text
stringlengths
0
100k
title
stringlengths
3
200
description
stringlengths
0
6.64k
keywords
sequencelengths
0
35
label
int64
0
1
url
stringlengths
14
272
date
stringlengths
0
25
is_hand_annoted
bool
2 classes
score
float64
0
0.01
title_score
float64
0
0.01
newspaper
stringclasses
155 values
A maradék olajat szállító szerelvényt csak a nyílt vasúti pályán tudták megállítani. A vámosok mintákat vettek. A bűncselekményt és azt, hogy az olajat gázolajként értékesítették, bebizonyították, de azt nem, hogy ki keverte az olajat, ezért a nyomozást meg kellett szüntetni. Karancsi Tibor 1997. augusztusában feljelentését írt felettesei ellen. Három napra rá vascsövekkel felfegyverkezett fiatalok rontottak rá és félholtra verték - állította Karancsi. A százados egy évvel ezelőtt ismét munkába állt. A volt rendőr közvetlen felettese Kucsera Lajos volt, az akkori megyei főkapitány pedig Gál László ezredes, későbbi dandártábornok, aki ma a Belügyminisztérium felügyeleti és ellenőrzési hivatalát vezeti. Az olajügyekben nyomozó rendőrök közül négyen meghaltak. A rendőrségi jegyzőkönyvek alapján mindannyian öngyilkosok lettek, Karancsi szerint azonban meggyilkolták őket. Karancsit szeptember 21-én leszerelték.
Karancsi szerint a rendőrök tudtával bonyolítottak le 100 milliós illegális olajügyleteket Békés meg
Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/1999/10/19991007karancsi
1999-10-07 15:12:00
true
null
null
Origo
"Büszke vagyok arra, hogy a BDPST Group az elmúlt években több mint 90 milliárd forintot költött olyan műemléki épületek felújítására és megmentésére, mint a turai kastély, a Dorothea Hotel épületegyüttese vagy az Adria-palota, visszaállítva eredeti szépségüket és megőrizve azokat a következő generációknak. A hatályos adózási törvények adta lehetőséggel élve az elmúlt hét év során összesen ennek az összegnek a töredékét, 2,8 milliárd forintot érvényesített a cég társasági adókedvezményként ezek után a rendkívül komplex és komplikált beruházások után, miközben a BDPST csoport és vállalatai csak 2023-ban több mint 15 milliárd forint adót fizettek be különböző adónemeken keresztül (jövedelmet terhelő adók és ágazatspecifikus adók formájában) a magyar költségvetésnek és az érintett önkormányzatoknak. Arra bíztatom a hazai nagyvállalatokat és a multinacionális cégeket, hogy ők is vegyék ki a részüket az építészeti örökségünk megmentéséből, hogy még szebb legyen Budapest és Magyarország!" - írta Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje a LinkedIn-en. Tiborcz azért reagálta ezt, mert hétfőn kiderült: mintegy 30 milliárd forintnyi adót úszott meg egy 2017-es törvénymódosítás miatt. "Nem elég, hogy 100 milliárdokat kap az apósától, de még az adófizetés alól is mentesítik. Al Capone hozzájuk képest egy kezdő óvodás volt. 2026-tól változik a világ. Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!" - reagálta Magyar Péter a hírre hétfőn. Tiborcz István bejegyzésében Magyarnak is üzent. Mint írta,
Tiborcz Magyarnak: Mindenkinek jobb lenne, ha a vádaskodás helyett az értékteremtés mezejére lépnél
Arra bíztatja a vállalatokat, hogy ők is vegyék ki a részüket az építészeti örökségünk megmentéséből.
[ "" ]
0
https://magyarnarancs.hu/belpol/tiborcz-magyarnak-mindenkinek-jobb-lenne-ha-a-vadaskodas-helyett-az-ertekteremtes-mezejere-lepnel-272061
null
true
null
null
Magyar Narancs
December 4-ig pályázhatnak egymillió forintos támogatásra azok a vidéki éttermek, amelyek a korábbi kiírásban nem adtak be kérelmet - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint a kormány újra megjelentette a vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelését célzó támogatási programjának az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek szóló felhívását. Rámutattak, hogy a gazdaság új fellendülésének egyik legfontosabb hajtóereje a turizmus. Az ágazat nemzetgazdasági hozzájárulása több mint 12 százalék, a központi költségvetés bevételeinek is több mint 10 százalékát generálja. Az ágazati támogatási program az MTÜ javaslatára idén májusban indult a vidéki szolgáltatók relatív versenyhátrányának mérséklésére. Ebben eszközök és készletek beszerzésére lehet pályázni. A támogatás energia- és üzemelési hatékonyságjavításra is használható. Üzletenként egymillió forint igényelhető. A közlemény idézte Könnyid Lászlót, az MTÜ vezérigazgatóját, aki szerint az energiahatékonysági projektek nemcsak a költségek csökkentésében, hanem a környezettudatosság növelésében is fontos szerepet játszanak. A mintegy 6 hónapja futó programban több ütemben hívhattak le támogatást a különböző üzlettípusok: az első körben pályázó egész évben nyitva tartó vidéki éttermeket követően a cukrászdák, a zenés-táncos szórakozóhelyek, az alkalmi vendéglátó üzletek, a kávéházak és az alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyek adhatták be igényeiket. Jelenleg az éttermek mellett a büfék pályázhatnak, míg a program további szakaszaiban az italüzletek és bárok adhatják be majd igényeiket. A részvétel minimális adminisztrációt igényel, amiben ügyfélszolgálat is segíti a pályázókat, akik kérdéseiket a +36 1 550-1855 -ös telefonszámon, illetve a [email protected] e-mail címen keresztül tehetik fel. A programról további információk a kisfaludyprogram.hu online oldalon érhetőek el. Az MTÜ és a szolgáltatók javaslata alapján a kormány 15 milliárd forintos keretösszegű, a turizmus fejlesztés ét és versenyképességének erősítését célzó ágazati támogatási program indításáról határozott, amelyben ismét vissza nem térítendő támogatást hívhatnak le egyes területek. A forrásokat a vidéki vendéglátó üzletek energiahatékonyságát célzó beruházásokra és eszközbeszerzésre, a Tourinformok korszerűsítésére és a hagyományos kávéházi cigányzene megőrzésére és népszerűsítésére lehet fordítani. A széleskörű programok hozzájárulnak a hazai vidéki gazdaság élénkítéséhez, a vidéki Magyarország turisztikai szolgáltatási színvonalának emeléséhez, a szolgáltatási paletta szélesítéséhez - írta a MTÜ.
Egymillió forintos támogatást kaphatnak a vidéki éttermek
December 4-ig pályázhatnak egymillió forintos támogatásra azok a vidéki éttermek, amelyek a korábbi kiírásban nem adtak be kérelmet.
[ "" ]
0
https://www.duol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/egymillio-forint-tamogatas-etterem-palyazat-mtu
null
true
null
null
DUOL (DH-online)
Menczer Tamás a videóban emlékeztetett: Raskó György arról spekulált, hogy az idő előrehaladtával kiesnek, azaz meghalnak az idős Fidesz-szimpatizánsok, így a Tisza Párt megnyerheti majd a 2026-os választásokat. Bocsánat, miről is szól ez, amit mondott? - tette fel a kérdést Menczer Tamás, kiemelve, hogy a Tisza Párt próbálja terelni a felelősséget. A politikus úgy folytatta: a Tisza Párt, Magyar Péter és ez a "Raskó nevű ember" értelemszerűen meg akarja nyerni a politikai versenyt. Mit mond? Hogy fogjuk a versenyt megnyerni? Hát majd ha a másik táborból az emberek meghalnak, ami mit jelent, hogy ezt várja. Ezt várja. És minekutána egy versenyben indult, az sem túlzás, hogy ezt kívánja. Hogy azok az idős emberek, nyugdíjasok, akik a Fideszt támogatják, azok meghaljanak. Marha tisztességes magatartás, mondhatom - zárta a videóit a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Menczer Tamás: Magyar Péterék tisztességtelen versenyzők
Raskó György vállalhatatlan kijelentéseivel kapcsolatos baloldali terelésekre reagált Menczer Tamás a közösségi oldalára feltöltött videójában.
[ "" ]
0
https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peterek-tisztessegtelen-versenyzok
null
true
null
null
DUOL (DH-online)
Az eddigi szokásoktól eltérően a HNP honlapjáról ezek az adatok nem érhetők el - írta lépése indoklásaként az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében a független képviselő. Kifejtette: a HNP közzétette az általa kezelt védett földek első, mintegy 13 ezer hektárnyi csomagjára vonatkozó földhaszonbérleti pályázatok eredményét. A nyilvánosságra hozott adatokból azonban nemcsak az nem derül ki, hogy melyik nyertes mekkora földhöz jutott, hanem az sem, hogy a nyertesek és a vesztesek milyen értékelést kaptak a bírálóktól. A Vidékfejlesztési Minisztérium által meghatározott szabályok miatt a nemzeti parki pályázatokat ugyanúgy az átláthatatlanság jellemzi, mint a Nemzeti Földalapkezelő által kezelt földek korábbi pályázatait - hívta fel a figyelmet Szabó Rebeka.
Belföld: Adatokat kér az Együtt-PM a Hortobágyi Nemzeti Parktól
Adatkéréssel fordul a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatóságához Szabó Rebeka, az Együtt-PM szakpolitikusa, hogy kiderüljön, mekkora területek használatához jutottak hozzá a földhaszonbérleti pályázatok nemrégiben kihirdetett nyertesei.
null
1
http://nol.hu/belfold/adatokat_ker_az_egyutt-pm_a_hortobagyi_nemzeti_parktol-1415011
2013-09-24 10:47:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Agrártárgyú, pénzügyi, munkaügyi, valamint az online csalások elleni törvényjavaslatot is tárgyal szerdán a parlament - írta meg az MTI. Az országgyűlési honlapon olvasható napirend szerint az ülés nyolc órakor az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló javaslat vitájával kezdődik. Az előterjesztés 29 törvény módosítását foglalja magába. Az ország kiemelt térségei közé emeli a Tisza-tó térségét a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló országgyűlési határozat módosítása, amiről szintén tárgyalnak a képviselők. Megvitatja a parlament a nemzetközi polgári repülősről szóló nemzetközi egyezmény módosítását is. Az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításával lehetővé válik, hogy 2025-ben a nyugdíjpénztár tagjainak egyéni számláján felhalmozódott összeget lakáscélokra lehessen használni. A törvényjavaslat a fővárosi lakhatási helyzetet is kezelné azzal, hogy új magánszálláshelyet és új egyéb szálláshelyet 2026. december 31-ig nem vehetne Budapesten nyilvántartásba a kereskedelmi hatóság. Megvitatják a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló javaslatot. Ennek alapján bevezetik az állami kezességgel biztosított, kamattámogatott hitelkonstrukciót, a munkáshitelt, amely segítséget nyújt a fiatal pályakezdő munkavállalóknak. Az egyetemes postaegyezmény módosítása mellett tárgyalja a parlament az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosítását. Utóbbi előterjesztés alapján új kényszerintézkedés lesz a bűncselekményekhez felhasznált online profilok, felhasználói fiókok letiltása, és az érintett kizárása abból, hogy az eljárás alatt újabb profilt létesítsen az adott szolgáltatónál. Borítókép: Az Országgyűlés ülése (
A munkáshitelről is tárgyal mai ülésén a parlament
Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/a-munkashitelrol-is-targyal-mai-ulesen-a-parlament
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Tulajdoni lapokkal es egy Magyar Jelen cikkel. Varga és Vogel neve nem szerepel bennük, a Momentumé igen.
Kaptunk egy paksamétát
Tulajdoni lapokkal es egy Magyar Jelen cikkel.
[ "" ]
0
https://24.hu/belfold/2024/11/10/kaptunk-egy-paksametat
null
true
null
null
24.hu
Negyvenmillió forint - vallotta be a Péterffy Attila, pécsi polgármester leghűségesebb, MSZP-s laptól érkező, mások, sokszor névtelen lejáratásában élen járó tanácsadó hónapokkal ezelőtt. A még 10 méter hosszúságot sem elérő pécsi gyalogosátkelő ugyanis ennyibe kerül a Kürt utcában. A volt városvezető koalíció embere, Barabás Béla egy videóban fejtegette, hogy miért is kerül ennyibe ez a zebra. Azt mondta, hogy a biztonságos átkeléshez, "megfelelő szélességű" - ez esetben 110 négyzetméternyi - járdát kell építeni, ki kell váltani a járda alatti közművezetékeket is, és a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani. Süllyesztett szegély is kell, valamint a gyengénlátók számára néhány méternyi speciális követ is el kell helyezni. Ezek mellett egy lámpát is elhelyeznek, illetve hat közúti táblát is kihelyeznek. Ugyanakkor a lámpa nem forgalomirányító jelzőlámpa lesz, hanem csak fényt biztosít majd, az átkelő pedig egy utca végén található, így az autósoknak mindenképpen teljesen le kell lassítaniuk, arról nem is beszélve, hogy stoptáblával ellátott kereszteződésről van szó. Ezzel szemben ugyanakkor a közeli Jakabhegyi úti kollégium lépcsőjével szemben indokoltabb lehetne egy új átkelő, illetve a buszfordulónál, vagy éppen az Ifjúság útján a Honvéd utcánál található kereszteződésben lehetne a közlekedési helyzeten javítani. Mindenesetre a mostani építkezés során a Kürt utcai csomópontnál még egy méternyi hosszú 1,4 méter magas üvegkerítést is telepítenek a pécsi egyetemhez tartozó fémkerítés helyett, ami amúgy eddig jól átlátható szerkezetű volt. Néhány hónappal ezelőtt a kereszteződésben már az egyik szolgáltató dolgozott, akkor egy szakaszon emiatt fel is bontották a járdát, most, hétfőn azonban a Jakabhegyi úton álltak neki a járda feltörésének. Egyelőre nem tudni, hogy a munkálatok mennyi ideig tartanak, vagy milyen fennakadást okoznak majd az erre közlekedőknek. A környéken élőknek amúgy is kijutott a "jóból", hiszen emlékezetes, hogy Szigeti úton csigatempóban zajlott a pár száz méteres, bicikliutas, részbeni felújítást is magában foglaló projekt. A munkára ugyan hat hónapot kapott a kivitelező, de képtelen volt ennyi idő alatt befejezni a munkát, így azt még megtoldotta a városvezetés egy hónappal. A lezárások miatt folyamatosak voltak a dugók a környéken, miközben a helyeik elmondása szerint a munkások csak lézengtek az építkezésen. Ahhoz, hogy a pécsi zebra bekerülési költségét be tudjuk árazni, összehasonlításként megemlíthetjük, hogy Budapesten a baloldali vezetésű főváros a rendkívül forgalmas Astoriánál 40 millióból kezdett megépíteni a kampányban egy 6 sávos úton átvezető jelzőlámpás, járdaszigetes gyalogátkelőhelyet - a fővárosi szakemberek szerint már ez is túlságosan sokba került .
Zebra: elindult a 40 milliós átkelő építése
Hiába mindenféle józan kritika, nem visszakozott a leköszönő városvezetés, ezért aztán el is kezdték az aranyáron épülő új, néhány méteres gyalogátkelő létesítését a Kürt utcában. Ez a zebra a leköszönt pécsi városvezetés jelképe lehet.
[ "" ]
0
https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/zebra-40-millioba-kerul
null
true
null
null
BAMA
Félreértés ne essék, ezzel nem az a fő gond, hogy egy ilyen fontos feladatot miért nem lehet elvégezni házon belül. Az persze nem árt, ha a szakapparátus felkészült, a hírek szerint ezzel pedig gond van, hiszen a kormány épp most keres hozzáértő munkatársakat a területre. A külső szakértők alkalmazása azonban mindenképpen segíthet a megalapozott döntésekben olyan ügyekben, amelyeknél felesleges folyamatosan belső létszámot fenntartani erre a célra. Az már aggályosabb, ha a pályázatokon eleve előnnyel indulnak a kormányhoz közeli szereplők. Aggályosabb, de sajnos nem meglepő. Így volt ez az előző kormányzat alatt is, legfeljebb azok csalódhattak, akik ezen a téren változást reméltek. Az elmúlt hónapokban gyakran születtek olyan váratlan „megrendelések” a kormány és a kormányzó pártok politikusai részéről, amelyeket aztán az apparátus igyekezett – több-kevesebb sikerrel – szakmailag is elfogadható tartalommal megtölteni. A mostani döntéssel a felelősség továbbhárul. Látszólag.
Meghökkentő eredmény a közbeszerzésen - Világgazdaság
Meghökkentő döntést hozott a Magyar Energia Hivatal: hét pályázó közül a Századvég Gazdaságkutató Zrt. nyerte el azt a megbízást, amelynek alapján nyolcmillió forintért kidolgozhatja a távhőár-szabályozás új rendszerét.
null
1
https://www.vg.hu/velemeny/2011/04/meghokkento-eredmeny-a-kozbeszerzesen
2011-04-29 11:03:00
true
null
null
Világgazdaság
Menczer Tamás arra reagált, hogy Magyar Péter azzal kritizálta: titokban járja az országot. Magyar azt hangoztatta, hogy a Tisza Párt nem úgy tart országjárást, mint az "állampárt", a Fidesz, amely "nem mondja meg előre, hogy hova megy, sőt titkolja, és bemennek ilyen zárt helyekre, legyen az templom vagy valami Fidesz-iroda és oda meghívják a környék 30 fidelitasos vagy éppen idősebb aktivistáját". "Láthattunk ilyet Menczer Tamásnál, soha nem jelzik előre, hogy hol vannak ezek a rendezvények, vagy ha igen, akkor előre kell regisztrálni" - mondta a Tisza Párt elnöke. Igazad van, Peti, csak halkan mondom, hogy senki meg ne hallja. Igazad van, félek. Félek a sajtótól, attól nagyon félek, és még jobban félek tőled. Ezért most nagy félelmemben elárulom, hogy holnap, szerdán, Békéscsabán leszek. Hat órakor, de már fél órával korábban. Szabadság út 1-3. Várlak szeretettel, Peti! Ott találkozunk, beszéljünk! - reagált a kommunikációs igazgató , aki végezetül egy jó tanáccsal is ellátta Magyar Pétert. Még egy tanács, ne te vezess, reszkető kézzel veszélyes. Úgyse mersz eljönni, Peti. Egy gyáva, reszkető bohóc vagy, csak a nőkkel vagy bátor, a férfiaktól félsz.
Menczer Tamás helyretette Magyar Pétert
A kormánypártok kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás alaposan helyretette az őt és a Fideszt hamisan vádoló Magyar Pétert.
[ "" ]
0
https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-magyar-peter-orszagjaras
null
true
null
null
KEMMA
Feljelentést tesz a Széchenyi Bank ügyében a DK
A Demokratikus Koalíció (DK) hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Széchenyi Kereskedelmi Bank ügyében - ezt Kerék-Bárczy Szabolcs közölte kedden az MTI-vel.
null
1
http://www.atv.hu/belfold/20141216-feljelentest-tesz-a-szechenyi-bank-ugyeben-a-dk
2014-12-16 00:00:00
true
null
null
ATV
Kabai Károly, az adócsalásért három és fél évre jogerősen elítélt nyírbogáti színesfém-kereskedő ügyében ismét halasztási kérelmet nyújtott be védője, a bíróság azonban mellőzte annak elbírálását, közölte Nyakó Zsuzsanna a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elnökhelyettese hétfőn. Az ügyvéd szeptember 13-án megint kérte, hogy védencének a bíróság engedélyezzen további halasztást a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére. A halasztást a védő az elítélt egészségi állapotára hivatkozva nyújtotta be, és kérelme mellékleteként csatolta az orvosi iratokat. A Nyíregyházi Városi Bíróság azonban a bűntetőeljárási törvényben foglaltaknak megfelelően mellőzte a kérelem elbírálását, arra hivatkozva, hogy a kérelem a szabadságvesztés végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap, augusztus 21-e után érkezett, így abban döntenie nem kell. Az adócsaló színesfém-kereskedőnek egy korábbi halasztás iránti kérelmét a bíróság július 10-én már elutasította, így augusztus 21-én már meg kellett volna kezdenie büntetése letöltését, de ez nem történt meg. Ezért másnap elrendelték Kabai rendőri elővezetését szeptember 10-ei határidővel, de mivel az is eredménytelen volt, a büntetés-végrehajtási bíró szeptember 12-én körözést adott ki ellene. Kabai Károly 2001-ben fél évig Nyírbogát alpolgármestere, a mostani választási ciklusban pedig - tavaszi lemondásáig - a nyírbátori választókerület MSZP-s alelnöke volt.
Betegségre hivatkozva próbálja elkerülni a börtönt Kabai Károly
Betegségre hivatkozva próbálja elkerülni a börtönt Kabai Károly - Nyírbogát szökésben lévő egykori MSZP-s alpolgármestere adócsalásért három és fél évet kellene hogy üljön.
null
1
https://index.hu/bulvar/kabai0917/
2007-09-18 00:00:00
true
null
null
Index
Nagy Péter István rendezőt régóta foglalkoztatja a hatalom és a kiszolgáltatottság különböző szintjeinek pszichológiája, legyen szó klasszikus vagy kortárs művekről, gondoljunk csak a radnótis Don Carlosra vagy a szombathelyi Gyévuskára. Most Schiller klasszikusából, a Stuart Máriából merített, és Kálnoky László fordítása alapján Sándor Júlia dramaturggal írták a szövegkönyvet. Erzsébeten és Márián kívül kihúztak minden női szereplőt, erősítve a kontrasztot, ami a két király nő [sic!] és a folyamatosan játszmázó, intrikus férfiak között fennáll. Két órába sűrített, frappáns és ironikus szövegváltozat született, amely hitelesen szólal meg abban az első látásra meglepő, mai közegben, a stilizált húsüzemben, ahová az alkotók a játékot helyezték. Schnábel Zita tere az átlátszó hőfogó függönnyel, a húskampón lógó-hintázó Stuart Máriával és a trónt jelző emelőszerkezetes kocsival rideg-hideg hátteret ad a játékhoz. Szimbolikája átlátható: a hatalmi versengésben a másik ember feláldozható, vágóhídra küldhető lénnyé válik. És persze benne van a (király)női testek férfiszemeknek és férfivágyaknak kitettsége is. A darabot a saját történelmi kontextusából kiemelő, és mai, profán közegbe helyező ötleteknek megvan az a veszélyük, hogy az előadás előrehaladtával kifulladnak, itt azonban kitart a lendület, mindig jönnek újabb, a koncepciót igazoló megoldások. Az emelhető kiskocsit például azok a férfiak pumpálják a magasba, akik a királynő révén maguk is emelkednének. A húskampón való függés pedig a közös királyi és női sors metaforájává válik. Telitalálat Erzsébet kék nadrágkosztümje, amire rímel a kék tintával aláírt kivégzési parancs is, hiszen a királynő egész életében küzdött azzal, hogy az uralkodáshoz nem elég kék a vére. Stuart Mária szájából többször el is hangzik, hogy Erzsébet fattyú, VIII. Henrik balkézről született, apja által megtagadott gyermeke. A történetet a népszerű könyvből és filmből, A másik Boleyn lányból valószínűleg azok is ismerik, akik az iskolában ezt a leckét elbliccelték. De a húzott szöveg egyébként is jól követhető, legfeljebb abban tévedhetünk el időnként, hogy ki kit árul el éppen, de ez nagyon is beleillik az előadás koncepciójába. Az intrikák kusza, mindent átszövő pókhálójába keveredve maga az intrikus is meglepődik, ha vele szemben használják a saját eszközét.
Hús, kék vér, intrika
A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)
[ "" ]
0
https://magyarnarancs.hu/kritika/hus-kek-ver-intrika-272619
null
true
null
null
Magyar Narancs
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő veszélyben látja a szavazás titkosságát, ha megvalósul a Fidesz által kezdeményezett, éjjel megismert választási törvénymódosítási javaslat. A közösségi oldalán megjelent bejegyzése szerint a kormánypárt nem csupán a maga érdekei szerint alakítja a választási rendszert, de gyakorlatilag legalizálja is a csalásokat. A független országgyűlési képviselő a fővárosi egyéni választókerületek átrajzolásánál súlyosabbnak látja, hogy a módosítás után a szavazólaphoz nem kell majd borítékot adni. Noha apróságnak tűnik, úgy véli, valójában ez a nyílt szavazás bevezetését jelenti. Példaként az 500 lelkes kis falvakat említette, ahol az újraválasztásra készülő polgármester embere is ott ülhet a szavazatszámláló bizottságban, és - mint fogalmazott - "konkrétan megnézi, ki hogyan szavazott. Aztán aki nagyon ugrál, megütheti a bokáját" - írta. A fővárosi választókerületek átrajzolásáról és a számuk csökkentéséről azt írta, hogy szerinte nem csupán azért lesz kevesebb fővárosi választókerület, mert Budapest nem fideszes, hanem mert ezáltal össze lehet ugrasztani az ellenzéket. Hadházy véleménye szerint a megismert javaslat újabb bizonyíték arra, hogy a következő választások sem lesznek tiszták. Mint arról beszámoltunk, az éjjel vált ismertté a Fidesz javaslata arról, hogyan módosítana a választási törvényen. Az Alaptörvény alapján ezt még idén meg kell tennie az országgyűlésnek.
Hadházy Ákos a választás titkosságát látja veszélyben
Úgy véli, hogy a szavazat boríték nélkül történő leadása esetén fennáll annak lehetősége, hogy a polgármester embere megnézheti, ki hogyan szavazott.
[ "" ]
0
https://hang.hu/belfold/hadhazy-akos-a-valasztas-titkossagat-latja-veszelyben-169640
null
true
null
null
Magyar Hang
Magyar Péter állításaival szemben a tények azt mutatják, hogy az OECD-tagállamok közül Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatásra. 2010-hez képest a kormány több mint három és félszer többet költ a magyar családok támogatására. Az idén 3300, jövőre pedig majd 3800 milliárd forint jut a családoknak. A kormány többek között bevezette a négygyermekes anyák szja-mentességét, a gyermekek után járó adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, a babaváró hitelt és ingyenessé tette a tankönyveket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 2011 óta 178 ezer gyermekkel több született meg, mint amennyi a családbarát fordulat nélkül született volna. Ez több gyermeket jelent, mint amennyien Szegeden laknak - írták. A kormányzat nemcsak megőrizte a nyugdíjak reálértékét, hanem visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat . 2010 óta pedig az öregségi nyugdíjak összegét csaknem két és félszeresére növelte. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány más eszközökkel is támogatja az idősebb korosztályt: a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján lehetőségük van nyugdíjba vonulni - ezzel éves szinten 25-30 ezren élnek. A nyugdíj mellett munkát vállalók számára pedig teljes járulékmentesség érhető el, amivel a nyugdíjaskorba lépő, ámde továbbra is dolgozni kívánó idősebb munkavállalók helyzete javul - áll a közleményben. 2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelme nagyobb mértékben nőtt. Az elmúlt években így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete, amely eredményeképp több mint egymillióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma. Az egy főre jutó jövedelem értéke a legalsó jövedelmi ötödben 2010-ben 454 ezer forint volt, amely 2023-ra több mint háromszorosára (222 százalékkal) nőtt, 1,461 millió forintra emelkedett. Ez a növekedés meghaladja a bruttó átlagkeresetek 191 százalékos és a medián keresetek 205 százalékos növekedését. Ez 81 százalékos bővülést jelent reálértéken, vagyis a legalsó jövedelmi ötödben élők éves jövedelme csakem kétszer annyit ér, mint 2010-ben. A jövedelem növekedésében a foglalkoztatás bővülése - egymillió fővel többen dolgoznak - és a minimálbér emelése játszotta a legnagyobb szerepet. A minimálbér összege 3,6-szorosára emelkedett és a következő években is dinamikusan nőni fog - írták. A kormány sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is. Megvédtük a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést, így a magyar családok továbbra is a legolcsóbban jutnak hozzá az unióban gázhoz és villamos energiához. A német gazdaság válságát is sikeresen fogja kezelni a kormányzat, ezt szolgálja a gazdasági semlegesség és a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv , amely tovább növeli a családok jövedelmének vásárlóerejét, segíti a megfizethető lakhatást és a Demján Sándor programon keresztül hozzájárul a hazai kkv-szektor megerősítéséhez. Ez a különbség: míg a kormánynak van gazdasági programja, addig Magyar Péternek nincs - közölte az NGM .
Magyar Péternek nincs gazdasági programja
Magyar Péternek a kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó hamis állításait tényekkel cáfolta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.
[ "" ]
0
https://www.kemma.hu/hazai-gazdasag/2024/11/magyar-peter-kormany-gazdasagi-program
null
true
null
null
KEMMA
Akik a buldózert hívták, és akik elküldenék A jelenlegi szabályozás nem alkalmas, a hatóságok nem képesek, sokszor nem is akarnak gátat szabni a régi pesti zsidónegyed eltüntetésének. Bár a 226 épületből álló együttesből 92 háznak egyedi műemléki védettsége van, a terület átfazonírozását ez nem akadályozza. Kinek jó ez? Közéleti vitával zárult az Óvás! Egyesület kiállítása a Centrális Galériában. Hat meghívottból mindössze egyetlenegy jelent meg az Óvás! Egyesület invitálására azon a vitán, amelynek a régi pesti zsidónegyed sorsa volt a témája. Mezős Tamás eljött, s noha szavait a szép számú közönség nem fogadta kitörő lelkesedéssel, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke legalább szívósan állta a sarat, ám szerepléséről más pozitívumot nehéz lenne mondani. Mit kezdjünk például azzal, hogy a terület 226 épületére vonatkozó értékvizsgálatot a KÖH titkosította, mondván, az döntés-előkészítő anyag, és még a szakértők se biztosan értik; Mezős most mégis arról beszélt, hogy a dokumentumnak „nincs jelentősége”. Az biztos, ameddig a mundér mellett hasonló vehemenciával védi az épített örökséget, addig nem lehet baj. A műemléki hivatal vezetéséhez képest Hiller István oktatási és kulturális miniszter csak egyik alacsony beosztású munkatársát delegálta, akinek a megszólalásra se volt mandátuma, igaz, annyit elárult, hogy jövő januárban a parlament elfogadhatja a világörökségi törvényt, a koncepció már kész. Ha így lesz, a negyedik efféle lesz a világon. Ami dicséretes, csakhogy a miniszteri követ elfelejtette megjegyezni, hogy a törvényt éppen az erzsébetvárosi rombolás nyomán elkészített UNESCO- (más néven Polge-) jelentés javasolta nyomatékkal a kormánynak. Hiller küldöttje azt is leszögezte, a miniszternek ma nincs hatásköre abban, mi történik a védett területekkel és épületekkel, a világörökségi területen s azon túl, ott, ahol a kis buldózer túr. Ezek után akár el is mehetett volna, ehhez képest tisztességgel végigülte a háromórás purparlét. Akácfa u. 59. Védőangyal Nem tűnt kompetensebbnek Soós Gábor sem, aki Fejérdy Tamást, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság titkárságvezetőjét helyettesítette. Ő azzal keltett kisebb feltűnést, hogy azt állította, a műemlékek már ma is bonthatók gazdasági okokból. A teremben erre zavar támadt. A Centrális Galériában támadt káosz azonban semmi ahhoz a zűrzavarhoz képest, amit a nagyobb részt az Erzsébetvárosban, kisebb részt a Terézvárosban elterülő zsidónegyed kapcsán élünk át az utóbbi években. A 2002-ben a világörökség részének nyilvánított Andrássy út műemlékvédelmi pufferzónájában XIX. századi házak tucatjai tűntek el, hogy helyükre akár háromszoros beépítéssel újak épüljenek. Aki nem járt a területen, annak a változásokat jól szemlélteti, hogy míg korábban a negyed – a beépítettség töménységét mérő – szintterületi mutatója 2–2,5 volt, addig a VII. kerületi önkormányzat építésügyi szabályozási terve 4,5–6 engedélyez, amit az ingatlanberuházók maradéktalanul ki is használnak: az egykori egy-, két-, háromemeletes házak vagy az udvarok helyére nyolcemeletes monstrumokat húznak. Mindeközben Párizs régi részein most csökkentették 3,5-ről 3-ra az előírásos mutatót – tudhattuk meg Perczel Anna építésztől, az Óvás! Egyesület spiritusz rektorától. Vasvári Pál u. 4. Van grund A hatóságok, intézmények képviselői többnyire csak széttárták a karjukat, miszerint ők tehetetlenek, bár „érzékelik” az anomáliákat. Mezős elnök úr még azt is készséggel elismerte, hogy a Klauzál utcában épülő egyik ház „randa lesz”. De legalább jogszerű. A Demszky Gábor főpolgármestert képviselő Beleznay Éva fővárosi főépítész több, az utóbbi időben készült tervről is beszámolt, amelyek a terület áldatlan állapotán változtattak volna, de szavaiból kiderült, leginkább a kerületek feküdtek keresztbe a nemes, ámbátor erőtlen erőfeszítéseiknek. Mert hát, ahogy nálunk ez már lenni szokás, leginkább azokon verték el a port, akik nem voltak jelen. Nem mintha nem érdemelték volna meg a távolmaradók. Az sem lehet véletlen, hogy az időnként túlfűtött hangulatú, lakógyűlésre emlékeztető tanácskozásra nem jött el senki sem a VI. és a VII. kerület önkormányzati vezetői közül. Erre még az sem magyarázat, hogy Hunvald György erzsébetvárosi polgármester előzetes letartóztatást tölti. A városvédők régóta mondják, mindenki megéri a pénzét a szereplők közül, de a kerületek hibáztathatók leginkább. Az anarchisztikus önkormányzati rendszer ugyanis hozzájuk telepítette a legfontosabb jogosítványokat, miközben alig van mód döntéseik kontrolljára. – Az országos, sőt világörökségi szintű épített örökségünkről jelenleg a kerületek döntenek – fogalmazott Beleznay. Márpedig – láthatóan – rosszul sáfárkodnak a rájuk bízott értékekkel. Hozzá nem értés, bürokratikus, sőt antidemokratikus hozzáállás, túlzott megfelelés a befektetőknek, korrupció – néhány a teremben elhangzott megfejtés az okokra. A vita témájának eredetileg az Óvás! alternatív városrész-fejlesztési terveit szánták, amelyekről a kiállítás is szólt, ám ezeket alig sikerült érinteni. Mezős Tamás és Beleznay Éva leginkább a gazdasági számításokat hiányolta a tervek mögül, miszerint azok nélkül az elképzelések nem elég „profik”. Soós Gábor is felvetette, hogy érdekeltté kellene tenni a beruházókat, mert különben nem fektetnek be, és elrohadnak a műemlékek. A Polge-jelentés megállapításai közül Mezősék leginkább a felújításra, rehabilitációra adott adókedvezmények bevezetését szorgalmazták. A fővárosi főépítész elárulta, ők is ajánlották ezt a megoldást a kormánynak, ám az mostanában utasította el ötletüket. Ladányi János szociológus – egyébként kerületi lakos –, aki részt vett az alternatív tervezet elkészítésében, élesen ellenezte, hogy a befektetőket újabb kedvezményekhez juttassák. Véleménye szerint az önkormányzati vagyon példátlan kiárusítása, a bagóért megszerzett telkek, a laza építésügyi előírások mind-mind a befektetők érdekeit szolgálták, míg a kedvezményes áfa csak növelné eddigi busás hasznukat, és semmi nem áramlana vissza belőle a területre. Az Óvás! tehát ellenzi az adókedvezményt. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ingatlanberuházók a zsidónegyedben nem vesznek részt a házak működtetésében, nem akarnak háztulajdonosok lenni, és a gyors profitrealizálás érdekében továbbadják házaikat. Talán ennek is köszönhető, hogy az új házakban a négyzetméterárak akár az egymilliót is elérik. Rumbach Sebestyén u. 8. „Halott város épül a régi pesti zsidónegyed helyén” – véli Perczel Anna, mert a bontott épületekben már nem, az új épületekben még nem laknak. A hvg.hu tudósítója csak megerősíteni tudja, a legújabb házak jó része üres, a legtöbb értékesített lakás külföldié, akik befektetési céllal vásárolták meg őket. „Alkotmánymódosítás kellene.” „Fejlesztési társaság kellene.” „Városrészmenedzsment kellene.” „A műemléki területek direkt finanszírozása kellene.” Mondták a meghívottak. Perczel Annáék szerint azonban erre már nincs idő, jelenleg is 15 házat ürítenek vagy ürítettek ki, miközben 37 telek áll teljesen üresen. A belső részek negyven százalékának beépítése megváltozott, és a kerületi szabályozás nemhogy mederbe terelné, egyenesen erősíti a rombolási folyamatot. Az Óvás! állítja: most már egyáltalán nem lenne szabad bontani, mert végképp eltűnik az, ami a területet értékessé, egyedivé teszi. Zádori Zsolt 2007. november. 16. 07:11 Itthon Sportcsarnok a Nyugatiból Megy a hörgés, hogy a kormányzati negyed miatt esetleg nem fogad majd vonatokat a Nyugati. Pedig az ötlet már jó hetvenéves. Mint ahogy az is, hogy a mai helyén a Délire sincs szükség. Egy európai formátumú építész, Vágó József komolyan hitt az igazában. Hazája azonban nem, és attól is megfosztották, hogy tervezhessen, így a telefonkönyvben ez állt a neve mellett: „magánzó, a genfi népszövetségi palota tervezője”. Holnap ünnepeljük Pest, Buda és Óbuda egyesülését. 2008. június. 12. 10:35 Itthon Buldózeres városrehabilitáció Az utóbbi években felgyorsult a budapesti Belső-Erzsébetváros régi pesti zsidónegyedként ismert részének a pusztulása. 2007. október. 16. 06:58 Itthon Impotencia és abortusz az építészetben A legtöbb építészeti terv nem valósul meg. S ez persze nem olyan nagy baj. Ahogy a felejtés is karbantartja az elmét, úgy alakítják a várost a meg nem épült házak. Egy ma nyíló kiállításon azért szép számmal látni olyan épületterveket, amelyek alakot öltve jobbá tehetnék az életünket. 2007. április. 20. 11:47 Itthon Kéjlakok és Walhalla a Gellért-hegyen Diadla, nyugda, emlékde, csönde, üdvlelde – javaslatok a magyar Walhalla honi elnevezésére. Ha lenne ilyen, tán most a Citadella helyén állna. De lehetne ott egy piramis vagy akár maga a turáni Akropolisz, amelyről egy kolosszális Hungária szobor reflektorának fénysugarai pásztáznák a város nevezetességeit. Gellért-hegyi álmok – Széchenyi gróftól Sasvári Szilárdig. 2009. május. 06. 06:26 Sorkövető Amihez buldózert hívtak. Az eltüntetett zsidónegyed A régi pesti zsidónegyed XIX. századi építészeti öröksége nagy veszélyben van, de veszedelem fenyegeti a városrész maradék lakosságát és az újonnan beköltözőket is, még ha most nem is érzik. Hogy ne így legyen, azért harcol az Óvás! Egyesület, amely megmutatja, mi is valójában a civil kurázsi. 2007. május. 14. 11:57 Itthon A metróépítésen a meleg csákányváltás sem segített A fővárosiak szenvedélyesen szeretnének metrót, mindjárt az első átadásáig 17 tervet készíttettek. A be nem teljesült szerelemnek is ára volt/van, nem is kevés. Az ötvenes évek elvetélt ősmetrója a sztálinvárosi megaberuházás után a második legtöbbe került. Az első Nagy Imre-kormánynak jött meg az esze, és állította le a lázas munkát. Bár az is igaz, lehet, ha nem kezdenek hozzá, sohasem épül meg a kettes metró. 2007. április. 16. 06:44 Itthon Toronyóriás és hét vezér a Margit híd közepén Milyen lenne, ha a Margit híd közepén egy 66 méter magas gótikus torony emlékeztetne bennünket a honfoglalás és a kiegyezés nagyszerűségére? Combinók porzanának el Tas, Huba és Töhötöm csizmatalpa alatt, s Magyarország angyali szépségű allegóriája mosolyogna megértően a dugóban anyázó autósokra? Nem volt elég pénz hozzá, de a tervek megszülettek. 2007. március. 28. 06:25 Itthon Zsidó „templom” a Kossuth térnél Hetekig morális atléták zsidóztak a Kossuth téren, mire a rendőrök hónapokra műveleti területnek nyilvánították a virágágyásokat. A Mazsihisz az ünnepen otthon marasztalta a zsidókat. Azóta játszótérépítésről, csúszdáról, libikókáról egyeztetnek közjogi méltóságok. Mi volna, ha az Országházhoz közel állna Európa legnagyobb, ötezer négyzetméteres és 70 méter magas zsinagógája? Volt rá esély, ha pénz nem is.
Sorkövető: Akik a buldózert hívták, és akik elküldenék
A jelenlegi szabályozás nem alkalmas, a hatóságok nem képesek, sokszor nem is akarnak gátat szabni a régi pesti zsidónegyed eltüntetésének. Bár a 226 épületből álló együttesből 92 háznak egyedi műemléki védettsége van, a terület átfazonírozását ez nem akadályozza. Kinek jó ez? Közéleti vitával zárult az Óvás! Egyesület kiállítása a Centrális Galériában.
null
1
http://hvg.hu/itthon/20090513_zsidonegyed_ovas_mezos_perczel_beleznay
2009-05-13 00:00:00
true
null
null
HVG
Az egykori politikus, ma már a magánegészségügy negyedik legnagyobb bevételű szolgáltatójának tulajdonosa az úgynevezett Nagy Magánpraxis Nap egyik kerekasztal beszélgetésén ismertette egészségügyi finanszírozási reformjavaslatát. Szerinte miután az egészségügyi közkasszából évente hiányzik a GDP 3-5 százalékának megfelelő összeg, nem jelentene megoldást, ha az állam ebből a forráshiányos büdzséből vásárolna - szektorsemleges finanszírozás címén - a magánellátóktól gyógyító szolgáltatásokat. Ő inkább forrásbővítést javasolna. Szerinte az állam a munkáltatóktól nyerhetne többletpénzt kiegészítő magánbiztosítással. Kóka János szerint ezt adómentesen fizethetnék a vállalatok a munkatársaiknak, akik a szolgáltatásokat magánegészségügyben vehetnék igénybe. A dolgozók továbbra is fizetnék az egészségügyi járulékokat, de miután a kiegészítő biztosításuk ellenében magánintézményben is ellátáshoz juthatnának, kevesebb teher hárulna az állami rendszerre. Akár úgy is, hogy a beteg a gyorsabb ellátásért kiegészítő hozzájárulást fizet - vélte Rékassy Balázs orvos-egészségügyi közgazdász. Hozzátette: a gazdasági minisztérium egy vezető tisztségviselője a minap neki arról beszélt, hogy amíg az államadósság finanszírozására évente a GDP 4,5 százalékát, azaz legalább annyit kell költeni, mint amennyi az egészségügy forráshiánya, addig ez utóbbira nem lesz több pénz. A mostani keretből viszont nem lehet minőségi szolgáltatásokat nyújtani. Így azok járnak rosszul, akik a magánellátást nem tudják megfizetni, viszont az államiból is kiszorulnak a várólisták miatt. - Keveset költünk az egészségügyre és azt is rossz szerkezetben - fogalmazott Kóka János. A meglévő három jövedelemtulajdonos közül az állam nem tud, vagy nem akar többet költeni az egészségügyre. A második, a családok kifogytak a lehetőségeikből, a vállalkozásokkal viszont meg lehetne állapodni, hogy milyen adókedvezményért cserébe, milyen nagyságú kiegészítő biztosítási fedezetet tudnak vállalni. Kóka János úgy becsülte, hogy az általa javasolt kiegészítő biztosítással 300 milliárd forintnyi friss forrás érkezhetne az egészségügybe. Hozzátette: milyen furcsa, hogy az irodatakarítás leírható a költségekből, az egészségügyi szolgáltatás viszont nem. A magánszektorban sincs elég orvos, de vannak, akik már itthon is elérték az amerikai fizetéseketMagánellátókhoz kényszerülnek az állami rendszerből kiszoruló magyar betegek, évente már 600-800 milliárd forintot költenek Második lépésként az ellátórendszer átalakítását sem lehet megúszni - közölte az exminiszter. "Több mint 100 kórház van Magyarországon, ennek a felét be kell zárni. A politikának végre be kell vállalnia ezt balhét!" - mondta. Szerinte az embereknek el kellene magyarázni, hogy ne ott várják el, hogy megmentsék az életet az infarktusa után, ahol évente legfeljebb negyven ilyen beteget látnak az orvosok, hanem ott, ahol legalább tizenötezret, mert csak így lesz esélyük a túlélésre. Szerinte az ellátórendszer mellett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is átalakításra szorul, melynek első lépésként azonnal kapnia kellene 15 milliárd forintot a működésére. A NEAK ugyanis most a költségvetése két százalékát fordíthatja működésre, így nem futja se ellenőrzésre, se arra, hogy a szakmai feladatait ellássa, lényegében egy kifizetőhely. Harmadik lépése, ami szerinte fontosabb, mint az első két pontja, egy tisztességes prevenciós program lenne. Hozzátette: persze nem azonnal, hanem évtizedek múlva. Ugyanis amíg rossz minőségű ételeket eszünk, iszunk, stresszelünk, rosszul alszunk, addig nyilván betegebbek is leszünk, aminek a társadalmi költségeit ennek a rossz ellátórendszernek kell állnia. - Azt értem, hogy a pénzügyminiszter nem akar a gazdaság más területeitől az egészségügyre átcsoportosítani, és az egészségügyi kormányzat nem vállalja konfliktust kórházak bezárásával. Azt viszont nem, hogy miért nem lehet átfogó prevenciós programot csinálni - mondta.
Gyógyító 300 milliárd - Kóka János volt egészségügyi miniszter szerint vállalatok is finanszírozhatnák a magánorvoslást
Vállalati befizetésekből növelné az egészségügy forrásait Kóka János orvos, az egyik nagy magánegészségügyi vállalkozás, a Doktor24 alapítója, az egykori SZDSZ-es gazdasági illetve egészségügyi miniszter.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3257349_maganegeszegugy-vallalatok-finanszirozas-koka-janos
null
true
null
null
Népszava
Amit Czeglédyről tudni lehet: az MSZP-nek fontos, a Fidesznek hasznos Nem akárki került előzetes letartóztatásba: Czeglédy Csaba az MSZP egyik fontos politikusa. Ügyvédként védi a párt vezetőit peres ügyeikben, kiharcolja a szocialistáknak muníciót biztosító papírok nyilvánosságát, és a 2018-as kampányt is ő vezeti Vas megyében. Viszont senki sem mondhatja, hogy a mostani meggyanúsítása előzmény nélküli. Czeglédynek már volt vesztes büntetőpere. Míg a kormánypártok Simon Gábort csinálnának belőle, a szocialistáknál sokan mártírnak látják. Czeglédy Csaba? Hol hallottam a nevet? Ahhoz képest, hogy "csak" egy önkormányzati képviselő, az országos politikában is helyet követelt magának Czeglédy Csaba. És ismertsége most minden bizonnyal tovább nő, az MSZP politikusát nemrég helyeztek előzetes letartóztatásba 8 társával együtt, költségvetési csalás gyanúja miatt. Ezt a kormánypárt és sajtója igyekszik maximálisan felhasználni az ellenzék ellen, és Czeglédyt leegyszerűsítve Gyurcsány és Botka „közös (!)” ügyvédjeként emlegetik (a felkiáltójelet Ómolnár Miklós bulvárlapjától kölcsönöztük). Czeglédy Csaba jelenleg a szombathelyi közgyűlés Éljen Szombathely!–MSZP–DK–Együtt képviselője és a frakció vezetője, a szombathelyi MSZP elnöke. A politikus 1998 óta, „kis kihagyással” tagja a képviselőtestületnek, a város alpolgármestere is volt, ő vádolta meg egy felvétel alapján fideszes képviselőtársát 2013 szeptemberében, hogy drogozik. A rendőrség nyomozott, majd háromnegyed év múlva az eljárást felfüggesztette arra hivatkozva, hogy a felvételen szereplő személy nem beazonosítható. Mi volt az a "kis kihagyás"? Czeglédy távolléte nem volt véletlen: a politikus ellen – a Rébusz Iskolaszövetkezet volt elnökeként – az ügyészség 2001-ben emelt vádat adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt. A vád szerint Czeglédy egyedüli aláírásra jogosultként 8,3 millió forintnyi fiktív számlát fogadott be. A megyei APEH munkatársai 1999-ben bukkantak szabálytalanságra az iskolaszövetkezetnél, utána indult a nyomozás. 37 számlát kifogásoltak, ezeket „piackutatásról” állították ki, miközben nem volt mögöttük valós tevékenység, a számlákat más cég állította ki, az áfa-tartalmat rendre visszaigényelte a Rébusz. Czeglédy annak idején azt mondta, nem érzi magát felelősnek, legfeljebb azzal vádolható, hogy nem kellő körültekintéssel járt el, a piackutatók szolgáltatásait igénybe vették. A bíróság nem az ő érvelését fogadta el, első fokon 2002. április 17-én 8 hónap börtönbüntetésre ítélte adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt. Az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztette. Másodfokon a Veszprém Megyei Bíróság ítélte el – ha Németh Szilárd rezsibiztos jól emlékszik, akkor 1,4 évre, szintén felfüggesztve. Az ítélet részleteinek nem találni nyomát, így csak a Fidesz alelnökének állítását találtuk ezzel kapcsolatban. 2006 nyarára viszont már büntetlen előéletűnek számított. És ezek után ívelt fel a politikai pályája? 2006 őszén újra elindult a helyi képviselő-választáson, és megint bejutott a közgyűlésbe, egyéni jelöltként, ráadásul nagyobb arányban nyert fideszes ellenfelével szemben, mint 1998-ban. Akkor lett alpolgármester is. Az MSZP-ből nem lépett ki soha, csak felfüggesztette tagságát, míg az előző eljárás zajlott – mondta Nemény András, az MSZP Vas megyei elnöke. Arra a kérdésre, hogy miért szavaztak neki a jogerős ítélet után bizalmat, Nemény azt mondta, Czeglédy rengeteget dolgozott akkor is, mikor nem volt tisztsége, a szervezet pedig úgy gondolta, megérdemli, hogy egyéniben bizonyítson. „Ha a választók elfogadják, annál nincs jobb bizonyíték. Az esélyt megérdemelte, és élt vele. 2010-ben és 2014-ben is.” Nemény szerint Czeglédy azért tudott nyerni, mert nagyon sok munkát tesz a körzetébe, mindenki ismeri. 2004-ben egy fiktívtag-beléptetési botrány is megrázta a helyi MSZP-t, itt Czeglédy a jó oldalon állt, ahogy Nemény fogalmaz, „a legharcosabb ellenálló volt”. Tényleg ügyvédként segíti Gyurcsányt? Czeglédy Csaba a politikusi pálya mellett ügyvédként is dolgozik, ebben a minőségében nem csak az MSZP, de Gyurcsány Ferenc ügyeit is viszi. Az MSZP-nek keretszerződése volt az ügyvédi irodájával, Botka László miniszterlenök-jelölt most ennek felfüggesztését kérte az MSZP vezetésétől, egyúttal etikai vizsgálatot kezdeményezett Czeglédy ügyében. A szegedi polgármester korábban maga is ügyfele volt a jogásznak. Czeglédy vitte ugyanis Botka László 12 sajtóperét. Nyakó István szóvivő elmondása szerint sikerrel végezte ezeket a megbízásokat. Személyiségi jogi perekben képvisel több szocialistát, de a Nemzeti Választási Bizottságos ügyekben is ő jár el. A kopaszbalhé és az MVM–CÖF-támogatás miatt is van megbízása. Gyurcsány Ferenc DK elnököt is jellemzően személyiségi jogi, sajtóhelyreigazítási, illetve az azokból fakadó további polgári ügyekben képviselte Czeglédy az elmúlt 5 évben. „Számos eljárást nyert azok ellen, akik szerint Gyurcsány plagizálta a szakdolgozatát, illetve akik azt állították, 2006-ban kilövette a tüntetők szemét, vagy illuminált állapota miatt bicsaklott ki a bokája tavaly nyáron” – közölte a párt sajtósa. Emlékeztetett, Czeglédy harcolta ki a trafikakták nyilvánosságát, és elérte azt is, hogy a bíróság mondja ki a taóról, hogy közpénz. Az MSZP-t nem zavarja, hogy Czeglédy Gyurcsánynak is dolgozik, attól senki sem kérdőjelezi meg, hogy szocialista, a DK pedig azért választotta őt, mert az ügyek jelentős része politikai is, ezért olyat kerestek, aki abban a világban is otthon van. Arra, hogy a 2002-es bírósági döntés után miért szavaztak neki bizalmat, a DK-tól azt a választ kaptuk: „az említett ítéletnek jogi következményei nem voltak. A politikai következményeiről pedig a választópolgárok voltak hivatottak dönteni, akik az ítélet óta már többször újra megválasztottak egyéni képviselőnek”. Mivel gyanúsítják most Czeglédyt? A Szegedi Járásbíróság Czeglédyt és meg nem nevezett 8 társát egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte. Bűnszervezetként vannak számon tartva, adócsalással gyanúsítják őket. A többi gyanúsított személyazonosságáról tehát nem tudni. Az ügyészségen és a bíróságon is kérdeztük, van-e köztük másik politikus is, de egyelőre nem kaptunk választ. A bűnszervezetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dél-alföldi pénzügyi nyomozói leplezték le, az érintett cégek és személyek vagyonát zárolták, az akció során több városban is felléptek. Kezdetben csak sajtóhírek szóltak arról, hogy Czeglédy is érintett az ügyben, a hatóságok részéről ezt végül a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője mondta ki. Szanka Ferenc arról beszélt: a gyanú szerint Czeglédy Csaba – a többi között számos magyarországi mulitnacionális cégnek diákmunkásokat közvetítő – szombathelyi székhelyű gazdasági társaság vezetője, társaival együtt egy többszintes céghálót működtetett, hogy elkerüljék az adófizetést. A bűnszervezet alsó szinten lévő, strómanok által vezetett Csongrád, Fejér és Vas megyében bejegyzett iskolaszövetkezetek a gyanú szerint nem végeztek érdemi tevékenységet, csak azért hozták ezeket létre, hogy a tevékenységet ténylegesen szervező, Czeglédy Csaba által vezetett cégnek ne kelljen adót és járulékot fizetni a diákmunka után. A bűnszervezet 2013 és 2016 januárja közötti működése alatt 1,7 milliárd áfát és 1,6 milliárd forint szja-t nem fizetett be. Hiába kérdeztük Nemény Andrást és más helyi politikusokat, ők állítják: nem látnak rá Czeglédy cégügyeire, de bíznak ártatlanságában. A politikus ügyvédje nem akart nyilatkozni a hvg.hu-nak. Ipkovich György volt szocialista polgármester egy sajtótájékoztatón azt mondta, az ügyben, ami miatt Czeglédyt elvitték, három éve folyik a közigazgatási eljárás, de elmondása szerint eddig egy elmarasztaló határozat sem született. Czeglédy „kiemelése” érzékenyen érinti az MSZP-t: ő volt a megyei kampányfőnök is. Czeglédy csak celeb, vagy központi szereplő? A büntetőeljárás pontos részleteit nem ismerjük egyelőre, de a céginformáció segíthet eligazodni. Az ügyben emlegetett, főtevékenység szerint munkaközvetítést végző Human Operator Kft.-ben az Opten céginformációs adatbázis szerint Czeglédy Csaba igazgatósági tag és a legnagyobb arányú részvényes a maga 28 százalékával. A cég honlapja szerint ráadásul Czeglédy az igazgatóság elnöke is, ami miatt több helyen felvetették, Czeglédy törvénytelenül látja el ügyvédi tevékenységét, hiszen a kettő kizárja egymást. Czeglédy ugyanakkor korábban azt állította, 2010. december 31-e óta ügyvédi tevékenységet folytat, operatív módon nem vesz részt az említett cég életében. A Human Operator honlapján két cím van megadva, egy szombathelyi és egy budapesti is, mégpedig a Széll Kálmán tér 8. alatt. Az Opten szerint ez hivatalosan az egyik fióktelepe is a cégnek. Ugyanezen a házszámon más diákmunkával foglalkozó cég is elérhető. Miért ilyen nehéz megmondani, miért felel Czeglédy? Érdekes mellékszálnak tűnik, hogy Rébusz 2 néven bő tíz éve alakult egy új iskolaszövetkezet. Czeglédy korábban tagadta, hogy ennek köze lenne az ő korábbi Rébusz nevű szervezetéhez. Annyit ismert el a vaol.hu-nak, hogy a Rébusz 2-nek a Humán Operator Kft. az egyik legjelentősebb megbízója, de több száz más vállalattal is kapcsolatban áll. „A Rébusz 2.0 Iskolaszövetkezetben sem tulajdonjogom, sem posztom nincs” – mondta még 2007-ben, mikor tetemes köztartozás miatt újból előkerült a Rébusz szövetkezet. Az Optenben 100 milliót meghaladó adótartozás szerepelt. A Rébuszt, és a vele valamilyen módon kapcsolatba hozható iskolaszövetkezetek útját bonyolult követni, az elmúlt években ugyanis ezek átalakultak, megszűntek vagy épp felszámolás alatt vannak. A rebusz.hu honlap értelemszerűen már nem működik, de egy archiválóprogrammal megnéztük, egy 2012-es állapot szerint a honlapon az irodáik között szerepelt a Szombathely, Kossuth Lajos utca 8-as szám is, amely házszám alatt Czeglédy cégének székhelye is van. A rebusz.hu-t 2012 decemberében irányították át az ilovediakmunka.hu honlapra, mindkettő domain tulajdonosa ugyanaz a cég, de ott Czeglédyvel kimutatható cégkapcsolatot nem találtunk. Az nem látszik, hogy az ilovediakmunka.hu mögött melyik szövetkezet áll – most nem vették fel a telefont, korábban pedig a HVG munkatársának az egyik ügyintéző azt mondta, „végül is ez a Rébusz” –, ám ennek is a Széll Kálmán tér 8. alatt van az irodája, ugyanott, ahol a Czeglédy-féle Humán Operátoré. A telefonszám eltér, azonban a faxszám megegyezik.
Itthon: Amit Czeglédyről tudni lehet: az MSZP-nek fontos, a Fidesznek hasznos
Nem akárki került előzetes letartóztatásba: Czeglédy Csaba az MSZP egyik fontos politikusa. Ügyvédként védi a párt vezetőit peres ügyeikben, kiharcolja a szocialistáknak muníciót biztosító papírok nyilvánosságát, és a 2018-as kampányt is ő vezeti Vas megyében. Viszont senki sem mondhatja, hogy a mostani meggyanúsítása előzmény nélküli. Czeglédynek már volt vesztes büntetőpere. Míg a kormánypártok Simon Gábort csinálnának belőle, a szocialistáknál sokan mártírnak látják.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20170619_Koncepcios_per_vagy_diakok_penzevel_csalo
2017-06-19 21:11:00
true
null
null
HVG
Simon a számlavezetési díjon is spórolni akart
Már akkor felmerült a pénzmosás gyanúja, amikor először történt több millió forintos pénzmozgás Simon Gábor budapesti számláján. A MagNet Bank akkor ezt jelentette is a NAV-nak, de hogy annak a vizsgálatnak mi lett az eredménye, arról nem adhat tájékoztatást az adóhivatal. Azt is megtudtuk egyébként, hogy Simon Gábor egy saját maga által választott helyszínre hívta a banki ügyintézőt, és ott nyitotta a számlát.
null
1
http://www.atv.hu/belfold/20140325-simon-ugy
2014-03-25 12:05:53
true
null
null
ATV
Többrendbeli sikkasztás és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év szabadságvesztésre és ötmillió forint pénzbüntetésre ítélték a brókerügy elsőrendű vádlottját, Kulcsár Attilát. A Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa az ügy több más vádlottja esetében is enyhítette, néhány esetben helybenhagyta az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét. A K&H Equities egykori vezető brókere, Kulcsár Attila és vádlott társai ellen 12 éve nyújtották be a vádiratot. A vádlottak március 20-án álltak a táblabíróság büntetőtanácsa elé. Kulcsárt 2008-ban a Fővárosi Bíróság ítélte nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra. Alig két év múlva azonban a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú döntést eltörölve új eljárást rendelt el: az öt évig tartó eljárás végén az ítélet a vagyonelkobzást helybenhagyta, de a börtönbüntetést 6 év 6 hónapra csökkentette. Az ügyészség azonban fellebbezett az eset súlyára való tekintettel, ekkor kezdődött a másodfokú eljárás. A brókerbotrány 2003-ban robbant ki. A vádirat azt állította: Kulcsár Attila a K&H brókercégének dolgozójaként 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül, jogosulatlanul forgatta ügyfelek – magánszemélyek és egyes állami vállalatok – pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott. Kulcsár viszont a bíróság előtt azt állította, hogy amikor ő 1998-ban a K&H Equitieshez került, akkor már rég működött az az illegális rendszer, amiből aztán kirobbant a botrány, kollégái pedig már régóta csinálták azt, amivel őt megvádolták. Szerinte ez nem is annyira sikkasztás volt, ahogy azt a vád mondja, hanem a bank VIP-ügyfeleinek a pénzét mosták tisztára, akik így még több pénzhez juthattak. Ehhez hamisították meg a kimutatásokat, amik veszteséget mutattak az adóhatóság felé. A bíróság viszont nem fogadta el Kulcsár állításait, és arra a megállapításra jutott, hogy a bróker 8 milliárd forintos kárt okozott a szürke üzletekkel. Ebből a rendőrség a nyomozás során 6,3 milliárd forintot zárolt az érintett cégektől és a gyanúsítottaktól. A pernek, amelyben sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás miatt emeltek vádat, eredetileg 21 vádlottja volt (politikusok szintjén egyetlen gyanúsítottat sem sikerült azonosítani), ami később 24-re nőtt. Köztük volt Kulcsár Attilán kívül a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor, Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezetője, Forró Tamás volt televíziós szerkesztő, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő Rt. korábbi vezérigazgatója és Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgatója is – emlékeztetett a lap. A vádlottak közül ketten elhunytak. Rejtő E. Tibort időközben felmentette a bíróság, Schönthal Henrik ellen pedig 2011-ben egészségi állapota miatt függesztették fel az eljárást.
Jogerősen öt évre csökkentették Kulcsár Attila büntetését
Jogerősen öt évre csökkentették Kulcsár Attila büntetését - A brókerbotrány vádlottja ellen 12 éve indult a per.
null
1
https://index.hu/gazdasag/2017/03/22/jogerosen_ot_evre_csokkent_kulcsar_buntetese/
2017-03-22 16:25:18
true
null
null
Index
Két év felfüggesztett börtönre ítélte Szabadi Béla egykori kisgazda földművelésügyi államtitkárt hűtlen kezelés miatt tegnap a Fővárosi Bíróság. Nyomatékos enyhítő körülményként értékelték, hogy az eljárás már hat éve tart. Több vádlottat, köztük Simon Lászlót - akit Togyán József egykori agrárminiszter bizalmasaként emlegettek - felmentették. A bíróság a vádindítvánnyal ellentétben csupán egyrendbeli hűtlen kezelést és 19-rendbeli hivatali visszaélést rótt Szabadi terhére. Az ügyész a volt államtitkár büntetésének súlyosbítása, illetve a felmentett Simon bűnösségének megállapítása érdekében fellebbezett. Szabadi ellen - akinek 2001 februárjában kellett távoznia posztjáról - a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés miatt két vádiratot nyújtott be, amelyekben a volt államtitkár mellett többen is szerepeltek. Szabadinak egyebek mellett a költséges külföldi utazásai, az FVM-cégeknek az FTC-vel kötött reklámszerződései, részben ugyancsak a sportklubbal összefüggő, szabálytalannak vélt pénzátutalások miatt kellett felelnie. Egy másik vádiratban - amelyben Szabadi vádlott-társai között van Simon László is - további bűncselekmények elkövetését rótták Szabadi terhére. A volt államtitkár - állítólag Simon rábírására - arra utasította a tárca egyik kht.-ját, hogy a gazdaságbiztonsági tartalékból 1999-ben és 2000-ben több tízezer tonna lisztet és cukrot adjon el piaci ár alatt az általa megjelölt gazdasági társaságoknak. Szabadi a tárca tulajdonában levő vállalkozásokat a vád szerint arra is rábírta, hogy kössenek többmilliós fiktív vállalkozási szerződéseket bizonyos személyekkel. Az ügyészség számításai szerint a bűncselekményekkel okozott kár összességében megközelítette a kétmilliárd forintot. Az ítélet indoklása szerint Szabadi jelentős államigazgatási hatalmat birtokolt, mert a miniszter jogköreinek egy részét rá ruházták, s az FVM cégeinek tulajdonosi jogait is ő gyakorolta. Torgyán helyetteseként jelentős politikai hatalma is volt, és mindezzel viszszaélve utasította a neki kiszolgáltatott beosztottjait a jogsértő tranzakciókra. A bíróság erre hivatkozva minősítette a cselekményeket a hivatali hatalommal való visszaélésnek, míg a hűtlen kezelést csupán a méregdrága repülőjegyek beszerzése kapcsán állapította meg. Szabadi - aki több hónapig előzetes letartóztatásban, majd egy évig házi őrizetben volt - az eljárás során többször is utalt arra, hogy a kisgazdapárt elleni politikai támadások áldozatává vált, és hasonlóan vélekedett az ügyben tanúként kihallgatott Torgyán is. A volt államtitkár egyébként mindvégig ártatlannak vallotta magát. A fellebbezések miatt az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla mondja majd ki a végső szót. Szabadi nem járult hozzá arcképe közléséhez
Archívum: Szabadi-ügy: két év, felfüggesztve
Felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtották a csaknem kétmilliárdos károkozással és hűtlen kezeléssel vádolt Szabadi Béla egykori FVM-államtitkárt. Az ítélet nem jogerős.
null
1
http://nol.hu/archivum/archiv-421214-231702
2006-10-18 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Az Egri Járási Ügyészség vádirata a bűncselekményt ekként írja le: a fiatalkorú vádlott egy kora esti órán az autóbuszmegálló várójában a kezében tartott zsilett borotvapengével fenyegette az ott ülve várakozó sértettet. Tette ezt úgy, hogy az eszközzel maga előtt vágásokat imitált. A fiatalkorú terhelt előbb pénzt kért a sértettől, majd a megszólított telefonja felől érdeklődött. Ezt a "kíváncsiskodást" a vádlott többször megismételte. A sértett  félelmében megmutatta a vádlottnak a nála lévő mobiltelefonját, takarva a tok alatt lévő kétezer forintot. A terhelt a készüléket elvette a sértettől, a mobiltelefon mögé rejtett 2.000 forint címletű  bankjegyet magához vette, azt zsebre tette, de a mobiltelefont visszaadta. De ezzel nem ért véget a történet, mert Z a zsilettpengét a kezében tartva tovább fenyegetőzött, hogy azzal megvágja, megöli a sértettet. A megfenyegetett - félelmében, hogy megelőzze a támadást, illetve bántalmazást - a buszváró  padjáról felugorva, önvédelemből rátámadt a fiatalkorú a vádlottra, akivel ezt  követően kölcsönösen bántalmazták egymást. A terhelt többször megütötte és  megrúgta a sértett fejét, a szeme és szája tájékán, valamint több helyen testszerte, míg a bántalmazás közben további pénzt követelt tőle. A bűncselekmény elkövetése közben a sértett könnyű, nyolc napon belül gyógyuló sérülést  szenvedett.
Zsiletpengével követelt pénzt, mobiltelefont
"Érdekes", ám sokkal inkább igen komoly tárgyi súlyú bűncselekményben tart előkészítő ülést csütörtökön az Egri Járásbíróság.
[ "" ]
0
https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/zsiletpengevel-fenyegetozve-kovetelt-penzt-mobiltelefont-a-fiatalkoru-vadlott
null
true
null
null
HEOL
2008.10.20. 13:35 Lados István, a Zuschlag-ügy másodrendű vádlottja a MSZP Vas megyei szervezeteinél történt fiktív tagbeléptetéseknél is részt vett az okiratok meghamisításában az elsőrendű vádlott utasítására – derült ki a vádlott hétfői kihallgatásán. • Lados: Zuschlag Gyurcsányt és Szijjártót is belekeverte volna A Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folytatódott a Zuschlag-per másodrendű vádlottjának kihallgatása. Fodor Endre tanácsvezető bíró a vádlott ügyészség előtt tett vallomásait is felolvasta, amit Lados megerősített. Korábbi kihallgatásán Lados István azt vallotta, hogy a fiktív tagok beléptetésével az volt a célja Zuschlag Jánosnak és a megyei elnöki posztra pályázó politikustársának, hogy a korábbi megyei elnököt leváltsák. Most is elmondta: az eset még 2003-ban történt, amikor egy munkanapján a Képviselői Irodaházban beléptetési jegyzőkönyveket és aláírásokat kellett hamisítani azért, hogy Vas megyében papíron több MSZP-tag legyen. Lados szerint jegyzőkönyveket hamisítottak, ahol a jelenléti íveken az aláírásokat Zuschlag János, Őri András negyedrendű vádlott, Szabó Bálint és ő írták alá. A végső cél az volt, hogy Tóth Csaba elnyerje az MSZP megyei elnöki helyét, amihez a taglétszám fiktív módon történő felduzzasztására volt szükség. Lados arról beszélt, hogy Tóth már korábban is megpróbálta az MSZP Vas megyei elnökével, Ipkovich Györggyel szemben elnyerni a párt megyei elnöki helyét. Lados szerint Szabó Bálint Tóth Csaba „embere” volt. Beszámolt egy házkutatásról is, amikor a rendőrök a Köztársaság téren, a FiB helyiségeiben iratokat kerestek, amelyek ott voltak a harmadik emeleten lévő páncélszekrényben, de a rendőrök nem nyittatták ki azokat. Zuschlag utasította a kihallgatásra váró személyeket, hogy mit kell vallani. Németh Zsolt ügyész tájékoztatásul közölte, hogy a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon korábban a fiktív tagbeléptetéssel kapcsolatban magánokirat-hamisítás miatt folytattak büntetőeljárást, amit megszüntettek. „Ezt az anyagot a jelen ügyben eljáró nyomozó hatóság bekérte, majd Lados István vallomásával együtt visszaküldte a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságnak, azonban az ügy további fejleményeiről nincs tudomásunk” – mondta a vád képviselője a tárgyaláson.
Lados a fiktív tagbelépéseknél is okiratot hamisított
Lados István, a Zuschlag-ügy másodrendű vádlottja a MSZP Vas megyei szervezeteinél történt fiktív tagbeléptetéseknél is részt vett az okiratok meghamisításában az elsőrendű vádlott utasítására – derült ki a vádlott hétfői kihallgatásán. • Lados: Zuschlag Gyurcsányt és Szijjártót is belekeverte volna
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/10/Lados-a-fiktiv-tagbelepeseknel-is-okiratot-hamisitott
2008-10-20 00:00:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A szoftvertendert még januárban írta ki a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága (MeH-KSZF) a közigazgatási, illetve oktatási intézmények öszszességében több százezer számítógépén futó szoftverek beszerzésére. A korábbi években rendre a Microsoft (MS) szoftveróriás nyerte a hasonló tendereket, így az állami intézmények túlnyomó többsége az MS-től bérel szoftvereket (Windowst, Office-t stb.). Éppen erre hivatkozva írták az újabb közbeszerzés ajánlati felhívásába, hogy a pályázatot "Microsoft vagy azzal egyenértékű licenszkonstrukciókra" írják ki. A közelmúltban volt az eredményhirdetés - ismét a Microsoft nyert, tehát továbbra is a Windows futhat az állami gépeken. Az úgynevezett nyílt forráskódú, vagyis szabadon terjeszthető és fejleszthető programok gyártói, illetve terjesztői pereket helyeztek kilátásba, és panasszal fordultak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A MeH főigazgatósága jogszerűnek tartotta a kiírást, s azzal érvelt, a "nyíltak" is indulhattak volna a tenderen (végül nem pályáztak, kizárólag csak MS-szállítók). Az ajánlati felhívás ellen végül Morvayné Vígh Katalin kezdeményezett jogorvoslati eljárást - ő a Gazdasági Versenyhivatal képviselője a Közbeszerzések Tanácsában. A tanács Közbeszerzési Döntőbizottsága szerint nem sérült az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód elve, ezért "a jogsértés hiányát" állapították meg, mondván: a Microsoft nevesítése önmagában nem jelent megkülönböztetést, hiszen ez csak egy lehetőség, a kiírást nem kizárólag a Microsoftra, hanem az MS-re vagy azzal egyenértékű licenszkonstrukciókra írták ki. Ezt a döntést Morvayné nem fogadta el, és bírósághoz fordult. Deli Betty, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke ezt megerősítette lapunknak; mint mondta, a tanács egyik tagja keresettel támadta meg a döntőbizottság határozatát a Fővárosi Bíróság előtt. A közigazgatási per jelenleg folyamatban van, információnk szerint május 19-én lesz a tárgyalás. A közelmúltban volt a tender eredményhirdetése: továbbra is a Windows futhat az állami gépeken
Archívum: Cégre szabott közbeszerzés?
Bíróság előtt támadta meg a huszonötmilliárd forintos Microsoft-tendert a Közbeszerzések Tanácsának egyik tagja - értesült a Népszabadság.
null
1
http://nol.hu/archivum/archiv-491370-291069
2008-05-10 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Árverésre bocsát egy nagyon értékes tihanyi ingatlant az állami vagyonkezelő. A kiírás szerint ez a félsziget legutolsó, nagyobb összefüggő, beépítetlen része a part mentén, amely "a település legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkező területe".Mi történt? A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elektronikus aukciós rendszerében árverést hirdetett egy nagyon értékes területre a Tihanyi-félsziget déli részén található, Kenderföldek nevezetű településrészen.Az egykor üdülőként működő ingatlanról azt írják, hogy az utolsó nagyobb beépítetlen terület a településen, amelynek "fejlesztése hosszútávra meghatározó lesz Tihany életében, ezért kiemelt figyelmet igényel".A terület a kompkikötő illetve a strandolásra használt partszakasz közvetlen közelében található. Az ingatlan ráadásul védett, mivel a területén az épületek körül koros és nagyméretű fákból álló, helyi szinten igen értékes park található.Számokban: az ingatlan 25 hektár, azaz 250 ezer négyzetméter területű. A telken 10 felépítmény is található, amelyek között akad üdülőház, étterem, konyha, sőt még egy fedett tekepálya is. Az ingatlan azonban 17 éve használaton kívül áll, így ezeket jó eséllyel el kell bontani.Az épületek mellett ingóságok is szerepelnek a csomagban. Ezek főleg kültéri szobrok, de van közöttük egy üzemképtelen traktor is.A kikiáltási ár 5,23 milliárd forint. Az ingatlanra október 9 és 11 között lehet licitálni, de ezt csak az teheti meg, aki október 7-én estig befizeti az 1,3 milliárd forintos árverési biztosítékot.Tágabb kontextus: a Balaton környékét az elmúlt években rohamtempóban építik be. A megvalósuló beruházások szinte kivétel nélkül a NER-elithez köthetőek. A Válaszonline már 2020-ban 42 óriásprojektet gyűjtött össze, ezek száma pedig azóta tovább nőtt.A fejlesztések során sok esetben nem tartják be a természetvédelmi illetve építkezési szabályokat, és figyelmen kívül hagyják a szakemberek és a helyiek tiltakozását is. Utóbbinak szerepe lehetett abban, hogy az önkormányzati választásokon több város vezetését is elvesztette a Fidesz.Tihany különösen kedvelt a kormányközeli üzletemberek körében. A településen egyre több mezőgazdasági épületnek álcázott villa épül, és mások mellett van itt ingatlanja a Mészáros-családnak, illetve Rogán-Gaál Cecíliának is.A félszigeten tervezett nagyberuházások közül épp a Kenderföldek településrészt érintő fejlesztések aggasztják legjobban a helyieket. Korábban tüntettek is egy ilyen projekt ellen.Felülnézet: a NER balatoni nyomulása a helyi ingatlanárakat jelentősen felhajtotta. A KSH adatai szerint azokon a településeken, ahol érdemi számban vannak tranzakciók, 2015 és 2022 között bő háromszorosára drágultak a házak és lakások.Az árak között településenként komoly különbségek vannak, például attól függően, hogy milyen arányban értékesítenek lakásokat és házakat.A tihanyi árak azonban még az országos összevetésben amúgy sem alacsony balatoni szintet is jóval meghaladják, ráadásul gyorsabban is emelkednek az átlagnál.Mi várható? Az előzmények fényében meglepő lenne, ha az eladásra kínált ingatlant nem egy kormányközeli üzletember vásárolná meg azzal a céllal, hogy jelentős ingatlanberuházást valósítson meg rajta.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Eladja Tihany utolsó beépítetlen partmenti ingatlanját az állam
Több mint ötmilliárd forintért hirdetnek egy ingatlant a félszigetnek azon a részén, amelynek beépítése ellen már tüntettek a helyiek.
null
1
https://g7.hu/kozelet/20241007/eladja-tihany-utolso-beepitetlen-partmenti-ingatlanjat-az-allam/
2024-10-07 11:12:06
true
null
null
G7
"Nem mindenütt kell pártkatonának lenni ahhoz, hogy néhány uniós millió magánzsebekbe vándoroljon. Tyukodon például a könyvtáros közmunkás is kaphatott 24 millió forint uniós pénzt kilátóépítésre. A síkságon másik tíz család is jól keresett a kilátóépítéseken" – derítette ki a HírTv Célpont című műsora. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lévő nagyközségen nagyjából kétezren élnek, ők osztoznak a kilátókon. Az elmúlt 4 évben Tyukod 264 milliót kapott kilátókra. A Célpont stábja szerint turistákat így se sikerült bevonzani a településre, Tyukodra csak az megy, aki nagyon eltévedt. De ez nem is volt cél. A tyukodiak rájöttek, hogy nem olyan beruházásokat kell hajszolni, amire szükségük van, hanem olyat kell keresni, amire Brüsszel pénzt ad. A Célpont stábjának az egyik kilátóépítő – aki egyébként közmunkásként dolgozik a falu könyvtárában – nem tagadta, hogy nem az alföldi tájkép miatt vágott bele az építkezésbe. Neki például 5 millió forint haszna volt az egyik kilátón, de akár tízmilliós profitot is hozhatott egy 24 milliós keretösszegű pályázat, ha olcsóbb, hamarabb szétrohadó fából oldják meg. A Célpont riporterei keresték a programot koordináló Vidékfejlesztési Minisztérium illetékeseit is a kérdéseikkel, de nem kaptak választ.
Az EU kilátókra adott pénzt, ezért egy faluban kilátókat építettek. Eddig 11-et
Az EU kilátókra adott pénzt, ezért egy faluban kilátókat építettek. Eddig 11-et - 264 millió forint ment el Tyukodon kilátókra, 5-10 millió forinttal gazdagodtak azok, akik építettek egyet.
null
1
https://index.hu/gazdasag/2017/06/30/kilato_tyukod_eu_penz_epitkezes_beruhazas_alfoldi_falu/
2017-06-30 10:07:00
true
null
null
Index
„Hazamegyek, eszek pacalt! Nem kell ezeknek a hurkája” – vágja be maga mögött a székelykapuval szemközti ivó ajtaját egy középkorú férfi. Pedig Felcsúton vasárnap reggel három sertést vágtak le a falubeliek kedvéért. Fotó: Kovács Klára / Népszabadság „Jöttem a kolbászomért! Ami jár, az jár!” – kacag fel a kolbászzsír gőzében úszó katonai sátorban egy idős hölgy, majd miután megkapta az ételt, sietve távozik. „Ez egy disznóöléssel egybekötött adventi vásár” – magyarázza a falunap jellegét Mészáros. A meghatározás legalább annyira egyedi, mint maga az esemény. Az évi egyszeri felhajtás ellenére leginkább egy iskolai mikulásünnepség hangulata érződik, ahol cserébe az ajándékért – jelen esetben az ingyen ételért és italért -, illik néhány szót váltani a forralt boros üst mellől nem mozduló alpolgármesterrel. Csak néhány perccel a sztárfellépő érkezése előtt telik meg élettel a park. És jön Mészáros Lőrinc is, jobbján feleségével. Az oligarcha jelzőt még mindig visszautasító polgármester vállalkozásai és rokonai ezekben a hetekben több mint 1,3 milliárd forint kikiáltási árú földterületre licitálhatnak a földárveréseken. – Van a fejünkben egy határ, ameddig elmegyünk. Az alaplicitet tartjuk minden esetben, tehát elképzelhető, hogy ekörüli összeg lesz a vége. De talán mégsem – bizonytalanodik el hirtelen - mert Kajászó mellett 400 hektárnyi földre nem jelentkeztünk be. Inkább Alcsútdoboz környékén akarunk megszerezni minden lehetséges területet. Mészáros cégeiben több százan dolgoznak Felcsútról és a környékről, többségük a földeken. De Orbán Viktor gyerekkori jó barátjának van vasútépítéssel foglalkozó cége is. Épp, mikor a kisvasútra terelődik a szó, gördül be a falunapra a Mikulás – kisvonaton. Egyelőre csak a városnéző gumikerekűn. A miniszterelnök álmát megvalósító dízel a legújabb tervek szerint csak áprilisban indul útjára. – Még létre kell hoznia az alapítványnak egy erre alkalmas céget, amely üzemelteti a kisvasutat, ez egy-két hónapot vesz igénybe – magyarázza az avatóünnepség csúszását Mészáros Lőrinc, aki egy újszülött csodálkozó tekintetével néz az újságíróra, amikor az megkérdezi, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. dömperei miképp vettek részt az építkezésben. – Nem tudom, hogy forgolódtak-e az építkezésen a járműveink – vonja meg a vállát. – A beruházásnak nem minden része volt támogatott beruházás. Épült egy kocsiszín, és utakat is kellett építeni. Ha dolgoztak az eszközeink, azok ott dolgoztak. Fotó: Kovács Klára Határozottan kijelenti: közbeszerzésen nem indultak a cégei. Mint mondja, nem is ismeri az új, Lex Tiborcz néven elhíresült törvény részleteit. „Az nem bűn és nem bűncselekmény, ha valaki valakinek a rokona, ez egy adottság, amin nem tud az ember változtatni” – summázza a lényeget. A közbeszerzési törvény módosítása szerint ugyanis a nem egy háztartásban élő rokon, vagyis például Mészáros Lőrinc testvére vagy akár lánya is indulhat a falu közbeszerzési eljárásain. A Lex Tiborcz néven ismertté vált törvényjavaslathoz Orbán Viktor jó barátja még hozzátette: „Én nem élek egy háztartásban sem a miniszterelnökkel, sem senki mással, csak a családommal, és nem is tudom, hogy a közbeszerzésben milyen változások vannak.” Ezzel rövidre zárja a beszélgetést, majd hátrahagyva a politikát, beáll a helyiek közé, és ütemesen rázza a lábát a Numerakirály című számra.
"Az nem bűn, ha valaki rokon" - disznóvágáson jártunk Mészáros Lőrinccel
Mészáros Lőrinc számára dilemma volt, hogy vásároljon-e földeket az árveréseken, mert az állam drágán méri a hektárokat. Majd arra jutott, hogy több mint egymilliárd forintot szán erre a célra. Mészáros Lőrinc, az ország talán legnehezebben megszólaltatható, de leggyorsabban gazdagodó polgármestere egyetlen terület, a Kajászó környéki 400 hektáros parcella megvételéről tett le, viszont az összes Alcsútdoboz környéki földet meg akarja szerezni. Orbán Viktor gyerekkori jó barátja azonban még mindig nem érzi magát oligarchának.
null
1
http://nol.hu/belfold/az-nem-bun-ha-valaki-rokon-disznovagason-jartunk-meszaros-lorinccel-1578715
2015-12-07 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
M. A. Horváthné dr. Varga Erzsébet megyei főügyész helyettestől megtudtuk, Dala Tamás nagyobb rokoni, ismerősi csoportjával többször is ingyen vette igénybe az edzőtábor szállodai szolgáltatásait. Emellett 2008 nyarán családja négy tagja ingyen ebédelt az intézményben. 2006. és 2008 között nem egyszer az edzőtáborban dolgozók mentek Dala Tamáshoz kertészkedni az edzőtábor kertészeti eszközeivel. – Az ingyenes szállás és munkaerő hűtlen kezelés, a kifizetetlen ebédek és térítés nélkül igénybe vett kertészeti eszközök sikkasztás megállapítására alkalmasak. Dala Tamást ezekben az ügyekben bűnsegéd vétségével gyanúsítják – tudtuk meg a főügyész helyettestől.
Dala Tamás is gyanúsított az edzőtábor ügyében
Dala Tamást, a Nemzeti Utánpótlásnevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) megbízott vezetőjét is gyanúsítottként hallgatták ki Orbán István, volt edzőtábor igazgató ügyében.
null
1
https://www.kemma.hu/kek-hirek-bulvar-komarom-esztergom/2009/03/dala-tamas-is-gyanusitott-az-edzotabor-ugyeben
2009-03-04 00:00:00
true
null
null
KEMMA
Az Európai Bizottság Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének beadványa nyomán indult vizsgálat nyomán most úgy döntött, hogy felszólító levelet küld a kormánynak a kötelezettségszegési eljárás első lépéseként. A magyar hatóságoknak két hónapjuk lesz rá, hogy válaszukat és érveiket a Bizottság elé terjesszék, addig a négyezermilliárd forintos beruházás előkészítését fel kell függeszteni. A kormányálláspont eddig az volt, hogy nem sértették meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását a 2014 januárjában aláírt magyar–orosz kormányközi megállapodással, illetve a 2014 decemberében aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződésekkel. Most sem változott az álláspont. Lázár János úgy kommentálta a döntést: Magyarország akár kész pert is indítani a paksi atomerőmű kapacitásfenntartása érdekében. A kancelláriaminiszter érezhető felháborodással kommentálta az uniós döntést, megjegyzve: további jogi vizsgálatok következnek. Lázár érezhető éllel említette, hogy az Európai Bizottságban két év után merültek fel kérdések az egyezmény kapcsán, e tárgyban Magyarországnak bürokráciacsökkentő javaslatai is lennének Brüsszel felé - jegyezte meg. A kancelláriaminiszter a vitát kereskedelempolitikainak minősítve az uniós levelet úgy értelmezte, hogy az EU az uniós cégeket szeretné bekapcsolni a beruházásba. Bővítés megvétózva A kormány korábban Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság akkori elnökének levele alapján nevezte védhetőnek a magyar álláspontot, mondván: az EU korábban mindent jóváhagyott. Valójában a lapunk birtokában lévő levél arról szól, hogy a Bizottság tudomásul vette a magyar–orosz nukleáris együttműködési megállapodás megkötéséről szóló bejelentést, és azzal kapcsolatban az Euratom-szerződés 103-as (a bejelentési kötelezettséget előíró) cikkelye alapján nem emel kifogást. Ugyanakkor Barroso Orbánnak írt levele arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós joganyag más előírásainak, többek között a közbeszerzésre, illetve az állami támogatásra vonatkozó előírásoknak is meg kell felelni – jelenleg mindkét kérdésben vizsgálatot folytat a Bizottság. Szakértők szerint az EU azzal, hogy nem vizsgálatot indított, hanem a kötelezettségszegési eljárás megkezdését jelentette be, egyértelmű jelzést adott: a közbeszerzés nélküli szerződéskötés nem egyeztethető össze a belső piaci szabályozással. Azt az érvelést, hogy ezek a szabályok egy kormányközi megállapodásra épülő beruházásnál nem érvényesek, Brüsszel nem fogadta el. Miután a Bizottság vita nélkül elfogadta a belső piacokért felelős főigazgatóság jogi álláspontját (amely szerint a paksi bővítésre is vonatkoznak a közbeszerzési előírások), a kormánynak a következő két hónapban gyakorlatilag azt kellene bebizonyítania, hogy az uniós kritériumok szerint is biztosította az átláthatóság és az esélyegyenlőség kritériumait, amikor leszerződött a Roszatommal. Ha ez nem sikerül, akkor a projektet alighanem csak egy új közbeszerzési eljárás kiírásával, a nulláról indulva lehet megmenteni. Jávor Benedek korábban lapunknak azt mondta: nem reális opció, hogy némi büntetés befizetésével megússzuk az ügyet, a Bizottság célja ugyanis nem a bevételszerzés, hanem az uniós jog érvényesítése, a jogsértő állapot megszüntetése. A Védegylet közleménye szerint Brüsszel jogállamiság-védő közbelépése alkalmat teremt arra, hogy az ország megszabaduljon a felesleges és drága Paks2-projekttől. Paks2 ügyben a jogszerűség csak az eredeti állapot helyreállításával, azaz az Oroszországgal 2014-ben a projekt megvalósítására kötött Egyezmény és a munkálatok költségeinek meghitelezésére létrehozott Szerződés megszüntetésével lehetséges. Ekkor megnyílna a lehetőség nemzetközi tender kiírására, ahogy ezt 2013 decemberéig bezárólag tervezték, és elő is készítették. A műszaki tender-dokumentáció azonban nem támaszkodott közgazdasági elemzésekre, ahogy a 2009-es országgyűlési határozat sem, amelyre hivatkozva megrendelték az elkészítését. Az azóta független szakértők által elvégzett számítások kimutatták, hogy a tervezett új atomerőmű megépítése ráfizetéses lenne - évente sok százmilliárd forinttal növelné meg az adófizetők terheit -, s nem csökkentené a költségeket a kivitelező és a hitelező tendereztetése sem eléggé ahhoz, hogy nyereségessé válhasson a terv - írja a Védegylet. "A döntés azt mutatja, írta közleményében a Greenpeace, hogy Brüsszelben is felismerték Paks II kockázatait. A zöld szervezet szerint versenyeztetés nélkül megrendelt, állami támogatással drágán, a titkolózás közepette építendő Paks II gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is egyértelműen hátrányos Magyarország számára. A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy az uniós jogszabálysértés miatt azonnal állítsa le az atomerőmű-bővítést.
Brüsszel tényleg megvétózta a paksi bővítést
Kötelezettségszegési eljárást indít a tervezett paksi bővítés ügyében az uniós közbeszerzési szabályok megsértése miatt az Európai Bizottság. A lépés oka, hogy az Orbán-kormány átláthatatlan eljárásban, pályáztatás nélkül ítélte oda a beruházást az orosz Roszatomnak.
null
1
http://nol.hu/belfold/brusszel-tenyleg-megvetozta-a-paksi-bovitest-1575871
2015-11-19 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
A Globex-ügyben 1998-ban rendelt el nyomozást a rendőrség. Vajda Lászlót, a Globex volt tulajdonosa és Postáné Vellai Györgyike a cég volt vezérigazgatója a vád szerint értékpapírok kibocsátása, portfóliókezelés, illetve más ügyletek miatt 1996 és 1998 között hatmilliárd forintos kárt okozott; három önkormányzatot, egy céget, saját nyugdíjpénztárukat és számos kisbefektetőt károsítottak meg. A bíróság Vellait első fokon 2 év 6 hónap börtönre ítélte, Vajda 1 év 8 hónapot kapott. Csaknem tíz év elteltével tegnap született meg a jogerős döntés. A Fővárosi Ítélőtábla Postáné Vellai Györgyikét 7 év, míg Vajda Lászlót 6 év börtönre ítélte. Szinte példa nélküli módon a bíró rendelkezett a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatosításáról: a bíró megszakította az indokolást, s a két vádlottra vezetőszíjat tettek és bilincsbe verték őket. Miután "rabosították" őket, folytatódott a döntés ismertetése. E szerint az elsőfokú bíróság kiemelkedően alapos munkát végzett. Ugyanakkor az ítélőtábla szerint a Fővárosi Bíróság kirívóan enyhe büntetést szabott ki Vellaira és Vajdára. Tettük ugyanis 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, Vellainál a halmazat miatt a felső határ 12 év. Továbbá, a Fővárosi Bíróság eltúlzott jelentőséget tulajdonított az időmúlásnak, hiszen a nehezen felderíthető cselekmények feltárása időigényes. Ami pedig az azonnali megbilincselést illeti: a bíróság azzal indokolta döntését, hogy a vádlottaknak még akkor is legalább 4-5 évet kell börtönben tölteniük, ha kedvezménynyel szabadulnak, így fennáll a szökés vagy elrejtőzés veszélye. A büntetőügy egy további vádlottja az ügyészi fellebbezés hiányának köszönheti szerencséjét. - Büntetéséhez nem tudtunk hozzányúlni, bár szívesen megtennénk - mondta a bíró. Mint mondta, hiába állapította meg a testület a bűnösségét, súlyosítási tilalom hiányában nem lehet semmit tenni. A rabosítás pillanata
Archívum: Bilincs a volt Globex-vezetőkön
Jelentősen súlyosította a Fővárosi Ítélőtábla a Globex ügy első- és másodrendű vádlottjának büntetését. A döntés indokolását megszakítva megbilincselték őket és vezetőszíjat tettek rájuk.
null
1
http://nol.hu/archivum/archiv-480443-281648
2008-02-07 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Torgyán József kisgazda pártelnök szerdán közölte: Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, hogy megszüntetik a fia elleni eljárást. Hozzátette: Pintér Sándor belügyminiszter szerint Torgyán Attilát tanúként sem hallgathatták ki. Ezt mind a Fidesz, mind a kormányszóvivő tagadja, szerintük Torgyán csak kétségbeesésében tett ilyen kijelentéseket. A Fidesz felháborítónak tartja, hogy a szocialisták készpénznek veszik Torgyán József kijelentését, miszerint a kormányfő ígéretet tett a kisgazdapárt elnökének az eljárás megszüntetésére Torgyán Attila, a politikus fiának büntetőügyében. A Fidesz elnökségének közleményében - melyet eljuttattak az [origo]-nak - az áll: "Az a tény, hogy nyilvánvalóan egy kétségbeesett, önmagáért és fiáért aggódó, politikailag és erkölcsileg ellehetetlenült emberről van szó, Torgyán Józsefet a képtelen és rágalmazó állítás felelőssége alól ugyan nem menti, de szavainak súlytalanságát és hiteltelenségét nyilvánvalóvá teszi". Torgyán József szerdai győri sajtótájékoztatóján beszélt az állítólagos miniszterelnöki ígéretről. A Fidesz elnöksége szerint "a szocialisták a "mennél rosszabb, annál jobb" elvét alkalmazva immáron nem először kötnek szövetséget a kormány ellen Torgyán Józseffel". Ezért felszólítják az MSZP-t, hogy fejezze be "az alkotmányos intézmények elleni megújuló támadásaikat". Borókai Gábor kormányszóvivő szerint Torgyán legutóbbi időkben tett nyilatkozatai megalázó helyzetbe hozták a Magyar Köztársaságot és annak alkotmányos rendjét. Borókai közleményében kifejti, hogy az FKGP elnöke szerdai győri sajtótájékoztatóján - egy négyszemközti beszélgetésre hivatkozva - olyan kijelentéseket adott a felelős magyar kormányfő szájába, amilyeneket Orbán Viktor sosem mondott. A kormányszóvivő szerint Torgyán nyilatkozata azért is érthetetlen, mert azt a tények is cáfolják, hiszen a Torgyán Attila elleni büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van. Borókai Gábor közli továbbá, hogy a miniszterelnöki tekintély védelme érdekében Orbán Viktor kénytelen a nyilvánosság elé tárni azt a válaszlevelet, amelyet augusztus 2-án - ugyancsak a Torgyán családot érintő ügyben - írt a kisgazda elnöknek. "A levélből egyértelműen kirajzolódik a miniszterelnök demokráciafelfogása, amely szöges ellentétben áll a Torgyán József által megfogalmazottakkal" - olvasható a kormányszóvivő [origo]-hoz eljuttatott közleményében. A kormányfő augusztusi válaszlevelében - amelynek közreadásáról Orbán Viktor csütörtökön írásban tájékoztatta a kisgazda elnököt - meglepetésének adott hangot Torgyán József hozzá intézett, július 20-án kelt levele kapcsán. Orbán a válaszlevélben felhívta Torgyán Józsefnek, mint "az alkotmány kiváló ismerőjének" a figyelmét arra, hogy a miniszterelnök semmilyen konkrét büntetőüggyel, büntetőeljárási kérdéssel nem foglalkozik, még akkor se, ha a politikai élet néhány szereplője beavatkozásra biztatja. A miniszterelnök levele tartalmazza, hogy Magyarországon a rendőrség, az ügyészség és a bíróság munkájába kormányzati tényezők nem avatkoznak be. "Ebből fakadóan - mint azt nyilván Te is tudod - a miniszterelnök semmilyen konkrét büntetőüggyel, büntetőeljárási kérdéssel nem foglalkozik. Ez abban az esetben is igaz, ha valamely politikai párt tagját vagy vezetőjét érintik ilyen eljárások. Ez még abban az esetben is igaz, ha a politikai élet néhány szereplője - mint ez esetben Te is - beavatkozásra biztat" - fogalmaz Orbán Viktor az FKGP elnökéhez intézett válaszlevelében. A miniszterelnök arra is kitért, hogy sem lehetősége, sem szándéka nincs arra, hogy az alkotmányból levezethető munka-, hatásköri és felelősség-megosztást módosítsa. "Következésképpen nem is mondhattam olyan mondatot, mint amelyet idézőjelek közé zárva nekem tulajdonítasz. Nem mondhattam, hiszen nem is tudhatom, hogy a Te ügyeid közül mikor és melyik van, vagy nincs rendben. Csupán azt az őszinte reményt tudom most is megismételni, "reményeim szerint Jóska bátyám, a Tállya utcai építkezésed ügye teljesen rendben van" - áll Orbán Viktor válaszlevelében. Orbán Viktor levele Torgyán Józsefnek Torgyán József levele a miniszterelnöknek
Orbánék tagadják Torgyán vádjait
Torgyán József kisgazda pártelnök szerdán közölte: Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, hogy megszüntetik a fia elleni eljárást. Hozzátette: Pintér Sándor belügyminiszter szerint Torgyán Attilát tanúként sem hallgathatták ki. Ezt mind a Fidesz, mind a kormányszóvivő tagadja, szerintük Torgyán csak kétségbeesésében tett ilyen kijelentéseket.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/20011004torgyan%282%29.html
2001-10-04 10:11:00
true
null
null
Origo
A német adóhivatal közel másfél milliárd euró bevétellel számolhat a közeljövőben egy orgazdától vásárolt CD kiértékelése nyomán: e lemez tartalmazza azon német bankszámla-tulajdonosok nevét, akik az adóhivatal elől eltitkolt összegeket helyeztek el Svájcban. Az adatokat tartalmazó CD megvétele annak idején hangos vitát váltott ki Berlinben, Baden-Württemberg tartomány - erkölcsi indokokra hivatkozva - nem is volt hajlandó hozzátenni az orgazdának fizetendő összeghez. Miután a pénzügyminiszter eldöntötte a vitát és a lemez felkínálójának kifizették a 2,5 millió eurót, megkezdődött az adatok feldolgozása. Alighanem a várható büntetéstől való félelmükben sokan maguk jelentkeztek a hatóságoknál, és közölték, hogy mekkora összeget helyeztek el svájci bankokban. A német törvények büntetlenséget biztosítottak azoknak, akik önként jelentkeznek, és visszamenőleg is megfizetik az adót a befektetett összegek alapján folyósított nyereségeik után. Eddig közel húszezren éltek ezzel a lehetőséggel. Így máris több mint 1 milliárd 250 millió euró folyt be az adóhivatal kasszájába. Időközben vita robbant ki azzal kapcsolatban is, hogy jogos-e az önként jelentkezők esetében büntetlenséget biztosító törvény érvényben tartása. A Handelsblatt című kereskedelmi lap szerint a Svájcból beszerzett CD már azzal is megtette hatását, hogy a feketeszámlák tulajdonosai tömegesen gyakorolnak bűnbánatot, fizetnek milliókat az adóhivatalnak, és nem várják meg, míg esetleg a nyomozók a lemez adatai alapján házkutatást tartanak náluk. Kezdőlap Tudósítóink Eltitkolt betétektől hízik a német államkassza
Eltitkolt betétektől hízik a német államkassza
A jelek szerint Németország nagyobb szerepet vállal a Görögország megmentésére szánt hitel folyósításban, mint arról korábban szó volt, ezért most különösen jól jön az államháztartás szempontjából minden váratlan adóbevétel. Nemrég 2,5 millió euróért a berlini pénzügyminisztérium megvett egy olyan CD-t, amely svájci bankokban befektetett német feketepénzek tulajdonosainak adatait tartalmazta. Az elköltött összeg most busásan megtérül.
null
1
https://infostart.hu/tudositoink/2010/05/06/eltitkolt-betetektol-hizik-a-nemet-allamkassza-351736
2010-05-06 12:31:00
true
null
null
Infostart (Inforádió)
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága Hiszékeny Dezső szocialista képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja – mondta el a testület KDNP-s elnöke kedden Budapesten újságíróknak, a testület ülése után. Vejkey Imre a zárt ülésen született határozatról közölte: öt igen és egy tartózkodás mellett hoztak döntést. A legfőbb ügyész leiratot juttatott el az Országgyűlés elnökéhez, és ebben az szerepel, hogy Hiszékeny Dezső ügyében közvádas bűncselekmény alapos gyanúja merült fel – emlékeztetett. Jelezte: az ülésen meghallgatták Hiszékeny Dezsőt is, aki maga is a mentelmi jog felfüggesztését kérte. A szocialista politikus újságíróknak azt mondta: nem követett el bűncselekményt, és véleménye szerint az ügyészség politikai megrendelésre cselekszik. Előre megtervezett forgatókönyv szerinti akcióról van szó, amelyben manipulatív eszközöket használnak – tette hozzá.
Felfüggesztenék Hiszékeny mentelmi jogát
Az MSZP képviselője maga is ezt kérte, hozzátéve, hogy nem követett el bűncselekményt, és szerint politikai megrendelésre cselekszik az ügyészség.
null
1
https://24.hu/belfold/2014/09/09/felfuggesztenek-hiszekeny-mentelmi-jogat/
2014-09-09 16:22:00
true
null
null
24.hu
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője egyre gyakrabban kerül a középpontba különböző botrányokkal, amelyek rendszeresen az agresszív viselkedéséhez kapcsolódnak. Hangfelvételek tanúsítják az erőszakos, fenyegető kommunikációt, amit nemcsak a magánéletében, hanem párton belüli beszélgetéseiben is alkalmaz. - Az érintett felvételek tartalma nem mindig egyértelmű, ám az mindenképpen beszédes, hogy ezekből a botrányokból soha nem következik bocsánatkérés vagy önkritika Magyar Péter részéről - állapította meg a Magyar Nemzetnek Hal Melinda. A klinikai szakpszichológus rámutatott: Magyar Péter politikai szereplései során gyakran érzékelhető, hogy elsősorban sablonos szövegekkel operál, és amikor konkrét kérdéseket kap, különösen a párt programjával kapcsolatban, gyorsan zavarba jön. A nyilvános szereplései során negyven-hatvan másodperces monológok után következetlenség és düh jellemzi, ami egyértelműen arra utal, hogy nincs felkészülve a valódi politikai vitákra. Mindez tanulható, a tapasztalat megszerezhető bárki számára, ahhoz azonban először a hibák belátása szükséges - fogalmazott az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója. A szakpszichológus véleménye szerint Magyar Péter kommunikációs stílusára a következetlenség jellemző: A Tisza Párt elnöke egyszerre próbál dominálni és hatni a közönségére, miközben hiányoznak a valódi programok és konkrétumok. Az állandó megfelelési kényszer és a sablonos kommunikáció egy olyan politikai vezetőt mutat, aki inkább a látszatra ad, mintsem a konkrét teljesítményre - mondta Hal Melinda, hozzátéve: a Tisza Párt hivatalos programja sem egyértelmű, és annak kidolgozottságáról a nyilvánosság nem kapott részletes képet. - Természetesen lehetséges, hogy a háttérben sokkal megfoghatóbb a koncepció. Ritkán látunk ilyet a politikai pszichológia területén - világított rá a szakpszichológus. Több felvétel és elsőkézből származó beszámoló alapján Magyar Péter gyakran kerül kontrollvesztett állapotba, ami különösen stresszhelyzetekben nyilvánul meg. Leghíresebb botrányai során felmerült, hogy alkohol befolyása alatt verbálisan és fizikailag is összetűzésbe keveredett különböző eseményeken, ami egy politikus esetében rendkívül kedvezőtlen képet fest a hitelességről és a vezetői alkalmasságról - fogalmazott. Hal Melinda szerint Magyar Péter személyiségében nárcisztikus jegyek is felfedezhetők, melyek dominanciára és uralkodásra való hajlamot tükröznek. Ez a karakterisztika gyakran kisebbségi komplexusokkal párosul, ami magyarázatot adhat arra, miért tűnik egyszerre magabiztosnak és önbizalomhiányosnak nyilvános szereplései során. Hozzáteszem, hogy a nárcisztikus működésmódban minden ember osztozik, ahhoz számos egyéb személyiségdimenzió szükséges, hogy összetetten az impulzusokat megfelelően kezelje valaki. Egy politikus szerepkörét tekintve egyáltalán nem jelentene hátrányt sem az önbizalom, sem az exhibicionizmus, ha megfelelő önkontrollal társulna - fogalmazott. A szakpszichológus úgy vélekedett: a botrányokkal és következetlenséggel terhelt Magyar Péter politikai karrierje egyre inkább egy hullámvasútra hasonlít. Bár Magyar Péter ambiciózusan törekszik a miniszterelnöki szerepre, azonban a hitelesség és a politikai érettség hiánya komoly akadályt jelenthet számára a céljai elérésében. A Tisza Párt vezetőjének talán érdemes lenne újragondolnia kommunikációs stratégiáját és nagyobb hangsúlyt helyeznie a konkrét, átgondolt politikai programok kidolgozására. A társadalmi edukációban számítunk a politikai szereplőkre! Azt kellene közvetíteniük, hogy az erőszakkal szemben zéró a tolerancia, és a teljesítmény fontosabb, mint a külsőségek. Ahogyan ez igaz az emberi kapcsolatokra is - zárta az interjút a klinikai szakpszichológus. Borítókép: Magyar Péter (Forrás: Képernyőfotó - Videa)
Magyar Péterből hiányzik az önkritika és a bocsánatkérés képessége
Vezető politikus vagy botrányhős? Magyar Péter egyre inkább az utóbbi szerepében tűnik fel a nyilvánosság előtt, ami felveti a kérdést: mennyire hiteles egy miniszterelnöki ambíciókat dédelgető politikus, akit sorozatosan agresszív és következetlen viselkedése miatt kritizálnak? Hal Melinda szakpszichológus szerint több sebből is vérzik Magyar Péter mint politikus személyisége.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peterbol-hianyzik-az-onkritika-es-a-bocsanatkeres-kepessege
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Előzetes letartóztatásba helyezték csütörtökön a Nemzetvédelmi Egyetem befolyással üzérkedéssel gyanúsított rektorát, Szabó Jánost és a DHL nemzetközi szállítási cég egyik magyar igazgatóját is. Szabó csütörtökön vallomást tett a bíróságon: tagadta, amivel gyanúsítják. Vallomása szerint tényleg megkereste a DHL-t, miután tudomást szerzett a cégnél állítólag folyó jogellenes dolgokról, de csak tanácsot adott nekik, cserébe nem kért semmit. Előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön a bíróság Szabó Jánost, a Nemzetvédelmi Egyetem rektorát, akit befolyással üzérkedéssel gyanúsítanak. Szintén előzetesbe került az ügy egy másik gyanúsítottja, a DHL nemzetközi szállítási cég egyik magyar igazgatója, a DGL Freight ügyvezetője is. Mindkettejüket kedden vették őrizetbe, miután a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) rendőrei házkutatásokat tartottak náluk. Mindketten fellebbeztek. Szabó János ügyvédje, Zamecsnik Péter csütörtök délután az [origo]-nak elmondta: az előzetes letartóztatást harminc napra rendelte el a bíróság, és azzal indokolta, hogy fennáll az eljárás meghiúsításának veszélye. A gyanú szerint a DHL igazgatója összejátszott a rektorral, amikor Szabó tavaly októberben azzal ijesztette meg a DHL németországi vezetőjét, hogy a cég magyarországi alkalmazottai fegyvert és kábítószert szállítanak a nemzetközi futárszolgálat járműveivel, és a rendőrség már nyomoz az ügyben. Szabó a gyanú szerint azt ajánlotta, hogy magyarországi kapcsolatain keresztül el tudja intézni, hogy a DHL kimaradjon a botrányból, ha cserébe a cég szerződést köt az általa megnevezett biztonsági céggel, és lecseréli néhány vezetőjét. Ihász Sándor fővárosi főügyész szerdán elmondta, hogy az ügy harmadik gyanúsítottjának, Cs. Istvánnak ahhoz a biztonsági céghez van köze, amelyet a rektor ajánlott a DHL-nek. Szabó vallomást tett csütörtökön a bíróságon, és tagadta azt, amivel gyanúsítják. Az ügyvédje szerint védence a következőket mondta: korábbról ismerte Cs. Istvánt, tőle kapott olyan információkat a DHL-ről, hogy a cégnél jogellenes dolgok folynak. Szabó szerint azért kereste meg ez után levélben a DHL-t, hogy figyelmeztesse a céget. A személyes találkozón Szabó felvetette, hogy ez a cég biztonsági helyzetét érintő kérdés lehet, és amikor a cég megoldási javaslatot kért tőle, ő azt tanácsolta: írjanak ki például egy pályázatot új biztonsági cégre - mondta Zamecsnik szerint a rektor a bíróságon. Szabó vallomása szerint ő nem tett ajánlatot a DHL-nek az ügy elsimítására, és nem is ajánlott a figyelmükbe új biztonsági céget. Cs. István szabadlábon védekezhet, de a főügyész azt nem árulta el, miért kezelik másképp őt, mint a másik két gyanúsítottat. Az [origo] megkeresésére csütörtökön a Fővárosi Főügyészség szóvivője, Skoda Gabriella nem kívánt további részleteket elárulni az ügyről. Bartha László, az NNI szóvivője szintén nem közölt további információt a nyomozás érdekeire hivatkozva, csupán annyit mondott: mindhárom embert befolyással üzérkedéssel gyanúsítják. "Hihetetlenül erős a lobbi" A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke, Német Ferenc az [origo]-nak az ügy kapcsán mondta: a biztonsági piac ma egy 100 milliárdos iparág Magyarországon, több mint százezren dolgoznak benne, és "felül hihetetlenül erős a lobbi" a megbízásokért. Német szerint nem egyedi, nem kiugró eset emiatt a biztonsági piacon az olyan összejátszás, mint amilyennel Cs. Istvánt, a DHL igazgatóját és a rektort gyanúsítják. A kamara elnöke egyelőre nem tudja, kit takar a Cs. István monogram és hogy a gyanúsítottnak melyik biztonsági céghez van köze. A kamara a hivatalos csatornákon próbál tájékozódni Cs. kilétéről, mert az ellene folyó büntetőeljárással összefüggésben etikai vizsgálatot indíhatnának ellene, amely akár a büntetőeljárás eredményétől függetlenül is a nyilvántartásból törlésével járhatna. Amennyiben Cs. nem tulajdonosa az érintett biztonsági cégnek, úgy a kamara nem tudna fellépni ellene, mert cégekkel szemben nincs lehetőségük eljárni.
A katonai egyetemi rektor állítja, ő csak segíteni akart a DHL-nek
Előzetes letartóztatásba helyezték csütörtökön a Nemzetvédelmi Egyetem befolyással üzérkedéssel gyanúsított rektorát, Szabó Jánost és a DHL nemzetközi szállítási cég egyik magyar igazgatóját is. Szabó csütörtökön vallomást tett a bíróságon: tagadta, amivel gyanúsítják. Vallomása szerint tényleg megkereste a DHL-t, miután tudomást szerzett a cégnél állítólag folyó jogellenes dolgokról, de csak tanácsot adott nekik, cserébe nem kért semmit.
null
1
https://www.origo.hu/itthon/2010/02/dontenek-a-nemzetvedelmi-egyetem-rektora-elozetesbe-helyezeserol
2010-02-18 14:24:00
true
null
null
Origo
Emlékezetes, az MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött adásvétellel vegyes csereszerződést az állami kézben lévő sukorói és a Joav Blum tulajdonában lévő albertirsai, illetve pilisi ingatlanokra. Blum cége kaszinóvárost akart építeni Sukorón. Az építkezést nemzetgazdasági okokra hivatkozva a Gyurcsány-kormány tavaly április 10-én kiemelt beruházássá nyilvánította. Azonban az Állami Számvevőszék jelentése szerint a csereingatlanokat a vagyonkezelő jelentősen felülértékelte, ezáltal az államot mintegy százmilliós nagyságrendű kár érhette. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta nyomoz ismeretlen tettes ellen, Joav Blum ellen pedig okirat-hamisítás miatt folyik bírósági eljárás, mivel sukorói lakcíme fiktív volt.
Vesztes vagyonkezelő
Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/06/vesztes-vagyonkezelo
2010-06-11 16:15:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A MÁV vezetése úgy döntött, felgyorsítja a már korábban tervezett felújításokat. A program első lépéseként a Keleti pályaudvar teljes váltókörzetének felújításába kezdtek. Az előrehozott munkálatok során a hónap végéig közel kétszáz faaljat cserélnek ki, s kizárólag az éjszakai órákban - este 9 és hajnali 5 óra között - dolgoznak, de Hegyi figyelmeztetett, hogy így is előfordulhat, hogy a munkálatok idején egy-egy vonat nem a megszokott vágányra érkezik majd. Jövőre kezdődik a munka "oroszlánrésze" A novemberi felújítás csak az első lépés a Keleti-programban, amely a következő idők során még nagyobb léptékű munkálatokat tartogat. Idén összesen 35 helyszínen terveznek beavatkozásokat, jövőre pedig elkezdődik a munka "oroszlánrésze". Két kisiklás is történt az állomás közelében
Felújítják a Keleti pályaudvart, elindult a Keleti-program
Hegyi Zsolt, a MÁV Csoport vezérigazgatója egy Facebook-bejegyzésében jelentette be, hogy elindult a Keleti-program, amely a 140 éves Keleti pályaudvar jelentős korszerűsítését célozza. Az elmúlt időszakban a pályaudvar két különböző váltóhibából fakadó siklás miatt került a hírek középpontjába. Ezek az események ártottak az utasok biztonságérzetének, illetve rontották a vonatok pontosságát is.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/keleti-program-mav/x1x856x
null
true
null
null
Blikk
2010.04.15. 11:20 A Fidesz szerint kiderült, hogy bűnszervezetben történt a közpénzek kitalicskázása a BKV-ból az MSZP–SZDSZ-es városvezetés és az általuk delegált igazgatótanácsi tagok utasításai szerint. Papcsák Ferenc, a Fidesz fővárosi képviselője csütörtökön Budapesten azt mondta: minél nagyobb felhatalmazást kap pártja a parlamenti választás második fordulójában, annál előbb tud majd rendet tenni a fővárosban. • BKV-ügyek: bűnszervezetben csinálták? A politikus sajtótájékoztatóján mindezt azzal kapcsolatban mondta, hogy bűnszervezetben való részvétellel egészítette ki Antal Attila, a BKV korábbi vezérigazgatója, Zelenák Tibor volt főosztályvezető és Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főpolgármester tanácsadója gyanúsítását a rendőrség. Papcsák úgy fogalmazott: ma már senki sem vitatja, hogy az MSZP és az SZDSZ iparszerűen lopta ki a pénzt a BKV-ból a lehető legmagasabb szintű utasítások alapján. „Bebizonyosodott, hogy a két párt vezetői bűnszervezetet működtettek a BKV-nál” – tette hozzá. A fideszes politikus azt mondta: a közpénzek ilyen típusú, „gátlástalan eltulajdonításának, kitalicskázásának” eredménye az, hogy az emberek ilyen rossz körülmények között élnek Magyarországon. A Fidesz véget fog vetni a közpénzek ellopásának, le fogja zárni a korrupciós csatornákat, meg fogja szüntetni a BKV-típusú szerződéskötési gyakorlatot, a jogellenesen kifizetett végkielégítéseket pedig visszaköveteli – sorolta, hangsúlyozta azonban: az, hogy ezt milyen gyorsan és hatékonyan tudják majd megtenni, a felhatalmazás mértékén, a „nemzeti egységen” múlik. „Minél nagyobb felhatalmazást kapunk tíz nap múlva a választáson, annál előbb fogunk rendet tenni a fővárosban is és az országban is” – jelentette ki Papcsák Ferenc. Arra a kérdésre, hogy mennyi esélyt lát az „eltűnt” pénzek visszaszerzésére, a képviselő úgy válaszolt: biztos benne, hogy vissza fogják tudni szerezni a jogellenesen felvett végkielégítéseket. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán az MTI megkeresésére küldött válaszában emlékeztetett: Antal Attilával, Mesterházy Ernővel és Zelenák Tiborral szemben hűtlen kezelés bűntett elkövetése megalapozott gyanúja miatt folyik büntetőeljárás. „Az eljárásban fokozott ügyészi felügyeletet gyakorló Fővárosi Főügyészséggel szakmai egyetértésben, a gyanúsításban szerepel a bűnszervezetben való részvétel minősítő körülménye” – tartalmazta a rendőrségi válasz. A BRFK közlése kitért arra is, hogy a hatályos büntetőeljárási szabályok szerint a bűnszervezetben történő elkövetés általános minősítő körülmény fennállása esetén az adott bűncselekmény büntetési tételének felső határa kétszeresére emelkedik.
"Az MSZP-SZDSZ vezetői bűnszervezetet működtettek a BKV-nál" + Videó
A Fidesz szerint kiderült, hogy bűnszervezetben történt a közpénzek kitalicskázása a BKV-ból az MSZP–SZDSZ-es városvezetés és az általuk delegált igazgatótanácsi tagok utasításai szerint. Papcsák Ferenc, a Fidesz fővárosi képviselője csütörtökön Budapesten azt mondta: minél nagyobb felhatalmazást kap pártja a parlamenti választás második fordulójában, annál előbb tud majd rendet tenni a fővárosban. • BKV-ügyek: bűnszervezetben csinálták?
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2010/04/az-mszp-szdsz-vezetoi-bunszervezetet-mukodtettek-a-bkv-nal-video
2010-04-15 13:59:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Orbán Viktornak bejött a számítása, nagyot kockáztatva ugyanis mindent egy lapra tett fel az amerikai elnökválasztást illetően: hitet tett Donald Trump győzelme mellett. Idén azonban ez a döntés sokkal többről szólt, mint egyszerű kommunikációs dörgölőzés vagy az ideológiai azonosság kifejezése, hiszen Magyarország jövőjét is az amerikaiak döntésétől tette függővé. Nem egy alkalommal fejezte ki ugyanis, hogy ha Trump lesz Amerika következő elnöke, akkor eljön a béke a világban, véget ér az ukrán-orosz háború és minden újra szép lesz. Arról mondjuk rendre megfeledkezett Orbán, hogy az ő általa már sokszor emlegetett blokkosodás a világban várhatóan még inkább fel fog gyorsulni Trump protekcionista politikája miatt, amelynek egyik markáns eleme lesz a védővámok kivetése. Ez pedig a magyar gazdaságot is roppant kellemetlenül érintheti, erről itt írtam részletesen. A magyar kormány úgy állította be a helyzetet, hogy Trump győzelmének köszönhetően vagy békeköltségvetést nyújtanak be a parlamentnek, vagy valami teljesen mást. Utóbbi ma már lényegtelen is, hiszen végül az a bizonyos sokat emlegetett, új gazdaságpolitikát építő, gazdasági semlegességen alapuló békeköltségvetés kerülhetett elő a kormány fiókjából. Bár készült erre a kormány, a Költségvetési Tanács a 17 oldalas véleményében több mint harmincszor említi a kockázat szót, ami jelzi, mennyire is állhat stabil lábakon a 2025-ös költségvetés. Varga Mihály pénzügyminiszter (b) átadja a 2025-ös költségvetés tervezetét Latorcai Jánosnak, az Országgyûlés KDNP-s alelnökének Átnézve ennek a kiadásait, a főbb fejezeteket és előirányzatokat azonban egyáltalán nem látszik, mitől is békeköltségvetés a békeköltségvetés. Igaz, hogy egyfajta osztogatás már elkezdődik (duplázódó családi adókedvezmény, munkáshitel), de ezeket már több héttel korábban bejelentette a kormány, tehát semmi köze Trumphoz és a várható békéhez. Sokkal inkább szerepet játszhat ebben, hogy 2026 választási év lesz. Orbán szerint hiába lesz fantasztikus év 2025, hiába nő a kormány szerint ismét a magyar gazdaság, ebből nem fog minden terület profitálni. Sőt a nyertesek mellett jövőre a folyamatoknak komoly vesztesei is lesznek. Pedig első ránézésre még nem is feltétlenül látszik az a bizonyos megszorítás: a költségvetés kiadásai ugyanis 5,1 százalékkal magasabban alakulnak majd, ami a 3,2 százalékos várt infláció mellett 1,9 százalékos növekedést jelent reálértéken. Ezzel szemben a bevételeknél már nem ennyire optimista a kormány, hiszen azok mindössze 1,3 százalékkal alakulnak magasabb szinten az idei előirányzatnál, ami végeredményben 1,9 százalékos csökkenést jelent reálértéken. A nyertesek Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Lázár János, Lantos Csaba, Nagy Márton. Ők a vezetői azon tárcáknak, amelyek az ideinél sokkal több pénzből gazdálkodhatnak jövőre, vagyis a békeköltségvetés nyertese a honvédelem, az energiaügy, az építés és közlekedés, valamint a nemzetgazdaság. Bár a várható kormányátalakítás miatt egyáltalán nem biztos, hogy egy év múlva is Nagy Mártonnak hívják majd a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőjét. Látszólag a legnagyobb mértékben Lantos Csaba energiaügyi tárcája profitál a békeköltségvetésből, hiszen az idei előirányzatnál háromszor is több pénzből gazdálkodhat, 388 milliárd forint után 1302 milliárd jut a tárcának. Ez a növekedés azonban elsősorban csak technikai jellegű: a rezsivédelmi alap megszüntetésével a tárcához került a "lakossági rezsivédelmi alap" forrása, ami jövőre 880 milliárd forint az idei 917 milliárd forint után. Ha ezt kivesszük a képből, akkor összességében már csak a tárca költségvetésének stagnálásáról lehet beszélni. Érdekesebb viszont a tény, hogy a jelek szerint fontos támogatásokon spórol a kormány jövőre.
Még a békeköltségvetésnek is a honvédelem az egyik legnagyobb nyertese
Nyertesek mellett vesztesek is vannak: szűkebb büdzséje lesz Rogán tárcájának, és drasztikusan kevesebb pénz lesz az állami beruházásokra is.
[ "" ]
0
https://444.hu/2024/11/19/meg-a-bekekoltsegvetesnek-is-a-honvedelem-az-egyik-legnagyobb-nyertese
null
true
null
null
444
Már három éve tart a nyomozás a túlárazott Szegedi Vadaspark uniós forrásból megépített játszótere ügyében, a három gyanúsított közül ketten még most is előzetes letartóztatásban vannak – írja a Hír TV. Serfőző Katalin, a Csongrád Megyei Főügyészség sajtószóvivője közölte: egy személy előzetes letartóztatását a bíróság megszüntette, őt szabadlábra helyezte, ugyanakkor lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben. Az ügyészség eddig négyszer hosszabbította meg a nyomozás határidejét, amely az idén szeptember 24-én telik le. Azóta a játszóteret építő és felszámolt cég bérletidíj-tartozásai miatt a vadasparkhoz került. A Szegedi Vadaspark játszóterén interaktív táblák mutatták volna be a környék látványosságait. Az eszközöket telepítő cég 185 millió forintos uniós támogatást kapott, az önerővel együtt pedig 260 millió forintot költött a beruházásra. Felmerült azonban a gyanú, hogy a pénz csaknem 80 százalékát ellopták, mivel a projekt valós értéke nem haladja meg az 50 milliót sem. A gyanúsítottak fiktív számlákkal és szerződésekkel juthattak az európai adófizetők pénzéhez. A játszótér-beruházás a szegedi baloldali önkormányzati képviselőnek, Ménesi Imrének vált gyanússá, aki az ügyészségnél és az OLAF-nál is feljelentést tett. „Informatikus segítségével beáraztuk a fejlesztés másik részét, amit akkor szintén 20 millió forintra taksáltak, és megállapítottam, hogy 40 milliónál több igazán nem kellett a beruházáshoz. És ezt anno úgy reklámozta a Fidesz helyi elnöke, úgy adta még át a játszóteret, hogy ez egy 260 milliós projekt, és mintaértékű egész Európában” – mondta Ménesi a Hír TV-nek. A Csongrád megyei fejlesztési biztosnak azonban nincs semmilyen tudomása a vadasparki játszótér ügyéről, és szerinte más cégek is megfelelően használják fel az uniós forrásokat. „Én úgy gondolom, hogy jól szokták felhasználni, legalábbis ha van valami probléma, azt uniós szervezetek vizsgálják, amelyek erre hivatottak. A magyar szervek is vizsgálják, és ha valaki nem teljesítette, azzal visszafizettetik a nem jól felhasznált uniós forrásokat. Egyébként nem tudok róla, hogy Csongrád megyében lenne valami kirívó” – jelentette ki B.
Három éve nyomoznak a túlárazott szegedi játszótér ügyében
Két gyanúsított még most is előzetes letartóztatásban van.
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2017/09/Harom-eve-nyomoznak-a-tularazott-szegedi-jatszoter-ugyeben
2017-09-01 22:27:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Elfogadhatatlan hanyagságról adott hírt Szókovács Péter, Gyöngyös polgármestere a közösségi oldalán. - Két hete utasítottam a hivatalt, hogy az összes gyöngyösi játszótér és kondipark szabványossági, biztonsági tanúsítványát, azok érvényességét átfogóan vizsgálják felül. A Pesti úti és a Fő téri játszóteret a napokban lezárta a Sportfólió Kft . A lezárásra a hivatal adott utasítást. Miért történt mindez? Mert kiderült, hogy a hivatal 2023 óta "elfelejtette" a Pesti úton és egy Fő téri udvarban található játszóterek kötelező biztonsági engedélyeit beszerezni! A játszóterek az elfelejtett engedélyek szabályos beszerzéséig zárva maradnak. Ez előre láthatóan néhány hetet igénybe fog venni. Sajnálom, de nem kockáztatható a gyöngyösi gyermekek testi épsége azért, mert valaki a múltban hanyag módon nem gondoskodott a biztonságukról. A gyermekek biztonsága az első! A felelősség kérdése csak ezt követi, de mindenképp követni fogja. Ez nem az első ilyen megörökölt hivatali eset - fogalmazott Szókovács Péter a Facebook-oldalán.
Gyöngyösi játszótereket záratott be a polgármesteri hivatal
A Pesti úti és egy Fő téri udvar játszótereinek kötelező biztonsági engedélyeit 2023 óta nem szerezte be a hivatal. Szókovács Péter polgármester utasítást adott az összes játszótér engedélyeinek felülvizsgálatára.
[ "" ]
0
https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/gyongyosi-jatszotereket-zaratott-be-a-polgarmesteri-hivatal
null
true
null
null
HEOL
A parlament még javában faragta a kötelező üzemanyag-jelölésről szóló szabályokat, Németh Lászlónét pedig még fel sem kérték arra, hogy hirdesse meg a rendszer részleteit, már megvolt a cég, amelyiket a meghívásos pályázaton a legalkalmasabbnak találtak arra, hogy a még meg sem határozott feltételeknek megfeleljen. A befutó a Femgas Kft., az öt indulóból egyedül az ő pályázata felelt meg a formai követelményeknek. Ha megkötik vele a szerződést, a Femgas építheti ki a jelölőanyag-rendszert, és az ellenőrzéshez szükséges berendezést. Van ok a siettségre, azt ugyanis már megszavazták, hogy októbertől csak olyan benzint, illetve gázolajat tankolhatunk majd a magyar kutakon, amelyet előzőleg valamilyen módon megjelöltek. (Ennek a korábbi indoklás szerint az a célja, hogy megnehezítsék a fekete kereskedelmet - ha bárhol jelölés nélküli benzint találnak, arról tudható lenne, hogy illegásan hozták forgalomba.) Itt lenne tehát az ideje, hogy valaki mindezt kidolgozza, csakhogy egyelőre hivatalosan még nem fektették le azokat az elvárásokat sem, amelyeket a rendszernek tudnia kellene. Kell, de hogyan? A javaslat első, decemberi verziója ugyan még tartalmazta a jelölés részletszabályait - kikötötték többek közt, hogy milyen fizikai tulajdonságoknak kell megfelelnie, feltételül szabták, hogy ne legyen hamisítható és ne tegyen kárt a járműben, valamint, hogy molekuláris szinten ágyazódjon be a termékbe - Rogán Antal zárószavazás előtti módosítója végül kivette ezeket a részeket. Nem kerültek be a törvénybe az elemző, ellenőrző berendezésre vonatkozó kritériumok sem. Itt többek közt olyan szempontok szerepeltek, hogy a berendezés - amivel a jelölőanyagot vizsgálják - legyen autóra szerelhető, a mérés pontossága nem haladhatja meg az 5 százalékos eltérést, az értékeléshez ne legyen szükség laboratóriumra. Illetve volt egy olyan, - a normaszövegben kissé szokatlan - ragozású feltétel is, miszerint "az elemzés eredményeit legfeljebb hét perc alatt megkapjuk." Ez nem illik a törvénybe Hogy ezeket az utolsó pillanatban miért vették ki a törvény szövegéből, azt Rogán Antal zárószavazás előtti, tavaly decemberi módosítójában azzal indokolta, hogy a részleteket elég rendeleti szinten meghatározni, nem illik a jövedéki törvénybe. A jelölőanyag és az ellenőrzés részleteit, feltételeit tehát végül nem határozták meg, csak annyit szögeztek le, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) feladata lesz a rendszer működtetése, áprilisban pedig egy munkabizottság is létrejött, hogy előkészítse a pályázatot a rendszer kiépítésére. A sürgető határidő miatt az MSZKSZ a kormány elvárásainak megfelelően munkához is látott. Nem csak kihirdették a pályázatot, de már az alkalmas céget is megtalálták. Az MSZKSZ-t június 14-én fel is hatalmazták arra, hogy megkösse a szerződést a rendszer kiépítésére a Femgas Kft-vel. Németh Lászlóné azonban csak egy májusban beadott és június 22-én kihirdetett salátatörvényben kapott egyáltalán felhatalmazást arra, hogy a jelölőrendszer jellemzőit rendeletben meghatározza, felhatalmazása a szöveg szerint ráadásul valójában csak októbertől hatályos. Magyarul hónapokkal azelőtt megvolt az alkalmas cég, minthogy egyáltalán meghatározták volna, hogy mire kell alkalmasnak lennie. Elhullott versenytársak A meghívásos tenderre egyébként öt pályázót hívtak meg. A pályázatok benyújtásának határideje május 13 volt. Ekkorra azonban mindössze két pályázó küldte meg az ajánlatát, az MSZKSZ bíráló bizottsága pedig formai hibák miatt az egyik pályázatot visszadobta, hiánypótlásra szólították fel. Mivel a cég nem reagált a felhívásra, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánították. Maradt a Femgas. A sikeres pályázó június 5-én már bemutatót is tartott a jelölőanyag és az ellenőrző berendezés gyakorlati alkalmazásáról, a műszaki egyeztetés ezzel le is zárult, az értékelést elküldték a döntéshozóknak, akik június 14-én arról döntöttek, hogy szerződjenek a Femgas Kft-vel. Sok kérdés maradt Mi alapján alakították ki a pályázati feltételeket, folytattak műszaki egyeztetést, ha még a jelölőanyag jellemzőit meghatározó rendelet sem jött ki? Hogy adhattak június 14-én felhatalmazást az MSZKSZ-nek a szerződéskötésre, ha Németh Lászlóné akkor még a felhatalmazást sem kapta meg arra, hogy meghatározza a rendszer kialakításának a részleteit? A rendszernek elvileg októbertől már működnie kellene, mi lesz, ha Németh Lászlóné olyan feltételeket alakít ki rendeletben, amelynek a leszerződött pályázó nem is tud megfelelni? Megkérdeztük ezekről az MSZKSZ-t és a fejlesztési minisztériumot is, utóbbi az előbbihez irányított, előbbi az utóbbihoz, mondván a jogszabályok indokairól, megjelenéséről, tartalmáról nem adhatnak számot, az ő feladatuk csak azok végrehajtása. A szövetség az Indexnek ugyanakkor saját tevékenységéről részletesen beszámolt, amelyből legalább kiderült, hogyan tudták megoldani a helyzetet az idő és a minisztérium szorításában. A korábbi szöveget vették alapul Azt mondták, ők a pályázat kiírásakor abból a törvényjavaslatból indultak ki, amelybe végül a jelölőanyag és az ellenőrző berendezés jellemzői nem kerültek be, elvégre "azok nem szakmai ellenérvek miatt maradtak ki a törvényjavaslatból". A pályázatot úgy hirdették meg, hogy azt jogkövetkezmény nélkül, bármikor, indoklás nélkül visszavonhatják vagy eredménytelennek minősíthetik. A pályázat nyertesével pedig a szerződést csak akkor írják alá, ha Németh Lászlóné rendeletét kihirdetik, és a szöveg szakmai része alapvetően megegyezik a decemberi törvénymódosító javaslatból kikerült résszel. Úgy tűnik, tehát a kormánynak valamiért annyira sürgős a jelölőrendszer bevezetése, hogy még a szokásos eljárásrendet is megborítja, csak azért, hogy októbertől működhessen a rendszer. Pedig valójában nem teljesen világos az sem, hogy pontosan miért van szükség az egészre? A benzin kicsit biztosan drágább lesz, ha még valamit bele kell keverni, és hogy pusztán emiatt jelentősen nőni fognak a jövedéki adóbevételek, az erősen kérdéses. Az elérhető információk szerint ugyanis a benzin fekete kereskedelme nem ölt olyan méretet, hogy indokolhatná az általános jelölőrendszer bevezetését. Magyarország az Európai Bizottság felé nem jelzett ilyen problémát a benyújtott üzemanyag-minőségi jelentésekben. A karambolt kell megelőzni Fónagy János fideszes képviselő az országgyűlésben lényegében el is ismerte, nem a múltbeli negatív tapasztalatok miatt kell bevezetni a rendszert. "Nem azért kötöm be magam a gépkocsival, mert előző nap karamboloztam" - mondta. Szerinte azért van szükség a jelölésre, hogy a "jövőben se kerülhessen sor visszaélésekre."
A feltételeket még ki sem hirdették, ő már megfelelt
A feltételeket még ki sem hirdették, ő már megfelelt - Megvan a cég, amelyik a legalkalmasabb arra, hogy jelölőanyagot tegyen a benzinbe, pedig hivatalosan még ki sem hirdették, hogy mik az elvárások. A benzin ettől biztos drágább lesz, de azt még nem tudni, mire jó ez az egész.
null
1
https://index.hu/gazdasag/2013/06/26/benzin/
2013-06-26 18:04:00
true
null
null
Index
Személyiségi jogi pert indít az Átlátszó oknyomozó portál a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, mert a lap "alaptalannak és jelentős részükben kifejezetten hazugnak" tartja a hivataljelentésébenmegfogalmazott megállapításokat. AzÁtlátszóoldalán megjelent közleményben az áll, hogy a lap szerint a hivatal "önmagában azért vonta vizsgálat alá, mert forrásainak egy része külföldi intézményi támogatóktól származik", pedig a szuverenitásvédelmi törvény csak más állam vagy külföldi szerv, illetve személy "érdekében" végzett végzett tevékenységeket, illetve külföldről származó támogatásból finanszírozott pártpolitikai tevékenységet enged a hivatal által vizsgálni. A lap szerint a hivatalnak aszuverenitásvédelmi törvényalapján sincs hatásköre sem az Átlátszó tevékenységének vizsgálatára. Mindez érdemben arra vezet, hogy egy, az Alaptörvény által deklaráltan jogállamban jogszerűen végzett újságírói tevékenység ellen lép fel közhatalmi eszközökkel egy alkotmányellenesen létező és működő állami szerv. - írta a lap. A Szuverenitásvédelmi Hivatal június 25-én indítottegyedi vizsgálatotaz Átlátszó tevékenysége miatt, és azt állítják, hogy bizonyítást nyert: "a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben". A hivatal állítása szerint az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai "helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető". Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a Telexnek múlt héten azt mondta, nem kapták meg előzetesena hivatal jelentését. Bodoky azt mondta, atevékenységünk az újságírás, nem pedig a hírszerzés, mint amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal sugallni próbál. Az Európai Bizottság februárban indítottkötelezettségszegési eljárástMagyarországgal szemben a szuverenitási törvény miatt, ami a Bizottság szerint sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését.
Bepereli a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Átlátszó
A lap szerint a hivatal a jogszerűen végzett újságírói tevékenység ellen lép fel közhatalmi eszközökkel.
[ "" ]
0
https://telex.hu/belfold/2024/11/04/atlatszo-szuverenitasvedelmi-hivatal-szemelyisegi-jogi-per
null
true
null
null
Telex
Az óbudai korrupciós botrány egyik főszereplője kelt Magyar Péter és testvére, Magyar Márton védelmére. Kiss László, a III. kerület jelenleg is letartóztatásban lévő baloldali polgármesterének Facebook-oldalán a következő bejegyzés jelent meg kedden: "Magyar Mártont tehetséges, és velem szemben is kritikus újságíróként ismertem meg. Aki azt gondolja, hogy Magyar Pétert a családján keresztül kell támadni, az rogáni úton jár. (...) Szolidaritást vállalok Magyar Péterrel és Magyar Mártonnal, és bármelyik ellenzéki politikussal, akinek a családját célba veszi a rogáni gyűlöletgépezet". A DK-s politikus azt is jelezte, hogy közösségi oldalának kezelőin keresztül a jövőben is rendszeresen tervez posztolni a rácsok mögül, ahogyan ennek a bejegyzésnek a szövegét is kézzel írta le egy papírlapra. Nem meglepő, hogy Kiss László a börtönben ülve is a Magyar testvéreket méltatja, Magyar Mártonnal például korábban már kapcsolatba került. Magyar Péter testvére ugyanis a júniusi választás előtt Kiss szekerét tolta, lényegében kampányolt neki. Információink szerint ugyanis Magyar Márton a nagyjából másfél évvel ezelőtt létrehozott - és a választás után inaktívvá vált - Óbudai Indexnek dolgozott. Lapunknak Magyar Márton azt elismerte, hogy segített anyagokat készíteni a blogként működő, impresszummal nem rendelkező portálnak. Figyelemre méltó, hogy a lapunk birtokába került videón Magyar Márton mikrofonnal a kezében úgy zaklat óbudai fideszes képviselőket, hogy kérdésükre sem volt hajlandó elárulni, milyen portáltól érkezett és sajtóigazolványt sem akart felmutatni. Érdemes megemlíteni, hogy a Kontrollmédia néven nemrégiben médiacéget alapító Magyar Mártonhoz néhány hónapja még olyan állami cégektől is áramlott pénz, amelyeknél Magyar Péter vezető pozícióban volt. (Erről részletesen itt és itt lehet olvasni.) A vesztegetéssel meggyanúsított Kiss Lászlót augusztus 14-én tartóztatták le, az intézkedés december 16-ig szól. Az óbudai korrupciós botrány szálai több évvel korábbra vezetnek vissza, az ügynek jelenleg 16 gyanúsítottja van. Kiss mellett MSZP-s helyettesét, Czeglédy Gergőt is letartóztatták, aki egyébként kedden lemondott a képviselői mandátumáról .
Ezt üzente a börtönből a korrupcióval gyanúsított polgármester Magyar Péteréknek
Különös helyről kapott pártfogót Magyar Péter és öccse, akik mellett Kiss László, Óbuda jelenleg is letartóztatásban lévő DK-s polgármestere állt ki egy Facebook-bejegyzésben. A rácsok mögül küldött üzenet azonban nem meglepő annak fényében, hogy a júniusi választások előtt Magyar Márton Kiss mellett kampányolt.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/ezt-uzente-a-bortonbol-a-korrupcioval-gyanusitott-polgarmester-magyar-petereknek
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő 51 milliárdról beszélt, a húsvét előtt megjelent uniós közbeszerzési értesítő szerint viszont további csaknem 17 milliárdot költenek a 21 kilométeres szakaszra. A nyertes cég az OLAF, 4-es metró korrupciós ügyeit vizsgáló jelentéséből megismert Siemens - a cég biztosítóberendezéseket, útátjárókat és utastájékoztató rendszereket épít, valamint fejlesztéseket végez az elnyert pénzből.
Közel 70 milliárdból épül a 21 kilométeres vasútvonal
A Kelenföld–Százhalombatta vasútvonal korszerűsítése sem annyiba kerül, mint amennyiről korábban szó volt.
null
1
http://hirtv.hu/ahirtvhirei/kozel-70-milliardbol-epul-a-21-kilometeres-vasutvonal-1393235
2017-04-19 21:44:00
true
null
null
HírTv
A hallgatási pénzek kifizetéséről szóló, üzleti iratok meghamisításának vádjával indult büntetőügyben az esküdtszék májusban minden vádpontban bűnösnek találta az akkor még elnökjelöltként bíróság elé állított Donald Trumpot . A politikus számos alkalommal hangoztatta, hogy a pert "boszorkányüldözésnek" tartja, amelyet kizárólag politikai okokból, demokrata ellenfelei kezdeményezték ellene, a demokrata párti kerületi ügyész, Alvin Bragg vezetésével. A büntetési tétel megállapításáról szóló tárgyalást eredetileg november 26-ra tűzte ki Juan Merchan, az ügyben eljáró bíró. Az ügyész az eljárás felfüggesztéséről szóló levélben arra hivatkozott, hogy az "egymással versengő alkotmányos érdekek mérlegelésével figyelembe kell venni a büntetőügy fenntartásának lehetőségeit", és ennek nyomán azt kéri, hogy a vádlott elnöki mandátumának végéig minden, az eljáráshoz kötődő lépést halasszanak el. Alvin Bragg egyben jelezte, hogy az egész büntetőügy megszüntetésével nem ért egyet. Donald Trump stábjának szóvivője teljes és végérvényes győzelemnek nevezte az ügyészi nyilatkozatot. Steven Cheung közleményében azt írta, hogy "a törvénytelen eljárás felfüggesztésre kerül", és hozzátette, hogy Donald Trump jogi csapata annak érdekében tesz lépéseket, hogy az ügyet a bíró "egyszer és mindenkorra ejtse.
Trump ügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész
Donald Trump New York-i büntetőügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész kedden a leendő amerikai elnök következő négyéves hivatali időszakának végéig.
[ "" ]
0
https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/trump-buntetougy-felfuggesztes-kezdemenyezes
null
true
null
null
BAMA
Az ügyészség indítványa alapján a bíróság harminc napra letartóztatta Révész Zsuzsa egykori RTL-es vezető feltételezett gyilkosát - derült ki az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség, illetve a Fővárosi Törvényszék lapunknak adott válaszából. A bíróság végzése nem végleges, mivel a védelem fellebbezett a döntés ellen. Ismert, a hétvégén hajtóvadászat indult egy fiatal, 18 éves férfi ellen, aki Budapest II. kerületében meggyilkolt egy 51 éves nőt. A rendőrség akkori beszámolója szerint kilenc órán belül el is fogták a tettest . A közlemény szerint a 18 éves férfi szombaton 18.50 körül rátámadt volt barátnőjének 51 éves édesanyjára. A mentőszolgálat munkatársai megpróbálták újraéleszteni a középkorú nőt, de az életét már nem tudták megmenteni. A férfit gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették . A halálra késelt áldozat Révész Zsuzsanna, az RTL egykori kommunikációs igazgatója volt. A gyanúsított információink szerint egyelőre nem tett vallomást. A sajtóban az is megjelent, hogy a tettesnek pszichés problémái voltak. Az ügyről bővebben itt olvashatnak.
Letartóztatták Révész Zsuzsa feltételezett gyilkosát
Elrendelte Révész Zsuzsa feltételezett gyilkosának a letartóztatását a bíróság – értesült a Magyar Nemzet. Az RTL egykori kommunikációs igazgatóját szombaton gyilkolták meg, az emberöléssel lánya korábbi barátját gyanúsítják.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/letartoztattak-revesz-zsuzsa-feltetelezett-gyilkosat
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
károsult;kártalanítás;Quaestor;Quaestor-botrány; 2015-11-23 12:27:00 Quaestor-kártalanítás - Javaslatot tettek a károsultak Kompromisszumos javaslatot tettek a Quaestor-ügy károsultjai a részben alkotmányellenesnek ítélt Quaestor-törvény módosítása, illetve az alkotmányos kártalanítás érdekében - közölte a Quaestor Károsultak Közössége. Javaslatuk szerint a kártalanítás alapja a kötvények bekerülési értéke legyen, ne a névértéke. A kártalanítás számításának módja a semmis kötvényvásárlásokból eredő követelések esetén legyen a bekerülési érték, annak törvényes kamatai, viszont csökkentve a kifizetett vagy jóváírt nettó hozammal. A károsultak indítványa szerint a kárrendezés a követelések április 22-i állapotára, a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolási eljárásának megindulásának napjára vonatkozzon. Kérik, hogy a kártalanítás terjedjen ki a Quaestor ügyfélszámlákon letétben lévő összegekre is. A letéti ügyfélszámlákon lévő összegek esetén ne számoljanak fel törvényes kamatot sem. Javasolják, hogy a kárrendezésért 6 millió forintig - 20 ezer euróig - a Befektetővédelmi Alap (Beva) feleljen, illetve, hogy vizsgálják meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonását a 6 millió feletti kártalanításba. A Quaestor Károsultak Közössége hangsúlyozza: javaslatukat kompromisszumos megoldásként ajánlják. A károsultak lemondanak követelésük egy részéről, a törvényes kamatok érvényesítéséről arra az időszakra, ami a kárrendezés elhúzódásából adódik. A kompromisszumos javaslatot eljuttatták Orbán Viktor miniszterelnöknek, Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek, mint a Quaestor-törvény előterjesztőjének, Bánki Eriknek, az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének, Windisch László MNB-alelnöknek és Kovács Leventének, a Magyar Bankszövetség főtitkárának - közölték. Az Alkotmánybíróság (Ab) múlt kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az Ab szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalan a tulajdonkorlátozás és a felkészülési idő sem elegendő. A határozat ugyanakkor megállapítja: a megsemmisítés nem jelenti azt, hogy a kárrendezés önmagában alaptörvény-ellenes lenne, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével. A március elején kipattant Quaestor-ügynek mintegy 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.
Quaestor-kártalanítás - Javaslatot tettek a károsultak
Kompromisszumos javaslatot tettek a Quaestor-ügy károsultjai a részben alkotmányellenesnek ítélt Quaestor-törvény módosítása, illetve az alkotmányos kártalanítás érdekében - közölte a Quaestor Károsultak Közössége.
null
1
https://nepszava.hu/1077268_quaestor-kartalanitas-javaslatot-tettek-a-karosultak
2015-11-23 15:42:00
true
null
null
Népszava
Az országgyűlés hétfőn megkezdte a minősített adatok védelméről szóló törvény tervezetének vitáját. A titoktörvény újraszabályozása évek óta húzódik, mert a napvilágot látott tervezetek ellen intenzíven tiltakoztak jogvédő szervezetek. Amint a velük készült korábbi interjúnkból is kiderül, Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) információszabadság programjának korábbi vezetője, és Molnár Péter, a CEU Médiakutató Központjának szólásszabadságjog kutatója elérték, hogy a törvényt előkészítő Miniszterelnöki Hivatal nyilvánosan vitassa meg a tervezetet, amelynek legújabb változatát törvényjavaslatként tavaly decemberben fogadta el a kormány. A szakértők többek között azt kifogásolták, hogy egy demokráciában megengedhetetlenül súlyos szankciókkal sújtja a titkokat nyilvánosságra hozó újságírókat, és a korrupciót vagy más visszaéléseket föltáró közhivatalnokokat. "Ha egy újságírót elzárnak attól a lehetőségtől, hogy akár államtitkok után kutasson, ha büntetőjogi fenyegetettség alatt áll, aki bármi ilyesmit leközöl, az nagyon veszélyes" - mondta Molnár Péter januárban az Indexnek. Még mindig nem jó Bár Földes Ádám már nem dolgozik ott (a TASZ új adatvédelmi és információszabadság programvezetője Hüttl Tivadar), a Társaság a Szabadságjogokért hétfőn ismét közleményt adott ki a törvényjavaslat országgyűlési vitájával kapcsolatban. A TASZ szerint a jelenleg hatályos titoktörvény szabályai valóban nem megfelelőek, azonban a törvényjavaslat számos ponton még mindig módosításra szorul. A TASZ úgy véli, hogy a törvényjavaslat több téren komoly előrelépést eredményezhet az állam átlátható működése terén. Lehetővé teszi a titkos minősítés bírósági felülvizsgálatát, szélesíti az adatvédelmi biztos jogköreit, és a minősítés garanciái is ígéretesek. Azonban számos ponton további módosításra szorul: például a titkossá minősített adatokkal való visszaélést szabályozó, büntetőjogi szabályok a javaslati formájukban aránytalanul korlátozzák az információs szabadságjogokat, ugyanakkor nem tartalmaz szankciókat a minősítési jogkörükkel visszaélő minősítőkkel szemben a törvénytervezet. A titkos minősítés felülvizsgálatának javasolt szabályrendszere a TASZ szerint nem jelent elégséges garanciát arra, hogy kizárólag a legszükségesebb esetekben tartsák fenn a minősítést, és a javaslat alkotmányellenesen kívánja módosítani a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt. Szilvásy és Laborc miatt Hétfőn kiderült az is, hogy a korábban konszenzusközeli törvényjavaslatot a Fidesz ma már nem támogatja. A legnagyobb ellenzéki párt szerint Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter tevékenysége, és Laborcz Sándor NBH-főigazgatói kinevezése miatt nem teremthető meg a kétharmados többség a javaslat egyes részeinek elfogadásához. A jelenleg hatályos titoktörvénynél azonban a jogvédők szerint még ez a törvénytervezet is jobb lenne, mert az még a rendszerváltás előtti szemléletet tükrözi. Az utóbbi években újságírók ellen is indultak eljárások ezen az alapon, és azt a kiszivárogtatót is bünteti, aki a közérdeket szolgálja titkos adat nyilvánosságra hozatalával.
Kihátrált a Fidesz a titoktörvény mögül
Kihátrált a Fidesz a titoktörvény mögül - Szilvásy György titokminiszter Szilvásy György titokminiszter tevékenységére hivatkozva kihátrált a Fidesz az új titoktörvény korábban már konszenzusközeli tervezete mögül.
null
1
https://index.hu/belfold/titok7005/
2008-10-02 00:00:00
true
null
null
Index
Túlárazott festmények, pálmonostori kolostor-szálloda, neoreneszánsz villaépület a Budakeszi úton – ezeket vásárolta a közelmúltban a kormány Kovács Gábor bankár érdekeltségeitől. A Kovács nevével fémjelzett Kogart galéria a frissen felújított Várkert Bazárban működtet kiállítótermet, a Kogart Alapítvány pedig évente kap 200 millió forint állami támogatást működtetésre 2015-2017-ben. Mindez a közelmúltbeli termése Kovács és a kormányzat gyümölcsöző kapcsolatának. Előzmények: Ezotéria-hívő moszkovita bankár a rezsim zsoldjában – Lázár menti meg a Kogart tulajdonosát? 282 millióért vett festményeket a Várba a Miniszterelnökség Korábbi cikkeinkben részleteztük, miért különös, hogy Kovács ilyen remekül besimult a NER-be. A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végzett Kovács a kilencvenes évek elejének valutaspekulánsa és privatizációs lovagja volt. A nevéhez kötődő Bankár-csoport legnagyobb sikereit a Horn-kormány alatt érte el. Az utóbbi években cégei rosszabbul produkáltak, jobbára műkincsgyűjtőként került a hírekbe. A közelmúltban azonban aktívan elkezdett üzletelni az állammal, illetve befektetni szűkebb pátriájában, a Dél-Alföldön, történetesen Lázár János kancelláriaminiszter választókörzetében. Kiderítettük azt is, vonzzák Kovácsot a keleti ideológiák, a Hódmezővásárhely közelében lévő Kakasszékre indiai alapokon működő, energia-átadással is foglalkozó életmódközpontot tervezett költöztetni. Az úgynevezett Oneness közösség saját faluja épült volna a tanyavilágba az egyelőre megfenekleni látszó tervek szerint. Egy közelmúltban megjelent közbeszerzési hirdetmény tanúsága szerint folytatódik gyümölcsöző kapcsolat a Lázár vezette kancelláriával. A Miniszterelnökség 254,5 millió forintért vásárol „szobrokat, szőnyegeket, bútorokat és egyéb tárgyakat” az Ybl-Villa Rendezvényház Kft.-től. A kft az üzletet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson nyerte, mivel a kiszemelt műkincsek a cég tulajdonában vannak, így „verseny biztosítása jelen esetben nem lehetséges”. A kft a Kogart Ház Kft.-é, ami 2014-ig a Bankár Holding érdekeltsége volt, jelenleg Házi Katalin tulajdona. Házi Kovács cégbirodalma számos tagjában viselt fontos titulust. A magyar állam tavaly év végén vásárolta meg a Budakeszi úti Ybl-villát a Bankár-csoporttől. Egy december 20-i kormányhatározat 1,4 milliárd forintot különített el az ügyletre. A határozatban az áll, hogy a vételt ingóságokkal együtt kell érteni, vagyis könnyen elképzelhető, hogy a mostani nettó negyedmilliárdot még ebből a bespájzolt pénzből pengetik ki.
Tovább tömik pénzzel Lázárék a moszkovita energiagurut
Több mint negyedmilliárd forintért veszi meg a Miniszterelnökség Kovács Gábor bankár érdekeltségétől a Budakeszi úti Ybl-villában található műkincseket.
null
1
https://atlatszo.hu/kozugy/2017/04/26/tovabb-tomik-penzzel-lazarek-a-moszkovita-energiagurut/
2017-04-26 12:13:25
true
null
null
atlatszo.hu
Vicsek arról beszélt, hogy úgy gondolja, most, hogy megjelent Magyar Péter is a színen, mint a Fidesz lehetséges ellenfele, minden oldal több figyelmet fog szentelni a nemzeti konzultációnak, az MSZP már be is jelentette, hogy az idén is gyűjtik a konzultációs íveket. Szentpéteri Nagy Richárd, alkotmányjogász szerint "nincs egy igaz eleme ennek az állatorvosi lónak". Nincs olyan eleme a nemzeti konzultációnak, ami igaz lenne, hogy mire használják, hogy hány válasz érkezett be és köztük milyenek születtek, de már a kérdések is manipulatívak. "Már előre ki vannak nyomtatva a plakátok, hogy hányan töltötték ki." Vicsek Ferenc azzal egészítette ki, a nemzeti konzultáció egy kommunikációs eszköz, hogy a "kormány lenyomhassa a torkunkon a gazdaságpolitikáját". Az újságíró úgy gondolja, a Tisza Pártnak és a többi ellenzéki pártnak ez most remek lehetőség lenne, hogy egy ügy mentén megmutassák, tudnak együttműködni. A műsorban végigvették a nemzeti konzultáció kérdéseit, megvizsgálva, hogy vannak-e helyes vagy helytelen válaszok ezekre a manipulatív kérdésekre. Vicsek Ferenc szerint az egész értelmezhetetlen, mert nincs semmilyen számítás a másik oldalán, hogy ezek mennyibe kerülnének, vagy mi lenne az áruk. A "nemzeti konzultációs marhasághoz nyúl a kormány tizennegyedik alkalommal is", mert nincs fantáziájuk - összegezték. A Heti egyenleg második felében Orbán Viktor grúziai útjáról volt szó. Elhangzott, hogy már akkor megérkezett Georgiába, mikor még csak a szavazatok 70 százalékát számolták meg. Szentpéteri Nagy Richárd szerint Orbán Viktor sok mindent megtett volna annak érdekében, hogy ezt az utat elkerülhesse, de félti a hatalmát, ami Putyintól függ. Az alkotmányjogász nem akart azon "spekulálni", hogy mivel zsarolja Putyin a magyar miniszterelnököt, de hogy a markában tartja, azt biztosnak véli. "Orbánnak nem volt más választása, mint odamenni és Putyin üzenetét postásként közvetíteni Tbiliszibe." Mindezeknek nagyon súlyos következményei lehetnek. Vicsek Ferenc szerint abszurd az egész, hogy még le sem zárul a szavazás, meg sincs az eredmény, nincs is, aki fogadja, de a magyar kormányfő több miniszterével már odautazik. "Attól pedig összeugrott a gyomrom, amit arról mondott Szijjártó, hogyha az ellenzék győzött volna, akkor ugyanaz történt volna, mint Ukrajnában." Putyin mondani kívánt valamit a grúz népnek, és ehhez a magyar kormányt, és Orbán Viktort használta postásként - jegyezte meg Szentpéter Nagy Richárd. Vicsek Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány hívószóként használja a békepárti szót, és csak azokra érti, akik Puytin mögött állnak, aki viszont Ukrajna mögött, azok háborúpártiak. Szentpéteri Nagy Richárd azzal egészítette ki, hogy figyelni kell, kikre mondja a magyar kormány, hogy békepárti, mert azok mind Putyin zsebében vannak.
Orbán Viktor Putyin üzenetét vitte Grúziába
Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentette, hogy december 21-én a költségvetés végszavazásán úgy fognak szavazni, ahogy az majd a nemzeti konzultáció eredményéből kirajzolódik. Csakhogy a nemzeti konzultáció határideje december 20, így nehezen hihető, hogy ezt a kormány az előre leadott költségvetésben figyelembe fogja venni – hívta fel rá a figyelmet Vicsek Ferenc, újságíró, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Szerinte így már teljesen egyértelmű, hogy a nemzeti konzultáció egy hazugság.
[ "" ]
0
https://pecsistop.hu/kozelet/orban-viktor-putyin-uzenetet-vitte-gruziaba/530145
null
true
null
null
Pécsi Stop
Magyar Péter feljelenti Deutsch Tamást Deutsch délelőtt levelet küldött az összes EP-képviselőnek Magyar mentelmi ügyéről, aki ezért rágalmazás miatt feljelentette őt.
Világ: Robbanások hallatszottak Bejrútban, támadást indított Izrael - élőben a közel-keleti konfliktus legfrissebb fejleményei
Irán a kora esti órákban rakétazáport zúdított Izraelre, országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák, Tel Aviv és Jeruzsálem felett is robbanások hallatszottak.
[ "" ]
0
https://hvg.hu/vilag/20241001_izrael-palesztin-konfliktus-iran-raketatamadas-megtorlas-haboru-elo-percrol-percre-ebx
null
true
null
null
HVG
"Ez a közbeszerzési eljárás eredménye. Számunkra is meglepő, hogy ennyi, de nem tudunk mit csinálni. Ez nyert" - nyilatkozott augusztus 9-én Lakos Imre, az SZDSZ budapesti közlekedési tanácsnoka, tömören összefoglalva a fővárosi politikusok álláspontját a Margit híd felújításának az eredetihez képest majdnem a duplájára, közel 30 milliárd forintra megugrott költségeiről. Első és utolsó mondatával valóban felesleges vitatkozni. Komoly politikai szándékkal öt éve merült föl először, hogy megkezdik a Margit híd tíz éve halogatott rekonstrukcióját. 2005-ben - akkori árfolyamon - a nélkülözhetetlen tatarozási költségeket 5,5 milliárd forintra becsülte Vajda Pál (MSZP) főpolgármester-helyettes. 2006 őszén Ullrich András, a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. főosztályvezetője - a 105 éves szárnyhíd állapotát, a híd műemlék jellegét és méreteit figyelembe véve - már közel 10 milliárdos összköltséget jósolt a Népszabadságnak. A kibővített műszaki tervek jóváhagyását követően a kivitelezési munkálatok végül idén augusztusban, bruttó 28 milliárdos költségterv mellett indultak meg. Idő és pénz Az elsődleges ok, amiért a kivitelezői pályázatot csak idén tavasszal írták ki, az M0-s híd átadásának csúszása volt. Vajda Pál már 2005 júniusában úgy nyilatkozott, hogy "a Margit híd lezárása akkora csapást mérne a város közlekedésére, hogy a munkálatok kezdését szeretnénk kitolni addig, amíg fel nem épül az északi M0-s híd". Bár 2006-ban felmerült a városvezetésben, hogy a Megyeri híd építésének csúszása esetén előbb kezdődjön meg a Margit híd felújítása, végül - közlekedésszervezési szempontokra hivatkozva - maradt a hivatalos álláspont, amit a Fővárosi Közgyűlés a következő évben megerősített. Szempont volt - igaz, önmagában nem hátráltatta volna a Margit híd kivitelezési közbeszerzését - a Szabadság híd renoválása is, amelynél a 15 hónapos ütemterv végül két hónappal több lett, és csak idén májusban adták át a forgalomnak. 2006 végén a tervezésre kiírt közbeszerzési eljárás meghirdetése után kezdte meg a Fővárosi Mérnök Tervező (Főmterv) Zrt. vezette Margit Híd Konzorcium (Főmterv Zrt., MSC Kft., Pontterv Zrt., Céh Zrt.) a rekonstrukció megtervezését bruttó 295 millió forintos áron. A három tervváltozat 2007 márciusára készült el; ezt követően döntött a Fővárosi Közgyűlés a megvalósítandó kivitelezési vázlatról. A műszaki terv azóta - a főváros anyagi megfontolásai, illetve az engedélyeztetési folyamatot kísérő szervezeti követelések miatt - több mint tucatnyi változtatáson esett át. Műszaki szempontból a felújítás megkezdése elodázhatatlan volt. A 130 éves, utoljára 1978-ban felújított híd Németh Tamás, a projekt generáltervezője szerint is katasztrofális állapotban van; állandó műszaki ellenőrzése és karbantartása folyamatosan növekvő, éves szinten 100 milliós nagyságrendű teher a fővárosnak. A Főmterv Zrt. hivatalban lévő vezérigazgatója, Schulek János már 2004-ben úgy fogalmazott az önkormányzat közlekedési szakbizottsága előtt, hogy a beton pályalemez bármelyik pillanatban beszakadhat (ezt azóta is folyamatosan alátámasztó elemek kiépítésével előzi meg az FKF Zrt.). A híd kiszélesítése, a hídkanyar enyhe kiegyenesítése azért is lehetett a tervek meghatározó eleme, mert a vasbeton pályalemez egészében cserére szorul. Bár városházi berkekben támadt némi zúgolódás a munkálatok megkezdésében érdekelt tervező konzorcium "túl határozott" szakmai álláspontja miatt, végül elfogadták az állapotfelmérésről szóló jelentéseket. Az M0-s híd megcsúszása mellett az elhúzódó hatósági és szervezeti egyeztetések vezettek oda, hogy politikai szempontból sem maradt alternatívája a projekt beindításának. Még jóval a Megyeri híd tavaly szeptemberi forgalomba helyezése előtt, 2008 tavaszán beindult az engedélyeztetési eljárás, ami azonban hónapokkal tovább tartott a tervezettnél - mondta a Narancsnak Temesi Attila, a rekonstrukció projektmenedzsere. Közel egy évet vett igénybe a mintegy hatvan szereplővel - hatóságokkal, informatikai és távközlési cégekkel, kerületekkel - folytatott tárgyalássorozat, több száz változtatási igényt kellett összeegyeztetni. Kérdésünkre, hogy mely szervezetek, kerületek igényei miatt húzódott ilyen sokáig az egyezkedés, Temesi nem kívánt reagálni. Városházi háttér-információk szerint a II. kerületi önkormányzat csaknem három hónapig - egyéb területekre vonatkozó ügyek bevonásával - alkudozott a fővárossal, mire kiadták a szükséges tulajdoni hozzájárulásukat. Az engedélyezési eljárás a tavasz elején ért véget, így a kivitelezésre kiírt pályázatot csak ez év márciusában hirdették meg. Az első komoly szám: 13 milliárd Még az első tervezési fázis lezárulta után, 2007 novemberében döntött a kormány a projektre szánt 50 százalékos támogatási összeg elkülönítéséről, így a főváros által biztosított 6 milliárdos kerettel együtt 12 milliárd forint már rendelkezésre állt a munkálatok megkezdéséhez. A megbízó igényei szerint a tervező Margit Híd Konzorcium az alapvető tételeket egy 13 milliárdos, ún. csökkentett műszaki költségű programba sűrítette - nem titkoltan azzal a céllal, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és az unió jogi szakértői az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiemelt uniós projektjeként ismerjék el a beruházást. Az ennél nagyobb összegeket mozgató fejlesztési tervek ugyanis automatikusan uniós nagyprojektnek minősülnek, márpedig ezek uniós támogatásához a kormányén kívül az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges. A városvezetésnél, elsősorban a metróépítésnél szerzett rossz tapasztalatokból - a még az itthoninál is hosszasabb elbírálási idő, megkétszereződő bürokratikus munkák - kiindulva, igyekeztek kikerülni ezt a procedúrát. Számos nem "szükségszerű" kiegészítő tétel, mint például a szobrok helyreállítása, a tartalékkeret, a villamos átvezetésének költségei, nem finanszírozhatók uniós forrásból, ráadásul - tette hozzá városházi forrásunk - "Brüsszel nem igazán szereti a műemlék-felújításokat kohéziós alapból támogatni, a Margit híd felújítását pedig nehéz lenne egyszerű hídfejlesztésnek beállítani". A projekt több hónapos csúszása miatt sürgetővé vált megkötni az uniós támogatásra vonatkozó szerződést. A 2007 és 2013 közötti regionális uniós politikát szabályozó rendelet szerint ugyanis Budapest (és térsége) rászorultság alapján az ún. Phasing In kategóriába került, vagyis már nem támogatható a konvergencia-célkitűzés keretében. Az elérhető forrás tehát csökkent, és a fővárosnak ilyen körülmények között kellett minél előbb lekötnie a szükséges támogatási összeget. Az n+2-es szabály értelmében pedig "a Bizottság az éves kötelezettségvállalás évét követő második év végén automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalásnak az előlegfizetés és az elfogadható időközi fizetési kérelmek összegét meghaladó részét". 2011 első felében Budapest birtokolja majd az unió fővárosi posztját, ami közlekedésszervezési szempontból majdhogynem megoldhatatlan - és meglehetősen kínos - helyzetet teremtene a Margit híd napi 50 000-es gépkocsiforgalma nélkül. Mindent egybevetve a kivitelezés 2011 második felére történő átütemezésével Budapest kicsúszott volna a 2013-ig tartó ciklusból, és lemaradhatott volna az uniós keretösszegről. Az előkészítés körüli fejetlenséget jól szemlélteti, hogy a jelek szerint így is lemarad róla: az MTI információi szerint ez év szeptember elején az NFÜ tájékoztatta a városvezetést, hogy a központi régió fejlesztési tanácsa új támogatási eljárást tart szükségesnek - ami akár egy évig is elhúzódhat. A kalkulált hatmilliárdos támogatástól így feltehetően elesik a projekt (még ha azt a főváros más beruházásoknál fel is használhatja), ami már csak azért is kínos, mert a műszaki szempontok mellett a leghangsúlyosabb politikai érv a híd rekonstrukciójának halaszthatatlanságára a támogatási összeg felhasználhatósága volt. A főpolgármester - konkrétumok említése nélkül - úgy nyilatkozott erről, hogy "a felmerült kérdések tisztázása után várhatóan több mint hatmilliárd forintot kaphat az EU-tól a híd felújítása". A sajtóban - elsősorban a Critical Mass szervezte augusztusi biciklis tüntetés nyomán - megszaporodtak azon híradások, melyek szerint a megbízó az eredeti tervek egyoldalú módosításával nemcsak a biciklistákat akasztotta ki, de az uniós támogatás lehívását is veszélybe sodorta. Nyáry Krisztián, a Városháza kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: ez semmiképp nem veszélyeztette volna a forrás felhasználását. Igaz, hogy a 2008 elején leadott tervekben szerepel a déli kerékpárút, "de az uniós kifizetéseknél sem ez, hanem a jóváhagyott engedélyes terv és az ez alapján született szerződés számít. Ha ettől veszélybe kerülne a pénz, akkor is megépülne a bicikliút, ha egyébként rossz megoldásnak tartja az önkormányzat". 21-ben reménykednek Városházi források szerint Demszkyék már 2008 elején is tisztában voltak vele, hogy a csökkentett műszaki tervre szánt keret kevés. 16-18 milliárdos költségvetéssel számoltak, és még idén tavasszal is reménykedtek abban, hogy sikerül - az 1,85 milliárdos tartalékkeretet is beleértve - húszmilliárd forint alatt tartani a végső (bruttó) kivitelezői árat. A főváros feltehetően azzal kalkulált, hogy ha utolsó pillanatig a 13 millárdos becsült árral számol a közvélemény előtt, azzal lenyomhatja az árat, "mint történt az a 2005-2006-os, 320 km-es szakaszt érintő útfelújítások esetében, ahol a piaci ár alatt sikerült elvégeztetni a munkát, miután - a konkurencia még alacsonyabb áraitól tartva - a kivitelezők visszavettek igényeikből" - egészítette ki feltételezésünket városházi informátorunk. A tervező Margit Híd Konzorcium 2008 tavaszán mintegy 20,8 milliárdos költséget prognosztizált, beleértve a rekonstrukció (áfával kalkulált) alapköltségeit, a műemlék-felújításra szánt kiadásokat, a tartalékkeretet és a szobrok helyreállításának pluszkiadásait - mondta Németh Tamás a Narancsnak. "A közel 21 milliárdos bruttó költségbecslés ugyanakkor nem számolhatott az ajánlati szabadságból adódó egyéni szempontokkal; az a beruházó és annak adatainak ismerete nélkül készült el. A konzorcium még ezen túl is számos bizonytalanság mellett volt kénytelen kalkulálni a várható kiadásokkal. Valószínű, hogy a megajánlott árak most már magukban foglalják a jelenlegi, korábban még körvonalaiban sem látszódott gazdasági válság okozta bizonytalanságokat. Ilyenek például az euró árfolyamának tendenciái mellett az áfaterhek növekedése vagy az alapanyagárak változása. Hogy milyen biztosítékokkal, kötbérrel, milyen várható haszonkulccsal számolja a kivitelező a munkát, arra nekünk nem volt és most sincs rálátásunk" - magyarázta Németh Tamás. Szerinte több bizonytalan műszaki kérdésnek is lehetett árfelhajtó hatása - például "az acél ívtartók középső része számos olyan szerkezeti elemet takar, melyek állapotát csak a felújítást követően lehet majd pontosan megítélni". Az idén márciusban kiírt közbeszerzéskor a megbízó fővárosi önkormányzat - a kikért pályázati papírok alapján - bizakodott a külföldi kivitelezők jelentkezésében; ám ők lényegében kivétel nélkül távol maradtak. Pedig Németh Tamás szerint ezzel számolni lehetett volna: a beruházás műemlékvédelmi jellege kelthetett riasztó hatást; és az sem elhanyagolható tényező, hogy egy belvárosi környezetben zajló felújítási nagyberuházásnál a helyi körülmények mélyreható ismerete elengedhetetlen. A kivitelező a munka jellegéből adódóan kénytelen lett volna többségükben magyar alvállalkozókat alkalmazni, ami szintén nem túl vonzó a külföldi cégeknek. Egy nagyberuházásokban gyakran részt vállaló tervezőintézet vezetője szerint a külföldiek távolmaradásában szerepe lehetett az elmúlt évek hasonló kaliberű projektjeinél fölmerült visszásságoknak is (elsősorban határidő- és egyéb szerződési feltételekkel kapcsolatos gyakori problémák). Márpedig a hídépítő, hídfelújító piac idehaza nem túl széles. A közbeszerzési tender határidejéig, április végéig két pályázat érkezett: a végül győztes, a Közgép Zrt.-t, a Strabag MLL Zrt.-t és a Hídépítő-csoporthoz tartozó A-Híd Építő Zrt.-t tömörítő konzorciumé, valamint a Vegyépszer Zrt.-é. E vállalatokon kívül kettő, maximum három olyan társaság vagy fúzió tevékenykedik ma Magyarországon, amely alkalmas egy ehhez hasonló volumenű projekt lebonyolítására; ráadásul az egyik, a Ganz Acél Zrt. ellen június óta csődeljárás zajlik a Megyeri híd kifizetetlen számlái miatt. A piac szűkösségét szemlélteti, hogy bár a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három esetben - kartellgyanús magatartás miatt - jogerős bírsággal sújtotta a Strabag és a Hídépítő vállalkozásait (lásd Bukszakönnyítés című keretes anyagunkat), a főváros nem élt a közbeszerzésből kizárásuk lehetőségével - mert az a közbeszerzés érvényességét kockáztatta volna. Havainé Mally Eszter, a Vegyépszer Zrt. vállalkozási igazgatója az Origónak árajánlatukat a piaci viszonyokhoz mérten reálisnak nevezte; városházi forrásunk szerint ugyanakkor a Vegyépszer - az MTI szerint nagyjából nettó 21-22 milliárdos - pályázati anyagát szakmailag nehéz lett volna komolyan venni, és "nagyon meg lettek volna lepve, ha ők nyerik el a kivitelezést". Erre utal, hogy miután a közbeszerzési bizottság a pályázati anyagot formai és tartalmi hiányosságokra hivatkozva hiánypótlásra visszaküldte, a megadott határidőig, sőt azon túl sem érkezett javított dokumentáció. Ám közbeszerzés-technikai szempontból maga a kiírás érvényes lett, és a főváros dönthetett a konzorcium ajánlata, valamint a projekt további halasztása között. A városvezetés helyzetét tovább nehezítette - egyebek mellett ezzel védekezett később Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes is -, hogy az unió az ilyen kaliberű beruházásoknál nem a tárgyalásos rendszert preferálja, amely egy kevés szereplős mezőnyben kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja a megbízót. A konzorcium nettó 21 milliárdos végösszeget tartalmazó ajánlata a tartalékkerettel, az ideiglenes vágányépítésekkel és a szobrok felújítására szánt tételekkel kiegészítve csaknem 30 milliárdos összköltség a fővárosnak, ami kis híján a duplája a tavasszal számított öszszegnek. Miért pont 30? A kivitelezői szerződés értelmében részint közlekedésszervezési szempontok, részint a támogatási szerződés miatt a hidat 2010 őszére át kell adni a forgalomnak (igaz, a munkák végleges befejezésének határideje már 2011 elejére csúszik), miközben biztosítani kell a részleges forgalom zavartalanságát. Az MTI információi szerint a főváros által kikötött késedelmi kötbér összege a bruttó megbízási díjra vetítve 0,5 százalék naponta, a hibás teljesítési kötbér pedig minden ismétlődő hibás teljesítés esetén 100 ezer forint. A meghiúsulási kötbér a bruttó megbízási díj 20 százaléka, a teljesítési biztosíték pedig a bruttó megbízási díj 8 százaléka. Vagyis ha a híd nem készül el időben, amire a szűk határidő és a bizonytalan műszaki körülmények között van esély, az napi bruttó 150 millió forint bevétel lehet a megbízónak - és ezt a lehetőséget a kivitelező okkal építhette bele árajánlatába. Májusban Demszky Gábor és Hagyó Miklós is úgy nyilatkozott: a legfajsúlyosabb költségnövelő tényező az idő hiánya; az eredetileg tervezett szűk másfél év helyett alig egy év maradt a legfontosabb munkálatok befejezésére, ez is vezethetett odáig, hogy ilyen kevés ajánlat érkezett. Arról persze nem esett szó, hogy ilyenkor milyen politikai vagy szakmai felelősség állapítható meg. Hagyó emellett a növekvő inflációval, a "rossz alkupozíció kialakulásával" és az acél árának megnövekedésével védekezett. Utóbbi némileg komikus, mert ahogyan Herényi Károly (MDF) is megjegyezte a közleményében, a hengerelt acél tonnája két éve 500, tavaly 750, idén 375 euróba kerül. "A közvélemény és a beruházói kör előtt sem volt titok, hogy halaszthatatlan felújításról van szó. A pályázók tisztában vannak a főváros költségvetésével, a piaci viszonyokkal és a lehetséges konkurenciával: az árat is ennek megfelelően határozhatták meg" - mondta lapunknak Nyáry Krisztián. Az önkormányzat patthelyzetbe került, ráadásul - tette hozzá Nyáry - semmi sem garantálja, hogy amennyiben a közbeszerzést érvénytelennek nyilvánítják, egy esetleges újonnan kiírt tenderre alacsonyabb árajánlat érkezik, vagy hogy egyáltalán akad három ajánlattevő a korábbi kettő helyett. (A közbeszerzési törvény módosítása nyomán ma már három pályázat szükséges ahhoz, hogy egy ilyesfajta eljárás jogilag érvényesnek minősüljön; a kiírás időpontjában ehhez még két tender is elegendő volt.) A már említett politikai tényezőkön túl az eljárás érvénytelenítése ellen szólt az is, hogy az új kiírás új műszaki tervet és - egy elhúzódó újabb közbeszerzési eljárás esetén akár - új engedélyeztetési procedúrát is vonhatna maga után. Ez többéves csúszással járna; ezalatt pedig a hídkarbantartási munkák újabb százmilliós terhet rónának a megbízóra. Ám a piaci szakértők - bár az arányokon vitatkoznak - egyetértenek abban, hogy a nettó 21 milliárdos ajánlat még a szűkös határidőt és a kötbér-kötelezettséget figyelembe véve is kiugró, legalább negyedével magasabb a reálisnál. Ez még akkor is igaz, ha a költségeket növeli, hogy a munkálatok közben is korlátozott forgalom átvezetésére alkalmasnak kell lennie a hídnak. Schulek János ez év júliusában a Hírszerzőnek úgy nyilatkozott, hogy a kalkulálható pluszköltségek mellett is minimum 20 százalékkal drágább az indokoltnál a kivitelezői ár. (Azt viszont a megkérdezett szakértők komolytalannak tartják, amikor a sajtóban gyakran külföldi hídépítések és más hazai hídfelújítások költségeivel vetik egybe a Margit híd rekonstrukcióját, mondván, hogy azok nem hasonlíthatók egy a világörökség részét képező, nagy részben műemlékvédelmi jellegű felújításhoz.) Hitelkeret és költségvetési tartalékok híján a Városháza a korábban előirányzott hídprojektek halasztásával, költségátcsoportosítással pár hét alatt volt kénytelen előteremteni mintegy 17,1 milliárd forintot - az eredményhirdetést pedig egy hónappal későbbre tolták. Ez különösebb politikai felháborodást nem gerjesztett, sőt fővárosi forrásunk szerint Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakciójának a vezetője informálisan tájékoztatta a közgyűlést: biztosítja a megfelelő részvételt a döntő, immár júniusra csúszó szavazáson. Így is történt: a szocialista és szabad demokrata képviselők mellett nyolc fideszes szavazott igennel, tizenhét további fiatal demokrata (köztük Tarlós), az MDF és a KDNP tartózkodott. A saját tartózkodását üzenetértékűnek tekintő Tarlós később a Hír Tv-ben úgy nyilatkozott: "Azt a felelősséget senki nem veheti magára, hogy miatta nem kezdődik el a Margit híd felújítása." Erre utalt a Hírszerzőnek eljuttatott közleményében Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője is: "Felháborító, ahogyan a városvezetés - a fővárosiak kárára - az utolsó percben igyekszik mindent kikaparni, a Fidesz pedig 'tartózkodva' szemet huny a döntés felett." Bár a megugrott költségek miatt született önkormányzati döntés vizsgálóbizottság felállításáról, városházi forrásunk ezt "igazi színjátéknak" nevezte, ahogy a ponton-hídról szóló, a közvélemény előtt kellő pátosszal prezentált diskurzust is. Állítja, hogy az utóbbiról kezdettől fogva tudta az ötletet felkaroló Hagyó Miklós is, mennyire komolytalan. Végképp homályos az is, milyen szakmai háttér-információk tudatában nevezte az ideiglenes átkelő ötletét Tarlós István "működőképes gondolatnak". (A járulékos költségekkel együtt ennek végösszege a 10 milliárd forintot is meghaladhatta volna; és akkor még nem esett szó a kivitelezési időről, a rakpartokon keletkező torlódásokról és a hajózásban okozott fennakadásokról sem.) "Ez egy olyan ügy, ahol korrupcióra sem volt szükség" - szemléltette városházi forrásunk, hogy a magas kivitelezői ár elfogadásának sem műszaki, sem politikai alternatívája nem maradt; a kivitelezők a politikai szituáció és a piaci kör pontos ismeretében bátran és kockázat nélkül emelhették az árat. Ugyanakkor "az MDF szerint erős a gyanú, hogy a politikai és a gazdasági szféra közti tisztességtelen alku költségeit fizettetik meg a polgárokkal" - állt a párt július 1-jén kiadott közleményében. De konkrétumokról azóta sem esett szó. Egy nagy fővárosi projekt vezetésében tapasztalatot szerzett szakember szerint a konzorcium összetételét tekintve meglepő, hogy azt a hídépítő, hídfelújító munkákban kevésbé (inkább acélszerkezetek gyártásában) jártas, útépítési projektekben is csak 2004 óta részt vállaló Közgép Zrt. vezeti. Élénk társasági élet Ebben egyes találgatások szerint szerepe lehet annak, hogy a cég állítólag jó kapcsolatokat ápol a kormányzásra készülő Fidesszel. (A tulajdonosi kör és a Fidesz kapcsolatáról lásd: Védett férfiak, Magyar Narancs, 2003. június 12.) 2006 májusában a HVG forrásaira támaszkodva a Manager Magazin hírül adta, hogy a cég akkori tulajdonosai az Axon Rt.-hez kötődő szolnoki, Fidesz-közeli vállalkozói csoportból kerülnek ki. Az akkor részvénytársaságként működő vállalkozásnak - írta a lap - az Orbán-kormány ideje alatt 26 százalékos részesedése volt a közel 3 milliárdos állami támogatásban részesült Millenáris Produkció Kulturális Szolgáltató Rt.-ben. A Közgép Zrt.-t jelenlegi megbízásai is Fidesz-vezetésű megyeszékhelyek és megyei jogú városok önkormányzataihoz kötik. Hódmezővásárhelyen útfelújításokban és útépítésekben, illetve Sopron és Győr hosszú távú útfenntartási programjában vesz részt, Szolnokon pedig konzorciumvezető belvárosi nagyberuházói munkák kivitelezésében. (Pár hete - tárgyalásos tendereztetést követően - egyedüli jelentkezőként a Közgép nyerte el a szolnoki Tisza-híd építési jogait 1,5 milliárd forintért.) Információink szerint beruházásaik jelentős részében a konzorciumi partnerek biztosítják - vagy kölcsönzés útján szerzik be - a fontosabb műszaki berendezéseket. "Hosszabb távon - figyelembe véve a várható politikai átrendeződéseket - mindhárom fél számára gyümölcsöző lehet ez a kapcsolat; tény, hogy a Strabag és a Hídépítő beengedte egy olyan projektbe a Közgép Zrt.-t, amit nélküle is megnyerhettek volna. A Strabag köztudottan rendkívül tőkeerős vállalkozás, míg a Hídépítőnek nagy a szakmai tapasztalata. Utóbbi két cég ráadásul jó összeköttetésekkel rendelkezik mindkét fő politikai csapásirányban is - a jelen politikai környezetben is otthonosan mozognak. Cserébe majd talán nem számíthatnak olyan mértékű kiszorulásra a piacról, mint 1998-2002 között, amikor az Orbán-kormány idején a Vegyépszer vitt el mindent" - magyarázta a nagyberuházói piacot közelről ismerő szakértő, milyen motivációk húzódhattak a Margit hídi fúzió létrejötte mögött. Az uniós pályázatok elbírálásában jártas másik forrásunk a Strabag és a Közgép együttműködését egy Fidesz és MSZP között köttetett nagykoalícióhoz hasonlította, szerinte "épp ezért nem lesz komoly médiabotrány az ügyből". Tarlós István 2006 szeptemberében, az ominózus osztrák választási kampány során kirobbant - első körben a kormánypártokat, később a Fideszt is megsuhintó - botrány okán még Strabag Demokraták Szövetségéről beszélt. A nagyberuházói piacon jártas informátorunk szerint ez csak "egy kiragadott példa a sok közül"; "pártos" nagyvállalatok egyre kevésbé vannak jelen a piacon, a nagyberuházásokban érdekelt, milliárdos forgalmat bonyolító cégek - elsősorban önkormányzati szinten - minden politikai irányban szisztematikusan építik politikai kapcsolataikat. A lapunk által megkérdezett szakértők ebben éppúgy egyetértettek, mint abban, hogy feltűnő az a szakmai káosz, ami a főváros részéről kíséri mind a Margit híd, mind a hozzá hasonló nagyberuházásait. "Jól körvonalazható, hogy - mint a legtöbb fővárosi nagyprojekt, beleértve a metróépítést is - a tervezési fázistól kezdve a tendereztetésen keresztül a kivitelezői szerződés megkötéséig mennyire esetlegesen zajlanak a folyamatok. A városvezetés elsősorban politikai szinten aggódik, miközben a valódi pazarlás valójában a szakmai kapacitás hiányának és a belső szervezetlenség egyenes következménye" - mondta egy nagy fővárosi projekt vezetésében tapasztalt forrásunk. A közlekedési ügyosztály egyidejűleg felelős a forgalomszervezésért, a beruházások műszaki felügyeletéért, miközben szakmai alapon hozott döntéseiket folyamatosan egyeztetniük kell politikai döntéshozókkal, mindenekelőtt Hagyó Miklóssal. "Ilyen a rendszer, így vannak a beosztottak szocializálva, máskülönben kirúgják őket." Nem mond ennek ellent Kovács Árpádnak, az Állami Számvevőszék elnökének Demszky Gáborhoz intézett válaszlevele sem. A főpolgármester az előkészítés és a pályáztatás mellett megvizsgáltatta volna a "mérnökár" és a kivitelezői ajánlat közötti nagy különbség okait is, ezt azonban az ÁSZ elutasította. "Levelében utal arra, hogy 'érdemi lehetősége nem volt arra, hogy az így megszületett tervet és kalkulációt - a tervezői felelősség átvállalásával együtt! - felülvizsgálja', továbbá 'a kivitelezői pályázat eredményeként kialakuló ajánlati ár és mérnökár közötti (várhatóan jelentős) eltérést érdemben vizsgálni' tudja. Ezt annál inkább sajnálatosnak tartom, hiszen az előkészítés ezen részében is rendelkezésre áll akár a belső ellenőrzés és annak eszközrendszere a döntéshozó számára, akár ezzel együtt is (avagy e nélkül) lehetőség nyílhat külső szakmai támogatás (szakértő) igénybevételére." A nagy pártok föltűnő egyetértése ellenére is elképzelhető, hogy a Margit híd miatt politikai botrány kerekedik. Szakértő forrásunk szerint a 30 milliárd messze nem a költségek vége. A szerződés egyes műszaki tételei, elsősorban a takart szerkezeti elemek állapota, a forgalom biztosítása során felmerülő akadályoztatások (mint a taxiforgalom engedélyezése) olyan bizonytalan, csak "kvalitatív" módon körülírható elemei a szerződésnek, amiket a kivitelező valószínűsíthetően - mint például a metróépítésnél is - jogi úton próbál majd a maga javára fordítani. A városvezetés (egyéb műszaki okok mellett) emiatt is döntött úgy, hogy október elejétől már a taxikat sem engedi át a hídon. Az esetleges pluszköltségekről a hasonló volumenű fővárosi beruházás vezetésében már részt vállalt forrásunk nem mert számszerűen nyilatkozni, de nem lepné meg, ha elérnék "a kivitelezői szerződés által meghatározott összeg 30 százalékát". Bukszakönnyítés A GVH három - jelentős bírsággal záruló - kartellgyanús esetben marasztalta el egyidejűleg a Strabag és a Hídépítő vállalkozásait. 2004 júliusában másik három útépítő vállalat mellett az előbbit csaknem 1,37 milliárdos, az utóbbit 2,49 milliárd megfizetésére kötelezte a Versenyhivatal, miután bizonyítottá vált, hogy a részt vevő vállalkozások felosztották egymás között a megszerezni kívánt megbízásokat (lásd: Küzdelem az árral, Magyar Narancs, 2004. július 29.). Szintén a verseny korlátozása miatt ítélték el az említett társaságokat 2005 szeptemberében; tizenkét más társaság mellett a Strabagot 335 millió, a Hídépítőt 44 millió forintra büntették 2001-es és 2002-es, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság által kiírt pályázatok miatt; és 182,5 milliós bírság befizetésére is kötelezte őket a GVH a Fővárosi Önkormányzat által kiírt tizenkilenc műtárgyfelújításra vonatkozó közbeszerzés leosztása miatt. Jelenleg is (2007 novembere óta) folyamatban van egy eljárás, amit a Versenyhivatal a Strabag és a Hídépítő mellett a Vegyépszer ellen egyszerre folytat: a gyanú szerint az említett cégek előzetesen megállapodtak a vasútvonalszakaszok rehabilitációjára vonatkozó megbízások várhatóan győztes személyeiről. A Strabag emellett több olyan, jelenleg is zajló, elsősorban autópálya-építési ügyben szerepel vádlottként, ahol más nagyberuházásokban érdekelt vállalatokkal együtt érintett kartellgyanúban. A GVH sajtófelelőse ugyanakkor lapunknak megerősítette: a hivatal a Margit híd ügyében egyáltalán nem nyomoz kartellgyanú miatt. Mint megjegyezte, a kartellezés miatt jogerősen elítélt cégek ugyan joggal kizárhatóak közbeszerzési eljárásokból, de ezzel a megbízó önkormányzat élhet, a GVH-nak ez nem kötelessége.
Miért kerül egyre többe a Margit híd felújítása? - S hol van még a vége
Ez a közbeszerzési eljárás eredménye. Számunkra is meglepő, hogy ennyi, de nem tudunk mit csinálni. Ez nyert - nyilatkozott augusztus 9-én Lakos Imre, az SZDSZ budapesti közlekedési tanácsnoka, tömören összefoglalva a fővárosi politikusok álláspontját a Margit híd felújításának az eredetihez képest majdnem a duplájára, közel 30 milliárd forintra megugrott költségeiről. Első és utolsó mondatával valóban felesleges vitatkozni.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/miert_kerul_egyre_tobbe_a_margit_hid_felujitasa_-_s_hol_van_meg_a_vege-72380
2009-10-15 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
Súlyos törvénysértéseket állapított meg a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. vezetősége a tavalyi évben indított átvilágítás lezárultával - közölte a cég. Az ország első számú víziközmű szolgáltatójánál, a korábbi évek gazdálkodását érintő rendőrségi nyomozással összhangban, vizsgálják a további jogi lépések szükségességét is. A DRV közleménye szerint a törvénytelenségek az előző vezetés pazarló cégvezetési politikájának, és az előnytelen és törvényellenes szerződéskötési gyakorlatból fakadtak. Tavaly óta ugyanis összesen harminchat, a fentiekkel összefüggésben lévő ügyben indított nyomozást a rendőrség. Hogy ezzel összhangban szükség lesz-e további jogi lépésekre, azt a Társaság vezetősége még vizsgálja. Első lépésként a DRV-nél húsz munkaviszonyt szüntettek meg, továbbá abbamaradt az ingyenes és szerződés nélküli vegyszerátadás, az eddig kedvezményes áron vízhez jutó kivételezettek számára a vízdíjakat átlagosan 30 százalékkal, azaz a többi díjfizető által fizetett mértékre emelték.
Gazdaság: Kirúgások és nyomozás a Dunántúli Regionális Vízműnél
A DRV közleménye szerint a most derítettek fényt az előző vezetés pazarlásaiból és kivételező magatartására. A cég további eljárásokat kezdeményez.
null
1
http://nol.hu/gazdasag/kirugasok_es_nyomozas_a_dunantuli_regionalis_vizmunel-959361
2011-01-26 17:41:58
true
null
null
NOL (Népszabadság)
2009.08.28. 22:00 A pénzügyminiszter úgy hirdetett győztest a kaszinóépítéssel kapcsolatos legutóbbi koncessziós pályázaton, hogy az általa irányított szaktárca még nem fejezte be azt a vizsgálatot, amit a nyertes visszaélésgyanús ügyeivel kapcsolatban indított. Elhárítaná magáról a felelősséget Oszkó Péter pénzügyminiszter a botrányossá vált sukorói kaszinóügyben, noha nyilvánvaló, hogy a koncessziós pályázat eredményessé nyilvánításával ezt már nem teheti meg – jelentette ki lapunknak Budai Gyula. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének igazgatója részt vesz a Nemzeti Földalap felügyelőbizottságának munkájában is, és e minőségében kért tájékoztatást a szaktárca vizsgálatáról. A Pénzügyminisztérium a miniszterelnök utasítására, több mint egy hónappal ezelőtt kezdte vizsgálni Joav Blum és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között köttetett, a Velencei-tó melletti állami tulajdonú területek cseréjével kapcsolatos jogügyletet. Az ügylet miatt számvevőszéki és több ügyészségi eljárás van folyamatban. Közokirat-hamisítás miatt már vádemelésre is sor került. Budainak írt válaszlevelében Oszkó Péter arról számolt be, hogy jelenleg is folyik a tárca vizsgálata, aminek lezárását a számvevőszéki ellenőrzés és az ügyészségi eljárások eredményétől teszik függővé. A pénzügyminiszter közölte: nincs hatásköre arra, hogy felfüggessze a fejlesztés előkészítését, s nem indítványozhatja a kiemelten támogatott beruházás minősítés visszavonását sem. A Népszabadság a fentiekkel szemben korábban arról számolt be, hogy a szaktárca befejezte a vizsgálatát, és csak apróbb szabálytalanságokat állapított meg. Budai Gyula szerint Oszkó Péter megakadályozhatta volna a beruházást, amennyiben figyelembe vette volna az ügyészségi és számvevőszéki vizsgálatokat, s eredménytelennek hirdeti a kaszinóépítésre meghirdetett koncessziós pályázatot. Mivel ezt nem tette meg, Oszkó Péter felelős azért, hogy mi történik a Velencei-tó északi partján.
Kaszinó: felelős kerestetik
A pénzügyminiszter úgy hirdetett győztest a kaszinóépítéssel kapcsolatos legutóbbi koncessziós pályázaton, hogy az általa irányított szaktárca még nem fejezte be azt a vizsgálatot, amit a nyertes visszaélésgyanús ügyeivel kapcsolatban indított.
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/08/kaszino-felelos-kerestetik
2009-08-19 00:00:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A vádirat szerint a vádlott 2023 márciusában a késő esti órákban barátnőjével együtt a hernádbűdi turistakilátónál tartózkodott, ahol a terhelt tüzet rakott a kijelölt tűzrakó helyen. Ezt követően magához vett egy izzásban lévő, égő fagallyat, melyet a fából készült, háromszintes, tetővel ellátott kilátó egyik falábazatához tartott, majd elhagyta a helyszínt. A faszerkezet a cselekmény következtében meggyulladt, majd a kilátó kidőlt és jelentős része leégett. A vádlott közel 7 millió forint rongálási kárt okozott a kilátót tulajdonló önkormányzatnak , melyből a vádlott önkéntes teljesítése folytán 100 ezer forint megtérült. A büntetőeljárási törvény alapján - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a bíróság előkészítő ülésen ítélettel dönthet a vádlott büntetőjogi felelősségéről. Ennek hiányában az eljárás tovább folytatódik, a bíróság az ügyben tárgyalást tűz és megkezdi a bizonyítási eljárást.
Bíróság elé áll a hernádbűdi kilátó felgyújtója!
Előkészítő ülést tart kedden délelőtt az Encsi Járásbíróság annak a vádlottnak az ügyében, aki 2023 márciusában felgyújtotta a hernádbűdi „Fülelő” kilátót.
[ "" ]
0
https://www.boon.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/birosag-ele-all-hernadbud-kilato-felgyujtoja
null
true
null
null
BOON
A San Franciscó-i cég olyan szállást hirdet, amely csupán egy fekvőhelyet biztosít. Egészen pontosan egy emeletes ágy alsó vagy felső részét kapja meg, aki erre a, mondjuk így, különleges szállás lehetőségére vágyik. Mindezért 700 dollárt kérnek, igaz, ebben benne van az internet, a konyha és a mosdó használata. Utóbbi kettő közös helyiségekben. A havi díj nagyjából háromszázezer forint, mindezért elképesztően soknak tűnik, mégis többen jelentkeztek a hirdetésre, mint amennyi hely van. Egészen pontosan 300-an a 17 helyre - írja a The Guardian . A Brownstone hasonló közös lakóteret üzemeltet Palo Altóban, a Stanford Egyetem campusához közel. Ezek a különleges otthonok nagyon népszerűek. Az ezekben élők közül sokan induló vállalkozások alapítói, de ez nem követelmény. Úgy hirdetik magukat, hogy megfizethető lakást kínálunk különböző hátterű embereknek. Az X korábbi központját is szeretnék átvenni, és alacsony jövedelmű lakásokká alakítani. A San Franciscó-i tisztviselők tavaly feljelentették a céget egy irodaház lakóépületté történő átalakítása miatt. Később ugyan engedélyt kaptak arra, hogy a már ott lakók maradhassanak, de új bérlőket már nem fogadhatnak. San Franciscóban évek óta létezik olyan szállás, vagyis ahogy a legtöbben hívják, hackerotthon, ahol többen laknak hasonló körülmények között, hogy pénzt takarítsanak meg, illetve, hogy hasonló gondolkodású emberekkel találkozzanak. Ezeknek az ingatlanok azonban a jelentős része bezárt a heves viták hatására. A Launch House nevű cégről - amely egy startup gyorsító és egy közös életvitelű startup volt - 2022-ben a Vox televíziós csatorna az egyik adásában leleplező anyagot készített, amelyben bemutatták, hogy több embert is szexuális zaklatás ért a szálláson. Májusban pedig elterjedt a közösségi oldalakon egy poszt, amelyben egy nő leírta, hogy a Bay Area-i közösségi házakban a nőket kihasználták és olyan helyzetekbe kényszerítették, amely megalázó volt számukra. A luxus és a fenntarthatóság a hívószava annak a svájci, Valais tartományban található Whitepod ökohotelnek, amely 38 négyzetméteres, geodézikus, kupola formájú jurtákban, 1400 méteres tengerszint feletti magasságban várja síelő vendégeit - ahogy azt megírtuk. Mindez a hirdetők szerint ideális hely az elvonulásra. Ezalól csak az étterem és a spa részlegnek helyet adó központi épület a kivétel. A vendég a recepción hótalpat, túrabotot, elemlámpát és térképet kap, amelyek segítségével egy húszperces séta után megtalálja a jurtáját .
Különleges szállás: 300 ezer forintért egyetlen fekvőhely
Egy San Franciscó-i startup óriásit kaszál azzal, hogy havonta közel 300 ezer forintért ad bérbe szállást. Vagyis mindössze egy ágyat kínál a különleges szállás, aminek 300 ezer forint a bérleti díja. Ezért a bérlők egyetlen fekvőhelyet kapnak, ahol elvileg szexelni sem lehet. Azért a feltételes mód, mert hasonló szálláshelyeken több nőt is ért szexuális zaklatás.
[ "" ]
0
https://www.origo.hu/utazas/2024/11/kulonleges-szallas-berleti-dij
null
true
null
null
Origo
Magyarországon sokan agykéreg nélkül léteznek, vagyis nem gondolkodnak, kizárólag az érzelmeik vezetik őket. Közülük kerülnek ki mindazok, akik piedesztálra emelnek politikusokat és hódolnak nekik – ezt ön nyilatkozta három éve. Az interjú idején és az azt megelőző másfél évtizedben mindig volt legalább két idol, akinek a lábához lehetett borulni. De most csak egy maradt. Mi lesz a másik oldal hódolóival? Csak egy maradt Akit csak a hódolat vezet, nem marad apátlan. A politika direkt tereli gyerekszerepbe a társadalmat? Szerintem most inkább ne asszociáljunk. A világ felerészben akarat – ő mondta ezt. Minden politikus megbukik egyszer. A málészájú és az autokrata is. Kataklizma? Tud említeni a történelemből olyan autokratikus politikust, aki egy idő után önként lemondott a túlhatalomról, és megelégedett szerényebb jogosítványokkal? Nem második, nem József Az neki kevés, hogy esténként borozgasson és bridzseljen. Bárki leváltható, négyévente szabad választásokat tart az ország. Ez aligha változik. Ön mondta, hogy a nép vágyik apaként szeretni őt. Attól most aligha kell tartani. Számos politológus szerint, ha gazdaságilag működik a rendszer, a kutyát nem érdekli a demokrácia, Schmitt és az ÁSZ, az Alkotmánybíróság és a médiatörvény. Sorok között meglükkenünk Amíg ő az ország vezetője, úgy hiszem, nem lesznek az eddigi értelemben vett szabad és demokratikus választások. Hogy milyen politikai trükköt fog ehhez alkalmazni, nem tudom. Azért ez nem hanglehalkítós világ. Hát, arra én már nem is emlékszem. Ön elmondhatja, amit gondol, mi közöljük, és egyikünket sem visz el a rendőrség. Megint lükk Miért is nem asszociáltunk pár kérdéssel ezelőtt? Az elmúlt húsz év demokráciája – sokak olvasata szerint – korrupciót, hozzánemértést, törzsi politizálást, munkanélküliséget, eladósodást hozott, plusz kevesek korábban elképzelhetetlen mértékű meggazdagodását és sokak elszegényedését. Vélheti azt az új vezető, hogy mindez csak totális hatalomátvétel révén változtatható meg. Ha húsz éven át feszt a szemét jött a felszínre, itt az ideje dózerrel kotorni a pocsolyát. Logikus, nem? életút Ranschburg Jenő 1935 december 19-én született Budapesten. Pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa. 1961-ben végzett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, majd 1964-ben az ELTE bölcsészkarának pszichológia–magyar szakán. 1961 és 1963 között gyógypedagógus tanár. 1963-tól 1965-ig az MTA Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa. 1965 és 1977 között az ELTE BTK pszichológiai tanszékének adjunktusa, majd docense. 1977-től az MTA Pszichológiai Intézetének osztályvezetője. 1977 és 1997 között tudományos osztályvezető az MTA Pszichológiai Intézetében. 2002-től főiskolai tanár a Szolnoki Főiskolán. Közel kéttucat könyv, tankönyv szerzője, rádió- és televízióműsorok állandó szereplője. A hetvenes–nyolcvanas években a Családi Kör című tévéműsor állandó szakértője. A Magyar Pszichológiai Társaság főtitkára (1975 – 1980), a Magyar Pszichológai Szemle rovatvezetője. 2009-ben Prima Primissima-, tavaly Hazám-díjat kapott. De jó kis mondat. Kinek nyilatkoztam?Tudhattam volna.Akit csak a hódolat vezet, nem marad apátlan, odatalál az állva maradt egyetlenhez. Megjegyzem, nem minden vezető vár el kritikátlan hódolatot. Sajnos a magyar ember az átlagos európainál kevésbé hajlandó mérlegelni, hálás, ha egy politikus megadja neki a lehetőséget, hogy csupán szimbólumokban gondolkodjon, érzések alapján formáljon véleményt. Ezt borzasztó keserűen mondom.A kialakulóban lévő kommunikációs mód és hatalmi szerkezet kifejezetten a poroszos szülő-gyerek kapcsolattal rokonítható, ráadásul azzal a fajtájával, amelyben minimálisra zsugorítják a gyerek alkudozási pozícióját. Mint a Kádár-rendszerben: légy engedelmes, imádd apádat. És te engedelmes vagy, és imádod apádat. Ami persze az apát is deformálja. Nem tudni előre, kiből mit hoz ki a hatalom, nem tudni, melyik Dr. Jekyllből lesz Mr. Hyde. Az arra hajlamosak elveszítik kapcsolatukat a külvilággal, túlzottan kockázatvállalóak lesznek, egocentrikussá válnak, még az ülésük és a járásuk is megváltozik. Nem hallgatnak az ellenvéleményre, sőt, minél nagyobb kórus követel valamit, annál inkább megcsökik magukat. A közvetlen munkatársak kiválasztásánál a simulékonyság, a talpnyalás lesz a fő szempont. Megmámorosodnak, még a fiziológiai tünetek is olyanok, mint annál, aki alkoholt vagy drogot fogyaszt. Mindenkit veszély fenyeget, aki a hatalom közelébe kerül. Maga Nixon mondta annak idején, hogy ő azt hallgattat le, akit akar, mert az elnöknek azt is szabad.Szerintem se. Maradjunk a miniszterelnöknél. Aki egyre erőteljesebben hisz abban, amit csinál. Nem egy többé-kevésbé cinikus karrierizmus van emögött, hanem egy víziórendszer, amit ha törik, ha szakad, meg akar valósítani. Nem embereket lát, hanem sakktáblát és bábukat. Elszakadt a valóságtól.Amit igazolni látszik a politikai karrierje. Kétszer is akkorát bukott, amekkorából nyugaton egy is elég ahhoz, hogy valaki visszavonuljon a politikából. De mindkétszer felállt, és lám, fényes diadalt aratott. Víziói nem állnak meg a magyar határon, képzeletben már Európát húzza maga után, ahogy tett is erreutalást a minapi, Barrosóval közös sajtótájékoztató ján. Olyan ez, mint amikor a négyéves gyermek magabiztosan gondolja, bármerre fordul, előtte van észak, háta mögött dél, balra a Nap nyugszik, jobbra pedig kél. És ha azt kérik, mutassa a körmeit, akkor a tenyerét fordítja kifelé, hiszen az számít, hogy ő lássa a kézfejét. A hatalom birtokosával is megeshet, hogy meggyőződése: amit ő jónak tart, azt mindenki más is annak ítéli. Önkontroll kérdése. Ami vagy van, vagy nincs. Jung mondja a Nietzschéről írt tanulmányában: az ember azért hozta létre a valláserkölcsöt, hogy legyűrje ősi, állati ösztöneit. A modern demokráciában a média, az alkotmánybíróság és a többi független, ellenőrző szervezet feladata ellensúlyozni a hatalom "állati ösztöneit". Amúgy Nietzsche is tudja, hogy a korlátlan hatalom napjai meg vannak számlálva, mondja is Zarathustrának a törpe: magasra dobtad a követ, de a te fejedre fog az visszahullani.Csakhogy az utóbbi kataklizma közepette bukik.Az autokrata nem szívesen adja ki a kezéből a hatalmat, ugyanis hiszi, hogy kizárólag az ő vezetése üdvözíti a tömeget. Máshogy nem is lenne képes interpretálni magának a makacsságát. Ezt amúgy a mentségére is mondom. Ráadásul nincs mellette senki, aki meg tudná és meg is merné neki mondani, ha hibázik. Pedig sokuk nincs meggyőződve a vezető tévedhetetlenségéről, de a karrierje kedvéért felveszi a hatalom kínálta ruhát. Vagyis cinikus.Nem könnyű ilyet találni. Azért egy akad: II. József. Más kérdés, hogy ő olyan karakter volt, aki ha nem vérszerinti örököse a trónnak, sosem tör a megszerzésére. Más kor volt. Egy huszonegyedik századi autokrata nem áll le. Az neki kevés, hogy esténként borozgasson és bridzseljen. Miközben tudja, hihetetlen erőfeszítésébe fog kerülni a hatalom megőrzése, ezért mindent megtesz, hogy bebetonozza magát. Mint most is.Mondja ezt néhány ellenzéki politikus is. Amit én gyermekded elképzelésnek tartok.Amíg ő az ország vezetője, úgy hiszem, nem lesznek az eddigi értelemben vett szabad és demokratikus választások. Hogy milyen politikai trükköt fog ehhez alkalmazni, nem tudom. Először talán általános választójogot kapnak a határon túli magyarok, aztán ha ez kevésnek tűnik, jön a következő lépés.Persze, de az lehetetlen, hogy a magyar polgár a végtelenségig jól érezze magát gyerekszerepben. A rajongás könnyen csap át gyűlöletbe. Emlékszem, 1956. október huszonkettedikén az volt az egyetlen rendkívüli esemény, hogy este hosszú sorok álltak az újságért. Másnap pedig hihetetlen sebességgel, szinte a semmiből megérkezett a forradalom.Való igaz, hogy a szabadság itt és most nem kell senkinek. Az emberek jó része visszasírja a Kádár-rendszert, és nem jut eszébe, hogy a szocializmus idején nem lehettünk szabadok. Anyagilag nekem abban a korban is megvolt mindaz, ami kellett. De csak a rendszerváltás után válhatott belőlem büntetlenül "ember és polgár", csak ekkor jött el, hogy nem kell a sorok között olvasni és írni, kényes témához érve nem kell még baráti társaságban is lehalkítani a hangomat. Tudja, nekem ma is meglükken a szívem, ha átautózom az országhatáron, és boldog vagyok, hogy nem turkálják szét a holmimat. Óriási örömként élem meg a szabadságot, éppen ezért aggódva figyelem a korlátozására irányuló kísérletet.De. Szerintem egyre inkább az. Miért is nem asszociáltunk pár kérdéssel ezelőtt?Na, ugye. A most kialakuló autokratikus szisztéma már nem demokrácia. Amint sérülnek a jungi értelemben vett ellensúlyok, nagyon nagy a baj – igaz ez az egyén és a társadalom szintjén is. Ha egy országot vezető politikus a hatalom áldozatává válik, ha megmámorosítja a mások fölé kerülés különleges élménye, ha a tükörben egyre inkább a dicséretre méltót látja, és semmi mást, ha se belül, se kívül nincs ellensúlyt, akkor már a spájzban vannak az oroszok.Nekem ötvenöt éves koromban adatott meg a demokratikus szabadság, amit azóta is próbálok nagyon tudatosan megélni. Ez látszik most veszni. Miközben természetesen nem vagyok hajlandó másképpen viselkedni, mint az elmúlt húsz évben. Ismeri a redőnysztorimat? 1944 márciusában felemelt karral kellett végigvonulnom a városon. Bámészkodós, magamnak való kölök voltam, lemaradtam a sorból, az öregek, a nők, a gyerekek közül, néztem föl a házakra, próbáltam elkapni az emberek tekintetét, színtiszta kíváncsiságból, nem volt a szememben semmi vád, és az emberek szinte kivétel nélkül elkapták a tekintetüket, és leengedték a redőnyt. Az a hang, a redőnyök hangja rendkívül felzaklatott.Azóta mondogatom magamnak és másoknak is: azt kéne elérni, hogy az emberek ne eresszék le a redőnyt. Amihez gondolkodni kell, agykérget használni. Nem igaz, hogy a demokrata nem fél - én demokratának vallom magam, mégis félek. A demokratát az különbözteti meg a nem demokratától, hogy mérges arra, ami miatt félnie kell, és megpróbálja leküzdeni a félelmét.A demokrácia jó. Az összes bajával, ezzel az undorító korrupcióval, ezekkel a szarházi politikusokkal együtt is. Úgy képzelem én ezt az egészet, hogy van egy rettenetesen nagy pocsolya, amit valaki egy bottal felkavar, és hihetetlen mennyiségű szemét jön föl a felszínre – ez a szemét ott ül a Parlamentben. Húsz éve még inkább ott ült, azóta valami kis tisztulási folyamat azért lezajlott. Még további évtizedek kellenének, kellettek volna, hogy leülepedjen a mocsok.Egy demokrata nem dobhatja áldozatul a demokráciát. Persze nem demokratikus eszközökkel sokkal egyszerűbb rendet csinálni. A demokrácia és a rend összefér, igaz, nagyon nehezen...Vegye mindezt az én szubjektív véleményemnek. És Isten adja, hogy ostobának bizonyuljak. Sokan azt mondják, hogy a huhogók közé tartozom. De én nem huhogok magamtól. Csak ha huhogtatnak.
Ranschburg Jenő: "A szemét ott ül a Parlamentben"
"A demokrácia jó. Az összes bajával, ezzel az undorító korrupcióval, ezekkel a szarházi politikusokkal együtt is. Úgy képzelem én ezt az egészet, hogy van egy rettenetesen nagy pocsolya, amit valaki egy bottal felkavar, és hihetetlen mennyiségű szemét jön föl a felszínre." Az ország tán legnevesebb pszichológusa mondja ezt. És azt is: 2014-ben nem lesz szabad választás. Keserű és mosolyog.
null
1
https://24.hu/belfold/2011/01/13/ranschburg/
2011-01-13 11:54:01
true
null
null
fn.hu
404
null
1
http://nol.hu/cikk/473054/
2007-11-28 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Nem sok beleszólása volt az Emberi Erőforrás Minisztériumnak a tavaly decemberben kinevezett egyetemi-főiskolai kancellárok kiválasztásába. Az intézmények gazdasági-munkajogi ügyekben teljhatalmú vezetőinek többsége „be van kötve” egyes fideszes politikusokhoz illetve kormánypárti körökhöz. Szegeden már az oktatók is lázadoznak a kormányfő által kiválasztott új kancellár ellen, akit a rektor jelöltjével szemben neveztek ki. Az ELTE új kancellárja a pénzügyi életből jött, jó kapcsolatokat ápolt szocialista és fideszes háttéremberekkel egyaránt.
Itthon: Pártközeli kancellárok a felsőoktatásban
Csak a politikai háttér számít, e nélkül legalábbis nem volt érdemes pályázni az egyetemek kancellári posztjára – írja a HVG e heti száma.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20150107_Partkozeli_kancellarok_a_felsooktatasban
2015-01-07 00:00:00
true
null
null
HVG
130 millió forintos vételi ajánlatot tett Juhász Péter, az Együtt politikusa arra a Deák téri ingatlanra, amit 78 millió forintért akar eladni a belvárosi önkormányzat annak az ügyvédnek, aki közlése szerint az évek során több száz millió forintos bevételre tett szert az önkormányzat megbízásaiból. Juhász korábban támogatókat keresett, akik összeadják a pénzt az ingatlanra, amit piaci áron értékesítenek és a felajánlók a különbözettel együtt visszakapják a pénzt. A cél ezzel az, hogy bebizonyosodjon: a belvárosi önkormányzat jóval olcsóbban válik meg ingatlanjaitól, mint amennyit kaphatna értük. A politikus közölte azt is, hogy kedden hirdetést adott fel a lakásra 170 millió forintos áron, amire 46 jelentkező akadt és kiderült, hogy az ingatlan még ezen az áron is olcsónak számít. Szerinte ha az önkormányzat 78 millióért adja el a lakást Sándor Sz. Zsolt ügyvédnek, azzal egyértelműen hűtlen kezelést követnek el.
Kétszeres áron is van jelentkező arra a lakásra, amit 78 millióért adna el a Belváros
Juhász Péter 130 milliós vételi ajánlatot tett az ingatlanra, szerinte ha olcsóbban adja oda az önkormányzat az ügyvédjének, hűtlen kezelést követ el.
null
1
https://24.hu/kozelet/2015/11/25/ketszeres-aron-is-van-jelentkezo-arra-a-lakasra-amit-78-millioert-adna-el-a-belvaros/
2015-11-25 12:53:50
true
null
null
24.hu
"Korrupcióellenes szabadságharc kezd kibontakozni" A kampányra fordított összegekről nem szívesen beszélnek a pártok, pedig már eddig is közel négyszázmilliót költöttek, s vélhetően idén is átlépik a jogszabályban meghatározott költési plafont. Egy honlap segítségével mostantól követhető lesz, melyik párt mennyit fordít a önmaga és jelöltjei népszerűsítésére. Virtuális kampányszámlát vezet a pártok költéseiről három szervezet. A Transparency International (TI), a Freedom House (FH) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKI) által létrehozott kepmutatas.hu oldalon bárki nyomon követheti a pénzmozgásokat, vagyis azt: mire és mennyit költöttek a politikusok. A TI és az FH kampányfinanszírozást megreformáló törvényjavaslata egyelőre nem érte el a kívánt hatást, vagyis a pártok nem szavaztak a jelenlegi jogszabály módosításáról, így az idei kampány is annak a nyílt titoknak a jegyében zajlik miszerint a pártok a szervezetenként lehetséges 386 milliós költési plafont többszörösen túllépik majd. A civilek javaslatában egyébként az szerepelt, hogy egy jelöltre költhető egymillió forint helyett ötöt költhessenek a pártok, az Állami Számvevőszék szerepe erősödjön, a pártok kampányszámlát vezessenek, s a magán és céges adományokat is korlátok közé szorítsák. A monitorozás – amelyre már 2006-ban is sor került – célja, hogy felhívják a jelenlegi szabályozás betarthatatlanságára a figyelmet – kezdte a honlapot bemutató sajtótájékoztatót Alexa Noémi, TI Magyarország ügyvezető igazgatója. A törvénymódosításra vonatkozó javaslat tehát egyelőre parkolópályán, de a kepmutatas.hu elindult, s hat párt költése követhető rajta – bár egyelőre a februári adatokat még nem dolgozták fel. A Fidesz, Jobbik, MSZP, MDF, LMP és SZDSZ a becslések szerint eddig 398 millió forintot költött összesen. Ebből a legtöbbet az MSZP 158 millióval, míg a másik nagy párt, a Fidesz 102 millión áll. Vannak olyan pártok, amelyek igyekeznek valamilyen formában láthatóvá tenni, hogy mennyit költenek, egyelőre az LMP és az MDF jelezett ilyet a honlapján, de természetesen ezeket az adatokat is ellenőrizzük – mondta Molnár Bálint az FH igazgatója. "Lehet azt mondani, hogy a piac velejárója a korrupció, de annak mértéke nem mindegy, ahogy az sem, miként reagál rá egy jogállam "– ezt már EKI elnöke Majtényi László hangsúlyozta. Azt mondta: amikor 2006-ban közölték az akkori kampányfigyelés kapcsán összesített adataikat a vélt költésekről, akkor azokat a pártok nem vitatták, de ezzel párhuzamosan azt is állították, hogy betartották a törvényi előírásokat. A számok azonban ellentmondtak egymásnak. „A politika drága dolog. De egyelőre nem is látjuk pontosan mennyire. Ahhoz, hogy az állampolgárok dönteni tudjanak arról, hogy mennyit is akarnának arra áldozni, hogy a pártok működjenek, kommunikáljanak, s üzeneteiket eljuttassák a szavazókhoz – mindehhez tudni kellene, hogy mennyibe is kerül pontosan” – mondta Majtényi László. Most a 2010-es kampányban a három szervezet munkatársai, önkéntesei figyelik a médiamegjelenéseket, a rendezvényeket, lakossági fórumokat, szórólapokat, ajándéktárgyakat. A kampányhoz kapcsolódó elemeket pedig független szakemberekkel a piacon érvényes árak szerint beárazzák, s így kalkulálják a költött összegeket. A háttérinfrastruktúra vagy éppen egy sms-kampány költéségét a kampányidőszak végén tudják hozzáadni az elköltött összegekhez, de vannak olyan elemek, amelyeknek az árát becsülni sem tudják: ilyen a kreatívok javadalmazása, a tanácsadók megbízási díja vagy az álönkénteseknek kifizetett díjak. Ugyanakkor igyekeznek bekalkulálni azokat a kiadásokat is, amik eddig nemigen szerepeltek a pártok elszámolásaiban, mint például a feliratos öngyújtók vagy éppen a széldzseik. Majténiy László – aki a kampányt tisztátalannak nevezte – a kezdeményezés mögé beálló önkéntes egyetemistákra is utalva azt mondta: „lassan korrupcióellenes szabadságharc kezd kibontakozni”. A civil szervezetek munkáját ugyanis önkéntes egyetemisták is segítik, akik a vidéki rendezvényeken részt vesznek, begyűjtik a szórólapokat, s a helyi aktivitásokról információt gyűjtenek. Amikor azt kérdeztük Molnár Bálinttól, ez vajon azt jelenti-e, hogy számolni tudnak például a szavazatvásárlás érdekében osztogatott sonkákkal is, azt mondta: ha egy-egy önkéntes konkrét bizonyítékot tud szolgáltatni, akkor igen, de ellenőrizetlen információkkal nem akarnak kalkulálni. Arra a kérdésre, hogy van-e hasonló kezdeményezés másutt, azt mondta: néhány nappal ezelőtt egy lisszaboni konferencián számolt be a kepmas.hu-ról, s „úgy tűnik úttörő kezdeményezésről van szó a nemzetközi színtéren is”. 2009. október. 19. 14:30 hvg.hu Itthon A kampányfinanszírozásról egyeztetnének a civilek a pártokkal Szakmai egyeztetésre hívja jövő hétfőre a parlamenti pártok frakcióvezetőit a Transparency International Magyarország és a Freedom House az átláthatóbb kampányfinanszírozásról szóló reformjavaslataikkal kapcsolatban. 2009. december. 07. 14:27 hvg.hu Itthon Két kampányfinanszírozási javaslat van a parlament előtt Egy MSZP-s és egy fideszes javaslat is fekszik a Ház előtt a kampányfinanszírozásra vonatkozóan, előbbit az alkotmányügyi bizottság már általános vitára alkalmasnak is találta. 2010. január. 14. 09:51 hvg.hu Itthon Választás 2010: továbbra is megoldatlan a kampányfinanszírozás Továbbra is megoldatlan a kampányfinanszírozás; a jogszabály szerint a pártok jelöltenként egymillió forintot költhetnek a választásra, ám a szakértők szerint ennél lényegesen több pénzt fordítanak rá. Az Állami Számvevőszék pedig évek óta arra figyelmeztet, hogy a hatályos szabályozás korrupciós kockázatot jelent. 2010. február. 22. 21:25 MTI Itthon Nem változnak a kampányfinanszírozás szabályai Nem változnak a kampányfinanszírozás szabályai, a szocialista Tóbiás József törvényjavaslata hétfőn ugyanis nem kapta meg a szükséges támogatást az Országgyűlésben.
Itthon: "Korrupcióellenes szabadságharc kezd kibontakozni"
A kampányra fordított összegekről nem szívesen beszélnek a pártok, pedig már eddig is közel négyszázmilliót költöttek, s vélhetően idén is átlépik a jogszabályban meghatározott költési plafont. Egy honlap segítségével mostantól követhető lesz, melyik párt mennyit fordít a önmaga és jelöltjei népszerűsítésére.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20100304_kamanyfinanszirozas_2010
2010-03-04 03:04:00
true
null
null
HVG
Kedd esti közösségi oldalán közzétett posztjában Földesi Gábor arról tájékoztatta a lakosságot, hogy október 31. nappal lemond polgármesteri tisztségéről. "Először is szívből köszönöm, hogy az önök bizalmából Csősz község polgármestere lehettem. Megtisztelő, felemelő érzés és nagy felelősséggel bíró hivatás volt a lakóhelyem első emberének lenni. Sok munka és nagy tanulság volt nekem ez a tizennégy év. Én azt gondolom a bizalommal éltem és szolgáltam a falu lakóit. Mindig büszkén, de kellő alázattal és megbecsüléssel fogok visszaemlékezni eme időszakra" - írja.
Polgármesteri lemondás történt Fejérben
Lemondott Földesi Gábor, Csősz újraválasztott polgármestere.
[ "" ]
0
https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/polgarmester-lemondas-csosz
null
true
null
null
FEOL (Fejér Megyei Hírlap)
Tóth Bertalan bejegyzése szerint nekik, szocialistáknak, nagyon fontos, hogy mindig legyen, aki ad egy falat kenyeret az éhezőnek, meleget a fázónak, aki segítséget nyújt másnak a bajban. "Az emberekkel, az emberekért dolgozunk!" - fogalmazott. A politikus beszámolója szerint kihelyezett frakcióülést tartottak Győrteleken és a helyben lakó közmunkásokkal együtt pakolták a szétosztásra váró szociális tűzifát. "Parlamenti, politikai munkánkon és az országjáráson fölül, így személyesen is segíthetünk azoknak a rászorulóknak, akiket az Orbán-kormány magukra hagyott!" - írja Tóth Bertalan. Az MSZP elnöksége, frakciója a helyi politikusaikkal és a Societas ifjú szocialistáival már hat éve tesz eleget Halmi József polgármester meghívásának. Munkával és - ahogy Tóth Bertalan fogalmaz - szerény adományokkal járulnak egy kicsit hozzá az itt élők körülményeinek javításához. Tóth Bertalan szerint a helybéliek egyharmada szegénységben él, nagyon sokan nem tudják kifűteni a házukat, egy betegség pedig teljesen felboríthatja egy család amúgy is szűkös költségvetését. "Mi, szocialisták, azért dolgozunk, hogy az itteniek helyzete is javuljon, országszerte jusson figyelem és segítség a rászorulóknak, és a bérből és nyugdíjból meg lehessen élni" - írja Tóth Bertalan.
Közmunkásokkal együtt pakolták a szociális tűzifát az MSZP képviselői
Az emberekkel, az emberekért dolgozunk! – írta Facebook-bejegyzésében az MSZP frakcióvezetője annak apropóján, hogy a szocialista képviselőcsoport győrteleki kihelyezett ülésén a közmunkásokkal együtt pakolták a szociális tűzifát.
[ "" ]
0
https://hirklikk.hu/kozelet/kozmunkasokkal-egyutt-pakoltak-a-szocialis-tuzifat-az-mszp-kepviseloi/439941
null
true
null
null
Hírklikk
Lakáspanamát emleget az erzsébeti Fidesz Népszabadság • Schmidt Gábor • 2005. november 17. Aláírásgyűjtést indított és petíciót készül átnyújtani a XX. kerületi Fidesz a pesterzsébeti képviselői lakáskiutalások miatt Hiller István MSZP- pártelnöknek. Az ellenzéki párt azt kifogásolja, hogy több pesterzsébeti képviselő is kapott korábban bérlakást az önkormányzattól. A Fidesz figyelemfelhívó és tiltakozó röplapokat terjeszt a XX. kerületben, azt követelve, hogy az érintettek adják vissza a kapott bérlakást. A helyi városatyáknak a pesterzsébetiek képviselete lenne a dolguk, nem pedig az, hogy saját maguknak lakást intézzenek - fogalmazott lapunknak Perlaki Jenő XX. kerületi fideszes frakcióvezető, aki 1990 és 1998 között a városrész polgármestere volt. Hozzátette: a kerületi lakásrendelet módosítása nyomán az önkormányzat annak ad bérlakást, akinek csak akar, az értékelési szempontok nem nyilvánosak, nem léteznek várólisták sem. Tavasszal derült ki, hogy több helyi képviselő és tisztségviselő is részesült önkormányzati bérlakás-kiutalásban. Áprilisban a XX. kerületi képviselők munkacsoportot alakítottak, amely szeptember végére készült el jelentésével. A - személyiségi jogok védelme miatt még a polgármestert is csak monogrammal említő - feljegyzésben 1990-ig visszamenőleg húsz kiutalást vizsgáltak meg. A munkacsoport megállapítása szerint 1998-tól napjainkig a lakásbérbeadások jogszerűen történtek. Ebben az időszakban kapott 132 négyzetméteres bérlakást Keszthelyi Zoltán (MSZP), 55 négyzetméteres otthont Fityik György (SZDSZ), 68 négyzetméteres ingatlant Benes Géza (SZDSZ), valamint egy 37 négyzetméteres lakást a szocialista Schercz Gyuláné fia. A munkacsoport 1990 és 1998 között több aggályos, jogsértő ügyre is bukkant, amelyek "az önkormányzat érdekeivel ellentétesen egyéni haszonszerzést szolgáltak". Ezek közé sorolták a helyi ingatlankezelő szervezet vezetőjének, jelenleg a Fidesz műszaki igazgatójaként tevékenykedő Lénárd Imre és felesége lakásügyét. Az önkormányzat szerint, ha felvetődhetett is bűncselekmény gyanúja, az mára már elévült. Lénárd Imre lapunknak kijelentette: a feljegyzésben szereplő, az ő maga és felesége lakáskiutalása is szabályosan, jogszerűen történt, az azokról szóló döntésekben ő nem vett részt. Sajnálatosnak nevezte, hogy a munkacsoport nem hallgatta meg őt személyesen, mert akkor rendelkezésre bocsáthatta volna a lakásügyével kapcsolatos dokumentumokat. A fideszes volt polgármester szerint ezeket az ügyeket azért vették újból elő, mert ő hozta nyilvánosságra az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok lakásügyeit, a kerületi koalíció pedig így akart visszavágni. Perlaki elismerte, hogy az ő polgármestersége idején előfordulhattak szabálytalanságok, és lehetett volna jobb az ellenőrzés. Ha voltak is akkoriban gyanús esetek, azok Perlaki szerint az apparátus vagy az ingatlankezelő hibájából történtek. Perlaki Jenő kilátásba helyezte, hogy a szerintük aggályos lakáskiutalások miatt a közigazgatási hivatalhoz és a bírósághoz fordulnak. A fideszes volt polgármester szerint tiszta vizet kellene önteni a pohárba, szerinte arcátlanság, hogy jól menő vállalkozóként is dolgozó helyi képviselők jutnak önkormányzati lakáshoz, miközben a valóban rászorulókat elutasítja az önkormányzat. A Fidesz véleménye változatlanul tévedésen és csúsztatáson alapul - reagált lapunknak Komoróczy László (MSZP) alpolgármester. Emlékeztetett arra, hogy a lakáskiutalásokat vizsgáló munkacsoportban a Fidesz képviselői is részt vettek. Míg a fideszes polgármester idején a kiutalt lakások rövid időn belül magántulajdonba mentek át, a szocialista vezetés alatt csak határozott időre adják bérbe az önkormányzati bérlakásokat. Ha az igénylő történetesen egy képviselő, akkor is ugyanolyan elbírálásban részesül, mint bárki más - hangsúlyozta. | Háromszázmillió forintot fordítana a jövő évi költségvetésből a Fidesz a VII. és VIII. kerületi házak rehabilitációjára - közölte Fónagy János országgyűlési és Kecskés Gusztáv erzsébetvárosi fideszes képviselő. Bírálták a városrész volt és jelenlegi szocialista polgármesterét, amiért a műemléki védettséget élvező, lepusztult városrészek felújításáért semmit sem tettek, csak ígérgettek.
NOL.hu
Magyarország vezető minőségi, közéleti hírportálja.
null
1
http://www.nol.hu/archivum/archiv-384374
2005-11-17 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Továbbra sem árulhatott el részleteket a Gripen-ügy magyarországi szálaival kapcsolatos nyomozásáról Christer van der Kwast, a svéd ügyészség nyomozóügyésze. Mint mondta, a magyarországi nyomozásnak még csak az előkészületei zajlanak, az információk bekérése zajlik. Arra sem tudott válaszolni, hogy mikor kerülhetnek nyilvánosságra értesülések az ügyben. A svéd ügyészséget szigorú titokszabályok kötik, így az ügyész leghamarabb a vádemelés után árulhat el részleteket. Arra a kérdésre, hogy mit szól a CIA a New York Timesban közölt, a magyar politikai pártok érintettségéről szóló értesüléseihez, azt felelte, behatóan tanulmányozta az írást. Egyelőre még nem tette meg, de hamarosan kérni fogja az amerikai Igazságügyi Minisztériumot, hogy bocsássák rendelkezésére az üggyel kapcsolatos amerikai nyomozati és hírszerzési értesüléseket. A CIA jelentése szerint a Gripent gyártó BAE Systems brit hadiipari csoport "dollármilliókkal" kent meg magyar pártokat a kedvező döntés érdekében.
A svéd ügyészt is érdekli, mit tud a CIA a Gripen-ügyről
A svéd ügyészt is érdekli, mit tud a CIA a Gripen-ügyről - Magyarországról még csak adatokat kértek be, egyelőre csak előkészítik a nyomozást.
null
1
https://index.hu/belfold/griff3665/
2007-12-05 00:00:00
true
null
null
Index
Nyitókép: MTI/Soós Lajos "A feldolgozás módja is azonos, nincs elhajlás, megengedő hangnem, mindenhonnan azonos tartalom és felütés köszön vissza. Legyen szó bulvárlapról, vagy politikai újságról, a címlap azonos: Magyar Péter miként alázta meg saját képviselőit. Ez tehát a fő téma, az altéma pedig az, hogy a közvéleménykutatók, amelyek immár a Tisza Párt első helyét mutatják, hazudnak, csalnak, egymással egyeztetve manipulálnak. Járt és járatlan utakon lépdel a Fidesz; a 2006 óta begyakorolt módszereket jelentős mértékben kiegészítik az online, közösségi média tartalmai; minden lyukból Magyar Péter gyalázása jön veled szembe. Most már nincsenek erkölcsi aggályok a kedves lehallgatásával kapcsolatban, a hajdani, Varga Judittal kapcsolatos felhorgadás a múlt ködébe veszett: immár az "ezek egymást hallgatják le" lett az új narratíva. Annak kapcsán persze, hogy Vogel Evelin folyamatosan felvette - titokban - Magyar szavait, és ezeket a szavakat most a kormánypárt gond nélkül használja, osztja, politikát épít rájuk."
Agyhalottak
Elég csak rápillantani a kormánypárti sajtótermékekre, érzékeljük: a parancs egy központból érkezik.
[ "" ]
0
https://mandiner.hu/belfold/2024/11/agyhalottak
null
true
null
null
Mandiner
A professzor interjúra nem vállalkozott, de úgy érezzük, a tanulmány néhány fontosabb megállapítását érdemes megismertetni a nyilvánossággal, ugyanis rendkívül pontos elemzését adja a jelenlegi kormányfő megszólalásainak, és különös megvilágítást ad a minap, október 23-i emléknapon elmondott beszéd kulcsmondatainak megértéshez is. Orbán Viktor szerint "Ma a történelem ismét kilépni készül a medréből. A szomszédunkban háború zajlik, amely egyre véresebb és elkeseredettebb. Egyre nő az esély, hogy a háború szétterjed. Az elmúlt 70 évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz... A brüsszeli nyomás egyre erősebb Magyarországon, a független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan. Ezért Brüsszelben bejelentették, hogy meg fognak szabadulni Magyarország nemzeti kormányától, és egy brüsszeli bábkormányt akarnak az ország nyakába ültetni." Körösényi András, a modern szociológia egyik megalapítójának, a 19. században élt Max Webernek elméletéből indul ki, amikor a 2010-ben hatalomra került Orbán Viktor erősen autoriter irányba fordult rendszerét elemzi. Weber "plebiszciter, azaz népszavazáson alapuló vezérdemokráciának" (PVD) tekinti azt a kormányzási formát, amelyet a maga korában a bonapartizmus szinonimájaként, negatív értelmezésben használták. E fogalommal azóta is az olyan politikai rendszereket jellemzik, amelyekben a hatalom egyetlen vezető személyisége köré épül, és ennek a vezetőnek rendkívüli befolyása van a döntéshozatal minden szintjén. A vezető személyisége határozza meg a kormányzás stílusát és irányát is. A 2010-es "fülkeforradalmat" a Fidesz úgy értelmezte, hogy "népszavazáson" kaptak felhatalmazást egy új társadalmi rend kialakítására, amelyet az ország népe egyben Orbán Viktor karizmatikus egyéniségére bízott. Körösényi professzor emlékeztet rá, hogy Orbán karizmatikus vezérként való fellépése messze megelőzte a 2010-es földcsuszamlásszerű választási győzelmét, hiszen már az ezredfordulótól - de legalábbis a 2002-es választások utáni időszaktól kezdődően - határozottan megfigyelhető ez a tulajdonsága. Karizmatikus legitimitásigényét nemcsak a 2002-es kijelentése - a "haza nem lehet ellenzékben" -, hanem a saját magáról, mint "nemzeti érdekeket képviselő, pártok felett álló politikai vezérről" kialakított imázsa is jelezte. 2002-ben, a két választási forduló között, Orbán a "billegő" megyéket körbejáró személyes kampányával egymaga csaknem győzelemre tudta fordítani az első forduló vesztes eredményét, s a választási vereség ellenére is a Fidesz, és az egész jobboldal megkérdőjelezhetetlen vezére tudott maradni. Karizmáját a választók számára a 2010-es és 2014-es kétharmados választási győzelem is igazolta. Másfél évtizeded alatt sem kopott meg ez a karizma, ami részben éppen a politikai küzdelmekben mutatott hősiességének, a követők tömegeit megmozgató politikai víziójának és rendkívüli választási sikereinek tudható be. Orbán az a vezető, aki képes volt Antall József halála és az MDF vezette koalíció 1994-es választási veresége után ujjászervezni, majd egyesíteni a jobboldalt, legyőzni Horn Gyulát a 1998-es választásokon, megőrizni a jobboldal egységét a 2002-es választási vereség után, majd erőteljes politikai offenzívával nyomás alatt tartani Gyurcsány, illetve Bajnai baloldali-liberális kormányát 2006 és 2010 között, és végül kivívta a "fülkeforradalmat" 2010-ben. Hősiessége 2010-et követően a bankokkal, az IMF-fel és Brüsszellel szemben folytatott "szabadságharc" sikeres megvívásában, a nemzeti szuverenitás "visszaszerzésében", a devizaadósok megsegítésében, vagy a rezsicsökkentés végrehajtásában, majd a 2015-ös menekültválság idején a határok megvédésében nyilvánult meg. Orbán politikai gondolkodásában a 2002-es választási veresége erős cezúrát jelentett, állapítja meg Körösényi professzor. A következő években bontakozott ki az a politikai vízió, amely, ha nem is mereven, dogmaszerűen, hanem a körülmények változásához alkalmazkodva, de tartósan meghatározta politikai gondolkodását. Tusnádfürdői beszédéiben már 2007-ben "Új politikai és szellemi korszak" kezdetéről és "új valóságértelmezés" szükségességéről beszélt. Egyre gyakrabban a család, a közösség, a nemzet és a kereszténység szerepét hangsúlyozta: "Egy nemzet mindig több mint egy ország" - fogalmazta meg. Abban gondolkodik, hogy vezetésével a szociális (segély-alapú) államot felváltja majd a munkaalapú állam és társadalom, az internacionalizmus helyett a nemzetben, a piaci önszabályozás helyett az állami szabályozásban és a társadalmiság eszméjében hisz. A szakértők és az elit uralma helyett a nép uralmát hirdeti. "A Nyugat már nem mutatja a válságból való kivezető utat, hiszen a Nyugat maga a válság, Magyarországnak magának kell a megoldást megtalálnia". Új valóságértelmezést kínál, amely szerint a pénzügyi válság bizonyította, hogy a Nyugat vezető szerepe és a neoliberalizmus lehanyatlott, a "tudományos kapitalizmus és a piac mindenhatóságába vetett hit... megbukott, itthon és világméretekben is". Az új, jobboldali korszak politikájában az önszabályozó piacot az erős, szabályozó állam váltja fel, ami a "szociális piacgazdaság" újrafelfedezése. A nemzetállamok megerősödésének korszaka jön, a vízió középpontjában az állam gazdasági és politikai szuverenitása áll, vagyis olyan államot valósit meg, amely befelé is erős. "Az új kormányzat [...] más szellemi alapokon kívánja megszervezni a magyar közösség életét" - mondta kötcsei beszédében 2009-ben. 2014-ben aztán eljutott odáig, hogy kijelentette: Magyarországon "illiberális államot" építünk. Miben látja e körülmények között a saját maga szerepét? Orbán szerint az intézmények és elvek helyett az embereknek kell kormányozniuk, ugyanis "sohasem elvek és sohasem intézmények hozzák a döntéseket". Meglátása szerint a pénzügyi válság mögött is személyek döntései állnak. Az intézmények, illetve a jog uralma "liberális látszatigazság", amely a személyes felelősség elkendőzésére szolgál. Alkalmanként hivatkozik saját személyes felelősségére is, és mint nemzetállami vezető, történelmi szerepet, felelősséget tulajdonít saját magának. Ugyanakkor gyakran beszél többes szám első személyben, és a saját, illetve a kormány döntéseit a "népnek" tulajdonítja. Amikor a nép - a fülkeforradalomban, a nemzeti konzultációkon, a népszavazáson megnyilvánuló - "döntéseire" hivatkozik, illetve amikor egy politikai közösség nevében beszél. Kiállása ilyenkor populista: "A magyar emberek a mai napon [...] megalapítottak egy új rendszert: a nemzeti együttműködés rendszerét" - jelentette ki például a 2010-es parlamenti választások utáni győzelmi beszédében. Ez a népnek tulajdonítás a személyes felelősségvállalását gyengíti, de nem számolja fel teljesen, hiszen a "választói felhatalmazás" az, amire Orbán a legitimitását építi. A választási sikereket úgy fogta fel, mint ahol szabad felhatalmazást, azaz személyes mandátumot kapott a népakaratnak megfelelő kormányzásra. Már sutba lehet dobni a korábbi kampányígéreteket, felhatalmazás nélkül is lehet akár új alkotmányt is alkotni, és minden következő választás előtt elegendő az ígéret egyetlen szava: folytatjuk! Orbán 2010-ben válsághelyzetben került hatalomra, de miniszterelnöksége alatt a válságnarratíva és a válságkormányzás állandósult. 2006-tól belpolitikai válság alakult ki, amihez 2008 őszétől a globális pénzügyi válság csatlakozott, majd ehhez az államháztartás finanszírozási válsága és a devizaadós-válság társult. 2015-ben a miniszterelnök a migránsválságot helyezte a politikai napirend középpontjába, 2022 után az ukrán-orosz háború kitörését követően a háborús válság miatti rendkívüli helyzet is megjelent. Mindezeket egy globális válságnarratívába helyezte, politikai víziójában kivezető utat ígért. 2010 óta szinte napjainkig folyamatosan válságkezelőként kormányzott. Szerinte "... nem átmeneti pénzügyi zavarokról volt szó, hanem annak a rendszernek a nagyon komoly válságáról, amelynek jegyében az elmúlt száz-százötven évét élte Európa. [...] Az a gondolkodásmód Európában, hogy a piac majd önmagától el fogja hozni a jólétet meg az igazságosságot is, az állam pedig jobban teszi, ha távol tartja magát a gazdaságtól, ez a gondolkodásmód csődbe vitte az európai civilizációt." Mivel a "modern Nyugat korszakának végéhez értünk", és "a nyugati típusú kapitalizmus került válságba", Magyarország helyzete - Orbán szerint - gyökeresen megváltozott a negyedszázaddal korábbihoz képest. E globális válságkép szerint az Európai Uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy a történelmi kihívásokra választ adjanak. Ez a helyzet saját nemzeti út keresését kívánja meg, igazolja Orbán forradalmi lépéseit és unortodox közpolitikáját. Ettől kezdve nem igazodott a megörökölt szabályokhoz, gyakorlatokhoz és normákhoz, hanem újakat hirdetett. A kialakult válsághelyzet érvénytelenítette a korábbról ismert politikai rutint. "Nincs kit utánozni, nincs olyan sikerrecept, amit, ha átfordítanánk Magyarországra, akkor könnyebbé válna az életünk. Nekünk kell kigondolni, hogy mi a helyzet, mi a bajunk, nekünk kell beazonosítani a gondjainkat, és nekünk kell úgy válaszokat találni..." Orbán politikája komoly változásokat hozott: megváltoztatta a pártok és szavazói, a vezetők és követőik viszonyát is. Újfajta politikai nyelvet és politizálási módot teremtett, újra fogalmazta a közpolitikákat, új alkotmányt teremtett, és mindezeken túl újra szabta az állam és a társadalom viszonyát. Egyebek mellett új eszközöket vezetett be az adó- és költségvetési politikában (ágazati különadók), a szociálpolitikában és a munkaerő-piaci politikában (közmunka), külpolitikában (keleti nyitás). A gyökeres átalakítások elérték a tulajdonviszonyokat, a kormányzat különösen a pénzügyi szektor, a mezőgazdaság, a média területén tett politikai célú beavatkozó lépéseket. Szélsőséges mértékben centralizálta az államot és újra szervezte működését. A politika primátusának elvét alkalmazta, amit az alkotmányozás területén, a bírák nyugdíjazásában, az alkotmánybíróság megregulázásában, és a kinevezési politikában általában is érvényesített a joguralommal szemben. Ezt az elvet követte a bürokrácia feletti politikai kontroll megerősítésében, sőt a közigazgatás középszintig lenyúló erőteljes átpolitizálásában is. Átrajzolta az állam és a társadalom viszonyát is, a korábbinál erőteljesebbé vált az állami beavatkozás mind a gazdaság versenyszférájába, mind a média, a kultúra és a társadalom más területein. Ezek politikai célja egyrészt a nemzeti-konzervatív értékrend érvényesítése, másrészt a politikai célzatú közigazgatási, gazdasági és kulturális elitcsere megvalósítása volt. A politika primátusa szellemében az állami szektorban és a közigazgatásban a kormánypártokhoz politikailag közel álló lojális személyek kinevezése történt, az állami megrendelések pedig elsősorban a Fidesz-közeli cégeknek jutottak. Orbán kormányzásának egyik sajátossága, hogy megújította a politikai vezér és a választópolgár közötti kommunikáció hangnemét. Nagy Imre 1989-es újra temetésén, a Hősök terén elmondott beszédétől kezdődően egyszerű és közérthető formában képes politikai céljait megfogalmazni és azok támogatására mozgósítani. Újfajta politikai nyelvet vezetett be a magyar politikában: felhagyott annak a technokrata beszédmódnak a használatával, mely a Kádár-rendszer óta uralta a magyar politikai diskurzust, és hétköznapi, mindenki számára könnyen érthető nyelvezetre váltott. A magyar politikusok egyike, aki képes és hajlamos az érzelmekre és az előítéletekre ható demagóg politikai retorikára, képes szítani az elitellenességet, újra és újra ellenségképet alkotni. Ellentétben a Kádár-kori autokráciával, Orbán, mint "népvezér" is komoly tömegtámogatást szerzett, illetve tudott fenntartani: uralmának legitimitása a többször megismételt demokratikus választási győzelmén és (köz)politikájának elfogadott voltán nyugszik. A fideszes pártgépezet centralizáltsága, a kormánnyal szembeni hatalmi ellensúlyok gyakorlati meggyengítése, és az állam példátlan centralizációja következtében a 2010-től kezdődő időszakban Orbán "plebiszcitárius diktátorrá" vált, írja Körösényi professzor. Ebben a rendszerben szerepet adott a maga irányította mozgalmaknak: 2002-ben a polgári köröknek, amelyhez egy éven belül több mint kétszázezren csatlakoztak, majd 2009-ben a felülről létrehozott "civil" szervezetnek, a Fideszt támogató és politikai nagygyűléseket szervező Civil Összefogás Fórumnak. Rendszeresen alkalmazza a "közvetlen demokrácia" kormány által kézben tartott eszközeit - a nemzeti konzultációkat -, közvetlenül fordul az állampolgárokhoz közpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban "kéri ki a támogatásukat". A nemzeti konzultációkat egyfajta informális népszavazásként kezeli. "Úgy látszik, a Ház ellenzék nélkül is működik, talán nem lesznek olyan élvezetesek a viták, és elvesztünk néhány megfontolásra érdemes érvet is" - mondta 1998-ban, és azóta a parlamentarizmusnak az a hagyományos képe és felfogása, amely szerint a parlament a különböző nézetek és érdekek reprezentálásának, az azok közti konszenzus vagy kompromisszum létrehozásának az arénája, aligha jellemzi a fideszes orbáni politikai gondolkodást. Értelmezése szerint a választók forradalmi, rendszerváltó mandátummal ruházták fel: "A választóktól kapott felhatalmazásom tehát nem pusztán a válság kezelésére és a gazdasági vészhelyzet elhárítására szól, hanem az átmeneti kor eleve hibás és hiányos gazdasági és politikai rendszerének felszámolására, egy új rendszer megteremtésére, a régi axiómák, szabályok, beidegződések eltörlésére és újak megalkotására; vagyis: forradalmi változtatásra is vonatkozik." Korlátlan ez a felhatalmazás? És meddig érvényes? A döntés a népé volt, csakhogy a nép döntése legfeljebb a párt választási programjához viszonyítva volna értelmezhető. Az azóta eltelt kormányzati ciklusokban a kormány messze túlment a felhatalmazásán. Az elmúlt másfél évtizedben hiába érte megannyi bírálat a kormányzatot, a Fidesz mindig arra hivatkozott, hogy a kormány legitimációja az "alávetettek akaratából" fakad, és addig tart, ameddig ezt el nem veszítik. Most, október 23-án ennek a veszélye sejlett fel a miniszterelnök beszédében.
Orbán tündöklése, és...?
Az orbáni politika sajátossága, hogy a válságra hivatkozva válságmegoldóként tud fellépni – írja tanulmányában Körösényi András.
[ "" ]
0
https://hirklikk.hu/kozelet/orban-tundoklese-es/439554
null
true
null
null
Hírklikk
Szigetvári Viktor, az Együtt–PM társelnöke tegnap a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, személyes véleménye szerint nem fogják támogatni Hunvaldot akkor sem, ha néhány héten belül a Kúria felmentő ítéletet hoz az ügyében. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője még korainak nevezte a Hunvald indulásával kapcsolatos kérdést. Információink szerint a szocialisták csak akkor állnának be mögé, ha az egykori polgármester élvezné a többi baloldali párt támogatását is. Ismeretes, Hunvald György 2002-től volt Erzsébetváros szocialista polgármestere, a bíróság azonban első- és másodfokon is másfél év börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés, hivatali visszaélés bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt. A Kúria, mint a legfőbb bírói fórum, néhány héten belül hozza meg a jogerős döntést az ügyében. Lapunk megírta, a VII. kerületben látványosan igyekeznek ismét a helyi hatalom közelébe kerülni a 2002 és 2010 közötti, korrupciós ügyek sorával megvádolt MSZP– SZDSZ-vezetés alatt tisztséget betöltők. Molnár István, aki akkoriban a kerületi SZDSZ-t vezette – a birtokunkba került dokumentumok szerint – most a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt tárgyalója és Hunvald egykori szocialista helyettesét, Devosa Gábort ajánlotta polgármesterjelöltnek. – A magam részéről minden megoldásra nyitott vagyok, hogy október 5. után közösen és ismételten mi vezessük a kerületet – írta az MSZP helyi elnökének. Szigetvári lapunknak elismerte, Molnárt meghatalmazták az Együtt képviseletére, ám szerinte egyelőre csak beszélgetések zajlanak, hivatalos tárgyalások még nincsenek. Jelöltjük pedig – állítja – nincs. A teljes cikk a Magyar Nemzet pénteki lapszámában olvasható.
Bajnaiékon bukhat Hunvald jelöltsége
Várhatóan még a baloldali pártok sem állnak be Hunvald György mögé.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2014/06/bajnaiekon-bukhat-hunvald-jeloltsege
2014-06-13 17:46:52
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Bűnösnek mondta ki kedden a bíróság a szegedi közlekedési cég két ügyvezetőjét, a volt címzetes főjegyzőt, egy alpolgármestert és Botka László polgármester kabinetfőnökét. Ugyanakkor nehéz volt nem észrevenni, hogy a per folyamán és a keddi gyulai ítélethirdetésen milyen számban és aktivitással jelent meg a kormánysajtó. Aligha kétséges, hogy egyenesbe fordult a jövő októberi szegedi helyhatósági választás kampány. Ez még akkor is igaz, ha a feljelentő, Szabó Bálint várakozásai ellenére nem sikerült a vádlottak padjára ültetni Botka Lászlót. A vádlottak nem jöttek el Ezzel szemben a Gyulai Járásbíróság többrendbeli, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűncselekménye miatt a büntetőper mind a hat vádlottját, a Szegedi Közlekedési Kft. volt és jelenlegi ügyvezetőjét, D. Gábort és T. Istvánt Tibort, F. Gábort, a közlekedési cég parkolási üzletág vezetőjét, a volt címzetes főjegyzőt, M. Ervint, valamint S. László alpolgármestert és K. Gábor József kabinetfőnököt bűnösnek találta. Ezért 6-10 hónapig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta őket, amelynek letöltését egy év próbaidőre felfüggesztette. Emellett egyetemlegesen 566 ezer forint bűnügyi költséget kell megtéríteniük. A vádlottak egyike sem jelent meg a keddi gyulai ítélethirdetésen. A bíróság az ítélet indoklásában kimondta, hogy egyetlen jogszabály, önkormányzati rendelet sem jogosította fel a vádlottakat, hogy bárkinek is éves ingyenes parkolóbérleteket adjanak, arról nem beszélve, hogy mindezzel vagyoni hátrányt okoztak az önkormányzatnak. (Szeged belvárosában ma 480 forintot kell fizetni egy óra parkolásért.) A bíróság nem fogadta el a vádlottaknak azt a védekezését, hogy a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezetője saját hatáskörben 50 millió forintos értékhatárig hozhat döntéseket. „Ez a rendelkezés ebben az esetben értelmezhetetlen, arról nem beszélve, hogy a közlekedési cég ezzel a tulajdonos önkormányzatnak okozott kárt” – szögezte le dr. Kis Krisztina bíró. Vezetői értekezleten is szóba került Azt is kifejtette a bíróság, hogy az éves ingyenes parkolóbérlet nem minősülhet üzleti ajándéknak sem, mert nem volt ilyen jogviszony a felek között. Sok esetben olyan intézmények és szervek vezetői is részesültek az ingyenes bérletből, akik nem álltak kapcsolatban sem az önkormányzattal, sem a szegedi városházával. Az ügyészség vádirata szerint a vádlottak összesen 40 millió forintos kárt okoztak több éven át tartó cselekedetükkel. Régi szokás, rossz szokás Összesen 307 személy kapott az évek során ingyenes parkolóbérletet, és 2008-tól Botka László vádlottak padján ülő kabinetfőnöke, K. Gábor József állította azok után a névsort, hogy erre a vezetői értekezleten rábólintottak. (A szegedi városházáról szerzett információink szerint a szokásjog alapján történő gyakorlat egészen 1994-re nyúlik vissza.) Botka már tanúskodott A szocialista színekben politizáló szegedi városvezetőt a büntetőperben tavaly nyáron akkor hallgatta meg tanúként – a Csongrád megyei bíróságok elfogultsága miatt kijelölt Gyulai Járásbíróság –, amikor még Botka, úgy tűnt, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje lesz a 2018-as tavaszi parlamenti választáson. Ekkor még a mostaninál is nagyobb sajtóérdeklődés mellett Botka tanúként egy, a helyi rendeleteket nem sértő, meglévő gyakorlatként és bevett szokásjogként beszélt arról, hogy az önkormányzat a Szegedi Közlekedési Kft.-n keresztül összesen több mint 300 ingyenes éves parkolóbérletet juttat önkormányzati és országgyűlési képviselőknek, a városháza vezetői tisztségviselőinek, valamint sok cég és intézmény vezetőinek. Botka akkor azt hangsúlyozta, egy országos gyakorlatról van szó, amelyben semmi kivetni valót nem talál. A vádlottak a perben végig tagadták a bűnösségüket, azt hangsúlyozták, hogy nem történt semmilyen kötelességszegés. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy azért sem történhetett bűncselekmény ebben az esetben, mert az üzleti ajándék másik oldalán a szegedi önkormányzat által minden évben a Szegedi Közlekedési Kft.-nek nyújtott működési támogatást is beleszámították. Emellett a vádlottak jogi képviselői szerint a történtek időközben elévültek. Ezeket az érveket a Gyulai Járásbíróság ítélete kedden lesöpörte. Ahogy azt sem fogadta el a bíróság, hogy 2010-ben Szegeden született egy helyi rendelet a kedvezményes parkolásról. A bíróság szerint ez nem vehető figyelembe, mert nem az ingyenes parkolás lehetőségéről szól. Az ügyészségnek és a védelemnek sem tetszik Az ítélettel szemben mind az ügyészség, mind a védelem fellebbezést jelentett be kedd délelőtt Gyulán. Az ügyészség súlyosbítást, azaz hosszabb börtönbüntetést és hosszabb próbaidőt látna szükségesnek, míg a vádlottak védői bűncselekmény hiányában, jogszabályok helytelen alkalmazása és elévülés miatt jelentettek be fellebbezést. Így az ügyben a Gyulai Törvényszéken születik majd jogerős ítélet. Szabó Bálint, a feljelentő Az nem kérdés, hogy mindezzel már most egyenesbe fordult a jövő októberi szegedi önkormányzati kampány. Ezt az is bizonyítja, hogy a kalandos előéletű feljelentő, Szabó Bálint az első fokú ítélet után a kormánysajtó élénk érdeklődése mellett arról beszélt, hogy: „Győzött az igazság!” Másrészt arra szólította fel Botka László szegedi polgármestert, hogy mondjon le, és távozzon a közéletből. A Narancs információi szerint a szegedi városháza vezetését meglepte az első fokú ítélet, nem erre számítottak. (A szerző felvételei)
Pofon Botkának: felfüggesztett börtönbüntetések az ingyenes parkolóbérletek ügyében
Hűtlen kezelés bűntettében bűnösnek mondta ki és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte kedden meghozott határozatában a Gyulai Járásbíróság az ún. szegedi parkolóbérlet-ügy összes vádlottját.
null
1
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/pofon-botkanak-felfuggesztett-bortonbuntetesek-az-ingyenes-parkoloberletekert-ugyeben-114021
2018-10-02 21:58:00
true
null
null
Magyar Narancs
2007.09.28. 13:20 A Fidesz megszüntetné a kistérségi megbízotti hálózatot és a Nemzeti Fejlesztési Terv házhoz jön rendszerét, ehelyett választott köztisztviselőkre bízná az uniós források menedzselését – jelentette be Pelczné Gáll Ildikó, az ellenzéki párt alelnöke, aki szerint így lehetne megakadályozni, hogy a szocialisták lenyúlják a pénzeket. Budai Bernadett szerint a Fidesz kabátlopási ügybe akarja keverni az egész kormányt. • Zuschlágosodik a szabolcsi MSZP is?• Fidesz: nem kellenének megszorítások, ha az MSZP-sek nem lopnának A fideszes politikus szerint erre azért van szükség, mert ezeken a hálózatokon keresztül, felülről kiépített és központilag irányított rendszerben a szocialisták lenyúlják az uniós pénzeket. Mint mondta, ugyanilyen rendszerben nyúlják le a közpénzeket az ifjúsági támogatások és az egészségügy átalakítása esetében is. Kijelentette: a Zuschlag-eset nem egy önálló kis sziget, hanem az egész egy része, sok ilyen ügy lehet még, nem tudni, hogy mennyi. Pelczné Gáll Ildikó közölte: kezdeményezésüket országgyűlési határozati javaslat formájában nyújtják be a parlamentnek, emellett hétfőre összehívják az uniós források felhasználását ellenőrző eseti bizottságot, hogy megvizsgálják, miként válhatott MSZP-s pártpénzzé az európai források egy része. A Fidesz már korábban is kifogásolta, hogy a kistérségi megbízotti hálózat, az NFT házhoz jön, illetve a vidékfejlesztési menedzserek hálózata is visszaélésekre ad lehetőséget, mert a kormány MSZP-s pártkatonákat ültetett ezekre a helyekre. Az ellenzéki párt mostani javaslatában szerepel, hogy a kistérségi megbízottakat a kistérségi tanács válassza meg. Az alelnök kérdésre válaszolva hozzátette: a vidékfejlesztési menedzsereket egyelőre meghagynák, mert nagyobb átgondolást igényel ennek a hálózatnak a megszüntetése, ugyanakkor ennek a rendszernek sem kellene megmaradnia. Pelczné Gáll Ildikó úgy fogalmazott: Magyarország jelenlegi rossz gazdasági helyzete és az uniós pénz „ellopása" között szoros összefüggés lehet, mert ha ezeket a pénzeket valóban gazdasági fejlesztésekre fordítják, akkor most nem itt tartana az ország. Itt az ideje, hogy a Gyurcsány Ferenc befejezze a hazudozást, az MSZP pedig a befejezze az uniós pénzek lenyúlását – jelentette ki a Fidesz alelnöke, aki szerint a miniszterelnök „elkésett a műfelháborodásával", nem kellene úgy csinálnia, mintha nem tudná, mi zajlik a saját kormányában. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc sokszor beszél a gazdaság kifehérítéséről, de pártelnökként először saját háza táján kell söpörnie, mert az MSZP-n belül tombol a feketegazdaság. A képviselő „üdvözítőnek" és „aranyos dolognak" nevezte, hogy Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter internetes honlapot hozna létre az uniós pénzekkel való visszaélések megakadályozására. Pelczné Gáll Ildikó szerint a megoldás az, hogy a törvény kiskapuit bezárják, és a választott kistérségi megbízottak rendszerének kiépítésével megszüntetik a visszaélések lehetőségét.
A Fidesz megakadályozná a szocialista "pénzlenyúlást"
A Fidesz megszüntetné a kistérségi megbízotti hálózatot és a Nemzeti Fejlesztési Terv házhoz jön rendszerét, ehelyett választott köztisztviselőkre bízná az uniós források menedzselését – jelentette be Pelczné Gáll Ildikó, az ellenzéki párt alelnöke, aki szerint így lehetne megakadályozni, hogy a szocialisták lenyúlják a pénzeket. Budai Bernadett szerint a Fidesz kabátlopási ügybe akarja keverni az egész kormányt. • Zuschlágosodik a szabolcsi MSZP is?• Fidesz: nem kellenének megszorítások, ha az MSZP-sek nem lopnának
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/09/a-fidesz-megakadalyozna-a-szocialista-penzlenyulast
2007-09-28 00:00:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A Budapest Józsefváros Önkormányzata által kiírt parkolási közbeszerzési eljárást jogsértőnek minősítette a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD), az önkormányzatot 2 millió forint, míg a felhívást ellenjegyző ügyvédet 100 ezer forint bírsággal sújtotta, mivel az alkalmassági feltétel egyik pontját lényegében a Centrum Parkoló Kft.-re szabták, és így kizárták a versenyből a többi lehetséges ajánlattevőt. A Közbeszerzések Tanácsa honlapján olvasható határozat szerint a KD ezért az alkalmassági feltétel egyik pontját, valamint az azt követő döntéseket megsemmisítette. Az önkormányzat idén augusztus 9-én indított egyszerű közbeszerzést a kerületi parkolóhelyek üzemeltetésére. A nyertes 10 évig üzemeltethette volna a több mint 2.700 parkolóhelyet, amelyek száma a közeljövőben ezerrel fog növekedni. A Közbeszerzések Tanácsa elnöke augusztus 9-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást. Jogsértőnek tartotta azt a feltételt, amely szerint csak az a cég tehet ajánlatot, amelynek a megelőző 3 évben legalább 600 millió forint forgalma volt önkormányzati parkolóhelyek üzemeltetéséből. A miskolci parkoló üzemeltető cég, a Régió Park Miskolc Kft. is a döntőbizottsághoz fordult, mivel szerinte a Centrum Parkoló Kft.-re szabták a tendert. Például a hét minden napján 24 órában működő, meglévő ügyfélszolgálat az egyik követelmény, és ilyet csak ez a cég üzemeltet. Hasonlóan csak ez a cég látja el elektronikus aláírással a tilosban parkoló kocsikról gyűjtött információkat. Az ajánlattételi határidőre, augusztus 24-re csak a C-Parkolás Konzorcium nyújtott be ajánlatot. Ennek vezetője a Centrum Parkoló Kft., a tagjai pedig a C-Service Hungary Kft., a C-Ware Kft., és az E-Kontroll Kft. Az ajánlatkérő azonban az eljárást a döntőbizottság döntéséig felfüggesztette. A KDa Közbeszerzési Tanács elnökének kifogását elutasította. A miskolci parkoló cég által felhozott jogsértések közül pedig a folyamatos ügyfélszolgálat meglétét fogadta el. Ilyet ugyan is csak a Centrum Parkoló Kft. üzemeltet Magyarországon, így más nem is indulhatott a tenderen. Októberben a VI. kerület kapott hárommillió forintos büntetést hasonló okból; a KD megsemmisítve a pályázati kiírás műszaki-szakmai alkalmasságra és a pályázó előző három évi pénzügyi forgalmára vonatkozó kerületi feltételeket, ezek ugyanis feltűnően jól illettek a Centrum Parkoló Kft-re. Terézváros ennek nyomán visszavonta a korábban kiírt tendert.
Belföld: Józsefváros is a Centrumra szabta parkolótenderét
Kétmilliós büntetést kapott Józsefváros, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a parkolási tenderét a Centrumra szabta az önkormányzat.
null
1
http://nol.hu/belfold/jozsefvaros_is_a_centrumra_szabta_testre_parkolotenderet-424831
2009-11-11 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Semjén Zsolt a KDNP frakcióvezető-helyettesét, Nacsa Lőrincet jelöli a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztjára - tudta meg a hirado.hu. A miniszterelnök-helyettes exkluzív videóinterjút adott a portálnak, a teljes beszélgetést még nem közölték. Mint ismert, a tisztséget korábban betöltő Potápi Árpád János tragikus hirtelenséggel október 17-én hunyt el.
Nacsa Lőrincet jelölik Potápi Árpád János pozíciójára
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elárulta, ki veszi át az októberben tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János pozícióját. Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselőt jelölik a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztjára.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/potapi-arpad-janos-allamtitkar-pozicio/59jtez4
null
true
null
null
Blikk
Állítsuk meg Brüsszelt, minden támogatást kifizetett 106 százalékosra teljesült az előző uniós támogatási ciklus kifizetéseinek terve. A hatékonyság már nem ennyire erős. 106 százalékos teljesítéssel zárta Magyarország a 2007–2013-as uniós pénzügyi ciklust, vagyis a rendelkezésre álló forrásoknál 6 százalékkal többet költött el az ország – erről Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára számolt be egy konferencián. Ez persze nem jelenti azt, hogy a sikerre való tekintettel az EU még hozzádobott 6 százaléknyi forrást a 8700 milliárd forintos kerethez, a többletet, 520 milliárd forintot a hazai költségvetés állta. A lehívás persze nem volt problémamentes, három dolog miatt is. A pályáztatás a rendszer átalakítása miatt több mint egy évig állt az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után. Emiatt is sűrűsödött be a végére a lehívás: 2014-ben csaknem 1900 milliárd, az utolsó évben, 2015-ben pedig az állami önrésszel együtt 2800 milliárd forintot fizetett ki a kormány az unió által finanszírozott projektekre. Volt, hogy heti 200 milliárd forintot utaltak a kedvezményezettek felé. A lehívást késleltette az is, hogy a szabálytalanságok miatt az EU több esetben tartott vissza pénzt. Ilyen volt például az M4 autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza, amelynek az építését le is állították, miután kiderült, az unió nem fogja pénzelni. De előfordult olyan is, hogy teljes programok vagy operatív programok esetében állították le a kifizetést, és büntetést is kiszabtak (ez nem a támogatás elvonását jelentette, hanem azt, hogy a programon belül más pályázatokra juthatott belőle). Ilyen volt a sokszorosan túlszámlázott munkagép vagy az aszfaltkeverők ügye. Későbbi ellenőrzések során is vontak vissza támogatásokat – ez magyarázza a túlteljesítést is, hiszen a kormány azzal biztosította be magát a meghiúsuló fejlesztések ellen, hogy több pénzt ítélt meg, mint amennyi rendelkezésre állt. A lényeg persze az volt, hogy teljesítsék Orbán Viktor kívánságát, és száz százalékban hívják le a forrásokat. A konferencia előadói – Vitályos Eszteren kívül Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára – arról diszkréten hallgattak, hogy a GDP-növekedés gyorsulásán túl mennyire volt hasznos a pénz felhasználása. Pedig a Miniszterelnökség erről megrendelt egy elemzést, ám a KPMG és a GKI által készített anyag meglehetősen lesújtó képet festett. Azt állapította meg: a nagy hajrában alig volt olyan terület a magyar gazdaságban, ahol hatékonyan használták volna fel a 2007–2013 között rendelkezésre álló forrásokat. Ezek szerint még 520 milliárd forinttal többet is. 2017. március. 30. 13:21 hvg.hu Gazdaság Kárba mentek az uniós pénzek: lesújtó kép egy kormányzati jelentésben Nem verte nagy dobra a Miniszterelnökség azt a tanulmányt, amelyből kiderül: a legtöbb uniós támogatás rossz helyre került a 2015 végén zárult támogatási időszakban.
Gazdaság: Állítsuk meg Brüsszelt, minden támogatást kifizetett
106 százalékosra teljesült az előző uniós támogatási ciklus kifizetéseinek terve. A hatékonyság már nem ennyire erős.
null
1
https://hvg.hu/gazdasag/20170505_Allitsuk_meg_Brusszelt_minden_tamogatast_kifizetett
2017-05-05 12:49:00
true
null
null
HVG
A magyarországi jogállamiság "lebontásáról" szóló könyvet mutatnak be szerdán délután három órakor az Európai Parlamentben - hívta fel a figyelmet az eseményre a Magyar Nemzet . A hazánk lejáratását célzó, évek óta zajló akciósorozat újabb epizódja önmagában nem is lenne különösebben figyelemre méltó, viszont ezúttal magyarországi politikai aktorok - köztük a kiadvány társszerkesztője, Magyar Bálint, az egykori SZDSZ meghatározó alakja - is főszerepet vállalnak, az esemény egyik szervezője pedig Magyar Péter néppárti lengyel kollégája, Michal Wawrykiewicz, aki felszólalt a Tisza Párt október 23-i rendezvényén is. A könyvbemutatót nemcsak Magyar Péterék pártcsaládja, az Európai Néppárt már említett képviselője szervezi, hanem a liberális Renew Europe egyik képviselője, Ilhan Kyuchyuk is. A magyar együttműködők között említik Magyar Bálint mellett a szintén volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt, aki jelenleg a Connect Europe nevű szervezet elnöke. Michal Wawrykiewicz kapcsán a Magyar Nemzet cikke megjegyzi: a lengyel néppárti EP-képviselő szerepvállalása nem véletlen, hiszen ő az a Tineke Strik mellett dolgozó politikus, aki a Magyarországot lejárató jelentések másik szerzője, brüsszeli szaknyelven: "árnyék-jelentéstevője". A Magyar Nemzet teljes cikke, benne a Tisza Párt részéről a néppárti politika feltétel nélküli elfogadását tanúsító esetek felidézésével IDE KATTINTVA olvasható.
Közös néppárti és liberális akció hazánk ellen Brüsszelben
A hazai jogállamiság „lebontásáról” szóló könyv bemutatóját, ahol ott lesz két volt SZDSZ-es politikus is, a Renew Europe és az Európai Néppárt együtt szervezi.
[ "" ]
0
https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/magyarorszag-lejaratasa-jogallamisag-europai-neppart-renew-konyvbemutato
null
true
null
null
SZOLJON
Azt a Hír24.hu írta meg, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, a jövő évtől egyetlen kézbe adja a városnéző – hop on, hop off – buszokat. A piac ismerői szerint az önmagában nem ördögtől való, hogy egyetlen cég vagy cégcsoport uralja a piacot. Eddig ugyanis a szabályozott, ám szabad pia­con a vállalkozások rövid időre kaptak működési engedélyt, így a bizonytalanság és az éles árverseny miatt­ a cégek jó része nem nagyon mert beruházni. „Most legalább tiszta helyzet lesz" – mondta az egyik cégvezető, a győztes fejlesztheti a szolgáltatását, ami jó az utasoknak. Az viszont kétségeket ébreszt, hogy a főváros a cégek üzleti érdekeire hivatkozva zárt ülésen tárgyalt az ügyben – igaz, az ígéretek szerint a jövő héten közzéteszi a döntést. Lapunk ugyanakkor már most megismerte azt, és egyes részletei felvetik annak gyanúját: mintha egy előre kiválasztott céghez igazítanák a tendert. Úgy tudjuk, hogy a közgyűlés gyakorlatilag egy biankó tervezetre bólintott rá: az ülés előtt kiosztott javaslatból kimaradt az a melléklet, amelyben a buszok műszaki paramétereit szabályozzák. A műszaki specifikáció később perdöntő lehet: attól függően, hogy milyen típusú buszokat várnak el a későbbi koncessziótulajdonostól, alaposan leszűkíthetik a lehetséges versenyzők körét.
Cégre szabhatták a fővárosi tendert
Megüti a főnyereményt az a cégcsoport, amely elnyeri a budapesti városnéző buszok működtetési jogát.
null
1
http://nol.hu/belfold/cegre-szabhattak-a-fovarosi-tendert-1620559
2016-06-22 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
2005.12.09. 06:56 Elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság (FB) elutasította Gyurcsány Ferencnek a Magyar Nemzet ellen indított sajtó-helyreigazítási keresetét. Ebben a miniszterelnök lapunk elmarasztalását kérte két, szeptember végén megjelent cikk kapcsán. Keresetében kifejtette, hogy a Magyar Nemzet 2005. szeptember 29-i számának címlapján és 3. oldalán megjelent, Hazudott a miniszterelnök című cikkben, valamint a 2005. szeptember 30-i számának 3. oldalán megjelent Villabotrány: nem Fittelina. Altus! című cikkben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyére vonatkozóan valótlan állításokat tett közzé, illetőleg való tényeket hamis színben tüntetett fel. Gyurcsány véleménye szerint a lap valótlanul állította, hogy a miniszterelnök a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában a Szemlőhegy utcai ingatlannal szomszédos telek vételi szándéka kapcsán megnevezte a Fittelina Kft.-t, illetőleg azt állította, hogy a Fittelina Kft. többször tett ajánlatot a II. kerületi önkormányzat felé a vételre. Gyurcsány szerint ezzel a lapunk olyan hamis látszatot keltett, mintha a miniszterelnök valótlanságot állított volna. Ezzel szemben a való tény az, hogy a kormányfő az említett műsorban egyetlen céget sem nevezett meg és nem állította, hogy a Fittelina Kft. tett ingatlan megvásárlására ajánlatot – így a kereset. Pataki Árpád bíró szerint a Magyar Nemzet a becsatolt cégmásolatok alapján megfelelően tudta bizonyítani a cikkben tett megállapításait. Megállapítható ugyan, hogy Gyurcsány Ferenc a rádióműsorban valóban nem nevezett meg egyetlen céget sem, de nem is nyilatkozott arról, hogy ha nem a Fittelináról volt szó, akkor melyik más gazdasági társaságról. A bíró kifejtette: a műsorvezető egyértelműen a Fittelina-üggyel kapcsolatban tette fel a kérdését és a miniszterelnöknek lehetősége lett volna, hogy egyértelművé tegye a helyzetet. A lapunk által levont következtetés tehát nem volt ellentétes a véleményalkotás elemi szabályaival – hangzott el az ítélet indoklásában. A kifogásolt cikk címével kapcsolatban – amelyben lapunk levonta a logikus következtetést: Hazudott a miniszterelnök – a bíró kijelentette: az Alkotmánybíróság szerint a tényállítás formájában közöltek is minősülhetnek véleménynek, a közszereplőknek pedig a sértő, igazságtalan véleményeket is tűrniük kell. A két írás egy közhiteles dokumentumokkal alátámasztott cikksorozat része volt, amelynek során feltártuk: a Gyurcsány családjának villáján végrehajtott luxusberuházás felveti az adócsalás gyanúját. Ennek lényege: a kormányfő és felesége tulajdonában lévő Fittelina Kft. a házaspár lakhelyéül szolgáló Szemlőhegy utcai ingatlanba fitneszparkot, úszómedencét telepített, amelyek után magánszemélyként nem igényelhették vissza az áfát, a cég azonban igen. Gyurcsányék azzal védekeztek, hogy az ingatlanhasznosítással foglalkozó Fittelina Kft. üzleti célból ruházott be, amelyek között a villán kívül más ingatlanok, így a szomszédos telken egy irodaház felépítése is szerepelt. Ennek érdekében a Fittelina nevében ajánlatokat is tettek a II. kerületi önkormányzatnak. A kerület jegyzője azonban lapunkban cáfolta Gyurcsányt, vagyis azt, hogy a Fittelina az önkormányzathoz fordult volna más építkezés ügyében. Ez viszont tovább erősíti azt a gyanút, hogy Gyurcsányék a Fittelina Kft.-t kizárólag a magántulajdonukban álló villán elvégzett luxusberuházásra hozták létre. A jegyző cáfolata ellenére Gyurcsány a Klubrádióban megismételte álláspontját. Egyértelműen a Fittelina Kft.-re utalva azt mondta: „Sok mindenre készültünk, még a szomszédos telekre egy önálló irodaháznak a felépítésére is, arra vonatkozóan több ajánlatot adtunk az önkormányzatoknak a vásárlásra. Erre a tevékenységre – az ingatlanfejlesztésre és -hasznosításra – jött létre egy cég, amely, amikor épült át a mi házunk, amely magánház természetesen, akkor kialakította a maga irodáit is, és a beruházás folyamán nagyon akkurátusan kettéválasztotta a dolgot.” Nem sokkal később a kormányfő felesége, Dobrev Klára is hasonló tartalmú nyilatkozatot tett a Népszavának: „1995–96-ban a mellettünk lévő ingatlanokat árulták, mi is licitáltunk, és ötször adtunk be vételi ajánlatot. A Fittelina ezért jött létre, kizárólagosan ingatlankezeléssel, -hasznosítással foglalkozott volna.” Lapunk ezt a cikket szintén ismertette. Az írás címében ebben az esetben is levontuk a logikus következtetést – A miniszterelnök felesége is hazudik. A házaspár azonban ezt már nem sérelmezte. Batiz András kormányszóvivő közleményében leszögezte: a Fővárosi Bíróság nem jogerős döntésében véleménynek minősítette a közléseket, a közlés tartalmát semmilyen módon nem minősítette. A Magyar Nemzetben a Fittelina Kft.- vel összefüggésben megfogalmazott állítások alaptalansága több ízben is bebizonyosodott: a Fővárosi Főügyészség két esetben is megtagadta a nyomozást az ügyben, bűncselekmény hiányában – írta Batiz, de arra nem tért ki, hogy az ügyészség még nem bírálta el Deutsch Tamás (Fidesz) beadványát az ügyben. A jogi szakértők most vizsgálják a további lehetőségeket.
Hazudott Gyurcsány: bírósági ítélet is erősíti a kormányfőre vetődött gyanút
Elsőfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság (FB) elutasította Gyurcsány Ferencnek a Magyar Nemzet ellen indított sajtó-helyreigazítási keresetét. Ebben a miniszterelnök lapunk elmarasztalását kérte két, szeptember végén megjelent cikk kapcsán. Keresetében kifejtette, hogy a Magyar Nemzet 2005. szeptember 29-i számának címlapján és 3. oldalán megjelent, Hazudott a miniszterelnök című cikkben, valamint a 2005. szeptember 30-i számának 3. oldalán megjelent Villabotrány: nem Fittelina. Altus! című cikkben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyére vonatkozóan valótlan állításokat tett közzé, illetőleg való tényeket hamis színben tüntetett fel.
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/12/hazudott-gyurcsany-birosagi-itelet-is-erositi-a-kormanyfore-vetodott-gyanut-2
2005-12-09 00:00:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Az unió hivatalosan cáfolta, hogy befagyasztották volna a Magyarországnak jövő pénzeket. "Nem szakítottuk meg a kifizetéseket" - mondta az MTI-nek Shirin Wheeler, az unió illetékes szóvivője. Erre azért volt szükség, mert 444.hu szerint április elsejétől leállítottak minden uniós kifizetést Magyarország felé, és egy megszerzett levélre hivatkoztak. Shirin Wheeler ugyanakkor azt is hozzátette, hogy tényleg írtak egy levelet, amiben komoly aggodalmaikról tájékoztatták a magyar kormányt, és részletes választ várnak, mindenképpen még a következő pénzcsomag átutalása előtt. Eszerint az uniónak igen komoly baja van azzal, ahogy az uniós pénzek elosztását tovább központosította a kormány. Ehhez jó tudni, hogy idén januártól megszüntették az NFÜ-t, ami eddig a pályáztatást és pénzosztást ellenőrizte, és Lázár János vezérletével maga a Miniszterelnökség vonta magához a teljes irányítást. Emellett a pályázatokat kiíró úgynevezett irányító hatóságok lényegében szét lettek dobva a minisztériumok, azaz az NFM, NGM és az EMMI közt. Ezt az átalakítást nehezen, de végül elfogadta Brüsszel. Többek közt azzal indokoltuk mindezt, hogy elég erős csúszásba kerültünk a az uniós pénzek kiosztásával, és így majd gyorsabban fogjuk tudni szórni a támogatásokat. Az unióból egyértelműen jelezték, hogy nem tartják se szükségesnek, se szerencsésnek az átalakítást, de végül vétót nem emeltek ellene. A 444.hu szerint április elsejétől, de igazából április 15-től azonban a kormány felszámolta a korábban az NFÜ felügyelete alatt működő úgynevezett közreműködő szervezeteket. Ezek eddig formailag önálló cégek voltak, nonprofit kft. vagy éppen zrt. formában működtek, az NFÜ felügyelete alatt. Ezek felügyelték a konkrét pályázatok útját: ellenőrizték a számlákat, az elvégzett munkát, igazolták a teljesítéseket.Olyanokra érdemes gondolni, mint a MAG Zrt. vagy mondjuk a VÁTI Nonprofit Kft. Amikor viszont április közepén ezeket is beolvasztották a minisztériumokba, akkor Brüsszelből megírták, hogy ez már nem fér bele, és további ellenőrzések jönnek. A pénze elosztásáért aggódó EU-val ugyanis bármilyen szervezeti átalakításnál egyeztetni kell, korábban nem véletlenül mondta el rendre Lázár, hogy Brüsszellel is jóváhagyattak mindent. Úgy tűnik ezt most nem sikerült tökéletesen. Nem boldogok az érintettek se Ez az utolsó változtatás egyébként több ezer embert érint, jellemzően rosszul, hiszen a köztisztviselői bértábla alapján jellemzően érezhetően kevesebb pénzért végezhetik ugyanazt a munkát. Épp, hogy őrülten sietni kéne Azért jöhet különösen rosszul az újabb baki, mert hamarosan lejár a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus kifizetésének ideje. A legkésőbbi projekteknél is 2015 végéig le kell adni az utolsó számlát is, és ami addig nem épül meg, nincs kifizetve, az a pénz elveszik Magyarország számára. Nagyjából 1500 milliárd forintra lenne még jogosult az ország a ciklusból. Külön érdekes, hogy Lázár Jánost pont azzal a feladattal bízta meg Orbán, hogy mindenáron gyorsítsa fel az uniós pénzek kifizetését, hiszen "egyetlen forint sem ragadhat benn". Ezért is volt külön furcsa, hogy amikor ő erre teljes szervezeti átalakítást is betervezett, ami általában hosszabb időre lelassíthatja a munkát. Nagyjából ez is történt, rengeteg bizonytalanság övezi most a pályáztatást, mindent elmond, hogy január óta még most sem zárult le teljesen az átalakítás. Sok pénzről lehet szó A kifizetések jellemzően a ciklus végén gyorsulnak fel, könnyen lehet, hogy ezermilliárdos a tét. Ezt egyszerűen meg lehet érteni úgy, hogy Magyarországon gyakorlatilag már évek óta semmilyen beruházás nem épül meg uniós pénz nélkül, ha a stadionokat nem számoljuk. Ha mindent elvesztünk, az akkora mínusz az államnak, mintha senki nem fizetne ezentúl személyi jövedelemadót. A teljes magyar szja-bevétel ugyanis tavaly 1505 milliárd forint volt.
Befagyaszthatnak minden uniós pénzt
Befagyaszthatnak minden uniós pénzt - Az EU-s pénzek elosztása nem tetszik most Brüsszelnek, pontosabban egy április közepi átalakítás. Ezermilliárdos a tét, és bár emiatt nem állították le a kifizetéseket, de közel járhatunk hozzá.
null
1
https://index.hu/gazdasag/2014/04/28/befagyaszthatnk_minden_unios_penzt/
2014-04-28 20:12:00
true
null
null
Index
A Nemzeti Befektetési Ügynökség megbízásából Csetényi Csaba egyik cége a MEC Hungary Kft.-vel közösen fogja reklámozni Magyarországot világszerte. Az uniós közbeszerzési értesítő január 21-i számában megjelent tájékoztatás szerint a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) ösztönözni szeretné a Magyarországra irányuló tőkeimportot, ezért nemzetközi médiakampányba kezd. A célországok a következők: Németország, USA, Japán, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Svájc, India, Kína; a kommunikációs cél pedig a HIPA nemzetközi jelenlétének erősítése, a potenciális befektetők elérése, valamint a hazai befektetési környezetet népszerűsítő kulcsüzenetek eljuttatása, ezen belül – Magyarország mint vonzó befektetési helyszín bemutatása (ismertség emelése), – Magyarország Európa egyik legvonzóbb, azon belül a CEE regió legjobb befektetési helyszíneként való pozícionálása (imázsépítés), – Befektetési szempontból meghatározó külföldi személyek (döntéshozók és befolyásolók) elérése. A HIPA tárgyalásos eljárására mindössze egyetlen ajánlat érkezett, melyet az Affiliate Network Kft. és a MEC Hungary Kft. közösen nyújtott be, így ez a két cég kapta a nettó 130 millió forint értékű megbízást. A MEC Hungary Kft. a nemzetközi Young & Rubicam reklámügynökség tulajdonában van, az Affiliate Network pedig Csetényi Csabáé, aki Rogán Antal szomszédjaként lett ismert, és cégei az utóbbi években sorra nyerik a százmilliós / többmilliárdos állami tendereket.
130 millióból próbál külföldi befektetőket Magyarországra csábítani a HIPA
A Nemzeti Befektetési Ügynökség megbízásából Csetényi Csaba egyik cége a MEC Hungary Kft.-vel közösen fogja reklámozni Magyarországot világszerte. Az uni
null
1
https://atlatszo.hu/kozugy/2017/01/24/130-milliobol-probal-kulfoldi-befektetoket-magyarorszagra-csabitani-a-hipa/
2017-01-24 11:26:57
true
null
null
atlatszo.hu
Ötvenéves lett Várkonyi Andrea, és ebből az alkalomból interjút is adott a Best magazinnak, megosztva életvezetési filozófiáját. A hvg.hu szemléje szerint ijesztőnek tartja a fél évszázadot, de igazából nem is érzi magát annyinak, ha külföldön szóba kerül a kora, 35-40 évesnek nézik. A szemle szerint az interjúból megtudhatjuk, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti oligarcha felesége pár évvel ezelőttig még nem használt szemránckrémet, a genetikájának köszönheti, hogy nem látszik ötvenévesnek, semmilyen beavatkozást nem végeztetett az arcán, csak egy kis botoxot, "a nyári hunyorgások" előtt és után. Az interjúban szóba került az is, miképp alakult át a jórészt állami megrendelésekből az ország leggazdagabb emberévé váló egykori gázszerelő külső megjelenése. Várkonyi Andrea azt mondta róla: - A hihetetlen akaraterejének köszönhetően fogyott le, és ezt folyamatosan tartja is. Odafigyelünk mindketten az étkezésünkre, több halat eszünk, mint csülökpörköltet. Zsír- és lisztmentesen étkezünk, minimális szénhidráttal - árulta el. Várkonyi Andrea azt is mondta, úgy gondolja, megtalálta a "minőségi társat", akire évekkel ezelőtt vágyott. - Arra vágytam, hogy elhiggyem majd egyszer valakinek, értem tesz dolgokat, és boldoggá tud tenni, és én is őt azzal, amilyen vagyok. És ez megadatott. Boldog vagyok, és tudom, hogy ez a házasságom a sírig fog tartani. Talán ez a tudat és látni a lányom, ahogy felnőtté válik, a legszebb születésnapi ajándék - fogalmazott. Ennek megfelelően Mészáros Lőrinc felesége megosztott egy-egy párkapcsolati-életvezetési tanácsot is. Ő ugyanis, mint mondta, öt évtized múltán sem veszített a "női energiáiból", és nem is tervezi elengedni magát. - Nem csak azért, mert van egy nagyszerű férjem, aki nőként tisztel és kezel, hanem mert én magam igénylem ezt. Az "én koromban" meg a "nekem már mindegy" hozzáállás szerintem rossz, egy nő igenis legyen minden korban nő, és ez nem pénztárcafüggő. Nem szabad elengedni magunkat. Az is fontos, hogy minden korban legyenek feladataink, céljaink, mert többek közt ez tart fitten testileg és szellemileg is. Ezt tanultam meg a saját családomtól is - mondta. Várkonyi Andrea: A legnagyobb szabadságot a tanulás adja
Várkonyi Andrea azt állítja, megtalálta a minőségi társat, a házassága a sírig fog tartani Mészáros Lőrinccel
Szerelem, csillogás, közbeszerzés.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3257657_varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-minosegi-tars-sirig-tarto-hazassag
null
true
null
null
Népszava
A terület 1775-ös térképe. Forrás: Arcanum A terület 1852-es térképe. Forrás: Arcanum A terület 1867-es térképe. Forrás: Arcanum A "városligeti" Lóversenytér a későbbi Népstadion helyén, nagyverseny előtti parádé, 1908. Forrás: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn A Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződése az 1910-es években. Forrás: https://www.ilyenisvoltbudapest.hu/ A Hungária körút a Hős utca irányából a Kerepesi út felé nézve, 1941. Forrás: Fortepan / Fortepan/Album002 A Hungária körút a Kerepesi út felől a Mogyoródi út felé nézve, 1941. Forrás: Fortepan / Fortepan/Album002 Hungária körút a Kerepesi útnál, háttérben a 24-es és a 38-as villamos-végállomása és a Ferenc József lovassági laktanya, 1941. Forrás: Fortepan / Fortepan/Album002 Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, tervezett közös végállomásának építése, 1950. Forrás: Fortepan / UVATERV A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomásának terve, 1950. Forrás: Fortepan / UVATERV A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomásának terve, 1950. Forrás: Fortepan / UVATERV Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, tervezett közös végállomásának építése, 1950. Forrás: Fortepan / UVATERV Az állomásépület kupolacsarnokának terve. Forrás: Szabad Művészet, 1951 "A Földalatti Gyorsvasút siklósi zöldmárvánnyal borított és mozaikképekkel díszített állomása". Forrás: Szabad Művészet, 1951 "A Budapesti Földalatti Gyorsvasút állomásának modellje". Forrás: Szabad Művészet, 1951 Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, tervezett közös végállomásának építése, 1951. Forrás: Fortepan / UVATERV Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomásának építése (később lebontásra került). Előtte az ekkor a Keleti pályaudvarig közlekedő HÉV vonala, 1951. Forrás: Fortepan / Nyári György Kocsis András szobrászművész alkotása a Teniszező lány (1951) a metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomásának díszitéséhez készült, felállítására nem került sor. A szobor 1967-től Dunaújvárosban, a stadionkertben látható, 1951. Forrás: Fortepan / Zsivkov Anita - Koós Árpád / Kocsis András fényképei Kerepesi úti - Hungária körúti metró és a gödöllői HÉV közös végállomásának makettje, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomásának terve, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV Ifj. Dávid Károly-Borosnyay Pál-Harmos Zoltán százezres stadionja lejtős vasbeton tribünnel és öltözőtoronnyal (1952. nyár). Forrás: Tanulmányok Budapest múltjából 26., 1997, 67. oldal. Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomása (később lebontásra került). Előtte az ekkor a Keleti pályaudvarig közlekedő HÉV vonala, 1953. Forrás: Fortepan / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely A Népstadion, 1954. Forrás: Fortepan / Nagy Gyula A Népstadion, 1954. Forrás:Fortepan / Martin Kornél Kerepesi út. A metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, tervezett közös végállomásának részlete, 1954. Forrás: Fortepan / UVATERV Hungária körút - Thököly út kereszteződése, 1957. Forrás: Fortepan / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely Kerepesi út, balra a Százados út torkolata és a Lisieux-i Szent Teréz-templom (Törökőri templom). Jobbra a metró és a gödöllői HÉV Hungária körúti, közös végállomása (később lebontásra került). Előtte az ekkor a Keleti pályaudvarig közlekedő HÉV vonala. A felvétel a 3-as főút szélesítéséhez kapcsolódó sorozat része, 1961. Forrás: Fortepan / FŐMTERV Hungária körút - Thököly út kereszteződése, 1963. Forrás: Fortepan / FŐMTERV A Hungária körút tervezett mintakeresztszelvénye. Forrás: AUTÓ-MOTOR, 1967 Hungária körút, Népstadion autóbusz-pályaudvar. Balra a Budapest Sportcsarnok, 1982. Forrás: Fortepan / FŐMTERV Kilátás a Stadion szállóból a Kerepesi út - Hungária körút kereszteződése felé, előtérben a Budapest Sportcsarnok parkolója és a metró épületei, 1982. Forrás: Fortepan / Urbán Tamás A Budapest Sportcsarnok építése, 1981. Forrás: Fortepan / Bertalan Ágnes Parkoló a Stadion szálló és a Budapest Sportcsarnok előtt, középen a háttérben a Népstadion látható, 1982. Forrás: Fortepan / FŐMTERV A Budapest Sportcsarnok felavatásakor, 1982. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán A kiégett sportcsarnok 1999 év végén. Forrás: Magyar Nemzet, 1999. december 16. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke 2007-ben. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke 2008-ban. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma. A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének környéke ma. Nézőpontok/Történet Közlekedés és sport: a Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének története Cikkinfó Szerzők: Bán Dávid Földrajzi hely: Budapest Építészek, alkotók: Lechner Lajos, Nyíri István, Ifj. Dávid Károly, Skardelli György, Kiss István (1924-2011), Pottyondy Péter, Közti Zrt., Bánáti + Hartvig Építész Iroda Dosszié: Átalakuló térségek További adatok ↓ A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződése, amely jobb híján hol Stadion vagy Stadionok, hol Puskás Ferenc Stadion elnevezéssel szerepel a térképen, jelentős csomópontja a külső pesti körgyűrűnek. Történetét a közlekedés indította el. Bán Dávid írása. A nyugatról kelet felé tartó tengelyén, a mai Kerepesi úton már évszázadok óta szekerek zötyögtek, és a Hungária körút kiépítésének alapgondolata a legkorábbi közlekedésfejlesztési tervekben már szerepelt az 1870-es évek elején. Ahogy a korabeli, akár a 18. századból datálható térképeken is már jól kirajzolódik, Pest kereskedővárosába számos szekérút vezetett. Ezekből az egyik kiemelt fontosságú, az Alföldről érkező mezőgazdasági áruk és termények szállítását szolgáló keleti kapcsolat volt. A Kerepesen át Hatvan és az Észak-Alföld felé irányuló kereskedelmi útvonal feltételezhetően már a 17. században szolgálta az áruszállítást. A mai Astoria helyén álló Hatvani kapunál érte el a Pest városát védő falrendszert és a termékek a kellő vámok megfizetése után kerültek a város piacára. Ahogy az Astoria, valamint a Baross tér történetét bemutató cikkekben részletesen bemutattuk, a város fejlődését akadályozandó falrendszert és az azon álló kapukat a 19. század első éveiben elbontották, ezzel szabad utat engedve a korábban kültelkeknek számító területek beépítésének. A beérkező árukra kivetendő vámot újabb állomáshelyeken, a vámházakban szedték be. A keleti irányú útvonal vámháza a mai Baross tér magasságában helyezkedett el. A 19. század közepének térképein az útvonal központhoz közelebbi részeit Hatvani útnak (Hatwaner Linie) nevezték, csak a külső szakaszt jelölték Kerepes felé tartó útvonalnak (Strasse nach Kerepes). A fasorral kellemesen kerített országutat az 1847-ben megnyílt, Pestet Cegléddel, majd később azon keresztül Szolnokon át Debrecennel összekötő vasútvonal keresztezte. A terület persze ekkor még nem volt belakva, mezőgazdasági művelést is csak elszórtan találunk, de az 1860-as évektől már a város élelmezési igényeit kiszolgáló haszonbérleti földeket kezdtek kialakítani az útvonal mentén. Az amúgy is élnénk vasútépítési lázat egy 1880-ban elfogadott törvény tovább fokozta, hiszen ekkortól már helyiérdekű vasutakat is lehetett létesíteni, amelyek kifejezetten a helyi, főleg teherforgalom igényeit szolgálták, a "nagyvasúthoz" képest egyszerűbb műszaki kialakítással. A helyiérdekű vasutak hatalmas lendülettel kezdtek épülni és néhány év leforgása alatt szinte teljesen behálózták az országot. Ezek közül egyre több a fővárost is elérte, így épült ki 1888-ban a Budapestet ekkor még csak Cinkotával összekötő helyiérdekű vasútvonal, amelyet a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) egyik leányvállalata, a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt. üzemeltett. A Középponti (ma Keleti) pályaudvar déli oldalából, a mostani autóbuszvégállomás helyéről indultak a szerelvények és haladtak végig a Hatvani és Kerepesi országúton. Az alig 10 kilométeres szakaszt építését egy év alatt fejezték be, majd 1888. július 20-án adták át a forgalomnak: "A magyar főváros ismét gazdagabb egy vasútvonallal, mely közelebb hozza a környéket, ennek anyagi és szellemi érdekeit az ország központjához, ami által viszont a főváros gazdasági érdekei is nyernek. Az ilyen helyiérdekű vasutaknál, melyek a fővárost és környékét kötik össze, a hatás mindig kölcsönös. A környéken emelkedik a föld értéke, jobb és biztosabb kerete van a terményeknek, a főváros pedig egészséges és aránylag olcsó nyaraló, sőt tekintve a forgalom kényelmes voltát, állandó lakóhelyet kap, nem is szólva azokról az előnyökről, melyekben Budapest élelmezési ügye részesül. Az új vonal a történelmi nevezetességű Rákoson megy át és végpontja egyelőre Cinkota, ahonnan rövid időn Szent-Mihályon át Csömörig és valószínűleg Fóthig fog kiépülni." (Budapesti Hírlap, 1888. július 20.) A vonalat további két ütemben fejlesztették és így érte el Gödöllőt 1911-ben, és időközben megvalósult teljes villamosítása is. Az eredeti elképzelések szerint nyugat felé egészen a Dunáig, folytatódott volna - felbuzdulva az akkor átadott Millenniumi Földalatti Vasút sikerén -, részben a felszín alatt futó pályákon, így érve el az akkor építendő Eskü téri hidat, azaz a mai Erzsébet hidat, de a fővárosi közgyűlés, az akkoriban szintén nagy lendülettel elindult villamosépítések szerepét féltve tiltakozott az elképzelés ellen: "Ezt a vasutat a Budapesti Helyiérdekű Vasút-Társaság akarja építeni, mégpedig úgy, hogy az a cinkotai vicinális vasút meghosszabbítása volna s a Kerepesi-út, továbbá a Kossuth Lajos utca alatt vezetne az eskü téri hídig. A főváros képviselői ma is, mint hétfőn, kifejezték tiltakozásukat a vasútépítése ellen, mert azt a miniszter vicinális jelleggel akarja engedélyezni, ami a város anyagi károsodásával járna, mert míg a közúti vasutak jövedelméből a város részesedik, sőt a közúti vasút bizonyos kikötött határidő lejártával a város tulajdonába megy át, addig a vicinális vasútnál a város ezektől a kedvezményektől elesik." (Pesti Napló, 1898. március 4.) A nyugati hosszabbítás nem valósult meg, de az az elképzelés, hogy a helyiérdekű vasút közvetlenül bekapcsolódjon a városi kötöttpályás hálózatba, mind a mai napig él, utoljára a gödöllői H8-as és a cinkotai H9-es HÉV bekapcsolását tervezték az M2-es metróvonalba az Örs vezér terénél. A vonatok végül a Keleti pályaudvartól indultak és a végállomás elhagyásával, a Schottola Ernő által 1882-ben alapított Ruggyantagyárnál, azaz gumiüzemnél - a gyár utoljára Taurus névvel volt ismert - kialakított ipari kitérő után érték el a Hungária úti megállóhelyet. Az itt keresztezendő Hungária körút tervezése és előkészítése is igen korai időszakra nyúlik vissza. Alig egy évvel a kiegyezés után lendületes városfejlesztés vette kezdetét, s ekkor a város rendezési tervének kidolgozásával megbízott Fővárosi Közmunkák Tanácsa már a sugaras-gyűrűs városszerkezet kialakítását igyekezett megalapozni. 1871-ben született törvény a Nagykörút kiépítéséről, de ugyanebben az évben tett javaslatot Lechner Lajos várostervező mérnök egy Kültelki körútnak elnevezett körgyűrű létesítésére is. Egy évvel később már el is fogadták az új körút kiszabályozásának tervét, majd az 1896-os millenniumi ünnepségekre nagyjából ki is épült annak kezdetleges nyomvonala. Noha eredetileg csak a pesti oldalon jelölték ki a körút vonalát, de hamar felmerült, hogy mind az északi, mind a déli irányban érdemes lenne a Dunát átlépve Budát is bekötni a rendszerbe, ez azonban csak számos bukkanó után és jóval később valósulhatott meg. 1950-ben, számos viszontagság után épült meg a rövid ideig Sztálinról elnevezett Árpád híd, amelynek építéstörténetét korábban résztelesen bemutattuk, majd 1995-re készült el a déli csatlakozás a Lágymányosi (ma Rákóczi) híddal. A körút lassan fejlődött, az autóutat sokáig csak szintbeli kereszteződésekkel tudták átvezetni az azon átmenő vasútvonalakon. Az 1940-ig nem létező egységes fővárosi rendezési terv híján azonban bizonyos szakaszokon nem sikerült kellő szélességben kijelölni a körút nyomvonalát, így szűkült be például a Kőbányai út térségében. A villamosközlekedés 1896-ban indult el a Vajda Péter utca és a Népliget közötti szakaszon, majd a vonal fokozatosan tovább bővült. A salgótarjáni út és a Kerepesi út között a Budapesti Villamos Vasúti Vállalat indított járatokat 1906-ban, amely a Rókus kórház és az Új köztemető között közlekedő járat szárnyvonala volt. A vágányokat, az akkor több helyen, például a Váci úton is megszokott módon nem középen, hanem az útpálya két szélén vezették. A végállomás a Kerepesi útnál a rendőrségi laktanya előtt volt. A Kerepesi úton ennél jóval nagyobb szabású közlekedési fejlesztést vizionáltak 1918-ban, amikor a város mobilitásának jövőjét a gyorsvasút hálózat kiépítésében látták. Az akkor tervezett hat vonal részben felszín alatt, részben a felszínen, de szintbeli kereszteződések kizárásával, részben magasvasútként haladt volna. A Hungária körúton járt volna a budai Flórián tértől Kőbánya felé tartó V. vonal, amelyiket a budai Hegyalja útból kiinduló, majd a Duna és belváros alatti alagútban futó VI. vonal keresztezte volna az általunk tárgyalt térségben, igaz annak iránya nem a Kerepesi úton, hanem a Mogyoródi úton haladt volna tovább Rákosszentmihály és Pestújhely felé. Sok szempontból adott volt tehát, hogy amikor 1950-ben elkezdték tervezni az kelet-nyugati metróvonalat, akkor az is érinteni kívánta a Hungária körút és Kerepesi út kereszteződését. Az első elképzelés szerint, amely már a ma is ismert nyomvonallal számolt - igaz, ekkor még nem terveztek állomást az Astoriánál -, itt lett volna a vonal végállomása, ahol közvetlenül lehetne csatlakozni a helyiérdekű vasútra, amelynek végállomását a Keleti pályaudvarról ide húznák vissza. A monumentális metróállomáson egy térben, közös peronon lehetne átszállni a metró és a HÉV között. Szinte még a tervezés évében el is kezdték a metró első szakaszának építését a Deák Ferenc tér és az építendő Népstadion között, ez utóbbi helyen már az állomásépítés is elindult. A Nyíri István jegyezte ambiciózus állomásterv nagy igyekezettel próbálta a moszkvai, katedrálisszerű metró világát követni: "A kettős épületcsoport összesen 160 méter hosszú, az úttest fölé 1,6 méterrel kiemelt alapzaton nyugszik. Egy-egy épület 50 méter hosszú, s a kettő között 60 méteres díszudvar helyezkedik el, középen szökőkúttal. A felemelt alap köröskörül maga a feljáró lépcsőzet. A Kerepesi úti homlokzati oldalon a két szélen lovasszobor foglal helyet és a lépcsőzetet hat másfélszeres embernagyságú szobor tagolja. A szobrok a különböző sportágakat jelképezik. A lovasszobornál a lovasok egyike nőalak. A Sportcsarnok felé néző oldalon az épület előtt két szoborcsoport nyer elhelyezést, melyek az ifjúság sportját ábrázolják. Ezen a szobrokkal díszített lépcsőzeten jutunk az épülethez (...) A belső tér kiképzésénél is helyet kaptak a társművészetek. A kupolacsarnokban, a földalatti lejárat két oldalán két-két szoborkompozíció helyezkedik el mindkét épületben. A szoborcsoportok témája a szocialista művészet és szocialista tudomány az egyik épületben, a szocialista munka és honvédelem a másikban. Ezek a fehér mészkőből készült szobrok állnak a zöldes siklósi márvánnyal borított csarnokban. A kupola alatt halványvörös tatai kőből faragva, 160 cm-es magas fríz vonul végig, mely a sportéletből és a szocialista élet sporttal kapcsolatos megnyilatkozásaiból veszi témáját (tánc, MHK, honvédelem). A lépcsőlejárattal szemben 120 m2-es freskó foglal helyet, mely a dolgozók életének szocialista fejlődését és örömteli eredményeit ábrázolja; az egyik az ipari, a másik a mezőgazdasági dolgozók életét." (Szabad Művészet, 1951) Az építkezés végül elakadt és csak bő évtizedes kényszerpihenő után folytatódott. Ekkor azonban már nagy tempóban haladt a Kerepesi úti lakótelepépítés és az Örs vezér tér környezetébe is 13000 lakásos új lakótelepfejlesztéseket terveztek - a folyamatot részletesen bemutattuk a tér történetét taglaló kétrészes írásunkban -, ezért a metróvonalat két további állomással bővítették keleti irányba. A párhuzamosságot megszüntetendő a HÉV vonalát is visszahúzták az Örs vezért teréig, ahol azonban máig megoldatlan maradt a két kötött pályás eszköz közötti közvetlen átszállás. Amikor 1954-ben leállították az építkezést, a Ganz már elkészítette a metrószerelvény prototípusát, beszerelésre készen állt az első mozgólépcső - amit végül az úttörővasút hűvösvölgyi állomásába építettek be -, és a Népstadion állomás is már jelentős készültségi állapotig jutott. A kifaragott szobrokat a leállás idejére a város kevésbé szembetűnő helyszíneire vagy vidékre szállították, de a tíz évvel később újrainduló építkezésnél már jóval visszafogottabb építészeti megoldásokat alkalmaztak: a tervezett díszítések sem kerültek a térbe, több elemet, így például a kupolákat is elbontották. A Hungária körúton 1950-ben indult el a buszközlekedés 55-ös számmal, majd négy évvel később már a 75-ös trolibusz is felbukkant a térségben. Az 1960-as évtized a motorizáció bűvöletében telt, s noha az akkori személyautóforgalom - főleg a magánhasználatú gépkocsiké - töredéke volt a mainak, már egyre többször alakultak ki forgalmi dugók, a meglévő főúthálózat sokszor szűknek bizonyult. 1964-ben készült el a hazai autópályahálózat első eleme, a budaörsi kivezetőszakasz, amivel egy időben kezdődött el a Gyöngyös-Miskolc irányába tartó III. sz. autópálya tervezésének előkészítése is. A két útvonalat a Hungária körgyűrű irányonként háromsávosra bővítésével, magasvezetéssel és szintbeli kereszteződés nélküli, városi autópályává való kialakítással kívánták összekötni. A nagyszabású víziók nem valósultak meg, de a Hungária körutat az ezredfordulóig folyamatosan bővítették, több helyen megszüntették a szintbeli kereszteződéseket - legnagyobb műtárgyegyüttese a Kacsóh Pongrác úti felüljáró -, majd az 1980-as évek második felében elkezdték kiépíteni az 1-es gyorsvillamos vonalát, amelynél a társaihoz képest nagyobb megállóközöket alkalmaztak, ezáltal a szerelvények gyorsabban tudtak futni. A térség legmeghatározóbb eleme, az egyébként háttérbe húzódó Népstadion, mai Puskás Ferenc Stadion. Építésének alapgondolata szinte egyidős a 20. századdal, de elhelyezésére több javaslat született: Vérmező, Lágymányos, Óbuda, Vizafogó is egyaránt szerepelt a tervekben. Végül a régi lóversenytér szanálásával kezdtek egy új sportközpont kiépítésébe 1940-ben, de a tervezett több elemből végül csak a Kiscsarnok épült fel. A Népstadion előkészítése 1948-ban kezdődött, a tervekre az ÉTI, Állami Építéstudományi és Tervező Intézet kapott megbízást, amiket végül Ifj. Dávid Károly készített el. Az 1953-ban felavatott stadion végül sosem készült el teljes valójában: felső tribünsorának csak kétharmada, a pályára néző "torony" épületnek sem az összes szintje épült meg, ugyanakkor az később bármikor fejleszthető lett volna. A fejlesztés helyett végül a teljes átépítés mellett döntöttek, amikor 2012-ben ötletpályázatot írtak ki az elavult sportlétesítmény felújítására. Ekkor még számoltak a területre építendő további létesítményekkel: szállodával, irodaházzal, egészségügyi- és további sportközpontokkal, végül azonban "csak" a teljes újjáépítés valósult meg Skardelli György és a KÖZTI tervezőcsapatának tervei alapján, akik az UEFA-követelményeknek megfelelő arénába a Dávid-féle stadion formai és szellemi folytonosságát ültették (erről az Építészfórum részletes kritikáját itt olvashatja). Szintén itt működött a Nemzeti Sportcsarnok (ma Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok), amely 1941-ben épült, de hamar szűkösnek bizonyult. Szinte már átadása után megfogalmazódott, hogy szükség lenne egy nagyobb befogadóképességű, fedett csarnok építésére, amire végül az 1970-es évek végéig kellett várni, ekkor kezdődött el a nagykapacitású multifunkcionális Budapest Sportcsarnok előkészítése. A Kiss István tervezte sportcsarnokot 1982-ben nyitották meg, körülötte jelentős területfejlesztés is zajlott: elkészültek a Népstadion mellől is hiányzó parkolók, valamint az épülethez közvetlenül kapcsolódó, akkor teljesen korszerű távolsági autóbuszpályaudvar is. Szintén ekkor adták át a hiánypótló Stadion Szállodát is. A közkedvelt létesítmény 1999 december közepén kigyulladt és néhány óra leforgása alatt szinte teljesen leégett. Meggyengült szerkezetét menthetetlennek minősítették, a romokat lebontották és a helyén épült fel a Papp László Sportaréna 2003-ban (tervezők: Skardelli György, Pottyondy Péter, KÖZTI). Maga az útkereszteződés nem sokat fejlődött az elmúlt jó pár évtizedben, a metró előterébe azonban kellemetlen bódésorok kerültek, a nagyforgalmú főutakon pedig küzdelmes a gyalogosátkelés, nehéz elérni a villamosmegállókat, valamint az idővel elkészült Arena Corner irodaházat is. A buszok és trolibuszok megállói, végállomásai az útvonalak szélén, kényszerű esetlenséggel lettek elhelyezve. A helyzeten segíthetne az a Centrale elnevezésű épületkomplexum - a terveiről az Építészfórum is beszámolt -, amely a Bánáti + Hartvig Építész Iroda tervei alapján épülne meg a metróállomás fölé irodaházzal, szállodával, üzletekkel, szolgáltatóhelyiségekkel, éttermekkel, kávézókkal, találkozási pontokkal. Noha az átadást 2026-ra tervezik, a projekt előkészítése még nem látható. A létesítmény feltételezhetően ugyan nem oldaná meg az egész térség problémáit, hiszen szükséges lenne magukhoz az útvonalakhoz is hathatósan hozzányúlni, a közlekedési tereket újraszervezni, de várhatóan sokat segítene a nagyforgalmú közlekedési csomópont humanizálásában. Bán Dávid Források: Budapest, 2020 (43. évfolyam, 4. szám) Budapest enciklopédia, Corvina, 1970 Közlekedéstudományi Szemle, 1969 (19. évfolyam, 11. szám) Szabad Művészet, 1951 (5. évfolyam, 7. szám) https://bkk.hu/hirek/bkk-blog/a-hungaria-korut-tortenete-kepekkel.8160/ https://lechnerkozpont.hu/cikk/hungaria-a-masfel-evszazadon-at-epulo-budapesti-korut https://pestbuda.hu/cikk/20230809_a_deak_terig_akartak_elvinni_a_hev_et_135_eve_adtak_at_a_cinkotara_vezeto_helyi_erdeku_vasutat https://pestbuda.hu/cikk/20220212_magyarorszag_legnagyobb_fedett_sportcsarnoka_volt_de_leegett_negyven_eve_adtak_at_a_budapest_sportcsarnokot Szerk.: Winkler Márk
Közlekedés és sport: a Hungária körút és Kerepesi út kereszteződésének története
A Hungária körút és Kerepesi út kereszteződése, amely jobb híján hol Stadion vagy Stadionok, hol Puskás Ferenc Stadion elnevezéssel szerepel a térképen, jelentős csomópontja a külső pesti körgyűrűnek. Történetét a közlekedés indította el. Bán Dávid írása.
[ "" ]
0
https://epiteszforum.hu/kozlekedes-es-sport-a-hungaria-korut-es-kerepesi-ut-keresztezodesenek-tortenete
null
true
null
null
építészfórum
Az Orbán-kormány a 2025. január 1-én induló Versenyképes járások programban minden járásnak minimum 625 ezer eurós pályázati összeget biztosít fejlesztésekre. Az összegre a járások polgármesterei közösen pályázhatnak. Ahol a megyeszékhely járásszékhely is, 1,25 millió eurót biztosítanak a fejlesztésekre alapszinten - jelentette ki Navracsics Tibor a közigazgatási és területfejlesztési miniszter pénteken Budapesten, a Magyarországon működő európai országok kereskedelmi kamaráinak EU-Chambers 2024 elnevezésű rendezvényén. Kifejtette, a programban az iparűzési adó 2025-ös növekményének egy részét forgatják vissza a járások pályázati alapjára. Abban bíznak, hogy ezzel sikerül egy olyan konstrukciót létrehozni, amely nem fékezi a magasabb pályázati összegekre jogosult, dinamikusabb gazdaságú térségeket, ugyanakkor alulról segítséget nyújt a térségeknek, amelyek önerőből nem képesek magukat fejleszteni. A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzési adó többleteként megjelent, ugyanakkor ha ez a többlet az évi 250 millió forintot nem éri el, akkor a költségvetés kiegészíti ezt. Azaz legalább 250 millió forintos keretre pályázhat minden járás, a vármegyeszékhely-központú járások esetében ez az összeg 500 millió forintot jelent. A programnak köszönhetően 174 járásból 141 jut nagyobb fejlesztési forráshoz, a fejlesztésekről pedig a járási polgármesterek dönthetnek, amihez a kormány támogatást és koordinációt biztosít - ismételte meg az iparűzési adó újraosztásáról még október elején közölteket a tárcavezető. Akkor azt ismertette, hogy az iparűzési adó 2025. évi többletéből visszaforgatandó forrás a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint 65 milliárd forint lesz. Navracsics Tibor bejelentette, az iparűzési adó többletére pályázhatnak majd a járásokEgymásnak ugrottak a fideszes parlamenti képviselők és a polgármesterek, hogy ki kezelje a területfejlesztési alap pénzeit Most Navracsics Tibor arra is utalt, hogy a legnagyobb elvonás a fővárost fogja érinteni. - Az Európai Unióba való belépés óta Budapest javított fejlettségi szintjén, és immáron jelentősen az uniós átlag fölött helyezkedik el, Magyarország többi régiója azonban az átlag alatt maradt. Bár Budapest az élmezőnyben van, és rendkívül kiélezett versenyben kell helytállnia Prágával, Bukaresttel, Varsóval, Pozsonnyal, Béccsel és Zágrábbal együtt, a többi magyarországi régió általában a tabella második felével egy szinten áll - vázolta a miniszter, aki szerint "az ország többi részét is szükséges felzárkóztatni, és ehhez Budapest is lendületet adhat". Itt az újabb magyar siker, Budapest lett a régió második legszegényebb fővárosa az egy lakosra jutó nettó elsődleges jövedelem alapjánCser-Palkovics András szerint az Orbán-kormány alapjaiban csorbítja az önkormányzatiságot a paksi iparűzési adó elvételével
Rossz hírt kapott Budapest Navracsics Tibortól
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter újabb részleteket közölt a járások fejlesztéséről és az iparűzési adó elvonásáról. Szerinte a főváros már nagyon fejlett, annyira, hogy az ország többi részének is lendületet adhat.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3255439_iparuzesi-ado-budapest-jarasok-fejlesztes-elvonas-novekmeny-ujraosztas
null
true
null
null
Népszava
Ünnepi ceremóniákkal kezdődik a testület nyílt ülése a Városháza közgyűlési termében november 21-én, csütörtökön 9 órától: a "Szociális Munkáért - Dunaújváros" díj ünnepélyes átadása, valamint Hammerl Ferenc, a Széchenyi gimnázium jogelődje, a Münnich nyugalmazott igazgatója köszöntése előzi meg a közgyűlési napirendeket. Hammerl Ferenc 70 éve (!), 1954-ben végzett a Testnevelési Főiskolán, ezúttal rubin diplomájának átadását ünneplik. A közgyűlés fajsúlyos döntések sorát tartogatja. Többek között rendelet születhet az építményadóról, módosíthatják a közterületek használatára vonatkozó rendelkezést, valamint a közétkeztetési nyersanyagnorma és rezsiköltség meghatározására, továbbá a köznevelési intézményekben biztosított intézményi gyermekétkeztetés térítési díjairól szóló rendeletet is. A testület döntése nyomán változhat a GESZ alapító okirata, módosíthatják az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények költségvetési előirányzatait, és változhat a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátásának biztosítását szolgáló közszolgáltatási szerződés is. Távlatos témákban is dönthetnek a képviselők: napirenden lesz a Fenntartható Városfejlesztési Stratégia és a TOP Plusz Városfejlesztési Programterv is - e dokumentumok 2027-ig alapozzák meg a városfejlesztés irányait és terveit. A nyílt ülés napirendjén előzetesen 51 tétel szerepel, ezt követően zárt ajtók mögött döntenek a képviselők a "Dunaújváros Egészségügyéért" díj adományozására vonatkozó javaslatról. A nyílt ülés részletes menetrendje a csatolt állományban olvasható!
Ötvennél több tétel lesz a közgyűlés napirendjén
Monstre ülésre készülhetnek a képviselők és a műfaj szerelmesei, több mint félszáz témáról születhet döntés az önkormányzati közgyűlésen a Városházán csütörtökön délelőtt.
[ "" ]
0
https://dunaujvaros.com/hirek/202411/otvennel_tobb_tetel_lesz_a_kozgyules_napirendjen
null
true
null
null
Dunaújváros Online
Építési engedélyek kiadása: gyorsítják az eljárást Az építkezések gyorsítását szolgálja, ám a korrupció kockázatát is növeli a héten elfogadott törvény, amely a kiemelt beruházások előkészítését és kivitelezését könnyítené meg. © Végel Dániel Szeptembertől bárki fogadhat magának kijáróembert, hivatalos nevén építésügyi igazgatási szakértőt, ha az eddigieknél rövidebb idő alatt szeretne építési engedélyhez jutni. A szakértő ugyanis nyilatkozatával tanúsíthatja, hogy az engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek a jogszabályban előírtaknak, így a hatóságok akár a helyszíni szemlét is mellőzhetik, mielőtt soron kívül, de legfeljebb harminc napon belül ráütik a pecsétet a tervekre. Ennyi haszna mindenkinek lehet abból, hogy a kormány úgy ítélte meg, gyorsítósávot kell garantálnia a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások engedélyeztetésének (az erről szóló salátatörvényt az Országgyűlés hétfőn elfogadta). Mindazonáltal a gyakorlatban dől el, profitál-e az ország az új jogszabályból, azaz az építkezők jó- vagy rosszhiszeműen használják-e ki a kivételeket soroló paragrafusok lehetőségeit. Építésügyi igazgatási szakértővé azok válhatnak, akiknek legalább nyolc év szakmai gyakorlatuk van, és legalább a felét építésügyi igazgatásban töltötték el. A beruházók ebből a néhány száz fős körből választhatnak majd maguknak - ahogy az előterjesztő Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára, Heil Péter fogalmazott - segéderőt, hogy asszisztáljon az engedélyezési dokumentáció összeállításában, és igazolja, hogy a tervezett építmény mindenben megfelel az előírásoknak. "Ez nem más, mint az intézményesített korrupció lehetősége" - veti ellen a Levegő Munkacsoport jogásza, Bendik Gábor, aki szerint a szakértők gyakorlatilag hatósági jogköröket vesznek át, miközben tevékenységüket a beruházó finanszírozza. Bendik attól tart, lesznek köztük, akik nemcsak legális lobbistaként járnak el a számukra ismerős közegben, hanem kapcsolataik alapján, netán egykori kollégáik lefizetésével jogszabályba ütköző terveket fogadtatnak el. A szaktárca ugyanakkor abszurdnak tartja az intézményes korrupció vádját, mert bár az igazgatási szakértőknek nem kötelező a kamarai tagság, etikai és fegyelmi eljárásokat velük szemben is lehet indítani. Azt is aggályosnak tartják a környezetvédők, hogy a gyorsítás hevében esetenként garanciális elemeket is átlépnek az engedélyeztetési eljárás során. Az önkormányzatoknak például ezentúl nem kell véleményeztetniük a civil szervezetekkel településrendezési terveiket, ha az nem érinti a város vagy a falu "alapvető zöldfelületi rendszerét". Márpedig ha egy építkezés kedvéért Kispesten száz fát kivágnak, az a főváros egészét figyelembe véve nem számít alapvetőnek, helyben viszont komoly beavatkozás a természeti környezetbe. A jogszabály ráadásul beteljesíti azt, amitől a zöldek az ugyancsak most felülvizsgált országos területrendezési terv új paragrafusa alapján tartottak: egyszerűsíti a létesítmények engedélyezését a kiemelt fontosságú honvédelmi területeken. A területrendezési terv még csak bevezette a kiemelt fontosságú honvédelmi terület fogalmát, a gyorsító csomaggal módosított építési törvény viszont már kimondja, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság határozata azonnal végrehajtható, vagyis ezen az alapon a Mecsekben már rég felállíthatták volna a NATO radarját. A zöldek nyomására a törvény végső változatán annyit azért finomítottak, hogy a kiemelt övezeti besorolás csak a már meglévő honvédelmi területekre vonatkozhat, illetve az elsőfokú határozat ellen fellebbező ügyfél kérheti a végrehajtás felfüggesztését a másodfokú hatóságtól, az érintett önkormányzat jegyzője pedig vétójogot kapott. A kivételezett gyorsításra az uniós támogatások miatt volt szükség - magyarázza Heil -, nem szabad hagyni ugyanis, hogy az ország az engedélyeztetési eljárások elhúzódása miatt veszítsen el pénzt. Ebbéli törekvésében a kormányt nem is érte kritika. Csakhogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektté nem csupán az unió által finanszírozott beruházások válhatnak, hanem a kormány döntése alapján gyakorlatilag bármi. Márpedig megéri kiemeltté válni, mert a fontos építkezések további kedvezményeket kapnak. Így például a projektgazda kezdeményezésére az eljárásban érintett szakhatóságoknak és közműszolgáltatóknak közösen kell egyeztetniük, vagyis e tekintetben már majdnem megvalósul az egyablakos ügyintézés. A kiemelt projektek gazdáinak az eddigi illeték helyett, amely az állam közös kasszájába folyik be, ezentúl közvetlenül az eljáró hatóságnak kell befizetniük az igazgatási szolgáltatási díjat, amelynek összegét kormányrendelet határozza majd meg. A lehetséges kedvezményezettek köre azonban máris bővült. Szabaddemokrata javaslatra a parlamenti többség megszavazta, hogy az olyan egyedi kormánydöntés alapján támogatott projektek is élhessenek a gyorsított eljárásokkal, amilyen például a dél-koreai gumiabroncsgyártó, a Hankook sokat bírált beruházása Dunaújváros mellett. Az indok: a hosszadalmas engedélyezési procedúra ne tántorítsa el Magyarországtól a befektetőket. Azt pedig már a szocialista képviselők járták ki, hogy könnyítsék a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítés feltételeit. Az értékhatárt az eddigi 5 milliárd forintról 3 milliárdra szállították le, ha pedig nem a beruházás értékét, hanem az újonnan létrejövő munkahelyek számát nézik, ezer helyett ezentúl elég lesz 250 új állás is. Az ellenzék szerint a kormánynak tetsző befektetőknek így már csak rá kell bökniük a térképre, hol szeretnének építkezni, s máris a zsebükben tudhatják a gyorsított engedélyt. Az élelmes beruházóknak azonban az sem jelentene akadályt, ha kizárólag az unió által támogatott fejlesztésekre terjednének ki a kedvezmények. Vélhetően a Budapest Airport Zrt. német tulajdonosa, a Hochtief AirPort GmbH vezette konzorcium sem azért indult uniós pályázaton, mert hiányzott egy százalék a Ferihegyi repülőtér 65 milliárd forintos fejlesztési költségvetéséből, sokkal inkább az eljárás serkentésével együtt járó kiemelt státus motiválta az alig 800 millió forint elnyerésében. A remélt kormányzati hátszél nem is maradt el, a kabinet május végén a ferihegyi bővítést is hozzácsapta ahhoz a több mint harminc projekthez, amely már biztosan megkapja a kivételes elbánást (ezek között egyelőre út- és vasútépítések szerepelnek, valamint a záhonyi logisztikai fejlesztés, a pécsi kulturális fővárosi program és a Budai Palota rekonstrukciója). Pedig a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács alig egy hónapja korholta a Budapest Airport vevőjét, hogy késésben van azokkal a fejlesztésekkel, amelyekre 2005-ben kötelezettséget vállalt. Igaz, a testület ezt részben annak tulajdonította, hogy időközben tulajdonosváltás történt, a Hochtief a brit BAA részvényeinek a kivásárlásával került birtokon belülre. Tény ugyanakkor, hogy a ferihegyi beruházás eredményeként megduplázódik a repülőtér forgalma, ami legalább 10 ezer új munkahelyet teremt Budapesten és környékén. A jogszabály a koncesszióban végzett fejlesztésekre, így elsősorban a koncessziós autópálya-építésekre is kiterjed, ezen elv alapján viszont a kaszinók is beemelhetők a kiemelt projektek körébe. A törvény indoklása szerint a szerencsejátékot mint állami koncessziót kiegészítő beruházások, vagyis a szórakoztató, vendéglátó vagy szabadidős komplexumok "lehet, hogy egyenként nem számottevőek, de gazdaságélénkítő hatásuk lehet azáltal, hogy gyorsabban valósulhatnak meg". A gyorsító csomagot az építészek és az építőipari vállalkozók kedvezően fogadták. A Magyar Építészkamara elnöke, Eltér István a HVG-nek elmondta, az építésügyi igazgatási szakértőhöz hasonló szerepkör Ausztriában kiválóan működik, bár hozzátette, az ilyen megoldás "kultúrembereket" feltételez. A szakma az új jogszabállyal azért is elégedett lehet, mert a törvény előírja, hogy a tervezőket már a dokumentáció átadásakor ki kell fizetni, a díj kiegyenlítését nem lehet elhúzni az engedélyeztetési eljárás végéig. Szabó Yvette
Vállalkozás: Építési engedélyek kiadása: gyorsítják az eljárást
Az építkezések gyorsítását szolgálja, ám a korrupció kockázatát is növeli a héten elfogadott törvény, amely a kiemelt beruházások előkészítését és kivitelezését könnyítené meg.
null
1
http://hvg.hu/hvgfriss/2008.24/200824_AZ_EPITESuGYI_ENGEDELYEZES_GYoRSITASA_Erosi
2008-06-16 00:00:00
true
null
null
HVG
A régiós vízügyi igazgatóság közlése szerint a gát- és csatornaőri munkakörre az elmúlt két év során felvételt nyert kollégák számára szervezték meg a programot, immáron harmadik alkalommal, november 13-án és 14-én.
Gát- és csatornaőri képzést tartottak a vízügynél
A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak oktatási programjának keretében idén is megtartották a gát- és csatornaőri képzés a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Ddvizig) munkatársai részére című jelenléti oktatást.
[ "" ]
0
https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/gat-es-csatornaori-kepzest-tartottak-a-vizugynel
null
true
null
null
BAMA
Csakhogy van egy-két probléma. Torgyán nem akar félreállni, holott a "szabad elvonulást" többször is fölajánlották neki, legutóbb - a Szabadi-ügy kezdetén - Boros Imre megbízott agrárminiszter. A pártalkotmány ugyanis nem teszi lehetővé az elnök elmozdítását. Amint azt Lányi ironikusan megfogalmazta: "Ha Torgyán Józsefet elütné a villamos, megszűnne a Független Kisgazdapárt." A dokumentum szelleme szerint a párt: maga Torgyán József. "Tévedés ne essék - tette hozzá Lányi -, önként ültettünk magunk fölé diktátort." Lányi a zord időkkel magyarázza Torgyán mindenhatóvá tételét. "Nem hagyhattuk, hogy az FKGP a Petrasovits-párt sorsára jusson. Erősen kézben kellett tartani az ügyeket." Az utóbbi időben "leszalámizott" kisgazda vezetők véleménye nagyjából egybeesik a tekintetben, mikor kezdődtek a bajok, legfeljebb a hangsúlyokat helyezik máshová. Lányi Zsolt szerint a választók a Torgyán-villát is megbocsátották volna, ha a volt miniszter képes jól strukturált agrártámogatási rendszert működtetni, ha a nagy lóvét nem azok viszik el, akik közel ültek a zsíros fazékhoz - miközben az apró családi gazdaságokban éhen vész a jószág. Lányi számára az volt a kijózanodás pillanata, amikor a Demokratában megjelent, hogy pártja három százalékon áll. "Ekkor már nem hihettem, hogy csak az ellenséges propaganda kelti rossz hírünket." Bánk Attila és Kiszely Katalin azt mondja: őket a Pepó-, majd a Székely-ügy kezdetekor szállingózó hírek, mendemondák kisgazdapárti kezelése győzte meg arról: Torgyán nem hajlandó tenni az elharapózó korrupció ellen. Egy másik volt frakciótag szerint az első botránykő a Fradi-ügy volt 1998 végén: Torgyán attól kezdve a folyamatos szőnyeg alá söprés taktikáját követte. Egy körülményt valamennyi forrásunk kiemelt: a pártelnököt az őt körülvevő fejbólintójánosok elzárták a valós információk elől. Elsősorban egy közeli munkatársa, akiből egyébként az elnök helyettes államtitkárt szeretett volna csinálni a Honvédelmi Minisztériumban. Kisgazdapárti forrásaink szerint erről azzal tudták lebeszélni Torgyánt, hogy az illető úr úgysem menne át a C-típusú átvilágításon, tekintettel a román katonai elhárításhoz fűződő múltbéli kapcsolataira. Torgyán József nemcsak a klientúrától, de a megyei kisgazda elnököktől és az FKGP-vezetőségtől sem hallhatott egyetlen igaz szót sem a vidéki állapotokról, miután a társaság alaposan megrostálódott. Ahogyan Kiszely Katalin fogalmazott: a párt afféle "anti-Taigetoszként működött, a bénák és félkegyelműek a mélybe taszigálták az egészségeseket". A Torgyán-ellenes tábor szerint a megyei elnökök egy része az ilyen-olyan agrártámogatások révén az elnök Torgyán zsebében van. A csongrádi elnök például sajtóhírek szerint 6,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott; aztán itt egy kis biodízelügy, ott egy szerény nyolcvanmilliós barackültetvény, amott tíz kicsi konzervgyár. (Balogh Gyula szabolcsi elnöknek például 1999-ben 950 milliós támogatás jutott.) A Népszabadság február végi gyűjtése alapján úgy látszik, nyolc megyei elnök áll szilárdan Torgyán mellett. Elpucolófélben a vállalkozói tagozat is. Székely Zoltán sorsa ismeretes; Molnár László tagozatelnök - aki majdnem bukott Székellyel együtt - januárban kilépett a frakcióból; nem tartóztatták, s a Fidesz sem állt vele szóba. Atyánszky Györggyel szemben büntetőeljárás folyik; mentelmi jogának fölfüggesztése még mindig nem került napirendre, mindenesetre ő jobbnak látja meghúzni magát. Deésy Géza - akit a kilencvenes évek elején Torgyán nevezett ki a vállalkozói tagozat élére - szerepe jól ismert a Torgyán fiát korrupciógyanúba keverő kazettaügyben. A frakcióban a Torgyánt biztosan támogató tábor 18 fősre apadt. Tegyük hozzá: amennyiben a pártelnök el nem hagyja a koalíciót; sokak szerint ennek megnőtt az esélye, amit arra alapoznak, hogy a kilépés lehetőségét Torgyán határozottan cáfolta. Ha mégis megtenné, Torgyánné Cseh Márián kívül talán csak Czoma Kálmánt, Gyimóthy Gézát, Kávássy Sándort, Homoki Jánost és az elárvult Szabadi Bélát találná maga mögött. A mostanra reformerekké avanzsált kisgazdák jellegzetesen Kádár-kori érveléssel bizonygatják, miért maradtak az utolsó pillanatig: "a párt érdekében", illetve mert "belülről kell átalakítani a rendszert". A kontraszelekcióról is mint valamiféle tőlük független erőről beszélnek. Holott a válságból kivezető út épp azért látszik meglehetősen rögösnek, mert mind a "reformerek" (Lányi Zsolt, Kiszely Katalin, "pártonkívüliként" Csúcs László, Molnár Róbert, Liebmann Katalin, illetve akik időközben csatlakoztak), mind az úgynevezett "polgári platform" (Bánk Attila, Boros Imre, Pokol Béla, Horváth Béla, Várhelyi András, Turi-Kovács Béla) hitelességét megkérdőjelezi, hogy többségük akkor fordult szembe a pártelnökkel, amikor annak feje már megjelent a célkeresztben. Pedig Kiszely Katalin például már szeptemberben elveszítette az elnök bizalmát - egy, a Kis Újságnak adott interjúja harmadnapján azon vette észre magát, hogy már nem elnöki főtanácsadó. Vannak más kegyvesztettek is a frakcióban, akik még mindig az "ingadozók" táborában vannak. Például Tímár György, akit Torgyán már a Környezetgazdálkodási Intézet botránya idején is azzal vádolt, hogy ő mozgatja a pártelnökkel szembeforduló környezetvédelmi minisztert, Ligetvári Ferencet. Hogy pontosan mi folyik a kisgazdák háza táján, azt nemigen tudni. A párt környékén mindenesetre többféle "forgatókönyvet" emlegetnek Amit csak bonyolít az, hogy egyrészt a szereplők sokszor mintha maguk sem tudnák, milyen szerepet játszanak épp, másrészt a kisgazda belharcba alaposan belekavar a nagyobbik koalíciós partner, amely ráadásul maga sem egységes abban, éppen melyik kisgazda nyulat kell előrántani a kalapból. Hamarosan el kell dőlnie, a párt ki tudja-e lökni magából elnökét. A torgyáni és az ellentábor erőviszonyai ugyan alaposan átrendeződtek, mégis kétséges, mire megy ezzel az elnök ellenzéke. A "polgári platformmal" szövetségre lépett "reformerek" ki akarják kényszeríteni az országos nagygyűlés összehívását. A nagyválasztmány - amit egyébként csak a pártelnök hívhat össze - módosíthatja a párt alkotmányát, például lehetővé teheti az elnök visszahívhatóságát; az ellenzék ezt szeretné elérni. Torgyán többször is nyilatkozta: esze ágában sincs összetrombitálni a legfőbb kisgazda fórumot. Újabb csavar: Bánk Attila (volt?) pártfőügyész és exfrakcióvezető a pártból való kizárása előtt még fölfüggesztette Torgyán párttagságát, ami, ha jogszerű volt, eleve megakadályozza bármiféle párttestület összehívását - merthogy az erre egyedül jogosult Torgyánt taccsra tették. A derűlátóbbak szerint meg kell kockáztatni, hogy - ha törvénytelenül is - összeüljön a nagyválasztmány, ügyvivő testületet válasszon, és a leglényegesebb pontokon módosítsa az alkotmányt. Torgyán persze perelni fog, és a pert hét év múltán valószínűleg meg is nyeri; mint ahogyan Nagy Ferenc Józsefék győztek Torgyán ellen. Kisgazda körökben az is fontos kérdés: ki legyen az új ász? A Torgyán-ellenzék szerint Lányi Zsolt iránt még megvan a bizalom mind a tagság, mind a Fidesz részéről. Igaz, többen is úgy gondolják, hibázott, amikor kilépett a frakcióból, hiszen így nincs, aki belülről ellensúlyozza Torgyánt. A volt frakcióvezetőt, Bánk Attilát többen puha és határozatlan politikusnak tartják, aki követő és nem élenjáró típus, vagyis alkalmatlan arra, hogy Torgyánt kiüsse a nyeregből, és talpra állítsa a pártot. A játszma egy pontján úgy látszott, a Fidesz őt favorizálja. Többen is felemlegették: miután Torgyán lemondott az agrártárcáról, és magát tekintette legitim frakcióvezetőnek, az Országgyűlés elnöke "Bánk mellé állt". Állítólag "Bánk tárgyalta le azt is, hogy Boros Imre legyen a megbízott ideiglenes agrárminiszter, és ne a Torgyán által dróton rángatható Turi-Kovács Béla". Azt is beszélik, Bánk erős nyomás alatt állt, amikor elhalasztotta a március 1-jére tervezett frakcióülést, amelynek fő napirendi pontja Boros Imre meghallgatása lett volna. A fideszeseket állítólag kiverte a hideg arra a gondolatra, hogy másnap tele lesz a sajtó azzal, amit Boros talált az agrártárca háza táján. Bánk halasztott, ám a frakció Torgyán utasítására mégis összeült, és megfosztotta Bánkot frakcióvezetői tisztétől. Áder János házelnök kénytelen volt szentesíteni a dolgot, megerősítve ily módon - az új frakcióvezető, Szentgyörgyvölgyi Péter révén - Torgyánt. Megoszlanak a kisgazda vélemények arról, miért "árulta el" a Fidesz Bánkot. Van, aki úgy tudja: néhány fideszes vezető a konzervgyárai miatt remekül kézben tartható Balogh Gyulát favorizálta; "Stumpfék" ugyan Bánkot támogatták, de hiába. Mások szerint Bánk túl sokáig hezitált, hogy a Torgyán által agrárminiszternek jelölt Gyimóthy megüresedett alelnöki székét elfoglalja-e a Házban. Ráadásul maga is szemet vetett az földművelésügy bársonyszékére; ezért aztán megrendült iránta a bizalom, és félrerakták. Egy harmadik vélemény szerint Bánkot eleve csak ideiglenes megoldásnak szánta a Fidesz. Látható tehát, kombinálni azért még mindig tudnak a pártban; ámbár az figyelemre méltó, hogy a Fidesznek a kisgazda válságban játszott meghatározó szerepét lényegében mindenki faktumnak tekinti. A Független Kisgazdapártban Torgyán mellett más alkalmas személyiség eleve nem is rúghatott labdába. Lányi szerint éppen ezért a "nyitott kapuk" politikáját kell meghirdetni: jöjjön mindenki, aki kisgazda volt, most is az, vagy az akar lenni. "Majd csak kiizzadjuk magunkból az igazi vezetőt" - bizakodik. Kiszely Katalin szerint viszont a karizmatikus vezető helyett megfelelne egy jó kis ügyvivő testület is. A pártban meglehetősen masszív az a vélekedés is, hogy az adu a Fidesznél lapul; nem hallani mostanában a Torgyán-fiú esetéről, és Szabadi Béla sorsa is az ügyészség kezében van. (Boros Imre agrárideiglenes Szabadi ellen feljelentést tett a tárcánál történtek miatt.) Amit akár vissza is dobhatnak azzal, hogy nem találtak elég bizonyítékot az alapos gyanúra, "csak előbb félre kell állítaniuk a Boros nevű mórt". Elvégre a földvidék minisztérium sara a Fideszre is fröccsenne: korántsem biztos, hogy jó lenne, ha Szabadi beszélni kezdene. Főleg, hogy a pártelnök a Fidesz felől nézve immáron ártalmatlan, és remekül kézben tartható. (Aminek ellentmond, hogy egyelőre nem világos: ha Torgyán szakítana, hányan tartanának vele.) Amennyiben Torgyán marad az FKGP élén, állandósul a belső marakodás. A napirend előtti felszólalásokkal a szokásos gyűlöletfélóra biztosítva, az elnök ellenzéke által áhított kisgazda-megújulás csírájában elfojtva. Ez is egy forgatókönyv; sokan járnának jól vele, kivéve a kisgazdapártot. Mihalicz Csilla
Kisgazda operett: Az elnök volt emberei
a saját pártjának - ismerte be a függetlenek közé átült Lányi Zsolt, az egyetlen az 1945-ös kisgazdák közül, aki egészen a legutóbbi időkig kitartott a pártelnök mellett. Mára a vidéki tagság, a megyei kisgazda elnökök és a frakció nagy része eljutott a felismerésig: Torgyánnal nem megy tovább. Az elnök eltávolítása
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/kisgazda_operett_az_elnok_volt_emberei-61738
2001-03-15 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
Nacsa Lőrincet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelölte a nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztra, feladata a váratlanul elhunyt Potápi Árpád János szellemi és politikai örökségét követve a határon túli magyarok képviselete és a nemzeti összetartozás erősítése - írták a közleményben. Felidézték, hogy Nacsa Lőrinc 2009 óta tagja az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek, később a szervezet munkacsoport-vezetője, 2015 óta elnöke, illetve 2017 óta a KDNP ügyvezető elnökségének munkájában is részt vesz. A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője, tagja a külügyi, valamint a népjóléti bizottságnak. Továbbá 2022 óta a KDNP frakcióvezető-helyettese - sorolták. Az elmúlt évtől a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósításáért is felel miniszteri biztosként - olvasható a Miniszterelnökség közleményében.
Nacsa Lőrinc felel államtitkárként a nemzetpolitikáért
A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője.
[ "" ]
0
https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/nacsa-lorinc-allamtitkar-nemzetpolitika
null
true
null
null
SZOLJON
A 444 számolt be arról, hogy Rogán Antal volt feleségének nem ez az első névmódosítása, hiszen a 2019-ben bejelentett válás után a cégadatok szerint 2020 őszén egy rövid ideig Gaál Cecíliaként vezette a vállalkozását, majd visszavette volt férje vezetéknevét is. A hivatalos céges dokumentumokban is korábbi férjezett nevével, Rogán-Gaál Cecíliaként szerepelt egészen idáig, attól függetlenül, hogy már 2020 nyarán összeházasodott Szendrei Dániel teniszedzővel. Az új név
Exférje és az új férje nevét is felvette Rogán Cecília
Újfent megváltoztatta a nevét született Gaál Cecília, akit Rogán Cecíliaként ismert meg az ország, amikor még Rogán Antal kormánypárti politikus felesége volt. Az üzletasszony továbbra is viseli egykori férje családnevét, és mellé felvette mostani férje, Szendrei Dániel vezetéknevét is, viszont saját leánykori nevét (Gaál) elhagyta. A mostani férjével négy évvel ezelőtt kötötte össze az életét.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/rogan-cecilia-uj-nevmodositasa/4b34s1m
null
true
null
null
Blikk
Magyar Péter állításaival szemben a tények azt mutatják, hogy az OECD-tagállamok közül Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatásra. 2010-hez képest a kormány több mint három és félszer többet költ a magyar családok támogatására. Az idén 3300, jövőre pedig majd 3800 milliárd forint jut a családoknak. A kormány többek között bevezette a négygyermekes anyák szja-mentességét, a gyermekek után járó adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, a babaváró hitelt és ingyenessé tette a tankönyveket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 2011 óta 178 ezer gyermekkel több született meg, mint amennyi a családbarát fordulat nélkül született volna. Ez több gyermeket jelent, mint amennyien Szegeden laknak - írták. A kormányzat nemcsak megőrizte a nyugdíjak reálértékét, hanem visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat . 2010 óta pedig az öregségi nyugdíjak összegét csaknem két és félszeresére növelte. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány más eszközökkel is támogatja az idősebb korosztályt: a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján lehetőségük van nyugdíjba vonulni - ezzel éves szinten 25-30 ezren élnek. A nyugdíj mellett munkát vállalók számára pedig teljes járulékmentesség érhető el, amivel a nyugdíjaskorba lépő, ámde továbbra is dolgozni kívánó idősebb munkavállalók helyzete javul - áll a közleményben. 2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelme nagyobb mértékben nőtt. Az elmúlt években így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete, amely eredményeképp több mint egymillióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma. Az egy főre jutó jövedelem értéke a legalsó jövedelmi ötödben 2010-ben 454 ezer forint volt, amely 2023-ra több mint háromszorosára (222 százalékkal) nőtt, 1,461 millió forintra emelkedett. Ez a növekedés meghaladja a bruttó átlagkeresetek 191 százalékos és a medián keresetek 205 százalékos növekedését. Ez 81 százalékos bővülést jelent reálértéken, vagyis a legalsó jövedelmi ötödben élők éves jövedelme csakem kétszer annyit ér, mint 2010-ben. A jövedelem növekedésében a foglalkoztatás bővülése - egymillió fővel többen dolgoznak - és a minimálbér emelése játszotta a legnagyobb szerepet. A minimálbér összege 3,6-szorosára emelkedett és a következő években is dinamikusan nőni fog - írták. A kormány sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is. Megvédtük a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést, így a magyar családok továbbra is a legolcsóbban jutnak hozzá az unióban gázhoz és villamos energiához. A német gazdaság válságát is sikeresen fogja kezelni a kormányzat, ezt szolgálja a gazdasági semlegesség és a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv , amely tovább növeli a családok jövedelmének vásárlóerejét, segíti a megfizethető lakhatást és a Demján Sándor programon keresztül hozzájárul a hazai kkv-szektor megerősítéséhez. Ez a különbség: míg a kormánynak van gazdasági programja, addig Magyar Péternek nincs - közölte az NGM .
Magyar Péternek nincs gazdasági programja
Magyar Péternek a kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó hamis állításait tényekkel cáfolta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.
[ "" ]
0
https://www.duol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/magyar-peter-kormany-gazdasagi-program
null
true
null
null
DUOL (DH-online)
Az európai vezetők közül Orbán Viktorra hivatkozott a legtöbbször az amerikai elnökválasztást megelőző egy évben Donald Trump, összesen 109 alkalommal - derül ki az Alapjogokért Központ (kvantitatív és kvalitatív) tartalomelemzéséből . A megválasztott elnök a vizsgált időszakban átlagosan háromnaponta, és mindig pozitív kontextusban említette meg a magyar kormányfőt, jóval gyakrabban, mint Emmanuel Macron francia vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Donald Trump választási győzelme óta Európa-szerte találgatják, hogy ki lehet az Egyesült Államok 47. elnökének legfontosabb kapcsolata a kontinensen. A találgatások helyett beszéljenek a tényadatok: az Amerikai Egyesült Államok Fehér Házba visszatérő elnöke a kampányidőszak utolsó évében többször beszélt Orbán Viktorról, mint az Európai Unió nagy nemzetállamainak vezetőiről. Az elemzésük rámutat arra, hogy Donald Trump kiemelt személyként kezelte Orbán Viktort, a republikánus elnök megkérdőjelezhetetlen győzelme a magyar-amerikai kapcsolatok felértékelődése mellett pedig azt is jelzi, hogy Magyarország globális térben betöltött szerepe soha nem látott mértékben erősödött meg. Az Alapjogokért Központ által vizsgált politikusi körből a legtöbbször emlegetett vezető Orbán Viktor volt, ugyanis egyedül ő került be a "nagyon gyakran hivatkozott" kategóriába 109 említéssel. A leggyakoribb jelzők közé tartozott az "erős", "okos", "erőteljes", tehát mindazon attribútumok, melyek a kompetens vezető ideáltípusával függenek össze. A magyar miniszterelnököt a hivatkozási lista virtuális dobogóján Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij követik 30-30 említéssel az "inkább hivatkozott" csoportban. A francia államfő is többször szolgált pozitív példaként, és az ő esetében is az erős államférfi képe rajzolódik ki Trump nyilatkozataiból. Az ukrán elnök valamivel kevesebbszer tűnt fel pozitívan, többnyire jó tárgyalófélként, továbbá az amerikai hadiipar megbízható szövetségeseként jellemezte őt Trump. Ugyanakkor az ő személye kapcsán a háború lezárását prioritásként kezelő republikánus vezető számos esetben rosszallását is kifejezte az Ukrajna felfegyverzésére fordított jelentős amerikai forrásokkal összefüggésben. Az "inkább nem hivatkozott" kategóriában egyedül Giorgia Meloni került, azonban az olasz miniszterelnök pozitív kontextusban szerepelt, Trump nagyra becsült vezetőként emlegette. Az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, továbbá Olaf Scholz német kancellárt az "egyáltalán nem hivatkozott" vezetők közé sorolták, szerepük és személyük az elnök általunk vizsgált megszólalásaiban elhanyagolható volt. A figyelembe vett adatok alapján elmondható, hogy Donald Trump hivatkozási térképén Európában Orbán Viktor jelenti az origót, de pozitív példaként Emmanuel Macron is jelen van. Zelenszkij esetében üzleti partnerségről beszélhetünk, és egyértelmű, hogy az Egyesült Államok új elnöke az Ukrajnában dúló háború szítása helyett annak mielőbbi befejezését akarja elérni. Olaf Scholz és Ursula von der Leyen vonatkozásában teljes súlytalanságáról árulkodnak a számok. Nem nevezhető véletlennek, hogy Trump a választási felkészülés során - idén márciusban, majd júliusban - kétszer is személyesen egyeztetett Orbán Viktorral, aki már előző megválasztása előtt is kiállt mellette. A miniszterelnök a republikánus elnökjelölt kampányának hivatkozási pontjává vált, miután tavaly augusztusban a Tucker Carlsonnak adott interjújában elismerően beszélt Trump külpolitikájáról és reményét fejezte ki béketeremtő törekvéseivel kapcsolatban. Ezzel szemben a megválasztott elnökkel a legtöbb európai vezető legfeljebb kénytelen-kelletlen működik majd együtt, hiszen sokuk igen közel állt a demokrata adminisztrációhoz, és kész volt annak kénye-kedve szerint eljárni az Oroszország és Ukrajna között dúló háború kapcsán, függetlenül a kontinens érdekeitől. Az olyan politikusok, mint Ursula von der Leyen fejvesztve keresik a kapcsolatot a Trump-stábbal, hiszen lényegében az orientációs pontjukat veszítették el az Egyesült Államokban folyamatban lévő politikai fordulat következtében. Ezzel ellentétben a magyar kormányfő mindig stabil szövetséges volt a republikánus vezető számára, amihez jó alapul szolgál, hogy mindketten vezérfonálként tekintenek a Nyugat nagyságát és jólétét megalapozó hagyományos értékekre, egyben közös ellenfélként az azokat támadás alá vevő erőkre, ennek folytán tiszteletben tartják egymás alapvetését: "America first", illetve "nekünk Magyarország az első". Ez a kapcsolat mindenképpen előnyt jelent Magyarország számára, azontúl, hogy Donald Trump törekvése a szomszédos Ukrajnában dúló konfliktus lezárására már önmagában is igen jelentős előrelépés hazánk számára. Az új elnök legtöbbször éppen a háborúval összefüggésben hivatkozott Orbán Viktorra, mint fontos szövetségesre, aki kulcsszereplőként tekint rá a béke megteremtésében, sőt maga is erőfeszítéseket tett, hogy ez a cél elérhetővé váljon. Borítókép: Orbán Viktor (balra) magyar miniszterelnök és Donald Trump megválasztott elnök Trump mar-a-lagói rezidenciáján (
Több mint száz alkalommal hivatkozott Trump Orbán Viktorra
Az európai vezetők közül Orbán Viktorra hivatkozott a legtöbbször az amerikai elnökválasztást megelőző egy évben Donald Trump, összesen 109 alkalommal – derül ki az Alapjogokért Központ (kvantitatív és kvalitatív) tartalomelemzéséből. A megválasztott elnök a vizsgált időszakban átlagosan 3 naponta, és mindig pozitív kontextusban említette meg a magyar kormányfőt, jóval gyakrabban, mint Emmanuel Macron francia vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
[ "" ]
0
https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/tobb-mint-szaz-alkalommal-hivatkozott-trump-orban-viktorra
null
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Az adóhatóság beéri azzal, ha a jelentkező IQ-ja eléri a kilencvenet – ez derül ki a pénzügyminiszternek az APEH-nél közszolgálati jogviszonyt létesítők pszichikai vizsgálatáról szóló rendeletéből. Vagyis: a még éppen „átlagosnak tekinthető” alsó határát súroló intelligenciahányados elegendő lehet ahhoz, hogy a jelentkezőt „adathozzáférés szempontjából védett” munkakörben foglalkoztassák – és az adóhatóságnál, bizony, ilyen a státusok zöme. – Ennél jóval többről van szó – jelentette ki kérdésünkre Bakonyi Ágnes APEH-szóvivő. A rendelet ugyanis előírja, hogy a vizsgálat során fel kell mérni a pályázó mentális képességeit, problémamegoldó gondolkodását, és azokat a személyiségjegyeket is, amelyek esetleg alkalmatlanná teszik a közszolgálatra. Ilyen például az átlag alatti intelligencia, a szenvedélybetegség, a korrupcióra való hajlam, a gyenge feszültségtűrő képesség, a fokozott agresszivitás, de azt sem látják szívesen, aki pszichiátriai kezelés alatt áll. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy 2001 előtt is volt alkalmasságvizsgálat, de az megszűnt, és azóta az APEH vezetői már többször kezdeményezték az ismételt bevezetését. Így jövő januártól az adóhatóság három saját pszichológusa fogja megvizsgálni az összes jelentkezőt, aki a meghatározott munkakörökre pályázik, de a végső döntés természetesen a vezetőé marad. Arra a felvetésre, hogy a szokásos tesztek megbízhatóságát szakmai körökben sem egységesen ítélik meg, a szóvivő leszögezte: a módszert a külföldön már több-kevesebb sikerrel alkalmazott eljárásokra figyelemmel állították öszsze. Az alacsonynak tűnő kilencvenes IQ is nemzetközi sztenderd, ám a képességeket és adottságokat nemcsak tesztekkel mérik, hanem a szakemberek mindenkivel el is beszélgetnek. Az APEH pszichológiai laboratóriumában bíznak abban, hogy ezzel legalább a súlyos kockázati tényezőt jelentő embereket sikerül kiszűrni. Több okból is aggályosnak tartja a jogszabályt Jóri András adatvédelmi biztos. Az ombudsman érdeklődésünkre azt közölte: kérdéses, hogy lehet-e érzékeny személyes adatok kezelését miniszteri rendelet szintjén szabályozni. Ugyancsak formai hibának tartja, hogy a tervezetet nem küldték meg véleményezésre az ombudsmani hivatalnak, miközben minden olyan jogszabályt véleményeztetni kell, amely adatkezelésről rendelkezik. Jóri kifogásolja, hogy az alkalmasságvizsgálat túl széles személyi körre terjed ki, így a nyilvántartott adatok mennyisége ugyancsak szükségtelenül nagy. Álláspontja szerint a különleges személyes adatokra - például az egészségi állapotra is - kiterjedő vizsgálódást csak különösen indokolt esetben folytathatnának, ha azt a munkakör jellege valóban elkerülhetetlenné teszi. Azt pedig teljesen elfogadhatatlannak tartja, hogy a pszichiátria kezelést kizáró okként határozták meg, mert ilyen információhoz az APEH hivatalosan nem juthat hozzá, önként pedig senki sem árulja el, hiszen ezzel eleve esélytelenné válik. Az ugyan nem adatkezelési kérdés, hogy a jogszabály tovább erősíti a pszichiátriai gondozásra szorulókkal szembeni stigmatizációt, de az ombudsman szerint inkább ösztönözni kellene arra, hogy vegye igénybe szakember segítségét, aki például egy családi tragédia miatt vagy más okból segítségre szorul. Bakonyi tájékoztatása szerint a vizsgálat önkéntes lesz, ám aki nem veti alá magát, azt bizonyosan nem alkalmazzák. Az ombudsman szerint itt megint a valós önkéntesség problémája vetődik fel. Az adatvédelmi biztosok már korábban is megfogalmazták aggályaikat, amikor a munkáltatók például a dolgozók személyiségi jogait csorbító ellenőrzési módszerekhez kértek beleegyezést. Itt pedig, úgy tűnik, maga a jogszabály írja elő az "önkéntességet". A különféle tesztek csupán mankóként szolgálhatnak a kiválasztásban, mert a cégek elsősorban a képzettséget és a tapasztalatot, a szaktudást, a képességeket, az adottságokat, a nyelvismeretet értékelik - tudtuk meg Papp Júliától, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége vezetői kiválasztási szekciójának vezetőjétől. Mindezek pedig kérdőívek kitöltésével legfeljebb korlátozottan mérhetők fel, ennek ellenére sokan élnek ezzel a lehetőséggel, de inkább csak a döntés megalapozása érdekében. A jelöltek IQ-ját viszont nem szokták mérni, mert ez alig árul el valamit, és egyébként is: pozíciója válogatja, hogy hol fontosabb a kreativitás, hol a tapasztalat, hol a monotónia tűrése - véli Papp Júlia. A versenyszférában főként a munkaattitűdre kíváncsiak, és ehhez többnyire nemzetközileg elfogadott kérdéssorokat használnak. A meghatározó azonban többnyire a jelöltekkel folytatott interjú. Pszichológushoz viszont senkit nem küldenek, bár Papp szerint volt erre példa, de visszatetszést keltett, és nem is vált be. Az APEH a jövő héten nyílt napot szervez, várja a kételkedő újságírókat, akik maguk is kipróbálhatják a vizsgálatot. Már ha merik... Szerkesztőségünkből néhányan kitöltöttünk egy, az interneten elérhető IQ-tesztet. Bár eredményeinkre különösképp büszkék nem lehetünk, azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy az APEH-nál bizonyosan találhatnánk állást. IQ-teszt: 78 pont alatti: nagyon gyenge eredmény, 79-90 közötti: gyenge eredmény, 91-110 közötti pontszám: átlagosnak tekinthető, 111-120 közötti: jó eredmény, 121-től 140-ig: nagyon jó eredmény,
Belföld: IQ-vizsgálat az adóhatóságnál
IQ-vizsgálatnak is alávetik jövőre az adóhatósághoz jelentkezőket. Beérik azzal, ha valaki eléri a 90-es átlagot, de akinél a pszichológus korrupciós hajlamot állapít meg, azt eltanácsolják.
null
1
http://nol.hu/belfold/lap-20081113-20081113-14-308618
2008-11-13 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Korábban már rendezett kiárusítást a NAV makettekből és modellekből. Közleményükben felidézi, hogy a múltkori árverés alkalmával a kiárusított modellek többsége elkelt. Ám annak, aki akkor lemaradt a vásárlásról, most új lehetőséget tudnak ajánlani: az adóhatóság ugyanis árusítást hirdet összerakható autók, motorok, repülők és a hozzá tartozó kiegészítők megvásárlására. Közleményük szerint a tételek közül az apró alkatrészektől a komplett szettekig, különféle árkategóriában szerezhetők be termékek a makettezéshez. A 13 millió forint összértékű portékák új, bontatlan állapotúak, amik most akár az áruk 50 százalékáért megvehetők. A modellekre és kiegészítőkre november 15. és 18. közt tehető érvényes ajánlat a NAV árverési felületén . Az előző, modellekről és makettekről szóló árverést októberben rendezték meg, a bontatlan termékek összértéke elérte a 15 millió forintot. A termékek egy részét akár a kikiáltási ár feléért is meg lehetett vásárolni. A NAV az árverések technikai feltételeit és működtetésének részletes szabályait honlapján teszi közzé az Üzemeltetési Szabályzatban. Az ebben foglaltak egyaránt vonatkoznak a NAV-ra, a licitálókra és a vevőkre. A hirdetmény nem ismerteti az ingóságok valamennyi tulajdonságát, hiszen egyes, műszakilag bonyolult szerkezeteket nem lehet csupán leírás, illetve fényképek alapján jellemezni. Ezért az árverésre kitűzött ingóságok állapotáról a reménybeli vevő személyesen is meggyőződhet. Az adóhatóság rendszeresen tart árveréseket raktárában lévő tárgyakból. Miként az Origo megírta, 2022 nyarán például házibulikhoz és rendezvények hangosításához használható műszaki berendezésekre lehetett licitálni több napon át. Az akkor árverésre bocsátott több ezer tétel becsült összértéke mintegy félmilliárd forint volt. Ugyanezen év őszén pedig több ezer fény- és világítástechnikai termékre licitálhattak az érdeklődők. Miként megírtuk, ezekből a termékekből bőven volt választék, a fényforrások mellett a legkülönfélébb kiegészítőkre, például elemekre, lámpaburákra, kábelekre is tehettek ajánlatot az érdeklődők. A termékek kitűnő választások lehetnek lakásfelújításhoz, esetleg a jelenlegi áramfogyasztók korszerűsítéséhez A NAV árverési oldalán egyébként számos különlegességre bukkanhatnak az érdeklődők, például volt olyan időszak, amikor egy hungarocell gyártására alkalmas gépre is lehetett licitálni.
Hihetetlen dolgokat árusít ki a NAV, féláron vihetők
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újra összerakható maketteket valamint modelleket árusít ki, miután a korábbi hasonló eseményt nagy érdeklődés kísérte.
[ "" ]
0
https://www.origo.hu/gazdasag/2024/11/nav-arveres
null
true
null
null
Origo
Fővárosi ügyvédeket vizsgáltak az adóhivatal revizorai, közölte a NAV. A szúrópróbaszerűen vizsgálat alá vont öt ügyvédnél, illetve ügyvédi irodánál igénybe vett próbaszolgáltatások során a jogászok 60 százaléka nem adott nyugtát. „Holott tőlük joggal várható el, hogy már csak hivatásukra tekintettel is betartsák a jogszabályokat, és ezzel maguk is erősítsék az adózási morált” – írja az adóhatóság közleménye. A NAV Kelet-budapesti Adóigazgatóságának revizorai a 2012-es ellenőrzési irányokkal összhangban adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés céljából többek között ügyvédi irodák honlapjairól és a tárgykörrel foglalkozó blogokból informálódtak. Az adatok alapján öt, az adójog területét mélységeiben ismerő fővárosi ügyvéddel személyes konzultációra telefonon időpontot egyeztettek, amelynek során az egyik ügyvéd még figyelmeztette is az inkognitóban lévő ellenőrt, hogy a „pénzt nehogy otthon hagyja”. A fővárosi revizorok által előadott, jogi segítséget igénylő kérdés megválaszolása, illetve a felvetett probléma megoldására tett lépések megbeszélését követően az ellenőrzött ügyvédek közül hárman bizonylat nélkül vették át a konzultációs díjat, illetve az ügyintézéshez szükséges előleget. Az átadott összegek tízezer és egymillió forint között mozogtak, olvasható az adóhivatal közleményében. Bár az ellenőrzöttek meglepődtek, amikor a revizorok felfedték kilétüket, de jellemzően elismerték mulasztásukat és együttműködtek az adóhatósággal. Akadt azonban olyan ügyvéd is, aki eljárásjogi hibát próbált keresni az ellenőrök munkájában, sikertelenül. A mulasztáson ért fővárosi ügyvédek a kiszabott bírságon felül bevallásaik utólagos ellenőrzésére is számíthatnak – közölte a NAV.
Ügyvédekre csapott le az adóhivatal
Ügyvédekre csapott le az adóhivatal - Öt fővárosi ügyvédből három nem adott nyugtát. Volt, aki előre szólt: „a pénzt nehogy otthon hagyja”.
null
1
https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/05/23/ugyvedekre_csapott_le_az_adohivatal/
2012-05-23 12:31:43
true
null
null
Index
Miután a kísérlet első két hetében letudtam a napi kiadások megoldását kártyával, a második két hétre extra kihívásokkal készültem. Rögtön az első a nagybevásárlás internetes megoldása volt, mivel első alkalommal fél napom elment a boltba menős, kártyás módszerrel. Több online házhoz szállítós cég is működik itthon, olvasói ajánlásra választottam közülük a Grobyt. A kínálat egy az egyben lefedi egy hipermarketét, a félnapos mászkálást és sorbanállást kiváltja az otthoni várakozás a futárra, ami időben nagyjából ugyanannyi, de persze sokkal kényelmesebb, mert meg se kell mozdulni hozzá. Cserébe ezres körül van a házhoz szállítás díja, amit én a kibírható kategóriába soroltam, de lehet hogy azért, mert nincs autóm, és a helyettem cipekedő kiszállító új dimenziókat nyit meg a bevásárlási lehetőségekben. Csak a gond, a baj és a probléma Szintén olvasói ötletek nyomán lett megoldása a félidei összefoglaló végén említett problémáknak, és itt kiderült az is, hogy komoly logisztikai gondokkal kell szembenéznie annak, aki kicsit is extrább helyeken keres kártyás fizetési lehetőséget. Bicikliszervizt az Aquincumnál, zöldségest a Margit híd budai hídfőjénél, monitorszervizt Újpesten sikerült találni, utóbbihoz el sem indultam, messze volt. Szegény embert az ág is húzza alapon belefutottam még egy kalandtúrává vált postai csomagfeladásba is: az első helyen csomagfeladás nem volt, a másodikon kártyaolvasó, a harmadikon pont a csomagfeladós pultnál nem volt kártyaolvasó; lehet hogy hamarabb végeztem volna, ha személyesen viszem el a küldeményt a címzettnek. Előre abszolút nem látott problémává nőtte ki magát a közös fizetés. Egy ebédrendelésnél vagy sörözésnél a közös számla kiegyenlítése készpénzzel nem gond, mindenki bedob annyit, amennyit fogyasztott. Rendkívüli módon meg voltam elégedve magammal, amikor sikerült rávennem a kollégákat kajarendelésnél, hogy én fizetek kártyával, ők meg majd belépnek a netbankjukba, és elutalják a számlámra a saját részüket. Amikor a banki átfutás miatt másnap hajnalban a beérkező pénzeket nyugtázó sms-ekre ébredtem, már nem volt annyira őszinte a mosolyom. Valóra vált a kísérlet legelején említett egyik rémálmom is, elkezdett csöpögni a csap a konyhámban. Mérsékelt lelkesedéssel, és minden eredmény nélkül kerestem egy ideig kártyaolvasóval felszerelt vízvezetékszerelőt, és a totalcaros kollégák biztatására már-már ott tartottam, hogy átvedlem Super Marióvá, és nekimegyek magam a csapnak, amikor egyszer csak abbahagyta. Valószínűleg az egész társasház mérhetetlen nagy szerencséjére. Menjünk meccsre! Ha már ennyit segítettek tippekkel az olvasók, úgy illik, hogy cserébe egy olvasói kihívást is teljesítsek. "Próbálj meg sporteseményre kártyás fizetéssel jegyet szerezni. Ne válogatottra, hanem mondjuk NB I-es labdarúgó-mérkőzésre vagy kézilabdára” – írta Gergely, én meg úgysem voltam ezer éve meccsen, hát belevágtam. Tíz stadiont, illetve sportcsarnokot telefonáltam végig, az eredmény három és fél pozitív válasz: a Videoton focimeccseire és a Veszprém kézilabdacsarnokába lehet online jegyet rendelni, a pécsi női kosarasok meccseire pedig sms-ben. A fél pont a soproni női kosárcsapatnak jár, ahol ugyan nem lehet kártyával vásárolni, de a legnagyobb rangadók kivételével ingyenesek a meccsek, tehát az alapfeltételnek, hogy pénz használata nélkül jussak be, végül is eleget tesz. A korrupció sötét bugyrai Bár a kísérlet hónapjában sokkal több helyen találtam kártyás fizetési lehetőséget, mint előre tippeltem volna, azért a teljes készpénz nélküliség sok kényelmetlenséggel járt. A két fő tanulság az, hogy az aprópénzt közel lehetetlen kártyával pótolni (szinte semmilyen automatát nem tudtam használni, a pénzbedobós bevásárlókocsi jelentette csávából egy olvasói ajándék húzott ki), illetve az, hogy a készpénz hiánya megöli a spontaneitást: mindent, ami pénzkiadással jár, meg kell tervezni. A kísérlet sikeréhez minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy rá kellett jönnöm, unalmas, szürke átlagember vagyok. Csak legális drogokkal élek, és nincs például autóm és terhes feleségem, hogy csak a korrupció két legsötétebb magyarországi bugyrát említsem. Tetszik, nem tetszik, a szervizben áfa és számla nélküli fizetés, a közúti ellenőrzésnél a jogosítványba csúsztatott tízezres, az orvosok, nővérek hálapénzei a mai magyar valóság részei, és nem igazán kártyakompatíbilisak. Miért nincs mindenhol? Minden egyes helyen, ahol nem tudtam kártyával fizetni, rákérdeztem, miért nincs erre lehetőség. A standard válasz az volt, hogy túl drága, bár vásárlói igény lenne rá (és itt általában válogatott rémtörténetek következtek arról, mekkora jutalékot vesz le a bank, és meddig ül a pénzen). Hogy megtudjam, valójában mibe kerül egy kártyaolvasó üzemeltetése, és hogy beszereltethetek-e egyet otthonra, ha úgy tartja kedvem, Gauder Milánt, a Mastercard régiós vezetőjét kerestem meg. Szomorúan kellett konstatálnom, hogy a közeljövőben nem lesz saját kártyaolvasó terminálom. Internetkapcsolatom ugyan lenne hozzá, kereskedelmi tevékenységre viszont nincs engedélyem, anélkül meg nem megy. A terminált egyébként bérelni szokták a boltok, havi 3-7 ezer forint körüli összegért, a beüzemelés ingyen van, utána a kártyás forgalom 1-2 százalékát veszi le a bank, és osztozik meg rajta a kártyacéggel (a pontos szám egyéni megállapodástól függ, nyilván nagy forgalomnál lehet alacsonyabb jutalékot kialkudni). A 3 százalék feletti jutalék a Mastercard szerint városi legenda, vagy valami nagyon régről beragadt, nagyon előnytelen szerződés eredménye lehet ma Magyarországon. A közhiedelemmel ellentétben nincs olyan magyar törvény, ami tiltaná a kártyás fizetés költségének áthárítását a vásárlóra (az EU több országában van ilyen), a szabályozás csak arra kötelez, hogy erről előre tájékoztatni kell a vásárlót. A gyakorlatban mégsem szoktak ezzel élni a boltok, és szinte mindenhol ugyanannyiba kerül minden kártyával és készpénzzel. Az egyetlen jelentősebb kivétel a Magyar Posta, ami egyedi szolgáltatása miatt megteheti, hogy nem fizetésre, hanem készpénzfelvételre fogad el bankkártyát, és elkéri annak a költségét is. A kártyás visszaélések aránya a friss statisztikák szerint a világon átlagosan 8 bázispont, Európában 6,5, Magyarországon pedig 1 – ez azt jelenti, hogy minden tízezer, kártyával elköltött forintra egyforintnyi csalásból fakadó veszteség adódik. A magyar jogszabályok erősen védik a kártyatulajdonost, a visszaélésből fakadó károkat az esetek nagy többségében megtérítik nekik. Az Aeroviva utazási iroda januári csődje jó példa erre, ahol a készpénzes vevők közül sokan még mindig várnak a pénzükre, a kártyával fizetők pedig már rég visszakapták elúszott nyaralásuk árát. A számla vége Az sms-archívumom tanúsága szerint 84 alkalommal használtam a bankkártyámat a kísérlet hónapja alatt. A statisztikán jól látszik, hogy a teszt első napjaiban látványosan kevesebbet fizettem vele, mint az utolsó héten, vagyis idő kellett ahhoz, hogy belejöjjek a dologba. Eleinte még lelkesen kérdezgettem minden helyen, ahova csak betértem, hogy lehet-e kártyával fizetni, aztán kifejlődött bennem a képesség arra, hogy húsz méterről kiszúrjam a kártyaolvasót a pénztárgép mellett, vagy a kirakatba ragasztott Visa- és Mastercard-matricákat. A kísérlet egyik nagy kérdése volt, hogy vajon kártyával többet költ-e az ember, mint készpénzzel. Bár minden egyes kártyás fizetés után sms-t kaptam a számlaegyenlegem állásával, mégis teljesen elveszítettem a fonalat néhány nap alatt. Nagyon hiányoztak azok a visszajelzések, hogy mondjuk felváltottam az utolsó tízezresem, vagy maga a tudat, hogy pénzt adtam ki a kezemből. Egy idő után az ember csak lebeg a boldog tudatlanságban, annyi információba kapaszkodva, hogy X összeg van a számláján, ami kevesebb, mint hó elején volt, de hogy ez sok vagy kevés, jó vagy rossz, fogalma sincs. Az, hogy összesen kevesebbet vagy többet költöttem márciusban, mint szoktam (egyébként többet, de nem drámaian), önmagában még nem mond sokat. Az igazi tanulságot az mutatta meg, amikor hetente összegeztem az ebédre költött pénzt – ez állandó kiadás, nem befolyásolja külső tényező, különleges alkalmak, mint az egész havi szumma pénzköltést. És a számok bizony azt mutatták, hogy minden héten egyre többet fizettem az ebédért, vagyis egyre kevésbé érdekelt, mennyire drága helyről rendelek. Meg tudom érteni a hitelkártyafüggőket: ha az ember nem lát pénzt, hajlamos elhinni, hogy nem lehet vele gondja.
Pénz? Az a legkevesebb!
Pénz? Az a legkevesebb! - A bankkártyás emberkísérlet véget ér, kiderül, hogy működik-e a korrupció készpénz nélkül, és többet költ-e az ember, ha mindig teljesen üres a zsebe.
null
1
https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/04/03/penz_az_a_legkevesebb/
2011-04-03 19:34:11
true
null
null
Index
Bár minden elnököt érnek kritikák, csak keveseket vádolnak meg bűncselekménnyel, vagy állapítja meg a Kongresszus az alkotmányjogi felelősséget (impeachment), és még kevesebbet ítélnek el bűncselekményért. Ilyen értelemben Donald Trump rekordja történelmi jelentőségű: két impeachment- vádemelés, az első elítélés bűncselekmény miatt, illetve több büntetőeljárás, köztük szexuális abúzus, korrupció, adóeltitkolás írható a számlájára. De Joe Biden elnök kormánya is megélte a maga ellentmondásos időszakát: belbiztonsági miniszterét, Alejandro Mayorkasot vád alá helyezték a szövetségi bevándorlási törvényekkel kapcsolatos jogsértés miatt, majd végül a Kongresszus ejtette az ügyet. Viszont továbbra is folyamatban vannak az elnök fiával, Hunter Bidennel kapcsolatos vizsgálatok, amelyek ugyan közvetlenül nem befolyásolják a választásokat, de kihathatnak a demokrata jelölt, Kamala Harris személyére. Összeállításunkban végigvettük a 19. és 20. század legnagyobb elnöki botrányait, kitérve arra, ezek miatt megszakadt-e hivatali ciklusuk, illetve azok mennyire befolyásolták az elnök újraválasztását. Monica Lewinsky-botrány 1995 novemberében Bill Clinton elnök viszonyt kezdett a 22 éves Monica Lewinskyval, aki azon a nyáron fizetés nélküli gyakornoki állást vállalt Leon Panetta fehér házi kabinetfőnök irodájában, majd decemberben fizetett állást kapott a Fehér Házban. 1996 áprilisában Lewinskyt áthelyezték a Pentagonba, mivel a Fehér Házban sokan aggódtak amiatt, hogy túl sok időt töltött az elnökkel. Mialatt ott volt, Linda Tripp munkatársának bizalmasan beszélt intim viszonyáról az elnökkel. A telefonbeszélgetéseket Tripp titokban rögzítette, majd később elküldte a felvételeket Kenneth Starrnak. A különleges ügyész korábban vizsgálta Clinton állítólagos szexuális zaklatását Paula Jones állami alkalmazottal szemben, ami a vád szerint még arkansasi kormányzói időszakában történt. Clinton és Lewinsky tagadták a viszonyukat a Jones-ügyben indított eljárás során, ami később hamis tanúzás vádjának alapjául szolgált az elnök ellen. A képviselőház 1998 decemberében vádat emelt Clinton ellen hamis tanúzás és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt, de a szenátus az ezt követő tárgyaláson felmentette, Clinton pedig kitöltötte második mandátumának hátralévő részét. "Jégre tette" Reagant a CIA titkos művelete Nagy nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki a Ronald Reagan második elnöki ciklusában kirobbant Irán-kontra botrány, amelyben kiderült, hogy az USA titokban - kongresszusi felhatalmazás nélkül - fegyvereket adott el az akkoriban Irakkal háborúskodó Iránnak, és a befolyt pénzekből a nicaraguai ellenzéket, a kontrákat támogatta a gerillaakcióikban. Az ügyet Reagan eleinte tagadta, majd amikor 1986-ban nyilvánosságra hozták az üzletet, Reagan elismerte a fegyvereladásokat, de tagadta, hogy bármiféle "fegyvereket a túszokért"-üzletet kötött volna. Mindez azonban nem csorbította jelentősen népszerűségét. A botrányt követően a Reagan-kormányzat tizennégy személyisége ellen emeltek vádat, később öten kegyelmet kaptak. A kongresszusi vizsgálatok nem találtak közvetlen bizonyítékot Reagan érintettségére. Watergate-ügy 1972 júniusában, két hónappal azelőtt, hogy Richard Nixon elnököt a Republikánus Párt hivatalosan is jelöltette újraválasztására, öt férfit letartóztattak, akik betörtek a Demokrata Nemzeti Bizottság főhadiszállására a washingtoni Watergate-komplexumban. A betörőkről kiderült, hogy kapcsolatban álltak Nixon kampánystábjával, és ezzel elindult a média, az FBI és a Kongresszus hosszan tartó nyomozása Nixon elnöksége ügyében. Nixon és segítői összeesküdtek, hogy eltussolják a betöréssel való kapcsolatukat, illetve akadályozzák az ezt követő vizsgálatokat. A további kutakodás során kiderült, hogy a betörések egy széles körű politikai kémkedési és szabotázskampány részei voltak, amely Nixon politikai ellenfelei ellen irányult, és amely lehallgatásokat, betöréseket és az elnök saját titkos hangfelvételeit is magában foglalt. Végül mintegy 69 kormánytisztviselőt vádoltak meg a széles körű botránnyal kapcsolatban, köztük Nixon szűk kabinetjének nagy részét. Nixon 1974-ben, a második ciklusa félidejében lemondott az alkotmányjogi vádemelés veszélye miatt. Később az utódja, Gerald Ford elnöki kegyelemben részesítette. A minisztere miatt került kutyaszorítóba az elnök 1922-ben Warren Harding elnök bukott bele kis híján abba, hogy a belügyminisztere, Albert Fall kenőpénzeket, kamatmentes kölcsönöket és egyéb ajándékokat fogadott el annak fejében, hogy kinek adja a Wyomingban található szövetségi földeken lévő olajkészletek feletti ellenőrzést. Fall licit nélküli szerződéseket kötött magán olajvállalatokkal, és jövedelmező jogokat adott nekik a földekből történő olaj- és gázkitermelésre. Miután egy kisebb wyomingi olajipari vállalkozó panaszt tett szenátoránál a pályáztatás hiánya miatt, a szenátus vizsgálatot indított. Fallt bűnösnek találták, és ő lett az első volt kabinettag, akit börtönbe kellett zárni. Kétszer úszta meg a vádemelést Ulysses Grant Ulysses Grant elnök a második ciklusában kétszer is borotvaélen táncolt. Számos korrupciós botránya közül az egyik William Belknap hadügyminiszter nevéhez fűződik. A minisztert bíróság elé állították, majd lemondott a hivataláról. Ugyanis 1876-ban egy kongresszusi bizottság feltárta, hogy Belknap titokban, az első feleségének egyik munkatársán keresztül elszipkázta a mai Oklahoma államban található Fort Sillben lévő, egyébként a minisztérium fennhatósága alatt álló, jól jövedelmező katonai kereskedelmi állomás nyereségét. A minisztert az buktatta le, hogy a feleségével pazar partikat rendeztek Washingtonban, noha a kormányzati fizetésükből erre nem tellett volna. A másik jelentős ügy a szeszes italokra - különösképp a whiskyre - kivetett adók szervezett eltitkolásához nyújtott támogatás volt. 1875-ben Grant pénzügyminisztere, Benjamin Bristow leleplezte a whisky lepárlók szervezett erőfeszítéseit, hogy az adóbevételeket maguknak tartsák meg és megvesztegessék az adóhivatal és a pénzügyminisztérium tisztviselőit, hogy elnézőek legyenek. A szövevényes bűnügybe végül Grant segítője és személyi titkára, Orville Babcock is belekeveredett. Grant tanúskodott Babcock nevében, felmentő ítéletet kapott, és ő lett az első hivatalban lévő elnök, aki önként tanúskodott egy büntetőügyben.
Hatalmas botrányok lengik körül az USA legfelső vezetését
Hét nap múlva megválasztják a világ egyik legnagyobb hatalmú elnökét. A november 5-i eseményt szinte mindenhol a Föld lakóinak további életét befolyásoló választásnak tartják, így nem mindegy, hogy egy feddhetetlen személy kerül-e a nagy felelősséggel járó posztra, avagy egy olyan ember, akinek múltjában komoly foltok vannak.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/usa-elnokvalasztas-botrany-trump/95g1q86
null
true
null
null
Blikk
Remek hírrel örvedeztetik meg a Pallas Athéné Alapítványok Magyarországot. A Az alapítványok tulajdonában álló Buda Palota Kft., önként fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, és kérték, hogy vizsgálja meg, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a Széll Kálmán téren álló Buda Palota felújítási munkálatai során. A Döntőbizottság megállapította, hogy a cég tevékenységét piaci alapon végzi, nyereség realizálása érdekében. Kizárólag saját tulajdonú ingatlant ad bérbe, nem közérdekű tevékenységet lát el, így nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. A társaság pedig annak rendje és módja szerint tudomásul vette a hatóság döntését. Ezzel a közpénzt kezelő Matolcsy-alapítványok tulajdonában álló Buda Palota Kft., ami közpénzből vette meg ezt az épületet a Széll Kálmán téren, és közpénzt kap majd az alapítványoktól a felújításra, nem fog közbeszerzést kiírni a projektre. Azt írják, hogy így rövid időn belül megkezdődhet a Széll Kálmán téren található műemlék épület felújítása, amely az utóbbi évtizedekben folyamatosan állagromláson ment keresztül, rontotta a városképet. Az Alapítványok értékteremtő tevékenységének eredményeként az épület modern irodaházként fog újra nyitni várhatóan 2018-ban.
Nem lep meg: nem kell közbeszereztetniük a Matolcsy-alapítványoknak a Széll Kálmán téri Postapalota felújítását
Újabb magyar győzelem.
null
1
https://444.hu/2016/10/11/nem-lep-meg-nem-kell-kozbeszereztetniuk-a-matolcsy-alapitvanyoknak-a-szell-kalman-teri-postapalota-felujitasat
2016-10-11 00:00:00
true
null
null
444
Óriási felháborodást keltett a bírók körében a múlt héten, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter csupán 15 százalékos bírói illetményalap-emelésre tett ígéretet a vele tárgyaló bírósági vezetőknek az általuk javasolt 35 százalék helyett. A 15 százalékos emelést Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is megerősítette az Országos Bírói Tanács (OBT) múlt heti ülésén, amelyen az OBT-tagok egyértelműen jelezték: kitartanak a 35 százalékos követelés mellett. A Magyar Bírói Egyesület (Mabie) el is kezdte szondázni a tagságot, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközökkel próbáljanak hatni a döntéshozókra: demonstráció, petíció aláírása vagy valamilyen kitűző viselése? Ehhez képest arculcsapásként érte az igazságszolgáltatásban dolgozókat, hogy a kormány hétfő este beterjesztett költségvetési törvényjavaslatában 566.600 forintban állapította meg a jövő évi bírói és ügyészi illetményalapot, vagyis egyetlen forintot sem emelne rajta. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben már a negyedik éve maradhatnak fizetésemelés nélkül a bírók, a bírósági dolgozók, az ügyészek és az ügyészségi alkalmazottak - az előző két év rekordméretű pénzromlása ellenére. Hogy mekkora bajban vannak a bírók - akiknél a szakmunkások is többet keresnek - és különösen a bírósági alkalmazottak, arról több cikket is írtunk az utóbbi hónapokban. A kollégák beosztástól függetlenül rendkívül el vannak keseredve. Futótűzként terjedt el a hír, hogy milyen illetményalapot tartalmaz a jövő évi költségvetési javaslat. Ez jelen formájában szemérmetlen és gúnyos arculcsapása a teljes igazságszolgáltatási ágazatnak, és a kollégák ennek megfelelően is reagáltak, ki-ki vérmérséklete szerint. Egységesen fogalmazódott meg azonban a bírósági dolgozók tömeges demonstrációjának a szándéka, valamint - ha a kormány másból nem ért - a polgári engedetlenség gondolata is - vázolta a hangulatot a 24.hu-nak egy névtelenéget kérő törvényszéki bíró. Bár a bírók nem sztrájkolhatnak, polgári engedetlenség keretében - a tanárokhoz hasonlóan - dönthetnek úgy, hogy nem veszik fel a munkát. Amennyiben a bírói kar egységesen lépne fel - a tanárokkal ellentétben -, akkor nem érhetné bántódás azokat, akik nem hajlandók dolgozni polgári engedetlenségre hivatkozva. A renitens bírókról ugyanis fegyelmi eljárás keretében az ugyancsak bírókból álló szolgálati bíróság dönt. "Nagyon komoly károkat tudnak okozni a bírák egy esetleges polgári engedetlenséggel: nélkülük nem dönthetnek a letartóztatásokról, milliárdos kartellügyek állhatnak le, elhúzódhatnak az eljárások" - sorolta a lehetséges következményeket a bíró.
"Szemérmetlen és gúnyos arculcsapás" - megint nem javasol béremelést a kormány az igazságszolgáltatásban
Akár négy év is eltelhet béremelés nélkül az igazságszolgáltatásban. A lapunknak nyilatkozó bírók a demonstrációt és a polgári engedetlenséget sem zárják ki, ha valóban nem kapnak magasabb fizetést.
[ "" ]
0
https://24.hu/belfold/2024/11/13/obt-birak-beremeles-tizenot-nulla-szazalek-tuzson-repassy-im
null
true
null
null
24.hu
"Nem lehet annyiban hagyni, hogy az állami MVM havonta 7,8 millió félrevezető áram- és gázszámlát küld a fogyasztóknak" - írja Facebook bejegyzésében az MSZP országgyűlési képviselője. A szocialista politikus szerint a GVH-nak és az MVM-nek nem számít, hogy "pártpropagandát nyomnak a fogyasztók nyakába". Orbánéknak viszont számít, mert a számlák "rezsiboxaiban" virító "hazug számok" befolyásolhatják a fogyasztók döntését, az ebből származó bevétel pedig Orbán és köre zsebét tömi, hónapról-hónapra - véli Tóth Bertalan. A frakcióvezető úgy gondolja, téved a GVH, amikor azzal utasítja el a versenyhivatali vizsgálatot, hogy az MVM a "rezsiboxban" pusztán a kormányintézkedések következményeiről szóló tájékoztatást nyújtja, a törvények szerint. Egyetlen olyan törvény vagy kormányintézkedés sincs, amely szerint az úgynevezett "rezsimegtakarítás" alapjául feltüntetett gáz- és áramárat évekkel ezelőtti szinten - mely azóta is a legmagasabb világpiaci ár, és ami azóta csökkent - kell meghatározni. Ezt a viszonyítási árat az MVM teljesen önkényesen, saját hatáskörben állapította meg és alkalmazza azóta is - hívja fel rá a figyelmet Tóth Bertalan. Az MSZP politikusa emlékeztet, jó lenne, ha a GVH felidézné: ők a mindenkori kormánytól független, a piaci verseny felett őrködni hivatott, önálló, az európai uniós irányelveket betartó és betartató szerv. Hogyan válhatnak egy rossz, hazug politika kiszolgálóivá? Hogyan hagyhatják, hogy a közpénzekből gazdálkodó, és közszolgáltatási feladatot is ellátó állami áram- és földgázkereskedő, az MVM, fogyasztók millióinak bizalmával éljen vissza évek óta folyamatosan, Orbánék hasznát növelve - sorolja kérdéseit az MSZP politikusa.
Tóth Bertalan: nem lehet annyiban hagyni, hogy az MVM becsapja a fogyasztókat
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője fellebbezést nyújtott be a Gazdasági Versenyhivatal jogsértő döntése ellen, amivel megszüntette az MVM gáz- és villanyszámláin díszelgő rezsihazugság ügyében folytatott versenyfelügyeleti eljárást.
[ "" ]
0
https://hirklikk.hu/kozelet/toth-bertalan-nem-lehet-annyiban-hagyni-hogy-az-mvm-becsapja-a-fogyasztokat/439839
null
true
null
null
Hírklikk
Most lássunk néhány kerületet részletesebben, ahol az előző cikkünk “nyerő négyese” vitt szinte mindent, ami parkfenntartás. A zuglói és az újbudai önkormányzat elmúlt évtizedét néztük végig szisztematikusan, de más kerületek közbeszerzési listáit is böngésztük. Zöld Zugló A Wikipedia szerint Zuglónak 140 hektár zöldfelülete van. Ennek egy része magántulajdon, a többi kerületi közvagyon. Karbantartása, frissítése, a telet leszámítva, folyamatos munka: a közbeszerzési kiírások szerint 1,7 millió négyzetméteren. Az önkormányzat, melyet 2014-ig a fideszes Papcsák Ferenc, majd 2019-ig a mostani budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely, azóta pedig a szocialista Horváth Csaba vezet, szintén kitartóan ezt a kertészeti céghálót tartja legalkalmasabbnak a kerületi zöldfelületek gondozására. Nagyot futott itt a Parkfenntartó kft. A nagy falat megszerzése még Papcsák Ferenc idején történt. 2012 áprilisában négy évre, 2016-ig szóló keretmegállapodást kötött a kerület a céggel (és konzorciumi társaival: a DeerGarden és a Szurdokvölgy kft-kel): évente nettó 450 millió forintos keretösszegre (kivéve a 2012-es naptári évet, amikor nettó 442 millióra). Az 1,6 milliárdos szerződés második felében már a Karácsony Gergely vezette önkormányzat szerződött a részmunkákra és fizetett. A sorozatunk első részében megszólaló Várnai László, aki a zuglói önkormányzat képviselője a Civil Zugló Egyesület színeiben, azt mondta, a keretszerződést ekkor már nem töltötték ki teljesen. Karácsony Gergely főpolgármester eddig nem válaszolt a megkeresésünkre. De nem csak Papcsák Ferenc alatt volt sikeres a Parkfenntartó. A keretszerződést az új, ellenzéki vezetésű önkormányzat is megismételte nettó 2,4 milliárdért. Ezt is a Parkfenntartó nyerte konzorciumi társaival (Zöld Zugló Konzorcium néven), más ajánlat nem is érkezett. Alvállalkozónak jelölték mások mellett a ZÖFE kft-t. A szerződést 2016. novemberében írták alá, és 2017. január 1-én lépett életbe. Majd az ajánlatkérő által 2018. december 10. napján tett egyoldalú jognyilatkozattal 2020. december 31-ig meghosszabbították. De nem csak folyamatos szolgáltatásra szerződött velük Zugló, egyedi projekteket is nyertek. 2018 áprilisában Karácsony Gergely kerületi polgármester írta alá a Pillangó Park rendbetételéről szóló szerződést is a céggel és a Deergarden kft-vel nettó 465 millióról. A szerződést egy évvel később, 2019 áprilisában módosították: kiterjesztették a parkban lévő sportpályákra is, és nettó 553 millióra emelték. Mivel az önkormányzat nem igényelheti vissza az ÁFÁ-t, a kerületnek valójában a Várnai László 2019. májusi blogbejegyzésében szereplő 678 millió forintjába került a munka. Az Átlátszó akkor versenyszűkítő pályázatról írt a referenciák kikötése kapcsán, de a panaszos pályázó a cikk szerint végül nem fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Szintén az ellenzéki vezetésű zuglói önkormányzat indította a “Közösségi tér kialakítása a Csertő-parkban” elnevezésű közbeszerzést, melyet a Parkfenntartó (természetesen társával együtt) nyert el 2017. december 4-én. Ezért nettó 132 millió járt. 2021-től újra ők A 2010 óta zuglói képviselő, most a Civil Zugló Egyesület színeiben bejutott Várnai László állítja, hogy minden nagy közbeszerzésben egység van a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP között. "A kerületi útfenntartásokat mindig a Penta kapja, most is pályázat nélkül hosszabbítottak vele, a közétkeztetést pedig a Hunguast, ami a fideszes Bánki Erik érdekeltsége” - hívta fel a figyelmet. Bánki Erik az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, a bizottság egyik alelnöke pedig a Zuglóból egyéni körzetből a parlamentbe kerülő szocialista Tóth Csaba, aki sokak szerint mindig is nagyobb hatalom volt a kerületben, mint a regnáló ellenzéki polgármester. A Zuglói Vagyonkezelő Zrt. költségvetése, ahogy az alábbi, az akkori jegyző által a kerület 2018-as költségvetéséhez készített táblázat is mutatja, évről-évre jelentősen nőtt. Különösen nagy volt az ugrás 2016-ról 2017-re: 1,2 milliárd forint. A jegyző szerint ez indokolatlan és felül kell vizsgálni. Hamarosan már nem volt a helyén. “Mivel nincs árverseny, a kertészeti cégek bármekkora összeget mondhatnak. A pályázatokat pedig úgy írják ki, olyan referenciákat kérnek, hogy más ne indulhasson”- mondta Várnai László a kertészeti tenderekről. “Most újra meghosszabbítanák két évre, pedig sok lakossági és szakmai panasz van a cégre.” Nyolc év alatt jelentősen megdrágult a munka: ami akkor évente 450 millió Ft volt, 2020-ban már nettó 1,2 milliárdot kóstált a Megbízó szerint. A zuglói közgyűlés szeptember 17-i ülésén a szocialista alpolgármester a járványra és a kormányzati elvonásokra hivatkozva benyújtott egy módosítót, ami ezt 960 millió Ft/évre csökkenti. A javaslatot elfogadták, így a kiírás erre az összegre történt. A vitában (14. napirendi pont a zuglói tévé felvételén) a Kétfarkú Kutyapárt képviselője és Várnai László azt igyekezett megtudni, hogy milyen számítások állhatnak az 1,2 milliárdos ár mögött, ha azt - változatlan feladatokkal - 20 százalékkal lehet csökkenteni. Azt is fölvetették, hogy a pályázatra kiírt területet, vagyis teljes Zuglót 3-4 részre kéne osztani, hogy így kisebb, akár helyi vállalkozások is indulhassanak. A nyertes konzorcium úgyis távoli megyékből fuvarozza ide naponta a munkásokat. Fölmerült az is, vizsgálják meg, nem érdemes-e “visszaszervezni” a munkát az önkormányzatba, és mondjuk a kaszálásra, fűnyírásra embereket fölvenni. Várnai László tudomása szerint a helyi Momentum kiszámolta, hogy ez a szükséges munkaerő bérköltségeivel, a gépek beszerzésével sem kerülne többe 2-300 milliónál a kerületnek, bár a közgyűlési vitában ilyen számításokat nem említettek a keretmegállapodást ellenző képviselők. A felvételen egyébként az egyik szocialista képviselő elmondja, hogy 2016-ban és 18-ban is volt ilyen “bevizsgálás”, és arra jutottak, hogy jobban megéri a munka kiszervezése. “A kerületnek nagyjából 29 milliárd a költségvetése” - mondja a Civil Zugló képviselője - "ha levonjuk a béreket, a szükségszerű költségeket, ez az 1,2 milliárd forint nagyjából az ötöde a mozgatható pénznek. Ennyit adunk ki évente erre a munkára külsősöknek.” Nagy Zoltán, a GVH volt elnöke szerint, ha a kerületet 3-4 részre fel lehetne osztani, az könnyebben kizárhatná a konzorciumos indulást is, mert egyértelműbb, hogy nincs szükség a cégek összefogására ahhoz, hogy el tudják látni a nagy volumenű feladatot. Zöld Újbuda A zuglói önkormányzati szerződések oldalán a kereső 7 szerződést mutat a Deergarden Kft. nevére 2013-19 között. Van köztük pár százezres tétel, például a kerület karácsonyfája fölállítására, de ők voltak az éves 450 milliós közbeszerzésben is a Parkfenntartó konzorciumi társai, ahogy a Pillangó parki felújítást is együtt nyerték el. A DeerGarden Kft. a Bubla család cége: az Opten szerint a tulajdonosok és vezető tisztviselők is ezt a nevet viselik. A XI. kerületi önkormányzat gyors és alapos adatküldése nyomán az látszik, hogy a 2002-10 között szocialista, 2010-19 között fideszes, majd most újra ellenzéki vezetésű Újbudán a DeerGarden Kft 2005 óta bruttó 1,1 milliárd forint összegű szerződést nyert el. A Parkfenntartó kft ugyanebben a 15 évben (2011-ig még Főkert Parkfenntartó néven) bruttó 1,52 milliárd bevételhez jutott Újbudától részben önmagában, részben a Zöld Újbuda Konzorcium tagjaként (a Pannon Park Forest kft-vel). A Pannon Park Forest egyedül és a Zöld Újbuda tagjaként bruttó 9,7 milliárd forintra szerződött az elmúlt 15 évben a XI. kerületben. A ZÖFE Kft-nek csak 2010-ben volt szerződése parképítési feladatok ellátására Újbudán, 117 millió forintért. Kicsit északabbra, Óbudán, amit 2019-ig fideszes többség és polgármester irányított, szintén jelen vannak ezek a cégek. Csak egy-két évet néztünk át, de itt is megtaláltuk a szokásos parkfenntartási keretszerződést: ezt 2013-17 között évente 1,4 milliárdért a Pannon Park végezte (konzorciumban azzal a Penta Építőipari kft-vel, melyet Várnai László említett a zuglói útfelújítások állandó tendernyerteseként). Ők a legjobbak, vagy piacszűkítés? A “nyerő négyes” most már olyan helyzetben van, mondja egy megkérdezettünk, hogy “ha leállítanánk őket, a budapesti zöldfelületek menedzselése összeomlana.” A budapesti kertészeti piacot uraló cégeknek minden megkérdezettünk szerint van szaktudásuk és gépparkjuk is. De leginkább emberek kellenek az ilyen munkákhoz: a legfontosabb tétel ugyanis a kaszálás, fűnyírás (a zuglói 1,2 milliárdból is 700 millió). Erre pedig, ahogy elhangzik a zuglói önkormányzat ülésén is, a nyertesek is alkalmi munkavállalókat hoznak Nógrádból, Borsodból. Kell is, hiszen füvet nyírni, vagy avart gyűjteni egyszerre kell mindenütt, és ezek a cégek sok kerületben dolgoznak egy időben. A vizsgált szerződések mindegyike nyílt közbeszerzési eljárás végén született. Ugyanakkor nagyon ritkán találtunk a körön kívüli ajánlattevőt. (Aztán arról is kiderült, hogy valójában körön belüli.) A Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke, Nagy Zoltán két tipikus útját is felvázolja annak, hogyan lehet a nyílt közbeszerzést versenyszűkítően alkalmazni. A közbeszerzési törvény 111. paragrafusa kivételeket biztosít, a 115. pedig "felmentést ad a hazai eljárásrend nyílt, versenyeztető szabályrendszere alól. Ilyen esetekben a kiírók sürgősségre szoktak hivatkozni. Az a törvényi föltétel, hogy a kiíró bizonyos legyen abban, hogy a tisztességes verseny lefolytatásához elegendő számú, releváns versenyzőről van tudomása, és őket, a jelen előírás szerint 5 céget, hívja meg, vagy, másik esetben, tárgyalásos eljárásra invitálja őket. De ezt a lehetőséget könnyű etikátlanul felhasználni.” Végeredményben tehát a nyílt közbeszerzést “át lehet csúsztatni egy másik sínre”. Ilyenkor meg lehet néhány céget hívni, és a kihívó “ezzel be tudja zárni a piacot”. Ennél durvább versenyszűkítésről beszélt Várnai László és a megkérdezett vállalkozó is. “Volt, hogy lebeszéltek, amikor fővállalkozóként indultunk. Úgyhogy nem adtunk be hiánypótlást, és kiestünk. Máskor a cég hozta készen, amit be kellett adni: fejléceztük, kicsit átfaragtuk és beadtuk. Ezt hívják támogató ajánlatnak, amit magasabb árra írunk, mint amivel ők megnyerik a tendert” - meséli a kertészeti vállalkozó. Nincs politikai ciklikussága a nyerteseknek. Ez, a kertészeti cégek sokasága dacára jelezheti azt is, hogy tényleg ők a legjobbak, de lehet más oka is. A következő cikkben azt járjuk körbe, hogy azon túl, hogy együtt nyernek közbeszerzéseket, mi vagy ki a közös ezekben a cégekben. És lehet, hogy ez teszi őket piacvezetővé.
Parkfenntartó cégek monopóliuma Budapesten II.: zöldülő kerületek
Budapesten húsz éve ugyanaz a cégcsoport nyeri a milliárdos kertészeti közbeszerzéseket. Sorozatunk második része.
null
1
https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntart%C3%B3-c%C3%A9gek-monop%C3%B3liuma-budapesten-ii-z%C3%B6ld%C3%BCl%C5%91-ker%C3%BCletek/30956109.html?fbclid=IwAR3E78cWk4V2VookWian7NK5yTBVZxVJJLdDMT_VSr11I9EM
2020-11-19 16:50:00
true
null
null
Szabad Európa
A XI. kerület lényegében megszűnik 2026-ban önálló egységként működni. A frissen benyújtott, országgyűlési választásokról szóló törvénymódosító szerint ugyanis 2026-ban négy választási körzetre lesz vágva Újbuda. A város legnépesebb kerületében 130 ezren élnek, egyetlen körzetnek így nyilvánvalóan túl nagy volt mindig is. A jelenlegi szabályok szerint a kerület jelentős része egyetlen körzet, a másik, inkább kertvárosias fele Budafok-Nagytéténnyel együtt alkot körzetet. Ehhez képest 2026-ban nem fog tartozni lényegében sehová ez a 130 ezer ember. A kerület egy darabja a belvárosi egyéni választókerülethez (evk) lesz csapva, ahol az V. és az I. kerület volt teljes egészében egy darabka VIII. és IX. kerülettel. Most az I. és az V. mellé becsatlakozik még egy darab a VI., a VII. és a XII. kerületből is. Újbuda egy másik része a Hegyvidékhez lesz kapcsolva, egy harmadik megmarad Budafok-Tétény mellett, a maradék pedig Csepel, Soroksár és Ferencváros egy-egy szeletével osztozik majd. Hasonlóképpen szétdarabolják az összes karakteres, erős kerületet a fővárosban. Józsefváros most két körzetre oszlik, 2026-ban háromra fog, ahogyan Ferencváros is. Eddig egy körzetben volt a teljes Hegyvidék - a II. kerület egy részével -, Terézváros és Erzsébetváros együtt, valamint Csepel a XXIII. kerület egy részével. 2026-ban ezek a kerületek mind ketté lesznek vágva. Egyetlen kerület van, ahol fordított lesz a helyzet, ez a II., amely eddig két körzetben volt, 2026-ban egyben lesz a III. kerület egy darabjával. Érdemes lesz figyelni, mit akar a Fidesz azzal, hogy a Margitsziget is egy választókörzet része lesz, eddig a sziget nem tartozott egyetlen körzethez sem, mivel nincs lakosa. Ezek szerint majd lesz? A mögöttes cél Könnyű kitalálni, mi ezzel a cél. A hivatalos magyarázat szerint azért kell átrajzolni a budapesti körzethatárokat, mert a főváros lakossága csökkent az utóbbi években, miközben több Pest megyei településé nőtt, így e kettőt ki kell egyenlíteni. Ennek fényében Budapesten 16 helyett 14, a megyében 12 helyett 14 körzet lesz. Ez alapvetően érthető módosítás - persze országosan is lehetne ennyire akkurátus a rendszer, de mindegy. Az evk-k módosítása nem indokolná azt, hogy egyes kerületek az országos politikában egyszerűen megszűnjenek tényezők lenni. Márpedig ez történik. 2022-ben szinte mindent vitt Budapesten az ellenzék és ezt az 2024-es önkormányzati választáson is sikerült megismételni. A fővárosi ellenzéki politizálás alappillérei az önkormányzatok és az olyan karizmatikus polgármesterek, mint Pikó András, Soproni Tamás, Baranyi Krisztina vagy Kovács Gergely - e tekintetben az újbudai László Imre legfeljebb azért számít erősnek, mert DK-s politikus, illetve mert több mint százezer budapesti polgármestere. A Fidesz már azzal igyekezett a kerületi és budapesti politikát eltolni az országostól, hogy a Fővárosi Közgyűlésben nem automatikusan tagok a polgármesterek, vagyis a közgyűlési munka sokkal inkább nagypolitikai, semmint várospolitikai lett. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánvaló együttműködés, ami a kerületi polgármesterektől elvárható, háttérbe szorult, mert a közgyűlési tagok elsősorban politikusok. Ez lesz még hangsúlyosabb akkor, ha egy-egy kerület nem használhatja fel a munkájának eredményét az országos politikában, nem tudja az önkormányzat az országgyűlésiképviselő-jelöltjét támogatni, mert az érdekeik nem feltétlenül egyeznek. Ha más színekben indul majd egy jelölt 2026-ban, mint amilyen pártállású egy adott kerület, nem lesz mögötte egyértelmű és egységes támogatás, a karizmatikus kerületek ereje így egyszerűen szétforgácsolódhat. Az egyes országgyűlési választókörzetek nem jelentenek egységet, hiszen hol lenne egység egy olyan csapatban, ahol van néhány újbudai, pár csepeli, ferencvárosi és soroksári, miért gondolnák, hogy ők bármiért is összetartoznak a város többi részétől elkülönülve? A budapesti ügyködés nyilvánvalóan furmányos, és nem is biztos, hogy sikeres lesz - hiszen 2022-ben is mindent felülírt a fővárosban a fideszmentesítés igénye. Ha ez megmarad, akkor akármit szabdal is a Fidesz a körzethatárokkal, hatástalan lesz. Ezzel együtt nagyon fog hiányozni az a két mandátum, ami a biztos nyerőből átvándorol a valószínű bukóba. A Narancs.hu azonban nemcsak a fővárosi, hanem más megyékre vonatkozó körzethatár-módosításokat is megnézte. Ezek alapján az ügyeskedés és trükközés nyilvánvaló országos szinten is. Szabásminta A Pest megyei választókerületeket - mivel 12 helyett 14 lesz - teljesen átszabják. Ez egyébként nem biztos, hogy csak rosszat jelent. 2022-ben például a Pest megyei 2-es evk teljesen értelmetlenül lett összerakva, a Budakeszi kerületbe olyan települések is beletartoztak, amelyek semmilyen szerves kapcsolatot nem ápoltak sem Budakeszivel, sem a környező településekkel. Hasonló volt a helyzet Szentendre, vagyis a 3-as evk esetében. Ez 2026-ban változik, és vélhetően kedvező irányban, a településeket oda sorolják, ahová inkább tartoznak, Pilisszentiván például a szomszédos Pilisvörösvárhoz, nem pedig Budakeszihez. Mivel itt minden át lesz szabva, nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy ennek csak az az oka, hogy a Fidesz jobb esélyekkel induljon 2026-ban. Nem tudjuk, majd kiderül. Egyébként Pest megye tradicionálisan konzervatív, jobboldali szavazóbázissal rendelkezik, alapvetően Fidesz-bázis. Nem úgy Csongrád. Itt két érdekes módosítás is lehet az evk-k határainál az 1-es, 2-es és 4-es választókerületben. Az első kettő Szeged. Itt annyi lesz a változás, hogy máshol lesz a szegedi körzethatár, emellett az 1-es evk csak Szeged része lesz, miközben 2022-ben tartozott ide hat település is, a 2-es evk-hoz viszont 12 helyett 16 település tartozik majd. Részletes elemzést igényel, mi lehet ennek az oka. Falusi támogatás Nem kell azonban komoly tudás ahhoz, hogy a 4-es evk-t megértsük. Ez Hódmezővásárhely, itt a város mellett 2022-ben 18 település volt, 2026-ban azonban 20 lesz. A cél nyilvánvaló, a hódmezővásárhelyi kis ellenzéki magot jelentéktelenné kell tenni további, nyilvánvalóan fideszes többségű település odacsatolásával. E kettő az 1-es választókerületből lett idecsapva, Ferencszállás és Klárafalva. Különösen érdekes, hogy Fejér megyéhez is hozzányúlna a Fidesz. Itt hasonló a cél, mint Hódmezővásárhelyen, gyengíteni kell a nagyobb várost. Ennek értelmében 2026-ban Székesfehérvár körzethatára némiképp át lesz dolgozva, emellett az 1-es körzetet nem kizárólag a város alkotja majd, hanem további kilenc település. Hasonló lesz Dunaújvárosban is, itt nyolc település helyett tíz település szavazataival higítaná a Fidesz az ellenzéki hangot.
Csákánnyal esik neki a Fidesz a választókerületek határainak
Nemcsak Budapesten félti a mandátumát a kormányzóerő, Szegeden, Székesfehérváron, Dunaújvárosban és Hódmezővásárhelyen is tologatni kezdte a választókerületek határait. Budapestet pedig egyszerűen szétszabdalja.
[ "" ]
0
https://magyarnarancs.hu/belpol/csakannyal-esik-neki-a-fidesz-a-valasztokeruletek-hatarainak-272574
null
true
null
null
Magyar Narancs