text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Dávid Ibolya újságírók jelenlétében írta alá a tanúvallomást, amelyet e-mailben és faxon eljuttatnak a többi parlamenti párthoz is.
A nyilatkozat tartalmazza, hogy amennyiben mégis kiderülne, a pártelnök által vezetett szervezet kapott illegális pénzügyi támogatást, akkor személyes felelősséget vállalva azonnali hatállyal lemond pártelnöki tisztségéről.
Az MDF azt kéri, hétfőn 12.00 óráig nyilatkozzanak a parlamenti pártok arról, hogy aláírják-e a tanúvallomást.
Dávid Ibolya közlése szerint minden eddiginél komolyabb, több országot érintő korrupciós gyanú fogalmazódott meg vezető magyar pártokkal és rajtuk keresztül Magyarországgal szemben a Gripen-vadászrepülőgépek beszerzése-, illetve a szerződésmódosítás ügyében.
Mint mondta, a korrupciós gyanú két kormányzatot is érint, az Orbán-kormányt, amely az eredeti szerződést kötötte, illetve a Medgyessy-kormányt, amely 2003-ban módosította a szerződést.
Dávid Ibolya ismertetése szerint a The New York Times című amerikai lap "világgá kürtölte" ezt a korrupció-gyanús ügyet, megnevezve forrásának a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), folynak a nyomozások Európa-szerte, Svédországban, Ausztriában és Angliában is, miközben Magyarországon a két nagy párt képviselői, Vadai Ágnes (MSZP) és Szijjártó Péter (Fidesz) a saját pártjuk nevében mellébeszélnek és próbálják ezt az ügyet kicsinyíteni.
Hangsúlyozta: a "ma folyó mismásolásnak véget kell venni". Hozzátette: a Gripen-ügyet vizsgálni hivatott parlamenti vizsgálóbizottságok ügyében is mismásolás van, hiszen azok még mindig nem álltak fel.
Dávid Ibolya közölte: a hatalmas kenőpénzekről szóló hírek mára bejárták a világsajtót, ezért az MDF szerint minden parlamenti pártnak egyformán érdekében áll a tisztánlátás, és az, hogy a korrupciógyanús ügy minden részletében nyilvánosságra kerüljön.
Hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum és annak egyetlen tagja sem részesedett "sem közvetve, sem közvetlenül, sem személyeken, sem cégeken keresztül, egyetlen forinttal sem (...) a Gripen-ügy kapcsán semmiféle kenőpénzből".
Vadai Ágnes (MSZP) november elején jelentette be, hogy elkészült a kormány Gripen-bizottságának jelentése, amely egyebek között megállapította: közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le a Gripen vadászrepülőgépek beszerzését 2001-ben, illetve a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozattal is, amely a beszerzést 2003 utánra tervezte. A testület sem korrupciót, sem politikai felelősséget nem vizsgált - közölte akkor Vadai Ágnes.
Amerikai lapértesülés szerint több millió dollárt fizetett a BAE Systems brit hadiipari csoport hat évvel ezelőtt magyarországi pártoknak azért, hogy Budapest a brit céggel kössön szerződést vadászgépek beszerzéséről.
Az egyik legtekintélyesebb amerikai napilap, a The New York Times hét végi számában megjelent - a brit óriással szembeni amerikai hivatalos vizsgálat közelmúltbeli megindulása okán közölt - terjedelmes cikkben közelebbről nem megnevezett amerikai illetékesekre hivatkozva írt a brit cég szaúd-arábiai és közép-európai megvesztegetés-gyanús ügyeiről.
Amerikai tisztségviselők azt mondták, úgy vélik, a magyar és a cseh kormányt befolyásolták a pénzösszegek. A CIA egyik tájékoztatóján elhangzottakat idézték, amelyek szerint a BAE Systems dollármilliókat fizetett a magyarországi fő politikai pártoknak a szerződések elnyerése érdekében. | Archívum: Politikai tanúvallomás aláírását kéri az MDF Gripen-ügyben | Az MDF azt szeretné, hogy a parlamenti pártok elnökei politikai tanúvallomás aláírásával személyesen vállaljanak garanciát arra: pártjuk érintetlen a Gripen vadászrepülőgépek beszerzésével kapcsolatos korrupciós gyanúban - jelentette be Dávid Ibolya pártelnök pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-473283-275295 | 2007-11-30 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Rác fürdő ügyében hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt 2009 októberében indult nyomozás több önkormányzati képviselő feljelentése nyomán.
A BRFK honlapján megjelent közlemény szerint a nyomozás eddigi adatai alapján feltehető, hogy a fürdő felújításával és a mellette épülő szálloda építésével a Fővárosi Önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte.
A gazdaságvédelmi nyomozók ezzel összefüggésben adatokat és dokumentumokat kértek be a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től, valamint a Fővárosi Önkormányzattól, és több tanút kihallgattak.
A fővárosi Fidesz-frakció képviselői tavaly szeptemberben kezdeményeztek vizsgálatot a legfőbb ügyésznél, amiért – szerintük – a Rác fürdőt 75 százalékban “kicsempészték” Budapest vagyonából. A fővárosi fürdőtársaság ugyanis a beruházás megvalósítására létrehozta a hárommillió forint törzstőkéjű Rác Nosztalgia Kft.-t, amelyben a gyógyfürdő zrt.-nek 25 százalékos üzletrésze van, más, jogi és magánszemélyek pedig 75 százalékos tulajdonrésszel bírnak.
György István, a fidesz budapesti frakcióvezető-helyettese akkor felszólította az önkormányzatot, kezdjen tárgyalást a beruházókkal annak érdekében, hogy a Rác Nosztalgia Kft.-ben Budapest bevitt vagyonának megfelelő pozíciót harcoljon ki. Kifogásolta továbbá, hogy az önkormányzat és a szakbizottság érdemi indokolás nélkül járult hozzá a sorozatos határidő-módosításokhoz, és nem tett semmit a késedelemből eredő károk mértékének csökkentésére.
A 2003-ban indított projekt szerződését azóta hatszor módosították a beruházó kérésére, miután nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudja tartani az átadás tervezett dátumát.
A nyomozással párhuzamosan a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya büntetőeljárást folytat a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. fürdőiben felszerelt beléptető rendszer beszerzése miatt is. Ez az eljárás szintén hűtlen kezelés bűntett gyanújával zajlik, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Az ügy előzménye, hogy 2007 novemberében a Navigátor Zrt. 600 millió forintos ajánlatot adott a beléptető rendszer kiépítésére. Az eljárást azonban érvénytelenítették, ugyanis kiderült, hogy a cég egyik alkalmazottja készítette a közbeszerzési kiírás dokumentációját.
Ezután újabb kiírás következett, amelyben az ajánlatkérő mind a három pályázót kizárta műszaki, illetve jogi alkalmatlanságra hivatkozva. Egyiküknek, a Vilati Zrt.-nek azonban utóbb ajánlati felhívást küldtek ki, és tárgyalásos eljárást folytattak le vele.
György István közlése szerint ugyanakkor a Fidesz-frakcióhoz “beesett” egy dokumentáció, amely szerint valakik 22 oldalt kicseréltek a műszaki alkalmatlanság miatt kizárt Vilati Zrt. pályázati dokumentációjában azért, hogy a harmadik körbe csak ez a cég jusson be – mondta.
Végül a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. szerződést kötött a Vilatival, méghozzá csaknem háromszor akkora értékben, mint a Navigátor eredeti, 2007-es ajánlata volt. Ám György István tájékoztatása szerint a szerződést a Vilati nevében már a Navigátor Zrt. vezetője írta alá, noha a Navigátor csak egy nappal később vásárolta meg a Vilatit. | Házkutatások a Rác fürdő beruházás kapcsán | A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. irodájában és a Rác fürdő felújítását és a kivitelezést végző cég székhelyén is házkutatást tartott a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya csütörtökön. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/02/25/hazkutatas_rac_furdo_kapcsan/ | 2010-02-25 12:56:00 | true | null | null | fn.hu |
Noha már a kormányzat is megerősítette, hogy ha Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos Magyarország területére lép, akkor őrizetbe veszik a hatóságok, az állami résztulajdonban álló Mol Nyrt. vezetőségének esze ágában sincs felülvizsgálni a szaúdi milliárdos vezette céggel kötött szerződését. A magyar olajtársaság tavaly jelentette be, hogy partneri megállapodást kötött a Pakistan Oil Fields Limiteddel, amelynek elnöke és igazgatósági tagja Ghaith Pharaon. Az üzletembert 1991 óta körözik az Egyesült Államok hatóságai, valamint az Interpol vörös riasztási listáján is szerepel. A Mol tájékoztatása szerint azonban ez nem befolyásolja a magyar és a pakisztáni olajtársaság közti szerződést.
– Ez nem morális kérdés, ez egy pakisztáni üzleti kérdés – szögezte le lapunk kérdésére Szollár Domokos, a Mol Nyrt. kommunikációs igazgatója. Szavaiból kiderült, nem lát abban semmi kivetnivalót, hogy egy olyan céggel állnak szerződésben, amelynek elnöke ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Mint mondta, az másodlagos, személyzeti kérdés, hogy ki a társaság elnöke. Két cég kapcsolatáról van szó, így szóba sem kerül a megállapodás felülvizsgálata. Hozzátette: egy pakisztáni ügyet Budapestről nem lehet megítélni.
Mindez azért figyelemre méltó, mert a magyar olajcég szigorú morális elveken alapuló vállalatirányítást és erkölcsös működést hirdet magáról. „A becsületesség és az átláthatóság a legfontosabb értékek közé tartoznak számunkra, és a korrupció elleni harc vállalati stratégiánk alapvető része” – olvasható a Mol honlapján. A társaság antikorrupciós alapelveket is megfogalmazott, ezek közt a legérdekesebb, hogy a cég szerződésbontást is kilátásba helyez azokkal szemben, akik megsértik alapelveit. Mint írják, „az etikai normák tartós és nagymértékű megsértése esetén a Mol-csoport az üzleti kapcsolatot az érintett partnerrel rögtön megszünteti”. Ugyanakkor úgy tűnik, az Interpol-körözés, és az FBI elfogatóparancsa nem elég indok a Molnak a szerződés felülvizsgálatához. De a jelek szerint az sem aggályos, hogy Pharaont csalás előkészítésével, csalással, zsarolás előkészítésével akarják megvádolni az Egyesült Államokban.
Az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának 1992-es jelentésében az áll; hogy a korábban Ghaith Pharaon vezette Bank of Credit and Commerce International (BCCI) több bűncselekménygyanús ügyletet is bonyolított, amelyekkel összefüggésben felmerült a pénzmosás, vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, prostitúció és az illegális bevándorlás elősegítésének gyanúja is. A pénzintézet a kilencvenes évek elején omlott össze, a Magyar Narancs egy amerikai oknyomozó cikksorozat alapján írt arról, hogy az intézményben a világtörténelem egyik legnagyobb csalását hajtották végre (a károkat 10 milliárd dollárra becsülik), diktátorok és drogkartellek pénzeit kezelték. A minap az is kiderült, hogy Pharaont már Algériában is körözik korrupciós vádak alapján.
Az amerikai hatóságok azonban ellentmondásosan állnak a Pharaonnal kapcsolatos ügyletekhez, és nem erőltetik meg magukat annak érdekében, hogy elkapják. Sőt, 2008-ban az amerikai hadsereg leszerződött a szaúdi üzletember egyik cégével.
A Magyar Narancs megírta, Pharaon egyik cége vásárolt tavaly októberben a Kútvölgyi út és a Cinege út között, Orbán Viktor miniszterelnök (aki az üzletembert valamiért Faraon professzornak nevezi) házával szemközt egy 573 négyzetméteres, tornyos villát, de a milliárdos több más nagy értékű magyar ingatlanban is tulajdont szerzett.
A Mol Nyrt. egyébként nemcsak Pharaon kapcsán bánik engedékenyen a saját morális alapelveivel. A Hernádi Zsolt vezette Mol és a Ghaith Pharaon-féle olajcég közti kapcsolat pikantériája ugyanis az, hogy az Interpol vörös riasztási listájára nemcsak a szaúdi üzletember, hanem Hernádi is felkerült a horvát hatóságok kérésére.
A Mol-vezető nyilvános interpolos profilját azonban a magyar üzletember ügyvédeinek közbenjárására blokkolták, és az mindaddig nem látható, amíg a nemzetközi rendőri szervezet el nem dönti, jogos volt-e a horvát hatóságok kérése. Úgy tudjuk, körözése egyelőre nem szűnt meg.
Hernádi Zsolt a horvátországi vádak alapján vesztegetési ügybe keveredett, 2009-ben több millió eurónyi kenőpénz kifizetéséről gondoskodott. Az összeg címzettje Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő lehetett, cserébe azért, hogy a magyar olajipari társaság kisebbségi tulajdonosként megszerezhesse az irányítói jogokat az INA horvát olajipari cég felett. Az Interpol-riasztás érdekessége, hogy korábbi hírek szerint ennek ellenére, valamint az európai elfogatóparancs dacára Hernádi több ízben is járt más európai országban anélkül, hogy intézkedtek volna vele szemben a helyi hatóságok.
Tudtak a titkosszolgálatok Pharaon múltjáról; de a szaúdi üzletemberrel kapcsolatos döntést, hogy magyarországi vízumot kapjon, Orbán Viktor környezete hozhatta meg – erről beszélt az ATV-ben Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság volt tagja és Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. A milliárdos 2014 októberében kapott vízumot, a döntés előtt a kérelmet átfuttatták a schengeni rendszeren, ám egyetlen tagállam sem emelt ellene kifogást. (MN) | Pharaon-ügy: az üzlet mindenekfelett | Bár körözik a milliárdost, a Mol nem vizsgálja felül az általa vezetett céggel kötött szerződést. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2016/11/pharaon-ugy-az-uzlet-mindenekfelett | 2016-11-07 11:51:14 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A korrupcióellenes törvény beterjesztése kapcsán egy rádióinterjúban megdöbbenve hallottam a miniszterelnöktől, hogy a korrupció miatt a közbeszerzések becslések szerint átlagosan 30 százalékkal kerülnek többe a reális árnál. Nem a szám nagyságán döbbentem meg, hanem azon, hogy a miniszterelnök ennyire alábecsüli a korrupció okozta gazdasági kárt. Igaz, ehhez még hozzátette, hogy számolni kell további károkkal is, hiszen az elvégzett munkával szembeni „minőségi kifogások nehezebben érvényesíthetők”, majd ezzel a fordulattal fejezte be a kárfelmérést: „Nem is beszélve az okozott morális károkról!”
Ez utóbbi két tényezőnek a számszerűsítésére azonban már nem vállalkozott. Kár, mert így csak egyetlen szám hangzott el, a 30 százalék, ami nagyságrendekkel eltörpül a másik két említett tényező okozta károkhoz képest.
Kíséreljük meg először a „morális károkat” megbecsülni, mely egészében nyilván felmérhetetlen, de ennek is van olyan része, ami nagyon is számszerűsíthető. Tudjuk például, hogy gazdaságunk egyik nagy versenyhátránya a munkaerő túladóztatása. Azt is tudjuk, hogy annál magasabbak az adók, minél rosszabb az adómorál, hiszen emiatt kell keveseknek sok adót fizetni. De hogyan lehet elvárni az adófizetőtől jobb morált, mint azoktól, akikre rábízza a befizetett adóját? Miért fizessen, ha tudja, úgyis ellopják? Az eltitkolt jövedelmek után be nem fizetett adók éves mennyiségét ezermilliárdokra becsülik, ami nagyságrenddel haladja meg a közbeszerzések értékének 30 százalékát.
A „minőségi kifogások nehezebb érvényesítése” terminológia pedig erős eufémizmus. Itt ugyanis arról van szó, hogy egy útfelújítást például, ahelyett hogy tisztességesen megcsinálnának, és legalább tíz évig nem kellene hozzányúlni, úgy végeznek el, hogy két év múlva kezdhetik az egészet elölről, így pedig a már említett +30 százalék helyett ötszörös a költség. Ez a becslés építőiparban járatos kollégáim szerint teljesen reális. És ez még mindig csak a direkt kár, az indirekt, össztársadalmi kár, az ismétlődő kátyúkban sérülő járművek, a felesleges forgalomelterelések és dugók miatti munkaidő-kiesés, a soha meg nem szűnő útfelbontásokból és építkezésekből áradó por okozta rombolás és egészségkárosodás, stb., stb., számszerűsíthető értéke ennek is a többszöröse lehet.
Sajnos azonban még ez a nagyságrendi többletköltség sem a teljes kár. A korrupció a legnagyobb veszteséget a magyar gazdaság egészének versenyképességében okozza. A fenti példában a kivitelező lehet, hogy rövid távon jól jár és rendszeresen új közbeszerzési megbízáshoz jut, de eközben cége lezüllik, hiszen belül mindenki tudja, hogyan jutott megbízáshoz, és mindenki lecsípi a maga részét. Ezzel a céggel, ezzel a tudással valódi versenyben, valódi piacon sohasem boldogul. Versenyképes termékhez ugyanis legalább annyira kell az igényes vevő, mint az igényes gyártó, szolgáltató vagy kivitelező.
A vevő az, akitől a pénzt kapjuk, az ő igényeit tanuljuk meg kiszolgálni. Ha a vevőt korrumpálni lehet, akkor ennek módját fogjuk megtanulni, mert ezen múlik a siker. Ez is egy know-how, tudni kell, kit érdemes, mikor, mennyivel korrumpálni, és aki ezt jobban eltanulja, az a nyertes. Csak ebből nem lesz versenyképes termék. Azt hiszem, hogy a magyar gazdaság versenyképességének legnagyobb akadálya nem a tőkehiány, nem is a magas adók, hanem a minőségre igényes vevők hiánya. A vesztes tehát nemcsak az adófizető, akinek a közbeszerzők ellopják a pénzét, hanem a vállalkozó is, aki elkényelmesedik, mert nincs aki kikényszerítse belőle a valódi minőséget. | Bojár Gábor: a korrupció valódi ára | A korrupció által okozott kár jóval több, mint a közbeszerzések értékének a 30 százaléka. Az ár: az elveszett versenyképesség – derül ki Bojár Gábor nagyvállalkozó lapunknak készített írásából. Az fn.hu prominens személyiségek – üzletemberek, tudósok – véleményét szólaltatja meg az életünket átszövő korrupcióról. Sorozatunk első darabját olvashatják. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2009/12/29/bojar_gabor_korrupcio_valodi/ | 2009-12-29 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A közlemény szerint az SZH június 25-én indított egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége kapcsán, és a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben.
"Egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz"
- fogalmaztak.
Ennek egyik példája a hivatal szerint az az uniós koncepciós eljárás, amely a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki. A koholt vádakra épülő ítélet meghozatalához az Átlátszó és más - az Európai Unió által is pénzzel támogatott - politikai nyomásgyakorló csoportok részjelentései szolgáltatták az alapot.
Ezeket a részjelentéseket a magyar közvélemény azóta sem ismerhette meg, azokat a névleg transzparenciáért küzdő Átlátszó a mai napig nem hozta nyilvánosságra az SZH felszólítása ellenére sem - tették hozzá.
Hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek
- hangsúlyozták.
A vizsgálat során a hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető - írták.
Úgy folytatták, hogy az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el, a 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak.
Mint hozzátették, a "trükkök ellenére" a hivatal megállapította, hogy a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik.
Közölték azt is, hogy a vizsgálat során az Átlátszó megtagadta az együttműködést az SZH-val, a jelentéshez törvényi kötelezettsége ellenére semmilyen adatot nem szolgáltatott.
A vizsgálat eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az Átlátszó tevékenysége káros és szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára - áll a közleményben. | Szuverenitásvédelmi Hivatal: az Átlátszó súlyos károkat okoz | Egyértelművé vált, hogy az Átlátszó az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/10/szuverenitasvedelmi-hivatal-atlatszo-vizsgalat | null | true | null | null | HEOL |
A Szerencsejáték Zrt. az egymást követő hatodik évben ért el árbevételi rekordot, ezzel az egyik legjobban prosperáló állami társaságnak is nevezhetjük. A cég közlése szerint várakozásaik szerint az eredménycéljaikat is sikerült ezzel túlszárnyalni. A Szerencsjáték Zrt. bevételeiből rendszeresen juttat közérdekű támogatás különböző alapítványoknak, sportegyesületeknek, cégeknek, amit az elmúlt egy évben már a Szerencsejáték Nonprofit Service Kft-n keresztül adományozott a szerencséseknek.
A napokban tették közzé a társaság honlapján az utolsó negyedéves szerződéseket, melyekkel kiegészülve a tavalyi év során több mint 1,135 milliárd forintot osztottak szét. Ez közel 60 százalékkal több, mint amennyit a 2014-es évben közérdekű cél támogatásként fizettek ki; akkor 707 millió forintnyi összeget "adományoztak".
Ők kapták a legtöbbet
Tavaly a legmagasabb összeget 100-100 millió forintot két szervezet kapta a lottótársaságtól: az Asociata Futball Klub Csíkszereda Egyesület, illetve a Magyar Kézilabda Szövetség. Előbbi az az társaság, melyet a magyar kormány is támogat a Bethlen Gábor Alapon keresztül, a felcsúti fociakadémia pedig szakmai együttműködésre szerződött velük. Az egyesület ráadásul rendszeres támogatásban részesül a lottótársaságtól, hiszen 2014-ben 28 millió forintot kaptak.
szerk: a sporttevékenységek támogatása a Szerencsejáték Zrt.-nél is prioritást élvez az adatok alapján. Az 1,135 milliárd forintos összegnek ugyanis 45,1 százaléka, vagyis 512,25 millió forint ment sportegyesületeknek, kluboknak. Ezzel szemben kórházaknak, vagy egészségügy területén működő alapítványnak a támogatások 20,8 százaléka, 236,6 millió forint jutott tavaly.
A sportcélú támogatásnál negyedével kevesebb jutott tavaly a Pilishegyi János Alapítvány a Szent Margit Kórház Szülészetéért szervezetnek, 75 milliót kaptak a Szerencsejáték Zrt.-től. Említésre méltó még 3 50 millió forintnál nagyobb tétel a toplistán:
az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. 50 millió+áfa támogatásban részesült,
az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet 50,1 milliót kapott,
a Szövetség a Nemzetért Alapítványnak pedig kereken 50 millió forint jutott.
Utóbbi szervezetnek a kuratóriumi elnöke a holnapjuk szerint dr. Hende Csaba (ez 2010 óta nem igaz már).
Kormányközeli kedvezményezettek
Ám nem ez az alapítvány az egyedüli, mely kormányközelinek tekinthető. Tavaly decemberben 30 millió forintot kapott a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, mellyel még a top 10-be is befértek. Tavaly egyébként ennek az összegnek mindössze felét, 15 milliót kaptak.
Még tavaly márciusban 10 millió forintot kapott az Örökség Kultúrpolitikai Intézet, mely közvetetten kapcsolatba hozható L.Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkárral. Sajtóhírek szerint ugyanis jó kapcsolatot ápol a volt ügyvezető igazgató, Pápay György az államtitkárral, aki nem mellesleg a Fidesz-frakciónak is dolgozott. A cégjegyzék szerint pedig az intézet tulajdonosa egyebek mellett a Magyar Írószövetség, ahol a választmány tagja L.Simon László.
Szintén az államtitkárhoz kapcsolható a Kommentár Alapítvány is, mely júliusban kapott 6 millió forintot a Szerencsejáték Zrt.-től. A szervezet a kéthavonta megjelenő közéleti és kulturális folyóiratot, a Kommentárt adja ki, melynek szerkesztőbizottságának tagja L.Simon László.
Júniusban 25 millió forint plusz áfa támogatásban részesült az Élményliget Kft. is, melynek tulajdonosa Deutsch Tamás testvére, Deutsch Péter, és szintén ebben a hónapban kapott 8 milliót a Jövő Uniója Alapítvány. A szervezet kuratóriumának elnöke Tardi Tamás, aki egyben a Fidelitas Országos Választmányának az elnöke is.
Még Simicska körének is jutott
A támogatások listáját böngészve feltűnik, hogy ha sportról van szó, akkor az Orbán-Simicska párharc nem állhat a pénzek útjába. A Simicska Lajos üzlettársaként ismert Nyerges Zsolt ugyanis az elnöke a Szolnoki Olaj Kosárlabda csapatnak, mely decemberben kapott 7,8 millió forintot a lottótársaságtól. A Szolnoki Vízilabda SC, melynek névadó főszponzora a Közgép, tavaly 22 millió forintot kapott támogatásként.
A támogatottak listáján ugyanakkor más milliárdos vállalkozó érdekeltségét is megtaláltuk, tavaly októberben a vegyépszeres Nagy Elek, kolozsvári származású magyar üzletember alapítványa, a Traditio Transylvanica Alapítvány is kapott 6 milliót. Az üzletember vásárolta meg a 15. században épült gyalui várkastélyt még 2014-ben, ezzel összefüggésben hozta létre az alapítványt, melynek elsődleges célja a hagyományőrzés és kulturális központ kialakítása.
Noha nem vállalkozó, ám mindenképp érdekes tény, hogy szintén decemberben, szintén 6 millió forintot kapott Nyári Károly zenész cége, a Charles Music Művészeti Produkciós Kft. is.
Vannak visszatérők
A cikkünk korábbi részében már említést tettünk arról, hogy a székelyföldi fociakadémia és a Századvég Politikai Iskola Alapítvány is rendszeres kedvezményezettnek tűnik, ám nem ők az egyedüliek. Tavaly - akárcsak 2014-ben - 10 millió forintos támogatásban részesült a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, melyet az Átlátszó korábbi cikke szerint az alapítványt Kövér László, Németh Zsolt és Madarász László hozta létre, a Pro Minoritate Alapítvány utódjaként.
Decemberben 15 millió forint támogatásban részesült a Heim Pál Gyermekkórház a 2014-es 45 millió és a 2013-as 24,7 millió forint után. A Piliscsabai Cserkész, Lovas, Kulturális, Szabadidős és Sportegyesület 6 milliót kapott (2014-ben még 8 milliós támogatásban részesültek), és 20 millió jutott a Minden gyermek lakjon jól Alapítványnak is. A szervezet 2013 óta minden évben ugyanekkora összegű juttatásban részesül a lottótársaság részéről. | Székelyföld és a Századvég is kapott a Szerencsejáték millióiból | A kormányközeli elemzőcég, Deutsch Tamás testvére, a székelyföldi labdarúgás és Fideszhez köthető szervezetek is milliókat kaptak közérdekű támogatásként a lottótársaságtól tavaly. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Sportszerveztek_elonyben__igy_osztogatta_a_milliokat_a_Szerencsjatek.html | 2016-02-25 12:30:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Tisza Párt ismét a Magyarország érdekeit súlyosan sértő javaslatot támogatott az Európai Parlamentben (EP). A dokumentumban - amely számos ponton szembemegy az Európai Tanács álláspontjával az Európai Unió (EU) 2025-ös költségvetés-tervezetéről - egyebek mellett azt szorgalmazzák, hogy a tagállami bevételeket uniós bevételként kezeljék, emellett teljesen új saját források bevezetését is tervezik a tagállamok rovására, azok pénzügyi szuverenitása ellen irányuló módon. A szociáldemokrata párti, román Victor Negrescu által előadóként jegyzett indítvány szerint az új bevételi forrásoknak bevezetésével fedeznék a Next Generation EU elnevezésű helyreállítási alap hiteleit, amelyekből egyébként a hazánknak járó részt még mindig nem fizette ki Brüsszel. A Tisza Párt képviselői név szerinti szavazás során is támogatták az új saját források bevezetését sürgető bekezdést, emellett a végszavazásnál ugyancsak megszavazták a jelentéstervezetet, amely egyébként nem kapott többséget.
- Az Európai Parlament jelentéstervezetének vonatkozó szövege súlyos támadás a tagállamok pénzügyi szuverenitása ellen. Magyarországnak nem érdeke az uniós költségvetés bevételeinek megváltoztatása - jelentette ki a Magyar Nemzetnek az uniós ügyekben járatos gazdasági szakember.
Mint rámutatott, a Tisza Párt által is támogatott javaslat pénzt akar elvenni a magyaroktól, emellett szavai szerint az Európai Bizottság tervei között szereplő új saját forrástípusok regresszívek, azaz a gazdagabb tagállamoknak kedveznek.
- A Next Generation EU hitelek visszafizetéséhez pedig nincs szükség mindenképpen új saját források bevezetésére, a mostani rendszer is megfelelően biztosítja a törlesztéshez szükséges forrásokat, de álságos és veszélyes is összekapcsolni a két kérdést. Az adófizető polgárokat akarja félrevezetni az, aki azt állítja, hogy csak új saját források bevezetésével lehet a törlesztést megvalósítani. Magyarország számára a mostani saját forrásrendszer megfelelő, a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás elégséges és átlátható bevétel, egyszerűen végrehajtható, emellett igazságos teherviselést biztosít a tagállamok között - fejtette ki a szakember.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el. | A Tisza Párt által is támogatott javaslattal vennének el pénzt a magyaroktól | Az egyes országok bevételeinek uniós bevétellé alakításával, és ezzel a tagállamok rovására tenne szert Brüsszel többletforrásokra, s a javaslatot tartalmazó jelentéstervezetet a Tisza Párt EP-képviselői is támogatták. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/a-tisza-part-altal-is-tamogatott-javaslattal-vennenek-el-penzt-a-magyaroktol | null | true | null | null | KEMMA |
A témákat hely hiányában most inkább nem soroljuk fel, nem is ez lenne a lényeges. Az már inkább, hogy a parlament úgy működik, mintha egy minden tekintetben demokratikus ország törvényhozása lenne.
Csakhogy időnként egészen váratlanul előkerülnek bizonyítékok arra, hogy ez valóban csak a látszat. A képviselők csak úgy tesznek, mintha komolyan vennék - egyébként jól megfizetett - munkájukat, igazából azonban a nagy többségnek gőze sincs arról, miért nyomkodja szavazáskor a gombokat. Ami persze így félrevezető állítás, hiszen pontosan tisztában vannak azzal, hogy nem kevesebb és nem több a dolguk, mint biztosítani a rendszer folyamatos működését. Akár fontos, akár lényegtelen ügyekben kell szavazniuk.
Tulajdonképpen egy szinte mellékes ügyben derült ki ismét, hogy a törvénygyári gépezetet gombnyomogató robotok tartják életben. Nem mintha ez nem lett volna régóta köztudott, de azért a rendszer fenntartói szoktak ügyelni arra, hogy ne váljon nyilvánvalóvá.
A legutóbbi kormányinfón azonban szóba került a palackvisszaváltás - amúgy is sok vitát kiváltó - új rendszere. Ennek kapcsán pedig az, hogy a rendőrség jelentős összeggel büntetheti meg azokat, akik a kukákból kiszedik a visszaváltható palackokat. Azok ugyanis azután, hogy bedobják őket oda, már a koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy az alvállalkozójának birtokába kerülnek, tőlük meg nem lehet(ne) lopni. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az újságírói felvetésre igazságtalannak nevezte, hogy megbírságolják azokat az embereket, akik a palackokat mégis kiveszik. Abszurdnak és helytelennek nevezte, hogy a hajléktalanokat emiatt pénzbüntetéssel sújthatják.
Ez igazán emberséges hozzáállás. Nyomában pedig a rendőrség is jelezte, hogy a kérdésnek legalábbis két oldala van. Az egyik az, hogy a hulladék ügye társadalmi kérdés, kezelése felelősség, ezért rendelkezik a törvény úgy, hogy a hulladéknak mindig van tulajdonosa. Viszont az is fontos, hogy a lehető legtöbb hulladék visszakerüljön a körforgásba újrafeldolgozásra, aki pedig ebben közreműködik, nem büntetést, hanem tulajdonképpen köszönetet érdemel.
De itt mégiscsak egy törvényről és alkalmazásáról van szó. Mégpedig a hulladékokról szóló 2012-ben elfogadott CLXXXV. számú jogszabályról, amely többek között a köztéri guberálást (is) igyekezett szankcionálni. 12 év múltán pedig az akkori törvényhozói akarat beleütközött egy újonnan létrehozott szisztémába. És a jelek szerint senki sem volt - sem a parlamentben, sem az illetékes minisztériumban és hatóságnál -, akinek feltűnt volna, hogy bizony itten még egy kicsit dolgozni kellene a témán és egymáshoz illeszteni a momentán szembenálló darabokat.
Témánk - a parlamenti szavazógép működése - szempontjából azonban még érdekesebb az a tény, amelyet az Economx portál kutatott ki és közölt. Eszerint ugyanis a ma is érvényes törvényt annak idején 277 igen szavazattal fogadták el (a 48 nem pedig tulajdonképpen lényegtelen). A kormánypártok képviselői között egy sem volt, aki ellenezte volna a jogszabályt (igaz, Orbán Viktor, Kövér László és néhány miniszter nem volt éppen az ülésteremben). A Miniszterelnökséget vezető jelenlegi miniszter, aki most abszurditást és helytelen gyakorlatot említett, viszont ott volt és megszavazta a törvényt.
Valójában semmi különös nem történt. Működött a törvénygyár, a frakcióvezető vagy a megbízott ember a gombnyomás előtt beordította, hogy melyik gombot kell megnyomni, a jól idomított képviselők pedig tették a dolgukat. Hiszen ezért tartják őket és ezért kapják a nem csekély gázsit. Legyen szó a hulladékgazdálkodásról, netán még fontosabb ügyekről, például a költségvetésről, vagy a veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Így szolgálják azt a látszatot, hogy ez egy demokratikusan működő ország demokratikusan működő parlamentje.
Pedig nem az. De a jelek szerint így van ez rendjén, ehhez szoktunk hozzá. | Gombnyomogató robotok tartják életben a gépezetet | Látszólag igazán tartalmas üléseket tartott a héten a magyar országgyűlés. És szavaztak is, például a honvédelmi törvény módosításáról. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/gombnyomogato-robotok-tartjak-eletben-a-gepezetet/530032 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Az árak összehangolása miatt összesen 315 millió euró bírságot szabott ki az Európai Bizottság két mosóporgyártóra, a Procter and Gamble és az Unilever cégre. A harmadik "tettestárs", a Henkel, csak azért nem kapott büntetést, mert annak idején - 2008-ban - értesítette a hatóságokat a kartellről.
A három vezető európai mosóporgyártó három évig - 2002-2005 között - mesterségesen magasan tartotta az árakat nyolc nyugat-európai országban.
Joaquín Almunia, a bizottság versenypolitikai felelősének szerdai közleménye szerint a kartell miatt a fogyasztók magasabb árat fizettek a mosóporokért, mintha a verseny normálisan működött volna. A kifogásolt megállapodás az volt, hogy a vállalatok megegyeztek: egy környezetvédelmi kezdeményezés keretében kisebb kiszerelésben piacra dobott mosóporokat változatlan áron adják.
A legnagyobb bírságot az amerikai Procter and Gamble kapta, 211 milliót, a brit-holland Unilevernek 104 millió eurót kell fizetnie.
A Procter and Gamble gyártja többek között az Ariel és a Tide mosóport, az Unilever az Omo, a Henkel a Persil mosóport. | Százmillió eurós bírság mosóporgyártóknak | Százmillió eurós bírság mosóporgyártóknak - Európa szerte kartellezett a Procter and Gamble, az Unilever és a Henkel, 315 millió a bírság. | null | 1 | http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/04/13/szazmillio_euros_birsag_mosoporgyartoknak/ | 2011-04-13 17:01:08 | true | null | null | Index |
Mint ismert, az 5. számú választókörzetbe több utca, így a Segesvári, Kolozsvári, Alvinci utca, Alvinci köz, Lippai utca, Lippai köz, Udvarhelyi utca, Udvarhelyi köz, a Homosor felső része, illetve a Csiki utca és a Dési utca is átkerült Mészáros Attila önkormányzati képviselőhöz. Az alpolgármester mellett Cser-Palkovics András polgármester, Brájer Éva az érintett utcák korábbi önkormányzati képviselője és a város szakemberei is részt vettek és válaszoltak is a felmerülő kérdésekre a lakossági fórumon .
Mészáros Attila köszöntőjében elmondta, hogy az érintett utcákból sokan fordultak már hozzá ezidáig is kérésekkel, amelynek egy része már elindult a megoldás útján. Példaként említette Segesvári utca közepén lévő járda-problémát, ami miatt megáll a víz, árajánlatot várnak a kivitelezésre. Szintén megoldódik az Udvarhelyi utcában lévő közvilágítási probléma. Mészáros Attila kiemelte, igyekszik ugyanolyan lendülettel képviselni az itt élők érdekeit, ahogy tette azt Brájer Éva képviselő asszony is. Utóbbi kiemelte, természetesen nagyon fáj a szíve az itt élőkért, de képviselőtársával eddig és ezután is szorosan fognak együtt dolgozni. Említette azt is, hogy az elmúlt évek bevett gyakorlatához hasonlóan felmatricázott zsákokat kapnak a Segesvári utcában élők ahhoz, hogy a közterületen lévő fák lombjait össze tudják gyűjteni és elszállíttatni.
A fórumon a legvitatottabb kérdések közé tartozott az Udvarhelyi utca, melynek közlekedésével, parkolásával, a megnövekedett átmenő forgalmával, valamint csapadékvíz elvezetésével fogalmaztak meg aggályokat az ott élők. Mészáros Attila reagálásában hangsúlyozta, alapvető gond, hogy egy szűk utcáról van szó, ahol mindkét oldalon parkolnak, így az egyirányúsítás nem jelent megoldást. Hasonlóan vélekedett a csapadékvíz-elvezetésről is. Mint mondta a Városgondnokság szakemberei tudnak a problémáról, a megoldás viszont magánterületet érint, így ez egy faramuci helyzet. Kiemelte, a következő hetekben pontosítják a kollégákkal a felmerült problémákat és ütemezetten keresik rá a megoldásokat.
Cser-Palkovics András polgármester a megnövekedett forgalomra reagálva több előkészített és kivitelezésre váró beruházást ismertetett a fórumon. Kiemelte, az Auchan körforgalom bővítését és a Bakony utcai kikötést is. Előbbivel kapcsolatban elmondta a tervek készen állnak, az engedélyeztetés is rendben van, az államon múlik, hogy mikor kezdődhet meg. A Bakony utca tervei szintén elkészültek, a beruházás uniós pályázat keretében valósul majd meg. A városnak 2025 március 31-ig be kell nyújtani a pályázatot a címkézett forrásra. Cser-Palkovics András kiemelte, bizakodóak lehetünk, hogy a következő években a Bakony utcai kikötés az elkerülőre való rákötéssel, valamint az ezekhez tartozó le és felhajtóval meg tudnak valósulni.
A fórumon az is kiderült, hogy folytatódhat a Batthyány utca felújítása a harmadik szakasszal. A tervek itt is elkészültek. Ehhez viszont a Budapest - Balaton kerékpárút belső fehérvári szakaszának megépítése kulcsfontosságú, hiszen ehhez igazítják majd a gyalogátkelőhelyeket és a parkolókat is. | Lakossági fórumot tartott Mészáros Attila | Az 5. számú választókörzetbe átkerült Belső-Maroshegy lakóinak szerveztek lakossági fórumot. Bemutatkozott az új önkormányzati képviselő, Mészáros Attila is. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/lakossagi-forum-meszaros-attila-tancsics | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
– Vallomást fogok tenni, de előtte szeretnénk átolvasni azt a vaskos, több száz oldalas szakértői és nyomozati anyagot, amely alapján a gyanúsítást megtette a rendőrség – közölte Keczer László.
A PK Zrt. vezérigazgatóját a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint megalapozottan gyanúsítja a nyomozóhatóság 1,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel (különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésért öttől tíz évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság) a pécsi buszbotrány kirobbanása után indult eljárásban.
Keczer László szerint egy hét múlva kaphatják kézhez a hatóságtól a másolatokat. Kérdésünkre, hogy gyanúsítotti vallomástételéig, vagy ha vádemelési javaslattal zárja le az ügyet személyét illetően a rendőrség, és fordul az ügyészséghez, lemond-e posztjáról, hisz a gyanúsítás feltehetően a cég ügyeinek sem tesz jót, nemmel felelt. Épp azért nincs erre oka, mert úgy véli, hogy sokak érdeke – akik ezért mindent meg is mozgathatnak –, hogy ők Pécsett ne legyenek sikeresek.
Kifejtette, egyedülálló kezdeményezésük, és céljaik, tehát hogy részben privatizálnak egy közlekedési társaságot, és a rendelkezésre álló forrásokból mintaszerűen és gazdaságosan működő céget építenek fel, sokak érdekeit sérti. Már csak amiatt sem futamodnak meg a feladat elől, mert mélyen hisznek abban, hogy szakmailag helyesen cselekednek, és mert a PK Zrt. ötszáz fős kollektívája is megérdemli, hogy stabil, kiszámítható társaságnál dolgozhassanak.
A lapunk által kirobbantott buszeladási botrány ügyében tavaly júniusban dr. Páva Zsolt, Pécs polgármesterének feljelentése nyomán indult nyomozás
Elismerte, hogy a gyanúsítás hátrányosan érintheti a céget is bizonyos helyzetekben, de szerinte legalább ilyen helyzetet eredményezett, hogy a PK Zrt. tulajdonosai (a Pécs Holding Zrt., így közvetve Pécs Városa, illetve a Mecsekbusz Kft.) nyár óta nem zárták le a tárgyalásokat.
Szerettük volna megkérdezni tegnap dr. Páva Zsoltot, Pécs polgármesterét, és Nagy Csabát, a tárgyalásokat vezető alpolgármestert arról, hogy kezdeményezték-e június óta bármikor, illetve tegnap a vezérigazgató menesztését, de nem tudtunk velük beszélni. Jahn Péterrel, a Mecsekbusz Kft. ügyvezetőjével sikerült, ő azonban a nyomozás lezárultáig nem nyilatkozik.
Amint arról beszámoltunk tavaly júliusban, a PK Zrt. eladta autóbuszait egy, többek közt a pécsi közlekedési társaság tulajdonában álló cégnek, a PK Busrent Kft.-nek, hogy azokat visszabérelje tőlük.
Az ügyletről tavaly novemberben nyilatkozott nekünk Keczer László: "Szó sincs arról, hogy eladtuk volna a buszokat, és visszautasítom, hogy egyetlen fillérrel is megkárosítottuk volna a várost! Az eladás helyett is sokkal szerencsésebb és pontosabb az üzleti életben ismert, kiszervezés (outsourcing) szót használni. Ám a buszok kiszervezése csak egy megoldás volt azok közül, amelyet annak érdekében ajánlottunk partnerünknek, hogy lecserélhessük az elöregedett pécsi buszparkot. Más lehetőségeket is felajánlottunk, amelyeket azonban elvetett a város és a Pécs Holding is. Ha minden rendben lett volna, a Busrent Kft.-re nem lett volna szükség."
Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye
"A pécsi buszeladások ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozás még tavaly júniusban a pécsi polgármester, Dr. Páva Zsolt feljelentése alapján.
A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztály nyomozói először gazdasági, majd könyvszakértőt rendeltek ki, hogy kivizsgálják az ügy gazdasági eseményeit. A szakértői vélemények, a beszerzett adatok, információk és a kihallgatott tanúk elmondásai alapján a nyomozóhatóság csütörtök reggelre gyanúsítottként idézte és hallgatta ki a Pécsi Közlekedési Zrt. vezérigazgatóját, aki megalapozottan gyanúsítható közel 1,2 milliárd forint - jogi minősítés szerint- különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével. A vezérigazgató panaszt tett a gyanúsítás ellen, és megtagadta a vallomástételt. Szabadlábon védekezik, az ügyben még tart a nyomozás.
Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság" | Baranya vármegyei hírportál | Baranya vármegyei hírportál | null | 1 | https://www.bama.hu/baranya/kek-hirek-bulvar/buszbotrany-gyanusitottkent-hallgattak-ki-a-vezerigazgatot-297904 | 2010-04-08 14:55:25 | true | null | null | BAMA |
Hétfőig kellett elküldenie írásbeli válaszait Várhelyi Olivérnek, miután ő volt az egyetlen jelölt, akit első európai parlamenti meghallgatásán nem szavaztak meg a képviselők. Várhelyi, akit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egészségügyi és állatjóléti biztosnak jelölt, ezt meg is tette, innentől az Európai Parlament kezében van a sorsa. Az uniós tagállamok vezetői pénteken Budapestre látogattak az Európai Tanács informális csúcstalálkozójára, de ez nem segítette a biztosjelöltet - igaz, nem is hátráltatta.
"A diplomáciai nagyhétnek - amikor héten az Európai Tanács informális találkozója mellett az Európai Politikai Közösség (EPC) tartotta csúcstalálkozóját Budapesten - nincs különösebb hatása Várhelyi Olivér megválasztására: az Európai Parlamentben eldöntötték, hogy minden biztost átengednek. Még a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója is mindenkit megszavazott szinte szó nélkül, a szocialista biztosokat is. A Fidesz egyik nagy frakcióhoz sem tartozik, ilyen értelemben nem része a nagy frakciók megállapodásának, úgyhogy ettől Várhelyit akár még meg is buktathatnák. De ha mindenki más átmegy, akkor a Bizottság amúgy is későre csúszott alakulása tovább késik, ezt szeretnék elkerülni" - mondta a Hírklikknek Jávor Benedek, az Európai Parlament korábbi képviselője. Hozzátette, nem véletlen, hogy új meghallgatásra sem hívták vissza az elutasítása után, inkább írásbeli kérdéseket tettek fel neki.
Az új bizottság létrejötte legkorábban december elejére várható. Várhelyi bukása esetén a magyar kormánynak új jelöltet kellene állítania, amivel akár jövő év elejére is csúszhatna a kezdés. A korábbi EP-képviselő szerint nem ér Várhelyi annyit, hogy miatta esetleg jövő év elejére tolódjon ki az új bizottság felállása. "Az Európai Parlament sem szeretné, hogy hosszú ideig béna kacsaként működjön az Unió, érdemi vezetés nélkül, mert eközben a külpolitikai helyzet sürgősen lépéseket követel a bizottságtól" - mondta Jávor. Úgy látja, Várhelyit úgy tekintik Brüsszelben, mint Orbán, illetve Putyin érdekeinek képviselőjét: nem szeretik, nem bíznak benne, de legalább ismerik. Donald Trump megválasztása után pedig nem fér bele, hogy miatta csússzon a bizottság indulása, mert Európának szüksége van egy működő bizottságra még a Trump-adminisztráció hivatalba lépése előtt. | Várhelyi nem ér annyit, hogy az Európai Bizottság miatta késlekedjen | Az Európai Parlament szakbizottságaiban szerdára halasztották a szavazást a magyar uniós biztos-jelöltről. Jávor Benedek, bolt EP-képviselő a Hírklikknek elmondta, a múlt heti budapesti uniós csúcsnak nem sok köze van ahhoz, megválasztják-e Várhelyi Olivért egészségügyi és állatjóléti biztosnak. Az Európai Parlament viszont versenyt fut az idővel, és szeretné, ha minél előbb megalakulhatna az új bizottság. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/varhelyi-nem-er-annyit-hogy-az-europai-bizottsag-miatta-keslekedjen/530266 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Kálmán Tibor, Békés polgármestere elmondta, a TOP Plusz keretében elnyert támogatások segítségével cserélik a békési gyógyfürdő nyílászáróit, bővítik a napelemes rendszert, illetve az energiatárolás érdekében is beruházást valósítanak meg.
A polgármester kiemelte, több olyan pályázatuk is folyamatban van, amelyek szintén a gyógyfürdő fejlesztésére irányulnak. Az úgynevezett RO-HU pályázati konstrukció keretében a termálvíz még hatékonyabb felhasználását oldanák meg, illetve cserélnék a gépészetet.
- Az ilyen létesítmények esetében az egyik legfontosabb kérdés az energiagazdálkodás, az energiaköltségek biztosítása, éppen ezért nagyon fontosak az ilyen fejlesztések. A két beruházással egyharmadával csökkenhetnének az energia költségek - tette hozzá. | Tovább korszerűsítik a békési gyógyfürdőt | Közel 430 millió forintos, a TOP Plusz programban elnyert támogatásból újul meg a gyógyfürdő részleg a Békési Gyógyászati Központ és Gyógyfürdőben. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/bekesi-gyogyfurdo-korszerusites | null | true | null | null | BEOL |
Raskó György a Klubrádiónak elmondta, hogy maga is segít Magyar Péternek kiválasztani, hogy kik legyenek a Tisza Párt leendő képviselői, szakpolitikusai. Úgy vélekedett, hogy jó kapcsolatai vannak ahhoz, hogy makrogazdasági területről aspiránsokat szűrjön.
Ahogy arról az Origo beszámolt, Raskó György számos különböző pártot megjárt az elmúlt évtizedekben, a kezdetektől fogva szoros szálak fűzték a baloldalhoz. Így volt ez már akkor is, amikor az MDF-kormányban a privatizáció egyik kulcsfigurájaként játszotta külföldi kézre az élelmiszeripart, amiben egykori KISZ-vezetőkkel is együttműködhetett, de például 1998-ban, MDNP-s párttagként a Bokros-csomagot dicsérte.
A jelenleg Magyar Pétert támogató zöldbáró a Fidesz 2010-es kormányzása óta számos baloldali projekt mögé besorolt, egyebek mellett pénzzel segítette a Momentumot, de kampányolt Márki-Zay Péternek is, amikor utóbbi a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje volt. A fenti fordulatok fényében az lenne szinte meglepő, ha Raskó György nem sorolt volna be a baloldal új reménysége mögé.
Szokatlannak csak az a pátoszos hangnem nevezhető, ahogyan a közgazdász a Tisza Párt elnökének a politikusi kvalitásairól lelkendezett, talán ezzel is azt bizonygatva, hogy a legutóbbi átigazolása komolyabb az eddigieknél.
"Magyar Péter felbukkanása óta most először töltöttem vele egy egész napot, volt időnk részletekről is beszélgetni és volt alkalmam közelről is megfigyelni hogyan dolgozik. Hát lenyűgöző a munkabírása, reagálási gyorsasága, fogalmazóképessége! [...] Magyar Péter komoly történelmi ismeretekkel rendelkezik és elsőre érti a makrogazdasági problémákat is, illetve azok lehetséges megoldását. Röviden: szupersztár, [...] szinte szürreális lelkesedés és szeretet árad felé. Soha ilyet nem tapasztaltam" - írta egy Facebook-bejegyzésében.
Ahhoz, hogy képet alkossunk Magyar Péter valós tájékozottságáról, helyesebb inkább a Tisza Párt elnökének saját kijelentéseit felidéznünk.
Például a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésének előestéjén pedig több olyan állításával keltett maga számára nem kívánatos figyelmet Magyar, amelyek leleplezték, hogy finoman szólva nincs képben a Fővárosi Önkormányzat működéséről. | Magyar Péter a magyar élelmiszeripart kiárusító Raskó Györggyel borult össze | A jelenleg Magyar Pétert támogató zöldbáró a Fidesz 2010-es kormányzása óta számos baloldali projekt mögé besorolt. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/magyar-peter-a-magyar-elelmiszeripart-kiarusito-rasko-gyorggyel-borult-ossze | null | true | null | null | Origo |
A másodrendű vádlott továbbá a MOBILITAS működéséről is beszámolt, véleménye szerint ő és a pályázatkezelő szerv alkalmazottai a rendszer működésének az áldozatai voltak.
- Én nem tartoztam Zuschlag János belső bizalmi körébe, ezek Katus Ferenc III. rendű, Őri András IV. rendű, Marsovszky Balázs - VI. rendű, valamint Prácser László IX. rendű vádlottak voltak - mondta szerda délután Lados István Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. Marsovszky Balázzsal - aki akkor a Fiatal Baloldal (FIB) fővárosi elnöke volt - kapcsolatban elmondta: több esetben is veszekedtek, mert a Biztos Pont Ifjúsági Egyesületnek Marsovszky volt az elnöke, de szerette volna, ha azt átvenné Lados, ám a titkár ezt halogatta, ugyanis ez az egyesület is csak formálisan működött és több pályázatot adtak be a szervezet nevében.
Hozzátette: Marsovszky tudott a fiktív pályázatokról, nem egy esetben meg is kérdezte Zuschlagtól, hogy nem lehet-e ebből baj? Lados azt is elmondta, Zuschlag nem kedvelte Marsovszkyt, mert nagyon lefölözte az elnyert pályázati pénzeket. A titkár felidézett egy esetet, amikor Zuschlag szembesült azzal, hogy mennyi pénzt vett le Marsovszky a Biztos Pontnak kiutalt pénzből, ekkor magából kikelve a következőt ordította: " ez a piszkos zsidó több mint tíz százalékot levett a pénzből".
A per további részében a MOBILITAS pályázatkezelővel kapcsolatban tett vallomást Lados. Az Ifjúsági- és Sportminisztérium, majd jogutódja, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa által kiírt országos jellegű pályázatok esetében a pályázatkezelő, a fővárosi székhelyű MOBILITAS részben önálló költségvetésű szerv volt. A Zuschlag-féle, formálisan működő civil szervezetek és egyesületek által a MOBILITAS-hoz beadott pályázatokat Lados István koordinálta. A titkár tegnapi vallomásában elmondta: ezekkel a pályázatokkal sok gond volt, főként a számlákkal, a beszámolókkal. A hibák utólagos javítására, illetve pótlására, Zuschlag rendszerint engem küldött be a MOBILITAS irodájába. A titkár határozottan kijelentette: az iroda alkalmazottai nem kedvelték és nehezteltek rá a problémák miatt. Egyikük megjegyezte: "nem tudom mi folyik itt, de nekem nem tetszik." Hozzátette: de nem volt mit tenni, mert ők - akárcsak én, és most nem felmenteni akarom magam - kényszerpályán mozogtak, az állandósult problémák mellett megcsinálták, mert ez volt a munkájuk, ugyanis a MOBILITAS dolgozói is áldozatai voltak ennek a rendszernek.
Lados elmondott egy esetet, amikor ultimátumot kapott a MOBILITAS alkalmazottaitól, miszerint, ha nem pótolja egy napon belül a hiányzó adatokat a támogatást visszavonják, és mindennemű kapcsolatot megszakítanak vele. Arra utasították, hogy szeretnék személyesen látni végre pályázó egyesületek elnökeit, mert véleményük szerint nekik fogalmuk sincs a pályázati ügymenetről. Lados ezt említette Zuschlagnak, aki belegyezett, hogy vidékről jöjjön fel a két, a legtöbb egyesületet jegyző elnök, Katus Ferenc , III. rendű, és Kullai Tamás VII. rendű vádlott. Zuschlag egyet kért: Lados is legyen jelen, amikor a két elnökkel konzultálnak a MOBILITAS pályázatkezelői. A találkozóról a MOBILITAS részéről szerették volna kiküldeni Ladost, de mivel Katus és Kullai is ragaszkodott ahhoz, hogy benn maradjon, a pályázatkezelő alkalmazottai ezt tudomásul vették és többet nem feszegették az ügyet.
"Zuschlagot mindenki pénzért kereste"
A délelőtti meghallgatáson kiderült: a másodrendű vádlott titkos felvételeket készített főnöke beszélgetéseiről, valamint, Prácser László, a Nemzeti Civil Alapprogram egyik kollégiumi tagja és Ocsovai Tamás, a Gyermek- Ifjúsági és Sport Minisztérium (GYISM) egykori helyettes államtitkára segített a legtöbbet abban, hogy Zuschlag-féle pályázatok sikeresek legyenek. Igaz, Prácser harmincöt százalékos jutalékért lobbizott.
- Zuschlagot mindenki pénzért kereste - derült ki Lados tegnapi vallomásából, ugyanis miután a kiskunhalasi országgyűlési képviselő a Fiatal Baloldal (FIB) valamint Ifjú Szocialisták Mozgalmának (ISZM) egyesüléséből létrejött FIBISZ alelnöke lett, hozzá tartoztak a gazdasági ügyek. Erre példaként említette Lados az egyik általa titokban készített irodai hangfelvételét, amelyen Zuschlag azt vágja Komássy Ákos, a Fiatal Baloldal egykori elnöke fejéhez, hogy megint csak neki kellett megoldania a pénzszerzést - helyette is. Egy görögországi ifjúsági találkozóval kapcsolatban pedig azt mondta Ladosnak : több millióba került a rendezvényen való részvétele a FIBISZ-nek, miközben a szervezet számláján csak néhány ezer forint volt. Lados vallomásából az is kiderült: a FIBISZ rendezvényeiről a Zuschlag közreműködése által létrehozott alapítványok és egyesületek nevére lettek költségszámlák kiállítva. Nem egy esetben a titkárt más megyékből is felhívták a szocialista párthoz kötődő személyek, akik olyan egyesület nevet kértek tőle, amelyre majd költségszámlát állíthatnak ki. Lados szerint később - amikor Zuschlagnak 2005-ben le kellett mondania a parlamenti mandátumáról - teljesen összekuszálódtak a pénzfelhasználások.
Zuschlag abban az időben kijelentette: nem kapom a képviselői juttatásomat, be kell biztosítanom magam. Lados szerint ettől kezdve jutott pénz a kiskunhalasi pártrendezvényekre, magáncélra, sőt, volt olyan eset, amikor Zuschlag az édesanyja részére utaltatott át a szervezet pénzéből.
2005-től a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) kiírásaira is nyújtottak be pályázatokat a Zuschlaghoz köthető fiktív egyesületek és szerveztek, de mivel a korábbiakhoz képest itt szigorúbb volt az ellenőrzési rendszer, a pályázatokat Prácser Lászlónak - a per kilenced rendű vádlottja - az NCA egyik szakkollégiumi tagjának a saját csapata készítette el. Lados elmondása szerint Prácser László tudta a dolgát, közbenjárására kaptak támogatást az NCA-tól a Zuschlaghoz köthető szervezetek és egyesületek. Hozzátette: Prácser harmincöt százalék jutalékért dolgozott, ami ezért volt ilyen magas összeg, mert az általa íratott pályázatok jobb minőségűek voltak, mint amilyeneket ez idáig Zuschlag csináltatott. A titkár szerint Prácserhez hasonlóan Ocsovai Tamás, a GYISM helyettes államtitkára is segítette a Zuschlag-féle fiktív egyesületeket pénzhez jutni. Elmondása szerint Ocsovai több esetben is egyeztetett Zuschlaggal a képviselői irodájában, de ilyenkor őt kiküldték a folyosóra. Amikor küszöbön állt Ocsovai menesztése, akkor a helyettes államtitkár felvetette, hogy van egy nyolcmillió forintos keret, amelyet saját hatáskörben oszthat szét egyesületek között, de ennek kritériuma az, hogy az igénylők olyan szervezetek legyenek, amelyek korábban még nem kaptak támogatást ifjúsági célra. Ekkor - állítja Lados - be kellett vonni a Prácser-hez köthető szervezeteket is, hogy az összes pénzt le tudják hívni. Hozzátette: egy esetben neki kellett átadnia egy hamis számlát Ocsovai Tamásnak a képviselői irodaház parkolójában.
Zuschlag Jánost és hét társát különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett csalással vádolják, további nyolc fő csalásért és bűnpártolásért áll a bíróság előtt. A kár mintegy hetvenötmillió forint.
A bűnszervezetben elkövetett csalássorozat büntetőpere a jövő héten folytatódik Lados István meghallgatásával. | Belföld: Zuschlag ismét zsidózott | A per szerda délutáni folytatásában Lados Istvánnak, Zuschlag titkárságvezetőjének a nyomozati szakban tett vallomásaiból olvastak fel. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/zuschlag_es_lobbistai-306213 | 2008-10-22 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Bár a cigány önkormányzat azt harangozta be két éve, hogy roma szakképzési központként és felnőtt-szakkollégiumként fogják üzemeltetni a Balatonlelle legszebb részén megkapott épületet, ott még semmi ilyen tevékenység nem folyt. Ezt az ellentmondást munkatársunknak Seres Géza, a szabadidő bizottság Kolompár Orbán országgyűlésiképviselő-jelölt romaszervezetéhez tartozó elnöke is megerősítette. Márpedig a többszörös elsőrendű vádlott Kolompár a 2008 augusztusi megnyitón kijelentette: „Az intézmény megnyitása mérföldkő a romák szakképzésében és foglalkoztatásában”. Seres azt is elismerte, túlnyomórészt még csak nem is általános iskolás cigány gyerekek üdültek Lellén. Kérdésünkre, mi lesz a szakképzéssel, az OCÖ bizottsági elnöke azt mondta, teljesen kizártnak tartja, hogy a roma üdülőben szakképzést tudjanak szervezni. Érdemes azonban idézni: a roma üdülő avatóünnepségén Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára üdvözölte az OCÖ szakképzési kezdeményezését, Rauh Edit esélyegyenlőségi államtitkár pedig azt mondta: jó kezekbe került a lellei üdülő. Tavaly és tavalyelőtt 30-30 millió forintot kapott a MeH-től a „roma szakképzési központ”. | Nem volt képzés a roma üdülőben | Roma szakképzési központ és felnőttképzési szakkollégiumként adták át az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) balatonlellei üdülőjét, ott soha ilyen képzés nem folyt – tudtuk meg arról az ingatlanról, amellyel kapcsolatban nyomoz a vám- és pénzügyőrség és a rendőrség is. A több bűncselekményben vádlott Kolompár Orbán OCÖ-elnök közben indul a választáson. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/nem-volt-kepzes-a-roma-uduloben | 2010-04-07 15:19:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
per;sztráda;koncesszió;adatigénylés;Transparency International Magyarország;Miniszterelnöki Kabinetiroda;
2021-10-05 14:38:08
Döntött a bíróság: ki kell adni a 35 éves sztrádatender háttéranyagait
A Fővárosi Törvényszék szerint nem indokolt az "előkészítő anyagok" 10 évre való titkosítása, a közvéleménynek joga van megismerni ezeket.
Első fokon pert nyert a Transparency International (TI) Magyarország a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) ellen a sztrádatender ügyében. Mint az közismert, a magyar kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadná a magyar gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építését a leendő nyertesnek. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás tárgyalásos szakasza jelenleg is folyik, az iroda, illetve a mögötte álló Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az év végéig nyélbe is szeretné ütni a 35 évre szóló üzletet, annak ellenére, hogy a koncessziós szerződés hossza indokolatlanul nagy.
A TI még a tender kiírásakor adatigényléssel fordult NKI-hoz, amelyben arra kérte a hivatalt, hogy mutassák be azokat a számításokat, amelyek alapján indokolható, hogy ilyen hosszú időre, azaz 35 évre írnák ki a koncessziós szerződést, illetve azt is, hogy ez az időtáv megfelel-e az uniós irányelveknek. A hivatal azzal utasította el a háttérszámítások kiadását, hogy az döntés-előkészítő anyag, így az a keletkezéstől számítva 10 évre titkos. (A kormány gyakorlatilag minden anyagát erre hivatkozva titkosítja.) A TI azonban bírósághoz fordult, és az első – keddi – tárgyalási napon döntést is hozott a Fővárosi Törvényszék, eszerint az NKI-nek nyilvánosságra kell hozni a háttéranyagokat - nyilatkozta a Népszavának Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a 35 éves sztrádakoncesszió kiemelt közérdeklődésre tart számot, ezért jogos közérdek, hogy a döntés hátterét is megismerhesse a közvélemény. A bíróság elfogadta a TI azon érvelését is, hogy mivel a kormánydöntés már megszületett a 35 éves tenderről, így nem nem hivatkozhat arra az NKI, hogy a döntés-előkészítő anyagot 10 évre titkosították, hiszen az már nem számít döntés-előkészítő anyagnak.
Most még csak az elsőfokú döntés született meg, a bíróság ezt követően szövegezi meg az ítéletet, ennek ismeretében fellebbezhet a döntés ellen a kormány, ám ha nem teszi meg, akkor várhatóan egy hónapon belül megismerhetők lesznek a sztrádakoncessziót megalapozó anyagok. | Döntött a bíróság: ki kell adni a 35 éves sztrádatender háttéranyagait | A Fővárosi Törvényszék szerint nem indokolt az "előkészítő anyagok" 10 évre való titkosítása, a közvéleménynek joga van megismerni ezeket. | null | 1 | https://nepszava.hu/3134193_dontott-a-birosag-ki-kell-adni-a-35-eves-sztradatender-hatteranyagait | 2021-10-05 14:44:00 | true | null | null | Népszava |
Nemhogy nem csitul, folyamatosan fokozódik a dél-koreai elnök, Pak Gunhje korrupciós botránya, ami miatt már százezrek követelik tüntetéseken a távozását. Pak több terhelő vallomás szerint gyakorlatilag döntési jogköröket engedett át az ország egyik oligarchájának, a lobbista Csoj Szunszilnek, aki afféle sámánként is működött az elnök mellett azon túl, hogy teljes beleszólása volt a személyzetpolitikába, és minden tájékoztatót megkapott, amit az elnök is.
Csoj egy munkatársa szerint gyakorlatilag ők, vagyis egy magánvállalkozó beosztottjai készítették Pak munkatársai helyett az előterjesztéseket, amelyek így nyílván kedveztek a befolyásos lobbista sámánnak.
A dél-koreai ügyészek Csoj vállalatainál már házkutatásokat tartottak, de a hétvégén a dél-koreai üzleti elit más tagjait, így a Hyundai és a dél-koreai légitársaság vezetőit is meghallgatták - a gyanú szerint az államfő nyomást gyakorolhatott rájuk, hogy támogassák Csoj két alapítványát, amelyek aztán Pakot is pénzelték.
Az ügyészség hivatalosan nem erősítette meg a kihallgatások tényét. A hírek szerint viszont még nem álltak meg, hamarosan a Samsung vezetőit is kihallgathatják, illetve
Dél-Korea történelmében először a regnáló államfőt is gyanúsítottként hallgathatják ki.
Pak mindezidáig annyit ismert be, hogy tavaly nyáron több óriáscég vezetőjét is tájékoztatta arról a kivánságáról, hogy a cégek intenzívebbn támogassák a kultúrát. (Via MTI) | Dél-koreai csúcsmenedzsereket hallgattak ki az elnök korrupciós botrányában | A Hyundai és a Korean Airlines főnökét már kihallgatták, a Samsungét még csak fogják. De az ügyészek az elnököt is kihallgatnák, ilyen se történt még korábban sose Koreában. | null | 1 | https://444.hu/2016/11/13/del-koreai-csucsmenedzsereket-hallgattak-ki-az-elnok-korrupcios-botranyaban | 2016-11-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Spanyolország egyik legnagyobb korrupciós ügyében ítélték el korábban 50 évre azt az üzletembert, akinek egykori, a tengertől 300 méterre lévő szállodaépületét megvette a Tiborcz István érdekeltségében álló, Orbán Ráhelt kreatív vezetőként alkalmazó BDPST Group.hirdetésApja helyett apja lehetne Orbán Ráhelnek az a spanyol polgármester, akinek a városkájában a kormányfő lányáék megvásároltak egy 84 szobás szállodát. A politikus ugyanis a befektetés hírére beígérte, hogy részben közpénzből felújíttatja a hotel környékét.A polgármester azonban maga is fiatal, éppen egyidős Orbán Ráhellel, ráadásul a kormányzó szocialisták politikusa, így valószínűleg más megfontolás vezérelte, amikor januárban úgy fogalmazott: „ez nemcsak az elmúlt évek legnagyobb magánbefektetése Los Alcázaresben (egy strandja a fenti képen), hanem a helyi gazdaságot is fellendíti, hiszen végre lökést ad a minőségi turizmusnak”.A helyi sajtó és a spanyol szakportálok már az év első napjaiban hírül adták, hogy magyar befektetők nagy felvásárlásba fogtak a spanyol ingatlanpiacon. Ennek első elemei voltak a négycsillagos szálloda, egy mélygarázs koncessziós joga, valamint az azoktól nem messze fekvő, Mazarrón Park nevű bevásárlóközpont.Spanyolország Barcelonától Gibraltárig gyakorlatilag egyetlen hatalmas szálloda – jellemezte a HVG kérdésére egy ingatlanpiaci szakember a konkurencia mértékét az Ibériai-félsziget tengerpartján. Ebben a Hotel Atrio del Mar, amely a helyi strandtól 300 méterre áll, egyetlen kicsi pont, ráadásul 84 szobájával éppen alulról súrolja azt a határt, amelytől már versenyképesnek számít egy tengerparti szálláshely. A spanyol média mégis kiemelt figyelmet szentelt ennek az épületnek.A Hotel Atrio del Mar Los Alcázaresben /// Saját lábán állbooking.comhirdetésAz ingatlan ugyanis egészen a kétezres évtized közepéig a spanyol Riviéra, a Costa del Sol egyik legnagyobb korrupciós botrányában fő szerepet játszó Juan Antonio Rocának a birtokában volt. A politikus Marbella főpolgármesterei mellett a városi tanács várostervezési menedzsere volt, és ebben a pozíciójában mindenható ura bármely építkezésnek, amelyek engedélyezéséhez rendszerint kenőpénzen keresztül vezetett az út. A spanyol bűnüldözők azonban a kiterjedt Malaya-művelet keretében – sok más társa mellett – Rocára is rábizonyították a sikkasztást, a pénzmosást és a vesztegetést. Így a dúsgazdag politikust nemcsak 50 évi börtönre, hanem 233 millió eurós (80 milliárd forintnál is több) vagyon elkobzására ítélték.Emiatt került az igazságszolgáltatáshoz a szálloda, amelyet évek óta árultak, időnként kiadták üzemeltetésre, míg – bár korábban 12 millió euróért is kínálták – végül egy magyar befektetési alapnak adták el 9,3 millió euróért. A befektető, mint utóbb kiderült, a BDPST Group, kivásárolta a közeli Plaza del Consistorio alatti mélygarázs üzemeltetésének koncessziós jogát is, amelyet 2002-ben ugyancsak Roca nyert el 75 évre. Ennek az ára most 800 ezer euró volt. A szituáció ismerős lehetett Tiborcznak, hiszen Magyarországon is vett már olyan ingatlant – például a bodajki kastélyt –, amely történetének egy pontján felszámolási eljárásban értékelődött le.A BDPST tehát Tiborcz becsült vagyonának nem egészen a tizedét, összesen mintegy 3,6 milliárd forintot költött el Los Alcázaresben. A városka több sorscsapást is megélt az elmúlt években. Először egy áradás öntötte el a központját, benne a szóban forgó szálloda alsó szintjét is, amit még az előző üzemeltető tett rendbe. Majd a tengerparti lagúnát, a Mar Menort sújtotta a klímaváltozás és annak következtében a halpusztulás, amit a koronavírus-járvány hosszan elnyúló határzára fejelt meg.Az ingatlanárak Spanyolország-szerte jókorát zuhantak az elmúlt másfél évben, a turizmushoz kötődő vendéglátóhelyeknél 40-50 százalékos áresés is előfordult. Így a BDPST befektetése akár jó üzletnek is bizonyulhat, különösen, hogy Tiborczék további felvásárlási célpontokat is kiszemeltek. A bevásárlás mindenesetre pozitív életszemléletet tükröz – mondja egy ingatlanszakértő, hinni kell, hogy a Covid után újból beköszönt az aranykor. Ha így lesz, akkor valóban lehet fantázia a négy évszakos spanyol tengerpartban.Az amúgy sok milliárd forintos hitel terhét cipelő BDPST Magyarországon már jószerével csak önmagának tud konkurenciát támasztani, hiszen a budapesti ötcsillagos szállodától a mesebeli vidéki kastélyig szinte mindene van. Los Alcázaresben ráadásul éppen most indul egy városrehabilitációs program: 1,2 millió euróból, amelynek a felét a városi alap állja, a városházától a tengerpartig felújítják a sétálóutcát, Tiborczék ingatlanainak környezetét is érintve.A Los Alcázarestől mintegy 500 kilométerre fekvő Marbellában, ahová újabban a tartózkodási helyét teszi Orbán Ráhel, már előőrsük is volt Tiborczéknak közeli ismerősük, Zsidai Roy személyében. A Kempinski helyi egységének éttermei közül hármat is Zsidai üzemeltet, nevük Budapestről is ismerős, például a Spiler Beach Club vagy a Baltazár Bar & Grill.A Baltazár étterem Marbellán /// Megjött az étvágyKempinskiZsidai a Kempinskivel közös Paseo del Mar-projektet a Costa del Sol gasztronómiai játszótereként jellemzi. A járvány előtti időkből ő is pontosan tudja, hogy Andalúziában a részben sztárokra és multimilliomosokra épülő vendéglátás nagyon magas megtérülési mutatókkal csalogatja a befektetőket, egyebek mellett a télen is kellemes klímának, valamint a helyben beszerezhető, olcsó alapanyagoknak köszönhetően.Úgy tűnik, a Kempinski meghatározó intézmény Orbán Ráhel pályafutásában: ő is a szállodalánc budapesti tagjánál kezdett dolgozni, méghozzá annak a Somlyai Zoltánnak az irányítása alatt, aki utóbb a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója lett. Bár Tiborczék a Los Alcázares-i szállodában spanyol szakembereket is alkalmaznak, a cégvezetésben az ismert magyar gárda szerepel. A Hotel Atrio del Mar S.L. vezetőségében természetesen helyet kapott Somlyai, valamint Vida István, aki 2019 óta a BDPST Group gazdasági igazgatója.A cégcsoportban egyébként rendre feltűnik Malik Zoltán, aki önmagát pénzügyi műveletek specialistájaként határozza meg. Tény, hogy tucatnyi Tiborcz-projektben vett már részt, és az igazgatása alá kerülő vállalatok rövid időn belül milliárdos hitelekhez jutottak, valamint milliárdos vagyonok gyűltek fel bennük. Malik egyébként éppúgy a volt nemzeti fővagyonkezelő, Szivek Norbert céghálójából került ki, mint Komonczy Zsolt, aki a Szivekhez köthető Cretum-csoport menedzsereként és a szállodaipar ismerőjeként maga is fel szokott tűnni Marbellában. A BDPST Hotel Dorotheája a Cretum és a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. beruházásában épül a pesti belvárosban.A Tiborcz–Orbán-páros egyébként minden pozícióba igyekszik neves szakembereket leigazolni. A BDPST Hotel Managementben nemcsak Somlyai vezetett több országban is egy-egy Kempinski-házat. Külföldön szerzett magának nevet a turai Botaniq szállodaigazgatója, Csizmadia Örs és a neves séf, Litauszki Zsolt is.Litauszki a Zsidai-éttermek után Ausztriában dolgozott, ahol a Michelin-kalauz is felfedezte, most pedig a BDPST hotelprojektjeinek gasztronómiai koncepcióját alakítja ki. A Hotel Atrio del Marban azonban még így is vannak nyitott pozíciók, kereskedelmi igazgatót keresnek évi bruttó 27–30 ezer euróért, ami nem tűnik túlságosan bőkezű ajánlatnak, hiszen adózás előtt még havi egymillió forintot sem ér.Spanyolországi befektetéseinek kiválasztásához a BDPST közvetítőt vett igénybe. A Danubio Homes ingatlanbefektetési tanácsadó cég spanyol tulajdonban van, központja a Los Alcázarestől nem messze fekvő Alicantéban található, de Budapesten is működtet irodát.Amikor Tiborczék az év elején nyélbe ütötték az üzletet, a spanyol sajtón végigszaladt, hogy ugyanakkor egy másik magyar tranzakció is történt: egy bevásárlóközpont került magyar tulajdonba. A Mazarrón Park éppúgy a kétszázezres Cartagena városától néhány kilométerre található, ahogy Los Alcázares is, csak előbbi dél, utóbbi észak felé. A mall vevője a budapesti Gestor-csoport volt, amelynek egy ideje már működik leányvállalata Alicantéban. A Danubio Homes ügyvezetője, Juan Luis Baydal januárban úgy nyilatkozott, hogy a magyar befektetőknek még az idén hasonló ingatlanügyleteik várhatók Spanyolországban. | Magyar tempó a Costa del Solon: Orbán Ráhelék a spanyol adófizetőkből is hasznot húznak | Spanyolország egyik legnagyobb korrupciós ügyében ítélték el korábban 50 évre azt az üzletembert, akinek egykori, a tengertől 300 méterre lévő szállodaépületét megvette a Tiborcz István érdekeltségében álló, Orbán Ráhelt kreatív vezetőként alkalmazó BDPST Group. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202140__orban_rahelek_befektetesei__spanyol_ingatlanpiac__korrupt_nyugat__dulcinea_kobor_lovagja | 2021-10-07 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A választások második fordulója előtt néhány nappal, Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter részvételével új médiabirodalom született Magyarországon, amikor a miniszteri posztra esélyes Fellegi Tamás megvált cégétől, majd az részesedést szerzett az RTL Klubban. Fellegi tulajdonrészének többsége Nyerges Zsolt ügyvéd kezébe vándorolt, aki eddig is tulajdonosa volt a Class FM-nek, ezért versenyjogilag aggályos lehet, hogy most már egy tévében, egy hetilapban és egy regionális rádióban is van érdekeltsége.
Egy szolnoki ügyvéd, Nyerges Zsolt vált a múlt héten Magyarország egyik legnagyobb médiavállalkozójává, amikor Fellegi Tamás üzletember - aki meg nem erősített hírek szerint miniszter lesz a következő kormányban - eladta neki, illetve Stumpf Istvánnak, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt-ben meglévő 52 százalékos tulajdonrészét, majd a cég egy nappal később bevásárolta magát az RTL Klubba.
Bár a szerződés részleteit a cég nem közölte, és a nyilvános cégnyilvántartásokban sem vezették még át a változásokat, az [origo] az adásvétel részleteit ismerő forrásból úgy értesült, hogy Stumpf tulajdonrésze jelképes mértékű, az 52 százalékos részvénycsomag nagyobb részét Nyerges vásárolta meg. A maradék 48 százalék továbbra is a Central Media nevű cég, azon keresztül pedig a DEFAP dán befektetői csoport tulajdonában van (az [origo] beszámol róla, ha ismertté válnak a pontos tulajdoni arányok).
Nyerges egy nappal később, múlt pénteken közvetve tulajdonos lett az RTL Klubot működtető Magyar RTL Televízió Zrt-ben is: az Infocenter.hu - amelynek 52 százalékos tulajdonrésze Nyerges és Stumpf kezében van - saját közleménye szerint 100 százalékos tulajdont szerzett az IKO Média Holding Zrt-ben, amely 31 százalékkal rendelkezik az Magyar RTL Televízió Zrt-ben. Nyerges a szerződés alapján helyet kapott az RTL Klub igazgatóságában.
Tévé, rádió, hetilap
Az Infocenter.hu az anyacég 31 százalékát birtokló IKO Média Holding mellett megvásárolta három másik, az RTL Klubnak és más csatornáknak műsort gyártó, illetve reklámfelületeket értékesítő cég - az IKO Műsorgyártó Kft., a Videovox Production Műsorgyártó Kft., valamint az IKO Sales House Kft. - 50-50 százalékos üzletrészét is.
Nyerges Zsoltnak a múlt heti adásvétel után már két országos műsorszolgáltatóban, a Class FM kereskedelmi rádiót működtető Advenio Zrt-ben és az RTL-Klubot üzemeltető Magyar RTL Televízió Zrt-ben, egy országos terjesztésű hetilapban, a Heti Válaszban és egy Budapesten fogható regionális rádióadóban, a Lánchíd Rádióban is van részesedése.
Az Advenio Zrt. 74 százalékban Nyerges tulajdona, a maradék 26 százalék pedig a Lánchíd Kereskedőház Kft-é. Ez utóbbi cégnek 50-50 százalékban tulajdonosa maga Nyerges, illetve a Lánchíd Rádió Kft, amely viszont az Infocenter.hu Zrt. 100 százalékos tulajdonában, tehát közvetve ismét csak Nyerges érdekeltségében áll. Szintén az Infocenter.hu az egyetlen tulajdonosa a Heti Válasz Kft-nek.
Monopólium-e?
Az Infocenter.hu Zrt. hétfői közleménye szerint az RTL Klub 31 százalékos részesedését érintő adás-vétel csak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyásával válik véglegessé. A hivatalnál az [origo] érdeklődésére azt közölték, hozzájuk eddig nem érkezett kérelem, de erre a tulajdonosoknak, a szerződés aláírásától számítva 30 nap áll a rendelkezésükre.
A GVH jóváhagyására azért lehet szükség, mert az Infocenter.hu Zrt. és az IKO Média Holding tulajdonosváltásával egy olyan cégcsoport jött létre, amely korlátozhatja a versenyt a médiapiacon, és amely akár a médiatörvény rendelkezéseibe is ütközhet (ezt azonban valószínűleg hamarosan lecseréli az új kormány). A törvény szerint "az országos műsorszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező, nem szerezhet befolyásoló részesedést más műsorszolgáltatást, vagy műsorelosztást végző vállalkozásban". A befolyásoló részesedés a törvény szerint 25 százalék (kiszámításánál a közvetett tulajdont is figyelembe kell venni).
Nyerges már rendelkezik ilyen befolyással egy országos műsorszolgáltatóban, az Advenio Zrt-ben (74 százalék a közvetlen részesedése, de közvetve még nagyobb), az Infocenter.hu részvényeinek megvásárlásával pedig szinte biztosan jelentős közvetett befolyást szerzett a Lánchíd Rádióban is. Az RTL Klubban nem érheti el a befolyása a 25 százalékot, hiszen a 31 százalékos tulajdonrész legfeljebb 52 százaléka lehet az övé az Infocenter.hu Zrt-n keresztül (miután 48 százalék a dán befektetőké).
A törvény arról is rendelkezik, hogy műsorszolgáltató cégben (az Advenio Zrt. ilyen cég) nem szerezhet többségi tulajdont (tehát 50 százaléknál nagyobb részesedést) az, akinek befolyásoló részesedése van országos terjesztésű hetilapban (a Heti Válasz ilyen lap). Ez fordítva is igaz, vagyis akinek jelentős befolyása van egy műsorszolgáltató cégben, az nem szerezhet többséget országos hetilapban. Ez arra utal, hogy Nyerges tulajdonrésze az Infocenter.hu Zrt-ben 50 százalék alatt lehet, mert a cég 100 százalékos tulajdonosa a Heti Válasznak.
Nem nyilatkoznak
Az IKO Média Holding Zrt. korábbi - közvetett - tulajdonosa, Rákosi Tamás a Napi Gazdaságnak azt nyilatkozta, azért vált meg a részesedésétől, mert a családban nem lett volna, aki tovább vigye a vállalkozást. Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója az [origo] érdeklődésére azt mondta: semmilyen változást nem hoz a csatorna műsorában, hogy a kisebbségi tulajdonrész gazdát cserélt. Ilyesmire már korábban is volt példa szerinte, de a csatorna menedzsmentjét a többségi tulajdonos nevezi ki, és ők határozzák meg a tévé irányvonalát is.
Stumpf István az [origo] megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az Infocenter.hu Zrt-ben szerzett tulajdonrészéről. Azt mondta, szabadságon van, csak két hét múlva tér vissza, leghamarabb akkor nyilatkozik. Az [origo] Nyergest szolnoki ügyvédi irodájában és az Infocenter.hu budapesti székhelyén is kereste, de munkatársai mindkét helyen azt mondták, nem elérhető, és visszahívást ígértek.
Fellegi valószínűleg azért adta el az Infocenter.hu Zrt-ben lévő tulajdonrészét, mert - meg nem erősített hírek szerint - infrastrukturális miniszter lehet a második Orbán-kormányban. Az [origo] kedden e-mailben kereste meg Fellegit, akit kormányzati szerepvállalásáról, az Infocenter.hu Zrt. eladásáról, illetve volt cégének az RTL Klubban szerzett részesedéséről szerette volna kérdezni, de mostanáig nem kaptunk választ. | Új médiamágnás született a választás árnyékában | A választások második fordulója előtt néhány nappal, Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter részvételével új médiabirodalom született Magyarországon, amikor a miniszteri posztra esélyes Fellegi Tamás megvált cégétől, majd az részesedést szerzett az RTL Klubban. Fellegi tulajdonrészének többsége Nyerges Zsolt ügyvéd kezébe vándorolt, aki eddig is tulajdonosa volt a Class FM-nek, ezért versenyjogilag aggályos lehet, hogy most már egy tévében, egy hetilapban és egy regionális rádióban is van érdekeltsége. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/04/tulajdonosvaltas-az-infocenterhu-zrt-nel-es-az-rtl-klubnal | 2010-04-28 17:32:00 | true | null | null | Origo |
A leköszönő legfőbb ügyész cáfolta, hogy falazott volna Gyurcsány Ferencnek a sukorói telekcsere ügyében. Kovács Tamás a Klubrádiónak azt mondta, nem került az asztalára semmi az ügyben. Korábban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos mondta azt, hogy hetek óta Kovács Tamás előtt van a Gyurcsány Ferenc ellen tett feljelentés, de a legfőbb ügyész nem hajlandó lépni.
Kovács Tamás cáfolta és vérlázítónak nevezte azt az állítást, hogy falazna a volt kormányfőnek. A leköszönő főügyész a Klubrádió Szabad Sáv című műsorában elmondta, hogy a sukorói telekcsere ügyében az ő asztalára nem került semmilyen feljelentés. Az ügy előzménye, hogy Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos korábban arról beszélt, hogy hetek óta Kovács Tamás előtt van a Gyurcsány Ferenc ellen tett feljelentés, illetve a volt miniszterelnök ellen indítandó büntetőjogi eljárás ügye s nem hajlandó lépni.
Kovács Tamás leköszönő és Polt Péter megválasztott legfőbb ügyész
Kovács Tamás mandátuma 70. életévének betöltésével december 13-án jár le. Utódjává Polt Pétert választotta meg az Országgyűlés december 6-án (erről korábbi cikkünkben olvashat). | Nem jutott el a legfőbb ügyészig a sukorói ügy | A leköszönő legfőbb ügyész cáfolta, hogy falazott volna Gyurcsány Ferencnek a sukorói telekcsere ügyében. Kovács Tamás a Klubrádiónak azt mondta, nem került az asztalára semmi az ügyben. Korábban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos mondta azt, hogy hetek óta Kovács Tamás előtt van a Gyurcsány Ferenc ellen tett feljelentés, de a legfőbb ügyész nem hajlandó lépni. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/12/nem-jutott-el-a-legfobb-ugyeszig-a-sukoroi-ugy | 2010-12-09 22:00:00 | true | null | null | Origo |
Döbbenetes összeget, több mint 50 milliárd forintot költött kommunikációra a magyar állam 2018-ban. Egészen pontosan ekkora ennyi pénz elköltéséről állapodott meg a kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő ügynökségekkel. Ebből bő 40 milliárdot biztosan kifizetnek majd, a maradék 10 milliárd pedig ugyan opciós tétel, de a korábbi tapasztalatok alapján ebből sem marad meg sok.
Mindezt azon a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül szórták ki, amit spórolási céllal hívtak életre 2015-ben. Az eredeti magyarázat szerint épp azért, hogy visszafogják a korábban esetenként akár 40 milliárdot is megközelítő éves költést. Akkor még arról volt szó, hogy az új szervezettel akár 15 milliárdot is megtakaríthatnak az adófizetők, a hivatal ugyanis 25 milliárdos éves büdzsével működik majd.
Aztán ebből persze semmi nem lett. Az NKOH a legutóbbi, elvileg három évre kötött szerződésben biztosított 75 milliárdos keretet másfél év alatt felhasználta. Olyannyira, hogy a választásokat követő hónapokban szinte nullára estek vissza a kommunikációs kiadások, mivel egyszerűen nem volt miből költeni. Így a nyáron újabb keretmegállapodást kellett aláírni, hogy a kormány és az egyéb állami intézmények továbbra is közvetíthessék legfontosabb üzeneteiket. A költekezést pedig ezt követően sem fogták vissza, sőt a korábbi gyengébb hónapok miatt még inkább felpörgött a pénzszórás. Fél év alatt minden korábbinál nagyobb összeget, majdnem 39 milliárd forintot égettek el.
Sokatmondó adat, hogy csak a karácsony előtti utolsó két munkanapban nyolc beszerzés iratait töltötték fel az erre a célra fenntartott rendszerbe, az év egészében pedig közel százat. Ezek közül azonban soknak erősen megkérdőjelezhető a gazdasági haszna.
Az összes kommunikációra szánt pénz közel 40 százaléka, 19 milliárd forint például az eredetileg kék plakátokról felismerhető kormányzati kampányokra ment el.
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az NKOH-n keresztül összesen öt alkalommal adott megbízásokat arra, hogy a lakosságot tájékoztassák a szerintük „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekről”. Emellett négy alkalommal az „Európa jövőjét érintő” üzenetek eljuttatására is szerződtek. Egy idő után a két témát már együtt kezelték, amitől viszont a kommunikáció nem lett kevésbé költséges: november közepén ugyan lezártak egy opciós résszel együtt 6 milliárdot is meghaladó beszerzést, ám a pénz valószínűleg gyorsan elfogyott, mert december elején újabb megbízásra lett szükség. Az akkori 2,3 milliárd sem tartott ki év végéig: a karácsony előtti utolsó munkanapon még gyorsan eredményt hirdettek egy tenderen.
Ezzel egyébként egyértelműen a Rogán-féle minisztérium lett a legnagyobb megrendelő. Hasonló nagyságrendben csak a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. költötte a pénzt, ők bő 12 milliárdot szántak különböző kommunikációs feladatokra. Rajtuk kívül csak elvétve akadt néhány olyan szervezet, amely milliárdokat fordított volna ilyen célra. Persze a Puskás stadion építésének kommunikálására valószínűleg 60 millió forint is sok volt, akárcsak a megszűnő nemzeti kereskedőházaknál grafikai tervezési, gyártási és online ügynökségi munkákra elköltött 57 millió, és elég aránytalannak tűnik az a közel 200 millió forint is, amit a „150 éves a MÁV” jubileumi év rendezvényeinek kommunikációs feladataira szántak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó környezettudatos szemléletformáló kampányaira fordított közel 300 millió forintnak akár értelme is lehetett volna, ha nem épp akkor kerül rá sor, amikor némi túlzással a fél országban leállt a szemétszállítás.
A soha nem látott összeg pedig szinte teljes egészében egy vállalkozóhoz, a nyíltan Fidesz-szimpatizáns és jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Balásy Gyulához áramlott. A tavalyi ötvenmilliárdos költésből 48,5 milliárdot kaptak az ő ügynökségei, köszönhetően annak, hogy nyáron az utolsó nagy – szintén kormányközeli – konkurensek is kiestek a rendszerből*Az NKOH rendszere úgy működik, hogy a hivatal kiír egy hatalmas, több tízmilliárdos közbeszerzést, amin három nyertes céget választanak ki. Ezekkel a vállalatokkal kötnek egy keretszerződést, és később az egyes konkrét feladatokra (mint mondjuk az “Állítsuk meg Brüsszelt!” plakátkampány) már csak ebben a körben hirdetnek versenyt. Amelyik cég a háromból a legjobb ajánlatot adja, az végezheti el az adott feladatot. A jelenlegit megelőző keretmegállapodás során még tényleg három cég versenyzett a konkrét megbízásokért: Balásy ügynökségei mellett a Seszták Miklóssal és Szijjártó Péterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor és a sajtóban csak Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba cégei is kaptak az állami milliárdokból. Eredetileg az idén nyári keretszerződést is ezzel a három üzleti körrel kötötték meg, Kunát és Csetényit viszont utólag kizárták, így jelenleg csak Balásy Gyula vállalkozásai kötik össze a hirdetni vágyó állami szervezeteket és a hirdetések megjelenítőit..
Balásy Gyula cégei már 2017-ben is rendkívüli ütemben fejlődtek: a két társaság forgalma egy év alatt durván 13-szorosára, négy év alatt több mint százszorosára nőtt. A most látható számok alapján pedig tavaly még ezt is sikerült megfejelni: nem lenne meglepő, ha a 2013-ban még csak 208 milliós forgalmat összehozó New land Media és Lounge Design 2018-ban átlépte volna az 50 milliárdos határt. | Ha így takarékoskodik a magyar állam, akkor mi lenne, ha nem spórolna? | Fél év alatt több mint 38 milliárd forintot költött el kommunikációra az állam. Ez a másfélszerese annak, amit elvileg egy évre szántak. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190108/ha-igy-takarekoskodik-a-magyar-allam-akkor-mi-lenne-ha-nem-sporolna/ | 2019-01-08 09:16:00 | true | null | null | G7 |
Az "előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét" követően a hatóság versenyfelügyeleti vizsgálatot indított hét taxiscégnél (6x6 Taxi, Budapest Taxi, Buda Fuvarozó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., City Taxi, Főtaxi, Taxi-2000, Voláncom Közlekedési és Kommunikációs Kft.), továbbá az általuk létrehozott Taxi Fuvarszervező Társaságok Szövetségénél. | Archívum: Taxis kartellt sejt a versenyhivatal | Rajtaütött a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több fővárosi taxiscégen, illetve a cégek érdek-képviseleti szövetségén, mivel azt gyanítja, hogy az érintettek 2006 óta felosztották egymás között a fővárosi és környező települések piacát. A GVH szerint feltételezhető, hogy az érdek-képviseleti szervezet tevékenysége mögé rejtve a taxiscégek a fővárosra és a a környező településekre kiírt taxifuvarozási pályázatoknál egyeztettek arról, hogy ki nyerje meg ezeket, illetve áraikat is egymáshoz igazították. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-483377-283939 | 2008-02-29 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Pikáns húzással lett részvényes az Est Médiában a főváros
Budapest is részvényes az Est Mediában, amely nemrég nagy bizniszt kötött egy állami megrendeléseknél befutó IT-cég felvásárlásával – derült ki a cégbírósági iratokból. A korábbi városvezetés elismerte, hogy a cég felhalmozott köztartozásának több mint 97 százalékát elengedték a csődeljárásban, a maradékért pedig részvényt kaptak. A főpolgármester hivatala szerint még sincs szó arról, hogy a tőzsdén spekulálnának a közvagyonnal, inkább gyarapították azt. Egy befektetői érdekvédelmi szervezet szerint viszont ez klasszikus hazardírozás, még ha most nyerésben vannak is.
Ha rég veszteséggel küzdő cégnek sokmilliós tartozása halmozódik fel már az önkormányzatnál, mekkora mázlistának kell lennie, hogy az adósságának több mint 97 százalékát elengedjék a csődeljárásban? Sőt, ne csak az elmaradt fizetnivaló jelentős részét ússza meg, hanem még a fennmaradó csekélyke részt se kell pénzben kifizetnie, hanem letudhatja a vállalkozás akkor még bizonytalan sorsú részvényeivel? A főváros így lett részvényes az Est Mediában.
Fontos leszögezni, hogy törvény adta lehetőség a települési önkormányzatok számára, hogy gazdasági társaságokban, így részvénytársaságokban részesedést szerezzenek, illetve az éppen szabad pénzeszközeiket értékpapírokba fektessék. Csakhogy eközben – egy üzleti vállalkozáshoz képest – van egy primer kötöttsége: a közfeladataik teljesítése az első, a tulajdonában lévő vagyon pedig közvagyon. Ezért a gazdálkodása során az önkormányzatnak végig a „jó gazda” gondosságával kell eljárnia, vagyis nemcsak mindenben szabályszerűen, de gazdaságosan kell kezelnie a bármilyen formában megtestesülő önkormányzati vagyont. Persze, olykor még a biztosabbnak tűnő befektetésekkel is megjárhatják: sok önkormányzat is bajba került a brókerbotrányban, mert megtakarításaikat többek közt a bedőlt Buda-Cash-nél kezelt állampapírokban tartották.
Ezért nem törvénytelen, de pikáns hogy a fővárosi önkormányzat, még Tarlós István vezetése idején részvényes lett abban az Est Media Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaságban, amely évek óta, újra és újra bekerül a lapokba hektikus, le- és felfelé ívelő, üzleti történéseivel. A felfelé ívelés tavaly összefonódott Andy Vajna nevével: novemberben robbant a hír, hogy az üzletember részesedést szerzett a cégben. Csakhogy Vajna idén januárban elhunyt, halálhírére azonnal zuhanni is kezdtek az Est Media részvényei, és ahogy a cég nagytulajdonosa, Balázs Csaba egy interjúban fogalmazott, ezzel „egy ajtó becsukódott”. Nyáron robbant a hír, hogy az Est Media óriási bizniszt húzott be: közel 30 milliárd forintért megvásárolja Magyarország egyik vezető informatikai cégcsoportja, a Delta Csoport érdekeltségét, a közbeszerzéseken befutó Delta Systems Kft.-t.
Csakhogy a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) bírósághoz fordult, mert az Est Media nem adott tájékoztatást a kisrészvényesek érdekképviseleti szervezetének a Delta Systems-felvásárlás részleteiről, illetve nem engedte őket betekinteni az iratokba, mondván, ezek üzleti titkokat tartalmaznak. A Tebész elnöke, Dióslaki Gábor szerint ugyanis a tranzakció ellentmondásos, a részvényeseinek pedig jogukban áll tudni, hogy mi alapján értékelték 28,6 milliárd forintra a megvásárolt IT-céget.
Csődeljárás során jutottak Tarlósék a részvényekhez
A kisbefektetőket képviselő szervezet bukkant rá arra is, hogy „Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala” is érdekelt a cégben. A 2017-ben elindított csődeljárásban ugyanis az Est Media csődegyezséget kötött a hitelezőivel, amit a bíróság jóváhagyott. Idén májusban úgy döntöttek, hogy felemelik az alaptőkét, amire többek közt a csődegyezség végrehajtása miatt volt szükség. A hitelezői követeléseket pedig tőkeemléshez kibocsátott részvényekkel rendezték, így a főváros 1,6 millió forintos követelése ellenében kapott Est Media-papírokat, konkrétan 2 156 467 darabot.
Dióslaki Gábor, a Tebész elnöke szerint hiába van szó kis értékről, ez inkább elvi kérdés, mert a feltehetően valamilyen közteher elmaradása miatt felhalmozódott adósságot egy önkormányzatnak illett volna pénzben behajtania. „A kiszámíthatatlan árfolyamkockázatok miatt ez abban az időpontban – a Delta Systems felvásárlása előtt – kockázatosnak számított, hiszen akkor egy semmilyen tényleges tevékenységet nem folytató, „üres” cég részvényét kapták meg.
Megkérdeztük Tarlósékat az Est Media részvényekről, a főváros tájékoztatásából pedig kiderült: a csődeljárásban közel 66 millió forint bejelentett követelésük volt, csakhogy „ennek 97,45 százaléka a bíróság által jóváhagyott kényszercsődegyezség értelmében elengedésre került”, így mindössze 1,6 millió forint összegű követelésük maradt fenn. Az EST Mediának ezt a tartozását „elsősorban részvények kibocsátásával kellett teljesíteni” – ismerték el.
A több mint 97 százalék mértékű elengedést két névtelenséget kérő, pénzügyi jogban jártas forrásunk is szokatlannak nevezte, ugyanakkor szerintük pontosan kellene tudni a csődegyezség részleteit. Így azt, hogy erre a fővárosi önkormányzat kifejezetten rábólintott, vagy nem volt más választása, mert a többségbe került hitelezők akarata miatt dőlt el így. A főváros válaszából viszont inkább arra lehet következtetni, hogy valószínűleg támogatták ezt a megoldást, hiszen egyáltalán nem hivatkoztak arra, hogy akaratuk ellenére született ilyen megállapodás.
Hiába firtattuk, nem kaptunk érdemi választ azokra a kérdésekre, hogy ki hozta meg a döntéseket a szervezeten belül az Est Mediával kapcsolatban, illetve van-e bármilyen más kapcsolat az önkormányzat, illetve Balázs Csaba, a cég nagytulajdonosa között.
Az sem derült ki, ha már ilyen formában jutottak hozzá a pénzükhöz, akkor miért nem ragaszkodtak a követelés nagyobb részéhez, és „váltották meg” ezt Est Media részvényekkel. Problémát mindenesetre nem látnak benne, amit azzal indokolnak, hogy a papírok árfolyama „az elmúlt 1 évben 120 forint körüli átlagértéken mozgott, ezen átlagértékkel számolva a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került részvénycsomag (2.156.467 db részvény) értéke 258 millió forint, így semmiképp nem mondható, hogy a 1.682.045 Ft összeggel szemben a 2.156.467 db részvény megszerzése rossz döntésnek bizonyult".
„Sőt, így a pénzbeni teljesítés elfogadása esetén érte volna a Fővárosi Önkormányzatot vagyonvesztés, mely akár a hanyag kezelés büntetőjogi tényállását is kimerítette volna” – közölték. Ezért közpénzzel gazdálkodó szervezetként nem tartják aggályosnak, hogy a döntés idején a részvények értéke bizonytalan volt, hiszen utólag az emelkedő árfolyam őket igazolta. Hozzátették: „értelmezni sem tudják” azt a felvetésünket, hogy a részvények tulajdonlásával és „annak lehetőség szerinti legmagasabb áron történő majdani értékesítésével a Fővárosi Önkormányzat spekulációs tőzsdei tevékenységet folytatna”.
Ezzel nem ért egyet a Tebész elnöke, aki csak annyit tett hozzá: „legfeljebb egyelőre jó irányba spekuláltak, mert erre mondják a spekulánsok, hogy ’még nyerőben vagyok”. Dióslaki Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a részvények ebben a hivatkozott időszakban elég nagy mozgást mutattak, ráadásul a tőzsdén a napi forgalomban jóval kevesebb Est Media papír forog. Vagyis ha el is akarnák adni a megnőtt értékű csomagot, akkor valószínűleg jóval kevesebbet kapnának annál, mint amire értéknövekedésként hivatkoztak.
Természetesen kerestük Balázs Csabát, a részvénytársaság nagytulajdonosát, de a csődeljárásra, illetve a fővárossal való kapcsolatára vonatkozó, részletese kérdéseinkre egyáltalán nem reagált.
Pár kanyar a cég történetéből, amelyről eddig írtunk
A Pesti Est ingyenes programajánló újságot kiadó vállalatcsoportot közel 15 évnyi működés után vásárolta fel az Econet, majd ezt követően a tőzsdei cég a médiatevékenységét külön cégbe, az Est Media Group-ba szervezte át.
A korábban kiterjedt médiaportfólióval rendelkező, egy rövid ideig a Szigetben is meghatározó tulajdonrésszel rendelkező cég a 2008-as gazdasági válságot követő években egyre nagyobb veszteséget termelt és adósságot halmozott fel, majd eszközeinek, többek között a Szigetben fennálló üzletrészének az értékesítésére kényszerült, végül pedig csődvédelmet kért.
De még előtte, még 2016-ban annyira mínuszba került a cég, hogy kötvénykibocsátással próbálta rendeznie a tőkehelyzetét.
2017 februárjában végül beadták a csődkérelmet, ahogy kell, bejelentették, hogy egyezségre jutnának a hitelezőkkel a továbbélés reményében.
Tavaly októberben derült ki, hogy az Andy Vajna minősített többségű befolyása alatt álló AV Investments Befektetési Kft. megvásárolta a Park Teniszklub Zrt. 100 százalékos leányvállalatát, a Dynamopest Kft.-t, amely az Est Media Vagyonkezelő Nyrt.-ben 5 300 000 darab törzsrészvénnyel rendelkezik.
Zuhanni kezdtek az Est Média részvényei Andy Vajna halálának hírére. Áprilisban derült ki, hogy Vajna januári halála után pakettje az Est Mediában a TV2-höz több szálon kötődő Tremmel Zoltához került, miután megvette az AV Investments Befektetési Kft. leányvállalatát, a Dynamopest Kft.-t, amelyen keresztül Vajna tulajdonos volt az Est Mediában.
Idén nyáron robbant a hír: közel 30 milliárd forintért megvásárolják Magyarország egyik vezető informatikai cégcsoportja, a Delta Csoport érdekeltségét, a Delta Systems Kft.-t | Vállalkozás: Pikáns húzással lett részvényes az Est Médiában a főváros | Budapest is részvényes az Est Mediában, amely nemrég nagy bizniszt kötött egy állami megrendeléseknél befutó IT-cég felvásárlásával – derült ki a cégbírósági iratokból. A korábbi városvezetés elismerte, hogy a cég felhalmozott köztartozásának több mint 97 százalékát elengedték a csődeljárásban, a maradékért pedig részvényt kaptak. A főpolgármester hivatala szerint még sincs szó arról, hogy a tőzsdén spekulálnának a közvagyonnal, inkább gyarapították azt. Egy befektetői érdekvédelmi szervezet szerint viszont ez klasszikus hazardírozás, még ha most nyerésben vannak is. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20191016_est_media_delta_budapest | 2019-10-16 12:26:24 | true | null | null | HVG |
Csalással jutott csaknem 750 ezer forint állami támogatáshoz Homokszentgyörgy korábbi alpolgármestere; a 27 éves férfi ellen jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette miatt emelt vádat a Kaposvári Városi Ügyészség.
A vádlott valótlan tartalmú - a tényleges 32 résztvevő helyett 65 nevet tartalmazó - jelenléti ívvel igazolta a szerződésben foglalt vállalást, így jogosulatlanul jutott hozzá az állami támogatáshoz. A somogyi község 2009-ben csaknem egymillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el ingyenes ismeretterjesztő órákra a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt Az információs társadalom és tudásalapú gazdaság fejlesztése, az elektronikus közszolgáltatások megvalósítása elnevezésű pályázaton.
A pályázattal kapcsolatos teendők ellátásával a faluban 2006 és 2010 között alpolgármesteri tisztséget betöltő vádlottat bízták meg, mivel eTanácsadó képesítéssel rendelkezett. Az órákra a szerződésben vállalt száz résztvevő helyett mindössze tízen jelentkeztek, ezért a vádlott megkérte az önkormányzat dolgozóit és az önkormányzat alkalmazásában álló közmunkásokat - összesen 22 embert -, hogy ők is vegyenek részt az órákon.
Az órákon való jelenlétet igazoló további 33 aláírásra a művelődési házban internetező fiatalokat megtévesztve - azt állította, hogy a későbbiekben megtartandó ingyenes ismeretterjesztő órákra szóló jelentkezési lapokat írnak alá -, valamint egy helyi vegyesboltban a vásárlókat megkérve tett szert. | Itthon: 750 ezer forint állami támogatáshoz jutott csalással a volt alpolgármester | A vádlott valótlan tartalmú - a tényleges 32 résztvevő helyett 65 nevet tartalmazó - jelenléti ívvel igazolta a szerződésben foglalt vállalást, így jogosulatlanul jutott hozzá az állami támogatáshoz. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110510_alpolgarmester_csalas_homokszentgyorgy | 2011-05-10 19:21:00 | true | null | null | HVG |
Alföldi Albert a lelke mélyén sajnálja Zuschlagot
A Bács-Kiskun megyében élő 67 éves szocialista képviselő a parlament egyik sztárja lehetne. Alföldi Róbert édesapja, a színész-rendező csak felnőttkorában ismerhette meg, a Bokros-csomag után Hajóson látta vendégül a renitens MSZP-seket és 2004-ben a mandátumáról lemondatott Zuschlag János helyére került a parlamentbe. Állítólag jó a bora, a parlamentben pipázásaival tűnik ki, tavaly bölcsen hallgatott. Otthon száz festménye van 20. századi magyar festőktől. Nem találják ki, hol találunk rá, a kijelölt dohányzóban pipázgat.
Mióta dohányzik?
Nagyon régóta, legalább negyven éve.
És mit szól ahhoz, hogy a kormány 2009-től meg akarja tiltani a dohányzást a nyilvános zárt helyeken?
Én olyan dohányos vagyok, aki betartom a regulát. A pipával egyébként sem olyan, hogy kikapom a zsebből és sitty-sutty.
Mi a véleménye arról, hogy frakciótársa, Karsai József szerint Gyurcsány Ferencnek választania kellene a pártelnökség és a miniszterelnökség között?
Karsai képviselő úrnak meg kell gondolnia, hogy ez helyénvaló-e. Még nincs fél éve se, hogy a két poszt egy kézben van, Karsai úrnál ez egy viszontcsörte volt: ha én nem lehetek polgármester és képviselő, akkor te miért lehetsz miniszterelnök és pártelnök. Nem tartom színvonalas és fontos összecsapásoknak ezeket.
Horn Gyula idejében működött ez a rendszer?
Hogyne.
Mikor fogyott el utoljára a fizetése a hónap végére?
Nekem azonnal elfogy a fizetésem, ugyanis van egy jelentős hitelem. [Vagyonnyilatkozata szerint 2007. október 31-ig kell törlesztenie Skoda Superb márkájú autójának vételárát, nyugdíja 91 ezer forint.] Tulajdonképpen egy az egyben elfogy.
És akkor miből él?
Feleségemnek is van nyugdíja, van egy vállalkozása is, abból élünk.
Milyen könyvet vinne be a börtönbe Zuschlag Jánosnak?
Hát, miután a Jánost személyesen nagyon jól ismerem, és eredendően is az volt a véleményem, hogy csak idő kérdése, mikor fog a bili nagyon kiborulni, legelőször egy illemtankönyvet küldenék be neki. Hátha benőtt már a feje lágya. Valahol a lelkem mélyén sajnálom, mert egy fiatalember, akit rossz irányba vitt az élet.
Kelemen András: Soha nem volt ruhapénzünk
A 67 éves MDF-alapító pszichiáter 2005 óta a Fidesz frakciójának tagja. Az Antall- és a Boross-kormányban politikai államtitkár, először a Népjóléti, majd a Külügyminisztériumban. A tavaly őszi tüntetéseken többször feltűnt a Kossuth téren, és aláírt egy egyebek mellett alkotmányozó nemzetgyűlést követelő petíciót is. Azon 35 képviselő egyike, aki 1990 óta megszakítás nélkül tagja a parlamentnek. Éppen az ülésterembe igyekszik.
Ki lehet az 2010-ben, aki legyőzheti Gyurcsány Ferencet?
[Hosszú csönd] Az a kérdés, hogy melyik párt lesz a győztes. A Fidesz most jobban áll, de még egyszer sem lehetett a félidőbeli erőviszonyokból következtetni a végeredményre. Ezért nagyon nehéz jóslásba bocsátkozni.
Azt hittem, hogy rávágja: Orbán Viktor győzheti le Gyurcsányt, ha egyáltalán ő lesz még akkor a miniszterelnök.
[Újabb hosszú csönd] Ennél óvatosabb voltam.
Lehetséges, hogy más jelöltet kellene a Fidesznek állítani?
[Ha lehet, még az eddigieknél is hosszabb csönd] Én azt hiszem, hogy minden elképzelhető.
Mekkora esélyt ad arra, hogy Gyurcsány Ferencet megbuktatják a szocialista képviselők?
Kicsi esélyt adok.
Miért tartanak ki egy ilyen népszerűtlen miniszterelnök mellett?
Hosszú idő óta kialakult kapcsolatrendszer köti össze a koalíció tagjait. Engem is elcsodálkoztat az, mennyire nem szavaztak ki a koalíciós képviselők. Emlékezhetnek, az első parlamentben még a kormánypárthoz tagok is volt, hogy szembeszavaztak. Nagyon megkövesedett a rendszer 17 év elteltével.
Pártkatonák kerülnek be a parlamentbe?
Úgy tűnik. Emlékezhetünk, hogy még a büntetés lehetősége is felmerült, ha valaki nem úgy szavaz, ahogy a frakcióvezetés kívánja.
Önöknél is így van?
Nézze, én a frakció tagja vagyok, de a pártnak nem vagyok tagja. Be szoktam jelenteni, ha valamiben másképp szavazok.
Szokott-e félni a parlamentből hazamenet?
Nem, nem.
Froclizták-e már ismerősei, barátai a költségtérítéssel?
Előfordul, de ekörül rengeteg félreértés van. Ilyenkor az ember végig tudja vezetni, hogyan alakult ki a helyzet, és ahogy kialakult, azzal mélységesen nem értek egyet. De volt olyan, hogy egy újságcikkben a ruhapénz megvonását követelték arra az esetre, ha a képviselő nem viselkedik rendesen. Soha nem volt ruhapénzünk.
Kékesi Tibornak mindegy, csak ne metró legyen
Az MSZP-frakció 48 éves tagja, politizálni a rendszerváltás környékén a Gyurcsány Ferencet vagy Stumpf Istvánt is tagjai között tudó Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsában kezdett. Az MSZP 1992, a terézvárosi képviselőtestületnek 1994, a parlamentnek 2002 óta tagja. Emlékezetes szereplése volt a parlamentben, amikor Gyurcsány Ferenc könyvének címét választotta napirend előtti felszólalása címéül, parlamenten kívül pedig az Illés Zoltánnal vívott napkeltés szócsatája tette híressé. Éppen újságot olvas.
Mi a véleménye Havas Szófiának a HVG-nek adott nyilatkozatáról? Biztos olvasta…
Sajnos most nem olvastam, másodlagos információkat hallottam, de azok alapján nem szeretném megítélni. Döntési helyzetben mindkét oldalt meg kell hallgatni. [Ha önök sem olvasták, akkor eláruljuk, Havas Szófia MSZP-s képviselő ezt mondta: "Én például 1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni. Ahogyan azokat a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva." Az MSZP hétfői frakcióülése a kérdést nem tűzte napirendre, mint Mécs Imre „felperes” az Indexnek elmondta: túl sok volt a téma.]
Mennyibe kerül egy metrójegy?
Egy metrójegy? Én úgy tudom, hogy 185 forintba kerülnek a közlekedési jegyek, metrón nem szeretek utazni, azt nem használom. [A vonaljegy ára 230 forint.]
Milyen járművel szeret utazni?
Itt a városban villamossal, trolival szoktam, de az alapkérdésre válaszolva: kocsival járok.
Az MSZP születésnapján ott volt?
Nem, a költségvetésen dolgoztam, úgyhogy az ünneplés helyett a munkát választottam.
És mi a véleménye arról, hogy buszokkal utaztattak fel vidékről szimpatizánsokat, akiknek aztán kifizették a jegy árát?
Ha egy párt tart egy rendezvényt, akkor az nem egy élettől elrugaszkodott dolog, hogy meg is szervezzék a résztvevők felutazását, és nyilván nem előre akarták kifizetni, hanem konkrétan azoknak, akik el akartak jönni erre a rendezvényre.
Meddig lesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök?
Hát, még előre nem látok olyan felvetést, ami akadályozná, hogy kitöltse a mandátumát. Azt gondolom, hogy a ciklus végéig lesz várhatóan miniszterelnök.
És nem zavarja a miniszterelnök felvetése, miszerint ha rajta múlik, választani kell majd az önkormányzati tisztség és a parlamenti képviselőség között?
Az egyetlen veszélyt abban látom, hogy a következő ciklustól a helyben kialakult politikai erőviszonyokat megváltoztatná. Nyilván mindenki tudna ehhez alkalmazkodni így vagy úgy. Én ezt egy elfogadható lehetőségnek látom, amennyiben a parlament többsége ilyen törvényt fogadna el.
Kapolyi László legőrültebb tette
Az Index szűkebb pátriájában, az akkor még önálló Újpesten 75 éve született szocialista képviselő Magyarország egyik leggazdagabb embere. Vagyonát remek volt-szovjet kapcsolatainak köszönheti. Már 19 évesen a Mélyéptervél beosztott mérnök, a szocializmusban iparim miniszter, az MSZMP KB tagja. 1989-ben felfedezte magában a szociáldemokratát, máig az MSZDP elnöke. Éppen egy hosszú folyosói beszélgetésen van túl Baráth Etelével.
Mi a vélemény arról, hogy…
Először is nekünk azt kellene tisztázni, amit az Index rólam állított, nem teljesen korrekt módon. A képviselői költségtérítéssel kapcsolatos cikkük nem volt igaz, mert amikor ez a kérdés egyáltalán felmerült, én lemondtam a képviselői költségtérítésről. A képviselői jövedelmemet eleve visszajuttattam a térségbe.
És ezt mi nem írtuk meg?
És ha az előbb elmondottak megjelennek az újságban, akkor szent a béke ?
Persze, hogyne. [Utánanéztünk, Kapolyi László erre a cikkünkre rághatott be. Helyreigazítási kérelem tudtunkkal nem érkezett, a cikket író kollégánk azóta Brazíliában lett elismert női strandröplabda szakíró és fotós, legújabb művét itt nézhetik meg>>>]
Mi a véleménye Havas Szófia nyilaskeresztes 56-os nyilatkozatáról?
Nem kitérni akarok a válasz elől, hanem nem ismerem a nyilatkozatát. Én csak a magam 56-os élményét tudom elmondani: 56. október elsején, az egyetem elvégzése után vonultam be Ercsibe és onnan felvittek minket a Budapesti Műszaki egyetemre, ahol nemzetőr lettem, és ebbéli minőségemben vettem részt az 56-os eseményekben.
És mi a véleménye 56-ról?
Mint minden más embernek, nekem is ugyanaz a véleményem 56-ról. Az a véleményem, amit átéltem.
És forradalom volt?
Igen, de lényegesen szélesebb körű volt a baloldal előkészítő és résztvevő szerepe, mint ahogy azt ma megpróbálják egyesek beállítani. Nem mindenki, egyesek.
Más kérdés: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt mekkora erőt képvisel?
Hát, kongresszusi létszámok alapján lehet visszakövetkeztetni, durván ötezer fő. Tagja a párt a Szocialista Internacionálénak, az Európai Parlament szocialista frakciójának. Azt tartja történelmi kötelezettségének, hogy azt a több mint egy évszázadot, amit ez a párt a magyarországi szociáldemokráciában képviselt, azt megőrizze, és ehhez az erkölcsi alapját az adja meg, hogy mindig jó oldalon állt. Ellenezte a háborúba való belépést, tiltakozott a zsidótörvények ellen és ’48-ban lényegében nem szavazta meg az egyesülést a Magyar Dolgozók Pártjával.
Ön se szavazta volna meg?
De akkor mégis: miért politizált az MSZMP-ben később?
Azért, mert 68-ban, amikor beléptem, akkor vezették be a reformot, és miután én technokrata vagyok és főleg gazdaságpolitikával foglalkozom, akkor az volt a benyomásom, hogy a Jaltában kiosztott erőtérben ez a maximális mozgástér.
És lát valamilyen párhuzamot a mostani reformok és a 68-as új gazdasági mechanizmus között?
Mind a kettő szükségszerű volt, de a gazdasági mechanizmust megtörték, és ez vezetett gazdasági romláshoz. Ebből is látszik, hogy a reformfolyamatot töretlenül kell végigvinni. És egy eurázsiai híd szerepét kell betöltenünk.
Mi volt a legőrültebb dolog, amit az életében tett?
Mi? [Megismételjük, hosszan nevet, majd elhallgat, és komoran hallgat, sokáig.]
Hát, nem tudom megmondani. Lehet, hogy az, amikor politikusnak mentem.
Gyenesei István, a magányos balátlövő
Az 59 éves mérnök-közgazdász politikus 37 évesen az ország legfiatalabb megyei tanácselnöke volt. A rendszerváltás után is több ciklusok keresztül tölti be a Somogy megyei közgyűlés elnöki posztját. Pártnak nem tagja, az általa elnökölt Somogyért Egyesület jelöltjeként egyedüli függetlenként került be a parlamentbe. Igaz, győzelméhez nélkülözhetetlen volt a szocialista jelölt visszalépése. A parlamenti folyosón botjára támaszkodva áll magányosan.
Mi a véleménye Gyurcsány Ferenc népszavazási javaslatáról?
A hét pontjában felvetett kérdéseket támogatom, mert rendet tenne a zavaros viszonyokban. A mai feszültségek legfőbb forrása, hogy nincs rend. Ha megkapná a miniszterelnök csomagja a kétharmados parlamenti támogatottságot, akkor elindulhatnánk egy olyan úton, ami nem tenné szükségessé a népszavazást. Ha nem, akkor vége-hossza nem lesz a népszavazásoknak.
Hogy látja, mekkora mozgástere van egy független képviselőnek?
Amikor bejöttem ide, tele voltam illúziókkal. Az illúziók egy részével persze le kellett számolnom, de ebben a parlamentben a legnagyobb mozgástere a független képviselőnek van. Mindenki másnak kőkeményen meg van kötve a keze. A parlamentben már a véleményét sem mondhatja el, ha eltér a frakcióétól, legfeljebb a frakcióülésen.
Találkozott már frissen függetlenné vált képviselőtársával, Lengyel Zoltánnal? [A volt fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség, hirdette ki a házban az ülés kezdetekor Szili Katalin]
Most a negyedik alkalommal vagyunk itt a parlamentben a nyári szünet után. Egyszer, öt percre ott ült mellettem.
Beszéltek egymással valamit?
Pár mondatot váltottunk, és mire a kérdésemre választ kaptam volna, már nem ült ott.
Mi történt a lábával? Reméljük, nem keveredtek máris konfliktusba…
Készültünk egy kézilabdameccsre, a parlament válogatottjának a női válogatott volt az ellenfele. Az edzésen elszakadt az Achilles-ínam. Ha úgy tetszik, inam szakadtáig próbáltam a két oldalt összekötni egy csapatba. A meccsen ott voltam, a kispadon ültem begipszelt lábbal, és egy hetes dobás erejéig beálltam, és Pálinger Katalinnak, a válogatott világhírű kapusának nagyon komoly munkájába került az, hogy a labdám bekerüljön a hálóba.
És milyen poszton játszik?
Bal átlövő.
Veszprém vagy Szeged?
Hogy melyik csapatot kedvelem? Dunántúli vagyok, ebből következik, hogy Veszprém közelebb áll hozzám.
Mi volt életének legőrültebb kalandja?
Nagyon sok őrült kalandom volt. A legőrültebb? Hogy belevágtam az országgyűlési képviselőválasztásba.
Érdekes, mindenki ezt mondja.
Balla György csak a saját népszavazását dicséri
A 45 éves fideszes politikust mindenki ismeri, aki szokta nézni a parlamenti interpellációkat. Emlékezetes felszólalása volt a Fészket rak a pannon puma című, de akik látták, máig nem felejtik a Lassan kérdezem, hogy mindenki megértse kezdetűt. Az egyébként szolnoki politikus legutóbb a zalai területi listáról szerzett mandátumot. Most akkor futunk vele össze, amikor egy cigaretta után bejön az erkélyről.
Mi a véleménye arról a politológusi elemzésről, hogy Orbán Viktor valójában azért bízta meg a pártonkívüli Tarlós Istvánt a népszavazási kampány vezetésével, mert számol a kudarc lehetőségével is?
Ez butaság.
És a kormány által tervezett népszavazásra elmenne?
Egy éven keresztül a kormány megakadályozta, hogy a népszavazás sikerüljön, egy MSZP-alapszervezet szintjére süllyesztette le az Országos Választási Bizottságot, úgy félnek a népszavazástól, mint a tűztől, mert világosan tudják, hogy itt nem lehet becsapni az embereket.
De a kormány által kezdeményezett népszavazásról mi a véleménye?
Én a saját népszavazásunkkal foglalkozom. Az sikeres lesz és jó lesz.
Elképzelhetőnek tartja, hogy az önök népszavazása megbuktatja a kormányt?
Most az a fontos, hogy kiírják a népszavazást, és a kormány szembesüljön azzal, hogy ilyen helyzetbe nem lehet hozni az országot.
Mennyibe kerül egy metrójegy?
Villamossal szoktam járni, tömböt vásárolok és a húszas tömb, ha jól emlékszem 3500 forint körül van. [A képviselő csak tíz százalékot tévedett, a jegytömb 3900 forint]
Ki a kedvenc kortárs magyar írója?
Nincsen.
És egyéb író?
Bevallom, könnyedebb műveket szoktam olvasni, mondjuk David Baldacci.
Nem ismerem, mit kell róla tudni?
Amerikai író, kalandregényeket ír. Zömét meg is filmesítik.
Mikor fogyott el utoljára a fizetése a hónap vége előtt?
Nem fogy el a fizetésem értelemszerűen a hó vége előtt, mint egyetlen képviselőnek sem.
Mi azért találkoztunk olyannal, akinek már a hónap elején elfogy.
Ez azért meglep. | Mi volt Kapolyi László legőrültebb tette? | Mi volt Kapolyi László legőrültebb tette? - Milyen könyvet küldene Zuschlag Jánosnak a fogdába parlamenti utódja? És legyőzheti-e valaha is Orbán Gyurcsányt? Azonnali kérdések parlamenti képviselőkhöz. | null | 1 | https://index.hu/belfold/int071008/ | 2007-10-09 00:00:00 | true | null | null | Index |
A tagállamok által jóváhagyott új makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeit bocsátják majd Ukrajna rendelkezésére.
A pénzeszközök segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében és a hiteltörlesztésben. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére használhatók fel, Kijev az MFA-ból származó összeget saját belátása szerint használhatja fel.
Az új makroszintű pénzügyi támogatásból származó összegeket 2025 végéig folyósítják. A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik.
Az EU szerint ezek a bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani.
Az Európai Unió Tanácsa az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján hagyta jóvá a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel 2024-ben elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással, és legfeljebb 45 év alatt kerüljön visszafizetésre.
A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. | Az uniós tanács jóváhagyta az Ukrajnának szánt 35 milliárdos hitelt | Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd eurónyi hitel visszafizetésében segíti Ukrajnát – közölte az uniós tanács szerdán. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176424/az_unios_tanacs_jovahagyta_az_ukrajnanak_szant_35_milliardos_hitelt | null | true | null | null | Hir6 |
A BKV-milliomoslista rekordere a volt humánpolitikai igazgató, Szalainé Szilágyi Eleonóra, akitől csaknem százmillió forintért vett búcsút, majd foglalkoztatta tovább a közlekedési vállalat.
A lista összesen 96 nevet tartalmaz, köztük két tucat volt menedzserszerződéssel foglalkoztatott vezetőét és juttatásaikat. E körben egy volt gazdasági vezérigazgató keresete az egyik legnagyobb: másfél éves munkaviszonya alatt, prémiumokkal és egyéb juttatásokkal 47,5 milliót keresett, végkielégítésként harmincmillióval távozott.
Az anyagban 26, jelenleg is foglalkoztatott vezető menedzserszerződése is szerepel, e körben is általános a havi egymillió feletti fizetés és a többmilliós prémium. A mostani humánpolitikai igazgatóhelyettes például valamivel több mint egymilliós alapbére mellett évente nyolc-kilenc milliót kap, prémiumként. A mostani kommunikációs vezető, aki tavaly november közepén került a céghez, az év végén máris csaknem kétmillió forintos prémiumot vihetett haza, az idén pedig már több mint nyolcmillió forintot kapott.
2003 óta csaknem negyvenen búcsúztak tízmillió forint feletti végkielégítéssel a BKV-tól, jellemzően több évtizednyi munkaviszony után. Kivételnek számít egy titkárságvezető, akitől közös megegyezés keretében vált meg a BKV, alig kétéves munkaviszonya után tízmillió forint feletti végkielégítéssel.
BKV kampány, tábla, felirat, hirdetés, reklám így húz el melletted a bkv. utasokat toboroz a budapesti tömegközlekedési vállalat közlekedés forgalom utasok | Belföld: Legyen Ön is milliomos - a BKV jóvoltából | Szeptember végéig egyenként átvizsgálják annak a 96 embernek a szerződését, akik egy belső ellenőrzési lista szerint 2003 óta menedzserszerződéssel kaptak havi többmilliós juttatást vagy vettek fel tízmillió forint feletti végkielégítést. Nézze meg, kik a BKV-milliomoslista rekorderei! | null | 1 | http://nol.hu/belfold/legyen_on_is_milliomos_-_a_bkv_jovoltabol-349447 | 2009-09-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Parragh László kamaraelnöki regnálását számos bírálat érte, a többi között az 5 ezer forintos kötelező kamarai tagdíj kapcsán. A MKIK elnöke tagadta a kötelező kamarai tagdíj létét, szerinte ugyanis amit a vállalkozók kötelezően befizetnek, az csak tagdíjnak látszik, de valójában nem az. 2021 februárjában, az ATV Heti Napló című műsorában ezt a következőképpen magyarázta: "kötelező kamarai tagság nincs, van egy ötezer forintos regisztrációs díj, ami, ha belegondolunk, egy olyan kicsi összeg egy vállalkozás tekintetében, ha valaki nem tud egy év alatt ötezer forintot kifizetni, az ne menjen el vállalkozni". Parragh nem sokkal később elnézést kért azoktól, akiket ezzel a cinikus és lekezelő szöveggel megsértett.
Lukács László György, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője népszavazást kezdeményezett a kötelező kamarai tagdíj megszüntetéséről, de mint az idén augusztusban kiderült, nem járt sikerrel: az aláírások összegyűjtésére elvileg rendelkezésre álló 120 nap a június 9-i európai parlamenti, valamint az azzal egy napon tartott önkormányzati választás miatt jelentősen lerövidült, így aztán nem tudta összegyűjteni a szükséges számú aláírást.
A kötelező kamarai díj tehát - még ha Parragh másként is nevezi - maradt. Ami azért sem lényegtelen, mert egy 2022-es adat szerint a "regisztrációs díj" bevezetése óta az országos és a területi kamarák együttesen több mint 31 milliárd forintot szedtek be belőle, a nem fizető renitensektől a hátralékokat az adóhatóság hajtja be. Hatalmas pénzről van szó, ám tegyük hozzá, szükség is van erre, mert a Parragh által idáig vezetett MKIK kiadásai szintén igen jelentősek. 2012 óta 60 millió forintot költöttek mentális tréningekre, 18 és félmilliót brazíliai repülőjegyekre, 327,5 millió forintot két médiakampányra, azaz gyakorlatilag önmaguk fényezésére. Exkluzív székházat is bérel az iparkamara, de nem kivagyiságból fizetnek a Bankcenter méregdrága irodáiért, hanem azért, mert, mint Parragh László elmondta, időnként a miniszterelnököt is fogadniuk kell. Az pedig józan paraszti ésszel is belátható, hogy Orbán Viktort nem hívhatják holmi lepusztult kalyibába.
Parraghnak szerencsére nincs szüksége arra, hogy a közösből vegyen el, van mit a tejbe aprítania. Maga dicsekedett ezzel 2017-ben, amikor a feleségét a Monetáris Tanács tagjává nevezték ki, havi hárommillió forintos fizetéssel. Akkor azt válaszolta egy őt kérdező sajtómunkásnak, hogy ez a 3 millió forint náluk csak konyhapénz, az igazi nagy pénzeket ő keresi. Arról, hogy ha ez aprópénz, mennyi az, ami nem számít annak a Parragh-családban, vagyis ő mennyit tesz be a közös kasszába, a kamarai elnök azt felelte: "nem mondok számot, mert irritáló lenne". (Azóta történt néhány változás: dr. Parragh Bianka már nem a Monetáris Tanács tagja és már nem Parragh László felesége.)
A pedagógustüntetések idején nagy felháborodást váltott ki a tanárok, és úgy általában a tisztességes emberek körében Parragh Lászlónak a Népszavában megjelent nyilatkozata, miszerint a tanároknak ott a nyári szünet, meg az is könnyebbség nekik, hogy délután 4 órakor hazamehetnek. (Ugyanebben az interjúban a tűzoltókat is megtalálta, ők szerinte a társadalmi megbecsültséggel és a munkájukkal járó adrenalin-lökettel vannak megfizetve.)
Ami a tanárokat illeti: Parragh az ATV Egyenes beszéd című műsorában osztotta meg a nyilvánossággal életének azt a korábban kevéssé publikus részletét, hogy egy időben ő is tanítani szeretett volna. Aztán a sors másfelé vezette, ami Parragh szempontjából nem feltétlenül kudarc, így legalább nem kellett röhejes jövedelemért tanárként dolgoznia. (Idézet Novák Katalin volt államfő egy korábbi nyilatkozatából).
Parragh most távozik, de emléke, valamint az általa megálmodott, regisztrációs díjnak nevezett kötelező kamarai tagdíj még itt marad velünk. | Búcsú Parragh Lászlótól | Nem Parragh napja volt a szerda: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát 25 éven át vezető Parragh Lászlónak meg kellett válnia kedvenc elfoglaltságától. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/bucsu-parragh-laszlotol/530111 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Kreml ismert kritikusai megosztottak a kérdésben: a Moszkvai Helsinki Csoportot (MHG) vezető Ljudmila Alekszejeva szerint az ügy azt igazolja, hogy tovább nő az ellenzékre nehezedő nyomás, míg a nacionálbolsevik színekben Oroszország demokratizálását követelő Eduard Limonov úgy véli: Navalnij nem hagyományos ellenzéki, története a hatalmon belüli klánok harcával magyarázható.
– Nem szokás ellenzékieket állami vállalatokba hívni – mondta lapunknak Limonov, utalva arra, hogy az állami korrupciók feltárásával foglalkozó szájt irányítójaként ismertté vált blogger a nyáron a részvényesek javaslatára az állami többségű Aeroflot igazgatótanácsának tagja lett. – Ez állami hozzájárulás nélkül nem történhetett volna meg, bár főként a kisebbségi tulajdonos Alekszandr Lebegyev támogatta Navalnijt – jegyezte meg Limonov, aki szerint a hatalommal ellentmondásos viszonyban lévő milliárdos, egykori titkosszolgálati tag körül kell keresni Navalnij befolyásos támogatóit.
A legújabb vádak szerint Navalnij 16 millió rubel – egy rubel 7 forint – kárt okozott a kirovi állami fafeldolgozónak 2008-ban, amikor a megye kormányzója tanácsadójának kiadva magát – bár Navalnij később valóban Nyikita Belih tanácsadója lett – rábírta a Kirovlesz igazgatóját arra, hogy kössön a fa eladására kizárólagos szerződést egy céggel, amely az ő ismerősének tulajdonában állt. Az ügyben korábban is nyomoztak, ám a vád akkor csupán 1,3 millió rubelről szólt, ráadásul idén májusban az ügyet Navalnijjal szembeni vádemelés nélkül lezárták.
Ám a kirovi nyomozók munkáját kifogásolva felújította a vizsgálódást az SZKR-t vezető Alekszandr Basztrikin. A főnyomozó az SZKR július eleji ülésén kijelentette: elfogadhatatlan, hogy a kiroviak „suttyomban lezárják az ügyet” a vezetőség tudta nélkül. A Vlagyimir Putyin elnök támogatásával mind nagyobb nyomozati szerepre szert tevő SZKR-t vezető Basztrikin akciójára válaszul Navalnij ellenvádakkal állt elő: a közelmúltban felelevenítette azt a négy éve már megjelent állítást, miszerint Basztrikinnek érvényes csehországi letelepedési engedélye volt, amit a főnyomozó – akkor még a legfőbb ügyész helyetteseként, de a gyakorlatban már akkor is meglehetősen önálló nyomozati bizottság élén – elmulasztott életrajzában ismertetni, noha aggályos, ha egy ilyen beosztásban, államtitkok birtokában valaki fél lábbal egy NATO-tagországban él.
Basztrikin tagadta a vádakat, az SZKR pedig Navalnij gyenge cseh nyelvtudásával magyarázta a félreértést, mondván, a főnyomozónak csak hosszú távú vízuma van Csehországból. Azonban a múlt héten a cseh külügyminisztérium az SZKR-re rácáfolva közölte: Basztrikinnek 2007 és 2009 között valóban letelepedési engedélye volt, amit a Law Bohemia nevű cég résztulajdonosaként szerzett. (Basztrikin az Izvesztyijának adott interjújában elismerte a részesedést, amit, mint mondta, csak egy prágai lakásvásárlás érdekében szerzett, de üzleti tevékenységet nem folytatott, részesedését eladta.)
A négy éve visszhang nélkül elhalt információt annak idején az Egységes Oroszország (JeR) parlamenti képviselője, Alekszandr Hinstejn dobta be, aki ezúttal is támogatásáról biztosította Navalnijt. Szerinte is aggályos, hogy Basztrikin felsőbb engedély nélkül, államtitkok birtokában szabadon utazott külföldre.
Navalnij azt ígérte, az ügy kivizsgálását fogják kérni. Igaz, azt nem más fogja végezni, mint maga az SZKR. | Külföld: Klánharcban a blogger? | Bár az ellenzéki lapok Alekszej Navalnij letartóztatását jósolták erre a hétre, az Orosz Nyomozati Hatóság (SZKR) kedden egyelőre csak az ország elhagyásától tiltotta el az ellentmondásos ellenzéki bloggert. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/klanharcban_a_blogger_-1322413 | 2012-07-31 17:22:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Jelentősen csökkent tavaly 2013-hoz képest a pénzmosással kapcsolatos bejelentések száma: a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodája szerint tavaly a hatóságokhoz 9618 bejelentés érkezett. A megelőző évben 12 855 eset került a hivatalok látókörébe, ugyanakkor két évvel korábban a tavalyinál is kevesebb, összesen 7683 ügyre mozdult rá a hatóság, vagyis az estek számából nem lehet trendet felvázolni.
A bejelentések viszont egyre szofisztikáltabbak: a jelentés kiemeli, míg a korábbi években egy-egy gyanús tranzakciót jelentettek, ma már az ügyfelek magatartását vizsgálják, ráadásul nem ritkán olyan dokumentumokat is csatolnak a bejelentésekhez, amely segíti a hatóságok elemző tevékenységét is, így az akár egy bűnügyi eljárás alapja is lehet. A bejelentések túlnyomó többsége (84 százaléka) a bankoktól érkezik. Viszonylag szorgalmas bejelentők a biztosítók és a pénzváltók is. Tavaly nem érkezett egyetlen bejelentés sem az árutőzsdei szolgáltatóktól, illetve a privátbankároktól - amit magyarázhat az is, hogy e két ügyfelei alig egy-két ezer főre rúghatnak összesen Magyarországon.
A TEK-hez is kerültek információk
A beérkezett 9618 bejelentésből több mint 2800 esetben adott át információt a társszerveknek a Pénzmosás Elleni Iroda. A legtöbb ügy a NAV-nál landolt, de kerültek esetek rendőrséghez, a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz, a TEK-hez - sőt, 36 esetben értesítették a Nemzeti Védelmi Szolgálatot. (Ez a szolgálat elsősorban a kormányzati alkalmazottak és a rendvédelmi dolgozók megbízhatóságát vizsgálja.) Az iroda csupán 64 esetben kezdeményezett eljárást, illetve a 152 ügyletet függesztetek fel, így 1,6 milliárd forint illetve 3,5 millió euró (azaz mintegy 1,1 milliárd forint) átutalását akadályozták meg - ami a hazai bankrendszer egynapi forgalmában is elhanyagolható tétel.
2014-ben 5 esetben merült föl magyarországi banki tranzakcióval kapcsolatban a terrorista szervezet finanszírozása. Ezekben az ügyekben nincs érdemi mérlegelési lehetőségük a pénzügyi szolgáltatóknak: minden, a témában felmerülő információt kötelesek jelenteni. A jelentés nem szól a öt bejelentés további sorsáról, de nyilvánosan elérhető források szerint 2014-ben egy nyílt eljárást sem indítottak a hatóságok terrorizmus finanszírozása miatt. Ez jelentheti azt is, hogy az esetek vaklármának bizonyultak, de azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok vették kezükbe az ügyet. A jelentésből kiderül, hogy a bankok nincsenek egyszerű helyzetben, hisz tavaly folyamatosan változtak az ENSZ és az EU terrorizmussal kapcsolatos tilalmi listái az ukrán válsággal vagy épp Jemennel kapcsolatban.
Így válhat könnyen gyanússá
Tipikusan gyanúsnak számít, ha egy gazdasági társaság a fizetési számláján jóváírt összegeket közel ugyanolyan értékben azonnal vagy rövid időn belül továbbutalja,
Önmagában gyanús lehet, ha egy céges számlán nagy készpénzforgalom bonyolódik. Gyanúra adhat okot az a céges számla is, hol nincsenek bérkifizetések vagy egyéb, a racionális működéssel együtt járó költségek (pl. telefonszámla-kiegyenlítés).
Általában csak a pénzforgalmi (banki) költségek miatt van eltérés a jóváírások és a továbbutalások (terhelések) között,vagy az adott időszak alatt a bejövő és kimenő tételek összege közel azonos. Folyamatos a készpénzfelvétel a tranzakció-sorozatban érintett gazdasági társaság fizetési számlájáról vagy a készpénzbefizetés az érintett gazdasági társaság számlájára. Az különösen gyanús, ha az ilyen esetekben külföldi számláról vagy külföldi székhelyű gazdasági társaság magyarországi számlájáról is érkeznek jóváírások, amelyek jellemzően fiktív értékesítési tevékenységre utalnak.
Az sem aludhat nyugodtan, aki gazdasági társaságban tag és/vagy vezető tisztségviselő, de a saját lakossági fizetésiszámlájára utaltat rendszeresen pénzösszegeket a vállalkozás partnereitől annak érdekében, hogy a gazdasági társaság számlájára kibocsátott azonnali beszedési megbízás teljesülését megakadályozza.
A magánszemélyek esetében is pénzmosásra utalhat a folyamatos nagy összegű készpénzbefizetés illetve -kivét. Szintén gyanúra adhat okot, ha a magánszemély saját vagy más magánszemély bankszámlájára fizet be, majd onnan külföldi cég számlájára indulnak utalások rendszeresen - főleg, ha az átutalás közlemény rovatába olyan megjegyzések kerül, ami árumozgásra utal.
A banki bejelentésekben gyakran szerepelnek az ügyvédi letéti számlákkal kapcsolatos tranzakciók. A jelentés szerint nem ritka, hogy olyan adatokra, tényekre bukkannak a bankok, amelyek szerint a letéti számlán zajló forgalom valószínűsíthetően nem letétekhez kapcsolódik.
A széfszolgáltatás is gyanús
A Pénzmosás Elleni Információs Iroda szerint a banki széfszolgáltatás önmagában kockázati tényező a pénzmosás szempontjából. A szolgáltatóknak nincs tudomása a a széfben elhelyezett tárgyak értékéről, forrásáról, így az akár bűncselekményből is származhat - írja a jelentés. Ezért az iroda jövőben azt igényli a bankoktól, hogy ha pénzmosás gyanújával bejelentést tesznek, akkor arról is nyilatkozzanak, hogy az érintett ügyfél rendelkezik-e bérelt széffel. | Készpénzt vesz fel, bankszámlára utal? Így válhat gyanússá Ön is a NAV-nál | Tavaly közel tízezer esetben érkezett bejelentés pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt Magyarországon. Ezek túlnyomó többsége természetesen a bankoktól érkezett, de találkoztak pénzmosás gyanújával önkéntes pénztárban és pénzváltónál is. A privátbankárok nem találkoztak gyanús esetekkel. | null | 1 | http://www.napi.hu/ado/keszpenzt_vesz_fel_bankszamlara_utal_igy_valhat_gyanussa_on_is_a_nav-nal.596323.html | 2015-04-14 14:02:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Kémfilmes megoldások a Tisza Pártban. Immunisak leszünk-e a lehallgatásokra? A Magyar Nemzet Terminál című podcastjának legújabb adása. | Kémfilmes megoldások a Tisza Pártban + videó | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/kemfilmes-megoldasok-a-tisza-partban-video | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Belföld: Vetés-demonstrációt tartott a Greenpeace | Szimbolikus retró vetést tartott csütörtökön a Greenpeace a Fejér megyei Kishantoson. A zöldszervezet – amely egyúttal egy órási Save Kishantos feliratot vésett a sarjadó őszi vetésbe –, ezzel az akcióval tiltakozott az ellen, hogy az állami haszonbérlet-pályázaton a nemzetközi hírű kishantosi biogazdaság elveszítette a 21 éve művelt bérelt állami földjeit. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/vetes-demonstraciot_tartott_a_greenpeace-1420355 | 2013-10-17 19:02:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Annak rendje és módja szerint a Duma Aktuál is összegezte a magunk mögött hagyott évet. Litkai Gergely levonja a legfontosabb hazai és nemzetközi tanulságokat. A Nobel-díj és a PISA-teszt között bizony nincs összefüggés. A mesterséges és a természetes intelligencia között nyílik az olló. Nincs olyan válság, amin ne lehetne rontani egy jól sikerült háborúval. Azt is megtudhatjuk, hogy vannak még olyan lúzer országok, ahol van önálló kulturális, környezetvédelmi és oktatási minisztérium. Valamint eljátszhatunk a gondolattal, elmondhatja-e majd elnöki esküjét Donald Trump egy börtöncellából. De lehetne-e Bunyós Pityu Julius Caesar kedvence? | Demeter Szilárd ünnepeltetni akarta magát, ezért két évet csúszott egy átadó | A szemetet kihordták, a szkennelés alig megy az Országos Széchényi Könyvtár már két éve elkészült digitalizációs központjában, amelyet nagy csinnadrattával azért csak most adtak át, mert a babérokat Demeter Szilárd miniszteri biztos akarta learatni. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202207__digitalizacio_azoszkban__demeter_szilard__csusztatasok__atvilagitas | 2022-02-17 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az indítvány szerint az egyik elkövető tudomást szerzett arról, hogy egy dorogi garázsban nagy összegű készpénz van, megmutatta a helyszínt társainak. Mint arról korábban beszámoltunk , a négy férfi április 25-26. között a garázs zárszerkezetét, valamint a felhelyezett lakatot lefeszítette, majd a szerelőaknában az aljzathoz és oldalfalhoz rögzített pénzkazettát onnan kifeszítette, és azt a benne lévő 151 millió 950 ezer forinttal, valamint euro és USD készpénzzel ellopták . Az elkövetési érték összesen 153 ezer 888 ezer 810 forint volt, amelyből 70 millió forint egy gazdasági társaság, a többi két magánszemély tulajdona.
Az ügyészség indítványa alapján az Esztergomi Járásbíróság az elkövetők letartóztatását május 2-án rendelte el három elkövetővel szemben a szökés veszélye miatt, valamennyi elkövetővel szemben a bizonyítás megnehezítésének megakadályozása érdekében is, egy elkövetővel szemben pedig a bűnismétlés veszélye miatt is. Mint azt dr. Horváth Sándortól, a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség sajtószóvivőjétől megtudtuk, a letartóztatást a bíróság legutóbb november 2-ig hosszabbította meg.
Az ügyészség szerint a letartóztatás feltételei változatlanul fennállnak, ezért indítványozta a kényszerintézkedés újabb három hónappal, azaz 2025. február 2-ig történő meghosszabbítását. | 150 millió forint egy garázsban? Ezek négyen tudtak róla és ellopták! | A különösen jelentős értékre elkövetett lopás bűntette miatt indult ügyben az Esztergomi Járási Ügyészség indítványozta a négy férfi letartóztatásának meghosszabbítását. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/150-millio-forint-egy-garazsban-ezek-negyen-tudtak-rola-es-elloptak | null | true | null | null | KEMMA |
Tavaly augusztus óta végelszámolás alatt van Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az egyik cége, a HCS Experts Kft. - derül ki a cégnyilvántartásból. A társaság informatikai nagykereskedelemmel foglalkozott, Tiborcz 2015-ben szállt be tulajdonosként, testvére, Tiborcz Péter pedig ügyvezetőként dolgozott a cégben. (A fivér 2014 táján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai fejlesztési főosztályát vezette néhány hónapon át.)
A Népszava tavaly március végén írt arról, hogy a HCS Experts neve felfedezhető a Microsoft-botrányban, abban az ügyben, amit a 24.hu szellőztetett meg. A normál piaci árat jócskán meghaladó állami informatikai beszerzések miatt a Microsoft több partnerével is felmondta a szerződését.
A tavaly áprilisi országgyűlési választásokhoz közeledve jelentek meg hírek a HCS Experts és a Microsoft-ügy lehetséges kapcsolódásáról. Nem tudni, hogy ezzel áll-e összefüggésben, de a cég forgalma jelentősen visszaesett 2018-ban. A végelszámolás miatt készített mérleg szerint 2018 januárja és júliusa között az értékesítés nettó árbevétele 40,36 millió forint volt, miközben a 2017-es teljes évben még 142,1 millióhoz jutott a cég. Persze ez is elmaradt az aranyévekben elért árbevételektől: Tiborcz István megjelenését követően, 2015-ben 937,5 milliós lett az árbevételük, ami hatalmas ugrás volt az egy évvel korábbi 553 millióhoz képest.
Ami pedig az adózás előtti eredményeket illeti: a tavalyi tört évre 11 milliót mutatott ki a cég. Visszafelé haladva az időben 2017-től, így alakult az eredmény:
2017: 68,4 millió forint
2016: 78 millió forint
2015 (Tiborcz István tulajdonos lett a cégben): 432,8 millió forint
2014: 56,6 millió forint
Az aktuális cégadatok szerint négy cég biztosan köthető Tiborcz Istvánhoz (a listában feltüntettük a fő tevékenységeket is):
IBC-Projekt Kft. Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
BDPST Zrt. Saját tulajdonú ingatla adásvétele
G2G Zrt. Desztillált szeszes ital gyártása
HCS Experts Kft. v. a. Elektronikus, híradás-technikai berendezés és alkatrészei nagykereskedelme
E négy cég együttesen 204,4 millió forint nettó árbevételt ért el értékesítésből 2017-ben, az adózás előtti eredményük pedig 4 461 800 000, azaz közel 4,5 milliárd forint volt. Úgy, hogy az IBC-Projekt Kft.-nek nem volt árbevétele, a G2G 2017-es mérlegsorai pedig üresek a cégnyilvántartásban. Az adózás előtti eredményt a BDPST Zrt. 4,3 milliárd forintos tétele dobta meg. | Végelszámolás sorsára jutott Tiborcz István cége | A Microsoft-botránnyal összefüggésbe hozott HCS Experts jutott erre a sorsra. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/vegelszamolassal-szunik-meg-tiborcz-istvan-cege.html | 2019-01-14 10:31:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mendreczky Károly, az MTV lemondott elnöke röviddel a választások után a köztévé 15 munkatársának szerződését módosította, majd őket közös megegyezéssel távozni engedte: a volt elnök ezzel több tízmillió forintos kárt okozott a Magyar Televíziónak - jelentette ki Pető Iván, majd hozzátette: Mendreczky Károly a közszolgálati állásokat lényegében átminősítette politikai állásokká, és ezzel miközben listázta az MTV előző kormányt szolgáló főbb politikai munkatársait, durván rombolta a közszolgálati ethosz kialakulásának esélyeit.
A módosított szerződésekkel az érintettek vállalták a "foglalkoztatási tilalmat", bár szerinte nem fenyegette őket az a veszély, hogy más televíziók alkalmazásába kerülnek. A sajtótájékoztatón kiosztott dokumentum szerint Csermely Péter - aki "televíziós múlt nélkül lett 1999-ben az MTV hírigazgatója" - távozása a választások után módosított szerződése alapján 23 millió forintba került.
A dokumentum szerint Varjú Frigyes, a Ma Reggel című műsor főszerkesztője szintén kétszeres, 18 millió forintos végkielégítést kapott. Gulyás István, a Fidesz-kurzus embereként lett az MTV munkatársa, a májusban végrehajtott szerződés-módosítás eredményeként, Mendreczkynek köszönhetően ő is kétszeres végkielégítéssel távozhatott - áll a dokumentumban. Az iratban kitérnek arra, hogy Rér Éva - akit korkedvezményes nyugdíjból vettek vissza kulturális igazgatónak - 20 millió forintos végkielégítést kapott. Mendreczky Károly a köztelevízió számára hátrányosan módosította a munkaszerződéseket, majd ezután közös megegyezéssel engedte el a szereződő feleket - olvasható a kiosztott dokumentumban.
Az iratból kiderül, hogy "az Orbán Viktorral szoros kapcsolatban álló Vitézy László" két cégének, a Profilmnek és a Filmexnek 1,2 milliárd forintot fizetett ki a köztévé. Kitérnek arra, hogy "Orbán Viktor személyes operatőrjének, Káel Csabának és személyes reklámszakemberének, Wermer Andrásnak az érdekeltségébe tartozó" Ezüsthajó Kft.-nek 1,4 milliárd forintot fizetett ki Szabó László Zsolt és Mendreczky Károly 1999 óta.
Érthetetlen, hogy miért nem kapcsolódnak össze a Wermer-birodalom különböző ágaiban indított nyomozások - közölte Pető Iván, hozzátéve: ugyanaz a cégbirodalom, vagyis Orbán Viktornak ugyanaz "a bizalmi embere" áll a Millenáris, az Országimázs Központ, a Magyar Televízió milliárdos közpénzvesztési ügyei mögött. A szabad demokrata ügyvivő elmondta: az SZDSZ adott esetben hajlandó formális feljelentést is tenni, de mint mondta, az ügyészségnek hivatalból, pusztán sajtójelentések alapján is kötelessége volna lépni.
Az SZDSZ elvárja a közmédiumok vezetőitől, hogy a jövőben az intézményeket a közszolgálatiságot valóban garantálni képes szakemberek fémjelezzék - tette hozzá a politikus. | Mendreczkyre is kiterjesztenék a nyomozást | Az SZDSZ indokoltnak látja, hogy a hatóságok ne csak Szabó László Zsolt volt tévéelnök tevékenységét vizsgálják, hanem az őt követő Mendreczky Károlyét is. Pető Iván szabad demokrata ügyvivő közölte: Mendreczky több tízmilliós kárt okozott azzal, hogy röviddel a választások előtt 15 vezető szerződését módosította, majd távozni engedte őket őket közös felmondással. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2002/8/20020809mendreczkyre | 2002-08-09 11:01:00 | true | null | null | Origo |
A Gyermekvédelmi Főigazgatóság nem a jogszabályoknak megfelelően végezte a munkáját, a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók fizetése messze elmarad az átlagkeresettől, és van olyan intézmény, ahonnan tavaly a dolgozók több mint 80 százaléka kilépett - derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) novemberben közzétettjelentéséből.
Az ÁSZ 66 oldalas jelentésében az állami fenntartású, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményeket ellenőrizte 2022 és 2023. december 31-e között. Ez azt jelenti, hogy a jelentés még az egészkegyelmi botrány, a gyermekvédelmi törvénymódosításaés a gyermekvédelmi dolgozókellenőrzéseelőtt készült. Az idén történtek ugyan ráirányították a figyelmet a gyermekvédelem egész rendszerét érintő hiányosságokra, de a jelentés szerint már a botrányok kirobbanása előtt is voltak problémák a gyermekvédelmi szakellátásban.
2023-ban a 18 gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben éves átlagban 2573-an dolgoztak. Összesen 4044 férőhelyet tartottak fenn, éves átlagban 3304 gyermek vagy fiatal felnőtt ellátásáról gondoskodtak.
Az ÁSZ különös tekintettel vizsgálta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), a Gyermekvédelmi Központ Győr-Moson-Sopron Vármegye (GYKGY), a Gyermekvédelmi Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye (GYKB) és Cseppkő Gyermekotthoni Központ Budapest (CSGYK) tevékenységét. Ellenőrizte az ott folyó szakmai munkát, értékelte a programok végrehajtását és a gazdálkodás szabályszerűségét.
A jelentés főbb megállapításai pontokba szedve:
Az SZGYF a fenntartói és középirányítói feladatait nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el.
Az SZGYF főigazgatója nem segítette megfelelően a fenntartott gyermekvédelmi intézményeket, például nem adott elegendő szakmai ajánlást és módszertani útmutatót.
Az SZGYF a 2022. évi munkatervének teljesítéséről nem állított össze beszámolót.
A CSGYK nem megfelelően fizette ki az ellátott gyerekek zsebpénzét. Öt esetben kevesebb pénzt adott nekik, mint amennyi a minimum érték lett volna. A vizsgált gyermekvédelmi intézményeknél hiányosság volt az is, hogy több esetben nem tájékoztatták időben a gyerekek törvényes képviselőit.
A 18 gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2023-ban kerekítve 450 ezer forint volt, amely jelentősen elmaradt a KSH által kimutatott 571 ezer forintos bruttó átlagkeresettől, annak mindössze 78,8 százalékát érte el. A Pest vármegyei és a fővárosi intézmények valamivel magasabb fizetést adtak, mint a vidékiek.
Az alacsony fizetés is hozzájárult ahhoz, hogy a 18 intézményből 2022-ben a munkatársak 30 százaléka (769 fő), 2023-ban 31,9 százaléka (822 fő) lépett ki. A budapesti Bolyai Farkas Gyermekotthoni Központ esetében ez az arány 2022-ben elérte az 53,8 százalékot, 2023-ban pedig a munkatársak 82 százaléka távozott.
A 2022-ben összesen kilépő 769 munkatárs helyére 838 embert tudtak felvenni, a tavaly távozó 822 ember helyére 856-t. Ehhez fontos kiemelni, hogy 2022 elején 400 álláshely betöltetlen volt, így a belépők magasabb száma csak enyhíteni tudott a munkaerőhiányon. Tavaly a betöltetlen álláshelyek száma így is 362 volt. A jelentés szerint esetenként az intézmények nem tudtak megfelelő speciális szakképzettséggel rendelkező munkatársat felvenni, például gyermekpszichológust.
A CSGYK, a GYKGY és a GYKB alapvető működési és gazdálkodási kereteinek kialakítása a feltárt hiányosságok mellett megfelelő volt. De az ÁSZ szerint az egyes telephelyek között nagyságrendi különbségek vannak, ami azt jelenti, hogy ugyanazért a szolgáltatásért eltérő térítési díjakat szabtak, így fennáll a kockázata annak, hogy az ellátottak esélyegyenlősége sérül. Miközben egyes intézményekben a férőhelyek kihasználtsága 90 százalékos volt, máshol a férőhelyek kevesebb mint kétharmadát töltötték be. Az elemzés feltárta, hogy a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények között a központi támogatás nem a fenntartott férőhelyekkel vagy az ellátottakkal arányosan oszlott meg.
Az ellenőrzött intézmények nem kaptak elegendő forrást a felújítási munkálataikhoz, a legszükségesebb feladatokat a saját megtakarításaikból kellett fedezniük. Ezzel veszélybe került a megfelelő színvonalú ellátás.
Mivel így nem teljesültek a személyi és tárgyi minimumfeltételek, a gyerekeknek sem tudták biztosítani a korukhoz és szükségleteihez megfelelő gondozást, több helyen nem voltak adottak az egészséges személyiségfejlődés feltételei.
Végül az ÁSZ több iránymutatást is megfogalmazott a jelentés végén, például arra szólította fel a Szociális és Gyermekvédelmi főigazgatóság főigazgatóját, hogy állítson össze egy intézkedési tervet, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül juttassa el az Állami Számvevőszéknek. | Közel négyszáz betöltetlen álláshely, nem megfelelő ellátás, kevés fizetés - itt van az ÁSZ-jelentés a gyermekvédelemről | Az Állami Számvevőszék 66 oldalas jelentésében az állami fenntartású, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményeket ellenőrizte. Súlyos hiányosságokat tártak fel. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/15/asz-jelentes-gyermekvedelem-foigazgatosag-hianyossagok | null | true | null | null | Telex |
Külön kiosztott telefonokkal és számlistával, egy Fidesz-KDNP logós kétoldalas útmutató alapján kell munkaidőben szavazókat hívogatniuk és a vasárnapi népszavazáson való részvételre és "nem" szavazatra buzdítaniuk önkormányzati és minisztériumi dolgozóknak - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény meghatározása szerinti kormánytisztiselőknek, köztisztviselőknek.
A gyakorlatot, amiről több érintett is önkormányzati és minisztériumi dolgozó is beszámolt nekünk, a kormányzati kommunikációért is felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda kérdéseinkre válaszolva jogszabálysértőnek minősítette, egyben felszólított minket a jogszabálysértés azonnali bejelentésére.
„Jelöljék meg konkrétan, kire és mire gondolnak és tegyenek az ügyben azonnal bejelentést a Választási Irodánál illetve a hatóságoknál, hiszen jogszabálysértés esetén ez a jogszabálysértésről tudomást szerző újságírónak is kötelessége. Ha ezt nem teszik meg konkrétan, akkor ez névtelen és konkrétum nélküli rágalom marad, névtelen és konkrétum nélküli rágalmakkal pedig nem foglalkozunk” - írták.
Kocsis Máté, a Fidesz budapesti elnöke, a VIII. kerület polgármestere viszont ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg az ATV szerda esti műsorában. Kocsis, a szervezett telefonálás tényét el nem ismerve fejtette ki elvi álláspontját, miszerint
„[a]lapvetően, ha egy kormány intézményesen elkötelezi magát parlamenti felhatalmazással egy népszavazás mellett, akkor a kormány alkalmazottainak alkalma van arra, hogy részt vegyenek abban. Ha ehhez kommunikációs támpont kell, nem tartom olyan durva dolognak.”
Kocsis Máté téved.
A már hivatkozott 2011. évi CXCIX. törvény már a preambulumában világosan fogalmaz:
„Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes - a nemzeti érdekeket előtérbe helyező - állam olyan közszolgálatra alapozható, amely élvezi a társadalom közmegbecsülését, hatékony és költségtakarékos, demokratikus, pártsemleges, törvényesen működik, tagjai korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek, Magyarország érdekeit és a közjót pártatlanul és hazaszeretettel szolgálják.”
A hosszú, többszörösen összetett mondatban szerepel a "pártsemleges" és a "pártatlanul" kifejezés is - itt pedig azok kedvéért, akikben kétségek merülnének fel a pártpolitikai vonatkozásokkal kapcsolatban, ismét utalnék rá, hogy a tisztviselőknek a Fidesz-KDNP logójával ellátott silabuszból kell dolgozniuk.
A törvény a pártsemlegesség elvárását expliciten is megfogalmazza:
76. § (1) A kormánytisztviselő köteles
a) feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak, a hivatásetikai elveknek és a vezetői döntéseknek megfelelően, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint ellátni,
Illetve,
83. § (1) A kormánytisztviselőre vonatkozó hivatásetikai alapelvek különösen a hűség és elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, a méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések megtételére irányuló arányosság és a védelem.
Továbbá:
85§ (4) A kormánytisztviselő
a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;
Magyarán, a törvény elég világosan megfogalmazza, hogy kormánytisztviselők - önkormányzati és minisztériumi hivatalnokok -
nem vehetnek részt pártpolitikai kampányokban.De a törvényi szabályozás még ennél is tovább megy, amennyiben kifejezetten felszólítja a kormánytisztviselőket az ezzel ellentétes, jogszabálysértő utasítások megtagadására:
78. § (1) A kormánytisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani.
(2) A kormánytisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével:
a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg;
A törvény azt is szabályozza, hogy mit tehet egy kormánytisztviselő, ha jogszabálysértésre utasítják:
78. § (4) A kormánytisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba vagy a munkáltató által kiadott normatív utasításba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a kormánytisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A kormánytisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.
(6) A kormánytisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet, jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti.
A jogszabály szerint ebben az esetben a kormánytisztviselőt nem érheti hátrány, még anyagi sem:
78. § (8) Ha a kormánytisztviselő az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkát, a kieső időre illetményre jogosult.
Összefoglalva tehát mindazt, amit a jogszabályok a jogszabályok bonyolult nyelvén megfogalmaztak:
A kormánytisztviselőkkel szemben elvárás a pártatlanság - ami elég józan szempont, az államigazgatással kapcsolatba kerülő polgár ez alapján várhatja el, hogy ügyében politikamentes döntés születik, személyes ideológiai meggyőződése nem befolyásolhatja ügye elbírálását.
Ennek értelmében a kormánytisztviselő semmilyen politikai, pártpolitikai tevékenységet nem végezhet;
az erre vonatkozó utasításokat nemhogy megtagadhatja, de kötelessége is felhívni munkáltatója figyelmét a jogszabálysértésre;
különvéleményét írásba foglalhatja;
emiatt pedig semmilyen hátrány nem érheti.
Ez alapján aligha minősíthető jogszerűnek az a gyakorlat, amiről több, önkormányzatnál, minisztériumi intézménynél dolgozó forrásunk is beszámolt. Vagyis az, hogy a kormánytisztviselőknek
telefonokat, számlistát és fideszes szórólapokat osztottak ki, és a szavazók hívogatására utasították őket.
A birtokunkba került útmutató alapján ráadásul a kormánytisztviselőket arra utasították, hogy a beszélgetés elején, a bemutatkozáskor jelezzék, hogy
a Fidesz nevében telefonálnak.
Egy beszámoló szerint a szavazók hívogatására utasított köztisztviselőknek ugyan munkaidőben, de nem munkavégzésük helyén kell kampányolniuk a vasárnapi népszavazás sikere érdekében. A telefonálgatásra a hivataltól félreeső épületet jelöltek ki, nem egy esetben más városban, mint ahol a hivatalnok amúgy dolgozik.
A törvény betűje alapján erre van jogszerű lehetőség, ugyanakkor a törvény abban is egyértelmű, hogy a kormánytisztviselőt kizárólag munkáltatója irányíthatja és utasíthatja:
54. § (1) Az államigazgatási szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a kormánytisztviselőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a kormánytisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy a gyakorlat jogszabálysértő, sérti a közszolgálati tisztviselőkkel szemben támasztott követelményeket, valamint sértheti azt a szabályt is, hogy kormánytisztviselőt csak a munkáltatója utasíthat, de még a munkáltatója sem utasíthatja jogszabálysértésre. | Az biztos, hogy kormánytisztviselők nem kampányolhatnának a népszavazás sikeréért | Akármit is gondol Kocsis Máté, a törvény egyértelműen pártatlanságot vár a kormánytisztviselőktől, akiket nem is szabad jogszabálysértésre utasítani. | null | 1 | https://444.hu/2016/09/30/az-biztos-hogy-kormanytisztviselok-nem-kampanyolhatnanak-a-nepszavazas-sikereert | 2016-10-01 11:22:00 | true | null | null | 444 |
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa a támogatásról szóló jelképes adománylevelek átadása előtt elmondta, Magyarország legnagyobb magánfoglalkoztatójaként kötelességüknek érzik, hogy részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban és különböző karitatív tevékenységekben.
Az Együtt mozdulunk! sportmez-adományozási programunkkal is szeretnénk minél több rászoruló gyermeket segíteni, illetve lehetőséget biztosítani azok számára, akiknek önhibájukon kívül nincs esélyük arra, hogy rendszeresen sportolhassanak. A társadalmi felelősségvállalás jegyében továbbra is kitűzött célunk, hogy alapítványainkon keresztül támogassuk a fiatalok esélyegyenlőségének megteremtését
- hangsúlyozta Mészáros Lőrinc.
Kiemelte, hogy a Pro Filii Alapítvány eddig összesen mintegy 4,5 milliárd forintot adományozott, ebből közel 3 milliárdot pályázati keretek között.
Az alapítvány gyerekeknek juttatott támogatása idén meghaladta az egymilliárd forintot.
A Mészáros Csoport kommunikációs igazgatója, egyben a Pro Filli Alapítvány főtitkára, Kelemen Krisztina megnyitó beszédében kiemelte, nem titkolt cél, hogy a gyerekeket motiválják.
A mostani adományozása kettős fókuszú, amellett, hogy 2Rule Sportruházat termékeket adunk át, ösztönözni is szeretnénk a hátrányos helyzetben élő gyerekeket arra, hogy sportoljanak, hiszen adott esetben kiugrási lehetőség lehet számukra
- mondta.
Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke elmondta,
a szövetségnek már 1084 magyar sportegyesület tagja, a tagszervezetekben 220 ezer ember sportol, és a 220 ezer sportoló több mint kétharmada gyermek, így az adomány számukra jelent motivációt a mindennapi sportoláshoz, az egészséges életmódhoz.
A köszöntők után a sportmezekről szóló jelképes adománylevelet vett át az
ÁGOTA Alapítvány (21,5 millió forint), az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány (45 millió forint), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (52 millió forint), Sportegyesületek Országos Szövetsége (52 millió forint) és a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete (29,5 millió forint). | Mészáros Csoport adomány | A Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló Pro Filii Alapítvány 200 millió forint értékben adományozott sportmezeket. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/hazai-sport/2024/11/meszaros-csoport-pro-filii-alapitvany-adomany-sportmez | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Az időzítés fontos: a magyar parlament elfogadta azokat a jogszabályokat, amelyektől az Erasmus+ és a Horizon Europe programokhoz való ismételt hozzáférést reméli a modellváltott egyetemek számára.
"Szeretnénk felhívni a nemzetközi közönség, különösen a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor és az egyetemek képviselőinek figyelmét a magyar egyetemek előtt álló kihívásokra és a korlátok ellenére az együttműködés lehetőségeire. Mind a magyar egyetemek, mind a nemzetközi szereplők profitálhatnak az egymás közötti partnerségekből és együttműködésekből, valamint a közös projektekben való részvételből" - ez állt annak a szakmai programnak a meghívójában, amelyet a brüsszeli Liszt Ferenc Intézetben tartottak, és amelyet Fellegi Tamás volt fideszes miniszter cége, az EuroAtlantic Consulting szervezett.
Súlyos kockázat Magyarországon
Az uniós tagállamok - az Európai Bizottság javaslatára - 2022 decemberében döntöttek úgy, hogy az úgynevezett kondicionlitási eljárás keretében három kohéziós alap 55 százalékát, összesen 6,3 milliárd eurót fagyasztottak be a hétéves költségvetésből. Ennek legfőbb oka a korrupció elleni keretrendszer gyengesége volt, amelynek orvoslására a magyar kormány bár tett néhány lépést, de ezek messze elmaradtak attól, amelyekkel el lehetett volna kerülni a pénzügyi szankciót.
Ez az eljárás és a döntés érintette az egyetemi pénzeket is, de csak a 21 magyarországi modellváltott intézmény esetében.
"A korrekciós intézkedés ezen alkalmatlanságának fényében továbbra is súlyos kockázat áll fenn az uniós költségvetés tekintetében, amelyet a leginkább úgy lehet kezelni, ha megtiltjuk új jogi kötelezettségek vállalását bármely ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal és az általuk fenntartott bármely jogi személlyel, bármely közvetlen vagy közvetett irányítással végrehajtott program keretében" - foglalták jogszabályba a tagállamok két évvel ezelőtt, s ez az álláspont azóta sem változott.
A brüsszeli eseményen Rodrigo Ballester, az Innovációs és Kulturális Minisztérium miniszteri biztosa, az MCC Európai Tanulmányok Központjának vezetője volt az, aki a kormány álláspontját ismertette. Megjegyezte, hogy az Erasmus az EU zászlóshajója és soha nem volt átpolitizálva 2022 decembere előtt. Felhozta azt is, hogy az átalakulás minden egyetem esetében önkéntes volt, tehát az intézmények döntöttek róla. Azt is megemlítette, hogy a Corvinus egy belga rektort választott, aki a leuveni katolikus egyetem nagy tiszteletben álló professzora.
Diszkriminációt kiáltva
Ballester szerint ami történt, az egyértelmű diszkrimináció, és azért is érthetetlen, mert az általunk fentebb is idézett tanácsi döntés meg sem említette sem az Erasmust, sem pedig a kutatás-fejlesztést támogató Horizon Europe programot.
"A vétkességet hipotetikus viselkedéseken feltételezték, megsértették a mozgás szabadságát, nem végeztek el előzetes vizsgálatot és megfelelő jogi értékelést, kollektív büntetést alkalmaztak bírósági felülvizsgálat nélkül. És mindezt a jogállamiság nevében" - fogalmazott a miniszteri biztos.
Elmondta ugyanakkor,hogy az EU-s pénzek hiányában Magyarország saját megoldást alkalmazott és Pannónia Ösztöndíj Program néven elindította diákcsere, HU-RIZON néven pedig kutatásfejlesztési programjait. Ezeket magyar költségvetési finanszírozásból valósítják meg és Ballester szerint rendkívül sikeresnek mondható.
Szavait alátámasztotta például Jánosy Orsolya, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Irodájának vezetője, aki ugyan elmondta, hogy kihívást jelent az Erasmus és a Horizon-programok hiánya, de a HU-RIZON révén az egyetem már 30 kutatási együttműködés keretében 12 milliárd forinthoz jutott az egyetem.
Az egyetemek képviselői egyébként - érthetően - jellemzően arra helyezték a hangsúlyt, hogy saját intézményeiket minél előnyösebb színben tüntették fel a reménybeli partnerek szemében.
A magyar parlament tehát már elfogadta az egyetemi pénzek felszabadítást célzó jogszabálymódosítást. Rodrigo Ballester utalt arra, hogy a kormány ezzel kapcsolatban egy éve küldött levelet a tervezett változtatásokkal kapcsolatban az Európai Bizottságnak - erre azonban azóta sem kaptak választ, Ballester szerint ez "nonszensz". Az elfogadott törvényt egyébként mindeddig nem küldték el az Európai Bizottságnak értékelésre.
"Semmi köze hozzá"
Csütörtökön délelőtt az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságában Hankó Balázs innovácós és kutatási miniszter számolt be a magyar elnökség féléves terveiről. A minisztert itt szembesítették az EP-képviselők azzal, hogy a magyar felsőoktatási szféra továbbra is el van zárva az uniós pénzektől és hogy mit tesz ennek megoldása érdekében a kormány.
"Az Európai Bizotságnak semmi köze nincs a felsőoktatáshoz, mert ez nemzeti hatáskör. Az Európai Bizottság diszkrimnációt alkalmaz a magyar kutatókkal és a magyar egyetemistákkal szemben. Ők ugyanolyan jogú európai uniós állampolgárok, mint a hollandok, mint a franciák, mint a németek" - szögezte le kategorikusan a miniszter.
Hankó bírálta az Európai Bizottság eljárását, érvelését, hangsúlyozva, hogy minden elvárt feltételnek eleget tettek. A miniszter is méltatta a HU-RIZON-programot, mondván, az Óbudai Egyetem a Stanford és a Singapore University-vel, két top10-es intézménnyel működik együtt, "ezt nevezzük mi kutatási együttműködésnek, ezt nevezzük mi konnektivitásnak".
Hankó szerint egyébként Brüsszelnek nem a magyar kormánnyal, hanem a magyar egyetemekkel van vitája, mert az elfogadott jogszabályokat támogatták az egyetemek is. Hozzátette, hogy a szabályozás csak akkor lép hatályba, ha a kizárt magyar egyetemek ismét hozzáférnek az uniós pénzekhez. | A felsőoktatási pénzek reményében Brüsszelt szidják Brüsszelben a magyar kormány képviselői | Brüsszelben lobbizott a magyar egyetemi szféra több képviselője a kormánnyal együtt annak érdekében, hogy a magyar felsőoktatás és a kutatói ágazat ne szoruljon ki az európai vérkeringésből. A magyar kormány szerint az Európai Bizottságnak semmi köze a magyar felsőoktatáshoz. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/11/21/magyar-felsooktatas-hanko-balazs-erasmus-kohezios-alap | null | true | null | null | Euronews |
Üzleti pozíciója alapján immár tízmilliárdok sorsáról dönthet Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester három gyermeke.
Mészáros Beatrixot, Mészáros Ágnest és ifjabb Mészáros Lőrincet április 26-án szavazta be a Konzum Nyrt. közgyűlése a társaság igazgatóságába, miután a kedvükért kibővítette a vezetői testület létszámát, majd egy héttel később a két lány a szerteágazó üzleti tevékenységgel foglalkozó és 192 újságot birtokló Opimus Group igazgatóságába is bekerült, sőt Mészáros Beatrix rögtön az igazgatóság elnöke lett.
Tőzsdei cégeknél szokatlan, hogy az igazgatóság tagjait nyilvánosan elérhető életrajz nélkül válasszák meg, ebben az esetben mégis ez történt. A három Mészáros-gyerekről jelenleg sincsenek elérhető adatok a céges honlapokon („önéletrajz feltöltése folyamatban” – olvasható Mészáros Beatrix és Ágnes neve alatt is), de hiába fordultunk az iskolai végzettséget, szakmai tapasztalatot tartalmazó életrajzokért a Mészáros-család sajtóirodájához, ott is azt a választ kaptuk, hogy az ilyen típusú kérést nem áll módjukban teljesíteni.
Új generáció
Az Orbán Viktor által favorizált nemzeti burzsoázia új felcsúti generációjáról eddig kevés információ került a nyilvánosság elé. Ami tudható, azt épp Mészárosék jelenlegi kommunikációs felelőse, Zsohár Melinda tette közzé, aki sajtós megbízatása mellett rendszeresen publikál a Fejér Megyei Hírlapba Mészáros Lőrinc polgármesteri, illetve a család üzlet tevékenységéről.
Zsohár tavaly novemberben jelentetett meg egy cikket az akkor már éppen Mészáros-érdekeltséggé vált megyei lapban a legidősebb Mészáros-lányról. Beatrix a csaknem 2 milliárd forintos forgalmú Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. és az egymilliárdos forgalmú Aranykorona Zrt. vezetőjeként nyilatkozott a mezőgazdasági és élelmiszeripari helyzetről, és azt hangoztatta, hogy Felcsúton az állandó kihívások ellenére modern technológiai eszközöket szereztek be, és egy „új agráros generációt” is igyekeznek kinevelni. (A termelési riportok hangulatát megidéző cikkben képeket is láthat a Mészáros-gyerekekről olyan képaláírások kíséretében, mint hogy Aratják a kukoricát – Mészáros Beatrix és ifjabb Mészáros Lőrinc elkötelezték magukat az agrárium mellett.)
Mészáros Beatrix 2012-ben vette át apjától a családi cég, a Búzakalász 66 ügyvezetői posztját. Az alapjaiban mezőgazdasági cég az ő irányítása alatt szerezte meg a Bicske melletti becsődölt golfberuházás területét 2,8 milliárdért. Ezen az ingatlanon épített ki egy saját tóval rendelkező, 45 hektáros zárt luxus ranchot a család.
Mészáros Beatrix mezőgazdasági végzettséggel egyébként nem rendelkezik, de az elmúlt években hatalmas földterületek kerültek a család többi tagjához hasonlóan az ő nevére is. A nyilvánosság előtt is a Búzakalász 66 vezetőjeként debütált, a miniszterelnök és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter oldalán vett részt a bányavölgyi mangalicatelepük sajtónyilvános megnyitó ünnepségén.
A most 32 éves Mészáros Beatrix a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi karán szerezett diplomát export-import menedzsment szakirányon, majd „az olasz nyelv szeretete, és egy tanári példa hatására” elvégezte a kommunikáció szakot a milánói Szentszék Katolikus Egyetemen, végül pedig az ELTE jogi karára iratkozott be.
Elvégzett munka
Ilyen háttérrel nem véletlen, hogy magánéletéről a gazdasági hírekből került nyilvánosságra több információ. Sokáig a Simicska-Orbán-háború egyik fő nyertesének tartották az 1987-es születésű Pálffy Balázst, akiről három éve még úgy tűnt, hogy Simicska Lajos kiesése után ő csinálhatja majd meg az ellen-Közgépet. A Felcsút szomszédságából, Bicskéről származó Pállfyt Mészáros Beatrix leendő férjeként emlegették. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett bölcsészkari diplomájával gyors építőipari karriert befutó fiatalember 2014-ben – szinte rögtön az egyetem elvégzése után – a Duna Aszfalt csoporthoz tartozó Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. vezérigazgatója lett, és bekerült a Magyar Építő Zrt. irányításába is.
Pállfy egy éve épp hazai pályán, a Magyar Építők honlapján közzétett interjújában beszélt a Mészáros családhoz fűződő kapcsolatáról, és azt állította, hogy a magánéletének nincs köze ahhoz, hogy a cégben az igazgatósági elnökségig jutott:
a vállalat szempontjából nem a magánéletem, hanem az elvégzett munkám a fontos.
Idén januárban azonban szintén egy gazdasági hír nyomán derült ki, hogy változás állt be a pár kapcsolatában. Pálffy maga kért helyreigazítást az Mfor.hu-tól, miután a lap korábbi ragadványnevén, Mészáros Lőrinc vőjelöltjének nevezte. Pálffy azt kérte, közöljék: nem felel meg a valóságnak, hogy Mészáros lányának a barátja.
Beatrix két fiatalabb testvéréről sokkal kevesebb információ vált ismertté.
B. Á. L.
A 30 éves Ágnes neve akkor került először a hírekbe, amikor 2015-ben 443 millió forintért vásároltak a nevére 209 hektárt a Felcsút környéki földekből, pedig már jóval előtte, 2010-ben – igaz akkor még Bereczki Ágnes néven – belépett a család központi cégébe, a Mészáros és Mészáros Kft.-be. 2011-től már ismét Mészáros néven regisztrálták mint ügyvezetőt. Az Igazságügyi Minisztérium adatbázisa szerint a két nagy részvénytársaság mellett hat másik cég irányító posztját is megkapta.
A 23 éves Lőrincnek három vezetői posztja van. Emellett különféle kombinációkban mindhárman tulajdonosok is a család vállalkozásaiban. | Bemutatjuk Mészáros Lőrinc tízmilliárdokról döntő gyermekeit | A felcsúti gázszerelővel együtt szinte észrevétlen a család második generációja is pozícióba került, Mészáros Lőrinc három gyermeke sorra foglalja el az igazgatói székeket. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/05/10/bemutatjuk-meszaros-lorinc-tizmilliardokrol-donto-gyermekeit/ | 2017-05-10 18:48:00 | true | null | null | 24.hu |
A sztori ismerős lehet azoknak, akik valamelyest ismerik az Ángyán József által alaposan feldolgozott földpályázatok botrányát. Adva van egy kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező pályázó, aki több száz hektár földet nyer – a helyszín ezúttal a Hortobágy -, míg a helyi gazdáknak ennek a töredéke jut, vagy éppen semennyi.
A pályázatban természetesen a kiírásnak megfelelő mennyiségű szarvasmarha tartását vállalta a nyertes – ám egyre több jel utal arra, hogy ennek csak a töredékét teljesíti. (Adott esetben papíron még meg is lehet az állomány.) Miután számos információ utal a trükközésre, eljön az a pont, amikor fel kell kerekedni, hogy az újságíró végigjárja az összes szóba jöhető telephelyet, és dokumentálja, amit ott talál.
Csakhogy ezeken a helyszíneken nem nagyon szeretik a kamerával érkező idegeneket – munkatársunk ezért hol eltévedt turistaként, hol szenvedélyes amatőr madarászként fotózott és forgatott a vállalkozás különböző telephelyein. Így került a videón látható állattartó telepre is.
Kutyatámadás from atlatszo.hu on Vimeo.
„Sem kerítés, sem tábla nem jelezte, hogy magánterületen vagyok. Az istállók felé gyalogolva hallótávon belül feltűnt egy alak, köszöntem neki, de az ember válasz nélkül eltűnt az egyik épület mögött – meséli Csaba. A következő pillanatban két komondor rontott ki az épület mögül, veszettül ugattak, és látszott, hogy nem azért rohannak felém, mert barátkozni akarnak. A többi látszik a videón. Nekem kegyetlenül hosszú időnek tűnt, míg az ember újra előbukkant, és megpróbálta visszaparancsolni a kutyákat. Hát, ez sem ment egyszerűen, de végül baj nélkül megúsztam a dolgot.”
A cikk készül, és a terepen szerzett információk megerősítették az eddigi adatok alapján támadt gyanút: valaki nemcsak csúnyán beelőzött a surranópályán, de még a vállalt kötelezettségeit sem tartja be. | Komondorokat uszítottak a földmutyi után nyomozó újságíróra a Hortobágyon | A tényfeltáró újságírás nem csak abból áll, hogy adatbázisokat böngészve gyűjtjük az információkat. Néha ki kell menni terepre, mert csak a helyszínen lehet ell | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/03/27/komondorokat-uszitottak-a-foldmutyi-utan-nyomozo-ujsagirora-a-hortobagyon/ | 2015-03-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem csak az értékhatárba nyúltak be, hanem abba is, hogy kinek kell fizetni a reklámadót. A képviselőknek például nem kell majd, függetlenül attól, hogy mennyit költenek.
Már olvasható a reklámadótörvény legutóbbi módosításának módosítása. Ez ugye az a jogszabály, amit kb. az RTL Klub megszívatására találtak ki, de először olyan bénán írták meg, hogy az RTL-nek pont nem kellett volna fizetnie.
Ezután L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő beadott egy módosítót, hogy az RTL mégis fizessen, abba viszont bekerült egy új szabály, hogy mindenkinek, aki havi 25 ezer forint felett hirdet a Facebookon vagy a Google-ön, annak fizetnie kell 20 százalékot. Mondjuk L. Simon nem tudta, hogy ez van saját javaslatában, az RTL egyik riportere mutatta meg neki.
Ezután újabb módosítás jött, a 25 ezer forintos fizetési határt felemelték 2,5 millió forintra. És ebbe az újabb változatba becsempésztek még egy fontos apróságot:
a politikusoknak nem kell majd fizetniük saját Facebook hirdetéseik után.
Az van a jogszabályban, hogy
"az adó alanya a reklám közzétételének megrendelője, ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt."
Mivel a magánszemélyek a legritkább esetben költenek pénzt a Facebookon, mert például a nyaralásáról feltöltött képeket ugye senki sem hirdeti, ezért ez a kitétel egyértelműan arra kellett, hogy a politikus megússzák az adófizetést. | Tényleg ez lesz: a politikusok facebookos hirdetéseire nem vonatkozik majd a reklámadó | Nem csak az értékhatárba nyúltak be, hanem abba is, hogy kinek kell fizetnie a reklámadót. A képviselőknek például nem kell majd, függetlenül attól, hogy mennyit költenek. | null | 1 | https://444.hu/2014/07/03/tenyleg-ez-lesz-a-politikusok-facebook-hirdeteseire-nem-vonatkozik-majd-a-reklamado | 2014-07-03 14:37:00 | true | null | null | 444 |
"Lázár János ma minden alap nélküli hazugságokat állított velem kapcsolatban a bizottsági meghallgatása után a sajtónak" - közölte Vitézy Dávid volt államtitkár és jelenlegi fővárosi képviselő, miután Lázár János építési és közlekedési miniszter a parlamenti gazdasági bizottság előtti éves meghallgatása után azt mondta, Vitézy Dávid 2023-ban felajánlkozott a Fidesznek.
Vitézy azt írja:
"A rombolási miniszter nyilvánvalóan azért próbál bennfentesnek tűnő, de valójában minden alapot nélkülöző állításokkal támadni, azért akar ártani nekem, hogy bosszút álljon, amiért az egész ország közvéleménye előtt rámutattam: teljes csődöt mondott a magyar vasút irányításában."
Szerinte ha "valakinek egy percnyi kétsége lett volna, hogy az amúgy lassan fél éve lezárult főpolgármesteri kampány kapcsán néhány hete tartó, ellenem indított összehangolt támadássorozat mögött valójában Lázár János áll, annak a mai interjú után már igazán nincs min tovább gondolkodnia".
Azt írja, a "figyelemelterelési és lejáratási kísérletben" nem tud Lázár partnere lenni, és továbbra is be fogja mutatni a Lázár vezette "hazai közlekedéspolitika teljes kudarcát és a magyar vasút sajnos egyre látványosabb problémáit".
Vitézy a közleményét így zárja: "Lázár Jánosnak ugyanis inkább arról kellene számot adnia, hogy miként lett a rendszerváltás óta eltelt 34 év legsikertelenebb és legkártékonyabb közlekedési minisztere, aki leállította az összes fontos vasúti fejlesztést és járműbeszerzést, történelmi mélypontra jutatta a magyar vasút pontosságát, majd eltüntette és titkosította a késési adatokat, mindemellett leállította és visszamondta az összes fontos budapesti fejlesztést, és aktívan dolgozik azon, hogy teljesen észszerűtlen és lehetetlen vidéki helyekre költöztesse az országos múzeumokat - csak, hogy bosszút álljon Budapesten. Nem csodálom, hogy ezek helyett inkább a fél éve lezárult főpolgármesteri kampányról akar inkább beszélni - de ezt ugyanolyan hitelességgel teszi, mint amikor Bécsben forgatott drámai videókat, csak hogy ne a saját kudarcos kormányzati teljesítményéről kelljen beszélnie." | Vitézy szerint Lázár, "a rombolási miniszter" azért támadja "bennfentesnek tűnő", de alaptalan állításokkal, hogy bosszút álljon | Vitézy Dávid szerint „az amúgy lassan fél éve lezárult főpolgármesteri kampány kapcsán néhány hete tartó”, ellene indított „összehangolt támadássorozat mögött valójában Lázár János áll”. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/12/vitezy-szerint-lazar-a-rombolasi-miniszter-azert-tamadja-bennfentesnek-tuno-de-alaptalan-allitasokkal-hogy-bosszut-alljon | null | true | null | null | 444 |
Mint ismert, vasárnap délután Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatót tartott. A TISZA Párt elnöke azt mondta, amiről beszámol, az a magyar Watergate-botrány. Az általa elmondottak lényege, hogy szerinte a kormánypárt példátlan lejáratókampányt fog indítani ellene, amelyben illegálisan készített felvételeket, valamint a volt barátnője, Vogel Evelin által készített 11 órányi hangfelvételt is felhasználják majd. Ezért ő is bemutatott egy felvételt Vogelről, elmondta, hogy megzsarolta nemcsak őt, de a párt többi tagját is. A nő állítólag hangfelvételeket készített, és 30 millió forintot kért azért, hogy ne hozza ezeket nyilvánosságra.
Magyar a rendkívüli sajtótájékoztatón azt is mondta, hogy mind Vogelt, mind volt feleségét, Varga Juditot egy IT-üzletember, Vertán György pénzeli. Róla ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Ő Vertán György, akit Magyar Péter hírbe hozott
Tegnap közzétették az első ilyen felvételt Magyarról, amin többek között "nyugdíjaskommandóról" és "büdös szájú emberekről" beszél. Magyar szerint egyértelműen összevágott és manipulált a felvétel.
Magyar Péter betartotta a vasárnap délután megismételt ígéretét, és zsarolás miatt feljelentette Vogel Evelint a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.
Magyar a Facebook-oldalán közzétette a feljelentés szövegének egy részletét, amely így szól:
"Az utolsó négyszemközti találkozónkon jeleztem Evelinnek, hogy semmi sem áll távolabb tőlem az ügy hatóságok elé vitelétől. Kértem, hogy szóljon, ha az anyagi juttatásokon kívül a Fidesz bármivel sakkban tartja vagy zsarolja, mert ez esetben minden tőlünk telhető módon igyekezni fogunk segíteni neki.
A feljelentés megtételével kapcsolatban az utolsó pillanatig hezitáltam, mivel korábban Vogel Evelinnel élettársi viszonyban álltam, megkértem a kezét, vele képzeltem el az életemet.
Azonban az, hogy engem és a párttársaimat többször megzsarolt, majd miután a követelt 30 000 000 forintot nem kapta meg, a jogtalanul elérni kívánt vagyoni előnyt személyem és politikai közösségem lejáratása útján biztosította magának, nem hagyott más lehetőséget számomra" - írta a TISZA Párt elnöke. | Magyar Péter feljelentette, a TISZA Párt kizárta Vogel Evelint | Magyar Péter közzétette a volt barátnője, Vogel Evelin ellen tett feljelentése részletét. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/magyar-peter-vogel-evelin-feljelentes/nmdb4kg | null | true | null | null | Blikk |
Az európai gázbőség miatt Ausztriának semmilyen gondot nem okoz, hogy az orosz Gazprom szombati hatállyal felfüggesztette az országba irányuló gázszállításokat - vélekedett lapunk megkeresésére Miklós László energiaipari szakértő, az FGSZ nevű, Mol-hátterű gázvezetékcég egykori igazgatósági tagja.
Kézenfekvőnek nevezte, hogy az osztrákok akár magyar kereskedőktől is vásárolhatnak. Nyugati szomszédunk esetleges többlet-gázigényét a piac minden további nélkül képes kezelni - vélekedett. A hatásokat és az árakat a kontinens-szerte irányadó, TTF-nek nevezett, holland tőzsde jelezheti. A TTF hétfőn megawattóránként 47 euróig, egy éves csúcsára emelkedett.
A jelzések egyébként ellentmondásosak: az Eustream nevű szlovák gázvezetéküzemeltető Reuters által idézett jelentése szerint az Ausztriába érkező orosz gáz mennyisége se a hétvégén, se hétfőn nem változott. Megfigyelők szerint, bár a két fél nem békült ki, az eladatlan mennyiségeket más osztrák vevők vették meg. Ausztria tehát változatlanul hozzájut az általa igényelt, akár orosz gázhoz, csak már a szabad piacon és így esetleg drágábban.
A Gazprom szombattól nem szállít gázt Ausztriába
Az ügy háttere, hogy a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választott bírósága múlt szerdán 230 millió euró - közel százmilliárd forint - kártérítést ítélt meg a Gazprom ellen az osztrák OMV német leányvállalatát az ottani orosz gázszállítások 2022-es leállításával érő károk miatt. Bár az osztrák cég úgy döntött, hogy ezt a bírságot a Gazprom eljövendő szállítmányaiba "betudja", vagyis addig nem fizet, az általuk már akkor jelzett balsejtelmek beigazolódtak: az oroszok közölték, az ítéletet nem ismerik el, így, mivel árujukért immár nem remélnek ellenértéket, a szállításokat leállítják.
Bár az osztrák gázfogyasztás 80-90 százaléka orosz eredetű, Ausztriában senki sem esett kétségbe. Az OMV mellett Karl Nehammer kancellár is jelezte, hogy felkészültek akár olasz, akár német irányú, például norvég gáz vásárlására. Egyszersmind közölték: tárolóik 90 százalékos töltöttségen állnak és minden igényt ki tudnak elégíteni. | Mégis kap orosz gázt Ausztria | A jelzések ellentmondásosak. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258357_megis-kap-orosz-gazt-ausztria | null | true | null | null | Népszava |
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az MTI-nek elmondta, hogy az ÁSZ idén megismételte integritásfelmérését, és a 155 kérdésből álló elektronikus kérdőívet a korábbiakhoz képest mintegy 40 százalékkal több költségvetési szerv töltötte ki. A beérkezett több mint 1400 kérdőív válaszait a számvevőszék feltölti az általa kidolgozott térképes rendszerbe, ahol így megjelennek az egyes szervezetek korrupciós veszélyeztetettségére és az ellenőrzések szintjére vonatkozó adatok.
Rétvári Bence szerint jól látható, hogy a közigazgatás minden szintjén újabb és újabb innovációk jelennek meg a korrupció elleni küzdelemben azáltal, hogy az egyes közintézmények és hivatalok testre szabott új eszközöket hoznak létre. Kiemelte továbbá, hogy az ÁSZ-nak több szervezet jelezte rendszeres együttműködési szándékát, ami lehetővé teszi a korrupciós kockázatok változásának folyamatos nyomon követését.
Mint kifejtette: a kormány által meghirdetett Nyílt Kormányzati Együttműködés akcióterv fontos eleme volt, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium támogatja az ÁSZ integritásfelmérését. Navracsics Tibor miniszter a költségvetési szerveknek küldött személyes levélben hívta fel a közigazgatási szervek vezetőinek figyelmét a felmérésben való részvétel fontosságára, a tárca szakértői pedig az ÁSZ informatikai rendszerének és kérdőívének tesztelésével segítették a munkát.
Rétvári Bence elmondta: az elmúlt egyéves időszakban több olyan intézkedés történt, amely következtében nőtt a szervezetek átláthatósága és a korrupcióval szembeni ellenálló képessége. Az integritástanácsadók kijelölésével szervezeti szinten is megjelentek a jó szervezeti működésért felelős tanácsadók, a kormánytisztviselői hivatásetikai kódex elfogadásával pedig a kormánytisztviselők és a velük kapcsolatba kerülő állampolgárok, vállalkozások számára is világosabbá váltak a munkavégzése vonatkozó követelmények. A korrupciómegelőzési program keretében integritásmenedzsment, valamint hivatásetikai és integritás-tananyagokat fejlesztettek ki és teszteltek – sorolta az államtitkár, aki szerint további bizakodásra adnak okot a szervek egymás közötti, valamint nemzetközi együttműködési programjai.
Felidézte azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) idén január elsején hatályba léptette a hivatásetikai normákat tartalmazó etikai szabályzatát, amely létrehozta a szervezet irányításától függetlenül működő, választáson alapuló etikai bizottsági fórumot az etikai tárgyú bejelentések kezelésére és az etikai vétségek kivizsgálására, az etikai normák egységes értelmezésére. Az etikai követelmények megsértésének észlelése esetén a munkatársak joga és kötelezettsége is bejelentést tenni az etikai bizottságnak, amely kapcsán őket semmilyen hátrány nem érheti. A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel a személyét, illetve azt a tényt, hogy bejelentést tett az etikai bizottságnak.
A Közbeszerzési Hatóság közbeszerzési etikai kódexe március elsején lépett hatályba. A kifejezetten a közbeszerzési területre érvényes etikai kódex célja iránymutatást adni a közbeszerzési eljárások részvevőinek arról, hogy a közbeszerzési eljárások során miként tanúsíthatnak etikus magatartást – mondta Rétvári Bence.
A Honvédelmi Minisztérium nemzetközi programokban vesz részt, mint például a NATO Integritásépítés-program. Ennek keretében a kockázatok felmérésére önértékelési eljárást folytatnak le, belső és külső szervezet bevonásával kérdőíveket töltenek ki, miközben folyamatos a szakmai kapcsolat a NATO-parancsnokság korrupció elleni tevékenységet koordináló szervezetével.
Megalakult az Országos Bírósági Hivatal „bírósági integritás” elnevezésű munkacsoportja, amelynek célja a bírák és az igazságügyi alkalmazottak értékközpontú és feddhetetlen magatartásának védelme, a bírósági szervezet és igazgatás átláthatóságát elősegítő eljárások kidolgozása. A munkacsoport átfogó képet vázolt fel a korrupciós vagy diszkriminatív kockázatokat rejtő anomáliákról, hiányosságokról – ismertette az államtitkár.
Szólt arról is, hogy a rendőrség a korrupciómegelőzési program elfogadásáról szóló kormányhatározat alapján akciótervet készített, amelynek lényegi elemei közé tartozott egy új, a rendőri korrupciós cselekmények megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos feladatokról szóló ORFK-utasítás elfogadása. A július elsején hatályba lépett norma meghatározza a rendőri korrupciós cselekmény fogalmát, valamint a korrupció megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos feladatok típusait és azok kötelezettjeit, illetve az együttműködő állami partnereket. Emellett a rendőrség nagyszámú, részben a civil kontroll irányába ható, részben a rendőrség személyi állománya erkölcsi morálját megerősítő intézkedést, programot kezdeményezett. Ilyen a Rendőri Hivatás Etikai Kódexének kiadása, a zöldszámos telefonvonalak bevezetése panasztételhez, valamint a korrupciós jelenséggel szembeni zéró tolerancia igényének meghatározása – fejtette ki Rétvári Bence. | Új innovációk jelennek meg a korrupció elleni küzdelemben | Rétvári Bence szerint jóval pontosabbá vált a közszféra korrupciós veszélyeit tartalmazó térkép az Állami Számvevőszék idei felmérése után. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/08/uj-innovaciok-jelennek-meg-a-korrupcio-elleni-kuzdelemben | 2013-08-14 10:41:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A korrupciónak sokféle megjelenési formája van. Az egyik ilyen típus, amikor a hétköznapi emberek időnként informális kapcsolati hálójukat használják arra, hogy bizonyos javakhoz, szolgáltatásokhoz a szabályokat megkerülve jussanak hozzá – elemezte a korrupció eredetét és formáit lapunknak Jancsics Dávid, a newarki Rutgers Egyetem oktatója. A korrupciókutató szerint ettől minőségileg különbözik a kormányzati szereplők által professzionálisan szervezett nagykorrupció. Az eredendő bűn a sietve levezényelt privatizáció volt a kilencvenes évek legelején. Ekkor néhány tűzhöz közeli szereplő óriási vagyonhoz jutott. 2010-ig ezek az oligarchák és gazdasági érdekcsoportjaik az aktuális kormányokhoz kapcsolódva egymással versenyeztek. Egyszer a baloldali oligarchák gazdagodtak, máskor a jobboldaliak. Bár ezek a csoportok egyes szektorokat vagy vállalatokat ellenőrzésük alatt tartottak, nem volt korlátlan hatalmuk. A második Fidesz-kormánnyal ez a struktúra megváltozott, a korrupciót felülről, a politika oldaláról kezdték el szervezni. Itt már nem az oligarchák fejték meg az államot, hanem a kormány döntötte el, hogy ki lehet oligarcha, és ki juthat milliárdos állami megrendelésekhez. Ráadásul a közpénzszivattyút gyakran testre szabott törvényekkel is megtámogatják, miközben a korrupció üldözésére hivatott intézmények látványosan nem lépnek fel a korrupt hálózatok ellen.
Kérdésünkre a kutató elmondta, a korrupció segítségével magánkézbe került összeget lehetetlen pontosan meghatározni, hiszen mindez titkos és illegális, egyes részterületeken azonban meg lehet becsülni a korrupció mértékét. Egy, a Transparency International Magyarország által készített tavalyi felmérés szerint például a közbeszerzések 60 és az állami beruházások 95 százalékát kitevő, az Európai Unió által finanszírozott projektek mintegy 90 százalékánál van túlárazás. Az évi ezermilliárd forint értékben szétosztott EU-pénzek 15–25 százaléka tűnik el a korrupt zsebekben. Ez persze csak az átlag, a legutóbbi, Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselőt is érintő korrupciós ügy lehallgatási jegyzőkönyvei alapján a szereplők például 90 százalékos pénzlenyúlásról beszélgettek. Hozzátette, egy nemzeti-konzervatív kormány részéről teljesen legitim cél lehetne a hazai vállalkozók segítése a tőkeerős külföldi multikkal szemben. Annak azonban, ami most folyik, semmi köze ehhez a célhoz. A kormány ugyanis nem a leginnovatívabb, legversenyképesebb vállalkozásokat támogatja, hanem a barátokat, rokonokat, csapattársakat és volt kollégiumi szobatársakat. Ráadásul ez az irdatlan mennyiségű közpénz nem a 21. század húzóágazataiba vándorol. Utat és stadiont építeni vagy az állam által garantált monopóliumból járadékot húzni kis túlzással szinte bárki tud. Kitalálni és befuttatni egy IKEA-t, Teslát, Skype-ot vagy Prezit, na ahhoz már kell tehetség. Összességében óriási károkat okoz, ha a közpénzeket és állami pozíciókat nem a társadalom általános igényei szerint, hanem egy szűk kör érdekei alapján osztják el. Lerontja például az alapvető szolgáltatások minőségét, hiszen az egészségügyre és az oktatásra kevesebb forrás jut, csökkenti a versenyképességet, nem a legmegfelelőbb embereket juttatja vezető posztokra, és hozzájárul a fiatalok elvándorlásához. De a túlárazások jelentősen drágítják az állam működését is.
Jancsics Dávid szerint az oknyomozó újságírók tollából szinte már naponta jelennek meg cikkek cégnevek, szerződések és tulajdonosi hálók szintjén feltárt gyanús ügyekről. Az, hogy ezeket nem követi hivatalos eljárás, elsősorban az ügyészség felelőssége. A jogszabályi környezet többé-kevésbé alkalmas lenne ezeknek a felgöngyölítésére, a legtöbb ügy azonban el sem jut a bíróság elé, hiszen nem indul nyomozás, az ügyészség rendre elutasítja a hivatali korrupció miatt tett feljelentéseket.
A társadalom érdektelenségét firtató kérdésünkre elmondta, egyrészt fásultak az emberek: a „szocik is loptak, ezek is lopnak, itt ez a dolgok rendje”. Sajnos nálunk nagyon szűk az a klasszikus értelemben vett polgári réteg, amely egzisztenciálisan nem függ az államtól, és van bátorsága kritikát megfogalmazni. Ha az embert egy Facebook-poszt miatt berendeli a főnök, az azt jelenti, jobb csöndben maradni. A piacképes szaktudás birtokában lévők egy része pedig a lábával fejezi ki nemtetszését, és egyszerűen elhagyja az országot.
A kutató szerint túlságosan átpolitizált a társadalom, az emberek mindent jobb- vagy baloldali szemüvegen keresztül néznek, így a korrupciót is. A mesét pedig, hogy itt nem a haverok hizlalása, hanem egy nemzeti tőkésosztály megteremtése folyik, ma már csak a keményvonalas Fidesz-rajongók hiszik el. A kormánypárti szavazók közül sokan inkább elnézik a korrupciót, hiszen cserébe nemzeti kormányt és erős vezetőt kaptak.
A média szerepét elemezve a kutató arról beszélt, a közmédia szervilis módon kiszolgálja a kormányt. Nem véletlen, hogy egy szó sem esik a kormánypárti politikusok és családtagjaik gyanús ügyeiről. A tisztán kereskedelmi alapon működő médiának nem érdeke nekimenni a kormánynak, hiszen ők pénzt keresni jöttek ide. Azokat a weboldalakat vagy újságokat pedig, amelyek valóban hírt adnak a korrupcióról, csak egy szűk városi értelmiségi réteg olvassa.
– Jelenleg a kormányzati intézményrendszeren belül nem látok olyan szereplőt, aki képes és hajlandó is lenne fellépni a korrupcióval szemben – felelte Jancsics Dávid a megoldás iránt érdeklődő kérdésünkre. – Egy ilyen rendszer nem képes önkorrekcióra. A bíróság bizonyos mértékig még autonóm, de hozzá el sem jutnak az ügyek. Tőlünk nyugatra az elmúlt évszázadok során olyan modern állami bürokráciák alakultak ki, amelyek szakmai alapon, a politikától viszonylag függetlenül végzik a dolgukat. Nálunk az ilyen személytelen bürokrácia kifejlődése, részben a kommunizmus miatt is, megakadt. – Persze nem mondom, hogy az amerikai vagy más nyugati rendszer korrupciómentes lenne, de legalább működnek a fékek és ellensúlyok. Ráadásul az átláthatóság jegyében ott az átlagpolgár nagyon részletes információt kap arról, az állam mire és hogyan költi el az adófizetők pénzét – tette hozzá. – Paradox módon az ügyészséggel éppen az a probléma, hogy túlságosan független. A legfőbb ügyész jelenleg még az Országgyűlésnek sem köteles beszámolni. Egy ilyen rendszert elég a csúcsvezető személyén keresztül „meghekkelni”, és soha többé nem szólhat bele senki a működésébe. Még parlamenti képviselők sem láthatnak bele, hogyan születnek a döntések, miért indulnak vagy épp szűnnek meg nyomozások. – Egy, a hatalomtól független és valóban pártatlan ügyészséggel elindulhatna egy megtisztulási folyamat, de nem sok esélyt látok rá, hogy ezt az adut a kormány kiengedné a markából – jegyezte meg Jancsics Dávid. | Államilag szervezett közpénzszivattyú | Az uniós projektek kilenctizede túl van árazva, nem a tehetséges emberek jutnak hozzá a pénzekhez. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2016/08/allamilag-szervezett-kozpenzszivattyu | 2016-08-29 15:42:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
– Csaknem egy órája tart a vádbeszéd az erzsébetvárosi ingatlanpanama ügyében a Fővárosi Ügyészségen – számolt be helyszínről a Hír Televízió tudósítója.
Az ügyész a vádbeszédben arról beszélt, bizonyítást nyert, hogy az MSZP–SZDSZ-es városvezetés több esetben adott el áron alul ingatlanokat és készíttetett valótlan értékbecsléseket. Így hozva helyzetbe az általuk kiválasztott vevőket. Cáfolta továbbá Hunvald Györgyöt: a polgármester korábban azt állította, hogy nem volt információja arról, hogy kik jutottak ingatlanokhoz.
Az ügyész elmondása szerint a korábban lehallgatott telefonbeszélgetések mást igazolnak. Ezekben olyan adatok szerepelnek, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Hunvald tisztában volt a vevők névsorával.
A perbeszédek várhatóan nem érnek véget a nap folyamán, a tárgyalások csütörtökön folytatódnak. | A telefonbeszélgetések igazolják, hogy mit tett Hunvald + Videó | Az iratismertetés után a vádbeszéddel folytatódott az erzsébetvárosi ingatlanpanama keddi büntetőtárgyalása. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/a-telefonbeszelgetesek-igazoljak-hogy-mit-tett-hunvald-video-1045734 | 2012-01-24 16:03:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Külföld: Schmittre figyel a nemzetközi sajtó | A nemzetközi sajtó a lemondást várja, és rendre mérvadó párhuzamként hivatkozik Karl Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszter tavalyi kálváriájára. LAPSZEMLE | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/schmitt_lemondasat_varja_a_vilag-1304345 | 2012-03-30 20:06:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Olyan feltételekkel keres vezetőket a Tisza Párt, amelyeknek Magyar Péter sem felelne meg. A Tisza Párt többezres nagyságrendben keres fiatal vezetőket, szakembereket fizetett Facebook-hirdetésekben, az érdeklődők a párt honlapján jelentkezhetnek egy erre a célra létrehozott felületen.
Az együttműködés egyik kizáró okaként nevezik meg, ha a jelentkező 2018 után állami vállalat vezetője volt.
Márpedig, mint ismert, Magyar Péter jóval a megadott időkeretben volt a Diákhitel Központ vezérigazgatója, ugyanis 2019. június 8. és 2022. június 10. között vezette az állami vállalatot.
A toborzóvideó alapján a Tisza Párt súlyos káderhiánnyal küszködhet, amelynek a megoldását az sem fogja megkönnyíteni, hogy épp a minap került nyilvánosságra egy olyan hangfelvétel, amelyen Magyar Péter a politikusi munkára totálisan alkalmatlannak nevezte az európai parlamenti képviselőjelöltjeit, akiket ráadásul agyhalottnak is titulált.
A Tisza Párt személyzeti és szervezeti nehézségeiről itt is írtunk a facebookos castingjuk kapcsán. | Magyar Péter nem felelne meg a saját pártja toborzási feltételeinek | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/magyar-peter-nem-felelne-meg-a-sajat-partja-toborzasi-felteteleinek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az információszabadságról szóló jogszabály módosítása ellen tiltakozó szervezetek, köztük a TI, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint az atlatszo.hu portál az információszabadság elleni brutális támadásnak tekintette a törvényjavaslatot, amely jelentősen megnehezítette volna a polgárok közérdekű adatokhoz való hozzáférését – olvasható a TI közleményében.
Álláspontjuk szerint a módosítás kivonta volna az információszabadság törvény hatálya alól a külön törvényben szabályozott adatok megismerését. Ennek hatására például a "botrányos" trafikpályázat ügyében csak a bírálati emlékeztetők lettek volna hozzáférhetők, míg az olyan lényegi információk, mint a trafikok üzemeltetési üzleti tervei vagy a bírálók névsora nem.
A TI ennél is "durvábbnak" tartaná a visszaélésszerűnek nevezett adatigénylésre vonatkozó szabályozást. A módosítás értelmében a közérdekű adatot kezelő szervezet nem mindig lett volna köteles teljesíteni az adatkérést. Megtagadhatta volna például, ha az adatok kiadása az állami ellenőrző szervek "ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű" adatbetekintést eredményezne. Álláspontjuk szerint ez lehetővé tette volna az adatok önkényes visszatartását is.
Áder János köztársasági elnök a TI és a többi tiltakozó szervezet kritikájával összecsengő észrevételekkel küldte vissza a módosító törvényt az Országgyűlésnek, a szervezet közleménye szerint azonban "bátrabb" lett volna az államfőtől, ha egyből az Alkotmánybírósághoz fordul, és kéri a módosító törvény előzetes normakontrollját.
A törvénymódosításról ismét az Országgyűlés fog dönteni, ezért a TI arra kéri a képviselőket, hogy "álljanak el az információszabadság korlátozására irányuló szándékuktól". A közérdekű adatokhoz való szabad és teljes hozzáférés joga nélkül nagymértékben romlanak a hatalom számonkérésének az esélyei, ez pedig senkinek sem jó – zárul a szervezet közleménye.
Az államfő a vétót azzal indokolta, hogy az információs önrendelkezési jogról szóló törvény módosítása a közérdekű adatok megismerése tekintetében jogalkalmazási nehézséget okozhat. Áder János tavaly nyári beiktatása óta tizenegy törvényt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, míg a választási eljárási törvénynél előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. | Itthon: Örül Áder lépésének a Transparency International | A Transparency International Magyarország (TI) örömét fejezte ki amiatt, hogy az államfő megvétózta az információszabadságról szóló törvény módosítását – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel. Áder János a közérdekű adatközlést újraszabályozó és az agrárkamara vezetőinek összeférhetetlenségi szabályain lazító, közelmúltban elfogadott jogszabályokkal nem ért egyet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20130509_Orul_Ader_lepesenek_a_Transparency_Intern | 2013-05-09 07:00:00 | true | null | null | HVG |
Több mint 500 millió forint hiányt okozó csalással, a szakszervezeti vagyon hűtlen kezelésével gyanúsítja volt elnökét a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség új vezetősége. Bátonyi Sándor óriási anyagi és erkölcsi kárt okozott a szervezetnek - mondta a Népszabadságnak Szabó Elek elnök és Molnár János alelnök.
Jelentős, 85 millió forintos áfa-csalás, illetve sikkasztás miatt a rendőrség is nyomoz Bátonyi ellen a balatonlellei szakszervezeti üdülő eladása miatt. Szabóék szerint az üdülő áron aluli értékesítése 100 millió forintos kárt okozott a Szolidaritásnak. Az ügylet miatt az APEH 20 millió forintra büntette a szövetséget, mivel az nem tudott fizetni, a tartozás ma már meghaladja a 40 milliót. Az évek során 15 millió forint köztartozást is felhalmozott a szakszervezet.
Az új vezetőség által most megismert dokumentumokból az is kiderül, hogy Bátonyi még 1993-ban nem számolt el a Hunguest Rt.-nek 4,5 millió forint értékű üdülési jeggyel. Azóta ez a tartozás is többszörösére növekedett.
A Népszabadság információi szerint korábban Bátonyi helyiséget biztosított a Szabó Albert vezette Világnemzeti és Népuralmista Pártnak (VNP). A volt szakszervezeti vezető irodájában Szálasi képe és a VNP szórólapjai is megtalálhatóak voltak. | Állítólag 500 millió forintos kárt okozott a Szolidaritás szakszervezet volt vezetője <br/> | A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség volt vezetőjét, Bátonyi Sándort 500 millió forintos hiányt okozó csalással és hűtlen kezeléssel vádolja az új vezetőség. A vádak között szerepel, hogy áron alul értékesített egy üdülési telket. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/1/20010102allitolag | 2001-01-02 11:57:00 | true | null | null | Origo |
„A politikai és a gazdasági befolyással rendelkezők természetesen számottevő előnnyel indulnak e küzdelmekben, ugyanakkor a jelek szerint egymás territóriumait tiszteletben tartják. Csányi Sándor OTP-vezér Somogy és Baranya megyére, Bige László nitrogénkirály a Bakonyra esküszik, Leisztinger Tamás Zalában és az Alföldön foglalt területet, míg Simicska Lajos és Nyerges Zsolt az Észak-Dunántúlon alakította ki érdekeltségeit, miközben Benedek Fülöpöt csakúgy, mint a felcsúti Mészáros Lőrincet, a mezőkövesdi Tasó Lászlót a szülőföldjéhez húzza a szíve.”
Grünceisz Kata cikkében részletesen áttekintjük, kinek mekkora vadászterülete van. Ezen belül most a Simicska Lajossal foglalkozó részt emelnénk ki:
„A rendszerváltás után pályára álló top agrárszakembereknek volt annyi menedzsmenti tapasztalatuk, tőkeerejük és hitelképességük, hogy bele merjenek vágni a csőd közeli cégek felvirágoztatásába. Ezekben a körökben pedig adott esetben meg kell vendégelni az üzletfelet, amire remek terep a vadászat” – mondja egy neve elhallgatását kérő, agrárkörökben évtizedek óta megforduló szakember. Valóban: ha végignézzük a befolyásos üzletemberekhez került egykori állami gazdaságok portfólióját, kiderül, hogy majd’ mindegyiknek van – nem is kicsi – vadászterülete; nem véletlen, hogy a cégek tevékenységi körében is rendre ott szerepel a vadgazdálkodás
Jó példa erre az első hullámban privatizált három nyugat-magyarországi gazdaság: a Lajta-Hanság Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt.
A cégeket 2004 óta a Mezort-csoport fogja össze, a tulajdonosok Nyerges Zsolt és Simicska Lajos. A cégbirodalom mintegy 58 ezer hektár felett rendelkezik vadászati joggal, ami kellő motiváció lehetett a sárvári Vadkert fogadó és Vadkert major létrehozására. (Az üzemeltető, a Sárvári Vadkert Ingatlanhasznosító és Beruházó Zrt. ugyanoda van bejegyezve, mint a Mezort Zrt.) Előbbiben a Nyugat.hu információi szerint a Simicska házaspárt külön lakosztály várja. Simicska egyébiránt nem áll nagy vadász hírében, inkább a sakkot kedveli.”
A magyar gazdasági elit vadászati érdekeltségeit feldolgozó cikkünk a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvasható. | Itt vannak Simicska Lajos kedvenc vadászterületei | Igaz, Simicska nem áll nagy vadász hírében, inkább sakkozni szeret. Ízelítő a legfrissebb Narancs cikkéből, amelyben a magyar gazdasági elit vadászati érdekeltségeit tekintjük át. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/itt-vannak-simicska-lajos-kedvenc-vadaszteruletei-94137 | 2015-03-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fidesz-frakció Facebook-oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről, arról, hogy miért szavazták meg őket, és mit várhatnak tőlük az emberek - közölte bejegyzésében Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
Elmagyarázzuk a döntések hátterét és válaszokat adunk a politikai ellenfeleink rosszabnál rosszabb ötleteire. Lerántjuk a leplet a hamis állításaikról, a kínos ügyeikről és a legújabb agymenéseikről
- közölte a politikus.
Hozzátette: itt fogják helyreigazítani a liberális propagandasajtót, és itt fogják cáfolni a számtalan csúsztatást, amit a munkájukról közölnek.
Keleten háború, Európában gazdasági problémák, új amerikai elnök, uniós feszültségek, de nekünk a magyarok az elsők
- mondta Kocsis Máté. | Fidesz-frakció: új irány a közösségi médiában | A Fidesz-frakció közösségi oldalán ezentúl rendszeres tájékoztatást adnak a fontos politikai ügyekről, az új törvényekről. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/fidesz-frakcio-a-kozossegi-mediaban-video | null | true | null | null | BOON |
Amellett, hogy nemzetközi díjat is nyert a nyári vizes világbajnokság nyitó rendezvénye, határon belül sokkal inkább az elszálló költségek juthat elsők között az emberek eszébe. Igaz, a kijelentés helytállóságáról megoszlanak a vélemények, viszont ami biztos, hogy a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések ellenértéke sorozatosan emelkedett több tétel esetében is.
Most, 4 hónappal az esemény vége után is közzétettek egy újabb drágulást. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint a Hajós Alfréd Sportuszoda és Széchy Tamás Uszoda felújításának költsége 103,5 millió forinttal 2,9 milliárd forintra ugrott. A szerződésmódosítás leírása arra enged következtetni, hogy mindez összefüggésben áll a Hajós uszoda október végi beázásával. Az ugyanis a légtechnikai javítások miatt történt, ezt pedig "a fűtési rendszer indításakor jelentkező légtechnikai rendszer meghibásodása tette szükségessé" - tudtuk meg korábban a Nemzeti Sportközpontoktól.
Kapcsolódó anyag:
Beázott a milliárdokból felújított Hajós Alfréd uszoda
A most megjelent hirdetmény szerint a légkezelő berendezés cseréje a tető szerkezetében is változtatást igényel, az érintett tetőszakasz átépítése, illetve felújítása műszaki szempontból nem választható el a légkezelő berendezés cseréjétől, azt azzal egy időben szükséges elvégezni. Emiatt pedig változtatni is kellett egyes terveken.
"A Hajós Alfréd uszoda légkezelő berendezésének cseréjét a korábban tervezett típustól eltérő típusú berendezéssel, a felújítási munkálatok keretében megtörtént nyílászáró-csere és az épület, valamint a légkezelő műszaki állapota együttesen teszik soron kívül elvégzendő feladattá" - olvasható a hirdetményben. | Ész megáll: 104 milliót megint rá kellett költeni a vizes vb-re felújított Hajósra | Talán nem puffogtatunk túlzó frázisokat, ha azt mondjuk, a világon igazi kuriózum a magyar rendezésű vizes világbajnokság. Az eseményre felújított egyik uszoda még 4 hónappal a rendezvény vége után is képes drágulni. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/Esz_megall__104_milliot_megint_ra_kellett_kolteni_a_vizes_vb_re_felujitott_Hajos_uszodara.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct | 2017-11-22 14:26:55 | true | null | null | mfor.hu |
A Tisza Párt elnöke - a pártja által eljuttatott közleményben - azt írta: szombat délelőtt Nyírszőlősre látogatott, hogy élve az európai parlamenti jogosítványával meglátogassa a Nyírszőlősi Befogadó Gyermekotthont és beszámoljon az ott tapasztalt állapotokról.
A Tisza Párthoz eljutott információk szerint az otthonban az engedélyezett létszám 22, de jelenleg több mint 30 gyereket gondoznak az intézményben, amely súlyos szakemberhiánnyal küzd - tették hozzá.
Azt írták, az alaptörvény és a vonatkozó jogszabályokkal szembe menve, Cséplőné Gönczi Veronika, a magyar gyermekvédelem "fura ura", telefonon arra utasította a területi gyermekvédelem vezetőjét, hogy ne engedje be az európai parlamenti képviselőt az intézménybe.
A közlemény szerint a főigazgató azt is megtiltotta, hogy a nyírszőlősi otthonban dolgozó szakemberek átvegyék a Tisza Párt önkéntesei által a gyerekeknek felajánlott játékokat és mikuláscsomagokat.
"Magyar Péter, ahogy eddig is, úgy a jövőbeni intézménylátogatások során is betartja a hatályos jogszabályokat és tiszteletben tartja a dolgozók és gyermekek személyiségi jogait" - fogalmaztak. | A gyermekvédelem "fura ura" nem engedte be Magyar Pétert a nyírszőlősi intézménybe | A Tisza Párt azt követeli, hogy a Belügyminisztérium (BM) és a gyermekvédelem vezetője hagyjanak fel egy jogellenes eljárást és ne akadályozzák a Tisza Párt vezetőjét abban, hogy bemutassa a magyar embereket a gyermekvédelemben. valódi állapotát, az ott tapasztalható szabálytalanságokat – közölte Magyar Péter szombaton az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/a-gyermekvedelem-fura-ura-nem-engedte-be-magyar-petert-a-nyirszolosi-intezmenybe.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Újabb érdekes programot hirdetett meg a dunaújvárosi Intercisa Múzeum. Hodik Mónika történész A Késdobálótól az Arany Csillagig, vendéglátás az 50-es években című előadására hívják az érdeklődőket november 7-én , csütörtökön 17 órára a szervezők. | A késdobálás és az Arany Csillag | dunaújvárosi hírportál | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kultura/2024/11/a-kesdobalas-es-az-arany-csillag | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A Pest Megyei Főügyészség a napokban tájékoztatta a PM-et, hogy a feljelentésüket továbbították a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának. Az ügyészség csütörtökön az RTL Klub Híradójának érdeklődésére azt mondta, hogy a rendőrség a feljelentést befogadta, és hozzácsatolta a közvilágítás-korszerűsítési pályázatokkal kapcsolatban korábban indított nyomozáshoz. Ez azt jelenti, hogy a rendőrség a nyomozásban a cikkünkben írt információkat is vizsgálni fogja.
Az Elios által elnyert négy közvilágítás-korszerűsítési közbeszerzés ügyében már hónapok óta nyomoz az NNI, egyelőre ismeretlen tettes ellen “versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűncselekmény gyanújával vizsgálódnak. A nyomozás azután indult, hogy Schiffer András, az LMP társelnöke feljelentést tett az Átlátszó cikke nyomán a közbeszerzések előkészítését végző cég és az Elios Zrt. közötti tulajdonosi összefüggés miatt. Schiffer akkor még csak négy közbeszerzés ügyében tette a feljelentést.
A rendőrség megerősítette, hogy nyomoznak a PM feljelentése alapján, de egyéb részletet nem akartak közölni az eljárásról. Megkérdeztük az Elios Zrt-t is, hogy a rendőrség már felvette-e a kapcsolatot a céggel a nyomozás miatt. Erre a kérdésünkre nem válaszoltak, csak azt hangsúlyozták, hogy minden közbeszerzési pályázaton szabályosan nyertek, és az önkormányzatoknak nagy megtakarítást jelentő munkákat magas színvonalon végezték el.
A napokban derült ki, hogy az Elios Zrt. által elnyert közvilágítási pályázatok ügyében már az Európai Bizottság Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgálódik. Az Elios kérdésünkre azt írta, nem tudnak róla, hogy akár az OLAF, akár más uniós szerv vizsgálná bármely közvilágítási projektjüket. Kedden az uniós beruházásokért felelős Miniszterelnökség is azt mondta, hogy Magyarország egyelőre nem kapott hivatalos értesítést az OLAF Elios Zrt-vel kapcsolatban indított vizsgálatáról. | Vizsgálja a rendőrség az Elios kirívóan drága lámpáit | A rendőrségen a PM nevű ellenzéki párt tett feljelentést a Direkt36 cikke alapján. A nyomozás tárgyának idején a cég még Orbán Viktor vejének résztulajdona volt. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/2015/07/23/vizsgalja-a-rendorseg-az-elios-kirivoan-draga-lampait/ | 2015-07-23 00:00:00 | true | null | null | Direkt36 |
"Ennyi erővel legyen nullaszázalékos az árrés, és akkor majd társadalmi munkában fogok árulni" - bosszankodott Ruzsicsics Ferenc, pécsi trafiknyertes. Az ő vállalkozása veszteségessé válna, ha az Országos Választási Bizottság (OVB) által szerdán hitelesített kérvénynek megfelelően népszavazás döntene a trafikosoknak törvényben garantált árrés 10 százalékról 3,33-ra csökkentésétől. "A média eléggé felfújja ezt az ügyet. Vannak 25 százalékos haszonnal dolgozó kereskedők is más területeken, ez a 10 százalékos árrés nem csinál milliárdosokat a trafikosokból" - állította a vállalkozó.
A nép dönthet
Ha az OVB-hez nem érkezik fellebbezés, indulhat az aláírásgyűjtés, és ha megvan a 200 ezer szignó, a parlamentnek kötelezően népszavazást kell majd elrendelnie. A mostani határozat ellen azonban - miután megjelent a Magyar Közlönyben - 15 napon belül bárki kifogást emelhet. A Kúriának ezt soron kívül kell elbírálnia, és ha a bírák megsemmisítik a határozatot, az OVB-nek új eljárást kell lefolytatnia, azaz újra napirendre kell tűznie a kérdést, és újra szavaznia kell a hitelesítésről.
Ha sikerülne is eljutni a népszavazásig, az Alaptörvény szerint az csak akkor lenne érvényes, ha az összes magyar választópolgár több mint fele érvényesen szavaz. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 4,1-4,2 millió szavazót kell a fülkékbe csábítani ahhoz, hogy egyáltalán érvényes legyen a referendum, amely akkor eredményes, ha a szavazók több mint a fele az igenre ikszel.
Halálos seb vagy karcolás?
Amennyiben a népszavazást mégis sikerül eredményesen megtartani, és a nép az árrés csökkentése mellett dönt, több trafikos akár tönkre is mehet. Egy korábbi cikkünkben kiszámoltuk, hogy a trafikok színre lépése előtt egy 800 forintos cigaretta árából mennyi maradt a boltosnál: 4 százalékos átlagos árréssel számolva körülbelül 33 forint. A 3,33 százalékos árrés ennél valamivel kisebb dobozonkénti bevételt hozna, tehát nemhogy visszatérnének a korábbi állapotok, amikor sorra zártak be a kizárólag dohánytermékeket árusító boltok, de még ezeket az időket is alulmúlná a várható bevétel.
A megkérdezett trafikosok szerint ilyen kis árréssel nem lenne elég pénzük a boltok fenntartására, jóllehet a pályázataik benyújtásánál hivatalosan még nem is tudtak arról, hogy az árrést a parlament növelni fogja, tehát kisebb bevétel tudatában pályáztak.
Helyzetüket azonban az is ronthatja, hogy nemrég verték magukat komoly kiadásokba a boltok előírásszerű berendezéséhez, és a koncessziók díját is most kell fizetniük. Sragner László győri trafiktulajdonos is arról beszélt, hogy rengeteg pénzt fektetett abba, hogy boltjait színvonalasan tudja berendezni, véleménye szerint ugyanis többek között ez is a lehet később a siker záloga.
A trafikok ugyanakkor nem csupán az árrés nagysága miatt számítanak jó üzletnek, hanem azért is, mert a koncessziókkal jelentősen csökkent a dohányárusító helyek száma, így elenyészően kicsi a konkurencia. Egy nemzeti dohánybolt forgalma értelemszerűen nagyobb lesz, mint egy korábbi trafiké, ha tehát a tulajdonosok várakozásainak megfelelően felpörög a forgalom, talán ellensúlyozható lenne az árrés csökkenése.
Délen virágzik a cigarettacsempészet
Mindez persze azon is múlik, hogy hol árul a trafikos, Ruzsicsics Ferenc szerint a keresletben már érezhetőek az országos eltérések. "Győrben például jó üzlet trafikozni, sokan Ausztriából is átjárnak Magyarországra cigarettát venni. Itt, Pécsen viszont nem annyira jó a helyzet, áramlik be délről a dohányáru, mi meg nem tudunk mit csinálni."
És ha ennyi nem lenne elég: nem az árrés csökkentése az egyetlen most futó népszavazási kezdeményezés, amelyik tönkreteheti a nemzeti dohányboltokat. Az OVB ugyanis június végén egy olyan beadványnak is zöld utat adott, amely a trafikokban árusítható termékek körét kizárólag a dohányárukra szűkítené.
A legtöbb trafikos szerint ez lenne a kisebbik rossz, egyedül az alkoholárusítási jog elvételét bánnák. Azt egyikük sem gondolta, hogy például fagyiárusításból fognak meggazdagodni.
Sragner László, így foglalja össze a helyzetét: "Van egyszer egy diplomás értelmiségi énem, és van egy kelet-európai vállalkozó énem, ez a kettő pedig nem mindig fedi egymást. Mivel én benne vagyok ebben az üzletben, az az érdekem, hogy 10 százalékos maradjon az árrés, de értem azt is, hogy miért akarnak ilyen népszavazást. Ezt nem érzelmi, hanem üzleti alapon kell nézni, ha kisebb lesz az árrés, majd mérlegelem a lehetőségeimet, és kitalálok valamit. Harminc éve vagyok vállalkozó, eddig is mindig kitaláltam valamit."
Ezzel azonban még ráérnek a vállalkozók, a trafiktörvénnyel kapcsolatban ugyanis semmit sem lehet biztosra venni. A törvényt még tavaly februárban véglegesítették, de csak szeptemberben fogadta el a parlament. Eredetileg csak dohányárut lehetett volna a boltokban árulni, később több körben módosították a szabályokat. Először a sorsjegyek, majd az alkohol, az energiaital és az újságok árusítását engedélyezte az Országgyűlés, végül a fagylaltokat is beengedték. | Ha rászáll a nép a trafikosokra | Rájár a rúd a trafikosokra, az utóbbi hetekben az Országos Választási Bizottság két, rájuk nézve káros népszavazási kezdeményezésnek is zöld utat adott. Az egyik az árrést, a másik az árusítható termékek körét csökkentené. A trafikosok azt mondják, ezt nem bírnák ki. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20130710-nepszavazas-csokkentheti-a-nemzeti-dohanyboltok-beveteleit-es-az-arusithato-termekek-koret.html | 2013-07-11 10:19:00 | true | null | null | Origo |
2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.
Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) titulust az Európai Unió ítéli oda egy évre, ami idő alatt a város lehetőséget kap kulturális életének a bemutatására. A Veszprém–Balaton 2023 EKF-hez tartozó beruházások és programfejlesztés állami és önkormányzati forrásokból valósulnak meg. Az EKF program megvalósításáért felelős kormánybiztossá a veszprémi születésű Navracsics Tibort nevezték ki – a fideszes politikus külgazdasági és külügyminiszter volt a harmadik Orbán-kormányban.
A szervező cég ezekre tervez elkölteni 50 milliárd forintot
Információink szerint a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nél összesen 50 milliárdos kiadással számolnak (félmilliárd forint nem állami támogatás, azt szponzorációval, barterrel akarják megszerezni).
A kiadások több mint felét, 28,4 milliárd forintot infrastrukturális fejlesztési célú, továbbadott támogatásra fordítják.
9,9 milliárd forintot pedig programfejlesztési célú, továbbadott támogatásra.
4 milliárd forinttal számolnak a rendezvények költségeinél.
Személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot terveznek költeni.
Reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, kommunikációs szolgáltatásokra 111 millió forintot szánnak.
456 millió forintot költenek egyéb szakmai szolgáltatásokra (monitoring, marketing, pályázatírás, szaktanácsadás, megvalósíthatósági tanulmányok).
Utazási költségekre és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek.
A grafikai szolgáltatást nyújtók is jól járnak, rájuk 166 millió forintot költenek.
Szoftverekre 200 millió forintot, a munkaadókat terhelő járulékra 668 millió forintot terveznek.
A felsorolt kiadások 48,5 milliárd forintot tesznek ki az 50 milliárdból, a többi pénzt egyéb, kisebb tételekre költik, például ügyvédi költségekre (24 millió forint). A szervező cég a milliárdos költségvetés ellenére ingyen dolgozó önkénteseket toboroz az oldalán, ugyanis „klassz” dolog koncertek előterében karszalagot adni a „lelkes látogatóknak”.
A szervező cég közel 90 százaléka önkormányzati tulajdon. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. igazgatóságának az elnöke Navracsics Tibor, a vezérigazgatója Markovits Aliz. A 2011-ben alapított szervezetet korábban Balatoni Korona Zrt.-nek hívták, 2018-ban nevezték át, amikor az EKF cím elnyerésére pályázott. A cégadatbázis szerint a zrt. adózott eredménye 2020-ban 2 millió forint, 2019-ben -113 millió forint volt. Az értékesítés nettó árbevétele ezekben az években 166 millió forintot, illetve 3,2 millió forintot tett ki. A cég 65,3%-a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzaté, 11,31%-a Balatonalmádi Város Önkormányzaté, 11,31%-a Balatonfüred Város Önkormányzaté. A badacsonytomaji Balaton Kör Egyesület 2,26% tulajdonrészt birtokol. A balatoni vendéglátósok érdekvédelmi szervezetének az élén korábban Laposa Bence borász állt. Laposa Bence a 24.hu cikke után mondott le, miután megírták, a balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet egyik tanácsadója. A botrány után Laposa Bence elnökségi tag lett. A veszprémi Kinizsi Invest Zrt.-nek 3,17%.-a van, a cég korábban banki szolgáltatásokat nyújtott, 2019 óta pedig befektetési társaságként működik. A balatonfüredi Balatoni Helyi Önkormányzatok Szövetsége, a sümegi Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, illetve a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Nonprogit Kft. is birtokol egyenként 2,26%-ot.
A főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá
Az EKF-re adott 88,5 milliárd forintot két szervezet között osztották szét. 2020-ban született meg az a Magyar Közlönyben nyilvános kormányhatározat, ami szerint 2020 és 2023 között 49,5 milliárd forintot nyújtanak a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nek. A cég számára nem máshonnan, mint a Gazdaságvédelmi Alapból biztosítottak 33,5 milliárd forintot.
A pénzeső alá a katolikus Veszprémi Főegyházmegye is beállt: a kormányhatározat alapján nekik 39 milliárd forintot adtak a veszprémi vár területén található műemlékegyüttesek felújítására. Azt az érsekségi főépítésztől lehetett megtudni, hogy a veszprémi vár esetében a teljes beruházás jóval az 2023-as év után, majd csak 2025-ben zárul le.
Az EKF-es pénzből tehát 2023-ra csak a felújítás egy része fejeződik be a veszprémi várban.
A Magyar Közlönyben közölt számokból az is kirajzolódik, hogy a szervező cégnek és a főegyházmegyének adott 88,5 milliárdnak csupán az egynegyed része megy a programokra, háromnegyed részét infrastrukturális fejlesztésekre költik.
A Veszprémi Főegyházmegye stratégiai partnerként kapcsolódott be a projektbe, a kormány ezáltal forrást biztosít a veszprémi Várnegyed területén található egyházi és egykor egyházi tulajdonban lévő ingatlanok felújításához. Ezek a fejlesztések a hivatalos kommunikáció szerint az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatra való felkészülés keretében valósulnak meg. A megegyezést Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye főpásztora írta alá. A kormány által nyújtott anyagi és politikai támogatásról a 70 milliárdos vadászati kiállítást megálmodó Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes nemrég újból biztosította a várost.
2022. február elején adtak hírt arról, hogy megkezdődtek a kivitelezési munkálatok a várnegyedben. A közbeszerzési értesítőben nem találtuk meg a pályázatot, ezért levélben kerestük meg a Veszprémi Főegyházmegyét.
„A vár projekt megvalósításában részt vevő egyházi jogi személyek nem minősülnek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérőnek és a megvalósított beruházás sem tartozik e törvény hatálya alá, tekintettel annak vallási, hitéleti jellegére”
– olvasható a válaszukban. Az Átlátszó jogi igazgatója, Dr. Tóth Balázs szerint nem helytálló az érsekség érvelése.
A pénz kétharmadát a Gazdaságvédelmi Alapból fizetik
Információink szerint a forrásokat évről-évre a támogatási szerződés módosításával biztosítják a szervező cég számára. A legutóbbi módosítás során a források felhasználási határidejét 2024. július 31. napjára módosították.
Tehát a támogatás egy részét 2023 után a szervező cég is felhasználhatja.
A közel 50 milliárdos költségek kétharmadát, 33,5 milliárd forintot a Gazdaságvédelmi Alapból finanszírozzák. A Népszava írt arról korábban, hogy sajátosan képzeli el a kormány a gazdaságvédelmet: ezen a címen nyeltek el állami cégek milliárdokat, vett az állam bélyegmúzeumot, adtak készpénzt fideszes alapítványoknak. A pénz kisebb része jutott közvetlen gazdaságvédelmi támogatásra.
A pénz háromnegyed részét infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét – csakúgy, mint tíz éve Pécsett
Az EKF-ről szóló viták egyik legfontosabbika, hogy a beruházásokról vagy a kulturális programokról kell, hogy szóljon a programsorozat. A magyarországi városok közül Pécs viselte először a címet, akkoriban sokan kritizálták, hogy 2010-ben erősen a beruházások felé billent a mérleg.
Százmilliók a politikai holdudvarnak: Mire költötték a Pécs 2010 projekt pénzeit? | atlatszo.hu
A művelődési házban várakozó családok nem tudják mi a következő lépés, volt, akinek csak fél órája volt összekészíteni a csomagját, miután a televízióban meglátta a háború kitöréséről szóló híreket. Helyszíni riport Záhonyból és Beregsurányból.
„Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a mi EKF-programunk – ellentétben a 2010-es pécsivel – nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál, hanem a térségi együttműködésre, az emberi és kulturális kapcsolatok építésére. Amihez kapcsolódóan vannak beruházási terveink is” – mondta Veszprém polgármestere, a Fidesz–KDNP által támogatott Porga Gyula az Indexnek 2021 őszén.
Azonban ha a számokat nézzük, az látszik, hogy a történelem megismétli önmagát. Ha a 88,5 milliárdos teljes keretet vesszük – azaz ha beleszámoljuk a főegyházmegyének adott pénzt is –, akkor 67,4 milliárd forintra rúgnak az infrastrukturális költségek, ami 76 százaléka az összköltségnek.
Összehasonlításképp: a Pécs2010-re 44,5 milliárd forint jutott, ennek túlnyomó része, 79 százaléka, mintegy 35 milliárd építkezésekre ment el. Megállapítható tehát, hogy a két kulturális főváros esetében nincs nagy különbség a pénzek elosztásában, és abban, hogy a beruházások javára billen a mérleg. (2010-ben 9,5 milliárd forint érkezett a kulturális programokra, azok kommunikációjára, illetve a projekt lebonyolítására.)
Gyorsan gazdagodó helyi cégek tarolnak a közbeszerzéseken
A közbeszerzési értesítőben három beruházást találtunk, aminél a Veszprém 2030 Műszaki Infrastruktúra Fejlesztő Kft. neve szerepel mint beruházó. Az Acticity elnevezésű kulturális központ tervezése és kivitelezése 13,5 milliárd forintba kerül. A nyertes a Vemév-Szer Építő- és Szerelőipari Kft. és a VeszprémBer Építő Kft. konzorciuma lett. A munka során átalakítják a volt veszprémi Heim Pál Gyermekkórházat, ami csaknem két és fél évtizede áll üresen.
A VeszprémBer Kft.-nek a cégadatbázis szerint jelenleg három tulajdonosa van (Redling Tamás, Tuza Péter és Hajdú Attila). A 2019 végén alapított cégnek 2020-ban a 2,7 milliárd forintos nettó árbevétele 458 milliós adózott eredménnyel társult. A cég jogelődje, az azóta megszűnt, Veszprémber Zrt., amiben Garancsi István nővére, a Veszprémben élő Garancsi Mária is tulajdonrésszel rendelkezett.
A Digitális Élményközpont tervezése és kivitelezése 9,4 milliárd forintba kerül. A nyertes a Vemér-Szer Kft. és Swietelsky Magyarország Kft. párosa lett. A Vemév-Szer Kft. szintén egy (főként a közbeszerzési sikereinek köszönhetően) gyorsan gazdagodó vállalat: az Opten cégadatbázisa szerint 2019 és 2020 között árbevétele közel kétszeresére nőtt, 2020-ra elérte a 10 milliárdot. A Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szerint a Vemév-Szer 2021-ben 16 közbeszerzést nyert, egy évvel korábban pedig 23-at.
Az osztrák tulajdonú Swietelsky-csoport egyik tagja, a Swietelsky Magyarország Kft. A cég, amely a közelmúltban például az Iparművészeti Múzeum felújításával került be a hírekbe, arról is ismert, hogy az egyik rendszeres partnere a közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégeinek.
A Jókai Mór utca 8. szám alatti beruházás kivitelezése 1,3 milliárd forintba kerül. A nyertes egy kisebb helyi cég, a Kuti és Fia Építőipari és Szolgáltató Kft. A veszprémi várbörtön árnyékában lévő Ruttner-ház hangulatos hostelként és a börtönmúzeum fogadóközpontjaként éled újra. | Nem a programokról fog szólni a 2023-as EKF: 67 milliárdot szórnak szét a beruházásokra | Az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd f | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/04/22/nem-a-programokrol-fog-szolni-a-2023-as-ekf-67-milliardot-szornak-szet-a-beruhazasokra/ | 2022-04-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz és a KDNP közös listájának 43. helyén mandátumot szerző Dömötör Csaba szeptember 30-án mondott le, mert európai parlamenti (EP-) képviselő lett.
A jogszabály szerint a listán szerzett mandátum megüresedése esetén a jelölőszervezet nevezheti meg, kinek kéri kiadni a mandátumot. A közös pártlistát állító jelölőszervezetek a pártlista 177. helyén szereplő Hegedűs Barbara Szilviát jelentették be a megüresedett mandátum betöltésére.
Mivel a bejelentés megfelelt a törvényi előírásoknak, az NVB 15 igen szavazattal meghozta határozatát, amelyben kiadta Hegedűs Barbara Szilviának az országgyűlési mandátumot.
Az NVB határozata nem jogerős, ellene három napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.
Hegedűs Barbara veszi át a Dömötör Csaba európai parlamenti képviselősége miatt megüresedett parlamenti mandátumot - jelentette be a közösségi oldalán Kocsis Máté.
Hegedűs Barbara házas, két gyermek édesanyja. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, doktori fokozatát pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Korábban veszprémi képviselőként és alpolgármestereként is dolgozott, valamint két idegen nyelven is beszél. Külügyi vezetőként tapasztalatot szerzett a nemzetközi területen, illetve a Régiók Európai Bizottságában is képviselte a helyi ügyeket Brüsszelben.
Új képviselőtársunk hétfőn esküt tesz az Országgyűlésben - emelte ki a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, és jó munkát kívánt a képviselőcsoport új tagjának. | Hétfőn teszi le az esküt a Fidesz új parlamenti képviselője | Kiadta Hegedűs Barbara Szilviának Dömötör Csaba országgyűlési képviselői mandátumát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/hetfon-teszi-le-az-eskut-a-fidesz-uj-parlamenti-kepviseloje | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Miután újabb hangfelvétel került nyilvánosságra Magyar Péterről - ezen éppen a sajtót támadja szitokszavak kíséretében - a Tisza Párt elnöke sajtótájékoztató keretében reagált a közelmúlt történéseire.
Magyar Péter elmondása szerint az Isaura 722. részét, illetve a "Tónika Show" újabb felvonását hallhatták a magyarok a felvételen. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a felvételek szerkesztettek, három időpontból vannak összevágva és szerinte van olyan mondat, ami nem hangzott el. Szerinte az is felvet kérdéseket, hogy a sajtó ezeket az anyagokat forráskritika nélkül lehozza, a felvételeket ugyanis bűncselekmény révén szerezték meg, manipulálták, illetve összevágták azokat. Ezzel szerinte Rogán Antalt segítik. Állította, ő nem szokott ilyen stílusban beszélni, ehhez képest sokszor előfordul, hogy a sajtó nem számol be a Tisza Párt közleményeiről.
A Tisza Párt irodájában Magyar Péter elmondása szerint találtak egy kémtollat, ezt be is mutatta a sajtótájékoztatón. Az egyik netkábelben találták meg, wifivel lehet irányítani, bárhonnan rá lehet hallgatni. Memóriakártya nem volt benne. A lakását és a kocsiját független szakértőkkel fogja átnézetni, az eredményről be fog számolni - mondta.
Magyar Péter: Bizonyítani tudjuk, hogy Vogel Evelin a Fidesz megbízásából titokban felvételeket készített a Tisza Párt ülésein, holnap feljelentést teszekZsarolás kísérlete miatt indult nyomozás Vogel Evelin ügyében Magyar Péter feljelentése nyomán
A "Tónika ShownakŃ nevezett hangfelvétel-sorozat szerint csupán a gazdaság állapotát fedi. Mint ismert, az Orbán-kormány kommunikációs stratégiája most már leginkább arra irányul, hogy jövőre majd jó lesz. Magyar Péter szerint Orbán Viktor tavaly ilyenkor is ugyanígy beszélt. Csakhogy miközben az EU éppen kilábal a gazdasági lejtmenetből, Nagy Mártonnak és Varga Mihálynak pedig egyetlen gazdasági előrejelzése sem jött be 2022 óta. Az élelmiszerárak az egekben, az inflációt azóta sem sikerült földbe döngölni (az infláció döngölte földbe a magyar gazdaságot), a fogyasztás visszaesett, utóbbi esetén pedig az infláció magától szorul vissza, nem a kormány intézkedései miatt.
A Tisza Párt elnöke kifogásolta, hogy a sajtó nem hozta le azt a közleményt, amit az élelmiszerárakról küldtek, összehasonlították a lengyel és a magyar élelmiszerárakat, a lengyel és a magyar minimálbér mértéket, és hogy a helyzet megoldására a Tisza Párt mit tervez tenni. Magyar Péter elmondása szerint ezt a Facebook-oldalán egymillióan tekintették meg, de a sajtó nem foglalkozott vele. Nehezményezte azt is, hogy a független sajtóban nem hozzák le a Tisza Párt reakcióját Orbán Viktor pénteki, állami médiás, interjú formájú nyilatkozataira. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy Rogán Antal egyszer azt mondta neki, minden független szerkesztőségben ott ülnek a titkosszolgálat emberei, ezen állítását pedig Rogán Antal azóta sem cáfolta. Magyar Péter tett egy megjegyzést arról is, hogy információi szerint
Beszélt az új országjárásáról is, amely a héten kezdődik. Ennek a fókuszában a gyermekvédelem lesz, mert ezen a területen rengeteg az elhúzódó eljárás, megalázóak a fizetések, az Orbán-kormány pedig még mindig nem kért bocsánatot a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatójának, a pedofília miatt 8 év börtönre ítélt Vásárhelyi Jánosnak az áldozataitól. Az országjáráson több gyermekvédelmi intézményeket is meglátogatnak. - Egyik napról a másikra nem lesz megoldás, de bizonyos lépéseket már tegnap meg kellett volna tenni - fűzte hozzá.
A felmondási hullám után munkaügyi perek sokasága indulhat a gyermekvédelembenAz ÁSZ szerint is veszélyben van a gyerekvédelem, a nemzetgazdasági viszonylatban is alacsony bérek fokozzák a pályaelhagyástMegkezdődött a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadása
Elmondta, több településen nehezen találtak helyszínt, Kisvárdán például a vállalkozók nem adnak nekik bérbe ingatlanokat. Közölte, azokat a polgármestereket is fel fogja hívni, akiknek ebben szerepe van, például Miskolcon sem engedte a fideszes vezetés, hogy kibéreljenek egy 1500 fős csarnokot, amelyik helyett egy 350 fős rendezvényterembe szorultak.
Magyar Péter szóba hozta a Pegasus-botrányt, ahol ismét megvédte volt feleségét, Varga Juditot, aki állítólag többször jelezte, hogy nem tartja elegendőnek az indoklást a lehallgatási engedély megadására, erre elvették tőle ezt a területet.
Arra a kérdésre, hogy a hangfelvétellel összhangban alkalmatlannak tartja-e az EP-képviselőit, tagadó választ adott. Az igaz, hogy mindenkitől 120 százalékot vár, de vele szemben is ennyit várnak, és összességében elégedett a képviselők munkájával. Azt is helytelenítette, hogy a képviselők ne nyilatkoznának, és szerinte nem csak Tarr Zoltán és Kulja András teszi ezt meg rajta kívül. Megjegyezte, hogy ugyanakkor a legtöbben szerinte nem tudnának felsorolni mondjuk tíz fideszes EP-képviselőt, így nem érzi fairnek az ezzel kapcsolatos számonkérést.
Megjelent az újabb hangfelvétel, Magyar Péter agyhalottnak és tehetségtelennek titulálta EP-képviselőit
Magyar Péter azt is állította, hogy szerinte a sajtó sokkal cifrább dolgokat is hallana, ha mondjuk Orbán Viktort vagy más fideszes vezetők magánbeszélgetéseit hallgatnák le. A "nyugdíjaskommandó" kifejezés is Rogán Antaltól származik elmondása szerint. Az általa Varga Juditról készített hangfelvételt szerinte nem lehet összehasonlítani azzal, amiket Vogel Evelin készített róla, ő ugyanis egy másfél perces hangfelvételt készített, amelyen egy bűncselekményről esik szó, Vogel Evelin pedig 11 órányi hangfelvételt rögzített róla, úgy, hogy még hajnalban is vett fel beszélgetéseket.
A Tisza Párt elnöke most is meglehetősen ellenségesen válaszolt a sajtó kérdéseire, a Telexet például érdekelte volna, hogy a párt egykulcsos, vagy progresszív adózást szeretne-e, de Magyar Péter válasz helyett kioktató stílusban támadni kezdte a lapot. Az Euronews kérdésére, hogy van-e olyan sajtótermék, ami szimpatikus neki, szintén nem adott választ. Feltűnő is volt, hogy a Tisza Párt elnöke mennyire ambivalens viszonyban van azzal a médiával, amelynek a hírnevét köszönheti - a sajtótájékoztatón ki is jelentetette, hogy valóban építenek egy saját közösségi médiaportfóliót -, a kisebb kirohanásai ellenére az országjárására ugyanis simán meghívta a független sajtó képviselőit.
"Leszarom a médiát, a sok köcsögöt" - Újabb hangfelvételeket küldtek szét a sajtónak Magyar Péterről | Magyar Péter: Találtunk egy kémtollat, a hangfelvételek csak elterelik a figyelmet a gazdaság állapotáról | Kifogásolta, hogy a független sajtó miért hozza le forráskritika nélkül a Vogel Evelin által titokban rögzített hanganyagokat. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3258263_magyar-peter-tisza-part-hangfelvetel-orszagjaras-gyermekvedelem-gazdasag-sajtotajekoztato | null | true | null | null | Népszava |
Már legalább 41 milliárd ment el nemzeti konzultációkra, és a legújabb árát még nem is tudjuk
Alig 15 százalékos válaszadási arányával csupán a középmezőnyben végzett az elmúlt 11 év 11 nemzeti konzultációja között a legutóbbi, a járvány utáni életről szóló állami levelezés. A sorosozós, brüsszelezős, migránsozós kampány ára még nem ismert, de a többi viszont már biztosan elvitt 41 milliárdot.
A legújabb nemzeti konzultáció válaszainak elemzésével, kiértékelésével még adós a kormány, de azt már tudjuk, hogy az augusztus végén lezárult akció kevéssé mozgatta meg az embereket. Pedig még Orbán Viktort is bevetették. A miniszterelnök Facebook-videóban töltötte ki a kérdőívet, és mást is erre buzdított, mert a cél, hogy “a legnagyobb egyetértésben hozhassuk meg a hazánk számára fontos döntéseket”.
Az egyetértés biztosan nagy lesz, de a válaszadók száma nem kiemelkedő. Pedig a koronavírus-járvány harmadik hullámát követően beindított, a járvány utáni életről szóló nemzeti konzultáció nem is startolt rosszul: az első egy hónap számai alapján még a 11 eddigi konzultáció között a második helyen állt óránkénti 760-as válaszszámával. A következő szűk egy hónapban nőtt is ez a szám, végül a teljes idő alatt átlagosan 886 válasz futott be óránként, így lett 1,191 millió válasz.
Más korábbi konzultációk azonban még jobban hajráztak, emiatt az összes válasz alapján ez a mostani akció már csak a középmezőnybe fér bele, és végül csak a 6. lett. Ugyancsak a 6. helyezést ért el, ha a megszólítottak – a konzultációkon ez általában, de nem kizárólag a mintegy 8 millió választópolgár – számához viszonyítjuk az 1,191 millió választ, ami 14,9 százalék. Az elmúlt évek 11, hasonló konzultációja közül a legsikeresebb, a 2017-es, Soros-tervről szóló csaknem kétszer ennyi embert ért el: annál 29,4 százalék volt a válaszadói arány, a válaszolók száma pedig 2,356 millió.
Ha az eddigi nemzeti konzultációkat összehasonlítjuk, akkor nem csak az egyes alkalmakkor beérkezett válaszok száma mutat nagy szórást – ennek oka az is, hogy változó hosszúságúak voltak a konzultációk, valamelyik csak egy hónapos volt, de többnek is meghosszabbította a határidejét a kormány a nagy érdeklődés miatt a Fidesz kérésére. Legalább ennyire
változó volt a kormányzati levelezések költsége is: a tízmilliós összegtől 10 év alatt eljutottunk a tízmilliárdosig.
A 2010-es “fülkeforradalom” után ismét hivatalba lépő Orbán-kormány az első hivatalos kormányzati konzultációt – melyben a nyugdíjasokat kérdezték arról, mit várnak az új kormánytól – 2010-ben még nem állami pénzből, hanem Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő közlése szerint a Fidesz pártkasszájából fizették. Igaz, az nem is került sokba, mert a csak az öregségi nyugdíjasoknak, 1,7 millió példányban postázott konzultációs ívek összköltsége állítólag csak 17 millió forint volt.
Az új Alaptörvényről szóló 2011-es akció már mind a 8 millió választót megszólította, és emiatt többe is került, 705 millióba. A 917 ezer válasz alapján (11,4 százalékos válaszadási arány) az egy reakció elérési költsége így 769 forint lett. Az akcióra fordított közpénzzel még példásan elszámolt a kormány: a költséglistából kiderül, hogy borítékolásra és adatfeldolgozásra kismamákat és csökkent munkaképességűeket foglalkoztattak, a stáb élelmezése pedig egymillió forintba került.
A még abban az évben megrendezett újabb, szociális témákról szóló konzultációra már 789 milliót költött a kormány, és ekkor lépte át a visszaküldött kérdőívek száma először az egymilliós álomhatárt (1,143 millió válasz érkezett, ami 14,3 százalékos arány), emiatt egy válasz elérési költsége 690 forint lett. Ehhez képest kudarcos volt a következő, a gazdaságról szóló 2012-es konzultáció, ahol a 8 millió megszólítottból csupán 699 ezer válaszolt (8,7 százalék), miközben a költségek először mentek egymilliárd forint fölé (1,2 milliárd), így a válaszonkénti költség is magas lett, 1719 forint.
A 2012-es gazdasági konzultációnál még szolidnak mondható, 308 milliós összeg volt a reklámköltség, illetve külön 44 millióért küldött Orbán köszönőleveleket a válaszolóknak.
Három év kihagyás után, 2015-ben rendeztek újabb konzultációt, akkor a “bevándorlásról” – ez volt az, ahol a kérdésekben összemosták a menekülttémát a terrorizmussal, és heves vitákat váltott ki a "Ha Magyarországra jössz..." szövegű plakátkampány is. A 960 milliós technikai költségeket ekkor 381 millióval dobta meg a reklám. Ekkor vezették be az online kitöltést, bár csak 57 ezren éltek vele, így összesen 1,311 millió válasz érkezett (ez az addigi legjobb, 16,3 százalékos válaszadási arányt hozta), egy válasz elérési költsége pedig az 1,341 milliárdos büdzsé alapján 1022 forintra jött ki.
Két év kihagyás után, 2017-ben jött az “Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultáció. Ez az 1,688 millió válasszal, 21,1 százalékos válaszadási aránnyal lett minden idők második legsikeresebb kormányzati akciója. De ennek ára is volt: az elszámolás szerint a technikai költség 1,3 milliárd volt (ebből 960 ezerért látták el a kérdőíveket Braille-írással), emellé pedig brutális összegű, 7,2 milliárd forintos reklámkampány társult (ebből 5,04 milliárd ment buzdító üzenetekre, további 2,16 milliárd a lezárás után “eredménykommunikációra”). Ekkor kezdődött a “sorosozás”:
tele volt az ország az “Állítsuk meg Brüsszelt!” feliratú kék óriásplakátok mellett a “Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” hirdetésekkel, rajtuk a kormány szerint az illegális migrációt támogató üzletember portréjával.
Az összesen 8,5 milliárdos összköltségű nemzeti konzultációban egy válasz elérési költsége jelentős összegre, 5035 forintra ugrott.
Még 2017-ben újabb, már kifejezetten Soros Györgyre kihegyezett nemzeti konzultációt indított a kormány, az állítólagos “Soros-tervről”, ami a Fidesz szerint azt jelentette, hogy Soros migránsok millióit akarja betelepíteni. Ezt a hamis állítást a kormány és a Fidesz politikusai, megmondóemberei országszerte 164 településen, 208 nyilvános fórumon, 54 “előadóval” igyekeztek sulykolni, de erre csak összesen 40 ezer ember volt kíváncsi.
Sokkal többen töltötték ki viszont a konzultációs ívet: összesen 2,356 millióan, ami a 29,4 százalékos válaszadási aránnyal minden idők legsikeresebb konzultációja volt (ezúttal is lehetett online tölteni, 175 ezren tettek így). Érdekesség, hogy voltak igen meglepő kilengések a válaszoknál:
volt olyan nap, amikor 323 ezernél is több válaszlevél érkezett, a netes kitöltéseknél viszont csak 7351 volt a napi rekord.
A Soros-konzultáció megihlette a mémgyárosokat, sőt az Ostobák zenekar rajzfilmes videoklipet is készített a Soros György! című számához:
A sikernek ezúttal is nagy ára volt: a “Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció költsége megközelítette a 10 milliárdos határt. A technikai költségek meghaladták a 2 milliárd forintot, reklámhadjáratra pedig minden korábbinál többet, 7,5 milliárd forintot költött közpénzből a kormány (reklámkampányra 5,03 milliárdot, “eredménykommunikációra” további 2,46 milliárdot). Emiatt a rekordszámú válasz ellenére az egy válasz elérési költsége is magas lett, 4053 forint.
Visszafogottabb érdeklődés kísérte a 2018-as, a “családok védelméről” szóló nemzeti konzultációt, amelyre csupán 1,382 millió válasz érkezett, ami 17,3 százalékos válaszadási arányra volt elég. A technikai költségek ennél mintegy 2,2 milliárd forintra jöttek ki, de a pontos reklámköltség nem ismert, így a csak a részköltség alapján számolt 1573 forintos válaszonkénti elérési költség is jóval nagyobb lehetett ténylegesen.
Egy év konzultációs szünet után tavaly következett az újabb kormányzati levelezés, ami a járványvédelmi intézkedésekről szólt. Eredetileg nem erről tervezték indítani, be is jelentették, hogy a téma – addig szokatlan módon – egy jogerős bírósági ítéletről szól majd, miután Orbán Viktor a gyöngyöspatai iskolákban szegregált oktatást elszenvedő romáknak megítélt bírósági kártérítést munka nélkül szerzett pénznek nevezte.
A pandémia azonban felülírta a terveket, így a járvány elleni védekezésről szólt a konzultáció, amire 1,682 millió válasz érkezett (részben online), ezzel pedig minden idők harmadik legnépszerűbbje lett 21 százalékos válaszadási aránnyal.
A költségek ekkor lépték át először a 10 milliárdos lélektani határt (a 11,5 milliárdos büdzséből 9,6 milliárdot költöttek reklámra), így nem csoda, ha egy válasz elérési költsége 6837 forintra jött ki.
Ezt követte az idei első, kizárólag online kitölthető nemzeti konzultáció, amely már a harmadik járványhullám utáni “nyitásról” szólt. Ez – talán emiatt is – az eddigi legrosszabb eredményt hozta: 6,6 százalékos volt a válaszadási arány, mivel összesen 528 ezren reagáltak. Ráadásul még úgy is sokba került, hogy az online felület “frissítése” csak 15,5 millió volt, mivel reklámra viszont 5,731 milliárd ment el. Ez alapján egy válasz elérési költsége is nagyon magas lett: 10 882 forint.
A legújabb, augusztus 25-én zárult nemzeti konzultáció amolyan “best of” témájú lett, hiszen olyan, korábbi alkalmakkor már kipróbált témákat vegyített benne a kormány, mint a sorosozás, brüsszelezés vagy a migránsozás, miközben hivatalosan a járvány utáni életről szólt. A kapcsolódó reklámkampány újdonsága volt, hogy viccesnek szánt emojikkal üzent. Az ismét papíron (és online is) kitölthető kérdőívekre 1,191 millió válasz érkezett, ami 14,9 százalékos válaszadási arányt jelent, az egy válaszra eső elérési költség nem tudható, mivel egyelőre nem ismert, mennyibe került az akció – a költségek megismerésére a hvg.hu nemrég közérdekű adatigénylést adott be. Enélkül is több mint 41 milliárd forint közpénzt költött el a kormány az elmúlt 11 évben nemzeti konzultációkra.
A kormány új plakátjain túllépett az írásbeliségen, már csak érezni kell őket
A nemzeti konzultációk önmagukban nem is lennének annyira drágák, de a reklámozásukra akármennyi pénzt el lehet költeni. A rosszul álcázott kampányoláson túl kevés hasznot hozó konzultációk kérdéseivel együtt a plakátok is egyre durvábbak lettek az évek során. | Itthon: Már legalább 41 milliárd ment el nemzeti konzultációkra, és a legújabb árát még nem is tudjuk | Alig 15 százalékos válaszadási arányával csupán a középmezőnyben végzett az elmúlt 11 év 11 nemzeti konzultációja között a legutóbbi, a járvány utáni életről szóló állami levelezés. A sorosozós, brüsszelezős, migránsozós kampány ára még nem ismert, de a többi viszont már biztosan elvitt 41 milliárdot. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210903_Nemzeti_konzultacio_41_milliard | 2021-09-03 18:00:00 | true | null | null | HVG |
- Immáron évtizedes hagyomány, hogy a kormány kíváncsi az emberek véleményére, és megkérdezi a polgárokat, hogy mit gondolnak a legfontosabb kérdésekről, milyen fejlődési irányt képzelnek el hazánknak - fogalmazott Simicskó István a Facebook-oldalán megosztott videóban.
A KDNP frakcióvezetője közölte, hogy erről szól a most meghirdetett nemzeti konzultáció is, amely már 14. a sorban, és immáron egy demokratikus hagyomány, és egyfajta hungarikum is, hiszen csak a magyar kormány kéri ki időről időre a polgárok véleményét egy-egy döntés előtt.
Nem könnyű időszakon vagyunk túl. Az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus még mindig tart. Ezek gazdasági hatásai erősen megtépázták Európa versenyképességét
- tette hozzá a politikus, majd leszögezte, hogy nem támogatják Brüsszel gazdasági hidegháborúját.
A következő előttünk álló nagy feladat tehát Magyarország gazdaságának gyors és eredményes megerősítése. A családokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat szeretnénk helyzetbe hozni az új gazdaságpolitikával
- fogalmazott.
Simicskó István emlékeztetett, hogy a nemzeti konzultáció során az állampolgárok 11 kérdésre felelve mondhatnak véleményt az országot érintő legfontosabb témakörökben.
Tisztelettel arra kérem önöket, hogy minél többen válaszoljanak a kérdésekre
- szólt az állampolgárokhoz a frakcióvezető. | A kormány kíváncsi az emberek véleményére | Évtizedes hagyomány, hogy a kormány megkérdezi a polgárokat, mit gondolnak a legfontosabb kérdésekről. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/kormany-velemeny-simicsko-istvan | null | true | null | null | BEOL |
„Demagóg dolog, hogy a vagyonnyilatkozatokkal próbáljuk hergelni az embereket”, mondta szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter véleményét azután kérdezték, hogy a Nemzeti Választási Bizottság döntésével szembemenve a Kúria hitelesítette azt a népszavazási kérdést, ami azt célozta, hogy
rendszeresen vessék össze a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát a hatósági nyilvántartásokkal.
Lázár bámulatos gondolatmenet után arra jutott, hogy
a vagyonnyilatkozatokról a képviselőknek kell dönteni. Mert nem kérdés, hogy mi lenne az eredménye egy esetleges népszavazásnak.
Lázár János véleménye érthető: | Négy éven át nem vallotta be a nyaralóját, de Lázár szerint demagóg a vagyonnyilatkozatokról szóló népszavazási kezdeményezés | A miniszter, akinek kiskorú gyermekei budai ingatlannal rendelkeznek, inkább a parlamentre bízná a döntést. | null | 1 | https://444.hu/2017/10/27/negy-even-at-nem-vallotta-be-a-nyaralojat-de-lazar-szerint-demagog-a-vagyonnyilatkozatokrol-szolo-nepszavazasi-kezdemenyezes | 2017-10-27 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A képviselőház nem egész egy órán át tárgyalta az ügyet, amely így a Szenátusba kerül. Ha ott is megszavazzák a kormányzó leváltását – amiben kevesen kétkednek –, a szerb származású Blagojevich szedheti a sátorfáját.
A kormányzó korrupciós ügybe keveredett, amikor hangfelvételekkel bizonyította a szövetségi nyomozó hivatal, az FBI, hogy pénztért árulta Barack Obama megüresedett szenátori székét. Obama elnökké választása után ürült meg a két Illinois állami szenátori hely egyike; erre az esetre az USA alkotmánya az adott állam kormányzóját hatalmazza fel, jelölje ki az utódot.
Az utolsó hasonló eset 1988-ban történt, akkor Arizona állam kormányzóját váltotta le a helyi törvényhozás. Bill Clinton elnököt pedig 1998 végén váltotta le hatalmából a washingtoni szövetségi képviselőház, miután hazudott az esküdtszéknek a Monica Lewinsky-ügyben. (rajta kívül egyetlen másik elnököt, Andrew Jacksont próbáltak leváltani, 1868-ban, szintén sikertelenül).
„Nehéz a szívem, de világos, mit kell tennem,” idézi a New York Times Barbara Flynn Currie-t, a leváltási bizottság demokrata elnöknőjét. “A kormányzó lábbal tiporta a törvényhozási rendet. A kormányzó megszegte hivatali esküjét. A kormányzó nem felelt meg a közbizalomnak. A kormányzónak mennie kell.”
Ahhoz, hogy a kormányzó valóban távozzon, a Szenátusban kétharmados többséget kell kapnia a leváltási javaslatnak. Tekintve, hogy a képviselőházban egyetlen képviselő szavazott csak hivatalban tartásáért, sok esélyt nem lehet adni neki.
A nyomozás során egyébként feltártak további korrupciós ügyeket is, nem csak Obama székének árusítását. A kormányzó két hivatali ciklusa alatt szabályszerű fizetett szolgáltatásokat nyújtott egy egész sor egyénnek és szervezetnek. Volt olyan, hogy 50 ezer dollár politikai támogatás fejében 8 millió dollárnyi támogatást vont meg egy gyermekkórháztól.
“Mindösszesen, az eredeti vád és a közben felfedezett egyéb dolgok bőven elég alapot nyújtanak arra, hogy eltávolítsuk a hivatalából,” mondta Currie.
Egy másik bizottsági tag, Suzan Mendoza, így búcsúzott Blagojevichtől: „Rod Blagojevich, szégyellje magát. Menjen, és foglalja el nyomorult helyét a történelemben.”
Rod Blagojevich, Illinois állam kormányzója itt egyelőre csak a lakásából távozott | Külföld: Kirúgták a kormányzót Illionis-ban | Eltávolította pozíciójából Illinois állam képviselőháza Rod Blagojevich kormányzót pénteken, mert visszaélt hatalmával. Ő volt az első kormányzó, aki elbukott az államban. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/kirugtak_a_kormanyzot_illionis-ban-315848 | 2009-01-09 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az alkotás 13,5 méter hosszú, 4,5 méter magas, és körülbelül 63 négyzetméteres
A festményt a Parlamentből hozták el
A Munkácsy - Egy világsiker története című kiállítás november 27-től tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban
- A festmény 13,5 méter hosszú, 4,5 méter magas, kerekítve nagyjából 63 négyzetméter. A leemelésen és az elszállításon 30-40 fő dolgozott, a restaurátoroktól kezdve a műtárgytechnikusokon át, egészen a kiállítás szervezőiig. Mérésre nem volt alkalmunk, de a súlyát olyan 1 tonna körülire saccoltuk a kollégákkal. Ebben persze, benne van minden: a díszkeret, az úgynevezett vakkeret, amire a vászon lett felfeszítve, és persze, maga a vászon is - kezdte a Blikknek Kovácsné Gőgös Ágota, a múzeum restaurátori osztályának vezetője.
A festmény a Parlament épületének dél-nyugati sarkában lévő Munkácsy termet díszíti, 1929-ben került ide, az egykori elnöki fogadóterembe.
- A szervezést már hónapokkal korábban elkezdtük, ugyanis a festmény leemeléséhez egyedi méretű állványzatot és csörlőrendszert kellett rendelni. Természetesen a mozgatás előtt fel kellett mérni azt is, milyen állapotban van a festmény, bírja-e majd a szállítást, de szerencsére ezzel nem volt gond. Munkácsy nagyon jó minőségű alapanyagokkal dolgozott, a több rétegnyi festék mögött illesztések nélkül, egyben szőtt, erős vásznat használt. Ezek bizony kiállják az idő próbáját! - vette át a szót Országh Borbála restaurátor, a vászonkonzerválási projektcsoport vezetője.
A kép 1893-ban készült el, több mint 130 éves. Munkácsy először Párizsban mutatta be, többszöri átdolgozás után a képet 1893 decemberében fejezte be, és 1894 februárjában hozatta Budapestre.
+ 6
Röpködtek a milliók: így árverezték el Munkácsy festményét
- Maga a bontás, majd az összerakás is két-két napot vett igénybe. A szállítással egy műtárgyak mozgatására specializálódott céget bíztunk meg, olyan teherautót választottunk, ami nem csak méretben megfelelő, de a csomagtere is klimatizált. A festményhengert még pluszba hőtartó fóliába csomagoltuk, hogy minél kevesebb hőmérséklet- és páraingadozás érje az út alatt. Egyébként maga a merevítőkkel megerősített henger, amire feltekertük is kifejezetten ehhez a festményhez készült - magyarázta Ágota, akitől azt is megtudtuk, hogy egy ekkora alkotás szállítása igazi kuriózumnak számít egy múzeum életében.
- Ez volt az egyik első műtárgy, amit a kiállításhoz szállítottunk, ha jól tudom, a legmesszebbi festmény Amerikából érkezik majd egy magángyűjteményből. A Honfoglaláson kívül még két nagyobb méretű alkotást szállítunk majd hasonlóképpen, emellett közel száz kisebb méretű festmény érkezik díszkerettel együtt ládákban, illetve Munkácsy személyes tárgyait is megtekinthetik majd a látogatók.
A múzeum Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központjának szakszerű infrastruktúrája és csapata, valamint felszereltsége teszi kizárólag lehetővé az ilyen mértékű restaurálási munkák teljesítését, valamint azt, hogy a Szépművészeti Múzeumban nemzetközi szinten is elismert kiállításokat mutathatunk be. A Szépművészeti Múzeum Munkácsy - Egy világsiker története című kiállítása november 27-én nyílik. | A Szépművészetibe költözött Munkácsy óriás festménye | Bár Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye akkora, mint egy tágasabb albérlet, az Árpád vezért és a Kárpát-medencébe vonuló magyar sereget ábrázoló gigantikus méretű alkotást most mégis leakasztották a szögről, és a Szépművészeti Múzeumba szállították egy kiállítás kedvéért. Ez aztán nem kis meló! | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/munkacsy-estmeny-szallitas-szepmuveszeti-muzeum/ys4hc3c | null | true | null | null | Blikk |
A Pécsi Ágazati Képzőközpont Kft. diákjai nemrég újrafestették a Tüke Busz Zrt. műhelycsarnokát. Ez azonban nem az első eset, hogy a fiatalok önkormányzati tulajdonban lévő épületeken dolgoznak.
Megújult a javítóbázis
A Pécsi Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. és a Tüke Busz Zrt. együttműködésének eredményeként a közelmúltban megújult a közlekedési társaság Tüskésréti úti műhelycsarnoka. Az épület megfakult, megkopott belső falfelületei, az ajtók, az ablakok és a belső lépcső tisztasági festésében a Baranya Vármegyei SZC Angster József Technikum, Szakképző iskola és Szakiskola elsős tanulói és a Baranya Vármegyei Pollack Mihály Technikum végzősei vettek részt. A műhelycsarnok festési munkáit a két társaság együtt koordinálta - derül ki a Tüke Busz Zrt. közleményből. A festéshez szükséges anyagokat a közlekedési cég biztosította, míg a szükséges diákmunkaerőt, szerszámokat és állványokat a képzőközpont bocsátotta rendelkezésre.
A tanulók két és fél hét leforgása alatt festették újra - olajzöld és fehér színre - a javítóbázis falait, a műhely ablakait, ajtajait és a belső lépcsőt pedig szürkére. Az együttműködés - áll a közleményben - a tanulói gyakorlati képzés szempontjából kiváló "terepmunkának" bizonyult, hiszen a 8-12 fős diákcsapat tagjai különféle festékekkel dolgozhattak (olajfesték, zománcfesték és diszperzit festék) és a hatalmas belmagasság miatt az állványozás folyamatát, valamint a guruló állványozást is alkalmazniuk kellett.
"A Pécsi Ágazati Képzőközpont Nonprofit Kft. felé köszönetünket fejezzük ki Dallmann Krisztina, ügyvezető igazgatónak, aki a teljes munkavégzést koordinálta, Eiter Dezsőnek, aki a napi munkavégzést mesterként felügyelte, valamint Kárpáti Zoltán, oktatásvezetőnek a szervezés lebonyolításáért" - zárul a Tüke Busz Zrt. közleménye.
Mindkét fél nyer
A képzőközpont természetesen nem először működik együtt városi cégekkel, intézményekkel. Dallmann Krisztinától megtudtuk, hogy az eddig megvalósított hasonló projektek között szerepeltek kisebb volumenű és jelentős mértékű felújítási munkálatok is. A tanulók többek között jártak az Enyezd, a Mezőszél, a Radnóti, a Melinda, a Vargha Damján és a Nagy Jenő utcai óvodában és a Testvérvárosok terei iskolában is. Mint mondta, az önkormányzattal és az önkormányzati intézményekkel való együttműködés keretében elsősorban a festő- és burkolótanulók kapnak gyakorlási lehetőséget, de kőművesmunkákat is végeznek.
A projektekkel - folytatta - mindkét fél nyer, hiszen az érintett ingatlanok megszépülnek, miközben a diákok fontos gyakorlati tapasztalatokra és a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges kompetenciákra tesznek szert. Ráadásul az önkormányzatnak munkadíjat sem kell fizetnie a diákok által teljesített munkák után, mondta a cég ügyvezető igazgatója. További jelentős pozitívuma az együttműködésnek, hogy a diákok több olyan elmaradt felújítási munkát is elvégeznek az adott intézményekben, amelyekre - különböző okokból kifolyólag - nem volt korábban lehetőség.
Dallmann Krisztina kérdésünkre elmondta, hogy a diákok örömmel vesznek részt a felújításokban, és nagyon büszkék a munkájukra.
Nem csak tapasztalatszerzés
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a diákok idén év elején az Időskorúak Szociális Intézményének (ISZI) Tüzér utcai telephelyén is dolgoztak: egy különálló épületet újítottak fel - amelyben az intézmény egy új közösségi teret hozott létre -, a főépületben pedig a lakószobákat és a folyosót festették ki, emellett vakoltak, csempéztek, továbbá lépcsőzsaluzási és térbetonozási munkákat is végeztek.
A munka azonban nem állt meg itt. Vene-Halász Rita, az ISZI vezetője lapunknak elmondta, hogy a diákok jelenleg az intézmény főépületének vizesblokkjait újítják fel. A tanári felügyelet mellett zajló burkolási és festési munkához - folytatta - az ISZI biztosítja az alapanyagot, tette hozzá az intézmény vezetője.
Kiemelte, hogy a felújítás során a fiatalok nem csupán szakmabeli tapasztalatokat és gyakorlatot szereznek, hanem az idősekkel is megtanulnak érzékenyebben, toleránsabban, figyelmesebben kommunikálni. Mint mondta, az oktatók felkészítették őket az ilyen és ehhez szituációkra, majd hangsúlyozta, hogy a fiatalok nagyon rendezettek, segítőkészek és figyelnek az idősekre, igényeikre. | Példás pécsi együttműködés: a fiatalok gyakorolnak, az épületek szépülnek | A Pécsi Ágazati Képzőközpont Kft. diákjai nemrég újrafestették a Tüke Busz Zrt. műhelycsarnokát. Ez azonban nem az első eset, hogy a fiatalok önkormányzati tulajdonban lévő épületeken dolgoznak. | [
""
] | 0 | https://www.pecsma.hu/peldas-pecsi-egyuttmukodes-a-fiatalok-gyakorolnak-az-epuletek-szepulnek | null | true | null | null | PécsMa.hu |
Ahogy a Magyar Nemzet is beszámolt róla, nyilvánosságra került egy újabb hangfelvétel . Ezen a több mint másfél órás hangfelvételen Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője, illetve mostani gazdasági háttérembere, Hanzel Henrik beszélget egymással. Ez a hangfelvétel bizonyítja, hogy az a néhány perces felvétel, amit néhány napja Magyar Péter tett közzé,
manipulált és számos helyen megvágott.
Pedig a Tisza Párt vezére ennek a manipulált felvételnek az alapján jelentette fel Vogel Evelint zsarolás miatt. A teljes hanganyagból azonban kiderült, hogy semmiféle zsarolás nem történt, csak az volt kérdéses, hogy Vogel milyen konstrukcióban jut hozzá a Tisza Pártban végzett munkája ellenértékéhez.
Tehát Magyar Péter pontosan azt tette, amivel a politikai ellenfeleit vádolja, vagyis manipulált, illetve hamisított.
A Mandiner arra is rávilágított, hogy a hangfelvételből az is kiderült, hogy a politikus nem bánt tisztességesen Vogel Evelinnel.
- Péterrel nem lehet bizonyos dolgokat normálisan megbeszélni. (...) Olyan szinten, olyan megalázó módon beszélt velem, elképesztően tiszteletlenül bánt velem, nem volt velem őszinte, és ez folyamatosan eszkalálódott - magyarázta Magyar Péter volt barátnője Hanzel Henriknek a hangfelvételen. Majd így fogalmazott: - Nekem nem az volt egyáltalán a bajom, hogy jönnek újságírók, meg stressz van, meg munka van, meg pörgés van, hajtás, tehát én ezeket egyébként egész jól bírom akkor, ha nincs valaki mellettem, aki folyamatosan szívja le az erőmet, és ő ezt csinálta. Akarva-akaratlanul, mert tiszteletlen volt, mert kaotikus volt. Nem lehet vele ezekről beszélni.
Még mielőtt szóba került volna a pénz, Vogel Evelin így folytatta:
- A szűk környezetében nem tud rendet tartani, ő az, aki k...rvára nem tud szisztémában gondolkodni, rengeteg félelem, paranoia hajtja, és nem véletlen az, hogy az egész csapat mindig tüzet olt, mert az az ember nem tud leülni három nagy levegőt venni.
Ezek után Magyar volt barátnője így fogalmazott: - Tavaly is ez volt, hogy hirtelen felkelt, és egy ilyen bazi nagy nyomás van rajta, remeg a keze alapból, tehát van egy olyan alapprobléma, nehézség benne, amit én tudtam.
Vogel Evelin a felvételen - a Tisza Párt vezetőjének verbális erőszakosságán túl - ezt is megfogalmazta: - Péter nem akkora sztár, mint amekkorának most gondolja magát, meg mint amekkorának ez a csapat most látja.
A hosszú beszélgetésben több erős mondat is elhangzik, amiben Vogel Evelin érzékelteti, hogy mit is jelenthetett ő Magyar Péternek:
- Nem, nem voltam first lady. Tudod, mi voltam b...meg? Egy last lady voltam, akit a Péter arcba tiport folyamatosan
- mondta a politikus volt barátnője. Hozzátette: mindent megtett Magyar Péterért, aki azonban "egy beteg ember", "nincs ki mind a négy kereke".
A volt barátnő végül így foglalta össze: Magyar Péter szerinte egy nárcisztikus p...cs.
Borítókép: Magyar Péter ( | Narcisztikus p...cs: így jellemezte Magyar Pétert Vogel Evelin a kiszivárgott hangfelvételen | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/igy-jellemezte-magyar-petert-vogel-evelin-a-kiszivargott-hangfelvetelen | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hamarosan akár 20 új kínai mozdonyt vehet a MÁV számára a Lázár János vezette közlekedési tárca - értesült a Hvg.hu. A lap úgy tudja, pár hete "előzetes szemrevételezésre" járt Kínában egy magyar küldöttség, amelyben a közlekedési minisztérium, a vasúthatóság és a MÁV részéről is voltak szakemberek, hogy tájékozódjanak a CRRC-mozdonyok beszerzéséről.
A kínai vasúti járműgyártónak, a CRRC Zhuzhou Locomotive Co. Ltd.-nek két tolatómozdonya már rója a magyarországi síneket, miután az osztrák tulajdonban lévő Rail Cargo Hungaria rendelt belőlük. A további beszerzést éppen az gyorsíthatja fel, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője, Lázár János a napokban írta alá a kínai járművek magyarországi hatósági engedélyeit, miután a mozdonyok minden vizsgán átmentek. A tolatómozdonyok darabja 3-4 milliárd forintba kerül, a beruházás tehát 20 jármű esetén legalább 60 milliárd forintba kerülne. Alapesetben az ötlettől a fogalomba állításig 3-4 év szokott eltelni, de most különösen nagy a nyomás a minisztériumon, hogy változtasson az áldatlan állapotokon, csökkentse a vasúti késéseket, és jobb állapotban lévő járművek fussanak a vágányokon. Lázárnak folyamatosan a fejére olvassák, hogy ő és kormánya állította le a Siemens-mozdonyok beszerzését, ám ha most újraindítanák azt, akkor csak a beláthatatlan jövőben lenne belőle jármű Magyarországon. A kínaiak viszont hajlandóak olyan mozdonyokat átirányítani Magyarországra, amelyek már szinte a gyártósoron vannak. Így a járművek még a 2026-os választások előtt forgalomba állhatnak.
Állítólag a 20 villanymozdony állomáshelye Nyíregyháza lenne, részben mert ott van megfelelő műhely, részben a politikai tőke miatt - ez utóbbi egyébként az, ami miatt a következő hónapokban még más fideszes városok is benyújthatják az igényüket a mozdonyok állomásoztatására. A magyar vasútgépészek eredetileg bizalmatlanok voltak a kínai termékkel szemben, de a próbautak alapján egészen jó lett róla a véleményük - írta a lap. A CRRC egyébként előbb-utóbb akár Magyarországon is gyárthatja a mozdonyait, hiszen májusban írt alá megállapodást a magyar Acemil Zrt.-vel. A cég akkor került elő a nyilvánosságban, amikor a Direkt36 oknyomozó újságírói kínai vegyi anyagok soroksári elosztóközpontjának terveiről írtak, és abban az üzletben az egyik befektető az Acemil lett volna. A társaság székhelye Rogán Antal miniszter ügyvéd barátjának az irodájával van egy címen, miközben a vállalat tulajdonosait egy magántőkealap, a Tibidabo fedi el. | Kína soron kívül küldhet mozdonyokat Magyarországra | Nagy a nyomás Lázárékon a vasúti késések miatt, a Siemens-mozdonyok beszerzését viszont korábban leállították. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/kina-soron-kivul-kuldhet-mozdonyokat-magyarorszagra-169059 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Szegény embert az ág is húzza. Az Access Befektetési Alapkezelő nem éppen a befektetési alapkezelő szakma legdinamikusabb tagja. A társaság korábban a Buda-Cash egykori ügyfeleinek szabad forrásait fektette be, később a Quaestor-csoporttól is örökölt pár alapot. A Quaestor alapjai Kurázsi, Borostyán, Tallér, Aranytallér márkanevekkel futnak.
Egyik brókercég sem éppen a legjobb hívószó. A szűk ajtón sokan és gyorsan próbáltak kimenekülni, vagyis az éber és aktív befektetők sorra elhagyták ezeket a befektetéseket, amint tudták, aki azonban egy ilyen történet végére marad, az nagyon rosszul járhat. A korábbi alapok megszűnése során volt, hogy az utolsó időszakban a befektetők vagyona huszadára olvadt.
Ráadásul mivel egyes alapok valójában nem hagyták el a pénzügyi csoportot, azaz a Buda-Cash világhoz kötődő bankok (DRB-csoport) betéteibe fektettek, a bankok felszámolásáig nehéz is volt megítélni, hogy mennyit értek a betétkövetelések. Látni fogjuk ezt a problematikát az Access PP Deposit nevű alap esetében.
Mindenesetre az Access alapjai sorra szűnnek meg, a társasághoz közeli forrásokból úgy értesültünk, hogy év végére legfeljebb öt-hat alap maradhat életben, ezekben reálisan 2,5 milliárd forint körüli vagyon lesz az év végén. Az alapkezelő ugyan tervezi a jövőjét, szívesen nyerne el új mandátumokat, de a Quaestor és a Buda-Cash örökségből megmaradt alapoknál érthető módon már nincs sok esélye új befektetők felkutatására, a feladat inkább csak az alapok bezárása és menedzselése lehet.
Az MNB lecsapott
Az Access története annyiban aktuális, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) augusztus 21-i közleménye alapján a jegybank lecsapott. Az MNB gyakran tesz közzé közleményeket az egyes felügyelt intézményeknél lefolytatott vizsgálatokról, szerkesztőségünkbe hetente érkeznek a milliós, tízmilliós megállapításokról szóló hírek.
Most az Access kapott 24,5 millió forintos bírságot, ami azonban annyiban mindenképpen egyedi, hogy e cég sok szállal kötődik Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, vagyis Szemerey Tamás által birtokolt NHB Bankhoz. Mint említettük, az Access korábban a Buda-Cash csoporttal és annak banki tagjaival működött együtt,
de a 2015. márciusi nagy BC-összeorulás után már az NHB, Szemerey Tamás bankja forgalmazza az Access kezelte befektetési kegyeket,
sőt az NHB be is költözött az Access mellé, abba az Akadémia utca 7-9. címen található épületbe, amely ma már az NHB telephelye,
az Access tulajdonosa egy olyan cég, az NH Capital Kft., amely ma ugyan egy Hauser Zoltán nevű magánszemélyé, de korábban NHB-tulajdonban volt,
a 444.hu ezen cikke szerint Hauser Zoltán maga sincs távol üzletileg Szemerey Tamástól.
Ennyi kapcsolat után pozitívumként említhető, hogy az MNB felügyelői rokoni kapcsolatoktól függetlenül végezték a munkájukat és az elnöki rokonhoz közeli cégre is lecsaptak. Amúgy ez már nem az első ilyen eset volt, az MNB már magát az NHB-t is többször megbüntette,
2016. április 8-án 4 millió forintra,
2016. augusztus 16-án 1 millió forintra,
2017. január 10-én pedig 100 ezer forintra.
Lehet, hgy más eset is előfordult, mi ezeket leltük fel az MNB rendszereiben.
Na de mi volt a baj?
Izgalmas kérdés az is, hogy mi volt a baj és az MNB-bírságnak lehet-e egyéb következménye. Az MNB a vizsgálat során hiányosságokat tárt fel a befektetési döntések meghozatalát, a kezelt befektetési alapok egyes tranzakcióit, valamint a befektetési alapok kezelési szabályzatában foglaltak betartását érintően is. Az alapkezelő bizonyos esetekben nem dokumentálta az alapkezeléshez kapcsolódó befektetési döntéseket és a telefonon adott megbízásokat sem, megakadályozva ezzel azok utólagos jegybanki ellenőrizhetőségét.
Az MNB emellett vizsgálta a kezelt befektetési alapok megszűnési eljárásaiban történő eszközértékesítési gyakorlatot is. Ezeket nagyon pontosan szabályozzák a vonatkozó előírások.
A vizsgálat megállapította, hogy az alapkezelő nem végzett megfelelően dokumentált ajánlatbekérést, annak érdekében, hogy a megszűnéssel érintett alapok befektetési eszközeit – a befektetői érdekekre tekintettel – a lehető legmagasabb vételárat kínáló vevőnek értékesítse.
Az alapok megszüntetéséről azt hallottuk, hogy ha egy alap összesített nettó eszközértéke 50-100 millió forint alá olvad, akkor már érdemes megvizsgálni a megszüntetést, mert ennyi vagyon alatt nem működtethető gazdaságosan, ha pedig három egymást követő hónap átlagában a 20 millió forintot sem éri el az eszközérték, akkor kötelező elindítani a megszüntetési eljárást.
Visszatérő panasz
A megszűnési anomáliák mindenesetre azért érdekesek, mert mindig, amikor az Index a Buda-Cash, vagy a Quaestor ügyeivel foglalkozik, számtalan olyan levelet kapunk, amelyekben a befektetők arról írnak, hogy miként jártak pórul a befektetési alapokkal.
Márpedig az MNB közleményéből kitűnik, hogy az alapkezelő – az ügyfélérdekek sérelmét eredményező módon – a befektetési jegyeket diszkont áron adta el, megszegve ezzel a tisztességes, körültekintő, kizárólag a befektetői érdekeket szem előtt tartó eljárásra vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A jegybank az átfogó vizsgálat keretében megállapított jogszabálysértések miatt 20 millió forint, az eszközértékesítési hiányosságok miatt 4,5 millió forint bírságot szabott ki az alapkezelővel szemben. Az alapkezelő tudomásul vette a büntetést és be fogja fizetni azt. Védekezésképpen inkább csak azt hallottuk, hogy egy kisebb alapkezelőnek, különösen, amikor már szűkül az üzlete. nagyon nehéz a folyamatosan változó szabályozást követnie informatikai fejlesztésekkel.
Vérszemet kapnak?
Azt nem lehet tudni, hogy a korábbi csalódott ügyfelek indítanak-e jogi eljárásokat az MNB megállapításain felbuzdulva. Korábban ugyanis azt hallottuk, hogy több jogi eljárás ötlete is felmerült, igaz, az Indexet tájékoztató ügyfeleken az látszott, hogy nem fűznek túl sok reményt ahhoz, hogy a kiürült alapokból jogi eljárás útján pénzt nyerhessenek.
Mint egyiküktől hallottuk, az Access PP Deposit nevű alap példájáról, régen, a Buda-Cash, mint működő befektetési szolgáltató nem tudott kamatot fizetni az ügyfelek aktuálisan szabad pénzeszközei után. Így legális és legitim ötletnek tűnt, hogy azokat egy alapkezelő (ez volt az Access) segítségével pénzpiaci eszközökbe, például bankbetétbe helyezzék.
Túllépték a limiteket
A befektetési alap befektetési politikája azonban kikötötte, hogy egy adott intézménynél elhelyezett betétekből a kockázati kitettsége nem haladja meg a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát.
Amikor azonban a Buda-Cash és a hozzá kapcsolódó bankok bedőltek, kiderült, hogy az Access a Buda-Cash csoporthoz tartozó regionális bankok betéteit preferálta. Az előírt kitettség túllépése perelhető lenne, más kérdés, hogy nem valószínű, hogy a hosszas jogi eljárás végén lesz olyan entitás, aki megfizeti a korábbi mulasztások árát.
Mindez különös helyzethez vezetett. A megszűnő alapban valódi érték nem maradt, pusztán egy illikvid követelés. Az alap ugyanis feltüntette a DRB-bankcsoportban ragadt pénzek 2 milliárd forint feletti követelését, hiszen a bank felszámolása még nem zárult le, de valójában nincsen reális esély arra, hogy ez a követelés térüljön. Szegény BC-s, illetve a hasonló gyakorlatok miatt szegény Quaestor-ügyfelek ezen az ágon is kárt szenvedtek. | Lecsapott a jegybank a Buda-Cash és a Quaestor alapjainak kezelőjére | Lecsapott a jegybank a Buda-Cash és a Quaestor alapjainak kezelőjére - Aki utoljára maradt, az járt a legrosszabbul. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/08/22/lecsapott_a_jegybank_a_buda-cash_es_a_quaestor_alapjainak_kezelojere/ | 2018-08-22 14:55:00 | true | null | null | Index |
Rogán takarékbetétben elhelyezett megtakarítása 4,3 millió forintról 3,5 millió forintra csökkent, banki tartozása ugyanakkor változatlanul 30 millió forint, magánszemélyekkel szembeni hátraléka pedig 16,8 millió forint maradt.
Forgószék, motorkerékpár
Tóbiás József, az MSZP elnöke egy érdi lakóház 50 százalékos tulajdonosa, más ingatlana nincs. Örökölt ugyanakkor egy Tatran típusú motorkerékpárt, amely (ha különlegesen jó állapotban van) akár 100 ezer forintot is érhet. Másfél millió forint készpénze van, és 11,5 millió forinttal tartozik. A megjegyzés rovatban az szerepel, hogy előszerződést kötöttek egy beépítetlen területre, amelyet a jelenlegi ingatlanuk eladása után vásárolnának meg – ebből akár az is következhet, hogy Tóbiásék hamarosan költözni fognak.
Fotó: Cseri László / Népszabadság
Ingatlanvagyona, gépjárműve nincs, viszont 800 ezer forintot tart takarékbetétben, és 190 ezer forintnyi bevétele származott könyvkiadásból. Nem tartozik senkinek, ám így is a parlament egyik legszerényebben eleresztett képviselőjének látszik a vagyonnyilatkozata alapján a jobbikos Vona Gábor. Az anyagból sem az nem derül ki hogy a frakcióvezető hogyan oldja meg a lakhatást, sem pedig az, hogy van-e más (például pártelnöki) jövedelme a képviselőségen kívül.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az előző évekhez hasonlóan egy zuglói társasházi lakásnak, egy budakeszi zártkertnek, egy Kisnémediben található erdőnek, valamint egy 83 négyzetméteres tahitótfalui háznak a tulajdonosa.
Schiffer András egy XIII. kerületi 85 négyzetméteres lakás tulajdonosa, ezenkívül még egy 3 milliós pénzkövetelése van. Ügyvédi praxisát szünetelteti, abból jelenleg nem származik jövedelme, az ügyvédi irodájában 50 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik. Képviselői laptopot és mobiltelefont használ, gépjárműve viszont nincs.
Az LMP másik társelnöke, Szél Bernadett egy budakeszi kertes ház résztulajdonosa, és (öröklés folytán) egy IX. kerületi lakás tulajdonosa. Tartozása és követelése nincs, viszont 50 százaléka van egy kft.-ben, és kültag egy bt.-ben. Képviselői juttatásként Pécsett és Gödöllőn is fenntart egy irodát.
Egy harmadik kerületi, 72 négyzetméteres lakás, illetve egy szintén harmadik kerületi, 86 négyzetméteres lakás fele a fő vagyontárgya Szabó Tímeának, a Párbeszéd Magyarországért társelnökének. Van továbbá egy Citroën Xsara gépkocsija, és 14 millió forint tartozása. A vagyonnyilatkozat a képviselői laptopon kívül a képviselői irodaházban használt Garzon irodabútorokat is feltünteti. A már az előző ciklusban is képviselő Szabó – ha hihetünk a dokumentumnak – nem a politikából fog meggazdagodni.
A parlament honlapján elérhető információk alapján a frakcióvezetők havi javadalma 1,3 millió forint volt tavaly decemberben.
Fotó: Korponai Tamás / Népszabadság
Gyurcsány Ferenc DK-elnök, független képviselő tulajdonában továbbra is egy 50 négyzetméteres pápai lakás és a feleségével 2009 őszén vásárolt 267 négyzetméteres kötcsei ingatlan áll. Az utóbbira felvett jelzáloghitel összege változatlanul 67 millió forint. A politikus vagyonnyilatkozatában 1,5 millió forintos megtakarításról és az Altus Befektetési Zrt.-től származó 169 millió forintos tulajdonosi osztalékról számol be, ami 100 millió forinttal több a májusi adatnál.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt független országgyűlési képviselője egy 60 négyzetméteres zuglói társasházi lakás felét tudhatja magáénak 1991 óta, továbbá egy balatonmáriafürdői üdülőben, egy gyöngyösi családi házban is hasonló tulajdonrésze van. Az ellenzéki politikus egy 2007-es évjáratú Volkswagen Phaeton gépkocsi tulajdonosa, de két éve örökölt egy 27 éves Ford Orion autót is. A volt szabad demokrata miniszternek nem változtak jelentősen megtakarításai, amelyek összértéke mintegy 7,7 millió forint.
A két független képviselő havi javadalma 749 ezer forint volt tavaly év végén.
Fazekas, a könyvmoly
A földművelésügyi miniszter jókora kiterjedésű Karcag környéki szántóterületek földbirtokosa, számos karcagi és budapesti lakóingatlan birtokosa feltüntet vagyonnyilatkozatában egy nyolcéves Toyota Corollát, pedig miniszterként bizonyára nem azzal jár. Jelzi azt is, hogy 6500 kötetes könyvtára folyamatosan bővül. Az, hogy takarékbetétben 2,3 millió forintot el tudott helyezni, megnyugtató, tavaly óta közel egymillióval többet tudott megtakarítani.
A vagyonnyilatkozat tartalmazza még, hogy fizetése 1,1 millió forint, meg hogy miniszterként egy 700 ezer forint értékű laptopot juttatott neki az Országgyűlés. A miniszternek a nyilatkozat szerint nincsen számlán tartott pénze, és nincsenek vagyontárgyai. Viszont egy fillérrel sem tartozik senkinek, se banknak, se magánszemélynek.
Balog inkább a készpénzben hisz
Az EMMI vezetője kevésbé bízik az ingatlantulajdonban, lakása mellett mindössze egy nyaralót tart fenn Bükkszentkereszten. Nem halmozza a nagy értékű ingóságokat sem, ezeket a rubrikákat üresen hagyta vagyonnyilatkozatában. Feltüntette viszont megtakarításait, és azt kell mondanunk, Balog Zoltánt mintha nem érintette volna a válság: 6,6 millió forintot kincstárjegybe fektetett, 3,5 milliót lekötött, de emellett megjelölt még 51 ezer euró készpénzt (több mint 16 millió forintot, amelyet eredetileg kölcsönadott, tavaly fizették neki vissza) és 500 ezer forintot OTP befektetési jegyben.
Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság
Balog fizetése 1,1 millió forint, és azon ötgyermekes édesapák sorába tartozik, aki a legnagyobb megszorítások idején is képes a takarékosságra. Autója nincs, és nem is tartozik senkinek. Ingatlanra sem költött. Az utolsót éppen Bükkszentkereszten 2007-ben vásárolta. | Gyurcsány százmilliót kaszált, Vona mintha fedél nélkül élne | Nem változott jelentősen tavaly május óta a miniszterek, parlamenti frakcióvezetők, illetve pártelnökök többségének vagyoni helyzete, nagyobb jövedelemkülönbségről számolt be ugyanakkor a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, akinek cégéből származó eseti jellegű osztaléka 100 millió forinttal 169 millió forintra emelkedett. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/gyurcsany-szazmilliot-kaszalt-1513403 | 2015-02-01 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Szerda reggel írta meg a 24.hu, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF Homolya Róbert jelenlegi közlekedési államtitkár korábbi ügyeinél is problémákat talált, ezért két ügyben teljes támogatásmegvonásra tettek javaslatot. Ezért összesen 3,3 milliárd forintnyi támogatást követelhet vissza az EU az országtól.
Az OLAF által vizsgált ügyek Homolyánál összeférhetetlenségi ügyek voltak, a lényegük, hogy Homolya céges érdekeltségein keresztül több közbeszerzés előkészítésében is részt vett tanácsadóként, majd 2010-ben ügy nevezték ki az EU-s pénzosztást felügyelő állami szerv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettesévé, hogy az általa előkészített projektek egy része még zajlott.
Homolya tehát egyszerre lehetett érdekelt a közbeszerzések előkészítésénél, végrehajtásánál és ellenőrzésénél.
Homolya 2012 óta nem az NFÜ elnökhelyettese, de az utóbbi években is több olyan állami posztot töltött be, amelynek komoly befolyása volt az EU-s forrásokon alapuló magyar fejlesztéspolitikára. Az NFÜ-s évek után a Miniszterelnökség helyettes államtitkáraként felügyelte az EU-s pénzek osztását, később Lázár János közbeszerzésekért felelős miniszteri biztossá nevezte ki, majd miniszterelnöki és kormánybiztos is lett, valamint megkapta a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság elnöki posztját is.
Annak ellenére, hogy a közbeszerzési politikát irányító állami csúcsszerveknél Homolyának már nincsenek pozíciói, nem tűnik úgy, mintha a befolyása megszűnt volna.
A Közbeszerzési Hatóság elnöki kabinetvezetője ugyanis 2016 januárja óta Szűcs Gabriella, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban Homolya személyi titkáraként dolgozik.
Miután Homolyát 2017-ben közlekedéspolitikai államtitkárrá nevezték ki, Szűcs Gabriella feltűnt a Homolya által felügyelt Magyar Közút Felügyelőbizottságában is, méghozzá elnöki pozícióban.
Hogy Homolyának van-e befolyása a Közbeszerzési Hatóságnál, azért nem mindegy, mert most is van céges érdekeltsége a közbeszerzési tanácsadói piacon, ezen kívül, ahogy ebben a 2015-ös egészségügyi közbeszerzési kartellről szóló cikkben megírtuk, még Homolya feleségének is van olyan céges érdekeltsége, ami indulhat közbeszerzéseken (mint ahogy 2015-ben, amikor még Homolya felesége hivatalosan nem volt tulajdonos) indult és tarolt is.
Szűcs Gabriella pozícióinak összeférhetetlenségéről megkérdeztük az NFM-et és a Közbeszerzési Hatóságot is, utóbbitól ezt a választ kaptuk:
„Szűcs Gabriella a Közbeszerzési Hatóság vezetősége megkeresésére 2016. január 15-el kezdte meg munkaviszonyát a Hatóságnál, azóta lát el elnöki koordinátori feladatokat. A Közbeszerzési Hatóság tisztában volt vele, hogy Szűcs Gabriella más államigazgatási pozíciót is betölt, a korábban létrejött munkakörrel azonban semmiféle összeférhetetlenséget nem tárt fel és álláspontunk szerint jelenleg sem áll fenn.”
Összeférhetetlenség az NFM szerint sincs, ők azt írták, „Homolya Róbertnek semmilyen formában és mértékben nincs befolyása a Közbeszerzési Hatóság (KH) munkájára, Szűcs Gabriellával KH elnöki koordinátori teendőiről, feladatairól nem egyeztet”. Ezen kívül megkérdőjelezték a Homolya ügyeiről szóló OLAF jelentés állításait is.
„A félkész OLAF jelentés nyilvánvalóan egy brüsszeli kampányjelentés.
Az OLAF »észlelései« több ponton tévesek, Homolya Róbert a támogatói döntések meghozatalában sem bírálóbizottsági tagként, sem döntéshozóként nem vett részt, az általa és érdekeltségei által végzett tevékenységek még a kinevezése előtt megszűntek. Az OLAF összeférhetetlenséggel kapcsolatos álláspontja teljességgel zavaros, nem jelöli meg, hogy az állítólagos összeférhetetlenség miben nyilvánult meg, annak milyen következményei voltak. Homolya Róbert a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer egyik vezetőjeként 2010 nyara óta több ezer milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez segítette hozzá Magyarországot, a magyar pályázókat.”
Maga Homolya az OLAF által vizsgált közbeszerzéseket „bagatell ügyeknek” nevezte a Hír TV-nek kedden adott nyilatkozatában.
Homolya Róbert befolyása egyébként annak ellenére töretlen 2010 óta, hogy többször már a kormányzaton belül is támadták. Egy volt NFÜ-s visszaemlékezése szerint például amikor Lázár János 2013 augusztusában átvette az NFÜ vezetését, az első vezetői értekezleten agresszívan nekiment Homolyának, azt mondta neki, hogy
nagyon húzza meg magát azok után, amit addig kavart.
Aztán Homolya nem csak hogy maradhatott a pozíciójában, de egyre fontosabb megbízásokat kapott Lázártól, ahogy később a Lázár kormányon belüli ellenfelének számító Seszták Miklós minisztériumában még magasabb rangban intézhette tovább a fejlesztési pénzek elosztását. A Simicska által ellenőrzött NFÜ idejében is Szűcs Gabriellához fűződő kapcsolatával magyarázták Homolya csapatának hatékonyságát, Szűcs akkoriban a Közbeszerzési Döntőbizottságban dolgozott, ahová sokszor hiába fellebbeztek a közbeszerzésekből kiszorított pályázók. | Az államtitkár ügyei után szaglászik az OLAF, a személyi titkára pedig ott ül a Közbeszerzési Hatóság vezetésében | De Homolya Róbert szerint ez nem összeférhetetlen. Igaz, az EU Csalás Elleni Hivatala korábban pont összeférhetetlenség miatt indított vizsgálatot ellene, amit most több mint 3 milliárdnyi közpénz bánhat. | null | 1 | https://444.hu/2018/02/14/az-allamtitkar-ugyei-utan-szaglaszik-az-olaf-a-szemelyi-titkara-pedig-ott-ul-a-kozbeszerzesi-hatosag-vezeteseben | 2018-02-14 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Én a rebellió híve vagyok, tehát lázadni kell. Ott, ahol Brüsszel ránk akar erőltetni olyasmit, ami rossz a magyar családoknak, ott egész egyszerűen ellen kell állni és fel kell lázadni, és nem is suttyomban, meg sunyi módon, hanem nyíltan és egyenesen, ahogy tettük a migráció ügyében - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A mi költségvetésünk egy nyílt lázadás: benne van a rezsicsökkentés, lakhatási támogatást indítunk meg, kisvállalkozó-támogatási programokat indítunk meg. '25-ben megindul több mint 300 új beruházás, több mint 8 ezer milliárdnyi beruházás megindul.
- közölte a kormányfő.
Hozzátette: ebből ki is fogunk fizetni a következő évben 480 milliárdot. A következő évben befejeződik körülbeül 500 beruházás, óriási vasúti beruházásokat indítunk, autópálya-felújítások és építések vannak, egyetemet is építünk, talán a Heim Pál Gyermekkórházra is végre sort tudunk keríteni.
Tehát komoly nagy dolgok indulnak meg, amik szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Brüsszel csinál, meg gondol
- összegezte a miniszterelnök.
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés
A miniszterelnök a rádióban a költségvetésről is beszélt, gondolatait itt hallgathaja meg:
Orbán Viktor (@orbanviktor) által megosztott bejegyzés | Orbán Viktor: lázadni kell! | Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában a jövő évi költségvetésről beszélt. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/11/orban-viktor-lazadni-kell-video | null | true | null | null | SZOLJON |
2008.01.23. 12:12
Megszűnik csütörtöktől Varga Gergelynek, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjének a szóvivői megbízatása – közölte a fővárosi főügyész szerdán az MTI-vel.
A jövőben a Fővárosi Főügyészség szóvivői feladatait a Legfőbb Ügyészség szóvivői feladatainak megtartása mellett Borbély Zoltán látja el – jelentette be Ihász Sándor fővárosi főügyész. Indoklásként kifejtette: a Fővárosi Főügyészség hatáskörébe tartozik a közérdeklődésre számot tartó, országos szintű ügyeknek a döntő többsége, ezért volt célszerű, hogy a két szóvivői feladatkör egy kézben legyen.
Ihász Sándor Varga Gergellyel kapcsolatban hangsúlyozta: az az álláspontja, hogy abban a helyzetben, amiben ő most van, függetlenül a fegyelmi eljárástól, a jövőben nem tudná azzal a hitelességgel a szakmai álláspontot képviselni, ahogy azt egy ilyen ügyészségi szervezethez kapcsolódóan kell.
Varga Gergely szóvivői megbízását két nappal ezelőtt függesztették fel, azt követően, hogy fegyelmi eljárás indult ellene egy az Index hírtportálon nyilvánosságra került hangfelvétel miatt. Ennek tanúsága szerint egy tavaly szeptemberi, a rendőrök ellen folyó büntetőügy tárgyalása kapcsán Varga Gergely azt állította: tudja, kik a valódi elkövetők, de nem ők ülnek a vádlottak padján.
Ihász Sándor az üggyel kapcsolatban szerdán megismételte az által korábban elmondottakat, miszerint az internetes portál cikkében megjelölt tárgyalás hónapokkal ezelőtt, 2007. szeptember 27-én volt, ahol Varga Gergely magánszemélyként vett részt, úgy is nyilatkozott, nem pedig szóvivőként, pusztán a szakmai véleményét mondta el az ügyről.
A fővárosi főügyész korábban azt nyilatkozta, hogy a szóvivővel szemben indított fegyelmi eljárás célja, hogy tisztázza, mi történt, és amennyiben Varga Gergely vétkesen megszegte foglalkozása szabályait, akkor megállapítsa fegyelmi felelősségét és szankciót szabjon ki.
A fegyelmi eljárás eredményeként a legenyhébb szankció a feddés lehet, a legsúlyosabb pedig a hivatalvesztés. Ezen kívül fegyelmi eljárásban például vezetői kinevezésétől is megfoszthatják az érintettet vagy fizetési fokozatában visszasorolhatják, illetve megrovásban is részesíthetik.
Ihász Sándor szerdán arra a kérdésre, hogy az eljárás meddig tart majd, azt mondta: bár a jogszabály 30 napot szab határidőnek a fegyelmi eljárásra és ez meghosszabbítható, reméli, hogy a lehető legrövidebb idő alatt lezárul. | A főügyész felmentette a magánemberként "fecsegő" szóvivőt | Megszűnik csütörtöktől Varga Gergelynek, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjének a szóvivői megbízatása – közölte a fővárosi főügyész szerdán az MTI-vel. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/01/a-fougyesz-felmentette-a-maganemberkent-fecsego-szovivot | 2008-01-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Kúria szerint sem követett el a Közgép hamis adatközlést, harmadfokon is nyert Simicska Lajos cége a Közbeszerzési Hatóság ellen.
A Közgépet hamis adatközlésre hivatkozva 2015 nyarán zárták ki 3 évre az összes magyar közbeszerzésből. A Simicska és Orbán Viktor miniszterelnök között kirobbant háborúban a Szása 1 és a Szása 2 nevű szerb építőhajók méretére hivatkozva támadták be a milliárdos fő építőcégét, amely korábban évekig befutó volt a nagy építési beruházásoknál.
A Közgép indult a Győr-Gönyű kikötő fejlesztésére kiírt közbeszerzésen is. A cég 200 millió forinttal olcsóbban vállalta volna az építkezést, mint a végül nyertesnek kihozott Mészáros és Mészáros-A-Híd-Swietelsky Vasúttechnika-konzorcium.
Az eljárás során azonban hamis adatközléssel vádolták meg a Közgépet, ami abban merült ki, hogy a cég szerb alvállalkozója által biztosított hajók zárt hajófedélzetének megadott mérete néhány négyzetméterrel eltért a nyilvántartási adatoktól. Az ajánlatkérő, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, amely erre hivatkozva nemcsak a gönyűi kikötő-beruházásból, de minden magyar közbeszerzésből megpróbálta kizárni a céget 3 évre.
A Közgép bírósághoz fordult, és a pereket első-, másod, illetve kedden harmadfokon is megnyerte.
Győzött az igazság immár harmadszor – mondta a bíróságon a Közgép szóvivője. Puskár Anett szerint élénkíteni fogja a versenyt, ha a cég jobb árajánlataival ismét bekapcsolódhat a közbeszerzésekbe. A szóvivő szerint a Közgép nem mond le a kiesés okozta károk miatti kárigényéről. Egyelőre szakértők vizsgálják, ki ellen és mekkora összegre nyújtsák be a számlát. | Harmadszor is nyert a Közgép, nem zárhatják ki a közbeszerzésből | A Kúria szerint sem követett el a Közgép hamis adatközlést, harmadfokon is nyert Simicska Lajos cége a Közbeszerzési Hatóság ellen. Közgépet "hamis | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/05/02/harmadszor-is-nyert-a-kozgep-nem-zarhatjak-ki-a-kozbeszerzesbol/ | 2017-05-02 21:10:00 | true | null | null | 24.hu |
Izgalmas hírlátott napvilágot aPortfoliocikke nyomán, amit sokan úgy értelmeztek, hogy megbolydul a rezsicsökkentett árak hazai rendszere. A cikk a bevezető gondolataiban amúgy pontosan fogalmazott, azt írta, hogy a változás
"kinyitja majd az ajtót a merev lakossági rezsicsökkentési rendszer átalakítása előtt".
Vagyis gyorsan szögezzük le, bár nagyon sokan felpezsdültek, érdeklődtek az új rendszerről, illetve arról, hogy milyenek is lesznek az új tarifák, valójában nincsenek még új tarifák, csak van egy kifejezetten racionálisnak tűnő ötlet, amely azonban a szükséges politikai viták után is vélhetően legkorábban 2026-ban válhat gyakorlattá.
Röviden arról van szó, hogy olyan hazai tarifarendszerre lenne szükség, amely elkezdi értelmesen terelni a hazai fogyasztók áramfelhasználási szokásait. Magyarország ugyanis amikor süt a nap, sok áramot termel, és azt részben kényszerexportálja, amikor meg nem süt a nap, akkor sok áramot használ és részben kényszerimportál. A rezsiárat fizető magyar emberek azonban tudatosan nem könnyítenek a rendszerirányító kiegyenlítési nehézségein, mert nekik édes mindegy, hogy nappal vagy este mosnak, főznek, töltenek elektromos autót.
Vagyis a cél az lenne, hogy a hazai termeléshez jobban illeszkedjen a hazai fogyasztás, ne legyen annyi export, ne legyen annyi import.
De ez csak akkor működik, ha a magyar lakosság ösztönzést kap a fogyasztási szokásainak átalakítására, és a magyar politikai vezetés is megérti, hogy mindez nem feltétlenül a csodálatos politikai sikerterméknek tartott rezsicsökkentés ellen megy, hanem a fennálló rezsirendszeren belül is lehetne javítani.
Közgazdasági kifejezéssel: ha van olyan lehetőség, hogy haladjunk a Pareto-optimum felé, vagyis lehet olyat lépni, amivel a rendszer szereplői (a rendszert irányító Mavir, a számláit fizető lakosság és a politikai népszerűséget hajszoló kormánypárt) közül valaki jobban járhat, de senki nem jár rosszabbul, akkor átmehet a kezdeményezés.
Sokakkal beszélgettünk a témáról, volt, aki szerint a differenciált árhoz nehéz lenne érdemi fogyasztást igazítani, más szerint lennének lehetőségek. Optimalizált fogyasztást tesz lehetővé például,
ha egy home office-os napközben tölti az elektromos autót, végzi a mosást, mosogatást, sütést.
De akár az is, ha a távolról programozható fűtését vagy légkondiját, mosogatógépét nem csak a hazaérkezéskor (6-7 körül), hanem már 3-4 körül beindítja valaki.
Korlátozza az optimalizáció lehetőségét viszont, hogy
hétköznap sokan nincsenek otthon az olcsó időszakban, a sütőt úgy nem érdemes programozni, ha aztán nincs, aki kivegye a sütőből a svéd mandulatortát, mert az kiszárad, vagy nincs aki kivegye a programozott mosás után a fehérneműket, és azok berohadnak a gépbe.
A sok napelemes pedig, aki nappal termelt magának eddig olcsó áramot, vélhetően már eddig is mindent megtett a nappalra optimalizálásért, így lehet, hogy kevesebb pótlólagos igazodási lehetőség van.
Mindenesetre a KIF (kisfeszültségű) 4 munkacímen futó jövőbeli tarifának ideális esetben még az a hatása is meglehetne, ha nagyon sikeres lenne a fogyasztásátcsoportosítás, hogy a most a rendszerbe táplálásról letiltott háztartási méretű kiserőművek (vagyis a nappanelek) akár többet is termelhetnének a hálózatba, mert most gyakran kényszerűen vannak leszabályozva. Ettől persze most elég messze vagyunk, de merjünk nagyot álmodni.
És milyen lehetne majd ez a rendszer? A jövőben akkor többet kell fizetnie a lakosságnak? Vélhetően nem erről van szó, sőt, ha megvalósul a terv, még az is lehet, hogy majd lesznek, akiknek lejjebb megy az átlagos ára, de nagyon leegyszerűsítve az a lényeg, hogy legalább valami ösztönző épüljön már be a lakossági fogyasztásba. Ilyen árak mellett cinikusan azt mondhatjuk, hogy pazaroljunk továbbra is, fogyasszunk olcsón rezsiáramot, de azért tökéletesen ne szívassuk már meg magunkat állandóan: amikor van hazai termelés, akkor legyen több a hazai fogyasztás. ATelexa tervezett új szabályozásról, de voltaképpen annak mozgatórugóiról is írt már. Ugyanakkor a történet hátteréről is érdemes pár gondolatot összeszedni.
Agúzsba kötkifejezés az értelmező szótár szerint azt jelenti (részben átvitt értelemben is), hogy valaki az intézkedésével vagy a magatartásával mozgási, cselekvési szabadságától, fejlődési lehetőségeitől megfoszt valakit. Nyilván az egykori katonai kifejezés, amely a jobb láb és a bal kéz összebilincselését jelentette, nem a magyar energiahelyzetre lett kitalálva, de aligha lehetne jobb leírást adni a hazai áramrendszerről. Itt ugyanis van három olyan alappillér, ami a kormány szemszögéből megkérdőjelezhetetlennek tűnik:
az alacsonyan tartott végfogyasztói ár (rezsiár),
a megújuló energiaforrások között a napenergia preferálása, végtelen fejlesztése,
illetve az a jogi kötelezettség, amely biztosítja az elosztócégek költségeinek elismerésérét és nyereségének garantálását.
Séf legyen a talpán, aki ezekből az alapanyagokból tud valami finomat (értelmeset) főzni, aki ilyen kötöttségekkel is tud táncolni.
Az egész keretrendszer egy nagyon régi probléma. A termelés és a fogyasztás eltérése miatt felbillen a kereslet és a kínálat, és olyanszélsőségekalakulnak ki, hogy aHUPXhazai áramtőzsdén lehet mínusz 72,85 euró/MWh, de lehet plusz 999,01 euró/Mwh is az áram ára. Mindkettő júliusi adat, a linkelt jelentés második oldalán olvasható.
A kiegyenlítés nulladik feltétele az lenne, hogy a 4 millió háztartásból elégben legyen okosmérő. Most nagyjából 600 ezer van, vagyis 15 százalék, de azt hallottuk, hogy legalább 60 százalék, 2,4 millió kellene a sikeres beavatkozáshoz a fogyasztók oldalán (keresletoldali menedzsment).
Vagyis, ahogy egy szkeptikusabb forrásunk mondta, be lehet nevezni a Forma 1-es versenyre, de ha otthon csak egy lepukkant Skodánk van, akkor még nincsenek meg az alapvető feltételek. Itt pedig már nehéz nem politizálni, mert minden a politika felé vezet.
A nagy okosmérő-telepítés egy betervezett projekt volt, csak politikai különutasságunk, jogállami problémáink miatt nem jön az uniós RRF-forrás, így egyelőre nem valósult meg.
De nem is kerültünk volna ebbe a helyzetbe, ha nincs a meghatározott rezsiár, mert akkor az árral lehet jobban szabályozni.
De akkor sem, ha a megújuló termelés belső struktúrája nem ennyire torz, nem ennyire napközpontú.
Csakhogy ezek, mint írtuk, most már adottságok. Az elosztók (hálózatos cégek) esetleg meg tudnák venni az eszközöket, de ők szeretnék az igazolt költségeiket elszámolni, erre jogi lehetőségük is van, az pedig már nehezen férne bele a rezsicsökkentés teljesen piacidegen feltételrendszerébe.
Mára ugyanis egy teljesen őrült helyzet alakult ki a piacon. Az áram szinte ingyen van, de a rendszerhasználati díj nagyon magas.
Most valahogy az energiarendszerünk irányítói arra szeretnék majd rávenni a fogyasztókat, hogy amikor a közcélú hálózatban sok áram van, és a hálózat nem tudja elfogyasztatni azt, akkor, azokban az órákban emelkedjen meg a lakossági fogyasztás. Azért a lakosságot kell kiemelni, mert a vállalati fogyasztók piaci áron vásárolnak, ők nyilván eddig is mindent megtettek azért, hogy akkor fogyasszanak, amikor olcsó az áram.
Nyilván az komoly gond, hogy amennyiben az áram ára alacsony, akkor az optimalizációval nem lehet sokat nyerni, nem fogjuk kihúzni a hűtőket a csúcsidőben, nem fogjuk szombat este helyett másnap délben felvételről megnézni az X-Faktort, vagy nem optimalizáljuk a telefontöltéseinket (a világért sem szeretnénk a racionális energiafelhasználás ellen beszélni, de ezeknek az áldozatoknak nem is lenne sok anyagi jutalma). Konkrét számításainkat a cikk végére hagytuk.
Az is biztos, hogy makroszinten is készülnek kiegyenlítő projektek, jön a Paks II (ha jön), készülnek a csúcsidőben is bekapcsolható CCGT-gázerőművek, Mátrai Károly MVM-vezér,Téma podcastunk legutóbbi vendégeígért pár szabályozható vízerőművet, van geotermikus stratégia, állítólag ígéretes a tárolásra alkalmas szivattyús-tározós vízerőmű előkészítése.
Csak közben a keresleti oldal nő, és igazán nem is lehet tudni, hogy minek drukkoljunk: hogy berobbanjon a víz-, áram- és munkaerőigényes ázsiai akkuklaszter, mert akkor nőni fog a magyar GDP, vagy annak, hogy inkább ne, mert akkor nem lesz akkora kihívás az energiaellátás.
Végül annak, akit igazán érdekel a téma, egy kis matek mindarról, amit leírtunk. Ma a lakosság az átlagfogyasztásig (évi 2523 kWh)
kilowattóránként 5 forint energiadíjat + 23,4 forint rendszerhasználati díjat (RHD) + 27 százalék áfát, összesen 36 forintot fizet, vagyis az átlagos fogyasztó egész évben 90 828 forintot fizet villamos energiára, havi 7569 forintos (tényleg nagyon alacsony) számlatételen belül kellene még az embereket optimalizációra bírni.
az átlagfogyasztás felett 32 forint az energiadíj + 23,4 forint a rendszerhasználati díj + áfa, vagyis itt már 70 forint felett van a díj kWh-nként.
Magyarországon az MVM-csoport, mint állami áramkereskedő cég szolgáltatja az áramot, míg a különböző vezetékes hálózatokat az MVM, az E.ON és az Opus cégcsoportok társaságai működtetik.
Mint láttuk, az árnak két összetevője van, az áramkereskedő kapja az áram árát (a nettó 5 forint / kWh-t) és a hálózatos cégek kapják a rendszerhasználati díjat (nettó 23,4 forint / kWh). Az árakat energiahivatali határozatok determinálják. Mivel a lakossági rezsicsökkentett árak (végfogyasztói árak) kőbe vésettek, az áramdíj plusz rendszerhasználati díj összege is fix. Ha tehát jogszabály miatt nő a rendszerhasználati díj, azzal mindig csökken az energiadíj, ezt ma már csak egyetlen cég, az állami áramkereskedő nyeli le, akit a vonatkozó alapból kárpótolnak.
Ha mindezt értelmezzük, akkor az a döbbenetesen furcsa helyzet alakul ki, hogy a piaci áramár nem a mai 5 forint lenne kWh-nként, hanem ha csak 100 euró az ár MWh-nként, ami most 40 ezer forintot jelent, akkor is 40 forint kWh-nként.
Vagyis mi magát az áramot (nem a rendszerhasználatot) nyolcadáron kapjuk.
Most képzeljük el, hogy az állam 100 eurós beszerzési ára úgy jön ki, hogy egy napon belül 12 óráig 40 euró az ár, 12 óráig pedig 160 euró az ár. És ezek után gondoljunk bele, hogy az állam mennyit spórol azon, ha a 160 eurós áram dotálása helyett csak a 40 eurós áramot kell dotálnia. A rezsirendszer így is pazarlásra ösztönöz, de talán egy kicsit kisebb pazarlásra. | Mit lehet tudni a jó esetben 2026-tól várható, új áramárakról? | Van egy jó terv, ami azonban még aligha ment át a politikai aktorokon. A rezsicsökkentés és más politikai beakadások miatt torz magyar áramrendszerben olyan ez, mint megpróbálni gúzsba kötve táncolni. De már az is jó lenne, ha egy reform után kevesebb veszteséget kellene finanszíroznia az államnak. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/24/rezsi-aram-kwh-nappali-tarifa-mavir-mvm | null | true | null | null | Telex |
Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője a déli brüsszeli sajtótájékoztatón mondta el, hogy az Európai Bíróság hétfőn ismét fizetési felszólítást küldött a magyar kormánynak.
Mi ez az ügy?
Az ügy még 2020 decemberében kezdődött, amikor az Európai Bíróság egy ítéletben felszólította a magyar kormányt, hogy a menekültügyi szabályozását hozza összhangba az uniós joggal, ám mivel ez nem történt meg, egy másik eljárásban úgy döntöttek, hogy egyszeri összegként 200 millió eurót, kényszerítő bírságként pedig az eredeti ítélet teljesítéséig napi egymillió eurót szabnak ki. A 200 milliós tétel, valamint az első három havi, 93 milliós eurós napi összeg már végrehajtható, azaz az országnak járó bármilyen kifizetésből levonható. Ám mivel jelenleg nincs olyan magyar kérelem, amely fedezné ezt az összeget, így gondot okoz a pénz levonása.
A most küldött felszólítás kéthavi egymilliós tétel, mely november 14-ig van számlázva. Ez minden nappal tovább nő, mintegy 400 millió forinttal. | Újabb fizetési felszólítást kapott Magyarország Brüsszeltől | Újabb számla érkezett a magyar kormánynak Brüsszelből, melynek összege ezúttal 60 millió euró (24,4 milliárd forint). Ezzel együtt az EU már összesen 353 millió eurót (143,8 milliárd forintot), plusz kamatot követel Magyarországtól azért, mert nem hajtott végre egy bírósági ítéletet. Viszont mivel jelenleg nincs olyan magyar kérelem, amely fedezné ezt az összeget, így gondot okoz a pénz levonása hazánktól. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/magyarorszag-brusszel-fizetesi-felszolitas/nkjxrqb | null | true | null | null | Blikk |
Hiába folyik a korrupciós per a Schadl–Völner-ügyben, az egykori fővégrehajtó idején kialakított módszerek tovább élnek, sőt a jelek szerint a rendőrségi nyomozásokra is hatnak.hirdetésMegszüntette a minap a Schadl György–Völner Pál-féle büntetőügy kapcsán „Veszélyes Cs.-ként” emlegetett Radics Csaba egykori végrehajtó tavalyi feljelentésére, sikkasztás gyanúja miatt indult nyomozást a Kaposvári Rendőrkapitányság. Az „ismeretlen tettes” megnevezés, mint általában az ilyesféle büntetőügyekben, csupán taktikai húzás, mert a feljelentés egyértelműen Pávics Zoltán – mára szintén leköszönt – végrehajtót célozta, aki 2021 tavaszán állandó helyettesként átvette a fegyelmi eljárás miatt felfüggesztett Radics irodáját. Pávicsot – Radics tiltakozása ellenére – a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) bízta meg, miután az eredeti helyettes a Covid-járvány miatt nem vállalta a feladatot. Az új helyettes megbízásáról 2021 májusában az MBVK hivatalában jegyzőkönyvet vettek fel, ami szerint Radics személyesen ott volt, ám ő a HVG-nek azt állítja, meg sem hívták. Így nem hallhatta a lényeget, Pávics kijelentését, hogy ő csakis a saját irodáján keresztül, a saját embereivel tudja ellátni a helyettesítést. S így is tett. Gyakorlatilag kiürítette Radics irodáját, s a következő húsz hónapban a saját praxisába vitte át az ügyeket és az azokból befolyó több százmillió forintot. A pénzzel azóta sem számolt el – állítja Radics.A fegyelmi eljárás alól hosszas pereskedés után tisztán szabadult Radics fűnél-fánál tiltakozott az irodája elszegényítése ellen. Levelet írt Takács Katalinnak, az MBVK hivatalvezetőjének, Völner Pál akkori igazságügyi államtitkárnak, és még Varga Judit volt miniszternek is, de hiába. Sőt a Pávics-féle helyettesítési gyakorlatot utólag a tárca, majd a 2021 őszétől működő, a végrehajtási szféra kontrollját is átvevő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága rendelettel próbálta legalizálni, szembemenve a végrehajtási törvénnyel.Az Alkotmánybíróság 2023 nyarán, visszamenőleg hatályon kívül is helyezte az inkriminált rendeleti passzusokat. Radics pedig közben perre ment, amiben a Kúria tavaly ősszel, az AB határozatára is támaszkodva, kimondta: az állandó helyettesnek gondoskodnia kell a felfüggesztett végrehajtó irodájának „zavartalan működéséről”. Azaz helyben kell folytatnia annak tevékenységét az ottani alkalmazottakkal, fedeznie kell a kiadásait, és nála hagyni a bevételeit. Ha nem így tesz, a károsult érvényesítheti az igényeit vele szemben.Ilyen előzmények után figyelemre méltó az indoklás, amellyel a Kaposvári Rendőrkapitányság megszüntette a Radics feljelentésére indult nyomozást.hirdetésA rendőrök a hatósági jogkörrel nem bíró MBVK állásfoglalását kérték az ügyben. A kar pedig a hatáskörén messze túlmutató választ adott: miután szerinte az efféle esetekre nincsenek részletes és egyértelmű elszámolási szabályok, az AB döntésének visszamenőlegesen nem lehet eleget tenni. Vagyis ha nem lehet elszámolni, az sem derülhet ki, érkeztek-e jogosulatlanul pénzek Pávics irodájához.Ezek után a rendőrség is azt a következtetést vonta le, hogy nem lehet „kétséget kizáróan” megállapítani a sikkasztást. Pedig nyomozhattak volna tovább, hiszen épp az általuk lekért bankszámlaadatokból látszik, hogy a Radics-iroda ügyeiből összesen több mint 440 millió forint érkezett a Pávics által nyitott új számlára. S a megszüntető határozatban maguk írják le, hogy ebből közel 80 millió forint, „átvezetés” vagy „osztalék” közleménnyel, a Pávics rendelkezése alatt álló egyéb számlákon landolt. Érthetetlen, miért nem vizsgálódtak ezen a nyomon tovább, milyen jogcímen, kié lettek ezek a milliók, hiszen ilyesmire semmilyen jogszabály nem ad felhatalmazást a helyettesnek.Végrehajtó munkábanReviczky ZsoltRadics azt állítja, az ominózus húsz hónapban saját kontóra tartotta fenn a kiürített irodát és fizette az alkalmazottakat. Persze futotta rá; az ifjú Schadl mestereként is ismert, kíméletlennek mondott Radics irodája a 2019–2020-as, összesen 630 millió forintos bevételének több mint harmadát profitként könyvelte el. Pávics irodája viszont a helyettesítés idején, 2021–2022-ben virágzott, akkori több mint 500 milliós bevételére 210 milliónyi profit jutott (most azonban felszámolás alatt áll).Nem Radics az egyetlen végrehajtó, aki az őt ellehetetlenítő helyettesítés miatt a rendőrségre ment. Egy kartársa, a 27 éves szolgálata után szintén fegyelmivel kiebrudalt korábbi pécsi és mohácsi végrehajtó Lukács Tamást, az MBVK korábbi alelnökét, Schadl egykori bizalmasát jelentette fel hűtlen kezelés gyanújával, mert az a helyettesítés három éve alatt kiürítette az irodáját. Miután a rendőrség elutasította, idén tavasszal pótmagánváddal élt Lukáccsal szemben a Szekszárdi Járásbíróságon.Kovács Ildikó bíró most arról tájékoztatta a HVG-t, hogy a bíróság befogadta a vádindítványt, s október 10-én előkészítő ülést tartott az ügyben. Miután a vádlott tagadta a magánvádban foglaltakat, a bíróság novemberre nyilvános tárgyalást tűzött ki. (Lukács amúgy szintén nem végrehajtó már, irodáját a felesége, Fiedler Laura Ágnes viszi, aki Czine Ágnes alkotmánybíró lánya.)Hét, hasonló cipőben járó sértett végrehajtó közös feljelentést is tett amiatt, hogy szerintük Schadl bukása után is tovább élnek azok a módszerek, amelyekkel szelektálták és tönkretették a „nem lojális” végrehajtókat. Ebből is látszik, hogy a Schadl-éra megosztotta a végrehajtókat: egymás tönkretételére is képesek voltak a nagy haszonnal kecsegtető álláshelyekért.A szakma iránt megrendült közbizalmat aligha állítják helyre a korrupt rendszer ellen utólag fellépők, főleg, ha nem járnak sikerrel. Első körben a hetek rendőrségi feljelentését is elutasították, ám az ügyészség helyt adott a panaszuknak, és meghallgatta őket. Mindemellett kétséges, kivizsgálja-e érdemben az öreg, „fogaikat vesztett” végrehajtók által elmondottakat az az ügyészi szervezet, amelyről eddig minden, a Schadl–Völner-ügy nyomozását érintő kifogás lepergett. Sok egyéb mellett Magyar Péter ellenzéki politikus feljelentése is, amihez a családi vacsoraasztal mellett, Varga Judit volt igazságügyi miniszterrel folytatott beszélgetésének felvételét csatolta bizonyítékként, amelyen a felesége elismerte: Rogán Antalék „kihúzatták” az őket terhelő adalékokat a nyomozati iratokból.Az MBVK hivatalának élén rendületlenül Takács Katalin áll, aki újabban végrehajtói szakjogászokat oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A jelek szerint nem törte meg a karrierjét, hogy Schadl jobbkeze volt, s a feljelentők állítása szerint együttműködött a fővégrehajtóval a soraikat ritkító fegyelmik indításában és „fizetős” újak kinevezésében. Mellesleg az élettársa is a büntetőügy egyik vádlottja.Radics a korrupciós botrányt megelőző lehallgatások jegyzőkönyveinek is visszatérő szereplője. Schadl épp az ő fegyelmi ügye kapcsán fakadt ki Takács Katalinnak, hogy „egy járásbírósági fika bíró ne álljon már bele ilyenbe”, miután az illető bíró Radics javára döntött. Schadl még Senyei Györggyel, az Országos Bírói Hivatal elnökével is beszélt, hogy besározza a bírót, mondván: az „jóban van Radiccsal”. (Emlékezetes, hogy Senyei szervezett neki találkozót Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével, de nem sikerült kirúgatnia a szóban forgó bírót.)Az összeesküvésben Lukács Tamás is részt vett, aki a lehallgatási anyagok szerint azt ajánlotta Pávicsnak, hogy jelentse fel Radicsot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Schadl és Völner többször is beszéltek telefonon Radics kiiktatásáról, aki Völner szerint „veszélyezteti egy hatalmi ág működését”, de Schadl azzal nyugtatta, hogy felmondtak neki, fel is jelentették, „műtik az ügyet”. Völner úgy gondolta, ha Radics „túlfeszíti a húrt”, praktikusabb lenne a sajtóhoz menni.A kétségkívül vehemens stílusú Radics munkájáról korábban több elmarasztaló cikk is megjelent. Most viszont – háborog –, négy évvel az emiatt indult és általa visszavert fegyelmi után gyanúsítotti idézést kapott a rendőrségtől „erőszakos behatolás” miatt. A feljelentő azt állítja, hogy annak idején berúgta az adós ajtaját. | Állítólagos kifosztások és valódi feljelentések sorozata maradt a végrehajtóknál Schadl György korrupciós botránya után | Hiába folyik a korrupciós per a Schadl–Völner-ügyben, az egykori fővégrehajtó idején kialakított módszerek tovább élnek, sőt a jelek szerint a rendőrségi nyomozásokra is hatnak. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20241020_vegrehajtok-schadl-volner-radics-csaba-rendorseg-nyomozas | 2024-10-20 08:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Egy hajdani Bibó-szakkolégista – akit Orbán Viktor és Kövér László engedett be a Fidesz "előszobájába" – zárkanaplót írt, miután bűnsegédként első fokon három és fél év börtönre ítélték a Sukoró-perben.
Császy Zsolt, a magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori értékesítési igazgatója előzetes letartóztatásának három és fél hónapját dolgozta fel Az Orbán-rezsim börtönében című könyvében, amelyet hétfőn mutattak be Budapesten a Szakszervezetek székházában. A bemutatón jelen volt az a "célszemély", Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök is, aki miatt lefolytatták a "koncepciós pert". Melynek végén a sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst, az MNV volt vezérigazgatóját is négy évre ítélték.
– Császy Zsolt egy koncepciós persorozat egyik perének főszereplője
– mondta a kötetet kiadó Debreczeni József, a Demokratikus Koalíció alelnöke, és hozzátette, itt is előbb volt meg a "bűnös" (Gyurcsány Ferenc), és csak később született meg az ítélet.
– Orbán Viktornak 2006 óta eltökélt szándéka – jegyezte meg Debreczeni –, hogy ellenfeleit börtönbe juttassa, a feladatra olyan végrehajtók jelentkeztek, mint Balsay István, Budai Gyula vagy Papcsák Ferenc. Az ügyészség 2002 óta a Fidesz befolyása alatt áll, a bírói szervezetre 2010 után terpeszkedett rá a hatalom. A koncepciós ügyek (nokiás doboz, Sukoró-per) végül kulcsszerepet játszottak a 2010-es hatalomváltásban.
Császy dokumentumgyűjteménynek tekinti művét, amelyet a bemutatón kiegészített egy nemzeti zászlóval és egy mankóval is. Mindkettő nála volt a börtönben, ahol megismerkedhetett Hagyó Miklóssal, Hunvald Györggyel (akitől Hodorkovszkij börtönnaplóját kapta karácsonyi ajándékba) vagy Tasnádi Péterrel. Ügyét tudatosan torzították el, állítja könyvében, és többször arra akarták rávenni, hogy valljon Gyurcsány Ferencre, aki arra utasította munkatársait az amerikai befektetőkkel folytatott tárgyalások után: "Mindenki tegye a dolgát!"
– Noha ezt a mondatot szerették volna úgy értelmezni, mint visszaélésre való felszólítást – mondta Gyurcsány Ferenc –, mégsem akadt ügyész, aki erre merte volna alapozni a gyanúsítást. A Sukoró-ügy egy volt a sok befektetési tárgyalás közül, protokolláris tájékoztatást kaptam, soha nem gondoltam, hogy az abban szereplő hivatalnokok bűncselekményt követtek volna el. A Császy-ügy tisztességes szándékú, hazájukat szolgáló emberekkel szemben lefolytatott eljárás. Császy Zsolt 1990 és 1993 között a Fidesz választott szóvivője volt, de elhagyta a pártot. Könyvében azt írta, erre felkaptam a fejem:
inkább él egy rosszul szervezett demokráciában, mint egy jól működő diktatúrában.
Gyurcsány szerint Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 1442 ügyet kezdett vizsgálni Orbánék hatalomra kerülése után, 61 eset (4 százalék) végződött feljelentéssel, 7 jutott el a vádemelésig (fél százalék), és eddig kettőben született jogerős ítélet. De persze a nullához közeli eredmény is eredmény, jegyezte meg a Demokratikus Koalíció elnöke, a kreált ügyek segítették a Fideszt.
Azzal, hogy közben hány ember életét tették tönkre, nem számoltak. Akiket megvádoltak, nem találnak munkát, bűnösként néz rájuk a környezetük. Le kellene zárni a politikai elszámoltatást, mert ez a választók dolga. Aki a politikai hatalmát arra használja fel, hogy az ellenfeleit börtönbe juttassa, politikai önkényt hajt végre.
Ezért egyszer majd Polt Péternek és Orbán Viktornak is felelnie kell.
Az elsőkötetes szerző végül arról is beszámolt, hogy az ügyészség két hónappal Gyurcsány mentelmi jogának 2011 szeptemberi felfüggesztése előtt "Gyurcsány Ferenc és társai" ügyében fordult kihallgatási kérelemmel az amerikai hatóságokhoz. Amikor azonban azt szerette volna megtudni, mik lehetnek azok a bizonyítékok, amelyeknek élete legszörnyűbb időszakát köszönheti, kiderült, hogy ilyenek "az elrendelő bíróságnál sem lelhetők fel." A per története az – foglalta össze tapasztalatait Császy –, hogyan csalják el az ember igazát.
- De nem félek a bűnözőktől – tette hozzá –, akkor sem, ha közhatalmat gyakorolnak.
Gyurcsányból nem kérnek, más pedig nincs
Gyurcsány Ferenc röpiratában közös baloldali platform és vezetés szükségességét vetette fel, hogy le lehessen győzni a Fidesz-kormányt. A demokratikus ellenzék több politikusa a háttérben azt mondta lapunknak: nem fognak beállni Gyurcsány mögé. Csuhaj Ildikó és Lencsés Károly írása: >>> | Arra akarták rávenni, hogy valljon Gyurcsányra | Zárkanaplót írt a Sukoró-per egyik elítéltje. Az egykori Bibó-szakkollégista, a Fidesz korábbi szóvivője azt írja: inkább él egy rosszul szervezett demokráciában, mint egy jól működő diktatúrában. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/arra-akartak-ravenni-hogy-valljon-gyurcsanyra-1571429 | 2015-10-26 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2011.06.03. 22:00
Összességében több mint 665 millió forint értékben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítanak három, az adonyi magtárbázis felépítésében és működtetésében szerepet vállaló személyt – közölte megkeresésünkre a Nemzeti Nyomozó Iroda. Az állami kézben lévő Magyar Fejlesztési Bank a beruházáshoz körülbelül 11,3 milliárd forint hitelt nyújtott. Az ügyben felvetődhet a pénzintézet korábbi vezetésének felelőssége is.
Hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomoz 2009 vége óta a Nemzeti Nyomozó Iroda a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által részben finanszírozott, a Magtárház Kft. által Adonyban megvalósított intervenciós gabonatárház-beruházással kapcsolatban – tájékoztatta lapunkat Bartha László, a nyomozó hatóság szóvivője. Beszámolója szerint az ügyben ez idáig három gyanúsított kihallgatására került sor. Mint mondta, a rendelkezésre álló adatok alapján az ő terhükre összességében 665,532 millió forint vagyoni hátrány okozása róható. A büntetőeljárás befejezés előtt áll, jelenleg az iratismertetések előkészítése zajlik. A hatóság gazdaságvédelmi főosztályának pénzügyi visszaélésekkel foglalkozó részlege hivatalból, saját észlelés alapján indított eljárást. A nyomozás a beruházó és a hozzá kapcsolódó cégek, illetve a beruházás megvalósításában különféle feladatok elvégzését vállaló társaságokra is kiterjed. A vizsgálat tárgyát annak tisztázása képezi, hogy a magtárház megvalósításában született egyes szerződések indokoltak voltak-e, s ha nem, úgy ezek milyen célból jöttek létre – mutatott rá Bartha László.
A cégadatbázisban fellelhető információk alapján egyébként igen érdekes cégháló bontakozik ki. Az érintett társaságok esetenként furcsának nevezhető egymás közötti kölcsönszerződéseket kötöttek. Ezen – esetenként milliárdos összegeket – az eredménybeszámolók megfelelő soraiban nem mindig leltük meg.
A Magtárház Kft. többségi tulajdonosa az Agriport Kft., ez utóbbinak pedig kizárólagos tulajdonosa 2009 szeptemberéig a svájci bejegyzésű VIV Holding AG volt. Ez utóbbi képviseletében a bankkal, a kivitelező cégekkel és a későbbi üzemeltető társasággal Fazekas Zoltán tárgyalt. Az adonyi raktárbázist pedig a Híd cégcsoporttal építtették fel. Mindez azért fontos, mert a VIV Holding AG ennek a cégcsoportnak adta el 2009-ben az Agriport Kft.-t, vagyis közvetett módon az adonyi Magtárház Kikötő Kft.-t. Ebből, illetve a cégnyilvántartásban és az interneten fellelhető adatokból feltételezhető, hogy az itthon a VIV Holding tulajdonosaként bemutatott Fritz Ruch mindössze stróman volt. A találgatásra okot adhat például az is, hogy az említett svájci állampolgár a vizsgált időszakban már nyugdíjas volt, a VIV Holding pedig lakcímén, egy társasházban volt bejelentve. Egy ilyen, átlagkörülmények között élő svájci polgár a társaság nevében eljáró Fazekas Zoltánnak – a lapunk birtokában lévő meghatalmazás szerint – 100 millió euró értékig, vagyis körülbelül 27 milliárd forintig adott teljesen szabad kezet a cég ügyeinek intézésében.
A minap már megírtuk, hogy a több mint 11 milliárd forintnyi MFB-s hitelből felépített adonyi bázist 2006-ban úgy adták át közéleti szereplők – például Gráf József akkori agrárminiszter – jelenlétében, hogy a logisztikai központ némely eleme még el sem készült, egyes raktárai pedig beáztak. Ezt eltitkolandó, úgy tudjuk, hogy az átadás napján a raktárakban sertéspörkölővel szárították fel az esőtócsákat. A hatályos jogi kötöttségek miatt az MFB megkeresésünkre csak arról tudott tájékoztatást adni, hogy a Magtárház Kikötő Kft. jelenleg 41 713 484 euróval, vagyis körülbelül 11,3 milliárd forinttal tartozik az állami kézben lévő pénzintézetnek. Megkeresésünkre Tímár Gyula, a Magtárház Kft. ügyvezetője megerősítette, hogy a társaság nem tudta fizetni a hiteleket, és emiatt 3,5 milliárd forintnyi lejárt tartozása van, így a visszafizetési határidő meghosszabbítását kérte a pénzintézettől. Információink szerint egyébként a hitel kiegyenlítésére egyre kevesebb esély mutatkozik. Tímár Gyula azt is elismerte, hogy miután az uniós intervenciós rendszert gyakorlatilag megszüntették, maga a beruházás is okafogyottá vált.
Az ügyben megkerestük Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztost is, mivel vizsgálati tervében az adonyi raktárbázis felülvizsgálata is szerepelt. Tájékoztatása szerint a hivatala által eddig áttekintett dokumentumok alapján felvetődhet az MFB korábbi vezetésének felelőssége is.
Jelenleg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal folyamatban lévő átvilágítási eredményeire várnak. | Gyanúsítottak a magtárház ügyében | Összességében több mint 665 millió forint értékben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítanak három, az adonyi magtárbázis felépítésében és működtetésében szerepet vállaló személyt – közölte megkeresésünkre a Nemzeti Nyomozó Iroda. Az állami kézben lévő Magyar Fejlesztési Bank a beruházáshoz körülbelül 11,3 milliárd forint hitelt nyújtott. Az ügyben felvetődhet a pénzintézet korábbi vezetésének felelőssége is. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2011/05/Gyanusitottak-a-magtarhaz-ugyeben | 2011-05-25 02:17:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Belső vizsgálatot indított a Külügyminisztérium a New York-i ingatlanadó lealkudásával megbízott amerikai adótanácsadó ügyében. Az Index számolt be először arról, hogy a külügyi tárca megbízott egy amerikai adótanácsadó céget, hogy alkudja le a magyar állam 1990 óta görgetett ingatlanadóját New York város önkormányzatánál. A Harris E. Green vezette cég 88 millió dollárt le is alkudott a 120 milliós adósságból, ám a teljes tartozást néhány nappal ezután az USA külügyminisztériuma elengedte.
A külügy azonban olyan szerződést kötött az adótanácsadóval, ami alapján 50 százalékos sikerdíj járhat neki. Vagyis az H. Elliott Greene & Associates 44 millió dollárt, mintegy 8 milliárd forintot követel a magyar államtól, hiszen, állítják, a munkát elvégezték. Szerintük ez akkor is jár, ha az adósságelengedés után a magyar állam felmondta a szerződést. Az amerikai cég júliusban pert indított a Külügyminisztérium és annak két munkatársa ellen, hogy megszerezze a sikerdíjat.
A magyar diplomáciát jól ismerő egyik forrásunk szerint a New Yorkban indított pert nagyon nehéz lesz a külügynek megnyernie. „A következő kormány arra készülhet, hogy szinte biztos bukni fog 44 millió dollárt, ami elég komoly összeg” – fogalmazott.
Vizsgálódnak
A külügy sokáig úgy csinált, mintha a fenti történetről nem lenne érdemes beszélni. Először még azt is tagadták, hogy tudnának az ellenük indított perről, majd kiadtak egy közleményt, miszerint az amerikai közvetítő megbízása „megfelelő kormányzati felhatalmazás alapján” történt. A tárca az Index konkrétabb kérdéseire eddig nem válaszolt.
Most sem tudhattuk meg, hogy pontosan milyen felhatalmazás alapján kötötték a szerződést az adótanácsadó céggel, a céget ki és milyen szempontok alapján választotta ki, és miért tartották jónak az 50 százalékos sikerdíjat, holott az Index kutatása szerint hasonló ügyekben inkább a 30 százalék a szokásos piaci ár. Annyi viszont most már biztos, hogy a tárca vezetése sem tartja teljesen hétköznapinak a történteket. (A szerződést még Göncz Kinga minisztersége idején kötötték, azóta Balázs Péter vezeti a tárcát.) A belső vizsgálat határidejét ugyan szintén nem árulták el, de a külügy helyettes szóvivője annyit megígért, hogy „a tárca vezetése a sajtó nyilvánossága előtt beszámol majd a vizsgálat eredményéről”.
A szerződés körül gyanús, hogy miért kapott egy külföldi magáncég teljes felhatalmazást, hogy a magyar állam nevében tárgyaljon nagyon sok pénzről. Furcsa, hogy alig néhány nappal azelőtt végezte el a cég a munkát, hogy az USA bejelentette, az összes külföldi diplomáciai testület ingatlanadóját elengedik. Van azonban egy olyan furcsaság is, amiről eddig csak érintőlegesen számoltunk be: eszerint az amerikai cég talán egy olyan tételt alkudott le, aminek beszedésére New Yorknak esélye sem volt.
Biztos pénzre mentek?
A városban működő diplomáciai testületek épületei után ugyanis hivatalosan nem kell adót fizetni. New York azért vetett volna ki mégis adót a magyar ENSZ-követség és városi konzulátus közös épületére, mert az ingatlan néhány helyiségét nem kifejezetten a követségi célra használták. A házban vannak vendégszobák, amelyek használatáért bizonyos esetekben fizetni kell, illetve kulturális célra használt irodák is működnek benne. New Yorknak ezek után lehetett volna csak joga adót szedni.
Amikor a város adóellenőrei 2004-ben megpróbálták felmérni, hogy az épületnek pontosan hány négyzetmétere után lehet adót szedni, akkor a magyar diplomaták nem engedték be az ellenőröket, mondván ez diplomáciai, védett terület. Ezután a város a teljes épületre felszámolta az adót visszamenőlegesen is, így jött ki 2009-re a 121 millió dollár körüli adósság.
Márpedig egy szakértő forrásunk szerint a valóban diplomáciai célra használt négyzetméterek után semmiképpen sem tudta volna a város beszedni az adót. Ezt egy jogvitában könnyen bebizonyíthatta volna a magyar külügy, ha valóban azt tervezte, hogy idén rendezi az adósságát. Nem tudjuk, hogy az épületben mekkora a valóban diplomáciai és mekkora az egyéb terek aránya, de a házban már megfordult forrásaink szerint a nyilvánvalóan adómentes terület a nagyobb. Az Ellis Greene & Associates a magyar adósság bő 70 százalékát alkudta le. Nem kizárt, hogy éppen annyit, ami után eleve nem is lehetett volna adót kivetni.
Ha ez a feltételezés helytálló, akkor az amerikai adótanácsadó úgy kapott megbízást szokatlanul magas sikerdíjjal, hogy biztosra vehető volt, komoly összeget tud különösebb erőfeszítés nélkül lealkudni. Ez a lehetőség tovább erősíti a gyanút, hogy a sikerdíj egy részére Magyarországon valakik igényt tartottak, és a konstrukció kitalálói saját javukat keresték.
A megbízás körüli gyanút tovább táplálja, hogy a New York-i konzulátus személyzetét ismerő egyik forrásunk szerint az ott dolgozóknak legalább egy része erősen ellenezte az amerikai adótanácsadó megbízását. Állítólag volt, aki fenntartásait jelezte a budapesti külügynek is.
A Fidesz az ombudsmanhoz készül
A belső vizsgálatot motiválhatta, hogy a történetből politikai ügy lett. Információink szerint a parlament külügyi bizottságának múlt keddi zárt ülésén Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke rákérdezett a történekre Horváthné Fekszi Mártánál, a külügyminiszter kabinetfőnökénél. Horváthné Fekszi Márta név szerint szerepel az H. Elliott Greene & Associates feljelentésében, mint a megbízást előkészítő egyik minisztériumi személy. Sőt, Horváthné Fekszi közvetlen munkatársa, Pék Erzsébet az egyik alperes az ügyben, akit személy szerint is beperelt az amerikai cég.
Mivel a bizottság ülése nem volt nyilvános, ezért csak közvetett információink vannak az ott elhangzottakról. Úgy tudjuk, hogy az egyébként ENSZ-nagykövetnek készülő Horváthné Fekszi Márta érdemben nem válaszolt a szerződést firtató kérdésekre, csupán azt ismételte, hogy a tárca megfelelő kormányzati felhatalmazással lépett, illetve az ügyben „nagy volt a külügyön a nyomás”. E nyomás természetéről azonban állítólag nem derült ki, hogy a magyar politika felől, vagy pedig a New York-i adóbehajtóktól származott. Tény, hogy New York önkormányzata még 2008-ban megnyert egy próbapert, amelyben állásfoglalást kért az USA legfelsőbb bíróságától, hogy peres úton joga van-e behajtani adótartozást külföldi kormányoktól. Ugyanakkor konkrétan a magyar tartozás nem szerepelt ebben a perben, szemben mondjuk a törökökével.
Fideszes forrásból úgy értesültünk, hogy az ellenzéki párt igyekszik rászállni az ügyre, (ahogy foglalkoznak a külügy egy másik gyanús üzletével, az Origo által ismertetettgyanús moszkvai ingatlaneladással is). A párt azt tervezi, hogy az adatvédelmi ombudsmanhoz fordul, hogy vizsgálja meg, Harris Green cégének megbízása valóban titkosítható volt-e. Jelenleg ugyanis nemzetbiztonsági védelemre hivatkozva a külügy titkosította az adótanácsadó megbízásának és kiválasztásának dokumentumait.
Faller is szerepel a feljelentésben
Horváthné Fekszi Mártán kívül még egy személyt említ az amerikai cég feljelentésében, mint fontos kapcsolattartót a magyar külügy részéről. Ő Faller Jenő államtitkár, aki hosszabb üzleti világban tett kitérő után ment vissza diplomáciai területre. Faller saját tanácsadócéget vezetett 1992-2005 között, majd a Gyurcsány-kormány szófiai nagykövetnek nevezte ki, és tavaly óta államtitkár a külügyben.
Faller szófiai kinevezését sokan annak bizonyítékaként látják, hogy jó viszonyban lehet az Apró-Gyurcsány családdal, hiszen Gyurcsány apósa bolgár volt, és anyósa, Apró Piroska maga is dolgozott a bolgár kirendeltségen, tehát a család szorosan kötődik az országhoz. Vélhetően megkülönböztetett figyelemmel választhattak odarendelt nagykövetet 2005-ben. A külügy mostani káderállományát ismerők szerint Faller tanácsadói múltja és bizalmi státusa miatt akár az egész konstrukció fő irányítója is lehetett, ez azonban puszta spekuláció, semmilyen bizonyíték sincs rá. | A külügy vizsgálatot indított Mr. Green miatt | A külügy vizsgálatot indított Mr. Green miatt - Az Index cikksorozata után már nem teljesen nyugodt a külügy a nyolcmilliárd forintot követelő adótanácsadó ügyében. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2009/09/24/a_kulugy_vizsgalatot_inditott_mr._green_miatt/ | 2009-09-24 00:00:00 | true | null | null | Index |
Tíz évvel ezelőtti segítői egy részét is foglalkoztatja kilenc jelenlegi tanácsadója és főtanácsadója között Orbán Viktor - derül ki a Miniszterelnökség [origo]-nak küldött összefoglalójából. A tanácsadók fizetése az összesítés szerint havi 360 ezer forinttól majdnem egymillió forintig terjed. Az aktuális adatokat - mivel közérdekűnek számítanak - a törvény szerint a kormányzati honlapon is kötelező lenne közzétenni, ott azonban csak egy januári táblázat található.
Külön tanácsadót foglalkoztat Orbán Viktor a magyar-francia gazdasági kapcsolatok ápolására, a beruházókkal, a határon túli magyarokkal és a jótékonysági szervezetekkel való kapcsolattartásra is - derül ki a Miniszterelnökség [origo] megkeresésére küldött összesítéséből, amely szerint ma összesen kilenc tanácsadó és főtanácsadó segíti a miniszterelnök munkáját.
A Magyar Távirati Iroda 2010 júniusi híre szerint a kormány megalakulása utáni hónapban még csak négy tanácsadó - közöttük Szapáry György volt jegybankelnök és Révész Máriusz fideszes képviselő segítette a kormányfőt. Ma azonban egyikük sincs ebben a minőségében Orbán Viktor mellett: az időközben washingtoni nagykövetté kinevezett Szapáry februárban lemondott megbizatásáról, a "gyermekeket érintő kormányzati ügyek" felelősévé tett Révész pedig végül egyetlen percet sem töltött a miniszterelnök környezetében.
A kezdőstábban lévő tanácsadók közül ma is él a szerződése ugyanakkor a sportügyekben tanácsot adó Balogh Gábor világ- és Európa-bajnok öttusázónak, valamint az európai integrációs ügyekért felelős Gottfried Péternek. Mellettük az összesítés szerint a már 1998 és 2002 között is kormányfői főtanácsadóként dolgozó Szemerkényi Réka biztonságpolitikai ügyekben, Megyesy Jenő volt denveri tiszteletbeli főkonzul a nyugati magyarsággal és jótékonysági szervezetekkel való kapcsolattartással, Hegedűs Zsuzsa szociológus társadalmi felzárkóztatással, az előző Orbán-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal politikai elemző főosztályát vezető Tellér Gyula pedig társadalomelméleti kérdésekben segíti a miniszterelnököt.
Külön tanácsadót foglalkoztat Orbán Viktor a tájékoztatás szerint a magyar-francia gazdasági kapcsolatok ápolására a Francia - Magyar Kereskedelmi Kamara egykori elnöke, Madarász László személyében. Szeptember óta külön tanácsadó van a beruházókkal való kapcsolattartásra, erre a feladatra a nemzetgazdasági tárcától menesztett Becsey Zsoltot kérte fel. (Erről szóló, külön cikkünket itt olvashatja).
Ugyancsak tanácsadói státusban van a Miniszterelnökségen, Győri Tibor, a Mahir egykori vezérigazgatója, a Fidesz korábbi jogtanácsosa és máig meghatározó háttérembere is. Győri a miniszterelnökségi tájékoztatás szerint jogi kérdésekkel foglalkozik, a kormány.hu adatbázisában fellelhető, a Miniszterelnökség megbízási szerződéseit összesítő, (igaz, még januári keltezésű) táblázat azonban ennél hosszabban részletezi feladatait: a Nézőpont Intézet egykori fő tulajdonosa eszerint a "miniszterelnök részére és a kormányzati összeállítások elkészítéséhez szükséges szakmai előkészítő adatszolgáltatások beszerzésében és értékelésében működik közre" valamint szakmai tanácsokat ad "a társadalompolitikai kérdésekkel összefüggő tevékenység ellátásához szükséges koordinációban és jogalkotás-előkészítési, illetve kodifikációs ügyekben".
Tanácsok 360 ezertől 997 ezer forintig
A tanácsadók közül hárman egyébként kormánytisztviselői, hatan pedig szerződéses státuszban tevékenykednek, díjazásuk pedig havi bruttó 360.000 és 997.200 forint között változik az [origo]-nak küldött tájékoztatás szerint. Arra azonban, hogy az egyes tanácsadók közül ki melyik státusban dolgozik és mennyit keres pontosan, a Miniszterelnökség nem adott választ.
A már év elején is foglalkoztatott, megbízási szerződéssel dolgozó tanácsadók díjazása megtalálható ugyan a kormányzati portál már említett táblázatában, a 2011. januári adatok azonban csak a 2011. május 31-ig szóló szerződéseket összesítik. Győri Tibor eszerint havi nettó 560 ezer, Balogh Gábor 747 ezer, Tellér Gyula 600 ezer, Hegedűs Zsuzsa és Megyesy Jenő pedig az államtitkári illetménnyel megegyező, 997 ezer forintos díjazásért végezte májusig a munkáját.
Hegedűs Zsuzsa Orbán Viktorral
Az adatok frissességét firtató kérdésünkre a Miniszterelnökség azt írta, hogy "a megjelölt megbízási szerződéses tanácsadók jelenleg is ugyanolyan díjazással foglalkoztatottak, mint ahogy a kormányzati portálon szerepel." Azt pedig, hogy a törvény előírásainak megfelelően miért nincsenek naprakész adatok a kormányzati portálon azzal indokolták, hogy "a közérdekű adatok felülvizsgálata és az adatszolgáltatások előkészítése jelenleg is folyik, ezért nem kerültek még fel a hatályos szerződések a honlapra."
A három kormánytisztviselőként foglalkoztatott tanácsadó fizetésével kapcsolatban szintén nem volt közlékeny a Miniszterelnökség: "a munkaviszonyban foglalkoztatott tanácsadók összesített adatai nyilvánosak, ezért ezeket a béradatokat személyre lebontva nem kell kiadni." Arra azonban, hogy az összesített - és eszerint nyilvános - adatok hol találthatók, a válasz nem tért ki, ahogyan arra sem, hogy a szervezethez időközben felvett tanácsadók, Becsey Zsolt és Szemerkényi Réka közéjük tartoznak-e. Becsey értesüléseink szerint államtitkári fizetségért dolgozik.
Összehasonlításként:1998 és 2002 között összesen 23 tanácsadó dolgozott az akkor sokkal szélesebb feladokat ellátó Miniszterelnöki Hivatalban, közülük 12-en a miniszterelnök mellett.
Megújuló szerződések
Bár a megbízási szerződések mellett a vállalkozási szerződésekről is csak elavult, januári összesítés található a kormány.hu-n, az [origo] kérdésére a Miniszterelnökség megerősítette, hogy a májusban lejáró helyett újabb szerződést kötött tanácsadásra és a miniszterelnök nyilvános szerepléseihez és beszéd-előkészítéséhez kapcsolódó feladatokra Orbán Viktor korábbi sajtótitkára és tanácsadója, Doncsev András cégével, a Qualiton Alkotó, Művészetszolgáltató Kft-vel. A szerződés összege a válasz szerint változatlan maradt, vagyis a balatonfüredi alpolgármesteri posztjáról a nyáron leváltott politikus cége havi nettó 687 forintért dolgozik a miniszterelnöknek.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint megújították a kormányfő honlapját, az orbanviktor.hu-t üzemeltető Vármegye Média és Kiadó Kft. szerződését is. A Mandiner főszerkesztője és ügyvezetője, Balogh Ákos Gergely illetve Novák Tamás tulajdonában álló cég a tavaly augusztustól decemberig szóló 4,2 millió forint helyett már csak csökkentett díjazást kap a válasz szerint, ám hogy mennyit, azt nem árulták el. A miniszterelnök szerepléseit dokumentáló Burger Barna fotós cégével ugyancsak hosszabbított a Miniszterelnökség: a 2011 június 1-jétől egy évre szóló szerződés szerint a Fókusz Pókusz Kft-t a munkáért a korábbihoz hasonló díjazás, havi 750 ezer forint illeti. | Gyarapodnak a tanácsadók Orbán körül | Tíz évvel ezelőtti segítői egy részét is foglalkoztatja kilenc jelenlegi tanácsadója és főtanácsadója között Orbán Viktor - derül ki a Miniszterelnökség [origo]-nak küldött összefoglalójából. A tanácsadók fizetése az összesítés szerint havi 360 ezer forinttól majdnem egymillió forintig terjed. Az aktuális adatokat - mivel közérdekűnek számítanak - a törvény szerint a kormányzati honlapon is kötelező lenne közzétenni, ott azonban csak egy januári táblázat található. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/10/miniszterelnoki-tanacsadok-es-fotanacsadok | 2011-10-14 14:11:00 | true | null | null | Origo |
A közlemény szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere "legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között" követett el.
Kiemelték: alapos okkal feltételezhető, hogy Netanjahu és Galant társelkövetőként büntetőjogi felelősséggel tartozik a következő bűncselekményekért: éheztetés háborús bűne mint a hadviselés egyik módszere, valamint olyan emberiesség elleni bűncselekmények, mint gyilkosságok, üldözés és más embertelen cselekedetek. Alapos okkal feltételezhető, hogy az érintettek büntetőjogi felelősséget viselnek a polgári lakosság elleni támadás szándékos irányításával elkövetett háborús bűncselekményért is - írták. Megállapítható, hogy az állítólagos emberiesség elleni bűncselekmények a gázai polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezték - tették hozzá.
Közölték továbbá: az ügyben eljáró kamara úgy ítélte meg, alapos okkal feltételezhető, hogy
Benjámin Netanjahu és Joáv Galant "szándékosan és tudatosan" fosztotta meg a gázai polgári lakosságot a túlélésükhöz nélkülözhetetlen eszközöktől, beleértve az élelmiszert, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi felszereléseket, valamint az üzemanyagot és az áramot, legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között.
Az érintettek nem segítették elő a segítségnyújtást minden rendelkezésükre álló eszközzel, sőt, "szerepet játszottak a humanitárius segítségnyújtás akadályozásában, megsértve ezzel a nemzetközi humanitárius jogot". Akadályozták a humanitárius szervezetek azon képességét is, hogy élelmiszerrel és más alapvető árukkal lássák el a gázai rászoruló lakosságot. Az érintettek a vádak szerint a gázai polgári lakosságot politikai és nemzeti alapon vették célba. A szándékosan civilek ellen irányuló támadások háborús bűncselekménynek minősülnek - húzták alá.
Közölték továbbá: az elfogatóparancsok a tanúk védelme és a nyomozás lefolytatásának biztosítása érdekében titkosnak minősülnek. Az illetékes kamara azonban úgy döntött, hogy közzéteszi azokat, "mivel úgy tűnik, hogy az elfogatóparancsokban tárgyalthoz hasonló cselekmények továbbra is zajlanak". A kamara továbbá úgy véli, az áldozatok és családjaik érdeke, hogy tudomást szerezzenek az elfogatóparancsok létezéséről - írták.
Tájékoztattak arról is, hogy a határozat az ügyészség május 20-án benyújtott, elfogatóparancs kiadása iránti kérelmét követi, miután az eljáró kamara elutasította Izraelnek a kérelem megsemmisítése iránti beadványát. Az izraeli beadványra utalva megjegyezték: nem szükséges, hogy Izrael elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, mivel a bíróság gyakorolhatja azt a palesztin területeket, Gázát és Ciszjordániát - beleértve Kelet-Jeruzsálemet is - érintő jogköre alapján. Ezenkívül az államok nem jogosultak a bíróság joghatóságának vitatására az elfogatóparancs kibocsátása előtt - tették hozzá.
Szijjártó Péter: Ez a döntés szégyenletes és abszurd
A külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán reagált a Nemzetközi Törvényszék döntésére.
Az imént telefonon egyeztettem Gideon Sa’ar kollégámmal, Izrael külügyminiszterével, és arról biztosítottam őt, hogy Magyarország elutasítja, hogy a nemzetközi bírósági rendszer bármely intézményét politikai eszközzé tegyék, s most ez történt.
- írta. Hozzátette, hogy a döntés "szégyent hozott a nemzetközi bírósági rendszerre azzal, hogy egyenlőségjelet tett egy ördögi terrortámadással megtámadott ország miniszterelnöke és az ördögi támadást végrehajtó terrorszervezet vezetői közé."
A döntés elfogadhatatlan.
- hangsúlyozta Szijjártó Péter. | Elfogatóparancsot adtak ki Benjámin Netanjahu ellen, Szijjártó Péter azonnal reagált | A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen - tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/elfogatoparancs-benjamin-netanjahu-szijjarto-peter | null | true | null | null | Origo |
A Fővárosi Közgyűlés rendelkezik szervezeti és működési szabályzattal (szmsz), a törvényi kötelezettsége annak felülvizsgálatára vonatkozott, amelynek az október 30-i ülésén eleget tett - erről írt Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) a Magyar Hang kérdésére. A kormányhivatalt annak kapcsán kerestük, hogy továbbra sincs megállapodás az új szmsz-ről, valamint a főpolgármester-helyettes személyéről, ami azt eredményezheti, hogy a végén azt a főispán fogja kijelölni. Egyébként az ülésen Karácsony Gergely főpolgármester is azzal érvelt, hogy az szmsz-t felülvizsgálták, nem törvénysértő, hogy nem fogadtak el újat.
A BFKH a főpolgármester-helyettes kapcsán válaszában az alábbit írta a Magyar Hangnak: "Karácsony Gergely főpolgármester törvénysértő helyzetet idézett elő azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés alakuló, vagy az azt követő első rendes ülésén nem tett javaslatot az általános főpolgármester-helyettes személyére, ezzel a Közgyűlés nem tudott eleget tenni a főpolgármester-helyettes megválasztására irányuló jogszabályi kötelezettségének. Ilyen az elmúlt három évtizedben nem fordult elő Budapesten". Kifejtették, jelen helyzetben Budapest Főváros Kormányhivatala törvényben biztosított felügyeleti eszközökkel élhet, törvényességi felhívásban szólíthatja fel a Fővárosi Közgyűlést, hogy pótolja a mulasztását, ennek elmaradása esetén bírósághoz fordulhat, hogy kikényszerítse a törvényes működést. Hogy ennek milyen átfutási ideje lehet, arra úgy válaszoltak: a kormányhivatal eljárásának határideje a vonatkozó jogszabályokból megismerhető, de a bírósági eljárások hossza előre nem meghatározható, többek között az ítéletek elleni jogorvoslati lehetőség miatt is.
A BFKH válaszát azzal zárta: továbbra is bíznak abban, hogy "a budapestiek által megválasztott főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés tagjai képesek lesznek a jogszabályi keretek között működtetni a várost, és a budapestiek számára a legjobb főpolgármester-helyettest kijelölni és megválasztani".
Személyi kérdésekben egyébként nemcsak főpolgármester-helyettes, de a fővárosi cégek felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági tagságának tekintetében sem tudott dűlőre jutni a közgyűlés. Utóbbiak kiválasztása kapcsán Karácsony Gergely hétfőre egyeztetést hívott össze, amin a Fidesz ezúttal sem vett részt. A főpolgármester utána azt jelentette be: kezdeményezi, hogy szüntessék meg az összes egyszemélyes fővárosi cégnél az igazgatóságokat, a testületek eddigi jogköreit pedig gyakorolja maga a Fővárosi Közgyűlés. - A felügyelőbizottságok esetén egy igazságos megoldás van: a választók bizalmának mértékét tükröző mandátumok arányában jelöljenek a frakciók tagokat ezekbe az ellenőrző testületekbe. Mindenki a legjobb meggyőződése szerint - írta hozzátéve, "ha valamelyik frakció saját pályázatot akar hirdetni, vagy netalán delegálni akar, a lelke rajta". | A fővárosi kormányhivatal elfogadja Karácsony Gergely érvelését | Vagyis szerintük a közgyűlés eleget tett az szmsz felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettségnek. A főpolgármester-helyettes kapcsán viszont törvénysértő helyzetet látnak. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/a-fovarosi-kormanyhivatal-elfogadja-karacsony-gergely-erveleset-169197 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
"Most akkor mi van a »tévedhetetlen« balos közvélemény-kutatásokban mért óriási Tisza-előnnyel ?
Az indoklásnak szánt mellébeszélés persze csak a szokásos Magyar-hanta. Tele van a gatya, mint mindig." | Mi van a "tévedhetetlen" balos közvélemény-kutatásokban mért óriási Tisza-előnnyel? | Az indoklásnak szánt mellébeszélés persze csak a szokásos Magyar-hanta. Tele van a gatya, mint mindig. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/mi-van-a-tevedhetetlen-balos-kozvelemeny-kutatasokban-mert-oriasi-tisza-elonnyel | null | true | null | null | Mandiner |
2009.05.26. 11:40
Még az első fél évben újabb korrupcióellenes intézkedéseket javasol a kormány. Minderről Bajnai beszélt kedden sajtótájékoztatón. • Klánok és klónok I. • Klánok és klónok II. – Bajnai a bizalmi háló őre
A kormány újabb korrupcióellenes intézkedéseket javasol még az első fél évben: kialakítanának egy közérdekvédelmi bejelentési rendszert, és újra kezdeményezik a pártfinanszírozás átalakítását. Erről Bajnai Gordon miniszterelnök beszélt a Huguette Labelle-lel, a Transparency International kuratóriumának elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján kedden. Bajnai hozzátette: abban bízik, hogy a közérdekvédelmi bejelentésekről szóló törvényjavaslatot még az első fél évben benyújtják az Országgyűlésnek. A bejelentések szerkezeti kereteiről annyit mondott: a cél az, hogy kellő függetlensége legyen a kormányzattól, de ne növelje jelentősen az államigazgatás költségeit.
Bajnai emlékeztetett arra: másfél éve elkészült az új pártfinanszírozási törvény, de mivel nem volt meg a kétharmados támogatása, nem lehetett változtatni a jelenlegi, rossz és tarthatatlan rendszeren. Bejelentette: a kormány arra készül, hogy – együttműködve az őket támogató frakciókkal és reményei szerint a parlament nagy többségével is – kezdeményezi, „öntsenek tiszta vizet a pohárba”.
A miniszterelnök azt szeretné, ha minden politikai erő belátná, Magyarország alapvető érdeke, hogy a pártfinanszírozás megváltozzon, mert ez az akadálya annak, hogy az emberek jobban bízzanak a politikában. A kormányfő úgy vélekedett: a Transparency International listáján Magyarország „nem teljesített nagyon jól” az elmúlt évek során, és a legutolsó évben visszalépett a korábbi helyéhez képest. Még a válságkezelés közepette is dolga van a kormánynak azzal, hogy visszaszorítsa a korrupciót és az ehhez kapcsolódó jelenségeket – hangoztatta.
Bajnai Gordon felidézte, hogy gazdasági miniszterként több olyan döntést hozott, amelyek a korrupció visszaszorítását szolgálták, miniszterelnökként pedig újabb lépések bejelentésére készül. Meggyőződésem, hogy Magyarország csak akkor léphet előrébb az összes nemzetközi rangsorban, ha a transzparenciára vonatkozó nemzetközi rangsorban is előre tud lépni – szögezte le.
Huguette Labelle, a Transparency International kuratóriumának elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: áttekintették a lehetséges korrupcióellenes intézkedéseket. Hozzátette: azt javasolta, hogy a pártfinanszírozás területén, a nagy építési beruházások közbeszerzésének szabályozásánál tegyen lépéseket a kormány, illetve alakítsa ki a korrupciót bejelentők védelmének rendszerét.
A kuratóriumi elnök kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország korrupciós percepciós mutatója a tízes skálán öt. Huguette Labelle szerint, amikor megkérdezik az embereket, melyik ágazat a leginkább érintett a korrupcióban, akkor a politikai pártokat említik az első helyen. Hozzátette: az elmúlt években az üzleti szférát is egyre korruptabbnak tartják az emberek. Ezért is javasoljuk a kormánynak és az üzleti élet szereplőinek is, hogy nem elég, ha az egyikük tesz lépéseket, hanem együtt kell fellépniük a korrupció ellen – közölte a Transparency International kuratóriumának elnöke. | Bajnaiék újabb ötleteket dobtak be a korrupció elleni harchoz | Még az első fél évben újabb korrupcióellenes intézkedéseket javasol a kormány. Minderről Bajnai beszélt kedden sajtótájékoztatón. • Klánok és klónok I. • Klánok és klónok II. – Bajnai a bizalmi háló őre | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/05/Bajnaiek-ujabb-otleteket-dobtak-be-a-korrupcio-elleni-harchoz | 2009-05-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Lapunk számításai szerint kilowattóránként 11,89 forintért termelte az áramot önköltségi áron az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2022-ben. Ez az érték jön ki, ha a társaság 187,99 milliárd forintnyi teljes ráfordításait elosztjuk a tavaly összesen megtermelt 15 812 gigawattórányi elektromos energia értékével. A vállalat éves beszámolójában ugyan nem publikál hasonló adatot, de ez a egységár egybevág a kormányzati szereplők által kommunikált számokkal. Az azóta leköszönt Süli János – aki korábban tárca nélküli miniszterként a paksi atomerőmű-bővítésért felelt – 2021 végén egy interjúban utalt arra, hogy az „atomáram” önköltsége körülbelül 12 forint/kilowattóra. Tavaly márciusban pedig a már megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben erősített rá arra, hogy a paksi atomerőmű 11–12 forint/kilowattóra körüli áron termeli a villamosenergiát. Infláció, háború és energiaválság ide vagy oda, úgy fest, Paks termelési költségei az év hátralévő részében sem változtak.
Eközben viszont felrobbant az áram végfogyasztói ára. A magyar áramtőzsdén (HUPX) a piaci ár a tavaly év eleji 50,41 euró/megawattórás mélypontról 597,65 euró/megawattórás csúcsra lőtt ki a 37. héten. Az áremelkedés igen súlyosan érintette a versenypiaci szereplőket: nem csak a piaci ár, hanem az elvileg ennek alapján kalkulált 2023-as fixált áramár is drámai költségemelkedést okozott. (Utóbbi esetben, nem ritkán 200–400 forint/kilowattóra körüli árú csomagokkal kellett szembesülnie számos vállalatnak és önkormányzatnak.) De a drágulás még a lakossági körnél is lecsapódott, esetükben az átlagfogyasztás feletti áram ára tavaly augusztus óta 70,104 forint/kilowattóra áron „ragadt be”.
„Fillérekért” termel, mégis eladósodik
Az MVM-csoport tulajdonában álló paksi atomerőmű a 35,399 gigawattórányi teljes magyar bruttó villamosenergia-termelés közel 45 százalékát állította elő, miközben a 43 097 gigawattórás belföldi áramfelhasználás mintegy 37 százalékát biztosította.
Az erőmű kiemelt pozíciója és a piaci helyzet drasztikus változásai azonban nem tükröződnek a tavalyi eredmény-beszámolóban. A Paksi Atomerőmű Zrt. árbevétele tavaly mindössze 0,66 százalékkal, 189,526 milliárd forintra nőtt 2021-hez viszonyítva. Adózott eredménye pedig közel 80 százalékkal csökkent, így 2,82 milliárdot tett ki 2022-ben. (Az állami tulajdonos ezt az összeget majdnem az utolsó fillérig ki is vette a cégből osztalékként.)
A beszámoló kiegészítő mellékletéből az derül ki, hogy a villamosenergia-értékesítésből származó árbevétel 2,87 milliárd forinttal nőtt, és ez egyebek közt az értékesítési ár 3,32 milliárd forintos növekedésének, valamint az értékesített mennyiség 177,9 gigawattórás csökkenésének együttes hatása.
A társaság a megtermelt villamos energiáját teljes egészében a kereskedő MVM Partner Zrt. felé értékesíti, de hogy milyen átadási áron, az a mellékletből nem derül ki.
Az azonban kitűnik, hogy tavaly az ág is húzta Paksot.
Az adózott eredmény 2021-hez képest vaskos, 10,25 milliárdos visszaesését az okozta, hogy a vállalat ráfordításai 2022-ben nőttek, de emellett a hitelállománya is gyarapodott.
A költségek ugyan nem sokkal, 2,4 százalékkal 134 milliárd forintra emelkedtek, az egyéb ráfordítások soron 23,71 százalékos megugrás látható, így e tétel összesen 54 milliárd forintos terhet okozott a cégnek. Ezen belül, közel 147 százalékkal megugrott a kiegyenlítő és helyettesítő energia díjfizetése (ennek részleteiről itt lehet olvasni), így ez összesen 16,86 milliárd forintba fájt a társaságnak. Az egyéb várható kötelezettségekre – például a radioaktív hulladék feldolgozására – a cég újabb 2,38 milliárd forint értékben képzett céltartalékokat.
Miközben az anyagjellegű ráfordítások 2,15 százalékkal 78,26 milliárdra csökkentek, addig a személyi jellegű kiadások 9,2 százalékkal 46,6 milliárdra nőttek. Csak a bérköltségeket 13,7 százalékkal kellett megdobnia az összesen mintegy 2500 főt foglalkoztató cégnek. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 1,31 milliárddal nőttek, egyrészt a származékos devizaügyletek veszteségei, másrészt a szállítói kifizetéseken, a vevői bevételeken realizált magasabb árfolyamveszteség miatt.
A nettó árbevétel emelkedése azonban nem tudta kompenzálni a növekvő kiadásokat.
Mi több, a vállalat kötelezettségei összesen 42,413 milliárd forinttal bővültek: ezen belül az anyavállalat MVM-től kapott kölcsön 25,1 milliárd forinttal ugrott meg, miközben a kamatráfordítás az előző évhez képest 3 milliárd forinttal bővült. Megjegyzik, hogy az elszámolt tárgyévi anyagköltség nem nyújtott fedezetet a nukleárisüzemanyag-szállítmányokra, miközben a beszerzés értéke a bázisévhez képest 19,9 milliárd forinttal növekedett az áremelkedés és az árfolyamhatás miatt.
Ezért a szállítmányok beszerzésének kifizetésére a társaság a hiányzó forrást készlethitelből fedezte.
Összességében a finanszírozásához szükséges forrásokhoz a vállalat rövid lejáratú cash pool és rulírozó kölcsönt, valamint hosszú lejáratú készletfinanszírozási és általános beruházási kölcsönt egyaránt igénybe vett.
Paks volt az aranytojást tojó tyúk?
Abban semmi újdonság nincs, hogy a nukleáris energia olcsó, hiszen Paks évtizedek óta sokkal kevesebb egységnyi ráfordítással termel áramot, mint a szén- vagy gáztüzeléses erőművek. Ezt az eltérést csak az energiaválság tette látványossá.
Az atomerőmű alacsony önköltségi ára és a villamosenergia jóval magasabb nagykereskedelmi árai közti különbség elvileg hatalmas nyereséget kellene, hogy biztosítson, még úgy is, hogy ez utóbbi árakban szerepel például a rendszerhasználati díj és az adó is.
Ám ez a profittömeg tipikusan az MVM-csoport kereskedőcégénénél jelenik meg
– világított rá lapunknak Bank Dénes, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.
Kiderült, hogy az MVM-csoport nyeresége tavaly 524 százalékkal nőtt, eredmény-beszámolójában azonban nincs nyoma az olcsón megtermelt áramnak. Nem tájékoztatnak arról, hogy miként számolják a Paks és az anyavállalat közötti elszámolóárat, sem arról, hogy ebből hogyan jön ki a fogyasztói ár.
Paks anyavállalatának, az állami MVM-nek a beszámolójából mindössze annyi derül ki, hogy a villamosenergia-értékesítésből befolyó árbevétele 2022-ben több mint ezer milliárd forinttal nőtt, mintegy 1800 milliárd forintra bővült a 2021-es 719 milliárdról.
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az áramárak is jelentős léptékben növekedtek. Az áremelkedés mellett az értékesítési volumen növekedése is hozzájárult a bevételtöbblethez. Ugyanakkor a villamosenergia beszerzési költsége a bevételek növekedésével párhuzamosan 1114,6 milliárd forinttal emelkedett, döntően a piaci árak növekedésének hatására – írták.
Hiába sokkal olcsóbb a piaci árnál a paksi beszerzés, az MVM lényegesen magasabb csomagárakat kínál a fogyasztóinak.
Igaz, a piaci végfelhasználói áram árak csak mintegy felét teszi ki az energia díja, a másik felét a rendszerhasználati díj, illetve az adók adják, azonban a végfelhasználói árak még így is bőven a paksi termelési ár kétszerese felett vannak. Ez azzal magyarázható, hogy a hazai villamosenergia-összfogyasztásban Paksnak csak mintegy egyharmados súlya van, további kétharmadnyi energiarészt azonban igen drágán kellett megtermelni, illetve megvásárolni tavaly. Az áram piaci árára Európa-szerte a nagy hatással van a földgáz ára, és a földgázerőművek által termelt áram ára sokszorosa volt a Paks által termelt áram árának. A szenes erőművek termelése szintén csak magas áron volt lehetséges
A hazai földgáz-, és szénerőművek, illetve megújuló villamos energia termelők beszerzései mellett a felhasznált áram további 26 százalékát importból fedezte az MVM 2022-ben.
Az import- és a tőzsdei spotárak viszont tavaly hihetetlen magasságban voltak, miközben az elszálló széndioxid-kvóta (EUA) árak és a gyenge forintárfolyam szintén rávetültek a villamosenergia-költségekre – árnyalta a képet a GKI szakértője.
Mindezt megfejelte, hogy a tavalyi évnek volt egy olyan időszaka, amikor a tőzsdei pánik következtében a kiszámítható, stabil energiabeszerzés veszélybe került – úgy tűnt, nem biztos, hogy lesz egyáltalán elérhető áram a piacon. A volatilitás miatt nagy volt a kockázat, hogy amennyiben az árfolyam elszáll, a veszteséget a kereskedőknek kell fedezniük, ezért azok komoly felárat tettek a villamosenergiára.
A felmerülő plusz-mínusz költségeket az MVM-nek kellett menedzselnie, és az árszabás ahhoz a célhoz igazodott, hogy lehetőleg ne termeljen veszteséget, mert azt legvégül az adófizetők állják. Figyelembe kell venni, hogy a kormányzati rezsicsökkentés is óriási terhet ró a cégre, amely tavaly összesen 543 milliárd forintnyi állami segítséget kapott, miközben tartozásállománya 1200 milliárddal 3400 milliárd forintra nőtt.
Nyilván jelentős különbség van az alacsony paksi átvételi áramár és a piaci árak között, ám energiaszakértői szemszögből az árrobbanást érdemes teljesen különválasztani ettől a kérdésétől. Az átlagár kiszámítása ugyanis az energia-mix miatt eleve soktényezős, s ezek a tényezők gyakorlatilag percről percre változhatnak, nem csak a piaci helyzet, hanem a fogyasztás állandó ingadozása miatt is – szögezte le Bank Dénes.
A titkolózás rossz fényt vet az ügyre
A paksi áramtermelés az elmúlt években lefedte a rezsicsökkentés keretében eladott áram mennyiségét, e tekintetben többen felrótták a kormányzatnak, hogy nem volt értelme kivezetni részlegesen az áram esetén is a rezsicsökkentést 11–12 forint körüli nettó termelési költség mellett. A kormány tavaly júliusban nem válaszolt az RTL kérdésére, hogy miért volt szükség a kedvezményezetti kör szűkítésére.
Hasonló aggályokat fogalmazott meg Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is, aki szerint tavaly szeptemberben a Paksi Atomerőmű Zrt. 38-szoros profittal adta az önkormányzatoknak az áramot. Szerinte a létesítmény annyi áramot termel, amennyi a lakossági fogyasztáson felül bőven biztosítana akkora mennyiséget, hogy az összes közszolgáltatást – közvilágítás, közösségi közlekedés, ivóvíz-szolgáltatás – el lehessen látni az egész országban. Felvetésére szintén nem érkezett érdemi válasz kormányoldalról.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára korábban plusz támogatást ígért azoknak, akik jellemzően árammal fűtenek, és csak nagyon kevés gázt használnak. Ezt az ígéretet azonban a kabinet októberben megszegte, s nem adott extra villanykvótát. | Olcsón termeli az áramot, sokat kereshet rajta, mégis milliárdokkal csökkent a Paksi Atomerőmű profitja | Felrobbant az áram ára, de a Paksi Atomerőmű Zrt. ebből nem sokat profitált a múlt évben. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/06/06/paks-paksi-atomeromu-mvm-aram-villamosenergia-elektromos-energia-rezsi-rezsicsokkentes-nuklearis-atomeromu-atomenergia-beszamolo-merleg-nyereseg/ | 2023-06-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Országgyűlés 251 igen szavazattal – 86 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett – hagyta jóvá Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztését. A tarifákat nem rögzíti a törvény, az azokat tartalmazó rendelet tervezetét a kormány múlt csütörtökön tette közzé honlapján.
Egy zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával a parlament felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a mezőgazdasági termelők élőállat-szállítást és – a mezőgazdasági termények betakarításának idejére – a mezőgazdasági termények szállítását végző saját gépjárművei díjmentességének részletes szabályait.
Emellett a kormány több mint tízmilliárd forintos kompenzációs csomagot ígér a fuvarozóknak. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) szombati budapesti fórumán közölte: a kabinet jelenleg négy intézkedést vizsgál. Eszerint az európai uniós minimumra csökkentenék a légrugós járművek adóját, és vizsgálják a vagyonszerzési illeték csökkentését is. A tervek között szerepel, hogy az iparűzési adóból leírható lenne az e-útdíj egy része, ezen kívül pedig egy államilag támogatott hitelkonstrukcióval is segítenék a fuvarozókat.
– Hozzátartozó bántalmazása helyett háztartáson belüli erőszaknak nevezik majd a július 1-jén életbe lépő büntető törvénykönyv (Btk.) új tényállását. Azt is büntetni fogják, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját.
– Jövő júliustól már nem papíralapon, hanem elektronikusan vezetik az anyakönyveket.
– Jövő január 1-jétől összevonják az önkormányzatok által krízishelyzetben adható három támogatást: az átmeneti és a temetési segélyt, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást.
– Kövér László házelnök javaslatára a jobbikos Novák Elődre 50 ezer, a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben politizáló független Dorosz Dávidra és Szabó Rebekára pedig 70-70 ezer forintos büntetést szabtak ki.
– Elfogadták azt a bizottsági módosító indítványt, amely megszüntetné annak tilalmát, hogy a gáztározókat fedezetként lehessen felajánlani.
Délután azonnali kérdésekkel bombázta Orbán Viktort Szekeres Imre és egy jobbikos kontingens. A napirend előtti eseményekről itt olvashat.
A törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat alapján viszonteladót is igénybe vehet majd az egyetemes útdíjszolgáltató. A módosítócsomag szerint az egyetemes útdíjszolgáltató átalány-költségtérítést fizet alvállalkozóinak. Ennek nagyságát majd rendelet határozza meg. A jogszabály arra az esetre, ha elromlik a járműben a fedélzeti eszköz, amely gyűjti és továbbítja a díjfizetéshez szükséges adatokat, úgy rendelkezik, hogy csak viszonylati jegy váltásával haladhat a jármű jogszerűen az úton.
A díjfizetésért a gépjármű üzembentartója felel. Ez alól kivétel az, ha a „lebukott” járművezető személye megállapítható, mert akkor ő lesz a felelős a meg nem fizetett díjért. Az útdíjtörvény érinti a közúti közlekedésről szóló jogszabály reklámtáblákra vonatkozó passzusát is. Az általános tiltás így szól: gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés. Ezt előbb úgy oldotta fel egy módosítás, hogy a 2010. december 31-éig építési engedéllyel, közútkezelői hozzájárulással, a nem gyorsforgalmi utak mentén kihelyezett, legfeljebb 12 A/0-ás ív méretű (12 négyzetméteres) reklámfelület elhelyezésére alkalmas tábla 2015. január 1-jéig kivételesen fenntartható. Az elfogadott változat viszont korlátlan ideig fenntarthatóvá teszi ezeket a táblákat. | Elfogadta az e-útdíjat a parlament | Elfogadta a parlament hétfőn a megtett úttal arányos díjat előíró törvényt. Az Országgyűlés 251 igen szavazattal hagyta jóvá az előterjesztését. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2013/05/elfogadta-az-e-utdijat-a-parlament | 2013-05-27 15:02:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Így aztán a Quaestor ajánlatát fogadták el. A pénzügyi befektetőcsoport birtokába jutott 178 ezer négyzetméter alapterületű ingatlan magába foglalta a stadiont, az edzőpályákat és építésre alkalmas szabad területeket is.
A vételárat és a fizetés módját a szerződő felek nem hozták nyilvánosságra. A Quaestor Rt. vezérigazgatójának az ügyvezetőséget és a regionális fiókigazgatókat tájékoztató belső elektronikus leveléből – melyet sikerült megszereznünk – kiderült: a 815 millió 410 ezer forint értékű üzletrészt 650 millió forintért kapták meg. Ezt sem készpénzben fizették ki, hanem 100 millió forint értékű Quaestor-részvényt 350 százalékos árfolyamon, tehát 350 milliós értéken adtak át a Rábának. A fennmaradó 300 millióért pedig 2003 végéig szóló reklámszerződést kötöttek, ami azért is különös, mert a Rábának nem volt olyan közfogyasztású terméke, amelyet ebben a körben reklámozni lett volna érdemes. Akkoriban azt beszélték a Rába háza táján, hogy a piacvesztés miatt nehéz helyzetbe került Rába az üzletért cserében a magyar hadiipar technikai korszerűsítésére kiírt pályázatot szerette volna megnyerni. Úgy gondolták, hogy az állami megrendelés megszerzésében segítségükre lehet a Fideszhez közel álló Quaestor-csoport.
A stadion értéknövelő felújításához az Ifjúsági és Sportminisztérium 900 millió, a győri önkormányzat pedig 500 millió forintos vissza nem térítendő támogatást adott.
A Quaestor a területen ETO-park néven multifunkciós központot épített. Napi húszezer látogatóra számított az ETO-parkban. A több épületből álló komplexumhoz tartozik még az edzőközpont, a klubház, az utánpótlás-kollégium, a szórakoztató és kereskedelmi centrum, a luxusirodák szintje, valamint egy négycsillagos konferenciahotel. Az egyik futballkapu mögé épített szálloda a pénzügyi válság miatt késve ugyan, de felépült. Az élményközpont azonban messze nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kevés az üzlet és a látogató, a győriek inkább az Árkádba és a plázába járnak vásárolni.
Az angol mintára emelt stadion szép lett, 20 ezer néző befogadására alkalmas. Az alulról fűthető központi pályán öntözőrendszert és csapadékelvezetőt alakítottak k, ennek következtében a legjobb játéktérnek számít Magyarországon. Igaz, a kivitelezések során is adódtak botrányok, az építők szerint a Quaestor nem, vagy keveset, illetve későn fizetett. Az egyik kivitelező ezért az oldalfal általa készített borítását az egyik éjszaka meg is bontotta.
Tarsolyt soha nem fogadták be teljesen a győri szurkolók, különösen akkor csaptak magasba a felháborodás hullámai, amikor az új tulajdonos biztonsági emberei, a fekete inges „Tarsoly-katonák" őrizték a közönségtől a stadiont. Nem volt titok, hogy Tarsoly maga sem tudott azonosulni Győrrel. Mi is fültanúi voltunk annak, hogy amikor arról faggatták, miért nem épít be több győrit a csapatba, ingerülten kijelentette: „Mit csináljak, ha győri anya képtelen futballistákat szülni?"
Ilyen és ehhez hasonló megjegyzései, öntörvényű megoldásai miatt a szurkolók többsége nem zárta a szívébe. Vélhetően politikai ráhatásra azonban a győri ETO futballcsapatot jelentős hazai és világcégek szponzorálják. A győri ETO FC kft. tudomásunk szerint teljes mértékben a Quaestor vagy Tarsoly tulajdona, az Alcufer nevű cég 26 százalékos részesedését még korábban megvásárolta a társaságban.
A botrányban érintett kisbefektetők abban bíznak, hogy a társaságnak vannak igen jelentős értékű vagyontárgyai, így annak értékesítéséből ők is kifizethetők lesznek. Igen ám, de például az ETO parkra a Magyar Fejlesztési Bank az egyébként vitatott módon nyújtott hitelek miatt ráteheti a kezét.
Győr közéletébe Tarsoly egyébként soha nem kapcsolódott be. Mindig kívülálló maradt. | Felháborodtak Győrben a Quaestor-vezér katonái miatt | A Quaestor-csoport és vezetője, Tarsoly Csaba gyakorlatilag Horváth Edének, a szocialista nagyipar zászlóshajójaként ismert Rába gyár vezérigazgatójának köszönheti győri létét és sportkarrierjét. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/felhaborodtak-gyorben-aquaestor-vezer-katonai-miatt-1521321 | 2015-03-11 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Georgia. Grúzia az, bocs, de hát a szokás hatalma, ugye. Apám mindig "Kalefnak" nevezte a Moszkva teret, én pedig most már életem végéig a "Felszabra" fogok menni, ha menni fogok. És persze a "Moszkvásra". Ami rögzül fiatalon, az úgy marad. És ez nem baj.
Szóval Georgia. Ahol választások voltak vasárnap. És győztek a nemzetiek, a patrióták, a békepártiak, a szuverenisták, győztek az eddig is hatalmon lévők, győztek, akiknek nem lett volna szabad győzniük, legalábbis a "liberális", "európai" fősodor szerint.
Győzött a Georgiai Álom, pedig az Európai Rémálomnak kellett volna győznie. Ráadásul a Georgiai Álom mindjárt a voksok 54 százalékával győzött, ami 91 mandátumot jelent, az pedig 60,6 százaléka a képviselői helyeknek a parlamentben - hát mi ez, ha nem diktatúra?
A grúz ellenzék, az Európai Rémálom pártjai azonnal csalást kiáltottak, és bejelentették, nem fogadják el a választás végeredményét, helyette kimennek az utcára zavarogni. Mindig ez van, amikor a nemzetiek, a patrióták, a békepártiak, a szuverenisták győztek. Akkor mindig csalás van. Meg diktatúra. És jöhetnek a zavargások. Illetve, itt,
Európa nyugati felén az a szokás ebben az esetben, hogy az államfő nem a választáson győztes pártnak, illetve a győztes párt vezetőjének ad kormányalakítási megbízást, hanem a másodiknak, a harmadiknak vagy a huszonharmadiknak, és ilyenkor "karanténba zárják" a győztest meg összefog mindenki mindenkivel, vagyis a választói akarat és a népszuverenitás magasról le van sz...rva, és ezt nevezik liberális demokráciának.
Megmondta a "német" - pontosabban zöld, vagyis eo ipso idióta - külügyminiszter, Annalena Baerbock, hogy "soha nem érdekelt, mit mondanak, mit akarnak a választóim". Megértettük. És majd a hamarosan eljövendő nagytakarításnál is emlékezni fogunk rá, szerte Európában. De most térjünk vissza Georgiába (Grúziába). Ahol az egyik ellenzéki "politikus" (valamelyik libsi ágens fizetett ügynöke?) egyenesen "alkotmányos puccsnak" minősítette a választások eredményét. Mi más is lenne, ugye? Meg aztán, itt az a hülye nép, mindig azzal van a baj, a néppel, amely hajlamos rosszul dönteni. És
akkor most nem marad más remény, mint csinálni egy jó kis grúz Majdant, jelentős CIA-segítséggel, bár kérdés, van-e Grúziának jelentős mennyiségű és értékes ásványkincse vagy jó sok csernozjomja, ugyanis az amerikai demokráciaexport ilyesmitől függ, csak úgy a semmire nem fognak dollármilliókat fektetni egy jó kis "forradalomba", ugye, legalább egy gázipari tröszt legyen, amelynek igazgatótanácsába be tud ülni a regnáló demokratapárti amerikai elnök kretén és teljesen feleslegesen létező fia.
A CIA kockázatelemző központjában most nyilván lázas munka folyik, érdemes-e Majdant csinálni Tbilisziben is, addig marad nekünk Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nyilatkozata, abban ugyanis benne van minden lényeges tudnivaló:
Nincs új a nap alatt. Ugyanis miután a választást nem azok nyerték, akiket erre Brüsszel és a liberális mainstream kijelölt, hanem a szuverenitás-, béke- és családpárti kormányzópárt, mely nyíltan a nemzeti érdeket helyezi előtérbe, megindult a támadás, mondván a választás nem volt tisztességes, Georgiában nincs demokrácia stb. A legszánalmasabb a liberális kórusból az a litván külügyminiszter, akinek pártját a tegnapi választáson ültették kispadra a litván választópolgárok.
Erről van szó.
És akkor most a biztonság kedvéért vessünk egy pillantást arra is, vajon miért is voltak tisztességtelenek, nem szabadok a georgiai választások, s jól tesszük, ha ez ügyben a legfelkészültebbet, legmegbízhatóbbat, legtisztességesebbet idézzük, vagyis Josep Borrellt, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki nem mással, mint őfelségével, az Európai Bizottsággal adott ki közös nyilatkozatot - ó, hát ki merné ezt megkérdőjelezni?
A nyilatkozatban (libsibullában) ez áll:
Egyenlőtlen versenyfeltételek, polarizált légkörben zajló, megosztó kampány, valamint a közelmúltbeli törvénymódosítások választási folyamatra gyakorolt hatásával kapcsolatos jelentős aggodalmak
övezték a választásokat.
Azt a betyár mindenségit! Hát csoda ezek után, hogy még a Politico is neheztel? Ha pedig a Politico neheztel, akkor aztán fusson mindenki, ki merre lát, mert akkor bizony neheztelve van! De mielőtt elszaladnánk, koncentráljunk egy pillanatra erre a kitételre: "Polarizált légkörben zajló, megosztó kampány". Tudom én, már a koncentrálás is felveti a fasizmus gyanúját, de muszáj megkérdeznünk elszaladás előtt: ha a "polarizált légkörben zajló, megosztó kampány" nem szabad és tisztességtelen választásokhoz vezet, akkor mi lesz a helyzet a soron következő (és az előző) amerikai választásokkal? Csak azért kérdezem, mert az amerikai választási kampány során eddig két merényletet kíséreltek meg az egyik jelölt (Trump, ki más?) ellen, a kampány során már most mindenki polgárháborút vizionál, győzzön bárki is, továbbá most érkezett a friss hír, amely szerint - figyelj erősen! -:
"Több szavazatgyűjtő urnát is felgyújtottak az Egyesült Államok nyugati részén - írja az NBC News . Többek között Portlandben és a Washington állambeli Vancouverben is lángoló urnákhoz riasztották a hatóságokat.
Portlandi tisztviselők szerint náluk három szavazólap sérült meg, Vancouverben azonban több száz voks. A rendőrség arról számolt be, hogy valamilyen gyújtóbombák okozhatták a tüzeket, a portlandi esetben a dobozba szerelt tűzoltórendszer mentette meg a szavazólapok nagy részét. A vancouveri hatóságok azt kérik, hogy aki szombaton délelőtt 11 óra után tette be szavazólapját az urnába, vegye fel velük a kapcsolatot.
Korábban Phoenixben is volt hasonló eset, ott egy postaládát gyújtottak fel, amiben levélszavazatok voltak. Az eseteket az FBI vizsgálja."
Már önmagában a levélszavazás meg a választás napja előtt hetekkel leadható voksok intézménye is érdekes kérdéseket vet fel az amerikai választási rendszerrel kapcsolatban, na de hogy szavazóurnákat gyújtanak fel, az aztán tényleg mindennek a teteje.
Persze, persze, tudom én, nincs itt semmi látnivaló!
Az Amerikai Egyesült Államokban nincs, soha nem volt, soha nem lesz és nem is lehet semmiféle választási csalás. Aki pedig ilyesmit csak feltételezni mer, az fasiszta és náci. Az Egyesült Államokban a szavazóurnák is lángolhatnak, ott mindig minden rendben volt, van és lesz. Bezzeg ha Georgiában "polarizált légkörben zajló, megosztó kampány" folyik, akkor nem kell elfogadni a választási eredményeket, hanem ki kell menni zavarogni az utcára. Érdekes adalék ehhez, hogyha mégis az Európai Rémálom liberális pártjai győztek volna, akkor a "polarizált légkörben zajló, megosztó kampány" teljesen rendben lenne, és Josep Borrell, valamint az Európai Bizottság most a demokrácia diadalát és a szabad, tisztességes választásokat ünnepelné, s már egymás sarkára taposnának Tbilisziben.
Elengedhetetlennek tűnik a nagytakarítás.
Be kell nézzünk minden sarokba, és még a szőnyegeket is fel kell göngyölnünk. Minél előbb, annál jobb... | "Választási csalások" Georgiában | Miután a választást nem azok nyerték, akiket erre Brüsszel és a liberális mainstream kijelölt, hanem a szuverenitás-, béke- és családpárti kormányzópárt, megindult a támadás, mondván a választás nem volt tisztességes. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/poszt-trauma/2024/10/valasztasi-csalasok-georgiaban | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket kényszerített prostitúcióra a gyanú szerint egy békéscsabai család három tagja. A 42 éves nő 22 éves lányával már korábban is dolgozott örömlányként, 16 éves fia pedig tudott erről. A lánya egyik barátnőjét 2021-ben vették rá arra, hogy költözzön hozzájuk. Lakhatást és ételt biztosítottak neki, és kezdetben jól bántak vele, aztán rávették arra, hogy ő is pénzért nyújtson szexuális szolgáltatást. A kapott összegeket rendszerint elvették tőle, ha pedig panaszkodott vagy nem végezte jól a "munkáját", esetenként a lakás takarítását is, akkor megverték. Két évvel később, 2023-ban a fiú megismerkedett egy nála idősebb nővel, akivel párkapcsolatot létesített. A nő is a családhoz költözött, majd alig egy hónap elteltével rávették arra, hogy prostituáltként dolgozzon nekik. Nem csupán Békés vármegyében, hanem az ország más pontján is folytatták a tevékenységüket úgy, hogy az egyik internetes oldalon hirdették magukat. Ha valamelyik lány ki akart szállni, a szolgáltatást szervező nő vagy a fiú erőszakosan lépett fel, és bántalmazta őt. Annak a nőnek, aki a fiú párjaként került a családba, 2023 végén sikerült megszöknie. Az idei év elején a fiúnak új, szintén idősebb barátnője lett. Ő is a családhoz költözött, majd prostituáltként dolgozott. A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozói az anyát, a lányát és a 16 éves fiút emberkereskedelem bűntettével gyanúsítják, és mindhármukat őrizetbe vették. | Embercsempészek rendőrkézen | Kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket kényszerített arra egy Békés vármegyében élő család három tagja, hogy prostituáltként dolgozzanak. A munkájukért kapott pénzt elvették tőlük, és a saját megélhetésükre fordították. A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság nyomozói két nőt és egy fiatalkorú fiút vettek őrizetbe, és emberkereskedelem bűntett gyanúja miatt indítottak eljárást ellenük. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176503/embercsempeszek_rendorkezen | null | true | null | null | Hir6 |
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója nyilvánosan elítélte az ukránok fegyveres ellenállását az orosz agresszióval szemben. A kormánypárti szakember látókörén nyilván kívül estek az Ukrajna területi integritását szavatoló nemzetközi szerződések. 1994-ben az USA, Nagy-Britannia és Oroszország képviselői írták alá az úgynevezett Budapesti Memorandumot, amely garantálta Ukrajna területi függetlenségét. 1996-ban az ukrán parlament elfogadta az ország új alkotmányát, 1997-ben pedig az Orosz Föderáció nevében Borisz Jelcin látta el kézjegyével azt a két ország közti barátsági szerződést, amely garantálta Ukrajna nemzeti szuverenitását.
Mivel a miniszterelnök nem határolódott el Orbán Balázs kijelentésétől, ez értelmezhető úgy, hogy a jelenlegi magyarországi vezetés így kívánja tudomására hozni a világnak: megint egy újabb lépéssel távolodik az európai közösségtől, és közeledik Oroszország felé.
Ezt a lépést nyilván egyeztették a nagy baráttal, akit a magyar miniszterelnök nem leplezett csodálattal "hiperracionálisnak" szokott nevezni. Szijjártó külügyminiszter rendszeresen Moszkvába látogat és konzultál Lavrov külügyminiszterrel, akit egyszerűen "Szergej"-nek szólít. Ez rendkívül szoros baráti kapcsolatra utal kettejük között, ekkora korkülönbség esetén ugyanis az orosz nyelvi illemtan a keresztnév és apai név használatát írja elő, ez jelen esetben Szergej Viktorovics lenne. A magyar külügyminiszter nyilván elsők között értesült Szergej barátjától arról is, hogy Ukrajna után Moldova bekebelezése van az orosz vezetés politikai agendáján. Mégpedig sürgősen, hiszen Moldova már régen bejelentette csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz.
A nagy Oroszország szemmel láthatólag újra kívánja kovácsolni a 90-es évek elején felbomlott frigyet. T
Tervüket először az ortodox keresztény türk nép, a gagauzok segítségével kívánták megvalósítani, akiknek jó része egy autonóm tartományban él Moldova déli részén. Lavrov többször célzott rá, hogy segíteni fogják a gagauzok függetlenedését Moldovától és csatlakozását Oroszországhoz. Nem maradt el a baráti magyar segítség sem. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott 2023 februárjában Comratba, a Gagauz Autonóm Tartomány fővárosába utazott, és a "nemzeti kisebbségek védelmének" megerősítésére, azaz a Moldovával való szakításra és Oroszországhoz való csatlakozásra biztatta az ottaniakat.
A gagauzok azonban még Szili rábeszélésére sem akartak Oroszországhoz csatlakozva függetlenedni, így az orosz vezetés a megvesztegetés jól bevált eszközéhez nyúlt. Moldovában október 20-án volt elnökválasztás, amelyet összekapcsoltak egy az Európai Unióhoz való csatlakozásra vonatkozó körkérdéssel. Az oroszországi propaganda a jelek szerint hatásos volt, minimális többséget értek el az Unióhoz csatlakozni kívánók. Persze nem érték be a szó erejével. A moldovai rendőrség és a korrupcióellenes ügyészség szeptemberben orosz bankoktól érkező átutalássorozatnak akadt a nyomára. Összesen 130 ezer moldovai állampolgár számlájára érkezett pénz, ennek forrása, úgy sejtik, Ilan Sohar, az oroszok által támogatott, jelenleg szökésben levő oligarcha lehet.
A dél-kaukázusi Grúziában e hét végén lesznek a parlamenti választások. Ennek legfőbb tétje az, hogy az ország az európai országok közösségéhez csatlakozik-e, vagy Oroszország befolyási övezetébe kerül. A grúzok már 2014-ben aláírták az uniós csatlakozási nyilatkozatot, 2023-ban az ország meg is kapta a tagjelölt státust. A valódi tagság elnyerése azonban nem várható a közeljövőben a jogállamiság hiányosságai miatt.
A gazdaság korrupt oligarchák kezében van, ezek közé tartozik a miniszterelnök, Irakli Kobakhidze, akit májusi budapesti látogatásakor Orbán miniszterelnök kitüntető kedvességgel fogadott és "remek politikai sakkjátékosnak" nevezett. Ő és társai Putyin hívei, különösen mivel az orosz elnök az uniós csatlakozásról való lemondás ellentételezéseként megígérte nekik, hogy visszakapják a 2008 augusztusában elfoglalt Dél-Oszétiát és Abháziát. Grúziában azonban erős az Európához csatlakozók tábora is. Közéjük tartozik a Párizsban felnőtt Szalome Zurabisvili államfő is. Ő nemrégiben megtagadta az orosz mintára született, az LMBTQ-embereket megbélyegző törvény aláírását. Tbiliszi utcáin rendszeresek az orosz hatalomátvétel elleni tüntetések és tiltakozások.
Putyin hatalomra kerülése óta gondosan ápolja az ország európai, elsősorban németországi kapcsolatait. Ennek jele, hogy Gerhard Schröder kancellár politikai pályafutása befejeztével a Gazprom tanácsadója lett, 2005-től pedig a Nord Stream AG konzorcium felügyelő bizottságának elnöke. Jutott az orosz pénzekből a szociáldemokrata párt más jeleseinek is, ezt számos újságcikk részletesen ismertette az utóbbi időben. Merkel kancellár is gyakran látogatott a Kremlbe - valószínűleg túl is becsülte személyes befolyását az orosz elnökre. A németek a Krím 2014-es bekebelezését még különösebb ellenkezés nélkül vették tudomásul, úgy hitték, Putyin területi éhségét ez kielégíti. Tévedtek. A jelenlegi német kormánykoalíció egyértelműen a megtámadott Ukrajna oldalán áll.
Németországban tíz éve született egy különös párt, a nevében politikai alternatívát ígérő AfD. Irányultságában udvariasan szólva is sokszínű. A párt egyik vezető személyisége, Maximilian Krah pártelnök 2019 óta tagja volt az Európai Parlamentnek. Schmidt Mária 2024 januárjában a Terror Házában rendezett konferenciáján díszvendégként jelent meg. Krah egy olasz lapnak 2024 májusában adott interjújában mentegette az SS egykori tagjait, mondván, "nem mindegyik volt gazember". Ez felháborodást keltett Európa szerte, ezért minden pozíciójáról le kellett mondania. Közben kiderült az is, hogy közvetlen munkatársai között akadt egy kínai származású, akit a Kínai Kommunista pártnak végzett kémtevékenységgel vádoltak meg, egy másikat pedig Oroszország érdekében végzett tevékenységgel gyanúsítanak. Nem ez volt az első ilyen botrány az AfD köreiben. 2024 januárjában Eugen Schmidt németországi parlamenti képviselő egyik munkatársának kellett lemondania, mivel kiderült, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozott.
Az osztrák politikusok sem idegenkedtek az orosz kapcsolatoktól. Wolfgang Schüssel néppárti kancellár politikai pályafutása végeztével felügyelő bizottsági tag lett a Lukoil orosz olajcégnél. Az Osztrák Szabadságpárt színeiben külügyminiszterré vált Karin Kneissl azzal került be a médiába, hogy 2018-ban tartott esküvőjén Putyin díszvendégként jelent meg. Ő a Rosznyeft cég felügyelő bizottságában kapott jól fizetett pozíciót miniszteri pályája után.
Az AfD németországi jó parlamenti szereplése és az Osztrák Szabadságpárt átütő győzelme után arról folyik a vita a két országban, meg tudják-e akadályozni a régóta alkalmazott politikai "tűzfal"-lal a szélsőséges jobboldal hatalomra jutását. Ezen azt értik, hogy a demokratikus értékekhez ragaszkodó pártok nem hajlandók koalícióra lépni velük, tehát nem engedik be őket a valóságos hatalom sáncai mögé. A sikerben csak reménykedni tudunk.
Ami Magyarországot illeti, nem vagyunk bizakodóak. Orbán Viktor az aradi vértanúkra emlékező gyásznapot nem hazájában töltötte, hanem olasz barátaival együtt tervezgette Brüsszel elfoglalását. Ami pedig Orbán Balázst illeti, ha rajta múlik, nem a vértanú tábornokok vagy a Corvin-közi szabadságharcosok emléknapja lesz Magyarországon ünnep, hanem a világosi fegyverletételé. Ekkor adták meg magukat a magyar szabadságharcosok I. (Botos) Miklós orosz cár csapatainak.
Igen, látjuk, a nagy Oroszország kovácsolja a frigyet.
A szerző nyelvész.
- | A birodalom építése | Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai tanácsadója nyilvánosan elítélte az ukránok fegyveres ellenállását az orosz agresszióval szemben. A kormánypárti szakember látókörén nyilván kívül estek az Ukrajna területi integritását szavatoló nemzetközi szerződések. 1994-ben az USA, Nagy-Britannia és Oroszország képviselői írták alá az úgynevezett Budapesti Memorandumot, amely garantálta Ukrajna területi függetlenségét. 1996-ban az ukrán parlament elfogadta az ország új alkotmányát, 1997-ben pedig az Orosz Föderáció nevében Borisz Jelcin látta el kézjegyével azt a két ország közti barátsági szerződést, amely garantálta Ukrajna nemzeti szuverenitását. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3254932_a-birodalom-epitese | null | true | null | null | Népszava |
A közlemény szerint azok a sofőrök, akik a tehergépjárműveikkel a kapuk mérőegységeit befolyásolni akarják, vagy bármilyen módon a mérést akadályozzák, komoly büntetésre számíthatnak. A továbbfejlesztett tengelysúlymérő rendszer az objektív felelősség elve alapján szankcionálja az automatikus mérést szándékosan kikerülő, vagy akadályozó járművek üzembentartóit.
Hozzáteszik: míg a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek a szabálysértés mértékétől függően 65 000 forint és 650 000 forint közötti bírságot kaphatnak, a csalókra a legmagasabb, 650 000 forint bírság szabható ki.
A tengelysúlymérő rendszer a közutak és az autópályák folyamatos ellenőrzésével a túlsúlyos járművek kiszűrését teszi lehetővé, ami a közlekedésbiztonsági okok mellett piacvédelmi és környezetvédelmi szempontok miatt is fontos. A túlsúlyos járművek mindemellett jelentős mértékben hozzájárulnak az utak romlásához, az útburkolati hibák kialakulásához - áll a közleményben. | Decembertől a csalókat is büntetik a tengelysúlymérő kapuk | December elsejétől elindul a továbbfejlesztett tengelysúlymérő rendszer. Az ország 189 helyszínén, összesen 280 forgalmi sávot figyelő ellenőrzőkapuk a jövőben a csalókkal szemben is hatékonyan fel tudnak lépni – közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) szombaton reggel az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176743/decembertol_a_csalokat_is_buntetik_a_tengelysulymero_kapuk | null | true | null | null | Hir6 |
Elnémultak a Tisza Párt európai parlamenti képviselői a pártelnök, Magyar Péter legújabb botrányának a kirobbanása óta. Mint ismert, csütörtökön újabb megdöbbentő hangfelvételek láttak napvilágot Magyar Péterről, amelyen Vogel Evelinnel beszélget, és egy ismeretlen levélíró juttatta el a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez.
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott:
leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul...
Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója megkereste a párt képviselőit, hogy reagáljanak a sértésekre és megalázó megjegyzésekre. A Tisza Párt képviselői először nem reagáltak, majd többen is a pártvezérük által megírt közleményt mondták vissza, hogy a felvétel illegálisan megszerzett, összevágott és manipulált. A reakcióikból kiderül, hogy a baloldali párt képviselői nyolc-tízmillió forintért még azt is elviselik, hogy Magyar Péter agyhalottnak és Soros-ügynöknek titulálja őket.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható! | Magyar Péter EP-képviselői még mindig hallgatnak | A Tisza Párt európai parlamenti képviselői napok óta hallgatnak Magyar Péter legújabb botrányáról. A pártvezér egy kiszivárgott felvételen agyhalottnak és Soros-ügynöknek nevezte az EP-képviselőit. Aligha meglepő a hallgatásuk, mivel Magyar Péter a róla megjelent hanganyagon is azt ecsetelte, hogy megtiltotta a politikusainak, hogy nyilatkozzanak. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-ep-kepviseloi-hangfelvetel-hallgatas | null | true | null | null | BEOL |
Péter Szabó Szilvia állítja, nincs, amiből rendezni tudná a több tízmilliós tartozását
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Péter Szabó Szilvia és kedvese György otthonánál végrehajtók jelentek meg /
Csütörtök délelőtt végrehajtó kíséretében jelent meg Péter Szabó Szilvia házánál Vona Károly, akinek az énekesnő jó ideje 25 millió forinttal tartozik. A fénytechnikus a jogi képviselőjével együtt abban reménykedett, hogy végre születik egy megállapodás, így visszakaphatja a pénzét. Károly azonban még a NOX frontemberének szemébe sem tudott nézni, ő ugyanis információink szerint bezárkózott egy szobába. A párja és az ügyvédje pedig állítják, Szilviának semmilyen ingósága és vagyona nincs, amiből bármennyit is tudna törleszteni a tartozásból.
Vona Károly végrehajtó kíséretében megjelent Péter Szabó Szilvia házánál
Szilvia azt állítja, semmilyen ingósága vagy vagyona nincs, amiből törleszthetne
Vona Károly és az ügyvédje attól tartanak, hogy a végrehajtók "behajthatatlan" címszóval lezárják az ügyet
Még nem regisztrált? Most megteheti, pénzt sem kérünk érte!
Regisztrált olvasóinkat exkluzív sztorik várják!
Bejelentkezem / Regisztrálok | Péter Szabó Szilvi állítja, nincs miből rendeznie tartozását | Csütörtök délelőtt végrehajtó kíséretében jelent meg Péter Szabó Szilvia házánál Vona Károly, akinek az énekesnő jó ideje 25 millió forinttal tartozik. A fénytechnikus a jogi képviselőjével együtt abban reménykedett, hogy végre születik egy megállapodás, így visszakaphatja a pénzét. Károly azonban még a NOX frontemberének szemébe sem tudott nézni, ő ugyanis információink szerint bezárkózott egy szobába. A párja és az ügyvédje pedig állítják, Szilviának semmilyen ingósága és vagyona nincs, amiből bármennyit is tudna törleszteni a tartozásból. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/peter-szabo-szilvia-vegrehajtok-tartozas-itelet-nox/ppz5jlz | null | true | null | null | Blikk |
"Járjanak a metrók éjfél után is a hétvégi estéken, péntek-szombat éjjel, és vizsgáljuk felül a teljes budapesti éjszakai buszhálózatot" -posztoltaa Facebookon Vitézy Dávid, korábbi főpolgármester-jelölt csütörtök reggel. Azt írta, hogy a korábbi programja alapján kezdeményezi az éjszakai közlekedés reformját a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén.
Vitézy szerint érdemes már most megvizsgálni, hogyan lehet akár 24 órás a metróüzem ezeken az éjszakákon, mert így jövő év elején lehet választani az opciók közül, hogy 2025 tavaszától bevezethető legyen az új menetrend. Vitézy azt írja, a javaslatáról október 30-án dönt a Fővárosi Közgyűlés.
A volt főpolgármester-jelölt azt hozta fel példának, hogy amióta a 6-os villamos 24 órán át jár, jelentős többletforgalmat vonz, szerinte a jól működő, elérhető éjszakai élet munkahelyeket is teremt.
"A közösségi közlekedési hálózat gerincét jelentő négy metróvonalon azonban hagyományosan 23:40 körül van üzemzárás (az utolsó járatok ekkor állnak meg a két legfontosabb belvárosi csomópontban, a Deák Ferenc téren és a Kálvin téren). Ezzel a budapesti metró az egyik legkorábban záró metróüzem lett Európában, holott a belváros nem ürül ki fél tizenkettőkor" - írta Vitézy, de hozzátette, hogy ha éjszaka is járna a metró, az az éjszakai buszhálózatra is hatna, ezért egyben kell megvizsgálni a menetrend módosításának lehetőségeit. | Telex: Vitézy pénteken és szombaton éjjel is járatná a metrókat | A metróval együtt a teljes budapesti éjszakai buszhálózatot is felülvizsgálná, be is nyújtja erről a javaslatát a Fővárosi Közgyűlésnek. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/24/vitezy-david-fovarosi-kozgyules-metro-ejszaka-budapest | null | true | null | null | Telex |
Kedden két aktivista azért ment a helyszínre, hogy tájékozódjon, szednek-e még belépőt, vagy ellenőrzik-e a regisztrációs kártyákat, illetve beengedik-e a roma családokat. Miközben kameráztak, felszólítást kaptak a létesítmény egyik dolgozójától, hogy fejezzék be az adatgyűjtésnek ezt a módját, mert ehhez az önkormányzat engedélye kell. Az ott dolgozó ember, biztos, ami biztos, a hatóságot is értesítette arról, hogy „rendelleneses” dolgokat tapasztal. A kiérkező rendőrök az egyik aktivistát megmotozták majd bilincsbe verve elvitték. Rákérdeztünk a rendőrségnél, mi indokolta az aránytalan és kívülről brutálisnak tűnő intézkedést. Kiderült, annak, hogy az aktivistát bent tartják, semmi köze a kamerázáshoz. Legalábbis a rendőrség honlapján ezt állítja.
A múlt héten ugyanis feljelentést tett egy nő, hogy csalás áldozata lett, a bűncselekménnyel pedig – a nyomozás jelenlegi állása szerint – a játszótér ügyében fellépő egyik férfi gyanúsítható. A férfiról az is kiderült, hogy képviselőjelöltként indult a tavaszi országgyűlési választásokon, de mentelmi jogát felfüggesztették.
Azt viszont most sem tudni, mi van a játszótérrel. A K-Monitor az ügy kirobbanása óta próbál utánajárni, hogyan is költötték el az uniótól érkező pénzt. Azt is vizsgálják, hogy törvényesen tették-e fizetőssé a játszóteret. A pályázatért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem válaszolt érdemben az erre vonatkozó adatigénylésére. | Csalás gyanújával vitték el a játszótérnél kamerázó roma aktivistát | Bilincsbe vertek egy roma aktivistát, mert kamerázni "merészelt" egy közpénzen épült játszótéren azért, hogy kiderítse, jogszerűen működteti-e azt a helyi önkormányzat - adtuk hírül. A játszóteret uniós forrásból, egészen pontosan az Észak-alföldi Operatív Program keretében szociális célú városrehabilitációs célokra kapott pénzből építette a település. | null | 1 | http://168ora.hu/itthon/csalas-gyanujaval-vittek-el-a-jatszoternel-kamerazo-roma-aktivistat-152169 | 2018-06-27 21:47:00 | true | null | null | 168 óra |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.