text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra az elmúlt két évben sűrűn szerepelt a hírekben. A cég gazdasági súlya aligha ad erre okot, bár a köztudatban lévő hazai márkanevek között a Zsolnay még mindig ott van a spiccen. A figyelem inkább annak a harcnak szól, amit a porcelángyár gazdája vív a vállalkozást megszerezni próbáló politikai hatalommal. A háborút megnyerni látszik a szír tulajdonos, ezért a kalandban megégett politikusok és pénzcsinálók most már inkább csendet szeretnének az ügyben. Ám a bíróságokon még mindig tucatnyi per folyik, és ez vélhetően így lesz még évekig.
Az 1853-ban alapított gyár fénykora a múlt század tízes éveiben véget ért. A két világháború között a cég főképp a hagyományok ápolásából élt, többé nem termett olyan polihisztor-újító a gyár élére, mint amilyen az alapító, Zsolnay Vilmos volt. A második világégést követően államosították a gyárat, s mivel a Zsolnay-imázst jelentő, kézzel festett dísztárgyak vevőköre, a polgárság eltűnt a piacról, a másfélezer embert foglalkoztató cég inkább a dísztelen, plebejus ízlésű porcelánokból és az ipari kerámiából élt. Már a rendszerváltáskor látszott, hogy jelentős tőkebefektetésre: eszközkorszerűsítésre, dizájn-fejlesztésre és piacszerzésre van szüksége a cégnek. A gyárat privatizálni akarták, de vevő nem jelentkezett.
1998-ban Toller László lett Pécs polgármestere – a szocialista politikus azt hangoztatta, hogy a Zsolnay csak akkor léphet előre, ha a város megkapja az államtól, mert a porcelángyár Pécsnek fontos, nem Budapestnek. A kormány végül teljesítette a befolyásos Toller makacs kérését, és 2005-ben Pécs – ingyen, de a cég adósságainak átvállalásával – megkapta a gyárat. Csakhogy a város se tudta új pályára állítani a céget. Ez nem is lett volna könnyű, hisz az európai porcelángyárakat nemcsak az olcsón termelő távolkeleti konkurensek fojtogatták, hanem a megváltozott közízléshez alkalmazkodó fogyasztói szokások is.
Az eladósodott pécsi önkormányzatnak nem volt esélye költeni a Zsolnayra, ezért 2010 júniusában az – akkora már Fidesz-irányítású – város eladta a gyár részvényeinek 49 százalékát az ingatlanfejlesztésben milliárdos vagyont szerző Jászai Gellért cégének, az M-B Kft.-nek, 230 millió forintért. A Fidesszel jó kapcsolatban lévő Jászai vállalta, hogy 2011 márciusáig 500 milliót fektet a gyárba. Jászai a Zsolnay reorganizációjának teljes költségét 2,5 milliárdra becsülte, ám nem fogott bele a fejlesztésbe, és nem emelt tőkét sem. Mint utóbb kiderült, nem látott esélyt a befektetés megtérülésére, ezért egy évvel később továbbadta a Zsolnay-részvényeket birtokló M-B Kft-t a Közgépnek.
Pécs vezetői abban reménykedtek, hogy a közbeszerzéseken verhetetlen Közgép megrendeléseket hoz majd a Zsolnaynak – nem így lett, sőt, a Közgép se fogott bele a Zsolnay reorganizációjába. Fél évig állták ugyan a cég havi 30 milliós veszteségét Simicskáék, majd – egy forintért – visszaadták a részvénycsomagot a városnak.
Ellenség lesz a befektetőből
Pécs ekkor újra meghirdette a Zsolnayt, és 2013 elején a szír származású, svájci állampolgárságú Bachar Najari megvette a zrt. 74,5 százalékát 180 millió forintért. Az egyetemi tanulmányait Budapesten végző, magyarul jól beszélő svájci vállalkozó korábban főleg háztartásigép- és órakereskedelemmel foglalkozott – ennek ellenére reménykeltő volt Najari belépése, mert úgy tűnt, a gyár termékei piacot találhatnak az arab világban. Az új tulajdonos vállalta, hogy 500 millióval tőkét emel, s pár hét elteltével 200 milliót be is tett a cégbe. A további vállalást viszont nem készpénzben, hanem apportban teljesítette, oly módon, hogy egy három és fél hektáros hajmáskéri volt laktanya-területet adott át a Zsolnaynak.
A pécsi önkormányzat vitatta, hogy a tőkeemelés apporttal is letudható, bíróságra vitte az ügyet. Az ítélet Najarinak adott igazat, így a tőkeemelés jogerőssé vált. A városvezetés és Najari kívülről mosolygósnak látszó viszonya ettől fogva lett ellenséges. A pécsiek többségének szimpátiáját is kezdte elveszíteni a svájci tulajdonos: számos jele volt annak, hogy az apport nem ér meg 300 milliót, s ebből sokan arra következtettek, hogy Najari mégse akar költeni a Zsolnayra, márpedig anélkül a cég tovább sorvad.
Mindeközben a Zsolnay márkavédjegy külföldi használati jogát Pécs irányítóinak tudta nélkül megszerezte Najari felesége, Cséplő Petra cége, a Swiss Art Kft., s ez tovább fokozta az ellenségeskedést a Zsolnay többségi tulajdonosa és a városvezetés között. Utóbb a védjegyhasználatot a Swiss Art átadta ugyan a Zsolnaynak, ám a pécsiek bizalma akkor már odavolt.
Az előbbiek okán jól fogadták a hírt a pécsiek, hogy a város fideszes polgármestere, Páva Zsolt kezdeményezésére a kormány 2015 végén stratégiailag kiemelt céggé nyilvánította a porcelángyárat. Ez azt jelentette, hogy ha a Zsolnay ellen a hitelezők felszámolást indítanak, akkor az eljárást a kormány által felügyelt vagyonkezelő bonyolítja le, aki biztosítja, hogy az üzem és az ottani gyártási kultúra életben maradjon. Ám ha egy kiemelt céget számolnak fel, akkor a vagyonfelügyelő meglehetősen szubjektív feltételek alapján választhat új gazdát a vállalkozásnak, s az új tulajdonost akár teljesen mentesítheti a felszámolt gazdasági társaság tartozásaitól. Emiatt a pécsiek egy része már ekkor azt gyanította, hogy a kormány át akarja játszani a saját klientúrájának a Zsolnayt.
Egész pályás letámadás
A gyanú 2016 tavaszára megerősödött. Az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila cége, a WHB az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól 2016 májusában megvette a porcelánmanufaktúra 2005 előtti évekből származó 400 milliós hitelét, s annak visszafizetését azonnal követelte is a Zsolnaytól. Ez arra utalt, hogy egy állami segítséget élvező gazdasági csoport térdre akarja kényszeríteni a Zsolnay tulajdonosát. Ezt erősítette, hogy a NAV éppen ekkor nyomozást indított a Zsolnay ellen, és zárolták a gyár teljes árukészletét. Így a cégnek bevétel nélkül kellett folytatnia a termelést. A vizsgálat okát a NAV nem árulta el, de a kormányhű sajtó megtudta, hogy a nyomozás azért indult el, mert valakik szerint a cégvezetés papír nélkül vitt ki termékeket a gyárból.
Ugyanebben az évben júniusban újabb bomba robbant: a Zsolnay 145 dolgozójából 118 kilépett a gyártól, s őket átvette a pécsi önkormányzat által létrehozott Ledina Kerámia Kft. A távozó dolgozók azzal indokolták döntésüket, hogy a tartozás és az adóvizsgálat miatt a cégnek nincs jövője, ugyanakkor a város megígérte, hogy a Ledinában folytathatják eddigi munkájukat. Ezzel párhuzamosan az önkormányzat vezetése vállalta, hogy gondoskodik a dolgozók foglalkoztatásáról, és ha kár éri őket a kilépés miatt, akkor azért helytáll. A városvezetés azzal indokolta vállalását, hogy meg akarja menteni a felszámolás szélére sodródott Zsolnayt, mert a gyár fontos része Pécs ipartörténetének és imázsának.
Ezt azonban a közélet iránt érdeklődő pécsiek már nem igen hittek el, ők a Zsolnay tulajdonosa ellen folyó, többfrontos, összehangolt támadás láttán inkább úgy vélték, hogy a város einstandolni akarja a gyárat. Ahogy a tulajdonostársa kiebrudalásával már einstandolta 2009-ben a helyi vízművet, majd 2011-ben az önkormányzat tömegközlekedési cégét. Az említett két foglaláshoz a jogi asszisztenciát a Fidesz-közeli Szabó Iván ügyvéd nyújtotta, a Zsolnay alkalmazottainak Ledinába szerződtetése fölött is a pesti ügyvéd bábáskodott.
2016 nyarán már úgy tűnt, Bachar Najarinak semmi esélye sincs a Zsolnay megtartására. Ám a tulajdonos váratlanul kifizette a cég tartozását a WHB-nak, és törlesztette a korábban felhalmozott 90 milliós helyi adótartozást is. Bár a tömeges dolgozói kilépés miatt a gyár pár napra leállt, a cégvezetés 30 emberrel újra tudta indítani a termelést, és Najari panaszának hatására feloldották a cég árukészletének zárlatát is.
A cég csökkenő kapacitással ugyan, de azóta is működik: 2015-ben 714 millió, 2016-ban 638 millió volt az árbevétel. Három éve 31 millió veszteséggel zártak, 2016-ban, vagyis abban az évben, amikor az önkormányzat háborút indított a Zsolnay ellen, viszont 26 milliós nyereséggel. Ezt a cégvezetés részben azzal magyarázta, hogy ha nem mentek volna el a dolgozók, akkor is leépítésre lett volna szükség, mivel nem volt elég hatékony a gyárban a foglalkoztatás. Elmentek 118-an, termelés visszaesett ugyan, de hatékonyabb lett.
2017-ben hatvan dolgozóval 368 milliós árbevételt ért el a manufaktúra, de ehhez képest eléggé tetemes, 87 milliós veszteséget mutat a mérleg. Igaz, a porcelán értékesítését a Swiss Art végzi, és ez 7 milliós nyereséggel zárta az évet, ami valamelyest kozmetikázza a cégtandem mérlegét. Az árbevétel a Zsolnay vezetői szerint azért is esett vissza, mert két szállításuk többszáz milliós bevétele csak idén folyik be a kasszába. Az árbevételhez képest tetemes, 757 millió a cég adóssága, csakhogy ez már szinte mind Bachar Najari követelése – Najari fizette ki a zrt. tartozásait-, így ez a kötelezettség nem jelent veszélyt a Zsolnayra.
Kriminális ügyletek
De miért lett a húsz éven át fejleszthetetlen Zsolnay hirtelen vonzó a hatalomhoz közeli körök számára? Életszerű feltételezés, hogy a cég bevétele a következő években ugrásszerűen nőni fog, ha azokat a 80-120 éves középületeket felújítják, amelyeket egykor Zsolnay-kerámiával fedtek. Csak a mai Magyarország területén 80 ilyen épület van, a történelmi Magyarországén másfélszáz – ezek felújítása révén a Zsolnay több tízmilliárd forint bevételhez juthat. És ez a bevétel bőven fial majd nyereséget, hiszen a közbeszerzésnél elég lesz kikötni, hogy a felújítás állítsa vissza az eredeti vagy az ahhoz közelítő állapotot – így a Zsolnayn kívül más nemigen rúghat labdába. Feltételezhető, hogy ez a jól fizető, az unió támogatására számító, konkurencia nélküli munka tette vonzóvá a Zsolnayt.
A Zsolnay helyzetéről kérdeztük a tulajdonosát – megkeresésünkre Bachar Najari ügyvédje, Bodnár Imre nyilatkozott. Szerinte a városvezetés és a Zsolnay többségi tulajdonosa közti viszony nem a várható extraprofitért folyó harc miatt vált ellenségessé.
Bodnár szerint Najari a vétel pillanatában kifizette a 74,5 százalékos részvénycsomag árát, és az 500 milliós tőkeemelés részeként néhány héten belül befizetett 200 milliót, hogy a cég stabilan működni tudjon. Bodnár azt mondja, a Zsolnayval Najari előtt kísérletező Jászai Gellért 2010-ben 60 nap haladékot kért a vételárra, majd hitelből fizette ki azt, amit aztán ráterhelt a Zsolnayra. Évekkel később aztán a már Najari által irányított cég törlesztette azt a hitelt is, amiből Jászai vette meg a manufaktúrát.
De Najari szemében az első bizalomromboló lépés az volt, amikor kiderült, hogy a város Paár Attilának akarja eladni a Zsolnay kisebbségi részvénycsomagját. Sőt, Bodnár szerint Paár egy személyes találkozáson jelezte, szeretné a cég felét megkapni. Najari azonban nem akart osztozkodni egy kormányközeli milliárdossal, tudta, hogy akkor elveszti befolyását a Zsolnayban. Ezt közölte is a pécsi vezetőkkel, akik ennek ellenére azt akarták elérni, hogy Paár és csapata betekinthessen a Zsolnay gazdálkodásába.
Mindeközben egy kisrészvényes, aki arra hivatkozott, hogy kapcsolatban áll vezető fideszes politikusokkal, többször is beszélt a Zsolnay igazgatójával, arra bíztatva őt, hogy forduljon Najari ellen, és utaljon át egy ismeretlen bécsi cég számlájára 200 millió forintot. Az egyik beszélgetést az igazgató rögzítette, és a hangfelvételt megmutatta Najarinak. A 200 milliós, ellentételezés nélküli utalás tönkretehette volna a céget.
Najari korábban azzal is ki akarta mutatni a városvezetés iránti jószándékát, hogy az önkormányzat egyik cégének vezetőjét delegálta 2013 tavaszán a Zsolnay igazgatóságába – idézett meg egy krimibe illő történetet Bodnár Imre. A NAV nem sokkal később egy levélben arról tájékoztatta a Zsolnayt, hogy az illető nem lehet vezető tisztségviselő, mert adóelmaradás miatt el van tiltva a cégvezetéstől. Ez a levél azonban furcsa módon nem jutott el Najarihoz.
Nyáron a NAV újabb levelet küldött, melyben ekkor már arra figyelmeztettek, hogy az illető igazgatósági tagsága miatt a Zsolnay nyolc nap múlva elveszti adószámát. Najari külföldi nyaralása közben értesült erről – ekkor lett nyilvánvaló számára az is, hogy egyrészt az ellenfelinek házon belül is vannak emberei, másrészt hogy a város olyan embert ajánlott neki, aki miatt a hatóság leállíthatta volna a gyár működését. A kifogásolt tagot gyorsan visszahívták az igazgatóságból, s a cég mehetett tovább.
Fizetni tilos?
Bodnár kitért arra is, hogy a gyár megvásárlásakor a városvezetők szóban és írásban is megígérték Najarinak, mindent megtesznek azért, hogy az MFB elengedje a Zsolnay 400 milliós adósságát. Najarinak később szembesülnie kellett azzal, hogy ez az ígéret nem valósul meg, úgy érezte, átverték. Látva, hogy a hitelt neki kell kifizetnie, és tapasztalva, hogy a városvezetés ellene fordult, nem mert újabb készpénzt áldozni a Zsolnayra, inkább a hajmáskéri telket apportálta a cégbe.
Páva Zsolt és Najari ekkortájt még sűrűn találkoztak, a polgármester azt azonban nem árulta el az üzletembernek, hogy időközben indítványozta a Zsolnay kiemelt céggé nyilvánítását, állítja Najari ügyvédje. Ahogy ez megvalósult, már elég volt, hogy valaki kezdeményezzen egy felszámolási eljárást. Amikor WHB a fejlesztési banktól megvásárolt Zsolnay-tartozást követelni kezdte, a manufaktúra csődveszélybe került, így a kiemelt gazdasági társaságok állami felszámoló cége, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofitk Kft. Börcsök Sándor személyében ideiglenes vagyonkezelőt küldött a porcelánmanufaktúrához. Az ő dolga volt, hogy ellenőrizze a Zsolnay gazdálkodását, s amennyiben gondot lát, indítsa el a felszámolást.
Börcsök ezt meg is tette, amikor Najari kifizette a Zsolnay évek alatt felhalmozott, 90 milliós helyiadó tartozását. Az állami biztos arra hivatkozott, hogy engedélye nélkül fizette ki Najari a tartozást, ami azt mutatja, hogy a tulajdonos nem működik együtt vele. Najari bírósághoz fordult, s a Zalaegerszegi Törvényszék neki ítélt, mondván: a Zsolnay hitelezőiek érdekét szolgálja, ha a tulajdonos fizet, így azt a vagyonkezelő nem gátolhatja. Bodnár szerint a hatalom azt akarta, hogy induljon már el a felszámolás.
Az MFB és a nyomozóhatóság magatartása is bizonyítja, hogy a hatalomhoz közel állók irányították a Zsolnay elleni háborút, véli Bodnár. Najari ugyanis – látva, hogy az MFB nem engedi el a korábbi tulajdonosok által felhalmozott hitelt – meg akarta venni a 400 milliós tartozást. 200, majd 265 milliót ajánlott, ám a bank elzárkózott. 2016 nyarán viszont váratlanul eladták a követelést a WHB-nek, Paár Attila cégének – a kiszivárgott információk alapján nagyágrendileg 200 millióért. Erről az MFB nem nyilatkozott senkinek, s ez arra is utalhat, hogy valóban olcsóbban engedményezték a tartozást, mint amennyit Najari ajánlott érte.
A Zsolnay feljelentést is tett hűtlen kezelés gyanújával, a nyomozást azonban – bűncselekmény hiányára hivatkozva – megtagadta az ügyészség. Najari szívesen lett volna magánvádló az ügyben, de nem lehetett, mert a jog szerint nem sértett, s a magánvád intézménye anélkül nem működik. Így titok marad, hogy az MFB pontosan mennyiért adta el az állam követelését, s Paár Attila cége mennyit nyert az üzleten. Bodnár becslése alapján 200 milliót, mindeközben az állam bukott 65 milliót – teszi hozzá az ügyvéd, aki szerint épp ezért érthetetlen a nyomozás lezárása.
Baleknek nézték
Bodnár szerint ugyanakkor nem az volt a fő cél, hogy Paár nyerjen a hitelen. A Zsolnay-einstand szereplői arra számítottak, hogy Najari nem fizet majd, látva, milyen erők vonulnak fel ellene: a kormány, a város, a NAV, az MFB, a fellázított dolgozók és a kormánykedvenc multimilliárdos. Biztosak lehettek benne, hogy az üzletember bedobja a törölközőt, és elindulhat a felszámolás. A forgatókönyv az lehetett, hogy ez után a Zsolnayt a vagyonkezelő rábízza a WHB-ra, hisz az ő követelése a legnagyobb, az pedig átveszi a Ledina dolgozóit, és velük újraindítja a termelést a Zsolnayban. Az állami vagyonkezelő a stratégiailag fontos cég zavartalan működése érdekében a korábbi adósságot lenulláza, így Paár 200 millióért de facto megvette volna a Zsolnay 80 százalékát. Utána meg a WHB a céggel sorra nyerte volna a Zsolnay-díszítésű középületek felújítását.
S hogy miért nem akarta megvenni valamelyik kormányhoz közeli érdekcsoport már 2013-ban a Zsolnayt? Mert akkor még nem látták, hogy mekkora potenciál van a cégben, véli Bodnár, ráadásul rossz bőrben volt a Zsolnay. Hagyták, hogy megvegye Najari a manufaktúrát, konszolidálja a működését, és csak ez után indult az einstand. Najarit baleknek nézték, mondja a pécsi ügyvéd.
Tévedtek. De Najarinak volt egy fontos támogatója is: a gyárfoglalás gépezetébe az is homokot szórt, hogy Svájc diplomáciai úton jelezte nemtetszését az ügyben. Hogy a rosszallás milyen mértékű volt, azt nem tudni.
Arról, hogy az ügyről, és benne a saját szerepükről miképp vélekednek Pécs vezetői, sosem tudtuk a Páva-csapat tagjait megkérdezni: mindig azzal hárították el a sajtó kérdéseit, hogy a Zsolnayt már nem ők irányítják, a Ledinát meg eladták, így ahhoz sincs közük. Paár Attilát is kerestük az ügyben: a vállalkozó megköszönte, de nem élt a nyilatkozat lehetőségével.
Romeltakarítás
Mivel a Ledina Kft. arra lett kitalálva, hogy 2-3 hónapon belül a Zsolnayba beleolvadjon, a gyárfoglalás meghiúsulásával a cég reménytelen helyzetbe került. A teherré vált kft-t a pécsi önkormányzat már 2016 nyarán eladta, s azóta a cég többször is gazdát váltott. A tulajdonosok között ott találjuk Balogh Sándort, aki kiváló kapcsolatokat ápol a kormánykörökkel: korábban az ő felesége volt Bártfai-Mager Andrea, nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter. Balogh igazi két lábon járó cégtemető: a Ledinán kívül több mint kétszáz társaságban rendelkezik vagy rendelkezett érdekeltséggel, ezek többsége felszámolással vagy kényszertörléssel szűnt meg.
A Ledina vezetői sosem nyilatkoztak a sajtónak. Két évvel ezelőtt ugyan tartottak egy sajtótájékoztatót, amin azt mondták, 8 milliárdos befektetéssel fejlesztik a cégüket, ám ennek az ígéretnek a komolyságát azóta sem sikerült bizonyítani. A Ledina hónapokig nem tudott munkát biztosítani a dolgozóinak, így munka nélkül fizette alkalmazottait. 2016-ban 28 ezer forint volt a kft bevétele, a vesztesége 158, tartozása 185 millió. A múlt évről egyelőre nincs elérhető mérlege a mostanra már csak 35 embert foglalkoztató Ledinának.
A cég helyzetét nehezíti, hogy egy olyan piacon kellene érvényesülni, ahol hemzsegnek a patinás és a feltörekvő versenytársak. Az állam sem nyújthat nagyobb megrendelésekkel segítséget, a veszteséges és mérleghiányos cég ugyanis nem indulhat közbeszerzéseken. Az sem mellékes, hogy a Ledina dolgozói a Zsolnay világában vannak otthon, ilyeneket viszont jogsértés nélkül nem gyárthat a cég. Vagyis új termékekkel, ismeretlen versenyzőként kellene betörniük egy erősen kompetitív piacra, ami elképzelhetetlen komoly marketing nélkül. Egyelőre viszont a bérekre is nehezen teremtik elő a pénzt. Eleinte a Zsolnaytól átcsalt dolgozókra kifizetett bértömeg havi 25 millió volt, most ennek harmada lehet. A bérterhekre sokszor nem telt: úgy tudjuk, 100 millió felé jár cég NAV-val szembeni adóssága. A NAV nem szigorú a Ledinával, a céget a részükről nem fenyegeti felszámolás.
De honnan volt két éven át pénze bérre az alig termelő Ledinának? Az első hónapban még a pécsi önkormányzat egyik cége, a Tettye Forrásház állta a dolgozók fizetését. A dolog szépséghibája, hogy az ügylet felveti a hűtlen kezelés gyanúját, hisz az önkormányzat cége egy olyan társaságnak utalt, amelyiknél még termelés sem folyt. Ebben az ügyben is született feljelentés, ám az ügyészség itt sem talált bűncselekményt.
Veszteséglista
Amióta a város eladta a Ledinát, magánszemélyek és cégeik finanszírozzák a kft költségeit. A hozzánk eljutott adatok alapján például a Ledina 25 milliót kapott egy fővárosi kivitelező cégtől, a B Build Trade Kft-től, és 10 milliót a környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó bólyi Ecoeline Zrt-től. Mindkét gazdasági társaság árbevétele szélsőségesen változó: a B Buildé 752 millió és 3,9 milliárd között mozgott az elmúlt öt évben, míg az Ecoeline-é 108 millió és 7,9 milliárd között ingázott. A két cég bevétele attól függött, hogy hány közbeszerzési pályázatot nyertek.
Ebből a történet ismerői arra következtetnek, hogy a két, közbeszerzésekkel kibélelt cég a Zsolnay-einstandot elbukó szereplők kedvéért segítette ki a bajból a Ledinát. Véleményüket izmosítja, hogy a B Build tulajdonosa, Benik Balázs jó kapcsolatot ápol a kormánykörökkel. A 39 esztendős Benik szerint ő ralis múltja miatt – háromszoros bajnok – jóban van valamennyi párt befolyásos embereivel, s nem a hatalom kérésére adott pénzt a Ledinának, hanem mert szeretett volna beindítani a kft-vel egy közös vállalkozást. Hogy pontosan mi lett volna az, azt Benik nem részletezte. A közös cég terve füstbe ment, s a Ledina az adósságot, ha nehezen is, de visszafizette, mondta a volt ralis.
Schumann József, az Ecoeline gazdája a Ledina árukészletére utalt 10 milliót. Schumann nem árulta el, mi volt az a termék, és mihez kellett neki, viszont elmondta, hogy a Ledina nem szállította le az árut, ezért a bólyi vállalkozó eladta követelését. Hogy mennyiért, arra nem emlékezett, csak arra, hogy áron alul.
A Ledinába átcsalt Zsolnay-dolgozók a legnagyobb vesztesei a gyárfoglalás kísérletnek. Sokan maguk jöttek el a nem termelő cégtől, és kerestek más munkát, sokukat a Ledina küldte el. A dolgozók rendkívüli felmondással távoztak a Zsolnaytól, s a bíróság a volt munkáltatójuk által indított perben megállapította, hogy az azonnali kilépésnek nem voltak meg a jogi feltételei, ezért őket összességében 23 milliós kártérítésre kötelezte. Ez 150-300 ezer forint fizetési kötelezettséget ró egy-egy pervesztesre.
Az amúgy is alacsony jövedelmű ledinásokat már végrehajtás fenyegette, amikor a Kúria júniusban befogadta felülvizsgálati kérelmüket. A történet érdekessége, hogy a Zsolnay a dolgozók távozásával hosszú távon jól járt, mert a cégnek amúgy is el kellett volna küldenie 60-70 embert: a dolgozók jogtalan felmondásával a Zsolnay megúszta a leépítés 2-300 milliós költségét.
A karatergyilkosság sem maradt ki a Zsolnayra pályázók eszköztárából: a Najari számára legkritikusabb időszakban jelent meg a Facebookon egy 8 perces videó, melyben több, a Ledinába átkerült volt Zsolnay-alkalmazott tett a tulajdonosra nézve terhelő nyilatkozatot. A videó nem sokkal később eltűnt, de Najari a személyiségi jogainak védelmében pert indított. A Pécsi Járásbíróságon folyó perben kiderült, hogy a dolgozókat Kapitány Gergely, a fideszes politikusokkal évtizedes munkakapcsolatban lévő újságíró vette rá a nyilatkozatra – így mára ő is vádlottja lett az ügynek.
Kapitány a megyei napilap 2013-ban megjelent cikke szerint havi bruttó 828 ezer forintos alapbérért irányította a pécsi önkormányzat médiaközpontját, a városvezetés iránti közismert lojalitása ezzel arányos. Kapitány a perben azt vallotta, hogy azért készített filmet a dolgozókkal, mert őket senki sem kérdezte a Zsolnay-ügyről – valójában a dolgozók el voltak tiltva az újságíróktól, személyes tapasztalatom is ez, hisz magam is többször próbálkoztam nyilatkozatra bírni őket.
Nem befektetőnek való vidék
De maga Pécs is nagy vesztese a történetnek. Egyrészt a Zsolnay MFB-től kapott hitelére a város biztosított fedezetet a banknak négy ingatlan felajánlásával. Ezekre a bank jelzálogot jegyzett be, s amikor Najari kifizette a hitelt, a 300 milliót érő zálogjog is az övé lett. Erről a végzés jogerős. A városvezetés abban bízik, hogy egy másik perben visszanyer ugyanennyi pénzt, Pécs ugyanis megtámadta a Zsolnayba bevitt apport értékét.
A bíróság első fokon megállapította, hogy az apport nem ér 300 milliót, ezért Najari – a Zsolnay eladásáról szóló szerződés nem teljesítéséért – 300 milliós kötbért kell fizessen Pécsnek. Ezt az ítéletet Najari megfellebbezte. A város annak idején elfogadta az apport értékét, mondta erről az ügyről Bodnár Imre, ki is adta Najarinak az érte járó részvényeket, furcsa, hogy már csak akkor kezdtek pereskedni az apport értéke miatt, amikor Najari megszerezte a várostól a fentebb említett ingatlancsomagot. Azért is vitatja a verdiktet Bodnár, mert Hajmáskér önkormányzata 250 millióért vett meg az apport-telek szomszédságában egy területet, ami heted akkora, mint a Zsolnay telek.
Ám ha nyer is Pécs az apport-perben, jól már nem jön ki az ügyből. A város rövid idő alatt három einstandban játszott főszerepet, és ez aláásta a befektetői bizalmat. Részben ez az oka annak, hogy a baranyai megyeszékhelyet évek óta kerüli a külföldi tőke, és kevés a piaci alapon működő, perspektivikus munkahelyet biztosító vállalkozás. Bár a városvezetés gyakran érvel azzal, hogy az elmúlt 8 évben több mint ötezer új munkahelyet teremtettek, a valóság az, hogy ötezerrel kevesebb lett a munkahely – az ellentmondást az okozza, hogy a politikusok csak a születő álláshelyekkel dicsekednek, a megszűnőkről hallgatnak.
Pécsett azért nincs tömeges állástalanság, mert az ambiciózus fiatalok menekülnek innen. A rendszerváltáskor még 169 ezren lakták a várost, ma alig 140 ezren.
Azt senki sem gondolja, hogy a Pécsnek kárt okozó einstandok a város vezetőinek fejéből pattantak ki. A pécsi fideszes politikusoknak nincs érdemi befolyása a pártban, így – a helyiek szerint – felsőbb parancsra cselekedtek. Ezt bizonyítja, hogy amikor a város 3 milliárd forintot kellett volna fizessen a vízmű elfoglalásáért, akkor a központi költségvetés állta az önkormányzat helyett a vízmű francia társtulajdonosának kártalanítását. Ám arra nem számíthat a város, hogy az einstandok minden következményét magára vállalja a büdzsé.
Ungár Tamás (Pécs)
Címlapkép: Amikor még mosolyogtak – Bachar Najari és Páva Zsolt. A szerző felvétele. | Kudarcba fulladt a harmadik pécsi einstand, senki nem nyert a Zsolnayért folytatott piszkos háborúban | Kudarcba fulladt a harmadik pécsi einstand, senki nem nyert a Zsolnayért folytatott piszkos háborúban | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/07/19/kudarcba-fulladt-a-harmadik-pecsi-einstand-senki-nem-nyert-a-zsolnayert-folytatott-piszkos-haboruban/ | 2018-07-19 12:50:04 | true | null | null | atlatszo.hu |
Gál Kinga hangsúlyozta:
a leköszönő európai bizottság egyik legnagyobb hibája az uniós migrációs paktum áterőltetése volt. A paktum régi, rossz megoldásokat erőltet, nem a megoldás része, hanem maga a probléma
- jelentette ki.
A tömeges illegális migráció veszélyt jelent az európai emberekre, tönkreteszi Európát és a schengeni szabad mozgást - hívta fel a figyelmet.
Gyökeres változásra van szükség - jelentette ki a fideszes politikus. Ki kell mondani:
a külső határvédelem elsőbbséget élvez, a menedékjog iránti kérelmeket Európán kívül kell elbírálni, együttműködéseket kell kialakítani a migráció származási és tranzitországaival, és az uniós maradásra jogosulatlanok hatékony visszaküldésére van szükség
- tette hozzá.
Magyarország volt az első tagállam, amelyik már 2015-ben felhívta a figyelmet a tömeges illegális migráció veszélyére és tarthatatlanságára - emlékeztetett.
Azóta mondjuk és adunk javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet a külső határokat megerősíteni és ellenőrizni, valamint megállítani az illegális bevándorlást. Ezt nem csak mondjuk, hanem hatékonyan meg is valósítottuk
- fogalmazott.
Elfogadhatatlannak és botrányosnak nevezte, hogy noha egyre több tagállam vezetője követel szigorúbb fellépést a migrációval szemben és szigorúbb ellenőrzést az uniós határokon, az Európai Bizottság "durva büntetéssel sújtja" Magyarországot, amiért megvédi az uniós határokat. Elfogadhatatlan az is, hogy Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettest és közlekedési minisztert, a Liga párt vezetőjét, korábbi belügyminisztert hat év börtönbüntetéssel fenyegetik - mondta.
Az Európai Unió és a brüsszeli bürokrácia migrációhoz való képmutató hozzáállása szétveri az európai együttműködést. Biztosítani kell a tagállamoknak, hogy a hibás migrációs politikából kimaradjanak - tette hozzá Gál Kinga.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a sajtótájékoztatón emlékeztetett: az Európai Parlament plenáris ülése szerdán döntött a 2025-ös uniós költségvetésével kapcsolatos álláspontjáról.
Mi egy olyan uniós költségvetést kívántunk kialakítani, ami első helyen a békét szolgálja, az illegális migráció megállítását és a nemzeti szuverenitás megerősítését
- fogalmazott.
A fideszes politikus kiemelte: a Patrióták módosító javaslatai hatékony eszközt biztosítottak volna az unió számára az illegális migráció megállítására, a külső határvédelemre, azon belül a műszaki határvédelmi eszközök beszerzésére, határkerítések építésére és fenntartására.
A Patrióták azt is javasolták, hogy az EU növelje az Erasmus és a Horizont programokra fordítható összegeket, valamint azt, hogy ne fordítson jelentős forrásokat olyan propagandaeszközökre, amely nem más célt szolgálnak, mint "genderideológiai őrület", a woke ideológiai túlzásainak, valamint a tagállamok szuverenitását korlátozó akciók támogatását.
Ha mindezt elfogadta volna az Európai Parlament, egészen más időszámítás kezdődhetett volna az Európai Unió életében - hívta fel a figyelmet.
Kiemelte továbbá:
a Patrióták frakciójának egésze támogatta azt a módosító javaslatot, hogy a Magyarországgal szembeni nyílt politikai zsarolás okán eddig visszatartott uniós fejlesztési pénzeket azonnal fizesse ki az Európai Bizottság, ahogy azt is, hogy a Magyarországnak jog szerint járó pénzeket se más programokra, se más országok támogatására ne lehessen fordítani.
A jövő éves uniós költségvetés az illegális migráció megállítása helyett továbbra is a migráció ösztönzője, a nemzeti szuverenitás korlátozója maradt - mondta. A Patrióták frakciója ezért nemmel szavazott a 2025-ös uniós költségvetésre -- tájékoztatott.
Az Európai Parlament költségvetési javaslatával kapcsolatos vitájában a Patrióták álláspontja világos: a békét, az illegális migráció megállítását, a szuverenitást erősítő uniós költségvetésre van szükség - tette hozzá Deutsch Tamás. | Gál Kinga: a rossz uniós migrációs paktumot ki kell hajítani | A rossz uniós migrációs paktumot nem végrehajtani kell, hanem ki kell hajítani, és le kell állítani a migráció megállítása miatt kirótt, Magyarországot sújtó büntetéseket – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke Strasbourgban, a Patrióták nemzetközi sajtótájékoztatóján szerdán. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/gal-kinga-patriotak-unios-migracios-paktum-europai-parlament | null | true | null | null | SZOLJON |
A bűnelkövetések számának emelkedését a korábbinál gyakoribb csalások és lopások magyarázzák, ebből a két bűncselekményből nyolcezerrel többet követtek el tavaly, mint két évvel korábban. A fordulat valószínűleg nem független az elmúlt években tapasztalt inflációtól, mivel egyre több vagyontárgy értéke haladja meg a több mint 10 éve meghúzott határt. A vagyon elleni cselekmények 50 ezer forintos értékhatár alatt szabálysértésnek minősülnek, de az elmúlt évek inflációja miatt az ellopott holmik értékesebbek lettek, így már bűncselekménynek számít, ami korábban csak szabálysértésnek minősült volna.
Áprilisban hozták nyilvánosságra Magyarország legfrissebb bűnözési térképét, amiből kiderül, hogy van olyan vármegye, ahol 43 százalékkal nőtt az elkövetett bűncselekmények száma, de máshol hasonló csökkenés is előfordul - írta meg akkoriban az Infostart. Ha például az összes bűnelkövetés számait nézzük, akkor Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében valósággal "kilőttek" a bűnesetek, a számuk egy év alatt 40 százalékkal emelkedett. Ugyancsak magas, 28 százalékos emelkedést tapasztaltak Hajdú-Bihar vármegyében, de dobogós az emelkedés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Érdemi változás Budapesten nem volt.
A testi sértéseket tekintve Baranya vármegyében összességében 18 százalékkal jelentettek több esetet 2023-ban, mint egy évvel korábban. E "kategóriában" a második helyen holtversenyben Veszprém és Bács-Kiskun végzett egyaránt 13-13 százalékos esetszám-emelkedéssel, miközben a dobogó harmadik fokán Pest vármegye állt a maga 8 százalékos többletével.
A lopások számában országos átlagban 5 százalékos emelkedés volt megfigyelhető, de az átlagnál jóval nagyobb mértékben, 37 százalékkal nőtt a számuk Hajdú-Bihar vármegyében, a második helyen Pest vármegye futott be, 20 százalékos esetszám-növekedéssel, amit a harmadik helyen 17 százalékos megugrással Tolna vármegye követett.
"Ha a statisztikai adatok elemzésekor megpróbáljuk kiküszöbölni a jogszabályok változásából adódó különbségeket, akkor is azt kell mondanom, hogy a bűnözés az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag folyamatosan növekszik" - mondta a Hírklikknek Kende Péter, büntetőügyekre szakosodott ügyvéd. Hozzátette: ez egy látványos változás abban az értelemben is, hogy korábban minden kormányzat igyekezett úgy kozmetikázni a bűnügyi statisztikákat, hogy abból bárki számára látványosan kiderüljön, javult a közbiztonság, a bűnüldöző szervek egyre jobban ellátják a feladatukat. Erre az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz kormány mindig előszeretettel hivatkozott is.
A bűnügyi statisztikák kozmetikázásának évtizedes, bevált módszerei vannak. Ezt úgy szokták megoldani, hogy a szabálysértési értékhatárokat felemelik, és emiatt sokan alatta maradnak. Ha korábban a lopás 25 ezer forintig számított szabálysértésnek, az új "árjegyzéket" 50 ezerre emelik, és máris kedvezőbb a szabálysértések-bűncselekmények aránya. A mostani statisztikát azonban az ország romló gazdasági környezete "piszkította" be. Amíg korábban egy "hétköznapi" bolti lopás nyomán fizetés nélkül elvinni szándékozott, de lebukással végződött márkás cipő elemelése még akár bele is férhetett a szabálysértési kategória viszonylag enyhébb, "ejnye-ejnye" megítélésébe, ma már szinte minden esetben - pusztán az árak emelkedése miatt - belecsúszik a bűncselekmény kategóriájába.
Kende Péter sem vitatja ezt az inflációs "motívumot", de megjegyzi: "a hazai bűnügyi helyzet romlásában fontos szerepe van annak is, hogy egyre több a szegény ember - méghozzá a teljesen reménytelenül szegény, nincstelen ember -, akik egy idő után nem látnak más lehetőséget, mint hogy bűnözéssel teremtsenek pénzt maguknak." A bírósági adatokból úgy látja, hogy a mai Magyarországon megjelent az "éhezési bűnözés" is, a hátrányos helyzetű, munkanélküliséggel sújtott vidékeken sokan kétségbeesésükben törik fel a helyi kisboltot, hogy a családnak a legszükségesebb élelmiszereket "előteremtsék". "Hozzá kell tennem, hogy én nem tudom megítélni, kinek, milyen mértékben van, vagy nincs igaza abban, hogy aki dolgozni akar, az talál is magának munkát, de a személyes tapasztalataim ennek gyakran ellentmondanak. Vannak olyan területei az országnak, ahol olyan munkát biztosan nem találnak az emberek, ami a család megélhetését biztosítani tudná. Miközben otthon sírnak a gyerekek, mert éhesek" - mondta.
Ami a saját ügyvédi praxisát illeti, maga is a bűnözés egyértelműen növekedését érzékeli, azon belül is radikálisan emelkedett a bűnszervezetben elkövetett megélhetési bűnözés aránya. A kereskedelem perifériáján az áfacsalásokkal, a "számlagyáros" visszaélésekkel az elkövetők gyakran kiterjedt láncolatokat működtetnek. Ebben a "műfajban" akkor sikeresek, ha sok embert tudnak bekapcsolni a hálózatba. Nem ritka a 20-30 tagú banda, de találkozott már olyannal is, amelyben 150-200 tagú láncot mozgattak. Ilyenkor milliárdokat tüntetnek el a saját köreikben a bűnözők. "Ez a mai, korszerű, fehérgalléros bűnözés - magyarázta az ügyvéd. - Profik irányítják, a végrehajtók a piti csalók." | Tavaly dorgálást kaptak, most akár börtönbe kerülhetnek ugyanazért | Zsinórban a második olyan év volt 2023, amikor nőtt a Magyarországon elkövetett bűncselekmények száma. Előtte majdnem 10 évig csökkenő tendencia volt a jellemző – állapítja meg a G7 portál napokban megjelent felmérése. Ahogy a 2010-es évek elején a szabálysértési értékhatár emelése javított a statisztikákon, most az árak emelkedése miatt egyre több vagyon elleni cselekmény csúszik át a bűncselekmény kategóriába. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/tavaly-dorgalast-kaptak-most-akar-bortonbe-kerulhetnek-ugyanazert/530225 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Az erzsébetvárosi polgármesterhez, Hunvald Györgyhöz köthető vagyon zár alá vételéről döntött a nyomozati bíró - erősítette meg a Népszava értesülését Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. A szóvivő hozzátette: a döntés nem jogerős, fellebbezett ellene a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő Hunvald - olvasható a napilap csütörtöki cikkében.
Hunvald február 12-e óta van előzetes letartóztatásban. A polgármestert erzsébetvárosi önkormányzati ingatlanok értékesítése, bérbeadása során elkövetett hivatali vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel, magánokirat-hamisítással, hivatali visszaéléssel és többrendbeli csalással gyanúsítják. A gyanú szerint ismerősöknek, rokonoknak utalt ki kedvezményesen lakásokat, illetve több kerületi ingatlant törvénytelenül becsültek fel, mielőtt külföldi befektetőknek értékesítették volna.
Fazekas közölte azt is: a Legfőbb Ügyészség döntött arról, hogy helyt ad az indítványuknak, amelyben az erzsébetvárosi ingatlanügyekben folytatott nyomozás határidejének meghosszabbítását kérték. Így most október 3-a helyett 2010. február 3-a a határidő. A szóvivő szerint a hosszabbítás oka, hogy az ügy kiterjedtsége és bonyolultsága egyrészt további nyomozást tesz szükségessé, másrészt felmerültek olyan adatok is, melyek újabb bűncselekmények gyanúját vetik fel.
Az ügynek összesen 21 gyanúsítottja van, közülük szeptember elején Kardos Pétert - a pénzügyi bizottság volt elnökét - kiengedték az előzetesből, és a kényszerintézkedést lakhelyelhagyási tilalomra változtatták. | Zárolhatják Hunvald György vagyonát | Az erzsébetvárosi ingatlanügyben letartóztatott polgármester, Hunvald György vagyonának zár alá helyezéséről döntött nem jogerős ítéletében a nyomozati bíró - olvasható a csütörtöki Népszavában. A hivatali visszaélés, vesztegés, csalás és magánokirat-hamisítás miatt indult nyomozás határidejét négy hónappal meghosszabbították. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/09/nepszava-zaroljak-hunvald-vagyonat | 2009-09-17 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Fidesz–KDNP 2014 óta tartó kormányzása alatt sok olyan trend folytatódott, ami már 2010 és 2014 között is érzékelhető volt: az egyik legfontosabb ezek közül, hogy miközben a társadalom felső 20-30 százaléka korábban szinte soha nem látott tempóban gazdagodott, a társadalom legalján lévő egymillió ember helyzete szinte semmit nem változott. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult a kormány gazdaság- és társadalompolitikája.
Közben a szegények aránya 2013-tól kezdve csökkenő pályára állt, amihez többek között az is hozzájárult, hogy a 2014 után már nemcsak az állam, hanem a piac is elkezdett új munkahelyeket létrehozni. A cégek elkezdték magukat összeszedni a válság után, ami a GDP-növekedésben is meglátszott. Tíz ábrán szedjük össze az elmúlt nyolc évet.
Már nagyjából 2012 óta tartósan az EU-átlag felett növekszik a magyar gazdaság, de ahogy az az első grafikonunkon is látszik,
Az egy főre eső GDP 14 százalékos növekedése
A regionális különbségeket jól látni a térképen alább: az egy főre eső GDP az ország összes megyéjében nőtt, de a növekedés mértékében nagyok voltak a különbségek, a leggyengébb növekedés 20, a legerősebb 50 százalék körül volt.
A megyék saját magukhoz viszonyított teljesítményénél még egy fokkal érdekesebb, ha azt nézzük meg, hogy az uniós átlaghoz képest felzárkóztak vagy inkább lemaradtak-e az egyes megyék. Az alábbi térképen az látszik, hogy 2010 és 2015 között az adott évekre jellemző uniós átlaghoz képest hány százalékpontot javítottak vagy rontottak egy főre eső GDP tekintetében a megyék az EU-átlaghoz képest.
Ezen az ábrán is látszik, hogy Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megye fejlődött arányosan a legtöbbet az elmúlt években, és
Ebben az összehasonlításban viszont már visszaesés is látszik, Budapest például rontott a korábbi pozícióján. Ez egyébként az ország területi egyenlőtlenségeit figyelembe véve még pozitív trendnek értékelhető (közben ugyanis a főváros egy főre eső GDP-je még a mindig az EU-átlag 139 százalékának felel meg).
A gazdasági növekedés, illetve a kormány gazdaság- és társadalompolitikája nemcsak térben, hanem társadalmi helyzettől függően is más hatásokat eredményezett.
de a köztes jövedelmi tizedekbe tartozók is viszonylag jól jártak, ha a havi nettó jövedelem változását nézzük 2010 és 2016 között (frissebb adat sajnos egyelőre nem áll rendelkezésre).
Ha a magyar lakosságot havi jövedelmi szint alapján tíz egyenlő részre osztjuk, és megnézzük, hogy ebben a hét évben mennyi volt az egyes jövedelmi csoportokba tartozók havi nettó jövedelme, akkor a következő két ábra közül a fentit kapjuk.
Szemet szúrhat, hogy a viszonylag nagy tempójú bérnövekedés ellenére is nagyon alacsony még a felső tizedbe tartozók havi nettója is (de persze az nem újdonság, hogy a jól kereső magyarok is legfeljebb a nyugati-európai alsó középosztályok szintjén vannak vásárlóerő szempontjából).
Mindkét ábrán látványos, hogy az alsó harminc százalék ugyanakkor mennyire rosszul járt a Fidesz kormányzásával, de az alsón még inkább kitűnik az, hogy az alsó 10 százaléknak mennyire kilátástalan volt a helyzete az elmúlt 8 (az ábrán 7) évben. Az alsó decilis jövedelme kevesebb mint 12 százalékkal nőtt 7 év alatt: de ha az inflációt is hozzászámoljuk,
Mindehhez egyébként jelentősen hozzájárult a kormány társadalompolitikája. Ez jól látszik akkor, ha megnézzük, hogyan változott az egyes jövedelmi tizedek társadalmi jövedelme. Ide számítanak például a családpolitikai támogatások, a csok és az első házasok kedvezménye is, továbbá az összes állami juttatás.
és ezen belül is kiemelkedik a felső harminc százalék: a legjobban kereső egymillió magyar konkrétan 42, a 2. és 3 tized pedig 26 és 20 százalékkal több jövedelemhez jutott állami forrásból 2016-ban 2010-hez képest, miközben a legszegényebb 4 millió magyar rendre kevesebb pénzt kapott az államtól arányaiban.
Az ábrán az is jól látszik, hogy minden jövedelmi csoport több pénzhez jutott munkából, és miközben főleg a középosztálynak nőttek a munkából származó pénzügyi forrásai, a legrosszabban és legjobban keresőknek nőtt a legkevésbé. Az alsó négy jövedelmi tizednél látszik az eltolódás a munkajövedelmek javára, aminek a közmunka felfutása és a segélyezés csökkenése az oka.
A munkajövedelmek növekedésére a közmunka mellett már a piaci munkahelyeknek – és a bérek növekedésének – is komoly hatásuk volt. Az alábbi ábrán az látszik, hogy a második Fidesz-KDNP-kormány regnálása alatt 2010-hez képest az új piaci munkahelyek aránya beérte az állami munkahelyek arányát, tehát miközben az első négy év alatt főleg állami állások jöttek létre,
A foglalkoztatottság növelése a kormány egyik fő prioritása volt, viszont érdemes a szimpla foglalkoztatási adatok mögé nézni ahhoz, hogy lássuk, hogy mennyire volt sikeres a magyar gazdaságpolitika ebben. Az ábrán az látszik, hogy ha a közmunkásokat és a külföldön dolgozó magyarokat is a foglakoztatottak közé számítjuk - ahogy azt a KSH statisztikája teszi -, akkor azt kapjuk, hogy 2010 és 2017 között nagyjából 750 ezer munkahely jött létre Magyarországon.
Ha viszont a munkanélküliek elsődleges munkaerőpiacra való visszavezetése szempontjából elég alacsony hatékonyságú közmunkában dolgozókat és a külföldön dolgozókat kivesszük a statisztikából, akkor az látszik, hogy
A több munkahely hatása a szegénységi adatokban is látszik, ugyanis például a nagyon alacsony munkaintenzitásúak csoportjába 2016-ban a lakosság 4,9 százaléka tartozott, miközben ugyanez az arány 2010-ben még 9,8 százalékos volt.
2016-ban összesen 2 millió 465 ezer embert – a teljes lakosság 25,6 százalékát – érintette a szegénység legalább egy dimenziója. A legnehezebb helyzetben lévők száma 114 ezer fő volt, arányuk 1,2 százalékot tett ki.
A Fidesz adópolitikája is a legjobban keresőknek kedvezett. Ha a bruttó jövedelmekből – amiben a társadalmi és a munkajövedelem is benne van – kivonjuk a nettó jövedelmet, látszik, hogy az egyes jövedelmi tizedeken belül mekkora a teljes állami elvonás.
Az alábbi ábrán az látszik, hogy az alsó két decilis arányaiban kevesebbet adózott – aminek az oka, hogy ilyen jövedelmi szinten arányaiban nagyobb a társadalmi jövedelem a munkajövedelemhez képest –, viszont a harmadik tizedtől felfelé szinte ugyanannyi volt a bruttó és a nettó jövedelem különbsége, ami az egykulcsos adó és az adójóvásírás megszüntetésének hatása.
A kormány legjobban keresőket előnyben részesítő gazdaságpolitikája miatt pedig
Ehhez pedig hozzájött az is, hogy a válság után a lakosság elég nagy része tudott megszabadulni a hiteleitől, valamint az országba érkező uniós források nagy része is lakossági vagyonná és megtakarítássá változott.
A fenti ábrán ezeknek a trendeknek a következménye látható: ha összeadjuk a magyar lakosság pénzügyi vagyonát, és kivonjuk belőle az adósságokat, akkor megkapjuk a nettó pénzügyi vagyont. Ha ezt évente leosztjuk a teljes GDP nagyságával, akkor láthatjuk, hogy 2010 óta hatalmas vagyonosodás ment végbe – ahogy arról korábban is írtunk már –, a lakosságnak egy része gazdagabb lett, mint valaha.
A következő részben azt nézzük meg, hogy a nagy gazdaságátalakítási tervek hogyan sültek el az elmúlt nyolc évben. | Elmúlt 8 év: így tömte ki a Fidesz a gazdagokat | Elmúlt 8 év: így tömte ki a Fidesz a gazdagokat - Soha nem látott vagyonosodás, kicsivel kevesebb szegény, 500 ezer új munkahely, de a régió elhúzott mellettünk, még ha az EU-átlaghoz közelebb is kerültünk. Tíz ábra az ország elmúlt nyolc évéről. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/03/19/gpd_fidesz_gazdasagpolitika_elmult_nyolc_ev_eletszinvonal_munkahely_jovedelem/ | 2018-03-19 15:29:24 | true | null | null | Index |
A városvezető elmondta, hogy az önkormányzat gazdálkodása rendben van, fizetőképes, mind a 18 intézmény finanszírozása megfelelő. A vállalkozók révén az adóbevételek várakozásokon felül, míg a kiadások a takarékosságot szem előtt tartva alakulnak. Az idei beruházások közül kiemelte a sportlétesítményeket érintő fejlesztéseket, a Réthy Pál híd átadását, hogy a közlekedésbiztonság javítása érdekében zebrákat építettek, bővítették a parkolók számát több helyszínen.
Szólt arról, hogy európai uniós támogatásként, a TOP Plusz keretében 13,5 milliárd forint érkezhet Békéscsabára. Fejlesztik az Árpád fürdőt, a közterületeket a Penza lakóteleptől a Boczkó Dániel térig, kerékpárutakat építenek és újítanak fel, korszerűsítik a Lencsési úti orvosi rendelőt, de számíthatnak fejlesztésre az óvodák és az iskolák is: előbbieknél a Szegfű utcai, a gerlai és a Penza lakótelepi lehet érintett, utóbbiak ügyében pedig egyeztetnek a tankerületi központtal. | Szarvas Péter: megfelelő Békéscsaba pénzügyi helyzete | Szarvas Péter polgármester (Hajrá Békéscsaba) pénteken sajtótájékoztatón értékelte a csütörtöki békéscsabai városi közgyűlést. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/szarvas-peter-bekescsaba-varosi-kozgyules | null | true | null | null | BEOL |
Sikkasztás miatt emelhetnek vádat egy jászberényi hitelközvetítő cég ügyvezetője ellen.
Két évig tartott
A rendőrség gyanúja szerint a jászfényszarui nő 2006 és 2008 között nem a cég, hanem egy családtag számlájára utaltatta az ügyfelektől és a bankoktól kapott összegeket, s ezek nem is szerepeltek a kft. könyvelésében.
Revizort is kirendeltek
A rendőrség gazdasági szakértőej szerint az asszony így több mint
25 millió forintnyi hitelt és jutalékot tett zsebre,
a sikkasztás viszont kitudódott. A szolnoki nyomozók kihallgatták a gyanúsítottat, az ügyben a helyi járási ügyészség jár majd el. | A bankot és ügyfeleit is átverte a hitelközvetítő | Éveken keresztül családi számlára utalta az ügyfelek pénzét a jászberényi cég ügyvezetője. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/07/sikkasztas-jaszbereny-hitelkozvetito-rendorseg | 2015-07-05 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Beatrix hercegnő, Erzsébet unokája és férje Edoardo Mapelli Mozzi kora tavaszra várják következő gyermeküket - írta meg a Sky News brit hírcsatorna. A pár 2019-ben titokban házasodott össze szűk körben, lakodalom nélkül. Az esküvőn összesen 20-an vettek részt, köztük a néhai uralkodó, II. Erzsébet.
A pár első gyermeke, a 12. dédunoka 2021-ben született, és a Sienna nevet kapta.
A regnáló királyt, III. Károlyt tájékoztatták az örömhírről, és a Buckingham-palota szerint mindkét család "el van ragadtatva". | Élet+Stílus: Második gyermekét várja Beatrix hercegnő | A néhai Erzsébet királynő 36 éves unokája és férje tavaszra várja a baba születését, aki a 11. helyet foglalja majd el a trónöröklési sorrendben. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/elet/20241001_Masodik-gyermeket-varja-Beatrix-hercegno | null | true | null | null | HVG |
Biztosabb és takarékosabb lesz a Pető Intézet működése – Rétvári Bence
Az adóhatóság hajthatja be a kampánypénzeket
Szabó Imre lehet az MSZP új pártigazgatója
Az Arsenal a Dortmund, a Real a Basel ellen bizonyíthat | Videók | Magyar Nemzet | Szellemi honvédelem 1938 óta. | null | 1 | http://mno.hu/videok/86916 | 2013-11-28 14:32:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nyolcadik elejéig viszonylag védettséget élveztünk, a hatalom a megszokott, szinte már elvárható mértéken túl nem tolakodott be az iskolai életünkbe. Persze mindent megtett, hogy becsatornázzon minket a rendszert fenntartó ideológiába, elvtársakká és alattvalókká neveljen. Pionírrá avattak minket még az elemiben, és mindenki örült a szép piros nyakkendőnek, amit még hat évig kellett hordani (ekkor szintet léptünk, és ifjúkommunisták lettünk), amikor már semmilyen büszkeség nem tapadt hozzá. Én amúgy csak a második avatási hullámba fértem be, szeretném úgy tudni, hogy magatartásbeli gondok és nem amiatt, hogy a Párt nem talált elég értelmesnek.
Nyolcadikra áthelyeztek minket egy másik suliba. A magyarliciben csak a gimis osztályok maradtak, a kisebbeknek egy tollvonással menniük kellett. Innentől számolom a csendes ellenállásomat, ami leginkább az osztályzataim lassú romlásában volt tetten érhető. Gimibe a Mihai Eminescuba kerültem, ami elvileg az "elitnek" volt fenntartva: tekintélyes, masszív, levegőtlen intézmény volt, nem különösebb érzékenységgel a kamaszok iránt, pedig elvileg nekik szánták. Itt kezdett felerősödni az az érzés, hogy nem vagyok jó helyen, hogy a vastag falak mindennap közelebb kúsznak egymáshoz, így szűkítve a csak látszólag nagy tereket. Ekkor már tudtuk azt, amit a Párt meg akart tanítani nekünk: nem csupán az iskola, de a kint várakozó élet díszletei sem miattunk vannak, hanem fordítva. Mi vagyunk a Pártért, a hazáért, a Géniuszért. És ez így is marad. A változatlanság a lényeg, amihez nekünk vérmérséklet szerint alkalmazkodni kell. Aki ezenfelül még szeretni is akarja a rendszert, a Nagy Testvér játszóterét, hát rajta.
Persze a nosztalgia ma már nagyjából lesikálta a rossz érzéseket. De mindmáig nem érti bennem valaki azt az egyszerű kérdést: szereted a sulit? Mi köze a kettőnek egymáshoz, értetlenkedik a felejtésben nem túl jó énem. Duskát nem is szoktam faggatni efféléről. Felesleges is lenne, mert látom rajta, hogy odavan érte. És a suli mindent meg is tesz, hogy ez a baráti, terelgetős érzés megmaradjon. A vakáció előtti héten például bent aludtak az osztályban. Vittek magukkal matracot és hálózsákot, Harry Pottert néztek, falták a suli által megrendelt pizzát, bejárhatták a mindig "ijesztő" padlást, ahol édességet is kaptak. És persze volt játék, izgalom és kiérdemelt ragaszkodás. Dusi úgy jött haza másnap délben, hogy az ő részéről ezt akár minden héten meg lehetne csinálni.
Tudom, hogy az ottalvás már a magyar sulikban sem ismeretlen, a magam részről ezt a gyakorlatot szorgalmaznám, mert ez az útja annak, hogy elégedett és kiegyensúlyozott gyerekek kerüljenek ki az alma materből, ami így visszakaphatná eredeti jelentését: tápláló, gondoskodó anya. Persze ehhez elengedhetetlen az a szemlélet, ami az itteni iskolákat belengi. Például mindent megtesznek azért, hogy a szülő ne vetítse rá a maga aggodalmát és stresszét a gyerekre. Ha azt látják, hogy a jó jegyek miatt túlságosan szorongó szülő rátelepszik a saját sarjára, akkor inkább megkérik, hogy ne tanuljon vele otthon. Amúgy is az a cél, hogy a gyerek keveset "házizzon", inkább legyen együtt a család, ezt éljék meg és ne a magolást.
Magyar szülőként nem könnyű levetkőzni magunkról ezt a csontig hatoló szorongást: az vagy, amit az osztályzataid mutatnak. Ez határozza meg a jövőd. Látjuk, hogy ez az aggodalom tartja fenn - nem csak nálunk - a versenyistállókat, ahol csak egy cél lebeg a "nevelők" előtt: minél jobb egyetemre jusson be az addigra már szinte kizsigerelt diák. Nálunk is közeledik egy határ, nemsokára eldől, hogy Duska gimnáziumban folytatja-e a tanulmányait vagy sem. Ehhez 1-es vagy 2-es kell matekból és németből, aki a két tantárgyban ennél "gyengébb", annak másfelé kell továbbmennie. De ez messze nem jelenti azt, hogy örökre kihull a szűrőn, és ezzel beteljesedik a sorsa.
A minap Bécs egyik legjobb gimnáziumának igazgatója tartott egy kis előadást a közelgő "felvételiről". Ő is végig azt hangsúlyozta, hogy ne aggódjuk szét magunkat, minden gyerek megtalálja a maga helyét a rendszerben, ez nem egy végső és megmásíthatatlan rosta, és azoknak is, akik most még alkalmatlannak tűnnek a gimnáziumi továbbtanulásra, számos lehetőségük marad. Például évet lehet ismételni, ami itt egyáltalán nem egyenlő a kudarccal, a gyerek leminősítésével, hanem csupán azt jelenti, amit hajlamosak vagyunk elfelejteni: nem mindenki érik egyformán, egyeseknek több idő kell, mint másoknak.
Nem győzünk hüledezni. Szinte mellbevágó nap mint nap megtapasztalni, hogy itt komolyan gondolják: az iskola van a tanulókért. Ő számít csupán, hiszen minden társadalom számára ez a legjobb befektetés: a kiegyensúlyozott gyerek. Akikből nagyobb valószínűséggel válik majd kiegyensúlyozott felnőtt. Vagyis élhető jövő. | Papp Sándor Zsigmond: Ottalvós jövő | Vegyes érzéseim maradtak meg az iskoláról. A szatmárnémeti Kölcsey a hetvenes-nyolcvanas években az 5-ös számú Ipari Líceum néven futott (mi egyszerűen magyarliciként emlegettük), mert a diktatúrához mindig is jobban passzoltak az érzelemmentes számok, mint a nevek. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256083_papp-sandor-zsigmond-ottalvos-jovo | null | true | null | null | Népszava |
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
Korábban többször is eljárás indult már az ellen a férfi ellen, aki megpróbálta megzavarni a Millenárison tartott ünnepi megemlékezést, amin Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet - tudta meg a Mandiner.
Lapunk információi szerint hivatali visszaélés, zaklatás és lopás miatt is eljárás alá vonták már a hatóságok Cs.P-t, aki - a rendőrség tájékoztatása szerint - háromnegyed 12 körül megpróbálta megzavarni a Millenárison tartott ünnepi megemlékezést. A férfit, akinél egy papírvágó kést is találtak, a rendőrök kivezették a rendezvény helyszínéről, majd bevitték a II. kerületi rendőrkapitányságra, és ezúttal rendzavarás szabálysértés miatt indítanak ellene eljárást.
A férfi (nevének kezdőbetűi Cs. P.) a közösségi médiában megtalálható nyilvános profilja alapján lelkes ellenzéki, aki nemrég még Márki-Zay Péter követője lehetett, de Hadházy Ákos, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és Pankotai Lili bejegyzéseit is kedvelte.
Az 1956-os ünnepi megemlékezést megzavaró férfi szinte minden ellenzéki tüntetésen jelen van, és Magyar Péter több eseményén is részt vett már a kezdetektől. Ott volt az október 6-án az MTVA szákháza elé szervezett tüntetésen, de korábban a Tisza Párt Hősök Terén tartott júniusi kampányzáróján is is jelen volt. Sőt, egy bejegyzésben másokat is a megmozduláson való részvételre is buzdított. Ugyanígy tett Magyar Péter április 6-án a Kossuth téren tartott demonstrációja esetében is.
A férfi közösségi oldalán számos fotó bizonyítja, melyik politikai oldalt támogatja:
***
***
A millenárison megtartott 1956-os megemlékezésen hatalmas tömeg hallgatta Orbán Viktor beszédét , amelyben a miniszterelnök kifejtette, hogy a független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan. "Ezért Brüsszelben bejelentették, hogy meg fognak szabadulni Magyarország nemzeti kormányától. Azt is bejelentették, hogy egy brüsszeli bábkormányt akarnak az ország nyakába ültetni " - mondta ünnepi beszédében a miniszterelnök. | Magyar Péter követője a férfi, aki papírvágó késsel ment megzavarni Orbán Viktor ünnepi beszédét | Hivatali visszaélés, zaklatás és lopás miatt is eljárás alá vonták korábban azt a férfit, aki megpróbálta megzavarni Orbán Viktor ünnepi beszédét október 23-án a Millenárison. A férfi rendszeres résztvevője ellenzéki megmozdulásoknak. Korábban Magyar Péter számos rendezvényén is jelen volt, sőt, másokat is részvételre buzdított. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/magyar-peter-kovetoje-a-ferfi-aki-papirvago-kessel-ment-megzavarni-orban-viktor-unnepi-beszedet | null | true | null | null | Mandiner |
Az emberek életminőségét javító fejlesztések érdekében keresünk olyan uniós fejlesztési forrásokat, amelyek csak több önkormányzat együttműködésével pályázhatók. Ennek érdekében Sarkad, Elek, Medgyesegyháza és Battonya polgármestereivel kifejeztük szándékunkat a közös munkára vonatkozóan - számolt be az eseményről dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere.
A tanácskozáson jelen volt Bányai Gábor országgyűlési képviselő, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, dr. Kovács József országgyűlési képviselő, dr. Takács Árpád főispán és dr. Demeter András országgyűlési képviselő, a Fidesz dél-alföldi pártigazgatója, akik mindannyian támogatásukról biztosították a települések együttműködését. | Több önkormányzat együttműködésével pályázhatnának | Több önkormányzat együttműködésével pályázható projektekről egyeztettek a gyulai polgármesteri hivatalban. A cél a lakosság életminőségének javítása. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/tobb-onkormanyzat-egyuttmukodes | null | true | null | null | BEOL |
MVSC-Miskolc sportszervezete: 18.000 forint
Nagybarca sportszervezete 15.000 forint
Tokaj sportszervezete 12.500 forint
Kenézlő sportszervezete 17.500 forint | Hatvanháromezer forintból megúszták | Az MLSZ vármegyei igazgatóságának fegyelmi bizottsága a sárga és piros lapok után kiosztotta szokásos pénzbüntetéseit: | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-sport/2024/11/hatvanharomezer-forintbol-megusztak | null | true | null | null | BOON |
Takaros magánházak, gondozott kertek, alaposan átgondolt, szabályozott utcaképek. Leginkább ezek határozzák meg Algyő települési arculatát, amihez a BYD elektromosautó-gyár felépülése után is ragaszkodik az önkormányzat és a lakosság - derült ki a szerdai közmeghallgatáson.
Molnár Áron polgármester rámutatott, hogy már tudható, hogy a BYD felépülése után, amikor teljes kapacitással fut majd az üzem, az előirányzat szerint több mint tízezer munkavállalót fognak alkalmazni, akiknek többsége, a tervek szerint kilencven százaléka magyar dolgozó lesz. A munkavállalók elhelyezése szempontjából nagy eséllyel Algyő is céltelepüléssé válik majd.
Algyő Szatymazzal és Sándorfalvával ugyanolyan időbeli távolságra van a gyártól, autópályán tíz perc. Ez azt jelenti, hogy Algyő biztosan céltelepülés lesz a beköltözők szempontjából, amit nekünk is tudomásul kell venni. Ezek kihívások, nyilván a magyar vállalkozók fogják keresni a lehetőségeket, hogy hová lehet minél több embert, minél kisebb helyre belakoltatni. Nagyon örülök azonban, hogy Algyőn nem az lesz, hogy minden talpalatnyi felületen négy-öt társasházból álló épületeket kezdenek majd el építgetni. Majd építenek szép családi házat, ami a falura való
- mondta Molnár Áron.
A polgármester emlékeztette a közmeghallgatás résztvevőit, hogy másfél évvel ezelőtt az önkormányzat fölemelte az újonnan kialakítható telkek méretét 500-ról 720 négyzetméterre. Szabályozták azonban azt is, hogy társasházat nem lehet építeni csak ezer négyzetméteres telekre.
Ezeket nem véletlenül tettük, még szerintem időben. Most már tudom, hogy több polgármester küzd, mert nyeles telkek alakulnak ki településükön, beépítenek sorházakat a falvakba, kezelhetetlen kezd lenni a probléma. És most jön a BYD. Nem tudom, hogy az elvárások teljesülni fognak-e, de tízezer-négyszáz fő a most kért engedélyben a vállalt dolgozói létszám. Ezzel az egyetem után a legnagyobb munkáltató lesz Csongrád-Csanád vármegyében ez a gyár, ha teljes üzemben üzemelni fog
- részletezte a polgármester.
Amint azt nemrég megírtuk , olyannyira óvja az önkormányzat a településképet Algyőn, hogy a településképi rendelet tiltja azt is, hogy a lakossági klímák kültéri egysége belógjon a közterületre. Ennek ellenére több tucatnyi épület utcafronti falára szereltek fel kültéri egységet. A képviselő-testület azonban nem büntetéssel, hanem támogatással bírja rá az algyőieket a lakossági klímák áthelyezésére. | DELMAGYAR - A BYD is téma volt az algyői közmeghallgatáson | A BYD-gyár felépülése és üzembe helyezése után is ragaszkodik Algyő lakossága a település arculatához. Nem kérnek a munkásszállóknak tervezett sorházakból. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2024/11/byd-algyo-molnar-aron | null | true | null | null | délmagyar |
Szigorúbb büntetést kért az ügyész a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán az első- és a másodrendű vádlottra, a harmad- és a negyedrendű vádlottak esetében pedig a felmentő ítélet hatályon kívül helyezését javasolta.
Aránytalanul enyhe a Sukoró-perben első fokon kiszabott ítélet, alkalmatlan arra, hogy másokat visszatartson a hasonló bűncselekmények elkövetésétől – hangzott el tegnap az ügyész perbeszédében a Szegedi Ítélőtáblán tartott tárgyaláson. Vörös László ügyész ezért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós, valamint jogi és értékesítési igazgatója, Császy Zsolt büntetésének súlyosítását kérte. Az első fokon eljáró Szolnoki Törvényszék a harmadrendű vádlottat, Markó Andrea volt pénzügyminisztériumi szakállamtitkárt és a negyedrendű vádlott F. Zsolt értékbecslőt felmentette, esetükben az ügyész az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte.
Mint ismert, a Sukoró-ügy arról szól, hogy a magyar állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. Joav Blum izraeli–magyar üzletember kaszinót szeretett volna építeni, ám erre a tulajdonában lévő albertirsai ingatlan nem volt alkalmas, ezért azt egy sukorói, állami tulajdonú telekre szerette volna cserélni. Az értékbecslésből kiderült, hogy az albertirsai telek értéke nem éri el a sukorói ingatlanét, így Blum egy másik, Pilis településen lévő telket is felajánlott. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án egy polgári perben jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést. A büntetőeljárásban megállapították, hogy a Joav Blum tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi összértékét a ténylegesnél 561 millió forinttal magasabban, a sukorói ingatlan értékét pedig 632 millió forinttal alacsonyabban határozták meg.
A telekcsere-szerződés teljesülése esetén tehát 1,2 milliárd forint kár érte volna az államot.
A perbeszédben az ügyész hangsúlyozta: Tátrai Miklós a befektetői érdekeket tartotta szem előtt. Figyelmen kívül hagyta, hogy az állami vagyon cseréje csak közérdekű célra hivatkozva történhetett volna meg, és tisztában volt azzal is, hogy a tervezett M4-es autópályához szükséges telkeket az állam jóval kedvezőbb feltételekkel is megszerezhette volna. A tárgyalás hétfőn az ügyvédi perbeszédekkel folytatódik. | Súlyosítanák a sukorói per ítéletét | Magyar Idők | Aránytalanul enyhe a Sukoró-perben első fokon kiszabott ítélet, alkalmatlan arra, hogy másokat visszatartson a hasonló bűncselekmények elkövetésétől – hangzott el tegnap az ügyész perbeszédében a Szegedi Ítélőtáblán tartott tárgyaláson. Vörös László ügyész ezért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatója, Tátrai Miklós, valamint jogi és értékesítési igazgatója, Császy Zsolt büntetésének súlyosítását kérte. Az első … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/sulyositanak-sukoroi-per-iteletet-1097581/ | 2016-10-15 14:11:00 | true | null | null | Magyar Idők |
Kútba esett a BKV mintegy 4 milliárd forintos használtbusz-beszerzési projektje. A tenderen egyedül induló székesfehérvári Alfa Busz Kft. ugyanis politikai támadásra hivatkozva visszavonta pályázatát, írja a Figyelőnet.
A BKV hétfőn ígért tájékoztatást a kialakult helyzetről, de úgy tudjuk, az ajánlat visszavonásának különösebb anyagi és jogi következménye nincsen az Alfa Buszra nézve.
A lefújt tenderrel kapcsolatban Regőczi Miklós, a BKV vezérigazgató-helyettese azt nyilatkozta, "busz kell", a fővárosi közgyűlés február 28-án dönt az ehhez szükséges összegről.
Ócska buszt cserélünk lestrapáltra
Tény, Demszky Gábor már januárban firtatta, miből futja a BKV-nak tömeges járműcserére, majd a városüzemeltetési bizottságban ki csúnya vita alakult ki arról, hogy mennyibe is kerül egy ilyen busz. Végül a bírálóbizottság elnapolta az eljárást, mivel a BKV-nak nem áll rendelkezésére a szükséges summa.
A kegyelemdöfést az adta meg, amikor kiderült, a közlekedési társaság vezérigazgatójának fia az Alfa Busznál dolgozott, pontosabban a Heti Válasz szerint Antal Zsolt családi cégen, egyfajta kényszervállalkozóként számláz a cégnek.
A 300 környezetszennyező, csontra amortizálódott jármű egy részét kívánta 84 középkorú buszra cserélni, ám a pályázati startvonalhoz végül egyetlen cég sorakozott fel, a Volvóval jó viszonyt ápoló Alfa Busz Kft. Sokak szerint nem véletlenül.
A BKV és az Alfa Busz kapcsolatai
Meghitt a BKV és az Alfa Busz kapcsolata, hisz egyrészt a székesfehérvári buszos cég állta a Bamako-túrán induló BKV busz költségeit, másrészt az Alfa Busz korábban éppen annak a Nógrád Volánnak szállított csuklósbuszt, amit a BKV jelenlegi ura, Antal Atilla vezérigazgatott.
A Nógrád Volán egyébként az Alfa Busszal karöltve ma is szerződéses járatokat üzemeltet - a BKV alvállalkozójaként.
A Heti Válasz csütörtöki cikke azt találgatta, hogy a BKV vajon nem az Alfa Busz-Volvo konzorciumra szabta-e a december 11.-én kiírt pályázat feltételeit. Sokatmondó tény, hogy a BKV 84 darabos buszigénye remekül rímel azzal, miszerint egy genfi közlekedési vállalat éppen 83, 6-7 éve futó Volvo 7000A típusú busztól szabadulna. (A 84. példány a velük kapcsolatban álló Alfa Busz Kft. székesfehérvári csarnokában árválkodik.)
A jelek szerint a BKV-nak mindenestre fontos volt az ügylet, ezt jelzi, hogy a közlekedési vállalatért felelős főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós sietve akarta megteremteni a buszakvizíció fedezetét. Legalábbis a Heti Válasz szerint erre utal, hogy a fővárosi közgyűlés épp január 31.-én csoportosította át a szükséges summát, aznap, amikor a BKV tendert bontott. A gyors költekezés azonban elmaradt, ugyanis egy hónappal elhalasztották a döntést a buszflotta megvásárlásáról. Hagyó Miklós szóvivője szerint a magyarázat rendkívül egyszerű: az üzlet lebonyolításához kellő összeg nem áll a BKV rendelkezésére.
Persze a beszerzés elnapolása nem egy futó ötlet eredménye, Budapest városüzemeltetési bizottságban kemény árvita bontakozott ki. A résztvevők és a jegyzőkönyv emlékezete szerint Balogh Zsolt BKV-vezérigazgató helyettes kezdetben arról beszélt, hogy a használt járgányokhoz egy új busz beszerzési árának 30-50 százalékáért éri meg hozzájutni, és nem fordítva: 30-50 százalékkal olcsóbban.
Antal Attila vonakodott beismerni
A héten kiderült, hogy a BKV vezérigazgatójának fia, Antal Zsolt az Alfa Busznál dolgozott. A BKV vezérigazgatója, Antal Attila magyarázkodni kényszerült, s azt állította: fia, Antal Zsolt soha nem volt alkalmazottja az Alfa Busz Kft-nek, egy olyan cégnél dolgozott, amelyik alvállalkozója az Alfa Busznak.
"Soha nem volt köze, de még közelében sem döntéshozói pozíciókhoz, logisztikai munkatárs, de úgy is mondhatnám, hogy raktáros volt 2006 végétől 2007 végéig" - nyilatkozta az ügyről Antal Attila.
A Heti Válasz ezért arra kérte a munkaügyi főfelügyelőséget, vizsgálja meg, hogy volt-e szerződéses kapcsolat az Alfa Busz Kft. és az Antal családhoz köthető három cég valamelyike között (POT Bt., VIPT Kft., T-W Systems Kft.).
Antal Zsolt egyébként raktárosként "néhány százezer" forintot keresett havonta, ismerte el a TV2-nek Regőczi Miklós. Ez tagadhatatlanul borsos raktárosi fizetés.
Nyitva hagyott kérdések
Ám a Heti Válasz szerint Antal Zsolt feljebb is haladt a ranglétrán. A lap legalábbis azt szeretné megtudni az Alfa Busz Kft.-től, hogy: Ki volt az Alfa Busz munkatársai vagy alvállalkozói közül az, aki eleinte - logisztikai kollégaként - az alkatrészek nyilvántartásával foglalkozott, majd bekerült a gyártócsarnok irodájába, ahol diszpécseri feladatokat végzett, s később hozzá kerülhetett bizonyos anyagok igénylésének joga is. A Heti Válasz arra is választ vár, ki volt az a dolgozója a cégnek, akit az egyedi buszok építésére szakosodott csapat irányításával bíztak meg.
Az említett cégekkel, illetve Antal Zsolt munkakörével kapcsolatos kérdésekre az Index információi szerint a BKV vezérigazgatója valószínűleg hétfőn reagál. | Bedőlt a BKV busztendere | Bedőlt a BKV busztendere - A BKV-vezér fiával dolgozó Alfa Busz Kft. visszavonta a 84 db használt Volvo buszra szóló ajánlatát. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/0210bdltbkv/ | 2008-02-10 00:00:00 | true | null | null | Index |
Újra első fokon tárgyalják a lerombolt kőszegi posztógyár ügyét, melynek vádlottjait a Kőszegi Városi Bíróság első fokon felmentette - közölte a Vas Megyei Bíróság szóvivője csütörtökön az MTI-vel. Pozsonyi János elmondta: a megyei bíróság új elsőfokú eljárást rendelt el ítéletében, amelynek lefolytatására a Szombathelyi Városi Bíróságot jelölte ki.
Első fokon felmentették a műemlékrongálás vádja alól a volt kőszegi posztógyárat leromboltató vállalkozókat; az akkor meghozott nem jogerős ítélete szerint ugyanis az ideiglenes műemléki védelem alatt álló épület nem minősül műemléknek, védettséget csak jogszabály, miniszteri rendelet adhatott volna.
A perbe fogott vállalkozók a vád szerint 2008. március 19-én egyetlen nap leforgása alatt engedély nélkül ledózeroltatták a volt kőszegi posztógyár ideiglenes műemléki védettség alatt álló épületét.
A bíróság az első rendű vádlottat K. Szabolcsot közokirat-hamisításban bűnösnek mondta ki, mivel meghamisította a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatát, és azt úgy állította be, mint ha a hivatal is hozzájárulását adta volna a bontáshoz. A vádlottat ezért a bíróság három hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évre felfüggesztette, valamint kötelezte 88 ezer forint bűnügyi költség megtérítésére.
A bíróság ugyanakkor mind a hat vádlottat felmentette a műemlék megsemmisítéssel való megrongálásának vádja alól. Ítéletében hangsúlyozta: nem történt bűncselekmény, álláspontja szerint ugyanis a műemlék fogalma törvényi szabályozás hiányában nem terjeszthető ki. A kulturális örökség védelméről szóló törvény pedig csak azt tekinti műemléknek, amelyet a miniszter rendeletben azzá nyilvánított.
Az ügyész akkor fellebbezett az ítélet ellen, a vádlottak és védőik elfogadták azt, a Vas Megyei Bíróság pedig másodfokon hozott ítéletében új eljárás lefolytatását rendelte el. | Kultúra: Nem volt műemlék a ledózerolt posztógyár? | A 2008. március 19-én egyetlen nap leforgása alatt, engedély nélkül ledózerolt, ideiglenes műemléki védettséget élvező volt kőszegi posztógyár eltüntetése nem volt bűncselekmény a bíróság szerint, amely a hat vádlottat felmentette. Most újratárgyalják az ügyet. | null | 1 | http://nol.hu/kultura/nem_volt_muemlek_a_ledozerolt_posztogyar_-543731 | 2010-02-11 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Békés vármegye Facebook-oldalán azt írták, hogy a közös értékekre kell építeni Békés vármegye jövőjét, ez az erős alap lehet az, amely a változó világban időtállóvá teszi a ma elvégzett munkát. Ezen gondolat mentén egyeztetett Molnár Sándor és Csibor Márton. A vármegyei önkormányzat és a Nemzeti Művelődési Intézet régóta jó kapcsolatot ápol, a vezetők erősítenék ezt a köteléket. A beszélgetés során többek között áttekintették az értéktárakban és a Vármegyenapban rejlő további lehetőségeket. | További lehetőségeket rejt a Vármegyenap | Tovább erősítené eddig is remek kapcsolatát Békés Vármegye Önkormányzata és a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) – ismertették Békés vármegye Facebook-oldalán. Ennek érdekében tárgyalt a minap Békéscsabán, a vármegyeházán Molnár Sándor, a Békés vármegyei közgyűlés elnöke és Csibor Márton, a Nemzeti Művelődési Intézet vármegyei igazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/molnar-sandor-csibor-marton-varmegye-nmi | null | true | null | null | BEOL |
Amint Nagy Attila a válaszában kifejtette: a választási törvény szerint alapesetben egy adott egyéni választókerület szavazópolgárainak száma legfeljebb 15 százalékkal térhet el az országos átlagtól. - Ennél nagyobb különbséget csak annak megakadályozására enged a jogszabály, hogy a választókerület - a földrajzi, nemzetiségi, történelmi, vallási és egyéb helyi sajátosságokat, valamint a népességmozgást is figyelembe véve - ne lépje át a vármegyehatárokat és a főváros határát, továbbá, hogy az összefüggő területet alkosson. Ha az eltérés meghaladja a húsz százalékot, az Országgyűlés módosítja a vonatkozó jogszabályt - tájékoztatott a szervezet elnöke.
Nagy Attila még a júniusi beszámolójában hívta fel a Tisztelt Ház figyelmét arra, hogy míg szinte az egész országban csökken a lakosság, Pest vármegyében és Győr-Moson-Sopron vármegyében épphogy növekedőben van a lélekszám. - Pest vármegyében 2010-ről 2022-re a választópolgárok száma csaknem kilencvenezerrel nőtt, mialatt Budapesten nagyjából ugyanennyivel csökkent - írta az NVI elnöke.
Hozzátette: a választópolgárok száma Pest vármegye 2., 3., 5., 6., 7., 8. és 11. számú országgyűlési egyéni választókerületében több mint húsz százalékkal haladja meg az országos átlagot, ezért a törvény alapján legkésőbb az év végéig szükséges a választókerületi beosztás módosítása. - A fentiek miatt az arányosság rendezéséért - és a jelenlegi képviselőszám megtartása mellett - indokolt Pest vármegyében az országgyűlési egyéni választókerületek számát 12-ről 14-re emelni, Budapesten pedig 18-ról 16-ra csökkenteni - húzta alá a választási iroda vezetője.
Nagy Attilához annak kapcsán is küldtünk kérdéseket, hogy a következő választáson a szavazókörökben már nem adnak automatikusan borítékot a szavazólap mellé. - A gyakorlatban a választópolgárok jelentős része már a korábbi választásokon sem kérte a borítékot, és így a költséghatékonyság mellett gyorsulhat a szavazás és a szavazatszámlálás folyamata is, továbbá nagyobb mértékben lesz elkerülhető, hogy véletlenül szavazólap maradjon a borítékban a szavazatszámlálás megkezdésekor - írta az NVI-elnök.
A választási iroda vezetője azt is kiemelte, hogy a választópolgárok a javasolt szabály bevezetése esetén a szavazatszámláló bizottságtól továbbra is kérhetik majd a borítékot, amelyek megfelelő számáról az NVI a jövőben is gondoskodni fog. Amely választópolgár nem kér borítékot, a szavazólap egyszerű félbehajtásával titkosan adhatja le szavazatát.
- Mindemellett a javaslat szerint a boríték és annak kötelező használata továbbra is megmarad olyan esetekben, amikor a szavazat leadása és megszámlálása között hosszabb idő telik el (külképviseleti szavazás, levélszavazás, bizonyos esetekben a nemzetiségi szavazás), illetve a szavazás titkossága érdekében a külképviseleteken és átjelentkezéssel leadott szavazatok megszámlálására illetékes szavazókörben - közölte Nagy Attila.
Borítókép: Illusztráció ( | NVI-elnök: Törvényi kötelezettség a választókerület átalakítása | Budapest és a fővárosi agglomeráció demográfiai tendenciái miatt elkerülhetetlenné vált több országgyűlési egyéni választókerület módosítása. A parlament napirendjén lévő átalakítás körülményeivel kapcsolatban több kérdést is elküldtünk a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/nvi-elnok-torvenyi-kotelezettseg-a-valasztokerulet-atalakitasa | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ma reggel több szerkesztőség is újabb hangfelvételeket kapott, vélhetően olyanokat, amelyeket Vogel Evelin rögzített titokban. A hanganyagokon Magyar Péter a médiáról fejti ki a véleményét. Összesen két felvétel érkezett, az elsőn a Tisza Párt elnöke lényegében a médiastratégiáját foglalja össze, meglehetősen nyers stílusban.
- Íme Magyar Péter őszinte véleménye a sajtó munkatársairól - olvasható a Magyar Nemzethez is eljuttatott levélben, amelynek írója kiemelte: A Tisza Párt elnöke "nemcsak az embereket és a saját munkatársait nézi le", hanem az újságírókat is.
Az agyhalottak és idóták körébe nem fértetek be, ti nemes egyszerűséggel »köcsögök« vagytok Magyar Péter szerint. A 444 és az Index szerkesztőségét egyébként is elküldte már a »k...rva anyjába« - olvasható a levélben, amelynek szerzője hozzátette: a Hír TV stábját pedig egyenesen a Dunába (milyen váratlan fordulat) lökné. Az írás úgy végződik: »Lépésről lépésre, tégláról téglára mutatjuk be Magyar Péter igazi arcát. Folytatjuk!«
- Ki tudod kerülni a kib...szott médiát, én most elküldtem az anyjába az ATV-t, leb...sztam a mikrofont, hogy ide nem jövök - mondta Magyar Péter Vogel Evelin egyik kérdésére.
Kifejtette:
Elküldtem a 444-et a k...rva anyjába, az Indexet. És közben százezer követőm van a Youtube-on, háromszáz-valahányezer a Facebookon, direktbe fogok kommunikálni az emberekkel és pont lesz...rom a médiát. A sok köcsögöt.
Vogel Evelin erre emlékeztette a Tisza Párt elnökét nagymamája halálos ágyán mondott mondataira, amelyet nem tudott végigmondani, helyette Magyar Péter vette át a szót: "szelídség elvtársak, szelídség". A politikus ehhez gyorsan hozzáfűzte: "az emberek f...sza kivan az empatáktól, nem azt akarnak egy politikusban látni."
A második felvételen jelentősen több a háttérzaj, mind a beszélgetőket, mind Magyar Pétert alig lehet érteni. A beszélgetés ismét a médiával kapcsolatos, a felek arról diskurálnak, hogy beengedjék-e az ATV-t és a Hír TV-t egy rendezvényükre - legalábbis az elhangzottakból ez szűrhető le.
A Tisza Párt elnöke fennhangon kijelentette, hogy nem fog bemenni az ATV-be - majd egyébként mégis bement, többször is.
Vélhetően az ATV munkatársainak felbukkanása kapcsán azt is megjegyezte, hogy "Ó, itt van Németh Sándor is", utalva ezzel arra, hogy Németh az ATV tulajdonosa, aki egyben a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze is.
A Hír TV kapcsán a pártelnök azt mondta: ne jöjjenek ide, mert "belöködöm őket a Dunába". | Magyar Péter: Elküldtem a 444-et a k...rva anyjába | Újabb, titokban készített hangfelvétel jutott el több szerkesztőséghez, ahol Magyar Péter ezúttal az újságírókról beszélt keresetlen szavakkal. Mint mondta, többeket elküldött a „k…rva anyjába”, például a liberális 444.hu és az Index.hu munkatársait. A médiát köcsögnek nevezte, a Hír TV-seket pedig belökné a Dunába. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-elkuldtem-a-444-et-a-kva-anyjaba | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Honvédelmi Minisztérium (HM) nem kívánja kommentálni a Népszabadság kedden megjelent információját, amely szerint távozik a tárcától Fodor Lajos közigazgatási államtitkár, Deák János miniszteri biztos és Lőrincz Kálmán katonai főtanácsadó.
A lap a tárca vezetéséhez közeli forrásból úgy értesült, Lőrincz Kálmán már jelezte, hogy nem kíván a továbbiakban főtanácsadó lenni, de Fodor és Deák felmentési dokumentuma is csak a miniszteri aláírásra vár.
Az MTI megkeresésére a HM sajtóosztályán azt közölték, hogy nem kívánják kommentálni a lapban megjelenteket.
A Népszabadság felidézte: Fodor Lajos és Deák János neve a legutóbb akkor szerepelt a sajtóban, amikor a HM jelenlegi vezetése beszámolt a HM-lakások ügyéről; ezeket 2005-ben és 2006-ban visszás körülmények között engedték megvásárolni. A tárca új vezetésének vizsgálata nyomán Juhász Ferenc volt miniszter döntéseivel kapcsolatban több feljelentést is tettek.
Mint írták, a nyilvánosságra került dokumentumok szerint Fodor Lajos volt vezérkari főnök, jelenlegi közigazgatási államtitkár egy XIV. kerületi 115 négyzetméteres, 8,8 millió forintra értékelt lakást vett meg korábban nem egészen egymillió forintért. Fodor a szintén katona édesapja szolgálati lakását is megvette a testvérével közösen: egy 3,4 milliós ingatlant alig több mint háromszázezer forintért. A miniszteri biztos Deák János pedig egy XI. kerületi, 28 milliós lakáshoz jutott hozzá alig több mint nyolcmillió forintért – olvasható a lapban. | Vezérkari főnököket rúgnának ki a HM-től? | A minisztérium nem kommentálja a Népszabadság információit. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/05/17/vezerkari-fonokoket-rugnanak-ki-a-hm-tol/ | 2011-05-17 17:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Elmondta, hogy
a Kórház és a Dedinszky utca kereszteződésében megépülő kijelölt gyalogos-átkelőhely az iskolák, a kórház, a védőnői centrum biztonságos megközelíthetőségét teszi lehetővé,
míg a Kórház és a Telep utca sarkán, az Előre-székháznál létesülő zebra az edzésre járó fiatalok miatt fontos.
A két kijelölt gyalogos-átkelőhely kivitelezését megrendelték, tehát hamarosan elindulhatnak a munkálatok.
A városvezető hozzátette, hogy a Kazinczy és a Kisszik utca sarkára is terveznek zebrát, itt azonban egyelőre csak a tervezés indult | Itt létesítenek két zebrát is Békéscsabán | Két zebrát is létesítenek Békéscsabán, a Kórház utcában: egyrészt a Dedinszky utcai, másrészt a Telep utcai kereszteződésben – jelentette be pénteken sajtótájékoztatón Szarvas Péter polgármester. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/zebra-bekescsaba-korhaz-utca | null | true | null | null | BEOL |
2021-ben több olyan korlátolt felelősségű társaságot is vizsgált az Állami Számvevőszék, amely köznevelési intézményt tartott fenn. A Tudásfa Felnőttoktatási Gimnázium és Általános Iskola fenntartójáról megállapította, hogy 2017-2018-ban nem biztosította a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrizhetőségét. Abban az időszakban a Tudásfát fenntartó kft. 182 millió forint állami támogatást kapott köznevelési feladatok ellátására.Összesen 22 olyan gazdasági társaságot vizsgált az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amelyek köznevelési intézményt tartanak fenn. Az ÁSZ azt akarta megállapítani, mennyire átláthatóan és elszámoltathatóan használták fel közpénzeket az államháztartáson kívüli szervezetek közfeladataik ellátásakor.Az ellenőrzéskor kiderült, hogy a 22 intézményfenntartó közül 20 nem biztosította a felhasznált közpénzekre vonatkozó gazdálkodásának átláthatóságát 2018-ban. "Ezen intézményfenntartók esetébenfelmerül annak a kockázata,hogy a jövőben a kapott támogatásokat nem szabályszerűen használják fel, és a közpénzeket nem átláthatóan kezelik" - áll az ÁSZ jelentésében.Nem megfelelő részletességA vizsgált intézmények között volt a Tudásfa Felnőttoktatási Gimnázium és Általános Iskola is, ami 2016 és 2018 között több mint 260 millió forint közpénzt kapott köznevelési feladatok ellátására.ÁSZ JELENTÉS Nem Állami Humánszolgáltatók Ellenőrzése by makai on ScribdAz ÁSZ megállapításai szerint a 2016-os évben nem találtak szabálytalanságot az iskolát fenntartó Tudásfa Oktatási Nonprofit Kft.-nél, ám a 2017-18-as évben már igen: a szabályozás ellenére nem gondoskodott olyan nyilvántartás kialakításáról, amelyből egyértelműen megállapítható lett volna, hogy a kapott támogatást milyen célra használta fel.Visszavonta a Pest Vármegyei Kormányhivatal a Tudásfa Gimnázium és Általános Iskola működési engedélyét, és törölte a nyilvántartásból a szabálytalan működés miatt. A hivatal megállapította, hogy az iskola nem rendelkezik a működéshez szükséges pénzügyi eszközökkel, fiktív tanulói jogviszonyok alapján igényelt állami támogatást és olyan pedagógusokat is lejelentett, akik soha nem tanítottak az iskolában. A Magyar Államkincstár februárban vonta meg a működési támogatást az intézménytől, mire az iskola igazgatója, Sajóhelyi Gábor a diákoktól kért pénzt a további működéshez (tervéről azonban elállt). Egy másik alkalommal a hivatal pénzbírságot szabott ki az intézményre, valamint megvonta az érettségiztetési jogát is. A Tudásfát fenntartó kft. ellen a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának Vizsgálati Osztálya nyomoz. A szövevényes ügy sok diákot érint: az iskola adatai szerint a 16 feladatellátási helyén összesen több, mint ezer diák tanult, a legtöbben a 11. és 12. évfolyamba jártak. Nekik a megszűnés miatt tanulmányaik folytatásához új iskolát kellett keresniük, ám a bizonyítványok és törzslapok kiadását a Tudásfa egyes esetekben a megkésett kommunikációval hátráltatta - volt, aki csak szeptemberben tudott iskolát váltani.A Tudásfa vitatta a jelentésben foglaltakatAz ÁSZ jelentésére a Tudásfa Nonprofit kft. akkori ügyvezetője írásbeli észrevételezéssel reagált. Úgy érvelt, hogy a kft. a közpénzt alapfeladatai ellátására kapta, és mivel egy ilyen alapfeladatot lát el (gimnáziumi oktatás), ezért a Számviteli törvényben meghatározottakkal ellentétben nincs szükség a könyvvezetést tovább részletezni.Az ügyvezető arra kérte az Állami Számvevőszéket, hogy fogadja el ezen álláspontját, igazolja a fenntartó gazdálkodásának szabályszerűségét és korrigálja a jelentés-tervezetben a kft-re vonatkozó megállapításokat.Az ÁSZ azonban nem fogadta el az ügyvezető érvelését, hiába igyekezett a fenntartó más szervezetek által végzett ellenőrzések eredményeit is bizonyítékként felhasználni. A Számvevőszék tájékoztatása szerint hatósági jogkör hiányában nem szabott ki büntetést a Tudásfát fenntartó kft.-re és nem kezdeményezte az állami támogatás felfüggesztését sem.Kérdéseinket elküldtük a Tudásfának is, ám választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.Szabó-Gödri Rita | Nem tudni, mire költött 182 millió állami támogatást a Tudásfa fenntartója az ÁSZ szerint | Az iskola fenntartójáról megállapították, hogy 2017-2018-ban nem biztosította a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrizhetőségét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/11/11/nem-tudni-mire-koltott-182-millio-allami-tamogatast-a-tudasfa-fenntartoja-az-asz-szerint | 2024-11-11 09:34:06 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Nikolits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter csak néhány napra teszi ki a lábát az országból, máris romokban hever az Információs Hivatal. A kémregényekbe illő névvel ellátott intézmény az ország ellen tervezett vagy végrehajtott bűncselekmények (például drog-, fegyverkereskedelem) felderítésére hivatott. Egy ilyen ügy szálait kutatva jutott el a cég ´95 őszén bizonyos vállalkozásokhoz, s ezeken keresztül országgyűlési képviselőkhöz. Az első információk szerint hat politikusról gyűjtött törvénytelen módon adatokat a hivatal, ám később kiderült, hogy közülük ketten a másik oldalon álltak - értesüléseink szerint legalábbis ezt tartalmazzák az Információs Hivatal belső vizsgálatáról készült jegyzőkönyvek. Inog a miniszter széke, írtuk néhány héttel ezelőtt (Nyírfától az erdőt, április 3.). Lehet, hogy hamarosan fel is borul.
Az Információs Hivatalt (IH) megrengető bomba március végén, egy hétfői napon robbant, amikor a Népszabadság, a Magyar Hírlap és a Mai Nap címoldalon közölte: az IH emberei országgyűlési képviselőkről gyűjtöttek adatokat. Másnap az illusztris névsor is napvilágot látott: Gál Zoltán, a parlament elnöke, Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter, az MSZP választmányának elnöke, Bajor Tibor, Kiss Gábor, Pál László szocialista, valamint Tölgyessy Péter független képviselő személye érdekelte különösen a hivatalt. A miniszter a hír hallatán azonnal hazarepült Egyiptomból, ahol jól megérdemelt szabadságát töltötte, és sajtótájékoztatón közölte, hogy
mindez igaz,
csak nem úgy
Valóban történt adatgyűjtés, de törvényellenesen, valóban az IH emberei, de felhatalmazás nélkül, valóban rendszerezték az információkat, de néhány túlbuzgó emberen kívül senki nem tudott róla, ráadásul a "munka" inkább kocsmai beszélgetéseken elhangzó információk felcsipegetését jelentette, mint komoly hírszerző tevékenységet, meg egyébként is, most már minden rendben, volt fegyelmi vizsgálat, a rossz fiúkat leváltották, áthelyezték, a Nyírfa-dossziét ezennel lezártnak tekinthetjük; kérdés van? - nem is lehet, menjen mindenki haza.
Alig telt el néhány hét, a botrány, természetéhez híven, kezdett volna lecsendesedni, amikor a Nyírfa-ügy újra a lapok címoldalára került. Kiderült, hogy az említett politikusok közül kettőről nem az IH gyűjtött adatokat, hanem ők, jelesül Kiss Gábor és Bajor Tibor adtak információkat a többiekről. Legalábbis ez szerepel azokban a jegyzőkönyvekben, amelyek az IH-ban lefolytatott belső vizsgálat során, ezen belül is az érintett ügynökök meghallgatásakor készültek. A meghallgatottak részletesen ismertették az ügyet: miért kezdtek kutakodni néhány hazai vállalkozás után, és mely politikusok kerültek ezáltal a hivatal látóterébe. Az illetők elmondták azt is, hogy Kiss Gábort Páter fedőnéven ügynökként kezelték (a cég belső szabályzata tiltja képviselők beszervezését), Bajor pedig bizalmas információkat szolgáltatott a hivatal embereinek. (A Narancs információi szerint a jegyzőkönyv említést tesz egy bizonyos "Kojak" fedőnevű személyről is, akinek a szerepe azonban nem világos. Feltehetően ő volt az összekötő a két politikus és az IH között.)
Nikolits - az ügyet belső szabálytalanságnak beállítani igyekvő - állításainak ellentmondani látszik az a tény, hogy a meghallgatottak több cég nevét is megemlítették a vizsgálat során. E vállalkozások "figyelése" közben aztán - állítják - olyan volt és jelenlegi közéleti személyekhez jutottak el, mint a már említett Baja Ferenc és Gál Zoltán, illetve Pintér Sándor volt rendőrfőkapitány és Valenta László, az ORFK volt gazdasági főigazgatója. (A jegyzőkönyv információink szerint nem említi a korábban emlegetett Pál Lászlót és Tölgyessy Pétert.) Ezek az állítások arra engednek következtetni, hogy az IH emberei nemcsak kocsmákban szerzett információkból kreáltak dossziét, hanem valójában egy
jól megszervezett akcióról volt szó
Ha viszont mindez igaz, akkor az is hihető, amit a felelősségre vont ügynökök ezeken túl állítanak, például hogy a Nyírfa-ügyről Horn miniszterelnök is tudott, méghozzá személyesen Kiss Gábortól.
Nikolits azonban egyelőre ragaszkodik saját verziójához, amit némileg gyengít az, hogy a hírbe hozott Kiss - aki felháborodva és politikai banditizmust emlegetve kérte ki magának, hogy leügynöközzék - jó ideig hiába várt a vele kapcsolatban nyilvánosságra került információk hivatalos cáfolatára. A miniszter, az IH vezetői és a prominens szocialista politikusok egyelőre a könnyebb megoldást választották: annak kiderítését szorgalmazzák, hogy vajon ki szivárogtatta ki a sajtónak az államtitoknak minősített információkat. Az IH főigazgatója, Szász József április 21-én államtitoksértés miatt feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen.
Kormánypárti politikusok az ellenzékre mutogatnak, mondván, az ügy azután pattant ki, hogy Nikolits négy hónap késéssel tájékoztatta az ügyről (akkor még csak a törvénytelen adatgyűjtésről) a parlament nemzetbiztonsági bizottságát. (A miniszter a törvény szerint haladéktalanul köteles tudatni a grémiummal, ha képviselőkkel kapcsolatos adatgyűjtés kezdődik.) Az ellenzéki kiszivárogtatás ellen szól, hogy a rendkívüli miniszteri sajtótájékoztatón - bagatellizálva a történteket - Nikolits az adatgyűjtés célszemélyei mellett több más politikus, köztük Horn Gyula, Kuncze belügyminiszter és Kónya Imre bizottsági elnök nevét is megemlítette, mint akik érintőlegesen szerepelnek a Nyírfa-aktákban. Csakhogy ez utóbbi nevek az ominózus bizottsági ülésen nem hangzottak el, ráadásul ugyanúgy államtitoknak minősülnek, mint az ügy egyéb részletei. E felvetést Nikolits azzal igyekezett hárítani, hogy újságírók jelezték neki, tudnak ezekről a nevekről is. Márpedig ebből logikusan következik az, hogy az információk - legalábbis egy részük - nem az illetékes parlamenti bizottságból kerültek ki.
Ha viszont nem a politikusok szivárogtatnak, akkor
valaki nagyon ügyesen keveri
a kártyákat. Valaki, aki a Nyírfa-ügy valamennyi fontos részletét ismeri, és tisztában van azzal is, hogy a folyamatosan csepegtetett információk milyen hatással lehetnek a történésekre. Informátoraink többsége ezzel kapcsolatban Somogyi Tamás, Nikolits kabinetfőnöke - a ferihegyi, orosz zsidók ellen irányuló buszrobbantás előzményeit és a Horn-baleset részleteit is jól ismerő kémalfőnök - nevét emlegeti. Névtelenséget kérő forrásaink elképzelhetőnek tartják, hogy Somogyi már régóta játszott a vezető MSZP-politikusokról szóló információkkal, amikor mindez az IH akkori főigazgatójának, Kocsis Kálmánnak a tudomására jutott. Egyik informátorunk szerint Kocsis utasításba adta, hogy a Nyírfával kapcsolatos minden adatnak az ő íróasztalán kell landolnia, s végül is ez lett a veszte. Többek szerint az sem véletlen, hogy Nikolits éppen aznap kívánta tájékoztatni a parlamenti bizottságot, amikor a testület az utód, Szász József meghallgatására készült.
Szerdai (23-i) lapzártánk idején a parlamenti bizottságban arról folyik a vita, hogy - miként azt ellenzéki politikusok szorgalmazzák - a bizottsági tagok az ügy valamennyi dokumentumát megismerhessék. A kormánypártiak eddig mereven elzárkóztak ettől a kéréstől, ám Kiss és Bajor - vélt vagy valós - szerepének nyilvánosságra kerülése után változhat az álláspontjuk, mondván, előbb-utóbb úgyis minden kiszivárog. Eddigi tartózkodásuk persze érthető. Ha valóban olyan terhelő adatok birtokába került az IH, amelyek érintik az említett személyeket (s ebből a szempontból rendkívül figyelemreméltó az a hír, hogy az anyagot a rendőrségnek is megküldték), akkor újabb, minden eddiginél komolyabb válsággal kell szembenéznie a nagyobbik kormánypártnak.
A ma még homályos, ám napról napra terebélyesedő botrányban egy dolog látszik egyre világosabban: Nikolits István képtelen kezelni az ügyet és az irányítása alatt álló hivatalt. "Nem azért neveztek ki, hogy lemondjak", válaszolta a miniszter nem sokkal a botrány kirobbanása után egy furfangos újságírói kérdésre. Ez minden bizonnyal így van, de azért nem árt, ha készül a dologra.
Hata Mari | Nyírfa-ügy: Besúgók és provokátorok | Nikolits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter csak néhány napra teszi ki a lábát az országból, máris romokban hever az Információs Hivatal. A kémregényekbe illő névvel ellátott intézmény az ország ellen tervezett vagy végrehajtott bűncselekmények (például drog-, fegyverkereskedelem) felderítésére hivatott. Egy ilyen ügy szálait kutatva jutott el a cég ´95 őszén bizonyos vállalkozásokhoz, s ezeken keresztül országgyűlési képviselőkhöz. Az első információk szerint hat politikusról gyűjtött törvénytelen módon adatokat a hivatal, ám később kiderült, hogy közülük ketten a másik oldalon álltak - értesüléseink szerint legalábbis ezt tartalmazzák az Információs Hivatal belső vizsgálatáról készült jegyzőkönyvek. Inog a miniszter széke, írtuk néhány héttel ezelőtt (Nyírfától az erdőt, április 3.). Lehet, hogy hamarosan fel is borul. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyirfa-ugy_besugok_es_provokatorok-61547 | 1997-04-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egyelőre nincs büntetőjogi felelőse annak, hogy több milliárd forintos adócsalás történt az eredetiségvizsgálatot támogató informatikai rendszernek szállító Eclipse Zrt-nél és a vele kapcsolatban álló cégeknél. Márciusban ítéletet hirdetett volna a Fővárosi Törvényszék – immár megismételt eljárásban –, de ez elmaradt. A 2013-as elsőfokú ítéletben bizonyítottság hiányában minden vádlottat felmentettek. A vádlottak sora nem teljes: köztük lenne a strómanként számon tartott volt MTK-s focista, Katzenbach Imre is, de neki évekkel ezelőtt nyoma veszett. Cikksorozatot indítunk eltűnt strómanokról, első rész.
"Életveszélyesen megfenyegettek, meg akarnak öletni! Ezekkel keresték meg a feleségem és üzenték általa... több esetben üzentek, hogy eltesznek láb alól."
Többek között ezt tartalmazza az Átlátszó birtokában lévő, 2009-es keltezésű levél, amelyet a milliárdos adócsalási ügybe keveredett Eclipse Zrt. strómanjának tartott Katzenbach Imre utolsó segélykiáltásaként adtak át a szerkesztőség munkatársának évekkel ezelőtt. Természetesen ennyi idő távlatából nehéz lenne bizonyítani, hogy valóban a volt focista vetette papírra a sorokat, amelyek részletesen tartalmazzák, hogy miként használták ki. Kívülálló azonban nem tudta volna felvázolni azokat a céges viszonyokat, sőt emberi kapcsolatokat, amelyeket Katzenbach Imre részletesen kifejtett.
A levélről a férfi testvére tanúvallomásában azt mondta – az ugyancsak birtokunkban lévő első fokú bírósági ítélet szerint –, hogy tudott róla és hogy a focista apósa juttatta el a nyomozó hatóságnak. Azt viszont nem tudta alátámasztani, hogy a levél valóban testvérétől származott-e.
Katzenbach Imre sportpályafutása Az MTK-VM csapatában mutatkozott az élvonalban 1983. március 3-án a Nyíregyháza ellen, ahol 1–1-es döntetlen született. 1983 és 1990 között 150 élvonalbeli bajnoki mérkőzésen szerepelt kék-fehér színekben és tíz gólt szerzett. Tagja volt az 1986–87-es idényben bajnokságot nyert csapatnak. 1990 és 1996 között Görögországban játszott. Az 1996–97-es idényben ismét az MTK játékosa volt és így tagja lett a bajnok és magyar kupa-győztes csapatnak. (Forrás: Wikipedia)
Az Eclipse-botrány lassan elfelejtődik, bár a büntetőeljárás még nem ért véget: jelenleg a bíróság előtt az ügy, jogerős ítélet, így bármiféle következmény, még nincs. A Fővárosi Törvényszék másodjára fut neki az eljárásnak. Most február végén kiadtak egy közleményt, amely szerint az adócsalás miatt zajló büntetőeljárásban a Fővárosi Főügyészség újabb vádiratot nyújtott be. A vádhatóság szerint társasági adót is elcsaltak a vádlottak, ezért ebben is kérte a bizonyítási eljárást lefolytatását az ügyek egyesítésével. Az Átlátszót a bíróság arról tájékoztatta, hogy az eljárásokat egyesítették, így a két hónappal ezelőttre tervezett ítélethirdetés elmaradt.
Jelenleg itt tart az ügy, amelyről a nyilvánosság 2010 márciusában értesült. Akkor jelentette be a Fővárosi Főügyészség, hogy a gépjárművek kötelező eredetiségvizsgálatának informatikai rendszerét kiépítő vállalkozás, az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. vezetői és segítői fiktív számlákkal és pénzügyi műveletekkel áfa- és társaságiadó-fizetési kötelezettség alól bújtak ki.
A nyomozást végző vám- és pénzügyőrség – ma Nemzeti Adó és Vámhivatal – sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a cég 2007 és 2009 között összesen 8,1 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el közbeszerzési pályázatokon. A nemzetbiztonsági okok miatt hirdetmény nélküli eljárások során elnyert munkák ellenértéke után az Eclipse Zrt. nem fizetett adót. A cégnél mintegy kétmilliárd forintos adóhiányt és 7,5 milliárd forint értékű fiktív számlázást állapított meg a pénzügyőrség. A zrt-vel üzleti kapcsolatban lévő társaságoknál még egymilliárd forint értékű adócsalást tártak fel a pénzügyőr nyomozók.
Szerintük a vállalkozás illetékesei a tenderek révén megszerzett összegeket továbbutalták a valódi tevékenységet nem végző – és fiktív számlákat kiállító – beszállító cégeknek, leginkább építőipari társaságoknak. Majd azokat felhasználva az Eclipse-nél az adófizetési kötelezettséget szinte a nullára vitték le. A hatóság arra jutott, hogy az eltüntetett milliárdokat végül készpénzben vették ki különböző bankfiókokban. Utoljára, 2009 októberében, a már említett Katzenbach Imre tett így, ám miután félmilliárdot zsebre tett egy XVII. kerületi OTP-fiókban, eltűnt.
Minderről a volt futballista is írt a már említett levélben: "Az ő irányítása alatt lettem ezekben az években több cég vezetője. Ezeket a cégeket ... kezelte: számlák, munkák, szerződések, pénzek mozgása. Persze a hivatásos ügyeket, pl. APEH nyilatkozat, én végeztem. Úgy zajlott, hogy a kijelölt nap előtt tájékoztatott az eseményekről. Sajnos. Azt sem tudtam, mit kell sokszor mondanom, de az utóbbi években belejöttem a nyilatkozatokba, mert olyan sok volt."
"2009. 4. 8-án azonban tudomásom nélkül megváltoztatták a ... Kft. ügyvezetőjének a személyét... Aláírásomat is meghamisították, mert a hivatalos papírokat az aláírásommal kellett volna ellátni az ügyvéd jelenlétében... Feketelistás lettem az APEH-nál. A ... Kft. volt a csúcs, hiszen az APEH rátette a kezét túlszámlázás miatt. Beletettük a pénzünket és elbuktuk. ... kapzsisága miatt. Rátette a lakásomra az APEH a tartozást, amit el is veszítek."
Majd a pénzmozgások ismertetésével folytatta Katzenbech Imre a levelét. "Nagy összegű pénzek érkeztek ..., ... és ... cégeitől egyre több alkalommal." A volt sportoló megkapta a pontos instrukciókat arra vonatkozóan, hogy amikor az adóhivatalba kellett mennie ellenőrzésre, akkor pontosan mit mondjon. "A számlákat legyártották a könyvelésben, szerződésekkel, megállapodásokkal együtt. Persze, amikor az APEH szimatot kapott, nem egyeztek a nyilatkozatok, pánik alakult ki."
A nyomozó hatóság emberei úgy találták, hogy az ügyletekben érintett mintegy vállalkozásoknál három év alatt nem csak jelentős adóhiány keletkezett, hanem 10 milliárd forintos pénzmosás is történt.
"Ezeket a pénzeket a ... OTP-ben vették fel és levették a busás hasznot, a többit vitték ...-nek, ...-nek és ...-nak. Közben lehetett érezni a nagy költekezést. Vásároltak földeket vadászterületeket, építkeztek, drága autókat üzemeltettek" – jegyezte meg Katzenbach Imre. Az eljárás során megtartott házkutatás során a nyomozók a dokumentumok mellett 9 luxus gépkocsit, valamint 30 millió forint értékű valutát és forintot foglaltak le. Emellett a gyanúsítottak és érintett cégek bankszámláin 52 millió forintot zároltak.
Bekavart a zömökös-szilvásys kémügy Az Eclipse-szel összejátszó cégek a hatóság szerint két, egymástól elkülöníthető gazdasági csoportba tartoztak. Az egyik élén a Zömök Kft. állt, amely idősebb Püski Lászlóhoz tartozott, a másik cégcsoport meghatározó alakja Ardai Barnabás volt, aki a repülőteret üzemeltető Budapest Airport biztonságtechnikai osztályvezetője volt. A Zömökre az egyik vádlott vallomása szerint azért volt szükség, mert nem mindig volt elegendő az Eclipse Zrt. kapacitása. A Zömök Biztonságtechnikai Kft. egyik tulajdonosa révén belekerült 2011-ben a volt nemzetbiztonsági főigazgatókhoz és az egykori titokminiszterhez, Szilvásy Györgyhöz kapcsolódó kémügybe is, igaz, abban az ügyben azóta a bíróság nem jogerősen felmentette.
Mint a hvg.hu 2010-ben megírta, Katzenbach Imre még a kilencvenes években ismerkedett meg az egyik vádlottal, Ardai Barnabással, aki az Eclipse Zrt. egyik vezetője volt. Általa jutott tisztségekhez néhány Ardaihoz köthető cégben.
És mit vallott Ardai Barnabás ezeknek a cégeknek a működéséről az eljárás során? Szinte semmit. Az ítéletben a Fővárosi Törvényszék bírája megjegyezte, hogy a férfi "nem tudott nyilatkozni arról sem, hogy cégei az Eclipse Zrt felé pontosan milyen munkákat végeztek el."
Érdemes felidézni az ügyben szereplők kapcsolatrendszerét.
Egy volt beosztott
Az Eclipse Zrt. 2007-ben elnyert egy 7 milliárd forint értékű, nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosított közbeszerzést a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH). A szervezet stratégiai főigazgatója Eiselt György volt, aki az első Orbán-kormány idején, Pintér Sándor belügyminisztersége alatt, 1998 és 2002 között a tárca helyettes államtitkáraként dolgozott.
2009-ben szintén az Eclipse nyerte el az NKH által eredetiségvizsgálat informatikai rendszerének kidolgozására kiírt pályázatát. Előtte nem sokkal Eiselt György egy luxusautót kapott használatra a társaságtól. Erre akkor derült fény, amikor a volt NKH-s már ismét államtitkár-helyettes volt a BM-ben; az ügy miatt aztán kénytelen volt lemondani a posztjáról.
A projektvezető Pintér-lány
További érdekes személyi szála az ügynek, hogy az Eclipse-nél dolgozott az eredetiségvizsgáló szoftver projektvezetőjeként Pintér Sándor belügyminiszter egyik lánya, aki éppen a büntetőeljárás megindulása előtt jött el a cégtől. Pintér Hajnalkát a hatóság nem hallgatta meg az eljárás során.
Erről Pintér Sándor egy, a Figyelőnek 2011-ben adott interjúban azt mondta, ha a lánya és Eiselt György nem dolgozott volna a cégnél, akkor ez egy sima adócsalási ügy lett volna. Szerinte lánya "csak megbízható, feddhetetlen cégnél" akart elhelyezkedni, ezért választotta a Nemzetbiztonsági Hivatal által bevizsgált Eclipse-et, amellyel szemben kirakatügynek tartja az eljárást.
Egy másik volt kolléga
Amely annyiban még pikánsabbá vált Pintér Sándor kapcsolatai miatt, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) eredetiségvizsgáló szoftvert rendelt meg az Eclipse-től ötmilliárd forintért 2009 év végén. Mindezt úgy tette, hogy felmondta a szintén ezzel foglalkozó cégek még érvényben lévő szerződéseit. A hivatal vezetője, Ignácz István korábban Pest megyében, majd Szabolcs-Szatmár-Beregben volt rendőrfőkapitány Pintér Sándor első belügyminisztersége idején.
A KEKKH által megrendelt, 2010-ben elindult szoftverrel kapcsolatban kiderült, hogy nem sokat dolgoztak vele: használati útmutatója azonos volt a 2007-ben készült programéval. Emiatt tettek feljelentést a hatóságnál és ezt követően indult el a nyomozás.
Első körben mindenkit felmentettek
A majd két éven át tartó nyomozás után a Fővárosi Főügyészség 2012. január elején nyújtotta be a vádiratot a bíróságra az Eclipse vezetőjével és 11 társával szemben adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett adócsalás, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt.
Érdekes, hogy a cég által elkövetett adócsalás értéke itt már "csak" 1,3 milliárd forint lett.
Aztán a Fővárosi Törvényszék még ezt sem látta igazoltnak: a vádemelés után egy évvel, 2013 januárjában bizonyítottság hiányában minden vádlottat felmentett. Az első fokú ítélet szerint a bíróságnak nem feladata a vádat alátámasztó bizonyítékok felkutatása. Minden, az ügyészség által beszerezni indítványozott bizonyítékot megvizsgáltak, de ez nem volt elegendő a bűnösség kimondásához.
Lehallgatási jegyzőkönyvekről blogoltak Pedig lehallgatási jegyzőkönyvek is rendelkezésre álltak. A nyilvánosság erről egy bennfentesnek tűnő, ám anonim blogger jóvoltából szerzett tudomást, akit az Átlátszó által cikksorozatban tárgyalt legújabb kémügy érintettjeihez köthetőnek tartanak. Az egyik ilyen blogra feltöltötték az Eclipse-ügy lehallgatási jegyzőkönyveinek tűnő dokumentumait is, amelyekben Pintér Sándor lánya is szerepelt.
Az Eclipse-ügy hátteréhez érdemes ismét megemlíteni, hogy az Eclipse 2003-ban való megalakulása után elnyerte az eredetiségvizsgálathoz szükséges szoftver elkészítését, amelyért mintegy 5 milliárd forintot söpörhetett be. További közbeszerzéseket is elnyert a cég, így részt vettek a biometrikus útlevelek kialakításában, valamint készítettek szoftvert a Budapest Airport Zrt-nek is. Az Index számításai szerint a cég nagyjából húszmilliárd forintra tehetett szert.
Az Eclipse részvényesei nem akárkik voltak. Egyikük, a cég vezérigazgatójaként is tevékenykedett Deák Endre neve még a kilencvenes évek végén vált ismertté a becsődölt brókerház, a LaSalle Értékpapír-forgalmazó Kft. révén, amelynek a vezetője volt. A férfi egy másik vállalkozásban, az Eclipse Asset Managementben is érdekelt volt, mégpedig nem mással, mint Hevesi Tóth Ferenccel, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egykori vezetőjével.
Deák Endre a Fővárosi Törvényszék 2013-as ítélete szerint azt állította, hogy az Eclipse Zrt-nek volt olyan vállalkozása, amelyet a vádhatóság sem kifogásolt: a LaSalle Informatikai Kft., amely szintén szoftverfejlesztéssel foglalkozott. A cég székhelye a XIV. kerületben, az Angol utca 77-ben található, éppen ott, ahol a belügyminiszter egykori vállalkozása, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. is működik.
A LaSalle Kft-ben a céginformációs rendszer adatai alapján tulajdonos volt 2011-2012-ben az Eclipse Zrt. is. Most pedig Vécsey Róbert és az V. kerületi ingatlanügyekben felbukkanó Fintha-Nagy Ádám ügyvéd érdekeltsége. Ott az OS17 Kft. jutott szerephez ingatlan-értékesítésekben. Ebben a vállalkozásban benne volt Kádár Hajnalka is, aki a LaSalle ügyvezetőjeként is dolgozott egy ideig. A LaSalle Kft. és az Eclipse Zrt. között további kapcsolatot mutat Sívó Gábor személye is, aki jelenleg mind két társaságot vezeti. Az Eclipse felügyelőbizottságnak a botrány kirobbanása után nem sokkal, 2010 júniusában lett tagja Fintha-Nagy Ádám.
A cégvezető a nyomozás során megállapítottakhoz képest teljesen rendben lévőnek tartotta az Eclipse dolgait. Mint elmondta, 2010 márciusában 5,3 milliárd forintnyi befogadott teljesítési igazolása volt az Eclipse-nek a megrendelőitől, amelyeknek ellenértéke még nem folyt be, ám az alvállalkozókat “előfinanszírozták", azaz részükre a teljesített munkák nagy részét annak ellenére kifizették, hogy ők maguk a megrendelőktől még nem kapták meg ezek összegét.
A vádlottak között nincs ott Katzenbach Imre, az egykori MTK-s labdarúgó, aki az elmúlt évek során sem került elő. Az a hír járta már 2010-ben is, hogy elképzelhető, hogy meghalt. Persze a felvett félmilliárd forinttal a zsebében külföldre is menekülhetett. Az Átlátszónak Katzenbach egyik ismerőse azt mondta, hogy a férfi az eltűnése előtti időben rettegésben élt, és nagyon féltette a családját.
Csikász Brigitta | Tovább húzódik az Eclipse-ügy, amelyhez Pintér Sándornak nincs semmi köze | Tovább húzódik az Eclipse-ügy, amelyhez Pintér Sándornak nincs semmi köze | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/05/11/tovabb-huzodik-az-eclipse-ugy-amelyhez-pinter-sandornak-nincs-semmi-koze/ | 2016-05-11 10:45:11 | true | null | null | atlatszo.hu |
Milliárdos állami megbízásokat nyert el titokban az elmúlt években az a cég, amelynek az ügyészség szerint köze van Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának vesztegetés miatti meggyanúsításához. Az Eclipse Zrt. számos megbízását korábban nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosították, pedig a cég nem rejtőzött a nyilvánosság elől: vezetői luxus sportkocsik egész sorát gyűjtötték össze, a cég egyik legnagyobb állami megbízásánál pedig felbukkan Pintér Sándor lánya is.
"Az ügyészségen kétszer is elmondtam mindent, amit tudok, ha Eiselt György elkövetett valamit, azt a saját kontójára tette" - mondta az [origo]-nak egy korábban a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH) dolgozó középvezető, akit kihallgattak az ügyészek Eiselt György, az NKH akkori főigazgatójának, a Belügyminisztérium jelenlegi helyettes államtitkárának ügyében. Az egykori NKH-s középvezető arra hivatkozva kért névtelenséget, hogy "az NKH-nál már így is sokan méltatlanul belekeveredtek Eiselt és az Eclipse üzelmeibe".
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az [origo]-nak megerősítette az MTV Híradójának információját, miszerint Eiselt Györgyöt gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség a héten (erről bővebben itt olvashat).
Fazekas Géza azt mondta, hogy "vezető beosztású, fontosabb ügyben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsítják Eiselt Györgyöt", aki az ügyészség szerint nem helyettes államtitkárként, hanem korábban, a Nemzeti Közlekedési Hatóság egyik vezetőjeként követte el a bűncselekményt.
A Belügyminisztérium az eljárás végét várja
A gyanú szerint Eiselt György 2009-ben a NKH stratégiai és módszertani főigazgatójaként egy luxusautót kapott használatra az eredetiségvizsgálat informatikai rendszerének kidolgozására meghirdetett pályázat későbbi nyertesétől, az Eclipse Zrt-től. Büntetőeljárás indult a cég vezetője ellen is, aki a gyanú szerint az autót bérelte a közlekedési hatóság főigazgatójának.
A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a részletekről nem beszélt, csak annyit mondott, hogy az ügyben több embert is meggyanúsítottak és kihallgattak az elmúlt napokban, ők nem közszereplők. Fazekas Géza hozzátette, hogy "az ügyben eddig nem merült fel szabadságot korlátozó intézkedés elrendelése", vagyis a gyanúsítottak szabadlábon maradhatnak.
Megkérdeztük a Belügyminisztériumtól, Pintér Sándor miniszter tervez-e valamilyen intézkedést, miután kiderült, hogy helyettes államtitkárát meggyanúsította az ügyészség. A tárca cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre. Az MTV Híradójával kedden annyit közölt a minisztérium, hogy az "ártatlanság vélelmére tekintettel a belügyminiszter az eljárás befejezésekor alakítja ki álláspontját az ügyben".
Titkosított szerződések
Ahogy arról az [origo] korábban beszámolt, az Eclipse Zrt. ügyében 2010 márciusában hét embert helyeztek előzetes letartóztatásba, köztük a cég tulajdonosait. Az elfogott részvényesek között volt P. László is, aki a Zömök Kft tulajdonosa is, és akiről a csütörtökön megjelenő Heti Válasz azt írta, hogy érintett lehet a kémügyben. A lap szerint ő a Szilvásy-ügyben a negyedik gyanúsított, akinek az volt a feladata, hogy poligráfos hazugságvizsgálatokkal szűrje ki, milyen útvonalon szivárognak titkosszolgálati információk a Fideszhez (részleteket itt olvashat). A lap saját következtetéseire alapozza ezt az állítását.
Az Eclipse Zrt. vezetői ellen áfacsalás és pénzmosás gyanújával nyomoztak a vámosok és rendőrök is. A gyanú szerint az állami megrendeléseket is elnyerő informatikai cég fiktív építőipari cégeken keresztül próbálta eltüntetni nyereségét, hogy ne kelljen utána adót fizetnie, és a gyanú szerint nagyjából hárommilliárd forintnyi áfát nem fizettek be (itt olvashatja a részleteket). A vámosok tavaly a Blikk szerint egymilliárd forint értékben zárolták a cég, illetve tulajdonosainak vagyonát, lefoglaltak több nagy értékű gépkocsit: egy Ferrarit és egy Porschét, illetve még keresnek egy Lamborghinit.
Az Eclipse Zrt. többször is kapott állami cégektől megbízást úgy, hogy azt nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva mentesítették a nyílt közbeszerzés alól. Az ilyen beszerzéseket olyankor szoktak igényelni az állami cégek és hivatalok, ha felmerül, hogy azok teljesítése nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkat is érinthet.
Az Eclipse Zrt.-ről korábban cikksorozatot közlő Figyelő húsz milliárd forintra becsülte azt az összeget, amennyiért a társaság - többnyire a fent említett nemzetbiztonsági okokból titkosított szerződések alapján - különböző számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtott, elsősorban a Nemzeti Közlekedési Hatóság, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) számára.
Autós eredetvizsgálat (képünk illusztráció)
A lap szerint a cég szoros nemzetbiztonsági kapcsolatokkal rendelkezett (erről itt olvashat), a legutóbbi, a KEK KH-val az eredetvizsgálati szoftverfrissítésről szóló, 2009-ben kötött közel ötmilliárdos szerződés projektvezetője pedig Pintér Sándor belügyminiszter lánya volt. Pintér Hajnalkát ugyanakkor sem gyanúsítottként, sem tanúként nem hallgatták ki az Eclipse-üggyel kapcsolatban. Az Eclipse Zrt. Pintér Sándor cégének, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. irodaházában is bérelt irodahelyiségeket, a vámosok korábban itt is házkutatást tartottak.
Hétmilliós Mercedes?
Az Eclipse Zrt. neve egy másik büntetőeljárásban is felmerült. A Figyelő tavaly azt írta, hogy a birtokába kerültek olyan dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy Eiselt György, az eredetvizsgálathoz használt rendszer üzemeltetéséért felelős NKH főigazgatója egy olyan, német rendszámú, több mint hétmillió forintot érő Mercedesszel járt, amit az NKH egyik beszállítója, az Eclipse bérelt neki (az ügyről részleteket itt olvashat).
Az [origo] akkor megkereste az NKH-t, amely a Mercedesre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy Eiselt Györgynek a hatóság 2008 januárjában egy Skoda Octavia típusú szolgálati személygépkocsit biztosított. "Azt, hogy esetlegesen milyen más gépjármű van a magántulajdonában vagy magánhasználatában, a hatóságnak mint munkáltatónak nincs lehetősége vizsgálni" - írta akkor az NKH kommunikációs főosztálya.
Az Eclipse Zrt. jogi képviselője pedig azt közölte, hogy az Eclipse nyilvántartásai között nem található olyan, a cég által aláírt dokumentum, amely "bármilyen általa bérelt személygépkocsi használatát Eiselt György részére átengedte volna".
Rendőrből helyettes államtitkár
A Belügyminisztérium meggyanúsított szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárával Pintér Sándor korábban is együtt dolgozott. A régebben rendőrként, majd a rendőrség belső elhárításaként működő Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (RVSZSZ) vezető helyetteseként is dolgozó Eiselt György 2000 és 2002 között informatikai és távközlési helyettes államtitkár volt a Pintér által vezetett Belügyminisztériumban.
Az MTI híradatbankja szerint olyan ügyekkel foglalkozott, mint például a választások technikai levezénylése, a házi őrizetben lévő gyanúsítottak ellenőrzésére szolgáló lábbilincsek beszerzése, illetve különböző okmánycserék lebonyolításának megszervezése.
Eiselt a 2002-es kormányváltás után a magánszférában dolgozott, majd 2007-ben a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál a virtuális személyazonosító bevezetésének előkészítéséért felelt. 2007 végén lett a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalánál elnöki tanácsadó, majd programiroda-vezető volt, 2009-ben pedig stratégiai és módszertani főigazgató lett, és innen ment ismét a Belügyminisztériumba.
Az NKH-s vezetők állítólag nem tudták
Az NKH már idézett középvezetője azt mondta az [origo]-nak, hogy az NKH akkori vezetéséből tudomása szerint mindenkit kihallgatott az ügyészség Eiselt ügyével kapcsolatban, "többeket többször beidéztek". Szerinte "ha igaznak bizonyul az egykori főigazgatóval szembeni gyanú, ha valóban lefizette az Eclipse egy kocsival, meg ki tudja, mivel, akkor valószínűleg nem az NKH-s vezetők tudtával nyomta az Eclipse-et, vagy csak egy-két ember tudott az összefonódásról".
Horváth Zsolt Csaba, aki akkor volt az NKH elnöke, amikor Eiselt főigazgatóként dolgozott, azt mondta az [origo]-nak, hogy "semmilyen formában nem kívánja kommentálni az ügyet". | Titkos állami megbízásokon kaszáló cég tűnt fel a gyanúsított helyettes államtitkár mögött | Milliárdos állami megbízásokat nyert el titokban az elmúlt években az a cég, amelynek az ügyészség szerint köze van Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának vesztegetés miatti meggyanúsításához. Az Eclipse Zrt. számos megbízását korábban nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva titkosították, pedig a cég nem rejtőzött a nyilvánosság elől: vezetői luxus sportkocsik egész sorát gyűjtötték össze, a cég egyik legnagyobb állami megbízásánál pedig felbukkan Pintér Sándor lánya is. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/07/eiselt-gyorgyot-nkhs-foigazgatokent-vesztegettek-meg-az-ugyeszseg-szerint | 2011-07-13 17:02:00 | true | null | null | Origo |
Szerdára idézte be a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szabó Gábornét, azt a csengeri asszonyt, aki állítólag mesés örökséget vár Svájcból, és akinek Kósa Lajos jelenlegi tárca nélküli miniszter ígért segítséget ennek megszerzésében és befektetésében. Helmeczy László, az asszony ügyvédje a Magyar Nemzetnek nem tudta pontosan megmondani, milyen ügyben nyomoz az NNI (ahová áttették az eljárást), hiszen ügyfelét még nem gyanúsították meg semmivel, csak feltételezi, hogy csalás lehet a gyanú az egyébként már január óta folyó eljárásban.
Hiába kézbesítették azonban rendőrök a csengeri családi házhoz az idézést múlt hét végén, Szabóné nem lesz jelen a szerdai kihallgatáson, mivel jelenleg is Svájcban tartózkodik – Helmeczy szerint részben gyógykezelés, részben ügyintézés miatt. Az asszony a Független Hírügynökségnek adott interjúban jelenleg is határozottan állítja, hogy Kósa állításával szemben nem szélhámos, mert létezik az 1300 milliárdos örökség, és Svájcban hozzá is fog jutni az ezt bizonyító iratok másolatához, sőt, még több pénzhez is, mint amennyiről eddig szó volt.
Helmeczy hisz az ügyfelének, ezért is indítványozta, hogy az eljárásban hallgassák ki tanúként Kósát, és ha szükséges, szembesítsék az ügyfelével. Kósa szerepéről egyébként Szabó Gáborné a FüHü-nek azt mondta: 2012 óta ismeri a korábbi debreceni polgármestert, akivel 2017 novemberében beszélt utoljára telefonon, korábban pedig Svájcban is voltak együtt. Helmeczy erről a Magyar Nemzetnek azt mondta: tudomása szerint bankbiztonsági okokból léteznek olyan felvételek külföldön, amelyeken Kósa beszél, és amelyek bizonyíthatják, hogy a miniszter hazudozik.
Szabóné az interjúban arról is beszélt, hogy Kósa folyamatosan azt mondta neki: veszélyben lesz az ő és gyermekei élete is, ha Magyarországon megtudják, mekkora összeggel rendelkezik. „Ha ezt valakivel tudatjuk, onnan kezdve a gyermekeimet is elrabolhatják” – hangzott állítólag a polgármester fenyegetésnek is beillő figyelmeztetése. A volt polgármester ugyanakkor felajánlotta, mindenben segít, hogy a család biztonságban legyen.
Emiatt gondolta úgy Szabó Gáborné, hogy ezt valamilyen formában viszonozni kell, és ezért ajándékozott – vagyis ígért – két és fél millió eurót (nagyjából 800 millió forintot) előbb Kósa feleségének, majd édesanyjának. „Nem kérte, csak elfogadta” – mondta az asszony arra a kérdésre, hogy Kósa elvárta-e az ajándékot. Helmeczy ezzel kapcsolatban a Btk.-t idézte a Magyar Nemzetnek, miszerint az is elköveti a befolyással üzérkedés bűntettét, aki „a jogtalan előny ígéretét” elfogadja.
Az ügyvéd szerint nagyon valószínű, hogy Svájcban per indul Kósa és Orendi Mihály, a Debreceni Sportcentrum korábbi vezetője, a Kósa által vezetett Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség igazgatója ellen, hiszen bizalmas információkat adtak ki egy kényes üzleti ügyről. Szabó Gáborné a FüHünek egyenesen azt mondta: közelebbről meg nem nevezett személyek 4 millió svájci frankot követelnek majd Kósától és Orenditől, akik korábban titoktartási nyilatkozatot írtak alá, de azt megszegték.
Szabó Gáborné ma már senkinek nem adna a pénzből, sőt, pár család és Csenger városának támogatásán kívül már semmit nem akar belőle Magyarországra hozni. „Sok embernek szerettem volna segíteni, de most már erről letettem. Azt az 50-60 millió eurót azoknak az embereknek juttatom, akik ebből talpra tudnak állni” – mondta a csengeri asszony, aki a férje halálát is ennek az ügynek tudja be. Most azt reméli, a vagyona segíti majd abban, hogy ne is kelljen visszatérnie Magyarországra. | Banki felvételek bizonyíthatják, hogy Kósa Lajos is járt Svájcban | A csengeri örökösnő ügyvédje lapunknak azt mondta, tudomása szerint lesz bizonyíték Kósa Lajos hazugságai ellen. Eközben az asszony Svájcból üzent. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2018/03/banki-felvetelek-bizonyithatjak-hogy-kosa-lajos-is-jart-svajcban | 2018-03-28 16:21:43 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A katonai bíróság Moszkvában letartóztatta az orosz gárda logisztikai főnökének helyettesét, Mirza Mirzaev vezérőrnagyot - jelentette a TASS hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva.
A RIA Novosztyi tudomása szerint
Mirzaev ellen vesztegetés miatt indítottak büntetőeljárást. A vezérőrnagy a katonai bíróság döntése alapján 2025. január 2-ig marad előzetes letartóztatásban.
Bár ügyvédje kérte a házi őrizetbe helyezését, a bíróság ezt nem hagyta jóvá, tekintettel arra, hogy a bűncselekményt különleges katonai művelet során követték el.
A Mash úgy tudja, hogy
az 52 éves Mirzaev 140 millió rubelt követelt egy előregyártott épületmodulokat szállító vállalkozástól. Arra az esetre, ha nem kap pénzt, a 480 millió rubel értékű szerződés felbontásával fenyegetőzött.
A szállító cég a csatorna szerint közvetítőn keresztül utalta át a pénzt a tábornoknak, akit ezután tartóztattak le, helyettesével együtt.
A Mash információit egyelőre nem erősítették meg hivatalosan. | Letartóztatták az orosz gárda generálisát, százmilliós vesztegetés állhat a háttérben | Úgy tűnik, az orosz hadsereg legfelsőbb szintjeit sem kerüli el a korrupció. Ezúttal egy tábornokot vettek őrizetbe vesztegetés gyanújával. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/orosz-garda-vezerornagy-letartoztatas-vesztegetes.798960.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Menczer Tamás arra reagált, hogy Magyar Péter azzal kritizálta: titokban járja az országot. Magyar azt hangoztatta, hogy a Tisza Párt nem úgy tart országjárást, mint az "állampárt", a Fidesz, amely "nem mondja meg előre, hogy hova megy, sőt titkolja, és bemennek ilyen zárt helyekre, legyen az templom vagy valami Fidesz-iroda és oda meghívják a környék 30 fidelitasos vagy éppen idősebb aktivistáját".
"Láthattunk ilyet Menczer Tamásnál, soha nem jelzik előre, hogy hol vannak ezek a rendezvények, vagy ha igen, akkor előre kell regisztrálni" - mondta a Tisza Párt elnöke.
Igazad van, Peti, csak halkan mondom, hogy senki meg ne hallja. Igazad van, félek. Félek a sajtótól, attól nagyon félek, és még jobban félek tőled. Ezért most nagy félelmemben elárulom, hogy holnap, szerdán, Békéscsabán leszek. Hat órakor, de már fél órával korábban. Szabadság út 1-3. Várlak szeretettel, Peti! Ott találkozunk, beszéljünk!
- reagált a kommunikációs igazgató , aki végezetül egy jó tanáccsal is ellátta Magyar Pétert.
Még egy tanács, ne te vezess, reszkető kézzel veszélyes. Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy, csak a nőkkel vagy bátor, a férfiaktól félsz. | Menczer Tamás helyretette Magyar Pétert | A kormánypártok kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás alaposan helyretette az őt és a Fideszt hamisan vádoló Magyar Pétert. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-orszagjaras | null | true | null | null | HEOL |
A USA Today tudomása szerint az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Hivatalának, a szintén vizsgálódó FBI-nak az ügynökei meghallgatták Tom Godfreyt, Salt Lake City városának egyik elöljáróját. Ő 1995-ben részt vett a budapesti NOB-kongresszuson, ahol a utah-i főváros megkapta a 2002-es téli ötkarikás játékok rendezési jogát. Pénzügyi szakértők az esettel kapcsolatosan elmondták: ha bebizonyosodik, hogy az amerikai város pályázati bizottsága kivitt az országból 50 ezer dollárt, akkor az is világossá válik: ezzel megszegte a bankjegyek külföldre való kivitelének szabályait is.
Az ügyben megszólaló ügyészek azt vizsgálják, hogy ilyen esetben országos vagy állami szinten kell-e eljárást indítani. | Budapesti szál a korrupciós ügyben | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/1999/01/19990128budapesti | 1999-01-28 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Lapunk a múlt héten számolt be róla, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója – aki sokmilliárdos magánvagyonnal rendelkezik – tavasszal céget alapított Médiaháló Kft. néven, és érdeklődik a Magyar Telekom tulajdonában lévő Origo hírportál iránt. Schmidt Máriával beszélt munkatársunk, de ő elzárkózott mindenfajta nyilatkozattól. Más, kormányközeli források viszont megerősítették lapunknak az „Origo-szálat”.
És azt is, hogy Orbán Viktor az őszi Fidesz-kongresszusra „teljes harckészültséget” szeretne,
már ami az új, immár Simicskával szembeni jobboldali médiabirodalmat illeti, de a kormányfő a médiapiacon is a diverzifikált (rész)tulajdonlást látja célszerűnek Habony Árpád, Liszkay Gábor, Sánta János (a hódmezővásárhelyi székhelyű Continental dohányipari csoport elnöke), Andy Vajna, illetve egyre inkább úgy tűnik, hogy Schmidt Mária részvételével. | Orbán most már nagyon le akarja játszani Simicskával | Simicska Lajos semmilyen gesztust nem kíván tenni Orbán Viktornak, nem adja fel médiapiaci portfóliójának egyik orgánumát sem – tájékoztatták a Népszabadságot a miniszterelnöki alternatív médiabirodalom-építés folyamatát ismerő források. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/simicska-nem-enged-1555179 | 2015-08-03 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"Papi pedofília kérdése jön" - kezdte kérdését csütörtökön az Igazságügyi Bizottság ülésén, Semjén Zsolt meghallgatásán Sebián-Petrovszki László DK-s alelnök a parlamentben. Mire a bizottságban ülő fideszes tagok közül valaki felsóhajtva annyit tett hozzá: "Jaj, istenem."
"Botrányos, tűrhetetlen, elfogadhatatlan mindenfajta pedofília" - fogalmazott válaszában Semjén Zsolt, aki szerint a magyar kormány Európa legszigorúbb pedofiltörvényét hozta létre. Semjén hozzátette, ő hét pedofilesetről tud mindössze az egyházon belülről, miközben 700-an ülnek pedofília miatt börtönben:
"Miért nem a 693 ügyével foglalkozunk? Az egyházi ügyek száma százada a világinak, nincs ok arra, hogy kihegyezve az egyházi világ állíttasson pellengérre"
- fogalmazott Semjén. A miniszter visszatérően állította, hogy egyházon belül összesen hét darab pedofil eset van: ez azonban kicsit sarkított. Egyrészt a hét ügy mindössze az elmúlt hetekben kiderült esetek száma, jellemzően a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegyében. Másrészt a Katolikus Egyház papjainál sokkal több, mint százszor annyi világi polgár él az országban.
A Bese atya körüli botrány utántöbb pedofilügy is előkerültaz egyházmegyén belül. Ebből háromnál felmerült az MKPK akkori titkárának,Tóth Tamásnak a neve. Ő volt az, aki úgy adott ki közleményt a kalocsai érsek, Bábel Balázs nevében az ügyekre reagálva, hogy Bábel nem is tudott róla. Tóth az egymás után kiderülő ügyek után lemondott pozíciójáról, ezt követően pedig újabb pedofilügyek ellen indított eljárást az egyházmegye.
Semjén erre egyrészt azt mondta, hogy semmilyen eltussolásról nem tud Tóth Tamás ügyében, de mivel az ügyészség ezt ki fogja vizsgálni, a miniszter szerint majd kiderül. Semjén többször elismételte, hogy nem tud "semmiféle pedofilügy eltusolásáról Tóth Tamás ügyében". A miniszter a KDNP kérdésére hozzátette, igaz, hogy ő kétszer is kitüntette a titkárt, de "akkor jó munkát is végzett." Semjén szerint az viszont nem oké, ha valakit "megvádolnak, sejtetnek, morálisan tönkretesznek", szerinte Tóth Tamást is megilleti az ártatlanság vélelme.
Semjén azt is kifejtette, nem érti, hogy az ellenzék miért foglalkozik most ennyire az egyházzal, amikor őket "nem is érdekli a kánonjog". Szerinte például "Bese Gergely botrányos ügye államilag semmilyen törvénybe nem ütközik", csak kánonjogiba:
"Nekem lehet vele problémám, mert egy szemforgató gazember. De világi szempontból Önnek mi a problémája vele?"
- mondta a DK-s képviselőnek Semjén Bese ügyéről.
A papi pedofília kérdése mellett a miniszter beszélt arról is, hogy szerinte az állam és az egyház viszonyában "nem fogadható el semmilyen alá-fölérendeltség", és úgy látja, ez jól is működik itthon. A KDNP-s politikus és az ellenzéki képviselők ezután egy sort vitáztak arról, hogy miből mennyi pénz megy az egyházi iskoláknak, a DK szerint az oktatás esetében például "nem függetlenség, hogy az állam rárakja a feladatait az egyházra".
Semjén erre kifejtette, hogy "az állam és az egyház el van választva, de a cél nem az egymástól való szeparáció, hanem az állam és az egyház együttműködése". Semjén beszélt arról is, hogy az egyházi iskolákban többszörös túljelentkezés van, mire a DK jelezte: szerintük nem helyes, hogy ez azért, mert oda több pénz jut, így a színvonal is magasabb tud lenni.
A meghallgatás végén mi is megpróbáltunk kérdéseket feltenni Semjén Zsoltnak, többek között arra vonatkozóan, hogy mennyire tartja az állam és az egyház szétválasztásának, ha például a római katolikus plébániántart kampánybeszédetDeutsch Tamás, vagy hogy ő maga mit vár el most az egyháztól a pedofilügyek rendezése érdekében. "Nem" - válaszolta kérdésünkre, hogy válaszol-e lapunknak. | Semjén: Az egyházban századannyi a pedofil, mint a világiak között, akkor miért a papokkal foglalkozunk? | Bese atya egy gazember, az állam és az egyház pedig szétválasztva működik Magyarországon – aktuális egyházi témákra válaszolt éves meghallgatásán Semjén Zsolt. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/14/semjen-zsolt-bizottsag-meghallgatas | null | true | null | null | Telex |
Nem csak a szavak szintjén támogatja egymást Orbán Viktor és Donald Trump, hanem politikai és kormányzási tanácsokat is kap a magyar féltől az exelnök - írja a CBS News, amelynek cikke emlékeztet rá, hogy a "szélsőjobboldali" miniszterelnök mindent egy lapra tett fel az amerikai elnökválasztást illetően.
A lap felidézi, hogy tusványosi beszédében Orbán beismerte, hogy "komolyan részt vesznek" a Trump-adminisztráció munkájában. A tévévitában pedig Trump emlegette Orbánt, és "nagyrabecsült" erős embernek nevezte.
Orbánék és Trump-kampánycsapata között rendszeres egyeztetés zajlik, ami politikai és kormányzási stratégiaalkotásról szól. Ha Trump győz jövő héten, komoly hatása lehet az Orbán-kapcsolatnak a külpolitikára - állítják források.
Az amerikai lapnak Orbán és Trump csapata részéről sem részletezték az együttműködés természetét, de egy, az Orbán-kormányhoz kötődő forrás arról beszélt, hogy
a Fidesz-közeli think tankek információval látják el az amerikai felet Ukrajnával és családpolitikával kapcsolatban, és kiemelten foglalkoznak azzal is, "hogyan kell választást nyerni".
Az egyik ilyen think tank, a Danube Istitute részéről Kiss István azt mondta: "Ahogy a baloldali pártok segítették egymást az elmúlt száz évben, intézkedésekkel és kampánystratégiával, lehetséges, hogy a konzervatívok a világ minden tájáról Indiától Európán át Amerikáig segítsék egymást a legjobb praktikákkal."
A CBS felidézi, hogy Orbán tizennégy év alatt migránsok, civil szervezetek, LMBTQ-emberek és a független sajtó ellen hozott törvényeket, hogy bebiztosítsa hatalmát. Orbánék azt tanácsolták Trumpéknak, hogy Ukrajnával kapcsolatban "izolacionista" álláspontot képviseljenek. Ezek a sugalmazások a magyar és az amerikai think tankokon keresztül jutnak el Trump kampánycsapatáig.
Az egyik ilyen a Századvéghez kötődő KÓD Piackutató Intézet, amely arra fókuszál, hogy "hogyan kell választást nyerni".
A lap megjegyzi, hogy a Századvég korábban a néha Arthur J. Finkelsteinnel dolgozott együtt, akinek a receptje az "ellenségteremtésről" szólt.
A jogállam leépítését célzó Project 2025 mögött álló Heritage Foundation elnöke, Kevin Roberts korábban elismerősen beszélt Orbánról, aki "modellt ad a konzervatív kormányzáshoz".
A trumpista szervezet kapcsolatban áll a Danube Institute-tal, amely több mint 1,64 millió dollárt fizetett külföldi partnereknek közpénzből az elmúlt három évben.
Ennek a pénznek a jó része külföldi tudósokhoz, politológusokhoz, véleményformálókhoz került. "Az Orbán-kormány többféle módon törekszik rá, hogy befolyásolja az amerikai közvéleményt" - fogalmazott egy amerikai hivatalnok. Ugyanakkor a kormány nem fizet lobbistákat Washingtonban, akik a demokrata kormányzatnál emelnének szót a magyar érdekekért.
Egy, a washigtoni magyar nagykövetségnél dolgozó forrás azt állítja, Orbán és körei rendszeresen SMS-eznek magas rangú republikánusokkal, ami nemzetbiztonsági aggályokat is felvet. | CBS: Orbán-közeli agytrösztök segítik a Trump-kampányt | Sok információ és még több közpénz áramlik a republikánus jelölt kampánycsapatához a szuverenista magyar kormánytól. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/kulpol/cbs-orban-kozeli-agytrosztok-segitik-a-trump-kampanyt-272190 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Menczer Tamás legújabb Facebook-videójában ismét hozott egy humoros anekdotát az őszinteség élharcosáról, Magyar Péterről, akinek politikai ambíciói valahogy mindig viccbe fulladnak.
- Például amikor Gulyás Márton megkérdezte tőle, hogy tervez-e politikai pályára lépni, Magyar Péter szinte sírva nevetett: "Ez szerintem még viccnek is rossz."
- Hát, egyem a szívét, ki gondolta volna, hogy pár nap múlva már politikai porondon találja magát, egy pártot vezetve, amiről természetesen szó sem volt. De hát, ahogy mondani szokták: vicc, ami igazán komolyra fordul - kezdte egy erős példával az új videóját.
- Persze nem csak a pártvezetés volt szerény jövőképeinek része, hanem az is, hogy az Európai Parlamentbe biztosan nem fog beülni. Hiszen minek neki az a "kamuállás" az elhanyagolható kis fizetéssel és a mentelmi joggal? Nos, mint kiderült, mégiscsak kellett az a pozíció. Az az áldott mentelmi jog is, amiről olyan vehemensen nyilatkozta korábban, hogy "marhaság", csak a "fideszesek mentsvára".
De persze most, hogy saját bőréről van szó, két kézzel kapaszkodik bele
- fogalmazott Menczer.
Emlékeztetett: Magyar Péter maga azzal számol, hogy akár húsz hónapig is elhúzódhat amíg az EP-ben döntenek a mentelmi jogáról.
Borítókép: Menczer Tamás( | Menczer Tamás: Magyar Péter keményen kapaszkodik mentelmi jogába | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/menczer-tamas-magyar-peter-kemenyen-kapaszkodik-mentelmi-jogaba | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2004.10.18. 20:05
Tízmilliókat költ Juhász Ferenc honvédelmi miniszter önmaga reklámozására, miközben a honvédség tízmilliárdokat veszít – közölte Répássy Róbert (Fidesz) a honvédelmi tárca toborzófesztiváljaival kapcsolatban. A szaktárca állítja: csak keretösszeget határoztak meg a rendezvények költségeiről, amelyek a katonaság iránti „érdeklődés fenntartását szolgálják”.
Jó lenne, ha valaki végre azt mondaná Juhász Ferencnek: Vigyázz! Pihenj! – közölte lapunkkal Répássy Róbert (Fidesz) azzal kapcsolatban, hogy információink szerint a Honvédelmi Minisztérium (HM) több tíz milliós fesztiválokat szervez toborzás címén Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Iváncsik Imre politikai államtitkár választási körzeteiben. Mint megírtuk, az úgynevezett toborzófesztiválokon Szolnokon hárommillió, Rakamazon 700 ezer forintot irányoztak elő a közreműködők és a szaktárca VIP-vendégeinek étkeztetésére.
Répássy szerint a rendezvények beleilleszthetők abba a reklámsorozatba, ahol Juhász Ferenc „ízléstelen módon több millió forint közpénzt használ fel saját maga népszerűsítésére”. – Miközben a Magyar Honvédség milliárdokat veszít el, és az alapvető NATO-felajánlásainkat sem teljesíthetjük a költségvetési megszorítások miatt, a sorkatonaság megszüntetéséről szóló műsoranyagokkal a miniszter önreklámozást folytat a szaktárca forrásaiból a médiában – jelentette ki.
Az elszámolásnál derül ki, hogy valójában mennyibe kerültek a fesztiválok a HM-nek, az előzetes elgondolásban csak keretösszegek szerepelnek – mondta Bocskai István, a HM szóvivőhelyettese. Állította: a szaktárca VIP-vendégeire csak a törvényesen meghatározott összeget költhették el, amely személyenként legfeljebb 4-5000 forint lehet. A fesztiválok költsége azonban függ a közreműködők számától és egyéb körülményektől is – tudatta a szóvivő-helyettes. Bocskai kiemelte: azért választották ki a két helyszínt, mert ezek a megyék adják a legtöbb szerződéses katonát a honvédségnek, és Szolnokon, illetve Rakamazon olyan hagyományos rendezvényekhez lehetett csatlakozni a toborzóprogrammal, ahol nagy létszámban megjelennek a helybeliek. Arra a felvetésünkre, hogy a szerződésesek felvételét jelenleg korlátozzák a hadseregnél, Bocskai megjegyezte: az érdeklődést fenn kell tartani a fiatalság körében, hiszen erre alapozhatnak majd, ha újra felvehetnek katonákat a hadseregbe. | Dőzsöltek-e közpénzből Juhászék? | Tízmilliókat költ Juhász Ferenc honvédelmi miniszter önmaga reklámozására, miközben a honvédség tízmilliárdokat veszít – közölte Répássy Róbert (Fidesz) a honvédelmi tárca toborzófesztiváljaival kapcsolatban. A szaktárca állítja: csak keretösszeget határoztak meg a rendezvények költségeiről, amelyek a katonaság iránti „érdeklődés fenntartását szolgálják”. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2004/10/dozsoltek-e-kozpenzbol-juhaszek | 2004-10-18 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2010.11.12. 23:00
Nem erősítette meg, de nem is cáfolta az Országgyűlésben a legfőbb ügyész helyettese, hogy Gyurcsány Ferenc is gyanúsított lehet a sukorói telekcsereügyben.
Belovics Ervint az állami tulajdonú földterületek értékesítésének kivizsgálásával megbízott Budai Gyula kérdezte. A Hír TV beszámolója szerint a helyettes ügyész kifejtette: a vádhatóság vizsgálja egy mentelmi joggal rendelkező személy büntetőjogi felelősségét is, nevét azonban nem árulhatta el. A hivatalnak először az Országgyűlés szakbizottságát kell tájékoztatnia az ügyben.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen a Lehet Más a Politika frakcióvezetője tett feljelentést. Lapunk múlt hét csütörtökön közölte, hogy a sukoróiként elhíresült ingatlanpanama ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szocialista politikusok mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta a Legfőbb Ügyészségnél (LÜ).
Noha az indítvány már hetek óta az LÜ asztalán lehet, eddig – úgy tudjuk – nem hoztak döntést.
Kovács Tamás legfőbb ügyész Budai Gyula korábbi, írásban feltett kérdésére is kitérő választ adott. Bár a fideszes képviselő az iránt érdeklődött, hogy várhatók-e további gyanúsítotti meghallgatások, Kovács Tamás azt nem említette válaszlevelében, hogy Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésére tett volna javaslatot a nyomozó hatóság. Írásbeli válaszában Kovács Tamás a vizsgálat csak azon, már nyilvánosságra került mozzanatairól számolt be, miszerint az ügyben eddig különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt két személyt, míg kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt egy személy gyanúsítotti kihallgatása esedékes.
A hűtlen kezelés gyanúja miatt, a két érintett személyt Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, a szervezet volt értékesítési és jogi igazgatóját nemcsak kihallgatták, hanem előzetes letartóztatásba helyezték. Úgy tudjuk, Budai épp az általa elégtelennek tartott írásbeli válasz miatt interpellálta tegnap a parlamentben a legfőbb ügyészt. Meglepő, hogy ilyen formában jutott csak ahhoz az információhoz, miszerint az ügyben egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérték.
Emlékezetes, az LMP tavaly októberben, a sukorói King’s City névre keresztelt kaszinóberuházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítésében való részvétele miatt hivatali visszaélés bűntettének gyanújával jelentette fel Gyurcsányt. A helyszínnek kiszemelt mintegy 70 hektáros, állami tulajdonú velencei-tó-parti területet a befektetők földcserével kombinált adásvétellel szerezték meg, kormánytámogatással. Az ügyet lapunk 2008 novemberében tárta a nyilvánosság elé. A KNYF hivatalból indított eljárásában kiderítette: a tóparti állami terület és a befektető által felajánlott ingatlanok cseréjével az államnak több mint 1,3 milliárdos kárt okoztak. | Gyurcsány vádlott lehet | Nem erősítette meg, de nem is cáfolta az Országgyűlésben a legfőbb ügyész helyettese, hogy Gyurcsány Ferenc is gyanúsított lehet a sukorói telekcsereügyben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/11/gyurcsany-vadlott-lehet | 2010-11-03 10:22:41 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a végrehajtási szabályok módosításának célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát, így biztosítva a megélhetéshez szükséges anyagi forrásokat az alacsonyabb jövedelműek számára.
A jelenlegi szabályozás szerint a végrehajtás alól mentesített összeg 60 ezer forint, ami nem nyújt megfelelő fedezetet az érintett adósok megélhetési költségeire, ezért a kormány ezt az összeget a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, ami jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent.
A közlemény szerint a kormány arra való tekintettel is kezdeményezi a törvény módosítását, hogy a minimálbér az elmúlt években folyamatosan emelkedett, ezáltal esedékessé vált a végrehajtás alól mentesített jövedelemrész ehhez igazodó megállapítása.
Emlékeztettek arra, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően 2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek Magyarországon, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelmei az átlagnál gyorsabb ütemben emelkedtek, így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete.
Ennek eredményeként több mint egymillió fővel csökkent azok száma, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának vannak kitéve.
A közlemény megerősítette: az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok még hatékonyabb védelme érdekében a kormány kezdeményezi a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását. A kezdeményezés értelmében a jelenlegi, 60 ezer forintos mentesített összeghatárt a kormány a mindenkori nettó minimálbér 60 százalékára emelné, amely jelenleg 106 ezer 450 forintot jelent. A változtatást nemcsak a munkabérből, hanem a nyugdíjakból és más járandóságokból történő letiltások esetében is alkalmazni kívánja a kormány, valamint abban az esetben is, ha a végrehajtás pénzintézet által kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegre irányul, ezzel átfogóbb védelmet nyújtva az érintett adósok számára.
Hangsúlyozták:
az új szabályozás egyik jelentős előnye, hogy a minimálbér jövőbeli emelkedése automatikusan magával vonja majd a mentesített jövedelemrész növekedését, ezáltal hosszabb távon is arányosan biztosítva a megélhetéshez szükséges fedezetet az érintettek számára.
Az NGM kitért arra is, hogy a kormányzat 2010 óta az öregségi nyugdíjak összegét közel 2,5-szeresére növelte, ezáltal megőrizte a nyugdíjak reálértékét, ráadásul visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat is. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány számos eszközzel támogatja a nyugdíjasok pénzügyi biztonságát, melyhez a jelenlegi törvényjavaslat is érdemben hozzájárul.
A kormány továbbá javasolja a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség támogatása érdekében, hogy a családi adókedvezmény teljes összege mentesüljön a végrehajtás alól, ami további segítséget jelenthet a gyermeket nevelő családok számára.
A kormány 2010-hez képest több, mint három és félszer többet fordít a magyar családok támogatására, amely számos intézkedésben tükröződik, többek között a gyermekek után járó adókedvezmény, a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint a babaváró hitel formájában - ismertette az NGM. | Újabb intézkedések védhetik az alacsony jövedelműeket | A végrehajtási szabályok módosításának célja, hogy növelje a munkabérből vagy nyugdíjból történő letiltások esetén mentesített jövedelem összeghatárát. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/vegrehajtasi-szabalyok-alacsony-jovedelmuek-vedelem | null | true | null | null | BEOL |
A Blikk is megírta, hogy a péntek reggelre leesett hó hatalmas káoszt okozott a közlekedésben. A MÁV már hajnalban késések és meghibásodások tömkelegét jelentette be. Ráadásul az ELVIRA felületein és a mobilalkalmazásban sem lehetett jegyet vásárolniuk az utasoknak. A délutáni órákban pedig egy felsővezeték-szakadás miatt lehetett jelentős késésekre számítani.
Utóbbi hiba következtében a Kelenföldi pályaudvaron rekedt Hadházy Ákos is, aki egy ott készített videóban üzent Lázár Jánosnak nem épp visszafogott módon, de annál rövidebben. A minisztertől erre a videóra szombaton érkezett meg a válasz egy Facebook-posztban.
"Lehet k. anyázni. Lehet látványterveket gyártani. Lehet zsűrizni. Meg neki lehet állni a sz@rbol várat építeni: új, olcsóbb tarifarendszert bevezetni, járművet felújítani, pályát rendbe tenni, az utastámogatást átszervezni, ahogy mi álltunk neki az 5 pontos közlekedési akciótervvel" - írta.
Vitézy Dávid is beszólt Lázárnak
Lázár János bejegyzése alá Vitézy Dávid is kommentelt, reagálva a miniszter mondandójára.
"Miniszter úr, tegnap teljes csődöt mondott a vasúti közlekedés, emberek ezrei maradtak a nyílt pályákon, fűtés nélküli vonatokon és peronokon, a legalapvetőbb utastájékoztatási és forgalomirányítási lépések sem történtek meg. Inkább bocsánatot kellene kérned, nem önérzetes posztokat írni és megsértődni az utasokra, akik ilyenkor mi mást tudnak tenni, mint megkérdezik: hol van a felelős?" - írta. | Lázár János megszólalt a MÁV pénteki krízishelyzetéről | Pénteken hatalmas káosz alakult ki Kelenföldön, miután az egyik vasúti felsővezeték leszakadt. A hiba miatt a pályaudvaron ragadt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is, aki a közösségi médiában üzent Lázár Jánosnak egy ingerült videóban még aznap. Nem kellett sokat várni az építési és közlekedési miniszter válaszára. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/lazar-janos-mav-vasut-beszolas-hadhazy-akos/ftzsjww | null | true | null | null | Blikk |
Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cégét, a Civil Biztonság Szolgálat (CBSZ) Zrt.-t bízta meg a Szerencsejáték Zrt. a személy-és vagyonőri tevékenység ellátásával, valamint a biztonsági takarítás elvégzésével, derül ki a Szerencsejáték Zrt. honlapján csütörtökön frissített szerződéslistából.
Az állami tulajdonú társaság honlapján közzétett adatok szerint a vállalkozási szerződést augusztus 31-én kötötték meg, és feltehetően határozatlan időre, mert a táblázatban nem töltötték ki a szerződés időtartamának kezdete és vége rubrikát. A szerződés 24,368 millió forintról szól.
A CBSZ a nyáron több állami tulajdonú cégtől nyert el megbízást, melyekről a hvg.hu számolt be elsőként. Először a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kötött szerződést a céggel, majd a Magyar Villamos Művek Zrt. őrzés-védelmét is a CBSZ vette át. A hvg.hu augusztus 6-i cikkében jelezte, hogy információik szerint várhatóan szeptembertől a Szerencsejáték Zrt-t is a CBSZ őrzi majd. | Pintér excége őrizheti a Szerencsejáték Zrt-t | Pintér excége őrizheti a Szerencsejáték Zrt-t - Újabb állami tulajdonú cég, a Szerencsejáték Zrt. kötött szerződést a belügyminiszter korábbi biztonsági cégével. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/10/21/pinter_excege_kapta_meg_a_szerencsjatek_zrt._orzeset_is/ | 2010-10-21 19:49:00 | true | null | null | Index |
Balsai István sajtóhírekre hivatkozva felidézte, hogy a Köztársaság tér 27. szám alatti, az MSZP székházával műszakilag egybefüggő épület a rendszerváltáskor állami tulajdonban maradt, 2003-tól pedig az a Horizont Rt. vette bérbe, amelynek 30 százalékos tulajdonosa a szocialisták székházát üzemeltető cég ügyvezető igazgatója, Szenetes Pálné volt.
Mint mondta, 2006-ban, amikor az MSZP kiköltözött a székházból, a Magyar Államkincstár ahelyett, hogy bevárta volna a két ingatlan közös értékesítését, eladta a bérlő Horizont Rt.-nek a Köztársaság tér 27. szám alatti épületet 370 millióért úgy, hogy az eredeti árat értéknövelő beruházásokra hivatkozva 200 millióval csökkentette. Veres Jánosnak pénzügyminiszterként minden 250 millió forint feletti értékesítést, így ezt is engedélyeznie kellett – tette hozzá Balsai István.
A fideszes politikus a Népszabadságban megjelent információkra hivatkozva azt mondta: néhány hónappal később, 2007 júniusában a két ingatlant együtt vette meg egy írországi cég 1,6 milliárd forintért, ebből a Köztársaság tér 27.-ért 700 millió forintot fizetett. Balsai István szerint ezek után felvetődik a kérdés, hogy Veres János valóban alkalmas-e szakmailag pénzügyminiszternek, ha 370 millió forintért adott el valamit, ami néhány hónappal később 700 millióért cserélt gazdát.
Veres János indokoltan adta-e el a kincstári vagyont, amikor tudta, hogy a két ingatlan közös értékesítésre kerül, és gondosan bánik-e a közvagyonnal, ha majdnem 50 százalékkal kevesebbért adja el, mint amennyiért később értékesítik, vajon hány ilyen tranzakció történhet még nap mint nap, és meddig kell ezt tűrnünk? – tette fel kérdéseit az ellenzéki képviselő. Hangsúlyozta: választ várnak a pénzügyminisztertől és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől is, hogy hogyan fordulhatott ez elő.
Balsai István kérdésre válaszolva azt mondta: amennyiben a Fidesz kormányra kerül, akkor ezeket az ügyeket minden lehetséges jogi eszközzel megvizsgálja.
Elővásárlási joga volt
Daróczi Dávid megismételte az MTI-nek a szerdán elmondott szavait: a nagy értékű állami ingatlanok eladását a pénzügyminiszter hagyja jóvá, ez az MSZP-székházzal szomszédos épület estében is így történt, amelyet tavaly 255 egyéb állami ingatlannal együtt értékesítettek. A kormányszóvivő szerint nem jó gyakorlat, ha az állam funkció nélküli ingatlanokat tart fenn az adófizetők pénzéből. Hozzátette: éppen ezért adták el 255 egyéb ingatlan mellett a Köztársaság tér 27-es szám alatti épületet is.
Daróczi Dávid hangsúlyozta: az értékesítést ingatlanpiaci szakértő értékbecslése előzte meg, ami a kincstári vagyon eladása előtt természetes, logikus és bevett eszköz. A cég az éppen aktuális, szakértők által megállapított piaci áron vásárolta meg az ingatlant – jelentette ki a kormányszóvivő. A zártkörű értékesítést azzal indokolta, hogy a cégnek mint bérlőnek a jogszabályok alapján elővásárlási joga volt és az államháztartásról szóló törvény ebben az esetben ezt az értékesítési módot rendeli el. | Áron alul kelt el a Köztársaság téri MSZP-székház? | A Fidesz a Köztársaság téri MSZP-székház melletti épület eladásának körülményeiről kérdezi a pénzügyminisztert, mert szerintük Veres János jóval kevesebb pénzért adta el az állami tulajdonban lévő ingatlant, mint amennyiért az később gazdát cserélt – közölte Balsai István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szombati sajtótájékoztatóján. Daróczi Dávid kormányszóvivő erre úgy reagált: az értékesítést ingatlanpiaci szakértő értékbecslése előzte meg, ami a kincstári vagyon eladása előtt természetes, logikus és bevett eszköz, vagyis a cég az éppen aktuális, szakértők által megállapított piaci áron vásárolta meg az ingatlant. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/11/aron-alul-kelt-el-a-koztarsasag-teri-mszp-szekhaz | 2007-11-03 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Megállt a levegő a stúdióban, amikor Molnár Gina műsorvezető két évvel ezelőtt élő adásban elbúcsúzott a hallgatóktól Debrecen legnépszerűbb rádiójában. "Amikor ideérkeztem, a Best FM volt a vidéki rádiózás fellegvára, azóta viszont a politikai nyomás hatására sok minden megváltozott" - mondta. Mészáros Lőrinc nagyvállalkozóra utalva arról is beszélt, hogy az ország leggazdagabb embere nem akarja bejelenteni a dolgozóit. A műsorvezető nagy figyelmet kiváltott szavai élesen világították meg a rádiós piac politikai akarattól nem független áramvonalasítását, amely a debrecenihez hasonlóan zajlott másutt is. Több mint féltucatnyi interjú és háttérbeszélgetés alapján rajzoljuk meg a "vidéki főváros" rádiós erővonalait.
Molnár Gina elköszönése - lapunknak szólalt meg először a viharos búcsúja óta - a cívisvárosi médiatörténet fontos mozzanata lett. A műsorvezetőn aztán úgy lépett át a Nemzeti Együttműködés Rendszerének részévé tett helyi rádiós piac, mintha nem a város egyik meghatározó hangja lett volna. A megcsontosodott felszín alatt azonban nem állt meg az élet. Idén áprilisban új vezetőt kapott a város másik rádióadóját, a Rádió 1 adását sugárzó önkormányzati tulajdonú Médiacentrum Debrecen Kft., amelynek elbaltázott rádiós pályázata miatt egy nyíregyházi rádió szólal meg hamarosan.
Az önkormányzati médiavállalatnál hivatalosan "lemondott" ügyvezető távozásának időzítése nem is lehetett volna kényelmetlenebb: néhány héttel a júniusi önkormányzati választás előtt és egy elbukott frekvenciapályázat után történt. Noha Szabó József visszavonulása információink szerint nem a pályázati fiaskóval állt összefüggésben, az utolsó félévre nem kapta meg a teljesítménye alapján járó célprémiumot sem. (A volt ügyvezető a miértekről nem kívánt nyilatkozni).
• Milyen frekvenciára pályázott a Médiacentrum Debrecen Kft., és hogyan maradt alul?
• Milyen új rádió fog szólni Debrecenben, és mikortól?
• Hogyan kebelezték be a Best FM-et az új tulajdonosok?
• Hogyan próbálta kiegyensúlyozni a tendenciózus híreket Molnár Gina? | Kikapcsolták a versenyt a rádió piacon: "Nincs hol rádiózni, már minden a kezükben van" | Először szólal meg Molnár Gina debreceni rádiós, aki két éve politikai nyomás hatására mondott fel a Best FM-nél. 2018-ra ledarálta a rádiós piacot a NER Debrecenben is, ahol a kampány közepén távozott az önkormányzati média vezetője. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/radio-piac-debrecen-ner-molnar-gina-168469 | null | true | null | null | Magyar Hang |
2014. november 27. csütörtök. 14:50
Feltehetően nem vizsgálhatná az áfacsalási ügyeket parlamenti vizsgálóbizottság mindaddig, amíg zajlik a nyomozóhatóság büntetőeljárása - mondta az Országgyűlés igazságügyi bizottságának fideszes alelnöke azt követően, hogy a testület levette napirendjéről az ezzel kapcsolatos LMP-s kezdeményezést.
Papcsák Ferenc elmondta: a Fidesz-frakció azért kérte a napirendi javaslat tárgyalásának elhalasztását, mert az indítvány általánosságokat tartalmaz, szerintük a vizsgálandó témákat konkrétabban kellene meghatározni.
Az LMP korrupcióellenes csomagjáról szólva közölte: a kormány eddig is zéró toleranciát alkalmazott e kérdésben, de mivel személyesen fontosnak tartja ezt az ügyet, maga megszavazta az tárgysorozatba vételt, a bizottság többsége azonban tartózkodott.
A vagyonosodási vizsgálatra vonatkozó (az igazságügyi bizottság csütörtöki ülésén tárgysorozatba szintén nem vett) LMP-s kezdeményezésről szólva azt mondta: az alkalmas arra, hogy tovább gyengítse a közbizalmat. Hozzátette: a parlamenti pártokkal azt vitatná meg, hogy a képviselők közokiratba foglalják vagyonnyilatkozatukat, így az biztosan a valóságot tükrözné és végrehajthatóvá tenné az okiratot.
Az LMP csalódott
Az LMP szerint a Fidesz ismét hitet tett amellett: nem érdeke, hogy a politikusok kevesebbet lopjanak. Ezt Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke mondta azt követően, hogy az Országgyűlés igazságügyi bizottsága csütörtökön levette napirendjéről az LMP-s kezdeményezésű NAV-vizsgálóbizottság felállításának kérdését.
A tájékoztatón Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársa a vizsgálóbizottság felállítását azért tartotta fontosnak, mert elmondása szerint bizonyítékokkal rendelkezik az adóhivatalon belül folyó rendszerszintű hibákról, hivatali visszaélésekről és korrupciós ügyekről. Közölte azt is: hiteltelennek tartja a NAV által közzétett vizsgálati dokumentumot, mert a vizsgálatot azok folytatták le, akik érintettek lehetnek a korrupciós cselekményekben. | Az áfacsalások nem vizsgálhatóak a parlamentben a nyomozás végégi | a Fidesz érvel, az LMP | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Az_afacsalasok_nem_vizsgalhatoak_a_parlamentben_a_nyomozas_vegegi | 2014-11-28 12:24:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
A Fidesz-KDNP uniós parlamenti képviselőcsoportja közölte: a Patrióták Európáért frakció magyar nemzeti delegációjának magyar tagjai valamennyi meghallgatáson részt vesznek és kérdéseket tesznek fel a jelölteknek.
A Patrióták Európáért frakció tagjaiként, az európai parlamenti választásokon az európai polgárok által kinyilvánított akaratnak megfelelően, azt az egyértelmű álláspontot képviseljük, hogy Európában gyökeres fordulatra van szükség
- fogalmaztak.
Kiemelték:
Európa bajban van: az ukrajnai háború folyamatos eszkalációja beláthatatlan veszélyekkel fenyeget, az illegális migrációnak "nem akar megálljt parancsolni" az Európai Unió, amely súlyos versenyképességi kihívásokkal is szembenéz.
A biztosjelölteknek az európai polgárok által elvárt fordulatot kell szolgálniuk - húzták alá. A közlemény szerint az EP-képviselők elvárják a jövendőbeli biztosoktól, hogy ne kövessék az Európai Parlament "balliberális többségének antidemokratikus gyakorlatát" és lépjenek fel a "cordon sanitaire-rel", azaz az elszigetelés politikájával szemben.
A biztosjelölteknek szavatolniuk kell, hogy a tagállamokat partnerként és nem ellenfélként kezeljék, és maradéktalanul tiszteletben tartsák a nemzeti szuverenitást
- tették hozzá. | Kizárólag a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó biztosjelölteket támogatjuk | Kizárólag a nemzeti szuverenitást maradéktalanul tiszteletben tartó és az európai emberek által követelt gyökeres fordulatot szolgáló biztosjelölteket támogatjuk – jelentette ki a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében hétfőn azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament megkezdte az Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatását. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-szuverenitas-biztosjeloltek-tamogatas-ep-fidesz | null | true | null | null | BAMA |
Péntek délelőtt újabb hangfelvételt kapott szerkesztőségünk. A kifejezetten rossz hangminőségű, összesen egy perc hosszúságú felvételt ugyanarról a "fenyderulazigazsagra" emailcímről küldték szét a sajtónak, melyről a korábbi hanganyagok is érkeztek. A felvétel elején Magyar arról beszél, reméli, szakításuk után normális marad a viszonya a volt barátnőjével, Vogel Evelinnel, és hogy ha a Tisza Párt sikeres lesz, akkor bármiben segít majd neki.
A felvétel szerint Magyar arról beszélt, hogy nem akarta a nyarat azzal tölteni, hogy új barátnőt keres, pedig szerinte "bárkit megkaphatna". Ennél a résznél egy jól hallható vágás van a felvételben, és nem tudni, mekkora rész hiányzik, de úgy folytatódik, hogy Magyar szerint a karaktere vonzza hozzá az embereket.
Végül hozzáteszi, hogy valószínűleg külföldön kéne új párt találnia, amire Vogel sietve rávágja, hogy ne házasodjon külföldi nővel, mert az hazaárulás lenne. Magyar megjegyezte, hogy házasságra nem is gondolt, majd hozzátette, "reméli, Sorosnak van valahol egy unokája".
A legalább egy ponton megvágott felvételt akkor küldték szét a sajtónak, amikorOrbán Viktor a Kossuth rádióban kezdett beszélni. A miniszterelnök Magyar Péterre is kitért, bár a neve említése nélkül. Azt mondta, hogy néhány politikus lenézi a választókat, büdösnek, büdös szájúnak tartja őket. Úgy látja, hogy lenézésből fakadó negatív tónus jelent meg a politikában, ami eddig nem volt így - ás attól fél, hogy ez előbb-utóbb agresszióhoz vezet.
Kérdéseinkre a Tisza Párt nem válaszolt, de elküldték Magyar Péterpénteki Facebook-posztját, amiben a politikus ennyit írt az új felvételről:
"a ma kiszivárogtatott újabb hangfelvétel kapcsán pedig hadd jegyezzem meg, hogy nem szégyellem, hogy a volt szerelmemet akkor is segítettem, amikor épp nem voltunk együtt. Pedig nem született tőle eltitkolt gyerekem, miniszterelnök úr?".
Magyar november elején jelentette fel Vogel Evelint,az ügyben nyomozás is indult. Azelső felvételnovember 11-én jelent meg, a pénteki volt az ötödik. Azügy kontextusárólmár kétszer isírtunk részletesen, ahogya felvételek Magyarra gyakorolt hatásáról is. | Újabb hangfelvételt küldtek Magyar Péterről | Ezúttal magánügyekről jött a szivárogtatás. A Tisza Párt elnöke arról beszélt a vágott hanganyagon, hogy reméli, a szakítás után is normális lesz a viszonya Vogel Evelinnel. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/22/magyar-peter-hangfelvetel-kapcsolat | null | true | null | null | Telex |
„Az ügy még nincs lezárva, mert első fokon a bíróság annak csak harminc-negyven százalékát derítette fel” – jegyezte meg Kulcsár Attila a Fővárosi Ítélőtábla előtt, amikor a per során először májusban megszólalt. Akkor közel egyórás monológjában egykori ügyfeleit nem kímélve megjegyezte: senkit nem érdekelt, milyen ügyletekből származik a pénz, csak azt nézték, hogy a beígért mesés hozam meglegyen, nem számított, hogy a bankókötegeket papírzacskóban kapták kézhez.
A Fővárosi Főügyészség – bár voltak olyan jogi szakértők, akik szerint indokolt és talán célszerű is lett volna csalásra változtatni a vádat – nem módosított: továbbra is különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg Kulcsár Attilát és társait. Így erősen kétséges viszont, hogy bejönnek-e Kulcsár Attila várakozásai, azaz kiderül-e az igazság, vagy 60-70 százalékban továbbra is elfedve marad.
A brókerbotrány 2003 nyarán robbant ki, két hónappal azután, hogy Fehér Erzsébet, a Pannonplast vezérigazgatója a társaságban történt törvénytelen befolyásszerzés miatt bejelentést tett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF). Még májusban meghallgatta a felügyelet Kulcsár Attilát, a befolyásszerzés érdekében végzett szövevényes pénzügyi tranzakciókat lebonyolító K & H Equities brókercég vezető brókerét.
Június 16-án akkor még ismeretlen tettesek egy II. kerületi uszoda előtt rátámadtak Szász Károlyra, a felügyelet vezetőjére, aki kórházi ágyán rögtönzött sajtótájékoztatóján egyértelműen a Pannonplast-ügyben éppen befejezett felügyeleti vizsgálatot sejtette bántalmazásának hátterében. Napokon belül kiderült, hogy a K & H brókercégén keresztül állami pénzeket, az Állami Autópálya-kezelő Zrt. ott elhelyezett pénzét is felhasználták a törvénytelen befolyásszerzéshez. Az ügy így egyszeriben a parlamenti pártok politikai csatározásának középpontjába került.
A rendőrség július 7-én rendelt el nyomozást, és 17-re gyanúsítottként idézték Kulcsár Attilát, aki azonban Bécsből üzente meg a pénzmosás elleni osztály akkor vezetőjének, Molnár Csabának, hogy egyelőre nem kíván válaszolni a felmerülő kérdésekre. Molnár még aznap Bécsbe ment, ahol az osztrák rendőrség segítségével elfogta Kulcsárt.
Szeptember 5-én a hegyeshalmi határátkelőnél elfogták a K & H Bank még júliusban lemondott vezérigazgatóját, Rejtő E. Tibort, és szökésétől tartva le is tartóztatták, bár vallomása szerint ő csak függönyt vásárolni ment volna Bécsbe.
Később a nyomozás fokozatosan fényt derített arra, hogy Kulcsár – többek szerint egyértelműen Rejtő E. közbenjárásának köszönhetően – példátlan hatalomra és befolyásra tett szert a brókercégnél. Elérte például, hogy személyes ügyfeleinek a bank nem küldött havi elszámolást befektetéseik hozamának alakulásáról, őket erről mindig személyesen Kulcsár tájékoztatta, és ő küldte el nekik (olykor papírzacskóban) taxis Gyuszival befektetésük hozamát.
A vád szerint Kulcsár 1998 és 2003 között 23 milliárd forintot sikkasztott a banktól és annak befektetőitől, s összesen mintegy nyolcmilliárd forint kárt okozott. A pénzt részben szálloda és bevásárlóközpont építésére fordította az érdekeltségébe tartozó Britton cégcsoporton keresztül, részben pedig VIP-ügyfelek befektetésének extra hozamát fizette ki belőle.
Kulcsárt első fokon nyolc évre ítélte a bíróság, és 230 milliós vagyonelkobzással is sújtotta, állítólagos mentorát, Rejtő E. Tibort ugyanakkor felmentette. Több vádlott kapott még letöltendő, illetve felfüggesztett börtönbüntetést. Rejtőén kívül csak néhány felmentő ítélet született.
Eljárási szabálytalanságok miatt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ítélet hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás elrendelését kérte az ítélőtáblától. A tábla az ügyészi indítvány szerint döntött. Kulcsár Attilának pénteken lesz módja először beváltania korábbi ígéretét, miszerint segíteni fogja a szövevényes ügy tisztázását. | Belföld: Most majd minden kiderül? | A vádirat, a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletének és az ítélőtábla azt hatályon kívül helyező döntésének ismertetésével kezdődött meg szerdán Kulcsár Attila és 23 társának megismételt elsőfokú tárgyalása a Fővárosi Bíróságon. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20101202-most_majd_minden_kiderul_-901671 | 2010-12-02 10:41:55 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Európai Bizottság;Lázár János;közvilágítás;Tiborcz István;Elios Zrt.;
2016-02-11 06:07:00
Elios-ügy: Lázár blöffölt
„Szeretném azt elmondani, hogy közvilágítás-ügyben, amiben szintén elhangzott, hogy európai uniós szervek a Bizottság felé eljárást kezdeményeztek, az Európai Bizottság az észrevételeink nagy részét elfogadta. Ami nagyon nagy sajtótéma volt, csak erről már nem írnak” - közölte szokásos, csütörtöki kormányinfóján Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz és annak egykori cégéhez, az Elios Innovatív Zrt.-hez köthető közbeszerzési ügyben zajló brüsszeli nyomozásra utalt. Lázár szerint tehát a sajtó egy kormányközeli kínos ügyről beszámolt, de amikor kiderült, hogy az nem igaz, azt jól „elhallgatják”. A tények viszont ellentmondanak a miniszternek. Megírtuk: tavaly júniusban az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított az Elios gyanús közbeszerzéseivel kapcsolatban. A brüsszeli hivatal azután kezdett vizsgálódni, hogy márciusban a Nemzeti Nyomozó Iroda "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban" bűntett elkövetésének gyanújával büntetőeljárást indított az akkor még Tiborcz István tulajdonában álló Elios Zrt. által elnyert négy, összesen 1,2 milliárd forintos közvilágítási tender ügyében. (Orbán veje azóta eladta a tulajdonrészét az Eliosban.)
A vizsgálat jelenleg is zajlik, ezért arról egyelőre semmilyen információt nem közölhetnek, a célszemélyeket pedig megilleti az ártatlanság védelme – jelentette ki az OLAF az Index kérdésére. A lap megkereste a Bizottságot is, amelynek szóvivője megerősítette: a vizsgálat folyamatban van. Hozzátette azt is, hogy „a tárgyalási dinamikának az is része, hogy nem tárunk föl semmilyen információt addig, amíg a párbeszéd le nem zárul."
A brüsszeli szervezetekkel ellentétben a magyar Miniszterelnökség több körben kért időt a laptól, hogy utánanézhessenek a dolognak. Ennek ellenére sem a kormány Elios-ügyben kialakított álláspontjáról, sem az arra adott brüsszeli reakcióról semmiféle tájékoztatást, vagy a Kormányinfón elhangzottakkal kapcsolatos más magyarázatot nem kapott az Index: egyáltalán nem válaszoltak a levelükre. | Elios-ügy: Lázár blöffölt | „Szeretném azt elmondani, hogy közvilágítás-ügyben, amiben szintén elhangzott, hogy európai uniós szervek a Bizottság felé eljárást kezdeményeztek, az Európai Bizottság az észrevételeink nagy részét elfogadta. Ami nagyon nagy sajtótéma volt, csak erről már nem írnak” - közölte szokásos, csütörtöki kormányinfóján Lázár János. | null | 1 | https://nepszava.hu/1085210-elios-ugy-lazar-bloffolt | 2016-02-11 15:06:00 | true | null | null | Népszava |
Most épp az derült ki a szocpárt egykori fenegyerekéről, hogy pár éve rendszeresen megfordult az Újpesti rakpart 1. szám alatt, Kulcsár Attila bűntanyáján. A K&H Equities egykori brókere összesen 30-50 milliót nyomott a markába. Ferenc mindig éjszaka érkezett, a legteljesebb titoktartás közepette. Szinte nesztelenül - csak a zakójában koccantak össze olykor a vodkásüvegek, hiába bélelte ki a zsebeit a nagymarosi vízlépcső titkos tervrajzaival (ezek még környezetvédelmi miniszter korából felejtődtek nála). A pénzt mindég rögtön a találkozók előtt vitték Kulcsárnak magas rangú rendőrnyomozók, akik a Duna felől közelítették meg az objektumot a legmodernebb búvárruhában. Csak ezeknek a ruháknak az anyagában benne volt vagy négy kilométer autópálya plusz egy felüljáró! A jelszó az volt, hogy "Pufajka?", a válasz meg "Hálózat!". Baja többnyire nagyon sietett: amikor Kulcsár az ötvenedik millió tiszteletére koccintani akart, az államtitkár hárított: "Máma még a komputerokat is kell lopnom" - dörmögte, majd elviharzott.
Emlékeznek még az "olajtanúra"? 2000 nyarán Nógrádi Zsolt néhány óra leforgása alatt hírbe hozott egy szekérderék politikust - az uralkodó koreszmének megfelelően csak a MIÉP és a Fidesz maradt tiszta -, hogy aztán kis idő múlva a totális érdektelenségbe fulladjon az egész ügy. Aztán néhány politikus tényfeltáró hevületének köszönhetően sikerült semmit meg nem tudnunk a rendszerváltó Magyarország legnagyobb és legsötétebb illegális iparágáról. Erős a gyanúnk, hogy valami hasonló alakul a szemünk láttára a K&H-ügyben is: az ellenőrizetlen vallomások nyilvánosságra kerülése - ezek épp úgy lehetnek értékes információk, mint tudatos hazugságok, ezt tán még Kövér László sem tudja (ez csak vicc volt) -, az őrizetbe vett bank- és cégvezetők nevetséges óvadék ellenében való szabadon engedése legalábbis erre utal. (Arra a butaságra, hogy Kulcsár vallomása úgymond "köziratba foglalt" - a vallomást közlő lap sugallata szerint ez lenne a hitelesség szinonimája -, ne vesztegessünk szót.)
Van mégis egy lényeges különbség: az olajügy parlamenti tárgyalása idején Polt Péter mindvégig higgadt és korrekt maradt. A brókerügyben viszont magatartása egyre furcsább: kezdve attól a pillanattól, amikor az ügyészség párhuzamos nyomozást indított a rendőrséggel, s folytatva azzal, hogy az utóbbit egyre nyilvánvalóbban igyekeznek kiszorítani a vizsgálatból - akár a rendőri nyomozás irányítóinak kíméletlen eltávolításával, akár a gyanúsítottak, Kulcsár és Rejtő E. Tibor bankvezető ügyészségi kezelésével. S most itt az újabb fordulat, a jobboldali napilapban folytatásokban megjelenő Kulcsár-vallomás. Aminél csak Polt reagálása a különösebb: ő ugyan nem fog vizsgálódni az esetleges kiszivárogtatás miatt, mert 1. úgysem az ügyészség a hunyó, akkor meg minek, 2. nem államtitkokról van szó, minek pattogna tehát. Közben gyanúba keverték a Kulcsár-üggyel foglalkozó teljes felső rendőri vezetést; és a nyomozókat nyilván nagyon megnyugtatta, hogy Polt biztosította a napokban kinevezett új országos rendőrfőkapitányt, ugyan már, nem kell komolyan venni, Kulcsár összevissza beszél, az újságok meg mindent lehoznak, spongyát rá! Az egyik humorát vesztő főrendőr ki is fakadt, hogy a Legfőbb Ügyészség egyértelműen megvezeti a rendőrséget és a közvéleményt. És Polt nem csak a brókerügyben beszél összevissza. Szervezete épp a közelmúltban kapott egy akkora maflást a Legfelsőbb Bíróságtól, hogy a fal adta a másikat: a jogegységi tanács határozata az ügyészség értelmezésével szemben megállapította, hogy nem ügyészségi monopólium az állami vagyont herdálók szembeni fellépés, tehát ez esetben is indokolt eszköz a pótmagánvád intézménye. (Kész szerencse, hogy épp a hét elején hozták nyilvánosságra: Polt már hónapokkal ezelőtt kimerítő válaszban oszlatta el a Fidesz aggályait Gyurcsány Ferenc üdülőszerzése ügyében: szerinte nem történt semmi törtvénytelen vagy jó erkölcsbe ütköző dolog. Még kételkedni kezdtünk volna legfőbb ügyészünk pártatlanságában!)
Hogy sikerül-e a brókerbotrányt a Fidesznek ráverni a szocialista pártra - még azelőtt, hogy a bíróság hozzászagolhatna a sikkasztási ügyhöz, s hogy a hírbe hozott rendőrök és politikusok egyáltalán esélyt kapnának a védekezésre - e pillanatban nem tudható. E sötét manipulációsorozatnak egy eredménye bizonyosan lesz - az állami intézményekbe vetett bizalom megrendülése s annak a hitnek a szertefoszlása, hogy az igazságszolgáltatás racionális és semleges. A demokratikus államélet minősége jóvátehetetlenül romlik. | Már megint a Baja Ferenc! | Most épp az derült ki a szocpárt egykori fenegyerekérõl, hogy pár éve rendszeresen megfordult az Újpesti rakpart 1. szám alatt, Kulcsár Attila bûntanyáján. A K&H Equities egykori brókere összesen 30-50 milliót nyomott a markába. Ferenc mindig éjszaka érkezett, a legteljesebb titoktartás közepette. Szinte nesztelenül - csak a zakójában koccantak össze olykor a vodkásüvegek, hiába bélelte ki a zsebeit a nagymarosi vízlépcsõ titkos tervrajzaival (ezek még környezetvédelmi miniszter korából felejtõdtek nála). | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/mar_megint_a_baja_ferenc-52698/?pageId=23 | 2004-09-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Karácsony Gergely Budapest képviseletében részt vesz a kötelezettséggel nem járó olimpiarendezési tájékozódásban, azzal a feltétellel, hogy érdemi döntésre vagy bármiféle elköteleződésre kizárólag a közgyűlés határozatával kerülhet majd sor - közölte az MTI Karácsony Gergely közleményét.
A főpolgármester azt is jelezte, hogy a közgyűlés elé a budapestiek előzetes megkérdezése nélkül nem fog döntési javaslatot beterjeszteni, illetve ragaszkodik ahhoz, hogy az országos népszavazás lehetősége is biztosított legyen.
Karácsony Gergely felidézte azt is, amiről már a Magyar Nemzet beszámolt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság azzal a felkéréssel fordult hozzá és a közgyűlési frakcióvezetőkhöz, hogy a főváros önkormányzata kapcsolódjon be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által az érdeklődők számára felkínált - kötelezettséggel nem járó, olimpiarendezési jelentkezésnek vagy pályázatnak nem minősülő - tájékozódási folyamatba.
- Az elmúlt egy hétben minden közgyűlési képviselőcsoporttal egyeztetett a felkérésről a főpolgármester. Ezek az egyeztetések azt az álláspontot erősítették meg, hogy mivel a felkérés nem vonatkozik kötelezettség vállalására vagy pályázat benyújtására, így idő előtti lenne a közgyűlés döntése - jelezte Karácsony Gergely. Hozzátette: több képviselőcsoport is hangsúlyozta, hogy a közgyűlési álláspont kialakítását meg kell előzze a tájékozódás, valamint egy alapos és nyilvános megvalósíthatósági jelentés elkészítése.
- A tájékozódási folyamatban azt fogja képviselni, hogy Budapestnek stadionépítésre nincs szüksége, ellenben jelentősen fejleszteni kell a közösségi közlekedést, a város zöldinfrastruktúráját, út- és közműhálózatát, enyhíteni kell a lakhatási válságot a város által elfogadott stratégiai tervek és az olimpiától független szükségletek alapján - magyarázta a főpolgármester.
- Ahhoz, hogy a budapestiek és a Fővárosi Közgyűlés is megalapozott döntést hozhasson, a tájékozódási folyamatban legkésőbb 2026. szeptember 30-ig egy részletes és nyilvános, a városfejlesztési terveket is tartalmazó megvalósíthatósági jelentést kell elkészíteni és társadalmi vitára bocsátani
- közölte Karácsony Gergely.
Borítókép: Karácsony Gergely ( | Karácsony Gergely újabb tyúklépést tett a budapesti olimpia irányába | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/karacsony-gergely-ujabb-tyuklepest-tett-a-budapesti-olimpia-iranyaba | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Európai Bizottság közel kilenc és félmilliárd eurós kifizetést hagyott jóvá Lengyelországnak, ami a legnagyobb összeg, amit az ország valaha kapott Brüsszeltől. A pénz a tavaly októberben leváltott Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt, a jogállamisági aggodalmak miatt befagyasztott forrásokból származik.
Az összeget a kormánypárt ígérete szerint a zöldenergiára való átállás támogatására, vasútfejlesztésre és az egészségügy javítására fordítanák.
Idén áprilisban, négy hónappal azután, hogy a Donald Tusk vezette új kormány színre lépett, a bizottság kifizette az első, több mint hatmilliárd eurós részletet a világjárvány utáni helyreállítási alapból. A júniusi EP-választásokat simán nyerte a kormányzó Polgári Koalíció, Tusk tíz év után győzte le a Jarosław Kacziński-féle PiS-t, a Fidesz korábbi szoros szövetségesét.
Az Európai Parlament jogi szakbizottsága május végén szinte egyhangúlag úgy döntött, beperli az Európai Bizottságot azért, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul, kellő jogalap nélkül szabadított fel több mint tízmilliárd eurónyi befagyasztott forrást Magyarországnak. A per befolyásolhatja az uniós támogatások folyósítását, az uniós pénzek azóta is csak csepegtetve érkeznek az államkasszába.
A PiS eközben a magyarokon keresztül szerezné meg a piacvezető lengyel kereskedelmi tévét - a helyi sajtó burkolt orosz bevásárlást sejt a háttérben -, és a lengyel állami olajvállalat volt vezérigazgatója után nálunk bujkált Marcin Romanowski, a megbukott kormány miniszterhelyettese is - akit szintén éppen elszámoltatni próbálnak Lengyelországban.
A tavaly októberi választások után Mitrovits Miklós történésszel, polonistával elemeztük a helyzetet. | Rekordösszegű kifizetést kap Lengyelország a befagyasztott uniós pénzekből | Miután tavaly októberben leváltották a Jarosław Kacziński-féle PiS-t, a Fidesz korábbi szoros szövetségesét. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/14/rekordosszegu-kifizetest-kap-lengyelorszag-a-befagyasztott-unios-penzekbol | null | true | null | null | 444 |
A romániai Vodafone és a Digi vásárolja fel a Telekom Romániát - írja az MTIa helyi hírek alapján. A Vodafone és a Digi is memorandumot írt alá a tranzakcióról. A Telekom Romania Mobile Communications tulajdonosa a görög Hellenic Telecommunications Organization.
A Telekom eszközeinek nagyobbik része a Vodafone tulajdonába kerül, de hogy pontosan mennyi, azt nem közölték a felek.
Májusban a Digi még azt közölte a Bukaresti Értéktőzsdén közzétett közleményében, hogy elvi megegyezés született arról, hogy a West Network Invest SRL befektetési cég veszi meg a Telekom Romania részvényeinek 99,9 százalékát. A West Network Invest többségi tulajdonosa a Digi.
A Telekom Romania Mobile Communications 1,298 milliárd lejes (106,046 milliárd forintos) árbevétel mellett 79 millió lej (6,454 milliárd forint) veszteséggel zárta a 2023-as évet. A Vodafone a harmadik legnagyobb cég a romániai telekommunikációs piacon, tavalyi árbevétele 5,337 milliárd lej (436,032 milliárd forint) volt.
Az ügyfelek száma alapján aDigia piacvezető telekommunikációs szolgáltató Romániában. A cég többségi tulajdonosa és alapítója a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi Teszári Zoltán, a vállalat pedig 2022-ig a magyar DIGI Kft. anyavállalata volt - az eladássalebben a cikkben foglalkozott a Direkt36. 2023-ban a Digi Romania SA 5,129 milliárd lej (419,039 milliárd forint) árbevétel mellett 609 millió lej (49,755 milliárd forint) nyereséget ért el. | Az egyik leggazdagabb erdélyi magyar milliárdos cége mellett a Vodafone is beszáll a Telekom Romániába | A romániai Vodafone és Digi veszi meg a Telekom Romániát. A Digi Romaniában az egyik leggazdagabb erdélyi magyaré, Teszári Zoltáné a többségi tulajdonrész. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2024/10/31/telekom-romana-vodafone-digi-felvasarlas | null | true | null | null | Telex |
Leváltották a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ két főigazgató-helyettesét, Hammerstein Juditot és Virágos Gábort, a Telex értesülését Demeter Szilárd, a Közgyűjteményi Központ elnöke is megerősítette a lapnak. Három mondatos indoklása szerint két helyettesének az új stratégia és a közgyűjteményi átalakítás miatt kell mennie.
"Ha ugyanazokkal ugyanazt csináljuk, akkor dőreség lenne más eredményt várni. A Magyar Nemzeti Múzeum a Közgyűjteményi Központ részeként új stratégia mentén folytatja a következőkben. Új idők, új szelek, új működési rend"
- írta Demeter.
A fideszes kultúrpolitikus a magyar könyvszakmai, könyvtári, irodalmi és zenei szféra után L. Simon László kirúgása után kapta meg az első számú magyar közgyűjtemény irányítását - mint azt nehéz elfelejteni, L. Simont azért menesztette Csák János miniszter, mert a World Press Photo kiállításán melegeket ábrázoló képek is szerepeltek, ami ellen a Mi Hazánk hecckampányt indított.
Demeter Szilád pályázata valójában nem csak a Nemzeti Múzeumról szólt: arra kapott Orbántól felhatalmazást, hogy az MNM-mel együtt integrálja a Természettudományi, az Iparművészeti, a Petőfi Irodalmi és a Kereskedelmi múzeumot, valamint a Széchényi Könyvtárat.
Azóta ez megtörtént, az intézmények önállósága megszűnt, létrejött a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, melynek Demeter lett az elnöke. A Nemzeti Múzeum főigazgatójának közben Demeter a korábban a Közlekedési Múzeumot vezető Zsigmond Gábort nevezte ki, aki papíron Tiborcz István szerzőtársa, több közös könyvük is van Orbán vejével.
A tényleges intézményi integrációból idáig információink szerint annyi valósult meg, hogy az intézmények gazdasági önállóságát teljesen megszüntették, így most már a vécépapír beszerzését is központilag kell jóváhagyatni. A szakmai integrációból egyelőre nem sok minden látszik, a Közgyűjteményi Központ alá tartozó munkatársak is csak annyit tudnak, hogy a főigazgatóságra sok új ember érkezett. A stratégiai átalakítás kitalálására Demeter munkacsoportokat hozott létre - de a házon belüli kommunikációra jellemző, hogy ezeknek az összetétele sem ismert.
A Demeter által most menesztett két főigazgató-helyettes a Nemzeti Múzeumnak és valamennyire a fideszes kultúrpolitikának is meghatározó alakjai voltak korábban. Először, tudomásunk szerint egy héttel ezelőtt, Hammerstein Judit távozását jelentették be. Ő erről egy rövid levélben tájékoztatta munkatársait - úgy tudjuk, ebben azt írta, tulajdonképpen örül, hogy mennie kell, mert nem szeretne részt venni azokban a változásokban, amik az elmúlt hónapokban elindultak a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központban.
Hammersteinnek korábban több fontos pozíciója volt a fideszes kultúrpolitikában. Az első Orbán-kormányban még Orbán sajtófőnöke volt, majd 2010 után helyettes államtitkár lett a kultúráért felelős tárcánál. Innen politikai értelemben lefelé bukott, a Balassi Intézet főigazgatója lett. A szakma azonban nem tekintett rá ejtőernyősként, érdemi elismertsége volt, de 2018-ban ő is áldozata lett a keményebb jobboldali fordulatot követelő kultúrharcosoknak: a Magyar Idők azzal támadta be, hogy túl nagy teret enged a liberális alkotóknak, majdnem mintha az SZDSZ kormányozna Magyarországon. Később egyébként hasonló támadások után kellett távoznia a PIM éléről egy másik mérsékelt fideszes kultúrpolitikusnak, Prőhle Gergelynek is, akit ott éppen Demeter Szilárd követett.
Hammerstein ezután rövid ideig az OSZK-t is vezette, érdekesség, hogy a Széchényi Könyvtárból is azután kellett 2020-ban eljönnie, hogy Demeter Szilárd megkapta a területet. Ennyiben úgy tűnhet, hogy most már másodszor rúgja ki Demeter, méghozzá ezúttal a közvetlen elődjét, hiszen L. Simon kirúgása után néhány hónapig megbízott főigazgatóként Hammerstein Judit vezette a Nemzeti Múzeumot.
A másik, most menesztett főigazgató-helyettes a Nemzeti Múzeum vezetéséből az a Virágos Gábor, akiről csak szerdán derült ki, hogy szintén mennie kell. Az intézmény L. Simon 2021-es kinevezéséhez kapcsolódó közvetlen fideszes átvétele előtt úgy nézett ki, ő lehet a Nemzeti Múzeum következő vezetője. Házon belül köztudomású volt, hogy a korábbi főigazgató, Varga Benedek őt nézte ki utódjának, Virágos már kész pályázattal rendelkezett, amikor kiderült, hogy Kásler környezetében úgy döntöttek, inkább L. Simon Lászlónak kell megkapnia a legrégebbi magyar közgyűjteményt.
Virágos ezután visszalépett, L. Simon pályázata tartalmilag alapvetően a Virágos által elképzelt vonalat követte, ő pedig kvázi operatív vezetőként irányította az intézmény működését. Ő kapta meg azt a Nemzeti ernyője alatt létrehozott új intézményt, a Nemzeti Régészeti Intézetet (NRI) is kiterjedt hatáskörökkel, ami ekkortól a Nemzeti Múzeum fontos új lába lett.
Hammerstein és Virágos menesztése után az is kérdés, hogy mi lesz az NRI sorsa. Régebb óta hallani, hogy azt teljesen szétszedhetik - nem függetlenül attól, hogy politikai nyomásra, a külföldi befektetőknek kezdve lényegében megszüntetnék a kötelező régészeti megelőző feltárásokat, amikért most az NRI felel.
A Nemzeti Múzeum új vezetőiről, esetleges nagyobb átalakításról egyelőre nincs hivatalos hír. | Demeter Szilárd lefejezte a Nemzeti Múzeum vezetését | „Új idők, új szelek, új működési rend” - írta, és kirúgta Orbán volt szóvivőjét és az előző majdnem-főigazgatót. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/30/demeter-szilard-lefejezte-a-nemzeti-muzeum-vezeteset | null | true | null | null | 444 |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt a GaranSec Zrt. közvetlen egyedüli irányításszerzéssel megvalósuló összefonódása a brit tulajdonú G4S Készpénzlogisztikai Kft., a G4S Biztonságtechnikai Zrt., valamint a G4S Holding Kft. felett – olvasható a hatóság közleményében.
A GVH azért indított versenyfelügyeleti eljárást a tranzakció bejelentése után, mert a felek által benyújtott űrlap nem tartalmazott a versenyhatások értékeléséhez szükséges minden adatot. A Garancsi-csoport tevékenységei nincsenek sem átfedő, sem kapcsolódó viszonyban a G4S komplex készpénz-logisztikai szolgáltatási tevékenységeivel, ezért káros versenyhatásokra ennek kapcsán sem kell számítani, írták.
A versenyfelügyeleti eljárás lezárultával Garancsi István cégcsoportja többek között bankautomatákat, bankfiókokat tölthet fel készpénzzel, miután korábban megvásárolta az ezzel foglalkozó brit vállalkozást.
Kormányközeli vállalkozók a készpénz-szállításban
Nemcsak Garancsi az egyetlen kormányközeli vállalkozó, aki mostanában beszáll a készpénz szállításba. A G7 alapos cikkben járt utána, hogy kormányközeli vállalkozók átveszik az uralmat az iparág felett.
Ez azért fontos, mert a jövőben az ő cégeik fogják feltölteni a bankfiókokat, bankautomatákat, kiszállítani a nyugdíjakat, és összeszedik, majd feldolgozzák azt az elképesztő mennyiségű készpénzt, amit elköltünk a boltokban.
A lap szerint nem zárható ki az, hogy a jövőben az árverseny megszűnhet, például egyszerre fognak árat emelni, ami drágíthatja a készpénz használatot. Illetve a hatalomhoz közeli vállalkozók rálátnak komplett vállalatcsoportok, boltok, üzletek teljes készpénz forgalmára, írták. | A GVH engedélyezte Garancsiék cégvásárlását | Orbán Viktor barátjának cégcsoportja bankautomatákat, bankfiókokat tölthet fel készpénzzel. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2017/12/07/a-gvh-engedelyezte-garancsiek-cegvasarlasat/ | 2017-12-07 21:10:00 | true | null | null | 24.hu |
Gyerekjátékokat akart eladni egy budapesti nő egy népszerű, használt dolgok meghirdetésére létrehozott alkalmazásban. Jelentkezett is valaki, hogy megvenné a játékokat, a hirdető pedig kapott egy ímélt, amelyben volt egy link. A szállítás lebonyolításához a banki adatait kérték, ő megadta, majd több mint egymillió forint tűnt el a számlájáról. Az összeg egy szolnoki férfinél landolt, ő a 2024. november 6-ai kihallgatásán elmondta, hogy ugyanebben az alkalmazásban korábban egy farmernadrágot hirdetett meg és hasonlóképpen járt, mint a nő. A számláján azonban nem volt pénz, így megkárosítani nem tudták.
Nem sokkal ezután látta magánál a nagy összeget, és azt is, hogy el is tűnt, de nem tulajdonított ennek jelentőséget, nem jelentette a történteket sem a bankjánál, sem a rendőrségen. A történetnek még nincs vége, a Mátrix Projektben a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán az internetes bűncselekmények felderítésén dolgozó nyomozók folyamatosan fejtik visszafelé a szálakat. Követik a banki adatok és a pénz útját, hogy megtalálják azokat, akik ilyen módon környékezik meg, csapják be a vásárlói online oldalak felhasználóit.
Vége nincs, de tanulsága van a történteknek. Internetes vásárlásoknál nagyon figyeljenek!
- áll a rendőrség közleményében.
Az eredetihez rendkívül hasonló, de a linkekben, illetve a böngésző címsorában betűeltérésekkel megjelenő banki, illetve csomagszállító cégnevek legyenek gyanúsak! Ne adják meg az adataikat! Az eladóknak ráadásul ahhoz, hogy megkapják a nekik járó pénzt, nem is kell mást megadniuk, csak a bankszámlaszámukat. Semmilyen azonosítót, kódot nem kell beírniuk, nem kell a bankjuk internetes felületére belépniük. Ha mégis ellopják az adataikat, akkor is tegyenek bejelentést, ha nem veszítettek, hanem kaptak pénzt. Ez esetben ugyanis nagy valószínűséggel csalók vették át a rendelkezést a bankszámla fölött, és akihez bűncselekményből származó pénz érkezik, pénzmosás gyanújába keveredhet még akkor is, ha az összeg rövid időn belül el is tűnik a számlájáról. | Váratlanul 1 millió forintos utalás érkezett egy szegedi férfi bankszámlájára, majd megdöbbentő dolog történt | Pénz érkezett egy férfi bankszámlájára, majd a több mint egymillió forint el is tűnt. Nem érte kár, ezért nem szólt senkinek. Pedig jól tette volna, mert így a Békés vármegyei rendőrség egyik ügyében pénzmosás gyanújába keveredett. | [
""
] | 0 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2024/11/varatlanul-1-millio-forintos-utalas-erkezett-egy-szegedi-ferfi-bankszamlajara-majd-megdobbento-dolog-tortent | null | true | null | null | Bors |
"Politikai perről van szó, egyértelműen az államügyészség önkényéről, az ügy kitaláció" - mondta Necas újságíróknak pénteken, azt követően, hogy a rendőrség tanúként kihallgatta.
Az ügy a cseh kormány tavaly novemberben elfogadott takarékossági és reformcsomagjával kapcsolatos. A jogszabályt hosszú ideig azért nem sikerült jóváhagyni a parlamentben, mert az ellenzéken kívül a kormányzó Polgári Demokrata Párt (ODS) néhány képviselője sem volt hajlandó azt támogatni.
Az intézkedéscsomagot végül is úgy fogadták el, hogy a Necas vezette ODS belső ellenzékének három képviselője lemondott parlamenti mandátumáról, s a helyükre lépő újak pedig már igent mondtak a törvényre. Később kiderült, hogy a három volt képviselő - Marek Snajdr, Petr Tluchor és Ivan Fuksa - jól fizető állást kapott egy-egy állami cég vezetésében. A hatóságok szerint az ajánlatot Necas tette, s az ügyben Nagyová és egy társa közvetített. Az öt személy ellen korrupció vádjával folyik eljárás.
A rendőrség néhány napja hivatalos kéréssel fordult Miroslava Nemcovához, az alsóház elnökéhez, hogy a testület az üggyel kapcsolatban vonja meg a képviselői mentességet Necastól. Ivo Istvan államügyész azt mondta, hogy büntetőeljárást kívánnak indítani Necas ellen. A prágai sajtó egybehangzóan úgy vélekedett, hogy Necasnak saját érdekében magának kellene lemondania a mentelmi jogról. Egyelőre nem világos, hogy készül-e vádemelés is Necas ellen.
"Nem fogom megtenni, nem tudom, miért könnyíteném meg a rendőrség munkáját, mert nem érzem magam bűnösnek" - hangoztatta Necas. "Engem politikai lépéseimért, nem pedig bűncselekményekért üldöznek" - jegyezte meg az exkormányfő.
Azt állította, hogy a vizsgálati fogság súlyosan károsítja az érintetteket, aláássa egészségüket. "Ha bármelyikük egészsége károsodást szenved, azért Ivo Istvan államügyész lesz a felelős, mert cselekedeteivel átlépte a Rubicont" - vélekedett a volt kormányfő, aki a botrány miatt három év után lemondásra kényszerült.
A közelmúltban életbe lépett új szabályok szerint ha a parlament nem adná ki Necast a rendőrségnek, akkor a politikus ellen mandátuma lejárta után is megindulhatna a büntetőeljárás. Korábban ilyen esetekben - egy parlamenti visszautasítás esetén - a cseh képviselők életfogytiglani mentességet élveztek az adott ügyben.
A politikus a korrupció vádját már korábban - és most is - visszautasította, alaptalannak minősítette. Tagadja, hogy a parlamentből távozó politikusok valamiféle ellenszolgáltatásként kapták volna meg új pozíciójukat. Szerinte Snajdr, Tluchor és Fuksa azért kapott helyet az állami cégek menedzsmentjében, mert korábbi munkájuk során olyan tapasztalatokhoz jutottak, amelyeket most az állam érdekében fel tudnak használni. | Világ: Korrupciós botrány Csehországban: Necas szerint politikai perről van szó | Politikai pernek minősítette Petr Necas volt cseh miniszterelnök kabinetfőnökének, Jana Nagyovának az ügyét, amelyben öt ember ellen folyik vizsgálat korrupció és hatalommal való visszaélés gyanúja miatt. Ők jelenleg vizsgálati fogságban vannak. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20130712_Korrupcios_botrany_Csehorszagban_Necas_sz | 2013-07-12 10:30:00 | true | null | null | HVG |
"Magyarország kormánya az elmúlt száz esztendő legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésére készül a következő két évben, melynek során mintegy 600 milliárd forintot tervez költeni a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására" - ezt Lázár János jelentette be "ÉKM-turnéjának" kecskeméti állomásán csütörtökön.
Az építési és közlekedési miniszter a Szegedet érintő vonalfelújítások kapcsán már a múlt héten bejelentette, hogy az újonnan épülő szegedi autóipari központ miatt és a debreceni autóipari gyártás kiszolgálása érdekében újjáépítik a Szeged-Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza-Cegléd vasútvonalat. Először
a Kiskunfélegyháza-Szeged vasúti pálya két nyomvonalúvá építése és korszerűsítése valósul meg
mintegy - vélhetően nettó - 175 milliárd forintból, hiszen ez hamar elkezdhető kész tervekkel. Ez 2027-re, mire felfut a BYD-gyár termelése, el is készülne Lázár szerint. Ennek folytatásaként 3,5 milliárd forintból megtervezik a Kiskunfélegyházától Ceglédig tartó vasúti pálya szintén két nyomvonalúvá változtatását, mondta.
Ez azért is érdekes fejlemény, mert korábban Hegyi Zsolt MÁV-vezér is arról beszélt, hogy két nyomvonalúvá válik a szegedi oldalon is a vasúti pálya. Ám az eredeti tervekben csupán részleges kétvágányúsításról volt szó, esetlegesen állomási vágányelhúzásokkal, vagyis a vonattalálkozási pontokat bővítették volna. Így maradt volna a pálya nagy részén az egy vágány, de megállás nélkül elfért volna több vonat is, a keresztezési pontokon elhaladva egymás mellett.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium nemrég kiadott vasútfejlesztési listáján a Szeged-Kiskunfélegyháza beruházásnál célként csak annyit írnak, hogy a "szűk keresztmetszet lokális feloldása", valamint "a vonatkeresztek számának csökkentése", ebből pedig egyáltalán nem az jön le, hogy teljes kétvágányúsításról lehet szó.
A szakaszos kétvágányúsítás akkor előnyös, amikor nem indokolja a forgalom a pályán, hogy két vágány legyen végig, hiszen így sokkal drágább lenne kiépíteni és a megtérülési mutatók is rosszabbak lennének, de mégis javítani kell a kapacitáson. Erre komoly számításokat végeztek szakemberek korábban, akkor arra jutottak hogy elég Kiskundorozsma és a szegedi Nagyállomás között duplázni. Azonban úgy tűnik, az időközben Szegeden felépülő kínai BYD-gyár indokolhatja, hogy mégis végig kétvágányúsítsák a vonalat. | Lázár János: Két nyomvonalú lesz a Szeged-Kiskunfélegyháza vasútvonal | Ez azért is érdekes fejlemény, mert korábban Hegyi Zsolt MÁV-vezér is arról beszélt, hogy két nyomvonalúvá válik a vasúti pálya. Ám az eredeti tervekben csupán részleges kétvágányúsításról volt szó. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/belfold/2024-11-21/lazar-janos-ket-nyomvonalu-lesz-a-szegedkiskunfelegyhaza-vasutvonal/673f65b247d3c02929a74b79 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Januárban letartóztatták Kiss Szilárdot, a keleti nyitás egyik kulcsfiguráját, exdiplomatát és ex-miniszteri biztost. Korábban vezető fideszes politikusok fotózkodtak vele, most mindenki úgy tesz, mintha nem is ismerte volna.
A rendőrség 2013 nyarán lehallgatta Kiss üzletfeleinek telefonbeszélgetéseit. Épp akkor, amikor az agrárattasé és barátai egy takarékszövetkezetet loptak meg, a részleteket telefonon egyeztették le.
Bár már a lehallgatáskor nyilvánvaló volt, mit művelnek, Kisst és társait csak másfél évvel később kapcsolta le a rendőrség ebben az ügyben.
Időközben Kiss két nemzetbiztonsági átvilágításon is átesett, a titkosszolgálatok mindkétszer kockázatokat tártak fel vele kapcsolatban, mégis pozícióban maradhatott.
Az Index heteken keresztül nyomozott a simlis lobbista után, közben megszereztük a lehallgatási dokumentumokat is. A fordulatos történetet több részben meséljük el.
Nekünk nem történelmi vagy politikai, hanem gazdasági érvek miatt kell az oroszokhoz közelednünk.
/Kiss Szilárd/
Senki sem foglalta össze ennyire tömören, hiszen talán senki nem látta olyan közelről az Orbán-kormány által végrehajtott keleti nyitás politikájának lényegét, mint a jelenleg előzetes letartóztatását töltő egykori moszkvai szakdiplomata, majd miniszteri biztos.
Amikor azt kérdezzük, Kiss Szilárd melyik minisztérium állományában volt, a külügyi és az agrártárca egymásra mutogat. A divatos öltönyökben és extravagáns, színes szemüvegekben pózoló férfi hiába fotózkodott annyit Szijjártó Péterrel, és Fazekas Sándortól is hiába kapott plecsnit, manapság mindenki úgy tesz, mintha semmi köze nem lett volna hozzá.
De ki volt Kiss Szilárd valójában? Hogyan tudott a politikai elit bizalmába férkőzni? Miért nem volt elég sem a rendőrség, sem a külügyi apparátus, sem a titkosszolgálat ahhoz, hogy megbukjon? Hetekig nyomoztunk a keleti nyitás simlis lobbistája után, hogy Kiss tevékenységét ismerő forrásaink és vizsgálati dokumentumok segítségével megtaláljuk a válaszokat.
Telefonhívás Moszkvába
2013. augusztus 27-én, egy fülledt nyári délután hangzott el a fenti telefonbeszélgetés. Kiss Szilárdot, a moszkvai magyar nagykövetség agrárattaséját hívta fel egyik barátja, Sziky Gyula vállalkozó, aki ekkor Gellért Imrével, az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével ült egy helyiségben, őt nevezi a felvételen "elnök úrnak".
Szikyt ekkor már egy ideje lehallgatták a Bács-Kiskun megyei rendőrség gazdaságvédelmisei, amit persze nem tudott, ezért telefonon mindenkivel részletesen megbeszélt mindent arról, hogyan "tüntetik el" Kiss egyik érdekeltségének, a Winexport Kft.-nek azt a 700 millió forintos adósságát, amivel a cég (azaz végső soron Kiss) az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnek tartozott.
A rendkívül primitív módszer a következő volt: Kiss 700 milliós tartozását egy Sziky érdekeltségébe tartozó cég, az Ingatlan Pro Kft. százmillió forintért megvásárolta a takarékszövetkezettől. A százmilliót Kiss utalta el Moszkvából az Ingatlan Pro Kft.-nek (papíron persze kölcsönként), a kft. pedig ebből a pénzből megvette az adósságot, amit persze esze ágában sem volt behajtani Kiss Szilárdon. És a takarékszövetkezet vezetője, Gellért Imre sem járt rosszul, mert neki 40 millió forintot adott zsebbe Kiss. Tehát Kiss egy 700 milliós tartozástól 140 millió forintért szabadult meg.
Vagyunk olyan viszonyban
Sziky, Kiss és Gellért az "adósságrendezés" minden apró részletét telefonon egyeztette le, így nem lesz könnyű dolguk a bíróságon. A lehallgatási dokumentumok remek betekintést nyújtanak egy százmilliós lenyúlás gyakorlati problémáiba. Sziky egy ideig például azon töprengett, hogy az Ingatlan Pro Kft.-nek a százmillió forintot milyen valutában utalja Kiss Szilárd. Végül arra jutott, hogy menjen minden euróban. Kiss Szilárdnak ezzel indokolta:
Tehát ne kelljen váltogatni, mert kiszámoltam a váltást, az körülbelül hárommillió forint lenne a váltás. Ne dobjunk már ki hárommillió forintot, faszomba! Inkább igyuk meg.
Az egyik beszélgetésből az is kiderül, hogy Sziky garanciát vállalt Gellért Imrének arra, hogy moszkvai barátja nemcsak a százmilliót utalja át, hanem zsebbe is kifizeti, amit kell.
Sziky: Tudod, ő nem ismer engem annyira, meg nem vagyunk vele olyan nagy barátságban, hogy akkor mi a garancia arra, hogy ő ezt megkapja? Mondom. Meg mikor kapja meg? Most akkor én mit mondjak neki? Mikor kapja meg?
Kiss: Figyelj ide! A kulcsot kerestem, a széfkulcsot. Tulajdonképpen ha nagyon kell, akkor hétvégén haza tudok robogni. Mert nekem pénteken itt kell lennem.
Sziky: Hogy ha én azt mondom... Én elmondtam neki, én elmondtam neki! A következőt mondtam. Én vagyok a 100 százalékos garancia. Holnap reggelre találd ki, én azt mondtam neki, hogy nem szeretném, hogy ha Szilárd hamarabb jönne, mint ötödike. Feleslegesen ezért ne ugráljon.
Az agrárattasé ekkor jelezte Szikynek, hogy szeptember 5-én semmiképpen sem tud Magyarországra jönni, mert a G20 csúcstalálkozóra kell mennie.
Kiss Szilárd persze lódított, és éppen ebben rejlett a sikerének a titka: jó oroszországi kapcsolatait Magyarországon még fantasztikusabbként eladni. Ahogy egy korábbi cikkünkben fogalmazott egy név nélkül nyilatkozó külügyes forrásunk: a Kiss Szilárdhoz hasonló szerencselovagok azt használták ki, hogy Oroszországgal, és általában a Kelettel kapcsolatban a mai napig elképesztő a tudatlanság és a naivitás.
Kiss önpíárja pedig egészen zseniális volt: éppen pár héttel a fenti telefonbeszélgetések és a bűncselekmény elkövetése előtt a Fidesz-közeli médiában ajnározó cikkek egész sora jelent meg róla. A Heti Válaszban Kiss Szilárd a magyar termékeket forgalmazó, Moszkvában sorra boltokat nyitó Paprika üzletlánc tulajdonosaként feszített méregdrága órájában és kék szemüvegében. A Magyar Hírlapban pedig az attasé hosszú hasábokon keresztül méltatta az Orbán-kormány Oroszország-politikáját: itt beszélt arról, hogy gazdasági okokból kell az oroszokhoz közeledni, mert hihetetlen lehetőségek vannak, és „a kormány a keleti nyitással kiaknázhatja ezeket″.
Az igaz, hogy a 2013. szeptember 5-6-án megrendezett G20 csúcstalálkozón ott volt Obama és Putyin, Kiss azonban magyar mezőgazdasági attaséként a gulyáslevesével leginkább traktoros-hurkás mezőgazdasági szakkiállításokon parádézott. Feladatai korántsem voltak világpolitikai léptékűek, a magyar cégek érdekében történő lobbizás mellett neki kellett tartania a kapcsolatot Magyarország és Oroszország szakminisztériumaival, szakhatóságaival. Kisst őt ismerő forrásaink a „mezőgazdasági lobbi″ emberének nevezték.
Amikor az FM januárban az Indexnek azt válaszolta, hogy Kisst a KÜM állományából vették át 2013. októberében, ez az állítás nem felelt meg a valóságnak. A Kisshez hasonló szakdiplomatákat mindig a szaktárcák választják ki, készítik fel, nevezik ki és ellenőrzik, a külügyminisztériumba csupán határozott időre, ideiglenesen kerülnek.
Kiss Szilárd a bűncselekmény elkövetése idején moszkvai attaséként az FM-ből kapott hivatalos utasításokat, oda küldte a jelentéseit, és a fizetését is ők utalták át a külügyminisztériumnak.
Kell a faszomnak Martonyival találkoznom
Kisstől korántsem azért idegenkedtek külügyben, mert nem az ő állományukhoz tartozott. Íjgyártó István, a 2010-2014 közötti moszkvai nagykövet az Indexnek azt állította, se orosz, se magyar hatóság részéről nem érkezett hozzá megkeresés Kiss Szilárd semmiféle ügye miatt, pedig a mezőgazdasági attasé diplomáciai mentessége miatt erre mindenképpen szükség lett volna, ha van bármilyen eljárás. Azt is hozzátette, az FM-ből mindig az a visszajelzés érkezett Kiss Szilárd munkájával kapcsolatban, hogy elégedettek vele, és orosz részről sem volt semmi kifogás.
Íjgyártó állítását az agrártárca is megerősítette az Indexnek. Azonban míg Fazekas Sándor minisztériumában ennyire elégedettek voltak az attaséval, a Martonyi János vezette KÜM-ben a pozíciója erősen megingott. Külügyes forrásaink szerint Íjgyártó nagykövet maga is tisztában volt azzal, Kissnek mennyire rossz a híre, és tett is kísérletet rá, hogy elszigetelje a nagykövetségen. A korrupciógyanús üzelmekről szóló sorozatos pletykák lassan a külügy felsőbb vezetéséig is elértek, ahol egyre kevésbé nézték őt jó szemmel.
Az, hogy az attasé helyzete egyre forróbb, a csalásban résztvevő bűntársaihoz is eljutott. Kiss Szilárd és Sziky egy közös ismerőse a következőket mondja az egyik lehallgatott beszélgetésben:
...tehát a Kiss az nem stabil ember, tehát jól láttuk, hogy zsivány. (...) nagyon baszogatják a Kisst, és el akarják mozdítani.
Egy másik lehallgatott telefonbeszélgetésből pedig kiderül, Kiss Szilárd maga is érezte, hogy „jobbról-balról ólálkodnak körülötte″ a külügyesek, és az is nyilvánvaló, hogy Martonyit sem kedvelte túlságosan. Abban bízott, hogy újabb sikeres oroszországi lobbizásainak köszönhetően majd Fazekas Sándornál és Szijjártó Péternél még jobban bevágódhat.
Kiss: Mert látom azt, hogy itt voltak a külügyről tehát mondom, nekem kell Martonyival találkoznom? Kell a faszomnak, érted?! Tehát engem, jobbról-balról ólálkodnak körülöttem bazdmeg! Nekem erre nincs szükségem! Én itt be szeretném jelenteni a kész tényt, oda fogom hívni Fazekast, nem is akárkit, Fazekast! És azzal fogjuk elvágni a szalagot, hogy igenis a .... megnyitotta. Hagy (hadd - a szerk.) boldoguljon a Szijjártó meg a többiek. Érted?
Sziky: Egyértelmű. Jó.
Kiss: Ok?
Sziky: Jól van uram, akkor akkor 5-én te nem jössz.
Kiss: Majd hívlak, ha egy mód van rá. De én megérkeztem Moszkvába újra, magyar sikert tudhatunk be. Belorussziába újra tudunk szállítani hélia marhát, úgyhogy az egész vámunió Oroszország, Kazahsztán, újra beindult na. Élesítik az új kitüntetésemet a Vidékfejlesztési Minisztériumba.
Kisst néhány hónappal korábban, 2013 márciusában ugyanis már egyszer kitüntette Fazekas miniszter„a magyar élelmiszerek oroszországi piacra juttatása érdekében végzett munkája elismeréseként″. Pedig korántsem biztos, hogy amit a lobbimódszereiért a magyar államtól érdemelt, az egy kitüntetés.
Az a cég nyerte meg, amit te szerettél volna
Forrásaink szerint Kissnek egészen az orosz mezőgazdasági miniszter helyetteséig volt elérése, a segítségének azonban ára volt. Miközben például a magyar borok külföldi sikerének támogatójaként adta el magát és fűnek-fának támogatást ígért, ebből akkor lett valami, ha őt is érdekeltté tették a sikerben. Mert ha nem, maga a siker is elmaradt:
Kiss elég befolyásos volt ahhoz, hogy ha kell, akkor magyarok érvényesülését akadályozza Oroszországban
– világítja meg egyik informátorunk Kiss lobbitevékenységének valódi természetét.
Egy lehallgatott beszélgetésben az attasé saját maga ismeri be, hogy egy versenyhelyzetben direkt egy olyan céget segített, melynek győzelmében üzlettársa és barátja, Sziky érdekelt volt:
Én meg voltam most Krasznodarba, most repültem vissza, és az a cég nyerte meg, amit te szerettél volna, úgyhogy ennyi, kész.
Kiss lobbimódszere nem valami bonyolult: személyesen is jól kellett járnia az üzletekkel. Tipikus konstrukció, hogy amikor Kiss Szilárd jelentős orosz befektetést készít elő Magyarországon, az a bizonyos befektető előtte már a Kiss érdekeltségébe tartozó cégekbe is tett pénzt. Jó példa erre a fent említett dél-oroszországi Krasznodar. A város kiskirályának, Szergej Galickijnek ott saját futballstadionja van.
Galickij a legnagyobb orosz kiskereskedelmi diszkontlánc, a Magnit tulajdonosa. Szijjártó Péter államtitkár 2013 decemberében Hacsatur Pombuhcsannal, a Magnit igazgatósági tanácsának elnökével közösen jelentette be, hogy az orosz óriás egy logisztikai bázist építene Záhonynál. A tárgyalóasztalnál ott ült Keskeny Ernő, a Fidesz oroszbarát fordulatát megalapozó diplomata, és maga Kiss Szilárd is (emlékeztetőül: hónapokkal a lehallgatási jegyzőkönyvekben tárgyalt bűncselekmény, illetve, ahogy erről mindjártszó lesz, Kissnek a KÜM-ből történt eltávolítása után járunk).
Pombuhcsan korábban Kiss Szilárd egyik cégében is feltűnt, Galickij pedig vezetőként bukkant fel az orgoványi takarék pénzének lenyúlásában érintett Winexport Kft.-ben. A Winexport tulajdonosa nem más, mint Kiss Szilárd unokabátyja, Sándor Tibor. Legalábbis papíron: mert ahogy a Szikyvel folytatott beszélgetéseiből is egyértelműen kiderül, a rokon Kiss strómanja.
És akkor Kiss Szilárd hazahívatta saját magát
Kiss Szilárd Miklós visszahívására 2013. szeptember 23-i hatállyal saját kérésére került sor.
– ezt Szijjártó Péter külügyminiszter válaszolta 2015. február 23-án az MSZP-s Mesterházy Attilának, aki írásbeli kérdésben érdeklődött, ki és miért kezdeményezte Kiss Szilárd felmentését.
Vagyis az attasé, aki a szűk egy hónappal korábbi lehallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint óriási tervekkel rendelkezett Moszkvában és esze ágában nem volt hazajönni, egyszer csak meggondolta magát. Ráadásul az elhatározás olyan hirtelen érkezett, hogy Kiss Szilárd utódlását sem sikerült megoldani egy új mezőgazdasági szakdiplomatával. Ez rendkívül furcsa, hiszen a magnitos biznisz bejelentésekor maga Szijjártó Péter is arról beszélt, mennyire fontos az Oroszországba irányuló magyar mezőgazdasági export.
Íjgyártó István Kiss Szilárd hazahívásával kapcsolatban az Indexnek azt mondta, nagykövetként ő csupán táviratot kapott egy-egy attasé érkezésének vagy hazahívásának bejelentéséről, indoklást nem, és ez így volt Kiss esetében is. Íjgyártó ugyanakkor hozzátette: kérte, hogy a követségre küldjenek új mezőgazdasági attasét Kiss helyett, de – legalábbis az ő nagyköveti ideje alatt – mégsem küldtek.
Forrásaink szerint az attasé hirtelen hazahívása mögött valójában az állt, hogy a Külügyminisztérium számára ekkor derült ki: az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági átvilágítása kockázatokat tárt fel Kiss Szilárddal kapcsolatban. Kiss addig hiába gyűjtögette a rosszpontokat a külügynél, a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló kormányrendelet szerint a szakdiplomaták kiküldésére és visszahívására a szaktárca tehetett javaslatot. Kiss Szilárd hátországa pedig az FM-ben végig stabil maradt, sőt a keleti nyitáson való munkálkodásának köszönhetően más befolyásos kormányzati szereplők, illetve velük kapcsolatban álló üzleti körök jóindulatát is elnyerte.
Az átvilágítási papírral a kezében azonban a külügyi vezetés végre megszabadulhatott az attasétól. Több forrásunk is megerősítette: Martonyi János ekkor gyakorlatilag kitiltotta Kisst a minisztériumból és a moszkvai nagykövetségről.
Megkerestük a volt külügyminisztert is, ám ő nem kívánt reagálni.
Megbukott, úgyhogy kinevezték
Hogy mi minden állhatott az átvilágítási jelentésben, nem tudni, de logikus forgatókönyvnek tűnik, hogy az augusztusban végrehajtott rendőrségi telefonlehallgatás információi is eljutottak a titkosszolgálathoz, majd a külügyhöz, és vezettek szeptember közepére a szakdiplomata „önhazahívásához″. Úgy tudjuk, Kiss Szilárd a környezetének azzal magyarázta az átvilágításon való megbukását, hogy rosszakarói vannak, akik hamis pletykákat terjesztenek róla.
Rosszindulatú híresztelések ide, félmilliárd forint lenyúlása oda: egy hónappal azt követően, hogy a rendőrség a telefonlehallgatásokból bizonyítékot szerzett a Kiss által elkövetett súlyos bűncselekményre, és pár héttel egy kockázatokat feltáró nemzetbiztonsági átvilágítás, valamint az attasénak a KÜM-ből való eltávolítása után a Földművelésügyi Minisztériumban
Kiss Szilárdot keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri biztossá nevezték ki. | Hadd boldoguljon a Szijjártó meg a többiek | Hadd boldoguljon a Szijjártó meg a többiek - Miniszterek nevei repkednek, Obama és Putyin is szóba kerül azokban a lehallgatott beszélgetésekben, amikben Kiss Szilárd volt moszkvai attasé egy takarék pénzének lenyúlásáról egyeztet. Rendőrségi dokumentumok és csúnya szavak: így üzletelt a keleti nyitás simlis lobbistája. Első rész. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/03/02/kiss_szilard_keleti_nyitas_moszkva_es_orgovany_1_resz/ | 2015-03-02 13:15:00 | true | null | null | Index |
Az Opimus ügyeit ismerő, és a médiapiacon jártas forrás is megerősítette, hogy várhatóan hétfőn bejelentik a Mediaworks eladását.
Már a héten arról lehetett hallani, hogy bármelyik nap nyilvánossá válhat az üzlet, de szerdán végül elhalasztották a bejelentést. Hétfőn vagy a tőzsdei nyitás előtt, vagy a zárás után válhat hivatalossá a tranzakció; további csúszást sem lehet kizárni, de most ez tűnik a legvalószínűbbnek.
A vevő úgy tűnik, a tavasszal életre hívott Opimus Press, amely közel, nagyon közel áll Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester és gázszerelőhöz. Lehetett hallani olyan hírt is, hogy az üzletet már nyáron megkötötték opciós szerződés formájában.
A Mediaworks jelenleg papíron még Heinrich Pecina osztrák befektető és a Vienna Capital Partners tulajdona. Pecina kedden Budapesten tárgyalt a VCP további képviselőivel közösen. Másnap az osztrák nagykövet rezidenciáján zajlott találkozó az ügyben, amin Pecinán túl részt vett a VCP tanácsadó testületének tagjaként Martonyi János egykori külügyminiszter és Andreas Rudas, az RTL regionális igazgatója is. Róluk is írtunk korábban.
A Népszabadság bezárását követő interjúiban Pecina már célozgatott rá, hogy a botrány után megfontolja a teljes kiadó eladását. Valójában ez inkább csak színjátéknak látszott: a tulajdonos régóta készült arra, hogy átadja a vállalatot valamelyik kormányközeli cégnek. Ezzel volt összefüggésben a Népszabadság kiiktatása is.
Kormányzati körökben abban bíztak, ha Pecina csukja be az újságot, valamelyest távolabb tudják tartani maguktól a botrányt. A megoldás nem működött tökéletesen, de Orbán Viktor így is tartotta magát ahhoz a kommunikációs vonalhoz, ami szerint a kormánynak nincs köze magánvállalatok üzleti döntéseihez.
Az egyik legárulkodóbb részlete a történetnek, hogy a Mediaworks épp a Népszabadság bezárása előtt néhány nappal zárta le eddigi legjelentősebb piaci ügyletét. Megvették a 8 milliárd forint forgalmú Pannon Lapok Társaságát, amivel már 12 megyei lap van a Mediaworks tulajdonában. Ezek a lapok azért fontosak a Fidesznek, hogy közvetlen elérésük legyen a potenciális vidéki bázisukhoz.
A kiadó portfóliójában van még a miniszterelnök kedvenc napilapja, a Nemzeti Sport, a Világgazdaság, a Manager Magazin, számos életmód-magazin és a jövedelmező, egykori Ringier-nyomda is.
A valószínűsített vevő Opimus a pénzügyi csalás miatt bedőlt Buda-Cash nevű brókercég birtokosainak egykori ernyőcége. A tulajdonosok az Opimus égisze alatt terelték egy helyre termelő cégeiket; decembertől kezdődően új tulajdonosok érkeztek a vállalathoz, menedzserként pedig megjelent Csík Zoltán, egykori rendőrségi nyomozó, akinek feltűnése nem egyszer jelezte előre Mészáros Lőrinc tulajdonszerzését.
Csík bizalmi embere a polgármesternek, több Mészáros-érdekeltségben is vezető pozíciót tölt be. Fontos összekötő szerepe van az az OTP-s hitelekből is finanszírozott Mészáros-cégbirodalom és a szintén közbeszerzés-milliárdos Duna Aszfalt csoport között. A nagy vidéki szállodavásárlások előtt is rendre felbukkant a neve. Márciusban több új Opimus-cég jött létre, köztük az a zártkörú kötvénykibocsátásból hatmilliárd forint értékben forrást bevont Opimus Press.
Mészáros Lőrinc pénteken egyébként úgy nyilatkozott a Hír TV-nek, mint akinek fogalma nincs arról, hogy Mészáros Lőrinc a médiapiacra igyekszik.
A Marketing & Média korábban azt írta, és a piaci szereplők is azt mondják, hogy az Opimus oldaláról Mátrai Gábor, az RTL Klub egykori tanácsadója, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hírközlési elnökhelyettese menedzselte az üzletet. | A Mészáros Lőrinc-közeli Opimus Press hétfőn megveheti a Népszabadságot bezáró Mediaworks-t | Úgy fest, minden pontosan úgy történik, ahogy sejteni lehetett: 12 megyei lappal és a Nemzeti Sporttal is bővül a fideszes médiabirodalom. | null | 1 | https://444.hu/2016/10/23/a-meszaros-lorinc-kozeli-opimus-press-hetfon-megveheti-a-nepszabadsagot-bezaro-mediaworks-t | 2016-10-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Azt már mindenki tudja, hogy a kamupártok nagyon sokba kerültek a magyar adófizetőknek. A végösszeg mintegy 3 milliárd forint, ennyi pénzt kaptak azok a formációk és egyéni jelöltjeik, amelyek érdemi tevékenységet a kampány alatt – néhány Facebook-poszt megosztását leszámítva – egyáltalán nem folytattak.
Ezekről a pártokról már a kampány kezdetekor megírtuk, hogy valami nagyon nem stimmel velük, több cikkben foglalkoztunk például azzal, hogy igen sok formáció az ajánlások „összegyűjtésekor” visszaélt a választók személyes adataival.
Új rekord: Judit adataival 15 kampupárt, és egy független jelölt is visszaélt
Itt a lista – olvasóink szerint ezek a kamupártok csaltak az aláírásaikkal
Az Összefogás Párt jelöltje bukott le ajánlóív-másolással Kecskeméten
A számok nem azt mutatják, hogy a Fidesz mozgatná a kamupártokat, még ha profitál is belőlük
Több olvasónk adataival visszaéltek a kamupártok a választási aláírásgyűjtés során
Segíts lebuktatni a kamupártokat!
Ezzel a jelöltállítási rendszerrel nem szabad nekimenni még egy választásnak
Zuglóban az “álbalos” Lévai Katalin és a fideszes jelölt ajánlásai még sorrendre is megegyeznek
Kamupártok tánca: mostani állás szerint 8,7 milliárd forint is kimehet a pártok kampánytámogatására
Ezt kell tenned, ha visszaéltek az adataiddal a pártok gyűjtőívein
Ettől függetlenül rengeteg pénzt kaptak, amelyet most elméletileg vissza kellene fizetniük, hiszen a választásokon nem érték el az 1 százalékot. Azért írom, hogy elméletileg, mert valójában nem sok esély van arra, hogy ez a pénz valaha is visszakerül.
Az Átlátszó megvizsgálta az 1 százalékot el nem érő pártokat, és 6 formáció esetében a pártelnököt is be tudta azonosítani a cégadatbázisban. Ez azért nem könnyű, mert a formációkat hivatalosan bemutató birosag.hu-n alapesetben csak az elnök nevét tüntetik fel, erre viszont hiába keresünk rá a cégadatbázisban, nem tudhatjuk biztosan, hogy az ott megtalált Kovács Ferenc azonos-e a pártelnök Kovács Ferenccel.
Amikor viszont valamit módosítanak a párt adatain, az erről szóló határozatban előfordulhat, hogy feltüntetik a pártelnök nevével együtt az anyja nevét is, e két adat birtokában pedig már 100 százalékos bizonyossággal beazonosítható az illető.
Az általunk vizsgált 6 párt összesen 1 milliárd forintot kapott, melynek behajtása minimum bizonytalan. Az állam ugyanis nagyjából ugyanúgy jár el a kiosztott támogatások visszaszerzésénél, mint a NAV, amikor egy cég tartozik valakinek: megnézik, hogy a formáció elnökének milyen vagyona van, és azt lefoglalják, megnézik, hogy milyen rendszeres jövedelme van, és annak terhére letiltanak. A vagyon lehet magánvagyon, vagy céges vagyon.
Azt nem tudtuk ellenőrizni, hogy egy-egy pártvezetőnek mekkora magánvagyona van, az viszont jól látszik, hogy céges tulajdonuk egyáltalán nincs. Tehát az állam esetükben csak abban reménykedhet, hogy van más, a cégadatbázisban nem látható vagyonuk, vagy munkavállalóként keresnek milliókat havonta.
Közéjük tartozik Szepessy Zsolt is, Monok egykori polgármestere. Szepessy ellen jelenleg is bírósági eljárás van folyamatban, mert a 2014-ben felvett kampánytámogatással nem tudott elszámolni. Mindezek ellenére 2018-ban pártjának, az Összefogás Pártnak 305 millió forint járt úgy, hogy közben több olvasónk is jelezte, hogy ez a formáció már az indulás kezdetén is csalt, szorgosan másolták az aláírásokat.
Az Összefogás Párt nem érte el az 1 százalékot, így a támogatást Szepessy Zsoltéknak vissza kéne fizetnie. Hogy miből, az jó kérdés: a pártelnöknek egyetlen cég sincs a nevén, így innen mostanában biztosan nem érkezett be hozzá semmilyen elkölthető forrás.
Cikkünkben a párt támogatása mellett azt az összeget olvashatják, amennyit automatikusan kaphattak a pártok. Ez nem azonos azzal az összeggel, amekkora forrást valójában felhasználtak. Utóbbi adat nem nyilvános, az összeget az ügyben illetékes Magyar Államkincstár mondhatná meg, tőlük azonban eddig hiába kértük.
Olvasóink az Összefogás Párt mellett visszaélést jeleztek az Iránytű Pártnál, a Szegény Emberek Magyarországért Pártnál, és a Rend és Elszámoltatás Pártnál is, ennek ellenére mind a három formáció kapott pénz, pártonként 152 millió forintot, e három párt vezetőinek tehát összesen 456 millió forintot kellene visszafizetnie.
Itt is kérdés, hogy miből. Az Iránytű Párt elnöke Schiller László, akinek nemcsak hogy nincs egy vállalkozás se a nevén, de még eltiltás hatálya alatt is áll: 2020-ig semmilyen társaságot nem vezethet, és nem is lehet semmilyen cég tulajdonosa. Pártot viszont ezek szerint ennek ellenére alapíthatott.
Nincs cége a Szegény Emberek Magyarországért Párt elnökének, Nagy Richárdnak sem, aki eddigi karrierje során 1 darab vállalkozásban volt érdekelt, amely jelenleg felszámolás alatt áll. Ugyanígy nincs semmilyen cége Tóth Csabának, a Rend és Elszámoltatás Párt elnökének. Neki egyébként korábban Kisvárdán voltak érdekeltségei, összesen három vállalkozás, jelenleg valamennyi felszámolás alatt áll.
Sikerült azonosítanunk a Tenni Akarás Mozgalom elnökét is. Ez a párt is 152 millió forint támogatást kapott úgy, hogy a választásokig gyakorlatilag nem léteztek. A párt elnöke Váradi Sándor, akinek korábban 1 érdekeltsége volt, a Zsolti Multi Plusz Kft. A társaságból, amely jelenleg felszámolás alatt áll, 2013-ban szállt ki.
Ugyancsak nincs semmilyen működő cég a nevén a szintén nem túl aktív Sportos és Egészséges Magyarországért Párt elnökének, Kovács Andrásnak – pontosabban annak a Kovács Andrásnak, aki a párt székhelyére van bejegyezve. Kovácsnak korábban voltak érdekeltségei, ma már viszont egy működő sincs.
Kérdéseinkkel az összes pártot megkerestük. Azt kérdeztük tőlük, hogy végül mennyi pénzt vettek fel a nekik járó maximális összegből, vissza tudják, vagy akarják-e fizetni. Kizárólag a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt válaszolt. Ők azt közölték, hogy a teljes összeget felvették.
„A visszafizetéssel kapcsolatban állunk a hivatalok megkeresése elé, a folyamat során fog kiderülni milyen mértékben tudunk a visszafizetésnek eleget tenni”- írták megkeresésünkre.
A párt egyben hangsúlyozta: a 2014-es választások idejét az elveszett ajánóívek miatt rájuk is szabtak ki büntetést, 250 ezer forintot be is fizettek. 2018-ban ugyanezért 890 ezer forint büntetést kaptak, ezt állításuk szerint ugyancsak befizették. Jelezték azt is, 2014-ben náluk mindent rendben talált az Állami Számvevőszék vizsgálata. | Cégvagyonból nem fog megtérülni a kamupártoknak adott kampánytámogatás | Kamupártok összességében milliárdos összegben kaptak támogatást a költségvetésből azzal a megkötéssel, hogy ha nem érik el a választáson az 1 százalékot, | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/04/13/cegvagyonbol-nem-fog-megterulni-a-kamupartoknak-adott-kampanytamogatas/ | 2018-04-13 13:46:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ismét guberálókat fogtak a városrendészek, a párostól egy budapesti autó forgalmi engedélye is előkerült. Állításuk szerint a kukában találták - számolt be közösségi oldalán a Városrendészet Gyöngyös.
x Hirdetés
Mint írják, az Erzsébet Királyné és a Mátrai út sarkán vontak intézkedés alá két férfit. Az egyik nem csak, hogy a szemetest túrta fel palackok után kutatva, de még a környezetét is beszennyezte azzal, hogy a talált zsákmányból a folyadékot a járdára borogatta. Tettét elismerte, így köztisztasági szabálysértés miatt 50 ezer forintnyi helyszíni bírságot kapott. Társa az arra járóktól kéregetett, így mivel ő is elismerte a cselekményt szintén 50 ezer forintos bírságot kapott. Mivel egyikük sem tudta igazolni magát, így az egyenruhások átvizsgálták a ruházatukat, melyből egy forgalmi engedély került elő. Természetesen nem az ő nevükre szólt, állításuk szerint a kukában találták. Az ügy érdekessége, hogy a forgalmi engedély egy budapesti autóhoz tartozik, melynek tulajdonosával felvették a kapcsolatot, aki elmondta, hogy autóját nyitott állapotban találta, így értesítette a rendőrséget. A rendészek a két férfihoz is rendőrt hívtak, mivel nem tudták azonosítani magukat, majd a kiérkező járőröknek átadták a forgalmi engedélyt. Szintén aznap egy másik guberálóval szemben is intézkedtek, ő is helyszíni bírságot kapott.
Mint hangsúlyozzák, az utóbbi időben megszaporodott a guberálás miatt kiszabott bírságok száma, ugyanis a visszaváltható palackok kikukázása egyfajta megélhetési módszer lett. Sok esetben azonban nem csak egy palack elvételéről van szó, a guberálók az esetek többségében a kuka feltúrásával hatalmas szeméthalmot hagynak maguk után, valamint a környezetet is szennyezik - teszik hozzá | Rejtélyes forgalmi engedély került elő egy guberáló párostól | Megszaporodott a guberálás miatt kiszabott bírságok száma, ugyanis a visszaváltható palackok kikukázása egyfajta megélhetési módszer lett. | [
""
] | 0 | https://gyongyosma.hu/2024/10/23/rejtelyes-forgalmi-engedely-kerult-elo-egy-guberalo-parostol | null | true | null | null | gyongyosma.hu |
A MOL Petrolkémia és Tiszaújváros közötti hosszú távú együttműködés célja, hogy hozzájáruljanak a város kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális és sportéleti kezdeményezéseihez. A Tiszaújváros Jövőéért Alapítvány, melyet a MOL Petrolkémia és Tiszaújváros közösen hozott létre, kiemelt figyelmet fordít a közösségi fejlődésre és a fenntarthatóságra, amelyek a város jövőjét alapozzák meg. A legújabb együttműködés eredménye a rekortán focipálya az Ifjúsági parkban.
A MOL számára mindig is fontos volt a magyar sport és a kulturális értékek támogatása. Hiszünk abban, hogy minden tehetség számít, és egyetlen fiatal sem kallódhat el csak azért, mert nincs mögötte megfelelő háttér. Ezt a célt szolgálja az új focipálya is, amely a sport és közösségépítés mellett a fiatalok fejlődését, új barátságok születését és egy egészségesebb, összetartóbb jövőt is elősegíti
Az új focipálya az ifjúsági park mellett helyezkedik el, és nemcsak a helyi sportolók számára biztosít edzési lehetőséget, hanem a város minden sportkedvelő fiatalja számára nyújt új lehetőségeket a szabadidő hasznos eltöltésére. Sőt, ott jártunkkor éppen kihelyezett testnevelésóra volt a pályán.
A MOL Petrolkémia és Tiszaújváros közötti példaértékű együttműködés és az új sporthelyszín megnyitása újabb mérföldkő a város fejlődésében, és egyben megerősíti a közösség összetartozásának érzését. A helyi közösség számára ez a projekt egy fontos lépés a jövő sportolóinak támogatásában, és Tiszaújváros fejlődése iránti elkötelezettségük megnyilvánulása.
Pontosan egy hónapja volt itt egy nagy csapatépítő programunk, ahová tizenegy országból érkezett 130 kolléga és szabadidős programként futottunk egy kört a városban, a dísztótól az Ifjúsági parkig
Akkor ütötte meg a fülem, hogy az egyik külföldi kolléga azt mondta a másiknak, hogy ez a város olyan, mintha Németországban lennénk. A várossal közösen rengeteget invesztálunk abba, hogy ne csak a város gazdasági élete és helyzete javuljon, hanem a kulturális és sportlehetőségek is gyarapodjanak.
Már beszéltünk arról is, hogy a jövőben milyen közös fejlesztéseket tudunk megvalósítani a város érdekében. | Rekortán focipálya: a város és a MOL közös beruházása | Tiszaújváros egy újabb fejlesztéssel gazdagodott, amely nemcsak a város sportéletét, hanem a közösségi összetartozás érzését is erősíti. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/11/rekortan-focipalya-tiszaujvaros-mol-petrolkemia | null | true | null | null | BOON |
- Kemény morális kérdés volt, hogy összeállhatunk-e egy olyan emberrel, akit abban az időben szidtunk a parlamentben - egyebek között erről is beszélt Vona, aki a péntektől a Frizbi TV YouTube-csatornáján látható, Beköltözve Hajdú Péterhez című műsor vendége volt.
Az időközben a Második Reformkor Pártot megalapító politikus anno kétszer is találkozott az üzletemberrel.
A Jobbik mögött volt a média- és a plakátbirodalmával. Ám én nem vettem át tőle soha semennyi pénzt
- jelentette ki Vona Gábor.
- Az volt a dilemmánk, hogy összeállhatunk-e egy olyan emberrel, aki ellen mi is többször felszólaltunk, csak azért, hogy legyőzzük a kormányt. És mi erre a dilemmára azt mondtuk, hogy igen. Amikor találkoztam vele, nyilván fontos volt látnom, milyen szándékai vannak, mit is akar pontosan elérni.
Ő "udvarolt neked"? - tette fel a kérdést Hajdu Péter.
Nekem ez egy morális kérdés volt, hogy most akkor mi Simicskával összeállunk, és akkor így váltjuk le a kormányt. Éreztük mindannyian, hogy ebben azért van bőven kérdőjel
- válaszolta Vona.
- És amikor találkoztam vele az A38 hajón, megtörve elmondta, az orosz kapcsolat miatt úgy érezte, hogy ebből elég volt. Tehát nála azt tette be a kaput, hogy az Orbán-kormány összeszállt az oroszokkal. Hogy ez így volt-e, vagy sem, ezt nem tudom, de ő ezt mondta.
Vona természetesen feltette a kérdést az üzletembernek, hogy mit kér a támogatásért cserébe, s meglepően őszinte választ kapott.
"Életem végéig el tudtam volna játszani a pártvezér szerepét, csak mindig azt kellett volna mondanom, amit a szavazók hallani szerettek volna" - Interjú Vona Gáborral
- Ennek a rendszernek a kiépítésében nekem óriási felelősségem van. És ezért az is a felelősségem, hogy segítsek lerombolni - idézte Simicska szavait a politikus.
- Ez ott nekünk egy megerősítés volt, hogy akkor ebbe bele kell vágnunk.
Arról is beszélt, hogy a korábban hangoztatott szélsőséges nézetei miatt sokan azt hiszik, már az óvodában is nyilaskereszt volt a jele. Elárulta, alapvetően jobboldali, vagy inkább antikommunista családból származik.
Amikor az egyetemre kerültem, inkább mérsékelt jobboldali embernek éreztem magam. Be is léptem a Fideszbe 2001-ben. Akkor egy jobboldali, liberális párt volt a Fidesz
- idézte fel Vona a múltat.
A jelenlegi belpolitikai helyzetről is beszélt
A napi politikai küzdelmekkel kapcsolatban kifejtette, szerinte a TISZA Pártban, a Fideszben és a Demokratikus Koalícióban is vannak a veszettül harcolók mellett konszenzuskereső, nyugodtabb karakterek, de nem ők viszik a csoportosulásokat, hanem a legfanatikusabb, a legdühösebb, a legvérszomjasabb alakok.
- Egy ilyen hardcore fideszes azt gondolja, hogy Magyarország azért sz.r hely, mert a másik oldalon vannak az ellenzékiek, akik rontják a levegőt. És egy ellenzéki milliárdos azt gondolja, Magyarország azért sz.r hely, mert van Orbán Viktor. És ha Orbán Viktortól végre megszabadulunk, akkor hirtelen a fekete-fehér kép színessé válik, hogy kivirágoznak a fák, Magyarország gazdag lesz. Nyilván egyik megállapítás sem igaz - magyarázta Vona.
A hónapok alatt legerősebb ellenzéki csoportosulássá vált TISZA Pártról, illetve annak elnökéről, Magyar Péterről is ütköztették a véleményüket a műsorban.
Hajdú Péter azzal kezdte, hogy az antréjával nem ért egyet. Megjegyezte, "nem vesszük fel a feleségünkkel történt magánbeszélgetést és nem hozzuk nyilvánosságra". Szerinte mindössze az Magyar titka, hogy kimondja azt, amiről az emberek odahaza a vacsoraasztalnál beszélnek.
Szerintem a Magyar Péter-jelenségre az a magyarázat, hogy ő a körön belülről jött. Az ellenzék az elmúlt választásokon próbált balról előzni, jobbról előzni, aztán összefogni. Mindhiába. Mára csak az maradt, hogy valaki jöjjön belülről és verje szét a Fideszt
- fejtegette Vona. | Vona Gábor szerint így akarta megvenni a Jobbikot Simicska Lajos | Meg akarták venni, pénzt adtak volna az ellenzékben végzett munkájáért Vona Gábornak. Simicska Lajos milliárdos vállalkozó, hazánk miniszterelnöke, Orbán Viktor egykori bizalmasa 2016 körül ajánlott együttműködést az akkori Jobbik elnökének. A politikus elárulta, eszébe sem jutott pénzt elfogadni a milliárdostól. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/vona-gabor-bekoltozve-hajdu-peterhez/gv44mxp | null | true | null | null | Blikk |
Szabálysértési eljárást indított a Dunakeszi Rendőrkapitányság Csárdi Antal volt LMP-s országgyűlési képviselő ügyében - derült ki a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Magyar Nemzetnek küldött válaszából. Az eljárás egyelőre még nem zárult le, így nem tudni, milyen döntés fog születni az ügyben.
Csárdi Antal mentelmi jogának felfüggesztését még Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta. A mentelmi bizottság szeptember 30-i ülésén egyetértett a legfőbb ügyész indítványával, a tagok 5-1 arányban javasolták a parlamentnek, hogy szavazza meg Csárdi mentelmi jogának felfüggesztését. Ezt később meg is szavazták.
A legfőbb ügyész arra hivatkozva kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, hogy Csárdi szabálysértést követett el akkor, amikor lezárta a gödi Samsung-gyár bejáratait. Az LMP tüntetést szervezett a gyár elé, az esemény után azonban a párt pár aktivistája még ott maradt, és lezárták az akkumulátorgyárhoz vezető Fóti utat egy keresztbe elhelyezett paravánnal. Csárdi Antal és más aktivisták nemcsak ezt a bejáratot, hanem később az M2-es autópálya felőli bejáratot is lezárták.
Az eredeti cikk IDE KATTINTVA olvasható! | Megindult a szabálysértési eljárás Csárdi Antal volt LMP-s képviselő ügyében | Szabálysértési eljárást indított a Dunakeszi Rendőrkapitányság Csárdi Antal volt LMP-s országgyűlési képviselő ügyében. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/11/megindult-a-szabalysertesi-eljaras-csardi-antal-volt-lmp-s-kepviselo-ugyeben | null | true | null | null | HEOL |
A dossziépolitizálás nagyobb dicsőségére immár Demszky- és Wekler-üggyel is szembenézhet a kisebbik párt. Az SZDSZ mindezzel együtt szerencsésnek mondhatja magát, hogy e bili nem az uniós választás előtt borult a nyakukba. Hisz az sem tűnik istentől elrugaszkodott feltételezésnek, hogy a párt egy-két lapáttal több szavazatot söpörhetett volna be, ha a liberális hajlamú szavazók nem elhanyagolható hányadában fel nem merül, hogy voltaképpen miért is szavazzak én Demszky Gábor brüsszeli szinekúrájára, mikor a derék bürgermajsztrónak - legalábbis 2006-ig - lenne még a fővárosban is épp elég dolga, mondjuk a Csömöri úttól a Filatori-gátig. De spongyát rá, van ennél nagyobb baj is vele.
Ha más nem, ez az úrhatnám polgármesteri attitűd, amit az utóbbi időben mutatni bír tizenöt éve hűséges választói felé, nos, ez kicsit több mint gyomorforgató, inkább politikai felelőtlenségnek tetszik. Felelőtlenségnek a mondott választókkal szemben, különösen, hogy még pillanatnyilag is a liberalizmus,mintegy árukapcsolásként vele együtt, egy csomagban kapható ebben az országban.
Mert lehet, sőt, részünkről a szerencse, hogy az isztriai nyaraló annak idején annyiba fájt, amennyibe egy lelakott Pest környéki nyaraló; és ha a térségben tanyát verő skandináv kisnyugdíjasok igen, akkor a magyar főváros első embere ugyan miért is ne. Ha csak ezt hányná szemére az ellenzék és a bulvársajtó, demagógiának tarthatnánk az egészet. De egy árnyalatnyival többről van szó.
Mert lehet, hogy piszokul törvényes Audival és a szarér'-hugyér' egy fővárosi tulajdonú vállalattól bérelt terepjáróval egyszerre hajtatni adriai haciendánkra, mint egy távoli, egzotikus ország kissé bohém küldöttsége vagy egy turnézó veterán rockzenekar (roadokkal, szerelőkkel, gruppie-kkal). Ami jár, az jár. Sofőr, szerelő, baráti ár egy tisztelettudó cégtől, kár, hogy a komornyikot és az öltöztetőnőt és a gouvernante-ot kifelejtette a kodifikátor. De sajnos Budapest főpolgármestere ezt egyszerűen nem teheti meg, dixi. Mert nem illik. Mert szarul fest egy liberális politikus egy rakás hűséges szolga társaságában. Mert ez egy ilyen ország. Mert ő a szolga. És nem egy nyugatnémet osztályvezető-helyettes aranyifjúi álmokat kergető, elkényeztetett fiacskája. Hanem a nyolcadik kerület és Kőbánya reménysége. S aki ezt nem éri fel ésszel, az nem alkalmas magas közhivatala ellátására.
A főpolgármesteri szék e tekintetben egyáltalán nem különbözik a parlament alelnöki ülőalkalmatosságától, ahonnan most épp Wekler Ferencnek kéne felállnia, mire hármat számolunk (kettő...). És akkor kezdhetjük megint elölről: mert az nyilván piszkosul törvényes és tisztességes... nem, nem és nem. Mert ha a törvény betűje nem is képes elmarasztalni az ajándékok, birtok-összevonási támogatások hálóját az Országház elnöki pulpitusáról szövögető önérzetes kombinátort, a törvény szelleme őfelette is ott lebeg. Vagy legalább a jó ízlésé. A jóérzésé. Miért nem merült fel benne, hogy törvény ide vagy oda, ez a pénz nem jár neki, azért, mert azt az adófizetők adták össze, köztük a nálánál nagyságrendekkel szegényebbek? Hogy a parlament alelnökének akkor is türtőztetnie kell magát és családját az állami támogatásoktól, ha egyébként már régóta foglalkoznak mezőgazdasággal, és a földdel kelnek meg fekszenek? És ha ezt nem érti, mennyi pénzre mondaná, hogy elég? Hanyadik százmilliónál kezdene el pirulni, hogy nem, ezt már nem kérem, hisz gazdag ember vagyok, és adják másnak? Hogy egy liberális párt magas állami tisztet viselő tagjaként nem élek e lehetőséggel, mert azt gondolom, hogy ellentétes mindazokkal az elvekkel, amiben a pártom és a szavazóim hisznek?
Az érintettek felháborodott reakciói azonban a pillanatnyi disznóságoknál is messzebbre mutatnak. A legsötétebb ostobaság és demagógia irányába. Hisz a politikai és általános kultúra teljes hiányáról árulkodó szavak csak azt a buta, ám széles körben nem is alaptalanul elterjedt tévhitet erősítik, hogy a politikusok mind lopnak, csalnak, hazudnak. Hogy akik tehetik, azok mernek, mit férfi merhet (ki többet mer, nem ember). Ki a fazékból.
És Wekler 272 milliós állami támogatással a zsebében nem mondhatja azt sem, hogy ha a dolognak politikai következménye lesz, akkor az - egyéni képviselő lévén - kizárólag személyét érintheti, pártját, amelynek az ügyben a legcsekélyebb szerepe sem volt, nem. Hisz ez a csalán más szerszámával elintézett verése - egy ilyen régi mezőgazda ezt igazán tudhatná. Wekler Ferenc cechjét az utolsó garasig pártja fogja állni, szavazatokkal fizetve, mint a katonatiszt.
Hacsak meg nem szabadulnak tőle: most. | Az úrhatnám polgár és az új földesúr | A szocialista pártban épp egymás vérit ontják a felek, a liberálisoknál meg közméltóságok és közpénzek obskúrus keveredése a legfontosabb téma: virul a koalíció. Pedig pirulnia kéne. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/az_urhatnam_polgar_es_az_uj_foldesur-52631 | 2004-08-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Változtatási tilalmat rendelt el az az önkormányzat Maglódon a tervezett dél-koreai gyárnak helyet adó Országúti dűlő teljes területére - közölte pénteken a Facebook-oldalán Kerek Tibor önkormányzati képviselő.
Mint írja, ezzel a maximum 3 éves időintervallumot felölelő változtatási tilalommal az önkormányzatnak lehetősége nyílik, hogy a területre vonatkozóan úgy tudja módosítani a helyi építési szabályzatot és a településszerkezeti tervet, amely nem jár övezeti átsorolással, nem jár kártalanítási igény felmerülésének veszélyével, de lehetősége nyílik az adott gazdasági terület beépíthetősége tekintetében történő racionalizálásra, mérséklésre.
A három év alatt ezen területtel kapcsolatban a változtatási tilalom többek közt az alábbiakra terjed ki: "A változtatási tilalom alá eső területen - a 85. § (4) bekezdésében foglalt esetek kivételével - telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani, továbbá más, hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad." | Egyelőre nem lesz dél-koreai gyár Maglódon | Pontosabban ott biztosan nem, ahová a beruházó tervezte. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/egyelore-nem-lesz-del-koreai-gyar-maglodon-169792 | null | true | null | null | Magyar Hang |
2010.07.14. 19:00
Zsebben viszik ki a napi parkolódíjat az őrök az egyik angyalföldi autószalonból és szervizből a Hír Televízió birtokába került felvétel szerint. A XIII. kerület fideszes parlamenti képviselője az önkormányzat résztulajdonában lévő parkolási cég ügyvezető igazgatójának leváltását követeli az újabb korrupciós eset leleplezése után. Spaller Endre a felvételt várhatóan a parlamentben adja majd át az önkormányzatokat is felügyelő belügyminiszternek.
Nézze meg a hírTV leleplező felvételét!
Kenőpénzért érkeznek a patkolóőrök az egyik angyalföldi autószalonba. A Hír Televízió felvételein jól látszik, amint egyikük leveszi a láthatósági mellényt, és bemegy a szalon szervízfelvételi irodájába. Ott egy műanyag pohárba beledobják a napi 2500 forintot, amit majd a zsebébe tesz. Távozóban az övezetben parkoló autókra egy pillantást se vet.
2009-ben négy ellenőr bukott le, most 2010-ben tíz ellenőr – mondta Prohászka Attila. A kirúgott parkolási ellenőr azt állítja, a szocialista bástyának számító XIII. kerületben üzlethelyiségek, műhelyek ezrei mentesülnek kenőpénz fejében a parkolódíj megfizetése alól. A korrupció 160 millió forint bevételkiesést is okozhat évente az önkormányzati tulajdonú parkolótársaságnak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság jelenleg öt parkolóőr ellen folytat eljárást vesztegetés gyanújával. A televízió információi szerint a lassan két éve tartó nyomozást nemrégiben az ügyészség meghosszabbította fél évvel.
A Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. vezetése 2 és fél éve nem tesz semmit a korrupció felszámolása érdekében – állítja a kerület fideszes képviselője. „Rusznák Imre, aki 12 éven keresztül szocialista fővárosi képviselő volt, úgy tűnik, hogy élvezi a szocialista Tóth József bizalmát, ezért a helyén maradhat. Amíg ő a helyén van, úgy tűnik, hogy a korrupciót nem fogjuk tudni felszámolni” – közölte Spaller Endre fideszes országgyűlési képviselő.
A kft. ügyvezető igazgatóját, Rusznák Imrét nem érte el a Hír TV, a cég szóban nem nyilatkozik, és írásos közleményt is csak csütörtökre ígért. Spaller Endre a birtokába került felvételeket egy parlamenti interpellációban átadja majd Pintér Sándor belügyminiszternek. | Újabb parkolási korrupció a fővárosban? + Leleplező videó | Zsebben viszik ki a napi parkolódíjat az őrök az egyik angyalföldi autószalonból és szervizből a Hír Televízió birtokába került felvétel szerint. A XIII. kerület fideszes parlamenti képviselője az önkormányzat résztulajdonában lévő parkolási cég ügyvezető igazgatójának leváltását követeli az újabb korrupciós eset leleplezése után. Spaller Endre a felvételt várhatóan a parlamentben adja majd át az önkormányzatokat is felügyelő belügyminiszternek. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/07/ujabb-parkolasi-korrupcio-a-fovarosban-Leleplezo-video | 2010-07-14 19:15:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Millenáris Park létrehozásának szándékáról tanúskodó első írásos dokumentum 1999. november 16-án keletkezett. Ekkor egy tanácskozás keretében - amelyet Wermer András, Orbán Viktor nem hivatalos tanácsadója vezetett - döntöttek a "Millenáris központi kiállítás és a Ganz Ansaldo terület rehabilitációja" elnevezésű projekt előkészítéséről. Itt körvonalazódtak a Millenáris Kht. és a Kisrókus 2000 Kft. megalapítására vonatkozó elképzelések is. Az előbbi társaság feladata egy, a millennium tiszteletére rendezendő kiállítás megszervezése, működtetése, valamint más rendezvények lebonyolítása lett. A kft. amellett, hogy a majdani építkezést kivitelezte volna, megkapta a területhez és a létesülő épületegyütteshez kapcsolódó kezelői jogokat, valamint az utóhasznosítás jogát is. A Ganz Villamossági Művek egykori ipari területe az ÁPV Rt. portfóliójának része volt; a Kisrókus 2000 Kft. létrejöttével lehetővé vált, hogy a terület továbbra is egyben maradjon, és a beruházás úgy valósuljon meg, hogy az abba fektetett milliárdokat a millenniumi rendezvények végeztével az ÁPV üzleti alapon visszanyerhesse (bővebben lásd: Holt telkek, Magyar Narancs, 2001. június 7.).
Az ÁPV Rt. tervei behatárolták a Millenáris Kht. mozgásterét is; a közhasznú társaságot a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) 2000 januárjában 100 millió forintos alaptőkével hívta életre. A gazdasági társaságnak úgy kellett bonyolítania többmilliárdos forgalmat, hogy közben minél kevesebb ingó vagyont halmozzon fel az elképzelések szerint 2002-től már piaci alapon működtetett területen. Ezért a kht. szinte mindent csak bérelt, ahelyett, hogy - kimutathatóan kedvezőbb anyagi ráfordítás mellett - megvásárolt volna. Azokat a műszaki, irodai berendezéseket pedig, melyek a működéshez nélkülözhetetlenek voltak, igyekeztek minél olcsóbban bevinni a cégbe, nehogy túlzottan felmenjen a kht. árfolyama. Ezzel magyarázható, hogy a kormányváltás utáni új vezetés megbízásából készült informatikai vizsgálat szerint a számítástechnikai egységek kommerszek, névtelenek.
A Millenáris Kht. alapító okiratából kiderül: legfőbb feladata az volt, hogy színvonalas produkcióknak biztosítson lehetőséget az ezeréves magyar államiság tiszteletére. A rendelkezésre álló források nagysága fedezte a minőségi programok megvalósítását is. De a nagy összeg körül
olyan vállalkozások is fölbukkantak,
amelyek minél nagyobb szeletet akartak maguknak a millenniumi tortából.
A Millenáris Kht. élére 2000 januárjában az a Koltai Péter került, aki Wermer Andrással együttműködve már a kezdetektől részt vett a projekt kidolgozásában. Koltai korábban a Magyar Televízió egyik elismert producere volt. Első lépésként a kiállítás anyagának összeállításához eseti szerződéseket kötöttek tudományos kutatások, felmérések elkészítésére. Ezek reális árakat tükröznek: 10 és 100000 forint közötti munkákról volt szó. Ám a kiállítás alapötletét magának vindikáló Wermer úgy vélte: szellemi tőkéje nem térül meg, ha a kivitelezés teljes egészében a kht.-ra hárul.
Közben már készült az a pályázat, amelyben a tender kiírása után két héttel (!) alakult Millenáris Rt. vállalta ugyanezt az alapozó felmérést, továbbá a kiállítás teljes lebonyolítását is. Ebben már jelen volt Wermer is a részvénytársaság két tulajdonosához kapcsolódó érdekeltségei okán (erről lásd: Álombiznisz, Magyar Narancs, 2002. július 18.). Miután a pályáztató MEH szakmai zsűrije a feladatra előirányzott 2 milliárd forintot megszavazta, az rt. munkához látott: első lépésként újra szerződéseket kötött a kutatásokra, csakhogy immár összességében több száz millió forint értékben.
Orbán Viktor média-tanácsadója a kiállítás érdemi szervezéséből teljes egészében kiszorította a Millenáris Kht.-t, és annak szerepét pusztán az állami pénzek folyósítására, a szerződéskötésre, könyvelésre és az elvégzendő feladatok ellenőrzésére korlátozta. Forrásaink szerint Koltai Péter elsősorban emiatt mondott le posztjáról. A volt ügyvezető nem kívánt erről nyilatkozni, de annyit elárult: amikor ő volt a kht. élén, szó sem volt arról, hogy ne ők szerveznék a kiállítást és a programokat. "Hogy miként jött oda a Millenáris Rt., arról én nem tudok, annak idején erről nem volt szó" - mondta a Narancsnak. Koltai helyére a korábban a Tungsram privatizációjából és a Postabank 1995-ös átvilágításából ismert Berkecz Máriát nevezték ki, aki már jobban illett az új felállásba: gazdasági szakemberként nem értett a kiállításszervezéshez, de az állami cég gazdálkodásának minél törvényesebb keretek közötti irányításához annál inkább.
Innen kezdve minden úgy történt, ahogy Wermer András és Klacsman Péter György, a Millenáris Rt. vezérigazgatója eltervezte. A kht. tevékenységét szűkítették: jól mutatja ezt az is, hogy a kht. munkatársait a 2001. szeptember 11-i birtokbavételig a Kisrókus 2000 Kft. - garanciális okokra hivatkozva - be sem engedte az Álmok álmodói - Világraszóló magyarok című kiállítás csarnokába. Az építkezés a kiállítás és Wermer András igényeinek megfelelően azonban nélkülük is tervszerűen haladt. A média-tanácsadó jelenlétével magyarázzák például annak a multifunkcionális színházi térrel felszerelt tévéstúdiónak a létrejöttét, ahol a Wermer érdekeltségi körébe tartozó Ezüsthajó Kft. készített 100 millió forint feletti összegért felvételeket, amiket a programszervezésre 1,4 milliárd forintot elnyert Pentaton Művész- és Koncertügynökség Kft. rendelt meg tőle (bővebben: "A híresztelésekkel ellentétben", Magyar Narancs, 2002. november 14.).
A Wermer családi érdekeltségébe tartozó Well Done Kft. úgy kaphatott a területen egy 50 nm-es helyiséget (ahol utómunkálati stúdiót hoztak létre), hogy azután nem kellett bérleti díjat fizetnie. Wermernek a Millenárison betöltött magas státusát jellemzi, hogy azóta sem tudja senki, ki engedte be a Well Done-t a területre - ezt annak idején sem a Kisrókus, sem a Millenáris illetékesei nem merték a cégtől megkérdezni. Wermer jelenléte valahogy természetes volt; ám mivel a kht.-ban nem töltött be pozíciót, illetve a Millenáris Rt.-ben is csak közvetett érdekeltsége volt, a későbbi vizsgálatok során sem lehetett rajta számon kérni semmit.
A kormányváltást követően
a Perfekt Audit Rt. 5 millió forintért vállalta a kht. átvilágítását: ennek nyomán indult az a szélmalomharc, amelynek Don Quijotéja a Millenáris Kht. új ügyvezetője, Mizsei Zsuzsa lett. A korábban KDNP-s, majd centrumos politikus a MEH-től nyíltan azt kapta elsőrendű feladatául, hogy az előző ciklusban történt visszaéléseket fel-derítse. Mizsei egyedüli támpontja a Perfekt jelentése volt. (A Perfektben tulajdonrésze volt Gyurcsány Ferenc jelenlegi sportminiszternek is, aki az átvilágítási szerződés megkötésének napjaiban mondott le cégbeli részesedéséről.)
Az átvilágításban részt vevő forrásunk szerint a vizsgálat során igencsak nehéz dolguk volt: a kht. szinte valamennyi kifizetett tételt precízen könyvelt el, ugyanakkor a "két preferált vállalkozás (a Millenáris Rt. és a Pentaton Kft.) gazdálkodásába nem láthattak bele". Épp emiatt nem találtak semmi olyan érdemleges dolgot, ami törvénybe ütköző lett volna. Az elkészült jelentésben ezért nincs konkrétum visszásságokról: lehetséges, valószínűsíthető, elképzelhető - ezek a leggyakoribb szófordulatok. Mizsei Zsuzsának viszont eredményeket kellett felmutatni: a jelentésre hivatkozva így lett botrány a Millenáris Kódex 7,5 milliós őrzéséből, a havi 120 ezer forintos haletetésből vagy a megbízott őrző-védő cég díjazásából (egyharmaddal többet számlázott a szokásosnál). Ezek az ügyek azonban bizonyíték hiányában még a vádemelési szakaszba sem jutottak el. A könyvvizsgáló cégek szerint az ezekért a szolgáltatásokért kifizetett összegek meghaladták ugyan a valós piaci tarifákat, ám minden a legnagyobb precizitással volt dokumentálva; a rendőrség által felkért könyvszakértő még a számviteli fegyelem megsértését sem tudta megállapítani. Sőt: a Berkecz Mária vezette kht. negyedévente készített auditált jelentéseket. A Narancs érdeklődésére több szakértő megerősítette: ez párját ritkító gyakorlat, hiszen ilyen összegzéseket a nagyobb cégek évente, kétévente tesznek le az asztalra. Az auditált vizsgálatnál külső könyvvizsgáló cég is ellenjegyzi azt a jelentést, amit megküldenek az ellenőrzési szerv könyvelési osztályának. Információink szerint a MEH könyvelési főosztálya e dokumentációkat aprólékosan ellenőrizte.
A Millenáris Kht. teljesítette küldetését: úgy folyósított Fidesz közeli magánvállalkozásoknak több milliárd forintot, hogy azok minden fillérjéről el tudott számolni. A kht.-nak az akkori kormány számára volt még egy hatalmas előnye: elterelte a figyelmet a kiállítást és a programokat szervező Millenáris Rt.-ről és Pentaton Kft.-ről, amelyek gazdálkodása - mivel magáncégekről volt szó - természetesen már "üzleti titok". A Millenáris Rt. névválasztás információink szerint tudatos volt: a két társaságot (az rt.-t és a kht.-t) a többség egybemosta. "Jelentéktelen cég a miénk" - nyilatkozott annak idején Klacsman Péter György, a Millenáris Rt. vezérigazgatója. Pedig nem volt az: a Millenáris Park egykori vezetőitől kapott információink szerint a különböző Fidesz-programokat is ezen a cégen keresztül szervezték a területen, a kht. azokról szinte mindig csak az utolsó pillanatban értesült. S miután a kht. személyi állományának tagjaira sem lehetett ráhúzni, hogy túlzott politikai kötődéseik lennének (Berkecz Máriát például a Neumann International fejvadász cég segítségével találták meg a posztra), a Fidesz-kormánynak is jól jött, hogy a későbbi vizsgálatok a kht.-re irányultak. Mindannyian tudhatták: ott semmi érdemleges nem derülhet ki.
""ra kilóra"
- ezt a címet javasolta Kiss Elemér kancelláriaminiszter annak a hozzá intézett azonnali kérdésnek, amelyben Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő az Álmok álmodói kiállítás belépőjegyei mellé osztogatott ajándék órák gazdasági megalapozottságáról érdeklődött. Úgy tűnt, a kormánypárti politikusok ráleltek arra a visszaélésre, amelynek következményeként fejek fognak hullni a Millenáris Kht. előző vezetői és "cinkosaik" köréből.
A Millenáris Kht. 402,5 millió forint értékben rendelt a Millenáris Rt.-től 500 ezer olyan műanyag karórát, amelyet a szállító GlobeTrotters Kft. jóval olcsóbban szerzett be. Szerény számítások szerint is több mint bruttó 260 millió forint nyereség ütötte a bizniszben részt vevő szerencsések markát. Később kiderült: a GlobeTrotters Kft. anyacégének alapítója, Leslie M. régi ismerőse a Millenáris Rt. vezérigazgatójának, Klacsman Péter Györgynek. A kft., amely cég egyébként az órák szállításán kívül nem végzett egyéb gazdasági tevékenységet, a több száz milliós nyereségét rögtön továbbutalta két vállalkozásnak, ahonnan a pénz bizonyíthatóan színlelt szerződések alapján magánszámlákon landolt (lásd: Népszabadság, 2003. július 7.).
Az ajándék órák ügyét a rendőrség vádemelési javaslattal adta át az ügyészségnek, amely viszont a nyomozati anyag kézhezvételét követő harmadik héten belül "bűncselekmény hiányában" megszüntette az eljárást. Ezután a vita már nem a több száz milliónyi adóforint helyes vagy helytelen felhasználásáról szólt, hanem postai bélyegzőkről és a pótmagánvádlói indítványt elutasító Legfőbb Ügyészség élén álló Polt Péter esetleges fideszes befolyásoltságáról (lásd Rendőrség kontra ügyészség című keretes anyagunkat).
De mi is történt? A tényleges "bűnöst" felderíteni igyekvő rendőrség akadályokba ütközött: hiszen a tettes az volt, aki utasítást adott az üzlet megkötésére annak ellenére, hogy esetleg tisztában volt a biznisz anyagi hátterével is. Márpedig a kht. alapítója, az Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatala fogadta el azt a tendert, amelyben a Millenáris Rt. az ajándék órákat mint marketingfogást már a kezdet kezdetén szerepeltette. "Külön felhívta az alapító a figyelmemet ennek a projektnek a megvalósítására, tehát mást nem tehettem, mint hogy kivitelezzem" - fogalmazott lapunk kérdésére Berkecz Mária. A nyomozati munka mégis megrekedt Berkeczék szintjén, és még véletlenül sem lépett tovább azokba a körökbe, ahol ténylegesen eldőlt a 402 milliós, valakiknek igencsak kedvező üzlet.
De nem csak az ajándék órákra áll, hogy a MEH volt a tulajdonképpeni megrendelő. Miután a legnagyobb anyagi ráfordítást igénylő két tendert a hivatal fogadta el, a Millenáris Kht.-nak túlzott jogköre s vezetőinek széles mozgástere a fenntartó előírásainak végrehajtásán túl nem volt. Érdekes azonban szemügyre venni a közbeszerzés dokumentumait. Az ajánlatkérő megnevezését feltüntető részében a Millenáris Kht. szerepel tendereztetőként, s csak alább olvashatjuk a következőket: "az ajánlatkérő megbízásából eljár a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága". Vagyis az Orbán-kormány nem engedte ki a kezei közül annak eldöntését, hogy melyik legyen az a két kitüntetett vállalkozás, amelyik elnyeri a milliárdos üzletet, és hogy ezért cserébe milyen szolgáltatást kell nyújtani, de az ezzel járó jogi felelősséget a kht.-ra hárította: papíron Berkeczék megbízásából, kéréséből járt el. Az igazi felelősök a főhivatalokban ültek és mosták kezüket, miközben a bűnbak szerepét betöltő Berkecz Mária kihallgatásról kihallgatásra járva, megalázó bánásmódban részesülve hiába magyarázkodott, mentegetőzött: senki nem hitt neki.
Haulis Zoltán
(A cikk második részét következő számunkban közöljük.)
Megborult terv
Az eredeti elképzelések szerint a Millenáris Kht. mindössze a millenniumi rendezvények idejére lett volna jelen az egykori Ganz-gyár iparterületén. A kijelölt dátum 2001. december 31. volt; eddig tervezték működtetni az Álmok álmodói - Világraszóló magyarok kiállítást. Csakhogy az építkezés csúszása miatt a kiállítás 2001. március 15-e helyett december 17-én startolt, ezért módosítani kellett az elképzeléseket, aminek kemény anyagi vonzatai lettek.
A tender szerint a kiállítás "karbantartási és üzemeltetési" feladataira is szerződött Millenáris Rt. szerződése december 31-ével lejárt, ezért újabb tenderrel kellett felkérni, hogy további öt hónapig üzemeltesse a tárlatot, és egyúttal a hasonló helyzetben lévő Pentaton helyett szervezzen rendezvényeket is. Az rt. nagyvonalúan számolta ki ennek a költségeit, és ezúttal nem kerek számot mondott: az összeg pontosan 999999915 forint lett.
A csúszással a Kisrókus 2000 Kft. sem járt jól, amely arra várt, hogy a területet üzleti alapon hasznosíthassa. Ráadásul egy kormányrendelet értelmében az ingatlant és annak épületeit ingyen kellett biztosítania a rendezvények időtartamára a kht. számára. Kiadásai viszont a Kisrókusnak is voltak: amellett, hogy az ingatlanfenntartás és az amortizáció terhei rá hárultak, az Apisolato Kft. is havi 500 ezer forint követeléssel lépett fel annak fejében, hogy rendelkezésre bocsátotta a mesepark megépítésére szolgáló ingatlanját. A Stúdió Rent Kft. a kiállítás működéséhez nélkülözhetetlen stúdióberendezés és lámpapark bérleti díját számlázta le (részletesen lásd: Nagy buli volt, Magyar Narancs, 2002. október 17.). A cég ezek miatt tetemes tartozásokat halmozott föl.
A csúszás miatt a Miniszterelnöki Hivatal is bajba került, hiszen nem készült fel a meghosszabbított működés többletkiadásaira. Ezért kormánygaranciával történő hitelfelvételre biztatta a kht.-t: így jutott a Millenáris újabb 1,5 milliárd forinthoz. Azon viszont már senki nem gondolkozott el, hogy a hatalmas összeget miből fogják törleszteni.
Rendőrség kontra ügyészség
Mizsei Zsuzsa, a Millenáris Kht. jelenlegi ügyvezetője 2002. szeptember 24-én tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. A nyomozók Berkecz Máriában igen gyorsan felismerni vélik az elkövetőt: szeptember 26-án, reggel 7 órakor már előállítják. A következő napokban őrizetbe veszik, meztelen motozásnak vetik alá. Korabeli sajtóhírek szerint megalázóan bánnak vele, éjszaka nem hagyják aludni; olyan kemény bánásmódban részesítik, amit szakemberek sem tudnak hova tenni. Vallomást azonban nem sikerül kicsikarniuk, az ügyészség pedig minden lehetőséget megragad, hogy a "faltörő kos" módjára eljáró rendőrséget higgadtságra kényszerítse.
Igaz, az ügyészség is fektetett energiát az ügybe: a 2003 januárjától a Fővárosi Főügyészségen húsz kiemelt ügy (köztük a Happy End Kft., a Concordia Rt.) kivizsgálására létrejött osztályon a preferált ügyek között szerepelt a Millenáris Kht.-é is. Jó néhányan viszont éppen az ügyészség jelenlétének, mindenekelőtt a jobboldalhoz inkább kötődő Polt Péter legfőbb ügyésznek tulajdonítják, hogy többek között a Millenáris Kht. esetében sem született érdemleges eredmény. A botrány akkor tört ki, amikor a Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a Millenáris Kht. ügyében (is) benyújtott pótmagánvád-indítványt, amely lehetővé tette volna, hogy az ügyészségnek az eljárást megszüntető határozata ellenére is tovább folyjon a vizsgálat. Baloldali politikai körökben ismét a legfőbb ügyész kezét sejtik e mögött, noha a törvény értelmében az indítvány elbírálása az illetékes bíróság feladata. Csakhogy a pótmagánvád az ügyészségen keresztül juthat el a bíróságra, s az ügyészség szerint az indítvány egy nappal a határidő után érkezett, ezért azt nem is továbbította. Törvényes keretek között tehát már nem lehet vizsgálni a korábbi gazdálkodást. | A Millenáris-ügy - I. rész: Látszat és valóság | Másodfokú jogerõs ítéletében 6,4 millió forint és annak kamatai visszafizetésére, valamint szolgálati autójának visszaadására kötelezte a Munkaügyi Bíróság Berkecz Máriát, a Millenáris Kht. volt ügyvezetõ igazgatóját. A Millenáris körül az Orbán-kormány idején, illetve a kormányváltás után kirobbant sok-sok botrány közül ennek az egynek lett következménye. A Narancs kísérletet tesz összefüggéseiben bemutatni az elmúlt három év eseményeit. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a_millenaris-ugy_-_i_resz_latszat_es_valosag-58305 | 2004-05-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kezembe került a Hihetetlen! magazin különszáma, amelyben a fő téma Öszszeesküvés az emberiség ellen, főcímként: A világ igazi urai, és hogy tudjuk, merre hány méter, alcímként: Sorsunk az ő kezükben van! Sok szó esik a szabadkőművesekről, az Új Világrendről, Fuggerekről és Rothschildokról, a világelit magánbankjairól, szóval csupa hihetetlen érdekesség, amolyan világtörténelmi pannó, az olvasó tölcsért csinálhat a kezéből, és a cikkek szerzői csak öntik és töltik bele a hihetővé tett információkat. Nem részletezem, akit érdekel, már elolvasta, akit nem, az meg sem vette a lapot.
Hanem a 65. oldalon eljő a pillanat, amikor A negyedik hatalom kerül terítékre Média a politika fölött alcímmel. (Szerzője: Bácsi Boglárka) Már az első mondatokból megtudjuk, hogy: "A kimondott vagy leírt szó a legnagyobb hatalom. Tisztességes használatával csodákat lehet vele alkotni, ám ha visszaélnek vele, életeket tehetnek tönkre. (...) Nem véletlen, hogy a 19. században világuralkodóvá váló nemzetközi pénzügyi elit azonnal megszerezte az információ elosztásáért felelős csatornákat." Nocsak, nocsak, mormogtam félhangosan, ismerős ez a gyors tett. És akkor a folytatás: "Az 1850-es években a világ három nagy hírügynöksége, a Reuter, a Havas és a Wolf a Rothschildok irányítása alá került." Okos emberek, tudták, hogy ezek mennyit érnek.
"Innentől szinte teljesen mindegy volt, milyen irányultságú újságot olvasgat a reggeliző polgár, a hírek ugyanazon a szűrőn keresztül jutottak el hozzá. A »szűrő« azt jelentette, hogy az eredeti információt ravasz, kifinomult, olykor agresszív módszerekkel szabták át a sajtómágnások és a mögöttük álló bankárdinasztiák érdekeinek megfelelően, méghozzá annyira, hogy mire az a »fogyasztóhoz« került, olykor már alig volt köze a valósághoz." Nahát! Ismerős mondatok, de honnan, miből?... És még: "Vagy legalábbis az ő szemszögükből ábrázolta azt, így a gyanútlan olvasó egy idő után immár a saját szemüvegükön át látta a világot, az ő véleményeiket (sic!) vallotta - miközben szentül hitte, hogy azok a sajátjai." Ki hitte volna? Micsoda ötlet! Példaadó! Csak nehogy valakik példaként vegyék! Folyt. köv. | Platón allegóriája, avagy árnyjáték és valóság | Az egy kaptafára nyomtatott megyei lapok és a közmédiának nevezett propagandatévé és -rádió erőteljes ecsetvonásokkal festenek hazugsághű fantomképeket a „barlanglakó” hívek hengermintás és salétromos falaira. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/platon-allegoriaja-avagy-arnyjatek-es-valosag-168761 | null | true | null | null | Magyar Hang |
2012.06.13. 03:30
Valamennyi vádpontban Kolompár Orbán elsőrendű vádlott felmentését kérte ügyvédje az egykori cigány vezető és nyolc társa ellen folyó perben.
Kolompár védője, Bihari István a keddi tárgyalási napon azt mondta, a gazdasági események nem úgy valósultak meg, ahogyan a vádiratban szerepel. Védőbeszédében kiemelte, hogy az Országos Cigány Önkormányzatnak (OCÖ) a büntetőperben tárgyalt időszakra vonatkozó mérlege egyensúlyban volt.
„A bizonyítási eljárás során bemutatott szakvélemények egyike sem cáfolja, hogy az OCÖ mérlegében nem található vagyonvesztés” – fogalmazott az ügyvéd, aki szerint Kolompár Orbán nem követett el szándékos bűncselekményt.
Az egyik vádpont szerint Kolompár az OCÖ elnökeként a szervezet pénztárából csaknem tízmillió forintot vett fel 2004-ben, és sajátjaként rendelkezett vele. Ezzel kapcsolatban Bihari kedden azt mondta: kölcsönszerződés született, amely valós, és a felek ügyleti akaratáról tanúskodik. Szerinte az eltulajdonítás szándéka Kolompár Orbán esetében nem bizonyítható. | Kölcsönbe vett milliók? | Valamennyi vádpontban Kolompár Orbán elsőrendű vádlott felmentését kérte ügyvédje az egykori cigány vezető és nyolc társa ellen folyó perben. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/06/kolcsonbe-vett-milliok | 2012-06-13 05:58:50 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Lehet újra módosítani a Magyar Filmszemle Wikipedia oldalát, hiszen tizenhárom év hiátus után, jövőre újra megrendezik a legrégebbi hazai mozgóképes seregszemlét: a rendezvény 44-ik kiadásának a budapesti Corvin mozi ad majd helyet 2025. február 3-a és 9-e között - jelentette be a jogokkal rendelkező Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke, Muhi András producer és immár fesztiváligazgató. A régi hagyományoknak megfelelően az igazgató munkáját segíteni fogja a szemletanács - melynek tagjai Pataki Ági és Kovács Gábor producerek, Csutak Tamás tanácsadó, producer és Meskó Zsolt rendező - ők társadalmi munka keretében dolgoznak.
A sajtóesemény házigazdája Pataki Ági volt, aki elmondta, hogy költséghatékonysági okokból ő lesz a szemle háziasszonya is majd.
A producer hangsúlyozta: utoljára 2012-ben volt Filmszemle, az úgynevezett "fapados" kiadás, mely Tarr Béla - a Magyar Filmművészek Szövetségének akkori elnőke - irányításával valósult meg. Pataki Ági hangsúlyozta, hogy noha nagyon kevés pénzük van, a jövő évi rendezvény nem lesz "fapados". Hogy mennyi lesz a teljes költségvetés, azt egyelőre nem mondták el, de a rendezvény alapjául alapított projektcégbe Pataki és Kovács, Muhi, illetve Csutak egy-egymillió forintos alaptőkét injekcióztak.
Elhangzott az egészen titokzatos mondat, hogy az egész Filmszemle újra nem jöhetne létre Karácsony Gergely nélkül. Hogy ez pontosan mit jelent, arra Liszka Tamás a fővárosi tulajdonban lévő moziüzemltetési cég, a Budapest Film vezetője válaszolt:
Meskó Zsolt még elmondta, hogy a Corvin teljes belső terében szemlehangulat lesz, minden egyes filmvetítés végén lesz beszélgetés, legyen az verseny van nem kompetitív szekcióban. Abban pedig mindannyian egyetértettek, hogy a rendezvény célja az (újra)találkozás és a két front közötti árok betemetése. Muhi pedig kifejezetten nem aggódik, hogy ne lenne majd mit vetíteni, hiszen minden 2023. január 1-e óta elkészült film nevezését várják az adott kategóriákban.
A játékfilmes verseny mellett lesz úgynevezett Panoráma szekció, Meskó szavai szerint az olyan nagyköltségvetésű történelmi filmeknek például, melyek alkotói minden bizonnyal nem tartják fair-nek, hogy egy kisebb költségvetésű produkcióval versenyezzenek, de mégis fontosnak tartják, hogy jelen legyenek a Szemlén. Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz akkor, ha mondjuk a Most vagy soha! elsőfilmes producere mégis versenyezne, az volt a válasz, hogy nem fogja senki sem megakadályozni.
Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy nem csak a "nemzeti minimum" nagyszabású filmjének jelenléte veti fel a fair verseny elvi kérdését, mivel egy-egy független mozi (És mi van Tomival?, Fekete pont) nagyjából 30-50 millió forint magánpénzből készül el, míg a Nemzeti Filmintézet logóval, állami támogatással kistafírozott zsánerfilmek (Ma este gyilkolunk, Hogyan tudnék élni nélküled?) is már milliárdos nagyságrendű büdzsével dolgoznak. Bár, a bekerülési költség Muhi szerint abszolút nem érdekes, utalva a Csak a szél című, Fliegauf Bence rendezte produkcióra, mely pontosan 1,2 millió forintból készült annak idején és Ezüst Medve-díjjal jutalmaztak a Berlinálén, ezáltal maga mögé utasítva többmillió euróból készült alkotásokat. Azaz, szerinte minden film egyenlő.
Lassan megszokjuk, Magyarországon mindenből kettő van, ha filmes eseményről, szervezetről van szó. A Magyar Filmművészek Szövetsége mellett ott van a 2014-ben alapított Magyar Filmakadémia, és most a Filmszemle újraéledésével itt a fesztivál-párhuzamosság, hiszen a Nemzeti Filmintézet által életre keltett, nevét gyakran változtató, jelenleg MOZGO-nak hívott veszprémi rendezvény is magyar filmeket versenyeztetett - igaz, a függetlenekkel kvázi nem foglalkozva.
Muhi szerint nekik abszolút más a céljuk:
Mindemellett a Magyar Filmművész Szövetség nem hallgatja el az NFI-vel való viszonyát sem: Muhi András nemrég levelet írt Káel Csaba filmügyi kormánybiztosnak, tájékoztatva őt arról, hogy megrendezik a Filmszemlét, aki válaszolt is és sok sikert kívánt a rendezvényhez. Arra a kérdésünkre, hogy nem is pályáztak az NFI-hez, Muhi elismerte, hogy nem és ezt azzal indokolta, hogy ez a Szemletanács döntése volt, és ha februárban siker lesz a rendezvény, akkor további tárgyalásokat fognak kezdeményezni a jövővel kapcsolatosan a kormánybiztossal.
Vidnyánszky Attila több mint egymilliárd forintos támogatásból viszi filmre Móricz Zsigmond Úri murijátKözös filmes projekteket indít a Nemzeti Filmintézet és a Kínai Kommunista Párt propagandaosztálya230 millió forint közpénzt ad a Filmintézet egy Ákosról szóló dokumentumfilmre Valódi és hamis ünnepek - A Nemzeti Filmintézetnek eszébe se jutott támogatni a Magyarország dicsőségét emelő filmeket | Karácsony Gergely pénzt adott, Káel Csaba sok sikert kívánt az újraéledő Magyar Filmszemléhez | Nyomott helyáron, „minden” hazai, 2023. január 1-e utáni gyártású filmet bemutatna a jövőre újraéledő Magyar Filmszemle. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258337_magyar-filmszemle-karacsony-gergely-kael-csaba | null | true | null | null | Népszava |
Csintalan Sándor szerint az orosz-ukrán háború nem szláv belügy, és ezt Orbán Viktor miniszterelnök is tudja.
Csintalan - aki egykor az MSZP egyik vezetője, majd a Fidesz tagja volt, most pedig ismét szocialista politikus - az ATV Csatt 2. című vitaműsorában élesen kikelt a miniszterelnök külpolitikája ellen. Az Ukrajna elleni orosz agresszióról kijelentette,
"Ócska propaganda duma, hogy ez szláv belügy, ezt Orbán is tudja. Ez egy propaganda duma, amit Orbán tol".
Csintalan szerint valójában "Európa van megtámadva, és abban a szövetségi rendszerben, amit mi választottunk, ott teszünk keresztbe az európai önvédelemnek, ahol tudunk." | Csintalan Sándor: ez egy propaganda duma, amit Orbán tol | Kegyetlenül kiosztotta Orbánt az egykori fideszes politikus, Csintalan Sándor. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/csintalan-sandor-ez-egy-propaganda-duma-amit-orban-tol/439272 | null | true | null | null | Hírklikk |
Plamen Oresarszki bolgár miniszterelnök bejelentette lemondását, aminek lehetőségét már meglebegtette pártja a szocialisták gyenge uniós parlamenti választási szereplését követően. A balközép kormány alig több mint egy évet volt hivatalban, így a mostani már a második előrehozott választás lesz kevesebb mint két éven belül az Európai Unió legszegényebb tagországában - írta a Reuters.
A kormány távozásával augusztusban egy ideiglenes kabinetnek kell átvennie az ország irányítását a várhatóan októberben sorra kerülő parlamenti választásokig. A stabilitás folyamatos hiánya nem kedvezett a szükséges gazdasági reformoknak, és jelentősen hozzájárult az ország leminősítéséhez júniusban.
A szocialisták vezette koalíció felemelte a minimálbért, a vállalakozásoknak kedvező változásokat vezetett be, és a bankválság dacára a múlt hónapban talált befektetőket egy 1,5 milliárd eurós kötvénykibocsátáshoz. Vezetésüket azonban beárnyékolták a korrupció elleni folyamatos tüntetések, a halálos árvizek, a bankválság és a Déli Áramlat körüli viták. Örökségük egyetlen pozitívuma, hogy - mint Petar Csobanov távozó pénzügyminiszter közölte - stabil, 8 milliárd levás (5,5 milliárd dollár) költségvetési tartalékot hagynak hátra, ami rugalmasabb lehetőségeket biztosít utódjuknak. | Lemondott a kormány Bulgáriában | Tegnap este lemondott a bolgár kormány, utódjára hagyva az ország legsúlyosabb bankválságának megoldását. | null | 1 | http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/lemondott_a_kormany_bulgariaban.584356.html | 2014-07-24 12:32:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége, a V-Híd Zrt. nyerte meg azt a beszerzést, amellyel a Mezőkeresztes-Mezőnyárád-Emőd bal vágány és a Nyékládháza-Miskolc rendező pályaudvar bal vágány átépítésére keresett kivitelezőket a MÁV egyik leányvállalata nyáron. Ugyan az állami tulajdonú cégnek nem kellett közbeszerzést kiírnia, egy hozzáértő olvasónk már a felhívásból megállapította, hogy olyan feltételeket határoztak meg, amelyekkel eléggé leszűkítették a jelentkezők körét. A felhívásra végül 3 cég jelentkezett, és Mészárosék vállalkozása lett a nyertes. A MÁV szerint ez a beruházás már része a Lázár János által meghirdetett 5 pontos akciótervnek."Szeptemberben megkezdődött a Miskolc és Mezőkeresztes-Mezőnyárád állomás közötti vasúti pálya felújítása. A mintegy 27 kilométernyi teljes szakaszon két ütemben, éjjel-nappal dolgoznak a szakemberek és a munkagépek, berendezések" - jelentette be a MÁV a napokban. Hozzátették, bár a beruházás még teljes egészében a MÁV saját forrásaiból valósul meg, "tartalmi értelemben már része az Építési és Közlekedési Minisztérium által meghirdetett 5 pontos akcióterv infrastruktúra-felújítási fejezetének."A közlemény szerint az elkövetkező hetekben Miskolc-Rendező pályaudvar és Nyékládháza, valamint Nyékládháza és Emőd között újítják fel a bal vágányt, miután a Nyékládháza és Miskolc közötti szakaszra tervezett munkálatok jelentős hányadával már végeztek. Azt, hogy ki a kivitelező, a MÁV nem említette.Megírták ugyanakkor, hogy a hatalmas munkában részt vett egy "210 tonnás - Európában is ritkaságnak számító - korszerű SMD felépítménycserélő óriás géplánc", amellyel 9 nap alatt cserélte a kivitelező az ún. felépítményt, azaz a síneket és a vasbetonaljakat. Aki jártas a szakmában (vagy nagyon figyelmesen olvas híreket), már ebből az egy mondatból is kitalálhatja, hogy mely cég lehet a kivitelező.Ebből a gépből ugyanis csak néhány darab van Európában, és ebből egy a Mészáros Lőrinc féle V-Híd Zrt. tulajdonában áll.Az állami vasúttársaság honlapjára feltöltött szerződések listájában pedig valóban az szerepel, hogy érintett vonalon a V-Híd Zrt. végzi a felújítást.A céggel 13,4 milliárdos megállapodást kötöttek a 80-as vasútvonal felújítási munkálataira a megjelölt szakaszokon. A kivitelezés teljes költsége mintegy 18 milliárd forint, amit a MÁV saját forrásból fedez.Aki esetleg keresné a kivitelezéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárás részleteit, ne tegye. Az ugyanis nem volt.Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a MÁV leányvállalata, a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. a saját álláspontja szerint nem minősül olyan szervezetnek, amelynek kötelező lenne közbeszerzést kiírnia - annak ellenére sem, hogy (közvetetten) kizárólagos állami tulajdonban áll. Így pedig saját hatáskörben döntheti el, hogy egy adott beszerzést közbeszerzésként bonyolít le vagy pedig egyszerű ajánlatkéréssel, mint bármelyik magáncég.A MÁV FKG ebben az esetben is úgy döntött, hogy nem ír ki tendert a sokmilliárdos munkára, csak árajánlatokat kér be az érdeklődő társaságoktól.Megkeresésünkre a MÁV elmondta, hogy a felhívásra végül 3 cég jelentkezett: a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Strabag Vasútépítő Kft. és a V-Híd Zrt. Utóbbi lett a befutó.A jelentkezésnek egyébként többek között feltétele volt, hogy a pályázó rendelkezzen legalább 20 km (egy szerződésből származó) MÁV-hálózaton, vasúti forgalom fenntartása mellett kétvágányú vasúti pályán végzett tevékenységről szóló referenciával, és legalább 1 db vágányépítő géplánccal (mely együtemű vágány átépítésére alkalmas), illetve legalább 20 db vasúti aljszállító kocsival.A nyertes V-Híd Zrt.- amely tíz éve még nem is létezett - 2023-ban 168,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított, és közel 51 milliárdos adózott eredményt ért el. A profitot egy az egyben ki is vette a cég tulajdonosa, Mészáros Lőrinc.A felcsúti milliárdos kezében lévő vállalat szinte teljesen állami és uniós megrendelésekből él. A V-Híd nyerte többek között a Déli Körvasút megépítését nettó 338 milliárd forintért, kapott egy nettó 127 milliárd forintos megbízást (a Strabaggal közösen) a Békéscsaba és Lőkösháza közötti vasúti szakaszra felújítására is, de szintén vele kötött szerződést a MÁV pályaépítési munkákra a Rákosrendező állomáson 715 millió forintért.800 milliárdos vasútfejlesztés - részben hitelbőlMészáros Lőrinc vasútépítő cégének várhatóan a jövőben is lesznek hasonló megbízásai. Lázár János építési és közlekedési miniszter ugyanis nemrég a Facebookon jelentette be, hogy megkezdődhet az augusztusban meghirdetett 5 pontos közlekedési akcióterv egyik legfontosabb elemének, a vasútipálya-felújításoknak a megvalósítása."A 800 milliárd forintos infrastruktúrafejlesztési program egyik felét Magyarország kormánya biztosítja,a másik felét pedig az Európai Beruházási Bank (EIB) hiteléből finanszírozzák majd.Ez szerves része annak az 1200 milliárdos, 10 éves vasútfejlesztési csomagnak, amely a magyar kötöttpályás közlekedés komplex megújítását célozza" - tette hozzá Lázár. A miniszter ígérete szerint az első ütemben közel félezer kilométernyi vasúti pályát újítanak meg: 119 kilométeren felszámolják a lassújeleket, 490 kilométernyi pályát pedig "a legkorszerűbb, központi forgalomirányítás alá helyezik".Lázár szerint a nemzeti forrás rendelkezésre áll, így amint megérkezik a pozitív válasz az EIB-ből, azonnal hozzákezdenek a munkákhoz.Katus Eszter | Vasútfelújítási program: Mészáros Lőrincék már kaptak is egy 13 milliárdos megbízást | Bár a 80-as vasútvonalon dolgozó kivitelezőt nevét nem közölték, a szerződéslistában szerepel a felcsúti milliárdos tulajdonában lévő V-Híd neve. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/10/03/vasutfelujitasi-program-meszaros-lorincek-mar-kaptak-is-egy-13-milliardos-megbizast | 2024-10-03 07:40:01 | true | null | null | atlatszo.hu |
Még augusztusban derült ki, hogy egy dunavecsei iskolában értelmileg akadályozott gyerekek bántalmazása miatt indult nyomozás. A 7-14 éves gyermekek fizikai és lelki bántalmazását a nevelőszülők jelentették, a gyámhivatal feljelentést tett az igazgató ellen. A kecskeméti rendőrkapitányság nyomozást folytat az értelmileg akadályozott gyerekek verése, térdepeltetése miatt, és bár az intézményvezetőt a nyáron újra kinevezték a posztra, lapunk cikkének hatására szeptemberben menesztették L.M-et.
A DK országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes így a botrány kirobbanása után három hónappal Polt Péter legfőbb ügyésznek tette fel az egyszerű kérdést: "Sikerült-e végre lezárni a nyomozást L. M., a Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégium volt igazgatója elleni közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntett kapcsán? Ha igen, milyen eredménnyel? Ha nem, miért nem?" | Három hónap után is felderítési szakaszban van a nyomozás a gyermekbántalmazó igazgató ellen | A lapunk cikke nyomán indult nyomozás állását Polt Péter ismertette Vadai Ágnesnek. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/bun/harom-honap-utan-is-felderitesi-szakaszban-van-a-nyomozas-a-gyermekbantalmazo-igazgato-ellen-272576 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A 2013 óta működő Alapjogokért Központ honlapján a következőképpen határozza meg hitvallását: "A központ a nemzeti identitás és szuverenitás, valamint a keresztény társadalmi hagyományok megőrzését tartja elsőrendű feladatának a 21. század felfokozott, a jog területére is kiható globalizációs és integrációs folyamatai, technológiai változásai közepette. Az intézet működésének emellett nem titkolt célja, hogy ellenpólust képezzen a napjainkban az élet számos területén túlburjánzó emberi jogi fundamentalizmussal és politikai korrektséggel szemben."
Ennek a szellemiségnek a megvalósításához pénz is kell, de szerencsére ebben sincs hiány. A Központ mögött álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. 2023-as beszámolójában 3,025 milliárd olvasható az "egyéb bevételek" között, de a cégnek volt még 71 millió forintnyi saját árbevétele is, vagyis összességében 3,24 milliárd folyt be hozzájuk,
Statisztikák közlése mindezidáig nem volt fellelhető a központ munkaköri leírása között, ám most valamiért fontosnak érezték, hogy világgá kürtöljék: Orbán fontos és megkerülhetetlen.
Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy az Alapjogokért Központ, amikor számba veszi Orbán Trump általi említését, nem találta fel a spanyolviaszt. 2017 januárjában Lánczi Tamás, még nem a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként, arról beszélt a köztévében, hogy "lehet olyan hangokat hallani, hogy Orbán Viktor Európa új vezetője." Lánczi feltehetőleg hallucinált, mert valójában nem lehetett ilyen hangokat hallani. Ezeket a hangokat csak az hallhatta, aki ilyen hangokat akart hallani. Orbán nem vezetője Európának, bár kétségtelen, hogy részéről van ilyen szándék.
Mindezek fényében az Alapjogok közleménye azt is fontosnak tartja megemlíteni, hogy az Egyesült Államok Fehér Házba visszatérő elnöke a kampányidőszak utolsó évében többször beszélt Orbán Viktorról, mint az Európai Unió nagy országainak vezetőiről. "Donald Trump kiemelt személyként kezelte Orbán Viktort, a republikánus elnök megkérdőjelezhetetlen győzelme a magyar-amerikai kapcsolatok felértékelődése mellett pedig azt is jelzi, hogy Magyarország globális térben betöltött szerepe soha nem látott mértékben erősödött meg"
Ebből kell kiindulnunk, amikor azt olvassuk a matematikai számításokban bővelkedő közlemény szövege szerint, hogy Trump nem fukarkodott Orbán dicséretével. A neki tulajdonított megfogalmazások szerint a magyar kormányfőre használt leggyakoribb három jelző: "erős", "okos", "erőteljes".
A központ szerint az sem nevezhető véletlennek, hogy Trump a választási felkészülésekor - az idén márciusban, majd júliusban - kétszer is személyesen egyeztetett Orbán Viktorral, és "ez a kapcsolat mindenképpen előnyt jelent Magyarországnak."
Pontosítanánk a szöveget: az említett kapcsolat elsősorban Orbán és a Fidesz számára jelenthet előnyt. Nekik sem annyit, mint amennyire számítanak, hiszen ismeretesek a januárban hivatalba lépő régi-új elnök gazdasági tervei, amelyek az európai országokat, köztük Magyarországot a mostaninál magasabb védővámokkal sújtanák. Arról nem is szólva, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban sem biztos, hogy beigazolódnak Orbán Viktor reményei: Trump, ha nem is lelkesedik Európa megvédéséért, többször is jelezte, hogy nem fogják cserben hagyni Ukrajnát.
Igaz, ez utóbbit nem mondta el olyan gyakran, mint ahányszor Orbán nevét említette. | Trump háromnaponta mondta el, hogy Orbán erős, okos és erőteljes | Donald Trump az európai vezetők közül Orbán Viktorra hivatkozott a legtöbbször, az amerikai elnökválasztást megelőző egy évben összesen 109 alkalommal. Ez derül ki az Alapjogokért Központ MTI-hez eljuttatott tartalomelemzéséből. Számításaik szerint az Egyesült Államok megválasztott elnöke a vizsgált időszakban átlagosan háromnaponta, és mindig kedvező kontextusban említette meg a magyar kormányfőt. A francia és az ukrán elnök a fasorban sincs Orbánhoz képest: Emmanuel Macront és Volodimir Zelenszkijt sokkal ritkábban említette Trump. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/velemeny/trump-haromnaponta-mondta-el-hogy-orban-eros-okos-es-eroteljes/439833 | null | true | null | null | Hírklikk |
Menczer bejegyzését így folytatta: "Megkövetem Magyar Pétert, igazságtalan voltam vele. Azt hittem, hogy csak neki van szüksége a brüsszeli mentelmi jogra. Erre kiderült, hogy a haverjának, Manfred Webernek is..." - tette hozzá a kormánypárti politikus annak kapcsán, hogy az Európai Néppárt frakcióvezetőjével szemben is korrupciós vádak fogalmazódtak meg az Európai Parlamentben.
Mint arról korábban beszámoltunk, az EU legfőbb ügyészei a belga hatóságokkal együttműködve nyomoznak. A vádak szerint az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt tagjai visszaéltek az uniós pénzekkel. A pártban polgárháború készül kirobbanni Manfred Weber hatalmi törekvései miatt. Manfred Weber korábban trükkös eszközökkel, ravaszkodva, joghézagokat kihasználva zsebre vágott legalább 400 000 eurót is. Ehhez a frakcióhoz csatlakozott a Magyarországon a lopás mellett korrupciós gyanúba is keveredett Magyar Péter . | Menczer Tamás: Magyar Péter haverjának, Webernek is kell a mentelmi jog | „Elnézést kérek Magyar Pétertől! Egy napja nem térek magamhoz, kóválygok, éjjel verejtékezve ébredtem…” – írta közösségi oldalán Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. Menczer „megkövette” a mentelmi joga mögé bújó Magyar Pétert, mivel szerinte hasonló helyzetben van Manfred Weber is. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/menczer-magyar-weber | null | true | null | null | Origo |
Kathryn Cooper munkássága a tudomány és a művészet metszéspontján találkozik, objektív alapú technikák segítségével feltárja a dekonstruált mozgás fogalmait, valamint a természet káoszából és összetettségéből fakadó mintákat.
Fizikából szerzett diplomát, majd hálózattudományból doktorált. Komplex, nagy méretű rendszereket kutat (olyanokat, amelyekben sok, kölcsönhatásban lévő rész található), és ez arra késztette, hogy a madarak mozgásában rejlő lehetőségeket vizsgálja. Pályafutása elején az orvosi képalkotás technikáinak fejlesztését tanulmányozta, amelyeket most a természetfotózásban alkalmaz.
Légi bemutatóik szinte koreografáltnak tűnnek, és mintákat alkotnak, amelyek feloldódnak az égen. Egyedek százezrei hihetetlen összetartással mozognak. A madarak nem ütköznek össze, és nem oszlanak szét, könnyedén elkerülik az akadályokat, és kikerülik a ragadozókat.
A seregélycsapatban a természet olyan rendszert alakított ki, amely ellenáll a ragadozóknak; ahol sok szem figyeli a támadást, és ahol a kockázat megoszlik a csoport tagjai között. Figyelemre méltó, hogy a csoport ezt mindenféle vezetői struktúra nélkül éri el, az egyének közötti egyszerű interakciók nagyobb eredményeket hoznak létre, mint a részeik összege.
Ma rendkívül bonyolult problémákkal küzdünk. Ebben az összefüggésben mi, alkotók felfedhetjük-e a láthatatlant, és elmélkedhetünk-e a természeti világ léptékéről és összefüggéseiről? | Nagykép - Örvénylő madárrajok | Örvénylő madárrajok - Lenyűgöző tánc, több százezer madár mozgása, mintha egyek lennének. | [
""
] | 0 | https://index.hu/nagykep/2024/10/26/fotokozma-a-mi-termeszetunk-fotopalyazat-seregely-orvenylo-madarrajok | null | true | null | null | Index |
"Látható, hogy az óbaloldaltól kezdve a diszkóliberálissal bezárólag mindenki megtámadta a nemzeti konzultációt. Ugye ugyanazt mondja a híres fényképész, a DK soraiból Gréczy Zsolt, mint a híres telefontolvaj, Magyar Péter , ugyanúgy támadták meg az elmúlt napokban, rögtön a konzultáció elindítása után a nemzeti konzultációt" - hangsúlyozta a közösségi oldalára feltöltött videóban Menczer Tamás.
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója szerint a baloldali ellenzék nem akarja, hogy a magyarok elmondják a véleményüket, hanem azt akarja, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk és nélkülünk. A politikus hozzátette, a kormány arra törekszik, hogy "egyetértési pontokat alakítson ki a válságok korában a legfontosabb kérdésekben". Példaként említette
a béremeléseket,
a kis- és középvállalkozások támogatását,
a munkáshitelt,
a megfizethető lakhatást és
a 13. havi nyugdíj megvédését.
Menczer Tamás végül arra kért mindenkit, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációs kérdőív kitöltésében. | Nemzeti konzultáció: megtámadta a baloldal | Gréczy Zsolt és Magyar Péter is megtámadta a most zajló nemzeti konzultációt, mert azt akarják, hogy Brüsszelben döntsenek rólunk – mutatott rá a közösségi oldalára feltöltött videójában Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/nemzeti-konzultacio-obaloldal-diszkoliberalis-greczy-zsolt-magyar-peter | null | true | null | null | BAMA |
Kaáli Nagy Géza professzor, az elsőként államosított Kaáli Intézetek alapító-vezetője talán minden eddiginél keményebb hangú írással jelentkezett, melyet az MTI is leközölt. Mint írja:
"Az állami rendszer jelenleg feleannyi humán erőforrással és infrastruktúrával rendelkezik, mint amennyi a termékenységi zavarral küzdő párok ellátásához szükséges lenne" - tette közzé nemrégen a Belügymisztérium. Ez az elemzés összhangban áll a még februárban megjelent, hivatalos kormányzati kijelentéssel, mely szerint "1800-2000 lombikbébi születik évente Magyarországon, a szektor fejlesztésével hamarosan ez a szám 4500-ra emelkedhet."
Ezek alapján egyszerű matematika kiszámolni, hogy a meddőségi intézetek azonnali, optimális kapacitásbővítése esetén az államosítás óta hány lombikbébivel születhetett volna több. Könnyen lehet, hogy az ötezres szám kissé alulbecsült - állapítja meg a professzor.
Majd így folytatja:
A kapacitásbővítés a magánintézetekben az államosítás előtt tulajdonosi döntés volt. A tulajdonosok az igényeknek megfelelően folyamatos fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket, bővítéseket hajtottak végre. Az intézetek állami tulajdonba vétele után az új tulajdonos a működtetés mellett ezt a feladatot is az Országos Kórházi Főigazgatóságra (OKFŐ), majd a közel három éve létrehozott Humánreprodukciós Igazgatóságra (HRI) bízta. Ez utóbbi igazgatója Vesztergom Dóra lett, akit a médiában az ország "főlombikosaként" emlegetnek. Küldetését hivatalba lépésekor úgy fogalmazta meg: "Az emberi élet nem lehet üzlet... a kormány célja, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen ..."
Sajnos ezek a magasztos ígéretek a közvetlen betegellátás területén üres szólamokká silányodtak - jelenti ki Kaáli Nagy Géza szülész-nőgyógyász.
A professzor szerint nyilvános, a sajtóban is megjelent információk szerint az igazgató asszony egyebek mellett csaknem 212 millió forintot költött az állami reprodukciós rendszer PR-jára.
"Szakértőként, a legnagyobb hazai ellátóhelyet annak idején évtizedeken át fenntartó intézményalapítóként fogalmam sincs, hogy ez milyen tevékenységet fed, és kinek milyen üzleti hasznot hoz. Azt viszont határozottan kijelenthetem, hogy az amúgy is kapacitáshiánnyal küszködő rendszerbe, bárminemű PR-kampánnyal olyan újabb betegeket toborozni, akikről előre tudjuk, hogy még az intézetek küszöbeit sem fogják tudni átlépni, akár orvosetikai kérdéseket felvethet. Arról nem beszélve, hogy mindezt nehéz átgondolt közpénz-felhasználásnak nevezni ott, ahol az érintett, meddőségi problémákkal küzdő párok a kormányzati ígéret ellenére csak magánfinanszírozásban, súlyos összegekért jutnak hozzá számukra fontos vizsgálatokhoz" - írja Kaáli doktor.
Hozzáteszi:
Közpénzpazarlásnak tartom azt is, hogy Vesztergom Dóra jól fizetett tanácsadókkal veszi magát körül. Van közöttük olyan is, aki a megjelent, sosem cáfolt hírek szerint - szintén tanácsadó - embriológusával együtt, jogsértő módon dobott ki 500 életképes embriót a kukába ahelyett, hogy lefagyasztotta volna őket. Ezek a tanácsadók annak idején azzal védekeztek, hogy minden egyes beteg írásban kérte tőlük: semmisítsék meg a piciny életeket. Végül mégis vettek egy fagyasztó berendezést és csodák csodája, onnantól kezdve egyetlen egy beteg sem kérte írásban, hogy dobják ki az embrióikat!
"Madarat tolláról, tartja a mondás. A korábbi magánintézetekben azért nem volt szükség ilyen tanácsadókra, mert azokat magasan képzett, hozzáértő, törvénytisztelő szakemberek vezették, és szakmai értelemben vezetik ma is. Hozzá kell tegyem: megtépázott önállósággal."
Kaáli professzor szerint nemzetstratégiai szempontból aggodalomra ad okot, hogy az igazgató asszony szoros kapcsolatot ápol egy olyan külföldi befektetővel, aki korábban már próbálkozott többségi tulajdont szerezni a magyar meddőségi piacon. "Személyesen is többször tárgyaltam a szóban forgó spekulánssal, hiszen pont az én intézeteimet szemelte ki megvételre. Próbálkozása gyorsan kudarcba fulladt, miután kiderült, hogy egy olyan hazai intézetnek is a tanácsadója volt, amely ellen ma is rendőrségi nyomozás van folyamatban. Ez viszont nem zavarta Vesztergom Dórát, aki idén nyáron - tudomásom szerint - írásban tájékoztatta a Dunamenti REK, azaz az összevont, államosított reprodukciós intézetek vezetőit és más dolgozóit, hogy szeptembertől az ausztrál Dr. Gab Kovacs már a meddőségi gigacentrum ügydöntő felügyelő bizottságába is bekerül."
Vesztergom Dóra, mint tudjuk, Novák Katalin sógornője, ami további kérdéseket vet fel. Vajon milyen céljai vannak az egészségügyi magánszolgáltatások területén cégükkel (Aranyklinika Kft.) tavaly már 1,3 milliárd forintos árbevételt termelő Novák családnak a hazai meddőségi piaccal kapcsolatban? Lehet, hogy Gab Kovács nemcsak egy tanácsadó, hanem üzlettárs is?
Eddig több tízmilliárd forintot költött a kormány az adófizetők pénzéből arra, hogy Európa egyik legnagyobb, legeredményesebb és nemzetközi példaképnek szánt meddőségi ellátórendszerét Magyarországon hozzák létre. A Kaáli Intézet ezt a rangos nemzetközi elismerést korábban önerőből is magáénak tudhatta.
Mint alapítót, személyesen is szívfájdalommal tölt el, hogy Vesztergom Dóra veszni hagyja egykori intézeteim és országunk régi dicsőségét - jelenti ki Dr. Kaáli Nagy Géza.
A szülész-nőgyógyász úgy látja, ma már betegek ezrei menekülnek külföldre empatikusabb és eredményesebb lombikbébi kezelések reményében. Azt írja, korábbi pályakezdő munkatársunktól elvártam volna, hogy egész életében a meddő betegek érdekeit tartsa szem előtt. Most mégis arról kell beszélgetnünk, miért született néhány év alatt legalább ötezer lombikbébivel kevesebb a monopolhelyzetben lévő, általa vezetett állami meddőségi központokban, a korábbi állami finanszírozás sokszorosát elverve. Lehet, hogy több időt kellett volna eltöltenie lombikbébi kezelések végzésével és a ma is hiányzó vezetői tapasztalat megszerzésével a mi, világhírű intézetünkben.
Az ország jelenlegi, katasztrofális demográfiai helyzetét az eredményes meddőségi kezelések is javíthatják, ami fontos nemzetstratégiai jelentőséggel bír. A Humánreprodukciós Igazgatóság alapvető szerepe az lett volna, hogy minden kezelésre jelentkező meddő párt gyermekhez juttasson. Ezen a területen súlyos emberi mulasztások történtek, amiért a felelőség - véleményem szerint - Vesztergom Dórát és igazgatóságát terheli, és erősen megkérdőjelezi létjogosultságukat is.
"Előrelépést jelentene, ha az általuk eltérített milliárdokat eredeti rendeltetésüknek megfelelően, mielőbb új szakorvosokra, munkatársakra, műszerfejlesztésre és újabb intézetek létrehozására fordítanák. Tapasztalatból tudom, ezek a radikális változások elengedhetetlenek ahhoz, hogy hazánkban végre minden vágyott gyermek megszülethessen. Azt viszont elképzelni sem tudom, hogy családbarát kormányunk az ötezer lombikbébi hiányát eredményező állami rendszert - immár halaszthatatlan - hathatós intézkedések nélkül fogja hagyni." | Erős kritika Kaáli Nagy Gézától: "Súlyos emberi mulasztások történtek" | Az egykori Kaáli Intézetek alapítója szerint a magán meddőségi intézetek államosítása nem hozott eredményeket, sőt, felelősei is vannak az azóta elindult negatív folyamatoknak. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/eros-kritika-kaali-nagy-gezatol-sulyos-emberi-mulasztasok-tortentek.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Egy szűk rétegen kívül tulajdonképpen mindenki veszít; akkor is, ha ezt nem látja át - vezeti fel cikkét az Azénpénzem.hu annak kapcsán, hogy bár a kormány azt várja, hogy bővüljön a lakossági fogyasztás, valamiért ez mégsem történik meg.
A friss kiskereskedelmi adat, azaz a boltok forgalma kellemetlen meglepetés lett, a KSH friss statisztikája szerint szeptemberben az augusztusihoz képest 1,4 százalékkal csökkent. Ezt a Nagy Márton vezette NGM az árvízre fogta, de kiderült, hogy ez nem igazán fedi a valóságot. Ugyanakkor a reálbérek emelkedtek, a statisztikai hivatal adatai szerint augusztusban éves szinten 9,4 százalékkal nőtt a keresetek reálértéke.
A portál számításai alapján a nyári adóemelés révén a tranzakciós illeték 72 százalékkal haladta meg szeptemberre a júliusit. Sőt, ezt a díjstop ellenére is megérezheti a lakosság. Azt is kifejtették, hogy megemelkedtek a beszedett adók, így az idei első kilenc hónapban az előző évi (január-szeptemberihez) képest a magánszemélyektől 12,6 százalékkal többet szedtek be, miközben a cégektől a tavalyinál valamivel kevesebbet vettek el.
Az állam egyre csak szívja-szívja el a pénzt, de vissza nem szívesen ad abból
- fogalmaznak, példaként megemlítve, hogy a lakástámogatásra fordított összeg két év alatt több mint 71 százalékkal, bő 300 milliárd forinttal esett vissza.
Az idézett cikk arra is kitér, hogy pótlás gyanánt a lakosság zsebéből varázsolnák ki a pénzt. Lehetőséget adnának arra, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon lévő megtakarításokat adómentesen lehessen felhasználni lakáscélra jövőre. De a SZÉP-kártyát illetően is hasonló terveket dédelgetnek 2025-re.
Emlékeztetnek, a Kopint-Tárki friss elemzése szerint a kormányzattól kapott természetbeni transzferek (pl. egészségügy és oktatás) visszaesése miatt a teljes magánfogyasztás növekedési üteme hozzájárulása jóval szerényebb lett a vártnál. A lakosság igen sokat kényszerül költeni, zömmel az állami ellátások leépítése miatt.
A magánzsebeket is húzza a világbajnok magas áfa és az extra adók
- zárják meglátásaikat.
Mint megírtuk, Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában kijelentette, hogy "semmi túlzás nincs abban, amikor azt mondom, hogy fantasztikus évünk lesz 2025-ben, mert a világban ehhez a feltételek meglettek". A kormányfő optimista hangvételével azonban nem minden szakértő ért maradéktalanul egyet. | Fosztogatás osztogatás helyett? Egyre többet szed be a kormány | Miközben a magyar gazdaság gyengélkedik, az állam a befolyt pénzt a költségvetésbe zúdítja, melynek a törvényjavaslatát épp most nyújtották be. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/fosztogatas-osztogatas-helyett-egyre-tobbet-szed-be-a-kormany.799378.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A miniszterelnök veje közbeszerzések nélkül is megtalálta a számítását az üzleti életben. Tavaly vásárolt cége, a HCS Experts több mint 450 millió forint osztalékot fizet ki neki a cég tavalyi és tavalyelőtti eredménye után.
Tiborcz István 2015 április végén eladta többek között a LED-lámpás beruházásokról elhíresült Elios Zrt-ben lévő tulajdonrészét. Az a cég elsősorban uniós támogatású állami-önkormányzati beruházásokból élt. Tiborcz pont akkor szállt ki belőle, amikor már több hatóság is vizsgálni kezdte az ellentmondásos módon elnyert beruházásaikat. A Napi Gazdaság akkor azt írta, hogy Tiborcz “eladta minden olyan érdekeltségét, amely közbeszerzési eljárás részese volt vagy lehet”. Egy hónappal az eladások előtt viszont vett egy másik céget, a HCS Experts Kft-t.
A 2011 közepén alapított HCS Experts előző tulajdonosa tavaly azt mondta a Direkt36-nak, hogy a cég főleg hírközlési területen működött, és tanácsadással foglalkozott addig, amíg Tiborcz István meg nem vásárolta. A cégnek az első évében csak 4 millió, majd a következő évben 40 millió forint árbevétele volt. 2014-ben, mielőtt Tiborcz István megvette, már több mint félmilliárd forint volt a forgalma.
Csak akkor tudjuk a hatalmat ellenőrizni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is a Direkt36 támogatói köréhez!
A HCS Experts honlapján olvasható tájékoztató szerint a cég a tulajdonosváltás után “az informatika fejlődését figyelembe véve új kihívások felé vette az irányt”. A cég tevékenységéről nem sok derül ki a honlapról, a szolgáltatások menüpontban informatikai, távközlési és gyengeáramú rendszerek tervezése mellett informatikai szolgáltatásokat kínálnak. A céget Tiborcz István testvére vezeti.
A HCS Experts hétfőn publikált friss, 2015-ös mérlege szerint bejött a cégnek az új irány. A 2014-es árbevételt 400 millió forinttal növelték, és így tavaly már közel egymilliárd forint árbevételük volt. Az adózás utáni nyereség 389,8 millió forint lett, és Tiborcz István úgy határozott, hogy az egészet kiveszi osztalékként. A cég beszámolójából az is kiderül, hogy az egy éve az előző évi nyereség terhére megszavazott 70 millió forint osztalékot még nem fizették ki, így most Tiborcz 460 millió forintot vehet fel.
A HCS Experts nem indult közbeszerzéseken, mindössze alvállalkozóként tűnt fel egy beruházásban nem sokkal azután, hogy Tiborcz megvásárolta. Tavaly május végén Szekszárd a Sagemcom Magyarország Kft-t bízta meg, hogy uniós támogatásból szereljenek utastájékoztató táblákat a buszmegállókba. Az egész beruházás 16,6 millió forintba került, a HCS Expertsnek csak 18 százaléknyi rész jutott a munkából, úgyhogy ez a megbízás csak töredéke volt a cég tavalyi forgalmának. | 460 millió forintot hozott Tiborcz Istvánnak az új cége | A miniszterelnök veje tavaly kiszállt azokból a cégeiből, amelyek közbeszerzéseken indultak. Új cége, az informatikával foglalkozó HCS Experts majdnem megduplázta a forgalmát, mióta Tiborcz a tulajdonosa. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/2016/05/31/460-millio-forintot-hozott-tiborcz-istvannak-az-uj-cege/ | 2016-05-31 13:39:00 | true | null | null | Direkt36 |
A kórházban hagyott csecsemők helyzetének megoldása elvileg pártpolitika felett álló ügy kellene hogy legyen, hiszen a szülői gondoskodás nélkül maradt gyerekek sorsáról van szó. Azonban Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) vezető politikusa, nem hagyta ki a lehetőséget, hogy politikai tőkét kovácsoljon az ügyből. Miután az első elhagyott csecsemők gyorsított eljárással örökbefogadó szülőkhöz kerültek, Dobrev Klára egy posztban magának tulajdonította az eredményt, azt állítva, hogy mindez az ő nyomásgyakorlásának köszönhető - mutatott rá új Facebook-bejegyzésében Rétvári Bence államtitkár.
Az igazság azonban egészen más képet mutat. A valóságban a kormány már a nyáron elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tette az örökbefogadási eljárások felgyorsítását. Ennek köszönhetően őszre az első esetek lezárultak, jóval azelőtt, hogy az ellenzék, köztük Dobrev Klára, egyáltalán felkapta volna a témát. Ráadásul, a DK képviselői június 11-én egységesen nemet mondtak a törvényjavaslatra, amely a csecsemők gyorsabb örökbefogadását tette lehetővé. Ez a tény könnyen ellenőrizhető a parlament hivatalos honlapján.
Révtári Bence szerint
ha a DK-n múlt volna, a kórházban hagyott gyerekek még mindig intézmények falai között lennének, nem pedig szerető családoknál.
Ezzel arra utal, hogy a Demokratikus Koalíció politikusai saját szavazatukkal akadályozták volna a gyorsított eljárás megvalósulását, ha a kormány nem szavazza meg azt a szükséges támogatással.
Ez az eset ismét rávilágít arra, hogy a politikai narratívák gyakran mennyire eltérhetnek a tényektől, még akkor is, ha az alapvetően humanitárius ügyekről van szó. Miközben Dobrev Klára a közösségi médiában próbálta a sikert saját magának tulajdonítani, a törvénymódosítást éppen az ő pártja utasította el. A valóság és a politikai PR közötti különbség most is élesen kirajzolódott.
A kormány ígérete szerint folytatja a munkát annak érdekében, hogy minél több csecsemő mihamarabb szerető családhoz kerülhessen, politikai viták helyett a megoldásokra fókuszálva - emelte ki Rétvári Bence.
Borítókép: Dobrev Klára ( | Dobrev Klára a kormányra lőtt, de a DK-frakciót találta el | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/dobrev-klara-a-kormanyra-lott-de-a-dk-frakciot-talalta-el | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Botrány lett a gigantikus üzlet miatt | Soron kívüli önkormányzati ülésen jelentette be Gyöngyöshalász polgármestere, Szabó Ferenc, hogy a magántulajdonban lévő Artemis Invest Kft. nyerte az ipari hasznosítására kiírt pályázatot. Ahogy azt korábban megírtuk az indiai Apollo Tyres gumigyár Magyarországot választotta 500 millió dolláros kelet-európai beruházása helyszínéül, a gyár pedig Gyöngyöshalászon fog megépülni. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20140919-botrany-lett-a-gigantikus-uzlet-miatt | 2014-09-19 12:03:00 | true | null | null | ATV |
|
Éttermekben, parkolókban és honvédelmi minisztériumi irodákban osztották a kenőpénzeket a szocialista Szekeres Imre vezette szaktárcánál és a Honvédelmi Minisztérium (HM) cégeinél dolgozó tisztek – derül ki a lapunk birtokába került kihallgatási jegyzőkönyvekből. A bűnszövetséget eddig csak a HM egyik társasága, a HM Térképészeti Nonprofit Kft. esetében ismerték el, de az előzetes letartóztatásba került alkalmazottak vallomásai megerősítik azt a lapunk által már többször felvetett értesülést is, hogy az elmúlt években egy jól bejáratott korrupciós hálózat alakulhatott ki a honvédelmi tárcánál. A bűnszervezetben a tárca tulajdonában álló társaságokon keresztül kellett visszaosztani a milliókat, amelyek kézről kézre járva eljutottak a HM felső vezetőinek irodájáig is. A maffiaszerű bűncselekmények mechanizmusa nem volt bonyolult, a súlyos közpénzeket felemésztő beszerzéseket elnyerő magáncégek a valós árnál hat-tíz százalékkal többet kértek, ezt a pénzt pedig borítékokban adták vissza a bűnszövetségben levő döntéshozóknak. A szálakat a nyomozóknak a minisztériumi irodákig sikerült felgombolyítaniuk, innen a pénz útja már követhetetlen. Cikksorozatunkban a jegyzőkönyvek alapján, konkrét esetekkel mutatjuk be a korrupciós hálózat egyes elemeit egy kenőpénzeket közvetítő százados tevékenységétől kezdve a minisztériumi előszobákban szőnyeget koptató ezredes vezérigazgatón át a használt terepjárókért kuncsorgó katonai főelhárítóig. | Elvesztegetett honvédelem (I.) | Egy régóta bejáratott korrupciós hálózat alakulhatott ki a Honvédelmi Minisztériumban, amely általában öt százalékot kért vissza a tárca cégein keresztül az állami megbízások összegéből. Az így ellopott közpénz kézről kézre vándorolt egészen a minisztériumi felső vezetők irodájáig – derül ki abból a cikksorozatunkból, amelyet egyebek közt a birtokunkba került kihallgatási jegyzőkönyvek alapján készítettünk. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/elvesztegetett-honvedelem-i | 2010-04-16 06:15:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Európai Bizottsághoz fordul a PM a paksi szerződések titkosítása miatt | A z ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd Magyarországért (PM) a paksi atomerőmű-bővítés egyes adatainak 30 évre való titkosítása ügyében.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150311-az-europai-bizottsaghoz-fordul-a-pm-a-paksi-szerzodesek-titkositasa-miatt | 2015-03-11 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Korábban Péterffy Attila azt kérte a közgyűlésbe jutott pártoktól, hogy október végéig küldjék el javaslataikat a város jövőbeni irányításával kapcsolatban. A felhívás hátterében az áll, hogy sem az alakuló ülésen, sem a következő rendes ülésen nem tudtak elfogadni új szabályzatot a testület politikai patthelyzete miatt. A polgármester megjegyezte, hogy a Fidesz és az Összefogás Pécsért Egyesület nem méltatta válaszra a felhívását, így három héttel az új közgyűlés alakuló ülése után sem tudják, hogyan vélekednek a kormánypárti frakciók a város irányításáról. Péterffy Attila a beérkezett javaslatokat a következő napokban áttekinti, majd ezek alapján készíti elő az új szabályzatra vonatkozó előterjesztést a novemberi közgyűlésre.
Két nappal a felhívás után a Fidesz pécsi csoportja bejelentette, hogy "korszakváltó kerekasztal" összehívását kezdeményezik, amelyre minden közgyűlésbe jutott szervezet képviselőjét, így a polgármestert is várják. | A kormánypárti frakciók nem reagáltak Péterffy Attila polgármester felhívására | A polgármester Facebook-bejegyzésében elmondta, hogy kezdeményezésére csak a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Tiszta Kezek Egyesülete nyújtott be írásos javaslatokat az önkormányzat működési szabályzatának módosítására. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/regio/a-kormanyparti-frakciok-nem-reagaltak-peterffy-attila-polgarmester-felhivasara/530155 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Összesen százmillió forintot meghaladó kárt okozó sikkasztással gyanúsítják Vida Károlyt, a a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántháza előző polgármesterét, aki egy helyi választási szövetség jelöltje volt. Az ex-városvezetőt a rendőrség őrizetbe vette, az ügynek azonban több gyanúsítottja is van - mondta az [origo]-nak Baktalórántháza szocialista alpolgármestere, Szabados József. A nyomozás hónapokkal ezelőtt indult, amikor az új városvezetés több szabálytalanságra figyelt fel a korábbi hivatal munkájában, és feljelentést tett.
A gyanú szerint az önkormányzat nem fizette ki a közmunkásoknak járó munkabér teljes összegét az érintetteknek, miközben a munkát végzőkkel aláíratták, hogy a teljes összeget átvették. Emellett azzal is gyanúsítják a polgármestert, hogy a választások után az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírokat magánalapítványokhoz helyezte át. Az okozott kár összesen 120 millió forint körül van - mondta az [origo]-nak Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.
Vida Károly volt polgármestert a rendőrség őrizetbe vette, esetleges előzetesbe való helyezéséről várhatóan csütörtök délután döntenek. Az ügynek több gyanúsítottja is van a korábbi városvezetésből, a jegyző is köztük van, aki már nem dolgozik a hivatalnál - mondta az alpolgármester. | Százmilliós sikkasztással gyanúsítanak egy volt polgármestert | Százmillió forintot meghaladó értékű sikkasztással gyanúsítják a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántháza volt polgármesterét. Vida Károlyt a rendőrség őrizetbe vette, az ügynek azonban több gyanúsítottja is van. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20030123szazmillios.html | 2003-01-24 14:28:00 | true | null | null | Origo |
Továbbra is áll a bál a lengyel pénzügyi szektorban, miután korrupciógyanú miatt őrizetbe vették a bankfelügyelet lemondott vezetőjét. Mivel az illető, Marek Chrzanowski korábban szoros kapcsolatban állt a jegybank elnökével, utóbbira is a gyanú árnyéka vetült.
Adam Glapinski védekezés helyett egy a magyar politikában is népszerű módszert választva támadásba lendült. Egy komplett összeesküvés-elméletet vázolt fel, amely szerint az ellenzék azért akarja őt megbuktatni, hogy az ország érdekeivel ellentétesen bevezesse az eurót Lengyelországban.
A történet megértéséhez érdemes felidézni, hogy Lengyelországban külön működik a pénzügyi felügyelet és a jegybank, vagyis olyan a helyzet, mint idehaza, mielőtt beolvasztották a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a Magyar Nemzeti Bankba. A két intézmény összevonása Lengyelországban is napirendre került; amikor Marek Chrzanowskit 2016-ban kinevezték a felügyelet élére, első sajtótájékoztatóján nagy meglepetésre Adam Glapinski is megjelent, és mindkettek beszéltek erről a tervről. Korábban egyébként ugyanazon az egyetemen dolgoztak.
Marek Chrzanowski akkor került bajba, amikor november közepén egy kisebb lengyel bank tulajdonosa a sajtón keresztül nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen kettejük találkozóján a felügyelet vezetője arról beszélt: jelentős összeg fejében a felügyelet jóindulatúan áll hozzá a nehézségekkel küzdő pénzintézet átalakításához.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegpróbálta lefizettetni magát a lengyel pénzügyi felügyelet vezetője, és erről hangfelvétel is készültNem kevés pénzt, mintegy hárommilliárd forintot kért a jóindulatért cserébe.
Chrzanowski még aznap lemondott, a hónap végén pedig őrizetbe vették. A jegybank elnökének azonban még a botrány kitörése utána is volt néhány jó szava róla, a Bloomberg cikke szerint kifogástalanul őszintének, becsületesnek, hazafinak és az elképzelhető legjobb szakembernek nevezte.
Ezek alapján nem csoda, hogy kijutott a kritikákból a jegybankelnöknek is, aki nem mellesleg a lengyel kormánypárt első számú vezetője, Jaroslaw Kaczynski szoros szövetségese; talán nem túlzás kettejük kapcsolatát Orbán Viktoréhoz és Matolcsy Györgyéhez hasonlítani.
Glapinski a Sieci című kormánypárti hetilapnak adott interjúban vágott vissza az őt bíráló ellenzéknek. Szerinte azért szeretnék belerángatni a korrupciós botrányba, mert egyrészt így akarják megnyerni a jövő évi parlamenti választást, másrészt meg akarják őt buktatni, és mindenáron be akarják vezetni az eurót Lengyelországban. Ő ugyanis erősen ellenzi ezt, mert radikálisan csökkentené az ország gazdasági szuverenitását, és szerinte aláásná a versenyképességét, lassítaná a gazdaság növekedését.
A jegybankelnök azt fejtegette, hogy Francia- és Németországnak politikai sikerre van szüksége az eurózóna folyamatos válságának elfedése érdekében, és a lehető legnagyobb eredmény Lengyelország csatlakozása lenne. Szerinte nem véletlen, hogy a lengyel ellenzék az euró bevezetését fontos célként fogalmazta meg a közelmúltban. „A lengyel fizetőeszköz kivezetése a nagy bankoknak és pénzügyi intézményeknek kedvezne, amelyek főként külföldi tulajdonban vannak” – tette hozzá. Úgy véli, hogy az „eurófanatikusok” saját politikai számításaiknak vetik alá az ország gazdasági érdekeit.
Vagyis a jegybankelnök tulajdonképpen azt mondja, hogy külföldi hatalmak akarják megbuktatni, eszközül használva fel a lengyel ellenzéket.
Ez az összeesküvés-elméletek bevált receptje, a gonosz külföldiekkel és az áruló hazaiakkal. A magyar kormány is régóta ebből a kottából játszik, ahol az előbbi szerepet Soros Györgyre, az utóbbit pedig lényegében minden olyan magyarra osztva, aki nem ért egyet a kormánnyal, és ennek hangot is ad.
A legnagyobb lengyel ellenzéki párt egyik képviselője nevetségesnek nevezte a jegybankelnök vádjait, már csak azért is, mert Lengyelország az uniós csatlakozással – határidő nélkül ugyan, de – az euró bevezetését is vállalta.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegirigyelték Orbán médiasikereit a lengyel barátaiNem szereti a lengyel kormány a külföldi kézben lévő médiumokat, csakhogy az egyik legjelentősebb tévé amerikai cégé, az USA pedig a fő szövetséges. | Meredek összeesküvés-elmélettel harcol a lengyel jegybankelnök | Adam Glapinski szerint külföldi hatalmak akarják megbuktatni, a lengyel ellenzék segítségével, hogy bevezessék az eurót, amely romlásba döntené az országát. | null | 1 | https://g7.hu/penz/20181218/meredek-osszeeskuves-elmelettel-harcol-a-lengyel-jegybankelnok/ | 2018-12-18 15:13:00 | true | null | null | G7 |
"Ez valóban egy közösség, 27 ország és még ennél is több nemzet közössége. Vannak közös érdekeink, vannak közös európai érdekeink, biztonságpolitikai, energiaellátási érdekeink, és ebben nem lehet, hát ilyen ide ugrom, oda ugrom, ilyen libellés táncot lejteni. Az orosz érdekszféra terjeszkedése az világosan kitapintható, világosan érezhető, hogy hogyan akarnak a gazdasági függésen keresztül politikai függést is kialakítani" - mondta Deutsch Tamás még 2007-ben, legalábbis egy Instagramra feltöltött felvétel szerint, amit Tompos Márton, a Momentum elnöke posztolt.
"Ezzel szemben az európai közösségnek van egy közös fellépése a magyar miniszterelnök, a magyar kormány..." - folytatta volna a 17 évvel ezelőtti felvétel szerint Deutsch, de ezen a ponton közbeszólt az őt interjúvoló, aki azt mondta "ellen", majd Deutsch kijavította és azt mondta: "Ha tetszik, az Európai biztonság érdekében."
"A kiszolgáltatottság ellen, mert az oroszokkal való, az oroszok irányába meglévő gazdasági kiszolgáltatottság az mindig is politikai kiszolgáltatottságot jelentett. Sajnos ez a helyzet."
"2007-ben még egész másként gondolkodott Deutsch Tamás az orosz függésről" - összegezte a helyzetet Tompos a videó alatt. | Deutsch Tamás 2007-ben: Az orosz érdekszféra terjeszkedése világosan érezhető, a gazdasági függésen keresztül akarnak politikai függést is kialakítani | Tompos Márton túrta elő a régi felvételt, ami szerint Deutsch 17 évvel ezelőtt még egész másként gondolkodott az orosz függésről. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/25/deutsch-tamas-2007-ben-az-orosz-erdekszfera-terjeszkedese-vilagosan-erezheto-a-gazdasagi-fuggesen-keresztul-akarnak-politikai-fuggest-is-kialakitani | null | true | null | null | 444 |
Ahogy arról korábban is írtunk az Andezit-BAU Kft. által Recsken működtetett bánya több ponton is megsértette az engedélyben meghatározott szabályokat, ám azt a hatóság végül is nem mondta ki egyértelműen, hogy a 25 ingatlant érintő 2023-as sárlavina a cég szabálytalan működésének lett volna a következménye. A károsultakat védő Magyar György ügyvéd az idén októberben jelentette be, hogy pertársaságot alakítanak a NER-közeli bánya károsultjai, mert bár 500 millió forintot elkülönítettek tavaly erre, egy fillért sem adott nekik az Orbán-kormány.
A másik jelenleg is zajló bányabotrány ahhoz a csobánkai dolomitbányához köthető, amely szabálytalan működése miatt 2010 óta nem termel, bezáratták, de most az újra nyitását tervezik úgy, hogy a bányagödröt a tulajdonos sittel akarja feltölteni.
Csobánka a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán, az Országos Ökológiai Hálózat "magterületén", a Pilisi Bioszféra Rezervátum részeként Natura 2000 besorolású, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és madárvédelmi területen fekvő település. Környezete számos védett növény- és állatfaj otthona.
Amint kiderült a bányanyitás terve, a lakosság azonnal tiltakozásba kezdett, a civilek lakossági fórumot hívtak össze és azon több szakértő is kifejtette, hogy miért nem lenne jó, ha ez megtörténne. Ízekre szedték a bányanyitás környezetvédelmi engedélyezéséhez benyújtott tanulmányt. A fórumon résztvevő környezetvédelmi szakértő szerint a lehetséges környezeti hatásokat valójában nem vizsgálták megfelelően. A zaj- és levegőszennyezés mértékét ugyanis egy alapállapot-felmérésnek kellett volna megelőznie, ez azonban nem történt meg. A geológus szakértő úgy fogalmazott, hogy "rémálom" a bányagödör 360 ezer köbméter sittel való feltöltése. Mert a hulladékból kioldódó, és a karsztos területről leszivárgó szennyező anyagok az ivóvizet is tönkre tehetik.
Ehhez képest a szükséges élővilág- és tájvédelmi hatásbecslési dokumentációban és környezetvédelmi hatásvizsgálatban azt írták, "hogy Csobánka "ipari település" (?!), és a bánya működése "nincs hatással" a védett terület kiemelt jelentőségű növény- és állatvilágára, illetve a hatások "a bányatelken belül tarthatók". Az emberről - mint élő entitásról - szó sem esik. A "földmunkák során keletkező földhulladékot a Natura 2000 területen deponálni, elhelyezni nem szabad", de a máshonnan odahordott sitt "nem terheli a környezet állapotát". A karsztos alapkőzeten található Csillaghegyi források vízgyűjtő területe - mint sérülékeny vízbázis - szóba sem kerül. De a robbantással, darálással járó tevékenység és a minimum 14 éven át napi 10 órában közlekedő 40 tonnás teherautók sem tesznek semmi kárt a természetes és épített környezetben, a régi falusi házakban, az eleve keskeny és silány minőségű utakban és az alattuk húzódó közművekben. Sőt, a szálló pornak és az állandó zaj- és levegőszennyezésnek sincsenek egészségkárosító következményei, ahogy a környékbeli településeken negyedóránként áthaladó nyergesvontatók sem lesznek hatással az itt élők életére és az ingatlanjaik értékére" - olvasható a civilek által El a kezekkel a Pilistől! Ne csináljanak hulladéktemetőt a Pilisből! címen indított petícióban.
A történet érdekessége lehet, hogy fideszes politikusok, mint Vitályos Eszter kormányszóvivő - akinek országgyűlési képviselőként Csobánka egyébként a választókerülete - és Lantos Csaba energiaügyi miniszter is a dolomit bánya ellen nyilatkozott a Parlamentben Tordai Bence kérdésére. Vitályos a közösségi oldalán meg is ígérte: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a lakosság-, a természet- és a település környezetének a védelmét biztosítsa.
A jelek szerint azonban mégsem gondolta komolyan a kormányszóvivő, mert kedden, amikor Tordai Bence az energetikai tárgyú törvények vitáján igyekezett őt megszólítani, Vitályos elhagyta az üléstermet. Ebben a salátatörvényben szerepel a bányatörvény is, amihez a független országgyűlési képviselő módosítási javaslatot nyújtott be. A jogalkotó ugyanis úgy módosítaná a bányászatról szóló törvényt, hogy a bányászati jog törlése kapcsán nem venné figyelembe a kisebb súlyú jogsértéseket. Azaz nem szigorítja, hanem tovább lazítja a jelenleg is túlságosan enyhe, és visszatartó erőt nem jelentő szabályozást. Így a bányavállalkozókat nem rettenti el a további jogsértésektől.
Ahogyan a csobánkai bányavállalkozót, a Szűcs Fuvar Bt.-t sem. A petícióban úgy fogalmaztak: "bányavállalkozó eddigi tevékenységét és céghálóját rettenetes hulladékhegyek (például Dunakeszin és Fóton), engedély nélküli (köztük kétes veszélyességű) hulladék elhelyezése, szabálysértési bírságok, 100 milliós adótartozás, adóbevallási- és éves beszámoló benyújtási kötelezettség elmulasztása, NAV-végrehajtások sora, felszámolás, kényszertörlés, adószám megszüntetés, tevékenységtől eltiltás... szegélyezik."
Az Átlátszó cikke megerősíti a civilek információit. Aszerint a csobánkai dolomitbánya kitermelési és bányabezárási műszaki ütemtervét már 2010-ben jóváhagyta a Budapest Bányakapitányság. Környezeti hatásvizsgálatot azonban nem írtak elő, miközben természetvédelmi területen lévő bánya esetén ez kötelező lett volna. A határozat kimondta, hogy a vállalkozó 2011-től kitermelést már nem, csak bányabezárási és tájrendezési tevékenységet folytathat. Ezt 2015. december 31-ig be kell fejeznie, de a bányát nem zárták be és a tájrendezés sem kezdődött el a határidőig. Emellett a Bányakapitányság többször is megállapította a bányatelek határainak túllépését, a szomszédos telekhatár-sértést és az alaplap-sértést is. A vállalkozó ugyanis a bánya alaplapja alól kibányászott 55 000 m3 anyagot, engedély és bányajáradék fizetése nélkül. Az engedély nélküli bányászat folytatásától a vállalkozót 2015-ben eltiltották, eljárást azonban nem indítottak és nem is bírságolták meg, mert mire a hatóság tudomására jutott a jogsértő magatartás, addigra az el is évült. Viszont az Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer adatai szerint - egy szentendrei helyszínen történt hulladéklerakás és környezetveszélyeztetés miatt - 2015-ben 3,3 milliárd forintra bírságolták.
Lehetne helyszíni ellenőrzéseket tartani, de a Szűcs cég Dunakeszinél lévő bányájánál rendőrségi feljelentés volt a veszélyes hulladék lerakása miatt és még így sem ment ki a környezetvédelmi hatóság ezért nem állapították meg a nyilvánvaló környezetkárosítást - fejtette ki Tordai Bence, aki szerint most két út van a csobánkai bánya újra nyitásának megakadályozása előtt. Az egyik, hogy a megkért környezetvédelmi engedélyt nem kapják meg, a másik a jogi szabályozás szigorítása, ami garantálja azt, hogy a notórius, egészség- és környezetkárosító, -szennyező cégek ne kaphassanak engedélyt. | Tordai Bence: nem kerülhetőek el a katasztrófák a bányatörvény módosításával | Nem, hogy szigorítaná, enyhíteni akarja az eddig is puha, visszatartó erővel nem rendelkező bányatörvényt a kormány. Ez pedig nem oldja meg a Pilis gyöngyszemének tartott Csobánka területén 2010-ben bezárt dolomit bánya újraindításának terve miatt kialakult botrányt, de még a recski bányakatasztrófa jelenleg is létező áldatlan állapotát sem. Így reagált Tordai Bence Buda független országgyűlési képviselő energetikai tárgyú törvények módosításáról benyújtott kormányzati csomagra, és az abban lévő bányatörvényre, amelyet a múlt héten tárgyalt a parlament. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/tordai-bence-nem-kerulhetoek-el-a-katasztrofak-a-banyatorveny-modositasaval/530258 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Hír24 péntek reggel arról számolt be, hogy Welsz Tamás már otthonában összeesett, miután beszedett valamit. A portál úgy tudja, Welsz a tragédia előtt nem sokkal közölte a hatóság embereivel: „Uraim, bevettem valamit. Nem tudnak ellene semmit tenni.”
Ismert, csütörtök este elhunyt Welsz Tamás, Simon Gábor büntetőügyének egyik érintettje. A Magyar Nemzet úgy tudja, a 41 éves férfi a napokban jelezte a Nemzeti Nyomozó Irodának, hogy terhelő dokumentumokat szeretne átadni a rendőrségnek. A nyomozók a vállalkozót autóval szállították a bizonyítékokért két – egy érdi és egy budai – helyszínre. Eközben Welsz Tamás rosszul lett. A rendőrök a férfit azonnal az Alkotás utcai mentőállomásra vitték, ahol azonban már nem tudtak rajta segíteni. Az MSZP volt elnökhelyettesének és más szocialista politikusoknak hamis afrikai útlevelet szerző férfi halálának körülményeit államigazgatási eljárásban az V. kerületi rendőrkapitányság rendkívüli halálesetek osztálya vizsgálja.
Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője Polt Péter legfőbb ügyésztől írásban érdeklődött a Simon és Welsz ellen folyó büntetőeljárásról. Bárándy amiatt fordult a legfőbb ügyészhez, hogy megtudja: tervezi-e az ügyészség, hogy vádalkut köt a Simon-ügyben Welsz Tamással.
Welsz Tamás neve ugyanis két héttel ezelőtt bukkant fel a sajtóban, amikor a KNYF közokirat-hamisítás gyanújával hallgatta ki Simon Gábort, akit emellett költségvetési csalással és magánokirat-hamisítással is gyanúsít a nyomozó hatóság. A Magyar Nemzet számolt be elsőként február elején az azóta is ismeretlen eredetű, mintegy 240 millió forintnyi devizáról, amelyet Simon egy osztrák bankban tartott.
Welsz Tamást egyébként tavaly novemberben egyszer már rövid időre őrizetbe vették. A férfit barátnőjével, Horthy Andreával együtt ugyanis az Interpol körözte a panamai hatóságok kérésére offshore-csalás miatt. A KNYF nagyjából akkor rendelt el nyomozást Simon Gábor Ausztriában rejtegetett csaknem negyedmilliárd forintja miatt, amikor dönteni kellett a férfi kiadatásáról.
Welsznél házkutatást is tartottak a nyomozók, és tucatnyi afrikai, bissau-guineai útlevelet találtak. Voltak közöttük kitöltött, de biankó okmányok is. A férfi a papírokat a bissau-guineai kormányzati kapcsolatain keresztül szerezte be, és olyan magyaroknak adta el, akik – Mesterházy Attila MSZP-elnök volt helyetteséhez hasonlóan – más néven akartak például bankszámlát nyitni. Az útlevelek kitöltésénél Welsz általában a tulajdonos édesanyjának a nevét is felhasználta. Sajtóhírek szerint így csinálta ezt magának is, az afrikai útlevelében a Tom Wallace Paar név szerepel, márpedig az édesanyjának a vezetékneve Paár. Az MSZP megbukott, időközben harminc napra előzetes letartóztatásba helyezett egykori elnökhelyettesének afrikai útlevelében a Gabriel mellé szintén a korábbi szocialista politikus anyjának (Derdák) a nevét írták, ékezet nélkül. A szocialista politikus ezzel az okmánnyal nyitott számlát a MagNet Bank Andrássy úti fiókjában, majd sajtóhírek szerint 75 millió forint értékű devizát helyezett el a pénzintézetben. Welsz lakásán a nyomozók állítólag több tíz millió forint készpénzt is találtak, illetve olyan iratokat, amelyekkel igazolni lehetett volna azt a fedősztorit, miszerint Simonnál csak „vagyonkezelésében” volt az a pénz, amelyet osztrák számláján tartott.
A hét elején számoltunk be arról, hogy az MSZP politikusai közül nem csupán Simon szerezhetett magának bissau-guineai útlevelet. A MagNet Banknál a volt MSZP-elnökhelyettes bankszámlája mellett még nyolc olyan számlát vezettek, amelyet afrikai útlevéllel nyitottak. Ezek közül az egyik – az Index információi szerint – Fürst Györgyhöz, Terézváros egykori szocialista alpolgármesteréhez köthető. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Veres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere is tervezte ilyen okmány beszerzését, ám végül elállt a szándékától.
A MagNet Bank elismerte, hogy 2013 novembere és 2014 februárja között kilenc számlát nyitottak náluk bissau-guineai útlevéllel. A pénzintézet közleményében azt hangsúlyozta, hogy munkatársaik a számlanyitáskor a szabályoknak megfelelően jártak el. Az okmányok közül egyik sem volt hamis, az ügyfél azonosítása pedig nyolc esetben a bankban, egy alkalommal pedig külső helyszínen történt meg. A bank azt is leszögezte, hogy a nyolc bissau-guineai számla tulajdonosai a számlanyitáskor befizették a szokásos minimális nyitóegyenleget, ezután pedig semmilyen jelentős összegű tranzakció nem történt.
Welsz korábban a Sólyom Airways új tulajdonosaként vált ismertté. Az ő cége, a Charity March vette át tavaly novemberben a Sólyom légitársaság irányítását. Az Index hozta nyilvánosságra, hogy Welsz, mint a jótékonysági szervezet képviselője, évek óta vitetett ki mentőautókat Nyugat-Afrikába, évente néhány darabot, sokszor egyéb eszközökkel együtt. Tíz év alatt valamivel több mint harminc autót vittek ki Bissau-Guineába, Gambiába, Mauritániába, Guineába, Szenegálba, a Zöld-foki Köztársaságba és Maliba. | Welsz terhelő bizonyítékokat akart átadni | Éppen a bizonyítékokért ment a nyomozókkal, mikor rosszul lett. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/03/welsz-terhelo-bizonyitekokat-akart-atadni | 2014-03-20 22:37:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az orosz Metrovagonmas új vezetőt nevezett ki a budapesti metróvonatok felújítási projektjének élére – közölte a cég szerdán.
Denisz Silóra esett a választás, aki 2016-tól kezdve a Transmasholding (a Metrovagonmas tulajdonosa) könnyű- és városi szállító vasútijármű-osztályának vezetője volt.
Silo a Budapesti metróhálózat vagonfelújítási projektjének sikeres kivitelezéséért lesz felelős, beleértve a gördülőállomány biztonságát, a problémamentes működést, a menetrend tartását, a karbantartási munkák teljesítését, a szállítási idők betartását, illetve a szerelvény üzembe helyezését. A vezető elsőszámú munkahelye Budapesten lesz.
Silo komoly tapasztalatokkal rendelkezik a különféle gördülő szerelvények megalkotásában és üzembehelyezésében, többek közt metróvagonok terén is. A karrierjét az Alstom Transportnál kezdte, ahol a berendezések szervizmérnökeként, majd üzletfejlesztési menedzserként dolgozott. Jelentős tapasztalattal rendelkezik európai országokban végrehajtott projektet terén, és jól ismeri az előírásokat – írták.
Budapesten jelenleg a cég 25 dolgozója felel a metróprojektért, ez a szám nőni fog, ahogy új egységeket helyeznek üzembe – írták. A BKV embereivel közösen naponta ellenőrzik a szerelvények főbb rendszereit, beleértve a fékeket, ajtókat, a meghajtást. Normál és vészüzemmódban is tesztelik a járműveket.
Az elkövetkező időszakban havi "minimum" két új szerelvényt állítanak forgalomba, 2017 végére a számuk eléri a huszonegyet. A hatályos ütemterv szerint 2018. június 12-ig 37 darab hatvagonos szerelvényt kell üzembe helyezniük.
A Metrovagonmas budapesti emberei tolmácsok kíséretében véletlenszerűen beülnek a szerelvények vezetői mellé, "a működtetést és a magyar munkatársak tevékenységét segítendő".
Jelenleg 13 felújított szovjet metró van Budapesten, közülük 7 szerelvénynek van üzemeltetési engedélye is. A metrókat "egy sor hibajelenség és kellemetlen esemény után" állították ismét forgalomba július 18-tól. | Gazdaság: Lecserélte a Metrovagonmas a budapesti projekt vezetőjét | Az orosz cég 25 fős delegációja dolgozik a felújított szerelvények hibáinak elhárításán, közülük néhányan még a metróvezetők mellé is beülnek majd egy tolmács kíséretében. Most új vezetőt kaptak. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170803_metrovagonmas_budapesti_projekt_fejcsere | 2017-08-03 12:48:00 | true | null | null | HVG |
„Korrupció az, amiből engem kihagynak”
(Hofi Géza)
Ezen a bon mot-n sokáig nagyon jókat derültünk, ma viszont már egyre kényszeredettebb ez a nevetés. Merthogy mindennapi tapasztalatunk, hogy kétféle ember létezik nálunk: az aki bele tud épülni a korrupciós láncba és az, aki kívül marad. Az előbbinek folyamatos boldogságfesztivál és örömtűzijáték az élet, az utóbbi meg hülye baleknak érezheti magát. (Az egykori falvédő bölcsességet aktualizálva: aki korrupt, az boldogul).
Ma Magyarországon mindent áthat a korrupció, legalábbis az ember így érzi. Hogy ez több mint szubjektív vélekedés, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a Price Waterhouse Coopers vizsgálatának minap közreadott, eléggé sokkoló eredménye. „A magyar cégek 30 százaléka vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt 12 hónapban, és ezen vállalatok negyedénél több mint tíz visszaélés történt. Bár nem bizonyítható, igen valószínű, hogy ez a szám jóval magasabb, hiszen a csalások egy jelentős része felderítetlen marad” mondta a cég munkatársa. Ma már a gazdasági bűncselekmények legveszedelmesebbikének éppen az elképesztő ütemben növekvő korrupciót nevezik a kutatók.
Tegyük hozzá ehhez, hogy a Transparency International pedig nemzetközi vizsgálatokra támaszkodva évről-évre közzéteszi az országok korrupciós index szerinti rangsorát. Első látásra e tekintetben nem is olyan kiábrándító a helyzet, mert Magyarország közepesen korrupt országnak számít, s tavaly a 47. idén pedig a 46. helyre került a rangsorban. Csak hát – mint ezt maguk a szervezet munkatársai is elismerik – a felmérés hátulütője, hogy nem objektív adatokon (azaz a leleplezett korrupciós esetek számán) alapul. Gyanítom, így ez a kedvező helyezés leginkább azt tükrözi, hogy azonos tartalom mellett mi jóval polírozottabb kivitelben adjuk elő ugyanazt a kűrt, mint teszem azt nigériai versenytársaink.
A figyelmeztető statisztikai adatok csak alátámasztják azt a vélekedést, miszerint a mindent egyre riasztóbb mértékben elborító korrupció szét fogja rohasztani a gazdaságot és a tökéletes anómia állapotába taszítja az országot.
Az már unalomig ismert tény, hogy a közbeszerzések útján megvalósuló projektek 25, de inkább már 30 százalékkal drágábbak, a piaci árnál, mert ennyi a baksishányad. És az egy dolog, hogy valakiknek a zsebében eltűnik ez a rengeteg pénz, a másik meg az, hogy máshonnan meg nagyon hiányzik.
Nyilván számtalan területet lehetne említeni a szociális szférától kezdve az egészségügyig, amelyek sokkal acélosabban néznének ki, ha a máshol ellopott pénzt ide lehetne csoportosítani. De én most legelsősorban mégis a tágan értelmezett kultúra szféráját emelném ki: ha egy társadalom tud és akar áldozni a kiművelt, széles látókörű emberfők képzésére, akkor elősegíti egy olyan öntudatos, civil kurázsival rendelkező réteg kialakulását, amelyik nem a szabályszegésben és a törvénykerülésben látja a boldogulás útját.
Viszont ha egy országban ilyen réteg nincs, vagy nagyon vékonyka, akkor pontosan az a helyzet fog előállni, mint nálunk. Az, hogy a korrupciót, lopást a big biznisz spílerei nem normaszegésnek, hanem az ügymenet természetes módijának tekintik, sőt a siker zálogának. Amivel egyben példát is mutatnak a társdalom többi tagjának, a „hülye lúzereknek”. Akik irigységgel vegyes tisztelettel meg is süvegelik a győzteseket.
Ez az a mentalitás, amit hihetetlenül nehéz kiirtani egy társadalomból, és érzékelhetően nálunk az akarat sincs meg hozzá. Nincs, mert a játékban résztvevőknek a legkevésbé az az érdekük, hogy tiszta viszonyok legyenek. Ha egy társadalmi-gazdasági formáció a korrekt üzletmenetet díjazná (lásd még: protestáns etika, Max Weber – de hát ezt annyiszor elzsolozsmáztam már, hogy magam is unom), akkor a versenyzők a fair play szabályai szerint játszanának. De nálunk strukturálisan, intézményesítetten is a csalás, a szabálykerülés és főként a korrupció a nyereség záloga.
Túl a nemes (Noszty, Noszty, hogy lehetett ezt így eltoszni! Bocs.) hagyományokon ennek az attitűdnek a bevéséséhez derekasan hozzájárult a rendszerváltás gazdasági genezise. Hiszen ha valami, akkor a privatizációnak nevezett izé éppen a nagybani korrupción alapult (egyáltalán nem mellékesen: a velejéig cinikus politikai osztály ideológiai zárótüze által védve.) | A korrupció aranykora | Nálunk strukturálisan, intézményesítetten is a csalás, a szabálykerülés és főként a korrupció a nyereség záloga. | null | 1 | https://168.hu/velemeny/a-korrupcio-aranykora-116139 | 2009-11-29 00:00:00 | true | null | null | 168 óra |
Az Eötvös Károly Intézet kiemelt jelentőségűnek tartja a korrupció elleni küzdelmet, és üdvözli a Kormánynak a korrupció elleni hatékonyabb fellépés iránti szándékát. A korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos korábbi törvényjavaslatok kapcsán megfogalmazott álláspontját az Intézet továbbra is fenntartja.
A közélet tisztasága érdekében a korrupció elleni fellépés az EKINT álláspontja szerint a meglevő intézmények és eszközök hatékonyabb működése és alkalmazása révén biztosítható, ezért nem támogatja egy új korrupcióellenes intézmény létrehozását, illetve egy létező intézmény ezirányú átalakítását. Amennyiben azonban a törvényjavaslat elfogadásra kerül, úgy az Intézet szükségesnek tartja a törvényjavaslattal kapcsolatban jelzett problémák és fogalmi pontatlanságok kiküszöbölését.
Általános megállapítások
1. A magyar társadalom sok esetben elnéző a normaszegéssel szemben. [A magyar társadalom értékszerkezetéről és gazdasági attitűdjeiről szóló TÁRKI Társadalomkutatási Intézet által lefolytatott európai uniós országokra kiterjedő kutatás adatai alapján.] Ennek oka a kutatók szerint az lehet, hogy hazánkban körülbelül minden harmadik polgár gondolja úgy, hogy aktívan, iskolai végzettség révén nem lehet előrejutni, az egyéni boldogulás szerintük inkább passzív módon, gazdag családba születés révén érhető el. „Feltételezhető, hogy azokban a társadalmakban, ahol az előrejutásban az egyéni teljesítmény szerepét elfojtja a származás (’passzív’ előrejutás), a közvélemény elnézőbb a normaszegéssel szemben, mert csak a normák átlépésével lehet ’feloldani’ az előrejutás ’akadályoztatásából’ származó feszültséget. Azokban a társadalmakban, ahol sokan szegik meg a normákat, az érvényesülésnek ’elsorvad’ az egyéni igyekezettel összefüggő módja (’aktív’ előrejutás), hiszen úgyis mindenki csal.” [Keller Tamás: A gazdasági erkölcsösséget szabályozó társadalmi normákról – normakövetés és normaszegés. In: TÁRKI Európai társadalmi jelentés 2009.]
A normaszegés széles körű elfogadottsága számunkra éppen azt mutatja, hogy nem a meglevő normákkal van a probléma, hanem azzal a társadalmi gyakorlattal, amely a normaszegést elfogadja és tolerálja. Ennek következtében egy új korrupcióellenes intézmény, egy új jogszabály nem feltétlenül járul hozzá a normaszegés és így a korrupció csökkenéséhez. Az idézett kutatás korrupcióra vonatkozó adataiból megállapítható, hogy minden második magyar polgár véli úgy, hogy a politika, a rendőrség, a bíróság és az egészségügy területe közül legalább kettő esetében nagyon elterjedt a korrupció. Ehhez képest a korrupció elfogadottsága is jelentősnek mondható, hiszen a 27 európai uniós tagállam közül hazánkban ítéljük meg Szlovákia után a legenyhébben a korrupciót. A korrupció észleléséhez, és elfogadásához viszonyítva a korrupciós gyakorlat szintje, azaz a személyesen tapasztalt korrupció szintje alacsonyabb, „úgy tűnik, a magyar lakosság nem ismeri be, hogy korrupt, noha egyrészt ezt mások esetében széles körben érzékeli, másrészt el is fogadja”. [Keller Tamás – Sík Endre: A korrupció észlelése, elfogadása és gyakorlata, In: TÁRKI Európai társadalmi jelentés 2009.]
Az EKINT álláspontja szerint – a kutatási adatok tükrében – a korrupció elleni küzdelem legfontosabb két területe a korrupció társadalmi elfogadottsága, megítélése illetve a korrupció fogalmának megértése. Abban az esetben, ha a korrupció elfogadottsága magas, akkor az erőteljesebb szankcionálás megoldást jelenthet, de csak abban az esetben, ha a jogellenes magatartást következetesen és rövid időn belül követi a szankció. Mindemellett szükséges a korrupció fogalmának a társadalom és a jogalkalmazás számára is értelmezhető meghatározása annak érdekében, hogy a jogalkalmazás során megállapított szankció elérje a célját, azaz a speciális és generális prevenciót. Jelen esetben a tisztesség eljárás sérelmét jelentő meghatározás olyan tág értelmezést tesz lehetővé, amely esetlegesen éppen azt fogja eredményezni, hogy a jogsértő magatartást tanúsító egyfelől a saját cselekményét továbbra sem tekinti jogellenesnek, másfelől azt a már meglevő véleményt fogja erősíteni, hogy ehhez képest a magyar társadalomban virágzik a korrupció és a tisztességtelen eljárás.
Mindezek alapján az Intézet úgy véli, hogy a korrupcióellenes tevékenységet végző, már meglevő intézmények, például az ügyészség, a rendőrség anyagi és személyi állományának megerősítése – szakképzett, a gazdasági bűncselekményekben jártas személyi állomány kialakítása – hatékonyabb és célravezetőbb eszköze lehet a korrupció elleni küzdelemnek. Az EKINT véleménye szerint addig, amíg a korrupció tekintetében a büntetőjog területén rendelkezésre álló szankciókat sem alkalmazzuk, illetve ha igen, akkor jellemzően kisebb súlyú ügyekben, és ott is a jogellenes cselekmény elkövetését követő hosszú idő után, az elsődleges feladat nem feltétlenül egy új intézmény és szankció bevezetése, hanem a meglevők hatékonyabb alkalmazása. A normaszegés és a korrupció társadalmi elfogadottságát ugyanis csökkenti az a jogalkalmazói üzenet, hogy a korrupciós bűncselekmények nem maradnak büntetés nélkül.
A tisztességes eljárás védelméről szóló törvényjavaslat tartalmi véleményezése
2. Annak ellenére, hogy a törvényjavaslat indoklása kifejezetten úgy szól, miszerint a jogalkotó „a felelősségi és szankciós rendszerben elsősorban a szervezeti érdekre összpontosít, hiszen az egyéni felelősség vizsgálatára korrupciós ügyekben a büntetőeljárás a legalkalmasabb eljárás”, a tisztességes eljárás sérelme, az eljárás logikája és a szankció maga is inkább az egyéni felelősségre, mintsem a szervezetére koncentrál. Az Intézet vleménye szerint helyesen állapítja meg az indokolás, hogy a szervezeteket kell érdekeltté tenni a közélet tisztasága érdekében történő a hatékonyabb fellépésre, ennek gyakorlati megvalósítása és eszközei azonban nem kapnak kellő hangsúlyt a törvényjavaslatban.
3. A törvényjavaslattal szemben az EKINT-nek alkotmányossági aggályai is felmerültek. Egyfelől a tisztességes eljárást sértő magatartásból származó elérni kívánt, de el nem ért előny esetében visszafizetési és vagyonelkobzási kötelezettséget állapítana meg a javaslat, másfelől az elérni kívánt előny meghatározását becslés útján teszi lehetővé. Az elérni kívánt előny esetében a jogellenes magatartás szankcionálása értelmezhető, de a visszafizetési kötelezettség, büntetőjogi tényállás esetén a vagyonelkobzás – az Intézet álláspontja szerint – szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a tulajdonhoz való jogot.
4. A törvényjavaslatban keverednek a közigazgatási jog, a polgári jog és a büntetőjog fogalmai. Egy jogszabálynak a jogbiztonság elvét szem előtt tartva egyértelmű és pontos fogalmi rendszerrel kell rendelkeznie, ez pedig azt feltételezi, hogy a jogalkotó a törvény célja tekintetében is világos elképzeléssel rendelkezzen. A jogalkotó feltételezéseink szerint abból a tényből indult ki, hogy létezik olyan magatartás, amely nem éri el a büntetőjog szintjét, de mégis megsérti a tisztességes eljárást. Az Intézet nem állítja, hogy elképzelhetetlen az ilyen magatartás, a tisztességes eljárás sérelmének definíciója viszont a különböző jogágak fogalmainak keveredése miatt véleményük szerint még kerettényállásként is sokféleképpen értelmezhető.
5. Sem a javaslatból, sem annak indokolásából nem derült ki, hogy a jogalkotó szándéka szerint kinek a felelősségét kívánja megállapítani és szankcionálni: a közigazgatási szervét (akire egyébként a törvény hatálya kiterjed), vagy a harmadik személyét, aki a tisztességtelen eljárás révén előnyhöz jutott. További problémát jelent, hogy az előny fogalma sem egyértelmű, hiszen a közigazgatási szerv, illetve annak dolgozója, aki például mérlegelési és méltányossági jogkörével visszaél, és ezzel harmadik személynek előnyt szerez, általában nem ingyen és önszántából teszi ezt, hanem valamilyen ellenszolgáltatásért cserébe. Ez viszont azt jelenti, hogy előny mindkét oldalon jelentkezhet, a közigazgatás és a harmadik fél oldalán is, ennek tükrében még kevésbé világos, hogy a közérdekvédelmi bírság szankciója kit terhel.
Mindezek alapján az EKINT úgy véli, hogy a javaslat elfogadása esetén – a fogalmak pontatlansága miatt – számtalan jogértelmezési probléma merülhet fel, amely kétségessé teheti a jogszabály és a végrehajtására létrehozott szervezet hatékonyságát és eredményességét.
6. A fogalmak tisztázatlansága tapasztalható a felügyeletre és ellenőrzésre kötelezett személlyel szembeni eljárás esetében is. A törvényjavaslatban meg nem nevezett, vélhetően polgári eljárás során ugyanis a bíróság a gazdasági társaságok esetén ugyan létező, de jellemzően büntetőjogi jellegű szankciót köteles megállapítani, a vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásának megtiltását. Ezzel a javaslat a polgári bíróságra telepít egy alapvetően büntetőjogi szankciót, a bíróság ugyanis nem mérlegelhet, ha megállapítja a tisztességes eljárást sértő magatartásról való tudomást, akkor köteles szankcionálni, a mérlegelési jogköre csak az eltiltási időtartamára terjed ki.
Kapcsolódó anyagok:
A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló T/11025. számú törvényjavaslat →
A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló T/11026. számú törvényjavaslat →
Az Intézetnek a törvényjavaslatok korábbi változatáról szóló álláspontja → | Törvényjavaslatok a korrupció ellenében - Az EKINT nem támogatja egy új korrupcióellenes intézmény létrehozását | Az Eötvös Károly Intézet kiemelt jelentőségűnek tartja a korrupció elleni küzdelmet, és üdvözli a Kormánynak a korrupció elleni hatékonyabb fellépés iránti szándékát. A korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos korábbi törvényjavaslatok kapcsán megfogalmazott álláspontját az Intézet továbbra is fenntartja. A közélet tisztasága érdekében a korrupció elleni fellépés az EKINT álláspontja szerint a meglevő intézmények és eszközök hatékonyabb működése... | null | 1 | https://www.jogiforum.hu/hirek/22146 | 2009-12-03 00:00:00 | true | null | null | Jogi Fórum |
Akik ott voltak az idei kiscsákóiak találkozóján, jó szívvel gondolnak vissza az ott eltöltött órákra. Lehetett régi ismerősökkel találkozni, jókat nosztalgiázni, a kastélyban és körülötte sétálni. Kiscsákó híre (ahogy arról többször is hírt adott hírportálunk ) eljutott a fővárosba is, olyanok ajánlottak egykori családi kincseket bemutatásra a Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszony című kiállításra, amelyek felkeltették a kiállítás rendezőinek is a figyelmét. A kiállításnak vége, a szépen keretezett családi, esküvői, Kiscsákóhoz kötődő családok képei hazakerültek, ahogy a nagyszénási menyasszonyi ruha s cipő, valamint egyéb dokumentumok.
Ezen a hétvégén pedig Mojsza József, Vokanics Mária önkormányzati képviselők helyi segítőikkel hirdettek ruhaosztást a kiscsákóiaknak. A Székács József Családsegítő Alapítvány jóvoltából a készletet frissítik és novemberben ezt az akciót megismétlik. | Kicsi a hely, de sokan, sokat tesznek érte | Kiscsákón mindig történik valami. Amilyen kicsi az ott élők közössége, annál nagyobb odafigyelés övezi az Orosházához tartozó településrész múltját és a jelenét is. Nem is olyan régen az elszármazottak találkozójára érkeztek sokan Kiscsákóra. Ezen a hétvégén is volt nagy jövés-menés a volt bolt körül. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/kiscsako-magyar-menyasszony-ruhaosztas | null | true | null | null | BEOL |
Magánterületen tartott magánrendezvénynek nevezték a biztonsági őrök az '56-os állami ünnepséget, ahol Orbán Viktor beszélt szerdán a Millenárison. Erre hivatkozva nem engedték be Puzsér Róbertet, aki a helyszínen lévő rendőröktől is hiába kért segítséget. Azt mondták neki, a közterületen demonstrálhat, de azt hogy az állami ünnepségre ki mehet be és ki nem, a magánbiztonsági cég emberei döntik el. A TASZ jogásza szerint tévedtek, Puzsér Róbertnek, ahogy mindenki másnak is, joga lett volna bemenni a beszédre. | Nem engedték be Puzsér Róbertet az állami ünnepségre | Magánterületen tartott magánrendezvénynek nevezték a biztonsági őrök az '56-os állami ünnepséget, ahol Orbán Viktor beszélt szerdán a Millenárison. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2024/10/25/puzser-robert-tasz-november-23 | null | true | null | null | Rtl.hu |
Ábel Anitának és Jaskó Bálintnak kellett megbirkóznia a fogas kérdésekkel a Legyen Ön is milliomos! első, hétfői adásában.
A tatabányai származású tévés, Palik László egy ponton ismertette a párossal a szabályt, miszerint akár már a kérdés elhangzása után is dönthetnek úgy, hogy kiszállnak a játékból, és így az addig összegyűjtött nyereményt megtarthatják. A játékosok némileg összezavarodtak a műsor házigazdájának szavaitól, aki ekkor egyszerűbb nyelvezettel tisztába tette a vonatkozó előírást.
Mennyi az annyi, Lacikám?!
- harsant fel Ábel Anita, aki ezután értette meg a lényeget.
Lesz lé
- nyugtatta meg a lehető legvilágosabb kifejezéssel élve a színész duót Palik László. | Legyen Ön is milliomos! Vagy mégsem? | A TV2 forgatása alatt Palik László és Ábel Anita között folyt párbeszédben a piszkos anyagiakról is szó esett. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-bulvar-celeb/2024/11/lesz-le-palik-laci-a-piszkos-anyagiakrol-beszelt-abel-anitaekkal | null | true | null | null | KEMMA |
Mint azt Péter Lászlótól, az ADF elnökétől megtudtuk, az intézetek vezetői november 8-án az esti órákban kapták meg a normaszöveg-tervezetet, és utána kezdték ezt megosztani a kutatóhálózat dolgozóival véleménykérésre, amire csütörtökig van lehetőségük a dolgozóknak. "A mostani egyeztetés nyilván nem lehet érdemi, és a tervezett újonnan felálló szervezet víziója sem kiérlelt, és nem is elfogadott, szemben azzal, amit a közelmúltban megjelent interjúk sugallnak. A tempó egyszerűen nem jogállami" - mondta a Népszavának Péter László.
A törvénytervezet lényege, hogy a 11 egykori MTA kutatóközpontot, 7 egykori MTA intézetet, plusz a Bay Zoltán Kutatóhálózatot és a jelenlegi HUN-REN Központot egyetlen jogi személlyé gyúrják össze. Ezt a lépést Gulyás Balázs úgy indokolta az Indexnek adott interjúban, hogy "egy hálózat hatékonyan nem tud működni ilyen széttagolt struktúrában. (...) Ha egyetlen jogi személy marad, akkor lesz egy olyan tárgyalóképes, ütőképes partnere a kormánynak, amely képes a teljesítményalapú finanszírozási modell alapján új szerződést kötni".
Ezzel szemben az ADF úgy értékeli a tervezetet, hogy "a magyar kormány az MTA egykori kutatóhálózatát gyakorlatilag az egyetemi átalakulásokból ismert közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mintájára privatizálná. A véleményezés alatt álló törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre."
Újra mellőzik a kutatókat, a fejük felett alakítanák át az MTA-tól öt éve elszakított hálózatot
Péter László szerint látványos, hogy a javaslat nem nevezi alapítványnak az újonnan létrejövő szervezetet, holott a felépítés és a működési jellegzetességek azonosak. Az Irányító Testületnek nevezett vezetői grémium első kinevezését a miniszterelnök, illetve a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter végezné el, vagyis jó eséllyel politikai kinevezettek irányítanák a szervezetet. "A lemondó vagy más okból kieső tagokat a testület önmaga pótolná. Éppen ez a feudális öröklési rend az egyike azon vonásoknak, amelyet az EU kifogásol az egyetemeknél. Prognosztizálni lehet a közvetlen veszélyt, hogy a most létrehozni kívánt szerveződés sem fogja kiállni az EU-s szervek jogi kontrollját, mert pontosan ugyanazok az aggályok fognak felmerülni, mint az egyetemeknél. Így már nemcsak a magyarországi felsőoktatási intézmények többsége, hanem gyakorlatilag a teljes tudományos kutatóhálózat elveszítheti az EU-s forrásokhoz való hozzáférést" - mondta az ADF elnöke. Emellett felhívta a figyelmet: a kutatóhálózat közel 700 dolgozója szavazott az ADF és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete aláírásgyűjtésén egy esetleges átalakítás ellen.
A tudósok szerint a tervezet az államháztartás szinte valamennyi szabálya alól kivenné a létrehozandó új szervezetet, amit így "a korrupció melegágyává változtatna". Emellett úgy gondolják, az új rendszer gyakorlatilag privatizálná az Akadémia közvagyonát, hiszen az MTA-val továbbra is fennáll a kormány vagyonvitája. "Az Alkotmánybíróság határozata szerint már jó másfél éve rendezni kellett volna az MTA-tól ingyenesen a HUN-REN használatába adott vagyon helyzetét, de az Országgyűlés ezt elmulasztotta megtenni. Most úgy tűnik, az a szándék, hogy ezt a vagyont az újjáalakuló kutatóhálózatnak nemcsak a kezelésébe, de annak birtokába is adják" - tette hozzá Péter László.
Tiltakoznak az érdekvédők a legnagyobb magyar kutatóhálózat privatizálása, a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetése ellen | Kutatóhálózat-átalakítás: "A tempó egyszerűen nem jogállami" | „Privatizáció fenyegeti a legnagyobb magyar kutatóhálózatot” – kongatta meg a vészharangot az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), miután Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és Jakab Roland, a szervezet vezérigazgatója az Indexnek és számos egyéb hírportálnak adott interjúban jelentették be: jövő év januárjában életbe léphet a törvény, amelynek értelmében a HUN-REN új modellben kezdheti meg a működését, már 2025. április 1-től. A törvénytervezet véleményezésére november közepéig adtak időt az érintett kutatóközpontoknak. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257624_kutatohalozat-atalakitas-hun-ren-akademiai-dolgozok-foruma-tiltakozas | null | true | null | null | Népszava |
A Fővárosi Főügyészség kérelmére vonta össze a bíróság az Andrássy út 47. alatti épület és az Andrássy út 3., azaz a Saxlehner-palota elidegenítésével kapcsolatos büntetőügyet.
A főügyészség 2011-ben emelt vádat az Andrássy út 47. alatti műemlék palota áron aluli eladása miatt az önkormányzat szocialista és szabad demokrata frakciójának tagjai ellen. Az ügy 128 millió forintos hűtlen kezelés vádjával indult. A soklakásos műemlék házat versenyeztetés nélkül az Ennet Kft.-nek adták el úgy, hogy elfogadták a vételárat, amit az önkormányzati értékbecslő állapított meg.
A Saxlehner-palota esetében 573,8 millió forint a vád szerinti kárérték. A kettő együtt már különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésre módosítja a vádat.
A vádlottak köre az egyesítéssel egy emberrel bővült, mert az egyik képviselő az Andrássy út 47. eladásakor nem volt jelen, de a másik palota eladását megszavazta.
Csütörtökön a bíróságon Rabin László volt kulturális alpolgármester megtagadta a vallomástételt. Ezt azzal indokolta, hogy három éve jár a bíróságra ebben az ügyben, bár ő nem szavazta meg az Andrássy út 47. eladását. Az, hogy mégis itt áll, szerinte azt mutatja, hogy koncepciós perbe keveredett.
A képviselő-testület 2004 júniusában szavazott először Saxlehner-palota eladásáról, de az erről szóló szerződést nem írták alá. Októberben ezért tartalmában is új előterjesztést nyújtott be Fürst György gazdasági ügyekért felelős alpolgármester. Ezt Rabin László például nem szavazta meg – mondta a bíróságon Fürst György. A Terézvárosi Polgári Kör egyik képviselője viszont támogatta az előterjesztést, őt azonban nem gyanúsították meg.
Hegedűs Károly, aki 2004-ben a jogi és ügyrendi bizottság elnöke volt, szintén nem tett vallomást. Annyit mondott, hogy egy népképviseleti szerv tagjaként a lelkiismerete szerint szavazott.
Tölgyessy Miklós a tulajdonosi bizottság akkori elnöke sem tett vallomást. A bíró azonban felolvasta korábbi vallomását, amelyben azt mondta, hogy az értékbecslő cég és az önkormányzat kapcsolatáról nem tud, erre Fürst Györgynek és a néhai Verók István polgármesternek volt hatásköre.
A képviselő-testületi előterjesztésben mindkét palota esetében a Dollar Land Kft. értékbecslése szerepelt.
Az Andrássy út 47. szám alatti házat a cég 138 millió 946 ezer forintra becsülte, és a képviselő-testület ennek alapján 150 millióért értékesítette az épületet. Az ingatlan értéke a büntetőperrel párhuzamosan indult polgári perben kirendelt értékbecslő szerint 342-450 millió forint.
A Saxlehner-palotát 328 millió forintért adta el az önkormányzat két huszonéves nő még bejegyzés alatt álló projektcégének. Az épület 900 millió forintot ért.
A tárgyalást július 8-án folytatják. | Ingatlan: Megkezdődött az Andrássy úti palotaper | Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön az Andrássy út 47. és az Andrássy út 3. alatti épület 2004-es elidegenítése miatt indított büntetőper. Volt kerületi szocialista és szabad demokrata képviselőket állítottak bíróság elé. A csütörtöki meghallgatásra idézett vádlottak nem tettek vallomást. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20140703_megkezdodott_az_andrassy_uti_palotaper | 2014-07-03 17:27:00 | true | null | null | HVG |
Az Országgyűlés tegnap elfogadta a „médiaalkotmány” módosítását, ami jelentősen kiterjeszti az újságírók forrásainak védelmét. Közel egy év eltelte után végre kimondhatjuk: győztünk.
Tavaly júliusban kötelezte lapunk főszerkesztőjét informátorának felfedésére a Budapesti Rendőr-Főkapitányság egyik osztálya, alig néhány nappal azután, hogy hatályba lépett a médiaalkotmány ezt lehetővé tevő rendelkezése. Bodoky Tamás a forrást persze nem fedte fel, hivatkozva az Alkotmány és az Európai Emberi Jogi Egyezmény rendelkezéseire. A hosszú jogi procedúra során a rendőrségről és az ügyészségről lepattantunk, végül tavaly decemberben az Alkotmánybíróság mondta ki: nem megfelelően szabályozta a jogalkotó az újságírói forrásvédelmet. Már ekkor közzétettük egy törvénytervezetet, ami szerintünk jól egyensúlyozna a sajtószabadság és a bűnüldözés érdekei között.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere – tőle szokatlan módon – öt hónap elteltével sok helyen szó szerint a miénkkel azonos tartalommal készítette el a saját törvényjavaslatát, sőt, a parlamenti vitában még egy ellenzéki módosító javaslatot is befogadott.
Az új szabályozás szerint csak büntetőeljárásban és csak bírói döntés alapján lehet az újságírót a forrásának felfedésére kötelezni. Minderre csak akkor kerülhet sor, ha az információforrás kilétének ismerete az adott bűncselekmény felderítéséhez elengedhetetlen, az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, és az adott ügyben a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek egyértelműen meghaladja az információforrás védelméhez fűződő érdeket.
Egyetlen bajunk van az új rendelkezésekkel: szinte minden bűncselekmény esetében kötelezheti a bíróság a forrás felfedésére az újságírót, holott erre csak súlyos bűncselekmény esetén ad lehetőséget az Európai Emberi Jogi Egyezmény. Ezt a problémát a gyakorlatban persze meg tudja oldani, ha az eljáró bírók tényleg minden egyes esetben megfelelően mérlegelni fogják, mihez fűződik nagyobb társadalmi érdek. | Újságírói forrásvédelem: működik a Nemzeti Együttműködés Rendszere | Az Országgyűlés tegnap elfogadta a "médiaalkotmány" módosítását, ami jelentősen kiterjeszti az újságírók forrásainak védelmét. Közel egy év eltelte után végre k | null | 1 | https://atlatszo.hu/2012/05/25/ujsagiroi-forrasvedelem-mukodik-a-nemzeti-egyuttmukodes-rendszere/ | 2012-05-25 10:46:17 | true | null | null | atlatszo.hu |
Több évtizedes előkészítést követően, idén júliusban lépett hatályba a világon legszélesebb hatókörű, korrupcióellenes törvény Nagy-Britanniában. A "Bribery Act 2010", a "megvesztegetési törvény", dr. Christ Norbert, Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője szerint az elmúlt időszak egyik legfontosabb, nemzetközi jelentőségű állomása a korrupció elleni jogi szabályozásban. A felmérések szerint a világ GDP-jének mintegy tíz százalékát fordítják mások korrumpálására.
A szabályozás jelentős újdonságot hoz abban a tekintetben, hogy a Bribery Act személyi hatálya kiterjed minden olyan cégre, amelyik üzleti jelenléttel rendelkezik az Egyesült Királyságban. Az angol törvénynév nem fogalmaz szégyenlősen: "megvesztegetési törvény"-nek hívják - mutatott rá Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.
Dr. Christ Norbert aláhúzta: annak ellenére, hogy angol törvényről van szó, a korrupcióval befolyásolni tiltott kötelesség bármely ország tekintetében létező kötelesség lehet. Tehát, ha például angol cég ajánl zambiai hivatalos személynek előnyt az utóbbi valamely, Magyarországot érintő kötelessége befolyásolásával kapcsolatban, ez a cselekménye a Bribery Act hatálya alá tartozik.
Az "üzleti jelenlét" jelentése szintén rendkívül tág: angol teljesítési helyű szerződések tekintetében valószínűleg felöleli a külföldi eladót/vállalkozót/megbízottat, de esetleg jelenthet megrendelői pozícióban lévő cégeket is, mindezt attól függetlenül, hogy a vesztegetéssel az angol jelenlétük kapcsolatos-e vagy sem. Ez tehát azt jelenti, hogy ennek a törvénynek a következményeivel lépten-nyomon Magyarországon is számolni kell.
A magyar jogban nincs korrupció ellenes törvény
A magyar jogban általában véve korrupcióellenes törvény nincs - mutatott rá dr. Christ Norbert. A magyar Büntető törvénykönyvben a közélet tisztasága elleni bűncselekmények között elsősorban a vesztegetés és a befolyással üzérkedés sorolható a korrupciót megfékezni célzó bűncselekmények közé. Az előbbit elkövethetik például hivatalos személyek és gazdálkodó szervezetek dolgozói, tagjai is.
A büntetendő cselekmények köre rendkívül tág: jogtalan előny kérése vagy ígérése, és az ígért előny elfogadása - sőt, bizonyos személyi kör tekintetében az előnynek nem csak a kötelezettség megszegése, hanem a teljesítése ellenében való elfogadása - is bűncselekmény. A befolyással üzérkedés esetén a hivatalos személyekkel való kapcsolatait (a befolyását) árulja az elkövető.
Az angolszász világban keletkeztek egyébként azok a korrupcióellenes jogszabályok, amelyek a saját országuk területén kívüli minél szélesebb körű érvényesülést tűzték ki célként. Az első ilyen jogszabály az amerikai "Foreign Corrupt Practices Act of 1977", azaz a külföldi korrupt gyakorlatokat tiltó törvény volt: már ez is tiltotta külföldi, tágan meghatározott jelentésű "hivatalos személyek" megvesztegetését amerikai és olyan (külföldi) személyeknek, akik értékpapírjait forgalmazzák amerikai tőzsdén.
A "megvesztegetési törvény" további újdonságai
A Bribery Act természetesen tiltja a hagyományosan már tiltott magatartásokat: mások megvesztegetését és annak elfogadását, tiltja továbbá külföldi hivatalos személyek megvesztegetését (megvesztegetésnek minősítve valamely kötelesség teljesítésének befolyásolásáért anyagi vagy egyéb előny adását vagy felajánlását, továbbá annak elfogadását). A Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője szerint érdemes felfigyelni a "befolyásolás" szó rendkívül tágan értelmezhető jelentésére.
Az igazi újdonság azonban az a kötelezettség, amelyik angol cégek számára előírja megfelelő belső korrupcióellenes eljárási rendszer kialakítását. A megfelelőség bizonyítása a céget terheli. Az eljárási rendszernek ki kell terjednie a cég munkavállalóin túl a cég érdekében eljáró egyéb személyekre is.
Aki figyelmesen tanulmányozza ezeket a követelményeket, váratlan meglepetéssel is szembesülhet. Az eddig szokásos korrupcióellenes szabályok nyilvánvalóan a cégvezetést célozták, hiszen ők vannak a legmegfelelőbb pozícióban korrumpálási döntések meghozatalához. A Bribery Act új szabálya miatt azonban könnyen lehet, hogy a cégvezetésnek (sőt, akár a cég munkavállalóinak) tudomása sem volt a korrupciós cselekményről, de a felelősség mégis terhelheti a cégvezetést a nem megfelelő eljárási rend hiánya miatt. A "megfelelőség" teljesülését viszont esetenként kell vizsgálni, végső soron a bíróság, a kérdéses bíró(k) értékítélete dönt. A döntés bizonytalanságának terhe a cégvezetést sújtja.
Jogtechnikai szempontból érthető a fenti szabályozás: a bírói döntés bizonytalansága miatti kockázatot kiküszöbölendő, a cégek alkalmazzanak olyan eljárási rendet, ami a megvesztegetés kockázatát csírájában elfojtja: megvesztegetés hiányában ugyanis nincs minek a bíróság elé kerülnie, azaz "nincs mitől félni". Ezen széleskörű kötelezettségei megszegésért a kérdéses cég - egyebek között - felső korlát nélküli bírsággal sújtható.
Összességében kijelenthető, mondta dr. Christ Norbert, hogy a korrupcióellenes szabályozás nemzeti és nemzetközi szinten is folyamatosan fejlődik. Az angol jogi szabályozás most még a kivétel: kérdés, mennyi idő telik el addig, hogy Európában és vagy az USA-ban, esetleg az EU-ban általános szabállyá váljon.
A GDP tíz százaléka
A felmérések szerint a világ GDP-jének mintegy tíz százalékát fordítják mások korrumpálására. A gazdag(abb) és magukat demokratikusnak valló államokban a hatalom változóan elrettentő erejű jogszabályokkal és azok érvényesítésével kívánja felvenni a harcot a korrupció ellen. Ám sokszor nem is a büntetőjog eszközeire kell gondolni, hiszen számos egyéb jogágat és joganyagot érint a vesztegetés elleni küzdelem. | Új szabályozás Európában a korrupció ellen | Több évtizedes előkészítést követően, idén júliusban lépett hatályba a világon legszélesebb hatókörű, korrupcióellenes törvény Nagy-Britanniában. A "Bribery Act 2010", a "megvesztegetési törvény", dr. Christ Norbert, Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértője szerint az elmúlt időszak egyik legfontosabb, nemzetközi jelentőségű állomása a korrupció elleni jogi szabályozásban. A felmérések szerint a világ GDP-jének mintegy tíz százalékát fordítják mások korrumpálására. | null | 1 | https://www.origo.hu/jog/2011/10/angol-megvesztegetesi-torveny-uj-szabalyozas-europaban-a-korrupcio-ellen | 2011-10-26 02:15:00 | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.