text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Budai Gyula elmondta: a levelet eljuttatták Joav Blum izraeli befektetőnek, Ronald Laudernek, a sukorói projekt egyik megálmodójának és a King’s City kaszinókomplexum beruházójának, a KC Bidding Kft.-nek.
A Magyar Nemzet január 7-én számolt be arról, hogy Joav Blum és a KC Bidding Kft. sem teljesítette a koncessziós szerződésben előírt feltételeket, ezért a magyar állam a megállapodás felbontása mellett a 900 millió forintos kötbért is jogosan követelheti. (Az ügy egyik előzménye, hogy a befektetők továbbra is Sukorón akarták volna megvalósítani kaszinóprojektjüket. Budai Gyula azonban kijelentette, nem épül kaszinóváros Sukorón.)
Az elszámoltatási kormánybiztos elmondta: ha a befektetők nem fizetik ki a kötbért, pert indítanak ellenük. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Ronald Lauder készfizető kezességet vállalt a 900 millió forintra, így ha Joav Blum és a KC Bidding Kft. sem fizet, akkor a teljes összeget Ronald Laudernek kell állnia. | Sukoró-ügy: felmondták a szerződést | A Nemzetgazdasági Minisztérium elküldte a sukorói kaszinókomplexum koncessziós szerződésének felbontásáról szóló levelet és a fizetési felszólítást a beruházó cégnek és üzletembereknek - nyilatkozta az elszámoltatási kormánybiztos. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/01/17/sukoro_ugy_felmondtak_szerzodest/ | 2011-01-17 16:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Nyilvánosságra hozták Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója és Portik Tamás, a gyanú szerint az alvilág egyik legbefolyásosabb szereplője egyik fővárosi találkozóján elhangzottak anonimizált leiratát. De nem a nemzetbiztonság honlapján, hanem a pestisrácok.hu oldalon, miután Pintér Sándor belügyminiszter kérésére hétfőn feloldották az egyébként 30 évre titkosított jegyzőkönyvet.
Késő délután először a Magyar Nemzet online oldalán közöltek rövid részleteket a titkosítás alól feloldott jegyzőkönyvből, amelyek leginkább arról szóltak, hogy az előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberöléssel is megvádolt Portik Tamás mennyire elkötelezett az MSZP felé, és milyen akciókra készültek a 2010-es esetleges kormányváltás elkerülésére.
A Pestisrácok honlapján közzétett 24 oldalas jegyzőkönyvből azonban még többet megtudhatunk a találkozóról, és azokról a tervezett konspirációkról, amelyeknek két céljuk volt: az MSZP politikai ellenfelének, a Fidesznek és vezetőinek a lejáratása, illetve Portik szemszögéből az ellene eljáró hatóságok és riválisok megfékezése. Kiderül még, hogy Portikék szerint a 98-as választásokat megelőző robbantássorozat önrobbantás volt, amely zsenialitásának is köszönhetően az MSZP megbukott.
A találkozón Laborcon és Portikon kívül még két ember vett részt, akiket a jegyzőkönyv I és G néven említ. G-ről a Pestisrácok azt feltételezi, hogy titkosszolgálati (műveleti) szakember, I pedig egy "MSZP-közeli vállalkozó".
Hogyan találkoznak?
A találkozóra Laborc és G érkeztek meg elsőként, mint a jegyzőkönyvben rögzített lehallgatásból kiderül, a konkrét helyszín, ahol találkoznak, a Menza nevű hely a Liszt Ferenc téren, a VI. kerületben.
Nem sokkal később motorosfelszerelésben betoppan I is, aki azonnal közli, hogy nemsokára motorral megy Svájcba. I a még meg nem érkező Portikról mesél, tréfásan megjegyzi, hogy baloldali bűnöző, amin mindannyian nagyot nevetnek, és elmondja, hogy véresszájú, és mennyire elkötelezettje az MSZP-nek. Laborc erre megjegyzi, hogy egymásra találtak. "Ebből komoly dolgokat lehet csinálni".
Portik belépője meglepetést kelt, előbb megy egy kört, amit Laborc és G kommentál (és még megy ilyenkor még egy kört, vagy mi?). Portik első mondatán mindannyian nevetnek: "Bocsánat. Nem tudom, figyelik-e jobbra cselezek, nézek, balra nézek". Portik Londonból jött, Bécsben várnia kellett másfél órát a vihar miatt. A 6. oldalig megy a dilizés, és annak kommentálása, hogy I motorral megy Svájcig, aztán Portik a tárgyra tér.
Bennünket alapvetően az érdekel
Laborcékat az a felület érdekli, ahol bírákat, ügyészeket politikusokat tudnának befolyásolni. "És rendőröket", egészíti ki Portik. "De azt remélem, hogy azt tisztázzuk, hogy a szándék az egyértelmű a mi részünkről is" - összegez Laborc. Amire Portik válasza: "bármit, bármit megcsinálunk". Laborc nem spájzolni akar, azaz nem olyan dolgokat, amiket fél év vagy két év múlva elővehetnek, hogy "bevédjék a feneküket", hanem "ha valamit elkezdünk, akkor azt végig fogjuk csinálni". A rendőröket kihagyná a történetből, ahogy látszik, nem bízik bennük.
"Én mindenben, amit önök mondanak. Én bármit 150 százalékig elhatároztam, régóta a lelkemben, meg a szívemben. Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg” – mondja erre Portik Tamás. Erre Laborc kifejti, hogy olyanra van szükségük, amikor "valaki megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat. Ez kábszerrel, bármivel, médiafelülettel, akár kupiba elvinni". Minden ilyet érdekesnek mond. A kupiban egyeznek meg, mert amint Portik említi, neki van ilyen érdekeltsége.
"Én úgy gondolom, ezt most megbeszéltük, akkor innentől kezdve ez a dolog működik", jelenti ki Laborc. És azon kezdenek gondolkodni, egy ilyen történetet, hogyan lehet bevinni a "közéletbe". "Ha valaki elbizakodik, és elkezdi magát jobbnak festeni, mint amennyi, gyorsan, akár egy hónap alatt leesik. Elég nagyot ugye, elég sok mostanában" - mondja Laborc. Aztán ismét előveszi, hogy olyan felületet akar, "amin ezt elő lehet segíteni".
Hogyan működnek?
Laborcék közlik, hogy nem szeretnének újabb embereket tervükbe bevonni, hogy még kevesebb céltáblája lehessen az ügynek, közben jelzik, hogy ők be vannak védve, és arra is tesznek megjegyzést, hogy "érdekes lenne", ha ezt a beszélgetést valaki lehallgatná.
Portik kap egy 30-as készüléket, amin keresztül kommunikálhatnak egymással, de jelzi, hogy ő fülkéből szokott telefonhívásokat lebonyolítani. Laborc személyes találkozók megszervezéséről beszél, de ha azonnal kell intézkedni, reagálni, akkor virágnyelven Portik közölheti vele, mit szeretne, ezt már G mondja.
Portik a saját történetét meséli el részletesen, de a sok kisatírozott név és adat miatt elég összefüggéstelennek tűnik, az azonban átjön, hogy panaszkodik az ügyészekre, rendőrökre, akiknek nem volt elég a pénz, amit fizetett.
Laborc gyorsan visszatér a saját tervéhez, és megnyugtatja Portikot, hogy náluk nincs pardon, se ügyész, és utal egy bíróra, aki nem független a külső befolyástól. Erre Portik megnyugszik, és megdicséri Laborcot. Majd beszélnek egy korrupt bíróról, akinek a neve szintén ki van satírozva.
Ment-e a pénz politikai szférába, és ha igen, kinek, kérdezi Laborc, mire I közbeveti: Nekem.
Miután I-től elbúcsúznak (elindul Svájcba) Portik visszatér, és "levesezés" közben 98-as ügyekől kezdenek beszélni, arról, hogy milyen szlovák szál volt, és milyen éjszakai vonal. Eközben Portik kijelenti, "nem is értek egyet a jobboldallal, sem a szívem, sem a lelkem nem húz oda, mindig is a baloldalnak dolgoztam, semmi bajom nem volt velük. Olaj, cigaretta, minden volt".
Beszél arról, hogy besúgónak akarta az egyik kitakart nevű használni, de ehhez nem volt kedve, ugyanakkor tartanak előzetes letartóztatásban lévő emberektől, akik vallomást kívánnak tenni. Az is kiderül, hogy Portik szerint a jobboldal le akarja takarítani a baloldalt, és "ehhez kellett a megrendelő". Majd Portik arról beszél, hogy mikor néhány éve hazatért, csapdába akarták csalni, olyan bűncselekményeket, védelmi pénz-beszedéseket, zsarolásokat akartak a nyakába varrni, amikről nem is tudott.
Bezárják őket FIDESZ-ék
Szerinte jobboldal akarta börtönbe rakni, de nem fél a börtöntől. Laborc szerint ezekben a dolgokban mind tudnak lépni, viszonylag gyorsan, "mert túl sok idő nincs". Portik: "Tudom, azért jöttem, és megpróbálok mindent elkövetni, mert szerintem én már a 2010-es választáson, hogy mondjam, amikor győzni fog az MSZP, jót mondtam? De ha, mit tudom én, miért nem, akkor szerintem az első dolog lesz, hogy engem el akarnak vinni" - ad bizonyosságot realitásérzékéről Portik.
"Lehet, hogy engem is elvisznek akkor", reagál Laborc.
Portik monológja szó szerint következik: "Én nem is tudom, mit lesz, ha itt jönnek a FIDESZ-ék, amikor valós, mert erre várnak ki. S akkor kiderül majd, hogy valójában a miniszterelnök, nem is merek neveket kimondani. De, akárki jön, amit megrendel valamit, mert hogy ezek veszélyesek, most mondom... ki, ez olyan biztos, minthogy itt ülök, ebben olyan biztos."
Laborc ismét megpróbál a saját ügyére rátérni: - "Budapesten néhány vagy vidéken néhány olyan ember, aki benn ül valamilyen székben". - "Polgármester?" - Igen, aha polgármester", akikről "megjelenik valami, valamelyik újságban vagy bárhol".
Szeretnének infókat a 98-as önrobbantásokról, de nem tudják meg "soha, mert nincsenek szálak", mondja Portik. Portik szerint zseniális megoldás, és egyben kamu volt, hiszen senki sem volt a közelben [a robbantásokkor], de "mindenki erről... mennyi szabályszegést követtek el önök szerint... Nincs közbiztonság, és hány ember ijedhetett meg, hogy az MSZP ... ez volt az a ... ebben. Gyönyörű, zseniális."
Ha ez ment 98-ban, akkor miért ne menne 2010-ben is? - kérdezi Portik, mire Laborc kijelenti: Van egy ilyen félszünk, hogy nem lenne jó, ha egy ilyen folyamat indulna el. Aztán Portik említést tesz egy főügyészről, aki világéletében hajtotta a Rákóczin a prostikat. A drog az övé volt. "Az ő emberei emelkednek azok is olyan pozícióban vannak, amivel akár egy választást is meg lehet nyerni".
A beszélgetés végén megegyeznek a következő találkozó helyszínében, a Budafoki út felé, majd Portik távoztával Laborcból kitör, hogy ezeket az információkat ami "ömlik belőle" nem is tudja, hogyan lehet felhasználni. "Erre külön csoport kell". | Így beszélgetett egymással a titkosszolgálat és az alvilág | Így beszélgetett egymással a titkosszolgálat és az alvilág - Portik az MSZP-győzelmében reménykedett, mert sejtette: a FIDESZ-ék börtönbe vetik. Engem is, vágta rá Laborc. Itt a lehallgatási jegyzőkönyv. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/04/22/igy_beszelgetett_egymassal_a_titkosszolgalat_es_az_alvilag/ | 2013-04-22 23:55:00 | true | null | null | Index |
"Jövőre elveszik az iparűzési adótöbbletet, tehát az új üzem révén nem jut többletbevételhez Maglód" - mondta a lapnak egy helybéli. "Nem kérünk több gyárat!" - skandálták a demonstrálók.
Mint arról korábban az RTL Híradó beszámolt, az üzem munkálatai már el is kezdődtek, október közepén egy-két hét alatt kivágtak egy 1,8 hektáros erdősávot Maglódon, a 31-es főút mentén. A fák eltűnése a lakóházak közvetlen közelében történt.
A civilek nem a fejlődés ellenzői, de ne így fejlődjön Maglód - hangzott el a tüntetésen. A helyiek között van, aki tart attól, hogy ez már lefutott ügy, de eljött tüntetni, hogy hallassa a hangját.
A helyi lakók már korábbani is tüntettek a tervezett beruházás miatt: többen azt sérelmezik, hogy az önkormányzat nem tájékoztatta őket, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy körbeveszik a várost ipari parkokkal és élhetetlen lesz. Az ipari park mellett az M0-ás autóút nagykátai bekötését is tervezik, ami további forgalomnövekedést eredményezhet a 31-es főúton. Ezzel kapcsolatban az Építési és Közlekedési Minisztérium úgy nyilatkozott, hogy a forgalomnövekedés okozta nehézségeket egy alagút építésével előzik majd meg.
A helyiek petíciót indítottak, hétfőre pedig lakossági fórumot szervezett a maglódi önkormányzat.
(Kiemelt kép: Maglód Nem Iparváros Facebook-csoport) | Tüntettek Maglódon az oda tervezett dél-koreai alkatrészgyár miatt | Szombat délután tüntetést tartottak Maglódon, miután kiderült a helyiek számára, hogy alumínium-alkatrészeket gyártó dél-koreai gyár épülhet a település mellett – írta meg a Magyar Hang. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/tuntettek-maglodon-az-tervezett-del-koreai-alkatreszgyar-miatt-148110 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Belvárosi ingatlanügyek: most megváltozott a helyzet | Nyomozás indulhat a belváros korábbi vezetése ellen. Most először fordult elő, hogy az ügyészség nem dobta egyből félre a belvárosi ingatlanügyben tett feljelentést. Az ügyészség most elrendelte a DK feljelentésének kiegészítését. Hivatali visszaélés gyanújával már folyik egy nyomozás, de a hűtlen kezelés ügyében eddig nem vizsgálódtak a hatóságok. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150128-belvarosi-ingatlanugyek-most-megvaltozott-a-helyzet | 2015-01-28 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Elutasította a Legfőbb Ügyészség Gyurcsány Ferenc panaszát, amelyben a volt kormányfő azt kérte, hogy a Sukoró-ügyben az ellene való nyomozás megszüntetéséről szóló határozat bűncselekmény hiányára, ne csupán a bizonyítottság hiányára hivatkozzon – értesült a Magyar Hírlap a Legfőbb Ügyészség sajtótitkárságától.
Bizonyítottság hiánya
Ismert: a volt miniszterelnököt korábban azzal gyanúsították, hogy hatáskörét túllépve döntött a sukorói telekcseréről, jogtalan előnyt biztosítva a befektetőnek. A nyomozást megszüntették, ám Gyurcsány Ferenc panaszt tett amiatt, hogy a határozat indoklása bizonyítottság hiányáról szólt, miközben ő azt állítja, nem követett el bűncselekményt.
Gyurcsány Ferenc ezért egy korábbi Facebook-bejegyzésében alkalmatlannak, tisztességtelennek és alávaló embernek nevezte Polt Pétert, amiért „hamisan gyanúsította meg” egy súlyos bűncselekménnyel. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint a főügyész megijedt, nem merte vállalni megvádolásának kockázatát. Bírálta az ügyészséget azért is, mert bizonyítottság hiányában nem emelt vádat, pedig „ha nincs bizonyíték az ügyészség kezében, az azt jelenti, hogy koholtan vádolt”. A pártelnök többször is kijelentette: áll elébe a bírósági tárgyalásnak, hozzátéve, hogy kamerák előtt ott majd ő is vádbeszédet fog elmondani.
Nem csak Gyurcsány
Nem Gyurcsány az egyetlen szocialista prominens, akinek a neve felmerült az ügy kapcsán, Veres Jánost idén januárban tanúként hallgatták ki. Bajnai Gordont és miniszterét is bekérették a hatóságok. Oszkó Péter az Állami Számvevőszék szerint valótlanságot állított tanúvallomásában.
Joav Blum január végén fellebbezett a Székesfehérvári Törvényszékre a sukorói telekcsere ügyében – írta a Magyar Nemzet. Az izraeli–magyar állampolgárságú alperes az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a döntés megváltoztatását kéri a Fővárosi Ítélőtáblától. A sukorói telekcsere ügyében 2009 tavaszán az után indították meg hivatalból a büntetőeljárást, hogy a Fejér Megyei Főügyészség magánjogi osztálya jelezte: a földhivatalban szabálytalan kezdeményezés nyomaira bukkantak. A Gyurcsány-kormány idején két Pest megyei gyümölcsöst úgy próbáltak elcserélni a Velencei-tó partján fekvő állami ingatlanokra, hogy az ügyletnek nem volt meg a jogszabályi feltétele. Ezután, 2009 őszén Schiffer András, az LMP politikusa tett feljelentést személy szerint Gyurcsány Ferenc ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy hamar nagy vihart kavart, civilek az Alkotmánybíróságra vitték a King’s City beruházást. Parlamenti vizsgálóbizottság is alakult, később pedig már Oszkó Péternek is aggályai támadtak. Mellékszálként pedig az is kiderült, hogy Joav Blum nem tősgyökeres sukorói. | Gyurcsány panaszát elutasították | Elutasította a Legfőbb Ügyészség Gyurcsány Ferenc a Sukoró-ügyben tett panaszát. A volt kormányfő azt kérte, hogy az ellene való nyomozás megszüntetéséről ne csupán a bizonyítottság hiányára hivatkozzanak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2012/08/gyurcsany-panaszat-elutasitottak | 2012-08-25 12:23:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Horvátország és Magyarország érdekeit egyaránt szolgálja az, hogy együttműködéssel és párbeszéddel rendeződjék az INA és a Mol körül kialakult helyzet - közölte Vesna Pusic horvát külügyminiszter, reagálva arra, hogy Martonyi János magyar külügyminiszter lemondta részvételét a csütörtöki dubrovniki energetikai fórumon. A horvát és a magyar külügyminiszter pénteken találkozik, és tárgyal a kialakult helyzetről.
A horvát sajtó idézte pénteken Vesna Pusic külügyminisztert, aki szerint Martonyi János "a magyar kormány döntése alapján" mondta le a részvételét, és úgy tűnik, hogy a kormány döntését a horvát hatóságok által Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen kiadott európai elfogatási parancs indokolta.
"Bírósági ügyről van szó, amely régebben tart, mint ennek a kormánynak a mandátuma" - mondta a horvát külügyminiszter, és hozzátette, hogy "az ügy az igazságszolgáltatási testületek kezében van, és most már az európai igazságügyi együttműködés keretein belül is".
Vesna Pusic szerint nem lenne szabad, hogy ennek bármi köze legyen a horvát-magyar kapcsolatokhoz, sem pedig a Mol és Horvátország tárgyalásaihoz. A horvát külügyminiszter szerint Horvátország nem látja kárát annak, hogy Martonyi János lemondta részvételét a dubrovniki fórumon. "Nem értem, hogy ez miért menne Horvátország rovására. A magyar fél döntött erről, bár szerettem volna, ha ezt nem teszi. Ha fordított lenne a helyzet, úgy gondolom, hogy mi mindenképpen szerettünk volna részt venni egy ilyen rendezvényen" - mondta Pusic. Felhívta a figyelmet arra, hogy Orsat Miljenic horvát miniszter jelenleg részt vesz az igazságügyi miniszterek magyarországi találkozóján.
Találkozó Martonyival
A horvát külügyminiszter azt is mondta, hogy pénteken találkozik Budvában egy szeminárium alkalmával a magyar külügyminiszterrel. "Beszélni fogunk minden témában. Nem fogunk foglalkozni a Mol és Horvátország kapcsolatával, de tárgyalni fogunk a Horvátország és Magyarország között kialakult jelenlegi helyzetről" - mondta Pusic, aki szerint teljes mértékben a két ország érdekeit szolgálja az együttműködés és a párbeszéd, és a kelleténél jobban kiéleződött helyzet rendezése.
A horvát rendőrség kedden elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen. A Mol elnök-vezérigazgatóját azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is cáfolta ezt.
A magyar kabinet szerdán felkérte a Mol menedzsmentjét a magyar olajtársaság portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére, valamint arra utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol-INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására. | A horvát külügyminiszter nem akar rossz viszonyt | Horvátország és Magyarország érdekeit egyaránt szolgálja az, hogy együttműködéssel és párbeszéddel rendeződjék az INA és a Mol körül kialakult helyzet - közölte Vesna Pusic horvát külügyminiszter, reagálva arra, hogy Martonyi János magyar külügyminiszter lemondta részvételét a csütörtöki dubrovniki energetikai fórumon. A horvát és a magyar külügyminiszter pénteken találkozik, és tárgyal a kialakult helyzetről. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20131004-vesna-pusic-horvat-kulugyminiszter-parbeszedet-surget-a-mol-ina-ugy-miatt.html | 2013-10-04 12:01:00 | true | null | null | Origo |
Történelmi mélyponton a születések száma Magyarországon, 2024 szeptemberéig minden héten kevesebb baba született a tavalyi - és az azt megelőző - évekhez képest.
Mi történik? A KSH statisztikája szerint: míg 2023-ban olykor még elérte az 1800-at a heti születésszám hazánkban, addig idén meg sem közelíti ezt a számot. Az év 38. hetéig a legmagasabb heti születésszám 1595 volt. Tehát 2024 szeptemberéig minden héten kevesebb baba született a tavalyi - és az azt megelőző - évekhez képest. Pedig már a tavalyi év is negatív eredményeket hozott. Soha nem született olyan kevés magyar gyerek, mint 2023-ban.
Mit jelent mindez? A számok az Orbán-kormány családpolitikai és demográfiai célkiűzéseink totális kudarcát igazolják. Ráadásul a gazdaság és inflációs válság, na meg az ingatlanárakat övező, korántsem csupán Budapestet érintő lakhatási válság a családalapítás felelős lehetőségeit gyakorlatilag ellehetetlenítették. Nem is beszélve arról, hogy míg 2009-ben még a GDP 2,2 százalékát fordította az állami költségvetés családtámogatási juttatásokra, 2023-ban már csupán az 1,1 százalékát. | A rendszerváltás óta idén születik a legkevesebb magyar gyerek - Forbes.hu | Történelmi mélyponton a születések száma Magyarországon, minden héten kevesebb baba születik a tavalyi – és az azt megelőző – évekhez képest. | [
""
] | 0 | https://forbes.hu/tarsadalom/a-rendszervaltas-ota-iden-szuletik-a-legkevesebb-magyar-gyerek | null | true | null | null | Forbes |
Kiskorú prostituáltakat fogadott a romániai Poli Iaºi, hogy rávegyen bizonyos játékvezetőket, javukra fújjanak bizonyos mérkőzéseken - írja a mediatica.ro. A csapat a román C-ligában szerepelt 2001-ben, amikor egy 18. évét még be nem töltött lánynak fizettek, hogy a másnapi meccsük bírójával töltse az éjszakát. Az egyik helyi lapban megszólaltatott örömlány a mérkőzést és a bírót is megnevezte.
Érdekesség, hogy abban az időben a sajtó több ízben cikkezett arról, hogy a játékvezetők feltűnően kedveznek a iaºi-i alakulatnak, azonban ezek a felvetések rendre válasz nélkül maradtak az illetékesek részéről.
Kezdőlap Bulvár Kiskorú prostituálttal vesztegették meg a futballbírót | Kiskorú prostituálttal vesztegették meg a futballbírót | Egy román prostituált bevallotta, hogy 2001-ben egy éjszakát töltött a másnapi meccs játékvezetőjével. | null | 1 | https://infostart.hu/bulvar/2009/04/27/kiskoru-prostitualttal-vesztegettek-meg-a-futballbirot-273853 | 2009-04-27 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
2010-ben Komáromban az ország sok más településéhez hasonlóan az erősen MSZP-ellenes közhangulatnak köszönhetően fideszes polgármestert szavazott meg a lakosság, ezzel leváltva a 20 ezer lakosú dunántúli várost 1999 óta vezető MSZP-s Zatykó Jánost.
Utóda, Molnár Attila 1999-ben diplomázott a JATE-n, és választási győzelme előtt ügyvédként praktizált. 1990 óta volt a település képviselőtestületének tagja, 20 évvel később pedig nemcsak a város vezetőjének, hanem a térség országgyűlési képviselőjének is őt választották. Bár a választási kampányban pártja akkori szlogenét szajkózva párbeszédet hirdetett, megválasztása után ezt kevésbé lehet érzékelni.
A választás után egy héttel megszüntette a polgármesteri fogadóórákat, most, 5 évvel később, második városvezetői ciklusát töltve pedig a helyi óvodás és iskolás gyerekek étkezését ellátó céggel kapcsolatos kritikákat sem fogadja szívesen.
A komáromi iskolák, óvodák, és szociális intézmények ellátását a város tulajdonában lévő Saxum Kft. végezte korábban, ám 2013 márciusában az önkormányzat közbeszerzést írt ki a város 4 általános iskolája közül háromra (Bozsik, Feszty, Petőfi) vonatkozóan: az intézmények tálalókonyhájának üzemeltetésére és az iskolai étkeztetés biztosítására.
A tenderre hárman adtak be pályázatot, végül a tatabányai Kölyök Kft. nyerte nettó 253 millió forintos ajánlattal – a szerződés 2017. június 30-ig köti a feleket. Ezt megelőzően helyben, az önkormányzati tulajdonban lévő Saxum Kft. által üzemeltetett konyhában főzték az iskolások ebédjét, azóta a 18 kilométerre lévő Tatáról szállítják nekik az ennivalót. Az ételek rossz minősége miatt számtalan panasz érkezett azóta a gyerekektől, szülőktől, gyakorlatilag hiába.
2015 februárjában a komáromi képviselőtestület határozatot hozott arról, hogy a városi tulajdonban lévő gazdasági társaságok működését racionalizálják. Ennek keretében a Saxum Kft. neve Komáromi Városgazda Nonprofit Kft.-re változott, alapító okiratát, tevékenységi köreit módosították.
Mint az Molnár Attila előterjesztésében szerepel, erre azért volt szükség, mert
“Komárom Város Önkormányzata 2015. évi költségvetésének elfogadásakor a Képviselőtestület számára nyilvánvalóvá vált, hogy a csökkenő adóbevételekből az állami támogatás mértékének csökkenéséből kifolyólag a 2015.évi költségvetés egyensúlyban tartásához, a kötelező önkormányzati feladatok folyamatos, biztonságos ellátásához elengedhetetlenül szükséges az önkormányzat kiadási struktúrájának átalakítása, a kiadások jelentős mértékű csökkentése. “
Nyáron folytatta a megkezdett munkát a polgármester: az augusztus 19-i rendkívüli testületi ülésre készített előterjesztésének három pontja volt, ebből kettő a városi közétkeztetéssel kapcsolatos:
“Közétkeztetési szolgáltatás nyújtása Komárom Város közigazgatási területén” tárgyú közbeszerzési eljárás fedezetének biztosítása
Döntés a „Közétkeztetési szolgáltatás nyújtása Komárom Város közigazgatási területén” tárgyú közbeszerzési eljárásban
Az első pont kifejtésében ez szerepel:
“Az óvodai, a Dózsa iskolai gyermekétkeztetést és a szociális étkeztetést eddig ellátó Saxum Kft. 2015. március 12-én átalakult nonprofit jellegű gazdasági társasággá. A jelenleg Komáromi Városgazda Nonprofit Kft. nevű gazdasági társaság profiltisztításon esik át, az étkeztetés ellátása kikerül az ellátandó feladatai közül, mellyel jelentős költségmegtakarítást remélhetünk Önkormányzati szinten.
Az új szolgáltató kiválasztása közbeszerzési eljárás lefolytatása útján lehetséges, tekintettel az eljárás becsült értékére, mely nettó 547.790.184 Ft (48 hónapot figyelembe véve). (…) A vállalkozási szerződés tervezett időtartama: 2015. szeptember 1. – 2020. augusztus 31.”
Ezután határozatot hoztak arról, hogy Komárom 2016-2020-as költségvetésében a kötendő szerződés fedezetét összesen 812 millió forint értékben biztosítják.
Majd következett az előterjesztés második releváns pontja, amelyből kiderül, hogy már meg is van az előző pontban még jövőbeli feladatnak látszó közbeszerzés nyertese, aki nem más, mint a Kölyök Kft.
“Komárom Város Önkormányzata „Közétkeztetési szolgáltatás nyújtása Komárom Város közigazgatási területén”” tárgyban nemzeti rezsim szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlattételi felhívás 2015. 07. 28-án jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. Az ajánlatok bontására 2015. július 28-án került sor. “
Igaz, hogy a Kölyök Kft. ajánlata volt a legdrágább, de a pontozási rendszer miatt ez a cég nyerte a tendert 526 milliós ajánlatával, mert ők tudták a legkisebb távolságon belül vállalni a város által az előre nem látható helyzetek esetére (ha a “rendes” komáromi főzőkonyhával történne valami) kért vis major konyhát. A másik két pályázó 41-42 kilométert írt be, a Kölyök Kft. 30 métert, és ezzel a legtöbb pontot kapta.
Így a Kölyök Kft. kezébe került a teljes komáromi közétkeztetés hosszú évekre: a 2013-ban megkapott három mellé most megkapták a város negyedik általános iskoláját is, a Dózsát, az összes óvodát (Csillag, Gesztenyés, Kistáltos, Napsugár, Szivárvány, Szőnyi, Tóparti), az Egyesített Szociális Intézményt, a Gondozási Központot és a Hajléktalanok Menedékházát is.
A közbeszerzési kiírás szerint az intézmények ellátását az ezt a funkciót eddig is betöltő helyen, a Központi Főzőkonyhában, vagyis a Csillag óvoda főzőkonyhájában kell végezni. Vészhelyzetek esetére a másik két cég saját, Komáromtól mintegy 40 kilométer távolságban elhelyezkedő konyháját írta a pályázati anyagba, a Kölyök Kft. pedig nem mást, mint a Csillag óvodával szemben található Feszty Általános Iskola konyháját, melynek üzemeltetését 2013-ban nyerték el a várostól.
Ez azonban több kérdést is felvet. Egyrészt ugye a közétkeztetés magánvállalkozáshoz történő kiszervezését a város tulajdonában lévő Saxum Kft.-től azzal indokolta az előterjesztésében Molnár Attila polgármester, hogy csökkenteni kívánják Komárom kiadásait. Ehhez képest most a legdrágább ajánlatot hozták ki győztesként. Ezt az aggályt az önkormányzat közbeszerzési döntőbizottságának két tagja is szóvá tette, de a pontrendszer alapján és a fideszes többségű képviselőtestület szavazataival akkor is a Kölyök Kft. nyert.
Másrészt nehezen képzelhető el olyan vis major esemény (pl. árvíz, földcsuszamlás, közműmeghibásodás, egyéb katasztrófa), amely a Csillag ovi konyháját használhatatlanná teszi, de a tőle 30 méterre lévő Feszty működését nem érinti.
Harmadrészt az iskolában nem főző-, csak tálalókonyha van, mint az a 2013-as közbeszerzésben és szerződésben is szerepel. Vagyis a Feszty konyhája nemhogy szükség esetén 600, de egy adag melegétel lefőzésére sem alkalmas a nyilvános információk szerint.
Ugyanakkor névtelenséget kérő helyi forrásaink szerint a Kölyök Kft. augusztusban, a városi közétkeztetés ellátására vonatkozó közbeszerzés júliusi kiírása után elkezdte átalakítani a Feszty konyháját, amelynek használatáért a 2013-as szerződés értelmében 500 Ft/nm bérleti díjat fizet a városnak. A probléma ezzel az, hogy a pályázatba a cégeknek nem volt elegendő beírniuk az általuk biztosítani tudott vis major konyha nevét és a Csillag óvodától mért távolságát, hanem csatolniuk kellett annak hatósági engedélyeit is, amilyennel egy még el nem készült helyiség nagy valószínűséggel nem rendelkezik.
Kérdés tehát, hogy a pályázat benyújtása előtt vagy csak később alakította át a Kölyök Kft. a Feszty iskola tálalókonyháját főzőkonyhává, ha előtte, akkor honnan tudta, hogy erre szükség lesz, és kérdés az is, hogy milyen önkormányzati engedély, szerződés keretében végezte el a bérelt helyiség átalakítását. A dokumentumok ugyanis nem nyilvánosak az önkormányzat honlapján, és mikor dr. Nemes Andrea, a DK önkormányzati képviselője meg szerette volna kérdezni az augusztusi testületi ülésen, hogy jogosan jelölte-e meg tartalékkonyhának a Fesztyt a Kölyök Kft., és ha igen, akkor ki, milyen felhatalmazás alapján kötötte meg a céggel az átalakítást lehetővé tevő szerződést – akkor nem kapott szót a polgármestertől.
Szót kaptak viszont a megyei sajtóban azok a konyhai dolgozók, akik hosszú évek óta készítették a Csillag óvodában a gyerekek és a szociális ellátottak ételét, és akiket szeptemberben, a szerződés érvénybelépésekor átvett a Városgazda (korábban Saxum) Kft.-től a Kölyök Kft., ám második munkanapjukon felmondtak, mert romlott, büdös húst kaptak a cégtől, mint elcsomagolandó és a későbbiekben felhasználandó alapanyagot.
Az Átlátszónak nyilatkozó Mészáros Józsefné elmondta, hogy közel 10 éve dolgozott konyhalányként az önkormányzati cég alkalmazottjaként, és munkatársaival örültek, amikor megtudták, hogy munkaviszonyuk a komáromi közétkeztetés átalakítása után is megmarad, folytatólagosan átveszi őket a Kölyök Kft., ám 10 kolléganőjével – egyikük néhány nappal nyugdíjazása előtt – egységesen mondtak fel a második napjukon, mert nem akartak többé a cégnek dolgozni.
Mészárosné elmondása szerint nem tudták elfogadni, hogy rögtön az első nap kevés volt a gyerekeknek szánt étel, felezniük kellett az adagokat, a korábban megszokottól eltérően hiányzott a zöldség, gyümölcs a hideg étkezéseknél, amikor pedig jelezte a cég képviselőjének, hogy a csomagolási, fagyasztási céllal a konyhára érkezett hús büdös, nyilvánvalóan romlott, akkor azt az utasítást kapták, hogy mossák át ecetes vízzel, és már mehet is a fagyasztóba. Ehhez ő és kolléganői, miután évek óta lelkiismeretesen látták el a kisgyerekek és az idősek, hajléktalanok ellátását, a továbbiakban nem kívánták a nevüket adni.
Alábbi kérdéseinket elküldtük a Kölyök Kft.-nek, választ azonban nem kaptunk.
„Tisztelt Kölyök Kft.!
A sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban kérem tájékoztassanak arról, hogy
– a komáromi dolgozók felmondása után honnan és mennyi idő alatt tudták pótolni a kiesett munkaerőt?
– volt-e fennakadás a közétkeztetésben a 11 fő felmondása miatt?
– honnan, mely beszállítótól veszik a húst?
– miként fordulhatott elő, hogy a konyhára büdös/romlott hús került?
– a konyhán dolgozók jelzésükre miért azt az utasítást kapták, hogy mossák át és csomagolják el a büdös/romlott húst?
– felhasználták azóta a cikkben említett húst?
– rendszeresen tálalnak/főznek romlott alapanyagokból?
– miért tálalnak/főznek kisebb adagokat, mint a közétkeztetést korábban végző cég?
– miért nem kaptak a gyerekek zöldséget/gyümölcsöt?
– nem tartják fontosnak a közétkeztetési feladatokat, a gyerekek/idősek/hajléktalanok számára a megfelelő minőségű és mennyiségű ételek biztosítását?”
Kérdéseket küldtünk a komáromi polgármesternek is:
“Tisztelt Molnár Attila!
A sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban kérem, tájékoztasson arról, hogy
– okozott-e fennakadást a komáromi közétkeztetésben a konyhai dolgozók váratlan felmondása?
– kivizsgálták-e a romlott hús esetét?
– ellenőrizték-e, esetleg ellenőrzik-e folyamatosan a közétkeztetést végző Kölyök Kft. által nyújtott szolgáltatást, az ételek minőségét és mennyiségét?
– mik az önkormányzat tapasztalatai a Kölyök Kft. által tálalt/főzött ételekkel kapcsolatban?
– mi az önkormányzat véleménye a dolgozók, a szülők, és az ellenzéki képviselők által megfogalmazott panaszokról, miszerint a Kölyök Kft. kevés és rossz minőségű ételt tesz a komáromi gyerekek, óvodások és iskolások elé?
– mi alapján kerülhetett bele a Kölyök Kft. nyertes pályázatába az, hogy vis major konyhaként a Feszty Árpád Általános Iskola tálalókonyháját fogja használni?
– a Feszty tálalókonyhája alkalmas vis major konyhának? el tudja látni a megfelelő kapacitást?
– végzett bármilyen átalakítást, fejlesztést a Kölyök Kft. a Feszty konyháján? ha igen, melyek ezek, és milyen szerződés alapján?
– nem tervezi, hogy a panaszok miatt szerződést bontanak a Kölyök Kft.-vel?”
Tőle sem érkezett válasz, csak egy kissé szürreális telefonhívás Takács József fideszes önkormányzati képviselőtől, aki közölte, hogy megkapták a levelet, és egy közleményt küldenek rá válaszul, ha lediktáljuk az email-címet, amiről a kérdéseket küldtük – de elismerte, hogy a közlemény nem ad választ a feltett kérdéseinkre.
A közlemény meg is érkezett, változtatás nélkül tesszük közzé:
“Tisztelt Szerkesztő Asszony!
Küldöm a FIDESZ-KDNP helyi szervezetének válaszát szíves felhasználásra!
Takács József
Elítéljük és szégyenletesnek tartjuk, hogy a Demokratikus Koalíció hazugságokkal megtévesztett embereket. A párt gyerekeket és időseket próbál felhasználni rövid távú politikai haszonszerzés reményében.
Továbbra is elkötelezettek vagyunk a szeptember 1-től bevezetett közétkeztetési reform végrehajtása mellett, amely a szív-, érrendszeri és daganatos megbetegedések megelőzésének egyik alappillére.
Támogatjuk az ingyenes közétkeztetés kiterjesztését a lehető legszélesebb mértékben.
Döbbenetesnek tartjuk, hogy a Gyurcsány párt az emberek egészségét megőrizni szándékozó egészségügyi programot alaptalan vádaskodásokkal akarja politikai hisztériakeltésre felhasználni.”
A komáromi szóbeszéd szerint a Kölyök Kft. rejtélyes sikereinek az a titka, hogy a cég szoros kapcsolatban áll Völner Pállal, a Fidesz Komárom-Esztergom megyei elnökével, a Komárom-Esztergom megyei fejlesztési projektek miniszteri biztosával, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktuális területért felelős korábbi államtitkárával – ennek azonban sem informális módon, sem a cégadatbázisban nem találtuk nyomát.
A nettó árbevételét 2010 óta megduplázó, és adózott eredményét is bő másfélszeresére növelő Kölyök Kft. tulajdonosai a tatabányai Kovács Miklós és fia, Kovács Krisztián, aki egyúttal a szintén fideszes polgármesterű tatabányai önkormányzat tulajdonában lévő városi távhőcégnek, a T-Szol Zrt.-nek ügyvezetője 2013 óta, és 2012 óta ügyvezetője a T-Szol többségi tulajdonában lévő Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek is. | Sok a panasz, de akkor is a Kölyök Kft. eteti a gyerekeket Komáromban | Komáromban 2013-ban átalakították az évek óta jól működő közétkeztetési rendszert. Idén további intézmények ellátását bízták a 2 évvel ezelőtti pályázaton nyert | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/10/21/sok-a-panasz-de-akkor-is-a-kolyok-kft-eteti-a-gyerekeket-komaromban/ | 2015-10-21 12:04:25 | true | null | null | atlatszo.hu |
Gajda Róbert Békés megyei kormánymegbízottat január 15-i hatállyal mentette fel Orbán Viktor miniszterelnök. A felmentést javasló Lázár János egy február 3-i békéscsabai fórumon meg is indokolta a döntését: "még professzionálisabb és még pontosabb területi közigazgatási munkát szeretne egy olyan megyében, amelynek stratégiai partnerségi szerepet szán a kormány".
Lázár akkor úgy fogalmazott, hogy a kormány számít az idő előtt menesztett politikus munkájára. Most kiderült, hogy mi is ez a munka. A Külgazdasági és Külügyminisztérium arról tájékoztatta lapunkat, hogy Gajda Róbert az erdélyi gazdaságfejlesztési program végrehajtásáért felel, az Erdélyben működő magyar vállalkozások fejlesztésének felügyelete a feladata.
Gajdának az életrajza szerint túl sok köze nincs az erdélyi gazdaságfejlesztéshez. Berettyóújfaluban született, rajtanár, hitoktató, néprajzos. A kinevezést a minisztérium azzal indokolta, hogy "korábbi gyulai városvezetőként és Békés megyei vezetőként jó kapcsolatokkal rendelkezik a Békés megyével is határos területeken".
Gajda kinevezését az is megkönnyíthette, hogy a volt kormánymegbízott 2004-től 2009-ig a Külgazdasági és Külügyminisztériumot vezető Szijjártó Péterrel dolgozott együtt a Fidelitas elnökségében. A békéscsabai kolbászfesztiválokon is rendszeres vendég volt a külügyminiszter, ahol nem nemegyszer Gajdával együtt töltötte a kolbászt.
Az ATV egy korábbi értesülése szerint az egykori gyulai alpolgármester Gajda 2010 után 2018 tavaszán ismét országgyűlési képviselőjelölt lesz, így az erdélyi gazdaságfejlesztési program felügyelete csak egy múló epizód lesz az életében. | Tényleg puhára esett a kirúgott békési kormánymegbízott | Tényleg puhára esett a kirúgott békési kormánymegbízott - Szijjártóval együtt fidelitasozott, együtt töltötték a kolbászt Békéscsabán, most pedig erdélyi gazdaságfejlesztési programot felügyel. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/02/17/tenyleg_puhara_esett_a_kirugott_bekesi_kormanymegbizott/ | 2017-02-17 13:11:42 | true | null | null | Index |
Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója hétfői videójában ismertette, a 60. életévüket elért HÉV-szerelvények nem közlekedhetnek tovább, ezt több szakértői vélemény kimondta, ezért "a 60. születésnapjukon garantáltan nyugdíjba vonulnak", és 2025-ben négy jármű éri el ezt az életkort.
Most tehát a fiatalabb járművekből néggyel többet állítanak forgalomba 2025-ben. A forrásról és az alkatrészellátásról meghozta a döntéseket a vezérigazgató - közölte. A MÁV-HÉV dolgozói erejükön felül végzik el a munka oroszlánrészét - tette hozzá. Akkor tudják biztosítani a menetrendhez szükséges járműszámot, ha hatékonyabb karbantartással, gyorsabb javítással minél több félreállított járművet tesznek "újra szolgálatképessé". Ezért a félreállított járművek közül négyet állítanak szolgálatba 2025-ben.
Az a szerelvény például, amely mellett Hegyi beszélt, elmondása szerint hat éve nem volt forgalomban, de most "kívül-belül megújul és még az év végéig szolgálatba állhat".
A vezérigazgató a videójához fűzött bejegyzésben kiemelte: nem lesz járatritkítás és nem lesz kevesebb férőhely sem 2025-ben. Jövőre is ugyanannyi HÉV, ugyanolyan gyakran, ugyanakkora kapacitással közlekedik majd, mint idén. | Forgalomból korábban kivont HÉV-szerelvényeket újítanak fel, hogy tartani tudják a menetrendet | Felújítjuk és újból szolgálatba helyezzük a forgalomból hosszabb ideje kivont járműveket – közölte Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója, miután ígéretet tett arra, hogy a HÉV-eken nem lesz járatritkítás és nem lesz kevesebb férőhely sem 2025-ben. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/forgalombol-korabban-kivont-hev-szerelvenyeket-ujitanak-fel-hogy-tartani-tudjak-a-menetrendet-148313 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Nem ütközik törvénybe a miniszterelnöki beszéd kéziratának lefotózása, illetve nyilvánosságra hozatala - közölte az [origo] megkeresésére az adatvédelmi biztos. Kövér László házelnök több napra kitiltotta a parlamentből az [origo] fotósait, mert felvételeket közöltünk Orbán Viktor parlamenti jegyzeteiről. Az ombudsman megállapításaiból az következik, hogy Orbán jogainak védelmére hivatkozva nem tilthatták volna ki a fotósokat.
Nem tartalmaz védendő személyes adatot a miniszterelnöki beszéd jegyzete, ezért közzététele nem jogsértő - tudatta az [origo] felkérésére készített állásfoglalásában az adatvédelmi biztos hivatala. Szerkesztőségünk azután fordult Jóri Andráshoz, hogy Kövér László házelnök utasítására az országgyűlés sajtóosztálya megtagadta a parlamenti belépési engedélyt fotós kollégánktól, aki a parlament szeptember 12-i nyitóülésén az ülésterem karzatáról lefényképezte a miniszterelnök beszédének kéziratát. Az [origo] fotósa mellett kitiltották a jegyzeteket ugyancsak megörökítő Index, illetve a képet később közlő Blikk fotósát is.
Jóri András szerkesztőségünkhöz eljutatott állásfoglalása szerint a miniszterelnök kézzel írott személyes jegyzeteinek lefényképezésével és a fotó közlésével az [origo] nem sértette meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok megismeréséről szóló törvényt.
Az ombudsman szerint az országgyűlés ülésén részt vevő miniszterelnök, illetve országgyűlési képviselő közfeladatot ellátó személy, akinek feladatkörével nemcsak a plenáris ülésen vagy a bizottsági munkában való részvétel függ össze, hanem szinte minden, amit az országgyűlésben tesz. Mivel az országgyűlés ülései - főszabályként - nyilvánosak, az adatvédelmi biztos szerint minden képviselőnek számolnia kell azzal, hogy bármi, ami az ülésén elhangzik vagy történik, a legszélesebb nyilvánosságot kaphatja.
Jóri András szerint esetről esetre dönthető csak el, hogy egy adat védendő személyes adatnak, közérdekből nyilvánosnak vagy közérdekűnek minősül-e, illetve, hogy nyilvánossága korlátozható-e. A kitiltást kiváltó fotókon látható miniszterelnöki beszédtervezet (illetve annak látható oldalai) azonban szerinte közérdekű adatot tartalmaz. Az ombudsman szerint már csak azért is, mert parlamenti felszólalásakor a miniszterelnök a kormány nevében fejtette ki álláspontját az ország előtt álló feladatokról, és a kormány nevében terjesztett elő javaslatokat.
Jóri András állásfoglalása arra is kitér, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat nyilvánosságra hozataláról az adatot kezelő (jelen esetben a miniszterelnök) dönthet. Ezen dokumentumok nyilvánosságra kerülését a törvény azonban nem tekinti olyan súlyú sérelemnek, hogy ahhoz szankciót fűzne, és érvelése szerint a döntés megalapozását szolgáló adatot megismerő személlyel szemben sem áll fenn olyan jogi kötelezettség, amely szerint köteles lenne titokban tartani azt.
Az eset után az [origo] levélben ismerte el Kövér László házelnöknek, hogy hibáztak munkatársaink, amikor a parlamenti sajtószolgálat által megküldött "házirend" előírásaival szemben megörökítették a kéziratot. Az országgyűlés hivatala azonban jelezte, hogy nem pusztán erre alapozva tiltották ki fotósainkat a parlamentből, hanem mert sérelem érte a miniszterelnök személyiségi jogait. Bár Jóri állásfoglalása a kitiltással jogosságával nem foglalkozott, megállapításaiból az következik, hogy az országgyűlés hivatalának döntése nem indokolható meg a képviselők jogainak védelmével.
A házelnök munkatársaival folytatott megbeszélésen felvetettük, hogy minden érintett érdekeit az szolgálná legjobban, ha közösen elfogadott, új házirend születne. A hivatal egy későbbi egyeztetésen jelezte is, hogy az új házirend kialakítása folyamatban van, néhány nappal később pedig visszavonták kollégánk kitiltását. | Nem titkos a miniszterelnök jegyzete az ombudsman szerint | Nem ütközik törvénybe a miniszterelnöki beszéd kéziratának lefotózása, illetve nyilvánosságra hozatala - közölte az [origo] megkeresésére az adatvédelmi biztos. Kövér László házelnök több napra kitiltotta a parlamentből az [origo] fotósait, mert felvételeket közöltünk Orbán Viktor parlamenti jegyzeteiről. Az ombudsman megállapításaiból az következik, hogy Orbán jogainak védelmére hivatkozva nem tilthatták volna ki a fotósokat. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/10/nyilvanos-adatnak-szamit-a-miniszterelnok-jegyzete | 2011-10-21 12:52:00 | true | null | null | Origo |
A Pécsi Ágazati Képzőközpont Kft. diákjai nemrég újrafestették a Tüke Busz Zrt. műhelycsarnokát. Ez azonban nem az első eset, hogy a fiatalok önkormányzati tulajdonban lévő épületeken dolgoznak.
Megújult a javítóbázis
A Pécsi Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. és a Tüke Busz Zrt. együttműködésének eredményeként a közelmúltban megújult a közlekedési társaság Tüskésréti úti műhelycsarnoka. Az épület megfakult, megkopott belső falfelületei, az ajtók, az ablakok és a belső lépcső tisztasági festésében a Baranya Vármegyei SZC Angster József Technikum, Szakképző iskola és Szakiskola elsős tanulói és a Baranya Vármegyei Pollack Mihály Technikum végzősei vettek részt. A műhelycsarnok festési munkáit a két társaság együtt koordinálta - derül ki a Tüke Busz Zrt. közleményből. A festéshez szükséges anyagokat a közlekedési cég biztosította, míg a szükséges diákmunkaerőt, szerszámokat és állványokat a képzőközpont bocsátotta rendelkezésre.
A tanulók két és fél hét leforgása alatt festették újra - olajzöld és fehér színre - a javítóbázis falait, a műhely ablakait, ajtajait és a belső lépcsőt pedig szürkére. Az együttműködés - áll a közleményben - a tanulói gyakorlati képzés szempontjából kiváló "terepmunkának" bizonyult, hiszen a 8-12 fős diákcsapat tagjai különféle festékekkel dolgozhattak (olajfesték, zománcfesték és diszperzit festék) és a hatalmas belmagasság miatt az állványozás folyamatát, valamint a guruló állványozást is alkalmazniuk kellett.
"A Pécsi Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. felé köszönetünket fejezzük ki Dallmann Krisztina, ügyvezető igazgatónak, aki a teljes munkavégzést koordinálta, Eiter Dezsőnek, aki a napi munkavégzést mesterként felügyelte, valamint Kárpáti Zoltán, oktatásvezetőnek a szervezés lebonyolításáért" - zárul a Tüke Busz Zrt. közleménye.
Mindkét fél nyer
A képzőközpont természetesen nem először működik együtt városi cégekkel, intézményekkel. Dallmann Krisztinától megtudtuk, hogy az eddig megvalósított hasonló projektek között szerepeltek kisebb volumenű és jelentős mértékű felújítási munkálatok is. A tanulók többek között jártak az Enyezd, a Mezőszél, a Radnóti, a Melinda, a Vargha Damján és a Nagy Jenő utcai óvodában és a Testvérvárosok terei iskolában is. Mint mondta, az önkormányzattal és az önkormányzati intézményekkel való együttműködés keretében elsősorban a festő- és burkolótanulók kapnak gyakorlási lehetőséget, de kőművesmunkákat is végeznek.
A projektekkel - folytatta - mindkét fél nyer, hiszen az érintett ingatlanok megszépülnek, miközben a diákok fontos gyakorlati tapasztalatokra és a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges kompetenciákra tesznek szert. Ráadásul az önkormányzatnak munkadíjat sem kell fizetnie a diákok által teljesített munkák után, mondta a cég ügyvezető igazgatója. További jelentős pozitívuma az együttműködésnek, hogy a diákok több olyan elmaradt felújítási munkát is elvégeznek az adott intézményekben, amelyekre - különböző okokból kifolyólag - nem volt korábban lehetőség.
Dallmann Krisztina kérdésünkre elmondta, hogy a diákok örömmel vesznek részt a felújításokban, és nagyon büszkék a munkájukra.
Nem csak tapasztalatszerzés
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a diákok idén év elején az Időskorúak Szociális Intézményének (ISZI) Tüzér utcai telephelyén is dolgoztak: egy különálló épületet újítottak fel - amelyben az intézmény egy új közösségi teret hozott létre -, a főépületben pedig a lakószobákat és a folyosót festették ki, emellett vakoltak, csempéztek, továbbá lépcsőzsaluzási és térbetonozási munkákat is végeztek.
A munka azonban nem állt meg itt. Vene-Halász Rita, az ISZI vezetője lapunknak elmondta, hogy a diákok jelenleg az intézmény főépületének vizesblokkjait újítják fel. A tanári felügyelet mellett zajló burkolási és festési munkához - folytatta - az ISZI biztosítja az alapanyagot, tette hozzá az intézmény vezetője.
Kiemelte, hogy a felújítás során a fiatalok nem csupán szakmabeli tapasztalatokat és gyakorlatot szereznek, hanem az idősekkel is megtanulnak érzékenyebben, toleránsabban, figyelmesebben kommunikálni. Mint mondta, az oktatók felkészítették őket az ilyen és ehhez szituációkra, majd hangsúlyozta, hogy a fiatalok nagyon rendezettek, segítőkészek és figyelnek az idősekre, igényeikre. | Példás pécsi együttműködés: a fiatalok gyakorolnak, az épületek szépülnek | A Pécsi Ágazati Képzőközpont Kft. diákjai nemrég újrafestették a Tüke Busz Zrt. műhelycsarnokát. Ez azonban nem az első eset, hogy a fiatalok önkormányzati tulajdonban lévő épületeken dolgoznak. | [
""
] | 0 | https://www.pecsma.hu/peldas-pecsi-egyuttmukodes-a-fiatalok-gyakorolnak-az-epuletek-szepulnek | null | true | null | null | PécsMa.hu |
A polgármesterek zsebcicáivá válhatnak a jegyzők a kormány tervei szerint
Nagyobb hatalmat kapnának a polgármesterek, amennyiben a parlament is jóváhagyja a kormány önkormányzati átalakítással kapcsolatos elképzeléseit. Egyesek szerint azzal, hogy a polgármesterek nevezhetnék ki és menthetnék fel a jegyzőt, utóbbiak a jelenleginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnének.
Kizavarta a hivatalból a polgármestert, majd az épület zárait is lecseréltette az etyeki jegyző tavaly ősszel. A nagyobb médiavisszhangot kiváltó eset nem volt előzmény nélküli, korábban már háromszor kísérlete meg a jegyző és a képviselő-testület a városvezető eltávolítását, de a bíróság a polgármestert mindig visszahelyezte hivatalába. A polgármesterek és a jegyzők viszonya gyakran viharos: mivel hatósági emberként a jegyző egyik feladata, hogy őrködjön a hivatali működés törvényessége fölött, néha szembetalálja magát a helyi politikusok érdekeivel. De arra is akad példa, hogy nagyon is belefolyik a politikai torzsalkodásba.
A jegyzők és a polgármesterek közötti konfliktusokat a legtöbb esetben az önkormányzati törvény sem képes orvosolni. Ez most változhat, mivel a Belügyminisztérium múlt csütörtökön ismertetett koncepciója szerint a jövőben nem a képviselő-testület dönthet arról, ki legyen a jegyző (és mennyi legyen a javadalmazása), hanem a polgármester. De nemcsak így erősítenék a polgármesterek befolyását: az elképzelések szerint, amennyiben egy képviselő-testület egymás után kétszer határozatképtelen lenne, a polgármester kezébe kerülnének a döntések.
A hvg.hu által megkeresett közigazgatási szakértők szerint ez a változtatás – akárcsak a körjegyzőség bevetetése – alapjában véve racionális lépés lenne, hiszen az adott település működőképességét segítené elő. Csakhogy azáltal, hogy a hatósági feladatot ellátó jegyzőket a polgármester mozgathatja, a választott politikusok feletti törvényességi felügyelet és ellesúly gyengülhet. Sőt, volt olyan szakértő, aki azt sem zárta ki, hogy a kormány mostani elképzelései mögött az a szándék is meghúzódhat, hogy pozícióba ültethessék a következő parlamenti választásokon a csökentett létszámú Országgyűlésből kiszoruló fideszes képviselőket.
Az ellenőrzötté lesz az ellenőr
„Az egész magyar önkormányzati jogrendszerben a jegyzők pozíciója rendkívüli módon kiszolgáltatott. Nagyon nehezen lehet valóban önálló döntést hozni úgy, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlása a képviselő-testület kezében van. Azzal, hogy most a polgármesterek dönthetnének a sorsukról, ez a kitettség még erősebb lesz” – így kommentálta a kormányzat elképzeléseit a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő volt jegyző, aki hosszú éveken át dolgozott hivatalvezetőként az egyik megyei jogú városban. Emlékeztetett rá, hogy a jegyző ellen most is lehet fegyelmit indítani, ráadásul a parlament által ebben a ciklusban hozott törvények megkönnyítették az elbocsátásukat – még ha az Alkotmánybíróság megsemmisítette is a köztisztviselők indoklás nélküli kirúgását lehetővé tevő jogszabályt. „Kiszolgáltatott helyzetbe hozhat valakit, akinek pont a függetlensége lenne fontos, amely a törvényességi felügyelet feltétele” – fogalmazott a volt jegyző.
„A polgármester feletti törvényességi felügyeletet nem lehet rábízni a jegyzőre, ha a polgármester a munkáltató” – hangsúlyozta a hvg.hu-nak Tóth Zoltán. Az önkormányzati rendszerek szakértője semmi rosszat nem lát abban, ha a polgármesterek lesznek a jegyzők munkáltatói, ám ehhez szerinte le kéne szögezni, hogy a jövőben nem a jegyző látja el a hatósági munkát és a törvényességi ellenőrzést.
„Ebben az esetben annyi legyen a feladata, hogy jogilag előkészíti a testületi üléseket, vezeti a jegyzőkönyvet, a településfejlesztésben aktívan részt vesz, menedzseli a települést” – mondta a szakértő. Szerinte az Antall-kormány idején készült önkormányzati törvény „döntő hibája” volt, hogy helyi szinten nem érvényesítette a hatalommegosztás elvét. „Az elv megvalósult a kormány szintjén, a területi igazgatás szintjén, de a település szintjén nem” – emlékeztetett.
Kádár idején is nagyobb volt a védettség
Tóth Zoltán úgy véli, hogy annak idején rosszul másoltuk le a német mintát. Németországban ugyanis a hatósági feladatokat ellátó jegyző teljesen el van különülve a polgármestertől, az önkormányzattól. Külön hivatala van, míg a polgármester mellett dolgozik egy stábdirektor. Magyarországon ezzel szemben a hatáskörök keverednek, a német modell egyfajta mixtúrája született, ami rossz és teljesen ellentétes a hatalommegosztás elvével.
Szakértők szerint a Kádár-éra alatt nagyobb védettséget élveztek az akkori jegyzők, azaz végrehajtó bizottságok, titkárok, mint most. Az akkor működő tanácsoknak volt felettes szerve, s a vb-titkár kinevezéséhez ennek a szervnek a jóváhagyása kellett. A „jegyzőt” így meg tudták védeni a tanácselnök politikai akcióitól és a helyi pártbizottság túlkapásaitól.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere szerint jó, ha erősítik a polgármestert azzal, hogy ő nevezheti ki a jegyzőt. Mint mondta, a jegyző feladata a városvezetés által megadott feladatok előkészítése, végrehajtása, a törvényesség betartása mellett. Gémesi szerint a jegyző feladata az, hogy szolgálja a polgármestert, ezért nem is beszélhetünk a jegyzők kiszolgáltatottságáról csak azért, mert a városvezetés a munkáltatója. „Van olyan, hogy egy polgármester túlzottan ráül a jegyzőjére, de ez kultúra kérdése" – tette hozzá Gémesi György.
„Nem általános, de létező probléma, hogy a jegyző és a polgármester között konfliktus van, különösen egy polgármesterváltáskor. Ez egy bizalmi viszony, nem csak egy egyszeri munkakapcsolat” – kommentálta a polgármesteri jogkör bővítését lapunknak Metzinger Éva, a Kecskemét és Környéke Jegyzőklub vezetője. Metzinger úgy véli, ha a polgármester és a jegyző közötti kapcsolat nem megfelelő, akkor mindegy, hogy ki nevezi ki, mert „képtelenség együtt dolgozni”.
Nem ritkák az összetűzések
Márpedig konfliktusok akadnak bőven, a jelenlegi önkormányzati törvény pedig képtelen ezek kezelésére. Az önkormányzatáról különösen híres Esztergomban évekkel ezelőtt Csomor Sándor került összetűzésbe Meggyes Tamás polgármesterrel és a fideszes többségű önkormányzattal. A jegyző ugyanis feljelentést tett egy többmilliárdos beruházás közbeszerzése kapcsán: egy olyan pályázó nyerte ugyanis a beruházást, amelyik nem is volt meghívva a tenderre. A jegyző lényegében abba bukott bele, hogy törvénytelennek minősítette azt, amit később a Közbeszerzési Döntőbizottság törvényesnek ítélt. Csomor szerint a Meggyes Tamás és közte lévő konfliktus oka az volt, hogy „a polgármestert zavarták a jogszabályok”. Meggyes szerint viszont a jegyző „kerékkötője lett a közakarat érvényesülésének”, ezért előbb kényszerszabadságra küldték, majd felfüggesztették, végül pedig 2005-ben hivatalvesztéssel sújtották.
Esztergomban egyébként most is áll a bál. Ezúttal a helyi Fidesz és KDNP képviselőcsoportja kifogásolja, hogy Tétényi Éva jelenlegi polgármester nem hajlandó aláírni a város szülés előtt álló jegyzőjének szabadságát. Őt Tétényi az előző polgármester, Meggyes Tamás emberének tekinti.
2008-ban Nagykanizsán a jegyző és a Fidesz-frakció került konfliktusba, miután utóbbi nem akarta meghosszabbítani féléves próbaidejének lejárta után a jegyző közszolgálati jogviszonyát. A szintén fideszes polgármester – a városban ellenzékben lévő szocialista, szociáldemokrata és szabad demokrata képviselőkkel együtt – azonban támogatta a jegyzőt, aki végül úgy tarthatta meg tisztségét, hogy két fideszes képviselő tartózkodott, így meghiúsítva a leváltási kezdeményezést.
2011. augusztus. 18. 19:49 hvg.hu Itthon
Agyba-főbe adóztathatnának az önkormányzatok
Az állam számos feladatot, s ezzel együtt pénzt elvenne ugyan az önkormányzatoktól, ám utóbbiak annyi helyi adót találhatnak ki és szedhetnek be, amennyit csak akarnak - legalábbis a kormány által szerdán elfogadott tervek szerint. A polgármestereket pedig további jogosítványokkal ruháznák fel: ők meneszthetnék a fő ellenőrüket, a jegyzőt. | Itthon: A polgármesterek zsebcicáivá válhatnak a jegyzők a kormány tervei szerint | Nagyobb hatalmat kapnának a polgármesterek, amennyiben a parlament is jóváhagyja a kormány önkormányzati átalakítással kapcsolatos elképzeléseit. Egyesek szerint azzal, hogy a polgármesterek nevezhetnék ki és menthetnék fel a jegyzőt, utóbbiak a jelenleginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnének. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110819_jegyzo_polgarmester_onkormanyzat | 2011-08-22 16:31:00 | true | null | null | HVG |
Az Európai Parlament két szakbizottsága szerda este hallgatta meg Várhelyi Olivért, az egészségügyi és állatjóléti portfólió magyar jelöltjét. Molnár Csaba bejegyzésében emlékeztetett rá: az EP két szakbizottsága első körben nem találta alkalmasnak Várhelyi Olivért. "Jöhet majd az újabb kör, egyelőre csak a magyar biztosjelölt bukott meg az összes jelölt közül" - tette hozzá.
Molnár Csaba megjegyezte: a Mezőgazdasági Bizottságban két magyar EP-képviselő van, a fideszes Dömötör Csaba és Magyar Péter (Tisza Párt), és az ülésen Dömötör Csaba "megvédte Várhelyit, Magyar pedig el sem ment az ülésre".
"Dobrev Klára és én nem vagyunk tagjai a mezőgazdasági bizottságnak, Magyar Péter pedig nem volt jelen (hogy miért nem volt ott és miért nem szólalt fel ezen a nagyon fontos ülésen, az rejtély), így magyar ellenzéki vélemény az állatjóléti jelölés kapcsán nem hangozhatott el. De a DK EP-képviselőinek véleményét tolmácsolták a Bizottság más szociáldemokrata tagjai - végül a szociáldemokrata frakció el is utasította Várhelyi jelölését és a pótvizsga mellett szavazott" - tette hozzá Molnár Csaba. | DK: pótvizsgázni küldte Várhelyi Olivért az EP szakbizottsága | Pótvizsgázni küldte az Európai Parlament (EP) szakbizottsága Várhelyi Olivért, Orbán Viktor miniszterelnök biztosjelöltjét – írta Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője Facebook-oldalán csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/dk-potvizsgazni-kuldte-varhelyi-olivert-az-ep-szakbizottsaga/439508 | null | true | null | null | Hírklikk |
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében a frissen felújított békéscsabai stadion új lelátót és extrákat is kap, most azonban az is kiderült, mennyibe kerülnek a fejlesztések és kinek fizetnek értük.
A Közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint a Pharos 95′ Kft. végzi el a stadion észak-nyugati és dél-keleti lelátóinak, illetve kiszolgáló létesítményeinek kivitelezési munkáit 930,2 millió forintért.
Korábban ez a dunavarsányi székhelyű cég végezte el a stadion pályájának felújítását is, 13,5 millió forintért. A hirdetmény szerint visszabontják és felújítják a centerpálya dél-keleti oldalán lévő vasbeton szerkezetű lelátót és kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki. Az észak-nyugati oldalon 2280 fős új lelátót építenek, amelyben a lelátók alatti térben öltözőket, közönséget kiszolgáló helyiségeket, sajtószobákat és VIP-helyszíneket alakítanak ki. A kiemelten fontos személyek 3500 négyzetméteres VIP-parkolót is kapnak.
A szerződés kiterjed a pályavilágítás rekonstrukciójára, a pályafűtéshez tartozó kazánház építésére, valamint két gázkazán beépítésére és gépészeti kialakítására is.
Egy páholyban Orbán Viktorral
Az Átlátszó korábban alapos cikket szentelt a Felcsúton is telephelyet működtető vállalkozásnak. Bemutatták, hogyan vetette meg a lábát általában konzorciumi tagként, és milyen impozáns bevételeket könyvelhetett el a cég, amelynek egyik tulajdonosa, Végh Gábor egészalakos Puskás Ferenc-szobrot adományozott a felcsúti akadémiának.
A Pharos munkája is ott van a felcústi létesítményben, ők építették a műfüves pályákat. A Bors 2012-es cikke szerint Végh Gábor is azon szerencsések között volt, akivel Orbán Viktor miniszterelnök a VIP-páholyból követte a Videoton-Debrecen meccset. | Orbánnal nézett meccset, 930 millióért épít lelátót a cége | Békéscsabán fejlesztenek egy olyan vállakozással, amelynek a tulajdonosa Puskás-szobrot adományozott a felcsúti fociakadémiának. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/03/09/orbannal-nezett-meccset-930-millioert-epit-lelatot-a-cege/ | 2017-03-09 19:50:00 | true | null | null | 24.hu |
Nógrádi: Maffia az uniós pénzosztásnál
A fideszes politikus maffiaelemekkel rendelkező hálózatra következtet Weiszenberger László szavaiból.
Kirúgták a titkos videón lebukott Weiszenbergert
Bajnai reggelre feljelentést rendelt az EU-s pénzeket osztó halasi megbízott ellen.
Jelentkezett a Weiszenberger-videó készítője
Mivel a volt moteltulajdonos nem fizetett, az MSZP-s azzal fenyegetőzött, hogy a politika kicsinálja az embert.
Milliókért árulta a vállalkozó a rejtett kamerás felvételt
F. K., kiskunhalasi vállalkozó videózta le titokban a vele tárgyaló MSZP-s kistérségi megbízottat, aztán el akarta adni a felvételt.
A Zuschlag-ügyben bukkant fel a Hír tévés kazetta
Az EU-pénzek lenyúlását oktató MSZP-s kistérségi megbízott lakásában találáták a Hír tévében bemutatott, leleplező felvételt.
Két hete van a Nemzeti Nyomozóirodának, hogy további adatokat gyűjtsön a Weisztenberer-ügyben. A kistérségi megbízottat az önkormányzati minisztérium jelentette fel, miután nyilvánosságra került egy rejtett kamerás felvétel, amin korrupt ajánlatot tett.
"Feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyészség a múlt héten nyilvánosságra került rejtett kamerás felvétellel kapcsolatban, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, akkor milyen" - mondta Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A filmfeltévelen Weiszenberger László kiskunhalasi kistérségi megbízott arról beszél egy vállalkozónak, hogy kenőpénzért cserébe el tudja intézni, hogy sikeresen pályázzon a Miniszterelnöki Hivatalnál turisztikai támogatásra. Weiszenberger a filmfelvételen azt állítja, hogy egy minisztériumba kell visszavinnie a kenőpénz nagyobb részét a siker érdekében. Dicsekszik saját meggazdagodásáról, és azt is elmondja, hogy jó kapcsolatrendszerét Zuschlag Jánosnak köszönheti. Weiszenberger az MSZP önkormányzati képviselője volt a botrány kitöréséig Kiskunhalason.
A 2005-ben készült videófelvételt a Hír tévé mutatta be. A műsor hatására az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium feljelntést tett. Weiszenbergert azóta kizárták a kiskunlahasi szocialista fekciójából és felfüggesztették kistérségi megbízott állásából is. A felvételt már korábban elkezdte vizsgálni a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség is, még a Zuschlag-ügy kapcsán bukkantak a kazettára egy Weiszenbergnél tartott házkutatáskor. Kecskeméten ismeretlen tettes nyomoznak is az ügyben, befolyással való üzérkedés miatt. | Az ügyészség bizonytalan a Weiszenberger-ügyben | Az ügyészség bizonytalan a Weiszenberger-ügyben - Feljentés-kiegészítést rendeltek el a rejtett kamerával felvett pályázat-kijáró ügyében. | null | 1 | https://index.hu/belfold/nyomoznak347/ | 2007-10-01 00:00:00 | true | null | null | Index |
Már decemberben szerződhetett volna a MÁV két gépészeti telepének szánt új karbantartó berendezései szállítására. A kevesebb mint százmillió forintos szerződés aláírására azonban éppen úgy várni kell, mint a motorvonatok felemelésére szolgáló emelőkre és hidraulikus szerelőasztalokra. A vasút ugyanis az augusztusban kiírt közbeszerzési eljáráson indult három szállító közül a látszólag legkedvezőbb ajánlatot adót műszaki okokra hivatkozva kizárta az értékelésből. Így az ügy - a motorvonattender óta lassan már megszokott módon - a Közbeszerzési Döntöbizottság (KD) előtt folytatódik.
Mondvacsinált indokokkal a legolcsóbb ajánlatot nyilvánította érvénytelennek december elején a MÁV - jelentette ki lapunknak Buriusz László. Az emelőtenderen partvonalon kívülre került Gép és Daru (GD) Kft. ügyvezetője szerint a kizárásuk indokaként felhozott kifogások egyike sem állja meg a helyét. A MÁV tizenhat speciális emelőjének szállítására győztesként kihirdetett pályázóénál több mint tízmillió forinttal olcsóbban - 85 millió forintért - ajánlkozó lajosmizsei cég első embere reméli, hogy a KD csütörtöki ülésén sikerül bizonyítaniuk igazukat.
A döntőbizottsághoz eljuttatott jogorvoslati kérelmük szerint a MÁV állításaival szemben nem igaz, hogy emelőik alaphelyzetbe állítva belógnak a vasúti járművek számára fenntartott úgynevezett űrszelvénybe, és ezzel zavarják azok mozgását. Ha ez így lenne, német partnerükkel közösen gyártott berendezéseiket egyetlen vasúttársaság sem vásárolta volna meg. Ezekből a gépekből azonban már több száz dolgozik Európában. Emellett érthetetlennek tartják, miért zavarja a MÁV-ot, hogy berendezéseik egyik elemének (görgőinek) kopásállósága meghaladja az elvárásokban szereplőt. De magyarázatot szeretnének kapni arra is: valóban okot adhat-e a versenyből való kizárásukra, hogy gépeik villamos vezérlőrendszere a magyar vasút által kértnél több emelő működtetésére is képes.
A MÁV december elején a 96,5 millió forintos ajánlatot benyújtó Hywema Josef Schwalen GmbH. & Co. KG.-t hirdette ki a tender győzteseként. A vasúttársaság álláspontja szerint GD Kft. ajánlatát jogszerűen nyilvánították érvénytelennek. A KD-nek átadott észrevételeik szerint a pályázatból kizárt cég ajánlatában olyan berendezés szerepel, amelynek műszaki leírása nem felel meg a pályázati kiírásnak. Erre már a tárgyalások korábbi szakaszában felhívták a pályázó figyelmét. A GD Kft. azonban a tárgyalásokon éppen úgy nem tett lépéseket a problémák tisztázására, mint ahogy végső ajánlatát sem igazította az igényekhez.
A MÁV dokumentumaiból az is kiderül: a GD emelőinek alaphelyzetbe állítását bemutató rajzokat a vasút csak képzeletbeli elrendezésnek tekintette. Így azok felülvizsgálatát sem tartotta szükségesnek. Ennek ellenőrzése szerintük a KD-eljárást kérő szállító feladata lett volna. A kértnél több emelő kiszolgálására képes vezérlőrendszer pedig azért okoz problémát, mert a beadott pályázati anyaghoz ennek a nagyobb képességű berendezésnek az ismertetését csatolták.
Ilyen emelőkről folyik a vita - a képen a német vasút motorvonatait tartják a szerelőcsarnokban | Archívum: MÁV: elakadt emelőverseny | Újabb munkát adott a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a MÁV. A motorvonattenderen edződött testület ma a vasút járműemelőinek beszerzéséről tárgyal. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-390432-202785 | 2006-01-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Visszafordíthatatlan káros hatása lenne a Zsil folyó élővilágára a 2004-ben elkezdett vízerőmű-projekt befejezésének, hívta fel a figyelmet a környezetvédelmi minisztériumhoz címzett nyílt levelében 29 civil szervezet. Szerintük a beruházás környezeti hatástanulmánya sántít, a róla szervezett közviták pedig egyoldalúak voltak, ezért azok megismétlését követelik, írja az Europa Liberă.
November elején több közvitát is szerveztek a Hidroelectrica megrendelésére készült környezeti hatástanulmányról, amely az utolsó lépés a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez és ahhoz, hogy folytatni lehessen a vállalat szerint már 85 százalékban kivitelezett projektet.
Közel 30 helyi és országos civil szervezet, többek között az Agent Green, a Declic, a Greenpeace és a Natura 2000 Föderáció írta alá azt a nyílt levelet, amelyben azt írják, ezeken a közvitákon nem hagyták szóhoz jutni a projekt kritikusait, és azt követelik a környezetvédelmi minisztériumtól, hogy biztosítsa a részrehajlástól mentes közviták megszervezését, valamint keressen alternatív megoldást a projektre a környezet védelme érdekében.
A civilek álláspontja szerint a Zsil hozama az utóbbi évtizedekben eleve nem elég nagy ahhoz, hogy a tervezett beruházás megtérüljön, másrészt a vízerőművek olyan szigorúan védett állatok élőhelyét tenné tönkre, mint például a vidra.
A befektető megrendelésére készült környezeti hatástanulmány szerint a megfelelő megelőző intézkedések - például hallépcsők kialakítása - mellett a beruházás várható környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható lesz. A környezetvédő szervezetek szerint azonban a tanulmány csak a még hátralévő munkálatok hatását vizsgálja, a már elvégzett munkálatokét nem, és egyértelműen a befektető érdekeit szolgálja.
A Hidroelectrica állami vállalat 2004-ben kezdeményezte két vízerőmű és egy mikro-vízerőművel ellátott gát építését a Zsil folyón, Gorj és Hunyad megye területén. A részben megvalósított projektet, amely a Zsil-völgye Nemzeti Parkot és egy Natura 2000-es védett területet is érinti, a Hidroelectrica szeretné befejezni, újabb 75 millió euró befektetésével, ebben pedig támogatásra talált a kormánynál.
A bukaresti fellebbviteli bíróság ugyanis 2017-ben semmissé nyilvánította a 2012-es és 2016-os építési engedélyeket, mert ezeket környezeti hatástanulmány elvégzése nélkül adták ki. A kormány 2022-ben azonban egy sürgősségi rendelettel közérdekű befektetéssé nyilvánította a Zsil folyó energetikai kiaknázását, amivel felmentette a projektet bizonyos törvényes előírások alól. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor környezeti hatástanulmány elkészítésére kötelezte a Hidroelectricát, de csak a munkálatok még hátralévő részére, emlékeztet az Europa Liberă. A 2022-es
A projekt egyrészt figyelmen kívül hagy egy jogerős bírósági határozatot, másrészt pedig visszafordíthatatlan káros hatással lenne a Zsil-völgye Nemzeti Park területére, idézi a lap Călin Dejeu biológust, közgazdászt, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) védett területeket felügyelő szervének (WCPA) tagját. Dejeu szerint több elemzés, többek között a Zsil-völgye Nemzeti Park létrehozásakor, 2005-ben a kormány által is jóváhagyott tanulmány is hangsúlyozza, hogy a területen nem lehet vízerőműveket építeni. A szakember szerint a beruházás nem is lenne kifizetődő. "Abból a 75 millió euróból, amit a Zsil-völgyében terveznek elkölteni, modern, fenntartható termelőegységeket lehetne építeni, amelyek összehasonlíthatatlanul több áramot termelnének, hamarabb elkészülnének, így sokkal gazdaságosabbak lennék" - mondta Dejeu korábban a Hotnewsnak.
A Hidroelectrica áprilisi közleménye szerint a beruházás nyomán évente 259 gigawattóra elektromos energiát lehetne előállítani, ami több mint 85 ezer háztartás igényeit fedezné és évente több mint 200 000 tonnával csökkentené a melegházhatású gázkibocsátás mennyiségét. A Hunyad megyei Livezeni-nél egy víztározó és egy mikrovízerőművel ellátott gátat, Dumitránál és a Gorj megyei Bumbești-Jiunál pedig egy-egy vízerőművet építenének. A folyóvizet több kilométer hosszú földalatti betonalagutakba vezetnék, amelyek nagy része már elkészült, átszelve a nemzeti parkot és a Natura 2000-es területet.
A kormány az évtizedekkel ezelőtt elkezdett és időközben leállt hidroenergetikai projektek befejezése mellett tette le a garast. Október 30-i határozatával jóváhagyta a Livezeni-nál és Dumitránál tervezett vízerőművekhez szükséges kisajátítások tervezetét. Nemrég a ratosnyai vízerőmű is megkapta a környezetvédelmi engedélyt, szintén kiváltva a környezetvédő szervezetek felháborodását, mert tönkretenné a Ratosnya patak és a környező hegyi patakok élővilágát, illetve 130 hektárnyi erdő kiirtásával jár, három természetvédelmi terület találkozásánál.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter az Europa Liberă kérdésére azt mondta, a Zsil-völgyi vízerőművel építkezési engedélyek bírósági érvénytelenítése nem jelenti azt, hogy az államnak örökre fel kellene hagynia ezekkel a beruházásokkal, amelyeket ő személy szerint hasznosnak tart, és az a véleménye, hogy a már nagy százalékban kivitelezett projekteket be kellene fejezni, mert félkész állapotban talán még nagyobb kárt okoznak a környezetnek, mintha használnák őket valamire.
A tárcavezető azt is cáfolta, hogy korlátozták volna a hozzászólásokat a Zsil-völgyi vízerőművek környezeti hatástanulmányáról szervezett vitákon. | A civilek új közvitát követelnek a Zsil-völgyi vízerőművek ügyében | Újabb lépést tett környezetvédelmi engedély megszerzése felé a projekt, amely környezetvédők szerint visszafordíthatatlan károkat okozna a Zsil folyó élővilágának. | [
""
] | 0 | https://transtelex.ro/zold/2024/11/21/zsil-volgye-vizeromu-civilek-nyilt-level-fechet | null | true | null | null | Transtelex |
A Zóna taxi vezetője 11 millió forinttal fizette le a Budapest Airport jogi igazgatóját és helyettesét, hogy segítsék a cégüket a 2006-os reptéri taxis pályázaton - derül ki a fővárosi főügyészség vádiratából, amelyet most adtak be öt emberrel szemben. A vád vesztegetés és csalás.
A Zóna már a pályázat kiírása előtt is taxizott a reptéren, ami elég jó pénzt hozott, így mindenképpen nyerni akartak a kiírt pályázaton. A győzelmet pedig nem bízták a véletlenre, egy ügyvéd közreműködésével 11 milló forintot adtak a Budapest Airport jogi igazgatójának és a jogi előadónak, aki egyébként korábban a BKV jogi igazgatója is volt. Ők a pénzért cserébe belső információkkal, segédanyagokkal tájékoztatták a Zóna vezetőjét a többi ajánlat tartalmáról, illetve a belső megbeszélésekről.
A kapcsolat pedig nem ért véget azzal, hogy a Zóna nyert. A vád szerint, a szerződés megkötése után a jogi vezető és helyettese további pénzért vállalták azt is, hogy a céget segítik abban is, hogy ne kelljen kifizetnie azt a szolgáltatási díjat, amire szerződött, a reptér kárára módosították a szerződést. Az meg már csak hab volt a tortán, amikor kiderült, hogy a Zóna egyik taxisa még ezek után is rendszeresen kevesebb fuvart jelentett a reptérnek, mint amennyit valóban teljesített.
A csalással a vádlottak 2006-2010 között összesen mintegy 500 millió forint kárt okoztak a Budapest Airport Zrt-nek. A vádban szereplő bűncselekmények törvény szerinti büntetési tétele öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. A vádlottak szabadlábon védekeznek. | Vesztegetés és csalás a Budapest Airportnál | Vesztegetés és csalás a Budapest Airportnál - A vád szerint a Zóna taxi 11 millióval fizette le a jogi igazgatót és helyettesét. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/07/24/vesztegetes_es_csalas_a_budapest_airportnal/ | 2015-07-24 14:51:29 | true | null | null | Index |
Orbán-kormány;önkormányzatok;adósságkonszolidáció;
2013-11-06 06:05:00
Újra a fideszes fellegvárak járnak jól
Ismét a kormánypárti vezetésű nagyvárosoknak kedvez a kormány az újabb önkormányzati adósságkonszolidációval. Miközben évi 40-50 milliárd forint kamattehertől szabadít meg a választási kampány hajrájára időzítve 300 helyhatóságot - ahová egyébként az ország összes helyiadó-bevételének 90 sztázaléka folyik be -, a maradék 2800 kistelepülésnek csupán 10 milliárdot "dob" a jövő évi büdzsében, pedig azok érdemi adóbevétel híján vegetálnak, sőt, a csőd szélén egyensúlyoznak a feladat alapú állami finanszírozás szűkössége miatt.
Megint arányt tévesztett az Orbán-kabinet, bár a minap bejelentett újabb önkormányzati adósságkonszolidáció inkább tudatos lépésnek tűnik. Azzal ugyanis, hogy a korábbi hitel-átvállalások után még megmaradt - összességében mintegy 420 milliárd forintnyi - adósság törlesztését is átvállalja az állam az érintett 300 önkormányzattól, államháztartási szinten viszonylag kis költséggel - ráadásul több, jövőbeni kormányzati cikluson is átnyúló kötelezettségvállalással - "megszabadíthatja" a javarészt kormánypárti irányítású helyhatóságokat. Megírtuk: a parlamenti választások kampányhajrájára befejeződő pénzosztással a kormány tagjai roadshow-zák végig majd az országot, pontosabban az érintett települések egy részét. Orbán Viktor kormányfő november 19-én Kaposvárra megy, és az adósságrendezési program negyedik, befejező szakaszához kapcsolódóan gazdasági konzultációt is indít.
A mostani lépés több szempontból is súlyos aránytévesztésre vall. Megismétlődik például az, ami a konszolidációs program előző fázisában. Akkor az ötezer lelkesnél népesebb önkormányzatok adósságának 40 és 70 százalék közötti részét átvállalva azokat a helyhatóságokat segítették - az összes többi településen is élők adbefizetéseiből -, amelyek méretükhöz képest is jelentős adósságot halmoztak fel. Most ugyanaz a 277 település szabadul meg újabb 420 milliárd forint visszafizetésének terhétől, amely az idei év első felében összesen 610 milliárd forint adósság törlesztésének átvállalásával már kapott segítséget.
Vagyis megint a fideszes nagyvárosok járnak jól, ugyanis a 19, korábban a legnagyobb tartozást felhalmozott város közül 16 élén kormánypárti politikus áll. A kivételek: Szeged - amelyet a szocialista Botka László vezet -, a független, bár erősen Fidesz-támogatású Tarlós István irányította Budapest, valamint a korábban évtizedig fideszes vezetésű, ma a független Tétényi Éva irányította Esztergom.
Pedig éppen ezek a nagyvárosok nem lennének rászorulva a további segítségre, hiszen a nagyobb városok adóbevételeikből már könnyedén tudják törleszteni a megmaradt - de 40-70 százalékkal csökkentett - kölcsöneiket. Főképp úgy, hogy a mintegy 300 érintett önkormányzathoz folyik be a csaknem 3200 magyarországi település összes helyiadó-bevételének 90 százaléka.
Ezzel szemben a többi 2800 kistelepülésnek nincs érdemi adóbevétele - igaz, többségüknek tartozása sem, mivel a konszolidáció első hullámában a kölcsönnel rendelkező 1710, ötezer lelkesnél kisebb település összesen 74 milliárdnyi adósságának törlesztését már átvette az állam. Csakhogy eközben az önkormányzati szféra csökkentett központi forrásaiból a korábbinál kisebb mértékben részesülő kistelepülések adóbevétel híján sokkal rosszabb finanszírozási helyzetbe kerültek több száz városi rangú társuknál. Előbbi településeket sújtja leginkább, hogy az új rendszerű, feladat alapú finanszírozásból évi 50-60 milliárd forint hiányzik, míg a nagyobbak a válság miatt sokszor ugyan megcsappant, de még jelentős adóbevételeikből a kevesebb állami normatíva mellett is kiszámíthatóbban tudnak működni az állam által átvett törlesztőrészleteket megspórolva.
Nem véletlen, hogy még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sem támogatta az újabb adósságkonszolidációt, amelyet főleg
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár - volt hódmezővásárhelyi polgármester -, és Kósa Lajos debreceni városvezető sürgetett. A szeptember végén elfogadott, az idei költségvetéshez benyújtott módosító indítványában Varga meg is magyarázta: a települések már megszabadultak "az őket sújtó adósságteher jelentős részétől", így "nem szükséges és nem is indokolt" a fennmaradt adósságállomány további állami átvállalása. Az sem véletlen, hogy ezzel összhangban a legnagyobb érdekképviseleti szövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is azt mondta nemrég lapunknak, hogy egy újabb adósságátvállalás helyett a jövőben az állami forrásokat inkább az új rendszerű, feladat alapú finanszírozásból évente hiányzó mintegy 50-60 milliárd forint pótlására kellene fordítani.
Schmidt Jenő - aki Tab város kormánypárti polgármestere is - szerint ugyanis az ötezer fő alatti településeken - bár teljes adósságállományuktól megszabadította őket az állam - gondot okoz a napi működés, hiszen a feladat alapú finanszírozás bizonyos területeken nem elégséges. Úgy vélte, inkább helye lenne a feladat alapú finanszírozás pótlásának, mondjuk a gyermekétkeztetés, a szociális ellátás vagy a háziorvosi ügyeleti rendszer területén. Sem ő, sem Varga miniszter hangját nem hallotta azonban meg a kormány: mint a döntés bejelentésekor Lázár János fogalmazott, "volt, aki ellenezte, de a kormány szerint ez elengedhetetlen".
Egy másik érdekképviseleti vezető, a Magyar Önkormányzatok Szövetségét (MÖSZ) irányító gödöllői polgármester ezzel együtt is jó ötletnek tartja az újabb adósságátvállalást. Gémesi György külön üdvözlendőnek nevezte, hogy a felszabaduló forrásokat az önkormányzatok gazdáságélénkítésre, beruházásokra és uniós támogatások önrészére tudják majd fordítani a következő, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban. Mint mondta, a kistelepüléseknek pedig van egy 10 milliárd forintos kerete a jövő évi költségvetésben, amire pályázhatnak, ha finanszírozási gondjuk lenne. | Újra a fideszes fellegvárak járnak jól | Ismét a kormánypárti vezetésű nagyvárosoknak kedvez a kormány az újabb önkormányzati adósságkonszolidációval. Miközben évi 40-50 milliárd forint kamattehertől szabadít meg a választási kampány hajrájára időzítve 300 helyhatóságot - ahová egyébként az ország összes helyiadó-bevételének 90 sztázaléka folyik be -, a maradék 2800 kistelepülésnek csupán 10 milliárdot "dob" a jövő évi büdzsében, pedig azok érdemi adóbevétel híján vegetálnak, sőt, a csőd szélén egyensúlyoznak a feladat alapú állami finanszírozás szűkössége miatt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1002356_ujra-a-fideszes-fellegvarak-jarnak-jol | 2013-11-06 09:58:00 | true | null | null | Népszava |
Megrovásban részesítette a Pécsi Ítélőtábla csütörtökön Heindl Péter pécsi jogászt, mert bűnösnek találta folytatólagosan elkövetett rongálás vétségében - tudósított a Népszava.
Heindl 2022-ben jogi eszközökkel próbált harcolni azért, hogy a kormány távolítsa el az ellenzéki pártokat és elveket lejárató óriásplakátjait. Arra hivatkozott, az államnak semlegesnek kell maradnia, a kormány hirdetései törvénysértőek. Bejelentést tett ez ügyben a Nemzeti Választási Bizottságnál, az ügyészségen, a Kúrián, az Alkotmánybíróságon, ombudsmanhoz is fordult, de beadványait érdemi cáfolat nélkül elutasították.
Heindl ezután elkezdte átfesteni a kormányplakátokat, nyíltan. Amikor nem vették észre a tettét, ő jelentette fel önmagát.
A "Védjük meg a gyerekeket!" feiratú plakátra például odaírta: az "oroszoktól", "Putyintól", "Kaletától". Azt is odaírta egy papíron, hogy a kormány jogsértést követ el ezekkel a plakátokkal, mert beavatkozik a választási kampányba.
Az ügyészség azzal vádolta meg Heindlt, hogy 21 óriásplakátot rongált meg. Ő azt mondta, ennél többet egészített ki a maga eszközeivel. A bíróságon azzal érvelt, hogy az ország sorsát befolyásoló súlyos jogsértésre hívta fel a figyelmet, cselekedete pedig szerinte nem veszélyes a társadalomra, tehát bűncselekményt nem követett el.
A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a véleménynyilvánítási alapjogra hivatkozva nem lehet más tulajdonában - a kormány plakátjaiban - kárt tenni.
A Pécsi Járásbíróság első fokon próbára bocsátotta a jogászt, a Pécsi Törvényszék megrovásban részesítette. A fellebbezés nyomán most az ítélőtábla jóváhagyta a törvényszék határozatát, és ez már jogerős ítélet.
Heindl Péter a tárgyalóterem előtt azt mondta, ezután is át fogja festeni azokat a plakátokat, amelyeket törvénysértőnek gondol, és a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul jogorvoslatért.
A lap emlékeztet, hogy ha tényleg újból plakátot rongál, visszaesőként akár elzárással is büntethetik. Erről az a véleménye a jogásznak, hogy ha bezárják, azzal csak nagyobb figyelmet kap a tiltakozása.
Heindl korábban egy civil szervezetnél dolgozott. Amikor olyan információt kapott a Belügyminisztérium háza tájáról, hogy az állami közvetítéssel odaítélt uniós támogatások elmaradhatnak, ha a szervezet munkatársa nyíltan kritizálja a kormányt, Heindl inkább felmondott, hogy miatta ne szenvedjenek hátrányt mások. Azóta korábbi fizetése feléért kántorként dolgozik. | Megrovást kapott a plakátokat átfestő jogász | Heindl Péter azt mondta, ezután is hozzányúl azokhoz a köztéri hirdetésekhez, amelyekkel szerinte törvényt sért a kormány. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megrovast-kapott-a-plakatokat-atfesto-jogasz-272666 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésének már a napirendjére sem került fel az Alstommal való szerződésbontás ügye, mivel nem szerepelt a frakcióvezetők egyeztetése után kialakult végleges 110 napirendi pont között.
A BKV jogi vizsgálata alapján a Fővárosi Közgyűlés és az illetékes szakbizottságok előtt két döntési alternatíva szerepel: az egyik, hogy a közgyűlés utasítja a BKV Zrt. igazgatóságát az Alstommal kötött, az M2 vonalra szóló szállítási és karbantartási szerződések felmondására, valamint az M4 vonalra szóló szállítási és karbantartási szerződések újratárgyalására. Ezzel egy időben a közgyűlés utasítja a BKV-t, hogy az M2 vonalra a lehető legrövidebb időn belül írjon ki új közbeszerzést. Ebben az esetben az M4 vonalra szóló szerződések további sorsa a tárgyalások függvényében a partner teljesítési hajlandóságától, valamint az európai uniós finanszírozás szempontjaitól függ.
A másik lehetőség, hogy a közgyűlés tulajdonosként eljárva úgy határoz, mindaddig, amíg az M2 vonalra szállítandó járművek végleges típusengedélye megadásának elutasítása jogerős nem lesz, további intézkedést a BKV-nak nem kell tennie szerződések felmondására. Ebben az időszakban a BKV-nak együtt kell működnie a szállítóval a végleges típusengedély megszerzéséért.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság július 30-án jelentette be, hogy elutasította az Alstom 2-es metróvonalra szánt szerelvényeinek végleges típusengedélyét. A Fővárosi Önkormányzat ezt követően összehívta a gazdasági és városüzemeltetési bizottságot, hogy tárgyalják meg az ügyet. Az Alstom augusztus 10-én közölte, hogy fellebbezést nyújtott be az NKH elsőfokú, nem jogerős döntése ellen. | Átsiklott a metrókocsi-ügy felett a közgyűlés | Az októberben felálló új Fővárosi Közgyűlés dönthet az Alstom-metrókocsik ügyéről, miután a csütörtöki közgyűlésen nem hoztak döntést arról, felbontják-e a francia gyártóval a szerződést. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/08/26/metrokocsi_nelkul_bucsuztott_kozgyules/ | 2010-08-26 22:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Olvasónk jelezte, hogy az elmúlt hónapokban mozgást lát az évtizede üres Széchenyi utca 47. szám alatti ingatlanoknál, melynek rendezik a környezetét. Arról számolt be, úgy tudja, az egri egyetem szolgálatába állítják az intézményt. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem fenntartójánál, az Egri Főegyházmegyénél érdeklődtünk arról, hogy felújítják-e az épületet és ha igen, akkor hogyan hasznosul az ingatlan: megerősítették, megmentik az enyészettől az épületegyüttest.
- A Széchenyi 47. szám alatt található ingatlanon korszerű, 130 főt befogadó internátus építését 1940-ben, mint Eger város akkor legnagyobb beruházását, az Egri Főegyházmegye végezte. Az épület 1948-ig biztosította a tanítóképző növendékeinek elhelyezését. Az ingatlan az Eszterházy Károly Egyetem fenntartói jogának az Egri Főegyházmegye részére történő átadásáról és az ehhez kapcsolódó vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XII. törvénnyel került az Egri Főegyházmegye tulajdonába. Az épületet az Egri Főegyházmegye, átfogó felújítást követően, egyetemi kollégium céljára kívánja hasznosítani - tájékoztatták portálunkat.
A válaszuk szerint tehát az egyetemisták lakhatását segíti majd épületegyüttes, melyhez jókora zöldfelület is tartozik. A korábban állami tulajdonú épület sorsát már több éve figyelemmel kísérjük . Arról nincs információ, hogy mikorra fejeződik be a felújítás és pontosan hány férőhelyes lesz a kollégium. | Megmentik az enyészettől az üresen álló egri épületet | Felújítják a leromlóban lévő, évek óta üresen álló széchenyi utcai épületet. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/11/megmentik-az-enyeszettol-szechenyi-47 | null | true | null | null | HEOL |
Akasztják a hóhért, egy újságíró kérdez egy exújságírót. Hogyan lesz egy újságíróból politikus, polgármester, regnáló polgármester? Mi indította el ezen az úton?
Öt éve költöztem vissza Győrbe, miután előtte 7 évig újságot írtam Budapesten, és azt akartam megnézni, hogy mi a vidéki sajtó szerepe ma, mit lehet csinálni újságíróként szülővárosomban. Úgy láttam, hogy szinte teljesen megszűnt az egészséges sajtóélet, és ezt akartam fellendíteni.
A teljes vidéki sajtót?
Nyilván vannak azért zászlóshajók, amik még működnek, de szerintem bozótharc van. Vannak jó műhelyek szerintem vidéken, például Debrecenben, Szegeden, akár Szombathelyen, Pécsett, de Győrben akkor nem nagyon volt ilyen. A Kisalföld addigra már NER-közelbe került. Ez volt a kiindulópont 2019-ben, hogy sajtót vidéken, sajtót Győrben! És ahogy visszajöttem, rögtön jött egy Borkai-botrány.
Tehát még az előző önkormányzati választás előtt.
A Borkai-botrányt már premier plánban itthonról követtem meg tudósítottam végig, és aztán elkezdtem dolgozni. Azt láttam, hogy nem jó irányba megy a város, nem láttam, hogy épülne alternatíva. Úgy éreztem, hogy muszáj lépni. Helyi képviselőnek mindenképpen el akartam indulni a saját lakókörnyezetemben. Az látszott, hogy ez a verseny úgy fog kinézni, hogy Dézsi Csaba András vagy Borkai Zsolt, meg akkor még az ellenzék majd valakit kiállít, nem tudjuk kicsodát, mert azt a valakit nem sikerült öt év alatt felépíteni. Úgy voltunk azzal a csapattal, akivel már addigra nagyjából összeálltunk, hogy hát akkor induljunk el a polgármester-választáson is! Nézzük meg, adjunk egy lehetőséget a győri választóknak, hogy ne a rossz és a rosszabb közül kelljen választani!
Ellentétek és együttműködések
Elég szorosan nyerte a választást. Itt is újraszámlálás volt, mint Budapesten. Itt sem változott az eredmény, mint Budapesten. Volt olyan érzése, hogy csak a mézesmadzagot húznák el Ön előtt, ha megfordulna a választási eredmény? Mert megfordulhatott volna!
Megtörténhetett volna, de biztos voltam benne, hogy nem fog itt fordulni az eredmény. Valóban, egy nagyon szoros verseny volt, de látszott, hogy Dézsi Csaba Andrást nem szeretnék a győriek.
Ön viszont kikapott a saját körzetében. Ezt hogyan értékeli?
Nagyon remélem, hogy egyszer majd okos elemzők felfigyelnek erre a győri választásra, mert szerintem nagyon érdekes volt az eloszlás. Hármas verseny alakult ki: Borkai Zsoltnak is voltak képviselőjelöltjei, nekünk is, meg a Fidesznek is, ezeken kívül voltak kisebb szereplők is. Ez a felállás polgármesteri szinten nekünk, helyi szinten meg a Fidesznek kedvezett. A Fidesszel elégedetlen választók kétfelé mentek: Borkai Zsolt irányába meg a mi irányunkba.
A 13-as körzetben a Tiszta Szívvel a Városért (TSZV) színeiben Önök nem is indítottak jelöltet, és ott nyert a Szentiváni Civilek jelöltje. Támogatták őt?
Azzal támogattuk, hogy nem indultunk. Ez egy nagy vállalás volt részünkről, mert így lemondtunk számos töredékszavazatról abban a körzetben. De úgy éreztük, hogy így tudjuk támogatni Balog-Farkas Renátát, aki a legjobb jelölt volt abban a körzetben. Végül is az volt a megegyezés, hogy nem fogtunk össze hivatalosan, de segítettük a munkáját.
Ő meg is nyerte a körzetét, a többi helyen viszont a hármas eloszlás miatt mindenütt a fideszesek nyertek. Hogy viszonyul Borkai Zsolt csapatához? Hogy érzi, ő mennyire fideszes és mennyire "protest fideszes"?
Borkai Zsolt csapatában voltak értékes jelöltek, emberek. Borkai Zsolt bent van a közgyűlésben, Hajtó Péter szintén. Korrekt viszony van köztünk. Borkai Zsolt azt elérte ezen a választáson, hogy - ahogy ő szokta mondani - rehabilitálta a város. Szerintem ez igaz, nagyon sokan szavaztak rá, joggal ül itt.
Nagyon érdekes jelenet volt az alakuló közgyűlésen, hogy Dézsi Csaba András meg Borkai Zsolt is odament Önhöz külön kezet fogni. Ez szokás? Vagy ez ott hirtelen jött nekik, hogy mint expolgármesterek gratuláljanak?
Nem tudom, mi a szokás, de örülök, hogy így alakult. Az alakuló ülésnek a szimbolikáján viszont szeretnék változtatni. A polgármesteri láncot én akasztottam a saját nyakamba, ami szimbolikus szempontból érdekes felállás. Én azt gondolom, ezt a leköszönő polgármesternek kellene az új polgármester felé megtennie. Nincs erre protokoll, de azt szeretném, ha a következőnél már lenne erre protokoll, mintegy a stafétát átadva. Én örömmel szeretném ezt a gesztust megtenni a következő embernek öt-tíz-tizenöt év múlva.
Még az előző közgyűlés meghozott egy, a polgármesteri jogköröket erősen csonkító, úgynevezett "bosszú szmsz-t". Az újról az alakuló közgyűlésen nem sikerült megállapodni, azóta azonban igen. A TSZV frakcióvezetője azt mondta, azért szavazzák meg, hogy működjön a város. A Fidesz szerint viszont ez az új szervezeti és működési szabályzat 99 százalékban azonos azzal, amit "bosszú szmsz-nek" neveztek. Mi változott?
Szerintem a kulcskérdésekben sikerült előrelépni. Egyrészt az alpolgármesterek számának kérdésében. Azt akartam elérni, hogy válasszunk legalább egy alpolgármestert, szerettem volna, hogy a Fidesz-frakció is ismerje el, egy Győr méretű városnál egy alpolgármester nem elég. Az új szmsz értelmében már kettőre van lehetőség. Így tehát még egy alpolgármester személyéről fogunk majd tárgyalni.
Neveket hallhatnánk?
Nem, nem szeretnék mondani.
És hogy mely politikai szervezethez tartoznak?
Civilekben gondolkozunk alapvetően. Nyilván én azt szerettem volna, hogy a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, illetve a frakció képviselői közül válasszunk két alpolgármestert. Kósa Rolandot sikerült megválasztani, Balog-Farkas Renátát nem, tehát ő az, akivel kapcsolatban nem tudtunk megállapodni a Fidesz-frakcióval. Egyébként meg civilekről beszélünk, de pártpolitikus nem merült fel.
Lehet, hogy nem is közgyűlési tag lesz a második alpolgármester?
Elképzelhető, igen. Ez most a mostani szmsz alapján nem muszáj. Emellett én mindig is nyitva hagytam azt a kérdést, hogy fideszes képviselővel is szívesen tudnánk együtt dolgozni, az lenne igazi megpecsételése a közös munkának. Ha ezt a Fidesz-frakció nem szeretné, azt el tudom fogadni.
Most van ugye egy alpolgármester, és négy polgármesteri biztos. Mi az ő feladatuk?
Az ő számuk is korlát nélkül szerepelt a szervezeti és működési szabályzatban, majd a "bosszú szmsz-ben" kikerült teljes mértékben. A második közgyűlésen tanácsnokokat választottunk, ebből hét fideszes, egy pedig a Tiszta Szívvel a Városért-frakcióból érkezik. Ők a város életének különböző területeit lefedő feladatkörökkel bírnak. A Fidesz-frakció nyilván szeretne rálátni minél több dologra a város működésében, övék a közgyűlési többség, így választottak a győriek. De ugyanígy szeretném én is a Polgármesteri Hivatal oldaláról ezeket a területeket lefedni, a feladatokat delegálni. Fontos területeket szeretnék itt kiemelni. Az egyik az a környezetvédelem. A Környezetvédelmi Bizottság megszűnt az új szmsz szerint, viszont nagyon koncentrálnunk kell arra, hogy a város klímavédelmi akciótervét keresztül tudjuk vinni. A különböző területek, amikkel szintén kiemelten foglalkozni akarunk a lakossági kapcsolattartás, a zöld innováció és az agglomerációval való szorosabb viszony, ami most a Versenyképes Járások Programot jelenti.
Lokálpatrióta minimumok
Az alakuló közgyűlésen is felvázolt hét pontot, amit lokálpatrióta minimumnak nevezett, de akkor nem volt alkalma kifejteni ezeket, most azonban itt a lehetőség. Korrupciómentesség. Ön is javasolt átláthatósági szobát, akár Budapesten a Fidesz. Lesz ilyen Győrben?
Mindenképpen lesz, sőt, mi javasoltuk először. A kampányban ezt nagyon korán bedobtuk. Lehet, hogy Budapesten a Fidesz-frakció tőlünk vette az ötletet. Nincs ezzel probléma, sőt, tovább is fejlesztették a dolgot. Egyelőre ez egy átmeneti megoldás, mert
azt szeretném, hogy az összes releváns információ, ami a közre tartozik, az elérhető legyen digitálisan, kereshető módon. Tehát, ne legyen szükség arra, hogy befáradjon a kedves állampolgár vagy újságíró a hivatalba, és papírra kinyomtassuk neki.
De amíg ez nem valósul meg - nyilván itt át kell állítani több rendszert -, nagyon sok olyan szerződés van, amit adminisztrálni kell. Maga a szerződés nyilvános, de az, hogy kivel kötöttük a lakásszerződést személy szerint, az személyes adatnak minősül. Ez a hivatalnak egy nagy feladat, de felmenő rendszerben elkezdjük megcsinálni. Azt kértem a hivataltól, hogy amik eddig az Üvegzseb viszonylag szűkszavú és nehezen beazonosítható PDF-fájljai voltak, azok normális formában kerüljenek egy olyan terminálra, ami az átláthatósági szobában használható. Ami egyéb adatunk van, például nem elérhető ilyen módon, azt meg nyomtassuk ki, és tegyük be, ezek a városi tulajdonú cégeknek az adatai. Ezen a fronton azért még lesz egy-két csatánk.
Azt mondta az alakuló ülésen, hogy a városi cégek szerződései azonnal kerüljenek föl a weboldalukra.
Ez lenne a jó, igen. Erre az a válaszuk, hogy fönt vannak, nekem az a válaszom, hogy nincsenek, én újságíróként ezért pereskedtem évekig ezekkel a cégekkel. Ez most a legfontosabb dolgunk, mert a városnak több forrása nem lesz. Az egész országban nincsen pénz, de az állami oldalról szerintem hiába várunk nagyobb beruházásokra pénzt a következő években. Így ahol meg tudjuk fogni jelen pillanatban a pénzt, az az, hogy ne folyjon el. Maradjon itt nálunk, és akkor azzal tudunk gazdálkodni.
Második pont a lakhatási válság. Valóban, elsősorban megint Budapestet tudom párhuzamként hozni, hiszen a hírek arról szólnak, hogy Budapesten micsoda lakhatási válság van, és ezt a főváros ellenzéki vezetése nem tudja megoldani. Szeptemberi adatok szerint Budapesten 250 ezer forint volt egy hónapra a lakbér, Debrecen volt a második 245 ezer forinttal, míg Győr a harmadik, 200 ezer forint havonta. Bár ez az összeg 20 százalékkal kevesebb, mint a budapesti, de hogyan viszonyul az itteni bérekhez?
Magát az egész helyzetnek a hatásait látjuk a városban, egyre többen laknak a kertvárosi övezetekben. Bár ezek nagyon szép helyek, nem emiatt költöznek oda. Sok esetben bungalókról beszélünk, ahol nincs közművesítés, nem jár a szemetes autó és a többi, és a többi.
Azért költöznek ki, mert a városban lévő lakásokat nem tudják megfizetni.
Látjuk, hogy milyen hatalmas igény lenne egyébként a nyomottabb árú önkormányzati bérlakásokra vagy akár szociális bérlakásokra is. Emellett elszabadult a munkásszállóhelyzet Győrben az elmúlt években. A kertvárosi övezetekben nagyon sok helyen épültek át úgy családi házak, hogy feszegették a jogszerűség határait azok az építési tervek, amik bekerültek a hatóság elé, merthogy a 43 tárolóval rendelkező, az eddiginél kétszer akkorára épített családi házról mindenki tudta, hogy abból munkásszálló lesz. Lépni kell tehát ezen a fronton, és Győrnek nem kicsi az ingatlanvagyona. Van ötezer ingatlanunk, ami nem mindegyik lakás, ebben vannak üzlethelyiségek is, de ennek egy jelentős része nincs felújítva, nem összkomfortos, egyáltalán nem komfortos, egyszobás, ezeket át kell nézni.
Szükséglakások?
Van nagyon sok olyan lakás, ahova nyilván nem szívesen költözne senki, vagy még üresen is áll évek óta. Tehát ezeket át kell nézni, még kell csinálni egy rendes felmérést, hogy mink van, ki és milyen jogcímen lakik benne jelen pillanatban. Lehet, hogy érdemes azzal is kezdenünk valamit, hogy nagyon sok lakás van önkormányzati tulajdonban a gyönyörű barokk belvárosunkban olyan házakban, amihez nagyon nehéz hozzányúlni műemlékvédelem miatt. De nem ezen a szinten mozgunk, hanem azon a szinten, hogy az elmúlt öt évben nem nagyon volt bérlakás-felújítás a városban. Nagyon sok panellakása is van az önkormányzatnak, azokat viszonylag könnyű lenne felújítani, és elég könnyen el lehetne benne helyezni nagyon sokféle típusú lakáskeresőt, illetve olyan embert, aki lakhatást igényel a várostól. Úgyhogy ezt a munkát el kell kezdenünk. Azt gondolom, hogy legalább az első lépéseket meg kell tennünk abban az irányban is, hogy építsünk új lakásokat, új bérlakásokat és nyugdíjasgarzonokat.
Itt mi a helyzet az Airbnb-vel? Van olyan mértékű állomány, hogy az is felnyomja az ingatlan- és albérleti árakat?
Van, ez létező probléma Győrben is, bár talán nem annyira, mint Budapesten. A szállodásokkal, idegenforgalmi szakemberekkel beszélgetve előjött ez a téma, bár talán egyelőre még nem szabadult el annyira.
Harmadik pont a kutatás-fejlesztés idehozatala. Cél, hogy Győr ne csak iparváros legyen, hanem egy inkubátorház is?
Szerintem az most már nagyon szépen látszik, és a friss gazdasági adatok visszaigazolják, amit nagyon régóta mondunk Győrben, és a tavaly elhunyt Rechnitzer professzor is többször kifejtett, illetve ami lózung szintjén mindig elhangzott:
ne csak egy lábon álljunk!
Itt az Audi, ami nyilván családi ezüst Győrben, az autógyár és a neki bedolgozó vállalkozások a győri ipar egy jelentős szeletét jelentik. Viszont azt látjuk, hogy az autóiparnak és egyébként a Volkswagen-csoportnak a számai nem kifejezetten biztatóak jelen pillanatban. Remélem, hogy ez egy átmeneti állapot, de az biztos, nekünk készülnünk kell arra, hogy most már ténylegesen meglépjük a diverzifikációt: nyissunk a szolgáltatóipar felé! Itt az egyetem Győrben, ahol rendkívül sok, egyébként idegen nyelvet beszélő okos ember végez, majd megy el Győrből más városokba tanulni. Őket is vissza lehetne hozni Győrbe. Van is erre terünk: vannak olyan barnamezős övezetek, akár városon belül nagyon jó helyeken, amivel nem nagyon foglalkozott szerintem a győri városvezetés az elmúlt években. Meg kell találni ennek a helyét, meg kell találni, hogy pontosan mivel tudunk idecsábítani olyan cégeket, amikre szükségünk van. És el kell kezdenünk pénzügyi alapot képezni, hogy ha lesznek gazdasági problémáink a következő években, akkor legyen egy puffer, amihez hozzá tudunk nyúlni.
Zöld átállás, ez volt a következő az Ön lokálpatrióta minimumai között. Ez sokban kapcsolódik az előzőhöz, de mi is ez a zöld átállás? Hogyan lehet ezt lefordítani magyarra?
Ennek két iránya van. Az Audi a szolgáltatóipar tekintetében egy jó példát mutat a városban. Az Audinak egy szolgáltatással foglalkozó friss vállalkozása jelent meg itt az elmúlt években, illetve a zöld ipari övezetek terén is egy példamutató irányt visz az Audi: napelempark van az egésznek a tetején, és tényleg odafigyelnek erre. A másik irány: szeretnénk, hogy a további ipari fejlesztések Győrben szem előtt tartanák a környezetvédelmet. Ennek az egyik fele az, hogy
azt szeretnénk, ha az újonnan kijelölt 400 hektáros ipari park területének a fele erdő lenne.
Ez egy nagy vállalás, de úgy érzem és úgy látom, hogy a győriek ezt támogatják. Azt láttam az elmúlt öt évben, a környezetvédelmi szempontok, a klímaszempontok nem érvényesültek a városban. Szeretném, hogyha egy külön biztos foglalkozna ezzel, az ő kezén minden egyes fejlesztésünk átmenne. Ne fordulhasson elő még egyszer az a kedvenc példám, amikor egy ezerlakásos társasházprojekt már a Városstratégiai Bizottság elé került, és ott derült ki az, hogy bicikliutat nem tervezett bele senki.
Kultúra. A programadó beszédében a Győri Filharmonikus Zenekart, a Győri Nemzeti Színházat és a Győri Balettet említette mint kiemelten támogatandó intézményeket. Ez belefér a költségvetésbe? Mert pénzszűke esetén nem az emberektől, hanem például a kultúrától vonják el a pénzt, hiszen ha nem zenél a hegedűs, azt csak túléljük!
Hangsúlyoznom kell, hogy nem csak városi szinten híres társulatokról beszélünk, a Győri Balett és a Filharmonikusok esetében is világhírű társulatokról van szó, és a Győri Nemzeti Színház társulata sem elhanyagolható ismertségű. Ide számíthatjuk egyébként az év egyik legszínvonalasabb programját, a Győrkőcfesztivált szervező Vaskakas Bábszínházat is. Elsődleges fontosságú, hogy a városi támogatás is megmaradjon, illetve a szponzori támogatásokat is tudjuk mellé hozni.
Megkerülhetetlen ennél a pontnál a sport. Ismét van első osztályú focicsapatuk, illetve a Győri Audi ETO KC, a "kézis csajok" szintén világhírűek. Nekik is jut a pénzből?
Egyértelmű, hogy a rendkívül sikeres kézilabdacsapatunkat támogatni kell. A férfi kézilabdában is első osztályú a város, a futballban is felkerült az élvonalba. Az önkormányzat feladata itt elsősorban a szabadidősport visszahozatala. Hozzá kell tennem, hogy a GYAC-nak Borkai Zsolt a vezetője, amely szintén egy kiemelt sportegyesület országos szinten, szép eredményekkel.
Közbiztonság kérdése. Ezt nagyon kiemelte az alakuló ülésen. Volt egy ígéret 14 évvel ezelőtt, hogy "két hét alatt rendet teszünk", most, 2024 novemberében milyen a közbiztonság helyzete Győrött? Amikor sétálok a városban, nem azt látom, hogy rosszarcú emberek a sikátorokban leselkednének rám, a potenciális áldozatra. Mik a kardinális pontok?
Vannak alapvetően problémás területei a városnak, ez nem titok, azt mindenki nagyjából tudja Győrben, hogy mik ezek a helyileg behatárolható területek. Hiába van négy éve Győrben városrendészet, az elmúlt időszakban nagyon erősen érezhető volt az, hogy a sétálóutca éjszaka, a vasútállomás és a vidéki buszpályaudvar problémássá kezdett válni. És van egy állandó drogprobléma Győrben is, mint ahogy szerintem mindenhol az országban. Az ilyen szerek hatásai alatt lévő emberek is egyre inkább megjelennek a belvárosban. A hajléktalanprobléma szintén egyre inkább felbukkan a belvárosban vagy olyan parkokban, ahol korábban ez nem volt jelen. Ez egy szegénységi, egy függőségi és egy szociális kérdés, amit nyilván a városnak kell kezelni. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Győrben sokkal kevesebb a rendőrjárőr, mint amennyinek lennie kéne. A rendészeti megoldás sem két perc, hiszen meg kell nézni, hogy a városrendészet megéri-e azt az évi 700 millió forintot, amit rákölt a város, vagy sem. Elindítottunk egy párbeszédet a rendőrséggel: tudunk segíteni? Egyébként tudunk, mint kiderült, az önkormányzat támogatta a rendőrséget idén már 15 millió forinttal, amivel plusz járőrszolgálatot finanszírozott a város. Mi ezt most a legutóbbi közgyűlésen már az idei évre újabb 15 millió forinttal megtoldottuk, hogy az adventi időszakban már lássuk ennek az eredményét. Emellett a térfigyelőrendszerünk kamerái is annyira elavultak, hogy szerintem még a megyében is csak jobbak vannak máshol. Ez teljes cserét igényel.
Végül pedig a szakemberek, a szociális dolgozók, tanárok, óvónők stb. tisztességes megfizetése. Tényleg ennyire alacsony a bérük? Mégis csak Nyugat-Magyarországról beszélünk.
A győri béreknek a burgenlandi bérekkel kell versenyezniük, ez a problémánk. Az, hogy most itt dolgozik annyi pénzért, amennyit mi tudunk vagy az állam tud neki adni, vagy beül az autóba és egy óra múlva Burgenlandban négyszer annyit keres, szerintem a legtöbbeknek nem egy kérdés. Hozzáteszem, ha nem a saját területén, hanem például takarítóként dolgozik Burgenlandban, akkor is háromszor annyit keres. Az osztrák kollégák már felismerték, hogy nekik van egy könnyen elszipkázható munkaerőbázisuk Magyarországon. Ez ellen azzal tudunk tenni, ha kedvező munkafeltételeket, a jelenleginél magasabb béreket biztosítunk. A burgenlandinál magasabbakat nem hiszem, hogy fogunk tudni adni a következő években, de
meg kell találni azt a pontot, ahol nagyjából el tudjuk érni azt, hogy elgondolkodik: "Megéri nekem az a két óra autózás? Nem, mert azt a családommal tudom tölteni!"
Az első dolog, amit rendezni kell, az egyértelműen az, hogy legyenek szakembereink, mert megépíthetünk 15 idősotthont, nagyon szépek lesznek, de nem lesz, aki dolgozzon benne.
Viták, alkuk és a 80 milliárdos büdzsé
Ha már szóba került a költségvetés: ezek nagyon szép tervek, de azért pénzbe kerülnek. Mekkora összegből gazdálkodnak?
Most 80 milliárd forintos a költségvetési főösszeg. Nem fogunk panaszkodni az adóbevételek miatt, Győrnek az adóbevételei szépen alakultak idén is. Van mozgásterünk, például a korrupciós költséget lejjebb tudjuk faragni, így jelentős összegeket fogunk meg a városban, amit a város működésére tudunk fordítani. Fontos kiemelni, hogy Győrtől idén 11 milliárd forintnyi szolidaritási adót vett el az állam. Az elméleti oldalát értem, sőt megértem: egy gazdag város, nyilván kell beadnunk a közösbe. Viszont azt látom, hogy a továbbiakban is szeretne az iparűzési adóhoz hozzányúlni a kormány, ami most a járási fejlődő városoknak tetszik. A Versenyképes Járások Programmal nagyjából 2 milliárd forint az, amit ebbe szeretnének beletenni.
Az előbb felsorolt hét lokálpatrióta pont az nagyjából éves szinten mekkora összeget vinne el ebből a 80 milliárdos költségvetésből?
Ezek nem nagy tételek. Nyilván a béremelések igen, de szerintem ezek között van olyan is, ami alapvetően bevételt hoz, ilyen az átláthatóság megteremtése. A lakásgazdálkodásnak a normális áttekintése vagy ha kibővítjük az iparfejlesztés tekintetében, ha ténylegesen elkezdjük megnézni a győri önkormányzati kézen lévő ingatlanokat, akkor itt el tud indulni egy olyan gazdálkodás, ami nem feltétlenül viszi a pénzt, hanem legalábbis nullás tud lenni.
Az alakuló ülés után feltettem Önnek a kérdést, hogy hogyan lesz a városnak költségvetése, amikor ilyen erős fideszes többség van, de a polgármester a másik politikai tömbhöz tartozik. Nyilván a kötelező feladatok ellátásán nem nagyon fog megütközni egyik képviselő sem. De a 80 milliárdból mekkora az az összeg, amin majd vitatkozni lehet?
Önkormányzati szinten nem hiszem, hogy olyan hatalmas vitáink lesznek. Szerintem egyetértünk azokban a kérdésekben a Fidesz-frakcióval is, hogy ezek fontos kérdések. Nyilván vitás pontok lesznek. Én azt szeretném, ha a költségvetésnek az eddigiekhez képest egy jelentős részéről a győriek maguk dönthetnének.
Közösségi költségvetés?
Közösségi költségvetést is szeretnénk bevezetni.
Milyen keretösszegben?
Egyelőre 750 millió forintban gondolkodunk.
Az igen szép summa, mert a jóval nagyobb költségvetésű Budapesten 1 milliárd.
Így van. Ezt célozzuk, nyilván a rendszert ki kell építeni. Szerencsére a budapesti tapasztalatok már itt vannak, ezzel is tudunk dolgozni. De szeretnénk azt, hogyha minél nagyobb összeg lenne, amiről tényleg a győriek tudnak dönteni. És ezt nem látom, hogy ezzel milyen problémája lehet a Fidesz-frakciónak, hiszen mégiscsak a választókról beszélünk.
Tehát ezek szerint úgy számol, hogy a költségvetést évről évre kisebb-nagyobb alkukkal el fogják fogadni, és végighúzza az öt évet.
Igen.
És újraindul?
Bizonyára.
Országos politikai pályán nem gondolkodott? Szeretne országgyűlési képviselő lenni?
Én erre vállalkoztam, hogy Győrben szeretnék rendet rakni, és nekem ennyi az ambícióm. | Pintér Bence: Megpecsételné a közös munkát, ha Győrnek lenne egy fideszes alpolgármestere is | Szoros versenyben, újraszámlálást követően nyerte meg a győri polgármester-választást Pintér Bence korábbi újságíró, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület jelöltje Dézsi Csaba András és Borkai Zsolt előtt. A közgyűlésben azonban nagy többségben vannak a fideszes képviselők. Az új városvezető az alakuló közgyűlésen hétpontos lokálpatrióta minimumot hirdetett, de vajon van-e pénz az elképzelések megvalósítására? A nyugat-magyarországi vármegyeszékhely első emberével készítettünk interjút. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/pinter-bence-megpecsetelne-a-kozos-munkat-ha-gyornek-lenne-egy-fideszes-alpolgarmestere-is.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Nem lát semmi szokatlant Tállai András belügyminisztériumi államtitkár abban, hogy a fociklubja, az idén az élvonalba jutott Mezőkövesd 400 millió forintot kap a kormánytól. Azt mondta, eredetileg többet kért a stadion fejlesztésére, de szemernyit sem lobbizott a pénzért, viszont örült Orbán Viktor gratulációjának. Korábban ennél kisebb összegeket osztogatott a kormány a focikluboknak, és egész sportágak vannak, amelyek évekig nem kapnak ennyi pénzt az államtól.
Nagy nap lesz 2013. július 27-e a mezőkövesdi focicsapat történetében. A Mezőkövesd Zsóry SE ugyanis ekkor játssza első NB I-es mérkőzését - igaz, idegenben, az MTK ellen. Az még bizonytalan, mikor rendezik az első élvonalbeli meccset Mezőkövesden, a stadion ugyanis még nem felel meg az első osztályú szabályoknak.
A pénz most már biztosan nem jelent problémát. Csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a 17 ezres borsodi kisváros focicsapata 400 millió forintos támogatást kap a kormánytól. Nem véletlenül mondta tehát magabiztosan a HírTv-nek július elején a klub elnöke, Tállai András, aki fideszes parlamenti képviselő és a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára is, hogy "a stadion is kész lesz, a csapatunk is jó lesz".
Nem volt titok, hogy a második vonalból most az első osztályba feljutott mezőkövesdi csapatnak rengeteg pénzre van szüksége ahhoz, hogy az új szezonban a saját pályáján is játszhasson. Az élvonalbeli induláshoz ugyanis a szabályok olyan követelményeket írnak elő, amelyeknek a mezőkövesdi stadion távolról sem felel meg. Ötezer fős lelátó, ebből legalább ezer ülőhely; külön bejáratú vendégszektor; ezer vendégenként tíz WC; új beléptetőrendszer; a világítás kiépítése - jelenleg mezőkövesdi pályán ezek közül egyik sincs meg.
Tállai András klubelnök a csapat honlapjának májusban a többszáz milliós beruházás finanszírozásáról azt mondta, hogy a tao-rendszerben 190 millió forinthoz jut az egyesület által alapított kft., ezt az önkormányzat 60 millió forinttal kiegészíti, és saját tárcájánál, a Belügyminisztériumnál is pályáztak támogatásra. Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy az államtitkár klubja nem akármilyen sikerrel járt: a kormány 400 millió forintot ad a létesítmény fejlesztésére az állami tartalékból.
Szemernyit sem lobbizott
"Semmi szokatlan nincs abban, ha a kormány egy kiemelkedően sikeres csapatot támogat" - mondta az Origónak Tállai András, aki nem is érti, miért érdeklődnek annyira az újságírók csütörtök óta. A fideszes államtitkár azt állítja, ő maga "szemernyit sem lobbizott" sem a miniszterelnöknél, sem más kormánytagoknál, a támogatási kérelmet a csapat nyújtotta be. Orbán Viktor és közte mindössze annyi szó esett a feljutásról, hogy a kormányfő gratulált a csapat sikeréhez.
"Utálom, hogy mindig mindenhol összefüggést sejtetnek, hogy biztos a fideszes államtitkár intézte el. Hát nem, én ennek a klubnak már akkor tagja voltam, amikor a Fidesz még nem is létezett, és már akkor - 15 éve - az elnöke, amikor még semmilyen tisztséget nem töltöttem be" - dohogott a politikus, aki egyébként 2002-től 2010-ig a polgármestere is volt Mezőkövesdnek. A támogatási igény Tállai szerint egyébként "messze magasabb" volt a kormány által megítélt 400 millió forintnál, de hogy pontosan mennyi, azt nem árulta el.
Tállai ugyanakkor nem lehet elégedetlen ezzel a 400 milliós összeggel sem, a kormány ugyanis általában azért kevesebb pénzzel támogatja a csapatokat. Tavaly például három nagy múltú futballklub kapott közvetlen támogatást az Emberi Erőforrások Minisztériumától - derült ki Doncsev András államtitkár egy írásbeli kérdésre adott májusi válaszából. Az FTC, az MTK és a Vasas is 100-100 millió forintot kapott a stadionok fejlesztésére és működtetésére. Igaz, a Fradinak és a Debrecennek közben új stadionja is épül, melyekre összesen több mint 22 milliárd forintot költ majd a állam.
A 400 millió forint kivételesen magas összeg egy magyar futballklub életében, a Napi Gazdaság összessítése szerint ugyanis tavaly mindössze négy élvonalbeli csapatnál (Videoton, DVSC, FTC, Győri ETO) gazdálkodtak ennél magasabb összegből. A most az Európa Ligában továbbjutott Budapest Honvédnak is ennél kevesebb, 376 millió forint volt tavaly a teljes árbevétele.
"De más egyesületek nem jutottak fel az NB I-be" - reagált Tállai András arra felvetésre, hogy a Mezőkövesd nagyobb támogatást kapott, mint más egyesületek korábban. A támogatást Tállai szerint ugyanis a feljebb lépéshez szükséges fejlesztésekre, nem pedig a sportklub működésére kérték, illetve kapták meg a kormánytól. (A másik élvonalba feljutott csapat, az Orbán Viktor által alapított felcsúti Puskás Akadémia stadionja szintén épül, és a tervek szerint jövőre készül el.)
A szabadidősport egy év alatt kap ennyit
A többszáz millió forintos támogatás más sportágakban még ritkább. Mint arra a Cink.hu is felhívta a figyelmet, a nem olimpiai sportágak teljes állami támogatása 2012-ben 187 millió, 2011-ben pedig 185 millió forint volt, vagyis az elmúlt két évben sem kaptak ennyit ezek a sportágak, mint most a Mezőkövesd. A Magyar Olimpiai Bizottság 2012-es stratégiájában pedig az szerepel, hogy a szabadidősportra a kormány tavaly összesen 413 millió forintot fordított, vagyis nagyjából annyit, amelyet most a Mezkövesdnek kioszt.
Tállai az állami támogatásról azt mondta, hogy "végső soron amúgy nem is a futballklub, hanem a város lesz a haszonélvezője", mert a megvalósult létesítményeket a klub a befejezés után átadja majd az önkormányzatnak. | Utálom, hogy mindenhol összefüggést sejtenek | Nem lát semmi szokatlant Tállai András belügyminisztériumi államtitkár abban, hogy a fociklubja, az idén az élvonalba jutott Mezőkövesd 400 millió forintot kap a kormánytól. Azt mondta, eredetileg többet kért a stadion fejlesztésére, de szemernyit sem lobbizott a pénzért, viszont örült Orbán Viktor gratulációjának. Korábban ennél kisebb összegeket osztogatott a kormány a focikluboknak, és egész sportágak vannak, amelyek évekig nem kapnak ennyi pénzt az államtól. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/7/400-millio-forint-allami-tamogatast-kapott-tallai-andras-allamtitkar-fociklubja-a-mezokovesd | 2013-07-14 10:31:00 | true | null | null | Origo |
A több mint 350 ezer gazda érdekeit képviselő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is kiáll a gazdák állami földvásárlását támogató javaslat mellett. Győrffy Balázs, a szervezet elnöke lapunknak elmondta: a kamara szerint a gazdák földvásárlását a jelenlegi jogszabályok betartásával, piaci árak mellett, kedvezményesen elérhető hitelprogrammal kell segíteni.
Fotó: Kurucz Árpád
Szavai szerint senkitől sem lehet megvonni az állami földvagyon megszerzésének lehetőségét, ezért bizonyos méret felett nyilvános árverést, licites ármegállapítást kell alkalmazni. – Az elővásárlási jog intézményét a gazdálkodók az elmúlt néhány évtizedben jól megismerték, az új földforgalmi törvény pedig nem hozott különösebb újítást ebben a kérdésben – hívta fel a figyelmet. A kamarai elnök szerint a javaslat célja, hogy életképes birtokméreteket alakítsanak ki, a versenyképes üzemméret pedig a saját tulajdonon alapuljon. Meglátása szerint a földtulajdon a haszonbérlettel szemben jelentős stabilitást ad a gazdaságoknak, ami hosszú távú fejlődésüket biztosítja.
Közösen a GMO ellen
Tizenegy tagot számláló GMO-mentes egyesület jött létre, a szervezet megalakulását Nagy István, az agrártárca államtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte. Kiemelte, hogy Magyarország első lépésként kitiltotta a génmódosított anyagokat a köztermesztésből. – Itt azonban nem állhatunk meg: célunk, hogy először a hús, a tej, a tojás, a hal és a méz váljon GMO-mentessé, majd a lehető legtöbb élelmiszer – húzta alá. A védjegy ősztől, de legkésőbb jövő év januárjától jelenhet meg a termékeken.
Jelezte, a kormányzati segítségre azért is szükség van, mivel a magyar termőföldvagyon könnyen külföldi kézbe kerülhetne, ha társas vállalkozások is szerezhetnének földtulajdont. A kamarai elnök szerint a javaslat távol tartja a spekulációs tőkét, mivel az állami föld megvásárlásához húszéves elidegenítési tilalom társul. Úgy véli: a földvásárlási programhoz jogszabályalkotásra vagy törvénymódosításra nincs szükség, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet saját hatáskörben értékesítheti az állami földtulajdont. – Ezért, ha a javaslat megkapja a kormány támogatását, rövid időn belül megvalósulhat a kezdeményezés – jegyezte meg. Jakab István, a tervezetet előkészítő Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke korábban elmondta: már idén ősszel szeretnék elindítani a gazdák földvásárlását lehetővé tévő programot, amelynek részeként a földműveléssel foglalkozó, helyben lakó termelők a ma használt állami földterületeket bérlés helyett a tulajdonukba vennék.
A Magosz azt szeretné, hogy a kormány a jegybank sikeres növekedési hitelprogramjához hasonló konstrukciót dolgozzon ki a földvásárlás finanszírozási hátterének biztosítására. Jakab István szerint a 2,5 százalékos kamatszint mellett legalább húszéves futamidejű hitelprogramot tartanának célravezetőnek. Emellett szeretnék elérni, hogy a pénzintézetek a megvásárolt földet fedezetként vegyék számításba a hitelügyletnél.
A tervezet szerint csak az a mezőgazdasági termelő juthatna így állami földterülethez, aki a ma hatályos földtörvény szigorú szabályainak megfelel. Az elővásárlási sorrendet itt is megtartanák.
Lapunk megkereste a Földművelésügyi Minisztériumot is. A tárca közölte: a földek gazdák tulajdonába adásának terve egyelőre társadalmi-szakmai felvetés, amelyet hosszas egyeztetéseknek kell megelőzniük. | A kamara is támogatja a gazdák földvásárlását | Magyar Idők | A több mint 350 ezer gazda érdekeit képviselő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is kiáll a gazdák állami földvásárlását támogató javaslat mellett. Győrffy Balázs, a szervezet elnöke lapunknak elmondta: a kamara szerint a gazdák földvásárlását a jelenlegi jogszabályok betartásával, piaci árak mellett, kedvezményesen elérhető hitelprogrammal kell segíteni. Fotó: Kurucz Árpád Szavai szerint senkitől sem lehet megvonni … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/a-kamara-is-tamogatja-a-gazdak-foldvasarlasat-497998/ | 2015-07-21 10:36:47 | true | null | null | Napi Gazdaság |
Luxuslakásai vannak, mégsem fizet vagyonadót az új államfő
Francois Hollande megválasztott francia elnöknek 1,18 millió eurós vagyona van három ingatlanban, műtárgyakat nem gyűjt, és részvényei sincsenek a tőzsdén - derült ki az új államfő vagyonnyilatkozatából, amely pénteken jelent meg a francia hivatalos közlönyben.
Hollande vagyonbevallásában szerepel egy 800 ezer euró értékű ház a francia Riviérán található Mougins településen, valamint két lakás Cannes-ban, amelyekben az apja és a bátyja él. Ezek értéke 230 ezer, illetve 140 ezer euróra becsülhető. A három ingatlan összértéke nem haladja meg a vagyonadó alsó határát, amely 1,3 millió euró, így az új francia elnöknek nem kell vagyonadót fizetnie. Hollande-nak ezenkívül 15 ezer euró értékben vannak bútorai.
Nicolas Sarkozy leköszönő államfő elsősorban a Franciaországban a legnépszerűbb befektetésnek számító életbiztosításban tartja 2,7 millió eurós vagyonát, amely ötéves mandátuma alatt 30 százalékos hozamot hozott. A távozó köztársasági elnök utódjával ellentétben szeret tárgyakat gyűjteni: mintegy 100 eurós értékben rendelkezik óra-, szobor- és autogramgyűjteménnyel. Feleségével közös számláján márciusban 57 ezer euró szerepelt. A vagyonbevallása szerint havi 3 ezer eurós gyerektartást fizet előző, második feleségének, Cécilia Attiasnak közös kiskorú fiuk, Louis után, és életjáradékként ugyanekkora havi összeget utal első feleségének, Marie-Dominique Culiolinak, akitől szintén két fia született, de ők már nagykorúak.
A március 15-én készült vagyonbevallás szerint az új államfő három bankszámláján mintegy 10 ezer euró található. Hollande 2000 óta öt hitelt vett fel, amelyek után 250 ezer eurót kell még visszafizetnie havi 1500 eurós törlesztőrészletekben. A megválasztott elnök nem gyűjt műtárgyakat, nem tőzsdézik, és nincsenek külföldön bankszámlái, sem ékszerei, valamint gépkocsival sem rendelkezik. Hollande-ról köztudott, hogy mostanig robogóval járt mindenhova. | Ingatlan: Luxuslakásai vannak, mégsem fizet vagyonadót az új államfő | Francois Hollande megválasztott francia elnöknek 1,18 millió eurós vagyona van három ingatlanban, műtárgyakat nem gyűjt, és részvényei sincsenek a tőzsdén - derült ki az új államfő vagyonnyilatkozatából, amely pénteken jelent meg a francia hivatalos közlönyben. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20120511_hollande_ingatlanok | 2012-05-11 12:50:00 | true | null | null | HVG |
Gyurcsány: "Budai Gyulának elment az esze"
Gyurcsány Ferenc szerint kérdés, hogy ha volt az államra több százmilliárd forintos fizetési kötelezettséget rakó titkos záradéka a Budapest Airport (BA) privatizációs szerződésének, az Orbán-kormány ezt miért csak a Malév csődje után hozta nyilvánosságra. A volt miniszterelnök az MTI-nek szerdán küldött közleményében azt írta: mivel a jelenlegi kabinet két év alatt sem talált megoldást a légitársaság problémáira, a vállalat csődjéért minden felelősség Orbán Viktort és kormányát terheli.
Gyurcsány Ferenc közleményében megerősítette keddi nyilatkozatát, hogy kormánya a ferihegyi repülőtér privatizációjakor nem adott felhatalmazást titkos záradék megkötésére, és ilyen létezéséről nem tájékoztatták. "Ha volt titkos záradék, miért a Malév csődje után pár nappal hozzák azt nyilvánosságra? Ki titkosított és ki oldotta fel a titkosítást?" - tette fel a kérdést a Demokratikus Koalíció elnöke Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdai sajtótájékoztatójára reagálva.
Rákérdezett arra is, hogy ha a kormánybiztos két év kormányzás alatt tisztába került azzal, hogy a Malév csődje kártérítési kötelezettséggel járhat, akkor "az Orbán-kormány miért nem oldotta meg a légitársaság körüli problémákat".
Közleményében Gyurcsány Ferenc azt is hangsúlyozta, hogy egy privatizáció esetében a kormány csak a magánosításról dönt, a többi a vagyonkezelő feladata. "Egy szerződést megítélni (...) csak teljességében lehet. Nyilvánvaló, hogy a vételár megfizetése mellett a megállapodásnak elvileg lehettek kötbérre, kártérítésre vonatkozó részei is. Így aztán különösen súlyos az Orbán-kormány felelőssége, hogy két év ámokfutása közben nem talált megoldást a Malév problémáira. A vállalat tönkremenetele, az abból adódó minden felelősség Orbán Viktort és kabinetjét terheli" - áll a volt miniszterelnök közleményében.
Oszkó a Malévről Oszkó Péter háromrészes sorozatban írt a Malév csődjéhez vezető történésekről a hvg.hu-n vezetett blogjában.
"Megrázó politikai és gazdasági felelőtlenség, hogy ha még létezne is olyan értelmezése egy szerződésnek, hogy a magyar államot kártérítési felelősség terhelné, a kormány egyik embere nyilatkozatokkal adja a lovat a külföldi befektető alá. (...) Budai Gyulának elment az esze: a magyar nemzeti érdek helyett a külföldi befektető oldalára állt. A 2005-ös döntés idején az ÁPV Rt. igazgatótanácsa és felügyelőbizottsága együttes ülésén, valamennyi párt részvételével tárgyalta a szóban forgó szerződést. A szerződés soha nem volt titkos, abba a parlamenti pártok képviselői bármikor betekinthettek" - tudatta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, hogy közleményét titkársága a Bajnai Gordonnal és Veres János korábbi pénzügyminiszterrel folytatott konzultáció után hozta nyilvánosságra.
Kicsapta a biztosítékot Budai
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: csaknem ezermilliárd az az állami teher, amit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz arra az esetre, ha a Malévet felszámolják. A kormánybiztos felolvasott a Budapest Airporttal kötött szerződésből, amely szerint "a felszámolási megszűnési összeg (...) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést". Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szerződés arra az esetre szab terheket a magyar államnak, ha a Malév felszámolása megkezdődik. Tájékoztatása szerint a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén.
Budai Gyula az MTI kérdésére közölte, hogy a vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért, és 15 milliárd forint ingóságok ellenértékeként. "Elképzelhetetlennek tartom, hogy Veres János akkori pénzügyminiszter, a tulajdonosi jogok gyakorlója, valamint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, illetve Bajnai Gordon ne tudott volna a szerződés részleteiről" - mondta Budai Gyula.
Oszkó reagál
"Nyilvánvalóan lehetetlen, hogy 1000 milliárdos kötelezettség szálljon az államra akár a reptér teljes csődje miatt is, hiszen a teljes privatizációs érték ennek a fele volt, (...), Budai Gyula egyszerűen összeadta egy mérleg eszköz, illetve forrásoldalának tételeit, azaz hétköznapi nyelvre lefordítva úgy határozott meg egy értéket, hogy vette azt, amennyit ér, és hozzáadta, amennyibe került, így pedig rögtön ki is jött a duplája" - írja Oszkó Péter a sajtótájékoztatóra reagálva a Facebookon.
A volt pénzügyminiszter leszögezi, hogy nem látta a reptér privatizációs szerződését, de erős a gyanúja, hogy "amit Budai Gyula felolvasott, mint felszámolási eset, az nem a Malév, hanem a Budapest Airport kormány hibájából történő felszámolására vonatkozhat, s akkor, azaz a reptér felszámolása esetén lehet esedékes bármiféle költségvetési helytállás". Hozzáteszi: "a Budapest Aiport számára valószínűleg a szerződés alapján is mindegy, hogy a forgalma és a bevétele a Malévtől vagy más légitársaságtól származik, sokkal fontosabb, hogy befolyik-e és milyen összegben".
"Ha a kormány bármiféle szerződés alapján akárcsak megközelítő összegű követelésektől tarthat, akkor vajon mi a célja annak, hogy egy kormányzati tisztségviselő kiáll, és egyszerűen világgá kürtöli és lényegében egyoldalúan elismeri az állam fizetési kötelezettségét? És teszi ezt mindenféle előzetes jogvita, egyeztetés, vizsgálat és annak elbírálása nélkül, hogy ilyen követelés jogosan felmerülhet-e, a kormányzat valóban kell, hogy felelősséget viseljen-e. Bár nem vagyok büntetőjogi szakértő, vagy talán épp azért, de még abban sem vagyok biztos, hogy ez nem meríti ki a hűtlen kezelés fogalmát, még akkor is, ha megint csak pusztán politikai haszonszerzést céloz" - jegyzi meg a volt pénzügyminiszter. | Itthon: Gyurcsány: "Budai Gyulának elment az esze" | Gyurcsány Ferenc szerint kérdés, hogy ha volt az államra több százmilliárd forintos fizetési kötelezettséget rakó titkos záradéka a Budapest Airport (BA) privatizációs szerződésének, az Orbán-kormány ezt miért csak a Malév csődje után hozta nyilvánosságra. A volt miniszterelnök az MTI-nek szerdán küldött közleményében azt írta: mivel a jelenlegi kabinet két év alatt sem talált megoldást a légitársaság problémáira, a vállalat csődjéért minden felelősség Orbán Viktort és kormányát terheli. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120208_gyurcsany_malev_csod | 2012-02-08 18:34:00 | true | null | null | HVG |
Derült égből villámcsapásként érte a VII. kerületi Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium vezetését az az április 20-án érkezett levél, amelyben az önkormányzat bejelentette, két hónap múlva megszünteti a 400 fős iskolát. A kerület erről a szándékáról korábban nem tájékoztatott senkit, pedig a felvételi időszak épp a hetekben zárult le jelentős túljelentkezéssel. A tanárok szerint a jól menő, alig három éve felújított iskola bezárása egyszerű bosszú azért, mert az iskolavezetés jó kapcsolatokat ápolt az előző önkormányzati vezetéssel.
Erzsébetvárosban véget kell érjen az a korszak, amikor a városvezetés alattvalónak tekinti az ott lakókat, mi partneri viszonyt szeretnénk kialakítani, olyan Erzsébetvárost szeretnénk, ahol az emberek véleményét figyelembe veszik – hangoztatta 2010-es megválasztásakor a VII. kerület fideszes polgármestere. A fél éve elhangzott City Tv-s interjúban Vattamány Zsolt éppen az erzsébetvárosi oktatási rendszerről beszélve tett ígéretet a széleskörű együttműködésre, kedden mégis szülői tiltakozó akcióval kell szembenéznie.
A Rottenbiller utcai Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium szülői munkaközössége a Facebookon hirdetett tiltakozó akciót kedd délutánra, miután néhány napja kiderült: az elmúlt években folyamatosan javuló megítélésű iskolának már csak két hónapja van hátra.
A polgármesteri hivatal április 20-án értesítette az iskolát a megszüntetési tervekről. Az Index információi szerint az átalakítási tervek négy iskolát érintenek, de a kerületi iskolák közül csak a Janikovszky szűnik meg. A diákok nagy részét a kevésbé jónevű Hernád utcai Baross Gábor Általános iskola veszi át. A megszüntetést július elsejére datálta az értesítő, bár a végeleges döntést az önkormányzat május 20-i ülésén kell kimondani a képviselőtestületnek.
„Zsigerből érzi mindenki, hogy ezzel az intézkedéssel nagyon súlyosan beletaposnának több ezer ember méltóságába, több ezer ember és gyermek jogait, érdekeit sértenék, és egy jól működő oktatási intézmény bezárásával veszélyeztetnék a gyermekek minőségi oktatásához, és neveléséhez való hozzáférését és a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit, jogait!” – írták a szülői demonstráció rendezői, akik szerint az önkormányzat büszke lehetne a jelenlegi iskolavezetés eddigi teljesítményére, amivel az elmúlt tíz évben egy a szakmai szervezetek és a szülők által is elismert intézményt hozott létre a kerületben.
"Több iskolát megnéztük, hosszas keresgélés után végül a Janikovszky mellett döntöttünk. A múlt héten be is iratkoztunk, néhány nappal ezelőtt azonban kaptunk egy levelet, hogy az iskolát bezárják. Hogy lehet ilyet megtenni? Most mit csináljunk, kezdjük előről a keresést?" - mondta az Indexnek egy felháborodott szülő. A hetekben zárult felvételi időszakban még nem volt nyilvános a megszüntetésről szóló polgármesteri határozat. Túljelentkezés miatt a beiskolázott 50 elsős mellett még sok gyermeket el is kellett küldenie a Janikovszky általános iskolai részének, annak ellenére, hogy a 65 fővel működő gimnáziumi részt már korábban fokozatos leépítésre ítélte a fenntartó.
Hirtelen jött tervről tanúskodik, hogy az önkormányzat márciusban még iskolaigazgató választást írt ki április 29-re a megüresedő poszt betöltésére, miután az eddigi igazgatónő mandátuma lejárt. A tantestület több tagja az Indexnek azt mondta: a jelekből számukra egyértelműen politikai háttere van a megszüntető javaslatnak. A kerületben közismert volt, hogy az iskola régebben jó kapcsolatokat ápolt az ingatlanpanamák miatt letartóztatott Hunvald Györggyel és Gál Györggyel. Gál egyik gyereke az iskola tanulója is volt. A tantestületben terjedő másik magyarázat szerint a Janikovszky épületére a Hernád utcában székelő, Pálffy István KDNP-s országgyűlési képviselő kurátorsága alatt működő Facultas Középiskola vetett szemet, és a jó kapcsolatokra való tekintettel törekvésüket támogatta az önkormányzat. (Pálffy a cikk megjelenése után jelezte, a KDNP-frakció honlapján eddig szerepeltetett életrajza "hibás" volt. A hibát korrigálta, így már nem a Facultas kurátora.)
Juhász Gábor alpolgármester az Indexnek azt mondta, nincs szó politikai bosszúról, csupán a 15 éve tartó gyerekszámcsökkenés miatt kellett megkezdeni a kerületi intézményrendszer átalakítását. Az alpolgármester szerint még rengeteg egyeztetés hátra van a végeleges döntésig, de azt elismerte, hogy az értesítő július elsejei határidőt szabott az iskolának.
Juhász Gábor elmondta, hogy egy hatástanulmány alapján „a lehető legfájdalommentesebben” próbálják levezényelni az átszervezést. Ez azt jelenti, hogy a tanulócsoportok egyben kerülnek majd át a Hernád utcai iskolába. Arra kérdésre, hogy miért pont a kerület egyik legjobb renoménak örvendő öko- és drámapedagógiai programmal működő iskoláját zárják be, úgy, hogy még a nevet sem viszik tovább, az alpolgármester azt mondta: a Hernád utcai iskolában a sporttagozat lehet vonzó a fiataloknak. Arra az esetre, ha mégsem elég a vonzerő a frissen felvett elsősök szüleinek, az önkormányzat lehetővé teszi, hogy más kerületi iskolába írassák át gyermeküket.
Az alpolgármester egyelőre nem kívánta elárulni, melyik oktatási intézmény kerül a Janikovszky alig néhány éve felújított, ökokerttel rendelkező épületébe, mint mondta, nincs felhatalmazása erre az érintett iskolától. Juhász Gábor viszont állította, hogy nem az ingatlan volt a motorja az átszervezésnek, az épület iránt érdeklődő oktatási intézmény csupán menetközben jelentkezett a megüresedő ingatlan hasznosítására. | Bosszút sejtenek a VII. kerületi iskolabezárás mögött | Bosszút sejtenek a VII. kerületi iskolabezárás mögött - Az elsősöket beíratták, de a polgármester levelet írt, hogy bezárják a jól menő általánost, ahova Gál György gyereke is járt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2011/04/26/bosszut_sejtenek_a_vii._keruleti_iskolabezaras_mogott/ | 2011-04-26 14:32:53 | true | null | null | Index |
Nacsa Lőrincet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelölte a nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztra, feladata a váratlanul elhunyt Potápi Árpád János szellemi és politikai örökségét követve a határon túli magyarok képviselete és a nemzeti összetartozás erősítése
- írták a közleményben.
Felidézték, hogy Nacsa Lőrinc 2009 óta tagja az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségnek, később a szervezet munkacsoport-vezetője, 2015 óta elnöke, illetve 2017 óta a KDNP ügyvezető elnökségének munkájában is részt vesz.
A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője, tagja a külügyi, valamint a népjóléti bizottságnak. Továbbá 2022 óta a KDNP frakcióvezető-helyettese - sorolták.
Az elmúlt évtől a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósításáért is felel miniszteri biztosként - olvasható a Miniszterelnökség közleményében. | Nacsa Lőrinc felel államtitkárként a nemzetpolitikáért | A politikus 2018 óta országgyűlési képviselő, a KDNP frakciójának szóvivője. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/nacsa-lorinc-allamtitkar-nemzetpolitika | null | true | null | null | BOON |
Itthon: Vonzódik a hegyekhez és a milliárdos tenderekhez - Ki az a Vertán György, akit Magyar Péter összekötött Vogel Evelinnel és Kubatov Gáborral? | Magyar Péter szerint Vertán György Kubatov Gábor „intézőembere”, amit egyelőre csak a Tisza Párt elnöke állít, ám az biztos, hogy az üzletember vállalkozásai évtizedek óta jelentős állami informatikai tenderek nyertesei, és sajtóhírek szerint az egyik cégének lakásában él Vogel Evelin, míg a másik cége Varga Juditot foglalkoztatja. De mit lehet még róla tudni, hogyan lett fénymásolós kis cége százmilliárdos állami tenderek nyertese? | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241111_Vertan-Gyorgy-Vogel-Evelin-Varga-Judit-FTC-Magyar-Peter-Kubatov-Gabor-Tigra | 2024-11-11 12:14:00 | true | null | null | HVG |
|
2010.02.15. 23:00
Házkutatást tartott a rendőrség a Ciris meddőségi magánklinikán. Tiltott petesejt-kereskedelem gyanúja miatt folyik büntetőeljárás, mert felvetődött, hogy az intézmény páciensei anyagi ellenszolgáltatásért adományoztak női ivarsejteket. A klinika tagadja, hogy törvénysértést követett el.
Nyomozók lepték el a napokban a Ciris Nemzetközi Reprodukciós Intézetet. Házkutatást tartottak az intézményben, s orvosi dokumentációkat foglaltak le. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) büntetőeljárást folytat emberi test tiltott felhasználásának – köznyelven tiltott petesejt-kereskedelem – gyanúja miatt. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője megerősítette lapunk információját. Kérdésünkre adott válaszában azt közölte: az állampolgári feljelentés alapján indított eljárásban felvetődött annak gyanúja, hogy a Budapest III. kerületében működő klinika által meghirdetett programban részt vevők ellenszolgáltatásért adományoznak petesejtet a meddőségi centrumnak.
A klinika internetes oldalán megjelent szöveget a legtöbben úgy értelmezték, hogy az intézmény 200 ezer forint kedvezményt ajánlott azoknak a lombikbébiprogramban részt vevő nőknek, akik vállalják, hogy a levett petesejtjeik egy részét más meddő pároknak ajánlják fel. Lefagyasztott női petesejtből egyébként nincs sok, mert azt csak nagyon kevesen ajánlják fel idegeneknek.
Ábrahám László szakjogász korábban úgy nyilatkozott az esetről: maga a petesejt-felajánlás nem jogellenes, ha viszont valaki pénzt kap érte, akkor az már bűncselekmény. Márpedig szerinte a klinika internetes oldalán olvasható ajánlat szövegéből – ami már nem található meg a honlapon – arra lehet következtetni, hogy a felajánlásért anyagi ellenszolgáltatást kap a páciens, még ha beszámítás útján jut is hozzá a 200 ezer forinthoz. Mint mondta: a Btk. és az egészségügyi törvény szerint Magyarországon tilos anyagi ellenszolgáltatásért cserébe emberi testrészeket eladni vagy beszerezni. A szabály többek között a női ivarsejtre is vonatkozik. A Ciris klinika illetékese lapunk kérdésére úgy fogalmazott: állnak a rendőrségi nyomozás elé, mert megítélésük szerint semmilyen törvénysértést nem követtek el. Noha az interneten közzétett szöveg talán egyesek számára valóban félreérthető volt, a kedvezmény nem a petesejt-adományozásért járt, hanem a teljes, háromszori próbálkozást tartalmazó programban való részvételért – szögezte le. A kezdeményezéssel egyfajta szabályozott és anonimitást garantáló csatornát szerettek volna képezni a meddő párok, valamint a női társadalom erre érzékeny és segítségre kész tagjai között. Amíg a rendőrségi vizsgálat nem zárul le, nem folytatnak beavatkozásokat anonim módon adományozott petesejtekkel – tette hozzá. Az intézmény szerint piaci ellenlábasai próbálják meg a klinikát lejáratni, ezért kezdeményezett egy magánszemély rendőrségi eljárást is.
A Ciris klinika egyébként a Pharmavit cégcsoportról ismertté vált vállalkozó, Somody Imre érdekeltségébe tartozik. Jelenleg az egyik vezetője a Somody-vállalkozásokban rendre felbukkanó Matejka Zsuzsa, aki korábban Molnár Lajos és Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi miniszterek kabinetfőnöke, azelőtt pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója volt.
Megalakulása óta a meddőségi klinika már többször is magára vonta a figyelmet. Először akkor, amikor Somody Imre azt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy csökkentsék az államilag finanszírozott mesterséges megtermékenyítési próbálkozások számát. Elképzelései szerint a mostani öt lehetőség helyett csak kettőt kellene támogatnia az egészségbiztosítónak, a szükséges gyógyszerek 100 százalékos térítése mellett, ami most csak 70 százalékos. A javaslat szerint az állam ezenfelül csak a sikeres, szüléssel végződő beavatkozást térítené utólag. Somody akkor azt hangsúlyozta: a javaslat azt akarja megelőzni, hogy hatékonyság nélkül vigyék el az állami finanszírozást egyes cégek, miközben máshol ugyanazt az összeget eredményesebben tudnák használni. A javaslatnak szakmai körökben is negatív visszhangja volt – nem véletlenül. A legnagyobb konkurens, a Kaáli Intézet tulajdonosa, Kaáli Géza például a meddő betegek érdekeit sértő ötletnek titulálta az elképzelést, azt állítva, hogy az elsősorban a most már saját lombikintézettel – a Ciris klinikával – rendelkező vállalkozó számára lenne előnyös. A Ciris ugyanis nem részesül állami támogatásban, az egészségbiztosító által finanszírozott próbálkozások számának csökkentése pedig a cég malmára hajtaná a vizet.
Meglepő módon akkor a Ciris dolgozói is nyíltan szembeszálltak a tulajdonossal. Közzétettek egy levelet, amelyben az állt: nem értenek egyet Somody Imre javaslatával. Akkor is bekerült a hírekbe a klinika, amikor olyasvalakit neveztek ki orvos-igazgatónak, aki ellen okirat-hamisítás gyanúja miatt folyt eljárás. Sokan egyébként már azt is furcsának találták, hogy a Ciris klinika meglehetősen hamar megkapta a működéshez szükséges engedélyeket. Ezt egyesek Somody Imre, Horváth Ágnes és Matejka Zsuzsa kapcsolatával magyarázták. Érdekes egyébként, hogy ma már az egészségügyi tárca korábbi államtitkára, Baraczka Mariann is egy Somody-érdekeltségű cégnél, a Gyógyszerfutár Kft.-nél dolgozik. | Házkutatás a meddőségi klinikán | Házkutatást tartott a rendőrség a Ciris meddőségi magánklinikán. Tiltott petesejt-kereskedelem gyanúja miatt folyik büntetőeljárás, mert felvetődött, hogy az intézmény páciensei anyagi ellenszolgáltatásért adományoztak női ivarsejteket. A klinika tagadja, hogy törvénysértést követett el. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2010/02/Hazkutatas-a-meddosegi-klinikan | 2010-02-06 16:13:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Rózsa György élete legnehezebb periódusára is visszaemlékszik friss interjújában, ami D. Tóth Kriszta jól ismert, autóbanfurikázós sorozatának legfrissebb darabja. Itt az új Elviszlek magammal, ezúttal a Kapcsoltam egykori műsorvezetőjével.
Rózsa György így veszítette el a munkáját - de a fizetését nem
Rózsa György életében rendkívül nehéz időszak volt az ezredforduló: pont 2000-ben vesztette el a feleségét, és nem sokkal ezután kezdtek el megszűnni a műsorai a Magyar Televízióban. Bár név szerint őt nem említi, 1999-től 2001-ig Szabó László Zsolt volt a tévé elnöke, akit 2001-ben váltott Mendreczky Károly, akit Rózsa György keresztnevén említ az alábbi visszaemlékezésben.
"Akkoriban, a kilencvenes évek legvégén, illetve a kétezres évek legelején öt sorozatom volt, ezek általában nagy sikerrel mentek. Volt olyan televíziós elnök, aki szépen lassan leszalámizta. Megszüntette az egyiket, akkor három hónap múlva a másikat, harmadikat, negyediket, és 2001-ben úgy álltam, hogy nem volt egy műsorom sem. [...] 2001 májusában írtam egy levelet az akkori elnöknek, hogy bontsunk közös megegyezéssel szerződést. Nincs munkám, minek üldögéljek itt. Ültem egy alelnöki szobában, amit megörököltem a Feledy Pétertől, és nem kellett semmit sem csinálnom. Ja, még az előző elnök megüzente, hogy nyugodtan üljek ott, akár be se menjek, kiküldik a fizetésemet, ami akkor elég magas volt, mivel kaptam egy ilyen exkluzivitási pótlékot. Knézy Jenő meg én kaptunk, azt hiszem, ketten. A többiek mind elmentek, meg elengedte őket a korábbi elnök, ami szerintem egy elég nagy bűn volt."
Rózsa György hangsúlyozza, hogy nagy hibának tartja, hogy annyi sok nagy nevet engedtek elmenni a Magyar Televíziótól: távozott Friderikusz Sándortól Vágó Istvánig rengeteg hatalmas nagy, befutott név, bár az interjúban csak Vágó István kerül szóba. Mindenesetre Rózsa György és Knézy Jenő maradtak, és önmagában ezért extrafizetést kaptak. Knézy Jenő 2003-ban hunyt el.
Rózsa György így távozott végül
Rózsa György így folytatja:
"Akkor én írtam egy levelet, hogy én nem szeretem ezt, hogy felveszem a fizetésemet, és üldögélek egy irodában és nem csinálok semmit. És akkor, becsületére legyen mondva az új elnöknek, húzta-halasztotta az időt, aztán behívatott és mondta, hogy megemeli még a már úgy is magas fizetésemet, kapok kocsihasználatot, kapok telefonhasználatot, mindent. Mondtam, hogy nagyon rendes vagy, Karcsi, de mi a műsor, amit csinálok. Most az egyelőre nincsen, azt nem tud adni. Hát mondom, nézd, akkor ne raboljuk egymás idejét. És akkor kaptam egy életműdíjat 30 éves televíziós pályám elismeréseként, és eljöttem."
Rózsa György említi azt is, hogy amikor a szórakoztató főosztályon nem úgy bántak vele, ahogyan szerinte kellett volna, akkor megkereste Vitray Tamást, hogy hadd menjen át a sportosztályra, ahol egy és negyed évet töltött. Rózsa György azt mondja, a '80-as és '90-es években a szórakoztató tévéműsorok egyik legnagyobb sztárja volt Magyarországon, az első ötben benne volt. Két embert említ, akit magánál jobbnak ismer el a mai napig a szórakoztató műfajban: Antal Imrét és Vitray Tamást. Illetve Friderikusz Sándor is megelőzte őt, aki Rózsa György szerint sokkal jobban adminisztrálta magát. Alább lehet megnézni a teljes videót.
(Kiemelt kép: YouTube/WMN Magazin) | Rózsa György elmesélte: Knézy Jenő és ő ezért kaptak anno extrapénzt az MTV-nél, dolgozniuk sem kellett | Rózsa György ezúttal D. Tóth Kriszta műsorában nyilatkozott, említve azt az időszakot is, amikor szép lassan megszűntek a műsorai az állami tévénél. | [
""
] | 0 | https://168.hu/szorakozas/rozsa-gyorgy-knezy-jeno-mtv-magyar-televizio-antal-imre-friderikusz-sandor-282419 | null | true | null | null | 168 óra |
A választások első fordulója előtt a YouTube videomegosztón a Rónai által ugyancsak korrupcióval vádolt Dega Kft. rágalmazás miatt tett feljelentését ugyanakkor a BRFK átadja a Debreceni Rendőrkapitányságnak, ahol Kósa (ugyancsak rágalmazás miatt tett) feljelentése miatt már elrendelték a nyomozást.
Rónai március 29-én, néhány nappal azután tett feljelentést a rendőrségen kényszerítésért, hogy megjelent a YouTube-on egy évekkel korábban rögzített felvétel, amelyen arról beszélt: több alkalommal és személyesen vitt 50, illetve 75 millió forintot a Debreceni Vagyonkezelő Kft.-nek és Kósa Lajosnak. Rónai a rendőrségen azt állította, hogy a kilencvenes évek olajügyeiből ismert Portik Tamás és két, szerinte nemzetbiztonsági tiszt kényszerítették arra, hogy valótlanságokat mondjon. Ennek azonban ellentmondani látszik maga a felvétel, amelyen jól látható, hogy mondandója végén Rónai maga kapcsolja ki a kamerát, s miközben beszél, senkire nem vet egy pillantást sem, azaz valószínűleg rajta kívül más nem volt a helyiségben.
A felvétel nyilvánosságra kerülése után Rónairól hamar kiderült, hogy tizenhatmilliós befektetési csalás gyanújával eljárás indult ellene, amely jelenleg ügyészi szakban van. A rendőrség előtt azonban már ezt megelőzően sem volt ismeretlen: bár soha nem gyanúsították semmivel, a kilencvenes évek Szeged környéki olajügyeinek nyomozása során rá is felfigyeltek a nyomozók, mint az olajos alvilág egyik futár-, pénzszállítói és testőri feladatokat ellátó segítőjére.
Mivelmaga Rónai állította, hogy a YouTube-on látható és hallható vádjai valótlanságok, a rendőrség az állítólagos korrupciós ügyeket nem vizsgálja. | Belföld: Nyomozni kezdenek: kényszerből rágalmazta Kósát? | A Népszabadság értesülése szerint a BRFK ma elrendeli a nyomozást a Kósa Lajost állítása szerint kényszer hatása alatt korrupcióval vádló Rónai Attila ügyében. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100415-kenyszerbol_ragalmazta_kosat_-624651 | 2010-04-15 18:25:39 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ismertették: a brit-indiai cégcsoport továbbra sem tartja be kötelezettségeit, sem a vasmű fejlesztésével kapcsolatos ígéreteit, illetve a termelés újraindításával kapcsolatos elvárásokat sem. A kormány - látva a vállalat utóbbi időszakban mutatott hozzáállását - már korábban megteremtette a bérek kifizetésének jogi lehetőségét, amivel gyorsított intézkedési lehetőséget biztosított a fizetések előteremtésére.
A kormány a Bérgarancia Alap adta lehetőség szerint, Mészáros Lajos kérésére, átmenetileg vállalja, hogy a Dunaferr-cégcsoport kritikus helyzete miatt finanszírozza a vállalat dolgozóinak bérét. A Dunaferr-cégcsoport - Duna Furnace Dunai Vasmű Kft., Duna Rolling Dunai Vasmű Kft., Dunaferr Labor Nonprofit Kft., - dolgozói az intézkedéseknek köszönhetően a minap megkapták a fizetéseiket - írták.
Az NGM közölte: a kormány, ahogy eddig, úgy ezek után is a dolgozók pártján áll, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenki megkapja a neki járó bért. Tavaly június végéig már összesen 17,6 milliárd forint kormányzati támogatást kapott a cégcsoport, amellyel akkor sikerült megőrizni a vállalat munkahelyeit, az érintett családok megélhetését. | A Dunaferr dolgozói megkapták bérük | A Lyberty Steel acélipari vállalat többszöri felszólításra sem tett eleget törvényi kötelezettségének. A kormány a Bérgarancia Alapból rendezte a dolgozók bérét. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/dunaferr-berkifizetes-lyberty-steel-bergarancia-alap | null | true | null | null | BEOL |
Schönthal Henrik jogi képviselője kifejtette, hogy védence a váddal szemben nem nyújtott szándékosan segítséget Kulcsár Attila jogosulatlan pénzügyi manővereihez. Mint mondta, a vádiratból nem derült ki, hogy egyes szerződések aláírásbélyegzővel való ellátásra azért volt szükség, mert Schönthal Henrik nem is tartózkodott Magyarországon. Védence az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott, tehát személyesen alá sem tudta volna írni a szerződéseket, így sem szándéka, sem módja nem volt arra, hogy az egyes tranzakciókat ellenőrizze a szerződések alapján - fűzte hozzá.
A védő szerint a vádirat azt sugallja, hogy Schönthal Henrik aláírásai nélkül Kulcsár Attila nem tudta volna lebonyolítani az átvezetéseket. A szerződések aláírása, lebélyegzése nem volt előfeltétele a tranzakciók létrejöttéhez, és nem is segítette azokat. Az ügyvéd hangsúlyozta, az aláírások kizárólag a tranzakciók utólagos dokumentálására szolgáltak.
A pénzmosás vádjának lényege - mint mondta - az, hogy Schönthal Henrik a bankműveletek során tisztában volt azzal: az általa továbbított pénzösszegek bűncselekmények elkövetéséből származnak. A védő szerint erre vonatkozóan kétséget kizáró bizonyíték nem áll rendelkezésre. Álláspontja szerint - mint fogalmazott - "a büntetőjogi felelősség megállapítása, az kizárólag a pénzmosás gondatlan alakzatának formájában kerülhet szóba".
Schönthal Henriket érintő elmeorvos szakértői bizonyítás kapcsán az ügyvéd indítványozta, hogy a bíróság a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket a védence javára értékelje és a beszámítási képesség korlátozottságát állapítsa meg | Archívum: Schönthal felmentését kérte ügyvédje a Kulcsár-perben | Schönthal Henrik felmentését kérte ügyvédje a sikkasztás és a pénzmosás szándékos alakzatának vádja alól a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon pénteken; a védelem a magánokirat-hamisítást nem vitatta. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-498609-297357 | 2008-07-11 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Sepsey Tamás, a szervezet önkormányzati és területi ellenőrzési igazgatóságának főigazgató-helyettese az újbudai hivatal épületében tartott keddi sajtótájékoztatón a 2007 és 2010 első negyedéve közötti időszakra vonatkozó vizsgálat fontosabb megállapításait ismertette.
Közölte, hogy a hivatalban a működési és felhalmozási célú – az államháztartáson kívülre történő – kifizetéseknél a szakmai teljesítésigazolás és az utalványellenjegyzés működése gyenge volt. Hozzátette, hogy az ÁSZ ezt már öt éve is kifogásolta, ám mivel azóta nem történt változás, most a jegyző munkajogi felelősségre vonását javasolják. Javaslatuk szerint a polgármesternek a képviselő-testületnél kellene kezdeményeznie a jegyző (Filipsz Andrea) felelősségre vonását.
Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP) polgármester kérdésre válaszolva közölte: a testület hatásköre lesz annak eldöntése, elindítják-e az eljárást 30 napon belül.
Sepsey Tamás szintén kérdésre elmondta, hogy az önkormányzati vizsgálat során nem foglalkoztak – az újságíró által említett – “nagy ügyekkel”, mert azok “nem a vizsgálat céljával voltak összefüggésben”. Utalt arra, hogy egyebek mellett a pénzügyi, költségvetési egyensúlyt vizsgálták.
A vizsgálat megállapításainak írásos összegzése szerint a XI. kerületi önkormányzat 2007 és 2010 első negyedéve között nem készült fel eredményesen – a belső szabályozottság és a szervezettség terén – az európai uniós források igénybevételére, a támogatások felhasználására.
A vizsgálat több pozitív megállapítást is tartalmaz. Így például az anyagban az áll, hogy a “hivatalban a 2009. évben a költségvetés-tervezési és a zárszámadás-készítési folyamatban a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított belső kontrollok működésének megfelelősége összességében kiváló volt”. | Fegyelmi indulhat az újbudai jegyző ellen | Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fegyelmi eljárás megindítását javasolja a XI. kerületi jegyzővel szemben az önkormányzatnál feltárt hiányosságok miatt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/01/11/fegyelmi_indulhat_ujbudai_jegyzo/ | 2011-01-11 18:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Mi lenne, ha az uniós támogatások jelentős részét nem blokkolnák különféle eljárások? Nyilván más világ lenne Magyarországon és nyilván nem is lenne akkora jelentősége a közvetlen pályázati lehetőségeknek. Viszont pénz nem jön, így keresni kell. Szabó Zsolt gazdasági alpolgármestert kértük helyzetjelentésre, hogy állunk most?
Miért jók nekünk a közvetlen EU-s pályázatok?
Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester szerint nem csak pénzhez, projektekhez juthatunk a közvetlen pályázatokkal, hanem tudáshoz is, ami legalább olyan fontos lehet:
- Talán azt kell elsőnek leszögezni, hogy ezek a közvetlen EU-s források nem helyettesítik a nekünk egyébként járó operatív forrásokat, sokkal inkább kiegészítik. Érdemes tudni, hogy az EU-s források nagyjából kilencven százaléka a kormányokon keresztül, úgynevezett Operatív Programokon keresztül érkeznének a településekre. De nem érkeznek. Magyarország abban a helyzetben van, hogy több kötelezettségszegés miatt ezekhez a forrásokhoz nem jut hozzá, mi pedig azt szeretnénk, hogy a dunaújvárosiakat a lehető legkevesebb hátrány érje, így igyekszünk a lehető legtöbb projektet elnyerni és lehető legtöbb pénzt elhozni. Ezért pályázunk a fennmaradó, közvetlenül elérhető tíz százaléknyi forrásra. De el kell mondani, hogy ez a keret jellemzően szemléletformálásra, illetve különböző célzott fejlesztésekre szól.
Projektjeink és hasznuk
Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester szerint az elnyert pénzeket egy élhetőbb város érdekében költjük el, mellette pedig sokat tanulunk is:
- Jelenleg öt futó projektünk van és kettő olyan, ahol várunk az engedélyre és arra, hogy eldördüljön a startpisztoly, illetve több olyan pályázatunk, aminek a beadásáról döntött már a közgyűlés. Ezek a pályázatok mind lehetőséget jelentenek nekünk egy barátokkal teli Európában. Egy-egy ilyen pályázat megszerzésekor pedig európai nagyvárosokkal kell megmérkőznünk, ami azt is példázza, hogy egyébként minőségi munkát végzünk ezen a területen is. Ezek a pályázatok azért is jók, mert egy csomó jógyakorlattal ismerkedhetünk meg, amelyeket beépíthetünk a miénkbe. A célunk természetesen az, hogy minden dunaújvárosi számára egy élhetőbb várost alakítsunk ki. Olyan megoldásokat keresünk és olyan tudást akarunk behozni Dunaújvárosba, ami mondjuk már bevált Milánóban, vagy éppen Berlinben. Erre van lehetőségünk például a városüzemeltetés területén. Pályázataink egy jó része valamilyen zöld gondolathoz kapcsolódik, hiszen a klímaváltozást mindannyian a bőrünkön érezzük. A zöld felületek gondozása kapcsán már több érdekes kísérletünk van, hogy milyen erőforrásokat célszerű használni, hogy milyen fákat, bokrokat célszerű ültetni, amelyek bírják a városi klímát.
Szemléletformálás
A zöldkérdésben, a klímaváltozás ügyében kulcskérdés, hogy mi az állásfoglalásunk, mi magunk mit gondolunk. Szabó Zsolt szerint még ennél is fontosabb, hogy erről mit mondunk a gyerekeinknek: | Közvetlen uniós pályázatok: keressük a forrásokat, a tudást és a kapcsolatokat | A közvetlen Európai Unió kínálta források lehetőségéről beszélgettünk Szabó Zsolt gazdasági alpolgármesterrel. Fontos kérdés, hogyan tekintsünk erre lehetőségre. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202411/kozvetlen_unios_palyazatok_keressuk_a_forrasokat_a_tudast_es_a_kapcsolatokat | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
Ötven külföldinek állíttatott ki hamis okmányokat egy férfi | Több mint ötven külföldi állampolgárnak állított ki hamis magyar okmányokat két közigazgatási hivatali ügyintéző, akit egy közvetítőként fellépő férfi vesztegetett meg a gyanú szerint - közölte a fővárosi főügyész hétfőn az MTI-vel.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150427-otven-kulfoldinek-allittatott-ki-hamis-okmanyokat-egy-ferfi | 2015-04-27 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Elég jó éve volt tavaly a Fidesz kedvenc biztonsági cégének, a Valton Security ugyanis két és félszer annyi pénzt keresett 2016-ban, mint egy évvel korábban. Varga Lajos őrző-védő cége, amely az elmúlt időben többek között arról lett híres, hogy rendőrök helyett rendszeresen a Valton kopasz biztonsági őrei biztosítják a kormány és a Fidesz rendezvényeit, például a 2016-os október 23.-i állami megemlékezést,
tavaly 446 706 000 forintos nyereséget könyvelt el, míg 2015-ben 178 milliót keresett.
A Valtonhoz 2016-ban nagyjából egymilliárd forinttal több pénz folyt be, mint egy évvel korábban, összesen 2 722 025 000 forint bevétele volt a cégnek, míg 2015-ben 1 777 247 000 járt a cégnél. A sok megbízás miatt valószínűleg nagy létszámbővítés is lehetett a cégnél, mert közel 100 millió forinttal több ment el tavaly bérköltségre, mint 2015-ben. | Duplázott a Fidesz kedvenc őrző-védő cége | Duplázott a Fidesz kedvenc őrző-védő cége - Közel félmilliárdos profittal zárta a tavalyi évet az állami rendezvényeket is vigyázó Valton Security. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/06/01/valton_security_beszamolo/ | 2017-06-01 19:42:00 | true | null | null | Index |
Budai Gyula szerint nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnye értékesítést, és külföldről ne vásároljanak.
Hozzátette: a Gazdasági Versenyhivatal az ügyben nem vizsgálódik, a hivatal adatokat kért be az üzletláncoktól. Budai Gyula jelezte, hogy az üzletláncokkal történt megbeszélésen "árakról nem is volt szó". Hangsúlyozta, hogy az akció részeként megkezdték a nagybani piac megtisztítását a tisztességtelen viszonteladóktól, akik áron alul vásárolják fel a termékeket a magyar vidéki termelőktől, és átcsomagolt, ismeretlen eredetű külföldi terméket értékesítenek magyarként. Ez egy többmilliárdos piac - hívta fel a figyelmet. Az almánál is ugyanolyan promóciót folytatnak majd, mint a dinnyénél - tette hozzá az államtitkár. | Budai: Nem kartell volt | Budai: Nem kartell volt - Az államtitkár most már tagadja a dinnyekartellt, szerinte csak a piacot tisztították meg. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/08/14/budai_nem_kartell_volt/ | 2012-08-14 11:30:41 | true | null | null | Index |
Egymásért-ügy: Földesi-Szabó ártatlannak vallotta magát
Tagadta bűnösségét, de vallomást nem kívánt tenni Földesi-Szabó László, az Egymásért-ügy összesen több mint kétmilliárdos csempészéssel, illetve sikkasztással vádolt elsőrendű vádlottja a Fővárosi Bíróságon pénteken.
Földesi-Szabó volt rendőrezredes azt hangsúlyozta, hogy az Egymásért Alapítvány kuratóriumának elnökeként nem követett el bűncselekményt. Korábban 20 évig rendőrként dolgozott, az alapítvány működéséről több szakértőt, sőt a Fővárosi Főügyészség magánjogi osztályának munkatársát is megkérdezte, de senki nem jelzett semmiféle szabálytalanságot.
A bíróság ezt követően felolvasta Földesi-Szabó nyomozati vallomását, melyből többek között kiderült, hogy az alapítvány kuratóriumának tagja volt a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik jogásza, a felügyelőbizottság elnöke pedig egy nyugdíjas APEH-dolgozó lett. Az iratismertetésen elhangzott az is, hogy Földesi-Szabónak a vádbeli cselekmények időszakában egyetlen jövedelme volt, a szolgálati nyugdíja, ami mindösszesen havi 70 ezer forintra rúgott.
Az ügyészség nyolc embert - köztük Földesi-Szabót - vádol 2005-2006-ban elkövetett, több mint egymilliárdos csempészéssel, továbbá Földesi-Szabót még mintegy egymilliárdos sikkasztással.
A csempészésre vonatkozó vádpont szerint a Mehmed Karcsika hazahozatala kapcsán ismertté vált kiemelten közhasznú alapítvány a közterhek megfizetése nélkül tonnaszám hozott be élelmiszereket Kelet-Ázsiából arra hivatkozva, hogy adományok, ám értékesítésre továbbadta őket a Herba Zrt.-nek.
A sikkasztás vádpontja szerint Földesi-Szabó az alapítványnak adományozott több mint 900 millió forint készpénzzel sajátjaként rendelkezett, és az ügy kipattanásakor az alapítvány pénztárában csupán 17 millió forint volt, a többi pénz sorsa ismertetlen. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.
Az ügy érdekessége, hogy az alapítvány kuratóriumában magas beosztású egykori, illetve még aktív nemzetbiztonsági tisztek is szerepet vállaltak, ám őket csak tanúként hallgatták ki a hatóságok.
Az ügy feltárására parlamenti vizsgálóbizottság is létrejött. Az Egymásért Alapítvány büntetőperének pénteki tárgyalása a vádlottak meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon.
2007. május. 25. 16:05 hvg.hu Itthon
Egymásért Alapítvány: nincs kár, vagy ha van, akkor kevesebb
Senki semmilyen bűncselekményben nem vett részt – ezt állították az Egymásért Egy-másért Alapítvány és a Herba cégcsoport kapcsán zajló eljárás gyanúsítottainak ügyvédei a ma megtartott sajtótájékoztatón.
2007. augusztus. 13. 15:49 MTI Itthon
Egymásért-ügy: lakhelyelhagyási tilalom van, házi őrizet nincs
Helybenhagyta a Fővárosi Bíróság a Budai Központi Kerületi Bíróságnak azt a döntését, amelyben lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el F.-Sz. László és társai ellen - közölte a Fővárosi Bíróság sajtótikársága.
2007. május. 15. 17:20 hvg.hu Itthon
Egymásért Alapítvány: nem a szlovénoktól indult a nyomozás
A VPOP nem kíván az Egymásért, Egy-Másért Alapítvánnyal kapcsolatban a sajtóban megjelent értesülésekkel foglalkozni – erről beszélt a hvg.hu-nak a testület rendészeti főigazgatója, Bencze József. Az ügy mielőbbi felderítése a céljuk, és amint lesz benne fejlemény, azt megosztják a médiával.
2008. január. 29. 16:24 MTI Itthon
Egymásért-ügy: gyanús egyetértés a Fidesz és az MSZP között
Közös jelentés elfogadásával ért véget az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatot vizsgáló országgyűlési bizottság tevékenysége kedden, a testület záróülésén. A leglényegesebb kérdések válasz nélkül maradtak, de annyi bizonyossá vált: nincs minden rendben a titkosszolgálatok háza táján.
2009. június. 03. 08:06 hvg.hu Itthon
1,2 milliárdos csempészés, bíróság előtt az Egymásért Alapítvány
Szerda reggel álltak bíróság elé Földesi-Szabó László és társai az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében. A vádlottak a hatóságok szerint a kiemelten közhasznú szervezet révén jótékonysági célra hoztak be élelmiszert, ám azt nem adományként használták, hanem eladták, s így 1,2 milliárd forint értékű csempészet róható a terhükre. Földesi-Szabót emellett különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással is vádolják. | Itthon: Egymásért-ügy: Földesi-Szabó ártatlannak vallotta magát | Tagadta bűnösségét, de vallomást nem kívánt tenni Földesi-Szabó László, az Egymásért-ügy összesen több mint kétmilliárdos csempészéssel, illetve sikkasztással vádolt elsőrendű vádlottja a Fővárosi Bíróságon pénteken. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090612_foldesi-szabo_bunteto_targyalas?s=24h | 2009-06-12 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A Fidesz-frakció Facebook-oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről, arról, hogy miért szavazták meg őket, és mit várhatnak tőlük az emberek - közölte bejegyzésében Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Elmagyarázzuk a döntések hátterét és válaszokat adunk a politikai ellenfeleink rosszabnál rosszabb ötleteire. Lerántjuk a leplet a hamis állításaikról, a kínos ügyeikről és a legújabb agymenéseikről
- közölte a politikus.
Hozzátette: itt fogják helyreigazítani a liberális propagandasajtót, és itt fogják cáfolni a számtalan csúsztatást, amit a munkájukról közölnek.
Keleten háború, Európában gazdasági problémák, új amerikai elnök, uniós feszültségek, de nekünk a magyarok az elsők
- mondta Kocsis Máté. | Fidesz-frakció: új irány a közösségi médiában | A Fidesz-frakció közösségi oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/fidesz-frakcio-a-kozossegi-mediaban-video | null | true | null | null | BEOL |
A baloldali kormányok tanácsadói szerződéseinek kivizsgálását kéri a kormánytól a Fidesz és a KDNP, jelentette be vasárnapi sajtótájékoztatóján Hollik István kereszténydemokrata képviselő.
Azért kéri ezt, mert szerinte az Alkotmányvédelmi Hivatal által a napokban nyilvánosságra hozott adatok szerint a Political Capital 2006-2010 között 432,2 millió forintyni megbízást kapott - összehasonlításképpen: a mostani kormány négymilliárd forintért rendelt tanulmányokat kedvenc kutatóintézetétől, a Századvégtől -, ebből 190 milliót a Nemzetbiztonsági Hivataltól. Hollik szakértő véleménye szerint a Political Capital tanácsadói anyagai "nevetségesek".
Amire a megtámadott cég csak annyit reagált, hogy a végzett munka ellenértékének utolsó részletét 2015-ben utalta át nekik az AH, "ezzel is megbecsülve a korábban számos alkalommal írásban is elsimert, jól végzett munkát". Magyarán,
a megbízások ellenértékét részben a jelenlegi kormány utalta már át a Political Capitalnak, vagyis valóban nem lehettek annyira nagyon elégedetlenek,
még ha csütörtökön maga Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nevezte "politikai kifizetőhelynek" a Political Capitalt, a megbízásokat - amikért már az ő kormánya fizetett - pedig "fiktív megrendelésnek". (Via MTI) | A Fidesz nagyon szeretné, ha a kormány végre kivizsgálná a szocialista kormányok tanácsadói szerződéseit | Valahogy ez jutott eszükbe arról, hogy a sajtó elkezdte vizsgálgatni a Fidesz-kormány tanácsadói szerződéseit. | null | 1 | https://444.hu/2016/04/17/a-fidesz-nagyon-szeretne-ha-a-kormany-vegre-kivizsgalna-a-szocialista-kormanyok-tanacsadoi-szerzodeseit | 2016-04-18 12:46:00 | true | null | null | 444 |
Getting your Trinity Audio player ready...
Az Egyesült Államok elnökválasztásain az elmúlt 40 év alatt folyamatosan a női szavazók voltak aktívabbak. Az idei választáson rekordszámú nő szavazatára számíthat Kamala Harris, de a nemek mellett az etnikai törésvonalak is döntőek lehetnek a választáson. A szavazói regisztrációs adatok alapján elemezzük, hogyan változott az elmúlt évben a szavazói aktivitás a 2020-as választáshoz képest.
A közvélemény-kutatások alapján Donald Trump (Republikánus Párt) és Kamala Harris (Demokrata Párt) szavazóbázisának demográfiai összetétele jelentősen eltér. A republikánus jelöltek hagyományosan nagyobb támogatottságot élveztek a fehérek, az idősebb szavazók és a vidéki lakosság körében; a demokraták szavazóbázisa ezzel szemben jellemzően fiatalabb, és felülreprezentáltak benne a nagyvárosi és etnikai kisebbségekhez tartozó szavazók.
A férfiak többsége Trumpra, a nők többsége Harrisre szavazna
Ezek a különbségek az idei választásokon is látványosak lehetnek: a Pell Center országos felmérése szerint a fehér szavazók 50 százaléka szavazna idén Trumpra, 43 százaléka Harrisre. A fekete szavazók között azonban az arány 72-13 százalék Harris javára (a Pew Research Center adatai a fekete szavazókról hasonlóak: 77-13 százalék), míg a latin-amerikai származású szavazók között 48-39, az ázsiai-amerikaiak között 57-24 százalék Harris előnye.
A férfiak és nők szavazói magatartása között hagyományosan kisebb volt a különbség, az utóbbi néhány választáson azonban kialakult egy egyre mélyülő szakadék a nemek között. Négy évvel ezelőtt a Pew felmérése szerint a nők 55 százaléka szavazott Bidenre, 44 százalékuk Trumpra. A férfiak 50 százaléka Trumpra, 48 százalékuk Bidenre szavazott. A szakadék a friss felmérések szerint tovább mélyült Biden visszalépése óta: az NBC felmérés szerint Harris, aki megválasztása esetén az USA első női elnöke lenne, a nők 58 és a férfiak 40 százalékának szavazatára számíthat, míg Trump esetében 37-52 a nő-férfi arány.
Évtizedek óta aktívabbak a női szavazók
Ez az elmozdulás alapvetően a demokrata jelöltnek kedvez, legalábbis az elmúlt évek választói aktivitása alapján. A Rutgers egyetem kutatása szerint 1980 óta egy kivétellel minden választáson a nők voltak aktívabbak.
Az országos részvételi adatok alapján azonban még messze nem lehet győztest hirdetni: bár az Egyesült Államokat 333 millióan lakják, az elnökválasztás kimenetele a politikai erőviszonyok kiegyenlítettsége miatt idén néhány tízezer szavazaton múlhat - az elektori rendszer miatt ráadásul ez a pár tízezer billegő szavazat is néhány államban koncentrálódik. A választás kimenetele így könnyen múlhat a szavazói lelkesedésen, azon, hogy a két párt mennyire képes mozgósítani saját bázisát. Ha tehát például Trumpnak a legfontosabb csatatérállamokban jobban sikerül aktivizálni támogatói bázisát, az elektori többséget megszerezve visszajuthat a Fehér Házba.
Mi látható a regisztrációs adatokból?
A választások előtti mozgósítás egyik kulcsa az új szavazók regisztrálása a csatatér-államok választói névjegyzékébe. A TargetSmart közvélemény-kutató cég az új regisztrációkat gyűjti egy adatbázisba - ezek az adatok indikátorai lehetnek a szavazói aktivitásnak. Bár a szabályok államonként változnak, alapvetően csak azok szavazhatnak egy adott állam elektoraira, akik szerepelnek annak névjegyzékében. A névjegyzékbe kerülés néhány kivételtől eltekintve nem automatikus, vagyis a szavazóknak fel kell iratkozniuk.
Azok, akik a választási évben iratkoznak fel, feltehetően szavazni is fognak, vagyis az újonnan feliratkozó szavazók összetétele utalhat az aktív szavazóbázisok változására.
Három csatatér-állam (Pennsylvania, Észak-Karolina és Arizona) újonnan regisztráló választóinak adatait elemezzük. Az említett államok arról is szolgáltattak adatokat, milyen származású és nemű szavazók regisztráltak - ahogy fent láttuk, a szavazók nemi és etnikai eloszlása nagyban befolyásolhatja a választások kimenetelét.
Észak-Karolina
Észak-Karolina államot 2020-ban alig több, mint 1 százalékos előnnyel nyerte meg Trump, és a közvélemény-kutatások idén a hibahatáron belüli különbséget jeleznek a két jelölt támogatottsága között. A délkeleti állam 16 elektori szavazat sorsdöntő lehet az idei választáson, és az eddigi regisztrációs adatok alapján a demokraták jogosan remélhetik, hogy sikerül átfordítaniuk az államot.
Az idei választási évben valamivel kevesebben regisztráltak az államban, mint 2020-ban. A nemek aránya azonban enyhén a nők irányába mozdul el: 2020-ban 294 885 nő és 282 656 férfi iratkozott fel a választói névjegyzékkbe, idén a férfi-nő arány 260 262 és 278 617. Ezzel a női többség 0,7 százalékkal erősödött.
Ennél jelentősebb eltérés figyelhető meg az új regisztrálók etnikai összetételében. 2020-ban az új regisztrálók több mint 70 százaléka fehér etnikumúnak vallotta magát (a teljes lakosságon belül a fehérek aránya 61,7 százalék, 20 százalék afro-amerikai, 9 százalék latin és egyéb etnikai kisebbség). Idén aktívabbá váltak a kisebbségi szavazók: a feliratkozók aránya 62,5 százalék fehér, 37,4 százalék etnikai kisebbség. Ez a mozgás legnagyobbrészt a fekete szavazók magasabb aktivitásának köszönhető, akiknek száma mintegy 14 százalékkal nőtt az új regisztrálók között (117 889-ről 136 665-re).
Pennsylvania
Észak-Karolinával szemben az észak-keleti Pennsylvaniában csökkeni látszik a női szavazók aktivitása. Az államban már 2020-ban is több férfi regisztrált, mint nő (198 504 és 196 621). 2024-ben az arány 181 303 és 175 992, ami fél százalékos eltolódást jelent a férfiak javára (50,7 százalék).
Ez inkább a republikánusoknak kedvez, az etnikai arányok eltolódása azonban nem: Pennsylvániában a magukat fehérnek valló szavazók aránya 79,9-ről 72,7-re csökkent a szavazásra regisztrálók között. 2020-as számukhoz képest mintegy 20 százalékkal több kisebbségi szavazó regisztrált (többségük afroamerikai, de a legnagyobb arányban a latin szavazók száma nőtt).
Pennsylvániát 2020-ban Joe Biden 1,2 százalékos különbséggel nyerte meg, a friss felmérések Kamala Harris hibahatáron belüli előnyét jelzik.
Arizona
A dél-nyugati Arizonában hasonló nemi arányokat láthatunk, mint Pennsylvániában: 2020-ban és 2024-ben is több férfi, mint nő regisztrált szavazóként, és a különbség idén még mintegy másfél százalékponttal nőtt. Eközben a kisebbségi etnikumokhoz tartozó (nagy többségük latin-amerikai) szavazók aránya 5 százalékponttal emelkedett a fehérekéhez képest.
Arizonát 2020-ban Joe Biden mindössze 0,3 százalékos többséggel nyerte meg. A friss felmérések szerint Trumpnak itt van a legnagyobb esélye fordítani - ez egybevág egyrészt a férfi szavazók aktivizálódásával, másrészt azzal, hogy a volt elnök jelentősen javított a támogatottságán a latinok körében.
Népszavazás az abortuszról
A vizsgált három államban Biden visszalépése és Kamala Harris jelöltsége (a választást megelőző 16. hétben) a női szavazókat valamivel jobban aktivizálta, mint a férfiakat, de a különbség nem olyan markáns, hogy döntő legyen a választásokon.
Valamivel nagyobb mértékben aktivizálta Harris fellépése a kisebbségi szavazókat, akik az eddigi számok alapján a három vizsgált államban nagyobb számban mennek majd el szavazni, mint 2020-ban. Igaz, a kisebbségi szavazók már 2024 májusától kezdve, vagyis még bőven Biden jelöltsége alatt nagyobb arányban regisztráltak, Biden visszalépése minimálisan változtatott ezen a tendencián.
A kisebbségi szavazók nagyobb részvételi aránya ezzel együtt Harrisnek kedvez, kérdés, hogy ezt kompenzálni tudja-e Trump növekvő támogatottsága a latin-amerikaiak és a fekete férfiak körében.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a választásra regisztráló szavazók körében már 2022-ben volt egy elmozdulás a nők többsége felé, ami összefüggött azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette azt a döntést, ami addig Amerika-szerte garantálta az abortusz legalitását. Ez Arizonában különösen fontos lehet, mivel itt a novemberi választás napján egy népszavazást is tartanak az abortusz legalitásáról.
Azok a szavazók, akik 2022-ben regisztráltak, most is szerepelnek az államok választói névjegyzékében, kivéve, ha időközben elköltöztek vagy meghaltak. Ha tehát az akkor az abortuszdöntés miatt aktivizált nők (akik többsége feltételezhetően demokrata szavazó) 2024-ben elmegy szavazni, a részvételi arány mindhárom csatatér-államban a nők irányába mozdul el. Trump abban bízhat, hogy a demokraták bázisát jelentő szavazók csak korábban aktivizálódtak, és a választásokig hátralévő néhány hét alatt kiegyenlítődnek az arányok. | Amerikai választások: egyelőre Harrisnek kedvez a női és kisebbségi választók aktivizálódása a csatatér-államokban | Az idei választáson rekordszámú nő szavazatára számíthat Kamala Harris, míg a férfiak egyre nagyobb többsége támogatja Trumpot. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/adat/2024/10/14/amerikai-valasztasok-egyelore-harrisnek-kedvez-a-noi-es-kisebbsegi-valasztok-aktivizalodasa-a-csatater-allamokban | null | true | null | null | atlatszo.hu |
"Nemrég még gyűrűt akart húzni annak a kéznek az ujjára, amire most bilincset rakatna. Koholt bizonyítékokkal, hamisan vádolni könnyű, a mentelmi jog mögé bújni még könnyebb. Remélem, látunk még szebb világot"
- osztotta meg kedd éjszaka a közösségi felületein Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője, aki az Instagram-posztja kommentszekciójában hozzátette: "Lehet ekézni, de előtte arra kérek mindenkit, kicsit forduljon magába."
Előzmények
A Blikk is beszámolt róla, miszerint Magyar Péter vasárnap kora délután bejelentette: egy rendkívüli sajtótájékoztatót tart, ahol beszámol egy olyan politikai botrányról, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A TISZA Párt elnöke szerint a volt kedvese állítólag 11 órányi hangfelvételt készített, amiket később Kubatov Gábornak, a Fidesz alelnöknek adott át. Hétfőn újabb hangfelvétel került elő Magyar Péter környezetéből. Ezen a TISZA Párt elnöke beszélgethet a volt barátnőjével. Később viszont megjelent az első felvétel teljes változata is, egy 1 óra 43 perces hanganyag, ami Hanzel Henrik és Vogel Evelin teljes beszélgetését tartalmazza. | Vogel Evelin szerint Magyar Péter hamis vádakkal támadja | Vogel Evelin egy hosszabb bejegyzést osztott meg nemrégiben, amelyben arról számolt be, hogy Magyar Péter korábban még gyűrűt akart húzni annak a nőnek az ujjára, akinek a kezére most bilincset tenne. Szerinte koholt bizonyítékokkal, hamisan vádolja őt, valamint a mentelmi jog mögé bújik. Vogel úgy véli, lehet a személyét kritizálni, de érdemes mindenkinek picit magába fordulnia. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/vogel-evelin-magyar-peter-feljelentes-vadak-reakcio/jjh35kc | null | true | null | null | Blikk |
Visszafordíthatatlan káros hatása lenne a Zsil folyó élővilágára a 2004-ben elkezdett vízerőmű-projekt befejezésének, hívta fel a figyelmet a környezetvédelmi minisztériumhoz címzett nyílt levelében 29 civil szervezet. Szerintük a beruházás környezeti hatástanulmánya sántít, a róla szervezett közviták pedig egyoldalúak voltak, ezért azok megismétlését követelik, írja az Europa Liberă.
November elején több közvitát is szerveztek a Hidroelectrica megrendelésére készült környezeti hatástanulmányról, amely az utolsó lépés a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez és ahhoz, hogy folytatni lehessen a vállalat szerint már 85 százalékban kivitelezett projektet.
Közel 30 helyi és országos civil szervezet, többek között az Agent Green, a Declic, a Greenpeace és a Natura 2000 Föderáció írta alá azt a nyílt levelet, amelyben azt írják, ezeken a közvitákon nem hagyták szóhoz jutni a projekt kritikusait, és azt követelik a környezetvédelmi minisztériumtól, hogy biztosítsa a részrehajlástól mentes közviták megszervezését, valamint keressen alternatív megoldást a projektre a környezet védelme érdekében.
A civilek álláspontja szerint a Zsil hozama az utóbbi évtizedekben eleve nem elég nagy ahhoz, hogy a tervezett beruházás megtérüljön, másrészt a vízerőművek olyan szigorúan védett állatok élőhelyét tenné tönkre, mint például a vidra.
A befektető megrendelésére készült környezeti hatástanulmány szerint a megfelelő megelőző intézkedések - például hallépcsők kialakítása - mellett a beruházás várható környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható lesz. A környezetvédő szervezetek szerint azonban a tanulmány csak a még hátralévő munkálatok hatását vizsgálja, a már elvégzett munkálatokét nem, és egyértelműen a befektető érdekeit szolgálja.
A Hidroelectrica állami vállalat 2004-ben kezdeményezte két vízerőmű és egy mikro-vízerőművel ellátott gát építését a Zsil folyón, Gorj és Hunyad megye területén. A részben megvalósított projektet, amely a Zsil-völgye Nemzeti Parkot és egy Natura 2000-es védett területet is érinti, a Hidroelectrica szeretné befejezni, újabb 75 millió euró befektetésével, ebben pedig támogatásra talált a kormánynál.
A bukaresti fellebbviteli bíróság ugyanis 2017-ben semmissé nyilvánította a 2012-es és 2016-os építési engedélyeket, mert ezeket környezeti hatástanulmány elvégzése nélkül adták ki. A kormány 2022-ben azonban egy sürgősségi rendelettel közérdekű befektetéssé nyilvánította a Zsil folyó energetikai kiaknázását, amivel felmentette a projektet bizonyos törvényes előírások alól. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor környezeti hatástanulmány elkészítésére kötelezte a Hidroelectricát, de csak a munkálatok még hátralévő részére, emlékeztet az Europa Liberă. A 2022-es
A projekt egyrészt figyelmen kívül hagy egy jogerős bírósági határozatot, másrészt pedig visszafordíthatatlan káros hatással lenne a Zsil-völgye Nemzeti Park területére, idézi a lap Călin Dejeu biológust, közgazdászt, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) védett területeket felügyelő szervének (WCPA) tagját. Dejeu szerint több elemzés, többek között a Zsil-völgye Nemzeti Park létrehozásakor, 2005-ben a kormány által is jóváhagyott tanulmány is hangsúlyozza, hogy a területen nem lehet vízerőműveket építeni. A szakember szerint a beruházás nem is lenne kifizetődő. "Abból a 75 millió euróból, amit a Zsil-völgyében terveznek elkölteni, modern, fenntartható termelőegységeket lehetne építeni, amelyek összehasonlíthatatlanul több áramot termelnének, hamarabb elkészülnének, így sokkal gazdaságosabbak lennék" - mondta Dejeu korábban a Hotnewsnak.
A Hidroelectrica áprilisi közleménye szerint a beruházás nyomán évente 259 gigawattóra elektromos energiát lehetne előállítani, ami több mint 85 ezer háztartás igényeit fedezné és évente több mint 200 000 tonnával csökkentené a melegházhatású gázkibocsátás mennyiségét. A Hunyad megyei Livezeni-nél egy víztározó és egy mikrovízerőművel ellátott gátat, Dumitránál és a Gorj megyei Bumbești-Jiunál pedig egy-egy vízerőművet építenének. A folyóvizet több kilométer hosszú földalatti betonalagutakba vezetnék, amelyek nagy része már elkészült, átszelve a nemzeti parkot és a Natura 2000-es területet.
A kormány az évtizedekkel ezelőtt elkezdett és időközben leállt hidroenergetikai projektek befejezése mellett tette le a garast. Október 30-i határozatával jóváhagyta a Livezeni-nál és Dumitránál tervezett vízerőművekhez szükséges kisajátítások tervezetét. Nemrég a ratosnyai vízerőmű is megkapta a környezetvédelmi engedélyt, szintén kiváltva a környezetvédő szervezetek felháborodását, mert tönkretenné a Ratosnya patak és a környező hegyi patakok élővilágát, illetve 130 hektárnyi erdő kiirtásával jár, három természetvédelmi terület találkozásánál.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter az Europa Liberă kérdésére azt mondta, a Zsil-völgyi vízerőművel építkezési engedélyek bírósági érvénytelenítése nem jelenti azt, hogy az államnak örökre fel kellene hagynia ezekkel a beruházásokkal, amelyeket ő személy szerint hasznosnak tart, és az a véleménye, hogy a már nagy százalékban kivitelezett projekteket be kellene fejezni, mert félkész állapotban talán még nagyobb kárt okoznak a környezetnek, mintha használnák őket valamire.
A tárcavezető azt is cáfolta, hogy korlátozták volna a hozzászólásokat a Zsil-völgyi vízerőművek környezeti hatástanulmányáról szervezett vitákon. | A civilek új közvitát követelnek a Zsil-völgyi vízerőművek ügyében | Újabb lépést tett környezetvédelmi engedély megszerzése felé a projekt, amely környezetvédők szerint visszafordíthatatlan károkat okozna a Zsil folyó élővilágának. | [
""
] | 0 | https://transtelex.ro/zold/2024/11/21/zsil-volgye-vizeromu-civilek-nyilt-level-fechet | null | true | null | null | Transtelex |
A Parlament az Alkotmánybíróság júliusi döntésének megfelelően újratárgyalta a képviselői költségtérítésről szóló népszavazás kiírásának ügyét. Az országgyűlés négy tartózkodás mellett 341 igen szavazattal úgy döntött, hogy nem rendeli el a Seres Mária által kezdeményezett referendumot.
Seres Mária arról a kérdésről szavaztatta volna meg az embereket, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?". Időközben azonban ez részben megvalósult: a szocialista Göndör István javaslatára módosították a képviselői költségtérítés szabályait. A 2010. január 1-jén életbe lépő új szabályozás szerint a képviselők, amennyiben nem bizonylatolják kiadásaikat, csak azok tíz százalékát kapják meg térítésként.
Az Alkotmánybíróság ezért felülvizsgálta a népszavazást még áprilisban jóváhagyó parlamenti döntést, és júliusban új eljárás lefolytatására kötelezte a Házat. Arra hivatkoztak, hogy az új jogi környezetben a kérdés nem értelmezhető, és "az egyértelműség hiánya miatt sem a választói akarat kifejezésére, sem az Országgyűlést terhelő jogalkotási kötelezettség tartalmának megítélésére nem alkalmas".
Seres Mária az Alkotmánybíróság döntésre úgy reagált, hogy az alkotmánybírák "bevették a képviselők trükkjét", ami csak látszólag tette okafogyottá a népszavazást, és valójában továbbra sem kötelezi a képviselőket költségeik elszámolására. A mérnöknő először a Parlament elé szervezett gyertyás élőlánccal szeretett volna tiltakozni az Ab döntése ellen, augusztusban pedig megpróbálta újra beadni eredeti kérdését az Országos Választási Bizottsághoz. Az OVB azonban másodszorra már nem hitelesítette a kezdeményezést. Ők is azzal érveltek, hogy a törvénymódosítás után már nem lenne egyértelmű, milyen helyzetet teremtene egy eredményes népszavazás. | Nem lesz népszavazás a képviselői költségtérítésről | Nem lesz népszavazás a képviselői költségtérítésről - A januártól életbe lépő szabályozás részben figyelembe veszi a Seres Mária kezdeményezésében javasoltakat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2009/09/14/nem_lesz_nepszavazas_a_kepviseloi_koltsegteritesrol/ | 2009-09-14 00:00:00 | true | null | null | Index |
Krumplit szoktam vásárolni meg tojást (…), szavazatokat nem szoktam vásárolni” – az év elején Gyurcsány Ferenc miniszterelnök így nyilatkozott az ATV-nek. Ehhez képest a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) jóvoltából Páva Zoltán szocialista párti képviselőnek, Komló polgármesterének családi vállalkozása tanácsadói szerződés címén komoly összegekhez jutott. A megbízás előtt a képviselő hangosan tiltakozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megvalósítatlan köztisztasági csomagja ellen, amelyben az MSZP elnöke arra tett kísérletet, hogy kimondják a polgármesterség és a képviselőség közötti összeférhetetlenséget. Azt nem tudni, hogy Páva Zoltánt mennyiben motiválták önös anyagi érdekei, amikor „átgondolatlannak” minősítette a miniszterelnöki terveket, az azonban összesítésünkből is kitűnik, hogy a kormánypárti politikus 2008-ban jó évet tudhatott maga mögött.
A polgármesteri fizetése mellett Páva Zoltán csak decemberben bruttó képviselői tiszteletdíja címén 394 ezer, költségtérítési átalánya miatt pedig 301 ezer forint kapott. A szocialista képviselő – aki egy ideje már nem bírálja felettese egyetlen javaslatát sem, legyen szó bár a 13. havi nyugdíjak vagy a közszféra dolgozóinak 13. havi bérének befagyasztásáról –, azonban nem tartotta elegendőnek az egyébként bőséges havi juttatásait, ezért elszegődött a kancelláriához, hogy „közreműködjön a társadalmi és politikai kapcsolattartás stratégiájának kialakításában”. Családi vállalkozása, a Medich-Technik Bt. a miniszterelnöki kabinetirodától 2008 februárja és júliusa között 4,925 millió forintot kapott a civil kapcsolattartás koordinációjáért. A megbízás zsenialitása az, hogy a Medich-Technik Bt., ahogy azt Páva Zoltán az Országgyűlés honlapján közzétett életrajzában leírta, orvosiműszer- és gépkereskedéssel foglalkozik.
Páva Zoltán 2006 óta tíz önálló indítványával vétette magát észre az Országgyűlésben. Ezekben érdeklődött a diáksport finanszírozásáról, megkérdezte, hogy „biztosított-e” a pekingi olimpiára való felkészülés anyagi támogatása, ezután pedig feltette a nagy kérdést, hogy „hogyan tovább Peking után”. A szocialista képviselő aggódva tudakolta, hogy mi lesz a sorsa a komlói bányászati utókezelő szanatóriumnak, de általánosságban arra is rákérdezett az Országgyűlésben, hogy mi várható a sport irányítása terén 2006 és 2010 között.
Az év végén Bernáth Ildikó (Fidesz) kérte ki a Miniszterelnöki Hivataltól az ötmillió forint alatti tanácsadói szerződéseket, a Páva család megbízására is ennek nyomán derült fény. Az ellenzéki képviselőnek megküldték azt is, hogy például Tukacs István, aki a gazdasági válságövezetek kezelésével összefüggő kormányzati tevékenységet hangolja össze kormánybiztosként államtitkári rangban, havi egymillió forintért végzi munkáját.
Tukacs Pista (ahogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök becézi a politikust) egyébként még így is a legvisszafogottabban honorált kormánybiztos a MeH-ben. Kondorosi Ferenc az Új rend és szabadság programért felel, hogy a felelősség roppant súlyát könynyebben viselje, 1,2 milliós havi illetményben részesül, amihez tavaly közel kétmillió forintot is kapott még egyéb juttatások címén. Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos havonta közel egymilliót kap, 2008-ban egyéb juttatások címén másfél millió forint járt neki.
Az ötmillió forint alatti tanácsadói szerződések kedvezményezettjei között van az egykori „centrumos” Kupa Mihály is. Március és május között egymillió forintot kapott a Miniszterelnöki Hivataltól a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által bejelentett és azóta szintén megbukott Új tulajdonosi program előkészítő munkálataiért. Kupa Mihály 2002-ben pártjával 220 ezer szavazatot, a leadott voksok 3,9 százalékát vitte el. | A miniszterek vallottak a pénzszórásról | Páva Zoltán MSZP-s képviselő, Komló polgármestere. Fizetése mellett költségtérítésre is igényt tarthat, ám mindez nem volt elég: négy és fél hónapig családi vállalkozása a kancelláriát látta el tanácsaival ötmillió forintért. A civil kapcsolattartást koordinálta a cége, amely egyébként orvosiműszer- és gépkereskedéssel foglalkozik. Jól járt Kupa Mihály is, aki március és május között egymillió forintot kapott a kancelláriától az azóta megbukott Új tulajdonosi program előkészítéséért. Tukacs István havonta kap ugyanennyit, amiért kormánybiztosként összehangolja a válságintézkedéseket. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/a-miniszterek-vallottak-a-penzszorasrol | 2009-01-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Átlátszó adatigénylését Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település semmit nem válaszolt az adatigénylésünkre.
Az Átlátszó 2018. február 19-én elküldött adatigénylésére Zalaegerszeg azt írta, hogy 2018. február 13-án állásfoglalást kért a legfőbb ügyésztől arról, hogy biztosítható-e betekintés az OLAF-jelentés után indult Elios-nyomozás közbenső irataiba, de egyelőre nem kapott választ az önkormányzat Polt Pétertől.
Az európai uniós támogatások elosztását végző kormányszerv honlapja szerint Zalaegerszeg 2013-ban két részletben összesen 985,3 millió forint EU-s pénzt kapott a város közvilágításának energiatakarékos átalakítására. Az önkormányzat a kivitelezésre nyílt közbeszerzést írt ki, amit egyetlen pályázóként az Elios Zrt. nyert meg 2014-ben 850,6 millió forintos ajánlattal.
A zalaegerszegiek a munkálatok befejeződése után nem sokkal, már 2015-ben arra panaszkodtak, hogy sötét lett az új LED-lámpáktól, emiatt a polgármester az Eliosnál is reklamált, és utólag javítgatták a hibákat.
2018. február 7-én a zalaegerszegi képviselőtestület 8 igennel és 6 tartózkodás mellett megszavazta, hogy kikérik a kormánytól az OLAF-jelentést, és nyilvánosságra hozzák. Azonban a másnapi rendkívüli közgyűlésen ezt a határozatot hatályon kívül helyezték arra hivatkozva, hogy előző nap 6 fideszes képviselő is tévedésből nyomott igent.
De hiába a titkolózás: azóta a 24.hu a birtokában lévő OLAF-jelentésre hivatkozva megírta, hogy milyen gyanús dolgokat talált az EU csalás elleni hivatala Zalaegerszegen.
Jászberény szintén elutasította az adatigénylésüket a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva, de “a jogi helyzet tisztázása érdekében" állásfoglalást kért a legfőbb ügyésztől, hogy kiadhatja-e az önkormányzat az OLAF-levelet.
Az EU-s támogatások elosztását végző kormányszerv honlapja szerint Jászberény 2014-ben 410 millió forint uniós támogatást kapott a város közvilágításának korszerűsítésére. Az önkormányzat a kivitelezésre nyílt közbeszerzést írt ki, amire három cég pályázott(Elios Zrt., SAG Hungaria Kft., Hungaro Lux Light Kft.), és a tendert az Elios nyerte 2015-ben 306 millió forintos ajánlattal.
Szolnok szintén a folyamatban való nyomozásra hivatkozva elutasította az adatigénylésünket, de Jászberényhez és Zalaegerszeghez hasonlóan állásfoglalást kért az OLAF-levél kiadhatóságáról a legfőbb ügyésztől.
Az európai uniós támogatások elosztását végző kormányszerv honlapja szerint Szolnok két részletben összesen 992 millió forint EU-s pénzt kapott 2013-ban a közvilágításának energiatakarékos átalakítására. A kivitelezésre kiírt nyílt közbeszerzést egyetlen indulóként az Elios Zrt. nyerte 2015-ben 877,3 millió forintos ajánlattal.
Szekszárd nem állt be a sorba, az önkományzat nem kérte ki sem az OLAF, sem Polt Péter véleményét, hanem egyszerűen elutasította az adatigénylésünket. A szekszárdi önkormányzat indoklása szerint valamikor (nem írtak dátumot) megkérdezték az OLAF-tól, hogy kikérheti-e a polgármester a teljes Elios-jelentést, de az EU csalás elleni hivatala nemmel válaszolt, ezért úgy gondolják, hogy ők sem adhatják ki az OLAF-tól kapott levelet.
“Az előbb ismertetett indokok alapján Önkormányzatunk nem kapta meg az OLAF végső jelentését, az OLAF állásfoglalására tekintettel álláspontunk szerint az Önkormányzat nem jogosult az eljárás során keletkező közbenső iratokat kiadni, illetve azokról tájékoztatást adni."
Az OLAF-levéllel kapcsolatos adatigénylésünkre nyolc település küldte meg közadatként a kért dokumentumot: Gyál, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Miskolc, Mórahalom, Mezőhegyes, Siklós, Tamási. A kapott levelek itt egyben is elolvashatók:
Az Átlátszó OLAF-levéllel kapcsolatos adatigénylésére az Infotörvényben megszabott 15 napos válaszadási határidőig, ami 2018. március 6-án telt le, az Elios-botrányban érintett alábbi települések semmit nem válaszoltak: Bácsalmás, Balatonfüred, Kiskunfélegyháza, Paks, Sárvár, Siófok, Szigetszentmiklós, Tapolca, Vác.
Eközben szerdán megkezdte munkáját a Parlamentben az ellenzéki pártok által létrehozott alternatív bizottság, amely Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak, és volt cégének az Elios Zrt.-nek szabálytalan, az OLAF által is vizsgált közbeszerzéseinek ügyét tárgyalta.
Az ülésre meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt, Lázár Jánost, Tiborcz Istvánt valamint rokonát és üzletfelét, a lámpák karbantartásának munkáját megkapó Hamar Endrét is, de ők nem jelentek meg.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | 28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt | 28-ból 8 OLAF-levelet adtak ki nekünk az Elios-ügyben érintett települések, 9 település nem is válaszolt | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/03/09/28-bol-8-olaf-levelet-adtak-ki-nekunk-az-elios-ugyben-erintett-telepulesek-9-telepules-nem-is-valaszolt/ | 2018-03-10 12:53:09 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kisközgéppé (Marketté, Duna Aszfalttá) nőtte ki magát az a Penta Kft., amely kínos mellékszerepet játszott Székely Zoltán volt kisgazda politikus büntetőügyében: 2002-ben vesztegetés miatt börtönbüntetésre ítélt Székely a Pentát próbálta meg alvállalkozónak belobbizni Pest megyei csatornázásokhoz. A főképp önkormányzatoknak dolgozó gödöllői Penta 2014-2015-ben – részben konzorciumban – több mint 50 milliárd forint közbeszerzést nyert el, legutóbb a belvárosi Szervita tér egy részének burkolását.
Éppen a Nemzeti Nyomozóirodából távoztak vagy idézésre oda tartottak tanúvallomást tenni ingatlanmutyiügyben azok a belváros-lipótvárosi politikusok, akiket az Átlátszó a kerületben és más önkormányzatoknál egyik fő kedvenc beruházóvá váló Penta Kft. karrierjéről faggatott. A városatyák benyomása szerint egyébiránt az NNI – amely csak ügyészi dörgedelemre kezdett nyomozásba – ezúttal nem alibizik: fontos kérdéseket tettek föl, átlátják az gyanús ingatlanértékesítési sorozat lényegét.
A Penta esete nem része az NNI-s aktáknak – ellenkezőleg: a gödöllői cég felszálló ágban van, belvárosi és országos karrierje az utóbbi időben vált föltűnővé. Holott már évek óta serénykednek az V. kerületben is: a "Belváros fő utcája" második ütemének 2,6 milliárdos kivitelezését például a Penta Általános Építőipari Kft. és az EU-Line Zrt. konzorciuma nyerte a 2012-es döntés szerint. Az EU-Line figyelemre méltó tulajdonosi kapcsolatairól a Direkt 36 írt cikksorozatot, amelyből kiderül: a belvárosi önkormányzatnál szintén sokat foglalkoztatott beruházó cég tulajdonosa egy közepes árfekvésű szálloda üzemeltetési főnöke.
A Penta Rogán Antal (Fidesz), nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnökévé emelt parlamenti frakcióvezető 2006-2014-es V. kerületi polgármestersége idején érkezett a kerületbe – állítják helyi forrásaink. A Közbeszerzési Értesítő archívuma alátámasztja ezt: első munkájukat – Sas utcai díszburkolást 273 millióért – 2008-ban nyerték el, az aranykor 2012-ben kezdődött a Fő utca projekttel, amit számos másik követett.
Utoljára június közepén hirdették ki nyertesnek a céget: a Szervita tér – a Város Szíve blog szerint "zsebkendőnyi" – önkormányzati tulajdonú területét kövezhetik le 133,8 millióért, miközben ők vezénylik a sokat vitatott Egyetem téri ülőke-cserét és a pesti szlengben tojósgalambnak csúfolt csobogó kihelyezést is (58,8 millió forint), a Battyhány örökmécses környékének és az Aulich utca egy részének felújítását (148,7+144,8 millió) – hogy csak az újabb megbízásokat soroljuk.
A Penta hatósugara nem korlátozódik a Belvárosra: a Közbeszerzési Értesítőben csak 2014-2015-re félszáznál több nyertes pályáztuk lelhető fel, mindösszesen több mint 50 milliárd forint értékben. A kiírók között kisebb települések (például Tiszaszentimre)és megyeszékhelyek (Eger), fővárosi kerületek éppúgy szerepelnek. Zömük, a politikai helyzet miatt is fideszes vezetésű (gyakori megbízó például a XII. és az I. kerület), de akad balos (Kazincbarcika), valamint független polgármester által irányított város (Veresegyház), s dolgoznak a fővárosi önkormányzatnak is.
Fő profil a szennyvízberuházás, a mélyépítés és a díszburkolás. Gyakran – főképp vidéki szennyvízberuházások esetében – a kiírók is konzorciumba tömörültek, s az esetek mintegy harmadában a Penta sem egymaga nyer (lásd. Belváros Fő utcája például, de dolgoztak mások mellett a Simicska-féle Közgéphez kötődő A-Híd Zrt-vel is), vagyis az 50+ milliárdos munka egy része másokat illet.
A Belvárosban – a jogi, ügyrendi és közbeszerzési bizottság két ellenzéki tagja, Csonka Krisztián (LMP) és Steiner Pál (MSZP) egybehangzó elmondása szerint – a menetrend úgy fest, hogy az önkormányzat által felkért közbeszerzési tanácsadó Dr. Sándor Ügyvédi Iroda által előkészített iratokból dolgoznak, a dokumentumokat azonban gyakran csak a bizottsági ülés előtti késő este kapják meg. A gyakorlatot többször kifogásolták, de fideszes többség nem változtatott rajta.
A Penta ugyanakkor nem egyike a friss alapítású közbeszerzés-lovagoknak: 1990-ben jött létre, meglehetősen szűkszavú honlapjuk szerint "baráti összefogásból a szakmai tisztesség, a józan kockázatvállalás és a gazdasági önállóság igényével". Az előd egy 2003-as HVG-s cikk szerint az Alagi Állami Tangazdaság mélyépítő üzemigazgatósága volt. A cégbírósági iratok szerint jogutódlási kapcsolat nincsen a kivéreztetett, majd 2009-ben felszámolt tangazdasággal, de az igaz, hogy a cégalapítók – öt magánszemély, innen eredhet a Penta elnevezés is – kötődik a dunakeszi központú valahai állami agrárcéghez, ahol az egyik Penta-alapító, Nagy Gábor Lajos üzemigazgató volt.
A jelenleg egyetlen tulajdonos Nagyról az említett cikk azt írja, hogy magánszemélyként bevásárolt a felszámolás alá került tangazdaság földjeiből is (mintegy tíz hektár értékben Sződ környékén). A kft-nél a múltat firtató kérdésünkre ezt írták válaszul: "a Penta Kft. ingatlanforgalmazási tevékenységet nem végez. A Penta Kft. tagjainak és alkalmazottainak magánvagyonáról a Társaság információval nem rendelkezik, ezért erre vonatkozóan tájékoztatást nem áll módjában adni". (A "Társaság" képviseletére jogosult személy azonos a tulajdonossal – Naggyal -, aki az állítólagos ingatlanvásárló is volt.).
Rosszalló megjegyzésre egyébként csak ritkán bukkanni a Pentáról szóló, az interneten föllelhető forrásokban – 2014-ben a tápiószelei Szülőföldünk kiadvány utalt ugyan bizonyos megkérdőjelezhető körülményekre a helyi szennyvízberuházás kapcsán, Nagy Gábor Lajos a hivatalos települési újságban kérte ki magának a közlendőket, a Szülőföldünket kiadó Tápiószelei Polgárok Egyesülete pedig elvesztette az ügyben indult sajtópert.
Azt pedig még a cég közberuházásos diadalmenetét gyanakodva figyelő ellenzéki források is hangsúlyozzák, hogy a kft munkájával szemben nincsen különösebb kifogásuk, kivéve az egyik Pest megyei kisvárost, ahol forrásunk szerint hónapokat csúszott a szennyvíztelep átadása, mivel minőségi aggályok merültek föl.
A Penta mindenesetre hasít: 2009 óta csaknem megkétszerezve, 19,6 milliárd forintra tornázta föl árbevételét tavalyra, amikor egymilliárd forint osztalékot fialt (egy évvel korábban 400 milliót tehettek zsebre a tulajdonosok), miközben tevékenységét 2010 óta összesen 85 millió forint uniós támogatás is segítette.
Kalandos előélet
A cég ugyanakkor a kétezres évek elején minden idők egyik legkomolyabb magyarországi korrupciós ügyben volt mellékszereplő – az eset nem volumenében legnagyobb, hanem következményét tekintve: Székely Zoltán (FKGP) az akkori Országgyűlés közbeszerzési bizottságának elnöke az első politikus volt, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek korrupciós ügyben, tetten érése és elfogása a fővárosi Gellért téren, heteken keresztül volt címlapsztori.
Székelyt – aki végig kitartott ártatlansága mellett, mondván csapdába csalták – végül azért marasztalták el, mert 2000-ben kvázi megzsarolta a szigethalmi csatorna-beruházást pályázaton elnyert Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft. ügyvezetőjét, hogy vegye be alvállalkozónak a Pentát vagy fizessen Székelynek 30 millió forintot, ellenkező esetben a politikus "mindent elkövet" majd, hogy tönkretegye a PVCSV-t.
Székely kezdetben a Csőszer nevű cég érdekében nyomult, velük azonban a PVCSV semmiképpen nem akart szerződni, így jött képbe a Penta, amellyel elkészült a megállapodás tervezete is, de végleges szerződést nem írtak alá. Sem Nagy, sem más a Pentától nem volt gyanúsított az ügyben. Most a kft így reagált az esetet firtató kérdésünkre: "a Penta Kft. tudomása szerint Székely Zoltán egykori FKGP-s országgyűlési képviselő büntető pere jogerősen lezárult. A Társaság az ügyről és az ítélet tartalmáról közvetlen tájékoztatást nem kapott".
A kalandos előélet nem akadályozta meg a céget, hogy akár a biztonsági szempontból kényesnek, nemzetgazdaságilag pedig kiemeltnek kikiáltott munkákhoz is hozzáférjen. A belvárosi Olimpiai Park és a környező utcák 1,6 milliárdos felújítási munkái részleteit is erre hivatkozva titkosította például a parlament – amúgy az MSZP-s Molnár Zsolt vezette – nemzetbiztonsági bizottsága Rogán kérésére 2013-ban (a Rogán és a pentás Nagy által aláírt szerződés ugyanakkor megtalálható az önkormányzat honlapján).
A T. Házban Steiner kérdésére Kontrát Károly belügyi államtitkár azt fejtegette: a nemzetbiztonsági érdek azért merült fel, mert a park környékén található számos kiemelt közintézmény, így a parlament, a képviselői irodaház és a Honvédelmi Minisztérium, valamint több bíróság és ügyészség épülete is.
Címlapkép: Város Szive blog | Börtönviselt kisgazdától a belvárosi díszburkolatig: a Penta Kft. diadalmenete a közbeszerzéseken | Börtönviselt kisgazdától a belvárosi díszburkolatig: a Penta Kft. diadalmenete a közbeszerzéseken | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/06/23/bortonviselt-kisgazdatol-a-belvarosi-diszburkolatig-a-penta-kft-diadalmenete-a-kozbeszerzeseken/ | 2015-06-25 11:39:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Napi Gazdaság cikke A korrupció olyannyira hozzátartozik a magyar gazdaság valóságához, hogy annak már saját argója van, elég csak a mostanában ismertté vált parkoló-ellenőri korrupció "kolbászpénz" kifejezésére gondolni - jelentette ki Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa a Korrupciós kockázatok az üzleti szektorban címmel publikált tanulmánykötet bemutatóján. Ma már közhely, hogy a korrupció a magyar gazdasági élet egyik fő problémája, ám a tanulmány szerkesztői - Tóth és Szántó Zoltán, a Corvinus Egyetem intézetigazgatója - tíz, a honi gazdasági élet magyar és külföldi csúcsvezetőivel készített anonim interjú ban ezt egy új oldalról világítja meg. A cégvezetők szerint a korrupció Magyarországon "alapvető probléma", illetve "szerteágazó, mély és mára egy kritikus pontot elért jelenség". A vállalatvezetők - akiknek voltak tapasztalataik korrupciós helyzetekben - leggyakrabban az önkormányzati szférában, a közbeszerzéseknél és az uniós támogatások szétosztásánál szembesültek korrupcióval vagy annak igényével. Leggyakrabban az alulfizetett köztisztviselőket és csak másodsorban politikusokat említettek a válaszadók a megvesztegetendők listáján. A politikai elit e képviselői részben saját zsebbe, másrészt a pártjuk számára "gyűjtögettek". Persze a cégek sem ártatlanok, hiszen bizonyos ágakban - példaként említik a nagy áruházak termékbeszerzőit - mindennapos a korrumpálás, de például a bank- és biztosítási szektorban ismeretlen jelenség. Ez utóbbi egyrészt a magas jövedelmeknek köszönhető, másrészt ott még uralkodik a pénzügyi szféra morális védekező rendszere, amely kiveti magából azt, aki korrupció gyanújába került - az ilyen alkalmazott nem talál állást más cégnél sem. Sok vállalat "közkapcsolati igazgatót" alkalmaz, akinek a feladata a kapcsolattartás az állami intézményekkel - és a köztisztviselők vesztegetése. A magyar korrupció mértékéről - nemzetközi összehasonlításban - eltérőek a vélemények: egyes válaszadók szerint semmivel sem rosszabb a helyzet nálunk, mint a környező országokban, beleértve Ausztriát is, csak ott "elegánsabban és korporatívabban osztják le egymást közt a pártok a pénzeket". Más vélemények szerint a magyar korrupciós viszonyokat nézve inkább Ukrajnához vagy a Balkánhoz közelítünk. Az egyik interjúalany megnevezett olyan önkormányzati ingatlanvásárlást, ahol a vevő önkormányzat képviselő-testülete előre leszögezte, hogy a vételárból mennyit kérnek vissza zsebbe - a taksa húsz százalék volt. A korrupció árát jól érzékelteti egy másik eset, amikor egy 580 milliós beruházás, mire a megyei és a fővárosi szűrőn átjutott, 1,5 milliárd forintra hízott. Tóth szerint könnyen előfordulhat, hogy egy 150 millió forintos iskolafelújításból 50 millió forint hasznosul a köz javára - a többi pedig elfolyik. A kutatásvezető szerint a korrupció csökkenthető volna, ha minden egyes kormányzati döntést megelőzné a korrupciós kockázatok felmérése és így védekeznének ellene. A jelenség melegágya a túlbonyolított törvényi szabályozás, ezek egyszerűsítésével, a bürokrácia radikális leépítésével, az egyszemélyes döntések visszaszorításával, a nyilvánosság és az internet erejével, az e-kormányzat kialakításával lehet eredményeket elérni. A válaszadók egyike példaként említette Litvániát, ahol a cégalapítási és áfa-visszaigénylési szabályok egyszerűsítésével átláthatóbbá vált a gazdaság működése, így érezhetően csökkent a korrupció. Idézetek vállalatvezetőktől: „Eljut hozzánk egy papír egy 100 milliós beszerzésről, és egy pártember firkálása van a sarkán: Nézzétek meg, gyerekek.” „Teljes a szervezettség az önkormányzatoknál” , ez egy „folyamatosan működő gépezet”, amely „pártsemleges”. „Korrupció kell ahhoz, hogy a gépezet elinduljon.” „A korrupció melegágya a közbeszerzés.” „Az EU-források egy része nem ott hasznosul, ahol kellene, hanem díszburkolat lesz belőle.” Forrás: a tanulmánykötet | Ki kapja a kenőpénzt a cégektől? | Alulfizetett köztisztviselőknél és politikusoknál landol a pénz. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/ki_kapja_a_kenopenzt_a_cegektol.374011.html | 2008-07-03 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
2008.07.02. 15:04
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) továbbra is nyomoz befolyással való üzérkedés gyanúja miatt a MÁV áruszállítási cége, a Cargo privatizációjával kapcsolatban – közölte Bartha László őrnagy, az NNI szóvivője szerdán. A MÁV közleményben hangsúlyozta: a rendőrségi vizsgálat nem a MÁV Cargo ellen folyik. • Rosszul jártak az osztrákok a MÁV Cargóval?
Mint mondta, a rendőrség iratokat szerez be, és tanúkat hallgat ki. A nyomozás – amely ismeretlen tettes ellen folyik – határideje augusztus 25., ezt azonban az ügyészség meghosszabbíthatja. A FORMAT osztrák gazdasági hetilap február végén arról írt: a MÁV Cargo részvényeinek megvásárlásához nyújtott szolgáltatásokért – sikerdíj gyanánt – 7,1 millió eurót kap egy Geuronet Bt. nevű magyar cég, mégpedig annak a 2007. júniusi keltezésű megbízási szerződésnek az alapján, amelyet Gustav Poschalko, az osztrák Rail Cargo Austria elnökségi tagja kötött a betéti társasággal.
A rendőrség előbb érdemben vizsgálta a magyar sajtóban is megjelent értesüléseket a MÁV Cargo privatizációjával kapcsolatban, majd elrendelték a nyomozást. A MÁV Zrt. az üggyel kapcsolatban azt közölte, hogy nem ismerik a Geuronet Bt.-t. Rácz Gábor, a MÁV Cargo kommunikációs igazgatója ugyancsak korábban azt mondta a távirati irodának, hogy a MÁV Cargo semmilyen kapcsolatban nincs és nem is volt a Geuronet Bt.-vel.
Az áprilisi sajtóhírek arról szóltak: nem bírságolta meg a Központi Igazságügyi Hivatal a MÁV Cargo privatizációjában vitatott szerepet betöltő magyar Geuronet Bt.-t, mert a társaság ennek során, legalábbis magyar döntéshozók esetében, nem végzett lobbitevékenységet, így nem sérthette meg az ezt szabályozó hatályos magyar jog előírásait.
A MÁV tagad
A MÁV szerdán este közleményben hangsúlyozta: a Cargo ellen semmiféle rendőrségi vizsgálat nem folyik, semmilyen közük nincs a – mint írták – „osztrák sikerdíj-ügyhöz”, egyben visszautasítják, hogy „bárki a MÁV Cargo Zrt. nevéhez kapcsolja a «sikerdíj+ ügyet»”. A magyar vasúttársaság tisztán és átláthatóan, a legszigorúbb szabályok szerint, többszörös ellenőrzés mellett bonyolította (és bonyolítja) a MÁV Cargo Zrt. eladását.
A MÁV Zrt. olyan eljárást alakított ki, amely teljességgel kizárta a befolyásolás lehetőségét. A pályázat során a megajánlott ár döntött. A privatizációs folyamat egyes elemeiről a közvéleményt folyamatosan tájékoztatta és tájékoztatja a vasúttársaság – olvasható a közleményben. Hozzátették: a privatizáció során szigorúan a törvényesség alapján jártak el, a pályázat tisztaságához és korrektségéhez kétség sem férhet, ezt jelzi az is, hogy – mint fogalmaztak –- a vesztes pályázók egyike sem élt panasszal a döntés meghozatala után. | Továbbra is nyomoz a rendőrség MÁV Cargo-ügyben | A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) továbbra is nyomoz befolyással való üzérkedés gyanúja miatt a MÁV áruszállítási cége, a Cargo privatizációjával kapcsolatban – közölte Bartha László őrnagy, az NNI szóvivője szerdán. A MÁV közleményben hangsúlyozta: a rendőrségi vizsgálat nem a MÁV Cargo ellen folyik. • Rosszul jártak az osztrákok a MÁV Cargóval? | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/07/tovabbra-is-nyomoz-a-rendorseg-mav-cargo-ugyben | 2008-07-02 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
– Az adott kérdésben a törvényi szabályozás nem ad lehetőséget az NFA szervezetének, hogy pontos számot adjon meg – válaszolt három nap elteltével a Blikknek a vidékfejlesztési tárca.
Azért lettünk volna kíváncsiak erre, mert az állami földek haszonbérbeadásáról készített cikksorozatunk nyomán ketten is bejelentették, hogy lemondanak a korábban megnyert földről. A titkolózás miatt viszont nem lehet tudni, hogy valóban megtették ezt.
Annyi biztos: a fideszes képviselő, Szedlák Attila gyógypedagógus felesége, és a Belváros Városüzemeltető Kft. ügyvezetője, Szentgyörgyvölgyi Péter korábban aláírta a haszonbérleti szerződést a Nemzeti Földalapkezelővel, így ha valóban felmondták a kontraktust, új pályázatot kell kiírni a balatonvilágosi és a farkasgyepűi szántóra.
D. K. | Titkolják a szerződéseket | Budapest — Nem lehet tudni, hogy a botrányok, vagy egyéb okok miatt hányan mondták fel a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (NFA) kötött szerződésüket, és mondtak le a nekik ítélt földterületekről. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/titkoljak-a-szerzodeseket-2093949 | 2012-07-01 17:43:00 | true | null | null | Blikk |
A Lehet Más a Politika (LMP) azt kezdeményezi, hogy hozzák nyilvánosságra, pontosan mire költötték el a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa utáni kármentesítéshez felhasznált közpénzeket - mondta a párt frakcióvezetője kedden sajtótájékoztatón, Kolontáron a távirati iroda tudósítása szerint.
Schiffer András közölte: a kormány által eddig elköltött 15 milliárd forint kilencven százalékát nem a környezeti károk felszámolásával megbízott Mecsekérc Zrt. kapta, hanem az különböző alvállalkozóknál "landolt". Mint hozzátette, nem tudni, a láncolaton belül hol vannak "offshore szálak, udvari beszállító cégek", és az sem ismert, hogy ezeket a pénzeket megfelelő hatékonysággal, az ott élők érdekében használták-e fel.
Szólt arról is, hogy az LMP egyik korábbi törvényjavaslata biztosítaná az alvállalkozói hálók teljes nyilvánosságát, a jelenleg érvényben lévő rendelkezések ugyanis csak a fővállalkozót kötelezik a közpénzekkel kapcsolatos elszámolásra. A frakcióvezető véleménye szerint a helyreállítást tekintve Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen a kormány állításával ellentétben "nincsen minden rendben".
A politikus a hiányosságok között említette, hogy a vörösiszap-katasztrófa következtében kárt szenvedett gazdálkodók még semmilyen állami kártalanításban nem részesültek. Nem térítették meg sem az elvesztett terményük árát, sem a gépekben, berendezésekben keletkezett kárukat - mondta, hozzátéve: a kormány a gazdák többszöri sürgetésére sem válaszolt. Schiffer András hangsúlyozta: ha a termelők nem kapnak kártalanítást, nem tud újraindulni az élet az érintett településeken.
Kiemelte azt is, hogy a kárelhárítás korábban 30 milliárd forintra becsült teljes költségvetésének legalább a töredékét a katasztrófa sújtotta településeken élők folyamatos pszichológiai ellátására kellene fordítani. Környezeti szempontból az LMP frakcióvezetője aggályosnak nevezte, hogy az elbontott házak sok esetben veszélyes hulladékot tartalmazó törmelékét a tározókon kívül helyezték el. Kolontáron és Devecserben a porszennyezés mértéke az elmúlt két hónapban jelentősen meghaladta a megengedett határértéket, és Ajkán is komoly gondot okoz - közölte Schiffer András.
Lapunk augusztusban hívta fel a figyelmet arra, hogy a Mecsekérc által nevesített egyik alvállalkozó, a Pentavia Kft. tulajdonosai rendre kapcsolatba hozhatók a Fidesz gazdasági hátországának vezéralakjaiként számon tartott Simicska Lajossal illetve Nyerges Zsolttal. A kft. a hivatalos adatok alapján legalábbis milliárdos bevételre számíthatott. A cég tavaly novemberig - nagyjából az állami tender időszakáig - a svájci bejegyzésű Green Venture Invest nevű társaság tulajdonában állt. E cég valós tulajdonosi háttere nem kideríthető, lényegében csak a regiszterekben tűnik fel, tehát erősen offshore-gyanús. Svájci címe ugyanakkor megegyezik Simicska és Nyerges Basis Invest nevű, cikkünk megjelenése után megszüntetett társaságának - szintén nagyüzemi cégüzemeltetést mutató - székhelyével.
Mint ahogy a két cég vezetője, a számos egyéb ott bejegyzett vállalkozást is irányító, amúgy korábbi magyarországi panamagyanús ügyekben szintén érintett Walter Hediger is ugyanaz. Novembert követően a Pentavia tulajdonosa Nagy Zoltán lett. Nagy korábban annak a Közgépnek az igazgatóságában ült, amelyet kezdettől fogva kapcsolatba hoztak Nyerges Zsolttal, most pedig hivatalosan is a szolnoki ügyvéd-vállalkozó lett az egyre nagyobb állami megbízásokat nyerő építőipari csoport elnöke. A Közgép tulajdonosi háttere nem ismert. | Belföld: Kik gazdagodtak meg a vörösiszap-tragédiából? | Udvari beszállítókat, offshore cégeket sejt az LMP azok között a cégek között, amelyek alvállalkozóként részt vettek a vörösiszap-katasztrófa környezeti kárainak felszámolásában. Lapunk a téma kapcsán augusztusban egy igencsak figyelemre méltó szálat talált a Fidesz gazdasági hátországát jelképező Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kik_gazdagodtak_meg_a_vorosiszap-tragediabol_-1289774 | 2011-11-29 14:09:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2004.07.20. 05:15
Diákokkal és oktatókkal építtette az elméleti és gyakorlati órák alatt a békéscsabai Kós Károly Szakképző Iskola igazgatója saját családi házát. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség június elsejei ellenőrzésén az igazgató telkén hat 11. évfolyamos, ácsmunkát és állványozást végző tanulót talált.
Békéscsabán annak ellenére választotta meg a közgyűlés további öt évre a Kós Károly Szakképző Iskola igazgatóját, hogy az intézmény tanulói oktatóik segítségével a direktor építkezésén dolgoztak. Bár a közoktatási és szakképzési törvény szigorúan tiltja, a gyerekek az idén folyamatosan építették Kovács Géza (a volt és újra megválasztott iskolaigazgató) házát, mindaddig, amíg le nem fényképezték – tájékoztatta a lapot Vollmuth Frigyes, a békéscsabai Fidesz oktatási csoportjának szakértője. A tanár – aki szintén megpályázta az igazgatói posztot – úgy tudja, ettől kezdve már megállapodás született az építkezésre az iskola és az igazgató között, de mint fogalmazott: ettől az eljárás nem lett törvényes, hiszen az intézménynek – alapító okirata szerint – nincs vállalkozási engedélye.
A Magyar Nemzet úgy tudja: május 28-án az elsőéves ácstanulók – noha az elméleti oktatáson kellett volna lenniük az iskola tanműhelyében – az igazgató házának tetőszerkezetét állították össze. – Az eset azonban – fogalmazott Vollmuth – nem példa nélküli: míg a szakképző műszaki igazgatóhelyettese, aki az intézményt segítő alapítvány kuratóriumának tagja, a hétvégi házát építette a diákok közreműködésével, addig a közhasznú szervezet alapítója is igénybe vette a tanulók segítségét. A diákok foglalkoztatási naplója folyamatosan rögzítette a helyszíneket.
A polgármesteri hivatal pénzügyi és gazdasági irodájának 2003. decemberi ellenőrzése során már kiderült, hogy az iskola építőipari tanulói az előírt gyakorlati képzés helyett többször, szabálytalanul a városi vagyonkezelő rt. által felvállalt önkormányzati szükséglakások építésében vettek részt az iskola közüzemi tartozásaira hivatkozva. A tanulók – helyi pedagógusok szerint – a téli hónapokban elképesztő körülmények között, ellenszolgáltatás nélkül, szabálytalanul dolgoztak. Az ellenőrzés vezetője fegyelmi eljárást helyezett kilátásba az intézmény igazgatójával szemben. 2004. március 31-én a hozzátartozók egy szülői értekezleten már kifogásolták, hogy gyermekeiket magánépítkezésre vezényelték ki, és több lakossági bejelentés is született. A békéscsabai polgármesteri hivatal azonban ezeket nem látta megalapozottnak. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség június elsejei ellenőrzésén az igazgató telkén talált hat 11. évfolyamos ácsmunkát és állványozást végző tanulót, de mivel munkavégzést nem tapasztalt, nem talált szabálytalanságot. A vizsgálat a déli órákban – ebédidőben – történt.
– A magyar oktatásügyben eddig nem volt arra példa, hogy egy jelenleg is regnáló iskolaigazgató – semmibe véve számos törvényt – ingyenes diákmunkával, államilag fizetett oktatóval építteti háromszáz négyzetméteres családi házát – mondta Vollmuth Frigyes.
– A csönd többet ér, mint a beszéd, ez nem olyan horderejű kérdés, amivel foglalkozni kellene, ráadásul aktualitását vesztette – reagált a lapnak az iskolaigazgató, majd hozzátette: szívesebben beszélne az eredményekről. Pap János, Békéscsaba szabad demokrata polgármestere elmondta: az ügyről értesítette az ügyészséget, és ha bármilyen szabálytalanságra fény derül, fegyelmit indítanak, de – mint fogalmazott – addig is valakinek irányítania kell az iskolát. Ugyanakkor hozzáfűzte: „hasznos dolog”, ha a tanulók valódi épületen dolgozhatnak.
Aáry-Tamás Lajos, az oktatás jogok miniszteri biztosa megkeresésünkre annyit elárult, az ügyben vizsgálat folyik, éppen ezért bővebb tájékoztatást nem adhat. | Diákokkal építtette házát az egyik békéscsabai iskola igazgatója | Diákokkal és oktatókkal építtette az elméleti és gyakorlati órák alatt a békéscsabai Kós Károly Szakképző Iskola igazgatója saját családi házát. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség június elsejei ellenőrzésén az igazgató telkén hat 11. évfolyamos, ácsmunkát és állványozást végző tanulót talált. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/07/diakokkal-epittette-hazat-az-egyik-bekescsabai-iskola-igazgatoja | 2004-07-20 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A debreceni cég- és városvezetők, velük együtt eddig meg nem nevezett – állítólagos – „városi beszállítók" tavaly őszi (szakmai kiküldetésnek indult és áldozatos magánúttá nemesült) floridai kiruccanása igazából mái napig tisztázatlan, s ha az érintetteken illetve a Debrecent irányító párton múlik, az is marad - írja a vagy.hu. Talán ha a tekintetes bíróság rápillantana az országos botrányt kiváltó ügyre...
A Debreceni Járásbíróságnak küldött ajánlott levelében április 14-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tett Káposznyák István visszaélés, közokirat-hamisítás, hűtlen kezelés, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása és költségvetési csalás bűncselekmények elkövetése megalapozott gyanúja miatt.
A blog teljes egészében közölte a feljelentés szövegét.
Büntető feljelentésem alapját a vagy.hu oldalon megjelent cikkek és a Varga Zoltán által elmondottak adják - írta Káposznyák István feljelntésében. - Kérem, vizsgálják ki az ügyet, és állapítsák meg, hogy történt-e visszaélés akár a városi önkormányzat, akár a szolgáltató cégek vezetőinek részéről a rájuk bízott vagyonnal összefüggésben. Engedélyezett-e valaki kifizetést a floridai útra a fenti vezetők közül a város vagy a cégek vagyonából? Ha igen, akkor betartották-e a gondos gazdálkodás követelményeit, állt-e fenn ezen a téren valamilyen kötelezettségszegés? Tanúként tudom megjelölni Debrecen város polgármesterét és helyetteseit, valamint a fent említett gazdálkodó szerv vezetőit. | Belföld: Büntető feljelentés a debreceni floridázás ügyében | Többen ígérték, vezető politikusok, pártszóvivők kampány előtt és kampány közben, végül aztán senki nem tett feljelentést Debrecenben. Káposznyák István igen. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/bunteto-feljelentes-a-debreceni-floridazas-ugyeben-1456921 | 2014-04-16 07:10:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A vádirat szerint a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt többszörösen büntetett előéletű nő 2023. június 26. és október 19. között Tatabánya területén jogtalan haszonszerzésre törekedve a meggyengült egészségi állapotú, időskorú sértetteknek felajánlotta, hogy kíséri őket, melynek során az áldozatok figyelmetlenségét kihasználva aranyékszereket és készpénzt tulajdonított el tőlük.
A Tatabányai Törvényszéktől megtudtuk, hogy az egyik esetben a vádlott 2023. július 5-én a tatabányai kórházban ápolónőként bemutatkozva felajánlotta segítségét az akkor 87 éves, mozgásában korlátozott idősnek, majd belekarolt. A kórházból kifelé sétálva jelezte neki, hogy a fülbevalója ki van kapcsolódva és visszakapcsolja neki, de ezt az idős hölgy visszautasította. Ezután az elkövető jelezte, hogy a nyaklánca is kikapcsolódott, majd a láncot a kezébe adta, aki azt a táskájába helyezte.
Ezt követően a kórház előtti füves területen a hölgy az egyensúlyát elvesztette és elesett. Az elkövető ekkor véletlenül ráesett és a félig behúzott táskából magához vette a sértett 14 karátos, 199 ezer forint értékű aranyláncát a rajta lévő 23 ezer forint értékű aranymedállal, valamint a hatezer forint értékű bőrpénztárcáját a benne lévő 35 ezer forint készpénzzel, annak személyes irataival és bankkártyájával együtt.
A sértett ezután felállt és észlelve, hogy nincs meg az aranylánca, közölte a vádlottal, hogy "ha nem adja vissza a nyakláncát, akkor kiabál vagy rendőrt hív", aki erre visszaadta az aranyláncot a medállal, majd a kórházi mosdóba dobta a pénztárcát, míg a benne lévő pénzt eltette. | Ápolónőnek kiadva magát verte át és fosztotta ki az időseket a simlis bűnöző | A Tatabányai Járásbíróság november 4-én előkészítő ülést tart kifosztás vádjának ügyében. Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a vádlottat négy rendbeli kifosztás bűntette miatt ítélje fegyházbüntetésre, tiltsa el a közügyek gyakorlásától, valamint rendeljen el vagyonelkobzást. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/apolononek-kiadva-magat-verte-at-es-fosztotta-ki-az-idoseket-a-simlis-bunozo | null | true | null | null | KEMMA |
Orbán Viktor;DK;rezsicsökkentés;
2016-12-02 14:24:00
"Hazugság", amit Orbán mondott
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint nem Brüsszel, hanem Orbán Viktor miatt magasak a rezsiköltségek és éppen a hatósági ár miatt nincs érdemi rezsicsökkentés Magyarországon - mondta Molnár Csaba, az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján.
Az EP-képviselő a miniszterelnök és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hatósági árral kapcsolatos nyilatkozatait úgy értékelte: a kormányfő és a tárcavezető az "újra felmelegített rezsiharc szellemében ismét megtalálta kedvenc láthatatlan ellenségét, az Európai Uniót"; a kormány azt próbálja elhitetni, hogy egy Brüsszeli döntés értelmében meg kell szüntetni Magyarországon a gáz és egyéb energiahordozók hatósági árát, és emiatt jelentősen nőni fognak a rezsiköltségek.
Ez azonban hazugság - jelentette ki Molnár Csaba, hozzátéve: az elmúlt öt évben több mint 40 százalékkal csökkent a földgáz világpiaci ára, miközben a kormány csak 10 százalékos rezsicsökkentést hajtott végre, így egy átlag magyar családnak 20-25 százalékkal többet kell fizetnie a gázért, mint amennyibe az érdemben kerülne. Megjegyezte: a DK a hatósági árat jó megoldásnak tartja, ha a csökkenő világpiaci árakat csökkenő lakossági ár követi. A DK ügyvezető alelnöke szerint az sem igaz, hogy a hatósági ár megszüntetéséről döntés született volna Brüsszelben, hiszen erről csak az Európai Tanács dönthetne, Orbán Viktor szavazatával együtt.
Molnár Csaba ezért arra szólította fel Orbán Viktort, hogy ne tartsa magasan a gáz árát, hanem a 20-25 százaléknyi különbséget adja oda a magyar embereknek, és ha nem tetszik neki az Európai Bizottság javaslata, akkor szavazzon nemmel az Európai Tanácsban.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban azt mondta: a kormány nem engedi, hogy Brüsszel kivezesse a hatósági energiaárakat. A kormányfő szerint a hatósági árszabályozás kivezetése az európai energiarendszerből a rezsicsökkentés megszüntetését jelentené. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy hogy a kormány vitába száll az unió hatósági ár kivezetését célzó javaslatával, és az Európai Bizottság felvetése alapjaiban érintené a magyar rezsicsökkentést, amit az áram és a gáz hatósági ára biztosít. | "Hazugság", amit Orbán mondott | A Demokratikus Koalíció (DK) szerint nem Brüsszel, hanem Orbán Viktor miatt magasak a rezsiköltségek és éppen a hatósági ár miatt nincs érdemi rezsicsökkentés Magyarországon - mondta Molnár Csaba, az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján. | null | 1 | https://nepszava.hu/1113690_hazugsag-amit-orban-mondott | 2015-11-02 00:00:00 | true | null | null | Népszava |
A parlament nemzetbiztonsági bizottsága tegnap zárt ülésen tárgyalta meg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Nádor Rt. közötti szerződéses és szerződésen kívüli kapcsolat vizsgálatára létrejött albizottság jelentését és az ahhoz készített albizottsági kisebbségi véleményt.
A Népszava információi szerint a kormánypárti többséggel és a MIÉP támogatásával elfogadott albizottsági jelentés többek között azt tartalmazta, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részéről a szerződések aláírásakor elmulasztották törvényességi kötelezettségeiket.
A bizottság azt javasolta, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vizsgálja felül az ügylethez kötődő hitelfelvételek törvényességét és szabályosságát, az albizottság munkájáról pedig tájékoztassák az Országgyűlést és a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli minisztert.
A testület szocialista, valamint szabad demokrata képviselői által megfogalmazott kisebbségi véleményben viszont az szerepel, hogy ez a 92-93-ban elindult beruházás elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a kor követelményeinek megfelelően tudja végezni tevékenységét. Éppen ezért a beruházás befejezésére mielőbb szükség van, a kormányzat részéről elő kell segíteni a perben álló felek peren kívüli megegyezését. Magyarázatot kell kérni továbbá arra, hogy miért áll másfél éve ez a beruházás, nagy károkat okozva ezzel a szolgálatnak.
A nemzetbiztonsági bizottság ülésén azonban Kosztolányi Dénes fideszes bizottsági tag váratlanul kiegészítő határozati javaslatot terjesztett elő a napirendhez. Ebben úgy fogalmazott, hogy az albizottság jelentésének és kisebbségi véleményének áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy a testület eredményes vizsgálatot folytatott le, mégsem tett ezzel arányban álló határozati javaslatot. Javasolja ezért, hogy a jelentésből emeljék ki, hogy több különböző bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja állapítható meg. Ebből pedig az következik, hogy a nemzetbiztonsági bizottságnak csalás és különböző gazdasági bűncselekmények, valamint államtitoksértés elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést kell tenni a legfőbb ügyésznél. A kormánypárti képviselők, ugyancsak a MIÉP támogatásával együtt, Kosztolányi határozati javaslatát fogadták el.
Miután nem alakult ki egyetértés a bizottságban arról, hogy az albizottság vizsgálatával kapcsolatban mi hozható nyilvánosságra, úgy tudjuk, Keleti György a testület szocialista elnöke nem oldotta fel az ügyben a szigorúan titkos minősítést. Információink szerint Keleti Kövér Lászlóhoz, a titkosszolgálati miniszterhez fordul, megszüntethető-e a szigorúan titkos minősítés az ügyben. | Feljelentés a Nádor-ügyben<br/> | A Népszava információi szerint a parlament nemzetbiztonsági bizottsága szerdai ülésén úgy döntött, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Nádor Rt. közötti szerződések ügyében csalás és különböző gazdasági bűncselekmények, valamint államtitoksértés elkövetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tesz a legfőbb ügyésznél. A testület kormánypárti többsége és a MIÉP döntését Kosztolányi Dénes (Fidesz-MPP) váratlanul előterjesztett javaslatára hozta meg, ami azért is meglepő, mert az ügyet kivizsgáló albizottság ugyancsak kormánypárti többséggel elfogadott jelentésében még nem volt szó feljelentésről. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/02/20000203feljelentes | 2000-02-03 07:26:00 | true | null | null | Origo |
A Market Építő Zrt. és a Magyar Építő Zrt. után hazánk egyik legjelentősebb építőipari kivitelező nagyvállalata, a ZÁÉV Zrt. is gazdát cserélt - tudta meg a Napi.hu.
A 65 éve tevékenykedő, zalaegerszegi székhelyű társaság tulajdonosváltását megerősítette a Napi.hu-nak Peresztegi Imre ZÁÉV-vezérigazgató. Tájékoztatása szerint a részvények többségét birtokló tulajdonosok értékesítették részvényeiket egy nemrég alakult vagyonkezelő cégnek, amelyet - az építőiparban is érdekelt - magyar magánszemélyek alapítottak. Hogy mely társaság a vevő, azt az értékesítés lezárásáig nem kívánta elárulni a vezérigazgató, a folyamat várhatóan a félév végéig lezárul. Azt a piaci pletykát azonban cáfolta Peresztegi Imre, hogy a vevő vagyonkezelő cég tulajdonosai között ott lenne a Mészáros és Mészáros Kft., illetve annak tulajdonosa, a felcsúti polgármester és milliárdos vállalkozó, Mészáros Lőrinc.
A magasépítési fővállalkozóként és generálkivitelezőként is működő, de közműépítésekben és műemléki felújításokban is reszt vevő ZÁÉV Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. sikeresen működik, állandó szereplője az állami és a dunántúli önkormányzati közbeszerzéseknek. A nettó árbevétele 2010-ben még 21,3 milliárd forint volt, azóta 10-12 milliárdos éves forgalmat produkált, az adózott eredménye 334 millióról 2013-ra 32 millióra csökkent - derül ki a Céginfo.hu adataiból. A társaság 2014-re korábban 13 milliárdos nettó árbevételt várt.
Ezzel a magasépítés "krémjét" jelentő, hagyományosan jó hírű szakmai műhelyekkel rendelkező cégek jelentős része gazdát cserélt a közelmúltban - formálódhatnak a kisebb "ellen-Közgépek". Információink szerint tulajdonosváltás történt a Duna-Épszer Zrt.-nél és a Főber Zrt.-nél is.
A ZÁÉV részt vett többek között a Nemzeti Színház és a szombathelyi ppp-börtön építésében, a kaposvári városközpont rehabilitációjában és számos fürdő, oktatási, kollégiumi és egészségügyi épület kivitelezésében - ilyen munkái a közbeszerzési tájékoztatók alapján folyamatosan vannak. A közelmúltban nettó 2,4 milliárdos megbízást kapott a MÁV Zrt.-től vasútállomások korszerűsítésére.
A ZÁÉV tulajdonosai közvetve magyar magánszemélyek. A cégcsoporthoz több vállalkozás tartozik, köztük hat főbb társaság, amelyek betongyártással, építőanyag kereskedéssel, építőipari kivitelezéssel, ingatlanforgalmazással, épületvillamossági és szerelő tevékenységgel foglalkoznak.
Már elindult az átrendeződés
A magyar építőipar tulajdonosi átrendeződésének már látható jelei vannak; mint ismert, idén gazdát cserélt a Magyar Építő Zrt. (amely 2010-ben még 16,6 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, 2013-ban pedig 5,6 milliárdot), amit a tiszakécskei székhelyű Körösaszfalt Zrt. vásárolt meg. Az utóbbi társaság tulajdonosa az elmúlt években jelentős uniós és állami útépítéseket elnyerő Duna Aszfalt Kft. és annak társtulajdonosa Szíjj László. (A Körösaszfalt vezérigazgatója a bicskei Pálffy Balázs, aki lapunk információi szerint a felcsúti polgármester Mészáros Lőrinc jövendőbeli veje. Korábban lehetett híreket hallani arról, hogy a Magyar Építőt a Mészáros és Mészáros Kft. venné meg, de ezt a Magyar Építő cáfolta.) A 2014-ben tízmilliárdot meghaladó árbevételt produkáló Magyar Építő nevéhez az utóbbi években főként kórházberuházások, valamint a százlakásos angyalföldi passzívház megvalósítása kapcsolódik. | Újabb átrendeződés az építőiparban: eladták a ZÁÉV-et is! | Újabb jó hírű magyar építőipari vállalat cserélt gazdát a Market Építő és a Magyar Építő után: a ZÁÉV Zrt. A sokmilliárdos forgalmú magasépítő cég többek közt börtön, oktatási és egészségügyi épületek, fürdők kivitelezőjeként ismert. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ujabb_atrendezodes_az_epitoiparban_eladtak_a_zaev-et_is.596233.html | 2015-04-10 13:47:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A magyar kormány ügyvédje információink szerint 50 ezer dollárt, azaz valamivel kevesebb mint 10 millió forintot ajánlott fel Harris E. Greennek, a magyar államot 44 millió dollárra (mintegy 8 milliárd forintra) perlő amerikai ügyvédnek. Green ügyvédi irodája korábban arra szerződött Magyarországgal, hogy lealkudja a kinti magyar konzulátusra kirótt adót, ám ezt a sarcot időközben az USA elengedte.
Az 50 ezer dolláros felajánlással a magyar állam először tett olyan gesztust, amely alapján úgy tűnhet, hogy lehetnek jogos követelései az amerikai jogásznak. Közvetett forrásból úgy tudjuk, hogy Green kifejezetten sértőnek találta a magyar ajánlatot, és az USA külügyminisztériumát is szeretné bevonni a magyar állam elleni harcába.
A magyar külügyminisztérium egy éve bízta meg a H. Elliott Greene & Associates nevű céget, hogy alkudja le a magyar állam adósságát New York város önkormányzatánál. A magyar kormány részben diplomáciai célra használt épülete után a város 120 millió dollár tartozást tartott nyilván. Magyarország ugyanis vitatta az adó jogosságát, ezért a rendszerváltás óta következetesen nem fizettünk.
A külügyminisztérium által megbízott cég le is alkudott 88 millió dollárt. Azonban a megállapodás után néhány nappal az USA kormánya elengedte az egész magyar adósságot. 2009. június 17-én írták alá az alkut, míg az USA kormánya 23-án írt levelet a magyar kormánynak az adósság elengedéséről.
Az H. Elliott Greene & Associates tulajdonosa, Harris Green viszont igényt tart sikerdíjára, hiszen szerintük ők akkor is megdolgoztak a pénzükért, ha közben kiderült, hogy fáradozásaik fölöslegesek voltak. A cégszerint a lealkudott összeg fele, vagyis 44 millió dollár jár nekik, illetve ezen felül kártérítést is követelnek részben a magyar államtól, részben pedig a külügyminisztérium két munkatársától.
Gyanús az egész
A történet több mozzanata is rendkívül furcsa:
A céget titokzatos körülmények között bízta meg a külügy, máig nem tudni, hogy milyen szempontok szerint, kinek a döntése értelmében, és miért bíztak meg egy kinti céget az adósságról szóló alkudozással.
Az H. Elliott Greene & Associates 50 százalékos sikerdíjra volt jogosult, ami az Indexnek nyilatkozó New York-i ingatlanadóval foglalkozó ügyvédek szerint szokatlanul magas honorárium.
Furcsa, hogy alig néhány nap telt el a cég és New York közötti alku, és a teljes adósság elengedése között.
A magyar kormány által évtizedek óta vitatott adó teljes összegét valószínűleg sohasem tudta volna New York beszedni, mert a város a teljes ingatlanra felszámolta az adót, holott annak bizonyos helyiségei diplomáciai célt szolgálnak, vagyis eleve adómentesek voltak. Csupán a vendégszobákra és egy kulturális intézet termeire lehetett volna adót kivetni.
A perről és az egész ügyről súlyos hallgatásba burkolózott a magyar kormány. A külügyminisztérium először azt sem ismerte el, hogy egyáltalán tud a perről, holott az interneten is szerepelt a felperes beadványa egy New York-i bíróság honlapján.
Az amerikai céggel kötött szerződés hátteréről hivatalosan se a külügy, se a pénzügyminisztérium nem adott semmilyen tájékoztatást. A parlament külügyi bizottsága egy zárt ülésen ugyan foglalkozott az üggyel, de információink szerint a kérdést firtató fideszes képviselők nem kaptak érdemi választ kérdéseikre. Az azóta New York-i ENSZ-nagykövetnek kinevezett Horváthné-Fekszi Mártát faggatták akkor, aki a külügyminisztérium kabinetvezetőjeként egyik aláírója volt az ügyvédi irodával kötött szerződésnek. A másik aláíró Faller Jenő államtitkár volt.
A külügyminisztérium szeptember végén bejelentette, hogy belső vizsgálatot indítanak a Green-szerződés ügyében. Erről azóta sincs hír, hiába kértük el a tárcától a vizsgálat eredményét. Inkább csak egy általános tájékoztatást kaptunk az ügyről.
Mérlegeltek
Magyarázatot kaptunk viszont arra, hogy miért ajánlhatott a kormány ügyvédje 50 ezer dollárt: „Peren kívüli megállapodás nem született. Ugyanakkor az eljárásban nem szokatlan a peren kívüli egyezség mérlegelése, különösen abban az esetben, ha a per elhúzódása, valamint a felmerülő ügyvédi költségek az egyezségben foglaltakhoz képest jelentős többletet mutatnak.” – válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre Mátrai Zsuzsanna, a minisztérium szóvivője.
Hazavárták a sikerdíjat?
A szerződés körüli sok gyanús elem azt sejtette eddig is, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy a külügy – még Göncz Kinga minisztersége idején – elhamarkodottan kötött egy nem túl előnyösnek tűnő szerződést az adósság körüli alkuról.
Úgy tűnik inkább, hogy Mr. Green pénzére Magyarországon is várnak. A pénzügyminisztériumot jól ismerő forrásunk szerint egy befolyásos szocialista képviselő nem sokkal a New York városával megkötött alku után személyesen befáradt a pénzügyminisztériumba, hogy megsürgesse a sikerdíj kifizetését. Akkor még az egész ügy titkos volt, az Index csak másfél hónappal később számolt be a szerződés létezéséről.
Úgy tudjuk, hogy a tárca vezetése elutasította az MSZP-s politikus kérését, mert megütközést keltett bennük a szokatlan eljárás, és az összeg nagysága. Ugyanakkor a pénzügyminisztérium a témával kapcsolatos korábbi kérdéseinkre hivatalosan nem adott választ, hanem a külügyhöz irányított.
Kivárásra játszunk
Megkerestük most az igazságügyi tárcát is, mert a perben ők tartják a kapcsolatot a kormányt képviselő ügyvédi irodával. Többek között arról érdeklődtünk, hogy jogos lehet-e Mr. Green panasza, aki szerint a minisztérium tudatosan hátráltatja a pert.
Greenék szerint ugyanis a tárca késlekedik bizonyos dokumentumok átadásával, amelyek kiadására az ügyben eljáró New York-i bíró utasítást adott. Green információink szerint arra készül, hogy a washingtoni külügyet kéri fel, hogy gyakoroljon nyomást a magyar kormányra. Green ügyvédje több felszólítást is küldött már a magyar igazságügyi tárca egyik tanácsosának ezzel kapcsolatban. A tanácsos szakterülete a Hágai Egyezmény által rögzített nemzetközi jogrendszer, ami az ilyen perek esetében iránymutató, és amelyre az ügyet tárgyaló amerikai bíró is hivatkozott.
Az igazságügyi tárca csak későbbre ígért választ, viszont a külügy jelezte, hogy tudomásuk szerint a magyar fél minden dokumentumot időben, a nemzetközi jognak megfelelően kiállított.
A külügy válasza alapján tisztázódni látszik a magyar kormány jogi álláspontja is. Ezek szerint meg kellene várni egy másik per lezárultát. Ugyanis New York beperelte az USA külügyminisztériumát, mert a város szerint jogtalan volt a magyar (és több egyéb ország) ingatlanadójának elengedése. A magyar kormány szerint az adósság elengedése óta nincs ok kifizetni a sikerdíjat, és ha New York elvesztené perét a washingtoni külüggyel szemben, akkor ez fontos hivatkozási alap lehetne a Green-féle perben is | Tizet adnánk a nyolcezermillióból Mr. Greennek | Tizet adnánk a nyolcezermillióból Mr. Greennek - A magyar állam tízmillió forintnyi dollárt ajánlott peren kívül a nyolcmilliárdot követelő amerikai ügyvédnek. Egy MSZP-s képviselő arra kérte a pénzügyminisztériumot, hogy adják meg a teljes összeget. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/03/31/tizet_adnank_a_nyolcezermilliobol_mr._greennek/ | 2010-03-31 18:30:00 | true | null | null | Index |
Ismét egy új gyár átadására érkezett Székesfehérvárra. Mit lehet tudni az új orvos- és labortechnikai üzem átadásával kapcsolatban?
A Karsai Alba cégcsoport egy nagy, 4 milliárd forintos beruházást hajt végre, amelyhez a kormány 730 millió forint támogatást biztosít. 37 új munkahely jön létre és olyan innovatív orvos- és labortechnikai eszközöket fognak itt gyártani, amelyekre a magyarországi kórházaknak, rendelőintézeteknek, gyógyszergyáraknak, egészségügyi intézményeknek nagy szükségük van. Magyarország kormányának stratégiai célkitűzése, hogy az orvosi eszközök gyártásából egyrészt önellátóak legyünk másrészt, hogy a nemzeti tulajdont erősítsük, harmadrészt pedig, hogy nemzetközi szinten is versenyképesek lehessünk ebben az iparágban. Itt egy olyan orvostechnikai eszközöket gyártó kapacitás jött létre, amely magyar tulajdonban van, és amely a magyarországi mellett a külső piacokra is termelni képes.
Szintén a vármegyét érintő fejlesztés az M1-es autópálya bővítése, amely a tervek szerint 2029 szeptemberére készül el. Milyen hatással lesz ez a vármegye, illetve a régió gazdasági helyzetére?
Magyarország a földrajzi helyzeténél fogva kelet-nyugati és észak-déli forgalomban is kulcsszerepet játszik Európában. A Covid idején, amikor le kellett zárnunk a határainkat, jól látszott, hogy milyen nehézséget okozott a tranzitforgalom résztvevőinek az, hogy adott esetben Magyarországon nem vagy csak korlátozottan lehetett keresztülutazni. Az M1-es autópálya M5-ös tengelye, ami Európa délkeleti és nyugati része között biztosítja a tranzitútvonalat, nagyon komoly terhelésnek van kitéve. Ezért indokolt az M1-es autópálya fejlesztése, kiszélesítése. Ha valahol, akkor Fehérváron és Fejér vármegyében nem kell azt magyarázni, hogy milyen pozitív hatásai vannak annak, ha egy autópályát kettőről három sávosra bővítenek. Mi azt várjuk az M1-es autópálya kibővítésétől, hogy egyrészt csökken a szállítási idő a teherforgalomban, másrészt a személyi forgalomban is redukálódik az eljutási idő. Ezen felül segíti a forgalmi torlódások kiküszöbölését, ezáltal pedig környezetvédelmi szempontokat is érvényesíteni lehet vele, hiszen azok az autók szennyezik leginkább a környezetet, amelyeknek álló helyzetben jár a motorja. Ezek az előnyök mind-mind a kiszélesítéssel járhatnak. Egy óriási munka, amit a tervek szerint 2025-ben kezdenek meg, és körülbelül négy évet egészen biztosan igénybe fog venni.
Az Iváncsán is akkumulátorgyárat működtető SK Innovation vállalatcsoporttal kapcsolatban a közelmúltban működési nehézségekről cikkeztek. Ezt a cég egy közleményben megcáfolta, az viszont kiderült, hogy az elmúlt időszakban csökkent a kereslet az elektromos autók tekintetében. Ennek fényében kell változtatnia a kormánynak az elektromos autókra vonatkozó politikáján?
Azért nem kell változtatni, mert ha visszanézzük a világgazdaság történelmét, akkor azt látjuk, hogy minden nagy technológiai átállás pontosan úgy zajlott le, mint ahogy most a közúti közlekedés elektromos autókra való átállítása. Az elején van egy óriási felfutás, azt követi egy kis visszaesés, majd ezt követi egy hosszú, lassan növekedő, tömeges alkalmazkodás. Az nyilvánvalóan nem volt reális, hogy az elektromos autók számának növekedése tartsa azt a tempót, ahogy az elején ugrásszerűen megindult. Be kellett rendezkedni egy hosszú, lassú növekedésre, azonban ez azt támasztja alá, hogy azok az országok, amelyek idejében léptek, amelyek elsőként építették fel az ehhez szükséges gyártási kapacitásokat, azok stratégiai előnyre tesznek szert. Magyarország időben lépett, Európában gyakorlatilag mi voltunk az elsők, akik felismertük ezt a piaci lehetőséget. Jövőre már a világ legnagyobb elektromos akkumulátorgyártási kapacitással rendelkező országa leszünk, és hamarosan évente egymillió autót fognak előállítani Magyarországon. Tehát az SK Innovation, a Samsung SDI, a CATL, a Sunwoda, a BYD beruházásai mind a magyar gazdaság hosszú távú növekedését alapozzák meg.
Mindezek mellett továbbra is eltérő nézőpontok, vélemények vannak az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban. Azokon túl, amiket már említett, milyen érvek szólnak a hazai működésük mellett?
Az világos, hogy a közúti közlekedésnek át kell állnia elektromos alapokra. Nemcsak azért, mert politikai döntés született róla, hanem azért is, mert a globális környezetvédelmi célok elérése lehetetlen az elektromos autózás bevezetése nélkül. A világon a kibocsátott károsanyagok körülbelül ötöde a közúti közlekedésből származik. Tehát egészen biztos, hogy át kell állni elektromos alapokra. Ezek az autók viszont nem működnek elektromos akkumulátorok nélkül. Az több mint furcsa, hogy éppen azok tüntetnek az elektromos akkumulátorgyárak ellen, akik az elektromos autók bevezetését szorgalmazták. Ez a kettő ellentmondásban van egymással. Azt is látni kell, hogy óriási a verseny ezeknek a gyáraknak a letelepítéséért Európa, de a világ országai között is és nem mindenki játszik tiszta és tisztességes eszközökkel. Vannak, akik különböző beavatkozásoktól sem riadnak vissza annak érdekében, hogy megszerezzenek egy-egy ilyen nagyberuházást, például azzal, hogy a beruházások létrehozását el akarják lehetetleníteni egy másik országban. A lényeg az, hogy ezek a beruházások sok tízezer modern, jól fizető munkahelyet hoznak létre Magyarországon és segítik a magyar családok megélhetését. Ha ezek a gyárak nem jönnek létre itt, akkor megvalósulnak másutt, és akkor más országok állampolgárainak hoznak létre munkahelyet, biztosítanak fizetést. Mi ezt inkább a magyaroknak szeretnénk.
Rendszeresen jár vissza Fejér vármegyébe. Ahogy most is, úgy legtöbbször valamilyen fejlesztés, beruházás miatt érkezik. Milyen szerepet tölt be jelenleg Fejér a magyar gazdaságban?
Azt hiszem, hogy Fejér vármegye a magyar gazdaság egyik fellegvára. Ehhez a kijelentéshez semmiféle túlzásért nem kell folyamodni. Székesfehérvár és Fejér vármegye, valamint ezáltal a közép-dunántúli régió európai uniós mércével is a jól fejlett térségek közé tartozik. Azt hiszem, hogy Fehérvárnak az az érdeme, hogy a gazdasági növekedés során két szempontot figyelembe tudott venni. Az egyik az, hogy egy kifejezetten összetett, sokszínű, változatos gazdaság jött itt létre. Székesfehérvár gazdasága nem egy iparágra összpontosul, hanem az autóipartól kezdve, a modern gépiparon át az elekrotechnikáig és a számítástechnikáig, a kutatás-fejlesztésig minden megtalálható. Másrészt pedig itt úgy fejlődött a város gazdasága, hogy azzal a város maga is fejlődni tudott, ezáltal pedig az emberek életszínvonala és életkörülményei is javulni, növekedni tudtak. Tehát itt a gazdasági fejlődés és a város fejlődése összességében integráltan, egymással kéz a kézben játszódott le.
A végére pedig egy kis sport. Köztudott, hogy nagy szurkolója a Honvédnak, aminek most akár a másodosztályú szereplése is veszélyben lehet. Mit gondol, hogyan lehetne megmenteni a csapatot?
Én az elvégzett munkában és a stabilitásban hiszek és a klub a nyár végén került stabilitást biztosító új tulajdonoshoz. Nem lehet csodát várni egy-két hét vagy hónap alatt, tehát most fontos lenne, hogy a klub számára támogatást és nyugalmat nyújtsanak azok, akik segítik, szeretik, támogatják őket és szurkolnak nekik. Én hiszem azt, hogy az a szakmai munka, ami megindult, már rövid távon is gyümölcsöző lehet, tehát idén a csapat simán bent tud maradni az NB II-ben, jövőre pedig meg lehet célozni az elsőosztályú szereplést. Ehhez összefogásra van szükség, a folyamatos támadások és kritikák pedig nem segítik ezen célok elérését. | Szijjártó Péter: Székesfehérvár nem egy iparágra épül | Ismét fejlődött a székesfehérvári gazdaság, ezúttal egy orvos- és labortechnikai üzem valósult meg kormányzati támogatással. Az átadóra Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter is a vármegyeszékhelyre látogatott. Az aktuális beruházás mellett beszélgetésünkben a Fejér vármegyei és az országos gazdaságot is érintettük. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/szijjarto-peter-interju-fehervar | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Elmaradt a Quaestor-csoport vagyonfelmérése, így nem biztos, hogy elveszett a Quaestor kisbefektetőinek pénze – nyilatkozta a Népszabadságnak Papp Gábor, Tarsoly Csaba Quaestor-vezér ügyvédje. Papp azt mondta, nem látott olyan szakértői véleményt, amelyből kiderült volna például, hogy mennyit ér a meg nem valósult Duna City projekt, ami a Quaestor legértékesebb befektetése lett volna, ráadásul azon a helyen épült volna, amit a PWC tanulmánya a 2024-es esetleges budapesti olimpia helyszínének ajánlott.
Ahogy arról már korábban írtunk, Tarsoly Csaba azért is kérte korábban, hogy előzetes letartóztatás helyett házi őrizetben lehessen, hogy el tudja intézni a projekt banki ügyeit, nehogy elvigyék az ahhoz tartozó ingatlanokat a hitelezők. Tarsoly a Duna Citytől pár éven belül 1-1,2 milliárd euró profitot remélt, a beruházás eladásából pedig fedezni lehetett volna a Quaestor pénzügyi hiányait.
Erre utalt a Népszabadságnak Papp Gábor is, amikor azt mondta, szerinte nem igaz Ibolya Tibor fővárosi főügyész azon kijelentése, hogy a brókercég ellopta vagy veszteséges üzletekbe fektette és elvesztette volna a kisbefektetők pénzét. | Tarsoly ügyvédje: Megvan a quaestorosok pénze | Tarsoly ügyvédje: Megvan a quaestorosok pénze - Papp Gábor szerint nem mérték még fel, hogy mennyit ér a Nagyvásártelepre álmodott Duna City projekt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2016/02/16/tarsoly_ugyvedje_megvan_a_quaestorosok_penze/ | 2016-02-16 11:48:17 | true | null | null | Index |
Gőzerővel folyik a kormányzati szintű korrupció kiépítése - közölte Magyar Bálint szabad demokrata országgyűlési képviselő, a Fidesz vezette kormány két és fél éves működését összegezve pénteken, a fővárosban. A sajtótájékoztatón - amelyen Szent-Iványi István frakcióvezető és Hack Péter képviselő is részt vett - elhangzott: a kormány a korrupciót lehetővé tevő kiskapuk bezárása helyett újakat nyit meg.
A képviselők példaként említették a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényjavaslatot, amely elfogadása esetén - vélekedésük szerint - közpénzek ellenőrzés nélküli elköltését tenné lehetővé, "a szabad rablást legalizálná".
A szabad demokrata politikusok közölték: az elmúlt két és fél évben törvénytelen módon, illegális eszközökkel akadályozták meg azt, hogy akár egyetlen, az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottság felálljon. Elhangzott: a kormány nem engedi, hogy
bármilyen ellenzéki kezdeményezésű törvényjavaslatot megtárgyaljon a parlament.
- Ma Magyarországon a kormánynak van parlamentje, és nem a parlamentnek kormánya - szögezte le Magyar Bálint.
Közlése szerint egyetlen állampolgár sem hiheti el, hogy létezik a törvény előtti egyenlőség.
- Vannak törvények, amelyek rájuk vonatkoznak, és egészen más dolgok érvényesek a Fidesz körüli haverok, barátok körére - fogalmazott Magyar Bálint.
A szabad demokrata honatya kifogásolta, hogy az adófizetők képtelenek belelátni abba, hogy a pénzüket mire fordítják. Fontosnak tartotta, hogy ne lehessen elkerülni a közbeszerzési eljárást a közpénzek elköltése során.
- A bűnüldöző szervek szelektív módon működnek - vélekedett, hozzáfűzve: a Fidesz körüli szennyest takargatják, a kisgazdapárt körüli szennyest pedig teregetik. A képviselő megfogalmazása szerint amilyen aktívak és fantáziadúsak a kisgazda botrányok ügyében,
annyira fantáziátlanok és lassúak, amikor Fidesz körüli ügyről van szó.
Hack Péter kifejtette: a kormányzat ahelyett, hogy érdemi korrupció elleni törvényt dolgozna ki, csak ígérget, és halogatja ennek megszületését.
- Az ellenzék korrupcióellenes fellépéseit indokok nélkül, mesterségesen akadályozzák meg a kormánypártok - szögezte le.
Kitért arra, hogy még tárgysorozatba sem vették az SZDSZ korrupcióellenes törvénycsomagját, amely érdemi fellépést tett volna lehetővé.
Hack Péter elmondta: az SZDSZ nyílt színvallásra szeretné kényszeríteni a kormánypártokat az ügyben, hogy akarják-e a korrupció megakadályozását, vagy csak kampánynyilatkozatokat tesznek e téren.
Szent-Iványi István elmondta: levélben fordultak Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, hogy a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényjavaslatot - elfogadása esetén, megfontolás végett - küldje vissza az Országgyűlésnek.
Az SZDSZ aggálya szerint ha a törvény hatályba lép, akkor szinte bármelyik állami tulajdon a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonába kerülhet, és azokon akár pályáztatás nélkül is túladhatnak.
- Mindemellett a bank pusztán kormányzati ellenőrzés alatt áll, és ez a konstrukció magában rejti a közpénzekből megvalósítható klientúraépítés lehetőségét - fogalmazott Szent-Iványi István.
A frakcióvezető kitért arra, hogy 19 alkalommal szavazták le annak a szabad demokrata indítványnak a tárgysorozatba vételét, amely a Postabank konszolidációját vizsgáló bizottság létrehozására irányul.
- A hagyományos parlamenti lehetőségek kimerültek, ezért kérjük a köztársasági elnököt, hogy járjon közben - tette hozzá az SZDSZ frakcióvezetője.
(2001.04.20.) | Az SZDSZ szerint kormányzati szintű korrupció kiépítése folyik <br/> | Az SZDSZ kifogásolja, hogy a Fidesz-kormány egyre csak halogatja korrupcióellenes törvénycsomag létrehozását. Az ellenzéki párt képviselői szerint a bűnüldöző szervek szelektív módon működnek. A szabademokraták szerint a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényjavaslat elfogadása lehetővé tenné a közpénzek ellenőrzés nélküli elköltését. Mivel a közpénzek elköltésének ellenőrzésére tett - hagyományos, parlamenti - kísérletek kimerültek, ezért Mádl Ferenc köztársasági elnök segítségét kérték - közölték. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1899/12/20010420azszdsz-2 | 2001-04-20 14:14:00 | true | null | null | Origo |
Ahogy szaladnak az évek, az ember azt veszi észre, 1956 ünnepe egyre messzebb kerül a forradalomtól. A szónokok és a vezércikkírók, de maguk az ünneplők is mind kevesebb szót ejtenek magáról az eseményről, annál többet a napi áthallásokról. Ez még érthető is lehetne, ha valamiféle nemzeti közmegegyezés rögzítené: hová helyezzük a forradalom és szabadságharc mérföldkövét a nemzet krónikájában.
De hol vagyunk még ettől? Nemzeti ünnepünket rendre bedarálja a rút politika.
1956 kiváltó okát abban a hatalmas elégedetlenségben kell keresni, melyet a csupaszra vetkőzött kommunizmus váltott ki szűk évtized alatt. Ennyi is éppen elég volt ahhoz, hogy a világháborút még ki sem heverő ország rádöbbenjen, milyen a diktatúra igazi arca, mennyire hazugok a harsány jelszavai. Volt azokban az években minden, a kék cédulás "választástól" a demokratikus pártok felszámolásán át az egyházüldözésig. Volt, mert lehetett: Rákosi Mátyásék "bátorságát" szovjet szuronyok garantálták. Bábkormány vezette az országot, a kollaboránsok dolga csupán az volt, hogy a magyar javakat a kommunisták kezére játsszák.
Csoda-e, hogy csakhamar az egész országot fojtogatta a gimnasztyorka? A hatalom gátlástalansága elképesztő egységet teremtett, a szellem kibújt a palackból, visszatuszkolni már nem lehetett. A forradalom első napjának legemlékezetesebb pillanatait betéve tudjuk: zászlóbontás a Bem-szobornál, egymásba karoló, boldog felvonulók a Margit hídon, nagygyűlések szerte vidéken, Nagy Imre-beszéd a Parlamentnél, fegyverropogás a rádiónál, ledöntött Sztálin-szobor...
Elképzelhetetlen energiák szabadultak fel. Mi mindenre képes a közös akarat! Büszke, sőt nyakas nép vagyunk - mondta a Millenárison tartott ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Nem tűrjük el, hogy bármely felsőbbség belebeszéljen az életünkbe. De az összefogás törvényét betartjuk, mert enélkül se biztonságunk, se szabadságunk nem lenne. Összefogás nélkül idegenek uralkodnának rajtunk. A magyar szabadságszerető és szabadságharcos nép. Rosszul viseli a zablát, és csak idő kérdése, mikor tör ki a hámból.
Ötvenhatban nem győztünk, mert nem győzhettünk. Sorsunkról, mint már annyiszor, a nagyhatalmak döntöttek a fejünk fölött. A helytartó visszajött - igazából el se ment -, mi pedig újból láncszemmé tapostattunk. Az "ellenforradalom" elbukott. A gonosz összezárt. Hiába érzett együtt velünk a világ, azzal nem sokra mentünk.
De tudta-e egyáltalán az aggódó, finom Nyugat (ma Brüsszel), mi valójában az a kommunizmus, amire nemet mondtunk? Honnan tudta volna? Ma sem tudja.
A független magyar politika Brüsszel számára elfogadhatatlan. Ezért bejelentették, meg fognak szabadulni Magyarország nemzeti kormányától. Azt is bejelentették, hogy egy brüsszeli bábkormányt akarnak az ország nyakába ültetni. Ismét itt a régi kérdés: ellenállunk vagy meghajolunk az idegen, ezúttal brüsszeli akarat előtt? Ez a súlyos döntés vár most Magyarországra. Magyar Péter már fel is ajánlotta szolgálatait a birodalomnak. A tenyérbe mászó lakáj azt hiszi, attól, hogy 2024-ben lyukat vág a magyar zászló közepébe, máris hazafi lesz.
Közben évtizedek szaladtak el, az "ellenforradalomból" időközben jámbor hangzású "sajnálatos októberi események" lettek, majd kissé váratlanul népfelkelés... Történt egy sajátos rendszerváltás is, majd furcsa, elmaszatolt évek jöttek. Míg a történelem sutaságain merengtünk, eljött az ötvenedik évforduló. És akkor újra ráébredhettünk, hogy tényleg nagy nap lehetett az az októberi... Gyurcsány Ferenc országló miniszterelnök rendőrnek öltözött előemberei agyba-főbe verték a forradalomra emlékezőket Budapest szívében, ismét vér áztatta a pesti utcát. Megtörtént - mert megtörténhetett! Félreérthetetlen üzenete volt a példátlan gyalázatnak: ők még mindig másképp gondolkodnak a nemzet forradalmáról.
A Demokratikus Koalíció elnöke a párt tegnapi ünnepi megemlékezésén sem tagadta meg önmagát. Arról beszélt, hogy Magyarországon ma a szabadság és a nemzeti függetlenség ünnepét árulók próbálják meg a közösség nevében ünnepelni, valójában ellopni, megbecsteleníteni. No comment.
Az Európai Unió szerint 1956 egyik tanulsága az, hogy most, 2024-ben harcolnunk kell Ukrajna mellett. Számunkra viszont a forradalom és szabadságharc tanulsága az, hogy kizárólag Magyarországért, a magyar szabadságért szabad harcolnunk. Már csak azért is, mert az újabb világháború kockázata soha nem volt olyan közel, mint most.
A szereptévesztett Brüsszel helytartóként akar rendelkezni felettünk. Parancsokat oszt, felsőbbségnek tartja magát. Ugyanazt csinálná, mint anno Moszkva. Pedig tudhatná, hogy ezeknek a történeteknek mindig ugyanaz a végük: Góliát veszít, Dávid győz. Aztán lehet pakolni: Kun Béláék Bécsbe, Rákosiék Moszkvába, a mostani lakájok Brüsszelbe...
Színes példát is említett ünnepi beszédében a kormányfő. Mikor a szovjet már azt hitte, mindent szépen elrendezett, egyszer csak megjelent az írás a falon. Gyermekmondóka volt, egyszerűsége tette fenyegetővé: "Ne mosolyogj, Iljics, nem lesz így örökké, százötven év alatt sem lettünk mi törökké."
És ma az írás újra ott van a falon... | Nem kell a zabla | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/10/nem-kell-a-zabla | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2010.03.27. 23:00
Nem tudta meghallgatni Hagyó Miklóst a BKV korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálására alakult fővárosi bizottság, miután a volt főpolgármester-helyettes tegnap ígérete ellenére nem jelent meg a testület előtt. A szocialista politikus pénteken ad írásbeli válaszokat a testület kérdéseire – most legalábbis ezt üzente.
Egy órával a BKV-nál történt szabálytalanságok kivizsgálására alakult fővárosi bizottság ülése előtt Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes robbantott: levélben arról értesítette György Istvánt, a testület fideszes elnökét, hogy korábbi ígérete ellenére mégsem jelenik meg a testület előtt. Döntését azzal indokolta, hogy György a Duna TV-nek adott keddi nyilatkozatával „megrendítette a bizottság eljárásának tárgyilagosságába vetett hitét”. György kedden arról beszélt, hogy a BKV-botrány egy, a kormánytól induló és a közüzemi cégek vezetőségéig, menedzsmentjéig elérő működési modell, amelynek célja a szervezett pénzkimentés.
Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezérigazgatójának a Magyar Nemzetben megjelent interjújára hivatkozva emlékeztetett arra is, hogy Hagyó neve el is hangzott akkor, amikor a pénzosztásról beszéltek.
Hagyó tegnapi levelében úgy fogalmazott, hogy nem kíván olyan bizottsági eljárásban „biodíszletként szerepelni, amelynek szembetűnő célja nem az igazság kiderítése, hanem egy politikai prekoncepció igazolása”. A György István által feltett 23 írásbeli kérdést a szocialista politikus ígérete szerint péntekig írásban válaszolja meg, de azt nem lehet tudni, hogy erre Magyarországon kerül-e sor.
Korábban megírtuk, Hagyó budai ingatlanját lányának ajándékozta, sőt, érdi házát, párttársának, Tóbiás József frakcióvezető-helyettesnek és feleségének adta el. E hírek nyomán a sajtó arról cikkezett, hogy a volt szocialista főpolgármester-helyettes Dél-Afrikába vagy Dél-Amerikába menekülhet egy esetleges ellene indított büntetőeljárás elől.
Hagyó csak ürügyet keresett arra, hogy ne kelljen megjelennie a vizsgálóbizottság előtt – mondta tegnap György István, a Fidesz fővárosi frakcióvezető-helyettese a meghallgatást követő sajtótájékoztatón. A fideszes politikus közölte, Hagyó Miklós volt az egyetlen aktív politikus, aki nem tisztelte meg a közgyűlés vizsgálóbizottságát azzal, hogy elmegy az ülésére, annak ellenére, hogy erre legalább három alkalommal ígéretet tett. A testület elnöke visszautasította Hagyó vádjait, és emlékeztetett egy folyosói pletykára, amely szerint Hagyó már kedden délután közölte Burány Sándorral, az MSZP fővárosi elnökével, hogy nem megy el a meghallgatásra. Burány korábban azt mondta, Hagyó csak szerda késő délelőtt tájékoztatta erről a döntéséről, de arra kérte, hogy valamilyen formában mindenképpen válaszoljon a bizottság kérdéseire. Szerettük volna feloldani a két különböző dátum közötti ellentmondást, illetve megtudni azt is, hogy történt-e bármiféle nyomásgyakorlás az MSZP részéről, hogy Hagyó ne jelenjen meg a vizsgálóbizottság előtt, de Burány Sándor lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre. Az MTI-vel mindenesetre annyit nyomatékosított, Hagyó Miklós semmilyen párttisztséget nem visel, politikai egyeztetési kötelezettségünk nincs.
Az eseti testület tegnap végül csak Garadnai Andrást, a BKV volt igazgatósági elnökét hallgatta meg. Garadnai elmondta, hogy éveken keresztül rendszeres kapcsolatban állt Vajda Pállal, az előző ciklus szocialista városüzemeltetési főpolgármester-helyettesével és Aba Botonddal, a BKV korábbi vezérigazgatójával is, de utódjaik, Hagyó Miklós és Antal Attila ezt a rendszert „nem szívesen akarták működtetni”. Szerinte a BKV igazgatósága jogszerűen gyakorolta az ügyvezetést, tevékenységét a szakmaiság jellemezte s nem volt tudomása a közlekedési cég szerződéskötési és végkielégítési gyakorlatáról, valamint a BKV politikai irányításáról sem. Az MDF-es Hock Zoltán javaslatára a testület kéri Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester tájékoztatását arról, hogy a városvezető fenntartja-e a korábban a bizottság előtt elmondottakat, miszerint semmilyen formában nem utasította közvetlenül a BKV menedzsmentjét. György István, a Fidesz fővárosi frakcióvezető-helyettese tegnap közölte, hogy információik szerint a kormány is „kitáncolt” a BKV finanszírozásáról szóló szerződés mögül. Ismert, Demszky Gábor főpolgármester a BKV hosszú távú finanszírozásának feltételeiről szóló szerződés több pontjának módosítását kérte Oszkó Péter pénzügyminisztertől.
Visszaélés? A vajdasági illetőségű Vajda Adriana állítja, visszaéltek a nevével, semmit sem tud a BKV fénymásolóinak átvizsgálásával korábban közel húszmillió forintért megbízott Optimismo Kft.-ről – hangzott el a Duna Televízió egyik műsorában. A cégbíróság adatai szerint viszont a fiatal lány az időközben megszűnt kft. tagja volt. | Hagyó Miklós csak levélben válaszol | Nem tudta meghallgatni Hagyó Miklóst a BKV korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálására alakult fővárosi bizottság, miután a volt főpolgármester-helyettes tegnap ígérete ellenére nem jelent meg a testület előtt. A szocialista politikus pénteken ad írásbeli válaszokat a testület kérdéseire – most legalábbis ezt üzente. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/03/hagyo-miklos-csak-levelben-valaszol | 2010-03-18 15:34:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, ami egy 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, illetve egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, ami 45 milliárd eurónyi hitel visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Ez az, amit a Fidesz, de még a Tisza EP-képviselői sem szavaztak meg a napokban. A magyar EP-képviselők közül csak a két DK-s, Dobrev Klára és Molnár Csaba szavazta meg, hogy az EU a jövőben a befagyasztott orosz vagyon nyereségéből hitelt adjon Ukrajnának. A Tisza Párt képviselői tartózkodtak, kivéve Magyar Pétert, aki a fideszesekhez hasonlóan nem adott le szavazatot, valószínűleg azért, mert nem vett részt a keddi ülésen.
Az MTI beszámolója szerint Ukrajna az összeget saját belátása szerint használhatja fel, és 2025 végéig folyósítják. A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik. Az EU szerint ezek a bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás vége után sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani. | A Tisza sem támogatta, de az uniós tanács jóváhagyta az Ukrajnának szánt 35 milliárd eurós hitelt | A magyar EP-képviselők közül csak a két DK-s támogatta, hogy az EU a befagyasztott orosz vagyon nyereségéből hitelt adjon Ukrajnának. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/24/a-tisza-sem-tamogatta-de-az-unios-tanacs-jovahagyta-az-ukrajnanak-szant-35-milliard-euros-hitelt | null | true | null | null | 444 |
A fideszes polgármester vitatja a blogbejegyzést
Kocsis Máté józsefvárosi polgármester a Független Hírügynökségnek egy internetes blogbejegyzésre reagálva azt mondta: a közgyűlés LMP-s tagja azért nincs a tanácsadó testületben, mert ő tavaly költözött Zalaegerszegről, így szerinte kevésbé ismeri a kerület életét. Az LMP kivételével a józsefvárosi képviselő-testület mindegyik pártjából delegáltak tagokat a Kesztyűgyár Közösségi Házat segítő tanácsadó testületbe, akik a képviselői munkájuk mellett végeznek a juttatásukért tényleges munkát.
A 8ker.blog.hu írt arról, hogy hatfős, a Kesztyűgyár Közösségi Házat segítő tanácsadó testület felállításáról döntött március közepén ellenszavazat nélkül a józsefvárosi önkormányzat. Kormánypárti és ellenzéki képviselők is vannak a tagok között, aki havi több százezer forintot kapnak a tanácsadásért.
A testület már működik, a felállításáról szóló határozat bárki számára hozzáférhető. A polgármester nem tagja a hatfős testületnek, amelynek elnöke Egry Attila Fidesz-KDNP-s alpolgármester. Ő ezért a munkájáért valóban havi bruttó 250 ezer forintot kap, de alpolgármesteri munkáját társadalmi megbízatásban látja el, azért főállású fizetését nem veszi fel, saját költségkerete és korlátlan hivatali mobilja sincs - mondta a polgármester, aki szerint azért delegáltak minden pártból tagokat, hogy a Magdolna-negyed ügye ne legyen politikai vita tárgya. A kerület kiemelt programja ugyanis a közösségi ház és az ahhoz kapcsolódó Magdolna-negyed szociális városrehabilitációs fejlesztése, amelyhez uniós támogatást is kaptak - magyarázta.
Kocsis Máté megerősítette, hogy a testület másik öt tagja havi bruttó 200 ezer forintot kap ezért a munkájukért. Ez számukra napi plusz feladat a képviselői munka mellett, felelősséggel jár, és aki esetleg nem teljesít jól közülük, azt lecserélhetik. Munkaterveket írnak, véleményeznek, beszámolókat készítenek, civil szervezetekkel egyeztetnek, segítik az együttműködést a közösségi ház és más intézmények, valamint a környéken élők között - sorolta a polgármester.
Az LMP-s képviselő azért nincs a tanácsadók között, mert ő a képviselő-testület és a bizottságok üléseiről is gyakori hiányzó. Ráadásul tavaly költözött a nyolcadik kerületbe, így kevésbé ismerheti a közösségi ház és az ahhoz kötődő Magdolna Negyed Program jelentőségét, illetve Budapest egyik legnehezebb helyzetű városrészének helyzetét - tette hozzá. A testület fenntartása nem másfél, hanem bruttó 1, 2 millió forintba kerül havonta - mondta még.
A polgármester elmondta azt is: ismeri azt a férfit, aki a 8ker.blog.hu-t írja. Korábban "könnyű pénzű állást" szeretett volna kapni az önkormányzatnál, de nem kapott. Jogi lépéseket nem tervez ellene, mert "már a blog néhány olvasója is kezdi megszokni öncélú, bosszúéhes megnyilvánulásait" - tette hozzá.
Kocsis Máté cáfolta, hogy a képviselő-testület tavalyi megalakulása utáni pártközi egyeztetésen azt mondta volna: irreálisan alacsonynak tartja a képviselői fizetéseket, és megkeresi majd annak módját, hogyan lehetne azokat kiegészíteni. Elmondása szerint arról beszélt, hogy aki dolgozni akar, annak találni fognak munkát, amelyért törvényes díjazást kap. A nyolcadik kerületi önkormányzatnál nincsenek kamuszerződések, és olyan teljesítést nem írnak alá, amely mögött nincs munka. Továbbá több tízmillió forinttal csökkentették a "politika kiadásokat", megszűntek a frakciókeretek, a korlátlan mobilhasználat, az autóflotta, a frakcióirodák, a politikai alkalmazottak és harmadára apadt a szakértői keretek összege is - tette hozzá. | Itthon: A fideszes polgármester vitatja a blogbejegyzést | Kocsis Máté józsefvárosi polgármester a Független Hírügynökségnek egy internetes blogbejegyzésre reagálva azt mondta: a közgyűlés LMP-s tagja azért nincs a tanácsadó testületben, mert ő tavaly költözött Zalaegerszegről, így szerinte kevésbé ismeri a kerület életét. Az LMP kivételével a józsefvárosi képviselő-testület mindegyik pártjából delegáltak tagokat a Kesztyűgyár Közösségi Házat segítő tanácsadó testületbe, akik a képviselői munkájuk mellett végeznek a juttatásukért tényleges munkát. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110414_kocsis_tenyleges_munka_pluszpenz | 2011-04-14 18:11:00 | true | null | null | HVG |
„Az 1970-es évekre a vasútnál csak a hülyék maradtak – és a megszállottak” – hangzik a szállóigévé vált híres mondat Moldova György vasútról szóló könyvében. Az Opimus hatalomátvételéig a megállapítás nagyjából igaz volt a megyei lapok szerkesztőségeiben dolgozó médiamunkásokra, ma már viszont csak szervilizmusról és egzisztenciális kiszolgáltatottságról beszélhetünk.
A korábban a német Axel Springer (AS) különböző cégeihez, illetve a Pannon Lapok Társaságához (PLT) tartozó tizenkét megyei napilap tavaly októberben került Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe, s az addig jellemzően független orgánumok az esztendő végére klasszikus kormányzati szócsővé alakultak.
A legszembetűnőbb változáson – s ezzel párhuzamosan a legnagyobb példányszám-visszaesésen – a kaposvári székhelyű Somogyi Hírlap esett át. A lap azon kevés vidéki újságok egyike volt, melyek a helyi hatalomtól is viszonylag függetlenek tudtak maradni: sem a város, sem a megyei önkormányzat, sem a kormányhivatal nem hirdetett, vagy vásárolt magának felületet – a szerkesztőség valóban függetlennek mondhatta magát, s ez a lap tartalmán is meglátszott.
Nem véletlen, hogy a hazai sajtót folyamatosan szemléző Médianapló-blog szerint az „erős mondatok”, vagyis a kritikus publicisztikák számában 2015-ben csak a Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Népszava, illetve egyetlen vidékiként a Délmagyarország előzte meg a Somogyi Hírlapot.
A lap vezető újságírói számára jellemzően nem léteztek helyi tabutémák: a megyei, kaposvári s más települési potentátok, illetve országgyűlési képviselők többször is a főszerkesztő-kiadóvezetőnél próbálták elérni, hogy egyes ügyekkel ne foglalkozzon a szerkesztőség, sőt, nem ritkán a budapesti központhoz fordultak. Szerencsére azonban, sem az Axel Springer-es időkben, sem a 2014. októberi tulajdonosváltást követően nem szóltak bele fentről a vidéki szerkesztőségek munkájába. (2014 végén egyesült Mediaworks néven az AS magyar cégeinek egy része a Ringier-vel.)
Persze az összeolvadással azonnal megkezdődtek a találgatások: a Somogyi Hírlap újságírói naponta hallottak olyan pletykákat, melyek szerint a napjaik meg vannak számlálva, a Mediaworks (MW) új, osztrák tulajdonosa, Heinrich Pecina valójában Simicska Lajost képviseli, és néhány hónap múlva teljes sorcserére kerül sor a szerkesztőségben – többen már azt is tudni vélték, kinek ki ül a helyére.
Ezzel szemben az MW új vezérigazgatója, Mihók Attila, amikor 2014 végén ellátogatott Kaposvárra, a szerkesztőségnek az osztrák tulajdonos hosszú távú terveiről beszélt, sőt technikai fejlesztésekről, esetleges béremelésről is említést tett. Ahogyan azt is megígérte, havonta felkeresik majd a Somogyi Hírlapot, hogy minél naprakészebbek legyenek a helyi ügyekkel, problémákkal kapcsolatban.
Mihókról aztán legközelebb akkor hallottunk, amikor 2015 májusában lemondott a posztjáról, s távozott a cégtől.
Ekkor ismét pletykák kaptak szárnyra az átfazonírozásról, nemegyszer kormánypárti országgyűlési vagy önkormányzati képviselők célozgattak rá, hogy meg vannak számlálva a szerkesztőség napjai. Mindezt személyesen cáfolta bemutatkozó látogatásán Rónai Balázs, az MW új vezérigazgatója, s ő is Pecina hosszútávú terveiről beszélt.
Ennek ellenére egyre rosszabb lett a hangulat a szerkesztőségben: a jellemzően negyven-ötven év közötti, többgyermekes újságírók nagy része ugyanis tudta, állásvesztés esetén esélye sem lenne helyben elhelyezkedni. Mindez folyamatos, igencsak komoly terheléssel párosult: a havi penzumot 60-70 flekkben – 1800 karakteres flekkel számolva! –, s egy hétvégi ügyeletben határozta meg a központ, ezért bruttó 165-170 ezer forintos alapbér járt, s a helyi vezetés csak a teljesítménybérrel súlyozhatott az újságírók között.
Havi száztíz-százhúsz flekk esetén a vezető újságírók 250-300 ezer forintos nettót vihettek haza. Járandóságként ehhez jött még a havi bruttó negyvenegynéhány ezer forintos cafetéria, illetve az év végi 30 ezer forintos pulykapénz. Az AS-es időkhöz képest ekkorra már a cafetéria is jelentősen visszaesett, de az igaz érvágást az év végi nyereségrészesedés pulykapénzre váltása jelentette: ez korábban a havi bruttó bér másfél-kétszeresét jelentette nettóban, de még a válság legsúlyosabb éveiben is egy teljes havi pluszpénzt kaptak karácsony előtt a szerkesztőség tagjai.
Emellett tavasztól kettesével rendeltek fel továbbképzésre az újságírókat a központi szerkesztőségbe, ahol először hallhatták, természetesen nem hivatalosan, hogy ősszel komoly változások várhatóak. A legőszintébb vezetők célzásai alapján egyértelmű volt, hogy mindez tulajdonosváltást jelent.
A nyár elején még a CEMP-es-vonalat, vagyis Spéder Zoltánt emlegették mint leendő új gazdát, ám miután a kormányközeli nagyvállalkozó kegyvesztetté vált, egyre többször hangzott el Mészáros Lőrinc neve. Hamarosan az országos sajtóban is megjelentek az erre utaló információk, így már csak a tulajdonosváltás időpontja maradt kérdéses.
Ennek ellenére a szerkesztőségi munka szakmai színvonalát nem érhette kritika, sőt, a közvélemény szemében a lap ekkor érte el ezredforduló utáni legnagyobb megbecsültségét: az országos vihart kiváltott, Kaposvárra tervezett gumiégető esetében a lap mindvégig pártatlanul, a köz érdekeit szem előtt tartva, naprakészen, több esetben exkluzív információkat napvilágra hozva, s a jelentős politikai nyomásnak ellenállva foglalkozott az üggyel.
Egyedüliként a megye médiumai közül nemcsak a városházi támogatást élvező befektetőnek adott teret, hanem az ellenzőknek, független szakértőknek, civileknek is. A helyi közvélekedés szerint egyes újságírók ekkor lettek végleg nemkívánatosak a városvezetés számára – a tulajdonosváltás után az illetékesek meg is tették a szükséges lépéseket az új vezetés felé.
A nyári szabadságolások alatt azonban nemcsak a gumiégető miatt maradt el a szokásos uborkaszezon, az országos sajtóban folyamatos lebegtetett Mediaworks-jövő miatt is meglehetősen felfokozott volt a hangulat a szerkesztőségben. A főszerkesztő-kiadóvezető, illetve a felelős szerkesztő persze próbálták bagatellizálni a híreket, sőt, utóbbi kifejezetten zavarkeltőnek minősítette, amikor néhány újságíró fennhangon a várható változásokról beszélt.
A felelős szerkesztő még a Népszabadság októberi bezárásakor is felháborodva utasította vissza, hogy az akkori felállásban meg vannak számlálva a szerkesztőség napjai. Pedig ezekben a napokban a felső vezetésben is komoly változások történtek – lemondott előbb Rónai Balázs, majd a Népszabadságot bezáró Katona Viktor is.
A pályámon még nem ütköztem ilyen akadályba – Máriás Leonárd újságíró
Megszólalt a telefon, haptákban a Telekom – az Origo széthullásának története
Amikor a Somogyi Hírlap szerkesztősége úgy döntött, hogy szolidaritását fejezi ki a testvérlap újságírói felé, a felelős szerkesztő ezt megpróbálta megakadályozni. Szerencsére a főszerkesztő-kiadóvezető ekkor már látta a várható fejleményeket, s tudta, nincs vesztenivaló, így hozzájárult, hogy – elsőként a vidéki lapok közül – a Somogyiban, valamint a lap internetes hírportálján, a Sonline.hu-n megjelenjen a nyilatkozat. (Ehhez utóbb az MW-lapok közül a Dunántúli Napló csatlakozott.)
Két héttel később hivatalosan is bejelentették, hogy az Opimus Nyrt. megvásárolta az Mediaworks-t Heinrich Pecinától. A korábbi vezetést menesztették, a helyükre érkezett Liszkay Gábor, Csermely Péter, Pauska Zsolt, vagyis a Magyar Idők és a Híradó, a legkormánypártibb médiumok prominensei.
A Somogyi Hírlap életében az első napokban ez nem hozott változást, maradt a kritikus hang –a tulajdonosváltás után jelent meg többek között az országos visszhangot kiváltó cikk a diákparlamenten elhallgattatott gimnazistáról –, és akkor még nem tűntek el a számonkérő-szembesítő publicisztikák sem.
Azt persze mindenki tudta, hogy a helyzet hamarosan megváltozik – a felelős szerkesztő például kétségbeesett lépéseket tett, hogy elkerülje menesztését, ám szervilizmusba hajló kísérleteinek a szerkesztőség ellenállt. Ugyanakkor a cégen belül olyan hírek terjedtek, melyek szerint az esztendő végéig a szerkesztőségekben legfeljebb vezetőváltásokra kell számítani, ráadásul ez sem érint majd minden megyét.
December elsején, csütörtökön délelőtt tíz órára aztán Budapestre rendelték az összes már korábban is a MW-höz tartozó lap főszerkesztő-kiadóvezetőjét és felelős szerkesztőjét – a hajdani PLT-seknek nem kellett menniük –, tíz óra tíz perckor pedig a szerkesztőségek tagjai már meg is kapták a hivatalos belső közleményt, mely szerint minden lap élén vezetőt cseréltek, s a felelős szerkesztők többségét is leváltották.
A levélben az is szerepelt, hogy az újonnan kinevezettek fél tizenkettőkor szerkesztőségi értekezletet tartanak. Miután Budapest-Kaposvár út autóval legalább egy óra negyven perc, így egyértelmű volt, hogy a nap eseményei előre megírt forgatókönyv szerint zajlottak.
Lengyel János, az újonnan kinevezett főszerkesztő Pauska Zsolt tartalomfejlesztési igazgató társaságában fél 12 előtt néhány perccel érkezett meg a szerkesztőségbe. A szerkesztőség bejáratát ekkor már két biztonsági ember vigyázta, akik negyed tizenegy után toppantak be: a Pécsről küldött egyenruhásokról kiderült, elvileg keddig maradnak – még éjjel is –, feladatuk, hogy ne engedjék be a leváltott vezetőket.
Ezek után nem meglepő, hogy Lengyel és Pauska meglehetősen fagyos légkörben tartották meg székfoglalójukat. Előbbi mint új főszerkesztő kijelentette, a lap a jövőben is pártsemleges orgánumként működik majd, s célja az elmúlt években elvesztett olvasók visszacsábítása. Húszezres napi példányszámot jelölt meg követelményként, ami 30 százalékos bővülést jelentene. Pauska pedig arról beszélt, hogy a leterheltség csökkentése érdekében bővítik a létszámot, rendezik a fizetéseket, s hogy az állásban lévők mindegyike „megkapja a lehetőséget a bizonyításra”, az ezzel kapcsolatos tudnivalókról pedig személyes beszélgetések során egyeztetnek.
Ehhez képest amikor rám került a sor, Lengyel János azzal kezdte, hogy szeretne velem együtt dolgozni, ám meg kell küzdenie értem a budapestiekkel. Állítása szerint az elmúlt másfél hónapban az MW vezetősége átnézte az összes megyei lap 2016-os számait, s arra a következtetésre jutottak, hogy túlságosan kritikus vagyok. Lengyel azt is hozzátette, a siófoki kollégáról, Fónai Imréről is ez a vélemény alakult ki.
Ezek után öt nap előre tervezett szabadságra mentem, s bár a főszerkesztő azt ígérte, az első munkanapomra tisztázza a helyzetemet a központtal, mikor visszatértem, nem szólt semmit. Ez egyértelművé tette, somogyis pályafutásom a vége felé közeledik.
Még három napom volt, de a második nap végén tudtam, holnapra már nem kell témát keresnem. December 14-én ugyanis Lengyel bejelentette, hogy a 15-i lapindító értekezletre eljön Csermely Péter, tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettes, majd odajött hozzám, s megkérdezte, kész-e a Bozsik Yvette-interjú, mely a 17-i lapban jelenne meg.
Mondtam, hogy az anyagot felvettem, de csak másnap terveztem megírni, mire látható zavarban elkezdett kérlelni, hogy inkább írjam meg még aznap. Nagyon kilógott a lóláb. Csütörtökön aztán tényleg megjelent Csermely a szerkesztőségben – némi meglepetésre Fónai kolléga is, aki egy szimpla lapindítóra nem szokott Siófokról 90 kilométert utazni: a szerkesztőség tagjai számára egyértelművé vált, tőle elköszönnek.
Az alig tíz perces értekezlet után valóban be is hívatták, majd újabb tíz perc múltán már jött is ki Lengyel a tárgyalóból, s engem is behívott. Csermely nem kertelt, elmondta, vagy kirúgnak, vagy közös megegyezéssel válunk el – utóbbi esetében a törvényileg előírtnál nagyvonalúbb lesz a cég. Az elbocsájtást nem indokolta, csak annyit közölt, február elejéig tart a felmondási idő, ám a munkavégzés alól azonnal felmentenek.
Ekkor szólalt meg először Lengyel, s megkérdezte, mi van a Bozsik-anyaggal, mert szerinte úgy lenne korrekt, ha azt még megírnám. Csermely pedig bólogatott, hogy igen, ez így lenne elegáns.
Azt hittem, ezt az abszurdot már nem lehet fokozni, de a főszerkesztő láthatóan szereti a kihívásokat: miután elkezdtem elköszönni a kollégáktól, odajött, s azt mondta, vannak kapcsolatai, szívesen segít új munkát szerezni. Fónai kérdésére pedig, ki lesz az utódja Siófokon, nem tudott érdemben válaszolni, s amikor a kolléga megkérdezte, „Miért, János, nem te vagy a főnök, nem te döntesz?”, csak ingatta a fejét.
Kirúgásunk után a lapnál a két sportújságíró mellett négy újságíró maradt, nekik kellett az év végi szabadságolások közepette megtölteniük a napi hat oldalt. A főszerkesztő azt ígérte, január elejére három-négy újságírót felvesz, ám az új évet már csak három közéletis zsurnaliszta kezdte – a negyediket lapszerkesztővé nevezték ki, mert azon a poszton is üresedés volt.
Új munkatárs viszont nem akadt, a helyi médiumoktól nem sikerült átcsábítani senkit – igaz, a városi tévé két munkatársa amolyan félállásban írni kezdett a lapba: a tévéhez készített anyagaikat adták le a megyei újságnak, miután az adásban már lement. Újságírók híján szélesre tárták a szerkesztőség kapuját: egy nyugdíjas tanárral bővült az állomány, majd két hónappal később egy napilapot soha nem látott, korábban a megyei tévénél próbálkozó fiatal lány érkezett.
Nemcsak a személyi állomány, a lap tartalma is megváltozott decemberben. A valódi problémákkal foglalkozó cikkek eltűntek, főszerkesztői utasítás alapján a „jó hír”, vagyis a kormánypárti és városházi propaganda került előtérbe: azok a helyi politikusok kaptak bőséges teret, akik korábban pr-jellegű sajtótájékoztatóikkal, átadásaikkal csak elvétve kerültek be az újságba. December óta viszont akár egy lapszámban is többször szerepelnek, s a váltás előtt sokszor még hírt sem érő megnyilvánulásokkal érdemelnek ki több ezer karakteres anyagokat.
Az is igaz, hogy a megye és a kormányhivatal egész éves, többmilliós szerződést írt alá, melyben oldalakat vásároltak a lapnál. Értelmüket veszítették a publicisztikák is: a korábbi ironikus, gunyoros glosszák és hírfejek helyén izzadtságszagú semmitmondások olvashatók, s a jegyzetekből is már csak politika- és kritikamentes születhet, jellemzően irreleváns témákban, mint például a januári hideg vagy éppen az újévi fogadalmak.
A rengeteg kormánypárti potentát bezsúfolása egy-egy lapszámba sokszor még a főszerkesztőnek is komoly fejtörést okoz. A pletykák szerint ügybuzgalma már Budapesten is feltűnt, s az MW tartalomért felelős vezetői rászóltak, fogja vissza a politikusok napi szintű reklámozását, mert már nagyon kilóg a lóláb.
A lap radikális átalakulását persze az olvasók is szóvá tették. A szerkesztőségbe megannyi telefon, email és sms érkezett – az új esztendő első napjaiban több mint hatszázan, az év első két hónapjában ezernél is többen mondták le az előfizetést, s a példányszám csökkenése azóta sem állt meg. Indokként az előfizetést lemondók közül a legtöbben a megváltozott tartalmat, valamint az újságírók eltávolítását nevezték meg.
Mindezért persze nem egyformán felelős a szerkesztőség minden tagja. A korábbi tartalommal és szerkesztési elvekkel szimpatizálók számára komoly problémát okoz azonosulni a jelen állapotokkal, csakhogy kiszolgáltatott helyzetük miatt a szívük helyett az eszükre kell hallgassanak: Kaposvár nem Győr vagy Székesfehérvár, de még csak nem is Kecskemét: ha egy újságíró elveszti az állását – legyen az ok akár kirúgás, akár felmondás–, az az egész családja egzisztenciáját teheti tönkre.
Vas András
Frissítés (március 27.)
Március 24-én, pénteken jelent meg portálunkon Vas Andrásnak, a Somogyi Hírlap volt újságírójának beszámolója arról, hogyan zajlott le tavaly év végén a kormánypári hatalomátvétel a szerkesztőségben. Az alábbiakban a lap volt felelős szerkesztője reagál Vas írására.
Megdöbbentett a március 24-én, Ilyen volt belülről a hatalomátvétel a Somogyi Hírlapnál címmel feltett cikk, melyet egykori kollégám, Vas András írt. Számos, velem kapcsolatos megfogalmazása féligazság, csúsztatás, illetve hazugság, melyek sértik szakmai és emberi tisztességemet, a jó hírnévhez való jogomat. Bár a nevem nem írta le, de nyilvánvalóan, egyértelműen beazonosítható vagyok, mint a megyei napilap egyetlen, volt felelős szerkesztője.
Vas András azt írja, hogy
– igyekeztem elbagatellizálni a híreket, sőt kifejezetten zavarkeltőnek minősítettem, amikor néhány újságíró a várható változásokról beszélt.
Ez így nem igaz. Tény: nagy volt a feszültség alapból is a szerkesztőségben, csak találgatni lehetett, hogy ki lesz majd a tulajdonos, s mennyire akarja befolyásolni a szakmai munkát. Ezen az állapoton csak rontottak a „kavarások”. Sosem volt tiltva semmilyen beszélgetés, semmilyen témáról. Az én szándékom, feladatom viszont az volt, hogy minél több fontos vagy érdekes cikket tálaló újságot tegyünk le reggelenként az olvasóink elé, s ezt az elfogadhatónál jobban ne zavarják az egyre bizonytalanabbá váló körülmények.
– a Népszabadság bezárásakor felháborodva utasítottam vissza, hogy az akkori felállásban meg vannak számlálva a szerkesztőség napjai.
Ilyet nem tettem. A személyes holmijaimat a Népszabadság bezárásának nyilvánosságra kerülésekor haza vittem a szerkesztőségből. Pontosan sejteni lehetett előre, hogy kiket – köztük engem – távolítanak el a szerkesztőségből, ezt el is mondtam, és nem tévedtem.
– próbáltam megakadályozni, hogy a Somogyi Hírlap szerkesztősége szolidaritását fejezze ki a Népszabadság újságírói felé.
A Népszabadság bezárásakor azonnal jeleztem Murányi András főszerkesztőnek a magam és teljes szerkesztőségünk nevében együttérzésünket. Azt elsőre valóban nem láttam ízlésesnek, hogy a Somogyi Hírlapban megjelentessük ezzel kapcsolatos véleményünket, ellenérzésünket kiadónk tulajdonosával szemben. A főszerkesztő-kiadóvezetővel folytatott egyeztetésünket követően viszont én írtam meg a címlapra (és a sonline.hu-ra) közleményünket. Erről Vas András is tudott, hiszen a szerkesztőségben tartózkodó kollégáknak – köztük neki is – közlés előtt e-mailben átküldtem a szöveget, hogy akinek van, tegye hozzá a gondolatait. Mindenki – ő is – azt mondta: ez így pont jó.
– kétségbeesett lépéseket tettem, hogy elkerüljem a menesztésem, ám szervilizmusba hajló kísérleteimnek a szerkesztőség ellenállt.
Ez így, ahogy van, nettó hazugság. A környezetemben, a lapnál is mindenki tudta, hogy a tulajdonosváltás miatt, 28 év után készülök megválni a Somogyi Hírlaptól, csak akkor még azt nem lehetett tudni, hogy erre mikor, és milyen körülmények között kerül sor. Nem tettem semmilyen lépést ennek elkerülésére, ilyet senki, Vas András sem tud konkrétan megjelölni. A szerkesztőség részéről pedig nem éreztem velem szemben semmilyen ellenállást, hiszen senkitől sem kértem, hogy ne írjon meg témákat, ügyeket, illetve hozzon össze dicsőítő cikket valakiről. Előttem a Somogyi Hírlap baloldali újságnak számított, most Fideszes pártlap, az én felelős szerkesztői éveim alatt úgy voltunk függetlenek, hogy a baloldaltól jobbra, a jobboldaltól balra álltunk, és mindenkitől bátran kérdeztünk. | Ilyen volt belülről a hatalomátvétel a Somogyi Hírlapnál | A 2016-os kormánypárti médiafoglalás egyik stratégiai célja az addig viszonylag független megyei szerkesztőségek domesztikálása volt. Vas András az egyik | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/03/24/ilyen-volt-belulrol-a-hatalomatvetel-a-somogyi-hirlapnal/ | 2017-03-24 10:29:29 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mark Pieth, az OECD elnöke nyilatkozatában azt feszegette, hogy Svédország ezután hogyan képzeli el a nemzetközi szervezetben folytatott korrupció ellenes tevékenységét, ha maga leállítja az e tárgyban folyó vizsgálatokat.
A svéd sajtó reakcióiban egyöntetűen csodálkozásának adott hangot, mondván, hogy Christer van der Kwast korrupciós ügyekkel foglalkozó főügyész nem saját jószántából zárta le a nyomozást, hanem az ügyben érintett két másik ország hatóságainak alkuja miatt. Eszerint a BEA Systems brit cég saját jószántából hajlandó nagy összegű büntetést fizetni az elkövetett szabálytalanságok címén. Van der Kwast a nyomozásban így partner nélkül maradt, arról nem is beszélve, hogy Angliában és az USA-ban ö nem is folytathat nyomozati eljárást.
Ha valaki sáros ebben az ügyben, az nem Svédország – vélik a lapok - hiszen mi mindent megtettünk az ügy felderítése érdekében. A nyomozásban eddig partner országok Svédország háta mögött alkut kötöttek, a befolyó büntetési összegeket zsebre teszik, míg az a Svédország, amelyik a legtöbbet tette az ügy kiderítése érdekében anyagilag is hoppon marad.
Az OECD miért nem azokat az országokat bírálja, amelyek belementek, hogy a BAE Systems utólag „megvásárolja a korrupció jogát”? Vagy a nagy országoknak mindent szabad, a kis országok pedig csak tartsák a szájukat? – teszik fel a kérdést a svéd lapok.
Gripen vadászgép Kecskeméten | Külföld: Svédország tartja a száját Gripen-ügyben | A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – az OECD – nemzetközi sajtótájékoztatón bírálta Svédországot, mert a svéd főügyészség évek munkáját sutba dobva lezárta a korrupciógyanús magyar, cseh és dél-afrikai Gripen vadászgépek ügyét. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/svedorszag_tartja_a_szajat_gripen-ugyben-337776 | 2009-06-18 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Folha de Sao Paulo újság jelentetett meg újabb cikket a miniszterről, melyben közpénzzel és hivatalos forrással történő visszaéléssel vádolták meg Novais-t, és bizonyítékokat sorakoztattak fel ellene. Az újabb vádak csak hozzáadódtak a korábbiakhoz, melyek következtében a rendőrség két hónapja ideiglenesen őrizetbe is vette a minisztert.
Ezzel ő lett az ötödik miniszter Dilma Rousseff elnöksége alatt, aki elhagyta a kormányt. Az ötből négy miniszter leköszönése a korrupcióval hozható összefüggésbe. Így keveredett botrányba a közlekedésért és a mezőgazdaságért felelős miniszter is, akik szintén kénytelenek voltak elhagyni tisztségeiket.
Kovács Bernadett | Korrupciós botrány: már az ötödik miniszter mond le | Ezen a héten szerdán jelentette be Pedro Novais, Brazília turizmusért felelős minisztere a lemondását, miután korrupciós ügybe keveredett. A brazil elnök a vádak hallatán a helyzet kiértékelését, majd a megfelelő lépések megtételét hangsúlyozta. | null | 1 | https://kitekinto.hu/2011/09/16/europan-kivul/latin-amerika20110916korrupcios_botrany_mar_az_otodik_miniszter_mond_le/41875/ | 2011-09-16 09:55:43 | true | null | null | Kitekintő |
A júniusi "nagy menet" lezárulta után várható volt egy ilyen változtatás?
A választási szabályokat a Fidesz nem véletlenül szokta "finomítani". Óhatatlanul felmerül az elemzőkben is a kérdés: kinek akarhat egy ilyen változtatással kedvezni a Nemzeti Választási Iroda? Ez az új helyzet kinek lehet előnyös? Ezekben a hetekben már országszerte túl vannak az első alakuló üléseken az önkormányzati testületek, ha nem is zökkenőmentesen, de elindult a munka. Egyedül Budapest a nyitott kérdés, ahol a közgyűlésben egyelőre nem találják egymással a közös hangot a pártok. Nagyon lényeges kérdésekben még a megállapodás körvonalai sem látszanak. Nincsenek főpolgármester-helyettesek, a Szervezeti és Működési Szabályzatban sem tudtak megállapodni, s ha ez a huzavona folytatódik, elképzelhető, hogy a Kormányhivatal megelégeli és a fideszes főispán feloszlatja a társaságot, és akkor új választásokat kell kiírni. Hogy ezzel a mostani módosítással a fővárosnak akart "üzenni" a NVI? Vagy más megfontolások állnak a háttérben? Nem tudom megítélni.
Egy újra induló budapesti választási cécó nem biztos, hogy a Fidesz érdeke volna.
Úgy tűnik, egyik pártnak sem érdeke, de elfajulhatnak annyira a dolgok, hogy akár ez is megtörténhet. Hogy történetesen a kormánynak ebben lehet-e valamilyen motivációja? A módosításból nem lehet kiolvasni.
Nem marad más hátra, mint tényleg a nyári választások tapasztalata...
Ha ebből indulunk ki, akkor még akár racionálisnak is mondhatjuk a döntést. Amikor olyan helyzet adódik, hogy valamelyik testület vezetői pozíciójáért ringbe szállt jelöltek azonos számú szavazatot kapnak, vagy a népesebb települések első embereire néhány szavazattal különbséggel voksoltak, tényleg okosabb az ő posztjukra új szavazást kiírni, mint az egész választást megismételtetni.
A rendszerváltás óta eltelt években ez így is működött.
Ez igaz, de ha lehet észszerűbben, miért ne azt az utat járjuk? A "választás" és a "szavazás" kiírása messze nem azonos. A választást akár több hónappal későbbre is ki lehet írni, hónapok is eltelhetnek, mire a szavazókat ismét azt urnákhoz szólíthatják. Újra kell kezdeni a kampányt, a korábban elért eredményeket nem lehet átmenteni egy későbbi időre. A lebonyolítás is sok pénzbe kerül mind az államnak, mind a jelölő szervezeteknek. Az indulóknak is újra kell gondolniuk az ígéreteiket, amire nem biztos, hogy marad idejük és forrásuk. Sokkal gyorsabb a választás megismétlése, azt akár egy-két héten belül le lehet bonyolítani. Nem vész kárba az a pénz, amit korábban a jelöltjük megismertetésére elköltöttek, legfeljebb némi "finomítás" is megteszi a nagyobb siker érdekében.
A kérdés persze továbbra is nyitva marad: miért kell most, szinte azonnal a lezárult választási ciklus után, hamarjában módosítani a szabályokat?
Egy másik kérdés: egy megismételt szavazás hogyan befolyásolhatja az érintett lakosság szavazási hajlandóságát?
Ez is nyitott kérdés. Valószínűleg azoknak a jelölteknek hátrányos, akik mögött nem áll egy erős mozgósító háttér. Nincs minden pártnak, minden civil szervezetnek saját "Kubatov listája", amely alapján a szavazók széles körét bármikor az urnákhoz tudja "rendelni". Ez sem uniformizálható, a mai felforrósodott közhangulatban minden megtörténhet.
Lehet, hogy ebből a szempontból a kistelepülések előnyösebb helyzetbe kerülhetnek?
Erre csak feltételezéseim volnának. Bizonyos szempontból az egymást jobban ismerő közösségek jelöltjei előnyben lehetnek, de a nagyobb települések sem feltétlenül kerülnek hátrányba, mert ott a pártok erősebbek, az esetleges hibáikat tudják korrigálni. Legyünk megengedők: a választások közötti "szélcsendben" nem is volna szabad még feltételezni sem, hogy egy ilyen - akár észszerűnek is mondható gyors változtatás - bárkinek az érdekében történik. Lehet, hogy ebben naiv az álláspontom, de azt mondom: csak annyi történt, hogy jobbá és gördülékenyebbé akarják tenni egy a következő ciklus szoros választásait követő döntéseket. És ez - engedjük meg - racionális lépésnek tűnik. | Szabályváltoztatás - a választásokat követő "csendben" | Racionális lépésnek tartja a Hírklikknek nyilatkozó választási szakértő a Nemzeti Választási Iroda (NVI) új javaslatát. Eszerint a jövőben nem kell megismételt választást kiírni, ha a települési egyéni választókerületi választáson, vagy a polgármester- illetve a főpolgármester-választáson szavazat-egyenlőség alakul ki két vagy több jelölt között. Elég lesz a szavazást megismételni. Bódi Ferenc, a HUNREN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az már más kérdés, hogy alig négy hónappal a legutóbbi szavazás után miért nyúlt a NVI a szabályok átírásához. „Érdekes volna tudni az indítékot” - mondta. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/szabalyvaltoztatas-a-valasztasokat-koveto-csendben/530158 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A rendőrséget október 18-án hívta fel a szálloda egyik munkatársa azzal, hogy a náluk dolgozó 39 éves magyar alkalmazott kocsijában a szállodából való tárgyakat látott.
A magyar alkalmazott a kihallgatása során a rendőröknek bevallotta, valóban a szálloda holmijait találták meg a kocsijában. Elismerte, hogy a mostani, lefülelt lopása korántsem az első akciója volt: az Unsel Tirol szerint ugyanis a magyar alkalmazott kibökte a zsaruknak, hogy már hosszú idő óta dézsmálja a szálloda készletét, és már jó ideje lopkodja haza a különféle tárgyakat.
Miután átvizsgálták a szobáját, kiderült, hogy nem csak a kocsija, hanem a szolgálati szobája is tele volt a szállóból meglovasított holmikkal. | Magyar alkalmazott fosztogatott rendszeresen egy tiroli szállodát | Még a sokat látott rendőröket is meglepte az, amit egy szálloda magyar alkalmazottjának kocsijában és szobájában találtak a napokban a tiroli Längenfeldben. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/erdekes/magyar-alkalmazott-fosztogatott-egy-tiroli-szallodat/438886 | null | true | null | null | Hírklikk |
Egy szűk rétegen kívül tulajdonképpen mindenki veszít; akkor is, ha ezt nem látja át - vezeti fel cikkét az Azénpénzem.hu annak kapcsán, hogy bár a kormány azt várja, hogy bővüljön a lakossági fogyasztás, valamiért ez mégsem történik meg.
A friss kiskereskedelmi adat, azaz a boltok forgalma kellemetlen meglepetés lett, a KSH friss statisztikája szerint szeptemberben az augusztusihoz képest 1,4 százalékkal csökkent. Ezt a Nagy Márton vezette NGM az árvízre fogta, de kiderült, hogy ez nem igazán fedi a valóságot. Ugyanakkor a reálbérek emelkedtek, a statisztikai hivatal adatai szerint augusztusban éves szinten 9,4 százalékkal nőtt a keresetek reálértéke.
A portál számításai alapján a nyári adóemelés révén a tranzakciós illeték 72 százalékkal haladta meg szeptemberre a júliusit. Sőt, ezt a díjstop ellenére is megérezheti a lakosság. Azt is kifejtették, hogy megemelkedtek a beszedett adók, így az idei első kilenc hónapban az előző évi (január-szeptemberihez) képest a magánszemélyektől 12,6 százalékkal többet szedtek be, miközben a cégektől a tavalyinál valamivel kevesebbet vettek el.
Az állam egyre csak szívja-szívja el a pénzt, de vissza nem szívesen ad abból
- fogalmaznak, példaként megemlítve, hogy a lakástámogatásra fordított összeg két év alatt több mint 71 százalékkal, bő 300 milliárd forinttal esett vissza.
Az idézett cikk arra is kitér, hogy pótlás gyanánt a lakosság zsebéből varázsolnák ki a pénzt. Lehetőséget adnának arra, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon lévő megtakarításokat adómentesen lehessen felhasználni lakáscélra jövőre. De a SZÉP-kártyát illetően is hasonló terveket dédelgetnek 2025-re.
Emlékeztetnek, a Kopint-Tárki friss elemzése szerint a kormányzattól kapott természetbeni transzferek (pl. egészségügy és oktatás) visszaesése miatt a teljes magánfogyasztás növekedési üteme hozzájárulása jóval szerényebb lett a vártnál. A lakosság igen sokat kényszerül költeni, zömmel az állami ellátások leépítése miatt.
A magánzsebeket is húzza a világbajnok magas áfa és az extra adók
- zárják meglátásaikat.
Mint megírtuk, Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában kijelentette, hogy "semmi túlzás nincs abban, amikor azt mondom, hogy fantasztikus évünk lesz 2025-ben, mert a világban ehhez a feltételek meglettek". A kormányfő optimista hangvételével azonban nem minden szakértő ért maradéktalanul egyet. | Fosztogatás osztogatás helyett? Egyre többet szed be a kormány | Miközben a magyar gazdaság gyengélkedik, az állam a befolyt pénzt a költségvetésbe zúdítja, melynek a törvényjavaslatát épp most nyújtották be. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/fosztogatas-osztogatas-helyett-egyre-tobbet-szed-be-a-kormany.799378.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A zöldpárti EP-képviselő arról faggatta volna Oettingert, akinek májusi útjára is Jávor írásos kérdése nyomán derült fény, hogy Mangold mennyiben érdekelt digitális ügyekben.
Az EP ipari szakbizottságának elnöke, a lengyel Jerzy Buzek, aki ugyanannak a pártcsaládnak, az Európai Néppártnak a tagja, mint Oettinger, félbeszakította Jávort, mondván, tartsa magát a szakbizottság napirendjéhez.
Oettinger az uniós javaslattevő szerv, az Európai Bizottság digitális fejlesztésekről szóló terveiről tájékoztatta a parlamenti testületet.
„A demokrácia alapja az intézmények és a szabályok,” mondta Buzek Jávornak, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság hatáskörébe, illetve az EP alkotmányjogi szakbizottsága alá tartozik az ügy.
Az Európai Bizottság nem érti a problémát
Az Európai Bizottság korábban nem látott kifogásolnivalót abban, hogy Oettinger az orosz érdekek lobbistájaként is számon tartott Mangold magángépén repült Budapestre májusban egy digitális autókról szóló konferenciára. Jean-Claude Juncker, az EB elnöke úgy nyilatkozott, Oettinger útja miatt nem érti, miért kellene szankciót alkalmaznia a német biztossal szemben.
Pedig az uniós szabályok szerint a biztosok nem fogadhatnak el 150 eurónál nagyobb értékű ajándékot, illetve jelenteniük kell, ha lobbistákkal találkoznak. A magyar kormány szerint a költségeket a Mangolddal között keretszerződés értelmében az üzletember állta.
Jávor közölte: még soha nem tapasztalta, hogy egy EP-képviselőt megakadályozzon egy parlamenti bizottság elnöke abban, hogy kérdést tegyen fel a biztoshoz. Több zöldpárti képviselő is kitért Oettinger budapesti útjára, de a német biztos érdemben nem válaszolt. Azzal felelt az elhangzott kérdésekre, hogy szeretné a visegrádi országokat is bevonni a digitális autók fejlesztésébe.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint azonban Mangold nem foglalkozik digitális ügyekkel, ezért közös repülőútja Oettingerrel nem számít hivatalos találkozónak, amit be kellett volna jelentenie. Jávor szerette volna a biztostól megkérdezni, hogy Mangold akkor milyen ügyekben érdekelt, mert Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy évek óta szerződésben áll a magyar kormánnyal, és tanácsokat ad, többek között digitális ügyekben is.
Jávor gyanúja szerint Oettinger tanácsokat adott Mangold közbenjárásával a magyar kormánynak azzal kapcsolatban, hogyan védje ki az Európai Bizottság vizsgálatait a paksi bővítéssel kapcsolatban. Oettinger annyit reagált, hogy ő maga már két éve nem foglalkozik energiaügyekkel. | Nem kérdezhették budapesti útjáról az uniós biztost | Nem kérdezhették budapesti útjáról az uniós biztost - A magángépen Budapestre utazó biztost kérdezte volna Jávor Benedek, de lekeverték. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/eurologus/2016/11/28/oettinger_javor/ | 2016-11-29 10:51:13 | true | null | null | Index |
"Nemrég gyűrűt akart húzni annak a kéznek az ujjára, amire most bilincset rakatna. Koholt bizonyítékokkal hamisan vádolni könnyű, a mentelmi jog mögé bújni még könnyebb" - írta Vogel Evelin az Instagramon, miután Magyar Péter feljelentette zsarolás miatt.
Hogy a bizonyítékok miért koholtak, és a vádak miért hamisak, azt Vogel Evelin a rövid posztban nem részletezte. Magyar Péter a vasárnapi sajtótájékoztatóján mutatott be egy néhány perces hangfelvétel-részletet, amely azt támasztja alá, hogy volt barátnője valóban 30 millió forintot követelt azért, hogy ne tegyen keresztbe a Tisza Pártnak. Ezt követően nyilvánosságra került egy bővebb, másfél órás változat, amellyel kapcsolatban mai vezető anyagában a kormányközeli Index "alapos elemzésre" hivatkozva azt a látszatot próbálta kelteni, hogy az eredeti anyag és a megvágott verzió között számottevő mértékű tartalmi eltérés van az ügy szempontjából. Csakhogy a másfél órás anyag alapján még mindig arról van szó, hogy Magyar Péter volt barátnője 30 millió forintot követelt a hallgatásáért. Vogel Evelin szeptember 25-én az Indexnek adta azt az interjút is, amelyben első ízben támadta nyilvánosan a Tisza Párt elnökét.
A sajtónak egyébként egy névtelen feladó küldte el a teljes felvételt, aki ugyancsak azt igyekezett hangsúlyozni, hogy "a hanganyag bizonyítja, hogy Magyar Péter egy manipulált, vágott hanganyagot hozott nyilvánosságra vasárnap. Egy másfél órás beszélgetés hét különböző részletét gyúrták egybe, kontextusokból kiragadva a mondatokat, a számukra kellemetlen részek meg nyilván kimaradtak." Csakhogy eközben a sajtótájékoztatón bemutatott hanganyag lényegét - azaz hogy Vogel Evelin zsarolni kezdett - a teljes felvétel nem cáfolja, hanem megerősíti.
Előkerült egy másfél órás változat a Magyar Péter által közzétett hangfelvételből
Az Index cikkére Magyar Péter csakhamar reagált a Facebookon. "A rogáni propaganda egyik ökle, az Index ma egészen szánalmas szintre süllyedt, amikor azzal vádol minket, hogy manipuláltuk a Hanzel Henrik és Vogel Evelin között zajló beszélgetésről készült hangfelvételt. Nem, kedves propagandisták, nem manipuláltuk, megvágtuk, mert 110 percet nem tudtunk volna lejátszani a sajtótájékoztatón" - fogalmazott, hozzátéve, a rövid és a hosszú változatból is egyértelmű, hogy Vogel Evelin zsarolta a politikai közösségét, amit hat tanúval fognak igazolni a hatóságok előtt. "Teljesen feleslegesen próbálja meghamisítani a szomorú valóságot Mészáros Lőrinc lapja, mert ez a zsarolás még a Pintér Sándor alá tartozó rendőrség számára is egyértelmű lesz" - közölte Magyar Péter.
Vogel Evelin mindent elmond majd, ha eljön az idejeNem is létezik az a cég, amelynek Vogel Evelin a szakmai önéletrajza szerint dolgozik | Vogel Evelin szerint Magyar Péter hamisan vádolja őt | Hogy a bizonyíték miért koholmány, azt Magyar Péter volt barátnője nem részletezte. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257669_vogel-evelin-magyar-peter-koholt-vadak-bizonyitekok | null | true | null | null | Népszava |
A novemberi ülésen a grémium tárgyalt a költségvetés módosításról, a pedagógus bérekről, a fogorvosi támogatásokról, és a jégpálya Fő térre telepítéséről is.
x Hirdetés
A legfontosabb döntések között a képviselő-testület megszavazta azokat a költségvetési átcsoportosításokat, amely beruházások, fejlesztések megvalósítása 2024-ben már nem megvalósítható. Ezen kívül döntöttek a pedagógusok bérfejlesztéséről is, így azoknak a pedagógusoknak is visszamenőleg emelni fogják a bérét, akik eddig nem részesültek kompenzációban.
Megemelik az idegenforgalmi adót, a jégpályát pedig a strandról a Fő térre telepítik át. Döntött a grémium tovább a fogorvosok működési támogatásának növeléséről, illetve megállapították a felügyelő bizottságok pontos feladatait, hatásköreit.
A teljes testületi ülést itt tekinthetik meg. | A Fő térre költözik a jégpálya | A novemberi ülésen tárgyaltak költségvetési módosításról, pedagógus bérekről, fogorvosi támogatásokról, és a jégpálya Fő térre telepítéséről. | [
""
] | 0 | https://gyongyosma.hu/2024/11/21/a-fo-terre-koltozik-a-jegpalya | null | true | null | null | gyongyosma.hu |
"A felvázolt helyzet kételyeket támaszthat azzal kapcsolatban, hogy az uniós források elosztása teljes mértékben a vonatkozó hatályos európai szabályokkal összhangban, illetve az áttekinthetőség alapelvének maradéktalan tiszteletben tartásával történik-e" - többek között ezt válaszolta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az MSZP európai képviselője, Ujhelyi István megkeresésére. A szocialista politikus még tavaly évvégén, az önkormányzati kampány idején elhangzott fideszes nyilatkozatok miatt kért állásfoglalást az európai szervezettől, kifogásolva, hogy a magyar kormánypárt több vezetője is nyíltan kijelentette: csak azok az önkormányzatok részesülhetnek majd uniós forrásokból, ahol fideszes vezetőt választanak
Ujhelyi hangsúlyozta, amikor a "fideszes zsarolás elleni" preventív céllal az OLAF-hoz fordult állásfoglalásért, már sejtette, hogy olyan választ fog kapni, ami egyértelművé teszi: a magyar kormányzat nem oszthatja pártpolitikai alapon a magyar településeknek az uniós forrásokat.
A szocialista politikus Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján felszólította a magyar kormányt, hogy a hatályos fejlesztési ciklusban csakis szakmai alapon és a programok felkészültsége alapján osszák szét az uniós keretet. "Nem fordulhat elő az, hogy megyei jogú városok közül például olyan település több támogatást kapjon, amelynek fideszes vezetője van, mint például Szeged, amely szocialista polgármestert választott" - fogalmazott Ujhelyi. | Az Európai Csalás Elleni Hivatal aggódik a magyar uniós pénzekért | OLAF rosszallását fejezte az unisó pénzek pártos elosztása miatt. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/az_europai_csalas_elleni_hivatal_aggodik_a_magyar_unios_penzekert.592353.html | 2015-01-20 17:56:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nem biztos, hogy a legjobb helyre kerülnek azok az adóforintok, amelyek tao-támogatás formájában Hosszú Katinka klubjánál landolnak az egyesület vízilabdacsapatánál. Ugyanis az Iron Swimben - hogy nagyon finoman fejezzük ki magunkat - nem mennek túl jól a dolgok. Az egyesületet, emlékezhetünk rá, nemrégiben egy szexuális zaklatási botrány rázta meg, utána jó néhány versenyző távozott - véletlenül éppen a hírbe hozott edzővel -, most pedig a pólósok csinálnak negatív reklámot a klubnak. Holott anyagi gondok egyáltalán nem veszélyeztetik a klub szakmai munkáját.
Az Iron Waterpolo gyerek-vízilabdacsapata az idei eddigi öt bajnokiján összesen 14 gólt dobott, ezzel szemben 183-at kapott - írta a sportal.hu . Például az UVSE II együttesétől 45-1-re kapott ki a háromszoros olimpiai bajnok úszónő gyermekpólócsapata, ami felveti a komolytalanság fogalmát. Ráadásul az is több mint gyanús, hogy noha 15 játékost lehetne minden meccsre nevezni, ezen az öt bajnokin az Iron Waterpolo sorban ennyi játékost nevezett: 8. 11, 10, 11, 9. Azaz alig tudtak kiállni az ellenfeleik ellen.
Az Iron felnőttegyüttese valamivel jobban szerepel a gyerekeknél. Ugyan ők sem szereztek még egyetlenegy pontot sem, viszont ha képes a csapat vízbe ugrani, maximum 5-6 gólos vereségeket szenvednek. Ellenben ők egyszer nem is tudtak kiállni az adott ellenféllel szemben, ugyanis az október 20-i, Oázis Sport Club elleni mérkőzésre mindössze 2 (!!) játékosuk jelent meg a Szőnyi úti uszodában, így az Oázis meccs nélkül jutott a bajnoki pontokhoz.
A fentiek önállóan is elgondolkodtató tények, ám mindehhez hozzátehetjük azt, hogy Hosszú Katinka klubja a vízilabdásokra is tízmilliókat kap tao-támogatás címén, amihez a nem éppen olcsónak számító, havi 18 500 forintos tagdíj is hozzájön, illetve az, hogy pólósok igencsak jutányos áron edzésre járhatnak az impozáns Duna Arénába.
Faragó Tamás olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázónk kijelentette, az olimpiai bajnok Hosszú Katinka klubelnök által vezetett Iron Swim lelkes vízilabdázó gyerekeiből sosem válik komoly pólós. A sportág egyik legnagyobb legendája aláhúzta, tiszteli és nagyra tartja Hosszú Katinkát, kalapot emel a pályafutása, az olimpiai bajnoki címei és a világra szóló eredményei előtt, de azt tudnia kéne, meddig ér az a bizonyos takarója.
- Kizártnak tartom, hogy ezekből a gyerekekből valaha igazi pólós válna, ugyanis amit itt látunk, az a tao-pénzek helytelen felhasználása. Az elnök asszony ezzel az erővel akár egy jégkorongszakosztályt is üzemeltethetne - válaszolta a Ripostnak Faragó Tamás. Hozzátette, ez az egész vízilabdázással kapcsolatos próbálkozás egyszerű szélhámosság. Közölte, Katinkának inkább arra kellene fordítania az energiáit, hogy kineveljen legalább egy olyan úszót, akit majd méltán megbecsülhetnek az uszodában. | Faragó Tamás: Tisztelem Hosszú Katinkát, de ez szélhámosság | Az Iron Swim Budapest vízilabdázó gyermekcsapata öt találkozó után 14-183-as gólkülönbséggel áll a bajnokságban, mindezt úgy, hogy az egyesület több tíz milliós tao-támogatásban részesül. A honi pólós legenda, Faragó Tamás kijelentette, Hosszú Katinkának a vízilabda megcsúfolása helyett inkább egy eredményes úszót kellene kinevelnie. Ugyanis kizártnak tartja, hogy a honi póló profitálna a klubnál folyó szakmai munkából. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/sport/2024/11/vizilabda-magyar-bajnoksag-iron-swimm-farago-tamas-hosszu-katinka | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Szolnoki Járási Ügyészség lopás bűntette miatt indítványozta egy 18 éves jászapáti férfi letartóztatását, aki nem tudott leállni, hiába gyanúsították már meg kétszer is több bűncselekmény elkövetésével, nem volt visszatartó ereje - tájékoztatta hírportálunkat a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség.
A rendelkezésre álló adatok szerint a fiatal férfi augusztus 27-e és november 4-e között 11 alkalommal lopott , illetve akart lopni lakóházakból Jászapátin, volt, hogy nem is egyedül. Egy lakóházhoz kétszer is visszatért, egy másik helyen viszont nem járt sikerrel. A fiatal nem válogatott, vitt mindent, amit csak talált, és mozdítható volt.
Az ellopott dolgok értéke több mint másfél millió forint.
A fiatalt a rendőrség idén szeptemberben és októberében is gyanúsítottként hallgatta ki, októberben őrizetbe is vették. Mindez nem volt elegendő lecke számára, hogy leálljon, a legutóbbi bűncselekményét a két korábbi gyanúsítása után követte el.
Az ügyészség az indítványában a fiatal gyanúsítottal szemben hivatkozott a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélyére, továbbá arra, hogy a korábbi gyanúsításokat követően újabb vagyon elleni bűncselekményeket követett el.
A bíróság elrendelte a férfi letartóztatását az ügyészi indítvánnyal egyezően egy hónapra. | Lopás Jászapátin: nem bírt leállni a tolvaj | A fiatalt a rendőrség idén szeptemberben és októberében is gyanúsítottként hallgatta ki, októberben őrizetbe is vették. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/lopas-visszaeso-rendorseg-letartoztatas-jaszapati | null | true | null | null | SZOLJON |
Elég szórakoztató közbeszerzést írt ki egy állami igazságügyi szakértői intézet, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK). Olvasónk küldte be, ezúton is biztatunk mindenkit, hogy ha feltűnően korrupciógyanús közbeszerzéssel találkozik, küldje át bátran a [email protected]!
Szóval az állami intézet egy Csendes Consulting ("Minőség a legfelsőbb szinten!") nevű tanácsadócég segítségével 8, plusz opciósan még 3 darab felső-középkategóriás szolgálati autót akart venni, a becsült érték meghatározásával nem is bajlódva.
Odafigyelhettek, hogy igazából csak egy autó felelhessen meg
Az olvasónak az tűnt fel, hogy minek megadni egy szolgálati kocsinál, hogy kérnek rá sízsáknyílást vagy ISOFIX-gyermekülés rögzítési pontokat hátulra. Nos, az igazi érdekesség leginkább abban van, hogy tényleg elképesztően részletesen adták meg a megfelelő autó adatait.
Nem különösebben érthető, hogy egy igazságügyi szakértőnek miért csak 4,5-4,7 méter közötti hosszúságú autó felel meg, amelynek hasznos terhelése min 620 kg, ötajtós, de nem kombi vagy hogy pontosan 8 darab hangszóró kell bele. De nézze meg Ön is, milyen részletes igényei lettek az igazságügyi szakértőinknek a Csendes Consulting segítségével:
Nos, totalcaros kollégáink a leírást látva hamar rávágták, hogy koránt sem véletlen az ilyen részletes igénymeghatározás, ez ugyanis egyedül a 150 lóerős Skoda Octavia 1.4 TSi-re fog illeni Style kivitelben. "Nincs a Földön más autó , amire ezt rá lehetne húzni" - jegyezte meg Papp Tibor.
Eleve kizárják a más márkákat azzal, hogy ilyen hosszú kocsi kell, ami nem kombi, de ötajtós. De lehetne még sorolni, hogy:
az Octavia tengelytávja 2680 mm, kész szerencse, hogy ide pont 2675-nél több kell.
csomagtartó térfogatnak 565 liter kell lennie, lehajtott ülésekkel 1500 liter. Nagy véletlen, hogy az Octavia pótkerékkel 568-at tud, lehajtott ülésekkel így 1558-at.
625 kilós hasznos terhelést várnak el az igazságügyi szakértőink. Ez is olyan, mintha nézték volna közben az adott Octavia hivatalos műszaki konfigurációját, mert ez a fajta Skoda Octavia épp 628-at tud.
8 hangszóró kell minden kocsiba a szakértőinknek. Ezzel csak az dőlt el, hogy az egymillióval olcsóbb Ambition modell nem lesz jó, abban csak 4 hangszóró van. Szintén az Ambitiont zárja ki egyébként a gerincmasszázs feltétele az első ülésen és a villanymotorral beállítható tükör is.
Szóval, ha tudják, hogy mit fognak közbeszerezni, akkor kár egymás idejét húzni kacifántos közbeszerzési kiírással, mindenkinek olcsóbb lenne jelezni a típust és hogy kitől veszik meg és kész. Persze azt már névleg se lehetne közbeszerzésnek hívni. | Fantasztikus közbeszerzésen veszünk menő kocsikat az igazságügyi szakértőknek | Fantasztikus közbeszerzésen veszünk menő kocsikat az igazságügyi szakértőknek - Nem sikerült jól ez a kiírás se, látszik, hogy mi fog nyerni. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/04/04/fantasztikus_kozbeszerzesen_veszunk_meno_kocsikat_az_igazsagugyi_szakertoknek/?utm_campaign=sniply&utm_medium=sniply&utm_source=sniply | 2017-04-04 10:14:49 | true | null | null | Index |
A vizes vb-vel és az olimpiai pályázattal kapcsolatos kiadásról szóló két közlemény az EU közbeszerzési nyilvántartásában, a TED-ben jelent meg. A nagyobbik tételt az ugrótorony jelenti, ennek az építéséért csaknem 2 milliárd forintot fizet a Nemzeti Vagyonkezelő a nyertes ajánlattevőnek, a West Hungária Bau Zrt.-nek.
A győri székhelyű West Hungária Bau Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzletfeleként vált ismertté: Tiborcz 2015-ben szállt ki abból az Elios Innovatív Zrt.-ből, amely az elmúlt években számos, főként EU-s forrásból finanszírozott közvilágítási pályázatot nyert meg. A tulajdonrészét a West Hungária Bau vette át, amelyet a Várkert Bazár felújításáért és az új MTK-stadion felépítésével is megbíztak.
A másik ma kihirdetett pályázaton a budapesti olimpiával kapcsolatos rendezvényszervezésre osztottak ki pénzt. Erre 536,5 millió forintot kap a HD Event & Promotion Kft. Annak ellenére, hogy az olimpiai pályázatot visszavonták, a közlemény szerint a cég az alábbi feladatokat teljesíti majd a több mint félmilliárd forintból:
1. (…) A Budapest 2024 olimpiai pályázat hazai és külföldi rendezvényeinek teljes körű koncepciójának kidolgozása, megvalósítása;
2. Az események eszközigényének (reprezentációs eszközök, stb.) megtervezése, legyártása – ajánlatkérővel együttműködve;
3. Kisebb rendezvények, média highlightok megvalósítása.
A dokumentumból kiderül az is, hogy ezeket a rendezvényeket Dániában, Katarban és Budapesten szervezik, de „a fentieken túl egyéb teljesítési helyszínek is fel fognak merülni, melyekről jelenleg még nem rendelkezik az ajánlatkérő információkkal.” | Nem sajnálják: újabb kétmilliárd a vizes vb-re | Ezúttal az ugrótorony megépítésére adnak ki csaknem kétmilliárd forintot. | null | 1 | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/nem-sajnaljak-ujabb-ketmilliard-a-vizes-vb-re-1390115 | 2017-03-14 13:29:00 | true | null | null | HírTv |
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci
"A kérdésre a válasz sajnos az egyik irányba sem egyértelmű, a választási csalás fogalma sem annyira tiszta arrafelé, főleg ha tudomásul vesszük, hogy abban az országban a választás egy befolyásolási verseny is, csalni az tud lényeges helyeken és a szükséges mértékben, aki bírja a helyi közösségek, lokális szervezetek, nem csak pénzbeni, hanem adott esetben intézményi támogatását is.
Habár az elnökválasztás és a szenátus már eldőlt, a képviselőház még nem, és bizonyosan nagyon csekély, maximum 4-5 fős többség néz ki a republikánusoknak, a legjobb esetben is. A képviselőház nélkül a Trump-adminisztráció lehetetlen küldetése még lehetetlenebb lenne és a kis többség is okozhat problémákat. Ennek az egész gondolatmenetnek természetesen az az alapja, hogy az elnökválasztás nem csak színjáték, hanem tényleg valóságos, van tétje, és a szavazatok tisztességes megszámlálását el lehet intézni. Vagyis a két párt, a két hatalmi csoport, ezt a szűk, csak számukra szóló demokráciát játékszabályostól elfogadja.
Az elektori rendszer, vagyis hogy az egyes szövetségi államok az elnökválasztási versenyben a népességszámukhoz igazodó mennyiségű elektort adó választókerületek, amelyeket egyenként kell megnyerni, meghatározzák a csalásra érdemes helyeket is. Elvileg elég egy szavazattal nyerni egy kerületet (államot), hogy vidd az összes elektort. És a kiütéses győzelem sem ér semmivel sem többet." | Csaltak-e a demokraták 2020-ban, és ha igen, most miért nem? | Pártatlan és mélyreható vizsgálat nem volt a kérdésben 2020 után, ilyen a demokrata mélyállam irányítása alatt álló amerikai kormányzati szervektől nem is volt várható. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kulfold/2024/11/csaltak-e-a-demokratak-2020-ban-es-ha-igen-most-miert-nem | null | true | null | null | Mandiner |
Jó üzlet a karácsonyi vásár azok számára, akik a budapesti Vörösmarty téren kínálhatják portékáikat. Tavaly adventkor 4000 forintba került egy sajtos-tejfölös lángos, egy pohár forralt borért 1400-at, míg egy forró teáért egy ezrest kellett fizetni. Idén sem várható, hogy olcsóbb lesz a kínálat. A decemberi vásár csak egy a Vörösmarty tér fontos rendezvényei közül, advent idején valóságos "turistamágnesként" működik. Ennek megfelelően a helypénz árát is megkérik.
A Vörösmarty tér 2022-ig Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában állt, ám akkor három másik kiemelt közterülettel - a Podmaniczky és a Széchenyi István térrel, továbbá a József Attila utcával - együtt, ellentételezés nélkül államosították. A törvényt az Országgyűlés szavazta meg, amelynek indoklása szerint új közösségi tereket kívántak fejleszteni, és a belvárosi lakosság életminőségét javítani.
Hogy mi a valódi jelentősége a döntésnek, azt jól megmutatják a Vörösmarty tér adventi bevételi adatai. A Fővárosi Önkormányzattól kikért adatok szerint csak az adventi vásárból 2018-ban 291 millió forintos; 2019-ben - a koronavírus előtti utolsó évben - pedig 301 milliós bevétele származott. | Erővel vitték a Belvárosba az aranytojást tojó tyúkot | Csak a karácsonyi vásárnak otthont adó Vörösmarty tér miatt százmillióktól esik el a Fővárosi Önkormányzat. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/alkotmanybirosag-vorosmarty-ter-allamositas-fovaros-169298 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Ismét kikéri a magyarok véleményét a kormány. Orbán Viktor pénteken bemutatta ugyan a nyomdából kikerülő kérdőíveket, de a teljes kérdéssort csak most tette közzé a Magyar Nemzet. Hidvéghi Balázs parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes videóban ismertette a 11 témakört, amelyről megkérdezik a lakosságot.
A nemzeti konzultáció kérdései
Az alábbaikban olvasható a nemzeti konzultáció teljes szövege a 11 kérdéssel és a kormány álláspontjával együtt.
1. GAZDASÁGI SEMLEGESSÉG
Brüsszel kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen. Véleményük szerint minden uniós országnak csatlakoznia kell a meghirdetett szankciós politikához és kereskedelmi büntetőintézkedésekhez, akkor is, ha ez kárt okoz az adott ország gazdaságának.
Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy Magyarországnak gazdasági semlegesnek kell lennie, és nem szabad csatlakoznia a kereskedelmi háborúhoz, amit Brüsszel meghirdetett. Így lehet az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést elérni a magyar gazdaságban.
ÖN MIT GONDOL ERRŐL?
A. Gazdasági semlegességre van szükség.
B. A kereskedelmi háború indokolt, Magyarországnak csatlakoznia kell ehhez.
2. ÚJ GAZDASÁGPOLITIKA
Brüsszel azt mondja, hogy Magyarországnak az új gazdaságpolitika kialakításakor minden fontos kérdésben követnie kell az Európai Uniót, és csak a nyugati mintákat szabad másolnia a gazdaságban.
Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak a saját útját kell járnia, csak azt szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és ésszerű. El kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akár nyugati, akár keleti.
ÖN MIT GONDOL ERRŐL?
A. Magyarországnak a saját útját kell járnia.
B. Minden kérdésben követni kell Brüsszelt, és csak a nyugati mintákat szabad átvenni a gazdaságba.
3. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA
A multinacionális cégek az egész világon egyre nagyobb extraprofitra akarnak szert tenni, egyre nagyobb szeletét akarják uralni a gazdaságnak, kiszorítva a helyi vállalkozásokat.
Ezzel szemben a kormány célja, hogy erősítse a hazai kis- és középvállalkozásokat, és segítséget nyújtson számukra. További forrásokat kell biztosítani a magyar vállalkozások támogatására, különös tekintettel a hazai tulajdonban lévő vállalkozások számára.
ÖN MIT GONDOL ERRŐL?
A. Szükség van a támogatásukra.
B. Nincs szükség tőkejuttatásra, a vállalkozásoknak elegendő hitel áll rendelkezésükre.
4. MULTICÉGEK RENDSZABÁLYOZÁSA
Brüsszel ellenzi, hogy a magyar kormány fellép az árakat egyoldalúan emelő, a gazdasági erejükkel visszaélő kereskedőkkel, multinacionális cégekkel szemben.
Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak joga van megvédeni saját állampolgárait az erejükkel visszaélő multikkal szemben.
ÖN MIT GONDOL ERRŐL?
A. Szükség van az erejükkel visszaélő multinacionális cégek megregulázására.
B. Magyarországnak el kell fogadnia a brüsszeli szabályokat, és nem léphet fel saját eszközökkel a multinacionális cégekkel szemben.
5. BÉREMELÉSI PROGRAM
Vannak, akik úgy gondolják, nincs szükség új megállapodásra a béremelési programról, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről.
Ezzel szemben a kormány hosszú távú megállapodást kötni a munkáltatókkal és a munkavállalói érdekképviseletekkel annak érdekében, hogy a bérek 2025-re a teljes foglalkoztatás, illetve kiszámítható jövedelem mellett elérjék a négyszázezer forintos átlagot. Ezért újra kell indítani a béremelési programot, amely a reálbérek növelését biztosítja.
ÖN MIT GONDOL ERRŐL?
A. Szükség van a megállapodás szerinti béremelési programra.
B. Nincs szükség megállapodásra, a vállalatoknak saját maguk kell dönteniük a bérekről.
6. MUNKÁSHITEL FIATALOKNAK
Vannak, akik azt gondolják, hogy nincs szükség újabb hitelprogramra a fiatalok számára, a Diákhitel elegendő.
A kormány álláspontja szerint a Diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni. A munkáshitel segíti a fiatalok életkezdését.
ÖN MIT GONDOL ERRŐL?
A. Szükség van a fiataloknak szóló munkáshitelre.
B. A Diákhitel elegendő.
7. LAKHATÁS TÁMOGATÁSA
Vannak, akik szerint a dolgozók lakhatásának támogatása a cégek saját érdeke, így a kormánynak ebbe nem kell beavatkoznia.
Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy adókedvezményt kell biztosítani a cégek számára, ha az alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a SZÉP-kártya is felhasználható legyen lakásfelújításra.
ÖN MIT GONDOL ERRŐL?
A. A kormány adókedvezménnyel támogassa, hogy a cégek hozzájárulhassanak az alkalmazottaik lakbéréhez. A SZÉP-kártya legyen felhasználható lakásfelújításra.
B. A kormány ne nyújtson a cégeknek adókedvezményt a dolgozók lakhatásának támogatására.
8. FIATALOK LAKHATÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
Vannak, akik szerint a CSOK Plusz programon túl nincs szükség újabb, a fiatalok lakhatását segítő intézkedésekre.
A kormány ezzel szemben úgy gondolja, hogy támogatni kell új kollégiumok építését, és az első lakást vásárló fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelt kell biztosítani.
ÖN MIT GONDOL ERRŐL?
A. Szükség van új kollégiumok építésére és a fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelre.
B. A CSOK Plusz elegendő támogatás.
9. TIZENHARMADIK HAVI NYUGDÍJ
Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat.
A kormány Brüsszel követelését elutasítja. A kormány szerint a következő években állandósítani kell a tizenharmadik havi nyugdíjat.
ÖN MIT GONDOL ERRŐL?
A. Szükség van a tizenharmadik havi nyugdíj állandósítására.
B. Nincs szükség a tizenharmadik havi nyugdíjra.
10. CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY
Európa súlyos népesedési válságban van. Brüsszel az európai családok támogatása helyett továbbra is a migrációban látja a megoldást.
A magyar kormány ezzel szemben a magyar családok támogatását tartja a legfontosabbnak. Ezért álláspontja szerint a gyermeket nevelő családok támogatását az új gazdaságpolitika mellett is folytatni és növelni szükséges. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására.
ÖN MIT GONDOL ERRŐL?
A. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására.
B. Inkább a migrációt kellene támogatni.
11. A MIGRÁCIÓS BÜNTETÉS ELUTASÍTÁSA
Az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt.
A kormány ezzel szemben úgy gondolja: hazánk megütközése helyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy Magyarországnak is vannak saját migrációs politikái, azaz a bevándorlók befogadásáról és elosztásáról csak az ország maga dönthet.
ÖN MIT GONDOL ERRŐL?
A. Felháborítónak tartom, és Magyarországnak joga van kimaradnia a bevándorlók befogadásából és elosztásából.
B. Magyarországnak is el kell fogadnia a brüsszeli migrációs politikát.
A kérdőív visszaküldése ingyenes. Feladási határidő: 2024. december 20. | 11 kérdésben kérik a magyarok véleményét a nemzeti konzultációban | Hétfőn indul a nemzeti konzultáció, a kérdőívek hamarosan landolnak a magyarok postaládáiban. Ezúttal 11 kérdést tettek fel többek között a gazdasági semlegességről, a fiatalok lakhatási támogatásáról, a béremelési programról, a családi adókedvezményről és a nyugdíjakról is. A kormány arra kéri a magyarokat, hogy december 20-ig válaszoljanak és adják fel a kitöltött íveket. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/nemzeti-konzultacio-kerdesek/p41nd63 | null | true | null | null | Blikk |
Noha a külsőségek és a szervezethez csatlakozók névsora azt mutatta a külvilágnak, hogy minden rendben van a World Boxing körül, és ténylegesen képes lesz átvenni az amatőr ökölvívás vezetését attól az IBA-tól, mellyel 2023 óta a NOB szóba sem áll, emellett a sportág olimpiai versenyeinek szervezését is kivette a kezéből. Ráadásul ha az orosz óriáscég, a Gazprom által támogatott Nemzetközi Bokszszövetség marad a sportág elsőszámú irányítója, az ökölvívás kikerül az olimpiák műsorából - jelenleg már nincs is benne a 2028-as Los Angeles-i nyári játékok programjában.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által támogatott, ám még el nem ismert World Boxing (WB) mentheti meg az ökölvívást - legalábbis az olimpiai szereplését -, és sportvilágszervezet minden segítséget megad a WB hatalomátvételéhez. Legutóbb a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egy körlevélben szólította fel a tagszervezeteit, hogy szakítsák meg a kapcsolatot a nemzeti ökölvívó-szövetségekkel, amennyiben azok nem lépnek ki a Nemzetközi Bokszszövetségből. A NOB 2025 elejét tűzte ki határidőként arra, hogy a nemzeti bokszszövetségek végrehajtsák az ultimátumot, és World Boxingra cseréljék az IBA-tagságukat.
Ráadásul egyre-másra csatlakoztak az új szervezethez a profik között is világbajnoki címet szerző világnagyságok. Előbb a középsúly korábbi vitathatatlan bajnoka, Gennagyij Golovkin, a Kazah Olimpiai Bizottság elnöke vállalt szerepet a World Boxingban, majd őt követte az ukrán legenda, az atlantai olimpián aranyérmet nyerő, a profik között a királykategóriát sokáig uraló Volodimir Klicsko. Utóbbi kijelentette, minden erejével támogatja a szervezetet és elnökét, Boris van der Vorstot abban, hogy az ökölvívás olimpiai sportág maradjon. Őket gyors egymásutánban 11 ország követte, többek között az az Üzbegisztán, melynek bokszolói öt aranyérmet nyertek a párizsi olimpián, azaz hirtelenjében már 55-re duzzadt a WB taglétszáma.
Ám most eljött a feketeleves ideje, ugyanis kiderült, anyagilag egy hatalmas lufi a World Boxing jelenleg. Boris van der Vorst, a szervezet holland elnöke ugyanis a WB coloradói kongresszusán bejelentette , igencsak korlátozottak az anyagi lehetőségeik. Nyilvánosságra kerültek a 2023-ban alapított World Boxing első pénzügyi kimutatásai, amiből egyértelműen kiderült, komoly problémák vannak. Ugyanis a számok nem hazudnak, és a jövőre világbajnokságot is rendező szervezetnek 2025-re alig több mint egymillió dollár áll a rendelkezésére.
Mindez elég nagy nyugtalanságot okozott az amatőr ökölvívásban, hiszen ez az összeg - pestiesen szólva - még hideg vízre sem elég, nemhogy a sportág irányítására és a fő cél, az IBA legyőzésére. Utóbbi szervezet anyagi háttere több mint stabil, hiszen az orosz Umar Kremljov vezette IBA a Gazprom százmilliói felett rendelkezhet, ráadásul anyagilag is megbecsülik az eredményes bokszolókat. Jelenleg a sportág olimpiai szereplésének megmentőjeként tetszelgő World Boxing mindenben jelentősen elmarad az IBA lehetőségeitől. Arról nem beszélve, hogy a WB képtelen támogatni ennyi pénzből a nemzeti szakszövetségeket, nem tud komoly versenyt megrendezni és semmilyen pénzbeli jutalmat nem tud fizetni a legjobb, a versenyeken kiemelkedő eredményeket elérő bokszolóknak.
Nagy kérdés tehát, hogy ilyen siralmas anyagi lehetőségek mellett vajon képes lesz-e megmenteni az ökölvívást az olimpiai száműzetésből a World Boxing - sokan tették fel a kérdést az anyagi beszámolókat megismerve. A sportág talpra állításához megfelelő finanszírozás, teljes munkaidőben dolgozó szakemberek szükségesek elsősorban. Ám utóbbiakat meg kellene fizetni. És jelenleg ez az, ami a könyvelés szerint nem megy. | Kidurrant a bokszlufi! Kiderült, hogy az IBA helyére törő World Boxing szegényebb a templom egerénél | Súlyos probléma derült ki az amatőr ökölvívás irányításáért küzdő, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) háttértámogatását élvező World Boxingról: az amerikai Coloradóban rendezett kongresszuson nyilvánosságra került, hogy a szervezetnek mindössze egymillió dollár áll rendelkezésére 2025-re. Ez az összeg – ahogy mondani szokták – hideg vízre sem elég, hát még arra, hogy a Gazprom százmilliói felett rendelkező Nemzetközi Bokszszövetséget (IBA) kiszorítsák a nemzetközi boksz irányításából. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/sport/2024/11/okolvivas-nemzetkozi-boksz-iba-world-boxing-anyagi-helyzet | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A bíróság a vádlottat - a főügyészség végindítványa szerinti tényállással és minősítéssel egyezően - bűnösnek mondta ki szexuális erőszak bűntettében, folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés bűntettében, 6 rendbeli gyermekpornográfia bűntettében és 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetése bűntettében - tájékoztatta megkeresésünkre szerkesztőségünket a Békés Vármegyei Főügyészség. Mindezekért a korábbi gyulai karateedzőt 16 év fegyházban letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélték és 10 évre a közügyek gyakorlásától eltiltották. A vádlott a büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható.
A bíróság a vádlottat végleges hatállyal eltiltotta bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Kötelezte a bíróság a vádlottat az eljárás során felmerült közel 1 millió 400 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és a védő fellebbezett. A bíróság az ügyben - az ítélet rendelkező része kihirdetésének kivételével - zárt tárgyalást tartott, ezért a cselekmények részleteivel összefüggésben erkölcsi okból és a sértettek személyiségi jogainak védelme érdekében tájékoztatás nem adható.
A férfi - aki még 2019-ben a Jobbik színeiben indult Gyulán, az önkormányzati választásokon - az 1980-as évek végétől karateedzőként tevékenykedett Gyulán, az edzéseket 2010 szeptemberétől a saját lakóházában kialakított edzőteremben tartotta. 1990-től letartóztatásáig több gyermekkorú és fiatalkorú fiú tanítványával fajtalankodott , illetve közösült, továbbá az edzések alkalmával meztelenül fotózta, videózta őket szeméremsértő módon, nemi vágyának felkeltése és kielégítése céljából.
A szexuális cselekményeket , illetve a felvételek készítését a férfi kezdeményezte szexuális indíttatásból edzői tekintélyének, a tanítvány és az edző közötti bizalmi és függelmi viszony felhasználásával, a tanítványok fejlődésére és annak nyomon követésére hivatkozva, egyes sértetteket érzelmileg is manipulálva, esetenként szeszes italtól befolyásolt állapotba is hozva őket. | Pedofilügy: 16 évre ítélték a gyulai karateedzőt | Tizenhat év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság azt a korábbi gyulai karataedzőt, aki évtizedeken át molesztálta tanítványait. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/gyulai-karateedzo-pedofil-itelet | null | true | null | null | BEOL |
2015.09.03.
MINDENT ELLOPTAK A BANKOKTÓL?
Figyelõ Online - Brückner Gergely
06:51
mailnyomtatás
Továbbra sem jutnak hozzá meglévõ eszközeik zöméhez a brókerkárosultak, noha elvileg a felszámolási vagyonba nem tartozó elemek haladéktalanul visszajárnának, és az Egyesült Államokból már visszajöttek az értékek.
Egyre inkább a Magyar Nemzeti Bank ellen próbálnak eljárásokat indítani azok, akiknek biztosan káruk keletkezett.
D151223 - ez egy idén decem-ber 23-án lejáró egyéves disz-kont-kincs-tárjegy-sorozat. A Figyelõ információi szerint a Buda-Cash tulajdonosai által kontrollált DRB-bankcsoport tagintézményeinél összesen 63 milliárd forint piaci értékû ilyen papírnak kellett volna lennie február 27-én, de csak 1,1 milliárd volt meg. Úgy tudjuk, hogy a DRB Észak-dunántúli Regionális Banknál 30,6, a DRB Dél-dunántúli Takarék Bank Zrt.-nél 21,1, míg az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Banknál 11,3 milliárd forintnyi papír volt a kimutatások szerint - de sajnos csak azok szerint. A 62 milliárd forintos hiányról szóló pontos információ rendkívül fontos a többi károsultnak is.
Hiszen a kárrendezésnél a vonatkozó törvények szerint a Buda-Cashnél meglévõ és hiányzó értékpapírfajtákból homogén eszközcsoportokat kell képezni, s csoportonként szükséges meghatározni, hogy kinek milyen kielégítés lehetséges. Ha a D151223-ból csak a jogos követelések 1,7 százaléka van meg, akkor minden érintett ügyfél egymillió forint követelése után kap majd 17 ezer forintnyi ilyen papírt. Ha pedig egy cseh kötvénysorozatból minden megvan, akkor az 100 százalékban vissza is jár az ilyet birtokló ügyfeleknek. Márpedig ha így lesz, az érintett bankok, a hitelintézetek helyett a kisbetéteseket kártalanító Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), illetve fõleg a nagyobb betétesek nagyon rosszul járnak, viszont a többiek, akiknek más papírjaik voltak a Buda-Cashnél, relatíve jobb kielégítési arányban reménykedhetnek.
Eddig az elmélet és innen jön a jeges remegés. A kisbefektetõk nem értik, hogy amennyiben már február 27-én lehetett látni, hogy mibõl mi van meg, õket miért nem tájékoztatja senki. Attól is rettegnek, hogy azért nem kapják vissza immár fél éve a vagyonelemeiket a Buda-Cash felszámolását is végzõ Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft.-tõl, mert az szándékosan húzza az idõt. Konkrétan attól tartanak, hogy minél tovább kontrollálja a PSFN a vagyonelemeiket, annál nagyobb az esélye, hogy azt valamiképpen betolják egy homogén masszába és jobban szétterítik a veszteséget, vagyis az OBA és a bankok jobban járnak, a kisbefektetõk pedig rosszabbul. A félelmüket az táplálja, hogy a PSFN egy speciális érdekütközés folytán az érintett pénzintézetek felszámolója is, ebben a sapkájában pedig abban érdekelt, hogy a bankok felszámolására jussanak vagyonelemek. Remélhetõleg ez egy alaptalan félelem, mert a szabályok szerint akkor is külön kell kezelni ezt az értékpapír-sorozatot, ha esetleg az akkor már kifutott, a korábban megállapított arányok maradnak érvényesek. Több ügyvéd nyomatékosan is figyelmeztette a felszámolót, hogy e szerint járjon el! Aki követte a BC-eseményeket, emlékezhet, hogy korábban volt hír egy bizonyos Karácsony Miklós nevû fiktív ügyfélrõl, akinek éppen 62 milliárd forintos egyenlege volt (vélhetõleg a nem létezõ személy számlájának segítségével lovasították meg a hitelintézetek pénzét).
Akármi is történt, a banki eszközök elutalgatásának nyoma kell, hogy legyen. Nem kell nagyon képzett rendõrnek lenni ahhoz, hogy valaki utánanézzen: ezek az összegek egyben vagy részleteiben hova mentek a bankoktól vagy a brókercégtõl.
JOGELLENES LENNE
Bár az optimistább ügyfelek és ügyvédeik bíznak abban, hogy senki sem szeretne jogellenes tevékenységgel kárt okozni nekik, de rossz érzéssel tölti el õket, hogy nem kapnak információkat arról, az õ értékpapírjaiknál milyen lehet ez a bizonyos kielégítési arány, és fõleg az, hogy semmit sem kapnak vissza. Erre legutóbb többeknek adtak egy augusztus végi határidõt. Szeptember 1-jén kérdeztük az érintett ügyfeleket: sem információt, sem pénzt nem kaptak. Még azok a külföldi számlákon elhelyezett pénzeszközök sincsenek náluk, amelyek állítólag hiánytalanul megvannak, és a törvény szerint jogos tulajdonosuknak haladéktalanul vissza kellett volna szolgáltatni azokat.
Ebben az ügyben és másokban is azt tapasztalta a Figyelõ, hogy a károsultak haragja egyre inkább a Magyar Nemzeti Bank ellen fordul.
Az MNB sokféle sipkában is részese a brókerügyeknek, ezért egyre többen próbálnak fogást találni rajta. A sipkákat és a szerepeket még felsorolni is nehéz. Maradjunk például annak az ügyfélnek a helyzeténél, aki elvesztette a pénzét a DRB-bankcsoport egyik tagjánál. Õ csak az elmúlt idõszakban a következõket láthatta: az MNB engedélyezte az adott pénzintézet bankká alakulását és mûködését, késõbb felügyelte és ellenõrizte azt, beengedte a bankot a Növekedési hitelprogramba (NHP), számlát vezetett a pénzintézetnél, óvadékot kért, s azt, amikor kellett, igénybe is vette. Amikor jöttek a problémák, akkor felügyeleti biztost rendelt ki, korlátozta a kifizetéseket és felszámolást kért, mindezekhez a leányvállalata, a PSFN Kft. közremûködését használta. Lehet, hogy minden tökéletes rendben történt, de nagyon sok potenciális pont van, amelyben egy károsult problémát láthat, amely miatt az MNB-tõl remélhet kártérítést.
A Figyelõ által megtekintett dokumentumok alapján elsõsorban a különbözõ kötvényesi pertársaságok, ügyfélcsoportok léptek eddig, olyan károsultak, akik úgy érzik, nem lehet vesztenivalójuk az MNB-vel szemben. Azok az intézmények (ilyen károsultak is vannak), amelyeket a jegybank hatóságként felügyel, már sokkal óvatosabbak. Ezt az indokolhatja, hogy az MNB mostanában sértõdõs, személyeskedõ intézmény képét mutatja. Szinte egyöntetûen döbbenet fogadta a szakmában az olyan közleményeket, amelyekben a központi bank jelzõs szerkezetekkel, minõsítgetve foglalkozik az õt kritizáló cikkekkel, lapokkal, azok tulajdonosaival, újságírókkal vagy éppen azok esetleges hiteleivel. Az ügyfeleket nagyon zavarja, hogy ilyesmire bõven jut energia, de arra már sokkal kevésbé, hogy a Buda-Cash, a Quaestor, illetve a Hungária brókercég károsultjai megfelelõ tájékoztatást kapjanak az ügyeik állásáról. Ez persze nem is közvetlenül az MNB feladata lenne, hanem a tulajdonában álló PSFN Kft.-é, de a felszámoló eleinte túl nagy sebességgel lépett, azóta pedig láthatóan nem nagyon mer megnyilvánulni.
MIRE VÁRNAK?
Miért nem történik semmi? Mi fog változást hozni? Mire várunk? Ügyfelekkel és ügyvédekkel beszélve mindig ez a kérdés hangzik el. Régóta azt tapasztalják az érintettek, hogy a brókerügyekben a hatóságok várnak valamire. Soha senki sem mer semmit lépni, nyilatkozni egy határozottat, esetleg valamilyen értékpapírt visszaadni, mert abból csak bonyodalom lehet, peralap, probléma, _x0084_ne szólj szám, nem hibázol". Csak sajnos mintha azt sem tudná senki, hogy mire kellene várni.
Jól példázza ezt a hangulatot a buda-cashes ügyfelek és a Gain Capital nevû amerikai brókercégnél vezetett számláik esete. A Buda-Cash károsultjai mesélték, hogy július végén ügyvédjük lehetõséget kapott a Réti László felszámolóbiztossal történõ egyeztetésre, és az ügyvédet tucatnyi veszteséget szenvedett kliens is elkísérte. A felszámoló csak azt hajtogatta, hogy ebben a fázisban nem árulhatja el, milyen értékpapírból mennyi van meg, mi hiányzik, csak ha elkészülnek az eszközcsoportok és a felosztási javaslat. A szabályok alapján a rendelkezésre álló ügyfélvagyont haladéktalanul ki kellene adni, mert az nem része a felszámolási vagyonnak, ám ez nem történik meg fél éve, és ez már az egyes ügyfeleknél napi pénzügyi gondokat okoz.
Azt hallottuk például, hogy Almásfüzitõ önkormányzata pályázatokat bukik el, mert nem tud önrészeket fizetni, de már olykor a bérekkel is probléma van. Az ügyfelek csalódottan jöttek el, ám nem sokkal késõbb mégis azt jelezték a Figyelõnek, hogy valami értelme mégis volt a találkozónak, mert hamarosan felhívta a károsultakat egy volt buda-cashes ügyintézõ (Laczkovics Tibor), hogy megkezdik az utalásokat és visszaküldik azokat az egyenlegeket, amelyeket a BC-s ügyfelek az amerikai Gain Capitalnél tartottak. A PSFN ugyanis korábban gyõzelmi jelentésben már deklarálta, hogy ezzel a külföldi szolgáltatóval nincsen elszámolási vita, megkezdõdtek az utalások. Az volt az ígéret, hogy az Egyesült Államokból utal a Gain Capital (az ügyfelektõl a nemzetközi banki azonosítókat is elkérték). Július 31-tõl beszedték az adatokat, aztán augusztus 31-ig mégsem történt semmi, csak újabb, egyre hosszabb ígéretek érkeztek, és most már minden érintett attól retteg, hogy be akarják engedni a közösbe és elporlasztják az ügyfelek vagyonát. A Figyelõ megpróbált közvetlenül is utánajárni az ügynek; elértük a Gain Capital New Jersey-i, majd londoni központját, s végül Alex Nekrassov kommunikációs megbízottól azt az információt kaptuk, hogy a brókercég a Buda-Cash ügyfeleinek számláin megtalálható minden pénzt visszautalt már a felszámolónak, és innentõl az utóbbi feladata, hogy ezt szétossza az kliensek között.
A mai világban 2 óra egy belföldi utalás. Adódik a kérdés: vajon a felszámoló miért ül a papírokon? Más szolgáltatókkal, így a Saxóval még ennyi elõrelépés sem történt. Fogalmuk sincs az ügyfeleknek arról, mikor kapják meg a részvényeiket, egyáltalán ki képviseli õket a Saxóval szemben, és miért nem ad az illetõ tájékoztatást. Különösen döbbenetes, hogy miközben a kínai tõzsdepánik miatt a nemzetközi részvényárfolyamok mélyrepülésben vannak, az ügyfelek tehetetlenek, és még azt sem tudják, hogy ki téríti majd meg nekik az esetleges veszteségeket.
PEREK
Az egyre elkeseredettebb befektetõk (nem csak az eddig citált Buda-Cash, de a
Quaestor és a Hungária károsultjai is) próbálnak pereket indítani, feljelentéseket tenni, de sokan nem is tudják pontosan, hogy ki ellen érdemes menniük, mik lehetnek a következõ lépések. Több pertársasággal és jogi képviselõvel is beszéltünk. Úgy tûnik, hogy a készülõ, illetve részben már elindított pereknek több szintje van. Azon szerencsétlen ügyfeleknek, akiknek külsõ helyszínen vannak papírjai - ez határozottan nem lehet felszámolási vagyon -, azok kiadásáért kell eljárásokat kezdeményezniük. Akinek a felszámolás megkezdése után tûnt el érthetetlenül a vagyona, annak a PSFN-t kell beperelnie kártérítésért. És végül próbaperekre számíthat az állam, illetve az MNB is azért, mert a károsultak szerint nem következett volna be a kár, ha van megfelelõ felügyelet és ellenõrzés. Többféle jogi megközelítésrõl hallottunk. Az egyik jogászi értelmezés szerint a felügyeleti munkához kapcsolódó magánjogi vitákban az MNB határozottan jogutódja a PSZÁF-nak (lásd keretes írásunkat), a másik értelmezést vallók közvetlenül a magyar államot támadnák.
Természetesen a megfelelõ entitás megtalálása mellett talán hangsúlyosabb kérdés, hogy valóban hibázott-e az egykori felügyelet. Ha látni lehetne, hogy milyen adatokkal dolgoztak a vizsgálatok során, milyen kimutatásokat kaptak a brókercégektõl, akkor könnyebb lenne azt is megmondani, hogy mit nem vett észre és mekkorát hibázott. Kérdés, hogy ezek a vizsgálati anyagok hozzáférhetõk lehetnek-e a károsultaknak. A transzparencia jegyében ez megnyugtató lenne.
HUNGÁRIA
Nem várnak tovább a Hungária Értékpapír Zrt. kötvényes károsultjai sem. Több száz ügyfél szövetkezett, összességében 500 millió forintnyi kárral. Mint azt a Figyelõnek elmesélték, büntetõfeljelentést is tett a csoport, de a jegybankot is perlik. Állításuk szerint sokféle károsult van; a 10-20 százalékos magánkölcsönös ügyfeleket eleve ki kellett volna szúrni. Akadnak olyanok, akik ugyan tudatosan vettek kötvényt, de félrevezették õket, mert például azt állították a sales folyamata során a Hungária tulajdonosai, hogy az értékpapírra Beva-védelem vonatkozik. Végül vannak olyan károsultak, akik nem is adtak kötvényvásárlásra megbízást, de mégis elköltötték kötvényre a pénzüket. A csoport értelmezése szerint a történtekben az MNB is felelõs, mert sosem büntetett, nem végzett próbavásárlásokat, nem vizsgálta a kötvénykibocsátó és a brókercég kapcsolatát, nem figyelt fel a Cegléd környékén közismert kölcsönös ügyletekre.
QUAESTOR
Sokan sokféle pert kezdeményeznek a Quaestor vesztesei közül is. Részben a kárrendezésük végrehajtása miatt, de olyan is akadt, aki kifejezetten nem a Quaestort, hanem a PSFN-t okolja károkozással. Például azért, mert nem volt fedezeti problémája a számláján, a kft. mégis lezárta valamilyen pozícióit. Sokféle kontraktusa lehet egy ügyfélnek, börzén kívüli (OTC) vagy tõzsdei, a bajba jutott vagy más brókercéggel szembeni, CFD (contract for difference) vagy forward jellegû, de bizonyos ilyen állásokban az ügyfeleknek más brókercégekkel fennálló, élõ szerzõdése is volt.
Ha ezt önhatalmúlag lezárta a PSFN, ez alighanem jogi kérdéseket nyit meg. Az ügyfelek ugyanis joggal panaszkodnak, hiszen szívesen transzferálták volna a hiánytalanul meglévõ fedezettel a pozíciókat, illetve, ahogy az már lenni szokott, ilyenkor sokan érzik úgy, hogy a nonprofit cég a mélyponton, a lehetõ legrosszabb pillanatban zárta azokat. Ami pedig különösen káros, hogy a Quaestornál állítólag megvannak az eszközök, csak a pénzbõl van hiány. Vagyis, ha a PSFN a meglevõ pozíciókból a kényszerzárással pénzt csinált, akkor átterelte az ügyfelet egy teljesen meglevõ homogén eszközcsoportból egy hiányosan rendelkezésre álló homogén eszközcsoportba, s ez óriási kár lehet.
BEVA
A Quaestor-ügyben ugyanakkor legalább már vannak kártalanítások is. Mint azt a Befektetõ-védelmi Alaptól (Beva) megtudtuk, a hiányzó kötvények miatti pénzkövetelések kifizetése már megkezdõdött, egyenként 20 ezer euróig (valamivel több mint 6 millió forintig). Ez közel 32 ezer ügyfélnek összesen 88 milliárd forint kifizetését jelenti. A Quaestor Financial Hrurira Kt. által kibocsátott kötvények esetében a meglévõkre, valamint azokra a hiányzó papírokra, amelyeknél az összérték 6 millió forint fölött volt, a kárrendezést a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QuKKA) hivatott intézni - ez egyelõre nem történik meg. A PSFN már meghatározta, hogy mennyi a fiktív és a nem fiktív kötvény.
A Quaestor-törvény hatálya alá nem tartozó értékpapírokból, illetve pénzkövetelésekbõl származó kártalanítás összege nincs benne a fenti adatokban. A Beva esetükben az érdemi elbírálást akkor tudja megkezdeni, ha a felszámolótól megkapja a kártalanítás megállapításához szükséges adatokat. Onnantól legkésõbb kilencven napon belül elbírálja a benyújtott kártalanítási kérelmeket.
KÉRDÉSEK
Nagyon sok a panaszosokban a kérdés, és számos olyan felvetés van, amelyre nehéz megnyugtató választ adni. Vajon miért ilyen lassú minden, miért nem történik semmi az állam részérõl? Miért nem gyanúsítottak a Buda-Cash ügyében a legismertebb vezetõk? Igaz-e, hogy a Hungária Értékpapír masszívan érintett önkormányzati ügyfeleit (Fót, Alsónémedi, Százhalombatta) ki akarják menteni a felelõsség alól, mondván: a brókercég vezetõi megtévesztették õket? Ha így van, valóban eladható-e ma Magyarországon, hogy egy önkormányzat felelõs vezetõje tényleg elhiszi, hogy ha egy brókercégen keresztül vásárol kockázatmentes állampapírokat, akkor az nagyobb hozamot tud fizetni, mint ha azt a kincstártól venné meg?
JOGI CSÛRCSAVAR
Az egykori PSZÁF, illetve az MNB ellen rengeteg per készül. Az ügyvédek szerint azonban nagy kockázat, hogy miközben emberileg teljesen érthetõ, hogy a károsultak indulatosak és szeretnének gyorsan cselekedni, sok botcsinálta ügyvéd túl korán vagy nem megfelelõ felkészültséggel indít pert, ezeket elveszíti, és a késõbbi, már nívósabb ügyekben a bíróságok precedensként alkalmazzák a korábbi ítéleteket. Az MNB védekezésének elsõ vonala vélhetõleg az lesz, hogy õ nem felelõs a PSZÁF ügyeiért, így a felperesek rossz alperessel szemben indítottak pert.
Több ügyvédtõl is kértünk jogi segítséget. Egyikük szerint az államháztartási törvénybõl és a jegybank státustörvényébõl valójában levezethetõ, hogy a PSZÁF jogutód nélküli megszûnése ellenére az MNB a kártérítési ügyekben mégiscsak jogutódja a felügyeletnek. A jegybank gyakorolja és teljesíti ugyanis a PSZÁF magánjogi jogait és kötelezettségeit. A polgári jog szabályai szerint a kártérítési felelõsség is magánjogi jogviszony (a jogellenes károkozás hozza létre a magánjogi kapcsolatot a károkozó és a károsult között). Ebbõl önmagában levezethetõ, hogy a PSZÁF cselekményeiért, mulasztásaiért az MNB-nek kell helytállnia.
Érdekesség, hogy egészen a brókercsõdökig az MNB felügyeleti honlapja kifejezetten a PSZÁF jogutódjaként aposztrofálta a központi bankot egy felugró ablakban, amely elõször eltûnt, aztán át is szabták a honlapot azzal a kísérõ szöveggel, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének állásfoglalásai nem biztos, hogy megfelelnek az MNB álláspontjának. Más ügyvéd úgy fogalmazott a Figyelõnek, hogy ha a jogutódlás csak a folyamatban levõ ügyekre igaz, akkor elképzelhetõ, hogy nem az MNB-t, hanem a magyar államot érdemes perelni, de még ha így is van, az utóbbi idõk megfelelõ ellenõrzései is kihozhatták volna a problémákat, vagyis 2013. október és 2015. február között biztosan a Magyar Nemzeti Bank lett volna illetékes a problémák felfedésére.
PSFN: MÉLY HALLGATÁS
A Figyelõ idõrõl idõre kérdésekkel fordul a felszámoló PSFN-hez. Jellemzõen a következõ választ kapjuk: _x0084_Az eljárásainkkal kapcsolatos nyilvános információk elérhetõk a honlapunkon." A psfn.hu oldalon körülnézve aztán arra bukkantunk, hogy minden bizonnyal helyes volt a Figyelõ információja a nonprofit cég vezetõváltásáról (Miért nincs kártalanítás? - Figyelõ, 2015/30. szám), mert 2015 júliusától új alapító okirata van a PSFN-nek, s ebbõl derül ki, hogy immár Honos Krisztina vezeti a felszámolót (Kászpári Anitát váltotta). Próbáltunk interjúlehetõséget kérni az új fõnöktõl, de a PSFN azt válaszolta, hogy _x0084_az interjút sajnos nem tudjuk vállalni" | Mindent elloptak a bankoktól? | Úgy tűnik, a Buda-Cash csoportban a tulajdonosi körhöz tartozó kisbankokat teljesen kiürítették a brókercég bedőlése előtt. <br /> | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/423104-423104-mindent-elloptak-a-bankoktol | 2015-09-03 14:43:00 | true | null | null | Figyelő |
Hiába imádják a focit, a braziloknak elegük lett abból, hogy a kormány óriási összegeket költ el stadionokra, miközben a közszolgáltatások színvonala pocsék, sokan éheznek, a kórházak előtt pedig kígyóznak a sorok. Az emberek úgy érzik, rengeteg adót fizetnek, a pénz mégis eltűnik, és mindenhol csak a korrupciót látják.
"Számos más brazilhoz hasonlóan nagyon büszke vagyok arra, hogy az emberek kiállnak magukért, mert ez nagyon ritka jelenség az országunkban. Mindig is összefogtunk, ha focimeccset, szappanoperát vagy egy nagyobb koncertet kell nézni, de szinte soha, ha a jogainkról van szó" - írta az Origónak egy Rio de Janeiró-i utazási ügynök a brazíliai lázongásokról.
A brazil kormány kedden bejelentette, hogy katonákat vezényel ki öt nagyvárosba, hogy kontrollálni tudja a pár napja kezdődött tüntetéseket, amelyeken 250 ezren vettek részt (a rendőri brutalitásról itt olvashat bővebben). Rio de Janeiróba, Minas Gerais-ba, Bahiába, Cearába és a fővárosba, Brazíliavárosba küldik a csapatokat, mind az öt nagyváros részt vesz a most zajló nemzetközi futballtorna, a Konföderációs Kupa lebonyolításában.
Kisebb tüntetések már márciusban is voltak a dél-brazíliai Porto Alegrében. Akkor a drága tömegközlekedés miatt demonstráltak, és sikerült is meggyőzniük a városházát, hogy csökkentsék a tarifákat.
Az elmúlt egy hónapban több brazil államban is bejelentették, hogy 20-30 centavóval (20-30 forinttal) emelik a jegyek árát (amelyek így nagyjából 300 forintba kerülnek), és sokaknál ez volt az utolsó csepp a pohárban. A tüntetők úgy érzik, a kormányzat hatalmas pénzeket költ olyan beruházásokra, amelyekből egy átlag brazil jóval kevesebbet érzékel, mintha oktatásra, egészségügyre vagy bármilyen közérdekű célra költene. A pár napja elkezdődött Konföderációs Kupa, a 2014-es foci-vb és a 2016-os olimpia megrendezéséhez szükséges infrastruktúra a többszörösébe fog kerülni, mint azt korábban gondolták, és az óriási költségek miatt sokan korrupcióra gyanakodnak.
Bár a latin-amerikai sztenderdhez képest Brazília nem számít különösebben korruptnak, az elmúlt időszakban számos botrány látott napvilágot, néhány politikus börtönbe is került. Az előző elnök, Lula da Silva kabinetfőnöke, José Dirceu 11 év börtönt kapott korrupció miatt, míg a jelenleg is regnáló Munkáspárt volt pénztárnokát, Delúbio Soarest 9 évre ítélték. Az egyik legelismertebb és legnagyobb építési vállalatról, a Deltáról tavaly derült ki, hogy számos politikust lefizetett azért, hogy megbízásokat kapjon.
A brazil gazdaság gyorsan növekedett az elmúlt évtizedben, az egy főre jutó GDP-ben például Magyarországot is utolérte. Hiába fizetnek azonban fizetésük után átlagosan 40 százalék, az élelmiszerek után pedig 27 százalék adót, a közszolgáltatások színvonala kifejezetten gyenge, a szociális rendszer közelében sincs az európai jóléti államokénak.
Először lázadnak
"Felháborító, hogy mennyi adót kell fizetnünk Brazíliában, ahhoz képest, hogy mekkora a korrupció, és mennyire alacsony színvonalúak a közszolgáltatások" - írta nekünk Nilton, egy 25 éves riói lakos. Szerinte eddig is sok nehézséget okoztak a jegyárak azoknak, akiknek sokat kellett utazniuk, ugyanis havi bérlet nem létezik, minden útra vonaljegyet kell venni.
"Mindenhol csak a korrupciót látod. A kórházi eszközöket az alkalmazottak lopják el, aztán eladják, vagy átcsempészik a magánrendelőjükbe. Minden, ami a vb és az olimpia miatt épül, túl van számlázva, mert az építőcégek tulajdonosai jóban vannak a kormánytagokkal. És ezekről mindenki tud, ezek miatt mindenki panaszkodik évek óta, de ez az első alkalom, hogy teszünk is valamit" - írta Nilton, aki szerint a legtöbb ember támogatja a tüntetőket.
Bár a nekünk író négy brazil közül mindenki hasonlóan fel van háborodva, mégis hangsúlyozzák, nem a fociból lett elegük, hanem az óriási költekezésből. "Fantasztikus, hogy ilyen volumenű sportrendezvényeket szervezünk, de Brazília egyszerűen nem engedhet meg ilyet magának. Dollármilliókat költünk stadionokra, miközben végtelen sorok állnak a kórházakban" - magyarázta a 24 éves, Sao Paulóban élő Gisele.
Van fontosabb dolog a vb-nél
"Imádjuk a focit, de nem tudjuk elfogadni, hogy ennyi pénzt költsünk stadionokra, ha a közszolgáltatások ennyire nem működnek. A közoktatásunk szégyen, az egészségügy összeomlott. Csak annyit tudok mondani, hogy egy dologban mindenki egyetért: sokkal fontosabb dolgaink vannak a vébénél" - írta a 37 éves Martha, aki szerint csak a brazilok fele ért egyet a tüntetésekkel. Szerinte ezeket főleg a magasan képzett fiatalok, tanárok vezetik.
"Itt senki sem ellenzi a vb-t. Mi azt a pofátlan bűnözést ellenezzük, amit a kormányunk csinál. Túl sokat fizetünk a semmiért. Az emberek éheznek, és kórházakban kígyózó sorokban halnak meg, a gyerekeknek iskolára, az öregeknek gyógyszerre nincs pénzük. Brazília ma egy magánintézmény" - írta felháborodva Nilton. | Eddig csak a szappanoperák miatt fogtunk össze | Hiába imádják a focit, a braziloknak elegük lett abból, hogy a kormány óriási összegeket költ el stadionokra, miközben a közszolgáltatások színvonala pocsék, sokan éheznek, a kórházak előtt pedig kígyóznak a sorok. Az emberek úgy érzik, rengeteg adót fizetnek, a pénz mégis eltűnik, és mindenhol csak a korrupciót látják. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/20130619-braziliai-tuntetesek-a-foci-vilagbajnoksag-miatt.html | 2013-06-19 10:43:00 | true | null | null | Origo |
404 | null | 1 | http://nol.hu/cikk/348433/ | 2005-01-15 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
||
Interjúban erősítette meg tegnap a Népszavának írásos nyilatkozatban tett állításait a koronatanú", aki a felvételt készítette a Torgyán Attilának szánt kenőpénz "célbajuttatásának" körülményeit tisztázó megbeszélésről. A laptól továbbra is anonimitása megőrzését kérte, de ismét kijelentette: állításaiért a bíróságon is vállalja a felelősséget.
A beszélgetésből kiderül, hogy a koronatanú egy régi kisgazda párttag, aki jól ismeri Torgyán Józsefet is.
- Mi a célja azzal, hogy most a nyilvánosság elé lép?
- Régóta tagja vagyok a kisgazdapártnak, nincs tehát szó semmiféle szociál-librális összeesküvésről. Eddig csak segítettem a kisgazdákat, és most újra úgy gondolom, hogy segítségre van szükség. Torgyán Józseffel az FKGP nem tud megújulni, és nem tud egyben maradni sem. Amikor kormányra került a párt, okkal hihettük, hogy valóban a vidék fejlesztése a cél, ezért hozták létre például az Agrárinnovációs Kht.-t is. Hamar kiderült azonban, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium csak a Torgyán családról szól. Arról, hogy mennyi pénzt tudnak kivenni a kasszából.
- Mióta tagja az FKGP-nek?
- A kilencvenes évek elejétől. Azok közé tartozom, akik soha nem akartak az előtérbe kerülni, inkább adtam, és nem kértem.
- Miért készítette a hangfelvételt?
- Dokumentálni akartam azt, ami sokak számára látható volt: a hatalomba újonnan érkezett, pénzéhes emberek lerabolják a kisgazdapártot és az agrártárcát. Számtalan példát ismerek magam is arra, hogy a kormányváltás után feltűntek olyan ismeretlen arcok, akik gyorsan megyei elnökök lettek, majd fél év alatt százmillió forintos nagyságrendű állami támogatást kaptak. Ezek az emberek azért jöttek a kisgazdapártba, mert úgy látták, hogy a hatalmon lévő Torgyánt meg lehet környékezni. Jól látták.
- Mi volt annak az ominózus találkozónak az előzménye, amelyet ön rögzített?
- Két évet dolgoztunk egy nagyszabású agrárberuházás előkészítésén, kilószám gyártottuk az anyagot, rengeteget utaztunk vidékre, tárgyaltunk, egyeztettünk. Aztán egy ponton túl kiderült: a további előrehaladás alapvető feltétele, hogy a Torgyán családból vagy a hozzájuk közel álló körökből valakit szponzorálni kell.
- Ki mondta önöknek, hogy az állami támogatás fejében Torgyán Attilának kell fizetni?
- Ezeket az üzeneteket legtöbbször a hangfelvételen is szereplő, a Torgyán család bizalmasának számító ügyvédnő adta át, de volt, amikor az Agrárinnovációs Kht. vezetője volt a hírvivő. Az üzenet lényege mindig az volt, hogy amit akartok, csak akkor működik, ha jóban vagytok Torgyánékkal. Mi szabályos keretek között kértünk támogatást egy vidékfejlesztéssel kapcsolatos vállalkozásunkra, a pályázatunk másfél évig bolyongott a minisztériumban, pénzt nem adtak, még a pályázati díjat sem kaptuk vissza. Megtapasztaltuk, hogy tisztességesen semmit nem tudunk elérni.
- Torgyán Attilával találkozott személyesen?
- Nem, a közvetítőn keresztül kaptuk az üzenetet, hogy ő tud rajtunk segíteni. A cégtársam viszont, tudomásom szerint, találkozott is vele. Ezt követően állapodtunk meg, hogy ha az Agrárinnovációs Kht.-től kapott ötmillió forintból első körben visszaadunk hármat, akkor menni fog a dolog. Azt mondták, találkozhatunk Attilával, aki elintézi a támogatást az apjánál.
- Vagyis költségvetési pénzt kellett visszaadniuk?
- Az Agrárinnovációs Kht.-től kapott pénzből kellett visszaadnunk. A kht. közpénzből gazdálkodik.
- Erről a bíróság előtt is hajlandó tanúvallomást tenni?
- Természetesen.
- A hangfelvételen részt vevők közül más is hajlandó erre?
- Úgy tudom, többen is.
- Erről beszéltek egymással?
- Igen, beszéltünk.
- Kik tudnak még erről az esetről?
- Viccesen azt mondhatnám, hogy a fél minisztérium tud róla, de a kisgazdapárt magas szintű vezetői is, például államtitkári rangban lévők közül néhányan.
- Ők miért nem tettek semmit?
- Mert mindenki arra várt, hogy valaki borítsa ki a bilit. Mindenki arról biztosított minket, hogy ha elindul ez a megtisztulási folyamat, akkor mellénk áll.
- Tudják bizonyítani, hogy Torgyán Attila át is vette a kenőpénzt?
- A hangfelvételen szereplő egyik személy, a cégtársam vitte el autóval a közvetítő ügyvédnőt Torgyán Attila lakásához. A hölgy bement a lakásba, majd Torgyán Attilával együtt jöttek ki. Ifjabb Torgyán intett a cégtársamnak, hogy minden rendben. Az ügyvédnő visszajött az irodába, és megerősítette, hogy megtörtént az átadás. Ez egyébként szerepel a hangfelvételen is.
- Megkapták végül az ígért állami támogatást?
- Természetesen nem.
- Nem tart az ügyben érintettek bosszújától?
- Megfenyegettek ugyan, de bízom az igazságszolgáltatás, az ügyészség és a rendőrség korrektségében.
(2001.01.30.) | A Népszavának nyilatkozó koronatanú a bíróság előtt is hajlandó tanúskodni <br/> | Interjúban erősítette meg tegnap a Népszavának írásos nyilatkozatban tett állításait a koronatanú", aki a felvételt készítette a Torgyán Attilának szánt kenőpénz "célbajuttatásának" körülményeit tisztázó megbeszélésről. A laptól továbbra is anonimitása megőrzését kérte, de ismét kijelentette: állításaiért a bíróságon is vállalja a felelősséget. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/1/20010130anepszavanak | 2001-01-30 08:44:00 | true | null | null | Origo |
Most úgy tűnik, siker koronázhatja erőfeszítéseinket. Bár a zárószavazás még hátravan, a módosításokról már voksoltak: ez alapján a következő ciklusban, két év múlva, néhány kivételtől eltekintve nem folytathatnak más kereső tevékenységet a képviselők.
– Indokolt, hogy a kisebb parlamentben a képviselők professzionális szinten lássák el a feladatukat, amelynek feltétele, hogy más megbízatásból és foglalkozásokból eredő kötelezettségek ne terheljék őket – magyarázta javaslatát Kovács Zoltán fideszes politikus, aki szerint csak tudományos, oktatói, művészeti és lektori tevékenységért fogadhatnának el díjazást a honatyák.
A Blikk számításai szerint jelenleg több mint 220 képviselőnek van olyan mellékállása, amely a jövőben összeférhetetlen lehet a képviselői hivatással, éves szinten több mint egymilliárd forintos jövedelemmel. Sokan vannak, akiknek a képviselői fizetés csupán zsebpénz a más forrásból származó jövedelméhez képest.
Érthető, hogy ez a zsebbe vágó kérdés megosztja még a kormánypárti frakciókat is. A KDNP-képviselők túlnyomó többsége nemmel szavazott a fideszes javaslatra, így csak az ellenzéki átszavazóknak köszönhetően lett meg a kétharmados többség.
Ennyit veszíthetnek havonta a rekorderek:
Papcsák Ferenc, polgármester, ügyvéd: 4,1 millió Ft
Seszták Miklós, ügyvéd: 2,6 millió Ft
Bohács Zsolt, ügyvéd: 2 millió Ft
Wintermantel Zsolt, polgármester: 1,6 millió Ft
Rubovszky György, ügyvéd: 1,2 millió Ft
– Azt szeretnénk, hogy ne legyen fő foglalkozás a képviselőség, mert ilyen ugyanis a világon nincs – mondta Rubovszky György frakcióvezető-helyettes, aki ügyvédként egészíti ki képviselői keresetét.
Rubovszkyt már nem fogja érinteni a szigorítás, mert mint azt korábban a Blikknek elárulta, nem vállal több ciklust a parlamentben.
A két kormánypárt hamarosan egyeztet a kérdésről. Előfordulhat, hogy a KDNP ellenkezése miatt a jövő heti zárószavazáson borul a fideszes kezdeményezés.
D. K. | Bealkonyult az álláshalmozó képviselőknek | Budapest - Úgy néz ki, hogy hamarosan befellegzik a képviselői álláshalmozásnak! A Blikk már évek óta harcol azért, hogy egy képviselőnek ne legyen két-három vagy akár négynél több pozíciója, hiszen ennyi feladatot egyszerre lehetetlen magas szinten ellátni. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/bealkonyult-az-allashalmozo-kepviseloknek-2085702 | 2012-04-11 18:35:00 | true | null | null | Blikk |
Hétfőn olyan felvételek jelentek meg , ahol a sajtó munkatársairól mond Magyar Péter többek között olyanokat, hogy a köcsögök, sőt a Hír TV munkatársait a Dunába löketné.
Mindezek után a Tisza Párt elnöke sajtótájékoztatót tartott, a helyszínen később a Hír TV stábja azt szerette volna megtudni Magyar Pétertől, hogy mi igaz a hangfelvételeken elhangzottakból, és kiket tart pontosan köcsögöknek.
Azonban a politikus a szokásosnál is idegesebben reagált, egyből felpattant az asztaltól és kétségbeesetten kért segítséget biztonsági embereitől, hogy azonnal távolítsák el a közeléből Heiter Dávid Tamást, a Hír TV munkatársát.
Ezt követően az egyik biztonsági ember pedig szó szerint kihajította az ajtón a riportert. | Magyar Péter kidobatta a Hír TV munkatársát | Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott, a helyszínen később a Hír TV stábja azt szerette volna megtudni tőle, hogy mi igaz a hangfelvételeken elhangzottakból. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-biztonsagi-embere-kidob-hirtv-munkatars-video | null | true | null | null | BEOL |
Az ellenzék határozati javaslata szerint az ÁSZ ellenőrizné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi és idei gazdálkodását, ingatlanvásárlásait, alapítványi támogatásait, kommunikációs költéseit. Az ügy furcsa koalíciót eredményezett, hiszen az előterjesztést Burány Sándor (MSZP), Szakács László (MSZ), Schmuck Erzsébet (LMP), Szelényi Zsuzsa (független) és Hegedüs Lorántné (Jobbik) jegyzi.
A számvevőknek január végéig kellene elkészülniük a jelentéssel. Addig, amíg azt az Országgyűlés nem fogadja el, az MNB-nek fel kellene függesztenie minden törvényben nem szereplő tevékenységét. Az indokolás szerint az MNB százmilliárdokat költ olyan célokra, amelyeknek semmi közük alapvető feladataihoz. | Számvevőket küldenének Matolcsyra | Furcsa ellenzéki koalíció állt össze azért, hogy végre sikerüljön elszámoltatni a jegybankot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/09/10/szamvevoket-kuldenenek-matolcsyra/ | 2014-09-10 17:30:00 | true | null | null | 24.hu |
Orbán Viktor (57) miniszterelnök a napokban menesztette Nagy Jánost (39), miután kiderült, hivatali vesztegetés miatt nyomoznak ellene. Az ügyészség gyanúja szerint 2020 nyarán egy vállalkozó 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott a minisztériumi tisztségviselőnek egy újonnan alapított cégben, ha Nagy segít megnyerni annak a vállalkozásnak egy több száz millió forintos, vissza nem térítendő támogatást.
A helyettes államtitkár az ajánlatot elfogadta, az ígért tulajdonrészt is megkapta, ám lebukott, majd bilincsben vitték el a rendőrök, jelenleg pedig házi őrizetben van. A vállalkozó szintén gyanúsított. A cégadatok és az ügyészségi dokumentumok alapján ő információink szerint vagy egy volt polgármester, vagy egy kistelepülés önkormányzati képviselője. Mindketten tagjai ugyanis az említett cégnek, amelynek Nagy „segített”. Kerestük az említett vállalkozót, azonban nem értük el.
– A megalapozott gyanú szerint a vállalkozó jogtalan előnyt ajánlott azért, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez – állt az ügyészség közleményében.
Nagy az egyik cégét társával 2018-ban alapította, abban az évben, amikor helyettes államtitkár lett. A cég igen sikeres volt: már az első évben 45 millió forint adózott eredményt produkált, tavaly pedig ez az összeg már 144 millióra kúszott fel.
A honlapján „legmagasabb diszkréciót” ígérő cég tevékenysége módfelett széles skálán mozog, a vezetői tréningektől és a földügyeket érintő tanácsadástól egészen az adatvédelmi tisztviselő szolgáltatásig. Utóbbi területen alkalmazza a céget Belváros-Lipótváros: a fideszes vezetésű önkormányzat közterület-felügyeletének és szociális intézményeinek honlapján is Nagy üzlettársa, illetve közös cégük szerepel adatvédelmi tisztviselőként.
Kerestük az önkormányzatot, hogy megtudjuk, a botrány hatására fontolgatják-e a szerződésbontást, ám egyelőre nem kaptunk választ. Ugyanakkor egy helyi óvoda 2018-as dokumentumában is írnak a megállapodásról, alig fél évvel a cégalapítás után. A vállalkozás az állami tulajdonú Mecsekérc Zrt.-nél is hasonló feladatokat lát el.
Folyamatos emelkedés | 100 milliót is kaszálhatott a korrupcióval vádolt Nagy János | Magyarország — Önkormányzati és állami cégeknek is dolgozik a korrupciós ügybe keveredett helyettes államtitkár vállalkozása, amely brutális bevételeket produkált az elmúlt években – szúrta ki a Blikk. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/nagy-janos-korrupcio-politikus-ceg/fqejzmt | 2020-12-06 10:21:00 | true | null | null | Blikk |
Szalóki Ági a kilencvenes években induló népdalénekesnők egyik legkarakteresebb képviselője. E sorok írója másfél évtizede ismerkedett meg művészetével. Akkoriban a 2006-ban megjelent Cipity Lőrinc című lemeze szólt otthon rendszeresen, arra tudott a legjobban elaludni néhány hónapos gyermekünk. Ez rég volt már, de Szalóki Ági szerencsére azóta is a pályán maradt, énekelt Karády-dalokat, kortárs költők megzenésített verseit és persze sok-sok népdalt a Kárpát-medence minden szegletéből. A hagyományt, a népdalt mindig is tágasan értelmezte, de mindig úgy, hogy e hagyomány gazdagsága megmaradjon, eredeti ízei ne vesszenek el. Sokszor kirándult a jazz és a világzene felé, s így van ez most is, a néhány héttel ezelőtt megjelent Utazásaim című lemezén, amely immár a tizenegyedik kiadványa. Ő maga is világzeneként definiálja ezt a minialbumot, amely hat dalt tartalmaz. Két erdélyit, két görögöt, egy jemeni zsidó és egy bulgáriai szefárd zsidó dalt. A világzene mint műfaj sok mindent jelenthet, és számos esetben talán túl sok mindent is jelent, azonban Szalóki Ági lemezén ez a sok minden kifejezetten üdítő hatású. Nagyon finom zene ez, talán ez a legpontosabb kifejezés. Egyaránt merít a jazzből, a folkból és a tradicionális népzenéből. A zenésztársak, köztük Nikola Parov, kiválóan teszik a dolgukat, Szalóki Ági hangja és jelenléte a régi, ami itt azt jelenti, hogy hiteles, és képes magával ragadni a hallgatót. Ez a lemez egy sorozat első darabja, ami jó hír. Legyen hosszú sorozat, ha kérhetjük.
(Szalóki Ági: Utazásaim. Music Hungary Zeneműkiadó, 2024) | Egy utazás kezdete | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kultura/2024/11/egy-utazas-kezdete | null | true | null | null | Mandiner |
|
A pécsi politikai helyzetben a legtöbb képviselővel rendelkező Fidesz-KDNP-ÖPE szövetség mellett a többséget elvesztő baloldali Momentum-Jobbik-DK-MSZP csoportnak is szüksége van arra, hogy kívülről biztosítsanak a döntéshozatalhoz számukra többséget közgyűlésben. A Tiszta Kezek Egyesület képviselője, Bognár Szilvia szerint a pártpolitizálás Pécsen leáldozóban van, a közgyűlésben patthelyzet alakult ki a két nagy politikai oldal között, és közben felértékelődtek a kisebb politikai szereplők.
A szerdai sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az elmúlt időszakban a Tiszta Kezek Egyesület képviselője is egyeztetett, minden tárgyaláson igyekeztek ott lenni a pécsiek érdekében, mert szerintük a vitakultúra a jó politikai kultúra alapja.
Bognár Szilvia szerint a Tiszta Kezek Egyesület erősítené az átláthatóságot az önkormányzat működésében, változtatna az eddigi káderpolitikán is a szakmaiság jegyében, többek között a pályázati folyamatokban, továbbá a demokratikus elveket is hangsúlyosabbá tennék.
Kitért arra is, hogy a holokausztban közreműködők nevét szeretnék eltüntetni a közterekről, a középületekről, utalva ezzel Esztergár Lajos egykori polgármesterre, akinek regnálása alatt kétezer pécsi zsidót hurcoltak el.
Megemlítette, hogy a képviselői tiszteletdíjakat is rendezné, mert az a képviselő, aki a munkáját komolyan veszi, annak ez egész napos szolgálatot jelent. | Tiszta Kezek: patthelyzet van Pécsen | Hetek óta politikai helyezkedés és pozícióharcok szemtanúi a pécsiek, de Pécs nem tudott előre lépni emiatt, játszmák helyett ugyanis valódi együttműködésre van szükség – közölte Bognár Szilvia pécsi képviselő. A Tiszta Kezek Egyesület szerint patthelyzet alakult ki. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/tiszta-kezek-patthelyzet-van-pecsen | null | true | null | null | BAMA |
Sz. A.
Ez idő alatt két havi bérnek megfelelő illetményt kap, de a munkát már nem vehette fel, tudtuk meg Vass Károly miniszteri megbízottól, az Edzőtábort is felügyelő Nemzeti Utánpótlás-Nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) főigazgatójától.
– A törvényi előírásoknak megfelelően kapta meg ezt a pénzt, a közalkalmazottak jogviszonyáról rendelkező passzusok ugyanis egyértelműen kimondják, ez jár. Azt viszont hozzá kell tennem, hogy semmilyen más illetményt nem kapott – mondta el lapunknak Vass Károly, akitől azt is megtudtuk, hogy a NUSI a bírói szakaszban kívánja majd érvényesíteni kárigényét Orbán Istvánnal szemben. Az ügyészség februári tájékoztatása szerint ez akár milliós nagyságrendű összeg is lehet.
Az Edzőtábor igazgatói álláshelyére a márciusban szabadlábra helyezett Orbán távozása után kiírtak egy pályázatot, mert azt csak így lehet betölteni. Orbánt még tavaly szeptemberben helyezték előzetes letartóztatásba, amelyből majd'' fél év után engedték szabadlábra. Azóta lemondott városi önkormányzati mandátumáról is. | Orbán május 31-ével végleg távozik | Orbán István, a tatai edzőtábor többek között sikkasztással gyanúsított igazgatója március 31-én felmondta közalkalmazotti jogviszonyát, s május 31-ével végleg távozik az intézményből s annak éléről. | null | 1 | https://www.kemma.hu/kozelet-komarom-esztergom/2009/05/orban-majus-31-evel-vegleg-tavozik | 2009-05-19 00:00:00 | true | null | null | KEMMA |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.