text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Közleményük szerint az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a Nemzeti Választási Iroda elnökének javaslata alapján olyan koncepciót terjesztett elő, mely szolgálja a választási rendszer kiegyensúlyozottságát és a választójog egyenlőségét.
"Minden ellenkező állítás a baloldali rémhírterjesztés kategóriájába tartozik, mely mögött épp azok állnak, akik 2010 előtt fittyet hánytak a vonatkozó alkotmányos követelményekre"
- fogalmaztak.
Úgy folytatták, hogy a 2011-ben elfogadott választási törvény - ellentétben a korábbi szabályozással - bevezetett egy lényeges szabályt, amely rögzíti, hogy amennyiben túlzottan nő a különbség az egyes egyéni választókerületekben élő választópolgárok száma között, akkor módosítani kell a beosztást. Ez a szabály a garancia arra, hogy fenntartsa a választókerületek arányos képviseletét, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő értékű szavazati jogot és beleszólást biztosít - fűzték hozzá.
Mint írták,
2010 előtt - a korábbi választási rendszer utolsó éveiben - nagymértékű aránytalanságok keletkeztek a választókerületek népességét illetően, amelyre az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet.
A testület döntését az akkori baloldali többség nem vette figyelembe, így a demokrácia követelményeinek megfelelő állapotot 2011-ben, a jobboldali többségű Országgyűlés állította helyre - jelezték.
A közel másfél évtizede kialakított választókerületi beosztás sokáig eleget tett a demokratikus követelményeknek, azonban az elmúlt évek demográfiai trendjei - különösen a nagyvárosok agglomerációinak növekedése, illetve egyes vidéki térségek népességének változása - jelentős egyensúlyhiányokat eredményeztek a választókerületek között.
Az igazságügyi bizottság javaslata épp ezen aránytalanságok feloldására javasol megoldást: ahol a népesség növekedett, ott a választókerületek számát is növelni kívánja - például Pest vármegyében -, ahol pedig csökkent, ott a választókerületek számát is csökkentené
- például Budapesten - közölték.
Fejér és Csongrád-Csanád vármegyében a választókerületi beosztás kisebb módosítását javasolják, a választókerületek számának változatlansága mellett, ez a módosítási szándék elősegíti, hogy "választási rendszerünk megfeleljen az Alaptörvény és a választási törvény előírásainak, valamint a demokratikus normáknak, hiszen a kiegyensúlyozott választókerületi rendszer a választások igazságosságának egyik alapfeltétele" - írták.
Megjegyezték, hogy
a javaslat aktualitását nemcsak a demográfiai változások indokolják, hanem az is, hogy a 2026-ban esedékes országgyűlési választás előtti évben a törvényi szabályok szerint már nem lehet változtatni a választás alapvető szabályain, így a kiszámítható és alkotmányos jogi környezetet még az idén indokolt megteremteni.
Mindezek miatt az Alapjogokért Központ egyetért az igazságügyi bizottság javaslatával - áll a közleményben. | Alkotmányos kereteket szolgál | Az Alapjogokért Központ a választókörzetekről adott ki közleményt. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/alapjogokert-kozpont-alkotmanyos-keretek | null | true | null | null | BAMA |
Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) Laktitelken tanácskozó 29 tagja úgy határozott, hogy Kolompár Orbán elnök megbukott, nincs többé többsége az 53 tagú önkormányzatban. Kolompárt törvényes, bírósági úton távolítják el az elnöki székéből - mondta Farkas Flórián a tanácskozást követő rögtönzött sajtótájékoztatón szombaton Lakitelken.
A fideszes parlamenti képviselő kijelentette: nem kezdeményezték az OCÖ feloszlatását, mert "nincs arra lehetőség, hogy egy éven belül választás legyen". Mint mondta, a magyarországi cigányság nem maradhat képviselet nélkül. Farkas szerint az önkormányzat Laktitelken megjelent képviselői arra kívánják kötelezni az elnököt, hogy azonnali hatállyal hívja össze a rendkívüli közgyűlést, a "bizalmatlansági indítvány megtárgyalása és eldöntése végett".
Kertész Lóránt, az OCÖ-n belül tevékenykedő független frakció nevében azt mondta, hogy azt javasolják Kolompár Orbánnak: mondjon le az elnöki teendőkről, hogy tudjanak helyette választani egy olyan elnököt, aki törvényes keretek között fogja működetni az önkormányzatot.
A lakitelki 29-ek helyre akarják állítani az OCÖ-ben a "rendet, a törvényességet és a szakmaiságot", és a 29 képviselő semmilyen körülmények között nem kíván együtt dolgozni Kolompár Orbánnal.
Ha az elnök bármikor összehívja az Országos Cigány Önkormányzatot, ez a 29 fő készen áll a részvételre, ám "olyan döntést, naprendi pontot továbbra sem fognak megszavazni, amellyel nem értenek egyet, ami nem a cigányság, hanem a saját személyének az érdekét szolgálja. Egyetlen napirendi pontot tudunk elfogadni, ami az elnök törvényes úton való eltávolítását szolgálja" - jelentette ki Farkas Flórián.
Kolompár szerint átlátható az OCÖ
Kolompár Orbán a lakiteleki határozatra reagálva azt mondta: "az OCÖ-ben rend, szakmaiság és átláthatóság van. A jelenlegi OCÖ következetesen, mindenféle pártkötődések nélkül kiáll, és ezt követően is kiáll a cigányság érdekeiért". Az OCÖ elnöke hozzátette: bízik abban, hogy mivel Farkas Flórián elállt oszlatási szándékától, munkájával, szakmai és parlamenti tapasztalataival az elkövetkezendő időszakban hozzájárul a hazai cigányság élethelyzetének javításához.
Arra, hogy a Lungo Drom és a hozzá csatlakozott független képviselők egy fős közgyűlési többséggel "rendkívüli közgyűlést" tartottak, úgy reagált: eljuttatja Farkas Flóriánnak az OCÖ szervezeti és működési szabályzatát, és csatolja mellé az Országgyűlésben általa is megszavazott kisebbségi törvény ide vonatkozó szabályozását. (A kisebbségi törvény értelmében az országos önkormányzatok elnökeinek megbízatása négy évre szól, és nem lehet őket visszahívni.)
Kolompár Orbán azt is elmondta, hogy a Lungo Drom pénteki kezdeményezésének megfelelően november 10-re összehívja a rendkívüli közgyűlést, amelynek egyetlen napirendi pontja az OCÖ feloszlatása lesz. Az általa vezetett MCF (Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma) választási szövetség addig is várja a képviselőket, hogy pártállástól függetlenül dolgozzanak a a cigányság "nyomorúságos helyzetének" jobbá tételén - tette hozzá.
Kijelentette, hogy nem kíván lemondani elnöki megbízatásáról, de utalt szeptember 10-i bejelentésére, miszerint elnöki jogkörének nyolcvan százalékát négy helyettesére ruházza át, mert pártjának, az MCF Roma Összefogás Pártnak a választási felkészülését szervezi. | Bírósági úton távolítanák el Kolompár Orbánt az OCÖ éléről | Megbukott Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke - határozott az önkormányzat Lakitelken tanácskozó 29 tagja. Az OCÖ feloszlatását nem kezdeményezik, Kolompárt törvényes úton fosztanák meg elnöki címétől. Kolompár ennek megfelelően hajlandó összehívni az OCÖ rendkívüli közgyűlését, ahol szerinte átláthatóság és rend uralkodik. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/10/birosagi-uton-tavolitanak-el-kolompar-orbant-az-oco-elerol | 2009-10-10 00:00:00 | true | null | null | Origo |
2009.09.23. 22:00
A büntetőeljárásról szóló törvény szabályai szerint valószínűsíthető, hogy összevonják a BKV-s végkielégítések és tanácsadói szerződések miatt indított nyomozásokat – értesült lapunk. Nem zárható ki az sem, hogy a vizsgálatok során olyan dokumentumok kerülhetnek a nyomozó hatóságokhoz, amelyek más bűncselekmények gyanúját is megalapozhatják majd.
A BRFK gazdaságvédelmi osztálya augusztus 7. óta folytat nyomozást a BKV humánpolitikai igazgatója, Szalainé Szilágyi Eleonóra csaknem százmillió forintos végkielégítése ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Információink szerint az eljárás során megállapították, hogy tavaly december 31-i hatállyal Antal Attila akkori vezérigazgató közös megegyezéssel megállapodott Szalainéval a munkaviszony megszüntetéséről, ami formailag úgy történt, mintha a humánpolitikai igazgatótól rendes felmondással váltak volna meg. A felmondás szerint Szalainé 97,2 millió forintos végkielégítésre, prémiumra és titoktartási díjra tarthatott igényt, amelyből 54,2 milliót kézhez kapott.
Megtudtuk azt is, hogy emellett Szalainé térítésmentesen megkapta szolgálati autóját, és a cégnél meglévő lakáshitelét elengedték. A megállapodást ezután módosították: Szalainét 2010. április 9-ig változatlan munkakörben tovább kívánták foglalkoztatni úgy, hogy a felmondásban meghatározott előnyök jártak neki. A nyomozás során kiderült az is, hogy a humánpolitikai igazgató előre hozott öregségi nyugdíjra is bejelentette igényét, amelyet már 2007 decemberétől meg is kapott. Erről a körülményről azonban nem értesítette munkaadóját, pedig a BKV-nál érvényben levő kollektív szerződés, a munka törvénykönyve és Szalainé munkáltatói szerződése szerint nem járt volna neki végkielégítés, ha nyugdíjat is kap. Információink szerint a nyomozók most azt vizsgálják, hogy ki, milyen döntéseket hozott a BKV-igazgató végkielégítésével összefüggésben, de a cég többi végkielégítését is ellenőrzik majd. A VI–VII. kerületi ügyészség ezzel párhuzamosan 23 BKV-s tanácsadói szerződést vizsgál, amelyek nyomán ügyvédi irodáknak, off-shore cégeknek utaltak ki több száz millió forintot. A nyomozás célja megállapítani, hogy volt-e tényleges teljesítés a megbízások mögött, és annak értéke arányban volt-e a kiutalt pénzekkel. Úgy tudjuk, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján valószínűsíthető a két nyomozás összevonása. Információink szerint az sem zárható ki, hogy az eljárások során a hatóságok tudomására juthat más, a BKV működését érintő egyéb jogellenes cselekményre vonatkozó adat, amelyek miatt új büntetőeljárások indulhatnak. | Összevonják a BKV-s ügyek nyomozását? | A büntetőeljárásról szóló törvény szabályai szerint valószínűsíthető, hogy összevonják a BKV-s végkielégítések és tanácsadói szerződések miatt indított nyomozásokat – értesült lapunk. Nem zárható ki az sem, hogy a vizsgálatok során olyan dokumentumok kerülhetnek a nyomozó hatóságokhoz, amelyek más bűncselekmények gyanúját is megalapozhatják majd. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/09/osszevonjak-a-BKV-s-ugyek-nyomozasat | 2009-09-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kartellezés gyanújáról az M4-es közbeszerzési eljárásának megindítása előtt nem lehetett szó, az időközben megszüntetett NFÜ azonban így is épp elég súlyos kifogásolnivalót talált a kormánydöntések alapján fogalmazó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. eredeti pályázati anyagában. Az NFÜ 2013. április 4-én postázott „minőség-ellenőrzési jelentésében” 29 ponton szólt hozzá az állami beruházó tenderfelhívásához, amit csupán tíz helyen talált megfelelőnek.
A 19 kifogásolt ponthoz észrevételek sorát fűzték, feladva ezzel a korrekció leckéjét a NIF-nek. Ha pedig ez nem lett volna elég ahhoz, hogy a kormány illetékeseinél megszólaljon a vészcsengő, „bónuszként” még az autópálya-építés finanszírozását is aggályosnak találták. | Megúszhatta volna a kormány az M4-es botrányt | Megúszhatta volna a kormány az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közti szakaszán folyó építkezés leállításával járó botrányt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) legalábbis két éve olyan jelentést készített a közbeszerzés pályázati felhívásáról, ami alapján már meghirdetése előtt az egész beruházásról le lehetett volna mondani. A döntés a kormányé volt. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/tudtak-mertek-tettek-1531823 | 2015-05-04 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Miközben a kormány oligarchái megszerezték az utolsó, független vidéki napilapokat is, a Fidesz az állami médiában is folytatja a valóság sajátos értelmezését.
A Mérték Médiaelemző Műhely ugyanis legfrissebb elemzésében rámutatott: a május utolsó napján megjelent állami hírműsorok ezúttal is teljesítették a kormánypárt által dedikált feladataikat: az adásidő nagy részében propaganda-eszközként működtek. Bencsik Márta, a jelentés készítője lapunknak azt mondta: elkeserítő rádöbbenni, mekkora a különbség a valóság és aközött, ami a köztévé híradóiban megfogalmazódik.
"Szomorú, hogy vannak olyan emberek, akik csak a közmédiából tudnak tájékozódni" – vélekedett a szakértő hozzátéve: a vidéki sajtónál is kísértetiesen hasonló szituációval találkozhatunk, ugyanis a médiajogász szerint teljessé vált a média fideszes letarolása. "Egyoldalúvá válik a tartalomszolgáltatás, még akkor is, ha formálisan nem ugyanaz a tulajdonos" - utalt a médiajogász a Médiatanács szerdai döntésére. A szervezet ugyanis nem látta veszélyeztetve a sokszínű tájékoztatás elvét, így Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, a TV2 tulajdonosának a cége, az Avalue Befeketési Kft. megveheti a Lapcom Kiadó Zrt.-t. Azaz Vajnáé lehet az egyik vezető bulvárlap, a hatvanezres példányszámú Bors és az eddig függetlennek számító két vidéki lap, a Csongrád megyei Dél-Magyarország, illetve a Győr-Moson-Sopron megyei Kisalföld is.
A Médiatanács döntése iránymutató a Gazdasági Versenyhivatal számára is, amelynek még szintén jóvá kell hagynia az ügyletet. Ezt a GVH borítékolhatóan meg fogja tenni, amivel Magyarország mindegyik vidéki lapja kormányközeli kézbe kerül. Többségük már eddig is Mészáros Lőrinc tulajdonában volt, hármat pedig, az Észak-Magyarországot, a Hajdú-Bihari Naplót és a Kelet-Magyarországot a Népszabadság tavalyi beszántásáról hírhedt osztrák üzletember, Heinrich Pecina cége vette meg a napokban.
Volt olyan eset, amikor a Médiatanács nem volt ennyire megengedő. Arra hivatkozva, hogy sérülne a sokszínű tájékoztatás elve, januárban a testület elutasította, hogy az RTL Klub 30 százalékos tulajdonrészt szerezzen a 24.hu-t is magáénak tudó Centrál Médiában.
Felkészül: Class FM Mészáros Lőrincé lehet a Class FM elnémítása óta parlagon heverő, egyetlen országos kereskedelmi rádiós frekvencia – írta a Magyar Nemzet. Orbán Viktor barátja június végén vette meg a Balatont lefedő Part FM rádiót, kevesebb mint egy héttel később pedig már meg is jelent az országos frekvencia pályázatának tervezete.
Bírságolna a Jobbik
Törvényjavaslatot nyújt be a Jobbik, hogy naponta 5 és 50 millió forint bírságot lehessen kiszabni azokra a sajtótermékre, amelyek jogerős bírósági ítélet ellenére sem teszik közzé a helyreigazítást – közölte Dúró Dóra képviselő. A fideszes médiumok "hazugságkampányának" vetnének véget, mert a Ripost és a Magyar Idők nem közölt helyreigazítást.
Zoltai Ákos | Teljessé vált a média fideszes letarolása | Miközben a kormány oligarchái megszerezték az utolsó, független vidéki napilapokat is, a Fidesz az állami médiában is folytatja a valóság sajátos értelmezését. | null | 1 | https://nepszava.hu/1136630_teljesse-valt-a-media-fideszes-letarolasa | 2017-08-04 05:03:00 | true | null | null | Népszava |
Az osztrák államügyészség egy ügyben nyomozást folytat a Strabag ellen, de ennél többet nem mondhatok, válaszolta az Index kérdésére az államügyészség szóvivője.
Az osztrák cégről legutóbb a Profil című osztrák magazin írta azt, hogy több millió euróval támogatta az MSZP-t, az SZDSZ-t és a fővárosi Fideszt, s ez szerepet játszhatott több itteni beruházás, köztük az M5-ös, a M35-ös, a M0-ás és az M7-es autópálya, a 4-es metró, illetve egy budapesti kórházépítés elnyerésében. Részletek>>>
A lap által közzétett, illetve a két éve már ismertetett dokumentumok egy részéről a Strabag képviselői azt állítják, hogy azok hamisítványok.
Arra a kérdésünkre, hogy a fent nevezett ügyben Magyarországon is folyik-e nyomozás, Fazekas Géza a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője csak annyit mondott: egy feljelentés nyomán áprilisban indult eljárás vesztegetés gyanújával egy olyan ügyben, amely érinti a Strabag társaság egyes ügyleteit.
Az ügyben egyelőre nincs gyanúsított, jelenleg a tényállás tisztázása folyik. Fazekas Géza a nyomozás érdekeire való tekintettel ennél többet nem kívánt mondani, így arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy az osztrák Strabag AG vagy az annak tulajdonában lévő Strabag Építő Zrt. ügyében indult vizsgálat. | Bécsben és Pesten is nyomoznak a Strabag-ügyben | Bécsben és Pesten is nyomoznak a Strabag-ügyben - Az osztrák államügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódik. | null | 1 | https://index.hu/belfold/strbg9622/ | 2008-09-09 00:00:00 | true | null | null | Index |
Mégis újraindul Juhász Ferenc és Fapál László pere | Felmentő ítélet után mégis újraindul Juhász Ferenc és Fapál László pere. A volt honvédelmi minisztert és államtitkárát tavaly mentette fel a bíróság hűtlen kezelés vádja alól. A vád szerint Juhász Ferenc megszegte a vagyonkezelési szabályokat, amikor közigazgatási államtitkárának engedélyezte, hogy 66 millió forint helyett 27 millióért vegyen meg egy zuglói lakást. A másodfokon eljáró bíróság most hatályon kívül helyezte az elsőfokú felmentő ítéletet, mert a testület szerint katonai bíróságnak kellett volna az ügyben eljárnia. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150429-megis-ujraindul-juhasz-ferenc-es-fapal-laszlo-pere/hirkereso | 2015-04-29 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Hogy a rendhagyó, három párti koalíció már régóta egyre élesebb belharcokban szenved, nyílt titok, de Olaf Scholznak, a szociáldemokrata kancellárnak eddig sikerült áthidalnia az ellentéteket. A fejlemények arra mutatnak, hogy ez tartósan, legalábbis a jövő év szeptemberében esedékes választásokig, nehezen sikerülhet. A Lindner által előterjesztett javaslatok nyilvánvalóan elfogadhatatlanok koalíciós partnerei számára. Nem is ez lehetett a cél, sokkal inkább az, hogy Lindner, a koalíció kudarcából kimászva, jól szerepelhessen a következő választásokon. Az utóbbi lehetőségre utal, hogy a pártelnök közlekedési minisztere már arról nyilatkozott, hogy folytassák a koalíciót.
Az előzmények tükrében ez nehéz. Scholz kancellár a múlt héten gazdasági csúcstalálkozót hívott össze, amelyre sem Lindnert, sem Robert Habecket, a Zöld-párti gazdasági miniszter-alkancellárt nem hívta meg. Erre Lindner ugyanaznap szervezett egy másik gazdasági csúcsot, Habeck pedig gazdasági reformokat fogalmazott meg, melyeket a pénzügyminiszter azonnal elítélt...
A legfrissebb felmérések szerint a CDU 32-36, az SPD 15-16, a Zöldek 9-11 százalékot kaphatnak a következő parlamenti választáson, míg a szélsőjobboldali AfD 16-18 százalékot. Velük szemben az FDP, amely 2021-ben még több mint 11 százalékot szerzett, ezúttal nem tudná átugrani az 5 százalékos bekerülési határt.
Lindner tervezetében többek között fokozatosan megszüntetné a volt NDK területének fejlesztésére az újraegyesüléskor létrehozott szolidaritási adót, csökkentené a társasági adót, további adókedvezményeket adna a gazdaságnak és a középosztálynak, leszállítana szociális kiadásokat, mint a munkanélküli segély és eltörölné a német klímacélokat, amelyek jóval szigorúbbak, mint az Európai Unióé.
A két másik kormánypárt visszautasította Lindner elgondolásait, de nem zárkózott el kompromisszum elől. Saskia Esken, az SPD elnöke mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy "senki nem tudja megmondani, mikor lesznek a következő szövetségi választások". A CDU/CSU - nem meglepően - új választásokat követel.
Miután Lindner bizalmasnak szánt javaslatai - feltehetően nem véletlenül, talán saját magától - a hétvégén kikerültek a sajtóba, Scholz már vasárnap behatóan tárgyalt az FDP elnökével, majd a héten még legalább kétszer tanácskozik vele és Robert Habeckkel, a Zöldeket vezető gazdasági miniszterével.
A felmérések szerint a koalíciós pártok kudarca elsősorban a migrációs problémák, valamint az erőltetett zöld átállás következménye. Ennek nyomán az AfD tovább tört előre, a közelmúlt három tartományi választásán aratott nagy sikert és hasonlóan jó eredményre számíthat a szövetségi választáson.
Olaf Scholz kancellár, aki kormányának kudarcai és belharcai miatt népszerűtlenebb, mint valaha, próbálja menteni a menthetőt. Szerdától, a Berlinben is nagy izgalommal várt amerikai választás után, a három párt vezetőinek szinte folyamatos tárgyalásait tervezik.
Az ország történetében újdonságnak számító három párti koalíció azután jött lére, hogy a CDU/CSU látványosan elveszítette a 2021-es parlamenti választásokat. Az elsőt, amikor már nem Angela Merkel állt kancellár-jelöltként a lista élén - ő még 2018-ben bejelentette, hogy a negyedik kormányfői ciklusa után nem indul többé. (Többek között azért, mert a menekültek millióinak befogadását végül a németek többsége bírálta, elutasította és Merkel "megoldjuk ezt!" politikája, azaz a korlátlan befogadás, nagy tápot adott a szélsőjobb megerősödéshez.
Friedrich Merz, a CDU jelenlegi elnöke már régen szeretett volna kancellár lenni, de ezt Merkel annak idején megakadályozta. Az a jövő kérdése, hogy ezúttal sikerül-e a nem különösen vonzó és nem különösebben népszerű, időközben vállalkozóként igencsak meggazdagodott Merznek. Az is, hogy netán sikerül-e helyette Manfred Södernek, a bajor testvérpárt, a CSU vezetőjének kivívni a kancellár-jelöltséget - ő is már régen törekszik erre a posztra. | Bukás előtt a német kormány? | Elképzelhető, hogy a hétnek, az amerikai elnök megválasztása után, még egy fontos híre lehet: a német kormány lemondása. Christian Lindner, a három párti koalíciónak a liberális FDP-hez tartozó pénzügyminisztere a hét végén gazdaságpolitikai tervezetet bocsátott ki, amellyel – szöges ellentétben az eddigi több éves koalíciós együttműködéssel – szembemegy partnerei, az SPD és a Zöldek gazdasági, pénzügyi és költségvetési politikájával, valamint azok környezetvédelmi elgondolásaival. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/bukas-elott-a-nemet-kormany/530157 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója rámutatott: "Itt mindenki mindenkit lehallgat. Magyar Péter lehallgatta a feleségét. Az új asszony lehallgatta Magyar Pétert. Magyar Péterék lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ez kész elmebaj."
"Most gondoljanak bele! Tehát először is, milyen emberek ezek? Egy. Kettő, ez az ember bejelentkezett az ország vezetésére. Na, tudják, mikor fogja Magyar Péter vezetni az országot? Én egyszer ezt már mondtam, azóta is fenntartom. Belőle akkor lesz miniszterelnök, amikor belőlem római pápa. De én református vagyok, ez is egy kicsit nehezíti. Egyébként sem jelentkeztek, hogy római pápának hívnának" - fejtette ki Menczer.
A kormánypárti politikus szerint le fogják győzni Magyar Pétert is, ahogyan legyőzték az eddigi ellenfeleiket is, és úgy fog eltűnni, úgy fog kipukkadni, mintha soha itt sem lett volna. | Menczer: elembaj, ami a Tisza Pártban megy | Menczer Tamás arról beszélt Facebook-videójában, hogy elmebaj, ami a Tisza Pártban történik, hogy a tagok felveszik az egymással folytatott beszélgetéseket. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/elmebaj-tisza-part-menczer-tamas | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Az ország több kórházát is ellátná étellel egy sármelléki cég, amelynek Dobolyi Alexandra, korábbi MSZP-s EP-képviselő férje a vezetője - közölte az RTL Klub Híradója.
A vállalat vezetője Csobánczy Gábor fővárosi szabad demokrata politikus. Csobánczy cége Sármelléken működik. Jelenleg két kórházba viszik innen az ételt, a fővárosi rehabilitációs intézetbe és Kisvárdára.
Viczián Gábor, cég kereskedelmi vezetője azt mondja az RTL-nek, hogy másik 40 kórházzal is tárgyalnak. Mindebben az Egészségügyi Minisztérium is segít nekik. A RTL szerint a minisztérium összehívta több kórház vezetőjét, hogy bemutassák nekik a céget.
"Életemben nem láttam olyat, hogy 100 kiló tésztát 60 másodperc alatt megfőznek és ropogós marad, kedvezőek a tapasztalatok" - mondta a cégről Horváth Zoltán, a tárca szakállamtitkára. A minisztérium azt közölte az RTL-lel, hogy nem ők, hanem a kórházak döntenek majd, és minden esetben közbeszerzési eljárást kell kiírni. | Ételszállító cégért lobbizott Székely | Kórházvezetők figyelmébe ajánlotta Dobolyi Alexandra MSZP-s politikus férjének cégét az Egészségügyi Minisztérium - közölte az RTL Klub Híradója. A cég kórházaknak szállít ételt. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/11/etelszallito-ceg-egeszsegyi-miniszterium-csobanczy-gabor | 2009-11-10 00:00:00 | true | null | null | Origo |
"Lopnak, csalnak és hazudnak.Mint mindig.A választási törvények minden demokráciában a tisztességes választás alapját jelentik. Megváltoztatni csak gondosan és közösen szabadna. Ehhez képest, ma hívták össze holnapra a Parlament Igazságügyi Bizottságát, hogy választasi törvény módosítást nyújtsanak be" - írja Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.
Gyurcsány szerint a javaslat még nem érkezett meg, nem tudják, mit érint. "Elvesz benne a Fidesz Budapesttől ellenzéki választókerületeket? Tovább erősítik a határon túli magyarok szavazati jogával való visszaélést? Elveszik a helyi önkormányzatok lehetőségét arra, hogy megszervezzék a választásokat? Ez majd holnap kiderül.
De az biztos, hogy a Fidesz mindig önmagának egyoldalú előnyt biztosító szándékkal nyúl hozzá a szabályokhoz.
Ahol egy szereplő dönt a verseny szabályairól, ott a verseny egyenlőtlen, tisztességtelen. A választás nem szabad, nem tisztességes. Fel van adva a lecke. Régóta.Becsület a harcba indulóknak" - közölte Gyurcsány Ferenc. | Megint módosíthatják a választási törvényt | Gyurcsány Ferenc tájékoztatása szerint összehívták, az igazságügyi bizottságot, hogy törvénymódosítást nyújtsanak be. Holnap kiderül, miről is lesz szó. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megint-modosithatjak-a-valasztasi-torvenyt-272563 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Több évtized után új tulajdonoshoz kerül a Tatabánya városközpontjában működő éttermet - írja a Kemma. A portál azt is tudja, mi lesz az ingatlan sorsa.
Úgy tudni, már van új gazdája a Konzum előtti épületnek, aki ugyanúgy pizzázót tervez üzemeltetni a helyen, ami azt jelenti, hogy akik eddig oda jártak vacsorázni, ezután sem maradnak pizza nélkül. | Megvették a város egyik legnépszerűbb éttermét, azt is elmondták, mihez kezdenek vele | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/megvettek-a-varos-egyik-legnepszerubb-ettermet-azt-is-elmondtak-mihez-kezdenek-vele | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"A papok is korunk gyermekei egy pánszexuális világban, és ahol mindent a nemiséggel hoznak kapcsolatba, ott a szexualitással kapcsolatos bűnök is gyakoribbak" - ez a kulcsmondat Bábel Balázsnak, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekének keddi nyilatkozatában a 24.hu-n.
Az érseket azért kereste meg a lap, mert az utóbbi időben ebben a főegyházmegyében négy egyházi vizsgálat indult pedofília gyanújával, két büntetőeljárás zajlik szintén gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmény miatt, és két melegbotrány is érinti a közösséget - az egyik Bese Gergő esete.
A cikk szerint katolikus körökben kétféle elmélet létezik azzal kapcsolatban, miért épp ott derült ki ilyen sok eset. Az egyik szerint azért, mert Bábel Balázs érsek az utóbbi évtizedekben több "problémás" papot vett át. A másik megközelítés az, hogy másutt nagyjából ugyanennyi lehet a probléma, csak Kalocsán komolyan veszik a bejelentéseket, és hamar megszületik a döntés a plébánosok felfüggesztéséről.
Az érsek a korábbi szűkszavú közlemények után most a lap kérdéseire részletes válaszokat adott.
Beszélt arról, hogy Magyarországon 700 elítélt tölti büntetését a börtönökben pedofil bűncselekmény miatt, és ismert, hogy a látens pedofília a napvilágra került esetek többszöröse lehet. Utalt arra, hogy már Jézus tanítványai között is volt "áruló", de az, hogy egyes személyek megbocsáthatatlan tetteket követtek el, az egyházmegyét és a többi lelkipásztort nem minősíti. Bábel Balázs 25 éve érsek, korábban ilyen visszaéléseket nem tapasztalt. A gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények esetére utalva mondta, hogy gyanúról van szó, amit még vizsgálnak, és mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.
Bábel szerint a hatalommal és a bizalommal való visszaélés "egyetemes jelenség", amelynek fontos tükröt mutatni, hogy "a visszaélések egy formája se fordulhasson elő". "Amíg a világban vannak olyan irányzatok, melyek a pedofíliát legálissá teszik, a brüsszeli parlamentben is volt olyan képviselő, aki nyíltan vállalta ezen tettét következmények nélkül, addig az egyház, Ferenc pápával az élen, nulla toleranciát hirdetett. Ezért a katolikus egyházban teljes erővel a megújulás érdekében, ezen bűnök kiirtására törekszünk" - nyilatkozta az érsek.
Arra is kitért, hogy az egyházi személyek által elkövetett bűnök "szisztematikus okokra vezethető vissza". Bábel az ő egyházmegyéjének eseteiről azt írta, "nem olyan klerikusok követték el ezeket a visszaéléseket, akik más szemináriumból lettek elbocsájtva, hanem akik ide jelentkeztek". Szerinte az a helyzet, hogy a szexuális visszaélések jelenségével "való szembesülés Európa országainak katolikus közösségeiben eltérő ütemben zajlik". | Nyilatkozott az érsek az eljárás alá vont papokról | Bábel Balázs szerint azért robbant ki náluk több ilyen ügy, mert a problémával való szembenézés a katolikus közösségekben „eltérő ütemben zajlik”. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyilatkozott-az-ersek-az-eljaras-ala-vont-papokrol-272400 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Erkölcsileg és szakmailag is lejáratták magukat a magyar politikusok, de a rendszerváltás nem volt kudarc az [origo] választási sorozatában feltett kérdéseinkre válaszoló olvasóink szerint. Az euró bevezetését csak kevesen sürgetnék, az IMF-hitel visszafizetése alól pedig kihúzhatná magát Magyarország a szavazók egyötöde szerint. A rossznak érzett közbiztonság javítására olvasóink harmada visszahozná a halálbüntetést és a kényszermunkát. Így látják az ígéretek földjét a sorozat lezárultával olvasóink.
A választások első fordulója előtti utolsó héten ismét szavazásra biztattuk olvasóinkat az Ígéretek földje című választási sorozatunkban. A pénteken lezárult sorozatban a kampány utolsó három hetében minden hétköznap egy-egy általunk fontosnak tartott témáról kérdeztük meg a hatalomra törő pártok képviselőit, ismert, a témához valahogy kapcsolódó közéleti személyiségeket, az egyes témák szakértőit, vagy olyan hétköznapi embereket, akiket érint az adott probléma. Emellett bemutattuk azt is, hogy a közvélemény-kutatások szerint a parlamentbe jutásra leginkább esélyes öt párt milyen megoldást ajánl az adott problémára választási programjában.
Az Ígéretek földje sorozatban összesen 15 területen kérdeztük olvasóinkat különböző részproblémák súlyosságáról. Három kivételével valamennyi területen kiugróan magas, az egytől ötig terjedő skálán 4 és 5 közötti átlagos súlyossági érték jött ki a szavazáson.
A szavazások alapján olvasóink a legsúlyosabb problémának a korrupciót tartották, a korrupció visszaszorításának gondját például 4,76-os súlyosságúnak értékelték. Alig valamivel maradt le ettől az alacsony foglalkoztatottság és a munkanélküliség 4,74-es és 4,72-es értékekkel. A harmadik legnagyobb problémát szavazó olvasóink a cigányok és a többségi társadalom közötti feszültségben látták, ezt 4,66-os súlyosságúnak értékelték. 4 és 4,5-es közötti értékű, tehát még mindig nagyon súlyos gondnak bizonyult a szavazáson az egészségügy helyzete, a nyugdíjasok sorsa, a politikusok hitelvesztése, az energiafüggőség, a felsőoktatási rendszer, a pályakezdők és a gazdaság helyzete, a közbiztonság és a magyarok boldogtalansága.
A vidék gondjai ezeknél kevésbé aggasztják olvasóinkat a szavazás szerint. A földek külföldieknek eladása 3,78-as, a fiatalok elköltözése a kistelepülésekről 3,95-ös súlyossági értéket kapott a szavazáson. A problémák sorában még ennél is hátrébb szorult a nők helyzete. Szavazó olvasóink szerint 3,75-ös súlyosságú gond, hogy a nők jelenleg kevesebbet keresnek, mint a férfiak, a politikai szerepet vállaló nők alacsony aránya pedig még kevésbé aggasztja a szavazókat (ez a probléma 3,26-os értéket kapott). Legkevésbé a magyar foci állami támogatásáért aggódtak szavazó olvasóink, de alig valamivel tartották ennél súlyosabb kérdésnek a borászok és a kultúra támogatását. (Előbbit 2,54-re, utóbbi kettő 2,63-ra és 3,35-re értékelték).
A szavazáson legsúlyosabbnak bizonyult gondról, a korrupcióról olvasóink többsége azt gondolta, hogy a politikusok által elkövetett lopás és a hétköznapi sok apró korrupció összefügg. A válaszadók negyede vélte úgy, hogy kicsit ügyeskedni inkább bocsánatos, mint állami pénzeket lopni. A korrupció visszaszorításának lehetőségét a válaszadók 45 százaléka a társadalmi elvárások erősödésében látja. Az elrettentés viszont csak a szavazók 22 százaléka szerint lenne hatásos.
Nézze meg a korrupcióról szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
A súlyos problémák sorában második helyre került magas munkanélküliséget a szavazók szerint a sok feketén dolgoztatott ember és a kisvállalkozások gyengesége okozza (előbbit 20,3, utóbbit 20,5 százalék tartja a legfőbb gondnak). A válságot csak a szavazók 3,7 százaléka tette felelőssé a munkanélküliségért, de a magyar munkavállalók lustaságára mint okra is csak 7 százalék szavazott. Abban csak a szavazók 3 százaléka hisz, hogy jobb oktatással mérsékelhető a munkanélküliség, míg 11,3 százalék mondta azt, hogy a magyar termékek előnybe részesítése jót tenne a munkaerőpiacnak. A szavazók nagy többsége, 85 százaléka adót csökkentene, a fekete munka ellen harcolna vagy gazdasági növekedést próbálna gerjeszteni a munkanélküliség leküzdésére.
Nézze meg a munkanélküliségről szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
A romáknak járó állami támogatás csökkentésével enyhítené szavazó olvasóink kiemelkedő hányada - 42 százaléka - a cigányok és a többségi társadalom közötti feszültséget. A cigányság pozitív értékeinek felmutatását alig 3 százalékuk tartotta jó megoldásnak, míg a szegénység elleni küzdelmet 19 százalékuk választaná. A szavazás eredményei alapján erősen megosztotta olvasóinkat az a kérdés, hogy a cigányokat el kell-e különíteni az iskolában. A romák elkülönítése mellett szavazott a válaszadók 36,7 százaléka, ellenezte azt 32,7 százaléka. Arra a kérdésre, hogy képesek vagyunk-e együtt élni mi, magyarok és cigányok, olvasóink elsöprő többsége úgy felelt: ez akkor lehetséges, ha fel tudjuk számolni a nyomort.
Nézze meg a romák helyzetéről szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
Az egészségügy problémáinak megoldását olvasóink többsége a régi lerombolásában és egy teljesen új rendszer felépítésében látja. A többség nem adna több állami pénzt ehhez, és először is egyetértésre jutna arról, hogy mit várunk az egészségügytől. A hálapénz eltüntetésére főleg két megoldást láttak olvasóink: sokan (a szavazók több mint 46 százaléka) bűncselekményként kezelnék, de még többen gondolják azt (a szavazók 48,6 százaléka), hogy a hálapénz akkor is csak lassan fog eltűnni, ha küzdünk ellene. A hálapénzzel csak a szavazáson résztvevő olvasóink kevesebb mint 5 százaléka van kibékülve.
Nézze meg az egészségügyről szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
Mindig lesz állami nyugdíj, legfeljebb az értéke csökken - állította a szavazáson részt vevő olvasóink 67 százaléka. Csak 16 százalékuk szavazott az állami nyugdíj megszűnésére. Elsöprő többségben voltak azok, akik szerint a nyugdíjrendszer úgy alakul át, hogy mindenki csak annyi pénzt kap majd öreg korában, amennyit korábban félretett. Csupán olvasóink 14 százaléka gondolja azt, hogy nyugdíjunk egyszer majd a gyerekeinket terheli majd. Megosztotta olvasóinkat az a kérdés, hogy a nyugdíjasok mit várhatnak: a szavazók harmada szerint se rosszat, se jót, harmaduk szerint rosszat, harmaduk szerint javulást.
Nézze meg a nyugdíjról szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
Erkölcsileg és szakmailag is lejáratták magukat a politikusok - legtöbb olvasónk, a szavazók 45,5 százaléka szerint ezzel érték el, hogy az emberek már nem hisznek nekik. 29,9 százalék látja a probléma okát inkább abban, hogy nem az emberekért dolgoznak, 12,1 százalék a politikusok elvtelenségét okolja. Olvasóink 9,9 százaléka mondta azt, hogy aki tehetséges és tisztességes, már jó ideje nem is megy politikusnak. Csupán a szavazók 3,3 százaléka volt azon az állásponton, hogy őszinteséget nem is kell várni tőlük, elég, ha az eredményeket hozzák. Az elveszett bizalmat olvasóink többsége szerint tisztességes és eredményes munkával szerezhetnék vissza, de a szavazók 15,9 százaléka szerint csak új arcok hozhatnak változást. A rendszerváltást a legtöbben nem tartják kudarcosnak, de a válaszadók több mint negyede, 28,4 százaléka szerint még nem fejeződött be.
Nézze meg a demokráciáról szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
Orosz energiafüggőségünkön mindenképpen enyhíteni kell a szavazáson résztvevő olvasóink 77 százaléka szerint, vagy megújuló energiaforrásokkal vagy az atomenergia részarányának növelésével. Abban csak olvasóink kevesebb mint 17 százaléka hisz, hogy életmódváltással Magyarországon meg lehet törni a szénhidrogén alapú energiahordozók uralmát. Többségük (57,5 százalékuk) a már most is ismert megújuló energiaforrásokat vetné be az olajszármazékok ellen, 15 százalékuk pedig valamilyen nem várt technikai forradalom eljövetelétől várja az újabb bőséget.
Nézze meg az energiáról szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
A szavazók többsége nem tartja túl jónak a jelenleg működő felsőoktatási rendszert. Kevesebb, de színvonalasabb egyetemre volna szükség szavazóink 52,5 százaléka szerint, egynegyedük pedig nem szaporítaná tovább a diplomások számát, inkább több szakmunkást képeztetne. A pályakezdőkről is úgy vélte a többség, hogy csak néhány egyetemen tudnak piacképes tudást szerezni. Olvasóink 70 százaléka helyesli, hogy az egyetemi hallgatók valamilyen formában részt vállaljanak oktatásuk költségeiből. A többség nem tudott választani a között, hogy az államnak a pályakezdők álláshoz jutását vagy az idősebbek állásainak megtartását kellene-e támogatnia.
Nézze meg a felsőoktatásról szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
Nézze meg a pályakezdőkről szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
A gazdasági gondok közül a legenyhébbnek az euró bevezetését tartották szavazó olvasóink, ennek a súlyát csak 3,54-re értékelték. 51,1 százalékuk szerint ennél fontosabb a gazdasági növekedés, az magával hozza majd az eurót. Csupán a szavazásban részt vevők 13,7 százaléka sürgetné nagyon az euró bevezetését. Olvasóink több mint ötöde, 21,1 százaléka szerint Magyarország ne térítse meg a kapott IMF-hitelt, ha az IMF nem hajlandó újratárgyalni a feltételeket. Az újratárgyalással olvasóink elsöprő többsége, 64,8 százaléka szerint meg kell próbálkozni. Az adócsökkentés különféle módozatai körülbelül egyforma arányban találják jó ötletnek olvasóink. 20 és 30 százalék közötti szavazatot kapott a családi adózás bevezetése, a foglalkozatás költségeinek és a fogyasztási adóknak a csökkentése is.
Nézze meg a gazdaságról szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
A közbiztonságról rossz véleménnyel van a szavazásban részt vevők túlnyomó többsége. Olvasóink 66,9 százaléka szerint romlott a közbiztonság az elmúlt tíz évben, a rendőrség tekintélye pedig csökkent. A válaszadók közel negyede látja úgy, hogy a közbiztonság javult ugyan, de az emberek biztonságérzete nem. A legtöbben abban látják a megoldást, hogy legyen rendőr minden faluban, 26,3 százalék szerint pedig mindegy, hogy rendőrök, csendőrök vagy városőrség dolgozik, a lényeg, hogy hatékony legyen. Arra a kérdésre, hogy kell-e szigorítani a büntetési tételeket, a legnagyobb tábora (35 százalék) annak a lehetőségnek alakult ki, hogy hozzák vissza a halálbüntetést és a kényszermunkát. 29,1 százalék szerint viszont a törvényekkel nincs gond, csak következetesen kell alkalmazni őket.
Nézze meg a közbiztonságról szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
A magyarok boldogtalanságát főleg két okban látták olvasóink: hogy ellenségesek, nem együttműködőek vagyunk (24,5 százalék), és hogy nem értékeljük a mindennapi örömöket (22,9 százalék). Olvasóink 15,8 százaléka szerint az a gond, hogy folyton nyafogunk, és ettől aztán tényleg boldogtalanok leszünk, 11,2 százalék okolja azt, hogy nem vagyunk őszinték saját magunkkal. 10,7 százalék mondta azt, hogy nem tudunk élni, ránk telepszik a cinizmus és a búvalbaszottság. Olvasóink 6 százaléka szerint irigyek, 1,8 százaléka szerint pedig született vesztesek vagyunk. A szavazáson mindössze olvasóink 2,7 százalék tiltakozott a magyarok boldogtalannak címkézése ellen, és mondta azt: nem is vagyunk boldogtalanok.
Nézze meg a boldogságról szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
A mezőgazdaság állami támogatásával enyhítene a vidék gondjain és tenné hatékonyabbá a magyar gazdákat a szavazásban részt vevő olvasóink 45,2 százaléka. A szavazók 29,3 százaléka a szabályozás szigorúságán lazítana. Külföldieknek földet olvasóink többsége szerint csak azután lehetne eladni, hogy elértük: ne legyen ennyire olcsó a magyar föld. Olvasóink 22,4 százaléka viszont gyarmatosításnak tartja ezt, és még annak árán is megakadályozná a föld eladását, ha ezért ki kellene lépnünk az Európai Unióból. Helyi munkahellyel, helyi oktatással és jó szülői példákkal tartanák vissza olvasóink elsöprő többsége a kistelepülésekről elköltöző fiatalokat.
Nézze meg a vidékről szóló filmünketés olvassa el cikkünket!
A nőknek mindenhol helyük van, ahol a férfiaknak is - mondta a szavazásban részt vevő olvasóink 49,4 százaléka. Sokan voltak viszont (43,2 százalék) azok is, akik szerint a nőknek legyen karrierjük, de hagyományos feladataikat is végezzék el. Csupán olvasóink 7,4 vallja, hogy a nő helye otthon van, és fő feladata, hogy a férfi kedvére tegyen. Elsöprő többség, 85,5 százalék szavazott amellett, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elve a gyakorlatban is megvalósuljon. Olvasóink tíz százalék a nőknek kellene többet keresniük, mert több hárul rájuk, és csak 4,5 százalék gondolja úgy, hogy a mostani helyzet tükrözi a realitásokat. A túlnyomó többség, 68,4 százalék szerint ugyan kellene, hogy több legyen a nő a magyar politikában, de ezt nem lehet erőltetni, magától kell megtörténnie. 25,9 százalék tartaná csak a kvóta bevezetését jó ötletnek. A szavazók elenyésző kisebbsége (5,6 százalék) viszont azt mondta: a nőknek nem kell okosaknak lenniük, nem ebben jók.
Nézze meg a nők helyzetéről szóló filmünket és olvassa el cikkünket!
A foci állami támogatását a szavazók közel kétharmada nem nézi jó szemmel. A legtöbben (közel 31 százalék) az amatőr és félprofi focira áldoznának. A kultúrára fordított pénzeket csak olvasóink 11,5 százaléka érezte kidobott pénznek, és csak 18 százalékuk mondta azt, hogy a jó alkotások sem tudnak piaci viszonyok között megélni, ebben a kérdésben tehát kifejezetten bizakodóak voltak olvasóink. Ezzel szemben a bortermelőknek a szavazók 51 százaléka nem adna támogatást arra hivatkozva, hogy nekik piaci viszonyok között is meg kell élni. | A korrupció minden más bajnál jobban szúrja olvasóink szemét | Erkölcsileg és szakmailag is lejáratták magukat a magyar politikusok, de a rendszerváltás nem volt kudarc az [origo] választási sorozatában feltett kérdéseinkre válaszoló olvasóink szerint. Az euró bevezetését csak kevesen sürgetnék, az IMF-hitel visszafizetése alól pedig kihúzhatná magát Magyarország a szavazók egyötöde szerint. A rossznak érzett közbiztonság javítására olvasóink harmada visszahozná a halálbüntetést és a kényszermunkát. Így látják az ígéretek földjét a sorozat lezárultával olvasóink. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/04/igeretek-foldje-a-szavazasok-eredmenyei | 2010-04-09 15:05:00 | true | null | null | Origo |
Lassan lecsengenek a 20 százalékot közelítő állampapír-kamatok, jön a magyar befektetők nagy átcsoportosítási dilemmája. Ami biztosnak látszik: az inflációkövető papírban maradni rövid távon rossz húzás, ennél bármi jobb lesz. Ács világa.
Már csak néhány hónap habzsidőzsi van hátra, januártól drasztikusan bezuhan az inflációkövető állampapírok kamata. Több százmilliárd forint tulajdonosai állnak döntés előtt, hogy mit kezdjenek a befektetésükkel. Amilyen egyértelmű volt 2022 végén, hogy a két évre 35 százalékos kamatra le kell csapni, annyira nehéz lesz most a döntés a hogyan továbbról.
Természetesen folyamatosan követjük majd a lejáratokat, a kamatfordulókat és a pénzek útját is, de már most érdemes elébe menni az eseményeknek. Azaz rápillantani, hogy mit kínál az állampapírpiac azoknak, akik itt tartanák a pénzüket.
Az elmúlt hónapokban a piaci kamatszint ereszkedett, az Államadósság Kezelő Központ többször is csökkentette az általa kínált lakossági állampapírok kamatait. Októberben már kissé emelkedtek a piaci hozamok és az MNB is óvatosabb lett a monetáris politikában: a héten nem csökkentett kamatot és azt kommunikálja, hogy a megállás eltarthat még pár hónapig - persze az adatvezérelt üzemmód fennmarad, ez bármikor megváltozhat.
Az egyszerűség kedvéért most mégis induljunk ki abból, hogy az állampapír-kamatok a jelenlegihez hasonló szinten lesznek akkor is, amikor a Prémium Állampapírok kamatot váltanak és át kell gondolniuk a befektetőknek, hogy elviszik-e a pénzüket.
A legkényelmesebb megoldás nyilván az, ha valaki a kapott kamat újra-befektetésén túl semmit sem csinál, marad továbbra is az inflációkövető papírnál, csakhogy nagyon úgy fest, hogy ez nem éri meg - legalábbis a következő évre. A papír jövő évben induló kamatát az idei éves átlagos infláció határozza meg, ez pedig igen alacsony lesz. Szeptemberig vannak tényadataink, három hónap még becslés, ez alapján 3,8 százalék körvonalazódik. Erre jön a kötvények prémiuma, 0,25-től akár 1,5 százalékig.
Akinek kis prémiumú papírja van, biztos nem érdemes egy évig alig 4 százalék feletti kamat mellett a Prémiumban ücsörögnie, de az 5,3 százalék sem lesz túl vonzó.
Az eladási jutalék ugyanis továbbra is 1 százalék, az alternatíva pedig a fix kamatozású állampapírok közül a 3 éves Fix Állampapírnál 6,5 százalék, a lépcsős kamatozású Magyar Állampapír Plusz pedig 5,75-ről indít, hogy utána minden évben 0,25 százalékponttal magasabb kamatot kínáljon - plusz olcsóbb, illetve évente egyszer ingyenes kiszállási lehetőséget.
A jövő évi inflációra ma 4 százalék körüliek a várakozások, ez alapján 2026-ra is a nyerőbbek lehetnek a fix kamatozású állampapírok. A nagy dilemma igazából a másik változó kamatozású papírral kapcsolatos: vajon a 3 hónapos diszkontkincstárjegy-hozamhoz kötött Bónusz megverheti például a 3 éves Fixet?
A jelenleg kapható 5 éves Bónusz épp most vált kamatot, 7,89 százalék helyett 6,9 százalék következhet október 26-tól január 25-ig. A 3 éves Bónusz kamatperiódusa is 3 hónap, de az egy hónappal később fordul, mint az 5 éves papíré. Most egy hónapig még 7,35 százalékon ketyeg, utána nagy valószínűséggel szintén 7 százalék alá esik. A kilátásokkal kapcsolatban fontos változás, hogy az elmúlt hetekben visszafogottabbak lettek a további jegybanki kamatvágásokkal kapcsolatos várakozások, csökkent az esély arra, hogy a dkj-hozamok rövid távon érdemben essenek.
Minél tovább maradnak a dkj-hozamok a jelenlegi szintek környékén, annál biztosabb, hogy a Bónusz papírok a következő évben magasabb hozamot adnak a fix papíroknál.
Aki hosszabb távon tervez, azzal fontos kalkulálnia, hogy a Bónusz prémiuma a 4. és 5. évre 1,5 százalékról 2,5 százalékra nő. Szintén a Bónusznak kedvezhet, ha sikerrel pörgeti meg a növekedést mindenféle intézkedéseivel a kormány, az ugyanis biztosan az infláció emelkedését hozza. Emelkedő infláció mellett pedig nem az azt lassan lekövető Prémium papírok lehetnek nyerők, hanem az ilyenkor valószínűleg bekövetkező piaci hozamemelkedést 3 havonta lekövető Bónusz. | Figyelem, érdemes lesz menekülni az elmúlt két év legtutibb befektetéséből - Forbes.hu | Itt a váltás dilemmája, de az biztos: az inflációkövető papírban maradni rövid távon rossz húzás, ennél bármi jobb lesz. Ács világa. | [
""
] | 0 | https://forbes.hu/uzlet/figyelem-erdemes-lesz-menekulni-az-elmult-ket-ev-legtutibb-befektetesebol | null | true | null | null | Forbes |
A hágai bíróság közleménye szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között követett el.
Az ICC elutasította Izrael, a bíróság joghatóságának vitatását az ügyben.
A nemzetközi elfogatóparancs kiadását idén májusban kérelmezte a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze Benjamin Netanjahura és a Hamász vezetőire is a tavaly október 7-én kitört izraeli-palesztin konfliktus miatt.
Az elfogatóparancs lényegében azt jelenti, hogy azok az államok, amelyek aláírták a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozataláról és működéséről szóló nemzetközi szerződést, a Római Statútumot, a saját területükön kötelesek őrizetbe venni és átadni a Nemzetközi Törvényszéknek az elfogatóparanccsal érintett személyeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen tavaly márciusban adott ki nemzetközi elfogatóparancsot a hágai bíróság háborús bűnök és az ukrán gyerekek elhurcolása miatt. | Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Netanjahu ellen | A Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant volt védelmi miniszter ellen háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények miatt – írja a CNN. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/elfogatoparancs-netanjahu-ellen/qrmytmw | null | true | null | null | Blikk |
Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő írásbeli kérdéssel fordult Polt Péterhez, arra volt kíváncsi, hogy a legfőbb ügyészségenvizsgálják-e a Magyar Atlétikai Szövetség és a Magyar Atlétikai Szövetség vezérigazgatója, illetve fiának résztulajdonában lévő Track and Race Kft. között kötött szerződéseket.Az ellenzéki politikus a Telex egy korábbi cikkére hivatkozik, amelyben arról írnak, hogy kiperelték egy milliárdos atlétikai program szerződéseit, és megállapították, hogy "az igazgató fia 360 milliót kapott versenyrendezésre".Vadai Ágnes több bekezdést is idézett a Polt Péternek írt levelében például, hogy "a Zsivótzky Program szerződéseiből kiderült, hogy mindjárt 2020. október 1-jén felvettek valakit 2023. december 31-ig tartó megbízással, akinek a nevét a kiadott iratokban gondosan kitakarták. Ez még nem is lenne meglepő, mert a sportoló, szakember vagy versenybíró nem közszereplő, ezért nem kell nyilvánosságra hozni a nevét. Az már sokkal inkább érthetetlen, hogy azt is kihúzták a szerződésből, hogy ezzel a szakemberrel mire szerződtek havi bruttó 900 ezer forintért. Rejtély maradt, milyen megbízásokat kellett teljesítenie, milyen feladatkörei voltak. Azon már igazán meg sem lepődtünk, hogy az augusztusi vb után még négy hónapig szólt a megbízatása".A cikkből egyébként az is kiderül, hogy "ezek szervezésével azt a Track and Race Kft.-t bízták meg, aminek az ügyvezetője Deutsch Balázs, azaz Deutsch Péter fia. A cég honlapja kifejezetten tanulságos, mert legalább van, cserébe semmi sincs rajta, csak egy emailcím. Mintha nem igazán lennének büszkék a referenciáikra. A cég 2021-ben 185 millió forint plusz áfát kapott a MASZ-tól, majd két évvel később, szintén két versenyre 181,5 millió plusz áfát. Mindkét szerződést Gyulai Miklós és Deutsch Balázs írta alá. A céget egyébként 2015-ben alapították, jelenleg 50 százalékban tulajdonosa Deutsch Balázs, aki egyben az ügyvezető is, de egy másik cégén keresztül, cégtársával együtt tulajdonos Deutsch Péter is. 2021-ben már 46 millió forint osztalékot is ki tudtak venni, a 2023-as árbevétel pedig 759 millió volt, amivel túlszárnyalták az előző évi 638 millió forintot az Opten cégadatbázis adatai szerint. Tavaly 290 millió forintos adózott eredményt értek".A Legfőbb Ügyész a kérdést tartalmilag feljelentésként értékelte, és az ügyet a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójának továbbította. A feljelentés eredményéről a nyomozóhatóság fog tájékoztatást adni. | Polt Péter most a Magyar Atlétikai Szövetséget fejeztetné le? | A Legfőbb Ügyész a sportági szövetséggel kapcsolatos ügyet küldött el a Nemzeti Nyomozó Irodához. Szerinte a sztori megér egy feljelentést. Alig néhány hete a vízilabda szövetségben kezdett tisztogatásba gyanús pénzügyek miatt. | null | 1 | https://www.economx.hu/belfold/polt-peter-atletika-legfobb-ugyesz-masz-feljelentes.797898.html | 2024-10-14 11:21:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
November 18. és 22. között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai ellenőrzéseket végeznek a zöldség- és gyümölcskereskedőknél. Főleg a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, valamint az online pénztárgép használatának szakszerűségét vizsgálják. Az ellenőrzés célja az üzleti tevékenységek tisztességes és törvényes lebonyolításának biztosítása, valamint az adóelkerülési kockázatok csökkentése. | Az adóellenőrök most a zöldség- és gyümölcskereskedőket veszik célba | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a következő héten Békés vármegyében a zöldség- és gyümölcskereskedőknél végeznek ellenőrzéseket. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/adoellenor-zoldseg-gyumolcskereskedo | null | true | null | null | BEOL |
A befektetők korábban ezt Joav Blum segítségével próbálták a Velence-tó északi partján megvalósítani. Lapunk 2008 novemberében tárta fel az esetet, rámutatva, hogy a területet az állami hivatalnokok, kormányzati hátszéllel nem a törvényeknek megfelelően próbálták átjátszani az állami területet az izraeli–magyar állampolgárságú magánszemélynek. Közben a kormány kihátrált az ügylet mögül, s utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t a szerződés felmondására. Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoz, az államot érő kár pedig elérheti az egymilliárd forintot. Érintettsége miatt, a Lehet Más a Politika feljelentést tett Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnök ellen is. A befektetők terveit a Gyurcsány-kormány támogatta.
Földügy. Hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt a Központi Nyomozó Főügyészség december 29-én nyomozást rendelt el a Magosz szövetségi igazgatója feljelentése alapján. Az ügyben érintett Horváth Klára MSZP-s országgyűlés képviselő, Bábolna polgármestere egy állami tulajdonú 85 hektáros földterületet a nemzeti vagyonkezelő hozzájárulása nélkül haszonbérleti pályázatra írt ki. A tenderen Budai Gyula szerint furcsa módon a legkevesebbet ajánló IKR Zrt. nyert. (MN) | Mégis lehet kaszinó | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/01/megis-lehet-kaszino | 2010-01-16 12:42:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2010.07.25. 22:00
Könnyen az értékesítési listák élére kerülhet Bolgár György könyve. A szocialistákhoz minden körülmények között lojális médiaszemélyiséget azonban nem a hazai olvasók emelhetik a mennybe, hanem a sanghaji expó lebonyolításáért felelős, úgyszintén MSZP közeli Genexpo Kft., amely nem kevesebb, mint húszezer példányban, kínai fordításban rendelte meg Bolgár György Made in Hungary or made by Hungarians című, 104 oldalas alkotását.
Szöllősi Katalintól, az expó magyar pavilonjának üzemeltetési igazgatóhelyettesétől tegnap megtudtuk: a könyvet ajándékul szánják az odalátogató delegációknak, és amennyiben elfogy, akkor utánnyomást kérnek belőle. A megrendelés pontos költségeiről nem kaptunk információt, a könyv itthoni, 1980 forintos árából kiindulva azonban akár 40 millió forintnyi közpénzt is felemészthet a furcsa kezdeményezés.
Mindeközben gyűlnek a felhők a Genexpo Kft. fölött, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ugyanis április óta nem utalja át a függőben lévő számlák 300 millió forintra rúgó végöszszegét. A tárca zárolása mindaddig tart, amíg az eddigi, meglehetősen zavaros ügyleteket teljes- körűen át nem világítja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A központi vizsgálat július első napjaiban indult meg, és azt hivatott kideríteni, hogy a több gyanús szerződéssel bíró sanghaji világeseményen hazánk valóban minden fillért a magyar országimázs és a vállalkozások üzleti lehetőségeinek építésére fordított-e.
Bővebben a 12. oldalon | Bolgár György könyve emeli az expó fényét | Könnyen az értékesítési listák élére kerülhet Bolgár György könyve. A szocialistákhoz minden körülmények között lojális médiaszemélyiséget azonban nem a hazai olvasók emelhetik a mennybe, hanem a sanghaji expó lebonyolításáért felelős, úgyszintén MSZP közeli Genexpo Kft., amely nem kevesebb, mint húszezer példányban, kínai fordításban rendelte meg Bolgár György Made in Hungary or made by Hungarians című, 104 oldalas alkotását. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/07/bolgar-gyorgy-konyve-emeli-az-expo-fenyet-2 | 2010-07-16 02:06:02 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Mint arról múlt héten beszámoltunk, megütötték minden idők valaha volt legmagasabb jackpotját az Ötöslottón; a szerencsés nyertesnek 90 napja van, hogy jelentkezzen a 6 613 905 020 forintos főnyereményért. A hatalmas főnyeremény miatt az átlagosnál jóval többen játszottak a 42. játékhéten, voltak azonban olyanok, akik végül hoppon maradtak, mert az utolsó pillanatokra hagyták a fogadást.
A Pénzcentrumhoz a sorsolás napján befutott néhány olyan olvasói panasz, miszerint a szombati nap folyamán, az Okoslottó alkalmazáson keresztül, SMS-ben feladott játékaikat nem fogadta be a rendszer, különösen a délutáni órákban. Mint jelezték számunkra, a megjátszott számokkal a "1756"-os számra elküldött SMS-re nem érkezett meg a jóváhagyásra vonatkozó válaszüzenet, így jóváhagyás nélkül nem is fogadta be a játékszervező a megtett számokat.
Az olvasói visszajelzések miatt mi is próbáltunk 4 óra magasságában az Okoslottó applikáción keresztül játékot indítani SMS-ben, és mi is ugyanebbe a hibába futottunk. A technikai problémával kapcsolatban felkerestük a Szerencsejáték Zrt.-t, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy
van-e tudomásuk arról, hogy a telekommunikációs hálózat túlterheltsége miatt voltak olyanok, akik a zárás előtti órákban már nem tudtak játékot indítani SMS-ben az Okoslottó alkalmazáson keresztül?
készül-e riport a telekommunikációs partnereik részéről arról, hogy hány olyan SMS érkezik egy adott héten a "1756"-os számra, amely jóváhagyás híján végül nem tekinthető érvényesnek? Amennyiben igen, érzékelhető volt-e a 42. játékhéten ezek számának tekintetében szignifikáns emelkedés?
a fogyasztói visszajelzések után felveszik-e a kapcsolatot a telekommunikációs partnereikkel, hogy a jövőben megoldást találjanak az esetleges hasonló problémákra?
Megkeresésünkre a Szerencsejáték Zrt. sajtóosztálya közölte, "a nemzeti lottótársaság felé a szombati napon - játékba adás lezártáig - nem érkezett bejelentés, arról, hogy az Okoslottó, vagy SMS szolgáltatás akadozna."
Az operátorok folyamatosan ellenőrzik a rendszereket, és az ügyeletben lévő kollégák sem tapasztaltak működési hibát. A nagy jackpot és az utolsó percekben feladott szelvények sokasága azonban okozhatott egyedi eseteket, amikor elsőre nem sikerült a játékba adni egy szelvényt, ezek számossága azonban nem mutatható ki
- tették hozzá.
Azt viszont a lottótársaság elismerte, hogy "a Szerencsejáték Zrt. honlapja szombat este, az Ötöslottó sorsolást követően, a telitalálat hírére fokozottabb terhelésnek volt kitéve, ezért a weboldal rövid ideig nehezebben volt elérhető, amiről játékosainkat social media felületeinken tájékoztattuk". Sajtómegkeresésünkre továbbá azt is leszögezték, hogy
amikor SMS-sel, illetve az Okoslottó működésével kapcsolatos bejelentés érkezik társaságukhoz, minden esetben felvesszük a kapcsolatot az adott szolgáltatóval, és kivizsgáljuk.
Tehát így nem mi nyertük meg az ötös lottó 42. játékhetén a bő 6,6 milliárd forintos főnyereményt - mondjuk nem is a kihúzott számokkal indultunk volna játékba. Tanulság: nem szabad az utolsó pillanatra hagyni a fogadást. Az ötös lottó 43. heti sorsolására is szombaton 17:30-ig van lehetőség megtenni a tétjeinket; a várható főnyeremény ezúttal "csak" 200 millió forint lesz az Ötöslottón. | Így nem nyertük meg az Ötöslottó 6,6 milliárd forintos főnyereményét | Akadtak olyanok az Ötöslottó 42. játékhetén, akik addig halogatták a játékot, míg végül, az utolsó pillanatban feladott szelvények sokasága miatt, lemaradtak a sorsolásról. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint ezek egyedi esetek, számosságuk nem mutatható ki. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/szorakozas/20241025/igy-nem-nyertuk-meg-az-otoslotto-66-milliard-forintos-fonyeremenyet-1158353 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
A Belügyminisztérium közleménye szerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) akár gyermekpornográfiának minősülő anyagokat is felhasználhat a gyermekvédelmi dolgozók megbízhatóságának vizsgálatakor. Az ilyen eljárás jogalapját Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvénymódosító javaslata teremti meg, amely engedélyezné a 18 éven aluliakat ábrázoló pornográf anyagok birtoklását az ellenőrzések során, ám a Belügyminisztérium hangsúlyozza: mindez csak végső esetben és ügyészi jóváhagyással történhet.
Tiltakozások és a jogi háttér
A törvénymódosítás hatására eddig több mint 500 gyermekvédelmi dolgozó távozott állásából, sokan a jogszabályt "megalázónak és elfogadhatatlannak" tartják. Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint a törvénynek világos határokat kellene szabnia, amelyet nem személyes értelmezések alapján lehet meghatározni.
"Az NVSZ állományának tagja csak akkor követhet el bűncselekményt, ha az feltétlenül szükséges a megbízhatóság ellenőrzéséhez" - mondja a Belügyminisztérium, ám az eljárás részleteiről nem adtak további tájékoztatást, illetve nem zárták ki a gyermekpornográf anyagok alkalmazásának lehetőségét a vizsgálatok során.
Gyermekek védelme kontra munkatársak védelme
Az új szabályozás azt is lehetővé teszi az NVSZ számára, hogy birtokolhassanak, kezelhessenek vagy továbbadhassanak gyermekpornográfnak minősülő anyagokat, amit több szakember egyöntetűen kritizál. A Belügyminisztérium válasza szerint "gyermekeket soha nem használnának fel közvetlenül ezekben az eljárásokban, és nem érhetné őket kár".
Az NVSZ korábbi nyilatkozataiból kiderül, hogy visszautasítanak minden olyan feltételezést, amely szerint gyermekekről készült illegális felvételeket használnának fel. Céljuk az, hogy a védelmi tisztek ne váljanak büntethetővé, ha a vizsgálatok során illegális képek birtokába kerülnek. A TASZ jogi képviselője ugyanakkor rámutat, hogy ez az állítás csak akkor állná meg a helyét, ha kifejezetten le is írták volna a törvényben.
Szakértői vélemények és következmények
A gyermekvédelmi dolgozók ellenőrzésének szükségessége nem kérdéses, ám sokan úgy vélik, a jelenlegi eljárások aránytalanok. Az ellenőrzésekre július óta a gyermekvédelmi törvény alapján kerül sor, és mindez a júliusi botrány nyomán vált különösen élessé. A vizsgálatok célja a gyermekotthonokban és nevelőszülőként dolgozók kifogástalan életvitelének biztosítása, ám a módszerek kapcsán súlyos erkölcsi kérdések vetődnek fel. | Gyermekpornográfiával buktatná a pedofilokat a kormány | A magyar gyermekvédelmi rendszer új szintre emelte az ellenőrzések szigorát. A gyermekvédelmi dolgozók kifogástalan életvitelének biztosítása érdekében elrendelt vizsgálatok azonban heves vitákat váltottak ki. Nem csupán szakmai, hanem súlyos etikai kérdéseket is felvetnek a Belügyminisztérium által elrendelt ellenőrzési eljárások. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/belugyminiszterium-gyermekpornografia-tasz/cp2zz3r | null | true | null | null | Blikk |
A Jutarnji list horvát napilap nem hivatalos értesülésekre hivatkozva internetes kiadásában azt írta, hogy a rendőrség a rijekai kikötőben dolgozó vámosokat és speditőröket vett őrizetbe. Állítólag ősz óta figyelték őket.
Az őrizetbe vett hivatalnokokat azzal gyanúsítják, hogy vámnyilatkozatokat hamisítottak: a vámpapírokban a valósnál alacsonyabb értéken tüntették fel a behozott áru értékét, így az importőrök kevesebb vámot és illetéket fizettek.
A helyi média úgy tudja, hogy az államnak okozott kár értéke legalább 7,5 millió kuna, vagyis körülbelül 1 millió euró. | Világ: Korrupt vámosokra csaptak le a rijekai kikötőben | Kiterjedt akciót indított kedden a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészi hivatal Rijekában – adta hírül a horvát közszolgálati rádió-televízió. Az első hírek szerint a rendőrség legalább 15 embert vett őrizetbe, köztük egy kínai állampolgárt. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20130507_vamosok_razzia_rijeka | 2013-05-07 15:15:00 | true | null | null | HVG |
Válaszolt Pintér Sándor belügyminiszter Kocsis Máté fideszes képviselő december 22-én feltett írásbeli kérdésére, amelyben a politikus arról érdeklődött, hogyan juthatott el az Európai Bizottság elnökének levele az [origo] egyik újságírójához.
A kérdést azt követően tette fel Kocsis, hogy az [origo] megírta, az Európai Bizottság elnöke személyes hangvételű levélben szólította fel a magyar miniszterelnököt a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására. (A levélre Orbán Viktor elutasító választ adott, erről itt olvashat részletesen.)
Pintér Sándor válaszában arról írt, a rendelkezésre álló adatok alapján nem állítható, hogy a Barroso-levél "Magyarországról került volna illetéktelen személyhez". Pintér közölte, lényeges körülmény, hogy a levél külföldről érkezett, ami ugyancsak erősíti azt a feltételezést, hogy "sajnálatos kiszivárgása nem hazánkban történt".
A belügyminiszter szerint jogszabálysértő, hogy a levél illetéktelenhez került, ám a levéltitok megsértését a törvény értelmében csak magánindítvány esetében lehet büntetni, ezért az ügyben a sértett feljelentése alapján indulhatna rendőrségi eljárás. | Pintér: Levéltitoksértés a Barroso-levél kiszivárogtatása | Nem állítható, hogy José Manuel Barroso Orbán Viktornak írt levele Magyarországról jutott volna el az [origo] újságírójához - ezt Pintér Sándor belügyminiszter közölte Kocsis Máté fideszes képviselő ezt firtató írásbeli kérdésére válaszul pénteken. Pintér szerint a levél kiszivárogtatása jogszabálysértő, de a levéltitok megsértése csak magánindítványra büntethető. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/01/valaszolt-pinter-sandor-a-barroso-level-kiszivargasa-miatt-feltett-kerdesre | 2012-01-06 19:43:00 | true | null | null | Origo |
"Nagyon ügyes és nagyon okosan összeállít egy ilyen információhalmazt, csak egy probléma van vele, hogy csúsztatások sorozata van benne" - mondta Radnai László a Válasz Online-nak adott interjújában Toroczkai Lászlónak arról az állításáról, hogy Radnai László lenne a Tisza Párt mögötti titokzatos,nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező háttérember.
Radnai László annak aRadnai Márknakaz apja, aki júliusban a Tisza Párt alelnöke lett. Radnai László az interjúban azt mondta, vasárnapi ebédek közben természetesen szokott beszélni a fiával politikáról, nagyrészt egyet is szoktak érteni, de egyébként semmilyen hivatalos formában nem ad tanácsot, nem dolgozik a Tisza Pártnak. Szimpatizál ugyanakkor a párttal, kint volt aszerdai megemlékezésenis, amelyen Magyar Péterképviselői X-Faktortés alternatív nemzeti konzultációt hirdetett.
Radnai László a rendszerváltás óta több párt stratégiáján, brandépítésén is dolgozott. Először az SZDSZ-nek segített így, de 2007-ben dolgozott a Fidesznek is. Legutoljára, öt évvel ezelőtt pedig a Jobbiknak, állítása szerint ekkor lépett ki a politikából. Szerinte Toroczkaival még ekkor romlott meg a viszonya, a Jobbik által elszenvedett választási vereség és tisztújítás idején. A Mi Hazánk elnöke szeptemberben nyilatkozta azt az Inforádiónak, hogy szerinte Radnai az atitokzatos háttérembera Tisza mögött, akiről Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője is beszélt azindexes interjúban. Később aztán Toroczkai mondataivégigsöpörtekakormánypártimédián is.
Radnai elmondta, már csak azért sem helyes a Mi Hazánk elnökének feltételezése, mert azzal a tanácsadói múlttal, amivel ő rendelkezik, nem is dolgozhat a Tiszának. Megbeszélte a fiával, Radnai Márkkal is, hogy a Tisza nem akar olyan emberekkel együtt dolgozni, akik a múltban már vállaltak nyíltan valamilyen politikai szerepet.
Tanácsot ugyan nem ad, de az interjúban elmondta, hogy nagyon is szimpatizál a Tiszával, sőt, azt gondolja, komoly esélye van a pártnak arra, hogy kormányt váltson két év múlva:
"Vannak olyan előkészületi munkák, hogy igenis 2026-ban át tudják venni a kormányzást"
- mondta Radnai. | Radnai László azt mondja, nem ő a Tisza Párt mögötti titokzatos háttérember | A Tisza Párt alelnökének, Radnai Márknak az apját először Toroczkai László, majd a teljes kormánymédia Magyar Péter oligarchájának kiáltotta ki, ő azonban ezt tagadja. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/24/radnai-laszlo-radnai-mark-tisza-part-interju-heti-valasz-tanacsado | null | true | null | null | Telex |
Egyre tisztábban látja a Jas Gripen svéd harcigépek eladásával kapcsolatos korrupciós ügyeket a svéd föügyészség. Új szálak ugyan nem bukkantak fel, de az eddig homályos és zűrzavaros ügy részletei lassan világossá válnak. Ez köszönhető a ki nem fizetett és ezért egymást habozás nélkül beáruló, kékvérű Gripen-ügynököknek, valamint a Dél-Afrika-i főügyészség eredményes házkutatásainak.
Christer van der Kwast főügyész lapunknak adott interjújában elmondta, hogy az eredményt egyre jobban sürgeti a közvélemény, tekintettel arra, hogy a jelenlegi gazdasági krízis jelentősen érkzékenyebbé tette a korrupció iránt az embereket. Ezen felül a jelenlegi gazdasági válság elméletileg fokozhatja a korrupciót is, hiszen a termelő cégek mindent megtesznek, hogy megrendeléshez jussanak. Ez azonban jelenleg még csak elmélet, ilyen indíttatású konkrét esettel még nem találkozott a svéd föügyész.
- A bűnűgyeket vizsgáló hatóságok nem kapkodhatnak, nem nagyolhatják el a vizsgálatokat. Nem tehetnek a bíróságok asztalára felgöngyölítetlen ügyeket csak azért, mert a társadalom, vagy néhány politikus türelmetlen. Az egyetlen amit tehetünk, hogy még több munkát, még több emberi, szellemi és anyagi energiát invesztálunk a felderítésekbe. Az eredmények hozzák magukat. Most már az is kezd világossá válni, köszönhetően a dél-afrikai hatóságok eredményes és kitartó munkájának, hogy a kenőpénzek eredeti kifizetőhelye a Sanip nevü cég volt, ami ugyan a Saab leányvállalata, de a British Aerospace irányítása alatt áll. Egy korrupciós ügy vizsgálatánál roppant fontos, hogy a kifizetett kenőpénzek eredeti forrását is ismerjük, mert azt általában "jótékony" homály fedi - mondta a főügyész.
- A magyar és a dél-afrikai ügy között ugyan nincs egyelőre semmilyen látható összefüggés, bár én semmit sem tudok kizárni. A magyar vonalat különben a cseh üggyel egy csomagban kezeljük és folyamatosan rakjuk össze az információkat. Szó sincs róla, hogy ad acta tettük volna az ügyet. Dolgozunk és haladunk. Minden esetre a hajdani dél-afrikai püspök, Desmond Tutu véleményének egy részével egyet értek, hiszen elvileg valóban sokkal könnyebb azt a politikust korrumpálni, aki korábban, bizonyos politikai rendszerek változása előtt nyomorgott. A kisértés óriási, de ez minden, csak nem mentség. Vannak szegényebb és egyben korrupció vonatkozásában rizikósabb országok, de hogy melyek azok, azt nem az én tisztem eldönteni - nyilatkozott van der Kwast.
Kérdésünkre, hogy van-e valami újabb olyan nyom, amely konkrétan a magyarországi korrupciós ügy része, vagy esetleg tud-e mondani valami fejleményt, a főügyész így válaszolt: "igen tudnék, de nem mondok. A vizsgálat szigorúan titkos, így izgalmas részletekkel legnagyobb sajnálatomra nem szolgálhatok." | Külföld: Habozás nélkül beárulják egymást a kékvérű Gripen-ügynökök | A dél-afrikai és a magyar megvesztegetési ügy között nincs összefüggés. A magyar szállal kapcsolatban is halad a nyomozás, a legújabb fejlemények azonban még titkosak - nyilatkozta lapunknak Christer van der Kwast svéd főügyész. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/habozas_nelkul_bearuljak_egymast_a_kekveru_gripen-ugynokok-318893 | 2009-02-02 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ez az ábra azt mutatja, hogy egy megszerzett szavazatra hány forint állami támogatás jut – toronymagasan vezet az ÚMP és az ÚDP.
Ez azt jelenti, hogy az Új Magyarország és az Új Dimenzió Párt jutott a legköltségesebb módon a választópolgárok szavazataihoz, hiszen Magyarországon a pártok komoly állami támogatásban részesülnek, amiből kampányholhatnak, irodát tarthatnak fent, aktivistákat fizethetnek.
Ha egy párt a jelöltállításnál bizonyos számú, de legalább 27 jelöltet, és emiatt országos pártlistát is tudott állítani, akkor állami támogatásban részesült a párt, illetve a jelöltek is.
Ha legalább 27 jelöltet állított egy párt, akkor 176,25 millió, ha 54-et, akkor 352,5 millió, ha 80-at, akkor 527,75 millió, ha 106-ot – azaz minden választókerületben tudott jelöltet állítani - akkor összesen 703 millió forint támogatásban részesülhetett úgy, hogy minden jelöltje után 1-1 millió forintot is kap.
A jelölteknek – ha nem érték el a 2%-ot a választáson – vissza kell fizetniük az egy-egy millió forintokat, ezeket a milliókat az eredmények tükrében mi is levontuk. (Infografikánk)
Az ÚDP és az ÚMP még így is szép summát kap, 352 millió forintot, amiből 49 és 50 millió le kell vonni, ennyi jelöltjük nem szerezte meg a 2%-os támogatást - magyarul az összes induló közül egy sem.
A legtöbbet a Szociáldemokratáknak és a JESZ-nek kell visszaadni, 81 és 82 millió forintot az 527,75 millióból, egyik jelöltjük sem érte el a 2%-ost.
[v14-terkep helyezes4]
Tulajdonképpen a kamu- és minipártok közül csak a Seres Mária Szövetségesei (SMS) és a Haza Nem Eladó Mozgalom tudta 2 illetve 1 jelöltjével meghágni a 2%-os küszöböt. Az SMS a Fejér 4-es és a Nógrád 1-es választókerületben, a HNEM Békés 3-ban nyomta le az általában a 4. helyen végző LMP-t, a párt elnöke, Kásler Árpád előzött be.
A legtöbb állami támogatást - 703 milliót - a négy nagy listaállító, a Fidesz-KDNP, a Kormányváltók (MSZP, DK, PM, Együtt, MLP), a Jobbik és az LMP kapta, ám ők annyi szavazatot kaptak, hogy ők lettek a legolcsóbb pártok.
A Fidesz több mint 2 milliót, az MSZP 1,2 milliót, a Jobbik egymilliót, az LMP 250 ezer szavazatot kapott. Utóbbinak 8 millió kell visszzadnia, 8 LMP-snek nem sikerült megugrania a 2%-ot (BAZ-megye 3-5, JNSZ-megye 3., SZSZB-megye 3-6).
Ábráink egyébként azt is segítik eldönteni, hogy a választáson indult 18 párt közül melyek tekinthetők kamupártoknak, melyek kevésbé.
A magunkfajta választásbuzik egyik kedvenc statisztikája, hogy hogyan szerepeltek egy párt egyéni jelöltjei a párt listás szavazataihoz viszonyítva. Idén a parlamentbe jutott négy párt egyéni és listás szavazatai eléggé kiegyenlítettek voltak, az arányok 0,91-1,02 között szóródtak.
Az LMP-sek és a kormányváltók szavazatmegosztása
A listás eredménynél jobban csak a baloldali összefogás egyéni jelöltjei szerepeltek, nagyjából 27 ezerrel szereztek több szavazatot. Az LMP egyéni jelöltjeire viszont 23 ezerrel kevesebben szavaztak, mint a listájukra - ez a két adat akár össze is függhet.
A Fidesz és a Jobbik egyéni jelöltjei árnyalatnyival gyengébben szerepeltek a pártjuknál. A két pártnál az arány ugyanaz, 0,98 - ez a Fidesz esetén kb. 40 ezres, a Jobbiknál húszezres deficitet jelent egyéni szavazatban.
A többi, listát állító pártot három csoportra lehet osztani:
Vannak azok, amik listán bőven felülmúlták az egyéni eredményüket - ebbe azok a pártok tartoznak, amelyek kevés egyéni jelöltet állítottak: a Munkáspárt, a Zöldek Pártja és az ügyes névválasztásával 13,5 ezer szavazatot begyűjtő Együtt 2014.
Vannak azok, amik nagyjából a választókerületek felében állítottak jelöltet, és egyéni és listás támogatásuk kiegyenlített: A Haza Nem Eladó, a KTI az SMS és a SEM is ilyen. Itt gyanítható, hogy a jelöltjeik helyben jobban szerepeltek a pártlistánál.
Vannak azok a pártok, amelyek a jelöltállítás idején erősnek tűntek, de a választáson bebizonyosodott, hogy nincs valós támogatottságuk: Schmuck Andor szociáldemokratái, az MDF-utód JESZ, az FKGP és a jelöltállítási rendszer kijátszhatóságának élő példái, az ÚMP és az ÚDP.
Ha már eljutottunk hozzájuk, mutatnánk még egy táblát:
Azt, hogy pontosan hány támogató aláírást adtak le a pártok, nem tudjuk, ezért azt néztük meg, hogy a jelöltállításhoz szükséges minimális aláírásszám hogy viszonyul a pártok jelöltjeire ténylegesen leadott szavazatokhoz. Fontos tudni, hogy egy választópolgár több jelöltet is támogathatott aláírásával, így az, hogy egy kisebb párt feleannyi szavazatot, mint aláírást kapott, még normális is lehet.
Azoknak a pártoknak, amelyeknél a támogató aláírások száma a tényleges szavazatszám 250 százalékát is meghaladja, viszont kivétel nélkül felbukkant a neve a csalásokról szóló beszámolókban. | Melyik Magyarország legdrágább pártja? | Azt eláruljuk, hogy a legolcsóbb a Fidesz. És vajon melyik párt szerzett 14-szer annyi aláírást, mint szavazatot? | null | 1 | https://444.hu/2014/04/08/melyik-magyarorszag-legdragabb-partja/ | 2014-04-08 18:12:55 | true | null | null | 444 |
2010.04.10. 22:00
Tiszta a lelkiismerete a csepeli kettős gyilkossággal kapcsolatba hozott egykori rendőrkapitánynak. Császár Mihály lapunknak adott interjújában azt mondta, nem érzi magát felelősnek azért, mert nem vette fel az áldozat, Takács József feljelentését. A Budapesti Nyomozó Ügyészség hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás ügyében is nyomoz a tavaly januárban a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában történt kettős gyilkossággal kapcsolatban, amelynek során megölték Takács József intézményvezetőt, a kerület korábbi szocialista alpolgármesterét és Papp László tanárt. A kettős emberöléssel Kun Tamást, az iskola gondnokát, míg bűnsegédlettel a volt szocialista politikust, Deme Gábort gyanúsítja a hatóság.
Titokszobák, zárolt dokumentumok. Csak a BKV botrányaihoz hasonlíthatók az MSZP-s vezetésű csepeli önkormányzat cégénél, a Csepeli Vagyonkezelő Zrt.-nél működtetett titokszobák – közölte tegnap Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő. Elmondta: Szenteczky János vezérigazgató, aki a szocialisták polgármesterjelöltje, a társaság fideszes felügyelőbizottsági tagjától megtagadta, hogy betekinthessen a kerületi ingatlanfelújítások dokumentumaiba. – A héten ugyan beengedték a bizottsági tagot, akit épphogy le nem vetkőztettek, átvilágítottak. Egy alkalmazott által kezelt számítógépen megnézhetett néhány iratot, de még a jegyzetelést is megtiltották neki – emelte ki Németh Szilárd. Hozzátette: Tóth Mihály szocialista polgármesternek hiába tett fel kérdéseket a csepeli kettős gyilkosság idején hivatalban lévő kerületi rendőrkapitány önkormányzati lakásvásárlásáról, azokra választ nem kapott, mert ezeket a dokumentumokat is titkosították. A Fidesz felszólította a polgármestert, hogy a törvényeknek megfelelően hozza nyilvánosságra a szerződéseket, Németh Szilárd pedig írásbeli kérdést intéz Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkárhoz. Tóth Mihály nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Egyik munkatársa szerint semmi sem titkos, a Fidesz kérdéseire adott választ pedig a kerület tulajdonosi bizottságának postázták. Szenteczky János esti közleményében felháborítónak és minősíthetetlennek nevezte, hogy Németh „hazugságokkal próbál sajtónépszerűségre szert tenni”. A Csevak Zrt. lapunkhoz eljuttatott közleményében utasította vissza Németh állításait. Szerintük minden esetben jogszerűen jártak el, a volt rendőrkapitány lakásügyének dokumentumai a polgármesternél vannak, azok nyilvánosságra hozataláról pedig ő dönthet. (Sz. Zs.)
Önt a csepeli kettős gyilkossággal kapcsolatba hozta a hatóság. Hivatalosan meggyanúsították már bűnpártolással?
– Nem gyanúsítottak meg, de nem is követtem el bűncselekményt. Miért lennék én gyanúsított?
– Akkor mi a magyarázata annak, hogy ügyvédet fogadott?
– Olyan hírek röppentek föl, hogy a nyomozó hatóság hivatalos személy elleni bűnpártolással vádol, pedig tiszta a lelkiismeretem, a gyilkosság után is szabályosan intézkedtem. Tavaly tanúvallomást is tettem az ügyben, és a nyomozás irányításában is részt vettem. Az, hogy a tetteseket a bűncselekmény után pár órával elkapták, nekem is köszönhető.
– Ön a gyilkosság napján találkozott az áldozattal, Takács Józseffel, aki feljelentést kívánt tenni Deme Gábor ellen, de ez nem történt meg. Miért?
– Vallomásomban elmondtam, hogy Takács Józseffel csak 5-10 percet beszélgettem a gyilkosság napján az irodámban. Ekkor Takács egy korábbi feljelentés jegyzőkönyvét kérte el tőlem, és megemlítette, hogy az iskolában nincs minden rendben, fel fogja jelenteni a Demét, mert két-három millió forinttal nem tud elszámolni. Ajánlottam neki, hogy azonnal vegyük fel a feljelentést, de nemet mondott, mert beszélni akart Ferivel (Orosz Ferenc alpolgármesterrel – a szerk.). Megbeszéltük, hogy másnap visszajön, de meghalt…
– Milyen kapcsolatban volt Takáccsal?
– Barátok voltunk. Nagyon szerettem, kártyapartikra is jártunk.
– Korábban is panaszkodott Demére Takács József?
– Igen, először 2008 szeptemberében említette, hogy baj van vele, mert kárt okoz az iskolának, decemberben pedig már tényként közölte, hogy el fogja küldeni.
– Ekkoriban említette önnek Takács József, hogy esetleg Deme Gábor titkos hangfelvételekkel zsarolja a szocialistákat?
– Nem, erről nem tudok semmit.
– Ön állítólag baráti viszonyban volt a gyilkosság gyanúsítottjával, Kun Tamással. Egyes hírek szerint a kórházban is meglátogatta, s az autóját is ön vitte a rendőrség elé.
– Ez hazugság, nem voltam a kórházban. Több száz rendőr tudja bizonyítani a személyes részvételemet a gyilkosság helyszínén. Fogalmam sincs arról, ki vihette Kun autóját a kapitányság épülete elé.
– Felmentése után Csepelen egy önkormányzati bérlakáshoz jutott.
– Igen, de ez magánügy. Ugyanúgy igényeltem lakást, mint minden magyar állampolgár. A kerületben nemcsak Császár Mihály kapott lakást, hanem más is. Ráadásul nem palotába költöztem, hanem egy kis lakásba.
– A Blikk azt írja, hogy ön a gyilkosság helyszínén kiabált Demével, és még a hanganyagot rögzítő diktafon megtalálása előtt a politikus kihallgatását kezdeményezte.
– Igen, az épületben láttam a holttesteket, a lábnyomokat, majd kimentem az iskola bejáratához, és Deme éppen a kerítésnél telefonált. Ekkor szóltam a kollégáknak, hogy hozzák be. Odamentem, és megkérdeztem tőle, hogy mit csináltak Taki bácsival. Ezután jeleztem a parancsnokoknak, hogy ki kéne hallgatni, mert összevissza beszél.
– A gyilkosság után önt állítólag megpróbálta felhívni Kun Tamás.
– Nem beszéltem vele, de lehetséges, hogy hívott, mert a rendőrségi ügyeleten is jelentkezett.
– Mit akarhatott Kun?
– Fogalmam sincs, de gyilkosság történt, és gondolom, megpróbálta előadni az ő verzióját.
– Több politikust nem hallgattak ki a gyilkosság nyomozása során. Miért?
– Nem tudom. Egy dolog biztos, engem kihallgattak, illetve a rendőreimet is. A gyilkosság nyomozása a BRFK életvédelmi osztályára tartozik, őket kéne megkérdezni.
– Mit gondol, követett el hibát, amikor nem beszélte rá Takács Józsefet a halála előtt a feljelentésre?
– Nem, de igazságtalannak tartom, hogy engem akarnak felelőssé tenni két ember haláláért, mikor 27 évig dolgoztam a rendőrség kötelékében… Miért pont engem akarnak rossz színben feltüntetni? | Császár: Tiszta a lelkiismeretem | Tiszta a lelkiismerete a csepeli kettős gyilkossággal kapcsolatba hozott egykori rendőrkapitánynak. Császár Mihály lapunknak adott interjújában azt mondta, nem érzi magát felelősnek azért, mert nem vette fel az áldozat, Takács József feljelentését. A Budapesti Nyomozó Ügyészség hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás ügyében is nyomoz a tavaly januárban a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában történt kettős gyilkossággal kapcsolatban, amelynek során megölték Takács József intézményvezetőt, a kerület korábbi szocialista alpolgármesterét és Papp László tanárt. A kettős emberöléssel Kun Tamást, az iskola gondnokát, míg bűnsegédlettel a volt szocialista politikust, Deme Gábort gyanúsítja a hatóság. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/csaszar-tiszta-a-lelkiismeretem | 2010-04-01 14:35:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Magyar Péter öcsének, Magyar Mártonnak az érdekeltsége a kontroll.hu hírportál. Magyar Márton korábban azt mondta, a Tisza Párttól függetlenül működnek, a médiavállalkozáshoz szükséges pénz több jelentős üzletembertől származik.
A lap szerint a Tolna megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületben Potápi Katát jelölheti a Fidesz-KDNP, amely hétfőn dönthet a kérdésben. A portál közzétette Bánki Erik regionális igazgató erről szóló levelét is.
Potápi Kata a közösségi oldalán olvasható információk alapján bölcsődei kisgyermekgondozó, Pécsen a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon, Szegeden az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon végezte tanulmányait.
Potápi Árpád országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára október 17-én hunyt el tragikus hirtelenséggel. Választókörzetében kiemelkedően sikeres volt, 2022-ben 62,44 százalékkal győzött a kormánypárti politikus, akkor már zsinórban hetedik alkalommal.
A Nemzeti Választási Bizottság döntése alapján a Dombóvárt, Bonyhádot és a környezetében fekvő 56 települést magába foglaló Tolna vármegyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületben január 12-én lesz az időközi választás. | Családban maradhat a Tolna megyei választókörzet | A Kontroll.hu szerint Potápi Árpád lányát indíthatja a Fidesz az időközi országgyűlési választáson Tolna megyében. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/csaladban-maradhat-a-tolna-megyei-valasztokorzet/439601 | null | true | null | null | Hírklikk |
Nyitókép: Nagy segítség érkezik a hazai kis- és középvállalkozásoknak.
A kormány nem titkolt célja, hogy a kis- és középvállalkozásoknak markáns támogatást nyújtson, őket segíti vissza nem térítendő támogatással, amelyet akár eszközberuházásra is fordíthatnak. Ez szerepel az új gazdaságpolitikai akciótervben, amelynek részleteit az Index ismertette. A kis- és középvállalkozásokat segítő pályázati keret nem kevesebb, mint 50 milliárd forint.
A program már idén novemberben elrajtolhat a tervezet szerint, a folytatás pedig januártól júniusig tarthat.
Nem mellékesen az ország bármely pontjáról pályázni lehet a támogatási forrásokra . Az eszközberuházás mellett a vállalati infokommunikációs fejlesztésre (eszközök és szolgáltatások) is lehet pályázni, ugyanígy megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására is fordíthatják az elnyert összeg bizonyos részét a a kis- és középvállalkozások. | Nagy segítség a vállalkozásoknak | itt az új gazdasági akcióterv | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/erre-mar-nagyon-vartak-a-magyar-vallalkozasok-hamarosan-rajtot-vesz-az-uj-program | null | true | null | null | Mandiner |
Az országgyűlési választások két fordulója között, április 22-én kezdi meg másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla Kulcsár Attila és 23 vádlott-társa perének tárgyalását – tudta meg Ruttner György ügyvédtől a Népszabadság. A 2003 nyarán Szász Károlynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének megveretését és a Pannonplast állami pénzek felhasználásával történt szabálytalan felvásárlását követően indult nyomozás azt állapította meg, hogy Kulcsár Attila, a Kereskedelmi és Hitelbank sem érettségivel, sem brókervizsgával nem rendelkező „brókere” és üzletág-igazgatója több mint húszmilliárdot sikkasztott a bank brókercége VIP ügyfeleitől, és ezzel több mint nyolcmilliárd forint kárt okozott a banknak.
Első fokon a bíróság Kulcsárt nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. Felmentette ugyanakkor a bank vezérigazgatóját, Rejtő E. Tibort, noha – mint az a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezéséből kiderült – a nyomozás adatai szerint egyes ügyfeleknek bizonyíthatóan ő mutatta be Kulcsárt, ami cáfolja azt az elsőfokú bíróság által is elfogadott állítást, amely szerint ő a bank mit sem sejtő igazgatójaként maga is a csaló bróker áldozata lenne.
Rejtő esetében a bűnösség megállapítását, Kulcsár vonatkozásában a minősítés újra- és átértékelését kérte a főügyészség. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárásban az ügyben érintett ügyvédek szerint számos, „hatályon kívül helyezésre okot adó” eljárási hiba történt, a fellebbviteli főügyészség az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A Fővárosi Íté lőtábla öt tárgyalási napot tűzött ki, ami hozzáértők szerint azt sejteti, hogy a bíróság az iratok áttanulmányozása után hajlik az ügyészség álláspontját elfogadni. | Belföld: Kulcsár-per: újra minden elölről? | A Népszabadság értesülése szerint április 22-én kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán Kulcsár Attila és társai perének tárgyalása. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100127-ujra_minden_elolrol_-523221 | 2010-01-27 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A HU-rizont programban 12 milliárd forintból 30 pályázat valósul meg - mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter szombaton Debrecenben.
Hankó Balázs kiemelte, mivel "Brüsszel kizárta a magyar kutatókat, egyetemeket a Horizont és Erasmus programokból", ezért indult el a Horizont programmal szemben a HU-rizont, amelynek támogatását a nagyszámú jelentkezés miatt 12 milliárdra emelték 8 milliárd forintról, és a 112 beérkezett pályázatból 30 nyertest hirdettek.
Állítása szerint valamennyi nemzetközi kutatási együttműködésben a világ legjobb száz egyeteme vesz részt a magyar egyetemekkel közösen. Hankó szerint "bizonyítékunk van arra", hogy szemben Brüsszellel, a világ és benne az Európai Unió tudományos közössége számít a magyar kutatókra, ugyanis a világ vezető egyetemei állnak sorba a magyar egyetemek által vezetett kutatásokban való részvételre.
2022 decemberében döntött úgy az európai bizottság javaslatára az unió tagállamának minisztereiből álló Tanács, hogy kizárja minden kötelezettségvállalásból a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen fenntartású intézményeket. Ugyanis az alapítványok nem elég átláthatóak, politikai döntéshozók ülnek bennük, és a kormány nem kezelte a bizottság által korábban megfogalmazott kifogásokat. | 12 milliárd megy a HU-rizont pályázatokra | A miniszter szerint „bizonyítékuk van” rá, hogy az unió tudományos közössége számít a magyar kutatókra. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/12-milliard-megy-a-hu-rizont-palyazatokra-272527 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fidesz már tegnap rést keresett a pajzson: elsőként a politikai életből gyakorlatilag kivonult Bajnai Gordon vagyonnyilatkozatát vették górcső alá. Tegnap felszólították Bajnait, hogy adjon be „igazi vagyonnyilatkozatot”, mivel a már leadottban nem tüntette fel céges osztalékát, továbbá élettársáról sem tett említést.
Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke szerint viszont Bajnai nem követett el jogsértést, csupán az Országgyűlésben kialakult gyakorlatot követte. Hozzátette: Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke szintén nem adott tájékoztatást arról, mekkora összegű osztalékot vesz fel egy ügyvédi irodához köthetően. Orbán Viktor nyilatkozatából viszont az derül ki, a miniszterelnöknek idén kevesebb a tartozása, a vagyona nőtt, autója viszont továbbra sincs.
------------------------------- | Orbán is bevallotta - Vasárnapi hírek | Mind a 197 országgyűlési képviselő és a 13 nemzetiségi szószóló időben adta le vagyonnyilatkozatát. A bevallások február elsejétől nyilvánosak, bárki megtekintheti őket az Országgyűlés honlapján. | null | 1 | https://vasarnapihirek.hu/fokusz/orban_is_bevallotta | 2015-02-01 00:00:00 | true | null | null | Vasárnapi Hírek |
Magyarország kormánya az elmúlt száz év legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésére készül a következő két évben, mintegy 600 milliárd forintot tervez a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására - jelentette be az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Kecskeméten.
És hogy miért fejleszti a kormány a vasutat? Hát az autógyártás miatt!
Lázár János maga mondta el az MTI szerint, hogy "az újonnan épülő szegedi autóipari központ miatt és a debreceni autóipari gyártás kiszolgálása érdekében újjáépítik a Szeged-Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza-Cegléd vasútvonalat." A vasútfejlesztés egyik oka a munkaerő-mobilitás igénye, hogy a munkába járók könnyebben jussanak el a munkahelyeikre, a másik az árumobilitás, hogy a termékek könnyebben jussanak el a nyugat-európai piacokra.
Először a Kiskunfélegyháza-Szeged vasúti pálya két nyomvonalúvá építése és korszerűsítése valósul meg mintegy 175 milliárd forintból.
Ennek folytatásaként 3,5 milliárd forintból megtervezik a Kiskunfélegyházától Ceglédig tartó vasúti pálya szintén két nyomvonalúvá változtatását.
A lajosmizsei vasútvonalon először a Kecskemét-Dabas szakasz munkálatai zajlanak majd, mintegy 190 milliárd forintból, majd
a Dabas-Budapest szakasz következik, amelyre 177 milliárd forintot költenek.
A vonalak kiépítésére, villamosítására és korszerűsítésére európai uniós források mellett a magyar állam hitelt is vesz fel - tette hozzá.
A miniszter beszélt arról, hogy régóta húzódik a kecskeméti vasútállomás újjáépítése is. De Kecskemét kész tervekkel rendelkezik egy intermodális közlekedési csomópont kialakításáról, ezért a térségi vasútfejlesztésekkel párhuzamosan a Magyar Államvasutak saját hatáskörben a jövő évben megkezdi a kecskeméti vasúti pályaudvar fejlesztését. A munka magában foglalja a parkolási helyzet rendezését és az autóbusz-közlekedés átszervezését is. Ezután Lázár rátért az útfejlesztésre költött százmilliárdokra.
De az autógyárakba munkaerő is kell ám!
Lázár el is mondta, hogy "a Mercedes-gyár működésének alapja a jól képzett munkaerő", ennek érdekében 12 milliárd forint összegű beruházással befejezik a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Technikumának néhány éve a Rudolf-laktanya területén megkezdett fejlesztését. Három épület már elkészült, a következő három épület érdekében pedig "a kormány elé megyek azért, hogy ne maradhasson torzó beruházás Kecskeméten".
Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes polgármestere arról beszélt, hogy Kecskemét az elmúlt 15 évben Magyarország egyik dinamikusan fejlődő gazdasági és ipari központjává fejlődött. 10 évvel ezelőtt még napi 160 ezer ember ingázott a városba, ma már viszont 300 ezer, a kecskeméti agglomeráció elérte a 400-500 ezres lélekszámot. Ebben az időszakban - a magán és az állami beruházások révén - mintegy 1500 milliárd forintnyi tőke érkezett a városba. | Uniós pénzből és hitelből fejleszti a kormány az alföldi vasutat | A 600 milliárdos vasúti fejlesztéseket azzal indokolta Lázár János, hogy az autógyáraknak szüksége van erre. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/21/unios-penzbol-es-hitelbol-fejleszti-a-kormany-az-alfoldi-vasutat | null | true | null | null | 444 |
A közleményben úgy fogalmaztak, nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszervezeti oldalnak nem áll szándékában a kormányzattal érdemi egyeztetést folytatni.
"Ha a szakszervezetek valóban tárgyalni szerettek volna a kormányzattal és az önkormányzatokkal, akkor nem a sajtó nyilvánosságához fordulnak már az egyeztetéseket megelőzően" - írták.
Hozzátették, hogy amint a szakszervezeti oldal kész érdemben visszatérni a tárgyalásokhoz, úgy a kormányzat egy másik időpontban természetesen ismét megszervezi a KÉF ülését. | Berágott a kormány a szakszervezetekre, lemondták a köztisztviselőkkel tervezett ülést | A Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) pénteki ülését a kormányzati oldal lemondja – közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/beragott-a-kormany-a-szakszervezetekre-lemondtak-a-kozszolgalati-erdekegyezteto-forum-mai-uleset/438953 | null | true | null | null | Hírklikk |
Első férje - finoman fogalmazva is - alkoholista lett. Bara Margit 1928-ban Kolozsváron született, ott is tanult, majd az ötvenes években első férjével, a népszerű színész, Halász Gézával együtt úgy döntött, hogy Magyarországra költözik. Nagy lehetőségként élték meg ezt mindketten, ám a váltás csak az asszonynak jött be. A férfi képtelen volt feldolgozni a sikertelenséget, és egy éjjel a Mártírok útján lévő lakásukban kinyitotta a gázcsapot. De arra még ügyelt, hogy a szobában alvó feleségének ne essen baja, mert a feje felett kitárta az ablakokat. A színésznő talált rá halott férjére, s annyira megviselte a tragédia, hogy a munkába menekült.
S egyre jobban válogathatott a felkérések között.
Férje halálának évében, 1957-ben négy filmben is főszerepet játszhatott. A korszak ünnepelt dívája lett, s nemcsak különös szépsége, de rendkívüli tehetsége tette azzá. A már-már feldolgozhatatlan tragédia után valósággal rámosolygott az élet, és csodálatos karrier várt rá.
Csakhogy Magyarország akkoriban nem volt tökéletes hely.
Az irigység befészkelte magát a hétköznapokba, a szegénység mellé. Bara Margittól azt kezdték terjeszteni, hogy titokban orgiákon vesz részt, fajsúlyos pozícióban lévő elvtársak játékszereként, vidéki kastélyokban. A színésznő kiszolgáltatva próbált védekezni, szinte kiabálva mondta, hogy ebből semmi sem igaz - mindhiába. Még Major Tamást is felkereste a Nemzeti Színházban, de ő gúnyos, cinikus mondatokkal küldte el. A kollégák közül egyedül Szirtes Ádám állt ki mellette.
Egyszeriben negatív hős lett a korábbi főszereplőből, s még az is előfordult vele, hogy egy taxis nem volt hajlandó elfuvarozni éjszaka.
A sok rossz közepette azért megsimogatta a fejét a sors: az olimpiai bajnok vízilabdázó Gyarmati Dezső lett a második férje, aki mindig, mindenhol kiállt mellette és vigyázott rá. Feleségként tökéleteset alakított, színészként viszont már csak alig-alig hagyták érvényesülni. A rendezők nem kértek belőle, az újságok belemartak, s egyszer azt írták róla egy rádiójáték után: "Bara Margitról kiderült, hogy milyen halvány, ha nem látjuk, csupán halljuk...". A még mindig gyönyörű művész 1977-ben bejelentette: " Ha az ember fölösleges, akkor lépjen le. Nem ízléses, ha ilyenkor marad."
A rendszerváltás után aztán megpróbálták rehabilitálni, 2002-ben Kossuth-díjat kapott. A férje, Gyarmati Dezső 2013-ban halt meg, Bara Margit pedig három évvel később, 88 esztendősen követte őt a végtelenbe. Ahol valóban megérdemelte az örök nyugalom kifejezést. | Bara Margitot orgiákról szóló pletyka tette tönkre | Egy gyönyörű nő testén folyékony csokoládé, melyet lelkes elvtársak nyalogatnak. Egy mondat, amely sehogy sem illik a szocialista erkölcs keretei közé. Sehogy sem illik a Kádár-rendszerbe. Pedig közszájon forgott mindez, a csokoládéval együtt. A rosszindulatú pletykák szerint Bara Margit volt a gyönyörű nő – s ez elég volt ahhoz, hogy a korszak ünnepelt színésznőjét egy életre tönkretegyék. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/bara-margit-orgia-pletyka/k3lhvpr | null | true | null | null | Blikk |
A hanganyagban Magyar Péter arról panaszkodik, hogy nagy a hőség, 40 fok van, megizzadt és inget kellett cserélnie. Így fogalmaz: "Szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt gondoltam, hogy mi a fenét csinálok itt". Kifakad az emberekre is, mondván: "büdösek az emberek és a szájuk", amire Vogel azt válaszolja: "És így jönnek ilyen közel, nem?" Magyar ezután viccelődve hozzáteszi: "Evi, kimondhatjuk, rajtad kívül mindenki megbecsül ebben az országban. Ennyi, de nem baj, rád uszítom az embereket. Megmondom, hogy Evelin rosszul bánik velem. Megcsalt, miközben én küzdöttem a hazáért. Kapsz közben ilyen halálos fenyegetéseket. Majd rád uszítom a nyugdíjas kommandómat." Ennél többet egyelőre nem lehet tudni a felvételről.
Amikor Magyar Pétert a Telex megkereste az ügyben, a Tisza Párt sajtóosztálya közleményt juttatott el a laphoz. Ebben Magyar Péter kijelenti: "A Tisza Párt elnöke napok óta tisztában van vele, hogy illegálisan megszerzett és manipulált felvételekkel akarják az állampárt és a rogáni propaganda lejáratni. Azért teszik ezt, mert először fordul elő, hogy egy ellenzéki pártnak valódi esélye van arra, hogy megdöntse a maffiakormányt. Elnézést kérek a magyaroktól, hogy ilyen manipulált, aljas tartalmakat kell hallgatniuk. A Fidesz hatalma idáig süllyedt. A Tisza Párt a rendszer leváltására vállalkozott. A felvétel egyértelműen összevágott és manipulált. Bizonyos mondatok biztosan nem az én számból hangzanak el." Magyar Péter szerint Vogel Evelin már a Hősök terei tüntetésen is a Fidesz érdekében dolgozott, noha akkor még közösen álltak színpadon. Emellett felszólította Vogelt, hogy számoljon be arról, mennyi pénzt kapott a Fidesztől, és miért lakik a Fidesz alelnöke, Kubatov Gábor, valamint Vertán György által biztosított lakásban.
A közlemény zárásaként Magyar Péter közölte, hogy a párt elnöksége kizárja Vogel Evelint, ő pedig feljelentést tesz ellene zsarolás miatt.
Vogel Evelint is megkersték az ügy kapcsán, ám válasz egyelőre nem érkezett.
Magyar Péter vasárnap egy sajtótájékoztatón már közzétett egy másik hangfelvételt Vogel Evelinről, amelyen állítása szerint Vogel 30 millió forintot követelt a Tisza Párt egyik munkatársától "a hallgatásáért cserébe". Korábban Magyar egy másik hangfelvételt is nyilvánosságra hozott, amelyen egykori feleségével, Varga Judittal, az egykori igazságügyi miniszterrel beszélgetett. | Nyilvánosságra hozta Vogel Evelin első felvételét Magyar Péterről | Hétfőn újabb hangfelvétel került nyilvánosságra, amely Magyar Péter környezetéből származik. A felvételen a Tisza Párt elnöke beszélgetni látszik korábbi barátnőjével, Vogel Evelinnel. A másfél perces anyagot szerkesztőségeknek küldték el egy titkosított emailszolgáltatón keresztül „fény derül az igazságra” tárggyal, azt állítva, hogy a felvételt Vogel készítette a 2024. június 8-i Hősök terei tüntetés után. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/nyilvanossagra-hozta-vogel-evelin-els-felvetelet-magyar-peterrl/530261 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A teljes baloldali médiát bejárta a hír, hogy Magyar Péter testvére médiacéget hoz létre - írja a Tűzfalcsoport legújabb X-bejegyzésében.
Magyar Márton október elején megalapította a médiacégét Kontroll Média Szolgáltató Kft. néven, a lap jegyzett tőkéje ötmillió forint volt. Majd az egyik percről a másikra már ott tartottunk, hogy Gulyás Balázsnak, Tóta W. Árpádnak és Stumpf Andrásnak indított műsort a portál. Gulyás Balázs mint Magyra Péter trubadúrja és "krónikása" lényegében a messiás nyakában loholt egész nyáron
- írták, majd hozzátették, Gulyás többször készített Magyar Péterrel riportokat, interjúkat. Ha kellett a Tisza Párt vidéki összejöveteleit élőzte, vagy épp fesztiválókra kísérte el Magyar Pétert. De az is előfordult, hogy a magát függetlennek mondó újságíró Magyra Péter sajtótájékoztatóját vezette.
A Kontroll média impresszumában emellett megtalálható még Szolga Bálint, aki korábban a Népszavának írt, de meglepő módon politikai pályafutását diákaktivistaként kezdte.
Működését leginkább úgy lehet jellemezni, hogy reggelente balos lapokba írt, mint "független" újságíró, majd délutánonként tüntetett mint civil
- tették hozzá, majd kiemelték, ha tovább böngésszük az impresszumot, akkor egyből feltűnik Eszes Ádám, aki korábban a Jobbikhoz ezer szálon kötődő Alfahírnek volt a főszerkesztője. A következő szerző, aki érdekes, nem más, mint Hetei Péter, a Kard, Konzervatív Alternatív Reform és Demokrácia nevű Facebook-oldal szerkesztője.
Tovább böngészve az impresszumot feltűnik Károly-Rajki Edith, aki bemutatkozó szövegében egy dolgot emel ki amire büszke:
Büszke vagyok arra is, hogy két éven át az ENSZ-menekültügynél dolgoztam oktatási területen, videókat készítettem, tréningek e-learning anyagainak elkészítésén dolgoztam.
LinkedIn-oldala szerint a Magyar Helsinki Bizottságnak is dolgozik. A Kontroll médium főszerkesztője pedig Tarr Péter, aki korábban szintén a Média1-nél dolgozott, majd később Gattyán György pornómilliárdos lapjánál, a Frisshíreknél volt főszerkesztő, ahol a hírek szerint egy robotra cserélték le.
A médium egyik vezető alakja pedig az Tóta W. Árpád, aki egyelőre a Kontroll videós felületein szerepel.
Az a hír járja, hogy Magyarék szerettek volna egy olyan újságírót is, aki ellensúlyozza Hont Andrást, magyarul egy saját Hont Andrást. Ezt pedig a HVG-s SZDSZ-es Tóta W.-ben találták meg. Természetesen ezt a tiszás médiaprojektet függetlennek hazudták már az első perctől, de ez nyilvánvalóan nincs így. Már csak az a kérdés, hogy mindezt miből fizetik. Ugyanis egy ekkora stáb, és stúdió fenntartása sokmillió forintra rúg. Egyelőre viszont az látszik, hogy Magyar Péter propagandistái leginkább a főnökük körül sertepertélnek, ugyanis a Kontroll weboldala és YouTube-felülete nem nagyon áll másból, mint Magyar különböző megnyilatkozásaiból, illetve az azokra adott saját reakciókból
- zárta bejegyzését a Tűzfalcsoport.
?VOLT JOBBIKOSOK, SZÉLSŐBALOS AKTIVISTA-ÚJSÁGÍRÓK - ŐK MAGYRA PÉTER PROPAGANDISTÁI!
Leharcolt jobbikosokból és kétes hírnevű baloldali újságírókból gründolt lapot Magyra Péter öccse, Magyar Márton. Kik Magyar Péter propagandistái?
A teljes baloldali médiát bejárta a hír,... pic.twitter.com/4gVDerfkXn | Szélsőbaloldali és exjobbikos újságírók váltak Magyar Péter propagandistáivá | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/szelsobaloldali-es-exjobbikus-ujsagirok-valtak-magyar-peter-propagandistaiva | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az algériai származású Hadja Lahbib vízumokat adott ki iráni tisztviselőknek, ami miatt Belgiumban vizsgálat volt folyamatban ellene. Emellett egy oroszok által szervezett krími útja miatt is többen kritizálták.
A politikus 2022 júliusában lett miniszter, a frankofón liberális párt, a Reform Mozgalom (MR) jelöltjeként. Az egykori újságírónő 20 évig dolgozott az RTBF köztelevíziónál, ezután pedig abban a csapatban dolgozott, melynek célja, hogy Brüsszel elnyerje a 2030-as "Európa kulturális fővárosa" címet.
A botrányok 2023 júniusában kezdődtek Lahbib körül. Egy rendezvényen, a "Brussels Urban Summit"-on orosz és iráni tisztviselők is részt vettek, akiknek Brüsszel régió fizette a szállásköltségeit.
A csúcson a belgák fogadták Teherán - a liberális fősodratú média által ultrakonzervatívnak minősített - polgármesterét, Alireza Zakanit is -számolt be a történtekről az L’Echo című lap.
Pascal Smet államtitkár a botrány kitörése után szinte azonnal lemondott, ugyanis az is kiderült, hogy ő volt az, aki nyomást gyakorolt a belga külügyminisztériumra azért, hogy az iráni delegációnak vízumokat adjanak ki. A kialakult helyzetben Lahbib ráadásul megpróbálta Smetre hárítani a felelősséget.
A belga parlament Lahbibot is meghallgatta az ügyben, a botránynak pedig az Európai Unióban is komoly visszhangja volt. 2024 első félévében Belgium látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait, a botrány pedig beárnyékolta az elnökségre való felkészülést. A frankofón szocialisták hazugsággal vádolták a minisztert, azonban végül őket és a zöldeket is sikerült meggyőzni arról, hogy a liberális koalíciós partner minisztere posztján maradhasson.
Tovább duzzadt a a botrány, miután a belga Het Laatste Nieuws megírta, hogy az érintett iráni küldöttség tagjai videóra vették a Zakani polgármester érkezésekor a helyszínen tiltakozókat. Az egyik tüntető édesanyját később állítólag több órán át kihallgatták Iránban.
Még újságíróként járt az Oroszország által megszállt Krím félszigeten, melyhez az ukrán törvényeket megsértve orosz vízumot vett igénybe. Lahbib egy fotó is posztolt útjáról , a szevasztopoli kikötőből.
Hadja Lahbib (@hadjalahbib) által megosztott bejegyzés
Lahbib később komoly kritikákat kapott Ukrajnától, amely hivatalos vizsgálatot is kezdeményezett az út kapcsán, de a botrány végül elcsendesült. Olyannyira, hogy a politikus, már külügyminiszterként, 2024 nyarán az európai országok nevében már sietett leszögezni, hogy "teljesen vállalnunk kell a felelősséget, és meg kell tennünk a szükséges lépéseket Ukrajna katonai megsegítésére".
Lahbib egyáltalán nem számít Magyarország hívének, sőt Magyarország megbüntetését szorgalmazta.
Az EU soros elnöki tisztét akkoriban betöltő Belgium, valamint személyesen Lahbib miniszter arra buzdította az EU kormányait, hogy folytassák azt az eljárást, amely Magyarországot megfosztja szavazati jogától - írta a Politico. A belga külügyminiszter szerint
olyan Európánk van, amely nehezen halad előre, és sajnos néhány állam - különösen egy állam - egyre inkább tranzakciós, blokkoló és vétós hozzáállást alkalmaz". Azt is hozzátette, "úgy gondolom, hogy bátornak kell lennünk a döntésekhez: aktiváljuk a 7. cikkelyt egészen a végéig, amely előírja a vétójog végét
- mondta.
A válságkezelési és egyenlőségi bizottsági portfólióra jelölt Hadja Lahbib meghallgatása november 6-án, szerdán lesz. | Magyarországot büntetné a belga biztosjelölt, aki oroszokkal és irániakkal bizniszelt vízumot | A gyanús ügyei miatt kétes megítélésűvé vált Hadja Lahbib külügy- és európai ügyi minisztert jelöli Belgium az Európai Bizottságba. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/magyarorszagot-buntetne-a-belga-biztosjelolt-aki-orosz-es-irani-vizumokkal-bizniszelt | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Bükk legszebb völgyének kapujában, a Szalajka-völgyben annyival egyszerűbb volt minden. Simán volt hely annak a festői, a környezetbe szinte belesimuló betonszarkofágnak, ami egy 6000 fős lovasstadion rejt magában. (Felülről is csodálatos a látvány.)
Bezzeg a Várban. A legyen minden úgy, ahogy 1945 előtt volt lázban égő kormány az előző ciklusban hirdette meg a Vár visszaalakítását hirdető nagy programját, a Hauszmann-tervet. Az elmúlt fél évszázad legnagyobb műemlékprogramjaként beharangozott projektnek része az első ütemben az egykori lovarda visszaépítése, alatta mélygarázzsal (ahogyan a Stöckl-lépcső és a főőrség épületének visszaállítása is).
Az egykori, 1899-ben épült lovarda is súlyosan megsérült a II. világháborúban, sokáig nem kezdtek vele semmit, aztán elbontották. A visszaépítési terv legmeglepőbb része nem az volt, hogy kétmilliárd forintot szánnak rá, hanem az, hogy valóban lovardaként akarják működtetni fent a Várban.
Miután a Hauszmann-tervet a kormány mostanában agyonhallgatja, a végrehajtással annak idején megbízott L. Simon László is régóta távozott már a posztjáról, és a több százmilliárdosra tervezett projekt korábbi honlapja sem működik már, megpróbáltuk megtudni, hogyan működik majd a lovarda. Közegészségügyi és állatvédelmi okokból is elég szigorú szabályok vonatkoznak a lakott területen lévő régi lovardákra, újat nyitni pedig sűrűn lakott környéken szinte lehetetlen. Régiként eladni a lovardát pedig nem lesz annyira egyszerű csak azért, mert több mint 70 éve volt valami ilyesmi ott.
Márpedig az épület most már mindenképpen elkészül, hiába dugdossa a saját korábbi tervét úgy a kormány, mintha az soha nem létezett volna. Sőt, már készen kellene lennie, ha tartják az eredeti határidőket.
Egy áprilisi interjú szerint majd jövő év végén adnák át egyben az egészet, ami nehezen hihető, hiszen a kormány akár féligkész épületeket is átad, aztán ugyanazt az épületet akár többször is, mint a Várkert Bazárnál történt.
A lovak és a magyarok különleges kapcsolatáról a miniszterelnök - akit Semjén Zsolttal vagy Horthy Miklóssal ellentétben soha nem láttunk lóháton - sokat szeret beszélni. Szerinte valami csoda folytán a magyarokban megmaradt a lovasnemzeti lelkület. A 3 milliárdból felújított Nemzeti Lovarda februári átadásán Orbán Viktor azt mondta: „Mi nemcsak azért vagyunk itt, hogy a dicső időket emlegessük, vagy a sötét közelmúlton búslakodjunk. Mi azért jöttünk ide, hogy néhány évtized múlva azt mondhassák az emberek, amikor visszatekintenek erre a hideg februári napra, hogy lehet, ez volt a pillanat, amikor a magyar újra lovasnemzetté nyilvánította magát.” Mi lesz akkor, ha a Várban is átadják a Lovardát?
Orbán Viktor idén már átadta a felújított Nemzeti Lovardát, hamarosan kész a Szalajka-völgyi, Mészáros Lőrinc cége által épített betonszörny, és a Ludovikán is avatott tavasszal lovardát. (Utóbbi akkor történt, amikor Orbán legalább háromszor megalázta Patyi Andrást, a Ludovika rektorát, a Nemzeti Választási Bizottság elnökét, mert meg merték büntetni a gyerekek között kampányoló miniszterelnököt.)
Éppen az áprilisban átadott ludovikás lovardáról kaptunk olyan információt, hogy az ott tartott állatokat viszik majd fel a Várba reggelente és viszik onnan vissza a lovas bemutatókra, mert az állattartási szabályok miatt állandóan nem is lehetnek a Várban lovak.
Megpróbáltuk végigjárni az információszerzés hivatalos módját, ami így néz ki manapság Magyarországon. Az alapkérdések ezek voltak:
Mikor készül el a lovarda?
Ki üzemelteti majd a lovardát ?
Milyen szabályok vonatkoznak a belterületi lovardákra?
A Várba tervezet Lovarda megfelel-e ezeknek?
Legelőször írtam a Miniszterelnökségnek, hiszen ide tartozik a Hauszmann-terv. L. Simon László távozása után Latorcai Csaba lett a Vár-felelős. A helyettes államtitkár tavaly adott lelkes állapotjelentést az építkezésről, azt mondta:
„a lovardának az a funkciója, hogy lovarda legyen, lovak legyenek benne”.
Szerinte turisztikailag is vonzó lehet, kiváló helyszín a magyar lovászati hagyományok bemutatására. „Ekkora lovarda nincsen Magyarországon, illetve Budapesten, mindenképpen szükség van rá” - mondta Latrocai, aki szerint folyamatosan kihasznált lesz, hiszen nem csupán lovardaként lehet hasznosítani, hanem egy fedett rendezvénytér is, bármilyen rendzevényt meg lehet benne tartani, akár konferenciákra is átrendezhető. Ez önmagában is felvet kérdéseket, megkerestük a Miniszterelnökséget a részletekről, de nem válaszoltak az égvilágon semmit sem.
Írtam az agrártárcának is, állattartásban ők az érintettek. Válaszoltak, azt írták, hogy forduljak a Miniszterelnökség Sajtóirodájához, mivel ők az illetékesek a téma kapcsán. Megtörtént, lásd fent.
A Várnegyed című lapnak tavaly a Miniszterelnökség már korábban is idézett helyettes államtitkára, Latorcai Csaba azt nyilatkozta, „A tervek szerint ismét lesz lovas díszőrség a Várban, amelynek szervezését a honvédség megkezdte”, a díszőrség várhatóan különféle bemutatókat tart majd. Megkerestem a honvédelmi minisztériumot, hogyan áll a lovas díszőrség, a Várban lesznek-e, ők működteti-e majd a lovardát, de azt válaszolták, hogy
„jelenleg a honvédelmi tárca az Ön által megfogalmazott kérdésben szereplő, úgynevezett Lovardával és lovas díszőrséggel kapcsolatban nem rendelkezik információval”.
Az Országos Közegészségügyi Intézetet is kerestem, milyen szabályokat kell betartani lakott területen működő lovardánál a lakók és az állatok védelmében. Ők még aznap válaszoltak, azt, hogy nem illetékesek, forduljak a Fővárosi Kormányhivatalhoz. Fordultam, választ nem kaptam.
Írtam az I. kerületi önkormányzatnak is, az alapkőletételnél ott volt a kerület polgármestere is. Ők is még aznap válaszoltak, szintén azt, hogy ne őket kérdezzem, forduljak a Várgondnoksághoz. Küldtem nekik is kérdést, nem válaszoltak.
Vagyis az a két hivatal és az a mininisztérium, akik más hivatalok és minisztérium szerint is illetékesek az ügyben, egyáltalán nem válaszolnak arra, hogyan fog működni és ki működteti majd a lassan elkészülő lovardát.
A Ludovikát is kerestem. Válaszoltak. Arra is, ők hogyan tudnak a városban lovardát működtetni: „Az Orczy-park területét áprilisban visszaadták az egyetem részére, amelynek része a Ludovika Lovarda. Jelenleg a lovak kiválasztása és beszerzése zajlik, májusban pedig teszt üzemként kerülnek behozatalra az elsődlegesen kiválasztott lovak. Mozgatásukra a Lovarda területén található kifejezetten e célt szolgáló fedeles lovarda, illetve a kültéri négy évszakos talajjal ellátott lovaspálya áll majd rendelkezésére a lovaknak és a lovasoknak.”
És arra az információra is, hogy tőlük viszik majd fel a lovakat a bemutatókra a Várba és hozzák vissza esténként.
„A Budai Vár területén épülő lovarda bemutatóin fellépő lovak nem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lovardájából, az oktatási és sportolási célt szolgáló egyedek közül kerülnek ki.”
Ezek szerint a lovardát nem a honvédség és nem a Ludovika működteti majd.
Van a lovardánál egy sokkal nagyívűbb kormányzati projekt a Várban, a kormány egy részének felköltöztetése. Ez sokkal drágább lesz a lovardánál, időben nem állnak túl jól.
A 2014-es választások utána nyáron jelentették be a Miniszterelnökség költözését,
majd 2015. novemberében Lázár János hozzátette, hogy a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium is megy.
A Miniszterelnökségnek már 2016 márciusban fel kellett volna költöznie, de egyelőre Orbán Viktor még nem ott tartja a kormányüléseket és a vendégeit sem kíséri ki a vadonatúj erkélyére. | Nem tűnik annyira átgondoltnak a Várba álmodott lovasközpont | Megpróbáltuk megtudni, hogyan tartják majd az állatokat a készülő lovardában, mert elég szigorú szabályokat kellene betartani, de semmit sem árultak el róla. | null | 1 | https://kepek.444.hu/2018/05/16/nem-tunik-annyira-atgondoltnak-a-varba-almodott-lovaskozpont | 2018-05-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Lázár János minisztériuma, az Építési és Közlekedési Minisztérium pénteken megtagadta az Átlátszó kastélyprivatizációra vonatkozó adatkérését, de nagyjából ugyanekkor a miniszter egy sajtótájékoztatón elárulta az általuk is kért információk egy részét,írja a lap. A Telexszel hasonló esett meg néhány hete, mi is a privatizációra szánt kastélyokról kértünk adatokat, deaz adatokat a Mandinernek küldték el inkább, aztán átdobták nekünk a cikk linkjét.
A kastélytörvényben külön paragrafus szól arról, hogy a pályázati csomagot kérelmező szereplők kötelesek titokban tartani a dokumentáció tartalmát, egészen a szerződéskötésig. Van olyan település, ahol az önkormányzat képviselői és szakértői is csak külön titoktartási nyilatkozat aláírása után kaphatták meg a pályázati csomagot. Egyesek szerint ha kitudódik bármi a pályázati kiírásból, a szereplőt azonnal kizárják a pályázatból, ezért senki nem mer semmilyen konkrétumot elárulni a pályázati csomag tartalmából, írja az Átlátszó. Ez ugyanis annak ellenére nem nyilvános, hogy állami, azaz köztulajdonban és fenntartásban lévő kastélyokról van szó. Az Átlátszó szerette volna megtudni, kik fizették meg a pályázati díjat és igényelték a részletes pályázati csomagot, de a minisztérium elutasította a kérést.
Lázár János pénteki, békéscsabai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy mindenki egyenlő eséllyel indul, semmilyen döntés nem született, várják a pályázatokat. A miniszter felsorolt néhány olyan céget, amelyek indulnak a pályázaton, ezeknek a neve korábban is felmerült a lehetséges jelöltek között: "Annyit elárulhatok, hogy tárgyalásokat folytattam, az összes kastélyt illetően, ami most a pályázatba bekerült (...) magyar nagyvállalatokkal. OTP, Richter, MOL, 4iG, Magyar Bankholding. Ezek a vállalatok, Magyarország legtőkeerősebb vállalatai nyitottnak mutatkoztak arra - és nem árulok el nagy titkot, pályáztak is - hogy bizonyos épületeket örökbe fogadjanak" - mondta.
Augusztus végével nyolc kastély megpályáztatásával megkezdődött a Lázár János egyik szívügyének számító kastélytörvény végrehajtása, amelynek értelmében állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok, kertek, illetve az ezekhez tartozó ingóságok tulajdonjoga ingyen átruházható lesz. A próbaévben nyolc nemrég felújított kastélyra írtak ki pályázatot:
a bajnai Sándor-Metternich-kastélyra;
a füzérradványi Károlyi-kastélyra;
a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra;
a sümegi püspöki palotára;
a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra;
a tatai Esterházy-kastélyra;
a dégi Festetics-kastélyra; valamint
a majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra.
A kastélyok privatizációjáról szeptemberben írtunkrészletesen. | Továbbra is titkolózik Lázár János minisztériuma arról, kik indulnak a kastélyprivatizáción | Újabb adatkérést utasított el az Építési és Közlekedési Minisztérium, de Lázár egy pénteki sajtótájékoztatón felsorolt néhány céget, akik már pályáztak kastélyokra. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/28/lazar-janos-kastelyprivatizacio-kozerdeku-adatigenyles-palyazok | null | true | null | null | Telex |
A Közgép Zrt., a Magyar Aszfalt Kft. és a West Hungaria Bau Kft. konzorciuma nettó 3,8 milliárd forintos ajánlattal nyerte el a megbízást a győri Dunakapu tér átalakítására - írja a Kisalföld. A cégeknek jövő szeptember 30-ra kell elkészülniük a rendezvénytérrel és az 1,75 milliárdos hitelből készülő mélygarázzsal, szilveszterre pedig a sétálóövezettel.
Bolla Péter polgármesteri kabinetfőnök azt mondta a lapnak, a városvezetés szerette volna jövő júniusra átadni az első fázist, de erre a régészeti feltárások elhúzódása miatt nem volt mód. Közlése szerint a feltárás során megtalált romok "érdemben nem befolyásolják" a mélygarázs terveit. | Négymilliárdos megbízást nyert a Közgép Győrben | Majdnem négymilliárd forintból alakítanak ki rendezvényteret, mélygarázst és folyóparti korzót a győri Dunakapu téren - írja a Kisalföld. A pályázatot egy olyan konzorcium nyerte, amelynek a Közgép is tagja. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/10/negymilliardos-megbizast-nyert-a-kozgep-gyorben | 2012-10-17 08:40:00 | true | null | null | Origo |
2007.07.24. 12:14
Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója még a szervezet vezetőjeként több alkalommal felkereste a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) vezetőit, hogy tájékoztatást kérjen a milliárdos adócsalással és csempészéssel meggyanúsított Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében – derül ki a vámőrség vezetőinek parlamenti meghallgatásának jegyzőkönyvéből.
A nemzetbiztonsági bizottság zárt üléséről készült dokumentum nyilvános részleteiből fény derül arra is, hogy Galambos arról érdeklődött Bencze Józseftől, a vámőrség akkori parancsnokhelyettesétől, hogy a kárérték megfizetése esetén enyhébb ítéletet hoz-e az ügyészség vagy a bíróság. Mint ismert, ez a főigazgatónak azért sem lehetett mellékes, mert az eljárás alá vont alapítvány kuratóriumában aktív és egykori nemzetbiztonsági tisztek is szerepet vállaltak. Ezért Galambos szükségesnek tartotta közölni a VPOP vezetőivel azt is, hogy az Egymásért alapítvány nem az NBH fedőcége.
Az egykori főigazgató látogatásáról Nagy János, a VPOP parancsnoka a nemzetbiztonsági bizottság ülésén közölte: egy esetre emlékszik, amikor felkereste a hivatalában a főigazgató. Egy vezető munkatársát vitte el bemutatni, amikor szóba került az alapítvány ügye is. A főigazgató arról érdeklődött, hogy jogosan folyik-e az eljárás az alapítvány ellen, mert az Egymásért jogi szakértői úgy látják, hogy nem követtek el jogsértést. A VPOP parancsnokának tájékoztatása szerint miután közölte, hogy a vizsgálatuk szerint jogsértés történt, Galambos azt válaszolta: „Majd meglátjuk, a bíróság eldönti, hogy kinek van igaza.”
Bencze Józsefet február elsején kereste meg először Galambos Lajos. De csak helyettesével, Kanta Tünde ezredessel beszélhetett, akit arra kért, adjon tájékoztatást az Egymásért alapítvány elleni nyomozásról – derül ki a nemzetbiztonsági bizottság június 12-i ülésének jegyzőkönyvéből. A parancsnokhelyettes beszámolója szerint ez a tájékoztatás arról szólt, hogy vizsgálatot folytatnak ebben az ügyben, és alapos a gyanújuk, hogy bűncselekmény történt.
Galambos Lajos ezek után telefonon is megkereste Bencze Józsefet, mert szeretett volna vele személyesen is találkozni. Bencze közlése szerint Galambos e beszélgetés során tőle is azt kérdezte, „hogyan látják a jogsértésnek a megalapozottságát”. Miután a parancsnokhelyettes szintén ismertette a nyomozás eredményét, a főigazgató arról érdeklődött, hogy ha büntetőeljárás indul, de az elkövetők megfizetik a közterhet, mire lehet számítani.
Bencze a nemzetbiztonsági bizottság ülésén kijelentette: „Semmiféle olyan kérés nem merült fel, hogy ebben az ügyben akár ne indítsunk nyomozást.”
• Itt elolvashatja a jegyzőkönyvet | Galambos ostromolta a VPOP-t az Egymásért-ügyben | Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója még a szervezet vezetőjeként több alkalommal felkereste a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) vezetőit, hogy tájékoztatást kérjen a milliárdos adócsalással és csempészéssel meggyanúsított Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében – derül ki a vámőrség vezetőinek parlamenti meghallgatásának jegyzőkönyvéből. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/galambos-ostromolta-a-vpop-t-az-egymasert-ugyben | 2007-07-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Átlátszó már 2016-ban pedzegette, hogy Kecskemét egyik feltörekvő kormánypárti médiavállalkozóját, Oltyán Józsefet
„…valaha MSZP-közelinek ismerték, a volt megyei pártelnök, az utóbb csalás miatt ült Zuschlag János köreibe tartozónak mondták, aki a jelek szerint képes volt a rugalmas váltásra, s került közel forrásaink szerint a helyi Fideszhez.”
Miután a héten kiderült, hogy Oltyán, vagyis a vidéki online laphálózatot működtető Regon Média Zrt. feje váratlanul társtulajdonos lett az Index felületeit is értékesítő CEMP-csoportban, a sajtó újra felemlegette a régi MSZP–Zuschlag-kapcsolatot.
Az érintett viszont igyekezett eltolni magától a múltját. „Az MSZP-nek soha nem voltam tagja, Zuschlag Jánost pedig életemben egyszer láttam, körülbelül 8 méterről, amikor 2006-ban átvette Bács-Kiskun megyei önkormányzati mandátumát. Az eseményen az Index megyei mutációját a hirös.index.hu-t képviseltem, amelynek közel 13 évig voltam a kiadója” – nyilatkozta Oltyán József saját, frissen szerzett lapjának, a Cemp-X Online-hoz tartozó napi.hu-nak.
A 24.hu viszont megszólaltatta Király Józsefet, a szocialisták Bács-Kiskun megyei elnökét, aki határozottan állította, hogy Oltyán korábban az MSZP-t támogatta, „és ádáz harcot vívott a Fidesz ellen”.
És akkor a tények: 2005-öt írtunk, amikor Oltyán József és élettársa (mai felesége), Lakó Erika, valamint a Bács-Kiskun megyei MSZP egyik főalakjának fia, Alter Róbert közös vállalkozást alapított Kompozit Média Kft. néven. Az idősebbik Alter Róbert addigra volt kecskeméti és megyei szocialista alelnök, a Zuschlag-ügyben emlegetett Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács elnöke és később az ifjú botránypolitikus egyik legfőbb támasza is. Klára nevű lánya ugyancsak politizálgatott MSZP-s színekben.
A Kompozit aztán kisvártatva hozzá is láthatott Kecskemét város honlapjának megújításához, s az akkori polgármester, Szécsi Gábor az oldal reklámfelületeinek értékesítését is ugyanerre a társaságra bízta.
Az eredetileg fideszes Szécsi ekkor már az MSZP–SZDSZ hivatalos képviselőjelöltjeként készült a 2006-os parlamenti választásra. Oltyán cége tehát igenis a helyi baloldaltól kapott bizalmi médiafeladatokat az „ántivilágban”. Ekkoriban a Kompozit mellett a hirös.index.hu portált is együtt vitte ifjabb Alter Róberttel, s Oltyánnak a nagykőrösi médiavilágra is volt befolyása – a Heti Aranyeső Kft. ügyvezetőjeként.
Több korabeli híradás is igazolja, hogy ezek a médiumok valóban „ádáz harcot vívtak” a fideszes polgármester, Czira Szabolcs ellen – de Oltyán később szinte mindenkivel összeveszett, akivel annak idején együtt harcolt. Alter Róberttel is pereskedni kezdett, aki ma már azt mondja, „nem etikus üzletembernek ismerte meg” a CEMP-csoport új gazdáját.
Címlapfotó: napi.hu | Korábban a szocikkal is bizniszelt a KDNP-s médiavállalkozó, aki beszállt a CEMP-csoportba | Az elmúlt napokban kialakult némi sajtópolémia arról, hogy az Index hirdetési felületeit is értékesítő CEMP-csoport egyik új gazdája, Oltyán József (KDNP) üzlet | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/21/korabban-a-szocikkal-is-bizniszelt-a-kdnp-s-mediavallalkozo-aki-beszallt-a-cemp-csoportba/ | 2018-09-21 22:42:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Megindult a felszámolási eljárás a Dunaferr maradék cégei ellen - ez a Cégközlönyre feltöltött dokumentumokból derült ki. Arról mi is írtunk korábban, hogy a cég érdemi tevékenységet nem vegez, a dolgozóknak is harcolniuk kell a bérükért - ezt a helyzetet szeretnék most megszüntetni.
A céget nemrégiben egy indiai hátterű vállalatcsoport vásárolta fel, akik időről időre újabb állami támogatásokat vettek fel, de úgy tűnik, erre többet nem számíthatnak. A dolgozók bérfizetése egy ideig biztonságban van, ugyanis a kormány erre átmenetileg garanciát vállalt, és a fizetés most is rendben megtörtént. Jelenleg a céghálóból két cég felszámolóját ismerni: a Duna Furnace Kft. felszámolója a Capital Inkom Kft, a Dunarolling Kft-é pedig a Felszámoló-Reorg Kft. | Itt a legendás magyar vállalat vége? Felszámolás alatt a Dunaferr, mi lesz a melósokkal? | Pont kerülhet a Dunaferr évek óta húzódó kálváriájának végére, a mai napon közzétették a felszámolási dokumentumokat. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/20241118/itt-a-legendas-magyar-vallalat-vege-felszamolas-alatt-a-dunaferr-mi-lesz-a-melosokkal-1159447 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
A Semmelweis Egyetem szenátusa este hét óra előtt nem sokkal visszavonta Schmitt Pál 1992-ben szerzett doktori címét. Ezt Tulassay Tivadar, az egyetem rektora jelentette be csütörtök este közvetlenül a szenátus ülése után. A szavazás majdnem egyhangú volt (33:4). A hivatalos határozatot itt olvashatja>>>
A döntést szinte borítékolni lehetett azután, hogy a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsa délelőtt 16:2 arányban javasolta a doktori cím elvételét.
Schmitt Pál közben úton volt Budapestre a szöuli nukleáris csúcsértekezletről, ahol Barack Obama amerikai elnökkel is kezet rázott.
A fideszesek egész nap nem nyilatkoztak, a frakcióvezetés állítólag sms-ben tiltotta meg ezt nekik. Orbán Viktor miniszterelnök két minisztere pedig lemondta előre meghirdetett programját, vélhetően azért, hogy ne kelljen Schmitt-ügyben újságírói kérdésekre válaszolniuk. A nyilvánosság előtt egyéb ügyben megjelent Martonyi János külügyminiszter és Lázár János fideszes frakcióvezető kikerülték a választ. Jellemzőek a kecskeméti Mercedes gyár avatásán megjelent politikusok reakciói a Schmitt-ügyben nekik szegezett kérdésekre. Szijjártó Péter, miniszterelnöki szóvivő annyit mondott, "elnézést, beszélgetek". Kövér László házelnök: Ajjajjjajjaj, emberek. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter: Jónapot kívánok!
A gyáravatón megjelent Orbán Viktor nem sokkal azelőtt nyilatkozott a baon.hu-nak, hogy Schmitt gépe Szöulból földet ért Frankfurtban. Még nem ismerhette a szenátusi döntést, de azt tudta, hogy reggel a doktori tanács már megelőlegezte azt. A miniszterelnök csak annyit mondott, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen.
Ezzel együtt úgy tudjuk, a Fideszben sokan biztosra veszik, hogy Schmitt lemondásával indul a péntek. Orbán nem sokkal a szenátusi döntés után beszélt a Frankfurtban a pesti gép indulására váró Schmitt-tel.
Schmitt este fél 11-kor szállt le Ferihegyen, az elnököt tüntetők és újságírók várták, de a kormányvárót megkerülve egyből autóba szállt, és rendőri kísérettel húsz perc alatt ért a Béla király úti rezidenciájára.
Ha Schmitt Pál csakugyan lemond, akkor ezt nyilatkozatban kell jeleznie az Országgyűlésnek. A lemondást a képviselőknek 15 napon belül kell tudomásul venniük, így a lemondás akkor sem hatályosulna holnap, ha azt a várakozásoknak megfelelően valóban bejelenti. Lemondása esetén átmenetileg Kövér László házelnök töltheti be az ideiglenes elnöki tisztséget.
Ha Schmitt Pál lemond, akkor is élete végéig jár neki a mindenkori államfői tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű juttatás, rezidencia, autó, sofőr, rendőri biztosítás.
A várhatóan a köztársasági elnök lemondásához vezető eseményeket a SE által életrehívott tényfeltáró bizottsági jelentés keddi nyilvánosságra hozatala gyorsította fel, amelyik még nem marasztalta el egyértelműen a köztársasági elnököt. "A dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak".
Az öt tagú tényfeltáró bizottság egyik tagja, Fluck Ákos ügyvéd különvéleménye szerda este került nyilvánosságra, ebben arra a következtetésre jutott: "Az elvégzett tényfeltáró munka alapján javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját". Az ügyvéd csütörtökön az Indexnek úgy nyilatkozott, nem tud arról, hogy a vizsgálattal kapcsolatban politikai egyeztetések folytak volna a háttérben.
Január 11-én a hvg.hu robbantotta ki az ügyet egy cikkel, amiben azt írták, hogy Schmitt Pál 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része gyakorlatilag szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével, ami felveti a plágium gyanúját.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője minősíthetetlen bulvárkacsának nevezte a Schmitt elleni vádakat. | Lemondásig fajulhat a bulvárkacsa | Lemondásig fajulhat a bulvárkacsa - Schmitt Pált megfosztották doktori címétől, és vélhetően a köztársasági elnöki posztját is elveszti. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/03/30/lemondasig_fajulhat_a_bulvarkacsa/ | 2012-03-30 12:45:25 | true | null | null | Index |
Korábban írtunk róla, hogy 2010-ben Drávapiski több lakójának konfliktusa támadt Malival, s ők úgy látták, hogy az önkormányzat szabálytalanul gazdálkodik, ezért feljelentést tettek a rendőrségen. Az ennek hatására indított nyomozás a közelmúltban jutott el odáig, hogy Maliból gyanúsított lett. A polgármester a gyanúsítás ellen panasszal élt, az ügyészség ezt elutasította.
A most 40 esztendős Mali Zoltán – vállalkozói múlt után – 2006-ban, az SZDSZ tagjaként lépett politikai pályára, s eleinte arról lett híres, hogy pár hónap alatt az Ormánságban 700 – főképp roma helybélit – szervezett be a pártjába. Az SZDSZ azonban 2007-ben kizárta, mivel kiderült, hogy Malit az előző évben pénzbüntetésre ítélték lopásért.
A polgármester ezt követően is aktívan politizált, és harcot hirdetett az uzsorások ellen, aminek eredményeként volt, akit börtönre ítéltek. A nyomozóhatóságok egyelőre nem kívánják részletezni, hogy a Mali elleni gyanú mire épül, s a vizsgálat szerint a polgármester mekkora kárt okozhatott a gyanúban szereplő cselekményekkel. Tudósítónk kereste Mali Zoltánt, ám ő nem élt a megszólalás lehetőségével. | Belföld: Gyanúsított lett a polgármester | Mint azt ügyészségi forrásból megtudtuk, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság csalással, költségvetési csalással, magánokirat-hamisítással és rágalmazással gyanúsítja a Baranya megyei Drávapiski független polgármesterét, Mali Zoltánt. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/gyanusitott_lett_a_polgarmester-1330093 | 2012-09-05 22:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A tavalyi volt az első olyan teljes év, amikor a magyar autópálya-hálózat javát a 35 éves koncessziós szerződés keretében már a Szíjj László és Mészáros László NER-üzletemberek tulajdonában lévő MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. üzemeltette. Mivel most már van hozzá adat, érdemes megnézni, hogyan járt az első évben pénzügyileg az állam a konstrukcióval önmagában, illetve az MSZP-SZDSZ kormányok alatt megkötött ppp-s*Public private partnership: az állami és a magánszféra együttműködésében megvalósított beruházások. sztrádaszerződésekhez képest.A hazai gyorsforgalmi úthálózat 405 milliárd forint nettó bevételt termelt a költségvetésnek 2023-ban a zárszámadás adatai szerint. Ennek java részét a tehergépjárművek által megfizetett, a használattal arányos e-útdíj tette ki: ez 306 milliárd forint árbevételt hozott. A személyautók időarányos útdíja, az e-matrica 99 milliárd forintos nettó bevételt termelt az államnak.*A költségvetés szempontjából az sem elhanyagolható, hogy minderre 27 százalékos áfa is rakódik, ez további közel 110 milliárd forintot jelenthetne. Azonban az állam fenntartásra és üzemeltetésre is kifizeti szinte az egész útdíjat, ami után szintén fizetni kell áfát. Továbbá a gazdálkodó szervezetek le is tudják írni az útdíj áfáját az adóalapjukból, így összességében a nettó bevételeket és kiadásokat érdemes összevetni állami szempontból.A hazai gyorsforgalmi utak és főutak üzemeltetése háromféle modellben történik:A 32 ezer kilométeres országos közúthálózatból 7446 kilométer főhálózati utat üzemeltet az állami tulajdonú Magyar Közút, ezen belül 291 kilométer autóút és autópálya.A hazai sztrádahálózat legnagyobb részét, 1236 kilométert az MKIF üzemelteti.Van két ppp-s sztráda. Az M5-ös 156 kilométerét az AKA Alföldi Koncessziós Autópálya üzemelteti, az M6-os 202 kilométerét pedig három vállalat*M6 Duna Zrt. M6 Tolna Zrt. Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. . Az AKA a Strabag leányvállalata, az M6 cégek fő tulajdonosai a Strabag és a Colas.Kiszámoltuk, hogy a három modellben milyen az állam pénzügyi pozíciója, és kiderült, hogy nagyon eltérő bevétel és költség jellemzi ezeket. (Az e-matricák esetében a 2022-es forgalomszámlálás személygépjármű-adatai alapján a forgalommal arányosan osztottuk meg a bevételeket a díjköteles utak között.)Pénznyelő M6-osA költségvetés szempontjából a kiadásokat és bevételeket nettó módon összesítve látható, hogy a legrosszabb üzlet messze a ppp-szakaszok üzemeltetése volt tavaly: összesítve ezeken - az Európában legdrágább matricás (személygépkocsis) és az egyik legdrágább tehergépjárműves e-útdíj mellett is - 55 milliárd forint vesztesége volt az államnak.Ez, mint az alábbi grafikonon látszik, szinte teljesen az M6-os miatt van: míg az M5-ös állami szempontból szinte nullszaldós, a gyenge forgalmú M6-os egyetlen év alatt 54 milliárd forint veszteséget termelt az államnak. Összehasonlításként, ez majdnem pontosan annyi, mint amennyit idén az állam a gyesre tervez költeni.Ez mutatja, hogy mennyire katasztrofálisan rossz döntés volt az M6 autópálya megépítése, különösen ppp-s formában: a 202 kilométeres szakaszt üzemeltető társaságoknak tavaly közel 72 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés, míg a bevétel alig 17 milliárd forint volt ezen a sztrádán. Ebből 10,8 milliárd forint a közvetlenül kimutatható teherautós e-útdíj, a matricabevételekből pedig 6,4 milliárd forint jut ezekre a szakaszokra.Az MKIF esetében 104 milliárd forintos többlet adódott, ez a kedvező helyzet azonban valószínűleg csak átmeneti. A koncesszor ugyanis egyelőre nem épített új utakat, így csak az üzemeltetést és a meglévő sztrádák karbantartását, felújítását fedező rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díjra volt jogosult. Amikor megvalósulnak a sávbővítések (például 2025-től az M1-esen) és új sztrádák, akkor arányaiban magasabb összegű rendelkezésre állási díj is megilleti majd az MKIF-et.A Magyar Közút üzemeltetési és felújítási költségeit sem tudták az útdíjak tavaly kitermelni, 7 milliárd forint volt a veszteség, pedig a legforgalmasabbnak számító M0 gyorsforgalmi út az állami közútkezelőnél van még. Az elsőrendű főutak szinte teljes, 2,1 ezer kilométeres hálózata fizetős a teherautók számára, mégsem tud igazán jelentős útdjíbevételt termelni.Bár a teljes állami mérleg pozitívnak tűnik (42,4 milliárd forint), ez csak addig van így, amíg nem számolunk az utak állagmegóvásával és felújításával. Az MKIF-koncesszió és a ppp esetében ez benne van a költségekben, a Magyar Közút esetében viszont nincs. A vállalat értékcsökkenési leírása 2023-ban 125 milliárd forint volt, és ha nem feltételezzük, hogy az állam végül pusztulni hagyja az úthálózat egy részét, akkor ezt a pénzt később el kell költeni a felújításokra.Így már 83 milliárd forintos mínusz adódik, és ebben még nem szerepel számos költség, például az útdíjrendszer, az intézményrendszer üzemeltetése, ami még további tízmilliárdos nagyságrendű kiadást jelent.Szinte csak a sztrádák hozzák a pénztA teherautós e-útdíjbevételek elképesztően koncentráltak: négyötödük a sztrádákból származik. De ezen belül is az M1 adta a teljes bevétel ötödét. Az alábbi térképen a vonalak árnyalata és szélessége mutatja arányosan, hogy hol keletkezett nagyobb bevétel. Jól látható, hogy a kelet-nyugati sztrádákon kívül szinte kerekítési hiba az útdíjbevétel.Az alábbi grafikon az e-útdíj és az e-matrica bevételeket összességében is bemutatja, utakra lebontva. A bevételek 60 százalékát adta az M1, M5, M3, M7 és M4 sztráda.Felesleges beruházásokMindez arra is rámutat, hogy a kormány óriási hibát követ el azzal, hogy további 9 ezer milliárd forintot költ új gyorsforgalmi utak fejlesztésére 2035-ig. Ahogy a térképen is látható, az utóbbi években, a határok közelében nagyon alacsony kihasználtságú, bevételt alig termelő szakaszok létesültek. Számos új út annyira kihasználatlan, hogy a bevételek nemhogy a megépítést, de az üzemeltetést és fenntartást sem fedezik - jó példa lehet erre a falusi összekötő út forgalmával rendelkező M6-os Bóly-országhatár közti szakasza.A következő években tehát folyamatosan növekszik majd az állam vesztesége a gyorsforgalmi utak üzemeltetésén, várhatóan több tízmilliárd forintra fog ez emelkedni - és ebben még nem számoltunk az értékcsökkenéssel.Ezzel szemben szoktak érvelni a közvetett, a fenti pénzügyi kimutatásban meg nem jelenő térség- és gazdaságfejlesztési hasznokkal, ezek realizálódása azonban erősen kétséges. Erre a legjobb példa megint csak az M6-os: hiába adták át a nagy részét már 2006 és 2010 között, semmi jele annak, hogy dinamizálta volna a Dél-Dunántúl fejlődését. Az új utakra elköltött ezer milliárdok pedig valahonnan nagyon fognak hiányozni, jó eséllyel például a sok helyen ma is katasztrofális állapotban lévő alsóbbrendű utak karbantartási, felújítási költségvetéséből. | Annyit bukik a magyar állam egyetlen autópályán, mint amennyit gyesre költ | Miközben öt sztráda hozza az útdíjbevételek nagy részét, a kormány pénznyelőnek ígérkező gyorsforgalmi utakat építtet. Pedig már most is van elrettentő példa. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20241031/annyit-bukik-a-magyar-allam-egyetlen-autopalyan-mint-amennyit-gyesre-kolt/ | 2024-10-31 05:49:52 | true | null | null | G7 |
A felmondás hatálytalan, a főváros által hivatkozott okok megalapozatlanok és az eredeti szerződés továbbra is érvényes
– ezt mondta ki csütörtökön a Fővárosi Törvényszék a Simicska Lajos tulajdonában lévő Mahir Cityposter Kft. és a főváros között január óta zajló perében.
Az elsőfokú bíróság csütörtökön váratlanul bejelentette, hogy ítéletet hirdet. A pervesztes fővárosnak 6,8 millió forintos perköltséget is meg kell fizetnie. | Mindenben Simicskáéknak adott igazat a bíróság az oszlopháborúban | Első fokon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahír Cityposter Kft.-nek adott igazat a bíróság a cég hirdetőoszlopainak elszállítása miatt indított perben. Az oszlopokhoz ezentúl akkor sem nyúlhat hozá a főváros, ha fellebbez. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/simicskaek-teljes-gyozelmevel-ert-veget-a-birosagon-a-mahir-oszlopok-koruli-haboru-1631941 | 2016-09-15 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Március elején az Európai Bizottság nagy nehezen rábólintott a minden idők legnagyobb összegű magyarországi beruházásának ígérkező paksi atomerőmű-bővítésre, ami sok minden más mellett azt is jelenti, hogy Magyarország most már nyugodtan elkölthet alsó hangon 3000-3600 milliárd forintot két új atomreaktorra.
Ennél jóval kisebb publicitást kapott itthon az a nem sokkal későbbi hír, hogy csődvédelmet kért az amerikai Westinghouse atomenergetikai cég, amely egyébként az atomiparban szintén nyakig benne lévő japán Toshiba tulajdona. És hát első látásra tényleg nem sok köze van ennek Pakshoz, hiszen azt eleve az oroszok építik, meg amúgy is kit érdekelnek ezek a távoli országokban zajló céges majrék.
Valójában azonban a Westinghouse csődvédelme és a Toshiba kálváriája nagyon sokat elmond az atomenergia-ipar helyzetéről, és Paks jövőjét illetően is tanulságos.
Ugyanis nagyvonalakban arról van szó,
Ezt pedig messze nem csak a Westinghouse példája jelzi, manapság Finnországtól kezdve Nagy-Britannián át Kínáig elég nehéz olyan atomerőmű-beruházást találni, amely ne ment volna csúnyán félre a költségek és a határidők terén. Az ok pedig elég prózai: minél biztonságosabb egy reaktor, annál drágább. Manapság pedig mindenki minél biztonságosabbat akar, legalábbis a világ nyugati felén; így azonban a végén sem a beruházóknak, se a megrendelőknek nem éri meg az egész hajcihő.
Mindez pedig jelzés Paksra nézve is: ha a világ legnagyobb és legfejlettebb technológiájú atomcégei a csőd ellen küzdenek, akkor vajon mi lesz hosszabb távon a technológiailag és minden egyéb tekintetben szinte teljesen a külvilágra (azon belül is az oroszokra) utalt magyarországi atomiparral?
Titánok bukása
A Westinghouse bukása nagy és jelképes pofon az egész szektornak, hiszen a cég mindig is az atomreaktor-építés éllovasai és piacvezetői közé tartozott. A Westinghouse gyártotta le 60 éve a világ első nyomottvizes atomreaktorát, de ennél is beszédesebb adat, hogy
a világ jelenleg működő 450 blokkjának felében jelen van a Westinghouse technológiája.
Néhány évvel ezelőttig a cég jövője még fényesnek tűnt, legalábbis ha megfelelő távolságból nézte az ember. A legújabb fejlesztésük, az AP1000-es reaktor ugyanis állításuk szerint ezer százalékos passzív biztonságot nyújt (tehát a kialakításából fakadóan nem történhet benne vagy általa atomkatasztrófa), emellett pedig olcsóbb és gyorsabban felépíthető, mint az eddig piacon lévő modellek. Nemrég még arról szólt a fáma, hogy az AP1000 és a Westinghouse “nukleáris reneszánszt fog elindítani”, és pont ezért is vette meg a Toshiba az amerikaiak atomüzletágát 2006-ban, amikor valóban egyre több megrendelés kezdett bejönni az új reaktorokra. (A Westinghouse egyébként a paksi bővítésért is erősen lobbizott, ahogy tette azt nagyjából mindenki, aki csak fél lábbal benne van az atombizniszben.)
Végül persze a reneszánsz elmaradt, és ennek csak az egyik oka, hogy Fukusima óta mindenki rettenetesen berezelt az atomenergiától. A problémák ugyanis jóval korábban kezdődtek. Bár az AP1000-es terveit 2005-ben hagyták jóvá az amerikai hatóságok, a mai napig egy sem készült el az állítólag könnyen összerakható reaktortípusból, miután mindenhol felmerült valami előre nem látott tervezési probléma. Ami miatt a költségek is jelentősen megugrottak, az egyesült államokbeli Vogtle Erőműben például 1,8 milliárd dollárral, az eredetileg tervezett büdzsé 29 százalékával szaladtak meg. Az első AP1000-es várhatóan négyéves késéssel, az idei év vége felé indulhat majd el Kínában, és állítólag ezt a cég csődvédelme sem érinti majd.
Máshol sem jobb
Amíg a problémás új reaktorral szívott, a cég 6 milliárd dolláros mínuszt hozott össze – annyit, hogy majdnem bedöntötte anyacégét, a Toshibát is. Amely egyébként az utóbbi évtizedben a Westinghouse elhibázott megvétele mellett saját atombizniszét is eléggé gajra vágta. Most pedig már nagyjából ott tart a japán vállalat, hogy kénytelen lesz egy csomó, amúgy jól működő iparágát kiárusítani azért, hogy az atombizniszt ért veszteségek után kicsit gatyába rázza magát. Miközben az atomipari jelenlétét kénytelen lesz erősen átstrukturálni.
De nem csak a Toshibát húzza az ág, Franciaországban az Areva atomipari cég szintén elég rossz passzban van, olyannyira, hogy becslések szerint hamarosan
10 milliárd euró állami pénzből kell majd megmenteni.
És ahogy egy rendes dirigista gazdaságban annak lennie kell, ezt a várakozások szerint szépen ki is fogja pengetni a francia állam, függetlenül attól, hogy ki nyeri a közelgő elnökválasztást. Az állami atommentés egyébként már csak azért is elkerülhetetlen, mert a franciák áramigényének 80 százalékát a nukleáris energia szolgáltatja, döntően hazai gyártású reaktorokban. Így nyilván nem lenne reális bedőlni hagyni a reaktorok gyártóját és karbantartóját.
Az Areva elsősorban elbaltázott projektjei kapcsán szokott bekerülni a hírekbe:
Finnországban 10 éves késésben vannak a saját harmadik (illetve hát hivatalosan III+) generációs reaktorukkal, ami nagyjából az AP1000 francia megfelelője, mind technológiai színvonalát, mind a költségek és határidők elszaladását tekintve.
Nagy-Britanniában irtó drágán építhetnek meg egy erőművet, amibe már a kínaiaknak kellett beszállniuk finanszírozóként, olyannyira nem megy a projekt.
De ezek mellett hazai pályán, Flamanville-ben is sikerült összehozniuk egy hatéves késést és 7,2 milliárd eurós költségkeret-túllépést.
Túl biztonságos, túl kevés
Az elsősorban a nyugati cégeket érintő atomipari összeomlás mögött általában két fő okot szoktak emlegetni. Az egyik, hogy manapság az erőműveknek egyszerűen túl biztonságosaknak kell lenniük ahhoz, hogy rentábilis költségekkel ki lehessen hozni őket.
E tekintetben pedig kicsit 22-es csapdájában van az atomipar:
a biztonsági elvárások miatt mindent sokszorosan túl kell biztosítani,
ami nagyon megnöveli a beruházási és üzemeltetési költségeket.
Emiatt viszont az erőművek nehezen tudják kitermelni a tulajdonos anyagi befektetését,
ami gyakran ahhoz vezet, hogy a tulajdonos költségcsökkentésbe kezd,
ennek pedig gyakran a karbantartás, és emiatt a biztonság látja kárát.
Nagyjából ez az ördögi kör vezetett a fukusimai tragédiához is, már persze a földrengés és a cunami mellett. Az eddigi jelentések szerint ugyanis ha minden vonatkozó biztonsági és karbantartási szabályt száz százalékig betartottak volna, akkor vélhetően a brutális természeti katasztrófának is ellenállt volna az erőmű. Az anyagi gondokkal küzdő üzemeltető, a tokiói áramszolgáltató viszont igyekezett Fukusimában és más létesítményeiben is spórolni, aminek az lett a vége, hogy amikor tényleg szükség lett volna a százszoros túlbiztosításra, ez már rég nem volt meg.
Fukusima után mindenesetre hirtelen újra mindenki ráállt a biztonságra, ami aztán kis híján csődbe vitte a fukusimai erőmű üzemeltetőjét. Hosszabb távon pedig a katasztrófa miatt kialakult energiapiaci átrendeződés több nagy atomipari vállalatot is két vállra fektetett, és így körbe is értünk.
De ez a csapdahelyzet nem Fukusimával kezdődött, hanem még az 1980-as években, amikor a Three Mile Island-i és a csernobili atombalesetek után hirtelen megtorpant az atomkorszak, és rövid idő alatt bezuhant az új erőműépítések száma. Emiatt a szektor forrásai elapadtak, amivel egyrészt beszűkültek az innovációs kapacitások, másrészt lehetetlenné vált a méretgazdaságosságból fakadó költségoptimalizálás. Ami magyarul azt jelenti, hogy egy adott terméket, még atomerőművet is olcsóbban és könnyebben lehet létrehozni, ha sokat gyárt belőle egy cég, mintha keveset.
Kissé ironikus módon egyébként pont emiatt kezdte el annak idején a Westinghouse és az Areva kifejleszteni azokat a reaktorokat, amikkel most szívnak: az volt a terv, hogy majd az olcsóbb és könnyebben előállítható új generációs fejlesztések megmentik az ipart. Ehelyett viszont a vége az lett, hogy a megrendelések így sem nagyon jöttek, az atomipar pedig erjedni kezdett.
Amikor pedig az előző évtized közepén úgy nézett ki, hogy tényleg lesz valamiféle atomreneszánsz, akkor már nem voltak felkészülve a hirtelen keresletnövekedésre, és szimplán túlvállalták magukat. A megváltónak tartott új reaktorokról pedig hamar kiderült, hogy messze nem kiforrottak még, és rengeteg baj van velük. Emiatt most szépen sorban dőlnek össze a cégek a szektorban.
Van olcsóbb
Ezeken kívül viszont volt egy mindennél fontosabb külső oka az atomipari cégek hanyatlásának: hogy miközben a termelési költségek a fentiek miatt nagyot nőttek, az áramárak stagnáltak. Ez három dolognak köszönhető:
az olcsó földgáz hatalmas szeletet szakított a piacból,
a megújuló energiaforrások költsége egyre csökken,
az áramigény pedig nem nagyon nő, mivel az utóbbi időben főleg a fejlett világban inkább az energiahatékonyságon van a hangsúly.
Ezek a folyamatok pedig nem úgy tűnik, hogy egyhamar megfordulnak, sőt: a Bloomberg számításai szerint például az amerikai atomreaktorok több mint fele 2019-ig bezárólag szinte biztosan veszteséges lesz. Emiatt manapság az atomipart egyre kevésbé a piaci viszonyok mozgatják, hanem kismillió egyéb megfontolás.
Itt szokták felhozni például az energiafüggetlenséget is, bár ez atomtéren igazából csak annak a néhány országnak az esetében működik, amelyik valóban saját atomiparral rendelkezik, ellenkező esetben a technológiai kiszolgáltatottság, na meg a külső fűtőanyagigény megmarad.
Ennél fontosabb a második érv, miszerint csak atommal állítható meg a klímaváltozás, és csak atommal biztosítható a folyamatos és tiszta energiaellátás. A megújulók még messze nem képesek ellátni nagy, fejlett gazdaságokat, ezt jól mutatja a német példa is. Ezzel szemben az atom valódi alternatívája manapság még elsősorban a szén vagy jobb esetben a földgáz, és az előbbi irtózatosan szennyezi a környezetet.
Persze ezzel nem mindenki ért egyet, az atomenergia legnagyobb ellenzői pont a zöldek szoktak lenni. Az atomszakmabeliek szerint viszont a zöldek által kínált alternatíva teljességgel irreális, mert a világ legtöbb államában messze nem adottak a feltételek egy teljesen megújuló energiarendszerhez.
Keleti szelek
Hiába azonban a szakmai viták és a piaci gondok, a világ egy jelentős részén a politika mégsem engedi bedőlni az atomot. Pont ellenkezőleg: Kínában és Indiában például pont most indul az atomláz, hogy kevésbé szennyező és megbízhatóbb energiaforrással váltsák ki régi szénerőműveiket. Ahogy természetesen az oroszok sem tervezik otthagyni a szektort, és mostanában a koreaiak is elég erősen nyomulnak.
Persze az atom állami támogatása nyugaton is elég gyakori, sőt annak idején a nagyon erős állami dotáció nélkül ki sem tudott volna alakulni a szektor (a Westinghouse is rengeteg állami segítséget kapott, az Areváról nem is beszélve, aminek 87 százaléka a francia állam kezében van). De általában véve is igaz, hogy az energiaipar sosem volt egy száz százalékban piaci alapon működő szektor, bár azért az utóbbi időben a fenti gazdasági és biztonsági okokból nyugaton erősen gyengült a politikai elkötelezettség. Nem úgy a kínai-indiai tengelyen, ahol a nagy áramigény és a rendelkezésre álló infrastruktúra elmaradottsága miatt gyors és radikális lépésekre van szükség.
A fejlődő világ atomboomján pedig elsősorban nem a nyugati cégek kaszálnak nagyot – ha így lenne, nem a csőd szélén tántorognának. A paksi bővítést vezénylő Roszatomnak például 34 reaktorra van megrendelése vagy szándéknyilatkozata 133 milliárd dollár értékben Törökországban, Egyiptomban, Jordániában, Bangladesben, Indiában, Kínában és hasonló országokban. Ebbe a klubba lépett be Magyarország és Finnország mint az orosz iparban bízó európai országok.
Árral szemben
A Roszatom egyrészt azért tud sikeres lenni, mert jóval közvetlenebb politikai támogatást kap, mint versenytársai, emiatt jobb finanszírozási csomagokat tud ajánlani, míg a megtérülés jóval kevésbé fontos szempont. A politikai hátszél persze nem véletlen és nem kizárólag gazdasági jellegű, hiszen a Roszatom mint energiapiaci szereplő egyben az orosz külpolitika fontos eszköze is. Ha pedig Vlagyimir Putyin külpolitikai stratégiáját kell megtámogatni, akkor nem számítanak piaci szempontok.
Másrészt, bár a magyar szakma például váltig állítja, hogy a Roszatom technológiája szuperbiztonságos és rendkívül korszerű, azért mégis jogosan merül fel a kérdés, hogy az oroszok hogyan tudnak jobbat nyújtani olcsóbban a nyugati cégeknél. Az általános vád pedig az szokott lenni, hogy valójában kevésbé biztonságosat és rosszabbat adnak.
Emellett azért a Roszatom sem teljesen immúnis a piaci bajokra és az orosz gazdaság általánosan rossz állapotára. Tavaly például pénzügyi gondokra hivatkozva szóba került török projektjük felének értékesítése is, máshol pedig általában az a probléma, hogy hiába jönnek be a papíron nagy megrendelések, a beruházások nem haladnak. Sok esetben a Roszatom eleve semmit nem jelentő sajtcédula-szándéknyilatkozatokat lobogtat megrendelésként. Legutóbb tavaly év végén Vietnam mondta vissza első atomerőművét, amelyet az oroszok egy japán konzorciummal együtt építettek volna.
Gazdasági szempontból tehát a Roszatom kilátásai sem kifejezetten jók, hiszen elég erősen függnek az orosz kormány finanszírozási képességétől, illetve a nem kifejezetten megbízhatóságukról híres harmadik világbeli megrendelőktől. Miközben egy olyan piacon működnek, ami sosem állt olyan rosszul világszinten, mint most, és belátható időn belül csak jelentős állami szponzoráció mellett lesz képes fennmaradni. A technológiai fejlődés és a gyártási költségek csökkentése pedig középtávon nem reális – hacsak nem a piacra most nagy erőkkel betörő, a kezdeti veszteségeket jól tűrő kínaiak részéről, ők viszont pont a Roszatom bevételeit fogják megcsapolni a fejlődő világban, ha bejön nekik az üzlet.
Ami egyben azt is jelenti, hogy
a magyar kormány pályáztatás és a társadalom véleményének kikérése nélkül fog emberi ésszel nehezen felfogható összegeket beleönteni egy gazdaságilag hanyatló iparágba,
miközben nekünk a kínaiakkal és az indiaiakkal szemben egyáltalán nem olyan égető ez az egész.
Persze a Westinghouse csődje egyáltalán nem jelenti azt, hogy az atomenergiának vége, és nyugaton is nagyon sokan lobbiznak azért, hogy megmentsék a szektort. Azt viszont még a támogatók is elismerik, hogy bár 2017-ben az atomenergia mellett még mindig sok érvet fel lehet hozni, az egész biztos, hogy gazdaságilag hatalmas bukó a dolog.
Borítókép: Nagy Attila Károly | Haldokló piacba tesz 3000 milliárdot a kormány | Haldokló piacba tesz 3000 milliárdot a kormány - Nem az EU vagy egy népszavazás, hanem jó eséllyel a piac fogja tönkretenni Paks II-t. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/04/27/toshiba_westinghouse_csod_atomipar_paksi_bovites_atomenergia_csod/ | 2017-04-27 11:42:37 | true | null | null | Index |
A nyomozás során Gennaro Gattuso és Cristian Brocchi (Milan, Lazio) szerepét is vizsgálják, a rajtaütés éjszakáján kettejük otthonát is átkutatták, de a már visszavonult játékosokat nem vették őrizetbe. Letartóztatásokat Bologna, Milánó, Rimini és Messina városában rendeltek el - számolt be róla a Gazzetta dello Sport.
A házkutatás másnapján Gattuso ügynöke is megszólalt, de egyelőre nem szolgált érdemi információval a nyomozással kapcsolatban: "Gattusót derült égből villámcsapásként érte a nyomozás és lakása átkutatása, nem tartózkodott otthon, mikor a hatóságok kiérkeztek az otthonához. Én azt mondom, bölcsebb lenne várni, mielőtt bárki túl korán ítélkezne felette."
Az egyik letartóztatott a korábban csak Mr. X-ként emlegetett Francesco Bazzani, akinek szerepét három korábbi Milan-mérkőzés kapcsán vélik érintettnek. Bazzani összekötő lehetett a fogadási csalások vezérei és a közreműködő játékosok közt.
A 2011 februárjában lejátszott Milan-Lazio (0-0) és Chievo-Milan (1-2), valamint a 2011. márciusi Milan-Bari (1-1) találkozó került gyanúba. A Chievo-Milanon Gattuso gólpasszt adott, a Milan-Barin Rudolf Gergely lőtte a vendégek gólját.
"A jelenlegi letartóztatások a fogadási csalásokban végzett nyomozás sikerességét igazolják" - nyilatkozta Raffaele Grassi, a központi nyomozóiroda vezetője. Olaszországban a közelmúltban történt fogadási csalások ügyében vezetett nyomozások (calcioscommesse) során eddig 54 személyt ítéltek el, és további120-at hallgattak ki.
A korábban már gyanúba került meccsek közül a szintén 2011 tavaszán játszott Lecce-Lazio találkozónak magyar érintettjei is vannak - az olasz hatóságok korábban K. Zoltánt, L. Mátyást, S. Lászlót, B. Istvánt és Str. Lászlót nevezték meg. Ezen a meccsen a vendégeknél pályára lépett a most gyanúba kevert Brocchi is. | Milan-focisták szerepét is vizsgálják a bundaügyben | Két közelmúltbeli Milan-sztár, Gennaro Gattuso és Cristian Brocchi neve is felmerült az olaszországi bundaügyben. Hétfőn négy embert letartóztattak a cremonai ügyészség által elrendelt, több várost érintő rajtaütések során - írja az NSO.hu. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/20131217-milanfocistak-szerepet-is-vizsgaljak-a-bundaugyben.html | 2013-12-19 15:16:00 | true | null | null | Origo |
– „A korrupció visszaszorításának egyik legfontosabb feltétele, hogy a döntéshozói szintre csak hiteles személyek kerüljenek”, írják. Miként állítható elő az ideális állapot?
– Nem foglalkoztunk aktuálpolitikai kérdésekkel. Készült azonban egy korrupciós típusleltár, amely kitér az egyes esetek szereplőire, az ok-okozati összefüggésekre. Ezzel a küzdelmet a politika feletti szintre kívántuk emelni. Vagyis a pártfinanszírozás, például a korrupciós jelenségeknek csak egy, bár kiemelkedően fontos csoportja. De többről van szó.
–Úgy vélik, e küzdelem több pilléren nyugszik. Ezek egyike egy tízéves nemzeti program, a másik az intézményi környezet átalakítása. Például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Közbeszerzések Tanácsa összevonásával ellenőrzési és közbeszerzési iroda jöhetne létre. Ez mennyiben más, mint a Bajnai-kormány által javasolt közbeszerzési és közérdekvédelmi hsivatal?
– Az elemzésekből kiindulva különböző csoportosításban ajánlásokat, s azok alapján egy koncepciót készítettünk. Bízunk benne, hogy egy nemzeti program készítése során találnak hasznos elemeket a az anyagunkban. A korrupcióval veszélyeztetett működési szintek és az igazságszolgáltatás szintje közötti tartományban a rendellenes működésre figyelmeztető jelzésre hivatott szervezetek – az APEH, az ÁSZ, a Gazdasági Versenyhivatal – működési szintjén célszerű lenne a munkát összehangolni. Fontos, hogy az erre hivatott intézménynek – ami az ellenőrzési és közbeszerzési iroda lehetne – ne legyen nyomozati jogköre, de lásson rá a folyamatokra, és legyen független a végrehajtó hatalomtól. Tehát mi nemcsak két, már meglévő intézmény összevonását, hanem új struktúrát javaslunk. Nem feljelentgető és nyomozó, hanem a változást segítő, a szabálykövetésre ösztönző intézmény képe van előttünk.
– A parlament elfogadta a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényt. Ez jó megoldás?
– Nem az aktuális korrupcióellenes megoldások értékelésével foglalkoztunk. A közérdekű bejelentések kezelésével és a bejelentők védelmével kapcsolatos jelenlegi elképzelések és a mi javaslatunk közt vannak bizonyos hasonlóságok. Ugyanakkor hangsúlyozottan fontosnak tekintjük egy új közbeszerzési törvény megalkotását, illetve néhány, az ÁSZ, a bíróságok, az ügyészségek működését érintő módosítást is, valamint a pártfinanszírozás rendezését.
– A korrupció leginkább a közpénzek felhasználása terén érhető tetten. Mit lehet tenni a közjavak elherdálása ellen?
– Csaknem száz javaslattal igyekeztünk a korrupció elleni küzdelemhez ötleteket, módszertant adni. Ezek egy része a gyakorlatba is gyorsan átültethető. A közbeszerzés kapcsán megfogalmaztuk, egységes szabályrendszerre, hatékony ellenőrzési mechanizmusok kialakítására, a felelősségi viszonyok rendezésére, s már a pályázat kiírásától kezdődően nagyobb nyilvánosságra van szükség. Felvetettük, hogy az állami beruházásokra vonatkozóan ki kellene dolgozni egy döntéshozatali és megvalósítási módszertani útmutatót. Emellett felvetődhet, hogy készüljön a közszféra egészét átfogó korrupciós kockázati térkép, amelynek alapján tervezhetővé válnak a szükséges intézkedések. Ugyanakkor a hatékony megoldáshoz nem tanácsos egymástól független részprogramokat indítani.
– A BKV botrányos ügyeivel a kötet előkészítésekor még nem találkozhattak. Ami ott történt, az a korrupció állatorvosi lova?
– Óvakodnék ezt az esetet minősíteni, de azt kijelentem: rossz reflex azt hangoztatni, hogy az állam nem jó tulajdonos. Ebből következik az a vélekedés is, hogy a közjavakra nem is kell vigyázni, azokat el lehet herdálni. Pedig egy állami vagy önkormányzati céget is éppen úgy kellene működtetni, mint bármely üzleti vállalkozást. Alapvető követelmény, hogy a politika ne avatkozzék be, szakmailag alkalmas igazgatóságot és felkészült menedzsmentet nevezzenek ki, amelynek tagjai felelős tulajdonosi szemlélettel rendelkezzenek. | Belföld: 'Közbeszerzés: hatékony ellenőrzési mechanizmusokra van szükség' | Fodor István, az Ericsson Magyarország egykori elnöke úgy véli: ellenőrzési és közbeszerzési irodát kell létrehozni, amelynek nyomozati jogköre ugyan nem lenne, de szabálykövetésre ösztönző funkciói igen. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100129-_kozbeszerzes__hatekony_ellenorzesi_mechanizmusokra_van_szukseg_-526511 | 2010-01-29 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Vahl Tamás irányította SAP Hungary versenyhivatali elmarasztalásai közül a legfajsúlyosabb, egyetemi kartellként elhíresült ügyben az SAP és az IBM leányvállalatai egyaránt 690 millós bírságot kaptak, amiért 2004-ben összejátszottak az öt magyarországi egyetem által, gazdálkodásirányítási, illetve kórházi informatikai rendszerekre kiírt, összesen 13,7 milliárdos értékű közbeszerzéseken. A két világcég, illetve a 130 millió forintra büntetett ISH Kft. a GVH megállapítása szerint nemcsak hogy felosztotta egymás között a piacot, de az ELTE pályázata esetében a cégek gyakorlatilag maguk szövegezték a részvételi felhívást. Amikor a versenyhivatal kartell-csoportja 2004 októberében a cégeknél rajtaütésszerű vizsgálatot tartott, az ott lefoglalt számítógépeken talált üzenetek arról tanúskodtak, hogy a társaságok egy jó hónappal a tender hivatalos kiírása előtt már javában egymás között küldözgették a pályázat szövegét, illetve ezt a szöveget továbbították a pályázat lebonyolításával 2003-ban megbízott Deloitte-nak. A versenyhivatali vizsgálók az SAP üzletágvezetőjén és a kereskedelmi igazgatóján kívül ebben az ügyben Vahl Tamást is meghallgatták. A GVH-határozatban erről csak annyi olvasható, hogy az ügyvezető szerint a GVH által versenykorlátozó hatásúnak tartott, 2004 februárjában aláírt együttműködési megállapodás voltaképpen nem valósult meg, mivel más volt a cégek elképzelése.
A cégek bírósághoz fordultak a GVH döntése ellen, ám a Fővárosi Bíróság 2007-ben csak mérsékelt az eredeti büntetéstételen - így az SAP-nek végül csak 620 millió forintot kellett a GVH számlájára befizetni. A tízszázalékos mérséklést a cégek annak köszönhették, hogy a bíróság nem látta bizonyítottnak azt, hogy a kartellmegállapodásuk a piacfelosztás mellett az egészségügyi informatikai piacra akkor belépni szándékozó konkurens Synergon kiszorítása lett volna.
Érdekesség - bár a két kartell között nem volt kapcsolat -, hogy a GVH néhány hónappal később, 2006 szeptemberében éppen a Synergonnal való kartellezésért marasztalta el az SAP-t. A két vállalkozás a 2003-ban a győri önkormányzat által, majd 2004-ben a Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken egyeztetett a versenyhivatal szerint. Mivel ezek a közbeszerzések az egyetemiekhez képest nagyságrendekkel kisebb tételek voltak, ehhez igazodtak a bírságok is: a két ügyben a GVH cégenként 21,8-21,8 millió forintos intőt írt rótt ki a két vállalkozásra. Ennél egyelőre jóval többet bukott a Synergon, illetve közvetve az IBM: miután a GVH döntése idén januárban jogerőre emelkedett, februárban a Bajnai Gordon vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) erre is hivatkozva nyilvánította eredménytelennek a digitálistábla-tenderként elhíresült, oktatásinformatikai eszközökre kiírt közbeszerzést. A közbeszerzési törvény ugyanis az ajánlattevőknek lehetőséget ad arra, hogy a versenyhatóság által jogerősen elmarasztalt céget, illetve a tíz százalékot meghaladó alvállalkozót kizárják a közbeszerzésből - ilyen volt az IBM által vezetett konzorcium tagjaként a Synergon is.
A győri kartellügyben 2005-ben indult vizsgálat végeredményét már nem Vahl Tamásnak kézbesítették: az SAP és Vahl útjai 2007 nyár elején közös megegyezéssel elváltak. A 2005-ös év más szempontból is emlékezetes lehet Vahlnak. A hazai információs társadalom fejlesztéséért tett erőfeszítéseinek elismeréseként ekkor vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét. | Gazdaság: Kartellekkel terhelt a gazdasági miniszterjelölt múltja | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három ügyben is elmarasztalta az SAP Hungary Kft.-t kartellezésért abban az időszakban, amikor a gazdasági tárca várományosa, Vahl Tamás irányította az informatikai óriás magyar leányvállalatát. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/lap-20090415-200904151-2-328870 | 2009-04-15 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mint ismert, a Hír TV munkatársait hétfő délelőtt, a III. kerületi Holiday Beach Budapest nevű szálloda egyik közösségi teréből dobta ki Magyar Péter biztonsági embere. Az újságírók a kiszivárgott hangfelvételről szerették volna kérdezni a Tisza-elnököt, aki érdemi válaszok helyett idegesen felpattant a székéből, és a közvetlen mögötte álló testőrétől kért segítséget, aki szó szerint, a derekuknál megfogva hajította ki a helyszínről a HírTV munkatársait.
A Riposthoz eljutott információk szerint az agresszívan fellépő testőr Magyar Péter egyik nagyon fontos bizalmi embere: a testőrködés mellett ő a politikus első számú személyi sofőrje is. Szinte nem volt még olyan nyilvános rendezvénye Magyar Péternek, ahol "Bence" ne lett volna ott a közvetlen közelében. Ő furikázza a Tisza-elnököt a megbeszélésekre, tárgyalásokra, találkozókra, a repülőtérre, de néha még bevásárolni is. Úgy tudjuk, Magyar Péter gyakran a legközelebbi hozzátartozóinak, akár magáncélokra is felkínálja a férfi szolgáltatásait, ha fuvarra van szükségük.
"A testőr-sofőr egyébként nagy titkok tudója lehet, hiszen a hátsó ülésen folyó beszélgetésekből mindent hall. Hogy ezeket rögzíti-e diktafonnal, azt nem tudni, mindazonáltal nem lennék meglepve, ha így tenne" - írja a Ripost.
Az újságírókkal erőszakoskodó testőr mindenhova árnyékként követi a főnökét Magyar Péter nyilvános- és a magánrendezvényein, miközben fontos irányító, őrző-védő feladatot lát el, a legmodernebb biztonsági technikával felszerelkezve.
Magyar Péter legújabb testőrbotránya kapcsán fontos elmondani, hogy a politikus sorozatosan egymásnak ellentmondó dolgokat állít a testőreiről: néha letagadja a létezésüket, néha viszont dicsekszik velük. Szintén emlékezetes, hogy egy a Tisza-elnök egy másik testőréről nemrég az derült ki , hogy éveket ült börtönben csoportos rablás miatt. | Bemutatjuk Bencét, Magyar Péter riporterekre rátámadó testőrét | Hiába tagadja le folyamatosan Magyar Péter, mostanra már mindenki tudja, hogy vannak testőrei. Az is kiderült, hogy Magyar Péter testőrgárdájának egyik oszlopos tagja, legfontosabb személyes testőre és sofőrje dobta ki erőszakkal a Hír TV stábját a Tisza Párt sajtótájékoztatójának helyszínéről. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/bemutatjuk-bencet-magyar-peter-riporterekre-ratamado-testoret | null | true | null | null | Origo |
Először magáról a napirendről vitáztak. Karácsony új tárgyalásrendet javasolt, amit a Fidesz, a Tisza és a Vitézy által vezetett Podmaniczky Mozgalom is kifogásolt. A főpolgármester azt szeretné, hogy először a napirendi pontok vitáját folytassák le, és csak ezután szavazzanak. Karácsony amellett érvel, hogy a rengeteg módosító miatt kaotikus volt az alakulóülés.
Szentkirályi ezt visszautasította, mondván, tartsák fenn az elmúlt évtizedek szavazási rendjét, ha pedig változtatnának rajta, akkor az ne itt derüljön ki, hanem beszéljék meg előre. Vitézy szerint a Parlamentet idéző működésről az SZMSZ-vita alatt kellene tárgyalni. A tiszás Porcher Áron szerint nehézkes ugyan az utolsó pillanatban beérkezett módosítók feldolgozása, de ez nem lehet kifogás arra, hogy a vita után szavazzanak a kérdésekről.
Tüttő Kata Karácsony mellett szólalt fel: szerinte ahhoz, hogy jó döntéseket tudjanak hozni, arra van szükség, hogy a végén szavazzanak, számára ez nagy segítség lenne.
A DK-s Keszthelyi Dorottya a 25-ös napirendi pont törlését kérte. Ez egy fideszes javaslat, amely a Horn Gyula sétányt nevezné át Pesti srácok sétányra. Az előterjesztés levételét a közgyűlés nem támogatta.
A fideszes Gulyás Gergely Vitézy javaslatát töröltette volna a közútkezelési rendeletmódosításról, amely egy kezdeményező közútszemléletet szorgalmaz. Arról szól, hogy a kerület is kezdeményezhessen változásokat, eddig erre csak a fővárosnak volt lehetősége. Végül ez a javaslat is maradt a napirenden.
Karácsony végül beadta a derekát: marad a szokásos ügymenet, a közgyűlés elfogadta a napirendet. | Karácsony új tárgyalásrendet javasolt, a képviselők ellenálltak | Először magáról a napirendről vitáztak. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/30/karacsony-uj-targyalasrendet-javasolt-de-a-kepviselok-ellenalltak | null | true | null | null | 24.hu |
A tudományos igényességet megcélozva a korábbi években szó esett már az Erdődy nagyasszonyokról, a főurakról; a korabeli étkezésről és művészettörténeti megközelítés is vizsgálta a család egyik ágát. Ezúttal a források, a levéltári kutatás lehetőségei kerülnek fókuszba. A vépi, a galgóci és a vörösvári Erdődy-família birtokközpontjaihoz is tartozott levéltár, összegyűjtésüknek kalandos útja volt. Ma már kutathatók és értékes információkat adnak - mutatott rá bevezetőjében Dömötör Gábor, a helyi értéktár bizottság elnöke.
Kovács Eszter főlevéltáros (Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltára), a vépi értéktár tagja hazai közönség előtt Erdődy-iratok a nemzet levéltárában címmel tartott előadást. Elsősorban a vasi levéltárban őrzött iratokról szólt. Még előbb a magyarországi levéltári rendszerrel ismertette meg a közönséget. Előadása második részében az Erdődy család levéltárai kerültek szóba - az irathagyaték Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon kutatható.
Elsőként az ottani maradandó értékű irategyüttes történetét ismertette a galgóci előzményektől kezdve a levéltár középkori anyagának digitalizálásáig és magyarországi kutathatóvá tételéig. A második részben pedig néhány 15-16. századi oklevelet és az ezekben rejtőző történeteket mutatta be. Kettő Vép történetéhez kapcsolódott: az egyik az 1464. évi megerősítése a Mátyás király által 1462-ben adományozott vámmentességnek. A másik egy 1517. évi sikertelen birtokba-iktatási kísérlet, melynek főszereplői Vép köznemesi lakói, a Nemesvépi család tagjai voltak. Ellenfelük pedig Erdődy Péter, a monyorókeréki uradalom birtokosa.
Az esten közreműködtek Buti Zsanett zongoraművész és tanítványai - Lajos Emília és Oszkó Vencel -, valamint Sebestyén Péter csellóművész. | Erdődyek emlékezete Vépen | Hagyománya van Vépen az Erdődyek emlékezete esteknek. Az önkormányzat rendezvényén pénteken levéltári anyagok meséltek a város múltjáról a művelődési házban. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/erdodyek-emlekezete-vepen-2 | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
2008.09.19. 22:00
Gyanúsítottként hallgatták ki Kolompár Orbánt – értesült a Magyar Nemzet. Az Országos Cigány Önkormányzat vezetője – aki éppen a szélsőjobboldali cigányellenes megnyilvánulások ellen szervez tiltakozó akciót – a vám- és pénzügyőrség gyanúja szerint 13 millió forintnyi, munkahelyteremtésre szánt állami támogatást lovasított meg.
Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt a közelmúltban gyanúsítottként hallgatta ki a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Nyomozó Hivatala Kolompár Orbánt, valamint feleségét és egyik rokonát – tudta meg lapunk. Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) vezetője által irányított kiskunmajsai illetőségű Roma Kisebbségi Érdek-képviseleti Szervezet nem tud elszámolni több mint 13 millió forintnyi állami támogatással, amelyet egyébként munkahelyteremtésre vett föl. A Kolompár vezette kiskunmajsai szervezet működése az Országos Foglalkoztatási Alapnak (OFA) szúrt szemet még tavaly, és ezért feljelentést tett a hatóságoknál. A VPOP Dél-alföldi Nyomozó Hivatala tavaly augusztusban rendelt el nyomozást, és sokáig ismeretlen tettes ellen folyt a vizsgálat.
Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes lapunknak megerősítette: K. Orbánt július
1-jén hallgatták ki gyanúsítottként. Hozzátette: rajta kívül az ügynek három gyanúsítottja van: K. Orbánné, K. László és H. Lászlóné. Információink szerint K. Orbánné a roma vezető felesége, K. László pedig egyik közeli rokona. Úgy tudjuk, H. Lászlóné a civil szervezet adminisztrátora, akit bűnsegédlettel gyanúsítanak.
A Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettes tájékoztatása szerint a nyomozás egy-két hónapon belül lezárulhat.
Kolompár Orbán lapunknak azt mondta: meggyanúsításáról az eljárás végéig nem nyilatkozik. Arra a kérdésünkre, fölvetődött-e, hogy lemondjon OCÖ-elnöki posztjáról a történtek miatt, úgy válaszolt: „természetesen nem, mivel az OFA-val kölcsönösen perelik egymást, és várják, miként dönt ügyükben a bíróság”.
Kolompár Orbán gyanúsítása megakaszthatja a cigány vezető egyre harsányabb „antirasszista” akcióit, amelyeket többnyire Gyurcsány Ferenc miniszterelnök figyelemelterelő lépéseivel összehangoltan hirdet meg. Kolompár legfrissebb bejelentése szerint a cigányság történelmének legnagyobb megmozdulását szervezik, válaszul a Magyar Gárda ténykedésére és a cigányokat ért állítólagos támadásokra.
A jelek szerint egyes cigány érdekképviseleteknél a büntetett előélet vagy a bűnöző életforma nem akadályozza a magas pozícióba jutást, hiszen több kisebbségi vezetőről derült már ki, hogy összeütközésbe keveredett a törvényekkel. Legutóbb Dancs Mihályról, az OCÖ elnökhelyetteséről írtuk meg, hogy első fokon három és fél év letöltendő börtönbüntetést kapott folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás miatt az olaszliszkai szocpollakások építésével összefüggésben. Eközben Horváth Elemért, a Mosonmagyaróvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőjét a napokban helyezték előzetes letartóztatásba többek között személyi szabadság megsértése, kerítés, üzletszerűen elkövetett csalás, okirat-hamisítás és csoportosan elkövetett garázdaság bűncselekmény elkövetésének gyanújával. A 43 éves férfi korábban sem makulátlan életviteléről volt ismert, hiszen lapunk információi szerint rablás miatt már volt büntetve.
Ismert, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága immár három éve nyomoz az OCÖ pénzügyi visszásságai miatt. | Gyanúsított lett a cigány önkormányzat elnöke | Gyanúsítottként hallgatták ki Kolompár Orbánt – értesült a Magyar Nemzet. Az Országos Cigány Önkormányzat vezetője – aki éppen a szélsőjobboldali cigányellenes megnyilvánulások ellen szervez tiltakozó akciót – a vám- és pénzügyőrség gyanúja szerint 13 millió forintnyi, munkahelyteremtésre szánt állami támogatást lovasított meg. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/09/Gyanusitott-lett-a-cigany-onkormanyzat-elnoke | 2008-09-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"...Budapesten jövő héten lesz egy nyugati világ-csúcstalálkozó. Negyven-egynéhány európai vezetőt fogunk fogadni. Ez Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseménye...mégiscsak itt lesz 45-47 állam- és kormányfő. Nemcsak az uniós vezetők, a németek, franciák, hollandok, hanem itt lesznek az unión kívüli angolok is meg a törökök is meg a kaukázusiak is meg az észak- és nyugat-balkániak is. Tehát egy nyugati csúcstalálkozó lesz, ahol két dologgal kell foglalkoznunk" - mondta Orbán Viktor. Mindezt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újságjában elhangzott, interjúnak álcázott szózatában fejtegette.
De vajon igazat mondott?
A rövid válasz: korántsem.
Lássuk a tényeket! Amelyek ugyan Orbanisztánban - sajnálatos módon - kevésbé számítanak, de azért mégiscsak makacs dolgok.
Ezek alapján pedig kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy Orbán Viktor emlékezete vagy nagyon gyenge, vagy nagyon szeretne elfelejteni és/vagy elfeledtetni bizonyos eseményeket (ez utóbbinak az okát is lehet tudni, de erről kicsit később). Mert nem is volt olyan nagyon régen, harminc éve, amikor a politikában addigra már nyakig megmártózott, az Országgyűlésben már a második ciklusát töltő, s akkor éppen az Európai integrációs ügyek bizottságának elnöki tisztét ellátó Orbán Viktor már csak ez utóbbi minőségeiben is tudott arról, mi zajlik Budapesten.
Vagyis arról, hogy a mostaninál nagyobb és jelentősebb nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tanácskozásán 54 ország és terület képviseltette magát, az EBESZ akkori tagállamai között ugyanis ott voltak az európai, észak-amerikai, közép-ázsiai és egyes balkáni országok is. A résztvevők a legmagasabb szinten képviseltették magukat, kezdve a Vatikánnal, mégpedig II. János Pál által vezetett küldöttséggel, az Egyesült Államokon (Bill Clinton elnök), Oroszországon (Borisz Jelcin elnök), Kínán (Csiang Cö-min elnök) át az Egyesült Királyságig (John Major miniszterelnök). De itt volt még - a teljesség igénye nélkül - az osztrák, a belga, a bolgár, a brazil, a cseh, az egyiptomi, az izraeli (Ezer Weizman), a francia (Francois Mitterand), az iráni, a lengyel (Lech Walesa), az olasz, a török és az ukrán elnök is. Sőt, habár Orbán - a fent már idézett posztjában - azt is büszkén domborítja, hogy a "kaukázusiak is meg az észak- és nyugat-balkániak" is eljönnek most Budapestre, Horn Gyula akkori kormányfő meghívására akkor is itt volt az albán, a bosznia-hercegovinai, a macedóniai, a montenegrói, az azerbajdzsáni, a grúz, az örmény és az üzbég elnök is.
Az persze nem véletlen, hogy a jelenlegi magyar kormányfőnek nem nagyon akaródzik visszaemlékezni az 1994-es budapesti EBESZ-csúcsra: nem is csak azért, mert a - "furcsa módon" a saját kétharmados többségével anno nem visszaélő - szocialista-szabaddemokrata Horn-kormány látta vendégül a világ vezetőinek akkori krémjét, hanem azért sem, mert akkor említést kellene tennie arról, amit az akkori csúcsértekezlet letett az asztalra. Ami nem volt más, mint a Budapesti Memorandum elnevezésű többoldalú politikai nyilatkozat, amely nem kötelező érvényű biztonságpolitikai ígérvényeket fogalmazott meg az aláíró feleknek annak kapcsán, hogy több ország - így Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán - is csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez, s vállalták, hogy leszerelik a saját területükön lévő atomfegyvereket. Az eredetileg három atomnagyhatalom, Oroszország, az USA és az Egyesült Királyság által kötött egyezményhez utóbb Kína és Franciaország is a támogatását adta. A szerződés biztonsági garanciái Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán területi integritását vagy politikai függetlenségét érintő fenyegetés, illetve erőszak alkalmazása esetére vonatkoznak. Ukrajna ennek eredményeként 1994-1996-ban leszerelte a világon akkor a harmadik legnagyobbnak számító nukleáris fegyverarzenálját. Majd eljött 2014, amikor is Oroszország - amelyet akkor már Vlagyimir Putyin irányított - Ukrajna szuverenitását és területi integritását megsértve, megszegte az Ukrajnának adott garanciákat szabályozó Budapesti Memorandumot. Azóta a helyzet fokozódott... Az évek alatt pedig Orbán és körei pedig egyre közelebb kerültek Putyinhoz, akit szépen kiszolgálnak a békemissziónak nevezett (ál)diplomáciai ámokfutásukkal.
Nos, Oroszország nem lesz jelen a mostani csúcson - Ukrajna viszont meghívást kapott, bár e sorok írásakor még nem lehetett tudni, eljön-e a magyar fővárosba Volodimir Zelenszkij. Azt azonban igen, hogy jelen lesz az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, s a legmagasabb szinten képviselteti magát Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Belgium, Hollandia, Svédország, Portugália, Lengyelország, Csehország, Bulgária, Románia, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovákia és Málta, valamint az Egyesült Királyság és Izrael is. Az Egyesült Államok képviseletében ugyanakkor csak a külügyminiszter lesz jelen. Nyugat-Balkánból várják Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia vezetőit is, no meg persze, Orbán nagy illiberális haverjai is itt lesznek, azaz a grúz, az azeri és kazah elnök, tovább Törökország első számú vezetője is. | Ismét megbukott Orbán a tényellenőrzésen | Ezúttal sem sikerült a tényekhez ragaszkodnia Orbán Viktornak, aki újfent csúsztatott egy vaskosat. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/ismet-megbukott-orban-a-tenyellenorzesen/530190 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
2006. szeptember 15-én indult a jelenlegi vámeljárás, milliárdokról szól, többször kértünk is állásfoglalást a vám- és adóhatóságtól, az ügyészségtől, de fizetni való összegről szóló határozatot nem kaptunk. Bízom benne, hogy hamarosan kiderül a vétlenségünk - közölte tegnap sajtótájékoztatón dr. Simon Ibolya, az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kurátora. Közölte, hogy tavaly érkezett egy fizetési felszólítás egy kávészállítmány jövedéki adójának megfizetéséről, de ezt rendezték. Tudomása szerint nincs olyan törvény, amely korlátozná, hogy mekkora értékben kaphat segélyárut egy karitatív szervezet.
- Nincs semmiféle segélybotrány, csempészés és adócsalás - közölte.
Földesi-Szabó László, a kuratórium elnöke mindazonáltal előzetes letartóztatásban van. Nélküle működésképtelenné vált a szervezet - mondta a kurátor. Hozzátette: magyar szokás, hogy ami jól működik, azt szét kell verni.
A Népszabadság kérdésére Simon Ibolya elmondta: előző munkahelye a Nemzetbiztonsági Hivatal volt. Az alapítvány másik kurátora, dr. Gyarmati György jelenleg is ott dolgozik. E munkakör nem összeférhetetlen a karitatív tevékenységgel, amihez kollégája engedélyt kért és kapott.
Radács Gyula, az előzetes letartóztatásban lévő Földesi ügyvédje szerint a semmi ellen nehéz védekezni.
- Nem tudni, hogy védencemet pontosan milyen bűncselekménnyel gyanúsítják, miközben ő a jogszabályoknak megfelelően járt el. A törvény lehetővé teszi ugyanis, hogy egy alapítvány a részére adományozott árut értékesítse, ha a befolyt összeget karitatív céljaira fordítja. Nem tudom, mikor lesz vége a vizsgálatnak, holnap vagy négy év múlva - mondta.
Sáros Péter, a többi letartóztatott jogi képviselője szerint hiányos a gyanúsítás: nem tartalmazza ugyanis, hogy ki adta el jogellenesen a 8500 tonna élelmiszert és ki csempészett. Arra a kérdésre, hogy mely harmadik országból és milyen cégtől érkezett az adomány az alapítvány részére, nem kívántak válaszolni. Szőke András, az alapítvány fő támogatója, a Herba-csoport jogásza úgy véli, hogy cégük megsínylette a történteket, mert tevékenységük a piaci bizalmon nyugszik. Kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg nem a vezérigazgató viszi a Herba Hungary Zrt. ügyeit, de nem nevezte meg a vállalat előzetes letartóztatásban lévő vezetőit.
- Az adományok értékesítése az alapítvány megbízásából történt, méghozzá ingyen. Így nehéz csempészésről beszélni, mivel anyagi haszna nem származott ebből a cégnek. Sajnos a Herba bankszámláját zárolták, iratainkat lefoglalták. Az Egymásért, Egy-Másért Alapítványnak juttatott támogatási összeg nagynak tűnik, de éves forgalmunknak csupán négy-öt százalékát teszi ki - jelentette ki Szőke András.
Tegnapi lapszámunkban tévesen közöltük, hogy Béndek József határőr altábornagy a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka volna. Továbbá - az Index-re hivatkozva - tévesen állítottuk, hogy a Herba cégcsoport letartóztatott vezérigazgatója, Pongó Sándor egykoron a BRFK Közlekedésrendészetének vezetője volt. A rendőr-főkapitányság egykori vezető beosztású munkatársa dr. Pongor Sándor nyugállományú rendőr ezredes, akinek semmi köze nincs a Herbához. A tévedésért elnézését kérjük. | Archívum: Nincs semmiféle segélybotrány? | Jelenleg is a Nemzetbiztonsági Hivatalnál dolgozik az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kurátora, dr. Gyarmati György. A kiemelten közhasznú nemzetközi alapítvány sajtótájékoztatóját tartó dr. Simon Ibolya előző munkahelye volt az NBH. A VPOP közleménye szerinti 1,2 milliárdos csempészés gyanúját mind a karitatív szervezet, mind a Herba-csoport ügyvédei visszautasították. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-443362-251277 | 2007-04-19 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az évtized sikerembereinek bemutatásakor az elsők között kell említenünk a felcsúti polgármestert, Mészáros Lőrincet, és cégét, a Mészáros és Mészáros Kft.-t.
Ez a cég 2010-ben nulla forint osztalékot fizetett, adózott eredménye 202 millió forint volt, árbevétele 853 millió forint. Ehhez képest három év elteltével a cégből a tulajdonosok már 1,2 milliárd forint osztalékot vettek ki, a társaság nyeresége (már az adók levonása után) 1,5 milliárd forintra ugrott, árbevétele pedig közelítette a 10 milliárd forintot (egészen pontosan 9,7 milliárd forint). Ez több mint tízszerese a 2010-es eredménynek.
Másik ismert sikeremberünk Simicska Lajos, aki egyebek mellett a Közgép Zrt. tulajdonosaként vált milliárdossá. Ez a cég 2010-hez képest ugyancsak jobban teljesít: míg a kormányváltás évében 2 milliárd forint osztalékot fizetett ki, 2013-ban már ennek a dupláját, 4,1 milliárd forintot. Pedig a társaság árbevétele nem duplázódott meg, sőt: 2010-ben 49 milliárd forint volt, 2013-ban 60,4 milliárd forint.
Jó szériája van Patonai Péternek is, aki a kormány kedvenc médiaügynökségeként emlegetett I.M.G. tulajdonosa lett a kormányváltás idején. A cég 2010-ben még nem fizetett osztalékot, nyeresége is alig 15 millió forint volt. Aztán a kormányváltás után a társaság robbanásszerű emelkedésbe kezdett, melynek eredményeként árbevétele 1,5 milliárd forintról 8,9 milliárdra nőtt, és a tulajdonos osztalékként a 2013-as év után nem kevesebb, mint 350 millió forintot vehetett ki.
Jól megy Giro-Szász Andtás kormányszóvivő volt cégének is. A Strategopolisból a tulajdonosok 2010-ben nem vettek ki osztalékot, 2013-ben viszont már 127 millió forint volt az osztalék. Nyereségük a 2010-es 12 millió forintról 127,1 millió forintra nőtt, árbevételük 77-ről 433 millió forintra.
Stabil emelkedést tudhat magának Pintér Sándor volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. is. A cég árbevétele az elmúlt három évben majdnem a duplájára nőtt: a 2010-es 6,1 milliárd forintról 10,9 milliárd forintra. Osztalékot a tulajdonosok 2013-ban nem vettek fel, ám ez nem jelenti azt, hogy nem volt nyereség: a CBSZ 1,5 milliárdos adózott eredményt produkált 2013-ban. Ez 400 millió forinttal több a 2010-es nyereségnél.
És hogy a kisebb szereplőkről se feledkezzünk meg, megnéztük Lezsák Sándor vejének cégét. A Dextramedia az MTVA egyik beszállítója, a cég elsősorban az ócsai lakóparkról szóló vitatott művészi értékű riportsorozatról híresült el.
A cégadatokból az látszik, hogy a Moys Zoltán résztulajdonában álló Dextramedia Kft.-nek is bejött az élet, hiszen míg 2010-ben csak veszteséget produkáltak, addig a tulajdonosok 2013-ben már 12 milliós osztalékot vehettek ki. | Itt vannak az évtized sikeremberei | Szárnyalnak a Fidesz-közeli cégek. Infografikákkal mutatjuk meg, hogy egy bizonyos szegmensben tényleg dübörög a gazdaság. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/06/03/itt-vannak-az-evtized-sikeremberei/ | 2014-06-03 14:10:00 | true | null | null | 24.hu |
Nyílt levélben kéri a kormányfőt Dávid Ibolya, hogy lépjen a frekvencia-ügyben még mielőtt elindulnának az új rádiók. Az MDF elnöke úgy fogalmaz: „Most derül ki, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és annak Miniszterelnöke a törvényesség, a sajtószabadság és a korrupció elleni harc mellett áll, vagy pedig cinkosává válik egy korrupció gyanús politikai mutyinak, amely súlyosan árt a demokrácia hitelének és az ország nemzetközi megítélésének”.
Dávid Ibolya korábbi nyílt levele miatt az egyik pályázaton nyertes rádió feljelentést tett az MDF elnökasszonya ellen. Néhány nappal ezelőtt Dávid arról írt, hogy a Danubius és a Sláger helyére aspirálók szabálytalan pályáztatás és politikai korrupció eredményeként nyerték el a frekvenciákat, pártrádiókat fognak üzemeltetni, vállalt kötelezettségeiket pedig nem teljesítik. Az Advenio Zrt. nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt tett feljelentést Dávid ellen.
Az MDF elnöke legújabb levelében azt furcsállja, hogy a kormányfő aki az ORTT döntése előtt már felszólalt a várhatóan jogszerűtlen határozattal szemben, „most miért nem akadályozza meg azt?”
Közben a nagy pártok támogatása híján csúszik Kóka János javaslatáról szóló döntés, amely vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazza – ahogy a liberális frakcióvezető fogalmaz – a rádiógate ügyében. Tegnap a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadása pedig arról írt, hogy a Sláger tulajdonosa jogi lépéseket tesz a a magyar frekvenciaügyben.
Megkerestük Szollár Domokos kormányszóvivőt is az ügyben, aki későbbre ígért választ a levélre.
Dávid Ibolya levele Bajnai Gordonnak
Tisztelt Miniszterelnök úr!
A Sláger Rádió és a Danubius frekvenciájával kapcsolatos botrányos döntést követően hétfőn interpellációval fordultam Önhöz, amire kijelölt minisztere útján semmitmondó választ kaptam. Figyelemre méltó és jelzésértékű, hogy a választ a parlament csak azért fogadta el, mert a korrupcióval átszőtt és immár nemzetközi vihart is kavart pártmutyiban a szocialistákhoz hasonlóan érdekelt Fidesz képviselői nem nyomtak gombot, s így lehetővé tették, hogy az MSZP megszavazza az Ön miniszterének válaszát.
Még mindig nem késő!
Természetesen tudom, hogy a miniszterelnök egyedi ügyekben nem utasíthatja a Nemzeti Hírközlési Hatóságot. De irányítja és minisztere útján felügyeli azt. E jogköre alapján pedig kötelessége megakadályoznia, hogy az Ön által irányított és felügyelt hivatalban jogszerűtlen döntés szülessék!
Ha pedig per indult a közigazgatási eljárás tárgyában, a Hatóságnak – a közigazgatási eljárási törvény 32.§ (1) bekezdése alapján – saját eljárását a bíróság jogerős döntéséig fel kell függesztenie.
Ha a kormánytól valóban független ORTT döntését megelőzően Miniszterelnök úr a Köztársasági elnökhöz és a Versenyhivatal elnökéhez hasonlóan interveniált a várhatóan jogszerűtlen döntéssel szemben, egy kormányhivatal esetében irányítása és minisztere útján gyakorolt felügyeleti jogával élve, most miért nem akadályozza meg azt?
Most derül ki, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és annak Miniszterelnöke a törvényesség, a sajtószabadság és a korrupció elleni harc mellett áll, vagy pedig cinkosává válik egy korrupció gyanús politikai mutyinak, amely súlyosan árt a demokrácia hitelének és az ország nemzetközi megítélésének.
Kiderül az is, hogy a döntés előtt a törvényesség és a korrekt verseny mellett megszólaló és korrupció ellenes törvényjavaslattal előálló Miniszterelnök, amikor tettekre kerül a sor, vajon melyik oldalon is áll! | Dávid Ibolya: Bajnai cinkosává válik egy korrupció gyanús politikai mutyinak? | Nyílt levélben kéri Dávid Ibolya, hogy a kormányfő lépjen, mielőtt a Sláger és a Danubius helyén elindulnának az új rádiók. Szerinte most dől el, hogy Bajnai Gordon a törvényesség mellett áll, vagy cinkosa egy politikai mutyinak. | null | 1 | https://168.hu/itthon/david-ibolya-bajnai-cinkosava-valik-egy-korrupcio-gyanus-politikai-mutyinak-117087 | 2009-11-11 00:00:00 | true | null | null | 168 óra |
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Nógrád megyei Somoskőújfalu volt polgármesterét a Balassagyarmati Törvényszék. Lichner Andrást hivatali visszaélés és hűtlen kezelés bűntettében találták bűnösnek, az ítélet jogerős - közölte a Balassagyarmati Törvényszék kedden.
A vádlott folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés és nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt összesen egy év tíz hónap börtönt kapott, a végrehajtást pedig három év próbaidőre függesztették fel. A politikust azért ítélték el, mert rendre jogosulatlanul utalt ki magának közpénzeket, és többek között benzint, élelmiszert vásárolt magának.
Több mint egymillió forint
A vádirat szerint Lichner András polgármester 2009 szeptemberében szabálytalanul utasította a hivatal ügyintézőjét 500 ezer forint átutalására, amellyel egy győri lakostól felvett kölcsönét akarta részben törleszteni. Az érintett magánszemély 2010 áprilisában visszautalta a pénzt az önkormányzatnak.
A vádlott 27 alkalommal összesen 317 132 forintból tankolta fel saját autóját az önkormányzat üzemanyagkártyájával úgy, hogy a magáncélú felhasználásra nem volt testületi engedélye. Emellett hét alkalommal összesen 55 155 forintért magáncélra vásárolt élelmiszert, műszaki és ruházati cikkeket, ezeket az önkormányzat terhére számoltatta el.
2007-ben - vállalkozásának képviselőjeként - még térítésmentesen vállalta két önkormányzati intézmény gázbekötésének megtervezését, 2009-ben azonban polgármesterként mégis két számlát állított ki a munkáról, és 128 ezer forint tervezői munkadíjat vett fel a képviselő-testület tájékoztatása és előzetes jóváhagyása nélkül.
A törvényszék szerint az összesen egymillió forint vagyoni hátrányból 867 ezer forint később megtérült, a 128 ezer forintos vállalkozói díj visszafizetésére pedig a fegyelmi eljárás során nem kötelezte a polgármestert a képviselő-testület.
Lemondott, de visszajött volna
Lichner András az előző ciklusban is a falu vezetője volt, de 2010 júliusában lemondott, miután képviselő-testületi vizsgálat indult ellene. A képviselők ezzel párhuzamosan rendőrségi feljelentést is tettek. Ezt követően Lichner Andrást 2010 őszén újra polgármesterré választották, de az esküt csak másodszorra tudta letenni, mert az első alkalommal a képviselők kivonulásukkal megakadályozták ebben.
Az új önkormányzat azután 2011. április 18-án feloszlatta magát, és bár Lichner András akkor azt közölte az MTI-vel, hogy újraindul a posztért, a júniusi időközi választáson nem mérette meg magát. | Felfüggesztett börtönt kapott a közpénzeket lenyúló polgármester | Somoskőújfalu korábbi vezetőjét jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság, amiért éveken át saját zsebébe csorgatta az önkormányzat vagyonát. A listán benzinköltség, élelmiszer-vásárlás és hiteltörlesztés is szerepelt, bár az eltűnt pénz többsége később megkerült. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/1/felfuggesztett-bortont-kapott-a-kozpenzeket-lenyulo-polgarmester | 2013-01-15 17:08:00 | true | null | null | Origo |
Ezt közölte az uniós ügyekért felelős minisztérium az RTL Híradóval, miután a hvg megtudta: 93 millió eurót kellene 15 napon belül átutalnia a magyar államnak, mert nem fizette ki az Európai Bíróság által június közepén kirótt 200 millió eurós bírságot. Azt azért szabták ki, mert Magyarország nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat. A kormány a pénzbüntetés megfizetéséről a nemzeti konzultációban kérdezi az embereket. | Nem tesz eleget a kormány az Európai Bizottság fizetési felszólításának | Ezt közölte az uniós ügyekért felelős minisztérium az RTL Híradóval, miután a hvg megtudta: 93 millió eurót kellene 15 napon belül átutalnia a magyar államnak, mert nem fizette ki az Európai Bíróság által június közepén kirótt 200 millió eurós bírságot. Azt azért szabták ki, mert Magyarország nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat. A kormány a pénzbüntetés megfizetéséről a nemzeti konzultációban kérdezi az embereket. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2024/11/06/nem-fizet-kormany-europai-bizottsag-felszolitas | null | true | null | null | Rtl.hu |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a közösségi oldalán emlékeztetett Magyar Péter korábbi sajtótájékoztatójára:
Olyan elgyötört arccal leült, és mondta, hogy őt figyelik az űrből is. Mindenki őt figyeli. Mindenki ott kémkedik. Holott mi a helyzet? Hát ő lehallgatta az asszonyt. Az új asszony lehallgatta őt. Ők lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ezt még filmben se hinné el az ember, hát milyen emberek ezek?
- tette fel a költői kérdések sorát Menczer Tamás, aki elmondta, hogy neki két dolog még soha életében nem jutott eszébe: hogy lehallgassa a feleségemet, vagy hogy a felesége lehallgatja őt. engem. "Ezek ilyen emberek. És ez az ember akarja az országot vezetni" - válaszolta meg a kérdést a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy amiként eddig is minden ellenfelüket, úgy Magyar Pétert is le fogják győzni. | Magyar Péter szerint őt az űrből is figyelik | Pedig éppen ő hallgat le másokat: a feleségét és a volt barátnőjét is. Az ellentmondásra Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója hívta fel a figyelmet. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-lehallgatas-menczer-tamas | null | true | null | null | SZOLJON |
Helyszíni célvizsgálatot indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. székhelyén – az elmúlt napokban a nyilvánosság elé került – egyes bissau-guineai, illetőleg egyéb külföldi állampolgárságú természetes személyek bankszámlanyitásaival kapcsolatban csütörtökön. Erről a jegybank tájékoztatta szerkesztőségünket.
A MagNet Bank a nyomozók figyelmének középpontjában
Az MNB közleménye szerint a felügyeleti célvizsgálat keretében azt ellenőrzi, hogy az ezek kapcsán felmerülő magasabb kockázatokat a MagNet Bank Zrt. megfelelően kezelte és kezeli-e. A jegybank vizsgálatának eredményét annak lezárulta után határozatban teszi közzé a nyilvánosság számára.
A Magyar Nemzeti Bank célvizsgálat során ellenőrzi, hogy az egyik kereskedelmi banknál megfelelően kezelik-e az egyes külföldi állampolgárságú természetes személyek számlanyitásai kapcsán felvetődő magasabb kockázatokat.
Kocsis: Bonyolódik a bűnregény
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint egyre több és több kérdésre kell válaszolnia a Gyurcsány-koalíció politikusainak. Ezt Kocsis Máté csütörtökön Budapesten mondta a nap folyamán megjelent sajtóinformációkra reagálva. A kormánypárti politikust más témában tartott sajtótájékoztatóján kérdezték arról a Népszabadságban megjelent információról, miszerint a múlt héten elhunyt Welsz Tamás hangmérnökként dolgozott abban a csapatban, amelyik az MSZP megbízásából 2006 nyarán rögzítette a Gyurcsány-beszédet.)
Welsz érintett volt az eltitkolt vagyonnal rendelkező Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes ügyében.) Kocsis Máté szerint egyre tovább bonyolódik, szövevényesebbé válik a szocialista "bűnregény". Világos most már az is, hogy nem új keletű kapcsolat a szocialisták és Welsz Tamás kapcsolata – fogalmazott, hozzátéve, hogy világosan látszik, hogy Gyurcsány Ferenctől sem független ez az ügy, hiszen az őszödi ügy főszereplőjeként tudnia kellett erről.
Tudja, csak nem mondja
Egy másik kérdésre, miszerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) az APEH vizsgálatát kezdeményezte Welsznél, és volt-e erről szó az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága e héten tartott, az üggyel kapcsolatos ülésén, a fideszes politikus hangsúlyozta, zárt ülésről lévén szó, pontos információkat nem közölhet. Megjegyezte ugyanakkor, csak részben pontosak a napvilágra került sajtóhírek.
Arra a kérdésre, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként meg tudja-e mondani, hogy Welsz Tamás az NBH látókörében volt-e, a kommunikációs igazgató közölte, meg tudná ezt a kérdést válaszolni, de nem teheti, mert államtitoknak minősül ez az információ. | Belföld: Simon-ügy: kiszállt a MagNet bankhoz az MNB | A jegybank is beszállt a Simon-ügy felgöngyölítésébe: célvizsgálatot indítottak a MagNet bank székhelyén. Kocsis Máté szerint tovább bonyolódik a "bűnregény". | null | 1 | http://nol.hu/belfold/simon-ugyben-1452719 | 2014-03-27 17:25:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos, fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. A jelzett problémák valamennyi nagyobb ételkihordó céget érintik, többek között a Woltot, valamint a Foodorát is. Jelentősebb problémaként fogalmazódott meg több esetben is, hogy az ígért kiszállítási határidőnél jelentősen később érkeznek meg az ételek, az árak feltüntetése nem egyértelmű vagy hibás, illetve, hogy a kiszállítás nem megfelelő - derül ki Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.
A nemzetgazdasági miniszter ezekre a panaszokra tekintettel, a fogyasztók védelme érdekében rendkívüli vizsgálatot rendelt el ezeknél a vállalkozásoknál.
A kormányhivatal próbavásárlással egybekötött ellenőrzése négy területre kiemelten fókuszál:
a kiszállított ételek minőségének és állapotának megfelelősége (pl. kihűlt, kiborult, kifolyt, összerázódott, elázott),
a jelzett kiszállítási idő betartása (pl. jelentős késéssel érkezett meg),
az árakkal kapcsolatos problémák (pl. különböző jogcímeken történő többletdíjak felszámítása, így kiszállítási díj, szolgáltatási díj),
a fogyasztó kompenzációja (pl. fogyasztói sérelem esetén vállalnak-e kompenzációt, illetve azt ténylegesen biztosítják-e; visszakapja-e valójában a vételárat a fogyasztó végső esetben).
A fentieken túl az ellenőrzés kiterjed továbbá a cégek honlapján és általános szerződési feltételeiben található tájékoztatási kötelezettségekre. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatal a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép, jogsértés esetén pedig megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a vásárlók teljeskörűen és hatékonyan élhessenek fogyasztói jogaikkal.
A nemzetgazdasági miniszter nemrégiben a légitársaságoknál is rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendelt el a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budapest Főváros Kormányhivatalánál a légitársaságok működésével kapcsolatban.
A fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal hatáskörébe tartozik
a légijáratok késésével és törlésével kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése,
az esetleges panaszkezelési előírások megszegésének szankcionálása,
valamint a tisztességtelen, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok feltárása.
Jogsértés esetén szigorú hatósági fellépés és megfelelő mértékű, visszatartó erejű bírság kiszabása indokolt.
A Magyar Kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium intézkedéseinek köszönhetően a korábban tapasztalt repülőtéri káosz megszűnt , a járatkésések és járattörlések pedig csökkentek.
Ugyanakkor továbbra is tapasztalhatók problémák a légiközlekedéssel összefüggésben, hiszen még mindig megfigyelhető jogos fogyasztói elégedetlenség - indokolta az intézkedés szükségszerűségét a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye. | Rendkívüli ellenőrzések jönnek az ételfutároknál | A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indít a legnagyobb ételfutárcégeknél. A vizsgálat többek között a kiszállított ételek állapotára, a kiszállítási idő betartására, az árakkal kapcsolatos problémákra, valamint a fogyasztók kompenzációjára vonatkozik. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/11/ellenorzes-etelfutarok-fogyasztovedelemert-felelos-nemzetgazdasagi-miniszterium | null | true | null | null | Origo |
A Fidesz azt szeretné, ha Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere tisztázná magát a sajtóban megjelent korrupciógyanús ügyben, írja az MTI. Németh Szilárd, a kormánypárt alelnöke szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatón elmondta, az ózdi városvezető és munkatársai ezen a hangfelvételen arról beszélnek, hogy miként tudnának megszabadulni az egyik indulótól a város ivóvízhálózatának fejlesztésére kiírt, több mint 400 millió forintos pályázaton.
A Fidesz alelnöke szerint a jobbikos polgármester ezt úgy kívánta elérni, hogy érvénytelennek nyilvánítják a nekik nem tetsző pályázatot. "Mire tromfol az ózdi bossnak az egyik samesza és rögtön közli is, hogy rá fogja állítani az embereit a másik cégre, hogy találjanak valami kompromittálót" - fogalmazott, aláhúzva, hogy később valóban a polgármesternek kedvesebb cég nyert a közbeszerzésen.
A Fidesz ezért arra kéri Janiczak Dávidot, hogy álljon ki a nyilvánosság elé, és tisztázza például, hogy valóban ő szólal-e meg ezen a hangfelvételen, továbbá az ügyben valóban befolyásolták-e a közbeszerzést, illetve történt-e vesztegetés - fejtette ki Németh Szilárd, aki szerint a polgármesternek arra is választ kell adni, kapott-e pénzt ennél a közbeszerzésnél, és ha igen, hány százalékot. Németh Szilárd kijelentette, "aki egyszer csinál ilyet, az általában úgy szokott lenni, hogy többször is", ezért szerinte fontos kérdés az is, hogy történt-e ilyet eset korábban is Janiczak Dáviddal.
A Jobbik reagálásban azt írta, "Ózd Város Önkormányzata a svájci hozzájárulású ivóvíz-rekonstrukciós munkára nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le, amelynek során nagy tapasztalattal rendelkező budapesti közbeszerzési tanácsadó céget foglalkoztatott (...) A döntéshozatali eljárás során a vonatkozó jogszabályok teljes körű betartása megtörtént, a közbeszerzési eljárás erős szakmai kontroll alatt állt, hiszen a döntéshozatalok előtt minden anyagot megküldtünk a Széchenyi Programirodához mint közreműködő szervezethez".
Szerintük a Fidesz csak lejárat, és "tudatosan akar a saját korrupcióban jártas pályájára húzni bennünket, mert azon a térfélen ő a nyerő, tekintettel nagy, mindent átfogó tapasztalatára" - írják. | A Fidesz korrupcióról kérdezi Janiczakot | A Fidesz korrupcióról kérdezi Janiczakot - Németh Szilárd az ózdi polgármester irodájából kikerült egyik felvételre hivatkozva tartott sajtótájékoztatót. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/05/06/a_fidesz_korrupciorol_kerdezi_janiczakot/ | 2017-05-07 23:06:31 | true | null | null | Index |
Dr. Kovács Lajos orvosigazgató válaszolt: "Jelenleg nem kötelező a maszkviselés, azonban a felső légúti tünetekkel, influenzaszerű tünetekkel járó pácienseknél kérjük a maszk viselését. Erre több helyen figyelmeztető táblákkal is felhívjuk a figyelmet." Hozzátette: központi utasítás, járványügyi helyzet függvényében természetesen elrendelik a maszkviselést.
Egy hete a Markusovszky-kórhát tíz osztályán rendeltek el kötelező maszkviselést, ami vonatkozik az egészségügyi személyzetre és a látogatókra is. | Maszkviselés: kötelező-e a MÁV-Rendelőintézetben? | Maszkviselésről érdeklődtünk a MÁV-Rendelőintézetben | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/maszkviseles-kotelezo | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Meghosszabbította Hagyó Miklós előzetes letartóztatását a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az értesülést hivatalosan még nem erősítették meg, mivel Hagyó Miklós ügyvédje még nem kapta meg az értesítést a döntésről, melynek kézbesítéséig a bíróság nem tájékoztathatja a közvéleményt.
Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest egy hónapja, az új parlament alakulóülésével egyidőben vették őrizetbe, mivel ekkor szűnt meg képviselői mentelmi joga. Hagyót a BKV korrupciós ügyeiben gyanúsítják. Előzetes letartóztatása meghosszabbítását a Központi Nyomozó Főügyészség kezdeményezte.
A nyomozók gyanúja szerint Hagyó bűnszervezetben követett el nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést. Hagyó két munkatársát, Horváth Évát és Lelovics Ottót is őrizetbe vették az ügyben.
Hagyó előzetes letartóztatása június 17-én ért volna véget. | Hagyó Miklós előzetes letartóztatásban marad | Hagyó Miklós előzetes letartóztatásban marad - A bíróság hivatalosan még nem erősítetet meg az értesülést. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2010/06/16/hagyo_miklos_elozetes_letartoztatasban_marad/ | 2010-06-16 15:27:58 | true | null | null | Index |
Ennek fényében nem is annyira meglepő, hogy az emberek 79 százaléka simán elhiszi, hogy kilencszázalékos hozamot kaphat a pénzéért.
Tehát a Quaestor 8-9 százalékos ajánlata a kisbefektetők téves elképzeléseivel találkozott.
Hiszen ha a közhiedelem téves a banki kamatokról, nem tűnik fel, hogy nagy a különbség, irreális a hozamígéret. Még meglepőbb, ahogyan a 19 százalékos hozamígérethez viszonyul a lakosság: 40 százalék simán odaadná a pénzét erre.
A 19 százalékos hozam elérése persze nem lehetetlen – hiszen egy jó tőzsdei ügylettel, befektetési alappal is behúzható ekkora plusz. Ez természetesen teljesen szabályos, csak éppen a befektető a tetemes hozam mellett jelentős kockázatot is fut. Vagyis a magas hozam elérhető, de ezt semmiféleképpen nem lehet garantálni. Aki ilyet tesz, lehetetlent ígér, tehát csal vagy hazudik. Ezzel a lakosság 60 százaléka van tisztában, negyven százaléka nincs.
Pedig olyan hihetőnek tűnt
Nem csak arról van szó tehát, ha a lakosság tájékozatlanságáról beszélünk, hogy a pesti tőzsdén kis lelkesedéssel fektet be a lakosság, vagy nem tudja mindenki, hogyan működnek a devizapiacon a robotok. A tájékozatlanságnak egyben egyenes következménye ugyanis, hogy
a magyar embereket könnyű átverni. Nemcsak a kisembereket, hanem a milliókat befektető réteget is.
A „kun-mediátoros" Marcsika tulajdonképpen sajtpapírokkal épített föl hatalmas, milliárdos piramisjátékot, ezt azért könnyű volt felismerni.
A brókercégek azonban a jegybank felügyelete alatt is tudtak csalni – gyanús vagy kevésbé gyanús módon.
S bár azt gondolnánk, az emberek óvatosabbak lennének, miután megégették magukat, ez valójában nincs így. A Quaestor-ügyfelekre rárepülő csaló banda például úgy csalt ki pénzt a károsultakból, hogy azt ígérte: visszaszerzi a megtakarítást, s a pluszpénz az illetékesek megvesztegetésére kell. Volt, aki 120 millió forintot adott át. Természetesen semmit sem kaptak vissza, egyszerűen leléptek a pénzzel.
Különösen kockázatossá teszi a tájékozatlanságot, hogy a téves ismereteket nem cáfolja meg senki – mert többnyire nincs, aki megcáfolhassa. A lakosság leginkább családja és környezete véleményére ad, ha befektetési tanácsról van szó, illetve jelentős azok aránya is, akik saját fejük után mennek. A környezet véleménye átlagban 60 százalékban fontos, a saját kútfő pedig húsz – derül ki az Erste évente frissülő felméréséből. Banki tanácsadó véleményére, ügyintéző tanácsára és szakcikkekre nagyjából húsz-húsz százalék támaszkodik – egyszerre több forrás is szóba jöhet.
Ám jól mutatja a felmérés, hogy az ismerősökbe vetett, pénzügyi téren sokszor indokolatlan bizalom mekkora kockázati tényezőt jelent.
Főleg az ötven felettiek rázhatók át könnyen: esetükben az ismerősök véleménye majd 60 százalékban döntő, de közöttük a legmagasabb, 27 százalék a saját fejük után menők aránya.
Vagyis a következő Marcsika könnyen talál magának prédát, s egyszerűen szerez majd ügyfeleket. Nem kell más, csak jóban lenni mindenkivel és hihető hozamot ígérni, vagyis úgy kilenc százalékot. Ezt csak tetézi a rendkívül erős impulzusvásárlás – amikor a döntést nem racionális érvek támogatják.
A kutatás szerint ez makroszinten is meglátszik: míg jellemzően az emberek akkor takarékoskodnak, amikor több a pénzük, addig a magyar lakosság ezzel ellentétes attitűdöt követ. Amikor magasabb volt a jövedelme hitelt vett fel, a válság évei alatt pedig, amikor csökkent a jövedelem, hirtelen a lakosság elkezdett megtakarítani, a hitelt visszatörleszteni. De ez nemcsak a magyar befektetőkre jellemző, hanem azokra is, akiket hasonlóképpen megütött a válság. | Olyan hülyék a magyarok, hogy bedőlnek a következő Marcsikának is | Bármikor jöhet egy következő Marcsika, és a legprimitívebb trükkökkel átverheti a gyanútlan lakosságot. Unalmas közhely, hogy a magyarok pénzügyi kultúrája rendkívül alacsony, érdekesebb téma, hogy ennek milyen következményei vannak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/olyan-hulyek-a-magyarok-hogy-bedolnek-a-kovetkezo-marcsikanak-is-1574175 | 2015-11-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"A nyugdíjaknál mi adtuk vissza a 13. havi nyugdíjat, a nyugdíjak vásárlóértékét minden évben, minden körülmények között megvédtük. Inflációkövető nyugdíjemelés van minden évben, és ha a gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, tehát az említett GDP-növekedés azt a mértéket éri el - lehet, hogy jövőre el fogja -, akkor nyugdíjprémiumot is fizetünk a nyugdíjasoknak. Erre ötször volt példa az elmúlt években. Tehát az a kormány, aki megbecsüli a nyugdíjasokat, mi vagyunk. Nem a derék Gyurcsány-féle kommunisták, akik mindent elvettek a nyugdíjasoktól, és nem Magyar Péter, aki meg büdösnek mondja őket, meg azt mondja, hogy vegyenek maguknak új unokát. A mi kormányunk becsüli meg a nyugdíjasokat!" - fogalmazott Menczer Tamás. Bármilyen rövid is a Fidesz kommunikációs igazgatójának közösségi oldalára feltöltött videóüzenete, vaskos csúsztatás/hazugság több is van benne.
Kezdjük mindjárt a legelsővel, azzal, hogy ki és milyen körülmények között, milyen feltételekkel és milyen "örökséggel" szüntette meg a 13. havi nyugdíj intézményét. Pontosabban, mégsem ezzel: érdemes inkább először feleleveníteni, hogyan született meg kínkeservvel a 13. nyugdíj intézményesítése. (Mindezzel ugyan már korábban is foglalkozott a Hírklikk - mégpedig a Népszava egy korábbi gyűjtését használva, de ismétlés a tudás atyja.)
A 13. havi nyugdíj valós története
- Az MSZP 2002-es választási programjában a 13. havi nyugdíj jogintézményének bevezetése nem szerepelt.
- 2002 márciusában Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt meglepetés-szerűen bejelentette, "Amikor már minden munkahelyen bevett szokás a 13. havi bérfizetés, becsületbeli kérdés, hogy az egy életen át tisztességgel dolgozó nyugdíjasok is megkapják ezt az év végi juttatást."
- A Fidesz kormánypártként (1998-2002) úgy tartotta, hogy a 13. havi nyugdíjnak nincsenek meg a pénzügyi forrásai, a fedezete, ilyet ígérni óriási felelőtlenség.
- A Fidesz és az MDF - már ellenzéki pártként (2002 után) - megpróbálta megakadályozni a saláta-csomag részeként benyújtott 13. havi nyugdíj (három évre elhúzott, fokozatos) bevezetését célzó jogszabály hatályba lépését: Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek; az ismét benyújtott törvényjavaslat szavazásán a Fidesz frakcióból 55-en igazolatlanul távol voltak, nem merték vállalni döntésük felelősségét a többi között Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Kósa Lajos, Selmeczi Gabriella, Deutsch Tamás és Domokos László; s a megjelentek közül nem szavazta meg egyebek között Semjén Zsolt, Harrach Péter, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Fónagy János, Tállai András és Farkas Flórián.
- A 13. havi nyugdíj intézménye kiteljesedett: 2006, 2007 és 2008-ban a nyugdíjasok megkapták a 13. havi nyugdíjuk száz százalékát.
- 2008. őszén (a válság idején) benyújtott 2009-es költségvetési tervezethez egyéni képviselői indítványban szerepelt a 13. havi nyugdíj összegének megkurtítása és a jogosultak körének szűkítése.
- 2009. március 13.-án törvényjavaslatban fogalmazták meg a 13. havi nyugdíj végleges kivezetését.
- Közben jött a Bajnai-féle válságkezelő kormány, s megszületett a jogszabály (más szóval, nem a Gyurcsány-kormány szüntette meg - a szerk.): 2009. július 1-jétől megszűnik a 13. havi nyugdíj, s helyette bevezették a nagyon szigorú feltételekhez kötött nyugdíjprémium intézményét (aminek az alapján a gazdaság jó teljesítményéhez kötötten a Fidesz törvényileg kötelezett a plusz pénz fizetésére a nyugdíjasoknak - a szerk.). Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 2009. május 11-én fogadta el, ezzel törvénybe iktatta a 13. havi nyugdíj 2009. július 1-jével történő megszüntetését.
- A Bajnai-kormány május 28-án adta át a kormányrudat a második Orbán-kormánynak.
Matek a nyugdíjprémiummal
A Gyurcsány-kormányt váltó válságkezelő Bajnai-kormány döntött tehát a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről. Ezzel együtt pedig megteremtette a nyugdíjprémium bevezetésének jogszabályi feltételeit. Tette ezt a második Orbán-kormány színre lépése előtt abból a megfontolásból, hogy a 13. havi nyugdíj elmaradása miatt - kompenzáció nélkül - rosszabb helyzetbe hozott emberek számára legalább a lehetőségét meg akarta teremteni annak, hogy a gazdaság talpra állása és gyorsabb növekedése a nyugdíjasoknak is hajtson majd némi hasznot.
2010-től volt meg tehát a nyugdíjprémium kifizetésének jogszabályi feltétele. A szabály szerint a tárgyév novemberében kell azt minden olyan esetben kifizetni, amikor a reál-GDP növekedése várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot és az államháztartás alrendszereinek együttesen számított tárgyévi hiánycélja is várhatóan teljesül. Nos, ebből is látható, hogy Orbánéknak nyílt meg először az esély nyugdíjprémium fizetésére. Merthogy ugye a Bajnai-kormány 2010. tavaszán, május 28-án adta át a kormányrudat.
Nem tudjuk, Menczer honnan vette azt, hogy az egymást követő Orbán-kormányok ötször fizettek nyugdíjprémiumot (hacsak nem számolják be a saját kis bizniszként indított és fenntartott Erzsébet-utalványok osztogatását), mindenesetre a kormányhoz közeli Világgazdaság oldalán található szószedet is csak négyről tud. Mint írja: "Magyarország történetében először 2017-ben fizetett nyugdíjprémiumot a kormány...2021-ben minden jogosult, vagyis 2,5 millió nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember maximális, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kapott. 2022-ben a nyugdíjprémium legmagasabb összege 10 ezer forint volt. 2023-ban nem fizettek nyugdíjprémiumot."
Magyarul 14 év alatt négyszer sikerült a Fidesz-kormánynak olyan körülményeket teremteni - más szóval 3,5 százalék vagy afeletti növekedést elérni, illetve a hiányt kordában tartani -, ami alapján a törvény értelmében kötelező a nyugdíjprémium kifizetése... | Tényellenőrzés, avagy a nyugdíjakról is hazudik a Fidesz | Már meg sem lepődünk, amikor Orbán Viktor, a kormány valamely tagja, a Fidesz és/vagy a holdudvarába tartozó egy-egy prominens lazán odavet a népnek egy-egy csúsztatást/valótlanságot/vaskos hazugságot. Napi rovatot lehetne szánni a legdurvábbak megcáfolására. De hát úgy vagyunk már ezzel, mint az a bizonyos béka, amelyet beletesznek egy fazék vízbe, amit elkezdenek melegíteni, ő pedig szinte észre sem veszi, hogy egyre csak melegszik, forrósodik a víz, csak tűri, tűri, tűri...míg el nem pusztul. Habár már mi is belefásultunk a tényeket felsorakoztató cáfolatokba, van, amikor túlságosan forróvá válik az a bizonyos víz. Most is ez történt. Ezúttal Menczer Tamás hazugsága verte ki a biztosítékot. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/tenyellenorzes-avagy-a-nyugdijakrol-is-hazudik-a-fidesz/530355 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Prominens személyekkel, közéleti szereplőkkel, ismert kormánypárti és ellenzéki politikusokkal állt kapcsolatban a letartóztatása előtt a Buda-Cash Brókerház milliárdos csalással és sikkasztással vádolt alapítója, Pintér Zoltán – legalább is ez derül ki a brókerbotrány nyomozati irataiban megtalálható, a Buda-Cash-vezérhez köthető telefonok híváslistáiból. Közéjük tartozik például az offshore-botrányba belebukó volt szocialista kincstárnok, Boldvai László, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és az LMP egykori társelnöke, Schiffer András is. De Pintér kontaktjai között szerepel – nem annyira meglepő módon – a 90-es évek “sztárzsaruja”, Doszpot Péter, az Index korábbi tulajdonosa, a Fidesz egyik országgyűlési képviselője, a Quaestor-botrány fővádlottja, Tarsoly Csaba, valamint Volner János, a Jobbik frakcióvezetője is. Noha Welsz Tamás neve nincs rajta a Buda-Cash alapítójának híváslistáján, a nyomozati iratokból világosan kiderül, hogy ismerték egymást, és éppen Welsz halála napján foglaltak le a hatóságok Pintérre nézve terhelő dokumentumokat a gyanús körülmények között elhunyt vállalkozótól.
Pintér Zoltán és társai ügyét június végén kezdte tárgyalni a Fővárosi Törvényszék. Az ügyészség – a PestiSrácok.hu által korábban közreadott – vádiratában V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja. A vád szerint a Buda-Cash egy 1998-as, nemzetközi pénzügyi válság miatt olyan helyzetbe került, hogy az ügyfelei felé fennálló kötelezettséget nem tudták teljesíteni. Pintér Zoltán, mint a cég vezérigazgatója ekkor döntött úgy, hogy nem jelentenek csődöt, hanem V. Péterrel megállapodott abban, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”. Ezek után egy „ismeretlen személy” létrehozott egy 7920-as kódszámú ügyfélprofilt, melyhez valós ügyfél nem tartozott. A profilban az ügyfél neveként feltüntették például a Jackson Brothers International Corporation-t, később Torma József, majd 2007. április 5. napjától a profilban szereplő ügyfélnév Karácsony Miklós volt. Az első kamuszámlát 1998. január elsején nyitották. Az itt landoló pénzekkel pedig sajátjukként rendelkeztek. A vád szerint az általuk, 1998-tól egészen 2014-ig tartó bűncselekmény-sorozattal okozott kár 115 milliárd forint. A vádirat azt is tartalmazza, hogy Pintér volt a csalássorozat értelmi szerzője és stratégiai döntéshozója. Noha a közvélemény és a sajtó csak kisebb szeletét ismerte meg a bűnügynek, az mindenesetre nehezen képzelhető el, hogy az évtizedekig tartó visszaélések háboríthatatlanul folyhattak volna a politika és a bűnüldöző szervek tudta nélkül. Utóbbira ugyan nincs közvetlen bizonyíték, de az tény, hogy a 90-es években a Buda-Cash egyik vezetőjének cége, a FIK Rt. környékén felbukkant több, akkoriban aktív politikus, valamint egykori titkosszolgálati tiszt is.
A sztárzsaru is Pintér kontaktjai között
A remek politikai, rendőri, titkosszolgálati és közéleti kapcsolatokat bizonyítja az a Pintér Zoltánhoz köthető híváslista is, amely fellelhető a brókerügy – PestiSrácok.hu által megszerzett – nyomozati iratai között.A lista elején található például a 90-es évek sztárzsarujaként ismertté vált Doszpot Péter, akiről mostanában leginkább a leszámolásos gyilkosságok tárgyalásán hallottunk a legtöbbet, mint akinek az alosztálya súlyos hibákat követett el a Portik Tamás és köre ellen indított nyomozásokban. Az Aranykéz utcai robbantás vádbeszédében az ügyész szájából az is elhangzott, hogy az ő dolgozószobájából tűnt el a négy áldozatot követelő robbantás legfontosabb bizonyítéka, az a kamerafelvétel, amin a megmaradt rendőri jelentések szerint szemből volt látható a merénylettel vádolt Jozef Rohác. Emiatt a Nemzeti Nyomozó Iroda 2014-ben ugyan feljelentést tett, de a Központi Nyomozó Főügyészség elévülés okán végül elutasította a feljelentést.
Szocialista nagyvadakkal is kapcsolatban állt
Az iratok szerint Pintér kapcsolatba került Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselővel, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökével, valamint az MSZP korábbi pártpénztárnokával, Boldvai Lászlóval is, akinek a néhány hónappal ezelőtt kirobbant offshore-botrány miatt kellett távoznia a szocialista pártból. Kiderült ugyanis, hogy Boldvai feleségének, K. Csillának 2012 novemberében került a tulajdonába egy Szamoa szigetére bejegyzett offshore cég. Az iratokból kiderül, hogy az offshore cégen több százmillió forint ment keresztül. A NAV mindezek miatt költségvetési csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. A Buda-Cash vezér kapcsolatai között megtalálhatunk egy másik egykori MSZP-s nagyvadat, Karl Imrét is. A milliárdos szocialista politikus korábban az olajszőkítési ügyletekben is nevesített ETL Rt. felügyelőbizottsági tagja volt, de a Kulcsár-ügyben is rebesgették a nevét, sőt, a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László szerint a volt MSZP-s politikus kiváló kapcsolatokat ápolt a magyar olajmaffia tagjaival is.
A Jobbik frakcióvezetőjének neve is előkerült
Pintér Zoltán kontaktjait átböngészve még a fentebb említett személyeknél is meglepőbb névsorra leltünk. Köztük van például a jobboldali pénzembernek nevezett Töröcskei István, illetve az Index korábbi tulajdonosa, Nobilis Kristóf, akiről éppen a PestiSrácok.hu írta meg, hogy érdekeltségeire a tőkepiaci törvény megsértése miatt a Magyar Nemzeti Bank 40 millió forint bírságot szabott ki. Jó kérdés az is, hogy a súlyos bűncselekményekkel, bűnszervezet irányításával vádolt Buda-Cash-vezér listáján mit keres a korrupcióellenes harcot zászlajára tűző Jobbik frakcióvezetője, Volner János. A politikus legújabban magánéleti botrányaival került a figyelem középpontjába, de időközben az is felmerült, hogy az adóhatóság adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt 21 millió 400 ezer forintot kért számon korábban Volneren. Ugyancsak ott szerepel Pintér kapcsolatai között az LMP korábbi társelnöke, Schiffer András, ahogy Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere, Szelényi Zsuzsa, az Együtt politikusa, valamint Gyenesei István, a Gyurcsány-kormány egykori önkormányzati minisztere is.
Felmerült titkosszolgálati szál
Érdekes lehet még, hogy milyen kapcsolat fűzte a brókerper fővádlottját ahhoz a ma már nyugdíjas nemzetbiztonsági tiszthez, akivel a híváslista tanúsága szerint Pintér ugyancsak kapcsolatba lépett, és akinek egykori főnöke jó viszonyt ápolt a London Brókerház tizenhat évvel ezelőtt kivégzett tulajdonosával, Reichardt Ignáccal. A titkosszolgálati szál abból a szempontból is érdekes lehet, mivel a botrány kirobbanása után felmerült, hogy az Energol Rt.-hez és az Egymásért alapítványhoz hasonlóan a Buda-Cash vezetői összefonódtak a szolgálatokkal. ( Bár, ahol Magyarország “elitje” forgatja a pénzét, ott előbb-utóbb megjelenik a titkosszolgálat is – a szerk.) A kontaktok között megtalálható a bulvárlapokban bérelt helyet elfoglaló üzletember, Kedves Ferenc, vagy a több szálon is a szocialistákhoz kötődő nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás is, akinek cége, az Arago Rt. egyébként 1999-ig a brókerház részvényesei közé tartozott. Pintér a fentebb említett személyeken kívül – a híváslista alapján – kapcsolatban állt még a szintén milliárdos csalás és sikkasztás miatt eljárás alá vont, jelenleg még előzetes letartóztatásban tartott Quaestor-vezérrel, Tarsoly Csabával, akit információink szerint már a 90-es évek közepe óta jól ismert.
Milliárdos hallgatási pénzeket fizethetett a Buda-Cash
Azt, hogy Pintér Zoltán, illetve több Buda-Cash-vezető magas szintű összeköttetésekkel rendelkezett, egy, a brókerbotrányt jól ismerő, a korábbi nyomozásra rálátó forrásunk is megerősítette portálunknak. Informátorunk úgy tudja, több prominens személy is a brókercég segítségével forgatta meg a pénzét. Értesüléseink szerint például egy ismert, ma is aktív fideszes politikus 300 millió forintot adott át a cég egyik vezetőjének, egy vidéki MSZP-s képviselő kampányát pedig a Buda-Cash Brókerház fizette. Emellett úgy tudjuk, hogy a brókerügy egyik vádlottja jó kapcsolatokat ápolt egy olyan kormánypárti politikussal, akinek a brókerház 100 milliós tételben, tíz afrikai vadászatát finanszírozta (Azt azonban mindenképp le kell szögezni, hogy ezzel összefüggésben fideszes, vagy KDNP-s politikus nem szerepel az iratok között.). Forrásunk arról is beszélt, hogy az, ami a vádiratban, illetve a nyomozati iratban szerepel, csupán a jéghegy csúcsa. A brókercég korábbi ügyleteire is rálátó informátorunk hangsúlyozta, a több mint egy évtizede működő csalássorozat miatt minimum 20-25 embernek bíróság előtt kellene felelnie. Tudomása szerint középvezetői szinttől felfele mindenki tudta, hogy milyen kétes ügyletek zajlanak a cégnél, mégsem történt semmi. Úgy tudjuk, ez részben annak köszönhető, hogy többen haszonélvezői voltak a csalásnak, másrészt a Buda-Cash legszűkebb vezetése 1998-tól kezdve ezeknek a brókereknek négy-öt milliárd forintot fizetett ki „szájbefogás címén”.
Welsz buktathatta le a brókerügy fővádlottját
Ezt erősíti az a szintén a nyomozati iratok között található ügyészi indítvány is, amelyben Pintér előzetes letartóztatásának a meghosszabbítását kérvényezték. Ebben azt írták, a hatóság vizsgálja, hogy a cég “legmagasabb szintű vezetőin túl a középvezetők, illetve az irányításuk alatt tevékenykedő alkalmazottak részt vettek-e a cselekmények elkövetésében”. Ami külön érdekesség, hogy az indoklásban az is szerepel, hogy félő, a vagyona egy részét már külföldre menekítő főbróker megszökhet, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2014. március 20-án, “Welsz Tamás tevékenységét érintően” pénzmosás és más bűncselekmények miatt folytatott büntetőügyben lefoglalt egy okiratot, amely “Pintér Zoltán gyanúsított adatait és ujjlenyomatát tartalmazta, Pintér Kiripolszki Zoltán névre szóló bissau-guineai útlevél készíttetéséhez”. Ezen irattal együtt a nyomozók lefoglalták Pintér magyar nyelvű útlevelének másolatát is. Noha ez az indítványban nem szerepel, de a dátumból kikövetkeztethető, hogy ez a lefoglalás éppen a gyanús körülmények között elhunyt Welsz Tamás halálának napján történt, amikor a Népszabadság információi szerint a férfi befolyásos emberek (köztük az ügyészek szerint Pintér Zoltán), ismert vállalkozók és alvilági figurák pénzmosásainak, vagyoneltüntetéseinek bizonyítékait tartalmazó iratokat adott át a hatóságoknak. Azt egyébként, hogy Welsz és Pintér között kapcsolat volt, a Buda-Cash-ügy negyedrendű vádlottja is megerősítette vallomásában. Gy. János ugyanis kihallgatóinak arról számolt be, hogy Pintér és az adócsalással vádolt Simon Gábor szocialista politikus elleni eljárás egykori koronatanúja offshore cégek átjátszásáról tárgyaltak.
Címlapfotó: mno.hu | Ismert ellenzékiek és kormánypárti politikusok a brókerbotrány fővádlottjának híváslistáján | Prominens személyekkel, közéleti szereplőkkel, ismert kormánypárti és ellenzéki politikusokkal állt kapcsolatban a letartóztatása előtt a Buda-Cash Brókerház milliárdos csalással és sikkasztással vádolt alapítója, Pintér Zoltán – legalább is ez derül ki a brókerbotrány nyomozati irataiban megtalálható, a Buda-Cash-vezérhez köthető telefonok híváslistáiból. Közéjük tartozik például az offshore-botrányba belebukó volt szocialista kincstárnok, Boldvai László, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/ismert-ellenzekiek-es-kormanyparti-politikusok-brokerbotrany-fovadlottjanak-hivaslistajan/ | 2016-09-05 10:05:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
"Az elmúlt időszakban sajnálatos módon számos rongálás, károkozás történt a Mehring Lajos Városi Sportcentrumban" - hívta fel a helyiek figyelmét Facebook-oldalán a Siklós Sport Nkft vezetősége.
Mint írják, a létesítményért felelős társaságuknak továbbra is az a célja, hogy látogatóiknak széles körű sportolási lehetőséget biztosítson jó minőségű és korszerű pályákkal, felszerelésekkel, öltözőkkel, mosdókkal, amelyeket az ép és a mozgáskorlátozott sportolók egyaránt igénybe tudnak venni.
"Annak érdekében, hogy a sportcentrumot mindenki örömmel és biztonságosan látogathassa a jövőben is, mindent el kell követnünk a felelősségteljes használat érdekében. Ezért módosítottuk a sportcentrumba történő belépés házirendjét, formáját. Természetesen - ez a tulajdonos önkormányzat határozott elvárása - létesítményünk továbbra is minden sportolni vágyó siklósi lakos előtt nyitva áll az újonnan életbe lépett házirenddel összhangban, annak rendelkezéseit elfogadva és betartva." - zárul a közlemény.
A viszont a posztból nem derül ki, hogy pontosan melyek az új házirend szabályai, amit a kommentek között többen is szóvá tettek. Többen is azt sérelmezik, hogy az üzemeltető nem a köz javát szolgálja ezzel a szigorítással, hiszen a sportolni vágyó siklósiak elől veszik el a lehetőséget. | Rongálás miatt változik a sportcentrum házirendje | Az elmúlt időszakban számos rongálás, károkozás történt a siklósi Mehring Lajos Városi Sportcentrumban | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-sport/2024/11/rongalas-siklos-sportcentrum | null | true | null | null | BAMA |
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követő sajtótájékoztatóján sikeresnek nevezte a magyar kormány gazdasági semlegességre építő stratégiáját , amelynek a nyomán hazánk mára a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává vált a kontinensen.
Ha valaki eljön Magyarországra, azt látja, hogy a német autógyárak és a kínai elektromosakkumulátor-gyárak egymás mellett épülnek
- mutatott rá.
"És miért? Mert a nagy német autóipari vállalatok vállalati stratégiája az elektromobilitás tekintetében arra épül, hogy a kínaiak szállítják nekik az elektromos akkumulátort meg egyéb alkatrészeket"
- húzta alá.
"Szerintem szembemenni a valósággal nem helyes. Lehet, hogy ez valakiknek ideológiailag nem tetszik, de ez a valóság" - fogalmazott.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy
mindössze tizenkét EU-tagállam szavazott a kínai elektromos autóiparral szembeni vámok bevezetésére a huszonhét tagú közösségben, az intézkedések mégis hatályba lépnek.
"Én azt hiszem, hogy ebben az új világgazdasági-világpolitikai realitásban Európa nem áll jól, és ezért is javasoljuk azt, hogy a szankciók, vámok, korlátozások helyett a konnektivitásra törekedjünk" - közölte.
Mi, Magyarországon a gazdasági semlegesség stratégiáját valósítjuk meg, egyszerre működünk együtt a keleti és a nyugati országokkal, a keleti és a nyugati vállalatokkal is, és ez a stratégia Magyarországnak munkahelyek tíz- és százezreit, modern beruházásokat jelentett
- tette hozzá.
A miniszter végül arra is kitért, hogy a kormány szilárdan képviseli ezt az álláspontját, és ezért az utóbbi években számos vitája volt más tagállamokkal és az Európai Bizottság tagjaival is.
És ahogy elnézem az álláspontokat, ezek a viták a jövőben is fenn fognak maradni. De majd megvívjuk őket természetesen
- szögezte le. | épülnek a kínai akkumulátorgyárak | A gazdasági semlegesség stratégiája keretében Magyarországon egymás mellett épülnek meg a német autó- és a kínai akkumulátorgyárak. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/hazai-gazdasag/2024/11/nemet-autogyar-kinai-akkumulatorgyar-magyarorszag | null | true | null | null | SZOLJON |
"Szeretnénk veletek megosztani az örömhírt, hogy a folyamatos fejlesztések jegyében mostantól a Kámon-Hús Kft. üzemelteti a régi postaépületet" - osztotta meg közösségi oldalán a kámoni bisztró és húsbolt. Ismert, a kámoni postahivatalt 2022 végén zárták be, azóta kihasználatlanul állt az ingatlan. | Új üzemeltetője van a kámoni postaépületnek | A kámoni postát 2022 végén zárták be, most egy helyi vállalkozás osztotta meg, ők üzemeltetik az épületet a jövőben. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/kamoni-posta-epulet-uj-uzemelteto | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A fehérvári önkormányzat másfél hónappal ezelőtti döntése akkor került reflektorfénybe, amikor december 6-án Scheiring Gábor LMP-s honatya a parlamentben napirend előtti felszólalásában azt állította: a kormánypárti irányítású település indokolatlanul juttatta több milliárd forintos vagyongyarapodáshoz a vitatott beruházásairól elhíresült Grupo Milton csoportot.
A vihart valójában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válasza robbantotta ki, aki bejelentette: a fehérvári önkormányzat csupán az előző szocialista városvezetés által 2008-ban vállalt kötelezettségét teljesítette a belterületbe vonással. Scheiring blogjában „ködösítéssel”, egyes médiumok „hazugsággal” vádolták meg Navracsicsot, Márton Roland fehérvári MSZP-elnök pedig „butaságnak” minősítette a parlamenti választ.
A szóban forgó 121 hektáros terület az „alsóvárosi réten”, a városközpont és a 8-as főút nyugati elkerülő szakasza között helyezkedik el. A korábban külterületnek számító, marhalegelőként használt földeket 2008 előtt Kovács Bence János, a Grupo Milton elnöke magánszemélyként vásárolta fel a kistulajdonosoktól. A tulajdoni lapokkal a kezében 2008 elején kopogtatott be a város akkori polgármesteréhez, az MSZP-s Warvasovszky Tihamérhoz, és együttműködést ajánlott az önkormányzatnak: a 121 hektáros területen a Grupo Milton zöldmezős beruházásként kialakít egy logisztikai-szolgáltató parkot, amely mintegy 3000 új munkahelyet és jelentős adóbevételt hozhat a városnak. Konkrét befektetők – a japán Toyota és az indiai Tata Motors – neve is felmerült.
Ahhoz, hogy a beruházás megvalósulhasson, az önkormányzatnak módosítania kellett a rendezési tervét és a helyi építési szabályzatát, ami 2008. március 20-án meg is történt. A közgyűlési határozatban nemcsak az szerepel, hogy a mezőgazdasági területet átminősítik gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató övezetté, hanem az is, hogy az „alsóvárosi rétet belterületi fejlesztési területnek jelölik ki”.
A belterületbe vonás hosszabb folyamat, amit a szocialista vezetésű önkormányzat az előző ciklusban kezdett el, de a végleges döntést már az új, fideszes irányítású közgyűlés hozta meg. Többek szerint az a kérdés: szükségszerű volt-e az érintett terület belterületbe vonása?
– Egyáltalán nem – állítja Márton Roland. – Az alsóvárosi rét belterületbe vonását kizárólag az indokolná, ha a területen az eltelt csaknem három év alatt megvalósult volna az ígért beruházás. Csakhogy semmi nem történt, a Toyotának és a Tatának a színét sem láttuk, legfeljebb arról érkeztek hírek, hogy a Grupo Milton tervezett magyarországi nagyprojektjei sorra befuccsoltak. Kinek az érdeke akkor, hogy az önkormányzat a belterületbe vonás gáláns gesztusával óriási vagyongyarapodáshoz juttasson egy magánbefektetőt? A városnak ebből biztosan nem származik semmi haszna. Az eset mindenképpen felveti a korrupció gyanúját.
A szocialisták a 2008-as márciusi közgyűlési határozat helyett a néhány héttel később aláírt együttműködési megállapodást lobogtatják. Ebben a dokumentumban ugyanis – ami rögzíti a beruházó és az önkormányzat vállalásait – nincs szó arról, hogy a fejlesztés feltétele a 121 hektár belterületbe vonása lenne.
– Ettől függetlenül a befektető annak a közgyűlési döntésnek a tudatában írta alá az együttműködési megállapodást, amely szerint az önkormányzat belterületbe vonja az alsóvárosi rétet – állítja Cser-Palkovics András, Székesfehérvár október óta hivatalban lévő fideszes polgármestere. – Az önkormányzat kényszerhelyzetbe került, lépnünk kellett, különben alapot adtunk volna egy több milliárd forintos kártérítési perhez.
– Jogi nonszensz a polgármester érvelése – vág vissza Márton Roland, aki szerint egy közgyűlési határozat végre nem hajtására nem lehet kártérítési igényt alapozni.
Az is vita tárgya, hogy az alsóvárosi rét értéke mennyivel emelkedett a belterületbe vonással. Márton Roland információi szerint annak idején Kovács Bence János négyzetméterenként 600–800 forintot fizetett a telkekért, azaz nagyjából 800-900 millió forintot fektetett az üzletbe. Márton Roland úgy véli, a terület értéke pusztán a belterületbe vonással mintegy tízszeresére, 8-9 milliárd forintra emelkedett.
Mervó József, a Grupo Milton vezérigazgatója szerint a terület értékét szerinte elsősorban a helyi rendezési terv és az építési szabályzat befolyásolja.
– Számunkra irreleváns, hogy a fehérvári projektünk kül- vagy belterületen valósul meg, a fejlesztésnek a 2008-as közgyűlési határozat adott zöld utat, tehát az ingatlanok értéknövekedése is akkor következett be – állítja Mervó József.
Márton Roland azt utólag elismeri: hiba volt 2008-ban ipari-logisztikai parkot tervezni az alsóvárosi rétre, amely nem alkalmas ilyen jellegű fejlesztésre. Ebben egyébként ma már mindkét politikai oldal egyetért. Cser-Palkovics András kérdésünkre válaszolva elmondta: az új városvezetésnek is más tervei vannak a területtel, ahol inkább kereskedelmi-szolgáltató vállalkozásokat látnának szívesen. Mervó József megkeresésünkre közölte: a Grupo Milton hajlandó alkalmazkodni az új városvezetés elképzeléseihez.
– Megkezdtük a tárgyalásokat a céggel, remélhetőleg két hónapon belül sikerül egyezségre jutnunk a 2008-as együttműködési megállapodás módosításáról – mondta Cser-Palkovics András. – Nem vitatjuk, hogy a belterületbe vonással az ingatlan értéke jelentősen megnőtt, azt azonban nem árt hangsúlyozni, hogy a beruházó fejlesztési kötelezettsége megmaradt, és ez akkor sem szűnne meg, ha a terület a jövőben bármikor gazdát cserélne. | Belföld: Ki kaszál nagyot a székesfehérvári réten? | Gáláns ajándékkal lepte meg a fideszes irányítású székesfehérvári önkormányzat a Grupo Milton csoportot azzal, hogy a város belterületbe vonta a cég 121 hektáros mezőgazdasági területét. A helyi szocialisták korrupciót sejtenek az ügy háttérében, a polgármester szerint viszont sikerült hatástalanítaniuk az előző városvezetés által elhelyezett időzített bombát. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20101211-ki_kaszal_nagyot_az_alsovarosi_reten_-911951 | 2010-12-11 12:28:06 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A gyakorlat szerint mindig túlvállalás történik, mert az Európai Bizottság minden országban mindig vitatja a projektek egy részét – kommentálta a hvg.hu-nak az Innovációs és Technológiai Minisztérium Jávor Benedek értesülését, aki szerint a magyar kormány kiveszi a bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit.
„110 százalékát költöttük el a rendelkezésre álló keretnek, és mind a 100 százalék lehívásra került olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között” – írta a minisztérium.
Az EP-képviselő blogbejegyzésében számolt be arról, hogy több uniós és magyar forrása szerint is a kormány reménytelennek ítélte, hogy meggyőzze Brüsszelt az Elios-projektek jogszerűségéről, azaz gyakorlatilag lemond az uniós finanszírozásról. A magyar kormány – magyarázta Jávor Benedek – 13 milliárd forintról mond így le, amit korábban az uniótól remélt.
„Ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt" – olvasható az európai parlamenti képviselő honlapján.
AZ ITM ezzel ellenben azt hangsúlyozta, hogy a projektek megvalósultak, és a rendőrség is megállapította, hogy nem történt bűncselekmény.
„A KEOP uniós fejlesztési keretének 100%-át ki tudta használni Magyarország, nem vesztettünk forrást. A magyar gazdaság teljesítménye lehetővé tette, hogy a kormány mintegy 10 százalékkal megemelje az uniós forrásokat, így az elszámolásból kikerülő tételek esetén is száz százalékon fog zárni a KEOP. Fake news tehát, hogy uniós forrást veszítenénk” – írták.
A minisztérium nem felejtette el hozzátenni, hogy a közvilágítás fejlesztési projektet eddig is a kampányeszközként használta a bevándorláspárti ellenzék a saját politikai céljai eléréséhez, most sincs ez másként. | Gazdaság: Palkovicsék az Elios-számlákról: eleve túlvállaltuk a keretet | A minisztérium szerint az uniós források 100 százalékát lehívták olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190212_ITM_az_Eliosszamlakrol_tulvalallas_tortent | 2019-02-12 15:51:00 | true | null | null | HVG |
Kedden napközben Szabó Ferenc főügyész-helyettes még sajtótalálgatásnak nevezte azt a tanúkénti meghallgatásra beidézendő politikusok neveit tartalmazó névsort, mely megjelent a Zuschlag-ügyben. A „sajtólistán” a miniszterelnök neve is szerepelt. Ezzel párhuzamosan Gyurcsány Ferenc kedden egy sajtótájékoztatón arra az újságírói kérdésre, hogy állítólag meghallgatják őt tanúként Zuschlag János és társainak ügyében, még „lebegtette” a választ, és így felelt: „Állok rendelkezésre, ha meg kívánnak hallgatni”.
Ehhez képest néhány óra múlva, nem sokkal este nyolc előtt hatalmas, fekete Audi kanyarodott be a kecskeméti Mátyási utcába. Nem hajtott be az ügyészség zárt udvarába – noha erre lehetősége lett volna – hanem leparkolt a börtön oldalában. Szemben a kecskeméti városi ügyészség bejáratával. Gyurcsány Ferenc, valamint egy testőr szállt ki a kocsiból és bementek az ügyészségre. A kihallgatást – mint utólag, biztos forrásból megtudtuk – már a múlt hét végén, tehát jóval a félrevezető keddi nyilatkozatokat megelőzően eltervezték. Gyurcsány Ferenc éjjel 11 óra körül távozott az ügyészség épületéből, majd a napilapok lapzártája, és az esti híradók után Daróczi Dávid kormányszóvivő kiadott egy közleményt. Eszerint „a miniszterelnök fontosnak tartja, hogy kiderüljön az igazság. Ezért, korábbi nyilatkozataival összhangban, a lehető legteljesebb körűen együttműködik a nyomozó hatósággal”. Gyurcsány Ferenc a kecskeméti ügyészeknek elmondta: sportminiszterség alatt, 2003. május 19. és 2004. október között, minden tekintetben az akkor érvényes és nyilvános pályázati szabályoknak megfelelően kívánták meghozni a döntéseket. Szabálytalanságról tudomása nem volt.
Az éjszakai kihallgatásra a Bács-Kiskun megyei főügyész-helyettes telefonon idézte be Gyurcsány Ferencet. Erre – azaz a „rövid úton”, telefonon idézésre - a Büntetőeljárási Törvény lehetőséget ad, és bevett gyakorlat az ügyészségeken. A jogkövetkezménye ugyanaz, mint az írásos idézésnek. Ha nem jelenik meg a tanú, akkor rendbírsággal sújtható, és elővezethető. Gyurcsány Ferenc – akinek kérésére tették késő estére a kihallgatást kedden – azonban időben megjelent. Ügyvédet nem hozott magával, noha ehhez joga lett volna. Testőre nem mehetett be vele a kihallgatásra, amelyet öt ügyész jelenlétében tartottak meg a kecskeméti vezetőügyész irodájában. Információink szerint rendkívül részletes, alapos kihallgatás volt, amelyben eleinte érezni lehetett, hogy nem került még hasonló szituációba a kormányfő. A Zuschlag-ügy „specialitása” amúgy, hogy minden kihallgatás három ügyész jelenlétében zajlott eddig: ez a „csapat” egészült ki ezúttal az ügyészség két vezetőjével.
A miniszterelnök utóbb úgy nyilatkozott a meghallgatásáról, hogy rendkívül korrekt és tárgyszerű körülmények között zajlott. Az egyik reggeli televízió műsorban pedig elmondta: nem tudott arról, hogy az általa vezetett tárcánál fiktív alapítványoknak fizettek volna ki jelentős, milliós támogatásokat úgy, hogy azzal a kedvezményezettek nem tudtak elszámolni.
- Gyurcsány Ferenc kihallgatására azért volt szükség, mert „papíron” jól ismerjük ugyan a minisztériumi pályáztatásokat, illetve azok elbírálásának rendjét, azonban kellett olyan tanúvallomás is, amely belülről ismeri mindezt – mondta szerdán Szabó Ferenc megyei főügyész-helyettes. – A telefonos idézésről pedig annyit, hogy ennek az ügynek a legtöbb tanúját telefonon idéztük. Nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a kormányfő kihallgatását újabb személyek kihallgatása fogja még követni. De a nevüket továbbra sem közlöm előre a sajtóban. | Öt ügyész faggatta Gyurcsányt - másokat is telefonon kerestek meg - Világgazdaság | Kedden este nyolctól három órán keresztül faggatták a Zuschlag ügyben a kecskeméti ügyészségen Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2007/09/ot-ugyesz-faggatta-gyurcsanyt-masokat-is-telefonon-kerestek-meg | 2007-09-26 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Elon Musk Texasban luxus birtokot vásárolt
Célja, hogy testvérek között szoros kapcsolat alakuljon ki
Szeretné, ha 11 gyermeke és a három anyuka egy helyre költözne
"Elon Musk azt mondta a hozzá közel állóknak, hogy azt szeretné, ha a gyerekei és édesanyjaik velük együtt egy texasi birtokon élnének. Ezért vásárolt egy kastélyt, amelynek a közvetlen közelében két luxusház is van. Így mindenki kényelmesen elférne és több időt tölthetnének együtt az idősebb és fiatalabb porontyok. Szeretné, ha testvérek között szoros kapcsolat alakulna ki és a cégbirodalma irányítása mellett, ő is többször találkozhatna mindegyik gyermekével" - számolt be a New York Times, amely azt is megírta, hogy a Musk-uradalom 35 millió dollár (13,1 milliárd Ft) értékű. Persze volt miből költeni erre, hiszen a többek között a Teslát elektromos autógyártó céget, a SpaceX űrvállalatot és az X nevű közösségi oldalt is birtokló techmogul becsült vagyona 320 milliárd dollár (120 128 milliárd Ft).
Donald Trump elárulta, milyen szerepet szán Elon Musknak
3 nőtől 12 gyereke született
Mint ismert Elon Musknak három nőtől összesen 12 gyermeke jött világra, de az egyikük már nem él. Justin Wilsonnal hat csemetéjük született: Nevada Alexander - 10 hónaposan elhunyt -, Griffin, Vivan Jenna, Kai, Saxon és Damien. Claire Boucher-vel, vagyis Grimesszal három gyerkőc van: X Æ A-Xii, Exa Dark Sideræl és Techno Mechanicus. Jelenlegi párjával Shivon Zilisszel pedig szintén három: Strider, Azure és a legfijabb nevét egyelőre nem árulták el. Szinte beleszédül az ember a számolásba is, de a papa egyben akarja látni az övéit. | Luxusuradalmat vásárolt nagy családjának Elon Musk | Austin – Elon Musk sokak szerint annak köszönhetően lett a világ leggazdagabb embere, hogy a mások által elképzelhetetlen terveket is megvalósította. Most nem az üzleti életben, hanem az igen kiterjedt mozaikcsaládjában próbál véghezvinni egy lehetetlen küldetést. Az amerikai üzletember vásárolt egy luxus birtokot, ahová oda akarja költöztetni mind a tizenegy gyermekét, valamint a három édesanyát, azaz mostani és két korábbi párját is. Persze nem mindenki fogadja kitörő örömmel a családfő ötletét. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/nemzetkozi-sztarok/elon-musk-11-gyerek-osszekoltozes/wcjqrd5 | null | true | null | null | Blikk |
Egy 26 oldalas módosító indítvány egyetlen rövid mondata eltörölni javasolja a személyi jövedelemadóról szóló törvény 28. paragrafusának 20-22. bekezdéseit. Ha a parlament jóváhagyja Rogán Antal fideszes képviselő indítványát, akkor könnyebbé válik vagyonok, jövedelmek offshore-országokba, egzotikus adóparadicsomokba menekítése. Ilyenek a Kajmán-szigetek, a Brit Virgin-szigetek, valamint a köznyelvben offshore-országként számon tartott, de az EU-s tagság óta jogilag nem annak számító, viszont továbbra is alacsony adókulcsot alkalmazó államok, mint amilyen Ciprus vagy Luxemburg.
Az adóelkerülés egyik offshore-receptje a következő. Azok a magyar magánszemélyek, akik el akarták kerülni, hogy itthon adózzanak a Magyarországon szerzett jövedelmük után, kirívóan alacsony adót kivető országokban, a köznyelvben offshore-országokként ismert államokban alapítottak céget, és oda utalták különféle módokon a pénzüket. Ez a pénz az ottani cég nyereségeként jelent meg, és rendszerint ezt a nyereséget nem is vette ki a cégből a tulajdonos magyar magánszemély. Ha kivette volna, akkor a magyar szabályok szerint meg kellett volna fizetnie az hazai osztalékadót, ami értelmetlenné tette volna számára az egész offshore-technikát. A kiutalt pénzből aztán az offshore-cég a tulajdonos magánszemély személyes céljait szolgáló tranzakciókat hajtott végre - ingatlant vett, részvényeket vásárolt, vállalati részesedésekhez jutott. Vagyis mindazt, amit az átlagpolgár magánszemélyként bonyolít le, azt a pénzét adóparadicsomba menekítő személy egy offshore cégen keresztül, lényegesen kisebb adó megfizetése után meg tudta megtenni.
Mivel az offshore-országokban jóval alacsonyabb mértékű adó terheli a cégek profitját, mint a magyarországi személyi jövedelemadó (utóbbi idén csak névlegesen 16 százalék, valójában - a szuperbruttósítás miatt - 20,3 százalék, a korábbi, egykulcsos szja előtti években pedig a felső kulcs 40 százalék körül alakult), ezért óriási adómegtakarítást tudtak elérni.
2010-ben akadályt állított a Bajnai-kormány
Ennek a folyamatnak próbált gátat vetni a Bajnai-kormány idején elfogadott, 2010. január 1-jén életbe lépett szabály. A még hatályos rendelkezés alapján az adóparadicsomokban levő cég ki nem osztott nyereségét - amely lényegében tehát az adóelőny miatt innen kimenekített pénznek felelt meg - ugyanúgy szerepeltetnie kell a magyar magánszemélynek az itteni éves adóbevallásában, és ugyanúgy meg kell fizetnie utána a személyi jövedelemadót, mintha nem vitte volna ki a pénzét offshore-helyszínre. Ezzel a legálisan szerezhető adóelőny szertefoszlik, nincs értelme kivinni az itteni jövedelmet, ha úgyis a magyar szabályok szerint kell adózni. (Ha nem vallja be az ügyeskedő magánszemély az offshore-cégének nyereségét és nem fizet adót, akkor törvénysértést követ el, és kockáztatja a büntetést.)
Éppen ezt a szabályt törölné el Rogán Antal fideszes képviselő javaslata. Rogán a javaslat indoklásában nem utal az offshore-technikákra, helyette általánosságban azzal érvel, hogy az szja-törvény egyes hatályos rendelkezései "a jogalkalmazás során erőteljes jogbizonytalanságot okoznak, és ezáltal a gazdálkodó szervezetek működését (így például az ingatlanpiac fejlődését) nagy mértékben gátolják."
Szerettük volna megtudni Rogán Antaltól, mennyiben okozna jogbizonytalanságot a most hatályos passzus, és miért nyitna utat az itteni pénzek adóparadicsomokba való újrakimenekítése előtt, de a képviselő egyelőre nem reagált feltett kérdéseinkre.
Már korábban is segítették az offshore-technikákat
A mostani lépés immár a második lenne, amely a Fidesz által keményen támadott "offshore-lovagok" számára járhat előnyökkel. (Orbán Viktor kormányfő nevezte offshore-lovagnak Simor András jegybankelnököt, és támadta ciprusi befektetései miatt, a tavaly tavaszi választások környékén, és utána is sok hónapon át az offshore-ügyeskedést pellengérre állította az új hatalom által alkalmazott kommunikáció.) A Fidesz-kormány egyik első intézkedése az volt a tavaly nyári adócsomagban, hogy az offshore-adóelkerülés másik technikájának korlátot állító, szintén a Bajnai-kormány alatt hozott törvénypontokat eltörölte.
Ebben az esetben nem magyar magánszemély, hanem magyarországi cég kerülte ki az itteni adófizetést bevételének továbbutalásával egy adóparadicsomban levő, valójában az ő rész- vagy kizárólagos tulajdonában álló céghez. Az offshore-cég papíron általában hitelt nyújtott vagy tanácsadási szolgáltatást végzett a magyar cégnek, a magyar társaság pedig fizette az igen magas kamatláb mellett nyújtott kölcsön törlesztését, illetve jogdíjat utalt az offshore-cégnek, így pedig akár teljes egészében el is tüntethette a magyarországi adóalapját. A Bajnai-kormány idején megalkotott jogszabály 30 százalékos adóval sújtotta azokat a magyar cégeket, amelyek így utaltak ki kamatot vagy jogdíjat. Ez értelmetlenné tette az offshore-technika alkalmazását. A Napi Gazdaság tavalyi beszámolója szerint az Orbán-kormány azzal érvelt az adó kivezetése mellett, hogy "a gyakorlatban nem volt semmi haszna".
Ingatlant is könnyebb lenne átvenni offshore-cégtől
Az offshore-technika megkönnyítése mellett Rogán vaskos javaslatának másik része is az adóval trükközőkre vonatkozik. A fideszes képviselő kiterjesztené az adóamnesztiát.
Az amnesztiát 2008 őszén fogadták el, és azóta minden év végén, így a szocialisták és 2010-ben a Fidesz-kormány idején is meghosszabbították. Lényege az, hogy aki hazahozta az egzotikus adóparadicsomokban vagy EU-s, alacsony adókulcsokat alkalmazó tagállamokban (elsősorban Cipruson, Luxemburgban, Hollandiában) működő cégéből az ott felhalmozott vagyont, kedvezményes, 10 százalékos adót fizetett és ezzel legalizálta a korábbi években gyakorlatilag adózatlan jövedelméből létrejött vagyonát. A törvény alapján a vagyongyarapodás részleteit az adóhatóság nem firtathatja.
Rogán indítványa most azokra is kiterjeszti az adóamnesztia lehetőségét, akik magyarországi ingatlant vesznek a nevükre úgy, hogy az ingatlant egy offshore-cég (ami a gyakorlatban feltételezhetően az , offshore-országban működő cégük lenne) átadja nekik. A 10 százalékos adó megfizetésével gyakorlatilag tisztára mossák a korábbi években kimenekített jövedelmüket, ráadásul anonimitásukat is megtartják. A javaslat ugyanis úgy rendelkezne, hogy a 10 százalékos adót a kormány által kijelölt több bank egyikénél vezetett bankszámlára utalhassák, a bank pedig a személy azonosítását lehetővé tevő adatok nélkül az adót egyszerűen továbbutalja az államkasszába. A bank igazolást is kiállít az ingatlanban levő vagyonát felvállaló magánszemély részére, amelyet elég lenne felmutatnia, ha az adóhatóság vagyonvizsgálatra kiválasztja, a hivatal ekkor nem vegzálhatja, nem firtathatja, honnan származott az ingatlanra a pénze.
A fideszes képviselő indítványa a 2012 végéig hazahozott jövedelmekre ad amnesztiát, így a vállalati részesedések, pénzügyi eszközök formájában hazahozott vagyonokra érvényes korábbi amnesztiát is addig hosszabbítja meg.
A tavaly év végén meghosszabbított amnesztia révén 4,4 milliárd forintnyi vagyont legalizáltak magánszemélyek, amelyből 440 millió forint adóbevétel származott - erről számolt be szombaton a Magyar Nemzet az adóhatóság tájékoztatása alapján. Hivatalos adat értelemszerűen nem létezik arról, hogy mekkora magyar vagyonok állhatnak offshore-cégekben, de feltételezhető, hogy az eddig hazahozott néhány milliárdnál jelentősen nagyobb összegekről van szó. | Rogán újra megnyitná az utat az "offshore-lovagok" előtt | Bár kormánypárti politikusok régóta keményen támadták az offshore-technikák alkalmazóit, Rogán Antal fideszes képviselő épp olyan módosító javaslattal állt elő, amely újra szabaddá tenné az utat a magyarországi jövedelmek adóparadicsomokba menekítésének egyik módja előtt. A módosítás az offshore-vagyonok hazahozását is könnyebbé tenné. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2011/06/szabad-utat-nyitna-az-offshoreugyleteknek-rogan-antal-javaslata | 2011-06-20 13:07:00 | true | null | null | Origo |
A képviselők elmondták, a minisztérium egyik osztályvezetője arról tájékoztatta őket, hogy Jan Chrbet összegyűjtötte az üggyel kapcsolatos iratokat és távozott velük. A leváltott minisztert azzal vádolják, hogy áron alul adta el egy amerikai cégnek az ország légkörszennyezési kvótáinak egy részét.
Pavol Freso, a Szlovák Keresztény és Demokratikus Unió-Demokratikus Párt (SDKÚ-DS) képviselője szerint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által jelölt miniszter törvényellenesen cselekedett. A tervezett ellenőrzésen nem volt jelen a megbízott miniszter, Jan Mikolaj, aki jelenleg az oktatási tárcát vezeti, s az államtitkárok sem jöttek el.
Egyelőre nem tudni, hogy ki lesz az új környezetvédelmi miniszter, akit a szlovák koalíciós megállapodás szerint az SNS-nek kell jelölnie. | Világ: Eltüntette kétes üzleteinek bizonyítékait a leváltott szlovák miniszter | Magával vitte távozásakor a kétes üzleteit bizonyító dokumentumokat a leváltott szlovák környezetvédelmi miniszter - közölték csütörtökön a sajtóval ellenzéki képviselők, akik éppen ezekbe az iratokba szerettek volna betekinteni a minisztériumban. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20090507_jan_chrbet_miniszter_dokumentum | 2009-05-07 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Kilenc hónapi börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon Papp Istvánt, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) korábbi elnökét, akit 12 rendbeli hivatali visszaélésben találtak bűnösnek. Az OMMF egykori főosztályvezetője, Cs. Zoltán héthavi szabadságvesztést kapott, G. Lászlónak, a közép-magyarországi felügyelőség volt igazgatójának a hat hónapi börtönbüntetését végrehajtásában két évre felfüggesztették, a további négy vádlottat (a szervezet más vezető beosztású dolgozóit) felmentették.
Az OMMF elnökét 2008 decemberében a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai azon a napon vették őrizetbe, amikor éppen sajtótájékoztatót kívánt tartani a szervezet az évi tevékenységéről. Utóbb kiderült, hogy akkor már több mint egy éve folyt a nyomozás, amely számos bűncselekményt tárt fel a munkaügyi hatóságnál. Ezek mindegyike az OMMF által a gazdasági társaságok ellenőrzése során meghozott jogerős határozatokhoz kapcsolódott. A munkaügyi szabálytalanságokat elkövető cégeket a hatóság általában pénzbírsággal sújtotta, de a jogerős elmarasztalás egyúttal azt is jelentette, hogy az érintett vállalatok bekerültek egy számítógépes nyilvántartási rendszerbe. Az interneten elérhető nyilvános listán szereplő cégek további jogkövetkezményként nem vehettek részt állami pályázatokon, közbeszerzéseken.
A törvényszék ítélete szerint Papp István bizonyíthatóan 12 esetben szóbeli utasítást adott a munkatársainak arra, hogy bizonyos cégeket vegyenek le erről a listáról. Így ezek a vállalkozások jogtalan előnyhöz jutottak, hiszen mentesültek egy hátrányos jogkövetkezmény alól. A törvényszék szerint ugyanakkor a szóban forgó 12 vállalat közül csupán ketten éltek a váratlan lehetőséggel, a többiek nem vettek részt sem közbeszerzésen, sem állami pályázaton.
A cégek általában személyes találkozó keretében, elektronikus levélben, vagy írásban benyújtott méltányossági kérelem formájában keresték meg Papp Istvánt, akinek azonban nem lett volna joga ahhoz, hogy ezeket a kéréseket ebben a formában teljesítse. Az ítélet kitér rá: nem merült fel olyan adat, hogy az OMMF elnöke bármilyen ellenszolgáltatást fogadott volna el a kérések teljesítése fejében.
A törvényszék az ítéletében számos ponton bírálta az ügyben eljáró nyomozó hatóság munkáját. Kiderült például, hogy 2008-ban szabálytalanul rendelték el a titkos információgyűjtést, így az ennek során beszerzett bizonyítékokat a bíróság nem vehette figyelembe az ítélet meghozatalakor. Galajda Ágnes tanácsvezető bírónő azt is megemlítette, hogy az OMMF számos hivatalos irata egyszerűen eltűnt, nagy valószínűséggel maguk a vádlottak semmisítették meg azokat még 2008 őszén, holott a nyomozóknak lehetőségük lett volna mindezt megakadályozniuk.
Az elsőfokú ítéletből kiderült, hogy a tárgyalás során a legfőbb bizonyítékot egy zöld füzet jelentette: a nyomozás során került elő az OMMF egyik munkatársa által vezetett füzetecske, amelybe valaki rendre bejegyezte azokat az ügyeket, amelyeknek az elintézését a vádlottak szóban rendelték meg a beosztottaktól, de arra hivatalosan, írásban soha nem adtak utasítást. A törvényszék a zöld füzet feljegyzései alapján 12 esetet tudott bizonyíthatóan rekonstruálni, ám a bírónő szóbeli indoklásában megjegyezte, feltehetőleg ennél jóval több ügyben jártak el hasonló módon az OMMF vezetői.
Papp Istvánnak és Cs. Zoltánnak már nem kell börtönbe vonulnia, az előzetes letartóztatással mindketten letöltötték a most kiszabott büntetést. Ráadásul a törvényszék ítélete még nem jogerős, az elmarasztalt vádlottak felmentésért fellebbeztek. Az ítélethirdetést követően Papp nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre, csupán annyit mondott, hogy a tárgyalóteremben elhangzottaknak semmi közük a valósághoz. | Belföld: Börtönbüntetésre ítélték a kivételező elnököt | 12 rendbeli hivatali visszaélés miatt kilenc hónapi börtönbüntetésre ítélték első fokon Papp Istvánt, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség korábbi elnökét a Fővárosi Törvényszéken. A hét vádlott közül másik két munkaügyi vezetőt is elmarasztaltak, a szervezet további négy munkatársát viszont felmentették. Pappnak egyébként nem kell börtönbe vonulnia, mivel előzetes letartóztatásban már letöltötte a most kiszabott büntetést. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/bortonbuntetesre_iteltek_a_kivetelezo_kozszolgat-1360127 | 2013-01-17 23:53:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mégsem lefutott a „buktafalvi” jutalombotrány és a csányi kazánügy
Két, évek óta folyó, de valamiért nagyon vontatottan haladó korrupciógyanús ügy újra előkerült. Az egyik esetben 30-ból 19-szer jogtalanul kaptak közszolgálati jutalmat emberek, de a rendőrség szerint ez nem bűncselekmény. A másik ügyben 60 millióért szereltetett be egy önkormányzat kazánokat, amit 10 millió alatti összegből is ki lehetett volna hozni az új polgármester szerint. A régit nemrég gyanúsítottként hallgatták ki. A két fordulathoz az is kellett, hogy a Transparency International nem hagyta nyugodni az ügyészséget.
Fordulat állt be két, közpénzek elherdálásának gyanúját ébresztő, elhalni látszó ügyben is.
Jogosulatlanul osztottak jutalmat
Az egyik a mezőszemerei önkormányzatot érintő jutalomügy, amelyről még februárban az Origo számolt be. Az elaltatott ügyben az előrelépéshez azonban már az kellett, hogy a Legfőbb Ügyészség szóljon közbe.
A portál még év elején írt két, különösen a rendőrség hozzáállása miatt furcsa esetről. A Heves megyei Mezőszemerén, ahol annyi Bukta nevű ember lakik, hogy nyugodtan lehetne Buktafalva a település neve, a nemrég polgármesteri tisztét adótartozás miatt elveszítő Bukta Gábor vezetési ideje alatt történtek miatt két feljelentés is született, nyomozás is indult. Egy rozoga traktorért reális értékének többszörösét fizette ki az önkormányzat, ebben az ügyben több kanyar után az adóhatóság folytatja most is a nyomozást. A másik a jutalomügy, ahol többen, köztük maga az egykori polgármester, Bukta Gábor is úgy kapott jubileumi jutalmat, hogy arra nem volt jogosult. A Heves megyei rendőrség nem látott bűncselekményt, holott ő maga állapította meg a nyomozást lezáró határozatában, hogy 30-ból 19 esetben úgy jutottak hozzá a jutalomhoz közszolgák, hogy nem volt meg az ahhoz szükséges közszolgálati idejük. Volt, aki a semmire öthavi bérét kapta meg.
Februárban még folyamatban volt a nyomozás lezárásáról szóló rendőrségi határozattal szembeni panasz elbírálása. Az Origo cikkének megjelenése után két héttel a nyomozást irányító Heves Megyei Főügyészség a rendőrségnek adott igazat. Lényegében azzal érvelt, hogy bár valóban 30-ból 19-szer jogosulatlanul kaptak jutalmat emberek Mezőszemerén, de mindennek oka egy téves számítás, vagyis nem szándékosan követték el a törvénysértést a döntést előkészítők és az azt meghozók, köztük a feljelentők szerint ezekben kulcsszerepet játszó, a törvényes működésért felelős akkori jegyző és a volt polgármester. A Heves megyei főügyészség érvelése szerint mintegy véletlenül, akaratlanul nemcsak a közalkalmazotti viszonyt vették figyelembe, amikor a jubileumi jutalmakra jogosító 25, 30 vagy 40 éves közszolgálati időt számolták, hanem minden olyan munkaviszonyt, amellyel a jutalmazott személy okiratokkal bizonyíthatóan rendelkezett, derül ki az iratokból. Mivel a cselekményt a törvény csak szándékos elkövetés esetén rendeli büntetni, az ügyben vádemelésre nem kerülhetett sor, közölte akkor a Heves megyei főügyészség szóvivője.
Az elutasító határozatba azonban nem nyugodott bele a település új vezetője, a képviselő-testület korelnökeként a polgármesteri feladatokat ellátó Bukta Mária. A korrupció elleni küzdelem egyik hazai élharcosának számító Transparency International Magyarország segítségével újabb levelet írt, de már a Legfőbb Ügyész közbenjárását kérte. Az újabb beadványban rámutattak, hogy milyen ellentmondások feszülnek a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság indoklása és a tanúvallomások között, milyen logikai bukfencek vannak magának a rendőrségnek a határozatában, valamint arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendőrség mi mindent nem tett meg az ügy teljes körű feltárása érdekében. Az új településvezető és a Transparency International Magyarország többek között azt is feltárta, hogy több tanú is úgy nyilatkozott, tisztában volt azzal, hogy nem illette volna meg a jubileumi jutalom őt magát, vagy más jutalmazottat, mert nem volt meg az ahhoz szükséges közszolgálati ideje. Többen arról is beszámoltak, hogy a volt polgármester figyelmét is felhívták erre. Bukta Gábor ennek ellenére még kétszer megpróbálta saját magának kifizettetni a jubileumi jutalmat.
A Legfőbb Ügyészség április elején Bukta Mária panaszának helyt adott, azzal indokolva, hogy „a panaszban foglaltakat [ ] felülvizsgálva megállapítom, hogy az ügy nincs kellően felderítve.” A Legfőbb Ügyészség ezért a nyomozás folytatását rendelte el.
Öt kazán 60 millióért. De mi kerül ennyibe?
Heves megyében egy másik településen is hosszas huzavona kerekedett az egykori és a mostani polgármester küzdelméből. Csányon öt kazánt szereltetett be a település volt vezetője közintézményekbe, az új polgármester szerint durván túlárazott szerződéseket kötött elődje, mert 10 millió forint alatti összegből is ki lehetett volna hozni azt, amiért Csány 60 milliót fizetett. Mindezt pedig közbeszerzés nélkül csinálta meg a csányi önkormányzat. A rendőrség két és fél éven keresztül képtelen volt tisztázni az alapvető kérdéseket. A nyomozást háromszor szüntették meg, és háromszor rendelték el újra.
Nemrég aztán – szintén a Transparency International állhatatosságának is köszönhetően – 180 fokos fordulat állt be ebben az ügyben is. A volt polgármester gyanúsított lett, egy hónapja ki is hallgatták. | Itthon: Mégsem lefutott a "buktafalvi" jutalombotrány és a csányi kazánügy | Két, évek óta folyó, de valamiért nagyon vontatottan haladó korrupciógyanús ügy újra előkerült. Az egyik esetben 30-ból 19-szer jogtalanul kaptak közszolgálati jutalmat emberek, de a rendőrség szerint ez nem bűncselekmény. A másik ügyben 60 millióért szereltetett be egy önkormányzat kazánokat, amit 10 millió alatti összegből is ki lehetett volna hozni az új polgármester szerint. A régit nemrég gyanúsítottként hallgatták ki. A két fordulathoz az is kellett, hogy a Transparency International nem hagyta nyugodni az ügyészséget. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140704_Megsem_lefutott_a_buktafalvi_jutalombot | 2014-07-04 16:10:00 | true | null | null | HVG |
Idén november végén jár le a Nemzeti Filmarchívumot vezető Gyürey Vera megbízatása, miután a mandátumát 2006 májusában 2,5 évvel meghosszabbították. A rendező Szabó István felesége mégis a helyén maradhat. Ezt az Oktatási és Kulturális Minisztérium a magyar filmvagyonról szóló tárgyalások elhúzódásával indokolja.
„Mivel meglehetősen nehéz lenne egy bonyolult tárgyalási folyamat közepén vezetőt váltani, az álláspontunk az, hogy az szolgálja a filmes szakma érdekeit, ha a tárgyalások lezárásáig ugyanaz a vezetés folytatja ezt a munkát, aki elkezdte" - közölte Szél Felícia, az OKM sajtóreferense.
Év végére rendeződne?
„A tárgyalások jelenleg jó ütemben folynak a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel, a tervek szerint még idén lezárulnak, és eredményt hoznak” – tette hozzá. A 87 előtti magyar filmek forgalmazási jogait különben már négy évvel ezelőtt megítélték a Filmarchívumnak, de az átadásra azóta sem került sor, bár egy hónapja újra megítélték a jogokat az intézménynek. A várakozás négy éve alatt a Dialóg stúdió a régi magyar filmekkel olcsó dvd-k formájában elárasztotta a piacot.
"Gyürey vezetése jó azoknak, akik a dvd-kkel a zavarosban halásznak - nyilatkozta az Indexnek név nélkül egy bennfentes. - Így azt remélik, hogy a jogok a halogatott átkerülés után sem kerülnek át teljesen."
Az igazgatónő a 80-as évek óta dolgozik az archívumban, és a 90-es években került az intézmény élére. A mandátuma utoljára 2005-ben járt le. Akkor az erre 2006. május 11-én kiírt pályázatot tizenkét nappal később visszavonták, és Gyürey megbízatását 2,5 évvel meghosszabbították. Bozóki András akkori kultuszminiszter később azt állította, hogy Szabó István közbenjárására Gyurcsány Ferenc személyesen adott erre utasítást. Szabó István filmrendező ezt viszont tagadta.
Érdekes még, hogy a pályázat kiírását már 2006-ban is halasztották, akkor a filmtörvény folyamatban lévő módosítására hivatkoztak. | A mandátuma lejár, mégis a Filmarchívum igazgatója marad | A mandátuma lejár, mégis a Filmarchívum igazgatója marad - Gyürey Verát nem váltják le, amíg a magyar filmek jogai az intézményhez kerülnek. Odakerülnek? | null | 1 | https://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/filmar1028/ | 2008-10-28 00:00:00 | true | null | null | Index |
A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék korábbi ítéletét megerősítve kedden felmentette Joav Blum izraeli–magyar üzletembert a közokirat-hamisítás vádja alól.
Az ügyészség a Sukoróra tervezett King's City kaszinóberuházással kapcsolatos telekcsere ügyében ismertté vált Blumot 2009-ben azzal vádolta meg, hogy közokirat-hamisítást követett el, amikor 2008-ban csak névlegesen létesített lakóhelyet Sukorón, azaz anélkül jelentkezett be oda, hogy ténylegesen ott lakott volna.
Blum tagadta bűnösségét, a bíróságok első és másodfokon is felmentő ítéletet hoztak azon a jogcímen, hogy a vádlott tévedésben volt, ám az ügyészség felülvizsgálati eljárásban a Kúrián támadta meg a jogerős döntést. A fellebbviteli bíróság azonban nem változtatott a korábbi ítéleteken, indoklásában kitért arra, hogy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos jogszabályok nem egyértelműek, még jogászok számára is félreérthetőek, ezért Joav Blumot az ügyben még gondatlanság sem terheli. | Nem hamisított a Sukoró-ügy izraeli szereplője | Nem hamisított a Sukoró-ügy izraeli szereplője - A Kúria szerint sem rosszhiszeműen jegyeztetett be fiktív lakcímet Joav Blum. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/09/17/nem_hamisitott_a_sukoro-ugy_izraeli_szereploje/ | 2013-09-17 07:45:00 | true | null | null | Index |
Jogerősen kizárta tagjai közül a Demokratikus Koalíció (DK) Leel-Őssy Gábort - adta hírül közleményében a DK. Mint arról lapunk többször is beszámolt , Leel-Őssy Gábor, a DK egyik alapító tagja a megsemmisítő választási vereség után több ízben kemény kritikával illette Gyurcsány Ferencet.
Többször hangot adott annak, hogy szerinte Gyurcsány számára eljött a távozás ideje, ezért etikai vizsgálatot is kezdeményezett ellene. Gyurcsány ellen az eljárást megszüntették, és augusztusban a választókerületi szervezet egy sajátos körülmények között megtartott ülésen arra hivatkozva zárta ki Leel-Őssyt, hogy magatartása súlyosan sértette a párt politikáját, működési elveit, normáit.
A DK országos etikai bizottsága szeptemberben hatályon kívül helyezte a kizárásról szóló "elsőfokú" döntést, majd Gyurcsány ezután új eljárásra adott utasítást. Leel-Őssy ekkor bocsánatkérésre szólította fel a pártelnököt, azt írta:
Addig nem fogom ezt az ügyet elengedni, amíg ki nem állsz és bocsánatot nem kérsz. Nem tőlem, hanem a több száz embertől, akiket a területi igazgatód a te utasításodra végzett ki ebben a megyében.
A DK keddi közleménye szerint a párt immár "másodfokon" is döntést hozott gyulai alapító tagja eltávolításáról. "Megszületett a másodfokú, immáron jogerős döntés: a Demokratikus Koalíció kizárta Leel-Őssy Gábort a pártból" - fogalmaztak.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc ( | Leszámolás a DK-ban: végleg kizárták a pártból a Gyurcsányt kritizáló párttagot | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/leszamolas-a-dk-ban-vegleg-kizartak-a-partbol-a-gyurcsanyt-kritizalo-alapitotagot | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Magyarországnak új gazdaságpolitikára van szükség!" - ezt nem én mondom, hanem a kormány a legújabb nemzeti inzultációra biztató reklámfilmjében. Meg még azt is mondja a kormány, ugyanitt hogy "ebből elég".
Így van! Mind a két kijelentéssel egyet lehet érteni, de tegyük hozzá, az új gazdaságpolitikához új (pontosabban a régi ortodox) gondolatok, új személyek kellenek. A mostaniakból elég!
A magyar gazdaság újfent és már sokadjára recesszióba került a KSH legfrissebb adatai szerint. Valójában folyamatos recesszióban volt az elmúlt két évben, ugyanis magyar kormány elhibázott válaszokat adott, mind a Covid-válságra, mind az ukrajnai háború kihívásaira.
Amit lehet azt elcsesztek az elmúlt öt évben, tanítani való módon. Ezek után tényleg nem meglepő, hogy a magyar gazdaság nem tud növekedni, sőt csökken a GDP.
Az ellenzéki politikusok szerint az a minimum, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter - az elmúlt években magyar gazdaság ellen elkövetett kormányzati gazdaságpolitikai hibák többségének az atyja - távozna a közéletből. És lássuk be, nehéz ezzel vitatkozni! Nagy Orbán aktuális jobbkeze, volt neki egy balkeze is, de őt teljesen váratlanul menesztették a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagjai.
A kezdőrúgás megtörtént, balkéz repült. Ettől persze nem kerül növekedési pályára a gazdaság, ehhez új csapatra lenne szükség. Egy hatalmas probléma van! Ez az új csapat még sehol sincsen. Itt van ugyan az egyszemélyes Tisza, de egy értékelhető gondolata sincs a "pártnak". Az összeomlás itt van a nyakunkon, de megoldás még nem látszik. | Ebből elég! | „Magyarországnak új gazdaságpolitikára van szükség!” – ezt nem én mondom, hanem a kormány a legújabb nemzeti inzultációra biztató reklámfilmjében. Meg még azt is mondja a kormány, ugyanitt hogy „ebből elég”. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256237_ebbol-eleg | null | true | null | null | Népszava |
"Magyar Péter a bécsi útjáról szóló posztjában cinikusan vonta kétségbe, hogy a migráció bármilyen közbiztonsági problémákat okozna Ausztriában. Eközben képviselőtársai az Európai Parlamentben egy olyan módosító indítványt szavaztak meg, amely azzal erősítené az uniós migrációs paktumot, hogy további tízmilliárd forintnak megfelelő összeget biztosít rá" - közölte Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője szombaton Facebook-oldalán.
"Ugyanezzel a lendülettel" leszavazták azt, hogy Magyarország végre kapjon pénzügyi támogatást a határkerítésre. A tiszás képviselők utóbb megpróbálták letagadni szavazatuk lényegét , és még szövegértelmezési segítséget is ajánlottak, de a szöveg világos. A szöveg szerint "a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében további finanszírozásra van szükség a Menekültügyi és Migrációs Paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében; ezért úgy határoz, hogy 2025-re a költségvetési tervezethez képest 25 millió euróval megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, tekintettel arra, hogy az pozitívan járult hozzá a menekültek azonnali támogatásához". A szövegben említett migrációs paktum lényege, hogy szétosztják az Európába érkező bevándorlókat a tagországok között. Azokat, akik ebben nem hajlandóak részt venni, súlyos pénzbüntetésre kényszerítik, ami hazánkat már sújtja is - közölte Dömötör Csaba.
Magyarország mindvégig ellenezte az egész paktumot, összhangban a 2016-os népszavazás elsöprő eredményével. A Tisza képviselői azonban nem ezt tekintik irányadónak.
Nem életszerű, hogy az egyébként kontrollmániás Magyar Péter ne tudná nagyon jól, hogy milyen javaslatokat támogatnak Brüsszelben. Az okokat másban kell keresni. Abban, hogy Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van.
Jól látszik, hogy a tiszásoknak mindent meg kell majd szavazniuk, amit elvárnak tőlük, akkor is, ha az káros az országnak. "Hogy is mondták? A néppárt álláspontjára támaszkodni egyfajta kötelesség" - közölte.
Hozzátette:
nem először látunk olyat, hogy liberális EP-képviselők hetykén tagadják azt, amit Brüsszelben megszavaznak. Az MSZP-től a Momentumig komoly hagyomány halmozódott fel ebben. Nem remélhetünk nagy változást, de egy dolgot azért javaslunk: ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé. | Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van | Ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé – javasolta a politikusnak közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Fidesz Európai parlamenti képviselője. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/manfred-weber-es-ursula-von-der-leyen-tamogatas-ar | null | true | null | null | BEOL |
Október 31-én, vagyis csütörtökön, délután 15 órától tartja rendes, nyilvános ülését a törökszentmiklósi képviselő-testület a városháza dísztermében. Az ülésen összesen 8 nyílt napirendi pontot tárgyalnak majd , egyebek mellett egy jövő évben esedékes folyószámlahitel megkötéséről, fogorvosi körzetek ellátásról, valamint iskolavédőnői körzetek módosításáról. Az ülés végén zárt napirendi pontként tárgyalnak a képviselők a hulladékgazdálkodási résztevékenység szerződésének megkötéséről, valamint a város kitüntető díjainak adományozásáról. | Ülésezik a héten a törökszentmiklósi képviselő-testület | A héten tartja szokásos, rendes ülését a törökszentmiklósi képviselő-testület, az ülésen 8 nyilvános és 2 zárt napirendi pontot tárgyalnak majd. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kozelet/2024/10/fontos-kerdesek-kepviselo-testulet-torokszentmiklos | null | true | null | null | SZOLJON |
Erősen zárta a novembert Mészáros Lőrinc. A felcsúti gazdagember ugyanis úgy ítélte meg, hogy még mindig nem volt eléggé biztos kezekben a vagyona, ezért három vagyonkezelő holdingot is gründolt a nagyobb biztonság érdekében. A három cég nevéből arra lehet következtetni, hogy közülük kettő az agráriumban fog maradandót alkotni, míg a maradék egy az egészségügyben fogja kifejteni jótékony hatását.
Ha kronológiai sorrendben haladunk, akkor november 20-án jegyezték be a VM Medical Zrt.-t, amelynek Mészáros Lőrinc a vezérigazgatója, központja a Váci utca 38., amely pedig szintén a felcsúti vállalkozóhoz köthető MBH Banknak is az otthona. A kézbesítési címeként viszont az [email protected] van megadva. Márpedig a Talentis Group Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik zászlóshajója. Az egészségügy eddig nem tartozott a fő csapásirányok közé, az üzletember érdekeltségei főleg a bankszektorban, az agráriumban, az építőiparban és a turizmusban találhatók. Persze azért már beleharapott az egészségügybe is.
Lapunk írta meg korábban, hogy a mozgásszervi sérülések kezelésével foglalkozó Fájdalom Ambulancia Kft.-ben Mészáros Lőrinc 2020 decembere óta érdekelt. Idén áprilisban Budapest, Miskolc és Szombathely után Győrben is megnyílt a sikeres magyar üzletember magánklinikája. Hogy a VM Medical Zrt. pontosan milyen fájdalmakat próbál majd meg orvosolni, azt egyelőre nem lehet tudni, de biztosan nem marad sokáig titokban.
Egy nappal később, tehát november 21-én is koccinthatott barátaival, rokonaival Mészáros Lőrinc egy új cége bejegyzésére, ugyanis a Tápió Agrár Management Kft.-t sikeresen felvették a hazai cégek népes táborába. A vagyonkezelő társaság többségi tulajdonosa maga a felcsúti mindenes, míg a kisebbségi részt a Talentis Agro Zrt. szerezte meg. Itt már felcsúti cégközpontot választottak, mint a legtöbb mezőgazdasági érdekeltség esetében.
Ebben az esetben a Tápió cégnévre érdemes valószínűleg figyelni. A Turista Magazin leírása szerint a Gödöllői-dombság és a Kiskunság közti területen egy izgalmas, sokarcú táj bújik meg, a Tápió-vidék. Az egykori hordalékkúp-síkságon löszhátak, homokdombok és köztük patakok, mocsarak húzódnak. Régi mezőgazdasági terület, és eddig nem lehetett arról hallani, hogy erre is lennének Mészáros Lőrincnek földjei.
Több nap is eltelt, mire Mészáros Lőrinc következő vagyonkezelő holdingját bejegyezték, de november 24-én már hivatalosan is létezett a SZLNK Agrár Management Kft., szintén felcsúti központtal, és a Tápió Agrár Kft. esetében már ismertetett tulajdonosi viszonyokkal. Itt az SZLNK nevet lesz érdemes megfejteni: mostanában divatos magánhangzó nélküli településnevekről elnevezni a cégeket, így akár Szolnokra is utalhat a betűsor.
A mezőgazdaság Mészáros Lőrinc egyik kedvenc területe, így nem lehet azon csodálkozni, hogy itt valósággal burjánzanak a cégei. Lapunk is megírta, hogy a felcsúti földesúr agrárérdekeltségeit többnyire a Talentis Agro Zrt. fogja össze, ide tartozott a nyáron 27 magyarországi cég (ez most már inkább 30) és két romániai. A Forbes korábbi számításai szerint a cégcsoport 2020-ban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság ellenére több mint 25,6 milliárdos árbevétellel zárt, 2021-ben elérte a 30 milliárd forintos forgalmat. Számításaink szerint pedig tavaly már a 40 milliárd forintos határt is maga mögött hagyta Mészáros Lőrinc agrárcégeinek árbevétele.
Közös a három új cégben, hogy mindegyik holding. A Hold alapkezelő meghatározása szerint több oka is lehet egy olyan cégstruktúra kialakításának, amelyben szerepel egy holdingvállalat is. A cégstruktúra szerkezetétől és a cégcsoportnak a működési területétől függően számos szerepe is lehet egy ilyen típusú társaságnak. A két legjellemzőbb szerepe a vagyonkezelés, illetve a központosított feladatok ellátása lehet. A holdingtársaság a legtöbb esetben nem gyárt semmit, nem árul termékeket vagy szolgáltatásokat, és nem folytat más kereskedelmi tevékenységet. A holdingok viszont más vállalatok részvényeinek többségével rendelkeznek, általában azzal a céllal jönnek létre, hogy más társaságokat ellenőrizzenek. A holdingtársaságok tulajdonában lehetnek például ingatlanok, szabadalmak, védjegyek, részvények és egyéb eszközök is. | Mészáros Lőrinc diktálja a tempót: öt nap alatt három új holdingja lett | Ilyen nincs, és mégis van: a felcsúti sikerember a végtelenig szaporítja a vállalkozásai számát. Három új vagyonkezelővel erősítette meg a cégbirodalmát. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-diktalja-a-tempot-ot-nap-alatt-harom-uj-holdingja-lett.html | 2023-11-29 11:20:00 | true | null | null | mfor.hu |
Kálban folytatódott az Agrárminisztérium által hirdetett és az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Településfásítási program.
- Bízunk benne, hogy az elültetett 30 kislevelű hárs sorfa még élhetőbbé, vonzóbbá teszi a települést - írta az EGERERDŐ Zrt . | Kálba érkezett az Agrárminisztérium kezdeményezése | Kálban folytatódott az Agrárminisztérium által hirdetett és az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Településfásítási program. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/kalba-erkezett-az-agrarminiszterium-kezdemenyezese | null | true | null | null | HEOL |
Cikkinfó
Szerzők: Wagner Péter
Építészek, alkotók: Kőnig Tamás
További adatok
↓
November 6-án kiállítás nyílt Kőnig Tamás emlékére az Építészek Háza Kós Károly termében. Az emlékkiállítást a nemrégiben elhunyt építész egykori kollégája és barátja, Wagner Péter nyitotta meg, az ő írását közöljük.
Ötvenöt éves ismeretség.
Ötven év barátság.
Negyven év intenzív közös munka.
Több és kevesebb volt ez, mint barátság.
Kevesebb, mert néhány társasági összejövetel kivételével nem volt közös szabadidős tevékenységünk. Nem jártunk együtt moziba, színházba, kiállításra, hangversenyre, mulatni, sétálni, kirándulni, úszni, biciklizni vagy síelni.
Ugyanakkor jóval több időt töltöttünk együtt, mint a barátok általában szoktak és azt hiszem, többnyire tartalmasabban is, tudniillik alkotó munkával és nagyon jól szórakoztunk.
Több volt ez, mint barátság, talán a testvéri kapcsolathoz hasonlíthatnám, a különbségek és ellentétességek dacára létezett köztünk valamiféle atavisztikus ragaszkodás, megértés és főleg feltétlen bizalom.
Meg akartuk váltani a világot, de legalábbis komoly és maradandó nyomot akartunk hagyni benne. Úgy gondoltuk, hogy ez a szándék együtt jobban megvalósítható.
Az ötven év alatt sosem fogtunk kezet, és csak háromszor öleltem meg, az édesapja és az édesanyja sírjánál és amikor megszerezte a habilitációját.
Most gondolatban megfogom a kezét. Először. Aztán átölelem. Utoljára.
Budapest, 2024. november 6.
Wagner Péter
A kiállítás anyagát a 2009-ben ugyanitt rendezett "Harmicöt év" című kiállításból válogattam.
Alkalom ez arra is, hogy barátainkra emlékezzünk.
Vargha Mihályra, az Építészfórum alapítójára és a Magyar Építőművészet főszerkesztőjére,
Dávid Ferenc művészettörténészre, számos munkánkban társunkra, akik megnyitották akkor a kiállításunkat és
Csontos Jánosra, akinek rólunk készült filmjét, "Négykezes" -t a megnyitón mutattuk be.
A kiállítás reményeim szerint még két hétig látogatható lesz.
WP | Kőnig Tamás emlékére | November 6-án kiállítás nyílt Kőnig Tamás emlékére az Építészek Háza Kós Károly termében. Az emlékkiállítást a nemrégiben elhunyt építész egykori kollégája és barátja, Wagner Péter nyitotta meg, az ő írását közöljük. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/konig-tamas-emlekere | null | true | null | null | építészfórum |
A belterületi útfejlesztés és az óvoda-, bölcsődefejlesztési felhívásokon tíz település 1.15 milliárd forintot nyert el. Az eredményekről egy sajtótájékoztató keretében számolt be Törő Gábor országgyűlési képviselő és Molnár Krisztián megyei elnök, de ismertették konkrét elképzeléseiket a nyertes önkormányzatok megjelent vezetői is a megyeháza Címertermében.
Most 5.5 milliárd forint összegben hirdettünk győztes pályázatot Fejér Vármegyében, ebből 4.4 milliárd került útfelújításra, belterületi útfejlesztésre és nagyságrendileg 1.5 milliárd forint jut az óvoda és bölcsődefejlesztésekre. A mai napon a Fejér Vármegye 2. választókörzetéhez tartozó 10 győztes településről tudunk beszámolni. Törő Gábor országgyűlési képviselő körzetéhez tartozó településeken is a pályázatok nagy része útfelújítás, míg Fehérvárcsurgó és Jenő esetében óvoda, utóbbi esetében óvoda és bölcsődefejlesztés lesz. - mondta el újságírói kérdésre Molnár Krisztián a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke.
A tíz településre jutó összeg 1 milliárd 150 millió forint kifejezetten támogatható fejlesztéseket segít, melyek kivétel nélkül mind lakossági igényeken alapuló, az életminőséget javító fejlesztések.
Ezek 100 százalékos támogatási források, vagyis egyik sem terheli a települések büdzséjét. Ha mégis úgy lesz, elnök úr segítségével keresünk erre is megoldást. - fogalmazott Törő Gábor, aki sok sikert és kitartást kívánt a kivitelezéshez és a szabályos lebonyolításhoz a 10 megjelent polgármesternek.
Jenő község az óvoda fejlesztéséhez keresett és talált forrást, míg Füle egy új terület megközelítését és parcellák kialakításán fáradozik. Kőszárhegy egy 400 méteres útszakaszt akar újjá varázsolni, a Honvéd és Kazinczy utcában. Úrhida egy központi részen fekvő, 2,5 km hosszú belterületi utat kíván felújítani, míg Szabadbattyán az utolsó belterületi útját akarja aszfaltoztatni, az elnyert 61 millióból. Ha elkészül a Sport utca, a közvilágítást is kiépítik, de azt már saját erőből.
Sárszentmihály 31.5 millióból cseréli a mart aszfaltos Jankovics utca burkolatát, míg Nagyveleg, az elnyert 105 millió forintból a Petőfi Sándor utcát fejleszti, ahol új lesz az út, a járda, és a felszíni vízelvezető is. Kincsesbánya 2022-ben pályázott egy 442 méteres útszakasz felújítása érdekében. A település régi álma teljesül a 160 milliós útfelújítással, ugyanis ezen a szakaszon járnak iskolába, illetve óvodába a gyerekek.
A rohamosan fejlődő, egyre több lelket számláló Fehérvárcsurgó új óvodai csoportszoba kialakítására kért és kapott 52 millió forintot. A távoli tervek szerint akár négy csoportosra is bővíthetik a jövőben a helyi óvodát. Sárkeresztes 196 millió forintot nyert a pályázaton. A Móra Ferenc utca újul meg az összegből, pontosabban az aszfalt, a járda és a csapadékvíz-elvezető is, mintegy 526 méter hosszban.
A megjelent polgármesterek megköszönték az országgyűlési képvisel segítségét és közbenjárását a pályázat kapcsán, a megyei elnöknek pedig megköszöntés a fejlesztések érdekében adott támogatást. | Súlyos milliókat kapott tíz megyei település | Két felhívás győztes pályázatait jelentették be november 7-én kora délután a vármegyeháza Címertermében. Molnár Krisztián és Törő Gábor valamennyi nyertes település polgármesterét meghívta a bejelentésre. A több mint 1.15 milliárd forintos keretből 10 önkormányzat építheti útjait, intézményeit. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/sulyos-milliokat-kapott-tiz-megyei-telepules | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Újra ipari tempóra váltott a törvényhozás. Kedden 8 igennel és 3 nemmel el is fogadta a parlament Igazságügyi Bizottsága a választási törvények módosításáról szóló törvénycsomagot, amit a képviselők csak előző este kaphattak meg. Vagyis a javaslatot hivatalosan is benyújtották az országgyűlésnek. Mészáros Juli és Windisch Judit cikkükben már részletesen elemezték a tervezetet, amiből kiderült, hogy a fővárosi választókörzetek számát a mostani 18-ról 16-ra csökkentenék, ami teljesen átrajzolná a választási térképet.
A szavazás előtt a párbeszédes Szabó Tímea szóvá is tette, hogy ha ilyen fontos javaslatokat előző este 11-kor vagy éppen 45 perccel az ülés előtt kapnak meg, az kizárja, hogy bárki érdemben fel tudjon készülni a bizottsági vitára. A KDNP-s Vejkey Imre, a bizottság elnöke szerint a felkészülési időnek azért nincs jelentősége, mert itt csak a tárgysorozatba vételről döntenek, nem pedig a javaslat részletes vitáját folytatják le.
A fideszes Pajtók Gábor, a javaslat beterjesztője szerint a módosítások azt szolgálják, hogy a választópolgárok könnyebben gyakorolhassák a szavazati jogokat, valamint figyelembe veszik azokat a "migrációs folyamatokat is", amik Pest megyét érintették. De rendezi a szavazatok újraszámlálásának kérdését is. A választókerületek átszabását a Nemzeti Választási Iroda javasolta, mivel olyan mértékben nőtt Pest megye lakosságszáma, hogy kettővel növelni kell a mandátumok számát. Egyben azt is javasolták, hogy a korrekció érdekében Budapesten legyen kettővel kevesebb hely. Somogyban indokolt lenne eggyel csökkenteni, míg Győr-Moson-Sopron megyében eggyel növelni a mandátumok számát, de ez nem szerepel a módosításban. Fejér megyéhez viszont hozzányúltak, amit szintén az NVI vetett fel. Csongrád megyében is módosítanának a körzeteken, de ez az NVI-s javaslatban nem szerepelt.
A DK-s Sebián-Petrovszki László sunyi, aljas, szemét megoldásnak nevezte a javaslatot, ami szerinte a megfelelő hangnem, hiszen se társadalmi vita, se szakmai előkészítés, se egyeztetés nem volt a körzetek átrajzolásáról szóló javaslat előtt. Elmondta, hogy gyakorlatilag minden budapesti körzetet átrajzolnak, amivel azt akarják elérni, hogy ne az ellenzéki jelöltek nyerjenek. Szerinte elég lenne csak azokon a körzeteken változtatni, ahol jelentős mértékben változott a lakosság. Elmondta, hogy például minden olyan körzetet szétszednek, ahol a DK képviselői tudtak nyerni. A XI. a IV. és a XVIII. kerületeket, ahol a DK adja a polgármestert, teljesen szétdarabolják. A legnagyobb drámának azt tartja, hogy a XI. kerületet négyfelé darabolják fel.
A független Jakab Péter szerint a törvénymódosítás egyetlen indoka az, hogy a Fidesz rosszul áll. Majd rákérdezett, hogy a kormány tervez-e 7 vagy akár 9 határon túli választókerületet létrehozni.
Csepel momentumos képviselője, Szabó Szabolcs udvariatlannak nevezte, hogy az előző napon összehívott bizottsági ülésre ilyen mennyiségű anyagot küldtek ki. Azt mondta, 23:59-kor kapta meg a választási körzetekről szóló javaslatot. Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben Varga Judit javaslatára szigorították a törvények társadalmi egyeztetéséről szóló szabályokat, de ennek most nem feleltek meg. Üdvözölte, hogy a szavazásnál ezután nem kellene boríték vagy lakcímkártya, de az nem igaz, hogy a választókörzetek módosítását csak a migráció indokolná. A lakosságszám változására alapozott érv igaz például Tolna megye vagy Somogy megye esetében, de ezekhez valamiért hozzá sem nyúl a javaslat. Budapesten pedig csak a belső kerületeket kellene átrajzolni, de ez a javaslat mindenhez hozzányúl. "Én geográfus vagyok, de térképet kellett elővennem, hogy követni tudjam a saját választókerületem változásait" - mondta Szabó Szabolcs. Szerinte ez egy klasszikus gerrymandering.
A párbeszédes Szabó Tímea szerint a sebtében benyújtott javaslat annak a jele, hogy a Fidesz retteg a 2026-os választástól. Szerinte a borítékos rendszer eltörlésével eltörlik a választás titkosságát, mert a kisebb települések lakóit még inkább kiszolgáltatott helyzetbe hozzák, hiszen így "az odaküldött fideszes biztos" meg tudja nézni, hogy jó helyre ment-e az X. Elmondta, hogy ugyanúgy rommá fogja verni a fideszes jelöltet Óbudán (10-es választókörzet), ha még területeket csatolnak hozzá. Szerinte Budapesten csak egy körzetet kellene megszüntetni, a mostani módosításokat a főváros elleni bosszúnak tartja.
Apáti István, a Mi Hazánk képviselője legalizált választási csalásnak nevezte a módosítót. Méltatlannak és megalázónak nevezte, hogy éjjel nyújtották be a javaslatot. Számításai szerint 4 mandátumnyi különbséget fog hozni a Fidesz javára, hiszen két bukó kerülettel kevesebb, Pest megyében pedig kettővel többet tudnak nyerni. Szerinte csak a választási matek alapján rajzolnak át körzeteket. "Ha kellőképpen megutálják önöket az emberek, bármilyen felállásban meg tudja verni önöket a második legnagyobb ellenzéki párt" - figyelmeztette a Fideszt Apáti. Később a Tisza Pártot csak folyami ezrednek nevezte, a párt nevét nem mondta ki. Kijelentette, hogy a Mi Hazánk nem fogja támogatni a javaslatot, mert szerintük az csak tovább torzítja a rendszert. Szerinte ezzel a módosítással még nincs vége a választási rendszer átszabásának, ezért rákérdezett, hogy az 5 százalékos bejutási küszöbön, illetve a listás mandátumok számán tervez-e változtatni a Fidesz.
Pajtók Gábor, a javaslat előterjesztője azt mondta, hogy nem az egyes pártok politikai szereplésvágyát kell kielégítenie a javaslatnak. A választási eljárásról szóló módosítások szerinte a választás tisztaságát és a részvétel megkönnyítését szolgálják. A körzethatárok módosítását azzal indokolta, hogy Pest megye lakossága nőtt, Budapesté pedig csökkent. Elhamarkodottnak tartja a kritikákat. Ha csak 4 választókerületet érint a lakosságváltozás, az még nem azt jelenti, hogy csak 4 körzethez kell hozzányúlni.
Az ülésen szavaztak arról is, hogy a független Hadházy Ákos hozzászólhat-e a vitához, de ezt a kormánypárti többség nem támogatta. | Simán átment az Igazságügyi Bizottságon a körzethatárok átrajzolásáról szóló javaslat | Az ellenzéki képviselők csak előző este kapták meg a javaslatot, ami alapján az összes fővárosi választókörzetet átrajzolják. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/19/siman-atment-az-igazsagugyi-bizottsagon-a-korzethatarok-atrajzolasarol-szolo-javaslat | null | true | null | null | 444 |
Folyamatosan zajlanak a tanúkihallgatások Lakatos Márk ügyében, információink szerint nemrég egy újabb személy tett vallomást azután, hogy korábban a hatóság már kihallgatta a homoszexuális stylist botrányát kirobbantó Ábrahám Róbert újságírót, a vélt sértettet, illetve volt nevelőjét is, akinek az egykori állami gondozott fiú először mesélte el a történteket. Úgy tudjuk, a napokban egy másik nevelőt is tanúként hallgatott ki a rendőrség, aki megerősítette a többi tanú vallomását.
Emlékezetes, Lakatos Márkról Ábrahám Róbert műsorában állította azt egy egykori intézetis fiú, hogy évekkel ezelőtt, amikor még csak 15 éves volt, fajtalankodott vele a baloldali véleményvezér, aki ráadásul a "gyermekvédelmi" influenszertüntetés egyik arca is volt.
A fiú arról is beszélt, hogy külön ember volt arra a célra, hogy az árvaházakban felkutassanak fiatal heteroszexuális fiúkat, akik nyomoruk okán megvásárolhatók homoszexuális együttlétekre, és a kiválasztott gyerekeket a kerítő le is szállította és átadta a megrendelőinek, ami után jutalékot kapott. A fiú elmondása szerint az átadás előtt drogot is adtak neki, majd a lakásban olyan dolgot is meg kellett tennie Lakatos Márkkal félelemből, amit nem akart. Az állami gondozott fiú állítólag egy pár cipőt és pénzt kapott mindezekért. Úgy tudjuk, az egyik tanúvallomásban azt az embert is megnevezték, aki kiközvetíthette a fiút Lakatoshoz.
A fiú videóvallomását - egy feljelentésben - eljuttatták múlt héten a Fővárosi Főügyészségnek. Onnan a feljelentést megküldték a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, a BRFK pedig aznap elrendelte a nyomozást, ám azt nem mondták meg, hogy milyen bűncselekmény gyanújával.
Lapunk ugyanakkor úgy tudja, hogy emberkereskedelem gyanújával rendelték el a nyomozást, de hozzátesszük, szakértők szerint még több más bűncselekmény is felmerülhet az ügyben, többek között a gyermekprostitúció és a szexuális visszaélés is. A botrányba több liberális celeb is belebukhat .
Lakatos Márk egyébként csak többnapos hallgatás után szólalt meg, és visszautasította az ellene felhozott állításokat. Sajtóinformációk szerint a férfi a botrány elől külföldre menekült, ezt forrásaink is megerősítették. | Újabb tanú vallott a Lakatos Márk-ügyben | Egy újabb tanút hallgatott ki a napokban Lakatos Márk homoszexuális influenszer botrányával kapcsolatban a rendőrség – értesült a Magyar Nemzet. Az ismert stylistról egy korábban állami gondozott fiú állította azt, hogy évekkel ezelőtt „kiközvetítették“ Lakatoshoz, aki a lakásán fajtalankodott vele. Az ügyben a rendőrség nagy erőkkel nyomoz. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ujabb-tanu-vallott-a-lakatos-mark-ugyben | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
- Tavaly decemberben figyeltünk fel gyanúsnak tűnő ügyletekre, vagyis arra, hogy sok hitelesített, formailag tökéletes meghatalmazói dokumentummal és kifizetési nyilatkozattal valami nincs rendben - mondta a lap érdeklődésére Juhász Zoltán, a Központi Kárrendezési Iroda (KKI) főigazgatója.
Szavaiból kiderült: a külföldön élő jogosulti körnél jelentkezik a probléma, pontosabban a hozzájuk kapcsolódó - általában magyarországi magánszemély, illetve ügyvéd - meghatalmazottaknál. Ezért a KKI tavasszal úgy döntött, a kifizetés előtt levélben keresi meg mindazokat, akiknek nevében meghatalmazott járt el, és akik a kifizetési nyilatkozat szerint nem a saját számlájukra kérték a kárpótlási összeg folyósítását.
Rendszerint kétféle változata van a "történetnek": az illető jogosult vagy meghalt a nyilatkozatán szereplő dátum előtt, vagy él ugyan, de mégsem volt ott a kifizetési nyilatkozat saját országában történő hitelesítésekor. Úgy látszik, nem ritka, hogy a kinti ország közjegyzőjével való összejátszás tette lehetővé az "álmeghatalmazotti csalást". A kérdésre - miszerint mennyire hasonlítanak az esetek a Magyar Nemzet által 2001-ben feltárt, New York-i Leslie Gross vállalkozó esetéhez, aki hamis iratokkal százmilliókat vett fel ugyaneme kárpótlások kapcsán - a KKI főigazgatója úgy felelt, van hasonlóság ezek között, bár a 30 ezer forintos kompenzálások idején még más volt a kifizetések technikája.
Ide kapcsolódik az MTI ama híre is, hogy Győr-Moson-Sopron megyében több személy ellen folyik nyomozás annak megalapozott gyanújával, hogy jogosulatlanul vettek föl romakárpótlási pénzt az Osztrák Megbékélési Alaptól. Körözést, nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak; egy gyanúsított előzetes letartóztatásban van. | Hamis iratokkal csalók jutnak a kárpótoltak pénzéhez | Egykori deportálások, kényszermunka és különféle törvénytelen ítéletek kapcsán összesen mintegy 25 milliárd forintba kerül majd az államnak az élet elvesztéséért járó kárpótlások kifizetése, egy elvileg 117 ezer jogosultat érintő körben. Ugyanennek az érintetti körnek 1997-ben már kifizettek fejenként 30 ezer forintot, de az Alkotmánybíróság 2000 decemberében „kevesellte” a kárpótlás mértékét. A Medgyessy-kormány 2002 végén döntött az összeg fejenkénti 400 ezer forintra való kiegészítéséről. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/08/hamis-iratokkal-csalok-jutnak-a-karpotoltak-penzehez | 2004-08-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A gyöngyösi képviselő-testület a csütörtöki ülésén tárgyalta a helyi adókról szóló rendelet módosítására vonatkozó javaslatot. Kovács Róbert, az önkormányzat Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóságának igazgatója az előterjesztés vitája előtt elmondta a képviselőknek, hogy a szándékuk eredetileg arra irányult, hogy egy tájékoztatót adnak a képviselőknek. A városvezetéssel egyetértésben nem az volt az elképzelés, hogy a helyi adók mértékét, az abban biztosított kedvezmények, mentességek körét megváltoztassák. Közben azonban ismertté vált az azóta az Országgyűlés elé került 2025. évi adócsomag tervezete, amely a helyi adót is érinti az idegenforgalmi adó tekintetében. E törvénytervezet ismeretében tettek javaslatot az idegenforgalmi adó mértékének emelésére, tette hozzá Kovács Róbert.
- A jövő évi adócsomag törvénytervezete arra irányul, hogy az idegenrendészeti eljárás keretében létesített lakóhely egy tekintet alá essen az állandó lakóhely vagy a tartózkodási hely fogalmával. Ezáltal az idegenforgalmi adófizetési kötelezettség alól azok az érintettek kikerülnek, akik idegenrendészeti eljárás keretében létesítettek lakóhelyet az adott településen. Ez az esetünkben, többségében a munkásszállásokon elszállásolt harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozott. Azokra természetesen, akik munkáltatója a gyöngyösi közigazgatási területen nem rendelkezik telephellyel. Ez a kettős feltétel az, ami az esetükben megteremti az adófizetési kötelezettséget. Felmértük azt is, hogy ilyen törvénymódosítás következtében körülbelül 20 millió forint bevételkieséssel kell reálisan számolnunk, és ezért javasoljuk az idegenforgalmi adó mértékének emelését - összegezte a képviselőknek Kovács Róbert.
A grémium a javaslat vitája után az idegenforgalmi adó vendégéjszakánkénti mértékét - a 2023. január 1-től hatályban lévő 550 forintról - 650 forintra emelte. Ezzel együtt dr. Végh Attila képviselő két módosító indítványát is elfogadta a grémium. Eszerint, egyrészt az építményadó korrigált forgalmi érték alapján történő megállapítása bevezetésének lehetőségét megvizsgálják, és az a 2025. novemberi ülésen kerül a grémium elé. Másrészt, a 2025. évi költségvetési rendelet megalkotásakor a testület visszatér az idegenforgalmi adóból származó bevételek célzott felhasználására a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesületnek már nyújtott támogatáson felül.
Kovács Róbert a 2025. évi várható adóbevételekről is képet adott a testületnek. Tájékoztatása szerint a 2024. évi építményadóból származó, a költségvetésben tervezett bevétel 613 millió forint volt, mely az tervezett helyi adóbevétel 12 százaléka. A várható adóbevétel ezzel szemben 617 millió forintra tehető. Az igazgató hozzátette, hogy a változatlan adómértékekkel számított, 2025-re vélelmezett építményadó bevételnél figyelembe vették azon két adózó -több, mint 4 millió 700 ezer forint - adókötelezettségét, mely a 2024-ben kiadott használatba vételi engedély alapján a kibővített, illetve új építményük után terheli őket. Mindezek hatására 2025. évre az építményadóból 620 millió forint adóbevétel várható. A magánszemélyek kommunális adójából származó 2024. évre tervezett bevétel a költségvetésben tervezett helyi adóbevétel 2 százaléka, 118 millió forint volt. Ezzel szemben a teljesítés várhatóan 119 millió forint lesz. Most is a helyi iparűzési adóból származó bevétel képezte a költségvetésben tervezett helyi adóbevétel legnagyobb részét - 83 százalékát -, amely 4 milliárd 100 millió forintot jelentett, de 2025-re 4 milliárd 340 millió forint adóbevétel prognosztizálható. Az idegenforgalmi adóból származó bevétel a tervezett helyi adóbevétel 3 százaléka, azaz 145 millió 750 ezer forint volt. 2025-re azonban csak 108 millió forint adóbevétel várható. | A gyöngyösi képviselő-testület idegenforgalmi adó | Az Országgyűlés előtt lévő 2025. évi adócsomag törvénytervezete hatással lesz a helyi idegenforgalmi adóbevételekre, ezért lépett a grémium. A gyöngyösi képviselő-testület 650 forintban állapította meg a vendégéjszakánkénti idegenforgalmi adót a városban. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/emelte-az-idegenforgalmi-adot-a-gyongyosi-kepviselo-testulet | null | true | null | null | HEOL |
IH: Félmilliárdnyi uniós pénzt csaltak el a nógrádi halastavakkal | A utolsó kilenc napon ötpercenként állított ki számlát az uniós támogatással trükköző vállalkozás. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/11/ih-felmilliardnyi-unios-penzt-csaltak-el-a-nogradi-halastavakkal/ | 2024-11-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
|
Botka László polgármester továbbra is négy ingatlan tulajdonosa. Megvan neki a szegedi háza, egy mátrai nyaraló fele része, egy 48 négyzetméteres budapesti ingatlan, és egy szegedi társasházi lakás is. A polgármesternek 86 millió forintja van a bankban, és 6 millió forint készpénze, valamint természetesen megvan még a legendás Rolex órája is.
Nagy Sándor, városfejlesztési alpolgármester továbbra is felerészben tulajdonosa egy szegedi lakóháznak. Emellett megvan neki az 1985-ben örökölt kunszentmártoni ingatlan, amelynek negyedrészben tulajdonosa. Egy szegedi lakás is a nevén szerepel felerészben. Az alpolgármesternek megvan még az Opel Astrája, bár a legtöbbször biciklizik.
Kovács Tamás, gazdasági alpolgármester vagyonában sem történt különösebb változás. Megvan még az irodaháza és a lakásai is.
Binszki József, várospolitikai alpolgármester korábbi nyilatkozatához hasonlóan felerészben tulajdonosa egy újszentiváni 150 négyzetméteres lakóháznak, valamint haszonélvezeti joga van egy 115 négyzetméteres újszentiváni ingatlanon. Emellett Szegeden bérel egy 55 négyzetméteres önkormányzati lakást.
Most jutott be a testületbe Botka László frakciójába Mellár Tamás. A képviselőnek van egy 70 négyzetméteres háza, vagyis annak fele része, és 11 millió forint tartozása.
Ugyancsak az Összefogás Szegedért frakció tagja lett Jávorszky Iván. Az IH korábbi vezetőjének egy szegedi háza, és egy fél budapesti lakása van.
Új a képviselők között a Fidesz frakcióvezetője. Polner Eörs felerészben tulajdonol három szegedi lakást, és van egy telke is a városban. Dolgozni egy Toyotával vagy egy Opellel járhat. Jelentős készpénze nincs, viszont 12 millió forintot tart állampapírban, és 17 millió forinttal tartozik a bankoknak.
Szintén új a közgyűlésben a fideszes Farkas Levente. A jogásznak készpénze 4 millió forint és 10 milliót tart részvényekben és államkötvényekben.
Nincs ingatlana a fideszes Fekete Mártonnak, aki szintén új képviselő. Van viszont egy Škodája és több mint 6 millió forint tartozása.
Botka László kihívója, Fülöp László is bejutott a testületbe. A Fidesz-frakció tagjának két szegedi ingatlana van, mindkettőben fele részben tulajdonos. A Mercedesszel közlekedő képviselőnek 23 millió forintnyi hitele van.
Új szereplő a szegedi közgyűlésben a Kétfarkú Kutya Párt. Tóth-Benedek Csanád frakcióvezetőnek egy szegedi lakása és egy orosházi szántója van, de mindkettőnek csak 50 százalékban tulajdonosa. A képviselőnek van egy tízmilliós életbiztosítása és 35 millió forint bankhitele. Párttársa, Vasárus Gábor pedig egy valamivel kevesebb mint kétmillió forintos életbiztosítást tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. | DELMAGYAR - Képviselő vagyonnyilatkozatok: íme a szegediek | Minden szegedi képviselő határidőre leadta a vagyonnyilatkozatát. Több új tagja is van a testületnek, őket külön is megbéztük. Nem mindegyikük tehetős. | [
""
] | 0 | https://www.delmagyar.hu/helyi-kozelet/2024/11/kepviselo-vagyon-szeged | null | true | null | null | délmagyar |
A kormányzati negyed építéséről 2006 decemberében döntött a Gyurcsány-kabinet. Bár a helyszín kiválasztását célzó pályázaton nagy volt a tülekedés, a kormány végül anélkül döntött a Nyugati pályaudvar mögötti terület mellett, hogy bárki is belenézett volna a MÁV ingatlan-nyilvántartásába. Ez a mulasztás megpecsételte a projekt sorsát. A 2009 májusára kitűzött átadási határidőt ugyanis tiszta tulajdonviszonyokkal is nehéz lett volna tartani, ám a széljegyek hálójában gyakorlatilag lehetetlenné vált. A beruházás finanszírozási módjáról szóló döntés még csak néhány napot csúszott, a nemzetközi építészeti pályázatot viszont már egy hónappal később írták ki a tervezettnél.
Az építészeti tervek körüli szakmai disputát, majd a beruházó tender körüli találgatásokat szinte elnyomta a terület rendezésében érintett önkormányzatok alkudozása. Az ajánlattevők tábora rohamosan fogyatkozott. Végső ajánlatot végül csak a KÉSZ vezette konzorcium tett. A kormány februárban leállította a projektet.
- Őrizzenek meg minden számlát és szerződést, mert mindegyiket alaposan megvizsgáljuk - figyelmeztette a kormánypártot a projektet mindvégig ellenző Fidesz. A kormány ígéretet tett az elszámolásra. A feladattal a Pénzügyminisztériumot bízta meg, ám a tárca az időközben a KVI örökébe lépő MNV Zrt. hatáskörébe utalta a munkát. A júniusi határidőre csak a tervezet készült el. De már ebből is kiderült, hogy az állami légvárépítés 9,152 milliárd forintba került.
A Nyugati pályaudvar mögötti MÁV-területet 8,52 milliárd forintért vették meg. További 533 millió forintot pályázatok lebonyolítására, a szakértői és ügyvédi díjakra, valamint a dologi kiadásokra költöttek, míg személyi költségekre, munkabérre százmillió forintot fizettek ki. A projekt lezárása 301 millió forintot emésztett fel.
Az MNV Zrt. már a beszámoló tervezetében jelezte, hogy több szerződés összegét, illetve a teljesítés mértékét is vitathatónak találja. A PM azonban semmi kivetnivalót nem talált, sőt jó befektetésnek ítélte a projektet. Az alig néhány hónap múlva napvilágot látott ÁSZ-jelentés viszont az előző évi - 2007-es - költségvetés teljesüléséről szóló jelentésében már 63,8 millió forint eltérést talált a PM és az ÁSZ adatsorai között.
A környezettudatos negyed látványterve: a kormányzati negyed a vasúti sínek egy részének megszüntetésével jár. A pályaudvar és a hozzá vezető vasúti szakasz jövőjét a második tervezési szakaszban döntik el, de az már biztos, hogy azt a japánok tervez | Belföld: Kormányzati negyed: ügyészségi nyomozás | Hűtlen kezelés gyanúja miatt hónapok óta nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség a kormányzati negyed elszámolása ügyében. A kiindulópontot az Állami Számvevőszék múlt évi zárszámadásról szóló, illetve a Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. projektzáró jelentésében foglaltak képezik. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kormanyzati_negyed__ugyeszsegi_nyomozas | 2009-07-09 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.