text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzést indít a legnagyobb ételfutároknál. A vizsgálat többek között a kiszállított ételek állapotára, a kiszállítási idő betartására, az árakkal kapcsolatos problémákra, valamint a fogyasztók kompenzációjára vonatkozik - jelentette be hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A közlemény szerint az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. A jelzett problémák valamennyi nagyobb ételkihordó céget érintik, többek között a Woltot és a Foodorát is.
Jelentősebb problémaként fogalmazódott meg több esetben is, hogy az ígért kiszállítási határidőnél jelentősen később érkeznek meg az ételek, az árak feltüntetése nem egyértelmű vagy hibás, illetve hogy a kiszállítás nem megfelelő.
A nemzetgazdasági miniszter ezekre a panaszokra tekintettel, a fogyasztók védelme érdekében rendkívüli vizsgálatot rendelt el ezeknél a vállalkozásoknál.
A kormányhivatal próbavásárlással egybekötött ellenőrzése négy területre kiemelten fókuszál: a kiszállított ételek minőségének és állapotának megfelelősége (például kihűlt, kiborult, kifolyt, összerázódott, elázott); a jelzett kiszállítási idő betartása (például jelentős késéssel érkezett meg); az árakkal kapcsolatos problémák (például különböző jogcímeken történő többletdíjak felszámítása, így kiszállítási díj, szolgáltatási díj), valamint a fogyasztó kompenzációja (például fogyasztói sérelem esetén vállalnak-e kompenzációt, illetve azt ténylegesen biztosítják-e; visszakapja-e valójában a vételárat a fogyasztó végső esetben)
- sorolta a minisztérium.
A felsoroltakon túl az ellenőrzés kiterjed a cégek honlapján és általános szerződési feltételeiben található tájékoztatási kötelezettségekre.
Az NGM és a szakmai irányítás alatt álló kormányhivatal a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép, jogsértés esetén pedig megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a vásárlók teljeskörűen és hatékonyan élhessenek fogyasztói jogaikkal. | Rendkívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzés indult az ételfutároknál | Az utóbbi hetekben megnövekedett az ételfutárok tevékenységével kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósághoz érkező panaszok száma. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/hazai-gazdasag/2024/11/rendkivuli-fogyasztovedelmi-ellenorzes-etelfutarok | null | true | null | null | HEOL |
A többi közt ezt tartalmazza a testület által hétfőn elfogadott jelentés, amely az Országgyűlés honlapján olvasható. A parlament február közepén bízta meg a mentelmi bizottságot az ügy kivizsgálásával, amelynek határidejéül március 31-ét szabta.
A Rubovszky György, a testület KDNP-s elnöke által jegyzett előterjesztés szerint a bizottság megállapította, hogy sem Simon Gábor, sem pedig családtagjai vagyonnyilatkozataiban nincs adat arra, hogy az eltitkolt százmilliók származhattak legális, bevallott jövedelemből.
Az egyedüli adat – folytatódik a jelentés – Mesterházy Attila MSZP-elnök nyilatkozata volt. A szocialista pártelnök február 6-án azt mondta, nem pártpénzről van szó, és az ausztriai bankban tartott nagyjából 240 millió forint "nem kötődik Simon Gábor közéleti tevékenységéhez". "Az azt megelőző életével kapcsolatos forrásfelhalmozásról van szó, amennyire én tudom" – fűzte hozzá.
A mentelmi bizottság jelentése azt tartalmazza: mivel Mesterházy Attila egyik meghallgatáson sem jelent meg, nyilatkozatának valódiságát nemcsak nem bizonyította, még nem is valószínűsítette, "ezért ezt az adatot, mint teljesen alaptalan, légből kapott adatot ki kellett zárnunk".
Az országgyűlési testület Simon Gábor, Mesterházy Attila és a bizottság két szocialista tagjának ülésektől való távolmaradásával indokolta azon gyanúját, hogy az eltitkolt százmilliók összefüggésben állhatnak Simon Gábor politikai tisztségeivel.
A jelentésben ismertetik Polt Péter legfőbb ügyész Rubovszky György megkeresésére írt válaszát, miszerint Simon Gábor MSZP-nek leadott vagyonnyilatkozata – amit az ügyészség lefoglalt – megegyezik a 2012. január 9-ei nyilvános, az Országgyűlésnek leadott vagyonnyilatkozatával.
A jelentésben közlik a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara kutatói munkaközössége által készített szakvélemény főbb megállapításait a Simon Gábornak a képviselői összeférhetetlenségének időszaka (2009. február 1. – 2014. február 13.) alatt kifizetett javadalmazás jogi úton való visszaköveteléséről. E szerint három lehetőség van: elsődlegesen a közjogi érvénytelenségnek az a pontja, hogy mondja ki az Országgyűlés az összeférhetetlenséget ezekre az évekre, másodszor polgári jogi kártérítési felelősség útján való visszakövetelés, harmadszor pedig jogalap nélküli gazdagodás útján való visszakövetelés.
A mentelmi bizottság megfontolásra javasolja az országgyűlési törvény módosítását, hogy a javadalmazás visszakövetelése ne csak az összeférhetetlenség kimondása esetén legyen kötelező, hanem akkor is, ha bármilyen jogcímen szűnik meg a mandátum és utóbb kiderült, hogy fennállt az összeférhetetlenség.
A testület a jelentést 5 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el. Schiffer András (LMP) korábban jelezte, hogy tartózkodott a szavazásnál.
A jelentés azt is tartalmazza, hogy sem Simon Gábor mentelmi ügyében, sem a politikus vagyonnyilatkozati eljárása során, sem pedig az ügyet vizsgáló üléseken az MSZP részéről nem jelent meg senki, a tagok többnyire még ki sem mentették magukat. Mesterházy Attila amellett, hogy nem jelent meg az üléseken, válaszleveleiben a jelentés szerint "durva, kioktató stílusban olyan kérdéseket taglalt, amelyek nem képezték tárgyát a vizsgálatnak". Az MSZP elnöke kifogásolta a bizottság munkáját, és kritizálta az ügyben született országgyűlési határozatot. Az ellenzéki politikustól azt is kérte a bizottság, hogy juttassa el hozzájuk Simon Gábor MSZP-nek leadott vagyonnyilatkozatát.
A mentelmi bizottság február 24-étől kezdve öt zárt ülésen tárgyalta az ügyet.
A bécsi számlával kezdődött
Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes eltitkolt, több százmilliós bécsi számlán tartott vagyonáról február elején jelentek meg sajtóhírek. Az azután elindult vagyonvizsgálati eljárás során a képviselő ugyan pontosította vagyonnyilatkozatát, de a bécsi számlát nem tüntette fel, mondván, nincs a nyomtatványon olyan rész, ahova be lehetne írni.
A politikus február 6-án jelentette be, hogy minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselő-jelöltségtől, és február 12-i hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezt meg is tette ugyanaznap, amikor a parlament kimondta volna az összeférhetetlenséget.
Simon Gábort március 10-én őrizetbe vették, jelenleg előzetes letartóztatásban van, csalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A politikus a gyanú szerint egy afrikai ország hamis útlevelét is megszerezte, amellyel egy ismerőse révén egy magyar banknál bankszámlát nyitott. | Mentelmi bizottság: az eltitkolt százmilliók összefüggnek Simon politikai tisztségével | Az Országgyűlés mentelmi bizottsága bizonyítani nem tudja, de megállapította: fennáll annak a gyanúja, hogy Simon Gábor eltitkolt százmilliói összefüggésben állnak országgyűlési képviselői, illetve MSZP-elnökhelyettesi tisztségével. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mentelmi-bizottsag-az-eltitkolt-szazmilliok-osszefugnek-simon-politikai-tisztsegevel-1453467 | 2014-03-31 17:47:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Rinat Ahmetov, Ukrajna leggazdagabb embere adósság-részvény csereakció keretében emelte részesedését az állami tulajdon rovására a Dnyiproenergo áramtermelő cégben. Az ügylet tisztaságát enyhén szólva vitatják a kormány politikai ellenfelei. Az üzletember ugyanis Viktor Janukovics kormányfő pártjának meghatározó személyisége.
Elemzők szerint az állam nyílt értékesítéssel is pénzhez juthatott volna az energiacég adósságainak kifizetéséhez. A Financial Times cikke szerint a lépés megkérdőjelezi a hatalmon lévő kormány képességét az átlátható magánosítások lebonyolítására.
Az ügylettel Ahmetov részesedése több mint négyszeresére, 40 százalékra nőtt a Dnyiproenergóban, miközben az államé egyharmadával leértékelődve, 50 százalékra csökkent, hasonlóan a cég kisebbségi magántulajdonosainak tulajdonrészéhez, amelyek szintén leértékelődtek. Cserébe a 400-500 millió dollár értékűre nőtt részesedésért a mágnás átvállalta a cég 200 milliós adósságának kifizetését.
Helyi szakértők szerint ez úgy fordítható le a részvényvásárlás nyelvére, hogy Ahmetov darabonként 100 dollárért jutott hozzá a Dnyiproenergo papírjai, miközben azok piaci értéke 390 dollár. Ellenzéki politikusok szerint a kabinet a szeptember 30-ára kitűzött választások előtt gyorsan vagyonhoz juttatja a vele jó kapcsolatokat ápoló üzletembereket. Gyanúsnak tartják, hogy a kormány a közelmúltban hirdette meg több nagyvállalat, köztük egy egymilliárd dollár értékű vegyipari üzem értékesítését. | Privatizáció olcsón, baráti alapon | Privatizáció olcsón, baráti alapon - A kormányfő embere 100 dollárért jutott hozzá egy energiaipari cég 390 dollárt érő részvényeihez. Ukrajnában. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/vilag/pri070920/ | 2007-09-20 00:00:00 | true | null | null | Index |
Bár a nagyszabású pécsi fürdő vagy uszoda még igencsak várat magára, Baranya termálfürdői lehetőséget adnak arra, hogy az ősz végi, téli hidegben gyógyhatású termálvízben, illetve a fürdőkhöz társuló szaunákban lazítsuk a hétköznapok során elgémberedett tagjainkat.
Összevetettük a baranyai fürdők árait, illetve az alapvető wellness lehetőségeket, különös tekintettel a szaunázásra. Áttekintettük továbbá a Google-értékeléseket is.
A Google-hoz beérkezett visszajelzések alapján a komló-sikondai fürdő, illetve az ennek otthont adó Ambient Hotel kapta a legmagasabb, 4.6-os pontszámot. Ezt követi a Siklós Thermal Spa 4.4-el. A harkányi fürdő , a mohácsi uszoda és termálfürdő, valamint a szigetvári gyógyfürdő egyaránt 4.3-as értékelésben részesült, míg a magyarhertelendi fürdő 4.2-es pontozással szerepel a Google térképen.
Megnéztük, mennyibe kerül az egyes helyeken az egy főre szóló, fürdőzéssel és szaunázással egybekötött egész napra szóló jegy.
Felnőtt napijegy ára, fürdő és szauna (Ft)
Helyszín
3300
Mohács
4350
Szigetvár
5300
Siklós
5700
Magyarhertelend
5900
Komló-Sikonda
6800
Harkány
Ez alapján egyértelműen a mohácsi fürdő a nyertes , ahol a 3300 forintos jegyár, amely a wellness szolgáltatásokat (finn és infraszauna, gőzkabin) is tartalmazza, igen kedvező. Masszázson viszont a többi helyszínnel ellentétben itt nem tudunk részt venni.
A belépő árában foglaltatik a szaunázási lehetőség továbbá a komló-sikondai Ambient Hotel fürdőjében, ahol a szállóvendégeken túl "külsősök" is látogathatják a termálvizes medencéket, illetve további díj ellenében spa-kezeléseket, masszázst igényelhetnek. Hasonlóképp a belépő a szaunázásra is feljogosít a siklósi fürdőben és Harkányban.
Magyarhertelenden a szauna kiegészítő jegy 1700, Szigetváron 850 forint.
A legmagasabb felnőtt napijegy ár Harkányban érhető el 6800 forintért.
Több baranyai fürdő kínál családos kedvezményes belépőket, így Harkány, Siklós, Szigetvár és Hertelend, de a többiben is elérhetőek diák- és gyermekjegyek.
Napi belépő ára kétgyermekes család számára (két felnőtt, két 6-14 év közötti gyerek) (Ft)
Helyszín
9200
Magyarhertelend
12200
Mohács
13600
Szigetvár
15450
Siklós
18900
Harkány
21200
Komló-Sikonda
Ezt az áttekintést elnézve Magyarhertelend éri meg anyagilag legjobban, de csak akkor, ha nem akar mindkét szülő szaunázni. Itt ugyanis 1700 forintos felárral vehető igénybe a legtöbb napon, így ha egyik felnőtt szaunázik, akkor még mindig csak 10900 forintot kell fizetniük, de ha már mind a ketten gőzölnének egyet, akkor 12600 forint a végösszeg, kicsivel meghaladva a mohácsi árakat. Itt tehát a lakhelytől való távolság, illetve, a masszázs igénye lehet a döntő szempont.
A legmagasabb árat e szempontok mentén Sikondán kell fizetnünk, azonban, itt, a többivel ellentétben minden hatéves kor alatti gyermek számára ingyenes a belépés, így kisgyermekekkel csak a két szülőnek kell jegyet váltani, összesen 11800 forintért. | Ennyiért melegedhetünk Baranya termálfürdőiben | Mutatjuk, hol és mennyiért, milyen egyéb szolgáltatások mellett melegedhetünk Baranya termálfürdőiben. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/11/baranya-termalfurdoi-arak-szolgaltatasok | null | true | null | null | BAMA |
Nyitókép forrása: Ludovika
"Ebbe a kérdésbe a tagállamoknak még akkor sincsen beleszólásuk (szabályozási lehetőségük), ha az Unió történetesen nem gyakorolta ezirányú hatáskörét, lévén a kérdés a közös kereskedelempolitikai területére tartozik, s mint ilyen, kizárólagos Uniós hatáskört jelent.
Az EuB (Európai Unió Bírósága) múlt heti ítéletében részben másképp látta a jogi helyzetet. Akként érvelt ugyanis, hogy az uniós joggal nem ellentétes (az EU-val ilyen irányú nemzetközi szerződést nem kötött) harmadik államok honosainak részvétele sem egy uniós közbeszerzési eljárásban, az azonban már ellentétes, ha az ajánlattevő ilyen gazdasági szereplők az uniós jogra (azaz a közbeszerzési irányelvekre, s az azokban foglalt, az ajánlattevők azonos kezelését előíró normákra) hivatkoznak. A Bíróság szerint továbbá az Irányelv személyi hatályának kiterjesztése ilyen ajánlattevőkre is azt eredményezné, hogy az EU közbeszerzési piaca egyenlő feltételek mellett hozzáférhetővé válik harmadik országok gazdasági szereplői számára is. Az uniós jogpolitikai cél egyértelmű: csak az Unióval megfelelő nemzetközi megállapodást kötött harmadik állambeli ajánlattévők versenyezzenek az Irányelv által felállított szabályok szerint.
Önkéntelenül is adódik azonban a kérdés: meghatározhatnak-e a tagállamok az ilyen ajánlatkérőkre vonatkozó szabályokat? E tekintetben a luxemburgi bíróság a főtanácsnokkal összhangban rögzítette, hogy a vonatkozó szabályozási kérdés közös kereskedelempolitikai tárgykörbe tartozik, s mint ilyen, az EU kizárólagos jogalkotási hatáskörét képezi. Következésképpen ennek alapján egyedül az EU jogosult arról dönteni, hogy megnyitja-e, s ha igen, milyen feltételek mellett az uniós közbeszerzési piacát (azonos versenyfeltételek mellett) valamely harmadik állam ajánlattevői számára. A kérdés geopolitikai relevanciája mellett uniós jogi szempontból azért jelentős, mert ha a Bíróság a belső piac területére tartozónak ítélte volna a kérdést, az megosztott hatáskörbe tartozna, amelyben a megelőzés (valamint a szubszidiaritás és az arányosság) elve az irányadó hatáskörgyakorlásra, azaz legalább ideiglenesen szabályozási szerepkört kaphattak volna a tagállamok is.
Mindemellett különös jelentősége van a fenti ítéletnek a magyar gazdaságpolitika és gazdasági semlegesség doktrínáját illetően is. Az ismertetettek ugyanis azt jelentik, hogy a magyar jogalkotónak az EuB ítélet alapján nincsen szabályozási szabadsága harmadik államok honosai kapcsán sem az uniós rezsim alá tartozó közbeszerzési eljárásokban. Az EuB döntése alapján ugyanakkor a magyar közbeszerzési ajánlatkérő szabadon eldöntheti, hogy lehetővé teszi-e a közbeszerzési ajánlattételt egy-egy kiírás esetén valamely ilyen ajánlattevő előtt, s vele szemben milyen, az ajánlattévők között fennálló »objektív különbségek tükrözésére irányuló« (értsd: az ilyen harmadik államokban honos ajánlatkérőket az EU-sokkal, illetve az azokkal egyenértékűekkel szemben hátrányosabb helyzetbe hozó) szabályokat alkalmaz. Az ilyen harmadik országbeli honosnak azonban az EU jog nem biztosít, a tagállami jog pedig az uniós közbeszerzések tekintetében nem biztosíthat az ajánlattételhez, illetve az egyenlő versenyfeltételekhez jogosultságot."
*** | Geopolitika az Európai Bíróság előtt | A döntés rögzíti, hogy az uniós közbeszerzési piac megnyitása harmadik államok ajánlattevői előtt kizárólag az EU hatáskörébe tartozik, megfosztva a tagállamokat a szabályozási lehetőségektől. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kulfold/2024/11/eu-s-palyazati-stop-az-europai-birosag-kitiltja-a-kulsos-versenytarsakat | null | true | null | null | Mandiner |
Ha az a kérdés, hogy Vitézy Dávid bejelentkezett-e arra, hogy a Fidesz főpolgármester-jelöltje legyen, akkor Lázár János ilyet nem állított, mondta Gulyás a 24.hu Vitézyre vonatkozó kérdésére. Magától értetődő, hogy Vitézy a budapesti fideszes adminisztrációnak volt az egyik legfontosabb embere és egy államtitkárságot vezetett.
Ennek előzménye, hogy Lázár János nemrég azt mondta, hogy Vitézy Dávid felajánlkozott a Fidesznek 2023-ban, hogy ő lehessen a párt főpolgármester-jelöltje. A miniszter hozzátette: "sajnálom a budapestieket, hogy hagyják magukat szívatni Vitézy Dávid által" - mondta. Lázár szerint "itt nyilván valami nincsen rendben" Vitézyvel, aki egyszer a Fidesszel, máskor pedig Magyar Péterrel akar politizálni.
A kormányinfón azt állították, hogy Lázár ezt 2013-ra vonatkozóan állította, habár az eredeti nyilatkozatban 2023 szerepel. Gulyás végül azt mondta, igazából mindegy, melyik dátumról beszélünk.
Ha szenzációértékkel bír, hogy Vitézy kötődött a Fideszhez, akkor lemaradtam valamiről az elmúlt tíz évben.
A miniszter hozzátette: Szentkirályi Alexandra nem azzal a céllal indult, hogy visszalépjen, hogy jó döntés volt-e, ezen lehet vitatkozni, de akkor, ha nyilvánvaló, hogy ez egy helyes helyzetfelismerés volt.
Gulyás elárulta azt is, hogy nagyon boldog volt Trump győzelme után, sokkal jobban izgult egyébként, mint a 2022-es magyar választáson. Úgy fogalmazott: | Nem szenzáció, hogy Vitézy a Fideszhez kötődik | Ha az a kérdés, hogy Vitézy Dávid bejelentkezett-e arra, hogy a Fidesz főpolgármester-jelöltje legyen, akkor Lázár János ilyet nem állított, mondta Gulyás a 24.hu Vitézyre vonatkozó kérdésére. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/11/14/szentkiralyi-alexandra-helyes-helyzetfelismerese | null | true | null | null | 24.hu |
A Budapesti Nyomozó Ügyészség munkatársai azonosították és elfogták csütörtökön azt a férfit, aki Vadász néven közvetlenül a rendőrségi korrupciós botrány kirobbanását követő napokban elektronikus levélben megfenyegette a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetőjét és munkatársait. „Az arcotok már megvan, s a tízmillió forint is minden egyes emberetekért”, írta. Lapunk úgy tudja, hogy a fenyegetődző P. Viktor, az ORFK Köztársasági Őrezred Objektumvédelmi Parancsnoksága őrségi alosztályának beosztottja, akinek a gyanúsítotti kihallgatása csütörtök késő estig tartott. A nyomozó ügyészség zaklatás vétségének megalapozott gyanújával indított eljárást ellene, és házkutatást is tartottak a lakásán és a munkahelyén egyaránt. Forrásaink szerint, mivel két év szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmény elkövetésével gyanúsítják, a kihallgatása végén nem veszik majd őrizetbe.
A két hete kirobbant rendőrségi korrupciós botrányban amúgy egy főosztályvezetővel és egy osztályvezetővel érintett Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is lecsapott a bulvársajtóban szórakozóhely-birodalmárnak keresztelt Vizoviczki László érdekeltségeire. Tájékoztatásuk szerint szerdán a kora esti órákban a Terrorelhárítási Központ kommandósainak segítségével az NNI nyomozói Budapesten és Debrecenben elfogtak egy-egy férfit. Hivatalosan nem erősítették meg, de nem is cáfolták, hogy a fővárosban őrizetbe vett férfi Vizoviczki László egyik bizalmasa, egyes források szerint „a helyettese”, a debreceni akcióban pedig Vizoviczki ottani helytartóját vitték el a kommandósok.
A mostani elfogások hátterében egy május 27-i eset áll, amikor is a debreceni Home Diszkó előtt összevertek egy fiatalembert, akit előzőleg a biztonsági emberek roma származása miatt nem engedtek be a szórakozóhelyre. Miután a fiatalember megkérdezte, miért nem engedik be, egy félreeső helyre lökdösték, ahol a kukákat is tárolták, és ott összeverték. A rendőrség közleménye szerint a bántalmazás következtében a sértett többszörös orrcsonttörést és szemsérüléseket szenvedett.
Az NNI szóvivője a Népszabadság érdeklődésére elmondta: közösség tagja elleni erőszak, valamint súlyos testi sértés bűntettének elkövetése miatt indítottak ellenük eljárást, és kezdeményezik az őrizetben vett férfiak előzetes letartóztatását.
Hivatalosan meg nem erősített, de nem is cáfolt értesüléseink szerint a mostani elfogás része annak az átfogó akciósorozatnak, amellyel a hatóságok pontosan fel akarják térképezni Vizoviczki érdekeltségeit, hogy később majd felszámolhassák az ott folyó illegális tevékenységeket. Mert bár Vizoviczki védői szerint „nem szerette a kábítószert”, és lehetőségeihez mérten „mindent megtett a drogok terjedésének megakadályozása érdekében”, az érdekeltségeiben rendszeresen megforduló forrásaink szerint a legtöbb helyen nyíltan kínálgatta a drogot a személyzet. Volt, akit a WC-s néni szólított le, hogy „nincs-e szüksége valamilyen anyagra”, másoknak az italuk mellé ajánlottak drogot. | Belföld: Kormányőr fenyegette a rendőrséget | 'Az arcotok már megvan, s a tízmillió forint is minden egyes emberetekért' – írt a korrupciós botrány kirobbanása után. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kormanyor_fenyegette_a_rendorseget-1313607 | 2012-06-14 12:05:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Tehát a tények:
1. A gyanút, amely szerint a Geuronetnek kifizetett kétmilliárdos sikerdíjat az osztrák vasútnál magyar döntéshozóknak és pártoknak szánták, a Format nevű osztrák gazdasági hetilap írta le. Ezért a közlésért a lapot nem perelték be és nem kötelezték helyreigazításra. Kozák Márton tényfeltárói munkásságunkat méltató vállveregetését tehát vissza kell utasítanunk.
2. A Rail Cargo Austria (RCA) és a kis magyar cég közötti szolgáltatási szerződéssel, az abban meghatározott, feltűnően magas jutalékkal Ausztriában is kimerítően foglalkozott a sajtó, a botrány a bécsi parlamentig ért, vagyis vélhetőleg nem a hazai jobboldali sajtó összeesküvéséről és elfogult tálalási módszereiről van szó, ahogy azt Kozák próbálja beállítani. A Der Standardtól a Die Presséig számos osztrák sajtóorgánum nyíltan kenőpénzről és korrupcióról cikkezett, így lehet, hogy Kozák úrnak elsőként őket kellett volna kioktatni. Így elkerülhette volna, hogy a hazai lapokat ostorozó, méltatlan levelezésével ismét lejárassa magát. (A nyílt levél fordításában biztos készséggel segített volna maga az érintett, Gulya András, akiről Garamhegyi Ábel egykori SZDSZ-es államtitkártól tudjuk, hogy német–magyar tolmácsként is kiválóan megállta a helyét.)
3. A mai napig nem ismert, mi volt az a feladat, amelyet a Geuronet Bt.-nek el kellett látnia a szerződésben szereplő díj fejében. A megbízási összeg kifizetésének feltétele, hogy az RCA hozzájusson a MÁV Cargóhoz, miközben a kijáróember jutaléka a vételár 1,75 százaléka. Vagyis Gulya András éppen abban volt érdekelt, hogy minél magasabbra srófolja fel a megbízója által fizetendő összeget. Kozák úr biztosan emlékszik még arra a burleszkre, amelyben Sándor György humorista álvevőként arról győzködi a zöldségeseket a piacon, hogy adják drágábban a portékájukat. Akkor a megrökönyödött árusok zavarán nevetett egy fél ország. Úgy tűnik, most senkinek nem áll érdekében, hogy feloldja a Gulya-szerződés hasonló jellegű „piaci” ellenmondásait.
4. A kurátor szerint tisztességes költségvetési bevételt hozó ügylethez kötődő tanácsadói kifizetéssel kapcsolatban mind Bécsben, mind Budapesten hatósági vizsgálat indult. A Nemzeti Nyomozó Iroda a közelmúltban azt nyilatkozta lapunknak, hogy a vizsgálat jelenleg is folyik. Mindezek alapján bármely magyar adófizető, illetve médium joggal teheti fel a kérdést: történt-e a korrupció a MÁV Cargo Zrt. privatizációja során. Kozák Márton egyetlen érdemi ellenérve spekulatív: miért fizettek volna az osztrákok kenőpénzt a Cargóért, ha magasan a legjobb vételárajánlattal lett övék a cég. A kérdés jogos, de csak abban az esetben, ha megvalósult, hogy a tenderen minden pályázó egyforma eséllyel, azonos információk birtokában indult.
5. A Magyar Nemzet indítéka ebben az ügyben világos: tudni szeretnénk, sérült-e az adófizetők érdeke (magyaroké vagy osztrákoké) a privatizáció során. Ennyi pénz ugyanis egy egész város működtetését fedezi egy teljes esztendőn át, de egy 400 fős kórház éves költségvetése is ilyen nagyságrendű. Jogosnak tartjuk, hogy a Kozák által közepes memóriájúnak degradált olvasóinkat érdeklik az ilyen horderejű ügyek, és szeretnék tudni, lehet-e tisztességes úton ilyen mesés összeghez jutni. Nem értjük tehát az SZDSZ-es kurátor valódi indítékait. Védelmére kel egy olyan privatizációnak, amelynek során magyar állami tulajdonból osztrák állami tulajdonba került egy profitábilis vasúttársaság. Védelmére kel egy sikerdíjszerződésnek, amelyet – a gyanú szerint – azért kötöttek, hogy magyar döntéshozókat befolyásoljanak. Fogadatlan prókátorként méltatja az akkoriban még a Kóka János vezette gazdasági tárca munkáját, és prekoncepciókkal teli írásában egyoldalúan ecseteli a minisztériumi döntés előnyeit.
6. Az MTV Közalapítványának törvényben meghatározott feladata, hogy biztosítsa a köztelevízió függetlenségét, a társadalmi felügyeletet, és a vélemények sokrétűségének érvényre jutását. Furcsálljuk, hogy a közpénzen fizetett szabad demokrata kurátortól azért kaptunk megrovást, mert volt merszünk véleményt nyilvánítani – a nézőpontrovatban. Kozák Márton eddigi levélváltásai alapján így felmerül bennünk a kérdés: miért is tekinti a kurátor saját magát is érintettnek a Gulya-ügyben.
7. A Magyar Nemzet nem ítélkezik, hanem szeretne választ kapni jó néhány kérdésre. Miért nem volt nyílt közbeszerzési eljárás a tanácsadói feladatra? Milyen szolgálatokért kapott a Geuronet kétmilliárd forintot, mikor a MÁV-nál és a GYSEV-nél a színét sem látták? Hogyan közvetíthetett az osztrák és a magyar fél között a hőn áhított adásvétel előmozdítása érdekében Gulya András, ha nem is ismerik őt a hazai döntéshozók? Miért kellett távoznia a hivatalából a botrány kipattanása után az RCA vezérigazgatójának? Miként lobbizhatott Gulya, ha nincs erre engedélye, ám a szerződése szerint lobbitevékenységgel bízták meg? Az igazságügyi tárca szerint Gulya média arculatalakítást és aggodalomeloszlatást végzett: mikor, milyen eredménnyel?
Nyílt levélírogatás helyett Kozák úr talán megkérdezhetné minderről régi ismerősét – amennyiben érdekli az igazság. | Válaszcikk a kétmilliárdos sikerdíjügyben | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/02/valaszcikk-a-ketmilliardos-sikerdijugyben | 2009-02-07 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hétfőn reggel 10 órakor Varga Mihály átadta az Országgyűlésnek azt a költségvetési törvényjavaslatot, mely az eredeti tervekhez képest fél évet csúszott.
A pénzügyminiszter szerint a 3,4 százaékos GDP-növekedés a legtöbb elemzőház szerint reálisan elérhető, a kamatkiadások mértéke a GDP arányában pedig 3,8 százalékra csökkenhet.
Biztató kilátások
A 2025-ös büdzsé az új lehetőségek, az új gazdaságpolitika és a béke költségvetése lehet - közölte a 2025. évi költségvetési törvényjavaslat ünnepélyes átadásán Varga Mihály. Hozzátette: a költségvetés benyújtásában a korábbi évekhez képest módosítást igényelt a járvány utáni időszak, a háborús konfliktus, valamint a bizonytalan nemzetközi környezet, ezért később nyújtották be. Ennek ellenére a kilátások biztatóak, jó esély van arra, hogy a világ a béke irányába mozdul el az amerikai választások eredménye alapján.
A pénzügyminiszer kiemelte, ezzel együtt idén elindult a gazdasági növekedés,
2024-ben nőni fog a magyar gazdaság teljesítménye; a bérek növekedésével együtt érzékelhető a fogyasztás fellendülése.
A nemzetközi intézmények előrejelzése alapján 2025-ben az EU-n belül élmezőnybeli teljesítményt várnak a magyar gazdaságtól.
Varga nyomatékosította, hogy a kormány világos célokat jelöl ki: a gazdaság visszaállítását a növekedési pályára, a bérek emelkedését, valamint azt, hogy több pénz maradjon a családoknál és a kkv-k megerősödjenek.
Ezermilliárdokat tolnak a családoknak
Nagy Márton a büdzsével kapcsolatban úgy fogalmazott, a kormány 21 pontos gazdaságpolitika akcióterve mintegy 4000 milliárd forintot mozgat meg a gazdaságban jövőre,
ebből több mint 2600 milliárd jut a családoknak,
1400 milliárd pedig a vállalkozásoknak
- közölte a nemzetgazdasági miniszter a Századvég vidékkonferenciáján hétfőn, Budapesten.
Azt is elmondta, hogy fordulóponthoz érkezett a gazdaság, a szeptemberi mélypont után az utolsó negyedévben már 0,7 százalékos növekedést vár a kormány, ami jövőre tovább folytatódik. A hétfőn a Parlament elé beterjesztendő 2025-ös költségvetésben jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány az idei 0,7 százalék után.
Nagy Márton szerint 2025-ben a külső konjunktúra fokozatos javulása várható, a jármű- és akkumulátorgyártás havi szinten már növekedést mutatott. | Benyújtották a költségvetést, ezermilliárdok mennek a családoknak | Fél évvel csúszott a költségvetés benyújtása, most azonban kiderült, mire megy majd a pénz jövőre. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/koltsegvetes-nagy-marton-varga-mihaly-gdp-fogyasztas-kkv.799373.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Amikor a nyáron megszületett az új kampányfinanszírozási javaslat, annak legjobb és legátláthatóbb elemének az egyéni képviselőjelöltek támogatása volt. A szabályozás szerint minden egyéni jelöltnek jár egymillió forint, amit kincstári kártyán kap meg - tehát folyamatosan ellenőrizhető, hogy mire költi.
A pártok finanszírozásával viszont már voltak problémák - pedig minden korábbinál több pénzről van szó. Az új szabályok szerint egy párt, ami mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet állít, 597 millió forint állami támogatást kap. Kápében. És míg az egyéni jelölteknél megszabták, hogy ha nem ér el két százalékos támogatottságot, vissza kell fizetnie a pénzt, a pártoknál ilyen komolysági küszöb nincs. Ha megkapták, megkapták.
Ezekre a problémákra hívta fel a figyelmet a Political Capital. És ha már szóltak, a politika reagált is. Ezzel a minden politikusi igényt kielégítő módosító indítvánnyal (.pdf).
Vegyük át mégegyszer, hogy mi is volt a probléma:
A pártok, az egyéni jelöltekkel szemben nem folyamatosan ellenőrizhető kincstári kártyán, hanem kápében kapják a pénzt.
És mi lett a megoldás?
Az egyéni képviselőjelöltek lemondhatnak pártjuk javára a nekik járó egymillió forintról, amit így a pártok kápében kaphatnak meg. | Volt némi gond a kampányfinanszírozási szabályokkal, most egy módosítóval tovább ronthatják | Na, milyen megoldást talált a kormánytöbbség arra a problémára, hogy az egyéni képviselőjelöltek átlátható finanszírozásával szemben a pártoké átláthatatlan? Na, milyet? | null | 1 | https://444.hu/2013/11/15/volt-nemi-gond-a-kampanyfinanszirozasi-szabalyokkal-most-egy-modositoval-tovabb-ronthatjak/ | 2013-11-15 11:34:00 | true | null | null | 444 |
Aligha mondok azzal bármilyen újdonságot, hogy minden egyes új Závada-megjelenés eseményszámba megy a hazai irodalomban, hiszen az 1954-ben született szerző aJadviga párnájátólA fényképész utókorán át aTermészetes fényig olyan alkotásokkal gazdagította a magyar kultúrát, amelyekben elsősorban a történelmi emlékezet, valamint az egyéni és kollektív identitás kérdéseit vizsgálta, ráadásul úgy, hogy közben a társadalmi és emberi viszonyok bonyolultságát is képes volt bemutatni.
Az író figyelme az elmúlt egy évtizedben érezhetően inkább a rövidebb alkotások felé fordult(Egy piaci nap, Hajó a ködben), illetve tőle szokatlan, újszerű művekkel is próbálkozott(Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin), és kerülte a rá annyira jellemző könyvmonstrumokat. Aztán most megérkezett tőle a bő félezer oldalasPernye és fű, amely a legszebb závadai hagyományokhoz nyúl vissza.
Bár az új nagyregény viszonylag csalóka egyszerűséggel indul, és a története sem tartogat különösebb csavarokat (1988-ban egy értelmiségiekből álló társaság dokumentumfilmet tervez forgatni az ötvenes évek kuláküldözéseiről, ezért hónapokon keresztül látogatja a vidéket interjúalanyokat keresve), mégis olyan mély, hogy egy olvasással lehetetlen teljes mértékben feltárni.
A fő szál természetesen a nyomozásé, amelynek középpontjában két tűzeset áll, melyek miatt mondvacsinált indokokkal halálra, illetve életfogytiglanra ítéltek két, kuláknak nyilvánított személyt, illetve hosszú évekre börtönbe zárták a "bűntársaikat" is. Nem kell sokat olvasnunk ahhoz, hogy világossá váljon: itt két koncepciós perről van szó, melyben a vádlottak teljesen ártatlanok, vagy maximum gondatlanságból követtek el bármit is. A nyomozás egyik része arra szolgál, hogy bemutassa, miként is működtek ezek az egykori nagygazdák (vagy legalábbis az új hatalom által annak tartott személyek) ellen folytatott eljárások, a másik fele pedig arra világít rá, hogyan is viszonyulnak ezekhez az egykori érintettek (áldozatok, leszármazottak, bírók, ügyészek, ügyvédek, újságírók, szemtanúk).
"Kitárul egy iroda ajtaja, kintről lámpa villan, és a kiskamasz cselédfiút a gallérjánál fogva vezeti be öltönyös kihallgatója. Aki nem nyomozó, nem is ügyész, hanem ő a bíró. Nem túl magas, ám szikár, arcát két mély ránc nyújtja meg, a haja vörhenyesen szőke, de kopaszodik, és halkan szólal meg:
Állj ide, az asztal elé! Akkor most hangosan...! Várjál! Hol a jobbik ruhád? Szedd elő!
A fiú kibont a batyuból valami kabátkát.
Ebbe leszel? Vedd föl! Most akkor elölről! Pénteken délben...
Nem tegnap délben, kezd makogni a gyerek.
Nem tegnap délben, péntek délben!, javítja a bíró. Pénteken délben tizenkét óra körül a gazda...
Péntek délben... tizenkettő körül a gazda..."
Talán az utóbbi aspektus az érdekesebb, hiszen ekkor, a szocializmus utolsó óráiban már szabadabban lehet beszélni a múlt sötétebb oldalairól. Így már vannak, akik ki merik mondani az igazságot, vannak, akik még hezitálnak, és vannak, akik szerint minden úgy történt, ahogy annak történnie kellett. A regény a múlttal való szembenézés igen széles skáláját mutatja be, hiszen sokszor azok mondják el a legtöbbet és a legőszintébben, akik egykor a rendszer részei voltak, és gyakran maguk az áldozatok kívánnak némán maradni. Ugyanakkor ezzel együtt is megmarad egyféle nyomozás, amit a filmesek mellett az olvasónak is le kell folytatnia, mégpedig azért, mert a különböző motivációkkal rendelkező tanúk természetesen sokszor ellentmondanak egymásnak, így nehéz kideríteni, ki mennyire bűnös ezeknek az embereknek a halálában, illetve tönkretételében. Itt bárki lehet egyaránt bűnös és áldozat is.
De természetesen nem véletlenül 1988 a forgatás ideje sem. Ez ugyanis alkalmat ad arra, hogy betekinthessünk egy már régóta rothadó rendszer végóráiba, melyben minden egyes szereplőnek meg kell hoznia a maga döntéseit. Závada ügyesen választotta meg ezeket az értelmiségi szereplőket, akik párbeszédeikben egyszerre beszélnek direkt módon a történésekről, illetve vesznek részt olyan eseményeken, mint például a még csak formálódó ellenzéki pártok gyűlései.
Ezek a részek egyszerre szolgálnak arra, hogy bemutassák a korabeli valóságot, és arra, hogy a jelenünkből visszanézve meglássuk: milyen csalókák voltak az eljövendő demokratikus jövővel kapcsolatos értelmiségi remények.
Ugyanakkor olvasható ez a szöveg az emberi kapcsolatok különös krónikájaként is, hiszen ebben a szerzőre amúgy nem túlzottan jellemző egyszerű narrációban (mindössze az E/3. és E/1. váltakozik folyamatosan, hogy jobban beleállásunk a központi alak, Závada Pál mindvégig névtelenül maradó irodalmi alteregójának fejébe) több szerelmi sokszög is szerepet kap, és bár nem történik bennük semmi különös, mégis csak nehezen fejthető fel, hogy ki ki iránt táplál gyengéd érzelmeket, és ennek mi lesz a viszonzása. Az elején ez akár unalmasnak tűnhet, ám idővel meg lehet találni benne az értelmezés izgalmát.
De említhetnék egy olyan értelmezési szintet is, amely a szerzőt kedvelők számára lesz igazi ínyencfalat. Ez pedig a különféle alkotásait ehhez a történethez fűző metaszint, amelyben a szerző alteregója kapcsán megjelennek direkt vagy kevésbé direkt formában olyan korábbi kötetek, mintA fényképész utókora, aKulákprésvagy a legfontosabb, aJadviga párnája, amely érdekes eredettörténetet, valamint egyfajta folytatást, kiegészítést kapott az új regény lapjain. Az meg már csak külön csavar, hogy a kötetzáró szerzői magyarázat szerint az egész cselekmény minden szereplővel együtt kitalált, viszont a benne szereplő interjúk mind valódiak, melyeket aStatáriumcímű, 1989-ben bemutatott dokumentumfilmhez készítettek a rendezővel, Sipos Andrással.
Talán ebből a rövid recenzióból is látható, hogy milyen mély lett aPernye és fű. Az új Závada-kötet ismét csak egy olyan alkotás, amelyet érdemes lenne kézbe vennie mindenkinek, aki fogékony a történelmi párhuzamokra, és meg akarja érteni a 20-21. századi magyar politika- és társadalomtörténet tágabb összefüggéseit.
Závada Pál: Pernye és fűMagvető, 2024, 7499 Ft | Ilyenek egy rothadó rendszer végórái | A legszebb závadai hagyományokhoz nyúl vissza a Kossuth-díjas író új, bő félezer oldalas nagyregénye. A Pernye és fű az ’50-es évek koncepciós pereit vizsgálva von párhuzamot a Horthy-, a Rákosi-, a Kádár- és a mostani rendszer között. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kult/2024/11/10/zavada-pal-pernye-es-fu-regeny-kritika | null | true | null | null | Telex |
Két és fél évtizede az akkori ellenzéki szóbeszéd a demokratikusan megválasztott fideszes kormányfő fejére képzelte a Nemzeti Múzeumból kivitt, a Dunán úsztatott, majd az Országházba bevitt Szent Koronát. Az abban az időben terjedő suttogó propaganda szerint a parlamenti vitrinbe helyezés előtti napokban Orbán Viktor maga próbálgatta tükör előtt, hogyan is állna neki a magyar államiság fő szimbóluma.
A magukat mérsékeltnek, bal- vagy jobboldali beállítottságúnak vallók körében egyaránt visszatetszést keltett a rosszindulatú pletyka. Csakhogy maga Orbán Viktor, kormánya és kétharmados parlamenti többsége mára mindent, vagy még annál is többet elkövetett, hogy a demokratikusan megválasztott kormány feje egyre inkább uralkodói formát öltsön, a néptől kapott hatalma egyre inkább egy abszolutista királyéhoz hasonlítson.
Most megjelentek az Orbán-kormány új nemzeti konzultációs plakátjai.
Micsoda? A magyar népet feudális társadalomként kezelő miniszterelnök még kampányt is az "elzavart", ha úgy tetszik, trónfosztott elődjétől, a hol újra trónra törő fenevadként, hol meg udvari bolondként ábrázolt Gyurcsány Ferenctől lop?
Csak mert azon - a számára rendkívül fájdalmas - 2006-os tévévitán az akkori miniszterelnök a választás első fordulója előtt négy nappal, egyben a bukásának kezdetét jelentő őszödi beszéde előtt néhány héttel tizenegyszer mondta ki a "csinálni" szót? Azt gondolja, hogy az most átmenetileg rajta is segít?
A görög filozófus, Hérakleitosz szerint nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. - Igen, hiszek ebben az országban, hiszek abban, hogy csinálható egy jobb ország, milliók akaratából és tehetségéből - mondta Gyurcsány Ferenc, aztán láttuk, hogy mit csinált. Azt is látjuk, hogy Orbán Viktor mit csinál, de miben hisz még? | Csinálós kampány | Két és fél évtizede az akkori ellenzéki szóbeszéd a demokratikusan megválasztott fideszes kormányfő fejére képzelte a Nemzeti Múzeumból kivitt, a Dunán úsztatott, majd az Országházba bevitt Szent Koronát. Az abban az időben terjedő suttogó propaganda szerint a parlamenti vitrinbe helyezés előtti napokban Orbán Viktor maga próbálgatta tükör előtt, hogyan is állna neki a magyar államiság fő szimbóluma. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3257224_csinalos-kampany | null | true | null | null | Népszava |
2015. december. 10. 18:25 Utolsó frissítés: 2015. december. 10. 21:53
Egy korábbi magyartanárnak nem tetszik, hogy az egyik budapesti iskolában a Légy jó mindhalálig helyett Janne Teller Semmi című regényét adta fel egy pedagógus kötelező olvasmánynak. Felháborodott levelet írt az iskola igazgatójának és Czunyiné Bertalan Juditnak is.
A korábban tanítóként dolgozó Gál Magdolna levele – amit a valasz.hu közölt – úgy kezdődik, tudomására jutott, hogy a XVII. kerületi Újlak utcai kéttannyelvű általános iskolában az egyik nyolcadik osztályban egy dán írónő, Janne Teller regényét kapták a tanulók kötelező olvasmányként, amelynek a címe: Semmi.
"Én is magyartanár vagyok, húsz évet tanítottam, általános iskolában és gimnáziumban. A könyv elolvasása után kötelességemnek tartom, hogy a leghatározottabban tiltakozzam eme mű – amely még irodalmilag se jelentős – olvastatása ellen" – írja.
Ezután összefoglalja – a maga értelmezésében – a regény történetét, továbbá megjegyzi, hogy Dániában is először betiltották, majd kötelező olvasmánnyá tették azt. "Remélem, ott is utálják a gyerekek, ami kötelező, és nem olvassák el. Az írónő hihetetlen leleménnyel merítget és tocsog a kamaszlélek (vagy az emberi lélek?) sötét és félelmet keltő bugyraiban, hogy mindezt irgalmatlanul a képünkbe, illetve a gyerekek! képébe vágja."
A regényről a pagony.hu korábban megkérdezett egy magyartanárt, egy pszichológust és egy gimnazistát. Íme, a véleményük.
Azt is felhánytorgatja a volt pedagógus az igazgatónak és az államtitkárnak, hogy Móricz Légy jó mindhaláligja helyett kell ezt olvasnia a diákoknak, ami – bár elismeri, hogy távol áll annak világa a mai gyerekektől – "a gyerekek számára gyökér-mű ebben a gyökértelen világban. Remek alkalom arra, hogy hazáról, családról, iskoláról, barátságról, hazugságról, szerelemről és árulásról jót beszélgessünk az órán, úgy, hogy a gyerekek nem is veszik észre, hogy nem Misiről, hanem róluk van szó. De pontosan erre való az irodalom."
És mit kapnak – teszi fel a kérdést a volt magyartanár – a dán írónőtől? "Egy mindenétől megfosztott világot, annak bizonyítását, hogy nem csupán lúzerek, ha akarnak valamit kezdeni az életükkel, hanem egyenesen gonosztevők, és ahogy az értelmet keresik, egyre inkább azzá válnak. És hogy még ez se számít, mert az élet vállrándítással továbbhalad mindezen."
"Tanárként és szülőként (négy felnőtt gyerek anyja vagyok) is azt gondolom, nagyon hibás, sőt ártalmas ennek a kollégának a tanári gyakorlata, amennyiben ezt a művet olvastatja el tanítványaival. Várom szíves válaszát, hogy mi történt ebben az osztályban, mert a gyerekeink nevelése nem magánügye egy iskolának."
A kötelező olvasmányokról többek között itt (Tantervet tanítunk vagy gyereket?), és itt (Miért kell a gyerekekkel megutáltatnunk az olvasást?) írtunk korábban. | Kult: Czunyinéhez fordult egy tanár, mert Móricz helyett mást adtak kötelező irodalomnak | Egy korábbi magyartanárnak nem tetszik, hogy az egyik budapesti iskolában a Légy jó mindhalálig helyett Janne Teller Semmi című regényét adta fel egy pedagógus kötelező olvasmánynak. Felháborodott levelet írt az iskola igazgatójának és Czunyiné Bertalan Juditnak is. | [] | 0 | https://hvg.hu/kultura/20151210_Czunyinehez_fordultak_mert_Moricz_helyett/nyomtatas | 2015-12-10 17:25:00 | false | 0 | 0 | null |
2013 augusztusában választották a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének Karas Monikát, mandátuma kilenc évre szólt, így 2022 szeptemberében már az új országgyűlésnek kellett volna szavaznia róla. Karas azonban októberben lemondott, így ismét a jelenlegi kormánypárti többség dönthet arról, ki irányítsa a médiát a következő kilenc évben. Karas nem távozott üres kézzel: a 24.hu információi szerint jelentős összeget kapott végkielégítés és kártalanítás címén.
A portál azt írja, Karas csak azért 35 millió forintra jogosult, mert egy évig nem helyezkedhet el a médiában, az Állami Számvevőszék alelnökeként viszont máris havi 4,2 milliós bruttó bérre jogosult – ez megegyezik eddigi fizetésével. Karas összesen bruttó 61,6 millió forintot kapott, vagyis a nettó lelépési pénze 40 964 000 forint. | Itthon: 41 milliót kapott végkielégítésként Karas Monika, az NMHH októberben lemondott vezetője | Karas mandátuma kilenc évre szólt, de idő előtt lemondott, így nem az új országgyűlés dönt utódjáról 2022-ben, hanem most a Fideszes többségű. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20211115_NMHH_vegkielegites_Karas | 2021-11-15 06:50:00 | true | null | null | HVG |
Debrecenben újra napirendre került az elmúlt egy évben nagy vihart kavart, s egyelőre totális kudarcnak tűnő villamosberuházás, ugyanis ebben az ügyben először holnap ül össze az önkormányzat tulajdonosi bizottsága, amelynek még ebben a hónapban jelentést kell készítenie a projektről. Az ülést kezdeményező Varga Zoltán és Dobrossy István, a baloldali DISZ önkormányzati képviselői hétfői sajtótájékoztatójukon bejelentették: a vizsgálatnak akár büntetőfeljelentés lehet a vége hűtlen kezelés vagy sikkasztás gyanúja miatt, s mint mondták, ha a fideszes vezetésű önkormányzat az esetlegesen bűncselekményre utaló adatok tükrében nem tesz feljelentést, akkor megteszik ők maguk. Lapunk kérdésére közölték azt is: ha szükségesnek látják, indítványozni fogják Demján Sándor üzletember meghallgatását, hiszen a kivitelező konzorciumot eddig vezető Arcadom Zrt. az ő érdekeltségébe tartozik.
Mint korábban beszámoltunk róla, az ATK-Debrecen Konzorciumnak 2012. május 31-én kellett volna befejeznie a debreceni 2-es villamospálya és a hozzá tartozó remízépület kivitelezését, ám ez nem történt meg határidőre: tavaly nyáron a pálya csak mintegy 23 százalékos, a remíz pedig mindössze 32-33 százalékos készültségi fokon állt. Kósa Lajos polgármester akkor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a debreceni önkormányzat június elsejével benyújtja napi 10 millió forintos kötbérigényét a konzorciummal szemben, s azt tervezi, hogy új közbeszerzést ír ki a beruházás kivitelezésére, de röviddel később Kósa Lajos polgármester visszakozott, s bejelentette, hogy mégis az ATK-Konzorcium folytatja a munkát, A konzorcium vezető cége a Demján Sándor üzletember érdekeltségébe tartozó Arcadom Zrt.
Érdemi munka azóta sem történt, ami azt jelenti, hogy Debrecen lakossága mintegy egy éve kerülgeti a feltúrt belvárosban a kordonokkal elválasztott munkaterületeket. A félbehagyott munkálatok egyre nagyobb lakossági elégedetlenséget váltanak ki, talán ennek volt a következménye, hogy a DISZ említett képviselőinek javaslatára a közelmúltban az a megállapodás született, hogy a beruházás lebonyolításáért a továbbiakban a konzorcium egy másik tagja, a debreceni Keviép Kft. lesz a felelős. A képviselők szerint ezzel "a beruházás során dicstelenül leszerepelt Arcadom Zrt. szerepe jelképesre csökkent".
Varga Zoltán és Dobrossy István nem tagja a közgyűlés tulajdonosi bizottságának, de képviselői joguk, hogy annak ülésein részt vegyenek, igaz, szavazati jog nélkül. A két képviselő élni fog tanácskozási jogával, s aktív munkát szeretne végezni a tényfeltáró bizottságban, mert - mint mondták - a város érdeke az, hogy mindenki megtudja, mi lett mintegy 1,5 milliárd forint közpénz sorsa.
A debreceni önkormányzat ugyanis másfél milliárd forint előleget fizetett az Arcadom Zrt.-nek, ami a képviselők szerint nem volt indokolt. Dobrossy Isván közölte: az előleg fizetése közbeszerzések esetén nem kötelezettség, hanem csak lehetőség. Szerinte elegendő lett volna megfelelő ütemezésben fizetni a fővállalkozói részszámlákat, így az esetleges szállítói előfinanszírozások és a konzorcium által felvett forgóeszköz hitelek finanszírozhatóak lettek volna. Közölte: az előleg szerepe a magyar beruházási gyakorlatban prostituálódott, mivel a vállalkozók az átvett előlegeket sok esetben más projektjeikből eredő, korábbi kötelezettségeik finanszírozására használják fel. Hozzátette: emiatt még előleg-visszafizetési bankgarancia mellett sem tanácsos előleget adni.
A képviselő közölte: szigorúan meg kell vizsgálni a kifizetéseket, a számlázásokat és a leltári jegyzőkönyveket, hiszen az a cél, hogy nyomon lehessen követni sok száz millió forint egyelőre tisztázatlan útját.
Varga Zoltán szerint meg kell vizsgálni, hogy valóban kötelező volt-e másfél milliárdos előleget adni az Arcadom Zrt.-nek, s tisztázandó, hogy a villamos-beruházásnál valóban teljesítésnek számít-e a beruházáshoz szükséges anyagok, készletek betárolása. Ennek azért van jelentősége, mert az előlegfizetést azzal magyarázták, hogy a cégnek ebből kellett megvásárolnia például a sineket.
Mint mondták, először a városvezetők és a kivitelezők, lebonyolítók szerepét kell megvizsgálni, s ha az adatok tükrében szükséges lesz, javasolni fogják Demján Sándor meghallgatását is. Hozzátették: az üzletembernek nem kötelessége megjelennie a vizsgálóbizottság előtt, de "erkölcsi kérdéseket vet föl, ha elbújik a testület elől". | Belföld: Debreceni villamosbotrány: feljelentés lehet a vége | Holnap kezdi meg munkáját az a bizottság, amelynek jelentést kell készítenie a kudarcos debreceni villamosberuházásról. Az ellenzéki képviselők szerint tisztázatlan sok százmillió forint sorsa, ezért elképzelhetőnek tartják Demján Sándor meghallgatását is. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/debreceni_villamosbotrany__feljelentes_lehet_a_vege-1359299 | 2013-01-14 22:05:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelentősebb szerepet kap a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működésében, az erről szóló, az MMA-val egyeztetett elvek mentén megszületett előterjesztést már tárgyalta a kormány – válaszolta kérdésünkre Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára (róla szóló portrénk itt olvasható.) A főtitkár megerősítette, hogy az előterjesztés tartalma nagyjából megegyezik a Népszabadságban megszellőztetett verzióval. E szerint a kurátorok egyharmadát az MMA, egyharmadát az emberi erőforrások minisztere, egyharmadát a szakmai szerveztek jelölnék a jövőre esedékes tisztújításon. Jelenleg a döntéshozók felét adta a szakma, a másik felét a miniszter jelölte. Így tehát jövőre abszolút többségbe kerülnek a kormányhoz közelállók a tíz milliárd forint körüli büdzsével rendelkező, legnagyobb állami mecénás szervezetben. (Hatalmas változásra persze nem kell számítani, hiszen a nagyobb pénzekről eddig is a kormánynak tetsző határozatok születtek.) Halász János, a Fidesz frakciójának szóvivője, az MMA felügyelő bizottságának elnöke lapunknak azt mondta, hogy „már kulturális államtitkárként azon dolgoztam, hogy a kultúrafinanszírozásban minél kisebb legyen az állam szerepe, és ennek a folyamatnak logikus folytatása lenne, hogy nagyobb szerepet kapjon az MMA a Nemzeti Kulturális Alap működésében”.
Fotó: Hamvay Péter
Nem mindenki ért egyet ezzel; Gulyás Márton aktivista például az MMA túlsúlyáról igyekezett vitát kezdeményezni az MMA csütörtöki közgyűlésén. Fekete György elnök szavai után a pulpitusra lépett, ekkor azonban megszakították a sajtó számára a közgyűlés közvetítését. Bár a biztonsági őrök igyekeztek megakadályozni, néhányan bejutottunk az ülésterembe. Az akadémikusok mindent megtettek, hogy belefojtsák a szót Gulyásba: lekapcsolták a mikrofont, majd tapssal, bekiabálással próbálták elnyomni a szavait, az idős Marton Éva pedig dalra fakadt – ez végül hatásos fegyvernek bizonyult. Pedig már nem is volt rá szükség, hiszen megjelentek a biztonsági őrök és letaszigálták Gulyás Mártont a pulpitusról – eközben az aktivista elesett –, majd a kapuig kísérték és kidobták. A tiltakozók másik tagja, Nemes Csaba képzőművész a Vigadó folyosóján még magasba emelte a Fekete György ikonikus frizurája keretezte NKA-logót ábrázoló transzparensüket. A biztonsági őrök résen voltak, és meglehetősen durván kirángatták a kezéből, miközben egyikük feddőn azt mondogatta, „miért támadja meg az akadémikust?”. Kucsera Tamás Gergely szerint a biztonsági őrök helyesen jártak el, hiszen Gulyás nem kapott szót és rossz helyen állt. Ezt nem minden akadémikus gondolta így; még hallottuk, ahogyan Finta József építész szemrehányást tesz Kucserának az eljárásért.
Gulyás performansza méltatlanul elvonta a figyelmet Fekete György beszédéről, miszerint az MMA a magyar művészet génbankja. Jó ezt hallani a nagyobb részt 70 pluszos tagságról. | Elesett az NKA - Fekete György, a művészet csődöre | Az MMA közgyűlésén Gulyás Mártonék tiltakoztak az akadémia túlsúlya ellen. Fekete György elnök szerint ők a magyar művészet génbankja. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elesett-az-nka-fekete-gyorgy-a-muveszet-csodore-97122 | 2015-11-05 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Miközben dühített az ellenzékből áradó sistergő gyűlölet, amit a szeretet és összefogás jegyében meghirdetett ünnepségekre menvén sem tudott otthon felejteni sem szónok, sem fellépő, sem felajzott szimpatizáns, mégis mosolyogtam magamban. Olyan volt, mint amikor kínkeserves fájdalmakkal teli hosszú időszak után végre megszabadul az ember szenvedései egy részétől. Rá kellett döbbennem ugyanis, hogy Gyurcsány maroknyi fekete öves különítményét leszámítva gyakorlatilag eltűntek a politikai süllyesztőben a posztkommunista ellenzéki pártok.
Tudom persze, hogy a kommunista nem vész el, csak átalakul. MSZMP-ből MSZP, majd MZP, mára pedig csak MP. Igen, MP, mert gyönyörűséges folyónk nevének elbitorlását nem vagyok hajlandó tudomásul venni, mint ahogy azt sem, hogy október 23-án azok ordítozták a kormánypártiakra, hogy hazaárulók, akik nemrég még mélységesen fel voltak háborodva, amiért politikusaik brüsszeli áskálódását Magyarország ellen hazaárulásnak neveztük. Felbolydult a világ, és nem kivétel ezalól hazánk sem. Mára mindenki ’56 szellemiségének örököse lett, az is, aki a megszomorítottak és megnyomorítottak köréből származik, és azok is, akik a hóhérok és pribékek utódai. A dicső forradalom lángját viszi saját felfogása szerint az is, aki ma is az önrendelkezésért, a szuverenitásért, a nemzet szabadságáért küzd, és az is, aki legszívesebben azonnal behódolna a Brüsszel által közvetített birodalmi akaratnak. A vicces kedvű manipulátorok még annak közlését is az ünnepre időzítették, hogy a két kibékíthetetlen tábor azonos létszámú lenne a legfrissebb mérések szerint. Kínzó, megoldásra váró kérdés, hogy ki tud-e valaha keveredni a magyar társadalom többsége ebből a katyvaszból, amit szándékosan idéztek elő árulói. Felülemelkedve a nehezen megoldható problémákon, nyomban belénk hasít viszont egy sokkal prózaibb kérdés: hová tűntek vajon a szocialisták?
Nem is olyan régen még a posztkommunista pártokat és párttöredékeket próbálták összeborulásra bírni és a guruló dollárok kovászával egyben tartani a magán-pénzbirodalom globalista háttéremberei. Akkor az volt a nagy kérdés, a mesterségesen egy táborba kényszerített sok kis Orbán-fóbiás szervezet fel tudja-e olyan mértékben rázni a sokéves sikertelenségbe belefásult Fidesz-gyűlölők széttöredezett csoportjait, hogy képesek legyenek megbuktatni a birodalmi törekvések útjában álló szuverenista kormányt. A legutóbbi országgyűlési választáson aztán kiderült, hogy a szedett-vetett ellenzéki pártok kívülről támogatott szövetsége erre képtelen. A mostanában látott politikai emberkísérlet ezért teljesen más eszközöket használ. A sikertelensége miatt frusztrált, valamiért sértett, minden baj okát mindig másban kereső emberek tömegeit terelték egybe azzal az álságos ígérettel, hogy Magyar Péter egyszerre zavarja el Orbánt és Gyurcsányt, ami által eljön majd a pontosan le nem írt, de mindenki által valahogy elképzelt kánaán. A gátlástalanul hazudozó újdonsült pártelnök nem is tesz mást, csak összelopja az internetről minden valaha elhangzott ellenzéki vezető ígéreteit. A vérszagra gyűlő tömeg pedig szép testesre duzzadt, és egyre dühösebb. Ennek viszont az az ára, hogy szép lassan eltűnnek a politikai paletta balfeléről a tényleges támogatást sosem élvező csoportocskákkal együtt a hajdan szebb napokat látott pártok is, amilyen az MSZP. No nem mintha sajnálnánk őket. Inkább azt mondjuk: Istennek legyen hála! Csak a már említett csalódás hatásaitól féltjük a valamikori szocialista szavazókat is beszippantó felhergelt tömeget. Mi lesz velük, ha nyárra a Tisza úgy kiapad, hogy száraz lábbal lehet majd átmenni rajta? | Hová tűnt az MSZP? | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/10/hova-tunt-az-mszp | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Keresettel fordult a Transparency International az Európai Unió felé öt jobboldali EP-képviselő ügyében, akik a jelek szerint nem tudtak elszámolni egy tavalyi New York-i látogatás költségeivel, amikor Donald Trump is megvendégelte őket egy gálavacsorán.
A Guardian információi az érintettek között van a Fidesz két EP-képviselője is: Gál Kinga és Schaller-Baross Ernő. Az övéken kívül a lap szerint az olasz Liga politikusa, Susanna Ceccardi, az Osztrák Szabadságpártot (ÖFP) képviselő Harald Vilimsky, valamint a német szélsőjobboldali AfD politikusa, Maximilian Krah neve került elő - utóbbi volt az a politikus, akinek májusban le kellett mondania pártja EP-listájának éléről, mert olyan kijelentést tett, hogy az SS nem minden tagja volt bűnöző a náci Németországban. Ekkortájt derült ki, európai parlamenti alkalmazottja volt egy feltételezhetően kínai kém, egy orosz kémnek pedig bejárás biztosított az EP-be. Azzal is vádolják, hogy pénzt fogadott el azért, hogy oroszbarát propagandát terjesszen, emiatt a New York-i látogatása alkalmával az FBI is kihallgatta.
Gál Kinga esetében egy hasonló esemény kapcsán is felmerültek aggályok: 2023 novemberében egy "Orbán Viktor - Európa védelmezője" nevű, szintén New York-i eseményen is feltűnt, és a Transparency szerint ennek a költségeivel sem számolt el.
Ahogy a Guardian írja, az EP-képviselők kötelesek nyilatkozni arról, ha egy rendezvényen való részvételüket egy harmadik fél finanszírozza. Ez alól az olyan esetek jelentenek csak kivételt, amikor a finanszírozó a képviselő pártja vagy nemzeti kormánya. Erre hivatkozott a fideszes Gál Kinga és Schaller-Baross Ernő is, amikor az üggyel kapcsolatban kereste őket a lap. Gál a válaszában azt írta, a rendezvényen való részvételének költségeit a Fidesz állta, megjelenése pedig "semmilyen módon nem kapcsolódott" európai parlamenti képviselői feladataihoz. Schaller-Baross pedig úgy reagált, hogy a gálára a magyar kormány külügyi kapcsolatokért felelős miniszteri biztosaként kapott meghívást, utazását, szállását és a kapcsolódó költségeket a miniszterelnöki hivatal állta - tehát adófizetői pénz fedezte.
Az említett gálán a megjelenteknek 699 és 1399 dollár közötti összeget fizetniük azért, hogy a mostanra újraválasztott Trump megvendégelje őket egy többfogásos francia menüvel. És ez volt az az esemény is, ahol Trump először beszélt arról, hogy megválasztása esetén egy napig diktátori szerepbe bújna, hogy egy sor dolgot elintézhessen előre. | Két fideszes EP-képviselő állítja, adófizetői pénzen vettek részt tavaly New Yorkban Trump gálavacsoráján | Gál Kinga és Schaller-Baross Ernő állítják, a Fidesz és a miniszterelnöki hivatal állta a költségeiket. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2024/11/16/fidesz-ep-kepviselok-gal-kinga-schaller-baross-erno-donald-trump-galavacsora | null | true | null | null | 24.hu |
A napilap ismertetése szerint szabad kezet ad a kabinetnek a Medgyessy-kormány alatt, 2004. május 25-én kelt kormányrendelet lényegében arra, hogy közbeszerzés nélkül szerezzen be eszközöket.
A rendelet kiegészítő melléklete tartalmazza e termékek jegyzékét is, itt a számítástechnikai eszközök és programok mellett megtalálható például a repülőjegy-beszerzés és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások, az iratmegsemmisítő, a fekvőbútor, a telefonközpont, a színes tv, a közúti terepjáró és a nehéz terepjáró személygépkocsi, az áruszállító tehergépkocsi vagy a "tartálykocsis gépjárműüzemanyag-kiszállítás".
A Magyar Nemzet felidézi, hogy a Vasárnapi Reggel című lap információi szerint a kormányszóvivő.hu is ennek a rendeletnek a szellemében született 200 millió forintért. | Itthon: Hogyan készülhetett el a botrányos kormanyszovivo.hu? | Egy 2004-es kormányrendeletnek köszönhetően a kormánynak lehetősége nyílik arra, hogy közbeszerzési eljárás nélkül szerezzen be termékeket, szolgáltatásokat. E rendelet segítségével született meg a múlt héten indult és azóta is folyamatosan a kritikák kereszttüzében álló kormányszóvivői internetes oldal is - írta a hétfői Magyar Nemzet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20080623_rendelet_kormanyszovivo | 2008-06-23 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Aki meg akarja tudni, hogy milyen lenne a Fidesz kormányon, nézze meg, mit művel az általa vezetett önkormányzatokban, mit tesz az adófizetők pénzével - fogalmazott Szabó Zoltán MSZP-s képviselő vasárnapi sajtótájékoztatóján.
Szavai alátámasztására a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft., a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és a Csokonai Színház "táján" kifizetett sok-sok millió forintot, végkielégítést, jutalmat hozta fel példaként a politikus.
"Debrecenbe kéne menni, és még csak pulykakakast sem kéne venni, csak Kósa Lajos haverjának kéne lenni" - fogalmazott az ismert népdalra utalóan az MSZP képviselője.
Hiteltelenek az MSZP hazug vádjai, hiszen éppen a kormányzásba belebukott szocialisták járnak az élen a legkülönfélébb korrupciós bűncselekményekben, jelenleg is számos MSZP-s, illetve MSZP-közeli ember élvezi emiatt a büntetés-végrehajtási intézmények vendégszeretetét - ennyit reagált minderre a Fidesz. | Belföld: 'A debreceni elit két kézzel osztogatta magának az adófizetők pénzét' | A szocialisták szerint Debrecenben a helyi elit két kézzel osztogatta magának az adófizetők pénzét; az MSZP-s Szabó Zoltán vasárnap kijelentette: Kósa Lajos fideszes polgármester hazudott a választóknak, a debreceni polgároknak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mszp__bokezu_kozpenzosztogatas_debrecenben_-345599 | 2009-08-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A cég konkrét számot nem közölt, ám a 24.hu-nak elismerte, hogy több funkciót átszerveztek, amely érinti a tiszaújvárosi telephelyen dolgozók létszámát.
Többen maguktól mentek el
A távozók egy részét elbocsátották, de voltak, akik maguktól mentek el, egyebek mellett azért, mert olyan szerződésmódosítást kaptak, amit nem voltak hajlandók elfogadni. A cég bizonyos pozíciók kapcsán úgy döntött, az azokból eltávozó dolgozókat nem pótolja.
Hozzátették azonban, hogy a vezetőség továbbra is igyekszik kiszolgálni a meglévő ügyfeleket, illetve próbálnak újakat szerezni. | Többszáz dolgozót küldött el a tiszaújvárosi Jabil | Az elmúlt hónapokban körülbelül hatszáz embertől vált meg a Jabil nevű tiszaújvárosi cég – állítja a Magyar Hang. A vállalat Észak-Magyarország egyik legnagyobb munkaadója. A portál szerint az áll a leépítés hátterében, hogy az utóbbi időben drasztikusan visszaestek az elektromos autóalkatrészekre vonatkozó megrendelések. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/jabil-tiszaujvaros-leepites/xplvqg5 | null | true | null | null | Blikk |
Hihetetlen dolog történt egy idős nővel Budapest II. kerületében. Margitkát (kérésre a nevét megváltoztattuk) ravasz csalók környékezték meg, akik előadták neki, hogy egyik szeretett rokona autóbalesetet szenvedett, bajban van és pénzre van szüksége. Idáig még egy átlagos unokázós csalásra hasonlít a dolog, viszont a csalók roppant felkészültek voltak: a közösségi oldalakon leellenőrizték a családi szálakat és a személyes adatokat, hogy még hihetőbben tudják eladni a történetüket.
Az esetről az idős hölgy unokája számolt be. Mindenképpen figyelmeztetni szerette volna a környéken élőket, ezért mesélte el, hogy mi is történt velük.
Nagymamámtól Hűvösvölgyben a mai este folyamán nagyon sok pénzt csaltak ki, arra hivatkozva, hogy bajban van az egyik családtagja. Nagyon sok személyes adatot is tudtak a családról!
- kezdte el mesélni a történetet az unoka.
A nagymama természetesen kétségbeesett és segíteni akart, így a csalók személyesen tudták átvenni tőle a többszázezres összeget .
Nyilván az egyik baj az anyagi kár, de az azt hiszem eltörpül amellett a sokk mellett, amit a család megélt! A pénzt személyesen vették át tőle és még az a szerencse, hogy őt nem bántották!
- folytatta.
Természetesen a család azonnal feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a rendőrségen.
Nagyon sajnálom a nagymamámat. Azóta rettegésben él, fél otthon lenni és nem szeretném, ha más is így járna! Fontosnak tartom, hogy minden család figyeljen egymásra és az időseivel beszéljék át mégegyszer a csalások különböző formáit. A rendőrség ez esetben nem sok mindent tud tenni, viszont ha a családtagok összefognak az úgy talán segítség lehet az ilyen esetek elkerülésében!
- részletezte.
Hogyan is cserkészik be áldozataikat a csalók ? Általában ügyvédnek, rendőrnek, vagy barátnak kiadva magukat telefonhívást kezdeményeznek, és egy családtaggal kapcsolatos bűncselekmény vagy közlekedési baleset hírével sokkolják a csapdába csalt idős embert, majd felvázolnak egy kitalált történetet. A beszélgetésben részletezik a rokonnal történt eset körülményeit , és arra ösztönzik az áldozatot, hogy a gyorsabb rendőrségi ügyintézés, illetve az esetleges büntetőeljárás elkerülése érdekében minél hamarabb juttasson pénzt vagy értéktárgyakat a közvetítőjükhöz.
A bűnelkövetés módszere az utóbbi időben rafináltabbá vált, és egyes beszámolók szerint már azzal próbálják növelni a hívások hitelességét, hogy a "bajba jutott családtag" hangját mesterséges intelligenciával klónozzák, és az ő lemásolt hangjával beszélhetnek a kiszemelt áldozattal.
Kérjük, hogy az áldozattá válás elkerülése érdekében fogadják meg a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság tanácsait:
Legfontosabb, hogy legyenek elővigyázatosak, kicsit gyanakvók, és bármi kétely felmerülése esetén lehetőség szerint azonnal bontsák a vonalat!
Nagy segítség lehet a csalókkal szemben, hogy a családtagok megbeszélnek egy jelszót, ami baj esetén valóban igazolhatja a hozzátartozót.
Hívják fel a rokonukat azon a telefonszámon, amelyiken máskor is beszélni szoktak, és győződjenek meg arról, hogy valóban bajba került-e!
Idegenekkel ne beszéljenek meg találkozót, ne adjanak át pénzt, ékszereket, egyéb értéktárgyat, idegen számlaszámra ne utaljanak, ne küldjenek pénzt ismeretlen személynek!
A fiatalabb generációk felé pedig fontos üzenet, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet az idősebb családtagokra! Lehetőség szerint legyenek napi kapcsolatban velük, és hívják fel a figyelmüket az áldozattá válás megelőzésének lehetőségeire, illetve tájékoztassák őket a csalók módszereiről is! | Aljas csalással húzzák le az időseket | Ismét csalók szedték áldozatukat: egy nyugdíjas asszony több százezer forintot adott át egy ismeretlennek. A csalás alapját egy hazugság képezte, miszerint az idős hölgy rokona autóbalesetet szenvedett. | [
""
] | 0 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2024/11/csalassal-huzzak-le-az-idoseket-budapesten | null | true | null | null | Bors |
A Tisza Párt ismét a Magyarország érdekeit súlyosan sértő javaslatot támogatott az Európai Parlamentben (EP). A dokumentumban - amely számos ponton szembemegy az Európai Tanács álláspontjával az Európai Unió (EU) 2025-ös költségvetés-tervezetéről - egyebek mellett azt szorgalmazzák, hogy a tagállami bevételeket uniós bevételként kezeljék, emellett teljesen új saját források bevezetését is tervezik a tagállamok rovására, azok pénzügyi szuverenitása ellen irányuló módon. A szociáldemokrata párti, román Victor Negrescu által előadóként jegyzett indítvány szerint az új bevételi forrásoknak bevezetésével fedeznék a Next Generation EU elnevezésű helyreállítási alap hiteleit, amelyekből egyébként a hazánknak járó részt még mindig nem fizette ki Brüsszel. A Tisza Párt képviselői név szerinti szavazás során is támogatták az új saját források bevezetését sürgető bekezdést, emellett a végszavazásnál ugyancsak megszavazták a jelentéstervezetet, amely egyébként nem kapott többséget.
- Az Európai Parlament jelentéstervezetének vonatkozó szövege súlyos támadás a tagállamok pénzügyi szuverenitása ellen. Magyarországnak nem érdeke az uniós költségvetés bevételeinek megváltoztatása - jelentette ki a Magyar Nemzetnek az uniós ügyekben járatos gazdasági szakember.
Mint rámutatott, a Tisza Párt által is támogatott javaslat pénzt akar elvenni a magyaroktól, emellett szavai szerint az Európai Bizottság tervei között szereplő új saját forrástípusok regresszívek, azaz a gazdagabb tagállamoknak kedveznek.
- A Next Generation EU hitelek visszafizetéséhez pedig nincs szükség mindenképpen új saját források bevezetésére, a mostani rendszer is megfelelően biztosítja a törlesztéshez szükséges forrásokat, de álságos és veszélyes is összekapcsolni a két kérdést. Az adófizető polgárokat akarja félrevezetni az, aki azt állítja, hogy csak új saját források bevezetésével lehet a törlesztést megvalósítani. Magyarország számára a mostani saját forrásrendszer megfelelő, a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás elégséges és átlátható bevétel, egyszerűen végrehajtható, emellett igazságos teherviselést biztosít a tagállamok között - fejtette ki a szakember.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el. | A Tisza Párt által is támogatott javaslattal vennének el pénzt a magyaroktól | Az egyes országok bevételeinek uniós bevétellé alakításával, és ezzel a tagállamok rovására tenne szert Brüsszel többletforrásokra, s a javaslatot tartalmazó jelentéstervezetet a Tisza Párt EP-képviselői is támogatták. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/a-tisza-part-altal-is-tamogatott-javaslattal-vennenek-el-penzt-a-magyaroktol | null | true | null | null | SZOLJON |
A román sajtó emlékeztet: mindkét személyt azzal gyanúsították az úgynevezett kémbotrányban, hogy mandátumuk ideje alatt bizalmas információkat szivárogtattak ki román állami vállalatok privatizációjáról nemzetközi tanácsadó cégeket képviselő személyeknek.
Korábban napvilágot látott az a hír, hogy a két volt miniszter egy-egy tanácsadója ellen is beszüntették a nyomozást, akárcsak a bolgár Sztamen Sztancsev ellen, aki a privatizációkban érdekelt Credit Suisse First Boston tanácsadó céget képviselte.
Le kellett mondaniuk
Nagy Zsolt ellen ebben az ügyben tavaly április 27-én indított a főügyészség szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes főosztálya (DIICOT) büntetőjogi vizsgálatot. Ennek következtében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minisztere kénytelen volt megválni posztjától, mivel Traian Basescu román államfő tavaly júniusban felfüggesztette tisztségéből.
A román törvények szerint ugyanis nem lehet tagja a kormánynak olyan személy, aki ellen az ügyészek büntetőjogi vizsgálatot indítottak.
Újabb bizonyítékokat találtak?
A DIICOT később átadta az ügyet a DNA-nak, amelynek azt kellett megvizsgálnia: megvesztegették-e a tárcavezetőket azért, hogy információkat szivárogtassanak ki folyamatban lévő privatizációs ügyekről.
Miután az utóbbi napokban úgy tűnt, hogy az ügyiratot lezárják, kiderült, hogy a DNA mégis bűnvádi eljárást kezdeményez. Ezt Livia Saplacan, az intézmény szóvivője jelentette be, aki szerint a további vizsgálatra azért van szükség, mivel korábban a vizsgálatot folytató ügyésznek nem állt rendelkezésére valamennyi bizonyíték. | Bűnvádi eljárás alá vonják a két magyar exminisztert Romániában | Hatálytalanították a román Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vezető beosztású ügyészei a Nagy Zsolt volt informatikai miniszter és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ügyében hozott korábbi döntést, hogy nem indítanak ellenük bűnvádi eljárást az úgynevezett kémbotrányban. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2008/07/28/bunvadi_eljaras_ala_vonjak/ | 2008-07-28 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Szerdán országjárásra indult Magyar Péter, aki a miskolci Károly utcai gyermekotthonba is ellátogatott, ahol egy gyermekvédelmi vezetővel is beszélt; ezt (is) rögzítették, a hanganyag pedig a kormámypárti Magyar Nemzetnél jelent meg.
A lap cikke szerint a Tisza Párt elnöke felháborodott az intézmény vezetőjére, majd követelte, hogy engedjék ki a hátsó ajtón. "Igazgató asszony, nem szeretném felemelni a hangomat, elég volt ebből a stílusból. Felháborító, vérlázító, amit csinálnak, akárki parancsolja meg, és ennek k*rva nagy következményei lesznek, ebből elég volt" - hallható a felvételen.
A gyermekotthonban történtekre Facebook-oldalán reagált a politikus, aki szerint "komisszárként" viselkedett az említett igazgató. "Ismerjék meg a totálisan szétvert gyermekvédelem vezetőjét, Cséplőné Gönczi Veronikát, aki tegnap politikai komisszárként megakadályozta, hogy a kórházakhoz hasonlóan bemutassam a nyilvánosságnak, hogy milyen áldatlan állapotok uralkodnak a gyermekotthonokban" - írta posztjában.
Magyar Péter azt kifogásolta, hogy főigazgató "a hatályos jogszabályokkal és az ombudsman állásfoglalásával szembemenve" nem engedte be a Tisza Párt gyermekvédelmi szakembereit az intézménybe, amely szerinte szabálytalanságok tömkelegével működik.
A párt vezetője szerint Cséplőné "a vele lévő fideszes aktivistával titokban felvetette telefonnal az egész tárgyalásunkat, majd a távozásom után 5 perccel kiadta a megvágott felvételt a propagandának és a Fidesznek".
"Legyen elég bátor, játssza le a titokban készített teljes hangfelvételt, hadd hallják a magyar emberek, hogy beszél ön a borsodi emberekről, gyerekekről, illetve hogyan magyarázza nekem, hogy a gyermekvédelemben élő gyerekek legtöbbször csak kitalálják, hogy pedofil bűncselekmények áldozatai lettek. Játssza le a felvételt, hogy kiderüljön, miként mosdatja ön a kormányt, miként próbálja elmagyarázni, hogy az normális, hogy egy 42 főre engedélyezett otthonban 60 gyermek van pszichológus nélkül, illetve hogy miért oké, hogy 120 gyermek van szökésben csak ebből az otthonból, akiknek jó része gyermekprostitúció és drogkartelek áldozatává válik" - írta a Tisza elnöke.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint visszaélt képviselői hatalmával Magyar Péter miskolci látogatásán. Rétvári szerint Magyar minősíthetetlen stílusban beszélt a szociális dolgozókkal, fenyegette őket, agresszíven lépett fel velük szemben. Azt nem közölte, hogy melyik mondatokat talált agresszívnak. Feltehető, hogy arra a hangfelvételre célzott, amely a Magyar Nemzeten jelent meg csütörtök reggel és végigjárta a kormányközeli sajtót. | Újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről | A kormánypárti Magyar Nemzetnél jelent meg Magyar Péter beszélgetése egy gyermekvédelmi vezetővel. Rétvári Bence BM-államtitkár szerint a Tisza Párt elnöke agresszív, elfogadhatatlan stílusban beszélt, míg maga Magyar azt mondta: az igazgató politikai komisszárként akadályozta meg, hogy a kórházakhoz hasonlóan bemutassa a nyilvánosságnak a gyermekotthonban uralkodó áldatlan állapotokat. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/ujabb-hangfelvetel-kerult-ki-magyar-peterrol-148404 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Miközben Bajnai Gordon tavaly arról beszélt, hogy Magyarországnak esélye van akár 10-15 helyet is előrelépni a Transparency International által készített korrupciós listán, a valóságban az ország nyolc hellyel hátrébb került - mondta Balsai István. Hozzátette: ez a helyzet nemcsak erkölcsi, hanem anyagi károkat is okoz az országnak, mivel elriasztja a külföldi befektetőket. Az ellenzéki képviselő elmondta: az Orbán-kormány időszaka alatt lényegesen jobb volt ez a mutató, mint ma.
Balsai István emlékeztetett: év eleji sajtóhírek szerint hét nagyfogyasztó, köztük a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Motim Zrt a magyarországi cégeknél olcsóbban jut áramhoz. Ezzel kapcsolatban a képviselő elmondta: amíg az ország vezető embereinek gazdasági érdekeltségei vannak, addig nem lehet remélni a gazdaság kifehérítését és a korrupció visszaszorítását.
Arra a kérdésre, hogyan szorítaná vissza a Fidesz a korrupciót, a képviselő nem mondott konkrétumokat. Úgy válaszolt: "a Fideszben nincsenek milliárdosok, nincsenek kedvezményekre ácsingózó milliárdos vállalkozók".
Balsai István hozzátette: a Fidesz bemutatja a programját, ha egy következő választáson sikerül megnyernie az emberek bizalmát.
Kezdőlap Belföld Fidesz: a korrupció anyagi károkat okoz az országnak | Fidesz: a korrupció anyagi károkat okoz az országnak | Addig nem lehet visszaszorítani a korrupciót Magyarországon, amíg a kormányfőnek gazdasági érdekeltségei vannak - utalt Balsai István fideszes országgyűlési képviselő a Transparency International jelentésére, miszerint Magyarország 8 helyet csúszott vissza a korrupció-érzékelési index nemzetközi rangsorában. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2008/09/24/fidesz-a-korrupcio-anyagi-karokat-okoz-az-orszagnak-227643 | 2008-09-24 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A rendszerváltás után ugyan rengetegen szabadulni akartak a KGST-modellektől, ám a nosztalgia és az autópiaci változások hatására mostanra nagyon megemelkedtek a keleti blokk régi autóinak árai is. 2024-ben több mint 11 ezer telefonos érdeklődés érkezett a legnépszerűbb veterán modellekre, amelyekből jelenleg több mint 1100 darab található meg a Használtautó.hu oldalain.
Az oldal legfrissebb adatai szerint ezek a klasszikus, sok esetben gyűjtői járművek átlagosan több mint 39 évesek, ám a gyönyörűen restaurált példányok ára egyre inkább felveszi a versenyt a modernebb használt autók árával. A január és szeptember között regisztrált kínálatban az 1990 előtti évjáratú autók átlagára a piacon különösen magasra emelkedett, főleg a Trabant, Lada és Moszkvics modellek esetében.
Az oldalra felkerült KGST-autók ára 30 ezer és 7 millió forint között mozog, és ebből fakadóan egyre inkább gyűjtői célokat szolgálnak. Emiatt akár rosszabb állapotú járműveket is érdemes megvásárolni és belefogni a felújításukba, mert az évek múltával még tovább növekedhet az értékük. | Egekbe ugrott a retró KGST-autók ára Magyarországon, milliós összegek is repkednek | Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az 1990 előtti évjáratú kelet-európai autók. A Trabantok, Moszkvicsok, Ladák, Skodák, Daciák és Wartburgok értéke folyamatosan emelkedik. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/auto/2024/10/egekbe-ugrott-a-retro-kgst-autok-ara-magyarorszagon-millios-osszegek-is-repkednek | null | true | null | null | Origo |
Tényi István, az V. kerületi Fidesz tagjának bejelentése nyomán indult nyomozás a Norvég Civil Alapok ügyében – értesült a VS.hu. Korábban a kormány tagadta, hogy ők tettek volna feljelentést az ügyben.
Tényi költségvetési csalás miatt fordult a Fővárosi Főügyészséghez, de az ügyben már sikkasztás gyanújával vizsgálódnak. Ismeretlen tettes ellen nyomoznak, de az adatokat az alapokkal kapcsolatos döntésekben részt vevő Ökotárs Alapítványtól kérik.
Az őt elbocsátó Szersáról tett bejelentést
Tényi István fideszes e-mail címéről küldte a bejelentést június végén, miután értesült róla, hogy az ügyben érintett volt munkaadója, a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány (Szersa) iskolájának vezetője is.
Tényit az oktatási központból iskolai politizálás miatt mindössze négy hónap munkaviszony után elbocsátották. Később közveszéllyel fenyegetés miatt indult ellene eljárás, miután a Facebookon egy Bagdad bombázásáról szóló fotóval üzent, mondván: "nagyjából ez marad az iskolából is", emiatt elmaradt a szalagavató.
Tényinek a gyanús civileket tartalmazó kormányzati listán tűnt fel Matiszlovicsné Horváth Éva, az oktatási központ igazgatójának neve. Az igazgató egyébként 2002-ben Hatvanban MSZP-s színekben került be a helyi képviselő-testületbe. Mint arra a Magyar Nemzet felhívta a figyelmet, az igazgatónő is tagja volt a Norvég Civil Alapok támogatásairól döntő bírálóbizottságnak.
A Szersa majdnem-bezáratása is hozzá kötődik
Mint arról a HVG tavaly júniusi számában beszámolt, Tényi, a magyartanár bejelentése nyomán indult vizsgálat a Szersa ellen is, aminek eredményeként a kormányhivatal az iskolát 2013. június 28-i hatállyal bezáratta.
A kormányhivatal közleménye szerint vizsgálódott az ügyben a Magyar Államkincstár, és – költségvetési csalás vétség elkövetésének gyanúja miatt – az adóhatóság is. Ezek lezárásáig pedig felfüggesztették az állami támogatás folyósítását, megfosztva ezzel az alapítványt egyetlen bevételétől.
Igaz, hiába törölték többször is nem jogerősen a nyilvántartásból az oktatási intézményt, a döntést az Oktatási Hivatal újra és újra megsemmisítette, mint arra a VS.hu cikkében felhívják a figyelmet. Az iskola – a honlap tanúsága szerint – azóta is zavartalanul működik.
A Szersát 2009-ben, elsősorban a máshol kudarcra ítélt roma fiatalok szakképzésére hozta létre a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Közhasznú Alapítvány. A legrosszabb helyzetben lévőknek szerveztek szakács-, pincér- és eladói, valamint ápolói képzéseket, a felnőtteknek pedig – esti tagozaton – érettségit is.
A kormányhivatal ellenőrei a helyszínen talált lepusztult és szegényes tantermekre hivatkozva állították, hogy az iskola alkalmatlan a nevelésre. | Itthon: Rutinos feljelentgető fideszes nyomta fel a Norvég Civil Alapokat | Fideszes e-mail címről érkezett az a bejelentés, amelynek nyomán az ügyészség vizsgálódni kezdett a Norvég Civil Alapok felhasználásának ügyében, és adatokat kért az Ökotárs Alapítványtól. Tényi István V. kerületi Fidesz-tagot korábban politizálás miatt elbocsátották egy alapítványi iskolából, ő tett bejelentést volt munkaadója ellen. Korábban az őt elbocsátó iskola ellen is bejelentést tett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140806_Rutinos_feljelentgeto_fideszes_nyomta_fel | 2014-08-06 17:11:00 | true | null | null | HVG |
Olyan súlyos működési hibák léptek fel a Synergontól megrendelt Erőgazdálkodási és Riasztási Információs Rendszerben (ERIR), hogy a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság szerződést bont a céggel, derült ki a langlovagok.hu Varga Ferenc fővárosi tűzoltóparancsnokkal tartott online interjújából.
A Synergon 2009-ben több mint 180 millió forintért, közbeszerzési eljárás keretében nyerte el a megbízást, az ő ajánlatuk volt a legdrágább. Több probléma merült fel, amelyek veszélyeztették a riasztási rendszer üzembiztos működését. A Synergon a hibákat teljes körűen a mai napig nem tudta kijavítani. Varga Ferenc jelezte, a szerződés felbontása az eddig kifizetett pénz visszaigénylését is jelenti.
A tavaly októberi tesztelésen négy napig működött, majd összeomlott a rendszer, ezért a halottak napi hosszú hétvégén a régi verzió utasításai alapján vonultak a tűzoltók. | Szerződést bont a tűzoltóság a Synergonnal | Szerződést bont a tűzoltóság a Synergonnal - Csődött mondott az új riasztási rendszer, a hibákat nem tudták kijavítani. A rendőrség is nyomoz. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/02/18/szerzodest_bont_a_tuzoltosag_a_synergonnal/ | 2011-02-18 09:52:11 | true | null | null | Index |
Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton
"S hogy miért ez az igazság ?
Ha nem hiszed, nézz utána, az elmúlt két-három választás előtt ki találta el a későbbi végeredményt, és ki beszélt - kutatott? - csupa hülyeséget.
Súgok: a Publicus »zárul az olló« meg a 21 nem talált el soha semmit..." | Ha érdekel az igazság... | Ha nem hiszed, nézz utána, az elmúlt két-három választás előtt ki találta el a későbbi végeredményt, és ki beszélt – kutatott? – csupa hülyeséget. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/ha-erdekel-az-igazsag | null | true | null | null | Mandiner |
Az IKEA svéd bútorgyár 6 millió euró (kb. 2,4 milliárd forint) kártérítés kifizetéséről döntött azoknak a volt keletnémet politikai foglyoknak, akik kényszermunkában gyártották a bútorait az 1980-as évek elején az egykori Német Demokratikus Köztársaságban - jelentette be a mediátor, aki a volt keletnémet állampárt áldozatait összefogó szervezet (UOKG) és az IKEA közötti tárgyalásokat hangolta össze.
Evelyn Zupke az IKEA-val és az UOKG-val közös közleményében kiemelte, hogy többéves egyeztetéssorozat végén született meg a svéd cég jóvátételi szándéknyilatkozata. Dieter Dombrowski, az áldozatok ernyőszervezetének elnöke azt írta, "reméli, hogy az egykori keletnémet vasúttársaságot magába olvasztó Deutsche Bahn és az IKEA példáját más vállalatok is követik még a jövőben".
Az IKEA 2012-ben egy tényfeltáró tanulmányban publikált adatok alapján volt kénytelen elismerni, hogy egyes beszállítói a cég vezetőinek tudtával keletnémet politikai foglyokkal gyárttatták le egyes bútorait az egykori NDK-ban.
A bútoripari konszern és áruházlánc 2022-ben ígérte meg, hogy anyagilag kárpótolni fogja a volt keletnémet politikai foglyokat. A kárpótlás részleteit és az eljárás véglegesítését a német parlamentnek kell megszavaznia pár héten belül. | Az IKEA kárpótolja a keletnémet politikai foglyokat, akik a bútorait gyártották az 1980-as években | Az IKEA 2012-ben egy tényfeltáró tanulmány alapján volt kénytelen elismerni, hogy egyes beszállítói a cég vezetőinek tudtával az egykori NDK-ban politikai foglyokkal gyárttatták le bizonyos bútorait. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/29/az-ikea-karpotolja-a-keletnemet-politikai-foglyokat-akik-a-butorait-gyartottak-az-1980-as-evekben | null | true | null | null | 444 |
Lemondta az OECD vesztegetés elleni munkacsoportja az október 15-16. közötti magas szintű budapesti misszióját, mert a magyar kormány "nem tudta biztosítani a találkozóra a miniszterek és magas rangú tisztviselők megfelelő képviseletét" -írtuk megkedden a szervezet közleménye alapján.Cikkünk megjelenése előtt megkerestük a Miniszterelnökséget és a Pénzügyminisztériumot, és megkértük őket, hogy reagáljanak az OECD-munkacsoport bejelentésére. Választ végül a Kormányzati Tájékoztatási Központtól kaptunk, ahonnan azt írták:"A találkozó új időpontja egyeztetés alatt van, a munkacsoportot miniszteri szinten fogjuk fogadni."Ahogykorábbi cikkünkben írtuk, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) a fejlett országokat tömörítő nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország is tagja. A szervezet vesztegetés elleni munkacsoportja a tagországokban lévő korrupció visszaszorításán dolgozik.A munkacsoport 2023 decemberében döntött arról, hogy magas szintű missziót indít Magyarországra, amiért szerintük a magyar kormány nem tesz kézzelfogható lépéseket a szervezet korábbi ajánlásainak teljesítésére. Ezek között nagyon régóta húzódók is vannak, köztük olyan, amely 2012 óta aktuális lenne.Az ajánlások szerint:a magyar kormány nem érti a külföldi vesztegetés kockázatának való kitettséget;nincs stratégiája a külföldi vesztegetési ügyek proaktív felderítésére és kivizsgálására;és nem egyértelmű a külföldi vesztegetésért való vállalati felelősséggel kapcsolatos jogi szabályozás.A munkacsoport szerint Magyarországon "alacsony szintű" a külföldi vesztegetés elleni jogérvényesítés.Ha egy tagország kormánya nem hajtja végre a munkacsoport ajánlásait, az többféle intézkedést foganatosíthat. Az egyik ezek közül a magas szintű misszió szervezése, amelyen megpróbálhatnak nyomást gyakorolni a kormányra, hogy tegyenek valamit ajánlásaik gyakorlatba ültetésére.A munkacsoport a 2024. októberi plenáris ülésén úgy döntött, hogy további intézkedéseket hajt végre, hogy rávegyék a magyar kormányt az ajánlások figyelembe vételére. Szeretnék, ha Magyarország orvosolná a munkacsoport által azonosított hiányosságokat, és megtenné az általuk javasolt lépéseket - írják. | Reagált a kormány arra, hogy az OECD korrupció elleni munkacsoportja lemondta budapesti misszióját | Az OECD munkacsoportja szerint nem tudták őket miniszteri szinten fogadni. A kormány azt ígéri: fogják. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/15/kormany-oecd-miniszter-egyeztetes-misszio | 2024-10-15 14:44:46 | true | null | null | Telex |
Az osztrák pénzügyminiszterről egy hete még azt pletykálták, hogy leváltják a tisztségéből. Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője, Jean-Claude Juncker is bírálta őt fecsegő természete miatt. Nem csupán az uniós pénzügyeket kotyogta ki, hanem még azt is, hogy Junckert vesekövek kínozzák. De legalább ennyire haragszanak a „Sóder Miciként” (a megnevezés korábbi építőipari vállalkozására utal) emlegetett miniszterre az osztrák tartományok vezetői, akiket az eddigieknél jobban be akar vonni a közteherviselésbe, vagyis a költségvetés szigorításába.
Mindez magyarázatul szolgálhat arra, hogy az osztrák pénzügyminisztérium miért siettette az adóamnesztiát jelentő egyezséget Svájccal – és miért próbálkozott Fekter még azzal is, hogy az Ausztriánál sokkal előbb tárgyalásokat kezdett Németországot is megelőzze. Bern azonban itt megálljt parancsolt, és jelezte: amíg Berlinnel nincs meg az egyezség, addig Béccsel sem ír alá semmit.
Osztrák számítások szerint körülbelül 20 milliárd euróra tehető az összeg, amelyet osztrák állampolgárok rejtettek el Svájcban, anélkül, hogy adókötelezettségeiknek Ausztriában eleget tettek volna. Ebből a becslésből számítják az egymilliárd eurós egyszeri bevételt, amelyet aztán további évi 50 millió euró követ. A bécsi szakértők állítják, hogy a kivitt pénzeket elsősorban politikai megfontolásokból helyezték el az osztrák állampolgárok svájci bankokban, főleg a II. világháború előtt, az adóelkerülésnek nem volt komoly szerepe a tőkemenekítésben.
Az osztrák–svájci megállapodás alapvetően a már Nagy-Britanniával és Németországgal kialkudott konstrukciót követi: egyszeri összeget kell a tőketulajdonosoknak a 2010 előtt kisíbolt pénzeik után kifizetni. A 2013. januárja után elhelyezett tőkét pedig 25 százalékos (illetve ahol az EU előírja, ott 35 százalékos) adó sújtja.
Ausztria a gyors siker érdekében lemondott arról, hogy Svájc a leendő adóátutalásból adjon előleget, ahogy azt a másik két országnak megígérték a svájciak. Cserébe viszont a visszamenőleges adóztatás csak 15-38 százalék lesz, szemben a németek 21-41 százalékával. Attól függ a kirovandó adószázalék, hogy mekkora összegről van szó. Minél több a bevallandó tőke, annál súlyosabb az adóteher is.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy aki a megszorítások miatt nem kívánja a pénzét tovább Svájcban tartani, hazavihesse, élve az adóamnesztiát is jelentő határozatokkal. Aki marad, az adóért cserében továbbra is élvezheti a svájci bankrendszer stabilitását, pénzének anonimitását. De a 2013. januárig hátralévő hónapokban arra is lehetősége van, hogy az alpesi országból továbbvigye a pénzét a még ma is érintetlen adóparadicsomokba, például Szingapúrba.
Maria Fekter menesztéséről most nem beszél senki Ausztriában. Ott – a németekkel ellentétben – annak is nagyobb az esélye, hogy az adóegyezséget a néppárti–szociáldemokrata nagykoalíció révén mielőbb ratifikálják a parlamenti képviselők. | Külföld: A svájci adóegyezség egymilliárd eurót hoz a bécsi költségvetésnek | Egymilliárd eurót remél az osztrák adóhivatal 2013 közepéig Svájctól, az osztrák adózatlan pénzek legalizálásából. A bécsi kormány a hatalmas összeget már be is tervezte a költségvetésbe, és a megállapodás megerősítette Maria Fekter pénzügyminiszter korábban ingatag pozícióját is. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/a_svajci_adoegyezseg_egymilliard_eurot_hoz_a_becsi_koltsegvetesnek-1306681 | 2012-04-18 12:07:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Simicska Lajos megvált a Hír TV-ben, a Magyar Nemzetben és a Lánchíd Rádióban meglévő érdekeltségeitől – de azért nem „nagyon”.
Kedden több jobboldali médiumban tulajdonos- és vezetőváltást jelentettek be – nem sokkal azután, hogy Simicska Lajos, Orbán Viktor „régi harcostársa”, az általa megálmodott jobboldali médiairodalom egyik kulcsfigurája nyilvánosan „beintett” gazdájának a reklámadó bevezetése miatt. Ahogy arról beszámoltunk, Simicska sűrű káromkodásokkal fűszerezve, nyilvánosan ment neki Orbánnak, miután a reklámadó elleni tiltakozása kisebbfajta lázadáshoz vezetett a jobboldali médiabirodalomban (a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió vezetői lemondtak, több munkatárs is velük ment).
Egymilliárdot ért Simicska forradalma
Bárki elmehet Liszkayékkal, de akkor ide soha többet nem jöhet vissza – információnk szerint ezt érzékeltette minden kollégával a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió új vezetése. A távozó vezetőknek egyenes útjuk vezethet az állami médiába, mert a Fidesz „nem hagyja őket az út szélén”, de Széles Gábor is baráti kezet nyújtott nekik. Részletek itt.
Az mno.hu-n kedden megjelent közlemény szerint a Magyar Nemzetet kiadó NEMZET Lap- és Könyvkiadó Kft. egyedüli tagja 2015. február 16-án a társaságban fennálló üzletrészének döntő hányadát a Megapolis Media Zrt., valamint a PRO-RÁTA HOLDING Zrt. részére értékesítette. Simicska Lajos egyúttal lemondott a HírTV Zrt.-ben betöltött igazgatósági tagságáról, részvényeit a Megapolis Media Zrt. vásárolta meg. A társaság részvényesei a HírTV Zrt. új igazgatósági tagjának és elnökének Fonyó Károlyt (Simicska régi üzlettársát és bizalmasát) nevezték ki. A Hír TV műsorokért felelős vezérigazgató-helyettesi posztját 2015. február 16. napjától Tarr Péter korábbi vezető szerkesztő tölti be.
Simicska Lajos Lánchíd Rádió Kft.-ben fennálló 75 százalékos üzletrészéből 2015. február 16. napján 25 százalékos mértékű üzletrészt a Megapolis Media Zrt. részére, míg további 25 százalékos üzletrészt a PRO-RÁTA HOLDING Zrt. részére értékesített. Fenti tranzakciókat követően Simicska a Lánchíd Rádió Kft. 25 százalékos üzletrész-tulajdonosa maradt – olvasható a közleményben.
Az a tény, hogy Fonyó Károlyé lett a Hír TV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió is, arra utal, hogy Simicska nem teljesen válik meg a jobbos médiabirodalom „zászlóshajóitól”. Fonyót ugyanis – Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője mellett – a Simicska-féle médiabirodalom másik kulcsfigurájaként tartják számon. Neve a Mahir-csoportban vált ismertté, övé a Mahir Cityposter egyik társtulajdonos cége, az EURO AWK plakátcég, ő alapította a Megapolis Zrt-t, amely a 300 ezres példányszámú Metropol ingyenes újság társtulajdonosa. | Belföld: Simicska bizalmasának passzolta le a médiabirodalmát | Simicska Lajos megvált a Hír TV-ben, a Magyar Nemzetben és a Lánchíd Rádióban meglévő érdekeltségeitől – de azért nem „nagyon”. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/simicskat-uzlettarsa-valtja-a-hir-tv-ben-1516671 | 2015-02-17 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Kúria megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság határozatát, és hitelesítette a budapesti olimpiáról szóló népszavazási kérdést.
A kérdés így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?" kérdést hitelesíti.
A Kúria elrendelte, hogy a végzést közzé kell tenni a Magyar Közlönyben, és további jogorvoslatnak nincs helye.
Érdekesség, hogy az erről döntő bírói tanács elnöke Varga Zs. András, a Kúria elnöke volt.
A Fővárosi Választási Bizottság lényegében arra hivatkozva utasította el a kérdés hitelesítését, hogy az nem elég pontos és egyértelmű.
A Kúria ezzel szemben azt mondja, "a kérelmező által népszavazásra javasolt kérdés a választópolgár számára egyértelmű, világos, megfelel a magyar nyelv szabályainak, közérthető, kizárólag egyféleképpen értelmezhető."
Hadházy Ákos a 444-nek azt mondta, egy alkotmánybírósági körre még van lehetőség, úgyhogy "hiszi, ha látja", hogy valóban lehet népszavazást tartani.
Ha a kérdés eldőlt, elkezdik az aláírásgyűjtést, de a Fővárosi Közgyűlés is kiírhatná a népszavazást. | Mégis lehet népszavazás a budapesti olimpiáról | A Kúria vezetője, Varga Zs. András volt az erről döntő tanács elnöke. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/11/13/megis-lehet-nepszavazas-a-budapesti-olimpiarol | null | true | null | null | 444 |
Fazekas Géza, a főügyészség helyettes vezetője a tegnap kihallgatott terhelt személyére vonatkozó értesüléseinket nem kommentálva azt közölte: az eljárás alá vont férfit minősített bűnpártolás társtetteseként, valamint folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás megalapozott gyanújával hallgatták ki. Mint mondta: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezető beosztású munkatársa vallomást tett, amelyben tagadta a bűncselekmények elkövetését, és panasszal élt a gyanúsítással szemben.
Morvai Attilát 2005-ben nevezték ki a Fővárosi Főügyészség szóvivőjének, ahonnan az ügyész 2008 végén távozott, és az MNV vezető jogtanácsosaként helyezkedett el. Az eljárásban a KNYF legutóbb kedden közölte, hogy gyanúsítottként hallgatták ki a vagyonkezelő két egykori munkatársnőjét, akiket minősített bűnpártolás tetteseként, illetve bűnsegédjeként tart számon a nyomozó hatóság.
További részletek a pénteki Magyar Nemzetben. | Moszkvai ügy: egy volt ügyész is gyanúsított | Egykori ügyészt gyanúsított meg a Központi Nyomozó Főügyészség a moszkvai kereskedelmi kirendeltség értékesítése miatt indított eljárásban. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2013/01/moszkvai-ugy-egy-volt-ugyesz-is-gyanusitott | 2013-01-18 21:07:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"A jelentést szakmailag nem tartom megalapozottnak, nem körültekintő, nem alapos" - fogalmazott az Országgyűlés szociális bizottságnak az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottsága szerdai ülésén Herczog László, aki Szűcs Erikát követően vezette a szociális tárcát. Közölte, Szűcs Erika nem miniszteri biztosként, hanem miniszteri megbízottként látta el feladatát, munkájának csupán a tizede volt a Papcsák-jelentésben kiemelt sajtófigyelés.
Herczog László elmondta, 149 dokumentum tartalmazza az egy éven át tartó munka eredményét. Ezek az anyagok a minisztérium irattárában fellelhetők - jegyezte meg.
Szűcs Erika az ülésen elektronikus és nyomtatott dokumentumokkal igyekezett alátámasztani, hogy érdemi munkát végzett azt követően, hogy távozott a tárcavezetői tisztségből. Mint mondta: ő szerződésszerűen és folyamatosan teljesített. Arra a megállapításra, miszerint a szerződés szerint neki szinte csak a sajtót kellett figyelnie, azt mondta: ez csak egy része volt a munkájának.
Székely Judit volt szakállamtitkár szerint a vizsgálat egyoldalú és felületes volt. Visszautasította azt a megállapítást, amely szerint ő - mint fogalmazott - "fal teljesítményigazolásokat" adott volna ki.
A volt szakállamtitkár kiválónak értékelte az elvégzett munkát, és mint mondta, a szerződés teljesítése szakmai szempontból megtörtént. Hozzátette: a szerződés teljesítését körültekintően ellenőrizte.
Szanyi Tibor, az albizottság szocialista tagja méltatlannak tartja a vizsgálatot, komolytalannak nevezte az albizottság munkáját. Szerinte olyan koncepciós eljárás folyik, ami után "még Rákosi Mátyás is megdörzsölné a kezét". Mint mondta: sajnálja, hogy az érintetteket nem kérdezték meg a vizsgálat során. Szavait követően kivonult a teremből.
Az albizottság döntött arról, hogy bekérik az említett 149 dokumentumot a minisztériumi irattárból.
Papcsák Ferenc korábban azt közölte: "kétséges" az a megbízási szerződés teljesítése, amelyet 2009 szeptembere és 2010 májusa közötti időszakra az Út a munkához program monitorozására, sajtófigyelésére kötöttek Szűcs Erikával, mivel a minisztériumban külön sajtótitkárság működött sajtófigyelésre. Mint akkor elmondta, a vizsgálat során nem találták annak nyomát, hogy miniszteri biztosi megbízatást kapott volna, holott így aposztrofálták. | Belföld: 'Nem körültekintő a Papcsák-féle vizsgálat' | Az érintettek szerint nem volt alapos és körültekintő a Szűcs Erika visszafoglalkoztatása kapcsán lefolytatott vizsgálat, és így a Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos által készített jelentés szakmailag nem megalapozott. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/az_erintettek_szerint_nem_volt_korultekinto_papcsak_vizsgalata-809061 | 2010-09-15 15:04:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"Az egyik városi médiumban több alkalommal jelent meg írás arról, hogy "óriási, illegális hulladéklerakó" működik a Tüskésréten.
A BIOKOM Nonprofit Kft. ezúton tájékoztatja a lakosságot, hogy az állítással szemben az igazság, az, hogy a társaság kezelésében lévő területen szó sincs hulladéklerakóról. A területen 2014 óta működik a város földdepója, ahová Pécs MJ Város Önkormányzata Közgyűlésének döntése és megbízása alapján, a városi földmunkák, - úgy mint, útépítések, felszíni vízfolyások és közműépítések, támfalépítések, parkolóépítések stb. földmunkái - során önkormányzati területekről kitermelt föld kerül a helyszínre, annak érdekében, hogy a mélyfekvésű, "beépítetlen terület és vízállás" besorolású, szintén önkormányzati ingatlanok megfelelő tereprendezést követően közcélokat szolgálóan használhatók legyenek.
Társaságunk munkatársai által tartott helyszíni bejárást követően a területen lokálisan talált, ismeretlenek által illegálisan lerakott hulladékoktól a helyszínt megtisztította, az összegyűjtött hulladékok elszállításáról és azok szabályszerű, engedélyes részére történő átadásáról gondoskodott, valamint a jövőbeni esetleges illegális lerakások megakadályozása végett a területet figyelő kamera és figyelmeztető táblák is kihelyezésre kerültek." | A Biokom kipucolta a földdepót a Tüskésréten | Hamis sajtóhírek jelentek meg a területtel kapcsolatban, így nem csak a földdepót, de a felröppent pletykákat is tisztázta a városüzemeltetési társaság. A közleményt változtatások nélkül közöljük: | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/regio/a-biokom-kipucolta-a-folddepot-a-tuskesreten/530377 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A médiaipari és tartalomfogyasztási trendek folyamatos változásának megfelelve, illetve a "digital first" alapelvből kiindulva a Mediaworks fokozott figyelmet fordít a videós tartalmak, és általában a vizuális elemeket előtérbe helyező tartalom gyártására. Megőrizve print termékeinket, Magyarországon elsőként hoztunk létre a teljes online portfóliónkat és a népszerű közösségi platformokat kiszolgáló önálló rövidvideó-gyártó szerkesztőséget.
A még változatosabb tartalmi kínálathoz a Cégcsoport új lehetőségeket, tartalmi együttműködési formákat keres. Magyarország legnagyobb online eléréssel rendelkező vállalataként olyan nemzeti kötődésű műhelyekkel készít elő együttműködést, amelyek révén tovább színesítheti, bővítheti tartalmi kínálatát. Az ez irányú tárgyalások eredményeiről a megfelelő időben kívánunk tájékoztatást adni.
Azon sajtóértesülések, amelyek a Mediaworks esetleges "feldarabolásáról" szólnak, megalapozatlanok és valótlanok. A cégcsoport továbbra is azon dolgozik, hogy kiszolgálja olvasói, nézői, hallgatói igényeit online felületein, rádióban, televízióban, a print médiában és az egyre népszerűbb digitális platformokon, a lehető legtöbb korszerű formátummal, a lehető legtöbb elérést biztosítva, megfelelve mindezzel tulajdonosa, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány céljainak és elvárásainak. | Közleményben reagál a sajtóhírekre a Mediaworks | Azon sajtóértesülések, amelyek a Mediaworks esetleges „feldarabolásáról” szólnak, megalapozatlanok és valótlanok. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/kozlemenyben-reagal-a-sajtohirekre-a-mediaworks | null | true | null | null | Mandiner |
A Várkert-bazár és a Bálna építőjének adta el a közbeszerzéseken jól szereplő cégét Tiborcz István, Orbán Ráhel férje.
Mint az korábban megjelent, Tiborcz, állítólag a családját ért sok támadás miatt, eladta az olyan érdekeltségeit, amelyekkel közpénzeket nyert. Azóta a Vs.hu kiderítette, hogy az Elios Innovatív Zrt.-ben lévő tulajdonrész a szintén rengeteg közbeszerzésen nyertes West Hungária Bau Kft. érdekeltségébe került.
Tiborcz ugyanis a Green Investment & Solutions Kft.-n nevű keresztül volt tulajdonos az Eliosban, amelyet most eladott a West Bau tulajdonában lévő WHB Befektetési Kft.-nek. Orbán vejének cége volt egyébként korábban a tulajdonosa a keszthelyi kikötőnek is.
A West Hungária Bau alapítója és vezetője a 79. leggazdagabb magyar, Paár Attila,
aki 19 éve alapította a cégét, és azóta 7,4 milliárd forint személyes vagyont halmozott fel. A WHB elég jól szerepel a közbeszerzéseken, tavaly húszat nyert több mint 21 milliárd forintért. Ez a cég kivitelezte például a győri Dunakapu teret és ők végezték a szintén győri Széchenyi Istvén Egyetem energetikai korszerűsítését is, Budapesten pedig a Várkert-Bazár felújítása a fő projektjük, de az ő nevökhöz kötődik a Bálna építése is. | Már meg is van, kié lett Tiborcz cége | Már meg is van, kié lett Tiborcz cége - A Várkert-bazárt is felújító WHB Csoporthoz került a cég, ami eddig Orbán vejének hozta a közpénzt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/05/28/mar_meg_is_van_kie_lett_tiborcz_cege/ | 2015-05-28 00:00:00 | true | null | null | Index |
Szlovákia 2022 óta komoly katonai és anyagi hozzájárulásokkal támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben. A támogatások összértéke eléri a 700 millió eurót , amely jelentősen megterheli a szlovák költségvetést, különösen a hadianyagok és eszközök pótlása szempontjából. Az Európai Unió ugyan részleges visszatérítést ígért,
ám Szlovákia számára mindeddig csupán 82 millió eurót folyósítottak, ami messze elmarad a várakozásoktól.
A szlovák legfelsőbb ellenőrzési hivatal (NKÚ) október végén közzétett jelentése szerint a szlovák katonai támogatás részben légvédelmi rendszerekből, például az S-300 rakétarendszerből állt, amelyet Ukrajnának adtak át. Ezt a szlovák kormány a külföldről beszerzett új légvédelmi eszközökkel kívánta helyettesíteni, ám az NKÚ jelentése rámutatott, hogy az új rendszerek beszerzésére vonatkozó hivatalos dokumentumok hiányoznak.
Ezen túlmenően Szlovákia több MiG-29 típusú vadászrepülőt és KUB típusú légvédelmi rendszert is felajánlott Ukrajnának. Ezek értéke körülbelül félmilliárd euróra rúg, és az előző szlovák kormány döntésével került Ukrajnába.
Az NKÚ jelentése felvetette annak a kérdését is, hogy mennyiben volt jogosult a volt kormány ilyen döntéseket hozni, és javasolta az alkotmánybíróság bevonását a jogi vita tisztázása érdekében.
A hadianyagok pótlása Szlovákia számára létfontosságú kérdéssé vált. Az NKÚ vizsgálatai szerint a szlovák védelmi minisztérium új katonai eszközök és fegyverek beszerzésére irányuló törekvései helyenként elhamarkodottnak és átgondolatlannak tűnnek.
Egyes fegyvereket - például aknákat és lőszereket - olyan célból szereztek be, hogy azokat gyorsan feleslegessé nyilvánítsák, majd Ukrajnának adják át. Emellett kiderült, hogy néhány beszerzett eszköz elavult vagy alkalmatlan a szlovák hadsereg számára, így ezek használhatósága is kérdéses.
Ľubomír Andrassy, az NKÚ elnöke kiemelte , hogy Szlovákia az egyik legnagyobb támogatója Ukrajnának Európában, különösen, ha a GDP-arányos katonai hozzájárulásokat vizsgáljuk.
A szlovák kormány a közeljövőben ismét benyújtja Európának a költségtérítési kérelmét, mely 327 millió euróra vonatkozik, ám az eddigi támogatások alapján kérdéses, hogy ennek mekkora részét fogják ténylegesen kifizetni.
Borítókép: MiG-29-es kéthajtóműves vadászrepülőgép. Illusztráció ( | Szlovákia vagyonokat áldoz csekély uniós támogatásért cserébe | Szlovákia eddig közel 700 millió euró értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/szlovakia-vagyonokat-aldoz-csekely-unios-tamogatasert-cserebe | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ha van bebetonozott szocialista polgármester, akkor az a főváros XIII. kerületét vezető Tóth József, aki 1994-ben a Budapesti Párttanács ex-tagjaként lett Angyalföld első embere az MSZP színeiben, és tavaly kezdte meg hatodik ciklusát. Egyeduralma meglátszik a kerületen: következmények nélküli ingatlanügyek, rokoni kinevezések, és a kivitelezéseket sorozatban nyerő cég.
Tóth József XIII. kerületi polgármester politikai karrierje 1989-ben kezdődött: életrajza szerint “1989 októberétől az MSZP egyik szervezője a XIII. kerületben, 1990-től elnökségi tag. 1994-ig a Budapesti Párttanács tagja volt. 1994 decemberében az MSZP színeiben a XIII. kerület polgármesterévé választották."
Tavaly ismételten, sorozatban hatodik alkalommal is Angyalföld vezetőjévé választotta a lakosság. Ráadásul úgy nyert toronymagasan, 69,86% – 22,59% (28.140 db – 9.098 db) arányban a fideszes ellenjelölt, Bagdy Gábor ellen, hogy nem fogott össze a többi baloldali párttal. A helyi jobbikos jelölt a szavazatok 4,35%-át, az LMP-s pedig 3,2%-ot kapott, vagyis Tóth és pártja gyakorlatilag érdemi ellenfél nélkül uralja a kerületet. Bár a névjegyzékben szereplő 94.667 választópolgárnak kevesebb, mint a fele, mindössze 40.808 fő jelent meg az urnáknál, ők közel 70%-al választották újra a régi, megszokott polgármestert és csapatát, vagyis vélhetően elégedettek voltak Tóth eddigi, 20 évnyi teljesítményével.
A kerület folyamatosan épül-szépül-fejlődik, és egy 2009-es ingatlaneladási ügyön kívül más XIII. kerületi botrányról nem lehetett hallani egészen idén márciusig, amikoris nyilvánosságra került a Pannónia utcai egykori eladásával kapcsolatos szövevényes történet, melynek főszereplője az a testvérpár, akivel már 2009-ben is üzletelt Angyalföld, de a Tocsik-ügyben és a Belvárosban is feltűnt a nevük.
Az önkormányzati üvegzsebet átnézve azonban egy nagyon érdekes dologra lehet figyelmes az, akinek van türelme a 2010.01.01. óta kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződések listáját tartalmazó mintegy 60 db, többoldalas pdf-et átnyálazni: az elmúlt öt évben a kerület szinte összes építési megbízását egyetlen cég kapta, amely így összesen 4,673 milliárd forint bevételhez jutott az angyalföldi önkormányzattól 176 db projekt kivitelezéséért.
Az évek során építettek/bontottak/felújítottak, vízvezetéket, óvodát, tanuszodát, sporttelepet, orvosi rendelőt és még sok minden mást is. A sok szép megújuló középület és közterület nyilvánvalóan hozzájárul a lakosság elégedettségéhez és Tóth József iránti lojalitásához, ám egy sorozatban tendereket nyerő cég sikerének háttere mindig gyanús, gondoljunk csak Mészáros Lőrinc és a Jóisten kapcsolatára.
Az évenként 18-56 angyalföldi megbízást kapó szerencsés cég a szentendrei székhelyű, 2002-ben bejegyzett Nimród-Bau Beruházó és Kivitelező Kft. (2012. szeptembere előtt Construm Beruházó és Kiivtelező Kft.), melynek tulajdonosai Agárdi László és gyermekei. Szentendrei forrásaink szerint a cég ott csendben, már-már csak névlegesen működik, egyetlen városi beruházás vagy pláne botrány kapcsán sem merült fel a vállalkozás neve.
Azonban a tulajdonos Agárdi László, és másik cége, az 1991-ben alapított Construm Építőipari Fővállalkozó Kft. már többször bekerült az országos sajtóba:
– 2004-ben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozatban állapította meg, hogy a Construm 2002-ben kartellezett egy másik céggel, a Royal Bau Kft.-vel egy VI. kerületi közbeszerzés során: szerződésbe foglalták, hogy kettejük közül a Construm ad be kedvezőbb ajánlatot, és ha nyer, a másik céget is bevonja a munkába, egy 22 lakásos társasház építésébe. A Royal Bau megúszta a büntetést, mert információkkal segítette a nyomozást, a Construm viszont 16,5 millió forintra bírságolta a GVH. – 2007-ben a Heti Válasz cikkezett arról, hogy az idén elhunyt SZDSZ-es Molnár Lajos, aki 2006-2007 között egészségügyi miniszter volt, még 2003-ban a budapesti Szent István Kórház főigazgatójaként kétszer akarta kifizetni a Construm Kft.-nek egy gyermekeknek szánt váróterem megépítését – a második, 12 milliós kifizetés nem sikerült, Molnárt leváltották a kórház éléről a botrány miatt. – 2012-ben pedig az Index írt arról, hogy a Ferencváros női kézilabdacsapatát (még ma is) szponzoráló Construm egyike lett annak a 6 szerencsés cégnek, amelyek – a korábbi többszáz cég helyett – a 400 millió forintnál nagyobb értékű panelfelújításokat végezhetik.
A XIII. kerületi önkormányzat üvegzsebében csak 2010. január elsejétől találhatók meg a nettó 5 millió forintot elérő szerződések, így nem tudni, hogy azt megelőzően mennyi megbízást kapott a Construm Kft. Angyalföldtől, de az elmúlt 5 évnyi teljesítmény mindenképp figyelemre méltó, és 2015 is sikeresnek látszik az eddigi adatokból.
A prominensek rokonai sem panaszkodhatnak a kerületben: mint arról a Népszabadság is írt, Tóth József polgármester fia a kerületi közszolgáltatócégnél divízióvezető; a Közterület-felügyelet vezetője Csiga Gergely MSZP-s képviselő édesanyja, Fábián-Brocskó Márta (előtte a férje, Fábián Gyula volt a felügyelet élén); aljegyzőnek pedig nemrégiben egy másik szocialista képviselő, Karácsonyi Zoltán feleségét, Karácsonyi Magdolnát nevezték ki.
Az önkormányzat szerint azonban természetesen ezekben az esetekben jogi összeférhetetlenség nem áll fenn, és mindenki a szakmai tudása alapján kapta meg az adott pozíciót.
Angyalföldön tehát Tóth József egy nagyon okosan kitalált rendszert működtet: folyamatosan látványos beruházásokkal jár az őt már 20 éve polgármesterüknek tekintő lakosok kedvében, akik kényelmükben még véletlenül sem firtatják, hogy melyik beruházás mennyi pénzbe került, és az milyen cég zsebébe vándorolt – ők valószínűleg akkor is Tóthra szavaznának, ha egy MSZP-s pólóba bújtatott csimpánzt nevezne ki helyettesének.
Erdélyi Katalin | 2010 óta közel 4,7 milliárd forintot keresett egy építőipari cég Angyalföldön | 2010 óta közel 4,7 milliárd forintot keresett egy építőipari cég Angyalföldön | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/05/27/2010-ota-kozel-47-milliard-forintot-keresett-egy-epitoipari-ceg-angyalfoldon/ | 2015-05-27 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Megjelent a szeptember végi kórházi adósság adat. E szerint 103,3 milliárd forintot görgetnek maguk előtt az intézmények, egy hónappal korábban 85,9 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak - mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. A szakember egyébként már egy hónappal ezelőtt megjósolta, hogy októberben meg fogja haladni a kórházak adóssága a 100 milliárd forintot is, erről itt írtunk bővebben.
Októberben szinte teljesen leálltak a kifizetéssel a kórházak, leginkább azért, mert várják az év végi konszolidációt. Közben már van nem egy olyan magyar kisvállalkozás, amelynek egy, legfeljebb két hónapra elégséges tartaléka van, mondta lapunknak a beszállítók érdekeit képviselő főtitkár.
Van néhány érdekes adat is a kórházakban, például a Honvédkórház adóssága 1,2 milliárd forintról egy hónap alatt 5,8 milliárd forintra emelkedett. De az látszik, hogy csaknem minden intézmény adóssága nőtt.
Az orvosi egyetemeken például:
a Semmelweis Egyetemen 1,9 milliárd forint;
a Pécsi Tudományegyetemen 7,8 milliárd forint;
a Szegedi Tudományegyetemen pedig 8,3 milliárd forint tartozás nyomja a gazdasági igazgatók vállát.
A Magyar Államkincstárnak (MÁK) jelentési kötelezettséggel tartozó állami fenntartású kórházakban és szakrendelőkben szeptember végéig 76,5 milliárd forint tartozás halmozódott fel, egy hónap alatt itt is 15,5 milliárd forint növekedés történt. Augusztus végén 61 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát görgettek maguk előtt az intézmények. Az adatszolgáltatásra kötelezett 554 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét, írja a MÁK.
Az adós intézmények száma szeptemberben 225, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 67 intézmény rendelkezett.
Az elmúlt egy évben átlagosan 15,9 milliárd forinttal nőtt havonta az intézményrendszer adóssága, erről Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója beszélt az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) nemrégiben megrendezett konferenciáján. Ebben az összegben persze benne vannak a tavaly év végi és az idei év eleji rezsiköltségek is, amelyeket március óta a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) fizet.
A szeptemberi növekedés sajnos átlagosnak mondható, azt is figyelembe véve, hogy a nyári időszakot követően általában nagyobb lesz az intézmények teljesítménye
- fogalmazott Rásky László.
Hogy mikor jöhet a pénzeső a kórházakban, vagyis mikor kapják plusz finanszírozásként a havi 12,5 milliárd forintot, Rásky László úgy tudja, hogy valószínűleg az adósságrendezéssel egy időben.
A finanszírozás két hónapos eltolódása miatt a novemberi 12,5 milliárd 2025 januárban kerül a kórházakhoz, onnantól pedig elvben havonta jár ez az összeg, tette hozzá. Hamarosan várható a vonatkozó kormányrendelet megjelenése, a pontos részletek abban lesznek benne.
Kiemelte: egyelőre egyébként az egészségirányítás sem döntött arról, mi alapján fogják elosztani a pluszforrást.
Kiss Zsolt elmondta, a NEAK főigazgatója azt mondta, hogy nem az adósságrendezés logikáját akarják érvényesíteni, hanem az intézmények teljesítménye alapján tervezik az elosztást.
Ha még októberben megjelenik a vonatkozó rendelet, a kórházaknak november végéig ki kell fizetniük a beszállítókat. Közben 3,7 milliárdot már kapott az intézményrendszer, ez a napokban megjelent Magyar Közlönyből derül ki. Ebből a forrásból bért és bérjárulékokat fognak fizetni azok az intézmények, amelyeknek már ezen kötelezettségek egy részének teljesítése is problémát okoz.
A jövő év mérföldkő lesz
Mára a kormány is elismeri, hogy ebben a finanszírozási struktúrában évente 200 milliárd forint adósság keletkezik a kórházakban.
Nagy eredmény, és elsősorban az egészségirányítás munkáját dicséri, hogy 100 milliárdot már év közben, az ígéretek szerint pedig újabb százmilliárdot novemberben rendez a kormány
- mondta Rásky László.
Ugyanakkor az idei évre 64 milliárd adóssággal fordultunk rá, és várható, hogy a mostani konszolidáció után, év végére 45-50 milliárd lesz a feltorlódott adósságállomány összege. Ezt is mihamarabb rendezni kell, fogalmazott a főtitkár.
Ha jövőre lassul a tartozásállomány havi növekedési üteme, a havi 12,5 milliárd valószínűleg akkor sem fog teljes mértékben fedezetet nyújtani az újratermelődő adósságra, csak akkor, ha az államtitkárság és a NEAK meg tudja valósítani a szakmafedezeti szorzók folyamatos korrekcióját. A jövő év így mérföldkő lesz a finanszírozásban, mert kiderül, hogy a korrekciók után mely pontokon szükséges még beavatkozni a pénzügyi stabilitás elérése érdekében, mondta Rásky László.
Kétmilliárdos piac kell az államnak
Az OSZ tagvállalatai nem csak a magas kórházi tartozástól szenvednek, hanem egy informatikai rendszert érintő centralizációtól is, erről már itt írtunk. A vonatkozó rendelet értelmében 2026. január 1-jétől köteles minden Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozó intézmény az e-MedSol-t használni. Bonyolítja a helyzetet, hogy mivel az eredeti rendelet 2022. év eleji megjelenésétől kezdve csak egy éves szerződést köthetnek a cégek, 2025-ben kezelni kell majd a lejáró szerződéseket, illetve azok töredék évre vonatkozó meghosszabbítását is. | Tartozásdömping a kórházakban - Tűkön ülve várják a pénzt az egészségügyben | Több mint 103 milliárd forint kifizetetlen számla gyűlt össze a kórházakban, mondta Rásky László lapunknak. A pénzeső még nem érkezett meg az intézményekbe, talán majd januárban. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/korhazi-adossag-rasky-laszlo-orvostechnikai-szovetseg-beszallitok.798434.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei jogosultak fegyverhasználatra, a biztonságos használathoz viszont gyakorlatozniuk kell. A lőszert a NAV-nak kell biztosítania, ezért folytattak le közbeszerzési eljárást. A nyertes Milipol Zrt. nettó 79,5 millió forintért szállíthatja le a kért 1 millió darabos mennyiséget, ha a fizetéshez szükséges forrás a NAV rendelkezésére áll majd.
Fegyverzeti alapellátás lőszer beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást a Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mint írják, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény és a pénzügyőri intézkedések és a kényszerítőeszközök alkalmazásáról, valamint az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének és kísérésének eljárási szabályairól szóló rendelet szerint a pénzügyőr jogosult a jogszerű (és szakszerű) fegyverhasználatra. A biztonságos fegyverhasználathoz azonban szükséges a lőkészség elsajátítása, begyakorlása. A fegyver megfelelő használatához pedig elengedhetetlen feltétel a szituációs lőgyakorlatok, valamint az ezekhez a lőgyakorlatokhoz szükséges lőszermennyiség biztosítása.
Továbbá a NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha, valamint szolgálati fegyver viselésére és használatára jogosultak. A rendszeresített fegyverzeti és kényszerítő eszközök biztosítása, a meglévő eszközök pótlása, kiegészítése, kibővítése pedig a munkáltató feladata.
Ezért kerül sor az közbeszerzési eljárásra, amelynek tárgya 1 millió db 9 mm Luger lőszer.
A pontos részletekről a NAV azt írja, a beszerezni kívánt termék „9×19 mm-es lőszer teljes köpenyes (FMJ) ólom magvas 8g-os változat”.
A kiírásra öt cég jelentkezett: a HM ARZENÁL Elektromechanikai ZRt., az S.C. MATERIAL GROUP S.R.L., a HTI Haditechnikai Intézet Kft., a Vadász és Hajós Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Milipol Zrt. nyújtott be árajánlatot. Utóbbi lett a nyertes nettó 79,5 millió forinttal.
A Milipol Zrt. tulajdonosa a Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft., amelynek tulajdonosa a Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt., amit idén januárban jegyeztek be.
A cég a magyar állam tulajdona.
A NAV ugyanakkor azt is közli a leírásban, hogy a közbeszerzési eljárás feltételes: a szerződés hatálybalépésének feltétele a szerződés mindkét fél által történő aláírása, és a fedezet rendelkezésre állását biztosító döntés ajánlatkérő általi kézhezvétele.
A tájékoztató szerint a felek július 22-én kötöttek egymással szerződést, onnantól számítva 90 napja van az adóhivatalnak, hogy értesítse a nyertes Milipolt a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról. Ha ez nem történik meg, mert nem kap pénzt erre a NAV, akkor a szerződés nem lép életbe. | Egymillió darab lőszert vesz a NAV, hogy a pénzügyőrök tudjanak gyakorlatozni | A közbeszerzési eljárást egy közvetetten állami tulajdonú cég nyerte. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/08/02/egymillio-darab-loszert-vesz-a-nav-hogy-a-penzugyorok-tudjanak-gyakorlatozni/ | 2022-08-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hozzátette, Simon Gábor házi őrizetét október 12-ig hosszabbította meg a bíróság. A március 10-én őrizetbe vett politikussal szemben a büntető törvénykönyv módosítása miatt a gyanúsítást megváltoztatták, az adócsalás költségvetési csalásra változott, ez azonban a cselekmény tartalmát illetően nem újdonság – közölte a szóvivő. Simont hamis magánokirat felhasználásának vétségével és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével is gyanúsítják. A nyomozás során számos nyomozati cselekményre, házkutatásokra, lefoglalásokra, tanúkihallgatásokra, gyanúsítotti és folytatólagos gyanúsítotti kihallgatásokra került sor, de a nyomozás érdekeire figyelemmel az eredményeket nem hozhatják nyilvánosságra.
Emlékezetes, Simon Gábor 2008-ban és 2009-ben csaknem negyedmilliárd forint értékű bankszámlát nyitott Ausztriában, 2010-ben üdülő, majd 2012-ben lakásingatlan megvásárlásához készpénzt fizetett be egy magyar bankban, ám ezek a befizetések olyan ismeretlen forrásból származtak, amelyek után a szocialista párt egykori második embere az adót nem fizette meg. A gyanú szerint Simon megszerzett egy, Gabriel Derdák névre kiállított hamis bissau-guineai útlevelet, majd megkereste egy korábbi ismerősét, aki a hamis útlevél felhasználásával kérésére egy magyar banknál nyitott bankszámlát számára.
A botrány még februárban robbant ki, amikor a Magyar Nemzet Simon eltitkolt százmillióiról cikkezett. A volt elnökhelyettes erre közölte, a szocialista pártban viselt minden tisztségéről lemond, kilép a pártból, visszalép a képviselő-jelöltségtől, és február tizenkettedikei hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezután a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését.
A volt politikus a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló parlamenti szavazás előtt koncepciózusnak nevezte az eljárást, és azzal magyarázta, hogy baloldali képviselőként „szálka a hatalom szemében”. Azt mondta, tiszta a lelkiismerete, és megvédi magát, valamint az ügy többi érintettjét. Simont március 12-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, ám két hónappal később megszüntette a kényszerintézkedést, és házi őrizetet rendelt el. | Simon Gábor tovább marad házi őrizetben | Nyomozás | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Simon_Gabor_tovabb_marad_hazi_orizetben | 2014-08-05 08:25:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
2010.01.13. 23:00
Idén is kivételezett helyzetben marad az Ecostat kutatóintézet, amelynek munkáját az államkassza most csaknem 300 millió forinttal segíti. A költségvetési keretét 2008-ban 634 millió forinttal túllépő cég pénzéből a Népszavához köthető Diario Kft.-nek és más balliberális sajtóorgánumnak is jutott.
Csaknem 300 millió forintot szán az idei költségvetés az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézet támogatására ebben az évben, vagyis a társaság eddigi kivételezett helyzete 2010-ben is megmarad. Tavaly a költségvetési törvény 339 millió forintos állami támogatást irányzott elő a gazdaságkutató cég számára, ám az, hogy végül mennyi pénz jutott az Ecostatnak, csak az Állami Számvevőszék zárszámadási ellenőrzéséből derül majd ki. A túlköltekezés nem lenne meglepő, hiszen 2008-ban az intézet majdnem háromszorosát költötte el a törvényben számára előírt összegnél. Míg a büdzsé 380,9 millió forintos állami apanázst határozott meg, a társaság valójában 1,015 milliárd forintot kapott az adófizetők pénzéből. A különbség a zárszámadást készítő számvevőknek is feltűnt, viszont a túlköltekezés okait végül a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) belső ellenőrzési egysége volt hivatott kivizsgálni, mivel az Ecostat a kancellária égisze alatt folytatja a munkáját.
A vizsgálat eredményéről egyelőre nem sokat tudni: lapunk az ügyben felkereste a MeH belső ellenőrzési osztályát, ám arra a kérdésünkre, hogy mi áll a 634 millió forintos túlköltekezés hátterében, nem válaszoltak, hanem a Kormányszóvivői Iroda illetékességét jelölték meg. Érdemi válasz helyett az iroda a parlament honlapjára irányította lapunkat, figyelmünkbe ajánlva az ott szereplő költségvetési zárszámadás szöveges indokolását. Megkerestük az Ecostat intézetet is, amely elismerte: valóban kaptak póttámogatást az államtól stratégiai kutatások elvégzésére, így például „az adózás és a költségvetés folyamatai mikroszimulációs technikájának kialakítására és a magyarországi innováció folyamatának új módszerű vizsgálatára”. Az Ecostat honlapján található üvegzsebrovat szerint ugyanakkor az állami támogatásból bőségesen jutott a balliberális médiát képviselő társaságoknak is. A Népszavához köthető Diario Kft.-nek például 21 millió forintot fizetett ki az Ecostat, míg a szintén kormánypárti hírben álló Gazdasági Rádiót működtető Műsor-Hang Kft.-nek 12 millió forint jutott. Szintén 12 millió forintot kapott a gazdaságkutató cégtől az ATV-t működtető Agro-TV Zrt. Az Ecostat egyébként a 135 éves Népszavával közösen jubileumi konferenciát is rendezett Magyarország lehetséges felzárkózási pályáiról.
Mint ismert, az Ecostat intézetet tavaly őszig az a Belyó Pál vezette, akit Bajnai Gordon miniszterelnök november 26-ával a Központi Statisztikai Hivatal elnökének nevezett ki hat évre, a nyugdíjba vonuló Pukli Péter helyére. | Ecostat: százmilliók a kormánytól | Idén is kivételezett helyzetben marad az Ecostat kutatóintézet, amelynek munkáját az államkassza most csaknem 300 millió forinttal segíti. A költségvetési keretét 2008-ban 634 millió forinttal túllépő cég pénzéből a Népszavához köthető Diario Kft.-nek és más balliberális sajtóorgánumnak is jutott. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/01/ecostat-szazmilliok-a-kormanytol | 2010-01-04 11:52:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Részben módosította a vádat a sokmilliárdos sikkasztás miatt Kulcsár Attila és társai ellen egy évtizede kezdődött büntetőperben az ügyész, és vádbeszédében bizonyos cselekményeknél sikkasztás helyett vesztegetés megállapítását kérte a Fővárosi Törvényszéken csütörtökön - közölte az MTI.
Az ügyész Kulcsár Attilának és négy társának indítványozott letöltendő szabadságvesztést, tíz vádlottnak felfüggesztettet, köztük Rejtő E. Tibornak, a K&H Bank volt elnök-vezérigazgatójának és Forró Tamás újságírónak. Egy-egy vádlott esetében pedig pénzbüntetést, illetve közérdekű munkát látott indokoltnak az ügyész.
Emellett összességében milliárdos nagyságrendű vagyonelkobzást is kért a vádlottakra a vádhatóság, ezen belül Kulcsár esetében 230 milliót, több másik vádlottnál pedig 150-250 milliós nagyságrendűt.
Az ügyészség szerint a teljes elkövetési érték, a jogosulatlanul forgatott pénzmennyiség összege több mint 23 milliárd forint, a kár pedig több mint 8 milliárd. | Gazdaság - Módosították a Kulcsár-ügy vádjait | Módosították a Kulcsár-ügy vádjait - Sikkasztás helyett vesztegetés megállapítását kérte az ügyészség Kulcsár Attila és társai ellen. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2015/09/03/modositottak_a_kulcsar-ugy_vadjait/ | 2015-09-03 12:43:00 | true | null | null | Index |
Korrupció: Nagy halat fogtak
2014.12.25 09:49
Rajtaütésszerű házkutatást tartottak korrupcióval gyanúsított izraeli köztisztviselők, köztük egy miniszterhelyettes lakásán és irodájában szerda reggel - jelentette az izraeli közszolgálati rádió.
A korrupciós ügyek felderítésére létrehozott, Lahav 433 nevet viselő rendőri egység nyomozói titokban már egy éve nyomoznak a harminc gyanúsított, köztük egy volt miniszter és a jelenlegi belügyminiszter-helyettes után, és mostanra szereztek elég bizonyítékot a vizsgálatok nyílt szakaszához.
A Jediót Ahronót című újság honlapja, a Ynet úgy értesült, hogy Jehuda Weinstein államügyész azért is határozta el az ügy nyilvánossá tételét, mert közeleg a márciusi parlamenti szavazás, és megítélése szerint a szavazóknak tudniuk kell, hogy ki ellen folyik korrupciós nyomozás.
A megvesztegetéssel, csalással, bizalommal való visszaéléssel, iratok meghamisításával és pénzmosással vádolt politikusok és köztisztviselők, köztük Faina Kirsenbaum belügyminiszter-helyettes és Sztav Miseznyikov volt turisztikai miniszter, mind Avigdor Liberman Iszrael Béténu (Izrael a Hazánk) nevű jobboldali pártjához tartoznak országos vagy helyi szinteken.
A rendőrség szerint a gyanúsítottak komoly közpénzeket juttattak különböző nonprofit csoportoknak, köztük sportszervezeteknek, amelyek cserébe nepotista módon kinevezéseket és állásokat biztosítottak a pénzt juttatók családtagjainak, és a közpénz egy részét visszacsorgatták a köztisztviselők zsebébe vagy valamilyen juttatás formájában "hálálták meg" a támogatást.
Az ügy érdekessége, hogy a rendőrség munkájáért felelős Jichák Aharonovic belbiztonsági miniszter is az Iszrael Béténu párt politikusa. Avigdor Liberman külügyminiszter elutasította a korrupciós vádakat, boszorkányüldözésnek nevezte az ügyet, amelynek célja szerinte a párt lejáratása a márciusi választások előtt.
A párt közleményben bírálta a gyanúsításokat és kiállt gyanúsított tagjai ártatlansága mellett. Szerintük a rendőrség a párt 1999-es megalapítása óta mindig nagy letartóztatásokat és nyomozásokat jelentett be a nyilvánosság előtt a választási kampányok idején.
Baruch Kra, a tízes tévécsatorna jogi szakértője szerint ennek a korrupciós ügynek az a különlegessége, hogy nem befolyásra törekvő gazdag magánszemélyek vetették be tisztességtelen célokból saját anyagi eszközeiket, hanem csakis közpénzeket használtak megvesztegetésre.
Szerda délutánig letartóztattak három önkormányzati vezetőt, akiket azzal vádolnak, hogy a nekik és pártszervezetüknek juttatott pénzeket állásjuttatásokkal "köszönték meg", ami pedig közhatalommal való visszaélést jelent.
cimkék: Izrael, korrupció, bűnügy | Korrupció: Nagy halat fogtak | Rajtaütésszerű házkutatást tartottak korrupcióval gyanúsított izraeli köztisztviselők lakásán - egy miniszterhelyettes is érintett. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/413616-korrupcio-nagy-halat-fogtak | 2014-12-25 13:14:00 | true | null | null | Figyelő |
Egyebek mellett Naprózsa-virágággyal, Napfával, kocsifordító rondóval, „Pál kapuja” befuttatott természetkapuval és „sziklakorona” installációval alakítanak ki történelmi kertet a XII. kerületi Budakeszi úton található Ybl-villánál, amelyet 2019-ben a kormány diplomáciai épületként ajándékozott a Türk Tanácsnak (mai nevén a Türk Államok Szervezetének). Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a történelmi kert kialakítására kiírt tendert nettó 252,9 millió forintos ajánlatával a De-Span Kft. nyerte el.
Ennél azonban sokkal több közpénzt vihet el a kert átalakítása, ebben a közbeszerzésben ugyanis nincsen benne a látványterveken szereplő, és a műszaki dokumentációban is feltüntetett több jelentős elem, például
a „Csodaszarvas kerti fűz szobor-installáció”,
a Nappad és Holdpad fűzinstallációk és pihenők,
a Boldogasszony jurtája (Tündérkert I.) és tényleges Tündérkert,
valamint három rendezvényhelyszín kialakítása.
A tájépítész a közbeszerzési dokumentáció kertet érintő részében arról ír, hogy a Tündérkert a 2016-os antalyai kertészeti világkiállításra készült, az Egy virágban a világ című magyar pavilonterv adaptációja. „Ebben a jurta térrendezési hagyományait mutatja be, és ezt vetíti ki a kertbe. A Tündérkert három része tökéletesen illeszkedik a villakert életfa-szimbólum rendszerébe, ugyanakkor az életfa tengelyével párhuzamos tengelyen önálló egységet alkot” – teszi hozzá.
Jelen eljárásban a debreceni De-Span Kft. a már említett Naprózsa-virágágy, a rondó, a Napfa és természetkapu mellett új beállót alakít ki az Árnyas út felől, valamint egy új kiállót épít a Budakeszi útra. Az ő feladatuk a „Holdtavas Galagonyaliget” és a Sziklakorona-installáció, valamint egy gyalogos ösvény és a „Hüvelykpiciny ligete kerti pihenő” kialakítása is. A cégnek egy összesen 9077 négyzetméteres területen kell növényeket telepítenie valamint burkolatokat építenie.
Az Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Törökországot összefogó Türk Államok Szervezetében Magyarország 2018 óta megfigyelői státusszal rendelkezik. A 800 négyzetméteres, háromszintes Ybl-villát 2016-ban vásárolta meg az állam 1,4 milliárd forintért, majd bár először azt állították, hogy a villa a Magyar Művészeti Akadémiáé lesz, 2019-ben végül kiderült, hogy az épületet a Türk Tanács kapja meg ingyen. És nem csak ezt.
2019-ben a RTL Híradó számolt be róla, hogy a budapesti iroda teljes költségvetését a magyar állam fizeti, azaz a fenntartást, a működtetést és a dolgozók bérét is az adófizetők állják. Azonban tűzeset és katasztrófa kivételével nem léphet be magyar hatóság az iroda területére az igazgató engedélye nélkül. A Külügyminisztérium szerint a Türk Tanács irodája ugyanolyan jogosultságokkal rendelkezik, mint bármely más nemzetközi szervezet magyarországi központja.
A magyar kormány kiemelten kezeli a türk kapcsolatokat, Orbán Viktor miniszterelnök tavaly arról beszélt, hogy a magyar és a türk népeket hosszú évszázadokra visszanyúlóan történelmi és kulturális örökség köti össze. Hozzátette: a magyar nép büszke erre az örökségre, és akkor is az volt, amikor az ellenfeleik Európában barbár hunoknak és Attila népének gúnyolták.
A szervezet működését a kazahsztáni események teszik aktuálissá. Ahogyan korábban több cikkünkben is beszámoltunk róla, az üzemanyag árának emelkedése miatt tüntetések kezdődtek a posztszovjet diktatúrának számító Kazahsztánban. Az egyre erősödő demonstrációkban több tucat tüntetőt öltek meg, majd Kaszim-Zsomart Tokajev elnök Oroszország segítségét kérte. Moszkva nem habozott, csapatokat küldött az olajdiktatúrába, majd a kazah elnök tűzparancsot adott ki a tüntetőkre.
A Türk Államok Szervezete az események csúcspontján közleményt adott ki, miszerint készek támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének. A szervezet kedden ült össze, a tanácskozás után a Magyarországot képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: „Pontosan tudjuk tapasztalatból, hogy mi szokott ilyenkor történni a nemzetközi politikai színtéren: általában jönnek az úgynevezett emberi jogvédő szervezetek, bizonyos országok, a nemzetközi szervezetek, amelyek majd mindenfajta kritikákat akarnak megfogalmazni, el akarnak fogadni elítélő nyilatkozatokat.” Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az ilyesminek elejét kell venni, mert ennek itt nincs helye.
Azt kell biztosítanunk, hogy megelőzhetők legyenek az elmúlt napokban látott erőszakos cselekmények az elkövetkező időszakban | Közpénzből készül Napfa és sziklakorona installáció a Türk Tanácsnak ajándékozott villa jurta ihletésű kertjébe | Újabb százmilliókat költenek az 1,4 milliárd forintért vásárolt, majd elajándékozott Ybl-villára, illetve most a kertjére. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2022/01/14/turk-tanacs-ybl-villa-kert | 2022-01-14 12:34:15 | true | null | null | RTL Klub |
Több mint 350 millió forint jutalmat kaptak az egyetem vezető állású dolgozói 2011-ben, ezen az összegen csaknem félezren osztoztak. Jubileumi jutalomként közel 219 millió, kitüntetéssel járó juttatásként 32,6 millió forintot fizettek ki, a nyugdíjba vonulókat összesen 78 millió forinttal jutalmazták, egyéb jogcímen pedig több mint 25 millió forintot folyósítottak. Ezek az adatok közérdekűnek minősülnek.
Fábián István először ígéretet tett, majd megtagadta a kért adatokat tartalmazó lista kiadását. Véleménye szerint ezek az adatok személyes adatok, így az érintettek hozzájárulása nélkül nem adhatja ki a kért papírokat.
A lap kérdésére Figula Ildikó, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság szóvivője azt mondta, hogy az adatokat kötelező kiadni, ha ezt az adatgazda megtagadja, bíróság kötelezheti az adatok kiadására – írja a Magyar Nemzet. | Titkolózik a Debreceni Egyetem rektora | A Debreceni Egyetem (DE) rektora, Fábián István, ígéretével ellentétben nem tájékoztatott arról, hogy az intézmény vezetői közül ki mennyi jutalmat kapott. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2011/12/titkolozik-a-debreceni-egyetem-rektora | 2011-12-16 10:28:43 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Komjáthi Imre azt mondta, pártja számára nagyon fontos, hogy egy szociálisan érzékeny, helyi gyökerekkel rendelkező ember vállalja a megmérettetést, és legyen majd a helyiek képviselője - írja az MTI.
Nagyon fontos számunkra, hogy olyan ember legyen, aki nemcsak érti, hanem érzi is a helyiek problémáját
- fogalmazott a pártelnök, hozzátéve: megtalálták az emberüket Harangozó Gábor személyében, akinek jelentős európai parlamenti múltja van, "harcedzett politikus", valamint agrár szakpolitikus.
Nagy szerep jutna Tolnának
Szavai szerint ez utóbbi azért fontos, mert Tolna vármegyében jelentős az agrárium, és nagy szerepet szeretnének neki szánni. Harangozó Gábor nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy ő indulhat az MSZP jelöltjeként a választáson, és azt mondta: a politikában a legfontosabb az, mit tudunk tenni az emberekért, mit tudunk megvalósítani, hogy jobb legyen az életük.
Közölte: 22 éve foglalkozik vidékfejlesztéssel, ez volt a területe az Európai Parlamentben is, és a magyar Országgyűlésben a mezőgazdasági bizottság alelnöke volt.
Molnár Zsolt lemondott az MSZP pártigazgatói tisztségéről
"Olyan munkám van, amivel bejárhattam az egész világot, és hatalmas nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkezem. Én most azért vállalkoztam arra, hogy ezen a választáson a saját megyém felvirágoztatásáért megküzdjek, mert hiszek abban, hogy ezzel a kapcsolatrendszerrel, azzal a tudással, amit sikerült fölhalmoznom, hatalmas eredményeket érhetünk el"
- fogalmazott az ellenzéki politikus.
Kifejtette, szerinte egy egyéni választókörzetben nem az az igazi feladata egy képviselőnek, hogy "jól oda tudjon vágni az ellenfelének", hanem az, hogy olyan képviselő legyen, aki mindenkivel szót tud érteni.
Azt hiszem, hogy nekem ez az egyik legnagyobb erősségem
- tette hozzá Harangozó Gábor.
A sajtótájékoztató végén Komjáthi Imre arra kérte a választókat, január 12-én szavazzanak Harangozó Gáborra, hogy legyen egy olyan képviselőjük, aki "nemcsak érti, hanem érzi is az ő problémájukat".
Az MSZP elnöke arra kéri azokat a demokratikus ellenzéki pártokat, amelyek nem vállalták a megmérettetést, hogy segítsék és támogassák Harangozó Gábort abban, hogy ő legyen a "térség követe".
Időközi választások lesznek | Agrárpolitikust indít az MSZP a tolnai időközi választáson | Harangozó Gábor agrárpolitikust indítja a Magyar Szocialista Párt (MSZP) a január 12-i időközi országgyűlési képviselő-választáson a Tolna vármegyei 2. számú egyéni választókerületben – jelentette be az ellenzéki párt elnöke szombaton online sajtótájékoztatón. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/mszp-tolna-harangozo-gabor-jelolt/f6j5h3t | null | true | null | null | Blikk |
Bármennyire is szeretné, Magyar Pétert nem hagyja nyugodni a NER-ben töltött múltja, azon belül is az, hogy elég jól kereső állásai voltak fontos állami vállalatoknál, például a Diákhitel Központ élén. Hadházy Ákos már egy ideje rágja az ellenzék hirtelen legerősebbé vált pártjának élén álló Magyar Péter fülét a Diákhitel Központ gyanús szerződései miatt. A napokban pedig azÁtlátszó.humegszerezte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2021-es jelentését, amiben szintén gyanúsnak és túlárazottnak tartanak bizonyos, Magyar ideje alatt kötött szerződéseket. A cikk után valóságos nyilatkozatháború indult Magyar, az érintett állami szervek/cégek között. De milyen szerződésekkel volt baja a Kehinek? Ki mit mondott akkor és most a kérdéses szerződésekről és magáról a vizsgálatról? Ezeket szedjük most össze ebben a cikkben.A Fidesz propaganda-gépezetében Magyar politikai porondra lépése óta téma az, hogy Varga Judit volt férje miért és milyen körülmények között távozott a Diákhitel Központ éléről és a Magyar Fejlesztési Bank felügyelőbizottságából. Magyar maga is beszélt arról korábban, hogy a Diákhitel Központ (DHK) vezetőjeként túlárazott kommunikációs szerződéseket kellett aláírnia a NER kedvenc kommunikációs beszállítójának számító Balásy Gyula cégeivel. Ahogy arról is, hogy a közpénzek elköltését felügyelni hivatott Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatot folytatott 2021-ben a Diákhitel Központnál.Ahogy azt Magyar Péter politikai karrierjének viszonylag az elején, 2024 februárjában aPartizánnakadott interjújában elmondta: értelmezése szerint a vizsgálat a politikai nyomásgyakorlás része volt, hogy rendezze a már széthullóban lévő kapcsolatát Varga Judit igazságügyi miniszterrel. Mint mondta, amikor megjelentek a Kehi ellenőrei a munkahelyén, felhívta Gaál Szabolcs Barnát, a hivatal vezetőjét, hogy mit jelentsen ez az egész. Gaál Magyar elmondása szerint annyit felelt, hogy ez egy "figyelmeztetés", de nem lesz semmi baj. Magyar elmondása szerint nem is lett, a vizsgálatot mindenféle megállapítás nélkül lezárták.Ahogy viszont azóta kiderült, ha meg nem is állapított semmit a hivatal, pár megjegyzést azért tett a DHK bizonyos szerződéseire. A Kehi jelentését az Átlátszó.hu szerezte meg, és arról részletes cikket írt szerdán. Majd csütörtökön, miután Magyar Péter egymeglehetősen személyeskedő hangvételű Facebook-bejegyzésbengyávasággal vádolta meg a cikk egyik szerzőjét, Hont Andrást, az Átlátszó az egész 11 oldalas jelentéstnyilvánosságra hozta. A jelentés valójában nem is "jelentés", a dokumentum címe "Vélemény a Diákhitel Központ zártkörűen működő részvénytársaság működése és gazdálkodása tárgyában."A dokumentum nagy része a DHK hitelezési tevékenységével, bevételeivel, tehát normális működésével foglalkozik. Az utolsó oldalakon viszont megemlítenek pár furcsa kommunikációs és tanácsadói szerződést, amelyeknél aKehi szerint vagy nem volt valós verseny a teljesítésért, vagy "kétséges a díjazás és az ellenszolgáltatás arányossága", vagyis a Magyar Péter vezette DHK túlárazva vett igénybe egyes szolgáltatásokat .A szerződésekre a Kehi azzal a felütéssel tér át, hogy a DHK vezetőinek is feltűnhetett, hogy az elmúlt időszakban, vagyis 2021 előtt a Diákhitel 1 konstrukció aktív felvevőinek száma évek óta folyamatosan csökkent, a Diákhitel 2 konstrukcióé pedig stagnált, így a menedzsment évi közel 500 millió forintot költött hirdetési szerződésekre és tanácsadásra. A 2018 és 2020 között kötött szerződésekből 52-t választott ki és vizsgált meg a hivatal, ezek közül 5 céggel kötött szerződéseket említ meg külön.A Kehi szerint az első problémás csoportba azok a szerződések tartoznak, ahol gyanús, hogy nem volt valódi verseny a feladat elvégzéséért, mert a nyertes cég mellett olyanok indultak a pályázaton, amelyek lényegi gazdasági tevékenységet nem végeznek, tehát nem is tudták volna igazából ellátni a feladatot. Nincs kimondva, de azt lehet kiolvasni, hogy a Kehi szerint ezek a cégek csak azért indultak el a pályázaton, hogy el lehessen mondani, több jelentkezőből választották ki a győztest. Erre ezeket a példákat hozza a Kehi:a First Voice Kft. 2020 decemberében aláírt, 12 millió forintos kutatási szerződése, amelyre elvileg egy fordító irodától is ajánlatot kért a DHK, az ajánlat viszont nem érkezett meg;a Hyperteam Kft. 2018-as folyamat-modellezési szerződése, amelyet két olyan társasággal szemben nyert meg, amelyeknek honlapja sincs, az egyik indulónak utoljára 2011-ben volt valamilyen látványos üzleti tevékenysége, a másiknak pedig ugyan volt árbevétele az előző évben, de kevesebb, mint 3,5 millió forint;és a PlanB Magyarország Kft. több, 2019-es és 2020-as szerződése, amelyért egy olyan céggel szemben indult, amely utoljára 2002-ben készített éves beszámolót.A másik kategóriába az olyan szerződések tartoznak, amelyek a Kehi utalásai szerint eléggé túl lehettek árazva. Érdemes megjegyezni, hogy ezeket a megállapításait a hivatal nem, vagy nem igazán alaposan támasztja alá, így azért érdemes ezeket az állításokat helyén kezelni, különösen azokat, amikor a Kehi összegszerű állításokat tesz arról, mennyiért lehet elvégezni egy-egy feladatot. De lássuk, miről is van szó!A már említett PlanB Kft. a Z generáció fogyasztási szokásairól írt tanulmányt a DHK-nak. A 40 oldalas tanulmányért 4 millió forintot kapott, vagyis egy oldal 100 ezer forintot ért. Ezt a Kehi azért furcsállja, mert a tanulmány megállapításai közül számtalan cikk, kutatás ingyen elérhető online.Szintén a PlanB egy 18 diából álló előadást is készített a pénzügyi tudatosságról 4,4 millió forintért, vagyis diánként 244 ezer forintért.Megintcsak a PlanB 14,8 millió forintért vállalta, hogy levezet egy nyereményjátékot, aminek részeként 6 felsőoktatási intézménynél 200 facsemetét kellett elültetni (ezek voltak a nyeremények). Ez, a játékról szóló Facebook-posztok megírásával együtt a Kehi szerint nem jelenthetett nagyobb költséget a cégnek 500 ezer forintnál (bár, ahogy jeleztem, a hivatal nem fejti ki, hogy ezt milyen adatok alapján állítja).A már szintén említett First Voice Kft. 14,5 millió forintért elemezte a diákhitelezést 2012 és 2019 között, vélhetően kérdőíves módszerrel. Erre az utal, hogy a Kehi a szerződéssel kapcsolatban azt fejtegeti: egy 1000 fős, 35-40 kérdéses kérdőíves kutatás "az interneten elérhető adatok alapján" már 1,4 millió forinttól rendelhető volt a kérdéses időszakban, de még kiegészítő szolgáltatásokkal együtt is 2 millió forintból meg kellett volna oldani ezt a feladatot.A Mestint Kft. szintén közvélemény-kutatást végzett a DHK-nak 27 kérdéssel és több mint 800 fővel, ami alapján egy 28 oldalas tanulmányt és 108 diás előadást készített 12,4 millió forintért, amit a Kehi szerint szintén 2 millió forintból meg kellett volna tudni oldani.A Think&Tank Management Kft. pedig középiskolásoknak bonyolított le "fenntartható fejlődés és e-mobilitás kampányt" 14,7 millió forintért, amiből 5,5 millió forintért 50 elektromos rollert vettek a verseny győzteseinek. Vagyis 9,2 millió forintért végezte a cég az online szavazatok összesítését és a nyeremények kiszállítását, "aminek reális ellenértéke ennek mindössze a töredéke".A Kehi a szerződések rövid ismertetése után viszont semmilyen konklúzióra nem jut. Nem állítja, hogy ezekkel kezdeni kellene valamit, bármit változtatni kellene a DHK szerződési gyakorlatán, vizsgálódni, nyomozni kellene. Mindössze annyit biggyesztettek a jelentés készítői a felsorolás után, hogy " a Hivatal álláspontja szerint a hitelállomány csökkentésének megállítását, illetve növelésének beindítását nem a fenti ügyletek, hanem a hitelportfolió szélesítésére történt lépések szolgálhatják". Vagyis, szabad fordításban: ne ilyenekre költsétek a pénzt, hanem végezzétek a munkátokat!A Diákhitel Központ szerződései már Magyar Péter színre lépése óta sok kérdést vetnek föl, ezen kérdések fő feltevője pedig eddig Hadházy Ákos független önkormányzati képviselő volt, aki már egy ideje válaszokat vár hasonló gyanús dolgok miatt a Tisza Párt vezetőjétől. Úgy volt, hogy a két ellenzéki politikus az önkormányzati/EP-választások után találkozik is, hogy tisztázzák az ügyeket, ám amint azt Hadházy a Magyar Narancsnak elmondta, Magyar lemondta a találkát.A Kehi jelentéséről szóló szerdai cikkre Magyar Péter, a Kehi és Magyar egy másik korábbi foglalkoztatója, a Magyar Fejlesztési Bank is reagált. Magyar Péter a már említett Facebook-bejegyzésében elsősorban Hont András újságíróba szállt bele, őt "rendkívül átlátszó kormányzati propagandista" és "a Fidesz átlátszó agitátora" jelzőkkel illetve, számon kérve rajta, hogy legális úton nem juthatott hozzá a Kehi jelentéséhez, és hogy "annyira nem volt lánglelkű, hogy az elődöm idején kötött szerződésekre, vagy a rogáni százmilliós szerződésekre vonatkozó megállapításokat is közkinccsé tegye."Magyar azokat az állításokat is az újságírónak tulajdonítja (hibásan), hogy mennyiért lehetett volna ténylegesen teljesíteni a kérdéses szerződéseket: "Nem tudom, hogy Hont Andrásnak volt-e valaha valódi munkahelye, ahol érdemi munkavégzés történt. Ha lett volna, akkor tudná, hogy vannak olyan elemzések, felmérések, amelynek oldalai jóval többe kerülnek százezer forintnál és adott esetben jóval nagyobb hasznot is hajthatnak.""Szerencsére, a Fidesz ügyeletes feljelentője már rég feljelentést tett az adott szerződések kapcsán, így nem kell Hont András látványos vergődése ahhoz, hogy Polt Péter ügyészsége hamarosan kimondja azt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal akkori és jelenlegi vezetője részt vett-e bűncselekmények eltussolásában, vagy pont ennek az ellenkezője történt, még a kormányzati megrendelés ellenére sem tudott rám sütni semmilyen törvénytelenséget a hatóság" - írja bejegyzésében a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője.Magyar csütörtökönBrüsszelben tartott sajtótájékoztatójánazt mondta, többször találkozott Hadházy Ákossal és igyekezett megválaszolni a kérdéseit a szerződésekről. Mint mondta, mindenhol szabály szerint zajlottak a beszerzések, minimum három, de volt, hogy több meghívott céggel.Azt is mondta, jellemzően nem ő, hanem kollégái, a jogi, pénzügyi és kommunikációs igazgató vezették ezeket a folyamatokat, de ő jó szívvel vállalja ezeket a szerződéseket.Hadházy Ákosnak és Hont Andrásnak pedig azt üzente, hogy vannak sokkal drágábban, oldalanként sok millió forintért elkészülő tanulmányok is, a kormányzatnak dolgozó Nézőpont és Századvég intézetek szerződéseit vizsgálják meg inkább ilyen bőszen.A Diákhitel Központ gazdálkodásával kapcsolatban valóban nyomozás van már folyamatban, pedig a Kehi az Átlátszó cikkének megjelenése után kiadott közleménye szerint a hivatal "az erről szóló kormányrendelet alapján tanácsadói tevékenységet folytatott a Diákhitel Központ Zrt. működése és gazdálkodása tárgyában", és ilyen tanácsadói minőségében véleményt készített a DHK működéséről. Ahogy már említettük, a dokumentum címében is a vélemény szó szerepel, a hivatal pedig leszögezi, hogy "az ügyben ellenőrzési jelentés a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően nem készült".Magyar Péter a Kehi közleményét csütörtökön hazugságnak nevezte, szerinte nem tanácsadói munkát végzett a hivatal, szerinte ez egy előre be nem jelentett vizsgálat volt, ami nagyon ritka, utoljára talán a Norvég Alapnál végzett ilyet a Kehi. Szerinte ahogy a Norvég Alapnál, úgy a Diákhitel Központnál is "előre eldöntött vádak és talán zsarolás céljából" végezték a vizsgálatot, legfelsőbb politikai utasításra.A Diákhitel Központ a Magyar Fejlesztési Bank alá tartozik, annak vezetőjéről az állami bank dönt. Ennek legfrissebb nyilatkozata szerint pedig a Kehi véleményének akkora súlya volt, hogy valójában ezért is távolították el Magyar Pétert a Diákhitel Központ éléről 2022-ben. Az állami bank közleménye szerint "a Kehi 2021 során folytatott átfogó vizsgálatot a Diákhitel Zrt.-ben, amely érintette a beszerzésekkel és szerződésekkel kapcsolatos gyakorlatot is. A Magyar Fejlesztési Bank ezt követően 2022-ben nem hosszabbította meg Magyar Péter vezérigazgatói megbízatását". Ez egyrészt ellentmond a Kehi közlésének, ami szerint nem vizsgálatról, ellenőrzésről, vagy hasonlóról van szó, csak véleményt írtak a DHK működéséről. Másrészt ellentmond annak is, amit a bank 2022-ben közölt arról, hogy Magyar miért távozott az fb-ből: eszerintMagyar saját kezdeményezésére, közös megegyezésseltávozik a Diákhitel Központ éléről.Magyar Péter csütörtökön az MFB nyilatkozatát is "ordas hazugságnak" nevezte.Magyar Péternek a politikai pályája elejénegy másik állami bankkal is komoly vitája voltarról, miért is távozott onnan. Amikor Magyar 2024 februárjában kicsekkolt a NER-ből, azt is bejelentette, hogy lemond a részben állami tulajdonú MBH Bank Nyrt.-nél betöltött felügyelőbizottsági tagságáról. A bank a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozik, ami gyorsan közölte, hogy Magyar Péter nem maga mondott föl az MBH Banknál, hanem "eltávolították".Ezután hosszú nyilatkozatháború kezdődött Magyar és az NGM között, a minisztérium szerint már a Varga Judit politikai karrierjének véget vető kegyelmi botrány kitörése előtt, 2024. január 18-án kezdeményezték Magyar megbízásának visszavonását. Erre Magyar azt választolta: "Ha igaz, amit a minisztérium állít, akkor nyilván tévedésből kaptam meg a január havi teljes tiszteletdíjamat, és nyilván tévedésből nem kaptam erről sem a Banktól, sem a minisztériumtól írásos tájékoztatást, és nyilván tévedésből szerepelek a Bank hivatalos nyilvántartásában." Az NGM állítása azért is furcsa volt, mert az MBH egy tőzsdén jegyzett társaság, nem tisztán állami cég, így az fb tagjairől csak a közgyűlés dönthet, ami meg is történtmárcius 14-én. | Furcsaságokat talált, de semmit nem javasolt a Magyar Péter vezette Diákhitel Központ szerződéseit vizsgáló hivatal | Új nyilatkozatháború indult arról, milyen szerződéseket kötött a Diákhitel Központ élén Magyar Péter, és arról, hogy ennek mi lett a következménye. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/03/magyar-peter-diakhitel-kozpont-kehi-szerzodesek-tularazas | 2024-10-03 18:19:37 | true | null | null | Telex |
Teljesen átalakítaná a közmédiumok felügyeletét a Fidesz által benyújtott törvénycsomag, amely egy új sajtótörvényt is tartalmaz. Utóbbi tartalmaz a tényfeltáró újságírást segítő szabályokat, de bevezetné azt is, hogy ha valakit megsértenek egy cikkben, akkor ő jogot kapjon a válaszadásra. Az ORTT jogutódja a javaslat szerint a Médiatanács lenne, négy helyett kilenc évre választott tagokkal.
Öt előterjesztést - három törvényjavaslatot és két határozati javaslatot - tartalmazó átfogó médiacsomagot nyújtott be az országgyűlésnek Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselő pénteken. Kezdeményezik többek között a Közszolgálati Közalapítvány létrehozását, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tanácsadó testületének jogutódjaként. Az előterjesztések szerint a közmédiumok - a közszolgálati rádió, televíziók, valamint az MTI - zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságai nonprofit részvénytársaságokká alakulnának át, de szervezetileg önállóak maradnanának.
Megszüntetnék a Magyar Rádió, a Hungária Televízió Közalapítványt és a Magyar Távirati Iroda (MTI) Tulajdonosi Tanácsadó Testületét, azok feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat az országgyűlés által létrehozott Közszolgálati Közalapítvány venné át.
Médiatanács ORTT helyett
Cser-Palkovics és Rogán javaslatai létrehoznák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek autonóm államigazgatási szerve az úgynevezett Médiatanács lenne, amelynek tagjait az országgyűlés választaná. A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja lenne. A Médiatanács elnökét és négy tagját az országgyűlés - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával - 9 évre választaná egyidejű, listás szavazással. (Az ORTT tagjait jelenleg nem kilenc, csak négy évre választják, viszont nem kétharmados, hanem egyszerű többséggel).
A javaslat szerint Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. A Hatóság elnöke kinevezésekor automatikusan a Médiatanács elnökjelöltjévé válna. A jelenleg hatályos törvény szerint az ORTT elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli.
A Médiatanács tagjaira az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló mandátumarányos eseti jelölőbizottság egyhangú szavazással tehetne javaslatot az előterjesztés szerint. A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési frakció létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznének. Ha a bizottság határidőn belül nem tudna négy tagjelöltet javasolni, a bizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhatna jelöltet az országgyűlésnek. Az ORTT tagjainak megválasztása a jelenleg hatályos törvény alapján egészen másként működik: minden országgyűlési képviselőcsoport egy-egy tagot jelölhet. A javasolt új szabályozás szerint tehát a Médiatanács tagjainak megválasztásakor sokkal nagyobb mértékben érvényesülne a parlamenti erőfölényben lévő párt akarata, mint jelenleg az ORTT-tagok megválasztásakor.
A törvényjavaslat indoklásában az előterjesztő képviselők a kilenc évre adott mandátumot azzal magyarázzák, hogy így biztosítható az elnök és a tagok függetlensége. Arról pedig, hogy a tagokat javasoló jelölőbizottságban az egyes frakciók küldöttei mandátumarányos mértékű szavazattal rendelkeznek, azt írják az indoklásban, hogy "megfelelve a demokratikus szempontoknak".
A Médiatanács tagjai valamivel kevesebb fognak keresni, mint az elődeik, az ORTT-tagjai. Az ORTT elnökének jelenleg akkora díjazás jár, mint egy miniszternek, a tagoknak pedig annyi, mint egy államtitkárnak. A Médiatanács elnöke és tagjai csak a miniszter illetve államtitkári illetmények 75 százalékát kapnák.
A Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve a kuratórium lenne, amely az országgyűlés által választott tagokból, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által delegált elnökből áll.
A csomagnak része egy alkotmánymódosítási javaslat, egy nagy terjedelmű - a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló - előterjesztés, két - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, valamint a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló - határozat, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat indoklásában az áll, hogy a javaslat a sajtószabadság alkotmányos kategóriáit részletezi, meghatározza a sajtó alapvető jogait, és ezzel párhuzamosan feladatokat ró ki a médiapiac szereplőire, amelyeket a közönség jogainként határoz meg.
Válaszolhat, akit megsértenek
A Polgári Törvénykönyv helyett ez a pénteken benyújtott törvényjavaslat határozná meg a sajtó-helyreigazítás szabályait, új nevet is adna az intézménynek, válaszadási jognak nevezné azt. A törvényjavaslat szerint nem csupán a hamis tényállítások, hanem a becsületet, emberi méltóságot sértő egyéb közleményekkel szemben is lehetséges volna a válaszadási jog gyakorlása, vagyis követelni lehetne válaszközlemény közzétételét. "Akinek becsületét vagy emberi méltóságát valamely médiatartalom sérti, követelheti válaszközlemény közzétételét" - áll a javaslatban.
A törvényjavaslatnak ehhez az eleméhez hasonló szabályozás szerepelt az előző Orbán-kormány idején az úgynevezett Lex Répássyban, a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényben, amelyet Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök nem írta alá, mert több ponton alkotmányellenesnek talált. "Akinek személyhez fűződő jogát napilapban, folyóiratban, rádióban vagy televízióban közölt valamely vélemény vagy értékelés sérti - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül -, követelheti saját véleményének vagy értékelésének közzétételét is" - ez a passzus állt a lex Répássyban.
Mádl akkori véleménye az volt, hogy a törvény válaszadásra vonatkozó rendelkezései a személyhez fűződő jogok védelme érdekében korlátozzák a sajtószabadságot, azon belül is a szerkesztés szabadságát. A lex Répássyt bírálta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is, mondván, az a sajtószabadság ellen irányul. Az Alkotmánybíróság végül 2001. december 4-én alkotmányellenesnek nyilvánította a válaszadás jogának a Lex Répássyval rögzített szabályozási módját.
Segítség a tényfeltáráshoz
A pénteken benyújtott javaslat tartalmaz az oknyomozó újságírást megkönnyítő szabályokat is. A törvényjavaslat szerint egyrészt az újságírónak joga lenne információforrása titokban tartásához hatósági eljárások során, másrészt a jogszabály kimondaná, hogy a tartalomszolgáltató alkalmazottja - vagyis az újságíró - mentesülhet a jogi felelősségre vonás alól, ha a munkája során jogsértést követett el, de azt fontos közérdekű információ megszerzésének szándéka indokolta.
A mentesülési szabály akkor lenne alkalmazható, ha az adott információt máshogy nem vagy csak aránytalan nehézségek árán lehetett volna megszerezni, és az információ nyomán a hatóságok előtt addig nem ismert bűncselekményre derül fény, és az elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan sérelmet.
A tájékoztatás kötelezettsége
Cser-Palkovics és Rogán javaslata kimondaná, hogy tilos visszaélni a médiatartalom közzétételébe való beleegyezéssel. A javaslat szerint "minden egyéb feltétel, illete jogkövetkezmény nélkül" visszavonható a médiatartalom közzétételéhez adott hozzájárulás, ha az nem valamely közéleti vagy magyar polgárok számára jelentős eseményt mutat be, illetve ha nem hivatalos, közfeladatot ellátó személy vagy közéleti személyiség tette a nyilatkozatot.
Rogán és Cser-Palkovics javaslata hatályon kívül helyezné az 1986-os sajtótörvény 4. paragrafusát, amely a felvilágosítási kötelezettségről szól. A hatályon kívül helyezendő törvényhely többek között azt mondja ki, hogy a "hiteles, pontos és gyors tájékoztatást az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek a saját kezdeményezéseikkel, továbbá a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni", valamint az is szerepel benne, hogy "a sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni". Ez a szabály nincs egyértelműen rögzítve a pénteken benyújtott javaslatban, abban erről a témáról csak annyi áll, hogy "az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek kötelesek elősegíteni a tartalomszolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését".
Az Alkotmányban védenék az állampolgárok tájékoztatáshoz fűződő jogát is
A javaslattal párhuzamosan benyújtott a két képviselő pénteken egy alkotmánymódosítási javaslatot is, amely az Alkotmány szólás-és sajtószabadságról szóló paragrafusát alakítaná át. A módosítás kibővítené azt a mondatot, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. A fideszes politikusok kiegészítenék ezt azzal, hogy az állam védi a sajtó sokszínűségét is, valamint az állampolgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát és a demokratikus közvélemény kialakításához fűződő érdekét.
Az Alkotmány sajtószabadságról szóló paragrafusa egy újabb, a közszolgálati média felügyeletéről szóló bekezdéssel bővülne a pénteken benyújtott javaslat szerint: "A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. A közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek".
Az alkotmánymódosítás egyik további célja, hogy a sajtószabadságról valamint a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvényt is csak kétharmados többséggel fogadhassa el a parlament. | A sértett embereket és a tényfeltárókat is segítené a Fidesz médiacsomagja | Teljesen átalakítaná a közmédiumok felügyeletét a Fidesz által benyújtott törvénycsomag, amely egy új sajtótörvényt is tartalmaz. Utóbbi tartalmaz a tényfeltáró újságírást segítő szabályokat, de bevezetné azt is, hogy ha valakit megsértenek egy cikkben, akkor ő jogot kapjon a válaszadásra. Az ORTT jogutódja a javaslat szerint a Médiatanács lenne, négy helyett kilenc évre választott tagokkal. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/06/sajtotorveny-javaslatot-nyujtottak-be-fideszes-kepviselok | 2010-06-11 20:00:00 | true | null | null | Origo |
Nemrégiben Fábián Lajossal, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnökével, a TritonLife csoport társalapító tulajdonosával készített interjút közölt a Népszava, az online verzióban a következő, figyelemfelhívó címmel: "A magánszektorban sincs elég orvos, de vannak, akik már itthon is elérték az amerikai fizetéseket". Érdekes, vitára hívó kérdésekről is szó esett.
Fábián Lajos szerint abban, hogy megbetegszik valaki, legtöbbször van a korábbi életmódjából, szokásaiból fakadó saját felelőssége. Ezért éppúgy, mint a casco biztosításoknál, a betegnek vállalnia kellene önrészt.
Ámde tudjuk, hogy az emberek többsége nem gondol a tüdőrákra, amikor rágyújt, és nem méri meg naponta a testsúlyát, legkevésbé egy evés-ivással feldobott baráti találkozó után. A leggyakoribb és legdrágábban kezelhető betegségek többségénél - mint pl. rák - ráadásul fogalmunk sincs a betegség okáról, és bár statisztikailag igazolt a dohányzás és a tüdőrák kapcsolata, ez az egyénre vetítve nem jelent bizonyosságot: nem minden dohányost ér el a tüdőrák. Más rákféleségeknél még ennél is kevesebb a tudásunk, ezért aztán az egyes beteg nem tehető felelőssé.
Máskor nem is maga a beteg, hanem a munkakörülmények játsszák a vezető szerepet, mint pl. az ízületi betegségek többsége esetén. Gyakran az egészségtelen környezet - pl. az ivóvíz vagy a levegő minősége - okoz olyan betegséget, melyet honfitársaink nem tudnak önmaguk kivédeni, elhárítani. Ráadásul a lakosságnak vajmi kevés ismerete van az életmód és a betegségek közötti összefüggésekről.
Érthető, hogy a magánvállalkozók számára jobb versenyhelyzetet jelentene, ha a betegnek az állami egészségügyben is fizetnie kellene az ellátásért, ráadásul ez esetben az állam is jól járna: kevesebb költségvetési pénzből több beteg ellátására futná. Az állami szolgáltatóknak ez nagyjából mindegy, hiszen magát az árat az állam határozza meg, függetlenül attól, hogy annak mekkora részét fizetné a beteg - esetleg. A szolgáltatónak talán javulna a kihasználtsága, ami azért valamennyit javíthatna az anyagi helyzetén, feltéve, ha a munkájuk ellenértékét legalább a valós árán térítenék meg.
Fábián Lajos úgy tudja, hogy a kormány erőfeszítéseket tesz a szűrések tekintetében. Ez sajnos nehezen érhető tetten. A 25 és 65 év közötti hölgyek háromévenként vehetnek részt méhnyakszűrésen, a 45-65 év közöttiek pedig mammográfián. A fő baj az, hogy a kormány nem tesz valódi erőfeszítéseket, pl. nem vásárol hirdetéseket annak érdekében, hogy a hölgyek meg is szervezzék önmaguknak a szűrést - hiszen a méhnyakrák esetében ez az elvárás -, majd megjelenjenek a vizsgálaton. A közelmúltban megjelent összefoglaló szerint a méhnyak- és az emlőrák tekintetében a szűrésre hívottak megjelenése 60 százalék körül mozog (sajnos ez az anyag csak elnagyolt adatokat tartalmaz, azokat is 2016-ból).
Az 50 és 70 év közötti népesség kétévenkénti vastagbél-szűrése jelenleg kísérleti, bevezető jellegű, korlátozott akcióként zajlik. A koncepció indokoltnak tartja ennek kiterjesztését, de ez még nem történt meg.
Sajnos e rákféleségek a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint a szűrési korhatárok előtt és után is nagy számban veszélyeztetik az embereket, ezért erőfeszítéseket kellene tenni a korhatárok tágítására, a felső korhatár eltörlésére.
Ami az interjú egyik fő mondanivalóját illeti, arról a Népszavában Danó Anna október 4-én már közölt egy kitűnő összefoglalót: nevezetesen arról, hogy az állam a magánszolgáltatóktól vásárolna meg egyes hiánycikknek minősülő ellátásokat. De ebben nincs semmi új. Már a kilencvenes évek elején tapasztalhattuk, hogy az államnak nincs elég pénze az egészségügyre, különösen a korszerű eszközök beszerzésére. Ezért megállapodott némely beruházókkal arról, hogy ha hajlandók CT, angiográfiás, művese, sugárterápiás, stb. készülékeket, majd később egynapos sebészethez szükséges rendszereket venni és működtetni, akkor az OEP/NEAK szerződik velük e szolgáltatások költségtérítésére. Máskor a kórházak szervezik ki egyes feladataikat a vállalkozóknak. Ezek árának megállapításakor - ellentétben az állami ellátók felé elismert ártól - az amortizációs, fejlesztési és bérlési költségeket is tekintetbe vették.
Egyszóval nem számít újdonságnak, hogy az esetleg hiányzó eljárásokat magántulajdonú szolgáltatóktól vásárolja az állam vagy egy kórház. Amiről jelenleg édeskeveset tudunk, az a mennyiség, az ár és az ezekhez szükséges pénz forrása.
Azt tudjuk, hogy az állami ellátóhelyek a jelenlegi egyre szűkösebb állami költségtérítés mellett szükségszerűen veszteségesek. Ez az, amit egy magánszolgáltató nem engedhet meg magának. Tehát vagy árán vásárol az állam a magántól, vagy a betegnek kell a zsebébe nyúlnia a hiányos NEAK-térítés kiegészítése érdekében. Remélhetőleg ettől a többi ellátás nem szegényedik el még jobban. Az viszont világos, hogy honfitársaink gyógyításához a jelenlegi egészségügyi forrástömeg nem elegendő.
Az interjú a valóságnak megfelelően arra is kitér, hogy az állami és a magánellátásban is a szakember a kapacitások szűk keresztmetszete. Nincs annyi szakember Magyarországon, hogy az állami és a magánszektor működtetését jelentős, növekvő mennyiségű túlmunka nélkül biztosítani lehessen. Így aztán - állítja Fábián Lajos - egyes szakmákban a szakemberek a hazai körülményekhez képest hatalmas honoráriumokat követelnek. Ez szerinte már kilenc számjegyű fizetéseket jelent, és 600-700 milliós évi jövedelmet, amit az égvilágon semmi sem indokol.
A világon nagyon kevés hely van, ahol hasonlót el lehet érni, jobbára az Amerikai Egyesült Államokban léteznek ilyen jövedelmek, ott is ritkán. Egy USA-beli honlap adatai szerint 5 legjobban fizetett szakterületen (aneszteziológus, belgyógyász, szülész-nőgyógyász, sürgősségi orvos, illetve aneszteziológus szakasszisztens) 340-520 ezer dollár éves fizetés érhető el maximálisan, ami forintra átszámolva sem több 120-180 millió forintnál évente. Ez havonta maximálisan 9,9-15,5 millió, az átlagot nézve pedig 3,7-9,3 millió forintnak felel meg.
Összességében sajnos egyet kell értenünk Fábián Lajossal: "túl keveset költ Magyarország az egészségügyre, nincs átgondolt egészségpolitikai mesterterv, kiszámíthatatlan a szabályozás, gyorsan változó és leginkább ad hoc politikai érdekeket szolgáló, de csak a részleteket igazító intézkedések történek." A megoldás tekintetében pedig igaza van abban, hogy nem szabadna korlátozott lehetőségekkel, lényeges megalkuvásokkal működő kórházakat politikai érdekből a rendszerben tartani.
Magyarán nem az elavult kórházat kell a beteghez vinni, hanem a beteget a modern kórházhoz. Az igazihoz, ami nem szuperkórház, hanem egyszerűen csak napjaink kórháza. És ahol a beteg nem akkor fizet, amikor megbetegszik, hanem munkaképes korában tudatos és tisztességes járulékfizetője egy biztosítónak. Azaz nem a nagy kalapba fizetett adóival, hanem biztosítási járulékkal fedezi az egészségügyi ellátás költségeit. Adóinkból pedig az állam fizet a biztosítónak azok helyett, akiknek nincs jövedelmük.
A szerző sebész főorvos.
- | Rákszűrés jobbára papíron | Nemrégiben Fábián Lajossal, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnökével, a TritonLife csoport társalapító tulajdonosával készített interjút közölt a Népszava, az online verzióban a következő, figyelemfelhívó címmel: „A magánszektorban sincs elég orvos, de vannak, akik már itthon is elérték az amerikai fizetéseket". Érdekes, vitára hívó kérdésekről is szó esett. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256388_rakszures-jobbara-papiron | null | true | null | null | Népszava |
MVM kommunikációs igazgatója Bentzik Réka interjúnak álcázott PR-interjút adott az Origonak. A cél az lehetett, hogy az utóbbi idők MVM körüli balhéját egy kicsit feledtessék, és pozitívabb képet kapjanak az emberek arról az állami cégről, amely 500 milliót adott a Civil Összefogás Fórum Alapítványon keresztül a CÖF-nek.
Az elején megtudhatjuk, hogy “az új logónk jobban kifejezi, hogy az MVM a korábbi időszakhoz képest sokkal modernebb és lendületesebb arcát mutatja”, vagyis egy igazi PR-cikket olvasunk, aztán viszont érdekes választ kap az Origo az egyik kérdésére.
A 444 szúrta ki, hogy
az MVM támogatási stratégiája milyen irányokat jelöl ki? Mi alapján választja ki a támogatott területeket/szervezeteket?
kérdésre ezt mondja Bentzik Réka:
A támogatási politikánk egységes elvekre épül, a kultúra és a tudomány támogatásán túl a jótékonykodásban is igen aktívak vagyunk. A támogatások megítélése minden egyes esetben azonos szabályok szerint történik, és minden támogatásunkat a Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá. | Rogán Antal hivatala hagyta jóvá a CÖF félmilliárdos támogatását | Miközben a kormány korábban azt hangsúlyozta, ez nem kormányzati döntés volt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/06/02/rogan-antal-hivatala-hagyta-jova-a-cof-felmilliardos-tamogatasat/ | 2017-06-02 22:11:00 | true | null | null | 24.hu |
Az ÁSZ nemrég lezárult vizsgálata megállapította, hogy az Országos Cigányönkormányzat (OCÖ) szabálytalanul használta fel a rendelkezésére bocsájtott költségvetési pénzeket, kezdte pénteki sajtótájékoztatóját Farkas Flórián miniszteri biztos. Mivel az OCÖ teljes egészében költségvetési forrásokból gazdálkodik, Farkas szerint jogos az adófizetők felháborodása.
„Jogos, és nem szerencsés – mondta –, hiszen ismételten erősíti a cigánysággal szembeni előítéleteket.” Farkas szerint különösen felháborító, hogy a visszaéléseket olyanok követték el, akik ellen amúgy is sorozatos feljelentések vannak.
Az ÁSZ az OCÖ működésének elmúlt másfél évét vizsgálta, mindeközben szabálytalanságok sorát tárta fel. A megállapítások szerint az OCÖ még saját törvényes működési kereteit sem biztosította, alapszabálya és belső szabályzatai mind törvényellenesek. Kolompár Orbán, az önkormányzat elnöke az összeférhetetlenségi szabályok ellenére az OCÖ tulajdonában lévő Kft.-ben is ügyvezető igazgató.
Szabálytalanságokat tártak fel az OCÖ gazdálkodásában is. A szervezet saját tőkéje másfél év alatt 97 millió forintról 66 millióra csökkent az éves költségvetést meghaladó kiadások miatt. Költségvetését folyamatosan 50 millió forintos folyószámlahitel terheli.
Az ÁSZ vizsgálata során 206 kifizetést ellenőrzött tételesen, melynek során 10,5 millió forintos szabálytalan kifizetést állapított meg. Szabálytalanul fizette ki például az önkormányzat Kolompár Orbán 43800 forintos szemüvegét, de például egy, nem az OCÖ tulajdonában álló Mercedes személygépkocsi 140 ezer forintos szervízköltségét is a szervezet fizette. 300 ezer forint bírságot fizettek ki az OCÖ kasszájából, mert Kolompár Orbán nem vett autópályamatricát, és azt az 1,2 millió forintot is, amelyet nem önkormányzati tulajdonú gépkocsikra vásárolt autópálya-matricákra költöttek.
Fedezet nélküli kifizetésként részletezi az ÁSZ a balatonlellei tábor működéséhez szükséges eszközök, anyagok előirányzat nélküli beszerzését, amit a házipénztárból álltak.
Mivel az ÁSZ szerint az OCÖ elnökét és hivatalvezetőjét terheli felelősség a szabálytalan kifizetésekért, büntetőeljárás megindítását kezdeményezte.
Farkas is büntetőfeljelentést tett az ÁSZ megállapításai alapján, de további vizsgálatok lefolytatását is szükségesnek tartja. Az ÁSZ csak az elmúlt másfél évet vizsgálta, a miniszteri biztos az elmúlt nyolc év egészére kiterjesztené a vizsgálatot. Arra, hogy ennek elvégzésére az ÁSZ-t kéri-e fel, vagy belső vizsgálatra gondolt, kitérő választ adott.
Arra a kérdésre, hogy befolyásolhatja-e döntését az OCÖ hétfőre ígért válasza, azt mondta: „Nem fogom elhinni, amit hétfőn válaszolnak.” | Farkas Flórián tovább vizsgálná az OCÖ-t | Farkas Flórián tovább vizsgálná az OCÖ-t - Még szemüveget is az adófizetők vettek Kolompár Orbánnak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/09/17/tovabb_vizsgalna_az_oco-t_farkas_florian/ | 2010-09-17 12:28:00 | true | null | null | Index |
Egy katolikus plébániától bérelt lakásban lakott, egyetlen vagyontárgya egy autó volt, de már az sincs meg, ezért néha tömegközlekedéssel, néha autóstoppal közlekedett Szőcs Géza kulturális államtitkár, aki a kormánytagok közül egyedüliként szinte semmilyen vagyontárgyat és jövedelmet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában. Korábban volt valamennyi jövedelme is, de erről kinevezése előtt lemondott, ezért nem látta szükségét a vagyonnyilatkozatában feltűntetni.
Üresen hagyta a múlt héten pénteken közzétett vagyonnyilatkozatának jövedelemre és vagyonra vonatkozó részeit az Orbán-kormány kulturális államtitkára, Szőcs Géza. Az erdélyi származású író ezzel kilóg a sorból, a nyilvánosságra hozott nyilatkozatok szerint legtöbb kormánytag tisztes jómódban él, van lakásuk és autójuk is (az államtitkár nyilatkozatáról itt olvashat).
A kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény alapján legkésőbb július elején kellett közölniük vagyonnyilatkozatukat az Orbán-kormány azon tagjainak, akik nem országgyűlési képviselők, így Szőcs Gézának, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkárának is múlt héten kellett nyilvánosságra hoznia vagyonbevallását (a nyilatkozatokról itt olvashat).
Szőcs nyilatkozatában semmilyen ingó vagy ingatlan vagyont nem tüntetett fel. Az államtitkár a dokumentum szerint nem kapott juttatásokat az államtól sem, ami szintén szokatlan, a többi államtitkár ugyanis szolgálati notebookot, autót és telefonhasználatot is bevallott.
Az [origo] szerette volna megtudni, jövedelem hiányában korábban miből élt Szőcs, és mivel bevallása szerint ingatlana, autója sincs, arra is kíváncsiak voltunk, hogy hol lakott, hogyan közlekedett. A kulturális államtitkár kérdéseinkre csak e-mailben volt hajlandó válaszolni. A válaszait tartalmazó levélből kiderült, hogy korábban mégis volt jövedelme, sőt régebben még egy autója is.
Szőcs azt írta, a Duna Tv-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány elnökségi tagjaként havi 324 660 forint jövedelme volt, de jogviszonyát kinevezése előtt, az összeférhetetlenség miatt megszüntette. Ez egészült ki a szerzői jogvédő hivatalon, az Artisjuson keresztül kapott eseti honoráriumokkal, amit írói munkássága után kapott. Hogy évente ez mekkora összeget jelentett, az az [origo]-hoz eljutatott e-mailből nem derül ki.
Érdeklődésünkre, hogy saját lakás híján eddig hol lakott, Szőcs azt írta: Kolozsvárott, korábbi családjával együtt egy, a katolikus plébániától bérelt lakásban lakott, ma is ez a romániai bejelentett lakcíme. Korábban lakott mostani házastársával - szintén Kolozsvárott - a Deák Ferenc (mai nevén: Hősök) utcában is. Magyarországon pedig az általa még a Szabad Európa Rádió magyarországi irodavezetőjeként, romos állapotából felújított tinnyei Kossuth-kúriában, továbbá különböző albérletekben, majd a felesége résztulajdonát képező esztergomi, Sánc utcai családi házban.
Szőcs Gézának levele szerint volt ugyan korábban egy autója, de ez már nincs meg. Kolozsvár és Budapest között általában vonaton, busszal, néha autóstoppal utazott, városon belül villamossal, busszal és metróval szokott közlekedni - írta az államtitkát. Hogy mi történt a korábban tulajdonában lévő autójával, az nem derült ki az államtitkár leveléből.
Múlt héten megjelent vagyonnyilatkozatában szerepel, hogy Szőcs igazgatója egy romániai cégnek, a Qui One Quint Kft.-nek, ahol havonta 300 eurónak megfelelő lejt keres, de az államtitkár megjegyzésként odaírta, hogy "ez csak papíron létező jövedelem, a cég évek óta hibernál". Szőcs az [origo]-nak azt nyilatkozta, a kft "kulturális szempontból jelentős értékek megjelenítésével foglalkozott", de egy idő után a cég már nem tudta előteremteni ehhez az anyagi fedezetet.
Szőcs szerkesztési, fordítási, szervezési és menedzselési tevékenységéért kapta a cégtől a vagyonnyilatkozatban feltűntetett összeget, de a pénzt a költő soha nem vette fel, hanem "benne hagyta" a cégben, sőt öt éve még "papíron" sem kapott pénzt a kft-től. | Autóstoppal közlekedett kinevezése előtt a vagyontalan államtitkár | Egy katolikus plébániától bérelt lakásban lakott, egyetlen vagyontárgya egy autó volt, de már az sincs meg, ezért néha tömegközlekedéssel, néha autóstoppal közlekedett Szőcs Géza kulturális államtitkár, aki a kormánytagok közül egyedüliként szinte semmilyen vagyontárgyat és jövedelmet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában. Korábban volt valamennyi jövedelme is, de erről kinevezése előtt lemondott, ezért nem látta szükségét a vagyonnyilatkozatában feltűntetni. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/07/szocs-geza-kulturalis-allamtitkar-vagyona | 2010-07-08 14:19:00 | true | null | null | Origo |
A Bayer cégcsoport és az országos villanyhálózatot üzemeltető vállalat közel 8,5 millió eurós közös beruházással építette fel Gyergyóremete új transzformátorállomását. Az új transzformátorállomás avatásán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter lelkesen nyilatkozott az áramellátás jelentőségéről, hangsúlyozva, hogy infrastruktúra nélkül nincs fejlődés. A projektet sikertörténetként prezentálják, ám a valóság sokkal összetettebb képet mutat: a háttérben egy átláthatatlan politikai és gazdasági hálózat húzódik meg, amely Balázs Attila nevével kapcsolódik össze.
A NER-közeli üzletember régóta meghatározó szereplője az Erdélyben zajló magyar közpénzes beruházásoknak. Szoros kapcsolatot ápol a magyar kormány legfelsőbb köreivel, Tiborcz István és Mészáros Lőrinc közös érdekeltségeivel is üzleti kapcsolatban áll, és több alkalommal részesült vissza nem térítendő állami támogatásban, melyek közül jelentős összegek jutottak hozzá Székelyföld gazdasági felélénkítésének jelszavával.
A közel 8,5 millió eurós gyergyóremetei transzformátorállomás fejlesztésének hivatalos átadóján azt hangsúlyozták, hogy a létesítmény nagyban hozzájárul a térség energetikai stabilitásához. A projektet a Bayer cégcsoport és a Román Villamosenergia-elosztó Vállalat (DEER) közös finanszírozásával valósították meg, amelyből a Bayer 5 millió eurót állt, míg a fennmaradó 3,5 millió eurót román közpénzből fedezték. A gyergyóremetei transzformátorállomás közel 8,5 millió eurós beruházása elsősorban Balázs Attila cégeinek biztosít stabil energiaellátást, az átadáson azonban a közhasznát méltatták.
Sebastian Ioan Burduja energiaügyi miniszter az eseményen méltatta a projektet, amely rekordidő alatt készült el. Nyilatkozata szerint a beruházás célja, hogy biztosítsa Gyergyószék és a környező települések energiaellátását, és stabil alapot nyújtson a további gazdasági fejlesztésekhez. Kiemelte, hogy a beruházás azért vált szükségessé, mert a térség áramhálózata az elmúlt években nem volt képes kielégíteni az új létesítmények és háztartások egyre növekvő áramigényét.
Balázs Attila, a Bayer csoport igazgatója elmondta, hogy a projekt fő célja az volt, hogy megszüntessék a hálózat feszültségingadozásait és áramkimaradásait, amelyek akadályozták az új beruházások működését. Példaként egy egyszerű háztartási eszközre, egy modern mosógépre hivatkozott, amely nem tudott megfelelően működni a hálózat elégtelen feszültsége miatt. "Hasonlóképpen a remetei gyárak és új létesítmények is a hálózati problémák miatt üzem- és működésképtelenek lettek volna," nyilatkozta.
A projekt során mintegy 1600 kamionnyi anyagot és felszerelést, valamint több mint 100 ezer méter kábelt használtak fel, és kiépítették a 110 ezer voltos magasfeszültségű hálózatot is, amely Székelyudvarhely, Maroshévíz és Csíkszereda irányába terjed ki. Ezzel Gyergyóremete és környéke is része lett egy olyan hálózatnak, amely a helyi vezetők szerint megbízhatóbb energetikai alapot biztosít majd a további fejlesztésekhez, beleértve a tervezett uszodát, jégpályát, szállodát és más környező létesítményeket.
Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke kifejtette, hogy a transzformátorállomás nem csupán a gazdasági beruházások stabilitását segíti, hanem a teljes térség áramellátását is megerősíti. Az eseményen részt vett Antal Lóránt újrázni készülő udvarhelyi szenátorjelölt is, aki egyébként a parlament energiaügyi bizottságának az elnöke, és Bende Sándor parlamenti képviselőjelölt is, akit a gyergyóiak küldenének ismét a parlamentbe.
Felmerül a kérdés, hogy ezek a nagyszabású beruházások mennyire szolgálják ténylegesen a helyi közösségek érdekeit, és mennyiben inkább egy üzleti kör gazdasági terjeszkedését segítik. Gyergyóremete áramellátása valóban javulhat ezzel a beruházással, de Balázs Attila színre lépése nem csak a helyi infrastruktúra fejlesztéséről szól.
Az üzletember több más projektet is kezdeményezett a térségben, köztük egy repülőtér megépítését is, amelyet a helyiek vegyes érzelmekkel fogadtak. A tejfeldolgozó üzem azóta sem működik, amióta 2023-ban Gyergyóremetén riportoztunk, pedig a projekt már akkor is jelentős csúszásban volt. A támogatások átláthatatlan felhasználása és a be nem váltott ígéretek miatt egyre nagyobb a helyi és országos szintű érdeklődés az ilyen jellegű beruházások valódi céljairól és hasznáról. A Gyergyószéken épülő jégpálya, uszoda és szálloda hasznos lehet, de kérdéses, hogy hosszú távon ténylegesen ki tudják-e használni a helyiek vagy inkább a projekt körüli elitnek kedveznek.
A nagyszabású fejlesztések és közpénzek útja nem átlátható, és az erdélyi beruházások esetében számos olyan vállalkozás és személy jelenik meg, akik politikai támogatottságuk révén hatalmas összegekhez jutnak. | Újabb beruházást avattak Gyergyóremetén, Balázs Attila ezúttal a román energiaminiszterrel bizniszelt | A gyergyóremetei transzformátorállomás közel 8,5 millió eurós beruházása elsősorban Balázs Attila cégeinek biztosít stabil energiaellátást, az átadáson azonban a közhasznát méltatták. | [
""
] | 0 | https://transtelex.ro/penzcsinalok/2024/11/10/ujabb-beruhazast-avattak-gyergyoremeten-balazs-attila-ezuttal-a-roman-energiaminiszterrel-bizniszelt | null | true | null | null | Transtelex |
Rácz András Oroszország-szakértő elolvasta az ELTE ÁJK honlapján Orbán Balázs doktori disszertációjának tézisfüzetét (ez rendszerint egy pár oldalas szöveg, ami a doktori védés előtt összefoglalja az értekezés fő mondanivalóját), és arra jutott, hogy a jelek szerint az anyag nem az ő, hanem az egyik beosztottja gépén készült - erről a Facebook-oldalán posztolt.
Rácz levezeti, hogy az ELTE honlapjára feltöltött fájl tulajdonságaira kattintva Árpási Botond Gergely jön ki szerzőként, aki 2023-ban a jelek szerint közösen jegyzett egy cikket Orbán Balázzsal. (Rácz azt írja, "nem lényegtelen részlet, hogy a cikkben Árpási első szerző, míg Orbán Balázs csak a második, mert a tudományos szokásjog szerint az első szerző mindig az, aki a legtöbb, legfontosabb munkát tette bele az adott kutatásba".)
Mindenesetre abban a 2023-as cikkben jegyzetként szerepel egy rövid önéletrajz Árpásiról:
"A szerző politikai tanácsadó, Miniszterelnöki Kabinetiroda. Politológus, politikatudományi alap- és mesterszakos diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte 2018-ban, illetve 2021-ben. Egyetemi tanulmányai során az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon munkáival helyezéseket ért el. A politikai vezetéselméleti kérdésekkel foglalkozó írásai megjelentek akadémiai folyóiratokban, illetve könyvfejezet formájában is."
Rácz ebből azt a következtetést vonja le, hogy Árpási Orbán Balázs beosztottja, de "2023-ban még biztosan az volt". Ezt nem tudjuk, de nem is utal rá semmi, a Miniszterelnöki Kabinetiroda ugyanis nem Orbán Balázs, hanem Rogán Antal irányítása alatt működik.
Rácz kiemeli azt is, hogy Orbán Balázs a disszertációja témájával korábban soha nem foglalkozott, míg Árpási igen, és szerinte életszerűtlen, hogy "Orbán Balázsnak ne lenne laptopja, amin a doktorija tézisfüzetén tud dolgozni". Szerinte mindez "elég izgalmas kérdéseket vethet fel annak kapcsán is, hogy vajon a disszertációnak ki a tényleges szerzője".
Hozzáteszi: Ugyanakkor az, hogy nem Orbán Balázs szerepel a tézisfüzetet tartalmazó fájl szerzői között, nem bizonyítja azt, hogy nem ő írta a szöveget. A tisztánlátást persze segítené, ha az érintettek maguk válaszolnának a felmerülő kérdésekre, ezért küldtünk megkereséseket mind Orbán Balázsnak, mind Árpási Botondnak.
November 15-én derült ki, hogy Orbán Balázs a doktori védésre készül, és hogy a nemzeti szuverenitásról írta a disszertációját. Kiderült az is, hogy a Miniszterelnök politikai igazgatójának PhD-értekezése nem mindenkinek nyerte el a tetszését, ketten is a védésre bocsátás ellen szavaztak a doktori tanácsban. Rácz András már korábban is megszólalt a témában, szerinte "szokatlan mértékű adminisztratív jóindulat kell ahhoz, hogy Orbán Balázs tizenkét évvel az abszolutóriuma megszerzése után disszertációt védhessen". | Egyre rejtélyesebb Orbán Balázs doktori disszertációja | Rácz András Oroszország-szakértő közösségi oldalán tette közzé kételyeit Orbán Balázs disszertációja kapcsán. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/egyre-rejtelyesebb-orban-balazs-doktori-disszertacioja.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciai helyettes államtitkára pénteken bekérette André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivőt a magyarországi civil társadalom helyzetéről Barack Obama amerikai elnök beszédében elhangzottak, valamint az ügyvivő csütörtöki televíziós interjújában elmondottak miatt.
Fülöp Judit, a KKM sajtófőnöke azt közölte az MTI-vel, hogy Magyar Levente a jelenlegi és a volt amerikai elnöknek címzett miniszterelnöki levelekben foglaltakra hivatkozva a találkozón hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontja szerint a civil társadalom megfélemlítésével kapcsolatos amerikai állításoknak nincs ténybeli alapjuk.
A tárca szerint a magyar-amerikai szövetségesi viszony szellemiségével összeegyeztethetetlen, hogy amerikai részről olyan országok között sorolták fel Magyarországot, amelyek "a civil társadalom működését és a demokráciát illetően egyértelműen eltérő kategóriába tartoznak".
A civil társadalmakra nehezedő nyomás a demokrácia eszméjének aláaknázását célozza – mondta az amerikai elnök a Clinton Globális Kezdeményezés elnevezésű szervezet New York-i éves tanácskozásán, a rossz példák között említve Magyarországot. Bejelentette, hogy az USA világszerte innovációs központokat hoz létre a civil társadalmi csoportok támogatására.
A Külgazdasági és Külügy Minisztériumtól úgy reagáltak Obama beszédére, hogy szerintük „nincs ténybeli alapjuk” az amerikai elnök megjegyzéseinek, amelyeket a magyar civil társadalom állítólagos kormányzati korlátozásával kapcsolatban tett. | Itthon: Szijjártó helyettes államtitkára bekérette az amerikai ügyvivőt | Bekérette a külügy André Goodfriend amerikai ideiglenes ügyvivőt a magyarországi civil társadalom helyzetéről Barack Obama amerikai elnök beszédében elhangzottak, valamint az ügyvivő csütörtöki televíziós interjújában elmondottak miatt. Az ügyvivő nemrég azt mondta: szerinte Magyarország imidzse csorbát szenved, ha nem rendezi megnyugtatóan a civilek ügyét, és ilyen képet fog sugallni magáról a szövetségesei felé és erről szólt Obama beszéde is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140926_Szijjarto_helyettes_allamtitkara_bekerett | 2014-09-26 19:28:00 | true | null | null | HVG |
Rendõr súgott a stricinek Kaposváron!
2011-11-18 14:15:00
Hirdetés
Elõzetes letartóztatásba helyezte a Kaposvári Városi Bíróság azt a rendõrt, akit azzal gyanúsítanak, hogy pénzért rendõri intézkedésekrõl adott információkat egy lányokat futtató férfinak. A vesztegetõ "patrónust" is letartóztatták. A rendõr, hivatali kötelességét megszegve, az elmúlt évben anyagi ellenszolgáltatásért folyamatosan tájékoztatta a prostituáltak "pártfogóját", hol és mikor számíthatnak rendõri ellenõrzésre. A rendõr a gyanú szerint az autós nyilvántartásokat is a férfi rendelkezésére bocsájtotta.
MTI | Rendőr súgott a stricinek Kaposváron! | Előzetes letartóztatásba helyezte a Kaposvári Városi Bíróság azt a rendőrt, akit azzal gyanúsítanak, hogy pénzért rendőri intézkedésekről adott információkat egy lányokat futtató férfinak. A vesztegető "patrónust" is letartóztatták. A rendőr, hivatali kötelességét megszegve, az elmúlt évben anyagi ellenszolgáltatásért folyamatosan tájékoztatta a prostituáltak "pártfogóját", hol és mikor számíthatnak rendőri ellenőrzésre. A rendőr a gyanú szerint az autós nyilvántartásokat is a férfi rendelkezésére bocsájtotta. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/rendor-sugott-a-stricinek-kaposvaron/1txq0ty | 2011-11-18 14:15:00 | true | null | null | Blikk |
Lázár János élet-halál ura lesz, ha ezt meglépi a kormány
Röpködnek a nevek, hogy kit helyez a kormány az adóhivatal elnöki székébe. A kulcskérdés viszont az, hogy konkrétan mi lesz a NAV beígért gyökeres átalakítása, és kik kerülnek a hatóságnál kulcspozícióiba a simicskátlanító átalakítások során. Az is lehet, hogy a NAV-ot bedarálják a kormányhivatalok, magyarán Lázár János alá.
Mindenki találgatja, kit ültet a kormány Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) távozó elnöke helyébe. Röviden, kié lesz az ország rettegett hatósága, ami 2010 óta Simicska Lajos területének számított (hiszen Vida Ildikó Simicska régi munkatársa volt). A potenciális elnökjelöltek nevénél azonban sokkal fontosabb, hogy melyek lesznek azok a gyökeres átalakítások a NAV-nál, amelyeket belengetett a kormány, és kik kerülnek a hatóság kulcspozícióiba a simicskátlanító átalakítások során.
A lassan két éve kirobbant áfacsalási botrány, az adóhatósági visszaélésekre utaló számos eset, és a kitiltási botrány arról árulkodik, hogy bőven lenne mit változtatni az adóhatóságnál, és az átalakításokat a szervezet csúcsán, a korrupciós mechanizmusok felszámolásával kellene kezdeni. Az mindenesetre gyanús, hogy a NAV nem nagyon lesz más Vida távozása és a simicskátlanítás után sem, hiszen a kormány eddig is megfért, vagy inkább szorosan összefonódott a hatóság mögött feltűnő oligarcháival. A most kezdődő átalakítások végén Lázár János élet-halál ura lehet, ha a NAV-ot bedarálják az alá tartozó kormányhivatalokba.
A kulcspozíciók
Az elnökről ne legyenek illúzióink, akárki is lesz, olyan megbízható ember kell a kormánynak, aki nem fog a fejére borítani semmit. Nem az elnök a lényeg, hanem a szervezet, és a kulcskérdés az, hogy olyanok ne maradjanak vezető pozícióban, akikkel kapcsolatban a NAV-botrányban korrupciós kockázatok merültek fel – magyarázta a hvg.hu-nak Horváth András, a NAV áfacsalási botrányt kirobbantó volt munkatársa. Szerinte ezt a struktúrát kellene szétroncsolni, ez teszi lehetővé ugyanis, hogy az adóhatóság szervezetten megvédje a legnagyobb adócsalókat, akik éves szinten alsó hangon ezermilliárd forinttal rövidítenek meg minket.
Ha a kulcsterületeket megtisztítaná a kormány, és olyan személyeket helyezne a vezetői posztokra, akiknek releváns szakmai múltjuk van, akkor valóban javíthatna az adóhatóság működésén.
Ezeket a kulcsterületeket és kulcspozíciókat érdemes figyelni a következő hónapokban:
1. A NAV Központi Hivatalának Ellenőrzési Főosztálya
Ez a szervezeti egység az adócsalók elleni harc főhadiszállása, a szakmai csúcsszerv. Ez a főosztály tervezi, szervezi és hangolja össze a NAV adóellenőrzési tevékenységét. Együttműködik az adóellenőrzések során, és ide tartozik az adóellenőrzések felügyelete is (beleértve az adószakmai területhez tartozó informatikai rendszereket is), magyarán az adócsalók elleni küzdelem kontrolljáért is felelős. Végső soron az online pénztárgépek ellenőrzéséért is ők felelnek. Ez a főosztály tehet javaslatot központosított ellenőrzésekre, előkészíti az elnöki elrendeléseket. Emellett koordinálja az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működtetését.
A jelenlegi főosztályvezető Dávida Marianna. A részleg az adószakmai elnökhelyettes alá tartozik, aki eddig Csillag Dezsőné volt. Dávida Marianna 2010 októberében lett ennek a főosztálynak a vezetője, és Vida Ildikó nevezte ki. A Horváth András által kirobbantott NAV-botrányban többször előkerült a neve, a NAV kiemelt ügyek részlegének volt vezetője áprilisban bíróságon vallotta, hogy beleavatkozott az adóellenőrzésekbe.
2. Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság
A legfontosabb regionális főigazgatóság ugyanis a fővárosi és a Pest megyei ellenőrzésekért felelős, ahol a legtöbb és legnagyobb cég működik.
A jelenlegi főigazgató Tamásné Czinege Csilla, akinek felmerült a neve az elnöki vagy valamelyik alelnöki poszt esélyeseként. Az ő feljelentése nyomán tartottak házkutatást a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András lakásán, jó viszonya van Nyerges Zsolt Közgép-elnökkel, és jó kapcsolatot ápol Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel is, akinek – karcagi lévén – a földije is. Tamásné férje a könyvvizsgáló a fideszes oligarchaként számon tartott milliárdos vállalkozó, Horváth László több érdekeltségénél is. Az üzletember jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral.
3. Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság
Ez a szervezeti egység foglalkozik a kiemelt adózókkal. Ezek az adózók a legfontosabb gazdasági szereplők a NAV-botrányban, ugyanis ez az a „védett adózói kör” – Horváth András szerint –, amely hálózatokat építve milliárdos tételekben csalja el az áfát a NAV közreműködésével. A „védett adózók” a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező cégek (a fő adónemeket összesítve ők fizetik be a legtöbb adót), ide tartoznak a legnagyobb áruházláncok és a nagy exportőrök is, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi tulajdonban vannak, és Horváth szerint ezeket a nagy cégeket a NAV érdemi vizsgálatai soha nem érik el.
A jelenlegi főigazgató Somos Katalin. Az ő neve is többször felmerült a NAV-botrányban, egy alkalommal a botrány kirobbantói azzal vádolták, hogy akadályozta az áfacsalások kivizsgálását, és leépítette az úgynevezett Adó FBI-t, a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát, ami hatásos fegyver lehetett volna az olyan szervezett adócsalások elleni küzdelemben, mint általában az áfacsalás. Az Átlátszó egy dokumentum alapján állította, hogy Somos megtagadott egy vizsgálatot, amely miatt nem sikerült felderíteni egy cukorszállítmányokkal trükköző céghálózatot.
4. Az elnökhelyettesek
Adószakmai elnökhelyettes
A hat elnökhelyettes közül ez a legfajsúlyosabb poszt. Lényegében az adóellenőrzések, a jogi szabályozás, a bevallások és a végrehajtás tartozik alá.
Eddig Csillag Dezsőné töltötte be a posztot, de Vida Ildikóval egy időben, július 20-ával elhagyta az adóhivatalt és nyugdíjba vonult. Majdnem 30 évig dolgozott a hatóságnál, 2010-ben Vida Ildikó nevezte ki elnökhelyettesnek.
Bűnügyi elnökhelyettes
Szintén nagyon fontos pozíció, a NAV teljes bűnügyi szakterülete tartozik alá.
Jelenleg Sors László tölti be, nem merült fel a neve korrupciós ügyekben.
Vám- és pénzügyőri elnökhelyettes
A teljes vám- és pénzügyőri terület mellett ez az elnökhelyettes felügyeli a kiemelt adózók vámterületét is.
Jelenleg betöltetlen a poszt, a korábbi vezető, Kovácsics Iván január végén távozott. Az Átlátszó arról írt, hogy Kovácsics Iván fia és felesége a China Mart tulajdonosával üzemeltet közös kereskedőcéget, abban az üzletházban, amelynek pincéjében tavaly nagybani feketekereskedelemre derített fényt a 444.hu hírportál. Mindezek fényében talán meglepő, de mégis lehet találkozni azzal a pletykával, hogy Kovácsics is esélyes lehet az elnöki posztra.
Külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettes
Viszonylag súlytalan pozíció, jelenleg Varga Árpád tölti be. Gyakran ő volt a NAV arca, és nincs könnyű dolga a NAV-botrány kirobbanása óta, a Horváth Andrást célzó karaktergyilkosságtól a kínos magyarázkodásokig mindent be kellett vállalnia. Ez itt például egy emlékezetes szereplése volt:
A sok kínlódás azonban meghozhatja a gyümölcsét, ugyanis Varga Árpád Vida távozása után ideiglenes elnökké lépett elő, de az elnöki poszt esélyeseként is lehet hallani a nevét már hónapok óta.
Informatikai elnökhelyettes
Mint a pozíció megnevezése is jelzi, a NAV informatika rendszerének és beszerzéseinek felügyelője. A poszt nem súlytalan, mint az jelenlegi birtokosa történetéből is sejthető.
Jelenleg Vágujhelyi Ferenc tölti be, aki 2013-ban kapta meg a posztot, és ő lett az akkoriban már intenzív előkészítés alatt álló online pénztárgép-rendszer technikai illetékese, majd kiderült, hogy együtt repül a ralirepülő-bajnokságban annak a frissen alapított cégnek a vezetőjével, amely megkapta a gépekbe építendő adatchipek szállítását. További érdekesség, hogy az alá tartozó informatikai főosztály vezetői székében landolt 2014-ben Orbán veje, Tiborcz István testvére. Úgy, hogy semmilyen NAV-os múltja nem volt. Tiborcz Péter igazgatósági tagként megfordult egy informatikai részvénytársaságban, amely a családja érdekeltségébe tartozik ma is.
Erőforrás-gazdálkodási elnökhelyettes
Ő a szervezet gazdasági vezetője. Jelenleg Kiss Ferenc tölti be a posztot, nem merült fel a neve korrupciós ügyekben.
Mire készül a kormány?
A NAV tervezett átalakításáról hónapok óta suttognak, és Vida Ildikó távozása után Lázár János is belengette a NAV-reformot, illetve az adóeljárási reformot. Hogy ez konkrétan mi lenne, arról Lázár nem akart konkrét információkat megosztani, a NAV-ot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztériumot pedig hiába kerestük egy sor kérdéssel, a tárca nem reagált. Vida Ildikó viszont a Magyar Nemzetben „kiszivárgott” lemondólevelében a kelleténél valószínűleg több dolgot is elárult az átalakítással kapcsolatban.
A levél alapján a kormánynak több kész terve is van a NAV struktúrájának és dolgozóinak átszervezésére, és ezek drasztikus változtatásokról szólhatnak, ha még Vida Ildikó is „mélységes megdöbbenéssel szembesült” velük, szakmailag és emberileg elfogadhatatlannak és vállalhatatlannak tartja őket, illetve szerinte veszélyeztetik a NAV működőképességét és az adóbevételeket is. Feltéve persze, hogy nem csak az volt Simicska leköszönő munkatársának célja, hogy beszóljon a kormánynak.
A leköszönő elnök jelzései azokat a pletykákat erősítik, melyek szerint a kormány a NAV „szétverésére” készül. Az adóhatóságon belülről származó értesüléseink szerint a kormány megyei szintre szedné szét a hivatalt, amely a kormányhivatalok mellé telepített egységek formájában működne tovább. Ez állítólag együtt járna az állomány jelentős részének leépítésével is. Az rejtély, honnan tudja a kormány ilyen határozottan, hogy mit kell csinálni a szervezettel, Vida ugyanis a lemondólevélben utalt arra, hogy a tervek kidolgozása előtt nem világították át a hatóságot, nem nézték meg, hol, melyik részen vannak problémák, és nem is kérdezték meg őket.
Az adóhatóság lenne a barátunk?
Az adóhatóság kormányhivatalok alá telepítése felé mutat a szolgáltató NAV kormányzati ígérgetése is. Lázár János azt mondta a minap, hogy Orbán Viktor nagy változásokat szeretne, és még az idén szolgáltató szemléletű NAV-ot alakítanának ki, ami nem ellensége, hanem barátja a vállalkozóknak.
Az a NAV botrányai utáni indulatokat ellensúlyozó ígéret már egy ideje szivárog a kormányzati berkekből, hogy emberarcúvá alakítanák a rettegett hatóságot. A terv szerint két év múlva akár minden magánszemély jövedelemadó-bevallását az adóhatóságnak kellene elkészítenie. Kidobnák az adózás rendjéről szóló törvényt is, és például a megbízható adózók esetén lerövidítenék az ellenőrzéseket. | Gazdaság: Lázár János élet-halál ura lesz, ha ezt meglépi a kormány | Röpködnek a nevek, hogy kit helyez a kormány az adóhivatal elnöki székébe. A kulcskérdés viszont az, hogy konkrétan mi lesz a NAV beígért gyökeres átalakítása, és kik kerülnek a hatóságnál kulcspozícióiba a simicskátlanító átalakítások során. Az is lehet, hogy a NAV-ot bedarálják a kormányhivatalok, magyarán Lázár János alá. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20150722_Lazar_Janos_elet_es_halal_ura_lesz_ha_ezt | 2015-07-22 19:51:00 | true | null | null | HVG |
Hiába dicsérte volt főnökét Lelovics Ottó, hogy mennyire gyors politikai karriert csinált, milyen rövid idő mennyi tisztséget halmozott fel, Hagyó Miklós meghazudtolta egykori kommunikációs munkatársát az egyetlen vádpontban, amelyben Lelovics elismerte a bűnösségét. A házkutatás során találtak két sörétes lőszert Lelovics Ottó vitrinjében. Vallomásaiban elmondta, hogy a lőszereket Hagyó Miklóstól kapta egy vadászaton. Nem tudta, hogy ezek engedély nélküli birtoklása bűncselekmény, lőszerrel való visszaélés, ezért eltette őket a legbecsesebb személyes emléktárgyai közé. Hagyó, aki minden egyéb pontban egyetértett Lelovics – az övével megegyező – vallomásával, a bíróság elnökének kérdésére határozottan kijelentette: ő nem adott lőszert az ötödrendű vádlottnak.
Lelovics Ottót folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel is vádolja az ügyészség, mint felbujtót. A vádirat szerint Lelovics Ottó adott utasítást többek között a Well Reklám és PR Ügynökség Kft.-vel való, a BKV számára szükségtelen szerződések kötésére, amelyek ellenértékeként mintegy 70 millió forintot fizetett ki a BKV. Miközben Lelovics Hagyó Miklós kabinetjében megbízási szerződéssel, kötetlen munkaidőben, évi 3,5 millió forintos díjért dolgozott, 2007 májusa és 2008 decembere között főállásban, de szintén kötetlen munkaidőben a Well Kft. stratégiai tanácsadója volt. A Well Kft. 70 milliót kapott a BKV-től, Lelovics Ottó heti másfél nap munkával 11 millió 300 ezret keresett a Well Kft.-nél.
A vádirat szerint Lelovics Ottó utasítására 1 millió 860 ezer forintot fizettek ki a Citynet Kft.-nek kommunikációs és személyes tanácsadás címén. Lelovics 2004 és 2006 között megbízási szerződéssel dolgozott ennél a cégnél, a BKV-től való távozása után pedig főállású munkahelyet kapott a Citynet Kft.-nél.
Több hasonló ügy is szerepel a vádiratban. Lelovics Ottó a bíróság előtt felolvasott írásos vallomásában tagadta, hogy bárkinek utasítást adott volna, sem a maga, sem Hagyó Miklós vagy bárki más nevében. A kommunikációs tanácsadó szerint az ügyészség az esetek többségében figyelmen kívül hagyta a dátumokat: amikor a vád tárgyává tett szerződéseket aláírták, ővele a Fővárosi Önkormányzatnál még nem kötötték meg a megbízási szerződést. Később a bírónőnek arra a kérdésére, miért szerepel a nyomozati vallomásában, hogy 2007 januárjától volt megbízási szerződése, az ötödrendű vádlott azt felelte: rosszul jegyzőkönyvezte vallomását az ügyészség.
Lelovics Ottó szerint az ügyészség nem ért a PR-hoz és a kommunikációhoz, ilyen képzettségű szakértőt nem is hallgatott meg, hanem önkényesen eldöntötte, hogy a kommunikációs szerződések szükségtelenek voltak. Lelovics hivatkozott a korábban Antal Attila által benyújtott, a vádlottak által készíttetett szakértői véleményekre, amelyek szerint minden ilyen megbízást teljesítettek, azok szükségesek és értékarányosak voltak.
A tárgyaláson Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró Lelovics Ottó nyomozati vallomásaiból is fölolvasott. Idézte többek közt azt a részt is, amelyben Lelovics elmondta: „lehet, hogy a metróban vagy fürdőben is összetalálkozhatott Regőczi Miklóssal”, a BKV Zrt. volt kommunikációs vezérigazgató-helyettesével, de ennek célja nem volt. Regőczi a nyomozás során azt vallotta, hogy számos esetben Lelovics utasítására kötött meg olyan szerződéseket, amelyekre a BKV-nek nem volt szüksége. Az is szerepel Regőczi nyomozati vallomásában, hogy 2010 januárjában Lelovics Ottó felhívta, és találkozót kért tőle a Széchenyi-fürdőben. Ott azt mondta Regőczinek: az lesz a legjobb, ha mély hallgatásba burkolózik, mert ha nem ezt teszi, akkor rossz lesz neki.
Amikor Hagyó Miklós a keddi tárgyaláson kijelentette, hogy Lelovics Ottó nem tőle kapta a lőszereket, erre Lelovics nem kívánt megjegyzést tenni, de a vallomását fenntartotta.
Aki a nyomozás során Hagyóék ellen vallott – Antal Attila és Balogh Zsolt –, eddig mind visszavonta vallomását. Antal Attila még nyilvánosan bocsánatot is kért a két fővádlottól és a ki sem hallgatott Demszky Gábortól. Kérdés, hogy november 6-ától hosszabb lesz-e ez a sor – a tárgyalás aznap Regőczi Miklós kihallgatásával folytatódik. | Belföld: Hagyó-per: titkos találkozó a Széchenyi-fürdőben | Az ötödrendű vádlott meghallgatásával folytatódott Kecskeméten a per. Lelovics Ottó és Hagyó Miklós minden egyetértenek, csak két sörétes lőszer kapcsán volt vita köztük. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/hagyo_per__titkos_talalkozo_a_szechenyi-furdoben-1342943 | 2012-10-30 20:54:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2023.06.06. 13:10
2023.06.06. 13:16
A honvédelmi miniszter által gründolt Magyar Vagon megszerezte a MÁV-tól a Szolnoki Járműjavítót is, az oroszok kiszállása után pedig egyedül teljesíti a teljes, egymilliárd eurós egyiptomi kocsimegrendelést. A forrást az állami Eximbank biztosítja. | NER-vonalon privatizálták a MÁV járműjavítóit, de már titkolják, ki a tulajdonos | A honvédelmi miniszter által gründolt Magyar Vagon megszerezte a MÁV-tól a Szolnoki Járműjavítót is, az oroszok kiszállása után pedig egyedül teljesíti a teljes, egymilliárd eurós egyiptomi kocsimegrendelést. A forrást az állami Eximbank biztosítja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230606_hvg_vasut_jarmugyartas_magyar_vagon_ganz_mavag_egyiptom_eximbank_szolnoki_jarmujavito | 2023-06-06 15:10:00 | true | null | null | HVG360 |
A kormány meggyőződése, hogy Magyarországnak nyitottnak kell maradnia mind a Nyugat, mind a Kelet felé. Nekünk érdekünk mindenkivel kereskedni, akivel ez számunkra előnyös. Így tudunk gazdasági növekedést elérni
- mondta, majd megjegyezte, ebből a stabil gazdasági növekedésből tudnak kijönni magasabb bérek, könnyebb lakhatás, támogatás a kis- és középvállalkozásoknak, valamint egy sor további intézkedés, amellyel Magyarország megerősödik.
Magyarország meg tudja csinálni címmel október 28-tól nemzeti konzultációt indított a kormány az új gazdaságpolitikáról, a tizenegy kérdést tartalmazó ívek postázása megkezdődött. Orbán Viktor miniszterelnök a konzultációval kapcsolatban úgy fogalmazott, a cél, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás. | Hidvéghi Balázs a konzultációról | A nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése a fővárosban befejeződött, most van soron Pest és Fejér vármegye, majd a további vármegyék egymás után – közölte a közösségi oldalán Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A bejegyzésben felidézte azt is, hogy a konzultáció témája az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/11/hidveghi-konzultacios-ivek-dontsunk-egyutt-video | null | true | null | null | BAMA |
Szeptember 21-én kezdődik a titokzatos külföldi bankszámláival lebukott volt MSZP-elnökhelyettes Simon Gábor büntetőpere - tudta meg az Origo az egykori politikus ügyvédjétől. A jelenleg is lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Simon Gábor egyébként időközben befizetett 128 millió forintot a NAV-nak, így lehet, hogy nem is kell börtönbe mennie.
Hamarosan bíróság elé áll a 2014-es választási kampány idején eltitkolt külföldi bankszámláival lebukott volt MSZP-s politikus. Simon Gábor büntetőpere szeptember 21-én kezdődik - tudta meg az Origo a volt politikus ügyvédjétől. Nagy István azt is elmondta, hogy védence jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt áll, vagyis nem hagyhatja el Budapestet.
Költségvetési csalás a vád
Simon Gábort más mellett költségvetési csalással vádolja az ügyészség, amiért több, a nevén lévő külföldi bankszámlán olyan összegeket tartott, amelyek forrása ismeretlen, és azokat nem is tüntette fel országgyűlési képviselőként leadott vagyonnyilatkozataiban.
Korábban, a vádpontok ismertetésekor Keresztes Imre - a kezdetben parlamenti képviselőként Simont megillető mentelmi jog miatt -, a nyomozást végző Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője elmondta, hogy a költségvetési csalás büntetési tétele a vád szerinti összegnél 2–8 év közötti szabadságvesztés.
Ám ez a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a vádlott a vádirat benyújtása előtt megtéríti a kárt. Ezt pedig Simon Gábor megtette, így akár meg is úszhatja a letöltendő börtönbüntetést - bár az ügyészség szerint az ügy tárgyi súlya ezt indokolttá tenné. Mellékbüntetésként pénzbüntetést és közügyektől való eltiltást is indítványoztak.
267 millió - a forrás ismeretlen
Az ügyészség szerint
Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett,
ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel pedig 120 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. Vagyonát zár alá helyezték, de miután megtérítette az okozott kárt, már szabadon rendelkezhetett a pénzzel.
A bécsi Volksbanknál Simon nevére nyitott számla volt a politikus távozásához vezető botrány kirobbantója.
Ezt a 240 millió forintnyi eurót tartalmazó számlát leplezte le a Magyar Nemzet 2014 februárjában. A bécsi számlán tartott pénz egy részét, 238 ezer eurót, az ügyészség zárolta. Ennyi adóhátralékot állapított meg ugyanis az eljárás korábbi szakaszában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Simon 128 milliót utalt át
Tavaly októberben ugyanerről a bécsi számláról végül 128 385 409 forintot utalt át Simon Gábor a NAV letéti számlájára adóhátralék befizetése jogcímen.
A vádirat összeállításakor a KNYF-et vezető Keresztes Imre elmondta egyébként azt is, nem bizonyítható, hogy a szocialista politikus kenőpénzként jutott volna a bécsi bankszámlán őrzött összeghez, és az sem, hogy a több százmillió forint pártérdekeket szolgált. Simon Gáboron kívül más politikus érintettsége nem merült fel az ügyben.
Mással is vádolják
Simon Gábort hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolja az ügyészség. A vádhatóság szerint
a volt politikus a külföldi pénzeket nem tüntette fel az adóbevallásaiban, sem képviselői vagyonnyilatkozataiban- utóbbiakba csak képviselői és államtitkári fizetését írta bele.
Keresztes Imre főügyész korábban az Origo kérdésére azt mondta,
létezik a bissau-guineai útlevél, amellyel bankszámlát nyitottak Simonnak egy budapesti MagNet Bankban.Az ügyvédek korábban azt kifogásolták, hogy nem látták az útlevelet, a főügyész márciusban azt mondta, a tárgyaláson mutatják be.
Simon Gábor vallomásaiban mindvégig kitartott amellett, hogy csak magyar állampolgár, a magyaron kívül más útlevele nincs.
Az ügyben van még egy másik vádlott, akit eddig nem neveztek meg. Őt felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolják és pénzbüntetést indítványoznak vele szemben. A főügyész szerint ugyanis egy hamis adatokat tartalmazó útlevelet készíttetett és azzal nyitott számlát Simonnak.
Elévülhetett a csalás
Az osztrák számlán lévő pénz eredetét egyébként az ügyészség nem tudta megállapítani. Odáig jutottak, hogy Simon Gábor 2012-ben 250 ezer eurót utalt svájci számlájáról az osztrákra - ez a pénz pedig 2006-ban került Svájcba, de továbbra is rejtély, hogy honnan.
A svájci szálra utalva korábban Nagy István ügyvéd az Origónak azt mondta, a vádhatóságnak nem sikerült felderítenie a svájci számlák eredetét, ez pedig a védő szerint olyan alapvető tény, ami jelentősen befolyásolhatja a büntetőeljárás kimenetelét.
Ez azt jelenti, hogy az ügyvéd az eljárásban valószínűleg azzal érvel majd, hogy Simon a pénzt a nyomozás indításától számított 8 évnél régebben szerezte, és az ügy elévült. A Simon-ügy 2014. februárjában robbant ki, de a nyomozás korábban indulhatott. | Szeptemberben áll bíróság elé a csalással vádolt Simon Gábor | Szeptember 21-én kezdődik a titokzatos külföldi bankszámláival lebukott volt MSZP-elnökhelyettes Simon Gábor büntetőpere - tudta meg az Origo az egykori politikus ügyvédjétől. A jelenleg is lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Simon Gábor egyébként időközben befizetett 128 millió forintot a NAV-nak, így lehet, hogy nem is kell börtönbe mennie. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2016/08/simon-gabor-mszp-koltsegvetesi-csalas | 2016-08-24 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Rém kínos dolog történt az Orbán-kormány egyik, ha nem a fő kiskereskedelmi politikusával. A Szatmáry Kristóf és közeli rokonai (anyja és testvére) tulajdonában álló cégnél feketemunkást talált az adóhivatal.
A Szatmáry Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. december közepén került fel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listájára, amelyet az adóhatóság honlapján bárki megtekinthet (középtájon a linkre kattintva előjön egy Excel-táblázatban a lista, a 3401. sorban Szatmáryék cége).
A családi vállalkozás zöldség-gyümölcs kereskedelemmel foglalkozik, Budapesten hat telephelyen árulnak, köztük két metróállomásnál, a Stadionoknál és Kőbánya-Kispesten. Az előbbi üzletet látogatták meg próbavásárló adóellenőrök vagy munkaellenőrök nyáron, és lebukott az egyik alkalmazott.
Ezt Szatmáry Kristóftól tudjuk (a levelét teljes terjedelemben közöljük a cikk végén). Szatmáry igyekezett elbagatellizálni a dolgot, szerinte merő figyelmetlenség történt, és a könyvelőjük a hibás, mert elfelejtette időben bejelenteni az ellenőrzés előtt pár nappal felvett új munkatársat. (Amúgy 14 embert foglalkoztatnak a 6 boltot működtető cégben.) A könyvelő az informatikai rendszerükben fellépő problémával indokolta problémát a 24.hu-nak, és hozzátette, hogy „megbízónk irányába a sajnálatos hibát és felelősségünket az ügyben elismertük”.
Könnyen lehet, hogy valóban így volt, mindenesetre bárkivel beszélünk, aki ismeri a hasonló ellenőrzéseket, azt mondta: az esetek legnagyobb részében azzal próbál védekezni a lebukott cég, hogy pár napja állt be dolgozni az új alkalmazott, és elfelejtették őt lejelenteni. Mint amikor egy bliccelő azt mondja az ellenőrnek, hogy otthon felejtette a bérletét, de megvan, csak nem ebben a kabátjában, hanem a másikban.
Szatmáry szerint kifizették a bírságot, de azt nem árulta el, mekkora összeg volt. A törvény legfeljebb egymillió forinttal engedi büntetni megbukott alkalmazottanként az ügyeskedő céget, és az üzletet az adóhatóság akár 12 nyitva tartási napra be is zárathatja.
Nagy a befolyásuk a kereskedelempolitikára
Akárhogy is történt, kellemetlen felkerülni a feketemunkásokat alkalmazók szégyenlistájára, különösen, ha kormányzati ember cégéről van szó. Ráadásul
Szatmáry Kristóf a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos 2014 óta, a Lázár János vezette Miniszterelnökségen dolgozik.
Előtte, a 2010-2014-es kormányzati ciklusban a Nemzetgazdasági Minisztériumban belgazdaságért, illetve gazdaságszabályozásért felelős államtitkár volt.
Éveken át ő volt az elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának (BKIK), amíg 2016 tavaszán, botrányok közepette le nem váltották.
A Fidesz országgyűlési képviselője 2006 óta.
Szatmáry Kristóf anyja, Szatmáry-Jähl Angéla, aki nemcsak résztulajdonosa a megbukott cégnek, hanem fiával szemben neki érdemi ráhatása is van az ügymenetre, cégjegyzésre jogosult ügyvezető a cégben, szintén fontos pozíciókat mondhatott magáénak.
Ugyancsak tagja volt a BKIK elnökségének. Olyannyira uralta a Szatmáry család a szervezetet, hogy Orbán Viktor egyik bizalmasa, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László az ott kialakult viszonyokról azt nyilatkozta, hogy a BKIK családi biznisszé alakult Szatmáry és édesanyja vezetése alatt.
Szatmáry-Jähl Angéla az egyik nagy támogatója volt a CBA által is üdvözölt vasárnapi boltzárnak. A boltzáras törvény életbe lépésének évében, 2014-ben alakult és több CBA-prominenst is felvonultató Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség elnökeként szólalt fel sokszor a törvény mellett.
A Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja volt.
Most is a Budapesti Nagybani Piac Zrt. felügyelőbizottságának elnöke.
Szatmáry Kristóf szintén cégtárs és ügyvezető testvére, Szatmáry Aranka trafiktulajdonos is. A BKIK családibiznisz-jellegét mutatja, hogy elnökként Szatmáry Kristóf díjat alapított, amit mások mellett anyjának és testvérének is átadott.
Lemondanak?
Noha a miniszteri biztos közvetlen választ nem adott azon kérdésünkre, hogy a feketemunkást alkalmazók szégyenfalára felkerült cége miatt nem érzi-e vállalhatatlannak a helyzetet, és lemond-e, levelében azt sugallja, esze ágában sincs ilyent tenni, mivel
a két évtizede törvényesen és szabályosan működő cég napi működésére – mint ahogy az a nyilvánosan is elérhető cégadatokból kiderül – ráhatásom nincs.
Két cégtársa, akik tehát az ügymenetet befolyásolják, még válaszra sem méltatott minket, így azt sem tudtuk meg, hogy a miniszteri biztos anyja a kínos eset után megtartja-e a Budapesti Nagybani Piac felügyelőbizottságának elnöki posztját.
Nem véletlenül kerül fel valaki a feketefoglalkoztatók listájára, az azért van, mert nem tartotta be a szabályokat, a feketefoglalkoztatás pedig adócsalás is, ami mindannyiunktól elvesz – így kommentálta az esetet Vajda Zoltán, az Együtt politikusa, aki az országgyűlési választáson Szatmáry kihívójaként indul a XVI. kerületben. Ráadásul szerinte Szatmáry Kristóf nem egyszerűen közszereplő,
olyan szerepet töltött be a magyar gazdaságirányításban, amelyben a példamutatás, a feddhetetlenség a minimum elvárás, a mostani olyan súlyú ügy, ami után Szatmárynak haladéktalanul le kell mondania közéleti pozícióiról. A be nem jelentett foglalkoztatással a munkavállalót is átveri. A munkavállalók mindig kiszolgáltatott helyzetben vannak a munkaadójukkal szemben, ezért különösen szégyenletesnek tartom, hogy valaki ezzel a helyzettel visszaélve spórol a munkavállalója egészségbiztosításán, vesz el a nyugdíjjogosultságából. És akkor még az államot, a szolidaritási rendszert ért kárról nem is beszéltünk. | Feketemunkás a Fidesz kereskedelempolitikusának cégében | Szatmáry Kristóf miniszteri biztos szerint egy pár nappal előbb felvett munkásba botlottak bele az ellenőrök, és csak a könyvelő mulasztott. A családi céget Szatmáry édesanyja vezeti, aki a nagybani piac felügyelőbizottságának elnöke. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2018/01/17/feketemunkas-a-fidesz-kereskedelempolitikusanak-cegeben/ | 2018-01-17 09:37:00 | true | null | null | 24.hu |
A Csongrád Megyei Főügyészség vádat emelt két NAV-dolgozó ellen, akik idén januárban adótitoknak minősülő információt kezeltek jogosulatlanul, írja a Délmagyar.
Az egyikük a szabadsága alatt autót akart venni, és megkérte az egyik kollégáját, hogy az adótartozásokat nyilvántartó rendszerben nézze meg, van-e adóhátraléka az eladónak. A kollégája ezt meg is tette.
A vádirat szerint az adat megismerésével a vádlott jogtalan előnyhöz jutott, mivel az eladó vagyoni helyzetének ismeretében tudott dönteni a gépjármű megvásárlásáról.
Az adóhátralék adótitoknak minősül, azt kizárólag hivatali kötelezettség teljesítése érdekében ismerheti meg az adóhivatali dolgozó.
A Csongrád Megyei Főügyészség a két hivatali dolgozót hivatali visszaéléssel vádolja, velük szemben pénzbüntetést kért és az adatot megtekintő vádlott esetében kezdeményezte a kormánytisztviselői foglalkozástól való eltiltást. A ügyet a Szegedi Törvényszék fogja tárgyalni. | Vádat emeltek két NAV-os ellen, akik adótitkokat használtak az autóvásárláshoz | Mielőtt elkezdett volna alkudni, megnézette a kollégájával, hogy van-e hátraléka az eladónak. | null | 1 | https://444.hu/2017/07/21/vadat-emeltek-ket-nav-os-ellen-akik-adotitkokat-hasznaltak-az-autovasarlashoz | 2017-07-21 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Magyar László Gimnázium közösségi oldalán Farnek Mónika megbízott intézményvezető tett közzé egy felhívást , ami szerint a Dunaújvárosi Egyetem képviseletében dr. András István rektor, illetve az egyetem kuratóriumának elnöke, Süli János országgyűlési képviselő tart a lehetséges fenntartóváltással kapcsolatban szülői fórumot november 5-én, kedden 17 órától a gimnázium ebédlőjében.
A földvári intézmény már szóba került a DUE októberi, rendhagyó szenátusi ülésén is. Akkor Süli János arról beszélt, konstruktív a kapcsolat a Bánki Donát Technikummal is, amelynek fenntartói joga 2021-ben került az egyetemhez. Ezzel a fúzióval egy olyan jövőképet kínálnak a fiataloknak, amely nemcsak szakmai továbbtanulásra ad lehetőség, hanem egyenes utat biztosít a munkaerőpiacra, szakmai partereikhez.
Törekszenek újabb együttműködések kialakítására az ipari szektor szereplőivel, és a Bánkihoz hasonló kapcsolatot szeretnének a dunaföldvári Magyar László Gimnáziummal is.
A lehetséges fenntartóváltás már hónapok óta nem csak a közvéleményt, de a földvári képviselő-testületet is foglalkoztatja. Nem egy ülésen merült fel kérdésként, miként áll a folyamat, legutóbb az október 29-in. Akkor Horváth Zsolt polgármester többek között arról beszélt, megindult a tárgyalási folyamat a fenntartóváltásról.
- Ez egy folyamat, aminek most vagyunk az elején. Ebbe mi is be vagyunk vonva, mert az önkormányzat is tulajdonosa az épületnek, illetve az állam és a római katolikus egyház. A tulajdonosok részéről zöld utat adtunk a folyamat elindításához - emelte ki a polgármester.
Ő is felhívta a figyelmet, aki tud, vegyen részt és tegye fel a kérdéseit fórumon, amin ő és a képviselők közül is többen jelen lesznek. | Fórum a gimnázum fenntartóváltásáról | Hosszú ideje lázban tartja a lakosságot, mi lesz a sorsa a dunaföldvári Magyar László Gimnáziumnak. Valóban a Dunaújvárosi Egyetem lesz-e a fenntartó - kedden erről tartanak fórumot a legilletékesebbek az iskolában. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kultura/2024/11/dunaujvarosi-egyetem-foldvari-gimnazium-forum | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Mint arról korábban már írtunk, ismételten átalakítaná a kormány a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) még 2019-ben leválasztott kutatóhálózatot. A most éppen HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat néven futó szervezetet egy most véleményezés alatt álló törvénytervezet teljesen átalakítaná, és az egyetemi alapítványosításhoz hasonlóan közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) mintájára privatizálná. A tervezet ráadásul az államháztartás szinte valamennyi szabálya alól kivenné a létrehozandó új szervezetet, amit így a korrupció melegágyává változtatna. A kutatók a tervek miatt múlt csütörtökön tüntetést is tartottak.
Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a tüntetés napján nyílt levélben igyekezett megnyugtatni a kutatókat, amelyben arról írt, hogy az új törvény alapján nem szüntetnének meg kutatóintézeteket, nem privatizálnák az ingatlanokat, minden átláthatóan történik, az sem igaz, hogy KEKVA-sítanák a kutatóintézeteket, az új törvény pedig inkább csak pénzügyi mozgásteret és autonómiát ad majd az egész hálózatnak.
A kutatóhálózati dolgozókból alakult Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) ezzel kapcsolatban hétfőn hosszú Facebook-posztban szedte darabokra Gulyás állításait:
A törvénytervezetben az áll, hogy a jelenlegi kutatóközpontok és -intézetek megszűnnének, a jogutód az újonnan alapítandó HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat lenne, azonban a javaslatban nem szerepelnek konkrét kutatóintézetek vagy kutatóközpontok, így semmiféle információ vagy garancia nincs a most működő kutatóhelyek újraalapítására.
A törvénytervezet véleményezésére megint csak 2 napot hagytak az érintetteknek, ráadásul nincs nyilvános törvénytervezet, nincs társadalmi egyeztetés, nincsenek nyilvános jegyzőkönyvek a megbeszélésekről, és a reprezentatív szakszervezet képviselői hiába keresték többször is Gulyás Balázst, ő a párbeszédtől elzárkózott.
A tervezett új szervezeti struktúra sem részleteiben, sem lényegét tekintve nem ismert, így semmilyen garancia nincs például a meglévő kutatóintézetek folyamatos működésére, a vezetők kiválasztására, az egyes szervezeti szintek közötti átlátható kapcsolatra, és általában hiányoznak az átlátható működés minimumkövetelményei. A leendő Irányító Testület első elnökét a miniszterelnök nevezi ki, a tagokra semmilyen érdemi előírás nem vonatkozik, a Magyar Tudományos Akadémiát, amely a magyar tudományos közélet legfőbb letéteményese, kizárják a folyamatból.
A kutatók semmilyen garanciát nem látnak a törvénytervezetben a munkahelyek biztonságára és a dolgozók foglalkoztatására, ugyanis a tervezet szerint a leendő Irányító Testület "dönt a kutatóintézetek létrehozásáról, átszervezéséről, megszüntetéséről". A kutatóintézetek működtetésével, mindennapjaival kapcsolatos jogosítványok szintén az Irányító Testület, illetve a vezérigazgató kezébe kerülnének. Az Irányító Testület "tagjainak többségét a tudomány művelői közül választják ki", de ez egy értelmezhetetlen kategória, nem világos, hogy milyen szerv bírálja majd el, hogy ki számít a "tudomány művelőjének".
A kutatók azt sem látják biztosítva, hogy a HUN-REN költségvetése így majd nőni fog, mert erről sincsenek konkrétumok a javaslatban.
Ha nem is KEKVA-nak hívják az új konstrukciót, a törvénytervezetben az szerepel, hogy ha a törvény valamit nem rendez, akkor "e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni"; ráadásul a tervezet a főbb pontokon, lényegi elemeiben a KEKVA törvény szó szerinti átirata, a szövegszerű egyezés kb. 50 százalékos. Az új szervezeti forma tehát magánalapítványhoz hasonló konstrukció lenne, olyan "sajátos magánjogi jogalany", amelyre az alapítványok szabályai vonatkoznak.
A kutatók azt is szóvá teszik, hogy sem a jelenlegi, sem a tervezett rendszerben nincs olyan autonóm szerv, amelyet a kutatók vagy a dolgozók választanának, az Irányító Testület kinevezésére nincs és nem is lesz ráhatása a kutatóknak, a főigazgatók kiválasztásába szintén nem szólhatnak bele.
Gulyás Balázs arra is hivatkozott, hogy az Alkotmánybróság (Ab) szerint az Irányító Testület működése megfelel a tudományos kutatás szabadsága elvének, de az Ab egyrészt még egy korábbi verzióról mondott véleményt, másrészt akkor azt is kimondta, hogy alaptörvény-ellenes a kutatóhálózat átalakítása.
A kutatók szerint az egész kutatóhálózatot kiárusíthatják, nem csak az ingatlanokat, mert a tervezet valójában közvagyonból magánvagyont képez a törvény erejénél fogva, tehát az új törvény közvagyont és közfeladatot privatizál. A magánalapítvány a bevételeiről, az általa kötött szerződésekről, a kifizetett megbízási díjakról sokkal szűkebb körben köteles elszámolni, mint egy állami szerv.
Az ADF végül azt írja, hogy összességében kitartanak a véleményük mellett: a kutatóhálózatnak a Magyar Tudományos Akadémiánál a helye, és ez a törvénytervezet nem támogatható. | Kutatóintézetek átalakítása: hosszan cáfolják az akadémiai dolgozók az őket megnyugtatni próbáló érveket | Magyar Narancs | A tervezet valójában közvagyonból magánvagyont csinál, közvagyont és közfeladatot privatizál, emellett megkönnyítené a kutatóhelyek megszüntetését is. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kutatointezetek-atalakitasa-hosszan-cafoljak-az-akademiai-dolgozok-az-oket-megnyugtatni-probalo-erveket-272549 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Február elején tartóztatták le az újszentiváni polgármestert, miután nem sokkal azelőtt a NAV is razziázott a helyi polgármesteri hivatalban. Putnik Lázár polgármestert, a kivitelező cég vezetőjét és egy önkormányzati pályázatírót tartóztattak le, a letartóztatásukat júniusban egyszer már meghosszabbították, ennek hatálya járt most le.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség ismét a letartóztatásuk meghosszabbítását indítványozta, erről döntött – egyelőre nem jogerős végzésében – szerdán a Kecskeméti Járásbíróság, a polgármesternek 2023. február 9-ig kell rács mögött maradnia. A településen már a februári letartóztatása után feloszlatta magát a testület, júliusban már új polgármestert választottak, aki korábban szintén fideszes színekben politizált.
Nyáron a Fidesz nem Bodó Imrét támogatta, hanem más mögé állt be, így gyakorlatilag két fideszes küzdött a polgármesteri székért, végül a kormánypárt bizalmát elvesztő, ám magát fideszesnek tartó Bodó lett a befutó. A váltás után augusztusban a jegyző is távozott az önkormányzattól, és úgy tudjuk, hogy az új településvezetők más önkormányzati cégeknél is változásokat terveznek.
Putnik Lázárt és két társát azzal gyanúsítja a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség, hogy a munkásszálló építését túlárazták, a beruházásból megmaradt pénzt a gyanúsítottak maguk között szétosztották, az ügyészség gyanúja szerint a polgármester a 70 millió forintos részéből saját vendégházakat építtetett.
A beruházásra nemzeti forrásból 222 millió forintot nyert az újszentiváni önkormányzat, a polgármester arról tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalt, hogy 374 millió forintból építik meg a munkásszállót, a különbözetet a település hozzáteszi. Az ügyészség szerint viszont 113 millió forint megmaradt az építkezésből, ebből a vádhatóság szerint 70 milliót utalt magának a polgármester, 10 milliót egy szociális szövetkezetnek adott, 33 millió forint sorsa pedig ismeretlen. | Vállalkozás: Letartóztatásban marad a munkásszállóval elbukott polgármester | Február elején tartóztatták le az újszentiváni polgármestert, így a mostani hosszabbítással már egy évet kell ülnie. A nyomozás folytatódik. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221102_Letartoztatasban_marad_a_munkasszalloval_elbukott_polgarmester | 2022-11-02 18:31:00 | true | null | null | HVG |
Az Elios Innovatív Zrt. közvilágítási tarolásához nemcsak személyi összefonódásokra és egy egész cégháló kiépítésére volt szükség, hanem az önkormányzatok és az állami szereplők segítségére is. Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF által megpendített felállás, a bűnszervezet – az erre utaló jeleket cikksorozatunk előző darabjaiban mutattunk be – nélkülük nem lehetett volna működőképes. Ez derült ki a jászberényi közbeszerzés kapcsán is, amelynek részletei ugyancsak szerepelnek a 24.hu által megszerzett OLAF-jelentésben.
Nem ment teljesen zökkenőmentesen az Elios jászberényi győzelme. Első körben egyedül indult, de a pályázati kiírás még a Lázár János vezette kancelláriánál is kiverte a biztosítékot. Versenykorlátozó, indokolatlanul szűkíti a versenyt – ezzel dobta vissza a közbeszerzést a Miniszterelnökség, amint azt a Direkt36 megírta 2015-ben.
A 300 millió forintnál nagyobb értékű projekteket ugyanis a Miniszterelnökségen is jóvá kellett hagyni, így akadhatott fenn az önkormányzat által kiírt pályázat a közbeszerzések, végső soron az uniós pénzek felhasználásának szabályosságát ellenőrző apparátuson.
Az oknyomozó portál által megszerzett minőségellenőrzési jelentés szerint a 410 millió forint uniós támogatásra érdemesített önkormányzat közbeszerzési tervezete nem felelt meg sem a közbeszerzés alapelveinek, sem az unió által elvárt hatékony pénzgazdálkodás elveinek. Kifogásolták, hogy a pályázat beadásához túlzottan nagy, 280 millió forintos referenciát várt el az önkormányzat, ezért kérték ennek csökkentését. A kiírást végül módosították – erről a VS.hu számolt be –, így végül három pályázat is érkezett az önkormányzathoz.
A nyertes azonban ilyen körülmények között is az Elios lett 306 millió forintos ajánlattal. A vállalási árnak nagy jelentősége végül nem lehetett, mivel a másik két ajánlattevőt különféle szabálytalanságokra hivatkozva kizárták.
Az Elios drágább volt, pedig a legolcsóbban kapta a lámpát
Mint az OLAF által vázolt csalási széria során annyi helyen, Jászberényben is a Tiborcz István üzlettársának, Hamar Endrének a tulajdonában álló Sistrade Kft. készítette el az energetikai tanulmányt az önkormányzat számára a pályázat előkészítése során. Az egyik dokumentumot maga Puskás András Sistrade-ügyvezető szignálta. A közbeszerzési tanácsadást az Anpast Europrojekt Kft. végezte. (A cég a jászberényi közvilágítási projektnél nagyobb ügylet kapcsán vált később ismertté: az Átlátszó írta meg 2016-ban, hogy az Anplast lett az egyik nyertese a Nemzeti Fejlesztési Programiroda 5 milliárd forintos, pályázati tanácsadásra kiírt tenderének.)
Jászberényben a javított közbeszerzést 2015. május 15-én írták ki (Tiborcz április legvégén eladta tulajdonrészét a cégben, és a G7 cikke szerint ezen óriásit kaszált), és június 1-jéig lehetett ajánlatot benyújtani. Ez nagyon rövid idő egy jól összerakott ajánlat benyújtásához.
Az önkormányzat a Miniszterelnökség kérésének eleget tett, mérsékelte az előírt referenciát, ha nem is vitte túlzásba a lefaragást. Az új kiírás szerint a pályázóknak egy 220 millió forintos közvilágítási projektet kellett felmutatniuk, amelynek során legalább kétezer LED-lámpát szereltek fel, valamint az indulást megelőző két évből 220 millió forint, közbeszerzésből származó bevételt évente.
Az OLAF-vizsgálók ugyanakkor nehezen felfogható kavarásra bukkantak a lámpák árazása körül. A hazai lámpanagyhatalom, a Tungsram-Schréder Zrt. három előzetes ajánlatot adott az Eliosnak 2789 darab lámpára, minden alkalommal 174 millió forint értékben. Ugyanettől a cégtől kért árajánlatot ugyanennyi lámpára az Elios versenytársa, a SAG Hungária Kft. is. Ők azonban csak egy ajánlatot kaptak a Tungsram-Schrédertől, 238 millió forintért. Vagyisa Tungsram-Schréder 64 millió forinttal drágábban lett volna hajlandó szállítani a lámpát a konkurenciának, mint az Eliosnak.
A SAG Hungária Kft. ezért olcsóbb beszerzési forrás után nézett: a Tungsram-Schréder helyett a TWEET Eclatec lámpákat választotta, és végül 215,5 millió forintos ajánlatot tett az önkormányzatnak. A harmadik pályázó, a Hungaro Lux Light Kft. Prolan lámpákkal 249 millió forintért vállalta volna el a munkát.
De nem ezek az olcsóbban ajánlkozó cégek futottak be, hanem az Elios nyert a már említett Tungsram-Schréder lámpákkal és a jóval drágább, 306 millió forintos vállalási árral. A másik két pályázót ugyanis kizárták.
Az OLAF-jelentés szerint a versenytársak pályázata iránt több kifogást emelt az önkormányzat és hiánypótlásra is kérte őket. Az SAG pályázatával például az volt a gond, hogy a TWEET lámpák többet fogyasztanak, mint a kiírásban referenciaként megadott Tungsram-Schréder lámpák. Az önkormányzat azt is kérte a cégtől, bizonyítsa be, hogy nem irreálisan alacsony áron akarja-e elvégezni a munkát, ugyanis az önkormányzat pályázatában megadott tervezett költségnél 31 százalékkal kevesebbet számoltak. Az irreálisan olcsó ajánlatot pedig csípőből kizárják.
A SAG határidőig nem igazolta a számításait, ahogy arra sem mutatott be bizonyítékot, hogy miért olyan alacsony, 15 százalékos a meghiúsulási kötbér. A cég azt azonban felrótta az önkormányzatnak, hogy az Elios szintén 15 százalékot számolt, tőlük mégsem kértek magyarázatot.
A Hungaro Lux Light Kft.-vel szemben emelt kifogások között szerepelt, hogy a pályázata mellé nem csatolta a lámpák technikai leírását, és azt sem tudta bizonyítani, hogy a PealLight lámpák műanyag burája ugyanúgy bírni fogja 25 évig, mint a Tungsram-Schréder üvegburás lámpái.
Mindezek alapján nem világos, hogy az Elios versenytársai Jászberényben eleve kamu pályázatokat adtak be, vagy komoly volt a szándékuk, csak menet közben bírták őket jobb belátásra. Annyi biztos, hogy a SAG nem adott be hiánypótlást, vagyis erősen nem hadakozott a megbízásért. Később pedig, úgy tűnik, megbékélt az Elios-szal is: egy másik, szintén az OLAF-vizsgálat körébe eső kiskunfélegyházi közbeszerzésen már az egykori Tiborcz-érdekeltség alvállalkozójaként bukkant fel.
Olcsó lakás és pápai áldás a polgármesternek
Ahogy a többi pályázat esetében, Jászberényben is a polgármester volt az önkormányzat részéről a projekt felelőse. A fideszes Szabó Tamás azóta is a település élén áll, Facebook-oldalának profilfotóján Áder János köztársasági elnökkel szerepel, és a minap hat képet töltött fel arról, hogy Pócs János, a térség országgyűlési képviselője elkezdte gyűjteni az aláírásokat az áprilisi választásra.
Szabó Tamásról 2015-ben is lehetett hallani, amikor a Népszabadság megírta, hogy öt évre bérlője lett egy olyan, városi tulajdonban lévő lakásnak, amelyre saját maga írta ki a pályázatot. A 84 négyzetméteres lakásért havi 54 ezer forintot fizet.
A lakásra két pályázó volt, Szabón kívül egy öttagú család, ők az 50 négyzetméteres albérletükből akartak elköltözni, az egy főre eső havi átlagjövedelmük nem haladta meg a 70 ezer forintot.
A Népszabadság cikke szerint még a helyieknek is annyira kínos volt a helyzet, hogy az önkormányzat elé kerülő pályázati anyagban mindössze annyit írtak: „pályázó 2010. október 3. napja óta áll a Jászberény városi Önkormányzattal munkaviszonyban”, arra nem tértek ki, hogy maga a polgármester az. Szabó végül azért nyert, mert ő három havi bérleti díj előzetes megfizetését ajánlotta, az öttagú család csak két havit.
A pályázat eredménye még a polgármester párttársai között is felháborodást váltott ki, az egyik képviselő, Juhász Dániel levelet is írt:
Szerintem ez etikailag, morálisan, és politikailag is hibás és káros. (…) Én azt gondoltam tegnap délutánig, hogy a mi közösségünkben evidens: a város legjobb bérlakásába a piaci árnál kedvezőbb bérleti díj megfizetésével nem költözik be képviselő, városvezető, sőt semmilyen politikus sem.
A Magyar Nemzet 2017-es cikke szerint a másik család később sem kapott segítséget az önkormányzattól, ráadásul a szülők elváltak, így az édesanya egyedül neveli a három gyereket egészségügyis fizetéséből.
Szabó Tamás azóta is az önkormányzati lakásban lakik, tavaly májusban pedig azzal büszkélkedett, hogy Ferenc pápa őt és a jászberényi képviselő-testület tagjait pápai áldásban részesítette,
Kiemelt képünk a 24.hu montázsa, Tiborcz István látható rajta. | Tiborcz-ügy: az Elios adta a legdrágább ajánlatot, mégis simán nyert | Egyharmaddal olcsóbban tudta volna megoldani Jászberény közvilágításának felújítását az SAG Hungária Kft., mint az Elios. Az önkormányzat mégis utóbbinak adta a feladatot. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2018/02/21/tiborcz-ugy-az-elios-adta-a-legdragabb-ajanlatot-megis-siman-nyert/ | 2018-02-21 13:27:00 | true | null | null | 24.hu |
Közel kétórás tanácskozást követően, kedd délután, a Nemzet Színészei a nemrég elhunyt Kóti Árpád helyére Szacsvay Lászlót választották meg – közölte a Nemzeti Színház sajtóosztálya.
Molnár Piroska, Király Levente, Tordy Géza, Haumann Péter és Bodrogi Gyula személyesen, Psota Irén, Berek Kati, Cserhalmi György, Törőcsik Mari és Máthé Erzsi telefonon adták le voksaikat, ki legyen a Nemzet Színésze a nemrég elhunyt Kóti Árpád helyett. Két óra múlva megszületett a döntés: a cím új birtokosa Jászai Maridíjas, érdemes és kiváló művész Szacsvay László.
A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet először 2000. augusztus 22én adták át, halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és tulajdonosuk életük végéig havi nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek.
A megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.
Szacsvay László (eredetileg SzacsvayFehér László) 1947. október 27én született. 1971-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán, majd azonnal a budapesti Nemzeti Színház szerződtette. 1982 óta a budapesti Katona József Színház tagja. | Kultúra: Szacsvayt választották a Nemzet Színészévé | Közel kétórás tanácskozást követően, kedd délután, a Nemzet Színészei a nemrég elhunyt Kóti Árpád helyére Szacsvay Lászlót választották meg – közölte a Nemzeti Színház sajtóosztálya. | [
"nemzet színésze",
"színész"
] | 0 | http://nol.hu/kultura/szacsvayt-valasztottak-a-nemzet-szineszeve-1533617 | 2015-05-12 15:06:36 | false | 0 | 0 | null |
A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz és a KDNP közös listájának 43. helyén mandátumot szerző Dömötör Csaba szeptember 30-án mondott le, mert európai parlamenti (EP-) képviselő lett.
A jogszabály szerint a listán szerzett mandátum megüresedése esetén a jelölőszervezet nevezheti meg, kinek kéri kiadni a mandátumot. A közös pártlistát állító jelölőszervezetek a pártlista 177. helyén szereplő Hegedűs Barbara Szilviát jelentették be a megüresedett mandátum betöltésére.
Mivel a bejelentés megfelelt a törvényi előírásoknak, az NVB 15 igen szavazattal meghozta határozatát, amelyben kiadta Hegedűs Barbara Szilviának az országgyűlési mandátumot.
Az NVB határozata nem jogerős, ellene három napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától.
Hegedűs Barbara veszi át a Dömötör Csaba európai parlamenti képviselősége miatt megüresedett parlamenti mandátumot - jelentette be a közösségi oldalán Kocsis Máté.
Hegedűs Barbara házas, két gyermek édesanyja. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte, doktori fokozatát pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Korábban veszprémi képviselőként és alpolgármestereként is dolgozott, valamint két idegen nyelven is beszél. Külügyi vezetőként tapasztalatot szerzett a nemzetközi területen, illetve a Régiók Európai Bizottságában is képviselte a helyi ügyeket Brüsszelben.
Új képviselőtársunk hétfőn esküt tesz az Országgyűlésben - emelte ki a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, és jó munkát kívánt a képviselőcsoport új tagjának. | Hétfőn teszi le az esküt a Fidesz új parlamenti képviselője | Kiadta Hegedűs Barbara Szilviának Dömötör Csaba országgyűlési képviselői mandátumát a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/hetfon-teszi-le-az-eskut-a-fidesz-uj-parlamenti-kepviseloje | null | true | null | null | BOON |
A GVH az MVM Next számlázási gyakorlatának alapos vizsgálata alapján is arra jutott, hogy az eljárás folytatása indokolatlan - közölte szerda délután a versenyhatóság.
Mint emlékezetes, Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető tavaly augusztusban hívta fel a figyelmet az MVM amúgy már akkor bevett gyakorlatára, miszerint a gázszámla narancssárga "rezsibokszában" feltüntetett "megtakarítást" változatlanul a 2022. augusztusi, piaci csúcsárakhoz viszonyítva mutatják ki. Pedig a piaci árak már 2023. elején töredékükre estek, így azok most például a 2022. augusztusi szint hetedére rúgnak. Bár az átlagfogyasztás alatti, rezsicsökkentett díjak még mindig nem érik el a piaci árakat,
A vita azokat a kellemetlen kérdéseket is érintette, hogy az MVM ténylegesen vajon mennyiért jut a lakossági áramhoz és gázhoz. A GVH az ellenzéki politikus első bejelentését azzal dobta vissza, hogy előzetes felméréseik nem alapoznak meg részletes, úgynevezett versenyfelügyeleti eljárást. Tóth Bertalan perre vitte az ügyet, aminek során a bíróság érdemi, versenyfelügyeleti vizsgálat lefolytatására kötelezte a GVH-t. Időközben a politikus, hasonló okok miatt, az MVM áramszámlájának vizsgálatát is kérte. Bár a hatóság idén júliusban el is indította az igényelt versenyfelügyeleti eljárást, mostani közlésük szerint ennek során arra jutottak, hogy mégsem állnak fenn a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásának feltételei.
Eljárásra kötelezte a bíróság a GVH-t, vizsgálnia kell, hogy az MVM megtéveszti-e a fogyasztókat
- indokolta a döntést mai közleményében a GVH. A nemzeti versenyhatóság egy évvel ezelőtt hangsúlyozta, hogy az ügyben nem állnak fenn a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei - írják. Bár a GVH, a bíróság döntése alapján, újra megvizsgálta a rezsibokszot érintő tájékoztatási körülményeket, az eljárást okafogyottnak nyilvánította.
Emlékeztetnek: a hatóság 2023 őszén kapott az MVM Next "egyetemes" (vagyis lakossági) földgázszámlázási gyakorlatát érintő bejelentést. A vizsgálat során arra jutottak, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei nem álltak fenn. A bejelentő, élve jogával, azt kérte a Fővárosi Törvényszéktől, hogy a GVH-döntést hatályon kívül helyezve kötelezze a hatóságot versenyfelügyeleti eljárás megindításra. A bíróság a kérelemnek helyt adott.
Beperelték a GVH-t a rezsiboksz miatt
Az ítéletében foglaltak, illetve az áramszolgáltatás kapcsán érkezett újabb bejelentés értékelése során, a GVH azt vizsgálta, hogy, 2022 augusztusától kezdődően, az MVM "egyetemes" gáz- és áramszámláinak úgynevezett rezsibokszába írt megtakarítás nem tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat-e. Ennek során megállapították, hogy a rezsiboksz tartalmát jogszabály írja elő, amiről az MVM nem dönthet önállóan - foglalható össze a GVH ennél jóval bonyolultabb érvelése. Szerintük a tájékoztatás "elsősorban" a rezsicsökkentésről "szól", és csak közvetve kapcsolódik a lakossági áram és gáz eladásához. Ráadásul a rezsicsökkentett ár nem az MVM, hanem a kormány döntése.
Mivel a GVH döntése megalapozatlan, a végzés ellen természetesen fellebbez - közölte megkeresésünkre Tóth Bertalan. Az MSZP-s politikus elképesztőnek nevezte, hogy Magyarországon megtörténhet: egy állami cég, a rá vonatkozó jogszabályokat megsértve, havi 7,8 millió, félrevezető áram- és gázszámlát küld ki. Elképesztő, hogy egy állami céget használnak pártpropagandára - fogalmazott. Szégyen, hogy a piaci verseny felett őrködni hivatott, a kormánytól elvileg független GVH folyamatosan a kormányzati propagandát szolgálja, és nem a fogyasztókat védi a tisztességtelen kereskedelmi magatartástól - vélekedett az ellenzéki honatya. | Rezsibox-ügy: Megszüntette a versenyfelügyeleti eljárást a GVH | A versenyhatóság az érdemi vizsgálatra vonatkozó bírósági kötelezés alapján sem kívánja érdemben megvizsgálni, megtéveszti-e az MVM a fogyasztókat azzal, hogy a rezsicsökkentett díjakon elért „megtakarítást” még mindig a 2022 augusztusi, a jelenlegiek hétszeresére rúgó világpiaci csúcsárak alapján mutatja ki. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3256862_mvm-rezsibox-gvh-vizsgalat-toth-bertalan-fellebezes | null | true | null | null | Népszava |
Az 59 éves szakembert tavaly augusztusban öt év után váratlanul távozott az olasz válogatottól, amellyel 2021-ben megnyerte az Európa-bajnokságot, majd nem sokkal később kinevezték a szaúdi labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának. Mancini négy évre szóló, 77 millió font értékű szerződést írt alá, amivel ő lett a világ legjobban fizetett futballedzője. A The Sun információi szerint
a szaúdi szövetség a 2027-ig szóló szerződésből a fennmaradó összeget teljes egészében kifizeti Mancininek, aki így még közel 60 millió fontot fog kapni három éven keresztül, annak ellenére, hogy kirúgták .
A szaúdiak, akik a katari vb-n óriási meglepetésre a későbbi győztes Argentínát megverték 2-1-re a nyitókörben, nagy reményeket fűztek az olasz edzőhöz, de nem sikerült magasabb szintre emelnie a távol-keleti ország nemzeti csapatát.
Mancini az elmúlt 14 hónapban összesen 18 mérkőzésen irányította a szaúdi válogatottat, ezeken mindössze hét győzelem, öt döntetlen és hat vereség a mérlege. A döntés hátterében állítólag az áll, hogy megromlott a kapcsolata a játékosokkal, és a szurkolók is elégedetlenek lettek a csalódást keltő eredmények miatt, aminek a Bahrein elleni gól nélküli döntetlen után hangot is adtak, Mancini pedig több drukkerrel is leállt vitatkozni a meccs után. A korábban az Internél és a Manchester City-nél is dolgozó trénernek pedig abból lett elege, hogy a szaúdi nevelésű támadók nem játszanak eleget a hazai bajnokságban, mert a klubok inkább Európából szerződtetett játékosokat favorizálják.
A jelenleg is zajló világbajoki selejtezőben négy forduló után nem áll továbbjutásra Szaúd-Arábia, ugyanis a tízpontos Japán és jobb gólkülönbsége miatt a szintén öt pontos Ausztrália is megelőzi, ráadásul tavaly már a nyolcaddöntőben kiesett a csapat az Ázsia Kupában Dél-Korea ellen. | Ennyi volt, kirúgták a világ legjobban fizetett fociedzőjét | A Szaúd-arábiai labdarúgó-szövetség pénteken mindössze 14 hónap után menesztette az ország fociválogatottjának éléről az olasz Roberto Mancinit. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2024/10/roberto-mancini-kirugtak-szaudi-focivalogatott-vilag-legjobban-fizetett-edzoje | null | true | null | null | Origo |
Varga Mihály;állami vagyon;Óbudai Egyetem;alapítvány;kuratórium;
2021-12-07 07:12:01
Százmilliárdos vagyont kap a Varga Mihály vezette egyetemi alapítvány
Nem kell aggódnia egy kormányváltás esetén a pénzügyminiszternek, az általa vezetett egyetemi alapítványt 150 milliárddal tőkésítik fel.
Együttműködési megállapodást kötött az Óbudai Egyetem és a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. - jelentette be egy közleményben még szeptemberben az állami tulajdonban lévő tőkealapkezelő. A két szerződő félben az a közös, hogy az alapkezelő Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozik, míg az Óbudai Egyetem a Varga Mihály kuratóriumi elnök által felügyelt Rudolf Kálmán Alapítvány alá tartozik. A korábbi közlemény szerint Varga pénzügyminiszter és kuratóriumi elnök azt ecsetelte, hogy „az Óbudai Egyetem és a Széchenyi Alapok együttműködése erősíti az egyetem bekapcsolódását a gazdaság mindennapi működésébe, növeli szerepvállalását a kutatás-fejlesztésben és az innovációban, nem utolsósorban pedig fejlődési lehetőséget teremt a hallgatók, az oktatók és a cégek számára is. A legfontosabbról azonban nem esett szó a közleményben, arról, hogy mintegy 150 milliárd forintos vagyon kerülhet az egyetemet fenntartó alapítványhoz, illetve maga a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. is az egyetemet fenntartó alapítványé lehet. Ugyanis ez derül ki különböző jogszabálytervezetek mozaikjából, amelyekre az elmúlt napokban derült fény.
Jelenleg a parlament előtt fekszik az „egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat, amelynek egy eldugott pontjából kiderül, hogy a Rudolf Kálmán Alapítvány három darab befektetési jegyet kap az államtól ingyenes vagyonjuttatás keretében. Az csak egy Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter múlt pénteki rendeletéből derül ki, hogy a három befektetési jegy értéke potom 150 milliárd forint. A Gazdaság Fejlesztési Magántőkealap befektetési jegyeiről van szó, amelynek tulajdonosa jelenleg a Pénzügymisztérium és a törvény elfogadása után az egyetemi alapítványhoz kerül.
A parlament előtt fekvő törvényből az is kiderül, hogy az alapítvány nemcsak a 150 milliárdot, de Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-t is megkapja, így a jövőben az állami kockázati tőkalapkezelő irányításra, illetve a 150 milliárd forintnyi vagyon kezelésére az államnak nem, csak a Varga Mihály vezette egyetemi alapítványi kuratóriumnak lesz ráhatása. Ez a megoldás különösen Varga Mihály szempontjából praktikus, mert ha valami véletlen folytán elveszítené pénzügyminiszteri székét, nem maradna állás nélkül, hisz kuratóriumi elnökként tovább igazítgatja a 150 milliárdos magánbirodalmat, hisz az egyetemi vagyon már nem számít állami vagyonnak.
Az Óbudai Egyetem augusztusban döntött arról, hogy a jövőben nem állami, hanem alapítványi fenntartású magánegyetemként működik tovább. A kuratórium elnöke az egyetem körül évek óta bábáskodó kerületi országgyűlési képviselő, Varga Mihály lett. (Varga 2022-ben már nem indul a választókerületben, ugyanis azt nagy eséllyel elveszítené, ezért a 2019-es önkormányzati választások eredményének ismeretében a Fidesz Vargát is kivonta a frontvonalból.) Az egyetemi kuratórium tagja lett még Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes polgármestere, Kovács Levente rektor, Sinkó Ottó, a Videoton Zrt. vezérigazgatója, illetve Drozdy Győző, a Telenor-Magyarország Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese. A kuratóriumi tagok nem leválthatóak, megbízatásuk egy életre szól. A kuratórium felelős a rábízott vagyonért, cégeiért, a vagyonkezelés hasznát az egyetem javára kell fordítaniuk. A vagyont az alapítvány értékesítheti, ez esetben az államnak csak elővásárlási joga van, az alapítvány megszűnése esetén viszont a vagyon az államra száll. | Százmilliárdos vagyont kap a Varga Mihály vezette egyetemi alapítvány | Nem kell aggódnia egy kormányváltás esetén a pénzügyminiszternek, az általa vezetett egyetemi alapítványt 150 milliárddal tőkésítik fel. | null | 1 | https://nepszava.hu/3140048_szazmilliardos-vagyont-kap-a-varga-mihaly-vezette-egyetemi-alapitvany | 2021-12-07 19:21:00 | true | null | null | Népszava |
Soha többé ügyeskedés, soha többé titkolózás: mostantól minden HÖK-ös jutalom nyilvános lesz az ELTE jogi karán. Legalábbis, ha a HÖK-ön múlik, mert a bürokraták még keresztbe tehetnek az ötletnek. Megérte beperelni őket, megérte cikkek tömegét írni róluk. Az ELTE jogi karán olyan szabályozást fogadott el a HÖK, ami szerint aki jutalmat kap a szervezettől, annak vállalnia kell, hogy kiteszik a netre a nevét, meg az összeget amit kapott. Hihetetlen, de igaz!
A HÖK évekkel ezelőtti vezetése ül egy szobában, és arról beszélgetnek, hogy kinek mennyit utaljanak a havi jutalomkeretből. Egyikük bemondja, hogy neki sok telefonköltsége volt a hónapban, így 30 ezret szeretne kapni. Mindenki előáll az igényével, ezt felírják, a HÖK-elnök és a szociális ügyekért felelős alelnök aláírja, majd egy kari vezető kap egy listát, amin nevek, összegek szerepelnek, 1-2 szavas indokolással (pl.: telefonköltség), amit ő általában kérdés nélkül aláír, és megindulnak az utalások.
Így idézte fel Németh Márton, a HÖK egykori oktatási alelnöke, hogyan is zajlott a jutalmak elosztása a jogi kar hallgatói önkormányzatában. A most elfogadott határozatot Németh nyújtotta be, így foglalta össze a szabályozás lényegét:
1. A jutalomkeretből csak az kaphat pénzt, aki hozzájárul, hogy a nevét, valamint a juttatás okát és összegét nyilvánosságra hozzák.
2. A HÖK-elnök köteles a jutalomkeretből történő kifizetéseket a HÖK honlapján nyilvánosságra hozni.
A rendszerben garanciák is vannak: ha a HÖK elnöke elfelejti kitenni a honlapra a jutalmak adatait, az Ellenőrző Bizottság elnöke köteles összehívni a HÖK küldöttgyűlését. Ha ő is elfelejti ezt megtenni, akkor a küldöttgyűlés bármelyik tagja összehívhatja a küldöttgyűlést. Tehát elég, ha egy olyan HÖK-ös képviselő van, akinek fontos a nyilvánosság: ő maga is elérheti, hogy kinn legyen a honlapon, hogy ki mikor és miért mennyi pénzt kapott.
A javaslat teljes szövege az indoklással együtt itt olvasható el.
Az egyetem nem túlságosan
"A javaslatcsomagot már évekkel korábban kidolgoztuk, a küldöttgyűlés pedig már többször elutasította" - mondta Németh. "Többen is felszólaltak a megszavazása ellen, mégis sikerült az összes képviselő kétharmadát meggyőzni. Most sem volt egyszerű menet: kemény vita és név szerinti szavazás után, másodjára lett csak meg a szükséges 19 szavazat."
Hosszú évek óta hallgatom a kifogásokat, hogy aktuálisan éppen miért nem időszerű, taktikus, vagy előnyös elfogadni a szigorításokat, ezért meg sem lepett, hogy természetesen most is voltak, akik előálltak ilyenekkel. Az Alapszabály-módosítást ellenzők szerint (ahogy négy éve minden alkalommal, amikor a kérdés napirendre kerül) küszöbön áll a rendszer átfogó reformja, ezért nem célszerű elfogadni a javaslatot - mondta Németh.
Németh szerint az ELTE nem törte magát túlságosan az információszabadság érdekében:
Számomra az egész ügy legszomorúbb pontja az, hogy azok a kari, egyetemi vezetők, akik természetesen tudtak az évek óta folyó mutyiról a hökön (minden évben robbantak ki kisebb-nagyobb ügyek, nehezen feltételezhető, hogy éppen azok ne látták volna át a kérdést, akik végül aláírtak minden kifizetést) ahelyett hogy elősegítették volna a helyzet tisztázását, semmit nem tettek. Sőt, volt képük arra hivatkozni, hogy ez ösztöndíj-jellegű juttatás, ezért indokolt, hogy nem nyilvánosak az adatok.
A jutalmak átláthatatlan kifizetése miatt blogunk pert is indított az ELTE ellen, hogy megtudhassuk ki, mikor és miért kapott jutalmat az elmúlt években. Ezt a pert első fokon megnyertük, a másodfokú tárgyalás március 11-én lesz. Reméljük ott is győz az információszabadság, és reméljük azt is, hogy a most elfogadott szabályok miatt soha többé nem lesz szükség hasonló perre az egyetem, vagy a hallgatói önkormányzat ellen. Most a többi HÖK-ön a sor.
A módosításról viszont szavaznia kell még az egyetem szenátusának is, így még nem biztos, hogy ezzel a szöveggel mindez bekerül a HÖK alapszabályába, de akkor is történelmi jelentőségű ami történt: egy hallgatói önkormányzat, önként kiállt a nyilvánosság mellett és azt mondta, hogy mostantól minden jutalmat közzétesznek. Ez igazán példaértékű.
Disclaimer: Az Átlátszó Oktatás blog szerzői egy emberként örvendeznek a javaslat elfogadásának, mert lehetőséget teremt arra, hogy átlátható módon gazdálkodjon a HÖK, és felelősebben költse a közös pénzt. Németh Márton a szerző közeli ismerőse, az ELTE ÁJK-n együtt küzdöttek az információszabadságért. A szerző Tallár Ákossal, a HÖK jelenlegi elnökével egyszer együtt síelt.
Kép innen. | Történelmi győzelem az információszabadságban | Soha többé ügyeskedés, soha többé titkolózás: mostantól minden HÖK-ös jutalom nyilvános lesz az ELTE jogi karán. Legalábbis, ha a HÖK-ön múlik, mert a bürokraták még keresztbe tehetnek az ötletnek. Megérte beperelni őket, megérte cikkek tömegét írni róluk. Az ELTE jogi… | null | 1 | http://atlatszooktatas.blog.hu/2014/03/03/tortenelmi_gyozelem_az_informacioszabadsagban#more5838069 | 2014-03-03 11:37:00 | true | null | null | Átlátszó Oktatás |
Lázár János szerint a kormány nem tervezi, hogy új közlekedési múzeumot épít Budapesten, de a főváros ezt megteheti - írta az MTI.
Hétfőn a parlamentben Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője tett fel kérdéseket Lázár János építési és közlekedési miniszternek. A Közlekedési Múzeum Debrecenbe költöztetésével kapcsolatban azzal vádolta Lázárt, hogy "bosszúhadjáratot" folytat Budapesttel szemben, ami "rengeteg pénzbe fog kerülni a magyar adófizetőknek". Kanász-Nagy szerinta debreceni BMW-gyár mellett150 milliárd forintból épülő Közlekedési Múzeum valójában a BMW látogatóközpontja lesz, ráadásul a helyszín még Debrecen városától is messze van.
Az LMP képviselője emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén Vitézy Dávid és a Podmaniczky Mozgalom kezdeményezésére ellenszavazat nélkül kimondta, hogy Budapest nem kér a közlekedési és a természettudományi múzeum elköltöztetéséből.
Lázár János minderre úgy reagált: Budapest általános fejlettsége az EU-s átlag 157 százalékán áll, vagyis "Budapest képes arra, hogy ha szeretne, akkor új közlekedési múzeumot és új természettudományi múzeumot építsen". Szerinte a magyar adófizetőknek ezzel szemben az az érdekük, hogy ezek a múzeumok és a különböző kulturális szolgáltatások az ország különböző pontjain legyenek elérhetőek.
"A kormány nem tervezi, hogy új közlekedési múzeumot épít Budapesten"
- jelentette ki Lázár. A miniszter szerint Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje már 12 milliárd forintot "égetett el" egy budapesti közlekedési múzeum koncepciójára. "Ebből mások vidéken már egy kisebb múzeumot megépítenének" - tette hozzá.
Lázár János még májusbanjelentette be, hogy a kormány Debrecenbe vinné az új Közlekedési Múzeumot, amitaz ország gazdasági érdekénekis nevezett. Októberbenötletpályázatot is kiírtaka leendő múzeumra, amelyre az Archiko Építőipari Tervező Kft. adta be a győztes pályamunkát.
Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum korábbi főigazgatója több Facebook-bejegyzésben iskifejtette ellenérveita költöztetéssel kapcsolatban. Súlyos károkozásnak nevezte, hogy Lázár elköltöztetné a fővárosból a múzeumot, amelynek új épületét eddig Kőbányára,az Északi Járműjavítóba tervezték, és az utóbbi években már több milliárd forintot költöttek a beruházás előkészítésére. | Lázár János: Budapest építsen magának új közlekedési múzeumot, ha akar | A közlekedési miniszter újra beszólt Vitézy Dávidnak, aki szerinte 12 milliárd forintot égetett el az új fővárosi közlekedési múzeum koncepciójára. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/11/11/lazar-janos-kozlekedesi-muzeum-budapest-debrecen-koltozes-bmw-gyar-lmp-vitezy-david | null | true | null | null | Telex |
2007.09.26. 10:34
A miniszterelnök telefonon kapott idézést a tanúkénti kihallgatásra kedden a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségtől Zuschlag János és társai ügyében. Gyurcsány Ferencet kedd este hallgatták meg, erről éjfél előtt adtak ki közleményt. Szerda reggel Gyurcsány nem adott konkrét választ az ügyben politikai felelősséget firtató újságírói kérdésre.• Zuschlag-ügy: ha kell, Gyurcsány rendelkezésre áll• Öt szocialista képviselő is kiadta volna a kormányfőt• Gyurcsány nem ért egyet a politikai véleménynyílvánítással
Kedden délelőtt még újságírói találgatásnak nevezték a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen azt a lapinformációt, hogy rövid időn belül Gyurcsány Ferencet is tanúként hallgatják meg a Zuschlag-ügyben, ehhez képest este már meg is történt a szocialista pártelnök, egykori ifjúsági és sportminiszter meghallgatása.
A távirati irodának eljuttatott közleményében Daróczi Dávid kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy az egykori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium ifjúsági szervezeteknek nyújtott támogatásaival, a pályázatokon elnyert összegek kifizetési és elszámolási szabályaival, illetve gyakorlatával kapcsolatban hallgatta meg a főügyészség a miniszterelnököt. Tájékoztatása szerint Gyurcsány Ferenc a meghallgatáson kijelentette, hogy szakminiszterként minden tekintetben az akkor érvényes és nyilvános pályázati szabályoknak megfelelően kívánta meghozni a döntéseket; szabálytalanságról nem volt tudomása. A kormányfő szerint a meghallgatás rendkívül korrekt és tárgyszerű körülmények között zajlott. Gyurcsány Ferenc fontosnak tartja, hogy kiderüljön az igazság, ezért, korábbi nyilatkozataival összhangban, a lehető legteljesebb körűen együttműködik a nyomozó hatósággal, és ugyanezt kéri az ifjúsági ügyekért felelős szaktárcák korábbi vezetőitől is – áll a közleményben.
„Nem titokban"
A kormányfő meghallgatásáról szóló egyetlen forrás a keddi nap folyamán az a közlemény volt, amelyet éjfél előtt néhány perccel adott ki az Országos Sajtószolgálat. Mint köztudott, az országos terjesztésű, reggel megjelenő politikai napilapok eddigre már rendre lezárják és nyomdába küldik oldalaikat.
Gyurcsány egy kereskedelmi televízió szerda reggeli műsorában úgy fogalmazott: őt nem titokban, csak nem nyilvánosan hallgatta meg előző este a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Zuschlag Jánosnak és társainak ügyében. Elmondta, hogy telefonon kereste meg a megyei főügyészhelyettes és megkérdezte, neki mikor lenne alkalmas, hogy tanúskodjon, és mivel vidékre kellett menni, ő javasolta, hogy ez a nap végén legyen. Arra a kérdésre, hogy nincs abban politikai felelőssége, hogy a gyanú szerint a minisztériumban „nem mentek tisztán a dolgok", azt válaszolta: 17 év alatt először mondja azt egy kormány, hogy végig kell járni a folyamatot és ki kell deríteni, mi történt, mi az igazság.
Nem egyedi eset
„A miniszterelnök telefonon kapott idézést a tanúkénti kihallgatásra, melyet az eljárási törvény lehetővé tesz" – mondta Szabó Ferenc, megyei főügyészhelyettes. „Ismeri az eljárási törvényt, az úgynevezett rövid úton történő idézést és jelen esetben is ez történt" – tette hozzá.
Szabó Ferenc beszámolt arról, hogy az ügyben nagyon sok tanút telefonon keresztül idéztek kihallgatásra, „szinte az összest".
Hangsúlyozta, hogy nem egyedi eset történt, mert ez a fajta idézési mód más ügyekben is szokásos, ugyanis az eljárást jelentősen meggyorsítja az időpont-egyeztetés.
„Folyik a nyomozás, lesznek még tanúkihallgatások, de azt, hogy kit és mikor, az ügyészség nem hozza nyilvánosságra, mint ahogy ez Gyurcsány Ferenc esetében is történt" – mondta a folyamatban lévő nyomozással kapcsolatban Szabó Ferenc.
Nyuszis vicc és bosszúvágy
Gyurcsány Ferenc nem érzi politikai nyomásgyakorlásnak, hogy ezt kinyilvánította. Ez már a nyuszis vicc, ha van kalapja, az a baj, ha nincs, akkor meg az – fogalmazott. Arra a felvetésre, nem lett volna-e szerencsésebb azonnal kizárni Zuschlag Jánost, a miniszterelnök úgy reagált: az ügy borzasztóan sokat árt a szocialistáknak, de gyanú alapján, azelőtt, hogy megszületne az ítélet, bosszúvágyból ezt nem lehet megtenni.
Gyurcsány Ferenc 2003. május 19. és 2004. október 4. között töltötte be a gyermek-, ifjúsági és sportminiszteri tisztséget.
A Szegedi Városi Bíróság pénteken harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte Zuschlag Jánost, akit a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsít egyesületek és egy alapítvány által szabálytalanul felhasznált költségvetési támogatásokkal kapcsolatban. A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, amelynek következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával" nem tudnak elszámolni. Zuschlag János az MSZP Bács-Kiskun megyei Területi Szövetségének ügyvezető elnöke, a megyei közgyűlés tagja, Kiskunhalason önkormányzati képviselő, a szocialista párt kiskunhalasi szervezetének elnöke. | Telefonon idézték be Gyurcsányt | A miniszterelnök telefonon kapott idézést a tanúkénti kihallgatásra kedden a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségtől Zuschlag János és társai ügyében. Gyurcsány Ferencet kedd este hallgatták meg, erről éjfél előtt adtak ki közleményt. Szerda reggel Gyurcsány nem adott konkrét választ az ügyben politikai felelősséget firtató újságírói kérdésre.• Zuschlag-ügy: ha kell, Gyurcsány rendelkezésre áll• Öt szocialista képviselő is kiadta volna a kormányfőt• Gyurcsány nem ért egyet a politikai véleménynyílvánítással | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/09/telefonon-ideztek-be-gyurcsanyt | 2007-09-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egy dologban a Postabank új és régi vezetője demonstrálta egyetértését: Auth Henrik és a múlt héten általa – ismeretlen társaival egyetemben – feljelentett elődje, Princz Gábor egyaránt bízik a demokrácia tisztaságában. Ezen reményét az utóbbi abban a nyílt levélben fejezte ki, amelyet néhány napja küldött Bécsből faxon néhány hazai sajtóorgánumnak.
Ugyanezen elvárás jegyében a Postabank mostani vezetősége – a két héttel korábban a rendőrségen szintén Princz és társai ellen feljelentést tevő PM által említett vétségek felsorolásán túl (lásd külön) – konkrét ügyekben kérte a nyomozás megindítását. A bank által lapunknak eljuttatott sajtóközlemény szerint Authék elsősorban a Nádor ’95 Rt., a spanyol ingatlanok, a volt Pénzintézeti Központ Bank részvényopciója, a bécsi székhelyű Trigon Bank részvényeladása és a hitelportfolióba tartozó elemekkel kapcsolatos ügyek alapján tartják szükségesnek a volt vezető és a neki esetleg segédkezők felelősségének megállapítását.
Mint a felsorolásból kiderül, a szóba jöhetők közül a Postabank korábbi hivatalos könyvvizsgálója, a Deloitte&Touche ezúttal sem került be a felelősségre vonandók körébe. A hitelintézet mostani vezetősége mindössze annyit jegyzett meg, hogy az 1998 augusztusa óta feltárt tények alapján valószínűsíthető, hogy az említett könyvvizsgáló részére kiadott úgynevezett teljességi nyilatkozat tette szükségessé a bank 1997. évi mérlegének tavaly december végi módosítását. (A nyilatkozatról az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet megbízásából vizsgálódó KPMG is megállapította, hogy tartalmilag nem felelt meg a valóságnak.) A mostani vezetőség szerint a korábbi menedzsment mulasztása nagy valószínűséggel alkalmas lehet arra, hogy a nyomozás során megállapítsák a számviteli fegyelem megsértését. | AUTH KONTRA PRINCZ - Konkrétabban | További taggal bővült az elmúlt héten azok száma, akik a Postabank volt vezetősége idején felhalmozott horribilis hiány miatt büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményeztek. A Pénzügyminisztérium (PM) után ezúttal maga a hitelintézet új vezetősége tett feljelentést a rendőrségen. Időközben az Állami Számvevőszék bejelentette: az összegyűlt dokumentumok alapján a jövő héten elkezdik a Postabank helyszíni ellenőrzését, az viszont előreláthatóan csa | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/1999/02/17/auth_kontra_princz_konkretabban/ | 1999-02-17 00:00:00 | true | null | null | Figyelő |
A romániai Vodafone és a Digi vásárolja fel a Telekom Romániát - írja az MTIa helyi hírek alapján. A Vodafone és a Digi is memorandumot írt alá a tranzakcióról. A Telekom Romania Mobile Communications tulajdonosa a görög Hellenic Telecommunications Organization.
A Telekom eszközeinek nagyobbik része a Vodafone tulajdonába kerül, de hogy pontosan mennyi, azt nem közölték a felek.
Májusban a Digi még azt közölte a Bukaresti Értéktőzsdén közzétett közleményében, hogy elvi megegyezés született arról, hogy a West Network Invest SRL befektetési cég veszi meg a Telekom Romania részvényeinek 99,9 százalékát. A West Network Invest többségi tulajdonosa a Digi.
A Telekom Romania Mobile Communications 1,298 milliárd lejes (106,046 milliárd forintos) árbevétel mellett 79 millió lej (6,454 milliárd forint) veszteséggel zárta a 2023-as évet. A Vodafone a harmadik legnagyobb cég a romániai telekommunikációs piacon, tavalyi árbevétele 5,337 milliárd lej (436,032 milliárd forint) volt.
Az ügyfelek száma alapján aDigia piacvezető telekommunikációs szolgáltató Romániában. A cég többségi tulajdonosa és alapítója a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi Teszári Zoltán, a vállalat pedig 2022-ig a magyar DIGI Kft. anyavállalata volt - az eladássalebben a cikkben foglalkozott a Direkt36. 2023-ban a Digi Romania SA 5,129 milliárd lej (419,039 milliárd forint) árbevétel mellett 609 millió lej (49,755 milliárd forint) nyereséget ért el. | Az egyik leggazdagabb erdélyi magyar milliárdos cége mellett a Vodafone is beszáll a Telekom Romániába | A romániai Vodafone és Digi veszi meg a Telekom Romániát. A Digi Romaniában az egyik leggazdagabb erdélyi magyaré, Teszári Zoltáné a többségi tulajdonrész. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/31/telekom-romana-vodafone-digi-felvasarlas | null | true | null | null | Telex |
Először pár alapinformáció a számhúzójelöltekről: a számhúzásra bárki jelentkezhet, egy vagy több legalább négyjátékos, azaz ezer forintba kerülő szelvénnyel. A jelentkezők közül a Szerencsejáték Zrt. központjában előzetesen 25 szerencsés embert sorsolnak ki: ők mindannyian a stúdióban ülve várják, hogy a helyszínen eldőljön, közülük ki az egyetlen még szerencsésebb, aki a nyerőszámokat kihúzhatja. Ő egymillió forintot, 24 talonban maradó társa 30 ezret kap. A procedúrát élő adásban közvetíti a tévé.
Olvasónknak, aki maga is szokott jelentkezni számhúzónak, az adást nézve az tűnt fel, hogy
bizonyos arcokat mintha már látott volna korábban.
Megpróbált utánanézni a Szerencsejáték Zrt. honlapján, de ott mindig csak az adott hét 25-ös jelöltlistája olvasható, és a korábbi nevekről az internet se őriz historikus adatokat. Amikor megkereste az állami céget, ott a jelentkezők személyiségi jogaira hivatkozva zárkóztak el a válaszadástól.
Olvasónk nem adta fel. Idén februárban rögzíteni kezdte a honlapon közölt heti listákat, és a sejtelme nemhogy beigazolódott, de kifejezetten megdöbbentő eredményt hozott:
egy család három tagja 28 hét alatt 15-ször került be a jelöltek közé
(a dokumentációt az Indexnek is elküldte). Ez 53,57 százalékos arányt jelent. Kiderült, hogy a családra már a Szerencsejáték Zrt. Facebook-oldalának kommentelői is felfigyeltek, sőt, azt is megemlítették, hogy már többször is az egymilliós főnyereménnyel mehettek haza. Ami persze nem csoda, hiszen ha valaki mondjuk minden héten bekerül számhúzónak, (hosszabb távon) évente több mint kétszer ki is kell hogy sorsolják.
Az állami cég szerint az ötös lottó esetében hetente stabilan 11 ezer körül alakul a jelentkezések száma. Nem túl bonyolult kiszámolni: ahhoz, hogy valaki 11 ezer jelentkezés mellett ilyen gyakorisággal kerüljön be az adásba, hetente átlagosan 236 (ezerforintos) szelvénnyel kell játszania. Ha ennél sokkal kevesebb is elég, annak, az ismétlődő, hihetetlen szerencsét leszámítva csak két oka lehet:
vagy manipulálják sorsolást, vagy a sorsolás nem teljesen véletlenszerű, és valaki kiismerte a rendszer gyenge pontját.
Aki hetente 236 ezerért lottózik, annak továbbá nagyon jómódúnak kell lennie. És feltehetően nagyon szerencsejáték-függőnek is, ugyanis a bevétele a kiadásainak csak a töredékét fedezi. Hacsak nincs ötöse vagy sok négyese, ismerősünk évi több mint 12,3 milliós kiadása mellett a kétheti 30 ezer forintok eltörpülnek. Azzal sincs sokkal beljebb, hogy (szintén statisztikai alapon) évente egyszer ő húzza az ötös számait, és egymillióval megy haza.
Bár nyilván nem a kétheti 30 ezer, hanem az 1:44 milliós eséllyel elvihető ötös lebeg az illető szeme előtt, ekkora összeggel lottózni nem racionális dolog (nem mintha lottózni akár egyetlen szelvénnyel észszerű dolog lenne, de ezt most hagyjuk).
Csakhogy a lottósorsolások szinte állandó vendége nem tűnik irracionális embernek: a rendelkezésre álló adatok alapján elég könnyen megtaláltam, és egyáltalán nem ilyen kép rajzolódott ki róla. Először nagyobb riportot szerettem volna írni a családról, de ettől sajnos teljesen elzárkózott. Többször hosszan beszéltünk telefonon, és bár a konkrét szisztémáját kivéve sok mindent elmondott magáról, és arról, hogy hogyan lottózik, semmit nem engedett leközölni.
Végül abban maradtunk, hogy nem írjuk le a nevét, mert ez önmagában amúgy sem annyira érdekes (aki meg nagyon akarja, úgyis megtalálja), cserébe viszont hozzájárul, hogy idézzem: a heti 236 ezernyinél nagyságrenddel kevesebb szelvénnyel játszik, és
húsz évébe telt, mire „kapisgálni kezdte”, hogy miként lehet javítani az esélyt,
hogy bekerüljön a számhúzók közé.
Amikor kutakodni kezdtem, kiderült, hogy 2009-ben a Délmagyar írt a Szegedi Tudományegyetem egy statisztikus tanáráról, akit 2003 és 2009 között nyolcszor sorsoltak ki számhúzónak az ötös, hatos és a skandináv lottón. Ez persze nagyságrendekkel kevesebb, mint a mostani esetben, de azt gondoltam, ő talán képben lehet, hogy mi folyik itt.
Dr. Kovács Péter ma már tanszékvezető egyetemi docens Szegeden. A válaszlevelében azt írta, arra gyanakszik, hogy a szelvényszám, amivel pályázni lehet számhúzónak, olyan számjegyet tartalmaz, ami „a jelek szerint” összefüggésben van a vásárlás napjával, a héttel, illetve a játéktípussal. Ebben azonban nem biztos, mert a teljes kód szelvényenkénti, hetenkénti változását még nem vizsgálta meg (mint írta, egy-két éve változott meg a logikája annak, ahogyan a pályázati szelvényszámot generálják).
Szerintem az úrnak maximum olyan taktikája lehet, hogy egyszerre vagy különböző napokon, helyeken veszi meg a szelvényét.
Azt viszont nem tudja, hogy ez a sorsolást hogyan befolyásolja – írta a konkrét esetről.
A Szerencsejáték Zrt., bár hosszú válaszlevelet küldött a kérdéseimre, valójában nem volt túl közlékeny, és egy csomó mindenre egyáltalán nem reagált. Az egészen biztos, hogy tudnak a családról, mert a Facebook-oldalukon a család gyakori felbukkanását firtató kommentekre a cég néha reagál. De arra például már nem válaszoltak, hogy emiatt az ügy miatt készítették-e januárban azt a videót, ami a számhúzójelöltek sorsolásának technikai részleteiről szól.
Azt sem közölték, hogy a szelvényszám, amivel jelentkezni lehet számhúzónak, tartalmaz-e bármilyen, a vásárlás helyére, idejére utaló adatot. Az azonban kiderült, hogy ha tartalmaz is, ez az adattartalom a sorsolás során elvész: a beérkező szelvények az érkezés sorrendjében kapnak egy sorszámot, és ezt a sorszámot sorsolják ki. A sorsolást közjegyző jelenlétében, a Szerencsejáték Felügyelet ellenőrzése mellett, utólag reprodukálható módon, egy hetente újrasorsolt, tíz számjegyű változóval operáló LCG (lineáris kongruencia generátor) alapú algoritmussal végzik.
Ezt a rendszert csak úgy lehet kijátszani, ha valaki ismeri magát a konkrét algoritmust, az adott hét tíz számjegyű alapszámát, és befolyásolni tudja, hogy a jelentkezése milyen sorszámot kapjon. De ha már az összeesküvés-elméletek birodalmában járunk, és valakinek van is vele összejátszó, például megzsarolt ismerőse a Szerencsejáték Zrt.-nél,
Ami a helyzetet még bonyolultabbá teszi, az pont a sorsolás módjának pár évvel ezelőtti megváltoztatása. Addig ugyanis a Szerencsejáték Zrt. regionális alapon (lakhely szerint) sorsolta a számhúzókat, és úgy tényleg könnyebb volt bekerülni számhúzójelöltnek. A visszajelzések hatására álltak át a mostani rendszerre. Csakhogy történetünk főszereplője, mint mondja, húsz évig tanulta a rendszert, mire kiismerte.
Vagyis visszajutottunk a kiindulóponthoz: a család vagy irdatlan, az öttalálatos szelvényhez szükségesnél is nagyobb szerencsével kerül be kábé kéthetente a számhúzók közé, ami kizárható, vagy átlagosan heti 236 ezerért játszik. Ami szintén.
Amennyire könnyű volt ugyanis megtalálni őket, egy véletlennek köszönhetően legalább annyira könnyű volt meggyőződni arról, hogy a családfő – szinte biztosan – igazat mond, legalábbis abban, hogy nem vagyonokért lottózik. Egy ismerősöm ugyanis ismeri őket, és
kizártnak tartja, hogy hetente ennyi pénzt költsenek lottóra.
A környéken jól ismert, viszonylag átlátható anyagi helyzetű családról van szó.
Ha sem a Szerencsejáték Zrt., sem az ismerősöm elmondásában nem kételkedem, és az irdatlan mázlit is kizárom, akkor mégiscsak oda jutunk, hogy a családfő feltehetőleg csak a mítoszt kelti maga körül, amikor a szisztémájáról beszél. Racionális alapon ugyanis csak az a triviális megoldás marad, hogy nagyon sokan lottóznak együtt egy, vagy akár több társaságban párhuzamosan, és a többiek nevében is mindig a család tagjai mennek számhúzónak.
Hogy ki hány szelvénnyel játszik, azt a Szerencsejáték Zrt. munkatársai, ha akarják, látják, így azt is tudhatják, ha valaki a statisztikailag indokoltnál gyakrabban sorsolódik ki számhúzójelöltnek. Ez azonban a konkrét család tekintetében olyan információ, amit adatvédelmi okokból nem adhatnak ki, ezért nem is kérdeztem. Azt viszont igen, hogy végül indult-e vizsgálat, és milyen eredményt hozott, mert a Facebookon a cég erre korábban utalást tett. A Szerencsejáték Zrt. erre a kérdésre sem válaszolt.
(Borítókép: A lottósorsolás két műsorvezetője Kovács Áron és Kiss Orsolya középen a sorsolási kosár és a lottószámok a Szerencse szombat című tévéműsorban a Pólus Centerben lévő Fortuna stúdióban 2012. december 1-jén. MTI / Máthé Zoltán) | Lehet, hogy valaki kiismerte a lottóhúzás titkát? | Lehet, hogy valaki kiismerte a lottóhúzás titkát? - Olvasónknak feltűnt valami, és februárban rögzíteni kezdte az ötöslottó húzásait. Olyat talált, amitől nem csak ő döbbent meg. Amikor megpróbáltunk utánajárni, a Szerencsejáték Zrt. nem igazán volt segítőkész. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/08/22/lottohuzas_sorsolas_szisztema_szamhuzo/ | 2017-08-22 11:37:32 | true | null | null | Index |
a Napi.hu-n 2017. november 20-án megjelent Újabb botrány készül Budapesten című cikk kapcsánCikkünk megjelenése után Szatmáry Kristóf az alábbiak közlését kérte lapunktól:"Az írás valótlanul állította, hogy a BKIK-t idén tavaszig Szatmáry Kristóf irányította. A valóság ezzel szemben az, hogy 2016. március 11-én Kiss Zoltánt választotta elnökévé a fővárosi kamara, amelyet 2017. március 31-től Krisán László irányítA cikk azt is valótlanul állította,hogy Szatmáry Kristóf úgy szerette volna megőrizni elnöki posztját, hogy édesanyja vezette a jelölőbizottságot. A valóság ezzel szemben az, hogy a mandátumvizsgáló bizottság elnökét nem kijelölik, hanem a legfőbb kamarai testület, a küldöttgyűlés választja megSzintén valótlan az az állítás, hogy a Szatmáry-család a színfalak mögött harcba indul a szervezet irányításáért. A valóság ezzel szemben az, hogy Szatmáry Kristóf a jövőben is országgyűlési képviselői, illetve miniszteri biztosi feladataira kíván koncentrálni és nem kíván semmilyen módon részt venni a kamara belső küzdelmeiben." | Helyreigazítás | Helyreigazítás a Napi.hu-n 2017. november 20-án megjelent Újabb botrány készül Budapesten című cikk kapcsán. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/helyreigazitas.651839.html | 2017-11-24 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Úgy tűnik, elkezdődött, amiről a Tisza Párt vezetője vasárnap beszélt: a sajtó egy részének elküldtek egy hangfelvételt, amelyen Vogel Evelin (Magyar Péter volt barátnője) és Magyar beszélgetnek.
"Fény derül az igazságra" - ezt írta a feladó és azt állítja, a felvétel a választások előtti napon, június 8-án a Hősök terén tartott tüntetés után készült.
Beszélgetnek többek között arról, hogy nagyon meleg van. Magyar többek között azt mondta, "szétszedtek, 40 fokban mentünk át a Hősök terén, azt gondoltam, hogy mi a faszomat csinálok itt",
később viccelődve azt mondja akkor barátnőjének: "Evi, kimondhatjuk, rajtad kívül mindenki megbecsül ebben az országban. Ennyi, de nem baj, rád uszítom az embereket. Megmondom, hogy Evelin rosszul bánik velem. Megcsalt, miközben én küzdöttem a hazáért. Kapsz közben ilyen halálos fenyegetéseket. Majd rád uszítom a nyugdíjas kommandómat".
A Telex közzétette a felvételt, alább meghallgathatják.
Magyar és a Tisza Párt közleményben reagált, amiben többek között azt írják, már tudták, hogy "illegálisan szerzett és manipulált felvételekkel akarja majd az állampárt és a rogáni propaganda lejáratni" Magyart, amit azért tesznek, mert most először van "valós esélye" egy ellenzéki pártnak arra, hogy "elzavarja a maffiakormányt".
"Ezzel a manipulált felvétellel azt legalább bebizonyította Vogel Evelin, hogy már a Hősök terén is a Fidesznek és Kubatov Gábornak dolgozott, pedig akkor még "mosolyogva énekelt a színpadon Magyar Péterrel" - írták, jelezték a mai napon a párt elnöksége kizárja Vogel Evelint, Magyar Péter pedig feljelenti zsarolásért.
Magyar vasárnap rendkívüli sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy állami és magán titkosszolgálatok is folyamatosan megfigyelés alatt tartják és a fideszes hattérhatalom több módon lejáratni próbálja őt és a Tisza pártot. Volt barátnőjéről többek között azt állította, nyár végén eljutott hozzájuk, hogy "mindenben megállapodott a Fidesszel", havi ötmillió forintot és egy lakást ígértek neki. A Tisza elnöke szerint Vogel a Fidesz megbízásából készített hangfelvételeket, ezeket pedig átadta Kubatov Gábornak, a Fidesz pártigazgatójának.
Magyar a sajtótájékoztatón beszélt egy lejárató oldalról is, amin elmondása alapján olyan kompromittáló anyagok lettek volna, amelyeknek egy része mesterséges intelligencia által lett kreálva.
Megelőző csapás volt Magyar Péter vasárnapi sajtótájékoztatója, jó előre fel akarja készíteni a híveit Magyar arra, hogy minden eddiginél keményebb lejárató kampány lesz Nagy Attila Tibor szerint. A Klubrádiónak nyilatkozó politikai elemző arra hívta fel a figyelmet, az egyetlen bizonyíték jellegű anyag, amit a sajtó elé tárt az a volt barátnőjéről, Vogel Evelinről készült hangfelvétel, amelyen azt lehetett hallani, hogy harminc millió forintot kért Magyartól. Ezenkívül csak az értesüléseiről számolt be a politikus, igaz, Magyar arról is beszélt, hogy további bizonyítékai is vannak, amit a hatóságok elé tár hétfőn, vagyis ma, amikor feljelentést tesz.
Ha Magyar igazat mond arról, hogy őt tájékoztatták ezekről a műveletekről, az azt jelentené, hogy nagyon komoly összeköttetései vannak a mostani titkosszolgálatoknál, talán Rogán Antal vagy más miniszterek környezetével is.
Nem tudjuk valóban készültek-e ilyen lejárató kampánnyal, de nem lenne meglepő, ha egy lenne. Látjuk, hogy amióta Magyar berobbant a közéletbe a magánélete, szerelmi élete negatív elemeit igyekeznek előhozni - emlékeztetett Nagy.
A feljebbi lejátszóra kattintva Bacsa Botond összeállításában meghallgathatják az előzményeket és azt is, mi várható Nagy Attila Tibor szerint ezután. | Megjelent egy Vogel Evelin-féle hangfelvétel Magyar Péterről | A sajtó egy részének eljuttatott kompromittáló szándékú felvételen Magyar Péter és Vogel Evelin beszélgetnek a választás előtti napra meghirdetett tüntetés után. A Tisza Párt úgy reagált, a felvétel manipulált. Magyar egy nappal korábban, vasárnap rendkívüli sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy állami és magán titkosszolgálatok is folyamatosan megfigyelés alatt tartják és a fideszes hattérhatalom több módon lejáratni próbálja őt és a Tisza pártot. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/megjelent-egy-vogel-evelin-fele-hangfelvetel-148132 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A Hajdú Online szerint a nyomozati jegyzőkönyvben X tanúként említett védett személy betegsége miatt elmaradt hétfőn a vesztegetési ügy kapcsán eltiltott két debreceni labdarúgónak, Vukasin Poleksicnek és Mészáros Norbertnek a fellebbviteli bizottság által kiírt másodfokú tárgyalása.
Az UEFA fegyelmi bizottsága júniusban tiltotta el a Debrecen két futballistáját, miután a testület szerint nem tettek eleget a jelentési kötelezettségüknek, amikor megpróbálták őket megvesztegetni.
A Nemzeti Sport hétfői számában azt írta, a bűnözők Poleksicet kétszer is megkeresték, egyszer Pakson, egyszer pedig egy Budapest és Debrecen közötti parkolóban, de a kapus elhárította a megkereséseket, fellebbezésében is erre hivatkozik, illetve arra, hogy bizonyítottan nem történt semmiféle fogadási csalás.
Mészáros ellenben állítja, neki nem is lehetett jelentési kötelezettsége, ugyanis soha, senki nem kereste meg, ő senkivel sem találkozott.
A Hajdú Online szerint másodfokon az ügyészség rábólintott, hogy Mészáros tanúját, a szobatárs Dombi Tibor is meghallgassák az ügyben, a szélső alátámaszthatja csapattársa vallomását, miszerint kizárt, hogy Mészáros a megadott időpontban elhagyta volna a csapat szálláshelyét. Ugyancsak elutazott volna Nyonba Djordje Pantic is, aki Poleksic szobatársa volt a BL-találkozók idején.
A vizsgálatok szerint a Loki három nemzetközi kupameccse vált gyanússá: a két éve rendezett Young Boys-DVSC (4-1), valamint a 2009-ben lejátszott Liverpool-DVSC (1-0) és DVSC-Fiorentina (3-4) találkozók.
A nyomozás során őrizetbe vették a horvát Ante Sapinát és Marijo Cvrtakot, valamint a magyarországi emberüket, a szlovén Dragan Mihelicet. A sportnapilap információja szerint a védett tanú nem más, mint a Németországban előzetesben lévő Dragan Mihelic és Marijo Cvrtak sofőrje. | Bundabotrány: elmarad Poleksic és Mészáros fellebbviteli tárgyalása | Elmarad az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) hétfőre tervezett fellebbviteli tárgyalása a 2011 végéig eltiltott Mészáros Norbert és a pályáról 2012. június 30-ig száműzött Vukasin Poleksic ügyében. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2010/08/bundabotrany-elmarad-poleksic-es-meszaros-fellebbviteli-targyalasa | 2010-08-23 13:33:00 | true | null | null | Origo |
A Dembinszky utca 4. lett az egyik első nyertese a városligeti múzeumnegyednek, a VII. kerületi bérház a Liget-projektet szervező Városliget Zrt. pályázatán 1 milliós támogatást nyert.
A bérházban található a Városliget Zrt.-t vezető Baán László miniszteri biztos szüleinek lakása is.
A Városliget Zrt. a tavasszal tette közzé a „Zöld a Ligeten túl” című felhívását, amelyben 1 millió forintos keretet ajánl fel VI., VII. és XIV. kerületi társasházak számára homlokzat és udvar zöldítésre. A Liget Budapest Projekt kapcsán meghirdetett pályázaton a cég honlapja szerint végül egy VI. kerületi, egy zuglói és két Dembinszky utcai pályázó nyert, egy további VII. kerületi bérház pedig különdíjat kapott.
A Dembinszky utca Ligettől legtávolabbi végén található 4.-es szám alatti ház a VII. kerületi belsőudvarok zöldítési kategóriájában kapott támogatást. Az Index megkereste a Városliget Zrt.-t, ahol azt állították,
csak a véletlennek köszönhető, hogy a miniszteri biztos szülei abban a házban laknak, amely egy kitűnő pályázatot adott be.
Horn Márton, a cég kommunikációs vezetője azt mondta, levelünkből értesültek Baán László szüleiről, ezért nekik is ellenőrizni kellett az információ valódiságát. A pályázatra beküldött huszonegynéhány pályamunka elbírálását a Zrt. és a Főkert közösen végezte, mondta Horn, hozzátéve: biztos benne, hogy Baán László sem tudott a ház pályázatáról.
Az információt előásó Várnai László zuglói képviselő szerint nehezen hihető, hogy a Városliget Zrt.-nél nem tudtak Baán Dembinszky utcai kötödéséről, hiszen a miniszteri biztos beszélt is VII. kerületi fiatalkoráról. A gyanús pályázat azonban csak megerősíti abban, hogy az egész Liget-projekt magánérdekeket szolgál.
Várnai elmondta, hogy megközelíti a 20 ezret azok száma, akik aláírásukkal tiltakoztak a park beépítése ellen. A Múzeum-negyed ellenzői szeptember 26-án tartanak demonstrációt, amely a Parlament előtt fejeződik majd be.
Update: A Szépművészeti Múzeum Baán László nevében cikkünk megjelenése után közleményt adott ki, amiben azt írták: A miniszteri biztos az Index cikkéből értesült arról, hogy az érintett társasház is pályázatot nyújtott be, majd azon nyert is, és ezt követően azonnal utasította a Városliget Zrt.-t, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a ház pályázatának érvénytelenítése érdekében és tegyék nyilvánossá a beérkezett pályázatokat.
Később Baán László az Indexnek azt mondta, hogy a jövőben a nyereményjátékok szabalyzatához hasonlóan beleírják majd a pályazati feltételek közé, hogy a Zrt. dolgozói vagy hozzátartozóik nem pályázhatnak. | Véletlen: a Liget-pénzből éppen Baán László szülői háza kapott 1 milliót | Véletlen: a Liget-pénzből éppen Baán László szülői háza kapott 1 milliót - A múzeumnegyed beruházás egyik első nyertes az a bérház, ahol a miniszteri biztos szülei laknak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/08/05/veletlen_a_liget-penzbol_eppen_baan_laszlo_szuloi_haza_kapott_1_milliot/ | 2015-08-05 11:35:10 | true | null | null | Index |
Miközben a kormány nagyszabású kampányainak bonyolítójaként a Rogán Antal szomszédságában lakó Csetényi Csaba és érdekeltsége, a Network 360 van a figyelem középpontjában, egy másik kommunikációs ügynökség surranópályán nőtt hatalmasra. Kutatásaink során legalábbis alig találtunk olyan állami vállalatot, amely ne szerződött volna a Young & Partners–Trinity csoporttal. Ők intézik a Szerencsejáték ügyeit is, de kommunikációs tanácsokat adnak a légi irányítással foglalkozó HungaroControlnak, és szervezik a vasutasnapokat a MÁV-nál. Számításaink szerint legalább 13 milliárdnyi megrendelésre tettek szert 2014 óta, amire még rájönnek az Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKoH) kapott megbízásaik: ez további 7,2 milliárdot jelent.
Neve ellenére a csoport magyar tulajdonban van. Tulajdonosa, Kuna Tibor a Fidesz ifjúsági szervezetében indította el karrierjét. A Fidelitasban került kapcsolatba a szervezet korábbi elnökével, Szijjártó Péterrel, és az állami cégek egy részét felügyelő miniszter, Seszták Miklós kabinetfőnökével, Mihalovics Péterrel. Két cége azután futott fel, hogy a kormánypártban eldőlt: kiszorítják Simicskáékat az állami kommunikáció szervezéséből. Tavaly már egymilliárddal volt több a bevételük, mint a Networknak. Kuna 2015-ben 880 millió osztalékot vehetett ki a cégeiből, saját bevallása szerint úgy kalkulál, idén 12 milliárdos lesz a csoport árbevétele.
Az intenzív költések miatt egyébként a 25 milliárdos keret kimerülőben van, kezelője, a NkoH augusztus végén már ki is írta az új tendert. Azt, hogy a következő években a központi apparátus, az állami intézmények mennyit költhetnek, a pályázatból nem derül ki, mert az NKoH szándékosan nem tette közzé a számot – ez egyben azt is jelenti, hogy nincs felső korlát.
Tehát ha a következő másfél évben hasonló ütemben költekezik az állam, akkor megdöntheti az a csúcsot, amelyet a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda negatív példaként szokott emlegetni.
Ha a kormány kommunikációs költéseit – például a migránsellenes kampány költségvetését – firtatja az ellenzék, rendszeresen azzal vágnak vissza, hogy "Gyurcsány–Bajnai-korszakban" 84 milliárdot fordítottak kommunikációra.
Ha a 2018-as kormányalakításig akkora összeg folyik ki, mint 2014 tavasza óta mostanáig, akkor a teljes kiadás meghaladhatja a 100 milliárdot is. Ez az összeg nem is tűnik irreálisnak, ha figyelembe vesszük, hogy a kormányok a választások előtt mindig is intenzívebben kampányolnak. Bár 2010 előtt a pártfinanszírozási törvényről folyó vitában a Fidesz felvetette, hogy a szavazás előtt halkuljon el az állami szféra, kormányra kerülve már elfeledkeztek erről az ötletükről. Ráadásul a 26,3 milliárd még csak nem is a teljes összeg: sok cég "elfelejti" kitenni honlapjára a szerződések listáját, mások – mint például a Magyar Posta – sokszor az összeget nem tüntetik fel. Mi több, a Magyar Turizmust szándékosan nem vettük fel a listánkra, mert elsődleges feladata a kommunikáció, a hazai vendéglátás segítése.
Azért, mert állami tulajdonban van egy cég, nem várható el, hogy ne reklámozza termékeit. A legnagyobb költő, a Szerencsejáték Zrt.-nek rögzítenie és sugároznia kell az ötöslottó sorsolását a tévében, hirdetnie kell, ha új lottózó nyílik valahol az országban. Az persze már nem mindegy, hol vesz reklámfelületet: ha egy alacsony példányszámú lapban vagy egy kevésbé nézett tévében, akkor rosszul hasznosulnak a hirdetésekre költött milliárdok.
Márpedig a Szerencsejáték adatai alapján úgy fest, ez az állami cég pár hónapos késéssel, de mindig igazodik a politikai változásokhoz. 2014-ben megvált a reklámok közvetítésével foglalkozó francia hátterű ügynökségétől, saját kézbe vette a szervezést. Ebben az időszakban még fontos partnere volt a Fidesz gazdasági hátországát irányító Simicska Lajos adója, a Hír Tv – bár a csatorna alig érte el az egyszázalékos közönségarányt. A következő év márciusától a Hír Tv már kiesett a pikszisből, viszont relatíve sokat költött a cég a Fidesz-közeli cégek által kiadott Napi Gazdaságban és a Magyar Hírlapban. Annak ellenére hogy egyik lapnak sem voltak akkreditált értékesítési adatai, becslések szerint pár ezer példányban fogyhattak. Az okok ismertek: Simicska 2015. február 6-án fordult szembe nyilvánosan Orbán Viktorral.
A TV2 2014 novemberétől tűnik fel egyre nagyobb összegekkel a Szerencsejáték szerződési listáján. Talán nem véletlenül: a menedzsment akkoriban szervezte át a médiacsoportot úgy, hogy Simicskáék elveszítették az opciós jogukat. Később kiderült: ez kellett ahhoz, hogy Andy Vajna kormánybiztos akadálytalanul vehesse át a tévétársaságot. 2015 tavaszán viszont újabb fordulat következett be: a Szerencsejáték szívesebben reklámozott a kisebb kábeladókon. Akkoriban üzente meg a TV2 átmeneti tulajdonosai ellenálltak Vajnának, mert több pénzt szerettek volna kapni a tévéért. Végül a médiacég olyan nehéz anyagi helyzetbe került, hogy a nyáron a menedzsment beadta a derekát. Feltűnő: a szerződött partnerek listájáról hiányzik az RTL, amely még 2014 nyarán került szembe a reklámadó miatt a kormánnyal.
Tavaly júliusban a Szerencsejáték végül ismét egy ügynökségre bízta a médiastratégia kidolgozását, azóta nincs hivatalos, nyilvános adat arról, hol reklámoznak többet. A piackutatók becsléseiből viszont tudható, az állami szféra a TV2-t, a köztévét és a miniszterelnöki tanácsadó, Habony Árpád lapjait favorizálja. Ugyanakkor több állami vállalat esetében nehezen érthető a milliárdos reklámvásárlás. Számításaink szerint a második legnagyobb költő a MVM-csoport. Kérdés, kiket szeretne elérni a kormánypárti lapokban elhelyezett egy oldalas hirdetéseivel az a cég, amelyiktől így is, úgy is megveszik az áramot. Úgy fest tehát, az állam vállalatok reklámköltései fontos szerepet játszanak az új fideszes média felépítésében. | Mennyi? Ötvenmilliárd! - és ebből rengeteget szakít egy régi arc a Fidelitasból | Csaknem 50 milliárdot fordított kommunikációra 2014 óta az állami szféra. A pénzosztás egyik fő nyertese a Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó cégcsoport. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/kuna-tibor-orban-kormany-kommunikacio-ceg-1632053 | 2016-09-16 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Éves szinten 3-4 milliárd forinttal is csökkenthetik a vizes világbajnokság miatt megvalósított fejlesztések az Antenna Hungária Zrt. (AH) nyereségét. Az állami cég brutális összeget költött el 2017-ben a vb-t támogató különböző eszközök beszerzésére, ám ezek számviteli okokból nem akkor jelentkeztek ráfordításként, hanem az elmúlt években, illetve a következő jó néhányban fognak. A társaság ráadásul azon is milliárdokat bukott, hogy a világbajnokságot szervező Bp2017 Kft. nem fizette ki a tartozásait.
Megromlott kapcsolat
Október közepén a Telexen jelent meg egy remek írás az elvileg a könnyűzenei ágazat megmentése érdekében megálmodott raktárkoncertek visszásságairól, és az Antenna Hungária részben ehhez köthető nyomulásáról a hazai rendezvényszervezési piacon. A cikkben a lap kitért arra, hogy az alapvetően műsorterjesztéssel és távközléssel foglalkozó AH nem teljesen önszántából kezdett el rendezvényekkel is foglalkozni: a 2017-es vizes vb-n felsőbb döntésre vállalták el ezt a feladatot.
Korábban mi is írtunk már róla, hogy a két cég, a Bp2017 és az AH között az utóbbi számára elég költséges üzleti kapcsolat volt. A viszonyról, és annak alakulásáról a legtöbbet talán az árulja el, hogy miközben a 2017-es beszámolójában még nem győzött büszkélkedni a vizes vb-s szerepvállalással az Antenna Hungária, addig az egy évvel későbbi éves jelentésben már végig arra panaszkodott, hogy nem tudja kisajtolni a neki járó pénzeket a Bp2017-ből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiután körözik a volt gazdasági igazgatót, meg is szűnik a vizes vb szervező cégeEgyszer már nekifutottak volna ennek, de kiderült, hogy kockázatos a dolog, mert a cégnek túl sok tartozása van. Egy másik állami vállalatot nem is fizettek ki.
Az AH növekvő rendezvénypiaci szerepvállalása miatt most részletesebben is megnéztük, hogy mennyibe került, illetve kerül még most is a cégnek a vizes vb, és mit hozhat vissza ebből az új üzletág, egyelőre (valószínűleg részben épp a keletkező veszteségek elfedését célzó) állami megrendelésekből.
Húszmilliárdos beruházás a vb miatt
Már az esemény évében is látszott, hogy a vizes vb az AH működésére meghatározó hatással volt . Az állami cég árbevétele hatalmasat ugrott 2017-ben: az akkor elért 44,7 milliárd forint majdnem a kétszerese volt az egy évvel korábbinak, és a növekedést nagy részben a sporteseménnyel kapcsolatos megbízások okozták.
Az AH akkori beszámolójában azt írta, hogy az eseménysorozat közel 17 milliárd forintos többletbevételt hozott. Más kérdés, hogy a dokumentumból az is kiderül, hogy ennek elég jelentős része jó eséllyel továbbszámlázott szolgáltatás lehetett, hiszen alvállalkozói teljesítésekre a megszokott durván kétmilliárd forint helyett abban az évben 12 milliárdot költött a társaság. Persze a dologban így is volt saját teljesítmény, emellett az üzleti távközlési szolgáltatásból és a műsorgyártásból származó bevételek kilőttek: ez a két terület abban az évben 15 milliárddal hozott többet, és ebből 6-7 milliárd az ezt követő évekre is megmaradt.
Az igazán nagy változást azonban az jelentette, hogy a vb miatt bejött egy teljesen új tevékenység, amely azóta is “audiovizuális és rendezvénytechnikai szolgáltatás” néven fut, és 2017-ben már 2,5 milliárd forintot hozott. A tevékenység azonban nem is elsősorban a komoly bevétel, hanem sokkal inkább a hozzá köthető beruházások miatt lett fontos.
A cég ugyanis saját bevallása szerint 2017-ben több mint 20 milliárd forintot költött különböző beruházásokra és eszközvásárlásokra a vizes vb miatt,
és bár ez egyértelműen nem derül ki, de a beszámoló alapján úgy tűnik, mintha ennek jelentős részét épp az ilyen rendezvénytechnikai eszközök adták volna*A beszerzés legalább negyede ilyen célra ment el, legalábbis egy későbbi beszámoló adatai alapján körülbelül ilyen arány adódik, de a Telex 15 milliárdos eszközbeszerzésről írt.. A vállalatban a komoly forrásigény miatt tőkét is kellett emelni: a magyar állam 2016 végén valamivel több mint 21 milliárd forintot tolt be az AH-ba, amit négy nappal a 2017-es vb kezdete előtt további majdnem 700 millióval megfejeltek.
Gombhoz a kabátot
Az akkor elköltött 20 milliárd forint azonban egyszerű számviteli okokból nem abban az évben jelent meg ráfordításként, tehát eredményt csökkentőt tételként, hanem az azóta eltelt időszakban, illetve a következő években fog majd megjelenni. Ha ugyanis egy cég egy eszközt vásárol, akkor az bekerül a könyveibe, és az értékét csak a következő években írja le ráfordításként, ezt hívják értékcsökkenésnek vagy amortizációnak. A leírás mértéke (kulcsa) attól függ, milyen eszközről van szó: az ingatlanoknál például jellemzően 2 százalék évente, a járműveknél 20, a kisebb értékű tárgyaknál pedig akár 50 is lehet.
Az AH-nál a 2017-es beszerzések nagyon nagy része olyan eszköz volt, amelyet évi 12,5 százalékos kulccsal írnak le, tehát valójában nyolc évre osztják el a költségeket*Most már ez sem teljesen így van, mert időközben úgy döntöttek, hogy például a rendezvénytechnikai eszközök esetében a bruttó bekerülési érték 10 százalékának megfelelő összegű maradványértékkel számolnak a 200 ezer forint feletti eszközöknél, az eredetileg megbecsült várható élettartam megtartása mellett, azaz nem a teljes összeget írják le nyolc év alatt, csak a 90 százalékát.. Ez éves szinten nagyjából 2,5 milliárdos többletráfordítást jelent 2017 és 2024 között – illetve az első néhány évben valószínűleg többet, a későbbiekben kicsit kevesebbet a nagyobb kulccsal leírt eszközök miatt. A cégnél rendkívül látványosan meg is ugrott az értékcsökkenés az előző néhány évben.
Nem teljesen egyértelmű, hogy ebből mennyi esik a rendezvénytechnikai eszközökre, de biztosan évi sok százmillió forint, sőt nem kizárt, hogy a milliárdos nagyságrendet is eléri ez az összeg. Az AH-t megkérdeztük a 2017-es befektetések részleteiről, de nem reagáltak megkeresésünkre. Mindenesetre az biztos, hogy ez a leírás teljes egészében veszteség, ha a cég nem kezd valamit az eszközökkel, amiből bevétele származik. Sőt ennél többet is bukhatnak a dolgon, hiszen a berendezéseket valahogy tárolni is kell, ami szintén költséges dolog. Nem csoda, hogy az AH a 2018-as beszámolójának már az elején kiemelte:
A 2018-as év jelentős feladata volt a 2017-es … vizes vb lebonyolítása érdekében megvásárolt eszközök hasznosításának megoldása a rendezvénytechnikai üzletágon keresztül.
Bár a cég már abban az évben is egy sor állami vagy állami támogatással megvalósuló rendezvény technikai kiszolgálásában vett részt, az eszközök hasznosítása így sem valósult meg maradéktalanul, mert még az egy évvel korábbinál is kevesebb jött be ebből a tevékenységből. Ráadásul a bevétel felét a közvetlen költségek elvitték, és akkor a személyi ráfordításokról és egyéb kiadásokról még nem is beszéltünk.
Valójában ez is a vizes vb költsége
A megoldás az lett, hogy beszálltak magába a rendezvényszervezésbe is. Tavaly külön üzletágat hoztak létre erre a tevékenységre, és leszerződtek az évi nagyjából 60-70 milliárdos állami kommunikációs büdzsét is felügyelő Nemzeti Kommunikációs Hivatallal (NKOH) az állami rendezvények szervezésére. Ettől kezdve elvileg az összes ilyen munkát az AH kapja, méghozzá tényleg hatalmas értékben, az NKOH-s szerződést ugyanis 30 milliárdos keretösszeggel írták alá.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációraAz volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmióta kiposztolta, hogy Orbánra szavaz, 90 milliárdnyi megbízást kapott, most duplázhatA következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt, a tender alapján újabb 90 milliárd forintot.
Ennek ellenére tavaly még nem jött össze az áttörés: rendezvényszervezésből összesen 2,3 milliárd jött be, úgy hogy ebbe a rendezvénytechnikai tevékenységből átcsoportosított pénz egy része is benne volt. A kettő együtt 4 milliárdot hozott, ennek egy elég jelentős részét azonban elvitték az új üzletághoz köthető költségek, így a nyereség – ha volt egyáltalán – az egy évvel korábbinál is kevesebb lehetett, a már emlegetett leírás nélkül is. Az idén azonban – ahogy a Telex cikkéből is kiderül – a hathatós állami segítségnek köszönhetően már jóval többet szedhet össze az AH ezen a piacon.
Röviden összefoglalva tehát:
az állam milliárdos megrendelésekkel tömi ki a saját cégét, hogy a vizes vb-re kényszerűségből beszerzett eszközök ne a raktárban porosodjanak.
Ez jelen állás szerint logikus lépés, de ha így gondolkodunk, akkor az is logikus, hogy ezt a 20 milliárdos eszközbeszerzést hozzádobhatjuk a vb amúgy is 100 milliárd feletti költségéhez (hiszen ha valaha meg is térül a cégnek, az az állami megrendeléseknek lesz köszönhető).
Még fizetni se fizettek
Az AH-nak egyébként nem csak a nyakán maradt rendezvénytechnikai eszközökkel okozott fejfájást a vizes vb-t szervező (szintén állami) cég, a Bp2017 Kft., hanem azzal is, hogy egyszerűen nem fizetett neki. Az Antenna Hungária 2017 végén 3 milliárd forintot várt még a szervezőktől, ebből közel 2,4 milliárd azonban soha nem érkezett meg. A 2018-as beszámolóban ezért azt írták, hogy a ki nem fizetett tartozások miatt megtették a szükséges lépéseket, de
a jogi eljárás a mérlegkészítés időpontjában még folyamatban volt.
Ebben azonban vagy azóta sem volt változás, vagy az AH elállt a keresettől. Legalábbis a 2019-es éves jelentésükben már sem a Bp2017 Kft-ről, sem a jogi eljárásról nem esik szó, és arra sem utal semmi, hogy időközben beérkezett volna a pénz. Az AH-tól azt is megkérdeztük, hogy mi a helyzet az így elbukott hatalmas összeggel, de választ erre sem kaptunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIsmerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetőjeA Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA vizes vb-ért felelős miniszter köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtőlSeszták Miklós lánya épp annál az ügyvédi irodánál gyakornokoskodott 2017-ben, amely a miniszer által felügyelt vizes vb szervezőcégének közbeszerzéseit szervezte, jóval a piaci ár fölött. | Így tüntetik el egy nagy sportrendezvény költségét egy állami cégben | Az Antenna Hungáriával 20 milliárd forintért megvetették a vizes vb-hez szükséges eszközöket, majd éveken keresztül állami megrendelésekkel ellentételezik az összeget. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20201106/igy-tuntetik-el-egy-nagy-sportrendezveny-koltseget-egy-allami-cegben/ | 2020-11-06 13:00:00 | true | null | null | G7 |
2023 őszén kapott bejelentést a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az MVM Next földgáz egyetemes szolgáltatásra irányuló számlázási gyakorlatával kapcsolatban. A versenyhivatal vizsgálói megvizsgálták a földgázra vonatkozó bejelentést, egyebekben adatokat kértek mind a bejelentőtől, mind a bejelentett vállalkozástól, figyelembe vették a beérkezett adatszolgáltatások információit, a rendelkezésre álló egyéb dokumentumokat, és értékelték a releváns tényeket. Mindezek alapján a bejelentéses eljárásban a GVH arra a megállapításra jutott, hogy a versenyfelügyeleti eljárás indításának feltételei nem álltak fenn.
A bejelentés lezárását követően a bejelentő - a jogszabályban biztosított jogorvoslati lehetőségével élve - bírósághoz fordult, azt kérve a Fővárosi Törvényszéktől, hogy helyezze hatályon kívül a GVH döntését és kötelezze versenyfelügyeleti eljárás megindításra a versenyhatóságot. A bíróság helyt adott a bejelentő kereseti kérelemében foglaltaknak és versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el az ügyben.
A bíróság ítéletében foglaltak, illetve a villamos energia egyetemes szolgáltatás kapcsán érkezett újabb bejelentés értékelése során beszerzett adatok, továbbá saját adatgyűjtések alapján a versenyhatóság a 2024. július 5-én indított versenyfelügyeleti eljárásban azt vizsgálta, hogy az MVM Next 2022 augusztusától kezdődően a földgáz és a villamos energia egyetemes szolgáltatása keretében kibocsátott számlákon, az ún. "rezsibox"-ban feltüntetett megtakarítás bemutatása nem ütközik-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába.
A versenyfelügyeleti eljárásban a GVH megállapította, hogy a "rezsibox"-ban szereplő tájékoztatás tartalmát jogszabály írja elő, mely elsődlegesen arra irányul, hogy a hatósági árrögzítés (rezsicsökkentés) tényéről és következményeiről az MVM Next informálja az egyetemes szolgáltatásban részesülő lakossági fogyasztókat. A "rezsibox"-ban megjelenő tájékoztatás megjelenítése tekintetében az MVM Next saját döntési, cselekvési önállósággal nem bír. A tájékoztatás elsősorban a rezsicsökkentésről, mint kormányzati intézkedésről szól, az csak közvetetten áll kapcsolatban a földgáz- illetve villamos energia egyetemes szolgáltatás keretében történő értékesítésével. A jogszabályban rögzített hatósági árból fakad, hogy a lakossági fogyasztók kedvezményes áron kapják az energiát, nem pedig az MVM Next önálló kereskedelmi megfontolásaiból.
Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal arra következtetésre jutott, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált gyakorlat nem azonosítható az MVM Next önálló piaci magatartásával, azaz csak közvetetten kapcsolatható az egyetemes szolgáltatás nyújtásához. Így a GVH megállapította, hogy az MVM Next számlázási gyakorlata nem minősül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 2. § (d) bekezdésében előírt kereskedelmi gyakorlatnak. Ezért az Fttv. rendelkezései - tárgyi hatály hiányában - nem alkalmazhatók a versenyfelügyeleti eljárással érintett magatartás vonatkozásában. Mivel az Fttv. 10. § (3) bekezdése szerint a GVH hatásköre kizárólag Fttv. hatálya alá tartozó magatartás(ok) vizsgálatára terjed ki, így a versenyhatóság megállapította, hogy az eljárás lefolytatására nincs hatásköre, amelyre tekintettel a versenyfelügyeleti eljárás okafogyottá vált, így azt a GVH megszüntette. | Ítéletet mondott a Versenyhivatal a problémás MVM számlák ügyében: érdekes döntés született | Nem minősül kereskedelmi gyakorlatnak az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. (MVM Next) számlázási gyakorlata – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Ebből következően a GVH megszüntette az úgynevezett „rezsibox”-ügyben, július elején indított versenyfelügyeleti eljárást. A nemzeti versenyhatóság egy évvel ezelőtt hangsúlyozta, hogy az ügyben nem állnak fenn a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a feltételei. A bíróság döntése alapján ugyanakkor a GVH újra megvizsgálta a „rezsibox”-ot érintő tájékoztatási körülményeket, majd megállapította, hogy az eljárás okafogyottá vált. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20241107/iteletet-mondott-a-versenyhivatal-a-problemas-mvm-szamlak-ugyeben-erdekes-dontes-szuletett-1158928 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Különös ellentmondás mutatkozik a Balatonfenyves melletti Nagyberek-Fehérvíz természetvédelmi terület sorsával kapcsolatban. Az előzményekről az Index számolt be elsőként: az állami tulajdonban lévő, nemzeti parki területet bérlő német tulajdonú cég, a Hubertus Bt. emberei által vezetett helyi vízitársulat idén a megengedett minimum közelébe csökkentette a vízszintet. Emiatt a 2011. június óta nemzetközi jelentőségűnek minősülő vízimadár-rezervátumból már július közepére szinte teljesen eltűnt a víz, és a terület alkalmassá vált a vadásztatásra, merthogy az Index akkori információi szerint ez a gazdálkodó célja.
Fegyelmik és feljelentések
Napokkal első cikkünk megjelenése után Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár azonnali hatállyal visszavonta a vízitársulat tavaly decemberben módosított, és a nyár elején már felfüggesztett vízjogi engedélyét, ami az év első felében lehetővé tette a terület lecsapolását. Az államtitkár kijelentette, hogy a területre a Hubertus költségén visszavezetik a vizet, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (BFNPI) és a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (DDKVF) felelőseinek pedig fegyelmit helyezett kilátásba.
Bár mandátuma az elmúlt két ciklus visszás ügyeinek kivizsgálására szól, az ügyben aktivizálódott Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is, aki szerint 7-8 milliárd forintos kár érte az államot, amiért 1992-ben 99 évre évi 80 ezer forintért (hektáronként 10 forintért) adták bérbe a Balatonfenyves melletti madárrezervátum területét. Hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett, továbbá kezdeményezte a szerződés semmissé nyilvánítását és a terület visszaállamosítását. Ezzel kapcsolatban Csató András, a Hubertus ügyvezetője nemrég úgy nyilatkozott, hogy a hektáronként 10 forintos ár reális, mert a területnek csak egy kis része alkalmas növénytermesztésre, a vízelvezető rendszerek üzemeltetése viszont több tízmillió forintos költséget jelent.
Az eddig rendelkezésre álló információk szerint a Hubertus Bt. mint a terület kezelője és a vízjogi engedélyes, a Balaton-Nagyberek Vízitársulat (melynek meghatározó pozícióiban a Hubertus emberei találhatók) a vízszint ügyében mindvégig betartotta az előírásokat. Más kérdés, hogy a vadászati jogok birtokosaként a vadban gazdag ingoványból a cég akkor lát pénzt, ha ott nagyvadakra is vadászni lehet, ami viszont csak alacsony vízszint mellett lehetséges.
Tétlenkedő hatóságok
Budai Gyula természetkárosítás miatt is feljelentést tett. Miközben a kormány emberei a sajtón keresztül fenyegetőztek, az államigazgatásban nem sok minden történt. Ahhoz, hogy az ingovány és a madárrezervátum sorsa megnyugtatóan rendeződjön, mindenekelőtt egy komoly vizsgálatra lenne szükség annak megállapítására, hogy az év egyes időszakaiban mi lenne a kívánatos vízszint. Ilyen vizsgálat azonban az Index információi szerint nem készült, és jelenleg sincs folyamatban.
Az Index úgy tudja, hogy az ügyben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület meglepő passzivitása is a politikai habverés miatti óvatosságnak tudható be.
"A helyzet kiválóan alkalmas a kedélyek felkorbácsolására, mindenki beszél, miközben a természetvédelem ügyében semmi előrehaladás nem történt – nyilatkozta az Indexnek egy, az ügyet és a szereplőket jól ismerő, anonimitást kérő forrás. – A gazdálkodó nem ért a természetvédelemhez, de nem akar kárt okozni, és ha mondanak neki egy olyan vízszintet, amit összhangba tud hozni a gazdálkodással, akkor akceptálja. A szakembereknek kéne a területre természetvédelmi célokat kitűzni, ehelyett a hatóságok a koncepciótlanságukat, hiányosságaikat próbálják csak leplezni, mert a pozíciókban nem kellően elkötelezett emberek ülnek."
A Vidékfejlesztési Minisztérium (ide tartozik a természetvédelem) nem reagált a megkeresésünkre. A vizsgálat elmaradásának oka mellett azt szerettük volna megtudni, hogy mi lett a fegyelmik eredménye, pontosan mit szeretne a Nagyberek-Fehérvíz területén a minisztérium megvalósítani, illetve milyen állapotot konzerválna, milyen műszaki megoldással és kinek a költségén.
Kérdéseinkre az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség sem válaszolt. A zöldhatóságtól arra szerettünk volna választ kapni, hogy történt-e természetkárosítás, ha igen, ki és milyen előírást sértett meg, hol tart jelenleg a visszavont, és a vízügyi társulat által megfellebbezett vízjogi engedély ügye, továbbá hogy a területnek a ramsári egyezmény jegyzékébe foglalása szükségeltet-e a korábbinál szigorúbb védőintézkedéseket.
Háttérmegegyezés
Az államigazgatás csendje azonban korántsem jelenti azt, hogy a nyáron semmi sem történt. A Hubertus Bt. ügyvezetője, Csató András ugyanis az Indexnek elmondta, hogy bár Budai kormánybiztossal nem sikerült kapcsolatba lépniük, a Hubertus vezetői július 20-án egy napig tárgyaltak a helyszínen Illés Zoltán kabinetfőnökével, Pertich Attilával és az általa vezetett szakértői delegációval, aminek a minisztérium, a DDKVF, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a BFNPI szakemberei is a tagjai voltak.
"A résztvevők személyesen bejárták a Nekota (ez a Nagyberek-Fehérvíz másik neve) területét, mint a problémával érintett területet, és meggyőződtek arról, hogy a Hubertus Bt. magas színvonalon látja el a tevékenységét, és láthatóan a természetvédelmi értékek megőrzését is magas színvonalon végzi" – idézett az ügyvezető az Indexnek a tárgyalás jegyzőkönyvéből.
Mi legyen a vízszint?
Csató szerint a találkozó nagyon konstruktív légkörű volt, és konszenzus alakult ki a 104,4 mBf (a Balti-tenger közepes vízállásához viszonyított) vízszintről. Amint a nemzeti park biztosítja a szükséges műszaki terveket és pénzügyi fedezetet, a vízitársulat erre a szintre fogja kérni a vízjogi engedély módosítását. A megállapodás első lépcsőjeként a másodfokú vízügyi hatóság várhatóan szeptemberben hozza meg közbülső intézkedését – mondta az ügyvezető.
A hatóságoknak három évbe telt, amíg 2010 decemberére megszülték az idén júniusban már vissza is vont vízjogi engedélyt, melynek vízszint-minimuma 102,4 méterre szólt, és amiről azóta bebizonyosodott, hogy alkalmatlan a természetvédelmi célok elérésére. A Fehérvíz-Nagyberek átlagos mederfenék-szintje az Index információi szerint 103,7 méter (jelenleg a kiszáradás miatt a víz szintje tehát mélyen a mederfenék alatt van, a terület csontszáraz). A vízügyi engedély felfüggesztésekor megállapított ideiglenes vízszint-minimumot júniusban 104,6 mBf-nél jelölték ki. Hogy mi alapján, azt hivatalos szakmai vizsgálat híján senki nem tudhatja, ahogy a júliusi konszenzus szakmai hátteréről se tudni semmit.
Mindez azonban teljesen elméleti kérdés. A találkozón Csató beszámolója szerint minden érintett fél egyetértett abban, hogy a kiszáradt ingoványban mesterséges vízpótlásra nincs mód, mivel aszály idején az oldalsó csatornákból és vízfolyásokból is eltűnik a víz, és az csak a csapadékból pótlódhat. A jelenlegi, kiszáradt helyzetről Csató András az Indexnek azt mondta: "talán a jóisten döntött úgy, hogy ez legyen a terület sorsa".
Madarak és vadászok
A területre csak az elmúlt évek belvízhaváriái után szoktak át a közeli Kis-Balatonról a vízimadarak, miután ismét számukra alkalmas élőhellyé alakult az évtizedekig legelőként használt hajdani berek. A környékre mindig az állandóan változó vízszint volt a jellemző, így az Index információi szerint nem is a mesterséges vízpótlás, hanem csapadékos idő esetén a víz megtartása a kardinális kérdés.
Egyik forrásunk szerint az itt fészkelő madaraknak direkt jó, ha a vadászok a természetes ellenség híján gyorsan szaporodó vaddisznók és rókák sorait megtizedelik. A tartósan száraz Nagyberekben szarvasra, őzre is lehet vadászni, az viszont a vízi élőhely megszűnésével jár együtt. Az idény napokon belül kezdődik. | Nem fogják pótolni a vizet a kiszáradt madárrezervátumban | Nem fogják pótolni a vizet a kiszáradt madárrezervátumban - A terület bérlője szerint talán a jóisten döntött úgy, hogy ez legyen a terület sorsa. Hamarosan megegyeznek az állammal, de nem készült természetvédelmi hatásvizsgálat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/08/30/nem_fogjak_potolni_a_vizet_a_kiszaradt_madarrezervatumban/ | 2011-08-30 15:00:00 | true | null | null | Index |
"Magyar Péter a bécsi útjáról szóló posztjában cinikusan vonta kétségbe, hogy a migráció bármilyen közbiztonsági problémákat okozna Ausztriában. Eközben képviselőtársai az Európai Parlamentben egy olyan módosító indítványt szavaztak meg, amely azzal erősítené az uniós migrációs paktumot, hogy további tízmilliárd forintnak megfelelő összeget biztosít rá" - közölte Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője szombaton Facebook-oldalán.
"Ugyanezzel a lendülettel" leszavazták azt, hogy Magyarország végre kapjon pénzügyi támogatást a határkerítésre. A tiszás képviselők utóbb megpróbálták letagadni szavazatuk lényegét , és még szövegértelmezési segítséget is ajánlottak, de a szöveg világos. A szöveg szerint "a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében további finanszírozásra van szükség a Menekültügyi és Migrációs Paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében; ezért úgy határoz, hogy 2025-re a költségvetési tervezethez képest 25 millió euróval megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, tekintettel arra, hogy az pozitívan járult hozzá a menekültek azonnali támogatásához". A szövegben említett migrációs paktum lényege, hogy szétosztják az Európába érkező bevándorlókat a tagországok között. Azokat, akik ebben nem hajlandóak részt venni, súlyos pénzbüntetésre kényszerítik, ami hazánkat már sújtja is - közölte Dömötör Csaba.
Magyarország mindvégig ellenezte az egész paktumot, összhangban a 2016-os népszavazás elsöprő eredményével. A Tisza képviselői azonban nem ezt tekintik irányadónak.
Nem életszerű, hogy az egyébként kontrollmániás Magyar Péter ne tudná nagyon jól, hogy milyen javaslatokat támogatnak Brüsszelben. Az okokat másban kell keresni. Abban, hogy Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van.
Jól látszik, hogy a tiszásoknak mindent meg kell majd szavazniuk, amit elvárnak tőlük, akkor is, ha az káros az országnak. "Hogy is mondták? A néppárt álláspontjára támaszkodni egyfajta kötelesség" - közölte.
Hozzátette:
nem először látunk olyat, hogy liberális EP-képviselők hetykén tagadják azt, amit Brüsszelben megszavaznak. Az MSZP-től a Momentumig komoly hagyomány halmozódott fel ebben. Nem remélhetünk nagy változást, de egy dolgot azért javaslunk: ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé. | Manfred Weber és Ursula von der Leyen támogatásának ára van | Ha legközelebb videót készít, Magyar Péter, nyugodtan tűzzön fel egy Manfred Weber-kitűzőt a tiszás logó mellé – javasolta a politikusnak közösségi oldalán Dömötör Csaba, a Fidesz Európai parlamenti képviselője. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/manfred-weber-es-ursula-von-der-leyen-tamogatas-ar | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A svájci államügyészség 152 gyanús pénzügyi tranzakcióra bukkant a 2018-as és 2022-es labdarúgó-világbajnokság helyszínének odaítélésével összefüggésben. A kilenc hónapja zajló vizsgálat során a nyomozók
pénzmosásra utaló jeleket és gyanús bankszámlákat találtak,
ezek vélhetően összefüggésben állnak a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari vb folyamatosan vitatott helyszínkijelölésével. | Pénzmosás, gyanús bankszámlák - így kapta meg Oroszország és Katar a vb-rendezést | A nyomozók egyre több mindent derítenek ki. | null | 1 | https://24.hu/sport/foci/2016/02/23/penzmosas-gyanus-bankszamlak-igy-kapta-meg-oroszorszag-es-katar-a-vb-rendezest/ | 2016-02-23 16:53:05 | true | null | null | 24.hu |
Október 30-án a lejárt határidejű határozatokról, a két ülés között történt fontosabb eseményekről, valamint a Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról szóló beszámoló elfogadását követően az önkormányzat vagyongazdálkodás ának helyzetéről, illetve a 2025. évi vagyongazdálkodási irányelvek elfogadásáról, valamint a kaszagyári negyedről döntöttek a képviselők.
A részletes beszámolóból kiemelhető a kaszagyári negyed felújításának, hasznosításának a fontossága - az önkormányzat számára a vagyongazdálkodás területén ez jelenti a legnagyobb kihívást. A közel hathektáros területen elvégzendő feladatok finanszírozásához pályázati vagy kormányzati támogatásra lesz szükség. Az ott álló üres raktárak egy részének átmenetileg tárolási célra történő bérbe vételére mutatkozik igény, így ebbe az irányba érdemes elmozdulni - írták.
Az önkormányzati lakások kapcsán elmondható, hogy a lakáskoncepcióban foglaltak szerint gazdálkodik a város a lakáscélú ingatlanokkal, a felújítások az anyagi lehetőségek függvényében folynak, de sor kerül értékesítésekre is. Az üzlethelyiségek esetében azonban a cél a hosszútávú kiadás.
Minden évben megtalálható a napirendi pontok között a közlekedés helyzetét tárgyaló előterjesztés. A témával kapcsolatban Knob Ernő rendőr alezredes, a Körmendi Rendőrkapitányság parancsnoka adott tájékoztatást a képviselő-testületnek. Elmondta, hogy idén nem volt még halálos baleset Szentgotthárd területén, illetve a tavalyi évhez képest csökkent a balesetek száma a térségben.
A beszámoló szerint több mint 100 millió forintnyi fejlesztés történt, vagy van még folyamatban, amely során járdák, hidak és utak újultak meg, illetve károsodott partfalat állítottak helyre.
A belterületi utak fejlesztésére benyújtott pályázat - amely összege csaknem 650 millió forint - egyelőre tartaléklistán van, pozitív elbírálás esetén megújulhatna jó néhány útszakasz a városban. Több lakossági jelzés, kérelem is érkezett az előterjesztéshez, amelyek vizsgálata után úgy döntött a testület, hogy a Vadvirág utcában mezőgazdasági vontatóval behajtani tilos táblát helyeznek ki, az Örökzöld utca nem lesz egyirányú, a Kossuth Lajos utcai Spar üzlet Széll Kálmán tér felőli oldalánál három parkolóhely az üzletbe történő áruszállítás alkalmával a reggeli órákban csak erre a célra használható, ebben a lakosság türelmét és közreműködését kérik.
Szintén visszatérő téma a temetők üzemeltetés éről szóló beszámoló. A temetők üzemeltetését és a kegyeleti feladatokat a SZET Szentgotthárdi Kft. látja el, az elmúlt évben is a megállapodásban foglaltak szerint történt e tevékenység. A fejlesztésekre, felújításokra e területen is az anyagi feltételek rendelkezésre állása függvényében volt lehetőség, de a rendszeres fűnyírás és karbantartás mellett megtörtént egyebek közt a szentgotthárdi temető ravatalozójának tetőjavítása, a jakabházi temetőben kiskapu elhelyezése és betonozott járda készítése, a zsidai és a farkasfai temetőben a főbejárati kapu cseréje, Rábakethelyen pedig kerékpártároló elhelyezése.
A személyes gondoskodás t nyújtó szociális szolgáltatók fenntartója évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét. Szentgotthárdon a Városi Gondozási Központ , a Család- és Gyermekjóléti Központ, valamint a Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde Tótágas Bölcsődéje lát el ilyen feladatot. A szakmai munkát jó színvonalúnak értékelték, az emelkedett gyermeklétszámokra tekintettel pedig javasolták a fenntartónak, hogy a Tótágas Bölcsődében engedélyezze az újabb (hatodik) csoport elindítását és az alkalmazotti létszám ehhez szükséges megemelését 2025. január elejétől. | Kaszagyári negyed Szentgotthárdon: mi lesz a sorsa? | Beszámolók, felújítások: sok minden napirendre került az októberi szentgotthárdi testületi ülésen. A kaszagyári negyed sorsa is: mi lesz vele? | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/kaszagyari-negyed-szentgotthard | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Elsikkasztották az afgán banki vagyont
Több száz millió dollárt sikkasztottak el a legjelentősebb afganisztáni bankból külföldi bankszámlákra, ez vezetett a pénzintézet összeomlásához - állapítja meg egy független jelentés, amelyet nemzetközi adományozók készítettek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára, s amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra az afgán fővárosban. A jelentés újabb részletekkel szolgál azzal kapcsolatban, hogy a Kabul Bank alkalmazottai, az ő barátaik és rokonaik csalárd hitelszerződések révén sikkasztottak el 861 millió dollárnyi bankvagyont. E szerződésekről az IMF megállapította, hogy piramisjáték mintájára szervezték őket, és hogy ezt a háború dúlta ország még csak születőfélben lévő bankfelügyelete nem vette észre.
MTI | Elsikkasztották az afgán banki vagyont | Több száz millió dollárt sikkasztottak el a legjelentősebb afganisztáni bankból külföldi bankszámlákra, ez vezetett a pénzintézet összeomlásához - állapítja meg egy független jelentés, amelyet nemzetközi adományozók készítettek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára, s amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra az afgán fővárosban. A jelentés újabb részletekkel szolgál azzal kapcsolatban, hogy a Kabul Bank alkalmazottai, az ő barátaik és rokonaik csalárd hitelszerződések révén sikkasztottak el 861 millió dollárnyi bankvagyont. E szerződésekről az IMF megállapította, hogy piramisjáték mintájára szervezték őket, és hogy ezt a háború dúlta ország még csak születőfélben lévő bankfelügyelete nem vette észre. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/elsikkasztottak-az-afgan-banki-vagyont-2122053 | 2012-11-28 09:29:00 | true | null | null | Blikk |
Az ír jelöltet, Michael McGrath-t bízta meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azzal, hogy a demokráciával, igazságossággal és jogállamisággal kapcsolatos portfóliót ellássa. McGrath a megbízatása részleteit tartalmazó küldetéslevélre is hivatkozott, amelyben politikai iránymutatásként szerepel a következő: "az uniós jogszabályok betartása előfeltétele az uniós alapok lehívásának".
A volt ír pénzügyminiszter részletezte is, hogy mit ért ez alatt. Az Európai Bizottság az elmúlt ötéves ciklusban - az első Von der Leyen-bizottság egyik vállalásaként - évente készített minden tagállamra vonatkozóan úgynevezett éves jogállamisági jelentést. (A legutóbbi itt olvasható.) Ezt egyfajta párbeszéd előzte meg, amikor az Európai Bizottság küldöttsége találkozott a tagállamok hivatalos szerveivel, de a civil szféra és a sajtó képviselőivel is. A jelentés minden évben ugyanarra a négy területre összpontosít:
Igazságügyi reformok
Korrupcióellenes keretek
A tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége
Intézményi fékek és ellensúlyok
Az utóbbi két évben az Európai Bizottság már nem csak megállapításokat tett, hanem ajánlásokat is megfogalmazott, amelyeket a tagállamok vagy elfogadtak és betartottak, vagy pedig nem. Most azonban McGrath biztosjelölt kijelentette, hogy a költségvetésért felelős uniós biztossal együttműködve szeretne "szorosabb kapcsolatot a jelentés és a pénzügyi alapok lehívása között".
"Minden rendelkezésre álló eszközzel"
Ezt a meghallgatás során többször is visszatérően megerősítette. Elismerően nyilatkozott az elmúlt ciklus ezirányú fejleményeiről, például magáról a jogállamisági jelentésről, illetve az úgynevezett kondicionalitási (vagy jogállamisági) eljárásról, amelynek "köszönhető", hogy a Magyarországnak járó uniós források jelentős része nem elérhető.
"Mérhető javulást szeretnék elérni a jogállamiság területén, ezért minden rendelkezésre álló eszközt megragadok" - jelezte Michael McGrath az elkötelezettségét. Hozzátette, hogy a jogállamisági elvárások és a pénzekhez való hozzáférés közötti szoros kapcsolatnak már a következő költségvetésre vonatkozóan jelen kell lennie. McGrath több alkalommal és nagyon határozottan leszögezte, hogy egyenlő elbírálást fog alkalmazni a tagállamok között és hozzátette: "pártatlanul fogok viselkedni". Úgy véli, a jelenleg rendelkezésre álló uniós eszköztár (kötelezettségszegési eljárások, jogállamisági eljárás, 7-es cikk szerint eljárás) meglehetősen sok lehetőséget tartalmaz, azonban szeretné ezek alkalmazását hatékonyabbá tenni.
"Ha a jogállamiságot nem tartják tiszteleben, minden más szétesik" - mondta a jelölt, és azt is aláhúzta, hogy egyetlen tagállam sem válogathat az uniós étlapról annak alapján, hogy melyik jogszabályt tartja be és melyiket nem.
A vita során ez a téma egy-két kivételről eltekintve szinte mindig Magyarországgal összefüggésben merült fel. A magyar kormány számára ez újabb akadályokat jelent a pénzekhez való hozzáférés során, holott a mostani helyzet is több mint aggasztó.
Fizetési felszólítás - halmozódó adósság
Az Európai Bizottság hétfőn 93 millió euró kifizetéséről szóló felszólítást küldött Magyarországnak, a 15 napos határidő november 19-én jár le. Ettől kezdve erre a pénzre is érvényes lesz az, mint ami 200 millió euró esetében már eldöntött tény: az Európai Bizottság ezeket az összegeket visszatarthatja a Magyarországnak esedékes kifizetésekből, vagyis az utófinanszírozásra benyújtott számlákból. Mindkét összeg az Európai Bíróság 2020 decemberi ítéletének semmibe vétele miatti büntetés: a 200 milliós euró egyszeri bírság mellett a bíróság napi 1 millió eurós kötbért vetett ki, mert Magyarország három és fél év alatt sem igazította a menekültügyi szabályozását az uniós normákhoz. A napi 1 milliós tétel első három havi "adagja" a 93 millió euró. Mindkét összegnél a késedelmi kamatokat is fizetni kell.
Az Európai Bíróság magyar kormány által sokat bírált ítélete - szemben a kormányzati állásponttal - nem az illegális bevándorlók feltétel nélküli beengedéséről szól, ezt ugyanis tiltja az uniós jog. Hanem azt írja elő a döntés, hogy a magyar menekültügyi eljárásban érvényesíteni kell bizonyos eljárási garanciákat, és lehetővé kell tenni a határokon a nemzetközi védelem iránti kérelem beadását, valamint a bevándorlók visszakényszerítése is tiltott az EU jog alapján.
Tízmilliárdok befagyasztva
Továbbra is érvényesek a magyar pénzekre vonatkozó egyéb korlátozások. Nagyrészt a korrupcióellenes intézkedések hiánya miatt továbbra is zárolnak a hétéves költségvetésből mintegy 10 milliárd eurót, illetve a helyreállítási alapok csaknem teljes összegét, ami ugyancsak közel 10 milliárd eurót tesz ki.
A magyar kormány számára a tavaly decemberben felszabadított 10,5 milliárd euró az elérhető forrás. Az ennek terhére beadott számlákból tartják majd vissza a 293 millió eurót és kamatait, azonban egyelőre nem érkeztek Brüsszelbe olyan számlák, amelyek ennek az összegnek legalább egy részére fedezetet nyújtanának. | Még szigorúbb számonkérést és pénzvisszatartást ígér a jogállamiságért felelős biztosjelölt | Az Európai Bizottság szigorítani fogja az uniós pénzekhez való hozzáférést és nagyobb hangsúlyt fektet a jogállamisági normák betartatására - ez derült ki a területért felelős unió biztosjelölt meghallgatásán. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/11/05/meg-szigorubb-szamonkerest-es-penzvisszatartast-iger-a-jogallamisagert-felelos-biztosjelol | null | true | null | null | Euronews |
Tiborczék adókedvezményéről kérdezte a 24.hu Gulyás, mivel olyan jogszabályt hoztak pár évvel ezelőtt, amely révén a miniszterelnök vejének cégcsoportja több mint 30 milliárd forint társasági adó megfizetésétől mentesült.
Az a helyes, erkölcsös ha betartják az adójogszabályokat - tért ki a válasz elől a miniszter, aki emlékeztetett arra, hogy a cég kiadott egy közleményt, de ő nem a cég szóvivője. Mivel Tiborczék betartották a rájuk szabott adójogszabályokat, akkor ezen logika alapján a miniszter szerint mindez erkölcsös. | Tiborczék adókedvezménye erkölcsös Gulyás szerint | Tiborczék adókedvezményéről kérdezte a 24.hu Gulyás, mivel olyan jogszabályt hoztak pár évvel ezelőtt, amely révén a miniszterelnök vejének cégcsoportja több mint 30 milliárd forint társasági adó megfizetésétől mentesült. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/30/tiborczek-adokedvezmenyerol | null | true | null | null | 24.hu |
Ítélet született a különféle támogatási pénzeket kreatívan felhasználó szakolyi expolgármester ügyében – derül ki a Nyíregyházi Törvényszék közleményéből.
Szűcs Gabriella volt polgármestert és vádlottat a bíróság 1 év 6 hónap – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a polgármesteri, polgármesteri referensi és a civil szervezetek vezető tisztségviselője foglalkozás gyakorlásától.
A Szabolcs megyei Szakolyon kisebb megszakítással 2006 óta Szűcs Gabriella volt a polgármester. Ügyének háttere, hogy az ügyészség szerint a vádlottak (Szűcs és munkatársai, például az alpolgármester és a jegyző) a polgármesteri hivatal működésére fordítottak különféle pénzeket, amelyeket teljesen más célokra kaptak, miközben papíron úgy tüntették fel, mintha megfelelően lettek volna elköltve a támogatások. A polgármester azzal védekezett, hogy máskülönben nem tudtak volna működni.
Az első tényállásban hozott friss ítélet szerint a vádlottak az óvodai tornaterem megépítésére 2009 nyert 11 640 000 forint vissza nem térítendő támogatást nem költötték el eredeti rendeltetésének megfelelően 2010. június 30-ig (eddig kellett volna elvégezni a beruházást), ehelyett a pénzt az önkormányzat saját működési költségeire fordították. A vádlottak tisztában voltak azzal, hogy ha a beruházás nem valósul meg, a támogatási összeget vissza kell fizetni. Annak érdekében, hogy a visszafizetést elkerüljék, az önkormányzat a 2010. évre vonatkozó beszámolóját olyan valótlan tartalommal nyújtotta be a Magyar Államkincstár helyi igazgatósághoz, mintha az elnyert támogatást ténylegesen felhasználták volna.
A második tényállás szerint Szakoly község 2016-ban 9 olyan hatósági szerződés kötött a Kormányhivatallal, mely alapján változó létszámú személy közfoglalkoztatását vállalta, akiknek bérét és a programok egyéb költségeit a kormányhivatal térítette meg. Ezen szerződések alapján a támogatásokat kizárólag a közfoglalkoztatás kiadásaira lehetett felhasználni. 2016 májusában a Magyar Államkincstár felfüggesztette Szakoly község állami normatív finanszírozását, így az önkormányzat nem tudta kifizetni dolgozóinak bérét. Emiatt a polgármester javasolta a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzati dolgozók bérét a közfoglalkoztatás kiadásainak fedezetére szolgáló pénzösszegekből fizessék ki. A harmad- és negyedrendű vádlottak képviselőként a határozatot annak ellenére szavazták meg, hogy tisztában voltak annak szabálytalanságával. A hivatal az elkülönített alszámlán kezelt támogatási összegből összesen 20 182 436 forintot fordított az önkormányzat saját dolgozóinak kifizetésére.
A harmadik tényállás egy taotámogatás jogtalan felhasználásáról szól. Szűcs Gabriella 2007-től 2017-ig ellátta a község sportegyesületének elnöki tisztségét is, az egyesület 2013-2016 évben összesen 31 676 345 forint taotámogatást kapott. Ezt célhoz kötötten, a helyi sportpálya felújítására, modernizálására, utánpótlás-nevelésre lehetett volna fordítani, ám a polgármester a fenti összeget kölcsönként Szakoly község önkormányzatának átutalta.
A törvényszék a másodrendű vádlottat (P. S.) 280 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, míg a negyedrendű vádlottakat (G.J. és V.r. dr. N.E.) megrovásban részesítette. A harmadrendű vádlott (dr. B.Zs.) az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyalás jogáról, vele szemben a bíróság 2019. október 1-jén hozott ítéletet, melyben bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt megrovásban részesítette. | Elítélték a szakolyi polgármestert, aki több mint 60 millió forint másra szánt pénzt fordított az önkormányzat működésére | Az óvoda tornatermére nyert összeget és a helyi sportegyesület taotámogatását is kreatívan használta fel, felfüggesztettet kapott. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/01/13/szakolyi-polgarmester-sikkasztas-koltsegvetesi-csalas-itelet | 2022-01-13 10:41:00 | true | null | null | Telex |
2010.02.13. 23:00
Hűtlen kezelés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a MÁV Informatika Zrt. jelenlegi vezetője ellen – értesült lapunk. Vizsgálják a cégnél kötött munkaszerződéseket, a tanácsadói szerződéseket és a végkielégítéseket. Eközben a Legfőbb Ügyészség áprilisig meghosszabbította a MÁV Cargo Zrt. privatizációját vizsgáló nyomozás határidejét.
Kezdenek kidőlni a csontvázak a szekrényből a jelek szerint a BKV után a MÁV cégcsoportnál is. Megtudtuk, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi főosztálya nyomozást folytat hűtlen kezelés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a MÁV Informatika Zrt.-nél történt visszaélésekkel kapcsolatban. Az eljárás eddigi adatai alapján gyanú vetődött fel arra vonatkozóan, hogy a MÁV Informatika jelenlegi vezetőjének döntései, humánpolitikája, a cég gazdálkodása jelentős kárt okozott a társaságnak és a MÁV-nak. A nyomozók információkat kértek a MÁV-tól az Informatika Zrt.-nél kötött egyes végkielégítésekkel, munkaszerződésekkel kapcsolatban. A nyomozók várják továbbá a társaság mintegy húsz céggel kötött tanácsadói szerződéseinek teljes dokumentációját is.
Mindeközben befolyással üzérkedés bűntettének gyanúja miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztályán, a MÁV Cargo Zrt. privatizációjával kapcsolatos bűnügyben a Legfőbb Ügyészség április 25-ig meghosszabbította a nyomozást. Eddig senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Ismert, a Hír TV számolt be arról, hogy az eredetileg tervezett összeg másfélszeresét, körülbelül 3 milliárd forintnyi sikerdíjat utalhattak át egy budapesti családi bt. számlájára a MÁV Cargo privatizációja után. Ezt az egyik osztrák ellenzéki párt vetette fel az Osztrák Szövetségi Vasúttól kiszivárgó információkra alapozva, s pártfinanszírozást sejtenek a háttérben. A zavaros ügylet az osztrák parlamentben is téma, hiszen két év után kiderült, közbeszerzés nélkül kapott a lobbikörökben ismeretlen családi bt. megbízást, s a mai napig nem tudni, mi volt a feladatuk. Korábban a Die Presse is cikkezett arról, hogy a Geuronet Bt.-n keresztül csúszópénzeket fizethettek ki Magyarországon. A sikerdíjas lobbicég egyik képviselője Gulya András, aki korábban a Gyurcsány Ferenc üzleti partnereként jegyzett Erdős Ákos cégbirodalmában is helyet kapott.
Emlékezetes, 2008 szeptemberében a BRFK nyomozói őrizetbe vették a MÁV Cargo Zrt. vezetőjét és a MÁV Zrt. két másik korábbi vezető beosztású munkatársát. A rendőrség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja őket: a társaság számára rendkívül előnytelen üzletet kötöttek, amikor „hulladék vasként” értékesítették a MÁV kétezer futóképes vagy kisebb javítással azzá tehető vasúti kocsiját. A vasúttársaságot ért kár a rendőrség szerint meghaladhatja az egymilliárd forintot. | Csontvázak a MÁV szekrényében is? | Hűtlen kezelés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a MÁV Informatika Zrt. jelenlegi vezetője ellen – értesült lapunk. Vizsgálják a cégnél kötött munkaszerződéseket, a tanácsadói szerződéseket és a végkielégítéseket. Eközben a Legfőbb Ügyészség áprilisig meghosszabbította a MÁV Cargo Zrt. privatizációját vizsgáló nyomozás határidejét. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/02/csontvazak-a-mav-szekrenyeben-is-2 | 2010-02-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Számos nyertes beruházás tart a kivitelezési fázisban Siklóson. A következő az Idősek Klubja épületével kapcsolatos. Az önkormányzat ugyanis mintegy 150 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a TOP Plusz keretében.
Mint arról az önkormányzat beszámolt, az idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, demens betegek nappali ellátása a Siklósi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ egyik szakmai egységeként működő Idősek Klubjában valósul meg. A fejlesztés eredményeképpen a Dózsa György utcai épületben a támogatott alapszolgáltatások minőségi feltételei, hozzáférhetősége javulni fognak.
- A támogatott projekt keretében az Idősek Klubja épületének külső és belső felújítása, energetikai korszerűsítése, épületvillamossági és épületgépészeti fejlesztése valósul meg. Az épület mögötti parkos rész rendezésére, emellett pedig az épület szabályos akadálymentes megközelítési lehetőségének kialakítására és akadálymentes vizesblokk kiépítésére is sor kerül. Funkcionális átalakítás (a foglalkoztató és az étkező összenyitása) és a szociális feladatellátást segítő eszközök beszerzése is tervezett - ismertette az önkormányzat.
A tervek szerint a felújítási munkálatok 2025 április hónapjáig tartanak majd, az intézmény addig a Váralja utca 1/a-ba költözött. | Az Idősek Klubja épületét újítják fel | A következő időszakban egy nyertes projekt keretében felújítják a siklósi Idősek klubja épületét. 150 millió forintból készül el a beruházás. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/idosek-klubja-siklos-fejlesztes | null | true | null | null | BAMA |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.