text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az MSZP orosházi szervezete hívta fel a figyelmet arra a Miniszterelnökség honlapján olvasható szerződésre, amely szerint az orosházi politikus külpolitikai tárgyú szakmai tanácsadást nyújt a külpolitikai helyettes államtitkárnak, és „állásfoglalásokat ad a miniszterelnök külpolitikai stratégiájával összefüggésben”. Az orosházi ellenzék csodálkozik, mivel a hölgy eddig alpolgármester, előtte pedig hulladékgazdálkodási szakértő volt.
Az ellenzéki képviselők örömmel fogadták, hogy Hutás-Csizmadia Ibolya a szeptember 20-i közgyűlésen lemondott főállású alpolgármesteri megbízatásáról. Sem ő maga, sem Dancsó László polgármester nem tett viszont említést az előtte néhány nappal megkapott, miniszterelnökségi megbízásról. Ahhoz azonban ragaszkodtak, hogy társadalmi alpolgármesterként Orosházán is folytassa munkáját a hölgy, akinek 174 ezres fizetéséről vita alakult ki. Az ellenzék sokallotta, hogy az ifjú hölgy négyszer annyit keres heti négy óra munkával, mint egy közmunkás, aki végigdolgozza az egész hónapot. | Belföld: Egy ifjú hölgy drága tanácsai Orbánnak | Négy és fél millió forintért segít Orbán Viktornak külpolitikai stratégiát kialakítani Orosháza fidelitasos alpolgármestere, Hutás-Csizmadia Ibolya, aki emellett havi 174 ezer forintot kap a várostól heti négy óra munkáért. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/egy_ifju_holgy_draga_tanacsai_orbannak-1420135 | 2013-10-16 19:27:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2008. 11. 30. 19:20
„Gelencsér arcátlanul hazudik” – Válasz a Gyenesei Istvánt ért vádakra
A „Korrupcióval vádolják Gyeneseit” című cikkre az alábbi válaszok érkezett
az atv.hu szerkesztőségébe.
"Felháborító és megengedhetetlen az az arcátlan hazugság, ahogy Gelencsér
Attila a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke félrevezeti az embereket.
Jelen esetben a somogy megyei bíróságon folyó polgári perben a Somogy
Megyei Önkormányzat által első fokon 70 %-ban elvesztett pert állították be
úgy, hogy azt az önkormányzat megnyerte. Ezen ügy kapcsán azt a látszatot
keltették, hogy Dr. Gyenesei István érintett volt a perben, ezzel szemben a
valóság az, hogy a per a Megyei Önkormányzat és a kivitelező között folyt.
Az eljárásban Dr. Gyenesei István neve fel sem merült. A közvélemény
tényszerű tájékoztatása érdekében kérjük ezen közlemény és Dr. Gyenesei
István csatolt észrevételének nyilvánosságra hozatalát." - írja a Somogyért
Egyesület elnöksége
Gyenesei István miniszter pedig az alábbi közleményben reagált a vádakra:
"Gelencsér Attila nem pert nyert, hanem pert vesztett. A gyengék mankója a
hazugság.
A megyei közgyűlés elnöke vélhetően politikai haszonszerzés céljából
gátlástalanul és visszatérően félrevezeti az embereket. Polgári per zárult
le első fokon, amelynek konkrét alperesei voltak az utat kivitelező és a
műszaki ellenőrzést végző cégek. Gelencsér Attila jelen esetben azt a
látszatot igyekszik kelteni, mintha érintett lennék a közleményben leírt
polgári perben. Ennek kapcsán határozottan kijelentem, hogy az általa
említett perben és ítéletben sem én sem pedig fiam a legkisebb mértékben
sem voltunk érintettek. A gyengék mankója ugyanis a hazugság.
A közleményt olvasva az a népi bölcsesség jutott eszembe, amely szerint:
„Ha a tyúk kukorékol a kakas helyett, ott nincs rend a baromfiudvarban.
Gelencsér Attila rossz úton jár. A mostani közleménye folytatása korábbi
megalapozatlan, félrevezető, hamis vádaskodásainak. Nem véletlenül folyik
ellene rágalmazás gyanújával ügyészségi vizsgálat. Az általa korábban
megtévesztésül büntetőügyként emlegetett vizsgálatok közül kettő,
bűncselekmény hiányábanrégen lezárult. Érintettségem szóba sem került.
Várhatóan ez lesz a sorsa a többi kreált ügynek is.
A perről nyilvánosságra hozott közlemény számos lényeges valótlanságot
tartalmaz. Eredhet ez hozzá nem értésből és gonoszságból egyaránt. Megyei
elnök esetében mindkettő alkalmatlanságot bizonyít.
Többek között azt állítják, hogy „Az ítélet szerint egyáltalán nem készült
el 14 millió 539 ezer forintnyi pótmunka”. Ezzel szemben az ítélet szerint
jóval kevesebb, mindössze 4,4 millió forintnyi munka elvégzését nem tudták
eddig szakértőkkel bizonyítani a kivitelezők. Ezt is csak azért, mivel
ennek tízszeresébe került volna a bizonyítás. Ennyit azért nekik sem ér meg
ez az egész hercehurca.
Gelencsérék állításával ellentétben a megyei önkormányzat nem nyerte meg
ezt a pert. Az ítélet szerint 70 százalékban pervesztesek lettek.
Kötelezték ugyanis az önkormányzatot az alperesek perköltsége hetven
százalékának megtérítésére.
Megemlítendő, hogy a megyei önkormányzatnak és ezzel az adófizetőknek ez a
per több millió forintjába került, miközben a mostani ítélet szerint alig
200 ezer forintra lehet jogosult az önkormányzat. Az esetleges kártérítés
ugyanis - pályázatról lévén szó - az államot, illetve fiam munkáltatóját, a
saját erőt az önkormányzat helyett kifizető Hertelendi Kft.-t illeti.
Ezek után felteszem a kérdést: Mennyi hitele lehet és meddig egy ilyen
vezetőnek?!
Biztosíthatom Gelencsér Attilát, hogy a politikai sárdobáláshoz továbbra
sem leszek partnere. Viszont számoljon azzal, hogy az általános tapasztalat
szerint, az alaptalan vád mindig a rágalmazó fejére hullik vissza" - írja
szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében Gyenesei István. | ATV | Az ATV az első magántelevízió hazánkban. A minőségi, színvonalas,
magas értékrendű műsorok készítését és sugárzását célul kitűző kereskedelmi csatorna. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/2008_nov__gelencser_arcatlanul_hazudik____valasz_a_gyenesei_istvant_ert_vadakra | 2008-12-01 00:00:00 | true | null | null | ATV |
A miniszterelnök hatalmának további szentesítése érdekében minden eddiginél parádésabb hazudozásba kezdett. Október 23-i beszéde volt a nyitány. Mindenkit, aki szemben áll vele, kollaboránsnak és árulónak nyilvánított. Egy jövendő bábállam, az Európai Unió (a "birodalom", "Brüsszel") által támogatott bábállam vazallusainak.
Aki ezeket a mérgező szavakat beleereszti a politikai térbe, egy olyan állam vezére, amely ugyanennek az Uniónak a tagja. Egyszer majd mindenki a fejét fogja fogni, hogy ilyesmi hogyan volt lehetséges. Senki sem fogja érteni, hogyan lehetett ennyire nyilvánvalóan, arcátlanul hazudni. Még azok se, akik ma hallják és olvassák, és esetleg majd mindezt túlélik. Mert mindig lesznek túlélők.
És még véletlenül se higgye senki, hogy ennél aztán nincs már lejjebb. Lesz. A vezér orbitális egója még az őrület határáig el fog menni. Ahogy kor- és fegyvertársáé, Trumpé. Sem Orbán, sem Trump nem a semmiből jött. Uralmuk mélységes mély politikai-kulturális hagyományokon alapszik. Támogatottságuk ebből ered. És ezért rettenetes szavaik halálosan komolyak. Ahogy Trump magáról a Wall Street Journalnak a minap megfogalmazta: azért kell őt (a kínai elnöknek is) tisztelnie, mert mindenkinek tudnia kell, hogy ő mindenre képes. A rá jellemző decens konkrétsággal ez így hangzott: "I’m fucking crazy". Piszkosul őrült vagyok. Ami egyáltalán nem őrültség, ahogy Orbánt iszonyatos szavai sem. Támogatottságának köszönhetően valósággá válhatnak.
Minél nagyobb a tét, annál nagyobbat kell majd hazudni. A legnagyobb a tét, ha a hatalom már tényleg veszélyben forog. Ekkor kell a legnagyobbakat, a legszemenszedettebbet hazudni. Mennél közelebbi a hatalomvesztés lehetősége, annál hajmeresztőbbet. Valószínűleg éppen ez jelzi a reményt, hogy lassan majd a leszálló ágba kerül ez a demokrácia álarcában feszítő fasisztoid rendszer. Persze ne áltassa magát senki: a vég még elég távoli. És aligha lesz fáklyásmenet bárkinek is.
A nemzetvezér technikája az, hogy akkorát hazudjék, amekkorát előtte el sem lehetett képzelni. Ezért aztán lesznek, akik éppen ezért fogják a szövegét igaznak tartani. "A Nyugat halottak százezrével, tüdőn lőtt európai gazdasággal, égbe szökkenő árakkal, elvándorló befektetőkkel és küszöbön toporgó világháborúval fenyeget. Ezt a háborút is a Nyugat robbantotta ki, nem Oroszország."
Mindez a hazugságáradat azért kell, hogy elleplezze, hosszú távon majd csak egy nagyhatalom tudja a hatalmát biztosítani, az Orosz Birodalom. Mely, ha készségesen kiszolgálja, megtartja őt a magyar tartomány urának. Ahogy annak idején Kádár Jánost. Mintha mindkettejükben Thököly Imre szelleme inkarnálódott volna. Hatalmukat egy külső nagyhatalom szavatolta. Amikor most Kádárt szidalmazza, valójában saját magáról szól.
Politikai csicskása, bizonyos Orbán Balázs ennek kifejezhetőségét szondázta minapi kijelentésével, miszerint "mi megtanultuk, hogy nem kell ellenállni" - hogy felmérjék, mekkora még ezzel az orosz birodalmi vazallus betagozódással szemben az ellenérzés.
A nemzeti szuverenitást csak azért kell a Nyugattal szemben védeni, hogy maradéktalanul feladhassák az Orosz Birodalommal szemben. Csakis saját uralmuk biztosítása érdekében. Ez már nem is hazaárulás, mert már az alatt van. Perverzió, csak éppen politikai - és a nemzet bőrére megy. Szavakban persze fenn van tartva a szuverenitás és a függetlenség. Ezt a rizsát Kádár idejében is ugyanígy lökték, és ezt ismételgetik majd a mai fideszes oroszbirodalmi kollaboránsok: hogy a nemzeti függetlenségünket éppen a putyini Orosz Birodalom szavatolja (ahogy korábban a sztálini Szovjetunió).
Olyan egyszerű ez, mint amikor az úrinő fröcsög a többi nőre, hogy micsoda méretes kurvák - miközben csak ő akar mindenáron elkurvulni.
- | Van benne rendszer | A miniszterelnök hatalmának további szentesítése érdekében minden eddiginél parádésabb hazudozásba kezdett. Október 23-i beszéde volt a nyitány. Mindenkit, aki szemben áll vele, kollaboránsnak és árulónak nyilvánított. Egy jövendő bábállam, az Európai Unió (a „birodalom”, „Brüsszel”) által támogatott bábállam vazallusainak. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3255776_van-benne-rendszer | null | true | null | null | Népszava |
Egy szakközépiskola vécépapír-beszerzésében találtak hibát a revizorok az [origo] információi szerint, ezért kellett fegyelmi tárgyalás elé állnia egy igazgatónőnek csütörtökön, a Fővárosi Közgyűlés zárt ülésén. Az előterjesztés szerint a közbeszerzési szabálytalanságok miatt ki kellett volna rúgni az igazgatónőt, de a közgyűlés komolytalannak találta az ügyet, ezért csak megrovásban részesítette.
Fegyelmi helyett csak megrovást kapott egy XIX. kerületi szakközépiskola és szakiskola igazgatónője, akinek csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés zárt ülésén kellett megjelennie. A zárt ülésen hosszasan tágyalták ezt a napirendi pontot, az üléstermet még a hivatali dolgozóknak is el kellett hagyniuk.
Két, az ülésen részt vevő, névtelenséget kérő képviselő is azt mondta az [origo]-nak, közbeszerzések körüli szabálytalanságokat tártak fel a revizorok az iskolánál. Előterjesztésükben azt javasolták, hogy fegyelmivel távozzon posztjáról.
Az [origo]-nak nyilatkozó képviselő szerint a probléma lényege az volt, hogy az igazgatónő az iskola gazdasági igazgatójának aláírása nélkül ellenjegyzett egy közbeszerzési dokumentumot. A másik képviselő szerint több kisebb szabálytalanságot is feltártak a revizorok, de leginkább számítási bizonytalanságokról van szó, kisebb értékű közbeszerzésekben. "Gazdasági hátrány okozása fel sem merült" - mondta a politikus, aki szerint több kisebb árubeszerzésről volt szó, az egyik hiba például az volt, hogy a közbeszerzés során a vécépapír árát a tisztítószerekével egybe kellett volna számolni.
A megkérdezett politikusok azt mondták, nem értették, miért jutott fegyelmiig egy ilyen ügy, miközben kiderült az is, hogy az igazgatónő ellen eddig semmilyen kifogás nem merült fel, és az iskolában "a szakmai színvonal magas". Hozzátették, maga Tarlós István főpolgármester sem értette, miért van szükség fegyelmi tárgyalásra, és azt javasolta, hogy az igazgató csak megrovást kapjon, és ne bocsássák el. A közgyűlés így végül nagy többséggel megszavazta Tarlós javaslatát.
Az [origo]-nak az iskola igazgatónője nem kívánt nyilatkozni az ügyről. Az egyik tanárnő kérdésünkre azt mondta, nagyon jó vezetőnek tartják az igazgatót, és biztos benne, hogy nem komoly ügyről van szó. | Zűrös vécépapír-beszerzésről tárgyaltak zárt ülésen a fővárosi képviselők | Egy szakközépiskola vécépapír-beszerzésében találtak hibát a revizorok az [origo] információi szerint, ezért kellett fegyelmi tárgyalás elé állnia egy igazgatónőnek csütörtökön, a Fővárosi Közgyűlés zárt ülésén. Az előterjesztés szerint a közbeszerzési szabálytalanságok miatt ki kellett volna rúgni az igazgatónőt, de a közgyűlés komolytalannak találta az ügyet, ezért csak megrovásban részesítette. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/07/vecepapir-beszerzes-miatt-kapott-majdnem-fegyelmit-egy-iskolaigazgato | 2011-07-15 15:00:00 | true | null | null | Origo |
Titelen született, ahol a Tisza a Dunába ömlik. Mileva Marić (1875‒1948) módos délvidéki szerb család lánya volt. Az ortodox egyház cirill betűkkel anyakönyvezte, a magyar királyi hatóságok Márity Miléva névre állították ki iratait. Földbirtokos apja támogatta, hogy a jó eszű gyerek lány létére továbbtanuljon. Matematikát és fizikát hallgatott a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán, ott ismerkedett meg leendő férjével 1896-ban.
Sejtette-e, hogy három évvel fiatalabb német diáktársa, akivel a közös tanulás közben szerettek egymásba, zseni? Albert Einsteinnel nem volt könnyű. Kapcsolatukat mindkét család ellenezte, márpedig az ifjú Einstein a hazai apanázsból élt. Az esküvőt elhalasztották. Mileva kétszer is megbukott a záróvizsgán, azután terhességét eltitkolva hazautazott a szüleihez.
Újvidéken jött a világra kislányuk, Lieserl (1902). Sorsa rejtély: feltehetőleg dadához adva csecsemőként meghalt. Ám az apa még abban az évben rendes fizetéssel járó irodai munkát talált, így végre összeházasodhattak. Két fiuk született, Hans Albert és Eduard (Tete). Megélhetésre már nem volt gondjuk: a szabadalmi kishivatalnokból világhírű tudós lett.
A "csodás évben" (annus mirabilis, 1905) négy cikkével átformálta a fizikát, sőt alapvető fogalmainkat is: a speciális relativitáselmélet leszámolt az abszolút térrel és idővel. Hogy tudományos forradalmában milyen része lehetett a feleségének? Bizonyos, hogy elsőként vele vitatta meg korszakalkotó ötleteit, magyarul értő neje fordított neki Eötvös Lorándot.
Idézzük Lukács Béla elméleti fizikus néhány megjegyzését, amelyeket a Milevával kapcsolatos közkeletű tévedések eloszlatására írt (angolul). A jeles "relativista" polihisztor alapos elemzés után arra a következtetésre jutott: az asszony segíthetett az elméletek kidolgozásában, minthogy "jobb volt matematikából és termodinamikából", és valószínűleg a négy híres cikk közül háromnak a létrejöttében "lényeges szerepet játszott".
Házasságuk a második fiú születése után tönkrement. A szakításkor Einstein előre átengedte Milevának a Nobel-díjjal járó pénzt, noha a kitüntetést majd csak két év múlva ítélték neki (1921). Az asszony tudományos közreműködéséről hallgatott. Lukács Béla szerint: "A válás rossz emlékeket hagyott Einsteinben, így az, hogy első feleségéről mint munkatársról tudomást sem vesz, lélektanilag érthető, viszont a fizika szemszögéből nem."
A lángelme egy magánlevélben arról tűnődött, hogy az emberi természet nem monogám, majd a válás kimondása után nyomban elvette unokatestvérét, Elsa Löwenthalt, akivel már jó ideje viszonya volt. A szerb asszonyra maradt az apját eszelősen gyűlölő Tete istápolása, miután az őrültekházába zárt kisebbik fiú skizofréniáját elektrosokkal kezeltek, de a brutális beavatkozás csak rontott az állapotán.
Mileva Marić tudománnyal többé nem foglalkozott. Kemény élete volt. Persze ez is relatív: a háborúk borzalmai elkerülték a semleges Svájcban. Zürichben hunyt el hetvenkét évesen. | Asszony a téridőben | Orwell világa | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258425_asszony-a-teridoben | null | true | null | null | Népszava |
Platformüzemeltetőknek azon webshopok, alkalmazások minősülnek, amelyek az üzletszerűen eladók és az ő vevőik között közvetítik az eladást. Ilyen például a Temu, a Wish vagy például az Amazon és az Emag, igaz, utóbbi kettő a közvetítés mellett saját maga is árusít.
Eddig közvetítőkként mentesültek a nagyok
Az eddig szabályozás szerint ezek az oldalak ugyanis hiába bonyolítanak akkora forgalmat, amely a kiskereskedelmi adó magasabb kulcsai alá esne, miután "csak" közvetítenek a kisebb kereskedőcégek és a vevők között - és nem saját gyártású terméket forgalmaztak -, eddig nem kellett kiskereskedelmi adót fizetniük, mivel azt az eladó forgalma határozta meg. Például, ha a Temun egy olyan cégtől vásároltunk, amelynek az árbevétele nem érte el az 500 millió forintot, akkor az eladónak egyáltalán nem kellett kiskereskedelmi adót fizetnie. Amíg tehát egy árut egy itthon működő áruházlánc üzletében - direkt módon - megvásárolva az ár közel 4,5 százalékának megfelelő kiskereskedelmi adót fizetett a bolthálózat, addig ugyanazt például a Temun enélkül, praktikusan ennyivel olcsóbban meg lehetett eddig vásárolni - közli számításait a vg.hu.
Új szabályok
Az új szabályok szerint viszont a platformüzemeltető webshop, például a Temu árbevételét kell vizsgálni akkor, amikor a kiskereskedelmi adót fizetik. Azaz nekik is fizetniük kell majd Magyarországon kiskereskedelmi adót, ha a megrendelt árut Magyarországra szállítják ki, és a kiskereskedelmi adó számítása során a platformüzemeltető teljes éves magyarországi forgalma lesz az adó alapja, ami a nagyon nagy ugrásokkal növekvő sávos adórendszer miatt akár tetemes adófizetési kötelezettséget is eredményezhet.
Meg lehet élni egyáltalán ennyi pénzből, ami a minimálbér lesz?
A 3-4 százalékos kiskereskedelmi különadó, amelyet a platformokra kiszabtak, várhatóan az árakban is visszaköszön, és ez esetleg azt is eredményezheti, hogy valamelyik online piactér kivonul Magyarországról, mivel úgy ítéli meg, hogy innentől nem éri meg neki az üzlet.
A már az idén életbe lépett új szabályozás szerint a platformot üzemeltetőnek adóalanyként 15 napon belül be kell jelentkeznie az adóhatóságnál, ahová az idei júliusi adatok szerint Magyarországon több mint száz platformüzemeltető regisztrálta magát. Erre is nagyon kell figyelniük az online piacteret üzemeltetőknek, ugyanis januártól új és nagyon súlyos szankciója lesz annak, ha egy platformüzemeltető nem jelentkezik be a NAV-hoz, és nem fizeti be a kiskereskedelmi adót: az adóhatóság elérhetetlenné teszi az internetes felületét ilyen esetben. | Januártól jön a webshop-adó, drágább lehet az online vásárlás | Az ősszel kijött adócsomag-tervezet - amelynek rendelkezései 2025. január 1-től lépnek életbe - egyik legnagyobb horderejű rendelkezése lehet a webshopok (kereskedelmi célú platformok) külföldi vagy belföldi üzemeltetőjét terhelő 3-4 százalékos különadó, amit a kiskereskedők által a platformon keresztül értékesített áru után kell megfizetni. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/vasarlas/ado-online-webshop-temu-kormany/pgelzcc | null | true | null | null | Blikk |
December 30-a arról lesz nevezetes az idén, hogy a világ egyik legnagyobb sportoló- sztárja, LeBron James aznap ünnepli majd a negyvenedik születésnapját. Ez annyira idős kor az élsportban, azon belül a profi kosárlabdában, különösen annak a csúcsán, az észak-amerikai NBA-ben, hogy október elején teljesülhetett az egyik legnagyobb vágya, a Los Angeles második előszezonmeccsén egyszerre lehetett a pályán a fiával, a húszéves Bronnyval, és ilyenre még nem volt példa a liga történetében.
Kevesen tudják ennyire elhúzni a pályafutásukat, és nemcsak a kosárlabdában, hanem bármelyik komoly fizikai próbatételt jelentő sportágban. LeBron James már most legenda, tavaly óta ő a legeredményesebb pontszerzője az NBA-nek, amelyben négyszer nyert bajnoki gyűrűt, hússzor szerepelhetett az All Star-gálán, cseppet sem mellesleg két olimpiai aranyérem is díszeleghet a vitrinjében, az egyéni címeinek a felsorolására ez a hasáb kevés lenne. És esze ágában sincsen leállni, magyar idő szerint csütörtökön hajnalban a Los Angeles Lakers meccsén a Memphis Grizzlies ellen 35 pontot dobott, leszedett 12 lepattanót és adott 14 gólpasszt, ami - azon felül, hogy már önmagában hatalmas teljesítmény - még rekordot is jelentett, hiszen ezzel ő lett a liga történetének legidősebb játékosa, aki három egymást követő meccsen is tripla duplázott.
LeBron Jamesnek ez a 22. NBA-szezonja, amivel beállítja Vince Carter rekordját, a nyáron 48,73 millió dollárért írt alá új szerződést, ez éves szinten 18 milliárd forintnak felel meg, és a következő idényben átlépi a pályán megkeresett 500 millió dolláros határt, ami a ligában még soha senkinek sem sikerült.
Egészen elképesztő, már-már felfoghatatlan számok a pályán és a bankszámlán is, de azt kevesen tudják, mindennek mi az ára. Kell persze mindehhez az istenadta tehetség és a szerencsés génállomány, amelyekkel viszont semmire sem ment volna a kamaszkora óta elvégzett hihetetlen mennyiségű munka és rengeteg lemondás nélkül.
Az egyik streamingszolgáltató Kezdő ötös című sorozatából kiderül, mibe kerül az, hogy a teste ebben a korban is képes a legmagasabb szinten teljesíteni, mennyi fizikai fájdalommal kell megbirkóznia, mekkora lelki teher az, hogy a rengeteg utazás miatt a leggyakrabban csak egy képernyőn láthatta és láthatja a családját, és ekkora rutinnal is mekkora teher az, hogy mindenki őt tekinti a győzelem zálogának. Mi csak a csillogást, a sportsztárt, a zseniális kosarast látjuk, fogalmunk nincs az emberről a maga esendőségével. Pedig éppen emiatt lehet milliók példaképe. | Példakép | Békés vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/sportjegyzet/2024/11/peldakep-jegyzet-nba-lebron-james | null | true | null | null | BEOL |
A konzervatív Szlovén Demokrata Párt (SDS) volt kormányfőjét másodfokon is bűnösnek találta a bíróság abban a vádban, hogy 2006-ban kenőpénzt fogadott el a finn Patria fegyvergyártó cégtől. Két másik vádlottat, Ivan Crnkovic üzletembert és Tome Krkovicot, a szlovén hadsereg tábornokát 22-22 hónapi letöltendő börtönbüntetésre és fejenként 37 ezer eurós (11 millió forintos) pénzbüntetésre ítélték - ezt az összeget amúgy Janzának is ki kell fizetnie.
Az ügy egy 2006-ban aláírt szerződés miatt robbant ki, amely 135 páncélozott jármű szállítására vonatkozott. Janez Jansa nem egészen egy éve kényszerült lemondani kormányfői tisztségéről más korrupciós vádak miatt. Első fokon 2013 júliusában ítélték el, de a volt miniszterelnök fellebbezett, most a bíróság helyben hagyta a korábbi ítéletet. | Aligha ússza meg a börtönt a volt szlovén kormányfő | Janez Jansa egy korrupciós ügy miatt másodfokon két évet kapott. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/20140428-bortonbe-kerul-a-volt-szloven-kormanyfo.html | 2014-04-28 14:29:00 | true | null | null | Origo |
Tavaly lépett életbe a magyar építészetről szóló törvény, amely alapvetően foglalja össze az építésügy és településrendezés szabályait. Az építészeti törvény része volt a korábbi Országos településrendezési és építési követelmények (OTÉK), amely a megrendelői-beruházói, tervezői, kivitelezői és hatósági oldal legfontosabb jogait, kötelességeit, szabályait rögzítette. Januártól viszont új általános építésügyi rendelet váltja majd az OTÉK-ot, a TÉKA (Településrendezési és építési követelmények alapszabályzata), amely január 1-jétől válik hatályossá.
Építészek szerint az OTÉK egyfajta "biblia", amire minden építésügyi szakmai szereplő mint alapdokumentum hivatkozott, böngészett, értelmezett folyamatosan. A TÉKA - bár több pontban eltér majd elődjétől - ezt váltja majd ki, csak egy mai korszellemnek, mai kihívásoknak, a jelen céljainak jobban megfelelő szabályozásként.
A TÉKÁ-hoz kapcsolódó engedélyezési hatósági eljárások részeként jelentősen megváltoznak az építési engedély, egyszerű bejelentés nélkül létesített épületek legalizálásának szabályai is a januártól hatályba lépő rendeletben - tájékoztatott Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu szerkesztője.
Mint mondta, az nem változott, hogy az építésügyi hatóság a használatbavételtől az építkezés befejezését követő tíz éven belül tud bontást, átalakítást elrendelni vagy bírságot kiszabni.
Lényeges változás viszont, hogy csak a tízéves intézkedési határidőn belül végzett és jogszerűtlen, például építési engedély nélküli építési tevékenységek esetén lehet fennmaradási engedélyt kapni.
A jogszerűtlenül, de szakszerűen épített, a tízéves intézkedési határidőnél régebben befejezett vagy használatba vett építmény meglétének igazolására az új jogszabály alapján már csak hatósági bizonyítványt lehet kérni.
Jó hír, hogy a hatósági bizonyítványhoz, a korábbi fennmaradási engedély iránti kérelemhez képest ezentúl egy egyszerűsített műszaki dokumentációt is elég lesz benyújtani. Mivel eltelt a tíz év, ezekben az esetekben az építtető a hatósági bizonyítvány mellé nem kap bírságot.
Hatósági bizonyítvány kérhető a tízéves intézkedési határidőn belül is a jogszerűtlenül épített azon épületekre, amelyek esetében - az építtető szerencséjére - úgy változott a jogszabály, hogy a hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtásakor már nem volt építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez kötött az elvégzett munka.
Jámbor Attila kiemelte, hogy ha az épület szakszerűtlen, vagyis nem felel meg a helyi vagy országos építésügyi követelményeknek, akkor nem lehet sem hatósági bizonyítvánnyal, sem fennmaradási engedéllyel legalizálni azt.
Mint mondta, már 2016-ban megszűnt az a lehetőség, hogy a közérdek sérelmével nem járó épületek a hatóságok mérlegelése alapján kaphassanak fennmaradási engedélyt, de ezt az új jogszabályok sem teszik lehetővé. A tíz évnél régebben fennálló épületek hatósági bizonyítványai esetében speciális, új előírás, hogy a helyi építési szabályzatokból csak bizonyos követelményeket kell vizsgálni, vagyis az egyébként szakszerűtlen épület erre tekintettel nem lesz szabálytalan. Érdekességként kiemelte, hogy így az is elképzelhető, hogy olyan épületet legalizálhatunk, amelyre október 1-jét megelőzően nem kaphattunk volna fennmaradási engedélyt.
Az építtetőknek könnyebbséget jelenthet az is, hogy a kivitelezés során elkövetett eltérésekre tűréshatárt vezettek be, amelyeknél a hatóság nem szankcionálhat, ez azonban nem túl tág. A tervektől az alábbiak szerint lehet büntetlenül eltérni: a külső alaprajzi mérettől egy százalékban, de legfeljebb két négyzetméterre, a beépítési magasságnál egy százalékban, de legfeljebb 0,2 méternyire, a helyszínrajzi elhelyezéséhez képest pedig 0,1 méterre.
Jámbor Attila arra is figyelmeztetett, hogy a fennmaradási engedély hiánya komoly építésügyi bírsággal is járhat, amelyek összege igen jelentősen emelkedett, így még inkább nem éri meg szabálytalanul építkezni. | Jócskán megugrik a szabálytalanul felhúzott építményekre kiszabható bírság összege | Az egy éve létrehozott építészeti törvényhez kapcsolódóan január 1-jétől új településrendezési szabályzás, a TÉKA lép majd életbe. A TÉKA hatályba lépését megelőzően már október 1-jétől alkalmazni kell azonban azt az új, építésügyi hatósági eljárásokról szóló rendeletet, amely egyebek mellett jelentősen megváltoztatja az építési engedély nélkül létesített épületek legalizálásának szabályait is. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/11/jocskan-megugrik-a-szabalytalanul-felhuzott-epitmenyekre-kiszabhato-birsag-osszege | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A DK szerint a kedden elfogadott jövő évi adócsomag miatt nőni fognak az adóterhek és szegényedni a családok. Varju László, a DK színeiben politizáló független képviselő egyetlen örömhírnek azt nevezte, hogy “ma jobban élünk, mint jövőre”.
Mint mondta: a kormány továbbra is fenntartja a “világrekorder” 27 százalékos áfát, amit megfejelt az élelmiszer-felügyeleti díjjal. Varju László úgy számolt, hogy így viszont 33 százalékos adóteher sújtja majd az élelmiszereket, de emelkedni fog az alkohol-, a dohány- és a reklámadó mértéke is, miközben megmarad a bank- és a telekommunikációs adó.
Az ellenzéki politikus mintegy mellékszálként tért ki arra, hogy a DK szerint a Magyar Nemzeti Bank az indokoltnál sokkal drágábban vette meg az Eiffel Palace épületét, ezért hűtlen kezelés miatt a legfőbb ügyészhez fordul és feljelenti Matolcsy György jegybankelnököt. Az MNB az üzletet egy offshore céggel bonyolította le – tette hozzá. A DK szerint az adóemelések helyett az MNB nyereségét nem ingatlanvásárlásokra vagy alapítványokra kellene költeni, hanem be kellene fizetni az államkasszába. | Feljelentik Matolcsyt | Az Eiffel Palace megvásárlása miatt jelenti fel a Demokrítikus Koalíció (DK) az MNB elnökét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/11/18/feljelentik-matolcsyt/ | 2014-11-18 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Úgy tűnik, a kormány tovább folytatná az elsősorban külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok elleni harcát, ugyanis több olyan javaslatról is tárgyal, amelyek ilyen-olyan indokkal megsarcolnák ezeket a cégeket. Az Indexhez eljutott kormányzati előterjesztés, amelyet a Lázár János vezette Miniszterelnökség és a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nyújtott be, többek között
de emellett törvényben rögzítené, hogy mennyit költhetnek reklámra, ellehetetlenítené az áruházak ingyenes buszait, és kötelező létszámnövelést is elrendelne. Mindezt pedig részben az elmúlt hetek élelmiszerbotrányaira hivatkozva. A kormány tervezett lépései az olyan diszkont láncoknak fájhat majd a legjobban, mint az Aldi, a Lidl vagy a Penny Market, de rosszul érintheti mások mellett például a Tescót is.
Mindent a fogyasztóért
Az „egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról a kereskedelempolitikai akciótervvel összefüggésben” című anyagot február 28-án terjesztette elő a Miniszterelnökség és az NGM, információink szerint pedig szerdán tárgyal is róla a kormány. A szöveg indoklása sűrűn hivatkozik az elmúlt hetek botrányára, amikor kiderült: az élelmiszeripari multik nem pont ugyanazt a terméket hozzák ugyanazon márkanév alatt Magyarországra, Szlovákiába, illetve Ausztriába. Bár ez a botrány nem az áruházláncok saját márkás termékeire vonatkozott, így igazából ehhez nem az áruházakat kellene elsősorban szabályozni, ez nem gátolja meg a kormányt abban, hogy ezzel indokoljon az áruházak életét elég komolyan megnehezítő javaslatokat.
A javaslatban szerepel, hogy mi is a lépések fő üzenete, mi lesz erről a kormányzati kommunikáció: „A Kormány folytatja a 2010-ben megkezdett kereskedelempolitikai akciótervének végrehajtását. A Kormány az elmúlt időszakban ért el jelentős sikereket a multinacionális kereskedelmi társaságokkal szembeni küzdelmében, ugyanakkor ennek most új lendületet kíván adni.
Ennek megfelelően már tavasszal újabb intézkedés-csomagot fog a Kormány javasolni az Országgyűlésnek egy „egészségesebb szerkezetű” hazai kereskedelmi szektor mihamarabbi elérése érdekében.
A Kormány célja, hogy az újabb intézkedéseken túl a meglévő szabályok hatékonyabb érvényesítésével, szigorúbb ellenőrzéssel is fellépjen a fenti célokért.” Vagyis a cél kimondottan az, hogy megszívassák a külföldi tulajdonú láncokat, elsősorban az egyre terjeszkedő diszkontláncokat, miközben a magyar láncokat segítik.
Az előterjesztésből első ránézésre ezek a javaslatok fájnának a legjobban a bolthálózatoknak:
Környezethasználati díj a parkolókra: a kormány vagy a környezet használatáról, vagy a kereskedelemről szóló törvény alapján (ezt még nem döntötték el) megadóztatná az élelmiszerláncok parkolóit. A díj bevezetéséhez először fölmérnék, hogy mennyi parkoló is van, de úgy állapítanák meg a díj mértékét, hogy éves szinten kb. 20 milliárd forintot kellene ezért fizetniük a cégeknek. Ez alól csak a 2000 fősnél kisebb településeken lévő boltok kapnának felmentést.
Maximált reklámköltés: a reklámtörvényt úgy módosítanák, hogy a napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek a bevételük maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámra, mert így „a fogyasztók tudatosabban választhatnak a termékek közül, illetve a kisebb üzletek versenyhátránya is csökkenhet”. A javaslat azt is megjegyzi, hogy a kisker multik nagyrészt az R-time (vagyis az RTL csoport) és AtMedia csatornáin hirdetnek. A reklámköltés szabályozását azzal indokolja a javaslat, hogy a sok reklám, főleg a reklámújság környezetszennyező, „jelentős mértékben gátolja a fogyasztók tudatos vásárlóvá válásának lehetőségét”. Az pedig, hogy a vállalatok „visszaélnek” a „marketing erőfölényükkel”, nagyon kedvezőtlen helyzetbe hozza a kisvállalkozókat, akiknek nincs annyi pénzük reklámozni. Ja, és a javaslat szerint reklámnak minősülne, ha egy lánc ingyenes buszjáratot üzemeltet, és az is kiderül, hogy ezek a buszok befolyásolják és félrevezetik a fogyasztókat, szennyezik a környezetet, és kárt okoznak a tömegközlekedésben.
Kötelező létszámbővítés: a kormány szerint a nagy áruházláncok nem foglalkoztatnak elég embert, ezért „a fogyasztók sok esetben nem kapják meg időben a megalapozott döntéshez szükséges, megfelelő minőségű információkat”. Úgyhogy törvénybe írnák, hogy mennyi embert kell az áruházaknak alkalmazni. Ezt a következőképpen csinálnák: „az előző évi bevételt el kell osztani 36 millióval (mivel a kereskedelmi láncok nettó árbevétele és átlagos létszáma alapján számítva az 1 főre jutó elvárt éves forgalom bruttó 36 millió forint), és az így kapott értéket egész számra kerekíteni kell”.
Bérpótlék és szabadnap: elővennék a vasárnapi zárvatartás visszavonása után előkerült, amúgy a szakszervezetek által is támogatott ötletet, hogy vasárnapi munkavégzés után 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a dolgozók, és havonta minimum két szabadnapjuk kötelezően hétvégére essen.
Ne legyen diszkont a diszkont: módosítanák, hogy mit jelent diszkontnak és szupermarketnek lenni, „mivel egyre több diszkont létesít hűtőpultot, ezzel kijátszva azt, hogy 2018. január 1. után a világörökségi területeken tovább üzemelhessenek, továbbá az ellenőrzések átláthatóvá tétele miatt javasolunk egy új üzletkategória – kisméretű szupermarket – bevezetését”.
Fotó: Vajda János / MTI
Tilos a gyűjtőcsomag: megtiltanák , hogy 400 négyzetméternél nagyobb boltban gyűjtőcsomagból áruljanak termékeket, kivéve zöldség-gyümölcsöt és italokat, mert a kormány szerint ezek a csomagolások balesetveszélyesek, és megnehezítik a fogyasztók tudatos választását. Ilyen csomagokban persze főleg a diszkontláncokban lehet termékeket kapni.
Fontos lépésnek tűnik emellett, hogy a kormány megerősítené és központosítaná az élelmiszerláncok ellenőrzését. Az élelmiszerbotrányra hivatkozva megerősítenék a Nébihet és a Fogyasztóvédelmi Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatal kapna egy külön elnökhelyettest, aki csak a napi fogyasztási cikkeket áruló boltokkal foglalkozna,
Hisztizhet az EU, de nem baj
Az persze első ránézésre látszik, hogy ezeknek a javaslatoknak a többsége gyanúsan nem felel meg az EU diszkrimináció elleni szabályainak, amit Lázárék is tudnak. Az előterjesztés megjegyzi, hogy a kormány eddigi kereskedelempolitikai intézkedései is „élénk érdeklődést" váltottak az Európai Bizottságból, ahogy több folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás is van Magyarországgal szemben, például amiatt, hogy be akarták tiltani, hogy egy áruházlánc veszteségesen működjön. Éppen emiatt
Erre csak annyit ír az előterjesztés, hogy a kockázatok csökkentése érdekében, az Igazságügyi Minisztérium határozott javaslata alapján az intézkedéseket ne egy „csomagban”, hanem több különálló lépésben fogadják el és vezessék be.
Az előterjesztés finoman megjegyzi, hogy azt „nem előzte meg külön társadalmi egyeztetés”. Arra vonatkozóan nincs ütemterv, hogy mikor nyújtanák be a parlamentnek az előterjesztés alapján készülő törvényjavaslatot, de úgy tűnik, a határidő attól függ, hogy mikorra számolják ki a parkolási adó mértékét. Az előterjesztés szerint ez úgy egy-másfél hónapot vehet igénybe. Akkor pedig majd kitölthetik az üres helyet, ami az előterjesztésben szereplő határozati javaslat szövegében most így szerepel: „Az (1) bekezdés szerint fizetendő környezethasználati díj mértéke: …”
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget és a Nemzetgazdasági Minisztériumot arról, hogy tényleg terveznek-e ilyen lépéseket, és tárgyal-e erről a kormány. Egyelőre nem kaptunk választ.
Frissítés: A Miniszterelnökség nem cáfolta az előterjesztést. Az Index kérdéseire nem válaszoltak, viszont elküldtek az MTI-nek egy közleményt, amiben annyit állítanak, hogy még nem döntöttek ez ügyben. De ha majd döntenek, az olyan lesz, hogy "a nemzetközi láncok azonnal Brüsszelhez fognak fordulni".
Frissítés2: Lázárék később se voltak hajlandóak válaszolni a kérdéseinkre, annyit reagáltak összesen, hogy nézzük meg az MTI-s közleményüket. | Lázárék durván beleszállnának a diszkontláncokba | Lázárék durván beleszállnának a diszkontláncokba - Megszereztük a kormány előterjesztését, amivel újra meg akarja szívatni a kiskereskedelmi multikat: jöhet a parkolási adó, a kötelező létszám, a 100 százalékos bérpótlék és a maximált reklámköltés. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/03/08/kereskedelem_diszkont_kormany/ | 2017-03-08 22:32:41 | true | null | null | Index |
Délmagyarország, 1931. október 31. - A Benedek Pál bőráru cég Tisza Lajos körúti üzletébe tegnap délután beállított egy fiatalember. Felmutatta a Szegedi Bútorgyár megbízólevelét, amelyben a cég a bőrárukereskedőtől több mint négyszáz pengő értékű bútorhoz való bőrárura tett megrendelést és kérte az áru kiadását. Miután a Szegedi Bútorgyár évek óta összeköttetést tart fenn a Benedek-céggel, a tulajdonos előtt nem tűnt gyanúsnak a megrendelés, a kért árukat a fiatalembernek kiszolgáltatta, de óvatosságból elkísértette az áruért jelentkező fiatalembert a cég tanoncával, hogy a gyártelepen vegye fel az áruért járó pénzt.
A fiatalember és a tanonc el is indultak a gyártelep felé, az egyik uccában azonban a fiatalember a csomagot valamilyen ürüggyel elkérte a tanonctól, akit azután valahová elküldött. Mire természetesen a tanonc visszajött, a fiatalembernek hűlt helyét találta. A Benedek-cég nyomban feljelentést tett az ismeretlen tettes ellen. A rendőrség megállapította, hogy a csaló fiatalember Török Árpád Lászlóval azonos, aki október 19-én szabadult ki a Csillagbörtönből. Büntetésének ideje alatt Török a Szegedi Bútorgyárnál dolgozott és így juthatott a cég nyomtatványaihoz, amelyeknek felhasználásával azután elkövette a csalást. A rendőrség elrendelte a szélhámos körözését. | Vakmerő szélhámosság 400 pengő bőráruért | 1931-ben írták: Benedek Pál bőráru üzletében egy fiatalember a Szegedi Bútorgyár megbízólevelével több mint négyszáz pengő értékű bőrárut kért. A tulajdonos elkísértette őt a gyárhoz egy tanonccal, hogy az vegye fel az áruért járó pénzt, de útközben eltűnt az áru és a fiatalember is. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/napszemle/2024-10-31/vakmero-szelhamossag-400-pengo-boraruert/6721328f47d3c037265dd95f | null | true | null | null | szegeder.hu |
Lenéznek bennünket a baloldali, ellenzéki, magyar kollégák, és lenéznek bennünket a brüsszeliek is - mondta közösségi oldalára feltöltött videójában a politikus.
Menczer Tamás rámutatott arra, hogy
"Brüsszel és a magyar baloldal feleslegesnek tartja megkérdezni a magyar embereket két választás között sorsfordító kérdésekben."
A kormánypártok kommunkációs igazgatója úgy folytatta:
Mi nem így gondoljuk, ezért indítottunk újra nemzeti konzultációt . Mindenkitől azt kérem, hogy vegyen részt a nemzeti konzultációban, mondja el a véleményét, és döntsünk mi a sorsunkat, életünket befolyásoló rendkívül fontos kérdésekben.
Menczer Tamás hangsúlyozta:
ha nem mi döntünk, akkor mások döntenek helyettünk. | Menczer Tamás: lenéznek minket | Menczer Tamás kommunikéciós igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal nem először nézi le a kormányt, amiért nemzeti konzultációt indít. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-nemzet-konzultacio-brusszel | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Mint korábban megírtuk , a szeptemberben életbe lépett, úgynevezett kastélytörvény értelmében több állami tulajdonú kastély és kúria tulajdonjoga szerezhető meg pályázat útján.Az ingatlanokra bárki pályázhat, cégek és magánszemélek 10 millió forint, míg önkormányzatok, egyházi jogi személyek 1 forint befizetésével kérhetik a pályázati anyagot. A pályázat benyújtására a közzétételt követő 60 napon belül van lehetőség.
A pályázható ingatlanok sorában ott a néhány éve a kastélyprogramon belül felújított bajnai Sándor-Metternich kastély is. A bajnai önkormányzat még szeptemberben 1 forintért kikérte a pályázati tudnivalókat, akkor úgy nyilatkozott a polgármester: testület elé viszi a pályázás ügyét.
Pallagi Tibor most a Kemma.hu-nak elmondta: a szeptember 15 i alakuló ülés után, rendkívüli testületi ülésen be is terjesztette a testület elé a kastély megszerzése adta lehetőséget ám úgy döntöttek: nem pályáznak a műemlékre.
-Miután áttanulmányoztuk a képviselőkkel a szigorú feltételrendszert, úgy döntöttünk, hogy az önkormányzatnak nincs kapacitása a tulajdonjoggal járó feltételek maradéktalan teljesítésére - részletezte a polgármester.
A leendő tulajdonosnak ugyanis 10 éven belül fel kell újítani, 30 évig pedig üzemeltetni kell a megszerzett építészeti remekeket. Emellett a közcélon kívül nem is használható másra az ingatlan: a kastélyparkokat például az év 300 napján ingyenesen látogathatóvá kell tenni, a kastélyokban őrzött közgyűjteményeket be kell mutatni, ésszerű jegyárak mellett. | Kastélytörvény: bajnai kastély ügye | A kastélytörvény adta lehetőséget tárgyalta a bajnai önkormányzat. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/kastelytorveny-bajnai-kastely-palyazat | null | true | null | null | KEMMA |
Nagy Márton nemrég egy 2030-ig szóló bérnövekedési tervet prezentált, amiben a következő évekre korábban szinte soha nem látott béremelkedést vizionált.
Ezeknek a terveknek kevés közük van a realitáshoz, de a két éve tartó válság után a következő időszakban valóban érdemben nőhetnek majd a reálbérek.
A gazdaság helyzete és az átlagbér alakulása döntő tényező lehet a 2026-os országgyűlési választáson, és az elmúlt két év gyenge gazdasági teljesítménye most nem a kormánypártoknak kedvez.
A júniusi önkormányzati és európai parlamenti választáson a Fidesz-KDNP a várakozásoknál rosszabbul szerepelt. Bár a szavazatok 44,9 százalékának megszerzése bármelyik európai országban kiváló eredménynek számítana egy kormánypártnak, a Fidesz-KDNP esetében ez népszerűségvesztésként is olvasható az előző választásokhoz képest. Az elmúlt hónapok eseményei alapján ráadásul úgy tűnik, hogy a 2026-os országgyűlési választáson egy egységes és potens ellenzéki párttal kell majd megküzdeniük - nem úgy, mint az elmúlt 14 év választásain.
Az eredmény a kormánypártoknak azért is kudarc, mert a választások tétjét a kommunikáció szintjén a lehető legmagasabbra tolták fel, nagyjából azt sugallva a választóknak, hogy ha nem rájuk szavaznak, akkor Magyarországegy atomháborúba sodródhat bele. Bizonyos források szerint az eredményekre reagálva Orbán Viktora nyári kötcsei találkozón arról beszélt: a kormánynak javítania kell azon, hogyan kell kezelni a médiát.
Ha látványos médiareform eddig nem is, kommunikációs fordulat már történt, a választás után a Megafon és a kormánymédiaegyik pillanatról a másikra elfelejtette az atomháborút. A kommunikáció középpontjába szeptembertől ehelyett olyan gazdasági kérdések kerültek, mint alakhatási helyzet, amunkáshitel, agazdasági semlegességés a bérnövekedés. Az ezekről megfogalmazott üzeneteket pedig a kormányegy nemzeti konzultáció segítségével is igyekszik a választók fejébe verni.
A legfontosabb üzenet ezek közül az egymillió forintos átlagbér és az ezer eurós minimálbér,
amelyek megcélzását Orbán Viktor és Nagy Márton az elmúlt két hónapbanszámtalanszor bejelentették. Ezek elérését 2028-ra tűzték ki, de nagyon úgy néz ki, hogy a 2026-os választási kampányt is a megélhetési témákra szeretnék majd felhúzni, amihez fontos lenne, hogy legyen mit felmutatni ezen a téren. Ennek apropóján megnéztük, reális-e a cél elérése, milyen tényezők befolyásolják azt, és milyen politikai következményei lehetnek ennek.
Első körben érdemes tisztázni, hogy az egymillió forintos átlagkereset emlegetése elsősorban nem egy bátor politikai vállalás, hanem egy kampányüzenet. Ezt a kormánypártok politikusai a következő másfél évben várhatóan annyiszor el fogják ismételni, hogy a választók egy része a végére elhiszi, hogy a közeljövőben egymillió forintot kereshet majd, és ezt a kormánynak köszönheti. Ez önmagában is segíthet majd a választásokon, függetlenül attól, hogy végül tényleg lesz-e Magyarországon ennyi az átlagkereset, mikor lesz, és milyen áron.
Az átlagkereset emelkedésével kampányolni azért is furcsa, mert azt nem a kormány határozza meg, hanem az ország gazdaságának működése és fejlettsége. Eztbizonyos pillanatokban még Orbán Viktor is így gondolja, aki vasárnapi rádióinterjújában arról beszélt: mindig óvja a kormányt attól, hogy meg akarja mondani, mennyi legyen a bér Magyarországon. Más pillanatokban azonban szeret hatást gyakorolni erre a területre is.
A kormány rövid távon kismértékben feljebb tudja tolni az átlagbéreket (például ha megemeli a közalkalmazottak fizetését és a minimálbért), de hosszú távon magasabb béreket a GDP és a cégek termelékenységének növekedésével érhetünk el. Közvetve persze erre is tudnak hatni a hatalmat gyakorló politikusok: középtávon a beruházások ösztönzésével, az adópolitikával, bizonyos ágazatok és általában az innováció támogatásával, hosszú távon az oktatás, vagy akár az egészségügy fejlesztésével tudja segíteni az állam a gazdaság növekedését, és ezzel a bérek emelkedését.
A 2010-es évek második felében jelentős bérnövekedés zajlott le Magyarországon, de ha más európai országokhoz hasonlítjuk, akkor már nem olyan kiemelkedő ez az adat - hasonlóképp a többi makromutatóhoz, amelyekben a régiós országokhoz hasonlóan,azok átlagánál kicsit rosszabbul teljesítettünk.
Az ábrán látszik, hogy az elmúlt húsz évben a magyar és a lengyel átlagbér gyakorlatilag végig együtt mozgott, abban csak minimális különbségek alakultak ki, az elmúlt tíz évben pedig a horvát átlagbér is szinte pontosan ugyanazt a pályát írta le. A cseh bérek régen elléptek tőlünk, a szlovák fizetések kicsit lemaradtak, a románok pedig gyors ütemben közelednek a magyarokhoz. A csehek előrelépésével és a románok felzárkózásával együtt viszont az látszik, hogy nagyjából az egész régió bérszintje ugyanazon a pályán mozog.
Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt húsz év adatai alapján arra lehet következtetni: a kormány döntései csak kis mértékben tudják befolyásolni az átlagbért, amit elsősorban a teljes közép- és kelet-európai régió fejlődése határoz meg. Ez pedig várhatóan a következő néhány évben is így lesz, kivéve, ha elhisszük, hogy Nagy Mártonék feltalálták a spanyolviaszt.
Az egymillió forintos átlagbérről szeptember óta Nagy Márton és Orbán Viktor is többször beszélt, Orbán pedigoktóber elején azt mondta: hetekig csak a magyar gazdaság kérdéseivel foglalkozott. A különböző nyilatkozatok alapján Orbán a terveket a Nemzetgazdasági Minisztérium számítására alapozza, amelyet Nagy Mártona Portfolio októberi konferenciáján ismertetett. Itt derült ki, hogy az NGM-nek 2030-ig vannak becslései arról, melyik évben hogy alakulhat az átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum.
Ennek a becslésnek a része, hogy 2028-ban 971 ezer forintra nő az átlagbér és 420 ezer forintra a minimálbér - ez utóbbi érne a tervek szerint akkor ezer eurót.
(A 2028-ra jósolt 971 ezer forintos átlagbérbe belefér, hogy az év decemberében ez az érték már egymillió forint fölé emelkedjen.)
A bérnövekedés ábrán bemutatott mértéke első ránézésre nem tűnik elképzelhetetlenül nagynak, hiszen az átlagbér nagyságát mutató vonal nagyjából egyenesen megy felfelé, folytatva az előző években látott trendet. Ha utánaszámolunk, akkor kiderül, hogy Nagy Mártonék a következő hat évre egységesen 10,5 százalékos nominális bérnövekedéssel számoltak.
Ez olyan szempontból szintén nem tűnhet túlzásnak, hogy 2022-ben 17 százalékkal, tavaly pedig 14 százalékkal nőtt a magyar átlagbér, ami jóval több, mint az előrevetített 10,5 százalékos növekedés. Igen ám, csakhogy nem mindegy, mekkora az infláció: tavaly ugyanis hiába emelkedtek 14 százalékkal a magyar fizetések, a 17 százalékos éves infláció miatt igazából egyre kevesebbet értek. Az egymillió forintos átlagbérről szóló elképzelések értelmezésénél emiatt kulcskérdés, hogy mekkora inflációval számolunk: alacsony inflációnál az évente 10,5 százalékos átlagbér-növekedés soknak számít, magas inflációnál viszont kevésnek.
Szerencsére Nagy Márton prezentációja ebben is segítségünkre van, ő idén 3,7 százalékos, jövőre 3,2 százalékos inflációval számol, és hosszú távon is évi 3 százalékos pénzromlást valószínűsít. Haaz MNB által is előrevetített 3 százalékos inflációval számolunk, akkor Nagy Márton béremelkedési tervei évente 7,5 százalékos reálbér-növekedést jelentenek. A nagy kérdés tehát az, hogy ez hogyan jöhet össze.
Ha az elmúlt három évtized adatait nézzük, akkor azt látjuk, hogy a magyarországi bérek növekedése hosszú távon rendkívül szorosan együtt mozog a teljes nemzetgazdaság, tehát a GDP növekedésével.Bihari Péter közgazdász erről szóló cikkében nemrégarról írt, hogy 1995 és 2023 között a bruttó átlagkeresetek 10,2, a GDP 9,7 százalékkal nőttek nominálisan. Az elmúlt tíz évben ez 9,0 és 9,2 százalék volt, vagyis a különbség rendkívül kicsi.
Ha az adatokat az inflációval korrigáljuk, akkor 1996 és 2023 között évi 2,5 százalékos GDP-növekedést kapunk, amivel 3,375 százalékos átlagos reálbér-növekedést járt együtt. Ez ugyan nagyobb, majdnem egy százalékpontos különbséget jelent, de a két érték hosszú távon nagy általánosságban együtt mozog, csak ideiglenesen tud elválni egymástól.
Az ábrán látszik, hogy a két érték jellemzően együtt jár, reálbérek emelkedése csak két időszakban (2001-2003 és 2016-2020) haladta meg tartósan a GDP reálértékének növekedését, amelyeket mindkétszer egy olyan korrekció követett, amikor a GDP növekedett gyorsabban. A 2010-es évek második felének gyors bérnövekedési ütemét emellett kivételes időszaknak is tekinthetjük, mert a magyar bérek a megelőző időszakban annyira lemaradtak, hogy volt tér a növekedés és a termelékenység javulása nélkül is emelésre.
A GDP és a keresetek trendszerű együtt mozgásából következően a béremelkedés üteme leginkább akkor tudna elválni a gazdaság növekedésétől, ha a kormány olyan intézkedéseket vezetne be, amelyek nyomán a megtermelt értékekből a mostaninál nagyobb részt kapnának a dolgozók, és kisebbet a cégek tulajdonosai. Ezzel az utóbbiaknak a mostaninál sokkal kevésbé érné meg Magyarországon befektetni és működni, így fennáll a veszélye annak, hogy elkezdenék áttelepíteni a termelésüket más országokba, amitől visszaesne a gazdaság növekedése. Magyarország ugyanis még mindig leginkább a relatíve olcsó munkaerő, és nem a pótolhatatlan szaktudás miatt vonzó a külföldi cégeknek, ahhoz, hogy ez megváltozzon, egészen más oktatási és képzési politikára lenne szükség.
A kormánynak ráadásul - talán épp a fenti kockázatot szem előtt tartva - a minimálbér-emelésen kívül az elmúlt években nem volt olyan intézkedése, ami a dolgozókat részesítette volna előnyben a tőketulajdonosokkal szemben, sőt. Általában inkább az utóbbiak érdekeit tartják szem előtt, aminek látványos pontja volt a Munka törvénykönyve 2018-as módosítása. Most sincsenek trendfordulóra utaló jelek, vagyis az állami szférán kívül továbbra is a gazdasági növekedés diktálhatja majd a béremelkedés ütemét.
Ebből az következik, hogy a 2030-ig előrevetített - Magyarország történetében amúgy páratlan - 7,5 százalékos évi reálbér-emelkedéshez átlagban legalább évi 6,5-7 százalékos gazdasági növekedés lenne szükséges.
Ha ez megvalósulna, akkor a magyar gazdaság a következő hat évben
az előző több mint húsz éves gazdasági növekedés átlagának háromszorosát produkálná;
az IMF által előre jelzett világgazdasági növekedés kétszeresét teljesítené, gyorsabban bővülne, mint például a kínai gazdaság.
Ha ez megtörténne, akkor valóságos gazdasági csoda tanúi lehetnénk. Ha viszont kisebb GDP-növekedés mellett nőnének a reálbérek tartósan ennyire, akkor azt valószínűleg egy komolyabb korrekció követné a fizetésekben a következő években.
Itt pedig meg kell említeni a termelékenység kérdését is, ami a demográfia mellett a magyar gazdasági növekedés egyik fő akadálya. GDP-növekedést vagy úgy tudunk elérni, ha többen dolgoznak, vagy úgy, hogy a dolgozók hatékonyabban dolgoznak, tehát egy munkaóra alatt több hozzáadott értéket tudnak előállítani.
A termelékenységet lehet úgy növelni, hogy modern technológiákat használó cégek olyan gépesített gyártási folyamatokat hoznak az országba, mint az autógyártás és az akkumulátorgyártás, de az ilyen beruházásokkal csak az ezekben a gyárakban dolgozó magyarok termelékenysége növekszik. Márpedig a magyarok többsége egyáltalán nem ilyen gyárakban dolgozik, hanem a szolgáltatószektorban. Ráadásul a magyarok 72 százaléka a kis- és középvállalkozásokban dolgozik, amelyeketnagyon-nagyon mélyről kellene felrántania a kormánynak a Demján Sándor-programmal.
Hosszú távon úgy nőhetne még a magyar munkatermelékenység (megteremtve a bérnövekedés stabil alapját), ha az oktatási rendszerből egyre jobb képességű gyerekek jönnének ki, a friss PISA-eredmények alapján azonban a következő években ennek pont az ellenkezője történik majd meg. Az is egy lehetőség lenne, hogy a magasan képzett külföldi munkaerő behozatalára koncentrál a kormány, az új vendégmunkástörvény értelmében azonban elsősorban betanított munkára lehet külföldieket behozni.
A tavasszal meghirdetett kormányzati versenyképességi stratégiában vázolt cél az, hogy fejenként 32 ezer euróról fejenként körülbelül 40-42 ezer euróra nőjön a magyarok termelékenysége, ami 25-30 százalékos növekedést jelent. Ez rendkívül nagy ugrás lenne, különösen annak fényében, hogy az elmúlt évtizedben a környező országok közül a munkatermelékenység Magyarországon nőtt a legkevésbé, ezértsokak szerint nem reális, különösen nem azzal a gazdaságfejlesztési stratégiával, amit most követ az ország. Ha viszont úgy nőnének jelentősen a bérek, hogy közben nem dolgozunk hatékonyabban, az a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének romlásával jár együtt.
Orbán Viktor, Nagy Márton és a kormány tagjai a következő évről szóló terveikben már rendszeresen hivatkoznak arra, hogy 2025-re, és az azt követő évekre is "3-6 százalékos" gazdasági növekedéssel számolnak, amelynek felső vége közel lenne a kívánt bérnövekedéshez szükséges sávhoz.
Nagy Márton októberi előadásában ennél konkrétabb számok szerepeltek, ott különböző előrejelzésekre hivatkozva idén 1,5 százalékos, jövőre 3,4 százalékos, 2026-ra pedig 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. Ezek a számok nagyjából megegyeznekaz MNB szeptemberi előrejelzésével, amely idén 1,4, jövőre 3,2, 2026-ra pedig 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
A magyar gazdaság jövő évi növekedését egyébként:
azOECD2,8 százalékra;
azIMF2,9 százalékra;
azEurópai Bizottság3,5 százalékra teszi.
A "3-6 százalékos" gazdasági növekedés értelmezéséhez érdemes megjegyezni, hogy a kormány gazdasági előrejelzései az elmúlt években nem nagyon jöttek be, Nagy Márton tavaly decemberben példáulEU-rekorder,4 százalékos, vagy annál is nagyobbgazdasági növekedést várt 2024-re, miközbena legutóbbi adatok alapján az egy százalékot sem fogja elérni.
A nemzetgazdasági miniszter ennél rövidebb távon is tud nagyot tévedni: az egymillió forintos átlagbérről szóló október 17-iprezentációjábanaz idei harmadik negyedévre 1,5 százalékos bővülésről szóló előrejelzés szerepelt, közben már nulla százalék körüli adatról beszélt, ami végül mínusz0,7 százalék lett. Ezzel Nagy Márton két és fél éves minisztersége alatt másodszor is technikai recesszióba csúszott a magyar gazdaság.
A magyar gazdaság két éve tartó szenvedése és Nagy Márton sorozatos tévedései ellenére számos jel utal arra, hogy a következő években már tényleg eljön a várva várt és ígérve ígért gazdasági növekedés. Ezt támasztja alá az is, hogy az IMF friss előrejelzése nemcsak jövőre jósol 2,9 százalékos növekedést, de az azt követő években is hasonló ütemmel számol, 2029-re például3,2 százalékos bővülést vetítenek előre.
A gazdaság jelenlegi gyengélkedésének ugyanis három oka van, amelyekben mind változás állhat be a közeljövőben:
Évek óta nem nagyon nő a belső fogyasztás, vagyishiába nőtt idén például jelentősen a magyarok fizetése, a többletet nem vásárolták el itthon, hanem nagyrészt félrerakták, kisebb részt külföldön költötték el. Ezt a megtakarítási mániát (amelynek eredményeegyébként nagyon egyenlőtlenül oszlik széta jövedelmi tizedek között) az inflációs sokk és a háborús fenyegetés váltotta ki, de a korábbi tapasztalatok szerint a lakosságbizonyos mennyiségű megtakarítás után már elkezd költekezni. Kérdés, hogy ez mikor történik meg.
A gazdaság növekedését az is visszafogja, hogy Magyarország fő exportpiacai, a nyugat-európai gazdaságok a koronavírus-járvány óta nem nagyon találnak magukra. Ezek az országok Magyarországhoz hasonlóan megszenvedték az energiaárrobbanást, majd azt is, hogya lakosságaik a magyarokhoz hasonlóan inkább spórolnak, mint költenek. Az idei harmadik negyedéves adatok szerint azonban márkezd magához térni az európai gazdaság, és jövőre1 százalék fölötti növekedés jöhet.
A magyar kormány az elmúlt néhány évben az elektromos autókat, és az azokhoz szükséges akkumulátorokat valamint egyéb alkatrészeket gyártó cégek beruházásait támogatta kiemelten, rengeteg ilyen projekt valósult meg, és áll megvalósítás alatt Magyarországon. Tavaly év vége óta azonban nem nő az elektromos autók iránti kereslet, így a magyar akkugyárak termelése is visszaesett,vannak azonban olyan jelek, hogy a kereslet most már újra nőni fog.
Ezek mellett a következő időszak gazdasági teljesítményét javíthatja, hogy nemsokára kezdi meg a termelést a BMW debreceni autógyára, majd a CATL debreceni akkumulátorgyára és a BYD szegedi autógyára is - ez utóbbi kettő Magyarország történetének két legnagyobb beruházása. Már ha addigra lesz kereslet a termékeikre, az SK 800 milliárd forintból felépülő iváncsai gyárában ugyanis idén második negyedévben indult meg a sorozatgyártás, de az üzem hatalmas névleges kapacitása ellenére a termelésük se az ágazati adatokon, se a GDP-adaton nem látszik.
Nehéz megmondani, hogy a fenti három tényező mikor, milyen erővel kezd el hatni, de beszédes, hogy se a nemzetközi szervezetek, se a Magyar Nemzeti Bank, se a magyarországi közgazdászok nem számolnak a kormány terveiben szereplő "3-6 százalékos" gazdasági növekedés felső sávjával. Sőt, nemrég kiderült, hogy a kormány sem,a jövő évi költségvetést ugyanis 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezik, de egyre több szakértő szerint valójábana 3 százalékos növekedés is siker lenne. Ez pedig igen-igen messze van attól a 6-7 százalékos gazdasági növekedéstől, ami a reálbérek 7,5 százalékos növekedéséhez és a megnövekedett vásárlóerő szinten tartásához szükséges lenne.
A fentiek alapján nem csoda, hogy a különböző szereplők rendkívül visszafogottan kommentálták az egymillió forintos átlagbérről szóló bejelentést. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke például a Portfoliónak a hírre reagálvaazt mondta: "Úgy tekintjük Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát, mint egy politikai célkitűzést (...) A jelentős béremelési ugrásokhoz jelentős hatékonyságnövekedésre szükség lenne a magyar gazdaságban. Ehhez egy 5-6 éves programra lenne szükség, sok beruházással, költségvetési támogatással, jelentős hozzáadott értékkel a munkavállalók részéről. Amint ezek termőre fordulnak, akkor lehet nagyobb mértékű a fizetésemelkedés is. Ez inkább egy 6-7 éves periódus lehet."
A jelentős átlagbér-növekedéssel együtt a kormány fontos célkitűzése a minimálbér- és a garantált bérminimum emelése. Az elmúlt hetekben az rajzolódott ki, hogy a kormány egy hároméves bérmegállapodást szeretne, amely a 2026-os, a 2027-es és a 2028-as emelést is tartalmazza - a tervek szerint úgy, hogy 2028-ra a minimálbér bruttó 400-420 ezer forintra jöjjön ki, ami évente 12 százalékos minimálbér-emelést jelentene.
Ez akkor valóban megvalósítható lenne, ha a gazdasági helyzet javulása miatt az átlagbérek évi 10-11 százalékkal nőnének, ez azonban a fent bemutatott okokból nem tűnik reálisnak. Az, hogy a minimálbért és a garantált bérminimumot alacsonyabb általános bérnövekedés mellett akarják ilyen ütemben emelni, furcsa és kockázatos politikai vállalkozás lenne, amelyet Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója nemrégöngyilkos megoldásnak nevezte, és amikülönböző elemzések szerintinflációhoz és munkahelyek megszűnéséhez vezetne.
A kormány jelentős minimálbér-emelést tartalmazó hároméves bérmegállapodását viszont nemcsak a következő évek gazdasági teljesítménye, de a gazdaság jelenlegi cudar helyzete is meghiúsíthatja. A harmadik negyedéves 0,7 százalékos GDP-zsugorodásról szóló adatot Rolek Ferencúgy kommentálta: ilyen körülmények között szóba se jöhet a két számjegyű minimálbér-emelés. Szerinte jövőre hat százalék körüli béremelés lehet reális.
A harsány kormányzati kommunikáció ellenére számos jel mutat arra, hogy a fent prezentált módon valójában a kormány sem gondolja komolyan az egymillió forintos átlagbér elérését. Vagy, ha bizonyos politikusok el is hiszik azt, Nagy Mártonnak és az NGM-nek mindenképpen tudnia kell, hogy az ebben a formában nem megvalósítható.
Arra példáula GKI hívta fel a figyelmet, hogy Nagy Márton az egymillió forintos átlagbér eléréséről szóló prezentációjában rögtön egy komoly önellentmondásba keveredett. A béremelkedésről szóló grafikonon 10,5 százalékos nominális, vagyis 7,5 százalékos reálbér-növekedés szerepelt, miközben a miniszterprezentálás közben arról beszélt, hogy 5 százalékos reálbér-növekedést tart fenntarthatónak. Ez két dolgot jelenthet.
Vagy azt, hogy az egymillió forintos átlagbérről és a 400-420 ezer forintos minimálbérről szóló elképzelések teljesen hamisak;
Vagy azt, hogy Nagy Márton - az MNB előrejelzésével szemben - igazából 5-6 százalékos inflációval számol, és a bérnövekedés nagy részben csak azért valósul majd meg, mert közben az árak is ütemesen emelkednek.
Az egymillió forintos átlagbérről szóló elképzelések azért sem tűnnek reálisnak, mert ahogy fentebb már írtuk, a magyarországi bérszint az elmúlt két évtizedben elég szorosan együtt mozgott a lengyel és a szlovák bérszinttel, és a magyar kormány gazdaságpolitikája jelentős részben arra épít, hogy továbbra is Magyarországon legyen az egyik legolcsóbb a munkaerő Európában. Ahhoz, hogy a régióból a bérköltségek szintjén ne lógjunk ki nagyon, és közben elérjük a kívánt bérszintet,a GKI számítása szerintnagyjából 500 forintos euróárfolyamra lenne szükség - miközben Nagy Márton terve négy éves távlaton 420 forintos euróval számol.
Olyan egyébként korábban is előfordult, hogy Nagy Márton nyilatkozataiban teljes közgazdaságtani képtelenségek jelentek meg. Tavaly egy, azIndexre írt véleménycikkében azt írta,hogy a járműipar adja a magyar GDP 20 százalékát, amivel nagyjából ötszörösen túlbecsülte a járműipar valódi, 4 százalékos gazdasági súlyát. Mintkiderült, a tévedést az okozta, hogy a statisztikai sorok közül egyszerűen összekeverte az ágazat kibocsátását annak hozzáadott értékével. Idén aztánugyanezt játszotta el az akkugyártással is,aminek 5,5 százalékra tette a valójában 1-1,5 százalékos gazdasági súlyát - feltehetőleg ugyanúgy a statisztikai sorok összekeverésével.
Ezek alapján könnyen lehet, hogy az egymillió forintos átlagbér eléréséről szóló prezentáció is hibás számítások alapján született. A másik verzió, hogy az NGM szakértői - és Nagy Márton - egyébként reálisan látják a helyzetet és csak teljesítik azt a feladatukat, hogy egy szakmainak tűnő köretet adjanak a Fidesz 2026-os kampányának legfontosabb üzenetéhez.
Egymillió forintos átlagbér ide, ezer eurós minimálbér oda, a 2026-os országgyűlési választás eredményeit jelentősen befolyásolhatja, hogyan alakul a következő másfél évben a magyar gazdaság teljesítménye és az átlagbér reálértéke. A gazdasági növekedésre a kormánynak első körben azért lenne szüksége, hogy egyenesbe hozza a már négy éve durván mínuszos költségvetést. Ha ez megvan, akkor következő lépésként el tudnak kezdeni pénzt gyűjteni a 2026-os választás előtti nagy osztogatásra. Ennek a lehetőségei azonban minden egyes rosszul alakuló negyedév után romlanak, és
elképzelhető, hogy ha túl későn kezdenek javulni a számok, akkor már nem fog beleférni egy jelentősebb választás előtti osztogatás, vagy annak komoly ára lesz, amit már a hitelminősítők sem fognak jó szemmel nézni.
Beszédes, hogy a kormány a 21 pontos gazdasági akciótervét olyan intézkedésekkel rakta tele, amelyek költségeit nem az államkasszának, hanem a lakosságnak (nyugdíj-megtakarítások, SZÉP-kártya) és a bankoknak (kamatplafon) kell majd megfizetniük.
A reálbérek alakulása még ennél is fontosabb lehet,kutatások rendszeresen kimutatják, hogy a mindenkori kormánypártok népszerűsége nagyon erősen korrelál a reálbérek változásával. Ez Magyarországon sincs máshogy, a Fidesz 2018-as és 2022-es választási győzelméhez is jelentősen hozzájárulhatott az, hogy mindkét választást nagy léptékű reálbér-növekedési időszak előzte meg.
AG7 elemzése szerinta Fidesz az idén júniusi, az előzőknél rosszabb választási eredményét részben az okozhatta, hogy az azt megelőző időszakban a korábbiaknál lassabban nőttek, sőt, egy éven keresztül egyenesen csökkentek a magyar reálbérek. Idén ehhez képest viszonylag magas, 10 százalék körüli reálbér-növekedés várható, kérdés, ez jövőre, illetve 2026 elejére mennyire esik vissza.
Összességében elmondható, hogy a következő időszakban egy gazdasági fellendülés és a reálbérek gyors növekedése a Fidesz 2026-os esélyeit javítja, míg egy rosszabb gazdasági helyzet a mindenkori ellenzékét. Az biztos, hogy a kormánypártok egymillió forintos átlagbérre és gazdasági fellendülésre épülő kampánya az elmúlt időszak gyenge GDP-adataival rögtön az első pillanatban hatalmasat botlott. | Kitalálták a Fideszben, mivel nyerjék meg a 2026-os választást, aztán az első lépésnél elbotlottak | Egymillió forintos átlagbér ígéretével rúgta be a 2026-os választási kampányt a Fidesz, ami előrejelezheti, hogy a kormánypárt a következő időszakban a háború helyett inkább a gazdasági kérdésekkel kampányolhat. Simán lehet, hogy tényleg a gazdaság helyzete és a fizetések alakulása dönti majd el a következő választást, de a legfrissebb, tragikusan gyenge GDP-adat nem Orbánéknak előnyös. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/11/05/egymillio-forintos-atlagber-minimalber-realber-fidesz-gazdasag-gdp-2026-os-valasztas | null | true | null | null | Telex |
"A politikus részben kijavította vagyonnyilatkozatát, részben pedig a bejelentés alaptalan volt" - ezzel az indoklással utasította el Rubovszky György (KDNP), az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke a Láng Zsoltot érintő vagyonvizsgálati beadványt. A II. kerületi fideszes polgármesterről az index.hu írta, hogy összesen a százmillió forintot közelíti annak a teleknek és háznak az ára, amelyet most épít, ugyanakkor a vagyonnyilatkozatából nem derül ki, hogy pontosan hogyan tett szert ennyi pénzre.
Rubovszky György közölte: Láng Zsolt a parlament és az önkormányzat honlapjain is fellelhető adatokkal igazolta, hogy havi jövedelme - a korábbi felvetésekkel szemben - nem 700 ezer, hanem 1,2 millió forint.
A polgármester építkezésének költségeivel kapcsolatban Rubovszky úgy vélekedett: a bizottság az ingatlan-nyilvántartási adatokkal foglalkozhat, azaz akkor vizsgálható ez a tétel, ha elkészült az építmény, és bevezették a nyilvántartásba. Addig a nyilvántartásban üres telekként szereplő tételre tekinthetnek rá.
A vagyonnyilatkozatban annyi hiba volt, hogy a telek szerzésének évét nem tüntette fel, ezt a 2011-es dátumot a képviselő azóta javította - jelezte a bizottság elnöke. | Nem indul vagyonvizsgálat Láng Zsolt ellen | Elutasította az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke a beadványt, amely Láng Zsolt (Fidesz) parlamenti képviselő, II. kerületi polgármester vagyonvizsgálatára vonatkozott. Az indoklás szerint mivel a politikus nem 700 ezer, hanem valójában 1,2 millió forintot keres, a háza pedig még nincs kész, nincs ügy. Láng egy 100 millió forintosra becsült építkezésbe fogott bele nemrég. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/3/nem-indul-vagyonvizsgalat-lang-zsolt-ellen | 2013-03-22 17:09:00 | true | null | null | Origo |
"Újabb fővárosi ingatlan értékesítésének leállítását kezdeményezem a Fővárosi Közgyűlésnél, ezúttal Kaszásdűlőnél, ahol a HÉV-felújítás elfogadott terveiben szereplő új áramátalakító telkét adná most el a főváros - tudatlanságból vagy felelőtlenségből, nem tudhatjuk" - írja a keddi Facebook-posztjában Vitézy Dávid. A fővárosi Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője tudja, hogy a HÉV-beruházás jelenleg áll, de előbb-utóbb meg kell valósulnia, ezért már a következő ülésen javaslatot tesz a privatizációs felhívás visszavonására. A csatolt felhívás szerint a főváros vagyonkezelője építési telekként hirdeti az 1352 négyzetméteres zöldterületi ingatlant.
"Sokat és régóta dolgoztunk azért, hogy a kormány végre felújítsa az elavult HÉV-vonalakat, köztük a naponta 90 ezer utas által igénybe vett szentendrei HÉV-et. A Budapest Fejlesztési Központban 2022-re engedélyezési tervekig jutottunk a vonal felújításának előkészítésével. Ez Békásmegyer-Szentendre szakasz teljes átépítése mellett Budapesten belül a megállóhelyek és az áramellátó rendszer átalakítását jelenti, hogy a vonal alkalmas legyen korszerű, nagyobb teljesítményű, sűrűbb, alacsonypadlós motorvonatok kiszolgálására. A megvalósítás uniós források híján és Lázár János miatt mindmáig várat magára, de ellentétes tartalmú terv az elmúlt két évben sem született" - emelte ki a politikus.
Vitézy Dávid kitért a részletekre is: egy domb alá helyezett nagyméretű transzformátor kerülne, amelynek tetejét parkosítanák. Szerinte a hely az egyetlen olyan telek, amely a HÉV-pálya mentén és a budapesti szakasz súlypontjában van, városképileg nem zavaró, és a lakóházakhoz sem esik túl közel, továbbá az ingatlan is köztulajdonú, így nem kell magáningatlant kisajátítani.
NER-es üzleti háború állhat a HÉV-ügy mögött Orbán Viktor két erős emberének politikai torzsalkodásávalA HÉV-járműpark megújítása több mint 500 milliárdba kerülne, kár, hogy az Orbán-kormány a következő tíz évben egyetlen fillért sem szán erreMegszólalt a MÁV, nem lesz járatritkítás jövőre a HÉV vonalain | Vitézy Dávid a privatizáció leállítását követeli, keresztbe tenne a HÉV-felújításnak, ha a főváros eladna egy telket Kaszásdűlőn | A fővárosi képviselő szerint ugyan uniós forrás híján és Lázár János döntése nélkül nem kezdődhet meg az egyre égetőbb rekonstrukció a szentendrei HÉV-vonalán sem, de a tervezett értékesítéssel egy hatalmas transzformátor helyét szüntetnék meg. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257548_vitezy-david-kaszasdulo-telekeladas-hev-felujitas-transzformator | null | true | null | null | Népszava |
Közel három éve működik Pécsen a HungAIRy LIFE integrált projekt keretében elindított okosparkolási rendszer, ami modernizálta, komfortosabbá és kevésbé légszennyezőbbé tette a helyi közlekedést. Az elmúlt két és fél év tapasztalatairól és a jövőbeni tervekről kérdeztük Kőhegyi Csabát, a Biokom Nonprofit Kft. stratégiai és köztemető vezetőjét.
- Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek az okosparkolási rendszer működésének több mint két éve alatt?
- Az egyértelműen látható, hogy jó döntés volt ezt az újfajta és innovatív parkolási módot bevezetni. A 2022. áprilisi indulás óta látjuk és elemezzük az adatokat, ezek pedig azt mutatják, hogy folyamatosan nő az érdeklődés a rendszer iránt és egyre nő azok száma is, akik az okosparkolást használják. Ha teljes évet nézünk, 2019-hez képest 2023 végére 31,5 százalékkal nőtt a mobilparkolási alkalmak száma, ezen belül pedig azt látjuk, hogy folyamatosan nő az okosparkolási alkalmazást letöltők és használók száma is. Míg 2023 végén 4009 fő regisztrált, addig ez a szám ma már megközelíti a 6500-at. Hasonló módon alakult az aktív felhasználók száma is, hiszen a 2023 végi 1002 főről már több mint 1500 fő használja az applikációt rendszeresen. Tehát abban, hogy egyre inkább digitalizálódik a parkolás, az általunk bevezetett rendszernek is elévülhetetlen érdemei vannak. Ez természetes folyamat, hiszen egyszerűbb, gyorsabb és komfortosabb megoldásról van szó. Annak ellenére, hogy a rendszert használók száma folyamatosan növekszik, mégis indokoltnak látjuk a digitális és okos parkolás ösztönzését. Ennek megfelelően további kampányokat fogunk indítani az önkormányzattal közösen annak érdekében, hogy az okosparkolás ismertsége, népszerűsége és elterjedtsége még inkább erősödjön a jövőben.
- Milyen visszajelzések érkeztek a lakosság részéről a rendszerrel kapcsolatban?
- Olyan szolgáltatót sikerült kiválasztani, amely sokéves tapasztalattal rendelkezik, az általa kiépített rendszer már kiforrottnak tekinthető, így negatív visszajelzéseket egyáltalán nem kaptunk. Mindeközben az alkalmazás-áruházban rendkívül kedvező az okosparkolási applikáció megítélése. Rendszeresen kapunk továbbá pozitív visszajelzéseket a felhasználóktól és a lakosságtól egyaránt. Tőlük ered azon igény is, hogy mindenképpen történjen meg az okosparkolási rendszer területi bővítése, ami a növekvő igények miatt valóban indokolt. A bővítésre konkrét, többlépcsős ütemezésünk van. A belvárostól módszeresen kifelé haladva olyan területeket érintenénk, mint például a Móricz Zsigmond tér és környezete, vagy a Rét utca és a Garai utca környéke. A rendszer kiépítése és területi bővítése persze jelentős költséggel jár, így folyamatosan vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy uniós pályázati források bevonásával biztosítsuk a szükséges fedezetet.
- A tapasztalatok alapján valóban könnyebb lett a parkolóhely-keresés a rendszernek köszönhetően? Milyen mérések, adatok mutatják mindezt?
- Az okosparkolási rendszer egyik alapszolgáltatása az, hogy valós időben jeleníti meg nemcsak a szabad parkolóhelyek számát, ami kényelmessé, átláthatóvá teszi a gyors parkolást. Ezzel kapcsolatban ugyan külön statisztikai adattípus nem áll rendelkezésre, azt azonban, hogy a parkolóhely-keresés könnyebb és gyorsabb lett, közvetett módon a használók egyre nagyobb száma is mutatja.
- Milyen környezetre gyakorolt jótékony hatásai vannak a rendszernek?
- A szabad parkolóhelyek megjelenítésével jelentősen csökken a felesleges körözések száma, ami értelemszerűen hatással van a szálló por mennyiségére és a járművek károsanyag-kibocsátására is, tehát az okosparkolási rendszernek mérhető és pozitív hatása van a környezetre. A rendszer bevezetésének egyik fő helyszíne a Centrum parkoló és környezete. A parkolótól nem messze, a Szabadság úton működik egy légszennyezettségmérő, ennek friss adatai kedvező hatást mutatnak, hiszen míg a szállópor mennyisége 2021-ben 12 alkalommal lépte túl a megengedett hatértéket, addig 2023-ban csupán 6 alkalommal. Külön kiemelném, hogy az okosparkolási rendszer illeszkedik ahhoz a környezetbarát városüzemeltetési modellhez, amit az európai uniós NetZeroCities projektbe beválasztott Pécs és vezetése képvisel.
- A parkolási bevételekre hogyan hatott a rendszer bevezetése?
- Pécs földrajzi és szerkezeti adottságai miatt a parkolóhelyek száma eleve meghatározott, a parkolási infrastruktúra pedig már évekkel ezelőtt eltelítődött, vagyis, ha megnézzük például a 2019-es és 2023-as adatokat, akkor jelentős különbséget nem találunk a parkolóbevételeknél. Ami ellenben pozitív elmozdulás az okosparkolási rendszernek köszönhetően, az a parkolási attitűd, hiszen az adataink egyértelműen azt mutatják, hogy 2019-hez képest a parkolási pótdíjak, tehát a kiszabott bírságok éves szinten csökkentek. A rendszer ugyanis lehetővé teszi a valós idejű parkolási ellenőrzést: parkolóőreink azonnal látják, ha valaki jogtalanul parkol és azonnal tudnak intézkedni is. Tehát a parkolási fegyelem is pozitív irányba mozdult el azokon a területeken, ahol okosparkolási rendszer működik.
A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg. | Okosparkolás: a tapasztalatok kedvezőek, tervezik a bővítést | Az elmúlt két és fél év tapasztalatairól és a jövőbeni tervekről kérdeztük Kőhegyi Csabát, a Biokom Nonprofit Kft. stratégiai és köztemető vezetőjét. | [
""
] | 0 | https://www.pecsma.hu/okosparkolas-a-tapasztalatok-kedvezoek-tervezik-a-bovitest | null | true | null | null | PécsMa.hu |
Francia eladótól érkezik fűtőelem 2027-től a paksi atomerőmű üzemanyag-ellátására a most aláírt megállapodás szerint. Az eladó Framatome-nak többéves tapasztalata van az orosz tervezésű atomreaktorokba szükséges üzemanyag gyártásában. Az egyezséggel Magyarország a nukleáris termelésre is kiterjeszti az energetikai diverzifikációt és tovább erősíti energiaszuverenitását - hangzott el az aláírás alkalmából tartott tegnapi sajtótájékoztatón.
Mint ismertették, az MVM Paksi Atomerőmű több mint negyven éve termel olcsón, tisztán és biztonságosan villamos energiát. Ezzel a nemzetközi energiaválságban is hozzájárult a rezsicsökkentés fenntartásához.
A hazai áramtermelés felét biztosítja, a fogyasztás 36 százalékát fedezi, ezzel megkerülhetetlen a szerepe a hazai családok és vállalkozások ellátásbiztonságának garantálásában, a klímavállalások teljesítésében.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a Világgazdaság tudósítása szerint elmondta, hogy 2027-től új szerződés alapján jut hozzá az erőmű a fűtőelemekhez. Az addig eltelő időszakban az atomerőmű a meglévő készletét használja, akkortól pedig azt, amelyet a Framatome szállít.
A megállapodás hosszú távra szól, vagyis a létesítmény üzemidő-hosszabbításának éveire is. Magyarország és a Framatome között az atomenergia területén már régóta fennálló kapcsolat és együttműködés teremtette meg a most megkötött szerződés alapjait. A több mint 18 ezer alkalmazottal és 65 évet meghaladó szaktudással rendelkező Framatome a helyi leányvállalatán, a Framatome Kft.-n keresztül jelen van Magyarországon.
A francia társaság a közelmúltban a térség más atomerőműveivel is eljutott az üzemanyag-ellátási megállapodás különböző fázisaiba. Sorozatos sikerei mögött az áll, hogy megbízói az addigi orosz gyártótól, a TVEL-től való függés csökkentése érdekében rendelnek vagy terveznek rendelni tőle üzemanyagot. Csakhogy tavaly a TVEL és a Framatome létrehozott egy vegyesvállalatot éppen a közép- és kelet-európai szovjet (orosz) fejlesztésű és gyártású VVER reaktorok üzemanyag-ellátására. A termelés a Framatome németországi gyárában, Lingenben folyna. A European Hexagonal Fuel SAS nevű vegyesvállalat az év eleji bejelentés szerint orosz lincenc alapján dolgozna. Tehát ettől az új vállalkozástól érkezhet majd az új atomerőművi üzemanyag. | Francia eladótól érkezik fűtőelem a paksi atomerőműbe | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/francia-eladotol-erkezik-futoelem-a-paksi-atomeromube | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A megemelt díjat csak azoknak kell megfizetniük, akik nem a városban szállnak meg. A szállóvendégek ugyanis idegenforgalmi adót fizetnek. A napi belépőt ráadásul tovább, július végéig kell majd fizetniük a városba látogatóknak, és kétszer annyi napon át, mint idén.
A belépődíjat csak a különösen nagy forgalmú napokon, hétvégéken (a pénteket is beleértve) és a június 2. nemzeti ünnepen kell megfizetni, és csak reggel fél 9-től délután 4-ig, így jövőre összesen 54 napon (szemben az idei 29 nappal).
Velencében idén tavasszal vezettek be 5 eurós belépődíjat azoknak, akik nem ott szállnak meg. 485 ezer turista mintegy 2,4 millió euróval gazdagította a várost az idei idényben.
Akik legkésőbb 4 nappal érkezésük előtt lefoglalják a jegyet, azok továbbra is 5 euróért léphetnek majd be a városba. Tizennégy évnél fiatalabbak után nem kell fizetni. A napijegy meglétét okostelefonon megjeleníthető QR-kóddal kell igazolni. Aki ezt nem tudja bemutatni, az akár 300 euróra is büntethető, de a kísérleti fázisban ezt még nem ellenőrizték a hatóságok.
Velencében 50 ezren élnek és a vendégágyak száma is nagyjából ugyanennyi. A napijegyekből befolyó bevételt a városvezetés a csatornák, az utak és az épületek felújítására fordítja. | Pofátlan lehúzás a népszerű olasz városban: ki fogja ezt megfizetni? | Duplájára, 10 euróra emelkedik a későn regisztrálók számára a napi belépő ára Velencében a következő turisztikai szezon kezdetén, jövő tavasszal, és az ideinél kétszer több napon át kell megfizetni - jelentette be az észak-olaszországi város vezetése. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/utazas/20241024/pofatlan-lehuzas-a-nepszeru-olasz-varosban-ki-fogja-ezt-megfizetni-1158339 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Szigetvári: hűtlen kezelés és korrupció a trafikbotrány mögött | A trafikbotránynak ez egy olyan szelete, amiről eddig nem is volt hír, a nagykereskedelmet a kormány egy cég kezébe szervezte, a piacon eddig jelenlévő nagykereskedők számaiból kalkulálva kiderült, hogy ez 5-10 milliárdos haszonnal jár, a kabinet azonban éves szinten 600 milliós koncessziós díjat kér érte – ezt Szigetvári Viktor mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150622-szigetvari-viktor-eb | 2015-06-23 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
K. Lajos és társai 2004-et követően pár év alatt 42, nagyobb részt személyi sérüléssel végződött közlekedési balesetet rendeztek meg Budapest elhagyatott részein. K. olcsó kisautókat vásárolt a kamukarambolokhoz, olykor törött, sérült járműveket, amelyekkel társai az előre megbeszélt gyér forgalmú helyeken falnak, fának, oszlopnak rohantak, olykor egymással karamboloztak. Persze mindezeket kellő körültekintéssel és olyan alacsony sebességgel tették, hogy még véletlen se sérülhessen meg senki. (Ennek ellenére néhányszor megtörtént, hogy véletlenül arra járt egy rendőrjárőr, vagy valaki a baleset láttán K. Lajosék akarata ellenére betelefonált a rendőrségre.)
Azt, hogy ezek után mégis voltak jó néhányan, akik többmilliós, sőt több tízmilliós baleseti kártérítésre is jogot formálhattak, és az ügyben érintett biztosítók "alapos vizsgálat után" fizettek is nekik, a bűnszövetségben K. Lajossal együttműködő orvosoknak, illetve az általuk kiállított ambuláns lapoknak és igazolásoknak köszönhető. Egyik-másik álkarambol „sérültjénél” ugyanis a derék doktorok 20-30 százalékos munkaképesség-csökkenést is képesek voltak kimutatni. A balesetekben megsérültek maradandó egészségkárosodása mellett persze az autókban keletkezett, K. Lajos és a vele együttműködő K.-né P. Ildikó baleseti kárügyintéző által alaposan feltupírozott károkat is kifizettették a biztosítókkal.
A Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztályának most befejezett nyomozása szerint a 42 megrendezett balesettel összefüggésben 80 magánszemély kárigényére, „személyi sérüléseikre” valamivel több, mint 370 millió forintot, a járművekben keletkezett károk után pedig további 51 és fél millió forintot fizettek ki a biztosítók. További, összességében közel 150 milliós kárigényt a csalás gyanújával megindított rendőrségi nyomozásra hivatkozva nem teljesítettek.
K. Lajos strómanjai esetenként 100 és 400 ezer forint közötti összeget kaptak a baleseti szerepjátékért, bár olyan is volt, aki az ígéret ellenére végül egy fillérhez sem jutott. A biztosítók a kártérítési összegeket a sérültek és károsultak számlájára utalta, amelyeket persze szintén K. nyitott a számukra, s amikor a pénz megérkezett, el is kísérte „segítőit” felvenni a pénzt, amelyből előzőleg K.-né P. Ildikó leemelte az őt megillető jutalékot.
A rendőrség a többéves nyomozás alatt 112 gyanúsítottat hallgatott ki. K. Lajos nem volt köztük, ő még időben lelépett, ezért jelenleg is nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene. (Két közreműködővel szemben időközben bekövetkezett haláluk miatt még a meggyanúsításuk előtt megszüntették az eljárást.
A nyomozás során megfogalmazódott a gyanú, hogy az egyes baleseteknél helyszínelő rendőrök is érintettek lehetnek az ügyben (személyi sérüléses baleseteknél kötelező rendőrt hívni). Az NNI továbbította is a rendőrökkel szembeni nyomozás lefolytatására jogosult ügyészségi nyomozóhivatalnak az iratokat, ám egy évvel később azzal a megjegyzéssel kapták vissza azokat, hogy az ügyészségi nyomozók álláspontja szerint az ügyben a rendőrök büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg. | Belföld: Százmilliókat hoztak a kamukarambolok | Összesen 114 gyanúsított, köztük hét orvos ellen javasol vádemelést a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gazdaságvédelmi főosztálya egy szövevényes csalássorozat nyomozásának végén. Színlelt karambolok után vettek fel sokmilliós kártérítést. A rendőrség úgy ítélte meg, vizsgálni kell a színlelt balesetek helyszínén intézkedő kollégáinak az esetleges felelősségét is, azonban az ő esetükben a nyomozóügyészség nem tudott büntetőjogi felelősséget megállapítani. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/szazmilliokat_hoztak_a_kamukarabolok___-1303305 | 2012-03-22 12:28:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Kedden a The Washington Post című amerikai napilap írt arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) százkilencvenhárom ország megfigyelésére kapott engedélyt. Korábban többször felmerült, hogy valószínűleg Magyarországon is érintett volt a titkos megfigyelésben. A cikk szerint megszerezték az NSA volt munkatársától, Edward Snowdentől azokat a 2010-ből származó igazságügyi dokumentumokat, amelyek felhatalmazzák az NSA-t a kommunikáció megfigyelésére egy adott listán szereplő országokban, összesen 193 államban. A külföldi hírszerzést felügyelő bíróság (FISC) által kiadott, egy évre szóló jogi felhatalmazás nem azt jelenti, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség folyamatosan megfigyelte volna ezeket az országokat vagy nemzetközi szervezeteket, mindössze annyit, hogy megvolt rá a jogi lehetősége.
Molnár Zsolt felidézte, az előző parlamenti ciklusban az Országgyűlés Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottsága foglalkozott ezzel az üggyel. A testületnek azonban - bár nem sikerült teljes körű vizsgálatot elvégezni - lejárt a mandátuma.
Az MSZP-s politikus szerint a parlamentnek döntenie kell arról, hogy a megkezdett munkát ismét egy külön vizsgálóbizottság folytatja majd, illetve ezzel összefüggésben mi lesz a teendője a nemzetbiztonsági bizottságnak.
Molnár Zsolt elmondta, hogy a testület szerdai, zárt ülésén Lázár János, a Miniszterelnökség vezetőjeként az Információs Hivatalért (IH) felelős miniszter az IH előző évi tevékenységéről, s az idei feladatairól adott tájékoztatást. Ennek során is szóba került az amerikai titkos lehallgatási ügy, s - Molnár Zsolt elmondása szerint - Lázár János is egyetértett abban, hogy folytatni kell a botrány magyarországi szálak feltárását.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogtatott ki adatokat. A WikiLeaks tavaly ősszel az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel.
Az Országgyűlés tavaly december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület feladata az volt, hogy megvizsgálja: megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kellett azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
A vizsgálóbizottság tagjai januártól márciusig tartó munkájuk során több embert, köztük a titkosszolgálatok vezetőit, minisztereket is meghallgattak, több nagykövettől írásban kaptak tájékoztatást.
Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke a bizottság utolsó ülése után újságíróknak elmondta: megállapodtak abban, hogy vizsgálatukban feltárt információkról Kocsis Máté, a bizottság fideszes elnöke Kövér László házelnök számára feljegyzést készít az Országgyűlés, Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottságának munkájáról, s az ennek során feltárt államtitkokat képező tényekről.
Ezen felül abban maradtak, hogy a befolyásszerzéssel kapcsolatos kísérletek feltárását a bizottság - mandátumának lejártáig - március 31-ig nem tudja befejezni. Ezért az új Országgyűlés - ha úgy gondolja - erre új vizsgálóbizottságot hozhat létre - tette hozzá akkor Gulyás Gergely.
Kezdőlap Belföld Titkos adatgyűjtés - Molnár Zsolt: a parlamentnek folytatnia kell a vizsgálatot | Titkos adatgyűjtés - Molnár Zsolt: a parlamentnek folytatnia kell a vizsgálatot | Vagy külön parlamenti vizsgálóbizottság, vagy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keretein belül, de folytatni kell az amerikai lehallgatási botrány magyarországi vonatkozásainak feltárását - mondta Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerdán az MTI-nek. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2014/07/02/titkos-adatgyujtes---molnar-zsolt-a-parlamentnek-folytatnia-kell-a-vizsgalatot-649328 | 2014-07-02 12:18:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
"Nemcsak nem érzem magamat bűnösnek, hanem arról is meg vagyok győződve, hogy nem követtem el semmilyen törvénybe ütköző cselekményt" - idézi a Blikk című bulvárlap Kenesei szavait, aki jogi képviselőjén keresztül üzent. Hozzátette, egyelőre nem tett még vallomást.
A harmincnyolc éves korábbi játékos azokról is beszélt, akiket szintén előzetes letartóztatásba helyeztek bundázás gyanújával.
"Az ügy valamennyi érintettjét ismerem, mindannyian a hazai futballélet szereplői. Közülük Mátyással a legjobb a kapcsolatom, már csak azért is, mert vele több csapatban együtt fociztam. Egykor csak sporttársak voltunk, mára szoros baráti viszony alakult ki közöttünk" - utalt a szintén letartóztatott Lázár Mátyásra Kenesei.
A Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda múlt szerdán jelentette be, hogy hét embert vettek őrizetbe a bundügy nyomán. Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője elmondta, a hét gyanúsított közül hárman jelenlegi vagy volt labdarúgók, míg négyen jelenleg is aktív játékvezetők.
A magyar sajtó szerint az érintett futballisták Kenesei Zoltán - aki a szervezet magyarországi vezetője volt -, Horváth Gábor és Lázár Mátyás.
Az említett bírók közül február 9-én hárman, Lengyel Kolos, Selmeczi Krisztián és Csák János engedély nélkül működtek közre az észt-bolgár felkészülési mérkőzésen, ügyükben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) indított vizsgálatot.
A szintén szóba került, tavaly decemberi Argentína-Bolívia U20-as mérkőzést pedig Lengyel Kolos vezette, két segítője Selmeczi Krisztián és Mocsári Tamás volt.
A hét személyt azzal gyanúsítják, hogy egy nemzetközi, távol-keleti központból kiinduló szervezet tagjaiként meccseket igyekeztek befolyásolni annak érdekében, hogy ázsiai kötődésű fogadóirodákban sportfogadásokon jelentős nyereményekre tegyenek szert. | Üzent a börtönből a letartóztatott magyar focista | Jogi képviselőjén keresztül nyilatkozott a Blikknek Kenesei Zoltán. A múlt héten mérkőzések manipulásának gyanújával letartóztatott focista ártatlanságát hangoztatta, és a többi vádlottról is szót ejtett. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/sport/2011/07/uzent-a-bortonbol-a-letartoztetott-magyar-focista | 2011-07-08 11:29:00 | true | null | null | Origo |
Maga Orbán Viktor népszerűsítette az influenza elleni oltást 2020-ban. Az állam akkor felvásárolta és ingyen biztosította a vakcinát mindenkinek. Kétféle oltóanyag volt: három komponensűt bárki kaphatott, a több vírustörzs ellen védő és kevesebb mellékhatást okozó négy komponensűből azonban jóval kevesebb adagot rendelt a kormány. Ezért több háziorvosi rendelőben is heteket vártak az ilyen vakcinára. Ezt ugyanis nem kaphatta meg akárki.
Ez a 3 éven aluli gyermekek részére áll rendelkezésre – közölte Müller Cecília 2020 októberében.
Rajtuk kívül a várandósok, az autoimmunbetegek és a szervátültetetteknek írhatta fel az orvos a négykomponensű vakcinát. Ilyet akart azonban Völner Pál is egy évvel később. A Schadl-ügy nyomozati hanganyaga szerint az államtitkár nem bízott az állami rendszerben és 2021. október 26-án azért hívta fel a végrehajtói kamara elnökét, hogy ilyen oltóanyagot szerezzen neki, ráadásul nem is egy adagot.
Völner: Mondtad, hogy van ilyen egészségügyi kapcsolatod.
Schadl: Igen.
V: Ilyen 4 komponensű vakcinát, egy tíz adagot lehetne vásárolni ott? Vagy olyan ott nincs? tudod, ez az influenza.
S: Szerintem nincs, de biztosan tudnak szerezni.
V: Jó, jó. Influenzára mert állítólag nem lehet kapni. Mondtam egy dokinak, hogy megkérdezem, mondta hogy akkor.
S: Megkérdezem és visszacsörgök még délután.
Az nem derül ki, hogy még aznap visszahívta-e Schadl György Völner Pált, ahogyan az sem, hogy az államtitkár fizetett-e az oltóanyagért. Annyi azonban biztos, hogy néhány nappal később beoltották a kért vakcinával. | Még influenza elleni oltóanyagot is szállított Schadl Völnernek, pedig az államtitkár nem lett volna jogosult rá | Félt, hogy nem jut neki, ezért Schadl György segítségét kérte influenza elleni védőoltáshoz Völner Pál – ez derült ki a végrehajtói kar elnöke ellen folyó korrupciós ügy nyomozati hanganyagából, amely az RTL birtokába jutott. Az államtitkár 2021-ben a csak 3 év alatti gyerekeknek vagy szervátültetteknek járó négykomponensű oltást akarta, ráadásul tíz adagot. A felvételek szerint néhány napon belül már be is oltották. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/02/07/schadl-gyorgy-volner-pal-nyomozati-anyag-influenza-elleni-vedooltas | 2023-02-07 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a főpolgármester a budapestiek helyett az orosz érdekeket képviselte a metrókocsitenderen. Gy. Németh Erzsébet, a párt elnökségi tagja, aki szombati sajtótájékoztatója után telefonon nyilatkozott az MTI-nek, azt mondta: Tarlós István főpolgármester ezzel vörös szőnyeget terít a fővárosban a fideszes korrupciónak.
Gy. Németh Erzsébet azt mondta: a DK nehezményezi, hogy a főváros nem új metrókocsikat vásárol, hanem csak felújítják a meglévőket. Az ellenzéki párt fővárosi önkormányzati képviselője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a közgyűlésnek esélye sem volt erről tárgyalni, mert csak a felújításról szóló javaslatot látták.
A DK szerint Tarlós István nem a budapestiek, hanem a Fidesz gazdasági érdekeit tartotta szem előtt a 3-as metró ügyében, ezért volt fontos, hogy az orosz céget hozzák ki a metrótender győztesének. A DK azt gyanítja, hogy ez a paksi bővítéssel is összefüggésben lehet – jegyezte meg Gy. Németh Erzsébet.
Az ellenzéki politikus szerint az orosz cég rosszabb ajánlatot tett, mint az észtek: túllépték a főváros által meghatározott keretet is, és öt évvel kevesebb időre vállalnak garanciát. A fővárosnak ezért most hatvanmilliárd forint hitelt kell felvennie, amelynek költsége 15 milliárd forint. Gy. Németh Erzsébet szerint ez kiugróan magas összeg. A DK álláspontja: a szakmai szervezetekkel egyeztetve kellett volna kidolgozni a 3-as metró problémájának megoldását.
Az orosz Metrowagonmash cég nyert a budapesti 3-as metró szerelvényeinek korszerűsítéssel egybekötött felújítására, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások és eszközök szállítására kiírt tenderen – közölte a BKV Zrt. szerdán az MTI-vel.
A bírálóbizottság megállapította, hogy a Metrowagonmash ajánlata – hiánypótlás után – mindenben megfelel az ajánlattételi felhívás és az ajánlattételi dokumentáció előírásainak. Az egyetlen érvényes ajánlatot adó cég 219,1 millió euróért (69 milliárd forint) végzi el a 37, hat kocsiból álló szerelvény felújítását. A járművek garantált élettartama 25 év.
A beruházást azért vitatják sokan, mert ennél alig nagyobb összegből – egyes becslések szerint nyolcvan-kilencven milliárdból – új szerelvényeket is lehetne vásárolni. Budapest lakossága naponta 15 milliárd forint adót fizet be a szocialisták szerint, szóval tulajdonképpen aprópénzről van szó. | Belföld: A DK szerint csak az oroszoknak jó a 3-as metró felújítása | Rossz üzletet köt a DK szerint a főváros, hogy az oroszokkal állapodik meg a 3-as metró szerelvényeinek felújításáról. Gy. Németh Erzsébet, a párt fővárosi képviselője állítja: Tarlós István főpolgármester ezzel vörös szőnyeget terít a fideszes korrupciónak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a-dk-szerint-csak-az-oroszoknak-jo-a-3-as-metro-felujitasatol-szolo-szerzodes-1551031 | 2015-07-11 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Dankó Béla elmondta, több beruházás is zajlik Békésen, és a közeljövőben is lesznek bejelentések újabb fejlesztések kapcsán. Mint a békési beruházások kapcsán kiemelte, a Teleky utcai Tagóvoda tornaszobájának építése látványos szakaszához érkezett, már a tetővel is elkészültek a kivitelező szakemberei.
Az országgyűlési képviselő fontosnak nevezte, hogy az oktatási intézményekben már a legkisebbektől, a legfiatalabbaktól odafigyeljenek az egészségre, az egészséges életmódra nevelésre.
- Ennek érdekében számos különböző program valósul meg, ahhoz azonban, hogy a gyerekek egészséges felnőttek legyenek kulcsfontosságú a mozgás, a testedzés - folytatta a gondolatot.
Mint azt korábban megírtuk, a célra 120 millió forintot nyert a békési önkormányzat, amelyből 93 millió forintot fordítanak a konkrét építési beruházásra , további 8 millió forintból eszközöket szereznek be a tornaszobába. Az önkormányzat saját forrást is biztosít a fejlesztéshez. Dankó Béla kitért arra, hogy az óvodások számára jelenleg is megoldott a tornázás, de a gyerekeknek távolabbi helyre kell menniük. Hozzátette, a projektben napelemek is kerülnek az ingatlan tetejére, amivel az intézmény működése még gazdaságosabbá válik, illetve az ilyen beruházások a klímacélok szempontjából is lényegesek.
Dankó Béla szólt az ipari csarnok építéséről is: - Sajnálatos módon a népességcsökkenés Békés vármegyében jelentős, éppen ezért fontos, hogy legyenek helyi lehetőségek, amelyek munkát biztosítanak a helyieknek, visszacsábíthatják a fiatalokat. A csarnok ebből a szempontból is fontos.
- A békési önkormányzat pedig ezzel is lép a vállalkozásbarát környezet erősítése érdekében - tette hozzá.
Kálmán Tibor , Békés polgármestere elmondta, a Teleky úti Tagóvoda tornaszoba készültsége elérte a 40 százalékot. Az intézmény már a harmadik olyan óvoda, amelyben önálló tornaszobát alakítanak ki, korábban a Korona és Bóbita óvodában készült el ilyen jellegű létesítmény.
Kálmán Tibor kifejtette, a Csabai út 81. szám alatti ipari csarnok készültsége 20 százalékos: - A beruházás összköltsége 300 millió forintos - tette hozzá. A polgármester elmondta, a beruházás szerepe a jövőben még inkább felértékelődik, hiszen az M44-es Békéscsaba és országhatár közötti szakasza a megyeszékhely és Békés között vezethet majd, közel a létesítményhez. Az új csarnok így frekventált helyen, a gyorsforgalmi út közelében épül meg. Kérdésünkre Kálmán Tibor hangsúlyozta, az ipari csarnok iránt jelentős az érdeklődés, a jelenlegi helyzet szerint inkább az okozhat problémát, hogy minden érdeklődőnek várhatóan nem tudnak majd abban helyet biztosítani.
Dankó Béla beszámolt arról is, hogy jó ütemben halad az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét-Szentkirály szakaszának építése. | Jó ütemben haladnak a beruházások Békésen | Elérte a 40 százalékot a békési Teleky utcai Tagóvoda tornaszobájának készültsége, míg a Csabai úton épülő ipari csarnok készültsége már 20 százalékos. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekesi-beruhazasok-ipari-csarnok | null | true | null | null | BEOL |
Hogyan értékelné az elmúlt öt évet, milyen eredményeket emelne ki az ombudsmani mandátumának eddig eltelt időszakából?
Az ötödik év végével kijelenthetem, hogy rendkívüli időkben látom el alkotmányos feladatomat, hiszen már röviddel a hivatalba lépésemet követően kitört a Covid-járvány. Még 2020-ban azt a döntést hoztam, hogy gyermekvédelmi intézményekben, börtönökben, idősotthonokban teszünk látogatásokat a Covid elleni védekezés figyelemmel kísérése érdekében. A járvány ideje alatt több mint száz intézményben jártunk a munkatársaimmal, és olyan tapasztalatokra tettünk szert, amelyek a mai napig hasznosíthatóak a munkánk során. Ezen látogatásokról pedig jelentéseket adtunk ki.
A Covid után pedig Magyarország határai mellett kitört az orosz-ukrán háború, amely azóta is tart, és szintén rendkívüli helyzetet idézett elő minden szempontból, de különösen az alapjogvédelem tekintetében. 2022 márciusában két ideiglenes irodát is nyitottunk az események középpontjában, a magyar-ukrán határnál, először a záhonyi vasútállomáson, majd a beregsurányi segítőponton, később pedig a budapesti BOK Sportcsarnokban hoztunk létre információs pontot. Munkatársaink folyamatosan részt vettek az ügyintézésben, jogi tanácsadásban, emellett a hivatalunk honlapján rendszeresen frissülő információkat osztottunk meg ukránul és angolul.
Az ombudsmani munka ezek szerint nem csak a jogszabályok világában, az irodai térben zajlik?
Az elmúlt öt évben több mint kétszáz intézményt látogattam meg. Hivatalba lépésem óta számtalanszor hangsúlyoztam, hogy ombudsmanként az aktív jogvédelemben hiszek, vagyis abban, hogy a tettnek, a cselekvésnek, a személyes jelenlétnek, az elérhetőségnek, a közvetlen segítségnyújtásnak kiemelt szerep jut az emberi jogi üzeneteink hitelessé tételében. Ez számomra igazi terepmunka. Ott kell lenni, tájékozódni, ahol a problémák keletkeznek, nem pedig az irodából döntéseket hozni.
Mennyit változott fél évtized alatt az alapjogvédelem területe?
A feladatköreink nagymértékben kibővültek az elmúlt öt évben, 2019 óta négy nagy terület került be az alapvető jogok biztosának portfóliója. Az alapvető jogok biztosához került 2020 februárjában a rendőri intézkedésekkel szembeni panasztétel lehetősége, amely korábban a Független Rendészeti Panasztestület - amelynek kilenc évig elnökhelyettese voltam - hatáskörébe tartozott. Szintén az alapvető jogok biztosának hatáskörébe tartozik. 2021-től az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos kérdések hatósági elbírálása. Ezeket az eljárásokat egy elkülönült szervezeti egység, az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság folytatja le. Tavaly január 1-jétől tovább bővült a feladatkörünk, amikor is a jogalkotó az alapvető jogok biztosának hatáskörébe utalta a fogyatékosságügyi független mechanizmus tevékenységének ellátását. Legutóbb, 2023. július 24-től pedig a már meglévő közérdekű bejelentővédelem rendszere mellé a visszaélés bejelentési rendszer működtetése is a hivatalom hatáskörébe tartozik.
Amit pedig külön kiemelnék, az a 2021-ben elindított ombudsmani gyermekotthon felújítási programunk. Az elmúlt három esztendőben a büntetés-végrehajtási szervezettel és az állami erdészetekkel együttműködve már csaknem egy tucat gyermekotthonban végeztünk kisebb-nagyobb felújítási munkákat. Azt gondolom, ez a gyakorlati segítség mindennél fontosabb, és talán hitelesebbé is teszi alapjogvédelmi munkánkat.
Az elmúlt öt évben hogyan garantálták az ombudsman hivatalának függetlenségét és pártatlanságát?
Alapvetés, hogy az Ombudsman egy független intézmény. Az alapvető jogok biztosa az alaptörvényre tesz esküt, és innentől kezdve számomra a munkám alapköve Magyarország alaptörvénye és az annak való megfelelés. A függetlenség egyébként törvényben is garantált, hiszen a jogszabály is kimondja, hogy az alapvető jogok biztosa nem utasítható, kizárólag a törvény és jogszabályok előírásának megfelelően látja el tevékenységét.
Melyek azok az alapvető jogok, amik a leggyakrabban sérülnek Magyarországon?
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy melyek azok a területek, amelyek irányából a polgárok a legtöbb kérést vagy problémát fogalmazzák meg felénk. A hozzánk érkező évi közel 10 ezer bejelentésnek nem mindegyikéből lesz vizsgálat. Mi az ügyfélszolgálatainkon úgy is igyekszünk segíteni a polgároknak, hogy minden egyes területi irodánkban jogvégzett szakemberek várják az állampolgárokat. Lehet, hogy egy adott kérdés a közvélemény számára nem egy hatalmas probléma, de annak a polgárnak, aki megkeresett minket, lehet, hogy ez életének éppen az aktuális legnagyobb problémája, ezért segítenünk kell. A leggyakrabban felmerülő témák pedig a hatósági ügyintézéssel, a közszolgáltatásokkal, az egészségüggyel, gyermekjogokkal, az oktatással kapcsolatosak. A vizsgálatok során, hogyha azt tapasztaljuk, hogy az állampolgár alapvető jogai akár csak a legcsekélyebb mértékben is sérülhettek, akkor minden eszközünket latba vetve igyekszünk segíteni. Itt van egy fontos fogalom, amit a jogszabály megfogalmaz, ez pedig a visszásság, ami egy már bekövetkezett alapjogsértésre vagy annak esetleges jövőbeli veszélyére utal. Az eljárásainknak két alapvető nagy csoportja van. Az egyik, amikor jön egy panasz, és az alapján folytatunk egy vizsgálatot. A másik pedig, amikor visszásságra utaló körülményeket észlelünk, jön egy jelzés, vagy nagyon sok azonos tárgyú panasz érkezik, akkor ezek nyomán hivatalból indítunk eljárást. Mind a két típusú eljárásnak a vége egy jelentés. Fontos megjegyezni, hogy nincs olyan ombudsmani vizsgálat, amelynek a végén a jelentés ne kerülne ki a honlapunkra.
Miként látja az alapvető jogok biztosának szerepét a magyar társadalomban?
Ennek a kérdésnek két oldala van. Az egyik, hogy közjogilag hol helyezzük el ezt a tisztséget. Nyilván ez azért fontos, mert kell egy megfelelő közjogi beágyazottság ahhoz, hogy én a vizsgálataim során akár minisztereket, a legfőbb ügyészt vagy bármely érintett szerv vezetőjét megkereshessem, akinek a válasza fontos lehet az adott ügyben. Az érem másik oldala pedig az, hogy ott kell lenni, ahol a part szakad. El kell menni a terepre, el kell menni a problémák gyökeréhez, és vizsgálódni kell. Ahogy már említettem, a legkevesebb időt az elmúlt években az irodában töltöttem, és a legritkábban járok öltönyben és nyakkendőben. Meg kell nézni, hogy például egy beadványozó által bepanaszolt idősotthon egy bejelentés nélküli vizsgálat esetén hogy reagál, mit tapasztalunk ott, vagy ha egyszer csak megjelenünk egy büntetés-végrehajtási intézetben, akkor ott milyen körülményeket tapasztalunk. Az én habitusomhoz is közel áll a terepmunka, és az egész hivatalt sikerült átállítanom arra, hogy minél több helyen vizsgálódjunk.
Az elmúlt években melyek voltak azok az ügyek, amelyek különösen nagy érdeklődést váltottak ki az állampolgárokból?
Egy vizsgálat során nagyon sok információra, személyes tapasztalatra, helyszíni bejárásra van szükség. Ezzel együtt egy-egy ügynek a lefordítása alapjogvédelmi nyelvezetre és alapjogvédelmi üggyé tétele egy időigényes feladat. Azt ne várják tőlünk, hogy mi egyik napról a másikra tartalmas, alapos, jól megalapozott jelentéseket adjunk ki. Nyilván én is azt tűztem ki célul, és arra ösztönzöm a kollégáimat is, hogy észszerű időn belül kell minden vizsgálatot lefolytatni, de ezek időigényes kérdések. A polgárok mindeközben a legkülönbözőbb ügyekkel fordulnak hozzánk. Nyilván vannak olyan ügyek, amelyek kapcsán több panasz érkezett. Ha ilyen ügyeket látunk, ott esetleg igyekszünk megfogalmazni olyan általános jellegű mondanivalót, amit akár egy közleményben, vagy egy figyelemfelhívásban közzé tudunk tenni.
Milyen hatással vannak a jogvédelemre és a magánélet védelmére az új technológiák, ezek közül kiemelve a mesterséges intelligencia?
Ez egy olyan kérdés, amivel még mi is ismerkedünk. Az adatvédelmi vetülete ennek a kérdésnek nem a mi hivatalunkhoz tartozik, az az adatvédelmi hatóság feladata, hogy az új, mesterséges intelligenciával kapcsolatos adatvédelmi kérdésekre válaszokat tudjon adni. Mi inkább ennek az alapjogi kihívásaival kezdünk ismerkedni, és foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyekben az állampolgárok alapvető jogait befolyásolják az olyan modern és új technológiák, mint a mesterséges intelligencia. Nyilván itt olyan etikai, jogi normák sorát kell majd fölállítani, bevezetni, meghatározni, amelyek biztosítani tudják majd, hogy az a védelmi szint, amit eddig Magyarországon az alapjogvédelem terén elértünk, ne sérülhessen. Ez egy hatalmas és nagyon nehéz feladat, és talán még a feladatot sem látjuk pontosan.
Az alapvető jogok biztosának milyenek a nemzetközi kapcsolatai? Milyen ügyekben működnek együtt más országok ombudsmanjaival?
A tevékenységünk nem nélkülözheti a nemzetközi együttműködést. Ez egy alapvetés. Amikor hivatalba léptem, az egyik legfontosabb célkitűzésem az volt, hogy ezt tovább erősítsem. A munka, amit végzünk, az alapjogvédelem, az emberi jogok védelme alapvetően egy globális kérdés. Éppen ezért szükségünk van a külföldi partnereinkre. Azt a tudást, azt a tapasztalatot, amit esetleg tőlük tanulhatunk, nem nélkülözhetjük. Ma az alapvető jogok biztosa és a hivatalunk több mint húsz nemzetközi szervezetnek komoly, oszlopos tagja. Mi vagyunk az ENSZ Nemzeti Emberi Jogi Intézménye Magyarországon, illetve a nemzeti megelőző mechanizmus, mely utóbbi a zárt intézményekben lévők alapjogvédelmét látja el. Tagjai vagyunk a nemzetközi ombudsmani szervezetnek, és sok más ombudsmani típusú és alapjogvédelmi európai ernyőszervezetnek, akikkel együttműködünk. Ennek mindig kettős célja van. Egyrészt szeretnénk megmutatni azt, hogy mi mit csinálunk. Szeretnénk a mi általunk tapasztaltakat, a mi jó gyakorlatunkat a külföldi partnereink rendelkezésére bocsátani, és ami talán még fontosabb, szeretnénk mindig tanulni. Rendkívül intenzív módon veszünk részt a nemzetközi ombudsmani életben. Jómagam is rendszeresen részt veszek akár az ENSZ, akár az említett több tucat nemzetközi szervezetnek a munkájában. A nemzetközi együttműködésünknek az egyik sarokpontja, hogy van az az emberi jogi alapjogvédelmi szint, ahol felül tudunk emelkedni azon, hogy az egyes országokban éppen milyen politikai erőtér létezik, és az ügyek, a problémák mentén tudunk együttműködni. Úgyhogy európai és nemzetközi színtéren is mindenhol igyekszünk jelen lenni, honlapunkat is magyar és angol nyelven működtetjük. Azt gondolom, hogy ennek van jövője. | Alapvető jogok biztosa: Nem csak az irodából kell védeni az alapvető jogokat | Nagymértékben bővültek az ombudsman feladatai fél évtized alatt. Az alapvető jogok biztosa a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta: kollégáival több mint kétszáz helyszínen tettek látogatást az elmúlt öt évben. Az ombudsman az egyik legnagyobb feladatnak a mesterséges intelligencia terjedése okozta jogi és etikai kihívások kezelését nevezte. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/alapveto-jogok-biztosa-nem-csak-az-irodabol-kell-vedeni-az-alapveto-jogokat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2009.10.08. 07:34
Budai Gyula szerint Oszkó Péter pénzügyminiszternek azonnali hatállyal fel kellene mondania a sukorói kaszinóberuházás szerződését és „nem kellene maszatolni”. A pénzügyminiszter azt mondta, ha a befektetőnek nem sikerül tisztáznia a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos aggályokat, a vagyonkezelőnek jogi lépéseket kell kilátásba helyeznie az ügyben. • „Komoly kár érte az államot a sukorói beruházásnál”• Feljelentették Gyurcsányt a sukorói kaszinóbiznisz miatt• Bajnai támogatja a vizsgálóbizottságot Sukoró ügyében• Már Oszkónak is aggályai vannak Sukoróval kapcsolatban• „Oszkó személyesen is a tolvajok mellé állt” + Videó • Sukorói ingatlancsere: közel 600 milliós vagyoni hátrány
Ezt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója közölte csütörtökön újságírókkal a Pénzügyminisztérium épülete előtt, közvetlenül a tárcavezetővel folytatandó egyeztetését megelőzően. A találkozót Oszkó Péter kezdeményezte azért, hogy Budai Gyula tárja elé a birtokában lévő bizonyítékokat, például Sukoróval kapcsolatban.
A befektető tisztázza az aggályokat a sukorói ügyben
Oszkó Péter elmondta: ha nincs a sukorói befektetővel közös álláspontja a tárcának, utasítani fogja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV), hogy formálisan szólítsa fel a befektetőt a felvetődött aggályok tisztázására, ennek hiányában pedig terelje jogi útra az ügyet. A pénzügyminiszter kifejtette: a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos aggályok a telekcsere-szerződéssel és az értékarányossággal függnek össze. Mint mondta, határidőt kell szabni a befektetővel való közös megegyezésre, és ha ez nem sikerül, akkor a vagyonkezelőnek „jogi lépések kilátásba helyezését kell megtennie”. | Oszkónak azonnal fel kell mondania a sukorói szerződést! + Videó | Budai Gyula szerint Oszkó Péter pénzügyminiszternek azonnali hatállyal fel kellene mondania a sukorói kaszinóberuházás szerződését és „nem kellene maszatolni”. A pénzügyminiszter azt mondta, ha a befektetőnek nem sikerül tisztáznia a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos aggályokat, a vagyonkezelőnek jogi lépéseket kell kilátásba helyeznie az ügyben. • „Komoly kár érte az államot a sukorói beruházásnál”• Feljelentették Gyurcsányt a sukorói kaszinóbiznisz miatt• Bajnai támogatja a vizsgálóbizottságot Sukoró ügyében• Már Oszkónak is aggályai vannak Sukoróval kapcsolatban• „Oszkó személyesen is a tolvajok mellé állt” + Videó • Sukorói ingatlancsere: közel 600 milliós vagyoni hátrány | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/10/oszkonak-azonnal-fel-kell-mondania-a-sukoroi-szerzodest-video | 2009-10-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2015 December 10 Forrás: HBA-RomNet
Ez a cikk archív
A RomNet a Magyar Közlönyben bukkant rá arra a kormányhatározatra, amely alapján az ORÖ által koordinált Híd a munka világába elnevezésû, mintegy ötmilliárd forintos költségvetésû projekt támogatásának összegét 2 milliárd 474 millió 646 ezer 299 forinttal csökkentették.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló "Foglalkoztatási szövetkezet – híd a munka világába" címû projekt teljes támogatási összege 4 milliárd 995 millió forint volt. Az uniós program konzorciumvezetője az Országos Roma Önkormányzat volt, partner pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Türr István Képző és Kutató Intézet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatása alapján az ORÖ 2 milliárd 99 millió 88 ezer 407 Ft megítélt támogatást kapott a keretösszegből, az NGM 113 millió 163 ezer 791 Ft-ot, a TKKI pedig 308 millió 101 ezer 503 Ft-ot.
A Magyar Közlönyben található kormányhatározat miatt a RomNet megkérdezte az NGM-et és az Emmi-t, hogy miért volt szükség a forráselvonásra, és erre a Balog Zoltán miniszter által vezetett tárca azt a választ adta, hogy a 2,5 milliárdos elvonásra azért volt szükség, mert a projekt "szakmai okok miatt nem az eredeti tervek szerint haladt". A tárca közlése szerint a szakmai hiányosságokra az "időközi ellenőrzések" mutattak rá, így a projekt "az eredetileg tervezetthez képest csökkentett mûszaki-szakmai tartalommal és ehhez mérten csökkentett költségvetésből valósult meg".
Arra a kérdésre, hogy a támogatási összeg felére csökkentése összefüggésben áll-e a NAV által költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljáráshoz, a minisztérium úgy válaszolt: a csökkentésre szakmai okok miatt volt szükség, és az adónyomozók által folytatott eljárás "teljes mértékben elkülönül" a támogató által folytatott vizsgálatoktól és a szakmai tevékenységektől. A minisztérium szerint a Híd a munka világába programmal kapcsolatban "költségcsökkentésről" van szó, mely nem jár elállással, de az elvolt összeg már nem is kerül kifizetésre.
Arról, hogy a konzorciumban lévő intézmények konkrétan mire költöttek el 2,5 milliárdot, nem tudtak felvilágosítást adni, mert az elszámolások még nem történtek meg. Erre utalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is az egy héttel ezelőtt tartott kormányinfón, amikor a botrányos romaprogrammal kapcsolatban úgy fogalmazott: el kell tudnia számolnia a közpénzzel Farkas Flóriánnak, és a jelenlegi és a korábbi ORÖ vezetésnek is megvan a lehetősége, hogy a kérdést tisztázza, mert a pályázati elszámolások még nem zárultak le. Hegedüs István az elmúlt hetekben több sajtónyilatkozatában is leszögezte: az adónyomozók és a minisztérium vizsgálatai is a Farkas Flórián által vezetett önkormányzat 2011-2014 közötti időszakához kapcsolódnak, ezért a teljes felelősség Lázár János és Balog Zoltán miniszterek képviselőtársát, a miniszterelnök megbízottját terheli.
Az ORÖ uniós projektjétől 2015. szeptember 30-i határidővel vonták el a forrást, és a végrehajtási felelőseként pedig az emberi erőforrások miniszterét jelölték meg, pedig a miniszter még szeptember utolsó hetében egy parlamenti interpellációs kérdésre válaszolva megvédte a kiemelt kormányzati projektet és Farkas Flórián miniszterelnöki biztosi tevékenységét. Arról, hogy csökkentett költséggel lezárták a botrányokkal övezett programot, a minisztérium külön tájékoztatást nem adott, és az ORÖ sem kommunikált erre vonatkozóan.
Mint arról már az elmúlt közel egy évben többször beszámoltunk, az adónyomozók költségvetési csalás gyanúja miatt indítottak eljárást a bûncselekmény-gyanús pénzköltések miatt idén tavasszal. A NAV tájékoztatása szerint folyamatosak a tanúkihallgatások, iratokat is foglaltak le, de gyanúsítottja még nincs az ügynek. A botrányt Hadházy Ákos, az LMP szakpolitikusa robbantotta ki idén január végén, megemlítve, hogy az ORÖ az irreálisan magas autóbérlések mellett többek között láthatatlan és megismerhetetlen tanulmányokat, tagtoborzásokat, több tízmillió forint értékben pedig néhány darab számítógépet, szerverközpontot vásároltak. A pénzügyi visszaélések és gyanús pénzköltések kivizsgálása miatt egy úgynevezett Alternatív Vizsgálóbizottság is alakult az ORÖ képviselőiből, akik több büntetőfeljelentést is tettek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma idén április 3-án, egy hónappal a projekt körüli botrányok kirobbanása után a szaktárcai ellenőrzést ismertetve azt közölte, hogy mindössze két szabálytalanságot találtak, de ezek nem befolyásolják a program folytatását, és erre tett ígéretet Balog Zoltán miniszter is. Aztán kiderült, hogy a Híd a munka világába programmal kapcsolatban 12 esetben indított szabálytalansági eljárást a minisztérium 272 millió 797 ezer 886 Ft vonatkozásában. A vizsgálat alapján 11 esetben került megállapításra szabálytalanság összesen a 271 millió 622 ezer 244 Ft értékben, amelyből 228 millió 347 ezer 886 Ft-ot vissza is kell fizetni. A megállapított szabálytalanságok esetében már 6 emelkedett jogerőre 18 millió 294 ezer 878 Ft értékben, és ezt az ORÖ novemberben vissza is fizette. Az 5 másik esetben az ORÖ jogorvoslattal élt, vagyis fellebbezett, de jogerős döntés még december első hetében sem született.
Az Emmi a RomNet kérésére válaszolva azt tudatta, amennyiben a teljes, 228 millió forint visszafizetési kötelezettség jogerőre emelkedik, akkor az visszafizetés "követelési eljárás keretében" kerül érvényesítésre.
Mint arról már beszámoltunk, az ORÖ a program költségéből vásárolta a Naphegy téren lévő székházat 224 millió forintért, amelyeke felújítására több mint 20 milliót, a bútorok beszerzésére pedig 30 millió forintot költöttek, miközben az ingatlanban valós munka nem folyt. Vidéken is vásároltak ingatlanokat, és a Magyar Nemzet szeptemberi beszámolója szerint egyetlen helyen sem tudtak arról, hogy ott az ORÖ foglalkoztatási irodája lenne. A projekt irányítói viszont, akik Farkas Flórián akkori ORÖ-elnök bizalmasai voltak, busás jövedelemre tehettek szert. A projektvezetőnek, Winkler Gábornak négy órás munkaviszonyban havi 1,2 millió forint bért fizetett, a pénzügyi vezető fizetése 1,4 millió forint volt, a szakmai vezető bére pedig havonta 900 ezer forint volt. A RomNet által korábban kikért hivatalos adatok szerint az elvileg romák munkahelyteremtését segítő programban a gazdasági vezető asszisztense havi 500 ezer, a projektasszisztens megbízási szerződéssel 450 ezer, a hálózatüzemeltetési vezető 600 ezer forint fizetést kapott szintén 4 órás munkaviszonyban. A pályázati programban alkalmazottak - az ÖRÖ hivatalvezetője és lánya, gazdasági vezetője, valamint Farkas Flórián elnöki titkárságvezetője – ezzel párhuzamosan az ORÖ alkalmazottja volt. Kiderült az is, hogy ennek a programnak a terhére fizették Farkas Flórián személyi sofőrjét is, akinek bérezése a hálózatüzemeltetési vezető asszisztensének bérével megegyezően havi 350 ezer forint volt.
Arról is hírt adtunk, hogy ismerős cégeknek is kiszervezve fizetett több mint százmillió forintot a Farkas Flórián irányítása alatt mûködött ORÖ a foglalkoztatást segítő uniós pályázatában olyan tanulmányokra is, amelyeket részben, korábban más projektekben is elszámoltak. Készültek olyan tanulmányok is, amelyek az elszámolás alapján oldalanként mintegy 300 ezer forintba kerültek. A nyertesek között az ORÖ volt elnökének ismerősei, Farkas Flóriánnal hosszú évek óta kapcsolatban álló cégek voltak, és közülük többek, vagy közeli hozzátartozóik az uniós projektben is alkalmazva voltak havi félmilliós, vagy közel egymillió forintos fizetéssel. A szerződéseket és a teljesítési igazolásokat a roma érdekképviseleti szervezet korábbi elnöke, Farkas Flórián jelenlegi miniszterelnöki biztos szignózta.
Farkas Flórián fideszes országgyûlési képviselő amellett, hogy az ORÖ elnöke volt, miniszterelnöki biztosi megbízatása mellett jelenleg is Õ vezeti a botrányokkal övezett foglalkoztatási szövetkezetet. Az ORÖ-n belüli belviszály azért tört ki, mert Hegedüs István, az önkormányzat jelenlegi elnöke nem adta át elődje, Farkas Flórián által vezetett szövetkezetnek az ORÖ összes ingatlanvagyonát, és megpróbált fényt deríteni a sok százmillió forintos gyanús pénzköltésekre.
A RomNet úgy tudja, a magyar nyomozóhatóságok és a minisztériumok mellett az uniós pénzek elköltését felügyelő Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) már tavasz óta vizsgálódik a Farkas Flórián időszakához kötődő ORÖ-s pénzköltések miatt, és az elmúlt hónapokban több dokumentumot is bekértek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az OLAF vizsgálatával kapcsolatban a RomNet-nek elismerte a vizsgálat tényét, és közlésük szerint a hivatalos tájékoztatás és a kapcsolatfelvétel is megtörtént, de mint közölték, arról egyelőre nem rendelkeznek információval, hogy a csalás elleni szervezet eddig milyen megállapításokat tett.
A Demokratikus Koalíció csütörtök reggel kiadott közleményében tudatta, hogy az EU Csalás Elleni Hivatalához fordulnak az Index híradása alapján, mert Farkas közvetlen kormányzati segítséggel fizeti ki a hozzá hû embereket a roma önkormányzatban a Nemzetgazdasági Minisztérium a miniszterelnöki megbízottat támogató ORÖ-képviselőkkel kötött "mentori" szerződések miatt. "Az orbáni bûnszövetkezet saját hatalmi vircsaftjaiban osztogatja hûségpénzként az EU-s pénzeket, átverve 500 millió európai adófizetőt. Ettől kezdve ez már nem csak Farkas Flórián, hanem a teljes Orbán-kormány korrupciógyanús ügye" – írta a DK.
A roma önkormányzat több képviselője is a RomNet-nek úgy nyilatkozott: "a korrupciós ügyek, Farkas Flórián kétes üzelmei is azt mutatják, az ORÖ által épített, és most már félbe maradt híd nem a munkába, hanem a börtön világába vezet".
Hidvégi-B. Attila | RomNet | RomNet | null | 1 | https://www.romnet.hu/hirek/2015/12/10/a_kormany_elvonta_az_oro_botranyos_programjanak_forrasait | 2015-12-10 15:55:00 | true | null | null | romnet.hu |
Eltiltják a hivatalos ceremóniáktól a spanyol király egyik vejét, miután korrupciós gyanúba keveredett - közölte hétfőn újságírók előtt Rafael Spottorno, a spanyol királyi udvartartás egyik vezetője.
A Spanyolországban nagy port kavart vesztegetési botrány főszereplője, Inaki Urdangarin, aki I. János Károly egyik lányának, Cristina hercegnőnek a férje - egy közhasznú alapítvány elnökeként az ügyben szintén gyanúsított társával, Diego Torresszel együtt állítólag 2004 és 2007 között több millió euróra tett szert a Baleár-szigeteken és Valencia tartományban a regionális kormányzati pénzekből.
Az alapítvány - az ügyészség jelentése szerint - irreálisan magas árakon rendezett kongresszusokat, valamint fiktív számlákat állított ki különböző, kitalált szolgáltatásokra. Urdangarin az alapítvány bevételének egy részét a gyanú szerint saját cégébe mentette át.
Urdangarin személyében először kerülhet a vádlottak padjára a spanyol királyi ház egyik tagja. Az ügy azért is kellemetlen I. János Károly számára, mert lányának, Cristina hercegnőnek saját cége van, amelynek számlájára Urdangarin is utalt összegeket. A bíróság ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenlegi vizsgálatot kizárólag a király veje ellen indították. | Vesztegetési botránya miatt eltiltják a spanyol király vejét a ceremóniáktól | A spanyol király lányának, Cristina hercegnőnek a férje a gyanú szerint kitalált szolgáltatásokról állított ki fiktív számlákat, amelyeken keresztül saját cégébe mentett át több millió euró regionális kormányzati pénzt. Inaki Urdangarin lehet a spanyol királyi ház első olyan tagja, aki a vádlottak padjára kerül. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2011/12/vesztegetesi-botranya-miatt-eltiltjak-a-spanyol-kiraly-vejet-a-ceremoniaktol | 2011-12-12 22:29:00 | true | null | null | Origo |
15 nappal a helyközi választások előtt durva hetet zárt a legnagyobb ellenzéki párt Franciaországban. Az UMP (Union pour un mouvement populaire, Unió egy népi mozgalomért) jelenlegi főtitkárának korrupciógyanús ügyében tett ünnepélyes sajtótájékoztatójával indított hétfőn, és a párt ma is legnépszerűbb tagja, Nicolas Sarkozy lehallgatásának kiszivárgásával zárult pénteken. A Semmitőszék keddi döntése pedig tovább bonyolíthatja a visszatérést tervező Sarkozy helyzetét: idén elindulhat az évek óta húzódó Bettencourt-ügy pere, amelyben akad néhány, a volt államfőre terhelő epizód.
Jean-François Copét, a konzervatív párt 2012-ben némi csalás árán választott elnökét néhány nappal korábban támadta be az amúgy jobboldali Le Point magazin, kiteregetve egy, a Copé közeli munkatársai által alapított és üzemeltetett, politikai kommunikációra specializálódott vállalkozás ügyes-bajos dolgait. A Bygmalion nevű vállalat leánycége potom 8 millió euróért szervezett jó negyven gyűlést Nicolas Sarkozy ex-elnök 2012-es kampányában (amelynek költségvetését egyébként visszadobta a Számvevőszék limittúlépés miatt). Ráadásul Copé elnöksége óta a Bygmalion felelős a párt kommunikációjáért, de egy olyan 4 milliárdos – a Le Point szerint főleg katari finanszírozású – pénzalaphoz is kötődik, amely részt vett 2 patinás állami ingatlan felvásásárlásában, épp Copé pénzügyminisztersége idején.
A tavaly a legnépszerűtlenebb politikus címét elnyerő pártelnök mellett eddig nem sokan álltak ki saját formációjából; a belharcokon túl a Bygmalion egyeduralma már szerzett néhány haragost, és Copé válságkezelése is inkább hasonlított kétes bűvésztrükkökre, mint komoly kollektív stratégiára, 21 nappal a szélsőjobb Nemzeti Front erősödése miatt egyébként sem egyszerű helyközi választások előtt.
Copé ráadásul megpróbálta a vizes lepedőt ráhúzni Sarkozyre is, de a volt köztársasági elnöknek kedden ennél komolyabb bosszúsága is akadt: ekkor vált ismertté a másnapi Canard Enchaîné szatírikus hetilap szenzációja, néhány bizarr hangfelvétel szószerinti közlése. A felvételeket – a valóság olykor fölölmúlja a politikával foglalkozók legmerészebb fantáziáit! – Sarkozy egyik legfontosabb tanácsadója, Patrick Buisson készítette, és bár egyelőre csak 2 napon, 2011. február 26-án és 27-én készült epizódok kerültek nyilvánosságra, több forrás alapján úgy tűnik, történészi kiváncsiságtól is hajtott kommunikátorunk rendszeresen rögzítette a hatalom kulisszái mögött zajló beszélgetéseket. Nemcsak az államfővel folyt munka- vagy magánjellegű csevelyt, de esetleg mindent, amiben a 2009 után szinte mindenhatóvá váló Buisson tanácsadói minőségében részt vett.
A felvételek forrása egyelőre ismeretlen, de a további részleteket is közlő Atlantico portál és a Canard anyagát összevetve elképzelhető, hogy Buisson közeli ismerőse, esetleg családtagja lenne a szivárogtató, pl. Buisson fia, aki közös cégük ügyében pereskedik apjával.
A jobboldal szürke eminenciása
Mielőtt a felvételek tartalmára térnénk, érdemes közelebbről szemügyre venni Patrick Buisson pályáját, amely érdekesen szemlélteti a szélsőjobb ideológia franciaországi jelentőségének alakulását az utóbbi évtizedekben. Az idén 64 éves Buisson ma is nyíltan vállalja szélsőjobbos elkötelezettségét, ezen belül is a tradicionalista katolicizmus, harcos antikommunizmus, revizionista hajlam és nacionalizmus táplálta gyökereit. Tanácsadónk a nyolcvanas években a Minute szélsőjobb magazin munkatársa, majd főszerkesztője, később a Valeurs Actuelles hetilaphoz igazol, amely a politikai palettán kissé beljebb, a neolib, alkalmilag uszító és a tradicionalista tételeket tudatos marketinggel ötvözi. A "melegházasság" elleni mozgalom révén tavaly jelentős példányszámnövekedést produkáló újság igazgatása mellett kezd dolgozni a tévének: a piacvezető TF1-csoport infocsatornáján, a 2000-es években a mai médiavezetők zömének műhelyéül szolgáló LCI-n, 1987-től 20 éven át kreál és vezet politikai műsorokat.
Itt fedezi fel 2005-ben Sarkozy, akinek hamarosan "nem hivatalos" tanácsadója lesz, miközben 2007-től egy másik Bouygues-média, az Histoire tematikus csatorna igazgatójává nevezik ki. (Martin Bouygues, az óriási, többek között média, építőipari, energia-, közlekedés-, közmű- és telekombizniszben érdekelt ipari csoport, az 1952-es alapítása óta a francia állammal szoros szimbiózisban terjeszkedő birodalom feje, Sarkozy közeli barátja, házassági tanúja, legkisebb fiának keresztapja.)
Buisson a kezdetektől a jobboldal különféle trendjeinek összefogásán munkálkodik, ez a célja a nyolcvanas években, amikor mások mellett Jean-Marie le Pen, a Nemzeti Front (Front National, FN) alapítójának körében tevékenykedik, és dicsőítő könyvet ír az Algéria függetlensége ellen szerveződött OAS terrorista csoportról. 1986-ban Chirac újdonsült belügyminisztere, a többek között bevándorló ellenes törvényeiről ismert Charles Pasqua személyesen adja át neki a szocialisták zűrös ügyeinek állítólag rózsaszín dossziéját. Aztán a kilecvenes években is, amikor tanácsadói cége első nagy sikereként Philippe de Villiers révén újjáépíti a jobboldal szuverenista trendet. Majd az ezredfordulón, amikor a média, a politika és az értelmiség legbefolyásosabb köreibe érkezvén kapcsolatba kerül az akkor még belügyminiszter Nicolas Sarkozyvel.
Buisson legfőbb portékája, a sovén, bevándorló- és elitellenes populizmus, a közbiztonság tematikáját felfújó, a szélsőjobb ideáit szavazóival együtt elszipkázó és a társadalom megosztására építő metódus 2007-ben fontos adaléka Sarkozy választási győzelmének, 2012-ben viszont már nem elég az újrázáshoz. Ekkorra, némi szünet után Buisson Sarkozy legközelebbi és legbefolyásosabb tanácsadója, miközben cége folyamatosan gyártja a baráti újságokhoz továbadott közvélemény-kutatásokat az Elysée-palotának. Bármi is volt a célja kalózfelvételeivel, ma nyilván befolyásos fők aggódnak miatta szerte az országban.
Kiszivárgott beszélgetések
A nyilvánosságra hozott részletek tehát 2011 februárjának végéről származnak; egy kormányalakítás bejelentése előtt vagyunk, amelyre többek között azért van szükség, mert a védelmi miniszter asszony kompromittálódott az épp megdöntött tunéziai vezetőkkel fenntartott túlságosan bizalmas viszonya miatt, a belügyminisztert pedig hamarosan elítélik egy rasszista megnyilvánulása okán. 27-én Sarkozy az átalakítást bejelentő tévébeszédét gyakorolja, a kabinet vezetője, kommunikációs felelőse és az elnök beszédírója mellett 3 "nem hivatalos" tanácsadó van jelen; Buissonon kívül 2 kommunikációs szakember, egyikük az IPSOS volt igazgatója.
A minisztereket ócsároló és lesajnáló kijelentéseken (X meganulla, Y még szerencse, hogy alanyt-állítmányt össze tud rakni stb.) és az udvaronc-hízelgésen túl épp ennek az "árnyékkabinetnek" a jelenléte az egyik legérdekesebb információ. A távollétében "Törpének" is nevezett elnök cinikusan önfényező "tanácsadóinak" magánbeszélgetéséből aztán kiderül, hogy a leköszönő kabinetvezető "megizzadt" a jogi dossziékért – többek között Buisson ügyeiről is szó lehet: már 2009 óta ismert, hogy cége 3,5 millió euróért gyártott közvélemény-kutatásokat közbeszerzés nélkül az Elysée-nek, és egy feljelentés már el is bukott a bíróságon.
A jövendő kabinetfőnöknek majd gyorsan el kell magyarázni a feladatokat, de az igazságügyminiszter miatt is aggódnak (az ő fejét hiába kérte Buisson), mert túlságosan "kedves a bírákkal". Mellesleg azt is megtudjuk, hogy Buisson még ekkortájt is royalista (hisz De Gaulle polgárháborúba vitte a népet), és a "francba kívánja" a bevándorlók integrációját, "plusz 500 ezer érkezik, mikor még a 6 milliót se integráltuk."
Végezetül egy pikáns részlet február 27-ről, amikor a tévéfelvétel elkészülte után Sarkozy arra kéri Buissont, "szerezzen örömet Mougeotte-nak a beszéd továbbításával". Az idén 74 éves Étienne Mougeotte, 1987-től 20 éven át a TF1-csoport alelnöke, azaz perfid hősünk volt főnöke, ekkortájt a Le Figaro napilap igazgatója, köztudottan Sarkozy-barát vonalat visz, s nem hiába. A Diktafon azt is rögzíti, amikor már otthonából hívja fel a szerkesztő urat, és nemcsak a beszéd szöveget ismerteti vele, de tanácsokat ad a másnapi címválasztáshoz is. A nap utolsó ismert beszélgetése a párt főtitkár Copéval zajlik, akit munkaszerződéssel ugyan nem rendelkező, de vasárnap is túlórázó tanácsadónk tájékoztat a másnap használandó fordulatok és ideák felől.
Az UMP pokoli hetére visszatérve: csütörtökön Sarkozy és felesége panaszt tesznek a magánbeszélgetésüket közlő portál ellen, Copé és a Bygmalion ügyében pedig újabb aggasztó számlák kerülnek elő: ezúttal teljesen fiktív kommunikációs képzésekről lenne szó, amiket meg sem tartottak volna.
De ha ez még nem lett volna elég a politikai és média elit legitimációjának öregbítésére, az igazi bomba pénteken robban. Ekkor közli értesülését a Le Monde, mely szerint Nicolas Sarkozyt mintegy másfél éve lehallgatja a rendőrség két vizsgálóbíró utasítására. A francia demokrácia történetében állítólag példátlan eset a volt elnök hívei szerint a demokratikus intézményrendszer megcsúfolása; hogy vetemedhet ilyen gyalázatra az igazságszolgáltatás? – szónokolja pl. a Buisson hangfelvételein belügyminiszteri posztra sóvárgó Henri Guaino, volt beszédíró, akit egy szép képviselői állással nyugdíjaztak 2012-ben.
Sarkozy lehallgatásának oka (előbb a saját, majd a gyanakvó ex-elnök által álnéven vásárolt újabb mobilon) valójában a politikust érintő 3 jogi dosszié metszetében található. A lehallgatást elrendelő bírák Moammar Kadhafi volt líbiai államfő esetleges illegális kampányfinanszírozása miatt nyomoznak 2013 tavaszától. A bírák nemcsak Sarkót, hanem a líbiai kapcsolatokban egykor érintett két volt belügyminiszterét is telefonos megfigyelés alá helyezik, és az így rögzített anyag alapján tűnik fel nekik, hogy hőseink meglepően jól értesültek más, folyamatban lévő ügyekben. (A Bettencourt-afférban lefoglalt Sarkozy-határidőnaplók kulcsfontosságúak lehetnek a Tapie-ügyben is, épp ezért az ügyvédek a lefoglalás jogszerűségét próbálják támadni – ezekről, és az elnök további gondjairól itt írtunk részletesen.) 2013 decemberében szintén a Le Monde jóvoltából derült ki, hogy egy magasrangú rendőrtiszt tájékoztatta a Sarkozy-klánt; a hivatalnok új feladatokat kap, Sarko pedig hamarosan új mobilt vásárol.
Idén februárra azonban további hangfelvételek alapján a bírák más kollégákat vonnak be az ügybe, ezúttal a frissen alapított pénzügyi ügyészség bírái indítanak nyomozást, befolyással való üzérkedés és nyomozati titokkal való visszaélés okán. A gyanú szerint Sarkozy ügyvédjét rendszeresen tájékoztatta volna egy, a Semmítőszéknél státuszban lévő jogász, méghozzá egy monacói jogtanácsosi állásért cserébe.
Ellentétben az összes korábbi afférral, ezúttal nem érvényes az elnöki immunitás, azaz, ha a Le Monde információi igaznak bizonyulnak, az kockára teheti a minden jel szerint visszatérésre készülő Sarkozy 2017-es esélyeit. A leleplező cikket mellesleg – a szakma szerény revansa – az a két újságíró jegyzi, akiket évekkel korábban, a Bettencourt-ügyben való nyomozásuk miatt feltehetően az Elysée utasítására jogellenesen hallgatott le a titkosrendőrség.
A botrány dícsérete
Franciaországban a politikai botrányok proliferációja a nyolcvanas években vette volna kezdetét, amikor François Mitterrand szocialista köztársasági elnök és Jacques Chirac jobboldali kormányfő nyílt harc helyett a sajtót választották a bevallhatatlan titkok szócsövéül – állítja Alain Garrigou a Monde diplomatique blogján. Garrigou történész, politológus, a közvéleménykutatások avatott elemzője, akitől Patrick Buisson 2009-ben 160 000 eurónyi kártérítést követelt, a következő, egy újságcikkben idézett állítása miatt: "Vagy csaló az illető, vagy hű katona, aki a következő kampányra gyűjt tartalékokat, amelyek majd nem szerepelnek a hivatalos költségvetésben".
Buisson a pert ugyan elvesztette, de a 3 éves procedúra elrettentő ereje így is jelentős. Garrigou szerint a botrányok további elszaporodását, a politikai küzdelem banális eszközévé válását a sajtó válsága, a folyamatos hírcsatornák elterjedése, és az ideológiai csaták híján, viszont folyamatosan növekvő pénzügyi keretek közt folyó kampányok is segítették. Az egyre lomhább és gyakran célba sem érő jogi procedúrák mellett elterjedt technikává válik a dokumentumok illegális megsemmisítése is: az Elysée levéltárából nemcsak a gyanús közvéleménykutatások hiányoznak, de a "jogi dossziékért megizzadt" kabinetvezető, majd belügyminiszter Claude Guéant feljegyzéseinek is nyoma veszett. Ilyen körülmények között Garrigou szerint a szivárogtatás marad az egyetlen esély, hogy "a közvélemény legalább értesüljön arról, hogy mely tévutakra került, immár túl régen, az egyelőre még demokratikusnak nevezett politikai rendszerünk".
Patrick Buisson esete a francia elittel talán tartogat még izgalmas meglepetéseket, de már az eddig ismert hangfelvételek is (kedden egy újabbat szankcionált a bíróság, 5000 eurós bírsággal sújtva az azt közlő 2 médiumot) groteszk megvilágításba helyezik az ország közelmúltját. A hatalom csúcsán ügyködő silány kis alakok öncélú sürgés-forgása közepette a társadalom az utóbbi évtizedek legsúlyosabb válságát tűri, és miközben a stratégák palotákban és állami autókban méricskélik a politikai reprezentáció sakkfiguráit, a nép kielégítésére szánt legfőbb receptjük a szélsőjobb ideológiai tartaléka marad. Félő, hogy ha bepillanthatnánk a kulcslyukon, más európai országokban is hasonló benyomást szerezhetnénk vezetőinkről, ahogy a Sarkozy begyűjtötte afférokból is akad máshol, sőt, büntetlenül is maradt jónéhány. A legfontosabb kérdés épp ezért az, milyen mozgósító erővel járhat egy újabb leleplezés. A sajtó, az igazságszolgáltatás és maga a lakosság mikor lesz képes valódi hatalmi ellensúly kiépítésére?
Addig is, jobb híján, marad a botrány dícsérete.
Dobsi Viktória | Tolvaj pártelnök, kém az Elysée palotában, lehallgatott ex-államfő Franciaországban | Tolvaj pártelnök, kém az Elysée palotában, lehallgatott ex-államfő Franciaországban | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/03/12/tolvaj-partelnok-kem-az-elysee-palotaban-lehallgatott-ex-allamfo-franciaorszagban/ | 2014-03-13 11:05:38 | true | null | null | atlatszo.hu |
A közbeszerzési törvény komplex módosításával tenné a kabinet átláthatóbbá, gyorsabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá a közbeszerzéseket. A kormány múlt szerdai döntése értelmében a pályázáskor jövő nyártól nem kell megfizetni az oldalanként akár több tízezer forintos ajánlatkérői díjat.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter szerint a jövőben nem kell minden igazolást, minden esetben a pályázathoz csatolni, elég csak bejelenteni, és csak a győztesnél vizsgálják majd, hogy megvannak-e a szükséges dokumentumok. Draskovics Tibor hozzátette, gyorsíthatja az eljárást, hogy 2009 júliusától csak elektronikus úton lehet bonyolítani a közbeszerzési eljárásokat.
Draskovics Tibor elmondta: számításaik szerint pusztán az eddigi procedúra elhagyásával egy uniós közbeszerzési eljárás 7 nappal rövidíthető. Még gyorsabbá tehető az eljárás az egyszerűsített eljárásoknál, ott csaknem egy hónappal rövidíthető le a folyamat.
Draskovics Tibor szerint egyszerűbb is lesz a közbeszerzés, hiszen az eddigi három helyett csak két eljáráson kell keresztül mennie egy a pályázatnak, ráadásul addig nem lehet megkötni egy közbeszerzési szerződést, amíg le nem zárul az esetlegesen megindított jogorvoslat.
Az InfoRádió kérdésére, hogyan fékeznék meg azt, hogy ne lehessen "valakire kiírni pályázatokat", Draskovics Tibor azt mondta, ha csak egy jelentkező van egy pályázatra, akkor automatikusan érvénytelennek kell azt minősíteni. Az igazságügyi tárca vezetője szerint azt is meg kell akadályozni, hogy valamelyik pályázó irreálisan alacsony árat kínáljon, ezért teljes nyilvánosságra van szükség - véli Draskovics Tibor. Az eljárás minden dokumentumát az interneten közzé kell tenni, sőt, a felek átláthatósági megállapodást is köthetnek egymással.
Kezdőlap Gazdaság Draskovics: Rövidíthetőek a közbeszerzési eljárások | Draskovics: Rövidíthetőek a közbeszerzési eljárások | Olcsóbbá, egyszerűbbé, átláthatóbbá és gyorsabbá tenné a kormány a közbeszerzési eljárásokat. A kabinet múlt szerdán fogadta el az erről szóló módosítástervezetet. Ha a parlament is jóváhagyja a javaslatot, jövő nyártól már az új szabályok szerint bonyolíthatják a közbeszerzéseket. | null | 1 | https://infostart.hu/gazdasag/2008/04/29/draskovics-rovidithetoek-a-kozbeszerzesi-eljarasok-196671 | 2008-04-29 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A debreceni önkormányzati cégeknél - a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nél, a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park (DIIP) Kft.-nél és a Csokonai Színháznál - kifizetett milliós prémiumokról, végkielégítésekről az MSZP szóvivője, Nyakó István azt mondta: "a Fidesz álságos, hazug és kétszínű politikát folytat: kormányon szórták a közpénzt a hozzájuk közel állóknak, sok tízmilliós lelépési pénzeket és jutalmakat fizettek, és ugyanezt teszik ma is az általuk vezetett önkormányzatoknál". Kifejtette: Debrecenben, az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonkezelő holding tagvállalati vezetőinek Kósa Lajos polgármester utasítására fizettek ki jutalmakat annak ellenére, hogy az igazgatóság határozatában deklarálta: nem fizet prémiumot a holding nehéz gazdasági helyzetére tekintettel. Szabó Zoltán MSZP-s parlamenti képviselő múlt vasárnap újabb debreceni ügyeket is említett: a veszteséges ipari park távozó igazgatójának harmincmilliós, és a hiánnyal küzdő színház igazgatójának két éve kifizetett tízmilliós végkielégítést.
- Ezek az ügyek talán nem törvénysértők, hiszen két fél írásban rögzített megállapodásán alapulnak. De az, hogy veszteséges cégek éléről sok millió forinttal távoznak vezetők, vagy az adósságot évek óta halmozó önkormányzati társaságoknál milliós prémiumokat fizetnek ki, helytelen gyakorlat, amin változtatni kell - mondta tegnap lapunknak Zsíros Zsolt önkormányzati képviselő, az MSZP debreceni szervezetének elnöke. Szavai szerint évek óta hiába küzdenek azért, hogy a város vagyonát kezelő holding gazdasági ügyeit nyomon kövessék, ezért fordulhat elő, hogy olykor csak hónapokkal később értesülnek egy-egy különös kifizetésről - állítja Zsíros Zsolt.
Mészáros József, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatója alaptalannak tartja a vádakat. Kifejtette: a veszteség részben egy, a fejlesztéshez szükséges ingatlan megvásárlásához felvett hitelnek, nagyobbrészt a forint tavalyi gyengülésének tudható be. A Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park egy másik cégbe olvadt be, ezért kellett a vezető és valamennyi munkatársa munkaviszonyát megszüntetni, az igazgató pedig nem végkielégítést kapott, hanem a szerződésében felmondás esetére meghatározott juttatást, amelynek összege nem 30 millió, hanem bruttó 15 millió 247 ezer forint volt.
A vagyonkezelő társaság tagvállalati vezetőinek részére kifizetett prémiumokkal kapcsolatban Mészáros József közölte: a nyolc cégvezető együttesen 39 millió forintos jutalomra lett volna jogosult, de a velük kötött megállapodás alapján összesen bruttó 18 millió 200 ezer forintot kaptak, az ezen felüli járandóságukról a gazdasági válságra tekintettel lemondtak.
Kósa Lajos debreceni polgármester közleményében - a fenti két ügy mellett - kitért a debreceni Csokonai Színházból két éve távozó direktor végkielégítésére is. Megjegyezte: Csányi János távozásakor annyi pénzt kapott, amenynyit a törvények meghatároztak. | Belföld: Debreceni végkielégítések: mennyi az annyi? | Törvénysértésről nincs szó, de helytelen gyakorlatról igen - reagált az MSZP debreceni elnöke arra a bejelentésre, amely szerint a városban jogosulatlanul fizettek volna egyes önkormányzati tulajdonú cégek vezetőinek végkielégítést, prémiumot. Debrecen fideszes polgármestere szerint minden kifizetés jogszerű volt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20090818-debreceni_vegkielegitesek__mennyi_az_annyi_-345830 | 2009-08-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Elégedetlen az Európai Bizottság (EB) a források felhasználásával, az unió végrehajtó szerve szerint nem elég hatékony a kohéziós pénzek elosztása ahhoz, hogy csökkenjenek a régiók közötti különbségek, mégpedig azért, mert túl nagy hatalma van a tagállami hatóságoknak. Az EB így inkább magához ragadná a feladatot. A Politicohoz kiszivárgott dokumentum szerint a 2028-2034-es költségvetési ciklusban az 1200 milliárd eurós (több mint 480 ezer milliárd forintos) költségvetési alapból történő kifizetéseket már bizonyos gazdasági és politikai reformok teljesítéséhez kötnék.
Az ötlet hatalmas felháborodást váltott ki, de természetesen nem is lehet megvalósítani a tagállamok teljes körű egyetértése nélkül. Ezt a dokumentumot inkább csak egy politikai vita kiindulópontjának kell tekinteni - mondta Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója a Reggeli gyorsban, hozzátéve, hivatalosan még fel sem állt az új bizottság, amelynek a tervéről szó van. Ez a felvetés csak egy része annak a folyamatosan visszatérő politikai játéknak, hogy az EB minden irányban próbálja szélesíteni a lehetőségeit, mondván náluk van minden információ és a szakértelem is, a tagállamok pedig próbálnak ennek gátat szabni - magyarázta tudósítónk.
Ugyanakkor az a tendencia az uniós költségvetési politikában, hogy fogjuk meg jobban a pénzeket, ellenőrizzük alaposabban, legyen hatékonyabb például a jogállamisági eljárás, nem valószínű, hogy változni fog. Sőt, tervezik a kiterjesztését a mezőgazdasági támogatásokra is. Ebben pedig nem csak az EB akaratáról van szó, a gazdag befizető tagállamoknak is ez az érdeke.
Magyarország illetve a magyar kormány szempontjából nyilván nem hangzik jól a további szigorítás, bár teoretikus kérdés olyan pénzek kifizetési módjáról vitázni, amelyek jelenleg eleve nem érkeznek meg. Év végén újabb befagyasztott forrásokat fogunk végleg elbukni, hiszen nem teljesítjük egészében a jogállamisági feltételrendszer vonatkozó részeit - hívta fel a figyelmet Arató. | Az EB nagyobb szerepet akar a költségvetési források kiosztásában | Az Európai Bizottság magához ragadná a költségvetési források elosztását, ami persze a tagállamok beleegyezése nélkül nem fog menni. Ugyanakkor nem csak az EB akar nagyobb szigort, a befizető országoknak is ez az érdeke. Hatékonyabbá tennék a jogállamisági eljárást, akár a mezőgazdasági támogatások kifizetését is feltételekhez kötnék. Arató Lászlót, a Klubrádió brüsszeli tudósítóját kérdeztük a Reggeli gyorsban. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/az-eb-nagyobb-szerepet-akar-a-koltsegvetesi-forrasok-kiosztasaban-147800 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés miatt két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon szerdán a Debreceni Törvényszék Máthé Attilát, Hajdúsámson volt fideszes alpolgármesterét. Pinkovai Elek volt fideszes önkormányzati képviselő, másodrendű vádlottat bűnsegédlet miatt 50 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság.
A vádlottak - a hajdúsámsoni önkormányzati képviselőtestület tagjaiként még 2009 őszén akartak visszakérni - több tanú szerint kampánycélokra - 1-1 millió forintot két helybélitől, akik a lakásukat a tervezett egészségház létrehozása érdekében adták volna el az önkormányzatnak.
A bíróság megállapította: az egyik tulajdonos maga ajánlotta fel az ingatlant, a másikat - a volt képviselő lányát - azonban az önkormányzat kérte fel, hogy adja el házrészét. A két tulajdonosnak az önkormányzati képviselő tolmácsolta az akkori alpolgármester "elvárását", miszerint az eladást követően 1-1 millió forintot kell visszaadniuk a 16-18 millióra taksált lakások árából.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a volt képviselő felháborodott ugyan az elsőrendű vádlott törvénytelen vesztegetési kérésén, mégis közölte mindezt az érintettekkel. Később több fórumon is hangoztatta egyet nem értését, míg végül az egyik háztulajdonossal együtt saját maga tett feljelentést. A bíróság szerint egyértelműen személyes érintettsége miatt telt be nála a pohár, lánya számára ugyanis komoly megterhelést jelentett volna az egymillió forint kifizetése.
A törvényszék megállapította, hogy a két vádlott többször is egyeztetett a vesztegetésről, sőt, valamennyi információval a frakciónak is rendelkeznie kellett az eladás körüli bonyodalmakat illetően. Az egészségház megvalósítását egyébként nem az egész testület támogatta. Egy tanú szerint a projekt a kétmillió forint körül kibontakozott probléma miatt nem valósult meg, a két tulajdonostól a város végül nem vette meg a sámsonkerti ikerházat.
Az ítélet indoklásában elhangzott az is: a törvény szerint korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki korrupciós bűncselekményt hoz a hatóság tudomására. A volt önkormányzati képviselő tudta, hogy feljelentésével saját magát is bűncselekménnyel vádolja, feljelentése nélkül azonban nem biztos, hogy a konkrét bűncselekmény valaha is kiderült volna. A bíróság ezért döntött úgy, hogy a másodrendű vádlottat pénzbüntetésben részesíti. Az ítélet nem jogerős, az ügyész, a másodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért, az elsőrendű vádlott és védője pedig fellebbezett. | Itthon: Vesztegetés miatt elítéltek egy volt fideszes alpolgármestert | Első fokon vesztegetés miatt két év felfüggesztett börtönt kapott Máthé Attila volt fideszes ahjdúsámsoni alpolgármester. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140702_Vesztegetes_miatt_eliteltek_egy_volt_fide | 2014-07-02 13:21:00 | true | null | null | HVG |
Mégis elfoglalhatja helyét a washingtoni kongresszus felsőházában az a szenátor, akit a korrupcióval vádolt illinois-i kormányzó, Rod Blagojevich jelölt a Barack Obama megválasztott amerikai elnök megüresedett posztjára.
A demokraták két szenátusi vezetője, Harry Reid és Dick Durbin helyi idő szerint hétfőn közleményben tájékoztatott arról, hogy Roland Burris elfoglalhatja Illinois állam szenátori székét, és megkap a szenátusi tagsággal járó minden jogot illetve kedvezményt.
Rod Blagojevich illinois-i kormányzót azzal vádolják, hogy pénzért árulta Obama megüresedett szenátori helyét. Blagojevich tagadta a vádat, és nem volt hajlandó lemondani, de az illinoisi képviselőház a múlt héten pénteken megszavazta a kormányzó alkotmányos elmozdítását.
Blagojevich december végén jelölte ki Obama utódát, Roland Burrist, de a demokrata szenátorok azonnal közölték, nem fogadják el az új szenátort. A szenátus vezetése a múlt héten még nem engedélyezte, hogy Burris megkezdhesse szenátori működését. A szenátus vezetői azonban most mégis megváltoztatták döntésüket, miután az illinoisi legfelsőbb bíróság úgy határozott, Burris jelölése érvényes. | Rábólintottak Obama utódjára a demokraták | Elfoglalhatja helyét az amerikai szenátusban az a szenátor, akit a korrupcióval vádolt illinois-i kormányzó jelölt Barack Obama megüresedett posztjára. Rod Blagojevich kormányzót azzal vádolják, hogy pénzért és egyéb előnyökért árulta Obama megüresedett szenátori helyét. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2009/01/rabolintottak-obama-utodjara-a-demokratak | 2009-01-13 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A debreceni önkormányzat közgyűlése a mai ülésén elnapolta a tulajdonosi bizottság készülő jelentésének megvitatását a 2-es villamosprojektről. Ennek az az oka, hogy a bizottság a héten megtartott ülésén úgy döntött, hogy további időt kér a jelentés elkészítésére.
Mint korábban beszámoltunk róla: az ATK-Debrecen Konzorciumnak 2012. május 31-én kellett volna befejeznie a debreceni 2-es villamospálya és a hozzá tartozó remízépület kivitelezését, ám ez nem történt meg határidőre, tavaly nyáron a pálya csak mintegy 23 százalékos, a remíz pedig mindössze 32-33 százalékos készültségi fokon állt. Varga Zoltán és Dobrossy István, a baloldali DISZ önkormányzati képviselőinek kezdeményezésére az önkormányzat múlt decemberben a tulajdonosi bizottságot bízta meg azzal, hogy vizsgálja ki a beruházás anomáliáinak hátterét.
A város álláspontja szerint a konzorciumot eddig vezető, a Demján Sándor érdekeltségében lévő Arcadom Zrt. tavaly képtelen volt ellátni a projektirányításból fakadó munkaszervezési és finanszírozási feladatokat, ezért a tagok – az Arcadomon kívül a debreceni Keviép Kft. és a budapesti Tóth TD Kft. – a közelmúltban abban egyeztek meg, hogy új társaságot hoznak létre a projekt vezetésére.
A tulajdonosi bizottság legutóbbi, e héten megtartott ülésén Gondola Zsolt, a Független Fórum képviselője javasolta, hogy a jelentést ne készítsék el addig, míg megnyugtatóan le nem zártak minden kérdést. Hozzátette: a képviselők nem tehetik meg a debreceni lakossággal, hogy általánosságokban fogalmazó, elnagyolt jelentést tegyenek le az asztalra. Gondola úgy fogalmazott: a helyzet tisztázása megköveteli a felelősök megnevezését is.
Balázs Ákos fideszes képviselő, a bizottság elnöke úgy vélte: a testület feladata nem a felelősök felkutatása, hanem a rendelkezésre álló dokumentumok, iratok és tények alapján a beruházás körülményeinek kivizsgálása. Az ülésen több fideszes képviselő az szorgalmazta, hogy minél hamarabb be kell fejezni a vizsgálódást, és a jelentést a január 24-i közgyűlés elé kell terjeszteni megvitatásra.
Beszédes mozzanat volt, hogy a fideszes képviselők álláspontját nem osztotta Papp László alpolgármester, a Fidesz-frakció előző vezetője, aki azt javasolta: a bizottság addig ne zárja le a munkát, míg nem tisztázott minden olyan részletkérdést, amire az önkormányzati képviselők kíváncsiak. Véleménye már akkor előrevetítette a közgyűlés mai döntését, amely lehetővé teszi a bizottságnak a vizsgálat folytatását. | Belföld: Debreceni villamosbotrány: tovább folyik a vizsgálat | Nem fejezte be a mai határidőre a munkáját a debreceni önkormányzat tulajdonosi bizottsága, amely a 2-es villamosprojekt késlekedésének okait vizsgálja. A városvezetés jóváhagyta, hogy a bizottság addig folytassa a föltárást, míg nem tisztáznak minden részletkérdést. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/debreceni_villamosbotrany__tovabb_folyik_a_vizsgalat-1361775 | 2013-01-24 20:51:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Legfelsőbb Bíróság Bírói Tanácsa azt akarta, hogy Klimentet helyezzék át egy alacsonyabb fokozatú bíróságra, illetve egy évre 50 százalékkal csökkentsék a fizetését. Kliment ellenben a fegyelmi vétség alól történő felmentést kérvényezte. Azzal érvelt, hogy tette nem minősíthető fegyelmi vétségnek, illetve azt állította, hogy az eset nem úgy történt, ahogy azt a fegyelmi javaslatban leírták - írja a parameter.sk.
Gallérjánál fogva rángatta meg kollégáját
A Legfelsőbb Bíróság Bírói Tanácsa, valamint a bíróság elnöke, Ján Šikuta nyújtott be javaslatot fegyelmi eljárás indítására Kliment ellen. | Nézeteltérés miatt megrángatta kollégáját egy bíró Szlovákiában | Nem úszta meg büntetlenül a bíró, aki nyilvános helyen támadt egy rá egy kollégájára Szlovákiában. Juraj Kliment, a Legfelsőbb Bíróság bírájának három hónapra 50 százalékkal csökkentik fizetését a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság fegyelmi szenátusának ítélete szerint. A vádlott bíró ellenben a fegyelmi vétség alól történő felmentést kérvényezte. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/biro-megrangatta-kollegajat/9fdmqbq | null | true | null | null | Blikk |
A Blikk két éve hívta fel a figyelmet az elképesztő beruházásra. Akkor megírtuk, hogy a Titan Projects House Kft. 185 millió forint támogatást vett fel a játszótér építésére, amelyhez a cég „nagylelkűen” nyolcvanmillió forintnyi önerőt is felajánlott. A 265 millió forintos beruházás eszközigényét 40-50 millióra becsültük akkor, ami helytállónak bizonyult, mert az ügyészségnek is hasonló számok jöttek ki.
A nyomozó hatóság a gyanúsítottakat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, valamint különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntettével gyanúsította meg – írta az ügyészség. Az utóbbi azért, mert a gyanúsítottak offshore-cég közbeiktatással próbálták összekuszálni a szálakat.
De nemcsak offshore, hanem trafikos szála is van történetnek. A Titan Projects vezetője, Wahl Rezső két dohányboltot nyert az állami trafikoncesszión. Az, hogy ő gyanúsított-e, azt az ügyészség nem árulta el, csak annyit közöltek, hogy három gyanúsítottja van az ügynek, akik közül az egyik ismeretlen helyre távozott. | Botrány! Százmilliókat nyúltak le az EU-s támogatásból | Szeged – Elképesztően pofátlan vállalkozókat tartóztatott le az ügyészség! A nyomozás adatai szerint a szegedi vadaspark játszóterének kivitelezése töredékébe került, mint amennyi uniós és állami támogatást felvettek rá. Egész pontosan 15-20 százalék lehetett a tényleges bekerülési költség a támogatási szerződésben megjelölt költségnek az ügyészség közleménye szerint. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/botrany-szazmilliokat-nyultak-le-az-eu-s-tamogatasbol/04gwepy | 2016-04-06 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
2005.02.23. 00:00
Valaki leállította azt a vizsgálatot, amely a Zwack Unikum Rt. milliárdos nagyságrendű köztartozásának valószínűségét rögzítette – derül ki Arnold Mihálynak, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) korábbi vezetőjének Draskovics Tibor pénzügyminiszterhez írt leveléből. A tavaly ősszel postázott levél büntetőeljárás kezdeményezését javasolja.
A pénzügyminiszterhez címzett levélen túl lapunk birtokába került az a VPOP-jelentés is, amely megállapítja: a Zwack Unicum Rt. bizonyos termékeit olyan kategóriába kell sorolni, ahol a jelenleginél lényegesen magasabb lenne a fizetendő fogyasztási adó. A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének állásfoglalása, amelyet az intézet a Zwack Unikum Rt. ellenőrzésére vonatkozóan végzett el, leszögezi: a bevizsgált termékek gyümölcsbortartalmú készítmények, a 22.05-ös vámtarifaszám alatt nevesített vermut készítménynek nem felelnek meg, mivel alapanyaguk nem friss szőlőből készült bor.
Megállapítható, hogy a konkrét esetekben a hozzáadott anyag (finomszesz) olyan mértékben megváltoztatja az áruk jellegét, hogy az eltér a vámtarifaszám szövegében meghatározott áru jellegétől – hangsúlyozza az Arnold Mihály akkori országos parancsnoknak címzett jelentés, amely szerint a kérdéses termékek esetében kizárólag a 22.08-as (azaz a magasabb jövedékiadó-kötelezettségű) tarifaszám alkalmazása jöhet szóba.
Külön figyelmet érdemel a jelentés dátuma: Pálla József, a vegyvizsgáló intézet parancsnoka 2003. március 18-án, néhány nappal Arnold Mihály távozása előtt írta meg a vizsgálat eredményét.
Noha a milliárdos köztartozást valószínűsítő levél kelte óta majdnem két év telt el, az abban leírtak mégsem merültek teljesen feledésbe: Arnold Mihály – aki miután távozott a VPOP éléről, 2004 végéig Draskovics Tibor hivatalos tanácsadójaként dolgozott tovább – tavaly szeptember 29-én újra elővette az ügyet, és egy összefoglaló levélben érdekes összefüggésekre hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét. A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumban Arnold hangsúlyozza: a VPOP márciusi jelentése a laboratóriumi vizsgálat alapján milliárdos nagyságrendű köztartozás valószínűségét rögzítette, ám ez a jelentés csak 2004 augusztusában került elő. – Ezt az ügyet 2003 áprilisában valaki leállította – írja a pénzügyminiszterhez eljuttatott levél, amely hangsúlyozza: a jelentés, mely március 28-án kelt, eredeti példányán nincs VPOP-iktatószám, vagyis nem iktatták a VPOP parancsnokánál. – Javaslom, hogy a pénzügyigazgatás vezetőjeként szíveskedjen büntetőeljárást kezdeményezni ismeretlen tettes ellen – szól a levél, amely „hivatali visszaélés törvényi tényállását” vélelmezi.
Annak ellenére, hogy Arnold a jelentésében a vegyvizsgáló intézet értékelésére, szakértői tanácskozásra és VPOP-utasításokra hivatkozik, az ügyben azóta sem történt feljelentés. Horváczy Emese, az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodájának szóvivője lapunk érdeklődésére elmondta: a rendőrség nem folytat nyomozást a Zwack Unicum Rt., illetve a cég tisztségviselői ellen, ilyen tartalmú feljelentést az ORFK Nemzeti Nyomozó Irodája nem kapott. Hasonló tartalmú tájékoztatást adott a Magyar Nemzetnek Kormos Endre, a BRFK szóvivője is, aki elmondta: nem nyomoznak az ügyben, a fővárosi rendőrséghez nem érkezett büntetőfeljelentés a cég vagy annak alkalmazottjai ellen. A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya szintén közölte: nem folytatnak vizsgálatot az ügyben.
Biztonsági intézkedések. Minden eddiginél szigorúbb intézkedéseket hozott Draskovics Tibor a pénzügyminisztériumi információk kiszivárgásának megakadályozására – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, Draskovics belső utasítása szerint a tárca munkatársai semmilyen adatot nem másolhatnak lemezre vagy egyéb elektronikus adathordozóra, a minisztériumi számítógépekről leszerelték a kislemezmeghajtókat, a köztisztviselők táskáját és ruházatát pedig távozáskor ellenőrizhetik. Információink szerint a február elejétől érvényes biztonsági intézkedések nemcsak tartalmuk miatt keltettek felháborodást a dolgozók körében, hanem azért is, mert a tiltások nem vonatkoznak a pénzügyminiszter személyes tanácsadóira.
Salátatörvény a Zwack Unicumért. A Zwack Unicum Rt. gazdasági érdekeit is védte az a 2003-ban elfogadott törvény, amelyet László Csaba akkori pénzügyminiszter nyújtott be az Országgyűlésnek. A salátatörvény néven ismert szabályozás értelmében egyes cégek – amelyek korábbra visszanyúló ügyeik miatt vitában állnak a VPOP-val – visszamenőleges hatállyal mentesültek a téves vámtarifa-besorolásból eredő jövedékiadó-hátralék befizetése alól. A törvény szerint „az adóraktár engedélyes, az adómentes felhasználó terhére a kötelező érvényű vámtarifa-besorolással vagy annak megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény a vámtarifa-besorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg”. (MN) | „Ezt az ügyet valaki leállította…” | Valaki leállította azt a vizsgálatot, amely a Zwack Unikum Rt. milliárdos nagyságrendű köztartozásának valószínűségét rögzítette – derül ki Arnold Mihálynak, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) korábbi vezetőjének Draskovics Tibor pénzügyminiszterhez írt leveléből. A tavaly ősszel postázott levél büntetőeljárás kezdeményezését javasolja. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/02/ezt-az-ugyet-valaki-leallitotta | 2005-02-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követő sajtótájékoztatóján sikeresnek nevezte a magyar kormány gazdasági semlegességre építő stratégiáját , amelynek a nyomán hazánk mára a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává vált a kontinensen.
Ha valaki eljön Magyarországra, azt látja, hogy a német autógyárak és a kínai elektromosakkumulátor-gyárak egymás mellett épülnek
- mutatott rá.
"És miért? Mert a nagy német autóipari vállalatok vállalati stratégiája az elektromobilitás tekintetében arra épül, hogy a kínaiak szállítják nekik az elektromos akkumulátort meg egyéb alkatrészeket"
- húzta alá.
"Szerintem szembemenni a valósággal nem helyes. Lehet, hogy ez valakiknek ideológiailag nem tetszik, de ez a valóság" - fogalmazott.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy
mindössze tizenkét EU-tagállam szavazott a kínai elektromos autóiparral szembeni vámok bevezetésére a huszonhét tagú közösségben, az intézkedések mégis hatályba lépnek.
"Én azt hiszem, hogy ebben az új világgazdasági-világpolitikai realitásban Európa nem áll jól, és ezért is javasoljuk azt, hogy a szankciók, vámok, korlátozások helyett a konnektivitásra törekedjünk" - közölte.
Mi, Magyarországon a gazdasági semlegesség stratégiáját valósítjuk meg, egyszerre működünk együtt a keleti és a nyugati országokkal, a keleti és a nyugati vállalatokkal is, és ez a stratégia Magyarországnak munkahelyek tíz- és százezreit, modern beruházásokat jelentett
- tette hozzá.
A miniszter végül arra is kitért, hogy a kormány szilárdan képviseli ezt az álláspontját, és ezért az utóbbi években számos vitája volt más tagállamokkal és az Európai Bizottság tagjaival is.
És ahogy elnézem az álláspontokat, ezek a viták a jövőben is fenn fognak maradni. De majd megvívjuk őket természetesen
- szögezte le. | épülnek a kínai akkumulátorgyárak | A gazdasági semlegesség stratégiája keretében Magyarországon egymás mellett épülnek meg a német autó- és a kínai akkumulátorgyárak. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/11/nemet-autogyar-kinai-akkumulatorgyar-magyarorszag | null | true | null | null | BOON |
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója nyilvánosan elítélte az ukránok fegyveres ellenállását az orosz agresszióval szemben. A kormánypárti szakember látókörén nyilván kívül estek az Ukrajna területi integritását szavatoló nemzetközi szerződések. 1994-ben az USA, Nagy-Britannia és Oroszország képviselői írták alá az úgynevezett Budapesti Memorandumot, amely garantálta Ukrajna területi függetlenségét. 1996-ban az ukrán parlament elfogadta az ország új alkotmányát, 1997-ben pedig az Orosz Föderáció nevében Borisz Jelcin látta el kézjegyével azt a két ország közti barátsági szerződést, amely garantálta Ukrajna nemzeti szuverenitását.
Mivel a miniszterelnök nem határolódott el Orbán Balázs kijelentésétől, ez értelmezhető úgy, hogy a jelenlegi magyarországi vezetés így kívánja tudomására hozni a világnak: megint egy újabb lépéssel távolodik az európai közösségtől, és közeledik Oroszország felé.
Ezt a lépést nyilván egyeztették a nagy baráttal, akit a magyar miniszterelnök nem leplezett csodálattal "hiperracionálisnak" szokott nevezni. Szijjártó külügyminiszter rendszeresen Moszkvába látogat és konzultál Lavrov külügyminiszterrel, akit egyszerűen "Szergej"-nek szólít. Ez rendkívül szoros baráti kapcsolatra utal kettejük között, ekkora korkülönbség esetén ugyanis az orosz nyelvi illemtan a keresztnév és apai név használatát írja elő, ez jelen esetben Szergej Viktorovics lenne. A magyar külügyminiszter nyilván elsők között értesült Szergej barátjától arról is, hogy Ukrajna után Moldova bekebelezése van az orosz vezetés politikai agendáján. Mégpedig sürgősen, hiszen Moldova már régen bejelentette csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz.
A nagy Oroszország szemmel láthatólag újra kívánja kovácsolni a 90-es évek elején felbomlott frigyet. T
Tervüket először az ortodox keresztény türk nép, a gagauzok segítségével kívánták megvalósítani, akiknek jó része egy autonóm tartományban él Moldova déli részén. Lavrov többször célzott rá, hogy segíteni fogják a gagauzok függetlenedését Moldovától és csatlakozását Oroszországhoz. Nem maradt el a baráti magyar segítség sem. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott 2023 februárjában Comratba, a Gagauz Autonóm Tartomány fővárosába utazott, és a "nemzeti kisebbségek védelmének" megerősítésére, azaz a Moldovával való szakításra és Oroszországhoz való csatlakozásra biztatta az ottaniakat.
A gagauzok azonban még Szili rábeszélésére sem akartak Oroszországhoz csatlakozva függetlenedni, így az orosz vezetés a megvesztegetés jól bevált eszközéhez nyúlt. Moldovában október 20-án volt elnökválasztás, amelyet összekapcsoltak egy az Európai Unióhoz való csatlakozásra vonatkozó körkérdéssel. Az oroszországi propaganda a jelek szerint hatásos volt, minimális többséget értek el az Unióhoz csatlakozni kívánók. Persze nem érték be a szó erejével. A moldovai rendőrség és a korrupcióellenes ügyészség szeptemberben orosz bankoktól érkező átutalássorozatnak akadt a nyomára. Összesen 130 ezer moldovai állampolgár számlájára érkezett pénz, ennek forrása, úgy sejtik, Ilan Sohar, az oroszok által támogatott, jelenleg szökésben levő oligarcha lehet.
A dél-kaukázusi Grúziában e hét végén lesznek a parlamenti választások. Ennek legfőbb tétje az, hogy az ország az európai országok közösségéhez csatlakozik-e, vagy Oroszország befolyási övezetébe kerül. A grúzok már 2014-ben aláírták az uniós csatlakozási nyilatkozatot, 2023-ban az ország meg is kapta a tagjelölt státust. A valódi tagság elnyerése azonban nem várható a közeljövőben a jogállamiság hiányosságai miatt.
A gazdaság korrupt oligarchák kezében van, ezek közé tartozik a miniszterelnök, Irakli Kobakhidze, akit májusi budapesti látogatásakor Orbán miniszterelnök kitüntető kedvességgel fogadott és "remek politikai sakkjátékosnak" nevezett. Ő és társai Putyin hívei, különösen mivel az orosz elnök az uniós csatlakozásról való lemondás ellentételezéseként megígérte nekik, hogy visszakapják a 2008 augusztusában elfoglalt Dél-Oszétiát és Abháziát. Grúziában azonban erős az Európához csatlakozók tábora is. Közéjük tartozik a Párizsban felnőtt Szalome Zurabisvili államfő is. Ő nemrégiben megtagadta az orosz mintára született, az LMBTQ-embereket megbélyegző törvény aláírását. Tbiliszi utcáin rendszeresek az orosz hatalomátvétel elleni tüntetések és tiltakozások.
Putyin hatalomra kerülése óta gondosan ápolja az ország európai, elsősorban németországi kapcsolatait. Ennek jele, hogy Gerhard Schröder kancellár politikai pályafutása befejeztével a Gazprom tanácsadója lett, 2005-től pedig a Nord Stream AG konzorcium felügyelő bizottságának elnöke. Jutott az orosz pénzekből a szociáldemokrata párt más jeleseinek is, ezt számos újságcikk részletesen ismertette az utóbbi időben. Merkel kancellár is gyakran látogatott a Kremlbe - valószínűleg túl is becsülte személyes befolyását az orosz elnökre. A németek a Krím 2014-es bekebelezését még különösebb ellenkezés nélkül vették tudomásul, úgy hitték, Putyin területi éhségét ez kielégíti. Tévedtek. A jelenlegi német kormánykoalíció egyértelműen a megtámadott Ukrajna oldalán áll.
Németországban tíz éve született egy különös párt, a nevében politikai alternatívát ígérő AfD. Irányultságában udvariasan szólva is sokszínű. A párt egyik vezető személyisége, Maximilian Krah pártelnök 2019 óta tagja volt az Európai Parlamentnek. Schmidt Mária 2024 januárjában a Terror Házában rendezett konferenciáján díszvendégként jelent meg. Krah egy olasz lapnak 2024 májusában adott interjújában mentegette az SS egykori tagjait, mondván, "nem mindegyik volt gazember". Ez felháborodást keltett Európa szerte, ezért minden pozíciójáról le kellett mondania. Közben kiderült az is, hogy közvetlen munkatársai között akadt egy kínai származású, akit a Kínai Kommunista pártnak végzett kémtevékenységgel vádoltak meg, egy másikat pedig Oroszország érdekében végzett tevékenységgel gyanúsítanak. Nem ez volt az első ilyen botrány az AfD köreiben. 2024 januárjában Eugen Schmidt németországi parlamenti képviselő egyik munkatársának kellett lemondania, mivel kiderült, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozott.
Az osztrák politikusok sem idegenkedtek az orosz kapcsolatoktól. Wolfgang Schüssel néppárti kancellár politikai pályafutása végeztével felügyelő bizottsági tag lett a Lukoil orosz olajcégnél. Az Osztrák Szabadságpárt színeiben külügyminiszterré vált Karin Kneissl azzal került be a médiába, hogy 2018-ban tartott esküvőjén Putyin díszvendégként jelent meg. Ő a Rosznyeft cég felügyelő bizottságában kapott jól fizetett pozíciót miniszteri pályája után.
Az AfD németországi jó parlamenti szereplése és az Osztrák Szabadságpárt átütő győzelme után arról folyik a vita a két országban, meg tudják-e akadályozni a régóta alkalmazott politikai "tűzfal"-lal a szélsőséges jobboldal hatalomra jutását. Ezen azt értik, hogy a demokratikus értékekhez ragaszkodó pártok nem hajlandók koalícióra lépni velük, tehát nem engedik be őket a valóságos hatalom sáncai mögé. A sikerben csak reménykedni tudunk.
Ami Magyarországot illeti, nem vagyunk bizakodóak. Orbán Viktor az aradi vértanúkra emlékező gyásznapot nem hazájában töltötte, hanem olasz barátaival együtt tervezgette Brüsszel elfoglalását. Ami pedig Orbán Balázst illeti, ha rajta múlik, nem a vértanú tábornokok vagy a Corvin-közi szabadságharcosok emléknapja lesz Magyarországon ünnep, hanem a világosi fegyverletételé. Ekkor adták meg magukat a magyar szabadságharcosok I. (Botos) Miklós orosz cár csapatainak.
Igen, látjuk, a nagy Oroszország kovácsolja a frigyet.
A szerző nyelvész.
- | A birodalom építése | Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója nyilvánosan elítélte az ukránok fegyveres ellenállását az orosz agresszióval szemben. A kormánypárti szakember látókörén nyilván kívül estek az Ukrajna területi integritását szavatoló nemzetközi szerződések. 1994-ben az USA, Nagy-Britannia és Oroszország képviselői írták alá az úgynevezett Budapesti Memorandumot, amely garantálta Ukrajna területi függetlenségét. 1996-ban az ukrán parlament elfogadta az ország új alkotmányát, 1997-ben pedig az Orosz Föderáció nevében Borisz Jelcin látta el kézjegyével azt a két ország közti barátsági szerződést, amely garantálta Ukrajna nemzeti szuverenitását. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3254932_a-birodalom-epitese | null | true | null | null | Népszava |
A három éve, 2021 őszén felállt hárompárti "jelzőlámpa-koalíció" magára a haladás koalíciójaként hivatkozott, számos progresszív politikai célt kijelölve. A három nagyon különböző párt - a szociáldemokrata SPD, a szabaddemokrata FDP és a Zöldek - a kezdetektől fogva vitában álltak egymással az ellentétes politikafelfogásaik okán. Kiváltképp érvényes volt ez a liberális FDP-re, amely mindig a polgári oldal részeként, egyfajta polgári-liberális pártként határozta meg önmagát, de mégis szerepet vállalt egy baloldali együttműködésben - írja a Magyar-Német Intézet igazgatója.
Tette ezt azért is, hogy bebizonyítsa kormányzóképességét és megbízhatóságát, miután Christian Lindner pártelnök 2017-ben egy, a CDU-val és a Zöldekkel folytatott koalíciós egyeztetéseket azokkal a szavakkal hagyta el, hogy "jobb nem kormányozni, mint hibásan kormányozni".
Most hasonló kelepcébe került az FDP. Németországban az alkotmányban rögzített adósságfék miatt az új adósságok összege nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát. Ezt a szabályt majdnem folyamatosan kiiktatják a német alaptörvény 115-ös cikkelyére hivatkozva, melynek 6. bekezdése az ezt a mértéket meghaladó adósságfelvételt engedélyezi, ha egy különleges veszélyhelyzet áll fenn. Az eredetileg például természeti katasztrófák miatt bevezetett kivétel lassan már mindennapossá vált. Ennek vetett véget a tavalyi alkotmánybírósági ítélet, melynek következtében számos kiadáscsökkentést kellett a szövetségi kormánynak végrehajtania. Ebben az időben, az év elején került sor a német gazdák tüntetéseire is.
Az FDP behúzta a kéziféket
Ellenszegültek a Zöldek és az SPD köreiből kiinduló törekvéseknek, hogy az - immáron három éve dúló - ukrajnai háborúra hivatkozva ismét túllépjék az adósságfelvételi 0,35 százalékot. Christian Lindner a hivatali esküjére hivatkozva megtagadta ezt a lépést, sőt maga javasolta, hogy közösen vessenek véget a kormányzásnak, s kezdeményezzenek előre hozott választásokat. Sajtóértesülések szerint Scholz kancellár viszont ultimátum elé állította Lindnert: vagy hozzájárul a magasabb adósságokhoz, vagy azonnali hatállyal elbocsátja. Az utóbbi történt.
Tévéüzenetében a kancellár súlyos vádakat fogalmazott meg a kisebbik koalíciós társ ellen: Christian Lindner csak a saját választóira figyel, s önző, kisstílű politikusként írta le, aki kompromisszumra képtelen, nincs benne tisztelet, csak pártpolitikai csatározásokban érdekelt és felelőtlen. Ezzel az FDP-vel nincsen már meg többé a bizalmi együttműködés légköre - jelentette ki a kancellár. A súlyos vádakra az érintett is reagált: Kifogásolta, hogy Scholz teljesen elzárkózott az FDP ötleteiről, azokról tárgyalni sem volt hajlandó. Kijelentette, hogy az FDP ezentúl azért fog dolgozni, hogy egy másik kormányban vállaljon felelősséget.
Hogyan tovább?
Miután a kancellár elbocsátotta a pénzügyminisztert, a többi FDP-s miniszter is testületileg lemondott. Volker Wissing közlekedési miniszter ellenben maradna a kormány tagja. A Bundestag őszi időszakában változó többséggel igyekszik Scholz keresztülvinni az aktuális törvénytervezeteket, majd tiszta lappal kezdeni az új évet.
A kancellár 2025. január 15-én bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, melynek elvesztése után - ez már csak formalitásnak számít, hiszen még a kormánypártok is támogatni fogják ezt -
a szövetségi elnök feloszlatja a Bundestagot és előre hozott választásokat ír ki. Ilyen történt már korábban 1972-ben, 1983-ban és 2005-ben is.
Politikai megfigyelők a különböző határidők miatt arra számítanak, hogy a választás vélhetően 2025. március 23-án kerül megrendezésre. A kormány nem áll nyerésre: az aktuális közvélemény-kutatási adatok szerint a három kormánypárt támogatottsága együttesen alig éri el a 30 százalékot, míg az ellenzéki CDU 30 százalék felett, az Alternatíva Németországért (AfD) valamivel 20 százalék alatt szerepel, az új "játékos", a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) pedig 6-7 százalékon áll. | Menekülnek Scholztól a miniszterek | Donald Trump fölényes elnökválasztási győzelmének másnapján, november 6-án politikai földrengés rázta meg Berlint. Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette szövetségi kormány szétesett. A szerda esti koalíciós válságtanács eredményeképp Scholz azonnali hatállyal elbocsátotta Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminisztert, január 15-én pedig bizalmi szavazást javasol a kancellár. Ebből a helyzetből egyenes út vezet az előre hozott választásokig – derül ki az MCC Magyar–Német Intézetének elemzéséből. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176589/menekulnek_scholztol_a_miniszterek | null | true | null | null | Hir6 |
Hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnökét - tudta meg az MTI Hírcentrum pénteken.
Az M1 Híradójában elhangzott, hogy a gyanú szerint a férfi 2012 júliusában hivatali hatalmával visszaélve, jogtalanul akart leemelni 400 ezer forintot egy kft. számlájáról. A végrehajtónak elszámolási vitája volt a céggel, és miután a bíróság elutasította a kérelmét, hatósági átutalási megbízást állított ki, amelyet a banknak teljesítenie kellett. | Visszaéléssel gyanúsítják a kamara alelnökét | A gyanú szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnöke 400 ezer forintot emelt le egy vele vitában álló kft. számlájáról. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/4/visszaelessel-gyanusitjak-a-kamara-alelnoket | 2013-04-12 21:24:00 | true | null | null | Origo |
Mint az várható volt, határozatképtelen volt a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának szerdai ülése, amelyre nem mentek el a kormánypárti képviselők. A testület ennek ellenére meghallgatta Horváth András korábbi adóhivatali ellenőrt, aki azzal vált ismertté, hogy azzal állt a nyilvánosság elé: szervezett, és magas szinten eltussolt áfacsalások ezermilliárdos kárt okoznak a költségvetésnek. (Az ügy további érdekességeivel a HVG e heti száma is részletesen foglalkozik.)
Bár meghívták, nem jelent meg az ülésen Varga Mihály jelenlegi és Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter sem. Megjelentek viszont olyan képviselők, akik nem tagjai az albizottságnak: Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Józsa István szocialista képviselő, Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkár és Scheiring Gábor PM-es képviselő. A csonka ülés hatalmas sajtóérdeklődés mellett kezdődött meg az Országházban.
Beszélnünk kell róla
„Legalább beszéljünk róla” – mondta Z. Kárpát Dániel, az albizottság jobbikos elnöke, aki sajnálatosnak nevezte, hogy a kormánypárti képviselők lemondták részvételüket, szerinte a számvevőszéki bizottságnak – ellentétben a fideszesek állításával – igenis feladata lenne vizsgálni a NAV tevékenységét. Mivel a megjelent ellenzéki tagokkal a napirendet sem tudták megszavazni, csak „konzultációs jelleggel” folytatták az ülést, de Z. Kárpát megkérte a gyorsírókat, hogy rögzítsék az elhangzottakat.
„Az olajügyek soha nem szűntek meg, csak átalakultak, és amivé lettek, az teljesen szétzilálta a termelő és kereskedelmi szektort” – mondta Horváth András, aki szerint fontos, hogy az ügyészség vagy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálódjon, de olyan súlyos gazdaságpolitikai kérdésekről van szó, hogy a politikának, a parlamentnek is foglalkoznia kell vele. „Olyan erős emberekkel állunk szemben, akik ellen csak közös fellépéssel lehet valamit elérni” – mondta a volt NAV-ellenőr, aki szerint „politikai szereplők és a háttérben állós oligarchák is támogatják” az adócsalókat.
„Itt vannak azok az adatok, amelyek alátámasztják, milyen szervezett hálózat működött” – mutatott fel egy zöld dossziét Horváth, aki Vágó Gábor LMP-s képviselő kérdésére azt mondta: az akta olyan céges adatokat tartalmaz, amelyek bizonyítják a 2011–2013 közt folyt csalásokat. Ezeket a volt adóellenőr szerint csak zárt ülésen lehetne ismertetni, vagy pedig egy NAV-vizsgálatban lehetne használni, illetve ő szívesen átadná az ügyészségnek vagy az ÁSZ-nak, ha igény lenne rá. Szerinte itt több száz cégről és több száz adóvizsgálatról van szó, biztos, hogy hónapokig tartana ezek alapos átvizsgálása.
A Fidesz-frakció is beszélt róla
Boldvai László szocialista képviselő kérdésére Horváth megismételte, hogy 2011-ben először a NAV elnökhelyettesénél kopogtatott, majd megkereste Rogán Antalt, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjét, később Révész Máriusz képviselő segítségével Lázár Jánost, a Miniszterelnökség jelenlegi államtitkárát, és Cséfalvay Zoltán NGM-államtitkárt (utóbbi a múlt héten tagadta, hogy kapott volna bármilyen jelzést Horváthtól). A volt revizor szerint már őelőtte is volt egy NAV-os, aki kilépett ezekkel a problémákkal, sőt, ő úgy tudja, hogy 2011 tavaszán a Fidesz-frakció is foglalkozott ezzel az üggyel.
Ángyán József érdeklődésére Horváth azt mondta: 2007-ben olyan vezetők kerültek pozícióba az APEH-nél, akik korábban a másik oldalon álltak, illetve olyan vezetők is bekerültek, akik elkezdték leépíteni a szervezetet, leváltották a tapasztalt vezetőket, helyükre tapasztalatlanokat ültettek. Ezzel beindult egy kontraszelekciós spirál, illetve ennek következtében egy soha nem látott kilépési hullám. Horváth azt mondta, sok nevet tudna említeni, akiket annak ellenére félreállítottak, hogy tisztességesen végezték a munkájukat.
Kizárt dolog, hogy két nap alatt el lehetne végezni egy teljes vizsgálatot – mondta Horváth, utalva arra, hogy a NAV állítólag egy hétvége alatt megállapította, hogy nem történt visszaélés. Ennyi idő alatt legfeljebb azt lehetett megtenni, hogy csináltak lekérdezést a rendszerből, és a kapott ügyeket néhány revizor valamilyen szempont szerint átfésülte. A tisztánlátáshoz viszont bele kellene nézni az érintett társaságok könyvelésébe, illetve azt is vizsgálni kellene, hogy a hivatalon belül ki és hogyan állított le vizsgálatokat. „Ez nem kétnapos munka” – jelentette ki Horváth.
A csalásban a volt adóellenőr szerint „igencsak érintettek” bizonyos holland cégek, igaz, Hollandia bizonyos szempontból off-shore országnak számít, akárcsak Svájc. A magyar fiktív export (ezzel igényelik vissza az áfát a csalók – a szerk.) jelentős célpontjai Szlovákia és Románia. Előbbi a negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, ami azért is furcsa, mer a piaca feleakkora, mint a magyar. Az adócsalók egyébként gyorsan mozognak: mikor Romániában bevezették a fordított áfát a gabonakereskedelemben, Magyarországon nőtt meg az ilyen csalások száma, mikor nálunk is bevezették, akkor Szlovákiában jelentek meg a csaló hálózatok.
Vizsgálat és kérdés
Z. Kárpát Dániel szerint a végül határozatképtelennek bizonyult üléssel mindenekelőtt az lett volna a cél, hogy felkérjék az ÁSZ-t egy átfogó vizsgálatra. Horváth András erre azt mondta: a törvény szerint az ÁSZ-nak kötelessége vizsgálatot kezdeni, ha diszkriminatív eljárást tapasztal az adóhatóságnál. Scheiring Gábor pedig beszámolt arról, hogy ő már írt is az ÁSZ elnökének, de egyelőre még nem kapott választ.
Vágó Gábor azt mondta a többi ellenzéki képviselőnek: nem szabadad annyiban hagyni a dolgot, nyomás alatt kell tartani a kormányoldalt. Ő maga hétfőn kérdéssel fordul a parlamentben a miniszterelnökhöz, Z. Kárpátot pedig arra kérte, hogy hívja össze újra az albizottsági ülést, olyan időpontban, amikor a fideszesek "nem tudnak elbújni". | Gazdaság: Zöld dosszié rejtheti a százmilliárdos "NAV-mutyikat" | A Fidesz nem volt kíváncsi a NAV-ügyek leleplezését ígérő egykori adóellenőrre, így ellehetetlenül a parlament költségvetési bizottságának munkája. A jelenlévő képviselők azért meghallgatták Horváth Andrást, aki arról is beszélt, a Fidesz frakciója már 2011 elején foglalkozott a mutyikkal, de nem történt semmi. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20131127_NAV_Horvath_Andras | 2013-11-27 14:24:00 | true | null | null | HVG |
Mint arról beszámoltunk, hogy egy, korábban gumifeldolgozással foglalkozó cég üzemelt István-aknán a III-as üzem területén . A vállalkozás felszámolás alá került, miután évekig veszteségesen működött. A telken több ezer, vagy tízezer használt abroncsot tároltak, amikkel aztán évekig láthatóan senki nem foglalkozott. A napokban Környezetvédő turisták keresték meg lapunkat azzal, hogy számukra érhetetlen, hogy miként lehetséges a Mecsek közepén ekkora gumi hegyet felhalmozni.
Ugyanakkor az is tény, hogy a mecseki telek az egykori Mecseki Szénbányák , majd pedig a Bányavagyon-Hasznosító Zrt. tulajdonában volt, ennek megfelelően "üzemi terület" besorolás alatt is van, vagyis ipari tevékenység is végezhető itt. A földhivatali dokumentumok szerint 2022 végén egy árverés keretében pedig somogyi cég, a Green Tyre Zrt. a vásárolta meg a területet árverés keretében. A telek körül ugyan több helyen is hiányos a kerítés, de láthatóan a közelmúltban az egyik szakaszon már elkezdték pótolni és rendbe tenni, hogy illetéktelenek ne tudjanak bejutni a telekre.
A Somogy vármegyei Green Tyre Zrt. honlapja szerint ingyenesen szállítja el az ország területéről a használt abroncsokat. A vállalkozás használt gumikat feldolgozó gyára 2010-ben épült fel Marcaliban. A feldolgozás során játszótér-, sportpálya burkolatok, kohászati alapanyagot, és energiahordozót állítanak elő a hozzájuk érkező alapanyagokból - az újrahasznosítással valójában környezetvédelmi célokat teljesítenek, hiszen feldolgozás nélkül a gumik valójában hulladéklerakókat töltenének csak meg.
A Baranya Vármegyei Kormányhivatal lapunk megkeresésére közölte: a hulladékgazdálkodási hatóságok 2021 márciusi felállításától kezdődően az elmúlt években hivatalból számos eljárást indított a probléma megoldása érdekében.
Kötelezte a hulladék felszámolásáért felelősöket - azaz a korábban a területen tevékenykedő cégeket, illetve területtulajdonosokat - az engedélyezett tárolási kapacitást meghaladóan felhalmozott, hátrahagyott, illetve a szomszédos területeken jogellenesen elhelyezett hulladékok szabályszerű kezelésére.
A hulladékgazdálkodási hatóság emellett jelentős bírságokat is kiszabott, sikerrel zárta a bírósági eljárásokat és a végrehajtása kapcsán is intézkedett.
"Mindezen hatósági munka eredményeként az elmúlt két évben számottevően csökkent a terület hulladékkal való terheltsége: több mint 1000 tonna használt gumiabroncsot és más hulladékot szállítottak el a helyszínről. A hatóság továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri a területen zajló tevékenységeket, és a jövőben is megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket a környezeti teher teljes felszámolása érdekében. Ugyanakkor a használt gumiabroncs nem rendelkezik olyan összetevőkkel, ami alapján veszélyes hulladéknak minősülne" - közölték.
Egy egyetemi tanulmány szerint az autógumikat nagyon sokféleképpen lehet újrahasznosítani. Készülhetnek belőlük táskák, pénztárcák, övek, papucsok, de akár bútorok, vagy árvízvédelmi gátak is, zajvédelmi falak is. Cementgyárak esetében pedig a magas fűtőértéküket használják ki, égetéskor viszont a környezetszennyező gázokat kell semlegesíteni, mert súlyosan egészségkárosító hatásukt van. | Gumi-ügy: újrahasznosíthatják a mecseki hegyeket | Miközben az előző tulajdonos felszámolás alá került, egy árverés keretében megszerezte egy somogyi cég az István-aknán található telket, ahol gumikból hegyeket találtak a turisták. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/gumi-ugy-ujrahasznosithatjak-a-mecseki-hegyeket | null | true | null | null | BAMA |
A győri közgyűlés Fidesz-KDNP-s többsége hétfőn felmentette a városi ingatlanok üzemeltetéséért felelős cég igazgatóját, Nagy Gergely Lászlót. Ehhez rendkívüli közgyűlést kellett összehívni, mert a nyáron megválasztott ellenzéki polgármester vétót emelt. Az ülésen meghallgatták a leváltott, valamint a szintén a Fidesz-KDNP által kinevezett új igazgatót, de ahogy Borkai Zsolt volt polgármester az elején leszögezte:
"Itt színtiszta politikáról van szó, nem fair e két ember mögé bújni."
A vita azon ment a győri közgyűlésben, hogy a Fidesz-KDNP-s többség az új ellenzéki polgármesterrel ellentétben le akarta váltani Nagy Gergely Lászlót a városi ingatlanok üzemeltetéséért felelős Győr Projekt Kft. éléről. A dolog érdekessége, hogy Nagyot szintén a Fidesz-KDNP frakciója szavazta meg a gazdasági társaság élére, nem egészen három év után pedig most váratlanul elküldi. A számok alapján azonban Nagyjól végezte eddig a dolgát, ha mindent összevetünk, csapatával 1,4 milliárddal jobb számokat hozott, mint az igazgatása előtti időben mások. Két hete Pintér Bence polgármester ezért élta vétójogával, így próbálta megakadályozni Nagy Gergely László leváltását.
A hétfői rendkívüli ülésen Nagy Gergely László búcsúbeszédének a vége volt a legérdekesebb.
Költői kérdésként fogalmazta meg, hogy beszéljen-e a menesztésének valós okáról, a döntés mögött állókról, majd egészen konkrétan célzott arra, hogy a kultúra farvizén pénzek érkezhetnek majd Győrbe.
Esterházy Pétert idézve válaszolt aztán magának: egy bizonyos szint fölött nem süllyed egy bizonyos szint alá. A Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Fekete Dávid nem sokkal később azt válaszolta neki, hogy összeesküvés-elméletet ne gyártson, ha nem muszáj.
Az új ügyvezető igazgató, Szombati-Serfőző Eszter a sok teendő mellett a hatékonyságot szeretné növelni, mérné a teljesítményeket, az energetikai hatékonyságot szintúgy növelné. Azt is szeretné, ha nemcsak a klubok kiváltsága lenne, hogy a városi sportlétesítményeket használják, hanem "kinyitnánk a győriek előtt a sportolás lehetőségét, az olimpiai sportparkot például". Megszüntetné a kockás papírt is, helyette bevezetné az online helyfoglalást. Serfőző átláthatóságot ígért a gazdálkodást tekintve is.
Borkainak abban igaza lett, hogy politikai vita kerekedett. A két ellenérdekelt oldal az érintetteket hol megnevezve, hol csak közvetve érintve feszült egymásnak. Volt, aki a hiányzó WC-papírt hozta fel, más az 500 forintos ásványvizet találta most meg, de nyilvánvaló volt, hogy valójában a politika, a Fidesz-KDNP frakció és az új ellenzéki polgármester mögött álló Tiszta Szívvel a Városért (TSZV) egyesület vitájáról van szó. Személyeskedésektől sem volt mentes a vita: ki mit posztolt a Facebookon, ki hívott kit, ki lett polgármesteri biztos? Tényleg sok mindenről szó volt, aminek semmi köze nem volt az eredeti előterjesztéshez.
A TSZV-hez csatlakozó Balog-Farkas Renáta képviselő, aki jogi végzettséggel bír, felhívta a figyelmet arra, hogy Nagy Gergely László munkaviszonyának megszüntetése jó eséllyel jogellenes abban a formában, ahogy azt a Fidesz-frakció beterjesztette, ezért javasolta, hogy egy évig két ügyvezetővel működjön a Győr Projekt. Az idő előtti felmentés miatt ki kell fizetni 16 millió forintot Nagynak, ha dolgozik, ha nem, mert a szerződése így szól. A képviselői előterjesztésről szavaztak, de azt a Fidesz-KDNP- frakció elutasította.
Borkai csaknem két órával a vita kezdete után felállt a helyéről, és vehemensen közölte:
"Röhej, amit itt egymással csinálnak! Egy ügyvezetőn vitatkoztunk ennyi ideje, közben meg nem történik semmi Győrben!"
Ezután elhagyta a dísztermet. Így már nem volt ott, amikor volt kabinetfőnöke, Bolla Péter szerepe szóba került. Milyen kapcsolatban van Bolla Serfőző Eszterrel és Fekete Dáviddal? - tette fel a kérdést a TSZV képviselője. "Egy 70 éves győri nyugdíjas neve került most elő, és leszögezem, hogy semmilyen feladatot nem adtam neki" - mondta Fekete Dávid, majd megismételte a Telexnek adott válaszát, hogy minden győri lokálpatriótát meghallgat. Szombati-Serfőző Eszter is leszögezte, hogy semmilyen szerepet nem szán Bolla Péternek. "Kollégám volt tizenkét éven keresztül, munkatársi, baráti kapcsolat volt köztünk. Amióta eljöttem a városházáról, sokszor beszélgetünk, sokszor kávézunk."
Pintér Bence, a Győrt októbertől kisebbségben vezető ellenzéki polgármester szerint "semmi egyébről nem szól a kiszervezés, mint hogy a kultúra, a sport és a városmarketing területén elköltött pénzekről ne a polgármesteri hivatal szakemberei, hanem a Fidesz által pozícióba helyezett ügyvezető, illetve a mögötte álló, Bolla Péterhez hasonló fideszes háttéremberek döntsenek. Ez pedig nem a város, hanem csak a Fidesz érdeke."
A Fidesz-KDNP-frakció arra hivatkozott, hogy a Győr Projekt feladatkörét bővíteni fogják és ennek hasznosságát a hazai és nemzetközi trendeknek is bizonyítják. Jobb tehát, ha a fesztiválok, a sportrendezvények, a városmarketing és a turisztikai feladatok lebonyolítását is a városi cégre bízzák. A feladathoz kerestek embert, Szombati-Serfőző Eszter alkalmasságához pedig "kétség sem férhet".
Azt, hogy milyen ellenszélben kell dolgoznia Győr ellenzéki polgármesterének, ez a történet is jól példázza. A22 fős győri közgyűlésben14 mandátuma van a Fidesz-KDNP-nek. A másik oldalon a polgármester mellett a helyi ellenzéki összefogásnak (TSZV - LMP-Zöldek - Momentum - MSZP) összesen 3 képviselője, a Borkaival Közösen a Jövőnkértnek 2, a Szentiváni Civileknek és a Civilek Győrért egyesületeknek 1-1 tagja ül az új testületben. A szentiváni civil képviselő legutóbb csatlakozott Pintérék frakciójához, de az erőviszonyokat ez nem változtatja meg.
A Telex kérdésére, hogy hasonló lépésre, tehát vétóra - a mostani eredményét látva - lehet-e tőle még számítani, Pintér Bence azt válaszolta: ha a város érdekét sértő döntésről van szó, meg fogja máskor is tenni. A személycseréről most legalább vita folyt, ha nincs a vétó, akkor a Fidesz egy perc alatt elintézte volna a kérdést már a legutóbbi közgyűlésen, mondta a vita során is a polgármester. | Hiába a vétó, bejött a papírforma: a fideszes többség menesztette a Győr Projekt eddigi igazgatóját | Elvileg egy leváltott és egy kinevezett igazgató szakmai alkalmasságáról vitáztak a győri közgyűlésben, gyakorlatilag újabb példáját láttuk annak, hogy a kisebbségben lévő polgármester számára a vétójog a maximum, amivel élhet. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/11/pinter-fekete-veto-fidesz-kdnp-gyor-rendkivuli-kozgyules | null | true | null | null | Telex |
Prezenszki Sándornét és fiát 1968. október 12-én brutális módon ölték meg Karácsondon
Ebneth Simont és Hollósi Györgynét vádolták a gyilkossággal
A férfit háromszor is halálra ítélték, majd felmentették
"A rendőrségen ebben az időben még vertek, illetve egyéb kényszerítő eszközöket is alkalmaztak a beismerő vallomások kicsikarására. A védencemnek éppen ezért legalább tíz vallomása volt, hol beismerte, hol tagadta a gyilkosságot. Az első hatályon kívül helyezésnél a tanács elnöke azt kérdezte a vádlottól, hogy bűnösnek érzi-e magát. Erre azt mondta, igen, mert elkövette a bűncselekményt. A tanácselnök ezután megkérdezte, hogy szed-e gyógyszert. Kiderült, hogy a tárgyalás napján is be volt nyugtatózva, és ezek hatása alatt ismerte be a tettet" - nyilatkozta a néhai dr. Bárándy György a karácsondi kettős gyilkossággal vádolt Ebneth Simon védőjeként.
Az ügyet végig követte a korabeli sajtó a szörnyű részletekről is beszámolva. És hogy mi történt ennyi évvel ezelőtt? A Heves megyei Karácsondon brutális kegyetlenséggel végeztek 1968. október 12-én Prezenszki Sándor feleségével és 12 éves fiával. Az áldozatokra másnap reggel a munkából hazatérő családfő talált rá, aki tudta, hogy valami baj van, amikor meglátta a felfeszített ajtót, de a látványra nem volt felkészülve. A kegyetlen gyilkosok - csodák csodájára - Prezenszkiék kislányát nem bántották.
Gyilkosság a pénzért
A helyszíni szemléről a Magyar Rendőr a következőket írta: a tettes késő este hatolt be a nyitva hagyott utcai kapun át a családi ház kertjébe, kicsavarta a villanykörtét a falon, aztán benézett a ház üvegezett verandájának ajtaján, eközben az üvegen kesztyűnyomot, majd később homlok- és orrhegy lenyomatként azonosított nyomot hagyott. A konyhán keresztül bejutott a lakásba, aztán először Prezenszki Sándornét, majd alvó kisfiát baltával agyonütötte. A gyilkosok a lakásból kétezer forintos zsákmánnyal távoztak; a majdnem húszezer forintról szóló takarékbetétkönyvet és közel ezer forint készpénzt nem találták meg.
Két hónap múlva a rendőrség elfogta a vélt elkövetőket, Ebneth Simont és Hollósi Györgynét. Velük együtt előzetes letartóztatásba került a nő férje is, mivel bűnrészességgel gyanúsították, ám egy hónap múlva kiengedték őt.
Az ügyről szóló cikkek szerint a gyakran italozó, asszony és a férfi 1968 tavaszán ismerkedett meg. Ebneth Simont adósságai szorongatták, Hollósiné pedig szeretett volna megszabadulni férjétől, akivel azért kötött házasságot, hogy a rendőrhatósági felügyelet alól mentesüljön. Az asszonyt ugyanis kétszer elítélték vagyon elleni bűncselekmények elkövetéséért. Ebneth-tel ebben is egymásra leltek, mert a férfi háromszor állt bíróság előtt hasonló bűntettek miatt.
Amikor Hollósi Györgyné megtudta, hogy Prezenszki Sándor eladta autóját, azt feltételezte, hogy a férfi a vételárat otthon tartja, és Ebneth-tel elhatározták, hogy megszerzik a pénzt. A rablógyilkosság során zsákmányolt összeg azonban elmaradt attól, amit reméltek.
Bírósági körök
Ebneth Simon a nyomozás során azt állította, hogy a rablógyilkosságot nem ő, hanem Hollósi György követte el. Ám miután elé tárták a bizonyítékokat, beismerő vallomást tett. Innen pedig a gyanúsítottak útja egyenesen vezetett a vádlottak padjára. Az ügyet először az Egri Megyei Bíróság tárgyalta. A vádlottak kezdetben beismerték tettüket, majd - váratlanul - tagadták a bűncselekmény elkövetését. Az Egri Megyei Bíróság halálos ítéletét a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, s az ügy tárgyalására a Fővárosi Bíróságot jelölte ki. (Szabad Föld, 1970. november 22.)
A per koronatanúja Hollósiné férje lett. Ő a rendőröknek azt mondta, hogy a gyilkosság körülményeiről csak hallomásból tudott. A bíróságon pedig azt állította, hogy Ebneth Simon és a felesége október 12-én estén leitatták, és ágyba fektették. Rögtön el is aludt, és másnap hajnalban arra ébredt, hogy a neje költögeti.
A tudósítások szerint Ebneth úgy viselkedett, mint akit nem túlságosan foglalkoztat a tárgyalás kimenetele. Szenvtelen arccal hallgatta a tanúk szavait, és továbbra is tagadta a gyilkosság elkövetését. A bíróság ugyanakkor ismét bűnösnek találta őt, és nyereségvágyból, több emberen társtettesként elkövetett emberölésben, súlyosabban büntetendő hamis vádban, súlyos testi sértés kísérletében és visszaesőként elkövetett sikkasztásban mondotta ki bűnösnek, s ezért halmazati büntetésül halálra ítélte. Hollósi Györgynét nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt tizenöt évi szabadságvesztésre ítélte, és tíz évre eltiltotta a közügyektől.
Aztán ezt az ítéletet másodfokon ismét hatályon kívül helyezték, az eljárást pedig újra visszadobták az elejére. És ez az egész még egyszer lejátszódott, mire a következő körben, immár a negyedikben fordult a kocka. Akkor a Fővárosi Bíróság Ebnethet és Hollósinét is felmentette. Az indoklásban a bíró a döntését azzal indokolta, hogy nem sikerült megnyugtató módon bebizonyítani, hogy a két vádlott követte volna el a súlyos bűntettet.
Többek között azért, mert a helyszínen nem rögzítettek olyan ujjnyomatot, amelyet azonosítani lehetett volna Ebneth vagy Hollósiné ujjnyomataival. Nem sikerült azt sem bebizonyítani, hogy a megtalált homloknyom a férfié lenne. Mint a lapok megemlítették, a vádhatóság legfőbb bizonyítéka az volt, hogy több tanú azt állította, hogy látták Ebneth Simont a gyilkosság napján a helyszínen, és megismerték a vérfoltos pantallójáról. Ezzel azonban akadt egy kis gond. Az, hogy a ruhadarab a vádlottra nem ment fel.
A bíróság a gyilkossággal összefüggésben nem levő más bűncselekmények - sikkasztás, súlyos testi sértés - miatt Ebneth Simont négy évi szabadságvesztésre ítélte. A büntetést azonban nem kellett leülnie, mert az előzetes letartóztatásban eltelt idővel kitöltötte. Az ügyész a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be. (Heves Megyei Népújság, 1973.) A Legfelsőbb Bíróság azonban a felmentéssel értett egyet, így Ebnethék számára az ügy 1974-ben zárult. | Háromszor is halálra ítélték mielőtt felmentették a kettős gyilkossággal vádolt férfit | Nem nagyon volt arra példa, ami Ebneth Simonnal a szocialista érában megesett: a férfit kettős gyilkosság elkövetésével vádolták, és az ügyben eljárt bírák meg voltak győződve a bűnösségéről. A többes szám nem véletlen, mivel Ebnethet háromszor ítélték halálra, ám végül felmentették, ugyanis csak közvetett bizonyítékok szóltak ellene. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/a-tragikus-karacsondi-kettos-gyilkossag/d7rc500 | null | true | null | null | Blikk |
A megjelent hírekkel ellentétben nem telefonált senki Diósgyőrbe, hogy megkönnyítsék a dolgunkat.
– mondta az Origónak adott interjújában Kővári Ágnes, a Magyar Sportmárka Zrt. vezérigazgatója a 2RULE márka piaci sikereit részletezve. A brand villámkarriert futott be: decemberben adta hírül a HVG, hogy Mészáros Lőrinc többségi, Kővári kisebbségi tulajdonával megalakult a cég. Ehhez képest az idén nyárra már ott tartunk, hogy a 2RULE új központja az egykori Vico-székház, a vállalkozás logóihoz védjegyoltalmat kért – a ruházati cikkek mellett – a többi közt karácsonyfadíszekre, szakmai képzésekre, mi több, videójátékokra is. És a lényeg: három NB1-es csapat is 2RULE-dresszben futballozik ebben az évadban. A Felcsút és a Haladás az Adidast, a Diósgyőr a Nike-t cserélte az új Mészáros-mezre. E klubok példáját hamarosan több NB2-es együttes is követte, például a Felcsút fiókcsapatának számító Csákvár, illetve a Mészáros-üzlettárs Szíjj László-féle Tiszakécske. Ha ez nem lenne elég, a Vasas összes szakosztálya 2RULE-ra vált, miként több kosárlabda- és kézilabdacsapat.
A legkülönösebb szerepet az MTVA játszotta a terjeszkedésben: az állami média tevékenysége esetpéldája annak, miként segítik közvetett állami támogatással a Mészáros-céget, szemben politikai kapcsolatok nélküli, piacon versenyző magyar kis és középvállalkozásokkal. Az MTVA ugyanis élőben közvetítette a Felcsút mez-, azaz a 2RULE-termékbemutatóját. Majd Molnár Mátyás műsorvezető az adásban viselte a márka kitűzőjét. Ezek után a 24.hu közérdekű adatigényléssel fordult a Vaszily Miklós vezette állami médiához. Lapunk meg is kapta a megállapodást, amelyből kiderült, az MTVA nem kap pénzt a reklámozásért, a felek bartereznek.
Mi a baj azzal, hogy az MTVA megtol kicsit egy „magyar márkát”?
Természetesen első körben az, hogy nem egy magyar cég, hanem csakis Mészáros Lőrinc kapta a kivételes eljárást. Eddig legalábbis más hasonlóan látványos példát nem láttunk hasonló együttműködésre, és
hiába kérdeztük az MTVA-t arról, mely Magyarországon bejegyzett vállalkozásokkal van hasonló megállapodása, nem kaptunk választ. Nem lenne meglepő, ha nem tudnának sok hasonló szerződést felsorolni, mert a megállapodásból nemigen érthető, mit nyer az évi 80 milliárd forintból működő szervezet az együttműködésből.
A Mészáros-cég pénzt nem ad, de például 15-20 százalékos kedvezményt garantál termékeiből az MTVA-dolgozóknak. Ez már csak azért is nehezen értelmezhető kitétel, mert olyan termékekre is vonatkozik (például futócuccok), amiket egyelőre nem is gyárt a 2RULE, azaz az MTVA tárgyalói azt sem tudhatták, mire állapodnak meg. (Arról is kérdeztük az MTVA-t, miként számol el az ilyen típusú dolgozói kedvezmény adó- és járulékvonzataival, de nem kaptunk választ. Pedig még az is érdekes lenne, hogy ezt az összeget miként érvényesíti a szerződésben. Érdeklődtünk arról is, mi történik, ha nem használja fel a kedvezményt az MTVA egyetlen munkatársa sem, minthogy a szerződésben nem szerepel semmi arról, hogy a Magyar Sportmárka Zrt. mit vállal ebben az esetben.) Ezen kívül a cég nyereményjátékokhoz garantál termékeket, azaz duplán kap reklámot. További kérdés, hogy miként vállalhatja a 2RULE, hogy az M4 logóját megjeleníti mezein, hiszen azokat sportklubok játékosai viselik. A szerződés persze ki sem köti, mely dresszeken, milyen formában kell a logót feltüntetni.
Arról nem szólva, hogy az MTVA olyan céggel kötött megállapodást, amelynek egyelőre nincs boltja és webshopja sem, és – mint utaltunk rá – nem gyártja egyelőre a szerződésben szereplő termékek egy részét. Gondoljuk el, hogy egy átlagos magyar vállalkozás azzal az ajánlattal érkezik az MTVA épületébe, hogy van egy nem létező terméke, majd úgy jön ki, hogy nem kell fizetnie ennek reklámozásáért, de cserébe még termékbemutatóját is közvetítik.
Azért Mészáros még mindig jobb, mint a multik, nem?
Egyelőre nem született részletes, kanonizált magyarázat arra, miért helyesebb, ha jórészt közpénzes megrendelésekből gazdagodó, üzleti kockázatot nem vállaló, valós teljesítmény nem mutató oligarcha, Orbán Viktor jóbarátja viszi haza a pénzt, nem pedig más, politikai kapcsolatokat nélkülöző, piacon versenyző magyar vagy külföldi vállalkozások, ráadásul az Orbán-kormány volt az, amelyik a multinacionális vállalkozások többségével, külön kedvezményeket garantáló stratégiai megállapodásokat kötött.
A márka védelmében megszólaló kormánypárti újságírók jórészt azzal álltak elő: a márka magyar, ezért jó, hogy hasít. Csakhogy amíg nem Orbán-közeli magyar márkáról volt szó, nem jutott eszükbe ilyen segítség. Annak ellenére sem, hogy például a Lancast 1997 óta próbál mind nagyobb szerepet kapni a piacon. Sőt volt, hogy korábbi emblematikus labdarúgók alapítottak céget, ám az áttörés elmaradt: a Nagy Antal, Esterházy Márton, Sallai Sándor együttműködésével létrejött NES-re nem ugrottak az NB I-es csapatok.
Az érvek között szerepelt az is, hogy egy nemzeti márka milyen fontos, Adolf Dassler például szerepet játszott a németek 1954-es magyarok ellni vb-sikerében, az Adidas diadalútja pedig azóta ismert. Ugyanakkor a nemzeti válogatottak között nem a nemzeti vállalkozások, hanem a legjobbnak ítéltek uralkodnak. A 2018-as világbajnokságon szereplő együttesek közül tizenkettő volt Adidasban (Argentína, Belgium, Egyiptom, Irán, Japán, Kolumbia, Marokkó, Mexikó, Németország, Oroszország, Spanyolország, Svédország), tíz Nike-ban (Anglia, Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, Horvátország, Franciaország, Lengyelország, Nigéria, Portugália, Szaúd-Arábia), négy Pumában (Svájc, Szerbia, Szenegál, Uruguay), kettő New Balance-ban (Costa Rica, Panama), egy Umbróban (Petu), egy Erreában (Izland), egy Uhlsportban (Tunézia). És egy volt még – a némethez hasonlóan – valóban hazai márkában: Dánia Hummelban játszott. Ám azt a céget 1923-ban alapították, nemzetközi hálózata jelentős, több országban viselik csapatok a dresszeit.
Nyilván az az oka ennek a koncentrációnak, hogy a csúcsegyüttesek a csúcsmárkákkal szerződnek, mivel üzleti szempontból azok szolgálják legjobban őket, miközben fejlesztésre is a legtöbbet költenek, elvégre nyilván nem mindegy, milyen minőségű mezben, cipőben vannak a pályán a klasszisok. A Nike például 2,5 milliárd dollárt költött innovációra és fejlesztésre az elmúlt öt évben.
Ugyanakkor működő példát is választhatott volna a 2RULE-támogató sajtó, amikor hazai márka hazai sikeréről értekezik. Ilyen modell például a lengyel 4F.
Ám ennek a projektnek a bemutatása azért nehézkes, mert köze nincs a magyarországi politikai karrierhez, és nem az NB I-ben kezdődik.
A lengyel nemzeti futballválogatott ugyan nem 4F-mezt visel, de például az olimpiai csapatot már többször öltöztette a vállalat. A cég rengeteg terméket, nagyon sok sportágra gyárt: például az atlétikai és a síszövetséget egyaránt ellátja termékekkel. Ahhoz, hogy idáig eljussanak, több brandváltáson átestek, 2003-ban kinyitották első sajátmárkás boltjukat, 2010 óta van velük a 4F név. Ezek után 2016-ra jutottak el a nemzetközi terjeszkedésig, most már majd 200 boltjuk van Lengyelországban, és nyitottak már üzletet Csehországban, Szlovákiában, Romániában is.
Ilyen egy vállalkozás piaci építkezése.
Így raknak össze közvetett állami támogatással egy Mészáros-piacot
Az világos, hogy ehhez semmilyen formában nem kapcsolható a 2RULE története. Ami nyilván azért sürgős projekt, mert így hamar sok pénzt lehet keresni a taónak köszönhetően. Valóban jelentős biznisz lett ugyanis a sportfelszerelések forgalmazása Magyarországon, elég, ha megjegyezzük, a tao-rendszer bevezetése óta 522 milliárd forint közpénz ömlött a sportba. Sportszervezetek, csapatok ezrei vásárolhatnak mezeket, ruhákat a közvetett állami támogatásból.
Azaz van egy Mészáros-cég, amelynek nem kell kitalálnia semmit, nem kell kockáztatnia, a politikai kapcsolatok, a közvetett állami támogatások garantálják a sikert egy átláthatatlan mezőben.
A kulcs, hogy a piaci vásárlóinak többsége taópénzből, azaz közvetett állami támogatásból vesz, és a közpénzt költők mindegyike tudja, kinek a márkája a 2RULE, azaz a fogyasztók döntése függhet vélt vagy valós politikai preferenciáktól.
Ez jól mutatja, miként lehetne tisztábbá tenni a rendszert, ha bárki kísérletet tenne rá. Az átláthatóság jegyében – a jogerős bírósági ítéleteknek megfelelően – nyilvánosságra kellene hozni, melyik cég, melyik klubot mennyivel támogatta. És esetleg azt, melyik sportszervezet melyik vállalkozástól, mennyiért, mit vett. Ám ezzel szemben minden lépés a titkok felé mutat, noha a tao-rendszer legfőbb bírálata eddig is átláthatatlanságára vonatkozott.
A cégek támogatják a klubokat, ám homályban marad, hova megy vissza a pénz. Azaz nem derül ki, hogy például a Seszták Miklós korábi fejlesztési miniszter Kisvárdáját támogató vállalkozások hogyan szerepeltek a közbeszerzéseken, de Orbán Felcsútjának nagyvonalú támogatói is sokáig teljesen rejtve maradtak. Így nem lehet tudni, forintjaikért cserébe jobban szerepeltek-e például a közbeszerzéseken. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy nem a sportpályán mutatott játék, a teljesítmény számít a pénzosztásnál. Ezt bizonyítja az MLSZ legújabb értékelő rendszere is. Ebből – az Index írása alapján – az derül ki, hogy Tállai András korábbi NAV-elnök, államtitkár Mezőkövesdjénél egyszerűen elégették a pénzt. A 3,7 milliárd forintból egyetlen olyan játékost neveltek, aki bemutatkozott az NB I-ben: összesen két meccset játszott az élvonalban, amúgy stabil NB II-es labdarúgó.
Ebbe a teljesítménytagadó rendszerbe érkezik a 2RULE, és ahogyan a többi költés láthatatlan, az is titok marad, mely együttesek, mennyiért vásárolják majd a Mészáros-márka mezeit. Ennek köszönhetően az is követhetetlen, hogy a piaci ár alatt vagy felett fizetnek a termékekért, és akik ezt a márkát választják, más területen előnyt realizálhatnak-e.
Egyelőre persze éppen csak annyi biztos, hogy a 2RULE közvetett állami támogatással, releváns befektetés és innováció nélkül máris az NB I meghatározó sportszergyártója lett: a csapatok negyedét öltözteti. Az egész történet elmeséli, hogy mennyivel kevesebb az esélye a piacon a tisztességesen versenyző, kockáztató, innovációkkal kísérletező, teljesítményalapon működő magyar vállalkozásnak, mint Mészáros Lőrincnek, Orbán Viktor barátjának. | Ami jár Mészáros Lőrinc 2RULE-jának, az nem jár más magyar vállalkozásnak | Legalábbis ez derül ki az MTVA szerződéséből, valamint későbbi hallgatásából. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/14/ami-jar-meszaros-lorinc-2rule-janak-az-nem-jar-mas-magyar-vallalkozasnak/ | 2018-08-14 21:48:00 | true | null | null | 24.hu |
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, már 10 milliárdot kaszált Schmidt Mária cége azon állami bérleti szerződésen, amely értelmében az Agrárminisztérium a vállalat birtokában lévő exkluzív irodaházban működik, és amelyet újabb négy évvel hosszabbított meg a tárca."Ki ne szeretne bérlőnek egy minisztériumot, ami ezek szerint hosszabbít, ha azt mondják neki, hogy felemelik a bérleti, üzemeltetési díjat laza 30 millióval, akkor azt mondja rá, hogy oké. Mivel a [minisztérium] saját székháza felújítása miatt van szükség erre a bérelt irodaházra, és ha megnézzük, hogy a felújítások hogy haladnak, azt gondolom, még jó sokáig lesz ilyen nagyon jó kis bérlője Schmidt Máriáéknak" - mondta a Reggeli gyors keddi adásában egykori Gergely Zsófia volt kollégánk, a HVG munkatársa.Hozzátette, a tárca épületének felújítására - amelyről egyébként az Országgyűlés 2011 nyarán döntött a Kossuth tér átépítéséről, valamint az Országház tágabb környezetének megújításáról szóló Steindl Imre Program néven - a hatályos jogszabályok értelmében nem kell közbeszerzést kiírni, elegendő viszonylag szűk körben tendereztetni. "Nem mintha azt nem tudnák megoldani, hogy látszatindulókkal játsszák el a versenyt."Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy Schmidt még kormánybiztos volt, amikor az Orbán-kormány egyik ingatlanjába beköltöztette a saját minisztériumát. Így még inkább érdekes a kérdés, hogy nem lehetett volna a minisztériumot egy kevésbé frekventált, nem Budapest felkapott területén, a Vígadó mellett álló irodát bérelni."Elképesztő mennyiségű pénzről van szó, bruttó több mint 180 millió forint egy hónapban. Ahhoz képest, hogy a egész nyáron a kórházak klímáival foglalkoztunk, azért mert ragaszkodnak a belvároshoz, ennyi pénzt eltapsolnak" - mondta, hozzátéve, hogy a bérleti díj mellett a Kossuth téri épület felújítása is ott van költségként.Azzal kapcsolatban, hogy a bérleti szerződések inflációkövetők, olyan fizetési ütemezések szerepelnek bennük, amelyek a bérbeadónak kedveznek, megjegyezte, nem tartja túlzásnak a témában írt cikke címét: A legjobb bérlő az Orbán-kormány. "A mi pénzünkből, közpénzből fizet, mint a katonatiszt, és minden feltétel olyan, mintha a másik félre lenne szabva."Azt is megjegyezte, meglehetősen furcsának tartja, hogy Ungár Péter jelenlétét a vállalatban. "Mindenki tudja, hogy Schmidt Máriának a családi cégében [BIF Nyrt.] Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő és társelnök benne van. Mondjuk ő évekkel ezelőtt vagyonát egy vagyonkezelőre bízta." Azonban Gergely nehezen tudja vitatni egy korábbi LMP-s politikus állítását, aki nyíltan oligarchának nevezte Ungárt.A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | "Még jó sokáig lesz ilyen jó kis bérlője Schmidt Máriáéknak" | Míg a kórházakban nincs pénz klímára, a kormánynak nem jelent gondot több mint 180 millió forintot kifizetni arra, hogy a tárca a belvárosban béreljen irodaházat – véli Gergely Zsófia volt kollégánk, a HVG munkatársa. | null | 1 | https://www.klubradio.hu/adasok/meg-jo-sokaig-lesz-ilyen-jo-kis-berloje-schmidt-mariaeknak-147670 | 2024-10-22 11:16:00 | true | null | null | Klubrádió online |
T. Miklóst 23 rendbeli csalás miatt hat évre ítélték
Egy doktornőnek 15 millió forintos kártérítést ítéltek meg, a férfi volt élettársa és nevelt lánya nem tartott igényt semmire
A csaló azt állítja, hogy minden vádpont hamis és átverték az egykori barátai
Az egykori közgazdász igehirdetése arra inspirálta követőit, szektáját, hogy önzetlenül az általa konkrétan megjelölt, az életet előbbre vivő célokra különböző összegeket adományozzanak, vagy adjanak át neki, nem is sejtve, hogy ezeket nem jótékony célokra, hanem luxuséletvitele finanszírozására fordítja majd. Az ügyben egy ügyvéd képviseli az áldoktor három "áldozatát": az egykori élettársát, a nevelt lányát és az 1996-os megismerkedésük idején Libanonban élő magyar orvosnőt is.
- A közreműködésemmel a büntetőeljárásban közel 15 millió forintot ítéltek meg a doktornőnek, aki ma már Magyarországon él, nyugdíjas, de korábban kardiológusként dolgozott. A volt élettársa és a nevelt lánya nem tartott igényt semmire, szeretnék mielőbb elfelejteni és kitörölni az életükből - kezdte a Blikknek dr. Király Martin.
Elmondta: T. Miklós a tevékenységét annyira jól titkolta, hogy éveken keresztül még a saját családja körében is rejtve maradt. A nevelt lányától az édesapja örökségének egy részét csalta el. A párjával közel húsz éven át voltak együtt és a botrány kirobbanása előtt fél évvel szakítottak, miután az asszony a férfit félreérthetetlen helyzetben rajtakapta egy nála jóval fiatalabb nővel.
A bírósági eljárás tavaly márciusban indult, végül hét tárgyalás - amelyek erkölcsi okokból a nyilvánosság kizárásával zajlottak - után született döntés. Kamatokkal együtt csaknem 20 milliós kártérítés megfizetésére is kötelezték a csalót, akitől a többit egy másik eljárás keretében perelhetik ki tőle.
- Nem volt kellemes szituáció, amikor az ügyfeleimet kihallgatták. Felzaklatta őket a találkozás. Volt olyan tanú, aki kérte, hogy úgy kerüljön sor a meghallgatására, hogy a vádlott nincs a tárgyalóteremben. Erre van lehetőség, ilyenkor a kihallgatás után felolvassák neki a nyilatkozatot - magyarázta az ügyvéd.
- Voltak képességei, nem vitatom, de a bűncselekményekről csak a szakításunk után értesültem. Szó szerint nekem sosem mondta, hogy ő lenne Jézus, csak utalásokat tett rá, hogy úgy képes gyógyítani - mondta el korábban lapunknak a volt párja, Anikó.
Megtudtuk, annak ellenére, hogy nem jogerősen hosszú elzárásra ítélték, nem rendelték el a férfi letartóztatását, de még csak a bűnügyi felügyeletét sem, így ha kedve tartja, akár külföldre is utazhat. A kártérítést majd a jogerős ítélet után 15 napon belül kell kifizetnie. Ha nem teszi, zár alá vonhatják a vagyontárgyait és végrehajtást indíthatnak ellene. | Beperelték követői a teskándi Jézust | Jobb, ha tényleg földöntúli képességei vannak a teskándi „Jézusnak,” mert egykori hívei, akiket hosszú időn keresztül húzott le tetemes összegekkel a magát spirituális gyógyítónak és „lelket mentő mesternek” kiadó csaló, komoly kártérítésre tartanak igényt. A nyugdíjas kuruzslónak most főhet a feje: nem elég, hogy nemrég 23 rendbeli csalás miatt hat év börtönre ítélték, amíg ő a rácsok mögött lesz, könnyen lehet, hogy a végrehajtók foglalják majd le a vagyonát. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/teskandi-jezus-karterites-per/xhyjd1g | null | true | null | null | Blikk |
2010.07.29. 18:30
Szabó Lorándot támogatja független polgármesterjelöltként az MSZP az október 3-i önkormányzati választáson Dombóváron – közölte a párt helyi elnöke csütörtökön az MTI-vel. • Bűnösnek találták a szocialista polgármestert • Lemondott a vesztegetéssel vádolt szocialista polgármester • Jogerősen elítélték Dombóvár szocialista expolgármesterét
Az MSZP városi szervezete egyhangúlag döntött Szabó Loránd támogatásáról – mondta Tóth Gyula. Hozzátette: a város korábbi polgármesterét civil szervezetek is támogatják, de az még nem dőlt el, hogy melyek. A párt városi elnöke emlékeztetett arra, hogy Dombóváron a 2009. októberi időközi polgármester-választáson a szocialista jelölt, Krauss Péter alulmaradt a Fidesz jelöltjével szemben, majd 2010. márciusban egy időközi önkormányzati képviselő-választáson az MSZP nem állított jelöltet.
„Jelenleg nincs Szabó Lorándhoz hasonló jelöltje az MSZP-nek Dombóváron, a városfejlesztésben játszott szerepe miatt megadjuk a lehetőséget számára a megmérettetésre” – fogalmazott. A polgármesterjelölt ellen folyamatban lévő büntetőeljárásra utalva Tóth Gyula azt mondta: jelenleg nincs jogi akadálya annak, hogy Szabó Loránd induljon a választáson; amennyiben ilyen ok felmerül, elállnak támogatásától.
Szabó Loránd 2002-ben az MSZP, az SZDSZ és a Centrum-1445 nevű szervezet, 2006-ban pedig az MSZP, az SZDSZ és a Szövetség Dombóvárért támogatásával lett Dombóvár polgármestere, tisztségéről egy ellene rágalmazás miatt indított per kapcsán 2009. június 17-én mondott le. Jelenleg sikkasztás és vesztegetés vádjával folyik ellene büntetőeljárás a Tolna Megyei Bíróságon. | A jogerősen elítélt politikust támogatja az MSZP | Szabó Lorándot támogatja független polgármesterjelöltként az MSZP az október 3-i önkormányzati választáson Dombóváron – közölte a párt helyi elnöke csütörtökön az MTI-vel. • Bűnösnek találták a szocialista polgármestert • Lemondott a vesztegetéssel vádolt szocialista polgármester • Jogerősen elítélték Dombóvár szocialista expolgármesterét | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/07/A-jogerosen-elitelt-politikust-tamogatja-az-MSZP | 2010-07-29 20:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egy éven át 362 millió forintért népszerűsítheti az uniós pályázatokat a Mahír Kiállítás és Rendezvény Kft. egy most elnyert közbeszerzés alapján. A cég - amely hét pályázó közül nyerte el a megbízást - a Mahír Zrt. irányítása alatt áll, amelynek vezérigazgatója Simicska Lajos.
Nettó 362,5 millió forintos megbízást nyert el a Mahír Kiállítás és Rendezvény Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. A felhívás egy évre szólt, és a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számában közölt eredmény szerint az elnyert összegért a EU-s támogatások szerepéről történő tájékoztatás, a közösségi és a magyar állam támogatásával megvalósuló programok, projektek és az ezekhez kapcsolódó eredmények közismertté tétele a nyertes cég feladata. A megvalósítandó rendezvények között, a kiírás szerint lehetnek kisebbek (akár 3-5 fős) és nagyobb (100-150 fős) rendezvények is.
A decemberben kiírt közbeszerzési felhívásra az értesítő szerint hét cég adott be ajánlatot, közülük választották ki a Mahír Kiállítás és Rendezvény Kft.-t. Az 1994-ben bejegyzett, hárommillió forint jegyzett tőkéjű cégnek 2009-ben 562 millió, 2008-ban 652 millió forint volt a nettó árbevétele, így a 362 millió forintos megbízás jelentősnek számít.
A cég az Opten céginformációs adatbázis szerint a Mahír Magyar Hirdető Részvénytársaság "közvetlen irányítása" alatt áll. Annak a cégnek Simicska Lajos a vezérigazgatója, aki 1993 és 1995 között a Fidesz gazdasági igazgatója, 1998 és 1999 között az APEH elnöke volt. A Mahír Rt.-ben (később Zrt.-ben) az 1994-es privatizációkor szerzett érdekeltséget, APEH-elnöksége miatt 1998-ban távozott a cégtől, de 2001-ben visszatért. Az Opten cégadatbázis szerint a Mahír Zrt.-t egyszemélyes igazgatóság irányítja, Simicska Lajos vezérigazgató önállóan jogosult a képviseletére. | 362 milliós állami megbízást kapott egy Simicska Lajoshoz kötődő cég | Egy éven át 362 millió forintért népszerűsítheti az uniós pályázatokat a Mahír Kiállítás és Rendezvény Kft. egy most elnyert közbeszerzés alapján. A cég - amely hét pályázó közül nyerte el a megbízást - a Mahír Zrt. irányítása alatt áll, amelynek vezérigazgatója Simicska Lajos. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/04/tobbszazmillios-kozbeszerzest-nyert-el-a-nemzeti-fejlesztesi-ugynoksegtol-a-mahir | 2011-04-06 19:53:40 | true | null | null | Origo |
2010.04.08. 04:00
Nem Hagyó Miklós sajtósa az egyetlen városházi alkalmazott, akit MSZP-s főnökének köszönhetően fővárosi cégben is foglalkoztattak – tudta meg a Magyar Nemzet. Horváth Csaba, a szocialisták másik volt főpolgármester-helyettesének tanácsadója a közelmúltig a Fővárosi Egészségközpont Egészségügyi Szolgáltató Zrt. (egészségközpont) vezérigazgatói posztját is betöltötte.
Bartosné Póczos Marianna, az egészségközpont vezérigazgatójának munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntette meg a múlt héten a Fővárosi Közgyűlés. A Horváth Csaba nevéhez köthető budapesti egészségügyi modell keretei között létrejött intézmény 2008 végén alakult, de érdemi munkát azóta sem végzett. A közgyűlés január 28-án úgy döntött, hogy az egészségközpontnál indított revizori vizsgálat befejezéséig felfüggeszti az egészségközpont működését, és az intézmény 434 millió forintos alaptőkéjét is zárolja.
A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a távozó vezérigazgató 2008 óta a városházán is fontos pozíciót töltött be: Bartosné a Főpolgármesteri Hivatal humán várospolitikai főpolgármester-helyettesi irodáján, majd ennek megszűnése után az egészségügyi ügyosztályon is Horváth főtanácsadójaként dolgozott. A lap értesülését Szilágyi Ildikó, a hivatal személyzeti, oktatási és munkaügyi ügyosztályának vezetője is megerősítette, és közölte, hogy Bartosné kinevezése 2008. szeptember 16-tól határozott időre – a főpolgármester megbízatásának idejéig – szól. Az ügyről a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashat bővebben. | Horváth Csaba "Horváth Évája": újabb gyanús ügyek a fővárosban | Nem Hagyó Miklós sajtósa az egyetlen városházi alkalmazott, akit MSZP-s főnökének köszönhetően fővárosi cégben is foglalkoztattak – tudta meg a Magyar Nemzet. Horváth Csaba, a szocialisták másik volt főpolgármester-helyettesének tanácsadója a közelmúltig a Fővárosi Egészségközpont Egészségügyi Szolgáltató Zrt. (egészségközpont) vezérigazgatói posztját is betöltötte. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/04/horvath-csaba-horvath-evaja-ujabb-gyanus-ugyek-a-fovarosban | 2010-04-08 06:45:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2011.12.18. 14:33
Kevés az esély arra, hogy még az idén parafálják a társulási szerződést az Európai Unió és Ukrajna között. Az utolsó pillanatig bizonytalan volt még a december 19-i csúcs megtartása is.
Még a nyáron történt, hogy egy fiatal szőkeség, a munkanélküliekkel foglalkozó ukrán állami alap vezetőjének fogadott lánya Monacóban Bentley-jével összetört néhány szintén drága kocsit. A közelmúltban az apát, Volodimir Halickijt is letartóztatták. A 49 éves tisztviselőnél a házkutatáskor több mint tíz aranyórát, s mintegy 7,5 millió dollár készpénzt találtak, s őrizetbe vételét kenőpénzek elfogadása miatt rendelték el.
Ez csak az egyik ilyen eset manapság Ukrajnában, ahol a Valerij Horoskovszkij vezette nemzetbiztonsági szolgálat nagy erőkkel dolgozik a korrupció visszaszorításán. Néhány éve a kenőpénzek elfogadása a köztisztviselői karban mindennapi volt. A felmérések alapján az ukránok 64,7 százaléka találkozott e jelenséggel. Az ország keleti részében ez az arány 34, míg a nyugatiban 80 százalék fölötti volt. A legkorruptabb intézmények között a bíróságokat, a rendőrséget és a különböző engedélyek kiadásával foglalkozó hivatalokat tartották számon. A megkérdezettek 57 százaléka vélte úgy, hogy az igazságnak komoly ára van, s 25 százalékuk még a bírósághoz fordulni is rettegett. Mindez a 20. század közepének latin-amerikai modelljét idézte.
Ma Ukrajnában, amely az európai közösség részévé kíván válni, s a társulásról, valamint a szabad kereskedelemről szándékozik szerződést aláírni az Európai Unióval, a gazdaság erősödését segítő reformok sora indult el. A korrupció a legfőbb akadály a fejlődés előtt, s a hatalom ellenfelei nem egyszer szövetségesre lelnek a bürokratikus apparátus soraiban és az oligarchák között is.
Európában ma nagy figyelmet kap az októberben hét évre ítélt exkormányfő, Julija Timosenko ügye, s eközben elsikkad jó néhány egyéb tény. Így az, hogy az elmúlt másfél évben a régi hatalmi struktúra 78 tagja ellen emeltek vádat, ugyanakkor 540 olyan személy ellen indult eljárás, aki 2010 után került pozícióba. Előzetes letartóztatásban van több nagyváros polgármestere, a földhivatal jó néhány magas rangú beosztottja, a pénzügyi szolgáltatások állami bizottságának elnöke, a krími legfelső tanács vezetője, s a herszoni terület kormányzója is. Augusztusban az odesszai vámőrség szinte egész vezérkarát tartóztatták le, amely hullám elért több bíróságot is. Mindez a korrupció elleni fokozottabb fellépés következményében történt.
Ukrajna befektetésekre vár, többek között az európai országokból, s a kormány komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy vonzóvá tegye az országot a külföldi tőke számára. A befektetési klímát javítandó csökkennek az adók, s a potenciális érdeklődők kedvezmények sorával számolhatnak. Az ukrán vezetés azt is érti, hogy a tőke elkerüli azt az országot, ahol mindent áthat a korrupció, ezért ez ellen az elmúlt húsz évben soha nem látott módon kíván fellépni. Volodimir Halickij esete így csak egy epizód ebben a történetben.
Koszty Bondarenko
A szerző ukrán politológus | Kijev hadat üzen a korrupciónak | Kevés az esély arra, hogy még az idén parafálják a társulási szerződést az Európai Unió és Ukrajna között. Az utolsó pillanatig bizonytalan volt még a december 19-i csúcs megtartása is. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2011/12/kijev-hadat-uzen-a-korrupcionak | 2011-12-18 11:08:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A svéd kormányfő szerint "minden jel arra utal, hogy a grúziai választásokat nem megfelelően bonyolították le", a szavazás eredménye nem megbízható, mert "nyílt csalás történt". Kristersson aggodalmát fejezte ki, hogy "orosz befolyás alatt álló kormány mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a közeledést Európához." Orbán Viktor kijelentéséről, miszerint a választások "szabadak és demokratikusak" voltak, úgy vélekedett: Orbán "nem az európai országok és nem is Svédország nevében beszél, talán inkább Oroszország nevében, de nem mindannyiunk nevében".
"Ez olyan állítás, amelyet a lehető leghatározottabban ki kell kérni magunknak, s a leghatározottabban vissza kell utasítani. Senkitől nem viseljük el, nem nézzük és nem fogadjuk el, hogy megkérdőjelezze, hogy mi a saját érdekünket, a magyar nemzeti érdeket, a magyar álláspontot képviseljük" - reagált a szerdai kormányülés szünetében Szijjártó.
A külügyminiszter szerint "a brüsszeliek és az európai liberálisok nem bírják feldolgozni, hogy nem azok győztek Georgiában, akiket ők akartak győztesként látni, hanem a georgiai emberek maguk döntöttek, és bizony nem egy liberális pártot, hanem egy konzervatív, szuverenista, béke- és családpárti politikai erőt választottak meg, ezúttal ismételten több mint 50 százalékos támogatással."
A miniszter végül közölte, hogy a kormány álláspontjának világossá tétele érdekében előző nap délután bekérették Svédország magyarországi nagykövetét, akit arra is megkértek, hogy országa vezetői a jövőben tartózkodjanak az ilyen típusú kijelentésektől.
(Kiemelt kép: MTI/Bodnár Boglárka) | Szijjártó bekérette a svéd nagykövetet | Bekérették Svédország nagykövetét a külügyminisztériumba Ulf Kristersson kormányfő kijelentései miatt – közölte Szijjártó Péter. A svéd miniszterelnök szerint Orbán Grúziáról nem az európai országok és nem is Svédország nevében, talán inkább Oroszország nevében beszélt. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/szijjarto-bekerette-a-sved-nagykovetet-147862 | null | true | null | null | Klubrádió online |
"Brüsszel hazudik, hiszen ma van pont egy éve, hogy megküldtük számukra a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében (2023. november 13.). Hazudik, hiszen azóta több alkalommal személyesen is tárgyaltunk a javaslatról" - írták a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a KIM több személyes találkozót is szervezett.
A közleményben felidézték:
az oktatási miniszterek február 29. és március 1. között tartott informális találkozóján Hankó Balázs - akkor még államtitkárként - jelezte, hogy nem haladnak a tárgyalások, illetve az Erasmus-ügy kapcsán folytatott kétoldalú tárgyalást Iliana Ivanova biztossal, és kérte a tárgyalások folytatását.
Május 13-án az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács (OIKST) ülése során Hankó Balázs egyeztetett Margaritis Schinas bizottsági alelnökkel, aki kiemelte, hogy az Erasmus-üggyel kapcsolatban előrelépésről nem tud beszámolni - sorolták.
Szeptember 19-én Hankó Balázs - immár kultúráért és innovációért felelős miniszterként - egyeztetést folytatott Iliana Ivanova innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztossal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztossal az akadémiai szabadság kérdéskörét illetően, kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott magyar egyetemek uniós programokból való kizárásának kérdésére is. A tárcavezető akkor jelezte, hogy az őszi ülésszakban elindítják a törvénytervezetet, és Magyarország bízik abban, hogy az Európai Bizottság így kész lesz álláspontot megfogalmazni végre, hogy lezárható legyen az ősz során a kérdés - ismertette a KIM.
Október 18-án Stéphanie Risónak, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatójának megküldték az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma által az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatot.
Október 25-én Hankó Balázs miniszter egyeztetett Iliana Ivanova oktatási és kutatási uniós biztos kabinetfőnökével, Markus Schultéval, valamint Mario Navával, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főosztályának vezetőjével, akiket tájékoztatott arról, hogy beterjesztették az Országgyűlés elé a megújult, modellváltott magyar intézményekkel kapcsolatos törvényjavaslatot - írták.
Hozzátették: a tárgyalásokon is közölték, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz mást, mint amit közel egy éve, 2023 novemberében a magyar kormány már megküldött az Európai Bizottságnak, a többi között a kuratóriumi tagok összeférhetetlenségére és az egyéves, úgynevezett lehűlési időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy kétszer hatéves periódusban határoznák meg a kuratóriumi tagok mandátumát.
A KIM kiemelte:
a kormány az elmúlt egy évben mindent megtett annak érdekében, hogy a tárgyalásokat előmozdítsa, és a magyar hallgatók, oktatók, kutatók ügyét rendezze, míg az Európai Bizottság hallgatott, időt húzott, a személyes tárgyalásokon kibúvókat keresett, szakmai érveik nem voltak.
Szerintük az uniós testület már érzi az időhúzás kínosságát, "de nem tudja mivel indokolni, viszont a politikai zsarolást, a magyar diákok diszkriminációját fenn akarja tartani, ezért szemenszedett hazugságot állít".
A világ 96 országának 1900 legjobb egyetemét hasonlították össze, így került 8 magyar intézmény a friss Sanghaj-lista 500-as elitjébe - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint olyan neves egyetemekkel versenyeztek, mint a Harvard vagy az Oxford, öt fő tudományterületen.
A Semmelweis Egyetem a gyógyszerészeti tudományokban került a top 100-ba, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Állatorvostudományi Egyetem (ATE) is kiemelkedően szerepelt - tették hozzá.
Kifejtették, hogy a Sanghaj-lista szakterületi rangsora (Global Ranking of Academic Subjects (GRAS)), amely 2017 óta minden évben megjelenik, idén 96 ország 1900 egyetemét listázza 5 fő kategóriában, 55 szakterületen. A fő kategóriák: természettudományok, műszaki tudományok, élettudományok, orvostudományok és társadalomtudományok.
Úgy folytatták, hogy A GRAS-lista az intézmények teljesítményét átfogó, objektív mutatók alapján értékeli. Olyan indikátorok alakítják a sorrendet, mint a nemzetközi díjakat (például a Nobel-díjat) elnyerő kutatók és alumnik száma, tudományos folyóiratok főszerkesztői, nemzetközi szervezetek vezetőségi tagjai, publikációk száma, hivatkozási impakt és a nemzetközi együttműködési részvétel.
Kiemelték, hogy 64 magyar felsőoktatási intézmény közül az idén 8 egyetemet rangsoroltak 22 szakterületen, melyek mindegyike a top 500 sávban foglal helyet: a Semmelweis Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 területen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 5 területen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), az Állatorvostudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 1 területen került a listára.
A Semmelweis Egyetem a magyar intézmények közül a gyógyszerészeti tudományok kategóriában a 82. helyen szerepel világszinten, a klinikai orvostudományok kategóriában pedig a top 200 egyetem között listázzák. További három intézmény ért el előkelő helyezést a következő kategóriákban: építőmérnöki tudományok - BME #101-150, Matematika #151-200 - ELTE, Állatorvostudomány - ATE #151-200 - írták.
A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy területen, a BME, az ELTE és a Semmelweis Egyetem három területen, a MATE és a Pécsi Tudományegyetem egy területen javított pozícióján - áll a KIM közleményében. | Erasmus-ügy: az Európai Bizottság még mindig húzza az időt | Egy éve küldte meg a kormány az uniós szervnek a szabályozási javaslatot a tárgyalások előmozdítása érdekében. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/erasmus-ugy-europai-bizottsag-kim | null | true | null | null | SZOLJON |
Van egy rockzenei irányzat, amely kevéssé ismert, ám zenei gourmet-csemegékkel árasztja el a világot: a stoner rock vagy doom metal, sludge metal. A dolog lényege, hogy a hetvenes évek hard rockjából és heavy metaljából, azaz a Black Sabbath, a Led Zeppelin és a Deep Purple örökségéből kiindulva csinálnak valami hasonlót, ami néha retró, máskor meg nem, hanem új minőség születik belőle: ez a zene sűrűbb, szonikusabb, mint amiből merít. A stoner rock inkább retróhangulatú, a doom metal ünnepélyesebb és patetikusabb, a sludge metal pedig nevéhez méltón elég mocsaras-varacskos hangzású. A zene mindenesetre lassabb, súlyosabb, melankolikusabb. Mintha a hetvenes évek megaszúsodtak volna. A stoner rock első zenekarai a Sleep és a Kyuss voltak, a doom metalt többek közt a Saint Vitus, a The Obsessed, a Trouble és Candlemass neve fémjelzi. A sludge metalt nem meglepő módon főleg louisianai zenekarok művelik, amelyek szó szerint a Mississippi mocsaraiban alkotnak, ilyen a Down, a Crowbar, az Eyehategod és az Acid Bath. Az irányzatnak vannak hazai művelői is. A Magma Rise zenekar friss lemeze kiváló dallamos doom metalt kínál. A dolog nem előzmény nélküli. A Holdampf Gábor énekes-dalszerző (civilben magyartanár) vezette, négylemezes Mood zenekar a kilencvenes években a műfaj elismert képviselője volt. A zenekar 2001-ben kettévált, a sludge-osabb Stereochristra és a Holdampf-féle, lassabb Wall of Sleepre. A zenészek nem sokáig bírták egymás nélkül, a Mood, a Wall of Sleep, a Stereochrist, illetve a Neck Sprain tagjai 2009-ben létrehozták a nagyon doom metalos nevű Magma Rise-t, amely eddig hat albumot adott ki. A Neither Land nor Sea a hetedik. Fülbe csengő melódiák, kicsit borús, de dallamos muzsika; pszichedelikus-ezoterikus, lélektani szövegek jellemzik a lemezt. Tényleg olyan a Magma Rise muzsikája, mintha a lassan, de ellenállhatatlan módon ömlő magmát próbálnák zeneileg megjeleníteni - s hát az sem szárazföld, sem tenger.
(Magma Rise: Neither Land nor Sea. H-Music, 2024) | Se szárazföld, se tenger | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kultura/2024/11/se-szarazfold-se-tenger | null | true | null | null | Mandiner |
|
A minisztérium az Elbit Systems és a Rafael Advanced Defence Systems védelmi technológiai vállalatokkal kötött erről szerződést. A fegyverrendszert héberül Fénypajzsnak, angol változatában pedig Vasgerendának (Iron Beam) nevezik.
A megállapodást a minisztérium közleménye szerint egy nappal azután írták alá, hogy Éjal Zamír, a védelmi minisztérium főigazgatója utasítást adott a lézerrendszerek gyártásának bővítésére.
"A háború kitörése óta a védelmi minisztérium több tízmilliárd sékel (több ezer milliárd forint) értékben írt alá hazai, "kék-fehér" megrendeléseket, amelyek erősítik Izrael önállóságát a fegyvergyártásban, az izraeli hadsereg (IDF) képességeinek fejlesztésében"- mondta Zamir.
Izrael nem készül atomfegyver bevetésére: ezt tervezhetik
"Elsődleges célunk a külföldi forrásoktól való függés csökkentése és az izraeli ipar erősítése" - tette hozzá.
A Rafael gyár honlapja szerint fejlesztés alatt álló lézerágyújuk nagy hatékonysággal hárítja el a fenyegetéseket akár több kilométeres távolságból.
A lézeres légvédelem sokkal olcsóbb, mint az elfogórakétákkal működő Vaskupola rendszer, amelynek rakétái darabonként több tízezer dollárba kerülnek.
A fénypajzs ezzel szemben mintegy két dollár értékű elektromos energiát használ fel "lövésenként". A Fénypajzsot már tesztelték korábban többször is, és képes volt elfogni rakétákat és más rövid hatótávolságú légi eszközöket, drónokat. Ezért döntöttek úgy, hogy már elérte azt a technológiai fejlettséget, amely indokolja országos telepítését a Vaskupola ütegeinek kiegészítésére és megerősítésére.
Több országban, köztük az Egyesült Államokban is vannak már tesztelési szakaszba eljutott lézeres elfogórendszerek, de egyelőre egyik teljesítménye sem éri el az izraeli Fénypajzsét.
(MTI) | Izrael légvédelmi lézerfegyverrel erősíti meg a Vaskupolát | Izrael kétmilliárd sékelért (mintegy 200 milliárd forint) hadrendbe állíthatóvá fejleszti Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyverét – jelentette be hétfőn a fegyvergyárakkal szerződést kötő védelmi minisztérium. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/izrael-legvedelem-lezerfegyver-vaskupola/9qvxl2h | null | true | null | null | Blikk |
A pénzügyőrök egy budapesti üzlet portékáit vették szemügyre, ahol már a bolt előtti stand is roskadozott a márkásnak tűnő parfümöktől. Az illatszereket 1500 forinttól egészen 5000 forintig kínálták eladásra. Az árukészletben olyan termékek is szerepeltek, melyek egyszerre több különböző márkajelzést is hordoztak: például a nyuszi logó mellett szerepelt a Xeroff, az Armani, illetve a Versace védjegy is. Az árukészletet a termékek jogtulajdonosainak képviselői is megvizsgálták és megerősítették a járőrök gyanúját, mely szerint a termékek egytől-egyik silány minőségű hamisítványok. Az ellenőrzéskor az üzlet tulajdonosa végig jelen volt, de amint gyülekezni kezdtek a felhők a feje felett, azt mondta, hogy az üzletből és a raktárból előkerült jogsértő termékek - melyeket egyértelműen eladásra kínáltak - nem tartoznak a vállalkozás árukészletéhez.
A pénzügyőrök 4691 darab jogsértő parfümöt foglaltak le, amelyek több mint nyolcvanmillió forint kárt okoztak a jogtulajdonosoknak. Iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény miatt indult eljárás.
A NAV kiemelt feladata, hogy kiszűrje a hamis termékeket a piacról, mert azok nemcsak a gazdaság szereplőinek okoznak jelentős károkat, hanem a vásárlókra nézve egészségi, vagy minőségi kockázatot is jelenthetnek. | Hamis luxusillatokat szagoltak ki a pénzügyőrök | „Egyet fizet, kettőt kap” -akciót egy kicsit másként értelmezte az a távolkeleti bolt, melyben mintegy ötezer darab hamis parfümöt találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/hamis-luxusillatokat-szagoltak-ki-a-penzugyorok | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Mátis Lászlót választották Zomba új polgármesterévé, aki elhatározta, hogy tiszteletdíját teljes egészében a település javára fordítja. "Ez a közösség sokat adott nekem, így természetes számomra, hogy a tiszteletdíjamat teljes egészében Zomba javára ajánlom fel" - mondta Mátis, aki a tiszteletdíjat fejlesztésekre, szociális támogatásokra és közösségi események szervezésére kívánja felhasználni, írta meg a Teol.
A polgármester hosszú távú tervei között szerepel egy fenntartható fejlesztési rendszer kialakítása, amelynek eredményeit átláthatóan kívánja bemutatni a helyi lakosok számára. Emellett célja, hogy visszacsábítsa a fiatalokat a településre, hogy Zomba számukra is otthont nyújtson.
A helyi gazdaság támogatása szintén prioritás Mátis számára. Tervei szerint a helyi gazdákat, vállalkozókat és civil szervezeteket is támogatni kívánja, hogy "biztonságos és előre tervezhető környezetet" biztosítson számukra. Mottóját, a "Tiszta kéz, forró szív, hideg fej" irányelvet követve szeretné Zombát egy összetartó, élhető közösséggé alakítani. | Ilyen is van: nem veszi fel tiszteletdíját Zomba polgármestere, a település kapja meg | „Ez a közösség sokat adott nekem, így természetes számomra, hogy a tiszteletdíjamat teljes egészében Zomba javára ajánlom fel.” | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/ilyen-is-van-nem-veszi-fel-tiszteletdijat-zomba-polgarmestere-a-telepules-kapja-meg.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Ehhez képest – ahogyan egy kedves olvasónk is felhívta rá a figyelmünket – az MTVA által kiadott, az atlatszo.hu által nyilvánosságra hozott 2011-es szerződéslistából kiderül, hogy a Mega Film Kiadó Kft. (tulajdonos: Kálomista Gábor) az MTVA által nem közölt összegért adta el egy Cseh Tamás emlékest felhasználási jogait az állami műsorszolgáltatónak, a Megafilm Service Műsorgyártó és Szolgáltató Kft. (tulajdonos: Kálomista Gábor) pedig „Munkaügyek” című tévésorozat gyártására szerződött 216 millió forintért. (A Cseh Tamás emlékest miatt egyébként márciusban a NEFMI miniszteri döntésével még az NKA is megtámogatta 10 millió forinttal a Mega Film Kft-t.) | 216 millióért rendeltek Kálomistától tévésorozatot | Az index.hu márciusban megkérdezte az MTVA Filmbeszerzési Igazgatóságának élére frissen kinevezett Kálomista Zsuzsannát, hogy férje filmgyártó cége miatt nem ös | null | 1 | https://atlatszo.hu/2011/10/15/mtva-216-millioert-rendeltek-kalomista-gabortol-tevesorozatot/ | 2011-10-18 17:53:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A DK és a Tisza leszavazta, hogy százmilliókat "spóroljunk" a budapestieknek kevesebb bizottsággal. Leszavazták azt is, hogy a budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a főváros "ne herdálhassa el az ingatlanvagyonát".
Leszavazták a rezsicsökkentés melletti kiállást, és hogy migránsok ne költözhessenek önkormányzati bérlakásokba
- mondta a kormánypárti politikus.
Leszavazták, hogy újra legyen Budapestinfo, ahol a főpolgármester kiáll a sajtó elé és a budapestiek válaszokat kaphatnak kérdéseikre. Leszavazták azt is, hogy kollégiumok és szolgálati lakások épüljenek, és azt is, hogy a kerületek közvetlenül pályázhassanak uniós forrásokra - mondta.
Erre számíthatnak a liberális szivárvány koalíciótól a budapestiek, semmi másra
- fűzte hozzá Facebook-videójában Szentkirályi Alexandra . | Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc képviselői együtt szavaztak | „Erre számíthatnak a liberális szivárvány koalíciótól a budapestiek, semmi másra” – mondta Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-gyurcsany-budapest-liberalis | null | true | null | null | KEMMA |
A MOL Petrolkémia és Tiszaújváros közötti hosszú távú együttműködés célja, hogy hozzájáruljanak a város kulturális, oktatási, egészségügyi, szociális és sportéleti kezdeményezéseihez. A Tiszaújváros Jövőéért Alapítvány, melyet a MOL Petrolkémia és Tiszaújváros közösen hozott létre, kiemelt figyelmet fordít a közösségi fejlődésre és a fenntarthatóságra, amelyek a város jövőjét alapozzák meg. A legújabb együttműködés eredménye a rekortán focipálya az Ifjúsági parkban.
A MOL számára mindig is fontos volt a magyar sport és a kulturális értékek támogatása. Hiszünk abban, hogy minden tehetség számít, és egyetlen fiatal sem kallódhat el csak azért, mert nincs mögötte megfelelő háttér. Ezt a célt szolgálja az új focipálya is, amely a sport és közösségépítés mellett a fiatalok fejlődését, új barátságok születését és egy egészségesebb, összetartóbb jövőt is elősegíti
Az új focipálya az ifjúsági park mellett helyezkedik el, és nemcsak a helyi sportolók számára biztosít edzési lehetőséget, hanem a város minden sportkedvelő fiatalja számára nyújt új lehetőségeket a szabadidő hasznos eltöltésére. Sőt, ott jártunkkor éppen kihelyezett testnevelésóra volt a pályán.
A MOL Petrolkémia és Tiszaújváros közötti példaértékű együttműködés és az új sporthelyszín megnyitása újabb mérföldkő a város fejlődésében, és egyben megerősíti a közösség összetartozásának érzését. A helyi közösség számára ez a projekt egy fontos lépés a jövő sportolóinak támogatásában, és Tiszaújváros fejlődése iránti elkötelezettségük megnyilvánulása.
Pontosan egy hónapja volt itt egy nagy csapatépítő programunk, ahová tizenegy országból érkezett 130 kolléga és szabadidős programként futottunk egy kört a városban, a dísztótól az Ifjúsági parkig
Akkor ütötte meg a fülem, hogy az egyik külföldi kolléga azt mondta a másiknak, hogy ez a város olyan, mintha Németországban lennénk. A várossal közösen rengeteget invesztálunk abba, hogy ne csak a város gazdasági élete és helyzete javuljon, hanem a kulturális és sportlehetőségek is gyarapodjanak.
Már beszéltünk arról is, hogy a jövőben milyen közös fejlesztéseket tudunk megvalósítani a város érdekében. | Rekortán focipálya: a város és a MOL közös beruházása | Tiszaújváros egy újabb fejlesztéssel gazdagodott, amely nemcsak a város sportéletét, hanem a közösségi összetartozás érzését is erősíti. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/11/rekortan-focipalya-tiszaujvaros-mol-petrolkemia | null | true | null | null | BOON |
A Magyar Jelenben megjelent cikkben Varnus Xavérről azt állítják, tinédzser fiúk ellen követett el szexuális visszaéléseket. Arról is írtak, hogy hét évvel ezelőtt a HVG is nyomozott ebben az ügyben, s három érintett beszélt is nekik, de a cikk végül sosem jelent meg.
Az orgonaművész ma reagált a cikkre. A Telexszel közölte, hogy a Füssy Angéla által jegyzett cikk tele van csúsztatásokkal és hamis információkkal. "Régóta keresi a fogást rajtam, és most egy 30 éves, kitalációkon alapuló, lerágott csont történettel házal újra az olvasóinál" - írta a levélben.
A HVG főszerkesztője, Gergely Márton is nyilatkozott a lapnak: szerinte a cikket a szakma szabályai miatt nem tették közzé, a most napvilágra került részletek pedig a kontextusukból kiragadva lettek bemutatva, a kommentár pedig súlyosan torzítja azok értelmét.
A Magyar Jelen cikkének megjelenése után Dúró Dóra, a Mi Hazánk politikusa elég hevesen reagált: nyílt levelében Varnus zeneakadémiai koncertjének lemondására szólította fel az intézmény rektorát.
Ma pedig Dúró Dóra a belügyminisztert kérdezte az ügyben. A képviselőnő egyben arra is kíváncsi volt, megtarthatja-e a zenész a karácsonyi koncertjét Budapesten.
Nyomoznak az ügyben
Az Index tudósítása szerint a kérdésre Rétvári Bence államtitkár reagált, aki elmondta, hogy valóban felháborító esetekről lehetett hallani az elmúlt két hétben, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig már nyomoz az ügyben, s több tucat tanúmeghallgatás is történt.
"A munka folyik" - emelte ki Rétvári, arra viszont nem tért ki, hogy Varnus megtarthatja-e karácsonyi koncertjét a Zeneakadémián. Dúró Dóra a viszontválaszában közölte, hogy a koncert idejére a Mi Hazánk az épület előtti tüntetésre készül.
Lakatos Márk-ügy | Nyomoz a rendőrség a Varnus Xavér-ügyben | Egy, a múlt héten megjelent cikk fiatalkorúak abuzálásával vádolta meg Varnus Xavért. Ma a világhírű orgonaművész is megszólalt az ügyben, egy levélben utasítva vissza a vádakat. A parlamentben ma kiderült, hogy a rendőrség vizsgálja az ügyet, sőt, már tanúkihallgatások is történtek. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/varnus-xaver-nyomozas/916cr0p | null | true | null | null | Blikk |
A tavalyi adományozási programját folytatta idén is a Mészáros csoport Pro Filii Alapítványa, amelynek keretén belül a minőségi 2Rule (Turul) márkájú sportruházati termékeit kapta ajándékul öt szervezet, hogy szétoszthassa a rászoruló családoknak, gyermekeknek az adományt. Mészáros Lőrinc tulajdonos elmondta, hogy Magyarország legnagyobb magántulajdonú foglalkoztatójaként belső kötelességükként kezelik a társadalmi felelősségvállalást és a hátrányos helyzetű emberek támogatását, különösen a gyermekekét. Korábban is adakozott a vállalatcsoport, ám a Pro Filii alapítvány létrehozásával még hatékonyabban és célzottabban segíthetnek a rászorulókon. Nehéz sorsokról és drámákról értesülnek az alapítványi kérelmeken keresztül, mondta el, ám az önhibájukon kívül bajba jutottakon kívül ott is segítenek, ahol a civil és nonprofit szervezetek, alapítványok megsokszorozzák az eredményeiket. Idén az alapítvány összesen mintegy 4,5 milliárd forintot - ebből pályázati keretek között közel 3 milliárdot - adományozott a gyermekeknek, illetve gyermekekért felelős intézményeknek, szervezeteknek.
Az "Együtt mozdulunk!" mostani sportmez-adományozási programja nem titkoltan a gyerekek és fiatalok, a családok sportolási lehetőségeit támogatja. A felszerelésre már nem kell költeniük az érintetteknek, hangsúlyozták az adományozott szervezetek képviselői, hiszen nemcsak szegények, de a szűkösebb körülmények között élők, egyszülős családok mindennapjai válhatnak ezáltal kissé könnyebbé. A jótékonysági program keretében a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) 52 millió forint, a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (TFSE) 29,5 millió forint, az Egyszülős Központ 45 millió forint, az ÁGOTA Alapítvány 21,5 millió forint, a Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) pedig 52 millió forint értékben kapott 2Rule mezeket és sportruházati termékeket.
Az 1084 tagegyesületet számláló SOSZ a tagegyesületeiben sportoló 220 ezer fiatalt támogatja ezen adománnyal a Pro Filii révén, a legkisebb falutól a városban lakókig - mondta beszédében az ünnepélyes átadón megjelent Deutsch Tamás, európai uniós képviselő, a SOSZ elnöke. A többi szervezet képviselői, Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány kuratóriumi elnöke, proff.dr. Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem rektora, Herbert Gábor, a NOE elnöke, valamint Balogh Zsolt, az ÁGOTA Alapítvány önkéntes koordinátora is köszönetüket fejezték ki. A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filii Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina kiemelte, nem titkolt céljuk, hogy a gyerekeket motiválják. A hátrányos helyzetben élő gyerekeknek a sportolás is adott esetben kiugrási lehetőség a nehéz sorsukból, mondta. Az ünnepélyes eseményt játékos kapura lövő verseny zárta, amelyben az adományokban részesült gyermekek közül harmincan vettek részt. A minibajnokság lebonyolítását a Puskás Akadémia három utánpótlás-válogatott labdarúgója, Bozó Mirkó kapus, Mondovics Kevin és Pál Barna mezőnyjátékosok is segítették, így a kis tehetségeknek alkalmuk nyílt a jövő példaképeivel is találkozni. | A Mészáros Csoport a támogató szervezetek együttműködésével segít | A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló szervezet, a Pro Filii Alapítvány az „Együtt mozdulunk!” sportmez-adományozási programjában 200 millió forint értékű 2Rule sportruházati terméket ajánlott fel rászoruló gyermekeknek nagyobb szervezetek révén. A felcsúti Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpontban személyes hangvételű, ünnepélyes átadót tartottak. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/a-meszaros-csoport-a-tamogato-szervezetek-egyuttmukodesevel-segit | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A vádirat szerint a négy férfi 2023. május elején, az egyik napon, a kora délutáni órákban megjelentek a Zempléni-hegységben lévő erdőterületen, amely egyébként különleges madárvédelmi terület. Száz méter hosszan a kövekről, a fák törzseiről 26 darab zsákban, több mint 150 kilogramm mennyiségű mohát gyűjtöttek 780 ezer forint értékben. Ciprusmoha volt a zsákmány.
A zsákokat tehergépjárműbe rakták, majd hazaindultak, azonban a közelben lévő borsodi településen rendőrjárőrök közúti ellenőrzés közben megtalálták az eltulajdonított ciprusmohát.
A Natura 2000 területnek minősülő erdőrész a magyar állam tulajdona. A ciprusmoha nem védett faj, azonban az erdei ökoszisztéma minden eleme védelemben részesül, a mohák szövetrendszerükkel a csapadék víz jelentős részét felfogják, elpárologtatják, így az erdő mikroklímájának szerves részét képezik. Jogellenes begyűjtésük jelentős mértékben megváltoztatta az erdőrész mikroökológiai jellegét, regenerálódása 20-30 év alatt történik.
Az ügyészség a három büntetlen és egy büntetett előéletű vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott.
A mohákról
A mohák fontos szerepet töltenek be az erdők életében. Részt vesznek az erdő vízháztartásának szabályozásában, védik a talajt az eróziótól, sőt hozzájárulnak a talajképződéshez, továbbá élőhelyet szolgáltatnak más fajok számára.
A ritka mohafajok botanikai szempontból ugyan értékesek, de fontos kiemelni, hogy a gyakori fajok borítása is jelentős mértékben lecsökkent, így a gyakori fajok védelme, a mohák ökológiai szolgáltatásnak fenntartása miatt szintén rendkívül fontos.
Az egyik ilyen gyakori faj a ciprusmoha. Talajon, sziklákon, korhadt és élő fákon egyaránt megtalálható. A ciprusmoha nagyon változatos megjelenésű. A száracskák lehetnek vastagok, dúsan elágazóak sötétzöldek, vagy éppen ritkásan elágazók, vékonyak és sárgás, olajzöld színűek. | Ciprusmoha: ezt lopták a Zempléni hegységben | Az Encsi Járási Ügyészség vádat emelt négy férfi ellen természetkárosítás bűntette és más bűncselekmény miatt. Ciprusmoha volt a zsákmány. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/ciprusmoha-termeszetkarositas-natura-2000 | null | true | null | null | BOON |
Az ügyészség személyes adattal való visszaéléssel vádolja Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány egykori titokminiszterét és Tóth Károlyt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának korábbi szocialista alelnökét, valamint Dávid Ibolyát, az MDF volt elnökét és párttársát Herényi Károlyt, mert a vádhatóság szerint lehallgatott telefonbeszélgetéseket hoztak nyilvánosságra 2008 szeptemberében.
A vád szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly oly módon követte el a személyes adattal visszaélést, hogy a bizottság tagjainak kiosztották a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki, fideszes országgyűlési képviselők, egykori titokminiszterek és az UD Zrt. egyik akkori vezetője, Horváth József közötti lehallgatott telefonbeszélgetés anyagát. (Horváth József magas beosztású titkosszolgálat tiszt volt a vádbeli eseményeket megelőzően, és jelenleg ismét az.)
Az ügyészség azt rója Dávid Ibolya és Herényi Károly terhére, hogy ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítette az MDF 2008 szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként indulni kívánó Almássy Kornélt. A négy politikus ellen személyes adattal visszaélés miatt emelt vádat Dávid Ibolya esetében a kényszerítés bűncselekménye egészíti ki. Az eljárás során valamennyi vádlott következetesen tagadta bűnösségét.
Perbeszédében az előző, keddi tárgyaláson az ügyész felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott Szilvásynak és Tóthnak, pénzbüntetést Dávidnak és Herényinek, ugyanakkor a védők a keddi és a szerdai tárgyaláson bűncselekmény hiányában felmentést kértek.
A védelem jobbára azzal érvelt, hogy ebben az ügyben a valódi sértettek a vádlottak padjára kerültek, az állítólagos sértetteknek, feljelentőknek pedig azóta is jól megy. Az MDF-fel kapcsolatos vádbeli cselekmények éppen azt jelzik, hogy egyesek durván be kívántak avatkozni a párt életébe és át kívánták venni a hatalmat. A konkrét vádat illetően többen is felhívták a figyelmet arra, hogy a telefonlehallgatások eredményeként a vádlottak birtokába került személyes adatokat sem ők hozták nyilvánosságra először, hanem más politikai oldalhoz tartozók.
Dávid Ibolya védője, Zamecsnik Péter ügyvéd a szerdai tárgyaláson kiemelte, hogy az eljárás adatai az MDF életébe való beavatkozásról tanúskodnak. Felidézte, hogy a vádbeli lehallgatott telefonbeszélgetéseken az UD Zrt. két vezetője beszélt Csányi Sándorral, az OTP vezetőjével, illetve Tombor Andrással, Almássy ismerősével az MDF-ről, illetve Almássy és Dávid Ibolya jövőjéről.
Ha pedig egy párt vezetője ezt észleli, vajon mit kell tennie? - tette fel a kérdést a védő, aki szerint az egyik lehetőség az, hogy belenyugszik a pártja elleni konspirációba, ami így akár eredményre is vezethet. Ám, a másik lehetőséget sem lehet egy jogállamban elvitatni az érintettektől, azt hogy a hatóságokhoz fordulnak. Ezt tette Dávid Ibolya is, amikor a legfőbb ügyésznél tett bejelentést a tudomására jutott események miatt.
Az ügyvéd szóvá tette, hogy a vádirat tényállása hiányos, kimaradt például a vádbeli időszakban Almássy Kornélhoz köthetően felmerült kétmilliárdos párttámogatás, amellyel kapcsolatban Boross Péter volt miniszterelnök, MDF-politikus korábban tanúként elmondta: mikor e miatt kérdőre vonta Almássyt, ő nem felelt az összeggel kapcsolatban felmerülő kézenfekvő kérdésekre. Ezután a veterán MDF-es politikus ifjú párttársa kizárását javasolta.
Dávid Ibolya védője szerint Almássy korántsem azért mondott le elnökjelölti ambícióiról, mert a pártelnök kilátásba helyezte a lehallgatott telefonbeszélgetések nyilvánosságra hozását, Almássy visszavonulásáról sokkal inkább azok dönthettek, akik őt marionettfiguraként mozgatták. Azt egyébként sem lehet fenyegetésnek, kényszerítésnek tekinteni, ha valakinek felróják tetteit, jelen ügyben egy párt életébe való beavatkozási kísérlet tényeit, ahogy ez Almássyval megtörtént.
A volt MDF-elnök jogi képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a számos polgári perből, amelyet az állítólagos sértettek indítottak ügyfele ellen, volt olyan, ahol nemrégiben a Kúria felülvizsgálati döntésében megsemmisítette azt a jogerős ítéletet, amely szerint Dávid Ibolya személyiségi jogi jogsértést követett volna el, és indoklásában a felperesek erkölcsileg súlyosan elítélhető magatartásával foglalkozott.
Zamecsnik Péter a vádbeli események kapcsán több strasbourgi döntésre is hivatkozott, melyek szerinte a jelentős közérdeklődésre számot tartó ügyekben egyes dokumentumok nyilvánosságra hozatalát elfogadhatónak tartják. A védő megjegyezte: az ügyész keddi vádbeszédében feltűnően sokszor emlegette, hogy mindenféle politikai befolyástól mentesen jártak el, holott e kérdés eldöntésében igazából a tettek számítanak és nem a szavak.
A rendszerváltó MDF húsz év után, 2010-ben esett ki a parlamentből, Dávid Ibolya ebből a két évtizedből tizenegy éven át vezette a pártot, az első Orbán-kormányban a koalíció igazságügy-minisztere volt.
A szerdai tárgyaláson az ügyvéd nélkül, a saját védelmében eljáró Tóth Károly azt emelte ki, hogy nem követett el bűncselekményt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnökeként mindig a korábbi gyakorlatnak megfelelően járt el, azt pedig rendkívül veszélyes precedensnek ítéli, ha az ügyészség parlamenti tisztségviselők tevékenységének megítélésében, a házszabályszerűség kérdésében is illetékesnek tartaná magát.
A PKKB várhatóan áprilisban, a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően hirdeti ki elsőfokú ítéletét az UD Zrt.-ügyben megvádolt egykori kormányoldali, illetve MDF-es politikusok ügyében. | Bűnügy: UD-ügy: felmentést kértek a megvádolt politikusok védői | Felmentést kértek az UD Zrt.-ügyben megvádolt korábbi kormánypárti, illetve MDF-es politikusok védői a perbeszédekben szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20120208_ud_ugy_felmentes | 2012-02-08 16:33:00 | true | null | null | HVG |
MSZP: "fideszes kifizető-hely" lesz a Quaestor kártalanító alapja? | Mától igényelhetik a kártalanításukat a Quaestor-károsultak, a 32 ezer kötvényest 30 millió forintig kártalanítják.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150506-mszp-fideszes-kifizeto-hely-lesz-a-quaestor-kartalanito-alapja | 2015-05-07 10:16:53 | true | null | null | ATV |
|
A fórum első felében Mihelik Magdolna polgármester számolt be a város működéséről, a kérdések között pedig előjött a közterületi kamerák, a forgalomlassító bóják és a 10-es főút is.
Mihelik Magdolna bevezetőjében részletesen taglalta város működésének összetevőit, a javítanivalókat, illetve a település erősségeit. Részletezte az elmúlt naptári év legfontosabb városi beruházásait. Mint bevezetőjében kiemelt a városnak nincs aggódnivalója: egy nemrég közzétett felmérés szerint Nyergesújfalu a 10. leggazdagabb magyar város, nagy a vásárlóereje.
A lakossági kérdésekhez érve az egyik helybeli felvetette a régóta megoldásra váró 10-es főút problémáját. Kérdése az volt, hogy tervezi-e a város egy, a Tátot elkerülő 117-es úthoz hasonló elkerülő út építését, netán ahhoz való rácsatlakozást. Mint mondta: tarthatatlan a 10-es főút teherforgalma, ami az út mentén élőknek már szinte elviselhetetlen a zaj- és porterhelés miatt.
Mihelik Magdolna egyetértett a probléma nagyságával, hiszen ő maga is naponta tapasztalja a zajterhelést. Válaszában elmondta: elkerülőút megvalósíthatósága jelentős kisajátításokkal járna, az utat pedig jelenleg csak a Duna felőli oldalon lehetne megépíteni - ám erre nem születtek tervek. Emellett nem is városi hatáskör egy nagyforgalmú út megépítése.
Válaszában kiemelte: a 10-es út menti települések lakóinak a megváltást az idén ismét terítékre került és tervezés alatt álló M100-as autópálya megvalósítása hozza majd el. Hiszen a leendő négysávos út a Komáromig vagy Tatabányáig tartó teherforgalmat elvezeti majd a kétsávos 10-es útról. Az, hogy ezután súlykorlátozás kérhető-e a 10-es főútra, még a jövő zenéje.
Kérdés merült még fel a városi kamerarendszerrel kapcsolatban, illetve a forgalomlassító betonelemeket is szóba hozta az egyik hozzászóló. Mint elmondta: szerinte balesetveszélyesek a bóják, javaslata szerint alternatív választóelem biztonságosabb lenne.
Kérdésként felmerült, hogy kinek jelenthető be a magáningatlanoknál tapasztalható hulladékégetés, és az abból fakadó büdös. Szabó Attila jegyző kérte,hogy ha bárki ilyet tapasztal, jelezze felé, illetve a katasztrófavédelemnek is lehet szólni.
A polgármester a fórumon szót ejtett a nemrég a képvisel-testületi ülésen elfogadott döntést, amelyben egy önkormányzati területet adtak el egy cégnek, amelyen a későbbiekben egy háromezer-ötezer négyzetméteres bevásárló-központ létesít a vásárló. Mihelik Magdolna elmondta: jelenleg még nem tudják, melyik üzletlánc nyitja majd meg kapuit, de azt már elmondhatja: az új tulajdonos beadta az építési engedélyre a kérvényt.
A szeptemberben levonuló nagy árvíz konklúziójaként a polgármester és Sütő Péter alpolgármester arra is kitértek, hogy a Bajóti patak torkolatát is tervezik szabályozni. Teszik azért, hogy a patakba a Duna felől felduzzadó, illetve a hegyről lefele ömlő víz ne ömöljön ki a városba.
Emellett az árvíznek leginkább kitett Duna utcában a partfal magasítás lehetősége is felmerült. Tervezik az árvízvédelmi védfal magasítását, ehhez kormányzati vagy uniós forrást szeretne megigényelni a város.
Az alpolgármester ezután a Lábatlannal közös szennyvíz-tisztító különválasztásáról beszélt. A problémát már jelezte a város hivatalos úton az Országos Vízügyi Főigazgatóság felé. A két település jelenleg egy rendszeren oldja meg a szennyvízkezelést, ezt - állami forrásból - külön szeretnék választani.
Tájékoztatták a lakossági fórumon résztvevőket az LG-Toray szeparátor fólia gyárral kapcsolatos fejleményről is. Mint korábban megírtuk, a cég - kiemelt kormányzati projektként, 4,7 milliárdos támogatást kapott kapacitásbővítő beruházásához, a gyár bővítéséhez. A termelés során, hűtővízként a Duna vizét emelnék be a zárt hűtőrendszerbe, majd tisztítva bocsátanák vissza . A beruházásban olyan megoldást is kialakítanak, amellyel a Zoltek Zrt. gyártelepén meglévő létesítményektől függetlenül tudják megvalósítani a tisztítást.
Mint a polgármester tájékoztatásából kiderült: a vármegyei kormányhivatal döntése alapján előírták a környezeti hatástanulmányt is a beruházással kapcsolatban. A hatástanulmányt Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló Natura 2000 terület érintettsége is indokolja. | 10-es főút tehermentesítése a lakossági fórumon | November 12-én a nyergesújfalui városházán tájékoztatták a helyieket. A lakossági fórumon a túlterhelt 10-es főútról is kérdezték a város vezetőit. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/10-es-foutut-tehermentesites-lakossagi-forum | null | true | null | null | KEMMA |
Elutasította az Európai Unió Törvényszéke a Wizz Air légitársaság keresetét, amelyet a Tarom légitársaságnak nyújtott román állami támogatás miatt nyújtott be - írja az economedia.ro a Reuters alapján. "Ez a körülbelül kétmillió eurós támogatás összeegyeztethető a belső piaccal" - idézi a portál a luxemburgi székhelyű testület indoklását.
A bírák úgy ítélték meg, hogy az Európai Bizottság helyesen mérte fel az állami támogatás arányosságát.
A bukaresti kormány a koronavírus-járvány idején elszenvedett veszteségek kompenzálása céljából nyújtott 2,15 millió eurós támogatást az állami légitársaságnak. Korábban az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a támogatás összhangban van az uniós szabályozással. A Wizz Air fellebbezhet az ügyben az Európai Unió Bíróságához (EUB).
Az EUB 2024 januárjában elutasította a diszkont-légitársaság másik keresetét, amelynek tárgya egy 36,66 millió eurós, ugyancsak a Taromnak nyújtott állami támogatás volt. A Tarom 16 éve folyamatosan veszteséges, adósságállománya a tavalyi év végén 1,5 milliárd lej körül volt - ismertette a távirati iroda. | Elutasították a Wizz Air keresetét | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/11/elutasitottak-a-wizz-air-keresetet | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2009.09.20. 09:56
Mintegy hatmillió forint juttatást kapott az önkormányzattól Hunvald György (MSZP) VII. kerületi polgármester a februári előzetes letartóztatása óta eltelt idő alatt – közölte Vattamány Zsolt, a Fidesz erzsébetvárosi frakcióvezetője vasárnap Budapesten. • Zár alá helyezték Hunvald György vagyonát
A Fidesz szerint a február óta munkát nem végző polgármester számára ezen kifizetéseket meg kell szüntetni – mondta az erzsébetvárosi polgármesteri hivatal előtt tartott sajtótájékoztatóján a kerületi frakcióvezető.
Vattamány Zsolt hozzátette: indítványt nyújtottak be, amelyben javasolják, hogy a képviselő-testület függessze fel Hunvald György alapilletményének kifizetését, költségátalányát pedig vonja meg.
A politikus kifejtette: a polgármester számára február 10. óta – amióta nem jár be a munkahelyére – az önkormányzat havi 742 560 forint juttatást adott, vagyis az előzetes letartóztatása óta eltelt idő alatt összesen 5 940 480 forintot kapott.
Amikor családok ezrei kerülnek egyre lehetetlenebb helyzetbe csak a VII. kerületben, elfogadhatatlan, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított, börtönben lévő, munkáját nem végző polgármester ilyen hatalmas összegű „zsebpénzt” kapjon havonta – fogalmazott Vattamány Zsolt. Összehasonlításképpen megjegyezte: idén a fűtéstámogatásra 500 ezer, szociális alapú gyermekétkeztetésre pedig mindössze 3 millió forint kiadást tervezett az önkormányzat. Hozzáfűzte, hétfő reggel képviselő-testületi ülés lesz, amelyen – reményei szerint – tárgyalni fogják indítványukat, és szavaznak is majd róla.
Hunvald Györgyöt hivatali vesztegetés mellett hűtlen kezeléssel, magánokirat-hamisítással, hivatali visszaéléssel és többrendbeli csalással gyanúsítják. | Hunvald hatmilliót kapott az önkormányzattól + Videó | Mintegy hatmillió forint juttatást kapott az önkormányzattól Hunvald György (MSZP) VII. kerületi polgármester a februári előzetes letartóztatása óta eltelt idő alatt – közölte Vattamány Zsolt, a Fidesz erzsébetvárosi frakcióvezetője vasárnap Budapesten. • Zár alá helyezték Hunvald György vagyonát | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2009/09/hunvald-hatmilliot-kapott-az-onkormanyzattol-video | 2009-09-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Évente 4000-8000 eljárás zárul kábítószerrel való visszaélés miatt, ami jól tükrözi a drogprobléma súlyosságát Magyarországon - ismertette a Téglásy Kristóf stratégiai igazgató nevével fémjelzett Drogkutató Intézet (Dki). Mint írták, a lefoglalási statisztikák alapján a marihuána a leggyakrabban előforduló kábítószer mind a lefoglalások számát, mind a mennyiségét tekintve. Emellett a kokain, az amfetamin, a metamfetamin és az LSD feketepiaci jelenléte évek óta hasonló szinten van. A klasszikus kábítószertípusok mellett egyre nagyobb teret nyernek az új pszichoaktív szerek, közismert nevükön dizájnerdrogok. Ezek a szerek gyakran összefonódnak a szervezett bűnözéssel, ami komoly nemzetbiztonsági kockázatot hordoz magában. Hazánk a kábítószer-csempészet szempontjából továbbra is tranzit- és célország, a belföldi előállítás a marihuána esetében vált egyre jelentősebbé.
A drogkereskedelem az egyik legsúlyosabban büntetett bűncselekmények közé tartozik. A kiszabott büntetések mértéke pedig attól függ, hogy az elkövetett cselekmény milyen súlyú, és mekkora mennyiségű kábítószerről van szó. Emellett a törvény lehetővé teszi, hogy lefoglalják az elkövető vagyontárgyait, az ebből származó bevételt a hatóságok kábítószer-prevencióra, a kezelési és ellátási rendszerek fejlesztésére, valamint a kábítószer-kínálat csökkentésének támogatására fordíthatják. A Dki kutatási eredményei azt jelzik, hogy a közvélemény támogatná a még szigorúbb fellépést, ugyanis a válaszadók 55 százaléka súlyosabb büntetési tételeket szeretne a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása érdekében.
A válaszadók nagy többsége egyetértett azzal a javaslattal is, hogy az eljárás alá vont drogdíler vagyonát, autóit vagy ékszereit, amelyeket bizonyíthatóan a drogkereskedelemből származó jövedelméből szerzett, azonnal el lehessen kobozni, vagyis ne kelljen kivárni az akár évekig tartó eljárást, és az ebből befolyó pénzt drogprevencióra kelljen fordítani.
A drogügyek gyakran határokon átívelőek, az elkövetők akár húsz évnél hosszabb börtönbüntetést is kaphatnak. A büntetés időtartama jelentősen eltérhet az ügy összetettségétől, a vádlottak számától és a nemzetközi hálózatok meglététől függően, a jogerős ítélethozatal több hónaptól akár néhány évig is eltarthat. A bírósági eljárások, beleértve a meghallgatásokat, a bizonyítékok összegyűjtését és a jogi indítványokat, további hónapokkal vagy akár évekkel meghosszabbíthatják a folyamatot.
A Dki hangsúlyozta: a drogkereskedelem elleni jogszabályok szigorítása több irányban is megvalósítható. Egyfelől a büntetési tételek emelésével fokozni lehet az elrettentő hatást, különösen a visszaeső elkövetők esetében. Ezenkívül
a vagyonelkobzási eljárások kiterjesztésével gyengíthető a bűnszervezetek pénzügyi háttere, ami jelentősen hátráltathatja a drogkereskedelmet.
Kiemelték: fontos, hogy a tiltott vagy szabályozott kábítószerek listáját rendszeresen frissítsék, valamint az új pszichoaktív szerek szabályozása lépést tartson a piac dinamikájával, ezzel szűkítve a jogi kiskapukat. A nemzetközi együttműködés erősítése és a globális adatmegosztás is nagy jelentőségű, különösen a drogkereskedelem nemzetközi hálózataival való küzdelemben, ami kulcsszerepet játszhat a sürgető társadalmi problémák kezelésében.
A szigorúbb jogi következmények bevezetésével cél a társadalmi normák erősítése és a drogkereskedelem további visszaszorításának elősegítése, ezzel a társadalom általános biztonsága és közegészségügyi helyzete javulhat - közölte a Dki.
Borítókép: A társadalom egyre jobban érzékeli a veszélyt, ezért keményebb fellépést akar a dealerek, nepperek ellen (Forrás: police.hu) | Drogliberalizáció helyett szigorítanának a magyarok | A magyar társadalom javarészt egyetért azzal a javaslattal, hogy azonnal kobozzák el az eljárás alá vont drogdíler vagyonát – adta hírül a Drogkutató Intézet. A szervezet kutatásából kiderült: a magyarok támogatják azt is, hogy a bizonyíthatóan kábítószer-kereskedelemből származó jövedelmet drogprevencióra fordítsák. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/drogliberalizacio-helyett-szigoritananak-a-magyarok-2 | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Lassan lecsengenek a 20 százalékot közelítő állampapír-kamatok, jön a magyar befektetők nagy átcsoportosítási dilemmája. Ami biztosnak látszik: az inflációkövető papírban maradni rövid távon rossz húzás, ennél bármi jobb lesz. Ács világa.
Már csak néhány hónap habzsidőzsi van hátra, januártól drasztikusan bezuhan az inflációkövető állampapírok kamata. Több százmilliárd forint tulajdonosai állnak döntés előtt, hogy mit kezdjenek a befektetésükkel. Amilyen egyértelmű volt 2022 végén, hogy a két évre 35 százalékos kamatra le kell csapni, annyira nehéz lesz most a döntés a hogyan továbbról.
Természetesen folyamatosan követjük majd a lejáratokat, a kamatfordulókat és a pénzek útját is, de már most érdemes elébe menni az eseményeknek. Azaz rápillantani, hogy mit kínál az állampapírpiac azoknak, akik itt tartanák a pénzüket.
Az elmúlt hónapokban a piaci kamatszint ereszkedett, az Államadósság Kezelő Központ többször is csökkentette az általa kínált lakossági állampapírok kamatait. Októberben már kissé emelkedtek a piaci hozamok és az MNB is óvatosabb lett a monetáris politikában: a héten nem csökkentett kamatot és azt kommunikálja, hogy a megállás eltarthat még pár hónapig - persze az adatvezérelt üzemmód fennmarad, ez bármikor megváltozhat.
Az egyszerűség kedvéért most mégis induljunk ki abból, hogy az állampapír-kamatok a jelenlegihez hasonló szinten lesznek akkor is, amikor a Prémium Állampapírok kamatot váltanak és át kell gondolniuk a befektetőknek, hogy elviszik-e a pénzüket.
A legkényelmesebb megoldás nyilván az, ha valaki a kapott kamat újra-befektetésén túl semmit sem csinál, marad továbbra is az inflációkövető papírnál, csakhogy nagyon úgy fest, hogy ez nem éri meg - legalábbis a következő évre. A papír jövő évben induló kamatát az idei éves átlagos infláció határozza meg, ez pedig igen alacsony lesz. Szeptemberig vannak tényadataink, három hónap még becslés, ez alapján 3,8 százalék körvonalazódik. Erre jön a kötvények prémiuma, 0,25-től akár 1,5 százalékig.
Akinek kis prémiumú papírja van, biztos nem érdemes egy évig alig 4 százalék feletti kamat mellett a Prémiumban ücsörögnie, de az 5,3 százalék sem lesz túl vonzó.
Az eladási jutalék ugyanis továbbra is 1 százalék, az alternatíva pedig a fix kamatozású állampapírok közül a 3 éves Fix Állampapírnál 6,5 százalék, a lépcsős kamatozású Magyar Állampapír Plusz pedig 5,75-ről indít, hogy utána minden évben 0,25 százalékponttal magasabb kamatot kínáljon - plusz olcsóbb, illetve évente egyszer ingyenes kiszállási lehetőséget.
A jövő évi inflációra ma 4 százalék körüliek a várakozások, ez alapján 2026-ra is a nyerőbbek lehetnek a fix kamatozású állampapírok. A nagy dilemma igazából a másik változó kamatozású papírral kapcsolatos: vajon a 3 hónapos diszkontkincstárjegy-hozamhoz kötött Bónusz megverheti például a 3 éves Fixet?
A jelenleg kapható 5 éves Bónusz épp most vált kamatot, 7,89 százalék helyett 6,9 százalék következhet október 26-tól január 25-ig. A 3 éves Bónusz kamatperiódusa is 3 hónap, de az egy hónappal később fordul, mint az 5 éves papíré. Most egy hónapig még 7,35 százalékon ketyeg, utána nagy valószínűséggel szintén 7 százalék alá esik. A kilátásokkal kapcsolatban fontos változás, hogy az elmúlt hetekben visszafogottabbak lettek a további jegybanki kamatvágásokkal kapcsolatos várakozások, csökkent az esély arra, hogy a dkj-hozamok rövid távon érdemben essenek.
Minél tovább maradnak a dkj-hozamok a jelenlegi szintek környékén, annál biztosabb, hogy a Bónusz papírok a következő évben magasabb hozamot adnak a fix papíroknál.
Aki hosszabb távon tervez, azzal fontos kalkulálnia, hogy a Bónusz prémiuma a 4. és 5. évre 1,5 százalékról 2,5 százalékra nő. Szintén a Bónusznak kedvezhet, ha sikerrel pörgeti meg a növekedést mindenféle intézkedéseivel a kormány, az ugyanis biztosan az infláció emelkedését hozza. Emelkedő infláció mellett pedig nem az azt lassan lekövető Prémium papírok lehetnek nyerők, hanem az ilyenkor valószínűleg bekövetkező piaci hozamemelkedést 3 havonta lekövető Bónusz. | Figyelem, érdemes lesz menekülni az elmúlt két év legtutibb befektetéséből - Forbes.hu | Itt a váltás dilemmája, de az biztos: az inflációkövető papírban maradni rövid távon rossz húzás, ennél bármi jobb lesz. Ács világa. | [
""
] | 0 | https://forbes.hu/uzlet/figyelem-erdemes-lesz-menekulni-az-elmult-ket-ev-legtutibb-befektetesebol | null | true | null | null | Forbes |
Menczer Tamás hétfőn a Facebook-oldalán tett közzé egy rövid videót, amelyben bejelentette, hogy a Fidesz, illetve a KDNP vezető politikusai országjárásra indulnak. A politikus a videóban azt hangsúlyozza, hogy az országjárás célja, hogy minél több emberrel találkozzanak, hiszen óriási a tét.
"A tét óriási"
"A jövőnkről, a gyerekeink és unokáink jövőjéről kell döntenünk" - jelentette ki Menczer, majd a nemzeti konzultációs dokumentum kitöltésére szólította fel a Fidesz támogatóit. Szerinte egyetértési pontokra van szükség.
"Ha nem mi döntünk, akkor Brüsszel és Brüsszel alázatos magyar szolgái döntenek helyettünk. Ismerjük jól a brüsszeli terveket, ezek mindig rezsi- és adóemelést jelentenek, valamint a bérek és a nyugdíjak csökkentését"
- jelentette ki a videóban a kommunikációs igazgató. | Országjárásra indul a Fidesz: a tét óriási | A Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás hétfő délután tett közzé egy videót a közösségi oldalán. Bejelentette, hogy országjárásra indulnak a Fidesz és a KDNP vezető politikusai. Menczer a videóban arról beszél, hogy a „tét óriási”, ezért minél több emberrel szeretnének találkozni, illetve beszélgetni. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/fidesz-orszagjaras-menczer-tamas/me40z89 | null | true | null | null | Blikk |
Felmentette az uniós pályázatok kiírásáért felelős Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnökét, Homolya Róbertet Orbán Viktor miniszterelnök, az erről szóló kormányhatározat a mai Magyar Közlönyben jelent meg. Az elnök feladatait a jövőben Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség EU-ügyekért felelős államtitkára látja el.
A korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterhez közelinek tartott ügyvéddel az EU csalásellenes hivatala, az OLAF is foglalkozott. A Népszabadság 2015 őszén írt arról, hogy a hivatal összeférhetetlenséget állapított meg nála, mivel több projekt esetében működött közre valamelyik cége tanácsadóként, úgy hogy akkor már az uniós támogatásokkal foglalkozó intézményrendszernél dolgozott. (Korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese volt.) Felmentését azonban nem ezzel indokolják: a kormányhatározat szerint arról „más fontos megbízására tekintettel” döntött a kormányfő. Homolyát 2016 nyarán nevezték ki a közlekedési infrastrukturális fejlesztésekért felelős kormánybiztosnak. | Gazdaság: Új ember felel az EU-pályázatok kiírásáért | Az eddigi elnököt összeférhetetlenséggel vádolták, de nem ezért váltották le. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170106_Uj_ember_felel_az_EUpalyazatok_kiirasaert | 2017-01-06 17:34:00 | true | null | null | HVG |
Az ítéleti tényállás szerint a nő a 2019 júniusa és 2020 januárja közötti időszakban Budapesten és vidéken köztereken, nyilvános helyeken - például templomok környékén, egészségügyi intézményekben, tömegközlekedési eszközökön - szólított meg idős és/vagy egészségi állapotuknál fogva könnyen befolyásolható időseket azzal, hogy ő egészségügyi dolgozó, illetve gyógymasszőr.
A sértettek megszólítását követően - akár azok tiltakozása ellenére is - azzal az indokkal kezdte el masszírozni őket, hogy az javít egészségi állapotukon. Miközben a sértetteket masszírozta, elvette tőlük ékszereiket és készpénzüket, majd azokkal távozott a helyszínről. A bűncselekmény elkövetési értéke több mint hatmillió forint - olvasható a bíróság közleményében.
A bíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott többszörös visszaeső. A nőt hét évre a közügyektől is eltiltották, és feltételes szabadságra sem bocsátható. Az ítélet nem jogerős, mivel azzal szemben a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, az eljárás másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik. | Hét év fegyházbüntetésre ítéltek egy időseket kifosztó nőt | Huszonnégy rendbeli kifosztás és egy rendbeli kifosztási kísérlet bűntette miatt hét év fegyházbüntetésre ítélte a napokban a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság azt a nőt, aki korábban több idős embert megtévesztett és megkárosított – közölte hétfőn a Fővárosi Törvényszék. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/het-ev-fegyhazbuntetesre-iteltek-egy-idoseket-kifoszto-not/439382 | null | true | null | null | Hírklikk |
Jámbornak jogerős bírósági ítélete van arról, hogy az Origónak pontosan milyen formában kellett volna címoldalas helyreigazítást közzétennie, miután 2024. február 27-én egy cikkben minden alap nélkül lepedolfilmentegetőzték őt.
Jámbor októberben másodfokon is megnyerte az emiatt indított sajtó-helyreigazítási pert, az Origo azonban azóta nem volt hajlandó eleget tenni a Fővárosi Ítélőtábla határozatának, vagyis nem közölték a helyreigazítást.
Ami az lett volna, hogy
"Helyreigazítás Jámbor Andrással kapcsolatos valótlan állítás miatt.
Cikkünk címében valótlanul állítottuk, hogy Jámbor Andrásnak pedofilbotránya volt. Valótlanul állítottuk továbbá, hogy pedofil bűncselekményt követ el, fedezi ezeket a bűnözőket, és hogy bűnrészes pedofil bűncselekményben."
"Most meglátjuk, hogy a végrehajtók a Fidesz-elittel szemben is eljárnak-e törvényesen, ha már a bajbajutottakkal szemben sokszor még törvénytelen és igazságtalan ügyeket is végigvisznek" - mondta el az ügyről Jámbor András. | Jámbor végrehajtást kezdeményezett az Origóval szemben | Végrehajtási eljárást kezdeményezett az Origo ellen Jámbor András szikrás parlamenti képviselő, miután a kormánypárti oldal szabotálja a Főváros Ítélőtábla egyik döntését. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/jambor-vegrehajtast-kezdemenyezett-az-origoval-szemben-148113 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A kiállítottak büntetései 2025 április 28-ig eltiltva: Tárkányi Márk (Pácin)
4 felnőtt bajnoki mérkőzéstől eltiltva: Vangor Zoltán (Nyékládháza).
3 felnőtt mérkőzéstől eltiltva: Kovács István Krisztián (Rudabánya).
1 felnőtt mérkőzéstől eltiltva: Hoksz Máté (Sárospatak), Bartók Milán (Tiszakeszi). | Eltiltás: 2025 április 28-ig nem focizhat | Az MLSZ vármegyei igazgatósága fegyelmi- és versenybizottsági határozataiból: | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/helyi-sport/2024/11/eltiltas-2025-aprilis-28-ig-nem-focizhat | null | true | null | null | BOON |
Senkitől, semmilyen korrupciós pénzt nem fogadott el, és kész vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezni saját maga és családja ellen – jelentette ki Aba Botond a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport hétfői ülésén. A volt BKV-vezér elismerte: Demszky instruálta őt, de, persze, nem bűncselekménygyanúsan. Egyébként pedig nem is tűnt el több tízmilliárd forint – Aba szerint az OLAF nem is mondott ilyet, és amúgy is, a csalás elleni hivatal több dologban téved. Azt elismerte, hogy járt nála Medgyessy Péter cégének egyik lobbistája, viszont tagadta, hogy arról beszéltek volna, az Alstomnak kell nyernie a metrókocsitendert.
Csak Aba Botond ment el a 4-es metró korrupciós botrányát vizsgáló fővárosi munkacsoport hétfői ülésére, a BKV másik három egykori vezérigazgatója nem. A testület fideszes elnöke, Borbély Lénárd ismertetése szerint Antal Attila azzal mentette ki magát, hogy nincs Budapesten, Balogh Zsolt azt válaszolta, nincs lehetősége elmenni, de írásban válaszol, Kocsis István pedig azt állította, ő nem is érintett a botrányban, sőt éppen az ő vezetése idején tették rendbe az Alstom-szerződést. Egyébként Kocsis is hajlandó írásban válaszolni a testület kérdéseire. Aba Botond, aki 1993 és 2006 között volt a BKV vezérigazgatója, a munkacsoport ülésén azt mondta: kész vagyonosodási vizsgálatot indítani maga és a családja ellen, hogy ezzel is bizonyítsa ártatlanságát. Mint fogalmazott:
Nekem kivitelező, mérnökszervezetek nem ígértek, nem adtak. Én nem kértem és nem is fogadtam el semmilyen korrupciós pénzt.
Aba nem tud arról sem, hogy bárki mást korrumpáltak volna. Jelezte, nem volt egyetlen városvezetőnek sem a bizalmasa, barátja. Kiemelte, szívesen ad tanácsokat, hogy minimalizálni lehessen azt az 59 milliárd forintos összeget, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján az unió visszakövetel. Szerinte az OLAF-jelentésben számos hiba van, a kiindulópontja is hibás. Példaként említette, hogy 2008-ig igenis volt független ellenőrző mérnök, noha ennek hiányát az OLAF szóvá tette. Elismerte, a legnagyobb összegű szerződéseket ő írta alá, és ha hibáztak, akkor azért vállalni kell a felelősséget. A volt vezérigazgató arra is rámutatott: amikor ő 2006. december 31-ével eljött a BKV-tól, még 270 milliárd forint volt a 4-es metró költsége, és csak később emelkedett 450 milliárdra.
Aba Botond megerősítette, hogy kapott instrukciókat Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármestertől, illetve Gulyás Lászlótól, a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetőjétől is a közbeszerzések szabályosságával, időzítésével kapcsolatban. Beszámolt róla, hogy az Eurometro Kft. egyik vezetőjétől is kapott ukázt, ami azért pikáns, mivel ez a cég szerződésben állt a BKV-val. Több mint pikáns, hogy a BKV volt vezérigazgatóját egy vele szerződésben álló cég instruálja, hogy hogyan kell eljárni. Aba Botond azt mondta: Demszky Gábor rendszeresen kapott információkat arról, hogyan áll a projekt – ezzel gyakorlatilag cáfolta a volt SZDSZ-es főpolgármestert, aki azzal próbált mosakodni, hogy ő nem volt képben a projekt folyamatáról.
Az OLAF által nevesített egyik felelős, Medgyessy Péter kapcsán Aba arról beszélt: járt az irodájában a Medgyessy-féle AssistConsult Kft. egyik lobbistája (amely az Alstommal sikerdíjas szerződést kötött lobbizásra százmilliókért – P. T.), de állítása szerint nem beszéltek arról, melyik szerelvénynek kell nyernie a metrókocsi-tenderen. A volt BKV-vezér szerint azért fogadta a lobbistát, mert akkoriban azt gondolta, az a helyes, ha mindenkivel leül tárgyalni.
A metrókorrupciós munkacsoport ülése után Aba Botond az újságíróknak úgy nyilatkozott: szerinte nem áramlott kenőpénz Demszky Gáborhoz. Elmondása szerint kétféle instrukciót kapott Demszkytől: hogy szabályosan bonyolítsák a közbeszerzéseket, illetve hogy minél hamarabb elkészüljön a metró, a 2006-os választásokig kezdődjön el az alagútfúrás. Szerinte ezzel Demszky nem követett el bűncselekményt. Állítása szerint arra senki sem utasította, hogy ki nyerje a tendereket. Aba nem kívánta minősíteni Demszky Gábor állítását, miszerint ő semmit sem tudott a beruházásról:
A főpolgármester úrnak nagyon fontos volt ez a beruházás az újraválasztása miatt is. Ha kibírtam tizenvalahány évet, hogy nem minősítettem Demszky Gábort, akkor ezt a néhányat már kibírom.
Elismerte: sokakkal együtt ő is felelős a történtekért, és tételesen meg kell nézni minden egyes szerződést. Megismételte: nem tud róla, hogy bárkit korrumpáltak volna, ám azt nem merte kategorikusan kijelenteni, hogy ha esetleg történt korrupció, abból nem jutott pártfinanszírozásra.
Én mindent el tudok képzelni, és az ellenkezőjét is. Azért kis hazánkban történtek már dolgok.
Arra a kérdésre, hová tűnt az 59 milliárd forint, amit jelen állás szerint vissza kell fizetnünk az uniónak, azt válaszolta:
Nem tűnt el több tíz milliárd forint, ezt még senki sem mondta. Ha megállapítják, hogy valamelyik szerződéssel gond van, abból nem következik egyenesen, hogy ott korrupció is volt.
Az ülés után a testületet vezető Borbély Lénárd azt mondta: az OLAF-jelentésben érintett szabálytalan vagy korrupciógyanús szerződések többségét Aba Botond vezetése idején kötötte a főváros, összesen 196 milliárd forint értékben. A második helyezett Antal Attila (46 milliárd forint), Kocsis István időszaka pedig 17 milliárd forinttal érintett.
Ismert, az Európai Csalás elleni hivatal jelentése alapján a négyes metró beruházás Magyarország rendszerváltás utáni történelmének legnagyobb korrupciós botránya. Összesen 167 milliárd forint értékűek azok a szerződések, amelyek kapcsán bűncselekmény gyanúja vetődött fel. | Aba Botond is el tudja képzelni, hogy pártkasszába folytak a metrós pénzek (PS-videó) | Senkitől, semmilyen korrupciós pénzt nem fogadott el, és kész vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezni saját maga és családja ellen – jelentette ki Aba Botond a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport hétfői ülésén. A volt BKV-vezér elismerte: Demszky instruálta őt, de, persze, nem bűncselekménygyanúsan. Egyébként pedig nem is tűnt el több tízmilliárd forint – Aba szerint az OLAF nem is mondott ilyet, […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/aba-botond-el-tudja-kepzelni-hogy-partkasszaba-folytak-metros-penzek-ps-video/ | 2017-03-27 12:56:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
A döntést Géczi József Alajos, a bizottság elnöke közleményben tudatta. A kormányfő tavaly beadott vagyonnyilatkozatával kapcsolatban azért kezdeményeztek eljárást, mert Gyurcsány állítólag nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában a Budapest, II. kerület Szemlőhegy utcai ingatlanra vonatkozóan fennálló, lízingszerződésből fakadó használati jogosultságát. Géczi közleménye szerint megállapítható, hogy nem önállóan nyilvántartott ingatlanon fennálló használati jogosultságról van szó, amit Gyurcsány Ferencnek nem kellett vagyonnyilatkozatában feltüntetnie.
Géczi József Alajos ismét bizonyította: politikai megrendelésre hozza meg döntéseit a mentelmi- és összeférhetetlenségi bizottság élén - így reagált a döntésre Répássy Róbert, a Fidesz képviselője. | Archívum: Nincs eljárás Gyurcsány ellen | Nem indul vagyonnyilatkozati eljárás Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szemben, mert a parlament mentelmi bizottságának elnöke alaptalannak minősítette és elutasította az ezzel kapcsolatos kezdeményezést. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-394500-206621 | 2006-02-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A MÁV egy új havi riportot tesz közzé mostantól a vonatok pontosságával kapcsolatban, erről mi is írtunk. Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója a Facebookon így kommentálta a friss adatokat:
Összességében 4-ből 3 vonat pontosan közlekedik Magyarországon. Meglepő? Pedig a tények ezt mutatják.
Vitézy Dávid ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben a "színes-szagos" jelentésben
összemossák a jóval kevesebbet késő budapesti elővárosi és a rendkívül pontatlan távolsági vonatok adatait egymással, ezáltal láthatatlanná téve az InterCity-k késéseit.
Erről szólt tehát a "módszertani felülvizsgálat", amit a MÁV szóvivője (‘"vezérigazgatója") bejelentett három hete - írja Vitézy.
A MÁV reagált, ugyanis - Vitézy posztja alapján - a régi adatok elérhetőségét helyreállították. Ez ugyanakkor a fő problémákat nem oldja meg.
A MÁV friss jelentéséből az derül ki, hogy
a 96 907 vonatból 72 064 kevesebb mint 6 percet késett. Ez jelenti a pontosságot a MÁV szótárában.
17 348 szerelvény 6-15 percet,
5 361 vonat 16-30 percet,
1 583 szerelvény 13-60 percet,
282 jármű 61-120 percet késett,
és volt 46 olyan eset, amikor a késés meghaladta a 2 órát.
A legproblémásabb vonal a Székesfehérvár-Szombathely között közlekedő volt, ahol a pontosság csak 48,9 százalékos volt, de a Hódmezővásárhelyi Népkert és Hódmezővásárhely vasútállomás között elérték a 97,5 százalékot.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images | Vitézy Dávid: trükközik a MÁV az adatokkal | Eltűntek a statisztikák egy időre. | [
""
] | 0 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241108/vitezy-david-trukkozik-a-mav-az-adatokkal-721813 | null | true | null | null | Portfolio |
Leszerelte a Horn-utcanévtáblákat a Mi Hazánk, a kommunista Szoborparkba vitték - adta hírül közleményében a parlamenti párt, amely e tettet a Népszava megfogalmazása szerint valóságos hőstettnek, ahogy írták, "antikommunista sikernek" vélik.
A lap emlékeztet: a Fővárosi Közgyűlés a múlt héten már döntött arról, hogy a volt miniszterelnökről elnevezett közterület nevét megváltoztatja, mert a Fővárosi Törvényszék még augusztusban döntött arról, hogy az önkormányzati törvény alapján jogszerűen Horn Gyuláról nem lehet elnevezni közterületet, mert "a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett".
Arról, hogy a Fidesz javasolta Pest srácokról vagy másról nevezzék-e el az érintett területet, döntés még nem született, mert meg akarják kérdezni erről a XIII. kerületieket. A szélsőjobboldali párt azonban nem várt, ahogy írták, "Novák Előd ma, november 4-én a tettek mezejére lépett Kósa Gyula ’56-os szabadságharcossal és Balog Csaba XIII. kerületi önkormányzati képviselővel". | A Mi Hazánk leszedte a Horn Gyula sétány tábláját | A Fővárosi Közgyűlés múlt heti átnevezésről szóló döntése után a nemzeti gyásznapon vette fel a harcot a Mi Hazánk a bádogtábla ellen. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/leszedte-a-horn-gyula-setany-tablajat-a-mi-hazank/530161 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
EP-képviselőnek lenni nem kényelmes, de igen jól jövedelmező állás. Rendszeresen kell repkedni, repülőtereken várakozni, transzfereken unatkozni. Bőröndben tartják a fél életüket a képviselők, két otthont és több irodát kell fenntartaniuk, havonta néhány napot Strasbourgban szállodázniuk. 23 nyelven kell felszólalásokat hallgatniuk vagy a szinkrontolmácsok monoton fordítására figyelniük a fület pállasztó fülhallgatón keresztül, idegen nyelven tartott ülésekre kell járni, és naphosszat idegen nyelven írt jogi sszakszövegeket olvasgatni.
Ugyanakkor a sok vesződséget nagyon rendesen megfizetik. A most megválasztandó képviselőkre valamivel szigorúbb elszámoltatási rendszer vár ugyan, de azért ezután is jó állásnak számít majd az európai képviselőség.
Nézzük, hogy a most távozó magyarok mennyit és hogyan kereshettek:
Az alábbiakban tételenként sorra vesszük, hogy mennyi pénz felett rendelkezhetett egy-egy magyar EP-képviselő 2004-2009-ben. Jussukat euróban kapják, de 290 Ft-os árfolyamon magyar pénznemre is átszámoltuk az összegeket.
Alapfizetés
A képviselők alapfizetését eddig saját országuk adta és határozta meg, így komoly különbségek voltak aközött, hogy ki melyik országból jött. Magyarország a mindenkori főtisztviselői bér két és félszeresét, vagyis körülbelül bruttó 1 200 000 forint fizetést adott képviselőinek
Utazási támogatások
A képviselők az EU-tól utazási költségtérítést is kapnak. Ez az összeg több részletből áll össze, és függ a képviselő otthonának földrajzi helyétől.
Az utazási térítés három tételből állt eddig. Első körben fizették a repülőjegyeket. Azonban nem a jegyek tényleges árát fizették ki nekik, hanem átalányt számolhattak el, épp úgy, mint ahogy a Kossuth téren dolgozóknak sem kell benzinszámlát adniuk, ha utazási térítést akarnak beszedni. Az EP-képviselőknek annyi kötöttségük van, hogy a beszállókártyáikat le kell adniuk, de nem a jegyük tényleges árát kapják meg, hanem az adott útvonal (esetünkben Budapest – Brüsszel – Budapest) első osztályára szóló jegyek átlagárát. Tehát aki esetleg fapadossal repül, vagy csak turista osztályon, az is az első osztályú hagyományos jegy árát kapja meg.
Ezen felül 37 cent/kilométer átalány is jár a képviselőknek otthonuk és az ahhoz legközelebbi olyan nemzetközi repülőtér között, ahonnan Brüsszelbe is járnak gépek.
Ezen felül létezik még a distance allowance nevű utazási költségtérítés is. Ez a képviselő anyaországi és brüsszeli irodája közti távolság alapján meghatározott összeg. A magyarokra a legmagasabb, 2400 kilométer feletti oda-vissza távolságra meghatározott átalánydíj vonatkozik, ami brüsszeli fordulónként 634 eurót (183 860 forintot) jelent.
Természetesen vonatra és autóra is vannak megfelelő táblázatok, a fenti rendszer csak a repülős utakra vonatkozik. A képviselők jellemzően minden hétvégén hazajárnak.
Napidíj
A képviselőknek ezenfelül napidíj is jár. Ha bemennek dolgozni az EP-be, akkor alá kell írniuk egy jelenléti ívet, és ezért máris jogosultak felvenni a 298 eurós (86 420 forint) napidíjukat. Ez ugye attól függ, hogy ki hány ülésen vesz részt, de fontos megjegyezni, ha valaki a kedd-csütörtök ritmusban dolgozó plenáris ülések után már csak pénteken tud hazautazni, akkor péntekre is jár napidíj. Aki csütörtök reggel aláír az EP-ben, de délután már hazarepül, az pedig csütörtökre is megkapja a 86 ezer forintját. A napidíjjal havonta újabb egymillió forint körüli összeghez juthatnak a képviselők.
Egyéb utazások
Előfordul, hogy az EP egyes testületei az EU-tagállamokon kívül gyűlnek össze. Például valamelyik nem EU-s országgal kapcsolatot tartó bizottság tagjai meglátogatják a helyet, amivel a kapcsolatot tartják. Elég sok ilyen bizottság van, volt már ilyen ülés a Karib-tengeren lévő Barbadoson is. Ilyenkor az EU fizeti a repülőjegyüket és kapják a kilométerenként járó 36 centes térítést is. Ráadásul a szokásos napidíj fele is megilleti a képviselőket, és a szállást is az EU fizeti, de az étkezések közül csak a szállodai reggelit állják.
Minden képviselőnek jár évente 4148 euró (valamivel több mint 1 200 000 forint) egyéb utazásokra. Ezt konferencialátogatásra vagy egyéb szakmai utakra fizetik. A képviselőknek nagyjából saját lelkiismeretükre van bízva, hogy mennyire szakmai épülésükre és mennyire inkább nyaralásra költik ezt a pénzt.
Egyéb kiadások
A fentieken túl havonta jár minden képviselőnek 4202 euró (1 218 580 forint) egyéb kiadásokra. Posta, telefon, belföldi utazások, internet-hozzáférés és irodaszerek fizethetők ebből a keretből, de ezzel sem kell tételesen elszámolni. Ha egy képviselő az adott hónapban az üléseknek kevesebb mint a felén vesz csak részt, akkor ennek az összegnek a felét vissza kell utalnia, kivéve, ha van orvosi igazolása.
Pénz alkalmazottakra
A legnagyobb falat maradt utoljára. Minden képviselőnek jár havi 17 540 euró (több mint ötmillió forint) asszisztensek, szakértők fizetésére. Ezzel a kerettel a képviselők szabadon gazdálkodnak, annyi asszisztenst fizetnek belőle amennyit akarnak, és olyan szakértői dokumentumokat kérnek érte, amilyet csak akarnak. Ugyanakkor szerződést kell kötniük minden kifizetésről, vagyis legalább papíron tényleg el kell költeniük ezt a keretet.
Ezt a hatalmas összeget van aki komoly apparátus működtetésére költi, de van olyan brit munkáspárti képviselő, aki a férjét alkalmazza asszisztensként. Előfordult a mostani ciklusban, hogy egy képviselőről kiderült, hogy saját családi cégétől rendelt szakértői szövegeket. Aki akar, és elég erkölcstelen hozzá, az könnyen kiszámlázhatja magának a pénz nagyobbik részét, ugyanakkor a magyar képviselők között is van olyan, aki három-négy teljes állásban dolgozó asszisztenst, néhány szakértőt és gyakornokokat is foglalkoztat a keretből.
További juttatások
Mindezeken felül pedig jelentős egyéb juttatások is járnak a képviselőknek. Évi ötezer euróig terjedő összeget (közel 1,5 millió forintot) lehet nyelvtanulásra költeni, továbbá az EP életbiztosítást, balesetbiztosítást és lopásból eredő kárra kötött biztosítást is köt képviselőire.
Egészségbiztosítás is jár nekik és közvetlen családtagjaiknak akkor, ha az adott kezelést saját otthoni TB-jük nem fizetné, a keret évi maximum harmincezer euró képviselőnként. Az EP fogorvosi kezeléseikbe, szemüvegükbe vagy műfogsorukba is tetemes összeggel beszáll, ha ezt a képviselők igénylik. Mindezeken felül végkielégítés jár annak, aki legalább három évet szolgált az EP-ben.
Látszik tehát, hogy aki kellőképpen gátlástalan, az akár tízmillió forintot is összeszedhet havonta, bár ilyen mértékű pofátlanság esetén reális a lebukás kockázata is. Büntetőügy vagy EP-n belüli eljárás eddig keveseket sújtott, de sok pletyka terjed az EP-ben számlákkal bűvészkedő politikusokról. A magyarok is pontosan tudják egymásról, hogy kik estek túlzásba az elmúlt ciklusban, és árulkodnak is egymásra otthoni pártszékházukban.
Kicsit szorosabb lesz a gyeplő
Több fontos dolog változik idén nyártól, szigorúbb elszámoltatásra számíthatnak a most megválasztandó képviselők. Erről éppen a mostani testület döntött még tavaly.
Az alapfizetésüket ezentúl nem otthonról, hanem az EU-tól kapják, mindenki egységesen a luxemburgi EU-s bírák fizetésének 38,5 százalékát, vagyis jelenleg 7665 eurót, vagyis több mint 2 200 000 forintot. Ez a magyaroknak jelentős emelést jelent, de például az eddig legjobban fizetett olasz képviselők alapbére több mint 3000 euróval csökken. Ez bruttó összeg, az új képviselők nettó 5963 euróhoz jutnak majd, és erre a képviselőt küldő államok további adót tehetnek, ha akarnak.
Nagyon fontos, hogy megszűnik az átalánydíjazás. Ezentúl a repülőjegyek valós árával kell elszámolniuk a képviselőknek, és dologi kiadásaikat is igazolniuk kell.
Sokkal jobban ellenőrzik majd az asszisztensekre költött pénzt is. Az asszisztensi keret legfeljebb negyedét lehet majd tanulmányokra költeni. A képviselők mellett dolgozó asszisztensek pedig egy EU által előírt bértábla szerint kapnak majd fizetést, amit nem közvetlenül a képviselők utalnak majd nekik, hanem egy erre létrehozandó EP-iroda osztja majd a fizetéseket. Tilos lesz továbbá családtagokat vagy azok cégeit fizetni ebből a keretből.
A szigorítások sok tekintetben csökkentik a csalások lehetőségét, de az EP-képviselőség még így is jó állás marad. Ahogy eddig is jólfizetett állás volt még a becsületeseknek is. | Tuti üzlet EP-képviselőnek lenni | Tuti üzlet EP-képviselőnek lenni - Több millió forintot lehet havonta összeszedni a költségtérítésekkel. A szabályok most szigorodnak, de így is jól fizető munkahely marad az EP. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/eu/2009/valasztas/tuti_uzlet_ep-kepviselonek_lenni/ | 2009-05-06 00:00:00 | true | null | null | Index |
A pécsi politikai helyzetben a legtöbb képviselővel rendelkező Fidesz-KDNP-ÖPE szövetség mellett a többséget elvesztő baloldali Momentum-Jobbik-DK-MSZP csoportnak is szüksége van arra, hogy kívülről biztosítsanak a döntéshozatalhoz számukra többséget közgyűlésben. A Tiszta Kezek Egyesület képviselője, Bognár Szilvia szerint a pártpolitizálás Pécsen leáldozóban van, a közgyűlésben patthelyzet alakult ki a két nagy politikai oldal között, és közben felértékelődtek a kisebb politikai szereplők.
A szerdai sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az elmúlt időszakban a Tiszta Kezek Egyesület képviselője is egyeztetett, minden tárgyaláson igyekeztek ott lenni a pécsiek érdekében, mert szerintük a vitakultúra a jó politikai kultúra alapja.
Bognár Szilvia szerint a Tiszta Kezek Egyesület erősítené az átláthatóságot az önkormányzat működésében, változtatna az eddigi káderpolitikán is a szakmaiság jegyében, többek között a pályázati folyamatokban, továbbá a demokratikus elveket is hangsúlyosabbá tennék.
Kitért arra is, hogy a holokausztban közreműködők nevét szeretnék eltüntetni a közterekről, a középületekről, utalva ezzel Esztergár Lajos egykori polgármesterre, akinek regnálása alatt kétezer pécsi zsidót hurcoltak el.
Megemlítette, hogy a képviselői tiszteletdíjakat is rendezné, mert az a képviselő, aki a munkáját komolyan veszi, annak ez egész napos szolgálatot jelent. | Tiszta Kezek: patthelyzet van Pécsen | Hetek óta politikai helyezkedés és pozícióharcok szemtanúi a pécsiek, de Pécs nem tudott előre lépni emiatt, játszmák helyett ugyanis valódi együttműködésre van szükség – közölte Bognár Szilvia pécsi képviselő. A Tiszta Kezek Egyesület szerint patthelyzet alakult ki. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/tiszta-kezek-patthelyzet-van-pecsen | null | true | null | null | BAMA |
Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője nyitott ajtót lapunk munkatársának hétfő délelőtt abban a Parlamenthez közeli, belvárosi lakásban, ami egy kormányközeli nagyvállalkozó tulajdonában van. Vogel Evelin - akinek korábban e-mailben küldtünk kérdéseket - csak annyit mondott: látta a levelünket, egyelőre azonban nem akar válaszolni. Végül azzal búcsúzott: "Ha eljön az ideje, mindent elmondok."
Annak, hogy Vogelt a kormányközeli vállalkozó lakásában találtuk a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter vasárnapi sajtótájékoztatóján elhangzottak miatt nagy a jelentősége. A politikus - mint megírtuk - arról beszélt: miután volt barátnője hiába próbálta zsarolni őket titokban készült hangfelvételekkel, a Fidesszel kötött alkut, ennek része volt, hogy a kormányközeli sajtónak adott interjúban próbálta őt rossz színben feltüntetni. Magyar azt állította, hogy Vogel havi 5 millió forintot kap, és egy olyan lakásban él, amely Kubatov Gábor Fidesz-alelnök emberének számító, kormányközeli nagyvállalkozó, Vertán Györgyhöz köthető.
Az ügyben egyik cégén, a Tigra Zrt.-n keresztül megkerestük Vertán Györgyöt. A vállalkozó írásban válaszolt lapunknak: "Vogel Evelin több mint tíz éve a barátom. Ahogy az elmúlt években különböző módon, úgy éppen most is segítem őt. A segítség abból áll, hogy jelenleg egy tulajdonomban álló lakásban lakhat átmenetileg, néhány hónapig, míg az egyébként üresen állna. Pénzbeli juttatást viszont tőlem soha nem kapott. A politikai tevékenységéhez és a magánéleti ügyeihez sem a Tisza Párt alakításakor, sem később semmilyen közöm nem volt."
Megszólalt Vogel Evelin, mindent el akar mondani, ha eljön az ideje
Rákérdeztünk arra is, hogy igaz-e, amit Magyar Péter állított, hogy volt felesége, az egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit pénzbeli juttatást kapna tőle. "Varga Judit szeptember óta nagyra becsült munkatársunk a Tigra Kft.-nél, feladata a cég külföldi piacokra jutásának feltérképezése és szervezése, ezért pedig minden más munkavállalónkhoz hasonlóan fizetést kap."
"Büdösek az emberek és a szájuk is" - Névtelen levélben érkezett az első lejárató hangfelvétel Magyar Péterről
Megkérdeztük, hogy Magyar Péter többi, őt érintő állítása kapcsán tesz-e jogi lépéseket. A cégével kapcsolatban Vertán György úgy nyilatkozott:
"28 éve alapított informatikai cégünk, a Tigra és jómagam is mindig büszke volt arra, hogy minden ügyfelünket, pártállástól függetlenül, a lehető legjobb tudásunk szerint szolgáljuk. Megbízásaink, elnyert és elvégzett munkáink nyilvánosak, a Tigra egy több 100 főt foglalkoztató informatikai vállalat, története során rengeteg feladatot végzett el megelégedésre, az informatikai piac régi, elismert szereplőjeként. Ez a továbbiakban is így marad. Magánemberként és cégvezetőként is mindig a tisztességes és becsületes eljárások híve voltam. Ennek jegyében kezelem a személyem ellen elkövetett támadást is."
A romániai születésű, ám már idehaza diplomázott Vertán György 1996-ban alapította meg a Tigrát. Az eredetileg fénymásolással foglalkozó vállalkozás a kétezres években a Medgyessy-kormány alatt kapta meg az első nagyobb állami megbízásait. Vertán cégei már a Fidesz-korszakban a kormányzat egyik fő IT-beszállítói lettek. Csak 2023-ban közel száz közbeszerzéshez volt köze nyertes ajánlattevőként a Tigrának. A cég honlapján található közbeszerzési összesítő szerint az évek alatt jóval több mint ezer milliárd forintnyi IT-beszerzésben vett részt konzorciumi partnerként. leggyakrabban a Rogán Antal miniszter alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) Zrt. volt a megrendelő. Tavaly a Tigra bedolgozott az időközben szintén Rogán Antal fennhatósága alá került Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak is. | Vogel Evelin mindent elmond majd, ha eljön az ideje | Valóban egy kormányközeli vállalkozó, Vertán György lakásában él Magyar Péter volt barátnője. A Vertán vezette cég szoros kapcsolatot ápol a Fidesszel, támogatja Bálványosi Szabadegyetemet is. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257495_vertan-gyorgy-vogel-evelin-vertan | null | true | null | null | Népszava |
Hogy az adóhivatali intézkedésnek mi volt az oka, illetve mekkora összegről volt szó, a bejegyzésből nem derül ki, a társaságtól pedig eddig nem kaptunk választ kérdéseinkre. A végrehajtás azért is különösen kellemetlen, mert az ugyancsak Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Energetikai Zrt. felettébb sikeresen szerepel közbeszerzési pályázatokon.
Orbán Ráhel és Tiborcz István az esküvőn
Az ES Hungaryben szinte a teljes Tiborcz család megtalálható, hiszen Orbán Viktor veje mellett édesapja, Tiborcz Sándor, valamint testvére, Tiborcz Eszter és Tiborcz Péter is tulajdonos. A társaság mostanra messze távolodott alapításkori tevékenységétől. 1993-ban még Megyes és Társai Kft.-ként hívták életre, és temetkezési, illetve kegyeleti szolgáltatásokat nyújtott. Ma már a cég többi között gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme és növénytermesztési szolgáltatás mellett „máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel” foglalkozik. A vállalkozás a család csabdi-tükröspusztai lovasklubjának címére van bejegyezve.
Mérlegbeszámolója szerint az ES Hungary 2013-ban 35,3 millió forint árbevétel mellett 7,5 millió forint mérleg szerinti eredményt ért el, vagyis – hacsak nem valami szédítő összegű kötelezettségről volt szó – lett volna miből fizetni a NAV-nak. Az Atlatszo.hu egy korábbi írása szerint Tiborcz István testvére, Eszter a bicskei földbérletpályázatokon több mint 150 hektárt nyert el húszéves időszakra. Az összefüggő földterület pedig nem messze található a család említett lovasfarmjától, amelyhez az edző- és az ugratópályán felül közel 30 hektárnyi legelő és karám tartozik.
Orbán Viktor környezetében volt már példa adóvégrehajtásra. Tavaly ősszel számoltunk be arról, hogy a miniszterelnökkel bizalmas viszonyban lévő Mészáros Lőrinc két vállalkozásánál is hasonló végrehajtásra került sor. Ennek kapcsán akkor a felcsúti polgármester annyit közölt, hogy a hiány még az ő tulajdonszerzése előtt keletkezett a cégekben, azóta rendezte ezeket a kintlévőségeket, s a vállalkozások működése zavartalan. | Gazdaság: Végrehajtás volt Tiborczéknál | Kínos bejegyzés került Tiborcz István egyik vállalkozása, az ES Hungary Kft. cégbizonyítványára. Az ES Hungary Kft.-nél a NAV Fejér megyei adóigazgatóságának hátralékkezelési osztálya végrehajtást tartott tavaly nyáron. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/vegrehajtas-volt-tiborczeknal-1529735 | 2015-04-23 23:53:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya szerdán az MTI megkeresésére azt írta: a törvényszék múlt pénteken nem jogerős végzésével megszüntette S. Gábor gyanúsítottal szemben a lakhelyelhagyási tilalmat. A tilalom megszüntetését a gyanúsított védője indítványozta, a Központi Nyomozó Főügyészség az indítvány elutasítását kérte. A bíróság megalapozottnak találta a védői indítványt - olvasható a közleményben.
Az MTI az Origo portál híre alapján kereste meg a Fővárosi Törvényszéket. A törvényszék azt írta, a végzésben megállapították: nem vitatható, hogy a nyomozó hatóság által közölt megalapozott gyanú szerinti bűncselekmények közül kiemelkedő tárgyi súlyú a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette. A gyanúsítottnak azonban bejelentett lakóhelye és tényleges tartózkodási helye van, megélhetése biztosított. A nyomozó hatóság idézéseire megjelent, második kihallgatásán vette őt őrizetbe a nyomozó hatóság - tették hozzá. „A megalapozott gyanú szerinti bűncselekmények kiemelkedő tárgyi súlya önmagában az eljárás jelen szakaszában nem adhat alapot még a mozgási szabadságot legkisebb mértékben korlátozó kényszerintézkedés fenntartására sem" - írták.
Hozzátették: a végzésben a bíróság megjegyezte azt is, hogy nem indokolt a kiemelkedő tárgyi súlyú költségvetési csalás bűntette jellegére tekintettel további személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alkalmazása, figyelemmel arra a tényre is, hogy a nyomozás során a vagyonra vezetett kényszerintézkedést, így a zár alá vételt - egyező tartalmú ügyészi és védői indítványra - a bíróság egy korábban hozott, de még nem jogerős végzésével feloldotta.
Simon Gáborról tavaly február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozataiban. | Belföld: Simon szabadon költhet és szabadon mozoghat | A bíróság nem jogerős végzésével feloldotta Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese vagyonának zár alá vételét és megszüntette vele szemben a lakhelyelhagyási tilalmat is. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/simon-szabadon-kolthet-es-szabadon-mozoghat-1580403 | 2015-12-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egy csütörtökön benyújtott törvénymódosító javaslattal több ponton átírná a trafiktörvényt Lázár János. A parlament honlapjára feltöltött 11 oldalas egyéni képviselői indítvány (pdf) tucatnyi ponton írná át a jelenlegi dohányforgalmazási szabályokat (emellett módosítaná a koncessziós szabályozást is).
A törvénymódosítás egyik legmarkánsabb pontja az, hogy jelentősen, 250 százalékkal megnövelné a dohánytermékek értékesítésének haszonkulcsát. A tervezet szerint a „legkisebb kereskedelmi árrés mértéke a dohánytermék – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának tíz százaléka” lenne. Ez az árrés most mindössze 3-4 százalék körül van, vagyis a különbség a mostani és a tervezett haszonkulcs között igen jelentős.
A változtatást Lázár ezzel indokolja: „egy megfelelő – tíz százalékos mértékű – kereskedelmi árrés
biztosításával azok a dohánytermék-kiskereskedők is biztosíthassák a dohánybolt szerény jövedelmezőségét, akik elsősorban (vagy kizárólag) a dohánytermékek forgalmazásából
kívánják bevételeiket biztosítani”.
A törvénymódosítás szándéka azért is figyelemre méltó, mert mindössze két napja hirdettek eredményt a még a mostani szabályok szerint kiírt trafiktenderen, amelyen több fideszes politikushoz köthető személy, stróman, szürkülő celeb, illetve CBA-val kapcsolatba hozható pályázó nyert dohánykereskedelmi jogot. Vagyis a módosításból kirajzolódhat egy olyan kép, hogy miután eldőlt, hogy kik lesznek a hazai dohánykereskedelem új erős emberei – és köztük kellően magas a „baráti” és „családi” pályázók aránya –, Lázár megkönnyítené az életüket a két és félszeresére emelt árréssel.
De van a történetnek egy másik olvasata is. A trafikpályázatok elbírálása során az értékelés legjelentősebb tétele a pályázó által készített üzleti terv volt. Ha valaki az aktuális 4 százalékos árréssel készítette üzleti tervét, akkor értelemszerűen hátrányba kerülhetett azzal szemben, akik megkockáztatta azt a feltevést, hogy talán 10 százalék is lehet ez az árrés (amire Lázár már februárban utalt egyébként), és így kedvezőbb üzleti tervet nyújtott be. Hogy ez így történt-e, vagy sem, azt nem tudhatjuk, a pályázatok értékelését ugyanis úgy titkosították, hogy még a vesztes pályázók sem nézhetnek bele a bírálatba, vagyis nem tudhatják meg, miért buktak el.
Azt ugyanakkor tudni lehet, hiszen már korábban kiderült: a hazai dohánypolitika alakításában nagyon komoly szerepe van a Lázárhoz hasonlóan hódmezővásárhelyi kötődésű Sánta Jánosnak, akinek az érdekeltségébe tartozik Continental dohánycég. Mint azt Index megírta, a trafiktörvény eredeti javaslatának egy EU-hoz elküldött verzióját egyenesen egy „Sánta János” névvel regisztrált gépen hozták létre. Lázár később ennek nyomán el is ismerte, hogy a törvényjavaslat megalkotásában szerepe volt a Continental Dohányipari Zrt.-nek (amely elügyelőbizottsági tagja Dancsó József, aki szintén fideszes parlamenti képviselő). A cég és Sánta ráadásul a dohánytender nagy nyertese is volt: a trafikok egy részét is ellenőrzése alatt tarthatja, számos győztes ugyanis, mint megírtuk, az ő közvetlen környezetéből került ki – ezek után nehéz legalább nem gondolni arra, hogy az árrés emelésének ötlete nem független Sántáék üzleti érdekeltségeitől.
A törvénymódosításban Lázár emellett újraszabályozná bizonyos pontokon a mozgóboltos árusítást is. A javaslata szerint ott, ahol a dohánykereskedelem „megszűnt, illetve még nem folyik, a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságot az állam a részvénytársaság, vagy a részvénytársaság által erre külön feljogosított személy útján is gyakorolhatja az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírásáig”, és a tervezete pontosítaná azt a szabályozást is, hogy ahol két pályázat eredménytelen, ott 36 hónapig nem kellene újra pályáztatni. | Két és félszeresére növelné Lázár János a trafikok hasznát | Két és félszeresére növelné Lázár János a trafikok hasznát - Azután, hogy régi barátja lett a trafiktender egyik nagy nyertese, az árrést 4-ről 10%-ra emelné. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2013/04/25/ket_es_felszeresere_novelik_a_trafikok_hasznat/ | 2013-04-25 12:06:00 | true | null | null | Index |
Paks: Brüsszel nem emelt elvi kifogást | Az Európai Bizottság, bár tett néhány érdemi észrevételt, nem emelt elvi kifogást a paksi erőmű bővítését illetően a magyar kormánytól az Euratom Szerződés 103. cikkének megfelelően megkapott megállapodástervezet alapján, de az EU-jog számos további vonatkozását, így a közbeszerzésre és az állami támogatásra vonatkozó szabályokat is be kell tartani - írta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intézett levelében. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20140226-paks-brusszel-nem-emelt-elvi-kifogast | 2014-02-26 11:56:00 | true | null | null | ATV |
|
Bár a hvg.hu hosszasan kereste a decemberi kormányhatározattal, majd a Szász Jenő februári kinevezésével indított, 1,3 milliárd költségvetési támogatással rendelkező Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, a tudakozó akkor azt közölte, hivatalos telefonszámuk még nincs és annak ellenére, hogy az alapító okiratuk szerint a Kossuth tér 1-3 szám alatt van a székhelyük, a Bajcsy-Zsilinszky úton kerestek irodát. Akkor a pontos címet még senki nem tudta megmondani, sőt, a Kormányzati Információs Központot (KIK) kérdéseinkre azt írta, egyelőre a hivatalos székhelyükön kívül nincs más irodájuk, így a tervezett székelyudvarhelyi irodát sem nyitották még meg.
Szász Jenő, az intézet vezetője a Hírhatárnak adott interjújában azt mondta, a Bajcsy-Zsilinszky út 52. szám alatt kapott elhelyezést az Intézet, ahol az Energiahivatallal közösen társbérlői lesznek az irodaháznak, amelyen éppen egy tisztasági festést hajtanak végre, az NSKI pedig egy "amolyan 'zöldmezős beruházás', egy nem létező intézetet kell felépíteni".
Szász szerint az új intézménye egy hiánypótló intézet, amit még 1990-ben kellett volna létrehozni, most pedig végre eljött annak az ideje, hogy a NATO és EU-s integráció után nemzeti integrációról is tudjunk beszélni. "Az intézetünknek is az a küldetése, hogy a Magyarországon jól működő rendszereket próbáljuk kiterjeszteni a Kárpát-medencére. Azon optikán keresztül szeretnénk ezt a magyar világot építeni, hogy fontosak ugyan a természeti erőforrások, de valamennyi természeti erőforrásnál fontosabb a magyar, illetve a magyar kultúrkörhöz tartozó ember" - mondta Szász.
Az NSKI vezetője szerint intézete egyfajta koordinációs szerepet fog betölteni, vagyis a már meglévő - különböző minisztériumok mögött álló - háttérintézmények munkáját fogja összehangolni, miközben összefüggő Kárpát-medencei rendszerekben gondolkodik.
Szász a hvg.hu korábbi cikkére reagálva azt is közölte, hogy "Orbán Viktor és Kövér László nemcsak barátok, hanem munkatársak és szövetségesek is nemzeti ügyeink intézésében. Köztük nincs semmiféle birkózás. Az NSKI-t a kormány alapította, neki volt és van ilyen jogosítványa, és ennek megfelelően éppen ezért tartozunk közvetlenül a Miniszterelnök úrhoz, hogy a lehető leghatékonyabban el tudjuk látni azt a fajta koordinációt, amelyről az imént beszéltem".
Mint korábban megírtuk, a Kormányzati Információs Központ (KIK) szerint Szász Jenő államtitkári fizetést kap, ami havi bruttó 997 ezer forintot jelent. Az NSKI-ban jelenleg 25-en dolgoznak - a tervezett 100 főből -, a kincstár folyamatosan, havi bontásban utalja a költségvetési támogatást, de várhatóan az intézetet is érinteni fogják a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett zárolások. | Itthon: "Koordinációs" munkát fog végezni a vezető szerint Orbánék fantomintézete | Még csak építkezik a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), amelyet eddig 1,3 milliárd forinttal indított el a kormány. Az NSKI vezetője egy interjúban azt mondta, hamarosan beköltöznek a Bajcsy-Zsilinszky útra és "koordinációs" munkát fognak végezni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130529_Koordinacios_munkat_fog_vegezni_a_vezeto | 2013-05-29 13:27:00 | true | null | null | HVG |
NOL.hu | Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja. | null | 1 | http://www.nol.hu/archivum/archiv-333404 | 2004-09-20 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
A következő tíz évben négyezer milliárdot tervez költeni a kormány a vasútra - ez derült ki Lázár János építési és közlekedési miniszter keddi parlamenti meghallgatásán. Önmagában nehéz értékelni a számot, tegyük mellé, hogy közútfejlesztésre ezen az időtávon négyszer ennyit, 16 ezer milliárd forintot költenének el.
Sokféle számot láttunk már, kérdés mi lesz ebből megvalósítva, egyelőre nincs itt a pénz - mondta Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke az Esti gyorsban, jelezve, nem kell tényként kezelni ezeket a bemondásokat.
Ha abból indulunk ki, hogy ekkora a büdzsé, az nem valami vastag. Tervben volt vasúti járműgyártás - ebből úgy tűnik nem lesz semmi, de még a beszerzési ígéretekből sem. Így ott vagyunk, hogy a forgalomból kivont, lepusztult járművekhez kellene alkatrészeket szerezni, ez sem kis kihívás. Kérdés ugyanis, hogy be lehet-e ezeket szerezni külföldről vagy lesz-e olyan cég, amelyik alkalmassá válik ilyenek gyártására. Hozzá kell tenni, hogy a gyártók világszerte le vannak kötve megrendelésekkel, ha most vásárolnánk akkor is évekbe telne, amíg megérkeznek az alkatrészek - magyarázta a szakszervezeti vezető.
Meleget a sztrájk lehetőségének további szűkítéséről is kérdeztük - a múlt héten derült ki, hogy úgy módosítanák a szabályokat, hogy csak akkor léphessen életbe a sztrájk idejére tervezett menetrend, ha azt a szakminiszter vagyis Lázár jóváhagyja. Arra próbáljuk rávenni a miniszter urat, hogy vonja vissza a javaslatot - mondta Meleg a még nem beterjesztett módosítóról. Hozzátette, eddig sem azért nem sztrájkoltak, mert olyan boldogok, hanem mert az egy kisebb felsővezeték-szakadással lett volna egyenértékű, hiszen a személyszállító vonatok 60-70 százalékának közlekednie kellene. Halkan mondom, a teherszállításra ez nem vonatkozik, ezt a kaput még nem zárták be, a vasúti közlekedésben lehet sztrájkolni a teherforgalom bénításával - mondta Meleg. | A vasúti járműgyártásból és a beszerzési ígéretekből valószínűleg nem lesz semmi | Sokféle számot hallottunk már, most épp négyezer milliárd forintot szán a kormány a vasútra a következő tíz évben. Ha ebből indulunk ki, akkor nem túl vastag a büdzsé – summázott Meleg János az Esti gyorsban. A sztrájk további korlátozásának tervéről is kérdeztük a Vasutasok Szakszervezetének elnökét. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/a-vasuti-jarmugyartasbol-es-a-beszerzesi-igeretekbol-valoszinuleg-nem-lesz-semmi-148173 | null | true | null | null | Klubrádió online |
2010.02.25. 04:05
A lapunk tegnapi számában megjelent, Adócsalás gyanújában a kormányfő című írásunkra reagált Bajnai Gordon miniszterelnök, a Kormányszóvivői Iroda és a Wallis Rt. is. A három közlemény kétségbe vonja lapunk állításait, és pereket helyez kilátásba. Egyik sem ad választ a legfontosabb kérdésre: vajon miért nyomoz a Dataplex-adásvétel ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és az APEH? Az sem derült ki a reakciókból, hogy ha, mint állítják, minden jogszerűen történt, miért volt szükség a Dataplex néhány hétig tartó ciprusi vándorútjára.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tudomása szerint a Bajnai Gordon vezette Wallis-csoport már azt megelőzően tárgyalásokat folytatott a Magyar Telekommal a Dataplex Kft. adásvételéről, hogy annak tulajdonjoga három ciprusi céghez került volna – értesült a Magyar Nemzet.
A Dataplexet 2005 szeptemberében a Wallis leánycége 2,33 milliárd forintért vásárolta meg, bankhitelből. A három ciprusi cég összesen 2,4 milliárd forintot fizetett a társaságért, amelyet még 2005 végén villámgyorsan továbbadott 5,1 milliárd forintért a Magyar Telekomnak. A ciprusi cégek csak azt követően fizettek a Wallis-csoportnak, hogy a Magyar Telekom átutalta számukra a vételárat. Ebből törlesztették a bankhitelt. Az adásvétel során összesen 2,7 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el a három ciprusi társaság, amelyek közül az egyiknek Bajnai Gordon Wallis-vezér volt az igazgatója, a másik pedig Kóka János akkori gazdasági miniszter sógorának az érdekeltségébe tartozott.
Adószakértők egybehangzóan úgy vélik, általában egy magyar és egy ciprusi cég közötti ügylet végső célja mégis az lehet, hogy a külföldi társaság mögött állók kikerüljék a magyar adószabályokat – olvasható a Magyar Nemzetben, melyből további részleteket is megtudhat. | Dataplex: néhány hét Cipruson | A lapunk tegnapi számában megjelent, Adócsalás gyanújában a kormányfő című írásunkra reagált Bajnai Gordon miniszterelnök, a Kormányszóvivői Iroda és a Wallis Rt. is. A három közlemény kétségbe vonja lapunk állításait, és pereket helyez kilátásba. Egyik sem ad választ a legfontosabb kérdésre: vajon miért nyomoz a Dataplex-adásvétel ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és az APEH? Az sem derült ki a reakciókból, hogy ha, mint állítják, minden jogszerűen történt, miért volt szükség a Dataplex néhány hétig tartó ciprusi vándorútjára. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/02/dataplex-nehany-het-cipruson-1 | 2010-02-25 05:02:48 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szabálysértési eljárást indított a Dunakeszi Rendőrkapitányság Csárdi Antal volt LMP-s országgyűlési képviselő ügyében - derült ki a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság Magyar Nemzetnek küldött válaszából. Az eljárás egyelőre még nem zárult le, így nem tudni, milyen döntés fog születni az ügyben.
Csárdi Antal mentelmi jogának felfüggesztését még Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta. A mentelmi bizottság szeptember 30-i ülésén egyetértett a legfőbb ügyész indítványával, a tagok 5-1 arányban javasolták a parlamentnek, hogy szavazza meg Csárdi mentelmi jogának felfüggesztését. Ezt később meg is szavazták.
A legfőbb ügyész arra hivatkozva kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, hogy Csárdi szabálysértést követett el akkor, amikor lezárta a gödi Samsung-gyár bejáratait. Az LMP tüntetést szervezett a gyár elé, az esemény után azonban a párt pár aktivistája még ott maradt, és lezárták az akkumulátorgyárhoz vezető Fóti utat egy keresztbe elhelyezett paravánnal. Csárdi Antal és más aktivisták nemcsak ezt a bejáratot, hanem később az M2-es autópálya felőli bejáratot is lezárták.
Az eredeti cikk IDE KATTINTVA olvasható! | Megindult a szabálysértési eljárás Csárdi Antal volt LMP-s képviselő ügyében | Szabálysértési eljárást indított a Dunakeszi Rendőrkapitányság Csárdi Antal volt LMP-s országgyűlési képviselő ügyében. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/orszag-vilag/2024/11/megindult-a-szabalysertesi-eljaras-csardi-antal-volt-lmp-s-kepviselo-ugyeben | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Nagyjából fél évvel ezelőtt hallottunk először arról, hogy valamelyik érdekeltségén keresztül Mészáros Lőrinc a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. megszerzésére készül. A valószínűsíthető nagyságrend miatt kétségesnek tűnt, hogy ez megvalósítható-e, de elkezdtem körbejárni a témát, megkérdezve olyan üzletembereket, akiknek nem csak utasként van közük a repülőtérhez.
Tavaly ezt a felvetést még szinte teljesen egyhangú csodálkozás fogadta. „Nem hallottam róla, de nagyon tanulságos lenne, ha megtörténne” – mondta például egy nagyobb építőipari csoport vezetője. Volt olyan is, aki ugyan egy lehetséges tulajdonosváltáson nem csodálkozott volna – hiszen a reptereket üzemeltető cégeket időnként adják-veszik a szakmai vagy pénzügyi befektetők –, de Mészáros Lőrinc tulajdonszerzését nem tartotta valószínűnek, mert szerinte ez meghaladná az üzleti birodalmának a lehetőségeit.
Az idei hírek alapján azonban mintha kigyúltak volna a fények a fejekben. A repülőgépek zajára évek óta panaszkodnak a budapestiek, de most fordult elő először, hogy a főpolgármester nyilvánosan arról ötletelt, hogy hosszabb távon a fapados gépeket és a légi teherforgalmat egy új, a fővárostól távolabbi repülőtérre irányítsák.
Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára nyílt levélben ekézte a reptéri állapotokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán pedig a lényegében a kormány hivatalos lapjának számító Magyar Nemzetben osztotta ki a Budapest Airportot annak kapcsán, hogy
„a kormány felszólította a ferihegyi repteret tulajdonló és üzemeltető multicéget a barátságosabb együttműködésre”.
2010 óta láthattunk már számos ehhez többé-kevésbé hasonló hangulati előkészítést a rezsicsökkentést megelőzően, vagy a CEU és az akadémiai szféra elleni fellépés előtt, ami sosem volt jó előjel az érintett cégek, illetve szervezetek számára. Most az is más fényben tűnik fel, hogy megakadtak a repteret érintő infrastrukturális fejlesztések, a vasút kapcsán jelenleg pont ugyanott tartunk, mint 20 éve, és egyelőre még a ferihegyi gyorsforgalmi út sokszor megígért felújítása sem kezdődött el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk20 évet sikerült visszalépni a ferihegyi vasút ügyébenA 2020-as foci-Eb is kevés ahhoz, hogy végre vonattal juthassunk ki a repülőtérre, erre legjobb esetben is még 4-5 évet kell várni.
Ráadásul a Fidesz régebben kiemelten fontosnak tartotta a repteret. Az első Orbán-kormány idején kiszorította a 2B terminál felépítéséért cserébe a Horn-kormány idején házon belülre került, a terminálokat üzemeltető kanadai céget, ami miatt 2006-ban mintegy 16 milliárd forintos kártérítést kellett fizetnie a magyar államnak. Miután pedig 2005-ben Gyurcsányék eladták a repteret, Orbán Viktor ezt nagy hibának nevezte, és a Heti Válasznak azt mondta, hogy „ha egyszázaléknyi esély kínálkozik a reptér visszaszerzésére, kezdeményezni fogjuk a visszavételt”.
Ez a jelek szerint megváltozott 2010 után, és 2011-ben már Orbánék adták el a Budapest Airport 25 százalékos részvénycsomagját, amelyet 2005-ben még megtartott az állam. Igaz, akkor az ország válságban volt, és a kormányban valószínűleg már minimum sejtették, hogy meg vannak számlálva a reptér akkori legfontosabb ügyfele, a Malév napjai. A légitársaság 2012 február elején be is dőlt.
Az utóbbi pár évben egyébként is azt látni, hogy az állam cégvásárlási kedve alábbhagyott, annál inkább nőtt a Mészáros Lőrinc-féle gömböc étvágya. A volt felcsúti polgármester agrárcsoportja ma már az ország legnagyobbja a kezelésében lévő földterületek alapján, és az ország egyik legnagyobb bankja, az MKB is részben Mészáros érdekeltsége. A szintén az ő többségi tulajdonába tartozó, éppen egyesülés előtt álló Opus és Konzum Nyrt. tevékenységi területeit felsorolni is hosszú*turizmus, ingatlan, pénz- és tőkepiac, építőipar, fémipar, energetika, informatika, élelmiszeripar, és a menedzsment kifejtette, hogy a jövőben kevés, de nagyméretű felvásárlásra törekszik; elsősorban a bank- és pénzügyi szektor, az informatika, az ingatlanszektor, valamint a telekommunikációs ágazat érdekli.
A Budapest Airport ezek közül ugyan legfeljebb az ingatlanszektorba fér bele (maga a terület egyébként állami tulajdonban maradt a privatizáció után is), de ennél nagyobb probléma lehet Mészárosék számára az ár. Az utóbbi években Európában a reptér-üzemeltető cégek alsó hangon az éves EBITDA (adózás, hiteltörlesztés és értékcsökkenés előtti eredmény) 15-szörösén keltek el. A Budapest Airport tavalyi számai még nem ismertek, 2017-ben az EBITDA 55,5 milliárd forint volt, amiből
833 milliárdos vételár adódna.
De voltak ennél jóval drágább tranzakciók is*A London City Airportnál 44-szeres volt a szorzó 2016-ban, a Budapest Airport esetében 2006-ban 29-szeres., és a Budapest Airport helyzetének, növekedési lehetőségeinek ismeretében nem lenne meglepő a 15-szörösnél magasabb árazás. Ez azonban csak semleges környezetben igaz, szabályozói eszközökkel ugyanis csökkenteni lehet cégek, egész ágazatok értékét, ahogy láttuk azt a bankszektorban vagy a közműszolgáltatóknál.
Ha az eddigiekkel ellentétben keményen betartatják az éjszakai repülési korlátozást – esetleg teljesen betiltják az ilyen repüléseket -, költséges zajvédelmi beruházásokat írnak elő, vagy versenyt támasztanak Ferihegynek egy környékbeli repülőtérrel,*A Budapest Airport privatizációs szerződésében mindössze hároméves versenykorlátozási időszak szerepelt, amely már rég lejárt. az mind csökkentheti valamelyest a Budapest Airport nyereségét, így értékét.
Ebben a logikai rendszerben a Budapest Airport részéről az – új terminál 2024-re tervezett megnyitásában kicsúcsosodó – 225 milliárd forintos fejlesztési sorozatot előremenekülésnek is tartják a fejleményeket figyelők: ezzel egyrészt elvehetik az élét a bírálatok egy részének, másrészt még értékesebbé, így drágábbá válna a cég.
Az esetleges tulajdonosváltáshoz persze az is kellene, hogy legyen eladási szándék, de mivel a tulajdonosok végső soron pénzügyi befektetők, így megfelelő összeg fejében valószínűleg hajlandók lennének megválni a részesedésüktől. Jelenleg egy reptér-üzemeltető cégen keresztül a kanadai közszolgálati nyugdíjalap vagyonkezelője, a PSP Investments a többségi tulajdonos*Részesedése 55,44 százalék. Egy szingapúri állami alapnak 23,33 százaléka van, egy québec-i befektetési alapkezelőnek pedig 21,23 százaléka., amelynek a 2018-ról szóló 268 oldalas éves jelentésében egyetlen mondat szól a reptéri portfólióról, miszerint profitálni tudott a forgalom növekedéséből.
Megkérdeztem a PSP-t, hogy hallottak-e a Budapest Airportot érintő vételi szándékról, kaptak-e esetleg konkrét vételi ajánlatot, és elméletileg hajlandók lennének-e külön eladni a Budapest Airportot vagy csak a négy másik repteret tartalmazó csomagot egyben. Bámulatosan gyorsan, mindössze két perc alatt megérkezett az (ilyen esetekre nyilván előre bekészített) válasz Kanadából, miszerint sosem kommentálnak piaci pletykákat és spekulációkat. A Budapest Airport szintén nem kívánta kommentálni az értesüléseinket. Az Opus és a Konzum nem válaszolt, és szintén nem érkezett válasz az egyik közvetlenül Mészáros által tulajdonolt cégen keresztül az üzletembernek elküldött kérdésekre sem.
Akárhogy is, a Budapest Airport megszerzése szintlépés lenne Mészáros Lőrinc csoportja számára, hiszen az Opus és a Konzum idén együtt tervez 20-30 milliárd forintos EBITDA-t. Innen hasonlóan nehéz lenne megugrani a Budapest Airport nagyságrendjét, mint a Telenor Magyarországét – ám ez utóbbiról bevallottan nem tett le a menedzsment, ha a vállalat eladósorba kerül. Ahogy a már idézett építőipari üzletember fogalmazott, nagyon tanulságos lenne, ha bekövetkezne bármelyik is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden utason 3 ezer forintot keres tisztán a budapesti reptér, és ezzel a bécsit is előziBelátható időn belül nem lesz a budapesti reptér régiós vezető, Bukarest is beérte a Liszt Ferencet. De legalább a külföldi tulajdonosok elképesztő pénzt keresnek rajta. | A Budapest Airport lehet Mészáros Lőrinc következő célpontja | A repteret üzemeltető céget érő sorozatos politikai bírálatok miatt erősödnek a találgatások azzal kapcsolatban, hogy Mészáros Lőrinc szemet vetett Ferihegyre. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20190311/a-budapest-airport-lehet-meszaros-lorinc-kovetkezo-celpontja/ | 2019-03-11 11:46:00 | true | null | null | G7 |
Érdekli Önt a talán legmegosztóbb szélsőjobbos troll brit útlevélszáma és amerikai lakcíme? Nem mintha kizárólag csak ezért érdemes lenne végigböngészni Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 elnöke adatigénylésének iratait a Kimittudon – sokkal érdekesebbek a kifizetések számai.
Viszont Milo Yiannopoulos személyes adatainak megosztása annyiból mégis csak delikát, hogy a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány pénzért szolgáltatta ki a közadatokat. Egyebek mellett arra hivatkozva, hogy GDPR-szakértőt kell felfogadniuk, hogy megtudják, mik azok a szuperkényes információk, amik nem kerülhetnek nyilvánosságra.
A Yiannopoulos lakcíme hol ennek bizonyult, hol annak: a szerződésből kitakarták, de kifizetést igazoló államkincstári terhelési értesítőben simán ottmaradt.
Vajnai egyébként vissza tervezi perelni a közalapítvány által felszámolt 17 ezer 600 forintos adatkiadási költséget, egyebek mellett éppen a hanyag munkavégzésre hivatkozva. Sőt, a perben további adatokat is kér majd. Nem lelni ugyanis az átadott paksamétában Yiannopoulos repülőjegyének árát. Sőt, az sem egyértelmű, mennyi ember utazását fizette a közalapítvány.
A Yiannopoulos-szal kötött szerződésben ugyanis az áll, hogy „kapacitás függvényében business osztályú légi személyszállítás priorty pass-el” is jár „az előadónak és stábjának”. Míg egy másik passzus a szállásról szól (3 éjszaka 4 csillagos szállodában reggelivel) „előadó és 1 fő stábja részére” – azaz a szállás esetében meghatározzák, hány embernek fizetnek, a repülőjegynél azonban nem. A szerződésben nincs maximálva a légi utazás költsége sem, ad absurdum Yiannopoulos „és stábja” akár körbe is repülhette a Földet első osztályon.
Yiannopoulos 20 ezer dollárt kapott 60 perces előadásáért – derül ki a szerződésekből és a kifizetési papírokból. A kifizetés napján ez közel 5,5 millió forintot jelentett.
Az előadást májusban tartották a Bálnában, eléggé megszűrt publikumnak. Amúgy az orális szexbeli teljesítményével kérkedő, a 13 éves fiúkhoz vonzódást relativizáló provokátor, akit a magyar jobboldal sem vállal fel egyértelműen, a tudósítások szerint a papírformát hozta húszezer dollárjáért: sorosozott és migránsozott.
Csak az, hogy ő és „egy fős stábja” bejutott a városba a repülőtérről (oké, a visszaút és egyéb VIP-szolgáltatások is) 161 ezer 200 forintba kerültek.
A Schmidt-féle közalapítvány ezen felül is szépen költött a rendezvényre: a forintköltségek – az előadó honorja és ismeretlen áru repülőjegye nélkül – nettó 14 millió 566 ezer 944 forintot tettek ki. A fontos részleteket táblázatba szedtük, ami itt böngészhető.
Jutott ingatlanbérletre, rendezvényszervezésre, tolmácsolásra, filmezésre és fényképezésre is. A porondmester a magyar Milo-epigon Jeszenszky Jeszy Zsolt volt negyedmilláért (bruttó 317 ezer). Bruttóban kicsit több mint egymillió forintot kapott a Fidesz-közeli biztonsági cég, a Valton Security is.
Fotó: Milo Yiannopoulos/Facebook | Húszezer dollárért migránsozott Milo Yiannopoulos Schmidt Máriánál | Húszezer dollárt fizetett a Schmidt Mária-vezette közalapítvány az ismert szélsőjobbos troll, Milo Yiannopoulos májusi előadásáért – derült ki abból a közadat-i | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/07/09/huszezer-dollarert-migransozott-milo-yiannopoulos-schmidt-marianal/ | 2018-07-10 18:32:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az idei konferencia legfontosabb témája az E-ING rendszer küszöbön álló bevezetése - hangsúlyozta már bevezetőjében dr. Sóvári Tibor. A Békés Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának vezetője kifejtette: az E-ING rendszer a következő évtizedek földhivatali eljárásainak az alapja lesz. Arra is emlékeztetett, hogy a Digitális Alap Térkép kezelő Rendszer (DATR) immáron tizenöt esztendeje áll a szakma szolgálatában.
A konferencia résztvevőit dr. Bódi Beáta, a Békés Vármegyei Kormányhivatal igazgatója köszöntötte.
Dr. Tóth Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) Ingatlan-nyilvántartási és Térképészeti Főosztályának vezetője az E-ING rendszer bevezetéséről tartott előadást. Elmondta: minden más projektet megelőzően prioritása januártól élesben működő E-ING rendszer megfelelő beüzemelése. Az elsődleges cél pedig az, hogy teljes körű elektronikus ügyintézés valósuljon meg a földügyi igazgatási eljárásokban, tehát a földmérő vállalkozások és a földhivatali dolgozók egyaránt erre kötelezettek.
Madarász Áron Viktor, a KTM osztályvezetője az E-ING rendszer földmérési vonatkozásairól tartott előadást, annak moduljait ismertette. Koós Tamás, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési Hatósági Osztályvezetője "A légi távérzékelési engedélyezési kérelem a FIR alkalmazásával" elnevezéssel tartott előadást.
A rendezvényen a legkorszerűbb mérőműszereket, mérőállomásokat, műholdas helymeghatározó berendezéseket, illetve pilóta nélküli légijármű rendszereket, drónokat is bemutatták a szakemberek, de a legkorszerűbb adatgyűjtési és kitűzési technológiákról is szó esett.
A békéscsabai Földmérő napon dr. Tóth Balázs, a KTM főosztályvezetője (balról) dr. Sóvári Tibor földhivatali főosztályvezetővel és dr. Bódi Beátával, a kormányhivatal igazgatójával egyeztetett. | Földmérő napot rendeztek Békéscsabán | Tizenötödik alkalommal rendeztek Földmérő napot Békéscsabán, a
kormányhivatal Beliczey termében. A Magyar Földmérési, Térképészeti és
Távérzékelési Társaság (MFTTT), a Békés Vármegyei Kormányhivatal és a
Békés Vármegyei Mérnöki Kamara által szervezett rendezvényen, szerdán az
Elektronikus ingatlan-nyilvántartási (E-ING) rendszerről is előadás hangzott el. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176706/foldmero_napot_rendeztek_bekescsaban | null | true | null | null | Hir6 |
Az [origo] a Társaság a Szabadságjogokért egyesület (TASZ) segítségével pert nyert a Magyar Villamos Művek ellen, amely nem adta ki ingatlanjainak őrzés-védelmére kötött szerződéseit tavaly nyáron. A bíróság döntése nem jogerős. Az MVM mellett több állami tulajdonú vagy közpénzből gazdálkodó intézményről derült ki (Magyar Fejlesztési Bank, Szerencsejáték Zrt., Terror Háza Múzeum), hogy az új kormány megalakulása után a CBSZ Zrt.-t bízták meg ingatlanjaik védelmével. A CBSZ korábban Pintér Sándor belügyminiszter érdekeltségébe tartozott.
Az MVM azzal az indokkal tagadta meg az adatok kiszolgáltatását, hogy nem lát el közfeladatokat, a szerződések üzleti titoknak minősülnek, nyilvánosságra kerülésük nagymértékben veszélyeztetné az MVM biztonságos működését.
Az elsőfokú ítélet szerint az adatok nyilvánosak, leszámítva egy szűk kört, ami például a fegyverhasználatra vagy pénzszállításra vonatkozik. Megalapozatlannak találta azonban azt az érvelést, hogy Magyarország áramellátását veszélyeztetné a szerződés nyilvánossága.
"Ez a döntés is jól mutatja, hogy a joggyakorlat egyértelmű abban a tekintetben, hogy állami cégek kötelesek a közvagyonnal való gazdálkodás állampolgári kontrollját tűrni. Sajnálatos, hogy ennek nem önmaguktól, hanem jellemzően csak bírósági döntést követően tesznek eleget." - mondta Hüttl Tivadar, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programvezetője. | Pert nyert az [origo] és a TASZ az MVM ellen | Pert nyert a TASZ és az [origo]: a Magyar Villamos Művek (MVM) nem titkolhatja el üzleti titokra hivatkozva egy őrző-védő céggel kötött szerződését. Az MVM állami vagyonnal gazdálkodó szerv, ezért nem tagadhatja meg a Pintér Sándor belügyminiszter volt biztonsági cégével kötött szerződés adatainak kiadását. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/01/pert-nyert-az-origo-es-a-tasz-az-mvm-ellen | 2011-01-20 20:00:00 | true | null | null | Origo |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.