text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2007.07.05. 11:59
Sikkasztás miatt javasol vádemelést a rendőrség egy volt salgótarjáni szocialista önkormányzati képviselő ellen – erről a Nógrád Megyei Főügyészség szóvivője tájékoztatta csütörtökön az MTI-t.
A Salgótarjáni Rendőrkapitányság lezárta a nyomozást Karakasev Anna ügyében, az iratokat pedig jelentős értékre elkövetett sikkasztás megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslattal küldte meg az ügyészségnek – közölte Bóna Gyula.
Az időközben lemondott szocialista képviselő ellen a Fidesz-többségű közgyűlés polgármestere tett feljelentést márciusban, mivel az önkormányzati vizsgálat szerint a politikus az Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának (OIGSZ) igazgatójaként 2006 augusztusában 2,5 millió forintot vett ki a házipénztárból, és a pénzt csak a vizsgálat után, fél évvel később tette vissza.
Karakasev Anna februárban lemondott vezetői megbízásáról és közalkalmazotti jogviszonyáról, majd képviselői mandátumáról is. 1994-től dolgozott önkormányzati képviselőként, az előző ciklusban az MSZP frakcióvezetője és a pénzügyi bizottság elnöke volt.
Az ügyészségi szóvivő közölte: az ügyészségnek 30 nap áll rendelkezésére, hogy vádat emeljen, megszüntesse a nyomozást, vagy visszaadja az ügyet további nyomozati cselekmények elvégzésére. | Vádemelést javasolnak a sikkasztó szocialista képviselő ellen | Sikkasztás miatt javasol vádemelést a rendőrség egy volt salgótarjáni szocialista önkormányzati képviselő ellen – erről a Nógrád Megyei Főügyészség szóvivője tájékoztatta csütörtökön az MTI-t. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/vademelest-javasolnak-a-sikkaszto-szocialista-kepviselo-ellen | 2007-07-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Független jogász véleményét kéri a BKV felügyelőbizottsága arról, ki kell-e adnia az Origo kérésére annak a zárt ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen Kocsis István, a cég vezérigazgatója megpróbálta tisztázni magát a korábbi munkahelyén, az MVM-ben vezetése idején kötött gyanús szerződések miatt. A felügyelőbizottsági tagok leszavazták a jegyzőkönyv kiadását.
Székely Gábor, az fb elnöke az Origónak azt mondta, hogy a döntés értelmében most keresnek egy független jogászt, majd annak javaslata alapján a következő ülésen újra szavazni fognak a jegyzőkönyv kiadásáról. Székely azt nem tudta megmondani, mikor dönthetnek a jegyzőkönyv kiadásáról.
Az Origo július 30-án fordult a testülethez azzal, hogy szeretné megismerni a felügyelőbizottság július 27-i üléséről készült jegyzőkönyvet. Ezen az ülésen hallgatta meg az fb Kocsist, akinek arról kellett számot adnia, érintett-e a Magyar Villamos Művek által az ő vezetése idején kötött, gyanús szerződésekben. Az adatkérést a hírportál azzal indokolta, hogy a BKV közfeladatot lát el, ezért a tevékenységéről szóló adatok nyilvánosak.
Kocsis 2005 januárjában került az MVM élére, majd tavaly tavasszal - Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kezdeményezésére - menesztették. Az MVM idén áprilisban jelentette be, hogy a Kocsis vezetése idején kötött kétes ügyletek miatt polgári peres eljárást, illetve nyomozást is kezdeményez ismeretlen tettes ellen. Az Index cikksorozatban számolt be a kifogásolt befektetési, tanácsadói és kölcsönszerződésekről, amelyek keretében milliárdok kerültek az MVM-től ismeretlen tulajdonosi hátterű offshore cégekhez.
A BKV felügyelőbizottsága előtt Székely Gábor fb-elnök tájékoztatása szerint Kocsis István július végén úgy nyilatkozott, hogy nem érintett az MVM által kötött szerződésekben, írásos nyilatkozatot tett arról, hogy jelenleg semmilyen hatósági eljárásban nem érintett, és közhiteles dokumentumokkal bizonyította, hogy feleségének nincsen köze a Jadran nevű céghez, amelyről az Index megírta: egymilliárd forintért adott bérbe az MVM-nek egy horvátországi szállodát, és a brit cégbíróságon fellelhető irat szerint „Mrs. Istvan Kocsis” a tulajdonosa.
Az Index akkor arra kérte a BKV felügyelőbizottságát, hogy bocsássa rendelkezésünkre azokat a dokumentumokat, amelyekkel Kocsis a szállodaügyben tisztázta magát, ám a BKV felügyelőbizottságának elnöke adatvédelmi megfontolásokra hivatkozva elutasította a kérést, mondván hogy személyes adatokról van szó, amiket csak Kocsis István tárhat a közvélemény elé. Kocsis szintén megtagadta a dokumentumok kiadását.
Mivel a BKV felügyelőbizottságának tájékoztatását elégtelennek tartjuk, az Index július végén a TASZ civil jogvédő szervezet segítségével az adatvédelmi biztoshoz fordult: beadványunkban arra kértük Jóri Andrást, hogy a Kocsis István által a BKV felügyelőbizottságának átadott dokumentumokat az adatvédelmi biztosi eljárás keretében vizsgálja meg, és szólítsa fel a felügyelőbizottságot azoknak az adatoknak, dokumentumoknak a nyilvánosságra hozatalára, amelyek közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. | Titkolják a Kocsis meghallgatásán elhangzottakat | Titkolják a Kocsis meghallgatásán elhangzottakat - A BKV felügyelőbizottsága nem adja ki a zárt ülés jegyzőkönyvét, amelyen Kocsis István az MVM-ügyben állítólag tisztázta magát. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2009/08/21/titkoljak_a_bkv_fb_elott_elhangzottakat/ | 2009-08-21 00:00:00 | true | null | null | Index |
Az Álommeló 2023-as szériájának győztese, Keserű Balázs felmondott Balogh Leventénél. A hírt a közösségi oldalán tette közzé. Arról írt, hogy az elmúlt másfél év sok kihívást és élményt hozott, de itt az idő, hogy elhagyja a "fészket", és új kihívások után néz.
Keserű Balázs azóta megszólalt, és bővebben is elmondta , pontosan mi áll döntésének hátterében.
Azt nyilatkozta, közös döntés volt, hogy távozik, sokat tanult Balogh Leventétől, de
most az életemben vannak olyan változások, amelyek miatt meg kellett hoznunk ezt a döntést. Tehát nem kényszer volt
- mondta. Ezután pihenni szeretne, és olyan magánügyeket intézni, amelyekre az elmúlt másfél évben nem volt ideje. A terve az, hogy saját "dolgokba" kezd és nem szeretne celeb leni, de a teljesítményével ezután is szívesen szerepel majd.
Keserű Balázs (@balazs.keseru) által megosztott bejegyzés | Az Álommeló győztese, Keserű Balázs kitálalt | Keserű Balázs másfél év után döntött úgy, hogy távozik Balogh Levente cégétől. Az Álommeló győztese mégsem innen megy nyugdíjba, azt is elmondta, hogy miért nem. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/hazai-bulvar-celeb/2024/11/alommelo-gyoztes-keseru-balazs-balogh-levente | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
A polgármestereken verik el a port a dühös fideszesek
Keserűség, rosszkedv lett úrrá a Fidesz alsóbb szintjein, a tagok és a szimpatizánsok „harácsolásról”, „arroganciáról”, karrierista pártvezetőkről beszélnek. Fideszes városvezetőket, helyi képviselőket kérdeztünk a lejtmenet okairól, ám a pártban eluralkodott hangulatról sokat elárul, hogy senki nem mert névvel nyilatkozni. A tagság a dünnyögés ellenére még mindig bízik Orbán Viktorban.
„Nemrég odajött hozzám egy néni azzal, hogy Orbán Viktort félrevezetik és becsapják. Szerinte, amíg a miniszterelnök Brüsszelben küzd a magyarok szabadságáért, addig bizalmasai itthon lopnak. Mások is úgy vélik, ha a miniszterelnökhöz eljutna, mi zajlik az országban, azonnal rendet tenne” – mesélt egy észak-alföldi város fideszes alpolgármestere arról, hogy milyen a hangulat mostanság a Fidesz-tagok és szimpatizánsok körében.
A politikus bevallotta, jó ideje maga is elégedetlen pártja irányvonalával, és véleményével nincs egyedül. Pár hete egy Szolnokra összehívott megyei választmányi ülésen olyan kritikák hangzottak el, hogy a forrásunknak az volt az érzése, "egy ellenzéki párt fórumán ücsörög".
A hvg.hu a Fidesz több önkormányzati politikusát is megkérdezte – köztük polgármestereket, egy alpolgármestert, három helyi képviselőt –, mi a véleményük a kormányzati munkáról, az időközi választási eredményekről, a párt népszerűség-csökkenésének okairól. Bár többségük reménykedik benne, hogy a Fidesz a 2018-as választásokig visszanyeri erejét, a pártvezetés előbb-utóbb korrigál, beszélgetőpartnereink mindegyike elégedetlen, úgy érzi, ők „tartják a hátukat” a kormány hibáiért. Forrásaink külön kérték, se a nevüket, se a település nevét ne írjuk le, nem akarnak konfrontálódni nyilatkozataik miatt a pártvezetéssel. Egy országosan is ismert politikus, azt mondta, ő névvel csak dicsérne, de „ehhez most nincs kedve”.
A helyiek morognak
„A polgármesterek lába leér a földig. Nekem már másnap mondják az emberek az utcán, ha valami rosszul érinti őket, az országgyűlési képviselőkhöz viszont sokszor sokkal áttételesebben érkeznek a visszajelzések” – fejtegette két évvel ezelőtt a főváros XII. kerületének polgármestere, Pokorni Zoltán, miért tartja fontosnak, hogy a hátországgal bíró városvezetők továbbra is helyet kapjanak a parlamentben.
Viszont pártja megszavazta az összeférhetetlenséget, így az önkormányzatokban politizálóknak választaniuk kellett, hogy „otthon” vagy az Országgyűlésben folytatják. Most több olyan polgármester is azt mondta a hvg.hu-nak, ez rossz döntés volt. Arról számoltak be, a pártszervezet hónapokkal ezelőtt „lefagyott”, senki nem tájékoztatja őket arról, mit miért csinál a központ. A helyiek viszont „morognak”, és forrásaink úgy érzik, ebből alig jut el valami a pártvezetéshez.
Több forrás is arról számolt be, az októberi önkormányzati választás után megritkultak a fórumok, taggyűlések. A miniszterek, államtitkárok „már nem nyitják rájuk az ajtót”, legfeljebb egy-egy átadási ünnepség miatt látogatják meg a városukat, de aztán beülnek a szolgálati autójukba, és visszahajtanak Budapestre. Bár a párt választókerületi szervezeteit a parlamenti képviselők irányítják, a kerületek 176-ról 106-ra csökkentésével nagyobbak lettek a körzetek, a képviselőknek nincs idejük minden szervezetre.
Támadnak a technokraták
Ugyanakkor az a tapasztalatuk, hogy a parlamenti képviselők sem tájékozódtak, az a benyomásuk, hogy a Fidesz és a kormány ügyeiről csak az a 6-7 ember tud, aki Orbán közvetlen környezetében van. „Technokraták vették át a kormány irányítását, akiknek nincs kapcsolatok az emberekkel” – kereste a Fideszben támadt zavar okait az egyik forrásunk.
Így a Fidesz középkáderei, polgármesterei arra panaszkodnak, legfeljebb a sajtóból értesülnek a döntésekről, ám amióta a jobboldali Magyar Nemzet, Hír Tv is ellenzéki hangot üt meg – az Orbán–Simicska-háború következtében –, „onnan is csak kritika jön”. Egy kelet-magyarországi alpolgármester szerint pár évvel ezelőtt még régiónként tartottak továbbképzéseket a Fidesz középvezetőinek. Mint mesélte, ők Lakitelekre jártak, a jelenlét kötelező volt, igazolni kellett, hogy elvégezték. Itt többek között azt is megtanították, hogyan kell kommunikálni a kormány döntéseit. Legutóbb a tavalyi kampány idején volt megyei szintű „fejtágítás”, ahol a párt ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos magyarázta el, mint kell mondani a választóknak, mire lehet számítani az ellenzék részéről. „Mivel nem kapunk információkat felülről egyre vadabb összeesküvés-elméletek terjednek arról, hogy mi zajlik a Fideszben, mi történt Orbánnal” – mesélte az egyik észak-magyarországi önkormányzati képviselő.
„Miért heccelik az embereket?”
„Soha nem szerettem hangoztatni, hogy fideszes vagyok. Mindig azt mondtam, hogy a választók problémáit igyekszem megoldani: leaszfaltozni az utcán, megoldani a csatornázást. Így még a baloldalról is kaptam voksokat. Most viszont egyre gyakrabban kapom meg: ’rohadt fideszes’. Nem hiszem, hogy ezzel az én munkámat minősítik” – beszélt a tapasztalatairól az egyik dunántúli város képviselője.
A dunántúli politikus azt mesélte, még a tapolcai választás előtt rávették a Fidesz egyik tanácsadóját, hogy üljön be az egyik lakossági fórumra. Szerinte a főleg Fidesz-szimpatizáns nyugdíjasokból álló közönség valósággal szétszedte az előadót. Arról kérdezték, miért „heccelik” az embereket netadóval, útadóval, miért kell egy újabb győztes választás után „harcolni”, miért kell „újra megszeretni az oroszokat”, kik a Fidesz körüli üzletemberek, miért veszekednek Simicskával. Az is szóba került, hogy Orbán miért nem hallgat már Pokornira, miért szorult háttérbe a Fidesz „lelkiismerete”, Kövér László.
„Tőlünk is mentek aktivisták a veszprémi és a tapolcai választásra. Aztán hazahozták a rossz hangulatot, mert nagyon sok helyen rájuk csapták a választók az ajtót. Volt, aki azt mondta, akkor szavaz a Fideszre, ha az ő háza is napról napra nőni fog” – mesélte az alpolgármester forrásunk. Azt mondta, ő még nem találkozott olyan Fidesz-taggal, aki örülne a vasárnapi zárva tartásnak. „Az emberek ’harácsolásról’ beszélnek, azt mondják, akkora a korrupció, mint a szocik idején” – panaszkodott egy észak-magyarországi képviselő. Az egyik fővárosi Fidesz-szervezet oszlopos tagja pedig arról beszélt a hvg.hu-nak, nem segíti tovább a pártot, ugyanis a helyi szervezettől évek óta csak azt várják, hogy támogassa a parlamenti képviselőjük karrierjét.
„Nem képes korrigálni”
Ugyanakkor azt minden forrás elismerte, hogy a Fidesz továbbra is „Orbán pártja”. A tagság még mindig szereti a pártelnököt, nem hiszik el, hogy „vele lenne baj”, inkább Lázár Jánost és Rogán Antal hibáztatják, őket tartják Orbán „rossz szellemének”.
Viszont a középvezetők közül többen is, ha óvatosan, de arról beszéltek, a miniszterelnökkel is „történhetett valami”, volt, aki úgy vélte, „elfáradt”, mások szerint, „nem bírja a kritikát”, „nem képes korrigálni”. Ketten is megjegyezték, hogy nem dobta fel őket a miniszterelnök-pártelnök februári évértékelője – amire egyébként nagyon vártak –, ahol Orbán arról beszélt, a Fidesz középvezetői, tagjai nem dolgoznak eleget. „Házról házra küzdöttem októberben, a mi polgármesterünk a harmadik ciklusát tölti, most is mi hallgatjuk a választók kritikáit. Mi kell még?” – mesélte a dunántúli város képviselője. Az egyik alpolgármester pedig azt mondta a hvg.hu-nak, őt felbosszantotta, amikor azt halotta Orbántól, hogy „ne finnyáskodjanak, fogják meg a munka végét”.
Forrásaink egybehangzó véleménye szerint a Fidesz lejtmenete folytatódni fog. Az önkormányzatok arra számítanak, rövidesen visszaüt az elmúlt évek rezsicsökkentése. Szerintük a települések nyakába fog szakadni a szemétszállítás és a vízművek csődje, ráadásul a rezsicsökkentés után járó kompenzáció csúszik, a pályázatok elbírálása késik. Éppen ezért a polgármesterek arra számítanak, ebből még komoly botrányok lesznek, és ők „vihetik el a balhét”.
A párt egyik vezető politikusa a hvg.hu-nak azt mondta, a kormányfő felismerte, hogy az önkormányzati vezető elbizonytalanodása komoly nehézségeket okoz, ezért is indult el országjárásra, köt megállapodásokat a megyei jogú városokkal. Lázár János fülébe is eljutottak a panaszok, polgármester forrásaink szerint a Megyei Jogú Városok Szövetsége okkal ülésezett a múlt héten a miniszter városában, Hódmezővásárhelyen. Lázár itt arra buzdította a városvezetőket, beszéljenek bátran a problémáikról, amikor Orbán ellátogat hozzájuk is. A miniszter azt hangsúlyozta, higgyék el, „nem fognak nélkülük dönteni”.
Többen viszont úgy vélték, nem fognak felbátorodni, amikor azt látják, hogy a párt választmánya néhány hét leforgása alatt több alapszervezetet feloszlatott. Bár azt többen is elismerték, ezekre főleg a helyiek vitái, belső háborúi miatt került sor, nem a pártközpont diktál, ám figyelmeztető jelnek tartják, hogy ilyen feloszlatási hullám 2010 óta nem volt. Az egyik alpolgármester szerint náluk futótűzként terjed a héten a Magyar Nemzetben megjelent A félelem szaga című cikk. | Itthon: A polgármestereken verik el a port a dühös fideszesek | Keserűség, rosszkedv lett úrrá a Fidesz alsóbb szintjein, a tagok és a szimpatizánsok „harácsolásról”, „arroganciáról”, karrierista pártvezetőkről beszélnek. Fideszes városvezetőket, helyi képviselőket kérdeztünk a lejtmenet okairól, ám a pártban eluralkodott hangulatról sokat elárul, hogy senki nem mert névvel nyilatkozni. A tagság a dünnyögés ellenére még mindig bízik Orbán Viktorban. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150521_dunnyogo_fideszes_polgarmester | 2015-05-21 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Az idei nemzeti konzultáció egy kicsit nagyobb figyelmet fog kapni a Fidesztől, és az ellenzéki oldaltól is. Gulyás Gergely már most bejelentette, hogy az év végén elfogadott költségvetéshez figyelembe veszik majd az eredményeket, de ez nyilvánvaló hazugság, hiszen pár nap alatt nem tudják átnézni a válaszokat - mondta Vicsek Ferenc, újságíró, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Szentpéteri Nagy Richárd, alkotmányjogász is azt erősítette meg, hogy a kormány nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy ezek alapján állítja össze a költségvetést. Az alkotmányjogász azon se csodálkozna, ha már most ki lennének nyomtatva a plakátok, hogy hányan vettek részt a nemzeti konzultációban.
A Fidesz mostanra eljutott oda, hogy nincs olyan része a nemzeti konzultációnak, ami valós lenne. Sem az, hogy hányan vettek részt benne, sem az, hogy milyen válaszok születtek, sem az, hogy mennyit költöttek rá, de már maguk a kérdések is manipulatívak. | A nemzeti konzultáció egy provokáció | Az idei nemzeti konzultáció egy kicsit nagyobb figyelmet fog kapni a Fidesztől, és az ellenzéki oldaltól is. Gulyás Gergely már most bejelentette, hogy az év végén elfogadott költségvetéshez figyelembe veszik majd az eredményeket, de ez nyilvánvaló hazugság, hiszen pár nap alatt nem tudják átnézni a válaszokat – mondta Vicsek Ferenc, újságíró, a KlikkTV Heti egyenleg című műsorában. Szentpéteri Nagy Richárd, alkotmányjogász is azt erősítette meg, hogy a kormány nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy ezek alapján állítja össze a költségvetést. Az alkotmányjogász azon se csodálkozna, ha már most ki lennének nyomtatva a plakátok, hogy hányan vettek részt a nemzeti konzultációban.
A Fidesz mostanra eljutott oda, hogy nincs olyan része a nemzeti konzultációnak, ami valós lenne. Sem az, hogy hányan vettek részt benne, sem az, hogy milyen válaszok születtek, sem az, hogy mennyit költöttek rá, de már maguk a kérdések is manipulatívak. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/klikktv/a-nemzeti-konzultacio-egy-provokacio/2442 | null | true | null | null | Hírklikk |
A múlt hétfőn Párizsban, a Théatre du Chatelet-ben igazán impozáns gálán adták át az Aranylabdát, azóta pedig már lecsillapodtak a kedélyek. Vinícius Júniornak is volt ideje, hogy lenyelje a békát, amiért nem ő kapta meg a trófeát, hiába szivárgott ki előzőleg a "tuti" információ, hogy ő lesz a befutó. Már az sem téma, hogy a Real Madrid a gála napján testületileg lemondta a párizsi utat, merthogy közben kitudódott, Rodri, a Manchester City játékosa lesz a díjazott. Lám, így is lett, és el lehet töprengeni, ez miként derülhetett ki, hogyha erről csak néhány személy tudhatott. (A házigazda France Football főszerkesztője szerint a Real Madrid igyekezett nyomást gyakorolni rá, árulja el, Viníciusé lesz-e a díj, ő mélyen hallgatott, és szerinte ezt a spanyolok nemnek vették.)
Szóval már kilencedik napja túl vagyunk a gálán. Így most már igazán ideje lenne megtudni, mi is lett a szavazás pontos végeredménye.
Mert azt tudjuk, hogy Rodri, Vinícius Júnior, Jude Bellingham, Dani Carvajal és Erling Haaland az első öt sorrendje, ám a számszerű végeredményt, hogy ki mennyi szavazatot kapott, még mindig nem hozták nyilvánosságra. Mi több, a France Football a gála másnapján körlevélben kérte a száz zsűritagot, ne árulják el, hogyan voksoltak.
Olyan ez, mintha az olimpián kihirdetnék a 100 méteres síkfutás végeredményét, de a célfotót nem mutatnák meg. Jó néhány újságíró gondolta úgy, hogy ez így nincs rendjén. A salvadori Bruno Porzio nyitotta a meg a sort, ő már másnap közzétette a saját tízes listáját (nála amúgy Bellingham, Haaland és Toni Kroos a dobogósok). S már huszonegy újságíró árulta el, hogyan szavazott. Közülük tizenkettő Rodrit tette az első helyre, hat Vinícus Júniort. A spanyol zsurnaliszta nem titkolta, hogy nála nem honfitársa, hanem a brazil került az első helyre.
Jegyezzük meg, hogy tavaly is napokat kellett várnunk, de akkor csak öt napot, amíg kiderült a pontos végeredmény. 2023-ban október 30-án koronázták meg nyolcadszor Lionel Messit, és november 4-én tudtuk meg, hogy 462 ponttal végzett az élen, megelőzve Haalandot (357) és Kylian Mbappét (270). Akkor azért nem nagyon volt kérdéses, hogy az argentinokat a vb-címig vezető Messi nyer. A 2022-es, év végi katari világbajnokságon 7 gólt és 3 gólpasszt jegyzett, a franciák ellen fináléban is duplázott, és a torna legjobb játékosának választották.
Azt, hogy idén Rodri mennyivel nyert Vinícius Júnior előtt, a France Football ígérete szerint szombaton, tizenkét nap után tudhatjuk meg. Végül is jobb későn, mint soha. | A titok | Baranya vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/sportjegyzet/2024/11/a-titok | null | true | null | null | BAMA |
Hiába követeli kétmillió euró (mai árfolyamon több mint félmilliárd forint) visszafizetését a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) egy olasz-szerb cégtől, az a felszólítás ellenére sem fizet - írja csütörtöki számában a Figyelő. A hetilap információi szerint az MVM még tavaly februárban adta kölcsön hat hónapra a pénzt a Milánóban bejegyzett, de alapítója, Ljubo Miskin révén szerb kötődésű Decotra Srl-nek, a cég azonban azóta sem fizette vissza.
A Decotrát a tárgyalásokon Miskin képviselte, de az MVM nevében is egy szerb férfi, Bojan Vuckovic járt el, a Figyelő meg nem nevezett forrásból származó információi szerint meghatalmazás nélkül. A lap szerint a kölcsönszerződést Kocsis István korábbi vezérigazgató írta alá, de az MVM-nél ma nem lelhetők fel a kölcsönösszeg folyósításának elemi feltételei: szerződések, cégkivonatok, tulajdoni lapok, jelzálog-dokumentumok.
A kölcsön célja az volt, hogy a pénzből projekttársaságot hozzanak létre a szerbiai Loznicában tervezett gázturbinás erőmű megvalósítására. Miskin fedezetként egy másik, a szerb cégnyilvántartás szerint a Decotra 100 százalékos tulajdonában álló cég, az Energetika Doo. loznicai ingatlanját ajánlotta fel. A kölcsönt már 2008 augusztusában vissza kellett volna fizetni, az MVM októberben küldte az első felszólítást - írja a Figyelő, amely szerint a Decotra újabb hathónapos hosszabbítást kért, de az MVM új vezetése - Kocsist tavaly márciusban menesztették - nem fogadta el.
A Decotrának idén májusig Magyarországon is volt képviselete: az Energetika Loznica Tanácsadó Kft. tulajdonosa a Decotra belgrádi leányvállalata, a Dekotra Inzenjering Doo. és egy ciprusi cég, a Clydena Limited volt. Idén májusban azonban a céget eladták egy magyar ügyvéd testvérpárnak, akik átkeresztelték Landbau Invest Kft-re, és a székhelyét is megváltoztatták.
Dekotra Inzenjering 50 százalékban a milánói anyacég, 50 százalékban pedig a Luxembourgban bejegyzett Power Investments International II SARL tulajdonában van. Utóbbi cég más, az MVM-hez kötődő offshore-ügyletekben is felbukkant: tavaly ennek a társaságnak utalták át például annak az 55,3 millió eurós kölcsönnek a jelentős részét, amelyet az MVM a vásárosnaményi erőmű építési költségeire adott kölcsön a Kárpát Energo Zrt-nek. Utóbbi céget eredetileg Kapolyi László szocialista képviselő cége, a System Consulting Zrt. alapította, de később az állami vállalatcsoport szerzett benne többségi részesedést. | Hiába követeli vissza félmilliárdját az MVM | Félmilliárd forintnak megfelelő összeget követel egy olasz-szerb cégtől a Magyar Villamos Művek, egyelőre hiába - írja a Figyelő. A pénzt még az előző vezérigazgató, Kocsis István idején adta kölcsön az MVM, állítólag egy szerbiai erőmű építésének előkészítésére. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/07/mvm-kolcson-a-decotra-srl-szamara | 2009-07-09 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Debreceni Nyomozó Ügyészség feljelentés után indított vizsgálatot, ezt követően lett gyanúsított Gergely Zsolt és további három ember – tudta meg a HVG.
A közgyűlési alelnök az MTI-nek ezzel kapcsolatban elmondta: a gyanúsítás ténye igaz, de nem követett el bűncselekményt, ezért panasszal élt a gyanúsítás ellen. "Az önkormányzat közgyűlése 2007. decemberében előterjesztésünkre úgy döntött, hogy a háromszor forgalmi értéken eredménytelenül, majd ezt követően érték megjelölése nélkül negyedszer is meghirdetett székházat a felajánlott összegért nem kívánja eladni. Ezért az ingatlant nem értékesítettük" - írta Gergely Zsolt közleményében. Hozzátette: az ügyben az eljárás jelenlegi szakaszában nem kíván nyilatkozni, de a lezárulta után készséggel áll a sajtó rendelkezésére.
Mint azt a HVG megírta, a vizsgálat – amely telefonlehallgatási jegyzőkönyvekre támaszkodik – azt próbálja kideríteni, történt-e szabálytalanság az önkormányzat tulajdonában lévő egykori MSZMP-székház eladása körül. Úgy tudjuk, Gergelyt vesztegetéssel gyanúsítják.
A ma Nemzetközi Kereskedelmi Központnak – megyeszerte csak ITC-nek – nevezett tizenkét szintes épületet többször próbálta értékesíteni az önkormányzat, sikertelenül. Mindig ugyanazok jelentkeztek vevőként, az általuk felkínált ár azonban köszönőviszonyban sem volt az irányárral, a közgyűlés ezért nem adta el az épületet.
Információnk szerint az önkormányzat azt követően függesztette fel az eladást, hogy a gyanúsítottak tudomást szereztek az ellenük folyó vizsgálatról. | Itthon: Büntetőeljárás fideszes közgyűlési alelnök ellen | Vesztegetés alapos gyanújával gyanúsítottként hallgatták ki Gergely Zsoltot, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közgyűlésének fideszes alelnökét – írta a HVG. A politikus az MTI megkeresésére ezt nem cáfolta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20080606_borsodi_kozgyules_fideszes_gergely_zsolt | 2008-06-06 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A médiaértesülések szerint Irakli Kobakhidze miniszterelnök hívta meg magyar kollégáját, és a delegációban részt vesz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is.
Négyszemközti, majd plenáris tárgyalásokra kerül sor, ezt követően Irakli Kobakhidze és Orbán Viktor közös sajtónyilatkozatot tesz
- ismertetik a programot. | Orbán Viktor Georgiában tárgyal | Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Georgiában (Grúzia) október 28-29-én - erősítette meg vasárnap az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a tbiliszi kormány tájékoztatására hivatkozó georgiai sajtóhíreket. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/10/orban-viktor-georgiaban-targyal | null | true | null | null | HEOL |
Hétfőn és kedden is téma volt az Országgyűlésben az Elios és Tiborcz István ügye, vagyis az, hogy a korábban a miniszterelnök vejéhez köthető cég közvilágítás-fejlesztési bizniszeiről súlyos dolgokat állapított meg egy nemrég kiszivárgott jelentésében az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF). Egészen konkrét kérdéseket kaptak a kormánypárti politikusok, de az érdemi válaszok elmaradtak. Erre tulajdonképpen számítani is lehetett, miután egy ideje a Fidesz kisebb-nagyobb hazugságokkal próbálja kimagyarázni azt, hogy az Orbán-kormány alaposan kivette a részét abból, hogy Tiborcz Istvánék gyaníthatóan irányított közbeszerzések során zsebeljenek be milliárdokat, miután egy rakás vidéki városban őket bízták meg a közvilágítás fejlesztésével.
Hétfőn az azonnali kérdések során az LMP társelnöke Horváth István államtitkárnál arról érdeklődött, hogy a szekszárdi közvilágítás-fejlesztés során kitől hallott először erről a projektről, és ki hívta fel a figyelmét Tiborcz Istvánék cégére, az Elios Innovatív Energetikai Zrt.-re. Mindez azért volt pikáns, mert Horváth korábban Szekszárd polgármestere volt, Hadházy pedig a kilépéséig a helyi Fidesz-frakció önkormányzati képviselője. Az államtitkárról – éppen az LMP-s politikus által kiszivárogtatott hangfelvétel nyomán – korábban kiderült, már azelőtt egyeztetett az Elios egyik munkatársával, Mancz Ivette-tel, hogy elindultak volna azon a pályázaton, amely forrásaiból később leszerződtek Tiborczékkal. Hadházy a Parlamentben most arra is rákérdezett, hogy Horváth István honnan tudta Mancz Ivette telefonszámát.
Horváth István kezdetben úgy reagált, ezekkel a kérdésekkel Hadházy csak folytatja a „közéleti ámokfutását”, majd jött a már sokszor hallott fideszes panel, miszerint a társelnök egy „reménytelen helyzetben lévő és reménytelen politikus”. De ezután nem cifrázta tovább az államtitkár, egyszerűen csak felolvasott egy előre megírt szöveget arról, hogy is áll a Modern Városok Program megvalósítása. A szekszárdi ledes beruházásra vonatkozó kérdésekre a fideszes politikus ilyen megállapításokat mondott válaszként:
– húsz városban bővítenek ipari parkokat,
– közlekedési csomópontokat hoznak létre tizenegy városban,
– nyolc városban jelentős helyi útfejlesztés történik.
Ennél még az is jobb lett volna, ha Horváth felolvassa a paprikás krumpli receptjét, talán akkor röhögünk egy jót, mielőtt az embert elfogja a düh amiatt, hogy egy megválasztott, elvileg az állampolgárok érdekeit védő politikus hogy tud ennyire hülyének nézni mindenkit.
De erre is sikerült rákontráznia Horváthnak, amikor azzal jött, szerinte ők arra szerződtek, hogy a magyar nemzetet, a magyar embereket képviseljék, majd Hadházyval közölte, az LMP-s politikus csak az egyéni ambícióit képviseli, és mindent ennek rendel alá.
Akinek van hozzá idegrendszere, itt nézheti végig az államtitkári produkciót:
Kedden ismét futott egy kört Elios-témában Hadházy, akkor Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár próbált azzal visszavágni, hogy az LMP-s politikus ne pattogjon, mert ő is megszavazta korábban szekszárdi önkormányzati képviselőként a világításkorszerűsítési pályázat benyújtását. Az államtitkár szerint az, hogy most Hadházy felhozza ezt a kérdést, egyértelmű bizonyítéka annak, hogy összefogtak Brüsszellel, a kampányukat akarják erősíteni – mondta az LMP-ről. Előbbivel csak az a gond, hogy Hadházy maga közölte: nem szavazta meg a pályázat benyújtását, mert annál a napirendi pontnál kivonult. | Tiborczék LED-es bizniszeiről kérdezték az államtitkárt, ami ezután jött, az egészen földöntúli | Vajon Horváth István szed valamit? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/narancsblog/tiborczek-ledes-bizniszeirol-kerdeztek-az-allamtitkart-ami-ezutan-jott-az-egeszen-foldontuli-109451 | 2018-02-21 16:05:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Előző posztunkban a nyilvánosan közzétett szerződéslisták alapján jutottunk arra, hogy a legelkötelezettebb orbánista alkotmánybíró fia, ifjabb Balsai István a Balsai Ügyvédi Irodán keresztül 20 millió forintot meghaladó állami megbízáshoz jutott mindjárt a szakvizsga után, ügyvédi működésének első öt évében, azaz 2011 és 2016 között. Jeleztük, hogy a teljes összeg ennél valószínűleg nagyobb, mert nem látjuk a Balsai Ügyvédi Iroda összes állami szerződését, de bizonyos információk arra utalnak, hogy például a Köztársasági Elnöki Hivataltól (KEH) is kapott számos megbízást az alkotmánybíró fia. Értelemszerűen kikértük a KEH-től az ifjú ügyvéddel kötött szerződések adatait, és ezek alapján valóban korrigálnunk kell.
A hivatal 2010. augusztus 6-ától kezdődően 2012. május 31-ig havi nettó 300 ezer forintért foglalkoztatta a Balsai Ügyvédi Irodát – ez 17 hónap, és nettó 5,1 millió bevétel az irodának. A következő 17 hónapos periódusra, 2012. június 1-jétől 2013. november 1-jéig már havi nettó 400 ezer forint a díjazás, ez áfa nélkül 6,8 millió forint – kis kerekítéssel az ügyvédi szakvizsga abszolválását követően ifjabb Balsai három év alatt 12 millió forintnyi megbízást kapott a Köztársasági Elnöki Hivataltól.
Ez a kezdeti sikersorozat még Schmitt Pálnak köszönhető, aki pontosan az ifjabb Balsai első megbízatásának első napján foglalta el a hivatalát, ahonnét a sajnálatos események miatt 2012. április 2-án távozott.
Az ifjabb Balsai szerencséjére a Schmitt helyére lépő Áder János nem csinált nagyobb felfordulást a hivatalban, így a megbízást egészen 2013 végéig folyamatosan hosszabbítgatták. Ezért az összegért a megbízott jogi tanácsadást nyújtott a „megbízó működése során felmerülő kérdésekben”. Ehhez jött még egy eseti megbízás „a Hivatal belső szabályzatainak jogi felülvizsgálata”- tárgyban, nettó 500 ezerért.
2014. április 10-én (négy nappal az országgyűlési választások után) újabb, ezúttal már határozatlan idejű szerződést köt ifjabb Balsaival a KEH. Ez már nemcsak tanácsadásra szól, jogi képviseletet is el kell látni. A havi átalánydíj nettó 100 ezer forint, és a szerződésben rögzített óraszám felett a KEH óránként nettó 15 ezer forintot fizet.
December 1-jétől az átalánydíj havi nettó 200 ezer forintra nő, az óradíj nem változik. 2015 augusztusában aztán ezt is megduplázza a KEH, 2016. október 14-ig már nettó 400 ezer forint az átalány. 2016. október 15-étől megint emelni kell, a mai napig élő szerződés szerint havi nettó 650 ezer forintot kap az ifjabb Balsai a hivataltól.
Azt nem tudjuk, hogy az átalánydíjon felül hány órányi teljesítést számolt el a hivatalnak az ifjú ügyvéd, de a nettó 15 ezer forintos óradíj és az általa vitt 68 peres eljárás alapján nem valószínű, hogy a KEH-től húzott jövedelme csökkent volna azzal, hogy 2014 áprilisától áttértek a teljesítmény szerinti (átalány + óradíj) elszámolásra.
2015. augusztus 1-jétől megint tisztán átalánydíjat fizet a KEH, tavaly október közepéig havi nettó 400 ezret, akkor a díjazást havi nettó 650 ezerre emelték. Ez az összesen 35 hónapnyi megbízás nettó 15,2 millió forintot hozhatott az ifjabb Balsainak.
Innét már végképp egyszerű a matek: ha mindent összeadunk, az jön ki, hogy a NER az elmúlt hat évben 47 millióval segítette egy újabb fontos gyermek saját lábra állását.
Az üzlet pedig szépen beindult: a főszerkesztő minapi nyilatkozata szerint az állami és államközeli pénzekkel kistafírozott Pesti Srácok is ifjabb Balsaira bízta a peres ügyei vitelét. Igazi meglepetés volna, ha csak a PS lenne az egyetlen kormányközeli megbízója az ügyvédvilág új üstökösének. | Kikértük a Köztársasági Elnöki Hivataltól az ifjabb Balsaival kötött szerződések adatait | Helyesbítés: nem 20 milliónyi állami megbízatást kapott Balsai István alkotmánybíró ügyvédként dolgozó fia, hanem sokkal többet. Kikértük a Köztársasági | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/02/25/kikertuk-a-koztarsasagi-elnoki-hivataltol-az-ifjabb-balsaival-kotott-szerzodesek-adatait/ | 2017-02-25 11:07:12 | true | null | null | atlatszo.hu |
Rozika jósnő látomása adta az ötletet az amatőr trafikrablóknak - állítja a magyar szerelmespár női tagja
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
A rabláshoz használt sapka /
Látom, látom... Egy trafikot látok... És gazdag zsákmányt látok... Hogy a bajt hozó jóslat így hangzott-e el vagy sem, azt nem tudnánk megmondani, mindenesetre egészen bizarr magyarázattal állt elő egy pancser rablópáros női tagja. A tettesek Ausztriában próbáltak kirámolni egy dohányboltot, ám onnan végül üres kézzel távoztak.
Egy magyar rablópáros próbált trafikot kirabolni Ausztriában
Rablásuk meghiúsult, és pénz nélkül menekültek Magyarországra
Ausztriába visszatérve elfogták őket; beismerő vallomást tettek
A páros jövőre állhat bíróság elé, akár 5 éves szabadságvesztés is várhat rájuk
Még nem regisztrált? Most megteheti, pénzt sem kérünk érte!
Regisztrált olvasóinkat exkluzív sztorik várják!
Bejelentkezem / Regisztrálok | Osztrák zsaruk fogták el a trafikrabló magyar szerelmespárt | Látom, látom... Egy trafikot látok... És gazdag zsákmányt látok... Hogy a bajt hozó jóslat így hangzott-e el vagy sem, azt nem tudnánk megmondani, mindenesetre egészen bizarr magyarázattal állt elő egy pancser rablópáros női tagja. A tettesek Ausztriában próbáltak kirámolni egy dohányboltot, ám onnan végül üres kézzel távoztak. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/magyar-rabloparos-ausztria-trafik-josno/q6qzhd5 | null | true | null | null | Blikk |
Akkumulátor-hulladékkal is foglalkoznának azok a cégek, melyek a vörösiszap-katasztrófa hulladékának kezelésében is részt vesznek. A Gallavit Kft. Tatabányán, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. pedig Oroszlányban akar akkugyárakból származó veszélyes hulladékot kezelni. Mindkét vállalat annak az Envirotis Holding Zrt.-nek a tagja, amely felett 2020-ban a Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerzett egyedüli irányítást.
Tatabányán és Oroszlányban akkuhulladékok kezelésével bővítené tevékenységét két, veszélyes hulladékkal foglalkozó cég. A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal honlapján szeptember 30-án megjelent hirdetmények szerint a Gallavit Kft. és a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. kért erre engedélyt.
Nem verték nagydobra az új tevékenységet
Az engedélyezési eljárás megindítását tartalmazó két hirdetményben ugyanaz a szöveg olvasható. Eszerint a tatabányai székhelyű Gallavit Kft. és az oroszlányi Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. "hulladékhasznosítási tevékenységét egy új hulladékkezelési technológia telepítésével tervezi kiegészíteni, ami lehetővé teszi akkumulátor gyártásból származó különböző veszélyes hulladékok előkezelését."
Az eljárásokhoz 21 napig lehetett észrevételt tenni. A lényeget tartalmazó információkhoz viszont csak azok jutottak hozzá, akik a hirdetmények szövegéből kimásolták a dokumentációk linkjét, majd letöltötték a dokumentumokat - erre a procedúrára pedig vélhetően nem sokan vállalkoztak. Ráadásul a települések önkormányzata sem adott hírt az engedélyezési eljárásról, és nem tett közzé róla semmilyen információt.
"Fekete port" állítanának elő
A Gallavit Kft. számára készült felülvizsgálati dokumentum szerint a vállalat tatabányai telephelyén az alábbi új tevékenységeket végezné:
Katódfólia, illetve elektrolitmentes akkumulátor cella feldolgozása darálással és szitálással, melynek eredménye a hasznosítható, ún. "black powder" NCM por -1400 tonna/év
Katódiszap feldolgozás; vákuum szárítással oldószer (NMP) leválasztása, melynek eredményeként az oldószertartalmú víz veszélyes hulladék égetőbe, míg az NCM por termékként export értékesítésre kerül -100 tonna/év
Anódfólia kohósításra alkalmassá tétel aprítással és bálázással -1000 tonna/év
Akku-cella vizsgálat -200 tonna/év
A tevékenység során tehát a Gallavit Kft. rendkívül értékes "fekete port" (NCM port) állítana elő és értékesítene, melyből további eljárással az akkumulátorgyártás alapanyagait lehet kivonni.
A másik cég, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. pedig Oroszlányban végezne hasonló tevékenységet, kisebb kapacitással. Az engedélyezési dokumentáció - amit ugyanaz a EDiCon Kft. készített el, amely a Gallavit Kft.-ét is írta - szerint az oroszlányi telephelyen akkucella vizsgálat mellett anódfólia és anódiszap feldolgozására kerülne sor, a tervezett évi kapacitás 1350 tonna lenne. A feldolgozás során a hulladékból grafitot vonnak ki és értékesítenek.
Az engedélyezéshez készült tanulmányok szerint az új tevékenységekhez nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra,
mivel az akkuhulladék kezelése mechanikai (fizikai) művelet, s a tevékenység kapacitása nem fogja elérni a napi 10 tonna küszöbértéket. A tanulmányokban a két cég meglévő légszennyezési adatait adják meg, az akkuhulladék-feldolgozás során kibocsátandó szennyező anyagokról nem közölnek adatokat.
Mészároshoz köthető cégek szállnának be az akku-feldolgozásba
A Gallavit Kft. és a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. neve ismerős lehet korábbról. Ezek a cégek a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV Zrt.) alvállalkozóiként kapcsolódtak be a kolontári vörösiszap-katasztrófa kármentesítési munkálataiba - írtuk meg 2012-ben.
A TVK Zrt. által kezelt vörösiszap-tározók ügyével később is foglalkoztunk: a környezetvédelmi problémákról és a Greenpeace ezzel kapcsolatos vizsgálatairól 2020-ban több cikkben is beszámoltunk.
A vörösiszap szennyezőanyagaival is foglalkozó cégek 2013-tól az Envirotis Holding Zrt. tagvállalatai. Az ipari hulladékkezelő bizniszben meghatározó Envirotis Zrt. felett - amint azt hivatalosan bejelentették a Gazdasági Versenyhivatalnak - 2020 áprilisától a Mészáros-csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerzett egyedüli irányítást. A zrt. egyik leányvállalata, a Terra-Log Kft. 2021-ig összesen 50 milliárd értékben nyert el közbeszerzéseket, írtuk meg korábban.
Az Envirotis 2021-től indult jelentős gyarapodásnak. Abban az évben a nettó árbevétele a korábbi 5-700 millióról 4,2 milliárd forintra nőtt, 2022-ben 3,8 milliárd, tavaly pedig 3,1 milliárd forint volt. De a cégcsoport két fentebb említett vállalata sem panaszkodhat: a Gallavit Kft. a múlt évben 831 milliós árbevételt és 104 milliós nyereséget, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. pedig 1,4 milliárdos forgalom mellett 153 milliós profitot könyvelhetett el.
"Világos és átlátható folyamatok"
A holding környezetvédelmi és üzletfejlesztési igazgatója, Farkas Béla 2020-ban beszélt arról egy rádióműsorban, hogy a hazai akkumulátor-gyárakban keletkező hulladék megfelelő kezelése egyelőre nem megoldott. Elmondta azt is, hogy egy hulladéksav-feldolgozási projekten dolgoznak, az e célra létrehozott tatabányai üzemük kapcsán viszont kiderült, hogy a feldolgozandó hulladék jelentős mennyisége miatt az üzem kapacitását háromszorosára kellene bővíteni.
A minap a Népszava is megszólaltatta a témában Farkas Bélát, valamint az Envirotis Zrt. vezérigazgatóját, Czeglédi Andort. A velük készített interjúban elmondják, hogy jelenleg
Magyarországon nincsenek olyan feldolgozók, amelyek képesek lennének a gyárakból érkező, várhatóan 100-130 ezer tonnányi akkuhulladék kezelésére.
A cégvezetők részletesen beszéltek azokról a lépésekről, melyeket az iparág hazai kiépítéséhez szükségesnek tartanak. Emellett hangsúlyozták annak fontosságát is, hogy "az iparág világos és átlátható folyamatok mentén működjön és hajtson végre beruházásokat, amely lehetővé teszi a lakosság bizalmának a visszaállítását is."
A beszélgetésben viszont nem említették az oroszlányi és a tatabányai telephelyen tervezett akkuhulladék-kezelést.
Szüneteltetik az eljárást, a legjobb megoldásokat keresik
Írásban kerestük meg a Gallavit Kft.-t, valamint a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft.-t, és az alábbi kérdésekre vártunk tőlük választ:
"Az Ön által hivatkozott leányvállalataink két telephelyén az »Egységes környezethasználati engedély módosítására vonatkozó kérelem« benyújtását követően, mindkét helyszínen
az eljárás szüneteltetését kértük annak érdekében, hogy a lehetséges hulladékkezelési, monitoring, illetve biztonságtechnikai megoldások közül a legjobbakat találják meg szakembereink,
és minden szükséges konkrétumra kimerítő szakmai választ adhassunk. Jelenleg az Ön által feltett kérdések az eljárásról és a feldolgozás során keletkező anyagokról (black powder-ről) nem relevánsak."
A cég tevékenységével kapcsolatban azt is közölték, hogy "az Envirotis Zrt. több mint 40 éves hulladékfeldolgozói tapasztalattal rendelkezik. Jelenleg szakembereink azt vizsgálják, miként tudunk az akkumulátorhulladék-feldolgozás területén jelentkező kihívásokra hosszútávú, a lehető legjobb megoldásokkal választ adni."
Bodnár Zsuzsa | Beszállnának az akkuhulladék-bizniszbe a vörösiszap-kezelésben érintett, Mészároshoz köthető cégek | A Tatabányán és Oroszlányban működő vállalatok évi több ezer tonna veszélyes akkuhulladékot kezelnének. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/10/31/beszallnanak-az-akkuhulladek-bizniszbe-a-vorosiszap-kezelesben-erintett-meszaroshoz-kotheto-cegek | null | true | null | null | atlatszo.hu |
A lakosság jelentős része, valamint az önkormányzati intézmények is csatlakozhatnak majd a költségcsökkentő geotermikus fűtési rendszerre. Megújuló energiaforrással elégíti ki helyi hőigényét a Békés megyei Tótkomlós – szóltak a győzelmi jelentések 2018 augusztusában, amikor a Magyar Építők című lap arról számolt be: Tótkomlós is átáll a megújuló energiaforrásra. Mint írták, a dél-békési kisváros geotermikus fűtési rendszerére kiírt ajánlati felhívás két termelő és két visszasajtoló kút létesítését célozza meg, valamint a kapcsolódó geotermikus fűtési rendszer tervezését és kivitelezését.
A térség akkortájt roppant agilis, időközben azonban már a vádlottak padjára került kormánypárti képviselője, Simonka György (Fidesz-KDNP) közösségi oldalán számolt be a 2,5 milliárd forint támogatásból megvalósuló geotermikus beruházásról. Bejegyzése szerint a fejlesztéssel az 5700 lakosú településen több mint 800 család csatlakozhat a melegvíz-ellátásra, mely csökkenti a fűtési költségeiket. Ezen kívül az önkormányzat intézményei, és vállalkozások is csatlakozhatnak erre a rendszerre.
De az is kiderül, hogy a projekt az EU által támogatott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretein belül a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. és a Geothermal Green Energy Kft. beruházásában valósul meg. A geotermikus rendszer főbb elemeit a termelő- és visszasajtoló kút, valamint a kutakat és a hőközpontokat összekötő csővezetékrendszer adja majd.
Minősíthetetlen a helyzet
Mint azt a Narancs.hu kiderítette, a geotermikus fűtési rendszerről először 2012-ben tárgyalt a tótkomlósi képviselő-testület, azóta közel tíz év telt el. A Geothermal Green Energy Kft.-t a közbeszerzési pályázaton nyertes Turawell Kft. és a projekt kedvezményezett települése, Tótkomlós közösen hozta létre még az előző önkormányzati ciklusban. Ekkor Garay Rita (Fidesz-KDNP) volt a város polgármestere. Ám maga a település nem pályázott és nem nyert forrásokat. A projekt összköltségét évekkel ezelőtt 4 milliárd forintra becsülték, befejezését pedig 2020-ra. A helyi önkormányzat a közös projektcég létrehozásába 100 ezer forintot tett be, míg a törzsvagyon 27,5 millió forint – tudtuk meg Zsura Zoltán (Mindenki Magyarországa Mozgalom) polgármestertől, aki 2019 ősze óta vezeti Tótkomlóst.
Idén februárban a Magyar Geotermális Egyesület (MGTE) hírlevele minősíthetetlennek nevezte a geotermikus távfűtésekre kiírt pályázatokat és azok megvalósulását. Tavaly novemberben Kádár Andrea, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára egy konferencián elismerte, hogy lassan halad a geotermikus energia szektor fejlesztése, de szerinte ennek egyik oka a befektetők elmaradása a jelentős földtani kockázat miatt, amit viszont stabil támogatási mechanizmussal ki lehet küszöbölni. Erről a hvg.hu adott hírt szintén februárban.
Visszatérve az MGTE által kifogásoltakra: a szervezet szerint a lakossági fogyasztók és az intézmények rákötése is kétséges a fűtési rendszerekre. Az előbbieké azért, mert sokba kerülne, az utóbbiaké pedig azért, mert egy másik energiahatékonysági pályázat nem engedi, hogy egy párhuzamos uniós fejlesztéssel kiváltsák azt. A járvány miatt a megvalósítás határidejét kitolták 2021. márciusra. Akkor azt mondta a projektet bonyolító cég vezetője a hvg.hu újságírójának telefonon, hogy gőzerővel dolgoznak a megoldáson.
A csővezetékrendszerből egy méter sem épült meg
Ám ami akkor több mint kétséges volt, ma bizonyság. Nyolc hónappal vagyunk a meghosszabbított befejezési határidő után, s mint Zsura Zoltán tótkomlósi polgármester elmondta,
azon kívül hogy megfúrtak két termelő és két sajtoló kutat, nem történt semmi.
Annyit tud, hogy a kútfúrások nyomán bőven 100 fok feletti és nagy kapacitásúak a kutak, amelyeket 2200 méter mélyre fúrtak. „A településen kiépítendő és a házakhoz, valamint az önkormányzati intézményekhez eljutó csővezetékrendszerből egyetlen méternyi sem épült meg, s vélekedésem szerint erre már nincs is valós esély” – osztotta meg véleményét a polgármester a Narancs.hu-val.
Zsura Zoltán felidézte: az eredetileg 4 milliárd forintra tervezett beruházás kivitelezőjének képviselőivel polgármestersége két éve alatt egyszer találkozott. Semmilyen érdemi információja nincs a projektről, nincs semmilyen párbeszéd és információátadás a projektgazda és a kedvezményezett település között, noha közös céget is alapítottak a beruházás érdekében. „Az ügy odáig jutott el, hogy az elkövetkező testületi ülések egyikén kezdeményezni fogom: kilépünk a közös cégből és az abba befizetett 100 ezer forintot is visszakérjük a Turawell Kft.-től” – mondta Zsura Zoltán. A polgármester hozzátette, az elmúlt években ellenzéki képviselőként figyelemmel kísérte a helyi geotermikus rendszer megvalósításának ügyét. Megjegyezte, kezdetben nagyon kedvező jelzőszámokat mondtak a képviselőknek az illetékesek, de viszonylag gyorsan kiderült, hogy a geotermikus rendszerre történő rácsatlakozás ingatlanonként borsos összegbe kerül. Ez pedig a hátrányos helyzetű település háztulajdonosainak többsége nem engedheti meg magának.
Zsura Zoltán tótkomlósi polgármester
Forrás Tótkomlós Mindannyiunké/Facebook
Hadházy Ákos és a battonyai példa
A kezdetben 4 milliárd forintra becsült beruházás bekerülési értéke felment nettó 5 milliárd 105 millió forintra, azaz meghaladta a bruttó 6 milliárdot. A teljes képhez hozzátartozik, hogy minderről a napi.hu még 2019 januárjában számolt be, azóta pedig az építőipari árak jócskán elszálltak, így minden bizonnyal még nagyobb összeggel kellene számolni az esetleges megvalósítás esetén.
Az ügyben kerestük a nyertes projektgazdát, a Turawell Kft.-t, de többszöri próbálkozás ellenére nem skerült őket elérni a cég központi telefonszámán. A Nemzeti Cégtár szerint a cégjegyzésre egy kínai üzletember, Zhou Ming jogosult, akinek neve mellett egy sanghaji elérhetőséget adtak meg.
Nemrégiben Hadházy Ákos a Tótkomlóshoz közeli Battonyán tárt fel hasonló esetet, és ennek kapcsán utalt a tótkomlósi példára is. A képviselő szerint Battonyán semmi nem lett a 13 milliárd forint uniós támogatást nyert hőerőműből. Ott azonban még a termelő és sajtoló kutakat sem fúrták meg, így a geotermikus rendszer kiépítésére nyolc éve elnyert közel 6 milliárd forint sorsra ismeretlen. A tótkomlósi eset kísértetiesen hasonlít a battonyaihoz, azzal a különbséggel, hogy itt a beruházásnak a kezdőlépése a kutak fúrásával megtörtént. Ám azóta semmi más, miközben a megvalósítás meghosszabbított határidején is jóval túl vagyunk. | Máig nem valósult meg a geotermikus fűtési rendszer Tótkomlóson | Jelen állás szerint mégsem geotermikus energia fűti majd az itteni lakóingatlanokat és önkormányzati intézményeket. Az időközben 6 milliárdra drágult terv anno szépen indult, de mára a projekt létrehozására alakult cégből is ki akar szállni az önkormányzat. A polgármester sem a beruházásról, sem a beruházóról nem tud érdemit mondani, mert nincs párbeszéd közöttük. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/maig-nem-valosult-meg-a-geotermikus-futesi-rendszer-totkomloson-243715 | 2021-11-23 22:56:31 | true | null | null | Magyar Narancs |
A MÁV Zrt. közbeszerzési eljárást indított a vonalhálózatán működő Scheidt & Bachmann gyártmányú sorompóberendezések karbantartására. Az öt fő területi igazgatóságra (Budapest, Pécs, Szombathely, Szeged és Debrecen) kiterjedő hálózaton jelenleg 91 sorompóberendezés üzemel, amelyek közül 25 garanciaideje már lejárt, és további 66 berendezés is igényelheti a garanciális köreiken kívül eső javításokat. A MÁV Zrt. ezek karbantartását egy nettó 281,4 millió forintos keretszerződésben (ennek 70 százalékára vállalnak biztos lehívást) intézné azzal az indoklással, hogy a berendezések karbantartását és esetleges javításait egy egységes, hálózati szintű szerződés keretében biztosítsák.A munkáért nem volt nagy verseny: a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásra csak a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő V-Híd Network Kft. jelentkezett, így ajánlatot is csak ők adtak be és ők győzedelmeskedtek. Alvállalkozónak, illetve erőforrásnyújtó szervezetnek Mészáros Lőrinc régebbi vasútipari cégét, az R-Kord Kft.-t vonták be - derült ki az Egységes Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött összegzésből.A nyertes cég a V-Híd-csoport, azaz a Mészáros-birodalom vasútépítő szegmensének része, 2022-ig R-Kord Network Kft. néven működött. A cég tavaly 22,1 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 445,2 millió forintos adózott eredményt, illetve 444 millió forintos osztalékot hozott össze Mészáros Lőrincnek. Idén áprilisban Mészáros Lőrinc és a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Vagyonkezelő Kft. mellé 3 százalékos tulajdonrésszel csatlakozott Sárváry István, akinek neve egy furcsa találkozás miatt lehet ismerős sokaknak.2022-ban nagy port kavart a kata-adózás átalakítása. Az év júliusában a Várba szerveztek tüntetést, hogy Novák Katalin köztársasági elnök ne írja alá a kata módosításáról szóló törvényt. A szervező Momentum megtudta, hogy nem messze, egy étteremben van Palkovics László, aki akkoriban még innovációs és technológiai miniszter volt. Meg is találták Palkovicsot az említett étterem teraszán, asztaltársaságában ott volt Vitézy Dávid (akkor még közlekedésért felelős államtitkár) és Sárváry István is, aki ekkor már bőven a V-Híd Zrt. vezérigazgatója volt.A V-Híd Zrt.-t 2015-ben alapították, 2017 végén a részvények 90 százaléka Sárváry István, 10 százaléka pedig a Mészáros Lőrinc akkori vejéhez, Homlok Zsolthoz köthető Prosperitus Vagyonkezelő Kft. kezében volt, majd az egész céget felvásárolta a Mészáros-csoport.Az állami munkáknak se szeri, se száma: a V-Híd dolgozik a Déli Körvasúton és kínai hitelből, alapvetően kínai érdekekre szabva épülő Budapest-Belgrád vasútvonalon, de nagyot szakítottak az akkumulátoripari beruházásokkal is, természetesen közvetve. A Telex szedte össze, hogy kik lehetnek az állami százmilliárdokkal támogatott akkumulátorgyártás legnagyobb nyertesei. Mindehhez megnézték az akkumulátoriparhoz kapcsolódóan bejelentett infrastruktúra-fejlesztéseket és hogy kik nyertek az azokra kiírt közbeszerzéseken. Bár még nem mindegyik tenderen hirdettek nyertest, a cikk írásakor tizenháromnál már tudni lehetett, hogy kaszál a beruházásokkal. A tizenhárom beruházás összértéke 260 milliárd forint, azokat egyetlen kivétellel önállóan vagy egy konzorcium részeként a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. vagy V-Híd kivitelezheti. | Mészáros Lőrincékre bízza a sorompók javítását a MÁV | Csak Mészáros Lőrinc érdekeltsége jelentkezett, így csak ők adtak ajánlatot és ők is nyertek. Az alvállalkozó egy másik Mészáros-cég. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorincrekre-bizza-a-sorompok-javitasat-a-mav.html | 2024-10-29 09:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
Helyreigazítás:
A www.feol.hu oldalon a 2024. május 28. napján "Kitálalt egy volt családtag: lopással, zsarolással vádolja Magyar Péter apját (videó)" címmel megjelent írásunkban valótlanul állítottuk és híreszteltük, hogy dr. Magyar Péter édesapja, dr. Magyar István megkárosította Molnár Miklós Lászlót és tönkretette a családját, illetve megfenyegette őt. Valótlanul állítottuk és híreszteltük továbbá, hogy Magyar Péter édesapja a Magyar-Molnár Pálinkaház Kft-be Molnár Miklós László által befektetett 80 millió forintot saját kezére játszotta és a vállalkozás tulajdonában álló ingatlanokat saját nevére íratta.
A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Magyar Péter édesapja nem károsította meg Molnár Miklós Lászlót, illetve a családját nem tette tönkre és nem fenyegette meg őt, a Molnár Miklós László által a nevezett társaságba befektetett 80 millió forint összeget nem játszotta saját kezére, a vállalkozás tulajdonába álló ingatlanokat nem íratta saját nevére, ugyanis a vállalkozás tulajdonában nem is voltak ingatlanok. | Helyreigazítás: Kitálalt egy volt családtag: lopással, zsarolással vádolja Magyar Péter apját (videó) című cikk miatt | Fejér vármegyei hírportál | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/11/helyreigazitas-kitalalt-egy-volt-csaladtag-lopassal-zsarolassal-vadolja-magyar-peter-apjat-video-cimu-cikk-miatt | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Az RTL Híradóban Magyar Péter is megszólalt az újabb hangfelvétel kapcsán, amiben a munkatársait szidja. A Tisza Párt elnökének véleménye szerint a kormány manipulált felvételekkel indított lejárató kampányt ellene. | Új hangfelvétel került elő Magyar Péterről | Magyar Péter szerint a kormány manipulált felvételekkel indított lejárató kampányt ellene. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2024/11/14/uj-hangfelvetel-magyar-peter-tisza-part | null | true | null | null | Rtl.hu |
Januárban újabb körben mintegy 40 kastélyt hirdetnek meg, árulta el az építési és közlekedési miniszter pénteken Békéscsabán az MTI szerint. Lázár János viszont arra intett, hogy a kastélyok fenntartása inkább jómódú városok, közösségek "hobbija", mert drága mulatság. Az állam is próbálkozott "több-kevesebb sikerrel" a megmentésükkel, de szükség van a magántőke bevonására.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról szólva elmondta, nem lett felújítva az emelet és a melléképületek, amelyre még mintegy 7,7-8,6 milliárd forint között kellene költeni. "Tőkeerős partnerre van szükség", aki a felújítás mellett az üzemeltetésre is tud forrást szánni; a következő tíz évben összesen mintegy 8-10 milliárd forintot.
Úgy fogalmazott, tiszteletben tartja a szabadkígyósi vagy más önkormányzat tervét és szándékát, semmilyen döntés nem született, mindenki egyenlő eséllyel indul, várják a pályázatokat és megvizsgálják majd az üzleti terveket. Ugyanakkor az állam kiemelt támogatást nem fog adni az "örökbe fogadóknak", mert ha tudna adni, megcsinálná maga. Lázár János szerint
a legtőkeerősebb hazai vállalatok, a Mol, az OTP, a Richter, a Bankholding vagy a 4iG be fognak szállni a programba;
a pályázó önkormányzatoknak velük kell felvenniük a versenyt. A miniszter elmondása alapján "megnyugtató lehet minden polgár számára, hogy ezek a cégek a társadalmi felelősségvállalás jegyében nemcsak a sportot, hanem a műemlékvédelmet és az örökségmegőrzést is finanszírozzák".
Lázár János Szarvas Péterrel, Békéscsaba polgármesterével pénteken egyebek mellett tárgyalt a szabadkígyósi kastély ügyéről is. A békési megyeszékhely vezetőjétől azt a választ kapta, hogy a békéscsabaiakra szeretnék költeni a Békéscsabán megtermelődött pénzt. "Ez egészen racionális és józan gondolatnak tűnik." | Lázár óva intette az önkormányzatokat a kastélyvásárlástól | Az építési és közlekedési miniszter szerint az önkormányzatoknak a tőkeerős Mol, az OTP, a Richter, a Bankholding vagy a 4iG lesz az ellenfele. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/belfold/2024-10-25/lazar-ova-intette-az-onkormanyzatokat-a-kastelyvasarlastol/671bb9ed47d3c037265dd900 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Az újonnan létrejövő vegyesvállalat Magyarországon erőművi-karbantartási szolgáltatásokat fog nyújtani, míg a Nyugat-Balkán régióban kombinált ciklusú gázturbinás erőművek építését és kulcsrakész kivitelezését tervezi. A MAEN - Energetika Zrt. néven megalapított vállalat célja az új erőművek komplett kivitelezése és hosszú távú üzemeltetése - derült ki a Magyar Nemzethez eljuttatott sajtóközleményből.
A vegyesvállalatban a Mészáros-csoport építési tapasztalatát és pénzügyi hátterét használja ki, míg az olasz állami tulajdonban lévő Ansaldo Energia a gáz- és gőzturbina, illetve generátorok gyártásában szerzett évtizedes tapasztalatát hozza. A tervek között kiemelt helyen szerepel az erőművek hosszú távú karbantartása és üzemeltetése.
Mészáros Lőrinc kiemelte, hogy a vegyesvállalat hozzájárulhat a régió elavult erőműveinek modernizálásához, különösen a szénalapú energiatermelés visszaszorítása révén.
A délszláv régió áramtermelését jelentős mértékben meg kell újítani a korszerűtlen erőművek kivonása miatt.
A vállalat további célja, hogy bővítse szerepét a megnövekedett energetikai beruházások területén mind Magyarországon, mind a Nyugat-Balkánon - írják.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: AFP) | A Nyugat-Balkánon építene erőműveket a Mészáros-csoport új cége | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/a-nyugat-balkanon-epitene-eromuveket-a-meszaros-csoport-uj-cege | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Járóka Lívia, a Fidesz korábbi EP-képviselője válaszolt ugyan, de meglehetősen szűkszavúan: „Remélem, a vizsgálatok minél előbb lezáródnak." Ellenben Daróczi Gábor, a roma egyetemisták képzésével és támogatásával foglalkozó Romaversitas Alapítvány igazgatója a legkevésbé sem fogta vissza magát.
– Farkas Flórián már réges-régen a legfőbb kerékkötője annak, hogy Magyarországon a romaügy előreléphessen – állapította meg Daróczi Gábor. Nem tudja eldönteni, hogy a személyét övező botrányok vagy az Országos Roma Önkormányzat képviselőinek teljes impotenciája jelenti-e a nagyobb problémát. Egy dolog biztos azonban: sohasem szólalnak meg fontos kérdésekben, és a saját érdekeiken túlmutatóan nem is foglalkoznak semmivel. Nem szólaltak meg sem a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozat, sem az oktatást és foglalkoztatást alapjaiban érintő jogszabályi változások vagy pláne a nem általuk elköltött EU-s pénzek kapcsán.
Daróczi szerint Farkas Flórián
valamilyen nagyon személyes, a kormányzat működésének egészére kiható információval, tudással, esetleg bizonyítékokkal rendelkezik, amelyek vannak annyira erősek, hogy szemmel láthatóan minden kockázatot vállalnak miatta.
Darócziék elhatározták: civilként a telepeken fognak kampányolni azzal, hogy a Farkas–Orbán-paktumban vállalt, de nem teljesített feladatokról, valamint a minden látható hatás nélkül elköltött pénzekről tájékoztatják azokat, akiknek a legjobban fáj Farkas tevékenysége.
– Farkas Flórián minket, romákat árult el azzal, hogy nem számol el tevékenységével sem felénk, sem azoknak az EU-s adófizető állampolgároknak, akiknek a pénzét költi. De az, hogy ő még mindig szabadon tevékenykedik, az nemcsak ránk, romákra, hanem egyúttal tízmillió magyarra nézve is szégyen – hangsúlyozta Daróczi Gábor.
Az általa paktumnak nevezett megállapodást 2011-ben írta alá Orbán Viktor és Farkas Flórián. A célok között szerepelt, hogy 2015-ig 100 ezer munka nélküli romát vonnak be a foglalkoztatásba, 20 ezer roma fiatal a szakmunkásképzés keretében piacképes szakmát szerez, 10 ezer roma fiatal érettségit adó képzésben tanul, 5 ezer tehetséges roma pedig felkészülhet rá, hogy megfeleljen a felsőfokú oktatásban való részvétel feltételeinek. A szak- és felnőttképzés területén mintegy 50 ezer, legfeljebb szakiskolai végzettségű roma felnőtt piacképes szakképzése és további 80 ezer felnőtt roma alapfokú készségfejlesztési programokban való részvétele is a megállapodás része volt.
Szintén 2011-ben, magyar kezdeményezésre született meg az uniós romastratégia és a magyarországi felzárkózási program. A napokban, az ötéves évfordulón az Emmi – Balog Zoltán minisztériuma – nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett a Művészetek Palotában. Az eredeti programban még előadóként szerepelt Farkas Flórián is, akit pártja és kormánya jó ideje igyekszik eldugni a nyilvánosság elől. A roma politikus visszatérése meghiúsult: a botránytól (joggal) tartva a Fidesz jobbnak látta, ha a miniszterelnöki biztost mégsem engedi színpadra.
Persze a minisztériumi források teljesen más magyarázattal szolgáltak lapunknak. A tárca szerint Farkas Flórián azért nem ment el a konferenciára, mert megbízást kapott, hogy a következő kormányülésen számoljon be a kormány és az ORÖ közötti megállapodás eredményeiről.
Tökéletesen megértjük. Valóban rengeteg időt és energiát emészt fel, hogy valaki romaügyben képes legyen hitelt érdemlő eredményeket felmutatni. Farkas Flórián részéről különösképpen reménytelen a vállalkozás.
Bár szűkebb körben fideszes politikusok is elismerik, hogy Farkas Flórián már eljátszotta a bizalmat, a kormány egyelőre hezitál, mihez is kezdjen vele. Orbán Viktor eleve nem szokott külső nyomásra meneszteni embereket. A kormány nyilván azt is szeretné elkerülni, hogy Farkas menesztésével vákuum keletkezzen a roma közéletben: márpedig jelenleg nem látszik, hogy ki vehetné át tőle a stafétabotot.
A helyzet képlékeny. Miközben folyton felröppennek olyan hírek, hogy Farkas Flórián most már tényleg kegyvesztetté vált, a fideszes roma politikus még azt is megengedte magának, hogy ne menjen el az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) meghallgatására. A RomNet hírül adta, hogy Farkas milliárdos állami támogatással új szervezetet gründol. Vannak, akik esküsznek rá, hogy így igaz, mások szerint viszont egyetlen fillért sem fog kapni a kormánytól.
Továbbra is kérdés tehát, hogy a Fidesz – mostanában gyakran hallott kifejezéssel élve – mikor engedi el Farkas Flórián kezét.
Válasza Berki Juditnak, a Nógrád megyei Bátonyterenyén élő szociálpolitikusnak sincs – egyszerűen csak kirobbant belőle a keserűség. Daróczi Gáborhoz hasonlóan neki is meggyőződése, hogy Farkas Flóriánnak már régen el kellett volna hagynia a közéletet. Nem képviseli a magyarországi cigányokat, és „minden cselekedetével súlyos károkat okoz valamennyiünknek". b– Minősíthetetlen az – folytatta Berki Judit –, ahogyan a cigány és hátrányos helyzetű emberekre szánt forrásokkal bánt. Alkalmatlan arra, hogy magas kormányzati tisztségben képviseletet lásson el. Az általa okozott baj sokkal súlyosabb annál, amit valaha is el tudna képzelni.
Ha már nem távozik magától, akkor az őt kinevezőknek kellene levonniuk a szükséges konzekvenciákat, és eltávolítaniuk a közéletből. Már meg kellett volna tenniük annak érdekében, hogy tudtára adják az ország polgárainak, a magyarországi cigányságnak: nem védik meg, nem tekintik szövetségesüknek.
Azon túl, hogy a cigány emberek nem kérnek ilyen képviseletből, a kormány sem dolgozhat együtt olyan politikussal egyetlen percig sem, aki ilyen vádak alatt roskadozik, és ennyire visszaélt a bizalommal.
A Népszabadságnak nyilatkozva Berki Judit egyfajta felhívást intézett Farkas Flóriánhoz. Felszólította, hogy vállalja a felelősséget:
„Nem könnyű, az biztos! Gondolj arra, hogy hány embertől vetted el az esélyt,
hány ember számított arra, hogy jobbá válhat az élete." | "Farkas Flórián minket, romákat árult el" | Farkas Flórián a Fidesz parlamenti képviselője, de témánk szempontjából fontosabb, hogy romaügyi miniszterelnöki biztosként még a helyén van. Nyilvánosságra került hangfelvételek szerint a háttérből fenyegetéssel, zsarolással, pénzzel próbálja sakkban tartani az országos önkormányzat képviselőit. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/farkas-florian-minket-romakat-arult-el-1623989 | 2016-07-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz és a KDNP közös listájának 43. helyén mandátumot szerző Dömötör Csaba szeptember 30-án mondott le, mert európai parlamenti (EP-) képviselő lett. (Mint ismeretes, Dömötör Csaba került annak a Győrffy Balázsnak a helyére az Európai Parlamentbe, aki azért mondott le a mandátumáról és vonult vissza a közélettől, mert részegen megütött egy nőt.)
A jogszabály szerint a listán szerzett mandátum megüresedése esetén a jelölőszervezet nevezheti meg, kinek kéri kiadni a mandátumot. A közös pártlistát állító jelölőszervezetek a pártlista 177. helyén szereplő Hegedűs Barbara Szilviát jelentették be a megüresedett mandátum betöltésére.
Mivel a bejelentés megfelelt a törvényi előírásoknak, az NVB 15 igen szavazattal meghozta határozatát, amelyben kiadta Hegedűs Barbara Szilviának az országgyűlési mandátumot.
Az NVB határozata nem jogerős, ellene három napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától. | Megkapta mandátumát a Fidesz új képviselője | Kiadta Hegedűs Barbara Szilviának Dömötör Csaba országgyűlési képviselői mandátumát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/megkapta-mandatumat-a-fidesz-uj-kepviseloje/439237 | null | true | null | null | Hírklikk |
Némi túlzással azóta foglalkoztatja a világot, hogy ki lesz az első a modern idők történetében, akinek vagyona eléri az ezer milliárd dollárt (vagyis ezerszer ezerszer egymilliót), amióta John D. Rockefeller olajmágnás, a Standard Oil megalapítója és az amerikai kőolaj-kitermelés szinte kizárólagos irányítója 1916-ban a világ első dollármilliárdosa lett. Míg korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy bárki bármikor ekkora vagyonra tegyen szert, idén ősszel már az első jóslat is megérkezett mind az időpontról, mind a személyről.
Az Informa Connect Academy által nemrég kiadott jelentése szerint az ezer milliárd dollár vagyon elérésére Elon Musk-nak van a legnagyobb, az elemzők szerint kifejezetten jó esélye . Ha a prognózis teljesül, akkor 2027-ben bonthatják a pezsgőt azok , akik most a techgurura teszik tétjüket.
A kalkulációk szerint ugyanis ő áll a legközelebb ahhoz, hogy vagyonát 13 számjegyű számmal lehessen kifejezni, már 2027-ben.
A napjainkban leginkább a SpaceX űripari cég illetve az elektromos járműveket gyártó Tesla, valamint az X tulajdonosaként az egykor Twitter néven ismert közösségi platformmal a hírekben szereplő vállalkozóról nem lehet azt mondani, hogy kevés dolog érdekli a világon.
Hiszen a nevéhez köthető továbbá:
az emberi agyba csipeket ültető Neuralink, valamint
az egyelőre mérsékelt sikerű, még mindig startupnak tekintett, de dollármilliárdos értékű The Boring Company is, aminek az a célja, hogy föld alatti alagútrendszerekben valósítson meg nagy sebességű közlekedést is.
Sőt, jelentékeny szerepe volt a globális fizetési szolgáltató PayPal sikerében is, bár a gyakori vélekedéssel ellentétben, nem ő alapította (az pedig csak anekdota, hogy a bitcoin mögött is ő állna, ezt a gyanút egyébként maga Elon Musk is igyekszik eloszlatni).
Elon Musk emellett immár stabil szereplője a világ leggazdagabb személyeit követő Bloomberg Billionaires Index nevű listának, olyannyira, hogy általában a képzeletbeli dobogó valamelyik fokán áll. Összeállításunk készítésekor épp az első helyen, 242 milliárd dollár értékű vagyonnal.
Ezzel jelenleg Elon Musk a világ leggazdagabb embere.
Vagyonának növekedése rendkívül gyors. 2020-ban még "csak" 28,5 milliárd dollárja volt, majd még annak az évnek a végére vagyona 167 milliárd dollárra nőtt. Idén szeptemberben, ha az ezer milliárd dollárt nem is, de a 265 milliárdot már elérte vagyonának mértéke, ami később a most mért 242-re apadt a pénzpiaci és tőzsdei mozgások miatt.
Musk jelenleg maga mögé utasítja Jeff Bezost, Mark Zuckerberget, az Oracle egyik vezetőjét, Larry Ellisont, valamint a luxusipar legnagyobb élő alakját, a francia Bernard Arnault-ot. A leggazdagabbak listájának élbolyát egyébként az amerikaik uralják, az első 20 helyezett között csak néhány, nem egyesült államokbeli személyt találni.
A leggazdagabbak listáján szereplők, így a szupergazdag Elon Musk és Jeff Bezos is úgy tett szert vagyonára, hogy elindította cégét, amit aztán felfuttatott
- jegyzi meg James Pethokoukis, az American Enterprise Institute gazdaságpolitikai elemzője a meggazdagodás "titkára" utalva. Az elemző jelezte: a világ leggazdagabbá vált cégvezetői korábban egyszerűen elkezdtek olyasmiket kínálni, amikre az embereknek szükségük van.
S valóban:
az ezer milliárd dollárnyi vagyon felé menetelő Elon Musk esetében cégei, különösen pedig a Tesla szárnyalása, annak részvényértéke jelenti személyes gazdagságát.
A Tesla a Covid-19 világjárvány egyik nagy nyertese volt üzleti értelemben: a 2020 januárjában 30 dollár körül kereskedett részvényekért egy évvel később már a tízszeresét adták, a felívelés ha megingásokkal is, de később is folytatódott.
Az Informa Connect Academy jelentésének szerzői szerint Elon Musk vagyona átlagosan 110 százalékkal növekszik évente. Úgy számolnak, ha a technológiai vállalakozó esetében nem történik nagy kisiklás, akkor 2027-ben a világ első ezer milliárd dolláros vagyonával bíró személyévé válik.
Amellett, hogy Elon Muskot várják a világ első ezer milliárd dollárosává, az elemzők azt is megvizsgálták, kik követhetik őt a sorban. Meglepő, de időben nézve a második nem a most Musk sarkát taposók közül kerülhet ki. A második ezer milliárd dolláros vagyon Gautam Adani indiai üzletembernél, a nevét viselő konglomerátum elnökénél halmozódhat fel, feltéve, ha vagyona tartja a Muskénál is impozánsabb , évi 123 százalékos növekedési mértéket.
Az elemzők prognózisa szerint a Nvidia vezetője, Jensen Huang, valamint Prajogo Pangestu, az indonéz energia- és bányaipari mogul is ezer milliárd dollárral rendelkezhet 2028-ra.
Bernard Arnault-ról is közölték számításaik eredményét az elemzők : az LVMH luxusipari óriáscég mögött álló dúsgazdag francia üzletember is jó úton halad az ezer milliárd dollár elérése irányába, 2030-ra neki is ekkorára nőhet a vagyona, ahogy Mark Zuckerberg-nek is erre az évre gyarapodhat ekkorára.
A vagyonosodási elemzés egyik megállapítása az amerikai jegybank szerepét betöltő FED adatai alapján, hogy a gazdagok jellemzően inkább a részvénypiacon fektetnek be , hogy pénzüket fialtassák, míg a közepes jövedelmű háztartások inkább ingatlanokba teszik pénzüket.
Az Egyesült Államokban mindössze a leggazdagabb 1 százalék kezében van valamennyi amerikai részvény 50 százaléka, míg a pénzügyi helyzetüket tekintve az alsó 50 százalékba tartozók összesen a részvények 1 százalékát birtokolják.
Amennyiben hamarosan valóban meglesz a világ első ezer milliárd dollár értékű vagyonnal bírója, úgy az egyúttal azt is jelenti majd, hogy vagyonának értéke a most jelenleg legértékesebb cégek tőzsdei értékével vetekszik majd. Például az Nvidia tavaly májusban lépett be az ezer milliárd dolláros cégek sorába, majd idén júniusban felzárkózott a 3 ezer milliárdos cégek, a Microsoft és az Apple mellé. Ugyanakkor az ezer milliárd dolláros vagyon részvényekhez kötöttsége miatt akkor állhat elő, ha ezt megelőzően a részvények értéke is jelentősen nő.
A világ leggazdagabb magyarjának is növekedett a vagyona, a részletekért kattintson ide!
A Bloomberg mellett a Forbes vezet folyamatosan frissülő nyilvántartást a világ leggazdagabb személyeiről. Tavaszi videós összeállításukban a világ idén 10 leggazdagabb személyét mutatják be: | Ezer milliárd dollár: kinek lesz elsőként ekkora vagyona? | 2027-ben ezer milliárd dollárra nőhet Elon Musk vagyona. Az ezer milliárd dollár új lélektani határ elérését jelenti a magánvagyonok gyarapodásában, és a mértékén túl azért is figyelemreméltó, mert Musk jelenlegi vagyonának elképesztő tempójú növekedését feltételezi. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/gazdasag/2024/10/ezer-milliard-dollar-vagyon | null | true | null | null | Origo |
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az MVM-ügyben Kocsis István, a cég korábbi vezérigazgatója és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt - közölte a főügyészség pénteken az MTI-vel.
A vádirat szerint a vádlottak különféle szerződések megkötése révén összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek.
A Nemzeti Nyomozó Iroda még áprilisban küldte meg az ügy iratait vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségnek, de akkor további adatok beszerzését kérte az ügyészség. A Nemzeti Nyomozó Iroda három évig nyomozott az ügyben, áprilisban 15 ezer oldalas dokumentációt áprilisban adtak át az ügyészségnek vádemelési javaslatta. | Vádat emeltek Kocsis István és az MVM volt vezetői ellen | Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatóját és öt társát bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják, az ügyészség szerint 15 milliárd forint kárt okoztak az államnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/08/vadat-emelt-a-fovarosi-fougyeszseg-az-mvmugyben | 2012-08-10 13:47:00 | true | null | null | Origo |
Menczer Tamás közölte, hogy két eseményre, Nagykovácsiba, egy gyermekorvosi rendelő alapkőletételére, valamint a békéscsabai fórumra is "hívtam a teljes balos médiát, és nem jöttek..."
A politikus hozzátette, állítólag Békéscsabán az RTL munkatársa ott volt, de "már interjút sem akart készíteni.
Mindeközben a dollármédia munkatársai nagyon keresik a Fidesz országjáró politikusait
- jegyezte meg Menczer Tamás, felidéze, hogy régebben vele is hosszasan beszélgettek.
Most meg semmi. Fáj ez nekem...Elvtársak, hol a lelkesedés?
- tette fel a kérdést, majd úgy folytatta
Én mindig ki is raktam a beszélgetéseinket a saját oldalamra, talán ez nem tetszik? Ha nincs a kívánt eredmény, oda a lelkesedés?! Milyen független-objektív felfogás ez? Pedig én nem k.csögözöm az újságírókat , és nem is akarok a "Dunába lökni" senkit
- írta a kommunikációs igazgató.
Már most jelzem, jövő szerdán Pécsre megyek, ha valaki megtalálja magában a független-objektív énjét, várom szeretettel
- zárta bejegyzését Menczer Tamás. | Menczer Tamás nem érti a balos médiát | Menczer Tamás azt írta a közösségi oldalán, hogy értetlenül áll a baloldali média viselkedése előtt. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/11/menczer-tamas-balliberalis-media-lelkesedes | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Az Építési és Közlekedési Minisztérium tervei szerint a közösségi közlekedés alapjoggá válna minden magyar számára
Az állam garantálná az emberek mobilitását és a fenntarthatósági szempontok érvényesülését
Az Építési és Közlekedési Minisztérium arról adott tájékoztatást az Indexnek, hogy Magyarországon hamarosan új törvény szabályozza majd a személyszállítási szolgáltatásokat, amely "ad és nem elvesz, minimumot garantál, nem pedig szolgáltatást csökkent".
Az új "közlekedési alkotmány" célja, hogy keretet adjon a személyszállítási szolgáltatások biztonságos, hatékony és fenntartható működéséhez, figyelembe véve a technológiai fejlődést és a környezetvédelmi szempontokat. Az új jogszabály végre vitát nem tűrően, a magyarázkodás lehetőségét kizárva ismeri el az utasok jogait és a szolgáltató állam kötelezettségeit - fogalmaztak a közleményben.
"A magyar emberek közösségi közlekedését szabályozó és segítő új jogszabály minden túlzás nélkül a személyszállítási jogok legfőbb kódexeként kerülhet november második felében a Parlament elé, majd elfogadásra" - olvasható a tárca tájékoztatásában, megjegyezve, hogy "ez a jog biztosítja, hogy az utazások megkönnyítésével a magyar emberek a lakóhelyükhöz legközelebbi járási központokat, kényelmesebben, olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban érhessék el."
A minisztérium közleménye szerint az új jogszabály olyan helyeken is biztosítja a közösségi közlekedést, ahol eddig az semmilyen formában nem működött. A törvény alapján az állam egyszerre garantálja az emberek mobilitását illetve a fenntarthatósági szempontok érvényesülését.
Alapjog
Kiemelték, hogy az állampolgárok közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében az alapellátást haváriahelyzetben valamint sztrájk esetén is biztosítani szükséges. Az alapellátás részeként előzetesen megjelölt járatok tehát sztrájk esetén sem törölhetők. Ezzel a legfontosabb, a munkába járást biztosító, vagy a diákok által leginkább igénybe vett járatok sztrájk esetén is az utasok rendelkezésére állnak majd - írják.
"Korábban Magyarország kormánya mindenki számára megfizethetővé tette a közösségi közlekedést, most mindenki számára elérhetővé és egyszerűbbé teszi azt" - írja az Építési és Közlekedési Minisztérium. | Lázár János minisztérium alapjoggá tenné a tömegközlekedést | Az Építési és Közlekedési Minisztérium bejelentette, hogy minden magyar részére alapjoggá tennék a közösségi közlekedéshez való hozzáférést. Az új közlekedési alkotmány november második felében kerülhet a parlament elé. Keretet akarnak adni a személyszállítási szolgáltatások biztonságos, hatékony, valamint fenntartható működéséhez. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/alapjog-miniszterium-tomegkozlekedes/n3w2g0h | null | true | null | null | Blikk |
Magyar Péter állításaival szemben a tények azt mutatják, hogy az OECD-tagállamok közül Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatásra. 2010-hez képest a kormány több mint három és félszer többet költ a magyar családok támogatására.
Az idén 3300, jövőre pedig majd 3800 milliárd forint jut a családoknak.
A kormány többek között bevezette a négygyermekes anyák szja-mentességét, a gyermekek után járó adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, a babaváró hitelt és ingyenessé tette a tankönyveket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 2011 óta 178 ezer gyermekkel több született meg, mint amennyi a családbarát fordulat nélkül született volna. Ez több gyermeket jelent, mint amennyien Szegeden laknak - írták.
A kormányzat nemcsak megőrizte a nyugdíjak reálértékét, hanem visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat . 2010 óta pedig az öregségi nyugdíjak összegét csaknem két és félszeresére növelte. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány más eszközökkel is támogatja az idősebb korosztályt: a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján lehetőségük van nyugdíjba vonulni - ezzel éves szinten 25-30 ezren élnek. A nyugdíj mellett munkát vállalók számára pedig teljes járulékmentesség érhető el, amivel a nyugdíjaskorba lépő, ámde továbbra is dolgozni kívánó idősebb munkavállalók helyzete javul - áll a közleményben.
2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelme nagyobb mértékben nőtt. Az elmúlt években így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete, amely eredményeképp több mint egymillióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma. Az egy főre jutó jövedelem értéke a legalsó jövedelmi ötödben 2010-ben 454 ezer forint volt, amely 2023-ra több mint háromszorosára (222 százalékkal) nőtt, 1,461 millió forintra emelkedett. Ez a növekedés meghaladja a bruttó átlagkeresetek 191 százalékos és a medián keresetek 205 százalékos növekedését. Ez 81 százalékos bővülést jelent reálértéken, vagyis a legalsó jövedelmi ötödben élők éves jövedelme csakem kétszer annyit ér, mint 2010-ben. A jövedelem növekedésében a foglalkoztatás bővülése - egymillió fővel többen dolgoznak - és a minimálbér emelése játszotta a legnagyobb szerepet. A minimálbér összege 3,6-szorosára emelkedett és a következő években is dinamikusan nőni fog - írták.
A kormány sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is. Megvédtük a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést, így a magyar családok továbbra is a legolcsóbban jutnak hozzá az unióban gázhoz és villamos energiához.
A német gazdaság válságát is sikeresen fogja kezelni a kormányzat, ezt szolgálja a gazdasági semlegesség és a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv , amely tovább növeli a családok jövedelmének vásárlóerejét, segíti a megfizethető lakhatást és a Demján Sándor programon keresztül hozzájárul a hazai kkv-szektor megerősítéséhez.
Ez a különbség:
míg a kormánynak van gazdasági programja, addig Magyar Péternek nincs
- közölte az NGM . | Magyar Péternek nincs gazdasági programja | Magyar Péternek a kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó hamis állításait tényekkel cáfolta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/magyar-peter-kormany-gazdasagi-program | null | true | null | null | HEOL |
Törvénysértő szlovák e-útdíjtender - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2010/04/torvenyserto-szlovak-e-utdijtender | 2010-04-16 20:16:00 | true | null | null | Világgazdaság |
|
Beriszlav Roncsevics nem akart lemondani kedvencéről, ezért 2003 és 2007 között minden hétvégén elhozatta zágrábi szolgálati lakásába a szolgálati limuzinnal, írja a Globus horvát politikai hetilap. A macska a fővárostól 260 kilométerre fekvő Eszékről kocsikázott gazdájához, és vissza. Tehát a kis kedvenc 520 kilométert tett meg hetente, a közpénzből fenntartott limuzinon, amelyet a miniszter állami alkalmazott sofőrje vezetett.
Roncsevics állattartási szokásairól a tárcavezető védelméről gondoskodó katonai rendőrszakasz egykori tagjai számoltak be a horvát lapnak. A horvát miniszter most már több időt tölthet Eszéken a kandúr társaságában, ugyanis leváltották.
A hadügyminisztériumból idén januárban került a belügyi tárca élére, de októberben, azzal az indoklással váltották le, hogy elhanyagolta a bűnözés elleni küzdelmet. Az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy két hete fényes nappal, Zágráb belvárosában lelőttek egy 24 éves lányt, akinek ügyvéd édesapja feltárta egy horvát maffiavezér ügyeit. | Állami limuzinon utaztatták a horvát miniszter macskáját | Állami limuzinon utaztatták a horvát miniszter macskáját | null | 1 | https://index.hu/kulfold/hirek/366674/ | 2008-10-16 00:00:00 | true | null | null | Index |
Lapzártánk után szavaz a fővárosi közgyűlés arról, hogy épülhetnek-e magasházak (például szállodák) a Lágymányosi-öböl partján. A főváros egyik legnagyobb ingatlanfejlesztési tervét tavaly a beruházó - a XI. kerületi önkormányzat és a Leisztinger Tamás vezette Arago csoport - azzal sütötte el, hogy az öbölbe aquaparkot szeretne, rengeteg zöldfelülettel (lásd: Láb az ajtórésben, Magyar Narancs, 2004. május 13.). A fejlesztési célok "finomodása" nemcsak városképi szempontból korszakos jelentőségű - máshogyan alakul a telek értéke is.
Két évvel ezelőtt kevés harminchat hektáros terület volt egy kézen a fővárosban, amelynek nemhogy kijárata volt a Dunára, de saját, csendes öböl is tartozott hozzá. Egy biztosan akadt: a Kopaszi-gát határolta Lágymányosi-öböl és környéke. Ennek a páratlan adottságú ingatlanvagyonnak a hasznosítására alapította 2003 októberében a szocialista Molnár Gyula vezette helyi önkormányzat az Öböl XI. Kft.-t, amelybe 1,56 milliárd forint értéken két ütemben (28 + 8 ha) bevitte a gátat, az öblöt és a parton lévő földjeit. Az egyébként szörnyen lepusztult állapotban lévő terület fejlesztésére a testület - pályáztatás nélkül - befektetőt keresett. Hamar megtalálta, hiszen 2004. január végén egy százezer forintos üzletrész eladásával társtulajdonossá tette az Eravis Ingatlanforgalmazó Rt.-t., amely az év márciusban 1,56 milliárd forint befizetésével már egyenrangú (50 százalékos) tulajdonossá vált. A társaság egyik ügyvezetője Zala László ügyvéd lett, aki más ügyekben rendszeresen dolgozott az önkormányzatnak (2003. decembertől kezdve az Öböl XI. hivatalos jogi képviseletét is ellátta), mellesleg pedig Leisztinger Tamásnak, az Arago csoporthoz tartozó Eravis tulajdonosának volt az első számú jogi tanácsadója. Az önkormányzat tulajdonrésze a befektető tőkeemelései és az egymás közti üzletrészeladások hatására azóta 28,4 százalékra csökkent; az Öböl XI.-ben az Eravison kívül tulajdont szereztek az Arago csoporthoz tartozó további cégek is (Arago Befektetési Holding Rt., Forrás Rt., Öböl Invest Tanácsadó Kft.). A házasságba az Eravis annak idején nem üres kézzel jött: üzleti titokként kezelt áron nyolc és fél hektárnyi földet vásárolt a szomszédos Budapest Erőmű Rt.-től, melyet az Öböl XI. abból a pénzből váltott meg 1,225 milliárdért, amit az Eravis tett bele, amikor az önkormányzat üzlettársa lett a projektcégben. Noha az Eravis így eredetileg negyedakkora területtel szállt be az Öböl XI.-be, mint az önkormányzat, néhány hét leforgása alatt tőkeemeléssel többségi üzletrészt szerzett benne.
Kábé mennyi?
Mivel a pályáztatás elmaradt, és a különleges lehetőségeket rejtő terület értékét nem a piac árazta be, az Öböl XI. által megrendelt vagyonbecslést nehéz objektív zsinórmértéknek tekinteni. Különösen, hogy még azt az állapotot tükrözi, amikor a vízparti környezet nagy része (az öböl és egy szűk part menti sáv, 19 hektár) helyi jelentőségű védett területként volt nyilvántartva. Erről a kerület 1993-ban főként azért döntött így, hogy megakadályozza a fővárost a befektetési lehetőség elszipkázásában. Az övezetátsorolás, mely a telekegyüttes döntő hányadán 35 százalékos beépíthetőséget tett lehetővé (intézményi - intézményi zöld övezet, i - iz), ugyanakkor elő volt készítve. Már az előző ciklusban megjárta a fővárost és a szakhatóságokat, és csupán a Kerületi Szabályozási Tervben való átvezetésre várt - amihez a testület tavaly májusban, a befektető megjelenése után hozzájárult. Az értékbecslés a hasonló besorolású (i - iz) összehasonlító adatokból indult ki, de természetesen a 2004. január végi szabályozási állapotokat vette figyelembe. Így a kedvezőtlenebb beépíthetőség rögtön a felére vitte le az 50 ezer Ft/nm bázisárat, ami további értékcsökkentő tényezők hatására (például az árvízvédmű átépítése, a területen húzódó távhővezeték, bontási költségek) végül az induló összeg 18 százalékára (!) zsugorodott. (Az önkormányzati ingatlanokat az Öböl XI. könyveibe így is kicsit magasabb értéken jegyezték be.)
Schneller Domonkos, a Fidesz helyi képviselője vitatja az értékbecslést. Ugyanakkor azt is abszurdnak tartja, hogy az Öböl XI. a magánbefektető telekrészét 14 ezer forintnál is magasabb átlagos négyzetméteráron számította be, míg az önkormányzat saját földjeit ennél majdnem ötezer forinttal olcsóbban. "Lehet, hogy az önkormányzati telkek besorolásuk alapján (egy részük mocsár, közterület, út) nem tűnnek túl értékesnek, de mit ér az erőműtől megszerzett föld a part menti területek nélkül, ahová jachtkikötőt, aquaparkot és minden egyebet terveztek, amitől a beruházás kuriózumnak számít?" - érvelt Schneller.
A klasszikus telekfejlesztés forgatókönyvét követő események (telekegyesítés, övezetátsorolás, tereprendezés, kármentesítés, építészeti tervek) már eddig is megsokszorozták a terület értékét. Egy kézen vannak a földek, lezárultak, illetve rövidesen befejeződnek az öbölberuházás első és másik ütemére az engedélyezési eljárások. Az építészeti célok ugyanakkor sokáig homályban maradtak, így nehéz volt belőni, hogy a beépítés mekkora profitot hozhat, illetve milyen hosszú lehet a megtérülési idő. A projektet a nagyközönségnek a vízi vidámparkkal és a plázzsal reklámozták. Idén tavaszszal aztán az Öböl XI. a testület elé vitte a javaslatát, miszerint az öböl északi partjára lehessen magasházakat (azaz három, átlagosan legfeljebb 45 méteres, a legmagasabb pontján 55 méteres építményt) emelni. Elvben nincs is ezzel semmi baj. A Budapesti Városépítési Keretszabályzat nem tiltja a Lágymányosi hídtól délre magasházak építését. Bár jobb lett volna, ha nem folyó projekthez találják ki, hanem a kerület egészét érintő stratégiai tervezés alapozta volna meg; de a kutya mégse itt van elásva. Schneller inkább azt hangsúlyozná, hogy egy szállodakomplexumnak egyszerűen más az értéke, mint az aquaparknak és a parti sétánynak. Ez pedig ismét rávilágít arra a kérdésre, hogy az önkormányzat miképp részesül a terület folyamatos értéknövekedéséből, és mi a jobb: ha minél tovább bent marad a cégben, vagy ha mielőbb kiszáll.
Üzlet race
"Az önkormányzat tulajdonosként is rendelkezik azokkal az eszközökkel, melyek révén a projekt végrehajtását befolyásolhatja" - nyilatkozta lapunknak tavaly Lakos Imre, a kerület alpolgármestere, az Öböl XI. felügyelőbizottsági elnöke. Utalt arra, hogy az önkormányzati üzletrész a társtulajdonosok sorozatos tőkeemelése következtében sem mehet tíz százalék alá, és a törzsbetét nagyságától függetlenül megmarad a 25 százalék plusz egy szavazata, s ezáltal a beleszólása a társaság irányításába. Ám a helyhatóság az üzletrésze értékesítésének feltételeiről is megállapodott az elővásárlási joggal rendelkező Eravisszal - erről az alpolgármester nem tájékoztatott minket. Úgy tudjuk, az önkormányzat egy évben legfeljebb törzsbetétje negyedét értékesítheti. Tavaly decemberben már élt is az eladási opcióval, és üzletrésze húsz százalékát alapáron (vagyis névértéken) értékesítette az Eravisnak, amely azt azonnal továbbadta a tavaly novemberben a cégben - negyedmilliárdos üzletrészvásárlással - felbukkanó Forrás Rt.-nek. Arról, hogy az üzletrészcserék mögött volt-e ingatlanmozgás, nincs tudomásunk. És arról sincs, hogy az Eravis ugyancsak névértéken adta-e tovább a csomagot a Forrás Rt.-nek. Furcsa, hogy az önkormányzat nem ügyelt arra, hogy legalább valamicskét érvényesítsen az ingatlan értéknövekedéséből. Úgy tudjuk, ha a helyhatóság idén is élni kíván az opciós jogával, a mindenkori jegybanki kamaton felül a névértékhez képest másfél százalékos nyereséget realizálhat. Ha igaz, ez sem számít túl soknak. A nyilvános mérlegadatok szerint az Öböl XI. tavaly 227 milliót költött a tervezésre és a terep előkészítésére. A megkérdezett ingatlanszakértők szerint ez az összeg bagatell ahhoz képest, hogy mennyivel ér ma többet az önkormányzat földje, mint egy évvel ezelőtt. (És még a tényleges építkezés megkezdése előtt állunk.) Igaz, a haszon általában annál szokott lecsapódni, aki a beruházás finanszírozását megszervezi. "Erős a gyanúm, hogy az önkormányzat kimutat majd valamekkora üzleti eredményt a terület hasznosításából, de az messze nem lesz arányban a kimaradt lehetőséggel" - vélte Schneller.
Az önkormányzat tulajdonosi felelősségét vizsgálva ugyanakkor megállapíthatjuk: a szocialista-szabaddemokrata dominanciájú (20-18) testület nagy többséggel támogatta az ingatlanfejlesztés végrehajtásának kihelyezését az Öböl XI.-be, továbbá a beruházó bevonását és az együttműködésükről szóló szindikátusi szerződés aláírását. Schneller mellett legfeljebb a háromfős Jobbik-frakció, egy-egy MIÉP-es, MDF-es, MKDSZ-es és KDNP-s képviselő szavazott konzekvensen nemmel, vagy épp tartózkodott.
Szabó György, a kerületi Jobbik elnöke, a párt helyi témafelelőse a Narancsnak elmondta: "Egyáltalán nem vagyunk a terület hasznosítása ellen, hiszen mindenki szeretné megszüntetni azt az áldatlan állapotot, ami az öblöt az utóbbi években jellemezte. De szerintünk nincs arra semmi garancia, hogy az önkormányzat a beruházásból értékarányosan profitáljon. A probléma gyökere, hogy nem lett volna szabad pályázat nélkül kiválasztani a befektetőt, és ezt a beruházást is kiszerveztük, aminek következtében a képviselő-testületnek csak korlátozott a rálátása a végrehajtásra. A felügyelőbizottságban három másik képviselő társaságában ott ül a mi emberünk is (Tasnádi András - B. Zs.), de attól tartunk, ettől még nem érvényesülnek jobban az önkormányzat anyagi érdekei. A tájékoztatás a város- és az ügyvezetés részéről meglehetősen egyoldalú, és gyakoriak a kisebb-nagyobb csúsztatások."
Ilyen volt legutóbb, amikor egy interpellációra adott válaszában Molnár Gyula polgármester kijelentette: az apportált területek értékének meghatározása annak az értékbecslésnek az alapján történt, amit előterjesztésben a képviselők is olvashattak. Ahogy Schneller Domonkos a Narancsnak elmondta, a szakértői értékbecslés összesen három példányban készült, és soha nem járt a képviselő-testület előtt.
Hol tart most?
A beruházó felhívására tavaly ősszel 12 építészeti pályázat érkezett. A szakmai zsűri által kiválasztott első három helyezett látványtervét az Öböl XI. megvásárolta. Főtervezői szerződést a második helyezett T2. Építésziroda Kft.-vel kötött. Mint megtudtuk, a nyertes pályázatban (Kapy Jenő munkája) nem voltak magasházak, nem úgy, mint a megosztott második helyezést elért (és végül befutó) Turányi Gábor csapatáéban, valamint a holland Erick van Egeraat budapesti irodájának pályaművében. A beruházás első üteme időben kissé megcsúszott: eredetileg az év végéig kellett volna elkészülniük a gáton a vízparti sportpályáknak, a jachtkikötőnek, a vízi színpadnak és a vendéglátóegységeknek. A megrendelő igényeinek a változása a hektikusan elfogadtatott szabályozási tervet újabb kör megfutására kényszerítette - de most már ennek is a finisében vagyunk. A második fázisban épül fel az aquapark és a jégcsarnokkal, görkorcsolyapályával felturbózott sportcentrum, melynek környezetében szállodák, üzletek, irodák és mélygarázsok is helyet kapnak. A beruházás első két ütemének összköltségét Leisztinger Tamás a Figyelőben 35 milliárd forintra becsülte. Az építkezés első szakasza 2006 őszén fejeződne be - saját forrásból. Egy május végén kelt taggyűlési jegyzőkönyv viszont azt mondja, hogy erre a célra a kft. 2,5 milliárdos bankkölcsönt venne fel, amivel az első ütemben részt vevő területeket terhelné meg.
Az öbölben közben lassan kiépítik a közműveket, befejezik a meder tisztító kotrását. Az évek során felhalmozódott sitthegyeket már korábban elhordták, és elbontottak minden útban lévő, de nem műemléki védelem alatt álló épületet, valamint ritkították az ártéri fákat. Három lakott ingatlan kiürítéséért az önkormányzat cserelakásokat ajánlott a bérlőknek, a Lágymányosi Spari kajak-kenu egyesület részére pedig az erőműtől átvett, műemléki védelem alatt álló egyik épületet építik át. A területen további építkezések is várhatók - kérdés, ki lesz akkor a megrendelő, illetve a telek tulajdonosa. Elképzelhető, hogy az Öböl XI. külföldi ingatlanfejlesztők után néz: az Infopark déli irányú terjeszkedése, a területen kialakítható irodaházak, a magasházak hasznosítása felcsigázhatja a nemzetközi ingatlanalapok fantáziáját is. Egyelőre azonban azt sem lehet megtippelni, mekkora részesedése lesz addigra a kft.-ben az önkormányzatnak.
Aki a beruházással kapcsolatos "gyors döntéseket" hátráltatja, az a helyi vezetők szerint "a város érdeke" ellen vét. A kerület feltehetően tényleg épül-szépül majd XXI. századi fokon, és a politika pluszpontokat is remélhet a vízi játszótértől. De ez nem nyugtatja meg az önkormányzat vagyona miatt aggódókat, akiknek Molnár Gyula a magasházvitában azt ajánlotta: nézzék meg a Kolumbusz című filmben, hogy "az inkvizítoroknak mi volt a véleményük (arról), ha (a felfedező) elindul a hajóval, hova érkezik meg". És magabiztosan kijelentette, hogy "majd egyszer a hálás utókor, ahogy Podmaniczky Frigyest minősítette, fogja minősíteni azokat is, akik most funkcióban vannak".
Megkerestük
természetesen a XI. kerületi önkormányzatot és az Öböl XI. Kft. ügyvezetését is. Lakos Imre alpolgármester, a projekttársaság felügyelőbizottsági elnöke azt üzente, hogy forduljunk Molnár Gyula polgármesterhez, aki a sajtósán keresztül arra kért minket: várjuk meg, míg lezajlanak az engedélyezési eljárások, és utána szívesen ismerteti a tervdokumentációt részleteiben is. A kft. úgyszintén elhárította érdeklődésünket. | Benn a házban - Leisztinger Tamás Lágymányos-projektje | Lapzártánk után szavaz a fővárosi közgyűlés arról, hogy épülhetnek-e magasházak (például szállodák) a Lágymányosi-öböl partján. A főváros egyik legnagyobb ingatlanfejlesztési tervét tavaly a beruházó - a XI. kerületi önkormányzat és a Leisztinger Tamás vezette Arago csoport - azzal sütötte el, hogy az öbölbe aquaparkot szeretne, rengeteg zöldfelülettel (lásd: Láb az ajtórésben, Magyar Narancs, 2004. május 13.). A fejlesztési célok finomodása nemcsak városképi szempontból korszakos jelentőségű - máshogyan alakul a telek értéke is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/benn_a_hazban_-_leisztinger_tamas_lagymanyos-projektje-64593?pageId=182 | 2005-09-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
1300 orvost és csaknem 700 potenciális pácienst kérdeztek a hálapénzről, mint társadalmi jelenségről. Újfent kiderült: az orvos és a beteg számára egyaránt kellemetlen helyzetet teremt a hálapénz létezése az egészségügyben. S bár a betegek azt gondolják, az orvosnak azért nem rossz a borítékok odacsúsztatása, az orvosok nagy többsége azt deklarálta: „szíve szerint” elutasítaná, megalázónak tartja, de a megélhetéséhez szükséges elfogadnia ezt a jövedelmet.
Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke állítja: az orvoselvándorlás egyik fő mozgatórugója a jelenség létezése. | Belföld: A rezidensek a népszavazást is bevetnék a hálapénz ellen | A népszavazás lehetőségét is számba veszi a Magyar Rezidens Szövetség a hálapénz fölszámolására – derült ki az e témában végzett friss közvélemény-kutatás eredményét ismertető tájékoztatón. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a_rezidensek_a_nepszavazast_is_bevetnek_a_halapenz_ellen-1419875 | 2013-10-16 19:41:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A passzív táppénz megszüntetését Nagy Anna azzal indokolta, hogy ezt gyakran nem valódi betegség miatt veszik igénybe, sokkal inkább a munkanélküliség elől nyújt "menedéket" egyfajta szociális ellátásként. Tájékoztatása szerint a passzív táppénzen lévők aránya meredeken emelkedett az elmúlt években, tavaly már 84 ezer ilyen ellátással számoltak. "A kormány szeretné, ha a munkavállalók, illetve a munkaviszonnyal éppen nem rendelkezők tiszta játékszabályok között találhatnák meg helyüket az ellátórendszerben: aki valóban beteg, az a táppénzellátásban részesüljön, aki pedig nem beteg, hanem valójában munkanélküli, annak az álláskeresését ösztönözze a rendszer" - mondta.
Újdonság az is, hogy az az orvos, aki jogosulatlanul állapítja meg egy beteg esetében a táppénzt, maga is köteles lesz arra, hogy visszafizesse a jogosulatlanul felvett összegeket, jelentette be a kormányszóvivő. A jelenleg hatályos szabályok azt mondják ki, hogy erre a visszafizetésre lehet kötelezni a beteget, a foglalkoztatót és az egészségügyi szolgáltatót. Az elmúlt időszak "botrányai" azt mutatták, hogy ennek nem volt igazán komoly visszatartó ereje, magyarázta a kormányszóvivő, aki szerint az intézkedéstől azt várják, hogy az orvosok kétszer is meggondolják, közreműködnek-e egy ilyen jogosulatlan előnyszerzésben.
A további változtatásokról a szóvivő elmondta: aki legalább 15 napja táppénzen van, jogosult lesz soron kívüli egészségügyi ellátásra, hogy minél hamarabb meggyógyulhasson, és újra munkába állhasson. Ez azt jelenti, hogy ha a keresőképtelenséget megállapító orvos ellátást rendel el, akkor soronkívüliséget biztosító beutalót adhat a betegnek. Továbbra is előírás lesz ugyanakkor az, hogy a szakrendelők a rendelési idejük meghatározott részében kötelesek nem soron kívüli betegeket fogadni.
Nagy Anna hozzátette, a jövőben - az adóbevalláshoz hasonlóan - elektronikus úton is be lehet majd nyújtani a pénzbeli ellátások iránti igényeket. A táppénzt érintő javaslatok hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek.
A szóvivő szerint a szigorítások üzenete az, hogy nem fogadható el, hogy a közpénzek kárára bárki is visszaéljen az ilyen jellegű ellátásokkal, az állam nem lesz többé olyan nagyvonalú, mint eddig sokszor volt, és nem fog szemet hunyni az ilyen visszaélések felett. A kormány célja az, hogy a közpénzekkel való visszaélés lehetőségét minden téren a minimálisra csökkentse, mondta.
A táppénzt érintő korábbi intézkedésekről Nagy Anna felidézte: már a parlament előtt van a büntető törvénykönyv módosítása, amely alapján két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók lennének a társadalombiztosítási, szociális ellátásokkal visszaélők. Emlékeztetett továbbá a kormány márciusi döntésére, amelynek értelmében május elsejétől a táppénz napi összegének lehetséges maximuma a felére, 5200 forintra csökkent.
Nagy Anna szólt arról is, hogy a kabinet szerdai ülésén első olvasatban tárgyalta a rokkantnyugdíjak kérdését. A témában további egyeztetések lesznek még, ugyanakkor várhatóan még májusban a kormány elé kerül egy következő változat, amely akár már a végleges is lehet. A kormányszóvivő szerint a rokkantnyugdíjas-rendszer áttekintésénél nagyon fontos szempont, hogy a jövőben a valóban rászorultak kapjanak rokkantnyugdíjat, akik pedig kiskapunak használják ezt az ellátást, visszakerülhessenek a munka világába. | Megszűnik a passzív táppénz | Megszűnik a passzív táppénz - A kormány döntött arról is, hogy a jövőben az orvosnak is fizetnie kelljen, ha kiderül, hogy jogosulatlanul állapított meg valakinek táppénzt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/05/11/megszunik_a_passziv_tappenz/ | 2011-05-11 18:21:30 | true | null | null | Index |
A járőrkocsi állítólag a legközelebbi mentőállomásra vitte Welszt, ahol azonban már a gyors és szakszerű beavatkozás ellenére sem tudták megmenteni az életét.
A hatóságok különösen szűkszavúak. A BRFK kétsoros közleményéből csak annyi derül ki, hogy „Rendőri eljárás során 2014. március 20-án a fővárosban életét vesztette egy 41 éves budapesti férfi. A haláleset körülményeit a Budapesti Rendőr-főkapitányság V. kerületi Rendőrkapitányság Rendkívüli Haláleseti Osztálya vizsgálja”.
Azt, hogy a járőrök észlelték, hogy valami baj lehet Welsszel, és hogy ők vitték be a mentőállomásra, állítólag a közleményben meg sem nevezett elhunyt személyiségi jogaira tekintettel, valamint a jogvédők támadásait elkerülendő nem hozták hivatalosan nyilvánosságra.
A mentők sem voltak bőbeszédűbbek. Győrfi Pál szóvivő is csak annyit közölt, hogy a nap folyamán megkíséreltek újraéleszteni egy 40 év körüli férfit, ám a szívműködését nem sikerült helyreállítani.
A Simon-ügyben eljáró Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője tagadta, hogy közük lenne Welszhez – persze, ha nem ezt teszi, akkor be kellett volna ismernie, hogy ő volt a Simon-ügy egyik gyanúsítottja, akit még a rendőrség vont eljárás alá, de a különböző ügyek egyesítése során az aktái átkerültek az ügyészségre. Nagy Andrea közlése szerint a Simon-ügynek továbbra is három gyanúsítottja van. Ebből persze nem feltétlenül az következik, hogy Welsz nem szerepelt a gyanúsítottak között, csupán még nem hozták meg azt a formális határozatot, amellyel a bekövetkezett halála miatt megszüntetik vele szemben az eljárást.
Welsz halálának oka egyelőre ismeretlen. A boncolásig senki nem kíván találgatásokba bocsátkozni, egy rendőrségi forrásunk csak annyit mondott: „külsérelmi nyomok nem voltak a testén”.
Már szinte köztudomású tény volt Budapesten, hogy a magát évek óta bissau-guineai diplomatának kiadó Welsz (valójában nem volt az) számos embernek állított ki az afrikai ország korrupt hatóságaitól pénzért vett útleveleket. Ismerői korábban azt mondták lapunknak, hogy közel félezer úti okmányt állíthatott ki. Nemcsak útleveleket, hanem forgalmi engedélyeket is, amelyekhez bissau-guineai rendszámokat is adott – persze jó pénzért.
Információink szerint, miután kiderült, hogy Welsz jó kapcsolatokat ápolt Simon Gáborral, a hatóságok elkezdtek vizsgálódni a Panamában már hónapok óta offshore-csalással gyanúsított férfi körül (is). Bár panamai kérésre a rendőrség 2013 végén őrizetbe vette, a bíróság pár nappal később szabadon engedte, miután a panamai kiadatási kérelem nem felelt meg a magyar törvényi követelményeknek.
Úgy tudjuk, Welsz érdi házában már korábban is tartottak egy házkutatást, ahol a hatóságok több, magyar állampolgárok részére kiállított útlevelet, illetve kitöltött útlevéligénylő lapot találtak. Egyes források szerint több, általa kiállított útlevél fénymásolata is előkerült. Nem hivatalos értesülésünk szerint előkerült az a Simon édesanyja személyes adataival kiállított okmány is, amellyel Simon egyik, a hatóságok által eddig meg nem nevezett ismerőse számlát nyitott egy magyar bankban. Erre a számlára később 75 millió forintot helyeztek el. Simon vagyonnyilatkozataiban ennek az összegnek sincs nyoma, ahogy a korábban egy osztrák bankban a saját nevére nyitott bankszámlán elhelyezett összesen mintegy 240 millió forintnak sem volt.
Welsz halálhírére számos politikus és vállalkozó kezdett vad telefonálgatásba, hogy vajon mi történhetett a férfival. Valójában mindannyian arra kíváncsiak, mit mondott el eddig a hatóságoknak (állítólag együttműködő volt), és főleg, hogy milyen dokumentumokat adott át a részükre.
Bárándy Gergely MSZP-s politikus még jóval Welsz halálhírének napvilágra kerülése előtt azt kérdezte Polt Pétertől, tervezi-e az ügyészség vádalku alkalmazását a Sólyom Airways tulajdonosával kapcsolatban, és azt, hogy ezzel a várható büntetésének enyhítésében érdekelt gyanúsított vallomására alapozza a vádat. Rendelkezik-e az ügyészség egyéb bizonyítékokkal, amelyek a férfi kijelentéseit a vallomásával egyezően támasztják alá?
A Hír Tv és az Index információi szerint több szocialista (baloldali) politikusnak is van bissau-guineai útlevele, de más pártok prominenseinek a neve is felvetődött már ezzel összefüggésben. Az érintettek cáfolnak és perrel fenyegetik az őket kérdező újságírókat, bár volt, aki elismerte, hogy eljátszott a beszerzés gondolatával, de aztán letett róla.
Welsz környezetében ugyanakkor többen „esküsznek rá”, hogy nemcsak egy párt vagy szervezet képviselőinek adott útlevelet, vagy más afrikai okmányt, hanem bárkinek, aki azt meg tudta fizetni. A kérdés most már az, hogy halála előtt mennyire avatta be „üzleti titkaiba” a hatóságokat Welsz, illetve mi mindent adott át (vagy találtak meg nála és foglaltak le).
Az ügyészség tavaly november óta nyomoz Simon Gábor gyanús pénzügyei miatt. Azóta, hogy az osztrák pénzmosás elleni szolgálat tájékoztatta magyar partnerszervezetét, hogy Simon 2008. január 28-án 575 ezer eurót, majd 2009 áprilisában további 169 ezer dollárt fizetett be készpénzben egy osztrák pénzintézetben a saját nevére nyitott értékpapírszámlára. A bank, ahol Simon a vagyonbevallásaiban soha nem szerepeltetett összegeket tartotta, egyike azoknak a pénzintézeteknek, amelyek a XVIII. kerületi önkormányzat 2008-as és 2009-es kötvénykibocsátásában közreműködtek.
Felvetődött a gyanú, hogy a Simon eltitkolt számláin tárolt összeg esetleg összefüggésben lehet a kötvényüggyel. Ezt a gyanút erősítette az a tény is, hogy az ügyészség újraindította a kerület új vezetésének feljelentése nyomán a kötvénykibocsátásokkal összefüggésben korábban elrendelt, majd bűncselekmény hiányában megszüntetett nyomozást.
Később azonban kiderült, hogy Simon és barátnője egy időben vásároltak budai sorházi lakásokat közel 100 millió forintért, majd felmerült a gyanú, hogy a volt képviselőnek van még egy 50 milliós és egy 75 milliós eltitkolt befektetése is. A hamis képviselői vagyonnyilatkozatai miatt több rendbeli magánokirat-hamisítással, valamint több, különböző jogi minősítésű adócsalással gyanúsított Simon jelenleg előzetes letartóztatásban van. | Rendőrautóban lett rosszul és meghalt Welsz Tamás | Ő az, aki Simon Gábornak és még vagy ötszáz másik magyarnak szerzett bissau-guineai okmányokat. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/egy-rendorautoban-halt-meg-welsz-tamas-1451329 | 2014-03-20 16:08:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Elnémultak a Tisza Párt európai parlamenti képviselői a pártelnök, Magyar Péter legújabb botrányának a kirobbanása óta. Mint ismert, csütörtökön újabb megdöbbentő hangfelvételek láttak napvilágot Magyar Péterről, amelyen Vogel Evelinnel beszélget, és egy ismeretlen levélíró juttatta el a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez.
A Tisza Párt elnöke ezúttal a saját munkatársait, az EP-képviselőjelöltjeit szapulja trágár szavak kíséretében. Az egyik felvételen azon bosszankodott Magyar Péter, hogy a képviselőjelöltje a határozott utasítása ellenére nyilatkozott a sajtónak. Az illetőt agyhalottnak nevezte, és úgy fogalmazott:
leírtam neki magyarul, hogy nem nyilatkozhat. Én értem, hogy Soros-ügynök és nem tud magyarul...
Majd azt magyarázta, hogy túl jól állnak a kampányban, a jelöltjeik csak árthatnak nekik, ezért jobb, ha meg se szólalnak.
A Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója megkereste a párt képviselőit, hogy reagáljanak a sértésekre és megalázó megjegyzésekre. A Tisza Párt képviselői először nem reagáltak, majd többen is a pártvezérük által megírt közleményt mondták vissza, hogy a felvétel illegálisan megszerzett, összevágott és manipulált. A reakcióikból kiderül, hogy a baloldali párt képviselői nyolc-tízmillió forintért még azt is elviselik, hogy Magyar Péter agyhalottnak és Soros-ügynöknek titulálja őket.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható! | Magyar Péter EP-képviselői még mindig hallgatnak | A Tisza Párt európai parlamenti képviselői napok óta hallgatnak Magyar Péter legújabb botrányáról. A pártvezér egy kiszivárgott felvételen agyhalottnak és Soros-ügynöknek nevezte az EP-képviselőit. Aligha meglepő a hallgatásuk, mivel Magyar Péter a róla megjelent hanganyagon is azt ecsetelte, hogy megtiltotta a politikusainak, hogy nyilatkozzanak. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/magyar-peter-ep-kepviseloi-hangfelvetel-hallgatas | null | true | null | null | BOON |
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő veszélyben látja a szavazás titkosságát, ha megvalósul a Fidesz által kezdeményezett, éjjel megismert választási törvénymódosítási javaslat. A közösségi oldalán megjelent bejegyzése szerint a kormánypárt nem csupán a maga érdekei szerint alakítja a választási rendszert, de gyakorlatilag legalizálja is a csalásokat.
A független országgyűlési képviselő a fővárosi egyéni választókerületek átrajzolásánál súlyosabbnak látja, hogy a módosítás után a szavazólaphoz nem kell majd borítékot adni. Noha apróságnak tűnik, úgy véli, valójában ez a nyílt szavazás bevezetését jelenti. Példaként az 500 lelkes kis falvakat említette, ahol az újraválasztásra készülő polgármester embere is ott ülhet a szavazatszámláló bizottságban, és - mint fogalmazott - "konkrétan megnézi, ki hogyan szavazott. Aztán aki nagyon ugrál, megütheti a bokáját" - írta.
A fővárosi választókerületek átrajzolásáról és a számuk csökkentéséről azt írta, hogy szerinte nem csupán azért lesz kevesebb fővárosi választókerület, mert Budapest nem fideszes, hanem mert ezáltal össze lehet ugrasztani az ellenzéket. Hadházy véleménye szerint a megismert javaslat újabb bizonyíték arra, hogy a következő választások sem lesznek tiszták. Mint arról beszámoltunk, az éjjel vált ismertté a Fidesz javaslata arról, hogyan módosítana a választási törvényen. Az Alaptörvény alapján ezt még idén meg kell tennie az országgyűlésnek. | Hadházy Ákos a választás titkosságát látja veszélyben | Úgy véli, hogy a szavazat boríték nélkül történő leadása esetén fennáll annak lehetősége, hogy a polgármester embere megnézheti, ki hogyan szavazott. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/hadhazy-akos-a-valasztas-titkossagat-latja-veszelyben-169640 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Az MDF 2009-es pénzügyi beszámolója szerint - amely pénteken került nyilvánosságra - a párt az év folyamán 541 millió forinttal többet költött el, mint amennyi bevétele volt. A párt kasszájába 2009-ben összesen 391,8 millió forint folyt be, kiadásai viszont 933 millió forintra rúgtak.
A beszámolóból kiderül, hogy a párt 491 millió forintot költött eszközbeszerzésre, 222 milliót működési kiadásokra és 161 milliót a "politikai tevékenység kiadásaira" - ezek voltak a legnagyobb tételek a kiadások között.
Az MDF bevételeinek legnagyobb része - 227 millió forint - az állami támogatásból származott, 134,7 milliót pedig adományokból sikerült összegyűjteni. Különböző, kisebb összegeket kapott az MDF például Budapest XIII., XVIII. és XXI. kerületi önkormányzatától és az újpesti vagyonkezelő cégtől. 5,5 millió forintot adományozott az MDF-nek Miskolc önkormányzata is. A legbőkezűbb adomány - 78,7 millió forint - ugyanakkor a Megújuló Társadalomért Alapítványtól származott. Ez a szervezet 2008-ban is támogatta az MDF-et, 1,2 millió forintt kapott tőle a párt.
A magánszemélyek közül a legtöbbet, 3 millió forintot Szilassy Gábor Cézár IX. kerületi MDF-es képviselő fizette be a pártkasszába, de 1-1 millió forintot adományozott több ismert MDF-es politikus is: Karsai Péter, Dávid Ibolya, Herényi Károly és a közelmúltban elhunyt Dragon Pál.
A választási vereség után az MDF támogatása évi 228 millió forintról évi 50 millióra csökken majd. Az MDF pártalapítványának, az Antall József Alapítványnak eddig évi 88 millió forint járt a költségvetésből, mostantól évi 36 millió forinttal kell beérniük. A pártnak ugyanakkor van tartaléka: az Országgyűlés 2007-ben döntött úgy, hogy a pártok megvásárolhatják az államtól az általuk használt irodákat, és ehhez segítséget is nyújtott az állam az MFB-n keresztül. | Félmilliárddal többet költött bevételeinél az MDF | Kevesebb, mint 400 millió forint folyt be 2009-ben az MDF pártkasszájába, de a párt 933 illió forintot költött - derül ki az MDF pénteken megjelent pénzügyi beszámolójából. A legbőkezűbb adományokat egy alapítványtól és egy IX. kerületi képviselőjétől kapta az MDF. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/04/valasztas-2010-felmilliarddal-tobbet-koltott-beveteleinel-az-mdf | 2010-04-30 14:28:00 | true | null | null | Origo |
Magyar Narancs: Korábban elárulta, hogy a legutóbbi igazgatói pályázatában ötéves koncepció helyett tíz évet vázolt fel, sőt 2050-ig tart a víziója az Operaház jövőjéről.
Ókovács Szilveszter: Ötvenig? Jézusom. Már nagyon öreg leszek. Arra gondolhattam, 2050-re biztosan kiderül, mi lesz az Eiffel Műhelyház útja.
MN: Miért van szükség ilyen távlatokra?
ÓSZ: Ez egy nagy hajó. Elcsépelt kép, mégis a legjobb. Egy óriás tanker, amelyet dobál a tenger, mert külső tényezők mindig lesznek, de ha egyszer sikerül irányba állítani, az sokáig tart, és onnan kimozdítani is nehéz. A világ nagy, gazdag házaiban letakarhatja a fejlécet és nem tudja, hol jár, mert világválogatott énekel a színpadon többszörös pénzből: chilei, kanadai, olasz, bárki. Idehaza egy nemzeti intézmény van, amelyet most, mivel helyzet van, új irányba kell kormányoznunk. Több működési modell lehetséges, magam sem tudom, a négy közül, amelyet a minisztérium elé tárni vagyok kénytelen, melyiket fogadják el, de valamennyire biztosan megváltozik a játékszisztéma, azzal pedig az egész életünk. Hangsúlyozom a döntéshozóknak, hogy most legalább egy évtizedre meghatározzuk, milyen kerete lesz az Opera működésének.
MN: Szeptember végén 130 költségvetési tételt húzott ki rendeletileg a kormány, köztük az Operaház plusz kormányzati forrását is. Milyen összegről van szó?
ÓSZ: Teljes félreértés, az egész sajtón, mármint a baloldali médián végigsöpört. Egészen szakmaiatlan ez a félreértés az újságírók részéről, de azt még annyira sem értem, miért nem igazította helyre senki.
MN: Lehet, hogy mégsem volt tévedés.
ÓSZ: De, tévedés. Esetünkben egy 2018-as határozat utókezelése, amely 2020-as támogatási összegről szól, amikor beépülő 1,3 milliárdot kaptunk az Eiffel Műhelyház üzemeltetésére. Embereket vettünk fel, rezsit fizettünk onnantól, most nyugtázzák, hogy a cél teljesült, nem kell hozzátenni. Abban mégis igaza lehet, hogy - ha nem is a 130-as "technikai saláta" miatt - ugyanakkor születnie kell a támogatásunkat, működésünket érintő fontos döntésnek. Az elmúlt két év után van egy bő 58 százalékos kumulált inflációs KSH-adat, és ezt egyetlen pluszfillér nélkül éltük túl: a kimeneten ugyanaz a teljesítmény, közben a befelé áramló központi forrás nominálisan nem nőtt. Fizetéseket is emeltünk ebben a két évben magunktól is, követelésre is, tehát a nyomás még tovább növekedett, ám ez a túlfeszített helyzet év végéig tartható csak, azután ki kell szelepelni. Decemberig jut erre forrás, ezért írhattam alá hét hónapja a papírt, amelyik véget vetett a sztrájknak, de 2025-től a modellnek változnia kell. Vagy a forrás nő, vagy a működés csökken. | "Nincs szó elbocsátásról" | Magyar Narancs | Tizennegyedik éve vezeti a 140 éves Magyar Állami Operaházat, de az utóbbi időszakot sztrájk és forráshiány nehezítette. Ókovács Szilveszter azt állítja, nem került szóba a létszámleépítés, de arról is megkérdeztük, miért nem méltóságán aluli az Origo.hu felületén operáról értekezni. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/zene2/nincs-szo-elbocsatasrol-271925 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Két terv feküdt az asztalon, az egyik a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállításáról és a tisztességes eljárás védelméről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szólt, a másik javaslatcsomag a köztársasági elnök felkérésére készített Szárny és teher című tanulmány.
A kormányjavaslatok közül a tisztességes eljárás védelméről szólót a köztársasági elnök aláírása után 2009. december 30-án a 2009. évi CLXIII. törvényben kihirdették – írja Hack. Ugyanakkor a törvényt működtetni hivatott szervezetről szólót a köztársasági elnök nem írta alá, azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. (Ma már tudjuk, végül nem szavazott róla utolsó munkanapján a T. Ház.) Az elnök felkérésére készült „Ajánlás” pedig normaszöveg-javaslatot nem tartalmazott, így elég távol áll a megvalósítástól.
Mindkét javaslat helyesen ismeri fel azt a problémát, hogy a korrupció elleni fellépés koordinálása nem megoldott Magyarországon. De vajon hivatal kell-e ehhez? „Jelenleg közel egy tucat állami szervnek feladata a korrupció elleni fellépés. Ezek között említendő a rendőrségi, ügyészségi és bírósági szervezet, az Állami Számvevőszék, a kormányzati szervek körében pedig különösen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal.”
Érdemes-e önálló vizsgálati jogkörrel rendelkező antikorrupciós testületet létrehozni? Hack pedig idézi Báthory Ágnes elemzését: „A hongkongi mintára létrehozott hivatalok csak nagyon kevés országban életképesek vagy sikeresek, és sok helyen többet ártottak, mint használtak.” Ennek egyik magyarázata Báthory szerint, hogy a Hongkongban adott feltételek kevés kivétellel nem voltak reprodukálhatóak: az ICAC-nak (Independent Commission Against Corruption – a szerk.) hatalmas a költségvetése és a politikai támogatottsága…
Mindez az ottani szervezet „rendkívül erős nyomozati jogosítványaiban és abban is megnyilvánult, hogy módjában állt megkérdőjelezhetetlen »tisztaságú« szakembereket külföldről, jelen esetben Nagy-Britanniából importálni. (…) Ahol a szervezet függetlenségét nem bástyázták teljesen körül, ott leginkább politikai boszorkányüldözések eszközévé vált, amelyet a mindenkori kormány ellenfelei lejáratására használt fel.”
Érdekes, hogy a hivatalok általában az előző kormány tagjairól vizsgálódnak előszeretettel – olvashatjuk még. „Ahol a hivatal »túl jól« dolgozott, mint legutóbb Dél-Afrikában, vagy hozzánk közelebb Szlovéniában, ott jogosítványait, költségvetését megnyirbálták, vagy éppen, mint Kenyában, vezetőjét lemondásra kényszerítették.” És idehaza a máshol jól működő politikusi vagyonnyilatkozatok is falsul sülnek el.
(További részletek az ÉS-ben olvashatók!) | Korrupciós hivatal a megoldás? | Előbb mérni, azután vágni – idézi a címben Hack Péter a régi iparos igazságot, elmélkedve a korrupció elleni harc tervein az ÉS-ben. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/02/25/korrupcios_hivatal_megoldas/ | 2010-02-25 12:49:00 | true | null | null | 24.hu |
Vietnam nem kért a magyar segélyhitelből, inkább saját forrásból finanszírozza a kórházépítést -közölte Külgazdasági és Külügyminisztérium Hadházy Ákos független képviselő kérdésére.
Orbán Viktor miniszterelnök még 2017-ben jelentette be, hogy "Magyarország 500 ágyas onkológiai kórházat épít Vietnamban". A projektről a külügyminiszter később azt nyilatkozta, hogy a módosult projektben Magyarország 60 millió euró (mai árfolyamon 24 milliárd forint) segélyhitelt ad Vietnamnak egy kórházra, a támogatás feltétele az, hogy magyar cégek építsék fel a létesítményt.
Azóta eltelt hét év, ezért döntött úgy Hadházy, hogy rákérdez a tárcánál, hogy áll a nagy projekt.
A politikus kommentárja szerint állítólag most a vietnami fél döntött úgy, hogy visszafizeti a hitelt és megcsinálja a kórházat saját pénzből, az okokról azonban hallgat a külügy, ahogy arról is, hogy mely magyar cégek vettek volna részt a projektben, illetve mennyibe került ez a kaland nekünk, adófizetőknek.
A 24.hu Orbán 2017-es bejelentésekor megírta, hogy a "magyar kórház" sztorija már akkor is évek óta húzódott. A vietnami vezetéssel először Bajnai Gordon miniszterelnök állapodott meg a segélyhitelről 2009-ben. A 60 millió eurós, Can Tho városában tervezett beruházásra ezután az Orbán-kormány írt ki pályázatot, amelyben győztest is hirdettek, ám a pályázatot mégis érvénytelenítették, és ezzel az ügy évekre le is került a napirendről.
A 24.hu információja szerint a 2012-es kudarc oka az volt, hogy a magyar tervekről kiderült, nem vették figyelembe eléggé a helyi környezet sajátosságait. Az 1,2 millió lakosú város ugyanis a Mekong deltájában, erősen mocsaras vidéken fekszik. A kórházat is cölöpökre kellett volna építeni, de egy számítási hiba miatt már a munkák megkezdése előtt valószínűsíthető volt, hogy az alapok nem bírták volna a terhelést, és belesüllyedtek volna a talajba.
Ha legközelebb azt hallják, hogy Orbán, vagy Szijjártó Péter a "keleti nyitás" eredményeivel büszkélkedik, vagy valami grandiózus külföldi magyar gigaberuházást jelent be, jusson eszükbe a vietnami kórház! Kb. ennyire lehet elhinni, amit pártunk és kormányunk bejelent, miközben a nem kormánygépeiken körberepülik a világot! | Hadházy: Vietnamnak nem kellett a "magyar kórház" | Vietnam nem kért a magyar segélyhitelből, inkább saját forrásból finanszírozzák a beruházást. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/24/hadhazy-akos-vietnam-segelyhitel-magyar-korhaz | null | true | null | null | 24.hu |
Az RTL Klub információi szerint a Környezetvédelmi Minisztérium és a Kis Újság kiadója március 5-én kötötte meg azt a szerződést, amelyben a tárca azt vállalta, hogy havonta 900 ezer forintot utal át a kisgazdapárt lapjának. A szerződés szerint a lapnak minden számban egy környezetvédelemmel kapcsolatos cikket kell megjelentetnie. A júniusban kinevezett és december elsején távozó Ligetvári Ferenc miniszter vizsgálatot is indított ebben az ügyben, de mindent szabályosnak talált, azt is, hogy a májusban indított 900 ezer forintos átutalásokból eddig már több mint 5 millió forint érkezett meg a Kis Újsághoz.
A szerződést Pepó Pál minisztersége idején írták alá, amiről állítása szerint ő nem tudott. Sőt, szerinte felháborító, hogy Skultéty Sándor, a tárca közigazgatási államtitkára olyan szerződést írt alá, amely közpénzekből támogatja a kisgazdapártot.
Skultéty Sándor közigazgatási államtitkár elfoglaltságára hivatkozva nem nyilatkozott az ügyben. A kisgazdapárt elnöke, a Kis Újság főszerkesztője elhárította kérdésünket arról, hogy miért állami pénzből adják ki a párt tulajdonában lévő hetilapot. | Újabb milliók a Kis Újságnak <br/> | Újabb milliók vándoroltak az államkasszából a kisgazdapárthoz. Az FKGP lapja ugyanis nemcsak a Honvédelmi Minisztériumtól, hanem, mint azt ma Pepó Pál volt miniszter is elismerte, a környezetvédelmi tárcától is több mint 5 millió forint támogatást kapott - pályázat nélkül. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1899/12/20001122ujabb-2 | 2000-11-22 17:59:00 | true | null | null | Origo |
Magyar Péter állításaival szemben a tények azt mutatják, hogy az OECD-tagállamok közül Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatásra. 2010-hez képest a kormány több mint három és félszer többet költ a magyar családok támogatására.
Az idén 3300, jövőre pedig majd 3800 milliárd forint jut a családoknak.
A kormány többek között bevezette a négygyermekes anyák szja-mentességét, a gyermekek után járó adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, a babaváró hitelt és ingyenessé tette a tankönyveket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 2011 óta 178 ezer gyermekkel több született meg, mint amennyi a családbarát fordulat nélkül született volna. Ez több gyermeket jelent, mint amennyien Szegeden laknak - írták.
A kormányzat nemcsak megőrizte a nyugdíjak reálértékét, hanem visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat . 2010 óta pedig az öregségi nyugdíjak összegét csaknem két és félszeresére növelte. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány más eszközökkel is támogatja az idősebb korosztályt: a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján lehetőségük van nyugdíjba vonulni - ezzel éves szinten 25-30 ezren élnek. A nyugdíj mellett munkát vállalók számára pedig teljes járulékmentesség érhető el, amivel a nyugdíjaskorba lépő, ámde továbbra is dolgozni kívánó idősebb munkavállalók helyzete javul - áll a közleményben.
2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelme nagyobb mértékben nőtt. Az elmúlt években így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete, amely eredményeképp több mint egymillióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma. Az egy főre jutó jövedelem értéke a legalsó jövedelmi ötödben 2010-ben 454 ezer forint volt, amely 2023-ra több mint háromszorosára (222 százalékkal) nőtt, 1,461 millió forintra emelkedett. Ez a növekedés meghaladja a bruttó átlagkeresetek 191 százalékos és a medián keresetek 205 százalékos növekedését. Ez 81 százalékos bővülést jelent reálértéken, vagyis a legalsó jövedelmi ötödben élők éves jövedelme csakem kétszer annyit ér, mint 2010-ben. A jövedelem növekedésében a foglalkoztatás bővülése - egymillió fővel többen dolgoznak - és a minimálbér emelése játszotta a legnagyobb szerepet. A minimálbér összege 3,6-szorosára emelkedett és a következő években is dinamikusan nőni fog - írták.
A kormány sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is. Megvédtük a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést, így a magyar családok továbbra is a legolcsóbban jutnak hozzá az unióban gázhoz és villamos energiához.
A német gazdaság válságát is sikeresen fogja kezelni a kormányzat, ezt szolgálja a gazdasági semlegesség és a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv , amely tovább növeli a családok jövedelmének vásárlóerejét, segíti a megfizethető lakhatást és a Demján Sándor programon keresztül hozzájárul a hazai kkv-szektor megerősítéséhez.
Ez a különbség:
míg a kormánynak van gazdasági programja, addig Magyar Péternek nincs
- közölte az NGM . | Magyar Péternek nincs gazdasági programja | Magyar Péternek a kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó hamis állításait tényekkel cáfolta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/11/magyar-peter-kormany-gazdasagi-program | null | true | null | null | BOON |
A Fővárosi Közgyűlés múlt szerdán tartott maratoni hosszúságú ülésén a képviselők megszavazták, hogy a főváros folytatja a társasházak belső udvarainak zöldítését támogató programot. Mindeközben a lakóépületek szerkezeti vagy energetikai felújítására Budapest már évek óta nem biztosít forrásokat.
A program támogatói, köztük Bardóczi Sándor főtájépítész szerint a városi belső udvarok zöldítése fontos lépés a hősziget-hatás csökkentése és a klímavédelem szempontjából, ugyanis sok épület belső tere jelenleg kihasználatlan, burkolt felület vagy éppen rendezetlen tér. Mindeközben azonban lapunknak több társasház képviselője és lakói is jelezték, hogy bár örömmel fogadják a zöldítést célzó támogatást, az épületek általános állapota, az elöregedett szerkezetek, az energiatakarékosságot célzó szigetelési munkák hiánya továbbra is komoly problémát jelent.
A lakóközösségek ugyanis gyakran nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással ahhoz, hogy a társasházak állagmegóvását vagy energetikai fejlesztéseit önerőből megvalósítsák.
Ezek a munkák jellemzően sokkal nagyobb anyagi ráfordítást igényelnek, mint a belső udvarok zöldítése, így sokak szerint elhibázottak a városvezetés prioritásai, és a zöldítés helyett elsődlegesnek kellene tekinteni a lakóépületek felújításának támogatását.
Mint arról lapunk már beszámolt, elhanyagolják a felújításokat a baloldali vezetésű kerületi önkormányzatok, egyre inkább romos épületek jellemzik Budapestet. Lapunknak korábban Szabó László kerületi önkormányzati képviselő elmondta: komoly felújításra szorul Újbuda lakásállománya, főleg a belső részeken.
A kerület északi részén található épületek az 1900-as évek elején épültek, az ötvenes évekig bezárólag, az állapotuk pedig igencsak változatossá vált az elmúlt években. A XI. kerületi önkormányzat azonban kizárólag egyetlenegy, a lakóházak felújítására szolgáló pályázatot hirdet meg évek óta
- emelte ki a képviselő, majd elmondta: a program keretében a lakóépületek gázvezeték, kémény, tetőfelújítására, gépészeti felújítására, elektromos berendezések cseréjére és homlokzati felújításra lehet kisebb-nagyobb összegeket igényelni.
Az önkormányzat által biztosított pályázat kerete azonban 2019 óta csupán 200 millió forint, annak ellenére, hogy időközben az elmúlt öt évben megduplázódott a kerület költségvetése.
A társasházak elég nehéz helyzetben vannak az építőanyagárak, a munkadíjak, illetve a belvárosban a parkolási díjak emelkedése miatt is - mondta el Ferencváros kormánypárti önkormányzati képviselője, Gyurákovics Andrea.
Sokszor abba a nehéz helyzetbe kerülnek a belvárosi házak, hogy nincs kivitelező, aki elvállalja a munkát, mert egyszerűen lehetetlen közlekedni, megállni, parkolni Belső-Ferencvárosban. Akik pedig elvállalják a kisebb-nagyobb munkákat, olyan árakat szabnak, amit nem lehet a házak közös költségéből kigazdálkodni
- emelte ki a politikus. Emlékeztetett: a ferencvárosi önkormányzat a társasházak támogatására korábban folyamatosan növekvő összeget tett félre, amiből vissza nem térítendő támogatásokat folyósítottak a felújításokhoz. A Baranyi Krisztina vezette önkormányzat megtartotta ezt a programot, de 300 millió forintról 200 millióra csökkentették az összegét.
A Pikó András vezette Józsefváros működését tökéletesen bemutatják a társasházak felújítására meghirdetett pályázatok, amelyek teljes keretösszege mindössze 300 millió forint. Mindeközben egy homlokzatfelújításra ötvenmillió forint értékben lehet pályázni. A jobboldali vezetés alatt, 2019 előtt éves szinten másfél és két milliárd forint között volt társasházi pályázatokra félretett keretösszeg.
Ugyanakkor vannak pozitív példák is Budapest-szerte. A VI. kerületben, ahol a társasházak állapota rendkívül vegyes, rengeteg lakóház pedig közepes vagy rossz állapotban van, az önkormányzat nagy összegeket szán a felújítások támogatására. A pályázatok részeként lehet pályázni függőfolyosó-, homlokzat- vagy tetőfelújításra, ám ezekre a pályázatokra sokkal nehezebben lehet jelentkezni a túlbürokratizált ügyintézés miatt.
Terézvárosban a tavalyi 900 milliós pályázati összegből huszonegy társasház újult meg, 2024-ben pedig egymilliárd forint a keretösszeg. A társasházak a bruttó kivitelezési költség 80 százalékát is megkaphatják a kerülettől, s ennek felét vissza sem kell téríteniük. Az önkormányzat a műszaki ellenőrzési költség 80 százalékát is megtéríti.
Borítókép: Illusztráció ( | Házfelújításra nincs, udvarzöldítésre van pénze a fővárosnak | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/hazfelujitasra-nincs-udvarzolditesre-van-penze-a-fovarosnak | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2004.09.24. 13:42
Panaszt tett Keller László közpénzügyi államtitkár Sík Zoltán volt informatikai kormánybiztos ügyében.
Panaszt tett Keller László közpénzügyi államtitkár a Főváros Főügyészség azon határozata miatt, amelyben megszüntették a Sík Zoltán volt informatikai kormánybiztos ellen indított eljárást.
A Közpénzügyi Államtitkárság 2002-ben tett feljelentést, mert szerintük az előző kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal több százmillió forintot fizetett tanácsadásért egy ügyvédi irodának. Az államtitkár panaszában azt állítja, hogy a határozat több, egymásnak ellentmondó megállapítást tartalmaz, illetve a Fővárosi Főügyészség a tényekből helytelen következtetéseket vont le.
MTV Teletext | Keller panaszt tett Sík Zoltán ügyében | Panaszt tett Keller László közpénzügyi államtitkár Sík Zoltán volt informatikai kormánybiztos ügyében. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/09/keller-panaszt-tett-sik-zoltan-ugyeben | 2004-09-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A német ügyészség emberei házkutatást tartottak a Deutsche Bank AG frankfurti központjában. Az akció egy adócsalási üggyel függhet össze - derült ki a Wall Street Journal (WSJ) beszámolójából. A hatóságok azzal gyanúsítják a bank egyes ügyfeleit, hogy értékpapír-tranzakcióik egy része valójában jelentős adóelkerülést szolgált - tudta meg az üzleti lap az ügyhöz közel álló forrásoktól.
Hivatalos közleményt a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem adtak ki a hatóságok. A Deutsche Bank szóvivőjének tájékoztatója szerint az ügyészség nem vádolta meg a pénzintézet egyetlen alkalmazottját sem. Ennél több információval azonban nem szolgált.
A WSJ informátora olyan ügyekről tud, amelyekben egyes befektetők és a bank összejátszott abban, hogy kihasználják az európai adórendszer kiskapuit. A vizsgálatok az úgynevezett osztalékarbitrázs-stratégia ügyletek háttérét igyekeznek feltárni, amelyek segítségével adókedvezményekhez juthattak az ügyfelek.
A bank részvényei három százalékot veszítettek értékükből kedden délelőtt az újabb rossz hír napvilágra kerülése után. A bank vasárnap jelentette be, hogy két első számú vezetője Anshu Jain és Jürgen Fitschen távozik a posztjáról. Helyükre John Cryant, a svájci UBS egykori pénzügyi igazgatóját igazolják.
A titokzatos okokra visszavezethető házkutatást megelőző döntés okát szintén csak találgatják az elemzők és a média. Az egyik magyarázat az lehet, hogy számos részvényest nem győzött meg a Deutsche Bank április végén publikált stratégiai terve - a részvényárfolyam azóta több mint 13 százalékkal zuhant.
Másrészt szemben azzal, amit a Josef Ackermann 2012-es távozásakor reméltek, a banknál nem következett be a kultúrabeli váltás. A Deutsche Bankot az elmúlt években, sőt hónapokban is botrányok sorozata sújtotta. Ezek sorába illeszkedik immáron a keddi házkutatás is. | Tovább dagad a legújabb bankbotrány | Tovább borzolja ügyfelei idegeit a Deutsche Bank, amelynek két vezetője a hét végén látványosan lemondott posztjáról. A hatóságok házkutatást tartottak a pénzintézet központjában, aminek valódi okát csak találgatja a sajtó. | null | 1 | http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/tovabb_dagad_a_legujabb_bankbotrany.598903.html | 2015-06-09 13:22:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az emberiség sokszínűsége nemcsak a népek és nemzetek, hanem a civilizációk és kormányzati rendszerek különbözőségében is megmutatkozik. Még azonos értékrendek mentén szerveződő országok esetében is jelentős különbségek mutatkoznak a kormányzati struktúrákban, és a történelem során ez a sokszínűség rendszerint ideológiai szembenállásban csúcsosodott ki.
A mai világban a konfliktusok biztonsági kockázata jelentősen megnőtt. Az emberiség egyre fejlettebb technológiák és fegyverek birtokában egyre könnyebben képes elpusztítani önmagát. Ezért létfontosságú, hogy képessé váljon "kormányozni" a sokszínűséget, és békés együttélést biztosítani a különböző értékrendek között. Nemzeti szinten is egyre sürgetőbb probléma ez, mivel a hagyományos politikai szereplők mellett egyre több "szélsőséges" erő dörömböl a kormányzás ajtaján. Ezeket az erőket a régi módszerekkel - elszigeteléssel, elhallgatással - kezelni már nem lehet, ez gyakran csak fokozza a konfliktust.
Az új geopolitikai és nemzeti erőviszonyok megkövetelik a paradigmaváltást. A gyakorta liberális fegyverként démonizált pluralizmus valójában a sokszínűség kezelésének leghatékonyabb módja lehet, feltéve, hogy közösen elfogadott szabályok és normák alapján működik. Ha ezeknek nem teszünk eleget, legyen szó "nemzeti hagyományokra" vagy "szuverenitásra" való hivatkozásról, az elkerülhetetlenül káoszhoz vezet.
A sokszínűség kormányzása a jog uralmán alapul. Nemzeti szinten ezt "jogállamiságnak", nemzetközi szinten "szabályokon alapuló rendnek" nevezik. Az Európai Unió már 2003-ban emellett állt ki, amikor a Biztonsági Stratégiában a hatékony multilateralizmust szorgalmazta. Az emberiség az 1648-as vesztfáliai béke óta számos elvet és normát fogadott el a nemzetközi rend és a békés együttélés biztosítása érdekében, amelyeket továbbra is irányadónak kell tekinteni, még akkor is, ha egyesek ezeket nyugati vagy liberális értékekként bélyegzik meg.
De mi a teendő, ha a megállapodásokat nem tartják be? Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy az univerzális normák - mint például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt kötelezettségek betartatása - gyakran összemosódtak a geopolitikai érdekekkel. Afganisztán, Irak, Szíria és Líbia példája több kárt okozott, mint hasznot hajtott. Összességében gyengítette a Nyugat hitelességét, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a jövőbeni kormányzás lehetőségeinek vizsgálatakor.
A megoldás első lépése lehetne a legvitatottabb normák és politikák felülvizsgálata, ami egyensúlyt teremthetne az univerzális elvek és a nemzeti szuverenitás között, ugyanis a revíziót követően a szabályokat a nemzetek nem kényszerként, hanem közös célként élnék meg.
További lépésként biztosítani kell, hogy az érdekek érvényesítését és egyeztetését szolgáló döntéshozatali fórumok befogadóvá és egyenlővé váljanak. Vagyis minden értékrend képviselője egyenrangú félként vehessen részt a folyamatokban. Az értékek képviselete és az érdekérvényesítés önmagában nem elítélendő, a mértéktelen nemzeti érdekérvényesítés viszont a nacionalizmus alapja és a békés együttélés gátja. De az ideológiai imperializmust, amely az értékeket abszolutizálva lesöpri a nemzeti érdekeket hangoztatókat, ugyancsak el kell hagyni.
A diplomáciai tárgyalások rendszere is megújításra szorul. A párbeszédnek nagyobb szerepet kell kapnia a döntéshozatalok előkészítésében és a konfliktusok kezelésében. Kiegészítendő a "hivatalos" tárgyalásokat, párbeszéd fórumokat kell létrehozni a különböző értékrendek nem-kormányzati szintű képviselői között, ahol a radikálisok és szélsőségesek véleményét is meg kell hallgatni. Így jobban megérthetők és figyelembe vehetők a konfliktusok mögötti objektív okok a kormányközi tárgyalásokon. Ugyanezt a módszert be kell építeni a társadalmi döntéshozatali mechanizmusokba is.
Az EU mint globális szereplő különleges helyzetben van, ráadásul nincs hegemonisztikus vagy imperialista törekvése. Ám globális versenyképességét és lakossági támogatottságát csak akkor lesz képes megtartani, ha polgárai azt érzik, hogy az integráció nem teher, hanem segítség a nemzeti problémák megoldásában.
Az EU érdekérvényesítő képessége katonai téren a leggyengébb. Gyakorlatilag teljes mértékben az Egyesült Államoktól függ, ami hosszú távon nem fenntartható. Az autonómia megteremtése rendkívül összetett feladat és időigényes, de halaszthatatlan. Nehezíti, hogy az amerikai primátus biztosítása minden republikánus és demokrata elnök számára sérthetetlen vezérelv.
Jelenleg az EU figyelmét elsősorban az orosz agresszió megfékezése köti le. Geopolitikai helyzete predesztinálja arra, hogy ne csak a katonai dimenzióban gondolkodjon, hanem elindítson egy "Helsinki 2.0" enyhülési folyamatot, egy párbeszédet is Európában, amely a megértést és a bizalmat újítaná meg a kontinensen. Hasonló szerepet tölthetne be az izraeli-palesztin konfliktusban is egy "Oslo 2.0" keretében.
Minden békefolyamat elindításához hitelesség, politikai bátorság és türelem szükséges. Európa történetében már voltak olyan vezetők, mint Willy Brandt, akik rendelkeztek ezekkel a tulajdonságokkal. Kérdés, hogy a maiak közül ki és mikor lesz képes felismerni ezt a szükségszerűséget és cselekedni. A bizalom és béke építését nem lehet elég korán kezdeni.
Az Orbán-kormánynak ebben a geopolitikai környezetben kellene érvényesítenie nemzeti érdekeinket. A kormányzati pozíció, miszerint tagja akar maradni a nyugati szövetségi rendszernek, ugyanakkor "semlegességre" célozgat, és mindeközben elköteleződik a Kelet felé, ellentmondásos és sanda. A két-, sőt három "szívűség" ellehetetleníti Magyarország érdekérvényesítését, megkérdőjelezi minden diplomáciai kezdeményezését. Az Európai Parlamentben lezajlott vita a magyar elnökség programjáról hűen tükrözte ezt a helyzetet.
A szerző nyugalmazott diplomata.
- | A sokszínű világ kormányrúdjánál | Az emberiség sokszínűsége nemcsak a népek és nemzetek, hanem a civilizációk és kormányzati rendszerek különbözőségében is megmutatkozik. Még azonos értékrendek mentén szerveződő országok esetében is jelentős különbségek mutatkoznak a kormányzati struktúrákban, és a történelem során ez a sokszínűség rendszerint ideológiai szembenállásban csúcsosodott ki.A mai világban a konfliktusok biztonsági kockázata jelentősen megnőtt. Az emberiség egyre fejlettebb technológiák és fegyverek birtokában egyre könnyebben képes elpusztítani önmagát. Ezért létfontosságú, hogy képessé váljon „kormányozni” a sokszínűséget, és békés együttélést biztosítani a különböző értékrendek között. Nemzeti szinten is egyre sürgetőbb probléma ez, mivel a hagyományos politikai szereplők mellett egyre több “szélsőséges” erő dörömböl a kormányzás ajtaján. Ezeket az erőket a régi módszerekkel – elszigeteléssel, elhallgatással – kezelni már nem lehet, ez gyakran csak fokozza a konfliktust. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257520_a-sokszinu-vilag-kormanyrudjanal | null | true | null | null | Népszava |
A vádirat szerint az I. rendű vádlott, aki két tatai gazdasági társaság ügyvezetője volt, megállapodott ismerősével, a II. rendű vádlottal, hogy olyan fiktív alvállalkozói számlákat juttat el az I. rendű vádlottnak, amelyekkel cégei nagy összegű ÁFA befizetési kötelezettségét csökkenteni tudja - tudtuk meg a Tatabányai Törvényszéktől.
Mint írták, a számlák fiktivitása abban állt, hogy az azokon szereplő építési munkákat nem a számlákat kibocsátó gazdasági társaságok, hanem az I. és II. rendű vádlott által erre felkért ismeretlen személyek végezték el. Továbbá a fiktív számlákon szereplő gépeket a két Kft. nevében adta bérbe a cégvezető a megrendelő gazdasági társaságoknak, nem pedig a számlákat kiállító gazdasági társaságok. A cégvezető ezzel a tevékenységével 2018 júliusa és 2019 áprilisa között 90 millió 254 ezer forint összegű vagyoni hátrányt okozott a magyar állam költségvetésének.
A fiktív számlát kiállító társaságok ügyvezetői közül öt vádlott semmilyen érdemi ügyvezetői tevékenységet nem végzett, a céget nem irányították, a társaság működésébe nem láttak bele és ez nem is állt szándékukban, helyettük az I.-II. rendű vádlottak jártak el. | Folytatódik a csaló cégvezetők tárgyalása: több tízmilliót sikkasztottak el | A Tatabányai Törvényszék november 18-án költségvetési csalás bűntette ügyében tart tárgyalást, melyen a tanúk meghallgatását követően perbeszédek várhatók. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2024/11/folytatodik-a-csalo-cegvezetok-targyalasa-tobb-tizmilliot-sikkasztottak-el | null | true | null | null | KEMMA |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója rámutatott: "Itt mindenki mindenkit lehallgat. Magyar Péter lehallgatta a feleségét. Az új asszony lehallgatta Magyar Pétert. Magyar Péterék lehallgatták az új asszonyt. Hát mi ez? Hát ez kész elmebaj."
"Most gondoljanak bele! Tehát először is, milyen emberek ezek? Egy. Kettő, ez az ember bejelentkezett az ország vezetésére. Na, tudják, mikor fogja Magyar Péter vezetni az országot? Én egyszer ezt már mondtam, azóta is fenntartom. Belőle akkor lesz miniszterelnök, amikor belőlem római pápa. De én református vagyok, ez is egy kicsit nehezíti. Egyébként sem jelentkeztek, hogy római pápának hívnának" - fejtette ki Menczer.
A kormánypárti politikus szerint le fogják győzni Magyar Pétert is, ahogyan legyőzték az eddigi ellenfeleiket is, és úgy fog eltűnni, úgy fog kipukkadni, mintha soha itt sem lett volna. | Menczer: elembaj, ami a Tisza Pártban megy | Menczer Tamás arról beszélt Facebook-videójában, hogy elmebaj, ami a Tisza Pártban történik, hogy a tagok felveszik az egymással folytatott beszélgetéseket. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/elmebaj-tisza-part-menczer-tamas | null | true | null | null | BOON |
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által alapított Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért nevű szervezet szerdán tett közzé egy csoportképet a VIII. Magyar-Német Hálózati találkozóról, amelyen magyar, német és osztrák politikusok, diplomaták vettek részt.
"A konferencia a konstruktív tapasztalat- és eszmecsere jegyében telt" - írták. A képen feltűnik Varga Judit volt igazságügyi miniszter is, aki a kegyelmi botrányba bukott bele, majd - a közéletnek látszólag hátat fordítva - asztalosnak állt.
Az olaszországi Cadenabbiában tartott összejövetelen egyébként részt vett egy másik ismert fideszes, az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár, Steiner Attila is, aki arról írt oldalán, hogy az energiapolitika is terítékre került a döntéshozók között, jövőre pedig Magyarországon tartják a találkozót.
Kerestük a Magyar-Német Intézetet, hogy megtudjuk, milyen okból hívták meg a közélettől visszavonult Varga Juditot. Amint kapunk választ, a cikkünket frissítjük. | Német diplomatákkal találkozott Varga Judit Olaszországban | Az egykori igazságügyi miniszter Olaszországban vett részt egy konferencián – szúrta ki a Blikk. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/varga-judit-visszater-targyalas-nemet-olaszorszag/kdvg3rk | null | true | null | null | Blikk |
A közlemény szerint az SZH június 25-én indított egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot az Átlátszó tevékenysége kapcsán, és a vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben.
"Egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó - külföldi finanszírozás bevonásával - az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz"
- fogalmaztak.
Ennek egyik példája a hivatal szerint az az uniós koncepciós eljárás, amely a Judith Sargentini európai parlamenti képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki. A koholt vádakra épülő ítélet meghozatalához az Átlátszó és más - az Európai Unió által is pénzzel támogatott - politikai nyomásgyakorló csoportok részjelentései szolgáltatták az alapot.
Ezeket a részjelentéseket a magyar közvélemény azóta sem ismerhette meg, azokat a névleg transzparenciáért küzdő Átlátszó a mai napig nem hozta nyilvánosságra az SZH felszólítása ellenére sem - tették hozzá.
Hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek
- hangsúlyozták.
A vizsgálat során a hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható, az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető - írták.
Úgy folytatták, hogy az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el, a 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak.
Mint hozzátették, a "trükkök ellenére" a hivatal megállapította, hogy a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik.
Közölték azt is, hogy a vizsgálat során az Átlátszó megtagadta az együttműködést az SZH-val, a jelentéshez törvényi kötelezettsége ellenére semmilyen adatot nem szolgáltatott.
A vizsgálat eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az Átlátszó tevékenysége káros és szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára - áll a közleményben. | Szuverenitásvédelmi Hivatal: az Átlátszó súlyos károkat okoz | Egyértelművé vált, hogy az Átlátszó az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/szuverenitasvedelmi-hivatal-atlatszo-vizsgalat | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Töredékáron vehették meg a számukra bérbe adott luxuslakásokat a HM felső vezetői a szocialista miniszterek idején – ezt állította korábbi sajtótájékoztatóján Fodor Lajos vezérezredes, a honvédelmi tárca jelenlegi közigazgatási államtitkára. A katonapolitikus szerint az államot százmilliós vagyonvesztés érhette, de felmerülhet a hivatali befolyással való viszszaélés is.
A Magyar Nemzet több írásában is beszámolt az ingatlanokról, így arról, hogy többek között Gömbös János –a szocialista Juhász Ferenc exminiszter akkori kabinetfőnöke – alig nyolcmillióért jutott hozzá egy harmincmilliós forgalmi értékű, budai ingatlanhoz. De szerepelt a lap összeállításában például Kovacsics Ferenc, a KBH volt vezetője is, ahogyan Bocskai István és Matyuc Péter volt HM-szóvivők, Havril András volt vezérkari főnök, Sági János légierő-parancsnok, vagy épp Fapál László exállamtitkár, akik mind töredékáron vehették meg otthonaikat. A HM jelenlegi vezetése közel negyven ingatlanüzletet vizsgál, a dokumentá ciót megkérte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is.
A honvédségi ingatlanok elidegenítése azután vált fontossá, hogy a hidegháború idején felhalmozott szolgálati lakásokat a rendszerváltás utáni feladat- és költségvetési csökkentés okán már nem volt gazdaságos fenntartani. Az elidegenítésről (is) szóló rendeletet 1994-ben hozták meg, az akkori tárcavezető, Für Lajos idején. A jogszabály meglehetősen puha kereteket biztosított az érintetteknek, többen a forgalmi érték alig tíz százalékáért vehették meg szolgálati bérleményüket. A honvédségi lakások 98 százalékának elidegenítése így zajlott, a fennmaradó két százalék az, amely valóban érdemi kérdéseket vet fel.
A ’94-es rendeletet tíz évvel később Juhász Ferenc minisztersége alatt szigorították meg, bizonyos kiskapuk persze így is megmaradtak. Hozzá kell tenni, hogy a Kehi ekkor már – az első polgári kormány kezdeményezésére indított vizsgálat nyomán – kifogásokat emelt a honvédségi lakásgazdálkodás kapcsán, mondván Budán néhányan nyomott árakon jutottak hozzá az ingatlanokhoz. Ezt követően értékesítettek további több száz lakást, így például az Ezredes utcai lakótelepet és a Flottilla kistelep honvédségi bérlakásait – a szigorított rendelet értelmében már megemelt, de még mindig jutányos áron.
A hatályos rendelkezés értelmében a honvédelmi miniszter egyedi kérelem esetében (Juhász idején három ilyen volt: Havril András, Kovacsics Ferenc, Fapál László) eltekinthet bizonyos kritériumoktól „honvédelmi érdekekre hivatkozva”, de csak akkor, ha a vezérkar, az ingatlankezelési és a jogi osztály nem emel kifogást. Az elmúlt időszak ingatlanbotrányainak szépséghibája azonban, hogy az említett ’94-es rendelet megalkotásakor a mostani tárcavezető Hende Csaba is jelen volt: Für Lajos jogi főosztályvezetője, majd kabinettitkára volt ebben az időben.
A jogszabályok nyújtotta kedvezményes vásárlási lehetőséggel pedig nem csak az elmúlt években éltek. Sőt információink szerint épp a vitatott üzleteket feltáró közigazgatási államtitkár Fodor Lajos is vásárolt így ingatlant, ahogyan Hende egyik miniszteri biztosa, Deák János is.
A HM utóbbiakkal kapcsolatban azt mondta: az 1994-ben hivatalban lévő vezető tisztségviselők felelősségét keresni a 2002–2010 közötti időszak etikátlan joggyakorlata miatt, „egyszerűen méltatlan”. Fodor és Deák lakásvásárlásával kapcsolatban pedig a tárca azt közölte: a volt vezérkari főnökök jogszerűen és az etikai normák betartásával, „az 1994–95-ben végrehajtott folyamatos haderőreformmal összefüggő átalakítások során vásárolták meg lakásukat”.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyiért és milyen kedvezménnyel vehették meg az ingatlanokat, nem kaptunk választ. A HM egy későbbi közleményben leszögezte: a vizsgálatok nem érintik a „becsületes katonákat”, a tárca konkrét ügyek feltárását végzi, amelyben felmerül a joggal való viszszaélés lehetősége. Hozzátették: az ügyet részükről lezártnak tekintik és várják a Budai-féle vizsgálat eredményét. | Belföld: Luxuslakások miniszterektől, fillérekért | Für Lajos idején hozták azt a rendeletet, amely megnyitotta a lehetőséget a honvédségi ingatlanok elidegenítésére. Ekkor a tárcavezető kabinettitkára a mostani miniszter, Hende Csaba volt. Sőt, a szocialista botrányokat feltáró jelenlegi államtitkár, Fodor Lajos volt vezérkari főnök is kedvezményesen vásárolta otthonát. A HM szerint a különbség az, hogy etikusan. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110326-luxuslakasok_miniszterektol-1022831 | 2011-03-26 13:16:27 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Demszky Gábor szerint bárhol előfordulhat olyan bűncselekmény, mint a számtalan gyanús vállalkozói és tanácsadói szerződést kötő BKV-nál. A TV2 Napló című műsorában elmondta, egykori MSZP-s helyettesével Hagyó Miklóssal komoly konfliktusai voltak, de volt tanácsadóját, Mesterházy Ernőt hosszan méltatta.
"Becsapták - budapestiesen szólva átverték a közgyűlést" Antal Attila egykori BKV-vezér munkatársai - mondta Demszky Gábor budapesti főpolgármester a TV2 Napló című vasárnapi műsorának adott interjújában. "Ha szervezetten történik a bűncselekmény", ez bárhol előfordulhat - mondta a BKV botrányairól.
Demszky elmondta, szerinte a BKV ügyeit feltárni csak a rendőrség tudja: "Kizárólag a rendőrség alkalmas arra (...), hogy abban az esetben, hogyha egy cégnél szervezett módon történik a csalás, a hűtlen kezelés, azt feltárja" - jelentette ki. A BKV által kötött vállalkozási szerződések tartalmáról azt mondta, hogy azok széleskörű csalásnak minősülnek. Ide tartozik minden olyan feladat, "amit belső feladatként megszüntettek", de szerinte "zavaros módon össze-vissza mindenre" szerződést kötöttek - tette hozzá.
"Hagyó Miklósnak nem volt olyan típusú előélete, ami erre a posztra alkalmasrá tette volna" - mondta a volt MSZP-s főpolgármester-helyettesről. A Napló idézte Demszkyt szerdai meghallgatásáról: a Fővárosi Közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottsága előtt kellett beszélnie a BKV-ügyről. Itt állította Hagyóról, hogy "ő egyfajta kézi vezérlést gyakorolt", a fővárosi "cégekhez betett embereket", az ő képviselői kerültek be. A BKV-nál kipattant ügyek miatt korábban lemondott több politikai tisztségéről Hagyó, akihez a BKV felügyelete is tartozott.
"Hagyó Miklóssal nekem súlyos konfliktusaim voltak" - állította a főpolgámester. A koalíció fenntartása érdekében Hagyó pozíciójában maradt. "Majd amikor elvettem tőle a feladatot, két hónapon belül felbomlott a koalíció" - mondta Demszky. Szerinte jutalmat azért kaphatott Hagyó, mert alacsony volt a fizetése. Kérdésre elmondta, hogy ez nettó 500 ezer forint körüli összeget jelent, majd pontosított. "Nem akartam konfliktusokat, (...) egy gazdag emberről van szó, aki érdemben erre nincs rászorulva, de nem éri meg a konfliktus" - indokolta Demszky a jutalmazást.
Mesterházy hasznossága
Az egykori fővárosi főtanácsadó Mesterházy Ernőről azt mondta, hogy "2002-ben választási tanácsadóként került ide", és amit tett, az "baráti tanácsadás volt". Demszky ezután hosszan dicsérte Mesterházy képességeit is, mondván "a város számára érdekes, hasznos vagy használható" észrevételeket tett, remekül tudott kapcsolatot teremteni, és "az információk beszerzésével és összegzésével kapcsolatos képességei rendkívüliek" voltak. Mesterházyt azzal gyanúsítják, hogy rábírta a BKV vezetőit arra, hogy vagyonkezelési kötelezettségüket megszegve indokolatlan és szükségtelen szolgáltatások igénybevételére szerződéseket kössenek. Őt február 6-án helyezték előzetes letartóztatásba.
Végül arról beszélt Demszky, hogy a napokban több hír is megjelent esetleges lemondásáról. "Annak, hogy lemondok, van egy nagyon súlyos üzenete: ez felelősségvállalást jelent" - jelentette ki. Ezzel szerinte kellemetlen helyzetbe hozna olyanokat, akik ártatlanok, "ezért nem fogok visszalépni".
A főpolgármester február 8-án tartott sajtótájékoztatóján beszélt még bővebben a BKV ügyeiről. Itt saját felelősségéről is beszélt, és azt mondta: bízik tanácsadója, Mesterházy Ernő ártatlanságában, és Hagyó Miklós korábbi MSZP-s főpolgármester-helyettesről is kész elhinni, hogy nem volt tudomása törvénysértésekről, de számos irányítási hibát követett el. A sajtótájékoztatóról szóló beszámolónkat itt olvashatja.
A BKV-ról szóló cikkeinket pedig itt találja meg. | Az ártatlanok miatt nem mond le Demszky | Demszky Gábor szerint bárhol előfordulhat olyan bűncselekmény, mint a számtalan gyanús vállalkozói és tanácsadói szerződést kötő BKV-nál. A TV2 Napló című műsorában elmondta, egykori MSZP-s helyettesével Hagyó Miklóssal komoly konfliktusai voltak, de volt tanácsadóját, Mesterházy Ernőt hosszan méltatta. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/02/bkv-botrany-az-artatlanok-miatt-nem-mond-le-demszky | 2010-02-14 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Az MSZP szerint aki a vasárnapi önkormányzati választáson a Fideszre szavaz, az a megszorításokra szavaz, valamint arra, hogy egyre több fideszesnek legyen luxusvillája. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője pénteken Budapesten sajtótájékoztatón arról beszélt, vasárnap a magyar emberek eldönthetik, hány fideszesnek legyen még luxusvillája, szerinte ugyanis a kormánypárti polgármester- és képviselőjelöltek azért kérik az emberek szavazatait, hogy nekik is pozíció jusson és így meggazdagodhassanak.
Mint mondta, eközben 170 ezer olyan magyar gyerek van, akinek még vécé sincs az otthonában, és 140 ezer olyan gyerek van, akinek a lakásában nincs fürdőszoba, és miközben a Fidesz-kormány egy 1700 milliárd forintos megszorítást tervez, a párt jelöltjei azért akarnak győzni vasárnap, hogy még több pénzt vegyenek el az emberektől. Megadóztathatják a nyugdíjakat, fizetőssé tehetik az egészségügyet, tömeges elbocsátások lehetnek az állami és önkormányzati hivatalokban.
Az ellenzéki politikus felidézte, hogy Rogán Antalnak, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének és jelenlegi V. kerületi polgármesternek a vagyona szinte hetente nő, többször is módosítani kellett vagyonnyilatkozatát, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a mai napig nem tudta megmondani, miből vette 167 millió forintos, Dunakeszin fekvő luxusházát, Kósa Lajosnak, a Fidesz ügyvezető alelnökének pedig debreceni, 300 négyzetméteres luxusvilláján kívül Budapesten is van egy közel százmillió forintos luxuslakása.
Bangóné Borbély Ildikó hozzátette, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is "hazudott vagyonnyilatkozatában", neki a balatoni nyaralójával voltak problémák. Mint korábban megírtuk, Semjén Zsoltnak egy balatonfenyvesi üdülőben van haszonélvezeti joga, a szocialista képviselő valószínűleg erre célzott.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) közölte, szerintük hazudott az MSZP-s politikus Semjén Zsolt vagyonnyilatkozatáról, mert a KDNP szerint Semjén Zsolt és családja vagyonnyilatkozatai a parlament.hu honlapon hozzáférhetőek a nyilvánosság számára, amelyekben minden pontosan szerepel.
Mint írták, az üdülőt a Semjén család több mint fél évszázada használja, és mintegy harminc éve került Semjén Zsolt szüleinek tulajdonába. A nagyszülők akaratából 2003-ban – életjáradéki szerződés formájában – az unokák tulajdonába került. Mint írták, a Semjén házaspár és gyermekei vagyonközösségben vannak, tehát kötelezettségeiket is így rendezték. A tetőtér-beépítés után – ami építészetileg mintegy negyedszázada volt előkészítve – lett 102 négyzetméter (az alsó rész 54 négyzetméter, a felső 47, tehát összesen 101,5 négyzetméter). Ezek a munkálatok több éven át tartottak - közölte a KDNP. | Itthon: Semjén Zsolt nyaralóját piszkálja az MSZP | Az MSZP szerint Rogán, Kósa és Szijjártó luxusvillái mellett Semjén Zsoltnak is problémás a vagyonnyilatkozata, a KDNP szerint a 102 négyzetméteres balatoni üdülővel semmi gond nincs. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20141010_Semjen_Zsolt_nyaralojat_piszkalja_az_MSZP | 2014-10-10 15:55:00 | true | null | null | HVG |
Németh Szilárd azt írta: az összehasonlítás az úgynevezett végfelhasználói árakon alapul, amelyeket a fogyasztók kifizetnek. Ez tartalmazza az energiadíjat, a rárakódó adókat, így az energiaadót, az általános forgalmi adót, illetve a rendszerhasználati díjat is. A kormánypárti politikus sikeresnek nevezte a kormányzati rezsivédelmi döntést, amelyet 2022. augusztus 1-jén vezettek be. Hozzátette, hogy az intézkedéssel a kormány megvédte a magyar családokat a háború és "az elhibázott brüsszeli szankciók" okozta energiaválság, energiaár-robbanás veszélyes hatásaitól.
Álláspontja szerint érthetetlen, hogy Brüsszel és a hazai baloldal miért támadja folyamatosan és miért akarja megszüntetni a rezsicsökkentést. Úgy fogalmazott, a kormány ezt nem engedi meg, és megvédi a rezsicsökkentést, mert számára a magyar emberek biztonsága az első.
- Amíg a Fidesz-KDNP kormányoz, addig marad a rezsivédelem politikája. A magyar háztartások az elmúlt két évben is Európa legbiztonságosabb és legolcsóbb energiaellátásában részesültek a rezsicsökkentésnek köszönhetően - húzta alá Németh Szilárd. | Németh Szilárd: A kormány megvédi a rezsicsökkentést | A rezsicsökkentésnek köszönhetően 2024 októberében is a magyar családok kapták Európa legolcsóbb háztartási villamos energiáját és földgázát – emelte ki Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos Facebook-bejegyzésében. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/11/nemeth-szilard-a-kormany-megvedi-a-rezsicsokkentest | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A tájékoztató kezdetén Zugor Zsuzsanna az Echo Innovációs Műhelyének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Mint az elhangzott a NEA nevében is utal a szervezetek közötti együttműködés fontosságára. Ebben a vonatkozásban mindegy, hogy állami, piaci vagy civil szervezetről beszélünk - mondta - a kulcs az együttműködés.
Zugor Zsuzsannát Tanárki Gábor főispán követett, aki elengedhetetlennek tartotta az ilyen és ehhez hasonló tájékoztatást a civil szervezetek számára. A főispán emellett megköszönte a nonprofit szervezetek munkáját, mellyel nemcsak inspirálnak másokat, de jobbá is teszik a világot.
Végül Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke zárta gondolataival a köszöntések sorát. Ahogy arra az elnök kitért megyénk nem csak történelmi múltban gazdag, hanem civil szervezetekben is, Fejérben ugyanis több mint 2000 civil szervezet tevékenykedik.
A legfontosabb tudnivalókról , beleértve az összevont és egyszerűsített pályázati kiírás különbségeit, Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár beszélt a jelenlévőknek.
A helyettes államtitkár tájékoztatását azzal kezdte, hogy arról a változásról számolt be, amelynek köszönhetően csökkennek a civil szervezek adminisztrációs terhei annak köszönhetően, hogy kiterjesztették az egyszerűsített elszámolást. Majd arról beszélt, hogy a pályázatok benyújtásának határideje az összevont esetében december 12., míg az egyszerűsítettnél december 13.
A Fejér megyei adatok vonatkozásában Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta, hogy 2024-ben 323 millió forint NEA forrás "hoztak" a megyébe az itt működő civil szervezetek, valamint azt is elárulta, hogy tavaly Fejérben 538 pályázatból 487 bizonyult sikeresnek, 316 pedig nyert is.
A fórum ezt követően az államtitkárság munkatársainak előadásaival folytatódott. | Civil szervezetek kaptak tájékoztatást | „CIVIL INFO – NEA 2025” címmel tartott rendezvényt a civil szervezetek számára az Echo Innovációs Műhely. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/11/civil-szervezetek-fontos-tudnivalok-nea-palyazat | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A diplomamunkát a dékán munkatársai hosszas keresés után sem találták meg, és mivel nem lát rá esélyt, hogy ezek után fellelhetnék, nem keresik tovább. Geresdi István hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, vagyis létezett, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tűnt el, nem lehet megállapítani.
A Pécsi Újság hétfőn - az után, hogy Schmitt Pál plágiumügye miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről - egy kommentelőre hivatkozva azt írta: egyes híresztelések szerint a nyolcvanas években Pécsett a KISZ vezető tisztségviselőjeként tevékenykedő Gyurcsány Ferenc úgy kapott főiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot.
A volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke erre reagálva kedden a Facebookon nyilvánosságra hozta a főiskolai és az egyetemi leckekönyvéről készült felvételeket. Ezekből az derült ki, hogy a tanárképző főiskolán a Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott be szakdolgozatot, és arra jó minősítést kapott. Gyurcsány Ferenc 1990-ben a Közgázon A gazdasági társaságok és a tőzsde működése címmel adott le disszertációt; diplomájának minősítése jó, a dolgozatra elégséges és közepes értékelést kapott.
Wirsching Viktória, a DK kommunikációs igazgatója az index.hu kérdésére kedden azt mondta: a szakdolgozatok példányai Gyurcsány Ferenc birtokában vannak, de egyetemi évei óta már hatszor költözött, és "még mindig vannak olyan könyvei, amik Pécs óta dobozban vannak". Azaz a szakdolgozatokat elő tudja keríteni, de ez hetekig is eltarthat.
Schmitt Pál lemondása után politikusok szakdolgozatainak felkutatásáról cikkeznek a napilapok: a Magyar Nemzet szerint lavinát indított el Schmitt Pál kisdoktorija, a Magyar Hírlap szerint Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő szakdolgozata is érdekes lehet, a Népszabadság pedig Orbán Viktor kormányfő szakdolgozatát próbálta sikertelenül fellelni az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar könyvtárában. | Itthon: Pécsi Újság: eltűnt az egyetemről Gyurcsány szakdolgozata | Leállította Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatának keresését a Pécsi Tudományegyetem természettudományi karának dékánja. Geresdi István a pecsiujsag.hu hírportálnak azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, a volt miniszterelnöké azonban hiányzik közülük. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120405_pecs_gyurcsany_szakdolgozat | 2012-04-05 13:16:00 | true | null | null | HVG |
Ipari park és egy dél-koreai gyár építését tervezik Maglódon, ráadásullakóövezet közelében, ami hónapok óta elégedetlenséget vált ki a helyi lakosokból, a beruházásról szóló lakossági fórumról azÁtlátszóoknyomozó portál számolt be. A lap szerint többször felcsaptak az indulatok a fórum alatt, a lakosság elégedetlen az önkormányzat kommunikációjával, sokak szerint nem tájékoztatták őket kellőképpen a meghozott döntésekről, például egy 1,8 hektáros véderdősáv egyik hétről a másikra történő kivágásáról. Sokan az élhető kisvárosi környezet miatt költöztek Maglódra, ők most épp ezt a vonzerőt látják veszélybe sodródni. Kérges László polgármester szerint a helyiek elégedetlenkedése csak elijeszti a befektetőket.
A beruházás önmagában nemkívánatos a lakosok jó része számára, ugyanis az ipari park és az alumínium alkatrészeket gyártó dél-koreai gyár a lakóövezethez közel épülne. Múlt hétentüntetést is szervezteka helyiek, ekkor a tömeg azt skandálta: "Nem kérünk több gyárat." Azonban úgy tűnik, már döntöttek az építkezésről,korábbi információk szerinta beruházó kétszer hatezer négyzetméteres létesítményt tervez a területre, illetve 300 fő számára alkalmas szállást is építenek majd, mindezt a lakott területtől nem messze egy 41 hektáros területen, amelyet a Thomay Zrt. birtokol.
A Thomay Zrt. ipari-kereskedelmi parkot létesítene, már meg is kötötte a szerződést a Samwon Industrial Ltd. nevű dél-koreai vállalattal, amely az alumíniumszerkezetek gyártását végző üzemcsarnokokat és egyéb kiszolgáló épületeket fogja felállítani. Az első látványos fejlemény az volt, amikor egyik hétről a másikra kivágták a településre bevezető 31-es út melletti 1,8 hektáros véderdősávot. Ezután szerveződött a tüntetés, majd az önkormányzat kitűzte a lakossági fórumot november 11-re.
A polgármester azt mondta, ő a nyílt és őszinte kommunikációban hisz, Maglódot pedig egészséges, élhető kisvárosnak akarja megtartani, ami fenntartható módon fejlődik. Szerinte nem jó ötlet borsot törni a vállalkozók orra alá, mert elijesztik őket a településről. A fórumon bemutatták, milyen tevékenység fog folyni az üzemben, kiderült, ez valójában egy lemezvágó gyár lesz, ahol alumíniumdarabokat vagdosnak majd, ami állítólag sem zajjal, sem szennyezőanyagok kibocsátásával nem jár, és még környezetvédelmi engedély sem kell hozzá. A munkásszállót mindössze 22 férőhelyesre tervezik, a teherforgalom pedig napi 4-6 kamion lesz a Samwon Industrial képviselője szerint. | Maglód polgármestere attól tart, hogy a gyár miatt tüntetők elijesztik a befektetőket | Ipari park és gyár építését tervezik Maglódon lakóövezet közelében, ami hónapok óta elégedetlenséget vált ki a helyi lakosokból. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/14/maglod-ipari-park-del-koreai-gyar-epitkezes-tuntetes-tiltakozas | null | true | null | null | Telex |
Komjáthi Imre azt írta, a jelölt személyéről még egyeztetések zajlanak, később adnak majd tájékoztatást.
Az MSZP számára "Dombóvár és környékének fejlődése, a helyi szociális igazságosság megteremtése és a mindennapi élet biztonságának növelése kiemelten fontos cél" - fogalmazott közleményében a párt elnöke.
Az időközi választást Potápi Árpád János október 17-i halála miatt kellett kiírni, aki 2022-ben a vármegye délnyugati részét lefedő, dombóvári székhelyű egyéni választókerületben a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként szerzett mandátumot. | Az MSZP saját jelölttel indul a januári időközi választáson | Saját jelöltet indít az MSZP a január 12-i időközi országgyűlési képviselő-választáson a Tolna vármegyei kettes számú egyéni választókerületben. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/az-mszp-sajat-jelolttel-indul-a-januari-idokozi-valasztason/439468 | null | true | null | null | Hírklikk |
A legtöbb magyarországi szálloda a koronavírus-járvány miatt elrendelt kormányzati intézkedések következtében legalább 2021. január 11-ig zárva van, de sok hotel az épület kicsinosítására használja fel a kényszerű szüntet. Nincs ezzel másképp a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia sem, amely Tiborcz István egyik cégének tulajdonában van.
Szállodánk - a várható december 11-i korlátozások feloldását követően - az évben már nem nyitja újra kapuit. A 2021-es évre tervezett felújítási és átépítési munkálatok már december hónapban kezdetét veszik és terveink szerint 2021. március 31-ig kitartanak
- olvasható az Andrássy Rezidencia oldalán.
Lapunk írta meg korábban, hogy a miniszterelnök vejének cége, a BDPST Zrt. tavaly vásárolta meg a TémaDesign Kft. 100 százalékos üzletrészét, melynek értéke 979,7 millió forint volt. Erről a vételről addig csak azt lehetett tudni, hogy a cégbírósághoz benyújtott dokumentumok alapján a megvásárolt üzletrészt a Magyar Fejlesztési Bank zálogjoggal terhelte, a dokumentumok alapján a BDPST 881 millió forintnyi banki kölcsönből fedezte a bevásárlást - ahogy ezt lapunk elsőként megírta. Az eladó pedig Mészáros Lőrinc volt.
Azt pedig még a napi.hu írta meg, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programnak is köszönhetően 2020 végére újulhat meg az akkor még a felcsúti milliárdos vállalkozó tulajdonában lévő ötcsillagos szálloda. A tarcali önkormányzat képviselő-testületének tavaly május 28-i ülésén Tapodi Attila szállodaigazgató mutatta be a fejlesztések látványtervét: 13 szobával bővül a Tokaj melletti szálloda, de a projekt része többek között egy külső medence kialakítása is.
A szálloda 2008 óta működik, de Tapodi Attila beszámolója szerint a hotel bizonyos területei már elhasználódtak, az "ötcsillagos szállodáknál egyébként elvárt az, hogy 10 évente megújuljanak" - derül ki a jegyzőkönyvből. A tulajdonos ezért határozta el az épület felújítását, a Kisfaludy pályázaton pedig sikeresen szerepeltek: 324,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyertek.
Emlékezetes, hogy elmondása szerint idén áprilisban azért szállt ki Tiborcz István az Appeninn Nyrt.-ből, mert véletlenül sem akar állami pénzek közelébe kerülni, és egyébként is sok támadás érte miatta a céget.
Annak idején azért is kezdtem el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek, én pedig még a látszatát is el akartam kerülni annak, hogy a személyem miatt előnyben részesülnének az érdekeltségeim. Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul
- volt olvasható a BDPST közleményében. Való igaz, hogy a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia még akkor nyerte el a 324,5 millió forint közpénzt, amikor még Mészáros Lőrinc volt a tulajdonos. A koronavírus-járványig amúgy az ötcsillagos hotel forgalma 2017 óta folyamatosan emelkedett, hiszen a TémaDesign Kft. 2017-ben még csak 350 millió forint bevételt könyvelhetett el, míg 2019-ben ez az összeg már 504 millió forint volt, ami 44,5 millió forint profitot eredményezett.
Tiborcz István másik szállodája egyelőre még nem szorul felújításra, hiszen eleve csak július közepén nyílt meg a 19 szobás turai kastélyszálló. A luxushotel most is nyitva van, de csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhat. | Tiborcz István cége közpénzből is építheti át a tokaji rezidenciáját | Bár csak 2021-re tervezték a tarcali luxusszálloda felújítását, de a kényszerű szünet miatt már decemberben elkezdték a munkát. Korábban 324,5 millió forint állami támogatást kapott a hotel. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/tiborcz-istvan-cege-kozpenzbol-is-epitheti-at-a-tokaji-rezidenciajat.html | 2020-12-16 16:40:00 | true | null | null | mfor.hu |
Boltzár, olimpia, korrupció...Római-part – Tarlósék újból bevetették a nagy trükköt
Jól bevált eszközéhez nyúlt Budapest fideszes városvezetése: amikor látták, hogy a közvélemény egy ellenzéki kezdeményezés mögé készül beállni, hirtelen ellehetetlenítik az egészet.
Egy rendkívüli közgyűlésen, az ellenzéki képviselőknek csak a helyszínen kiosztott határozati javaslatot elfogadva hatályon kívül helyezte a főváros a római-parti védmű part menti nyomvonalát támogató április határozatát. Ez azt jelenti, hogy nem lesz népszavazás a mobilgátról. A kérdés úgy szólt volna, hogy:
Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?
70 körül jön bölcs belátás?
A szerdai közgyűlésen ezt a határozatot népszavazás nélkül visszavonták, de gát lesz, a kérdés, hogy mikor, azt egy későbbi határozat fogja eldönteni. Három lehetséges nyomvonal létezik. Az első szerint a part mentén, a Duna vonalától nem messze – ez ellen tiltakoznak a legtöbben, ezt vonták most vissza, de nem kizárt, hogy a későbbiekben ugyanezt meg is szavazzák. A második javaslat Bús Balázsé, Óbuda polgármestere azt szeretné, ha az első verzióhoz képest beljebb épülne a gát, a kerítés vonalában. A harmadik elképzelés a civileké, a Nánási út–Királyok útja vonalában húzódna a gát, de ezt ellenzi a főváros és a III. kerület is, ugyanis ebben az esetben a part és a tőle 200 méterre lévő gát között védtelenné válnának a házak.
A hvg.hu-nak a Fák a Rómain civil közösség egyik tagja, Tömör Miklós azt mondta, a civilek javaslatát ugyanis elvetették a most meghozott határozattal, de ők azt szeretnék, ha mindhárom nyomvonalról ugyanolyan mélységű és transzparens vizsgálat születne, amíg pedig ez nem készül el, a főváros állítson le minden engedélyezési eljárást.
Minimális győzelem ez, ha győzelem egyáltalán, mert a nyomvonal kérdése nagyon bizonytalan
– mondta Tömör.
Továbbra is azt szorgalmazzák, hogy a potenciális árvízi veszélyben élő csillaghegyi lakók érdekében soron kívül kezdjék meg az Aranyhegyi-patak mentén az árvízvédelmi mű kiépítését. Tömör számított arra, hogy a közgyűlés valahogy megpróbálja ellehetetleníteni a referendumot. „Orbán Viktor nem engedhette meg Tarlós Istvánnak, hogy kikérje a budapestiek véleményét.” Azt mondta, civil szervezetként a továbbiakban is erőszakmentesen, törvényi keretek között, de tiltakozni fognak a part menti gát ellen.
Az a célunk, hogy Tarlós is belássa, rossz döntést hozna, ha a Duna mellé építené a gátat. Reméljük, 70 körül hamarosan benő a feje lágya.
Összegyűltek volna
A hétfőn indult aláírásgyűjtés és a referendum egyik elindítója Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke (ő és Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, III. kerületi önkormányzati képviselő nyújtottak be kérdést magánemberként) lapunknak azt mondta, gyáva és cinikus Tarlós lépése, ugyanis tudta, hogy a budapestiek nem támogatták volna a javaslatát egy esetleges népszavazáson.
Pataki emlékeztetett: a múlt héten a főpolgármester még úgy nyilatkozott, hogy nem bánja, ha népszavazáson döntenek a kérdésről, de „leszólhattak a Fidesz központi irodájából, hogy a párt nem engedi a referendumot”. Azonban azt mondta, ha lesz érvényes határozat arról, hogy hová tervezik a gátat és az szembemegy az emberek akaratával, ők újra megpróbálják a népszavazást, ugyanis a politikus úgy látja, a fővárosiak ezt akarják. Már az első napon tízezer aláírást gyűjtöttek össze a szükséges 138 ezerből.
Meglett volna a szükséges szám, amivel kiírták volna a népszavazást. Ezt a Fidesz is látta, ezért lépniük kellett.
Pataki azt mondta, most egyeztetnek a civilekkel és azzal a hét ellenzéki párttal, akik összefogtak a római-parti mobilgát ügyében (az Együtt mellett a Párbeszéd, a DK, az LMP, az MSZP, a Kétfarkúak, a Liberálisok, a Momentum és Modern Magyarország Mozgalom), hogyan tovább.
Óva int
A hvg.hu megkereste a közgyűlés után Király Dávidot is, a Republikon Intézet munkatársát, Budapest-szakértőt, aki azt mondta, a döntés mikéntje lepte meg a legjobban, a főváros ugyanis a saját szabályait szegte meg azzal, hogy csak helyben osztották ki a korábbi határozat visszavonásáról szóló előterjesztést, az előzetesen nem volt elérhető. A legfontosabb azonban az, hogy a vasárnapi boltzárral vagy az olimpiai népszavazással ellentétben a mostani döntés nem jelent tartalmi visszalépést, a városvezetés ugyanis deklarálta, hogy továbbra is a hullámtérben akarja megépíteni a gátat. Az egyetlen cél tehát az volt, hogy a népszavazás alól kihúzzák a szőnyeget.
Ez csak egy közjogi trükközés volt.
Király szerint ha lesz érvényes határozat arról, hogy hova tervezik a gátat, meg lehet próbálni egy újabb népszavazást, de emlékeztetett arra, amikor Tarlós István kritizálta a Fővárosi Választási Bizottságot, mivel szerinte nemcsak a jogszabályi hátteret kellett volna vizsgálniuk, hanem a kérdésfeltevés érthetőségét is. Ha a főpolgármester szerint ez megtette volna az FVB, akkor a Kúria nem tudta volna átengedni a népszavazási kérdést.
Az tehát, hogy ez a kérdés most átment, nem jelenti azt, hogy egy nagyon hasonló kérdés esetében ez legközelebb is így lesz.
Vasárnapi boltzár, olimpia, korrupció
2016 tavaszán a Kúria átengedett egy MSZP-s népszavazási kezdeményezést az akkor még létező vasárnapi boltzárról. Nem ment könnyen, ugyanis tavaly februárban tömegjelent alakult ki az NVI-nél, kopaszok akadályozták meg a szocialistákat, hogy akkor kérdést adjanak le. Aztán a boltzár egyéves évfordulóján kiállt Rogán Antal és Varga Mihály, elmondták, hogy ugyan sikeres az intézkedés, mégis visszavonják.
Amikor az elmúlt egy évet kell értékelni, akkor nemcsak a gazdasági mutatókat kell nézni, hanem az emberek véleményét is
– indokolt akkor Rogán, vagyis nem lett népszavazás, amit szinte biztos, hogy bukott volna a kormány.
Hasonló volt a forgatókönyv az olimpiaellenes aláírásgyűjtéskor is. A Momentum összegyűjtötte a szükséges 138 ezer aláírás majdnem dupláját a referendumhoz, majd Orbán Viktor, Tarlós István és Borkai Zsolt (akkor még olimpiai bizottsági elnök) úgy döntött: Magyarország visszavonja pályázatát a 2024-es olimpia megrendezésére. A népszavazás így okafogyottá vált. Ismét meghátrált a kormány. Amikor a főváros formálisan is visszavonta a pályázatot, Tarlós a közgyűlésen úgy fogalmazott: a kis- és törpepártok csak azért küszködtek a népszavazásért, mert az ezzel járó több hónapos kampányból politikai hasznot húznának.
Néhány hete Vágó Gábor, korábbi LMP-s politikus kezdeményezett népszavazást a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének meghosszabbításáról. Felsorakoztatta a kérdése mögé a Párbeszéd, az Együtt, az LMP, az MSZP és a Momentum Mozgalom is, de a Fidesz egyetlen mondattal megfúrta a referendumot. Gulyás Gergely, a Fidesz mai frakcióvezetője akkor úgy érvelt, semmi szükség a népszavazásra, elég lenne módosítani a büntető törvénykönyvet. Ez két nappal az aláírásgyűjtés kezdete után meg is történt, hatalmas egységgel ment át a jobbikos javaslat a Házon. Harmadjára farolt ki a népszavazásból a Fidesz. | Itthon: Boltzár, olimpia, korrupció...Római-part - Tarlósék újból bevetették a nagy trükköt | Jól bevált eszközéhez nyúlt Budapest fideszes városvezetése: amikor látták, hogy a közvélemény egy ellenzéki kezdeményezés mögé készül beállni, hirtelen ellehetetlenítik az egészet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20171018_Nepszavazas_mobilgat_Tarlos_Istvan_romai_part | 2017-10-18 21:54:00 | true | null | null | HVG |
Gaetz állítólag kiskorúval folytatott szexuális kapcsolatot, amiért fizetett is, emellett illegális kábítószereket használt. A napokban felmerült, hogy az ügyéről szóló jelentést nyilvánosságra is hozhatják. Gaetz végig tagadta az állításokat - írja a BBC.
Trump nagyra értékelte az erőfeszítéseit
Donald Trump a közösségi oldalán azt írta, nagyra értékeli Gaetz erőfeszítéseit, hogy igazságügyi miniszter legyen. Mint írta, szerinte volt képviselő nagyon jól csinálta, de nem akarta megzavarni a kormányzatot, amiért nagyon tiszteli. Gaetz pedig az X-en írta, továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy Donald J. Trump a történelem legsikeresebb elnöke legyen.
"Örökre megtisztelő lesz számomra, hogy Trump elnök úr engem jelölt az Igazságügyi Minisztérium élére, és biztos vagyok benne, hogy megmenti Amerikát" - tette hozzá Gaetz.
A kongresszusi etikai bizottság által folytatott vizsgálat számos - kábítószerrel, kenőpénzzel és szexszel kapcsolatos - állítással foglalkozott. A visszavonás előtti napon a képviselőház etikai bizottsága zárt ajtók mögött ülésezett, hogy megvitassa, nyilvánosságra hozza-e a Gaetzről szóló jelentést. | Mégsem Matt Gaetz lesz Trump igazságügyi minisztere | Matt Gaetz volt floridai kongresszusi képviselő visszavonta a legfőbb ügyészi posztra való jelöltségét, miután vita alakult ki arról, hogy nyilvánosságra kell-e hozni az ellene felhozott szexuális visszaélési vádakról szóló kongresszusi jelentést. A 42 éves férfi azt mondta, az esetleges jelölése körüli vita „igazságtalanul zavaró tényezővé vált” a leendő Trump-kormányzat munkájában. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/trump-miniszter-jelolt-visszalepett/10h2ylv | null | true | null | null | Blikk |
BM: miniszteri biztos koordinálja az "olajos" ügyekkel kapcsolatos nyomozásokat
Az úgynevezett olajos ügyekkel kapcsolatos nyomozások koordinálására miniszteri biztossá nevezte ki Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokot Pintér Sándor belügyminiszter - olvasható a Hivatalos Értesítő legfrissebb számában.
Horváth Pintér előző belügyminisztersége idején a tanácsadója volt, azt megelőzően pedig Pintér Sándor cégének igazgatósági tagja. A kilencvenes években a Pest megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi vezetőjeként, egyebek mellett, a Clodo-féle pénzhamisítási eljárást irányította.
"A miniszteri biztos feladata az Országos Rendőr-főkapitányság nyomozó szervezeti egységeinél a szervezett bűnözői körök által az 1990-es években elkövetett élet elleni bűncselekmények, illetve az úgynevezett olajos ügyekkel összefüggő élet és testi épség elleni, vagyon elleni bűncselekmények hatékony felderítésének és nyomozásának irányítása, koordinálása" - áll a kedden megjelent belügyminiszteri utasításban.
A miniszteri biztos a tevékenységét június 16-tól ez év december 15-ig látja el.
Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális üzletága volt, becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. A visszaélések elkövetésére a gépjárművekben használt gázolaj és a háztartási tüzelőolaj kettős ára adott lehetőséget. A két termék minőségileg azonos volt, de az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették. | Miniszteri biztos vizsgálja az olajügyeket | Miniszteri biztos vizsgálja az olajügyeket - A nyugalmazott dandártábornoknak a 90-es években Pintér Sándor tanácsadója volt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/06/25/miniszteri_biztos_vizsgalja_az_olajugyeket/ | 2013-06-25 23:16:00 | true | null | null | Index |
Október 21-én indult szavazás a pecs.hu oldalon arról, hogy az önkormányzat idei közmeghallgatásán mi legyen kiemelt témakör. A városvezetés kezdeményezésére újra a pécsiek dönthettek arról, hogy három téma közül melyik kerüljön biztosan napirendre.
Az október 27-ig tartó voksoláson minden pécsi egy szavazatot adhatott le. A határidőig összesen 180 szavazat érkezett be.
A voksolók valamivel több mint 56 %-a arra szavazott, hogy a pécsi aquapark-projekt legyen a közmeghallgatás kiemelt témája. A közmeghallgatás témái közül a NetZeroCities-programra a válaszadók 29 %-a, a pécsi minimum első pontjának meghatározására pedig 15 %-a adta szavazatát.
A fenti eredmény alapján tehát az idei közmeghallgatáson kiemelt téma a pécsi aquapark-projekt lesz. A projektet a pécsiek elsöprő többsége tartja fontos beruházásnak: a tervpályázatot széleskörű lakossági egyeztetés kísérte, amelyből kiderült, hogy az ebben résztvevő pécsiek 92,5%-a fontosnak tartja az aquapark mielőbbi megépítését.
A rendezvényt a pécsi önkormányzat 2024. november 5-én, kedden 17 órai kezdéssel tartja az Apáczai Művelődési Házban.
Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nyitókép: Pécsma | Szavaztak a pécsiek: az aquaparkról szól majd a közmeghallgatás | Véget ért a város honlapján indított szavazás. A szavazatok összesítése alapján az önkormányzat november 5-i közmeghallgatásának központi témája a pécsi aquapark-projekt lesz. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/regio/szavaztak-a-pecsiek-az-aquaparkrol-szol-majd-a-kozmeghallgatas/530081 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A járőrök az M1-es sztráda forgalmából emeltek ki egy utasokkal teli román kisbuszt, amely Angliába tartott. A jármű átvizsgálásakor mindenki magához vette saját poggyászát, de a raktérben mégis maradt néhány táska. Az egyenruhásoknak feltűnt , hogy a gazdátlan, nagyméretű sporttáskák szögletes formájúak. A csomagok átvizsgálásakor fény derült a külalak titkára; mindegyikben különféle márkájú bolgár és román zárjegyes cigaretta lapult, amelyeket egy-két ruhadarabbal próbáltak elfedni.
A 25 éves sofőr azt mondta, hogy a kisbuszt az utasokkal és a csomagokkal együtt vette át Romániában, de a csempészcigarettáról nem tudott. Látszólag üdvözölte a pénzügyőri intézkedést:
Örülök, hogy kiderült, mert Angliában ezért börtönt kaptam volna!
A pénzügyőrök a 2640 doboz, több mint hatmillió forint értékű, magyar zárjegy nélküli cigarettát lefoglalták. Az ügyben jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás bűncselekmény miatt indítottak eljárást. | "Örülök, hogy kiderült" | Örülök, hogy kiderült — mondta az a román sofőr, aki közel 3000 doboz magyar zárjegy nélküli cigarettával akadt fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatósága pénzügyőreinek ellenőrzésén. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/orulok-hogy-kiderult | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
2011.06.01. 22:00
Több kétes üzletben vett részt a Honvédelmi Minisztérium (HM) médiacége, a Zrínyi Nonprofit Kft. az előző választási ciklusban – tudtuk meg.
Például piaci ár fölött, tizenötmillió forintért vásárolt a kft. vágógépet és archiválóberendezést a szaktárca katonai filmstúdiója részére, de gyanús módon szereztek be egy toborzóbuszt is a cégen keresztül. A cég pénzén kiadott, Magyar Honvéd című hetilap főszerkesztőjét pedig előbb leváltotta a társaság korábbi ügyvezetője 2008 nyarán, egyben kinevezte az újság tanácsadójának. Ennél a társaságnál foglalkoztatták vissza Fapál Lászlót, a HM egykori közigazgatási államtitkárát is, aki azóta előzetes letartóztatásba is került.
Továbbiak a 2. oldalon | Nyelte a pénzt a HM filmstúdiója | Több kétes üzletben vett részt a Honvédelmi Minisztérium (HM) médiacége, a Zrínyi Nonprofit Kft. az előző választási ciklusban – tudtuk meg. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2011/06/nyelte-a-penzt-a-hm-filmstudioja | 2011-05-23 01:42:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A MÁV Zrt. azt megelőzően kötött szerződést a Grid Zrt.-vel szakértői munkára, még mielőtt Andrási Miklós a MÁV Zrt. élére került volna - közölte a vasúttársaság szerdán közleményben. A MÁV Zrt. arra reagált, hogy a Magyar Nemzet szerdai számában arról írt: a vasúttársaság szerződést kötött azzal a céggel, amelynek MÁV-elnökké való kinevezése előtt Andrási Miklós volt az igazgatója.
A közlemény szerint a MÁV Zrt. 2009. május 4-én árajánlatot kért három cégtől - köztük a Grid Zrt.-től - a MÁV "villamos-energia ellátó tevékenységének önálló társaságba szervezése" elnevezésű szakértői munkára. A beérkezett ajánlatok közül a Grid Zrt.-t választották ki a feladat végrehajtására. A céggel 2009. június 18-án kötöttek szerződést, még azt megelőzően, hogy Andrási Miklós a MÁV Zrt. élére került volna.
Ebben az időszakban Andrási Miklós a Grid Zrt. pénzügyi szolgáltatások ágazatánál dolgozott üzletfejlesztésért felelős igazgatóként, a szerződésben szereplő stratégiai átszervezési megbízás viszont a másik üzletághoz tartozó vezetői tanácsadásra vonatkozott - állítja a MÁV.
A Grid Zrt. a vállalt feladatot határidőre, 2009. július 10-ére teljesítette. Az elvégzett munka minőségével a megrendelő elégedett volt, ezért a MÁV Zrt. nem zárja ki, hogy a jövőben is igénybe veszi a tanácsadó cég szolgáltatásait - közölte a vasúttársaság. | Magyarázza az igazgató cégével kötött szerződést a MÁV | Már Andrási Miklós MÁV-vezér kinevezése előtt megkötötték a szerződést azzal a céggel, ahol a vezérigazgató korábban dolgozott - állítja a vasúttársaság, amely a jelenlegi vezető korábbi cégének adott tanácsadói megbízást. Hozzátették, hogy a munkával elégedettek voltak, ezért nem kizárt, hogy újra igénybe veszik a cég szolgáltatásait. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/10/mav-andrasi-miklos-kinevezese-elott-kotottek-szerzodest-a-grid-ceggel | 2009-10-07 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A német ügyészség szerint G. egy Lina E. nevű nővel együtt egy olyan lipcsei csoport tagja volt, amely 2019-2020-ban titokban hosszan megfigyelt, majd megtámadott és brutálisan bántalmazott több, szélsőjobboldalinak tartott embert. A csoport meg akarta dönteni a demokratikus államrendet - szúrta ki a német Tagesspiegel cikkét a telex.hu.
Milliókba kerül, de megszüntetik az antifa-aktivista, Ilaria Salis letartóztatását
Johann G. és társai 2023 februárjában Budapesten akcióztak a kitörés napjának nevezett neonáci gyűlés idején. A rendőrségi vizsgálat szerint ennek a csoportnak a tagja volt Iliria Salis, akit tárgyalását követően magyar börtönben zártak el, majd európai parlamenti képviselővé választották, igy kiszabadult. Jelenleg Iliria Salis mentelmi ügye az EP előtt fekszik.
A rendőrség akkori tájékoztatása szerint egy magyarokból és külföldiekből álló vegyes társaság négy támadást hajtott végre a fővárosban, ezekben nyolc ember sérült meg, hárman súlyosan. Johann G. ellen ezért magyar elfogatóparancs volt érvényben, a férfit bűnszervezetben való részvétellel és súlyos testi sértéssel is gyanúsítják. | Elfogták a budapesti szélsőbalos akciózás egyik gyanúsítottját | Alkotmányellenes, szélsőbaloldali szervezetben való részvétellel gyanúsítják a német hatóságok a 31 éves Johann G. nevű férfit, akit Weimar közelében egy helyi vonaton kaptak el pénteken és vettek őrizetbe. A férfi és társai 2023 februárjában Budapesten akcióztak a kitörés napjának nevezett neonáci gyűlés idején. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/letartoztattak-szelsobalos-csoport-gyanusitott-nemetorszag/hdw99tg | null | true | null | null | Blikk |
Nyitókép: Kovács Tamás/MTI
"Jó reggelt. Szeretném mély tisztelettel megtudakolni az elnök úrtól, hogy mit is ért az alatt, hogy »prolihergelő«. És ha azt érti, amit gondolok, akkor miért csodálkozik az amerikai választás eredményén vagy akár az itthoni kétharmadokon? Továbbá hogyan is gondolja, hogy Pressman úr marad? Gondolom, tisztában van vele, hogy Amerikában az elnöknek vannak nagykövetei. A józan észről már nem érdeklődnék." | A józan észről már nem érdeklődnék | Szeretném mély tisztelettel megtudakolni az elnök úrtól, hogy mit is ért az alatt, hogy „prolihergelő”. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/11/a-jozan-eszrol-mar-nem-erdeklodnek | null | true | null | null | Mandiner |
Sok különlegessége van annak, ahogy a harmadik Orbán-kormány alatt egy új hazai tőkésosztály épül. Ez az „új hazai tőkésosztály” kitétel ugyan nagy részben egyetlen vállalkozót takar, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármestert, de azért ennyire ne egyszerűsítsük le ezt az írást, vannak természetesen más kedvezményezettjei is ennek a világnak.
vagyis a Fidesz erősen központosított felépítményének az első számú gazdasági potentátja. Ez a kép azonban azért leegyszerűsítő, mert ebben az integrált rendszerben nem egyszerűen személycsere történt, hanem a működési mechanizmusokban is sok az új elem.
Új módszerek jelentek meg
Sorozatunkban több ilyen jellemzőt szeretnénk bemutatni.
Miért van annyi bejelentés, miért kell annyi tranzakció?
Mi az a magántőkealap?
Miért használ ez a világ újabban annyi bankhitelt?
Mi az a co-investment?
Ilyen és hasonló kérdéseket lehetne számba venni, ahhoz, hogy megértsük ezt az új rendszert.
Kezdjük azzal az érthetetlen, de mindenképpen egyedi jellemzővel, amely a rengeteg tranzakciós költségben, a tanácsadók és a jogászok agyonfizetésében, felesleges és átmeneti jogi és céges konstrukciók kialakításában testesül meg. Először is lássunk pár példát, hogy mire gondolunk!
Takarékinfo
Kezdjük a példákat a takarékok világával! Itt aztán tényleg teljes tranzakciós őrület zajlik. A takarékok egymásba olvadnak, majd megint csak egymásba olvadnak, a rendszer nagykutyái, vagyis a Takarékbank és az FHB bankjai is össze-vissza vásárolgatják egymást.
De még a legfontosabb beszállítók is állandóan gazdát cserélnek, áttételekkel mozognak. Mintapéldánk a Takarékinfo (korábban Dom-P) Zrt. elnevezésű, fontos informatikai beszállító cég lehet. A takarékok világában informatikai megoldásokat szállító cég 5 milliárd forintos forgalommal és 160 emberrel bír.
Ez a társaság a korábbi Spéder Zoltán-féle érdekeltségi körből egy kis időre már Mészáros Lőrinc egyik bizalmasához, Csík Zoltánhoz (Easy Holding) került. Utána meghatározó tulajdont szerzett benne az AB Banksoft Plus nevű cég. De itt sem melegedhetett meg igazán a társaság, mert végül a Mészáros Lőrinchez kötődő tőzsdei Opimus Nyrt. és a szintén ehhez a világhoz kapcsolódó, korábban szekszárdi fideszesek birtokolta Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő szállt be, egy olyan cég, amelyben pár nappal korábban Mészáros Lőrinc Opimus-érdekeltsége szintén tulajdont szerzett.
Tudja követni? Nem? Lehet, hogy éppen ez a cél? Miért nem lehetett rögtön Mészárosnak adni a céget?
NC Consulting
Anélkül, hogy a Takarékinfo-deal részleteit és valódi mozgatórúgóit ismernénk, érdemes egy kicsit elmerengeni egy tanácsadó cégen! Így hívják: NC Consulting Kft.
A Németvölgyi út 97-ben bejegyzett cég a honlapja szerint egykori Kossuth Holdingos felszámolók tulajdona. Nagyon okos emberekről van szó. Magyari József, Hetzmann Béla, Takács Zoltán, Váradi Zoltán. A négy tulajdonosnak szinte teljesen azonos a cv-je, a legtöbben ugyanazoknál a cégeknél töltöttek, illetve töltenek be tisztségeket, ilyen az említett Kossuth Holding, de ilyen volt a Szentgál és Vidéke Takarék, majd a B3 Takarék, illetve az Euro-Faktor.
A takarékok világának fő emberét úgy hívják, hogy Vida József, ha megnézzük az életrajzát, ő is éppen a Szentgál és Vidéke, majd a B3 Takarék élén dolgozott. Vida József bizalmi emberei az NC Consultingosok? Vagy az NC Consultingosok előretolt helyőrsége Vida József? Nem tudjuk.
De az érdekes, hogy amióta Vida József a szövetkezeti világ fő embere és rengeteg a tranzakció, az NC Consulting árbevétele megemelkedett. 2012-2014 között minden évben 210-270 millió forint közötti árbevételt ért el a társaság. 2015-ben azonban már 1,115 milliárd forintot, és tavaly is 701 millió forintot.
Nem lennék meglepve, ha a takarékok tranzakciós őrülete során az NC is kapna tanácsadói megbízást, de ezt nem tudjuk. Az egész NC Consulting azonban biztosan érdekes. A Mészárosék által most megszerzett Takarékinfonak nemrégiben új első embere lett, Ihász Zsolt. Talán már nem is meglepő, hogy a Takarékinfo új vezetője is éppen az NC Consultingtól érkezett. Ihász amúgy állítólag jó szakember banki háttérrel, forrásaink szerint még az NC nagy öregjeinél is képzettebb a pénzügyekben.
Tranzakciós őrület: MKB
Az MKB Bank privatizációja során nem azt jelentették be először, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György környezete viszi el a bankot, hanem előbb azt, hogy a szingapúri Blue Robin és a titokzatos Metis Magántőkealap lesznek a tulajdonosok. Aztán szép lassan Rakesh Kumar Aggarwal úrtól, az indiai-szingapúri átmeneti tulajdonostól Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére és Balog Ádám MKB-vezérigazgató tulajdonába jutott a Blue Robin, a másik tulajdonost, a Metist pedig egy idő után már nem Jaksa János kecskeméti bankár, hanem Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért alapkezelője kezelte.
Ez volt tehát a nagy tranzakciós őrületre a mintapéldánk, de nézzük meg a kérdést általánosabban, mi történik, mi az oka ennek a lépcsőzetességnek, ennek a döcögésnek, ennek a mértéktelen költekezésnek? Miért bonyolítják ennyire az életüket? Úgysincs következménye, minek ilyen nehézkesen haladni?
Beszélgető-partnereink több magyarázatot is felsorolnak, ilyen lehet:
a mindig is jogászok vezette Fidesz-világ imádja az ügyek jogi, formai megközelítését,
az ebben a világban jól helyezkedő jogászok és tanácsadók agyonköltségelik a kiszemelt oligarchákat, vagy fordítva, bizonyos közreműködőket így lehet jutalmazni,
a látszat, az óvatosság, vagyis az a furcsa hit, hogy amennyiben A pontból B-be lassabban jutunk el, akkor annak kevésbé lesz társadalmi visszhangja.
a tanácstalanság, nincsenek határozott utasítások és azért még mindig van egyfajta félelem a jogkövetkezményektől.
1. Jogi megközelítés
Az első magyarázat szerint zajlik egy harácsolás, vagyis a nemzeti vagyon egy pár nagytőkés kezébe jut a fenti tranzakció-sorozatok kapcsán. Eközben a jogászok elhitetik azt, hogy amennyiben papíron rendben van minden, akkor soha, senki nem tudja ezeket a tranzakció-sorozatokat morálisan, vagy büntetőjogilag számon kérni.
Már 2010 és 2014 között is más lett az állam megfejésének a logikája, mint a megelőző baloldali időszakban. A szoci éra közbeszerzéseinek zacskóit, visszacsorgatásait, az egymás ellen acsarkodó egyenlően erős emberek világát, felváltotta a state capture, a rabul ejtett állam logikája. Ebben minden rendben van, minden legális, minden megjelenik a Magyar Közlönyben.
Szépen kihirdetnek egy szakmailag látszólag megalapozott, de valójában túlárazott közbeszerzést, a győztes neve megjelenik a hivatalos értesítőkben. A munkát el is végzi a győztes, vagy sokszor az általa felvett alvállalkozók. A cégregiszterben transzparensen megjelenhet a sikeres cég nyeresége és a tulajdonosok adózott legális jövedelemként kivehetik az osztalékot.
A jogászok a törvényben, a formában hisznek. Márpedig a Fidesz alapítói jogászok, ők is az írásban hisznek. Minden szépen be van jelentve, minden ki van hirdetve, korrupciót senki nem vizsgál.
2. Szivatás, költségelés
A következő, az előző pontot egyáltalán nem kizáró értelmezés szerint a NER-t szétszívatják a jogászok és a tranzakciós szakemberek, vagy esetleg a NER szándékosan, az iszonyatos és tök felesleges költségekkel jutalmaz háttérembereket. Soha nem élt ilyen remekül ez az üzletág, állandó tranzakciók, szerződések, struktúrák.
Az MKB eladásánál elképesztő tanácsadói díjakat fizettek, például a jó nevű JP Morgannek. Pedig valójában mindvégig lehetett tudni, hogy a legjobb nemzetközi tranzakciós ház csak díszlet, ahhoz biztosan nem kellett volna drága tanácsadó, hogy egy év múlva a következő neveket lássuk az MKB tulajdonosi struktúrájában: MKB-s munkavállalók, Szemerey Tamás, Balog Ádám, illetve a Mészáros Lőrincék kezelte tisztán magyar tőkét tartalmazó Metis Magántőkealap és a Pannónia Pénztár.
De ha majd esetleg a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrincék a szlovák-cseh EPH csoporttal együtt veszik meg, az eklatáns példája lehet annak, ahogy a dörzsölt brókerek, angolszász iskolákban edzett tranzakciós szakemberek megtalálják kedvenc partnertípusukat, a rejtőzködő, de nagy politikai hátszéllel és vastag pénztárcával rendelkező finanszírozót. Soha semmin nem keresnek olyan jól az ilyen pénzügyesek, mint az ilyen tranzakciókon. Most zajlik a tranzakciós világ nagy dőzsölése.
3. A látszat
Az sem kizárható, hogy a NER-nek még mindig van egy érdekes szemérmessége, vagy álszemérmessége. Miközben a jól értesültek pontosan tudják egyes tranzakciók valódi célját és hátterét, hogy hova tart a portéka, de az aktorok mégis sok tranzakciós költséget vállalnak valamilyen fokozatosságért, valamilyen látszatért.
Mikor jutsz el A pontból, B pontba, ha mindig csak az út hátralevő részének a felét teszed meg? A gyakorlatias válasz az, hogy soha, a matematikai pedig az, hogy csak a végtelenben. Ha a Mediaworksnek Orbán Viktor felé kell közelednie, de mindig csak fele olyan közel kerül, mint annak előtte, akkor soha nem lesz Orbán Viktoré a kiadó, vagy legfeljebb valahol a végtelenben.
Jobb a látszat. Többet kérhet az eladó, ha tudja, hogy milyen komoly a szándék, jobban zúgolódhat a közvélemény, ha nyílt a tranzakció. Érdekes, hogy még az előbbiekhez képest jóval kisebb tranzakciót jelentő Figyelő-tranzakciónál is volt egy furcsa, közbeiktatott áttétel. Előbb Ducsai Ákos Investender nevű cége vette meg a felszámolásból az újságot és csak pár nappal később került az át Schmidt Mária családtagjaihoz, vagyis a K4A Kft-hez.
4. Tanácstalanság
Végül néha tapasztalható a sok tranzakció körül egyfajta tehetetlenség is. A felek sokszor nincsenek tisztában a feladattal. Többen bejelentkeznének végrehajtónak, hiszen minden feladathoz jövedelemszerzési lehetőség is járul.
Végső soron egyetlen erős szavú ember van a rendszerben, a miniszterelnök, de azt senki nem várhatja el, hogy gazdasági részletkérdésekben is ő adjon utasításokat. Ameddig ezt a feladatot Simicska Lajos irányította, addig a hatalmasságok, miniszterek beültek a Radóc utcában a váróba és vártak.
A mostaniak azonban sokszor egyáltalán nincsenek tisztában a pontos feladattal, az erőviszonyokkal, és hibázni nem akarnak. Jellemzően nem attól félnek, hogy valamilyen üzlet majd törvénytelen lesz, szabálytalan, a felügyelet, vagy az ügyészség lecsap, hanem attól, hogy a láthatatlan erő, a NER irányítóinak akaratából félreértenek valamit. | Gazdaság - Furcsán épül a nemzeti tőkésosztály | Furcsán épül a nemzeti tőkésosztály - Mészáros Lőrincék minden nap bejelentenek valami furcsa tranzakciót, ide-oda pakolgatják a cégeiket, de vajon miért? | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/08/01/furcsan_epul_a_nemzeti_tokesosztaly_1._-_erthetetlenul_sok_a_felesleges_tranzakcios_koltseg/ | 2017-08-01 11:25:08 | true | null | null | Index |
Hatala József a hvg.hu-nak megerősítette, hogy valóban meghallgatták őt tanúként. Megjegyezte: ezt teljesen természetesnek tartja, ugyanakkor nem kíván az ügyről részletesebben nyilatkozni.
Mint arról a hvg.hu is hírt adott, a VPOP nyomozói március 11-én vették őrizetbe az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. vezérigazgatóját és hat vezető pozícióban lévő munkatársát. Az Eclipse volt az, amely a gépjűrművek kötelező eredetiségvizsgálatának informatikai rendszerét kiépítette. A VPOP gyanúja szerint a cég az elmúlt 3 évben állami pályázatokon elnyert 15 milliárd forint után nem fizette be az áfát, hanem fiktív számlákkal csökkentették a bevételt.
Hatala József az Országos Rendőr-főkapitányságtól négy éve távozott, a rendőrségnél közbiztonsági főigazgató volt. Közeli, üzleti kapcsolatban áll Pintér Sándorral, a Fidesz-kormány egykori belügyminiszterével. Kettőjüknek közös cégük is volt, az Euro Dentis Fogtechnikai és Szolgáltató Kft., amely szintén az Angol utcai irodaházban volt, ugyanott, ahol az Eclipse Zrt. Az Euro Dentis tavaly november óta végelszámolás alatt áll.
Hatala a hvg.hu munkatársának azt ajánlotta, az ügy részleteiről kérdezze a VPOP-t vagy Szabó Iván ügyvédet. Szabó az egyik Pintér-cég, a Civil Biztonsági Szolgálat ügyvédje is. | Itthon: Eclipse-ügy: kihallgatták a vezérőrnagyot | A VPOP szerdán házkutatást tartott az Eclipse irodájában, csütörtökön pedig meghallgatták Hatala József nyugalmazott vezérőrnagyot, aki az irodát kiadó cég vezérigazgató-helyettese - tudta meg a hvg.hu. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100311_eclipse_kihallgattak_hatala_jozsefet | 2010-03-11 20:34:00 | true | null | null | HVG |
Nyitókép: MTI/AP/Evan Vucci
"A kérdésre a válasz sajnos az egyik irányba sem egyértelmű, a választási csalás fogalma sem annyira tiszta arrafelé, főleg ha tudomásul vesszük, hogy abban az országban a választás egy befolyásolási verseny is, csalni az tud lényeges helyeken és a szükséges mértékben, aki bírja a helyi közösségek, lokális szervezetek, nem csak pénzbeni, hanem adott esetben intézményi támogatását is.
Habár az elnökválasztás és a szenátus már eldőlt, a képviselőház még nem, és bizonyosan nagyon csekély, maximum 4-5 fős többség néz ki a republikánusoknak, a legjobb esetben is. A képviselőház nélkül a Trump-adminisztráció lehetetlen küldetése még lehetetlenebb lenne és a kis többség is okozhat problémákat. Ennek az egész gondolatmenetnek természetesen az az alapja, hogy az elnökválasztás nem csak színjáték, hanem tényleg valóságos, van tétje, és a szavazatok tisztességes megszámlálását el lehet intézni. Vagyis a két párt, a két hatalmi csoport, ezt a szűk, csak számukra szóló demokráciát játékszabályostól elfogadja.
Az elektori rendszer, vagyis hogy az egyes szövetségi államok az elnökválasztási versenyben a népességszámukhoz igazodó mennyiségű elektort adó választókerületek, amelyeket egyenként kell megnyerni, meghatározzák a csalásra érdemes helyeket is. Elvileg elég egy szavazattal nyerni egy kerületet (államot), hogy vidd az összes elektort. És a kiütéses győzelem sem ér semmivel sem többet." | Csaltak-e a demokraták 2020-ban, és ha igen, most miért nem? | Pártatlan és mélyreható vizsgálat nem volt a kérdésben 2020 után, ilyen a demokrata mélyállam irányítása alatt álló amerikai kormányzati szervektől nem is volt várható. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kulfold/2024/11/csaltak-e-a-demokratak-2020-ban-es-ha-igen-most-miert-nem | null | true | null | null | Mandiner |
A múlt szerdán elfogott és pénteken előzetes letartóztatásba helyezett három rendőrt, egy őrnagyot, egy hadnagyot és egy törzszászlóst a Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly nyáron, illetve ősszel elkövetett cselekmények miatt gyanúsította meg hivatalos személy által, fontosabb ügyben kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel.
A nyomozás adatai szerint M. János hadnagy és S. Tibor törzszászlós 2009. szeptemberében felvette a kapcsolatot a kerületi rendőrkapitányságon folyamatban lévő büntetőügyben előzetes letartóztatásban lévő L. János élettársával, akitől 1 milliót kértek azt ígérve, hogy elintézik L. János szabadlábra kerülését. Az előzetes letartóztatás megszűnését követően L. János élettársa a kért összeget átadta. A két rendőr mindeközben tudta, hogy a nyomozás felügyeletét gyakorló kerületi ügyészség nem is indítványozza az előzetes letartóztatás meghosszabbítását.
A gyanú szerint nem sokkal később, októberben M. János és S. Tibor megkereste L. Jánost azzal, hogy fejenként félmillióért a nyomozás megszüntetését is elintézik. A megszüntető határozat meghozatala után a két rendőr ezt a pénzt is átvette.
Az eljárás harmadik gyanúsítottja P. Péter rendőr őrnagy a fenti ügyben kért pénzt azért, hogy elintézze L. János szabadlábra kerülését. E mellett P. Péter 2009 júniusától 2009 októberéig több alkalommal jogosulatlanul kért le, és adott ki arra nem jogosult személyeknek adatokat a személyi és gépjármű nyilvántartásból.
A Budai Központi Kerületi Bíróság múlt pénteken elrendelte mindhárom, múlt szerdán elfogott rendőr előzetes letartóztatását azért, mert álláspontja szerint a gyanúsítottak szabadlábon hagyása esetén fennáll a veszélye a bizonyítási eljárás megnehezítésének, tanúk, más gyanúsítottak befolyásolásának, okiratok eltüntetésének. | Itthon: Kenőpénzért a nyomozás befejezését ígérték a korrupt rendőrök | Vesztegetés gyanújával kerültek előzetes letartóztatásba azok a XV. kerületi rendőrök, akik a nyomozó ügyészek szerint gyanúsított szabadlábra helyezéséért, illetve nyomozás megszüntetéséért kértek pénzt - közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20100621_rendorseg_korrupcio | 2010-06-21 12:45:00 | true | null | null | HVG |
A hallgatási pénzek kifizetéséről szóló, üzleti iratok meghamisításának vádjával indult büntetőügyben az esküdtszék májusban minden vádpontban bűnösnek találta az akkor még elnökjelöltként bíróság elé állított Donald Trumpot . A politikus számos alkalommal hangoztatta, hogy
a pert "boszorkányüldözésnek" tartja, amelyet kizárólag politikai okokból, demokrata ellenfelei kezdeményezték ellene, a demokrata párti kerületi ügyész, Alvin Bragg vezetésével.
A büntetési tétel megállapításáról szóló tárgyalást eredetileg november 26-ra tűzte ki Juan Merchan, az ügyben eljáró bíró.
Az ügyész az eljárás felfüggesztéséről szóló levélben arra hivatkozott, hogy az "egymással versengő alkotmányos érdekek mérlegelésével figyelembe kell venni a büntetőügy fenntartásának lehetőségeit", és ennek nyomán azt kéri, hogy a vádlott elnöki mandátumának végéig minden, az eljáráshoz kötődő lépést halasszanak el.
Alvin Bragg egyben jelezte, hogy az egész büntetőügy megszüntetésével nem ért egyet.
Donald Trump stábjának szóvivője teljes és végérvényes győzelemnek nevezte az ügyészi nyilatkozatot.
Steven Cheung közleményében azt írta, hogy "a törvénytelen eljárás felfüggesztésre kerül", és hozzátette, hogy Donald Trump jogi csapata annak érdekében tesz lépéseket, hogy az ügyet a bíró "egyszer és mindenkorra ejtse. | Trump ügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész | Donald Trump New York-i büntetőügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész kedden a leendő amerikai elnök következő négyéves hivatali időszakának végéig. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/11/trump-buntetougy-felfuggesztes-kezdemenyezes | null | true | null | null | BOON |
Próbálta már tudatosan, az egyes alapítványok reklám és működési költségeiről, illetve a szétosztott adományokról részletes információkat begyűjtve eldönteni, hogy melyik alapítványnak ajánlja fel az adója egy százalékát? Ha nincs könyvelői végzettsége, végtelen türelme, és nem igazodik ki magabiztosan a jogszabályok világában, akkor inkább meg se próbálja, mert ahány alapítvány, annyiféle elszámolás, és az csak a legritkább esetben fordul elő, hogy első pillantásra egyértelművé válik minden fontos adat.
Az adóbevallások leadásának határidejéhez közeledve a tíz legnagyobb, gyereket segítő civilszervezetet hasonlítottuk össze egyrészt az átláthatóság szempontjából, másrészt aszerint, hogy milyen hatékonyan kampányolnak, és mennyit költenek el működésre. Az alapítványokat először magunkat civil érdeklődőnek álcázva kerestük meg, de amikor így részben kudarcot vallottunk a pontos összegek felderítésében, és teljesen elvesztünk a „korrigált árbevételek” és „immateriális javak” értelmezésében, újságíróként is kértünk tőlük adatokat. Mint kiderült, a kért összegek megállapítása a legtöbb szervezetnek sem megy könnyen, tehát nem az állampolgár a béna, ha nem tudja meg a beszámolókból, mire mennyi pénz ment el.
Pedig az 1 százalékos toplista élén végző alapítványok sok esetben több százmillió forinttal gazdálkodnak, amelynek jelentős része közpénz – vagy az adóból folyik be, vagy más állami támogatás – tehát illene vele mindenki számára érthető és elérhető módon elszámolni, pláne hogy ezek a szervezetek sokszor a legkiszolgáltatottabb emberek nevében gyűjtenek pénzeket.
Az 1 százalék csak a nagyoknak jó biznisz
Az összes adózó egy százaléka rengeteg civil szervezetet tudna eltartani, azonban a 4,5 millió adófizetőnek csak egy töredéke ajánlja fel a két százalékát (egyet az egyháznak, egyet a civileknek). Így 2012-ben például 25 milliárd forint helyett – ennyi az összes adózó összes 2 százaléka, tehát az az összeg, amit egy egyháznak és egy civil szervezetnek felajánlhat – csak 14,3 milliárd forint folyt be, azaz a maximálisan összegyűjthető összeg 57 százaléka, és ebből csak 7,2 milliárd ment a civil szervezeteknek, a többit az egyházak kapták.
Az összegyűjtött pénz nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a szervezetek között. Tavaly összesen 24 035 szervezet osztozkodott a 7,2 milliárd forinton, úgy, hogy a 10 legtöbb adományt összegyűjtő alapítvány csaknem 1 milliárd forintot kapott összesen, tehát a maradék 24 025 alapítvány között már csak 6,2 milliárdot osztottak szét.
A civil szféra szabadsága és a káosz
Az általános átláthatatlanság nem kizárólag az alapítványok és egyesületek hibája, viszont egyértelműen rosszat tesz az adakozási kedvnek és a tisztességes alapítványokat sok esetben összemossák azokkal, akik nem megfelelően használják fel a rájuk bízott közpénzt.
A nonprofit szféra hagyományos szabadsága volt ez egyik ok, amiért néhány évvel ezelőttig a civil szervezeteknek kellett ugyan beszámolót készíteniük, de azt nem kellett beadniuk az adóhatóságnak, az átláthatóság pedig sokkal kevésbé volt elvárás – mondta el az Indexnek Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Igazgatója. Az is igaz, hogy a közhasznú szervezeteknek mindig is kellett közhasznúsági jelentést készíteniük – tette hozzá. 2011-ben egy kormányrendelet aztán némileg rendet tett, és ma már minden alapítvány köteles kitenni a honlapjára a közhasznúsági beszámolóját, és legalább egy évig ott tartani azt.
Ez azonban még messze van az ideálistól, mert a formális, könyvelők által összeállított beszámolóból kibogarászni, hogy pontosan mire is ment el a pénz, legalább annyira bonyolult, mint egy nagymamának megérteni, hogyan működik az internet. Egy sima beszámolót kitenni egyébként a rendelet szerint sem elég, az alapítványokat a beszámolón túl további, adományokkal kapcsolatos ismertetésre kötelezi. „Azt azonban, hogy ez a "túl" pontosan mit jelent elég különbözően értelmezik az egyes alapítványok” – mondta Gerencsér.
Bár sokan tartanak attól, hogy a civil szféra túlszabályozása többet ártana, mint használna, Gerencsér szerint mivel az adománygyűjtő szervezeteken rengeteg egyéni adomány és közpénz is átfolyik, ezért a civil szervezeteknek ebben a szegmensében még bőven elférne néhány, az átlátható gazdálkodást segítő szabály.
Az almát a körtével?
A civil szféra működését szabályozó vagy felügyelő szakmai szervezetek évek óta próbálkoznak azzal, hogy a szervezeteket adománygyűjtési és működési átláthatóságuk, illetve működési hatékonyságuk szerint osztályozzák, mindeddig azonban nem sikerült egy ilyen pontozó rendszert kialakítani, egyrészt azért, mert nagyon rugalmasak az átláthatósági szabályok, másrészt azért, mert nagyon különböznek egymástól az egyes alapítványok, és így a hatékonyságukat is nagyon nehéz összehasonlítani. Hogyan ítéli meg az ember például, hogy az a szervezet hatékonyabb-e, ami évente 750 beteg gyereket táboroztat, vagy az, amelyik 3500 koraszülöttet ment meg?
Mi sem próbáltuk meg feltalálni a spanyolviaszt, az átláthatósági összehasonlítást három szempont alapján végeztük. Egyrészt osztályoztuk az alapítványokat aszerint, hogy melyik mennyi és milyen minőségű, mennyire közérthető dokumentumot ad közre a működéséről, másrészt megnéztük, hogy a Civil Szervezetek Önszabályozó Testületének etikai kódexe szerint ideális átláthatósághoz képest hogyan teljesítenek a szervezetek, illetve minden szervezetnek küldtünk "civilben" egy érdeklődő levelet, amelyben különböző adatokat kértünk ki tőlük.
A panaszokkal nem nagyon törődnek
Már az is sokatmondó, hogy az ideális átláthatóságot még a legkorrektebb alapítványok sem érik el. Az Etikai Bizottság által kívánatosnak tartott 10 dokumentum közül a legtöbb alapítványnál a panaszkezelési elvek leírása, a független könyvvizsgálói jelentés és az adományozás menetének részletes leírása hiányzott, tehát az, hogy például egy-egy orvosi eszközre pontosan hány forintot és meddig gyűjt az alapítvány. A maximálisan összegyűjthető 10 pontból még a legtöbb dokumentumot nyilvánosságra hozó alapítványok is csak hat pontot értek el.
Mivel az ideálistól messze esett az alapítványok többsége, leosztályoztuk őket aszerint is, hogy a „magyar valósághoz” képest hogyan teljesítenek, azaz a hazai civil szféra gyakorlatához képest mennyire kezelik nyíltan az adománygyűjtési adataikat. Ezek az osztályzatok leginkább arra világítanak rá, hogy mennyire igyekeznek az átláthatóság látszatát kelteni az alapítványok, annak ugyanis szinte lehetetlen utánanézni, hogy hová megy pontosan az évi nyolcvanmilliós családtámogatás a Gyermekrák Alapítvány esetében. Az osztályzatokat így alakítottuk:
1 – Az alapítvány a törvényi előírásoknak sem tesz eleget.
2 – Csak a minimális törvényi előírásoknak tesz eleget (csak a legutóbbi közhasznúsági jelentés van fenn a honlapon).
3 – Több évi közhasznúsági jelentés elérhető, de ezek nem részletesek, és más, részletező dokumentumot nem tettek közzé/van a honlapon egyéb, de egy törvényi kötelességnek nem tesznek eleget (ilyen, ha az alapító okirat szerint nem nyilvánosak a kuratóriumi ülések, pedig közhasznú szervezetek esetében kötelező a nyilvános kuratóriumi ülés).
4 – Részletes közhasznúsági beszámolók, és azon kívül egyéb átláthatóságot segítő dokumentumok is vannak a honlapon, de könyvvizsgálói jelentés vagy kuratóriumi jegyzőkönyv nincs.
5 – Részletes gazdasági beszámolók, könyvvizsgálói jelentés, kuratóriumi jegyzőkönyvek stb. mind fenn van a honlapon.
Átláthatóság az ideálishoz képest Levél osztályzata Átláthatóság szerintünk Heim Pál Kórház Fejlesztéséért Alapítvány 10/5 5 5/4 Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány 10/6 4 5/5 Gyermekétkeztetési Alapítvány 10/3 3 5/3 Dévai Szent Ferenc Alapítvány 10/4 5 5/4 Peter Cerny Alapítvány a Koraszülött Gyermekekért 10/5 4 5/5 Bátor Tábor Alapítvány 10/6 5 5/5 Együtt a Leukémiás Gyermekekért 10/5 1 5/2 Szent Márton Gyermekmentő Alapítvány 10/6 4 5/5 Bethesda Kórház Alapítvány 10/4 1 5/2 Gyermekrák Alapítvány 10/5 2 5/5
Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire készségesen válaszolnak az alapítványok egy potenciális adakozónak, aki az adója egy százalékának felajánlása előtt tájékozódni szeretne az arról, hogy az adott alapítvány mire költi el a pénzét. Ezért minden vizsgált szervezettől megkérdeztük, hogy mennyit költöttek az elmúlt három évben reklámra, működésre és mennyit jótékonykodásra, illetve, ahol ez adekvát volt, bekértünk egy számlát a különböző kórházaknak beszerzett eszközökről.
A megkeresett tíz alapítványból nyolc válaszolt a levélre, de persze teljesen eltérő részletességgel és korrektséggel. Az egyik alapítvány, amely nem válaszolt a civil érdeklődésünkre, az Együtt a Leukémiás Gyerekekért alapítvány volt, amelytől viszont, amikor újságíróként majdnem ugyanazt megkérdeztük, elsőként írtak vissza, hogy „egy rutinszerű NAV-ellenőrzés” miatt most nagyon elfoglaltak. Az Együtt a Leukémiás Gyermekekért válaszának elmaradása egyébként azért is meglepő, mivel tőlük konkrétan arra kértünk magyarázatot, hogy a 2012-es beszámolójuk szerint összesen 289 millió forintot költöttek, de ebből csak 42 millió ment el jótékony célokra.
Számlát csak a Heim Pál Alapítványtól kaptunk, a többi szervezet, akitől ilyet kértünk azt ajánlotta fel, hogy nézzük meg működés közben az eszközöket valamelyik kórházban.
A leveleket részletességük és korrektségük alapján így osztályoztuk (az eredményeket a fenti táblázatban látja. azt nem vettük figyelembe az osztályzásnál, hogy az adatok megegyeznek-e a valósággal):
1 – Nem is válaszoltak
2 - Válaszolt, de nem a kérdésekre (tucatlevelet küldött/elirányított a honlapjára)
3 - Válaszolt a kérdésekre célzottan, de adatokat nem írt
4 – A kérdésekre válaszolt, és a többségéhez írt adatokat is
5 – Minden kérdésre teljesen korrekten válaszolt, ha kértünk tőle, küldött számlát is
Összességében azt állapítottuk meg, hogy minél kevésbé támaszkodik egy alapítvány az egyszázalékos támogatásra, tehát minél több egyéb bevétele van, annál átláthatóbb. Így például a Bátor Tábor, amelynek költségvetésében csak kb. 10 százalékot tesznek ki az egyszázalékos adományok, sokkal részletesebben számol be a gazdálkodásáról, mint az Együtt a Leukémiás Gyermekekért, amely szinte kizárólag az 1 százalékokból él. Ennek feltehetően az az oka, hogy cégvezetőket sokkal nehezebb zavaros beszámolókkal és jól hangzó számokkal meggyőzni egy stratégiai gazdasági együttműködésről, mint az egy százaléka felajánlásáról az átlagos állampolgárt, aki csak a megható reklámfilmeket látja.
Szeretik kozmetikázni az adatokat
Az alapítványok válaszleveleiből az is kiderült, hogy sok szervezet szemérmetlenül kozmetikázza az egyszerű civil érdeklődőnek elküldött adatokat. A Böjte Csaba féle Dévai Szent Ferenc alapítvány például azt írta, hogy csak önkéntesek dolgoznak náluk, és a működési költségeik is minimálisak, mivel az irodát ingyen kapják, így csak postaköltségre és a banki költségekre megy el pénz a kapott támogatásokból. Levelük szerint reklámra egy fillért sem költöttek megalakulásuk óta. Ha azonban megvizsgáljuk a közhasznúsági jelentéseiket is, akkor kiderül, hogy az elmúlt három évben évi 11-13 millió forintot költöttek bérekre, tehát igenis vannak fizetett alkalmazottaik, a 205 ezer forintos postaköltség pedig eltörpül az évi 16-18 milliós teljes működési költség mellett. Reklámra tényleg nem sokat költöttek, de a nullánál azért többet: 2009-ben például 166 ezer forintjuk ment el hirdetésre.
Akad olyan alapítvány is, amely egy kicsit mást válaszolt, amikor civilként és amikor újságíróként érdeklődtünk a különböző költségeikről. A Heim Pál Alapítvány 2010-es reklámköltése például 3 millió forinttal megnőtt újságírói érdeklődésünkre. Levelük további érdekessége volt, hogy azt írták, nem haladják meg a működésre költhető 50 százalékos határt, ami így is van, de a határt a törvények az adományok 30 százalékában határozzák meg (hamarosan 25 százalékra csökken ez az arány).
Az alapítványoknak egyébként a reklámköltését is törvények szabályozzák, jelenleg az adományok 10 százalékát költhetik hirdetésre a szervezetek. Az alábbi táblázatban azt látja, hogy a 10 vizsgált alapítvány mennyit költött reklámra, mennyit működésre, és hány milliót fordított jótékony célokra. Azt is összegyűjtöttük, hogy melyik szervezet hány dolgozóval oldja meg a napi működést. Az adatok részben a közhasznúsági beszámolókból, részben az alapítványok válaszaiból származnak, és az elmúlt három év átlagköltését jelentik.
Reklám költség Működési költség Jótékony célú költés Dolgozók száma Heim Pál Kórház Fejlesztéséért Alapítvány 15 millió 7,3 millió 66,6 millió 1 Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány 17,9 millió 21,8 millió 70,9 millió 9 Gyermekétkeztetési Alapítvány 4,7 millió 18,6 millió 1,2 milliárd n.a Dévai Szent Ferenc Alapítvány 0 millió 17,2 millió n.a n.a Peter Cerny Alapítvány a Koraszülött Gyermekekért 0,1 millió 22 millió 41,3 millió 36 (orvosokkal, mentősökkel együtt) Bátor Tábor Alapítvány 11,2 millió 94,6 millió 279,4 millió 17 Együtt a Leukémiás Gyermekekért n.a Min. 44 millió 42 millió 1 Szent Márton Gyermekmentő Alapítvány 11 millió 13 millió 144 millió 7 Bethesda Kórház Alapítvány 19 millió 29 millió 104 millió 2 Gyermekrák Alapítvány 31,9 millió 45,2 millió 230 millió 4 – 22
A beszámolókból könyvelői végzettség nélkül, egyszerű földi halandóknak is kiszűrhető pár olyan érdekesség, amely egy adott alapítvány elszámolási és működési korrektségére utal. Érdekesnek találtuk például, hogy a Gyermekétkeztetési Alapítvány 2010-ben és 2011-ben forintra ugyanannyit – 1 148 708 429 forintot – költött. A Gyermekrák Alapítvány beszámolóiból pedig még egy korábbi cikkünk írásakor az tűnt fel elsőre, hogy a működési költség mellett jótékonysági költésként feltüntetve évi átlagosan 50 milliót fordítanak az irodájuk üzemeltetésére.
Így húzzák össze a nadrágszíjat
Mivel a fenti számok csak úgy önmagukban nehezen összevethetőek, kiszámoltuk, hogy milyen hatékonyan működnek az alapítványok – egy jótékonyságra költött forinthoz hány működési forintot költenek –, és a jótékonykodásukhoz képest mennyit költenek reklámra, azaz egy jótékonyságra költött forinthoz hány reklámra költött forintra van szükségük.
A mi számításunk alapján a leghatékonyabban a Gyermekétkeztetési Alapítvány működik, nekik egy „jótékonysági forint” elköltéséhez 0,02 „működési forintra” van szükségük.Az ő helyzetük azonban speciális, mert évente csaknem egy milliárdot kapnak az EU-tól illetve állami támogatásból, ami azért sokat alakít a számokon. A legdrágábban a Peter Cerny Koraszülöttmentő Alapítvány működik, teljesen érthető okokból, hiszen jól képzett orvosokat fizetni és high-tech mentőket a hét minden napján, 0-24 órában készenlétben tartani sokkal több pénzbe kerül, mint egy iroda bérleti és villanyköltsége. Reklámra viszont arányaiban is ők költenek a legkevesebbet, 0,04 forintot jótékonyságra költött forintonként.
Kissé meglepő módon a két kórházas alapítvány költi arányaiban a legtöbbet reklámra: minden jótékonyságra elköltött forintra 0,2 forint reklámköltség jut az ő esetükben, ami a tíz alapítvány átlagát is meghaladja.
Működési hatékonyság Reklámarány Heim Pál Kórház Fejlesztéséért Alapítvány 0,1 0,2 Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány 0,3 0,3 Gyermekétkeztetési Alapítvány 0,02 0,004 Dévai Szent Ferenc Alapítvány n.a n.a Peter Cerny Alapítvány a Koraszülött Gyermekekért 0,5 0,002 Bátor Tábor Alapítvány 0,3 0,04 Együtt a Leukémiás Gyermekekért n.a n.a Szent Márton Gyermekmentő Alapítvány 0,1 0,08 Bethesda Kórház Alapítvány 0,3 0,2 Gyermekrák Alapítvány 0,2 0,14
Összehasonlításunkból összességében az derült ki, hogy leginkább a Bátor Tábor, a Szent Márton Gyermekmentők és a Peter Cerny alapítvány törekszik az átláthatóságra és ők számolnak el a legrészletesebben az adományokkal, míg a Gyermekétkeztetési Alapítvány, az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány, a Bethesda Kórház Alapítvány és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány esetében nehezen nyomon követhető az adományok útja. | Akarják az egy százalékot, de titkolóznak | Akarják az egy százalékot, de titkolóznak - Melyik nagy rákos/beteg gyerekes alapítvány titkolódzik a legkevésbé? Kifogástalanul működőt nem találtunk, de az átláthatóság szempontjából óriási különbségek vannak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/05/17/alapitvanyok_osszehasonlitasa/ | 2014-05-17 13:59:31 | true | null | null | Index |
Az Orbán Viktor vejéhez köthető Waberer’s Csoport Ecser térségében fejleszt hatalmas logisztikai bázist, amit 2026 első hónapjaiban felvásárol majd a Magyar Posta. Vadai Ágnes (DK) arról kérdezte a legfőbb ügyészt, akar-a vizsgálatot indítani.Felhívta Polt Péter figyelmét, hogy az ügynek "magas szintű korrupció kinézete van", hiszen az állami tulajdonban lévő Magyar Posta a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő cég ecseri logisztikai bázisát akarja megvenni ugyanúgy a magyar adófizetők pénzéből, ahogy (részben) fel is építette.Az ellenzéki politikus idézte a Válasz Online cikkét, amely több példán keresztül írt arról a minap, hogy az állam különös felelősséget érezhet Orbán Ráhel családjának likviditásáért, ott segíti ugyanis Tiborcz István cégeit, ahol tudja. Ennek egyik példája, ahogy a Waberer’s Ecseren megépítette története legnagyobb zöldmezős beruházásaként logisztikai bázisát. A cég a 13,5 hektáros területet Jellinek Dánieltől vette meg.A 18 milliárdos építkezéshez a földhivatali adatok szerint 7,3 milliárd forinttal járultak hozzá az adófizetők a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül.A kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, de a rendelet jóval nagyobb területre érvényes, a portál szerint a Tiborcz-féle szállítmányozási cég vett is újabb földeket Jellinek Dánieltől.Ezt követően jelentették be, hogy a Magyar Posta a Waberer’s International Nyrt-re bízta központi csomagfeldolgozója kialakítását. Mivel az ecseri létesítményt "a 2026 elejére tervezett kulcsrakész megvalósítást követően" veszi meg a Magyar Posta, a Válasz Online szerint Tiborcz István szemszögéből ez lehet a jelenlegi parlamenti ciklus utolsó nagy, tízmilliárdokra rúgó biznisze. | Az NNI vizsgálja a Tiborcz-cég óriásbizniszét a postával | Polt Péter feljelentésként értékelte Vadai Ágnes kérdését. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/11/07/nni-vizsgalat-tiborcz-istvan-posta-oriasbiznisz/ | 2024-11-07 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az igazság az, hogy a beruházások a legszigorúbb hazai és európai uniós jogszabályok szerint valósulnak meg, a hatóságok minden esetben betartatják a szabályokat - írja Joó István kormánybiztos.
Ami a konkrét ügyeket illeti:
Állítás: a CATL-nek nincs még jogerős környezethasználati engedélye, de az akkumulátorgyár építése töretlenül halad előre.
Valóság: a CATL tereprendezési, mélyalapozási, építési és végleges egységes környezethasználati engedéllyel is rendelkezik.
Állítás: öt hónapig engedély nélkül működött a Samsung gödi akkugyára.
Valóság: a Samsung SDI gödi gyára a jogszabályoknak megfelelően, az azonnali jogvédelem eljárása alatt csökkentett teljesítménnyel működhetett és így is történt.
Állítás: az EVE Powernek nincs jogerős környezethasználati engedélye, de az üzem építése töretlenül halad előre.
Valóság: az EVE Power beruházása a terveknek megfelelően halad az alapozási és cölöpözési engedélyek birtokában, mindezek mellett a vállalat nemrégiben benyújtotta a kérelmet az egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében.
"De az újságírók azt is sérelmezik, hogy a vállalatok már most toborozni mernek, miközben környezethasználati engedélyük sincs?!? Nos, talán bizonyos médiumoknál nem szokás a tudatos előre tervezés, de mi kifejezetten örülünk annak, hogy a Magyarországon beruházók időben megkezdik a toborzást, és a munkatársak képzését annak érdekében, hogy a gazdasági növekedéshez hozzájáruló üzemek működése biztosított legyen."
- fogalmazta meg Joó István. | Újabb fake news, újabb támadássorozat a keleti beruházók ellen | A hatóságok minden esetben betartatják a szabályokat. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/11/tamadas-a-keleti-beruhazok-ellen | null | true | null | null | Origo |
A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2013. július 5-én kihirdetett ítéletében Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre ítélte. Szilvásy György másodrendű vádlott, a Gyurcsány-kormány titokminisztere felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönt kapott. Laborc Sándor volt dandártábornok, negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, az elsőfokú bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék. Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították. | Kémbotrány: új eljárás Szilvásyék perében | A tábla rendelkezése szerint a megismételt elsőfokú eljárást a Kaposvári Törvényszéken kell majd lefolytatni. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2015/06/kembotrany-uj-eljaras-szilvasyek-pereben | 2015-06-05 03:57:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Both Hunor felidézte, szinte minden választási kampányban kiderült, hogy a Facebook és a YouTube korlátozott vagy letiltott konzervatív tartalmakat. A 2018-as kampányban emlékezhetünk Lázár János bécsi videójára, amelyben a miniszter a migráció veszélyeire kívánta felhívni a figyelmet, amit letiltott a Facebook, majd csak utólag helyezték vissza. A szakértő hangsúlyozta,
később kiszivárgott nyilatkozatból tudjuk, hogy a cenzorok teljesen szubjektív szempontok alapján, találomra szedték le a videót.
A cenzúrával kapcsolatban emlékeztetett, hogy több hasonló eset is történt már hazánkban. Példaként említette, hogy a jobboldali influenszerek rendszeresen elszenvedői a cenzúrának. De meg lehet említeni a PestiSrácok.hu-t, amelyet a tavalyi év végén indoklás nélkül tiltott a Meta, és így járt egy darabig a Neokohn is.
Köves Slomó rabbi a Facebook-oldalán, illetve Kásler Miklós a Böjte Csabáról szóló bejegyzésében nem hinném, hogy bármilyen irányelvet sértett volna, mégis letiltásra kerültek. Normális indoklás - úgy tudom - egyik esetben sem volt
- idézte fel Both Hunor.
Donald Trump bejelentése kapcsán pedig kifejtette, hogy érthető az ellenszenve, hiszen 2020-ban nemcsak a Twitter-oldalát, de a Facebook- és Instagram-oldalát is letiltották.
Utóbb persze Zuckerberg úr elismerte, hogy a Fehér Házból nyomást helyeztek rá bizonyos tartalmak cenzúrázására. Ez teljesen önkényes korlátozása a szólásszabadságnak, politikai fegyverként alkalmazása a közösségi médiának és közérdeket is sérthet. Hiszen a regnáló elnök nem tudja elmondani ott a véleményét.
- idézte fel az esetet a Századvég vezető elemzője, aki szerint nagyon fontos elem a felhasználók száma.
Elég csak annyit mondani, hogy Magyarországon több mint 7 millió Facebook-felhasználó volt 2023-ban, a világon ez a szám több mint 3 milliárd ember. Ez mindent elmond.
Véleménye szerint a tömegtájékoztatásra és befolyásolásra jelenleg nincs alkalmasabb eszköz a közösségi médiánál. Szerinte ez nagy felelősség, és nem szabadna részrehajlóan visszaélni vele.
Ha pedig önkényesen korlátoz a platform, akkor az korlátozza a szólásszabadságot
- hangsúlyozta Both Hunor.
Majd kifejtette, hogy akit tiltanak ezek a platformok, mint például Donald Trumpot éveken keresztül, annak jelentősen korlátozzák a szólásszabadságát. Ez ellen veszi fel a harcot a megválasztott amerikai elnök, vélhetően a kormányában tudva
Elon Muskot is, aki jelenleg az X tulajdonosa és köztudottan hasonlóan vélekedik a szólásszabadság fontosságáról, mint Trump.
Amiről Donald Trump beszél, az pontosan az a politikai szándék a korlátozás mögött, hogy még véletlenül se juthassanak el a globalista baloldallal szembeni vélemények a nagy tömegekhez, kritika se illethesse ezeket a gondolatokat - emlékeztetett Both Hunor, majd megjegyezte:
Ez egy orwelli világ képét festi le.
A befolyásolással kapcsolatban kitért arra, hogy Joe Biden elnök fiának viselt dolgait is szándékosan elhallgatta a Twitter a négy évvel ezelőtti elnökválasztási kampányban, miközben Donald Trump el sem mondhatta a véleményét. Az elérések számának befolyásolásáról elmondta, hogy tapasztalata alapján akár a Facebooknál, akár a YouTube-nál "rossz fát tesz a tűzre" egy platform, vagyis politikailag kényes véleményt vagy azt nem kellően finoman fogalmaz meg, akkor az valahogy nem tud akkora elérést generálni. Példaként említette Donald Trump Joe Rogannek adott interjúját, melyet szembeállított a Tucker Carlsonnak adott interjújával. Az előbbit a YouTube-on 48 millióan látták, az utóbbit 268 milliónyian.
Borítókép: Donald Trump megválasztott amerikai elnök ( | Magyarországon is befolyásolja a szólásszabadságot a közösségi média | Hadat üzent Donald Trump a cenzúraiparnak. A megválasztott elnök elmondta, hogy az első intézkedése a szólásszabadság megvédését célozza majd, ami várhatóan mélyen érinti a közösségi médiát. A közösségi platformok magyarországi politikai hatásáról, befolyásoló erejéről Both Hunort, a Századvég vezető elemzőjét kérdeztük. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/11/magyarorszagon-is-befolyasolja-a-szolasszabadsagot-a-kozossegi-media | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Népszava-információ;
államtitkár;Czerván György;trafik;koncesszió;Napi Gazdaság;Galbács Ferenc;Nemzeti Dohánykereskedelmi (ND) Nonprofit Zrt.;
2013-11-08 06:15:00
Ismét egy rokon nyert
Újabb trafikot nyert Czerván György államtitkár vejének családja, miközben Galbács Ferenc már rendelkezik a törvény által maximálisan megengedett öt koncesszióval. Az MSZP felszólította a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra: összesen hányan nyertek a kormánytagok, az államtitkárok, az államtitkár-helyettesek és azok családtagjai közül jogosultságot. Az államtitkárokhoz köthető mutyik már lajstromba vehetők.
Újra nyert Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár egyik rokona a trafikpályázaton - írta a Blikk.
Már a trafikpályázat első körében tarolt a fideszes politikus veje, Galbács Ferenc a maximálisan elnyerhető öt trafikkal, most a vő apjának élettársa gazdagította eggyel a Galbács-család koncessziógyűjteményét. Rada Rita a Pest megyei Tápióságon nyithat nemzeti dohányboltot.
A trafikpályázat harmadik fordulóját augusztus 12-én írták ki, és csak a napokban hirdettek eredményt. A lap úgy tudja, Galbács már augusztus közepén azzal keresett meg egy tápiósági kocsmát, hogy üzletet nyitna benne.
Amikor pedig a kocsmáros említette neki, hogy a törvény szerint öt trafik birtokában már nem pályázhatott volna többször, Galbács azt mondta, majd visszaadja az egyik koncessziót.
Az MSZP minderre közleményben úgy reagált, hogy a trafikmutyi harmadik körének is az eddigi kedvezményezettek rokonai és ismerősei a haszonélvezői.
Mint írták: "az Orbán-kabinet a trafikmutyiban biztosan egyre jobban teljesít".
Továbbá felszólították a kormányt, hogy a több tízezer vesztes család és a közvélemény tisztánlátása érdekében tegyék közzé, hány trafikkoncessziót nyertek a kormány tagjai, az államtitkárok és helyetteseik családjai.
Amíg továbbra is a csókosoknak játsszák át a trafikokat, a pályáztatásért felelős Nemzeti Dohánykereskedelmi (ND) Nonprofit Zrt. egy elképesztő logikai bravúrral próbálja bebizonyítani, hogy a trafikmutyi nem vágta meg több tízmilliárd forinttal a költségvetést, sőt.
A Napi Gazdaság a napokban arról számolt be, hogy az októberi előzetes adatok alapján az előző havi jövedéki adó fele folyt be az államkasszába.
Az ND Nonprofit Zrt. szerint ugyan a szeptemberi 36,2 milliárdhoz képest a múlt hónapban valóban csak 28,8 milliárd volt az adóbevétel, ám ha a két adatot összeadjuk, az több, mint az az összeg, amit 2012 októberében és novemberében rögzítettek együttesen.
Nagy kérdés, meddig lesz még lehetőségük ilyen nyakatekert értelmezésekkel elfedni azt a tényt, hogy egyre kevesebben vásárolnak a trafikokban, miközben a feketekereskedelem piaci részesedése drasztikusan növekszik. | Ismét egy rokon nyert | Újabb trafikot nyert Czerván György államtitkár vejének családja, miközben Galbács Ferenc már rendelkezik a törvény által maximálisan megengedett öt koncesszióval. Az MSZP felszólította a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra: összesen hányan nyertek a kormánytagok, az államtitkárok, az államtitkár-helyettesek és azok családtagjai közül jogosultságot. Az államtitkárokhoz köthető mutyik már lajstromba vehetők. | null | 1 | https://nepszava.hu/ismet-egy-rokon-nyert | 2013-11-08 18:33:00 | true | null | null | Népszava |
Az 51 éves politikus pártja, a Haza párt közlése szerint Timosenko már úton volt kedden a fellebbviteli tárgyalásra, de akut hátfájásai miatt az őt szállító jármű visszafordult. Mikola Szirij, a volt kormányfő ügyvéde a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint közölte: a védelem a tárgyalás felfüggesztését kéri, amíg védence egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy megjelenjen a bíróságon. Az ügyvéd hozzátette: Timosenko nagyon rosszul érzi magát, és a fellebbviteli per folytatása az elítélt nélkül nagyon rossz fényt vetne Ukrajnára, amikor a világ vezető politikusai igazságos és objektív fellebbviteli eljárást követelnek. Szirij emlékeztetett, hogy Timosenko augusztus 5. óta van őrizetben, és az egészségi állapota azóta jelentősen rosszabbodott, gyógyításra szorul.
A 2004. évi „narancsos forradalom" vezéralakját hivatali hatalommal való visszaélés vádjával október 11-én ítélték első fokon hétévi börtönre, közel 200 millió dolláros kártérítés megfizetésére és vezető tisztségek betöltésétől három évre való eltiltásra. Az ügyészség szerint Timosenko kormányfőként Ukrajnát jelentősen megkárosító gázárszerződések megkötésében közreműködött 2009-ben Oroszországgal. Timosenko tagadja a vádat, és legfőbb politikai ellenlábasát, Viktor Janukovicsot vádolja azzal, hogy így kívánja eltávolítani őt a politikai porondról a jövő évi parlamenti választások előtt. Timosenko ellen más ügyben is folyik bűnvádi eljárás korrupció és sikkasztás vádjával.
Timosenko őrizetbe vétele és az ellene hozott ítélet miatt jelentősen megromlott Ukrajna és az Európai Unió viszonya: Brüsszel bírálja a „szelektív igazságszolgáltatást", és nem írta alá a társulási szerződést a volt szovjetköztársasággal.
Kijev, 2011. december 14. Julija Timosenko volt ukrán kormányfő támogatói tüntetnek a kijevi fellebviteli bíróság közelében, ahol az elítélt távollétében megkezdődött a hivatali hatalommal való visszaélés vádjával hétévi börtönre ítélt Timosenko fellebbviteli perének soron következő tárgyalási napja. A vádakat tagadó és magát politikai bosszú áldozatának tartó politikusnő rossz egészségi állapotára hivatkozva nem jelent meg. (MTI/EPA/Szerhíj Dolzsenko) | Külföld: Pere felfüggesztését kéri Timosenko | A hétévi börtönre ítélt ukrán exkormányfő ügyvédei a fellebbviteli per felfüggesztését kérték a volt kormányfő egészségi állapotára hivatkozva. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/pere_felfuggeszteset_keri_timosenko-1292344 | 2011-12-20 11:14:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Pankucsi Zoltán a bizottság előtt lévő adótörvényekhez benyújtott háttéranyagot szóban kiegészítve közölte, felülvizsgálták a reklámadó kulcsait, és ezután döntöttek a legmagasabb kulcs emeléséről. Elmondta azt is, hogy csökkentenék a reklámadót fizetők adminisztratív terheit, részben úgy, hogy létrehoznának egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt adatbázist az adót megfizetőkből.
A kormány egyértelműen az RTL Klubot bünteti ezzel, mert a reklámadó legmagasabb kulcsával eddig is csak a vezető kereskedelmi tévé adózott. A magyar médiumok közül kizárólag az RTL Klubnak van egy évben húszmilliárd forint fölötti árbevétele, amelyre eddig 40 százalékos adót vetettek ki. A reklámadó bevezetése óta az RTL Híradója lényegében háborúban áll a kormánnyal, a vezető kereskedelmi tévé híradói rendkívül kritikusak, amit a kormánypárti politikusok egyre nehezebben viselnek el.
Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója a Népszabadságnak azt mondta, a reklámadó legfelső kulcsának emelése egyértelműen az RTL Klub ellen irányul, a kormány az ország legnagyobb kereskedelmi tévéjét akarja ellehetetleníteni. Kolosi leszögezte, a kormány ezzel újabb támadást intéz a magyar sajtószabadság ellen.
A kormányzat megújult haragját nyilván az a tény is befolyásolja, hogy az RTL Híradója mind szélesebb nézőközönséghez jut el, jelentősen rombolva a fideszes propagandagépezet hatékonyságát. A kormánykritikus hírműsor a kereskedelmileg legfontosabb 18–49 éves célcsoportban megelőzi a korábban piacvezető TV2-es Tényeket, de a teljes lakosság körében is fej fej mellett halad vele. Az állami média főhíradóját pedig két és félszer kevesebben nézik, mint a kereskedelmi tévék hírműsorait.
Az október 20-ával kezdődő héttől az RTL Klub Híradóját esténként átlagosan több mint 300 ezren nézték a 18–49-es korcsoportból, amivel a TV2 Tények nem tudja tartani a versenyt. Az utolsó három hétben a teljes lakosság körében mindkét híradót esténként átlagosan több mint egymillióan nézték. Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója szerint a híradó sikeréhez a tartalmi változtatás mellett azért az is hozzájárult, hogy a fél hetes esti kezdést hat órára hozták előre.
A reklámadónak jelenleg öt kulcsa van: egy százalék az adó fél- és ötmilliárd forint adóalap között, tíz százalék az öt- és tízmilliárd forint közötti részre, húsz százalék a 10 és 15 milliárd forintos sávban, 30 százalék a 15–20 milliárd forint közti, és 40 százalék a húsz milliárdon felüli rész után.
Az adó a legkisebb cégeket békén hagyja, félmilliárd forint nettó árbevétel alatt nem kell fizetni. A legnagyobb befizető az RTL Klub, a cég idén 4,5 milliárd forint különadót fizet. A reklámadó első részletét augusztus 20-ig kellett befizetni, akkor 1,3 milliárd forint folyt be az államkasszába, ebből az RTL-csoport 1,054 milliárdot fizetett.
Az RTL-csoport hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a reklámadó miatt. A bizottság adóügyi főigazgatósága is vizsgálódik, mert miközben az RTL Klub részesedése a magyar hirdetési piacon 13,5 százalék, addig a cég fizeti a reklámadó több mint 50 százalékát, 4,5 milliárd forintot.
A Népszabadság információi szerint a nemzetközi médiavállalat nem akar kivonulni Magyarországról, az RTL Híradó kormánykritikus hangnemén pedig nem kíván változtatni. Ezt azért tartják fontosnak leszögezni, mert a reklámadó bevezetése mögött olyan szándék is húzódhat, hogy a Fideszhez kötődő médiavállalkozások valamelyike nyomott áron megvehesse az évente több milliárd forintos nyereséget produkáló céget.
Erre egyszer már tettek is kísérletet, amikor 2010 áprilisában a Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe tartozó Infocenter az IKO Média Holding Zrt.-n keresztül meg akarta vásárolni az RTL Klub részvényeinek több mint 30 százalékát, ám az ügylet végül nem jött létre. | Brutális adóemeléssel büntetik az RTL Klubot | Bosszút áll a híradókért a Fidesz. A kabinet 40-ről 50 százalékra javasolja emelni a reklámadó legmagasabb kulcsát - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára szerdán az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén. A csatorna programigazgatója reagálásában kijelentette, a kormány újabb támadást intéz a magyar sajtószabadság ellen. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/brutalis-adoemelessel-buntetik-az-rtl-klubot-1498011 | 2014-11-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ködösített a parlamenti vizsgálóbizottság előtt Földesi-Szabó László arról, milyen együttműködés volt a milliárdos vámcsalással gyanúsított Egymásért alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal közt. A kuratórium elnöke szerint az alapítvány törvényesen működött, az abban szerepet vállalók pedig hazafiak. A bizottság hamarosan megpróbál jelentést készíteni, de a keddi ülés kudarcot vetít előre.
"Kikérem magamnak, hogy valamiféle bűnben fogant szervezetként állítsák be az alapítványt" - mondta Földesi-Szabó László, az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kuratóriumi elnöke kedden, annak a parlamenti bizottságnak az ülésén, amelynek feladata épp a milliárdos vámcsalással gyanúsított szervezet ügyeinek kivizsgálása. A kuratóriumi elnök szerint az alapítványban szerepet vállalók mind elkötelezett hazafiak, akik "megcselekedték, amit megkövetelt a haza".
A vizsgálóbizottság előtt Földesi-Szabó - amellett, hogy hosszan sorolta karitatív tevékenységük eredményeit - azt mondta, az alapítvány ötlete Nagy Lajos vezérőrnagytól, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi, 2006. áprilisában elhunyt főigazgatójától származott, célja pedig nem csak a karitatív tevékenység volt. A valós célokról Földesi-Szabó hallgatott: "A megalakulás mélységes tartalmáról nem tudok nyilatkozni" - mondta.
A kuratóriumi elnök nem árulta el, milyen tevékenységet végzett az alapítvány szlovákiai (pozsonyi) irodája - amelynek vezetőjét szintén Nagy tábornok ajánlotta figyelmükbe -, illetve hogy megkapták-e és mire költötték azt a 27 millió forintot, amit az NBH utalt át a számlájukra. Bár korábban az NBH több fórumon is tagadta, hogy az alapítvány a szolgálat fedőszerve lenne, Földesi-Szabó a bizottság előtt arra hivatkozott, hogy csak akkor beszélhet, ha feloldják titoktartási kötelezettségét. Azt nem közölte, ki lenne jogosult erre, és azt sem árulta el, mikor és milyen körülmények közt találkozott Szilvásy György titokminiszterrel.
Az alapítványt Jakubinyi Róbert alapította, akinek apját, Jakubinyi Györgyöt váltókkal elkövetett csalás miatt jogerősen börtönbüntetésre ítélték (1999-ben Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére elnöki kegyelmet kapott) és akit Földesi-Szabó (nyugalmazott rendőrtiszt) a testület előtt a barátjának nevezett. A parlamenti vizsgálóbizottság Jakubinyi Róbertet is beidézte, de Földesi-Szabó szerint ő külföldön tartózkodik, így nem tud megjelenni.
Az első kuratóriumban helyet kapott Nagy Lajos, Jakubinyi György és Földesi-Szabó. A nyugalmazott főigazgató halála után Gyarmati György, akkor még aktív, jelenleg már nyugdíjas nemzetbiztonsági tiszt csatlakozott. Jelenleg - Földesi-Szabó elmondása szerint - tagja a kuratóriumnak Simon Ibolya, az alapítvány jogásza (korábban szintén NBH-alkalmazott), Nagy Sándor nyugalmazott ezredes (aki "a BM egy más területén" dolgozott) és hétfőtől Galambos Lajos nyugalmazott NBH-főigazgató is.
Földesi-Szabó a vizsgálóbizottság előtt is azt mondta, hogy az alapítvány, illetve az annak adományokat juttató cégek törvényesen jártak el, amikor adó- és vámfizetés nélkül importáltak élelmiszereket. A bizottság tagjai ezt nem is firtatták, mindenki azt mondta, ezt a kérdést majd eldönti a bíróság. Az elnök azt is kijelentette, hogy a rendőrség által az alapítvány vagyonából keresett 900 millió forint megvan, azzal el tud számolni a kuratórium felé, csak éppen nem bankszámlán, hanem készpénzben tartják.
Egyet nem értés
Földesi-Szabó meghallgatásával a vizsgálóbizottság gyakorlatilag befejezte a munkáját, már csak a jelentés megfogalmazása van hátra. A pártok képviselői azonban nem értenek egyet abban, pontosan mit is kell ennek tartalmaznia. Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke szerint a bizottságnak a legtöbb kérdésre sikerült választ találnia, de vannak még homályos foltok, amelyeket az illetékes minisztereknek kell tisztázniuk.
Rögzíteni kell, hogy az alapítvány és az NBH kapcsolata "rendezetlen és tisztázatlan" - mondta Demeter, aki az Orbán-kormány idején titokminiszter volt. Szerinte a szolgálatoknak van lehetőségük fedőszerveket használni, de ennek megvannak a külön szabályai, ezeknek pedig az Egymásért alapítvány nem felelt meg. A bizottság elnöke szerint ezt elismerte Galambos Lajos is, amikor azt mondta, az alapítvány ügyének köze van a távozásához.
A másik kényes pont Demeter szerint az NBH, illetve a vám- és pénzügyőrség együttműködése: a bizottság előtt ugyanis többen utaltak arra, hogy a vámosok jogszerűtlenül járhattak el. Ezt erősítheti - mondta Demeter -, hogy az alapítvány és a hozzá kapcsolódó cégcsoport szállítmányait a vámhivatalok 175 esetben minden gond nélkül vámkezelték, és csak utólag merült fel, hogy nincs velük valami rendben. A bizottság elnöke utalt Gyarmati György kijelentésére is, aki szerint az Egymásért-ügy nem más, mint a vámőrség bosszúja.
Nem értett egyet az elnökkel Tóth Károly, a testület szocialista alelnöke, aki azt javasolta, egyelőre a képviselők ne fogalmazzanak meg határozati javaslatot - bár neki is volt egy másfél oldalas iromány a zsebében -, hagyják azt a bizottság szakértőire. Aztán, ha a szekértők elkészültek, megvitathatják a képviselők is - javasolta Tóth, aki szerint nem szerencsés, ha előre, ráadásul a sajtó előtt következtetéseket vonnak le.
Mivel azonban Demeter elmondta a véleményét, Tóth kijelentette, hogy január 25-én, két nappal az utolsó ülés előtt benyújtja a saját, már elkészített javaslatát, amit 27-én elküld a sajtónak is. A szocialista képviselő nem ért egyet azzal, hogy valami gond lenne az alapítvány és az NBH kapcsolatával, illetve azzal sem, hogy a vámosok és az NBH közt lennének problémák.
A korábbi vizsgálóbizottságok tapasztalatai szerint ha két különböző jelentéstervezet készül, az azt jelenti, hogy a testület nem fog tudni döntést hozni, hiszen mindkét politikai oldal a sajátját fogja támogatni. | Titkolja az NBH-s kapcsolatot az Egymásért alapítvány vezetője | Ködösített a parlamenti vizsgálóbizottság előtt Földesi-Szabó László arról, milyen együttműködés volt a milliárdos vámcsalással gyanúsított Egymásért alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal közt. A kuratórium elnöke szerint az alapítvány törvényesen működött, az abban szerepet vállalók pedig hazafiak. A bizottság hamarosan megpróbál jelentést készíteni, de a keddi ülés kudarcot vetít előre. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2008/1/egymasert-alapitvany-foldesiszabo-csak-kodositett-a-vizsgalobizottsag-elott | 2008-01-15 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Két évvel ezelőtt, 2022 januárjában óriási, víz alatti vulkánkitörés történt a Csendes-óceánon, Tongánál. Az ereje akkora volt, hogy az Egyesült Államok és Japán is riadót rendelt el a szökőár miatt, a lökéshullám még Magyarországon is érzékelhető volt, a Föld töltöttségi szintje pedig kétszer is megemelkedett.
Bár a kataklizmatikus eseményről azóta számos tanulmány született, az azt kiváltó okokról eddig viszonylag keveset lehetett tudni. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak azonban sikerült megoldaniuk a rejtélyt, tanulmányukat pedig a Geophysical Research Letters című tudományos szaklap publikálta.
A robbanás óriási energiát szabadított fel, megrongálta még a tenger fenekén futó vezetékeket is, arról nem is beszélve, hogy a légkörbe lőtt hamu és víz hatással volt a globális éghajlatra is. Az ausztrál kutatók - hogy megértsék az okokat -, a földalatti robbanások tanulmányozására használt szeizmikus hullámok modellezését ültették át a tongai kitörésre, hogy modellezzék, pontosán mi történt ott.
Ezek alapján megállapították, hogy a lökéshullám hatalmas, függőlegesen felemelkedő vízoszlopott hozott létre, ami végül szőkőárhoz és a közeli szigeteknél 45 méter magas hullámok kialakulásához vezetett. Thanh-Son Pham, a tanulmány társszerzője szerint nagyjából 1 millió szabványos olimpiai úszómedence megtöltéséhez lett volna elegendő a levegőbe lökött vízmennyiség.
A kutatók eredetileg értetlenül álltak a kitörésnél regisztrált szeizmikus adatok előtt. A jelentős, felfelé irányuló erő jelenléte váratlan volt, később azonban kiderült, hogy ezt a Föld szilárd felszínének visszapattanása okozta.
A kutatók szerint a robbanást egy nagy nyomás alatt lévő kő válthatta ki. Ez a kő beszorulhatott egy sekély tenger alá, amitől az egész olyan volt, mint egy túlnyomás alatt lévő főzőedény. A robbanást végül az váltotta ki, hogy a forró kőzet és a hideg tengervíz találkozott. Emiatt a víz elpárolgott, ami azonnali tágulást eredményezett, így hozva létre a robbanást.
A kutatók szerint az egésznek akkora ereje volt, mint Észak-Korea 2017-ben végrehajtott öt legnagyobb föld alatti atomrobbantásának együttvéve. Mint ismert, a rezsim egy hidrogénbombát robbantott fel, aminek ereje miatt összeomlott egy 2200 méteres hegy.
A kutatók szerint ez volt az írott történelem legjobban dokumentált ilyen eseménye, mivel a kitörésből származó adatokat nemcsak a földi műszerekkel, de a műholdak segítségével is sikerült rögzíteni. | Tech: Akkora erejű volt a 2022-es tongai vulkánkitörés, mintha Észak-Korea egyszerre robbantotta volna fel az öt legnagyobb atombombáját | Ausztrál kutatóknak sikerült megfejteniük, mi okozta a pusztító tongai vulkánkitörést 2022-ben. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20241001_tonga-vulkankitores-eszak-korea-atombomba-robbantas | null | true | null | null | HVG |
Nyitókép forrása: Magyar Nemzet/Havran Zoltán
Október utolsó szerdáján ismét összeül a Fővárosi Közgyűlés,
s az már most borítékolható, hogy törvénytelenül fog működni Budapest,
hiszen az előterjesztések között továbbra sincs olyan javaslat, amely az általános főpolgármester-helyettes jelölésére, megválasztására vonatkozna. Pedig erre jogszabály kötelezné a baloldali városvezetőt.
De mint azt a Podmaniczky Mozgalom hétfői háttérbeszélgetésén megtudtuk, egyeztetések sem voltak az elmúlt egy hónapban erről a frakciók között. Karácsony Gergely főpolgármester-helyettes jobbján továbbra is Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója fog ülni a Városháza dísztermében. A Gyurcsány-Bajnai-éra volt államtitkára hozzászólhat, véleményezhet, azonban nem szavazhat a grémiumban.
Ki lesz akkor Karácsony helyettese? Erről egykori kihívója, Vitézy Dávid képviselő, frakcióvezető azt mondta a Podmaniczky Mozgalom eseményén, hogy innentől Sára Botond főispánhoz került az erről szóló döntési jog. Részletesebben viszont nem ment bele az egyébként az alakuló ülés előtt bőségesen kitárgyalt lehetőségekbe .
Ha már személyi kérdések, terítéken lesz a fővárosi cégek igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztása, valamint három nagy vállalat, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) és a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezetőjének kérdése.
Az előbbiről szóló egyeztetések már idejekorán megbicsaklottak, hiszen sem a Fidesz-KDNP fővárosi képviselői, sem a TISZA Párt képviselői nem jelentek meg. Tehát, mint azt Vitézy Dávid jelezte,
ez ügyben semmilyen személyi javaslatnak sincs többsége, ezáltal, ha nincs döntés, mind az igazgatósági, mind a felügyelőbizottsági munkák a Fővárosi Közgyűlésre szállnak.
A három említett nagy fővárosi cégvezető kiválasztása azért lenne sürgető, mert az ő megbízásuk jár le leghamarabb - november 15-én. A kormánypártok nem szeretnék, ha a Gyurcsány-Bajnai-korszak emberei helyükön maradnának, a TISZA pedig - Vitézyvel egyetemben - Karácsony álláspályáztatását kritizálják.
Hasonló problémák léphetnek fel a szervezési és működési szabályzat elfogadása terén , hiszen arról nem született döntés az alakuló ülésen. Ez egyébként szintén felveti a törvénytelen működés eshetőségét. Karácsony továbbra is szeretné megtartani két fontos döntési körét: két közgyűlés között szinte szabad keze van egyes kérdésekben; illetve a fővárosi cégvezetőkről szóló jogköre.
A Mandiner felvetette, épp a hétvégén lett nyilvános a balliberális főpolgármester tanácsadóinak neve , illetménye, mire Vitézy diplomatikusan úgy felelt, biztos, maga nem támaszkodna olyan emberekre, mint mondjuk Gál J. Zoltán.
Úgy tűnik viszont, a budapesti olimpiai játékok rendezése még nem kerül napirendre a közgyűlésen,
hiszen hétfő 4 óráig nem került fel erről szóló előterjesztés a Budapest.hu felületére.
Ami viszont a fentieken túl úgymond hevesebb szakpolitikai vitákat válthat ki, az például a lakhatási kérdés kezelése. A kormánypártok álláspontja szerint
a lakhatási válságot enyhíteni csak úgy lehet, ha az erre szánt források jó helyen vannak és hasznosan is költi el őket a főváros.
Most egy fővárosi pénzégetőben, a Lakásügynökségben landolnának ezek az uniós források - emlékeztetett Szentkirályi Alexandra, fővárosi frakcióvezető, hozzátéve, Karácsony lakásügynöksége csupán 8 lakást tudott kiadni miközben 140 ezer lakás van a budapesti albérletpiacon.
Szerintük a lakhatási válságon szolgálati lakások és új kollégiumi férőhelyek létesítésével, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő lakásállomány felújításával lehet enyhíteni. Ezért javasolják, hogy az uniós forrásokra a kerületek is pályázhassanak, hiszen a kerületeknél van az önkormányzati tulajdonú ingatlanok túlnyomó része, azokat felújítani ők tudják, ők is pályázhassanak hát a forrásokra.
A Podmaniczky Frakció ugyancsak kezdeményezik a Kelenföld melletti, Rimaszombati úti kollégium épület értékesítésének leállítását,
valamint egy új lakásépítési modellprogram bevezetését javasolják. Vitézy Dávidék olyan bérlakásprogramban gondolkodnak, amiben az ingatlanfejlesztői szektort érdekeltté teszik a megfizethető bérlakásállomány kialakításában.
Az ingatlanfejlesztő a telek vagy földhasználat jogáért, illetve a fejlesztést lehetővé tévő építési jogokért cserébe biztosítja, hogy az általa fejlesztett lakásállomány meghatározott százaléka felett a Fővárosi Önkormányzat bérlőkijelölési jogot szerezzen, egyben hosszú távra lakbértámogatási kötelezettséget vállaljon az általa kijelölt kedvezményes bérlők számára - akár szociális alapon, akár fiatalként, akár munkavállalóként szolgálati lakásként bérlik. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője úgyszintén hangsúlyozta: a Karácsony-féle lakásügynökség jelenlegi működése hibás koncepción alapul.
A forgalmasabb köztéri kukák mellé olcsó és egyszerű palacktartók elhelyezését javasolja Vitézy Dávid, hogy a kidobásra ítélt, de visszaváltható palackok ne a kukákban végezzék. Így nem csak a kukákban turkálással, a szemét szétszórásával gyűjthetik össze ezeket a palackokat azok, akik olyan élethelyzetben vannak, hogy így tesznek szert jövedelemre. Ezáltal a szabálysértési bírság veszélye is elkerülhető az érintettek számára - érvelt.
Ehhez kapcsolódóan a Podmaniczky Mozgalom 24 órás RePontok telepítése erre alkalmas közterületeken, ugyanis a fővárosban keletkező visszaváltható palackok zökkenőmentes visszavételét a mai, kizárólag üzletek belterében nyitvatartási időben működő RePontok nem biztosítják.
A kormánypártok a Fővárosi Közgyűlés elé viszik, hogy a törvényt és a magyar szabadság forradalmát is sértő Horn Gyula sétányt nevezzék át Pesti srácok sétányra, mert álláspontjuk alapján a magyar szabadság és a pesti srácok ellen elkövetett, soha meg nem bánt bűnök alól senkit nem lehet felmenteni - Horn Gyulát sem.
Szentkirályi Alexandráék a fővárosi olimpiáról is véleményt nyilvánítottak a napokban. Mint írták, a főpolgármester elherdálta Budapest százmilliárdos megtakarítását, Karácsonyék saját bevallása szerint is üres a kassza. Így hiába szeretnének sokan egy budapesti olimpiát, amíg a liberális szivárványkoalíció nem állítja talpra a főváros költségvetését, addig nem lehet olimpiáról komolyan beszélni, jelezte a kormánypártok frakcióvezetője közösségi oldalán.
Vitézy Dávidék ez ügyben úgy nyilatkoztak, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság felkérte a Fővárosi Közgyűlés frakcióit és a főpolgármestert, hogy Budapest vegyen részt egy esetleges jövőbeni nyári olimpia megrendezéséről szóló előkészítő párbeszédben. A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakciója óvatosan és világos feltételekkel támogatja a kölcsönös tájékozódás megkezdését, így ha a Közgyűlés a folyamat megindítása mellett dönt, részt fognak venni ebben a közös gondolkodásban.
Vitézy Dávidék el szeretnék érni javaslatukkal, hogy a Természettudományi Múzeum fő kiállítóhelyét ne költöztesse a Kormány Debrecenbe; a Közlekedési Múzeum fő kiállítóhelyét ne költöztesse a Kormány egy Debrecen melletti kies autópálya-csomópontba; illetve a 7 éve bezárt Iparművészeti Múzeum felújítását végre kezdjék el, hiszen semmilyen munka nem zajlik az épületen évek óta, hívták fel a figyelmet.
Végül, de nem utolsó sorban a Podmaniczky Mozgalom el szeretné érni, hogy a közgyűlés elvi éllel mondja ki: egyetért azzal, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kiépítése elsődleges fontosságú, prioritásban megelőzi a közúti kapcsolatok fejlesztését. A vasúti fejlesztést pedig a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában lefektetett módon, az országos vasúti hálózatba integrálva, a Kőbánya-Kispest és Monor között megtervezett és engedélyekkel bíró 100d vasútvonali nyomvonalon szükséges megvalósítani, ezzel bekötve a repülőteret az országos és a regionális vasúti közlekedésbe. | Ismét összeül a közgyűlés: káosz után törvénytelenség az úr Budapesten! | Karácsony Gergely nem jelölt főpolgármester-helyettest, de a szervezeti és működési szabályzat közgyűlési elfogadására sincs túl sok esély. Előzetesünk! | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/ismet-osszeul-a-kozgyules-kaosz-utan-torvenytelenseg-az-ur-budapesten | null | true | null | null | Mandiner |
Belföld: Célkeresztben a közműcégek | Ha a fővárosi önkormányzat az eddigi gyakorlatot követve az eredeti vételárhoz közeli összegért vásárolja vissza a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-ben lévő külföldi részesedést, akkor 30 milliárdnál is többet költ közműcégeinek reprivatizációjára. Meghökkentő összegnek tűnik ez a BKV megmentése okán ezer sebből vérző városnak. Igaz, mindezt nem feltétlenül saját zsebből fizeti ki. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20120329-celkeresztben_a_kozmucegek-1304098 | 2012-03-29 12:38:47 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Finoman szólva is szkeptikus a budapesti polgármesterek többsége egy esetleges fővárosi olimpiarendezéssel kapcsolatban - derült ki a Magyar Hang körkérdéséből. Azt követően fordultunk több kerületvezetőhöz is, hogy Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette: a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) felkérte a fővárost, vegyen részt egy majdani budapesti olimpia megrendezésére irányuló gondolkodásban.
A főpolgármestert valószínűleg pragmatikus szándék vezérli ebben a kérdésben - vélte Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere. Ugyan akár értelme is lehetne annak, hogy az olimpia ürügyén a kormány elvégezhet egy sor olyan fővárosi fejlesztést, amire egyébként esély sem lenne, de szerinte a város így sem bírna el egy olimpiát. Úgy vélte, "az igazi kérdés az, hogy ha a kormány egy olimpia kedvéért - ami a Fidesznek és személy szerint Orbán Viktornak nyilvánvalóan presztízskérdés - hajlandó nagyarányú városfejlesztésre, miért nem hajlandó ugyanerre az itt élő emberek kedvéért".
Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere a pártjával ért egyet: "előbb egy normális hétköznapot rendezzünk, addig szó sem lehet olimpiáról". A kerületvezető szerint "ha lesz tisztességes módon megépülő reptéri gyorsvasút, ha a 4-es metrót sikerül tovább építeni, ha össze lesz kötve a felszín alatt a Nyugati és a Déli pályaudvar, ha az elővárosi közlekedés és általában a közösségi közlekedés általános fejlesztése megvalósul, akkor érdemes újra elővenni ezt a kérdést".
A VIII. kerületet vezető Pikó András arra emlékeztetett: a múlt héten levélben küldte el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek a készülő állami lakástervvel kapcsolatos javaslatait. Ebben többek közt azt szerepel, támogassa az állam célzottan az önkormányzati lakás- és bérházfelújításokat, komfortosításokat, energetikai korszerűsítéseket. - Ezek azok a kérdések, amikkel Magyarországon, az egyre súlyosbodó lakhatási válság közepette érdemben foglalkoznia kellene a kormánynak, és nem az olimpiával. Méghozzá azonnal, és nem 2036-ban - vélte Pikó. | Áldás lenne vagy átok? Így látják a polgármesterek az esetleges olimpiarendezést | Lapunknak közel egy tucat kerület- és városvezető nyilatkozott arról, mit gondolnak. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/olimpia-polgarmester-budapest-169066 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A Schweidel József úti lakótelep közepén lévő műfüves futballpálya csak nyitvatartási időben használható, jó ideje szigorú rend van érvényben. Ám ennek ellenére elszabadult a pokol a területen, a város pedig lépett.
Nyáron 8 és 19 óra között, míg az őszi téli-tavaszi időszakban csak délután 4 óráig lehet használni. Mindezt 2021-ben azért vezette be a város, mert sokszor est 9-10 órakor is zajonganak a pályán és a mellett levő, betonos területen. Hernádi Ádám polgármester már 2021-ben bejelentette: az egyetlen megoldás, ha költözik a pálya. Évek alatt az időkorlát sem hozott megoldást a hangoskodók ellen, így most a drasztikus lépést meg is teszik: megszüntetik a pályát.
Mint a városvezető legújabb Facebook-posztjában közölte: megállapodás született a Schweidel úti műfüves focipálya ügyében. A pálya március végén az FC Esztergom sporttelepére költözik, ahol nyitvatartási időben továbbra is szabadon használhatják majd a sportolni vágyók. A pálya jelenlegi helyét pedig parkosítani fogják.
A poszt alatt kitört a kommentháború: érvek tömkelege érkezett a pálya mellett és ellen. Többen értetlenül állnak a döntés előtt. Mint írják: azért költöztek az elmúlt időszakban a lakótelepre, mert ott a helyben van a gyerekeknek lehetősége játszani, nyugodt szívvel engedik le őket, akár egyedül is. Erősebb, felháborodott érvek is felütötték a fejüket.
A költözés mellett állók ezzel szemben azt sérelmezik, hogy sokszor ordítoztak, káromkodtak a rendszeresen a pálya körül tartózkodók. Mint egy kommentelő írta: volt olyan eset is, hogy a frissen ültetett fákat akarták kicsavarni a helyükről.
Egy másik kommentelő azon a lakótelepen nőtt fel, de mint írja,
Zaj volt akkor is! Ha ránk szóltak, csendesebbre fogtuk és nem szóltunk vissza, az idősebbeket nem küldtük el a pi..ba. Ma már más világ van, güriznek az emberek, feszültebbek, ingerültebbek... a gyerekeknek jogaik vannak, amivel vissza is élnek... | Műfüves futballpálya: elbontják a lakótelepről | Évek óta panaszkodtak az ottlakók a hangoskodók miatt. A városvezetés lépett a műfüves futballpálya ügyében. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/11/mufuves-futballpalya-parkosit | null | true | null | null | KEMMA |
404 | null | 1 | http://nol.hu/cikk/500081/ | 2008-07-25 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
||
Egyelőre nem épül új mobil jégpálya Felcsúton, Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujában. A kivitelezésre kiírt közbeszerzés ugyanis eredménytelen lett. Csakhogy ugyanazon a helyrajzi számon már hónapokkal ezelőtt működött egy másik jégpálya – amihez viszont nem tartozott közbeszerzési eljárás. Megpróbáltuk feloldani az ellentmondást, és Mészáros Lőrincék nagylelkűségébe botlottunk.
„Időgép Felcsúton, avagy ilyet is csak Orbánland területén mernek megtenni: MOST ÍRJÁK KI a közbeszerzést arra a jégpályára, amelyik már HÁROM HÓNAPJA ELKÉSZÜLT, december eleje óta üzemel is. Nagyon izgalmas, hogy ki fogja nyerni a versenyt…” – írta ki Facebook-oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő február végén. Az izgalmas várakozásnak most vége, ugyanis a felcsúti önkormányzat elbírálta a beérkező ajánlatokat.
Az eredmény azonban kissé csalódást keltő: csak érvénytelen ajánlatok érkeztek ugyanis, így egy céget sem tudtak megbízni a felcsúti jégpálya építésével – derül ki az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumból.
A felcsúti Tó Étterem eszközbeszerzésének második ütemére februárban írtak ki közbeszerzési eljárást. A felhívás három részből állt:
konyhai eszközök beszerzése,
mobil jégpálya beszerzése,
kültéri mobíliák beszerzése.
A konyhai eszközök beszerzését a szajoli székhelyű Zericom Projekt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. végezheti nettó 45,2 millió forintért, miután a SmartGast 54,1 milliós ajánlatot adott, az Agrikon-Alfa Kft. ajánlata pedig érvénytelen lett. A kültéri mobíliák beszerzéséért a nádudvari Polyduct Műanyag- és Fémipari Nyrt. felel: 12,9 milliós ajánlatukkal a felcsúti Plant-Orient 2002 Kft.-t előzték meg.
A legérdekesebb rész azonban a „mobil jégpálya beszerzése” volt, amit eredménytelennek nyilvánítottak.
A feladatra egyedül az osztrák AST Eis-u. Solartechnik GmbH vállalkozott volna, de nem töltötte ki megfelelően az egyik űrlapot.
Vagyis egyelőre nem épül Felcsúton mobil jégpálya, de ez most, a nyári szezon elején nem tűnik éppen égető problémának. Főleg annak tükrében, hogy télen már használhattak egyet a helyiek – azt, amit Hadházy Ákos lefotózott.
Hadházy Ákos tavaly decemberben fotózta le először a felcsúti jégpályát
Mészárosék cége ajánlotta fel
Hogy az a jégpálya pontosan mennyibe került és milyen tervek alapján épült, csak találgatni lehetett. A szálak a „Víztározó turisztikai célú fejlesztése Felcsúton” elnevezésű projekthez vezettek, amelynek közbeszerzési dokumentumaiban utalnak egy jégpályára, de csak egy 2022 augusztusi szerződésmódosításban.
Ebben az áll, hogy „a megrendelő jelezte vállalkozó felé, hogy a jégpálya jobb kihasználhatósága érdekében annak nagyobb változatban történő megépítését kezdeményezi.” A szerződésmódosítás melléklete szerint a módosított műszaki tartalom 40 millió forinttal növelte a költségeket.
Ezt az önkormányzat „saját erőből, az eszközbeszerzési közbeszerzési eljárásban” fogja biztosítani egy 2022. júliusi képviselőtestületi határozat szerint.
A jégpályáról azonban a nyilvánosan elérhető eredeti tenderkiírásban egyáltalán nem esik szó, csak egy „többfunkciós sportpályát” említenek. Segítséget jelenthetne a műszaki leírás, amit azonban nem lehet megnyitni.
A választ végül a felcsúti képviselő-testület egyik 2022. novemberi jegyzőkönyvében találtuk meg. Eszerint „a turisztikai beruházás kivitelezője felajánlást tett, hogy egy teljes mobil korcsolyapályát biztosít” a falu részére, ha az önkormányzat vállalja a fenntartását.
Vagyis a kivitelezést végző Fejér-B.Á.L. Zrt. telepítette a jégpályát a faluba, külön közbeszerzési eljárás nélkül.
Az önkormányzat nem mondott nemet az ajánlatra, és vállalta a jégpálya üzemeltetését 3 hónapos időtartamra a tulajdonában álló Felcsúti Gazdasági és Szolgáltató Kft.-n keresztül.
A nagylelkű Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonosa nem más, mint a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc és gyerekei. A zrt. számos közbeszerezést nyert az elmúlt években, többek között ők építették az új iskolát is Felcsúton. Egy évvel ezelőtt ilyenkorra, vagyis 2022 első 5 hónapjában már 50 milliárdnyi közpénzes megbízást nyertek. A cég bevétele öt év alatt 10,2 milliárdról 49,6 milliárd forintra nőtt.
Idén már közel 50 milliárdnyi közpénzes megbízást nyert a Mészáros-gyerekek cége | atlatszo.hu
Mészáros Lőrinc három gyermekének cége, a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. nemrég újabb közbeszerzést nyert az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványtól. A cég többször is kapott már megbízást a közpénzből működő alapítványtól a fonyódligeti és a zánkai Erzsébet-táborok felújítására. A legújabb, márciusi tender alapján a fonyódligeti Erzsébet-tábor további fejlesztését végezheti a vállalkozás, ami rendszeresen indul sikerrel közbeszerzéseken. Ez meg is látszik az eredményein: az éves árbevételét 5 év alatt bő tízszeresére növelte a cég.
Téma sem lett volna, ha nem titkolóznak
Érdeklődtünk a felcsúti önkormányzatnál és a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nél is, hogy jól értelmeztük-e a határozatokat és a kiírásokat. Cikkünk megjelenéséig Sisa Andrástól, Felcsút jegyzőjétől kaptunk választ, amelyben az állt, hogy valóban a Fejér-B.Á.L. Zrt. bérelte a mobil jégpályát a falu számára.
Mindezek a kérdések azonban valószínűleg fel sem merültek volna, ha a Kisfaludy-program keretében kiszórt 200 milliárd forint – amelynek segítségével ez a fejlesztés is megvalósul – átlátható módon lett volna elköltve, és a pályázati feltételek, valamint a döntési mechanizmusok is ismertek lettek volna.
De nem voltak. Annyira nem, hogy a Transparency International Magyarországnak ki kellett perelnie az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. Ezek egyikében szerepel az is, hogy a tóként funkcionáló víztározó partján
télen korcsolyapályává alakítható sportpálya épül.
Ennek fényében már könnyen érhető, hogy a mostani kiírásban szereplő mobil jégpályát miért ugyanarra a helyrajzi számra (02/4 és 467) írták ki, mint a korábbi pályázatban a sportpályát, továbbá az is értelmet nyert, miért ugyanakkora (17 m x 30 m) a tervezett mobil jégpálya és a sportpálya mérete.
A közpénzből készülő Tó Étterem üzemeltetése egyébként Mészáros Lőrincék kiváltsága lesz, miután a felcsúti képviselőtestület idén januárban megszavazta, hogy az ingatlant 5+5 év időtartamra bérbe adják a Mészáros Gasztro Kft.-nek havi nettó 1,5 millió forintért. A cég tulajdonosa a Talentis Group Zrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc – más nem is pályázott az étterem üzemeltetésére.
Az új jégpálya – ha egyszer elkészül – is Mészáros Lőrinc közelében marad, ugyanis az általa elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) tulajdonát képezi az a tó melletti terület, amelyen a télen korcsolyapályává alakítható multifunkciós sportpályát és a hozzá tartozó lelátót hozzák létre. Ezeket a létesítményeket a telektulajdonos FUNA fogja üzemeltetni a felcsúti önkormányzat tervei szerint.
Felcsút könnyedén kapott 1,5 milliárdot a csónakázótóra, de a részletek nehezen derültek ki | atlatszo.hu
Sokatmondó adat, hogy a 2020-ban megítélt bő 200 milliárd forintos támogatások közel tizedét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc létesítményei nyerték el, az önkormányzati szereplőknek biztosított források több mint 80 százalékát pedig fideszes vezetésű települések kapták. Például Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc szülőfaluja, ami a stadion és kisvasút mellé egy csónakázó tavat álmodott meg gyaloghíddal, étteremmel és korcsolyapályával. | Kiderült: Mészárosék ajándéka volt a felcsúti jégpálya, de egyelőre nem lesz új | A közbeszerzési eljárás során mindössze egy ajánlat érkezett egy osztrák cégtől, de az is érvénytelen volt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/05/22/kiderult-meszarosek-ajandeka-volt-a-felcsuti-jegpalya-de-egyelore-nem-lesz-uj/ | 2023-05-22 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Nyitókép: Getty Images/serts
Ukrajna termőföldvagyona 41 millió hektár, amiből 33 millió hektár kiváló csernozjom talaj, amely - az európai talajok többségével ellentétben - nem leromlott állapotú, nincs kizsigerelve az intenzív, kemikáliákkal terhelt termeléssel, ezzel szemben bőven tartalmaz humuszt és szükséges ásványi anyagokat. Ez a földterület nagyobb, mint a teljes Európai Unió termőföldjeinek egyharmada, amely mintegy 400 millió ember ellátására elegendő. Magyarországon ötmillió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt, ami európai összehasonlításban is kimagasló.
A termőföld nagy érték, nem mindegy, hogy kiknek a tulajdonában, illetve használatában van.
Egy, az USA-beli Oakland Institute által készített tanulmány szerint az ukrán földek közel harmada néhány agráróriás kezében van, amelyek egyenként is több százezer hektárt használnak. A cégek közül pedig a tanulmány szerint csupán egy ukrajnai bejegyzésű. A földvagyon egy részének az ukrán állam a tulajdonosa, amely azt eladásra szánja. A maradék területet pedig mintegy nyolcmillió millió ukrán kisgazdálkodó műveli.
A méreteket jól érzékelteti a tíz legnagyobb ukrajnai mezőgazdasági cég által művelt terület nagysága, a nemzetközi tőke jelenlétét pedig a cégbejegyzés helye:
Kernel Holding S.A. (582 000 hektár), Luxembourg
UkrLandFarming (403 000 hektár), Ciprus
MHP S.E. (360 000 hektár), Ciprus
TNA Corporate Solutions LLC 295 000 hektár), USA
NCH Capital (290 000 hektár), USA
Astarta Holding N.V. (264 000 hektár), Hollandia
Industrial Milk Company (IMC) S.A. (218 000 hektár), Luxembourg
PIF Saudi (228 000 hektár), Szaúd-Arábia
Agroton Public Limited (120 000 hektár), Ciprus
Nibulon (82 000 hektár), Ukrajna
Az idézett tanulmány azt is vizsgálta, hogy kiknek a tulajdonában állnak ezek a nagy cégek. A közel 300 ezer hektáron gazdálkodó NCH Capitalnál például megjelenik a legnagyobb befektetők között
a Dow Chemical nyugdíjalap (USA)
az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD)
a General Electric nyugdíjalap (USA)
a Honeywell nemzetközi nyugdíjalap
a Lockheed Martin nyugdíjalap (USA)
a Harvard Egyetem (USA) és
a Michigan Egyetem (USA),
de rajtuk kívül biztosítótársaságok és magántőkealapok is.
A tanulmány szerint a 2014-es Majdan téri forradalom után Ukrajna közel 20 milliárd dolláros hitelcsomagot kapott az IMF-től és a Világbanktól, aminek nyilván feltételei is voltak, mint például az állami vagyon privatizálása is, beleértve a földmoratórium feloldását. Ukrajnában ugyanis 2001 óta tilalom állt fenn az állami tulajdonú földek eladására, ezt oldották fel 2021-ben. A földpiac liberalizációjának első lépéseként egy magánszemély 100 hektárig szerezhet tulajdont, az idei évtől viszont már cégek is vásárolhatnak 10 000 hektáros területnagyságig. Ez a területmaximum a szakértők szerint nem lesz valós korlát, hiszen az anyacégek a leányvállalataikon keresztül ezt könnyen kijátszhatják.
Az ukrajnai földpiaci struktúrának komoly hatása van az uniós - benne a magyar - élelmiszergazdaságra is. Az ukrán import miatti gabonapiaci feszültségek jól jelezték mindezt, csakúgy, mint az egyéb élelmiszereknél - például a baromfihúsnál - bekövetkezett, az uniós termelőkre negatívan ható dömping, amelynek az EU ágyazott meg a vámok és a kvóták elengedésével. Ezen azóta valamennyit változtattak, de az uniós gazdálkodók továbbra is versenyhátrányban vannak, amit nem csak az ukrán termelők mérethatékonyságból adódó előnyei okoznak, hanem az is, hogy Ukrajnában az uniós növény- és állategészségügyi szabályok, illetve az állatjóléti és a környezetvédelmi szempontok sem érvényesülnek.
Pedig a méretekből adódó előnyök önmagukban is jelentősek: a felsorolt cégek között a maga 360 ezer hektárjával a harmadik legnagyobb földterületet művelő MHP például Ukrajna legnagyobb baromfihús-előállító vállalata, amelyik letarolta az uniós baromfipiacot, óriási, egyenként kétmillió csirkés termelési egységeivel. Ezeken felül több EU-tagállamban is saját daraboló és csomagoló üzeme működik. Ezek révén már az orosz-ukrán háború előtt, a kvótát kijátszva is jelentős pozíciókat szerzett az unió baromfihús-piacán, azzal a trükkel, hogy a csontos csirkemellet úgy szállították be, hogy vágáskor rajta hagyják az egy ízületes szárnyat, majd saját üzemeikben ezt mellfilévé és szárnnyá darabolták. | Dübörög a földbiznisz Ukrajnában: pénzes külföldiek művelik az ukrán földeket | Amerikai, arab és európai cégek uralják az ukrán termőföldpiacot a háttérben bankokkal, tőkealapokkal, biztosítótársaságokkal és neves egyetemekkel. Az ukrán földpiac idén felszabadult a moratórium alól, vagyis már gazdasági társaságok is földtulajdonosok lehetnek. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/gazdasag/2024/10/duborog-a-foldbiznisz-ukrajnaban-penzes-kulfoldiek-muvelik-az-ukran-foldeket | null | true | null | null | Mandiner |
Szánthó Péter;
Orbán Viktor;Orbán Győző;Mészáros Lőrinc;strómanok;Hatvanpuszta;Nárcisz;
2016-03-08 19:29:00
Kétes hírű uradalom
Egyre több a kérdőjel a kormányfő apjához köthető hatvanpusztai majorság körül. A 13 hektáros területet elviekben Mészáros Lőrinc bérli, ám sokakban felmerült a gyanú: valójában Orbán Viktor családja használhatja az egykori Habsburg-birtokot. Elsőként Ferenczi Krisztina néhai oknyomozó újságíró írta le a vélt és valós összefüggéseket. Most a major Orbán kutyája kapcsán került elő. Juhász Péter feljelentést tett az ügyben, és követelte a miniszterelnöki házaspár vagyonának átvizsgálását. Magyar Bálint szerint a majorság csak kis darabja a maffia-gépezetnek.
A hatvanpusztai majorság csupán része az egész gépezetnek - mondta lapunknak Magyar Bálint. A korábbi oktatási miniszter szerint a maffiaállam egyik alapköve a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amelyről sokan elfelejtik, hogy valójában magántulajdonban van, hiszen alapítója, Orbán Viktor úgy cserélgeti a kuratóriumi tagokat ahogyan jónak látja. Így lényegében a kormányfő dönti el, hogy kik rendelkezhetnek az alapítványba "betalicskázott" összegek felett. Ez nem kevés pénz, hiszen a Mészáros Lőrinc elnökölte alapítvány 2014-ben 2,25 milliárd forintot kapott társasági adókedvezményből (TAO-felajánlás), 2010 óta pedig több mint 9 milliárdot szereztek. Könyveiben Magyar több ízben is kifejtette, az alapítványnak kulcsszerepe van Orbán maffiaállamában, hisz Felcsúton itt zajlik a források elosztása: "az egyik ilyen forrás a majorság. Valljuk be, nem életszerű, hogy Mészáros Lőrinc azért bérelte ki Orbán Viktor apjától a területet, hogy gépeket tároljon rajta". Ugyanis a felcsúti milliárdos polgármester korábban az Átlátszónak azt mondta, valóban ő bérli a 13 hektáros területet, ahol cégeinek mezőgazdasági gépeit tárolja.
Az elmúlt években több lap is elment a birtokhoz, ám soha olyan munkagépet nem láttak a sűrű növényzettel körbevett és térfigyelő kamerákkal biztosított udvaron, amelyről arra lehetett volna következtetni, hogy valamelyik Mészáros-cég kötelékébe tartozna. A tragikusan korán elhunyt Ferenczi Krisztina 2014-ben kiadott, Narancsbőr című könyvében írta meg, hogy a felcsúti polgármester 155 millió forintot fizethetett ki az id. Orbán Győző érdekeltségébe tartozó CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-nek, amely ezért cserébe 10 évre bérbe adta neki azt a hatvanpusztai majorságot, amelynek megvásárlására néhány éve éppen 155 millió forint hitelt vett fel. "Ez szimpla pénzmosás" - vélekedett Magyar.
Ki lakja a majort?
Az egykori Habsburg-birtok ügye Ferenczi többéves oknyomozása után ismét reflektorfénybe került: Juhász Péter a napokban vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó ellen, mivel az Együtt alelnöke szerint a miniszterelnöknek joggal feltételezhetően sokkal nagyobb a vagyona, mint amit bevall. Erre szerinte elegendő bizonyíték az, hogy a kormányfő édesapja nevén jegyzett, hatvanpusztai majorságban él az a Nárcisz nevű kuvasz, amelyet a miniszterelnök állítása szerint hat éve fogadtak be, miután összeverve megtalálták a kertjükben. Igazság szerint ezt már Ferenczi is megírta könyvében, Orbán pedig 2013-ban állította, a kutya Felcsúton van - ezzel szemben a család faluban lévő házánál sosem látták az állatot. "Nekem volt kutyám. Tudom, hogy ahol a kutya él, ott él a gazdája is" - írta Juhász, aki emlékeztetett: a birtok bejáratánál nemrég megjelent 444-hu-s újságíróknak a terület gondnoka főnökeként nem Orbán apjára, nem is a területet állítása szerit Orbán Győző CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-től bérlő Mészáros Lőrincre, hanem magára a miniszterelnökre hivatkozott.
Emellett a Népszava forrásai szerint a környéken azt pletykálják: a "fejesek" Hatvanpusztán szoktak összeülni megbeszélni a dolgokat. Így joggal merül fel legalább is a gyanú, hogy a 13 hektáros terület valójában Orbán Viktoré. Juhász bejelentése után a Fidesz frakciója közölte, hogy ők is vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeznek - Juhász ellen. "Állok a vizsgálat elébe, ez már az óvodás szint, amikor ha valaki mond ránk valamit, azt mi egyből visszamondjuk" - vélekedett az Együtt alelnöke, aki később a Klubrádióban közölte, emeli a tétet, és hűtlen kezelés, valamint vesztegetés gyanúja miatt feljelentést tesz többek közt a hatvanpusztai ingatlan kapcsán. "Orbán vagyonát muszáj megvizsgálni, hiszen hivatalosan csak a politikai életből szerzett pénzt, mégis vélhetően kisebb vagyont halmozott fel. Így pedig felmerül a strómanság gyanúja..." - értékelte a politikus.
Uradalom Hatvanpusztán
Az Orbán Viktor édesapjának tulajdonában álló Alcsútdoboz-Hatvanpuszta majorság körül csak olyan magas aranykorona értékű földek vannak, amelyeket Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester nyert el még 2012-ben a Nemzeti Földalap pályázatán. Emellett a majorság közelében találhatók Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak a földjei is. Mindebből a helyi gazdák arra következtettek az Átlátszónak, hogy Mészáros csupán strómanként pályázott a földekre. Akkoriban a felcsúti Fidesz-elnök férje, Flier János és családtagjai annyira biztosak voltak a pályázati sikerben, hogy egy negyvenhektáros táblát még a pályázat kiírása előtt bevetették búzával. Legutóbb Mészáros Lőrinc összesen 506 millió forintot költött a 400 hektár földre az árveréseken, testvére, János 207 hektárt vett, felesége, Beatrix 296 hektárt, Ágnes lánya 209 hektárt, Beatrix lánya pedig 276 hektárt. Ez együttesen 1388 hektár föld 1941 millió forintért.
Mindez az agrártámogatások miatt fontos: a felcsúti milliárdos polgármester csak 2015 első három negyedévében 2206-szor több mezőgazdasági támogatáshoz jutott, mint 2010-ben, amikor még nem voltak annyira gyümölcsöző politikai kapcsolatai – számolta ki a Magyar Narancs. Mészáros családja és cége, a Búzakalász 66 Kft. összesen 586,2 millió uniós és hazai forráshoz jutott hozzá – ekkor még nem vették meg a fenti földeket. A miniszterelnök feleségének földjeit kezelő Flier Jánosék a 2010 óta Felcsútra érkező agrárpénzek több mint felét kapták. Mészárosék megsokszorozódott támogatásai miatt korrupciós bűncselekmények kockázatának gyanújával bejelentést tett a rendőrségen a feljelentéseiről ismert fideszes magánszemély, Tényi István is. | Kétes hírű uradalom | Egyre több a kérdőjel a kormányfő apjához köthető hatvanpusztai majorság körül. A 13 hektáros területet elviekben Mészáros Lőrinc bérli, ám sokakban felmerült a gyanú: valójában Orbán Viktor családja használhatja az egykori Habsburg-birtokot. Elsőként Ferenczi Krisztina néhai oknyomozó újságíró írta le a vélt és valós összefüggéseket. Most a major Orbán kutyája kapcsán került elő. Juhász Péter feljelentést tett az ügyben, és követelte a miniszterelnöki házaspár vagyonának átvizsgálását. Magyar Bálint szerint a majorság csak kis darabja a maffia-gépezetnek. | null | 1 | https://nepszava.hu/1087903_ketes-hiru-uradalom | 2016-03-08 12:51:00 | true | null | null | Népszava |
Magyar Péter állításaival szemben a tények azt mutatják, hogy az OECD-tagállamok közül Magyarország fordítja a legtöbbet a családok támogatásra. 2010-hez képest a kormány több mint három és félszer többet költ a magyar családok támogatására.
Az idén 3300, jövőre pedig majd 3800 milliárd forint jut a családoknak.
A kormány többek között bevezette a négygyermekes anyák szja-mentességét, a gyermekek után járó adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt, a babaváró hitelt és ingyenessé tette a tankönyveket. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 2011 óta 178 ezer gyermekkel több született meg, mint amennyi a családbarát fordulat nélkül született volna. Ez több gyermeket jelent, mint amennyien Szegeden laknak - írták.
A kormányzat nemcsak megőrizte a nyugdíjak reálértékét, hanem visszaállította az elvett 13. havi nyugdíjat . 2010 óta pedig az öregségi nyugdíjak összegét csaknem két és félszeresére növelte. A nyugdíjak vásárlóerejének fenntartása mellett a kormány más eszközökkel is támogatja az idősebb korosztályt: a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján lehetőségük van nyugdíjba vonulni - ezzel éves szinten 25-30 ezren élnek. A nyugdíj mellett munkát vállalók számára pedig teljes járulékmentesség érhető el, amivel a nyugdíjaskorba lépő, ámde továbbra is dolgozni kívánó idősebb munkavállalók helyzete javul - áll a közleményben.
2010 óta a jövedelmek bevonó módon növekedtek, azaz az alsóbb társadalmi rétegek jövedelme nagyobb mértékben nőtt. Az elmúlt években így jelentősen javult a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzete, amely eredményeképp több mint egymillióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma. Az egy főre jutó jövedelem értéke a legalsó jövedelmi ötödben 2010-ben 454 ezer forint volt, amely 2023-ra több mint háromszorosára (222 százalékkal) nőtt, 1,461 millió forintra emelkedett. Ez a növekedés meghaladja a bruttó átlagkeresetek 191 százalékos és a medián keresetek 205 százalékos növekedését. Ez 81 százalékos bővülést jelent reálértéken, vagyis a legalsó jövedelmi ötödben élők éves jövedelme csakem kétszer annyit ér, mint 2010-ben. A jövedelem növekedésében a foglalkoztatás bővülése - egymillió fővel többen dolgoznak - és a minimálbér emelése játszotta a legnagyobb szerepet. A minimálbér összege 3,6-szorosára emelkedett és a következő években is dinamikusan nőni fog - írták.
A kormány sikeresen kezelte a koronavírus-járványt és a háború következtében kialakult energiaválságot is. Megvédtük a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést, így a magyar családok továbbra is a legolcsóbban jutnak hozzá az unióban gázhoz és villamos energiához.
A német gazdaság válságát is sikeresen fogja kezelni a kormányzat, ezt szolgálja a gazdasági semlegesség és a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv , amely tovább növeli a családok jövedelmének vásárlóerejét, segíti a megfizethető lakhatást és a Demján Sándor programon keresztül hozzájárul a hazai kkv-szektor megerősítéséhez.
Ez a különbség:
míg a kormánynak van gazdasági programja, addig Magyar Péternek nincs
- közölte az NGM . | Magyar Péternek nincs gazdasági programja | Magyar Péternek a kormány gazdaságpolitikájára vonatkozó hamis állításait tényekkel cáfolta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/magyar-peter-kormany-gazdasagi-program | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Tizenegy éven át nem fizetett pótlékokat a Szeged-Csanádi Egyházmegye a hátrányos helyzetű településeken általa fenntartott iskolákban dolgozó tanároknak, állítja a Magyar Narancs eheti száma. A cikk szerint egy érintett tanárnő férje, Bene Tibor perelte be az egyházmegyét, amiért felesége két éven át tanított a battonyai Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakközépiskolában, de nem kapta meg a pótlékot, ami egy 2006-os kormányrendelet szerint járt volna.
Két évre visszamenően fizetése 10 százalékát, mintegy 300 ezer forintot követelt. Elsőfokon a gyulai munkaügyi bíróság, majd másodfokon tavaly szeptemberben jogerősen a Gyulai Törvényszék is neki adott igazat, sőt, közben kapott egy támogató jogi állásfoglalást a minisztériumtól is, írja a lap.
A lap ekkor megkérdezte az egyházmegyét, hogy ezt a pótlékot 2007 óta hány alkalommal mulasztották el kifizetni, de nem kapott választ. Ezután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, hogy rajtuk keresztül kérje ki az adatokat. Ekkor azt a választ kapták az egyházmegyétől, hogy nekik ilyen pótlék lehívására nincs joguk, és az államkincstártól ilyen jogcímen nem kaptak pénzt. A pótlékokat az intézmények állapítják meg és fizetik ki a fenntartói támogatásból, tették hozzá. A sok intézmény miatt nem tudnak kimutatást adni ezekről. A NAIH ekkor a vizsgálatát megszüntette, arra hivatkozva, hogy az adatok nem állnak rendelkezésre az adatkezelőnél.
Bene Tibor egyébként a kormányhivatalnál közérdekű bejelentést tett idén tavasszal, és három iskolában ellenőrzést kért (Battonya, Kevermes, Végegyháza). A munkaügyi ellenőrök a pótlék ki nem fizetése miatt mindhárom iskolában bírságot szabtak ki. A felesége pénzét sem kapta meg olyan könnyen: végrehajtást kellett érte indítania. A Magyar Narancs úgy kalkulál, hogy 11 iskola minden tanárával 11 évre visszamenően több százmilliós összegről lehet szó. | Százmilliókkal rövidíthette meg a tanárokat a Szeged-Csanádi egyházmegye | Százmilliókkal rövidíthette meg a tanárokat a Szeged-Csanádi egyházmegye - Éveken át nem fizette ki a pótlékot, ami azért jár, mert hátrányos helyzetű településen lévő egyházi iskolában tanítanak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/08/10/szeged_csanadi_egyhazmegye_tanar_potlek/ | 2017-08-10 12:27:24 | true | null | null | Index |
Az Álommeló 2023-as szériájának győztese, Keserű Balázs felmondott Balogh Leventénél. A hírt a közösségi oldalán tette közzé. Arról írt, hogy az elmúlt másfél év sok kihívást és élményt hozott, de itt az idő, hogy elhagyja a "fészket", és új kihívások után néz.
Keserű Balázs azóta megszólalt, és bővebben is elmondta , pontosan mi áll döntésének hátterében.
Azt nyilatkozta, közös döntés volt, hogy távozik, sokat tanult Balogh Leventétől, de
most az életemben vannak olyan változások, amelyek miatt meg kellett hoznunk ezt a döntést. Tehát nem kényszer volt
- mondta. Ezután pihenni szeretne, és olyan magánügyeket intézni, amelyekre az elmúlt másfél évben nem volt ideje. A terve az, hogy saját "dolgokba" kezd és nem szeretne celeb leni, de a teljesítményével ezután is szívesen szerepel majd.
Keserű Balázs (@balazs.keseru) által megosztott bejegyzés | Az Álommeló győztese, Keserű Balázs kitálalt | Keserű Balázs másfél év után döntött úgy, hogy távozik Balogh Levente cégétől. Az Álommeló győztese mégsem innen megy nyugdíjba, azt is elmondta, hogy miért nem. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-bulvar-celeb/2024/11/alommelo-gyoztes-keseru-balazs-balogh-levente | null | true | null | null | BAMA |
2011 és 2015 között az egyik legizgalmasabb állam által kikövezett üzlet volt az a gázkereskedelmi kavarás, aminek végső nyertese a MET nevű, svájci központú ,de magyar érdekeltségű cég lett. Az üzletről a részletesen itt írtunk.
A MET vezetését bántotta, hogy politikusok és újságok is foglalkoztak a sajátos, és végül az Európai Bizottság által leállított üzlettel, úgyhogy beperelték a témát feszegető Szél Bernadettet (LMP), Tóth Bertalant (MSZP), az Indexet és a 444-et is. (Eddig csak az Index pere fejeződött be, azt a MET elvesztette.) Szerdán a pécsi bíróságon a Tóth Bertalan elleni per folytatódott, a védelem által beidéztetett tanúk meghallgatásával.
Tóth és ügyvédje felvonultatták az összes olyan embert, akik részt vehettek az üzlet létrejöttében: az állam oldaláról eljött Fellegi Tamás és Németh Lászlóné egykori fejlesztési miniszterek, az állami MVM akkori és jelenlegi főnökei, és olyan menedzserek, akik a MET-nél és az MVM-nél is megfordultak.
Logikus lenne azt gondolni, hogy ezek az emberek nagyon jól értenek az energiakereskedelemhez, hiszen milliárdos tételekről döntenek. Ehhez képest a bíróság előtt büntetőjogi felelősség tudatában állították, hogy fogalmuk sincs olyan alapvető dolgokról sem, mint hogy például a 2010-es évek első felében az orosz vagy a nyugat-európai földgáz volt-e az olcsóbb Magyarországon.
Akkoriban teljesen egyértelműen a nyugati gáz volt az olcsóbb, a két volt miniszter gondolkodás nélkül rá is vágta a bíró kérdésére a helyes választ, ám az MVM és a MET menedzserei határozottan állították, erről nekik fogalmuk sincs. Ez olyan, mintha egy olajkereskedő nem tudná, hogy mennyi nagyságrendileg a Brent hordónkénti ára.
A miniszterek viszont arra nem emlékeztek, hogy miért írták alá az üzletet lehetővé tevő rendeleteket.
Jöttek egymás utáni tanúk, és a nap végére az lett az érzésem, hogy a MET-et helyzetbe hozó rendeletek és MVM-es üzleti döntések csak úgy maguktól lettek, valahogy kialakultak, és senkinek semmi köze nem volt hozzájuk soha.
Mi volt ez?
Nagyon röviden összefoglalva: Fellegi Tamás hozott egy rendeletet, hogy a stratégiai gázkészletből vegyen földgázt az állami MVM egyik leánya, a korábban csak árammal foglalkozó MVMP, és ezt a piaci árnál olcsóbb gázt adja tovább a távhőcégeknek (csökkenjen a rezsi). Csakhogy az MVMP a gázt nem távhősöknek adta el, hanem gázkereskedő cégeknek. Ezt eljátszották a következő évben is, csak akkor már Németh Lászlóné volt a miniszter.
A miniszterek a 2011-12-es gázévtől a 2014-15-ös gázévig minden évben kiadtak egy rendeletet, ami alapján az MVMP férhetett csak hozzá az Ausztriából Magyarországra tartó gázvezeték egy jelentős részéhez. Elvben azért, hogy a stratégiai készletből kivett gázt pótolni lehessen. Több év alatt kivettek 585 millió köbmétert a stratégiai tárolóból, de a pótlására évente 2,9 milliárd köbméter behozására elegendő kapacitást kapott az MVMP. Ezt a kapacitást normális esetben árverésen kellett volna kiosztani a kereskedők között.
Az MVMP leginkább a következőt csinálta a kapacitással: a határ osztrák oldalán gázt vett a MET csoport egyik cégétől, majd a határ túloldalán ugyanezt a mennyiséget eladta a MET csoport egy másik cégének.
Vagyis a miniszteri rendelet nyomán a MET tudott gázt hozni az országba Nyugat felől, ahol azokban az években olcsóbb volt a földgáz piaci ára, mint amennyiért az oroszok hozták a földgázt Magyarországra. Az Európai Bizottság a határkapacitás piactorzító foglalása miatt eljárást indított a kormánnyal szemben, ezután többet nem hosszabbították meg az üzlethez szükséges miniszteri rendeleteket. Igaz, 2015-re a magyar kormány megalkudott az oroszokkal egy új gázárról, és minden jel szerint most a keletről jövő gáz az olcsóbb. A MET is nyitott egy irodát Moszkvában.
Piaci szereplők és ellenzéki politikusok meggyőződése, hogy az egész rendszer arra volt jó, hogy a kormány és az állami MVM helyzetbe hozza a MET-et, ami a Mol leányvállalataként indult, aztán ismeretlen orosz befektetők is beszálltak, most pedig így néz ki a tulajdonosi struktúrája.
Miért mindig akkor kellett?
A szerdai tárgyaláson Tóthék egyik visszatérő kérdése volt, hogy miért mindig nyár elején kötelezték az MVMP-t, hogy a stratégiai készletből vegyen gázt és adja a távhősöknek. Ugyanis – ahogy az egyik MVM-es tanú ezt el is mondta – a távhősök mindig tavasz elején szerződtek le a következő gázévre (akkoriban július 1-jén kezdődött a gázév Magyarországon) gázra, így az MVMP soha nem talált vevőt rá. Ezért kényszerült arra a társaság, hogy kereskedőknek adja tovább az akkoriban a piaci árnál 10-15%-kal olcsóbb gázt. Senki sem szólt, hogy a rendelet eredeti szándéka szerint ilyen határidőkkel végrehajthatatlan? Miért csinálták így többször is? Nem beszéltek egymással?
Fellegi Tamás és Németh Lászlóné, akik ezeket a rendeleteket aláírták, azt mondták, hogy ők személyesen nem egyeztettek ilyenekről, csak aláírták a rendeleteket, amiket a beosztottjaik előkészítettek. De bizonyosan állították, hogy kellett lennie egyeztetésnek, mert az mindig minden rendelet előtt volt. Fellegi szerint ez Bencsik János államtitkárhoz, vagy az ő egyik helyetteséhez tartozott. Bencsik viszont nem jelent meg idézése ellenére sem a tárgyaláson. Némethné azt mondta, hogy készültek tanulmányok a rendelet indoklására, ezek tartalmáról ilyen párbeszéd zajlott a bíró és közte:
- Mi alapján írta alá a rendeletet?
- Előkészítő anyagok alapján.
- Mi volt ezekben?
- Az aktuális helyzetnek megfelelő indokrendszer.
Az MVM-es stáb sem volt jobban képben. Mert ugyan mindkét miniszter úgy vélte, valamilyen egyeztetésnek kellett lennie a rendelet előtt, az MVMP-nél dolgozók mind azt mondták, hogy velük előzetesen nem egyeztettek, ők csak megkapták a kötelező feladatot a gáz megvásárlásáról és eladásáról. A kormányzati kapcsolattartás nem az ő szintjük volt, azt az anyacég, a nagy MVM intézte. Az ottani vezetők viszont nem emlékeztek ilyen egyeztetésekre, hiszen a rendelet csak a leánycégre, az MVMP-re vonatkozott, ezért ez nem az ő szintjük volt. Kizárt, hogy a miniszterek, az MVMP-sek és az MVM-esek is igazat mondajanak, de nem derült ki szerdán, hogy ki hazudott a bíróság előtt.
Miért kellett ennyi kapacitást lefoglalni a nyugati csővezetéken?
Szintén nem sikerült megfejteni, hogy miért volt szükség mindenképpen arra, hogy az MVMP árverés nélkül hozzáférjen évente 2900 millió köbméter gáz behozatalára elegendő kapacitáshoz a HAG vezetéken, amikor összesen csak 585 millió köbmétert kellett pótolnia, és ha már ennyi gázt be tudott hozni, akkor azt miért nem adta el itthon a rezsicsökkentést segítő, nyomott áron, és miért elégedett meg azzal, hogy a MET gázát fuvarozza.
A tanúk azt mondták, azért kellett ezt a sok kapacitást lefoglalni, hogy ha hirtelen ellátási zavar lépett volna fel, akkor vissza lehessen pótolni a stratégiai tárolóba a készleteket. Szerencsére ilyen zavar nem volt, de ha lett volna, akkor minél több a szabad kapacitás, annál hamarabb lehet pótolni.
Az MVM-esek azzal érveltek, hogy az állami cégnek fizetnie kellett a kapacitásért a vezeték tulajdonosának (ez a Mol egyik leányvállalata), úgyhogy logikusnak tűnt fuvarozni a gázt másnak, ne legyen veszteség a folyamatos készenléten. Hogy ez a fura konstrukció miért így lett, az nem derült ki. Erre még Králik Gábor, az egykoron a MET svájci anyacégénél, később az MVM-nél dolgozó menedzser se tudott választ adni. Ugyan volt olyan szerződés, amit a MET oldaláról ő írt alá, de emlékeztette a bíróságot, hogy ő csak aláírt. A részleteket csak a döntést előkészítő beosztottjai ismerték, neki nem volt feladata, hogy azzal foglalkozzon, hogy mit írt alá. Utólag pedig már az MVM-nél sem foglalkozott ilyenekkel, hiszen nem volt dolga, hogy a korábbi szerződések értelmét vizsgálja.
Jól lehetett ezzel keresni?
A MET a perekben többek között azt az állítást kifogásolja, hogy ezzel a modellel egyáltalán nem lehetett biztosan és sokat keresni. Ezzel kapcsolatban fontos kérdés, hogy a HAG-on Nyugat felől behozott gáz olcsóbb volt-e, mint a magyarországi piaci árat elsősorban meghatározó Kelet felől jövő orosz gáz.
Sajnos a korszak legfontosabb energiakereskedelmi menedzserei nem tudták megmondani, hogy a 2010-es évek első felében melyik gáz volt az olcsóbb. Azt állították, hogy ezt csak a szakértők tudhatják. Ők pedig ezek szerint nem azok, csak a főnökök ebben az üzletben.
Ezzel bohózatba fulladt a tárgyalás. | Két miniszter és egy csomó főfőnök vallotta: Nem tudom és nem emlékszem | Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető tanúként idéztette bíróság elé a MET-biznisz összes kulcsszereplőjét. Felvonultak, és nem emlékeztek. | null | 1 | https://444.hu/2016/10/06/ket-miniszter-es-egy-csomo-fofonok-vallotta-nem-tudom-es-nem-emlekszem | 2016-10-07 21:12:00 | true | null | null | 444 |
Havasi Bertalan mindezt azután mondta, hogy a horvát sajtóban a múlt héten megjelentek szerint a horvát kormányfő az INA és a Mol Nyrt. részvény-megállapodásának felülvizsgálatáról telefonon tárgyalt magyar kollégájával.
A horvát Jutarnji list a múlt héten idézte Jadranka Kosort, aki kifejtette, “valószínűleg hamarosan találkozni is fogunk, hogy tárgyaljunk erről a témáról. A tárgyalások politikailag érzékenyek, de a magam részéről mindent megteszek, hogy sor kerüljön a megállapodás felülvizsgálatára”. A horvát miniszterelnök beszélt annak a horvát parlamenti bizottságnak a munkájáról is, amelyik a Mol és a horvát olajtársaság, az INA között létrejött részvény-megállapodást vizsgálja.
A lapnak kifejtette, hogy kormányfőként sikerült visszaszereznie az INA-tól azt a kétmilliárd kunát, amellyel az államnak tartozott, és sikerült folytatni a tárgyalásokat a Mollal a részvényszerződés felülvizsgálatáról. Jutarnji list szerint a horvát kormányban azt mondják, hogy a magyar féllel folytatott tárgyalások rendkívüli kényesek amiatt, hogy Magyarország a jövő évben átveszi az EU soros elnökségét.
A lap úgy tudja, hogy hamarosan “rekonstruálják” a kormányhivatalok összes megbeszélését, amelyen az INA és a Mol részvényszerződéséről volt szó. A Jutarnji list szerint eddig azt állapították meg, hogy a 2008-ban kötött szerződés nem ment végig a minisztériumok közötti koordináción, és nem is továbbították a törvényhozási hivatalnak, ami egyébként megszokott eljárás a kormány politikai döntéseinek meghozatalakor. A két miniszterelnök közötti tárgyalásról szóló hír a horvát sajtóban ellentmondásosan jelent meg, a Poslovni dnevniknek horvát kormánykörök cáfolták a megbeszélésről szóló információt.
Az viszont tény, hogy Horvátországban vizsgálják a privatizációs megállapodást, s elképzelhető, hogy ennek folyományaként megváltoztatják. Október 12-én a horvát parlamenti vizsgálóbizottság például meghallgatta Ivo Sanader volt miniszterelnököt az INA olaj- és gázipari vállalat privatizációjáról. A Mol tavaly júniusban vette át az INA irányítását. Ivo Sanader miniszterelnök egy hónappal később váratlanul lemondott. Hirtelen távozását többen korrupciós ügyekkel hozták összefüggésbe.
A Mol 2003-ban 25 százalék plusz egy részvény nagyságú részesedést szerzett a társaságban. A megállapodás szerint a Mol öt évig nem növelhette részesedését. 2008 októberében azonban a Mol vált az INA legnagyobb részvényesévé, egy önkéntes nyilvános vételi ajánlat eredményeként. A Mol 47,2 százalékot szerzett, majd 2009 júniusában közölte, hogy a horvát kormánnyal 2009 januárjában aláírt részvényesi megállapodás módosítása alapján átvette az INA feletti irányítást úgy, hogy nem az övé cég többsége. A volt horvát politikus elmondta: személyesen nem vett részt a privatizációban, az eljárást egyik helyettese, Damir Polancec irányította. Ivan Suker pénzügyminiszter és a másik akkori miniszterelnök-helyettes, Jadranka Kosor jelenlegi kormányfő is dolgozott az ügyön – tette hozzá.
Jadranka Kosor korábban arról nyilatkozott, hogy nem vett részt
az INA privatizációjában, Ivan Suker pedig a bizottság előtt
kijelentette, úgy szavazott a parlamentben az INA privatizációs szerződéséről, hogy nem ismerte annak tartalmát. Damir Polancec ellen időközben nyomozás indult korrupció gyanújával, és már vádat is emeltek a politikus ellen.
A parlamenti bizottság azt a kérdést is vizsgálja, hogy kivételeztek-e a Mollal a privatizációs eljárásban. A testület nem indítványozhat vádemelést, de hatósági vizsgálatot kezdeményezhet.
A horvát vizsgálóbizottságot az idén márciusban állították fel az INA olajtársaság privatizációjával kapcsolatos tények, a horvát kormány és a Mol magyar olajtársaság között létrejött szerződések és azok mellékleteinek kivizsgálására. A horvát ügyészség 2009 novembere óta vizsgálja az eredeti privatizációs szerződés módosítását. | Orbán nem tárgyalt Mol-INA ügyben | Jadranka Kosor horvát miniszterelnök nyári budapesti látogatása óta sem személyesen, sem telefonon nem történt újabb tárgyalás közte és Orbán Viktor között - mondta Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2010/10/18/orban_nem_targyalt_mol_ina/ | 2010-10-18 14:00:00 | true | null | null | fn.hu |
A híreket most Trump győzelme uralja. De néhány nappal korábban volt egy beszélgetés a Weltwoche szervezésében, Gerhard Schröder volt német kancellár és Orbán Viktor részvételével. Ezt meghallgattam. Számomra azért volt különösen fontos, mert a magyar miniszterelnök olyan értékeire mutatott rá, amit ma a kormányzás esetleges hibái, de főleg a média által tüzelt ingerült közvélemény miatt a magyar társadalom egy része nem értékel eléggé.
Ki kell mondani, Orbán Viktort valóban nagy formátumú politikusnak mutatta ez a beszéde, még ha bárki kritikával viszonyul is a magyar vezetéshez.
Le kell azonban szögezni, hogy semmi nem csökkenti azokat a komoly értékeket, amelyeket beszéde mutatott. Amit nemzetközi kitekintése jelent. Mert mit is mondott ki? Pontosabban: mit szűrhetünk le a két politikus beszélgetéséből?
1. Európában keresztény nemzetek ölik egymást, s közben beengedjük a muszlim világot. Itt külön érdemes felfigyelni arra, hogy fontos történelmi meglátása volt a demográfiai beszakadások felemlítése. Ezen azt érthetjük, hogy hiányok jelentkeznek az európai nemzetek testén, korfáján a múltbeli háborúk miatt. Ezek következtében hiányzik jelentős utód generáció az egyes társadalmakban. Ami értelemszerűen behúzza Európába a migránsokat. Nemcsak e miatt jelentkezik a probléma, de benne van az emberanyagban, a férfiakban és egyéb áldozatok miatt bekövetkezett veszteség. Láttam Ukrajna korfáját. Láttam a többi nemzetét is. Világosan kirajzolódik az emberhiány az egyes generációkban, kohorszokban.
2. Ukrajna nem tudja megnyerni a háborút. Még Európa támogatásával sem. Hacsak nem küld oda NATO-katonákat. De ezt ki akarja? Melyik ország lakossága? És ki kockáztatna egy NATO-orosz konfliktust?! Atomháborút?! Amerikának és a leendő elnöknek, aki eséllyel szállhatna bele - bár az aztán valóban atomháború-kockázat lenne -, már elege van Ukrajna támogatásából. Ukrajna már sok mindent megszerzett, amire törekedett. Persze a háborús héjáknak és a hadiipari vállalatoknak érdekük a szállítás. Erre azonban Orbán bölcsen nem utalt. Mint ahogy arra sem, hogy eleve már eddig is az USA-érdekek mozgatták a szálakat (Boris Johnson is 2022-ben angolszász testvéreit képviselte, amikor megakadályozott egy békemegállapodást).
3. Amerikának nem fáj különösebben Nyugat-Európa meggyengülése; sőt, bizonyos mértékig érdeke is.
Mindig is az volt. Pedig már régóta nem Európa az USA kihívója, hanem Kína. Kínával a fejlett országok csak együttesen tudnának versenyben maradni. Úgy hogy nem éppen célszerű az amerikai politika támogatása az oroszokat sújtó szankciókkal. Mert ez inkább csak Amerikának kedvez. Az amerikai energiahordozókat vásároljuk, és az a dollárrendszeren keresztül az értékesítéseket is akadályozza.
4. Úgy tűnik, Európa ideológiai alapon leszakadva az orosz energiáról négyszeres gázár és kétszeres villamosenergia-ár mellett mindenképpen versenyképtelen lesz, már ma is az. Ez Európa halálos ítélete. Az ideológiai alapon megfogalmazott szankciók többet ártanak Európának, mint Oroszországnak, amely termelését más országok felé elég jól értékesíti.
5. Oroszország csak egyben akarja tartani a hazáját, biztonságban. Nem valószínű, hogy további agressziókra készülne Európa ellen. Hiszen még Ukrajnát se tudta elfoglalni. Saját biztonsági szempontjai azonban mindent megelőznek. Nem reális azonban arra gondolni, hogy atomháborút kockáztat a NATO európai országainak megtámadásával.
6. De az biztos, hogy más a belső vezérelve, mint a nyugati típusú liberalizmus. Hozzátehetnénk, hogy az USA az eddigi történelem során a latin-amerikai országokkal jól meg tudta érteni magát, még ha diktatúrák voltak is hatalmon az egyes államokban. Amerika, amely az erő nyelvén szokott tárgyalni, meg fogja értetni magát az oroszokkal. Akik viszont - ahogy Orbán fogalmazott -, meg kifejezetten csak ezen a nyelven értenek. Trump győzelmével biztosan lesz megállapodás, Európa meg a kispadról nézi majd. S mit ad Isten, Trump nyert.
A szerző közgazdász, professor emerita | Orbán igazságai a Weltwoche fórumán | Kevesebb figyelmet kapott a svájci Weltwoche beszégetős fóruma, ahol Schröder volt kancellár és Orbán Viktor beszélgettek egymással. Sok pontban egyetértve. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/11/orban-igazsagai-a-weltwoche-foruman | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az ülés kezdetén a képviselők egyhangú döntéssel módosították Sárvár Város Önkormányzata és a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát. Majd megalakultak a testület munkáját segítő bizottságok, szám szerint három.
A Humánerőforrás Bizottság elnöke Strompová Viktória, elnök-helyettese Kampelné Kozlovszki Marianna lett. Tagok:
Varga Károly,
Varga Jenő,
Németh Róbert,
Klimits István,
Barasics Katalin Klára,
Németh Ernő,
Ördög Tibor,
Erős György,
Molnár Andrea.
A Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökévé Vinter Istvánt, elnök-helyettesévé Klimits Istvánt választották. Tagok:
Varga Jenő,
Varga Károly,
Toldi Tamás,
Németh Róbert,
Németh Zsolt,
Varga Dezső,
Berkovits Imre Gábor,
Barbalics Andrea,
Wieder Sándor.
A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság elnöke Németh Róbert, elnök-helyettese Vinter István. Tagok:
Varga Károly,
Kampelné Kozlovszki Marianna,
Toldi Tamás,
Gácsi Tibor,
Savanyu Gábor,
Kampel Oszkár János,
Földi Árpád,
Mórocz Zsolt,
Eiveck Péter.
A szavazás előtt Klimits István önkormányzati képviselő módosító javaslatot nyújtott be a bizottsági tagokról szóló előterjesztéshez, három külsős bizottsági tag esetében cserét kért. Ezt a Fidesz Frakció nem támogatta és az eredeti javaslatot szavazták meg.
- Bízom abban, hogy minden képviselőt és bizottsági tagot egy közös cél vezérel: szeretett városunk fejlődésének előmozdítása, a sárváriak érdekeinek képviselete! - olvasható Kondora István Facebook-posztjában. | Bizottságokat alakított a sárvári testület | Október 24-én tartotta első rendes ülését a 2024-2029-re megválasztott sárvári képviselő-testület. Az első ülésen megválasztották a munkájukat segítő bizottságok tagjait. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/bizottsagok-alakulasa-sarvari-kepviselo-testulet | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
24 milliárd forintos bizniszt húzott be a kormány fő takarító cége, derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Nem volt nehéz dolga a B+N Referencia Zrt.-nek, egyedül tett ajánlatot.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság üzemeltetésében levő, illetve ellátási körébe tartozó 409 létesítmény takarítását, fertőtlenítését, kártevőirtását kell elvégeznie. (Az nem derül ki, hogy milyen időtávra szól a keretszerződés.)
A B+N a napokban húzott be egy másik állami megbízást is, ott az állami vasúttársaság, a MÁV bérel a cégtől 600 millió forintért munka- és védőruhákat.
A B+N mögött korábban határozottan Simicska Lajost lehetett sejteni, de azután Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez kapcsolódott, ami a felszínen a cégvezető-tulajdonos Kis-Szölgyémi Ferenc kapcsolati hálóján követhető.
A B+N kormányzati megrendelésekkel jól el van eresztve, többek között 2017-ben egy hároméves, 12 milliárd forintos szerződést köthetett kormányzati épületeket takarítására. De a MÁV 2016-ban indult hároméves, 15,9 milliárd forintos épülettakarítási tenderén is a nyertesek között volt, abból 11,5 milliárdot szakított.
A B+N szekere a mérlege szerint is jól megy:
a 2016-os 13,7 milliárd forintos árbevételt 2017-re 18,2 milliárd forintra tudták feltornázni (ez több mint 30 százalékos bővülés),
az adózott eredményük pedig 1,4 milliárd forintról 2 milliárd forintra nőtt (ami kicsivel több, mint 40 százalékos növekedés).
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI) | Sok milliárdért takarít a Rogán és Tombor köreihez sorolt cég | 24 milliárdos biznisz a B+N Referencia Zrt.-nek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/07/06/sok-milliardert-takarit-a-rogan-es-tombor-koreihez-sorolt-ceg/ | 2018-07-06 18:03:00 | true | null | null | 24.hu |
Dankó Bélával, városunk országgyűlési képviselőjével bejártuk a már elkészült, illetve előkészítés alatt álló utcák egy részét. Jelen pillanatban a tervezett munkaterület 30 százalékán már kész az új útburkolat - emelte ki az aszfaltozási programról Kálmán Tibor, Békés polgármestere. Mint mondta, reményeik szerint ebben az évben minden egyes utcában átadhatják a megújult úttest-szakaszokat, ami a kivitelezést nagy mértékben függ az időjárástól is. A fejlesztés részeként 47 utca érintett az aszfaltozásban.
Hangsúlyozta, az eddig elkészült utcákban jó minőségű aszfaltréteg került az utakra, aminek kapcsán kiemelte a Duna Aszfalt Zrt. munkáját.
Kitért arra, hogy Dankó Bélával most folyó munka mellett számos más, aktuális kérdésben is egyeztettek. A jelenlegi beruházás mellett, több projekt is előkészítés alatt áll. Ezek közül a "legfrissebb" a közel 430 millió forintos TOP forrásból megvalósuló fejlesztés, mely a fürdőt érinti majd. | Egymilliárdos aszfaltozási program zajlik Békésen | Jó ütemben halad a több mint egymilliárd forintos aszfaltozási program Békésen. A 47 utcát érintő fejlesztés az időjárás függvényében már idén elkészülhet. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/11/aszfaltozasi-program-bekes | null | true | null | null | BEOL |
Kétségtelen, Matolcsy jegybankelnök szerepfelfogásának vannak nehezen megérthető aspektusai, és a közérdekű adatok nyilvánossághoz, az átláthatósághoz való viszonyát sem tekinthetjük egészen hétköznapinak. Az Átlátszó nem egy ügyben állt vitában, illetve perben az MNB-vel, ezekből egyet, a 2013-14-es igazgatósági döntések nyilvánosságára vonatkozót nemrég jogerősen megnyertük, így az MNB kénytelen volt kiadni az igazgatósági ülésekről készült összefoglalókat.
Az összkép, amit az igazgatósági határozatok mutatnak, maga is a káosz benyomását kelti. Hiszen éppúgy az igazgatóság elé kerülnek döntésre például olyan, klasszikus jegybanki feladatot jelentő ügyek, mint a devizatartalék kezelésével kapcsolatos előterjesztések, mint más, az MNB feladatkörén kívüli, és adott esetben teljesen jelentéktelen kérdések is.
Persze értékelhetjük mindezt az MNB igazgatósága rendkívüli gondosságaként is, hiszen kétszer is nekifutnak például a MOT, azaz a Mobil Oktatási Tér elnevezésű lakossági tájékoztató projektről szóló döntésnek.
„A MOT megvalósítására rövid távú megoldásként a Waberer’s Zrt. által ajánlott (sic!), az MNB igényei szerint átalakított jármű használható fel. A MOT céljait szolgáló, hosszú távra szóló tartós megoldást pedig speciálisan az MNB igényeire kifejlesztett jármű (vontatmány) kialakítása jelenti, melynek megvalósítására legfeljebb 15 MFt használható fel.” – mondja például a 36/2013 számú igazgatósági határozat. (Le lehet nyugodni, az MFt nem milliárdot, csak milliót jelöl.)
És a pazarlást emlegető fanyalgóknak csattanós választ ad a határozat második része: „A próbaüzemre a jármű kialakításának költségeit a Kommunikációs szakterület jóváhagyott éves költségkeretéből kigazdálkodja.” Más kérdés, hogy egy évvel később az Igazgatótanács négy igen szavazattal elfogadta a 15/ 2014 számú határozatot, ami egyetlen rövid mondatban rendelkezik az I.M.G. Inter Média Group Kft-vel kötendő 6000 MFt értékű szerződés megkötéséről – igen, itt már hat milliárdról van szó.
Már a 2013-as igazgatósági határozatok között is találunk olyanokat, amelyek az érett Matolcsy-korszak jegyeit mutatják. Itt van például a májusban egyhangúlag elfogadott 58/2013 számú, amelyben felszólítják Balogh Ádám alelnököt, alakítson eseti (ad hoc) munkacsoportot, amely kidolgozza azt az akciótervet, „amely biztosítja a Bank számára az év végi +0 eredmény elérését.” Igazi unortodox gazdálkodó szervezet, ahol akciócsoport biztosítja az év végi +0 eredményt. (A 2013-as eredmény végül +26 milliárd lett.)
Ebbe a vonalba tartozik az a két héttel később született határozat, melyben arról dönt az igazgatóság, hogy helyreigazítási pert indítanak az Origo és a hvg.hu ellen. A döntés feltehetőleg erre a cikkre vonatkozik, mely egyébként nem magát az MNB-t, hanem az elnök személyzeti politikáját kritizálta – márpedig Matolcsy az ilyesmit nem szokta szó nélkül hagyni.
Talán mondani sem kell, az MNB másodfokon bukta a pert, de ez mit sem változtat az elnök igazságszolgáltatásba vetett hitén. (És mutasson valaki még egy nemzeti bankot, amelyik olyan közleménycímekkel örvendezteti meg a publikumot miszerint „Folytatja hamis cikksorozatát a jegybank ellen a Simicska-lap” Ez ugyan már egy 2015-ös közlemény, de a lendület nem hagyott alább: „A Magyar Nemzet mai számában megjelent hamis állítások miatt a jegybank ismét helyreigazítási pert kezdeményez a napilap ellen.”)
A nemrég szárba szökkent tudományos borozóközpont-koncepció alapjait is egy 2013-as határozat rakta le, ekkor dönt az igazgatóság a Szentháromság téri épület megvásárlásáról. Ez a döntés ugyanakkor átszakít valami gátat a Matolcsy György vezette testületben: egy hónappal később már 50 milliárd forintnyi ingatlanvásárlásra biztosít keretet az igazgatóság, és további 40 milliárdot a megvásárlandó ingatlanok felújítására (ne feledjük, eközben a Balogh Ádám alelnök vezette ad hoc bizottságtól megrendelt eredmény +0 Ft), és teszik mindezt a társadalmi felelősségvállalás jegyében.
2014-ben aztán tényleg lehány magáról minden béklyót a jegybanki unortodoxia, csak úgy dobálózik a százmilliókkal és tízmilliárdokkal az igazgatóság – persze továbbra is társadalmi felelősségvállalás szilárd talaján állva. Van itt szó a Lajkó Félixnek vásárlandó Guarneri-hegedűről (< 1000 MFt; 16/2014) éppúgy, mint a matolcsyzmus elmélyítésére és terjesztésére életre hívott alapítványok létrehozásáról (alapítványonként > 10 000 MFt; 23/2014).
De nemcsak a 11 jegyű összegekre figyel a magyar forint legfőbb őre: jut 160 millió az I. kerületi önkormányzatnak a frissen vásárolt várbeli ingatlanok körül rendezni a közterületeket (32/2014), 20 MFt a „Startup tavasz”-ra (57/2014), 60 MFt a Zengafons Kft-nek zeneoktatásra (21/2014). Meg még 102 000 MFt (102 milliárd) az alapítványokra (62, 82/2014).
Ami ebből a mintegy kétszáz, nehezen kiperelt jegybanki döntésből igazán, összegszerűen is jelentős, arról eddig is tudhatott az érdeklődő állampolgár – ami pedig inkább csak hangulati elem, mint a hegedűvásárlás, az egyáltalán nem változtat a Matolcsy-féle MNB-ről már kialakult képen.
De ha elég erős volt az MNB-Igazgatóság határozatainak hipnotikus hatása, akkor fel sem merül az olvasóban az ostobácska kérdés, hogy vajon miért kellett megpróbálni ezeket a semmitmondó, inkább csak nevetséges, mint fontos adatokat megpróbálni elzárni a nyilvánosság elől, tucatnyi munkaórát fektetve a pereskedésbe.
Kép forrása: Népszava | Elhegedült milliárdok - így költi a közpénzt Matolcsy igazgatótanácsa | Sok kritika éri mostanában a Magyar Nemzeti Bankot, a fanyalgók felelőtlen gazdálkodást emlegetnek, hovatovább úgy tüntetik fel az MNB elnökének tevékenységét, | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/03/15/elhegedult-milliardok-igy-kolti-a-kozpenzt-matolcsy-igazgatotanacsa/ | 2016-03-16 13:58:10 | true | null | null | atlatszo.hu |
A parlament és a főváros gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint idén a BKV esetében is felmerülhet a tiltott állami támogatás problémája, csakúgy, mint a közelmúltban a Malév esetében. A főváros szerint nem így van.
Rogán Antal hétfőn a TV2 Mokka című műsorában azt mondta: májusig rendezni kell a BKV helyzetét. A kormány hajlandó odaadni azokat a támogatásokat, amelyek normatív alapon vagy éppen fogyasztói árkiegészítés címén járnak a közlekedési társaságnak, de az kevés, ha a főváros "a nullától egy-két milliárdig terjedő kategóriában szán csak pénzt a saját cégének működtetésére, miközben ez a legfontosabb közszolgálati feladata - fejtette ki, hozzátéve: egyetért abban Tarlós István főpolgármesterrel, hogy Budapest mozgástere korlátozott, de "azért ennek a korlátozott mozgástérnek a végéig el kellene jutni, és szerintem lehet még mit spórolni".
A BKV-nak adott rendkívüli állami támogatásokat ugyanúgy nem fogják szeretni Brüsszelben, és "valószínűleg ugyanúgy egy eljárás elébe nézünk, hogy ha ezt a gyakorlatot folytatjuk", mint a Malév esetében - hívta fel a figyelmet a politikus, utalva arra, hogy január elején az Európai Bizottság felszólította Magyarországot a Malévnak 2007 és 2010 között nyújtott, az EU-s szabályokkal "összeegyeztethetetlen" - 70-100 milliárd forint közötti - állami támogatás visszafizettetésére.
Arra a kérdésre, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megszüntetésével egyetértene-e, azt válaszolta: "a megszüntetésével talán nem", de azzal igen, hogy a BKK kiadásait is érdemes lenne újragondolni.
A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint a Malév egy privatizált cég volt, az EU-s szabályokkal összeegyeztethetetlen annak állami támogatása. A BKV azonban száz százalékban önkormányzati tulajdonban van. Az IMF csak akkor kifogásolja az állami támogatást, ha az többszöri, kis mértékű és nem áttekinthető módon történik. | Rogán: Tiltott állami támogatás a BKV-nál? | Rogán: Tiltott állami támogatás a BKV-nál? - A BKV-nál is felmerülhet a támogatás visszafizettetése, csakúgy, mint a a Malév esetében. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2012/02/06/rogan_tiltott_allami_tamogatas_a_bkv-nal/ | 2012-02-06 10:18:00 | true | null | null | Index |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.