text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Akik ott voltak az idei kiscsákóiak találkozóján, jó szívvel gondolnak vissza az ott eltöltött órákra. Lehetett régi ismerősökkel találkozni, jókat nosztalgiázni, a kastélyban és körülötte sétálni. Kiscsákó híre (ahogy arról többször is hírt adott hírportálunk ) eljutott a fővárosba is, olyanok ajánlottak egykori családi kincseket bemutatásra a Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállításra, amelyek felkeltették a kiállítás rendezőinek is a figyelmét. A kiállításnak vége, a szépen keretezett családi, esküvői, Kiscsákóhoz kötődő családok képei hazakerültek, ahogy a nagyszénási menyasszonyi ruha s cipő, valamint egyéb dokumentumok.
Ezen a hétvégén pedig Mojsza József, Vokanics Mária önkormányzati képviselők helyi segítőikkel hirdettek ruhaosztást a kiscsákóiaknak. A Székács József Családsegítő Alapítvány jóvoltából a készletet frissítik és novemberben ezt az akciót megismétlik. | Kicsi a hely, de sokan, sokat tesznek érte | Kiscsákón mindig történik valami. Amilyen kicsi az ott élők közössége, annál nagyobb odafigyelés övezi az Orosházához tartozó településrész múltját és a jelenét is. Nem is olyan régen az elszármazottak találkozójára érkeztek sokan Kiscsákóra. Ezen a hétvégén is volt nagy jövés-menés a volt bolt körül. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/kiscsako-magyar-menyasszony-ruhaosztas | null | true | null | null | BEOL |
A nyomozás folyamatban van, de még egyetlen gyanúsítottat sem hallgattak ki a kormányzati kampányokat legyártó Balásy Gyula cégei ellen hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben - derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amelyet Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére küldött.Polt hozzátette, hogy amíg a rendőrség nem hallgat ki senkit, addig az ügyészségnek csupán felügyeleti jogköre van. "A felderítési szakaszban folytatott nyomozás ura tehát nem az ügyészség, hanem a nyomozó hatóság" - fogalmazott a legfőbb ügyész.A nyomozást még április elején rendelte el az ügyészség, miután a Szabad Európa megírta, hogy Balásy cégei a piaci ár többszöröséért dolgoztak a kormánynak. A lap cikke szerint a New Land Media és a Lounge Design Kft. néhány ajánlatában a piaci ár többszörösét jelölték meg, azonban leginkább az óraszámokkal és a darabszámokkal trükköznek.A kormányzati megbízásokkal kitömött cégek egyébként olyan jól futnak, hogy 2023-ban Balásy három fő cégéből összesen 21,6 milliárd forintot vett ki osztalékként. | Vállalkozás: Még senkit sem hallgattak ki a Balásy Gyula cégei szerződései kapcsán áprilisban indult hűtlen kezelési ügyben | Polt Péter szerint az ügyészség egyelőre tehetetlen. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20241105_balasy-gyula-hutlen-kezeles-nyomozas-kihallgatas-ugyeszseg | 2024-11-05 19:46:26 | true | null | null | HVG |
Magyarország kész leválni az orosz olajról, ha az Európai Unió segíti finanszírozni a más importőrökre való átállást - nyilatkozta a MOL Magyarország stratégiai műveletekért felelős ügyvezető igazgatója a Politicónak. Magyarország egyetlen orosz nyersolajat importáló finomítóját a MOL működteti.
Bacsa György azt mondta, hogy a vállalat nyitott arra, hogy diverzifikálja ellátását az EU nem hivatalos, 2027-es határideje előtt, amikorra az orosz olajvásárlásnak véget kell vetni.
A magyarországi finomítók
mondta.
Bacsa szerint ehhez uniós pénzre lenne szükség, tekintettel a technológiai kihívásokra és a MOL finomítóinak más típusú nyersolaj feldolgozására való átalakításának "500 millió dolláros" költségére. Bacsa úgy véli, hogy az EU-nak "néhány százmillióval" be kellene segítenie. A MOL-nak Szlovákiában is vannak orosz nyersolajat feldolgozó finomítói.
Jelenleg "egy fillért sem kapunk, mert a finomítás nem jogosult semmilyen támogatásra az EU-tól, még akkor sem, ha a beszerzésről való leválasztásról és az ellátás biztonságáról van szó" - mondta. "Tehát a saját tempónkban és a saját lehetőségeinkhez mérten csináljuk".
Magyarország azon kevés uniós országok egyike, amelyek még mindig importálhatnak orosz olajat. A blokk 2022-ben megtiltotta az összes tengeri importot, de mentességet adott a csővezetékes olajra, amely olyan országokba áramlik, köztük Magyarországra, amelyek továbbra is nagymértékben függenek a moszkvai olajtól.
A felmentést ideiglenesen adták meg, de Magyarország nem sokat lépett eddig az orosz olajtól való eltávolodás felé, sőt, még növelte is a függőségét.
Bacsa ugyanakkor aggódik amiatt, hogy az EU vagy konkrét végdátumot határoz meg, vagy pedig további büntetőintézkedéseket hoz a köztes időszakban.
A probléma azután lett sürgető, hogy a leendő dán energiaügyi biztos, Dan Jörgensen az EP-meghallgatáson azt ígérte, hivatalba lépése után 100 napon belül előáll egy átfogó tervvel az orosz olaj- és gázvásárlások teljeskörű uniós beszűntetésének megvalósíthatóságáról, még a korábban informálisan meghatározott 2027-es uniós céldátum előtt.
Bacsa arra figyelmeztetett, hogy a tervnek figyelembe kell vennie az EU importfüggőségének regionális különbségeit. Jörgensen "határidőt akar - és Nyugat-Európa és Dánia részéről ez könnyűnek tűnik" - mondta, de "Szlovákia és Magyarország úgy tűnik, hogy magára maradt ezzel a nehézséggel".
Míg más közép-európai uniós országok, például a Csehország csökkentették orosz nyersolajimportjukat, Magyarország drasztikusan növelte üzemanyag-beszerzéseit Moszkvából. Újabb megállapodásokat kötött az orosz gázipari óriáscéggel, a Gazprommal a szállításokról.
Jelenleg a MOL-nak hosszú távú szerződése van a Lukoillal, Oroszország legnagyobb magán olajipari cégével, amely jövő év júniusában jár le. Bacsa elmondta, hogy a cég megújítaná azt, "amennyiben ez jogilag kivitelezhető".
A Fitch Ratings szerint a magyar kormány közvetve a MOL részvényeinek csaknem egyharmadát birtokolja, és egy sor váratlan adót vetett ki a cégre. A plusz milliárdok segítenek betömni az ország költségvetésén tátongó lyukakat - írja a Politico. Ez a megállapodás júliusban potenciális válságba került, amikor Ukrajna szankciókkal sújtotta a Lukoilt, ami megakadályozta, hogy a cég a területén keresztül szállítson, ami veszélyeztette a MOL szerződéseit.
A MOL úgy oldotta meg a helyzetet, hogy - Kijev engedélyével - megállapodást kötött arról, hogy az Ukrajnán áthaladó orosz olaj tulajdonjogát átveszi, ami azt jelenti, hogy a szállítmányok nem orosz, hanem magyar olajnak számítanak, és mentesülnek a korlátozások alól.
Ez a formula azonban nem biztos, hogy hosszabb távon megfelel az EU-nak. | Magyarország kész leválni az orosz olajimportról | A MOL felmentést kapott az orosz olaj vásárlásának uniós tilalma alól, de nem tudni meddig. A cégcsoport több millió eurós uniós forrást szeretne, hogy megszüntesse a Moszkvától való függőséget. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/11/20/magyarorszag-ororzsorszag-olajimport-mol | null | true | null | null | Euronews |
Százhúsz szobás szálloda épül a Belváros szívében, közvetlenül a Dorottya Palota és a Sofitel szomszédságában. A Market Építő Zrt. nagy erőkkel vonult a helyszínre, jelenleg a bontási munkálatok folynak. A hatszintes, 3200 négyzetméteres épületből már kiszuperálták az öreg liftet, a bontást szeptember 30-ig kell befejezni.
Az FTC-stadiont is építő Market számára ez ugyan kis falatnak tűnik, de a jelek szerint a jó kapcsolat többet ér. A szállodaprojektnek tíz százalékban tulajdonosa Giró-Szász, aki tavaly novemberben vásárolta be magát a sógora, Serfőző Péter által alapított Safe Port Project Kft.-be. Ez a vállalkozás a szállodaberuházást levezénylő D8 (Dorottya 8 Kft.) egyik társtulajdonosa.
A háznak az V. kerületi ingatlanpanamát bőséggel tárgyaló sajtóban és a valóságban is súlyos előélete van. Az ingatlant (amelyhez egy évvel korábban cserével jutott hozzá) négy másikkal együtt 2010-ben értékesítette az önkormányzat úgy, hogy az eladás előtt az árát 25 százalékkal, 776 millióról 582 millió forintra (négyzetméterenként 182 ezerre) csökkentette.
Az önkormányzat valójában az ingatlanokat tulajdonló cégét, a Belváros-Lipótvárosi Ingatlanfejlesztési Zrt.-t adta el 2,7 milliárd forintért egy luxemburgi alapnak, amelynek Serfőző lett a vezérigazgatója. Amikor az továbbadta egy Seychelle-szigetekre bejegyzett offshore cégnek, Serfőző a helyén maradhatott. A cég aztán újra tulajdonost cserélt, magyar tőkéseké lett, köztük van Giró-Szász és a sógora is.
A 2010-es leértékelést az önkormányzat úgy magyarázta, hogy „2008–2009 fordulóján a magyar ingatlanpiac összeomlott". Lehet, hogy összeomlott, de kevéssé valószínű, hogy a Vigadó mögötti belvárosi területen is ez történt volna, ahol ma egy-egy lakás négyzetméterenkénti ára az egymillió forintot is meghaladhatja. De más a lakás és más a szálloda. Egy üzleti ingatlanpiacon jártas szakértőt arról kérdeztünk, jó befektetés volt-e 182 ezer forintért megszerezni a Dorottya utca 8. alatti, lelakott, ám igen jó fekvésű irodaház négyzetmétereit.
– Az árat az épület állapota is befolyásolhatja – mondta az ügynök. – Ha szállodát akarnak építeni, akkor fillérre kiszámolják, hogy az átépítés mibe kerül. Nem csak az számít, hol fekszik az ingatlan. Egy lakás árát ez dönti el, de más a helyzet az üzleti ingatlanokkal. A 182 ezer forint ezzel együtt túlontúl csábító ár lehetett.
A Market nemcsak épít, saját maga is szépen épülget
Veres Viktor
Hogyan került a politológus-államtitkár egy szállodafejlesztő cég tulajdonosai közé? A Blikk kiderítette, hogy a Dorottya utcai ingatlant is megszerző luxemburgi alap, a Praefinium Fund befektetési tanácsadója a Praefinium Partners Ltd., amelynek kilencszázalékos tulajdonosa Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Giró-Szász 2010-ben vele alapította a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t. Heim volt az is, akinek az államtitkár a 2006-ban alapított cégét, a Strategopolist (750 millió forintért) továbbadta, amikor kormányzati megbízást vállalt.
Giró-Szász lapunknak nem nyilatkozott a szállodaberuházásról, korábban viszont hangsúlyozta: amikor a belvárosi önkormányzat értékesítette az ingatlant, akkor nem volt köze az azt megvásárló vállalkozáshoz, csak évekkel később lett résztulajdonos. Felidézte azt is, hogy sógora (gyermekének keresztapja) 2014 augusztusában kérdezte meg tőle, hogy beszáll-e a beruházásba, amelyet Serfőző egy 15 éves befektetésnek gondol.
Idetartozik, hogy az Index tavaly decemberben egy nem a nyilvánosságnak szánt kormányzati háttérbeszélgetésen elhangzottakra hivatkozva azt írta: a hitelező bankok elálltak a projekt finanszírozásától. A hírportál eltávolította a cikket, Giró-Szász pedig nyilatkozatban cáfolta, hogy a pénzintézetek kiszálltak volna a hotelépítésből.
Heim Péter a Garancsi építi Giró-Szász szállodáját című cikkünkkel kapcsolatban azt tudatta lapunkkal, 2013 óta nem kilencszázalékos tulajdonosa a Praefinium Partners Ltd.-nek. Azt is közölte, nem fizetett 750 millió forintot Giró-Szász Andrásnak a Strategopolis nevű cégért. | Garancsi építi Giró-Szász szállodáját | Megkezdte a részben Giró-Szász András kormányzati kommunikációs államtitkár tulajdonában lévő Dorottya utcai ingatlanon az átépítési munkákat a miniszterelnök barátja, a Videoton-tulajdonos Garancsi István cége. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/garancsi-epiti-giro-szasz-szallodajat-1556991 | 2015-08-13 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
„Először is szeretnénk tájékoztatni arról, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. az elmúlt 20 évben sok milliárd forintot fordított társadalmilag fontos ügyek, események támogatására. Ezt minden esetben a cég saját forrásából fedezte.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az MVM Zrt. költségvetési befizető. Tájékoztatjuk, hogy az MVM Csoport 2016-ban összesen több mint 130 milliárd Ft-ot fizetett be a magyar költségvetésbe különböző adónemekben és díjakban.
Konkrét kérdésével kapcsolatban szeretnénk tájékoztatni, hogy az MVM Zrt. 2016-ban támogatta a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt. Társaságunk 508 millió Ft támogatást adott az Alapítványnak, amely felhasználásának határideje: 2017. november 20.
Megjegyzendő, hogy a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány közhasznú tevékenységet lát el. Így az Alapítványt támogató cégek a támogatást adóalap-csökkentésre használhatják fel.
Tájékoztatjuk, hogy az MVM Zrt. adóalapja a fent leírt támogatási összeg miatt 101 600 000 Ft-tal csökkent.” | Titkolták, de kiderítettük: tavaly 508 millió forinttal szponzorálta az MVM a kormánypárti álcivil CÖF-öt | Az Átlátszó megkeresésére az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) azt közölte, hogy 2016-ban bő félmilliárd forinttal támogatta a Civil Össz | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/05/11/titkoltak-de-kideritettuk-tavaly-508-millio-forinttal-szponzoralta-az-mvm-a-kormanyparti-alcivil-cof-ot/ | 2017-05-11 16:37:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Azt régóta sejti a világ, hogy a kínai statisztikai hivatal által szolgáltatott gazdasági adatok nem mindig felelnek meg a valóságnak, 2012 előtt azonban ez néhány bloggeren kívül látszólag senkit nem zavart. A tavalyi év vége óta viszont kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatosan érkeznek hírek arról, hogy épp melyik kínai gazdasági mérőszámot hamisíthatták meg a Középső Birodalomban.
Először a hongkongi média kezdett viccelődni azzal, hogy Kínában kell lennie valahol egy plusztartománynak, hiszen semmi más nem magyarázza, hogyan múlhatta alul a statisztikai hivatal GDP-re vonatkozó adata majd 6 ezer milliárd jüannal a tartományokból beérkezetteket. (1 jüan körülbelül 36 forint, a kínai tévedés tehát durván 220 ezer milliárd forint, ami hétévnyi magyar GDP-nek felel meg.)
Az idén tavasszal a kínai export-import mutatókban voltak megmagyarázhatatlan havi kilengések, amelyek ráadásul az olyan kereskedelmi partnerországok hasonló adataival sem voltak összeegyeztethetőek, mint Dél-Korea vagy Japán. A kínai vezetés a fiaskó után a korábbinál keményebb fellépést ígért a hamisan számlázó és spekulációs tőkét más módokon befogadó belföldi cégek ellen, ám a piaci bizalom megrendülését így is jól mutatta a délkelet-ázsiai tőzsdék zuhanása. Ma már a kínai GDP-növekedésről sem lehet olyan cikket találni a nemzetközi sajtóban, amely a hivatalos számok közlése után ne bocsátkozna találgatásokba azt illetően, hogy a valós növekedés mennyivel lehet ezeknél alacsonyabb.
Rendszerbe kódolva
A köznapi vélekedéssel ellentétben nem feltétlenül a pekingi vezetés hamisítja a kínai statisztikákat. „Általánosabb az a jelenség, hogy a helyi vezetők önszántukból küldenek a központnak valótlan adatokat, mert az állam- és pártstruktúrában teljesítmény alapján léptetik elő a tisztségviselőket, aminek legfőbb mérőszáma az igazgatásuk alá tartozó terület gazdasági növekedése. Ebből következően időnként érdemes hazudniuk, hogy ezzel segítsék saját politikai előmenetelüket” – mondta az Origónak Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet Kínával és Kelet-Ázsiával foglalkozó munkatársa.
Az önkormányzati vezetők mellett a helyi gazdasági elit érdekei is megkívánják a hamisítást, ugyanis a kínai adórendszer szabályai szerint minél többet termel és exportál egy cég, annál nagyobb kedvezményekben és támogatásban részesül. Matura Tamás szerint egyes cégek visszaélnek ezzel a helyzettel, és nagyobb kibocsátást és kivitelt jelentenek be, mint amekkorát valóban produkáltak.
A fentiekre jó példa a nagyjából hárommillió lakosú Csungsan város esete. A délkeleti Kuangtung tartományban található település vezetői kissé felturbózták az igazgatásuk alá tartozó országrész teljesítményét, ám a statisztikai hivatal leleplezte őket, és egy június közepén kiadott közlemény szerint nyomozást is indított az ügyben. Csungsan Henglan nevű városrészében – a statisztikai hivatal közleménye szerint – a helyi vezetők összesen 71 cégnél 8,5 milliárd jüannyi ipari termelést mértek, az ellenőrzés után azonban kiderült, hogy a kibocsátás csak 2,2 milliárd volt, a mintában szereplő vállalatok közül pedig több bezárt vagy elköltözött.
A héten a kínai Cajhszin gazdasági és pénzügyi újság számolt be arról, hogy csaknem az összes kínai tartomány az országos átlagos növekedésnél magasabb rátát jelentett 2013 első félévében. Az újság szerint a 31 szárazföldi kínai közigazgatási egység mindegyike 8 százalék feletti GDP-bővülésről adott számot, miközben a nemzeti átlag csak 7,6 százalékos. A tartományi adatok tehát minden bizonnyal túlzóak.
Az ilyen és ehhez hasonló, helyben kicsinek tűnő csalások pedig nemzeti szinten hatalmas eltéréseket eredményezhetnek a statisztikákban. Ez ellen pokolian nehéz eredményesen fellépni egy 1,3 milliárd lakosú országban, ha a csalásban nemcsak a tartományok, de városok, kerületek és az egyes cégek vezetése is érdekelt.
Más szemében a szálkát
A GDP-növekedés azonban olyan országos mutató, amelyet a statisztikai hivatal maga számol ki, több közgazdász mégis megkérdőjelezi ennek a valódiságát is. Michael Pettis, a Pekingi Egyetem pénzügyi tanszékének oktatója például a Washington Postnak azt nyilatkozta, hogy a 2012-es növekedés sem lehetett nagyobb 5,5 százaléknál, holott a hivatalos adat 7,8 volt. 2013-ra a valós növekedés 3-4 százalékra eshet a szakértő szerint, pedig erre az évre is 7,5 százalék a hivatalos cél.
Kínában általában a vezetőváltások idején erősödnek fel a hamisított makroadatokkal kapcsolatos félelmek, és ez most sincs másként. Az év első felében hivatalba lépő új miniszterelnök, Li Ko-Csiang komoly gazdasági fordulatot hirdetett meg az országban, ezért rajta és társain most igen nagy a nyomás. Ha a számok nem igazolják a politikája helyességét, pozíciója veszélybe kerülhet.
Hogy a kínaiak a GDP-növekedést sem kezelik kőbe vésettként, bizonyítja az is, hogy július elején a pénzügyminiszter az Egyesült Államokban még 7 százalékos növekedési célról beszélt 2013-ra, a piaci reakciók miatt azonban később a hatóságok törölték ezt a nyilatkozatot, és újra 7,5 százalékra állították a növekedési célt.
Az Amerikai Egyesült Államok döntéshozói is észlelték a kínai adatok megbízhatatlanságában rejlő kockázatot. Az amerikai kongresszus felügyelete alatt álló USA-Kína Gazdasági és Biztonsági Felülvizsgálati Bizottság egyik 2013-as jelentése arra figyelmeztetett, hogy a tartományok mellett a kínai kormány is manipulálja az adatokat, sokszor még publikálásuk után is.
Kényszer
A pénzügyminiszter letiltott nyilatkozata is jelzi, hogy a kínai vezetésre nemcsak politikai ellenfeleik irányából, hanem kívülről is nagy nyomás nehezedik. Eleve rossz, hogy a piaci szereplők nem tudnak igazán megbízni a világ második legnagyobb gazdaságának jelenlegi helyzetét lefestő adatokban, ha viszont tényleg olyan alacsony a növekedés, ahogy azt néhányan sejtik, a nyilvános beismerés világszerte pánikot idézhetne elő.
Annyi biztos, hogy az idei vezetőváltás, a gazdasági lassulás és a statisztikai reform elmaradása miatt a közeli jövőben Kínából minden valószínűség szerint további manipulált gazdasági adatok várhatók. | A 220 000 000 000 000 forintos hazugság | Rég nem titok, hogy a kínai gazdasági mutatók sokszor messze vannak a valóságtól, az utóbbi időben mégis megszaporodtak a botrányok. De ki hazudik, hogyan, és miért? | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20130726-kik-hogyan-es-miert-hamisitjak-a-kinai-gazdasagi-muatatokat.html | 2013-08-01 17:47:00 | true | null | null | Origo |
Hadházy Ákos posztolt arról a Facebookra, hogy a Lánczi Tamás által vezetett, aszabad sajtó vegzálásáraisalkalmasSzuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) októberben mintegybruttó 1,6 milliárd forint értékűszerződést kötött azállami kommunikációs megrendelésekből milliárdossá váltBalásy Gyula cégeivel, a New Land Mediával és a Lounge Designnal.Hadházy azt írta, a szerződést verseny nélkül nyerte meg a New Land és a Lounge, mert az állami szervek a Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretmegállapodása alapján kötelesek Balásy cégeivel szerződni. A független parlamenti képviselő szerint a szerződés legérdekesebb része az, hogy a szűk időintervallumhoz képest mennyire sok pénzről is szól. A szerződést a felek október 11-én írták alá és 2025. február 28-ig érvényes."Vagyis ezt az irdatlan összeget kevesebb, mint öt hónap alatt akarják kiszórni"- írta a független parlamenti képviselő.A szerződésben az áll, hogy szerződésben meghatározott összeg 80 százaléka (ami még mindig több mint 1 milliárd forintot jelent) olyan célokra használható fel, mint például:Film- és rádióreklám gyártása, televíziótechnikaReklámajándékok és ruházat gyártásaMarketing és dekorációs elemek gyártásaPR ügynökségi feladatokRendezvénytechnikaRendezvénykellékekRendezvénydekorációCateringProgramlehetőségek, foglalkozások, fellépőkKérdeztük az SZVH-t arról, hogy milyen rendezvényeket terveznek megvalósítani több mint 1 milliárd forintból a következő pár hónapban. Arról is küldtünk kérdéseket, hogy várhatóak-e az SZVH-t népszerűsítő ruhadarabok. Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ, de amint igen, beszámolunk róluk. | Több mint egymilliárd forintot költhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal önmaga promózására a következő hónapokban | Balásy Gyula cégei segíthetnek népszerűsíteni a hivatalt rendezvényekkel, de akár reklámajándékokkal is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/11/08/lanczi-tamas-balasy-gyula-szuverenitasvedelmi-hivatal-new-land-media-lounge-design-szerzodes | 2024-11-08 13:43:28 | true | null | null | Telex |
A Takarékbank eddigi többségi tulajdonosai, a takarékszövetkezetek képviselői szép számmal megjelentek a budapest határán lévő Ramada Resort Hotelben tartott eseményen, ahol várhatóan megszavazzák a Magyar Posta tőkeemelését.
Ezzel arra is szavaznak, hogy az állam részesedése (a posta és a Magyar Fejlesztési Bank révén) azonnal 50 százalék fölé kerüljön, ők maguk pedig kisebbségbe szorulnak. A törvényi feltételek miatt azonban nem nagyon van más választásuk. Aki a takarékszövetkezetek közül nem szavaz a közgyűlésen, vagy erre a napirendi pontra nemmel voksol, elveszíti eddigi Takarékbank-részvényét, azt a törvény szerint az MFB megveszi tőle.
A takarékszövetkezetek által zsarolásként megélt módszer miatt nagy meglepetésekre nem kell számítani, ezt bocsátotta előre a közgyűlés előtt az Origo kérdésére 1-2 vezető is. A hangulat jellemzően feszült volt a közgyűlés előtt, az MTI fotósának gépéből ki is töröltették a szállodán belül készült képeket, mondván, csak a hotel előtt lehet fotózni. (A takarékszövetkezi döntés hátteréről itt olvashat bővebben.) | A takarékok elvonultak kisemmizni magukat | A Takarékbank közgyűlése a tervek szerint 10 órakor rendben elkezdődött, a sajtó teljes kizárásával. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20130827-a-takarekok-elvonultak-kisemmizni-magukat-zart-ajto-mogott-zajlik-az-allami-tobbseget-letrehozo.html | 2013-08-27 10:56:00 | true | null | null | Origo |
Jack Straw igazságügyi miniszter aggodalmának adott hangot emiatt, elismerve, hogy az ilyen gyakorlat "világosan nem transzparens." Peter Watt, a Munkáspárt főtitkára pedig közölte, hogy maga is kivizsgálja az adományok ügyét.
"Fontosnak tartjuk, hogy a Munkáspártot ne érje semmiféle szemrehányás ebben az ügyben" - fogalmazott a Munkáspárt szóvivője. A választási törvény értelmében ha valaki más nevében juttat adományt valamely pártnak, akkor nyilvánosságra kell hoznia az eredeti adományozó személyi adatait. Erre nem került sor David Abrahams ingatlanfejlesztő esetében, aki azzal védekezik, hogy "nem akart magának publicitást." | Több százezer fontot fogadott el egy dúsgazdag üzletembertől a brit Munkáspárt - Világgazdaság | A brit választási bizottság felszólította a brit Munkáspártot, adjon magyarázatot arra nézve, hogy milyen adományokhoz jutott a híveitől. A BBC jelentése szerint erre azt követően került sor, hogy egy gazdag brit üzletember beismerte: több mint 400.000 fontot adományozott "barátain" keresztül a Munkáspártnak. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2007/11/tobb-szazezer-fontot-fogadott-el-egy-dusgazdag-uzletembertol-a-brit-munkaspart | 2007-11-26 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
A győri önkormányzat gazdasági bizottsága, amelyet Szijjártó Péter vezet, súlyos milliókat ítélt meg fideszes politikusok és családtagjaik tulajdonában lévő cégeknek - mondta Neupor Zsolt, aki szerint az eset bűncselekmény elkövetésének gyanúját is megalapozhatja.
A győri politikus elmondta: a gazdasági bizottság két tagja - Radnóti Ákos, a Fidelitas győri elnöke és Velin Csaba, aki Győrben többször is elindult a választásokon a Fidesz színeiben - dolgozta ki a pályázat szempontrendszerét, amelynek alapján saját, illetve családjuk tulajdonában lévő cégek nyertek a pályázaton.
Neupor Zsolt közölte: a bizottság 950 ezer forintot ítélt meg a Radnóti Ákos tulajdonában lévő Medici Travel Bt.-nek, míg a Velin Csaba tulajdonában lévő Lilienthal Bt.-nek 400 ezer forintot juttatott.
A Radnóti Ákos családtagjainak tulajdonában lévő Kézimosó 2006 Kft. 800 ezer forintot kapott - fűzte hozzá. Hozzátette: Petrovicz Attila fideszes részönkormányzati képviselő számára az E-Csoport Tervező Kft. útján 400 ezer forintot ítéltek meg.
Neupor Zsolt elmondta: a közgyűlésen beismerte a fideszes városvezetés, hogy Benkő Szilárd, Szijjártó Péter személyi titkára cégének, az F. Component 99 Kft.-nek 1,764 millió forintot folyósítottak politikai tanácsadásra, miközben a cég fő tevékenysége a hangszergyártás.
Miközben Szijjártó Péter csípőből támadja a kormány minden törekvését a közélet kifehérítésére, addig Győrben klasszikus mutyi, régimódi panamázás folyik a tudtával, irányításával - fogalmazott a szocialista politikus.
A győri képviselő elmondta: van olyan tervük, hogy az ügyészséghez fordulnak hivatali visszaélés miatt.
Neupor Zsolt kérdésre válaszolva elmondta: a mikro- és kisvállalkozásoknak többek között informatikai fejlesztésre szóló támogatásokat a győri közgyűlés október 25-én hagyta jóvá a gazdasági bizottság előterjesztésére, de még nem utalták át az összegeket, kivéve a Szijjártó Péter személyi titkára cégének korábban megítélt összeget.
A politikus közölte: a 36 tagú megyei közgyűlésben a Fidesznek és a KDNP többsége, 21 képviselője van. Mint mondta, az MSZP-frakció a közgyűlésen tiltakozott a döntés ellen, de csak annyit sikerült elérnie, hogy a nem győri, hanem budapesti székhelyű Lilienthal Bt.-t kizárták a pályázatból.
Arra a felvetésre, hogy a gazdasági bizottság egyhangúlag döntött a támogatásokról, azaz a két szocialista képviselő is megszavazta a döntést, Neupor Zsolt közölte: a szocialisták jelezték a bizottság ülésén, hogy megbíznak a pályázati rendszer kidolgozásával megbízott két fideszesben, de az előterjesztés benyújtásakor már nem volt idejük áttanulmányozni azt.
A bizottsági ülésen nem láttuk esélyét, hogy megakadályozzuk a támogatások odaítélését, ezért úgy gondoltuk, hogy a közgyűlés nyilvánossága, illetve a szélesebb nyilvánosság alkalmas a támogatások odaítélésének megakadályozására - közölte.
Török Zsolt azt mondta: ha "ezt a disznóságot" megúszhatja Szijjártó Péter, az azt jelenti, hogy a Fidesz-vezérkar tudtával, vagy utasításával teszi mindezt. Joggal vethető fel a kérdés, hogy minden fideszes önkormányzatnál "a Szijjártó-modell" működik-e - fűzte hozzá.
Az emberek joggal akarják tudni, hogy ez Szijjártó Péter magánakciója volt Győrben, vagy nem egyedül csinálja a fideszes politikus, hanem a Szijjártó-modell az egész országban működik - közölte.
A Fidesz szánalmas és nevetséges lejáratási kísérletnek tartja a szocialisták állításait - mondta Németh Zoltán, az ellenzéki párt győri vezetője Budapesten.
Győr fideszes alpolgármestere sajtótájékoztatóján bizottsági jegyzőkönyvekkel bizonyította, hogy az MSZP által kifogásolt két fideszes érintettségű vállalkozás pályázatát a győri önkormányzat gazdasági bizottságának két szocialista tagja mindkét alkalommal megszavazta, amikor a testület elé került az ügy, ugyanakkor a vállalkozásokkal kapcsolatban álló két fideszes politikus a szavazás előtt bejelentette érintettségét és tartózkodott a szavazástól.
Németh Zoltán elmondta: a két szocialista bizottsági tag, Kun András, az MSZP 2006-os győri polgármester-jelöltje, és Ferency Lajos, az idegenforgalmi bizottság volt szocialista elnöke tisztában volt azzal, miről szavaz, tudta, hogy fideszes érintettségű cégekről van szó, ezért feltételezhetően azért szavaztak igennel, mert úgy gondolták, ezek a vállalkozások jó pályázatokat nyújtottak be.
Mint elhangzott, a bizottság kétszer - augusztus 23-án és október 17-én - is foglalkozott ezzel a kérdéssel, így a szocialista képviselőknek kétszer is lehetőségük volt tanulmányozni azon cégek listáját, amelyeket a pályázat elnyerésére javasoltak, és közel két hónapig lehetett náluk ez az anyag.
A győri Fidesz elnöke kitért arra, hogy ugyanezen pályázati kiírás alapján 2006-ban, még az MSZP-SZDSZ közgyűlési többség idején is kapott 500 ezer forintos támogatást a Radnóti Ákos érintettsége miatt most kifogásolt cég.
Németh Zoltán ugyanakkor arról is beszélt, hogy ebben az időszakban egymillió forintot nyert a Szenior 2003 Kft., amelynek ügyvezetője a szocialisták önkormányzati képviselőjelöltje volt 2006-ban, édesapja pedig a gazdaság bizottság tagja. Szintén - 600 ezer forintot - nyert a KIR Kft., amelynek ügyvezetője a már említett szocialista képviselő Kun András fia - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy nem kellene-e kizárni a pályázatokból a pártkötődésű cégeket, Németh Zoltán azt mondta: nem gondolja, hogy azért kellene büntetni cégeket, mert adott esetben a vállalkozás egyik vezetőjének családtagja politikai pályára lép.
Arra a felvetésre, tud-e arról, hogy Szijjártó Péter bármilyen utasítást adott volna pályázatokkal kapcsolatban, a győri Fidesz-elnök azt mondta: Szijjártó Péter semmilyen utasítást nem adott erre, a gazdasági bizottságban neki is csak egy szavazata van.
(MTI) | NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-469660 | 2007-10-30 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ezt Dárdai Zsuzsanna, az LMP II. kerületi polgármesterjelöltje közölte pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett Csárdi Antal, az ellenzéki párt főpolgármester-jelöltje is.
Dárdai Zsuzsanna szerint a II. kerületi önkormányzat 2008-ban verseny nélküli közbeszerzésen 6,8 milliárd forintért szerezte meg a pesthidegkúti katonai akadémia 13 hektáros területét, amelyet röviddel ezután "nevetségesnek" tekinthető 32 millió forintos haszonnal adott tovább az "offshore hátterű" SCD Pasarét Kft.-nek. A politikus szerint a területet később egy "orosz hátterű svéd cég" vette meg 10 milliárd forintért.
Az LMP polgármesterjelöltje szerint ezzel a lépéssel az önkormányzat az államot és a kerületet is megkárosította, ráadásul a tervezett 30 milliárd forintos fejlesztés is elmaradt. Csárdi Antal közölte, Budapest jelenlegi legnagyobb problémájának a korrupciót tartják, ami ellen olyan szigorú lépésekkel vennék fel a harcot, mint az átlátható döntéshozatal és az erősebb civil kontroll.
A II. kerületi önkormányzat szerint az LMP nincs tisztában a tényekkel és "össze-vissza beszél" a kerületben található volt katonai akadémia értékesítésével kapcsolatban. Az önkormányzat pénteken azt is közölte az MTI-vel, hogy jogi lépéseket fontolgat az ügyben.
Az önkormányzat szerint az LMP-jelölt kampányában elhangzó "sok sületlenség" oka az lehet, hogy Dárdai Zsuzsanna soha egy napot nem töltött és dolgozott ebben a városrészben, a kampányban "találta meg" a II. kerületet, így az sem csoda, hogy nem tudja: a volt akadémia területe nem Pesthidegkúton, hanem Pasaréten található. Az összes állítása pont úgy felel meg a valóságnak, mint ez a földrajzi tévedés - fogalmaztak. Az LMP hamis vádjaival kapcsolatban vizsgálják a jogi lépések lehetőségét - írták. | Belföld: Tízmilliárdos panamát sejt a II. kerületben az LMP | Az LMP szerint a II. kerület fideszes vezetése, a közgyűlés szocialista tagjaival kiegészülve 10 mil | null | 1 | http://nol.hu/belfold/tizmilliard-eltunt-a-ii-keruletben-1488909 | 2014-09-29 13:41:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A 38 éves trónörökös, Habsburg Ottó legidősebb fia, aki az Osztrák Néppártot képviseli az Európai Parlamentben, tagadja, hogy bármi rosszat tett volna. A Viktor Klima kancellár vezette másik kormányzó párt, a szociáldemokraták szerint Károlynak le kell mondania EP-mandátumáról, ha kiderül, hogy az általa vezetett Páneurópai Mozgalom finanszírozásához rosszhiszeműen felhasználta a World Vision jótékonysági szervezet pénzét. Hannes Swoboda, az Osztrák Szociáldemokrata Párt EP-frakciójának vezetője szerint úgy tűnik, valóban áramlott pénz a World Visiontől a Páneurópai Mozgalom pénztárába, s Habsburg Károlynak le kellene vonnia a szükséges következtetéseket.(MTI)
hirdetés | Lemondásra szólítják fel Habsburg Károlyt | Ausztriában több politikus felszólította Habsburg Károlyt, az utolsó magyar király, IV. Károly unokáját, hogy mondjon le európai parlamenti tagságáról, mert olyan vádak merültek föl ellene, hogy jótékony célú adományokat használt föl választási kampánya finanszírozásához. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/1998/12/19981202habsburg | 1998-12-02 00:00:00 | true | null | null | Origo |
"Megdöbbenéssel fogadtuk, hogy Schmitt Pál ma sem merte meghozni az egyetlen morálisan elfogadható döntését. Így Orbán Viktor dolga és felelőssége eltávolítani őt a székéből, hiszen ő volt az is, aki oda ültette. Elvárjuk ezért Orbán Viktortól, hogy azonnal mondassa le Schmitt Pált" - közölte az MSZP.
Az államfő a köztévé interjújában azt mondta, nem esett jól neki, hogy elvették doktoriját, de bebizonyítja, hogy hetvenévesen is képes írni egyet. Örülök, hogy nincs kettős mérce Magyarországon - kezdte Schmitt Pál az interjút. Schmitt Pál a negyedórás interjújában nem kért bocsánatot, és nem mondott le államfői tisztségéről. Mint mondta, nem fog azért perelni, mert a Semmelweis Egyetem szenátusa elvette a doktori címét, ugyanakkor méltánytalannak tartja, hogy a testület nem várta őt meg, és nem hallgatta meg a véleményét.
"Nincs összefüggés véleményem szerint, bár sokan így értelmezik" - válaszolt Schmitt Pál a közmédiának pénteken adott interjúban arra a kérdésre, megfordult-e a fejében, hogy miután megfosztották kisdoktori címéről, lemond az államfői posztról.
20 éve írtam ezt a dolgozatot, mert édesanyám erre kért - mondta Schmitt Pál. A Testnevelési Egyetem biztatott arra, hogy írjam meg ezt a dolgozatot. Az államfő szerint az előopponensi véleményben nem szerepelt, hogy "ácsi, írd át a dolgozatot". Szerinte korábban azt nyilatkozta, hogy a Tényfeltáró Bizottság véleményét tiszteletben tartja, és ez a bizottság azt állapította meg, hogy az egyetem hibázott. | Itthon: Megdöbbent az MSZP a Schmitt-interjún | Magyarország ma este már csupán egy rövid és lényegre törő bejelentést, egy lemondó nyilatkozatot várt Schmitt Páltól: "a mai nappal lemondok köztársasági elnöki tisztségemről" - reagált a párt Schmitt Pál péntek esti, kisdoktori címének elvételével kapcsolatos tévéinterjújára. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120330_mszp_schmitt_interju | 2012-03-30 20:23:00 | true | null | null | HVG |
- Hoznál nekem egy zacskó cukrot? Tudod, olyan édesen savanyút. Vagy savanyúan édeset. Nem tudom elmagyarázni, az a lényeg, hogy kemény legyen, ne ragadjon bele a fogaimba, mert azok már amúgy is elég rosszak, nem kell nekik még egy ilyen próbatétel.
- Hát a kemény cukor se tesz jót a fogaidnak.
- Nem is a fogaimnak kell, hanem a szám érzetének. Csentem a múltkor a kávé mellé kitett kockacukros dobozból is, ugye nem baj? Nem volt semmi más édesség, azt ropogtattam el, de nem vettem sokat, kettőt talán, vagy hármat. Remélem, van még, mert a kávét nem tudom keserűen meginni, abba kell legalább két kocka. Nem szeretem a keserűt. Sörös se voltam soha, ha ittam, akkor pálinkát ittam, abból is ágyasat, hogy kicsit érezzem a cukros ízét a benne tartott gyümölcsöknek. Lánykoromban se voltam kövér soha, most se vagyok az. Igaz, az én koromban már nagyokat nem járkál az ember, örülök, ha kijutok egy kicsit a parkba, ide pár lépésnyire, és levegőn vagyok öt percig. De vigyázni kell, a múltkor is meghűltem. Mintha egyenként éreztem volna az összes ködcseppet, ahogy belefúrja magát a nyakamba, onnan is a csigolyáimba, hogy aztán ilyen jeges szikrával feszítse szét a porcokat.
- Nem lenne jobb, ha negrót hoznék? Az még a torkodnak is jót tenne.
- Isten mentsen, arról mindig eszembe jut, hogy ha megfáztam, netán lázas is lettem, anyám mindig a cserépkályhán melegítette meg a nagy paplant. De előtte csukamájolajat adott, meg inhalálni kellett, kamillavirágok fölött. Egy nagy törölközővel takarta be a fejemet meg a felsőtestemet, vágott bele az orromba a forró pára, de nem jöhettem ki a sátor alól, csak ha már elég melegnek ítélte a paplant. Olyankor gyorsan beparancsolt az ágyba, rám terítette, és a számba dugott egy cukorkát, hogy szopogassam, amíg el nem alszok. Már majd leragadt a szemem, félig-meddig álomba is merültem, de rendre megébredtem, attól félve, hogy az ánizsos fekete massza végül a torkomba ragad valahogy, és megfulladok. Nem kell nekem negró, meg semmilyen mentolos másfajta, jó lesz, amit mondtam, az édesen savanyú vagy savanyúan édes.
- Jut eszembe, nem is olyan régen hoztam neked egy egész zacskóval. Talán két napja.
- Igaz, igaz. Ne is haragudjál, de megettem az egészet. Nem volt azért olyan sok, délelőtt három, délután három szem. Muszáj volt, alig van valami örömöm már az életben. Majd te is meglátod, ha elmúltál kilencven, és az is boldogság, ha fél órán belül ki tudsz kelni az ágyadból. Amúgy meg külön elszórakoztat, hogy rájöjjek, melyiknek milyen íze van. Néha meglepődök, mert a sárga olykor cseresznyeízű, a piros meg narancsos, a zöldről viszont alig tudom eldönteni, hogy petrezselymet érzek benne, vagy inkább borágót, sőt néha mintha a koriander és a zöldcitrom egyvelegét. Úgyhogy ne sajnáld a savanyú cukrot meg az édeset se egy öregasszonytól, akinek a legtöbb dolog már amúgy is keserű. Hozzad csak, legfeljebb most majd jobban beosztom, kettőt délelőtt, kettőt délután, s akkor hétvégéig biztosan kitart. | Édesen savanyú | Tüzes ló | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257933_edesen-savanyu | null | true | null | null | Népszava |
Dobrev indoka az, hogy Várhelyi alkalmatlan a konkrét uniós biztosi tisztségre, mert semmilyen tudása, tapasztalata nincs az egészségügy és az állategészségügy területén.
"Az Orbán-rendszer ellenzéke nem engedheti meg, hogy ismét egy Orbán-katona üljön az Európai Bizottságban. Ha az Ön frakciója, az Európai Néppárt is nemmel szavaz a mai napon Várhelyi jelölésére, akkor megóvhatjuk Európát egy alkalmatlan vezetőtől és megóvhatjuk Magyarországot egy szégyentől " - írja Dobrev Klára. | Dobrev Klára választás elé állította Magyar Pétert | Ma fognak szavazni az Európai Parlamentben arról, hogy Várhelyi Olivér bekerül az Európai Bizottság tagjai közé vagy sem. Dobrev Klára közösségi oldalán nyílt levélben szólította meg Magyar Pétert. Azt szeretné, ha nem szavaznák meg Várhelyit a Tisza Párt képviselői, mert ha igen, akkor ők a Fidesszel vannak. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/dobrev-klara-valasztas-ele-allitotta-magyar-petert/439672 | null | true | null | null | Hírklikk |
A parlament hétfői szavazásai során dönthet az új földtörvényről. A kormány tavaly júliusban nyújtotta be előterjesztését, amit az Országgyűlés októberben kezdett tárgyalni, majd fél év szünet után idén májusban folytatták megvitatását. A javaslathoz még tavaly több mint 200 módosító indítványt nyújtottak be, ezek közül 70-et Ángyán Bencsik János fideszes képviselővel közösen jegyzett.
A két hete lezárt részletes vitában az ellenzék mellett a fideszes Ángyán József is újfent bírálta a jelentősen átírt indítványt. Elsősorban azt szerette volna elérni, hogy valóban csak a helyben lakók juthassanak a településhez tartozó termőföldhöz.
Az Országgyűlés egy hete jelentős változtatásokat eszközölt a tervezet szövegében. A változtatások egyike, hogy az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmag-előállítók a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak.
A módosítás szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai.
A kormány álláspontja szerint az új jogszabály lehetőséget ad majd a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdáknak, továbbá megvédi a magyar földet a bel- és külföldi spekulánsoktól, illetve a zsebszerződésektől.
Ángyán kiléphet
Lapunknak Ángyán József fideszes parlamenti képviselő korábban úgy nyilatkozott: ha elfogadják az új, szerinte a kisbirtokosoknak nem kedvező földtörvényt, akkor kilép a Fideszből.
Ángyán úgy fogalmazott: „nincsenek illúziói”, a törvény valószínűleg nem fog kedvezni a családi gazdaságok fejlődésének, így várhatóan a parlament tavaszi ülésszaka után, június végén a kilépés mellett dönt. A politikus a mandátumáról várhatóan nem mond le, független képviselőként folytatja a munkáját, és később sem kíván belépni egyik frakcióba. A terveiről a Fidesz vezetését külön nem tájékoztatta, szerinte a korábbi kijelentései alapján a pártvezetés tisztában van azzal, hogy mire készül.
A kampányfinanszírozásról is szavaznak
Ugyancsak ma szavazhat a parlament arról a indítványról, amely jelentősen átalakítaná a korábbi kampányfinanszírozás rendszerét. A parlament kormánypárti többsége előző héten – eredeti előterjesztését felülírva – elfogadta azt az MSZP-s módosító javaslatot, amely megengedné, hogy a pártok a választás évében, vagyis jövőre is kapjanak működési támogatást. | Ma szavazhatnak az új földtörvényről | Ma szavazhatnak az új földtörvényről - Ángyán József korábban azt mondta, ha megszavazzák a törvényt, kilép a Fideszből. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/06/10/ma_szavazhatnak_a_foldtorvenyrol/ | 2013-06-10 12:06:56 | true | null | null | Index |
Nem vizsgálódik tovább a Központi Nyomozó Főügyészség Bábiné Szottfried Gabriella ügyében. Amint korábban megírtuk: még 2010 nyarán, Sződliget polgármestereként adott el egy kültelki, önkormányzati tulajdonú ingatlant Bábiné, úgy, hogy erről nem kérte ki a sződligeti képviselő-testület véleményét. A 2010-es őszi választás után az új összetételű önkormányzat keresett egy ingatlanbecslőt, aki 1,6 millió forintra értékelte a 715 négyzetméteres ingatlant. Bábiné ezt az ingatlant 2010. június 21-én 160 ezer forintért adta volna el.
A szerződéssel azonban más gondok is voltak: „Az előírt jogi követelményeknek nem felel meg, hiszen abban vételár nem szerepel, illetve minden szempontból szabálytalan. Úgy kívánták elidegeníteni ezt az ingatlant, hogy a lényeges kérdések nem voltak rögzítve” – volt olvasható a honlapon az önkormányzat álláspontja. Ezt a dokumentumot a magánszemély „vevők” a névátírás miatt később „benyújtották a földhivatalhoz, amely elutasította azzal az indokkal, hogy nem volt hozzá képviselő-testületi határozat”.
Noha az adásvétel jogilag nem valósult meg, ennek ellenére az ügyben Sződliget jelenlegi polgármestere, Juhász Béla állásfoglalást kért a Pest Megyei Főügyészségtől. Ezt megkapva a váci ügyészséghez fordult, ahol szeptemberben rendeltek el nyomozást hűtlen kezelés gyanúja miatt, novemberben viszont az ügy átkerült a Központi Nyomozó Főügyészséghez, tekintettel arra, hogy Bábiné mentelmi joggal rendelkezik. „Nem vitás, hogy a feljelentett az önkormányzat megkérdezése nélkül intézte az eladás ügyét” – tájékoztatta lapunkat Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Hozzátette: a főügyészség, miután lefolytatta a megfelelő eljárást, megállapította, hogy a feljelentésben hivatkozott szerződés „olyan mértékben volt joghiányos, hogy az joghatás kiváltására alkalmatlan lett volna”. Azaz: olyan hiányosan kitöltött dokumentumról volt szó, amellyel az érintettek a földhivatalban nem tudtak volna (nem is tudtak) vagyoni kárt okozni az önkormányzatnak. Márpedig a hűtlen kezelés bűntettét csak így lehet elkövetni, kárt okozva. | Megszüntették a nyomozást a Fidesz parlamenti képviselőjének ügyében | Nem követett el hűtlen kezelést a Fidesz parlamenti képviselője, bár azt az ügyészség sem vitatja, hogy Bábiné Szottfried Gabriella az önkormányzatot megkerülve akart jóval áron alul értékesíteni egy ingatlant. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megszuntettek-a-nyomozast-a-fidesz-parlamenti-kepviselojenek-ugyeben-80727 | 2012-06-29 13:17:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A közlemény szerint a fiktív számlákra a Békés megyei adóellenőrök egy orosházi cég ellenőrzésekor figyeltek fel. Az adatok egy budapesti könyvelőirodához vezettek, ahol egy teljes számlagyár tevékenységére bukkantak. A gyanú szerint egy 44 éves budapesti nő az irodájával kapcsolatban álló cégeknek és más gazdasági társaságoknak fiktív számlákat kínált jutalék ellenében.
A pénzügyi nyomozók az iroda vezetőjének lakásán és további 30 helyszínen bélyegzőket, hamis számlákat, könyvelési anyagokat foglaltak le. Az elkövetők által okozott kár megtérülésére több mint 600 millió forint értékben foglaltak le gépjárműveket, ingatlanokat, készpénzt és műszaki gépeket – áll a közleményben.
A Békéscsabai Járásbíróság az ügyben érintettek közül négy embert előzetes letartóztatásba helyezett a napokban, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. | Itthon: 800 milliót csaltak egy budapesti könyvelőcég segítségével | Fiktív számlák kiállításával több mint nyolcszáz millió forint kárt okozott egy budapesti könyvelőcég és a számlákat befogadó vállalkozások a költségvetésnek – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága kedden. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130507_800_milliot_csaltak_egy_budapesti_konyvel | 2013-05-07 13:08:00 | true | null | null | HVG |
A Kaposvári Egyetem rektora elfogadta az egyetemhez tartozó, a közelmúltban egy diagnosztikai botrányba keveredett Egészségügyi Centrum vezetőjének, Bogner Péternek a lemondását, adta hírül pénteken a Somogy TV.
Az Egészségügyi Minisztérium és a centrumot működtető Kaposvári Egyetem egyaránt vizsgálatot indított a Magyar Nemzetben július elején megjelent egyik cikk nyomán. A lap írása szerint a betegek két-három hónapot is sorban állnak rákdiagnosztikai vizsgálatokért, miközben az intézménynél nincs is hivatalos várólista. A várakozást úgy kerülhetik el, ha egy kft.-nél jelentkeznek, amely bérbe vette az egészségügyi centrum gépeit, ez esetben azonban a térítési díjat maguknak kell állniuk.
Bacsi Jenő, Somogy megye betegjogi képviselője akkor azt mondta, hogy a rákos betegeket időben megvizsgálják, és az elmúlt években semmiféle, az intézményt érintő érdemi panasz nem érkezett a betegek részéről.
A centrum lemondott vezetőjét az MTI-nek nem sikerült elérnie. Bogner Péter korábban a Magyar Rádiónak úgy fogalmazott, hogy szerinte a térítéses vizsgálatok áprilisi bevezetésével szolgáltatásbővítés történt az intézményben. Szerinte, ahogy máshol is, a diagnosztikai gépek szabad kapacitását hasznosították Kaposváron. A térítéses vizsgálatok felfüggesztéséig mindössze 14 beteg vette igénybe a szolgáltatást, esetenként 30-80 ezer forintot fizetve, és egyik sem volt súlyos eset, tette hozzá.
A lemondott intézményvezető saját szakmai hírportáljának úgy nyilatkozott az esettel kapcsolatban: "...egyben hibáztunk, nem a leginkább megfelelő partnerrel kellett volna szerződést kötni, hiszen csak azért támadhatnak bennünket, mert Bágyi Péternek és nekem is kisebbségi tulajdonrészem van a radiologia.hu Kft.-ben".
A Kaposvári Egyetem vezetése a belső vizsgálat eredményéről hétfőn sajtótájékoztatón számol be. | Lemondott a diagnosztikai botrányba keveredett igazgató | Lemondott a diagnosztikai botrányba keveredett igazgató - A Kaposvári Egyetem pénzért meggyorsított várólisták miatt vizsgálta egészségcentrumának vezetőjét. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2009/07/24/lemondott_a_diagnosztikai_botranyba_keveredett_igazgato/ | 2009-07-24 00:00:00 | true | null | null | Index |
Bő három hete Orbán Viktor évértékelő beszédet mondott, amely a klímavédelmi akcióterv meghirdetésében csúcsosodott ki. Ennek egyik pontja – „a következő tíz évben a kormány meghatszorozza a naperőművek kapacitását” – azonban nem is annyira újszerű. A miniszterelnök már 2018-as eskütételét követően úgy fogalmazott, hogy „az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot”. A 2020 elején bejelentett akcióterv egyik fejezete tehát már legalább két éve él, és a kormányfő „zöldfordulata” valójában azzal indult, hogy egy szintre helyezte a megújuló alapú villanytermelés-ösztönzést az orosz–magyar koprodukcióban készülő atomerőmű-bővítéssel.
Mindez mit jelent a számok nyelvén? A szaktárca háttérdokumentációja szerint az ország jelenlegi 1000 megawattos napenergia-termelő teljesítménye 2030-ra meghatszorozható, azaz 6000-re növelhető. E vállalás „brutalitását” érzékeltetendő gyorsan ideírjuk: a Paksi Atomerőmű kapacitástömege jelenleg 2000 MW. Miként ebben a cikkben már jeleztük,
a hazai naphasznosítás főalakja az Orbán Viktor sportbarátságát élvező – az említett eskütétel idején a parlamenti karzaton helyet foglalt – Adnan Polat kíván lenni.
Az otthonában inkább szélturbinákat telepítő isztambuli üzletember maga jelentette be a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 MW-os szolárpark-hálózatot szervezne Magyarországon, és azóta szisztematikusan vásárolgatja is fel azokat az önálló projektcégeket, amelyek korábban már megszerezték a szükséges naperőmű-telepítési engedélyeket. Polat tehát első lépésben olyan kis- és középvállalkozásokat keresett, amelyek a 2016 végi határidőig jelentkeztek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ez a szisztéma azt biztosítja, hogy a szereplők az állam segítségével még további 25 évig a piaci ár felett adhatják el a megtermelt villamosenergiát.
Miközben Polat 1000 MW-os célszámban gondolkodik, az ország központi energetikai egysége, a Magyar Villamos Művek ennek a tizedében (mindezt 110 kisebb-nagyobb teleppel akarja elérni), Mészáros Lőrinc pedig egyelőre a huszadában. A Mátrai Erőművet hátrahagyó felcsúti milliárdos legalábbis ügyelt arra, hogy a bükkábrányi és halmajugrai, együtt 50 MW-osra rúgó napelempark-projekteket még időben leválassza a veszteséges visontai üzemről, majd megtartsa magának.
A lényeg a lényegben, hogy – miként ebből a gyűjtésből is kiolvasható – a magyar energetikai mogulok egyelőre legfeljebb 15-25 MW-nyi naperőművi kapacitással rendelkeznek. Tehát
aki például 61 hektárnyi összterületen 26 MW-os teljesítményt tud felmutatni – mint a Tiborcz Istvánnal szimbiózisban működő, alább bemutatandó lobbikör – már nagykutyának számít.
A cikk ezen pontján megismertetjük az olvasókkal a Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós települések napelemparkjait uraló Sájer Gábort, illetve az őt segítő Dicső Lászlót és Figura Ferencet. Mindhármuk esetében a Tiborcz-kapcsolatra összpontosítunk; másra nem is nagyon tudnánk, hiszen ezek a „csúcsmenedzserek” leginkább a miniszterelnök vejéhez való közelségük miatt érdekesek. (Aki nem akar adattömegeket bújni, illetve „bemondásra” elhiszi nekünk, hogy a Sájer-csapat Tiborcz köpönyegéből bújt elő, akár át is ugorhatja az alábbi stáblistát.)
Sájer Gábor
– Ő volt a vezérigazgatója az egykor Tiborcz-tulajdonú, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt.-nek – egészen 2016 elejéig.
– Az alábbi napelemes sztorikban szereplő érdekeltségét, az SRG Invest Kft.-t 2016 októberében jegyeztette be. Ez a vállalkozás sem „esett” messze Tiborcz Istvántól; olyannyira nem, hogy Sájer Gábor a kezdetektől a kormányfő vejének ügyvédi és irodai infrastruktúráját használta. Az SRG-cégalapítást Tiborcz legrégebbi bizalmasa, Hamar Endre ügyvéd intézte, a társaság székhelye pedig három évig a Pesti Vigadó melletti Mahart-házban volt. Ez a belvárosi épület, sőt az egész tömb Tiborczé; a befogadottaknak – köztük a Sájer-irodának – csak azért kellett kiköltöznie, mert luxusszállodává fejlesztik az ingatlanegyüttest.
– Ahogy ebben a cikkben igazoltuk, a Tiborcz–Sájer-kapcsolat képtelen „kihűlni”: a miniszterelnöki vő központi vállalata kérdésünkre elismerte, hogy a volt Elios-vezér megbízási szerződéssel nekik dolgozik, sőt a legbizalmasabb banki és hitelügyletekbe is bevonják.
Dicső László
– Ő volt a 2015-ben alapított Andrssy-Rezidencia Kft. első ügyvezetője. A kormányfő holdudvara eredetileg ezen a cégen keresztül vásárolta volna meg a tarcali Andrássy Rezidencia Wine & Spa szállodát, ám Tiborcz István végül más úton-módon jutott hozzá – Mészáros Lőrinc közbeiktatásával – Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos hoteljéhez.
– Dicső egy másik ingatlan esetében is Tiborcz „előkóstolójaként” működött. Egy budai, krisztinavárosi irodaegyüttesről van szó (Pauler utca 2.), amely a Mészáros-féle MKB Bank portfoliójából került át 2017-ben egy Alagút Investments nevű kft.-be. Utóbbi cég először a mátészalkai illetőségű Dicső Lászlóra szállt, majd nemrég a tőzsdei Tiborcz-cégként ismert Appeninn Nyrt.-nél landolt. Lássunk csodát, Dicsőt nem rakta ki a krisztinavárosi „fészekből” a kormányfő veje; máig ott működnek a nevén lévő tanácsadó, vagyonkezelő vállalkozások (EUB-RESZ Zrt., DDL Invest Zrt.).
– Dicső László vállalkozásait rendre az a Nagy Zsuzsa Klaudia nevű ügyvéd képviseli a cégbíróságon, akit a Tiborcz-érdekeltségek ugyanolyan intenzitással foglalkoztatnak, mint a már emlegetett Hamar Endrét.
– Dicső két fontos társaságot is felesben tulajdonol Balázs Attilával, aki egyebek mellett arról híres, hogy a Tiborcz-féle Appeninn Nyrt.-vel közösen vette meg a minap a balatonfüredi kikötőt. Az egyik Dicső–Balázs-cég a BBID Kft., amely a hányatott sorsú Andrássy út 47. alatti (a Liszt Ferenc tér sarkán lévő) palota gazdája és felújítója, a másik pedig a térkőgyártó Viastein Kft. Ma még nem tudhatjuk, hogy Dicső ezekben a vállalkozásokban is „előkóstolót” játszik-e, de sejtéseink azért lehetnek…
– És nem mellékesen: Dicső közösen birtokol Sájer Gábor feleségével egy jelenleg már végelszámolás alatt álló tanácsadócéget (Artifex Controll Kft.).
Figura Ferenc
– Dicső László állandó üzlettársa. Olyannyira állandó, hogy a békéscsabai gazdasági életbe is jócskán beágyazott Figura Ferenc tanácsadó és vagyonkezelő vállalkozásai (Eubility Group Kft., LPBF Holding Zrt.) szintén a krisztinavárosi Appeninn-irodákban működnek.
– Figura Ferenc Eubility Group Kft.-je (melyet a közelmúltig Dicsővel közösen birtokolt) a napokban ötmilliárd forintot nyert az Orbán–Tiborcz családhoz erős szálakkal kötődő Magyar Turisztikai Ügynökségtől, illetve az alá tartozó állami szervezetektől úgynevezett projektkoordinációra. E tendereredményt néhány orgánum úgy közvetítette, hogy „Ráhel cége ötmilliárdot adott Tiborcz cégének”, ám ettől a leegyszerűsítésről mi természetesen el-ha-tá-ro-ló-dunk.
Mindezek után azt kell bizonyítanunk, hogy az állam látványosan „túlszereti” ezeket a Tiborcz-partnereket. A Sájer-stáb első, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyüre települést érintő akciójáról „hézagosan” már beszámolt a sajtó, jelezve, hogy az érintettek különös szemfülességgel repülhettek rá egy naperőműves uniós kiírásra közvetlenül a 2018-as parlamenti választások előtt.
A Válasz Online most a sztori minden hiányzó láncszemét megtalálta az EU-támogatások dokumentációjában.
Az eredetileg mikro-, kis- és középvállalkozóknak szánt hitelprogram termékleírása szerint egy pályázónak legfeljebb egymilliárd forintnyi „ingyenes” kölcsön (volt) adható. Ez annyit jelent, hogy a hitel kamata 0 százalékos, semmiféle kezelési költség vagy jutalék nem terheli, továbbá a szolárpark első két üzleti/üzemi évben törlesztőrészletet sem kell fizetni. Mivel pedig a nyertes vállalkozások a Polatnál már említett kát-rendszerben értékesítik a megtermelt villamosenergiát (a piaci ár felett), lényegében a világ egyik legkiszámíthatóbb bizniszéről beszélünk.
Nos, ebben a programban összesen 233 céget hoztak ki győztesnek a magyar állam döntnökei, és a szerencsések többsége 149 millió forint körüli ajándékkölcsönt kapott. Kutatásaink során arra jutottunk, hogy
mindössze tíz olyan vállalkozás akadt, amely az adható maximumhoz közelítve 900 millió és 1 milliárd forint közötti összeghez jutott. Ebből a tízből négy „véletlenül” Sájer Gáboréké, akiket mindösszesen 3,9 milliárdban részeltetett a hatalom, hogy naperőművet építsenek Gyürén.
Megkockáztatjuk: a Tiborcz-közeliek eleve azért osztották papíron négy részre, négy gazdasági társaságra a projektet, hogy négyszer egymilliárdra pályázhassanak.
Hozzájuk hasonló leleményességgel járt el még ugyanezen az uniós hátterű programon egy olyan cégegyüttes, amely az Eger melletti Demjén településen nyit napelemparkot. Összesen öt ilyen érdekeltség nyert egyenként 988 millió forintot – igaz, velük már csak a 2018-as választások után szerződtek. Ezek közül az egyik vállalkozást (konkrétan a Consector Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t) annak a Homolya Róbertnek a közvetlen családtagjai viszik, aki közlekedéspolitikáért felelős államtitkárból lett MÁV-vezér, és az Átlátszó fotói szerint másfél éve Mészáros Lőrinc luxusjachtján vendégeskedett. A Sájer-klub négy cége és a Homolya családdal együttműködő öt társaság mellett egy további egység (a Lillor Energetika Kft.) érdemelte ki a magyar államtól az EU-s egymilliárdot. Ez a társaság a szintén NER-kompatibilis Ináncsy famíliáé – ők azok, akik eladták a Közvágóhíd területét Adnan Polatnak szíves ingatlanfejlesztésre.
Így néz ki tehát a milliárdos „mikrovállalkozók” támogatotti köre a napiparban. Ahogy a dohányboltok esetében már beletörődhettünk, itt is érdemes tudomásul venni: a sok kis szerencsés mellett akadnak néhányan, akik az egyenlők között mindenkinél elsőbbek. (Szinte csak lábjegyzetként kívánkozik ide, hogy a Sájer-csapatba tartozó Figura Ferenc azért egy normál méretű, 149,5 milliós ingyenkölcsönt is bezsebelt ugyanebből a hitelprogramból egy mezőberényi kiserőműre.)
Mindemellett arról is szivárgott hír a 24.hu portálon, hogy Sájer Gábor a Veszprém megyei Herend határában ugyancsak óriási napelemparkot épít (a teljes projektdokumentáció itt érhető el), s az érintett területet a város képviselőtestülete már kiemelt fejlesztési zónává nyilvánította. Ennél a beruházásnál azonban nem találtunk trükkös (állami) finanszírozásra utaló jeleket. A Baranyai megyei Keszü és Siklós kültelkein megvalósult erőműveknél, melyek Sájer legfrissebb, 2019 végi szerzeményei, viszont igen.
Ezeket a szolárpakokat tíz projektcég fedi le, s mindegyikben többségi tulajdonos a Tiborcz embere által „benyelt” Nexteen Zrt. A kisebbségi részt viszont a Rogán Antal-kezdeményezte lakáslottóval híressé-hírhedté vált Carion birtokolja, pontosabban a vállalatcsoporthoz tartozó Capitalisatio Kockázati Tőkealap.
Talán le sem kellene írnunk, annyira nyilvánvaló, hogy ezt a kasszát 70 százalékban az állam tölti fel uniós pénzből a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Ebből az üzleti jelentésből az is kiolvasható, hogy az egyébként a startup-világ megsegítésére szánt, okosváros-fejlesztésekre (smart city) optimalizált, „majdnem állami” tőkealap legeslegelső befektetési célpontjai éppen a keszüi és siklósi Sájer-egységek voltak – az érintett naperőművek pedig közel 2,2 milliárd forintos injekciót kapnak.
Az eddigi összegeket egymás mögé téve kihirdetjük tehát a végeredményt. A Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós településekre „bebútorozó” Sájer-kör 2018 februárja óta 3,9 milliárd és 149,5 millió forintnyi ingyenes kölcsönre szerződött a magyar állammal, továbbá – mint írtuk – a Carion-alapból származó 2,2 milliárd 70 százaléka is közpénz-jellegű forrás. Ami azt jelenti, hogy
a klímavédelmi akcióterv megelőlegezéseként 5,6 milliárd forint már elindult az államtól Tiborcz bizalmasai felé.
Folytatása nyilván következik.
(Aki pedig még részletesebb elszámolásra, adatsorokra kíváncsi, az alábbi összeállításban tovább is bogarászhat.)
A Sájer–Dicső–Figura trió naperőművei
I. Herend (Veszprém megye)
Terület: 24,5 hektár
Teljesítmény: 11,5 MW
Projektcég: White Energy Szolgáltató Kft.
Tulajdonosok: A társaság 50 százalékban Sájer Gáboré (az SRG Invest nevű cégén keresztül), 50 százalékban pedig a mezőkövesdi focicsapat mezszponzoraként – korábban Simicska Lajos kapcsolataként – befutott Kosik Jánosé.
II. Gyüre (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Terület: 24,2 hektár
Teljesítmény: 9,5 MW
Projektcégek: Solar Engine Kft., Finasys Solarpark Kft., Napraforco-Operation Kft., Békés Solar Kft.
Tulajdonosok: Az első projektcég Sájer Gáboré (szintén az SRG Invest Kft.-n keresztül), a második Figura Ferencé (az LPBF Holdingon keresztül) és a vele egy címre bejelentett Baji Bonitáé, a harmadik szintén Figura Ferencé (ugyancsak a LPBF közbeiktatásával), a negyedik pedig Dicső Lászlóé (az EUB-RESZ Tanácsadó Kft. „takarásában”). A négy projektcég papíron négy napelempark gazdája, de ezek valójában egymás melletti helyrajzi számokon fekszenek, összefüggő rendszert alkotnak – és a tulajdoni lapok szerint a Sájer-féle Solar Engine Kft.-nek mindegyiken van vezetékjoga.
Finanszírozás: A négy projektcég a GINOP-8.4.1/B-16 azonosítójú, „KKV energia hitel” elnevezésű program keretében jutott EU-támogatott „ingyenes” kölcsönhöz az állami Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. A Finasys Solarpark Kft. 930 millió forintot kapott, a másik három cég pedig az elnyerhető összeg maximumát, vagyis egyenként egymilliárdot.
III. Siklós (Baranya megye)
Terület: 6,3 hektár
Teljesítmény: 2,5 MW
Projektcégek: Napelempark Siklós Gábor Kft., Napelempark Siklós Miklós Kft., Napelempark Siklós András Kft., Napelempark Siklós Petra Kft., Napelempark Siklós Lea Kft., FÉNY-BER Beruházó, Szolgáltató Kft.
Tulajdonos: Az önálló helyrajzi számokon szereplő, de szomszédos napelemparkok fenti projektcégeiben a Nexteen Zrt. a többségi tulajdonos, melyet tavaly novemberben vásárolt meg Sájer Gábor (az SRG Invest Kft.-n keresztül) Baji Csabától. Utóbbi a legelső Orbán-kormány idején a Paksi Atomerőművet, majd a 2010 utáni Simicska-érában az állam legfontosabb vállalatát, a Magyar Villamos Műveket vezette. Amikor a miniszterelnök összeveszett a Fidesz gazdasági hátországát addig egy személyben megjelenítő „Lajossal”, a simicskátlanítás jegyében Bajit is elküldték az MVM-től. Majd a 2018-as választások után rehabilitálta a csúcsmenedzsert a Nemzeti Együttműködés Rendszere: egy ideig ő volt például a Mészáros-féle Opus Global-óriás energetikai divíziójának feje. A siklósi napelemes projektcégeket Baji 2018 végén vette a nevére, de ezek már akkor gyanúsan közel álltak a Tiborcz-körhöz, hiszen székhelyük azóta folyamatosan a kormányfő vejével „rokonítható” Czéh-Tóth család pécsi ingatlanában van (Megyeri út 26.).
Finanszírozás: Baji érkezésével párhuzamosan a Capitalisatio Kockázati Tőkealap 1,3 milliárd forintnyi befektetést helyezett kilátásba a fenti cégekbe, és mindegyikben 18 százalékos tulajdonrészt szerzett (illetve a naperőművi eszközöket birtokló FÉNY-BER Kft.-ben 23,5 százalékost). A tőkealap nagyobb, 70 százalékos befizetője az EU-pénzeket közvetítő Magyar Fejlesztési Bank, a kisebbik pedig a lakáslottós Carion-csoport. A Capitalisatio Kockázati Tőkealap máig részes a napelemes projektcégekben, Baji Csaba többségi tulajdonosi pozícióját viszont – mint írtuk – Sájer Gábor vette át.
IV. Keszü (Baranya megye)
Terület: 4,6 hektár
Teljesítmény: 2,0 MW
Projektcégek: Napelempark Keszü Endre Kft., Napelempark Keszü János Kft., Napelempark Keszü Péter Kft., Napelempark Keszü Róbert Kft.
Tulajdonos: Az önálló helyrajzi számokon szereplő, de szomszédos napelemparkok cégeiben a Nexteen Zrt., vagyis a Baji Csabát váltó Sájer Gábor a többségi tulajdonos – ugyanúgy, mint a siklósi testvérprojektnél.
Finanszírozás: A kisebbségi tulajdonos befektető itt is a közpénzekkel dúsított Capitalisatio Kockázati Tőkealap; a szerződés szerint a fenti négy projektcég 886 millió forintos injekciót kap ebből a kasszából.
V. Mezőberény (Békés megye)
Terület: 1,3 hektár
Teljesítmény: 0,5 MW
Projektcég: Eventus-Lux Kft.
Tulajdonos: A projektcég Figura Ferencé (az LPBF Holdingon keresztül).
Finanszírozás: Az Eventus-Lux a gyürei napelempark-beruházásnál már említett GINOP-8.4.1/B-16 azonosítójú, „KKV energia hitel” elnevezésű program keretében jutott EU-támogatott „ingyenes” kölcsönhöz az állami Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. A társaságnak megítélt összeg: 149,5 millió forint.
Nyitókép: AFP/Kisbenedek Attila
#Elios#napenergia#Sájer Gábor#Tiborcz István | Exkluzív: Tiborcz-társak kapták az első klímavédelmi milliárdokat - Válasz Online | Exkluzív: Tiborcz-társak kapták az első klímavédelmi milliárdokat | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2020/03/09/tiborcz-istvan-sajer-gabor-naperomu-allami-tamogatas/ | 2020-03-09 10:55:48 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa, Kovács Zsolt az éves pénztár-konferencián jelentette be másfél hete, hogy 2025-ben átmeneti jelleggel feltörhetővé teszi a kormány az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat. A helyszínválasztás önmagában is dermesztő. Az ilyen eseményeken nem szoktak bejelenteni semmit, legfeljebb magyarázni. Ehelyett a vendég a köpenye alatt magával hozta az akolba a farkast, és ott mosolyogva szabadon engedte. Csak azt nem tette hozzá, hogy ti urak, ti hitvány ebek. A konferencia résztvevői pedig, mit tehettek egyebet, egymásra néztek, orcájukon mint félelem stb.
Az eredeti konstrukció: jobb, mint a semmi
A nyugdíjcélú, hosszú távú konstrukcióknak az a lényegük, hogy az embert olyan megtakarításokra ösztönözze, amelyekre amúgy nem lenne gondja. Nyugdíjra költsek harmincévesen? Ne röhögtess, most született meg a gyerek! Annak érdekében, hogy mégis megérje bébiőr (Vuitton Lajos táska, nyaralás, Serrano sonka) helyett havi akárhány ezer forintot vagy a negyedéves bónuszt nyugdíjcélra félretenni, az államok kövér kedvezményeket, jóváírást, kismacskát szoktak adni. Ha nem ösztönből döntesz, hanem előrelátó vagy, akkor én is gáláns leszek - ez az ajánlat.
Ez többé-kevésbé működött Magyarországon is - azzal a lényeges kitétellel, hogy a munkáltatói befizetésekhez kapcsolódó adókedvezményeket jelentősen megnyirbálta a Fidesz-kormány. Ma az a munkavállaló, aki önkéntes nyugdíjpénztári számlával bír, a saját (adózott) keresményéből évi 750 000 befizetett forint erejéig 20 százalékos személyi jövedelemadó-jóváírást kap - a gyakorlatban az így visszajáró szja-t hozzácsapják a pénztárban félretett összeghez -, ez az évi maximum 150 000 forint adókedvezmény lényegében az egyetlen ösztönző. A pénztári befizetésekhez mindezzel együtt szigorú szabályok is kapcsolódnak: ezt a megtakarítást nem mindig lehet, de egyébként se nagyon éri meg feltörni. Mégpedig azért, mert a nyugdíjaskor elérése előtt feltört megtakarítás után adózni kell, és bizonyos esetekben még járulékot is fizetni. A nyugdíjpénztári összeget nem éri meg bolygatni, mert a manőver kész ráfizetés: még a korábban elért adómegtakarításnál is többe kerülhet.
Ezt a szép konstrukciót, a belé vetett hitet kissé már a magánnyugdíjpénztárak einstandja is keresztbe vágta - ezt követően már senki se gondolt a pénztári megtakarításra úgy, mint korábban. A járadékszabályozás sem lett annyira sikeres, mint amilyennek szánták. Mert az egy dolog, hogy én megtakarítok nagy erőkkel, az meg egy másik, hogy a pénzt hogy kapom meg, ha nyugdíjas leszek: egyben veszem-e ki, vagy havonta, időben elhúzva kérem. Kezdetben az volt a mondás, hogy ráérünk még ezt kidolgozni, aztán az, hogy valamit gyorsan csinálni kell.
Most leginkább egy összegben veszik ki a nyugdíjaskort elérő tagok a megtakarítást. Pedig, ha lenne nagyszámú tag, aki már nyugdíjas, meg még többször ennyi, aki dolgozik, akkor stabil járadékfizetési rendszer is kiépülhetne, és két irányból kapná az ember a nyugdíját: az államtól és a pénztárjától. Az utóbbi igazságosságát az adná, hogy mindenki a saját megtakarítását kapná vissza, a stabilitását meg az, hogy rengeteg tagja van. Egyszóval jó kis konstrukció lehetne ez - de ehhez muszáj lenniük a rendszerben járadékos nyugdíjasoknak (belőlük még alig van), aktív befizetőknek (belőlük egész sok van, de nem elég) és a kezdő belépőknek, akik pótolják a kilépőket (belőlük sincs túl sok).
A normális ügymenethez pedig úgy negyven évig kéne működnie az egésznek, lényegében érdemi szabályváltozás nélkül (ha-ha-ha). Akkor állna fel az egyensúly, így lenne széles bázisú a befizetők és a járadékosok köre is. Ehhez képest Magyarországon annyit sikerült elérni, hogy épp elkezdtek gyűlni az aktív befizetők, a kormány máris átírta a szabályozást.
Rossz emlékek
Amikor a kormány elvonta a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, az nemcsak 3000 milliárd forint elfüstölésével járt, hanem azzal is, hogy a lakosság elveszítette a hitét. Ha egy tollvonással be lehet darálni egy nyugdíjpillért, akkor mi a garancia arra, hogy a másikat nem bántják? Emellett a SZÉP-kártyás befizetések pontosan ugyanúgy adóznak, mint az önkéntes pénztári befizetések, így semmilyen extra érdek nem fűződik ahhoz, hogy valaki hosszú távra megtakarítson. Vagyis az egyik oldalról megingott a rendszerbe vetett hit, a másik oldalon csökkent a kézzelfogható adózásbeli ösztönző, miközben a rendszer éppen elkezdett felállni. Most meg prüszköl a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy nem is kell ez senkinek, lám, alig van járadékos. Hát persze! Mi egyebet várhatnánk?
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a magyar az olyan fajta, hogy nem nyugdíjat akar, hanem lakást - mondta a miniszterelnök magyar hangja, Nagy Márton és a magyar hang kobzosa. Szerintem pedig, mondjuk, olyan, hogy lakást is szeretne, meg nyugdíjat is, sőt meg merem kockáztatni, privát kis megtakarítást is, és havonta egyszer-kétszer közepesen átsült steaket száraz vörösborral. Ehhez képest az lesz neki, ami jut.
Azt természetesen jól látja a kormány, hogy az emberek nagyjából minden vagyonukat arra szánják, hogy lakáshoz jussanak. Mert egyrészt eleve kevés a vagyonuk, másrészt drága az ingatlan, harmadrészt, ha Magyarországon nincs ingatlanod, akkor senki vagy. Ez valódi és súlyos probléma, amire talán megoldás sincs - ám ha mégis van, azt biztosan nem 2024 októbere és 2025 januárja között lehet kivitelezni. Hanem 2025 és 2045 között, vagy még úgy sem.
És biztosan nem az a jó megoldás, ha egy öngondoskodási formát, amely lassan harminc éve működik, egyszerűen kimiskárolnak.
Valójában semmit se fog érni az egész; a lakáskrízis kezelését ezzel nem lehet letudni. Egyrészt azért nem, mert az átlagos megtakarítás kétmillió forint, amiből Budapesten már egy garázst sem lehet venni. Másrészt, mert a pénztári vagyonok fele a felső jövedelmi tized megtakarítása: ezeknek az embereknek, de egy részüknek mindenképp lehet lakásuk vagy elég pénzük a lakásvásárlásra. A lakáskrízis nem őket sújtja - de akkor miért, milyen társadalmi igazságosság nevében kéne őket az amnesztiás megtakarításfeltöréssel, és az ezzel járó adókedvezménnyel jobb helyzetbe hozni?
Egyáltalán, mi ennek az egész baromságnak a valódi célja? A megoldást az rejti, hogy a kedvezményes feltörősdi csak 2025-ben lesz elérhető. De miért csak jövőre? Netán 2027-ben nem lehetnek lakáscéljaim? Akkor nem lesz lakáskrízis?
Nos, lakhatási válság lesz, de választás nem. Márpedig 2026-ra kell valami olyat teríteni, amitől megint nőni kezd a fű. Osztani valamit a választásokra készülve - csak az a baj, hogy már minden szét lett osztva. A magánnyugdíjpénztári megtakarításokat olyan régen elégették, hogy el is felejtettük. A csok akkora rést ütött volna a költségvetésben, hogy lényegében hatástalanítani kellett. A babaváró hitel takaréklángra lett téve, abban bízhat a kormány, hogy a feltételeket nem teljesítők nem szakadnak a nyakába túl gyorsan.
A 2022-es választásra mindent kitárazott a kormány. Volt alacsony lakás-áfa, otthonfelújítási támogatás, áfa-visszatérítés, szja-visszatérítés. Talán azzal számolt a kabinet, hogy majd a Covid utáni visszapattanás kitermeli a következő osztogatás forrásigényét - de nem így lett, nagyon nem. Nincs uniós pénz, van háború; nincs GDP-növekedés, van adósságszolgálat; nincs kilátás a változásra, van túlzottdeficit-eljárás.
Mit lehet most tenni? Hogyan lehet osztogatni? A családi adókedvezmény duplájára emelése arra lesz jó, hogy ne lehessen azt is a családi pótlék mellé tenni, mint valamit, ami a Fidesz alatt elinflálódott. Nincs mozgástér, nincs semmi. Vagy mégis van? Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások mindösszesen nagyjából 2000 milliárd forintra rúgnak. Ha ezt engedi feltörni a kormány, akkor az voltaképp majdnem olyan, mintha ajándék lenne. Az persze túl átlátszó, hogy költsétek nyugodtan szalámira vagy nyaralásra, mégiscsak kell valami nemes cél. Ami legyen a lakáscél! Hiszen a lakásszerzéssel úgy is gond van. És össze is állt a terv. A kormány azt mondja, ha lakást akar venni a magyar, hát hadd vegyen, legyen ez az ő öngondoskodása, hajrá! Megpróbálja azt eladni választási osztogatásnak, hogy az emberek elkölthetik a saját pénzüket.
Nagyon ügyes. És amilyen ügyes, olyan aljas is. | Ravasz és gonosz megoldás - mit is akar a kormány az önkéntes nyugdíjpénztárak megcsapolásával? | Nehéz lenne annyira álságos és káros kormányzati ötletet találni, mint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmeneti feltörhetősége. Puszta bábjáték ez, kár, hogy aki elhiszi, az fog leginkább rosszul járni. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/ravasz-es-gonosz-megoldas-mit-is-akar-a-kormany-az-onkentes-nyugdijpenztarak-megcsapolasaval-272372 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Óriási korrupciós botrány van kibontakozóban az amerikai haditengerészetnél, a hatóságok több magas rangú tisztet letartóztattak - írja a Washington Post internetes kiadása.
A jelek szerint a haditengerészet egy ázsiai szállítója éveken át jelentősen túlszámlázta a szolgáltatásait, ami több döntéshozó lefizetésével volt lehetséges. Az ügyben érintett a haditengerészet belső nyomozó ügynöksége, az NCIS egy ügynöke is.
A Glenn Defense Marine Asia nevű szingapúri cég csak 2011 óta több mint 200 millió dollár értékben szállított különböző felszereléseket. A túlszámlázás elnézését részben készpénzzel, részben prostituáltakkal, luxusutazásokkal és koncertbelépőkkel honorálta. A vesztegetés nagyságrendje tízmillió dolláros nagyságrendű lehetett.
A vállalat három vezetőjét szeptemberben vették őrizetbe egy San Diegó-i hotelban, miután egy találkozó ígéretével az Egyesült Államokba csalták őket.
Az NCIS 2010 óta többször is vizsgálta a Glenn Defence ügyeit, de ezeknek a vizsgálatoknak sohasem lett eredménye. A gyanú szerint részben azért nem, mert az egyik ügynök rendszeresen informálta a céget arról, hogy milyen irányban folyik a vizsgálat. | Korrupciós botrányban egy NCIS-ügynök | Dollártízmilliókkal vesztegetett meg az amerikai haditengerészet egy beszállítója magas rangú tiszteket, köztük az NCIS egy ügynökét is. Volt, hogy prostituáltakkal vagy koncertbelépőkkel fizetett. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/20131020-korrupcios-botranyban-egy-ncis-ugynok.html | 2013-10-20 23:32:00 | true | null | null | Origo |
Herczeg Tamás Facebook-oldalán számolt be arról, hogy Szabadkígyós polgármestere, Kosznáné dr. Pule Ilona a képviselő irodájában járt a minap, ahol új garnitúra zászlókat kapott. Mint fogalmazott, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom 2020. augusztusban indította el azt a kezdeményezést, amelynek a lényege, hogy az önkormányzat kihelyezi a hivatal környezetében a kék vagy rózsaszín babazászlót, ha gyermek születik a településen. A képviselő közölte, hogy az elmúlt négy évben nem volt olyan nap a választókerületében, hogy ne lengett volna valamely településen egy babazászló. | Új garnitúra babazászlókat kapott Szabadkígyós | Négy évvel ezelőtt adományozta Herczeg Tamás országgyűlési képviselő az első babazászlókat választókerülete települései számára, azonban az idő múlásával akadt olyan zászló, amelyik megkopott, kifakult, elhasználódott. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/babazaszlo-szabadkigyos | null | true | null | null | BEOL |
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) Választmánya a MOHOSZ Etikai és Egyeztető Bizottság elnöki tisztségre megválasztotta dr. Miszkuly Miklós Pétert (Bács-Kiskun Vármegyei Horgász Egyesületek Szövetsége, elnökségi tag, 61), tagi tisztségre dr. Benkó Balázst (Horgász Egyesületek Nógrád Megyei Szövetsége, elnökségi tag, 47), Csörgits Gábort (Műegyetem Horgászegyesület, Fegyelmi Bizottság, elnök, 53), Majdanics Péter Tamást (Horgász Egyesületek Borsod -Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége, ügyvezető elnök, 51), valamint Nagy Csabát (Sporthorgász Egyesületek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége, alelnök, 46). | Vármegyénkből is választottak tagot a bizottságba | Majdanics Péter Tamás képviseli Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét a MOHOSZ Etikai és Egyeztető Bizottságában. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/11/varmegyenkbol-is-valasztottak-tagot-a-bizottsagba | null | true | null | null | BOON |
A közmeghallgatáson a békéscsabaiak a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek - ismertették az önkormányzat honlapján .
A kérdésekre, javaslatokra írásban számítanak, azokat el lehet küldeni
postai úton a városházára, a Szent István térre címezve,
valamint e-mailben is a [email protected] címre.
Kiemelték, hogy a válaszok közzéteszik majd Békéscsaba honlapján. | Javaslatokat, kérdéseket vár a csabaiaktól a városvezetés | Közmeghallgatást tartanak Békéscsabán, a városházán a városi közgyűlés ülése keretében november 14-én, csütörtökön 17 órától. Ez az az alkalom, amikor sokféle témát vethetnek fel a békéscsabaiak, véleményt mondhatnak. A kérdéseket és a javaslatokat november 13-ig lehet elküldeni – ismertették az önkormányzatnál. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekescsaba-kozmeghallgatas | null | true | null | null | BEOL |
„Szó sincs arról, hogy elszóltam volna magam. Az, amiről beszéltem, olyannyira nem titok, hogy már majd egy hete olvasható a Krétakör által létrehozott Humán Platform Facebook-oldalán” – így reagált lapunk érdeklődésére Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője arra, hogy egy június 19-i televíziós interjú során elhangzott kijelentése miatt támadások kereszttüzébe került.
Az ügyvezető nem talál semmi kivetnivalót a történtekben
Gulyás az ATV Egyenes beszéd című műsorában még egy hete beszélt arról: az Origo főszerkesztőjének botrányos menesztése miatt, egyúttal az ügyben érintettnek tartott Lázár János miniszter ellen a Kettős Mércével közösen szerveztek tüntetést Budapesten, s ennek költségeit részben a Norvég Civil Alaptól kapott támogatásból állták. (Ez az információ az interjú napján került fel a Humán Platform Facebook-oldalára.) | Gulyás Márton: Szó sincs lebukásról | Közvetve a Norvég Civil Alap is támogatta a Lázár János elleni tüntetést. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/gulyas-marton-szo-sincs-lebukasrol-1470463 | 2014-06-26 21:12:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A közlemény szerint az egyeztetésen Lázár János és Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke áttekintette a zsidó hitközösségeket tömörítő szövetség részben állami támogatásból megvalósuló fejlesztéseit.
A kormány támogatja azokat a beruházásokat, illetve azoknak a fejlesztéseknek az előkészítését, amelyek segítik a hazai zsidóság hitéletének fejlődését, valamint az Európában egyedülálló karitatív és kulturális missziót
- emelték ki.
A minisztérium közlése szerint a megbeszélésen
döntés született arról, hogy a kormány 2,8 milliárd forinttal támogatja Közép-Európa egyetlen zsidó kórháza, a Mazsihisz Szeretetkórház felújításának befejezési munkálatait.
A kormány továbbá 635 millió forintot szán az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (OR-ZSE) felújításának tervezésére, amelynek részeként a tanzsinagóga, a könyvtár, valamint az oktatási és kulturális terek is megújulhatnak majd az intézmény fennállásának 150. évfordulójára - tették hozzá.
A találkozón a Budapesti Zsidó Hitközség Síp utcai, a Mazsihisznek is otthont adó székházának felújításáról is tárgyaltak
- közölte a tárca, megjegyezve, hogy a kormány támogatja a magyar zsidóság legnagyobb vallási szervezete épületegyüttesének felújítását. | Kormánytámogatás zsidó hitközösségek | A kormány támogatja a magyar zsidó közösségek hitéleti, karitatív és kulturális tereinek fejlesztését – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) kedden az MTI-vel, miután Lázár János tárcavezető Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetőivel tárgyalt. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/10/kormany-tamogatas-magyar-zsido-kozossegek-terei-fejlesztes-lazar-janos-ekm | null | true | null | null | HEOL |
A Miniszterelnökség egy hónap alatt lerendezné a nézeteltéréseket a Norvég Alappal. A kormány szándékáról Vitályos Eszter államtitkár levélben értesítette a pénzügyi támogatásokat folyósító szervezetet.
Az Index információi szerint az államtitkár azt írta Andreas Erdal elnöknek és Stine Andersen igazgatónőnek, hogy a Miniszterelnökség szeretné, ha az EGT és a Norvég Alapok már a július 28-i brüsszeli éves ülésükre feloldanák a támogatások felfüggesztését. Mint ismert, a norvég állam május 9-én felfüggesztette a magyarországi programokra szánt pénz, több mint 30 milliárd forint folyósítását, mert álláspontjuk szerint a kormány egyoldalúan megszegte a támogatási szerződést az elosztási rendszer átalakításával.
„Szeretném megkérdezni, hogy milyen feltételeknek kell ahhoz megfelelnie a magyar intézményrendszernek, illetve, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyek megléte szükséges ahhoz, hogy a források felfüggesztésének feloldását elérhessük?”
- tette fel most a kérdést az államtitkár azt követően, hogy a levélben részletesen bemutatta a tervezett kormányzathoz közeli pénzelosztó rendszer elemeit.
Vitályos hangsúlyozta: továbbra is határozott kormányzati szándék, hogy a fejlesztési pénzek felhasználásában kizárólag központi kormányzati és az állam kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságok tevékenykedjenek. Az államtitkár szerint ez a rendszer biztosíthatná egyedül a programok végrehajtásában az átlátható működést.
A levél arra nem tért ki, hogy a kormányzat miért tartja az eddig működő rendszert átláthatatlannak.
Lázár János az áprilisi országgyűlési választások után három nappal még azt írta a norvég külügyminiszternek, hogy a civil pénzeket Magyarországon egy olyan szervezet osztja ki, ami több szálon is kötődik az LMP-hez. Az egyeztetés keretében született udvariasabb hangú mostani levél nem ismétli meg a politikai vádakat, de arról sem informálja a norvégokat, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal időközben rászállt a civil támogatások közreműködő szervezetekre. A Kehitől a kormányzat kért azonnali fellépést, a hivatal pedig rajtaütésszerű vizsgálatokkal próbálta megszerezni a szervezetek iratanyagait. | A norvég pénzek újraindítását kérő a Miniszterelnökség hallgat a Kehiről | A norvég pénzek újraindítását kérő a Miniszterelnökség hallgat a Kehiről - A 30 milliárdos támogatást nyújtó szervezet norvég vezetőinek küldött levélben annyi a kompromisszum, hogy nem ismétlik meg a politikai vádakat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/06/22/a_kehi-rol_hallgat_a_norveg_penzek_ujrainditasat_kero_a_miniszterelnokseg/ | 2014-06-22 17:25:33 | true | null | null | Index |
Mielőtt a november 9-i közgyűlésen a Magyar Ökölvívó-szakszövetség elnököt választhatott volna, Nagy Zsigmond levezető elnök bejelentette, hogy Papp László - aki a háromszoros olimpiai bajnok, mindenki Papp Lacijának a fia -, a hajdúszoboszlói Papp László Akadémia tiszteletbeli elnöke korábban benyújtott egy alapszabály-módosító javaslatot, amelynek lényege az volt, hogy az elnöki tisztséget csak fizetség nélkül, társadalmi elnökként lehessen betölteni. A teremben lévők ekkor összenéztek, ugyanis hirtelen mindenkinek eszébe jutott, hogy amíg Kassai László fizetés nélkül vállalta volna a pozíciót - mintegy társadalmi elnökként -, addig Kovács Kokó István nyíltan vállalta, főállású elnökként fizetésért végezné a munkáját. Mielőtt azonban bárki hozzászólhatott volna a javaslathoz vagy akár szavazhatott volna, a levezető elnök egyszerűen lesöpörte a javaslatot, mondván, a javaslattevő nem tudta kellőképpen megindokolni, hogy miért is kellene ezzel a kérdéssel a közgyűlésnek foglalkoznia.
- Már korábban, még Bajkai István elnöksége alatt is szót emeltem az elnöki fizetés megszüntetéséért, de ez a mostani indítvány nem Kokó ellen szólt. Noha még a közgyűlésen is rengetegen odajöttek, hogy egyetértenek a beadványommal, mára mindezt senki sem meri kimondani - fogalmazott ifjabb Papp László.
Állítja, annak ellenére nem hallotta a közgyűlésig, hogy Kovács Kokó István - aki öt esztendőn keresztül vezeti a MÖSZ-t - nem társadalmi munkában vállalja a szövetség vezetését, hogy ez már a 2023-as közgyűlés előtt mindenki előtt tudott volt. Ráadásul a másik elnökjelölt, Kassai László eleve nem vett volna fel pénzt a munkájáért, amit elnökké választása esetén az alapszabályba is beletett volna.
- Kilenc és fél évig dolgoztam a szövetségben, tapasztalataim szerint egyszerűen nem kell egy elnöknek nyolc órát dolgoznia naponta, de belátom, akkor más világ volt. Lehet, hogy Kokó módszerei mások lesznek. Azt sem értem, hogy egy ilyen javaslatot miért kell egyáltalán megindokolni oldalakon keresztül - jelentette ki a háromszoros olimpiai bajnok fia.
Utólag azt mondja, ha ezt előre tudja, bizony megbeszéli a Papp László Akadémia elnökével, vonják vissza a javaslatukat. Pont az ilyen támadási lehetőség elkerülése miatt. De ott, a közgyűlésen az előzetes információi arról szóltak, hogy a két elnökjelölt fej -fej mellett áll, és nüanszok dönthetnek majd köztük. Ám Kassai László még a jelölőlistára való felkerüléshez szükséges szavazati többséget sem kapta meg - 39-en támogatták, de 51 kellett volna -, így a korábbi olimpiai, világ-, és Európa-bajnok, profi világbajnok 2029-ig a MÖSZ elnöke lett.
- Nem kívánok Kovács István zsebében turkálni, és remélem, hogy jó viszonyunk ezután is megmarad. Egyszerűen én mást gondolok valamiről, mint ő - állította ifjabb Papp László.
Maga a Papp László Akadémia egyébként Hajdúszoboszlóról Kiskunfélegyházára költözött, ahol 15-20 gyerekkel foglalkoznak jelenleg. Az eredményeik egyre jobbak, hiszen a különböző korosztályban sikeresen szerepelnek a versenyeken. Kellenek is a jó eredmények, ugyanis az év végi összpontszámok alapján részesednek a klubok, akadémiák az állami támogatásból. | Papp László: Nem kívánok Kovács István zsebében turkálni | A Magyar Ökölvívó-szakszövetség szombati tisztújító közgyűlésén eldőlt, hogy a következő öt évben az olimpiai bajnok, amatőr és profi világ- és Európa-bajnok Kovács István lesz a MÖSZ elnöke. A közgyűlésen azonban a levezető elnök bejelentette, hogy a háromszoros olimpiai bajnok, Papp László fia azt javasolta írásban, hogy az elnök társadalmi munkában, tiszteletdíj nélkül végezze a munkáját. Nos, az ezt állító Nagy Zsigmond azonban még szavazásra alkalmasnak sem találta a beadványt. Ami a legjobban bántja, az az, hogy rengetegen állították, valóban nem kellene egy szövetség elnökének havi tiszteletdíjat adni, ám mára ezt már senki sem meri felvállalni. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/sport/2024/11/okolvivas-magyar-szovetseg-elnoki-juttatas-ifjabb-papp-laszlo | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Fidesz: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományának önálló jogállása lesz
Halász János, a Fidesz vezérszónoka közölte: a javaslat szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya kikerül a rendvédelmi dolgozók köréből, és számukra egy önálló, a speciális tevékenységükhöz illeszkedő jogállás jön létre.
Felidézte: 2010-ben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Belügyminisztérium irányítása alá kerültek a közbiztonság állapota miatt, ugyanis "kriminális állapotokat örököltek" a Gyurcsány-Bajnai-kormányoktól.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a rendőrséggel együtt ezt a feladatot megoldották, Magyarország az EU egyik legbiztonságosabb országa lett - tette hozzá. Azt mondta, az orosz-ukrán háború azonban új helyzet elé állította az országot: a háború egyszerre veszélyezteti a magyar emberek fizikai és anyagi biztonságát, valamint az energiabiztonságot is. Szerinte ezért szükség van arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok ne rendészeti, rendvédelmi, hanem szuverenitásvédelmi fókusszal működjenek.
Halász János elmondta: a javaslat szerint változik az illetményrendszer is, a miniszter rendeletben határozza majd meg a részletszabályokat, és az eddig a szolgálati beosztáshoz kötött rendfokozatok kapcsán is lesz változás.
MSZP: hiányoznak a garanciák a törvényjavaslatból
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka bírálta, hogy nem a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter - Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője - tartotta az expozét egy ilyen fontos törvényjavaslat esetében. "Mi fontosabb dolga van most? Plakátot rajzol? Vagy valami baromságot talál már ki megint a kommunikációs gépezet élén?" - tette fel a kérdést, és megjegyezte, ez "nagyon-nagyon gáz".
Azt mondta: támogatja, hogy saját hivatásrendi törvényük legyen a polgári titkosszolgálatoknak, de szerinte a valódi garanciák hiányoznak azt előterjesztésből. Arra hivatkozott: a javaslatban nincs benne az illetménytábla, nem lehet tudni, ki mennyit fog keresni, és ezt, valamint az illetményen felül juttatások rendszerét is miniszteri rendeletben határozhatják meg.
Szerinte a felmentés szabályai sem egyértelműek, mert az alappal elvárható szakmai elhivatottság hiánya miatt is érdemtelenné válhat egy munkatárs, ami azt jelenti, hogy "pofára" bárkit ki lehet majd rakni a testületből, ha nem azt csinálja, amit elvárnak tőle.
Hiányoznak azok a garanciális szabályok, amik megmondják egy most huszonévesnek, hogyha fölszerel a testületbe, akkor mi lesz vele a következő húsz-harminc-negyven évben, ehelyett a javaslat azt mondja, hogy "a mindenkori főnököd, meg a mindenkori kormányod majd azt csinál veled, amit akarsz" - összegezte véleményét a szocialista képviselő.
A KDNP támogatja a javaslatot
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka az MSZP-s felszólaló miniszteri expozét hiányoló szavaira reagálva azt nevezte botrányosnak, hogy a DK, a Momentum és a Párbeszéd egy ilyen fontos törvény esetében nem állított vezérszónokot.
Megköszönte a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársainak munkáját, ami értékelése szerint segít megvédeni Magyarország biztonságát és szuverenitását.
Fontosnak és előremutatónak nevezte a javaslatot, felidézve, hogy pár évvel ezelőttig különböző minisztériumok irányítása alá tartoztak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, ám azóta "beléptünk a veszélyek korába", ezért elengedhetetlenné vált a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok egységesítése.
Szerinte ennek teremt egységes és világos jogi szabályozást a javaslat, amely rendelkezik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról.
A kormánypárti képviselő úgy értékelt: a módosítások a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkájának minőségét, hatékonyságát növelik, a jobb képességű, magasabb teljesítményt nyújtó állományi tagok a jövőben magasabb illetményt fognak kapni.
A Jobbik módosító javaslatokat nyújt be
Sas Zoltán, a Jobbik vezérszónoka, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt mondta: nemzeti minimumra lenne szükség a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatban, mert "háborúk jönnek-mennek", mindig lesznek különböző befolyásolási kísérletek, így fontos, hogy jól működő szolgálatai legyenek Magyarországnak.
Indokoltnak nevezte, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállását külön törvény szabályozza, ugyanakkor jelezte, hogy módosító indítványokat nyújt be az előterjesztéshez, és ezek megtárgyalását követően dönt a Jobbik az előterjesztés támogatásáról.
Részletesen szólt a javaslatról, számos pontot támogathatónak ítélt, de hiányolta például az illetménytábla meghatározását, és szubjektívnak nevezte a felmentésre okot adó egyes szabályokat.
Mi Hazánk: nem a javaslatra
Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka szóvá tette, hogy pártja nem vehet részt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának munkájában. Ezt a sérelmet több mint egy éve jelezte írásban is több alkalommal, de választ nem kapott - közölte. Hozzátette: úgy tiltották ki a bizottságból, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításon sikeresen átment. Megjegyezte azt is, hogy a javaslat a titkosszolgálatokat érinti, de az azokat felügyelő Rogán Antal miniszter mégsincs itt a vitán, nem tiszteli meg sem az Országgyűlést, sem az állományt, nem kérdezhetnek tőle.
Feltette a kérdést, hogy miért van szükség a rekord hosszúságú, mintegy 250 oldalas javaslatra. Még jobban be akarja biztosítani a kormány a saját pozícióját, hogy az irányítást központilag biztosítani lehessen? A javaslat szerint minden hatalom a miniszter és főigazgató kezében összpontosulna - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a javaslat alapján új előléptetési és javadalmazási rendszert vezetnek be, de az nem derül ki, több pénzt akarnak fizetni vagy kevesebbet.
Kitért arra is: egyedül a Mi Hazánk szorgalmazza, hogy a parlamenti képviselők kettős vagy többes állampolgársága legyen nyilvános. Most akár az is előfordulhat, hogy valakit megválasztanak miniszterelnöknek és csak utólag derül ki, egy másik ország állampolgára.
Közölte: a Mi Hazánk nem támogatja a javaslatot.
Zárszó
Farkas Örs államtitkár zárszavában megköszönte azoknak, akik vették a fáradtságot és végigolvasták a javaslatot. Célként jelölte meg, hogy a titkosszolgálatok dolgozóinak munkáját támogató, kiszámítható jogszabályt alkossanak.
Azt mondta, hogy azok a vádak, amelyek a szolgálatok titkosszolgálati célú felhasználására vonatkoztak távol állnak a valóságtól és a saját állományuk sem így gondolja. Utalt arra, hogy a szolgálatoknál dolgozni kívánók száma 2022 óta jelentősen megnőtt.
Azt a megjegyzést is meglehetősen furcsának tartotta, hogy ne becsülnék meg a dolgozókat anyagilag. 2022 óta "masszívan" megemelt fizetések vannak, mindenki ezzel tud számolni.
Jelezte, a minisztertől rengeteg jogosítvány átkerül a főigazgatóhoz, az a jó, hogyha ők a keretekkel foglalkoznak és a vezetők szakmai alapú döntéseket hoznak.
Szólt arról is, hogy a poligráfos vizsgálatot pontosítja a javaslat, meghatározzák milyen konkrét esetekben lehet használni.
Magyarország kiberbiztonságáról
Államtitkár: Magyarország biztonságát erősíti tovább a javaslat
A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkára azt mondta, a társadalom digitális átalakulásával, a határokon átnyúló információ-megosztással az elektronikus információs rendszerek az állampolgárok, a közigazgatás és a mindennapi élet központi szereplőjévé váltak. Ez a fejlődés a kiber-fenyegetettség bővüléséhez vezetett, az elmúlt években egyértelműen az internetes tér lett a támadások egyik legfontosabb terepe, ez alól nem jelentenek kivételt sem a kormányzati, sem a más, kritikusnak nevezett infrastruktúrák - mutatott rá.
Közölte, tárcája arra vállalkozik, hogy hazai kiberbiztonsági szabályozásokat és az ehhez kapcsolódóan, az európai uniós irányelvek implementációjából fakadó szabályozási feladatokat egy jogszabályban kodifikálja. Ezzel egyidejűleg azok a vállalatcsoportok, illetve kritikus infrastruktúrák, amelyek kibervédelme legalább annyira fontos, mint az államé, iránymutatást kapnak a hatékony védekezéshez - tette hozzá.
Kifejtette, a törvényjavaslat két korábbi jogszabályt egyesít és aktualizál, továbbá a kibervédelem és az incidenskezelés területén pedig egy hatékony, gyors reagálású mechanizmust hoz létre. Hozzátette: ez a piaci szereplőknek lehetőséget jelent, az állami szférának pedig olyan támasztékul szolgál, amely a mostanihoz képest sokkal erősebb védelmet nyújthat.
Úgy összegzett, a javaslat Magyarország biztonságát tovább erősíti, amely különösen fontos a mostani háborús helyzetben.
Fidesz: az új kihívásokra ad komplex választ a törvényjavaslat
Halász János (Fidesz) értékelése szerint a törvényjavaslat az új kihívásokra összehangolt, komplex és rugalmas válaszokat ad, ezért támogatandó.
Kiemelten fontosnak nevezte a nemzeti elektronikus adatvagyont, valamint az azt kezelő információs rendszereket, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban az alapvető szolgáltatások nyújtására használt elektronikus információs rendszerek fenyegetéseinek mérséklését. Ezt teszi ez a törvényjavaslat - mondta.
Jobbik: fontos, hogy legyen egy egységes és erős szabályozás
Lukács László György (Jobbik) elsődleges fontosságúnak nevezte, hogy Magyarország kiberbiztonsága javuljon, hiszen az életnek megkerülhetetlen részévé vált, hogy az állampolgárok online térben adataik megadásával élik életüket.
Elmondta, az ország korábban előkelő helyen állt a kiberbiztonsági területén, voltak azonban adatszivárgások, adatvesztések, így Magyarország a kiberbiztonsági indexen a hatodikról a 35. helyre esett vissza. Ezért is fontos, hogy legyen ezen a területen egy egységes és erős szabályozás, és bízik benne, hogy ezzel a törvényjavaslattal ebbe az irányba lépnek - közölte.
A képviselő azt mondta, vissza kellene lépni a hús-vér világba, mert akkor lesz a magyar adatvagyonnak egy olyan magja, amely fizikálisan védhető.
Kiberbiztonság, digitális állampolgárság
Lezárta a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés, amely a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő törvények módosításának általános vitájával folytatta munkáját.
KDNP: Magyarország biztonságát erősíti a törvényjavaslat
Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a törvényjavaslat előremutató, Magyarország biztonságát erősíteni tudja. A veszélyek korában fontosak az ilyen javaslatok - jegyezte meg.
Kitért arra, a digitalizáció számos előnnyel jár, ugyanakkor hatalmas adat- és energiamennyiségekkel dolgozunk. Példaként hozta fel, hogy ha Gréczy Zsolt (DK) elküld egy képet, vagy bárki küld magáról egy képet, az egy hűtőszekrénnyi energiát fogyaszt.
Hozzátette: online adatot lopni ma már legalább annyira jövedelmező, mint fizikai értéktárgyakat ellopni; az IMF friss jelentése szerint globálisan 2023-ban 12 milliárd dollár veszteség érte a vállalatokat és az egyéneket a kibertámadások miatt.
Kiemelte, hogy a magas szintű állami szervekre vonatkozó kibervédelmi szabályokat kiterjesztik a többségi állami befolyás alatt álló gazdasági szervezetek elektronikus információs rendszereikre is.
Mi Hazánk: a törvényjavaslat nem teszi elszámoltathatóvá a bigtech cégeket
Novák Előd (Mi Hazánk) azt mondta, a törvényjavaslat célszerűség oldaláról nézve megfelelő irányba mutat, a hatálya alá tartozó állami és kritikus szervezeteknek kötelezővé teszi a magasabb szintű informatikai védelmet, és meghatározzák az ellenőrző szervek hatásköreit és a pénzügyi forrásokat, például a kiberbiztonsági felügyeleti díjat.
Aggályosnak nevezte, hogy a javaslat lehetővé teszi,hogy a kormányszervek naprakészen betekintsenek a domainszolgáltatók nyilvántartásaiba, megismerjék a weboldalak tulajdonosainak adatait. Azt is kifogásolta, a kiberbiztonsági hatóság elektronikusan korlátozhatja az online tartalmakhoz történő lakossági hozzáférést, ez pedig visszaélésre, megfélemlítésre ad lehetőséget, a kormány korlátozhatja a politikai véleménynyilvánítást.
Novák Előd szerint hiányzik a javaslatból a jelenkor legnagyobb kiberbiztonsági kockázata, a bigtech multinacionális vállalatok elszámoltathatósági szabályai, pedig ez lenne a legfontosabb elvárás ettől a törvénytől.
Jelezte, frakciója ebben a formában nem tudja támogatni a javaslatot.
Gréczy Zsolt: Bese atya pártja senkinek ne osszon erkölcsi javaslatokat
Gréczy Zsolt azt mondta, "Bese atya pártja úgy gondolja, hogy velem kell szórakoznia Nacsa képviselő úrnak". Undorító, amit Nacsa Lőrinc óvatosan sugalmaz, miközben egyik képviselőtársa levetkőzött a Playboynak, egy másik fideszes képviselőt in flagranti kapott el a felesége - tette hozzá.
Elmondta, vele semmilyen botrány nem volt, 27 bírósági ítélet és több millió forint kártérítés rendezte az ügyet. Bese atya pártja senkinek ne osszon erkölcsi javaslatokat - mondta.
Az elnöklő Latorcai János szerint a képviselő olyan oldalvizekre próbálta terelni a vitát, amely nem méltó a Házhoz.
Az alelnök az általános vitát lezárta.
Zárszó
Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta, örül, hogy a képviselők témával kapcsolatos viszonya egy irányba mutat, a felmerült kérdések inkább technikaiak.
Elmondta, a domainszolgáltatók nyilvántartása most is nyilvános, de azt szerinte nem kell magyarázni, hogy egy honlap mögötti személy feltárása egy bűnügyi szervnek miért érdeke. A honlapok korlátozására a gyermekpornó oldalakat említette.
Közölte, a techcégeket tagállami szinten szabályozni lényegében lehetetlen kihívás.
A digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő törvények
Kormány
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hangsúlyozta, hogy az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése a kormány kiemelt céljai közé tartozik. Ennek érdekében született a digitális állampolgársági törvény, amely új korszakot nyitott az állami szolgáltatások digitalizációjában - idézte fel.
Hozzátette, a törvény megteremtette a digitális állampolgárság program (dáp) alapjait, amely a mobilos ügyintézési formát helyezi előtérbe. A digitalizáció egyik legfontosabb eszköze ugyanis a mobiltelefon, amelyen a magyarok több mint 89 százaléka internetezik - jelezte.
A kormány célja, hogy az ügyintézést a lehető legegyszerűbbé, leggyorsabbá és leghatékonyabbá tegye, ennek érdekében a jövőben nem kell magunknál hordani okmányainkat - közölte, hozzátéve: a dáp applikációba már most letölthető a személyi igazolvány, de a jövőben egyik fizikai okmányunkat sem kell magunknál tartani.
Emlékeztetett arra, hogy az alkalmazásban már most elérhetjük személyes adatainkat, 2025. februártól pedig le is lehet tölteni, majd hitelesítve továbbküldeni számos okmányunk adattartalmát. Az applikáció népszerűségét mutatja, hogy már csaknem 300 ezren töltötték le, a digitális állampolgárok száma pedig a 100 ezerhez közelít - jegyezte meg.
Szavai szerint a javaslat a digitális állampolgárság törvény és a kapcsolódó ágazati törvények módosításával tovább pontosítja az eddig bevezetett rendelkezéseket, másrészt az uniós szabályozással is harmonizálja azokat.
A lejárt személyi igazolványok cseréje továbbra is díjmentes lesz, a többi okmányt pedig fizikai formában csak kérés esetén állítják majd ki, 14 éven aluliaknak ingyenesen, a nyugdíjasoknak kedvezményesen - közölte.
A fizikai okmánykibocsátás mérséklése a környezeti terhelést is csökkenti, a kormány számítása szerint így évi 11,1 tonna műanyag és 1,2 tonna papír felhasználását lehet megspórolni - mondta.
A digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő törvények módosításának általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.
Fidesz: a fejlesztés nem állhat meg
Kiss János (Fidesz) kiemelte: a javaslat célja, hogy a magyar állampolgárok ügyintézése a lehető leghatékonyabbá és legegyszerűbbé váljon. A digitális állampolgárság program felhasználóbarát alapokra helyezi a közigazgatást, online alapokra költöztetve az okmányokat és az ügyintézést is - jelezte.
A program előnyeit méltatva is hangsúlyozta azonban, hogy a fejlesztés azonban nem állhat meg, a javaslat ezért a legfontosabb okmányok letölthetővé tételével bővíti az eddigi szolgáltatásokat.
A digitális állampolgárság program önkéntes alapon működő, a magyarok élethelyzeteihez igazodó digitális szolgáltatás - összegzett, hozzátéve: a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot.
DK: nem szabad felhigítani az adatvédelmi szabályokat
Gréczy Zsolt (DK) arról beszélt, hogy pártja a javaslat alapvető irányával egyetért, nemcsak környezetvédelmi okokból, hanem azért is, mert a digitális adatkezelés a modernitás megjelenése. Jelezte azonban azt is: nem lehet felhigítani az adatvédelmi szabályokat.
Értékelése szerint korábban Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője sem tudta eloszlatni az adatvédelmi aggályokat. Vigyázni kell azzal, hogy a mindenkori államhatalom ne tudjon létrehozni minden emberről úgynevezett személyiségprofilt - figyelmeztetett.
Nehezményezte azt is, hogy a szolgáltató nemcsak állami szerveknek fog adatokat biztosítani, hanem bankoknak, biztosítóknak, közszolgáltatóknak is. A javaslat az állam digitális szolgáltatásait ellenőrző hivatal felállítását is ígéri, de ennek még nyoma sem látszik - jelezte. A DK szerint a törvény alapkoncepciója előremutató, de biztonsági aggályok miatt nem támogatják azt - közölte.
KDNP: Magyarország élen jár a digitális állampolgárság terén
Nacsa Lőrinc (KDNP) támogatandónak nevezte a bürokrácia csökkentését, az állammal történő kapcsolattartás egyszerűsítését. Magyarország jelenleg is élen jár a digitális állampolgárság terén - emlékeztetett, kiemelve az Egészségablak alkalmazást.
Hozzátette, a digitális állampolgárság program célja az állampolgárok életének megkönnyítése. A legfontosabb változás az, hogy a jövőben már nem lesz szükség magunknál tartani okmányainkat, azok ugyanis februártól letölthetővé válnak - méltatta a javaslatot, kiemelve: a fizikai okmánykiadás csökkentése segíti a környezetvédelmet is.
Végre a szolgáltatások igazodnak az állampolgárokhoz - jelezte, majd felidézte, hogy az előkészítés során felmérték az állampolgári igényeket is. Kiemelte azonban azt is, hogy a digitális állampolgárság programhoz nem lesz kötelező csatlakozni.
A KDNP-frakció támogatja a javaslatot - jelezte.
Jobbik: a digitalizáció választható legyen, ne kényszer!
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka amellett érvelt, hogy a digitalizáció legyen választható, ne pedig kényszer a kormányzat részéről. Szerinte a kormányoldal fetisizálja a digitalizációt, "technooptimista révületbe" került, holott több millió olyan ember él Magyarországon, akinek "borsódzik a háta" a kényszerként bevezetett digitális megoldásoktól.
Felhívta a figyelmet arra: a papíralapú igazolványok megszüntetésével az állam azt várja el, hogy mindenki rendelkezzen okostelefonnal, illetve internetszolgáltatással.
Digitális fogyasztóvédelmi stratégia és mesterséges intelligencia stratégia megalkotását sürgette, kiállt a készpénzhasználat mellett és felhívta a figyelmet a digitalizáció veszélyeire, a személyiségprofil felállításának kockázatára és az online banki csalások növekedésére is.
Mi Hazánk: a kormány az emberek szabadságának csorbítására készül
Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy értékelt: a javaslattal a kormány az emberek szabadságának csorbítására készül, ráerőlteti az emberekre a digitalizációt, miközben hátrány éri azokat, akik meg akarják tartani megszokott igazolványaikat.
Felhívta a figyelmet a digitális rendszerek kockázataira, hangsúlyozva, hogy bizonyos online támadások ellen lehetetlen biztos védelmet nyújtani. Norvégiát hozta példaként, ahol szerinte visszafordultak a teljes digitalizációtól, felismerve annak veszélyeit, és többek között a készpénzhasználat védelme érdekében hoztak törvényeket.
A digitalizáció gyerekekre és fiatalokra gyakorolt negatív hatásaira is felhívta a figyelmet, helyesnek nevezve, hogy a kormány korlátozta az iskolai mobilhasználatot. Szerinte azonban ez nem elég, további lépéseket kell tenni ebben az ügyben, akár olyan készülékekkel, amelyeken a közösségi média nem érhető el.
A Mi Hazánk szabadságjogi és az emberek mentális egészségét érintő okokból nem támogatja az előterjesztést - jelentette ki.
Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.
Államtitkár: nem lesz kötelező a digitális eszközök használata
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: a digitalizáció nem a kormány döntése miatt következik be, a javaslattal a világban zajló folyamatokra reagálnak. A digitális állampolgárság applikáció célja, hogy az állampolgárok mindennapjait könnyebbé tegyék - hangsúlyozta, kiemelve, hogy nem készül személyiségprofil és semmilyen plusz információhoz nem jut az állam.
Jelezte azt is, hogy az applikáció használata nem lesz kötelező, megmarad a személyes ügyintézés lehetősége a kormányablakokban, és meg lehet tartani az igazolványokat is.
A készpénzhasználat témája nem tartozik a törvényjavaslathoz - jelezte, hozzátéve, hogy nem ellenzik a készpénzhasználatot, viszont szerinte ebben az ügyben "nem szabad átesni a ló egyik oldalára sem". | A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokról tárgyalt az Országgyűlés | A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó törvényeket érintő kormányzati javaslatokról is tárgyalt kedden az Országgyűlés. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-polgari-nemzetbiztonsagi-szolgalatokrol-targyalt-az-orszaggyules/439421 | null | true | null | null | Hírklikk |
Nehéz másra gondolni, mint hogy a Fidesz-közeli üzleti körökhöz tartozó rádióknak próbál kedvezni a médiahatóság a budapesti kereskedelmi rádiók számának alacsonyan tartásával. A fővárosban jelenleg mindössze három kereskedelmi adót lehet fogni széles körben, miközben bő tíz éve ez a szám még nyolc volt. A most működő három rádió közül pedig legalább kettőnek egyértelműen kormányközeli tulajdonosa van.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frekvenciagazdálkodását már korábban is érték kritikák. A hivatal, egészen pontosan annak ügydöntő szerve, a médiatanács ugyanis elég egyértelműen a kormánynak kedvezően sáfárkodik ezekkel a szűkös erőforrásokkal.
Emlékezetes történet volt, hogy az MSZP-közeli országos adó, a Neo FM bedőlése után nem indítottak versenytársat az akkor még kormánybarát Simicska Lajos rádiójával, a Class FM-mel szemben, hanem inkább szétosztották a felszabadult frekvenciákat. Később pedig, amikor Simicska ellenséggé vált, százmilliókról mondott le az NMHH, csak nehogy az egykori Fidesz-pénztárnoknál maradhasson az akkor már egyetlen országos kereskedelmi rádió*Amit egyébként ekkorra már eladott Simicska Lajos érdekköre, de politikai körökben attól tartottak, hogy visszakerülhet hozzá az adó.. Közben sorra írtak ki olyan frekvenciákra pályázatot, amelyekkel Andy Vajna újonnan indult Rádió-1-e jogi kiskapukat kihasználva kvázi országossá válhatott. A legutóbbi furcsa húzásuk pedig az volt, hogy szemet hunytak a tavaly életre hívott fideszes médiaalapítvány jogszerűtlen működése felett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa egy rádió nem megfelelő kézben van, nem számít a közpénzLegalább 700-800 milliós bevételről, de akár ennek a duplájáról mondhatott le az állam, csak azért, hogy ne a Class FM szóljon az országos frekvencián.
Bár az NMHH honlapján nem egyszerű megtalálni a vonatkozó adatokat, egy lekérdezhető táblázatból az látszik, hogy az elmúlt években a kínálat igencsak eltolódott a piaci alapon működő, hirdetésekből élő kereskedelmi rádióktól a jelentős részben közszolgálati műsorokat sugárzó közösségiek irányába. Hét éve 10 kereskedelmi rádió mellett tucatnyi közösségi működött az országban, 2017-ben viszont már 6-19 volt az arány.
Azóta friss számokat nem tett elérhetővé a médiahatóság, de a nyilvántartásuk alapján úgy tűnik, hogy sokat nem változott a helyzet: jelenleg 17 közösségi adóra 7 kereskedelmi csatorna jut. Utóbbiak közül pedig három egyértelműen kormányközeli: az egyetlen országos adó, a Retro Rádió és az Alföldön fogható Gong a tavaly év végén gründolt fideszes médialapítványé, míg a Rádió 1 Andy Vajna tulajdonában volt*Utóbbi két különböző olyan frekvencián szól, amelyek körzeti médiaszolgáltatást tesznek lehetővé. Ezek közül pedig az egyikhez tulajdonosi szempontból nem volt köze a filmügyi kormánybiztosnak, de a frekvenciát úgynevezett hálózatba kapcsolódással átengedte a használatra jogosult cég a Rádió 1-nek..
A fővárosban különösen szembetűnő volt a piaci átalakulás. Miközben 2008-ban még nyolc kereskedelmi rádiót lehetett hallgatni Budapesten, és még 2012-ben is ötöt, jelenleg mindössze három érhető el: a Retro, a Rádió 1 és az épp február elején frekvenciát váltó, örök túlélő Sláger FM.
Persze arról lehet vitatkozni, hogy hány piaci alapon működő rádiót bír el egy 2-4 milliós piac. Könnyen lehet, hogy nyolcat már nem, de az szinte biztos, hogy három adó ekkora hallgatóközönség mellett kifejezetten kevés.
Ráadásul – még ha az üzleti logikából ez is következne – az elérhető adatok nem azt támasztják alá, hogy a piaci szereplők számának csökkenése javítja a cégek pénzügyi eredményességét. Az NMHH éves beszámolóiban ugyanis rendre feltünteti, hogy a médiaszolgáltatásra jogosult cégek milyen eredményeket értek el. Legutóbb pedig országos szinten a körzeti rádiókat fenntartó vállalatok alig több mint negyede termelt profitot, ami kifejezetten alacsony arány. Ennél jóval több nyereséges vállalat volt 2011 és 2013 között, amikor sokkal több körzeti rádió működött.
Mindezek fényében tényleg elég nehezen érthető, hogy miért tartja ilyen alacsonyan a kereskedelmi rádiók számát az NMHH, különösen, hogy az államnak az ilyen adókból van csak bevétele. A közösségi rádiók – amelyektől speciális műsorrendet követel meg a hivatal – ugyanis nem fizetnek a frekvencia használati jogáért, a nagyobb kereskedelmi adóknak viszont minden évben tízmilliókat kell kicsengetniük médiaszolgáltatási díj formájában.
Azaz a médiahatóság százmilliókról mond le azzal, hogy a közösségi adókat preferálja a kereskedelmiekkel szemben. Ráadásul ágazati elemzők szerint mindezt politikai okokból.
A budapesti kereskedelmi adók háttérbe szorítása mögött ugyanis az egyetlen logikus magyarázat az lehet, hogy nem szeretnének a kormányközeli adóknak, illetve azok üzeneteinek újabb konkurenseket állítani. Ez a megközelítés nem lenne példa nélküli: Magyarországon azért nem volt bő másfél évig egyetlen országos kereskedelmi csatorna sem, mert az NMHH nem adott ideiglenes működési engedélyt a korábban Simicska Lajoshoz köthető Class FM-nek. Ezzel akkor szintén több százmillió forintot hagyott veszni a hatóság.
Jelentős változás pedig ebben a politikában nem is várható. Bár egy új kereskedelmi adó biztosan indul a nem túl távoli jövőben, egyrészt ezzel csak az idén év eleji helyzet áll vissza, másrészt a Media1 januárban arról írt, hogy ez is a néhai Andy Vajna üzleti köréhez kerülhet.
Az egyelőre rejtély, hogy a többi szabad frekvenciával mi lesz. Megkérdeztük az NMHH-t a frekvenciagazdálkodási tervekről, de konkrét válaszokat nem kaptunk, csak általánosságban írták le a folyamat menetét. Kapkodás láthatóan nincs a hatóságnál. A kereskedelmiként induló Lánchíd Rádió frekvenciájának pályáztatása például már közel egy éve felmerült, de azóta sem volt előrelépés, és sok jel nem mutat arra sem, hogy a Sláger FM-től néhány hete elvett sávra rövid időn belül tendert írnának ki. | Azért nem találsz több rádiót, hogy ne legyen konkurenciája a kormányközelieknek | Miközben 2008-ban nyolc kereskedelmi rádiót lehetett hallgatni Budapesten, és még 2012-ben is ötöt, jelenleg mindössze három érhető el. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190225/azert-nem-talalsz-tobb-radiot-hogy-ne-legyen-konkurenciaja-a-kormanykozelieknek/ | 2019-02-25 14:53:17 | true | null | null | G7 |
Az Európai Parlament 2014-ben az 1,7 milliárd eurós (hozzávetőleg 550 milliárd forint) költségvetésének 27 százalékát költötte képviselői juttatásokra. Ez az évi 474 millió euró (147 milliárd forint) magában foglalja a képviselők fizetését, az úti- és irodai költségeiket, valamint a személyzetük bérét. A fizetésükön kívül minden pénzt arra kapnak, hogy a képviselői megbízatásukat ellássák. Az elköltött összegekre vonatkozóan dokumentumokat nyújtanak be, amiket az uniós jog alapján elvileg megismerhetnénk. Azonban az Európai Parlament semmilyen adatot nem adott ki arról, hogy melyik EP-képviselő mikor és hogyan használta fel a költségtérítéseket. Úgyhogy az összes uniós tagállamban dolgozó egy-egy újságíró, köztük az Átlátszó munkatársa, közösen perelték be az Európai Parlamentet az Európai Bíróságon.
Most először fordul elő, hogy az unió valamennyi tagállamából érkező újságírókból összeállt csoport keresettel fordult az Európai Unió Bíróságához az Európai Parlamenttel szemben. A kollektív perlés oka könnyen érthető, ha az ember tudja, miről nem hajlandó semmit elárulni az EP.
Az európai parlamenti képviselőknek jár havi nettó kb. 2 milliós forintos fizetés (6 250 euró) – hogy ezt mire költik, az az ő dolguk. Ezen felül jár nekik – teljes útiköltség-térítés, – munkavégzéssel töltött naponként 90 ezer forint (306 euró) napidíj, ennek a fele, ha az EU-n kívül végeznek munkát, – havi 1,3 milliós (4 320 euró) általános költségtérítés (irodabérlet, telefon, számítástechnikai eszközök költsége, stb.), – és az alkalmazottaikra havonta maximum közel 6,5 milliós keret (21 379 euró). Az viszont nem az ő dolguk, hogy ezeket mire költik, mert arra kapják, hogy a képviselői tevékenységükkel kapcsolatban felmerült költségeiket fedezzék belőle.
Ennyi pénz persze könnyen hajlítja a gerincet – pár éve Németországban abból volt botrány, hogy a napidíjat úgy vették fel a képviselők, hogy aláírták a jelenléti ívet, majd hazamentek, de Nagy-Britanniában 2009-ben az ételköltségektől a lakásbérlésig mindenre kiterjedő visszaélésekre derült fény.
Vagyis nem alap nélküli azt feltételezni, hogy ezt a rengeteg pénzt nem sikerül mindenkinek szabályosan elkölteni. Pedig tőlünk kapják – az Európai Unió adófizető állampolgárainak pénzéből.
Az összeurópai információszabadságot célzó kezdeményezést – amely az "EP-képviselő-projekt/The MEP Project" nevet kapta – ez év nyarán hívta életre Anuška Delić szlovén újságíró, az ő koordinációja mellett fogtak össze az összes tagországból érkező újságírók, és adatigénylést nyújtottak be az EP-hez azt tudakolva, hogy a képviselőik hogyan, mikor és mire költik ezeket a pénzeket.
Az EP azonban semmilyen adatot nem hajlandó kiadni senkinek. Bevártuk az összes uniós tagállamból beadott adatigénylésre adott, az adatigénylést egységesen megtagadó választ, az ellen mindenki panasszal élt, amit minden esetben elutasítottak.
Pedig pusztán a képviselők általános költségtérítésére 3,2 millió eurót költ az Európai Parlament havonta (majd’ 40 milliót évente, vagyis 12 milliárd forintot).
Az EP az adatigénylés megtagadásában azt írta, hogy erre vonatkozóan semmilyen iratot nem tudnak megküldeni, mert az EP-képviselőknek semmilyen dokumentumot nem kell benyújtaniuk arról, hogy az általános költségtérítést mire használják, ugyanis az átalányösszeg, amit egy formanyomtatvány egyszeri kitöltése alapján utalnak nekik.
A többi kért adat kapcsán pedig az volt az elutasítás oka, hogy személy adatokat tartalmaznak a kért dokumentumok, meg egyébként is, sok munka lenne őket prezentálni.
Abban lehet csak bízni, hogy az Európai Unió Bíróságához fordulva orvosolható a jelenlegi helyzet. Ahogy Nataša Pirc Musar, az újságírók ügyvédje, korábbi szlovén adatvédelmi biztos fogalmazott:
"Mivel az Európai Parlament megtagadja a hozzáférést a kért dokumentumokhoz, gyakorlatilag ahhoz járul hozzá, hogy az EP képviselők bújtatottan költhessenek el közpénzt. Mi amellett érvelünk, hogy az újságírói adatigénylések elutasítását alátámasztó indoklásnak egyetlen uniós szabályzatban sincs alapja."
M. Tóth Balázs | Az Európai Parlamentet pereljük az EP-képviselők juttatásainak és költségelszámolásainak adataiért | Az Európai Parlamentet pereljük az EP-képviselők juttatásainak és költségelszámolásainak adataiért | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/11/20/az-europai-parlamentet-pereljuk-az-ep-kepviselok-juttatasainak-es-koltsegelszamolasainak-adataiert/ | 2015-11-20 12:17:42 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bangóné Borbély Ildikó az MSZP-ből megkérdezte Rétvári Bencét, hol fűthető a gyep a magyar focipályákon.
TAO-pénzből megvalósult eddig:
a gyirmóti,
a felcsúti,
a telki edzőközpont
és a szolnoki pálya fűthetősége.
A gyirmóti pálya 4500 férőhelyes, friss NB 1-es résztvevők, 2 milliárd forint közpénz ment el a 2,5 milliárdos pályára. A felcsúti katlan 3500 helyes, a 3,8 milliárdos összegből 2,7 milliárd volt közpénz. A 3750 fős szolnoki pályára 2 milliárd közpénz folyt el, az összköltség 2,5 milliárd volt.
A Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretén belül fűtést kapott:
Békéscsaba (2500 fő, 1,125 milliárdos beruházás),
Dunaújváros,
Mezőkövesd (5000 fő, 1,25 milliárd közpénz) és
Zalaegerszeg (11 200 néző, 1,25 milliárdos beruházás) pályája is.
A 2020-as labdarúgó Eb megrendezéséhez, valamint az igazolt sportolók több mint 75 százalékát lefedő labdarúgás versenyszerű és szabadidősport-jellegű gyakorlása címszó alatt pedig az alábbi pályák kaptak fűtést:
Fradi (22 ezer néző, 19,5 milliárdos beruházás),
MTK (5322 fő, 6,3 milliárdos projekt),
Debrecen (20 340 férőhely, 13,5 milliárd),
Győr. | Kiderült, hány focipálya gyepszőnyege fűthető Magyarországon | Hiánypótló összeállítás arról, hol meleg a fű akkor, amikor egyébként hideg van. Felcsút természetesen ilyen hely. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/02/06/kiderult-hany-focipalya-gyepszonyege-futheto-magyarorszagon/ | 2017-02-06 10:55:00 | true | null | null | 24.hu |
Kolovics János ?csupán? a harmadrendű vádlottja a hivatali vesztegetés és hűtlen kezelés miatt indult büntetőpernek. A határozat nem jogerős, mert Kolovics János fellebbezett az ítélet ellen. A határozatot pénteken, a Pécsi Törvényszéken hirdette ki a háromfős büntetőtanácsot vezető bíró, dr. Barkaszi Attila.
Az elsőrendű vádlott, egy volt szigetvári városházi képviselő viszont az ítélet értelmében börtönbe kell, hogy vonuljon, ha jogerősen is így határoznak, a Pécsi Törvényszék pénteki ítélete ugyanis Z. L. M.-re kétéves, letöltendő börtönbüntetést mért.
A másodrendű vádlott, a Szigetvárt polgármesterként 2010-2014 közt vezető Kolovics János nevelt fia volt, M. G.-t is bűnösnek találták, de ő ?csupán? pénzbüntetést kapott, 1 millió 50 ezer forintot kell megfizetnie. M. G. egy, a szigetvári önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság vezetője volt.
És tulajdonképpen éppen ez az ügy. Kolovics polgármestersége idejére esett ugyenis, hogy ? jogszabályváltozások miatt – a város víziközmű-szolgáltató cége más szolgáltató cégekbe olvadt be. A helyi képviselő-testület azonban úgy döntött, hogy a különös jelentőségű nem víziközmű-vagyonelemek – például a szigetvári gyógyfürdő, és az amellé épült szálloda – maradnak Szigetvár tulajdonában. Ezek működtetésére viszont új gazdasági társaságot kellett létesíteni, ez meg is történt, amelynek vezetőjének M. G.-t nevezték ki.
A vád éppen arról szólt, hogyan is történt mindez. A volt polgármester ugyanis mindenképpen a nevelt fiának kívánta az állást. A szigetvári képviselő-testület néhány tagja azonban ezt nem akarta megszavazni, és nem is csináltak ebből titkot. Kolovics ezért több képviselőt is megkörnyékezett a vád szerint, miután a döntéshez minősített többségre volt szükség. Csakhogy nem talált megértő fülekre.
Nem így az elsőrendű vádlott esetében, aki bár szigetvári képviselő volt, az ő élete is úgy alakult, hogy külföldön volt kénytelen dolgozni.
A polgármester őt is megkereste, hogy jöjjön haza a szavazásra, és nyomjon igent M. G. mellett.
A képviselőnek Kolovics ennek a célnak az elérésére egy önkormányzati kocsit is biztosított azért, hogy külföldről haza-, majd és visszautazhasson.
Így is történt, és meg is lett a minősített többség: 2013 októberében a szigetvári fideszes képviselők többsége megszavazta az új gazdasági társaság megalapítását és M. G. ügyvezetővé való kinevezését ennek a társaságnak az élére.
A polgármester nem is maradt adósa a mellé(jük) álló képviselőnek: 2014 januárjában éppen a nevelt fiának adta ki utasításba, hogy a képviselőnek a magánvállalkozásával kössön egy, 3,8 millió forint értékű vállalkozási szerződést. A fiú pedig megtette, amire utasították.
A vád része az is, hogy a volt képviselő cége a munkát nem végezte el, a cégvezető azonban a teljesítésigazolást kiállította, ami alapján kifizethették a vállalkozói díjat. | Hivatali vesztegetés: egy év felfüggesztett Szigetvár volt fideszes polgármesterének | <p><span style="font-size: 14pt;">Kolovics János ?csupán? a harmadrendű vádlottja a hivatali vesztegetés és hűtlen kezelés miatt indult büntetőpernek. A határozat nem jogerős, mert Kolovics János fellebbezett az ítélet ellen. A határozatot pénteken, a Pécsi Törvényszéken hirdette ki a háromfős büntetőtanácsot vezető bíró, dr. Barkaszi Attila.</span></p> | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2018/06/hivatali-vesztegetes-egy-ev-felfuggesztett-szigetvar-volt-fideszes-polgarmesterenek/ | 2018-07-02 13:41:31 | true | null | null | Szabad Pécs |
Hűtlen és hanyag kezelés Szegeden? | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/04/Hutlen-es-hanyag-kezeles-Szegeden | 2010-04-15 14:54:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
|
Dr. Horváth Sándor, a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség szóvivője arról tájékoztatta a Kemma.hu-t, hogy az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette, kábítószer-kereskedelem bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt indult ügyben az Esztergomi Járási Ügyészség vádiratot nyújtott be azzal a férfival szemben, aki a bódító kristályt, kábítószert fogyasztotta, és árulta, valamint illegálisan tartott lőfegyvert az albérletében.
A vádirat szerint a férfi 2023. évben és 2024. év elején Tokodaltárón és Nagysápon egy új, pszichoaktív vegyületet tartalmazó anyagot alufóliába, kiporciózva árult. A férfi legalább 7 fogyasztónak árulta az anyagot, amelyből 344 ezer forint jövedelemre tett szert.
Végül 2024. február 13-án a férfitől eladásra, valamint alkalmanként saját fogyasztásra is tartott királyt lefoglalta a nyomozó hatóság. A férfi kristályt és kábítószert is fogyasztott, valamint alkalmanként a magának vásárolt marihuánából, ellenérték fejében adott át két ismerősének.
Az elkövető nagysápi tartózkodási helyén a 2024. február 13-án történt lefoglalásig illegálisan megszerzett működőképes lőfegyvert és lőszereket tartott birtokában. Az ügyészség a vádiratban fegyházbüntetésre, közügyektől eltiltásra, 344 ezer forint összegű vagyonelkobzásra, a lefoglalt kristály, kábítószer és lőfegyver elkobzására tett indítványt. | Kábítószer-kereskedelem felsőfokon | A férfi összesen 344 ezer forintot harácsolt össze a drogbizniszből. A kábítószer-kereskedő ámokfutása azonban most egy jó hosszú időre véget ért. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/kabitoszer-kereskedo-illegalis-fegyvertartas | null | true | null | null | KEMMA |
Hiába büszke arra Orbán Viktor, hogy a felcsúti stadion építéséhez nem vettek igénybe állami pénzt, az építtető alapítványhoz befolyt több milliárdos társasági adókedvezmény közpénznek számít.
„A mi akadémiánk, amely nem pályázik nemzetközi babérokra, köszöni szépen, a saját utánpótlás-nevelésének meg az ide érkező magánadományoknak köszönhetően – közhasznú alapítványként – áll a lábán.” – mondta Orbán Viktor az általa alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia honlapjának adott interjújában. Az általa magánadományokként megnevezett források jelentős része azonban nem egészen az. Az akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, ahogy arról korábban már írtunk erről, 2012-ben úgy számolt, hogy mindössze 810 millió forintot áll majd önrészként, 2,7 milliárd forint pedig társasági adókedvezmény formájában folyik be a kasszába.
2011. július 1-je óta társasági adókedvezmény (TAO) vehető igénybe, ha a vállalkozások támogatják az úgynevezett látvány-sportágakat, vagyis a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát és a jégkorongot. A támogatás céljai törvényben meghatározottak, ezért a szakszövetségekhez, amatőr és profi sportszervezetekhez, közhasznú alapítványokhoz befolyó pénzt utánpótlás-nevelésre, a képzéssel összefüggő feladatokra, a sportrendezvényekhez szükséges biztonsági követelményeket szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, meghatározott beruházásokra, felújításokra, illetve személyi jellegű ráfordításokra lehet költeni. Tehát stadionépítésre is. 2012-ben 15 milliárd forint folyt be a focicsapatokhoz TAO-ból, ebből 2,8 milliárd Felcsútra került, vagyis több mint amire számítottak. 2013-ra az MLSZ 2,2 milliárd forintos támogatást javasolt az alapítványnak.
Orbán Viktor téved, amikor azt mondja, hogy a társasági adókedvezmény magánadomány. Valójában közjogi értelemben közpénz, állami támogatás, a bevezetésekor így kellett engedélyeztetni az Európai Bizottsággal. Másképpen fogalmazva, ha nem lenne, akkor adó formájában be kellene fizetniük a cégeknek, vagyis ez a bevétel hiányzik az államkasszából. Ugyanúgy állami támogatás, mint a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó 1 százalékos felajánlások, az már csak részletkérdés, hogy a pénz az adóhivatalon keresztül jut el a támogatotthoz, vagy csak igazolást kell róla kiadni. Szóval, amikor Orbán Viktor azt mondta ugyanebben az interjúban, hogy „minden klub kap állami támogatást a stadionjára, egy klub van, amelyik nem, ez pedig mi vagyunk”, akkor ismét tévedett.
Arról nem is beszélve, hogy az MLSZ nyilvántartása szerint voltak olyan cégek, amelyek milliárdos nagyságrendben támogatták a TAO-n keresztül a felcsúti futballt, de az már nem számít nyilvános adatnak, hogy pontosan mely cégekről van szó. (A hatályos magyar törvények szerint nem tartozik az adófizetőkre, hogy a kieső adóbevételt hova csorgatják.) Éppen ezért azt sem tudjuk, hogy kik voltak az üzleti élet azon szereplői, akiket a miniszterelnök, saját bevallása szerint, politikai pozíciójából fakadó helyzeti előnyéből adódóan meg tudott győzni arról, hogy ez az ügy fontos. Ez a helyzet azonban óhatatlanul felveti azt a kérdést is, hogy vajon az érintett cégek nem azért adták-e ezt a pénzt, mert tudták, hogy a miniszterelnöknek szívügye a felcsúti foci, így abban bíztak, hogy más ügyekben számíthatnak Orbán Viktor személyes jóindulatára? Egy nyilvános céglista segíthetne eloszlatni a kételyeket - az erre vonatkozó betekintési kérelmünknek a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány azonban mindezidáig nem tett eleget. | Felcsúti stadion: nem csak magánadományokból épül | Hiába büszke arra Orbán Viktor, hogy a felcsúti stadion építéséhez nem vettek igénybe állami pénzt, az építtető alapítványhoz befolyt több milliárdos társasági adókedvezmény közpénznek számít.„A mi akadémiánk, amely nem pályázik nemzetközi babérokra, köszöni… | null | 1 | https://atlatszo.blog.hu/2013/08/14/felcsuti_stadion_nem_csak_maganadomanybol_epul | 2013-08-14 11:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Balaton;hajózás;Rogán Antal;
2019-08-23 08:25:00
Rogánék alá kerülhet a balatoni hajózás
A céget 2008-ban kapták meg a tóparti települések, most visszaveszi az állam.
Tőkeemeléssel újra minősített többségi állami tulajdonba kerülhet a Balatoni Hajózási Zrt.-t (BAHART). A magyar állam valamivel több mint 75 százalékos, vagyis mindent eldöntő tulajdoni hányadot kíván szerezni a cégben tőkeemeléssel, amiről a társaság augusztus 27-i rendkívüli közgyűlésén fognak dönteni a jelenlegi többségi tulajdonos tóparti önkormányzatok - írta a térség közszolgálati portálja, a hirbalaton.hu. Az állami tulajdonosi jogok gyakorlója várhatóan a Rogán Antal „minisztériuma” alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. lesz, így a jövőben a cég, illetve a miniszter dönthet a balatoni hajózás kérdéseiről.
Az önkormányzatoknak el kell fogadniuk a döntést egy korábbi megállapodás értelmében, így viszont már nem lesz érdemi beleszólásuk a hajózási társaság jövőjébe. Ezért az érintett települések egy része szeretné névértéken felajánlani részvényeit az államnak, amely így tovább növelheti részesedését a társaságban. A tóparti, kikötővel rendelkező önkormányzatok hajdan azért kérték tulajdonba a BAHART-ot, hogy így garantálják a Balaton-régió stratégiai fontosságú cégének egyben tartását, megakadályozva a nyereséges üzletágai, értékes ingatlanjai kimazsolázását.
Az önkormányzatok a 2008-as ingyenes vagyonjuttatáskor, amikor a korábban megszerzett 51 százalékos tulajdoni hányaduk mellé megkapták a BAHART maradék 49 százalékát is, végrehajtottak egy rövidtávú 580 millió forintos tőkeemelést. Vállaltak ugyanakkor egy hosszú távú, nagyobb összegű tőkeemelést is, amit források szűkében azonban nem hajtottak végre a többször kitolt határidő ellenére sem.
Idén év elején az állam már nem adott több haladékot. Az 1,42 milliárd forintos tőkeemelési kötelezettség végrehajtását kérte, vagy annak elengedéséért cserébe közel 35 százaléknyi részvényhányadot. Az érintett balatoni települések az utóbbit választották, amely döntéssel azt is vállalniuk kellett, hogy ha a részvényessé vált állam a jövőben tőkét akar emelni, azt megszavazzák. | Rogánék alá kerülhet a balatoni hajózás | A céget 2008-ban kapták meg a tóparti települések, most visszaveszi az állam. | null | 1 | https://nepszava.hu/3047413_roganek-ala-kerulhet-a-balatoni-hajozas | 2019-08-23 10:25:00 | true | null | null | Népszava |
A rendőrség megtisztulásáról és az államot szolgáló rendőrök fontosságáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap délelőtt Budapesten. A kormányfő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának tisztavató ünnepségén, a budai várban mondott beszédet, amelyben kijelentette: vége annak a világnak, amelyben a jog a bűnelkövetők pártját fogta, és amelyben bárki azt hihette, hogy a bűnözők összefonódtak a rendőrséggel.
A kormányfő hozzátette: annak a világnak is vége, amikor a rendőr a jámbor egyszerűség szinonimája volt, és amikor az ország jó karban lévő, 40 évesen nyugdíjba vonuló embereket látott a rendőrökben. "Ma már a becsületesen dolgozó, magasan iskolázott és a végsőkig elkötelezett embereket" láthat a társadalom a rendőrökben - mondta.
Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy sok még a teendő, messze még az az idő, amikor "ferencjóskásan azt mondhatnánk, minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve". Még mindig sokan vannak ugyanis - folytatta -, akik nem érezhetik kellő biztonságban családjukat, vagyonukat, ezért sok és nehéz munkájuk lesz az új rendőröknek. A rendőrök azonban szövetségesként számíthatnak a kormányra - tette hozzá.
Orbán a rendőrök előtt szónokol
Orbán kijelentette: egy ország akkor lehet erős és sikeres, ha megfelelő államberendezkedéshez és gazdasági rendszerhez az állami szolgálatot teljesítők odaadása és becsületessége társul. Bár szerinte két év alatt nagy eredményeket értek el, az tiszavirág-életű lenne, ha a rendőrök nem végeznék el becsülettel a munkájukat. "A legjobb törvény sem ér egy fabatkát sem, ha nincsenek hazaszerető és elkötelezett védelmezői a rendnek" - mondta Orbán Viktor.
A korábbi Rendőrtiszti Főiskola, amely idén január 1-jétől az NKE egyetemi karaként működik tovább, a korábbi hagyományok folytatásaként tartotta tisztavatási ünnepségét a budai várban. A végzett hallgatók a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba, a honvédelmi tárca vezetője és a tábornoki kar jelenlétében tették le a tiszti esküt.
A karon idén 76-an végeztek bűnügyi, gazdaságvédelmi, igazgatás- és határrendészeti szakirányokon, ők a rendőrséghez kerülnek. A többi végzős közül ketten a büntetés-végrehajtáshoz, 11-en az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz mennek, 21-en pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tisztjei lesznek. | Orbán: Már nem cimborál a rendőrség az alvilággal | A rendőrség és az alvilág összefonódásának felszámolásáról beszélt vasárnap Orbán Viktor az új rendőrtisztek avatási ünnepségén a budai várban. Orbán előtt délelőtt 76 tisztet avattak: a kormányfő azt mondta nekik, hogy az új rendőrök szövetségesként számíthatnak a kormányra. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/06/rendortiszteket-avatott-orban-viktor-a-budai-varban | 2012-06-24 10:56:00 | true | null | null | Origo |
Sorozatunkban arra kértük kollégáinkat, hogy válogassanak legfontosabb 2023-as cikkeikből, és írjanak hozzá bevezetőt vagy utóiratot, ha például az adott témában jelentős fejlemény történt az első megjelenés óta. Visszatekintő 2023: ez volt az év a Szabad Európa munkatársai szerint. Ez a cikk eredetileg 2023. szeptember 26-án jelent meg.
Szakmai szervezeteket és cégeket kérdeztünk arról, mik a tapasztalataik a júliusban elindult hulladékkoncessziós rendszerről. Szerintük hibás szemlélet, hogy a Mol koncessziós cége csak a nagy és a közepes cégekre koncentrált, a kicsikkel nem törődtek. „Ezek a kis cégek és az általuk gyűjtött anyagok nagyon hiányoznak” – mondta egy szakértő. Az informatikai rendszer az utolsó pillanatban készült el, emiatt is akadozik az anyagáramlás, a hulladékhasznosítók egy része nem kap utánpótlást.
„Ki az, aki úgy gondolja, hogy teljesen zökkenő- és problémamentesen, mint forró kés a vajban, indult el a koncessziós rendszer? Tegye fel a kezét!” – tette fel a kérdést szeptember 20-án Runtág Tivadar, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) anyagáram- és termékigazgatója a myCEPPI által szervezett közép-európai műanyagipari találkozó résztvevőinek.
Miután a műanyag-feldolgozó ipar szereplői közül senki sem jelentkezett, Runtág Tivadar megjegyezte: „Én sem tettem fel a kezem.”
Ezután azt a kérdést tette fel, hogy kinek nem vitték el a lakása elé kirakott szemetet a koncessziós rendszer júliusi indulását követően. Ismét nem jelentkezett senki.
A Szabad Európa kérdésére, miszerint a MOHU számára ezek szerint az a siker, hogy nem omlott össze egy korábban jól működő rendszer július 1-jén, azt válaszolta: vitatkozna azzal, hogy mennyire működött hatékonyan a régi rendszer.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
Van tennivaló
„Ha jól működött volna a rendszer, akkor nem lenne ötven százalék felett a lerakóban ártalmatlanított hulladék aránya. Nem is beszélve arról a mennyiségről, ami még lerakóba sem kerül” – mondta.
Runtág Tivadar szerint a júliusi átállás zökkenőmentessége jó alap, de nemcsak arról van szó, hogy tovább kell görgetni azt a szekeret, ami már magától fut, hanem arról is, hogy le kell vinni ötven százalékról tíz százalék alá a lerakóba kerülő hulladék arányát.
Szerinte a feldolgozott hulladék arányát harminc százalék körülről 65 százalék fölé kell vinni, amihez komoly erőfeszítésekre van szükség, új beruházások és fejlesztések kellenek.
„A magyar háztartások negyven százalékában ténylegesen nem megoldott a szelektív gyűjtés, ezek komoly kihívás elé állítanak minket” – tette hozzá.
A szakember a koncesszió elindulásával kapcsolatban három problémakört azonosított.
Az igazgató szerint a MOHU IT-rendszere az induláskor gyengélkedett, volt, amikor nehezen lehetett regisztrálni vagy cikkszámokat megtalálni.
„Ez egy folyamatosan kialakítás alatt lévő rendszer, ami az utolsó pillanatban készült el, mert csak így tudott a jogszabályoknak megfelelni. Repülés közben javítjuk a motort, mert állandóan új igények érkeznek” – fogalmazott. Elmondása szerint egyfolytában javul a rendszer, egyre kevesebb a probléma.
Partnereik visszajelzése szerint az is gond volt, hogy nem érkezett meg a hulladék. „Sok hasznosító tette fel a kérdést, hogy hol az anyagom, miért nincs itt a hulladék. Az áramlás, ami ahhoz kell, hogy jól működjön a rendszer, elég döcögősen indult” – mondta. Runtág szerint júliusban egészen minimális hulladék képződött, augusztusban kicsit jobb volt a helyzet. Szeptembertől nagyobb ugrást vár.
Szerinte a hulladék eltűnésében az is közrejátszott, hogy a szereplők kivártak, meg akarták nézni, mi lesz a koncessziós rendszerből. De voltak olyan szereplők is, akik átkódolták, vagyis önkényesen átminősítették a hulladékot olyan típusura, amely nem tartozik a koncesszió hatálya alá, ezért szabadon értékesíthető.
A cégek hozzáállásában is változás történt, ami szintén hátráltatta az anyagáramlást. Runtág Tivadar szerint azok a szállítók, akik évtizedek óta jártak a hulladékkibocsátó céghez, és természetes volt, hogy felpakolják az anyagot, majd az előkezelőhöz vagy a hasznosítóhoz szállítják, hirtelen elkezdtek problémázni: „Nem képzeled, hogy a sofőr fogja felpakolni az anyagot?”
A koncessziós rendszer elindulásával kapcsolatban megjegyezte: „Nyilvánvalóan vannak érdekek, érdekellentétek, vannak lehetőségek, és ezekről beszélni kell.”
Ehhez kapcsolódóan: A minisztériumnak is feltűnt, hogy gond lehet a hulladékkoncesszióval
Eltűnt a hulladék
A Szabad Európa korábban arról számolt be, hogy a MOHU már feldolgozott, újrahasznosított alapanyag kidobására, pontosabban szemétlerakóban történő ártalmatlanításra utasította a partnereit egy e-mailben.
Ez azért furcsa, mert a kormány pont amiatt adta oda 35 éves koncessziós szerződésben a Molnak a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, hogy csökkentse a lerakókban elhelyezett hulladék mennyiségét, és növelje az újrafelhasználás útján ártalmatlanított hulladékok arányát.
A hulladék-újrahasznosító üzemeknek dübörögniük kellene, de nem ez a helyzet.
„Nem tudok tapasztalatokról beszámolni a rendszer indulásáról, mert eltűnt az anyag” – mondta kissé cinikusan a hazai hulladékpiac egy fontos szereplője, aki névtelenséget kért, mert félti kapcsolatát a MOHU-val.
„Nincs anyag. Viccesen azt is mondhatnám, hogy jó úton vagyunk a nulla hulladék irányába, vagyis a MOHU-nak sikerült csökkentenie a hulladékmennyiséget, most már működik az országban a megelőzés ” – mondta.
Beszélgetőpartnerünk szerint több oka lehet annak, hogy a hulladékhasznosítók nem kapnak anyagot, vagy csak nagyon keveset.
„A MOHU álláspontja szerint a hulladéktermelő cégek vagy be sem regisztráltak az új rendszerbe, vagy egyszerűen átkódolják a hulladékot a koncesszió alá nem tartozó gyártásközi selejtre, melléktermékre, tehát nem hulladékként szabadulnak meg tőle. Ezt egyébként meg tudom erősíteni, van erre példa a piacon” – tette hozzá.
Szerinte az is elképzelhető, hogy mivel a MOHU magasabb árat fizet, ha nagyobb mennyiségben vásárol anyagot, ezért a hulladékkibocsátók egyszerűen kivárnak, míg egy nagyobb szállítmányra való mennyiség gyűlik össze.
Azt mondta, hogy a MOHU alvállalkozói kevés anyagot gyűjtenek be, szerencsések azok a hasznosítók, amelyek nagyobb készleteket halmoztak fel a koncesszió indulása előtt.
„Ezek a cégek most is dolgoznak, de sokan leálltak, mert egyszerűen nagyon kevés az anyag. A MOHU-nak be kell indítani a haszonanyag-értékesítést a hasznosítók felé, mert most nem működik” – hangsúlyozta.
A szakember szerint nagy gond, hogy a MOHU informatikai rendszere többször összeomlott, és a koncesszió indulása óta nem működik megfelelően az IT-háttér.
„A MOHU informatikai rendszere nem volt felkészülve megfelelően a koncessziós rendszer indulására, ami logisztikai problémákat is okoz, akadályozza az anyagmozgást” – tette hozzá. Megerősítette a Szabad Európa korábbi hírét, miszerint sok cégnek Excel-táblázatban kell vezetnie a forgalmi adatokat.
Ehhez kapcsolódóan: Kormányhivatal: Sok vállalkozás csak néhány hónapra szerződött a Mol hulladékos cégével
Beszélgetőpartnerünk szerint az a legnagyobb gond a koncesszióval, hogy hibás elvek alapján épült fel az egész konstrukció: nem gondoltak például a kis begyűjtőkre. A kis szolgáltató cégek nem feleltek meg a pályázati kiírásnak, egész egyszerűen azért, mert a MOHU a nagyobb vállalatokra koncentrált.
„Úgy gondolták, hogy majd a nagy cégek behozzák a kicsiket alvállalkozóként a rendszerbe. Csakhogy ha egy olyan vállalat, amely leszerződött a MOHU-val, behoz egy kis begyűjtőt maga alá, akkor komoly kötbérteher mellett felelősséget kell vállalnia érte” – mondta forrásunk.
Ez azt jelenti, hogy a teljesítésért, a vállalt mennyiségért és a minőségért is felelősséget kell vállalnia a kis cég helyett.
„A legtöbben ezt nem vállalták, nem vállalhatták. Korábban e cégektől piaci alapon egyszerűen megvették az általuk gyűjtött anyagokat, és általában előkezelték. Most ez hiányzik a rendszerből. Ezért hiányoznak a kis begyűjtők, ami alapfeltétele a zökkenőmentes működésnek” – tette hozzá.
Beszélgetőpartnerünk szerint a nagyobb hulladékos cégek nagy része csak úgy tud rentábilisan működni, ha nagyobb hulladékkibocsátóktól szerzi be az anyagot. A kicsikhez, mint például egy falusi kisbolt, nem fognak kimenni, mert nem éri meg.
Ezeket a kisebb helyeken koncentrálódó, de összességében jelentősnek mondható mennyiségeket rendszerint az egy-két főt foglalkoztató kis begyűjtők hozták be a rendszerbe. „A koncessziós rendszerben ezek a kis cégek és az általuk gyűjtött anyagok nagyon hiányoznak” – mondta.
A szakma többsége azt szerette volna, hogy transzparens, általános, országos árak és objektív követelményrendszer mellett köthessenek szerződést a hulladékiparban működő cégek a Mol koncessziós társaságával.
Ehelyett zárt körű, meghívásos volt a pályázat. A MOHU egyéni szerződéseket köt: mindenki a tárgyalási pozíciójának megfelelő árat alkudhatott ki az alá-fölé rendelt szerződéses helyzetben. Sokan emiatt ellenálltak, és nem írtak alá.
Beszélgetőpartnerünk szerint a koncesszió indulása előtt ez egy közel háromezer szereplős versenypiac volt. A hulladékpiac szereplőinek voltak gyűjtési, logisztikai és raktározási együttműködései, illetve szállítmányozási útvonalai.
„Ezt felváltotta egy egy-kétszáz szereplős piac, akik leszerződtek a MOHU-val, plusz az alvállalkozóik. Sokkal kisebbek az együttműködési lehetőségek, mint korábban” – tette hozzá.
A hulladéktermelők és a szolgáltatók közé beékelődött egy mamutszervezet, a MOHU. „Ez az óriási vízfej pluszban még nem is egy hatékonyan működő rendszerre telepedett rá, hanem egy megbomlott piacra, ahol hiányoznak a korábbi üzleti kapcsolatok, nem működnek a korábbi partneri láncok, és eltűntek az első sorok” – mondta.
„A koncessziós rendszer a piaci információk alapján nehezen, döcögősen indult. Az informatikai rendszerek nincsenek készen, a hulladék elszállítása nehézkesen megy, a szerződött piaci szereplők a júliusi munkák visszaigazolásaként csak jelentős késéssel kapták meg a teljesítési igazolásokat, így arra számítanak, hogy a kifizetések is csúszni fognak” – közölte a Szabad Európával Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
Hozzátette: több tagtársuk is jelezte, hogy még mindig nincs szerződése, mert lassan haladnak a megállapodási és aláírási folyamatok. „Többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a MOHU kicsinek találja a cégüket, ezért nem kíván szerződést kötni” – tette hozzá a főtitkár.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: összeomló informatikai rendszer, megakadó anyagáram
Rövid határidők
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az Energiaügyi Minisztérium, a szabályozó hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a MOHU mennyire vonta be a szakmai szervezeteket a közös munkába.
Perlusz szerint a VOSZ a többi szakmai szervezettel közösen többször is felhívta a minisztérium és a Mol figyelmét arra, hogy a törvényben és a szerződésben rögzített határidők rövidek, nehezen tarthatók.
A főtitkár szerint így fordulhatott elő, hogy bár törvényileg és a szerződésben is rögzítve van, hogy 2022. december 31-ig a koncesszornak be kellett volna szereznie a szükséges engedélyeket és a kapacitáslekötési szerződéseket, a hivatalosan elérhető adatbázisok alapján a MOHU-nak a mai napig nincs engedélye, miközben a szerződött cégeket időközben újabb engedélyek beszerzésére kötelezték, amiről a koncesszió kiírásakor még szó sem volt.
A VOSZ tagvállalatai arról számoltak be, hogy többkörös pályázat útján választotta ki a MOHU azokat a cégeket, akikkel dolgozni szeretett volna. Ezek a tárgyalások nem fejeződtek be a tavaly december 31-i határidőre, a legtöbb szerződés az indulás előtti egy hónapban köttetett, és azóta is köttetnek.
„Hogy pontosan kivel szeretett volna a MOHU dolgozni, az nem transzparens. A piaci szereplők nem látják pontosan, hogy mi alapján döntöttek a szerződéskötésről vagy az elutasításáról” – tette hozzá.
A főtitkár szerint az előzetes egyeztetések és a kiírás alapján mindenki egyenlő feltételekkel szerződhet le, az árak pedig üzleti titoknak minősülnek, de sajnos ebben a tekintetben is érzékelnek komoly bizonytalanságot az ágazatban.
„Tagvállalataink visszajelzései szerint a cégek többségének fel sem ajánlották, sőt a MOHU kategorikusan elutasította a szerződés időtartamát tekintve az eltérést a két plusz két évtől, mégis voltak olyan cégek, amelyek fél vagy öt évre köthettek szerződést” – mondta.
Arra is kíváncsiak voltunk, mi az oka annak, hogy több cég nem szerződött le a MOHU-val. „Tagjainkkal beszélve azt látjuk, hogy a nagyon kicsi cégekkel a MOHU nem is nagyon akart szerződni, azt javasolta nekik, menjenek be más cégek alá alvállalkozónak” – mondta.
A főtitkár szerint további ok, hogy a hulladékért adott úgynevezett ösztönző díjat a cégeknek a MOHU helyett kell finanszírozniuk mintegy kilencven napig.
„Ez a legtöbb cég likviditását veszélyezteti, a jelen gazdasági környezetben pedig csak olyan magas kamatok mellett tudnának hitelt felvenni a finanszírozáshoz, hogy nem tudják vállalni” – hangsúlyozta Perlusz László. Ezenkívül sokaknak gondot jelent a koncesszori fémkereskedelmi engedély miatti két és fél millió forint letétbe helyezése is.
„Vannak olyan vállalkozások, amelyek csak olyan hulladékkal kívánnak foglalkozni, amelyek nem tartoznak a koncesszori hulladékok hatálya alá, de sajnos tudunk olyan cégről is, amely végleg lehúzta a rolót. Elmondható, hogy sorra zárnak be a kis MÉH-telepek” – mondta.
A VOSZ szerint is eltűnt a hulladék a piacról: a meglévő beszállítók a töredékét tudják szállítani a megszokott mennyiségnek. A szervezet információi szerint nagy valószínűséggel külföldön értékesítik a hulladékot – elsősorban az értékes másodlagos nyersanyagot –, így nehéz helyzetbe kerülnek a hazai feldolgozók.
Bár a VOSZ erről nem beszélt, más forrásból úgy tudjuk, hogy elsősorban a fémhulladék esetében fordul elő egyre gyakrabban, hogy kisteherautóval átviszik az anyagot a határ túloldalán lévő szlovák MÉH-telepekre, mert ott leadhatják és jobb árat kapnak érte, mint itthon.
„A tapasztalatok alapján elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a kommunikáció és az egyeztetési folyamat – mind az esetleges további módosítások, mind a részvételi feltételek tekintetében – sokkal intenzívebb és átláthatóbb legyen, ami hozzájárulhat a hulladékvagyon felelős és hatékony kezeléséhez, a körforgásos gazdaság feltételeinek megteremtéséhez” – tette hozzá Perlusz László.
Brutális díjemelés
A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) a koncesszióval egy időben induló, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésének körülményeire kívánt reagálni lapunknak.
Ahogy beszámoltunk róla, korábban a cégek termékdíjat fizettek bizonyos hulladékáramok esetében, de elindul az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR), amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.
A gyártók az eddigi évi 85 milliárd forint helyett mintegy 240 milliárdot fognak fizetni, és nem az államnak, hanem a Mol koncessziós cégének, a MOHU-nak.
„A gazdaság szinte valamennyi szereplőjét érintő környezetvédelmi termékdíjas szabályozáshoz képest év közben került sor a jelentősen eltérő szabályok bevezetésére” – közölte a CSAOSZ.
A szervezet szerint a kormányrendeletnek tavaly novemberben ugyan volt egy társadalmi egyeztetési fordulója, de a megjelent végső változatot már nem előzte meg újabb.
„Talán ennek is köszönhető, hogy az idén március 14-én kiadott kormányrendeletet már két alkalommal módosítani kellett, de például a CSAOSZ-nak is vannak beadott változtatási javaslatai” – közölték.
Az EPR-díjtételek bizonnyal nem auditált alapadatok figyelembevételével és a szakértő szakmai szervezetek teljes kizárásával készültek. „Pedig a transzparencia a minimumkövetelmények része, hiszen a kötelezettnek joga van tudni, miért fizet, és mennyit” – közölte a szervezet. A CSAOSZ a díjtételek számításának megismerésére irányuló többszöri kérdésére sem kapott érdemi választ.
A szervezet szerint nemzetközi kitekintésben több anyagáram esetében is kiugróan magas díjtételeket határoztak meg, amelyek nyilvánvalóan versenyhátrányt okozó összetevők. Hozzátették, hogy az európai gyakorlathoz képest hiányzik a fogyasztói, illetve a gyűjtő- és szállítási csomagolások díjtételbeli megkülönböztetése, miközben a díjtételeknek az indokolt költségeket kell tükrözniük.
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója felidézte lapunknak, hogy még 2019-ben, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál indultak az egyeztetések az új hulladékrendszerről, majd a Technológiai és Ipari Minisztériummal folytatódtak, végül idén az Energiaügyi Minisztériummal zárulnak.
Vörös Attila szerint a kezdeti rendszeres szakmai egyeztető fórumokon a legtöbb érintett szervezet részt vett, még közös álláspontokat is ki tudtak alakítani a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek lehetséges működési modelljét illetően. Ha nem is volt teljes egyetértés, de piaci alapon gondolkodva nem álltak nagyon távol az álláspontok, lehetett volna tovább dolgozni azon a vonalon egy jó, hatékony, átlátható rendszeren.
„Sajnos a jogalkotó ezzel szemben ellentétes irányba, a koncesszió felé mozdult el. 2021 után gyakorlatilag megszűntek az egyeztetések, ha adhattunk is be észrevételt a társadalmi egyeztetésnek nevezett keretek között, a számos javaslatunkból érdemben egy sem ment át” – mondta a szervezet vezetője.
Vörös Attila szerint az új rendszer kialakításában az uniós irányelvi minimumkövetelmények beépítése lett volna a céljuk, ami az átláthatóság, az indokolt költségek, a nettó költségviselés elvének mentén a lehető legalacsonyabb költségszintet és a lehető legjobb hatékonysággal működő rendszert eredményezte volna.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
A szervezet szerint a MOHU szerepe különleges ebben a felállásban, hiszen a más uniós országokban működő EPR-rendszereket irányító szervezetek jellemzően nonprofit alapokon működnek, ezzel szemben a koncessziós társaság, a MOHU egy nyereségorientált gazdasági társaság.
„A nyereségorientáltságból adódóan – gyártói oldalról nézve úgy tűnik – nem valósul meg az a cél, hogy a lehető legolcsóbban oldjuk meg országos szinten a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek keretében az egyes hulladékáramok szelektív gyűjtését és hasznosíttatását” – közölte Vörös Attila.
A FÉSZ ügyvezetője szerint míg a nemzetközi jó gyakorlatok szerint a gyártók által finanszírozott és irányított szervezetben a célok a leghatékonyabban (és egyben legolcsóbban) tudnak megvalósulni, addig itthon a gyártók és az EPR-t irányító érdekellentétbe kerül a jogszabályi keretek miatt.
„Ez egy olyan adottság, amit csak a teljes játékszabály újraírásával lehetne feloldani” – tette hozzá.
Úgy gondolja, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a termelésben keletkező, szelektíven gyűjtött hulladékoknak eddig volt piacuk. A szolgáltatók szerződésben foglalt feltételek mellett piaci árat adtak ezekért a szelektíven gyűjtött, értékes anyagokért.
Az új rendszerben minden a koncessziós társaságé, a MOHU tulajdona, amelynek alvállalkozója csak begyűjti a cégektől, de az ellenértéket már a koncesszor határozza meg és közli a cégekkel. Ami eddig tárgyalási alap lehetett, az most egyoldalú döntés eredménye.
Vörös Attila szerint sok esetben akár ötvenszázalékos is lehet a bevételcsökkenés a koncesszió alá eső hulladékok eddigi értékesítési összegéhez képest.
„A teljes képhez hozzátartozik, hogy akad olyan, ma alacsonyabbnak becsülhető szállítási tétel, amit viszont a koncesszor vállal át, ezért az egyenleget majd akkor fogjuk tudni megállapítani, amikor lezárták az első számlázási periódust” – tette hozzá.
A kompenzációk bevezetése a korábbi szabadpiaci ártárgyalás helyett azonban mindenképp azt vetíti előre, hogy csökkenni fognak az élelmiszergyártók eddigi termelésközi hulladékértékesítési bevételei.
Az élelmiszergyártó vállalkozások komoly félelme, hogy bár technikailag működni fog a rendszer, biztosított lesz a hulladék elszállítása, de a feketedobozként működő EPR-rendszerben semmilyen kontroll nem fog hatni az EPR-díjakat alapjaiban meghatározó koncesszori költségekre a transzparencia, a tételes költségszámítások és a független auditok nélkül, ami a díjak további jelentős emelkedésével vagy akár a termelési hulladékok után adott kompenzáció csökkenésével jár majd.
Ehhez kapcsolódóan: A minisztériumnak is feltűnt, hogy gond lehet a hulladékkoncesszióval
Ellenállnak a fémesek
„Az általam képviselt egyesület tagjainak nagy része nem szerződött le a koncesszorral” – mondta Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke. Szerinte azok a fémkereskedők, akik fémkereskedelmi anyagra kötöttek koncesszori alvállalkozói szerződést, nem igazán oszthatják meg tapasztalataikat, mivel titoktartási kötelezettségük van.
„Hetven cég van az egyesületünkben. Adataink szerint fémkereskedelmi telepeinken nagyságrendileg hatvanszázalékos visszaesés tapasztalható a leadott hulladék mennyiségében. Ez ijesztő nagyságrend” – tette hozzá.
Szlávik Mónika szerint a 2008-as gazdasági válság idején sem volt ilyen szintű visszaesés, pedig akkor drasztikusan csökkentek a felvásárlási árak. Most nem ez okoz nehézséget, hanem az információhiány. „Sokan nem tudják, hogy mi nem tartozik a hulladékkoncesszió hatálya alá, vagyis milyen fémeket lehet továbbra is piaci alapon leadni a hulladékátvevő telephelyeken” – hangsúlyozta.
Az egyesület vezetője szerint ha nem sikerül megállítani vagy helyrehozni ezt a folyamatot, hamarosan számtalan hazai kisvállalkozás fog csődbe menni, egyre több hulladék fogja a természetben végezni, sőt az országot illegálisan elhagyó, értékkel bíró fémhulladék mennyisége is nagyságrendekkel fog nőni.
Korábban körülbelül 540 fémkereskedő volt Magyarországon. A telephelyeken a fém mellett papír- és üveghulladékot, akkumulátort is le lehetett adni.
„Ma az a helyzet, hogy a MOHU internetes oldalán 126 fémkereskedelmi telephely szerepel, azonban ezeknek csak egy részén lehet lakossági fémhulladékot vagy más, a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékot leadni” – mondta.
Szlávik szerint egyesületük álláspontja továbbra is az, hogy a természetes személyek birtokában lévő fémhulladék csak azon része tartozik a koncesszió hatálya alá, amely korábban a közszolgáltatás körébe tartozott: azaz a vegyesen és elkülönítetten gyűjtött fémhulladék. (Ezekért közszolgáltatás keretében korábban és most is házhoz megy a közszolgáltató.)
A szervezet szerint ezenfelül az EPR hatálya alá tartozó fémhulladékok tartoznak még a koncesszió hatálya alá. Ilyen a csomagolási fémhulladék, a hulladékká vált jármű és az elektronikai berendezés.
„Nagy problémát okozott a piacon az is, hogy egyesületünk is csak késéssel kapta meg azt az állásfoglalást az Agrárminisztériumtól, amelyben a koncesszióért felelős Energiaügyi Minisztérium kimondja, hogy a járművek karbantartásából, javításából származó fémhulladék nem a koncesszió része, és ugyanez érvényes az elektronikai eszközök karbantartásából, javításából származó fémhulladékra” – tette hozzá.
Nem mindenki elégedetlen
„Elsősorban papír- és műanyaghulladékban dolgozunk együtt a Mol koncessziós cégével. A MOHU részéről az együttműködés mindig konstruktív volt a szerződéskötés folyamatától kezdve” – mondta a Szabad Európának Karczub Mária, a Hamburger Recycling Hungary Kft. kereskedelmi vezetője.
Szerinte a Mol vállalatirányítási rendszerével még most is ismerkednek, azt viszont megtapasztalták, hogy teljesen máshogy működik egy olajcég, mint a hulladékpiac. A kereskedelmi vezető ezt a MOHU informatikai rendszerével kapcsolatban mondta, amelynek „összefésülése még mindig zajlik”.
A papírhulladék komplett előkezelésével és újrahasznosításával foglalkozó vállalatot eddig alapvetően nem érintette nagyon hátrányosan a koncessziós rendszer, hiszen széles tevékenységi kört fednek le, többek között lakossági kevertcsomagolás-válogató rendszert működtetnek, amely a Budapesten szelektíven gyűjtött műanyaghulladék nagy részét képes fogadni. Szintén ők dolgozzák fel a budapesti, szelektíven gyűjtött papírhulladékot, amelyet a MOHU értékesítési folyamatában a cégcsoportjuk tulajdonában lévő hazai papírgyárban hasznosítanak újra.
„Nincs rossz tapasztalatom a hulladékkoncesszió elindulása óta. A MOHU rugalmas, az anyagellátással sincs probléma, nagy mennyiségeket csinálunk” – mondta a Szabad Európának Wiedner Rudolf, a Vasi Consulting Kft. ügyvezetője.
A vállalat papír, üveg, fa és műanyag hasznosításával foglalkozik. Wiedner szerint – mint minden új rendszer bevezetésekor – most is vannak apró gyermekbetegségek, mint például a MOHU informatikai rendszere.
„Harminc éve élek Magyarországon, sok változást megéltem. A mostani koncessziós rendszer bevezetéséről nem tudok rosszat mondani” – tette hozzá. | Visszatekintő 2023: Hulladékkoncesszió: összeomló informatikai rendszer, megakadó anyagáram | Hibás szemlélet, hogy a Mol koncessziós cége csak a nagy és közepes cégekre koncentrált, a kicsikkel nem törődött. „Ezek a kis cégek és az általuk gyűjtött anyagok nagyon hiányoznak” – mondta egy szakértő. Az informatikai rendszer az utolsó pillanatban készült el, emiatt is akadozik az anyagáramlás. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/visszatekinto-2023-hulladekkoncesszio-osszeomlo-informatikai-rendszer-megakado-anyagaram/32736102.html | 2024-01-03 11:32:43 | true | null | null | Szabad Európa |
Technikai jellegű előírás, hogy a bank hitelezési tevékenysége során biztosítsa a megfelelő informatikai támogatottságot, csökkentse a folyamatokban tapasztalt jelentős kézi munkát. | Tízmilliós bírságot kapott a MagNet Bank - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/penz-es-tokepiac/2015/08/tizmillios-birsagot-kapott-a-magnet-bank | 2015-08-04 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Nagyképűsége lett Vizoviczki veszte?
A jelek szerint Vizoviczki László saját maga indíthatta el azt a büntetőeljárást, aminek vádlottja lett több volt rendőri vezetővel és egyenruhással együtt. A Pintér Sándor bizalmasának tartott tábornok, Horváth András leült a diszkócsászárral beszélgetni, és elmondása szerint Vizó előadta neki, hogy NNI-sek pénzért rendszeresen bizalmas és titkos adatokat adtak ki neki – ezt írta le egy titkosított, de az alól feloldott rendőri jelentésben a tábornok.
Két évet kellett várni annak a kérdésnek a megválaszolására, hogyan bukott be szórakozóhelyei miatt az éjszaka császárának is nevezett és évtizedeken át nyugodtan tevékenykedő Vizoviczki László, akit a Központi Nyomozó Főügyészség azzal vádol, hogy megvesztegetett több rendőri vezetőt és rendőrt.
A pestisracok.hu megszerezte a teljes nyomozati anyagot, amelyet folyamatosan leközöl majd. Indításképpen Vizó testőrének vallomásaiból szemezgetett, illetve nyilvánosságra hozott egy jelentést.
A Vizó-ügy
Vizoviczki Lászlót, aki saját bevallása szerint is mintegy 40 budapesti éjszakai szórakozóhelyet üzemeltetett, tavaly május 30-én vette őrizetbe a rendőrség. A nyomozó hatóság gyanúja szerint a férfi rendőri vezetőket vesztegetett meg azért, hogy érdekeltségeiben ne legyenek razziák, a konkurenseiében viszont annál inkább. Mindezért Vizoviczki jelentős összegeket fizetett rendőröknek a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint. A szervezethez a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) operatív nyomozása után került az ügy.
A Vizoviczkivel és társaival szemben indított korábbi, korrupciós bűncselekmények miatt indított eljárásról a KNYF leválasztotta és külön eljárásban vizsgálják a költségvetési csalással összefüggő bűncselekményeket. Ezekkel kapcsolatban merült fel, hogy a férfi megpróbálta befolyásolni az ügy érintettjeit, ami az ügyészség szerint alkalmas a „büntetőügyben elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban” megállapítására. Ezért Vizoviczki László újra előzetes letartóztatásba került és szeptemberig a rácsok mögött marad.
Az érdekes találkozó és annak jelentése
A titkosítás alól feloldott irat a Pintér Sándor belügyminiszter bizalmi emberének számító, az olajos nyomozásokat miniszteri biztosként felügyelő Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornok jelentése. Horváth a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) munkatársaként, tanácsadójaként 2012. január 6-án megkereste „Vizoviczki Lászlót, a szórakoztató- és vendéglátóiparban tevékenykedő nagyvállalkozót” és találkozót beszélt meg vele. Ezen Vizoviczki többek között azt mondta el a tábornoknak, hogy tud arról, hogy Horváth bent járt Radnainál, illetve hogy rávette Radnait, hogy a leszámolásos ügyekben elkövetőként őt és Portik Tamást jelölje meg.
Ez még mind semmi, mert a beszélgetés során Vizoviczki saját magára nézve is terhelően nyilatkozva elismerte, hogy rendőröket vesztegetett meg. „Előadta, hogy hosszabb ideje kapcsolatban áll NNI-sekkel, akik egy kis 'aprópénzért' rendszeresen titkos és bizalmas adatokról tájékoztatják. A kapcsolatról többes számban beszélt, úgy tűnt, hogy két főről lehet szó és utalás volt arra, hogy valamilyen vezető beosztást töltenek be.” Horváth András megjegyezte, közölte Vizóval, hogy soha az életben nem találkozott Radnai Lászlóval, ám Vizoviczki László szerint erről jegyzőkönyvet mutattak neki.
Hogy Horváth beszéljen Radnaival, nem lenne életszerűtlen, mert a 2000-ben az olajügyek feltárására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság jegyzőkönyvében a Papa néven ismert egykori nyomozó, Sándor István arról beszélt, hogy Horváth „kapcsolata” Radnai László, a Conticar Videoszolgáltató és Autókereskedelmi Kft. ügyvezető-tulajdonosa volt. Mindenesetre Radnai az ismerősei szerint rettenetesen büszke volt a birodalmára.
A teljes anyagon csámcsoghat a nyilvánosság Vizoviczki és társai ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) folytatta le a nyomozást. A hvg.hu megkereste a szervezet szóvivőjét, Nagy Andreát, hogy megtudja, vizsgálják-e, miként és kitől került ki a laphoz teljes nyomozati anyag, illetve hogy szolgálati titkot sértett-e valaki, valamint hogy a teljes akta kikerülése és nyilvánosságra hozatala nem veszélyezteti-e a büntetőeljárás sikeres lefolytatását. A KNYF szóvivője, Nagy Andrea azt közölte, hogy „a hivatkozott cikkben minősített adat nem szerepel, az ügyészség nem vizsgálja, hogy a nyomozás befejezését követően törvényesen kiadott iratmásolatokat ki és hogyan juttatta el a sajtó képviselői részére”.
Vizoviczki szereplését a hvg.hu által megkérdezett rendőri szakértők elég furcsának tartották. Szerintük különös, hogy az első találkozón beismerte, magas beosztású rendőröket vesztegetett meg, és hogy még csak nem is alkudott ki magának mentességet. De még ha ez hihető is, és nem tudta, hogy kivel ül szemben, és úgy dicsekedett, akkor pedig az nem világos, hogy egy operatív műveletbe miként került bele egy tábornok? – merült fel újabb kérdésként.
Horváth Andrást tavaly június 16-i hatállyal nevezte ki miniszteri biztossá a belügyminiszter. Feladata az 1990-es években elkövetett élet elleni bűncselekmények, illetve az úgynevezett olajos ügyekkel összefüggő élet és testi épség elleni, vagyon elleni bűncselekmények hatékony felderítésének és nyomozásának irányítása, koordinálása. A kinevezés ugyan fél évre szólt, de a Belügyminisztérium részéről a hvg.hu-val azt közölték, hogy azt Pintér Sándor meghosszabbítja.
A kinevezéskor a hvg.hu-nak egy volt rendőr azt mondta, hogy szerinte alkotmányossági problémákat is felvethet a dolog. Horváth feladatainak végrehajtása érdekében valamennyi érintett nyomozó szervezeti egységgel folyamatos és közvetlen kapcsolattartásra, egyeztetésre, továbbá adat-, információ-, illetve iratbekérésére jogosult, ami egy rendőr szerint példátlan hatalom a teljes kormányzati szervezeten belül. | Itthon: Nagyképűsége lett Vizoviczki veszte? | A jelek szerint Vizoviczki László saját maga indíthatta el azt a büntetőeljárást, aminek vádlottja lett több volt rendőri vezetővel és egyenruhással együtt. A Pintér Sándor bizalmasának tartott tábornok, Horváth András leült a diszkócsászárral beszélgetni, és elmondása szerint Vizó előadta neki, hogy NNI-sek pénzért rendszeresen bizalmas és titkos adatokat adtak ki neki – ezt írta le egy titkosított, de az alól feloldott rendőri jelentésben a tábornok. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140715_Nagykepusege_lett_Vizoviczki_veszte | 2014-07-16 16:50:00 | true | null | null | HVG |
Bajnai Gordon azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy az államfő ne írja alá a közérdekű adatok kiadásának új szabályairól szóló törvénymódosítást, hanem kérjen róla előzetes alkotmánybírósági vizsgálatot. Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség szerint a "sunnyogási törvényt" a fideszes kétharmad lóhalálában, a "trafikmutyi" után néhány nappal fogadta el. A módosítás ellehetetleníti a közérdekű adatok megismerését, a közpénzek felhasználásának nyomon követését.
Bajnai Gordon levelében azt is kifogásolja, hogy az előterjesztők nem indokolták meg a kivételesen sürgős tárgyalási rendet, és a változtatásokat a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Hivatkozik arra, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog korlátozása alkotmányos indok hiányában alaptörvény-ellenes.
A parlament kedden fogadta el azt a vasárnap benyújtott fideszes indítványt, amely szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket. Az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintésre azonban más, a közérdekű adat megismerését kezdeményező szervezetek vagy magánszemélyek nem jogosultak.
Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a "visszaélésszerű adatigényléseket", amelyek során az igénylő "általánosságban kér mindenféle adatot", és ezzel az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozza, nem kell teljesíteni, helyette pontosításra hívhatják fel az igénylőt.
Az ellenzéki pártok mellett civil szervezetek is bírálták a módosítást, az atlatszo.hu, a Budapest Intézet, a K-monitor, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International kilépett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szervezett antikorrupciós munkacsoportból. | Bajnai Ab-vizsgálatot kér Ádertől a sunnyogási törvény miatt | Bajnai Ab-vizsgálatot kér Ádertől a sunnyogási törvény miatt - Nem szeretnék, ha az államfő aláírná a közérdekű adatok kiadását nehezítő módosítást. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/05/02/bajnai_ab-vizsgalatot_ker_adertol_a_kozerdeku_adatok_miatt/ | 2013-05-02 12:36:06 | true | null | null | Index |
Az utolsó előtti töriest különlegesre sikeredett a Bodajki Művelődési Ház és Könyvtár nagytermében, ugyanis ez alkalommal nem Kozma Ferenc beszélt a megjelenteknek, hanem meghívta a környék egyik íróját, a Magyaralmáson nevelkedő, jelenleg Móron élő Polgár Péter Antalt, hogy mutassa be új, saját könyvét, melynek címe: A "demokratikus csendőrség": A kék ÁVO 1950-1975
- Nyolc évvel ezelőtt abbahagytam a történelemtanítást itt a Bodajki Hangszíntér Gimnáziumban és hiányzott az oktatás, tanítás, ezért kitaláltam valamit, aminek köszönhetően a fő munkahelyem mellett mégiscsak taníthatok történelmet. Szerettem volna a felnőttekkel több témát is átbeszélni, és így született a Töriestek sorozat, amely lényegében egyfajta népszerű történelem előadássorozat, Évente 4-5 alkalommal jövünk össze, és már 90-100 fő látogatónk is van eseményenként. Most azt találtam ki, hogy mi van, ha nem én beszélek, hanem más embereket hívok Bodajkra? Nem csak szerzőkről, írókról van szó, hiszen próbálok komoly budapesti, nemzetközileg elismert zenekarokat, koncerteket is ide szervezni - mondta Kozma Ferenc, gimnáziumi történelemtanár.
Az előadás során a szerző beszélt az ÁVH-ról, külön kiemelve a kötet címadóját, a kék ÁVÓ-t.
- A főhatóság egy hatalmas szervezet volt, vagy 28 ezer fővel, és annak egy része volt a kék ÁVÓ, mely hét, hét és félezer fővel állt fel, katonai szervezeti rendszerben, hasonló módon, mint a határőrség, amely szintén része volt az ötvenes években az ÁVH-nak, és persze volt egy harmadik része is, az operatív állomány, melynek tagjai nem viseltek egyenruhát.
A katonák története egyben hadtörténet is, ami az én érdeklődési területem, és bár az ÁVH-ról nagyon sokan írtak már könyveket, de a kék ÁVÓ-t eddig legfeljebb megemlítették, mondván, hogy volt és hogy egyszerű paraszt és munkás gyerekek, illetve sorkatonák alkották. Na én ezt a részt boncolgatom ennél sokkal részletesebben, így kiderül az is, hogy volt zöld, piros és kék ÁVÓ is, melyek közül a jelenlegi főszereplő a kék ÁVÓ onnan kapta a nevét, hogy a belügyi csapaterő fegyvernemi színjelzése a kék volt, így kék szín volt a sapkán, a váll-lapon és a parolin is. A másik amit kiemelnék a könyvből az sokakat meglep. Az alcímben ott van egy dátum: 1950-1975. De hogyan lehet ez, amikor a az ÁVH mint szervezeti egység megszűnt 1965 októberében? Nos ez is kiderül a könyvből - mondta Polgár Péter Antal szerző, akinek ez a hetedik könyve.
Megkérdeztük az írót arról is, hogy van-e valamilyen könyv előkészületben?
- Több is. Én 34 évig kamionsofőr voltam, két diplomával. Úgy szoktam mondani, hogy kamionozással teremtettem meg az értelmiségi létforma anyagi feltételeit. Hobbiból, hétvégente, a szabadidőmben gyűjtögettem az anyagokat a levéltárakban. A készülőben lévő könyvemről csak annyit, hogy ha Moldova megírhatta az A pénz szaga című könyvet 1985-86-ban, közölve a kamionsofőrök hazugságait, amit ő készpénznek vett, akkor most én megírhatom az igazi kamionos könyvet. Többek között ez az, amire most készülök - mondta a szerző, akinek az este folyamán a közönség és a Töriest szervezője is tett fel kérdéseket. Utóbbit megkérdeztük, mikor lesz újra előadás a történelem kedvelőinek?
- Előreláthatólag a legközelebbi Töriest most novemberben lesz, és a téma Mohács. Nagyon megváltozott az elmúlt 10-15 évben a mohácsi vész megítélése a tudományban. Kiváló kutatások vannak ebben a témában. A Pécsi Tudományegyetem, ahol és is tanultam, nagyon rászállt erre a témára és komoly vérre menő viták vannak körülötte. Ezt fogjuk bemutatni, és nem azt, ami benne van a történelemkönyvekben - árulta el Kozma Ferenc. | ÁVH: A demokratikus csendőrség évtizedeit elemezték Bodajkon | Kozma Ferenc 8 éve tart Töriesteket Bodajkon. November 5-én késő délután egy Töriest Speciál alcímű programmal készült a gimnáziumi történelemtanár, bemutatva egy, az ÁVH felépítéséről író szerzőt, Polgár Péter Antalt a történelemkedvelő, műértő közönségnek, a helyi művelődési házban. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kultura/2024/11/avh-a-demokratikus-csendorseg-evtizedeit-elemeztek-bodajkon | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Gaetz állítólag kiskorúval folytatott szexuális kapcsolatot, amiért fizetett is, emellett illegális kábítószereket használt. A napokban felmerült, hogy az ügyéről szóló jelentést nyilvánosságra is hozhatják. Gaetz végig tagadta az állításokat - írja a BBC.
Trump nagyra értékelte az erőfeszítéseit
Donald Trump a közösségi oldalán azt írta, nagyra értékeli Gaetz erőfeszítéseit, hogy igazságügyi miniszter legyen. Mint írta, szerinte volt képviselő nagyon jól csinálta, de nem akarta megzavarni a kormányzatot, amiért nagyon tiszteli. Gaetz pedig az X-en írta, továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy Donald J. Trump a történelem legsikeresebb elnöke legyen.
"Örökre megtisztelő lesz számomra, hogy Trump elnök úr engem jelölt az Igazságügyi Minisztérium élére, és biztos vagyok benne, hogy megmenti Amerikát" - tette hozzá Gaetz.
A kongresszusi etikai bizottság által folytatott vizsgálat számos - kábítószerrel, kenőpénzzel és szexszel kapcsolatos - állítással foglalkozott. A visszavonás előtti napon a képviselőház etikai bizottsága zárt ajtók mögött ülésezett, hogy megvitassa, nyilvánosságra hozza-e a Gaetzről szóló jelentést. | Mégsem Matt Gaetz lesz Trump igazságügyi minisztere | Matt Gaetz volt floridai kongresszusi képviselő visszavonta a legfőbb ügyészi posztra való jelöltségét, miután vita alakult ki arról, hogy nyilvánosságra kell-e hozni az ellene felhozott szexuális visszaélési vádakról szóló kongresszusi jelentést. A 42 éves férfi azt mondta, az esetleges jelölése körüli vita „igazságtalanul zavaró tényezővé vált” a leendő Trump-kormányzat munkájában. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/trump-miniszter-jelolt-visszalepett/10h2ylv | null | true | null | null | Blikk |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Finella Investment Kft. (a HTD Szaknévsor Kiadó Kft. jogutódja), a JRM Produkció Kft., a Liga TV, a Pupu Produkció Filmgyártó Kft. és a Nosztalgia-Design Kft. kartellezett a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által kiírt közbeszerzési eljárásokon. A cégeket összesen csaknem 82 millió (81 millió 970 ezer 500) forintra bírságolta a GVH. Az ügyet több mint két éve kezdte vizsgálni a versenyhivatal.
A GVH dokumentumaiból kiderül, hogy a Liga TV kezdeményezte 2013-ban, hogy a cégek egyeztessenek, mielőtt beadják a pályázatot az MTVA közbeszerzésére. A pályázatok konkrét formájára és tartalmára vonatkozóan egyeztettek, együtt készítették el a pályázatokat úgy, hogy a Liga TV minden esetbe mindannyiuk esetében alvállalkozóként vehessen részt az MTVA pályázatain. A cégek korábban különböző szálakon egyébként is kapcsolatban álltak már egymással.
A cél az volt, hogy a második pályázati körre már ne legyen ellenfele a Liga TV-nek. Ezt úgy akarták elérni, hogy a pályázat első körében az első négy helyen végeznek, így a Liga TV már versenytárs nélkül nyerte volna a második kört.
A bírság azért is érdekes, mert a sport és kulturális eseményközvetítést végző Liga Tv-nek az a V2 Investments Kft. volt a tulajdonosa, ami az Andy Vajna kaszinóit tulajdonló cégek tulajdonosa is a Luxemburgban bejegyzett Las Vegas Casino S.á.r.l. nevű cégen keresztül (részletesebben a Hvg.hu írt ezekről az összefonódásokról). Idén januárban az állami Antenna Hungária vette meg a LIGA TV mobil közvetítési szolgáltatási üzletágát, amit a GVH jóvá is hagyott.
Az MTVA 2013 novemberében hirdetett meg két közbeszerzést, amiért a cégek most büntetést kaptak. A pályázatok alapvetően SD és HD technológiát alkalmazó mobil közvetítőkocsik bérlésére vonatkoztak. Az ilyen közvetítőkocsikat különböző sport- és kulturális események (koncertek, színházi előadások), valamint egyéb események helyszíni közvetítésénél használják.
Egyenborítékban adták le az egyenpályázatokat
A GVH oldalán elérhető dokumentumokból az derül ki, hogy a kartellt egészen komikus módon bonyolították a cégek:
a közbeszerzési pályázatokat konkrétan ugyanolyan típusú borítékban adták be. A borítékon szereplő adatok feltüntetése, a címzés, valamint a használt betűtípus is teljesen megegyezett. Kizárólag az egyes vállalkozások bélyegzőlenyomata volt különböző. A cégek ajánlatai a megszövegezésben, a használt betűtípust tekintve, oldalszámozásban, terjedelemben, és a tartalomjegyzéket tekintve szinte teljesen megegyeztek.
A Liga TV képviseletében eljáró Váradi Vilmos, és a JRM képviseletében eljáró Rácz Gábor együtt adták be a pályázatokat. A HD közvetítőegységek bérlésére vonatkozó pályázatokat Váradi Vilmos, az SD közvetítőegységek bérlésére vonatkozó pályázatokat pedig Rácz Gábor adta le az ENYD, a közbeszerzési eljárást lefolytató társaság hivatalos helyiségében.
A két férfi több pályázó céget egyszerre képviselve adta be a papírokat. Ezzel kapcsolatban a dokumentumban ez a legérdekesebb rész: "Váradi Vilmos elmondása szerint ennek az volt az oka, hogy találkoztak Rácz Gáborral a Gyarmat utcában, amikor elindult a beadásra. Rácz Gábor látta, hogy szétcsúszik Váradi Vilmos kezében a tíz boríték, és felajánlotta, hogy segít. Ezért adták be együtt. Elmondta, hogy nem így történt volna, ha tudja, hogy ilyen jelentősége lesz ennek a mozzanatnak. Nem volt vita arról, hogy ő adja be a pályázatokat. Egyik cég sem kételkedett abban, hogy ez időben meg fog érkezni. Elmondta, hogy Rácz Gáborral napi szinten együtt dolgoznak, mert ő szállítási szolgáltatást nyújt nekik, ezért természetes, hogy találkoznak".
Szintén vicces részlet, hogy a pályázaton induló cégek közül olyan is volt, aminek bár tevékenységi körében szerepel filmes utómunka, videógyártás, de a fő tevékenysége "iparcikk jellegű bolti kiskereskedelem".
A nagyrészt lakberendezési cikkekben utazó Nosztalgia-Design Kft. egyik tulajdonosa a pályázatot beadó Váradi Vilmos, és a cég holnapján szereplő leírás alapján a cég története
Fifi kutyával, Kathy cicával, Brúnó és Bruna mackókkal kezdődött,
és a cég honlapja alapján elég nehéz felfedezni bármit, ami arra utalna, hogy a cég eséllyel indulhat az MTVA közbeszerzésén. A GVH-dokumentumokból az is kiderül, hogy a Nosztalgia-Design másik tulajdonosa Váradi felesége.
A szerencséjük az volt, hogy végül nem lett belőle semmi
A GVH az előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatok alkalmával több, a jogsértéseket alátámasztó bizonyítékot foglalt le, köztük a kartelezés közvetlen bizonyítékát, a Liga TV ügyvezetőjének jegyzetét.
A GVH a kiszabott bírság alapösszegének megállapításához a tenderek kiírási/ajánlatkérési értékének háromszorosát vette figyelembe, majd értékelte a súlyosító és az enyhítő körülményeket. A GVH a bírság nagyságának meghatározásánál – többek között – az alábbi körülményeket vette figyelembe:
a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó, az ajánlati árakra vonatkozó egyeztetés a versenyjog egyik legsúlyosabb megsértésének minősül, nemcsak a kiíró érdekei, hanem a közbeszerzéssel megvalósítani kívánt társadalmi érdekek szempontjából is;
a megállapodások végül nem valósultak meg, és ezáltal ténylegesen bekövetkezett piaci hatásuk sem volt.
A GVH figyelembe vette, hogy a Liga TV aktív felbujtói és szervezői szerepet játszott a jogsértőnek minősített magatartások kialakításában és összehangolásában. | Így nézett volna ki, ha Dumb és Dumber közbeszerzési kartellt szervez | Így nézett volna ki, ha Dumb és Dumber közbeszerzési kartellt szervez - Az akkoriban Andy Vajnához köthető Liga Tv-t akarták kitömni nagyon béna módon. Nagy bírság lett a vége. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/05/09/igy_nezett_volna_ki_ha_dumb_es_dumber_kozbeszerzesi_kartellt_szervez/ | 2016-05-09 11:38:00 | true | null | null | Index |
Azt állította Orbán Viktor (grúziai látogatásán), sőt köszönetét is fejezte ki ezért a georgiai miniszterelnöknek, hogy a georgiaiak nem engedték, hogy országukból egy második Ukrajna legyen.
Ezzel szemben a tény az, hogy ha az ellenzék nyerte volna meg a grúz választásokat, akkor sem lett volna az országból második Ukrajna, hiszen Putyin csak szláv testvérháborút vív (O. V. szíves közlése), amihez nekünk semmi közünk sincs, a grúzok pedig ugyebár nem szlávok. De akkor vajon miért tartott mégis Orbán egy második Ukrajnától? Talán mert a testvérháború helyett a hódító háború lenne a megfelelő kifejezés, csak valahogy sosem jön a szájára?
Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (miután bekérette a Külügyminisztériumba Svédország nagykövetét, mert a svéd miniszterelnök bírálta Orbán Viktor grúziai nyilatkozatát), hogy szólni kell olyankor, amikor egy többszörösen szövetséges állam kormányfője megkérdőjelezi, kinek az érdekeit képviseljük. "Itt mellékszereplők bohóckodására most nem is térnék ki, így a lengyel kolléga leninezését nem tartom olyan szintű megnyilvánulásnak, hogy akár foglalkozzunk is vele" - mondta Szijjártó.
Ezzel szemben a tény az, hogy Sikorski lengyel külügyminiszter (aki szerint Viktor a Lenin-rendre hajt) és Kristersson svéd miniszterelnök lényegében ugyanazt mondta, csak más szavakkal, hogy tudniillik Orbán az oroszok érdekeinek megfelelően lépett föl Grúziában. Hogy az éles kritika bohóckodás-e, az egy kérdés, hogy Lengyelország mellékszereplő-e, az egy másik. De a válasz mindkettőre az, hogy nem. Úgyhogy tényleg szólni kell Orbánéknak, nehogy eltévedjenek.
Azt állította Orbán Viktor (Bécsben, a Servus TV-nek adott interjújában), hogy Donald Trump elnökként soha nem indított háborút, és ahol éppen háború volt, azt mielőbb lezárta.
Ezzel szemben a tény az, hogy bár Trump valóban nem kezdett új háborút, Afganisztánban és Jemenben fokozta is az amerikai hadműveleteket, az Egyesült Államokat sokkal közelebb vitte egy nukleáris konfliktushoz Észak-Koreával, mint korábban bármelyik elnök, és az iráni nukleáris megállapodás felrúgásával növelte a háborús veszélyt a Közel-Keleten. Ugyanez a Trump ráadásul idén februárban kijelentette, hogy nem védené meg azt a NATO-szövetséges országot, amely nem költ eleget a hadseregére, sőt arra bátorítaná Oroszországot, hogy támadja is meg. Íme, a béke embere.
Azt állította a miniszterelnök (Bécsben, a Weltwoche című svájci hetilap által szervezett pódiumbeszélgetésen, amelynek másik résztvevője Schröder egykori német kancellár volt), hogy "Európa nem képes békét teremteni, csak háborút".
Ezzel szemben a tény az, hogy Európa nem teremtett és nem is folytat semmiféle háborút, csupán a megtámadottat segíti. A háborút Oroszország kezdte, Oroszország folytatja, és még Orbán politikai igazgatója, Balázs is csak azzal vádolta meg a közelmúltban Zelenszkij ukrán elnököt, hogy "országát háborús védekezésbe vitte". Főnöke szerint azonban védekezni is hiba, vagyis Európának magára kellene hagynia a védekezőt. És akkor valóban megszületik a hódító békéje. Az ukránok poraira.
- | A Lenin-rend hete | Hazugságvizsgáló | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256239_a-lenin-rend-hete | null | true | null | null | Népszava |
"Szegény Wermer András, ha megérhette volna..." - mondta egy korábbi fideszes potentát, amikor a HVG azokról a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról kérdezte, amelyekbe az Orbán-kormány az elmúlt hónapokban ripsz-ropsz belepakolt mintegy ezermilliárd forintnyi vagyont. Az első Orbán-kormány "Habony Árpádjának" neve azért került elő, mert ő volt a Millenáris megálmodója, amelyet a Fidesz emblematikus kulturális és propagandaközpontjává akartak tenni, majd valamiképp privatizálni szerették volna.
Nagy traumát okozott Wermerék számára, hogy a mű 2002-ben a váratlan kormányváltás miatt torzó maradt. Orbánék azonban nem akarnak még egy ilyen kataklizmát átélni, miközben láthatóan számolnak a választási vereség lehetőségével. Az újabb szűk esztendők veszélye azonban elhárult, hiszen a fideszes parlamenti többség éppen a napokban határozott arról, hogy - nyolc állami egyetemhez és a kormánypárt négy másik kulturális-tudományos műhelyéhez hasonlóan - a Millenáris is egy úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába kerüljön.
Évtizedekig biztos lábakon kell állnia a szellemi hátországunknak
- ragadja meg a lépés lényegét egyik fideszes forrásunk. Az Orbán-kormánytól eddig sem állt távol, hogy átláthatatlan intézményekbe szervezzen ki állami vagyonokat, ám a kétharmados törvénnyel létrehívott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal mindenképpen szintet lépett a Fidesz. Gyakorlatilag bebetonozza a kultúra és a tudomány területén mozgó holdudvarát, és semmi sem szab határt annak, hogy az állam számolatlanul stafírozza ki ezeket a közérdekűnek csúfolt alapítványokat.
Márpedig úgy tűnik, hogy ebben II. András király receptjét követik, aki szerint "az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség". A döntéseket pedig egy következő kormány sem tudja majd visszacsinálni, hiszen a Fidesz annak a lehetőségét is megteremtette, hogy az alapítói jogok a - kormány által kinevezett - kuratóriumra szálljanak. E testületek létrehozása után tehát már maga az állam sem szólhat bele azok működésébe, annál inkább a Fidesz, amelynek köreiből kerül ki a kuratóriumi tagok jó része. | Úgy bebetonozta kádereit a Fidesz, hogy egy kormányváltás után sem lehetne kirobbantani őket | Ezermilliárdos állami vagyont menekítettek ki, amelyet Orbán Viktorék tucatnyi egyetemi és egyéb alapítványnak juttattak. Ezzel akár évtizedeken át finanszírozni tudják saját szellemi hátországukat. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202045__egyetemek_es_alapitvanyok__veszendo_kozpenzjelleg__orban_tudosai__szellemlovasitok | 2020-11-05 18:48:00 | true | null | null | HVG360 |
Megjelent a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a fővárossal összekötő közúti fejlesztések megvalósításáról szóló kormányhatározat a csütörtök esti Magyar Közlönyben . A dokumentum szerint a kormány egyetért a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közúti elérhetőségének javításával, valamint felhívja az építési és közlekedési minisztert, hogy gondoskodjon a közútfejlesztési projekt területszerzési és terület-előkészítési feladatainak megindításáról és ellátásáról. Felelősként az építési és közlekedési minisztert nevezi meg a határozat.
A tárcavezetőnek a közúti projektben a kiviteli tervek rendelkezésre állását követően a kivitelező kiválasztására irányuló feltételes közbeszerzési eljárást meg kell indítania, valamint az ajánlati árak ismeretében előterjesztést kell készítenie a kormánynak a beruházás folytatásához szükséges kötelezettségvállalás mértékéről, valamint az ehhez szükséges forrás ütemezett biztosításáról.
Még szeptemberben jelentették be, hogy átfogó fejlesztés indul, kibővítik és felújítják a Ferihegyre vezető utat. A kormányhivatalok oldalára feltöltött dokumentum szerint a fejlesztésre azért van szükség, mert a Gyömrői út és a Ferihegyi repülőtérre vezető út a folyamatosan növekvő forgalmi terhelés elvezetését a jelenlegi kialakításával nem tudja a megfelelő szolgáltatási szinten biztosítani.
A fejlesztés az Üllői út - Határ út csomóponttól Budapest közigazgatási határán kívül, a Market Central bevásárlóközpont csomópontjáig terjed. A felújítások kezdete legkorábban 2026-ban várható, a teljes beruházást 3,5-5 év hosszúra becsülik, vagyis legkorábban 2030-ban adhatják át a forgalomnak. | Megjelent a kormányhatározat a ferihegyi gyorsforgalmi út fejlesztéséről | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/megjelent-a-kormanyhatarozat-a-ferihegyi-gyorsforgalmi-ut-fejleszteserol | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hazánk miniszterelnöke az uniós vezetők budapesti csúcstalálkozója alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján a migrációs krízis kezelése kapcsán nyílt lázadást hirdetett az Európai Bíróság a tagállamok szuverenitásába ütköző aktivista ítélkezési gyakorlata ellen. Kétségtelenül létező és a tapasztalatok szerint évtizedek óta rendszerszinten működő jelenségről van szó, aminek a lényegét legegyszerűbben úgy lehet megfogalmazni, hogy beletartozik minden olyan döntéshozatali eljárás, amikor az uniós bíróság a hatalmával visszaélve túlterjeszkedik az egyébként teljesen ellenőriz(het)etlen bírói funkcióin.
Idesorolandó elsősorban a jogszabályok szöveghű alkalmazásától való önkényes eltérés - úgymond "kreatív értelmezés" -, ami valójában új jog alkotását jelenti. Ugyancsak ez a helyzet, amikor az uniós bíróság egy adott kérdéssel kapcsolatos joghézag fennállása esetén már nem jogot alkalmaz, hanem annak hiányában valamilyen azon kívüli értéket vesz alapul a döntéséhez.
Ezek mellett a kifinomult eszközök mellett kifejezetten gátlástalan technika a tények átértelmezésén (meghamisításán) alapuló, valamint az érdemi indokolást egyszerűen mellőző ítélkezés. A hazánkkal szembeni migrációs perekben mindkettő előfordult.
Emlékezetes, hogy a luxembourgi uniós bíróság fogva tartásnak minősítette a röszkei tranzitzónás elhelyezést, holott az érintett migránsokat de facto nem fosztották meg a szabadságuktól, ugyanis oda önként léptek be, és ugyanígy vissza is térhettek volna Szerbiába, ahol nem voltak veszélynek kitéve.
Éppen ezért szemben az uniós bírósággal, az emberi jogok strasbourgi bírósága az előtte folyó Ilias és Ahmed-perben nem is tekintette fogva tartásnak a migránsok ott tartózkodását. Mindezek után pedig a napi 400 millió forint összegű, gigantikus migrációs pénzbírság fizetésére kötelező ítéletből egyáltalán nem derült ki, hogy a pénzbírság miért pont annyi, amekkora összegben azt az EU öt bírója kiszabta.
Semmilyen számszaki levezetés nem szerepel a döntés indokolásában. Az uniós migrációs jogszabályi rendelkezések átültetésének megtagadásával kapcsolatban az ítélet mindössze azokat az elvi szempontokat jelölte meg, amelyek a bírók szerint egy nagy összegű bírság alkalmazását alapozzák meg. De hogy ezekből miért épp az általuk meghatározott bírságösszeg következik, miért nem mondjuk a fele, vagy akár a duplája, az nem vezethető le az ítélet indokolásából. Az indokolási kötelezettség teljesítésének a hiánya az ítéletet önkényessé teszi és a tisztességes eljáráshoz való jog súlyos sérelmét jelenti.
Mindegyik módszerről megállapítható, hogy az elvi vezérfonala az "egyre szorosabb unió" megteremtésének doktrínája, a jogegységesítésre hivatkozva a föderalista integráció elmélyítése politikai szinten is. Az ilyen "eredményorientált" aktivista ítéletekből saját politikai program bontakozik ki. Tény, hogy az EU alapszerződései sem kifejezett felhatalmazást, sem egyértelmű tilalmat nem tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az Európai Bíróság lényegében hatáskört tulajdonítson saját magának arra, hogy végső igazságszolgáltatási fórumként aktív és meghatározó szereplője legyen a szuverén gazdasági, társadalmi és kulturális politikák alakításának.
Ilyen adottságokkal fokozott jelentősége lenne a bíróság önmérsékletre való készségének és képességének, annak elkerülése érdekében, hogy a hatáskörével visszaélve a saját preferenciáit normaképző értékekként kezelje, hiszen ezzel az igazságszolgáltatási legitimitását és hitelességét teszi kockára. A hatalmi visszafogottságnak azonban a személyi feltételei sincsenek meg, aminek a kialakulását a bíróság szervezetére és működésére vonatkozó szabályozás nem is törekszik kikényszeríteni.
Az Európai Unió Bírósága, annak elnöke, Koen Lenaerts totális és kontroll nélküli befolyása alatt áll, akiről ismert, hogy kivételes tehetséggel gyűjti be az információkat a rendszerben dolgozókról - a bíráktól az előkészítésben részt vevő személyekig -, és azután az így azonosított tulajdonságokkal, érdekekkel zseniálisan sáfárkodik.
Az egyes ügyekben eljáró bírók kijelölése abszolút az ő döntésén múlik, erre vonatkozóan nincs olyan automatizmus a bíróság igazgatási rendjében, amit egyébként a jogállamiság nevében a tagállami bíróságoktól rendre megkövetelnek. Egy-egy ügy rendszerint két hónapig nem is kerül bíróhoz, mert az előkészítő bürokrácia (az elnök irányítása mellett) dolgozza fel, és az alapján az elnök felméri az ügy kezelésének a reménybeli végeredmény szempontjából legoptimálisabb módját - beleértve az eljáró bíró(k) kijelölését is. Az elnöknek eleve meghatározó szerepe van a bírák megválasztását előkészítő szakmai tanácsadó bizottság tagjainak összeállításában, ezáltal szintén döntő befolyást tud gyakorolni magukra a bírói kinevezésekre is. Mindez garantálja a bírói testület tagjai többségének kritikátlan lojalitását az elnök által megszabott szervezeti működés és az egyes ügyek eldöntése vonatkozásában egyaránt.
A belső működésre rálátással rendelkezők tapasztalata szerint az egyes (fontos) ügyek eldöntése során gyakorlatilag hallgatólagos megegyezések jönnek létre a bírók között a saját ilyen-olyan preferenciájuk érdekében: egyik ügyben történő támogatásért cserébe a másik ügyben viszonttámogatást nyújtanak.
Lenaerts elnök aktivizmus iránti fokozott fogékonysága már 2002-ben nyilvánvalóvá vált, amikor még elsőfokú bíróként egy olyan ítélet megszületésében játszott kulcsszerepet, amit a másodfokú Európai Bíróság éppen aktivista jogi túlkapás miatt helyezett hatályon kívül. Emellett a föderalista elkötelezettségének hangot adva egy cikkében kifejtette azt a meggyőződését, hogy a tagállami szuverenitásnak és az azt megtestesítő alkotmányoknak nincs az európai jog szempontjából érinthetetlennek tekinthető magja.
Személyében tehát a föderalista bírói aktivizmus garanciáját tisztelhetjük, ráadásul kiemelkedő intellektuális és vezetői tulajdonságokkal.
Pedig az uniós igazságszolgáltatás hatalmi önmérsékletére különösen nagy szükség lenne olyan történelmi időkben, amikor az unió kereteit szétfeszíti a ráerőltetett föderális identitás minden területen és mindenáron történő érvényesítése.
A szerző ügyvéd, Európa-jogi szakjogász | Mérgező gyakorlat a föderalista bírói aktivizmus | Az unió bírósága nem pártatlan intézmény. A liberális bírói aktivizmus önálló hatalmi ág lett a jogon belül, ami aláása a jogbiztonságot és a közbizalmat. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/11/mergezo-gyakorlat-a-foderalista-biroi-aktivizmus | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nyugodtan pályázhatna a leggyorsabb ügyfélszolgálat díjára a sportfogadásokban utazó bet365. A Magyarországon szerencsejáték-szervezési engedéllyel nem rendelkező, máltai bejegyzésű weboldal még éjfél után is tíz perc alatt, ékes magyarsággal válaszolt egy játékos aggódó e-mailjére: hozzájut-e a pénzéhez a magyar szerencsejáték-törvény szigorítása után? Július elsejétől ugyanis a magyarországi bankoknak automatikusan vissza kell utasítaniuk minden internetes átutalási és kártyás fizetési megbízást, amelynek a kódja arra utal, hogy külföldi szerencsejáték-szervezés áll mögötte.Így a magyar fogadók elvileg nem tudják feltölteni a szükséges összeget a játékosszámláikra, és a nyereményüket sem kaphatják meg, ha külföldi szolgáltató honlapján játszanak.Egyelőre mégsem verik az asztalt dühös pókerjátékosok és megszállott sportfogadók.hirdetésA szerencsejátékok jelentékeny része évtizedek óta illegalitásban, de legalábbis szürkezónában működik Magyarországon, így a játékosoknak nincs könnyű dolguk az érdekérvényesítésben. A szolgáltatók ugyanakkor roppant rutinossá váltak abban, hogyan járjanak egy lépéssel az őket szorongató szabályozás előtt. Nem meglepő hát, hogy a bet365 ügyintézője villámgyorsan megadta a megoldást a nyeremény kifizethetőségére: virtuális pénztárcát kell létrehozni. Az ilyeneket kínáló pénzügyi szolgáltatókat egyelőre nem tudják elkapni Magyarországon.Ez akár egy újabb indok is lehetne a Revoluthoz és Wise-hoz hasonló pénzügyi vállalkozások szigorúbb magyarországi felügyelete mellett, ám határon átnyúló szolgáltatóként őket csak a székhelyükön illetékes hatóságok regulázhatják meg.De még ha be is kellene tartaniuk az itteni banki szabályokat, azokat is ki lehetne játszani.A HVG által megkérdezett szakértő szerint ugyanis a Magyarországon engedéllyel nem rendelkező internetes sportfogadó oldalak jellemzően nem a szerencsejáték-szervezési kereskedelmi kódot rendelik hozzá a fizetésekhez, hanem például a „videostreaming” vagy az „egyéb, máshova nem sorolt szolgáltatások” kódját. Félig még igazat is írnak: a fogadáskötéssel ugyanis a sportmérkőzések élő közvetítését is fel szokták kínálni. A nyereménykifizetést pedig nemes egyszerűséggel „termék-visszatérítésként” könyvelik el.A törvényalkotó nem tilthatja le ezeket a kódokat is, hiszen azzal – ágyúval verébre – a valódi streamingszolgáltatókat és webáruházakat is elüldözné a magyar piacról. A szakértő szerint a játékosokon rég nem a Szerencsejáték Zrt. keres a legjobban, hiába próbálja a kormány a jogszabályok erejével hozzá terelni őket. Csak az elkendőzött tranzakciók miatt nem látszik, hogy a nemzetközi szereplők jobban hasítanak. Bármilyen szemfülesek is a külföldi szolgáltatók, okozhat némi kellemetlenséget, hogy a magyar bankoknak vissza kell utasítaniuk a játékosszámlákról indított pénzügyi műveleteket.Habár a jogszabály azokat a fizetési számlákat említi tiltottként, amelyek engedély nélküli szerencsejáték tétjének be- vagy nyereményének kifizetésére szolgálnak, a blokkolásnak az egyéb kóddal ellátott tranzakciók is áldozatul eshetnek, legyenek álcázottak vagy valósak. A tiltott számlák forgalmát akkor is korlátozniuk kell a bankoknak, ha a mögöttük álló játékszervező nem azonosítható. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) a honlapján közzé kell tennie az érintett számlaszámokat, ám a szabályozás életbelépése óta eltelt csaknem négy hét után a lista még üres.A bankok egyelőre nem nyilatkoznak az új helyzetről, csupán az UniCredit mondott annyit, hogy a tiltás „az elvárásoknak megfelelően, megbízhatóan működik”. Kártyás tranzakcióknál a már említett kereskedelmi kódok, egyéb esetben a hatóság illegális számlákat tartalmazó listája alapján utasítják vissza a megbízást. Kártyás művelet esetén még egyetlen ügyfél sem panaszkodott náluk arra, hogy indokolatlan lett volna a korlátozás.Valószínűleg azért sem éreznek még sokat a játékosok az újfajta szigorból, mert a tiltás ellenére a legtöbb nemzetközi fogadóoldal és online kaszinó gond nélkül elérhető Magyarországról, többségében magyar nyelven is. Az SZTFH a honlapján ugyan több mint 300 tételes listán sorjázza az általa blokkolt honlapokat, ám ezek legnagyobb részét – technikai akadályra hivatkozva – igazából nem képes korlátozni. Különös ugyanakkor, hogy a legismertebb fogadóoldalak – mint például a bet365 és az Unibet – sem az engedélyezett társaságok, sem a blokkolt oldalak listáján nem szerepelnek.Ettől persze még nem legálisak. A játékosok nem kis részének viszont megér némi kockázatot, hogy ezeket válassza, mert gyakran nagyobb nyereményért, többfajta sporteseményre, jobb szolgáltatás mellett lehet náluk fogadni.A most életbe lépett szabályozást az USA szerencsejáték-politikájáról másolhatták, bár ott egyértelmű, hogy a különböző kódokkal ellátott játékfajtákra pontosan milyen szabályok érvényesek. A júliustól életben lévő magyar törvény azonban nem ad tájékoztatást például arról, hogy csak az általánosabb „szerencsejáték-tranzakciók” kóddal indított fizetési kezdeményezéseket kell-e feltartóztatniuk a bankoknak, vagy a konkrétabb „szerencsejáték, ló-, kutyaverseny, állami lottó” kóddal ellátottakat is. Márpedig egy másik ország lottósorsolása korántsem az a sötét, veszélyes, függőségbe húzó verem, amitől a Fidesz-kormány állítólag meg akarja védeni az állampolgárait. Arról nem is beszélve, hogy a külföldi kódok generális blokkolása az EU-s alapelvekkel is szembemehet.A játékosvédelem álszent leple alatt a kormány a legális szerencsejáték-szervezés szinte minden szegletét – és azok busás hasznát – gondosan becsatornázta az állami Szerencsejáték Zrt.-hez, illetve a miniszterelnök bizalmát élvező üzletemberekhez.A budapesti kaszinók 2014-ben Garancsi Istvánhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz kerültek; utóbbi csak tavaly, honvédelmi miniszterré ütése után távozott a bizniszből, s vált abban látható tulajdonossá a kormányfő köréből szintén jól ismert Habony Árpád. A győri, pécsi és miskolci kaszinókoncessziók jogát annak a Rákosfalvy Zoltánnak a cégei birtokolják, akit Borkai Zsolt ügyvéd barátjaként ismert meg az ország a botrányos adriai jachtozás kapcsán. A debreceni kaszinók pedig Szima Gábor milliárdos vállalkozóhoz tartoznak.A csavar a dologban, hogy a törvény az online kaszinók üzemeltetésének jogát is csak nekik mint koncessziós engedélyeseknek adja meg. A jelek szerint egyébként a honvédelmi miniszter sem akar túlságosan eltávolodni az üzletágtól..Lóversenyfogadásra jelenleg csak a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-nek van jogosítványa, amelynek a működését – egy nemrég napvilágot látott rendelettervezet szerint – épp a Honvédelmi Minisztérium alá szerveznék át Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől. Ez már azért is érdekes választás, mert a fővárosi lóversenypályát üzemeltető Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. is Szalay-Bobrovniczky tárcájához tartozik. Valószínűsíthető, hogy a váltás inkább szól a honvédelmi miniszter személyének, mint a tárca kompetenciáinak. A szerencsejáték-szabályozásért ugyanakkor Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője felel.De nem a lóverseny az egyetlen olyan terület, ahol a fogadás szervezője magában a játékban is érdekelt. Az online sportfogadás idén januártól ímmel-ámmal – az unió nyomására – liberalizált színterére június végén futott be a Habony–Garancsi-páros az addig egyeduralkodó Szerencsejáték Zrt. mellé. Érdekeltségük, az LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. annak ellenére kapta meg az engedélyt játékszervezésre, hogy Garancsi a székesfehérvári Videoton futballcsapatnak is a tulajdonosa. Az LVC Diamondnak nyilván kétsége sem volt afelől, hogy befut, másképp hogyan is jelent volna meg az addig csak online kaszinóként működő Vegas weboldalán a sportfogadás is szinte az engedély megszerzésének a pillanatában?Mindeközben a kormány gyakorlatilag nyíltan beismerte, hogy főként a pénzbevétel vágya hajtja a szerencsejátékok frontján. Eddig a kaszinók játékadójának három százalékát játékosvédelemre vagy karitatív célokra kellett fordítani, mostantól viszont a rezsivédelmi alap kapja.Zárt körű klubÚj szereplők megjelenésére a magyar szerencsejáték-piacon – elvben – egyedül az online sportfogadás területén lenne lehetőség, miután két jelentős nemzetközi szolgáltató, az Unibet és a Sporting Odds kijárt az EU-nál egy állásfoglalást arról, hogy az állami monopólium sérti a határon átnyúló szolgáltatás szabadságát. A távszerencsejáték kényszerű liberalizálása ellenére a magyar felügyelet még mindig nem fogadja el automatikusan az EGT-tagállamokban kiadott szerencsejáték-szervezési engedélyeket. Kizárólag azokat a honlapokat ismeri el legálisnak, amelyek üzemeltetői magyarországi engedéllyel is rendelkeznek. A hatóság nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy hány külföldi szerencsejáték-szervező cég folyamodott eddig licencért, s közülük mennyit utasítottak el. A hazai szereplők között pedig esély sincs a színesedésre, a szabályozás szerint ugyanis csak olyan cég kaphat távszerencsejáték-szervezési engedélyt, amelynek legalább ötéves tapasztalata van hasonló területen valamely EGT-tagállamban. Nagy tolongás ugyanakkor nem is lenne az engedélyért, mert annak megszerzéséhez legalább egymilliárd forintos alaptőkéjű magyarországi fióktelepet kell nyitni, 600 milliós távszerencsejáték-szervezési díjat fizetni, és ezeken felül legalább 250 millió forint biztosítékot is le kell tenni. Kizáró ok, ha a szerencsejáték-szervező cég vagy annak tulajdonosai és vezetői az engedély kiállítását megelőző öt évben valamelyik EGT-tagállamban büntetést kaptak tiltott szerencsejáték-szervezésért. A magyar piacon engedély nélkül szolgáltató külföldi cégek – már ha lebuknak – aligha lehetnének büntetlen előéletűek. | Úgy védi az állam a szerencsejátékosokat, hogy a NER-milliárdosok taroljanak | Újabb kapukat zárt be a külföldi szerencsejáték-szervező cégek előtt az állam, ám a szabályok egyelőre kicselezhetők. A Fidesz-kormány továbbra is inkább a profitszerzésre koncentrál a játékosok védelme helyett. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230731__szerencsejatek__ugyfelvedelem__kerulo_utak__mazlistak_HVG?fbclid=IwAR1P-p-AHA5T628dF5zg1Tc_rylL8KnyIa4BNVHWmjtvrKq0pKXi8_A58n4 | 2023-07-31 09:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A vádirat szerint a vádlott idén május 25-én, az esti órákban pénzt kért kölcsön a szomszéd férfitól. A szomszéd azonban nem adott neki, emiatt a tettes dühbe gurult. Otthonában - hogy félelmet keltsen - magához vett egy vasvillát, és azzal a sértett lakóháza elé ment, majd több alkalommal ordított, hogy menjen ki az utcára.
Mivel az udvaron tartózkodó sértett a férfi többszöri felhívására sem ment ki, a vádlott azt kiabálta be neki, hogy haljon meg, majd hazament. Ezt követően a férfi egy kaszát vett magához, amivel ismét visszament a sértett házához, és megpróbálta kinyitni az utcára nyíló kapuját, de az zárva volt, így távozott a helyszínről. | Vasvillával és kaszával fenyegette meg a szomszédját az orosházi férfi | Zaklatás miatt emelt vádat az Orosházi Járási Ügyészség egy 29 éves, többszörösen büntetett előéletű, visszaesőnek minősülő, orosházi férfival szemben, aki vasvillával és kaszával fenyegette meg a szomszédját. Az ügyészség vádiratában végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltásra tett indítványt. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/zaklatas-vasvilla-kasza-fenyegetes | null | true | null | null | BEOL |
Matt Gaetz floridai kongresszusi képviselőtkéri felDonald Trump hogy a januári beiktatását követően vegye át a legfőbb ügyészi posztot, ami az USA-ban egyben az igazságügyi minisztérium vezetését is jelenti, és az egyik legfontosabb pozíció a kormányban.
A szélsőjobboldali, Trumphoz extrém lojális politikus kinevezése elég nagy meglepetés, nem szerepelt az előzetes találgatások és pletykák szerint az esélyesek közé. Gaetz jogász végzettségű, 2017 óta a képviselőház tagja. A sógora Palmer Luckey techmilliárdos, Trump egyik bőkezű támogatója a VR-szemüvegekkel foglalkozó Oculus startup alapítója (a céget 2 milliárd dollárért adta el a Facebooknak 2014-ben).
"Matt egy tehetséges és kitartó ügyvéd, a William & Mary College of Law egyetemről, aki a Kongresszusban azzal tűnt ki, hogy az Igazságügyi Minisztériumban kétségbeejtően szükséges reformok megvalósítására összpontosított." - méltatta Trump Gaetzet saját közösségi oldalán, a Truth Socialen.
Gaetz az elmúlt években elsősorban a botrányaival került a sajtó figyelmének fókuszába, tartóztatták már leittas vezetésért, éstöbbesetbenindultellene eljárás olyan vádakkal, hogy kiskorú prostituáltaknak fizetett szexért.
A legfőbb ügyész személye azért is különlegesen fontos pont lesz az új adminisztrációban, mert Trump az összes ellene indított büntetőjogi eljárást, pert, és bírósági ítéletet úgy kommentált, hogy azok politikai indíttatásúak, és Biden fegyverként használja ellene az igazságszolgáltatást. Többször is kijelentette, hogy ő ugyanezt fogja tenni, és a politikai ellenfelei üldözésére és megsemmisítésére fogja használni az igazságügyi minisztériumot és a legfőbb ügyészt. | Igazi botrányhőst kért fel Trump a legfőbb ügyész posztjára | Ez a pozíció az amerikai kormányban az igazságügyi minisztérium vezetését is jelenti. Matt Gaetz korábban többször keveredett zavaros ügyekbe kiskorú prostituáltakkal. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2024/11/13/igazi-botranyhost-kert-fel-trump-a-legfobb-ugyesz-posztjara | null | true | null | null | Telex |
2005.07.11. 14:38
Igaz-e, hogy Molnár Lászlót, az MSZP frakcióvezető-helyettesét, az Orbán-bizottság elnökét 1999-ben vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, számviteli fegyelem megsértésének, illetve magánokirat-hamisítás vétségében a bíróság bűnösnek mondta ki? – tette fel a kérdést Deutsch Tamás.
A Fidesz kíváncsi arra, hogy Molnár László a bírósági ítélet után követett-e el más bűncselekményeket – fogalmazott Deutsch Tamás, aki a sajtó rendelkezésére bocsátotta a békéscsabai bíróság 1999. évi ítéletét. Az ellenzéki politikus hozzátette, amennyiben igaznak bizonyulnak a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent adatok, az MSZP-nek válaszolnia kell arra a kérdésre: helyénvalónak tartja-e döntését az Orbán-bizottság elnöke személyére vonatkozóan.
Deutsch Tamás a bírósági üggyel kapcsolatban felhívta egy másik tényre is a figyelmet. Molnár Lászlónak a bírósági ügy kapcsán nyilatkozni kellett a jövedelméről. 1999-ben – a Heti Világgazdaságnak adott interjújában elmondottak szerint kiterjedt vállalkozói tevékenységéből – havi 30 ezer forintos jövedelemmel rendelkezett, a feleségének hasonló tevékenységéből 40 ezer forint jövedelme származott. Ebből tudta fenntartani 120 nm-es lakását, nyaralóját, gépkocsiját, és állni a két gyermek nevelési költségeit. „Irigylésre méltó gazdasági tapasztalat„ – jegyezte meg a képviselő, hozzátéve sokan kíváncsiak arra, hogyan lehetett 70 ezer forintból mindezt állni.
Deutsch Tamás arra is kíváncsi, hogy Molnár László erkölcsi és politikai felhatalmazást érez-e arra, hogy ilyen előélet után egy képviselőtársát bűncselekmény elkövetésével gyanúsítsa meg? „Nincs-e valami minimális erkölcsi zsinórmérték, amelyhez igazodnia kellene?” – kérdezte továbbá.
A Fidesz Molnár Lászlóval kapcsolatban 4 kérdést fogalmazott meg, amelyekre választ vár:
- Igaz-e, hogy Molnár Lászlót 1999-ben nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, számviteli fegyelem megsértésének, illetve magánokirat-hamisítás vétségében a bíróság bűnösnek mondta ki?
- Molnár László, az említett bírósági ítéletet követően követett-e el más bűncselekményeket, bármilyen más ügyben a bíróság őt bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondta-e ki?
- Azt kérdezzük Lendvai Ildikó frakcióvezető-asszonytól, Hiller István pártelnök úrtól, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrtól, hogy mit szólnak mindehhez? Ahhoz, hogy egy, a szocialista képviselőcsoport által kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság MSZP-s elnöke alkalmas, méltó-e ennek a tisztségnek a betöltésére, amennyiben a bíróság őt bűnösnek mondta ki?
- Azt kérdezzük Lendvai Ildikótól, Hiller Istvántól, Gyurcsány Ferenctől hogy mit kívánnak tenni, amennyiben Molnár Lászlót bűncselekmények elkövetése miatt bűnösnek mondta ki a bíróság ?
(fidesz.hu, HírTV) | Fidesz: Molnárt bűnösnek mondta ki a bíróság? | Igaz-e, hogy Molnár Lászlót, az MSZP frakcióvezető-helyettesét, az Orbán-bizottság elnökét 1999-ben vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, számviteli fegyelem megsértésének, illetve magánokirat-hamisítás vétségében a bíróság bűnösnek mondta ki? – tette fel a kérdést Deutsch Tamás. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/07/fidesz-molnart-bunosnek-mondta-ki-a-birosag-3 | 2005-07-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Jelez az APEH
Az adónyomozók 1999 elején az APEH Békés Megyei Igazgatóságának jelzése alapján rendeltek el nyomozást adócsalás és más bűncselekmény alapos gyanúja miatt a Goldív-Trans Kft. ügyében ismeretlen tettesek ellen. Az adóhatóságnak feltűnt, hogy a gazdasági társaság 1998 áprilisától 1999 áprilisáig gázolajat forgalmazott a Körös Volán Rt.-nek, ám a beszerzésekről semmiféle bizonylatot nem tudott felmutatni. Tovább erősítette a gyanút, hogy a cég nem vámkezeltetett import gázolajat, és egyetlen honi gázolaj-forgalmazótól sem vásárolt.
A Békés Megyei Főügyészségen elkészült és a megyei bírósághoz benyújtott vádiratról rendezett gyulai sajtótájékoztatón részt vevő Burillák Attila, az APEH szóvivője a történetet - nagyságrendje és viszonylagos bonyolultsága ellenére is - banálisnak nevezte. Elmondta: a közel öt éve halott Molnár László kapcsolatai révén piacot szerzett ismeretlen eredetű és a szabványoknak nem megfelelő gázolajnak. (Az eleki Molnár László halálának a körülményei máig sokakban kételyeket ébresztenek. Egy nemrégi sajtóhír szerint az elhunyt olajkereskedő bátyja állítólag tízmillió forintot fizetett az Országház kapujában Pallag László országgyűlési képviselőnek, hogy a volt olajbizottsági elnök járjon közbe: a hozzátartozókat ne túrják ki Molnár vagyonából. Az értesülést utóbb semmiféle adat nem támasztotta alá. Bővebben lásd: Tízmillió forintos kérdés, Magyar Narancs, 2001. február 22.)
"Molnár és Dávid ismerték egymást, és közös üzleti érdekeltségeik voltak, így nem meglepő, hogy az eleki vállalkozó halála után egyes cégeinek irányítását Dávid vette át" - mondta a sajtótájékoztatón Fazekas Géza, a Békés Megyei Főügyészség munkatársa.
"Amennyiben valamelyik kft.-nél az adóhatóság vizsgálódni kezdett - folytatta a banális történet előadását Burillák -, úgy a cég eltűnt, és új névvel, új köntösben ugyanott folytatta, ahol elkezdte. Ennek szakadt vége 1999 tavaszán. Itt azonban megkerülhetetlen a Körös Volán Rt. vezetőinek a felelőssége is" - jegyezte meg a szóvivő. Egy alkalommal két, máig azonosítatlan román személy vette meg az egyik társaságot.
Zárt pályázat
A Békés megyei közlekedési vállalat vezetői zárt pályázatban hirdették meg az üzemanyag-beszerzést, amelynek elbírálása - minden jel szerint - vezérigazgatói hatáskörben történt. Burillák Attila szerint vannak arra utaló jelek, hogy minden liter gázolaj után pénzt kaptak a vezetők. Így már érthető, hogy a felmerült minőségi problémák ellenére miért nem szakította meg a vállalat a kapcsolatot a szállítókkal. A három beszállító cég mögött ott találni Dávid Pétert és Morár Jánost. (A sajtótájékoztatón csak monogrammal jelezték a vádlottak vezetéknevét.)
A gázolaj-értékesítésről szóló számlákat a vevő (!) állította ki. Az ügyészség megállapította: a számlákat a Körös Volán Rt. egyik Optima írógépén írták meg. A most kezdődő büntetőperben ugyanakkor nem vádlottként, hanem tanúként szerepelnek a közlekedési vállalat volt vezetői. Igaz, a többségi tulajdonos ÁPV Rt. még jóval az adóhatósági vizsgálat lezárulta előtt - feltehetően levonva bizonyos következtetéseket - indoklás nélkül és rendkívüli felmondással menesztette az ügyletben vélhetően érintett vezetőket.
A több ezer oldalas nyomozati irat nyomán készült vádirat megállapítása szerint a Dávid Péter érdekeltségébe tartozó vállalkozások - a Trans-Fix C. Kft., a Trans-Onyx Kft. és a Goldív-Trans Kft. - 1996 és 1999 között csaknem 11 millió liter azonosítatlan, igazolatlan és szabványon kívüli gázolajat hoztak forgalomba, s mindenekelőtt a békéscsabai székhelyű Körös Volán Rt.-nek és az eleki Haladás Szövetkezetnek adták el. A vádirat szerint a nyolc elkövető terhére az áfa, a fogyasztási és a jövedéki adó, valamint az útalap-hozzájárulás meg nem fizetése miatt közel 1,1 milliárd forint adóhiány állapítható meg. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága Békés Megyei Nyomozóhivatala a nyomozás során birtokába jutott információk alapján csempészet alapos gyanúja miatt is feljelentést tett a VPOP Nyomozóhivatalánál annak kiderítése érdekében, hogy a gázolaj-forgalmazással foglalkozó cégek honnan szerezték be az üzemanyagot. (Gyaníthatóan külföldről; ha így lenne, akkor a legvalószínűbb beszerzési forrás román oldalon található.) A Körös Volán Rt. volt vezetői cselekvőségének megállapítását is kérik az adónyomozók: "Ha beigazolódik a gyanú, akkor hűtlen kezeléssel vagy gazdasági vesztegetéssel vádolhatják a közlekedési cég egykori vezérkarát" - mondta Fazekas Géza ügyész.
A nyolc vádlott közül hárman a Körös Volán alkalmazottai. Egyikük középvezető, a másik kettő kútkezelő volt; ők közvetlen kapcsolatban álltak azzal a három céggel, amelyek a zárt pályázat "elnyerése" után az azonosítatlan eredetű és nem szabványos üzemanyagot szállítottak a közlekedési vállalatnak.
A regényes elem
A másodrendű vádlott, Morár János előzetes letartóztatása idején egy általa regénynek nevezett, több mint százoldalas, kézzel írott írásműben összefoglalta az olajozás honi történetét; ezt a vádhatóság okirati bizonyítékként használja fel a büntetőperben.
Fazekas Géza ügyész lapunknak elmondta: a vádlott 1991-től 1999-ig rögzítette az általa tudottakat. Hozzátette: a leírtak megerősítik a másodrendű vádlott vallomását, bár jellege miatt az írásmű meglehetősen szubjektívnek tekinthető. Mint megtudtuk, a vallomás írója a történteket nem helyezte tágabb összefüggésbe, ám így is kényelmetlen helyzetbe hozhat néhány embert a dolgozat, amelynek tartalmával a szélesebb közönség a bírósági tárgyalásokon részletről részletre megismerkedhet.
A büntetőper tárgyalása várhatóan ősszel kezdődik Gyulán, a Békés Megyei Bíróságon. | Emlékirat egy egymilliárdos olajbűntényről: Meggyónta | Az APEH Békés megyei adónyomozói 2000. május 31-én a megyei rendőr-főkapitányság kommandósai segítségével hétvégi házában vették őrizetbe Dávid Pétert; a letartóztatott tavaly június eleje óta előzetesben várja ügye lezárását. A Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásánál foganatosított rendkívüli intézkedést két körülmény indokolta: egyrészt a viharsarki adónyomozók létszáma mindössze hat, másrészt feltételezhető volt, hogy a kiszemelt célszemélynek fegyvere van. (Dávid Péter neve felbukkant egy korábbi, meglehetősen zavaros gyulai történetben is, lásd: Megütötték a bokáját, Magyar Narancs, 2000. november 2.) | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/emlekirat_egy_egymilliardos_olajbuntenyrol_meggyonta-60559 | 2001-03-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Közlése szerint már kidolgozott, a közeljövőben a parlament elé terjesztendő javaslatuk csak a földbetemetkezésre vonatkozna, függetlenül attól, hogy az koporsóban vagy hamvasztás után történik, az urnafalakra viszont nem, mivel szerintük ez a megoldás nem illeszkedik a hazai hagyományokhoz.
A politikus arról beszélt: a múlt század közepéig a földbetemetkezés volt Magyarországon az egyetlen mindenki által elfogadott megoldás. Aztán a kommunista rendszer "felkarolta a szabadkőművesek azon javaslatát", amely a "halottégetéssel" kezdte el leváltani az őseink előtt tisztelgő temetkezési formát - fogalmazott.
Adorján Béla jelezte: javaslatuk kiterjed arra is, hogy évtizedekkel a temetkezés után se lehessen jelentős összeget kérni a hátramaradottaktól a sírhely ismételt megváltásáért. Emellett kezdeményezni fogják azt is, hogy minden egyházi vagy önkormányzati temetőfenntartó intézmény kapjon az államtól juttatást, amely lehetővé teszi a sírkert méltó módú fenntartását. | Ingyenes sírhelyet akar a magyaroknak a Jobbik | Minden magyar számára ingyenesen biztosítaná a sírhelyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom – jelentette be szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Adorján Béla pártelnök. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/ingyenes-sirhelyet-akar-a-magyaroknak-a-jobbik/439163 | null | true | null | null | Hírklikk |
A vagyonnyilatkozatok megtétele és közzététele törvényi kötelesség .
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere továbbra is felerészben tulajdonosa egy 297 négyzetméteres háznak és 293 négyzetméteres melléképületnek. Az ingatlan 2022-es becsült értéke 68,3 millió forint. A polgármesternek 2700 kötetes könyvtára és 4733 darabos érmegyűjteménye van. A pénzintézeti tartozása 11,4 millió forint, a gyermekének pedig négymillió forinttal tartozik, vagyis tavaly óta vagy még egy milliót kért a fiától, vagy ketyeg a kamat.
Kecskés Fanni képviselőnek Szegeden 46,7 négyzetméteres (tulajdoni hányad mértéke 2/3), Hódmezővásárhelyen 59 négyzetméteres ( fele részben tulajdonos), 849 négyzetméteres területen 120 négyzetméteres kivett lakóház-udvar gazdasági épület negyedrészben tulajdonosa, az övé egy 22,8 négyzetméteres garázs fele, Békésszentandráson 60,8 négyzetméteres nyaraló 270/810-ed tulajdonosa és több szántóban is van tulajdona. A vagyonnyilatkozata szerint egy 601-es Trabant Combija van, könyvgyűjteménnyel és ötmillió forint készpénzzel rendelkezik.
Detki Dávid Mindszenten egy 2111 négyzetméteres kertben egy 35 négyzetméteres hétvégi ház 2216/4222-ed rész tulajdonosa.
Arany-Tóth Katalinnak egy 53 négyzetméteres, felerészben pedig egy 64 négyzetméteres lakása van. Gyöngyösi Ferenc alpolgármester ingatlanjai nem változtak, a 651 négyzetméteres területen álló lakóháza, a 178 négyzetméteres "egyéb helyisége", ami a cím alapján a New Penna Club, és egy 705 négyzetméteres ingatlanon lévő lakóháza is megvan. Két autója és utánfutója van, 2,5 millió forint értékű hangszerekkel rendelkezik. A készpénze 3 millió, a hitele 8,3 millió forint.
Jovány Gyula egy 80 négyzetméteres lakóház tulajdonosa, egy 130 négyzetméteres lakóházban, gazdasági épületben 130/770-es tulajdonrésze van. Egy 193,5 négyzetméteres üdülő felerészben az övé. Autója, 3 millió forint értékű kriptovautája és 10 milliós tartozása is van.
Szabó Ferenc egy 100 és egy 75 négyzetméteres család ház 50 százalékos tulajdona, 63 hektár szántóban is felerészben tulajdonos. A megtakarítása 5 millió forint. Berényi Károly alpolgármester 210 négyzetméteres családi házat birtokol felerészben és 10 millió forint készpénze van. Turi Csaba egy autót, 5 gitárt és 3 millió forintos zenegyűjteményt vallott be. Fodor Györgyi 73 négyzetméteres lakóház és 14189 négyzetméter szántó tulajdonosa, öröklés útján pedig felerészben egy 1247 négyzetméteres ingatlan tulajdonosa is. Két autója és 468 ezer forint tartozása van. Horgos Nórának 100 négyzetméteres lakóház és 4227-es ingatlan van felerészben a nevén, a pénzintézet felé 5 millió forinttal tartozik, a készpénze 2,5 millió forint.
Markó Csaba 160 négyzetméteres lakóház tulajdonosa felerészben, két autóval, könyvgyűjteménnyel, 19 milliós állampapírral rendelkezik. Nagy Enikő Diánánk két 100 négyzetméteres lakóháza, több területen csaknem 100 hektár szántója, 2 autója, 685 ezer forint pénzintézeti követelése, 6,2 millió forintos hitele van. Szeibel Máté Tahitótfalun 871 négyzetméteres zártkerttel rendelkezik, és egy autója is van. Szél István egy 190 négyzetméteres ház 50 százalékos tulajdonosa, 13,2 hektár szántóval rendelkezik, 20 millió forintja van állampapírban, 2,9 millió forint a készpénze, 2,5 milliós a pénzintézeti követelése, festményei, szobrai vannak. A pénzintézet felé 230 millió forinttal tartozik. | DELMAGYAR - DELMAGYAR - Képviselők vagyonnyilatkozata | A hódmezővásárhelyi képviselők is eleget tettek a vagyonnyilatkozati kötelezettségnek, Szél Istvánnak van a legtöbb hitele, Márki-Zay Péter tartozik a fiának. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2024/11/vagyonnyilatkozat-kepviselok-hodmezovasarhely | null | true | null | null | délmagyar |
Vádat emelt különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és csalás bűntette miatt a Békéscsabai Járási Ügyészség egy volt takarékszövetkezeti vezető ellen, aki játékszenvedélye miatt többször készpénzt vett ki a szövetkezet pénztáraiból, majd a hiány pótlására pénzt csalt ki magánszemélyektől - közölte a Békés Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a büntetlen előéletű kondorosi férfi 1998 óta egy helyi takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője volt, majd amikor több Békés megyei takarékszövetkezet 2017 végén egyesült, az új takarékszövetkezet egyik ügyvezető igazgatójává választották; ekkor már szerencsejáték-függő volt.
Az igazgató 2015-től egy internetes oldalon sporteseményekre fogadott és lottózókban sportfogadásban vett részt, naponta akár több millió forint értékben. Ez kezdetben nyereséget hozott, de a férfi 2017 elejére kialakult játékszenvedélye miatt eladósodott. Ekkor úgy döntött, hogy ügyvezetői pozíciójával visszaélve, magáncélra "előleg" címén készpénzt vesz fel a szövetkezet pénztáraiból, ezt fogadásokra költi és a majdani nyereményekből stabilizálja anyagi helyzetét.
Ön nem nyert
Nem tudott azonban oly mértékű nyereséget produkálni, hogy ezt megvalósíthassa, ezért 2017 májusában elhatározta, hogy magánszemélyektől pénzt csal ki, ebből fizeti vissza a takarékszövetkezeti pénztárból kivett "előlegeket", illetve nyereség reményében ezeknek az összegeknek egy részét is fogadásokra költi.
A vádlott 2017 januárja és 2018 májusa között több mint 106 millió forintot tulajdonított el jogtalanul a pénzintézettől, továbbá kölcsönkérés ürügyén 2017 májusa és 2018 áprilisa között több mint 330 millió forintot csalt ki magánszemélyektől.
A 45 éves férfi ellen a Békéscsabai Járási Ügyészség különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás és 21 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, valamint 31 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat.
Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta, kezdeményezve, hogy a bíróság tiltsa el a vádlottat a pénzügyi tevékenységtől, illetve gazdasági társaság vezetésétől. A vádhatóság arra is indítványt tett, hogy a bíróság adjon helyt a sértettek több mint 100 millió forint értékű polgári jogi igényének, illetőleg vagyonelkobzást is rendeljen el a férfival szemben.
Az eljárás a Békéscsabai Járásbíróság előtt folytatódik. | Gazdaság: Eltotózta a téeszelnök a szövetkezet pénzét | Úgy tervezte, majd a nyereményből visszateszi a kölcsönt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190313_Eltotozta_a_teeszelnok_a_szovetkezet_penzet | 2019-03-13 13:15:00 | true | null | null | HVG |
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követő sajtótájékoztatóján sikeresnek nevezte a magyar kormány gazdasági semlegességre építő stratégiáját , amelynek a nyomán hazánk mára a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává vált a kontinensen.
Ha valaki eljön Magyarországra, azt látja, hogy a német autógyárak és a kínai elektromosakkumulátor-gyárak egymás mellett épülnek
- mutatott rá.
"És miért? Mert a nagy német autóipari vállalatok vállalati stratégiája az elektromobilitás tekintetében arra épül, hogy a kínaiak szállítják nekik az elektromos akkumulátort meg egyéb alkatrészeket"
- húzta alá.
"Szerintem szembemenni a valósággal nem helyes. Lehet, hogy ez valakiknek ideológiailag nem tetszik, de ez a valóság" - fogalmazott.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy
mindössze tizenkét EU-tagállam szavazott a kínai elektromos autóiparral szembeni vámok bevezetésére a huszonhét tagú közösségben, az intézkedések mégis hatályba lépnek.
"Én azt hiszem, hogy ebben az új világgazdasági-világpolitikai realitásban Európa nem áll jól, és ezért is javasoljuk azt, hogy a szankciók, vámok, korlátozások helyett a konnektivitásra törekedjünk" - közölte.
Mi, Magyarországon a gazdasági semlegesség stratégiáját valósítjuk meg, egyszerre működünk együtt a keleti és a nyugati országokkal, a keleti és a nyugati vállalatokkal is, és ez a stratégia Magyarországnak munkahelyek tíz- és százezreit, modern beruházásokat jelentett
- tette hozzá.
A miniszter végül arra is kitért, hogy a kormány szilárdan képviseli ezt az álláspontját, és ezért az utóbbi években számos vitája volt más tagállamokkal és az Európai Bizottság tagjaival is.
És ahogy elnézem az álláspontokat, ezek a viták a jövőben is fenn fognak maradni. De majd megvívjuk őket természetesen
- szögezte le. | épülnek a kínai akkumulátorgyárak | A gazdasági semlegesség stratégiája keretében Magyarországon egymás mellett épülnek meg a német autó- és a kínai akkumulátorgyárak. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-gazdasag/2024/11/nemet-autogyar-kinai-akkumulatorgyar-magyarorszag | null | true | null | null | BAMA |
A vádirat szerint a vádlott idén május 25-én, az esti órákban pénzt kért kölcsön a szomszéd férfitól. A szomszéd azonban nem adott neki, emiatt a tettes dühbe gurult. Otthonában - hogy félelmet keltsen - magához vett egy vasvillát, és azzal a sértett lakóháza elé ment, majd több alkalommal ordított, hogy menjen ki az utcára.
Mivel az udvaron tartózkodó sértett a férfi többszöri felhívására sem ment ki, a vádlott azt kiabálta be neki, hogy haljon meg, majd hazament. Ezt követően a férfi egy kaszát vett magához, amivel ismét visszament a sértett házához, és megpróbálta kinyitni az utcára nyíló kapuját, de az zárva volt, így távozott a helyszínről. | Vasvillával és kaszával fenyegette meg a szomszédját az orosházi férfi | Zaklatás miatt emelt vádat az Orosházi Járási Ügyészség egy 29 éves, többszörösen büntetett előéletű, visszaesőnek minősülő, orosházi férfival szemben, aki vasvillával és kaszával fenyegette meg a szomszédját. Az ügyészség vádiratában végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltásra tett indítványt. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/zaklatas-vasvilla-kasza-fenyegetes | null | true | null | null | BEOL |
Megérkeztek az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságához a Gyurcsány Ferenc ügyével kapcsolatban kért papírok a Legfőbb Ügyészségtől; a szakbizottság KDNP-s elnöke, Rubovszky György tervei szerint a testület szeptember 6-án tárgyalja a volt miniszterelnök ügyét.
Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt tervezi gyanúsítottként kihallgatni az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban, a legfőbb ügyész ezért mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A volt kormányfő korábban jelezte, ő maga is mentelmi jogának felfüggesztését kéri a parlamenttől, és az ügy minden, számára elérhető dokumentumát nyilvánosságra hozza.
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága május 17-én döntött úgy, hogy további iratokat kér az ügyészségtől, hogy megismerhessék, milyen bizonyítékokra alapozta indítványát az ügyészség. Az ügyészség akkor válaszolt, de iratokat nem küldött, mire a mentelmi bizottság újabb levelet fogalmazott meg.
Erre érkezett meg a válasz a legfőbb ügyésztől, amelyben Rubovszky szerint már szerepeltek bizonyos, a nyomozás érdekeit nem sértő anyagok, például tárgyalási jegyzőkönyvek is. | Szeptemberben tárgyalnak Gyurcsány mentelmi ügyéről | Szeptemberben tárgyalnak Gyurcsány mentelmi ügyéről - A mentelmi bizottság hatodikán, az országgyűlés 12-én dönthet a volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztéséről. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/08/15/szeptemberben_targyalnak_gyurcsany_mentelmi_ugyerol/ | 2011-08-15 14:11:34 | true | null | null | Index |
„Civil Akadémiaként” hirdették, de kizárólag a Fidesz választási kampányáról szólt az a rendezvény, amit közpénzből és a Szerencsejáték Zrt. Nonprofit Kft.-jének forrásaiból is támogattak. A békemenetet szervező CÖF-háttérszervezet rendezvényén elhangzott, hogy az ellenzék valójában ellenség, és visszatért az „elmúlt nyolc év” retorika.
November 24-én, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium dísztermében tartották meg a Civil Összefogás Fórum rendezvénysorozatának, az úgynevezett Civil Akadémiának az aktuális rendezvényét. Az esemény színpadán a Békement-szervezők jól ismert emblémáján kívül ott volt a Magyar Szerencsejáték Zrt. molinója is, hiszen a rendezvénysorozat nagyrészt az állami vállalat pénzéből valósult meg.
A közjó érdekében
Az Átlátszó októberben írta meg, hogy a Szerencsejáték Zrt. tulajdonában álló Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapjára felkerült egy szerződéslista, amely szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak. A listából nem derült ki, pontosan mire fordították a támogatást, csak azt, hogy úgynevezett szponzorálási szerződés részeként kap pénzt a Fidesz-közeli szervezet.
Újabb 40 millió forintot kapott a CÖF a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől | atlatszo.hu
A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján közzétett szerződéslista szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Békemenet szervezőinek. A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott két részletben 170 milliót az SZNP-től, és idén a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is megtámogatta őket 25 millió forinttal.
Később a civilosszefogas.hu-ra felkerült meghívók arra utaltak, hogy a támogatást az úgynevezett Civil Akadémia rendezvénysorozatra is fordították. A meghívókon kiemelt támogatóként a Szerencsejáték Zrt. mellett szerepelt egy másik állami vállalat, a Magyar Fejlesztési bank (MFB) neve is. Arról elsőként, augusztusban a K-Monitor számolt be, hogy az MFB 25,4 millió forint támogatást adott a CÖKA-nak. Később az MFB az Átlátszó kérdésére azt mondta, hogy Csizmadia László,
a CÖF-CÖKA elnöke azért igényelt közpénzt, hogy céljaikat „a közjó érdekében még hatékonyabban” tudják megvalósítani.
Az eddigiek alapján a „közjó érdekében végzett tevékenység” valójában a Fidesz melletti, még burkoltnak sem nevezhető kampányrendezvények szervezését jelenti. A Civil Akadémia korábbi rendezvényeire még csak a kormánypárti elkötelezettségű közszereplőket (pl. Bayer Zsolt, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő) hívta meg, a november 24-i budai állomáson viszont már egy kormánytag, Dömötör Csaba parlamenti államtitkár volt a vendég.
A Mindnyájunknak el kell menni! címmel rendezett előadáson az államtitkár és a CÖKA-elnök Csizmadia László hamar nyilvánvalóvá tette, hogy a tételmondat a jövő évi választásokra vonatkozik, és leginkább arról beszéltek, milyen üzenetekkel kell a Fidesz mellett kampányolni.
Nem ellenzék, ellenség
Itt túl sok meglepetés nem hangzott el: a résztvevők az elmúlt években már számtalanszor hallott üzeneteket ismételték el a migrációról, a „Brüsszel elleni szabadságharcról” és Gyurcsányról. Ami talán mégis váratlan volt, hogy Dömötör Csaba többet beszélt arról, mit tettek rosszul több mint 10 évvel ezelőtt a szocialista kormányok, mint arról, mit csinált azóta az Orbán-kormány. Ezt azzal indokolta, hogy elmondása szerint
„már 2002-ben is láthattuk, hogy az eredmények kommunikációja önmagában nem hat”, ezért azt kell hangsúlyozni, milyen fenyegetést jelent, ha a másik oldal kerül hatalomra.
Az előadás így is sokszor olyan volt, mintha nem a 2022-es, hanem a 2010-es vagy ’14-es választás kampánya alatt hangzott volna el: a résztvevők hosszasan ostorozták a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok gazdasági intézkedéseit, sőt, Dömötör Csaba egyszer még a Horn-kormány alatti privatizációig is visszanyúlt. Ezzel szemben a mostani ellenzéki miniszterelnökjelöltje, Márki-Zay Péter neve egyszer hangzott csak el.
Bár Dömötör Csaba az előadáson egyszer úgy fogalmazott, „a mi politikai közösségünkben minden generáció megtalálja a helyét”, a közönség döntően nyugdíjaskorú volt, és a múltba utaló üzenetek sem az elsőszavazókat célozták.
Az ellenzéki összefogásról akkor esett csak szó, amikor a műsorvezető, a Hír TV-ről ismert Szabó Anett azt kérdezte: ha ennyire egyértelmű, hogy a Fidesz felvirágoztatja az országot, hogy lehet mégis kiélezett ma a politikai verseny? Dömötör Csaba erre két választ adott: az egyik maga az összefogás, az, hogy most korábban egymással ellenséges pártok együttműködnek, másrészt pedig az, hogy „nagy nemzetközi szereplők” is beavatkoznak a kampányba, természetesen a nemzeti kormány megbuktatása céljából.
A műsorvezető egyébként egyik kérdésébe ágyazva kifejtette: szerinte az ellenzéket már pontosabb lenne ellenségnek nevezni. Csizmadia László később ugyanezt a kifejezést használta.
Azon kívül, hogy az embereket bizonyos rosszindulatú, idegen erők megtévesztik, az államtitkár és a CÖKA-elnök sem talált más okot arra, hogy miért szavazhat bárki is a Fidesz ellen. Valamelyest kritikaként csak az hangzott el, hogy az Orbán-kormány alatt valóban nem sikerült felelősségre vonni a 2006-os rendőri túlkapásokért és a korábbi kormányok korrupciós ügyeiért felelős szereplőket.
Dömötör Csaba gyorsan megjegyezte, hogy a kormány e téren minden tőle telhetőt megtett, rengeteg feljelentést tettek, de a bíróságok nem dolgoztak elég alaposan. Csizmadia László pedig azt mondta: a probléma már oda vezethető vissza, hogy Sólyom László az alkotmánybíróság tagjaként nem engedte át a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot (ez nem teljesen világos, hogy kapcsolódik a 2006-os túlkapásokhoz, hiszen Sólyom László a ’90-es években volt az alkotmánybíróság tagja, és a törvény az 1989 előtti állami bűncselekmények büntetéséről szólt).
Újabb békemenetet és nemzeti kiskereskedelmi láncot ígérnek
A rendezvényen jól érződött, hogy a Fidesz a jövő évi választásra nem tudott olyan uralkodó témát találni, mint amilyen 2018-ban a migráció volt. Ezt igazolja a Policy Solutions nemrég megjelent közvélemény-kutatása is, ami azt mutatta, hogy mostanra a migrációt csak a választók kis része (mintegy 10 százaléka) tartja releváns problémának Magyarországon, a mostani választási kampányra kiszemelt újabb ellenségképző narratívát, az „LMBTQ-propagandát” pedig náluk is kevesebben.
A CÖF rendezvényén ezeknél sokkal nagyobb szerepet kapott a gazdaságpolitika, leginkább a Fidesz és a 12 évvel ezelőtti kormányok politikájának összehasonlításaként – ahogy a Policy-féle felmérés is arra mutat, hogy az emberek leginkább a magas megélhetési költségek, az alacsony fizetések és az egészségügy alacsony színvonala miatt aggódnak.
Dömötör Csaba ezzel együtt nem igazán beszélt a jövőben tervezett gazdasági intézkedésekről, bár az elhangzott, hogy
más stratégiai ágazatok (köztük a média) után remélhetőleg sort kerít a kormány a kiskereskedelmi láncok „nemzeti kézbe” helyezésére is.
Csizmadia László pedig arról beszélt, jövő tavasszal jöhet egy új békemenet, és hogy hamarosan megjelenik egy könyv, ismét csak a Gyurcsány-korszakban elkövetett törvénytelenségekről.
A mostani Civil Akadémia nem az első alkalom, ahol a CÖF-CÖKA állami cégek pénzéből kampányol a Fidesz mellett. 2016-ban a szervezet két részletben összesen 170 millió forintot kapott, szintén a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től. Ugyanebben az évben a szintén állami tulajdonú Magyar Villamos Művek 508 millió forint közpénzzel támogatta a CÖF-CÖKA működését, ebből a pénzből fizették például a Brüsszelben tartott tüntetésük költségeit.
Bepereljük a Szerencsejáték Zrt.-t a CÖF-nek adott 170 milliós támogatás papírjaiért | atlatszo.hu
Az állami tulajdonú vállalat leánycége két részletben összesen 170 millió forintot adott a kormánybarát CÖF mögött álló alapítványnak. Közadatigénylésben kértük ki a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.től az adományokhoz tartozó iratokat, de a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a CÖF, a szervezet beszámolóit pedig egyáltalán nem adták ki, ezért a bírósághoz fordulunk.
Címlapkép: a Civil Akadémia rendezvényének plakátja (forrás: civilosszafogas.hu) | "Elmúltnyolcév" újratöltve: ismét közpénzből kampányol a CÖF | „Civil Akadémiaként” hirdették, de kizárólag a Fidesz választási kampányáról szólt az a rendezvény, amit közpénzből és a Szerencsejáték Zrt. Nonprofit Kft.-jéne | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/26/elmultnyolcev-ujratoltve-ismet-kozpenzbol-kampanyol-a-cof/ | 2021-11-26 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Több tízmilliárd euró értékű Finnországban tartott orosz vagyon lefoglalását rendelte el egy finn bíróság, amikor egy pereskedés során az ukrán állami olaj- és gázipari vállalat, a Naftogaz javára döntött.
A finn bíróság döntése a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság 2023-as döntése nyomán született meg. A hágai testület jórészt választottbíráskodási és békéltetési eljárásokat folytat le, illetve vizsgálóbizottságokat állít fel 121 tagállama, magánfelek és kormányközi szervezetek közti vitákban a nemzetközi választottbírósági szabályzatok alapján. A testület 2023-ban arra kötelezte Oroszországot, hogy fizessen nagyjából 4,6 milliárd euró kártérítést a Naftogaznak, miután a Krím 2014-es annektálása során jogellenesen lefoglalta a vállalat ottani vagyonát.
"Mivel Oroszország nem hajlandó önként kifizetni a Naftogaznak a hágai ítéletben előírt összegeket, továbbra is minden rendelkezésre álló lehetőséget felhasználunk a pénzösszegek behajtására - írta a Naftogaz az elnök-vezérigazgató, Olekszij Csernyiszov által az igazgatótanács nevében jegyzett közleményében, és hozzátették, hogy a döntésnek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültek az igazság helyreállításához. - Ugyanakkor aktív lépéseket teszünk a választottbírósági ítélet érvényesítésére más célországokban is, amelyekben orosz vagyonok érintettek."
Finn lapok azt írták, hogy a lefoglalt ingatlanok között szerepel a helsinki Orosz Tudományos és Kulturális Központ, valamint négy másik orosz tulajdonú épület az Åland-szigeteken.
A helyi média szerint egy, az Orosz Föderáció tulajdonában lévő, Kirkkonummi tengerparti településen lévő ingatlant is lefoglaltak, melyet az orosz diplomaták üdülésre használtak.
A Kreml közölte, hogy jogi úton támadják meg a finn bíróság döntését. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő azt mondta, hogy "az Orosz Föderáció az összes létező jogi mechanizmussal meg fogja védeni tulajdonosi érdekeit." | Több tíz milliárd eurónyi orosz vagyon lefoglalásáról döntött Finnország | Az ukrán állami gáz- és olajcég a kedvezményezett. A Naftogaz a Krím 2014-es orosz annektálása óta követeli a pénzét Moszkvától. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/10/30/tobb-tiz-milliard-euronyi-orosz-vagyon-lefoglalasarol-dontott-finnorszag | null | true | null | null | Euronews |
"A döntés nincsen összefüggésben a szerdai Fehérvár elleni kupamérkőzéssel, és értelemszerűen a tegnapi Paks elleni győzelemmel sem! A döntést egy hosszabb folyamat előzte meg" - idézi a miskolci klub honlapja Magyar Mátyást, a DVTK tulajdonosát.
"A közösen meghatározott szakmai célok elérésével nem sikerült megfelelő ütemben haladni. Ezt az elmúlt hónapokban többször jeleztem a sportigazgatónak, de sajnos érdemi előrelépés nem történt, ezért döntöttünk a közös munka befejezése mellett.
A célom ugyanis, hogy a jelenlegi szintről tovább lépjünk, és kiaknázzuk a klubban rejlő igazi potenciált. Ehhez egy még strukturáltabb, még professzionálisabb szakmai munkára van szükség.
Dr. Bajúsz Endrének elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az NB II-ből rekord pontszámmal jutott fel a csapat az NB I-be, illetve abban is, hogy tavaly a klub a 12 csapatos NB I történetében eddig a legelőkelőbb helyezést érte el. Köszönet ezekért, és további sok sikert kívánok neki! - fejezte be Dr. Magyar Mátyás.
Dr. Bajúsz Endre utódját a DVTK hamarosan bejelenti. A Nemzeti Sport úgy értesült, hogy a korábban megfigyelőként a Debrecennél, Gyirmóton és a Stars and Friends menedzserirodánál is dolgozó Horváth Csenger lehet a DVTK új sportigazgatója. | Nem történt érdemi előrelépés, távozik a Diósgyőr vezetője | A labdarúgó OTP Bank Ligában szereplő Diósgyőr a hivatalos honlapján tudatta, hogy a mai napon közös megegyezéssel szerződést bontott dr. Bajúsz Endre sportigazgatóval. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2024/11/dvtk-tavozas-sportigazgato-dr-bajusz-endre | null | true | null | null | Origo |
Az állami cégek átláthatatlansága a korrupció egyik oka - Világgazdaság | Az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosítását javasolja a kormánynak a Transparency International (TI). A szervezet második alkalommal tette közzé az állami vállalatok átláthatósági és közzétételi gyakorlatát vizsgáló elemzését, amiből a többi között kiderült: a HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt., a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft., a Magyar Porcelánmanufaktúra Kft., a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft. súlyos törvényi mulasztást követ el. | null | 1 | http://www.vg.hu/vallalatok/meg-mindig-sokat-titkoloznak-az-allami-cegek-451787 | 2015-06-12 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
|
Tiltakozunk az állami erdővagyont kezelő társaságokkal kapcsolatban, a sajtóban megjelent súlyos vádakkal szemben. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal anyagát nem ismerjük, annak tartalmába nem volt lehetőségünk betekinteni, kérjük, bocsájtsák azt rendelkezésünkre. A médiában megjelent vádakat aljas támadásnak tekintjük és alaptalannak tartjuk. Visszautasítjuk ezeket a rágalmakat. - olvasható hat pellengére állított állami erdőgazdaság a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Egererdő Erdészeti Zrt. a Mecsekerdő Zrt., a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt., a Verga Zrt. és a Zalaerdő Erdészeti Zrt. közös közleményében.
Mint arról korábban beszámoltunk Mind a 22 állami tulajdonban lévő erdőgazdaságra kiterjesztette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) azt a vizsgálatot, amelyet hat állami erdőgazdasági cégnél kezdett el. A vizsgálat kiterjesztését Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter rendelte el, miután a vizsgálat alá vont hat erdészeti cégnél alapvető és súlyos hiányosságokat tárt fel a Kehi.
Az Indes által megszellőztetett jelentés szerint jelentés az ellenőrzött, 2010-2013 közötti időszakban az erdészetek gazdálkodását a szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, az átláthatatlan gazdálkodás és a kontroll hiánya jellemezte.
Volt olyan cég, ahol a bevételek 48 százalékát elvitték a vállalatvezetési költségek, miközben a hasznot az erdőgazdaságoknak dolgozó vállalkozók vitték el. Az erdészetek ugyanis rendszeresen vállalkozóknak adták bérbe az általuk beszerzett gépeket, sőt a Zalaerdő Zrt. már a beszerzést is a vállalkozók igényeihez igazította.
A 22 erdészet 94 milliárd forint nettó árbevétel mellett alig 2,8 milliárdos hasznot tudott kitermelni. A Kehi szerint az ellenőrzött erdészetek eredménye annak ellenére volt ilyen alacsony, hogy a tulajdonosnak, vagyis az államnak alig kellett díjat fizetniük, és közben összesen több mint 1,7 milliárd forint agrártámogatásban részesültek - olvasható az Index szerdai cikkében. | Visszaszóltak az állami erdészetek a KEHI-nek | Hat állami erdőgazdaság tiltakozik a KEHI vizsgálat - nem nyilvános - megállapításai miatt. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/visszaszoltak_az_allami_erdeszetek_a_kehi-nek.604279.html | 2015-10-09 11:01:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Egy nemzetközi szerződés miatt a magyar hatóságok nem tehetnek eleget a szarajevói ügyészség jogsegélykérésének, hogy egy boszniai nyomozás részeként hallgassák ki Hernádi Zsoltot, a Mol vezérigazgatóját – közölte az Indexszel a Legfőbb Ügyészség.
Mint azt kedden írtuk, a szarajevói legfőbb ügyészség azért kérte Hernádi Zsolt és Várady Zoltán, a magyar olajcég jelenlegi és korábbi vezetőjének kihallgatását, mert nyomoz a bosnyák olajcég, az Energopetrol privatizációja körüli ügyben.
Az Energopetrol 67 százalékát a Mol–INA-konzorcium vette meg még 2006-ban, a cég ellen pedig azért nyomoznak, mert a kisebbségi részvényesek szerint a többségi tulajdonos úgy hajtotta végre a privatizációs szerződésben foglalt, 76,7 millió eurós tőkeemelést, hogy jelzáloghiteleket vettek fel az Energopetrol ingatlanjaira.
A Legfőbb Ügyészség az Indexnek megírta, Szarajevó kanton ügyészségének jogsegélykérelmét már júliusban megkapta, arra pedig azt a választ adta, hogy
nem hallgathatják ki Hernádit és Váradyt, mert amivel kapcsolatban ki kellene őket hallgatni, az Magyarországon nem bűncselekmény.
Magyarországnak van érvényes nemzetközi jogsegélyszerződése, de a Strasbourgban 1959-ben aláírt Európai Egyezményt Magyarország azzal a fenntartással írta alá, hogy csak olyan bűncselekményekkel kapcsolatban nyújt jogsegélyt más országok hatóságainak, amelyeket a magyar törvények is büntetnek. Éppen ezért az ügyészség szerint „elháríthatatlan akadálya” van annak, hogy teljesítsék a szarajevói kollégák kérését. | Ügyészség: Nem hallgathatjuk ki Hernádit | Ügyészség: Nem hallgathatjuk ki Hernádit - A magyar hatóság szerint egy nemzetközi szerződés miatt nem segíthetnek a szarajevói ügyészség nyomozásában. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/09/07/ugyeszseg_nem_hallgathatjuk_ki_hernadit/ | 2016-09-08 12:55:00 | true | null | null | Index |
Százmillióba került a HM cégének a koszovói álmodozás
Hamar szembesült a honvédelmi tárca cégének, a HM EI Zrt.-nek a vezetése azzal, hogy a Pristinában létesítendő sportközpont és a térségben tervezett pezsgőfürdő- és medence-értékesítés nem lesz jó üzlet, ennek ellenére még másfél éven át több mint százmillió forintot költöttek rá. Felelőse egyelőre nincs az ügyletnek, amelyet sem észérvek, sem gazdasági adatok nem támasztottak alá, a katonai hírszerzés pedig egyenesen óvott tőle.
Újabb, a pristinai ügylet részleteit tartalmazó dokumentumok kerültek a hvg.hu birtokába. Az ismert, hogy három évvel ezelőtt a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. akkori vezetői egy koszovói értekezleten elhatározták, beindítanak egy üzleti célú vállalkozást. A terv az volt, hogy az Eximbank által nyújtott hitelből Pristinában fedett uszodát és teniszpályát építenek. A hvg.hu úgy tudja, hogy a sportlétesítmények mellett üzletek is helyet kaptak volna, amelyek bérbeadásából lehetett volna igazi haszonra szert tenni.
Koltai és főtisztek vád alatt A HM EI Zrt. egykori vezetője, Koltai Gábor is vádlott abban a HM-es vesztegetési ügyben, amelyben a Budapesti Katonai Ügyészség nemrég vádat emelt összesen 18 emberrel szemben. A vádlottak között van a Magyar Honvédség négy tábornoka, több tényleges, illetve nyugállományú főtisztje és tisztje. Az ügyészség szerint ők összesen kétszázmillió forintot szereztek vesztegetéssel; 5-8-10 százalékot kértek vissza a különböző munkák elvégzésére szerződött vállalkozóktól.
Minderről a HM EI akkori vezérigazgatója, Koltai Gábor 2008. június 17-én számolt be először a cég igazgatótanácsának, ám – információink szerint – nem mindenki osztotta a beruházással kapcsolatos derűlátást. Egyrészt azért, mert a HM EI alapfeladata a Magyar Honvédség infrastruktúrájának biztosítása és fejlesztése, nem pedig külföldi ingatlan-beruházások finanszírozása. Másrészt piackutatás sem készült a helyszínen, ami pedig elengedhetetlen, hiszen Koszovóban rendezetlenek a kormányzati, pénzügyi és gazdasági viszonyok.
A megfontoltságot hangsúlyozta a beruházással kapcsolatban Kiss-Benedek József biztonságpolitikai szakértő is. „A legnagyobb kockázatot az elképesztően magas korrupció és a kiterjedt nemzetközi szervezett bűnözés jelenti. A politikai vezetés és a szervezett bűnözés összefonódott… a magas szintű fogadtatásokból sem szabad túlzott következtetéseket levonni” - írta egy akkori, a HM EI-nek készített elemzésében. Úgy tudjuk, többek között emiatt a katonai hírszerzés sem javasolta az üzlet elindítását.
A HM EI Zrt. átvilágítását végző kft. szintén úgy látta, hogy „a koszovói üzleti tevékenységgel olyan vállalkozásba kezdett, amelyhez nem volt megfelelő üzleti tapasztalata, szakértelme, helyismerete, tőkéje és a finanszírozás ígéreteken alapult”. Érdekes az is, hogy a beruházást negyven éves megtérülésre tervezték, ugyanakkor a pristinai önkormányzat tíz éves időtartamra ajánlotta fel a vállalkozáshoz szükséges földterületet.
Mindezek ellenére – csak a koszovói kormány garanciaígéretére alapozva – a zrt. belevágott a 10 millió eurósra becsült beruházásba. Erről az igazgatótanács elnöke, Nagy Imre 2008. szeptember 2-án, a már megvádolt Oláh János tábornokon keresztül tájékoztatta Szekeres Imre akkori honvédelmi tárcavezetőt – mint az a hvg.hu birtokában lévő dokumentumból kiderül. A beruházás lebonyolításába bevonták a HM EI leányvállalatát, az ITEA Kft.-t is. Ennek szükségességét azzal magyarázták, hogy a cég pristinai irodájának működése sokba kerül. A költségek lefaragását pedig – 2009 tavaszán – úgy képzelték el, hogy a leányvállalat uszodatechnikai termékeket fog forgalmazni.
A vállalkozással kapcsolatos optimizmus azonban fél év múlva megtört; 2009. november 17-én maga a vezérigazgató jelentette ki, hogy a beruházás kivitelezhetetlen, mert a koszovói kivitelezők túl magas árat szabtak. Ez azért is érdekes, mert Koltai Gábor a koszovói miniszterelnök meghívását azzal utasította el, hogy a kormányfőhöz köthető kivitelező még nem nyújtotta be az árajánlatát. Valójában az történt, hogy a vezérigazgatónak szembesülnie kellett azzal, hogy a koszovói kormány semmilyen garanciát nem vállal.
A szabadidőközpont terve ezzel ki is fulladt, ugyanakkor az uszodatechnikai mintabolt még 2010 augusztusáig működött. A felmerülő költségeket pedig az ITEA Kft-n és a HM EI-n keresztül egyszerre finanszírozták. A nagy beruházás előkészítésének folytatásáról „beszéltek” az illetékesek még tavaly áprilisban, közvetlenül az országgyűlési választások előtt. Sőt, az ekkor megfogalmazott intézkedési ütemterv szerint még mindig várták az árajánlatot a kivitelezőtől, és még több mint másfél év után is ott tartottak, hogy az Eximbankkal egyeztessenek a beruházási hitelről.
Plusz forintokba került az is, hogy a koszovói fiókteleppel rendelkező ITEA mellett külön kapcsolattartót alkalmazott a HM EI Zrt. Csordás József havi 900 ezer forintért dolgozott, és minden kiküldetésben eltöltött nap után 50 ezer forintot tehetett zsebre. Összesen 16,3 millió forintot fizettek ki neki, de emellett még egy 4,5 millió forintos autót is biztosítottak a munkájához. A még csak tervekben szereplő sportközpont, illetve az uszodai termékeket forgalmazó mintabolt a magyar adófizetőknek több mint százmillió forintjába került.
A beruházást csak az országgyűlési választások után állították le, a szerződéseket végül a HM EI Zrt. új vezetése 2010. augusztus 24-én mondta fel. Csordás József tanácsadói szerződése azonban már a régi vezetésnek is kellemetlen lehetett, mivel a kontraktust az új vezérigazgató érkezése előtt egy (!) nappal felbontották.
A minisztérium jelenlegi vezetésének eltökélt szándéka, hogy a tulajdonában lévő gazdasági társaságok tisztán és átláthatóan működjenek – közölte a hvg.hu-val Deák Gábor, a HM EI Zrt. szóvivője. „Ezért a HM EI Zrt. előző vezetéséhez köthető visszás ügyeket – a megfelelő lépések megtételével – minél előbb szeretnénk lezárni.”
2010. április. 28. 08:41 hvg.hu Itthon
Letartóztatták a HM EI Zrt. vezetőjét
Különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás gyanújával harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezték a Honvédelmi Minisztérium legnagyobb hadiipari cége, a HM EI Zrt. vezérigazgatóját – értesült a Magyar Nemzet. | Itthon: Százmillióba került a HM cégének a koszovói álmodozás | Hamar szembesült a honvédelmi tárca cégének, a HM EI Zrt.-nek a vezetése azzal, hogy a Pristinában létesítendő sportközpont és a térségben tervezett pezsgőfürdő- és medence-értékesítés nem lesz jó üzlet, ennek ellenére még másfél éven át több mint százmillió forintot költöttek rá. Felelőse egyelőre nincs az ügyletnek, amelyet sem észérvek, sem gazdasági adatok nem támasztottak alá, a katonai hírszerzés pedig egyenesen óvott tőle. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110319_szazmillioba_kerult_koszovoi_hm_ei_uzlet | 2011-03-19 13:46:00 | true | null | null | HVG |
Menczer Tamás arra reagált, hogy Magyar Péter azzal kritizálta: titokban járja az országot. Magyar azt hangoztatta, hogy a Tisza Párt nem úgy tart országjárást, mint az "állampárt", a Fidesz, amely "nem mondja meg előre, hogy hova megy, sőt titkolja, és bemennek ilyen zárt helyekre, legyen az templom vagy valami Fidesz-iroda és oda meghívják a környék 30 fidelitasos vagy éppen idősebb aktivistáját".
"Láthattunk ilyet Menczer Tamásnál, soha nem jelzik előre, hogy hol vannak ezek a rendezvények, vagy ha igen, akkor előre kell regisztrálni" - mondta a Tisza Párt elnöke.
Igazad van, Peti, csak halkan mondom, hogy senki meg ne hallja. Igazad van, félek. Félek a sajtótól, attól nagyon félek, és még jobban félek tőled. Ezért most nagy félelmemben elárulom, hogy holnap, szerdán, Békéscsabán leszek. Hat órakor, de már fél órával korábban. Szabadság út 1-3. Várlak szeretettel, Peti! Ott találkozunk, beszéljünk!
- reagált a kommunikációs igazgató , aki végezetül egy jó tanáccsal is ellátta Magyar Pétert.
Még egy tanács, ne te vezess, reszkető kézzel veszélyes. Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy, csak a nőkkel vagy bátor, a férfiaktól félsz. | Menczer Tamás helyretette Magyar Pétert | A kormánypártok kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás alaposan helyretette az őt és a Fideszt hamisan vádoló Magyar Pétert. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-orszagjaras | null | true | null | null | BOON |
Illegális kampánydinanszírzással gyanúsítja az izraeli rendőrség az ország miniszterelnökét, Ehud Omertet. Olmert beismerte, hogy kapott pénzt egy amerikai üzletembertől, de tagadja, hogy ez vesztegetés lett volna. Ha vádat emelnek ellene, lemond a hivataláról, nyilatkozta a Haárec izraeli napilap online kiadásának.
A rendőrség szerint Olmert illegális keretek között dollárszázezreket kapott Moris (Moshe) Talansky amerikai üzletembertől. Olmertet a múlt pénteken hallgatták ki, eddig titoktartási kötelezettség miatt nem hoztak nyilvánosságra részleteket az ügyről, írja a Haárec. A titkosítást a tel-avivi felsőbb bíróság a rendőrség és bírósági tisztviselők kérésére oldotta fel, bár a lap értesülései szerint elvileg a jövő hétig tartott volna.
Olmert a televízióban élőben közvetített üzenetben felelt a vádakra. Azt állította, hogy kampánypénzügyeit egy ügyvéd intézte, és minden jogszerűen történt. "Sohasem fogadtam el kenőpénzt, egy fillért sem vettem el magamnak" - mondta.
A Tízes csatorna nevű helyi tévéadó értesülései szerint Talansky - aki csak stróman volt - készségesen mindent bevalott a rendőrségen. Az ügy még Olmert jeruzsálemi polgármestersége idején történt. | Korrupcióval gyanúsítják az izraeli miniszterelnököt | Korrupcióval gyanúsítják az izraeli miniszterelnököt - Ehud Olmert elismerte, hogy dollárszázezreket kapott egy amerikai üzletembertől, de tagadja, hogy ez vesztegetés lenne. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/hdlmrt1087/ | 2008-05-08 00:00:00 | true | null | null | Index |
Mit mutatnak a statisztikai halmazok?
A Transparency International (TI) korrupció érzékelési indexe (CPI) szerint Magyarország helyezése és pontszámai az elmúlt hat évben szinte változatlanok maradtak. Az 1-től 10-ig terjedő skálán a középmezőnyben foglalunk helyet. A 2006-os Gallup Korrupciós Index (GCI) szerint Magyarország a 78. helyen áll (az 1-től 100-ig terjedő skálán elért 84 ponttal). Magyarországot a felmérések által vizsgált többi közép-kelet-európai, átalakulás alatt lévő országnál - Észtország, Szlovénia és a Cseh Köztársaság kivételével - kevésbé tartják korruptnak.
A Világbank üzleti környezetről és vállalati teljesítményről végzett felmérése (BEEPS) szerint a cégek 10 százaléka állítja, hogy gyakoriak a nem hivatalos kifizetések (ez a 2002-es adatok fele), és a cégek 25 százaléka jelezte, hogy a korrupció problémát okoz az üzleti életben (2002-ben ez 20 százalék volt).
A május 21-én, 18 órakor kezdődő CR Szerda klubesten a következő fontosabb kérdések kerülnek terítékre:
A korrupciós gyakorlatok leggyakoribb formái (politika és gazdaság összefonódása)
Magasabb korrupciós index - alacsonyabb versenyképesség és magasabb befektetési kockázat
Csapdák és fokozatok
Tehetünk ellene az üzleti világban is? Hogyan? Milyen hatékony eszközök működnek a nemzetközi világban? És magyar (akár multi, akár magáncég élén) cégvezetőként -megküzdve a múlt örökségeivel, kultúrájával - mit tudunk átvenni?
Anglo-amerikai és nem anglo-amerikai modellek a felelős vállalatirányításban
Melyiket követik a magyar cégek?
Predesztinálva vagyunk valamelyik modellre?
Új játékszabályok és mi lehet az eredmény?
A klubest továbbra is térítésmentes. Még több információ és regisztráció itt. | Üzleti Etika | CSR,Corporate social responsibility,társadalmi felelősség,etika,üzleti etika,etikai kódex,audit,jelentés,adományozás,támogatás, szponzorálás | null | 1 | http://www.uzletietika.hu/20080508/cr_szerda_inkognitoban_a_korrupcio | 2008-05-09 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Vádat emelt egy 45 éves nő ellen minősített csalások miatt az Encsi Járási Ügyészség. A vádhatóság szerint ugyanis az elkövető, aki lelkipásztor volt, 2019 augusztusában, illetőleg 2020. év májustól augusztusig az egyházközség képviselőjétől, valamint magánszemélyektől milliós, tízmilliós tételekben csalt ki kölcsönöket, melyeket nem fizetett vissza.
A vádirat szerint a vádlott 2012. december végétől 2021. március közepéig egy borsodi kistelepülésen lelkipásztorként dolgozott. 2019 augusztusában megkereste az egyházközség képviselőjét, akitől azzal az indokkal, hogy saját vállalkozást szeretne beindítani, 3 millió forint kölcsönt vett fel, majd ismételten kért tőle további 2,5 millió forintot. Ezután 2020. májustól augusztus végéig magánszemélyektől vett fel kölcsönöket olyan hivatkozásokkal, hogy az életbiztosítását akarja lejárat előtt felszabadítani, letéti jegyét szeretné kiváltani, továbbá többször a parókia tetőszerkezetének cseréjére, javítására kért pénzt, 500 ezer és 10 millió forint közötti összegekben. Egyes sértettek esetében, rövid idő elteltével egyházi célokra ismételten újabb kölcsönösszegeket is átvett szintén milliós tételekben.
Az elkövető összesen 46 millió forintot csalt ki a sértettektől hivatását felhasználva, amelyhez vagy készpénzben jutott hozzá, vagy a sértettek a bankszámlájára utalták.
A nő a kölcsönöket nem akarta, és nem is tudta visszafizetni. Az ügyészség a büntetlen előéletű nővel szemben börtönbüntetést és közügyektől eltiltást indítványozott. | 46 millió forintot csalt ki áldozataitól egy borsodi lelkésznő | Többször a parókia tetőszerkezetének cseréjére, javítására kért pénzt. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/25/46-millio-forintot-csalt-ki-aldozataitol-egy-borsodi-lelkeszno | 2022-04-25 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Dr. Szilva István , Sajóbábony polgármestere tette közzé közösségi oldalán, hogy az Arany János és Bocskai úti járdákat felújították. A járdák már régóta rendkívül leromlott állapotban voltak. Az elmúlt években az érintett társasházak utcáiban kicserélték a szennyvíz- és vízvezeték rendszert, amely még rontott a járdák állapotán.
Emiatt is vált indokolttá a felújítás. Az önkormányzat saját forrásból újítja fel a járdákat, lépcsőket és a két társasház közötti parkolót. A legfontosabb cél, hogy hamarosan a legtöbb járda korszerűen legyen, felújítva Sajóbábony teljes belterületén. A felújítás ideje alatt, a polgármester a lakosság türelmét és megértését kéri. | Ennyi felújított járdát még nem látott | Dr. Szilva István, Sajóbábony polgármestere közösségi felületén számolt be a minap arról, hogy az elmúlt tíz évhez hasonló lendülettel kívánják fejleszteni a várost, ezért folyamatos a járdák felújítása is. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/11/ennyi-felujitott-jardat-meg-nem-latott | null | true | null | null | BOON |
Szerdán este hallgatta meg Várhelyi Olivér biztosjelöltet két európai parlamenti szakbizottság. A jelenlegi bővítési biztost a következő öt éves ciklusra is jelölte Orbán Viktor. Várhelyit Ursula von der Leyen az egészségügyi és állatjóléti portfólióval bízta meg, a jelölt véglegesítéséhez szükséges az érintett szakbizottság(ok) jóváhagyása.
Először írásbeli kérdéseket tesznek fel a jelöltnek, majd következik a szóbeli meghallgatás. Várhelyit három és fél órán keresztül faggatták, majd azonnal értékelték is a teljesítményét, azonban a szükséges kétharmados támogatást nem szerezte meg. Forrásaink szerint a liberálisok, a szociáldemokraták és a zöldek sem támogatták, és nagy valószínűséggel a szélsőbaloldal is ellene szavazott. Az a döntés született, hogy azokban a témákban, amelyekben elégedetlenek voltak a válaszokkal a képviselők, újabb kérdéseket tesznek fel. Ez megtörtént, Várhelyinek nagyon szűk, 24 órás határidőt szabva. Bár a levélben öt kérdés szerepel, mindegyik tartalmaz alkérdéseket is, így összesen 23 felvetésre kell reagálnia a magyar jelöltnek.
A levél bevezetésében felrótták Várhelyi Olivérnek azt, hogy saját magától nem érezte fontosnak, hogy az EP-képviselőktől elnézést kérjen azért, mert korábban egy bekapcsolva maradt mikrofonba lehülyézte az egész plenáris ülést, azt kérdezve, hogy "Hány hülye van még?" A meghallgatáson ezzel már szembesítették, Várhelyi az esetet "incidensnek" nevezte, és elnézést kért, hangsúlyozva, hogy megjegyzése nem irányult az EP-képviselők ellen.
Az első kérdéscsoport kimondatlanul az abortuszról van szó, amellyel kapcsolatban Várhelyi azt mondta, hogy ez tagállami hatáskör, nincs uniós kompetencia.
Milyen konkrét lépéseket fog tenni a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és annak biztosítása, valamint a nők egészségi helyzetének javítása érdekében, és annak biztosítására, hogy az uniós egészségügyi politikák előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget az egészségügyi ellátásban?
- kérdezik a képviselők, és azzal kapcsolatban is állásfoglalást várnak, hogy dolgozni fog-e Várhelyi a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv javításán azért, hogy a reproduktív egészségügyi ellátással egyáltalán nem vagy nem megfelelően rendelkező tagállamokban élő emberek biztonságosan és bizalmasan kaphassanak egészségügyi ellátást egy másik tagállamban.
Hogyan fogja előmozdítani az EMA (Európai Gyógyszerügynökség) által jóváhagyott vakcinák elterjedését, és hogyan fog küzdeni a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanság és az ezzel kapcsolatos dezinformáció és félretájékoztatás ellen minden tagállamban, beleértve az Önét is?
- ez a kérdés azzal kapcsolatos, hogy Várhelyi Olivér nem volt hajlandó elítélni azt a magyar gyakorlatot, amikor a lakosságnak a koronavírus ellen az európai hatóságok által el nem ismert orosz és kínai vakcinákat adták be.
Terjedelmében a legrészletesebb kérdéscsoport az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemmel kapcsolatos. Az ezzel kapcsolatos tagállami ajánlások ugyanis nem teljesülnek, s ez ügyben kérdezik Várhelyit, hogy milyen tervei vannak "az antimikrobiális szerek körültekintő használatának és gondosságának előmozdítása érdekében".
Hogyan fogja biztosítani egy olyan, az egész EU-ra kiterjedő, átfogó, kötelező élelmiszer-címkézési és nyomonkövethetőségi rendszer bevezetését, amely a különböző meglévő önkéntes rendszereket egységes, világos keretbe foglalja, anélkül, hogy ez további olyan terhekkel járna, amelyek növelnék a fogyasztók számára az árakat?
- ez már a következő ügy, amiben többet szeretnének tudni a képviselők a jelölt elképzeléseiről. Végül az állatjóléti területtel kapcsolatban is megfogalmaztak számos felvetést, arra alapozva, hogy az állatjólétre vonatkozó uniós szabályokat a tagállamok meglehetősen eltérően alkalmazzák. Azt is tudakolják a képviselők, hogyan kívánja a leendő biztos korszerűsíteni a meglévő állatjóléti rendeleteket, és hogyan kívánja felmérni a lehetséges változtatások hatását.
A kérdések, felvetések jelentős része már szerepelt a meghallgatáson. Amennyiben Várhelyi Olivér azokat a válaszokat ismétli meg írásban, akkor jó eséllyel el fogják utasítani. Ekkor még mindig lehetőség van arra, hogy egy újabb szóbeli meghallgatást tartsanak, de azt is javasolhatja az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökének, hogy egyes területeket vegyen el Várhelyitől. (Ez történt Navracsics Tiborral is tíz évvel ezelőtt, amikor az uniós állampolgársággal kapcsolatos területet vették el a magyar jelölttől.) Ez tovább bonyolítaná a helyzetet, mert ha másik biztoshoz kerül egy terület, akkor arra vonatkozóan az érintett jelöltet ismét meg kellene hallgatni. És sok idő nincs, az Európai Parlament ugyanis november utolsó hetében dönteni szeretne a teljes biztosi kollégiumról. Ha Várhelyi megbukik, akkor Orbán Viktornak új jelöltet kell állítania.
Az írásbeli pótkérdésekre adott választ jövő héten hétfőn értékelik a parlamenti szakbizottságok, az eredményt még aznap megtudjuk.
Eddig 20 biztosjelöltet hallgattak meg, a maradék hatot (a hat alelnökjelöltet) kedden és szerdán faggatják.
Eddig csak Várhelyi Olivér nem kapta meg elsőre a szükséges támogatást. | EUrologus: Rezeg a léc Várhelyi biztosjelöltségével kapcsolatban | Öt pótkérdést kapott írásbeli pótvizsgájára Várhelyi Olivér, amely tulajdonképpen 23 kérdést jelent. És egyetlen napot kapott a válaszadásra. A kérdések zöme szakmai, és ezekből úgy tűnik, hogy a magyar jelöltet az Európai Parlament szakbizottságai jelenleg alkalmatlannak tartják a feladat betöltésére. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/eurologus/20241108_varhelyi_ep_europai_bizottsag | null | true | null | null | HVG |
A férfi Németországból és Szlovákiából használt autókat vásárolt, majd belföldön értékesítette azokat. Vállalkozását több lábra helyezte, így a gépjárművek mellett gyümölccsel és más mezőgazdasági terményekkel is kereskedett. Cége élére olyan ügyvezetőket választott, akik csak névleg szerepeltek a gazdasági társaságban. Eleinte még néhány adóbevallást benyújtottak, de később már ezzel sem törődtek.
Ezzel a módszerrel, több mint háromszázmillió forintos bevétel adóját akarta szándékosan elkerülni, azonban a beszerzett bizonyítékok leleplezték a neppert. | Lebukott a nepper - 10 év börtön is várhat rá | Strómanok mögé rejtőzködve, több mint nyolcvanmillió forintos kárt okozott az állami költségvetésnek egy kiskőrösi férfi - derítették ki a NAV nyomozói. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/lebukott_a_nepper_10_ev_borton_is_varhat_ra.648844.html | 2017-10-09 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
2007.09.08. 08:32
Hisz az igazságban, a törvényességben, a törvényekben és bízik az országos rendőrfőkapitány bölcsességében – jelentette ki Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány a Magyar Televízió reggeli műsorában. Gergényi nem menekül nyugdíjba a fegyelmi vizsgálat elől.
A volt főkapitányt, aki jelenleg – mint a műsorban elhangzott – felmentési idejét tölti és miniszteri engedéllyel ellenőrzési főelőadó egy cégnél, az ellene folyó fegyelmi eljárásról kérdezték. A műsorban az újságíró felidézte: Gergényi Péternek azt ajánlották, ha elmegy nyugdíjba, akkor a szerződéskötése miatt folyó fegyelmi vizsgálata megszűnne.
-Szó nem lehet arról, hogy én kvázi kimeneküljek ebből. Záruljon le a vizsgálat, megállapít, amit megállapít, és majd utána nagyon komolyan gondolkodom rajta, hogy rövidíteni fogom a felmentési időmet – jelentette ki Gergényi Péter.
A volt főkapitány idézte a fegyelmit elrendelő határozat indoklását.
-Két szerződést kötöttem a BRFK IPA Egyesület segítésének javára, és az elrendelő határozat szerint ezt a szerződést nem köthettem volna meg – mondta. Hozzátette: az egyik szerződést tavaly november 5-én, a másikat január 8-án írta alá. Azt jelentette ez a támogatás, hogy a BRFK IPA Egyesületet támogatta a BRFK annyiban, hogy felvett egy személyt megbízási szerződéssel. Magánszemélyről beszélünk, aki tolmácsolási feladatokat látott el, hangsúlyozom, öt nyelven beszél, szervezte az IPA-tagoknak az utaztatását.
Hozzátette: valójában az idézőjelben vett vád az, hogy nem segíthettem volna az IPA munkáját, illetve ezen a szerződésen a közgazdasági főosztályvezetői, illetve személyzeti főosztályvezetői ellenjegyzés nem szerepel, aminek szerintem nem is kell szerepelnie.
Mint mondta, a 19 megyei rendőr-főkapitányság és az Országos Rendőr-főkapitányság is segíti az IPA (Nemzetközi Rendőr Szövetség) egyesületének a munkáját, így ő is segítette, gondolva, ezzel jót tesznek. Megjegyezte: ilyen megbízási szerződést egy főkapitány (...) a főkapitányság nagyságától függően tízes vagy százas nagyságrendekben ír alá.
-Óvatos ember vagyok, minden szerződést – hiszen százával írtam alá szerződéseket – (..) mindig legalább két-három jogász előtte megnézte, (...) szakemberek állították össze, de a felelősség – mint mondta – természetesen az övé, az első számú vezetőé.
Hangsúlyozta: akkor még nem is volt Admiral Tours, tehát a mi cégünk, amiben többen vagyunk üzlettársak. (..) Sok kolléga előtt jelentettem ki, hogy ha egyszer meglesz a cég, mindennel utazhatnak, csak ezzel az eggyel nem. Arra, hogy egy lap nemrég azt írta, Gergényi Péter saját üzlettársával kötött szerződést a BRFK első embereként, kijelentette: azt a május 31-i szerződést nem is látta, és nincs rajta az aláírása sem.
-Én hihetetlen módon – lehet, hogy idealista vagyok -, hihetetlen módon hiszek az igazságban, a törvényességben, a törvényekben, és bízom az országos rendőrfőkapitány úr bölcsességében – jelentette ki. Hozzátette: hisz az ártatlanságban.
Arra a kérdésre, hogy kinek állhatott érdekében a mostani fegyelmi eljárás, kijelentette: nem tudja, és nem is érdekli igazán. A felvetésre, hogy esetleg egykori beosztottak visszavágásáról lenne szó, azt mondta, ez elvileg lehetséges, hiszen a BRFK átszervezésekor – hogy a miniszter által meghatározott EU-konform szervezet alakuljon ki – 581 felesleges vezetői helyet szüntettek meg.
Arra a kérdésre, hogy számított-e arra, hogy meginoghat a széke, Gergényi Péter emlékeztetett rá: igen, ezért tavaly novemberben ő maga kérte nyugdíjazását, de akkor Gyurcsány Ferenc kormányfő nem engedte el.
A volt főkapitány azt mondta: amikor távozott a testülettől, 50 százalék „pezsgőt bontott„, de a rendőrök fele sajnálta.
„Politikai döntés született, amit én nagy tisztelettel tudomásul vettem. Ez nem egy szakmai döntés; egy szakmai döntéssel lehet vitatkozni, egy politikaival nem. Egyetlen egyet lehet vele tenni, (...) én tisztelettel fejet hajtottam”.
Az újságíró kérdésére, hogy véleménye szerint az elmúlt húsz évben a szakemberek hány százaléka hagyta el a rendőrséget, azt mondta, becslése szerint 80 százalék. De jöttek közben tehetséges fiatalok, akiknek csak a gyakorlatot kell megszerezniük. A volt főkapitány szerint tiszthelyetteseknél 5, tiszteknél 10 év kell ahhoz, hogy érteni kezdjenek a szakmához, ahhoz, hogy valóban komolyan értsenek a szakmához, becslése szerint 15 év gyakorlat kell. | Gergényi: Én hihetetlen módon hiszek az igazságban | Hisz az igazságban, a törvényességben, a törvényekben és bízik az országos rendőrfőkapitány bölcsességében – jelentette ki Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány a Magyar Televízió reggeli műsorában. Gergényi nem menekül nyugdíjba a fegyelmi vizsgálat elől. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/09/gergenyi-en-hihetetlen-modon-hiszek-az-igazsagban | 2007-09-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hiszékeny Dezső MSZP-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt az Országgyűlés elnökénél Polt Péter legfőbb ügyész. Az ok egy vesztegetés és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás.
Az ügy lényege szerint egy vállalkozó megtudta, hogy Budapest XIII. kerületében van egy olyan üzlethelyiség, amelynek a bérleti jogát az önkormányzat eddig nyilvánosan nem hirdette meg, és használaton kívül van.
2013 januárjában Hiszékeny Dezső akkori alpolgármester – akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése – közvetítő útján jogtalanul 5 millió forintot kért a saját részére azért, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát megkapja a férfi. A pénzt végül nem adták át.
Az ügyészség szerint Hiszékeny Dezső ajánlata megalapozza a vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének gyanúját.
Az ügynek négy gyanúsítottja van. Egy embert tavaly novemberben, további hármat pedig a múlt hónapban gyanúsítottak meg, valamennyiüket különböző korrupciós bűncselekményekkel, amelyek XIII. kerületi ingatlanokhoz kapcsolódnak. A gyanúsítottak egyike a XIII. kerületi önkormányzat egyik cégének alkalmazottja. | Vesztegetéssel gyanúsítják Hiszékeny Dezsőt | Az MSZP képviselője, Hiszékeny Dezső az ügyészség szerint évekkel ezelőtt ötmillió forintot kért egy használaton kívüli, 13. kerületi üzlethelyiség bérleti jogáért. A pénzt nem kapta meg, most vesztegetéssel gyanúsítják. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140710-vesztegetessel-gyanusitjak-hiszekeny-dezsot.html | 2014-07-10 11:11:00 | true | null | null | Origo |
Két téma volt napirenden az október 24-i találkozón és sajtótájékoztatón. Erdős Norbert országgyűlési képviselő a barnakőszén, illetve rendkívüli önkormányzati (REKI) támogatásokról, és ezek összegéről számolt be.
A beszélgetést három részre osztva zajlott a délelőtt, elsőként azokról a településekről volt szó, melyek csupán barnakőszén támogatásban részesültek. Ilyen Almáskamarás, Csanádapáca, Gádoros, Kardoskút, Kaszaper, Medgyesegyháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka és Végegyháza. A tíz település összesen csaknem 21 millió forint támogatást nyert el. Az országgyűlési képviselő ezután azokat a polgármestereket és alpolgármestereket szólította, akik tüzelő és REKI támogatást is kaptak. A felszólaló vezetők mind elmondták, nagyon hálásak, hiszen ennek köszönhetően rengeteg családot tudnak támogatni a fűtési szezonban, illetve a rendkívüli támogatásnak köszönhetően egyenlíteni tudják a közüzemi számlákat.
A REKI támogatást nyert települések közül Battonya, Békéssámson, Mezőkovácsháza, Kevermes, Tótkomlós polgármesterei, alpolgármesterei is köszönetüket fejezték ki, majd az országgyűlési képviselő átadta a szót Raffai Jánosnak, Orosháza polgármesterének.
(A képen balról jobbra: Raffai János, Orosháza polgármestere, Erdős Norbert országgyűlési képviselő és Zsura Zoltán, Tótkomlós polgármestere)
A városvezető reméli, a következő évben eljutnak oda, hogy ezek a rendkívüli támogatások már nem lesznek ennyire mérvadók. - Valamilyen szinten a térség szinte összes településének költségvetése instabillá vált. A gazdaság nem úgy működik, ahogy kellene, a helyi gazdaságot nekünk kell újraéleszteni, fejleszteni, hogy ezek a folyamatosan változó tényezők kiszámíthatók legyenek - hangsúlyozta. | Jól jött a rendkívüli támogatás | Az önkormányzati választások után, az októberi munkakezdés óta először találkoztak egymással a térség polgármesterei, alpolgármesterei és Erdős Norbert országgyűlési képviselő. Ennek apropóját a településeken kapott támogatások szolgáltatták, mellyel kapcsolatban október 24-én a Petőfi Művelődési Központban egy sajtótájékoztatót is rendeztek. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176433/jol_jott_a_rendkivuli_tamogatas | null | true | null | null | Hir6 |
korrupció;Budapest Airport;taxipályázat;
2015-07-24 12:17:00
Vádat emeltek a Budapest Airport korrupciós botrányában
Öt ember ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség a Budapest Airport Zrt. 2006-ban kiírt taxipályázatával összefüggésben elkövetett vesztegetés, valamint a cég sérelmére 2006 és 2010 között elkövetett, összesen félmilliárd forintos kárt okozó csalás miatt - közölte a főügyész pénteken.
Ibolya Tibor közleményében azt írta: az ügy elsőrendű vádlottja a vádbeli időszak egy részében jogi előadóként dolgozott a Budapest Airportnál, szintén vádlott a cég volt jogi igazgatója, a taxitársaság tényleges irányítója és egyik alkalmazottja, valamint egy ügyvéd.
A vádirat szerint a Budapest Airport Zrt. új vezetősége 2006 májusában nyílt pályázatot hirdetett alkalmi, azaz nem rendelt taxiszolgáltatás nyújtására a repülőtér utasainak. A taxitársaság addig is végzett a repülőtéren szolgáltatást, ami jól jövedelmezett, ezért a cég irányítója mindenképpen nyerni akart a pályázaton. Ennek érdekében a tender kiírása után - az ügyvéd közreműködésével - megállapodott a jogi előadóval és a jogi igazgatóval, hogy 11 millió forint fejében segítsék győzelemhez az ő társaságát.
A jogi előadó és a jogi igazgató ezután az ügyvéden keresztül ellátta a taxitársaság irányítóját belső információkkal, segédanyagokkal, tájékoztatta a többi ajánlat tartalmáról és a belső megbeszélések lényegéről. A vádlottak összehangolt tevékenységének eredményeként a pályázat nyertese ez a cég lett, az érte kapott pénzen pedig a jogi előadó, a jogi igazgató és az ügyvéd osztozott.
A vád szerint a szolgáltatási szerződés megkötése után a jogi előadó és a jogi igazgató további készpénz ígérete ellenében vállalta: munkáltatójuk, a Budapest Airport Zrt. gazdasági érdekeivel szemben a taxitársaság irányítójának segítséget nyújtanak abban, hogy ne kelljen megfizetnie a szerződésben vállalt szolgáltatási díjat. A két vádlott több millió forint jogtalan előny ellenében abban is közreműködött, hogy a szolgáltatási szerződést a Budapest Airport hátrányára módosítsák. A taxitársaság irányítója azzal is megtévesztette a zrt.-t, hogy alkalmazottja közreműködésével éveken keresztül lényegesen kevesebb fuvart jelentett nekik, mint amennyit ténylegesen teljesített. | Vádat emeltek a Budapest Airport korrupciós botrányában | Öt ember ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség a Budapest Airport Zrt. 2006-ban kiírt taxipályázatával összefüggésben elkövetett vesztegetés, valamint a cég sérelmére 2006 és 2010 között elkövetett, összesen félmilliárd forintos kárt okozó csalás miatt - közölte a főügyész pénteken. | null | 1 | https://nepszava.hu/1064536_vadat-emeltek-a-budapest-airport-korrupcios-botranyaban | 2015-07-24 11:23:00 | true | null | null | Népszava |
A fővárosi VIII. kerületi ügyészség bírálhatja el a józsefvárosi MSZP-alapszervezet „feketekasszájával” kapcsolatban tett feljelentést – értesült a Magyar Idők.
Előzőleg egy magánszemély költségvetési csalás elkövetésének gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Az adóhatóság szerint viszont a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az illetékes, így az iratot az adóhatóság áttette a főügyészségre. Nagy Andrea, a KNYF szóvivője arról tájékoztatta lapunkat: nincs hatáskörük a feljelentés elbírálására, mert a rendelkezésre álló adatok szerint az ügyben nem olyan személyek érintettek, akiknek esetében a főügyészségnek nyomozati jogköre lenne, ezért a feljelentést az ügyben illetékes budapesti VIII. kerületi ügyészséghez továbbították.
Ismert: egy birtokunkba jutott felvétel alapján lapunk tette közzé az MSZP józsefvárosi szervezetének februári tanácskozásán elhangzottakat. Az egyeztetésen Komássy Ákos kerületi elnök elmondta, hogy a szervezet „feketekasszájából” finanszírozták 2014-ben azokat a kiadásaikat, amelyeket nem tudtak bizonylattal fedezni. Ezek közé tartozott többek között a szervezet összes személyi kiadása, illetve bizonyos kampánykiadások is.
A tanácskozáson jelen volt Katona Tamás, az MSZP pártigazgatója, aki ekkor úgy fogalmazott: „Nem örülök neki, hogy van feketekassza, de tudom, hogy az élet bonyolult”, majd tanácsokat adott, hogy honnan hová kell betenni „a másik számlát”. – Persze van kétféle kassza máshol is, tudom. […] Azt nem gondolhatta, ne haragudjatok, senki komolyan, hogy majd egyszer csak megindul a támogatás – dorgálta Komássyékat az MSZP pártigazgatója. Komássy Ákos megkeresésünkre tagadta, hogy feketepénzek lettek volna a kerületi alapszervezetnél. Állította: a felvételen szereplő „feketekassza” egy úgynevezett házipénztár, ami feketére festett lemezből készült, ezért nevezik így.
Cikkünk után az MSZP azonnali vizsgálatot ígért, ám annak határidejét többször is elhalasztották. Végül kedden este közleményben tudatták, hogy a személyi következményekkel egyébként nem járó vizsgálat megállapította: a kerületi szervezet nem követett el semmilyen, jogszabályba ütköző tevékenységet. A párt egyúttal a jogszabályoktól szigorúbb dokumentumkezelést és házipénztár-kezelési szabályzatot ígért, „hogy a tudatosan, szándékkal félremagyarázható hibák is elkerülhetők legyenek”.
Hiteltelen a szocialisták belső vizsgálata saját zűrös pénzügyeikről – közölte a Magyar Időkkel a Fidesz. A párt szerint továbbra is kérdés, hogyha Katona Tamás már februárban tudott arról, hogy józsefvárosi szervezetüknél feketekassza működik, hamis számlákat gyártanak és adót csalnak, miért nem indított vizsgálatot. Miért titkolóztak a szocialisták hét hónapon keresztül? – tette fel a kérdést a Fidesz. A párt cinikusnak, felháborítónak tartja, hogy egy nyilvánvaló tényeket rögzítő hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után is hazudoznak é | Ügyészség elé kerülhet a feketekassza ügye | Magyar Idők | Előzőleg egy magánszemély költségvetési csalás elkövetésének gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Az adóhatóság szerint viszont a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az illetékes, így az iratot az adóhatóság áttette a főügyészségre. Nagy Andrea, a KNYF szóvivője arról tájékoztatta lapunkat: nincs hatáskörük a feljelentés elbírálására, mert a rendelkezésre álló … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/ugyeszseg-ele-kerulhet-feketekassza-ugye-29906/ | 2015-10-01 14:35:00 | true | null | null | Magyar Idők |
A felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság véleménye szerint az életben való előrejutásban az a legfontosabb, hogy az illető ismer-e befolyásos embereket, illetve, hogy mennyire törekvő típus; erre utal, hogy a válaszadók átlagosan 2,04 és 2,08 pontot adtak mindkét körülménynek.
Majdnem ugyanennyire fontos az is, hogy az embernek milyen veleszületett adottságai vannak, valamint az érvényesülés alapjaként kezelik azt is, hogy vannak-e jó politikai kapcsolatai. A kor, a gazdag családi háttér, valamint a kemény munkamorál is jelentős szerepet töltenek be az életben való érvényesülésben a lakosság véleménye szerint. Ezek a szempontok 2,17-2,35 közötti átlagpontot kaptak.
A felmérés szerint ezeknél kevésbé fontos - de még mindig 2,61-2,8 körüli átlagpontot kapott - az a körülmény, hogy milyen magas az illető szüleinek az iskolai végzettsége, hogy mely országrészben él és vagy hogy jelenleg az állami vagy a magánszektorban dolgozik-e.
A magyar lakosok azt tartják kevésbé jelentősen befolyásoló tényezőnek az életben való előrejutásban, hogy adott személy milyen vallású; ez az ötfokozatú skálán 4,06-os átlagpontszámot kapott.
Szintén kevésbé számít, hogy az illető külföldön dolgozik-e éppen, ezt 2,88-as átlagpontszámot kapott. Az etnikai csoportba való tartozást, illetve a nemek különbségét szintén nem gondolják erősen befolyásoló tényezőnek az előrejutásban a válaszadók, hiszen egyaránt 2,84 pontot kapott mindkét elem.
Az életben való előrejutás egyik tényezőjét, hogy befolyásos embereket ismerjünk a budapesti lakosok, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon élők fontosabbnak tartják, mint a községekben élők, vagy az észak-alföldi régió lakosai - olvasható a TÁRKI összefoglalójában.
A felmérés szerint a közép-magyarországi lakosokhoz és azon belül is leginkább a fővárosiakhoz képest a kistelepüléseken élők kevésbé tartják jelentősnek azt is, hogy milyen vallású az, aki szeretne előbbre jutni az életben.
Az adatok azt mutatják, hogy minél magasabb egyéni jövedelmi kategóriába tartozik valaki, annál kevésbé tartja fontosnak az életben való előrejutásban, hogy valaki külföldön vagy belföldön dolgozik-e jelenleg. Ellenben az iskolai végzettség nem differenciálta jelentős mértékben a lakosság véleményét ilyen szempontból.
A kutatásról további részletek olvashatók az EUREQUAL (FP6) (http://eurequal.politics.ox.ac.uk) honlapon. | Arat a protekció | Arat a protekció | null | 1 | https://www.hirextra.hu/2007/09/28/arat-a-protekcio/ | 2007-09-28 00:00:00 | true | null | null | Hírextra |
A júniusi önkormányzati választás és az október eleji hivatalba lépés után Szolnok azon városok közé tartozik, ahol a régi fideszes városvezető búcsúzott. Szalay Ferenc több mint húsz éven át volt a Tisza-parti város első embere. Ám az új, ellenzéki polgármester, Györfi Mihály helyzete korántsem egyszerű, mert fideszes többségű testületet kell vezetnie. Együttműködést vizionál, mások viszont alkukról beszélnek. Nem tudni, hogy melyik játszott közre, amikor megszavazták a távozó polgármester bőkezű végkielégítését, de nem könnyítette meg a partnerséget az átadás-átvételi adok-kapok sem.A lelépési díj: majdnem egyhangú voksolásAz október elején megalakuló ülésen a képviselők egyhangúlag megszavazták Szalay Ferenc és a tisztségéből távozó fideszes alpolgármester, Fejér Andor végkielégítését. Mindkettőjüket a 2019-ben megállapított havi bérének háromszorosa illeti meg. Ám Szalaynak még plusz háromhavi kifizetésről is döntöttek. A Szol24 megírta, hogy a volt polgármester 7,8 millió forintot, míg az alpolgármester 3,5 milliót kap. Mindezen felül Szalay Ferencnek még jár 114 (!) nap ki nem vett szabadság utáni illetmény is. Egyesek számítások szerint így Szalay akár 30 milliót is kaphat.A híradások arról szólnak, hogy a testület ezt egyöntetűen megszavazta. Utóbb kiderült, volt egy ellenzéki képviselő, Borda Zoltán, aki a szavazás idején nem volt a teremben. Megkerestük a képviselőt; kíváncsiak voltunk, miért nem szavazott. "Sürgős ügyben kerestek, azért voltam távol a szavazástól. Persze az már más kérdés, hogy megszavaztam volna-e, ha ott vagyok. Miután öt évig kritizáltam a polgármester és az alpolgármester munkáját, mert szerintem rajtuk múlt a város leamortizálása, nekem kicsit furcsán vette ki magát, hogy még plusz három hónapnak megfelelő javadalmazást is kapott a városvezető" - mondta a képviselő. Azt is hozzátette, nem tud arról, hogy 30 millióval távozna a volt polgármester, de azt megjegyezte, hogy a 114 nap ki nem vett szabadság "húzós pénz". "Ez tulajdonképpen félévi fizetés. Nem is értem, hogy miért nem vette ki" - fűzte hozzá.Szalay Ferenc előző ciklusában sok problémával küzdött a megyei jogú város. A város a gazdasági-kulturális teljesítménye alapján finoman szólva sem teljesített az élbolyban, folyamatosan növekvő elvándorlás jellemzi. A Narancs.hu is többször írt az elhúzódó beruházásokról - várprojekt, élményfürdő - átgondolatlan, túlzó ígéretekről (luxushotel), a város tetemes tartozásairól.Mint Karácsony és TarlósGyörfi Mihály, a város új polgármestere - aki a választási kampányban a Tegyünk Együtt Szolnokért Egyesület jelöltje volt és az LMP kivételével az összes ellenzéki párt támogatását élvezte - azt mondja, nincs szó 30 millió forintról. "Azért szavaztuk meg a városvezető végkielégítését, mert nem a teljesítményt értékeltük, hanem a polgármesteri éveket fogadtuk el" - magyarázta Györfi, aki az előző ciklusban alpolgármester volt. Hozzátette, hogy általánosságban nincs elismerve a közszolgálatban eltöltött idő. Azt is cáfolta, ami helyi közösségi médiában szóbeszéd tárgya volt, hogy tulajdonképpen a végkielégítés megszavazása egy alku eredménye, ez lehet az ára annak, hogy négy polgármesteri tanácsadó is tevékenykedhet a városvezető mellett. Györfi azt mondta, Szalay Ferencnek tizenegy fős tanácsadói csapata volt."Nincs semmiféle alkuról szó, még egyszer mondom, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségekkel járó terheket ismertük el" - nyilatkozta. A gesztusra azt a jó példát hozta fel az országos politikából, amikor Karácsony Gergely 2019-ben kezet nyújtott elődjének Tarlós Istvánnak, aki egyébként ezután - és érdekes módon a közelmúltban is - megvédte a főpolgármestert.Csihi-puhi itt is vanGyörfi megválasztása óta egy a lakosok bevonásával és a város érdekében történő, együttműködésen alapuló településpolitikát vizionál. Úgy gondolja, ehhez, ahogy a fővárosi példa mutatja, egy régi városvezető partnersége is jól jöhet. Persze Szolnokon még nem tartanak itt. Erről két Facebook-poszt is tanúskodik. Az egyik bejegyzésében Györfi úgy fogalmazott, hogy az átadás-átvétel előkészítése során méltatlanul bánt vele a volt polgármester és alpolgármestere.Erre Szalay válaszában azt írta, nem úgy történt, ahogy Györfi Mihály lejegyezte, mert ami elhangzott, abból kiemelte a neki tetsző gondolatokat. Majd hozzátette, hogy "Fejér Andor alpolgármester úrral hallgattuk végig, amint például meggondolatlan kampányígéreteihez tőlünk várná a forrásokat". Munkába állása előtt Györfi hangsúlyozta, a távozó városvezető "bosszúcsomagot" hagyott a településre, mert utolsó intézkedései között volt a 10 százalékkal megemelkedett parkolási díj és az, hogy 40 százalékkal nőtt a szociális bérlakások bérleti díja. Szó volt a költségvetés átvilágításáról is Györfi korábbi sajtótájékoztatóin; polgármesterként azt mondta, a hibák feltárása ezzel a cél, nem kíván boszorkányüldözést folytatni, de ha be kell vonni a rendőrséget és az igazságszolgáltatást, ezt is megteszik.Intelligencia kérdése?A szolnoki képviselő-testület 17 fős, 9 fideszes és 8 ellenzéki tagja van. Györfi azt mondja, harcok vannak, sőt lesznek is. Az alakuló ülésen a 444.hu újságírója megkérdezte Töreki Andrást, a szolnoki Fidesz frakció vezetőjét, hogy leuralják-e ellenzéki polgármestert, Töreki szerint nem, mert ez intelligencia kérdése. | "Bosszúcsomag", alku, vita a végkielégítésről - így kezdte a munkát Szolnok új képviselő-testülete | Két évtized után távozott posztjáról Szolnok fideszes polgármestere, Szalay Ferenc. Az ellenzéki polgármesternek, Györfi Mihálynak nehéz dolga lesz, mert a közgyűlésben fideszes többség van. A Jász-Nagykun-Szolnok megye fővárosa a lecsúszással küzd, miközben a városvezetői átadás-átvétel során voltak zökkenők, „bosszúcsomagként” pedig a parkolási és szociális bérlakások díjának emelését hagyta a régi vezetés és az újra. Tiszás képviselő nincs az új testületben, de a párttal így is számolni kell. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/bosszucsomag-alku-vita-a-vegkielegitesrol-igy-kezdte-a-munkat-szolnok-uj-kepviselo-testulete-272341 | 2024-11-10 07:59:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az Energiaügyi Minisztérium (EM) szombaton közösségi oldalán kiemelte: a legfontosabb módosításnak köszönhetően az eddigi egy évvel korábbi határidő helyett a 2022 végéig megalapított cégek nyújthatnak be pályázatot. A vállalkozók éves bevételének a továbbiakban nem kell meghaladnia a beszerzési projekt elszámolható költségét - írta az MTI.
A változtatások révén azok is újra nekifuthatnak a pályázati folyamatnak, akik korábbi támogatási kérelmüket valamilyen okból, akár csak átmenetileg visszavonták. Az eredeti felhívás ennek lehetőségét kizárta, most ez a korlátozás is megszűnik.
A februárban indult pályázaton tisztán elektromos személygépkocsi, kisteherautó és kisbusz beszerzéséhez igényelhető támogatás. A pályázati lehetőség csökkenti a hagyományos hajtású járművek árelőnyét a tisztább és csendesebb zöldautókkal szemben. A környezetkímélő gépkocsik üzemeltetői működtetési-karbantartási költségeket takaríthatnak meg. | Még több cég vehet villanyautót közpénzből | Bővült a lehetséges résztvevők köre a vállalatok elektromosautó-beszerzéseit 30 milliárd forintos keretösszeggel ösztönző programban, így még több gazdasági társaság igényelhet járművenként 2,8-4 millió forint állami hozzájárulást flottája környezetbarát korszerűsítéséhez. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/meg-tobb-ceg-vehet-villanyautot-kozpenzbol.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Hagyó Miklós szerdán délután négy órakor hagyta el a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Nagy Ignác utcai épületét, miután a Fővárosi Bíróság megszüntette az előzetes letartóztatását. A volt politikust egy fehér autó várta, úgy tudni, állandó lakcímére, a XII. kerületi Rege utcába hajtottak.
Kádár András, a volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyvédje csütörtökön elmondta, hogy beszélt védencével, mint mondta, lelkileg jól van, egészségügyileg azonban nem. Két célt tűztek ki: az egyik, hogy ne kerüljön vissza ismét a börtönbe, a másik pedig, hogy tovább enyhüljön a kötöttség, vagyis, hogy a házi őrizetet felváltsa a lakhelyelhagyási tilalom.
A Fővárosi Bíróság úgy ítélte meg, hogy az enyhébb kényszerintézkedés is elegendő, mondta szerdán az Indexnek Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Az ügyben jelenleg huszonegy gyanúsított van. Szalainé Szilágyi Eleonóra és Antal Attila ellen lakhelyelhagyási tilalom van érvényben, Lelovics Ottó házi őrizetben van. Az ügyészség legutóbb május 21-ig kérte a nyomozás meghosszabbítását. | Hagyó Miklós lelkileg jól van | Hagyó Miklós lelkileg jól van - Ügyvédjével két célt tűztek ki: ne kerüljön ismét börtönbe, és tovább enyhüljön a kötöttség. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/02/24/hagyo_miklos_lelkileg_jol_van/ | 2011-02-24 13:31:00 | true | null | null | Index |
A Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa Facebook-posztjában azt írta, hogy
a közelmúltban mindhárom beruházásról olyan írásokat közöltek egyes szerkesztőségek, amelyek szerint a beruházók engedélyek nélkül üzemelhetnek és toborozhatnak.
Mindez fake news, nem állja ki a valóság próbáját, Joó István szerint
igazság az, hogy a beruházások a legszigorúbb hazai és európai uniós jogszabályok szerint valósulnak meg, és a hatóságok minden esetben betartatják a szabályokat.
Az egyik állítás szerint a CATL-nek nincs még jogerős környezethasználati engedélye, az akkumulátorgyár építése mégis töretlenül halad előre Debrecenben. Ezzel szemben a valóság az, hogy a CATL tereprendezési, mélyalapozási, építési és végleges egységes környezethasználati engedéllyel is rendelkezik.
Más sajtóhírek szerint öt hónapig engedély nélkül működött a Samsung gödi akkugyára, ezzel ellentétben az üzem a jogszabályoknak megfelelően, az azonnali jogvédelem eljárása alatt csökkentett teljesítménnyel működhetett.
Nem igaz az az állítás sem, hogy az EVE Power sem rendelkezik jogerős környezethasználati engedéllyel, ez a debreceni beruházás is a terveknek megfelelően zajlik az alapozási és cölöpözési engedélyek birtokában, és a vállalat nemrégiben benyújtotta a kérelmet az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében.
A vezérigazgató leszögezte azt is, hogy
a kormányzat kifejezetten üdvözli, hogy a Magyarországon beruházók időben megkezdik a toborzást és a munkatársak képzését annak érdekében, hogy biztosított legyen a gazdasági növekedéshez hozzájáruló üzemek működése. | Támadássorozat indult a sajtóban a keleti beruházók ellen - állítja a befektetésösztönzés vezére | A valóság próbáján elbukó állításokkal tűzdelt cikkekkel támadják a hazai sajtóban a CATL, a Samsung SDI és az EVE Power beruházását - közölte kedden Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/keleti-beruhazok-magyarorszag-tamadas-hipa.799031.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Feljelentést teszünk a Magyar Nemzetben csütörtökön megjelent kimutatás miatt, melyet a lap a szocialista párt néhány tagjáról készített és személyes adatokat tartalmazott - közölte Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció Platform vezetője Szegeden. A volt miniszterelnök, aki a Baloldali páholy elnevezésű rendezvényre érkezett a Tisza-parti városba, hogy az ország helyzetéről és az MSZP, valamint a Demokratikus Koalíció Platform terveiről tartson előadást, sajtótájékoztatóján elmondta: A napilap nem rendelkezhetne ilyen adatokkal, ez politikai bűncselekmény.
A Magyar Nemzet birtokába került részletes tagnyilvántartásból az derül ki, hogy az ötezer főt sem éri el a Gyurcsány-féle demokratikus koalíció tagjainak száma. Az újság részletesen ismerteti, hogy melyik megyében, hány tagja van a platformnak.
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és az MSZP egykori elnöke a múlt héten még úgy fogalmazott, a jövő év második felében dönt arról, hogy marad-e a szocialista pártban vagy "zöldmezős beruházásba kezd", magyarán, új pártot alapít. Tegnap azonban már azt jelezte, hogy továbbra is a szocialista pártban kíván politizálni. Az MSZP frakciója akkor kilenc órás, kemény hangvételű ülésen vitatta meg Gyurcsány pártszavazási kezdeményezését, illetve egy új párt alapításával kapcsolatos törekvéseit. A Magyar Nemzet tudni véli, hogy a bejegyzés alatt álló Demokrata Párt lehet az a politikai szerveződés, amelyben vezető tisztséget tölthet be Gyurcsány Ferenc, aki Facebook-bejegyzésében erre úgy reagált, hogy az MSZP számára foglalták le a Demokrata Párt nevet.
Gyurcsány szerint vadászik rájuk a jobboldal
Gyurcsány Ferenc mai szegedi fellépésén közölte: Úgy látja, hogy a magyar jobboldal változatos eszközökkel és rendületlenül támadja a szocialistákat. Vadásznak rájuk és kémkednek ellenük. "Ami eszköz van a kezünkben, használni fogjuk, hogy megüzenjük: nem olyan országban akarunk élni, ahol ezt megcsinálhatják".
A "vehemens" támadást a politikus a Fidesz népszerűségvesztésének tulajdonította. Mint mondta "utoljára tíz évvel ezelőtt volt ilyen kevés támogatója a Fidesznek, mint most".
"Botka Lászlónak ragyogó karrierje lesz a magyar politikában"
Kérdésre válaszolva elmondta, baráti és kollegiális viszonya van Botka Lászlóval és Ujhelyi Istvánnal. A szegediek az elmúlt nyolc évre büszkék lehetnek, a város szebb lett, mint valaha, és átadták a Makó felé elkerülő utat. Abban, hogy a város sikeres, nagy szerepe volt Szeged polgármesterének, Ujhelyi Istvánnak, az Országgyűlés alelnökének, és a szocialista képviselőknek.
"Úgy tekintek Botka Lászlóra, mint akinek ragyogó karrierje lesz a magyar politikában, megvan hozzá minden tehetsége és képessége."
Arra az újságírói kérdésre, hogy akár Orbán Viktor ellenfele is lehetne-e, úgy válaszolt, "a képzeletünk határtalan".
A Demokratikus Koalíció Platform vezetője mintegy 300 szimpatizáns előtt tartott előadást az ország helyzetéről valamint a jövőbeli tervekről.
Közben a Jobbik helyi szervezete demonstrációt szervezett a politikus ellen.
A csaknem félszáz tüntető dobokkal kísérve és kihangosítóval skandálta, hogy "Gyurcsány takarodj", valamint azt, hogy "hazaáruló!". Néhány transzparens is előkerült, egyiken például a "Hol a pénzünk? Vissza a lopott vagyont!" felirat állt. | Gyurcsány feljelentést tesz a Magyar Nemzet ellen | Az új párt alapításával kacérkodó volt kormányfő szerint a Magyar Nemzet nem rendelkezhetne olyan személyes adatokkal több szocialista politikusról, amilyeneket a lap egyik cikkében nyilvánosságra hozott, ezzel szerinte politikai bűncselekményt követett el az újság. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/05/gyurcsany-feljelentest-tesz-a-magyar-nemzet-ellen | 2011-05-12 23:00:00 | true | null | null | Origo |
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Engedjék meg, hogy írásom elején visszatekintsek a korszakunk kiindulópontjára, az 1990-es évek elejére. A berlini fal leomlott. A liberális demokrácia győztesnek hitte magát. Valójában azonban jóval kisebb volt ez a győzelem, mint gondolnánk. A szovjet béklyótól megszabadult nyugati értelmiséget egy új globalista fantazmagória hipnotizálta. Nem a Nyugat és a demokratikus nemzetek győzelmét ünnepelte és nem ezen gondolkozott, hanem sokkal inkább a világ egyesülésének egy olyan jövőbeli formájáról, amely a gyökeret vert identitások kitépésén és meghaladásán alapult. Az új ember nomád lesz, aki otthonosan mozog a világ összes metropoliszában, de idegen a saját hazájában. Az új totalitarizmus magját vetették el.
A korszak uralkodó értelmisége természetesnek vette, hogy a nemzetállamot elavult politikai formaként kell kezelnie. Minden olyan elképzelést és vállalkozást elméletben és gyakorlatban egyaránt maguknak éreztek, amely nemzetek feletti politikai-intézményi struktúrát vázol fel. Ezek között az Európai Unió volt az első. Akik nem fogadták el ezt előrelépést vagy haladási irányt, azokat reakciósnak, az emberiség zsákutcájának tekintették.
Nyilvánvaló, hogy a nemzetállamot nem lehetett rendelettel egycsapásra eltörölni. Ehelyett inkább azon dolgoztak, hogy kiüresítsék, megfosszák politikai lényegétől és egy adminisztratív maradványra redukálják. Ebben a kialakulóban lévő világban a népek sokféleségét a népek felcserélhetősége váltotta fel. Az államra többé már nem egy történelmi nemzet politikai kifejeződéseként tekintettek, hanem egy adott népesség technokrata irányítási rendszerének, amely a migránsok újabb és újabb hullámaival egyre sokszínűbbé válik. Ezt az elérni kívánt demográfiai átalakulás történelmi léptékkel egyedülálló társadalmi mérnöki vállalkozáshoz lehet hasonlítani.
Az elmúlt harminc év alatt ez a forradalom bontakozott ki a szemünk előtt. A nyugati állam szépen lassan egy üres burokká redukálódott. Az állam maradék erejét arra használták, hogy a multikulturális együttélés nevében egyfajta tekintélyelvű átnevelést hajtson végre a lakosságon, azzal a gyakran hangoztatott céllal, hogy egy új népet hozzon létre. Ezt neveztem a munkámban "diverzitárius rendszernek" (régime diversitaire), amely a multikulturalizmust, mint a "sokféleségre" épülő ideológiát intézményesítette azért, hogy a népet megfossza identitásától.
Ezzel az ideológiai iránnyal szemben azonban a népek ellenállnak, mert időközben gyorsan tudtára ébredtek annak, hogy megfosztják őket identitásuktól és demokratikus önrendelkezésüktől. Ezt az ellenállást persze a "diverzitárius rendszer" a "szélsőjobboldallal" azonosította, a nácizmus és a fasizmus emlékét mozgósította ellene. Az intellektuális becsület azt diktálja, hogy tegyük félre ezeket a vádakat, amelynek egyetlen funkciója az ellenfelek és a másként gondolkodók megfélemlítése, és beszéljünk egy nemzeti és demokratikus ellenállásról, amely a szuverenitás és az identitás kettős követelésén alapul.
Szuverenitás és identitás: ez a két fogalom sok tekintetben elválaszthatatlan egymástól. Lehet, hogy vissza akarjuk állítani a nemzeti szuverenitást, de mi értelme lenne egy ilyen vállalkozásnak, ha az már nem egy konkrét, történelmileg és kulturálisan felismerhető népen alapulna? Fogalmazzunk konkrétan. Képzeljük el, hogy Franciaország az Európai Unió
felbomlását követően e század folyamán teljesen visszanyeri szuverenitását, de időközben túlnyomórészt muszlim lakosságúvá válik. Ezt a szuverén országot formálisan Franciaországnak nevezhetnénk, de többé már nem lenne Franciaország. Ezzel szemben egy politikai lététől megfosztott identitás szükségszerűen marginalizálódik. Ezért igyekeznek visszaszerezni függetlenségüket azok a népek, amelyek elvesztették azt, és ezért igyekeznek megszerezni azt azok, akik soha nem voltak önállóak.
Ebből a szempontból a közép-, és kelet-európai nemzetek valódi politikai bölcsességgel rendelkeznek. Mindegyikük ismeri a szuverenitás és az identitás közötti létfontosságú, kapcsolatot. Vissza kell tekintenünk a huszadik századi közép-európai totalitarizmus tapasztalataira. Közép-Európa nemzeteinek még mindig élénk emlékei vannak a Szovjetunióról. Megszabadultak tőle, és visszaszerezték szuverenitásukat, amelyet egyáltalán nem akarnak feladni. A szuverenitást a legértékesebb kincsüknek tekintik, és nem arról álmodnak, hogy az Európai Unió más eszközökkel, EURSS-ként, a Szovjetunió birodalmi történelmét folytassa. Miközben teljes mértékben tudatában vannak annak, hogy az európai civilizációhoz tartoznak, több mint óvatosak az unió nagyképűségével szemben.
Az elmúlt években egy uniós hatalomátvételnek lehettünk a tanúi. Ursula von der Leyen minden Európát érintő válságot megragadott, hogy kiterjessze Brüsszel és az Európai Bizottság néven ismert politbüró hatáskörét. Korábban már említettem, hogy a "diverzitárius rendszer" szélsőségesnek bélyegzi azokat, akik vele szemben állnak. Ugyanez történik azokkal az uniós tagállamokkal is, amelyek nem kívánják alávetni magukat a diktátumoknak, és amelyeket a rendelkezésére álló eszközökkel kívánnak leigázni. Én ezt a korlátozott szuverenitás brezsnyevi doktrínájának nevezem, amelyet az európai nemzetekre alkalmaznak. Eszerint az európai országok a Brüsszel által meghatározott ideológiai és intézményi paramétereken belül szabadon folytathatják politikájukat - vagyis másként fogalmazva elvesztik szabadságukat.
Jelenleg a jogállamiság nevében próbálják meg letörni az ellenálló nemzeteket. De nem veszik a fáradságot, hogy rámutassanak, mennyire megváltozott a jogállamiság definíciója néhány évtized leforgása során. A konszenzus szerint a jogállamiság fogalma alatt olyan intézményi berendezkedést értünk, amely korlátozza a közhatalmi szervek önkényes eljárását, amelyeknek meg kell felelniük a normák hierarchiájának és egyfajta alkotmányos felülvizsgálat alá tartoznak. Röviden, a törvényeknek meg kell felelniük az alkotmánynak, amelyet az alkotmányozó szándékainak fényében kell értelmezni.
Itt kell megjegyeznünk, hogy már jó ideje nem ebben a szellemben használják a jogállamiság fogalmát. Hogyan is néz ki a jogállamiság mai verziója? Általában az emberi jogokra utalnak, amelyet inkább kinyilatkoztatnak, mintha a természetjognak egy új, de meghamisított arcát mutatnák. Vallási dimenziójuk van, mert úgy jelennek meg a történelemben, mint egy kinyilatkoztatás, amely állítólag lehetővé teszi az ember emancipációját ezen a világon, sőt, egy új ember születését: nem ezt állítják-e, amikor az emberi jogokra hivatkozva a közpénzből támogatott nemi átalakulást igazolják? Nem sok kapcsolatban állnak azokkal a jogokkal, amelyeket korábban polgári szabadságjogoknak neveztek. Ráadásul ezeknek az igényeknek a listája folyamatosan bővül.
De kit is hatalmaznak fel arra, hogy értelmezze a jogot, hogy "fejlessze" azt, ahogy mondani szokták? Ők a bírók, akik a jogot kreatív módon értelmezik, és anélkül, hogy ezt kimondanák, szuper-jogalkotóként improvizálnak. Olyan rendelkezéseket olvasnak ki, amelyeket a világ nemzetei nem fogadtak el, és amelyeket rájuk akarnak kényszeríteni. Olyan nemzetközi kötelezettségekként mutatják be őket, amelyektől erkölcstelen lenne visszalépni, majd egyre szigorúbb következtetéseket vonnak le a demokratikus hatalom számára. Ezt joggal nevezik joggal a "bírák kormányának". Az ő hatalmuk a választott képviselők hatalmát helyettesíti, amelyet azért tartanak gyanúsnak, mert egy olyan néptől származik, amelyet saját előítéletei kísértenek.
A jogállamiság 2024-es változata egyesíti a bírák hatalmát, akik úgy alkotnak törvényt, hogy közben úgy tesznek, mintha értelmeznék azt, a militáns csoportokét, akik követeléseiket a médián keresztül alapvető jogokká alakítják, valamint a "független" közigazgatási hatóságokét, akik a társadalmi tervezés agresszív formáját gyakorolják, így és a gyűlölet és a dezinformáció elleni küzdelem nevében civilizációs cenzúrát hirdetnek anélkül, hogy erre felhatalmazást kaptak volna. Mindez egy olyan globalizált technostruktúra részeként tárul elénk, amely folyamatosan megfosztja a nemzeti szuverenitást a lényegétől.
Nem vagyok biztos abban, hogy ez a hamisított változat megfeleltethető a szabad népek számára legjobb állami rendszer arisztotelészi keresésének.
A szerző szociológus, író, politikai kommentátor. | Szuverenitás, identitás és a jogállamiság meghamisítása | Nyilvánvaló, hogy a nemzetállamot nem lehetett rendelettel egycsapásra eltörölni. Ehelyett inkább azon dolgoztak, hogy kiüresítsék, megfosszák politikai lényegétől és egy adminisztratív maradványra redukálják. Mathieu Bock-Coté írása. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kulfold/2024/11/szuverenitas-identitas-es-a-jogallamisag-meghamisitasa | null | true | null | null | Mandiner |
Ismét a Facebookon üzenget egymásnak Hadházy Ákos és Magyar Péter. Mint arról az Origo is beszámolt, a Tolna vármegye 2-es számú választókerületében időközi választásokat tartanak jövő év elején. Az esemény lehetőséget adott volna a Tisza Pártnak, hogy még a 2026-os országgyűlési választások előtt képviselőt juttassanak a parlamentbe, de Magyar Péter szánalmas magyarázkodát bemutatva közölte, nem indulnak.
Hadházy mindezzel kapcsolatban többek azt írta,
viszont az kell legyen, hogy bárhogy is csűrjük-csavarjuk, a távolmaradás legfőbb oka, hogy az ellenzék (legyen az új vagy régi) kilátásai ebben a körzetben nem túl fényesek. A Tisza el akar kerülni egy vereséget, mert az éppen most nem jönne neki jól . [...] tudatosan nem indul el egy valódi megmérettetésen, mert attól tart, hogy veszítene.
Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet helyettes vezetője, politikai elemzési igazgatója az Origónak Magyarék lépéséről úgy fogalmazott: Magyar Péter minden jel szerint megfutamodott a valóság elől. Boros Bánk Levente szerint talán a legfontosabb, ami segíthet bennünket az ellentmondásosnak tűnő helyzet megértésben, az, hogy valójában nem minden közvélemény-kutató mutatta ki, hogy utolérte, vagy akár be is előzte a Fideszt a Tisza Párt. "Éppen ellenkezőleg, több közvélemény-kutató is - köztük a Nézőpont Intézet - azt mutatta ki az elmúlt hetekben, hogy nem változtak az erőviszonyok a magyarországi pártversenyben az európai parlamenti választások óta, amit a Fidesz megnyert. A két párt közti különbség nem változott, továbbra is a Fidesz vezet, a Tisza Párt pedig le van maradva a Fideszhez képest" - szögezte le a Nézőpont Intézet helyettes vezetője.
Véleménye szerint vélhetően éppen a valóság elől fut Magyar Péter akkor, amikor nem meri a pártját megméretni egy választáson.
Magyar Péter nem szeretne szembesülni a valósággal, azt pedig főleg nem szeretné, ha kiderülne, hogy a király meztelen"
- utalt valós pártpreferenciákra a szakértő. Kiemelte, hogy a Tisza indulása az időközi választáson értelemszerűen egy lehetőség lenne arra, hogy bebizonyítsák, amit Magyar Péter a közösségi oldalán folyamatosan kommunikál: például a "hatalmas áttörést". Csakhogy Magyar Péter - szögezte le Boros Bánk Levente - a kormányellenes oldalra való átsorolása óta hadilábon áll a tényekkel,
nem szokta zavarni sem őt, sem a rajongóit az, ha a valósággal ellentétes állításokat tesz".
A Nézőpont politikai elemzési igazgatója szerint egy választás komoly dolog,
nem pedig Facebook-celebkedés.
Egy választáson az emberek konkrét véleményt mondanak a szavazataikkal az adott pártól, politikusról. | Hadházy Ákos: Magyar Péter fél egy választási vereségtől | Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arról írt közösségi oldalán, hogy a választási vereséget próbálja elkerülni Magyar Péter azzal, hogy nem indít jelöltet a Tolna vármegyében tartott időközi választáson. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/hadhazy-akos-magyar-peter-fel-egy-valasztasi-veresegtol | null | true | null | null | Origo |
Arató Gergely is tudott arról, hogy nem működő és fiktív társadalmi szervezetek nevében nyújtottak be pályázatokat Zuschlag János irányításával, sőt, tudomása szerint őri Andrással ő is elkészíttetett egy pályázatot, mondta csütörtökön, kihallgatásának második napján Lados István, a Zuschlag-per másodrendű vádlottja.
"Arató Gergely - jelenleg OKM-államtitkár, MSZP-s parlamenti képviselő - tudomást szerzett arról, hogy hamis bélyegzők és számlák vannak az irodában, azt is tudta, hogy én hamisítottam ezeket, amit ő nehezményezett Zuschlag Jánosnál és nálam" - mondta a tanácsvezető bíró kérdésére Lados István.
A vádlott beszámolt arról, Arató Gergely kérte, hogy amikor az irodában tartózkodik, akkor "ne legyenek elől a bélyegzők és a számlák". "Személyesen is mondta, hogy nem szeretné, ha a hamisítások az irodában folynának, amikor ő ott van" - tette hozzá Lados István.
Lados István megbízási szerződéssel dolgozott 2003 januártól az Országgyűlési Hivatalban. Egy irodája volt a képviselői irodaház 116-os szobájában, Zuschlag János és Arató Gergely MSZP-s országgyűlési képviselőkkel, valamint őri András negyedrendű vádlottal együtt.
"A Zuschlag-per mai tárgyalásán nagyon súlyos vádak hangzottak el Arató Gergely oktatási minisztériumi államtitkárral szemben, amelyek szerint ő maga is tudott a bűnszervezetben elkövetett csalásról. Arató Gergelynek sürgősen válaszokat kell adnia a súlyos vádakra, és amennyiben nem tudja tisztázni magát, akkor Gyurcsány Ferencnek azonnal fel kell mentenie államtitkárát" - közölte Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője.
"Lados István személyemet érintő állításai nem felelnek meg a valóságnak" - reagált közleményben Arató Gergely. Az államtitkár azt állítja, a Képviselői Irodaházban Lados István állítása szerint zajló tevékenységről nem volt tudomása. "Ezért ebben az ügyben beszélgetést nem folytathattam vele. Pályázatok írására utasítást nem adtam. Az ügyben az ügyészség tanúként meghallgatott, ekkor tisztáztam a felmerült kérdéseket. A szükséges jogi lépéseket megteszem." | Államtitkárt mártott be a Zuschlag-per másodrendű vádlottja | Államtitkárt mártott be a Zuschlag-per másodrendű vádlottja - Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára állítólag tudott a simlis ügyekről. | null | 1 | https://index.hu/belfold/lados2962/ | 2008-10-16 00:00:00 | true | null | null | Index |
Korábban a Blikk is beszámolt róla, hogy új bírósági meghallgatást tűztek ki a szüleik brutális meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Menendez testvérek ügyében, később pedig egy ügyész bejelentette, hogy enyhítést kér Lyle és Erik Menendez számára. Az indítvány szerint 50 évtől életfogytiglanig terjedő büntetést javasolna, amely lehetőséget nyitna a két férfi feltételes szabadlábra helyezésére is. A döntés újabb fordulatot hozhat a testvérek ügyében, amely a Netflix sikersorozata révén nagy közérdeklődés tart számot.
Újabb fordulat az ügyben
Newsom hétfőn jelentette be a döntést, hogy időt ad a hivatalba lépő Nathan Hochman ügyésznek, hogy megvizsgálja a kegyelmi ügyet.
A Ryan Murphy által készített Szörnyetegek: A Lyle és Erik Menendez-sztori Netflix-sorozat ellentmondások cunamiját hozta, különösen a testvérek kapcsolatának ábrázolása miatt. De a produkció megnövelte az érdeklődést a most az ötvenes éveikben járó Erik és Lyle Menendez újbóli elítélése iránt is - írja a hollywoodreporter.com.
"A kormányzó tiszteletben tartja a kerületi ügyész szerepét az igazságszolgáltatás biztosításában, és elismeri, hogy a választók Hochman megválasztott kerületi ügyészre bízták ezt a feladatot. A kormányzó a kegyelmi döntések meghozatala előtt a megválasztott ügyész felülvizsgálatára és a Menendez-ügy elemzésére hagyatkozik" - áll Newsom hétfői nyilatkozatában.
Hochman a hétfői nyilatkozatában közölte, hogy amint Gascónt leváltja, tervezi az ügy felülvizsgálatát.
"Amint december 3-án hivatalba lépek, alig várom, hogy kemény munkával alaposan áttekintsem a Menendez-ügy tényeit és joganyagát, beleértve a bizalmas börtönakták, a két tárgyalás jegyzőkönyvének és a terjedelmes bizonyítékok áttekintését, valamint az ügyészekkel, a védőügyvédekkel és az áldozatok családtagjaival való beszélgetést" - fogalmazott. | A hivatalba lépő ügyész vizsgálja a Menendez testvérek ügyét | Újabb fordulat állt be a Menendez testvérek ügyében. Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom úgy döntött, a hivatalba lépő Los Angeles-i kerületi ügyész mérlegelheti Erik és Lyle Menendez kegyelmi kérelmét, ezzel tovább késleltetve a szüleiket agyonlövő, majd az 1990-es években bíróság elé állított, jelenleg az életfogytiglani börtönbüntetésüket töltő testvérek esetleges szabadon bocsátását. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/menendez-testverek-gyilkossag-kegyelmi-kerelem/ree2zlp | null | true | null | null | Blikk |
Magyar Péter vasárnap állt elő azzal, hogy példátlan lejárató kampány készül ellene, arról is beszélt, hogy állami és magán titkosszolgálatok is folyamatosan megfigyelés alatt tartják, volt barátnőjéről Vogel Evelinről pedig a nyár végén azt hallották a Tisza Pártban, hogy "megegyezett a Fidesszel". Azóta három hangfelvétel jutott el a nyilvánosságba.
Az elsőt Magyar tette közzé még a sajtótájékoztatón, amelyen elvileg azt hallhatjuk, hogy Vogel harminc milliót kér "a hallgatásáért cserébe". Ezután hétfőn névtelen feladótól el is jutott a sajtóhoz egy felvétel, amin elvileg Vogel és Magyar beszélgetnek, a levél küldője szerint a választás előtti napra meghirdetett tüntetés után, ezen a politikus többek között arról beszél, hogy büdösek az emberek, illetve viccelődőnek tűnő hangvételben arról, hogy mivel Vogel rosszul bánik vele, majd kap halálos fenyegetéseket és Magyar ráuszítja a nyugdíjas kommandóját. Erről Magyar és pártja úgy nyilatkozott, manipulált. Majd ezek után kedd délután szintén névtelen feladó küldött a sajtónak egy, az eddigieknél sokkal hosszabb, 100 perces, az üzenet szerint ugyanannak a Hanzel Henrik válllalkozó és Vogel Evelin közötti találkozónak "az eredeti, teljes, vágatlan" hangfelvételét, amelyen Vogel 30 milliót kér. A jelek szerint mindkét fél rögzítette a beszélgetést. A 24.hu összefoglalója szerint a találkozó nagy részén Vogel panaszkodott Magyar viselkedésére, aki szerinte sokat hibázott, nem tud csapatban dolgozni és ellehetetlenítette őt a pártban. A pénzt arra hivatkozva kéri, hogy szerinte ő építette a szervezetet Magyar köré, sok embert vitt be a pártba, és elmondta, "Le vagyok nullázva, egy kanapén alszom a barátnőmnél". Magyar közben feljelentette Vogelt zsarolás kísérlete miatt. A párt a harmadik hangfelvétel utáni közleményében azt írta: "A bűncselekmény elkövetését hat tanú és a ma kiszivárogtatott újabb felvétel is bizonyítja". Vogel a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése óta csak annyit reagált, "akkor mond el mindent, ha eljön az ideje" - számolt be a lap.
Azt nem tudjuk, mennyi hangfelvétel kerül elő még, azt viszont érdemes tisztázni, mint mondanak a törvényeink arról, ha valakiről az engedélye nélkül készítenek kép- és/vagy hangfelvételt és milyen következményei lehetnek ennek a felvétel készítőjére nézve.
A kiindulópont, hogy senkiről nem szabad a megkérdezése nélkül kép- és/vagy hangfelvételt készíteni, ez alól kivétel az, ha valamilyen nyilvános közéleti szereplésről van szó, vagy tömegrendezvényen vesz részt valaki. Polgári jogi értelemben a személyiségi jog megsértése merülhet fel, így sérelemdíjat követelhet az akiről a felvétel készült - mondta Magyar György ügyvéd a Klubrádiónak. A dolog büntetőjogi oldalán felmerülhet vádként rágalmazás, becsületsértés, sőt vannak új törvényi tényállások is, amelyeket kifejezetten akkor használnak, ha valaki hamis, becsület csorbítására alkalmas felvételt készít. Ha ilyet készít valaki, azt egy évig terjedő, amennyiben ezt valaki nyilvánosságra hozza akkor őt két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény, ha pedig a felvétel súlyos joghátrányt keletkeztet, akkor három évig terjedő szabadságvesztést kockáztat az elkövető - sorolta Magyar a lehetséges következményeket. Amennyiben jogvita alakul ki arról, hogy a szóban forgó felvételek hamisak-e, igazságügyi szakértő vizsgálja meg azokat.
Felmerül a kérdés, honnan tudhatja, hogy a felvételek hitelesek, manipuláltak vagy teljesen hamisak?
A vágott felvételek felismerésére megvannak a módszerek, ezeket a törvényszékeken is tudják alkalmazni, teljesen más a helyzet viszont a mesterséges intelligenciával előállított felvételek esetében - mondta Péter Kovács Zoltán, kiberbiztonsági szakértő. A mesterséges intelligenciával készült felvételek minősége ma már jobb annál, hogy emberek meg tudják állapítani a hitelességüket, ellenőrzésükre a mesterséges intelligenciát használó rendszerek képesek. Ezek most még egészen hatékonyak, 90-95 százalékát kiszúrják a mesterséges intelligenciával készített felvételeknek, ugyanakkor sejthető, hogy ez az arány romlani fog.
Vagyis, talán a legjobb ha mi emberek bizonytalanul fogadjuk a hangfelvételeket. Ettől függetlenül ezek már a nyilvánosságban keringenek, kérdés, politikailag ki profitálhat abból ami most történik?
Rövid távon Magyar Péter jött ki jobban a helyzetből, mivel vissza tudta venni a kommunikációs irányítást - véli Horn Gábor politikai elemző, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke. Gyakorlatilag 2006 óta a Fidesz tartotta a kezében a kommunikációs mezőt, 2024 februárjában azonban kicsúszott a kezéből, Magyar pedig egészen október 23-ig nagyon ügyesen fogta azt. Trump győzelmével és az európai diplomáciai csúcsokkal a Fidesz ezt visszavette néhány napra, de ez most megint fordulni látszik - mondta Horn. Az elemző szerint a Magyar kompromittálását célzó, hétfőn nyilvánosságra hozott felvételen elhangzó mondatok egyébként sem túl tragikusak, bárki fogalmazhatna így egy magánbeszélgetésben. Más kérdés, hogy olyan világban élünk, amelyben a politikusoknak egyre inkább folyamatosan úgy kell viselkedniük, mintha kamera előtt állnának - tette hozzá Horn.
Az összeállítást a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | Hangfelvételkampány: meg tudjuk állapítani, mi hiteles? | Beindult a lehallgatási botrány Magyarországon, rövid időn belül több Magyar Péterrel kapcsolatos hangfelvétel is napvilágot látott. Mik lehetnek a jogi következmények egy ilyen ügyben? Hogyan lehet megállapítani a felvételek valódiságát? Árt-e ez az egész a Tisza Párt elnökének? Nemes Dávid összeállítása. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/hangfelvetelkampany-meg-tudjuk-allapitani-mi-hiteles-148175 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Regőczi Miklóst azért helyezték szabadlábra, mert a bíróság szerint nem kell tartani attól, hogy a volt BKV-s vezető elszökik, vagy bármilyen iratot meghamisít, s ezzel hátráltatná a nyomozást.
Regőczi Miklós az MTI-nek szombaton megerősítette az erről szóló híreket, és azt mondta: szabadlábra helyezése után is mindenben együtt kíván működni a hatóságokkal.
Az MTI megkereste Francsics Imrét, Regőczi Miklós ügyvédjét is, aki elmondta: hallott az ügyről, de hivatalos úton a bíróság őt még nem értesítette. A Fővárosi Bíróság az MTI-nek hétfőre ígért tájékoztatást.
A bíróság pénteken szüntette meg Regőczi Miklós házi őrizetét. A volt BKV-s vezetőnek március 15-én járt le 30 napos előzetes letartóztatása, amelyet az elsőfokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság nem jogerősen házi őrizetre módosított. Ez ellen az ügyész fellebbezett, emiatt az ügyet pénteken másodfokon is tárgyalták. Ezen a tárgyaláson a bírói tanács úgy döntött: megszünteti a házi őrizetet, és ezzel együtt minden kényszerintézkedést.
Regőczi Miklós előzetes letartóztatását február 15-én rendelték el azt követően, hogy előzőleg a BKKB nem jogerősen házi őrizetbe helyezte. Az ügyész azonban akkor fellebbezett az ítélet ellen, ennek helyt adott a bíróság.
Regőczi Miklóst - Zelenák Tibor, volt kommunikációs főosztályvezetővel együtt - február 3-án vette őrizetbe a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Akkor a volt vezérigazgató-helyettest hűtlen kezelés miatt hallgatták ki a nyomozók, akik szerint Regőczi Miklós 12 cég vonatkozásában mintegy 81 millió forint, Zelenák Tibor pedig 6 cég vonatkozásában több mint 30 millió forint vagyoni hátrányt okozott a közlekedési társaságnak.
Regőczi Miklóst és Zelenák Tibort januárban Horváth Éva, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes szóvivőjének fiktív foglalkozásával is meggyanúsították. A nyomozók szerint a volt szóvivő 2008. február 1. és 2009. szeptember 18. között úgy vett fel a BKV-tól összesen 24 millió forint munkabért, prémiumot és jutalmat, hogy azért ténylegesen nem végzett munkát.
Kezdőlap Belföld BKV-ügy: Megszüntette a bíróság Regőczi Miklós házi őrizetét | BKV-ügy: Megszüntette a bíróság Regőczi Miklós házi őrizetét | Megszüntette Regőczi Miklós házi őrizetét a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság, és szabadlábra helyezték a BKV volt kommunikációs vezérigazgató-helyettesét - értesült BKV-s forrásokból szombaton az MTI. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2010/03/20/bkv-ugy-megszuntette-a-birosag-regoczi-miklos-hazi-orizetet-340993 | 2010-03-20 23:09:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A Kúria hitelesítette azt a népszavazási kérdést, amely azt célozta, hogy rendszeresen vessék össze a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát a hatósági nyilvántartásokkal - írta az MTI a Kúria honlapjára felkerült végzés alapján. A Kúria ezzel megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi, a hitelesítést megtagadó határozatát.
A kérdést, amelyet egy magánszemély nyújtott be hitelesítésre az NVB-hez, úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?"
A Kúria megállapította, hogy a kérdés ugyan az országgyűlési képviselőket is érinti, mivel a képviselői vagyonnyilatkozat ellenőrzési módjára vonatkozó szabályozás átalakítását célozza, de az nem minősül személyi kérdésben való döntésnek. Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége és annak ellenőrzése nem a kérdés alapján kerül bevezetésre, a kérdés a már jelenleg is létező ellenőrzés módját illetően helyez kilátásba részben új szabályozást - szögezte le a bíróság.
A Kúria felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárás nem érinti az Országgyűlés szervezetalakítási szabadságát, egy eredményes népszavazás esetén a vagyonnyilatkozatok megalapozottságának vizsgálata a jelenlegi szervezeti keretek között, de más szervek bevonásával is lefolytatható.
A bíróság megítélése szerint bár a kérdés számos jogszabályt, és széles társadalmi réteget érint, ez nem befolyásolja a kérdés egyértelműségét. A kérdés megválaszolása szempontjából nem releváns, hogy a választópolgár pontosan ismerje a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyi kört, ugyanis a kérdés a vagyonnyilatkozat jogintézményéhez kötődik - írta a bíróság.
A Kúria szerint a "rendszeres" kitétel a kérdés kontextusában azt jelenti, hogy a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése nem lehet eseti, ad hoc jellegű, hanem az arra irányuló eljárást a jogalkotó által meghatározott időközönként rendszeresen le kell folytatni, így ez sem lehet akadálya a kérdés hitelesítésének.
A Kúria azt sem találta aggályosnak, hogy a kérdésben nem határozták meg pontosan, hogy a vagyonnyilatkozatok mely hatósági nyilvántartásokkal kerüljenek összevetésre, mert egy eredményes népszavazás esetén a jogalkotó hatáskörébe tartozik, hogy - a vagyonnyilatkozatok adattartalmának ismeretében - a vonatkozó hatósági nyilvántartások körét meghatározza. | A Kúria engedélyezte, hogy népszavazást tartsanak a politikusok vagyonnyilatkozatairól | A Kúria engedélyezte, hogy népszavazást tartsanak a politikusok vagyonnyilatkozatairól - Az a kérdés, hogy vessék-e össze a nyilatkozatokat a hatósági nyilvántartásokkal. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/10/24/a_kuria_engedelyezte_hogy_nepszavazast_tartsanak_a_kepviselok_vagyonnyilatkozatairol/ | 2017-10-25 10:51:00 | true | null | null | Index |
– Tévedés? Ugyan már! A polgármester úr egyszerűen lebukott. Hónapokig hallgatott róla, hogy az önkormányzat viszszatérítést kap a mobilszolgáltató cégtől, és még akkor sem szólt, amikor a saját számláján csaknem 100 ezer forintot írtak jóvá, pedig az eltelt időszakban tizenegy testületi ülés is volt. Attól tartok, a falu első embere nincs tisztában azzal, hogy bűncselekményt követett el – mondja Nyúzó László nagyvázsonyi önkormányzati képviselő.
– Abban biztos vagyok, hogy nem történt bűncselekmény –állítja Fábry Szabolcs, a Veszprém megyei falu fideszes polgármestere. – Legfeljebb tévedésről lehet szó, amit azonban még időben sikerült korrigálni.
Anagyvázsonyiönkormányzat flottaszerződés keretében évek óta vásárol szolgáltatást a Telenor Zrt.-től, illetve annak jogelődjétől, a Pannon GSM Zrt.-től. A telefontársasággal Fábry Szabolcs tartja a kapcsolatot, így tavaly ősszel is ő tárgyalt a cég területi képviselőjével, hogy szponzori támogatást kérjen a helyi Pontes Alapítvány számára. Az alapítvány – amelynek kuratóriumi elnöke Fábry felesége – egyebek mellett gyerekek táboroztatásával foglalkozik.
– A cég területi képviselője közvetlen anyagi támogatás helyett azt ajánlotta fel, hogy a mobilszolgáltató az önkormányzat telefonköltségéből bruttó 312 500 forintot jóváír a település számára – mondja Fábry Szabolcs.
A polgármester kapcsolattartóként aláírta az erről szóló megállapodást, ám az örömteli eseményről sem a jegyzőt, sem a képviselő-testületet nem tájékoztatta. Pedig számos kellemetlenségtől megkímélhette volna magát. A polgármesteri hivatalba ugyanis 2010 január elején megérkezett a Pannon által küldött értesítés a 312 500 forintos jóváírásról, ám az önkormányzat telefonszámláján ebből egyetlen fillér sem jelent meg.
Henn Ferencné körjegyző tájékoztatást kért a mobiltársaságtól. Az írásbeli válasz szerint a jóváírásból közel 100 ezer forintot már teljesítettek egy telefonszámlán, amelyhez két készülék tartozik. Kiderült, hogy a telefonszámla a polgármesteré, a két készülék közül pedig az egyik az övé, a másik a feleségéé. A körjegyző jelezte Fábry Szabolcsnak, hogy a jóváírást kizárólag az önkormányzat telefonszámláján lehet végrehajtani.
– Nem volt bonyolult orvosolni a hibát: a feleségemmel együtt még januárban befizettük a számunkra tévedésből jóváírt 100 ezer forintot az önkormányzat számlájára. Arról is intézkedtem, hogy a további 212 ezer forintot már a település telefonszámláján írják jóvá. Jeleztem továbbá, hogy a költségvetés elfogadása után a testület elé viszem az ügyet –mondja a polgármester.
– Csakhogy ezzel nem lehet elintézni a dolgot, hiszen számos kérdés megválaszolatlan maradt – állítja Nyúzó László.
– Miért nem jelezte tavaly novemberben Fábry Szabolcs a jóváírás tényét? Hogyan fordulhatott elő, hogy az első két részlet a polgármester magánhasználatú telefonszámlájára érkezett? Miért nem szólt a faluvezető, amikor a számláján megjelent az első „téves” jóváírás?
A nagyvázsonyi képviselőtestület márciusban két alkalommal is tárgyalt a történtekről, ám a többség nem támogatta Nyúzó László javaslatát az eseti vizsgálóbizottság felállításáról. Fábry Szabolcs szerint azért nem indult vizsgálat az ügyben, mert a képviselők elfogadták a magyarázatát, miszerint egyszerűen tévedés történt. Értékelése szerint kisszerű politikai támadásról van szó, mivel Nyúzó László ellenfeleként kíván indulni az őszi önkormányzati választásokon a polgármesteri címért.
Nyúzó László szerint legfeljebb abban az értelemben lehet politikai támadásként értékelni a fellépését, hogy szerette volna felhívni a vázsonyiak figyelmét arra, milyen felelőtlenül látja el a munkáját a falu első embere. A képviselő továbbra is bűncselekménynek tartja a történteket, emiatt feljelentést tett az ügyben.
Virágh Adrienn, a Telenor Zrt. vállalati kommunikációs igazgatóságának munkatársa azt közölte: a nagyvázsonyi önkormányzathoz, mint előfizetőhöz, több telefonszám is tartozik. Márpedig ilyen esetekben a kapcsolattartó személy hivatott arról dönteni, hogy melyik telefonszámon történjen meg a jóváírás.
Ez azt jelenti, hogy a jóváírandó telefonszámlát a polgármester jelölte meg. Fábry Szabolcs szerint azonban ez részletkérdésnek számít, mivel a pénz mindenféleképpen a Pontes Alapítványhoz került volna. Hozzátette: miután a teljes jóváírás megtörtént, a képviselő-testület meg is szavazta a megtakarított telefonköltség átutalását az alapítványnak, sőt, azóta le is zajlott az a nyári táborozás, amelyen harminc nagyvázsonyi gyerek vett részt.
Frankó Marianna, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kérdésünkre válaszolva elmondta: a rendőrség csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást. Közölte: a hivatalos iratokat, szerződéseket már bekérték, és ezek, valamint egyéb információk értékelése után állapítják meg, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, akkor azzal ki gyanúsítható. | Belföld: Tévedés vagy csalás? A polgármester gyanús telefonszámlája | Az egyik mobilszolgáltató cég több mint 300 ezer forintot írt jóvá a nagyvázsonyi önkormányzat számára. A pénz első két részlete azonban a polgármester számlájára érkezett. A falu vezetője szerint tévedés történt, az egyik önkormányzati képviselő bűncselekményről beszél. A rendőrség csalás miatt nyomoz. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100807-a_polgarmester_gyanus_telefonszamlaja-766031 | 2010-08-07 12:54:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Radio Bridge Media Holdings Ltd. bejelentette, hogy a Lapcom Zrt. részvényei 100 százalékának eladására vonatkozó megállapodást írt alá az Avalue Befektetési Kft.-vel, az AV Investments leányvállalatával – írta meg a Médiapiac. Andy Vajna a Lapcom közleménye szerint így nyilatkozott a vásárlásról:
„A Lapcom megvásárlása médiabefektetéseim fontos mérföldköve. Célom, hogy a Lapcomhoz tartozó újságokat és online kiadványokat tovább fejlesszük. A kibővült médiaportfólió az együttműködési lehetőségek kiaknázásával, innovatív termékek fejlesztésével, digitális platformok erősítésével kíván továbbra is érteket teremteni helyi és országos fogyasztóinak valamint hirdetőinek.”
Ezzel Vajnáé lett a Bors, a Kisalföld és a Délmagyarország is. | Andy Vajnáé lett a Bors, a Kisalföld és a Délmagyarország | „A Lapcom megvásárlása médiabefektetéseim fontos mérföldköve” – nyilatkozta a kaszinófilmember. | null | 1 | https://444.hu/2017/09/11/andy-vajnae-lett-a-bors-a-kisalfold-es-a-delmagyarorszag | 2017-09-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Sikerült kiszűrni egyes, korábban milliárdos tao-visszaélések gyanújába keveredett szervezeteket, az így keletkezett extra pénzből viszont leginkább tűzközeliek valósíthatják meg ötleteiket – derül ki a Válasz Online friss kulturális mélyfúrásából. Megtudtuk továbbá: az Országos Széchényi Könyvtár költözését várhatóan nem kapkodják el, arra öt év is rendelkezésre állhat, az ezt is irányító Demeter Szilárd nem gyengült meg az elmúlt két hónap csatáiban – a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője még a könnyűzene állami istápolását is elvállalhatja a közeljövőben. Mire kapott majd’ félmilliárd pluszpénzt a múzeum év végén, s mire ment félmilliárd Rákosmente önkormányzatának? Megmutatjuk.Nagyot durrant a hajóágyú egy hete: németek teljes kiirtásával való poénkodásra, delikát négerezésre és zsidózgatásra kaphatta fel a fejét, aki belekukkantott az új magyar kormányzati „erőközpont” friss termékébe. Az A38 hajón felvett, Hajónapló című műsorfolyamban a korábban burkolt zsidózgatás miatt még az Echo TV-ről is kitiltott Fidesz-huszárok kaptak külön műsorrészt (a találó Gumiszoba alcím alatt), a megrendelő pedig nem más, mint a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által létrehozott irodalmi ügynökség (a főszerkesztő meg fideszes alpolgármester). Mint megtudtuk, a gumiszobások többé nem rontják az intézmény jó hírét: a kormányos, azaz PIM-vezető Demeter Szilárd a véleményszabadságra és a szerkesztőségi autonómiára hivatkozva az Origón közölt cikkében ugyan nem határolódott el a szabadszájú wannabe véleményvezérektől, de úgy tűnik, hogy a fiúk levonták a tanulságot, és a kirúgást megelőzendő inkább leléptek. A Gumiszoba legénysége tehát hajótörötté vált, a műsor már nem része a Hajónaplónak, a magyar kultúra legújabb zászlóshajójának vitorláját viszont nem tépázták meg a viharok. Még akkor sem, ha Demeter decemberben fontos csatát vesztett. Az eredeti tervek szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) döntéshozatali struktúráját átalakították volna és a Nemzeti Kulturális Tanács döntött volna azokról a pályázatokról is, ahogy a színházi támogatásokról és nagyjából mindenről a magyar kultúrában. Utolsó pillanatban aztán egy kevésbé brutális átalakítást fogadott el a parlament december 11-én, de Demeternek így is van elég dolga: nem csupán a PIM-et és az ügynökséget viszi, de tavaly nyár óta miniszteri biztosként az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) költöztetését is ő készíti elő – értesüléseink szerint ott az átvilágítás mostanra történt meg. Ha minden jól megy, nem kapkodják el úgy a dolgot, ahogy a Természettudományi Múzeum költöztetését. Az OSZK számára tervek szerint öt év is rendelkezésre állhat, s csak akkor megy a nemzeti könyvtár, ha sikerül neki felépíteni a megfelelő épületet – úgy tudjuk, a Ferencvárosba tervezett diákváros részeként.Emellett némi stratégiai tervezés is belefér: a december óta törvényben is stratégiainak nevezett intézmények vezetői között, az úgynevezett Nemzeti Kulturális Tanácsban ott ül majd a PIM-főnök is, sőt már ült is volna, ha Kásler Miklós elfoglaltsága miatt el nem marad a Tanács múlt péntekre tervezett első ülése. (Értesüléseink szerint a Tanács élére a miniszterelnök Balog Zoltánt kérte fel, utóbbi azonban nem vállalta.) Ha ez még mindig nem lenne elég: a basszusgitárosként is aktív főigazgató megbízható forrásunk szerint a közeljövőben magához vonhatja a rockzene állami segítését is.A tavaly három évre 17 milliárd forinttal megdobott új erőközpont ráadásul újabb százmilliókkal gazdagodott év végén: miközben a nagyérdemű alighanem a szilveszteri előkészületekkel volt elfoglalva, az utolsó pillanatban, december 30-án még kiszórt a kultusztárca uszkve egymilliárd forintot – ebből 415 milliót a PIM kapott meg, félmilliárdot pedig Rákosmente önkormányzata. Rákosmente vagy a múzeum mióta előadó-művészeti szervezet? – tehetnénk fel a kérdést, a kulturális államtitkárság ugyanis abból a perselyből adta a bónuszpénzt, amely előadó-művészeti szervezeteknek járt volna tavaly. Mielőtt megválaszoljuk, hogy mire mennek ezek a pénzek, vázoljuk, miért nem lepődtünk meg a döntésen mégsem.Your browser does not support the video tag.Mint ismert, a társasági adójukat korábban kultúrára is költhették a cégek (tao), ezt azonban a visszaélésekre hivatkozva megszüntette a kormányzat, s 2019-ben e pénzek pótlását már a Fekete Péter vezette kulturális államtitkárság vállalta magára. Az összegekről teljesen átláthatatlan szempontrendszer alapján döntöttek már a kezdet kezdetén is, ám egy-két fogódzó akkor mégis adott volt. Például, hogy olyanok igényelhették az immár „előadó-művészeti többlettámogatás” névre keresztelt pénzt, akik a törvény szerint előadó-művészeti szervezetnek minősültek, valamint korábban is kaptak taót. E tény mutatta, hogy bár hivatalosan nem tao-kompenzációnak hívják a 37 milliárdos programot, mégiscsak arról van szó.A „kompenzáció” persze időnként erőteljes túlkompenzálásként valósult meg: míg a vidéki színházak és a függetlenek csak vártak a sorukra, kötelezettségvállalásnak nem minősülő sajtpapírokat kaptak valamikori támogatásuk esetleges összegéről, azaz gőzük nem volt, hogyan tervezzék a következő évadot, a magukat nemzetstratégiainak kinevező intézmények milliárdos összegeket zsíroztak le Vidnyánszky Attila irodájában tavaly áprilisban – maguknak. A Nemzeti Színház főigazgatója, akinek nevéhez a tao-rendszer eltörlése fűződik, az általa korábban begyűjtött tao-összeg tízszeresét szakította volna – a botrány hatására aztán kevesebb többletpénzzel is beérte.Az mindenesetre már májusban látszott, hogy a teljesítmény, a nézőszám nem szempont az osztásnál. Elsőként a szintén nemzetstratégiaivá minősített Pesti Magyar Színház milliárdos többlettámogatásán hüledezhettek a szakmabeliek – a színház korábbi taójának ötszörösére rúgó összeget ugyanis azzal magyarázták, hogy profilváltásra és felújításra megy majd. (Arra korábban tao-pénz nem volt felhasználható.) Persze a Pesti Magyar legalább a másik szempontnak megfelel: valóban előadó-művészettel foglalkozik.Év végén már ez sem számított: az Index szúrta ki, hogy egy újabb, a portál által érthetetlennek nevezett pénzszórási hullámban már tűzoltóegyletek, magánszemélyek, önkormányzatok kaptak sok tízmilliókat. A legnagyobb nyertes ebben a körben Köves Slomó kormánybarát EMIH-je volt 1,8 milliárddal – ezt egy majdani zsidó színházra kapta a színjátszást eddig legfeljebb átvitt értelemben művelő szervezet. A második helyezett a szintén milliárdos összegnek örülő, a Nemzeti Színházhoz köthető, még be sem jegyzett Déryné Művészeti Nonprofit Kft. lett ekkor, s ha még ez sem lett volna elég, a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) lapja is kapott 40 milliót. A Vidnyánszky Attila vezette társaság saját jogán is szerzett még 150-et – miközben például a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) kétmilliós igénylését elutasították arra hivatkozva, hogy nem előadó-művészeti szervezet. Követelésbehajtással, műtrágya- vagy épp sportszer-kiskereskedelemmel foglalkozó bt.-knek jutott ugyanakkor, de a dúsgazdag fideszes politikus Bajkai István feleségének cége is érdemesült hetvenmilliónyi vissza nem térítendő adóforintra.Nos, ezért nem lehettünk nagyon meglepve, amikor december legvégén a PIM és Rákosmente között is szétdobtak hirtelen majd’ egymilliárdot. A kérdés csak az maradt, mire megy az összeg. Noha sokan gyanították, hogy a már említett Hajónaplót készítik a PIM 415 milliójából, mint megtudtuk, ez bizony tévedés. Az „erőközpont” ügynökség kerete már tavaly májusban kialakult, s noha ez is 400 milliós összeg erre az évre, az év végi 415-öt valójában nem is a PIM kérte. Értesüléseink szerint az Fekete Péter saját terveit segíti: az államtitkár az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) keretein belül képzelt el némi színházi stratégiaalkotást és kisebb pályázatok kiírását, lebonyolítását, ám mivel az OSZMI a PIM alá tartozik, utóbbinak kellett pályázni a forrásra – ezt a szívességet pedig saját fenntartójának, az államtitkárságnak nyilván megtette a múzeum. Így tehát ez a pénz valójában nem is a PIM-é, az a pénzosztó államtitkár saját – igaz, szakmai – céljait segíti majd. Az eredetileg bűvész, államtitkárrá pedig cirkuszigazgatóból avanzsált Fekete Péter a cirkuszszakmának is juttatott szépen: a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ 850 millióján felül cirkuszos cégek, sőt, egyéni vállalkozók is kaptak 6-10 millió forintokat. Több piaci forrásunk szerint a másfélmillió háztartásban fogható d1 televíziónak megítélt 200 millió forint is a Fekete-mágia része: cirkusztévét varázsolhatnak az eleddig jobbára érdektelen kábelcsatornából.A helyzet megfejtése nem bonyolult: év végén milliárdoknak nem volt még gazdája, viszont mivel ezek az összegek nem vihetők át az új évre, szét kellett őket szórni. Hogy lett hirtelen túl sok a pénz? Nos, úgy, hogy korábbi nagy, visszaélésgyanús taózókat is kivettek a rendszerből. A „felesleges”, ám gyorsan elköltendő állami milliárdok így olyan projektekre mehetnek, amelyek régen fiókban voltak már – valamely, a párttól és kormánytól nem túl távoli szereplő fejében. Az államtitkár saját terveit már vázoltuk, de a Teátrumi Társaság már említett 150 milliója is ilyen: mint megtudtuk, ez nem működési támogatás, hanem egy konkrét projekt megalapozása. (Minthogy utóbbi épp dugába dőlni látszik, teátrumos forrásaink állítják, a társaság visszafizeti a pénzt, ha nem tudják tető alá hozni a titokzatos vállalást.) Az L. Simon Lászlóhoz kötődő Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány is ebbe a sorba illeszkedik: a már egy éve is meglévő ötlet (kortárs művészeti központ Budapesten) most szökkenhet szárba: 1,1 milliárd forintos támogatással.Ebbe a hullámba sorolható Rákosmente önkormányzatának utolsó pillanatban odaítélt félmilliárd forintja is. A kerület múlt héten azzal került be az országos hírekbe, hogy a Karácsony Gergellyel az M1-en sajtótörténeti interjút készítő képernyős férje itt kulturális alpolgármester fideszes színekben, ám az 500 milliónak nem hozzá van köze. Hanem a Vidnyánszky-féle Teátrumi Társaság alelnöki posztját is betöltő Szabó Ágneshez, aki itt vezet magánszínházat 1999 óta. A Gózon Gyula Kamaraszínház a helyieknek kétségkívül fontos, 200 férőhelyes játszóhely, éves jegybevétele 20-30 millió forint körül van – taóból tehát legfeljebb ennyire lenne jogosult. Az ennek kiváltására szánt összegből meg kap félmilliárdot – igaz, nem a színház maga, hanem az önkormányzat, amelynek tulajdonában a 110 éves épület van. Amint az érintett is megerősítette érdeklődésünkre: régóta szeretnének egy rendes felújítást, Szabó Ágnes évek óta egyeztet róla a korábban alpolgármester, most kerületvezető fideszes Horváth Tamással, s hogy milyen kalapból lett végre pénz felújításra és bővítésre, valóban nem kell, hogy érdekelje.Különben is: a kőszínházak megkapták korábbi pénzüket, vagy még többet is (Katona), ahogy némi huzavona után a menőbb függetlenek szintén (Pintér Béla). Azt mondjuk nem tudni, ki és milyen szempontok alapján döntött úgy, hogy a szintén magánszínház Játékszín négyszer annyit kapjon, mint a legnagyobb vesztes Átrium, vagy ki árazta be 20 millióra Pintér Tibor döbbenetes lovas színházát, épp annyi pénzre, mint a Szörényi-életművet bemutató 36 éves Zikkurat Színpadi Ügynökséget, amely nagy produkciói okán taóból ennek több mint tízszeresére lett volna jogosult.Nagy produkciókban persze most sem lesz hiány, csak épp nem azok állítják színpadra ezeket, akik az elmúlt évtizedekben: négy darab stadionváltozatát turnéztatják majd idén úgy, hogy az állam állja az előadások összesen öt-hat milliárdos költségét, a stadionokat ingyen megkapják, a helyi önkormányzatok pedig eldönthetik, szednek-e belépőt, s ha igen, mennyit. A cél a gyerekek, az ifjúság elérése. Vélhetően nem lepődik meg az olvasó, ha eláruljuk: az egyik stadionváltozat a Vidnyánszky-féle Egri csillagok-előadásból készül.Az egyre erősebb centralizáció mellett sem egyszerű mindenesetre kulturális koncepciót találni, hacsak nem azt, hogy haveri vállalkozók, régi ismerősök ötleteire most van pénz dögivel. A sodródás problémáját kormányzati szinten is érzékelik: elvileg éppen ezt lenne hivatott orvosolni a kultúrstratégiai intézetek vezetőit tömörítő Nemzeti Kulturális Tanács. Aprócska bökkenő: amikor ennek egy pont nullás előképe határozott a tao-pótpénzekről tavaly, nem sok szó esett párhuzamosságok megszüntetéséről és szinergiákról – egyszerűen szétdobták egymás között a milliárdokat. A következő hetekben mindenesetre minden bizonnyal sikerül összeülniük, lassacskán tehát választ kaphatunk a nagy kérdésre: gyógyítható-e a kutyaharapás – szőrével? | Fekete-mágia: így varázsolt magának milliárdokat a Fidesz kultúrelitje - Válasz Online | Fekete-mágia: így varázsolt magának milliárdokat a Fidesz kultúrelitje | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2020/01/28/fekete-peter-emmi-tao-demeter-szilard-pim/ | 2020-01-28 00:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Várhatóan idén is az Orbán Viktor által alapított és Mászáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak juthat a legtöbb közpénz a labdarúgással foglalkozó szervezetek közül. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint a felcsúti akadémia számára ezúttal 1,12 milliárd forintos tao-támogatást hagytak jóvá, azaz ekkora összeget fizethetnek a baráti cégek adójukból a költségvetés helyett a politikai okokból fontos alapítványnak.
Ez az összeg eddig messze a legmagasabb a közel 1200 elfogadott sportfejlesztési programmal rendelkező klub és futballvállalkozás támogatásait összesítő listán. A jelenleg második helyen álló Gyirmót például kevesebb, mint harmadennyi közpénzhez juthat, a negyedik Újpest pedig durván ennek ötödét kaphatja tao-támogatásként.
Egyáltalán nem biztos, hogy 1,12 milliárd forint lesz a végső összeg. Az elmúlt években ugyanis többször előfordult, hogy a nagyobb támogatásokat több részletben hagyták jóvá. Először csak az utánpótlás-nevelésre és a kisebb fejlesztésekre költhető összeg jelent meg az adatbázisban, és ezt csak később egészítették ki a jóváhagyott nagyberuházásokra szánt pénzzel. A felcsúti alapítványnál volt olyan, hogy közel 3 milliárddal ugrott meg így az összeg. A végső támogatásról biztosat csak akkor lehet majd mondani, ha az alapítvány fejlesztési programja kikerül majd a honlapra, ez azonban egyelőre nem történt meg.
A többi szervezethez képest ugyan kiemelkedik, ám az egymilliárdos támogatás felcsúti mércével nem számít soknak.
Az alapítvány a tao-rendszer bevezetése óta 23 milliárd forinthoz jutott ebből a forrásból,
azaz különböző nyereséges cégek ekkora összeget utaltak az államkassza helyezett Mészáros Lőrinc akadémiájának. A rekordévben a 7 milliárdot közelítette a jóváhagyott támogatás. Mások mellett ebből épült a Pancho Aréna, a Makovecz-stílusú kazánház és a minden extrával felszerelt helyi sportcsarnok is.
A felcsúti programra ezúttal egyébként meglepően korán rábólintottak, az eddigi években mindig december közepén érkezett csak meg a jóváhagyás a minisztériumból. Az Orbán Viktor által alapított akadémia sportprogramját ugyanis a kormányfő egyik miniszterének beosztottjai hagyják jóvá. A szabályozás szerint a 300 milliónál kisebb programokról az MLSZ saját hatáskörben dönthet, az ennél nagyobb összegűekről azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma határoz. A Felcsútéról pedig eddig mindig nagyon későn határoztak, más kérdés, hogy az utánpótlás-alapítványnak nem okozott így sem gondot a pénz összegyűjtése, sokszor már karácsonyra megvolt a többmilliárdos összeg.
Miközben a Felcsút esetében viszonylag hamar megszületett a döntés, azért szép számmal vannak még olyan futballszervezetek, amelyek egyelőre várnak a jóváhagyásra. Valamivel több, mint 120 klub és vállalkozás nem kapta egyelőre készhez a határozatot, sokszor azért, mert hiánypótlásra van szükség, de akadnak olyan esetek is, ahol még a feldolgozás sem kezdődött meg. A várakozók között pedig számos olyan szervezet van, amelyek hagyományosan komoly bevételre tesznek szert ebből a forrásból. Nem bólintottak egyelőre rá a Mezőkövesd, a Diósgyőr, az MTK, a DVSC, a Fehérvár és a frissen kormányközeli tulajdonba került Honvéd programjára sem.
Részben ez lehet a magyarázata annak, hogy egyelőre viszonylag alacsony összegben hagytak jóvá tao-programokat. Ebben az idényben egyelőre szűk 20 milliárdnál tart a számláló, miközben az elmúlt két évben épp ennek duplájánál állt meg. Voltak törekvések az ilyen jellegű állami kiadások (illetve elmaradó bevételek) csökkentésére, így nem lenne meglepő, ha ezúttal végül nem érnék el az előző szezonok szintjét. Ez egyébként a pénz összegyűjtését is megkönnyítené a klubok számára, ennek a feladatnak a megoldása ugyanis nem mindenhol olyan evidens, mint amennyire Felcsúton. Eddig az idén még csak a jóváhagyott támogatás tizedét sikerült összeszedni, bár az évnek ebben az időszakában ez még nem kiugróan kevés, hiszen az összeg jelentős része decemberben jön be.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adottAz volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBlöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportokA korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúlszaladt a ceruza, nincs már elég pénz a sportfejlesztésekreElőször fordulhat elő a tao-rendszer bevezetése óta, hogy kevesebb közpénzt próbálhatnak összeszedni a sportklubok, mint egy idénnyel korábban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmagyarázzuk, hogyan lehet 9 milliárdos profitja Orbán Viktor fociakadémiájánakNem kell aggódni, a tao-bevételeket elköltötték, csak a számviteli szabályok miatt termelt a Dechatlonnál ötször nagyobb nyereséget a felcsúti fociakadémia.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszer annyiból gazdálkodott a Puskás Akadémia, mint amennyi tornatermekre jutott az egész országbanBaráti cégek taójából 2,1 milliárd, baráti magánszemélyek személyi jövedelemadójából 356 ezer forint jött össze. | Idén sem marad milliárdos nagyságrendű közpénz nélkül a felcsúti fociakadémia | Valamivel több, mint 1,1 milliárd forintnyi tao-támogatást bár biztosan összegyűjthet a felcsúti akadémia, de még jelentősen nőhet ez az összeg. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20191125/iden-sem-marad-milliardos-nagysagrendu-kozpenz-nelkul-a-felcsuti-fociakademia/ | 2019-11-25 14:40:00 | true | null | null | G7 |
Nem kívánt részletekbe menően reagálni a 14 halálos áldozattal járó újvidéki tragédiát követő szerbiai sajtóértesülésekre a Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha rendszeres alvállalkozójaként is szereplő magyar cég, az Utiber Közúti Beruházó Kft. Pedig a szerb sajtóban immáron tényként emlegetik, hogy az Utiber szerb leányvállalata volt a műszaki ellenőr az újvidéki vasútállomás felújításánál. Az épületnek múlt hét pénteken leomlott az előterasza, maga alá temetve az ott várakozókat. Eddig a baleset 14 halálos áldozatot - közöttük egy hatéves kisfiút - követelt és több mint 30-an szenvedek súlyos sérülést. A vasútállomás része annak a Budapest-Belgrád vasútvonalnak, amelyet kínai hitelből építenek Magyarország és Szerbia fővárosa között.
A magyar cégtől megkérdeztük, hogy az újvidéki leányvállalatuk pontosan milyen feladatokat kapott a felújítás során, a műszaki ellenőrök érzékelték-e, hogy komoly probléma lehet a 60-as években épített, és azóta nem felújított födémmel, illetve a szerb leányvállalat kötelékében dolgoztak-e a magyar anyacég munkavállalói is? A cég annyit írt lapunknak, hogy az "Utiber közössége őszinte részvétét fejezi ki az újvidéki vasútállomás áldozatai hozzátartozóinak". Majd hozzátették: az Utiber Közúti Beruházó Kft. a "projekttel kapcsolatban nem jogosult önállóan nyilatkozni. Kérjük várják meg a konzorcium által kiadott közös közleményt".
Tragédia az újvidéki vasútállomáson: Benyújtotta lemondását a szakminiszter, de felelősségét nem ismeri el
A kérdések annál is égetőbbek, mivel időközben a szerb N1 televíziónak nyilatkozott Zoran Dajic mérnök, aki 2023 nyaráig dolgozott ott mint építési felügyelő, ám akkor lejárt a szerződése. Dajic azt mondta, ő többször is sürgette a födém tartóelemeit takaró márványlemezek levételét és cseréjét. Szerinte ha ez megtörténik, akkor láthatták volna, hogy a födém tartószerkezetét megette a rozsda. A kínai beruházók, a China Railway International Company és a China Communications Construction Company állítják, vétlenek a balesetben, mivel a felújítás során nem nyúltak a leszakadt előteraszhoz. Időközben a szerb közösségi médiát elárasztották olyan felvételek, amelyek szerint nagyon is folyt ott munka, a területet korábban fel is állványozták. Dajic szerint az előtetőt üveggel letakarták, ami további terhelést jelentett az elöregedett tartószerkezetnek.
A szerbiai magyar cég 2022-ben nyerte meg Újvidék-Szabadka-államhatár vasútvonal rekonstrukciós, korszerűsítési munkálatainak felügyeletét egy konzorcium részeként (abban szerbek mellett egy másik magyar cég, a Viköti Mérnök Iroda Kft. is részt vesz.) Mint arról az Átlátszó beszámolt, a közbeszerzésre csak egyetlen konzorcium jelentkezett, a közbeszerzési értéket pedig azóta kétszer is emelték, 3,6-ról 3,9 millió euróra. A szerb kormánnyal való jó viszonyra utal az is, hogy a magyar hátterű cég kapta a belgrádi nemzeti stadion felújításának a felügyeletét.
A 2014-ben Újvidéken alapított szerb cégnek 85 százalékos tulajdonosa az Utiber, amely viszont végső soron több magyar magánszemély érdekeltsége. A legnagyobb tulajdonos Almási László, a cég társtulajdonosai között van az ügyvezető Lakits György, aki egyben a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) közlekedési tagozatának az elnöke - ide tartozik a vasút is. Az Utiber eddigi hallgatagsága annál is furább, mivel nagy presztízsű, évtizedes magyar mérnöki cégről van szó, amely ráadásul nemcsak Szerbiában aktív, hanem Romániában is, ott két fiókteleppel is rendelkezik. A cégnek 2023-ban 5,6 milliárdos árbevétele és 585 millió forintos profitja volt. Hogy ebből mennyi az állami, azaz közmegrendelés, az nem derül ki a cégmérlegből, ám feltehetően nem kis összeg. A közbeszerzési értesítőt tallózva kiderült, tavaly még egy sor szerződést elnyert az Utiber (többségét konzorciumban), így a cég tervezte a Lázár-féle építési tárcának az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület kialakításával összefüggő vasúti infrastruktúráját, a Magyar Közút Nonprofit Zrt-nek a Tapolca-Sümeg kerékpárutat, és részt vesz 91 darab közúti híd állapotfelmérő munkáiban is. A cég erősen kapcsolódik a Mészáros-birodalomhoz. Miután 2022-ben Mészáros és a másik fő NER-oligarcha, Szíjj László kapta meg a magyar autópályák 30 éves üzemeltetési jogát, a tényleges munkát végző egyik alvállalkozó az Utiber lett. Ugyanakkor a cég szakértelmét nemcsak a NER veszi igénybe: a 2023-as közbeszerzések között ez a társaság lett a nyertes a pécsi önkormányzat tenderén, így EU-s pénzből tervezi meg a Tünde-ház épületének, valamint a Memi Pasa fürdőnek felújítását, Érden pedig csatorna-, valamint útrekonstrukciós munkákat nyertek el.
Vasárnap több ezren vonultak utcára Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt súlyos baleset miatt. Tegnap pedig lemondott Goran Vesic szerb közlekedési, építésügyi és infrastruktúra-fejlesztési miniszter. A tárcavezető még pénteken azt mondta, a következő napokban felkutatják a felelősöket, és kiderítik, miért nem újították fel a most leomlott előtetőt az épület többi részével együtt, és ki nyilvánította biztonságosnak a szerkezetet. | A szerb sajtóban tényként emlegetik, hogy az Utiber szerb leányvállalata volt a műszaki ellenőr az újvidéki vasútállomás felújításánál | Későbbre ígér részletes választ az Utiber. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256495_a-szerb-sajtoban-tenykent-emlegetik-hogy-az-utiber-szerb-leanyvallalata-volt-a-muszaki-ellenor-az-ujvideki-vasutallomas-felujitasanal | null | true | null | null | Népszava |
A hvg.hu csütörtökön azt írta, hogy a szekszárdi városvezető bizonyíthatóan egyeztetést tartott helyi képviselőkel arról, kik üzemeltethessenek nemzeti dohányboltokat a városban. A felvétel szerint a polgármester jobboldali elkötelezettségű jelölteket keresett, míg a szocialista szimpatizánsokat kizárta.
A birtokunkba került felvétel tanúsága szerint valóban volt egyeztetés a helyi fideszesekkel, amelyen egyenként vették végig, ki ismeri a dohányboltra pályázókat. Horváth Istvánt az sem zavarta, hogy az egyik helyi képviselő maga is pályázott, mert szerinte az volt a lényeg, hogy "ne a szocik győzzenek".
Vadai Ágnes, a Gyurcsány Ferenc vezette párt alelnöke, független országgyűlési képviselő erre reagálva pénteken újságírók előtt azt mondta, hogy a szekszárdi eset nem egyedi, hanem a prototípusa mindannak, ami az egész országban történt.
Az ellenzéki politikus közölte, feljelentést tesznek a konkrét esetben, és elvárják a nyomozó hatóságtól, hogy minden más pályázatot vizsgáljanak meg, valamennyi fideszes országgyűlési képviselő és polgármester megkérdezésével.
Vadai Ágnes emellett szólt arról is, hogy a DK május 18-ára demonstrációt szervez, amelyre a trafikkárosultak mellett várnak mindenkit, aki hátrányt szenvedett a 2010-es kormányváltás óta, vagy akik elutasítják a Fidesz "maffiamódszereit". A DK minden demokratikus ellenzéki párt vezetőjét meghívja a tiltakozó akcióra – fűzte hozzá. | Itthon: Trafikmutyi: feljelenti a szekszárdi polgármestert a DK | A Demokratikus Koalíció (DK) hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tesz Horváth István, Szekszárd fideszes polgármestere ellen a hvg.hu birtokába került hangfelvétel miatt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130510_Trafikmutyi_feljelenti_a_szekszardi_polga | 2013-05-10 10:00:00 | true | null | null | HVG |
2009.07.27. 08:28
Kétrendbeli vesztegetés miatt indult büntetőeljárás az ellen a betegállományban lévő BKV-ellenőr ellen, aki a hétvégén jogtalanul kért pénzt két, kezeletlen jeggyel utazó külfölditől a fővárosban, a 7-es buszon – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfőn.
Szombaton beszámoltunk arról, hogy korrupt BKV-ellenőrt értek tetten kollégái a 7-es buszon. A közlekedési társaság közlése szerint a járművön tartózkodó BKV-s főellenőrök arra lettek figyelmesek, hogy a férfi két, kezeletlen jeggyel utazó külföldivel szemben intézkedett, a pótdíjról azonban – szabálytalanul – nem adott elismervényt, a turistáktól kenőpénzt fogadott el.
A két főellenőr figyelte és követte a férfit, majd egyikük a korrupt BKV-dolgozót felelősségre vonta, míg a másik a külföldieket kérdezte a történtekről. A korrupcióra fény derült, a főellenőrök és a külföldiek tanúként vesznek részt az eljárásban. A BKV tájékoztatása szerint a rendőrségi vizsgálat után „megteszik a szükséges munkajogi lépéseket”. A rendőrség hétfői közlése szerint a 28 éves férfi szabadlábon védekezik. | Kenőpénzt tett zsebre - eljárás indult a korrupt BKV-ellenőr ellen | Kétrendbeli vesztegetés miatt indult büntetőeljárás az ellen a betegállományban lévő BKV-ellenőr ellen, aki a hétvégén jogtalanul kért pénzt két, kezeletlen jeggyel utazó külfölditől a fővárosban, a 7-es buszon – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfőn. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/07/Kenopenzt-tett-zsebre-eljaras-indult-a-korrupt-BKV-ellenor-ellen | 2009-07-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.