üzérkedés bűntettért két és fél év börtönbüntetésre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől Weiszenberger László volt kiskunhalasi MSZP-s önkormányzati képviselőt, kistérségi megbízottat. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/weiszenbergert_ket_es_fel_ev_bortonre_iteltek-585981 | 2010-03-16 16:41:42 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ahogy arról már lapunk is beszámolt tizennégy halálos áldozatot követelt az újvidéki vasútállomás tetejének beomlása. Az eset miatt a szerb építésügyi miniszter lemondott. A tüntetők felháborodását a tragédia hátterében álló feltételezett korrupció és a felújítási munkálatok során elkövetett súlyos hanyagság okozta. A szerb parlament ellenzéki képviselői szerveztek tüntetést a szerb kormány épülete előtt. A tüntetők, miután felszólalók szónokoltak, rövid sétát tartottak az elnöki palotáig.
Az ellenzéki képviselők jelezték, hogy a követeléseket a szerb parlament elé is benyújtják.
Borislav Novakovic, a Szerb Néppárt tagja és Újvidék volt polgármestere köszönetet mondott Belgrádnak és Szerbiának a szolidaritásért.
Felháborodottunk, mert az állam a felelős a bűncselekményért, és azokért a bűnözőkért, akik ezt a tragédiát okozták, a börtön nem elég, életfogytig tartó szabadságvesztés jár nekik
- jelentette ki Novakovic.
Srdjan Milivojevic a Demokrata Pártból elmondta, hogy az elnöki palota tele van rendőrökkel és zárva van, ezért a parlamentben fogják benyújtani a követeléseket. A kormányépület előtti felszólalások után a tüntetők a palotáig vonultak, ahol ismételten felolvasták követeléseiket. Az esemény szervezői bejelentették, hogy ha a követelések a hét végéig nem teljesülnek, folytatják az utcai tüntetéseket, és egyetlen ponttal ellátott indítványt nyújtanak be a parlamentnek:
a teljes kormány leváltását.
Pavle Cicvaric, a Harc nevű diákszervezet képviselője elmondta, hogy a rezsim áldozatainak" tiszteletére gyűltek össze, és hogy a normális Szerbia erősebb és nagyobb számú, mint a jelenlévők.
Akik felelősek az emberek haláláért, még mindig köztünk járnak
- mondta Cicvaric, hangsúlyozva, hogy nem lehet az ügyben ideológiai megosztottság, mert életekről van szó.
A szerb kormány ugyan teljeskörű vizsgálatot és elszámoltatást ígért . A bizalmatlanságot tovább erősíti, hogy egy héttel a tragédia után, Újvidéken is hatalmas tüntetés zajlott, ahol szintén a felelősök lemondását és a korrupció felszámolását követelték a több tízezren.
A tragédia napján az illetékes miniszter és a szerbiai vasutak infrastruktúrájáért felelős vállalat azt állította, hogy a beomlott tető nem tartozott a felújítási munkák körébe.
Azóta számos fotó és videó került nyilvánosságra, melyeken jól látszik, hogy a szerkezeten változtattak, a meglévő terhelést tovább növelve, ami a szakértők szerint hozzájárulhatott a katasztrófához. Ez a kiderült információ tovább erősíti a tüntetők felháborodását és a kormány elleni vádakat.
192.RS (@192_rs) által megosztott bejegyzés
Borítókép: Szerbiai tüntetők a kormány lemondását követelik. ( | A szerb kormány lemondását követelték a tüntetők az újvidéki tragédia után | A tüntetők a szerb kormány lemondását, a felelősök azonnali letartóztatását és a korrupció gyökeres felszámolását követelik, miután november elején beszakadt a vasútállomás teteje. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/szerb-kormany-lemondas-tuntetok-ujvideki-tragedia | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Úgy fest, nem tévedtek korábbi cikkünk forrásai: tarthatatlan határidőt szabtak eredetileg a hortobágyi volt bombázó lőtér lőszermentesítésére az illetékesek. Legalábbis erre utal az, hogy a munkát közbeszerzésen elnyert Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (KBSZT) egyik kiszemelt alvállalkozója, a Solymos és Társa Bt. megtagadta a részvételt a munkákban.
Mindez a megrendelő Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága és a KBSZT közötti szerződés második, idén májusi módosításából derül ki. A szerződéseket a KiMitTud oldalon kértük a nemzeti parktól (itt és itt) és a HM-től is. Mindkét adatgazda határidőben teljesítette az adatszolgáltatást.
Az egykori katonai bombázó lőtér mentesítése július 1-én torkollott tragédiába: hatástalanítás közben felrobbant egy 2,5 mázsás bomba, négy tűzszerész az életét vesztette.
Korábbi cikkünk a témában
Kiderítjük, ki és mennyit keresett a tragédiába torkolló hortobágyi lőszermentesítésen
Egy 1999-es kormányrendelet szerint lőszermentesítést csak a Magyar Honvédség tűzszerészei végezhetnek, fő szabályként közfeladatként, térítésmentesen. Olyan esetekben azonban – s ilyen a Hortobágy is -, amikor olyan területet kell átvizsgálni, ahol előre láthatóan számos robbanóanyag található a felszín alatt, kérhetnek ellenszolgáltatást.
A bombázó lőtéren és biztonsági zónájában 4 hektáron összesen 40 ezer helyen jelöltek robbanóanyag-gyanút a KBSZT emberei – azaz rengeteget.
Ebből lehetett sejteni, hogy alighanem a HM-nek volt bevétele a munkákból, de biztosat csak most, az adatigénylés teljesítése után tudhatunk. Meg abból – ami ugyan nem hivatalos nyilatkozatból, hanem a Közbeszerzési Értesítőben olvasható felhívásból derült ki -, hogy korábban, 2014-ben a honvédség „jogértelmezési vita” miatt levonult a területről, mondván, ez a munka nem közfeladat, meghaladja a kapacitásukat.
Hogy a következő évben mégis felvették a munkát újra, megint csak arra engedett következtetni, hogy megalkudtak a megrendelővel.
Most a HM azt közölte az Átlátszóval: 2013-ban 30 millió, 2014-ben (a szünetelés évében) 2 millió, tavaly pedig 296,3 millió forint volt a honvédség árbevétele a hortobágyi munkákból. A számok alakulása is alkufolyamatot tükröz. A 2014. decemberében kelt szerződés 1,1 milliárd forintról szól.
A munkákkal eredetileg a tragédia előtt egy hónappal, május 31-ig kellett volna végezni, a határidőt – a HM közlése szerint „a felek rugalmas hozzáállásának köszönhetően” – szeptember végére módosították.
Csakhogy az eredeti határidő még durvább volt: a 2013 augusztusában kelt első, a nemzeti park és a KBSZT közötti megállapodás 2014 decemberi zárást ír elő. Alighanem erre mondták a Solymos és Társa Bt. illetékesei, hogy kivitelezhetetlen, különös tekintettel arra, hogy bele esik a kemény hortobágyi tél, amikor jó eséllyel hetekig nem lehet földmunkát végezni, illetve a vadmadarak tavaszi költési időszaka, amikor pedig tilos a robbantásos tevékenység.
A cégnél nem kívántak nyilatkozni az Átlátszónak. Honvédségi forrásból úgy tudni, hogy valóban határidőn akadt fenn a cég, illetve azon is, hogy a KBSZT megítélésük szerint nem járt elöl az előkészítéssel sem.
Azt továbbra is csak találgatják honvédségi berkekben, hogy mi indokolta a nagy sietséget. Különös tekintettel arra, hogy forrásaink szerint már húsz évvel ezelőtt végeztek próbakutatásokat a területen, s készült is egy jelentés, miszerint a talaj súlyosan szennyezett és mielőbbi mentesítése volna indokolt.
A KBSZT ugyan szintén lőszermentesítésre szerződött, de a gyakorlatban – a kormányrendelet szellemében – „csak” a jelölést végzi a területen nettó 334 millió forintért. A munkákban alvállalkozók segítik – 10 százalék feletti arányban maradt a munkákban nagyobbik alvállalkozóként a HM tulajdonában lévő Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-je, továbbá a volt honvédtisztek érdekeltségében álló Tornádó Trade 2000 Kft., azaz a tágan értelmezett honvédség – a HM-cég szerepe miatt – még az 1,1 milliárdnál is több bevételre tehet szert a munkákból. | Betarthatatlan határidőt szabtak a hortobágyi lőtér lőszermentesítésére | Megtagadta az egyik alvállalkozó, hogy részt vegyen a később tragikus baleset színhelyévé lett hortobágyi lőszermentesítés munkáiban – egyebek mellett ez is kid | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/08/04/betarthatatlan-hataridot-szabtak-a-hortobagyi-loter-loszermentesitesere/ | 2016-08-06 22:35:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Fővárosi Bíróság keddi közleménye szerint a házi őrizet elrendelése óta eltelt rövid idő alatt nem változtak a házi őrizet különös indokai. “A gyanúsítások tárgyát képező cselekmények jellegére, kiemelkedő tárgyi súlyára, büntetőjogi fenyegetettségének mértékére figyelemmel még nem szűnt meg a szökés, elrejtőzés reális veszélye, de H. Miklós jelenléte az eljárási cselekményeknél a házi őrizettel biztosított” – írták.
Hagyó Miklóst egyebek között bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és zsarolással gyanúsítják.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest tavaly május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, miután a választásokat követően megszűnt a mentelmi joga. Előzőleg, május 14-én gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették.
A gyanú szerint Hagyó Miklós közvetlenül vagy közvetítőin keresztül utasításokat adott a BKV vagyongazdálkodási kötelezettséggel rendelkező egyes vezetőinek arra, hogy a közlekedési cég számára szükségtelen szerződéseket kössenek, például a HÉV utastájékoztató rendszerével, tanácsadással, kommunikációs tevékenységekkel összefüggésben.
Tavaly augusztus végén zsarolással is meggyanúsították: a hatóságok szerint 2008-ban főpolgármester-helyettesként arra utasította Balogh Zsoltot, a BKV akkori megbízott vezérigazgatóját, hogy adjon át neki évente 15 millió forintot. | Nem szökhet el Hagyó | Meghosszabbította a bíróság Hagyó Miklós házi őrizetét. A bíróság szerint még nem szűnt meg a szökés, elrejtőzés reális veszélye. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/03/22/nem_szokhet_el_hagyo/ | 2011-03-22 18:03:01 | true | null | null | fn.hu |
A Botka László és Lázár János közös pénteki sajtótájékoztatóján bejelentett közlekedési fejlesztéseket a fenti térképen is megnézheti. Ennek segítségével pontosabban látható, hol és milyen beruházások várhatóak Szegeden és környékén, amelyeket a város vezetése és az építési és közlekedési miniszter közösen jelentettek be a Városházán.
A térkép közepén a 2025 elején kezdődő Belvárosi híd-felújítás, amelyet 2 milliárd forintos támogatással valósítanak meg. Ez az átkelő az ország egyetlen önkormányzati tulajdonú Tisza-hídja, a munkálatok sürgetőek a híd állagának megóvása érdekében.
Emellett a harmadik Tisza-híd tervei is napirendre kerültek, amely vasút nélküli változatban valósulhat meg - egyelőre. Az építéshez szükséges előkészületek, például az érintett egyetemi épületek kiváltása, már 2026-ra befejeződhetnek, de Lázár szerint a híd megépítésére sem kellene sokat várni.
Az algyői Tisza-híd bővítése szintén kiemelt helyet kapott. Ez a projekt egy új, 2x1 sávos pálya építését, valamint a meglévő pálya felújítását foglalja magában, így a híd 2x2 sávossá válhat. A 47-es út további négysávosítása Hódmezővásárhely és Békéscsaba között a 2030-as években valósulhat meg. Szegeden belül az 5-ös út négysávosítása az M43-as feljáróig már most is konkrét tervek szerint zajlik, és 2025 végére elkészülhet. Ha már M43-as: itt a szegedi pihenőhelynél új lehajtót is terveznek, erről most pénteken volt először szó, Lázár által.
A vasúti fejlesztések szintén hangsúlyosak. A BYD-gyár logisztikai igényeinek kiszolgálására megkezdik a Cegléd és Kiskunfélegyháza közötti vasúti szakasz korszerűsítését, valamint a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vasút teljes átépítését és bővítését. Ezek a fejlesztések nemcsak a teher-, hanem a személyszállító vonatok számára is előnyösek lesznek, ami azt jelenti, hogy - egyelőre nem tudni, mennyivel, de - csökkenni fog a budapesti intercityk menetideje is.
Emellett villamos- és trolibuszbeszerzés is szerepel a tervek között, amelyet az uniós kötöttpályás forrásokból próbálnak finanszírozni. Ez külön ráfér a városra, hiszen ha a vasútvillamosokat nem számítjuk, 13 éve nem álltak forgalomba villamosok (még használtak sem), trolibuszból pedig néhány új szóló darab bár érkezett most, új csuklósból 2014 óta egy sem.
A térképen követhetők a BYD-gyár logisztikai fejlesztései is, különös tekintettel a Kiskundorozsmára tervezett vasúti terminálra, amely magántőkével valósulna meg.
A térség nemzetközi szintű fejlesztését a röszkei határátkelő átalakítása képviseli, amely kínai-szerb-magyar együttműködésben a schengeni övezet legnagyobb kapuja lehet Lázár János elképzelései szerint.
A Nagyállomás környékének átalakítása is helyet kapott a térképen. A "plázásítás" részeként a Mars téri buszpályaudvart az állomás mellé helyeznék át, míg a felszabaduló területen új fejlesztések, például irodaházak vagy lakóépületek épülhetnek.
A térkép egy átfogó képet nyújt a Szegedet érintő legfontosabb közlekedési beruházásokról, megkönnyítve azok megértését és követését a lakosság számára. Az újítások célja, hogy lépést tartsanak a város és a régió fejlődésével, és hosszú távon fenntartható közlekedési rendszert alakítsanak ki. | Térképen a Botka-Lázár-találkozón bejelentett szegedi közlekedési fejlesztések | Hidak felújítása és építése, vasutak és közutak bővítése és logisztikai fejlesztések Szegeden – nézze meg térképen, hogyan változhat a város közlekedése az épülő kínai autógyár miatt. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-11-16/terkepen-a-botkalazar-talalkozon-bejelentett-szegedi-kozlekedesi-fejlesztesek/6737a96b47d3c02929a74ade | null | true | null | null | szegeder.hu |
A Magyar Péter ellen folyó eljárás komoly politikai hullámokat vert az Európai Parlamentben, miután az ügyészség kezdeményezte a Tisza Párt elnökének mentelmi jogának felfüggesztését. Ahogy arról lapunk is beszámolt, Magyar Péter egy budapesti szórakozóhelyen, a 2024. június 21-i diszkóbotrány során ellopott egy mobiltelefont, konkrétan a telefont a Dunába dobta .
Az Európai Parlament jogi bizottsága, amelynek feladata a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó kérelem elbírálása, Krzysztof Smiszek lengyel baloldali képviselőt jelölte ki a jelentéstevői posztra. Smiszek, aki nyíltan vállalja LMBTQ-identitását és korábban a lengyel baloldali politikai élet aktív szereplője volt,
egyértelműen elkötelezett politikai irányvonalat képvisel.
Dziś w Sejmie ukonstytuował się Parlamentarny Zespół ds Równouprawnienia Społeczności LGBT+!
Dziękuję koleżankom i kolegom za powierzenie mi funkcji przewodniczącego.
Roboty będzie wiele, bo ostatnie lata to głównie nienawiść,poniewieranie drugim człowiekiem.
Czas na równość! pic.twitter.com/isEx20ixrP
A jelentéstevő személye máris heves vitákat váltott ki, mivel
Smiszek ismert a konzervatív értékekkel szembeni kritikáiról és aktív szerepvállalásáról az LMBTQ-jogok előmozdításában.
Politikai karrierje során több kezdeményezést is indított, amelyek célja a szexuális irányultsággal kapcsolatos jogszabályok szigorítása és az LMBTQ-közösség jogainak védelme. Smiszek a lengyel politikai életben is figyelmet felkeltő személyiség, aki a baloldali LMBTQ-lobbisták körében ismert.
Smiszek nyíltan vállalja homoszexualitását, és élettársával, Robert Biedrońnal közösen a melegjogok lengyelországi és európai szintű támogatói közé tartozik.
Politikai munkája mellett Smiszek gyakran mutatkozik transznemű személyekkel és drag queenekkel, így próbálja hangsúlyozni a sokszínűség és elfogadás fontosságát. Jó barátságot ápol Conchita Wursttal, az Eurovíziós Dalfesztivál győztesével, aki transz előadóként vált a sokszínűség és bátorság jelképévé világszerte.
Egy közös eseményen készült fotójukhoz Smiszek a következőket írta:
Gyönyörű este gyönyörű emberekkel! Conchita Wurst bátor művész egy gyönyörű üzenettel a világnak. Megállíthatatlanok vagyunk!
Mindemellett
nyíltan kiáll a háborút támogató politikák mellett, rendszeresen lobbizott a fegyverszállítások és az Ukrajnának nyújtott további pénzügyi támogatások érdekében, valamint EP-képviselőként is támogatta az ilyen jellegű javaslatokat.
De Magyar Péter politikai védelmet élvezhet Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője részéről is. A Tisza Párt vezetője mind a migrációs paktum gyorsított bevezetését, mind a genderpropaganda támogatását megszavazta , ezzel is erősítve politikai kapcsolatait Brüsszellel és a néppárttal.
Manfred Weber politikai védelmet biztosít az Európai Parlamentben Magyar Péternek
- jelentette ki korábban Deutsch Tamás, majd hozzátette:
Ezért a büntetőjogi mentességért cserébe Magyar Péter mindenben Brüsszel és a néppárt legalázatosabb szolgája lesz.
Amennyiben Magyar Péter továbbra is megőrzi brüsszeli pozícióját, várhatóan mindenben megfelel a néppárt és a brüsszeli baloldal politikai elvárásainak.
A jövőben a mentelmi jog felfüggesztéséről döntő eljárás hónapokat vehet igénybe, és az EP-beli döntés precedens értékű lehet az ilyen típusú ügyekben.
Borítókép: Krzysztof Smiszek és párja, Robert Biedron ( | Ő vezeti a Magyar Péter mentelmi jogával kapcsolatos eljárást | Kiderült, ki segítheti Magyar Pétert a mentelmi jogával kapcsolatban. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/o-vezeti-a-magyar-peter-mentelmi-jogaval-kapcsolatos-eljarast | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2016 tavaszáig összesen nettó 292 millió forint értékben kötött szerződéseket a jegybank és alapítványai a made in Heiszler Kft-vel. A három éve alapított cég tulajdonosa ekkorra már kisebb cégtemetőt tudhatott maga mögött; de az MNB-s pénzeső beindulása előtt a made in Heiszler sem muzsikált valami fényesen, 2013-ban mindössze 13 milliós árbevétele volt.
A cég honlapja szerint a made in Heiszler Kft. a programozástól az építési generálkivitelezésig szinte mindenhez ért, most éppen műemlék-felújításában utaznak. A cégvezető és egyedüli tulajdonos Heiszler Zoltán grafikus és lakberendező. 1990 -től kezdődően 11 cégben bukkan fel Heiszler, ezek közül hetet felszámoltak, egynek pedig kényszertörlés lett a vége. A cégek jellemzően valamilyen nyomdai tevékenységgel foglalkoznak, a made in Heiszler főtevékenysége a forma- és divattervezés.
A kitartó vállalkozó 2010 szeptemberében megalapítja a Hellohz Kft-t. A cég legnagyobb árbevételét az alapítás évében realizálja, ez nettó egy millió kétszáz ezer forint. Az alapítás évét követően viszont már csak veszteséget termelő cég ellen több végrehajtás is indul: a NAV már 2011-től követeli a cégtől a jussát, 2014 augusztusában a Budapesti Elektromos Művek kér végrehajtást.
Heiszler Zoltán 2015 novemberében nyitotta meg H-creative néven a kiállítótermét, az eseményen Kovács Ákos dalszerző-énekes is közreműködött. A megnyitón Heiszler Zoltán művészeti vezető beszélt cégének új, teljes mértékben önerőből fenntartott tevékenységéről.
Megnyílik a Pallas Athéné aranybánya
A nem túl rózsás előzmények után a grafikus-lakberendező 2013 januárjában megalapítja a made in Heiszler Kft-t. Az MNB a KBE/104/2013 számon regisztrált közbeszerzési eljárásra ezt a Kft-t hívja meg ajánlatevőnek bankjegy és éremgyűjtemény fotózásra. Az üzlet a cégnek nettó 3 millió 480 ezret hoz, de a munkát valójában a 2013. július 29-én, tehát az MNB közbeszerzési kiírása előtt két hónappal alapított Circumstances Creative Kft. végezte el alvállalkozóként.
A cég egyik tulajdonosa Káré András fotós, webdizájn fejlesztő, Káré készítette Semjén Zsolt honlapját, de a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont portálján is Káré van programozóként feltüntetve.
A Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint a made in Heiszler Kft. 2016-ig az egyetlen közbeszerzésen sem kapott megbízást – ekkor nyert el az MNB kiírására egy nettó 23,8 millió forintos keretszerződést, mely alapján az MNB székházában kell majd konkrét megállapodás szerint bizonyos feladatokat ellátni: kreatív dizájn, belsőépítészeti tervezés, műszaki ellenőrzés, egyebek.
Ez azonban csak a töredéke a made in Heiszler jegybankos megbízásainak: a kft 2014 februárjától mindenféle versenyezés nélkül 292 millió forint értékben kapott munkát az MNB-től és az alapítványoktól. Sőt, a teljes összeg, amihez Heiszler cége a Palllas Athéné-klónoktól jutott, ennél is több, mivel a cég készítette az alapítványok nem túl igényes honlapjait: ez konkrétan egy ingyenes motorra és sablonra épített portált jelent.
Ha a jegybanktól kapott pénz nem közpénz, akkor miért kellene közbeszerzés?
Bonyolult jogi probléma, hogy az MNB által alapított alapítványok a közbeszerzési körbe tartoznak-e. Annyit az AB vonatkozó határozata alapján mindenképp mondhatunk, hogy az alapítványok által megvalósított beruházásokat közpénzből, támogatásból finanszírozták. De annak, hogy az alapítványok közbeszerzéseken versenyeztették volna a vállalkozókat, kicsi a valószínűsége, ugyanis a Közbeszerzési Hatóság honlapján egyetlen közzététel nem található a Pallas Athéné alapítványok részéről.
Nézzük milyen nem-közbeszerzéses megbízásokat nyert el Heiszler cége az MNB-alapítványoktól:
Időrendben az első megbízást 2014 februárjában kapta a made in Heiszler „irodai berendezési és belsőépítészeti munkák elvégzésére”, a vállalkozói díj nettó 18,8 millió forint volt. Néhány hónappal később, júniusban újabb megrendelés jön, ezúttal is belsőépítészeti feladatokra 12,9 millióért. 2015-ben 71 darab iroda-és tárgyalószékeket rendeltek Matolcsyék alapítványai Heiszler cégétől nettó 5,6 millióért. (Szűkmarkúnak ez a beszerzés sem mondható: bár divatos dizájntermékről van szó, a darabonkénti százezer forint körüli ár elég borsos.)
Az együttműködés 2015 nyarán indul be igazán: július és szeptember között a Budapest I. kerület Ybl Miklós tér 8-ban az alapítványi iroda, oktatóközpont, tanári szobák és közösségi tér belsőépítészeti és kivitelezési munkálataira nettó 34 millió forint értékben, ugyanitt audiovizuális és számítástechnikai rendszer kiépítésére nettó 66 millió forint értékben szerződik a made in Heiszlerrel a PADA, a PADS és a PAGEO. Ugyanezek az alapítványok bízzák meg Heiszler cégét december 8-án a Döbrentei utca 2. alatti Alapítványi Oktatóközpont „kiegészítő munkálataival” 5 millió plusz áfáért. 2016 február 1-jén újabb megbízás érkezik, ezúttal is IT-szolgáltatásokra, nettó 6 miióért.
Az MNB-alapítványok igen elégedettek lehettek a made in Heiszlerrel, hisz 2015. december 22-én már az MNB ajánlattételi felhívásával kopogtatott a postás a kft székhelyén. Heiszler cége lett a nyertes ajánlattevő, így a január 29-én megkötött, nettó 23,8 milliós keretmegállapodás alapján óránként 19 ezer forintba kerülő szakértői és tervezési szolgáltatásokat vásárolt az MNB a made in Heiszler Kft-től. A cég a szerződés értelmében az MNB székházának felújítást készíti elő.
Ezt követően, 2016. március 17-én beazonosíthatatlan munkaterületre a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány két darab, egyenként csaknem 20 milliós szerződést köt a Kft-vel belsőépítészeti kivitelezési munkálatokra.
Bár az MNB által kiadott, az alapítványok szerződéseit tartalmazó táblázatokban elég nagy a káosz, annyit sikerült kisilabizálni, hogy a semmiből támadt Made in Heiszler Kft. két év alatt nettó 292 milliónyi (egész pontosan 292 621 550 forint) megbízást kapott az MNB-től, és annak közpénz-átalakító leányaitól.
kép forrása: www.kortarsonline.hu | Százmilliók egy semmiből jött cégnek az MNB-alapítványoktól | 2016 tavaszáig összesen nettó 292 millió forint értékben kötött szerződéseket a jegybank és alapítványai a made in Heiszler Kft-vel. A három éve alapított cég | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/04/30/szazmilliok-egy-semmibol-jott-cegnek-az-mnb-alapitvanyoktol/ | 2016-04-30 23:40:02 | true | null | null | atlatszo.hu |
LM
2013.04.03. 04:37
Hűtlen kezelés és tartozás fedezetének elvonása miatt indítottak eljárást az MFB egyik korábbi hitelkihelyezése miatt – számolt be a Magyar Nemzet.
A lap szerdai számában ismerteti, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tette a feljelentést, mert vizsgálata szerint több mint 9,7 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhattak az államnak azok az MFB-hitelek, amelyeket a szolnoki papírgyár építésére és működtetésére adtak egy offshore-hátterű cégnek az MSZP-kormányok idején. Az eljárás ismeretlen elkövető ellen indult. | Tízmilliárdos ügy robbant ki a hazai bankóriásnál | Hűtlen kezelés és tartozás fedezetének elvonása miatt indítottak eljárást az MFB egyik korábbi hitelkihelyezése miatt – számolt be a Magyar Nemzet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2013/04/tizmilliardos-ugy-robbant-ki-a-hazai-bankoriasnal | 2013-04-03 09:15:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Fidesz-frakció Facebook-oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről, arról, hogy miért szavazták meg őket és mit várhatnak tőlük az emberek - közölte bejegyzésében Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Elmagyarázzuk a döntések hátterét és válaszokat adunk a politikai ellenfeleink rosszabbnál rosszabb ötleteire. Lerántjuk a leplet a hamis állításaikról, a kínos ügyeikről és a legújabb agymenéseikről
- közölte a politikus.
Hozzátette: itt fogják helyreigazítani a liberális propagandasajtót és itt fogják cáfolni a számtalan csúsztatást, amit a munkájukról közölnek.
Keleten háború, Európában gazdasági problémák, új amerikai elnök, uniós feszültségek, de nekünk a magyarok az elsők
- mondta Kocsis Máté. | Fidesz-frakció: új irány a közösségi médiában | A Fidesz-frakció közösségi oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/fidesz-frakcio-a-kozossegi-mediaban-video | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda felszámolásának napján tulajdonosa, a MED 21 Kft. megszüntetését kezdeményezte a cégbíróság. A törvényességi eljárást az APEH indította el. A cég a bírósági adatok szerint kilenc éve nem nyújtott be mérleget. A cégbíróság a megszüntetésre irányuló eljárás megindítását azzal indokolta januári bejegyzésében, hogy "a cég székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található, tartózkodási helye is ismeretlen, illetve a cég képviseletére jogosult lakóhelye ismeretlennek minősül, mivel lakóhelye külföldön van, és nincs a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja". Hogy egészen precízen mennyivel adós a társaság, azt nem tudni.
Az adóhatóság megkeresését csak magának a cég igazgatójának, Bakos Erikának vagy törvényes meghatalmazottjának adná ki a cégbíróság. A cégtulajdonos MED 21 igazgatója, Bakos Erika - a Fidesz választmányi elnöke, Kövér László testvérének, Kövér Szilárdnak a felesége - nem lakik a cégjegyzékben jegyzett címén, Nagytarcsán. A MED 21 Kft. 2001 januárja óta bejelentett székhelyén, Újpesten, az Istvántelki út 80-82.-ben évek óta üzletközpont áll. Nem csoda hát, ha az APEH sem éri el.
A később MED 21-nek nevezett társaságot 1993-ban Kövér Szilárd alapította feleségével Burn Kft. néven, egy évvel később ruházták át Bakos Erika jászberényi szüleire. Csakhogy az apa, Bakos István évekkel ezelőtt a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott, nincs ismerete a cégről. Nem tudunk róla, hogy jogerősen helyreigazította volna ezt a közlést. Jászberényi bejelentett telefonjukon nem értük el a Bakos szülőket: a szolgáltatás nem működik.
Keressük tehát Kövér Szilárdot és feleségét. A Kövér-házaspár hét éve egy nagytarcsai címen (is) szerepel a cégbejegyzésekben. A földszintes, hagyományos falusi házban épp nincs senki, amikor becsöngetünk, de mindkét szomszéd azt mondja, Kövéréket nem ismernek, itt mások laknak. Telefonon elérjük a ház tulajdonosát, egy hölgyet, aki elmondja: Kövér Szilárdék sosem laktak ott, de a fia ismeri őket. A fiával azonban többszöri próbálkozás után sem sikerült beszélnünk. Szerettük volna megtudni, hogy érhetnénk el Kövér Szilárdot. A cégbíróságon ugyanis találtunk olyan tértivevényes levelet, amit ezen a címen a hölgy fia vett át Kövér Szilárd számára.
- Biztosan megvan rá az okunk - mondta Bakos Erika a cégbírósági bejegyzésekben használt fiktív lakcímre vonatkozó kérdésünkre. Amikor az adótartozásra kérdeztünk, viszszakérdezett: a MED 21-nek van adótartozása? Arra, hogy a cég mikor készített adóbevallást, kis hallgatás után közli: sajnálja, de nem tud segíteni. A cégbíróságon sem kaptunk választ arra, miként működhetett egy cég zavartalanul és szerezhetett meg új és újabb nyomdákat, ha huzamos ideig nem teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. - Ezek szerint eddig nem észlelte senki. Ha ön igen, kérvényezze, hogy a törvényes intézkedést tegyék meg - biztatott a MED 21 törlésével foglalkozó bíró fogalmazója.
A Bakos szülők aláírása gyakorta feltűnik a cégbírósági papírokban. Töröcskei László ügyvéd neve is felbukkan a társaság iratain ellenjegyzőként. Ő az 1994-es alapítástól 2006-ig igazgatósági tagja volt az 1998 márciusáig Mahir Nyomda Rt. - ettől 2001 októberéig Zenith -, majd Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt. nevet használó, a 2007 októberétől a százmillió forintot meghaladó adótartozást felhalmozott cégek listáján szerepeltetett, két hónapja Magyar Nyomdaügynökség Zrt. néven felszámolt és törölt részvénytársaságnak. (Az ügyvéd az ismert üzletember, Töröcskei István testvére.) A MED 21 tizedik éve tulajdonosa a márciusban a cégjegyzékből törölt nyomdacégnek.
Kövér Szilárd is az első perctől tagja a cég igazgatóságának, 2006 júniusában pedig vezérigazgatóvá választották. Ő nyújtotta be a vállalkozás utolsó, 100 milliós kötelezettségről szóló, 2005. évi mérlegét 2007 januárjában. Ebből kiderül: a köztartozáson túl a 37 fős cég 38 millió forintnyi bérrel is tartozott dolgozóinak. A felszámoló konténert, fényképezőgépet, nyomtatót hirdetett meg értékesítésre, félmilliós értékben. Ennyi maradt. Pedig Kövérék 1999-ben megvásárolták a felszámolás alatt álló Egyetemi Nyomda gépeit is, s addig is nyomtattak valamivel. Az utolsó hivatalos székhelyen, Újpesten, az Erkel utcában sincs nyomuk. Sőt, a ház lakói sosem hallottak róluk. Cégtábláról sem tudnak.
A történet emlékeztet az egykor Fidesz-közeliként ismert cégek pályaívére: midőn köztartozásuk nagyra nőtt, eltűnnek. Így volt ez a Századvég néven még többek, köztük Orbán Viktor részvételével is alapított kiadó és nyomda kft. esetében, amit Centum Kft. néven adtak tovább egy Kaya Ibrahim nevű, Németországban élő török vendégmunkás papírjaival aláíró személynek. A XX. kerületbe, a Serény utca 4.-be voltak bejelentve. Ugyanez volt a telephelye 1996-tól a szintén felszámolás alatt álló Arzenál Nyomdaipari Kft.-nek, amelynek korábbi tulajdonos cégei közül négy szintén a Kaya Ibrahim papírjaival dolgozó ismeretlennél végezte. A kft. a "királyi" nyomdacégen keresztül a MED 21 tulajdonában állt.
Ugyancsak eljárást indított az APEH a 2003 februárjában a Kövér Szilárd, Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója és Várhegyi Attila, a Fidesz egykori pártigazgatójának a felesége által alapított, majd másfél évre rá Kövér Szilárdnak és családi érdekeltségének továbbadott Magyar Egyetemi Kiadó Kft. ellen. A bíróság tavaly márciusban elrendelte a cég felszámolását. Az újpesti székhelyről - amely az emléktábla szerint a Széchenyi-terv támogatásával épült - évekkel ezelőtt elköltöztek.
Hogy innen hová kerültek az egykori Egyetemi Nyomda felszámolásán megszerzett nyomdagépek, azt a telepen nem tudták megmondani. A kiadó kiugróan magas honoráriumot, 18 millió forintot fizetett Orbán Viktornak A történelem főutcáján címen 2003-ban kiadott könyvért, amit a Fidesz elnökének beszédeiből állított össze Schmidt Mária. A felszámoló a leghatározottabban elutasította lapunk megkeresését.
Az Orbán-könyv kiadását követő évben új kiadó- és nyomdacéget hozott létre jórészt ugyanez a személyi kör. A felszámolás alatt álló egyetemi kiadó az alapítás után fél évvel kiszállt az Art-East XXI. Kiadó- és Nyomdaipari Kft.-ből, átadva helyét Várhegyi Attilánénak. Ekkor Schmidt Mária és Várhegyiné egyetemi kiadóbeli üzletrészét átadta Kövér Szilárd és felesége családi érdekeltségének, a Brill Európa Ügynökség Kft.-nek. A Brillt Bakos Erika vezeti, saját és édesapja tulajdonában áll. A nyomdai tevékenységet is felvett társaság 9 éve nem nyújtott be mérleget, és rákosszentmihályi székhelyén sem találtuk.
A Brill székhelyeként feltüntetett, szép, nagy, rendezett családi ház tulajdonosa szerint Kövérék három éve költöztek el, de nem tudja, hová. - Kövér Szilárd talán Garnischpartenkirchenben van, vagy Olaszországban, az Erika talán Esztergomban. De lehet, hogy a Nádor utcában - mondja a férfi. (Kövérék első lakhelyeként ez szerepelt a 90-es évek elején a cégbírósági aktákban.)
A szintén a könyvkiadást főtevékenységül választó Arzenál Kft. fizetésképtelen, október óta felszámolás alatt áll. A kilencvenes évek elején létrehozott Arzenál 110 milliós késedelmi adópótlékából az APEH a Horn- és az Orbán-kormány idején 93 millió forintot elengedett. Az Arzenál ellen 2000 és 2004 között többször indult adóvégrehajtás. Utolsó tényleges vezetői, Kövér Szilárd és Újvárosi Lajos. Ők 1993-tól irányították az Arzenált. A cégvezetést 2001-ben sajátos módon adták át a Centum Nyomda egykori üzemvezetőjének, Pataki Zsoltnak. (Újvárosi azóta nem is bukkant fel e körben.) Akkor azzal kereste meg a már régóta betegeskedő Patakit, hogy a Kövér család kéri, legyen ügyvezető. A szakember örült a lehetőségnek. Otthon lerajzolta, hogyan álljanak a gépek, amiket ismert, hiszen az Egyetemi Nyomdában 14 évig gépmesterként dolgozott.
- Boldog voltam, gondoltam, megbecsülik a tudásomat. Megmondtam, hogy csak otthonról tudok segíteni, a betegségem miatt csak 200 métert mehetek, azután fulladok. Aláíratott velem valami papírt. Vártam, vártam, semmi, fölhívtam, hogy mi van, mert nem jönnek a fiúk, mire azt válaszolta, hogy nem érnek rá, nagyon elfoglaltak, ne foglalkozzak vele. Egyszer a nejem véletlenül észrevette, hogy ügyvezető vagyok az Arzenálban. Először a cégbíróság keresett meg, elmondtam, hogy fogalmam sincs az Arzenálról. Az APEH nem keresett, csak a felszámoló - úgy hallottam, hogy nem tud bejutni a Serény utca 4.-be, már évek óta.
A cég létezéséről ugyan nem volt fogalmam, mit tudom én, milyen neve volt, csak a Centumot, Zenithet ismertem, egymás után dolgoztak az új nevű nyomdák, mindig jöttek szólni, hogy ilyen név lesz, s akkor átírtam, amit kellett. Amikor a fideszes óriásplakátok, szórólapok elkészítését a kampányban nem bírtuk kapacitással, azt meg kellett szervezni - borzalmas nagy munka volt. Amikor a felszámoló hívott, rögtön jelentkeztem, megadtam a telefonszámomat. Azóta nem jelentkezett. Valami számítógépes kft. számította ki a fizetést, az anyagokat stb., az összes munkalapunk oda került a központba a Kövér Szilárdékhoz. Egyszer jártam ott, a Deák tér mellett, az Anker közben. Kövér Szilárd fogadott - mondja Pataki Zsolt, aki jelenleg szívszanatóriumban fekszik. Pénzt, állítja, nem kapott.
S hogy most hol vannak a nyomdagépek? Nem tudni.
Cégtérkép
Magyar Nyomdaügynökség Zrt. (Jogelődök: Mahir Nyomda Rt., Zenith Nyomda Rt., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt.) Felszámolva, majd törölve (2009. 03. 18.). Szerepel az APEH listáján, amely a 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező cégeket összesíti.
MED 21 Ügynöki és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (Jogelőd: Burn Kft. ) Megszüntetési eljárás alatt. Székhelyén nem találja a bíróság, 1999. évre nyújtott be utoljára mérleget.
CENTUM Kiadó, Piacszervező és Nyomda Kft. (Jogelőd: Századvég Lap- és Könyvkiadó Kft.) Hivatalból törölve (1998. 09. 14.) 88 milliós adótartozást hagyott hátra.
ARZENÁL Nyomdaipari Kft. Felszámolás alatt (2008. 10. 07-től). 100 milliót meghaladó adótartozása volt.
Magyar Egyetemi Kiadó Kft. Felszámolás alatt (2008. 03. 19-től)
Brill Európa Ügynökség Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Működik, de 1999. évre nyújtott be utoljára mérleget.
Bakos Erika a fideszes vezetésű XXII. kerület önkormányzatának polgármesteri kabinetfőnöke volt a közelmúltban. A Hazáért Érdemkeresztet itt vehette át a Pofosztól október 23-án. Nemrégiben váltott: jelenleg Esztergom önkormányzatának polgármesteri kabinetfőnöke. Esztergom tavaly október 23-án választotta díszpolgárává Orbán Viktort.
Szerettük volna megszólaltatni Kövér Szilárdot. A Serény utcai egykori telephelyen fitneszszalon van, a nyomda utolsó székhe-lyén, az újpesti Erkel utcában a márciusban törölt nyomdacégnek nincs jele. Újpestre is elmentünk, de az Iparipark utca 9.-ben azt mondták: a Magyar Egyetemi Kiadó Kft. rég elköltözött utolsó székhelyéről. Mára csak a cégbírósági aktákban előforduló - az Arzenálnak is ez volt a postafiókszáma - közös postafiók jelzi: ezek a cégek valaha működtek.
Az igen elfoglalt Bakos Erikát az esztergomi önkormányzatnál többszöri próbálkozás után értük el telefonon, de a tájékoztatástól elzárkózott. | Archívum: Kövér Szilárd eltűnt cégei nyomában | A több mint százmillió forint adóval és a munkásai bérével is elmaradásban lévő Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt. fölszámolása és a cégjegyzékből való márciusi törlése után ezúttal annak tulajdonos cégét, a MED 21 Kft.-t szünteti meg a bíróság, mert nem találják székhelyén. Mi is így jártunk. Midőn a tartozás nagyra nőtt, a cég eltűnt. A történet ismerős. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/20090604-eltunt_nyomdagepek__futoszalagon-335629 | 2009-06-04 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Federico Lombardi atyának, a Vatikán szóvivőjének nyilatkozata szerint Gianluigi Nuzzi újságíró könyve becsületsértő szándékú, és kimeríti a bűncselekmény fogalmát. A Vatikán ezért bűnvádi eljárást kezdeményezett a szerző, és mindazok ellen, akik részt vettek a belső információk kiszivárogtatásában.
Egyebek között olyan leveleknek az illetéktelen a nyilvánosságra hozatalában, amelyeket XVI. Benedek pápa írt, illetve kapott. Lombardi szerint ezért a vádpontok között a levéltitok megsértésének is szerepelnie kell. A pápa magánéletébe való beavatkozásról van szó - tette hozzá a szóvivő. Lombardi közölte, hogy a Vatikán nemzetközi szintre is emelheti az eljárást, tekintve, hogy a Vatikán titkos diplomáciai távirataiból is sokat kiszivárogtattak.
A Vatikán a héten jelentette be, hogy bizottságot állított fel azzal a feladattal, állapítsa meg, miként történhetett meg az, hogy a bizalmas dokumentumok a médiához kerültek, amely néhányat közülük már nyilvánosságra is hozott. Amióta Federico Lombardi szóvivő a Wikileaks internetes kiszivárogtatóra célozva elismerte, hogy a Vatikánban is gondok vannak bizalmas információk napvilágra kerülésével, az olasz sajtóban "Vatileaks" néven fut az ügy.
A kiszivárgott anyagok között szerepelt Carlo Maria Vigano érseknek, a Szentszék egyik vezető munkatársának az a két levele, amely a vatikáni adminisztráción belüli korrupcióra és nepotizmusra panaszkodik. A főpap szóvá tette azt is, hogy Washingtonba küldték pápai követnek, amit személye mellőzésének értékelt.
A most megjelent könyv napvilágra hozta azokat az intrikákat, amelyek a Vatikánon belüli hatalmi harc jegyében a Szentszék második emberének számító Tarcisio Bertone bíboros államtitkárt célozzák.
Ugyancsak beszámol arról, hogy XVI. Benedek és Giorgio Napolitano olasz államelnök 2009 januárjában titokban találkoztak, illetve kiteregeti azokat a belső bizalmas információkat, amelyek az olasz püspöki konferencia lapja, az Avvenire főszerkesztőjének a menesztésével foglalkoznak.
Dino Boffónak azért kellett távoznia, mert az akkori olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi szexuális kicsapongásait bírálta, mire a Berlusconi sajtóbirodalmához tartozó Il Giornale melegnek nevezte a főszerkesztőt, s leközölt egy állítólagos bírósági ítéletet, amelynek értelmében Boffót pénzbírságra ítélték azért, mert megfenyegette egy homoszexuális barátjának a feleségét. | Eljárást indít a Vatikán az Őszentsége című könyv írója ellen | Eljárást indít a Vatikán az Őszentsége című könyv írója ellen - A Vatikán titkos diplomáciai iratai, a pápa magánlevelezése és korrupcióra utaló iratok is olvashatóak a könyvben. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2012/05/20/eljarast_indit_a_vatikan_az_oszentsege_cimu_konyv_iroja_ellen/ | 2012-05-20 16:05:00 | true | null | null | Index |
A parlament már tárgyalja a Rogán Antal által beterjesztett házszabály-módosítást, amelyben legalább egy csapdát is elrejtett a fideszes frakcióvezető. (A mostani házszabályt februárban fogadta el a kétharmados parlament - ám az csak az új Országgyűlés megalakulásával lépett hatályba, amit Rogán máris számos ponton megváltoztatna.) A javaslat hatályon kívül helyezné a levezető elnökök szavazására vonatkozó szabályokat.
A 24 éves demokratikus parlamenti szabályok szerint a parlamenti ülést levezető elnök soha nem szavaz a parlamenttel, csak abban az esetben, ha a szavazás döntetlenre áll, vagyis szavazategyenlőség alakul ki az igenek és a nemek között. Ekkor az adott kérdésben - akár egy törvényjavaslat sorsáról - az elnöki szavazat dönt. Ilyenkor általában az elnök arra szavazott, ahová a frakciója.
A parlament ülését felváltva vezetik a kormánypárti és ellenzéki elnök, illetve az alelnök. Elnöki szavazat nagyon ritkán dönt akár csak egy módosító javaslat sorsáról, ugyanis a mindenkori kormánypárti frakció elemi érdeke, hogy elegendő képviselővel rendelkezzen a szavazásokkor.
Rogán Antal frakcióvezető most úgy látja, hogy ez a 24 éves gyakorlat súlyosan antidemokratikus - érvelése szerint semmi nem indokolja a levezető elnök szavazati jogának korlátozását. A Fidesz politikusa hivatkozik a más uniós tagállamok gyakorlatára - így például sem a német, sem a francia, sem az olasz, sem a spanyol, de még az Európai Unió parlamentjében sem korlátozzák a levezető elnök szavazati jogát - ezek alapján idehaza sem indokolt. Rogán az indoklásban ugyan nem tér ki arra, hogy az unió többi kéttucat tagállamában milyen szabályok vonatkoznak az elnöki szavazásra - de vélhetően lehetne a magyar gyakorlathoz hasonló példákat találni.
Kibújt a szög a zsákból - nem lenne meg mindig a kétharmad
Hogy miért lett fontos az elnöki szavazás demokratizálásának kérdése, azt számunkra egy ellenzéki módosító javaslat vezette le.
A Bárándy Gergely (MSZP) és Tóbiás József (MSZP) képviselők által jegyzett javaslat rávilágít a parlamenti matematikára: A Fidesz-KDNP a 199 fős parlamentben 133 képviselői helyet birtokol, ami pont a kétharmada a megválasztott országgyűlési képviselőknek. Az Alaptörvény vagy más jogszabályok előírják, hogy egy szavazáshoz nem a jelenlevő - hanem a megválasztott képviselők kétharmada szükséges - ez esetben minden fideszes politikusnak igen gombot kell nyomnia - vagy ha nem, akkor meg kell alkudni a szabályozásról az ellenzék egy részével.
Ha minden képviselő jelen van az ülésen - senki sem beteg, senki nem halt meg, egy kormánytag-képviselő sincs külföldön - még akkor sem lenne meg a kétharmad, ha a pulpituson a kormánypárti elnök vagy egy kormánypárti alelnök ül, mert ő jelenlegi szabályok szerint nem szavazhana - világítanak rá Rogán javaslatának egy lehetséges indítékára a szocialista képviselők. Ezért is szükséges lehet az elnöki szavazat Rogán-féle "demokratizálása" - igaz ez esetben nincs megoldás a szavazategyenlőségre. A jelenlegi parlamenti matematikából az is következik, hogy e probléma vélhetően a következő négy évben kevesebbszer fordul elő, mint a kétharmados szavazásoknál az egy hiányzó voks.
Egyszerűsödne a rapid törvényalkotás is
Az ellenzéki képviselők Rogán egy másik javaslatában is némi sandaságot feltételeznek: Fidesz által pár hónapja elfogadott új házszabály szerint a jövőben végett kell vetni a rapid törvényalkotásnak, vagyis annak a gyakorlatnak, hogy a reggel beterjesztett - fontos vagy kevésbé fontos - törvényjavaslatot a vita korlátozásával még aznap meg is szavazzák a képviselők. Hamar munka ritkán jó - ez a törvényalkotásban is gyakran megesett: az elmúlt négy évben nem egyszer előfordult, hogy a rapid módon elfogadott törvényt (pl. a költségvetés módosítását) a hatályba lépése után újra kellett tárgyalni, mert hibákkal fogadta el a parlament. | Bajban a Fidesz, mégsincs meg a kétharmad | A házszabály módosítását kezdeményezte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Ennek részeként átalakítaná a szavazások 24 éves szokásjogát, annak érdekében, hogy a kétharmad minden esetben a rendelkezésre álljon. Jelenleg ugyanis nem lenne meg minden esetben a Fidesz kétharmada a parlamentben. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/bajban_a_fidesz_megsincs_meg_a_ketharmad.581846.html | 2014-05-27 16:13:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
"Szeretnénk veletek megosztani az örömhírt, hogy a folyamatos fejlesztések jegyében mostantól a Kámon-Hús Kft. üzemelteti a régi postaépületet" - osztotta meg közösségi oldalán a kámoni bisztró és húsbolt. Ismert, a kámoni postahivatalt 2022 végén zárták be, azóta kihasználatlanul állt az ingatlan. | Új üzemeltetője van a kámoni postaépületnek | A kámoni postát 2022 végén zárták be, most egy helyi vállalkozás osztotta meg, ők üzemeltetik az épületet a jövőben. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/kamoni-posta-epulet-uj-uzemelteto | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A kormánykedvenc oligarcha, Balázs Attila rozsdaövezeti fejlesztései mögött egy újabb magántőkealap bukkant fel. A kirajzolódó kapcsolati háló alapján félő, hogy a befektetései nem a köz javát szolgálják.hirdetésA dupla vagy semmi elvét vallhatja Balázs Attila, a sóskúti kavicskirályból lett ingatlanfejlesztő, aki újabban úgy fektet be egy-egy megaprojektbe, hogy az állam kétszeresen is megtámogatja, minimálisra csökkentve számára a normál üzletmenet kockázatát. Ingatlanos vezérvállalata, a Bayer Property honlapja a nóvumok közt dicsekszik a tervezés alatt álló debreceni Epres Ligettel, amelyben 40–80 négyzetméteres, fiatalos, energiatakarékos lakások épülnek 2026 első negyedévére. A város déli oldalán fekvő terület azok közé tartozik, amelyeket a kormány a minap rozsdaövezetnek jelölt, vagyis a leendő lakások áfája csupán 5 százalék lesz.Nem sokáig kellett várnia Balázsnak a kedvező minősítésre, miután projektcége, az Epresliget Kft. idén májusban megvásárolta a telkeket. S az adóelőnyön túl még azzal is jól járhat, hogy a cég mögé közvetett tulajdonosként beszállt az állami MFB bankcsoport 32 milliárdjából létrehozott magántőkealap, a GloCap I. is. A cégiratok szerint idén nyáron 39 millió forintért 10,8 százalékos tulajdonrészt kapott, de a tőketartalékot ennél bizonyára nagyságrendekkel nagyobb összeggel gyarapította. Kibogarászható az is, hogy kiszállás esetén legalább 12,75 százalékos hozamot vár el a befektetésére.A GloCap I. magántőkealap egy másik, ugyancsak frissen rozsdaövezetté jelölt Balázs-féle lakópark építésébe, a kőbányai Kincsemébe is beszállt – számoltunk be róla a múlt héten. Itt 2026 közepére 277 akciós lakás átadását ígérik a tervezett ezerből. Balázs Attila tehát rendületlenül igényli az adófizetői támogatást azután is, hogy a legnagyobb, politikai botránykővé vált fejlesztését, a Zuglói Városközpontot az állam tavaly sutyiban-mutyiban mentette meg a buktától: 244 milliárd forintért megvette az ott épülő irodaház-komplexumot, míg a piacképesebb lakóingatlanos részprojekt a vállalkozónál maradt. Az irodaépítést a Bayer-cégek viszik tovább úgy, hogy az állam még a százmilliárdjai racionális elköltését sem várja el.hirdetésUnikális a 32 milliárd forintos GloCap I. Magántőkealap születése. Mint a 24.hu megírta, hat, az MFB Invest által 2019–2020-ban életre hívott városalap összevonásából alakult 2023 tavaszán. A városalapok ugyanis nem sikeresek, az évek során csupán három befektetést sikerült összehozniuk: egyet Debrecenben, kettőt Székesfehérváron. Az előbbi egy Szikszai Béla nevű vállalkozó kezében lévő, MFA Alternatív Energia nevű cég, amely egyebek mellett gépi földmunkát végez szinte az összes nagy debreceni gyárnak, például a BMW-nek vagy a kínai CATL-nek, s tavaly már egymilliárd feletti árbevétele volt. A cégiratokból úgy tűnik, az alap már ki is lépett belőle.A két székesfehérvári befektetés viszont nagyon nem jött be. A szerteágazó tevékenységi körű, magánemberek által tulajdonolt Concrate Style 2021-ben „fél évtizedes stabil működése” okán kapott 49 millió forintot 40 százalékos részesedésért cserébe, ám a cég mostanáig nem virágzott fel, tavaly veszteséges is volt.A városalap másik befektetése, a Bakering International akár izgalmas is lehetne, miután a főtulajdonosa a budapesti éttermében a közösségi főzést meghonosító Makery World Zrt. Csakhogy a leány is, az anya is mínuszos, mi több, a Makery 2023-ban a tőkéjét is elveszítette, pedig két kormányközeli csapat is a segítségére sietett friss tőkével: a Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló MBH, illetve az állami MFB egy-egy, innovatív kisvállalkozásokat célzó kockázati alapja.Miután az egykori városalapoknak csupán a tőkéjük huszadrészét sikerült nem túl dicsőségesen elkölteniük, az MFB Invest egy magáncégre, a Global Capital Zrt.-re bízta a menedzselésüket, amely aztán összevonta őket. Az alapkezelő máris jól járt az állammal kötött üzlettel: tavalyi 450 milliós árbevételére 255 milliós nyereség jutott. Tulajdonosának kapcsolatrendszerét látva ez a sikerráta nem is olyan meglepő. A cég fő gazdája Juhász Sándor, aki korábban egy sor olyan vállalatban megfordult, amelyekben Mészáros Lőrinc is felbukkant, vagy az övé lett, például a felcsúti milliárdos egyik pesti, az Andrássy út 59. szám alatti fellegvárának a projektcégében. Egyes társaságokban (Appeninn ingatlanvállalat, Opus Global Alapkezelő) pedig a valaha Mészárossal egy hajóban ülő Jászai Gellérttel, a 4iG telekommunikációs-informatikai óriás mostani főtulajdonos-elnökével viselt egy időben vezető tisztséget.Az alapkezelő honlapjáról semmilyen érdemi információ nem derül ki sem a konkrét befektetési célpontokról, sem az állami tőke mellé esetleg bevonandó magánpénzekről, s erről a HVG-nek sem nyilatkoztak. Az oldaluk szerint kizárólag a GloCap magántőkealappal foglalkoznak, amiről annyit közölnek, hogy Magyarország bármely pontján, bármely ágazatban befektethet.A cégnyilvántartásból ugyanakkor kiderül, hogy a korábbi három városalapos és Balázs Attila két ingatlanos projektjén kívül még hat vállalkozásba léptek be. Ezek közül sajtónyilvánosságot is kapott a hajdani zánkai MÁV-üdülő területén ingatlanfejlesztést tervező, a vitorlázó Weinhardt Csaba által alapított Goro Maxi Kft. vagy a szennyvízből energiát nyerő Thermowatt, amelynek a Veolia-csoport az irányító tulajdonosa. A befektetések közös jellemzője, hogy szinte kivétel nélkül csatlakozott hozzájuk egy másik rejtőzködő magántőkealap, a Trustify I. (lásd alább Bizalmi biznisz című keretes írásunkat).A GloCap I. invesztíciói közé tartozik a 3D-technológiát, saját szoftvert fejlesztő, a nemzetközi porondra is kilépő, Amerikában irodát nyitó magyar startup, a Leopoly Kft. Sokan láttak már fantáziát e cégben: korábban az egykori Matávhoz kötődő vállalkozók és az OTP egyik kockázatitőke-alapja is részt vett benne, ma pedig – a GloCap–Trustify-duó és az alapító magánszemélyek mellett – egy-egy, az MBH bankhoz, illetve Hernádi Zsolt Mol-vezérhez kapcsolódó kockázatitőke-alap is a résztulajdonosa. A vállalkozás többször nyert pályázatos állami támogatást is, ám üzletileg csak nem fordul termőre – az elmúlt fél évtizedben összesen félmilliárd forintnyi veszteséget halmozott fel. Furcsa is ez, ha azt vesszük, hogy a honlapjuk szerint világszerte milliók használják a megoldásaikat.A GloCap portfóliójában egy kisebb IT-cég és egy vecsési járműkereskedő is szerepel – egyik sem tűnik átütőnek. Beszálltak azonban egy rejtélyes és tekintélyes vagyonkezelőbe, az Equity Expert Kft.-be is. Ennek a vállalkozásnak először a már említett titokzatos háttértárs, a Trustify I. lett a tulajdonosa, s ő vonta be 2023 végén a GloCap alapot, amely hárommilliárdos befektetéssel azonmód 90 százalékos többséget szerzett. A hárommilliárd forintot befektették, de hogy mibe, azt eszük ágában sincs közölni azokkal, akiktől a pénz ered.Bizalmi bizniszAmilyen nagy csinnadrattával harangozták be a nyáron, olyan csend van most akörül, vajon befektetett-e már valamibe a zöldcélpontokra fókuszáló Trustify Impact I. Magántőkealap. Pedig 50 milliárd forintos tőkéjének a 70 százaléka az államtól ered a Nagy Márton vezette nemzetgazdasági tárca és a Nemzeti Tőkeholding által kidolgozott Baross Gábor-program részeként. A szintén Trustify névre hallgató alapkezelő honlapján azonban nemcsak az új alapról nincs kézzelfogható információ, hanem annak „bátyjáról”, a szélesebb spektrumú, több mint egy éve indított Trustify I. Magántőkealapról sem. Így csak feltételezni lehet, hogy szintén van benne némi állami tőke. Az idősebb Trustify alappal nem is foglalkozott volna senki, ha nem bukkan fel az egykori zánkai MÁV-üdülő területén fejlesztő cég tulajdonosai között rögtön, ahogy megalapították. Később aztán megnőtt az étvágya, és a cégiratok szerint kilenc cégbe is beszállt, nagyrészt a GloCap I. Magántőkealappal karöltve vagy egymást váltogatva.A Trustify Befektetési Alapkezelő irányítója és közvetett tulajdonosa Fenyvesi Péter, akit Nagy Márton-közeli vállalkozóként tart számon az üzleti világ. Kétségtelen, 2021–2022-ben tagja volt a MÁV-üdülős fejlesztésbe a 24.hu információja szerint hitelezőként bekapcsolódó Alfa Hitel és Követeléskezelő Zrt. vezérkarának, épp akkor, amikor a felügyelőbizottságot Nagy Márton erősítette. Továbbá ügyvezető volt egy olyan cégben (Vincent Properties), amelyben a miniszter ügyvéd testvére, Nagy Szilárd is tulajdonos. Maga Fenyvesi a nyáron egy interjúban azt állította, azért kerülhetett be a zöldprogramba, mert a csapatával eddig 23, együttesen 200 milliárd forintos magán- és kockázatitőke-alap indításában és kezelésében vett részt. A HVG Trustify alapokról feltett kérdéseire azonban nem reagált. Az alapkezelő mindenesetre tavaly korántsem keresett olyan jól a magántőkealapján, mint befektető partnere, a Global Capital: minimális árbevétel mellett közel 125 milliós veszteséget szenvedett el. Az a cég pedig, amelyen keresztül Fenyvesi tulajdonos benne (Investify Kft.), 2023 végén nemcsak deficites volt, hanem a saját tőkéje is negatívba fordult. Miután ez törvénytelen állapot, elgondolkodtató, hogyan bízhatott az állam tízmilliárdokat egy olyan alapkezelőre, amelynek a tulajdonosa így gazdálkodik. | Az adófizetők támogatásával szerez ingatlankirályságot is a kavicskirály | A kormánykedvenc oligarcha, Balázs Attila rozsdaövezeti fejlesztései mögött egy újabb magántőkealap bukkant fel. A kirajzolódó kapcsolati háló alapján félő, hogy a befektetései nem a köz javát szolgálják. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20241005_hvg-epres-liget-kincsem-balazs-attila-rozsdaovezet-magantokealapok-allami-segitseg | 2024-10-05 08:01:00 | true | null | null | HVG360 |
Az ügyészséget egyre jobban foglalkoztatja a Gyurcsány-kormánynak az a 2008. júliusi ülése, amelyen szóba került a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása. Több egykori kormánytagot kihallgattak, és az [origo] információi szerint az ügyészség érdeklődik egy zavaros megfogalmazás iránt, amely az ülésről készült jegyzőkönyvben olvasható. A nyakatekert mondat utalhat arra, hogy a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium tudott arról, hogy szabalytalanul történt az ingatlan eladása.
A felelősség szétterítése miatt hozták szóba a moszkvai kereskedelmi képviselet eladását a Gyurcsány-kormány egyik 2008-as ülésén - mondta az [origo]-nak egy, az ügyben folyó nyomozás részleteit ismerő, vezető beosztásban dolgozó állami tisztviselő. Szerinte az eladás lebonyolítói tisztában lehettek azzal, hogy az értékesítés során szabálytalanságok történtek, a felelősséget pedig úgy próbálták szétkenni, hogy az ügyet bevitték a kormány elé.
A 17 ezer négyzetméteres, az orosz kormánynegyed közelében fekvő épület eladását a magyar kormány 2005 novemberében kezdte előkészíteni, az épületet 2008-ban adták el a luxemburgi bejegyzésű Diamond Airnek. Az értékesítést vizsgáló ügyészség gyanúja szerint az értékes állami ingatlan eladásánál több szabálytalanság történt, ha szabályosan adták volna el az ingatlant, akkor a 4 milliárdos vételárnál legalább 6 milliárd forinttal több pénzt lehetett volna kapni érte.
Bár az ügyészség 2009 novembere óta nyomoz, nagyobb érdeklődés azóta kíséri az ügyet, hogy február 8-án az ügyészség őrizetbe vette Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatóját, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium korábbi államtitkárát. Néhány nappal később a bíróság elrendelte mindhárom gyanúsított szabadon engedését, de az eljárás folytatódik ellenük.
Egy zavaros szókapcsolatot szúrtak ki
Az ügyet szintén vizsgáló Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) szerint az épület eladása során kulcsfontosságú volt a Gyurcsány-kormány 2008. június 10-11-i dobogókői kormányülése. A Kehi még februárban ismertette vizsgálatának eredményét, eszerint a kormányülés emlékeztetőjében az olvasható: "a moszkvai kereskedelmi kirendeltségnek az állami vagyonkörből való kikerülése lezárult, továbbá a kormány felhívta a külügyminisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve gondoskodjon az állami vagyonról szóló 2007. évi törvényben előírt iratok beszerzéséről". A Kehi szerint a nehezen érthető mondat arra utal, hogy a kormány felkéri a két minisztert, hogy utólag szerezzék be azokat az iratokat, amelyeket már az eladás előtt kellett volna.
Az ügyben nyomozó Központi Nyomozó Főügyészség az elmúlt hetekben a Gyurcsány-kormány több miniszterét - köztük Bajnai Gordon akkori gazdasági minisztert -, illetve államtitkárát is tanúként hallgatta ki az ügyben. A nyomozók a volt minisztereket arról kérdezték, hogy az ingatlan eladásáról mi hangzott el a dobogókői kormányülésen, a kormány tagjai tudtak-e arról, hogy az épületet gyaníthatóan szabálytalanul adták el, majd később az iratok beszerzésével a hibát megpróbálták orvosolni.
A nyomozás részleteit ismerő forrás az [origo]-nak azt mondta, hogy a helyzet korántsem egyértelmű. A moszkvai ingatlan eladásáról - az ügyészség információi szerint - a kormányülésen csak tájékoztatás hangzott el, de az nem volt kötelező érvényű, vagyis szó sem volt arról, hogy kormányhatározatot fogadtak volna el. Erre utal az is, hogy a döntés nem jelent meg a Magyar Közlönyben, pedig ott minden kormányhatározatot közzé kell tenni.
Ezzel szemben Fekszi Márta, a Külügyminisztérium korábbi államtitkára a dobogókői kormányülésen elfogadott mondatra mégis "jegyzőkönyvi határozatként", illetve "kormányhatározatként" hivatkozik abban az [origo] birtokába került levélben, amelyben tájékoztatta az akkori moszkvai követet a kormányülésen elhangzottakról.
Nem csalás, "balfaszság"
Az ingatlan eladását intéző Külügyminisztérium és Pénzügyminisztérium tisztában lehetett azzal, hogy szabálytalanságok történtek az értékesítés során, és az ügyet azért vitték be a kormány elé, hogy szétterítsék a felelősséget - mondta az ügy részleteit ismerő forrás. A tisztviselő arra utalt, hogy a kormányülés után már nem lehetett azt mondani, hogy a kormány tagjai nem tudtak az ügyről.
A forrás szerint a felelősség elkenésére alkalmas volt a "vagyonkörből való kikerülés lezárult" megfogalmazás, hiszen erről valószínűleg nem minden kormánytag tudta, hogy pontosan mit is jelent. A megfogalmazást a Kehi elnökének is meg kellett magyaráznia az újságíróknak, amikor sajtótájékoztatón ismertette a Kehi-vizsgálat eredményét.
Több kihallgatott, neve elhallgatását kérő korábbi kormánytag arról beszélt az [origo]-nak, hogy az eladás idején káosz lehetett a kormányzati apparátusban. Mindannyian azt állították, hogy saját kormányzati pozíciójukban akkor nem tudtak semmit az ügyről. Szerintük a szabálytalanságok oka a 2008-ban hatályba lépett vagyontörvény lehetett, a jogszabály szerint ugyanis az állami vagyon értékékesítését az újonnan megalakuló MNV-nek kellett jóváhagynia. A volt kormánytagok szerint az viszont tisztázatlan volt, hogy azokat az eladásokat hogyan kell folytatni, amelyek még az MNV megalakulása előtt megkezdődtek. A moszkvai ingatlan eladása során esetleg elkövetett szabálytalanságok nem tudatos törvénysértések, hanem a vagyontörvény értelmezéséből fakadó "balfaszságok" voltak - fogalmazott az egyik korábbi kormánytag.
Az [origo] birtokába került, az ingatlan eladásával foglalkozó dokumentumok szerint azonban 2008 előtt az ingatlan eladásáról már érdeklődő Külügyminisztérium nem szerezte be az MNV jogelődjének hozzájárulását, tehát az eladás megkezdéséhez sem álltak rendelkezésre a szükséges dokumentumok. | Egy nyakatekert mondat lehet a moszkvai ingatlanügy kulcsa | Az ügyészséget egyre jobban foglalkoztatja a Gyurcsány-kormánynak az a 2008. júliusi ülése, amelyen szóba került a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása. Több egykori kormánytagot kihallgattak, és az [origo] információi szerint az ügyészség érdeklődik egy zavaros megfogalmazás iránt, amely az ülésről készült jegyzőkönyvben olvasható. A nyakatekert mondat utalhat arra, hogy a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium tudott arról, hogy szabálytalanul történt az ingatlan eladása. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/04/felelosseg-elkenes-miatt-vittek-a-kormany-ele-a-moszkvai-ingatlanugyet | 2011-04-28 07:28:00 | true | null | null | Origo |
Visszatesszük Egert a térképre - írta Facebook bejegyzésében Vágner Ákos, Eger polgármestere.
- Mindent elkövetünk azért, hogy újra helyzetbe hozzuk városunkat. Ágh Péterrel, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárával az Egert érintő fejlesztési terveinkről egyeztettünk. Városunk kiváló adottságokkal bír, ideje kikanyarodni a zsákutcából! - tért ki a jövőre a bejegyzésben. | Az építési minisztérium államtitkárával egyeztetett az egri polgármester | Ágh Péterrel, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárával az Egert érintő fejlesztési tervek kerültek szóba. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/az-epitesi-miniszterium-allamtitkaraval-egyeztetett-az-egri-polgarmester | null | true | null | null | HEOL |
Sokan élnek a szabad munkavállalás lehetőségével is. Vannak, akik számára a kormány propagandájának köszönhetően az EU egyfajta bürokrata gyarmattartó. EU-navigátor videósorozatunk újabb kísérlet a létező információs anyagok mellett, hogy követhetővé váljon a szervezet munkája.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász segítségével folytatódik a tájékozódás az EU sajátos építményében. Ezúttal konkrét ügyeken keresztül mutatja be az Európai Bizottság, Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának együttes működését.
Részlet a videóból:
A példák jól igazolják, hogy az Európai Unió nem egységes, valamiféle központi akarattal működő szervezet. Nagyon erősen érvényesülnek benne a tagállamok érdekei. Nehezen megfejthető, mit ért a magyar kormány Brüsszelen. Hiszen nincs olyan csúcsszerv, amely diktálni tudna jogszabályokat, intézkedéseket. Az Európai Bizottság csak kezdeményez, uniós hatáskörbe tartozó kérdéseknél, uniós jogalkotásnál az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának lényegében azonos döntést kell hoznia, hogy valami érvénybe lépjen. Mindez rengeteg egyeztetést igényel a tagállamok és az uniós intézmények között. Az utóbbi időszak komoly változása a működés tekintetében az Európai Parlament jogkörének megerősödése. Korábban nem kellett feltétlenül figyelembe venni álláspontját, ám ma már szinte megkerülhetetlen a döntéshozatalban. | EU-navigátor: Kinél van a labda? | Magyarország húsz éve tagja az Európai Uniónak, amiből a legtöbb polgár elsősorban annyit érzékel, hogy ötévenként megválasztunk oda valakiket, és megszűntek határok. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255327_eu-navigator-kinel-van-a-labda | null | true | null | null | Népszava |
A révfülöpi kemping mellett található a Semsey-major. Az önkormányzat évekkel ezelőtt megálmodott oda egy vitorláskikötőt, de a tervek között szerepelt korábban a Globe színház másának és egy szállodának az építése is. Ezekből aztán semmi nem lett, a tavalyi év végén pedig úgy döntött a képviselő-testület, hogy
az önkormányzati tulajdonú, 15 760 négyzetméteres vízparti területet évi 9 millió forint plusz áfáért bérbe adja a Balatontouristnak, amelynek közvetlen tulajdonosa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt.
Kondor Géza, Révfülöp független polgármestere tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a kemping üzemeltetője, azaz a Balatontourist a Semsey-major hasznosítására vonatkozó javaslattal fordult az önkormányzathoz. Egy látványtervet is küldtek, a polgármester viszont jelezte, hogy az önkormányzati és az országos vagyonrendelet is szükségessé teszi a pályázat kiírását, vagyis nem lehet csak úgy átadni a területet a Balatontouristnak. Az önkormányzat ki is írt egy pályázatot november 8-án, öt nappal későbbre pedig kijelölték a délelőtt 10 és 12 óra közötti időszakot, amikor a területet meg lehetett tekinteni. A pályázatok beadási határidejének november 28-át szabták meg. Csak a Balatontourist adott be érvényes pályázatot.
Miklós Tamás képviselő egy novemberi ülésen azt mondta, szerinte elég szűkös határidőt szabott meg az önkormányzat a pályázat beadására. Azt is nehezményezte, hogy az önkormányzat a bérbeadással a legegyszerűbb megoldást választotta Révfülöp legnagyobb és legértékesebb turisztikai fejlesztésű területének a hasznosításánál, mondván, sajnálatos, hogy a területből csak ennyit tudnak kihozni. Szerinte a városnak a saját elképzeléseit kellene megvalósítania, és akkor nem más kaszálna nagyot az önkormányzati ingatlan hasznosításával.
A polgármester erre azt válaszolta, hogy „ezek az aggályok mindenkiben ott vannak”, és csak egy lehetőséget adnak, de nem zárják le az ügyet. Az önkormányzat valójában tíz évre adja bérbe a területet. Slemmer József képviselő pedig azzal magyarázta a bérbeadást, hogy senkinek sincs a képviselő-testületben elegendő turisztikai képzettsége a saját terveik megvalósítására, egy külsős turisztikai szakember bevonása pedig sok pénz lenne.
Arra a kérdésre, hogy a 9 millió forintos bérleti díjat mi alapján határozták meg, a polgármester így válaszolt:
A kemping bérleti szerződését vettük alapul. A kempingénél a bérleti díj egy kicsivel több, de ott ki van építve az infrastruktúra.
Egy januári képviselő-testületi ülésen az is kiderült, hogy a Balatontourist által bérelt, két különböző helyrajzi számú területet az önkormányzat összevonja. Ennek oka, hogy az egyik terület nagysága nem éri el a 8 ezer négyzetmétert, így az nem lenne beépíthető, de amennyiben összevonják őket, már nem lesz akadálya a beépítésnek.
Arra a kérdésre, hogy milyen fejlesztések várhatók, Kondor Géza úgy válaszolt:
Előreláthatólag, a vezetők elmondása szerint már ebben az évben kempingként akarják üzemeltetni a területet. Mobilházakat telepítenének, de konkrétumokat még nem tudunk. Alapelképzelésük az, hogy a terület egy részére mini aquaparkot szeretnének.
Ez alapján úgy látszik, hogy a képviselő-testület úgy hagyta jóvá a telkek összevonását, hogy nem is tudta pontosan, mit tervez a Balatontourist az önkormányzati területre.
Kerestük a Balatontouristot is, a társaság levelében megerősítette, hogy a terület az idei turisztikai szezontól már a révfülöpi kempinghez tartozik, annak részeként üzemel.
A Semsey-major területén a szezonkezdésig 15, 120 négyzetméteres panorámás parcellát, 12 sátorhelyet, mobil vizesblokkot, továbbá „sport és szabadidős aktivitásokat” alakítanak ki. A tervek között fedett szálláshelyek (mobilházak) telepítése, vendéglátó egység és kiszolgáló épületek, továbbá napozótérrel rendelkező gyermek- és felnőtt medence létesítése is szerepel. A fejlesztés részleteit a Balatontourist vezetése az önkormányzattal egyezteti, de a képviselőtestület a koncepciót már elfogadta – írta a Balatontourist. Azt viszont határozottan cáfolták, hogy mini aquaparkot terveznének a területre.
Címlapi képünkön a révfülöpi kikötő látható, nem a kemping területe. Fotó: Török Tünde / MTI | Mészárosék építkezhetnek az egyik legértékesebb balatoni területen | Évi 9 millió forint bérleti díjért kapja meg a révfülöpi kemping melletti 15 ezer négyzetméteres területet a Balatontourist. Nemcsak sátorhelyeket, medencéket is létesítenek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/03/14/meszarosek-epitkezhetnek-az-egyik-legertekesebb-balatoni-teruleten/ | 2019-03-14 07:02:00 | true | null | null | 24.hu |
109 millió forintot kapott decemberben sertéstelep korszerűsítésére a Bikácsi Agrár Kft., amely papíron Horváth István feleségének érdekeltsége. A vállalkozásnak az elmúlt két évben közel félmilliárd forintot ítélt oda az állam a vidékfejlesztési program pénzeiből a pályázati nyilvántartás szerint. A cég fő tevékenysége egyébként nem a sertéstartás, hanem a szarvasmarha-tenyésztés.
Horváth István a sertéstenyésztők egyik érdekképviseletének elnöke, nem mellesleg pedig a Fidesz országgyűlési képviselője és a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős miniszter, Kósa Lajos egyik államtitkára. Nevét a trafikmutyi idején ismerte meg az ország, amikor Szekszárd akkori polgármestereként a helyi fideszes önkormányzati képviselőkkel véleményeztette zárt körben a dohányboltok üzemeltetésére jelentkezők listáját. | Már nem csak a rokonok járnak jól? | Dől az uniós pénz Kósa Lajos egyik államtitkárának családi gazdaságához. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/mar-nem-csak-a-rokonok-jarnak-jol-2445033 | 2018-02-05 13:14:00 | true | null | null | HírTv |
Hűtlen kezelés gyanúját veti fel, hogy azonos feladat elvégzéséért kétszer fizetett közpénzből az Magyar Nemzeti Bank - mondta Spät Judit tegnap, és azt is közölte, feljelentést tesz az MNB rendezvényszervezési célú jamaicai utazásai kapcsán.
Az Együtt elnökségi tagja közérdekű adatigénylése nyomán hozta nyilvánosságra, hogy a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai közül 2017 tavasza során hatan, összesen négy különböző alkalommal utaztak Jamaicára és 7-16 napot töltöttek az egzotikus üdülőhelyen. Ez idő alatt egy négynapos hivatalos rendezvény volt: az IOSCO-nak, az értékpapír-felügyeletek nemzetközi szervezetének éves kongresszusa. A jegybank magyarázata szerint a kiküldöttek - 11 millió forint ráfordítással - éppen a rendezés körülményeit tanulmányozták, lévén jövőre mi rendezzük a kongresszust. A gond ezzel az, hogy az MNB már kötött rendezvényszervezésre egy 213 millió forintos keretszerződést Borókai Flóra, a Heti válasz főszerkesztője lányának cégével. Így Spät szerint vagy a rendezvényszervezési célú jamaicai utazások voltak indokolatlanok, vagy a rendezvényszervezői megbízással ellátott Akció BTL Kft. nem végezte el a megbízásában szereplő nagy létszámú nemzetközi rendezvényszervezést. | Kétszer fizetett ugyanazért az MNB? | Hűtlen kezelés gyanúját veti fel, hogy azonos feladat elvégzéséért kétszer fizetett közpénzből az Magyar Nemzeti Bank - mondta Spät Judit tegnap, és azt is közölte, feljelentést tesz az MNB rendezvényszervezési célú jamaicai utazásai kapcsán. | null | 1 | https://nepszava.hu/1141991-ketszer-fizetett-ugyanazert-az-mnb | 2017-10-02 05:23:00 | true | null | null | Népszava |
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) hétfőn megkezdi az elállási eljárást a szombaton nyilvánosságra hozott listán szereplő cégekkel szemben - mondta el Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára. Az NFÜ ugyanis szombaton nyilvánosságra hozta azoknak a cégeknek a listáját, amelyek nem töltötték ki az átláthatósági nyilatkozatot.
Az www.nfu.hu/atlathatosag oldalra felkerül minden olyan kedvezményezett, aki harmadik kiküldést követően sem vette át a nyilatkozatot, később pedig azokat is lajstromba veszik ugyanitt, akik elmulasztották a nyilatkozat kitöltését és visszaküldését - ismerteti honlapján megjelent közleményében az ügynökség. Hozzáteszi: az ellenőrzések előrehaladtával minden olyan kedvezményezett felkerül az oldalra, amely nem felel meg az átláthatóság törvényi elvárásainak.
Az ügynökség honlapján megjelent lista szerint összesen 2493 cég nem vette át a harmadik felszólításra sem az új és átfogóbb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot, és ezzel nem tettek eleget a támogatási szerződésben foglalt nyilatkozattételi, adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
Az NFÜ hangsúlyozza: a mulasztások esetében kivétel nélkül megindítja az elállási folyamatot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindazok a cégek és egyéb szervezetek, amelyek nem tettek eleget a vállalt tájékoztatási kötelezettségüknek, elvesztik a korábban számukra megítélt támogatást.
Több mint 50 milliárd szabadul fel
Csepreghy Nndor helyettes államtitkár ehhez hozzátette, hogy ha ezek a cégek már lehívták az összeg egy részét vagy egészét, kamatostul kell visszafizetniük, és további ellenőrzésre is számíthatnak. Esetükben ugyanis vizsgálni kell azt is, hogy egyszerű mulasztásról van-e szó, vagy a nyilatkozat átvételének megtagadása egyéb visszaélések eltitkolását szolgálta. Az elállási eljárással jelenleg érintett cégek által elnyert projektek összértéke 45-50 milliárd forint.
Csepreghy azt is mondta, hogy a megnyitott oldalon november 16-tól azokat a cégeket is publikálják, amelyek átvették ugyan a nyilatkozatot, de a határidőig nem válaszoltak, esetükben is kezdeményezik az elállást. Folyamatosan közzéteszik azoknak a cégeknek és civil szervezeteknek a listáját, amelyek a vizsgálatok során nem minősültek átláthatónak.
A fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint a pályázati kedvezményezettek átláthatósági vizsgálatának befejezése után nagyjából 50 és 100 milliárd forint közötti fejlesztési forrás szabadulhat fel. Ezeket a forrásokat újabb fejlesztésekre fordítják majd - mondta. | Elveszik az uniós támogatást 2500 cégtől | A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szombaton nyilvánosságra hozta a nyilatkozattételi kötelezettséget nem teljesítők listáját, amelyen mintegy 2500 cég szerepel. Ezek a cégek nem vallották be, hogyan adóznak és a tulajdonosi szerkezeteükről sem adtak informciót. Az érintett vállalkozások elveszítik a korábban számukra megítélt támogatást. Ha már lehívták az összeg egy részét vagy egészét, kamatostul kell visszafizetniük, és további ellenőrzésre is számíthatnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20131026-elveszik-az-unios-tamogatast-2500-cegtol.html | 2013-10-26 14:54:00 | true | null | null | Origo |
A Legfőbb Ügyészség lopás miatti nyomozás eredményeként kérte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamenttől (EP-től), más ügyben nem - közölte a testület a Telex kérdésére.
Ahogy arrólszerdán írtunk, az EP elnöke, Roberta Metsola szerdán bejelentette: megkapta a kompetens magyar hatóságok kérelmét Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére. Októberben viszontmár tett ilyen bejelentést, miután a Legfőbb Ügyészség szeptemberben az ötkertes ügye miattkérte ezt, mert Magyar az ügyészségi közlemény szerint elvette egy őt filmező férfi mobilját. (Az ügyről bővebbenitt írtunk.)
Metsola mindkét esetben továbbította a kérést az EP jogi szakbizottságának. A testület szóvivője csak annyit árult el, hogy két külön kérelemről van szó, de a tartalmukat soha nem kommentálják, válaszolta a Telexnek. Azt sem írta meg, pontosan melyik hatóság kereste meg az EP-t. (Időközben úgy értesültünk, hogy az első kérelem szól az ötkertes ügyről.)
"Kérdésére tájékoztatom, hogy a lopás bűncselekménye miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként" Polt Péter legfőbb ügyész idén szeptemberben indítványozta Metsolánál Magyar mentelmi jogának felfüggesztését, válaszolta kérdésünkre a Legfőbb Ügyészség szóvivője, "ezen kívül más ügyben nem kérte".
Az EP-képviselők mentelmi jogáról és a felfüggesztés módjáról bővebbenitt írtunk.
Címlapkép: Jan Van de Vel / Európai Parlament / Európai Unió | Nem a Legfőbb Ügyészség kérte másodszor Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését | Az Európai Parlament elnöke szerdán jelentette be: a kompetens magyar hatóságok kérték, hogy függesszék fel Magyar mentelmi jogát, holott októberben már tett ilyen bejelentést. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2024/11/14/eu-europai-parlament-magyar-peter-mentelmi-jog-legfobb-ugyeszseg | null | true | null | null | Telex |
Mint mondta, a baloldal egy hete bukott le "az eddigi legaljasabb politikai hamisítási botrányban", amikor politikai ellenfeleiket csalással vádolva próbálták leplezni vereségüket, és ehhez még bizonyítékot is hamisítottak. Előre kitervelten megrendeltek, leforgattak és közzétettek egy hamis videót, aztán vádaskodtak - tette hozzá.
Zsigó Róbert szerint azonban saját csapdájukba estek, hiszen a rendőrségi nyomozás tényként állapította meg, hogy a nyomok az MSZP-székházhoz, illetve a DK-hoz vezetnek.
A Fidesz szóvivője - Baja polgármestere - azt mondta, Gyurcsány Ferenc egy színdarabot adott elő arról, hogy ehhez semmi köze, de neki már sem a jobb-, sem a baloldal nem hisz, hiszen korábban a saját hazugságaiba bukott bele.
Megfogalmazása szerint az összes szereplő tagad, "még Gyurcsány Ferenc is lapít", "zavaros színjátékot játszik" ebben az ügyben, pedig ideje lenne tisztázni, hogy a DK embere kinek a megbízásából vett részt a hamisításban, a pártelnök és emberei milyen szerepet töltöttek be ennek kieszelésében és legyártásában.
Zsigó Róbert utalt arra, hogy Gyurcsány Ferenc hétfőn teljes körű etikai vizsgálatot ígért, ám erről azóta is hallgat. Egy embert feláldoztak, de a Fidesz tudni szeretné, hogy az ígért vizsgálat megtörtént-e. Arra is választ várnak, hogy vizsgálták-e, aktivistájuk miként került a hamisítási ügybe, megkérdezték-e a részletekről és arról, hogy kitől kapta a megbízást.
Jelezte: nincsenek illúzióik, és biztosak benne, hogy Gyurcsány Ferenctől nem kapnak majd választ kérdéseikre, ezért arra kérik a nyomozóhatóságokat, hogy a DK szerepét is tisztázzák ebben az ügyben. | Belföld: Zsigó szerint Gyurcsány színdarabot adott elő | Bár Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke teljes körű belső etikai vizsgálatot ígért a hamisított bajai videófelvétel ügyében, a Fidesz arra kéri a nyomozóhatóságokat, hogy a DK szerepét is tisztázzák ebben az ügyben - mondta Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője szombaton Budapesten sajtótájékoztatón. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/zsigo_szerint_gyurcsany_szindarabot_adott_elo-1422297 | 2013-10-26 13:45:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Jövőbeni nyomozati cselekményekről nem lehet felvilágosítást adni – ennyit közölt lapunkkal Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője Demszky Gábor esetleges gyanúsítotti kihallgatásáról. Az SZDSZ-es főpolgármester az Indexnek adott interjújában elismerte, hogy az előzetes letartóztatásban lévő volt helyettese, az MSZP-s Hagyó Miklós városházi működése idején több fővárosi közműcég vezetői jelezték: „nagy a nyomás rajtuk”. – Konkrét cégnevekről, pénzről nekem nem beszéltek. Hozzám biztosan nem jött be felháborodva senki, de ezzel együtt nem cáfolnám, hogy egyik munkatársamhoz igen. Hozzám ez úgy jutott el, hogy megjelentek ezek az emberek, és ugyan pénzt nem követeltek, de különböző javaslatokat tettek. Ezek a javaslatok általánosságokban hangzottak el, ezért az intézkedésem is általános volt. Ekkor írtam egy levelet Hagyó Miklósnak, amelyben felhívtam a figyelmét, hogy nem delegálhatja tovább a hatásköreit. Ő cáfolta, hogy tudomása lenne közvetítőkről. Ezzel együtt elment egy körlevél az összes közműcég vezetésének is arról, hogy a helyettesre hivatkozó közvetítőkkel nem tárgyalhatnak, csak saját maga intézkedhet – fejtette ki a főpolgármester, aki az általa „példátlan súlyúnak” nevezett intézkedés után megnyugodott.
Pedig a büntetőeljárásról szóló törvény szerint „a feljelentés kötelező, ha annak elmulasztása bűncselekmény”. A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni – áll a jogszabályban.
Demszky – aki szerint a főváros leköszönő vezetése a következő hónapokban nem kíván hosszú távú döntéseket hozni – arra számít, hogy a rendőrség meghallgatja, de kizárólag tanúként. A főpolgármester az előzetes letartóztatását töltő volt főtanácsadójáról, Mesterházy Ernőről azt mondta: „más minőségben volt a városházán, mint Hagyó”. Szerinte rendszeresen egyeztetett Szilvásy Györggyel, és nagyon jó kapcsolata volt az MSZP belső köreivel.
Rács mögött marad Hunvald. A Fővárosi Bíróság tegnap két hónappal, augusztus 12-ig meghosszabbította a bűnszervezetben elkövetett, súlyos bűncselekményekkel gyanúsított Hunvald György előzetes letartóztatását. Ez ellen Erzsébetváros MSZP-s polgármestere panasszal élt. | Demszky várja a rendőrök hívását | Gyanúsítottként hallgathatják ki hamarosan Demszky Gábort a bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt a BKV-nál indított nyomozásban – tudta meg lapunk. A hivatalosan meg nem erősített kihallgatáson Demszky tanú szeretne lenni, de kiderült: a fővárosi cégvezetők hiába jelezték neki a lehetséges visszaéléseket, mégsem tett feljelentést. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/06/demszky-varja-a-rendorok-hivasat | 2010-06-02 11:52:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Újabb értékes műtárgyakkal bűvül a Magyar Nemzeti Bank 2014-ben elindított Értéktár programja. Az utóbbi két évben több értékes alkotás, illetve teljes gyűjtemények kerültek a jegybankhoz, például
4,5 milliárd forintért vették meg Tiziano Mária gyermekével és Szent Péterrel című festményét, amiért előző tuajdonosa jelentősen nagyobb összeget is kaphatott volna külföldön, csak éppen védetté nyilvánították, így nem tudta kivinni az országból.
Emlékezetes vásárlás volt, mikor tavaly 5,7 millió dollárért az MNB birtokába került Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című munkáját, így teljessé vált a Déri Múzeumban látható Munkácsy-trilógia. Egy másik Munkácsy-képnél is éltek a már említett védetté nyilvánítás lehetősésével, ebből akkoriban elég nagy botrány kerekedett.
380 ezer euróért szerezték meg Abraham van Beijeren Csendélet gyümölccsel, tenger gyümölcseivel és értékes edényekkel című festményét. A további műkincsvásárlásokról itt tájékozódhat.
Az uniós Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint 235 millió forintért most tovább gyarapszik az Értéktár program: ekkora összegért vásárolja meg a jegybank a Kiss Ferenc-gyűjtemény tulajdonjogát.
2011 novemberétől 2016 januárjáig a Kassák Múzeumban állították ki a gyűjteményt, amelyet így jellemeztek:
A történeti modernizmus és a klasszikus avantgárd tárgykörében Kiss Ferenc budapesti gyűjteménye Magyarország egyik legjelentősebbnek számító, magánkézben lévő kollekciója. A gyűjtemény különlegessége, hogy a tízes évektől a negyvenes évekig tartó időszak modern művészetének a legszélesebb körű dokumentumait fogalja magában. | Matolcsyék bevásároltak: 235 millióért veszik meg a Kiss Ferenc-gyűjteményt | Az egyedülálló, a történeti modernizmus és a klasszikus avantgárd tárgykörében megkerülhetetlen gyűjtemény a jegybankhoz kerül. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2016/12/03/matolcsyek-bevasaroltak-235-millioert-veszik-meg-a-kiss-ferenc-gyujtemenyt/ | 2016-12-03 20:01:50 | true | null | null | 24.hu |
Getting your Trinity Audio player ready...
Zömében adminisztrációs hiányosságok miatt vonták meg a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskolájának akkreditációját, véli az egyetem és a doktori iskola vezetése. A MAB 2021-ben vizsgálta a Budapesti Corvinus Egyetem doktori iskoláit és több hiányosságot is tapasztalt, ezért 2022-ben csak feltételes akkreditációt adott, ún. monitoreljárás lefolytatása mellett.
2024. szeptember elején jelent meg a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) honlapján a Látogató Bizottság jelentése. Ebben azt írják, hogy bár a Corvinus Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola határidőre megküldte a monitor eljáráshoz szükséges beszámolót, a Látogató Bizottság nem találta azt kellően informatívnak.
"A megfelelőséghez kapcsolódó monitorfeltételek javítása nem minden esetben történt meg. A tizennyolc megfogalmazott monitorfeltételből a Doktori Iskola hét esetben megfelelt szinten, négy esetben részlegesen megfelelt szinten, hét esetben nem megfelelt szinten hajtott végre fejlesztéseket. Összefoglalva, az intézmény és a Doktori Iskola elmúlt két évben megtett intézkedései nem támasztják alá a Budapesti Corvinus Egyetem doktori iskolái minőségbiztosítási rendszerének és folyamatainak megfelelő működtetését és fejlesztését. A Bizottság ennek okán monitorbeszámolót nem fogadja el és javasolja az akkreditáció megvonását" - olvasható a jelentésben.
A MAB szerint tehát az intézmény hét feltétel esetén nem felelt meg az elvárásoknak. Ezek egyike a Doktori Iskolában alkalmazott mentorprogram; a Bizottság kifogásolta, hogy nem tisztázottak a mentor kiválasztására, feladatkörére vonatkozó előírások. Kifogásolta azt is, hogy a minőségbiztosítási eljárások, szempontrendszerek továbbra sem kerültek be a szabályzatokba. Nem találta elfogadhatónak a Doktori Iskola információkezelését sem, például azt, hogy a programigazgatók, törzstagok, témavezetők kiválasztási és értékelési szempontjainak kidolgozása mellett a rendszeres értékelési és visszacsatolási mechanizmusok kidolgozására nem került sor a Doktori Iskolában. Nem aktualizálta továbbá a Doktori Iskola az együttműködési megállapodásaira vonatkozó információkat sem, így a nyilvános információk tekintetében a Bizottság szerint a Doktori Iskola
nem teljesítette a megszabott feltételt.
Mivel az eljárás folyamán megfogalmazott tizennyolc feltételből négy csak részlegesen, hét viszont egyáltalán nem teljesült, a MAB megvonta a Corvinus Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskolájának akkreditációját.
Feltételes akkreditációt kaptak korábban
A Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskolája esetén a MAB 2022-es határozata alapján a feltételes akkreditáció mellett döntött monitor eljárás lefolytatása mellett. Ennek értelmében a Doktori Iskolának két éven belül be kellett nyújtania egy írásos beszámolót a MAB felé, melyben feltünteti a jelentésben felsorolt hiányosságok pótlására tett intézkedéseket. A határozatban a MAB többek között az alábbiak teljesítésére kérte a Doktori Iskolát:
a Doktori Iskola dolgozza ki a Minőségbiztosítási Szabályzatát;
vezesse be az új minőségbiztosítási rendszert és ismertesse azt az érintettekkel
tegye közzé a doktori szabályzatát angol nyelven
határozza meg a mentorprogram célját, illetve azt, kik lehetnek mentorok és milyen hatáskörrel rendelkeznek
az intézmény rögzítse a disszertáció és a tézisfüzet terjedelmére, benyújtandó példányszámára és formai követelményeire vonatkozó előírást
évfolyamonként legyen egyértelmű a szabályozás
jelölje ki a komplex vizsga elméleti része alatt számonkérhető tantárgyakat, témaköröket
pontosítsa a programigazgatók, törzstagok, témavezetők kiválasztásának szempontjait
készítse el a minőségbiztosítási szabályzatban foglalt beszámolókat
A MAB ezeken túl ajánlásokat is megfogalmazott a Doktori Iskola részére. Például azt, hogy a komplex vizsga után is biztosítson olyan fórumokat a hallgatóknak, ahol visszajelzést kaphatnak a munkájukról, tegye világossá a külföldi hallgatók számára a témaválasztással kapcsolatos szakmai kritériumokat, töltse fel a honlapon található üres menüpontokat tartalommal stb.
Hogyan látja az egyetem?
Az akkreditáció megvonása nincs hatással a Doktori Iskola működésére, valamint igyekeznek néhány hónapon belül beadni az új akkreditációs kérelmet a MAB felé - mondta az Átlátszónak Kónya István, a doktori iskolákért felelős dékán (a monitor eljárás során még nem volt dékán, tehát az eredeti folyamatban nem vett részt). A dékán azt mondta, egy
új munkacsoporttal javítanák ki a problémákat.
Abban reménykednek, hogy ez a helyzet egy éven belül megszűnik, jelenleg ugyanis, ha valaki kéri a MAB-ot, hogy igazolja, ez egy akkreditált intézmény, akkor ezt nem tudja megtenni. Ez a fajta akkreditációs eljárás új, a MAB akkor vezette be, amikor az intézményben a 2021-es akkreditációs eljárás folyamatban volt. Szerintük a Bizottság adminisztrációs hiányosságokra hívta fel a figyelmet, tehát nem a működést vagy a Doktori Iskola hallgatóinak, oktatóinak minőségét kifogásolta, hanem a működés dokumentáltságában talált hiányosságokat.
Az egyetemen még 2021-ben készült minőségbiztosítási szabályzat, ám ezen értesüléseink szerint maga az intézmény is változtatna, mert túl bürokratikusnak találja azt.
"Amit csinálunk, abba nem kötött bele a MAB"
Benczes István kevés ideje, mindössze fél éve vezeti a doktori iskolát, nem vett részt sem az akkreditációs, sem a monitoreljárásban. Azon vannak, hogy minden előírt feltételt teljesítsenek - mondta. A doktori iskola vezetője szerint a MAB jelentés nem vonta kétségbe sem a képzés minőségét sem a tudományos kutatómunka minőségét, nem tettek kifogást a képzési struktúra, a tanrend, a témavezetők, oktatók alkalmassága stb. tekintetében sem.
"Azt lehet mondani, hogy ami a tartalmi, szakmai részét illeti, abban nincs érdemi kifogás. Az elmúlt években a MAB hitelminősítési eljárásában, azaz az akkreditációban volt egy elmozdulás a teljesítmények minőségének vizsgálatáról a minőségbiztosítási folyamatok áttekintésére, amelyek különféle adminisztratív kihívásokat támasztanak az egyetemek felé. Ilyen területeken marasztalta el az egyetemet a MAB" - mondta Benczes.
A doktori iskola vezetője a mentorprogramról azt mondta: félreértésről van szó, a doktori iskolának nem sikerült a MAB felé megfelelően kommunikálnia, hogy a mentor tulajdonképpen a hallgató témavezetője. Amíg a hallgató és a témavezető között kialakul a megfelelő szakmai kapcsolat, mentornak hívják a témavezetőt. Azért vezették be korábban, hogy ha a hallgató és a témavezető nem tudna együttműködni, könnyebb legyen másik témavezetőt választani. A további félreértések elkerülése érdekében az első doktori tanácsi ülésen úgy döntött az egyetem, hogy kivezetik ezt a rendszert.
A Corvinus több doktori iskoláját érte MAB kritika a komplex vizsga miatt. A Bizottság kritikaként fogalmazta meg, hogy az intézmény nem határozta meg a komplex vizsga elméleti része alatt számonkérhető tantárgyakat, témaköröket, amelyeket a képzési tervében előre rögzít. Benczes István szerint nem a doktori, hanem a mesterképzésre jellemző, hogy konkrét témaköröket kell meghatározni a vizsga teljesítéséhez. A doktorandusz felé az az elvárás, hogy disszertációt írjon, magas szintű kutatást végezzen, ezért a Corvinuson a komplex vizsga a disszertációra fókuszál. Ez nem rendelhető tantárgyakhoz, hiszen a disszertációt a hallgatók egyéni témában írják.
A MAB jelentésében azt is írja, hogy a törzstagok esetében két személynek nem egyezik meg a fő kutatási területe a doktori iskola kompetenciájával. "Valóban, két ember esetében történt kifogás, az egyikük, amint megismerte ezt a kifogást, jelezte, hogy lemond és nem lesz akadálya a következő akkreditációs eljárásnak. Nagyon lelkiismeretes kollégáról van szó, veszteség ez a doktori iskolának. Ugyanakkor a Corvinuson bőven van kolléga, aki be tud állni törzstagnak" - mondta Benczes István.
Bármikor kezdeményezhetnek új akkreditációt
Megkérdeztük a MAB-tól, van-e esély egy újbóli akkreditációra, ha az intézmény teljesíti a későbbiekben a feltételeket. Illetve, hogy mikor és milyen eljárás nyomán kerülhet erre sor. A MAB arról tájékoztatott, hogy a magyarországi felsőoktatási intézmények, így a Corvinus is, bármikor kezdeményezhetnek új akkreditációs eljárást, amennyiben az akkreditáció megvonásához vezető körülményeket orvosolták.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) a felsőoktatási intézmények kérésére rendszeres időközönként minőséghitelesítési (akkreditációs) eljárást folytat le a működő doktori iskoláknál. Az eljárás célja a doktori iskolák minőségbiztosítási rendszerének és folyamatainak vizsgálata, hitelesítése az Európai Felsőoktatási Térség 2015-ös minőségbiztosítási irányelvei és sztenderdjei alapján. Az eljárás alapját a doktori iskola saját önértékelése képezi, melyben az intézmény arról ad számot, hogy miként felel meg az elvárt sztenderdeknek. A MAB a vizsgálat során Látogató Bizottságot bíz meg, amely helyszíni látogatás és/vagy online interjúk során folytatja le az eljárást. Az eljárás az aktuális és az azt megelőző eljárás közti időtartamot vizsgálja, és nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a legutóbbi vizsgálat során megfogalmazott kritikákat, észrevételeket az intézmény mennyire építette be a saját gyakorlatába. Ezt követően a Látogató Bizottság értékelő jelentést készít melynek nyomán vagy támogatja a doktori iskola öt évre szóló akkreditációját, vagy feltételesen támogatja monitor eljárás mellett, vagy elutasítja az akkreditációt.
Az egyetem az akkreditáció megszerzéséig is folytathatja, folytatni tudja doktori képzéseit. A testületi döntés után többször egyeztettek a Corvinus Doktori Iskolájával.
Más doktori iskolák esetében is volt kifogás
Nem ez volt az egyetlen doktori iskola a Corvinuson, mely minőségbiztosítási ellenőrzésen esett át. A másik három doktori iskola egyébként megkapta az akkreditációt 2027-ig, bár a jelentésekben néhány hiányosságot esetükben is feltüntetett a MAB.
A Gazdálkodástani Doktori Iskola esetében például azt kifogásolta a Bizottság, hogy a komplex vizsga esetében a jelenlegi szabályozás nem követi a szabályzatalkotó szándékát.
A Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola esetében a Bizottság azt kérte, a Doktori Iskola jelölje ki a komplex vizsga elméleti része alatt számonkérhető tantárgyakat, témaköröket, ennek azonban a Doktori Iskola nem tett eleget, így a Tanács e tekintetben elmarasztalta az iskolát. A MAB azt is kérte, hogy a honlapon elérhető felvételi felhívásban is nyújtson tájékoztatást a minimálisan elérendő pontszámokról, mert a felvételizni kívánó hallgatók legtöbbször a honlapról, illetve az Országos Doktori Tanács honlapjáról tájékozódnak. A Bizottság azt is kérte a Doktori Iskolától, egységesítse az angol és magyar nyelvű tájékoztatóit, valamint idézze a szabályzatot teljes terjedelmében. Ennek a feltételnek azonban az iskola nem tett eleget.
A Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskola esetében egy feltétel nem teljesült, mert a Doktori Iskola az együttműködési megállapodásainak aktualizálását nem végezte el.
Szabó-Gödri Rita | Egy éven belül szeretné visszakapni akkreditációját a Corvinus doktori iskolája | A 2021-es vizsgálat több hiányosságot tapasztalt, ezért 2022-ben csak feltételes akkreditációt kapott a Doktori Iskola. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/oktatas/2024/10/07/egy-even-belul-szeretne-visszakapni-akkreditaciojat-a-corvinus-doktori-iskolaja | null | true | null | null | atlatszo.hu |
A múlt hónapban a Polymarket kriptopénzalapú fogadóiroda arról számolt be, hogy egy francia ügyfél nagy összegben játszotta meg Trump választási győzelmét. A Wall Street Journal beszámolója szerint egy - korábban tőzsdei kereskedőként dolgozó - francia állampolgárról van szó, aki Theóként adta meg a nevét.
A Chainanalysis - az AFP-nek adott tájékoztatása szerint - összesen 11 hasonló paraméterekkel rendelkező Polymarket-számlát azonosított be, amelyen egyszerre tették meg a tétet és egyszerre hívták le a nyereményt. A számlák tulajdonosa összesen 70 millió dollárért játszott, amelyet a választási eredmény kihirdetése után vissza is kapott - a fogadáson nyert 85 millió dollárral együtt. A Polymarket online fogadóirodánál kizárólag kriptovalutában lehet megjátszani a téteket.
Más fogadási platformokhoz hasonlóan a Polymarketen is Trump volt a választási fogadások nagy favoritja, bár a közvélemény-kutatások szerint fej fej mellett haladt demokrata riválisával, Kamala Harris alelnökkel.
A kizárólag az Egyesült Államokon kívüli ügyfelekre szakosodott Polymarket és az amerikai állampolgárokat kiszolgáló, amerikai székhelyű Kalshi fogadóirodák november 6-i közleményük szerint együttesen 450 millió dollár nyereményt kell hogy kifizessenek a választási győzelemre tett fogadások nyerteseinek.
A Kalshi irodánál 28 ezren fogadtak Kamala Harris és 40 ezren Trump győzelmére. Amerikai médiajelentések szerint az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szerdán házkutatást tartott a Polymarket főnöke, Shayne Coplan lakásában, valamint lefoglalták a telefonját és más elektronikus eszközeit - írta a New York Post. A házkutatás okai nem tisztázottak. A Polymarket szerint az FBI akciója nyilvánvaló politikai megtorlás volt a leköszönő kormány részéről a cég ellen, amiért olyan piacot kínált, amely helyesen jósolta meg a 2024-es elnökválasztás kimenetelét.
Borítókép: Nagyot kaszált az, aki Donald Trump győzelmére fogadott ( | Trump győzelmére fogadott, 85 millió dollárt nyert | A számlák tulajdonosa összesen 70 millió dollárt játszott meg, amelyet a választási eredmény kihirdetése után vissza is kapott. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/trump-gyozelmere-fogadott-85-millio-dollart-nyert | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Jelenleg is zajlik annak az értelmezése, hogy vajon mi céllal döntött a Fidesz a választókerületek átrajzolása mellett, melyről hamarosan dönthet az Országgyűlés. Budapest esetében nincs szükség a találgatásra, ugyanis a mostani, 18 választókörzetből 16 lesz, ami azt jelenti, hogy két mandátummal csökken - a vélhetően főleg ellenzéki képviselőket delegáló - főváros politikai relevanciája 2026-ban.
Pest megyében viszont kettővel több választókerület lesz, amit azzal indokolnak, hogy az elmúlt években történt népességnövekedés miatt van erre szükség. Azonban azt most még kevésbé lehet átlátni, hogy vajon milyen elv alapján döntöttek a választókerületek újrarajzolása mellett. Pest megye ugyanis tradicionálisan megosztott, kormánypárti és ellenzéki szavazók egyaránt megtalálhatóak az agglomerációban, és az új körzetekből nem derül ki egyértelműen, miért lehet hasznos a Fidesz számára a variálás.
Szentendrei monstrum
Szembetűnő, ahogyan a dunakanyari választókerületek megváltoznak: a szentendreiből egyfajta monstrum lesz, amely Pomáztól átívelve a Dunán egészen a Börzsöny északi oldaláig, a szlovák határnál lévő Bernecebarátiig nyúlik majd. A szobi járás a váci választókerületből így átkerül a szentendreibe. Az önkormányzati választáson induló és a képviselő-testületi többséget adó Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület (TESZ) azt írta a módosítással kapcsolatban, hogy a várost a kormánytöbbség olyan településekkel kapcsolja össze, melyekkel nem igazán lesznek közös ügyeik. "Álláspontunk szerint ez nem segíti elő azt, hogy a hagyományos »szentendrei járás«, vagy a Pilis-Dunakanyar térség mindenkori országgyűlési képviselője hatékonyan tudja képviselni az itt élő embereket!"
Megkérdeztük több helyi közéleti ügyeket ismerő forrásunkat arról, hogy szerintük mivel magyarázható az átalakítás - hasonlóan látják a kérdést. "Politikailag motiváltnak tűnik az átrajzolás, a pálya megfelelő lejtését biztosító lépés, közigazgatási szempontból sok érvet nem hiszem, hogy képesek lennének felsorakoztatni mellette, agglomerációs kontextusban is gyengíti Szentendrét és környékét" - fogalmazott egyik beszélgetőpartnerünk. "Földrajzi és történelmi értelemben értem a döntést. Közigazgatási értelemben kevésbé, de ez itt, mivel választókerület, nyilván politikai határvonal" - írta egy másik forrásunk. (Ami a közös történemet illeti: Duna ezen részén húzódik a limes, vagyis a Római Birodalom határa, több őrtorony is állt a folyó mindkét oldalán egykoron).
A szentendrei választókerületnek jelenleg Vitályos Eszter az országgyűlési képviselője. Azt még egyelőre nem tudni, hogy ki és hol fog indulni a Fidesz részéről, de amennyiben 2026-ban ő lesz itt a párt jelöltje, akkor olyan településeken kell majd politizálnia, kampányolnia, melyeken párttársa, Rétvári Bence belügyi államtitkár alakított ki magának hátországot több cikluson keresztül.
Nem lesz kis feladat egy ekkora területet leuralni, főleg hogy a megosztottság jelei tapasztalhatóak a régi és az új részeken is: Szentendrén és Pomázon is elhasalt a kormánypárt által támogatott jelölt az önkormányzati választáson, és ugyan hagyományosan jól szerepel a Fidesz a kisebb településeken, de például a Duna túloldalán található Nagymaroson egy képviselőt sem sikerült bejuttatnia a pártnak a testületbe. Más kérdés, hogy Vitályos kormányszóvivőként az egyik legismertebb hazai politikussá avanzsált, ami nyilván nem lesz hátrányára - amennyiben ő lesz a párt jelöltje.
Vác és Dunakeszi összetöpörödik
Ha már Rétvári: a képviselő 2022-ben jelentős győzelmet aratott ellenzéki kihívójával szemben a hagyományosan jobboldalinak tartott Vácon, ahol viszont idén az ellenzéki összefogásnak sikerült megőriznie a testületi többséget, és a polgármestert is ők adják. Vagyis lehet mit keresni a Fidesz ellenfeleinek a városban. Az elmúlt években feltártuk: a képviselőhöz köthető egy alapítványi hálózat, amely jelentős közpénzt felhasználva ingatlanokat szerzett a Dunakanyar északi térségében, illetve több nagyszabású rendezvényt is tartott. Amellett, hogy ezek a szervezeti mozgások a képviselő térségi nyomulását jelzik, politikai hasznot is jelentettek a számára, hiszen a rendezvényeken megjelent, beszédet mondott, találkozhatott a választókkal akár kampányidőszakon kívül is. De jelentőségüket veszthetik a számára, amennyiben a körzetet más - például Vitályos - kapja. Magyarán az új helyzet mindenki számára tartogathat kellemetlen meglepetéseket, melyekhez majd igazodni kell.
Az új váci körzet a települések számát nézve csökken, ami azt is jelenti, hogy az erőforrásokat sem kell széttagolni. Átkerül a körülbelül tízezres lakosságú Erdőkertes a dunakeszi körzetből, ahol szintén nem egyértelműek a pártpreferenciák: ugyan 2022-ben a városban többen szavaztak itt Tuzson Bencére, viszont az önkormányzati választáson a független Pásztor László hosszabbítani tudott polgármesterként, a kormánypárti jelöltek be sem jutottak testületbe. A gödöllői választókerületből pedig Aszódot csatolják ide, ahol viszont töretlen a fideszes dominancia: 2022-ben a település mindegyik szavazókörében Vécsey Lászlóra szavaztak többen, amíg a polgármester a szintén fideszes Győrfiné Hajdú Szilvia lett idén.
A dunakeszi választókerületet érintően lehet a leginkább azt érezni, hogy a variálás politikailag motivált volt, ugyanis Tuzson Bencének itt négy éve országosan az egyik legszorosabb eredményt sikerült csak összehoznia. Egyik forrásunk azt mondta, egyáltalán nem lepődött meg, hogy ez a döntés született a körzetet érintően. Ki tudja, mi lett volna akkor, ha az azóta igazságügyi miniszternek kinevezett képviselő nem tudja felhasználni a Samsung SDI által Pest megyei önkormányzathoz kiszervezett adóbevételeket kampánycélkokra.
Amennyiben Tuzson marad a jelölt, úgy csak öt településen kell kampányolnia, igaz, a dunakeszi választókerület az egyik legjobban népesedő térsége az országnak. Egyik ellenzéki forrásunk szerint időszerű is volt a feldarabolás, ugyanis a körzet az ország legnagyobbja volt a lakosságszám-választópolgárok arány alapján. Dunakeszin 2022-ben egyéni jelöltként sikerült Tuzsonnak nyernie, de listán többen szavaztak az ellenzékre, mint a Fideszre, Csömörön pedig egyéniben és listán is jobban szerepelt az összefogás. Itt a független Fábri Istvánnak sokadszorra sikerült újráznia az önkormányzati választáson polgármesterként, Fóton pedig a civilek indította Merkwart Krisztián fordított a kormánypárt jelöltjével szemben. Vagyis az itteni fideszes indulónak is fel kell kötnie a gatyáját, mert nem színtiszta kormánypárti körzetről van szó.
A másfél év múlva esedékes országgyűlési választásig még sok minden történhet. Még nem látjuk, hogy a Navracsics-féle járási rendszer értelmében elszipkázott iparűzési-adóbevételek felett hogyan diszponálnak majd, de sokan azt sejtik, hogy a pénzek egy része Fidesz-közeli civil szervezeteket gazdagíthatnak. 2026-ban ráadásul nagyon más választást láthatunk, ugyanis ha minden így marad, egy fej-fej mellett haladó Tisza Párt és Fidesz csap össze, illetve több egyéb ellenzéki formáció, ami mostani tudásunkat véve kiszámíthatatlanná teszi a végeredményt. Egyik forrásunk szerint a Fideszben úgy általában "csúnyákat mérhetnek", de azzal is számolhatnak, hogy a nem kormánypárti jelöltek egymásra indulnak, és ezt figyelembe véve alakíthatták át a határokat. Ezért tűnhet furcsának az új rendszer egy-egy választókerületet érintően, de mint mondta, "olyat csinálni nem lehet, ami mindenkinek jó".
Egyik forrásunk szerint a vidéki átrajzolások "nagyjából védhetőek". A fővárosi körzetek "átszervezései már elég katyvaszosak", a csökkentés mértékéről lehet vitatkozni, de minimum eggyel kellett volna, "ám a kettő is védhető" szerinte.
"Na de ott van a két új körzettel bővült Pest megye: könyörgöm, nem ez az egyetlen megye az országban, ahol 2024-ben megszűnt a fideszes többség? Tessék inkább örülni: meg lehet nyerni a fővárost és a legnagyobb, egymilliós megyét! Ja, hogy ki kellene mozdulni kampányolni a belvárosból egészen az agglomerációig...?"
- fogalmazott. | Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása | Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/fideszes-nagymenoknek-is-feladhatja-a-lecket-a-valasztokeruletek-atvarialasa-272624 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A Távkapcs kénytelen borítani azon tematikáját, hogy tévé- vagy podcastműsorokat szemléz. Mivel a produktum, amiről beszámolunk, újságírói tevékenység alapján született, médiában jelent meg, így végül is szőrmentén befér a Távkapcsba, tartalma alapján pedig egyenesen helyet követel magának.
A Mandiner fogta magát, és érdeklődni kezdett, mit szólnak különböző műhelyek Magyar Péter köcsögözős herótozásához. A kérdés teljesen őszinte és pártatlan a szememben. Ugyan illúzióm nincsen arra vonatkozóan, hogy a teljes újságírószakma bármiben is összefogjon, de ezt az esetet azért mégiscsak egy olyan esélynek gondoltam, hogy bár erélyességükben különbözőképpen, de egységesen kéri ki magának mindenki az új messiás vérlázító szavait.
Nem ismerem a Válasz Online munkamenetét, de valahogy úgy képzelem, Stumpf András kifejezetten jelentkezett a feladatért, hogy végre méltón odab...hasson a propagandistáknak. Az az Andriska, aki a G-nap előtt éppúgy nyalta túl az addigi Fidesz-kormányokat, ahogyan Magyar Péter tapsolta túl az Orbán-beszédeket.
Közben ízlelgessék a frappáns viszonválaszt!
" Nos.
Nem kell, hogy Magyar Péter vagy bármely más politikus szeressen minket.
Az sem kell, hogy mi szeressük Magyar Pétert vagy bármely más politikust.
Többek között ez különbözteti meg a sajtót az olyan propagandakiadványoktól, amilyen a Mandiner.
A sajtó dolga ugyanis nem valamely politikus szolgálata. A sajtó dolga az olvasó szolgálata és informálása a köz ügyeiről. Ha ezt minőségi munkával végzi, annak eredménye jó esetben a lap iránt elkötelezett támogató közösség és népes olvasótábor lesz. Ha ez megvan, a politikusnak sem éri meg figyelmen kívül hagyni ezt az olvasótábort, ezért megteszi azt, ami meg a politikus dolga a sajtóval kapcsolatban. Azaz: válaszol annak kérdéseire.
A Válasz Online esetében ez megvalósul, amiért politikusnak nem, kizárólag olvasóinknak tartozunk hálával. Különösképpen azon olvasóinknak, akik havonta fizetett támogatásukkal biztosítják lapunk létét.
Szívből kívánjuk, hogy egyszer a Mandiner munkatársa is próbálja ki ezt a szép szakmát.
A neve: újságírás.
Utána majd már kollégázhatjuk is egymást."
A G-nap után dezertálók egyikeként, értelemszerűen silányabb, középszerűbb újságírók közé tartozva nem sokat látok Stumpfból 2018 óta, aki az akkori igencsak mocskos kampány idején letiltott a Facebookjáról. Maradnak a parádés megszólalásai a Körteember Szabadsajtó klubjában, illetve az, amikor Ablonczy Bálinttal esnek-kelnek műsorvezetőként egy válaszos podcastben, amiről majd egy későbbi alkalommal fogok írni. A Mandinak visszaírt nagyképű levele alapján pedig bizonyítottá vált a dolog, hogy akkora a mellény Andriskánál, hogy elhitte magát műsorvezetőként is. Mindnyájunk sérelmére.
Ez a levél viszont még ennél is többet mutat. Elitista, megalomán és bosszúálló. A rocksztár újságíró, a jobboldal egykori írástudó Keith Richardsa, aki, ha tehetné, napszemüvegben és cigarettázva osztaná az észt stúdiókban és katedrán, mára nem vált mássá, mint egy szánalmas, megkeseredett, kiégett formává, olyasvalakivé, mint Dolák-Saly Róbert az osztályfőnöki órán.
Stumpf Bandi a szakma és az nemzet szolgálatában oktatja is az újságírást, garantálva a fiatal generációk számára a tárgyilagosságot, szakszerűséget és a stílust. Nagy áldozat ez, köszönöm mindannyiunk nevében!
Ja, és Bandika, ha ezek vagytok ti, akkor büszkén vagyunk mi. A lövészárkokon való képmutató sajnálkozásaitokat pedig épp most hugyoztad telibe. Keep on rockin’! | TÁVKAPCS / Stumpf Andriska, az elit maga | Egy újságíró története, aki hol az egyik, hol a másik hatalomnak nyalikázik. Elhiszi önmagát, és nagyképűségében nem ismer határokat. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/poszt-trauma/2024/11/tavkapcs-stumpf-andriska-az-elit-maga | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kanász-Nagy Máté (LMP) a Közlekedési Múzeum Debrecenbe költöztetésével kapcsolatban azzal vádolta Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy "bosszúhadjáratot" folytat Budapesttel szemben, ami "rengeteg pénzbe kerül majd a magyar adófizetőknek". Szerinte valójában a BMW látogatóközpontját építik meg a tervek szerint 150 milliárd forintból, és az új helyszín még Debrecen városából sem egykönnyen lesz elérhető.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés a legutóbbi ülésén Vitézy Dávid és a Podmaniczky Mozgalom kezdeményezésére ellenszavazat nélkül mondta ki, hogy nem kér sem a közlekedési, sem a természettudományi múzeum elköltöztetéséből.
A főváros helyett a vidék fejlesztésére fókuszál a kormány
Lázár János, építési és közlekedési miniszter úgy reagált, hogy Budapest általános fejlettsége az EU-s átlag 157 százalékán áll, vagyis Budapest képes arra, hogy ha szeretne, akkor új közlekedési múzeumot és új természettudományi múzeumot építsen.
Szerinte a magyar adófizetőknek ezzel szemben az az érdeke, hogy ezek a múzeumok és a különböző kulturális szolgáltatások az ország különböző pontjain legyenek elérhetőek.
"A kormány nem tervezi, hogy új közlekedési múzeumot épít Budapesten" - jelentette ki.
A miniszter szerint Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje már 12 milliárd forintot "égetett el" egy budapesti közlekedési múzeum koncepciójára. Ebből mások vidéken egy kisebb múzeumot megépítenének - jegyezte meg.
A kormány a vidék fejlesztését tűzte ki célul - hangsúlyozta.
(MTI) | Lázár János szerint nem lesz új közlekedési múzeum Budapesten | Lázár János szerint a kormány nem tervezi, hogy új közlekedési múzeumot épít Budapesten, de ha a főváros szeretné, megteheti. Ezt válaszolta a hétfőn az országgyűlésen az építési és közlekedési miniszter Kanász-Nagy Máté LMP-s képviselő kérdésére. A miniszter szerint a kormány most elsősorban a vidék fejlesztésére koncentrál. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/lazar-janos-kozlekedesi-muzeum/x4vnk0j | null | true | null | null | Blikk |
Lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményében tudatja a Demokratikus Koalíció (DK), hogy pert nyert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen.A döntés értelmében az ÁKK-nak ki kell adnia a Kínával kötött hitelszerződést, amelynek részleteit kínai kérésre hivatkozva nyilvánították titkossá."Jogászkodhatnak, fellebbezhetnek, jöhetnek másodfokra, de mi ki fogjuk deríteni, hogy mit kért Kína Orbántól a pénzért cserébe!"- írják.Mint korábban lapunk is beszámolt róla, a szerződésben valóban lehetnek érdekes vagy akár aggályos feltételek is. | Pert nyertek Gyurcsány Ferencék, kiderül, mit kért Orbán Viktortól Hszi Csin-ping? | Ki kell adni a kormány által kötött titkos szerződéseket? | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/pert-nyertek-gyurcsany-ferencek-kiderul-mit-kert-orban-viktor-hszi-csin-ping.html | 2024-10-15 11:11:00 | true | null | null | mfor.hu |
1111 beadvány érkezett meg időben - derül ki a NÉP Egyesület oldalán publikált AB-beadvánnyal kapcsolatos tájékoztatásból, amely kitér arra is, hogy az Alkotmábybíróság végül egyetlen, úgynevezett pilot-ügy vizsgálatával dönt majd. A kiválasztott esetben egy olyan személy érintett, aki régebben telepített napelemet, és eltelt már a tíz év, tehát már nincs a kedvezményes éves szaldó elszámolásban. Ahogyan az ő ügyében döntenek, az a többi beadványra is érvényes lesz.
A 24.hu megkeresésére az Alkotmánybíróság főtitkára, Dr. Bitskey Botond azt írta: az ügyben az eljárás folyamatban van. Megtudtuk, hogy az ügyben a döntéstervezet előkészítése is folyamatban van, de arra a főtitkár még nem tudott választ adni, hogy az ügy mikor kerülhet a testület napirendjére.
Az Energiaügyi Minisztérium így látja
Közben az AB elnökhelyettese - az AB számára nem kötelező érvényű - véleményt kért az ügyben jogalkotó Energiaügyi Minisztériumtól (EM), és a válasz május utolsó napján meg is született. A levelet Czepek Gábor akkor még a tárca közigazgatási államtitkáraként jegyezte. Ha röviden össze akarjuk foglalni a 16 oldalas dokumentumot, akkor azt mondhatjuk, az EM szerint nem történt alapjogsértés, ezért a tárca azt javasolja az AB-nek, hogy ne fogadja be a beadványt.
A minisztérium anyagában hangsúlyozzák: szükségszerű volt a szabályozást megváltoztatni, mert egy uniós előírás szerint 2024-től nem lehet éves szaldós elszámolással új csatlakozási engedélykérést befogadni. Az EM kifejtette, a szerzett jogok védelme érdekében vezették be, hogy csak 10 év után kerüljenek át havi bruttóba a volt éves szaldósok, mert addigra már úgyis visszahozza az árát a napelem, szóval a megtérülést nem veszélyezteti a döntés. A NÉP szakértői szerint ez téves feltevés, mert minden HMKE-tulajdonos más-más fogyasztási jellemzőkkel rendelkezik, ezért az "általában 10 éven belül megtérül" álláspont nem megalapozott, semmilyen tény, vizsgálat, szám nem támasztja alá. | Napelemes ügy: százmilliárdokat bukhatnak a szaldósok | Megnéztük, mi történt az Alkotmánybíróságra benyújtott több mint ezer, a tavasszal beküldött "napelemes" panasszal. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/11/napelem-szaldo-brutto-elszamolas-szazmilliardos-bukta-alkotmanybirosagi-beadvany | null | true | null | null | 24.hu |
Bihari Tamás-Bonta Miklós;
Lázár;Csepreghy Nándor;uniós felfüggesztés;
2015-04-16 18:38:00
Torzó helyett "baráti" cégeknek fialhat az M4-es
Torzó helyett "baráti" cégeknek fialhat az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakasza, ha a kormány valóban a folytatás mellett dönt. Másik Szolnokig vezető kétszer-két sávos út kialakítására mindenképp előteremti a pénzt az Orbán-kormány. Kiderült az is, hogy az Európai Bizottság sokszoros túlárazások és a rossz pályázatkiválasztási gyakorlat miatt függesztette fel az uniós pénzek kifizetését.
Tovább épülhet az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakasza a műszaki tartalom felülvizsgálata és a költségek racionalizálása után - jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfo tájékoztatóján. Azt nem említette, hogy a jelenlegi kivitelezőkre számítanak-e az új pályázat kiírásakor. Valószínűbbnek tartják iparági szakértők, hogy új úthoz, új csapatot szerződtet a kormány. Már kész építési engedéllyel, tervvel rendelkezik a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a régi 4-es út kétszer-két sávossá bővítésére az M0-ás és Szolnok közötti szakaszára, illetve szó van arról is, hogy az M5-ös irányából a 405-ös út négysávosítására kész megteremteni az anyagi feltételeket a kormány - tette hozzá a politikus.
Lázár szerint a NIF már csütörtökön egyeztetni kezdett a leállított M4-es kivitelező cégeivel - a Colas-Swietelsky, a Közgép és az A-Híd konzorciummal, valamint a Strabaggal - a szerződés felbontásáról. A Népszava információi szerint ez még nem minden érintett esetében történt meg. Lázár ismét Brüsszelre mutogatott, kijelentve, hogy az Európai Bizottság (EB) vonta meg a forrást az M4-es építésétől, holott Brüsszel soha meg sem ítélte azt.
Mindent összeadva sem egyszerű megmagyarázni a költségvetésnek eddig 60 milliárd forintjába kerülő M4 projekt leállítását. Az egyik fővállalkozótól a Népszava úgy értesült, hogy az építésről szóló kormányrendeletben a kormány kötelezettséget vállalt a beruházásra, a kivitelezési szerződésben pedig uniós forrást jelölt meg a megrendelő NIF a munkálatok fedezeteként. Tette ezt úgy, hogy Brüsszel elejétől fogva jelezte, nem ért egyet a beruházással és már tavaly jelezte, hogy nem támogatja a projektet. A kormány tehát úgy vállalt kötelezettséget egy 110 milliárd forintos autópálya szakasz építésre, hogy a döntéshozók tudták, egyik oldalról sincs meg a fedezet.
A Népszava forrása azt is megjegyezte, a Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározat csak a közigazgatásra érvényes. A fővállalkozók még nem kapták meg a megbízótól a szerződésfelbontásáról szóló hivatalos értesítést. A vállalkozói megállapodásban csak általános pontok szerepelnek arról, hogy mikor lehet felbontani a szerződést, ezért nagy kérdés, hogy mire hivatkozva száll ki az állam az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakaszának építéséből. Amíg nincs meg a hivatalos felmondás és indoklás, addig azt sem tudni, mi történjék a mintegy 300 alvállalkozóval, akik adott időszakra szerződtek a fővállalkozókkal és lekötötték a kapacitásukat.
Kérdésünkre Lázár állította: a kormány nem számít kártérítési igényekre, perekre, és szerinte meg tudnak egyezni a kivitelező cégekkel, mert információi és a NIF tájékoztatása szerint a kivitelezők is peren kívüli egyezséget szorgalmaznak. "Mindenkit ki fogunk fizetni" - ígérte a miniszter, hozzátéve, csütörtökön megkezdődtek a tárgyalások az érintett beruházókkal, akik nyilván találkoztak már olyan esettel, hogy egy megrendelő valamilyen külső ok miatt visszalép, s felmondja a szerződést. Az egyik ilyen cég ugyebár a Közgép, amelynek tulajdonosa Simicska Lajos. Lázár név szerint (ekkor még) nem említette Simicskát, de megjegyezte, hogy elvárja, hogy a Közgép - illetve az érintett magyar beruházó cég - tulajdonosa "ne támadja azt az országot, amelyből az elmúlt négy évben jól élt".
Uniós felfüggesztés: a kormány ismét cinkelt lapokkal játszik
A 708 milliárd forintos keretből valójában 150 milliárdot függesztett fel az Európai Bizottság - közölte Lázár János a Kormányinfo sajtótájékoztatón. A kancellária miniszter arról beszélt, hogy 42 ezer projekt valósult meg vagy tart most is - ebből az Európai Bizottság 53-at vizsgált meg, ezek 44 milliárdot jelentenek. Hat projektet állítottak pellengérre a 42 ezerből - bagatellizálta az amúgy súlyos uniós döntést Lázár. A miniszter ezúttal sem mulasztotta el megemlíteni, hogy szerinte a korábbi eljárásrend volt rossz, azt azóta viszont megváltoztatták. Ám pénzügyi veszély nem fenyeget - közölte. Igaz, szerinte az Európai Bizottság szigorú mércével méri Magyarországot.
Az időközben nyilvánosságra került brüsszeli kifogásokat részletező dokumentumból kiderült, van is miért. Az Európai Bizottság április 10-i határozatából ugyanis azonban az derül ki, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) néhány fejezete időközi kifizetésének részleges felfüggesztéséről döntött Brüsszel. A szúrópróba szerűen vizsgált esetek között található 23-szoros, forintban történő túlárazás egy beszerezni kívánt betonszabdaló mobilollónál, közel 15 millió forintos kifizetés történt olyan munkáért, amelyért a piac csak 625 ezer forintot szokott. Szakértők szerint az ilyen kifizetéseket igyekezett bagatellizálni a kancelláriaminiszter.
Vagyis nyilvánvaló, hogy Csepreghy Nándor miniszterelnökségi helyettes államtitkár szerdai tájékoztatóján félrevezette a közvéleményt, amikor úgy fogalmazott, hogy Brüsszel azért blokkolta a 708 milliárd forintos uniós programot, mert szabálytalan volt a Gyurcsány-Bajnai-kormány pályáztatási gyakorlata. A bizottsági határozatból minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a túlárazás miatt kifogásolt GOP pályázatok 2012-es, illetve 2013-as keltezésűek. Ezeket a hiányosságokat a magyarországi irányító hatóság nem tárta fel, ezért ezt "felróható mulasztás"-ként említi meg a határozat. Jellemző módon erre úgy reagált a Fidesz-frakció közleménye hogy felkérték a kormányt, hogy „ezúttal is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szocialisták szabálytalan pályáztatási gyakorlata miatt” egy fillér se vesszen el az uniós pénzekből. A felelősség ilyen jellegű áttolását az Európai Bizottság dokumentuma cáfolja.
Súlyos mulasztást követett el az Orbán-kormány azzal, hogy a brüsszeli kifogások orvoslására megszabott decemberi időt túllépték, pár nappal később olyan reagálást fogalmaztak meg, amelyben minden korrekcióra való készségüket visszautasították. | Torzó helyett "baráti" cégeknek fialhat az M4-es | Torzó helyett "baráti" cégeknek fialhat az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakasza, ha a kormány valóban a folytatás mellett dönt. Másik Szolnokig vezető kétszer-két sávos út kialakítására mindenképp előteremti a pénzt az Orbán-kormány. Kiderült az is, hogy az Európai Bizottság sokszoros túlárazások és a rossz pályázatkiválasztási gyakorlat miatt függesztette fel az uniós pénzek kifizetését. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054485_torzo-helyett-barati-cegeknek-fialhat-az-m4-es | 2015-04-16 14:43:00 | true | null | null | Népszava |
Hétfő délelőtt összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amelyen a bizottság ellenzéki képviselői a Pegasus-kémszoftver beszerzéséről és használatáról kérdezték a kormány információszerzést felügyelő tagjait.
A meghívottak közül Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ment el az ülésre. A bizottság jobbikos elnöke, Stummer János az ülést követő sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy a Fidesz–KDNP mind a négy képviselője részt vett, így a júliusi üléssel ellentétben most határozatképes tudott lenni a testület.
Ezen túl sok más érdemi információt nem tudott mondani Stummer, mert
az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050 végéig titkosította.
Azt azonban el tudta mondani, miről nem volt szó. „Nem hangzott el a válasz arra a kérdésre, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés az elmúlt években” – fogalmazott a Jobbik politikusa. Állítása szerint se Pintér Sándortól, se Völner Páltól nem kaptak egyértelmű cáfolatot arra, hogy használták-e a Pegasus kémszoftvert újságírók és politikusok megfigyelésére.
Ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek a bizottság ellenzéki tagjai, Stummer János (Jobbik), Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP), ezt azonban a kormánypárti képviselők leszavazták. A bizottság elnöke szerint azért lett volna fontos a ténymegállapító bizottság felállítása, mert tagjai betekintést kaptak volna az ügyre vonatkozó iratokba a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok nyilvántartásában, és meghallgathatták volna a szakszolgálatok munkatársait, akik kötelesek lettek volna nyilatkozatot tenni.
Arra azonban Stummer állítása szerint Pintér Sándor nyitott volt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kihelyezett ülést tartson a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatoknál, ahol tájékozódhatnak a titkos információgyűjtés jelenlegi gyakorlatáról.
Molnár: Titkolnak és ködösítenek az ügyben
Molnár Zsolt az ülés egyetlen pozitívumaként azt tudta csak megemlíteni, hogy határozatképes volt a bizottság, és eljöttek a meghívottak is. Ami utána történt, arról egyrészt azért nehéz beszélni az MSZP-s képviselő szerint, mert szigorú minősítés alatt van a zárt ülés jegyzőkönyve, másrészt ténymegállapító bizottság nélkül nehezen látható az ügy vége. „Mi állítjuk, hogy nem kaptunk érdemi válaszokat, vagy amiket kaptunk, azok érdemben nem ellenőrizhetőek.”
Az ügy végére Molnár szerint csak két dolog tehetne pontot: az egyik egy korrekt ténymegállapító bizottság, amit a kormánypárti képviselők leszavaztak, a másik pedig a 2022-es kormányváltás.
„Egyértelműen az a gyanú erősödik bennünk, hogy titkolnak és ködösítenek ebben az ügyben”
– tette hozzá. Molnár később újságírói kérdésre azt is mondta, az ülésen kezdeményezte, hogy az elhangzottak bizonyos részére oldják fel a titkosítást, és az szerinte nagyon sok kérdésre választ adhatott volna. Ám erre nem volt lehetőség.
Ungár Péter felidézte, hogy a kormánytagok és fideszes képviselők többször is arról beszéltek a médiában, hogy vannak olyan esetek, amikor a nemzet védelme érdekében kémszoftvert kell használni egyes emberek megfigyelésére. „Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van” – fogalmazott például Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban júliusban.
„Az a mi kérdésünk, hogy vajon mennyi esetben helyettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével”
– fogalmazott az LMP képviselője a sajtótájékoztatón. Ez az, amire állítása szerint nem kaptak választ a bizottság hétfői ülésén.
Ungár szerint kérdéses, hogy a sajtóban megjelent megfigyeléseket az alapozta-e meg, hogy külföldi titkosszolgálatok érzékeny adatokat próbáltak szerezni, vagy csak Orbán Viktor és köre számára valaki kellemetlen dolgokat tett. Az első szerinte indokolt, sőt, fontos, a második eset azonban megindokolhatatlan.
Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke hétfőn megbeszélést folytatott Szabó Hedviggel, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NSZ) vezetőjével, majd sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszélt, hogy az NSZ vezetője garanciát vállalt arra, hogy a szervezet soha senkit nem hallgatott le engedély nélkül.
„A főigazgató azt mondta, hogy egy kormányváltás esetén is százszázalékosan vállalja állításának igazságtartalmát”
– közölte a szocialista országgyűlési képviselő, aki azt is hangsúlyozta, hogy az NSZ a más szervezetek, például az ügyészség vagy az Alkotmányvédelmi Hivatal által megrendelt operatív akcióknak csak a technikai feltételeit biztosítja, és az így nyert információk elemzése sem a szakszolgálatnál történik meg. A megfigyelések jogszerűségért tehát nem az NSZ, hanem a megrendelő felel. A lehallgatások döntő többségét a bíróságok engedélyezik, kisebb részét pedig az igazságügyi miniszter – magyarázta.
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az igazságügyi minisztertől máig nem kapott időpontot a Pegasus-üggyel kapcsolatos, általa kezdeményezett megbeszélésre. Arra volna kíváncsi, hogy a miniszter mikor, milyen elvek alapján ad ki engedélyt titkos megfigyelésre.
Júliusban nem volt határozatképes a bizottság
Pintér Sándort, Szijjártó Pétert, Benkő Tibort és Varga Juditot is meghívja a nemzetbiztonsági bizottság szeptember 20-i ülésére Stummer János, erről beszélt nemrég egy interjúban a bizottság jobbikos elnöke.
Már a júliusi ülésen is meghallgatták volna a kormány több tagját a Pegasus kémszoftverről, és Pintér Sándor belügyminiszter el is ment, ám a Fidesz–KDNP négy bizottsági tagja távol maradtak, így nem volt határozatképes a testület.
Szijjártó Péter Kötcsén azt ígérte két hete, hogy az Információs Hivatal vezetője válaszolni fog a nemzetbiztonsági bizottságnak, ha a Pegasusszal kapcsolatban kérdésük van. Arra a felvetésre, hogy korábban a fideszes képviselők távolmaradása miatt nem tudta meghallgatni a bizottság a lehallgatási ügyben esetlegesen érintett szerveket, vezetőket, a külügyminiszter azt mondta, szerinte a bizottság vezetőjének (a jobbikos Stummer János) felelőssége, hogy a bizottságot működtesse.
Mi is az a Pegasus-ügy?
Júliusban robbant ki a Pegasus-botrány, akkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, az elkészült anyagokat a Telex is publikálja.
Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.
A kormány először ezt tagadta, később azonban lényegében óvatosan beismerte, hogy állami szolgálatok lehallgathatták az Orbán-rendszerrel kritikus személyeket. | Pegasus-ügy: Pintér és Völner is elment a nemzetbiztonsági bizottság ülésére, de 2050-ig titkosították az ott elhangzottakat | A bizottság ellenzéki képviselői szerint nem kaptak egyértelmű cáfolatot arra, hogy használta-e a magyar állam a Pegasus kémszoftvert újságírókkal és politikusokkal szemben. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/09/20/nemzetbiztonsagi-bizottsag-pegasus-stummer-janos-pinter-sandor-varga-judit | 2021-09-20 13:59:00 | true | null | null | Telex |
Szabálytalanságok gyanúja miatt eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tíz Heves megyei településen, ahol európai uniós forrásból különös körülmények közt építettek piacokat – értesült a 24.hu.
A gyanús projektek miatt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tett bejelentést az OLAF-nál, minek nyomán két eljárásban vizsgálják Boconád, Kisköre, Ludas, Tarnaméra, Tarnaörs és Boldog, valamint Atkár, Lőrinci, Nagyfüged, Nagyréde piacait. Ezek a települések egytől egyig a fideszes Szabó Zsolt választókerületében vannak. A beruházások pedig minden esetben az EU Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának (TOP) a forrásaiból készültek. A furcsa piacokról riportban számolt be lapunk:
Ebből kiderült, hogy egy nagyjából 20 kilométer sugarú körben nyolc piactér is épült, épül összesen 277 millió forintból. Húsz kilométerrel odébb, Kiskörén megújult egy kilencedik is, 34 millióból, Lőrinciben pedig egy sokkal grandiózusabb, önmagában 317 milliós fejlesztés keretében egy jóval nagyobb piac létesül. Ezek mindegyikét vizsgálja az unió mostanra. Ráadásul több településen jelentős csúszásban voltak a kivitelezések, volt, ahol februári cikkünk megjelenéséig csak egy nagy gödröt tudtak kiásni a tervezett piactér területén.
Több községben azt a Fejlesztési és Koordinációs Központ Nonprofit Kft.-t bízták meg a projektmenedzsmenti feladatokkal – ez magában foglalja az árajánlatok bekérését is, ha nincs közbeszerzés –, amelynek Gál Erzsébet a vezetője. Mint megírtuk, születési dátuma alapján arról a Gál Erzsébetről van szó, aki korábban a hatvani városüzemeltetési, illetve a városgazdálkodási céget is vezette még Szabó Zsolt polgármestersége idején. Illetve ő volt 2019-ben a Fidesz jelöltje a polgármester-választáson, miután Szabó Zsolt és a korábban szintén fideszes, immár független Horváth Richárd polgármester között elmérgesedett a konfliktus.
A munkát pedig általában egy hevesi, a közbeszerzéseken rendre sikeres cégre bízták, amely korábban az MTVA-nak gyártott műsorokat. | Eljárást indított az OLAF a Heves megyében uniós pénzből épült minipiacok miatt | A fideszes Szabó Zsolt választókerületébe tartozó települések beruházásait vizsgálja az Európai Csalás Elleni Hivatal. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/07/08/eljarast-inditott-az-olaf-a-heves-megyeben-unios-penzbol-epult-minipiacok-miatt/ | 2021-07-08 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) számára jó ajánlást jelent a balatoni vízi sportos háttér. Egy szörfös versenyzőnőn kívül egy vitorláscég is bekerülhetett a Nemzeti Egységes Kártyarendszer bevezetését előkészítő projektbe.
Az Index pénteken számolt be arról, hogy KEKKH a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi közigazgatási államtitkárának barátnőjét bízta meg a rendszerrel kapcsolatos tanulmányok elkészítésével és a kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátásával. A meghívásos tenderen Detre Diána olimpikon windszörföző cégével 23,9 millió forintos szerződést kötöttek.
A KEKKH azt nyilatkozta, hogy az alig néhány hónapos Blue Shine Kft.-re azért esett a választás a hirdetmény közzététele nélkül lebonyolított közbeszerzésen, mert referenciái „elégségesek és megnyugtatóak voltak”. A kártyarendszer projekt felelőse szerint a döntésben nem befolyásolta Detre Diána és Gál András Levente kapcsolata.
Az Index információi szerint azonban a KEKKH ugyanebben a projektben néhány héttel korábban már egy másik, Gálhoz kapcsolódó cégnek is adott egy, a Blue Shine-éhoz hasonló összegű, 23,9 milliós megrendelést. A Magyar Vitorlás Központ Nonprofit Kft. kiválasztását januárban tették közzé. A zánkai cég Detre Diana kft.-jével szinte egy időben kapta a jelenlegi nevét: 2013 tavaszán az állami tulajdonú Zánka Tours Kft. alakult át a vitorlás céggé.
A Magyar Vitorlás Központ Kft. 2013 nyarán lett Gál András Levente balatoni hídfőbázisa. Röviddel azután, hogy a Magyar Vitorlás Szövetségben kiszavazták az elnöki posztról, Gál felügyelő bizottsági tag lett Zánkán. A cég ezután számos meglepő eredmény ért el: 28 milliós uniós támogatást kapott a jogalkotás-racionalizálási keretből konferencia szervezésére, és a vitorlás szövetséget is sikerült kitúrnia a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a jogszabály-előkészítői együttműködésből.
A KEKKH a „kártya kibocsátásának folyamat modellezésére”, és egy pilot projekt megvalósításán keresztül a kártyarendszer nyilvántartás-fejlesztési tervének kialakítására kötött megállapodást a vitorláscéggel, amely többek között az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-t előzte meg ajánlatával.
Előző cikkünk megjelenése után a KIM közleményt adott ki, amelyben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát irányító tárca vezetője felkérte a hivatal elnökét, Vetési Ivánt, hogy vizsgálja meg, az Indexen megjelent hír szerinti közbeszerzési eljárás megfelelt-e a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint a Hivatal belső szabályzatainak.
Mi az a Nemzeti Egységes Kártyarendszer?
A Nemzeti Egységes Kártyarendszer kiépítése már évek óta zajlik, és lényegében azt jelenti, hogy a lakosság különféle személyi okmányait fokozatosan csippel ellátott, intelligens kártyákra cserélik. 2012-ben a NEK-program keretében első lépésként bevezették az e-diákot, azaz az új diákigazolványt, a pedagógus- és a kormánytisztviselői kártyát. Vetési Iván, a KEKKH vezetője az e-diák bevezetésénél azt ígérte, hogy a kártyarendszer bevezetése 2012 végére be is fejeződik. Az A típusú okmányok, mint például a személyi igazolványok azonban még nem kerültek sorra. | Nemcsak a barátnő, a kedvenc vitorláscég is kapott 24 milliót | Nemcsak a barátnő, a kedvenc vitorláscég is kapott 24 milliót - A Nemzeti Egységes Kártyarendszer előkészítésére szerződtetett cégekben két közös van: a vízi sportok és a volt KIM államtitkár. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/03/04/nemcsak_a_baratno_a_kedvenc_vitorlasceg_is_kapott_24_milliot/ | 2014-03-04 14:00:21 | true | null | null | Index |
Lázár János szerint a kormány nem tervezi, hogy új közlekedési múzeumot épít Budapesten, de a főváros ezt megteheti - írta az MTI.
Hétfőn a parlamentben Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője tett fel kérdéseket Lázár János építési és közlekedési miniszternek. A Közlekedési Múzeum Debrecenbe költöztetésével kapcsolatban azzal vádolta Lázárt, hogy "bosszúhadjáratot" folytat Budapesttel szemben, ami "rengeteg pénzbe fog kerülni a magyar adófizetőknek". Kanász-Nagy szerinta debreceni BMW-gyár mellett150 milliárd forintból épülő Közlekedési Múzeum valójában a BMW látogatóközpontja lesz, ráadásul a helyszín még Debrecen városától is messze van.
Az LMP képviselője emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén Vitézy Dávid és a Podmaniczky Mozgalom kezdeményezésére ellenszavazat nélkül kimondta, hogy Budapest nem kér a közlekedési és a természettudományi múzeum elköltöztetéséből.
Lázár János minderre úgy reagált: Budapest általános fejlettsége az EU-s átlag 157 százalékán áll, vagyis "Budapest képes arra, hogy ha szeretne, akkor új közlekedési múzeumot és új természettudományi múzeumot építsen". Szerinte a magyar adófizetőknek ezzel szemben az az érdekük, hogy ezek a múzeumok és a különböző kulturális szolgáltatások az ország különböző pontjain legyenek elérhetőek.
"A kormány nem tervezi, hogy új közlekedési múzeumot épít Budapesten"
- jelentette ki Lázár. A miniszter szerint Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje már 12 milliárd forintot "égetett el" egy budapesti közlekedési múzeum koncepciójára. "Ebből mások vidéken már egy kisebb múzeumot megépítenének" - tette hozzá.
Lázár János még májusbanjelentette be, hogy a kormány Debrecenbe vinné az új Közlekedési Múzeumot, amitaz ország gazdasági érdekénekis nevezett. Októberbenötletpályázatot is kiírtaka leendő múzeumra, amelyre az Archiko Építőipari Tervező Kft. adta be a győztes pályamunkát.
Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum korábbi főigazgatója több Facebook-bejegyzésben iskifejtette ellenérveita költöztetéssel kapcsolatban. Súlyos károkozásnak nevezte, hogy Lázár elköltöztetné a fővárosból a múzeumot, amelynek új épületét eddig Kőbányára,az Északi Járműjavítóba tervezték, és az utóbbi években már több milliárd forintot költöttek a beruházás előkészítésére. | Lázár János: Budapest építsen magának új közlekedési múzeumot, ha akar | A közlekedési miniszter újra beszólt Vitézy Dávidnak, aki szerinte 12 milliárd forintot égetett el az új fővárosi közlekedési múzeum koncepciójára. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/11/lazar-janos-kozlekedesi-muzeum-budapest-debrecen-koltozes-bmw-gyar-lmp-vitezy-david | null | true | null | null | Telex |
2010.02.17. 23:00
Bírósághoz fordul a Fidesz a fővárosi Bajcsy-kórház több gyanúsnak vélt ügye miatt. Az ellenzéki párt beruházásokat tart aggályosnak, és úgy látja, hogy a főigazgató kinevezése is jogszerűtlen volt.
Kikérte a Fidesz a fekvőbeteg-ellátó intézmény néhány szerződését, és – amint azt Pesti Imre képviselő lapunknak elmondta – azt tapasztalták, hogy előnytelen kontraktust kötöttek némely magánvállalkozással. A CT-MR szolgáltatásokat például úgy kapta meg korábban egy cég, hogy előre meghatározott bevételt garantált neki a közintézmény, függetlenül attól, miként alakul a finanszírozás alapjául szolgáló betegforgalom. Pesti Imre hangsúlyozta: ez a megállapodás egyoldalúan hátrányos a kórháznak, s úgy juttatja a magánvállalkozást biztos bevételhez, hogy az semmilyen kockázatot nem vállal.
Egy sok évvel ezelőtti másik ügyben is bírósághoz fordul a Fidesz. Hatalmas beruházás folyt az intézményben, egyebek mellett új műtéti tömböt alakítottak ki a főváros és az állam tízmilliárdos támogatásával. Pesti Imre szerint azonban a munkálatokat tudatosan túlárazták. Mint mondta: egy levelében Kökény Mihály korábbi szocialista egészségügyi miniszter – jelenleg az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke – is erre hívta fel a figyelmet. Arra a kérdésre, hogy miért csak évekkel az események után tesz feljelentést a Fidesz, Pesti Imre úgy fogalmazott: a korábbi főigazgató idején számos írásos dokumentumhoz, szerződéshez nem tudtak hozzájutni. Megjegyezte: az említett két ügyben már elkészültek a bírósági beadványok, amelyeket hamarosan el is küldenek.
A harmadik ügyben viszont már be is adták a keresetet a bírósághoz, ebben megtámadták az új főigazgató kinevezését – mondta az ellenzéki politikus. Ismert: tavaly október végén több fővárosi fekvőbeteg-ellátó intézmény – köztük a Bajcsy-kórház – élére is meglehetősen zavaros körülmények között választott vezetőt a fővárosi közgyűlés. A Bajcsy esetében valaki életveszélyesen megfenyegette az egyik jelöltet, Vályi-Nagy Istvánt, így ő visszalépett. A befutó végül Trombitás Zoltán ellenében – a szakbizottság javaslatával szemben – Kálmán Sándor lett. A Fidesz azért támadta meg a bíróságon a főigazgatói kinevezést, mert a jelölt érvénytelen pályázatot nyújtott be, nem volt meg ugyanis a vezetői gyakorlata.
Kálmán Sándor lapunk kérdésére úgy nyilatkozott: nyugodt, mert a Fővárosi Önkormányzat főjegyzőjének álláspontja szerint is megfelelő vezetői gyakorlattal rendelkezik. A CT-MR-szerződéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a kontraktus egykor talán valóban aggályos lehetett, de az azóta eltelt évek alatt bebizonyosodott, hogy a betegszám soha nem volt olyan alacsony, hogy a kórház ráfizessen. Az évekkel ezelőtti „nagyberuházásról” pedig annyit mondott: nem a kórház vezetői, hanem a Fővárosi Önkormányzat illetékesei bonyolították a pályázatokat, a beruházók kiválasztását, így – ha szabálytalanság történt – akkor annak felelőseit ott kell keresni.
Szerettük volna megkérdezni a korábbi intézményvezetőt, Papp Lászlót is, de nem értük el. | Bíróság elé kerülhetnek a kórházügyek | Bírósághoz fordul a Fidesz a fővárosi Bajcsy-kórház több gyanúsnak vélt ügye miatt. Az ellenzéki párt beruházásokat tart aggályosnak, és úgy látja, hogy a főigazgató kinevezése is jogszerűtlen volt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/02/birosag-ele-kerulhetnek-a-korhazugyek | 2010-02-08 16:37:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A miniszterelnöknek nincs autója, hat felcsúti ingatlannal rendelkezik, de az összesen ötezer négyzetméteres területet 50 évre átengedte a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak. A fizetése 1.507 400 forimt, ehhez jön 231 ezer forint képviselői gázsi, a Fidesz-elnökségért nem kap külön díjazást. Több mint hatmillió forintos a megtakarítása, s négymillió forint a tartozása. Lévai Anikóval közös számlán több mint ötmillió forintos megtakarításuk van, s kevesebb pénz állt ugyan a házhoz a könyvkiadás révén, mint évekkel ezelőtt, de azért Orbánék nem állnak rosszul.
Kövér László egy fillér adóssággal sem rendelkezik, ellenben 13 millió forintot sikerült megtakarítania. Martonyi János külügyminiszter a 176 milliós vagyonával kifejezetten gazdag, Navracsics Tibor a kilencmilliós tartozásával kifejezetten szegény miniszternek számít, pedig feltüntette azt a havi (bruttó) 25 ezer forintot is, amit a Heti Választól rendszeresen kap.
Pintér Sándor az egyik legmódosabb magyar kormánytag, pedig igen szerény jövedelemmel (777.800 Ft) rendelkezik. A megtakarításai mégis számottevőek (857 millió Ft), amelyek a piacon értékesített cégeiből származnak. A forint-, a dollár és eurószámlái mellett 23 ingatlannal is rendelkezik, részvények és befektetési jegyek tulajdonosa. A vagyonnyilatkozat legszebb darabja a belügyminiszter Wartburg típusú gépkocsija.
Matolcsy György felesége igen jól gazdálkodik, mert a nemzetgazdasági miniszter egy fillér adósságot sem halmozott fel, ellenben 16 millió forintot sikerült megtakarítania. A Heti Válasz Navracsicsnak csak havi 25 ezret fizet, neki havi százezret! Szépen gyarapszik Balog Zoltán (20 milliós vagyon) és Lázár János (30 millió kötvényben, hatmillió részvényben, 8 millió készpénzben). Lázár gondol a jövőre is, hiszen vagyonnyilatkozatában feltüntetett egy nagy értékű kéziratot és azt a karosszéket, mely gróf Széchenyi Zsigmondé volt. Rogán Antalért viszont aggódnunk kell, mert szerény jövedelme (1,7 millió Ft/hó) s mindössze 3,4 milliós megtakarítása mellett 48 milliós adósságba verte magát. A tavalyi állampapírjairól az idén már nem tett említést. L. Simon László is hosszú Fidesz-uralomra rendezkedett be, erre lehet következtetni abból, hogy bátran és sokfelé tartozik (38 millió forint). A kultúra főura nyakig merült a Fejér megyei földbizniszbe - ennek itt nagyok a hagyományai - 24 földingatlan van a nevén Gárdonyban és máshol. Kósa Lajos debreceni polgármester nem tüntetett föl megtakarítást, ellenben 44 millióval tartozik. Meggyes Tamás esztergomi képviselő a 14,5 millió forint pénzintézeti tartozás mellett magánszemélyeknek is tartozik 4 és fél millióval. Kérdés, hogyan tud törleszteni, amikor a havi jövedelme önkormányzati képviselőként a 90 ezer forintot sem éri el (országgyűlési javadalmazását megkapja).
Budai Gyula két lova minden bizonnyal a vagyonnyilatkozatokról beszámoló cikkek sztárjai lesznek. A főelszámoltató államtitkár 2 és 1 millióért vásárolt ugyanis sportlovakat. Megtakarításait immár inkább euróban, mint forintban tartja. Az oktatási államtitkár Hoffmann Rózsa nem rendelkezik ingatlantulajdonnal, a Suzuki Swift nagy értékű ingóságként van föltüntetve nála.
A mezőgazdaság jól jövedelmez az ellenzéki politikusoknak is. Mesterházy Attila MSZP-pártelnök 5 milliós vagyona mellett kilenc ingatlan tulajdonosa, s találunk közte nádast, szántót is.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke 88 millió forint osztalékot vett ki az Altus Rt-ből, 64 millió forint adóssága van. | Belföld: Szegény Kósa, wartburgos Pintér, költekező Rogán | A miniszterek és a képviselők vagyoni helyzetén nem látszik meg a válság. Elkészültek a kötelező vagyonnyilatkozatok. Van, aki egy fillérrel sem tartozik. Sokan fektették fölös pénzüket földüzletekbe. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/vagyonnyilatkozatok__a_szegeny_kosa_meg_a_wartburgos_pinter-1363711 | 2013-02-01 22:37:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Hain az első kabinet miniszter, aki Brown miniszterelnöksége óta lemondott állásáról.
Összesen 103.000 font összegű adományról van szó, amelyet Peter Hain elmulasztott időben bejelenteni az illetékeseknek. A bejelentés valójában négy hónappal azután történt, hogy a választási kampány véget ért, ezzel Hain vélhetően megszegte a választási törvényt.
A miniszterelnök helyes és tisztességes dolognak tartotta a munkaügyi minisztere emiatt lemondását. Hasonlóan vélekedett az ellenzéki Konzervativ Párt vezetője is. | Botrányos pártfinanszírozás: átalakul a kabinet a miniszter lemondása miatt Nagy-Britanniában - Világgazdaság | A brit kabinet átszervezésére azt követően került sor, hogy lemondott tisztségéről Peter Hain munkaügyi miniszter. A választási bizottság ugyanis a rendőrséghez tette át azt a vizsgálatát, amelyet a hatalmon lévő Munkáspárt helyettes vezetése korábbi választási kampányát segítő pénzadományok ügyében indított. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2008/01/botranyos-partfinanszirozas-atalakul-a-kabinet-a-miniszter-lemondasa-miatt-nagy-britanniaban | 2008-01-25 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Kertész Balázs Rogán-közeli „Zug-ügyvéd” vezette az V. kerületi önkormányzat jogi bizottságát, amikor a testület határozatban javasolta a képviselőknek: adjanak el egy értékes Fővám téri ingatlant a bérlőnek. A 2007-es ügylet vevőjén, egy dúsgazdag miskolci patikus vállalkozáson a helyi Jobbik keresett fogást korábban ottani mutyigyanúk miatt. Hiába.
Miskolc titokzatos figurája Tihor Attila gyógyszerész – legalábbis ezt mondják róla egybehangzóan a borsodi megyeszékhely közéletének ismerői. Bár a város egyik, ha nem éppen a legvagyonosabb vállalkozójaként tekintenek rá a helyiek, Tihort nem látni az elit szokásos találkozóin, nem bukkan fel a pártok rendezvényein, sporteseményeken, de még színházi bemutatókon sem. Visszavonultan él, miközben vagy tucatnyi környékbeli gyógyszertár üzemeltetője, vállalkozásai szépen pörögnek.
A Tihor érdekeltségébe tartozó Fehér Holló Gyógyszerészeti Kft. 880 millió forint árbevétel mellett közel 130 milliós nyereséggel zárta a tavalyi évet. Ez a cég már 2007-ben kihasználta a Belváros-lipótvárosi ingatlanvircsaftot: 2007 novemberében az V. kerületi képviselőtestület jogi bizottságának jelenlévő tagjai egyhangúan támogatták, hogy megvehesse bérleményét, egy Fővám téri üzlethelyiséget. A bizottsági elnök ekkor Kertész Balázs volt.
Kertész Rogán Antal szürke eminenciása évtizedek óta. Korábbi cikkeink a rejtőzködő ügyvédről:
A Fehér Holló 2007. december 10-én lett a Fővám tér 4. szám alatti üzlethelyiség, egy pinceszinti és egy földszinti ingatlan, összesen 262 négyzetméter tulajdonosa. A részletek nem teljesen egyértelműek – az Átlátszó birtokában lévő, az önkormányzat honlapjáról származó, de ott már nem elérhető dokumentum szerint két jogcímen összesen 95 millió forint folyt be a Belváros kasszájába a cégtől 2008 januárjában. A summa nagyobbik része (74 millió) „nem lakás céljára szolgáló helyiség eladásából”, a maradék pedig „bérbeadói hozzájárulás” címen.
Utóbbi értelmezését, illetve az ügylet részleteit kértük tisztázni Tihortól, de egyelőre nem küldött választ. Alighanem a bérlők számára engedélyezett 30 százalékos kedvezménnyel élt a kft, s ez következik a Kertész által jegyzett bizottsági határozat szövegéből is, miszerint azzal a feltétellel engedélyeznék az adásvételt, hogy a polgármesteri aláírás előtt a vevőnek igazolnia kell, hogy a bérbeadóval szemben nincs tartozása.
A jelek szerint a Fehér Holló jó üzletet csinált, még akkor is, ha a 363 ezer forintos négyzetméterárnál olcsóbban is keltek el önkormányzati ingatlanok az V. kerületben. Az adásvétel utáni évben, tehát 2008-ban ugyanis a Fehér Holló nyomban elzálogosította az ingatlant, majd 2011-ben és 2013-ban még kétszer: a Fővám téri ingatlanon jelenleg mindösszesen 280 ezer svájci frank (80 millió forint) és 115 millió forint banki teher van nyilvántartva.
Nem a budapest belvárosi volt az első remek lehetőség, amire lecsapott a Fehér Holló. A patikakirály miskolci ingatlanügyletei miatt vesztegetés, hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával tett feljelentést Egyed Zsolt (Jobbik) országgyűlési képviselő. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal azonban megszüntette az eljárást, mert megítélésük szerint nem történt bűncselekmény.
A jobbikosok azt kifogásolták, hogy a Fehér Holló Bt. (a Belvárosban vásárló kft jogelőde) 2005-ben, még Miskolc MSZP-s vezetése idején megvásárolt két városközponti ingatlant az önkormányzattól. Az ingatlanokat korábban a város ingatlankezelő cége nettó 144, illetve 106 millió forintra értékelte, majd pár héttel később az önkormányzat határozatban engedett 20 százalékot a drágábbik induló árából.
Korábbi cikkünk a Fehér Holló miskolci ingatlanairól:
Omló szellemházak a miskolci belvárosban
Két belvárosi épületet adott el 2005-ben a miskolci önkormányzat egy szomszédos patikus cégnek. Az egyiket leárazva, a másikat úgy értékesítette, hogy az adásvétel után visszabérelte az ingatlanhoz tartozó parkolót. A vevő nem teljesítette felújítási kötelezettségét, az önkormányzat pedig elmulasztotta visszavásárolni a házakat, amelyek omlásveszélyessé váltak. Tovább a teljes cikkre.
Nem sokkal később a versenytárgyaláson induló Fehér Holló fillérre az akciós pénzért: 115 és 106 millióért vehette meg a Szemere utcai ingatlanokat – amelyekre egyébiránt felújítást is vállalt. Csakhogy utóbbi kötelezettségével jelentősnek mondható csúszásban van: miskolci forrásaink szerint csak nemrégiben kezdődtek a renoválásnak tűnő munkálatok. | A miskolci patikakirálynak is privatizált belvárosi ingatlant a Rogán fantomügyvédje által elnökölt bizottság | Kertész Balázs Rogán-közeli „Zug-ügyvéd” vezette az V. kerületi önkormányzat jogi bizottságát, amikor a testület határozatban javasolta a képviselőknek: | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/11/24/a-miskolci-patikakiralynak-is-privatizalt-belvarosi-ingatlant-a-rogan-fantomugyvedje-altal-elnokolt-bizottsag/ | 2016-11-24 20:44:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Merőben új módszerrel startol az uniós forrásokra Magyarország: „tömbökben” meghirdetett pályázatokon választják ki a nyerteseket 2020-ig, majd a következő körben már csak a kiválasztottak mérkőzhetnek a konkrét projektekért. Már az új módinak megfelelően tett közzé felhívást az ivó-, szennyvíz és hulladékgazdálkodási beruházásokat felügyelő Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP), amelyben hat régióra, egyenként 70 milliárdnyi építési beruházásra keres vállalkozókat. A jelentkezőknek azonban nem konkrét projektre, hanem munkanemekre kell ajánlatot tenniük, mennyiért vállalná mondjuk 215 ezer méter gravitációs gerincvezeték építését vagy a növényzetirtást - úgy általában a közép- és kelet-magyarországi térségben. Kérdéses, hogy az adott beruházás ismerete nélkül az ajánlatoknak mennyi közük lesz a tényleges költségekhez, de ettől még ezen az alapon választják ki a nyerteseket.
A kiírás alapján annyi biztos, hogy csak nagyobb cégek rúghatnak labdába, olyanok, amelyek az előző három évben összesen legalább 20 milliárd forgalmat könyveltek el, illetve a közbeszerzés tárgyából legalább 15 milliárd árbevételt értek el. Ennek alapján az állítólag preferált hazai kisvállalkozásoknak magas a léc, ők önállóan nem tudnak elindulni ezeken a pályázatokon. A nyertes csapatot viszont négy évre bebetonozzák, a keretmegállapodás ugyanis 48 hónapra szól, a még kiírandó konkrét beruházásokért már csak egymással kell versenyezniük. Ádáz vetélkedést kell elképzelni a közpénzes megrendelésekkel jól ellátott cégek, az amúgy gyakorta együtt dolgozó Duna Aszfalt Kft., a Mészáros és Mészáros Kft. (amely Mészáros Lőrinc érdekeltsége) és a Békés Drén Kft. között.
A verseny levezényléséhez külső közbeszerzési tanácsadó is dukál, ehhez az NFP - beruházásokhoz hasonló szisztémával - választ külső segéderőket. A dolguk a konkrét projektek közbeszerzéseinek előkészítése és lebonyolítása lesz. Az első körben kiválasztottak és az egységárak ismeretében nem tűnik túl kacifántosnak a feladat, mindenesetre 5 milliárdot szánnak a tanácsadói megatenderre.
Kissé vontatottan halad a procedúra, január 5-én bontották az ajánlatokat, de még nem hirdettek eredményt. A hvg.hu értesülése szerint a hat ajánlkozó közül csak az udvari bedolgozók maradtak ringben, köztük van az Ész-ker Kft., a CEU Tender Kft., a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda és az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. Óriási versenyre köztük sem számítanak a szakmában, miután gyakori bedolgozói az apparátusnak, némelykor egymás konzorciumi társaként. (Sem a Közép-Európai Egyetem, sem pedig annak valamely kapcsolt entitása - a névhasonlóság ellenére - nem áll semmiféle kapcsolatban a cikkben megemlített CEU Tender Kft-vel, vagy a CEU Tender Consulting Kft-vel.) Az egyik esélyessel, az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadóval szemben más az aggály, vele kapcsolatban a brüsszeli auditorok az összeférhetetlenséget firtathatják. Olyan alapon, hogy a cég tulajdonosa, Antal Kadosa Adorján egyben érdekelt a Provital Zrt.-ben is, utóbbi pedig az NFP általános közbeszerzési tanácsadója volt az 5 milliárdos tender múlt évi kiírása idején. Ebben a minőségében elméletileg hozzáférhetett az NFP közbeszerzési információhoz, akár az eredményhirdetésre váró 5 milliárdos megatenderéihez is. A Provital egyébként jelenleg is dolgozik az NFP-nek, a 420 milliárd forintnyi beruházás közbeszerzéseinek lebonyolítójaként.
Az eljárás folyik – erre hivatkozva zárkózott el a HVG összeférhetetlenséget, esetleges kizárást firtató kérdésétől Nagy Pál Sándor, az NFP ügyvezetője néhány hete. Újabb kérdésünkre eddig nem válaszolt, de a hvg.hu úgy tudja, hogy az eljárás átment a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályának szabályossági vizsgálatán. A Miniszterelnökség egyelőre szintén nem válaszolt, de a főosztályt felügyelő Császár Dániel Gergelynek aligha ismeretlenek a szereplők. Hivatali karrierjét megelőzően Császár neve ugyanis felbukkant a Provital jogelődje, a Pro-Vital 2000 Kft. által menedzselt közbeszerzési eljárásokon a cég kapcsolattartójaként. Épp akkoriban, amikor ott résztulajdonos volt az a Homolya Róbert, akinek cégkapcsolata korábban felkeltette az Európai Uniós Csalás Elleni Hivatala, az OLAF érdeklődését is - összeférhetetlenséget gyanított, mert a közpénzes megrendelésekkel jól ellátott Provital jogelődjében 2008-ig volt tulajdonos, majd később az NFÜ elnökhelyettese lett.
A Miniszterelnökség azóta válaszolt a hvg.hu-nak, megerősítette, hogy a közbeszerzési felügyeleti főosztálya elvégezte a tanácsadótender szabályossági ellenőrzését, és „támogató tartalmú” tanúsítványt állított ki. Az összeférhetetlenséget feszegető kérdésre közölte: „Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján megállapítható, hogy összeférhetetlenség miatt nem került egyik ajánlattevő sem kizárásra. A dokumentumok szerint a közbeszerzési eljárást nem a Provital Zrt. bonyolította le, így a feltételezett összeférhetetlenségi helyzet bekövetkezéséről nincs információnk. Az ajánlatkérő felelőssége, hogy az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülésére a közbeszerzési eljárásai során minden intézkedést megtegyen.”
Az NFP azt állítja, meg is tette a szükséges intézkedéseket, még ügyvezetői utasításban is felhívta a munkatársai figyelmét arra, hogy a tender előkészítésében nem vehetnek részt az NFP-vel hivatalos közbeszerzési tanácsadói szerződéssel rendelkező cégek, köztük az Ész-Ker és a Provital sem. Kizárásra az NFP nem látott okot, és már megvannak a nyertesek is: az Ész-Ker Kft.; az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. PROVITAL Fejlesztési Tanácsadó Zrt. konzorciuma; a CEU Tender Kft. és a CEU Tender Consulting Kft. konzorciuma; az IMPERIAL TENDER Kft., a NAGY és KISS valamint a Juharos Ügyvédi Irodával közösen; valamint az ANPAST Kft. és a DEBKÖZ Kft. duója. | Gazdaság: Négy évre bebetonozhatják Mészáros Lőrincéket | Egyszerre 420 milliárd forintnyi uniós támogatású építőipari beruházást hirdetett meg a Nemzeti Fejlesztési Programiroda. Annyi látszik, hogy a nyertes csapatot négy évre kőbe vésik. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20160318_Negy_evre_bebetonozhatjak_Meszarosekat_kozbeszerzes_nfp_unios_forras_palyazat | 2016-03-18 22:58:00 | true | null | null | HVG |
Magyarországon 2012. január 1-től az adatvédelmi biztos helyébe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lépett. Ezzel egyidejűleg a hivatalban lévő adatvédelmi biztosnak, Jóri Andrásnak a megbízatása is véget ért annak ellenére, hogy az rendes körülmények között 2008 szeptemberétől 2014 szeptemberéig tartott volna. A hatóság élére pedig nem őt, hanem Péterfalvi Attilát nevezték ki.
Az Európai Bizottság - az uniós központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amelynek hivatalból kell őrködnie az uniós jog érvényesülésén - az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése miatt kötelezettségszegési eljárást indított a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon Magyarország ellen. Az európai adatvédelmi biztos a Bizottság oldalán beavatkozóként vesz részt az eljárásban.
Az ügy előzetes jogi véleményezésére felkért Melchior Wathelet belga főtanácsnok álláspontja hivatalosan nem köti a később, ebben az ügyben még ki nem tűzött időpontban ítélkező bíróságot, bár az esetek többségében a luxembourgi ítélkező fórum figyelembe szokta venni a főtanácsnoki indítvány jogi érvelését.
Wathelet kedden előterjesztett indítványában megállapította: bár minden tagállamnak joga van az adatvédelem területén olyan intézményrendszert kialakítani, amelyet saját országában a legmegfelelőbbnek tart, következésképpen azt utóbb át is alakíthatja, mindennek azonban az a feltétele, hogy az intézményrendszer kialakítása vagy utólagos átalakítása nem sértheti az adatvédelmi felügyelő hatóság - uniós irányelvben előírt - teljes függetlenségének alapvető követelményét.
Márpedig e hatóság függetlenségének elengedhetetlen előfeltétele egy előre meghatározott időtartamú megbízatás, illetve a hatóság vezetőjének elmozdíthatatlansága e megbízatási idő lejártáig, kivéve ha a megbízatás megszüntetését a magatartásával vagy hivatali feladatai ellátásának képességével kapcsolatos, törvényben előre meghatározott, objektíve ellenőrizhető súlyos okok indokolják - érvelt a főtanácsnok.
Melchior Wathelet kifejtette: Jóri Andrást a megbízatásának megszüntetésére vonatkozó korábbi magyar szabályozás megsértésével távolították el hivatalából, mivel esetében a megbízatás megszűnését kiváltó okok egyike sem állt fenn. Ezenkívül a főtanácsnok arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2012-ben hatályba lépett intézményi módosítások kapcsán Magyarország nem fogadott el semmilyen átmeneti rendelkezést a biztos megbízatási idejének - és ily módon a függetlenségének - a tiszteletben tartása érdekében.
A főtanácsnok szerint az uniós eljárást megindító Európai Bizottság kellően bizonyította, hogy bár a Hatóság jogállása eltér a biztosétól, és tevékenységére más szabályok vonatkoznak, az uniós irányelvben a felügyelő hatóságra ruházott feladatok gyakorlása során a biztos jogutódjának minősül.
Magyarország ugyanis mind a biztosi tisztséget, mind a Hatóságot azért hozta létre, hogy eleget tegyen az uniós irányelv szerinti kötelezettségének, miszerint valamilyen hatóságnak felügyelnie kell az adatvédelmi rendelkezéseket. Az uniós irányelv alapján gyakorolt feladatkör szempontjából tehát e két szerv - vagyis az adatvédelmi biztos intézménye és a helybe lépett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság - azonos.
A két szerv közötti folytonosságot biztosították az új magyar szabályozás azon rendelkezései is, amelyek alapján a biztos által 2012. január 1. előtt megindított ügyekben a Hatóság elnöke jár el, és kezeli az ezen időpont előtt a biztos által kezelt adatokat.
A főtanácsnok álláspontja szerint az intézményi változtatások, még ha azokat alkotmányerejű törvények is vezetik be, nem veszélyeztethetik az uniós jogban támasztott, teljes függetlenséggel kapcsolatos kötelezettség hatékony érvényesülését, ugyanis az uniós jog elsőbbsége a szóban forgó nemzeti jogi norma szintjétől függetlenül fennáll. Az ilyen változások tehát Wathelet szerint nem igazolhatják az adatvédelemi felügyelő hatóság megbízatásának idő előtti megszüntetését.
Végül a főtanácsnok elutasította Magyarország azon érvelését is, miszerint Jóri András biztosnak a Hatóság elnökévé történő kinevezésére nem kerülhetett sor annak nyomán, hogy a biztos nyilvánosan kijelentette, ezt a kinevezést nem fogadná el. Wathelet szerint azon kívül, hogy a sajtóban megjelent ilyen kijelentések jogilag nem értékelhetőek, Magyarország nem állította, hogy a szóban forgó tisztséget hivatalosan felajánlotta volna a biztosnak.
Mindezen körülmények között Melchior Wathelet főtanácsnok annak kimondását javasolta az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország az adatvédelmi felügyelő hatóság megbízatásának idő előtti megszüntetésével nem teljesítette a vonatkozó uniós irányelvből eredő kötelezettségeit. | Világ: Európai Bíróság: uniós jogot sértett Magyarország Jóri ügyében | Az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka szerint Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetésével Magyarország megsértette az uniós jogot. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20131210_Europai_Birosag_unios_jogot_sertett_Magya | 2013-12-10 12:41:40 | true | null | null | HVG |
Közbeszerzésekre 1810 milliárd ment el tavaly
2010. január. 21. 09:05 hvg.hu Itthon
Több mint egymilliárdból újul meg a Tatai Öreg-tó
A Szeviép Szerkezet- és Vízépítő Zrt. bruttó 1,2 milliárd forintért végzi el a Tatai Öreg-tó és az Által-ér rehabilitációját – az eredmény a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
2010. február. 05. 08:39 hvg.hu Gazdaság
BKV: fél évre négymilliárdba kerül a gázolaj
A Moltrade-Mineralimpex Kereskedelmi Zrt. nyerte a BKV Zrt. által, a féléves gázolaj szükségletére kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést – az eredmény a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
2010. február. 08. 16:05 Gazdaság
Az EU-nak nem tetszik a magyar közbeszerzési törvény
Az Európai Unió eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzési törvény hiányosságai miatt.
2010. február. 09. 17:05 MTI Gazdaság
Nem kelt el a MÁV bliccelőinek tartozása
Eredménytelennek nyilvánította a MÁV-Start Zrt. az 1,5 milliárd forint utasokkal szembeni követelésének értékesítésére kiírt közbeszerzést.
2010. február. 08. 09:37 MTI Gazdaság
Százmilliárdokat buknak a vállalatok a lebénult a közbeszerzés miatt
Százmilliárdoktól is eleshetnek a gazdasági élet szereplői az első fél év során, ha a kormány fenntartja a közbeszerzések tilalmát, illetve nem sikerül megteremteni a január elsejétől kötelező elektronikus közbeszerzés feltételeit az uniós értékhatár feletti beszerzések esetében – olvasható a Népszabadságban. | Gazdaság: Közbeszerzésekre 1810 milliárd ment el tavaly | Tavaly 6611 közbeszerzési eljárásra került sor, ez 69 százalékkal több, mint egy évvel korábban, az eljárások értéke összesen 1 809,8 milliárd forintot tett ki, itt a növekedés 27,6 százalék – mondta Bakonyi József, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20100226_kozbeszerzes_tavalyi_ertek | 2010-02-26 17:27:46 | true | null | null | HVG |
A szeptember végi dunai árvíz újra felerősítette azokat a hangokat, amik szerintMagyarország nem bánik elég gondosan a vízkészletével. Valóban sok mindent lehetne még tenni, de azért vannak előremutató megoldások is. Az egyik ilyen a pár éve futóŐs-Dráva Program, ami egy 600 négyzetkilométeres területen biztosít jobb vízellátást. A természet már rövid idő alatt profitált a beavatkozásból, ami ha kiterebélyesedik, akkor az Ormánság településeinek is adhat egy fogódzót ahhoz, hogy kitörjenek a mélyszegénységből.
Az egykor szebb napokat látott, főként mezőgazdaságból élő Ormánság mára az ország egyik legszegényebb régiója lett. Évszázadokat átölelő folyamatok során néptelenedett el a Dráva-menti térség, több település látványosan lepusztult, járhatatlanok a közutak, a templomok düledeznek, romosak a házak, tapintható a szegénység, miközben maga a táj sokat ígér. Egyes vélemények szerint nagy mértékben múlik a vízen, hogy mi fog itt történni a következő évtizedekben.
Udud Péter vízügyesként már a kilencvenes évek második felében kezdeni akart valamit a Dráva vízrendszerével, de akkor, ahogy ő fogalmazott, még eretnek gondolatnak számított a vízvisszatartás vagy a víz kivezetése a tájba. Az akkori szemlélet azt diktálta, hogy minél gyorsabban el kell vezetni a vizeket.
"Magyarországra másodpercenként 3600 köbméter víz folyik be, és ennél 180-nal több megy ki. Ez a természetes veszteség. Az elmúlt bő 150 év alattkiegyenesítettük a folyókat, hogy minél rövidebb idő alatt távozzanak a vizek, de eközben megváltoztak az áramlási viszonyok is. Sokkal több üledéket visz magával a víz, ami miatt mélyül a meder, ez pedig leszívta a talajvizet" - magyarázta Udud Péter, az Aquaprofit Zrt. vezérigazgatója, hogyan szárítottak ki korábban nagy területeket a vízrendezési munkák.
A déli határon folyó Drávát is szabályozták, már az 1700-as évek végén épült mellé árvízvédelmi töltés, majd a 20. században vízi erőműveket telepítettek rá. A Magyarországot érintő meder is megváltozott, a folyóhoz kapcsolódó vízrendszert pedig a nagyüzemi szántóföldi gazdálkodás vélt érdekei mentén alakították át, belvízelvezetőket építettek, sok korábbi természetes medret beszántottak. Korábban ezeket a medreket maga a Dráva töltötte fel, amikor évente egyszer-kétszer levonult rajta az árhullám. Ezekre a háttérterületekre később már nem sok víz jutott, mert az erőművek miatt a Dráva is mélyebb medret vájt magának, nem tudott már annyira kiönteni, itt is megfigyelhető volt, hogy lesüllyedt a talajvíz.
Az Ős-Dráva területén roncsaiban maradt meg az egykori vízrendszer, megszűnt közöttük az összeköttetés, pedig Udud szerint olyannak kellett volna lennie, mint az érhálózatnak az emberi szervezetben. Az foglalkoztatta őt, hogyan lehetne újra összekötni ezeket az elemeket, és élővé tenni a rendszert. Az erre készült tervvel, a vízügyet már otthagyva, az Aquaprofit Zrt. egyik vezetőjeként közel két évtizeden át lobbizott pártokon és kormányokon átívelve a döntéshozóknál, hogy megvalósítsák a projektet. A kivitelezés végül 2017-ben kezdődhetett meg, öt évvel később pedig elindulhatott a próbaüzem.
"Korábban sok ötlet felmerült. A Dráva felső szakaszán lévő országok, Ausztria, Szlovénia és végül a horvátok egymás után telepítettek vízi erőműveket a Drávára, a dubravai erőmű gyakorlatilag a magyar határt is elérte. A nyolcvanas években nálunk is felvetődött, hogy erőművet lehetne építeni, de ezt az ötletet elvetették. Az persze tisztán látszott, hogy száradnak ki a területek, de más megközelítést kellett alkalmazni" - mondta Mosonyi Zoltán, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője.
"Az alapgondolatunk az volt, hogy ami csapadék lehullik, azt mind tartsuk itt. Szüntessük meg a gyors és szabályos vízelvezetést. Magyarország más területein is ez lenne az első lépés. Vagy tízezer zsilipet kéne még itthon építeni, és ahogy a szakma mondja, be kell azokat bögézni, hogy tele legyenek a vízfolyások, és csak akkor engedni tovább a vizet, ha muszáj. Az az alap, hogy a dugót vissza kell dugni a lavórba, mert most inkább szitához hasonlít" - mondta Udud.
Az Ős-Drávánál, miután helyrehozták a korábbi összeköttetéseket, néhol új meder kiásására is szükség volt, körülbelül száz műtárgyat építettek a vízfolyásokon. Önmagában ez a rendszer csak akkor működött volna, ha bőséges mennyiségű a csapadék. Erre viszont nem lehetett építeni.
"Megoldás lehetett volna, hogy a Drávát újra meandereztetjük - mondta a tervező, utalva arra a lehetőségre, hogy olyan folyókanyarulatokat hoznak létre, amik visszafordulnak, így egy kígyózó mederben folyhat a víz. - De az sok évtizedbe telt volna, annyi időnk pedig nincs, amikor benne vagyunk a klímaváltozásban. Így az volt a gondolatunk, hogy egy olyan helyen kell vizet tölteni a rendszerbe, ahonnan gravitációsan szét tud terülni, hogy ne szivattyúk sokaságával kelljen átemelni a vizet. A térségben a Dráva az, ahol van még vízkészlet."
Ezt a pontot Drávagárdony közelében találták meg. Egy hatalmas, javarészt a földbe süllyesztett vízkiemelő művet építettek, ahonnan három szivattyúval táplálják be a vizet a rendszerbe. Egy bő másfél méter átmérőjű csőszakaszon nyomják fel, mielőtt a mederbe engedik. Onnantól már a terepviszonyok lehetővé teszik, hogy a víz gravitációsan haladjon tovább.
A Drávát az egyik legkiegyenlítettebb vízjárású folyónak tartották, de a klímaváltozás hatásai miatt már ez sem feltétlenül igaz. A vízgyűjtőn háromezer méter feletti csúcsok, például a Glossglockner, is vannak, nyáron az olvadó gleccserek látják el a folyót, de ahogy húzódnak vissza a gleccserek, ez is változhat.
"A csapadékmennyiség jelentősen nem változott az utóbbi időszakban, de az eloszlása már nagyon más, és ehhez társul az emelkedő hőmérséklet. Ezt figyelembe véve kell megfogni minden vizet" - mondta Mosonyi.
Arról, hogy hova és mennyi víz kerüljön, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság dönt. A zsilipkapuk távvezérléssel működnek, könnyedén tudják így kormányozni a vizet a különböző mederszakaszokban. A rendszer fő célja az ökológiai vízpótlás, tavasztól őszig üzemel, az aszályos időszakokban kormányozzák ki a vizeket a kiszáradó területekre. A vízkiemelő mű maximális kapacitása 5 köbméter per másodperc, ami a csapadékok mértéke szerint szabályozható.
Mosonyi azt mondta, hogy kedvező volt a projekt fogadtatása, nem érzékeltek olyan ellenállást vele szemben, mint több vizes beruházásnál, mert a természetvédelem mellett a mezőgazdaság előtt is új lehetőségeket nyit meg.
Amikor október második felében a terepen jártunk, több üres mederszakasszal találkoztunk, pedig azt gondoltuk, hogy egy csapadékos ősz után van lehetőség feltölteni azokat, folyamatos is lehet a vízborítottság. A vízügy magyarázata szerint ez nem feltétlenül indokolt. "Azon múlik, hogy mikor üzemel a rendszer, hogy a célterületeken szükséges-e a vízpótlás. Az utóbbi időben a csapadékossá váló időjárás és a több ízben is - az árvízi készültséget megközelítő - magas árhullám kialakulása a Dráván nem indokolta a vízpótlás szükségességét" - magyarázták.
A 600 négyzetkilométert behálózó rendszer harmadik fontos eleme az, hogy a vizet nemcsak a medrekben tartják vissza, hanem ahol lehet, ki is engedik vagy engednék. "Olyan mélyületekbe kerülhetne víz, amelyek most igazából senki földjének számítanak. Ezeket mi morotvának mondjuk, gyakorlatilag bozóttal benőtt területek, ahonnan a víz beszivárog a talajba, a talajnál úgysincs jobb víztározó" - mondta Udud. Ők úgy gondolják, hogy ahol lehet, el kell felejteni a klasszikus, kibetonozott, nagy vízmennyiséget befogadó, de ezzel együtt magas kivitelezési költséggel járó tározókat, inkább a természetes mélyületeket kell kihasználni. Vizet mederszélesítéssel is lehet tározni. Ahogy az egyik ilyennél láttuk, a nagyobb vízfelület rögtön sokszínű élőhellyé tud válni, madarak foglalták el táplálkozóhelyként, és burjánzó növényvilág is megjelent.
A projektterület medreiben nagyjából kétmillió köbméter vizet lehet betárazni, ez körülbelül egy tógazdaságnyi mennyiség, de Udud szerint az egyéb mélyületeket felhasználva akár 25 millió köbmétert is megtarthatnának. Éppen ezért van olyan sok műtárgy, ami oldalirányba képes kivezetni a nagyobb medrekből a vizet.
A senki földjében nagy potenciál van, de a hazai jogszabályok miatt csak akkor engedhet oda vizet a vízügy, ha minden tulajdonostól engedélyt kap rá. Ez pedig sok esetben lehetetlen feladatnak tűnik. Az ilyen, mezőgazdasági művelésre nem igazán alkalmas területeknek rengeteg gazdájuk van, még a kárpótláskor mértek ki nekik itt néhány száz vagy ezer négyzetméternyi földdarabot, amit aztán persze a legritkább esetben használnak.
"Mi három morotvaszakasz minden tulajdonosát megkerestük, beszereztük a hozzájárulásukat, de közel egy évbe telt, mire felderítettük a körülbelül ezerötszáz embert. Volt, aki azt sem tudta, hogy van ott földje, mások pedig inkább vissza is adnák az államnak, mert félnek attól, hogy megbüntetik őket, amiért nem gondozzák a területüket" - mondta Udud.
A tervező felidézte, hogy voltak furcsa reakciók is, miután elindult a projekt. Az egyik mederszélesítésnél helyiek fordultak hozzájuk aggódva: "Tudják, hogy szivárog a víz?" - kérdezték. "Persze, direkt csináljuk" - jött az adekvát válasz.
A vízügyi szakemberek úgy számolnak, hogy az idő előrehaladtával egyre kedvezőbbek lesznek a vízháztartási viszonyok, és egyre kevesebb pótvizet kell majd betáplálni, ahogy regenerálódik a természet. A Drávát sem féltik, mert a kiemelt víz jó része végül visszaszivárog a folyóba. Az 5 köbméter per másodperces mennyiség egyébként sem olyan jelentős a Dráva vízhozamához képest.
"A kedvező hatás már 2022-ben, a nagy aszály alatt is látszott, a projektterületen belül lévő talajvízkutakban viszonylag stabil szint alakult ki, míg a hatásterületen kívüli mérőpontokon egyértelmű volt a mélyrepülés. Egy évvel később aztán a másik oldalát is teszteltük a rendszernek, nagy vizek voltak, és a levezetéssel is megbirkózott, a vízpótlás mértékét jól lehetett igazítani az adott helyzethez" - mondta Mosonyi.
Az Aquaprofit vezetője szerint a vízpótlórendszer még fejleszthető, és ahol azt az adottságok lehetővé teszik, nagyobb szántóföldi tábláknál, akár az öntözés is elképzelhető. Az Ormánság ismert dinnyetermelő vidék is volt, néhányan még ma is foglalkoznak ezzel, de a többletvíz növelhetné a termelői kapacitást is. Udud ismeretei szerint az idei nyáron a térségben csak a talaj megfelelő vízellátottsága miatt 9-10 tonna per hektáros kukoricahozam volt, miközben az Alföldön a 2 tonnát sem nagyon tudták elérni.
Az, hogy van víz, nem rossz kiindulóállapot, de önmagában nem elég a térség feltámasztásához. Az Ős-Dráva projektnek indulásakor része volt a műemlékek és közutak felújítása, kerékpárutak építése, a háztáji gazdálkodás és a falusi turizmus beindítása.
A projekt kormánybiztosa, Tiffán Zsolt egykori fideszes országgyűlési képviselő volt, de 2018-ban visszavonult a politikától. "Azóta úgy érzem, gazdátlan lett az Ormánság, jobban fel kéne karolni ezt az ügyet. Itt a közelben mindenünk megvan, műemlékként a siklósi vár, itt vannak a villányi pincék és a bor, természeti értékként pedig a Dráva. Ha az Ormánságban kiterjedt családi gazdaságok jönnének létre, ők lehetnének a helyi gasztronómia beszállítói" - mondta Tiffán.
Úgy látja, hogy körülbelül száz év alatt rongyolódott le az Ormánság, aminek gazdasági, szociológiai, sőt vallási okai is vannak, de szerinte megfordítható a folyamat, amihez kell a víz is, mert a gazdák nem tudnak létezni anélkül. Szerinte vízből is többet lehetne még megtartani, az őszi árvíznél nem emeltek ki annyit, amennyit lehetett volna, és Sellyénél megállt a víz.
Udud Péterék azt vallják, hogy az ország bármelyik részén létrehozhatóak hatékony vízpótló és vízmegtartó rendszerek. Az Ős-Dráva projekt nem másolható egy az egyben, mert mindenhol mások az adottságok, de meg lehet találni a megoldásokat. Az Aquaprofit amár félsivatagként számon tartott Homokhátságrais kidolgozott egy tervet. Ők a Paksi Atomerőmű üzemi vizét táplálnák be a rendszerbe.
"A Duna-Tisza köze nagyon kevés csapadékot kap, ott már a csapadékvíz megfogása is kevés. Néhol már 40-50 méteren van a talajvíz, ott ezzel legfeljebb a további romlást lehetne megakadályozni ezzel az eszközzel. A nagy folyóinkban még van víz. Az, hogy a paksi hűtővizet beleengedik a Dunába, nem tesz jót az élővilágnak. De ha csöveken át vezetnénk, akkor lehűlhet. Ezt fel lehetne használni öntözővíznek, vagy akár felvezethetnénk egy magas pontra éjszakai árammal, ahonnan aztán gravitációsan szétterül" - mondta Udud.
Úgy számoltak, hogy másodpercenként 20 köbmétert kellene felpumpálni, és akkor körülbelül 15 év alatt rehabilitálódhat a Homokhátság. Szerintük az utolsó pillanatban vagyunk, és érdemes lenne ebbe az irányba menni. Már csak azért is, mert a Paks által szolgáltatott energia szinte ingyen van. | Tudják, hogy szivárog? Persze, direkt csináljuk | Magyarország az átfolyó vizek országa, de néhány mintaterületen már „visszadugták a dugót a lavórba.” Az Ős-Dráva Program egy 600 négyzetkilométeres terület vízellátását javítja, többnyire egyszerű mérnöki módszerekkel. A víz a mélyszegénységben élő Ormánságnak is segíthet. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/techtud/2024/11/13/os-drava-vizmegtartas-mintaprojekt-vizgazdalkodas | null | true | null | null | Telex |
A felmondás bejelentése után Kocsis István hangsúlyozta, hogy Hagyó sajtószóvivőjét 2007-ben, a BKV akkori kommunikációs vezérigazgató-helyettese, Regőczi Miklós vette fel.
Horváth Éva városházi állása mellett megtartott BKV-s másodállásáról az Index számolt be kedden délelőtt. Hagyó szóvivője ugyanis 2008 eleje óta párhuzamosan megtarthatta teljes munkaidős állását a közlekedési cégnél, ahol nemcsak havi 300 ezres fizetést, hanem két és fél év alatt 10 milliós prémiumot is kapott.
Horváth az Indexnek az állította, hogy az egy évvel ezelőtti vezércsere után Kocsis Istvánnal személyesen tárgyalt állásáról, és a BKV akkori új vezérigazgatója engedélyezte, hogy megtarthassa állását.
Kocsis István viszont most azt mondta, hogy az ügyben a múlt héten rendelt el vizsgálatot, és ezután kedden szűntették meg Horváth Éva munkaviszonyát. Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója az MTI-nek kijelentette: Horváth Évát munkatársként nem látta a BKV-nál. Horváth Éva végkielégítést nem kapott.
Horváth Éva 2007 elején került a 4-es metró projekt keretében a közlekedési vállalathoz. Néhány hónapig a metróprojektet koordináló DBR igazgatóság szóvivője volt, ám a tavalyi év elejétől már Hagyó Miklós belső embereként tűnt fel a hírekben. | Rövid úton kirúgták a BKV-tól Hagyó szóvivőjét | Rövid úton kirúgták a BKV-tól Hagyó szóvivőjét - Kocsis megszüntette ellenlábasa emberének teljes munkaidős másodállását. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2009/08/18/rovid_uton_kirugtak_a_bkv-tol_hagyo_szovivojet/ | 2009-08-18 00:00:00 | true | null | null | Index |
A Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft. újíthatja fel a nemzeti kastélyprogram egyik darabját, a nádasdladányi Nádasdy kastélyt. A kiskunhalasi társaság 1,6 milliárd forintért vállalta el az uniós pénzből finanszírozott munkát, amelyet eredetileg 1,4 milliárdra becsült a turisztikai fejlesztést célzó programért felelős NÖK Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A Merkbau egyike a viharsebesen növekvő építőipari cégeknek: a mérlege alapján
tavaly 23 milliárd forint árbevételt mutatott ki, csaknem megduplázta a 2016-os teljesítményét. Az adózott eredménye ennél is jobban nőtt: 693 millióról 2 milliárdra.
Ennyi profitot hozott tulajdonosainak – a tavaly év végi állapot szerint az üzletrészeken Merényi Jakab, Knáb János és Balanyi László osztozott, egyenlő arányban. A Merkbau Kft. a csoport vezető tagja, profiljába építőipari generálkivitelezésen kívül építőanyag kereskedelem és szerszámkereskedelem tartozik.
Eddig nagy állami építkezéseket nem tüntetett fel honlapján a referenciái között, most azonban ebben a kategóriában nagyágyúnak számító céget, a közpénzes tendereken gyakorta nyertes Záév Zrt.-t is maga mögé utasította. A Záév olyan nagy munkák részese, mint például a Puskás Stadion 200 milliárd forint körülire becsült építkezése.
A vállalkozói szerződésnek az épületek, a kastélypark rekonstrukcióján kívül, a parkban található 7800 négyzetméter felületű tó revitalizációja is része. A parkterületből mintegy 65 000 négyzetméteren növényeket kell ültetni, öntözőrendszert kiépíteni. Az eredményhirdetésből nem teljesen világos, hogy a kastélyfelújításból pontosan mit végez majd a Merkbau, de az igen, hogy a szerződés teljesítéséhez alvállalkozókat vesznek igénybe, a bevonásukkal megvalósított részek pedig:
farestaurátori munkák teljes körű kivitelezése,
kőrestaurátori munkák teljes körű kivitelezése,
egyéb resaturátori munkák,
kertészeti munkák teljes körű kivitelezése,
építőmesteri, szakipari, gépészeti, elektromos munkák részmunkái.
Kiemelt kép: Bodnár Boglárka / MTI | A kastély az új stadion: brüsszeli milliárdokból tataroznak Nádasdladányban | A Nádasdyak kastélyát 1,6 milliárd forintért újítják fel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/06/19/kastely-nadasladany-merkbau/ | 2018-06-19 16:17:00 | true | null | null | 24.hu |
A riviéráról a reflektorfénybe | Közel 7 millió euróért adhatják el a korrupt kínai vezető, Bo Xilainak franciaországi villáját.<br /> | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/413610-aruljak-a-korrupt-kinai-fonok-villajat-a-rivieran- | 2014-12-25 13:36:00 | true | null | null | Figyelő |
|
Dunaújváros megyei jogú város attól tart, hogy a kormány azt készíti elő, hogy jelentős forrásokat vonjon el a várostól. Készült ugyanis egy nem nyilvános jelentés, amelyben Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes elnöke azt javasolja, hogy a kormány hozzon létre különleges gazdasági övezetet Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén, Adony és Kulcs bevonásával.
Hol van itt Dunaújváros?
Dunaújváros számára azért lenne rendkívül káros az övezet létrehozása, mert Iváncsával és Rácalmással is szerződése van a városnak arról, hogy a rácalmási Hankook-gyár, valamint az iváncsai ipari park által fizetett iparűzési adó 50 százaléka Dunaújvárost illeti.
Utóbbiban a koreai SK Innovation 681 milliárd forintos gigaberuházással teremtene 2500 főnek munkahelyet az új akkumulátorgyárban, emellett a mezőgazdasági gépekhez alkatrészeket gyártó török Yaris Kabin 6,5 milliárd forintos fejlesztése is itt készül, annak 150 új munkahely lehet a következménye.
A titkos előterjesztés szomorú félmondata utal arra (igaz csak feltételes módban), hogy az iváncsai cégek alkalmasak lehetnek a csődközeli ISD Dunaferr munkavállalóinak átvételére, vagyis ez alapján az anyagot készítők aligha látnak sok esélyt a megmentésre.
Menne a központba
Ha különleges gazdasági övezet alakul, akkor a Fejér Megyei Önkormányzat lesz jogosult az iparűzési adó beszedésére és annak további elosztására. A Hankook esetében ez már idén félmilliárd forintos kiesést jelentene a városnak, az iváncsai ipari parkban egyelőre a beruházások zajlanak, az ottani cégek még nem termelnek.
A lépéssel természetesen Rácalmás és Iváncsa is elesne az eddig általa beszedett iparűzési adótól, de egy hasonló eset (Göd) példája alapján, ők kompenzációt remélhetnek, ám a jobbikos vezetésű Dunaújváros onnantól már csak abban bízhat, hogy az iváncsai vagy a rácalmási településvezetés jóindulatú lesz velük is.
Az indokolás szerint amúgy
„a különleges gazdasági övezetek kijelölésével a nagyberuházások gyorsabban, hatékonyabban valósulhatnak meg, továbbá bővülhetnek, ezzel hozzájárulva a térség fejlődéséhez”.
Ilyen folyamatot, amikor egy ellenzéki vezetésű várostól a kormány elvonja az emblematikus gyár területét és adóját, éppen a másik nagy akkumulátorfejlesztés, vagyis a gödi Samsung SDI (szintén dél-koreai projekt) kapcsán láttunk, ott 390 milliárd forintos fejlesztéssel 1200 új munkahely nyílik meg.
Az általunk elért háttéranyag szerint Orbán Viktor 2016. május 31-én még a Modern Városok Program dunaújvárosi állomásán jelentette be, hogy a kormány támogatja egy dunaújvárosi ipari park létrehozását. Ez volt a bejelentés legnagyobb tétele.
Felmerült, hogy állami területen, Dunaújváros-Pálhalmán, a büntetés-végrehajtás földjein létesüljön a park, de végül Cserna Gábor, Dunaújváros akkori fideszes polgármestere 2017. október 4-én jelezte, hogy mivel Dunaújvárosnak nincs erre szabad földje, Iváncsával egyeztetve, utóbbi közigazgatási területén belül kívánja megvalósítani az ipari parkot.
Érdekesség, hogy végül Iváncsán sem állami területre, hanem korábban magánkézben levő területre épült a park (az 500 hektárosra ígért park végül 108 hektár lett), amely dunaújvárosi pénzből valósult meg, mondhatjuk, hogy ez Dunaújváros ipari parkja, csak nem Dunaújváros területén van, így az 50-50 százalékos megosztás nem is tűnt annyira kedvezőnek Dunaújváros szempontjából, Pintér Tamás, a 2019-ben megválasztott új dunaújvárosi polgármester meg is próbált erről egyeztetni, de nem ért el sikert, most úgy tűnik, hogy teljesen kihúzzák a beruházás leendő jövedelmét a várostól.
Helyi forrásunk szerint a területen a török gyár épülete már áll, jövőre elindulhat termelés, 2023-tól, vagyis még ebben a ciklusban lehet iparűzési adó is. Az SK Innovation sokkal nagyobb munka, de rohamléptekkel elindult. Iváncsán van is ebből némi palotaforradalom, rengeteg gép sürög-forog, mint a hangyák, de akkora port csinálnak, hogy teljesen belepik a környéket.
Rácalmás
Hasonló volt a helyzet korábban Rácalmással is. Itt egy 2003-ban a két település között létrejött szerződés értelmében a területen befolyt iparűzési adó 65 százalékát Rácalmás Dunaújvárosnak adja át. A park szintén nem dunaújvárosi közigazgatású terület, de a városhoz sokkal közelebb van, mint Rácalmáshoz, amely csak kilométerekkel arrébb kezdődik, ezért Dunaújváros végezte a terület közművekkel való ellátását, és a föld egy része is dunaújvárosi tulajdonú volt, csak éppen Rácalmás közigazgatási területén.
Amikor a Hankook elkezdett termelni, ez a 65-35 százalék volt a bevételmegosztás. Rácalmás azonban később tiltakozott, jelezte, hogy Dunaújváros nem teljesített minden vállalt fejlesztést, így 2010 decemberében 50-50 százalékra módosították a bevételmegosztást.
A jövő
Ha megvalósul Molnár Krisztián előterjesztése, Dunaújváros önkormányzata egy fillért sem fog kapni abból az iparűzési és építményadóból, ami ezen a területen befolyik majd, hiába jött létre maga az ipari park Dunaújváros pénzéből.
A Hankooktól befolyó pénzek, az eleve felére apadt iparűzési adó, valamint a gépjárműadó elvonása nagyon jelentős kiesést jelent a városnak, amelynek helyzete az ISD Dunaferr vergődése miatt mind bevételi (adók), mind kiadási (szociális kiadások) oldalon még rosszabbra fordul, ha a cég nem menthető meg. | Rájár a rúd Dunaújvárosra: egy titkos terv alapján milliárdos forrást vonnának el az ellenzéki várostól | Nem elég az ISD Dunaferr rémálma, egy titkos elképzelés szerint a rácalmási és az iváncsai ipari parkok, vagyis többek között a Hankook gumigyár és a most épülő SK Innovation akkumulátorgyár iparűzési adóbevételeiből is kiszorulna a város. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/05/17/rajar-a-rud-dunaujvarosra-egy-titkos-terv-alapjan-milliardos-forrast-vonnanak-el-az-ellenzeki-varostol | 2021-05-17 15:51:38 | true | null | null | Telex |
De mi is az a Skid-car ? Az, ami a lehető legvalósághűbben szimulálja, hogy mi történik velünk vezetés közben, ha a jármű megcsúszik a jégen, vagy egy vízátfolyáson. Először is nem árt felkészülni. Nem szabad pánikba esni, pont ilyenkor kell a leginkább észnél lenni. Ezt különösen kihangsúlyozták a rendőrség pályáján pénteken. Ugyanis a vármegyei rendőr-főkapitányság a sajtó képviselőit hívta a különleges jármű kipróbálására, amely nem csak vicces, de bizony tanulságos is volt.
Rengeteg autós felkészülése a télre abban merül ki, hogy ellenőrzi a fagyállót, a szélvédőmosót pedig télire cseréli, de szerencsére már elég kevesen vannak akik egyáltalán nem készülnek sehogy sem. Érdemes ugyanakkor nem csak az autót, hanem önmagunkat is ráhangolni a téli időszakban való közlekedésre, hiszen egész más útviszonyokkal találkozhatunk.
Amit nagyon fontos észben tartani az az, hogy gyakorlatilag négy, tenyérnyi felületen múlik az életünk. Ezt azért nagyon fontos kihangsúlyozni, mert sokan hanyag módon készítik fel autójukat a téli vezetésre, például van, aki képes nyári gumival nekivágni a jeges útnak. Ez nagyon veszélyes, ugyanis a nyári abroncsok nem fognak úgy viselkedni a hideg aszfalton, ahogy az a biztonságos közlekedéshez megfelelő lenne, elveszítik rugalmasságukat, romlik a menettulajdonságuk.
A hidegtől megkeményedik, nem fog olyan tapadást biztosítani és rendkívül könnyen megcsúszhat. Mindenkinek aki közlekedni szeretne télen, fel kell szereltetnie a téligumit, ellenőriznie kell a láthatóságot, tehát hogy minden lámpa működjön az autón, ezen kívül természetesen fel kell tölteni a hűtőfolyadékot fagyállóval, az ablak mosót is télire kell cserélni és nem utolsó sorban az sem árt, ha mindig tartunk magunknál jégoldó sprayt.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei rendőrség jóvoltából a kollégákkal ellátogathattunk kipróbálni az úgynevezett Skid-car-t, amivel bizony nem volt könnyű a pályán lavírozni. Voltak köztünk, akik először még be sem akartak ülni az autóba, de miután mégis kipróbálták, vigyorogva szálltak ki belőle. Mivel azt szimuláltuk milyen lenne jeges úton vezetni, jókorákat csúszkálhattunk, de több-kevesebb sikerrel leküzdöttük az akadályt.
A legfontosabb dolog, ha ilyen éles helyzetben történik velünk, hogy semmiképpen ne essünk pánikba. Vegyük le a lábunkat a gázpedálról, a kormányt pedig a csúszás irányába fordítsuk el, hogy megtaláljuk az egyensúlyt. Ne fékezzünk, mert akkor tovább pördülünk, de a lényeg, hogy lehető legjobban elkerüljük az ilyesfajta veszélyt, mindig lassan, nyugodtan vezessünk! | Rendőrség vitte el kollégáinkat! | Jégre vitte a médiatartalom-szolgáltatók munkatársait a yard. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei rendőrség jóvoltából kipróbálhatták az úgynevezett SKID-CAR-t. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/11/rendorseg-auto-szelvedomoso-utviszonyok-kormany | null | true | null | null | BOON |
Negyven napra volt szüksége a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Banknak ahhoz, hogy megválaszolja, mennyi karácsonyi jutalmat osztott szét munkatársai között. Kiderült: az állami szervezetek közül az MNB volt a legnagyvonalúbb dolgozóival, ugyanis az év végén négyszáz – „kiemelkedő teljesítményt nyújtó” – munkavállalójának adott összesen közel 260 millió forint prémiumot. Ez azt jelenti, hogy átlagosan csaknem nettó 650 ezer forintot kaptak az alkalmazottak, ugyanakkor a jegybank külön közölte a vezetőkre és a nem vezetőkre vonatkozó adatokat. Ez alapján pedig komoly különbség mutatkozik a dolgozók között.
Nem vezető alkalmazottak közül 322-en kaptak jutalmat, amire valamivel több mint 175 millió forintot fordított az MNB, vagyis az egy főre jutó pulykapénz összege nettó 543 ezer forint volt. Rajtuk kívül 78 vezető beosztású munkavállaló kapott prémiumot, számukra közel 85 millió forintot fizetett ki az intézmény, tehát fejenként csaknem nettó 1,1 millió forintot kaptak. A válaszban nyomatékosították, hogy a jegybank elnöke és alelnökei a havi béren felül sem prémiumot, sem pedig jutalmat nem kaptak. Igaz, esetükben a kiosztott jutalmak csupán aprópénzt jelentettek volna, Matolcsy György havi illetménye ugyanis 5 millió forint, amihez tartozik további csaknem félmilliós béren kívüli juttatás is. Az alelnökök pedig egyaránt 4,5 milliót keresnek havonta, a szintén közel félmillió forint béren kívüli juttatás mellett.
Egyébként az MNB-nél év végén kiosztott jutalmak összege csaknem megegyezik a 2015-össel. Akkor a juttatás 266 millió forint volt, viszont 633 munkatárs (körülbelül az alkalmazottak fele) kapott prémiumot, átlagosan több mint nettó 400 ezer forintot. 2015-ben az elismerésből részesült dolgozók 87 százaléka nem vezető pozíciót töltött be.
2016 végén a nemzeti bank után a Főpolgármesteri Hivatal dolgozói jártak a legjobban, ott ugyanis a valamivel több mint 800 fős alkalmazotti gárda fejenként átlagosan 460 ezer forintos jutalmat kapott, ami összesen 370 millióba került. Ezt az összeget ugyanakkor a bérmegtakarítás terhére fizették ki, azaz nem jelentett többletkiadást a fővárosnak. Tarlós István főpolgármester, valamint helyettesei viszont egyáltalán nem kaptak jutalmat. Az ügyészség 1,5 milliárd forintot osztott ki tavaly, átlagosan 370 ezer forintot munkavállalónként.
Egyáltalán nem kaptak év végi jutalmat a minisztériumok tájékoztatása szerint 2016-ban a földművelésügyi, a belügyi tárcánál, az Emberi Erőforrások Minisztériumában, a Nemzetgazdasági, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. A legérdekesebb jutalmazási rendszert tavaly a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség alakította ki, ugyanis a kisgyermekesek könyvet és édességet kaptak. Összesen bruttó 44 millió forintot költött a tárca az év végi jutalmazásra. | Busás év végi jutalom a jegybanknál | 260 millió forintot osztottak szét az MNB dolgozói között. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/01/busas-ev-vegi-jutalom-a-jegybanknal | 2017-01-06 18:56:51 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Legkésőbb 2025. szeptember elsején kezdi a tényleges munkálatot az MKIF Zrt. az M1-es autópályán. A tervek szerint az M1-es az M0-tól Győr felé 80 km-en bővül 2x3 sávosra 2029-re, ezen felül oldalanként 1-1 intelligens leállósáv (ún. ITS) is készül, amelyet a forgalmi helyzettől függően, baleset, csúcsforgalom vagy munkavégzések esetén nyitnak meg.
Az első ütemben az M0-ás és az ácsi Concó pihenőhely között épül meg a 2x3 sávos szakasz, ezzel a jelenleginél körülbelül 90 kilométerrel több háromsávos autópálya lesz Magyarországon.
A végső cél Budapest és Győr között 2x3+ITS sáv szélesség,
míg az Győr és Hegyeshalom között 2x2+ITS sáv szélesség. (Így a Győr és az országhatár közti autópályaszakasz nem lesz szélesebb, a kelet-európai tranzitútvonal 2x2 sávos szűkülete Bruck an der Leitha és Győr között tart majd.)
A Magyar Építők a MKIF honlapján megjelentek alapján íródott cikkében most bemutaja, hogy miként készítik elő a munkát, hogyan zajlik az úgynevzett cölöpözés. Erre azért van szükség, mert a bővítés miatt a hidakat és felüljárókat át-, vagy éppen vagy teljesen újra kell építeni, ennek előkészítéseként pedig ellenőrizni kell a talaj teherbírását az adott területeken. Mint írják, ezek a munkák forgalomkorlátozással egyelőre nem járnak majd.
Az M1-es autópálya felújításának harmadik vagy negyedig évében, azaz
2028-2029 környékén indul az M7-es autópálya háromsávosítása is, az M0-s autóúttól Szabadbattyánig.
Az ITS sávok rendszerét itt nemcsak Szabadbattyánig, hanem egészen Balatonvilágosig kiépítik, ami sokat segíthet majd az útszakasz zavarérzékenységén.
Ezzel együtt egy új nyomvonalon is építkezés kezdődik, az M200-as gyorsforgalmi út Székesfehérvárt és Komáromot, azaz az M1-es és az M7-est köti majd össze. | Már cölöpöznek, így készítik elő az M1-es történelmi léptékű fejlesztését | Még idén elindulnak az előkészítési munkálatok, legkésőbb 2025. szeptember elsején pedig a tényleges bővítést is elkezdi az MKIF Zrt. Az M1-esnél nem állnak meg, 3-4 éven belül jön az M7-es és napirendben van az M3-as autópálya háromsávosítása is. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/m1-es-autopalya-kozlekedes-fejlesztes-utepites.799321.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Vita, majd feljelentések sorozata bontakozott ki az Infopark Fejlesztési Zrt. – ma már kft. – kapcsán a vállalat két tulajdonosa között. A Noveco Invest Kft. szerint egy titokban végrehajtott cégátalakulással akarták kitúrni a vagyonából, míg tulajdonostársa, a német IVG Immobilien AG szerint a Noveco az egymás utáni feljelentésekkel akarja zsarolni őket. A kulcskérdés az ügyben az, hogy a Noveco jogosan megkaphatta-e ajándékba az állam tulajdonában lévő Informatikai és Technológiai Innovációs Park Zrt. (Infopark Zrt.) két aranyrészvényét, illetve betéti társaságai ugyanilyen kedvezményesen megszerezhették-e a földhasználati jogot.
Az ügyben 2008. április 10-e óta hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik az NNI. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és az Infopark Zrt. feljelentése alapján folyó eljárás alapját az adja, hogy az Infopark Zrt. vezérigazgatója, B. Gyula két budapesti ingatlan földhasználati jogát a közgyűlés és az igazgatóság tudta és jóváhagyása nélkül 87 évre úgy ruházta át két betéti társaságra, hogy azzal több, mint 1,3 milliárd forintos vagyoni hátrány érte az állami tulajdonban lévő Infopark Zrt-t. A vezető emellett a Noveco Kft.-nek – amelynek tagjai érdekeltek az említett bt.-kben is – ajándékozta a cég két aranyrészvényét, amelyek szavazatelsőbbséget és elővásárlási jogot biztosítottak az ajándékozás pillanatában. Később ugyanis ezt az alapító okiratban módosították.
A nyomozás megállapította azt is, hogy a választott bírósági eljárás során a Noveco Kft. a már privatizált Infopark Zrt. új tulajdonosától közel 1 milliárd forintot kapott azért, mert az ingatlanok földhasználati jogát illetően – az MNV által kezdeményezett – a pertől elálltak.
Az NNI tájékoztatása szerint a fokozott ügyészi felügyelet mellett folyó büntetőeljárás során a tanúkihallgatások, adat-, iratbeszerzések és igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő bevonása után 2009. december 11-én az NNI munkatársai házkutatásokat tartottak. Ezt követően pedig gyanúsítottként hallgatták ki az Infopark Zrt. korábbi vezérigazgatóját, B. Gyulát, aki a rendőrök szerint hűtlen kezelés bűntettét elkövetve 1,3 milliárd forint vagyoni hátrány okozott a cégnek. B. Gyula a gyanúsítás és a házkutatás ellen panaszt jelentett be a Fővárosi Főügyészségen, amit elutasítottak.
Az NNI-től megtudtuk azt is, hogy a házkutatások során szerették volna megtalálni az elajándékozott eredeti részvényeket, ám azokat a Noveco képviselőinél sem találták meg. A hatóság részéről kiadott közleményben hangsúlyozták, hogy a nyomozás során az ügyben a magukat sértettnek tekintő személyek a rendőri intézkedéseket követően panaszokat, bejelentéseket, feljelentéseket tesznek/tettek, melyeknek elbírálására, tisztázására az illetékes ügyészség jogosult.
Az Inforpark-ügynek azonban ez csak az egyik szála. Mint Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Ügyészség szóvivője a hvg.hu-nak elmondta, számos bejelentés érkezett hozzájuk, amelyeket rendre továbbítottak az eljárásra illetékes hatóságoknak. Ők jelenleg csak egy hivatali bűnpártolás gyanúja kapcsán vizsgálódnak. A szóvivő megerősítette, hogy érkezett hozzájuk feljelentés pártfinanszírozás gyanújáról is, de abban nem ők vizsgálódnak.
Információink szerint az ügyben a Fővárosi Főügyészség jár el. A feljelentő, a Noveco Kft. szerint ugyanis az Infopark Fejlesztési Zrt.-n keresztül a német IVG Immobilien AG magyar kormánypártot finanszírozott több éven keresztül. Mindehhez azért hozzá kell tenni, hogy a feljelentés arról nem szól, más irányú politikai kötődése lehet-e az IVG-seknek, hiszen maga az Infopark-projekt, vagyis a kutatási-fejlesztési-egyetemi központ beruházása már 1998-tól kezdetét vette. Ezzel érvel a magyarországi IVG Hungary Kft. ügyvezetője, Kay-Uwe Blandow is, aki szerint a pártfinanszírozás miatti feljelentésnek semmilyen alapja nincs, az Infopark Budapest fejlesztése az elmúlt 12 év különböző kormányzatai alatt mindvégig sikeresen zajlott. A pártfinanszírozás az IVG részére tabu, ilyenre sohasem lenne hajlandó - jelentette ki az ügyvezető. | Itthon: Gyanúsítás az elajándékozott milliárdos állami vagyon ügyében | Hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az Infopark Zrt. egykori vezérigazgatóját, B. Gyulát. A férfi ellen még maga a cég tett feljelentést, miután kiderült, hogy elajándékozta a cég földhasználati jogát, s két aranyrészvényét, közben pedig lemondott minden jogorvoslati lehetőségről. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100129_infopark_elajandekozott_allami_vagyon | 2010-01-29 00:00:00 | true | null | null | HVG |
November 24-én átadhatják a Budapest-Belgrád vasútvonalat - mondta Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök hétfőn, miután Belgrádban találkozott Sulyok Tamás magyar államfővel. Sulyok gratulált a szerb partnereknek, hogy már idén, határidő előtt befejezik a vasútvonal fejlesztéseit, hozzátéve hogy
a magyarországi szakaszon várhatóan 2026-ban indulhat el a közlekedés.
A Budapest-Belgrád vasútvonal a valaha volt legnagyobb vasútfejlesztés Magyarországon. Gigantikus kínai hitelt vettünk fel rá, de az építkezés titokban zajlik: erre okot adhat, hogy Orbán Viktor édesapja is profitál a hatalmas állami beruházásból. Az ügyletet feltáró videós anyagunk itt nézhető meg, cikk formájában pedig itt olvasható.
Arra a kérdésre, hogy milyen volt a hír fogadtatása a kormányon belül, Gulyás Gergely kabinetminiszter október elején azt mondta, ő is a 444-ből értesült az ügyről, a miniszterelnök megkérdezését javasolja.
Mi ezt többször is megtettük az elmúlt hónapokban, legutóbb a nemzetközi sajtó előtt, az Európai Parlamentben: ekkor a miniszterelnök azzal védekezett, hogy magánberuházásnak tartja a Budapest-Belgrád vasút építését, ahová az apja szállítja a köveket.
A sajtótájékoztatón a szerb elnök köszönetet mondott Novák Katalin bukott államfőnek és Orbánnak is, amiért "mindig a jó baráti kapcsolatok kiépítésére törekedtek Szerbiával". Szerinte Szerbia nemcsak politikai stratégiai partnernek, hanem "őszinte barátjának" is tartja Magyarországot.
Vucsics szerint tizenkét évvel ezelőtt a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom 768 millió euró - több mint háromszázmilliárd forint - volt, míg tavaly már elérte a hárommilliárd eurót - ezzel Magyarország a tizenkettedik helyről a negyedik helyre került Szerbia legfőbb külkereskedelmi partnereinek a listáján. A szerb elnök abban reménykedik, hogy még a vasút átadása előtt alá tudják írni a magyar-szerb-észak-macedón-görög vasútvonal kiépítéséről szóló nemzetközi megállapodást is, ezzel Budapesten keresztül Csehországgal, Lengyelországgal és Ausztriával is megszületne az összeköttetés. | Vucsics szerint már november végén átadhatják a Budapest-Belgrád vasútvonalat | A magyarországi szakaszon várhatóan 2026-ban indulhat el a közlekedés. Ez a valaha volt legnagyobb vasútfejlesztés Magyarországon, gigantikus kínai hitellel és Orbán Viktor apjának köveivel. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/28/november-vegen-atadhatjak-a-budapest-belgrad-vasutvonalat | null | true | null | null | 444 |
Pénzügyi visszaélésekbe keveredhetett az oktatási tárca esélyegyenlőségi főosztályának vezetője, Borovszky Tímea. Egyebek mellett ezt állítja a Magyar Távirati Irodához is eljuttatott nyílt levelében Nagy Attila, a Katapult program egykori igazgatója. A programot 2005-ben indította a szakminisztérium azzal a céllal, hogy segítse felsőfokú tanulmányaikban a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokat. A mentorprogramot - egészen annak februári megszűnéséig - a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány működtette. Utóbbinak volt vezetője Nagy Attila, aki most kijelentette: az általa megismert dokumentumokból akár arra is lehet következtetni, hogy a főigazgatóság "megbízásonként a díj 11-12 százalékát saját érdekeltségébe tartozó cégek, alapítványok közbeiktatásával, teljesítés nélküli kifizetésekkel igyekszik jogosulatlanul felhasználni".
Borovszky Tímea - belekeveredhetett
A vita a szaktárca főosztálya, illetve annak vezetője, Borovszky Tímea és a programot működtető alapítvány között februárban robbant ki. Az alapítvány azt közölte: az idei évre megajánlott harmincmillió forintból nem lehet megoldani 1500-2000 tanuló támogatását, ezért nem írják alá az idei szerződést. A minisztérium ekkor "tudomásul vette a program egyoldalú felmondásáról szóló bejelentést".
Nagy Attila azonban már a tegnapi nyilvános megszólalása előtt is lépett: február 12-én közérdekű bejelentésben tájékoztatta az oktatási minisztériumot a programra vonatkozó szabályok általa vélelmezett megsértéséről. A két héttel ezelőtti elektronikus levél tartalmáról az oktatási tárca azt közölte: abban Nagy Attila a tárca több munkatársát és saját személyét is érintő pénzügyi-jogi szabálytalanságokra hívta föl a figyelmet. A bejelentés tartalmát külön egyeztetésen pontosították, február 16-án. Ezzel párhuzamosan a Nagy Attila levelében érintett köztisztviselők a cselekmények tisztázását kérték a minisztérium ellenőrzési főosztályától.
Hiller István tárcavezető 17-én szabályossági ellenőrzést, 18-án az "egyik köztisztviselő esetében" fegyelmi eljárást rendelt el. Utóbbi eredményétől teszik függővé, szükség van-e további lépésekre - mondták a minisztériumban. | Belföld: Pénzügyi visszaéléssel vádolják a szaktárca egyik főosztályát | Az oktatási miniszterhez címzett nyílt levelében a szaktárca egyik főosztályát vádolja a Katapult Mentorprogram bukásával Nagy Attila volt programigazgató. A minisztérium a vizsgálat lezárultáig nem közöl információkat. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lap-20090224-20090224_2-14-321865 | 2009-02-24 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A bíróság a döntést azzal indokolta, hogy szökéstől és elrejtőzéstől, valamint a bizonyítékok elrejtésétől lehet tartani, továbbá feltehető, hogy a szabadlábon hagyás meghiúsítaná a bizonyítási eljárást - közölte Futó Barna, Székely Zoltán ügyvédje. A védő azzal érvelt, hogy a képviselő eddig sem tett semmi ilyesmit, de ezt nem fogadta el a bíróság. Székely Zoltánt azért vették még szerdán, a nála tartott házkutatást követően őrizetbe, mert az emődi polgármester, Lehoczki István zsarolás és vesztegetés miatt feljelentést tett a képviselő ellen.
Futó Barna véleménye szerint a házkutatás során lefoglalt anyagok között nem volt olyan, amely bizonyíték lehetne Székely Zoltánnal szemben. Mint mondta, a bíróság, illetve az ügyészség a hangfelvételeket és a sértett vallomását hozta fel bizonyítékként, azonban arról nem számoltak be, hogy mi van ezeken a hangszalagokon.
Az ügyészség a képviselőn kívül három, Székely Zoltán által szakértőként felkért személynél is házkutatást tartott. A szakértők közül kettőt vettek őrizetbe szerdán.
Az Országgyűlés október 17-én függesztette fel először Székely Zoltán mentelmi jogát, azt követően, hogy október 12-én a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalának nyomozói és az ORFK munkatársai a Gellért szálló parkolójában tetten érték a képviselőt, amikor 20 millió forintot vett át Balla Dánieltől. Ennek az ügynek az előzménye, hogy Balla Dániellel, aki egy közel egymilliárdos csatornázási beruházásban volt érdekelt, Székely közölte: ha nem engedi át a beruházás 50 százalékát egy általa megjelölt alvállalkozónak, vagy nem ad 30 millió forintot, ellehetetleníti vállalkozását. Később az összeget lealkudták 20 millióra és megbeszélték a találkozót is, de időközben Balla Dániel a rendőrségtől kért segítséget.
December 12-én a parlament másodszor is felfüggesztette Székely Zoltán képviselő mentelmi jogát, és így vesztegetés alapos gyanúja miatt megindulhatott a büntetőeljárás a képviselő ellen. Az előzetes letartoztatásról szóló döntés ellen Székely Zoltán és a két szakértő is fellebbezett.
(2000.12.15.) | Előzetes letartóztatásba került Székely Zoltán <br/> | A Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken elrendelte 30 napos előzetes letartóztatását Székely Zoltán volt kisgazda országgyűlési képviselőnek és ugyancsak szerdán őrizetbe vett két szakértőjének. A döntés ellen a képviselő és a két szakértő is fellebbezett. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/12/20001215elozetes | 2000-12-15 16:52:00 | true | null | null | Origo |
"Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében (2023. november 13.). Hazudik, hiszen azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a javaslatról" - írták a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a KIM több személyes találkozót is szervezett.
A közleményben felidézték:
az oktatási miniszterek február 29. és március 1. között tartott informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztossal, és kérte a tárgyalások folytatását.
Május 13-án az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács (OIKST) ülése során Hankó Balázs egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni - sorolták.
Szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetést folytatott Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is. A tárcavezető akkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet, és Magyarország bízik abban, hogy az Európai Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés - ismertette a KIM.
Október 18-án Stéphanie Risónak, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatójának megküldték az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot.
Október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot - írták.
Hozzátették: a tárgyalásokon is közölték, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM kiemelte:
a kormány az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze, míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Szerintük az uniós testület már érzi az időhúzás kínosságát, "de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít".
A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő tudományterületen.
A Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti tudományokban került a top 100-ba, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) is kiemelkedően szerepelt - tették hozzá.
Kifejtették, hogy a Sanghaj-lista szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects (GRAS)), amely 2017 óta minden évben megjelenik, idén 96 ország 1900 egyetemét listázza 5 fő kategóriában, 55 szakterületen. A fő kategóriák: természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok és társadalomtudományok.
Úgy folytatták, hogy A GRAS-lista az intézmények teljesítményét átfogó, objektív mutatók alapján értékeli. Olyan indikátorok alakítják a sorrendet, mint a nemzetközi díjakat (például a Nobel-díjat) elnyerő kutatók és alumnik száma, tudományos folyóiratok főszerkesztői, nemzetközi szervezetek vezetőségi tagjai, publikációk száma, hivatkozási impakt és a nemzetközi együttműködési részvétel.
Kiemelték, hogy 64 magyar felsőoktatási intézmény közül az idén 8 egyetemet rangsoroltak 22 szakterületen, melyek mindegyike a top 500 sávban foglal helyet: a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 területen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 5 területen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 1 területen került a listára.
A Semmelweis Egyetem a magyar intézmények közül a gyógyszerészeti tudományok kategóriában a 82. helyen szerepel világszinten, a klinikai orvostudományok kategóriában pedig a top 200 egyetem között listázzák. További három intézmény ért el előkelő helyezést a következő kategóriákban: építőmérnöki tudományok - BME #101-150, Matematika #151-200 - ELTE, Állatorvostudomány - ATE #151-200 - írták.
A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy területen, a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem három területen, a MATE és a Pécsi Tudományegyetem egy területen javított pozícióján - áll a KIM közleményében. | Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még mindig húzza az időt | Egy éve küldte meg a kormány az uniós szervnek a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/erasmus-ugy-europai-bizottsag-kim | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Online fogadóórát tartott Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, ahol a helyi lakosok aggályokat fogalmaztak meg a Csitáry G. Emil uszodával kapcsolatban. A szülők szerint az uszoda sátras medencéjének levegőjének minősége komoly egészségügyi problémákat okoz a sportoló gyermekek körében. A polgármester azonnali válaszokat és megoldási ígéreteket adott.
Az egyik legégetőbb kérdés a Csitáry G. Emil uszoda sátras medencéjének levegőminősége volt, melyről több szülő is aggodalommal nyilatkozott. Egy édesanya így írta le a helyzetet: "Sportoló gyermekem napi szinten több mint egy órát tölt ebben az egészségre már károsító hatással bíró helyen. Orr-nyálkahártya és torok panaszokkal bír. Edzés után majd minden gyerek ugatva köhög a maró levegő miatt." Egy másik szülő szintén arra kérte a polgármestert, hogy tegyen hathatós lépéseket: "A sport az egészségről kellene szóljon, nem arról, hogy a sportolók fulladoznak edzések közben és után."
Cser-Palkovics András válaszában biztosította a lakosokat arról, hogy a problémát azonnal továbbította az uszoda üzemeltetőjének, a Városgondnokságnak. Elmondta: "A medencék vizét folyamatosan ellenőrizzük, rendszeresen akkreditált laborban hatósági víz vizsgálat is készül. A víz klórszintje megfelelő." Hozzátette, hogy a légkezelő berendezést átalakítják annak érdekében, hogy több friss levegőt engedjenek be a sátorba.
A lakosok másik visszatérő kérdése az uszoda nyitvatartási idejével kapcsolatos volt. Egy kérdésben a szülők azt firtatták, miért van zárva az uszoda nem egyházi ünnepeken, mint például március 15-én vagy október 23-án. Cser-Palkovics András elmagyarázta: "A korábbi tapasztalat alapján ezeken az ünnepeken nagyon kicsi volt az uszoda látogatottsága, ezért tartunk szünnapot. Emellett szeretnénk figyelemmel lenni a Városgondnokság dolgozóira is, akik szintén pihenni szeretnének ezeken az ünnepnapokon."
Egy másik kérdés az esti zárórát érintette, a lakosok ugyanis azt szeretnék, ha a nyári időszakban este 9-ig lehetne használni az uszodát. A polgármester válasza szerint a strand vizének kezelése miatt szükséges a 20 óra utáni záróra: "A fertőtlenítőként használt megemelt klórtartalom kiürüléséhez szükség van az éjszakai üzemszünetre."
Az uszoda parkolójával kapcsolatban is érkeztek kérdések, amelyek szerint a világítás nem megfelelő, és a túlzsúfoltság balesetveszélyes helyzeteket eredményezhet. Cser-Palkovics András elmondta, hogy a parkoló világításának modernizálása része az uszoda felújítási terveinek: "Minden elő van készítve a beruházáshoz. A következő évek egyik legnagyobb fejlesztéséről van szó. A beruházás költsége jelentős, keressük a pénzügyi és pályázati lehetőségeket."
Az egyik kérdező arról érdeklődött, miért nem épül élményfürdő a városban, hiszen "szinte minden nagyobb városnak van sajátja". A polgármester szerint a hasonló létesítmények fenntartása rendkívül drága, és inkább a regionális együttműködésre helyeznék a hangsúlyt: "Fehérváron ezért az uszodára fókuszálunk, aminek a felújítására már elkészültek a tervek. Ez is egy kemény összegbe fog kerülni, viszont tartalmazni fogja a szauna/wellness részleg teljes átgondolását és bővítését is." | Kérdések a Csitáry uszodáról | A szülők szerint a sátras medence levegőjének minősége komoly egészségügyi problémákat okoz. A polgármester azonnali válaszokat adott. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/uszoda-levegominoseg-szekesfehervar | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Őszinte, csendes, higgadt, művelt, okos, bátor, sőt hős, ugyanakkor gorombán szókimondó, kegyetlen, önző, kapzsi, korrupt, cinikus, zsarnok – talán hihetetlen, de mindez megfér egyetlen testben és lélekben. Mugabe, aki a függetlenség kivívása, 1980 óta – megszakítás nélkül – áll Zimbabwe élén,előbb felvirágoztatta, majd tönkretette országát. Máig nagy tisztelet övezi a gyarmati uralom, majd a fajüldöző Smith-rezsim elleni harcban tanúsított bátorságáért, de ezt lassan elhomályosítja a megvetés, amit honfitársai éreznek a vén, de korántsem fogatlan oroszlán iránt.
Fekete-Afrika talán legképzettebb államfője (nem kevesebb, mint hét diplomája van), a sona nemzetiségű Robert Gabriel Mugabe 1924. február 21-én született a délrodéziai Matibbirii faluban. Tanulmá nyait a helyi egyházi iskolák után a jeles Kutama College-ban folytatta. Imádta a könyveket, nem csoda, hogy felcseperedve 1942-től már maga is tanított a helyi iskolában. Majd a dél-afrikai Fort Hare egyetemen – ahol közgazdasági és pedagógiai diplomát szerzett – olyan személyiségekkel találkozott, mintJulius Nyerere, későbbi tanzániai elnök vagy Kenneth Kaunda, Zambia későbbi államfője. Ezután három éven át oktatott egy ghánai középiskolában, ahol megismerte első feleségét, az ugyancsak tanár Sara Francesca Hayfront, aki nemcsak felesége, de legközelibb barátja és tanácsadója is volt, és sok tény utal rá, hogy Mugabe az ő halála után „tért rossz útra”.
Tanárként tért haza 1960-ban Dél-Rhodesiába, és csatlakozott az apartheid uralom elleni harchoz. Elszántsága, bátorsága és nem utolsósorban esze révén hamar komoly tekintélyt vívott ki magának a szabadságharcosok között. Négy évvel később felforgató beszédek miatt letartóztatták, s a következő évtizedet börtönben töltötte. Ezalatt levelező hallgatóként újabb három diplomát szerzett. Az apartheid rezsim embertelenségére jellemző, hogy Mugabe nem vehetett részt maláriában elhunyt, alig hároméves kisfia temetésén sem. Még börtönben volt, amikor 1974-ben rá esett a választás, hogy vegye át a függetlenségi harcot vezető ZANU párt irányítását.
A Smith-rezsim elleni küzdelem 1980-ban hozta meg gyümölcsét: kikiáltották a független Zimbabwei Köztársaságot. Az újdonsült kormányfő, Robert Mugabe józanságát jelzi: fekete politikustársaival elfogadtatta, hogy a fehér kisebbség számára tartsák fenn a parlamenti helyek egynegyedét. Tisztában volt ugyanis azzal, ha elűzi a fehér telepeseket, az ország gazdasága összeomlik.
Már a függetlenség első éveiben egyre élesebb harcot folytatott egymással a hatalomért Mugabe és volt harcostársa, a ndebele Joshua Nkomo. 1983-ban hogy, hogy nem, egyszer csak nagy mennyiségű fegyvert „találtak” a ZAPU több épületében is, ezért Nkomónak távoznia kellett a kormányból. A politikai leszámolás nagyon hasonlított arra, ahogyan a Smith-rezsim bánt el ellenfeleivel. A két államférfi személyes hatalmi harca három éven át dúló polgárháborúvá fajult. A csöndes, józan tanárember ekkor mutatta ki először a foga fehérjét. Szabadságharcos veteránokból verbuvált fegyveres alakulatai etnikai tisztogató hadművelet során több mint húszezer ndebelét (többnyire ártatlan civilt) öltek meg.
Négy évvel később Mugabe elérkezettnek látta az időt a teljhatalom megszerzésére. Egy tollvonással megszüntette a miniszterelnöki posztot, és elnöki rendszert vezetett be. A nyolcvanas évek óriási gazdasági fellendülést hoztak Zimbabwe számára. Gyorsan növekedett a mezőgazdaság teljesítménye, és meredeken emelkedett a lakosság életszínvonala. Érdemeiért II. Erzsébet angol királynő 1994-ben lovaggá ütötte.
Csakhogy a nyakló nélküli szociális kiadásoknak, a jóléti állam illúziójának ára volt. Még a lendületesen növekvő bevételek sem tudtak lépést tartani a kiadásokkal. Az egyre szaporodó bajok – gazdasági visszaesés, zuhanó életszínvonal, az ezzel fordított arányban növekvő elégedetlenség, a politikai ellenzék ébredezése, valamint felesége halála (1992) – már soknak bizonyult Mugabe számára. Az addig bölcs, barátságos politikusként ismert ember kibillent lelki egyensúlyából, elvesztette emberi és politikai támaszát, kontrollját, mindinkább a hatalmon maradás, a meggazdagodás vált a legfontosabbá a számára. Fokozta e „törekvéseit”, hogy 1996-ban (72 évesen) újra megnősült, a nála 32 évvel fiatalabb titkárnőjét, Grace Marufut vette feleségül. A római katolikus ceremóniára pompás külsőségek között egykori iskolájában, a Kutama College-ban került sor. Az esküvő nem nyerte el a római katolikus egyház tetszését, hiszen három közös gyermekük közül kettő akkor már megszületett. Ezt aligha ellensúlyozhatta azzal, hogy morális hadjáratot indított a homoszexualitás ellen. Ráadásul Grace korántsem él oly szolid, dolgos életet, mint elődje. Gyakran s joggal bírálják amiatt, hogy férje hivatalos útjai során előszeretettel jár „shoppingolni” a legelegánsabb, legdrágább üzletekbe, sőt otthon is két kézzel szórja a pénzt.
Mugabe súlyos hazai és nemzetközi bírálatokat kapott, amikor beavatkozott a szomszédos Kongóban kitört polgárháborúba (1996–2004). Ezzel kapcsolatban vádolták meg először korrupcióval is, mondván, az elnök jócskán megtömte zsebeit kongói ásványkincsekkel, miközben a zimbabwei gazdaság „kicsúszik a keze alól”. Persze ő tisztában volt a gazdaság súlyos gondjaival, ám megoldásához nem szakemberként, hanem afronacionalista politikusként fogott hozzá: bűnbaknak a fehér telepeseket kiáltotta ki. Az ezredfordulón meghirdette földreformját, amely felgyorsította Zimbabwe hanyatlását. A józan megfontolást immár felülírta a félelem attól, hogy földre, gazdagságra ácsingózó volt harcostársai esetleg kibillenthetik alóla a trónt. Az eredmény ismert: meggyilkolt, elűzött fehér farmerek, tönkrement gazdaságok, éhínség abban az országban, amely néhány évvel korábban még a térség éléskamrája volt. Mugabe az országot kétségtelenül sújtó aszályt, valamint Tony Blair volt brit miniszterelnököt kárhoztatta a bajokért. A sokdiplomás zimbabwei elnök szerint ugyanis a britek vegyi fegyverekkel szárazságot és éhínséget okoztak Afrikában. Ám ezt a vádat soha senki nem erősítette meg, és nem is vette komolyan.
Mindezt tetézte a bukás esetén valószínű felelősségre vonástól rettegő, a hatalmát mind paranoiásabban féltő diktátor politikai rémuralma, amelynek fenntartásában, a tüntetések és az önkényuralmat bírálni merészelő sajtó szerkesztőségeinek szétverésében, a vetélytársak és híveik bántalmazásában és megfélemlítésében még mindig támaszkodhat a lekenyerezett rendőrségre, hadseregre és leginkább a rettegett titkosszolgálatra. Nem csoda, hogy az értelmiség java része – néhány elszánt „kalandvágyótól” eltekintve – már ekkor elmenekült az országból. Szinte Huxley Szép új világát idézi, hogy szigorú büntetés (akár halálra verés is) vár arra, aki a Harare utcáin luxuslimuzinjával gyakran parádézó elnöki pár láttán illetlen megjegyzést, kézmozdulatot tesz, vagy akár „csúnyán néz”. Mert biztos lehet benne, van, aki észrevegye…
A hatalom féltése régóta megmérgezte az egykor bölcs és józan politikus eszét, lelkét. Hogy mennyire elvesztette erkölcsi ítélőképességét, azt a Daily Telegraph című londoni lap néhány éve készült interjúja bizonyítja, amelyben Mugabe nem máshoz, mint Adolf Hitlerhez hasonlítja magát: „egyetlen célom volt: igazságot szolgáltatni népemnek, megadni a jogot és lehetőséget, hogy rendelkezzen forrásaival. Ha ez Hitler, akkor legyek akár tízszeres Hitler.” Kevés államférfiról mondható el, hogy a nemzetközi diplomáciában – ahol a személyes érzelmek ritkán kerülnek felszínre – közutálat tárgya, ám Mugabe közéjük tartozik. Csak régi diáktársa, Ken neth Kaun da védte még: „a nyugati vezetők szerint Mugabe maga az ördög, aki lerombolta Zimbabwét, s akitől meg kell szabadulni. De akik most démonizálják őt, nem tudják, mi mindenen ment keresztül élete folyamán.”
Január 15-én szárnyra kelt a hír, miszerint a 87. évét taposó Mugabe haldoklik. Afrika egyik legnagyobb hazafia és egyben legmakacsabb diktátora tehát beváltja ígéretét: követi a hagyományokat, melyek szerint „Zimbabwe királyai életük végéig uralkodnak”. | Külföld: A hatalom foglya | Afrika legnagyobb államférfija lehetett volna. Tehetsége, képzettsége, bátorsága egyaránt megvolt hozzá. Azt, hogy az utókor mégis a XX–XXI. század fordulójának egyik legkegyetlenebb, leggátlástalanabb politikusaként emlékezik majd rá, és méltatlanul feledésbe merülnek a hazája függetlenségéért vívott harcban szerzett politikai és katonai érdemei, az afrikai ország jelenlegi siralmas állapota magyarázza. Robert Gabriel Mugabe, Zimbabwe államfője az ezredforduló talán legellentmondásosabb politikusa. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/20110120-a_hatalom_foglya-951891 | 2011-01-20 13:15:17 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A férfi 2009-től a nevéhez köthető cégek vezetőjeként koordináló, irányító embereket bízott meg azzal, hogy a cégek valótlan tartalmú számlákat állítsanak ki. A kiállított számlák alapjául fiktív megbízási szerződések szolgáltak. A kiállított számlák összege elérte az 1,3 milliárd forintot.
Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint a cégek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak hamis adóbevallásokat nyújtottak be, hogy csökkentsék a befizetendő áfa összegét, ezzel körülbelül 270 millió forint kárt okoztak az államnak.
A férfit a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai őrizetbe vették, és kezdeményezték előzetes letartóztatását. | Itthon: Hódmezővásárhelyi csalót hoztak haza Frankfurtból - fotó | Hazahoztak Frankfurtból egy hódmezővásárhelyi férfit, aki ellen még 2013-ban adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot költségvetési csalás miatt – közölte a rendőrség csütörtökön. A 36 éves férfit a frankfurti repülőtéren kapták el a német hatóságok július 29-én. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140828_hodmezovasarhelyi_csalot_hoztak_haza | 2014-08-28 15:08:00 | true | null | null | HVG |
A Szegedi Nyomozó Ügyészség kezdeményezte a Csongrád Megyei Bíróság egyik tanácsvezető bírója mentelmi jogának felfüggesztését. Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője a Népszabadság szegedi tudósítójának elmondta: a nyomozó hatóság álláspontja szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a bírót meggyanúsítsák hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűncselekményével. Ehhez azonban fel kell függeszteni a bíró mentelmi jogát, amit az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára a köztársasági elnök tehet meg. A szegedi ügyészek a Legfőbb Ügyészséghez nyújtották be a kezdeményezést.
Az ügyészségi szóvivő nem kívánt részleteket elárulni azzal kapcsolatban, hogy milyen bizonyítékok alapján vélik úgy, hogy alapos a gyanú arra, hogy a megyei büntetőbíró kenőpénzt fogadott el. Mint arról beszámoltunk, október elején őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték K. Zoltán szegedi ügyvédet, akit először befolyással üzérkedéssel, majd hivatali vesztegetéssel gyanúsítottak meg. Ez utóbbi tény már előre vetítette, hogy nemcsak olyan személy került képbe, aki vesztegetett, hanem olyan is, akit megvesztegettek, és ez utóbbi csakis bíró lehet.
A sztárügyvédnek tartott szegedi jogászt azért kedvelték a gyanúsítottak, mert úgy hírlett: ha valaki, akkor ő el tudja érni, hogy egy gyanúsítottat kiengedjenek az előzetes letartóztatásból. K. Zoltánt október elején tartóztatták le, miután védencét, egy félmilliárd forintos áfacsalással gyanúsított autókereskedőt valóban ki is engedtek az előzetesből, ám egy másik bírói tanács néhány napon belül visszahelyezte oda. Kiszivárgott értesülések szerint a csalódott gyanúsított szolgáltatott információkat a megvesztegetésről.
Az ügyben érintett bíróval kapcsolatban hasonló ügyben már volt egy ügyészségi vizsgálat – akkor azonban megszüntették a vizsgálatot, mert „nem sikerült tisztázni a tanúvallomásokban lényeges körülményeket érintő ellentmondásokat”. Abban az ügyben egy első fokon elítélt vádlott állítása szerint megkereste őt egy ismert szegedi ügyvéd, azzal, hogy 8 millió forintért el tudja intézni, hogy a Csongrád Megyei Bíróságon felmentsék. A férfi nem fizetett, az ő ítélete változatlan maradt. Vádlott társáét viszont másfél évre mérsékelték. Az eljáró bíró ugyanaz a személy volt, aki a mostani ügyben. Az akkori vádlott feleségét néhány hete, már K. Zoltán előzetes letartóztatása után, október közepén megfenyegették, hogy „ha nem áll le a Szegedi Bírósággal vagy a szegedi bíróval kapcsolatban, akkor kiskorú gyermekét a gyámhatóság el fogja venni”. A nő férje néhány nappal korábban életét vesztette autóbalesetben.
Szanka Ferenc ügyészségi szóvivő kérdésünkre azt mondta: jelen pillanatban nem aktuális, hogy a letartóztatott ügyvéd és a tanácsvezető bíró korábbi ügyeit vizsgálják. A szóvivő arra sem tudott pontos választ adni, hogy a felfüggesztési kezdeményezésről mikor születhet döntés. Így viszont felmerülhet a kérdés: amennyiben a bíró tényleg elkövette azt a bűncselekményt, amelynek alapos gyanúja az ügyészség szerint fennáll, az ő esetében nem kell-e tartani a tanúk befolyásolásától, megfélemlítésétől? | Belföld: Schmitt Pál kezében a döntés: gyanúsított lehet a szegedi bíró | Az ügyészség szerint elegendő bizonyíték van arra, hogy a Csongrád Megyei Bíróság egyik tanácsvezető bírája kenőpénzt fogadott el. A bíró mentelmi jogát a köztársasági elnök függesztheti fel. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/schmitt_pal_kezeben_a_dontes__gyanusitott_lehet_a_szegedi_biro-1289862 | 2011-11-30 11:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az LMP-s képviselő hétfői sajtótájékoztatójára friss hírrel érkezett: a kormány hirtelen elhalasztotta az újraírt földtörvény zárószavazását. Schiffer szerint azonban a probléma még mindig az asztalon hever: a kormány földpolitikájával bebizonyította, hogy „az emberek helyett a nagytőke, a nagyüzem oldalán áll”, és nem hallgat sem a 250 gazdaszervezet, sem pedig Ángyán József szavára.
Schiffer úgy látja, a magyar földet a legjobban a külföldiek földvásárlási tilalmának 2014-es megszűnése fenyegeti, és ebben az ügyben „Orbán Viktor semmilyen szabadságharcot nem folytatott”. Az LMP ezt a kérdést uniós szinten akarja rendezni, ezért vette rá az Európai Zöld Pártot arra, hogy kezdeményezze: az EU vegye ki a tőke szabad áramlásáról szóló uniós alapelvből a földvagyont. | Elhalasztják a földtörvény szavazását | Elhalasztják a földtörvény szavazását - Az LMP a föld védelmében felül akarja vizsgáltatni a tőke szabad áramlásának uniós alapelvét. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/06/10/schiffer_elhalasztjak_a_foltorveny_szavazasat/ | 2013-06-10 14:05:01 | true | null | null | Index |
Lomnici Zoltán főbíró nem adott érdemi információt azzal a sajtóban megjelent feltételezéssel kapcsolatban, hogy Varga Zoltán lemondása hátterében bűnözői csoportok fenyegetése állna.
Varga Zoltán, aki pénteken lemondott az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökhelyettesi posztjáról, távozását az ellene, illetve személyén keresztül az igazságszolgáltatás ellen indított alaptalan támadásokkal indokolta.
A sajtóban olyan feltevések jelentek meg, hogy Varga Zoltán lemondása mögött olyan bűnözők támadása állhat, akiknek a büntetőügyében ő tárgyalt. Varga itélte például életfogytiglanra Kaiser Edét a móri ügyben, mint utóbb kiderült, tévesen.
Lomnici Zoltán erre szombaton azt reagálta: egy ehhez hasonló kérdés valóban "vizsgálat tárgyát képezi", de semmilyen konkrétumot nem mondhat.
A főbíró hozzátette: amennyiben a vizsgálat olyan szakaszba jut, hogy nyilvános információk közölhetők, akkor az illetékesek a tájékoztatást meg fogják tenni. | Valamit vizsgálnak a bíró lemondása körül | Valamit vizsgálnak a bíró lemondása körül | null | 1 | https://index.hu/belfold/hirek/335734/ | 2007-12-08 00:00:00 | true | null | null | Index |
Kissé tisztult a kép a magyar letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban, miután több hónapnyi titkolózás után a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) megtörte a csendet, és megosztott egy adatmorzsát Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselővel. A politikus közérdekűadat-igénylésére válaszolva a BMH közölte, hogy 6211 külföldi jegyzett le a közvetítő magáncégeken keresztül letelepedési magyar állampapírt, vagyis ennyien kaptak letelepedési engedélyt a programon keresztül. Ezek azonban nem a végleges adatok, mivel a hivatal nem közölte a családegyesítés útján kiosztott engedélyek számát. Demeter Márta egy korábbi adatigényléséből tudható, hogy több mint 13 ezer külföldi juthat – a befektető külföldi állampolgár jogán – letelepedési engedélyhez. Az biztos, hogy 10 ezren már megkapták, de 3600 külföldi családtag sorsa kérdéses. Ha minden kérvényező sikerrel jár, akkor több mint 19 ezer bevándorlónak adott az Orbán-kormány magyar letelepedési engedélyt, vagyis 14-szer többnek, mint amennyit – 1294 fő – az Európai Bizottság kért Magyarországtól az uniós szolidaritás jegyében, amit egyébként Orbán Viktor kormányfő is megszavazott Brüsszelben.
Habár a kormány igen ellenséges kommunikációt folytat a „Brüsszel által erőltetett betelepítéssel” szemben, a saját bevándorlóival sokkal engedékenyebb. Miközben a családegyesítés a nemzetközi szokásjog szerint a házastársra és a háztartásban élő kiskorú gyermekekre vonatkozik, az Orbán-kormány a letelepedési programban ezt a nagykorúakra is kiterjesztette úgy, hogy nem követelte meg az együttlakást, sőt a nagyszülőkre is vonatkozik.
Vagyis egy 300 ezer eurós kötvény vásárlásával – amelyet harmadáron, 125 ezer euróért is meg lehetett venni – akár nyolc bevándorló is letelepedési engedélyt kaphatott Magyarországon. Ebben az esetben fejenként 4,8 millió forintot kellett a letelepedésért fizetni, vagyis aligha nevezhetők gazdag befektetőnek a kötvényes bevándorlók. Ennyit nem ritkán az embercsempészeknek is fizetnek a menekültek.
Az, hogy miért vállalt ekkora politikai kockázatot az Orbán-kormány az irányított bevándorlás során, könnyen érthetővé válik a közvetítő – egy kivételével adóparadicsomokban bejegyzett – Fidesz-közeli offshore cégek eredményeiből. Ezek a vállalkozások jegyezhették le az államkötvényt, így értelemszerűen náluk landolt a papírok után fizetett kamat és a szolgáltatási díj is. Az offshore cégek 145,9 milliárd forint bevételre tettek szert, és ehhez jön az a 9,6 milliárd forintnyi nyereség, amelyet Habony Árpád, a kormányfő informális tanácsadójának és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek az ügyvédje, Kosik Kristóf zsebelt be, miután csak a Kosik Ügyvédi Iroda vehette át az elkészült okmányokat, fejenként ötezer euró díjért cserébe. Összesen tehát 155,5 milliárd forint bevételt hozott a kötvényprogram a kormányközeli szereplőknek.
A magyar állam eközben óriásit bukott a kötvényprogramon, hiába tagadja a kormány a mai napig, hogy hazánk rosszul járt volna az üzlettel. Személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, de a kormánypártok több prominens tagja is úgy nyilatkozott korábban, hogy hazánk csak nyert a letelepedési programmal. A végleges számok alkotta valóság azonban mást mutat. Számításunk szerint 17,6 milliárd forintos veszteség érte a költségvetést csak a letelepedési kötvények után fizetett luxuskamatok miatt. (Ebben nincs benne a bevándorlási hivatal és a rendőrség tizenkilencezer embert érintő ügyintézésének rezsidíja.)
Nem világos, hogy mi volt Rogán Antal célja, amikor 2012-ben beadta a letelepedési kötvényprogramot lehetővé tevő jogszabály-módosító indítványát az Országgyűlésnek. A fideszes képviselő ugyanis a speciális állampapír kamatát úgy határozta meg az indítványában, hogy az euróalapú ötéves futamidejű magyar kötvények másodpiaci hozamánál másfél százalékkal olcsóbb, de legalább két százalék kamatot kell az offshore cégek számára kifizetniük a magyar adófizetőknek, miután ezek a cégek jegyezhették csak le az állampapírt.
A program első két évében nyert a költségvetés, de miután két százalék alá került a piaci hozam és életbe lépett a kétszázalékos fix kamat, már vesztett a letelepedési kötvényeken. Idén például a másodpiaci hozam 0,15 százalékra zuhant, ez tizenháromszor olcsóbb finanszírozást jelentett volna, mint a letelepedési kötvények kétszázalékos luxuskamata. Csak idén 16,4 milliárd forintot vesztett a költségvetés a kötvényprogramon, ami felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját. | Óriási pénzt értek Orbán Viktor migránsai | Az offshore cégek 150 milliárdot nyertek, az állam tizenhetet bukott a kötvényprogramon. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/11/oriasi-penzt-ertek-orban-viktor-migransai | 2017-11-08 17:01:44 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A DK és a Tisza leszavazta, hogy százmilliókat "spóroljunk" a budapestieknek kevesebb bizottsággal. Leszavazták azt is, hogy a budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a főváros "ne herdálhassa el az ingatlanvagyonát".
Leszavazták a rezsicsökkentés melletti kiállást, és hogy migránsok ne költözhessenek önkormányzati bérlakásokba
- mondta a kormánypárti politikus.
Leszavazták, hogy újra legyen Budapestinfo, ahol a főpolgármester kiáll a sajtó elé és a budapestiek válaszokat kaphatnak kérdéseikre. Leszavazták azt is, hogy kollégiumok és szolgálati lakások épüljenek, és azt is, hogy a kerületek közvetlenül pályázhassanak uniós forrásokra - mondta.
Erre számíthatnak a liberális szivárvány koalíciótól a budapestiek, semmi másra
- fűzte hozzá Facebook-videójában Szentkirályi Alexandra . | Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc képviselői együtt szavaztak | „Erre számíthatnak a liberális szivárvány koalíciótól a budapestiek, semmi másra” – mondta Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-gyurcsany-budapest-liberalis | null | true | null | null | BOON |
Volt kommandós leplezte le a brit törvényhozókat
A brit hadsereg legkeményebb elitalakulatának egyik volt terrorelhárító tisztje leplezte le a londoni parlament képviselőinek sokak szerint csalással felérő költség-visszatérítési ügyeit, amelyeknek nyilvánosságra kerülése az utóbbi évtizedek legnagyobb belpolitikai botrányát robbantotta ki Nagy-Britanniában.
A The Daily Telegraph című vezető brit konzervatív napilap május eleje óta riportsorozatban tárja fel, hogy az alsóházi képviselők - kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt - gyakran milyen képtelen címeken vettek fel költségtérítéseket az elmúlt években.
A legmegdöbbentőbb hivatalos képviselői elszámolások között volt Sir Peter Viggers konzervatív törvényhozó visszatérítési igénye, amelyben szerepelt egy úszó kacsaház, 1645 fontos (520 ezer forintos) költséggel. A szerkezetet Sir Peter a birtokán lévő medencében helyezte el, az ott fürdőző vadkacsák számára.
A tory képviselő, akit II. Erzsébet királynő tavaly emelt lovagi rangra, három év alatt több mint 30 ezer font közpénzt igényelt vissza kertrendezés címén; ennek tételei között 28 tonna lótrágyát is feltüntetett. Elszámolta emellett szökőkútjának díszkivilágítását és karácsonyfadíszeit is. Egy másik tory honatya három vécéülőke, három turmixgép, három mikrohullámú sütő és tíz váltás ágynemű számláját nyújtotta be hivatalos képviselői költségként.
A korábban ismertetett tételek között szerepelt egyebek mellett helikopter-leszállóhely kialakítása, várárok-tisztítás, vagy nem létező lakáshitel visszaigénylése. Egyes esetekben hozzátartozók lakásait renováltatták közköltségen, és előfordult az is, hogy az állami pénzből felújított ingatlant a képviselő utóbb több százezer fontért eladta.
Az elmúlt fél évszázad legsúlyosabb recessziójának hatásaitól rettegő brit lakosság körében hatalmas felháborodást keltett az ügy, amely egyes jogi szakértői vélemények szerint felveti a csalás gyanúját. Sir Paul Stephenson, a Scotland Yard főparancsnoka a héten közölte: a rendőrség az ügyészséggel együtt vizsgálja, hogy történtek-e törvénysértések.
A The Daily Telegraph szombaton felfedte a leleplező riport értesüléseinek forrását, a brit hadsereg elit kommandós egységének, az SAS-nek egyik volt terrorelhárító tisztje személyében. John Wick jelenleg egy "magánhírszerzési" cég vezetője; vállalata egyebek mellett külföldön fogságban tartott túszok tárgyalásos úton történő kiszabadítására szakosodott.
Wick a szombati Telegraphnak elmondta, hogy március elején kapott egy telefonhívást "valakitől", aki azt mondta: négy évre visszamenőleg az összes alsóházi képviselő költségigénylési adatai nála vannak, lemezre másolva. Összesen négymillió adatról volt szó, és a telefonáló - akinek kilétét Wick nem fedte fel - azt kérdezte tőle: hajlandó-e a nyilvánosság elé tárni az ügyet.
A volt katonatiszt elmondta: a kiszivárogtató és a lemezen szereplő adatok alapos ellenőrzése után arra a következtetésre jutott, hogy az alsóházi képviselők "abszolút botrányos módon élnek vissza" a költségtérítési rendszer nyújtotta lehetőségekkel, és a közvéleménynek joga van tudni erről. Döntését megnehezítette, hogy ő maga a Konzervatív Párt aktív támogatója és adományozója, és több tory képviselő a barátja. Politikai kötődését azonban félretette, mert olyan botrányról van szó, amely a politikai színkép teljes egészére kiterjed.
Wick elmondta: nem a Telegraph volt az első újság, amelyet megkeresett. Az egyik - általa meg nem nevezett - lap "nem egészen érthető okokból" elutasította a közlést, egy másik néhány nevet meg akart vásárolni a listáról, egy harmadik pedig, amelynek egy kis "mintalemezt" átadtak tanulmányozásra, azonnal közölte a lemezen lévő részinformációt. Wick ez utóbbi esetet nem részletezte, de valószínűleg a Sunday Expressről van szó. A lap márciusban - meg nem nevetett forrásra hivatkozva - nyilvánosságra hozta, hogy Jacqui Smith belügyminiszter egyik tavalyi költségelszámolásán, amely tartalmazta a politikus kábeltévé-előfizetésének visszaigénylését is, szerepelt több fizetős pornófilm díja. Utóbb kiderült, hogy a filmeket Jacqui Smith férje nézte meg a miniszter távollétében, de az ügyből rendkívül kínos botrány kerekedett.
Wick végül eljutott a Telegraph szerkesztőségéhez, amely alaposan tanulmányozta a lemez tartalmát, és május elején úgy döntött: hozza a "dinamittal felérő" sztorit. Ami ezután következett, az az utóbbi évtizedek legsúlyosabb brit belpolitikai botrányává fajult, amelynek áldozatául esett - több magas rangú képviselő mellett - az alsóház elnöke, Michael Martin is, aki a héten bejelentette idő előtti távozását. Ilyesmi csaknem négyszáz éve nem fordult elő a brit parlament történetében.
A volt SAS-parancsnok "lábjegyzetként" megjegyezte: az egész ügy mutatja az adatbiztonság helyzetét a brit politikai élet legmagasabb szintjein, a birtokába jutott dokumentumok ugyanis nemhogy titkos, de még bizalmas minősítéssel sem voltak ellátva. Az adatokkal dolgozó parlamenti személyzetet Wick szerint valószínűleg nem vetették alá biztonsági vizsgálatnak, és soha nem ellenőrizték, hogy távozáskor mit visznek magukkal. Ez jelzésértékű arra nézve is, hogy a munkáspárti kormány milyen "felelőtlen" módon bánhat emberek millióinak adataival - tette hozzá.
Wick szavait alátámasztani látszanak az elmúlt időszak adatelvesztési ügyei. Másfél éve például súlyos belpolitikai botrányt kavart, amikor az adóhivatalból nyomtalanul eltűnt két lemez, amelyeken a gyermeknevelési pótlékban részesülő mindegyik brit család - összesen 25 millió brit állampolgár - összes személyes adata rajta volt, kódolás nélkül. A két adathordozó lemez a mai napig nem kerül elő. | Világ: Volt kommandós leplezte le a brit törvényhozókat | A brit hadsereg legkeményebb elitalakulatának egyik volt terrorelhárító tisztje leplezte le a londoni parlament képviselőinek sokak szerint csalással felérő költség-visszatérítési ügyeit, amelyeknek nyilvánosságra kerülése az utóbbi évtizedek legnagyobb belpolitikai botrányát robbantotta ki Nagy-Britanniában. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20090523_volt_kommandos_leleplezo | 2009-05-23 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A Kordax két vezetője a vádirat szerint színlelt szerződésekkel és valótlan tartalmú vámárú-nyilatkozatokkal szándékosan megtévesztette a hatóságokat és kijátszotta a jogszabályi rendelkezéseket. A cég úgy tájékoztatta a vámszerveket, hogy az Oroszországból vásárolt nyers kőolajat feldolgozás céljából a szomszédos országok finomítóiba vitte. A "passzív bérmunkában" feldolgozott, majd visszaszállított késztermék - benzin, gázolaj - a jogszabályok szerint vám- és adómentes volt.
A visszaszállított üzemanyag azonban - ellentétben a vámárú-nyilatkozatokban, illetve a bérmunkaszerződésekben foglaltakkal - nem kizárólag a kivitt kőolajból származott. Ez már csak azért sem lehetett így - állapítja meg az ügyészség -, mert a környező országok finomítóiba kiszállított kőolaj nyomán annyi késztermék jött be az országba, amennyit az ott alkalmazott technológiával a kivitt nyersanyagból képtelenség kinyerni.
A vádirat megállapítja, hogy a kiszállított kőolaj feldolgozásának, a "passzív bérmunkának" leple alatt valójában késztermék vétele, illetve nyersanyag késztermékre cseréje történt. Az így behozott üzemanyag termékimportként vám- illetve adóköteles lett volna.
Ez év december 6-án a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati döntésével véglegesen lezárta a vitatott olajügyletek nyomán kipattant Kordax kontra vám és pénzügyőrség közigazgatási pert, melyben a felszámolás alatt lévő cég a vámszervek 1995-ben hozott bírságoló határozatait támadta. A felülvizsgálati döntés a korábbi, 1997 tavaszán hozott első, illetve az 1998 nyarán született másodfokú, jogerős ítélettel egybehangzóan törvényesnek és megalapozottnak találta a vámszervek eljárását. Így a cégnek meg kell fizetnie az elmaradt közterheket, az ezek miatt kirótt bírságokat és mindezek kamatait, ami összességében megközelíti a húsz milliárd forintot.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati döntésének kihirdetésekor elhangzott: volt olyan eset, hogy a Kordax - a rendelkezésre álló bérmunka-szerződések és vámpapírok szerint - olyan szlovéniai finomítóban dolgoztatta fel az urali kőolajat, amelyről utóbb kiderült, hogy nem is rendelkezik az ehhez szükséges technológiával. Horvát, szlovák és cseh tranzakciók során is több késztermék jött be vám- és fogyasztási adómentesen az országba, mint amennyi az oda kiszállított nyersanyagból egyáltalán előállítható. | Szerdán kezdődik a Kordax - büntetőper<br/> | A Fővárosi Bíróságon szerdán kezdődik az a büntetőper, amelyben Kelemen Ivánt, a Kordax Rt. egykori többségi tulajdonosát, vezérigazgatóját és Siska Lajost, a cég volt kereskedelmi igazgatóját - olajügyek kapcsán - csempészettel és adócsalással vádolja a Fővárosi Főügyészség. Az Rt. az ügyészség szerint 1993-94-ben oly módon importált benzint és gázolajat, hogy az után sem a vámot, sem pedig az összesen mintegy 4,8 milliárd forint adót nem fizette meg. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/12/20001217szerdan | 2000-12-17 12:58:00 | true | null | null | Origo |
"A leendő honvédelmi miniszter a jelenlegi jogszabályok szerint jár el, a miniszteri pozíciót és a céges érdekeltségeit érintő összeférhetetlenség megszüntetése folyamatban van" - válaszolta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszteri kinevezése előtt a Népszava kérdésére a Honvédelmi Minisztérium. Az azóta eltelt bő egy hónapban lassan frissültek a cégbírósági dokumentumok.
A cégbíróságon június végén közzétett, de június 17-én kelt alapítói határozatból és létesítési okiratból kiderül, hogy Szalay-Bobrovniczky teljesen kiszállt a cseh Aero Vodochody repülőgyárba bevásárló hazai befektetőcégéből. Már Hernádi Zsoltnak, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának a cége, az SI 13 Aero Zrt. a tulajdonosa a Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-nek. (A tulajdonosváltás két lépésben történt, június 3-án előbb 72,8 százaléknyi, majd néhány nappal később 100 százaléknyi részvényt szerzett Hernádi cége.)
A vasúti kocsikat gyártó Dunakeszi Járműjavító Kft.-ben lévő részesedésétől is június 17-ei dátummal vált meg Szalay-Bobrovniczky, itt egy olyan tőkealap, a Solva II Magántőkealap követte, amelynek alapkezelője Hernádi Zsolt egyik cége. (Erről itt olvashat.)
Eskü és osztalék
Az öt budapesti kaszinó működtetésére koncessziót elnyert cégnek (Las Vegas Casino Zrt.) a Garinvest Projekt Zrt. a tulajdonosa. Hogy ebből mikor száll/szállt ki Szalay-Bobrovniczky, egyelőre nem látható a cégbíróságra benyújtott dokumentumokban. A június utolsó napjaiban megjelent közzétételek a május 25-ei és a május 31-ei közgyűlések kivonatai és alapszabály-módosításai. Ezekben a Szalay-Bobrovniczky által alapított London Capital Zrt. vagyonkezelő cég 40 százaléknyi részvénnyel és szavazattal szerepel.
Az ötödik Orbán-kormány május 24-én alakult meg, Szalay-Bobrovniczky akkor tette le a miniszteri esküjét a Parlamentben. A Garinvest Projekt képviselői a május 25-ei közgyűlésen a tavalyi üzleti év utáni osztalékfizetés (4,95 milliárd forint) határidejének 2022. május 26-át jelölték meg. A két részvényest (a Garancsi István tulajdonában lévő Garinvest Zrt.-t és a London Capitalt) a részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg (60-40 százalék).
A London Capitalt érintő tulajdonosváltozást sem tettek közzé egyelőre (július elsejéig) a cégbíróságon (ami nem jelenti azt, hogy arról már ne döntöttek volna), így annak továbbra is részvényese a honvédelmi miniszter.
Közel ötmilliárdos osztalék
Az öt kaszinókoncesszióval rendelkező Las Vegas Casino Kft. májusban 10,9 milliárd osztalék kifizetését hagyta jóvá a tulajdonos Garinvest Projektnek. Az utóbbi cég 2021-es mérlegében mintegy 8,3 milliárd forint kapott osztalékbevétel szerepel (kapcsolt vállalkozástól), az évet 7,7 milliárdos adózott eredménnyel zárták, amit az eredménytartalékba helyeztek, és a szabad eredménytartalékból 4,95 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek a részvényeseknek.
A London Capital 2021-es mérlegében 1,98 milliárd forint kapott osztalék szerepel, az évet 1,62 milliárdos eredménnyel zárta, amit osztalékként kifizetett a tulajdonosnak (Szalay-Bobrovniczkynak). | Hova vándorolnak a fővárosi kaszinók? | Az öt fővárosi kaszinót üzemeltető, illetve tulajdonló cég adataiban egyelőre nincs nyoma annak, hogy megvált volna részesedésétől az új honvédelmi miniszter. Az kiderül a cégbírósági dokumentumokból, hogy a május 26-i közel ötmilliárdos osztalékfizetéskor még a részvényesek közt volt a Szalay-Bobrovniczky Kristóf által alapított London Capital Zrt. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/miniszter-kaszino-ceg-osszeferhetetlenseg-kilepes-repulo.755399.html | 2022-07-02 13:38:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Rendőrök vezették ki a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. székházából Pintér Bence civil polgármesterjelöltet, aki a Kúria határozatát akarta átadni az igazgatónak. A bíróság jogerős döntése szerint a cég köteles kiadni közérdekű adatokat a 2021-2022-es alvállalkozói szerződéseiről.
A Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-t (GYHG-t) 2013-ban alapították, a győri önkormányzat tulajdonában van, nevéből adódóan hulladékszállítással foglalkozik.
A Győr-Szol Győr városüzemeltető cége, amit 2009-ben alapítottak, a távhő, a temetők, a parkolás, a társasházüzemeltetés és még sok minden hozzá tartozik. Legutóbb azzal szolgáltatott hírt magáról, hogy kiszervezték volna Győrben a közterek tisztítását a milliárdos Paár Attila cégének, de ezt az utolsó pillanatban megvétózták a magas ár miatt.
E két cégtől akarta megtudni Pintér Bence, hogy mennyit fizettek az alvállalkozóiknak 2021-2022-ben.
Ugyan kúriai határozat kötelezi már mindkét céget, hogy adják ki az adatokat, ezt eddig nem tették meg. A GYHG-nál a határidő lejárt, a Győr-Szol hatvan napot kapott, ők még időn belül vannak.
A közadatigénylést elindító Pintér Bence újságíró, aki a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület polgármesterjelöltje lett, és indul a 2024-es választáson, kedden reggel megpróbálta a Kúria határozatát átadni egy illetékesnek a GYHG-nál.
Pintér sajtótájékoztatót hívott össze a helyszínre. Itt mondta el, hogy egy éve pereskedik már a GYHG-vel - illetve a Győr-Szollal -, hogy az adatokat megkapja. És bár első-, másod-, majd harmadfokon is nyert a bíróságokon, ezek az adatok továbbra sem állnak a rendelkezésére.
A Telex kérdésére elmondta, hogy a GYHG-nél januárban született meg a végső, jogerős ítélet, és elvileg onnantól harminc nap volt arra, hogy jó eséllyel Excel-táblában megkapja a neveket és összegeket. Hiába.
Végül végrehajtást indított a céggel szemben, ez van most folyamatban.
Az is kiderült a helyszínen, hogy a végrehajtó április 25-ig adott haladékot a GYHG-nak. Utána ő teszi meg ugyanazt, amit Pintér Bence most próbált: bejutni a vállalathoz és megszerezni az adatokat.
"Azért nem értem az egészet, mert ez sok pénzébe kerül a városnak, hiszen a perköltségeket eddig is állni kellett, most pedig majd a büntetést. Ahelyett, hogy az adatokat kiadnák, ha valóban nincs mit takargatniuk, a végső utánig is húzzák az időt"- mondta Pintér. Hozzátette, hogy a 2023-as évre is kikérte már az adatokat, azokat sem kapta meg.
Ezt követően elindult a GYHG bejáratához, hogy a Kúria határozatát átadja az igazgatónak. A biztonsági őrök nem engedték be, mondván, a vezető nincs az épületben, és olyan illetékes sem, akinek ezt át tudná adni Pintér. De mivel nem állt el a szándékától, rendőröket hívtak, végül ők vezették ki a civil polgármesterjelöltet.
A Telex kereste a GYHG igazgatóját, akit nem értünk el, telefonját nem vette fel. Írtunk a társaság hivatalos levelezési címére is, ott az automatikus választ megkaptuk, vagyis a kérdésünk célba ért. Ez így szól: mi az oka annak, hogy a kért adatokat nem adták ki? Amint megkapjuk a választ, cikkünket frissítjük. | Rendőrt hívtak a győri civil polgármesterjelöltre, aki a kiperelt közadatokat akarta a helyi közszolgáltató cégtől | Harmadfokon már a Kúria kötelezte a győri hulladékgazdálkodási céget arra, hogy adja ki: kinek mennyit fizettek. Pintér Bence megpróbálta a határozatot behajtani, rendőrök vezették ki. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/02/gyor-hulladekgazdalkodas-gyhg-gyor-szol-pinter-bence-polgarmesterjelolt-kozadatigenyles-helyi-tudositas | 2024-04-02 13:38:00 | true | null | null | Telex |
Hiába ígérte a kormány, hogy a tranzakciós illetéket nem az emberek fizetik majd meg, a bankok mégis sorra jelentik be az áremelést. Erre is reagált Gulyás Gergely az RTL Híradó kérdésére a kormányinfón. | Áthárítják a többletköltséget | Hiába ígérte a kormány, hogy a tranzakciós illetéket nem az emberek fizetik majd meg, a bankok mégis sorra jelentik be az áremelést. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2024/11/14/tranzakcios-illetek-bank-aremeles-gulyas-gergely-kormanyinfo | null | true | null | null | Rtl.hu |
Noha idén júniusban döntöttünk arról, kik képviseljenek bennünket a helyi önkormányzatokban, az új testületek csak október 1-jétől álltak fel, és kezdték meg hivatalosan a működésüket. Részben ennek apropóján készített 1000 főt érintő felmérést a Népszava megbízásából a Publicus Intézet arról, mennyire elégedettek az emberekkel saját településükön, kerületükben az adott önkormányzat működésével, mit gondolnak a helyi intézményrendszerekről, az iparűzési adóelvonásról és annak újraosztásáról, illetve milyen forrásokat és szolgáltatásokat kellene megkapniuk vagy visszakapniuk az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy minél jobb ellátást tudjanak biztosítani az ott élőknek.
Érdekesség, hogy most a megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szavazott júniusban az önkormányzati választáson, ami azért meglepő, mert 58 százalékos volt a valós részvételi arány. Pulai András, a kutatást végző intézet vezetője ezt az ellentmondást lapunknak azzal indokolta: ismert jelenség, hogy a demokratikus elvárásoknak való megfelelési kényszer miatt utólag többen "emlékeznek úgy", hogy részt vettek a voksoláson, mint amennyien valójában el is mentek szavazni. A kutatás eredményeként kapott adatbázis egyébként a magyarországi felnőtt népességre vonatkozóan nem, de életkor és iskolázottság szerint reprezentatív volt.
A felmérésben résztvevők közel kétharmada szerint a településén, illetve a kerületében az a polgármester nyert, akire ő maga is szavazott - ez az arány a községekben magasabb, 73 százalékos volt. Nagyjából ugyanennyien elégedettek, vagy inkább elégedettek az önkormányzatuk működésével. Azzal a kérdéssel kapcsolatban: mi szolgálja jobban egy település érdekeit, az, ha fontos döntések inkább helyben születnek az ottani igények figyelembevételével, vagy az, ha az állam minél több központi intézkedéssel szabályozza a települések működését, elsöprő többség, 86 százaléka az előbbire voksolt. Még a fideszesek 76 százaléka is sokallta a településekre nehezedő kormányzati kontrollt, míg az ellenzékiek 94, a Tisza-pártiak 96 százaléka tartozott ebbe a körbe.
Ezzel nagyjából összhangban az összes megkérdezett 63 százaléka - pártpreferencia szerint az ellenzékiek 85, a Tisza-pártiak 83 százaléka - szerint az oktatási intézmények nem működnek jobban, mióta nem az önkormányzatok tartják fenn őket, s ezzel az állítással a Fidesz-szimpatizánsok 38 százaléka is egyetértett. A válaszadók majdnem kétharmada (63 százaléka) szerint az oktatási intézményeket vissza kellene adni az önkormányzatok fenntartásába. Feltették azt a kérdést is, hogy vajon az államnak a jelenleginél több vagy kevesebb pénzt kellene a önkormányzatoknál hagyni? Erre a Tisza-pártiak 94 százaléka, míg a további ellenzéki pártok hívei kivétel nélkül az előbbi mellett "szavaztak". Sőt, a párt nélküliek 80, míg a fideszesek 73 százaléka is úgy vélte, hogy az államnak a jelenleginél több pénzt kellene az önkormányzatoknál hagynia. Amikor arról a sorrendről kellett dönteniük, hogy mely feladatokra kellene több pénzt kapniuk a helyhatóságoknak, első helyen az egészségügyre (71 százalék), másodsorban az oktatásra, (45), harmadsorban szociális célokra, a szegények támogatására, valamint utak, közterek középületek fejlesztésére (19-19), majd a lakhatási szegénység megoldására, bérlakások építésére (18) a közlekedés fejlesztésre (6) költenének, és mindössze 2 százalék áldozna tömegsportra.
Újabb bénító sarccal sújtja az önkormányzatokat az Orbán-kormány, több település működése is veszélybe kerülhetEgymásnak ugrottak a fideszes parlamenti képviselők és a polgármesterek, hogy ki kezelje a területfejlesztési alap pénzeit
A Publicus Intézet rákérdezett a szolidaritási adó kérdéskörében arra, igazságosnak tartják-e a válaszadók, hogy 2021 óta az állam a gazdagabb önkormányzatoktól pénzt von el azzal a céllal, hogy azt a kisebb és szegényebb településeknek juttassa? Erre nagyjából fele-fele arányban válaszoltak igennel és nemmel a kutatásban résztvevők, (44-40 százalék) míg 15 százalék nem felelt érdemben a kérdésre (Az egyes kérdésekre adott válaszoknál a tizedesek kerekítése miatt fordulhat elő, hogy nem mindig adja ki a százat). A fideszeseknél tíz válaszadóból hat inkább egyetértett az elvonással, még az ellenzékiek esetében nagyjából fordított az arány, ahogy a Tisza-pártiak 60 százaléka is igazságtannak tartja ezt a rendszert.
Végül pedig arra a kérdésre, szerintük mikor tudja hatékonyabban képviselni a település érdekeit a polgármester, 41 százalékuk úgy válaszolt: akkor, ha markánsan vagy legalább valamennyire a kormányoldalhoz kötődik. Ennek ellenkezőjét, vagyis az ellenzékhez kötődést ugyanakkor alig 6 százalék választotta. Tízből négy válaszadó (39 százalék) szerint ez nem számít, nem ez a döntő tényező, nagyjából minden hetedik ember pedig nem válaszolt a kérdésre. | Itt a felmérés, még a fideszesek is sokallják a kormányzati kontrollt, több pénzt adnának a településeknek egészségügyre és oktatásra is | Az összes megkérdezett 86 százaléka szerint a fontosabb döntéseknek helyben kellene megszületniük, 41 százalékuk szerint pedig egy polgármester hatékonyabban tudja képviselni a települése érdekeit, ha fideszes vagy kötődik Orbán Viktor pártjához – derült ki a Publicus Intézet lapunk számára készített felméréséből. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256176_orban-kormany-kontroll-telepulesek-penz-felmeres-fideszesek-publicus-intezet | null | true | null | null | Népszava |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.