text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Pár hete megírtuk, hogy információink szerint kifutott az utolsó állampapír-csomag is a jegybank által létrehozott Pallas Athéné alapítványok működését biztosító portfolióból. Tegnap az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. közleményben tudatta a portfolió aktuális értékét, összetételét, és ebből kiderült, hogy valóban nincs már állampapír az alapítványoknál.
Mint cikkünkben jeleztük, erre az Európai Központi Bank (ECB) figyelmeztetése miatt volt szükség. A jegybank eredetileg 266 milliárd forint értékű állampapírt bocsátott az alapítványok rendelkezésére, hogy elkezdhessék tevékenységüget. Az ECB szerint azonban ez tiltott monetáris finanszírozásnak minősül. Ezt ugyan eleinte vitatták az alapítványoknál, de később elfogadták az ECB érvelését, és nekiláttak csökkenteni az állampapírok állományát a portfolión belül.
Mostanra értünk el addig a pontig, hogy már nincs ilyen vagyoneleme az alapítványoknak, kifutott az utolsó - tudomásunk szerint euró alapú - sorozat is. Helyette ingatlanokban, befektetési jegyekben, vállalati kötvényekben, bankbetétben tartják a pénzt. Amiből pályázatokat, ingatlanpiaci invesztíciókat - például Ybl Budai Kreatív Ház, volt Postapalota a Széll Kálmán téren -finanszíroznak.
A portfolió értéke jelenleg 272,188 milliárd forint. | Eltűntek az állampapírok a jegybanki alapítványok vagyonából | Kifutott az utolsó sorozat, nincs min vitatkozni az ECB-vel. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/eltuntek-az-allampapirok-a-jegybanki-alapitvanyok-vagyonabol.html | 2018-10-05 19:37:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az ENSZ szegénységgel és megfelelő lakhatási körülményekkel foglalkozó különleges referensei kritizálták az Alaptörvény hajléktalanokat érintő módosítását. Szerintük ez a szegény emberekkel szembeni előítéleteket is táplálja.
Az ENSZ szegénységgel és megfelelő lakhatási körülményekkel foglalkozó különleges referensei a magyar Alaptörvény módosítását kritizálták, mely szerint törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja az életvitelszerű tartózkodást a közterületeken.
A szakértők arra sürgetik a magyar kormányt, hogy vonják vissza a módosítást, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel és az Alkotmánybíróság korábbi döntésével, mely szerint "dekriminalizálni kell a hajléktalanságot." Kifogásolták azt is, hogy túl gyorsan hajtják végre a módosításokat, így nincs lehetőség a nyilvános vitára.
– Ezzel a módosítással a magyar kormány intézményesíti a hajléktalanság kriminalizálását, és az Alaptörvényben őrzi meg a hajléktalanokkal szembeni diszkriminációt és az őket érintő stigmatizációt – mondta Magdalena Sepúlveda, az ENSZ szegénységgel foglalkozó referense. – Ennek a törvénykezésnek aránytalan hatása lesz a szegénységben élő emberekre általában, a hajléktalanokra pedig különösen – közölte Sepúlveda, és hozzátette: nemcsak a hajléktalanok emberi jogait sértik ezzel, hanem táplálják a szegényekkel szembeni előítéleteket is.
Raquel Rolnik, a megfelelő lakhatási körülményekért felelős ENSZ-referens figyelmeztetett, hogy az utcán élés jogellenessé tétele szembemegy Magyarország egyenlőségre és diszkriminációellenességre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeivel. Főleg egy olyan környezetben, ahol korlátozottak a lehetőségek a hajléktalanok elhelyezésére, sok háztartásnak pedig nagyon alacsony a jövedelme. Rolnik a magyar kormányra hivatkozva elmondta, hogy a fővárosban jelenleg nincs elég szálló a hajléktalanok elhelyezésére. Magyarországnak nincs nemzeti lakhatási stratégiája, vagy hosszú távú terve, hogy segítse a közel harmincezer hajléktalant. A szakértő megjegyezte azt is, "üdvözli, hogy a magyar kormány az Alkotmányban is elismeri a lakhatáshoz való jogot, illetve elkötelezett, hogy lakhatást biztosítson a hajléktalanoknak", ennek a megvalósítása azonban "távol van a magyar valóságtól."
A referensek hangsúlyozták, attól tartanak, hogy a módosítás csak az Alkotmánybíróság 2012. novemberi döntését próbálja meg kijátszani, mely szerint alkotmányellenes az utcán élés büntethetősége. A rendelkezések megsemmisítéséig 125 ezer dollárnyi bírságot szabtak ki a hajléktalan emberekre. | ENSZ-szakértők: vonják vissza a hajléktalanokat érintő alaptörvény-módosítást | Az ENSZ szegénységgel és megfelelő lakhatási körülményekkel foglalkozó különleges referensei kritizálták az Alaptörvény hajléktalanokat érintő módosítását. Szerintük ez a szegény emberekkel szembeni előítéleteket is táplálja. | [
"ENSZ",
"Magyarország",
"alkotmány",
"hajléktalanok"
] | 0 | http://nol.hu/kulfold/a_hajlektalanokat_erinto_alaptorveny-modositas_visszavonasara_surgetnek_az_ensz-szakertok-1377375 | 2013-04-03 10:54:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Baleset a Balatonnál - torlódás az M7-esen már kora reggel
Az M7-es autópályán, a Letenye felé vezető oldalon, a zamárdi csomópont után baleset történt.
A 113-as km-nél csak a külső sávon engedik a forgalmat.
Lelassult a közlekedés - írja az Útinform.
Az M1-es autópályán, a hegyeshalmi határátkelőnél a kilépő oldalon közel 2 km-es a torlódás. A várakozási idő meghaladja a 40-45 percet.
Nyitókép: Torlódó járművek az M7-es autópályán. MTI Fotó: Mihádák Zoltán | Baleset a Balatonnál - torlódás az M7-esen már kora reggel | Baleset történt az M7-es autópályán Zamárdinál. | [
"baleset",
"balaton",
"m7-es autópálya",
"zamárdi"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2020/08/29/baleset-a-balatonnal-torlodas-az-m7-esen-mar-kora-reggel | 2020-08-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Vádat emelt a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyolc határrendésszel – köztük egy alosztályvezetővel és egy román állampolgárral szemben hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt. Az ügyben minden vádlott beismerő vallomást tett.
A tavaly indult korrupciós ügyben azután indult nyomozás, hogy a pénzügyőrök és a rendőrök a nagylaki határátkelőhelyen, szolgálat közben külföldi sofőröktől pénzt kértek azért, hogy eltekintsenek az ellenőrzéstől. Általában 5-50 euró volt a tarifa, ezt 2022. február közepe és 2022. június vége között szedték, a vesztegetési pénzből mindannyian kaptak. Az ügyészség vagyonelkobzásra tett indítványt a korábban lefoglalt 4095 euró, 1050 lej, 355 angol font, 210 złoty és 355 000 forint értékben.
A rendőr vádlottak hivatásos szolgálati viszonya még az eljárás alatt megszűnt, közülük ketten közel fél évig voltak letartóztatásban.
Az ügyészség a vádlottak többsége esetében büntetésként végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte. | Börtönt kér az ügyészség a kenőpénzt elfogadó nagylaki rendőrökre | Fél éven át a határon átlépő sofőröktől pénzt kértek azért, hogy ne ellenőrizzék őket, általában 5-50 euró volt a tarifa. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/12/12/ugyeszseg-vademeles-nagylak-rendor-hatarrendesz | 2023-12-12 16:24:00 | true | null | null | Telex |
A fideszes politikai és a gazdasági kapcsolatépítés kéz a kézben jár a balkáni országokban. Észak-Macedóniától kezdve Szerbián és Horvátországon át Szlovéniáig egyre inkább üzletileg is jelen vannak a NER vállalkozói, a helyi konzervatív pártok pedig Orbán Viktor politikáját támogatják európai szinten, akár éppen az Európai Néppártban.
Orbán legelkötelezettebb politikai szövetségese az EU-ban a szlovén Janez Janša és pártja, az SDS lehet. A szlovén miniszterelnök 2019-ben a Fidesz EPP kizárásának lebegtetésekor már azt is kijelentette, hogy ha a Fideszt eltávolítják, akkor ők is távoznának az EPP-ből.
A Fidesz, illetve a szlovén kormánypárt és annak gazdasági holdudvara közötti üzletek olykor elég furcsa eredményeket hoznak, a magyar lélegeztetőgépeken például 2 milliárd forintot is kereshetett egy SDS-hez közel álló vállalkozás.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlásA beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének.
Ennél furcsább üzlete is van azonban a magyar államnak a délnyugati, 2 milliós szomszédunknál. Ahogy a lendvai Népújság megírta, tavaly decemberben lezárult az a hosszas ügylet, amellyel a magyar állami Comitatus Energia Zrt. 9 millió euróért megvásárolta a szlovéniai magyarság központi településén, a 3 ezer fős Lendván a helyi termálfürdőt.
Mi azóta sem kaptunk választ arra, hogy erre mi szükség volt. Az ügylet idején a magyar állam tulajdonosi jogait az MNV Zrt. képviselte, de az a Comitatus-hoz irányított minket, amely cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.
Időközben a fürdőnek új tulajdonosa kellene, hogy legyen: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ugyanis 2020 júniusában benyújtott egy törvényjavaslatot a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozására, és ebből július 16-án törvény is lett.
A jogszabály indoklása szerint ez a szervezet a magyar gyökerű épületek vásárlásáért és üzemeltetéséért felelős az ország határain túl. Az alapítvány megkapta a Comitatus Zrt. részvényeit is – csakhogy a lendvai gyógyfürdőnek nincs olyan kulturális értéke, vagy magyar hagyománya, amely a törvény indoklásában felsorolt célokhoz kapcsolódna. Sajnos az alapítványt sem tudtuk megkeresni, egyelőre ugyanis nem jött létre – nem szerepel a bíróságok civil szervezetek nyilvántartására szolgáló adatbázisában.
Információk híján nem tudjuk, mi a magyar állam terve a lendvai fürdővel, az azonban biztos, hogy az üzleti beszámolók alapján nem megy kiugróan jól. A fürdő 2018-ban 1,1, tavaly pedig 1,8 milliárd forintnak megfelelő árbevételt ért el, az adózott nyeresége pedig 4, illetve 27 millió forint volt csupán.
Az ügyletet többféleképpen lehet értékelni, egyrészt az elmúlt két év átlagos nyeresége alapján azonnal adódik, hogy 207 éves profitot fizetett az eladónak a magyar állam. Másrészt a cég éves beszámolója alapján 6,1 millió eurót ér a fürdő épülete, és 1,5 millió eurót a földterület, ami összesen 7,6 millió euró, a cég összes eszközét azonban a mérlegben pontosan 9 millió euróra értékelik. Kérdés, hogy a piac is ezen az áron értékelné-e az épületeket.
Ha sikerülne a magyar tulajdonosnak a mostani profitrátát (a fürdő-üzemeltetésben már-már világbajnok mértéknek számító) 10 százalékra emelni, akkor is 18 éves profitot fizetett ki a magyar állam az ingatlanért.
A jövő azonban még az üzemeltető cég szerint sem ígérkezett ilyen fényesnek: a június 30-án készített, a 2019-es évre vonatkozó beszámolóban azt várták, hogy 2020-ban a felére esik a bevétel a koronavírus-járvány miatt. Ez borítékolhatóan veszteségessé teszi a fürdőt az idei évre.
A fürdő a járvány miatt március és június között összesen 20,6 ezer euró közvetlen támogatást és 149,6 ezer euró bértámogatást kapott – ez összesen 60 millió forintnak felel meg. A szűkmarkú magyar bértámogatásokhoz képest ez igencsak nagy összeg, hiszen az időarányos*2019-ben 1679 ezer euró volt az éves bérköltség, a támogatás március – június hónapokra vonatkozik. bérköltségek 27 százalékát fizették ki a szlovén adófizetők pénzéből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tervezett összeg töredéke ment bértámogatásra, nincs még egy ilyen szűkmarkú országA kormány elszámolta magát, a szigorú feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a cégek a becsült mértékben igénybe venni a munkahelyvédelmi támogatásokat.
Az eladó a legnagyobb szlovén hotelvállalkozás volt. A Sava Turizem d.d. 2019-ben 99 millió euró (35 milliárd forint) árbevételt ért el, amiből 4,5 milliárd forintnak megfelelő adózott eredményt termelt, a cégnek összesen 15 hotelje, 6 termálfürdője és 5 kempingje van. Ha nekik nem sikerült a lendvai termálfürdőt az említettnél hatékonyabban és eredményesebben üzemeltetni, kérdés, hogy miért sikerülne a magyar kormánynak?
Magyarország egyébként tele van a lendvaihoz hasonló létesítménnyel, a magyar turizmus egyik húzóágazatának a gyógy- és termálfürdők számítanak. A Magyar Turisztikai Ügynökség stratégiája is kiemeli, hogy 225 turisztikailag jelentős fürdő van Magyarországon, és a turisták 12,9 százaléka a fürdők miatt jön hozzánk (amikor nincs világjárvány), illetve a vendégéjszakák ötöde is a fürdőkhöz kötődik. | Miért vett meg Magyarország 3 milliárd forintért egy üzletileg nem túl acélos szlovén fürdőt? | A lendvai termálfürdő alig termel profitot, a magyar állam mégis megvette, magyarázatot pedig nem ad az ügyletre. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20201207/miet-vett-meg-magyarorszag-3-milliard-forintert-egy-uzletileg-nem-tul-acelos-szloven-furdot/ | 2020-12-07 15:44:00 | true | null | null | G7 |
A jószerivel a teljes kormányzati felépítményt érintő személyi váltások közül Kuleba volt szinte az egyetlen, akinek a neve ismert volt azokon a véleményformáló platformokon, ahol az elnök is csak ritkán szólalt fel. A miniszter professzionális szinten és az eszközöket magabiztosan használva képviselte a kijevi szempontokat, és sok esetben primer hírforrásként szolgált a világ nagy tájékozatási ügynökségei számára.
Csütörtök délelőtt a Legfelsőbb Tanács, azaz az ukrán parlament hivatalosan is felmentette Kulebát eddigi tisztsége alól.
Kérdéses, hogy bárki is lesz az utóda, ezt a személyes befolyást át tudja-e venni és képes lesz-e folytatni?
Az amerikai külügyminiszter már nyilvános búcsút vett Kulebától, megköszönve eddigi szakszerű munkáját, és megérve, hogy az Egyesült Államok változatlan támogatását a brutális orosz agresszióval szemben.
A tegnapi nap során és éjszaka az ukrán és orosz oknyomozó blogok a földrengésszerűnek mondható változások hátterét próbálták kideríteni, de egyelőre csak a valószínűségekig jutottak. A szerzők nem érték be Zelenszkij elnök ködös magyarázatával, mely szerint "a kormányzás egyes területeit meg kell erősíteni, illetve hangsúlyeltolódásokra is számítani lehet a bel- és külpolitikában", mert ebből nem derül ki sem a Kuleba munkájával kapcsolatos elégedetlenség oka, sem pedig a tervezett változások jellege.
Nem világos az sem, hogy a távozás mögött lemondás, leváltás vagy közös egyezség áll-e. Ez zavart kelt az elemzők körében, mert egyes találgatások szerint a kemény hangvételű Kuleba távozása megkönnyíthet egy béketárgyalást Oroszországgal. Moszkva azonban elutasította ezt az elképzelést. "Nem, ennek nincs hatása" - kommentálta a változást Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. "Látjuk, hogy mennyire feszült a helyzet [Kijevben], különösen az elmúlt napokban, de egyelőre csak szoros figyelemmel kísérjük a fejleményeket".
Más vélemények arra mutatnak, hogy a nyugati szövetségesek szerettek volna egy rugalmasabb partnert látni a kijevi fél részéről. A Breaking News Outlook nevű elemző blog felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapokban Kuleba olykor erőszakosnak tűnő hangnemben sürgette a nagy hatótávolságú nyugati támadó eszközök szállítását, de követeléseire újabban már nem kapott válaszokat.
Azt is csak találgatni lehet, hogy Zelenszkij elnök mindezt a fődiplomata személyes kudarcnak tartotta-e, vagy belátta, hogy egy rugalmasabb stílusú képviselőre van szüksége. Maga a cél viszont változatlan maradt, mert Kijevnek továbbra is szüksége van a továbbfejlesztett légvédelmi rendszerekre és a nyugati rakéták használatának engedélyezésére, de kérdés, hogy valaki más ezt a célt jobban tudja-e szolgálni.
Kuleba volt felelős az Ukrajna nyugati szövetségeseinek, különösen az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak a meggyőzéséért, hogy tegyék lehetővé a nagyobb hatósugarú támadó rakéták csapásait Oroszországon belül is. Szintén Kuleba vezette a közelmúltbeli erőfeszítéseket további Patriot légvédelmi ütegek biztosítására, és nyíltan kritizálta a szövetségeseket, amiért nem teljesítik korábbi ígéreteiket, vagy jelentős késedelme esnek.
Ugyancsak Kuleba tartotta a közvetlen kapcsolatokat Ukrajna olyan partnereivel, mint a NATO, az Európai Unió, Japán, sőt újabban Kína.
Az eltávolításról szóló pletykák egy ideje már terjengtek, noha a kijevi vezetés eddig semmilyen jelét nem adta annak, hogy miniszterének tekenységével gondjai lennének. Az ukrán média arról számolt be, hogy Andrii Sybiha külügyminiszter-helyettes a valószínű utód a külügyi tárca élén, aki viszont a nemzetközi térben teljesen ismeretlen.
Kritikus időszak - kérdéses, hogy ez a legmegfelelőbb pillanat az apparátus teljes átrendezésére?
A lemondási hullám egy kiújuló és kemény katonai szakaszban zajlik, mivel eközben Oroszország jelentős előrelépéseket ért el a Kelet-Donyecki régióban. Moszkva fokozta a hosszú távú támadásokat Ukrajna más területei ellen is, ide értve a szerdán végrehajtott légicsapást a nyugati Lviv városa ellen, ami legalább hét embert ölt meg és UNESCO világörökségi helyszíneket rombolt.
Az érem másik oldalán - ezzel párhuzamosan - az ukrán erők több mint 500 négyzetmérföldes területet vettek ellenőrzésük alá Oroszország Kurszk-i területein, de ennek katonai jelentősége még erősen vitatott.
Kubela mellett egy másik ismertebb távozó Olha Stefanishyna, Ukrajna euro-atlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettese. Stefanishyna kulcsszerepet játszott abban, hogy az Oroszország inváziójától számított néhány hónapon belül elősegítse Ukrajnát az EU jelölti státus elérésében. Az ő menesztése mögött sem látható sürgető konkrét ok, mivel eddig nagyjából elérte azt, amit az adott nemzetközi feltételek megengedtek.
A következő napokban további lemondások és elbocsátások várhatók, és sorsukról egy közelgő parlamenti ülésen döntenek, mondja Ruszlán Stefancsuk parlamenti házelnök.
A távozó miniszterek és főtanácsadók közül sokan új szerepeket kaphatnak egy átalakított kormányon belül. Az ukrán Suspilne arról számolt be, hogy Kuleba egy új minisztériumot vezethet, amely Ukrajna régióira és ideiglenesen elfoglalt területekre összpontosít. Stefanishyna azt mondta a The Financial Times-nak, hogy valószínűleg egy kibővített portfóliót kaphat, amiben az Igazságügyi Minisztérium is benne lehet.
Arról még nincs hír, hogy a továbbiakban ki fogja képviselni Ukrajnát a legfontosabb nyugati fórumokon.
A háború kezdete óta Zelenszkij számos magas rangú tisztviselőt és katonai vezetőt bocsátott el, köztük a hadsereg főparancsnokát is. Volodymyr Feszenko ukrán politikai elemző szerint az elnök fő célja a stagnálás megakadályozása a kulcsfontosságú minisztériumokban. "Az ő szemlélete az, hogy az új emberek motiváltabbak lesznek, és új ötleteket hoznak" - mondja Feszenko, aki aggódik is amiatt, hogy a kiterjedt átszervezés túlzott államfői szigorhoz vezethet, és minden döntést az elnöki hivatalba koncentrál. | Hova tűnik Ukrajna második legismertebb arca? Rejtélyes külügyminiszter-váltás Kijevben | A szerdán bejelentett kijevi széleskörű kormányzati váltások közül Dmytro Kuleba külügyminiszter távozása a legfeltűnőbb és a legkevésbé érthető. Főként azért, mert a tárcavezető a nemzetközi kommunikációs térben a legismertebb ukrán vezető Zelenszkij elnök után. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/09/05/kuleba-levaltas-hatter-zelenszkij-ukrajna-kormany-atalakitas | null | true | null | null | Euronews |
A Hankook Tire nagyjából 210 milliárd forintos beruházással 450 új munkahelyet hoz létre Rácalmáson, ahol a dél-koreai vállalat kifejezetten tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz fog abroncsokat gyártani - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Bakuban.
A Hankook már jelen van Rácalmáson, az új üzemben évente mintegy 800 ezer nagy teherbírású gumiabroncsot állítanak elő a tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz.
A kormány támogatást nyújt a projekthez, ennek mértékét majd csak az Európai Bizottság jóváhagyását követően hozzák nyilvánosságra – mondta Szijjártó.
Úgy tűnik, a Hankook Rákay Philip kormányközeli producer/influenszer/médiaszemélyiségtől vásárolt földet az új beruházáshoz. A 24.hu azt írta, 917 millió forintra értékelték azt a 42 hektáros ipari területet, amit Rákay Philip kormányközeli producer szerzett meg nemrégiben Rácalmás külterületén. A portál szerint a földdarab közvetlenül a Hankook szomszédságában van, a megafonos influenszer pedig az OTP Ingatlankezelő alapjától, a Balansz Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlanfejlesztő Alaptól szerezte meg. Rákay a portálnak cáfolta, hogy akkumulátorbontó épülne a területen.
A terület egy részét a Hankook viszont azonnal megvette, ami pedig nem került rögtön az abroncsgyártóhoz, arra elővásárlási jogot szerzett. | Vállalkozás: Hatalmas ázsiai gumigyár épül Rácalmáson, adófizetői pénzből, valószínűleg Rákay Philiptől vett földön | A Hankook Rácalmáson bővít, a kormány egyelőre nem árulja el, mennyi munkahelyteremtési támogatást ad a projekthez. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20231123_Hatalmas_azsiai_gumigyar_epul_Racalmason_adofizetoi_penzbol_valoszinuleg_Rakay_Philip_foldjen | 2023-11-23 10:37:00 | true | null | null | HVG |
Today is Hungary's national holiday commemorating the 1848revolution against the Habsburg empire. Politically speaking, it is always a busy day and this year will be no different, Budapest will be full of speeches, protests and other events all throughout the day, follow Index's live coverage in English and don't miss anything. | Hungary commemorates the 1848 revolution - live coverage in English | Hungary commemorates the 1848 revolution - live coverage in English | [
"15 march",
"politics",
"hungary",
"in english"
] | 0 | https://index.hu/english/2019/03/15/march_15_live_coverage_national_holiday_hungary_orban_fidesz_opposition_speeches_protest/anna_donath_momentum_we_need_to_act_together | 2019-03-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Belföld A BorsodChem és a TVK etilénszállítási megállapodást kötött
[FN] A BorsodChem Rt. és a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. etilénszállítási keretmegállapodást írt alá a 2004-től 2013-ig tartó időszakra. A TVK által előállított etilént a BorsodChem alapanyagként használja fel. A szállítások jelenleg egy 2004-ig érvényes keretmegállapodás szerint folynak. A pontos szállítási feltételeket a felek évente rögzítik. A TVK a jelenlegi évi 360 kilotonna etiléntermelő kapacitását 2004-re évi 250 kilotonnával kívánja bővíteni. A többlet etilént részben saját üzemeiben fogja feldolgozni, részben pedig a BorsodChemnek adja el.
Ajánlom a Facebookon 0 | A BorsodChem és a TVK etilénszállítási megállapodást kötött | [FN] A BorsodChem Rt. és a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. etilénszállítási keretmegállapodást írt alá a 2004-től 2013-ig tartó időszakra. A TVK által előállított etilént a BorsodChem alapanyagként használja fel. A szállítások jelenleg egy 2004-ig érvényes keretmegállapodás szerint folynak. A pontos szállítási feltételeket a felek évente rögzítik. A TVK a jelenlegi évi 360 kilotonna etiléntermelő kapacitását 2004-re évi 250 kilotonnával kívánja bővíten | [
"archívum"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2001/11/26/borsodchem_tvk | 2001-11-26 00:00:00 | false | 0.004444 | 0 | null |
Pár órával azután, hogy több ezer csipogó (azaz személyes kommunikátor)robbant felLibanonban és Szíriában a Hezbollah tagjainak kezében és zsebében, kiderült, hogy az eszközök egy tajvani cég, a Gold Apollo termékei. Vezető nemzetközi lapok értesülései szerint a Hezbollah libanoni milícia/terrorszervezet által rendelt több ezer darab csipogót valószínűleg szállítás közben módosították - valószínűleg mindegyikben elhelyeztek egy kis méretű robbanótöltetet és egy, azt működésbe hozó mechanizmust.
Szerdán a Gold Apollo azonban közölte, hogy a Hezbollah által rendelt AR-294-es csipogókat licenc alapján egy budapesti cég, a BAC Consulting Kft. gyártotta és forgalmazta. A tajvani cégAP hírügynökség által idézettközleménye szerint
Együttműködési szerződésünk alapján engedélyt adtunk a BAC-nek, hogy bizonyos régiókba szánt termékeknél használhatja márkajelzésünket, de az AR-294-es típus tervezése és gyártása kizárólag a BAC felelőssége.
Az angol nyelvű közlemény teljes terjedelmében itt olvasható:
A Gold Apollo eddig nem mutatta be a BAC Consultinggal kötött konkrét megállapodást, a tajvani cég vezérigazgatója, Hszu Csingkuang szerdán annyit árult el az AP tudósítójának három éve él az együttműködési megállapodás, és a BAC lépett fel azzal az igénnyel, hogy gyártanák a csipogót.
Az ügyben telefonon kerestük a BAC Consultingot, de a céget többszöri hívásunk ellenére sem tudtuk elérni. | A licenctulajdonos szerint egy budapesti cég gyártotta a Hezbollah-tagok kezében felrobbant csipogókat | A csipogók licencét birtokló tajvani Gold Apollo állítja, hogy a több ezer libanoni milicistát megsebesítő eszközöket nem ők, hanem egy megállapodás alapján a budapesti BAC Consulting állította elő. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2024/09/18/hezbollah-csipogo-magyar-szal-robbanas-moszad-bac-consulting-apollo-gold-gyarto | null | true | null | null | Telex |
Vágó Gábor, az LMP listavezetője azt mondta már az urnazárás után az Indexnek a párt eredményváró rendezvényén: "Mi mindent beleadtunk a kampányba, minden energiánk benne lesz az eredményben." Amikor arról kérdeztük, még mindig két mandátumra számít-e, mint ahogy a párt kampánynyitó rendezvényén jó pár héttel ezelőtt, akkor azt mondta, hogy "bízunk benne, hogy megvan, tudunk meglepetést okozni". Talán nem is véletlen eszerint, hogy a Fortuna nevű hajóra szervezték a rendezvényt, azóta ugyanis a friss közvélemény-kutatások nagy része mandátum nélkülinek mérte a pártot. Most éppen frakcióülés is zajlik várakozás közben a hajó azon szegletében, ahová a sajtónak nincs betekintése, mondta még Vágó. | Belföld - Az LMP-nél bíznak benne, hogy tudnak meglepetést okozni - Európai parlamenti választások 2019 - Percről percre | A magyarországi EP-választás összes híre egy helyen - Íme a hivatalos eredmények. | [
"ep-választás 2019",
"európai parlament",
"európai parlamenti választások",
"választás",
"európai unió",
"ps:ep2019",
"belföld",
"ep 2019"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2019/05/26/europai_parlamenti_valasztasok_2019_szavazas_reszvetel_eredmeny_percrol_percre/az_lmp-nel_biznak_benne_hogy_tudnak_meglepetest_okozni | 2019-05-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Már év elején felröppent a hír, hogy a kormány iskolabezárásokat tervez. Az akkori elképzelés szerint racionalizálás, struktúraátalakítás címszóval, mintegy 60 olyan iskolát zártak volna be, amelyekben 7 vagy annál is kisebb létszámú osztályok vannak. Később a Belügyminisztérium cáfolta a hírt és már az alsó tagozatos osztályok nagyobb településen történő integrációjáról volt szó. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke akkoriban úgy fogalmazott, hogy ahol nincs iskola, a település is veszélybe kerül, ráadásul nőhet a szegregáció a nagyobb településeken, az iskolaközpontokban.
További nehézség, hogy a működő iskolák nagy számban jelezték, hogy hiány van valamilyen szakos pedagógusból és annak az eredménye, ha nincs megfelelő számú pedagógus, hasonló ahhoz, mint amikor nincs elegendő diák. Összevonások, átszervezések és bezárások követhetik a működésbeli problémákat. Írtunk róla, hogy a tavalyi kompetenciamérésben résztvevő intézmények 77 százaléka számolt be arról, hogy érinti az iskolát a pedagógushiány.
Tömeges bezárások a kistelepüléseken végül eddig nem történtek, de sok más esemény vezetett oda, hogy szeptember elején többszáz gyermek nem tudta elkezdeni a tanévet a kötelezettség ellenére. Az Iványi Gábor alapítványához tartozó, Magyar Evangéliumi Testvérközösség által fenntartott intézmények bezárásával Budapesten 75, Szegeden 120 gyermeknek nem volt megoldva, hogy hol fog tanulni szeptembertől.
Majd a szintén a Testvérközösség fenntartása alá tartozó szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Középiskola ajtajára került lakat a tanév kezdés előtt egy nappal a közmű tartozásai miatt. Ezzel újabb 133 gyerek nevelése került veszélybe. Arról viszont nincs információ, hogy az egykori iskolák, a most bezárt intézmények helyén másik fenntartóval, új oktatási helyeket biztosítanak-e a diákoknak a jövőben vagy egészen más funkciót kapnak az épületek.
Jelenleg az ingatlan.com kínálatában 24 iskola érhető el. A legolcsóbb ezek közül egy 65 négyzetméteres ingatlan Konyáron, Hajdú-Bihar vármegyében. A leírás szerint a 7,20 millió forintos régi típusú épület pillanatnyilag imaházként működik, de lakóépületként és üzlethelyiségként is megállja a helyét. Falazata tégla és vályog vegyesen, fa nyílászárókkal. A házban kettő gázkonvektorral fűthető helyiség van.
Egy teljes komplexum vásárolható 1,22 milliárd forintért Kecelen, Bács-Kiskun vármegyében, ahol a 10000 négyzetméteres épületegyüttes oktatási központként, szálláshelyként azonnal tovább üzemeltethető. A legdrágább eladó iskolát bemutató szöveg alapján az egykori oktatási központ több önálló funkciójú épületből áll, egy 2 hektáros földterületen.
Az épületek között találhatók irodahelyiségek, felszerelt, korszerű tantermek, informatikaterem, könyvtár, kettő kollégium, tankonyha, étkezde, garázsok, műhelyek, gasztronómiai múzeum, látvány-pálinkafőzde, szállodaépület, lakóház és borospince is. A hirdető úgy fogalmaz:
Kis képzelőerővel kialakítható belőle akár turisztikai központ, munkásszálló, rendezvények alkalmi szálláshelye, nyugdíjasotthon, vagy magán-egészségügyi intézmény is, de iskolák számára elérhető táboroztatási lehetőségnek is kiváló, hiszen a meglévő tanszobák is jelenlegi állapotukban alkalmazhatóak."
A hirdetések között tovább böngészve érdekes történeteket is olvashatunk nagymúltú oktatási intézményekről. Ilyen például a 89,20 millió forintért megvásárolható miskolci ingatlan, a Pereces elnevezésű városrészben. A bemutatkozóban az áll, hogy az épületben egykor nagy hírű iskola működött, ahol a bányászközösség gyermekeinek fejlődését segítették "sikeres módszerekkel".
A legtöbb ajánlatban több hasznosítási lehetőséget is javasolnak az új tulajdonosnak. Az iskola kategóriájú eladó épületek sorsáról Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét kérdeztük, aki elmondta, hogy ezek az ingatlanok meglehetősen speciálisak, ezért egy lakásnál jóval több időt vesz igénybe az értékesítésük.
Átlagosan 210 nap alatt találnak gazdára az eladó iskolák. Aki viszont rábukkan "álmai iskolájára" az duplán jól jár, ugyanis gyakran a vevők is valamilyen oktatási funkcióra hasznosítanák ezeket az eladó épületeket. Mivel eladó iskolákról van szó, ezért az új tulajdonosoknak sok esetben nem kell azzal bajlódnia, hogy az oktatási intézményekre vonatkozó előírásoknak megfelelően alakítsák át a megvett ingatlant. Természetesen ráncfelvarrás, felújítás a legtöbb esetben megtörténik, de maga az ingatlan teljes átalakításától általában megmenekül az új tulajdonos"
- fejtette ki.
A bezárások és az oktatást érintő több éve fennálló problémák nyomán érdeklődtünk arról is, hogy tapasztalható volt-e növekedés vagy éppen csökkenés az eladó iskolák kategóriájában. Balogh László szerint nem figyelhető meg egy mérhető, egyértelmű tendencia, a kínálatot inkább egy folyamatos hullámzás jellemzi az elmúlt 10 évben.
Az utóbbi 10 évben folyamatosan szerepeltek eladó iskolák a kínálatban, ezeknek a száma 2015 és 2024 nyara között folyamatosan 10-25 darab között mozog. Egy olyan időszak volt, amikor ennél jelentősen kevesebb volt az eladásra meghirdetett iskolák száma, mégpedig a COVID járvány első hulláma, 2020 elején. Ekkor csak 7 iskolát kínáltak eladásra"
- mondta, majd hozzáfűzte, hogy az elmúlt néhány hónapban viszont ismét erősödés látható az eladó oktatási épületek számában. 2015-ben még csak 15 ilyen eladó ingatlan volt, most pedig már 24 darab.
Jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal 2023/2024-es adatai szerint 3550 általános iskolai feladat-ellátásihely működik Magyarországon. Ez a szám 2020/2021-ben még 3611 volt, majd a következő évben kisebb növekedéssel 3625-re ugrott és 2022/2023-ra 3575-re apadt. A középfokú oktatási adatokat vizsgálva a szakiskolai és készségfejlesztő iskolai kategóriában 2023/2024-ben 194 aktív iskola van. 2020/2021-ben pontosan ugyanennyi ellátási hely volt a KSH szerint, majd itt is tapasztalható némi növekedés: 2021/2022-ben 199, 2022/2023-ban 201 iskola üzemelt.
A gimnáziumok száma egészen elhanyagolható mértékű hullámzást mutat a statisztikában jegyzett számok alapján. 2020/2021-ben 877, 2021/2022-ben 881, 2022/2023-ban 891 és 2023/2024-ben 880 gimnázium működött. De fontos megjegyezni, hogy az intézményeket érintő folyamatos átalakítások, például a köznevelésben és a középfokú szakképzésben befolyásolhatják ezeket az adatokat, mivel az adatgyűjtés módszertanán is változtatni kellett, így az éves adatok összehasonlítása torzulhat.
Ha ennek tükrében csak a legfrissebb számokat vesszük figyelembe, akkor érdemes a települési adatokkal összevetni az aktív iskolák, ellátási helyek darabszámát, hogy valamivel pontosabb képet kapjunk. Magyarország 3155 településre oszlik, amelyből 2680 a község, 127 a nagyközség, 322 a város és 26 a megyei jogú város, főváros. Ez alapján, pusztán a fenti adatokat vizsgálva az általános iskolák száma nem is tűnhet rossznak, viszont középfokú oktatási intézmény látványosan kevesebb van. Igény, azonban egészen biztosan lenne arra, hogy a kisebb települések lakói számára is könnyebben elérhetőek legyenek a megfelelő oktatási intézmények.
Az ingatlan.com kínálatában szereplő iskolák többsége is kisebb településeken vagy nagyobb városok vonzáskörzetében található. Balogh László szerint jó eséllyel a megfelelő állapotú épületeknél az új tulajdonos is élhet a már kialakított funkciók adta lehetőségekkel és oktatási célra hasznosíthatja az ingatlant. Ha pedig ez valóban így van, akkor talán ezzel a 24 iskolával majd nem kell tovább csökkennie a hazai iskolák számának. | Ez már a vég? Rengeteg iskolát árulnak potom pénzért Magyarországon: bárki jelentkezhet értük | Szokatlan hirdetésekre bukkantunk az ingatlan.com ajánlatai között. A portálon komplett iskolákat, oktatási intézményeket kínálnak eladásra. Arról, hogy a legtöbb esetben felújítandó állapotú épületekből csak elköltöztek vagy végleg bezártak az érintett iskolák nincs információ. Mint ahogy az se derült ki az aktuális hírekből, hogy mi lesz a sorsa a mostanában bezárt intézményeknek. Ami biztos, hogy aki szeretne egy renoválás, csinosítás után, a megfelelő funkciókkal ellátott iskolát nyitni, az országszerte most több mint 20 ingatlan közül is válogathat. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/otthon/20240915/ez-mar-a-veg-rengeteg-iskolat-arulnak-potom-penzert-magyarorszagon-barki-jelentkezhet-ertuk-1156367 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
2012. január 05., csütörtök, 19:20 • Utolsó frissítés: 2012. április 19., csütörtök, 14:42
Szerző: László Éva Lilla
Címkék: Umberto Eco; A rózsa neve; Umberto Eco 80 éves; Barna Imre; A prágai temető;
Milliók olvassák és szeretik az olaszok - szó szerint - nagy emberét, Umberto Ecót, aki ma ünnepli 80. születésnapját. Az író, szemiotikus legújabb regénye, A prágai temető a tervek szerint a tavaszi könyvfesztivál idején jelenik meg magyarul. A fordító, Barna Imre jó pár érdekességet elárult Ecóról.
Umberto Eco új könyvének magyar fordítása már nem sokat várat magára, A Prágai temető várhatóan a tavaszi könyvfesztivál idején jelenik meg - mondta a hvg.hu-nak Barna Imre, az Európa Könyvkiadó igazgatója, aki számos esszé és tudományos értekezés után a január 5-én 80 éves születésnapját ünneplő Eco új regényét is fordította.
A legutóbbi, magyarul napvilágot látott Eco-regény - a Loana királynő titkozatos tüze - megjelenését éppen a 2007-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítették, ennek apropóján, a könyvfesztivál díszvendégeként az író is Magyarországra érkezett. Hosszas baráti kérlelés és levélváltás állt emögött, ezért az idei rendezvény kapcsán nem merült fel Eco újbóli meghívása. Az író a sok utazás és könyvbemutató után szeret visszavonulni, hogy nyugodtan alkothasson.
Fotó: AP / Sebastian Scheiner
A jó fordítás titka, avagy az Eco-rejtély
"Nem kell szemiológusnak lenni ahhoz, hogy valaki Ecót fordítson, de tény, hogy tudni kell olaszul és magyarul, a szöveget mondatról mondatra meg kell érteni, és átültetni is úgy kell, hogy érthető legyen. Ez persze minden fordításra és fordítóra igaz" - mondta Barna Imre. Eco olvasói szemmel egyáltalán nem egyszerű eset, mert az író, aki középkor-kutató, szemiológus és gyakorló publicista, minden művéhez aprólékos kutatómunkát végez. A fordításhoz viszont nem szükségesek külön tanulmányok. "Már azáltal is, hogy az ember menet közben mindennek utánanéz, rettentő sokat tanul. Valószínűleg többet ér egy-két egyetemi kurzusnál, amit annak idején A rózsa nevének fordítása közben tanultam, pedig nem vagyok történész" - hangsúlyozta Barna Imre.
Umberto Eco Olasz író, szemiológus - akiről ha más nem, A rózsa neve talán mindenkinek beugrik - 1932. január 5-én született. A világhírt éppen ez a regény hozta meg számára, ám magyarországi kiadására nyolc évet kellett várni. Végül1988-ben jelent meg, Barna Imre fordításában. (A rózsa nevéből 1986-ban filmet is forgattak.) Következő regénye, A Foucault-inga 1992-ben látott napvilágot magyarul. Legújabb, hetedik regénye, A prágai temető 2010-ben jelent meg olaszul, és néhány nap alatt százezer darab kelt el belőle.
A "nagy írók" körében szokatlan, de Eco a megjelenés előtt átküldi a kéziratot fordítóinak, sőt, hosszú, részletes magyarázatokat, körleveleket, rajzokat is mellékel. "Ezeket becses kincsként őrzöm" - mondta Barna, hozzátéve, hogy amióta e-mailben tartják a kapcsolatot, emberileg is közelebb kerültek egymáshoz. Eco legutolsó regényének már az első változatát átküldte a fordítóknak, és mire az olasz nyelvű változat nyomtatásban megjelent, addigra a fordítók megjegyzései is beépültek a szövegbe. "De persze nem arról van szó, hogy alakítottuk, csak arról, hogy a kérdéseink esetenként olyan apró hibákra is rávilágítottak, amelyeket a szerző esetleg nem vett észre" - tette hozzá Barna.
"Jó, ha az ember érzi újraolvasáskor, hogy rendben van a szöveg. Én rengetegszer elolvasom a már elkészült oldalakat munka közben, és arra törekszem, hogy minden mondat végérvényes legyen. Aztán persze nem biztos, hogy az lesz" - válaszolta fordító kérdésre, hogy milyen érzés újraolvasni a szöveget, amit korábban ő ültetett át magyarra. Mint mondta, akad azért olyan pillanat, amikor elgondolkodik, hogy a következő kiadásban lehetne változtatni egy-egy elavult szón, kifejezésen. "Amikor A Foucault-ingát egy idézetet keresve nemrég újraolvastam, felmerült, hogy nem kellene-e kijavítani a presszó szót bárra. A nyolcvanas években a bár itthon éjszakai mulatóhelyet jelentett, ezért írtam helyette presszót. Ma már vissza lehetne térni az eredeti, olasznak is megfelelő nyelvhasználathoz, de az is egyfajta hamisítás lenne" - mesélte Barna, hozzátéve: munka közben talán az a legnehezebb, hogy a műfordító a saját kontextusait, személyiségét ne szuszakolja bele a szövegbe.
Ami nem változik
Érdekesség, hogy A prágai temetőben is felbukkannak azok a konstans témák, melyek évtizedek óta foglalkoztatják Ecót. A hamisság, a hamisítás, az összeesküvés-elméletek, az antiszemitizmus gyökereinek motívumai új regényét is átszövik. Főhőse, Simonini kulcsfontosságú - ám kitalált - háttérembere a legnagyobb 20. századi összeesküvés-elméleteknek. A Dreyfus-ügy és A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei - az antiszemita összeesküvés-elméletek ősforrása - fontos szerepet kap a sztoriban. Elgondolkodtató körülmény, hogy a főhős kivételével, aki egy fiktív alak, a többi szereplő létező történelmi személy volt: a hamisság tehát több fronton is értelmezhető.
Fotó: estilema.wordpress.com
Eco, a nagy ember
"Annak idején, A rózsa nevének első kiadásához írtam egy fordítói utószót, amiben megemlítettem, hogy Ecóról valamiért azt képzeltem: egy kicsi - termetre is kicsi - szobatudós. Aztán meglepődtem, amikor kiderült, hogy harsány, Falstaff-szerű figura. Ettől kezdve viszont a szó szoros értelemben vett nagysága, életvidámsága, harsánysága, humora magától értetődővé vált" - mesélte Barna, hozzátéve, azért is becsüli az írót, mert bebizonyította, hogy komoly dolgokról is lehet vidáman, érthetően írni.
Újabb meglepetés akkor érte, amikor két éve Frankfurtban a könyvvásár előestéjén meglátta, hogy az írónak nincs szakálla - ami már-már védjegyének számít. Amikor először nyírta le szakállát, Eco még titkolózni kényszerült, és csak A tegnap szigete című regényének megjelenése után érkezett a magyarázat. Eszerint azért kellett megborotválkoznia, mert a regényhez szüksége volt rá, hogy déltengeri búvártapasztalatokat szerezzen, viszont a maszkot nem tudta volna feltenni, ha nem szabadul meg az arcát borító szőrzettől. A Frankfurt előtti borotválkozásnak jóval prózaibb oka volt. Egy interjúban maga az író panaszolta el, hogy szakálla teljesen fehér lett, a bajusza viszont fekete maradt, s emiatt úgy festett, mint valami mérges Dzsingisz kán.
A rózsa neve még egyszer
Amikor nyáron napvilágot látott a hír, hogy A rózsa neve legújabb, olasz kiadása apró változtatásokkal jelent meg, elterjedt a tévhit, miszerint az író az internetes nemzedék számára írta újra művét, "lebutítva". Ahogy azt Eco is elmondta, szó sem volt arról, hogy átírta volna a regényt, csak apróságokon változtatott: kihúzta például az ismétléseket, lefordította a latin idézeteket. Saját bevallása szerint későbbi regényeit is javítani fogja, ha szükséges, ez azonban vélhetően nem lesz ennyire látványos, ugyanis amikor az első két regényét írta, még nem volt internet, a visszajelzések nehézkesek voltak. Később viszont már menet közben be tudta építeni műveibe a visszajelzéseket, és korrigálni tudta az esetleges hibákat. | Kult: Apró titkok a legnagyobb összeesküvéselmélet-gyártóról, Umberto Ecóról | Milliók olvassák és szeretik az olaszok - szó szerint - nagy emberét, Umberto Ecót, aki ma ünnepli 80. születésnapját. Az író, szemiotikus legújabb regénye, A prágai temető a tervek szerint a tavaszi könyvfesztivál idején jelenik meg magyarul. A fordító, Barna Imre jó pár érdekességet elárult Ecóról. | [
"Umberto Eco",
"A rózsa neve",
"Umberto Eco 80 éves",
"Barna Imre",
"A prágai temető"
] | 0 | http://hvg.hu/kultura/20120105_umberto_eco_80_eves_barna_imre | null | true | 0 | 0 | null |
A szennyezőanyag egyik termékben sem lépte túl az uniós határértéket.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete szupermarketekben, bioboltokban kapható 23 rizst és 10 puffasztott rizst vizsgáltatott meg laboratóriumban.
A Goodfood Bio puffasztott rizsszelet tengeri sóval nevű terméknél az arzénszennyezettség megközelítette a kilónkénti 0,3 milligrammos határértéket. A Tesco Rice Cakes (Natur puffasztott rizsszelet) esetében az arzén- és a kadmium szennyezettsége az unió által megszabott határérték felét érte el.
A vizsgált elemek közül az arzént minden termékben kimutatták, de az Olaszországból származó Riso scotti “A" minőségű hosszúszemű rizsnél és a Goodfood Bio puffasztott rizsszeletnél az arzén mennyisége megközelítette az európai uniós határértéket.
Az egyesület kikérte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakvéleményét a termékekről. A Nébih álláspontja szerint a két terméknél még magas rizsfogyasztás esetén sem tekinthető az arzén szervezetre gyakorolt káros hatása kiemelkedőnek.
Az egyesület vizsgálata a Müller Bio Gourmet basmati rizs, a Müller Alnatura basmati rizs, valamint a Tesco value “B" minőségű hosszúszemű rizs, az S-Budget “B" minőségű rizs, a Tesco basmati “A" minőségű rizs és a Lidl sajátmárkás Golden Sun basmati rizs esetében megállapította, hogy nagyon kicsi a termékek arzén szennyezettsége, nem tartalmaztak higanyt, kadmium és ólom pedig nem vagy csak csekély mértékben volt bennük.
A puffasztott rizsek közül a Ham-let és a DmBio terméke áll a lista élén, mivel mindkettőnél alacsony volt az arzén és kadmium szennyezettség, higanyt és ólmot egyáltalán nem mutattak ki a vizsgálatok.
A vizsgált termékekben talált nemesfémekről megjegyezték, hogy a higanyt a tesztelt termékek többségében nem lehetett kimutatni, ólmot csak a minták negyedében találtak, nagyon kis mértékben, és bár a kadmiumot a legtöbb termékből kimutatták, az egyesület felmérése szerint ennek az anyagnak a koncentrációja sem tekinthető lényeges kockázatnak. (mti) | Arzénnal szennyezett rizst találtak Magyarországon | A szennyezőanyag egyik termékben sem lépte túl az uniós határértéket. | [
"élelmiszerbiztonság",
"rizs",
"arzén",
"tudatos vásárlók egyesülete",
"nébih"
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/04/17/arzennal-szennyezett-rizst-talaltak-magyarorszagon | 2018-04-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Egy-egy haláleset helyszíne más és más, és igaz minden rendőrségi ügyre: nincs két teljesen egyforma helyszín. Ugyanakkor mindenhol ugyanolyan aprólékos, pontos munkát kell végezni.
- A bűnügyeknél helyszínelők számos eszközzel, módszerrel dolgoznak, különböző tudományos vizsgálatokhoz keresnek nyomokat, anyagmaradványokat - hangsúlyozta Szombati Andrea, a Békés vármegyei főkapitányság sajtószóvivője. - Ehhez tudásra, tapasztalatra van szükségük, és elengedhetetlen az is, hogy jól együttműködjenek egymással.
A hétköznapi feladatok megoldása mellett minden évben egyszer versenyen is bizonyítják felkészültségüket. A főkapitányság bűnügyi igazgatósága csütörtökön tartotta meg a bűnügyi technikai osztály korábbi, tragikus hirtelenséggel elhunyt vezetőjéről,Wéber Károlyalezredesről elnevezettemlékversenyét.
A városi rendőrkapitányságok csapatai a főkapitányság Doboz-Szanazugban lévő oktatóbázisán egy technikus és egy bizottságvezető összeállításban mentek végig hét állomáson. A szakmai program megnyitóján dr. Kis Péter ezredes, vármegyei bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes és Kaczkó Éva százados, megbízott bűnügyi technikai osztályvezető köszöntötte a résztvevőket és ismertették a feladatokat.
Haláleset helyszíne is szerepelt a feladatok között, a versenyzők kutyával szagmaradvány után kutattak és szagmintát rögzítettek, majd lábnyom alapján vizsgálódtak. Ezekből az elkövető járásának jellegzetességeit is meghatározták.
Meg kellett találniuk azt a módszert és gépbeállítást, amivel sötétben egy lőirányt a legjobban le lehet fotózni. Kérdés volt az is, honnan lőtték ki az egy épület ablakán átment és falba csapódott lövedéket. Az elméleti kérdéseket pedig időzített diákon kapták, így a párosoknak csak korlátozott idejük volt arra, hogy megtalálják és egy megoldólapon bejelöljék a helyes válaszokat.
A versenyzők teljesítményét a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Kriminalisztikai Szakértői Intézetének fegyverszakértői osztályáról, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodáról, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Nógrád, Tolna, Vas és Zala vármegyei rendőr-főkapitányságokról érkezett szakemberek értékelték. A díjátadón Vörös Ferenc dandártábornok, Békés vármegye rendőrfőkapitánya méltatta a versenyzők teljesítményét, és a köszönetet mondott nekik a mindennapi munkájukért is.
A párosok versenyében a legjobb teljesítményt a Szarvasi Rendőrkapitányság kettőse nyújtotta, így Házi Zsolt főhadnagy és Kiss Zoltán főtörzszászlós vehette át az első helyezettnek járó díjat. Második lett az Orosházi Rendőrkapitányság csapata, dr. Rosta-Gera Ágnes főhadnagy és Valaczkai Tamás r. zászlós. A harmadik helyen pedig a Gyulai Rendőrkapitányság párosa, László László főhadnagy és Szakadáti Norbert törzszászlós végzett.
A legjobb bűnügyi technikusnak járó különdíjat Szakadáti Norbert érdemelte ki, a legjobb szemlebizottság-vezető pedig dr. Rosta-Gera Ágnes lett. | Haláleset helyszíne is feladatot adott a rendőröknek | Egy-egy haláleset helyszíne más és más, és igaz minden rendőrségi ügyre: nincs két teljesen egyforma helyszín. Ugyanakkor mindenhol pontos munkát kell végezni. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/halaleset-helyszine-elkoveto-labnyom | null | true | null | null | BEOL |
Emberi láb hevert az autóúton Mezőlaknál
Egyelőre nem tudni, hogy és miért került a testrész az útra, ahogy az sem, kihez tartozik.
Épp kereket akart cserélni egy defektet kapott autós Mezőlaknál, amikor döbbenetes dologra lett figyelmes: egy emberi lábat talált az út melletti fűben.
Azonnal értesítette a rendőrséget, akik keresőegységekkel és kutyákkal vonultak a helyszínre, de több testrészt vagy maradványt nem találtak a helyszínen, csak egy zoknit és egy 39-es méretű munkavédelmi bakancsot.
Az esetről az RTL Klub Híradója számolt be, nekik nyilatkozott a város polgármestere is, aki szintén kiérkezett a kukoricáshoz:
"Ez egy lábszár, egy térd alatti rész, aminek a lábfej része épp volt teljesen. Bejelentés nem érkezett, nem tudunk róla, hogy valaki hiányozna a településen" - mondta Nagy Gábor, hozzátéve: a közelben két gyár is üzemel, ahol több külföldi munkás is dolgozik. Előfordulhat, hogy onnan tűnt el valaki.
A nyomozás nagy erőkkel folyik az ügyben, ám egyelőre nem tudni, kihez tartozik a megtalált végtag. A rendőrség most a helyi munkásszállók és üzemek dolgozóival veszi fel a kapcsolatot. Egyelőre semmi jel nem utal bűncselekményre. | Emberi láb hevert az autóúton Mezőlaknál | Egyelőre nem tudni, hogy és miért került a testrész az útra, ahogy az sem, kihez tartozik. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/krimi/emberi-lab-hevert-az-autouton-mezolaknal/k76zqft | 2019-06-16 21:16:50+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A kolumbiai Valencia nem szakadt el a kerékpározástól a visszavonulás után sem.
Lekapcsolták a rendőrök a luxuskatamaránt, a tartályokban 40 milliárd forintnyi kokain volt.
Elég sokan kokaint használó futballszurkoló lehetett kint a Wembley-ben az Anglia–Csehország futball-Európa-bajnoki selejtezőn, állapította meg a Sunday Teleghraph, amelynek munkatársai gyorsteszteket végeztek a stadion vécéiben.
A szurkolókat előre értesítették a rendezők, hogy megerősített biztonsági átvizsgálás lesz, de úgy látszik, a drogok keresésére ez nem terjedt ki.
A Sunday Telegraph munkatársai két vécében húsz vécéfülkét vizsgáltak át a meccs előtt, alatt és után is. Olyan kendőket használtak a tesztnél, amelyek kokainnal érintkezve elkékülnek. A vécék felében ki is tudták mutatni a kábítószert.
A kokaint nyomára a legtöbbször a fülkékben lévő vécépapír-adagolók tetején találtak rá. A meccs utáni második ellenőrzésnél meglepve tapasztalták, hogy olyan helyeken is volt kokain, ahol korábban nem találtak, tehát a meccs alatt is szippantottak a szerből szurkolók.
A Wembley-ben 24 szurkolót emeltek ki a péntek Eb-selejtezőn, de egyiküknél sem merült fel droghasználat gyanúja. A kokainnal azért foglalkozni kell, mert a futballhuliganizmussal összekapcsolható, mostanában több pályára berohanós balhét is drog hajthatott. | A Wembley vécéi tele voltak kokainnyomokkal | A Wembley vécéi tele voltak kokainnyomokkal - Újságírók végeztek gyorsteszteket az angol csapat meccsén, sok szurkoló használhat drogot. | [
"kokain",
"wembley",
"anglia",
"eb-selejtező",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/2019/03/24/wembley_vece_kokain_teszt_hasznalo_anglia_csehorszag | 2019-03-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Hiába mondta ki a bíróság még áprilisban jogerősen, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem titkolózhat tovább a kórházi fertőzésekről, a pert indító Társaság a Szabadságjogokért továbbra sem kapta meg a kért statisztikákat.
Az Emmi ugyanis a bírósági döntés felülvizsgálatát kezdeményezte, és addig sem adja ki az adatokat, amíg elbírálják a kérését.
A TASZ szerint mindez pusztán időhúzás, a minisztérium jogi érvei pedig a felülvizsgálati kérelemben igencsak gyenge lábakon állnak. Arra hivatkoznak, hogy a kért adatok személyes adatnak minősíthetők. Ami viszont nyilvánvalóan alaptalan, hiszen ezek összesített, statisztikai adatok, amikből nem lehet visszakövetkeztetni az egyes betegekre.
Az Emmi arra is hivatkozik, hogy az adatsor
„nem releváns, helytelen, megtévesztő, félrevezető, pánikkeltő.” A TASZ szerint ők tisztában vannak azzal, hogy az általuk kért adatok még nyers adatok, amiket értelmezni kell. Ezért az orvosszakértő-adatelemző csapatuk hetek óta készen áll, hogy ha végre megkapják az adatokat, feldolgozza, értelmezze őket.
Magyarországon évről évre több a kórházi fertőzés, 2016-ban 1481 megfertőződött beteg halt meg a magyar kórházakban, közülük 174 esetben bizonyítottan a fertőzés volt a halál oka.
Kásler Miklós júliusban jelentette be, hogy majd bejelent valamit a kórházi fertőzések ügyében. A Semmelweis-napi központi ünnepségen a nagy bejelentés az volt, hogy komplex cselekvési programot készítettek elő, amit majd nyilvánosságra hoznak. Addig is plakátkampányt indítottak, amiben a kézmosás fontosságára hívják fel a figyelmet. | Az Emmi szerint jobb, ha az emberek nem tudják a részleteket a kórházi fertőzésekről, mert még pánikba esnének | Így aztán inkább tovább titkolnák az adatokat. | null | 1 | https://444.hu/2018/07/19/az-emmi-szerint-jobb-ha-az-emberek-nem-tudjak-a-reszleteket-a-korhazi-fertozesekrol-mert-meg-panikba-esnenek | 2018-07-19 08:40:00 | true | null | null | 444 |
A horvát parlament pénteken megszavazta Ivo Sanader volt kormányfő mentelmi jogának fölfüggesztését az állítólagos Mol-INA vesztegetési üggyel kapcsolatban. Sanadert azzal vádolják, hogy tízmillió euró kenőpénzt kapott a Mol olajtársaságtól cserébe azért, hogy tegye lehetővé: a magyar vállalat irányítási jogot szerezzen az INA horvát állami olajipari cég fölött.
A korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészségi hivatal (USKOK) egy hete nyújtott be vádindítványt Sanader ellen a Mol-INA-ügyben.
A hivatal előzőleg, augusztus végén – félévi nyomozás után – egy másik ügyben is vádemelést javasolt a volt miniszterelnök ellen. E szerint Sanader 1994-1995-ben, még külügyminiszter-helyettesként 3,6 millió horvát kuna (140 millió forint) kenőpénzt fogadott el az osztrák Hypo Alpe Adria banktól cserébe azért, hogy a horvát állam ettől a pénzintézettől vegyen föl kölcsönt.
A harmadik büntetőügy, amellyel kapcsolatban a horvát parlament fölfüggesztette Ivo Sanader mentelmi jogát, a Fimi Media nevű céggel kapcsolatos. A gyanú szerint éveken át összesen 120 millió horvát kuna (4,7 milliárd forint) vándorolt törvénytelenül állami cégektől a Fimi Medián keresztül Sanadernek, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) – a volt kormányfő pártjának – és Sanaderrel kapcsolatban állóknak a bankszámláira. | Mol-INA ügy: felfüggesztették a volt horvát kormányfő mentelmi jogát | Ez a harmadik büntetőügy, amelyben a törvényhozás lehetővé teszi, hogy a hatóságok eljárjanak Ivo Sanaderrel szemben. | null | 1 | https://24.hu/kulfold/2011/09/30/mol-ina-ugy-felfuggesztettek-a-volt-horvat-kormanyfo-mentelmi-jogat/ | 2011-09-30 15:25:00 | true | null | null | fn.hu |
"Egyszerűen nem hagyták, hogy a katonák befejezzék, amit elterveztek" - fogalmazott a helyettes védelmi miniszter.
Az ukrán védelmi minisztérium bírálta azokat az újságírókat, akik nyilvánosságra hozták az ukrán fegyveres erők Szeverodonyeckből való visszavonulásáról szóló információkat - írta meg az ukrán média értesüléseire hivatkozva az Index. A portál szerint Jurij Butuszov ukrán újságíró június 25-én reggel számolt be a fegyveres erők egységeinek visszavonulásáról, a vezérkar pedig csak egy esti jelentésben erősítette meg az információt, hozzátéve, hogy a déli külvárosokat is elhagyták.
Anna Maljar helyettes védelmi miniszter elmondta, hogy a katonai műveletek előrehaladásának nyilvános megjelenítése és a közösségi médiában való közlése a vezérkar hivatalos nyilatkozatai előtt "részben megzavarta a katonai műveleteket".
Egyszerűen nem hagyták, hogy a katonák befejezzék, amit elterveztek"
- fogalmazott Maljar.
Nyitókép: Twitter-fotó | Mandiner | [
"külföld",
"háború",
"Ukrajna",
"Oroszország",
"Szeverodonyeck",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20220626_haboru_ukrajna_oroszorszag_kulfold_szeverodonyeck | null | true | 0 | 0 | null |
|
Tevékenységük az adóhatóság megtévesztését szolgálta900 milliós költségvetési csalás elkövetőinek letartóztatását indítványozza az ügyészségA Zala Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indítványozza annak a három személynek a letartóztatását, akik 2021 májusától működtettek egy olyan bűnszervezetet, amelynek célja az adótörvények kijátszásával történű anyagi haszonszerzés volt. A Zalaegerszegi Járásbíróság nyomozási bírája ma 13.30 órakor fog dönteni az ügyészi indítványról.A Zala Vármegyei Főügyészség arról adott tájékoztatást, hogy indítványuk szerint a 48, illetve 68 éves budapesti férfi, és egy 57 éves gyáli nő voltak a bűnszervezet irányítói, akik a bűnös tevékenységükbe bevont személyek által működtetett - hulladékkezelési, -válogatási, valamint takarítási munkálatokra szerződött - gazdasági társaságokból az adótörvények kijátszására egy „számlagyárat” alakítottak ki.A számlázási láncban szereplő cégek valós gazdasági tevékenységet nem végeztek, szerepük abban merült ki, hogy a bűnszervezet irányítását a legfelsőbb szinten ellátó budapesti cég névleges ügyvezetője olyan számlákkal tudja a fizetendő általános forgalmi adóját csökkenteni, amelyek adótartalma nem került megfizetésre. A bűnszervezet tevékenysége az adóhatóság megtévesztését szolgálta azáltal is, hogy az abban szereplő gazdasági társaságok önálló működésének a látszatát keltették.Az egyes feladatkörök, így a számlázás, banki ügyintézések, készpénzfelvétel, adminisztráció, könyvelési feladatok hosszabb időn keresztül, előre meghatározott hierarchikus rendben kerültek felosztásra a bűnszervezet tagjai között.A fiktív számlákon szereplő szolgáltatások szerződés szerint végzett telephelyi takarításról vagy munkáról szóltak, a gazdasági társaságok közti pénzmozgások havi szinten 100 millió forintos összeggel történtek. A bűnszervezet - a haszonhúzó társaság részéről történt valótlan tartalmú adóbevallások benyújtásával - az adóhatóságot a fizetendő adó tekintetében tévedésbe ejtette, valótlan tartalmú nyilatkozatokat tett, ezáltal a központi költségvetésnek 2021 májusa és 2024 júniusa között összesen 925.002.000 Ft vagyoni hátrányt okozott.A Zala Vármegyei Főügyészség a bűnszervezet őrizetben lévő három tagjának letartóztatását a szökés elrejtőzés-, a bűnismétlés- és a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt indítványozta. A Zalaegerszegi Járásbíróság nyomozási bírája ma 13.30 órakor fog dönteni az ügyészi indítványról. | ZAOL - 900 milliós költségvetési csalás elkövetőinek letartóztatását indítványozza az ügyészség | A Zala Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indítványozza annak a három személynek a letartóztatását, akik 2021 májusától működtettek egy olyan bűnszervezetet, amelynek célja az adótörvények kijátszásával történű anyagi haszonszerzés volt. A Zalaegerszegi Járásbíróság nyomozási bírája ma 13.30 órakor fog dönteni az ügyészi indítványról. | null | 1 | https://www.zaol.hu/helyi-kek-hirek/2024/09/900-millios-koltsegvetesi-csalas-elkovetoinek-letartoztatasat-inditvanyozza-az-ugyeszseg-2 | 2024-09-19 10:06:00 | true | null | null | ZAOL (Zalai Hírlap) |
Igazi nagyágyúk léptek be a magyarországi Microsoft feltételezett kétes ügyeinek vizsgálatába. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) indított nyomozást annak kiderítésére, hogy voltak-e visszaélések az amerikai cég korábbi magyar közbeszerzéseinél.
Az amerikai hatóságoknak azért kell eljárniuk, mert a tengerentúli szabályozás szerint az amerikai cégek külföldi tevékenységével összefüggésbe hozható korrupciógyanús eseteket is ki kell vizsgálni. A tőzsdefelügyelet pedig azért vesz részt a nyomozásban, mert a Microsoft papírjai az amerikai értékpapírpiacon forognak.
Számunka azonban az ügy elsősorban azért lehet érdekes, mert fényt deríthet a magyar állami hivatalokban feltételezett korrupcióra is. Ahogy a Wall Street Journal írja, a vizsgálat központjában az alábbi, egyelőre csak feltételezett közpénzszivattyú működésének felderítése áll:
A Microsoft szoftvereit 2013-ban és 2014-ben az állami hivatalok a közbeszerzések keretében közvetítő cégeken keresztül vásárolták meg. Ez általános gyakorlat, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság ugyanis olyan keretmegállapodásokba tereli a beszerzéseket, ahol előre kiválasztja azokat a szállítókat, akiktől az állami hivatalok termékeket és szolgáltatásokat rendelhetnek. A kereten belül később már a hivatalok döntik el, hogy melyik ajánlatot fogadják el.
A gyanú szerint a Microsoft a szokásos jelentős árkedvezménnyel adta el a termékeit a keretmegállapodásban kiválasztott közvetítőknek, ám azok közel teljes áron adták tovább az állami hivataloknak.
A vizsgálat azt a feltételezést járja körül, hogy ezt az árkülönbözetet a közbeiktatott cégek állami köztisztviselők megvesztegetésére használták fel, és/vagy egyszerűen visszacsorgattak nekik egy bizonyos részt a különbözetből.
A feltételezés tehát röviden az, hogy az állami hivatalokban szervezett formában ment a közpénzek lenyúlása, hiszen sokkal többet fizettek ki a szoftverekért az indokolható árnál, és az így lehívott közpénz végül náluk landolt. Az amerikaiak fő célja nyilvánvalóan az, hogy a Microsoft szerepét tisztázzák: mennyire asszisztált a cég ehhez a tevékenységhez – ha volt ilyen gyakorlat.
A Wall Street Journalnek a magyar kormány nem válaszolt az ügyben feltett kérdésekre. A Microsoft korábbi, esetleg érintett vezére, Papp István pedig csak annyit mondott, hogy ő a Microsoft-család elismert tagja, és a cég vezetőitől csak pozitív visszajelzéseket kapott.
A Microsoft Magyarország egyébként korábban egy belső vizsgálatot is lefolytatott, és négy munkatársától megvált, illetve négy partnerével megszakította a kapcsolatot. Ezen kívül most csak annyit közölt, hogy együttműködik az amerikai hatóságokkal.
Az amerikai törvények nagyon szigorúan lépnek fel a korrupció gyanújával szemben, ha amerikai társaság is érintett lehet benne. Emlékezetes, hogy a Magyar Telekomnak volt korábban hasonló esete, és a cég bizonyos balkáni szerződéseivel kapcsolatban évekig folyt a vizsgálat, mert az amerikai tőzsdén is jelen volt a vállalat.
A tengerentúli társaságok leányainak azonnal jelenteniük kell (jellemzően a helyi nagykövetségen keresztül), ha korrupció gyanúját érzékelik. Ilyen eset volt például az az étolaj kereskedelmével kapcsolatos áfacsalási gyanú is, amely végül a kitiltási botrányhoz vezetett.
A Napi.hu januárban a Microsoft-ügy kapcsán azt írta, úgy tudja, hogy az egyik kérdéses szoftverbeszerzést 2014-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kötötte, és ott több százmillió forint tűnt el. A cikk három céget nevezett meg, amelyekkel a Microsoft megszakította a kapcsolatát, a Humansoft Kft.-t, az Euro One Zrt.-t és a Racionet Zrt.-t.
A Microsoftnál a kérdéses időszakban Sagyibó Viktor vezette a kormányzati üzletágat, őt később, a belső vizsgálat és egy rövid iparági kitérő után a Miniszterelnökség miniszteri biztosának nevezték ki. Papp István a Microsoft éléről 2016-ban a Nemzeti Befektetési Ügynökség elnökhelyettesi székébe ült át (de jelenleg már nem ott dolgozik). | Az amerikaiak utánamennek a feltételezett magyar kormányzati kenőpénz-szivattyúnak | A Microsoft magyarországi botránya kapcsán kiderülhet, megmalmozták-e a kormányhivatalok és a cégek a szoftverbeszerzéseket. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20180824/az-amerikaiak-utanamennek-a-feltetelezett-magyar-kormanyzati-kenopenz-szivattyunak/ | 2018-08-24 13:59:00 | true | null | null | G7 |
A NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2024. október 24. és november 4. között a virágot, koszorút, mécsest árusítókat ellenőrzik. A revizorok elsősorban a számla- és nyugtaadást, az online pénztárgéppel kapcsolatos jogszabályi előírások betartását, valamint a foglalkoztatottak bejelentését vizsgálják.
A NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai a DiningCity Országos Étteremhéten, 2024. október 10. és 27. között ellenőrzik az éttermeket és vendéglátóhelyeket. A revizorok a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, valamint az online pénztárgépek használatát vizsgálják.
A NAV Bács-Kiskun Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai október 7. és 27. között a távol-keleti termékeket árusító vármegyei adózóknál ellenőrzik a számla- és nyugtaadást, az online pénztárgépek használatának szabályszerűségét, az alkalmazottak bejelentését, majd nyomon követik a bevételek alakulását a pénztárgépek adatai alapján.
Október 28. és november 3. között pedig a virág- és koszorúárusítóknál, november 7-én Bócsán és Soltvadkerten, november 19-én Fajszon, Bátyán és Foktőn, november 13. és 26. között pedig a pékségekben ellenőrzik a számla- és nyugtaadást, az online pénztárgépek használatának szabályszerűségét, az alkalmazottak bejelentését, majd nyomon követik a bevételek alakulását a pénztárgépek adatai alapján. A revizorok megjelenésére a hivatali munkaidőn túl is számítani lehet.
A NAV baranyai munkatársai október 21. és 27. között hétfőn Pécsett az iskolabüféket, kedden szintén Pécsett a pékségeket, csütörtökön pedig Komlón, a szilvási városrész üzleteit ellenőrzik. Az ellenőrök vizsgálják a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését, az alkalmazottak bejelentését, a jövedéki termékek értékesítését, valamint a forgalmazott áruk eredetét is. A vármegye építkezésein a hét bármely napján megjelenhetnek a hivatal munkatársai, ahol a dolgozók bejelentését, és a foglalkoztatás egyéb szabályainak a betartását vizsgálják.
2024. október 21. és 31. között a NAV Békés Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai a virágboltokban, valamint a koszorú- és mécsesárusoknál ellenőriznek. A nyugta- és számlaadást, valamint a foglalkoztatottak szabályszerű bejelentését vizsgálják.
A NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai mindenszentek napja előtt a virág kis- és nagykereskedők, a koszorú készítők, a virágárusok nyugta- és számlaadását és a foglalkoztatottak bejelentését ellenőrzik 2024. október 30-31-én.
A NAV Győr-Moson-Sopron Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2024. október 14. és november 1. között a koszorút, virágot, gyertyát árusító vállalkozásokat ellenőrzik. A revizorok a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését, az áruk eredetét és az alkalmazottak bejelentését is vizsgálják.
A NAV Fejér Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának revizorai 2024. október 21. és 31. között a koszorút, virágot és mécsest értékesítő vállalkozásoknál ellenőrzik a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek használatát, a foglalkoztatás szabályszerűségét, valamint az áruk eredetét.
A NAV Heves Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2024. októberben a vármegye területén található személy- és vagyonvédelmi, valamint a távol-keleti termékeket árusító vállalkozásokat ellenőrzik. A revizorok a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgép használatát és a foglalkoztatás szabályszerűségét vizsgálják.
A NAV Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2024. október 21. és október 31. között a koszorút, virágot, mécsest árusító vállalkozásokat ellenőrzik. A revizorok a számla- és nyugtaadás teljesítését, az alkalmazottak bejelentését és az online pénztárgépek üzemeltetését vizsgálják. A megye építkezésein továbbra is ellenőrzik a szabályos foglalkoztatást.
A NAV Komárom-Esztergom Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2024. október 21. és 31. között a virágot, koszorút, mécsest értékesítőket ellenőrzik. Az adóellenőrök vizsgálják a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését és az alkalmazottak bejelentését. A közzétett információ nem zárja ki, hogy máshol is lehetnek ellenőrzések.
A NAV Nógrád Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága 2024. október 24. és november 4. között az alábbiak szerint tervez helyszíni ellenőrzéseket:
október 24. (csütörtök) Balassagyarmati járás,
október 25. (péntek) Pásztói járás.
A revizorok az alkalmazottak bejelentését, a forgalmazott áruk eredetét, a számla- és nyugtaadást, valamint az online pénztárgép használatának szabályszerűségét vizsgálják a bioboltokban és a gyógyászati segédeszközöket forgalmazóknál. Az online pénztárgépekhez kapcsolódóan ellenőrzik továbbá a tényleges és a bizonylatolt készpénzkészlet egyezőségét, illetőleg a megfelelő áfakulcs használatát.
október 28. (hétfő) Balassagyarmati járás,
október 29. (kedd) Bátonyterenyei járás,
október 30. (szerda) Pásztói járás,
október 31. (csütörtök) Salgótarjáni járás.
A revizorok október utolsó hetében az alkalmazottak bejelentését, a forgalmazott áruk eredetét, a számla- és nyugtaadást, valamint az online pénztárgép használatának szabályszerűségét vizsgálják a virágokat, koszorúkat, valamint mécseseket árusító kiskereskedőknél. Az online pénztárgépekhez kapcsolódóan ellenőrzik továbbá a tényleges és a bizonylatolt készpénzkészlet egyezőségét, a napi nyitó pénzkészlet rögzítését és a pénztárgép éves felülvizsgálatának meglétét.
november 4. (hétfő) Rétsági járás,
november 5. (kedd) Pásztói járás,
november 6. (szerda) Salgótarjáni járás,
november 7. (csütörtök) Balassagyarmati járás,
november 8. (péntek) Bátonyterenyei járás.
A revizorok november első hetében az alkalmazottak bejelentését, a forgalmazott áruk eredetét, a számla- és nyugtaadást, valamint az online pénztárgép használatának szabályszerűségét vizsgálják a kifőzdékben és falatozókban. Az online pénztárgépekhez kapcsolódóan ellenőrzik továbbá a tényleges és a bizonylatolt készpénzkészlet egyezőségét, illetőleg a megfelelő áfakulcs használatát.
A NAV Pest Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2024. október 21. és november 3. között a virágkereskedéseket ellenőrzik. A revizorok a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az online pénztárgéppel kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják.
A NAV Somogy Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2024. október 21. és 31. között a bioboltokban, a virágüzletekben, illetve a koszorú- és mécsesárusoknál ellenőriznek a vármegyében. A revizorok a számla- nyugtaadást, a foglalkoztatotti bejelentések és pénztárgép használat szabályszerűségét és az áruk eredetét vizsgálják. Emellett az ellenőrzések kiterjednek a közterületen árusító szezonáliszöldség- és gyümölcskereskedőkre, az online vásárlásokra, illetve a jövedéki termékekre is.
A NAV Tolna Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2024. október 21. és 31. között a virág- és koszorúárusokat ellenőrzik. A revizorok vizsgálják a nyugta- és számlaadást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az árukészletek eredetét. Az ellenőrzések várható helyszínei:
2024.10.24. Szekszárd
2024.10.25. Bonyhád
2024.10.28. Dunaföldvár
2024.10.29. Tamási
2024.10.30. Szekszárd
2024.10.31. Dombóvár | Indul a kőkemény őszi NAV-razzia Magyarországon: itt állnak lesben az ellenőrök október végén | Október végén a halottak napján megelőzően, ahogy minden évben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal célkeresztjébe kerülnek a virágboltok, mécses- és koszorúárusok. Az ősz második felében továbbá többek között távol-keleti termékeket árusító boltok, bioboltok, éttermek és vendéglátóhelyek, pékségek, számíthatnak NAV-ellenőrzésre. Az <a href="https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/adotraffipax">Adótraffipax</a> oldal alapján pontosan tudható, hogy hol, mikor és milyen vállalkozásoknál várhatók ellenőrzések. Mutatjuk, merre járnak majd az ellenőrök október végén, november elején. A közzétett információ természetesen nem zárja ki, hogy máshol is lehetnek ellenőrzések. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/20241023/indul-a-kokemeny-oszi-nav-razzia-magyarorszagon-itt-allnak-lesben-az-ellenorok-oktober-vegen-1158288 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Amerikában már a hetvenes évek végén elkezdték a korrupció elleni harcot, az Egyesült Királyságban éppen most, július elsejétől hirdetnek zéró toleranciát. És nálunk? A kormány elkötelezett a korrupció visszaszorításában – jelentette ki Navracsics Tibor az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) keddi „Öntisztulás” konferenciáján.
A felszólaló (részben hazánkban élő) külföldiek többen is megerősítették: Magyarországon még komoly probléma a korrupció, de azt is hozzátették, azért érezhető némi javulás. Saját példáikkal is próbálták érzékeltetni, mennyi elszántság, és idő kell ahhoz, hogy megváltozzanak a dolgok.
A szervezők érdeme, hogy olyan neves óriáscég képviselőjét is felkérték előadásra, amely kénytelen volt szembenézni saját korrupciós ügyeivel.
Megjárták a címlapokat
A Siemens több lépésben számolta fel a korrupciót a botránya után. Teljesen lecserélte vezérkarát külsősökre, mert az a véleményük, hogy mindig a vezetés felől indulnak el a rossz és a jó dolgok is. Ezen kívül teljes centralizációt vezetett be a
kifizetésekre. S akármekkora is a cég, ezt következetesen be is tartották. Részletesen és szigorúan leszabályozták a működést, ami talán kissé nehézkessé tette a működésüket, de abban nem akadályozta meg őket, hogy nyereségesek legyenek. A céges ajándékokat (akár adták, akár kapták) például be kellett jelenteniük a dolgozóknak, sőt, 17 font érték felett felső-vezetői engedélyhez kötötték ezeket – emlékezett vissza Dale A. Martin a cég magyarországi leányvállalatának elnök-vezérigazgatója.
A centralizációnak persze nem minden munkavállaló örült, s néhányan el is hagyták emiatt a céget.
Azóta is nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak oktatására, és következetesen, folyamatosan kommunikálják az átláthatóság melletti elkötelezettségüket. A cég 5 pontban foglalta össze, hogy a dolgozók milyen kérdéseket tegyenek fel saját maguknak, ha elbizonytalanodnak abban, hogy helyesen cselekszenek-e. Ezt a mini tesztet bárki gyorsan elvégezheti (lásd keretes).
Mi kell ahhoz, hogy eredményes legyen?
A konferencián megszólaló több cég képviselője is hangsúlyozta, az oktatás, a kommunikáció, az egyszerű szabályok, azok ismerete, és következetes betartatása, az, hogy minden korrupciógyanút azonnal kivizsgáljanak és minden érintett dolgozónak vállalnia kelljen a következményeket (kivétel nélkül) mind mind fontos ahhoz, hogy eredményes legyen a vállalatok korrupcióellenes fellépése.
Igen ám, de mit tegyenek azok, akik még nem ezt az utat járják, nyakig ülnek a különböző kétes ügyletekben? Hogyan tegyék meg az első lépést? Következzen néhány kényes szituáció a hétköznapokból.
Antikorrupciós dilemmák
Mit tehet az üzletkötő, ha korrupcióba botlik? Vállalja-e, hogy a visszautasítással elveszíti az üzletet, és emiatt ne tudja teljesíti a vele szemben támasztott elvárásokat? Ezt a kérdés másképp is fel lehet tenni. Az üzletkötő dolga-e eldönteni, hogy belemegy-e a korrupcióba? Egyértelműen nem. Ezt a felelősséget nem szabad a beosztott nyakába varrni. Neki csak annyi lehet a dolga, hogy azonnal jelentse a vezetésnek, mit tapasztalt. S majd a vezetés eldönti, mit kell tenni.
Mit tegyen a beszállító, ha eddig nyakig benne volt a himi-humi üzletekben, kvázi ez tartja fenn, s szembekerül egy olyan megrendelővel, aki csak akkor áll vele szóba, ha vállalja, hogy ezentúl tisztán dolgozik? Ha igazán kell neki az üzlet, akkor megteszi ezt a lépést. Ha nem, akkor bukja a boltot. Nincs más lehetősége – erősítette meg több elkötelezett cég képviselője is.
Mit tegyen a cég, ha felfedezi, hogy korrupció van az üzletében? Szálljon ki, de azonnal. Lehet, hogy csökken a bevétele, de a nyeresége nem feltétlenül. Mert a zsebek megtömése sokba kerül, akárcsak az, ha ezt felfedezi a hatóság. Az átláthatóság tehát akár egy jó befektetésnek is felfogható – állította több vállalat képviselője.
Mit várnának az államtól
A magyarok szabálykövetőek, de ez inkább azt jelenti, hogy a törvény betűit követik, s nem a szellemét. Szorgalmasan megkeresik a kiskapukat, amit aztán a kormányok újabb törvényekkel igyekeznek bezárni. A konferencián többen is megjegyezték, a törvényeket is átláthatóbbá és egyszerűbbé kellene tenni, hogy ez a gyakorlat megváltozzon.
S hogy lesz-e olyan kor, amikor az állami beszerző büszke lesz arra, hogy beszállítójánál nincs korrupció? A felszólalók szerint talán ez az idő is eljöhet. De igazán az lenne a jó, ha ez lenne természetes. Az mindenesetre jó hír, hogy a kormány elkötelezett a korrupció elleni harcban. S nemcsak az előző kormány háza táján fog seperni, hanem a sajátján is – ígérte az fn.hu kérdésére Navracsics Tibor. | Így tesztelje, korrupt-e az üzlete | A korrupció átmenetileg jól jövedelmez, viszont előbb-utóbb sokba kerülhet a cégeknek, és rengeteget veszít vele az állam is. Ezzel szemben kifejezetten jó befektetés átláthatóvá, és fedhetetlenné tenni a működést, állítják, akik már megtették ezt. Persze mindez csak akkor sikerülhet, ha annak a bizonyos halnak nem bűzlik a feje. Tesztelje, korrupt-e az üzlete! | null | 1 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2011/04/05/igy_tesztelje_korrupt_e/ | 2011-04-05 20:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Kiderült, ki lesz a kivitelezője a Mezőhegyesi Ménesbirtokra tervezett sportcsarnoknak. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a nyertes ajánlatot a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. adta, így ők húzhatják fel a létesítményt nettó 3,3 milliárd forintért. A cég alvállalkozóként a szintén fővárosi Sta-Tech Kft.-t is bevonja a munkálatokba. Pályázott még a békéscsabai BÓLEM Építőipari Kft. is, amelynek ajánlata azonba érvénytelen lett, miután „az ajánlati biztosítékot határidőre nem vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre”.
A közbeszerzést a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság írta ki augusztusban. A leírás szerint a Mezőhegyesi Ménesbirtokon „előkert nélküli, szabadon álló, rendeltetése szerint sportcélokat szolgáló oktatási épület, tornacsarnok” épül. A szintek száma 4 (alagsor + földszint + emelet + tetőtér), a beépített alapterület 1350 m² , az összes hasznos alapterülete 2989 m², a tervezett építménymagasság 8,92 m.
A Ménesbirtok honlapja szerint „a létesítményben a hagyományos kézilabda- és kosárlabdapályák mellett többek között edzőterem, elektromos találatjelző gépekkel felszerelt vívópástok, automata önbiztosító rendszerrel ellátott mászófal is helyet kapnak. A sportcsarnok dimenziói és az épület térbeli elhelyezése is kifejezik, hogy építése túlmutat az iskola, de még a Ménesbirtok igényein is. A mezőhegyesi polgárok is sportolhatnak majd itt, a 350 fős lelátó alkalmassá teszi az épületet rendezvényközpont funkciójának betöltésére.”
Öntik a közpénzt Lázár János „birodalmára”
Ez a beruházás azonban csak egy a sok közül a Lázár János felügyelte ménesbirtokon. Ahogy arról korábban beszámoltunk, többek között 1 milliárd 319 millió forintért újítják fel és bővítik ki a kollégiumot Mezőhegyesen. Az épület 150 férőhelyes, 2293 négyzetméter nettó alapterületű lesz. A háromszintes épület modern berendezésével és bútorzatával a szállodák kényelmét idézi majd.
1,3 milliárd forintból lesz „szállodai kényelem” a mezőhegyesi kollégiumban
1 milliárd 319 millió forintért újítják fel és bővítik ki a kollégiumot a Lázár Jánosra bízott mezőhegyesi ménesbirtokon – derült…
Emellett 2,8 milliárd forint értékben korszerűsítik a vetőmagüzemet, a Magyarország Digitális Agrár Stratégiája helyben megvalósuló elemeire 250 millió forintot kaptak, és a tervek szerint uszoda is lesz a ménesbirtokon. Tavaly év végén a Magyar Közlönyben jelent meg, hogy mindehhez 9,5 milliárd forint tőkeemelést kap a ménesbirtok.
Továbbá a tanári épület rekonstrukciója 352 millió forintba kerül, a Nonius Hotel felújítását 1,3 milliárd forintért a szegedi RZB Invest Kft. nyerte el, a Hangai fogadó épületének és környezetének rendezését pedig a HÉB Hungária Kft. végezheti 413 millió forinért.
Az Mfor összesítése szerint az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számára, amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy Lázár János (volt Miniszterelnökséget vezető miniszter) 2018 óta kormánybiztosként tevékenykedik a társaságnál.
Már nem az államé
Mindez azonban már nem közvetlenül az állami vagyont gyarapítja. Idén tavasszal szavazta meg ugyanis a parlament, hogy a 12 állami egyetem mellett a ménesbirtok is alapítványi fenntartásba kerüljön. Lázár János szerint ugyanis ez egy erős jogi biztosíték, hogy a ménesbirtokot többé senki se vehesse el a magyaroktól és a mezőhegyesi emberektől.
Bár a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma, az érintett Jövő Nemzedék Földje Alapítványt fél évvel később, csak a napokban jegyezték be 237 kilométerre a birtok központjától, a Pasaréti úton. A kuratórium elnöke Lázár János lett.
Pár nappal azután egyébként, hogy az alapítványba adásról szóló törvény hatályba lépett, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 1,2 milliárd forint agrártámogatásban is részesült.
Fideszes érdekkörök és szupergazdagok is profitálnak az uniós agrártámogatásokból | atlatszo.hu
Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha nem is kedvelik az EU-t, profitálnak az onnan érkező forrásokból. Például az agrártámogatásokon keresztül, amelyek közül egyet, az „állattartó telepek fejlesztésére” kiírt pályázatot végig is néztünk, hogy megtudjuk, kiknek hozott hasznot.
A kollégium után a sportcsarnokot is behúzták
A sportcsarnokot építő cég neve nem most bukkant fel először a Ménesbirtokkal összefüggésben. A BUILD IT Mérnökiroda Kft. végezheti ugyanis a már említett 1,3 milliárdos kollégiumbővítést is Mezőhegyesen, de oktatási főépület energetikai homlokzatfelújítását is ők kapták meg 580 millió forintért.
Így a cég csak a Ménesbirtokon nettó 5,2 milliárd forintos megbízást kapott.
A BUILD IT persze több más beruházásban is érdekelt, és gyakran tűnik fel NER-cégek oldalán. Mór város piacát nettó 2,5 milliárd forintból alakíthatják ki, de részt vesznek többek között az 5,5 milliárdos, Békés megyében található geszti Tisza-kastély felújításában – párban a tenderkedvenc West Hungária Bauval.
Kétmilliárdért épít piacot Móron a NER-cégek oldalán felbukkanó vállalkozás
A BUILD IT Mérnökiroda Kft. pár nap alatt két, milliárdos nagyságrendű közbeszerzést is elnyert. A vállalkozás korábban együtt dolgozott Tiborcz István volt üzlettársának, Paár Attilának a cégével is.
A Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási munkáit is velük és az Épkar Zrt.-vel végzik, míg az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola felújítását és bővítését 625 millió forintért vállalták.
A cég tulajdonosa az Opten adatbázisa szerint Sárkány Márk. A kft. az elmúlt néhány évben igencsak megtáltosodott: a cég éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 milliárdra nőtt, az adózott eredményük pedig 13,6 millióról 723 millióra duzzadt.
Katus Eszter—Segesvári Csaba | A ménesbirtok favoritja építheti 3,3 milliárdért a sportcsarnokot Mezőhegyesen | Rövid időn belül a harmadik közbeszerzését nyeri el a Lázár János felügyelte Mezőhegyesi Ménesbirtokon a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. A cég éves forgalma | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/11/04/a-menesbirtok-favoritja-epitheti-33-milliardert-a-sportcsarnokot-mezohegyesen/ | 2021-11-04 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az Átlátszó írta meg nemrég, hogy egy olvasójuk a TASZ közreműködésével feljelentést tett a Vitézy Dávid fellebbezéséhez hamisan nyilatkozó fideszes szavazatszámlálók ellen. Az ügy folytatása:
"A rendőrség a tegnapi napon foglalta le a Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt fellebbezéséhez benyújtott valamennyi, nyomozáshoz szükséges iratot" - válaszolta a lapnak a Nemzeti Választási Iroda sajtóosztálya az üggyel kapcsolatos érdeklődésre.
Ugyancsak Az Átlátszó írt arról júliusban, hogy kerületi Fidesz-irodákban gyűjtötték formanyomtatványokon a szavazatszámlálók nyilatkozatait, sokakat eleve a Fidesztől kerestek meg azzal, hogy "ezt kell most aláírni". Cikkük szerint az önkormányzati választás után a kormánypárt irodái szervezhették azt az akciót, amely kellett Vitézy Dávid fellebbezéséhez és az újraszámláláshoz. (Vitézy az LMP jelöltjeként indult, de a hajrában, Szentkirályi Alexandra visszalépése után a Fidesz is támogatta.)
A választás után két nappal szakmányban írtak alá szavazatszámlálók olyan nyilatkozatot, hogy az ő körzetükben rosszul számolták az érvénytelen szavazatokat, és emiatt Vitézyre leadott szavazatok veszhettek el (olyan szavazólapokról lett volna szó, amelyeken valaki beikszelte a visszalépett Szentkirályit és Vitézyt is). Ez alapozta meg a fellebbezést és a bírósági köröket a Nemzeti Választási Bizottságtól a Kúrián át az Alkotmánybíróságig és vissza a Kúriáig megint, aminek a végén az összes leadott fővárosi szavazatot újraszámolták.
Fejlelentés azután született, hogy egy olvasó kikérte Vitézy beadványait, és adatelemzéssel kiderítette, hogy az abban hivatkozott 226 szavazatszámláló bizottsági tagi nyilatkozatból legalább 128 valótlan állításokat tartalmazott, mert az újraszámoláskor ezekben a körzetekben nem találtak érvénytelenített szavazólapokat. | A Nemzeti Választási Irodánál foglalt le Vitézy fellebbezéshez leadott nyilatkozatokat a rendőrség | Az Átlátszó írta meg nemrég, hogy egy olvasójuk a TASZ közreműködésével feljelentést tett a Vitézy Dávid fellebbezéséhez hamisan nyilatkozó fideszes szavazatszámlálók ellen. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/a-nemzeti-valasztasi-irodanal-foglalt-le-vitezy-fellebbezeshez-leadott-nyilatkozatokat-a-rendorseg-146616 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Befejeződtek a 441-es főút Kecskemét és Nagykőrös közötti szakaszának burkolatfelújítási és négynyomúsítási munkálatai - adta hírül a beruházó Építési és Közlekedési Minisztérium.
A mintegy 10 kilométert érintő beruházásban a 441-es főút egy jelentős kecskeméti szakaszát négysávosra bővítette, emellett a 445-ös kecskeméti északi elkerülő és a nagykőrösi Téglagyári utca közötti 7,29 kilométeres szakaszát felújította a Colas Út Zrt.
A beruházást többek között az indokolta, hogy a kecskeméti nagyberuházások miatt az utóbbi években jelentősen megnövekedett a Kecskemét és Nagykőrös között ingázók száma, ennek hatására pedig leromlott a főút állapota. Ezt orvosolják a nagyobb kapacitású és jobb minőségű út kiépítésével.
A sebességkorlátozás várhatóan szeptember közepéig érvényben marad
Az ÉKM mostani híre szerint a főút Kecskemét Katonatelephez tartozó szakaszán a gyalogátkelőhelyek forgalomba helyezése 2024. augusztus 27-én megtörtént. Ezzel egyidőben a négysávos szakaszon lévő terelések is elbontásra kerültek. Az érintett szakasz továbbra is munkaterületként üzemel, ezért a 40 km/órás sebességkorlátozás továbbra is érvényben marad mindaddig, amíg a területet vissza nem adják a közútkezelőnek. Erre várhatóan 2024. szeptember közepéig sor kerül.
A Kecskemét és Nagykőrös közötti kétsávos felújított szakasz is már teljes hosszában járható, azonban ezen szakasz is munkaterületként üzemel, tehát a 60 km/ órás sebességkorlát továbbra is érvényben marad.
A következő időszakban a forgalomba helyezést megelőző közlekedési biztonsági auditvizsgálat zajlik. Az ennek során érvényesített forgalomtechnikai változtatásokat kisebb szakaszokban mozgó forgalomterelés mellett napközben végzi a vállalkozó, de ezen munkálatok már jelentős forgalomkorlátozással nem járnak.
Ezek a változások várhatók
A 441-445. körforgalmú csomópont átépítése kapcsán az alábbi forgalmi rend változás várható: | Újabb nagyszabású útfejlesztés ért célba Bács-Kiskun vármegyében | A mintegy 10 kilométert érintő beruházásban a Colas a 441-es főút egy jelentős kecskeméti szakaszát négysávosította, míg a Nagykörösig húzódó további 7,29 kilométert felújította. | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/utepites/2024/08/ujabb-nagyszabasu-utfejlesztes-ert-celba-bacs-kiskun-varmegyeben | null | true | null | null | Magyar Építők |
A villát 2018-ban adták vissza eredeti tulajdonosának, Conen Vilmos örököseinek. Conen gazdag német iparos, számos ingatlannal rendelkezett Szabadkán, Újvidéken és Belgrádban, többek között a két palicsi villával. A legismertebb épületet 1900-ban építette fel a palicsi erdőben, ahol ifj. Conen Vilmos is született, aki később megörökölte a villát.
A Szabad Magyar Szó cikke szerint a kommunista hatalom 1946-ban elkobozta Conenék vagyonát, mert állítólag együttműködtek a megszállókkal. A villa ekkor került az állam tulajdonába, és később Tito-villaként vált ismertté, bár a jugoszláv diktátor csak egyszer járt az épületben. A helyi önkormányzat hosszú ideig híres személyek elszállásolására használta a villát.
Conen Vilmost a második világháború után halálra ítélték, ám az ítéletet nem hajtották végre. Börtönbüntetését a Belgrádtól délre található kolubarai bányákban töltötte, 1961-ben szabadult. Ifj. Conen Vilmost 2013-ban rehabilitálták, ez teremtett alapot az örökösöknek, hogy visszaköveteljék a család elkobzott vagyonát, így a palicsi villát is. | Most 236 millió forintért vehet egy gyönyörű villát Palicson | A palicsi Conen-villa ára két év alatt 200 ezer euróval csökkent. Az 1903-ban épült, szecessziós stílusú épületben egyszer a jugoszláv diktátor, Josip Broz Tito is megfordult. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/kulfold/2024-08-19/most-236-millio-forintert-vehet-egy-gyonyoru-villat-palicson/66c376f947d3c002f0044da2 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Politikusoktól próbált segítséget kérni Joób Márton – ezt állította az Átlátszónak egy, az ügyre rálátó forrás. A szegedi önkormányzati képviselőt kedden fogták el, több mint 1 milliárd forint fiktív számlázás a gyanú ellene. A NAV a politikus elfogása előtt egy nappal vette zár alá a férfi cégét.
“Hétfőn szóltak neki, hogy a hét második felében elvihetik. Tudta, hogy baj van, több szegedi politikustól is próbált segítséget kérni, de már késő volt. Kedd reggel a családja szeme láttára bilincselték meg és vitték el, majd tartottak házkutatást” – mondta az Átlátszónak a szegedi önkormányzati képviselő Joób Mártonnak az ügyére rálátó forrásunk. Nem akarta megnevezni, ki értesítette a vállalkozó-képviselőt a veszélyről, de megjegyezte, tavaly, amikor a képviselőnél házkutatást tartott a NAV, sejteni lehetett, hogy baj van.
Joób Márton, a háromszoros kenu világbajnokot, 11 gyermekes családapát kedden reggel vették őrizetbe – erről először az origo.hu írt. A médiában családjával gyakran szereplő politikust a kormánymédia ugyan Botka bizalmasaként írja le, ugyanakkor szegedi – jobb és baloldali – politikusok szerint ez nem ilyen egyértelmű. Joób a 2019-es önkormányzati választásokon az Összefogás Szegedért Egyesület színeiben indult, a többi ellenzéki képviselővel ellentétben a neve mellett nem szerepelt az MSZP, a DK és a Jobbik logója sem. Ezt forrásaink azzal magyarázták, hogy a Hit Gyülekezetéhez tartozó családapának ez már nem fért volna bele.
Az, hogy „baj van” Joóbbal, a szegedi Fidesz tavaly a választások előtt megszellőztette. Kérték a politikust, tisztázza magát. Úgy tudjuk, Joób a fideszes képviselőknek tagadta, hogy gondban lenne, és ezt a legtöbben el is fogadták. Ezért lehet, hogy a helyi Fidesz-t annyira meglepte Joób őrizetbe vétele, hogy a KESMA-tag Délmagyarországnak küldött közleményükben MSZP-s képviselőnek titulálják Joóbot, és csak óvatosan fogalmaznak róla. Tény, hogy Joób 2018-ban az MSZP színeiben, az mszp.hu szerint Bokta László felkérése indult az országgyűlési választásokon, de a párt helyi igazgatója szerint sosem volt párttag. 2014-ben pedig a MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért színeiben lett képviselő.
Akkor sem fogalmaztak meg élesebb kritikát, amikor többüket az ügyről kérdeztük, mindenki az ártatlanság vélelmére hivatkozott, ami a Fidesztől elég visszafogott. Erős példa erre, hogy korábban a Szeviép-ügy kapcsán a Fidesz úgy támadta Botka Lászlót az cég csődjével, hogy a polgármester még csak gyanúsított sem volt. Most Joób nem csak gyanúsított, de már le is tartóztatták.
Árulkodó cégadatok
Az ügyészség részletes közleménye szerint „a bűnszervezet tetején álló szegedi székhelyű – gazdasági társaság a 2013 és 2017 vége közötti időszakban valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől. A számlázási lánc tetején álló cég a szórólap terjesztést 4 megye területén folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal.” (…) „Az eddigi adatok szerint a költségvetést ért vagyoni hátrány összege meghaladja a 250 millió forintot. A nyomozás során gyanú merült fel arra is, hogy a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy 3 millió forint adótartammal.”
Joób Mártonnak az önkormányzat honlapján elérhető vagyonbevallása szerint két cége van, az egyik a Műsorkalauz Kft., a másik a Sálem Kft.. Mindkettőben felesége is részes, a cégek székhelye a 11 gyerekes családfő szegedi háza. A vádbeli időszak előtt a Műsorkalauz Kft.-nek így alakultak a bevételei és az eredménye.
Jól látszik, a cég 2013-ben megtízszerezte bevételét, de eredménye alig volt. És nem csak akkor: 2-300 millió forintos bevételek mellett mindössze egyszer sikerült 3 százalékos mérleg szerinti eredményt elérni, annak ellenére, hogy 2017-ben is csak 4-en dolgoztak a cégnek, a bérük bruttó 157 ezer forint, vagyis minimálbér közeli. Éppen az ilyen szerény eredmények miatt vált forrásunk szerint gyanússá a cég az adóhatóságnak.
De volt egy közvetlenebb szál is. Információink szerint egy Szeged környéki, szintén szórólapterjesztéssel foglalkozó cég – pontosabban számlagyár – már másfél éve megbukott. Úgy tudjuk, az akkor elfogott cégvezető információkat ajánlott a hatóságnak enyhébb büntetésért – így jutottak el Joóbhoz. Ezt erősíti Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezetője is, aki azt mondta a Joóbot védő ügyvédre hivatkozva, hogy:
„egy elítélt tett terhelő vallomást a Marcira, valami ilyesmi lehet”.
Az ügyvédet mi is kerestük, de ő még azt sem akarta elismerni, hogy Joóbot védi, nyilatkozni sem akart.
Nem hitték el
Több jobboldali és baloldali politikussal is beszéltünk az ügyről. Mind azt mondta, Joóbot jó embernek ismerték, aki a családjáért élt. Senki sem fogalmazott meg komolyabb bírálatot. Jobb oldalon a tavalyi sajtótájékoztatót azzal magyarázták, kampány volt, nem tudták igaz-e. A baloldaliak nem akarták elhinni, hogy Joób ilyet tehetett.
Pedig az ügyészség szerint alaposan felépített rendszert üzemeltettek, “A számlázási láncban levő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsájtására jöttek létre és a láncok legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket vagy ha tettek is bevallást, az adót már nem fizették meg. A bűncselekményt megvalósító tevékenység leplezése végett a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után a fent maradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez.”
250 milliós a kár, ami azt jelenti, valamivel több mint 1 milliárd forintnyi számla vándorolt körbe a cégek között. Egy forrásunk arra is utalt, hogy fideszes érintett is lehet a fiktív számla ügyben, ezért óvatos a párt.
Joóbot július 28-án fogták el, a NAV – a cégbírósági adatok szerint – egy nappal korábban, július 27-én kérte a cégbíróságot, hogy jegyezzék be a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának büntetőjogi intézkedéseit. A családi házat is zár alá vették, a földhivatali iratok szerint július 28-án.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: | Családi házát és a cégét is zár alá vette a NAV a szegedi képviselőnek | Politikusoktól próbált segítséget kérni Joób Márton - ezt állította az Átlátszónak egy, az ügyre rálátó forrás. A szegedi önkormányzati képviselőt kedden fogták | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/07/31/csaladi-hazat-es-a-ceget-is-zar-ala-vette-a-nav-a-szegedi-kepviselonek/ | 2020-07-31 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Az erjedő kommunizmus egyik fontos szellemi-oktatási műhelye volt a jogászok gellérthegyi, Ménesi úti Bibó Szakkollégiuma, ami leginkább arról híres, hogy 1988. március 30-án itt alapították meg 37-en a Fideszt, akik közül 10-en, pont a legfontosabb emberek, a szakollégium lakói is voltak. A fideszes eredetsztorikban és anekdotákban visszatérő elem, hogy az alapítók, köztük az igazolt nagypályás játékos Orbán Viktor milyen sokat fociztak itt, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a társaság szorosan összekovácsolódjon.
Ahogy a lengyel Igor Janke: Hajrá, magyarok! című Orbán-portrékötetében írja:
Az egyetemen belevetette magát a közösségi és politikai életbe. Ám a politika, a bor és a lányok mellett továbbra is a foci volt számára a legfontosabb.
Úgy tűnik, hogy az alapítók nem felejtették el az Őspályát. A Ménesi úti kollégiumépületet ugyanis éppen teljesen átalakítják, nem másból, mint a vizessport-vébé költségvetéséből. Azon az alapon, hogy a külföldi versenyzők többek között majd itt is lakhatnak, bár mint a szervezők egyik, a Népszavának adott válaszából kiderül, azt egyáltalán nem tudják biztosan, hogy bárki is választani fogja-e a kollégiumot.
A felújítás részeként a kispályát is felújítják. De nem csak a játékfelületet. Ahogy az egyik vonatkozó dokumentum fogalmaz:
A kert hátsó felében meglévő sportpályához, részben terepszint alatti kialakítású öltőző és kiszolgáló helyiségeket tartalmazó épület létesül. | Földalatti öltözőt kap a Legendás Kispálya, ahol Orbán és a Fidesz alapítói annak idején fociztak | A Ménesi úti Bibó Szakkollégium kertjében az ország egyik legjobban felszerelt kispályáját építik föl. Mi másból, mint a vizes vébé költségvetéséből. | null | 1 | https://444.hu/2017/01/16/foldalatti-oltozot-kap-a-legendas-kispalya-ahol-orban-es-a-fidesz-alapitoi-annak-idejen-fociztak | 2017-01-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy általunk megkérdezett szakértő szerint önmagában a miniszter nem rendelhet el műemléki védettséget. Műemlékké nyilvánítani a szabályozás szerint (68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet, 8. § (5)42) csak értékvizsgálat alapján lehetséges, melyet bárki kezdeményezhet, és melynek dokumentációja nyilvános kell legyen. Lázár János nyilatkozata bizonyára úgy értendő, hogy ő elrendelte az értékvizsgálat elvégzését, amelyet szakértők végezhetnek el. Ezek után lehet a műemlékké nyilvánításról rendeletet kiadni, ami a kulturális örökségért felelős miniszter hatásköre. Értékvizsgálat nélkül csak ideiglenes védettség rendelhető el, ez a szokásos gyakorlat, ha sürgős védelemre van szükség.
Kovács Gergely, aki a kampányban a szobor elbontását ígérte, de megválasztása után már azt mondta, ez nem lesz az első intézkedései között, Lázár bejelentésére így reagált:
"Ez csak valami tévedés lehet, bizonyára a MÁV-ot akarta műemlékké nyilvánítani a miniszter úr.
Most hirdethetjük meg a "Lázár János találkozása a műemlékvédelemmel" című szoborpályázatot.
A kerületben egyébként sok olyan építészeti érték van, amik valóban érdemesek lennének a műemléki védettségre, mint például az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épülete, de érdekes módon a NER-közeli vállalkozók ezt ehelyett pár napja épp bontani kezdték."
A XII. kerületi Turul-szobor 2005-ben került felállításra, hogy a második világháború áldozatainak emléket állítson. Az emlékmű azonban kezdetektől viták tárgya volt, többek között azért, mert a turul szimbólumot a szélsőjobboldal, köztük a nyilasok is használták a második világháború idején. Emiatt a szobrot sokan antiszemita és szélsőjobboldali jelképnek tartják, különösen mivel a közelében nyilasok által elkövetett tömeggyilkosságok történtek a kerületben. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az emlékművön szereplő elhunytak nevei között - melyeket a kerületi lakosok jelentettek be -, nyilas párttagok is szerepeltek. | Lázár János elrendelte a XII. kerületi Turul-szobor műemlékké nyilvánítását | A XII. kerület új polgármestere, az MKKP-s Kovács Gergely a kampányában megígérte, hogy elbontatja a sokak által vitatott Turul-szobrot. Megelőzve a lépést Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn elrendelte az egyik oldal szerint a nyilasterrort, a másik szerint a nemzeti eszmét képviselő emlékmű műemlékké nyilvánítását. Egy szakértő szerint önmagában a miniszter nem rendelhet el műemléki védettséget, az csak értékvizsgálat alapján lehetséges. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/lazar-janos-muemlekke-nyilvanitotta-a-xii-keruleti-turul-szobrot | null | true | null | null | építészfórum |
Évek óta hibásan tölti ki vagyonnyilatkozatait Simicskó István, az Emmi sportért és ifjúságért felelős államtitkára, aki 1998 óta parlamenti képviselő is. Simicskónak most hat vagyonnyilatkozata érhető el a kormány honlapjáról. 2010-ig visszamenőleg minden évben leadott egyet, és 2014 májusának végén, az előző kormányzati ciklus lezárulása, az új elindulása miatt le kellett adnia nemrég egy záró nyilatkozatot is, bár továbbra is államtitkár maradt. Ez a legfrissebb nyilatkozat másfél hete került ki a kormány honlapjára.
A hat vagyonnyilatkozatot egymás mellé téve több ellentmondás is látszik:
Mind a hat vagyonnyilatkozatban szerepel egy 2006-ban vásárolt, II. kerületi ingatlan, de annak mérete változik. Hol 50 (2010, 2011), hol 60 (2012), hol 52 (2013 és 2014. január, május) négyzetméter. (A második kerületben félmillió forint körül van az átlagos négyzetméterár, 10 négyzetméter különbség tehát akár 5 millió forintnyi vagyont is jelenthet.)
Mind a hat vagyonnyilatkozatban szerepel egy siófoki ingatlan, de változó a mérete és a vásárlás ideje is. Hol 35 (2010, 2011) hol 40 (2012, 2013, 2014. január, május) négyzetméter. Hol 2008 (2010), hol 2007 (2011, 2012), hol 2006 (2013., 2014 január, május) a vétel éve.
A 2010-es vagyonnyilatkozatban van egy 2006-ban vásárolt, 2500 négyzetméteres pilisszentiváni ingatlan, ami a későbbi vagyonnyilatkozatokból hiányzik, és az ellenértéke sem jelenik meg más vagyontárgy formájában. Arra sincs utalás, hogy elajándékozták volna.
A 2011-es vagyonnyilatkozatban szerepel egy 80 négyzetméteres, II. kerületi ingatlan, 2009-es vételi idővel. A 2010-es vagyonnyilatkozatban ugyanakkor ez az ingatlan nem volt benne. A pilisszentiváni ingatlanhoz hasonlóan a későbbi vagyonnyilatkozatokban sincs benne se maga az ingatlan, se az ellenértéke.
Simicskó István az ellentmondásokat azzal magyarázta, hogy pontatlanul töltötte ki a vagyonnyilatkozatait, amit sajnál. Miután megkerestük az államtitkárt, részletes tájékoztatást adott saját maga és szülei vagyoni helyzetéről, a találkozóra több vaskos mappával érkezett, megmutatta a családi ingatlanok adás-vételi szerződéseit is.
Nem voltak kéznél a papírok
A csak egy-egy évben feltüntetett két ingatlan (a pilisszentiváni és a 80 négyzetméteres II. kerületi) valójában nem az ő tulajdona, ezek a szülei nevén vannak, és csak tévedésből került be az egyik a 2010-es, a másik a 2011 vagyonnyilatkozatba, mondta az államtitkár, aki 30 éven át családi vállalkozást vezetett, és már 1998-as parlamentbe kerülése előtt több ingatlannal rendelkezett.
A II. kerületi ingatlannál valójában az 52 négyzetméter a helyes méret. A siófoki lakást 2008-ban vásárolta, a méreténél pedig az okozta a bizonytalanságot, hogy – ahogy a nekünk is megmutatott adásvételi szerződésben áll – a lakás maga 32,4 négyzetméter, a hozzá tartozó terasz 8,99 négyzetméter, és ezt a kettőt együttesen 36 négyzetméternek kezeli a szerződés.
Az államtitkár szerint azért kerültek pontatlan adatok a vagyonnyilatkozataiba, mert azok leadása előtt, miután a frakció sms-ben figyelmeztette a képviselőket pár nappal a közelgő határidő előtt, nem voltak a keze ügyében az adásvételi szerződések. Ígéretet tett arra, hogy a jövőben ügyelni fog a pontosságra.
Tavasszal az MSZP-s Simon Gábor eltitkolt millióival és Rogán Antal sűrűn módosított lakásméretével foglalkozott a legtöbbet a sajtó, de nem ők voltak az egyetlenek, akiknek nem volt rendben a vagyonnyilatkozata.
A másoló és a feledékenyek
Illés Zoltánról, a volt környezetügyért felelős államtitkárról áprilisban írta meg a Magyar Narancs, hogy pontatlan a vagyonnyilatkozata. Kiderült, hogy Illés 1998 óta mindig ugyanúgy tölti ki a nyilatkozatot: akkor „beírt egy számot”, amit azóta évről évre automatikusan átmásol.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselőről, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkáráról áprilisban az Origo írta meg, hogy nem a földhivatali adatoknak megfelelően töltötte ki a vagyonnyilatkozatát, kihagyott belőle egy XVI. kerületi házat, aminek felerészben tulajdonosa.
A frissen államtitkárrá kinevezett fideszes képviselőről, Potápi Árpádról szintén az Origo írta meg, hogy módosítania kellett a vagyonnyilatkozatát: a 2013-ban vásárolt építési telkének nagyságát javította 1266 négyzetméterről 3166 négyzetméterre.
Varga Mihály is korrigált tavasszal. Róla a 444 írta meg, hogy a Rogánhoz hasonlóan a Pasa Parkban lakó miniszter vagyonnyilatkozatában először csak egy 137 négyzetméteres lakás szerepelt, de a Rogán-ügy kirobbanása után bekerült még egy teremgarázs és egy tárolóhelység is, 41 négyzetméterrel növelve a teljes ingatlan nagyságát.
Következmény nincs
Ahogy azt többször megírtuk, a politikusok vagyongyarapodásának ellenőrzésénél gyakorlatilag
teljesen eszköztelen a nyilvánosság. Aki figyel arra, mi szerepel vele összefüggésbe hozhatóan a cég-és nyilvántartásokban, nem él feltűnően nagy lábon, az minden további nélkül el tud titkolni offshore vagyonokat, külföldi bankszámlákat vagy ismerősöknél biztonságba helyezett pénzeket.
A vagyonnyilatkozatok így csak nagyon korlátozottan alkalmasak arra az elszámoltatásra, ami a céljuk és értelmük lenne. De következménye még azoknak az eseteknek sem szokott lenni, amikor kiderül, hogy hibás, valótlanságokat tartalmaz egy vagyonnyilatkozat. A gyanús vagyonnyilatkozatokat a mentelmi bizottságnál vizsgálják ki. Tavaly kikértük Rubovszky Györgytől, a mentelmi bizottság KDNP-s elnökétől az eddigi vizsgálatok mérlegét. Kiderült, hogy az 1998-2002-es ciklus óta, mióta lehetőség van vagyonnyilatkozati eljárás indítására, összesen 24 ügyben indult ilyen. Az érintett képviselőknek mindig sikerült a vizsgálódókat kielégítő magyarázatot adniuk. | Évekig nem tűnt fel a hibás vagyonnyilatkozat | Évekig nem tűnt fel a hibás vagyonnyilatkozat - Simicskó István hol a méretet, hol a vétel évét tévesztette el, vagy véletlenül olyan ingatlant írt be, ami nem is az övé. Megígérte: pontosabb lesz. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/06/16/evekig_nem_tunt_fel_a_hibas_vagyonnyilatkozat/ | 2014-06-16 17:01:26 | true | null | null | Index |
2011 vége felé a XVIII. kerület önkormányzata megbízott egy várpalotai céget, a Mechatherm Kft.-t a Kondor Béla Közösségi Ház "meglévő légtechnikai rendszerének" felújításával. A cég az azt megelőző év áprilisában alakult, 2011-es teljes árbevétele alig volt több 7 millió 200 ezer forintnál - ezért a megbízásáért viszont hozzávetőleg bruttó 8 milliót kasszírozhatott. A vállalkozást meghívásos pályázat keretében választották ki, a helyi MSZP-frakcióvezető, Körös Péter beszámolója szerint nem ez volt a kedvezőbb ajánlat, de a másik cég visszalépett. A szerencsés cég tulajdonosa, Horváth Péter a kerületi KDNP-s alpolgármester, Csomó Tamás KDNP-s sógora.
Rokonkeringő
A szerencseszéria nem ért véget, a Csepeli Városgazda Zrt. is hamar megtalálta az önálló honlappal sem rendelkező várpalotai kisvállalkozást. Idén januárban "a különböző beruházásokhoz kapcsolódó szakmai előkészítésben történő részvételre" kérték fel, majd "az előkészítésben való részvételt" követően februártól hat hónapon keresztül havi bő félmillió forintért az önkormányzati épületek építési, felújítási, karbantartási munkáinak "előkészítési", "terveztetési", "engedélyeztetési" és "ellenőrzési" feladatainak ellátására kapott megbízást. A megállapodásra jellemző, hogy még a kivitelezési ajánlatok "beszerzését" és értékelését, a szerződéskötésre irányuló javaslattételt és a "szerződés előkészítését" is kiszervezik a szentlőrinci alpolgármester sógorának a cégéhez. Mindez azért érdekes, mert a Csepeli Városgazda cég vezérigazgatója, Werner Péter egyúttal a pestszentlőrinci városgazda igazgatósági elnöke is, amely cég ugyancsak adott feladatot a Mechatherm Kft.-nek. Ezt nem az önkormányzati cégtől tudjuk: adatigénylésünkre válaszul ugyanis a XVIII. kerületi városgazda zrt. vezetője, Banyár László csupán furcsa jogértelmezését osztotta meg velünk, miszerint az adatnyilvánosságról szóló szabályozás - nevéből következően - csak az önmagukban vett adatokra vonatkozik, teljes szerződésekre nem, ezért ilyeneket nem is áll szándékában kiadni nekünk; később pedig arra hivatkozott, hogy nem ő a kért adatok gazdája. Birtokunkba kerültek ugyanakkor olyan dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a Mechatherm munkát végzett, tehát feltehetően megbízást teljesített a kerület fenntartásában lévő óvodáknál is.
Képünk csak illusztráció!
Vissza Csepelre: az itteni önkormányzat rendszeresen és nagy tételben rendel palackozott bort reprezentációs céllal a badacsonytomaji Folly Arborétum Kft.-től, melynek ügyvezetője és tulajdonosa Folly Réka, aki meg nem erősített hírek szerint Werner Péter felesége. Kapcsolatuk mindenesetre bizonyítottnak tekinthető, és nem csak azért, mert egy borkatalógusban a Folly Arborétum és Borászatot bemutató fényképen közösen szerepelnek. Folly Réka testvére, Folly Péter bt.-jében 2007 és 2012 között kültag volt egy Kolozsvárra bejegyzett cég, amelynek kézbesítési megbízottja Werner Péter volt.
A Werner vezette Csepeli Városgazda nemcsak a szomszédvár sógorának cégét foglalkoztatja, hanem alkalmazza Dámsáné Székelyhidi Mónikát is, aki Dámsa József pestszentlőrinci fideszes önkormányzati képviselőnek, a népjóléti bizottság elnökének felesége. Körös Péter szerint ő és egy másik helyi fideszes képviselő felesége is a szentlőrinci vagyonkezelőnél kapott eredetileg állást, és Dámsánét azért kellett "átmenteni" Csepelre, mert az első megoldás védhetetlennek bizonyult. Jelenleg is a XVIII. kerületi városgazdánál dolgozik azonban Werner Tamás, a két kerületi önkormányzatot kettős megbízatásával összekötő Werner Péter közeli rokona, forrásaink szerint vezető beosztásban. Banyár Lászlót azonban hiába kérdeztük erről is, ahogyan arról sem adott felvilágosítást, mennyi ideig és milyen munkakörben dolgoztak a képviselőfeleségek önkormányzati cégnél. A cégvezető arra hivatkozott, hogy nem köteles kiadni nekünk az érintettek munkaszerződéseit, és miután jeleztük neki, hogy nem a teljes szerződésekre, csak ezekre az információkra lennénk kíváncsiak, lezárta a velünk folytatott levelezést. Előzőleg viszont "felhívta" e sorok írójának "figyelmét" arra, hogy neve "nem szerepel a Magyar Narancs impresszumában", így "alapos okom van feltételezni, hogy Ön nem az a személy, amit levelei alapján állít". (Vári György kollégánk neve 2010 óta szerepel a Narancs impresszumában - a szerk.) Megkérdeztük Werner Pétert, valóban rokona-e Folly Réka és Werner Tamás, amire úgy reagált, hogy lapzártánkig nem, de a törvényes határidőn belül válaszol.
Egykori és offshore cégek
A két kerületet összekötő újabb szálak kibogozásához érdemes ismét Csepelről, egy tavaly október 8-án lezavart rendkívüli képviselőtestületi ülés felidézésével indítani. A tanácskozás első napirendi pontja a "Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja elnevezésű pályázathoz kapcsolódó döntések meghozatala" volt. A részben pályázati pénzből, részben önerőből megvalósítani tervezett beruházás százmilliós nagyságrendű, az előterjesztés és a hozzá kapcsolódó vaskos "akcióterületi terv" áttanulmányozására az ülés jegyzőkönyve szerint ennek ellenére is feltűnően kevés idő állt a képviselők rendelkezésére. A javaslat megvitatása során Szenteczky János szocialista frakcióvezető azt szerette volna megtudni, mi indokolja a pályázat egyik részénél megnevezett esetleges konzorciális partnerek kiválasztását, és miért épp a Branko Pénzügyi és Számviteli Kft., illetve a Branko Befektetési Kft. neve szerepel az akcióterületi tervben. Werner Péter vezérigazgató, hogy elejét vegye mindenfajta gyanúsításnak, válaszában határozottan leszögezte, hogy "az említett céghez ügyvezetőként, illetve tulajdonosként soha nem volt köze". Ennek az állításnak egyetlen szava sem igaz. A Branko Befektetési Kft.-nek Werner alapítója, 1994 októberétől 1995 augusztusáig ügyvezetője és résztulajdonosa volt, éppen úgy, ahogyan a pestszentlőrinci vagyonkezelő vezetője, Banyár László is. (Érdeklődésünkre, hogyan oldaná fel jegyzőkönyvezett szavai és a cégjegyzék adatai közti ellentmondást, Werner azt felelte: igenis igazat mondott, hiszen a céget akkoriban, amikor neki köze volt hozzá, máshogyan hívták.) Wernert egyébként jóval 1995 után is szoros szálak fűzték a Branko Befektetési Kft. tulajdonosi köréhez: 2010-ben a Teréz Tetőtér Loft Ingatlanforgalmazó Kft. vezető tisztségviselője volt Serfőző Péter, a Branko Befektetési Kft. egyik résztulajdonosa társaságában, és csepeli munkaszerződésének aláírása előtt két nappal távozott e pozíciójából. Távozásakor már hónapok óta egy, az offshore-paradicsomként számon tartott Liechtensteinben bejegyzett, a Branko-csoport körüli céghálózatban sűrűn felbukkanó vállalkozás birtokolta közvetve a céget, ami azért meglepő, mert Németh Szilárd csepeli polgármester az előző, szocialista kerületi vezetést ostorozva sűrűn beszélt átéltnek tetsző felháborodással az offshore-ozás mételyéről. A csoport másik, Csepel lehetséges konzorciumi partnereként szóba kerülő cég, a Branko Pénzügyi és Számviteli Kft. tulajdonosai közt pedig a fentebb már említett Folly Réka fordult meg 2003 novembere és 2004 októbere között.
Pestszentlőrincen, amint arról egy testületi ülés jegyzőkönyve beszámol, a helyi egészségügyi szolgáltató kft.-nél 2011-ben "a számviteli feladatok ellátását (...) a Branko Kft. vette át". A tevékenység jellegéből feltehetően a Branko Pénzügyi és Számviteli Kft.-ről van szó, de biztosat sem erről, sem a megállapodás egyéb részleteiről nem tudunk, mert kérdéseinkre másfél hete nem kapunk választ a cégvezetéstől.
Megemlíthető még a cégügyletek között Szép Károly esete, aki 2011 első felében a Csepeli Városgazda (illetve akkori nevén a CSEVAK) osztályvezetője volt, miközben 2010 decemberében Szép cégével, a Carurbis Kft.-vel is szerződést kötött 5 hónapra, havi több mint 1 millió forint díjazásért a főnöke, Werner Péter. Kérdésünkre, hogy mi indokolta, hogy a saját osztályvezetőjét annak cégén keresztül is foglalkoztassa, Werner Péter lapzártánkig nem válaszolt.
Németh Szilárd csepeli és Ughy Attila pestszentlőrinci polgármesternek, ha akarják, rengeteg lehetőségük van egyeztetni a kerületeik közötti együttműködés legmegfelelőbb formáiról, mivel nemcsak az Országházban, de fővárosi közgyűlési képviselőként is együtt dolgoznak. Ughy polgármester és Werner Péter pedig alighanem a Napi Gazdaságnak köszönhetően ismerik egymást: Ughy egy időben a Napi Gazdaság Kiadó marketing- és értékesítési igazgatóhelyettese volt, Werner pedig a Napi Gazdaság Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. A polgármester mindenesetre annyira megbízik Wernerben, hogy márciusban egy fővárosi tulajdonú cég, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. felügyelőbizottsági tagjának is őt jelölte, a közgyűlés pedig megszavazta a javaslatot, így Werner most már nemcsak Csepelen és Pestszentlőrincen, de a fővárosban is vigyáz a közös pénzre.
Be a városba
A Belváros-Lipótváros ingatlanaival is akadt dolga a Wernerhez közel álló üzleti körnek. Az V. kerületi önkormányzat tulajdonában álló Belváros-Lipótváros Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft.-t (és ezzel számos értékes, Dorottya utcai, Hold utcai stb. kerületi ingatlan tulajdonjogát is) megvásárolta 2010 második fél évében - tehát már az ingatlanpiaci pangás idején - egy Luxemburgban bejegyzett cég. Ezt követően a vagyonkezelő székhelye átkerült a Branko-csoporthoz tartozó cégeknek is otthont adó Márvány utca 16. alá, ügyvezetője pedig nemsokára a Wernerhez és Banyárhoz is köthető cégcsoportban érdekelt Serfőző Péter lett. A vagyonkezelő cég jelenlegi tulajdonosa - egy közvetítésen keresztül - a szintén offshore-paradicsomként ismert Seychelle-szigetekre bejegyzett vállalkozás, a székhely címe és az ügyvezető személye azonban máig változatlan. Rónaszéki László, Belváros-Lipótváros jegyzője arról tájékoztatta lapunkat, hogy nyílt pályázaton kelt el a cég 2 milliárd 680 millió forintért, és az eladás oka éppen a válság volt: "A cég eladásának fő indoka az volt, hogy megfelelő kedvező hitellehetőség hiányában a cégnek ingatlanfejlesztésre nem nyílt módja, viszont működése és a tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos kiadásai jelentős terhet jelentettek, így indokolttá vált az értékesítés." A jegyző szerint, mivel a pályázat nyílt volt és a cég teljesítette szerződéses vállalásait, nem volt szükséges megismerni a tulajdonosi szerkezetét, amelyről csak a "nyilvános" adatok álltak rendelkezésükre. Kérdéseinkre, hogy ezek pontosan mely adatok voltak, és hogy a pályáztatás hogyan zajlott, hány árajánlat érkezett az önkormányzathoz, illetve hogy készült-e értékbecslés az értékesítést megelőzően az ingatlanokról - és ha igen, megkaphatjuk-e -, az V. kerületi helyhatóság bő egy hónapja nem válaszol, hiába kerestük őket többször is írásban és telefonon. | Családcentrikus megoldások | Intenzív együttműködés bontakozott ki két dél-pesti szomszéd kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre és Csepel között. A 18. és a 21. kerület városgazda cégei közti személyi átfedések a rokoni munkavállalók keresztbefoglalkoztatását éppen úgy lehetővé teszik, mint rokoni tulajdonú cégek egyenes és keresztmegbízásait. Mindkét kerületben feltűnnek a városgazda-vezetők egykori céges érdekeltségei is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/csaladcentrikus-megoldasok-85180 | 2013-06-13 13:07:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Magánterület! Illetékteleneknek belépni tilos!” – olvasható a táblán, amelyet vasárnap vett észre és fotózott le a magyarnarancs.hu egyik olvasója Nyírmártonfalva határában, a most már Európa-hírű lombkoronasétányhoz bevezető út elején.
Olvasónk a fotóhoz mellékelt üzenetében azt írja, hogy egy barátja most nézte volna meg közelebbről a látványosságot, de így már nem mert bemenni az útra. Nem baj, mert az aszfaltútról is lehet látni.
Mivel a négy méter magas, nyolcvan méter hosszú szerkezet mellett áll egy kilátó is, amely korábban készült, olvasónk szerint nem lehetne lezárni ezt a területet, hiszen a kilátó is a köz javára létesült. A terület tulajdonosa Filemon Mihály agrárvállalkozó, Nyírmártonfalva polgármestere, aki azzal vált híressé, hogy egy uniós projekt keretében olyan erdőben valósította meg az „erdőközjóléti beruházást”, ahol idő közben ki kellett vágni a fákat.
A különös beruházásról először az Átlátszó és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be. Az ellenzéki politikus szerint ez a beruházás az uniós pénzek ellopását szemlélteti. A nyírmártonfalvai polgármester a cikk megjelenése után kilátásba helyezte, hogy pert indít minden újság ellen, amely nem a tényeket hozza nyilvánosságra a lombkoronasétánnyal kapcsolatban. Filemon Mihályt a Magyar Narancs is kereste, de nem sikerült vele beszélni, e-mailben elküldött kérdéseinkre sem válaszolt.
Így csak a Facebookon közzé tett érveit idézhettük azzal kapcsolatban, mit gondol a beruházásról.
Arról, hogy a köz javára létesített sétányhoz bevezető utat most miért zárta le, nem ír a közösségi oldalon. Feltételezzük, azért, mert úgy ítélte meg, túl sokan akarják megnézni közelről. | Vége a búcsújárásnak a lombkoronasétánynál | Lezáratta a látványossághoz bevezető utat Nyírmártonfalva polgármestere. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lezartak-a-lombkoronasetany-bevezeto-utjat-258321 | 2023-04-30 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Munka közben. A NAV-elnök most pihen
Ténymegállapító vizsgálat részeként lenne erre lehetőség, de annak megindításához nélkülözhetetlenek a Fidesz–KDNP szavazatai. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke a testület tegnapi zárt ülésén információnk szerint már világossá is tette, nem asszisztálnak a kitiltási ügyben hírbe hozott NAV-elnök berendeléséhez, amit Szél Bernadett LMP-s képviselő szorgalmaz.
Mégis van lehetőség, hogy a bizottság a NAV ügyeivel foglalkozzon. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke azt kezdeményezi, hogy jövő szerdán a vámtisztviselők és adóellenőrök ellenőrzéséért is felelős belső elhárítás, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a NAV vezetői adjanak tájékoztatást az adóhatóságot érintő korrupciós ügyekről. | "Nem arról van szó, hogy nincs ügy a NAV-ban" | Az adóhivatal vezetőit is meghívják a parlament nemzetbiztonsági bizottságának következő ülésére, így Vida Ildikó is számot adhatna, szerepel-e az amerikaiak beutazási tiltólistáján – hangzott el a keddi bizottsági ülést követően. Igaz, csak a kormánytöbbség kötelezhetné megjelenésre a nemzetbiztonsági bizottság előtt az adóhatóság elnökét. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/azert-van-korrupcio-1495269 | 2014-10-29 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Először kiszivárgott értesülések szóltak arról, hogy a kötcsei polgári pikniken Orbán Viktor beszélt Matolcsy Györgyről, arról, hogy már nincs köztük együttműködés, és alig várja, hogy eljöjjön március eleje és távozzon a hivatalából, s helyére új elnököt nevezzenek ki a jegyban élére. Majd immár nyilvánosan is foglalkozott a kérdéskörrel, a Kötcsei gondolatok címmel közzétett a Facebookra feltett posztjában. Ebben konkrétan a következőt írta: "Kell egy Erhard, aki korábban Matolcsy György volt, amíg el nem ment jegybankelnöknek, aki a gazdasági- és a költségvetési eszközöket egyszerre kézben tartó gazdasági csúcsminiszter, és ezt a cselekvési programot le tudja vezényelni. Ennek az embernek a személye összefügg azzal, hogy a március 1-jén sajnálatos módon bekövetkező jegybankelnöki szék megürülése milyen döntésekre sarkallja a kormányt. Nyilvánvaló, hogy aki odamegy, az nem lehet ez a csúcsminiszter, hogy egyenesen beszéljek. Az egyik gazdasági csúcsminiszter, a másik pedig jegybankelnök lesz."
Ez pedig azt jelenti, hogy a jegybank elnökének és a kormánynak - a reményeik szerint - szorosan együtt kell működniük. Ez önmagában is igencsak szokatlan, az még inkább, hogy a miniszterelnök nem szokott előzetesen személycserékről beszélni, írni a nyilvánosság előtt. Ráadásul pontosan beazonosítható az a két embere, akinek a jövőbeni szerepét felvázolta, még akkor is, ha nagy meglepetést ezzel nem okozott. Katona Tamás például éppen a napokban mondta a Hírklikknek, hogy Orbán össze fogja vonni a gazdasági és pénzügyi tárcát, aminek az irányítását Nagy Márton veszi majd át, az MNB élére pedig Varga Mihályt teszi, akit nem véletlenül mentettek fel a gazdasági kabinetben viselt tagsága alól.
S habár Orbán azt nem mondta ki, amit az embere, Orbán Balázs politikai igazgató igen, azaz, hogy Matolcsynak régi időre visszanyúló személyes jellegű feloldhatatlan vitája van a magyar gazdaságirányításért felelős miniszterrel, Nagy Mártonnal, s bár az ellentét megterheli a magyar gazdaságot, a vita legkésőbb a jövő év március 3-án, a jelenlegi jegybankelnök mandátumának végével megszűnik, "Addig már guggolva is kibírjuk".
De vajon ezzel nem megy-e szembe Orbán Viktor az MNB alapokmányával, miszerint "A Magyar Nemzeti Bank tevékenységének két legfőbb pillére ezért a FÜGGETLENSÉG és a FELELŐSSÉG, amely alapértékként szolgál valamennyi döntése meghozatalában." És nem sérti-e az Alaptörvény alapján 2013 szeptemberében elfogadott MNB sarkalatos törvényt, amellyel megerősítette a jegybank függetlenségét? Jó-e, ha egy követ fúj a kormány és a jegybank? Bod Péter Ákost kérdeztük.
A professzor az Antall-kormányban 1990-91 közötti ipari miniszter, majd 1991-94 között jegybankelnök volt, így nem váratlan, hogy némi áttekintést adott a jegybankok kialakulásának a múltjáról, a kiváltó okokról. Emlékeztetett rá, hogy a gazdasági fejlődés és a gazdaságpolitikai szakirodalom és gyakorlat fejlődése megalkotta a mindenkori kormánytól független jegybank intézményét. Hosszú folyamat volt és válságok kényszerítették ki a felismerést, hogy a pénzügyi stabilitás - különösen, ha nem arany-, hanem fedezet nélküli pénzről van szó - megköveteli, hogy a pénzmennyiséget egy intézmény szabályozza, illetve, ha a kormányzat rövidtávú választási szempontból vagy szakmaiatlanságból vagy akár rossz-/jóindulatból olyan pályát választana, ami aláássa a pénz értékét, akkor felemelje a hangját és a saját eszközeivel ellenálljon. Ez az elmélet, s ez a fejlett országok fejlődési logikája, ezt foglalta törvénybe a magyar alkotmányozás is, visszaállítva az MNB függetlenségét az 1991-es jegybankörvénnyel, bár lényegében már előtte - igaz, erős jogi garanciák nélkül is - ellensúlyt jelentett a jegybank a kormánnyal szemben. Bod Péter Ákos szerint ebben azonban az elmúlt évek változást hoztak, tekintettel arra, hogy a kormányhoz nagyon közeli volt kormánytag került a jegybank élére. Igaz, ez nem szokatlan, s elvben a kontrollszerep betölthető így is, feltéve, ha a jegybank irányítói, illetve a kormány is komolyan veszik ezt.
Mi a helyzet jelenleg? - kérdeztük. Szerinte ez hullámzó, de a válasz most éppen "igen". Ezt egyébként egy félmondattal maga Orbán is jelezte, mondván, ha Matolcsy György nem csinálja ezt meg azt, előveszik a fiókból a tervet .... s ez most is érvényesül.
És ez így vajon jól van-e? - vetettük közbe. Bod szerint erre is "igen" a válasz, az ellensúlyokat általában is azért találták ki, hogy a gazdaságot a talajon tartsák. Ezt egy hasonlattal tette plasztikusabbá. Mint magyarázta, ez olyan, mint ahogy a vezetéshez kell kormány, kell gáz és kell fék, s a kanyar előtt vissza kell venni a sebességet, majd utána lehet gázt adni, továbbá a kanyarban nem előzünk, s ha magas a rakomány, akkor óvatosan megyünk, ellenkező esetben jön a fejreállás. "És ez nem szakmai hóbort, nem divat, hanem keservesen megtapasztalt tudás" - húzta alá.
Vajon mire lehet most számítani? Mi következik? - kérdeztük. "Mindig abból kell kiindulni, hogy reménykedni kell, reménykedni abban, hogy aki állami, nemzeti intézmény élére kerül, az betartja a jogszabályokat és a szakmai normákat" - reagált. De vajon elképzelhető-e Varga Mihályról, hogy szembemegy Orbánnal - vetettük közbe. A válasz diplomatikus volt: "Személytől függetlenül ebből kell kiindulni", s abból, hogy embereket nem kommentálunk. Egyébként pedig: ha valaki kormánytag volt és átül a jegybankelnöki székbe, az nem jelenti azt, hogy nem tartja be a szabályokat - mondta, felidézve, hogy őt is megkérdezték arról, vajon az MNB elnökeként hajlandó-e konfrontálódni korábbi kormánytag-társaival, a pénzügyminiszter Szabó Ivánnal, majd később Kupa Mihállyal. Erre azonban egyszerű a válasz: az elnöknek követnie kell a jegybanktörvényből rátestált feladatokat, és annak érdekében használnia kell a meglévő eszközeit.
"Ez tiszta sor, a probléma akkor van, ha a jegybank vezetése nem ezt csinálja és a kormány visszaél eléggé nagy hatáskörével" - magyarázta. Mindazonáltal megjegyezte, hogy mint minden uniós tagország jegybankja, az MNB is az Európai Központi Bank része, az MNB elnökének pedig ugyan nincs főnöke, illetve: szakmai kérdésekben van, s az az EKB. "Ha pedig a kormány nem így gondolná, akkor az EU elég kemény alapértékével találná szembe magát" - mutatott rá.
És akkor mi van? Nem először történne ilyen - mondtuk. "Hát ezt csak tudják, vagy ha mégsem, akkor tájékoztatást kapnak majd róla Frankfurtból, az EKB székhelyéről" - reagált, megjegyezve: ennek azonban nem szeretnek elébe menni.
"Ráadásul Orbán beszédének nem is ez volt az aggasztó része, hanem az, hogy azt mondta: ki kell erőltetni egy 3-5 százalékos gazdasági növekedést" - szögezte le. A magyar gazdaság jelenlegi állapota ugyanis nem teremt működőképes lehetőséget az erőltetett gazdasági növekedésre, ha pedig megpróbálják, akkor annak súlyos következményei lehetnek. Láttuk az előző, szocialista rendszerben, a hetvenes években, hogy a szokásosnál nagyobb hiány eladósodásban csapódott le, ugyanez a kapitalizmusban inflációt eredményez. Egy zárt gazdaság esetében túlfoglalkoztatás, s emiatt különféle munkaerőproblémák a következmény, egy nyitott gazdaságban - mint amilyen a magyar is - a vendégmunkások számának a megugrása. Ha egy ót százalékos növekedéshez akarják járatni a gazdaság motorját, akkor több százezer gazdasági migránst kell behozniuk. "Csak azt remélem, hogy ez nem szól másnak, mint a kissé apatikussá vált szavazótárbornak, mindenesetre nem a magyar parlamentben hangzott el, hanem meleg baráti körben" - húzta alá. | Problémát okoz, ha az MNB-elnök nem él a jogaival, miközben a kormány visszaél a hatáskörével | Mindig abból kell kiindulni, hogy reménykedni kell, aki állami, nemzeti intézmény élére kerül, az betartja a jogszabályokat és a szakmai normákat, s ez személyektől független. Így reagált Bod Péter Ákos arra, hogy Orbán Viktor elárulta, egy gazdasági csúcsminisztériumot akar létrehozni, miközben egy jelenlegi kormánytagot ültetne a Magyar Nemzeti Bank elnöki székébe. Az egykori jegybankelnököt azzal kerestük meg, vajon jó-e a gazdaságnak, az országnak, ha egy követ fúj a kormány és a jegybank, hiszen a miniszterelnök utalásaiból is azt lehet kiolvasni, hogy kiszemeltjei ezt tennék, amivel akár törvényt is sértenének, hiszen az MNB deklaráltan független intézmény. Bod szerint azonban a beszédnek nem is ez volt az aggasztó része, hanem az, hogy közölte: ki kell erőltetni egy 3-5 százalékos gazdasági növekedést. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/problemat-okoz-ha-az-mnb-elnok-nem-el-a-jogaival-mikozben-a-kormany-visszael-a-hataskorevel/437060 | null | true | null | null | Hírklikk |
Ukrajna legfontosabb fegyvergyártójának mondják Armin Pappergert, aki sosem tagadta, hogy a háborúból az általa irányított hadiipari óriás, a Rheinmetall profitál. A német cégvezér állítólag az amerikai szolgálatoknak köszönheti, hogy még él. Ők szóltak ugyanis Berlinnek, hogy az oroszok merényletet terveznek ellene. De kicsoda Armin Papperger?
A Newsweekben megjelent és a miniszterelnök által jegyzett írás olyan legendákat táplál, mint hogy a magyar vezetés ki akart maradni a világháborúkból, a NATO létrehozásával kapcsolatban pedig elhallgatja, hogy a szövetséget már 1949-ben is a szovjetorosz agresszió veszélye hívta életre és a NATO tagállamaira leselkedő legnagyobb biztonsági fenyegetést továbbra is Moszkva jelenti. | Biztonsági rendszerek szolgáltatásába kezd egy kormányzati kapcsolatokban bővelkedő befektetői kör | A résztvevők ismert szereplők üzlettársai. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240209_hvg_hungaro_camera_system_megfigyeles_felsofokon | 2024-02-09 14:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 50 személlyel szemben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, akik 2011 és 2016 között ún. körhintacsalás módszerével több mint 4,2 milliárd Ft kárt okoztak a költségvetésnek- olvasható az ügyészség közleményében.
A körhintacsalás azt jelenti, hogy a vádlottak belföldi és uniós cégeket felhasználva egy számlázási láncot hoztak létre, ezen a láncolaton keresztül gyártották a fiktív számlákat, majd adták el annak, akinek kellett az ilyen.
A számlázási láncolat végén álló belföldi vállalkozások, ún. „bróker” cégek voltak a haszonhúzók. Ezek, mint végső vásárlók az általuk befogadott fiktív számlák alapján az áfát levonták vagy visszaigényelték, majd áfamentes közösségi értékesítés útján eladták a fiktív számlák alapján megszerzett árut a bűnszervezethez tartozó külföldi cégeknek.
A lánc legalján az ún. „hiányzó kereskedők” voltak. Ezek a belföldi cégek nem végeztek valós üzleti tevékenységet, adót nem fizettek, majd jelentős összegű rendezetlen áfa tartozásokat hátrahagyva eltűntek. Ilyen hiányzó kereskedőből elég sok volt a számlagyáros hálózatban. A láncolatban a „hiányzó kereskedő” és a „bróker” között helyezkedtek el a közbenső, ún. „buffer” vállalkozások. Ezek a cégek szerezték be a hiányzó kereskedőtől az árukat, amiket aztán a brókernek továbbértékesítettek.
Az ügyészség 47 férfivel és 3 nővel szemben emelt vádat különösen nagy értékű költségvetési csalás miatt, amelyet 27 vádlott ráadásul bűnszervezetben követett el. | 4 milliárdos kárt okoztak a kecskeméti körhintacsalók | 4 milliárdos kárt okoztak a kecskeméti körhintacsalók - Több mint 90 cégen keresztül gyártották a számlákat, most vádat emelt az ügyészség. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/07/18/kecskemet_korhintacsalas_nav/ | 2018-07-18 12:51:37 | true | null | null | Index |
A Jose Mourinho által vezetett Roma a portugál sztáredző irányításával másodszor kapott ki. Ez volt a két gárda 155. bajnoki, összességében pedig a 177. hivatalos összecsapása, a mérleg 63 döntetlen mellett 66 AS Roma- és 48 Lazio-siker.
Serie A, 6. forduló:
Lazio-AS Roma 3-2 (2-1)
Juventus-Sampdoria 3-2 (2-1)
Sassuolo-Salernitana 1-0 (0-0)
Empoli-Bologna 4-2 (2-1)
Udinese-Fiorentina 0-1 (0-1)
Genoa-Hellas Verona 3-3 (0-1)
Internazionale-Atalanta 2-2 (1-2)
Spezia-AC Milan 1-2 (0-0)
Venezia-Torino FC 20.45 | A Lazio nyerte a római rangadót | A Lazio 3-2-re legyőzte az AS Romát vasárnap az olasz labdarúgó-bajnokság hatodik fordulójának fővárosi rangadóján. | [
"labdarúgás",
"lazio",
"as roma"
] | 0 | https://infostart.hu/sport/2021/09/26/serie-a-a-lazio-nyerte-a-romai-rangadot | 2021-09-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Nehezen tagadható, hogy a szomszédunkban dúló fegyveres konfliktust korántsem kíséri olyan figyelem, mint kezdetben vagy akár csak egy évvel ezelőtt. A címlapokra már csak a rendkívüli események férnek föl, és többnyire a belpolitikai vonatkozások váltanak ki izgalmakat. Az Átlátszó azonban folyamatosan nyomon követi az orosz-ukrán háború alakulását, a helyi eseményeket, a nemzetközi viszonyokat, és igyekszik mindezekről beszámolni.
A háborúról ültek le beszélgetni szeptemberben Hont András moderálása mellett az Átlátszó újságírói, Makai József és Zubor Zalán. Ők foglalkoztak az elmúlt hónapokban Ukrajnával, készítettek összefoglalókat vagy interjúkat.
A podcast első témáját az szolgáltatta, hogy az amerikai kongresszus tagjainak nemrég küldték meg azt a bizalmas dokumentumot, amely azt mutatta be, hogy mennyibe került eddig az Egyesült Államoknak az ukrajnai háború. Ennek apropóján igyekeztek kollégáink megbecsülni, hogy ez az összeg pontosan milyen tételekből állhat, és mi következik belőle a későbbi fegyverkezésre nézve.
A másik aktualitást az Oroszország területére való ukrán betörés adta. Ennek kapcsán a beszélgetőpartnerek próbálták föltérképezni Oroszország és az orosz hadsereg helyzetét. Mennyiben érinti érzékenyen őket egy-egy ukrán támadás, mit jelent egy határtérségben elfoglalt város vagy adott esetben a visszavonulás egy már korábban meghódított területről.
Szóba került a beszélgetésben Makai József interjúja Vitalij Portnikovval, a népszerű ukrán újságíró-elemzővel. Portnikov nem túl optimista álláspontja szerint "a posztszovjet térségben is úgy lesz, mint a Közel-Keleten, ahol a béke és a háború időszakai váltakoznak". Szerinte az a kérdés, hogy mi egyáltalán a háború célja az oroszok szempontjából, mit akar Putyin. Amennyiben pedig az okok Moszkvában keresendők, akkor a megoldás is ott van, azaz a háború vége Oroszországtól, az orosz belviszonyoktól függ.
Mennyiben múlik szimbólumokon, kollektív lelki tényezőkön egy háború megindítása? Miért viszik el a visszavonuló orosz hadak még Patyomkin csontjait is? A podcastban ezek a kérdések is fölmerültek az orosz célok boncolgatásakor. Meg természetesen az anyagi kérdésekről is szó volt: meddig bírhatják a hadviselő felek, és mennyiben valósultak meg a korábban magabiztosan megfogalmazott nyugati jóslatok.
És ha már Nyugat. A cikk felvezetőjében említett jelenségre is kitértek lapunk munkatársai, azaz arra, hogy az idő múlásával, a háború elhúzódásával párhuzamosan miként változik a nyugati társadalmak hozzáállása, miként fogy a lelkesedés és a lakossági támogatás. Arról is beszéltek kollégáink, hogy miként érinti mindez az ukrán közvéleményt, és mennyiben jelennek meg a háborús fásultság jelei Ukrajnában.
A podcast résztvevői mindegyike többször is beszélt a közelmúltban ukrán forrásokkal, az ebből származó benyomások is helyet kaptak az adásban. Például annak rekonstruálása, hogy milyen ma a hétköznapi ukrán élet, illetve miként tervezhetnek a jövőjükkel az ukrajnai oroszok. Természetesen a NATO, a nagyobb geopolitikai folyamatok is tárgyát képezték a beszélgetésnek, ahogy egy lehetséges tűzszünet esélyei is.
A teljes beszélgetés meghallgatható Youtube-on, Soundcloudon, Spotifyon, Player.fm-en és további helyeken.
SHOW NOTES:
Háború Ukrajnában - ez történt augusztusban: https://atlatszo.hu/vilagterkep/2024/09/02/haboru-ukrajnaban-ez-tortent-augusztusban/
"Európát nem a háború fenyegeti, hanem a demokrácia vége" - ukrán elemző Oroszországról és az Európai Unióról: https://atlatszo.hu/vilagterkep/2024/08/05/europat-nem-a-haboru-fenyegeti-hanem-a-demokracia-vege-ukran-elemzo-oroszorszagrol-es-az-europai-uniorol/ | Mennyibe került eddig az Egyesült Államoknak az orosz-ukrán háború? | Podcastunkban a háborúval foglalkozó kollégáink, Makai József és Zubor Zalán beszélgettek a legfrissebb hírekről Hont András moderálása mellett. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2024/09/25/az-orosz-ukran-haboru-aktualis-tortenesei-es-kerdesei | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Döbbenetes szabálytalanságok, sorozatos gondatlanság és pénzügyi visszaélések jellemezték az elmúlt években a budai Vár és a Várkert Bazár üzemeltetését. A Lázár János vezette Miniszterelnökség volt a gazdája két olyan nonprofit kft.-nek, amelyik a budai Vár és a Várkert Bazár fejlesztéséért is felelt.
A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. egyaránt az Ybl Miklós tér 6. alatt üzemel, mindkettőt Gyutai Csaba fideszes politikus, volt zalaegerszegi polgármester vezeti. Gyutait korábban L. Simon László fideszes képviselő emberének tartották, de akkor is meg tudta tartani fontos posztjait, amikor L. Simont már eltanácsolták örökségvédelmi államtitkári posztjáról.
A titkos átvilágítás
Most azonban alighanem nagyon rezeg a léc. Az Index tudomása szerint ugyanis létezik vagy legalábbis készül egy, a Fidesz vezetése és a Miniszterelnökség által érthetően nem reklámozott átvilágítási anyag, amely szerint a budai Vár és a Várkert Bazár környékén az elmúlt években szinte semmi nem működött szabályosan. Rendetlenek voltak a közbeszerzések, hibádzott az uniós támogatások lehívása, gyatra maradt az informatika, törvénytelen volt a HR.
Ingatlan saját és családi használatra
Szokatlan? Dehogyis, egyáltalán nem szokatlan, de úgy tudjuk, hogy a „titkos” átvilágítás még a közjót homárral, helikopterrel szolgáló közszolgák magamutogató és pazarló világában is egészen extrém és gátlástalan példákat hozott felszínre.
Az I. kerület Logodi utca 18.-ban Gyutai Csaba például úgy költözött be a Várgondnokság Kft. lakásába, hogy az elmúlt két és fél évben bérleti díjat vagy rezsit nem fizetett, de azért a beköltözés előtt a céggel 5 millió forint értékű felújítást végeztetett el.
A Ráth György utcában pedig Gyutai Csaba lánya és barátja bérelhetett lakást. Úgy tudjuk, itt volt bérleti szerződés, sőt még bérleti díj is, de a könyvvizsgáló szerint a pályáztatás nélküli bérbeadással súlyos anyagi kár érte a közt, mert a bérleti díj kirívóan alacsony volt.
A feltárt szabálytalanságok egy másik példája szerint a Várgondnokság a Krisztina körúton jóval a piaci ár alatt adott bérbe egy ingatlant. A szakértői becslés alapján a 82 négyzetméteres lakás piaci bérleti díja 240 ezer forint lett volna. Hogy ez mennyire reális, azt pontosan nem tudhatjuk. Az azonban egészen biztos, hogy a megfizetett bérleti díj nem volt az. A Várgondnokság ugyanis beérte 5478 forintos havi bérleti díjjal. Nem tévedés, 5478 forinttal.
Minden egyéb nyalánkság
A további megállapítások is egészen döbbenetesek. És valamiért a nonprofit cégeknél dolgozók soha nem jártak rosszul, jellemző volt például a két cég összefonódása mellett a dupla foglalkoztatás. Az iratkezelési, szabályozói szabálytalanságok egész sora jellemezte a társaságok működését, olyan nem jelentéktelen elemekkel fűszerezve, mint a szóbeli szerződések alapján történő több százmilliós tételek vagy a tényleges teljesítések nélküli kifizetések.
Elmaradt bevételek
A felkért könyvvizsgáló, akinek a munkáját tudomásunk szerint jogászok is segítették, nagyon komoly aggályokat jelzett a bevételi források ki nem aknázása miatt is. A vizsgált elegáns bel-budai régióban a szakértők szerint 4262 forint lehet az átlagos bruttó havi bérbeadási bevétel négyzetméterenként. Tehát, ha valakinek van egy száz négyzetméteres étteremként használt bérleménye, akkor a piaci ár szerint 426 200 forintot kellene fizetnie a nonprofit kft.-nek. Több I. kerületi üzlethelyiséggel kapcsolatban azonban a szakértők azt jelezték, hogy a Várgondnokság mindig áron alul adta bérbe az ingatlanjait.
A Gianni Bistro ötödáron, a Bazaar Étterem harmadáron, de a CBA Gourmet is piaci ár alatt bérelhetett. Kérdés, mit gondolhat most a „lúzerségről” a másik véglet, mert a Bomo Art Budapest üzlethelyiségéről a könyvvizsgálók azt találták, hogy itt kivételesen jól sáfárkodott a nonprofit cég a köz vagyonával, ezt ugyanis a piaci ár másfélszereséért tudta kiadni.
L. Simon árnyéka
Végül a tanulmány jelzi, hogy a két vizsgált nonprofit cég szándékosan visszatartotta az átvilágítók előtt az adatszolgáltatást. Azt, hogy ezt az egész mutyit a Miniszterelnökség miért hagyta, hogy a feltárt döbbenetes szabálytalanságoknak volt-e közük L. Simon László korábbi, Várkert Bazárért is felelős államtitkár bukásához, nem tudjuk, de természetesen a vonatkozó kérdéseinkre igyekszünk választ találni.
Hogy a titkos átvilágítás eredménye nyilvános lesz-e valaha, illetve hogy lesznek-e következményei, jelenleg nem tudhatjuk. Éppen az I. kerületben már többször láthattuk, hogy a politikusi vastagbőr nem nagyon ismer szélességi korlátokat. Ugyanakkor valami célja csak volt ennek az átvilágításnak. Valaki valamiért csak megrendelte azt az államigazgatáson belül. | Szétlopott budai Vár, szétlopott Várkert Bazár | Szétlopott budai Vár, szétlopott Várkert Bazár - Egy nem nyilvános jelentés szerint döbbenetes szabálytalanságok, sorozatos gondatlanság és pénzügyi visszaélések jellemezték az elmúlt években a budai Vár és a Várkert Bazár üzemeltetését. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/05/30/szetlopott_budai_var_szetlopott_varkert_bazar/ | 2017-05-30 13:04:08 | true | null | null | Index |
NAGY BAJ VAN NÁLUNK
Figyelõ Online - Brückner Gergely
2015.03.05 06:19
mailnyomtatás
Nem könnyû kibogozni, hogy mi is a valós helyzet a százmilliárdos hiányt összehozó Buda-Cashnél. Elsõ körben 2007-ig láttak bele a felügyelõk az értékpapírrendszerbe. Az MNB célja, hogy minél hamarabb megkezdõdhessen a kártalanítás.
Nagy baj van nálunk - február 23-án egy ideig mindössze ezt hajtogatta maga elé meredve Gyarmati János és Tölgyesi ...
A cikk további része csak Figyelõ-elõfizetõk számára érhetõ el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelõ 2015/10 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg elõfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket! | Nagy baj van nálunk | Újabb részletek a brókerbotrányról | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/416373-nagy-baj-van-nalunk | 2015-03-05 12:14:00 | true | null | null | Figyelő |
Alap felidézi, hogy az LMP népszavazást kezdeményezett a magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályairól. Az Alkotmánybíróság visszautasította az ügyben az Építési és Közlekedési Minisztérium által benyújtott alkotmányossági panaszt, így az LMP megkezdhette az aláírásgyűjtést. A Magyar Nemzet arról kérdezte Lázár János építési és közlekedési minisztert, miért fontos megtartani a jelenlegi, kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályozást.
A magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályainak megtartása Magyarország stratégiai érdeke, ennélfogva a kiemelt eljárásrend alkalmazása olyan lehetőség, amelyről Magyarország nem mondhat le.
Hazánk az elmúlt időszakban - sok év után - képessé vált más környékbeli országokkal versenyre kelve külföldi gazdasági szereplőket hatékonyan megszólítani annak érdekében, hogy befektetéseik célpontjául Magyarországot válasszák.
Nem elég külföldi befektetéseket vonzani, azokat meg is kell tartanunk. Ilyen eszköz az egyes beruházások kiemeltté nyilvánításának lehetősége, amely egyfajta szabályozott gyorsítósávot jelenthet olyan befektetők számára, akik munkahelyeket teremtenek és előrelendítik az ország gazdaságát
- mondta válaszában a tárcavezető.
A környezeti, műemlékvédelmi és építészeti szempontokat érintő egyedi szabályokkal kapcsolatos kritikákra Lázás János úgy reagált, a végrehajtás során szerzett tapasztalatokra figyelemmel az Országgyűlés csaknem egy éve már pontosította és szigorította a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályrendszert annak érdekében, hogy tovább csökkentse a kiemeltté nyilvánítás lehetőségében rejlő elvi kockázatokat.
Ezt követően a közvetlen közcélt szolgáló beruházások (például katonai, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, valamint egyházi vagy nemzetiségi célú fejlesztések) mellett csak olyan magánberuházások nyilváníthatók kiemelt beruházássá, amelyek nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságúak vagy legalább százmilliárd forint költségigényűek és legalább száz új munkahely megteremtését biztosítják, vagy ipari park, logisztikai park területén valósulnak meg
- emelte ki a miniszter.
Hozzátette: az új szabályozás jelentős korlátozásokat hoz a korábbiakhoz képest, így nemzetgazdasági érdekeink előmozdítása mellett sem engedi a befektetői magánérdekek parttalan érvényesülést a helyben élő magánszemélyek kárára, hanem számukra is garanciákat tartalmaz az élhető lakókörnyezet fennmaradása és a helyben történő, értékteremtő munkavállalás érdekében. Az egyes kiemelt beruházások építészeti minőségét, településképi, illetve környezeti illeszkedését pedig az is biztosítja, hogy az Országos Építészeti Tervtanács ezeket a beruházásokat is érdemben véleményezi.
A teljes interjúIDE kattintvaolvasható. | Magyarország stratégiai érdeke, hogy megmaradjanak a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok | Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint nem elég külföldi befektetéseket vonzani, azokat meg is kell tartani. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/09/magyarorszag-strategiai-erdeke-hogy-megmaradjanak-a-kiemelt-beruhazasokra-vonatkozo-szabalyok | null | true | null | null | BOON |
Nyolcvankilencedik születésnapján pénteken elhunyt Pásztor István, egykori tízszeres magyar bajnok és tizennyolcszoros országos rekorder és olimpikon pályakerékpáros.
A Magyar Kerékpársportok Szövetségének honlapja számolt be arról, hogy az 1952-es helsinki olimpián 10., valamint többszörös főiskolai világbajnok hosszas betegség után hunyt el.
Pásztor István aktív pályafutása után az országúti szövetségi kapitányi tisztséget húsz éven át - 1967 és 1987 között töltötte be. Edzőként legnagyobb sikere a müncheni olimpián elért hatodik hely volt. Az általa felkészített 100 km-es országúti csapat többször végzett világbajnokságokon az első tíz között, írja az MTI. | Meghalt Pásztor István, tízszeres magyar bajnok kerékpáros | Meghalt Pásztor István, tízszeres magyar bajnok kerékpáros - Az olimpikon pályakerékpáros 89. születésnapján, hosszú betegség után hunyt el. | [
"pásztoristván",
"kerékpár",
"pályakerékpár",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/bringa/2015/01/04/meghalt_pasztor_istvan_tizszeres_magyar_bajnok_kerekparos | 2015-01-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Mire találtak tanárt, a szülők másik iskolába íratták be a gyerekeket: a helyiek szerint emiatt szünetel az oktatás az alsóújlaki általános iskolában
A falubeliek maguk kerestek a Facebookon tanárt a gyerekeiknek, de hiába. A Belügyminisztérium megkeresésünkre cáfolta, hogy tanárhiány miatt szünetelne az oktatás az iskolában. Eközben kiderült: elbocsátottak egy tanárt, aki egyben momentumos politikus is, mert a pedagóguskirúgások miatt tiltakozásképpen december óta nem tartja meg az óráit. | Mire találtak tanárt, a szülők másik iskolába íratták be a gyerekeket | A Belügyminisztérium megkeresésünkre cáfolta, hogy tanárhiány miatt szünetelne az oktatás az alsóújlaki iskolában. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2023/08/29/vas-megyei-alsoujlak-altalanos-iskola-tanarhiany-oktatas | 2023. 08. 29. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Kiutat keresne a szlovák-magyar konfliktusból Jan Kubis szlovák külügyminiszter, bár ehhez először Budapesten szeretne partnert találni. A szlovák külügyek irányítója szerint a konfliktus gyökere Trianon.
A szlovák külügyminiszter szerint “itt az ideje, hogy Budapesttel elkezdjük keresni kiutat", ahhoz azonban, hogy az ilyen irányú "kérdésekről tárgyaljuk, partnerre is szükségünk van" - idézte Ján Kubis szavait a TA3 szlovák hírtelevízió vasárnap esti politika vitafórumát szemléző TASR szlovák hírügynökség.
Kubis abban látja a szlovák-magyar viszony alapvető problémáját, hogy Magyarországon sok az olyan ember, akik máig nem tudtak megbékélni a trianoni döntéssel és a történelmi Magyarország megszűnésével. A külügyminiszter kevesellte azt, ahogy a magyar fél eddig elítélte az eseményeket.
Kubis szerint a feszültséget azzal lehetne mérsékelni, ha a szlovák parlament minden pártja közös nyilatkozatban ítélné el a magyar szélsőségesek provokációit, de hogy ennek foganatja is legyen, ahhoz a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) támogatása is szükséges. Kubis szerint azonban az MKP "egy húron pendül" ezekkel az erőkkel, és nincs tisztában a helyzet komolyságával. Márpedig, ha az MKP folytatja ezt a politikát, azzal a szlovák diplomácia valamennyi megbékélést célzó aktivitását torpedózza meg - mondta a szlovák külügyminiszter. | Kubis patnert és kiutat keresne | Kiutat keresne a szlovák-magyar konfliktusból Jan Kubis szlovák külügyminiszter, bár ehhez először Budapesten szeretne partnert találni. A szlovák külügyek irányítója szerint a konfliktus gyökere Trianon. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2008/11/10/kubis_patnert_kiutat_keresne | 2008-11-10 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Nem lehet magabiztosan kijelenteni, hogy Mészáros Lőrinc gyerekei maradéktalanul elégedettek lennének a tulajdonukban lévő cégek tavalyi évével. Bár a kisebb vállalkozások szép számokat hoztak 2019-ben és növekedni tudtak, a tervezőiroda is felívelőben van, addig a zászlóshajó cégnél megtört a korábbi szárnyaló lendület. És nem is kicsit. A Fejér-B.Á.L Zrt.-nél jócskán visszaestek a bevételek, aminek szinte törvényszerű következménye lett, hogy a profit is jóval alacsonyabban alakult a 2018-asnál. Igaz, ez is csak viszonyítás kérdése, hiszen még így is 1,5 milliárdos profitra tettek szert (ám ez az előző évi negyede).
Ami viszont a Nemzeti Együttműködés Rendszerében egész ritka jelenség: ezúttal egyetlen cégükből sem fizettek ki maguknak osztalékot, hiába lett volna rá lehetőség.
Negyedére zuhant a profit
Mészáros Lőrinc gyerekeinek legnagyobb és legjobban prosperáló cége az építőipari tevékenységgel foglalkozó Fejér-B.Á.L. Zrt., melynek szárnyalása tavaly mintha megbicsaklott volna. A 2018-as 23 milliárd forint után már "csak" 17 milliárd folyt be a kasszába árbevételként, igaz, ezt az értéket 1,8 milliárddal növelte az aktivált saját teljesítmény értéke is és több mint félmilliárd egyéb bevételt is elkönyvelhettek.
A kiadások azonban a korábbinál magasabb szinten alakultak:
anyagjellegűként 14 milliárd után 15,8 milliárdot számoltak el,
személyi jellegűként pedig 921 millió után 1,2 milliárdot.
Utóbbi hátterében nem a létszám bővülése áll, hanem a bérek emelése. Az átlagos foglalkoztatotti létszám ugyanis 167 főről 166-ra mérséklődött tavaly. Az ez alapján számolt átlagbér viszont 355 ezer forintról 471 ezerre nőtt.
Szokatlan tétel a kiadások között
A részletezett anyagjellegű ráfordítások között tűnt fel egy igazán szokatlan tétel:
hirdetés, reklám, propaganda: 544 millió forint.
A tétel jelentős, főleg annak fényében, hogy egy ekkora összegű kampány esetén számos helyen találkozni kellett volna, ámnem tudunk felidézni semmilyen Fejér-B.Á.L. reklámot. Az biztos, hogy jelentős kiadás volt ez, mivel a korábbi években ezen a címen ennek töredékét költötték el. 2017-ben 2 milliót, 2018-ban pedig 20 millió forintot. A megugrás hátterében véleményünk szerint két dolog állhat: vagy valamelyik focicsapatot szponzorálták meg ekkora összeggel (az eszéki vagy a felcsúti focicsapatot tartjuk erre esélyesnek, melyeknek a honlap szerint támogatói is), vagy pedig valamelyik KESMA-terméket "támogattak" meg ilyen formában ekkora összeggel.
Végeredményben 1,5 milliárd forint tisza nyereség maradt a vállalkozásban, ami alig több mint a negyede a 2018-as, 5,7 milliárdos profitnak. A nyereség osztalékfizetés nélkül teljes egészében a cégben maradt. Igaz, 2018-ban 5,6 milliárdot vettek ki a cégből (2017-ben pedig az első osztalékfizetéskor 750 milliót vettek ki).
A mostani tartalékolás érthetővé is válhat, ha azt nézzük, hogy a cég tartozásállománya egy év alatt több mint a háromszorosára nőtt, 14 milliárd forint szerepel ezen a soron a mérlegben. A növekedés hátterében a rövid lejáratú kötelezettségek, pontosabban a vevőktől kapott előlegek állnak. Itt 555 millió forint után 8,3 milliádot tartanak nyilván, ami azt sejteti, hogy valamelyik munkát előre kifizhette a megrendelő.
Felívelőben a tervezés
Saját alapítású cége még Mészáros Lőrinc gyerekeinek a Fejér Tervező Mérnökiroda Kft. Bár csak 2017-ben alapították, nem kellett három teljes év sem ahhoz, hogy az egymilliárdot is meghaladja a cég árbevétele. Ebben nagyon sokat számított a 2019-es év, hiszen több mint megtriplázták a befolyó forintokat. 318 millió forint után 1,1 milliárd érkezett a pénztárba. Igaz, a ráfordítások ebben az esetben is jócskán megnövekedtek:
anyagjellegűként 203 millió után 781 milliót könyveltek el,
személyi jellegűként pedig 79 millió forint után 111-et.
Utóbbi növekedéséhez azonban ezúttal a létszám bővítése is hozzájárult. Az átlagos statisztikai létszám 11 főről 13-ra nőtt tavaly. A számolt átlagos bruttó bér pedig 482 ezerről 567 ezerre emelkedett.
Végeredményben a cég nyeresége 42,7 millióról 165 millióra nőtt 2019-ben, amit ezúttal is az eredménytartalékban helyeztek el. Osztalékfizetés nem történt.
A vásárolt cégekre sem panaszkodhatnak
A Fejér-B.Á.L Zrt. még 2018 év elején szerezte meg a többségi tulajdonrészt a Fenstherm Future Zrt.-ben, és nem is lehet okuk panaszra a Mészáros-gyerekeknek a cég teljesítményére. Tavaly több mint harmadával növekedett a társaság árbevétele, 3,5 milliárd forint után 4,8 milliárd folyt be a kasszába, amiből a végén a korábbinál nagyobb nyereség, 283 millió forint maradt. Az összeget itt is az eredménytartalékba helyezték.
Mint arról lapunk elsőként beszámolt, tavaly novemberben újabb társaságot szerzett meg leánycének a Fejér-B.Á.L. A fő tevékenységként fémmegmunkálással foglalkozó, állami támogatással felpumpált Gerecse-Plusz Kft.-t. A tulajdonszerzés időpontjából kiindulva Mészáros Lőrinc gyerekeinek nem sok ráhatása lehetett a 2019-es év gazdasági teljesítményére, ám érdemes egy pillantást vetni a cég számaira. Ezek ugyanis kisebb bevételcsökkenésről, és drasztikus profitzuhanásról árulkodnak. Értékesítésből származó árbevélként a cég 973 millió forint után tavaly 889 milliót könyvelt el, ám a ráfordítások annyival magasabb szinten alakultak tavaly, hogy végeredményben az előző évi töredéke maradt meg tiszta nyereségként. 99 millió után mindössze 14,1 millió forint. A tétel nagyságát tekintve nem is meglepő, hogy ezt az összeget inkább bent hagyták a cégben és nem döntöttek osztalékfizetésről. A társaság egyébként stabil lábakon áll, hiszen 192 milliós saját tőkéje van, igaz, jócskán megugrott a kötelezettségek állománya, 162 millió forint után 426 millió szerepel ezen a soron. | Ez sem tipikus: Mészáros Lőrinc gyerekei egy cégükből sem vettek fel osztalékot | Megtört 2019-ben a szárnyaló lendület Mészáros Lőrinc gyermekeinek zászlóshajó cégénél. Más érdekeltségeik ugyanakkor elég jól hoztak a konyhára. Osztalékot azonban egyik cégükből sem vettek ki a beszámolók szerint. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ez-sem-tipikus-meszaros-lorinc-gyerekei-egy-cegukbol-sem-vettek-fel-osztalekot.html | 2020-09-23 09:26:00 | true | null | null | mfor.hu |
A kormányzat továbbra is megpróbálja zöld beruházásként eladni a kétszáz éves Városliget beépítését, de egyre nyilvánvalóbb, hogy a projekt sokkal inkább hasonlít arra a fajta blöffre, amiről a vizes vébére felépült Dagály uszoda kapcsán Fürjes Balázs kormánybiztos elszólása miatt fény derült.
Semmi sem az, aminek mondják, semmi sem az, aminek látszik, viszont úgy drágul, mint háború idején a cukor, mi az? Tetszőleges kiemelt kormányzati beruházás, amely definíció az új közlekedési múzeummal kapcsolatban is igazzá vált.
Láttak már képeket az új múzeumépületről?
Egy-két látványtervet köröztetett ugyan a sajtóban a beruházó Városligeti Ingtlanfejlesztő Zrt., de hogy valójában mi épül fel, arról csak onnan tudunk pontosabb adatokat, hogy időközben, fű alatt megkapta a projekt az építési engedélyt. Társadalmi egyeztetésről nem hallottunk, de egy kedves hölgy elmondta az információs telefonszámon, hogy ilyenre már ne is számítsak, már készülnek a tervek, ebbe a finanszírozó állampolgárnak beleszólása nincsen.
Mielőtt elmerülnénk a részletekben, nézzük meg, mit is állítottak eddig az általában fizetett hirdetésekként megjelenő cikkekben az új múzeumról.
„A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum kívül-belül megújul”
– írta az Origó.
„Eredeti állapotában építik újjá a Közlekedési Múzeumot”
– írja a múzeum honlapja.
„Pfaff Ferenc 1896-os tervei szerint állítjuk helyre az épületet”
– ezt pedig Vitézy Dávid nyilatkozta, akit tavaly neveztek ki a múzeum élére, korábban a BKK vezetőjeként lett ismert. Az igazgatói nyilatkozatból azonban néhány apróság kimaradt.
Az autómentes blöff
Például, hogy egy négyszintes mélygarázst is kap a múzeum.
Azt már korábbi cikkünkben leírtuk, hogy itt szó sincs felújításáról, restaurációról, megújulásról: az utolsó kavicsig elbontják a régi épületeket, és helyette egy gigantikus föld alatti bunkert hoznak létre, majd efölé, jó pár méterrel a korábbi épülettől eltolva, visszaépítik az eredeti tervek alapján – néhányak szerint gyönyörű, mások szerint historizáló, giccses – pavilon épületét, ami hat emelet magas lesz.
A földalatti mélygarázs méreteiről azonban eddig nem lehetett sok konkrétumot tudni, az építési engedélyben azonban már kötelező volt szerepeltetni néhány számot is.
Túl azon, hogy a mélyépítés igencsak költséges dolog – a 4-es metró óriási állomásai igencsak megdobták a haszontalan vonal költségeit –, meglehetősen furcsa, hogy éppen a park szélén, pihenő övezetben, a tervezett dugóövezet határán innen (a Hungária körúton belül) épül fel egy óriási parkoló.
Főként, ha azt is tudjuk, hogy az autómentesség jegyében megújuló Városligetben nemcsak itt, hanem a Vidámpark szélén és a Dózsa György úton is terveznek ilyen több száz autós garázsokat a Liget-projekt keretében. Szóval a nagy parkfejlesztés valójában részben a betonozásról szól.
„Ha egy ilyen mélygarázs plusz parkolókapacitást hoz létre, akkor valójában vonzza a forgalmat a belvárosba, nagyobb dugót, nagyobb környezetszennyezést okoz.”
– Ezt tavaly írta ki Facebook-oldalára Vitézy, de nem az új múzeum, hanem a József Nádor téri átépítések kapcsán. Ilyen az, amikor egy politikus differenciáltan gondolkodik.
Való igaz, hogy a Városliget nem a belváros szíve, de a mélygarázs építéséhez jó sok fát kell kivágni, és ugyanúgy érvényesülnek egy ekkora parkoló negatív környezeti hatásai: odavonzza az autókat, állandósítja a forgalmat és a levegőterhelést a környéken.
Blöff volt tehát a Városliget sokat kommunikált autómentesítése is.
A régi épület-blöff
Még ennél is nagyobb az aggodalom azonban amiatt, hogy egyáltalán hogyan kapta meg ez a zsákbamacska-projekt az építési engedélyt anélkül, hogy elvégezték volna a környezeti hatástanulmányt.
Igen, egy közpark átalakításáról beszélünk, amihez nem készült környezeti hatástanulmány.
Kezdjük egy rövid építési engedélyeztetési bürokráciával: ha valaki építeni akar valamit, ahhoz építési engedély kell. Ehhez viszont akár két tucatnyi más hatóság jóváhagyását kell megszerezni. Átlag földi halandónak felfoghatatlanul bonyolult rendszer működik nálunk, ami egyrészt bosszantó, másrészt – ha például a régészeti és természeti értékek megőrzését akarjuk biztosítani –, ez egy szükséges rossz.
Az új közlekedési múzeum esetében a Városliget Zrt. kezdte meg a terveztetést és engedélyeztetést, és idén január végére jött meg az elvileg jogerős engedély. Ebben azonban több civil - így a Ligetvédők és a Levegő Munkacsoport - , de még Zugló Önkormányzata is számos szabálytalanságot vélt felfedezni, ezért bírósághoz fordultak.
Az alapvető felháborodás oka, hogy a környezetvédelmi hatóság, ami jelen esetben a Pest Megyei Kormányhivatal, megelégedett az előzetes vizsgálati dokumentációval, ami alapján úgy látja, nem kell környezeti hatásvizsgálat.
Az ügyben illetékes szerv a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, Tarnai Richárd (aki 2010-2014 között Fidesz-KDNP parlamenti képviselő is volt), így fogalmazott a Magyar Időknek:
“a program egy rendkívül jó projekt, hiszen több zöldfelület jön létre, jól jár a város és az emberek is.”
Ő írta alá a többek által jogilag és szakmailag is kifogásolt környezetvédelmi jóváhagyást a projektre.
Attól most tekintsünk el, hogy a „nő a zöldfelület” a Városligetben toposznak mekkora az igazságtartalma (Itt olvashat erről.), mert most egy másik trükkel él a beruházó, és az ehhez asszisztáló állam: arra hivatkoznak, hogy az eredeti tervek szerinti kialakításról van szó.
Csakhogy mint láttuk, az épület sokkal nagyobb lesz, mélygarázs is épül, ráadásul arrébb is tolják jó pár méterrel.
Utazás a Föld középpontja felé – négy szint a mélyben
Maga a múzeum eddig körülbelül 5.024 ezer m2-es területű volt (ez most kicsit kisebb, 3800 m2 lesz), a pincerendszer azonban ennek hétszerese, 33.482,22 m2 területű. Ennek a felét teszi ki a mélygarázs, a gödörbe süllyesztett kiállítótér 6.606 m2, így összességében 10.406 m2 lesz az alapterület, a korábbi épülethez képest dupla akkora területet kell 15-20 méter mélyen kiásni. Ez jóval több mint rekonstrukció. Ráadásul négy szinttel mélyebben.
Az engedély legérdekesebb pontja a környezetvédelmi hatóság jóváhagyása, amit a fent emlegetett Tarnai Richárd írta alá. Alapos vizsgálatnak nehéz lenne minősíteni az öt oldalas dokumentumot.
Elég furcsa önmagában, hogy egy ekkora betonmonstrumnál miért ne kéne környezeti hatásvizsgálat? Csak néhány felvetés, miért lenne ez szükséges:
A 4 szintes, 351 autós autóparkoló már önmagában elég jelentős hatással lesz a levegőszennyezésre.
Több tucat fát kell kivágni – legalább érdemes lenne ennek hatásait megvizsgálni, mert erre sem a környezetvédelmi jóváhagyás, sem az építési engedély nem tér ki.
Van egy termálfürdő a szomszédban, meg pár száz fa, a mínusz négyszintes betonteknő alaposan átalakítja majd a talaj alatti vizek forgalmát, ráadásul itt a talajvíz nagyon alacsonyan van. Mégis csak a Széchenyi fürdő Magyarország egyik fő turista attrakciója, csak nem kéne esélyt adni, hogy valami beüt a termálvíz hozamba / minőségbe (persze ennek alig van esélye, de azért csak illene vizsgálni).
A kormány nem túl elegáns módon egyébként a Városliget egész területét gyakorlatilag kivonta a minden földi halandóra vonatkozó építési és környezetvédelmi szabályok alól, így sem a szomszédoknak, sem a területen résztulajdonos (!) Zuglói Önkormányzatnak nincs joga, hogy az építési engedélyezésbe érdemben beleszóljon.
Egy másik megkérdőjelezhető húzás volt, hogy az egyes épületeket csak egyesével vizsgálták, és nem merték az egész Városliget telebetonozását egy környezetvédelmi eljárásban vizsgálni.
A törvényi szabályozásból is világosan értheti bárki, hogy itt nem felújításról van szó:
„Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.”
A térfogat nő? Igen, kb 6-7-szeresére. Megtartanak egyetlen téglát is? Nem. → Nem felújítás
„Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett.”
Eredetileg volt mínusz 4 szintje? Nem. Eredetileg volt 351 autós mélygarázs? Nem. → Nem helyreállítás.
(Az már tényleg csak a hab a tortán, hogy olyan ingatlanról született a határozat, ami nem is létezik. 29732/1 helyrajzi számú ingatlan ugyanis nincs. :/)
Mivel többen bírósághoz fordultak, jó esély van, hogy a sok ellentmondással és hiányossággal teli környezetvédelmi jóváhagyást előbb-utóbb visszavonják.
Az építkezésre már idén tavasszal ki akarják írni a közbeszerzést, és nyáron a tervek szerint meg is kezdődhet a munka.
Hol áll meg az építés költsége?
És hogy mennyiért? Azt még mindig nem köti az orrunkra a Városliget Zrt. - a kezdeti 7 milliárd után mi már 15,6 milliárdról tudunk.
De a kormány sem bíbelődik túlzottan a költségek vizsgálatával, egy 2015-ös kormányhatározatban az egész Liget Projektre adtak 153 milliárdot, ez 2016-ra megnőtt 157,2-re.
Igazán sportos a növekedés üteme, hiszen a rendkívül elnagyolt, konkrétumok nélküli KPMG-s “megvalósíthatósági tanulmány” 2013-ban még 141 milliárddal számolt, és azóta ebből kikerült az építészeti- és fotó- és a Ludwig Múzeum is - ezek nélkül talán 100 milliárd volt az eredetileg becsült ár. Szóval az 50 százalékos költségemelkedés már most meg van, és még meg se kezdődött az építkezés. | A környezetvédelemi hatóság lelkesen tapsol, hogy a Városligetben 350 parkolós mélygarázs épül a közlekedési múzeumhoz | Egy kisebb pláza is megirigyelné az új közlekedési múzeum 350 parkolóhelyét, amit példátlan módon egy közparkba építenek be. | null | 1 | https://444.hu/2017/03/07/a-kornyzetvedelemi-hatosag-lelkesen-tapsol-hogy-a-varosligetben-350-parkolos-melygarazs-epul-a-kozlekedesi-muzeumhoz | 2017-03-07 09:14:13 | true | null | null | 444 |
A Pesti Központi Kerületi Bíróság szabadlábra helyezte Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkárt, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjét és Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet. A moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladása kapcsán vették őrizetbe a korábbi vezetőket, előzetes letartóztatásukat a Központi Nyomozó Főügyészség kezdeményezte, de a bíróság máshogy döntött. A döntés nem jogerős.
A gyanúsítottak a nyomozóhatóság szerint az árfolyamveszteségre is tekintettel a magyar államnak összesen csaknem hétmilliárd forint kárt okoztak. A gyanú szerint az akkor moszkvai magyar nagykövet felhatalmazás nélkül, a szabályok megkerülésével három éve aláírt egy szerződést az ingatlan eladásáról. A vételár az ügyészség szerint sokkal alacsonyabb volt a piaci értéknél. A 23,6 millió amerikai dolláros árból a vevő a szerződéskötés után 21,3 milliót átutalt a magyar államnak. Ezt az összeget az MNV számláján írták jóvá, és 3,5 milliárd forintra konvertálták át.
Az ügyészség szerint a jogszerűtlenül megkötött, előnytelen szerződésről Horváthné Fekszi Márta és Tátrai Miklós is tudott, ennek ellenére azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg. | Szabadlábon a moszkvai ingatlanügy gyanúsítottjai | Szabadlábra helyezte a bíróság a moszkvai magyar ingatlanügy kapcsán őrizetbe vett volt állami vezetőket. Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetője és Székely Árpád volt moszkvai nagykövet előzetes letartóztatását kezdeményezte az ügyészség, de a bíróság másképp döntött. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/02/szabadlabon-a-moszkvai-ingatlanugy-magyar-gyanusitottai | 2011-02-10 15:34:00 | true | null | null | Origo |
Az HBO sorozatához megjelent kisfilm a 6. évad forgatási munkálataiba enged betekintést.
A korábbi vidám fotókollekció, majd az ugyancsak roppant szívderítő teaser trailer és a múltheti karakterposzterek után ezúttal egy werkfilm érkezett a Trónok harca világszerte fenemód várt hatodik évadához. Az ötperces videóban főleg a készítőket láthatjuk és hallhatjuk, amint a sorozatról és annak munkálatairól magyaráznak, ugyanakkor több érdekes forgatási pillanat is mutatnak nekünk, amelyekben a széria színészei is feltűnnek. A nagy sikerű sorozat új szezonja április 24-én fog startolni az HBO amerikai csatornáján. | A színfalak mögé kalauzol a Trónok harca új werkje | Az HBO sorozatához megjelent kisfilm a 6. évad forgatási munkálataiba enged betekintést. | [
"game of thrones",
"hbo",
"sorozat",
"trónok harca",
"tv",
"werkfilm"
] | 0 | http://24.hu/kultura/2016/03/01/a-szinfalak-moge-kalauzol-a-tronok-harca-uj-werkje | 2016-03-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Lezárult a rendőrségi akció a kenyai főváros, Nairobi központjában lévő DusitD2 épületegyüttesnél, amelyet kedden az al-Shabaab nevű szomáliai terrorszervezet fegyveresei támadtak meg – jelentette be szerdán Uhuru Kenyatta kenyai elnök, hozzátéve, hogy a terroristákkal több mint húszórás ostrom után végeztek a biztonsági erők. Az elnök legalább 14 civil halálát erősítette meg, és közölte, hogy több mint 700 embert evakuáltak.
Szerda hajnalban hírügynökségek szerint még robbantottak és lőttek a Nairobi központjában lévő DusitD2 épületegyüttesnél, amelyet előző nap kora délután ért terrortámadás. A szomáli iszlamista milícia, az al-Shabaab már kedden jelentkezett a támadás elkövetőjeként.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan hányan voltak kezdetben a támadók, de az egyik kenyai tévé felvételein négy fegyveres látszik.
A terrorelhárító rendőrség egyik tisztje azt mondta, a terroristák célpontja egy konferencia volt, amelyet a szállodában tartottak, és amelyen amerikaiak is részt vettek, de az esemény helyszínét az utolsó pillanatban megváltoztatták a rendezők. A támadók nem tudtak bejutni a szállodába, ezért a mellette lévő épületet rohanták meg. | Világ: Lezárult a rendőrségi akció Nairobiban, a terroristákat lelőtték | Hajnalban még fegyverropogást és robbanásokat lehetett hallani. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20190116_Lezarult_a_rendorsegi_akcio_Nairobiban_a_terroristakat_lelottek | 2019-01-16 09:25:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Az első kalapból húzzák a Pick Szegedet Bécsben.
Amint az európai szövetség (EHF) a hétvégi forduló után közölte: a sorsolást csütörtökön délben rendezik Bécsben. A szabályok értelmében azonos országbeliek nem kerülhetnek azonos kvartettbe.
A 16 együttest négy négyes csoportba sorsolják. A csoportelsők biztos továbbjutnak a negyeddöntőbe, a másodikok további szereplése attól függ, hogy ki rendezi meg május közepén a négyesdöntőt.
A férfi EHF Kupa kalapbesorolása a csütörtöki sorsolás előtt:
1. kalap: PICK SZEGED, Montpellier (francia), Füchse Berlin (német), TSV Hannover (német)
2. kalap: Tatran Presov (szlovák), Skjern (dán), Constanta (román), Ademar Leon (spanyol)
3. kalap: Lugi HF (svéd), Chambéry (francia), Nantes (francia), HC Zomimak-M (macedón)
4. kalap: CSURGÓ, Kristianstad (svéd), Hlohovec (szlovák), Sporting CP (portugál) | Pick Szeged: csütörtökön EHF sorsolás | Az első kalapból húzzák a Pick Szegedet Bécsben. | [
"ehf",
"pick szeged",
"sorsolás"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2013/12/02/pick-szeged-csutortokon-ehf-sorsolas | 2013-12-02 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A neve TIM, 6 km/h-val közlekedik és nagyon intelligens.
A Nagy Hadronütköztető (LHC, Large Hadron Collider) a világ legnagyobb olyan laboratóriuma, ahol elemi részecskéket ütköztetnek, mely közben olyan "egyszerű" dologra keresik a választ, hogy mégis hogyan épül fel, vagy működik a világunk.
Természetesen ennél sokkal bonyolultabb folyamatok zajlanak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, azaz a CERN 27 km-es alagútrendszerében, és most nem is erre, hanem a mindezt folyamatosan ellenőrző TIM-ről lesz szó.
Eges vélekedések szerint az LHC tökéletesen alkalmas a Föld és azzal együtt az emberiség elpusztítására, amivel a tudósok persze szeretnek vitatkozni, de azért meg is tesznek mindent, hogy hirtelen ne keletkezzen egy fekete lyuk a svájci-francia határon és ne emésztődjön el a világunk.
Többek között ezért is született meg TIM, ami egy plafonra szerelt sínrendszeren mozgó diagnosztika feladatokat ellátó robot. Az elnevezés a Train Inspection Monorail elnevezés kezdőbetűiből áll össze, amit talán úgy lehetne magyarítani, hogy Egysínű Ellenőrző Vonat. De legyen akkor Egysínű Vonattal Igazgató, és máris meg van a magyar neve: EVI.
A TIM, azaz EVI által használt sín már korábban is létezett, de akkor más jellegű, akár embereket is szállító kabinok közlekedtek rajta. Egy ideje ez már TIM felségterülete, ahol a CERN által közzétett videó szerint rengeteg hasznos feladatot lát el így:
A rendszer 6 km/órás sebességgel cirkál az alagútban, ami közben folyamatosan méri a hőmérsékletet, az oxigén szintet, vagy fotókat készít a berendezésekről. A rajta elhelyezett szenzorok segítségével méri a sugárzás szintjét, az infravörös kamera képei pedig szintén fontos információval látja el az CERN szakembereit arról, hogy van-e valami rendellenes az ütköztető környékén.
TIM általában önállóan közlekedik, de ha szükség van rá, akkor plusz szerelvényeket, és mérőeszközöket is képes szállítani, illetve működtetni. EVI, köszönjük, hogy vagy, és működsz, és annak ellenére megvéded az emberiséget egy hirtelen kialakuló fekete lyuktól, hogy annak valószínűsége az összes becslés szerint egyenlő a nullával. | Egy robot figyel rá, hogy ne semmisüljön meg a Föld | A neve TIM, 6 km/h-val közlekedik és nagyon intelligens. | [
"cern",
"nagy hadronütköztető",
"large hadron collider",
"robot",
"részecskegyorsító",
"tim"
] | 0 | http://24.hu/tudomany/2016/11/28/egy-robot-figyel-ra-hogy-ne-semmisuljon-meg-a-fold | 2016-11-28 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
„Hálapénz mindig is volt, van és mindig is lesz!” és „A hálapénz korrumpálja az egész egészségügyet. Minden áron meg kellene tőle szabadulni. Felesleges elemezni, be kell tiltani, és büntetni kel. Ha nem így lesz, soha nem lesz semmi jobb.” Többek között ilyen véleményeket írtak be a hozzászólók különböző lapok internetes oldalain Velkey György április 13-i, nemzetes interjújára reagálva.
A Bethesda Gyermekkórház igazgatója szerint ezen a téren tisztább helyzetet teremtene, ha az intézményben a pluszszolgáltatásoknak előre meghatározott díja lenne. „A paraszolvencia nagyon mélyen beivódott a magyar egészségügy működésébe, rengeteg kárt tesz, de a jelenlegi helyzetben az egészségügy működéséhez sajnos nélkülözhetetlennek tűnik. A problémára egy célzott, hosszú távú programmal kellene reagálni, pusztán a bérek emelése a megszüntetéséhez nem elegendő.” Velkey fontosnak tartotta megismerni, hogy miért adják a betegek a hálapénzt. „Sok esetben ez ugyanis nem a hála kifejezésének eszköze, hanem burkolt szolgáltatásvásárlás.”
Ezt, mint megjegyezte, tudományos felmérések állítják. Egy ilyet közölt a Bors is. A szülészeti paraszolvenciát vizsgáló kutatás szerint az esetek több mint háromnegyedében adtak az emberek hálapénzt a szülésért, átlagosan mintegy 52 ezer forintot.
Az igazgató elmondta azt is, hogy egészségpolitikai támogatás és esetleges jogszabály-módosítás esetén tervezik bevezetni néhány év múlva azt, hogy aki nem választ orvost és nem vesz igénybe pluszszolgáltatást, annak a kórházban a szülés teljesen ingyenes lesz. Ezzel együtt ugyanakkor meghatároznák, hogy mi az a többlet, amit jelenleg hálapénzzel váltanak meg.
A gyermekkórház igazgatójának véleményét és terveit több lap is szemlézte, s bőven akadtak ezzel kapcsolatban vélemények. Volt olyan hozzászóló, aki szerint a hálapénz korrumpálja az egész egészségügyet és meg kell tőle szabadulni. Akadt, aki annak adott hangot, hogy a hálapénz soha nem fog eltűnni teljesen. „Nem látok se kiutat se megoldást, mert a hálapénz annyira a társadalom része, hogy azon változtatni nem lehet. Mocskos dolog, de ez van.”
Más hozzászóló ezt másik oldalról közelítette meg. „Létezik az az orvosi réteg és az nem kevés, amelyiknek bármekkora összegre emelnék a fizetését, a hálapénzzel akkor is a többszörösét megkeresnék, megkeresik, és hülyék lennének lemondani havi milliós tételekről.” Az illető hozzátette azt is, hogy egy közepes város szülészetén 100 ezer fölött van egy szülés, és ez nem egy magánkórház elit osztálya, hanem egy mezei szülészeti osztály hatágyas kórtermekkel.”
„Régen azért adtunk hálapénzt, hogy előnyben részesüljünk, ma annak reményében, hogy ne részesüljünk hátrányban. Kevesebb stadion kell, több egészségügyi létesítmény és öregek otthona – akkor majd talán megszűnik. Aki ma kórházba kerül, még betegebb lesz. Fertőtlenítő kézmosó nuku, évek óta csak az üres flakon. Takarítás nuku, minden szó szerint ragad a kosztól, az étel olyan, amilyet annó a disznónak adtak, de már annak sem lehet. Az egészségügy néhány éve még talán elfogadhatónak volt nevezhető – ma már katasztrofális.” Ezt a Napi.hu-ra írta be egy olvasó.
Egy másik hozzászóló szerint nem igaz az, hogy nincs mit tenni a hálapénz ellen, mert elég megbüntetni az orvost, aki elveszi a hálapénzt, és megbüntetni azt, aki adja. Amihez szükség van az olvasó meglátása alapján a több biztosítási rendszer bevezetésére. Ehhez írtak többek között egy olyan megjegyzést is, hogy jelenleg „az egészségügy leamortizálása azért történik, hogy az emberek minél könnyebben beterelhetők legyenek a fizetős egészségügybe.”
Sőt ez ellen nem is mindenki berzenkedik. Az egyik olvasó ugyanis annak adott hangot, hogy „kell is a fizetős egészség ügy. Mégpedig azért, mert rengeteg olyan ellátott van, aki soha semmilyen formában nem fizetett egy petákot sem, mégis olyan ellátást kap, mint aki évek óta perkál.”
Az Nlcafe.hu a téma apropóján írt arról levélírók tapasztalatait megosztva, hogy Németországban a hálapénz nem működik. Egy Münchenben élő magyar családapa arról számolt be, hogy amint bejelentett munkahelyük lett, intézték az egészségbiztosítást is, de a kártyák megérkezése előtt orvoshoz kellett fordulniuk, mert beteg lett a gyerek. Egy magyar doktornőt fogtak ki, aki ellátta őket és minden rendben volt. Amikor az itthoni szokásoknak megfelelően az orvosnak átnyújtottak egy borítékot, az felvilágosította őket arról, hogy ott ennek nincs helye, és nem is illik hálapénzt adni, mert azt az orvosok „vagy nem fogják érteni, vagy kikérik maguknak.”
Te miért fizettél legutóbb? Ha téged is meg akartak már vesztegetni, vagy úgy érezted, hogy kenőpénz nélkül nem fogsz előbbre jutni, írd meg a sztoridat névtelenül a Fizettem.hu-ra és segíts összeállítani Magyarország kenőpénz-térképét! | Átlagosan 52 ezer forintot kell fizetni az orvos zsebébe egy szülés levezetéséért | Egy orvos 160 ezer forintot kért egy ügyeletben elvégzett szülésért, pedig nem ő volt a fogadott orvos, és ezt azzal magyarázta, hogy a műtő bérleti díjá | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/04/18/atlagosan-52-ezer-forintot-kell-fizetni-az-orvos-zsebebe-egy-szules-levezeteseert/ | 2017-04-18 11:49:14 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Financial Times és a Gazeta Wyborcza számolt be elsőként arról, hogy Leszek Czarnecki, a Getin Noble Bank tulajdonosa szerint Marek Chrzanowski, a lengyel pénzügyi felügyelet (KNF) vezetője a bank piaci kapitalizációjának 1%-ára rúgó (közel 13,6 millió zloty) díjat kért tőle a felügyelet "támogatása" és "védelme" fejében. Az ügyben a lengyel miniszterelnök vizsgálatot... | "Védelmi pénzt" kért a lengyel pénzügyi felügyelet vezetője? | Le is mondott a vádak miatt. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/vedelmi-penzt-kert-a-lengyel-penzugyi-felugyelet-vezetoje.4.304288.html | 2018-11-14 11:00:00 | true | null | null | Portfolio |
Az OTP Magánnyugdíjpénztár (OTP Mnyp) működésének egyik évében sem kötött olyan vagyonkezelői szerződést, amely túllépte volna a befektetések portfólió-kezelésre vonatkozó díjplafonját. A pénztár így a PSZÁF februári határozatának megállapításait megalapozatlannak tartja, ezért bírósági felülvizsgálatot kért – közölte a nyugdíjkassza.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az elmúlt napok sajtóhírei szerint négy magánnyugdíjpénztárnál is azt állapította meg, hogy befektetéseiknél nem a tagok érdekeit képviselték. A Napi Gazdaság szerinta PSZÁF azt kifogásolta, hogy a pénztárak olyan - indokolatlan - közvetett befektetéseket eszközöltek, amelyek jelentős többletköltségeket okoztak, így negatívan befolyásolták az eszközértéket, és ezen keresztül a nettó hozamot.
A pénztáraknak – a Napi szerint az Aegon, az AXA, az ING és az OTP volt a szabálytalankodó – a felügyelet előírta, hogy mutassák ki az indokolatlan közvetett befektetések okozta többletköltséget. Kötelezte őket arra is, hogy a pénzt utalják vissza a pénztártagoknak, az erre vonatkozó követelést közben érvényesítve a vagyonkezelővel szemben.
Az OTP Magánnyugdíjpénztár közleménye emlékeztet arra: a PSZÁF a magánnyugdíjpénztárak működésének megkezdése óta folyamatosan vizsgálja befektetési gyakorlatukat, és a folyamatos felügyeleti vizsgálatok eddig mindig rendben találták az OTP Mnyp befektetési gyakorlatát. A pénztár a közlemény szerint befektetési tevékenységére vonatkozó részletes információszolgáltatási kötelezettségének mindig határidőre eleget tett.
"Pénztárunk mindig mindenben a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el. Az OTP Magánnyugdíjpénztár működésének egyik évében sem kötött olyan vagyonkezelői szerződést, amely túllépte volna a befektetések portfolió-kezelésre vonatkozó díjplafonját. A felügyelet által vizsgált időszak évében, 2010-ben az OTP Magánnyugdíjpénztár kiemelkedően jó hozamot ért el a piacon, nem kis részben a felügyelet által vizsgált közvetett befektetési eszközök alkalmazásának köszönhetően" - tartalmazza a közlemény.
A PSZÁF februári határozatának megállapításait az OTP Magánnyugdíjpénztár megalapozatlannak tartotta, ezért bírósági felülvizsgálatot kért, mert jogszabálysértőnek véli. Jogerős döntés még nem született az ügyben, lezárásáig a részletekről nem kívánnak nyilatkozni - közölte a kassza. | OTP: Károkozás helyett kiemelkedő hozam | OTP: Károkozás helyett kiemelkedő hozam - Bíróságon támadják meg a PSZÁF határozatát, ami szerint megkárosította a nyugdíjkasszájuk a tagokat. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2011/ongondoskodas/az_otp_cafolja_a_karokozas_vadjat/ | 2011-06-06 23:31:00 | true | null | null | Index |
Az áfabotrányt kirobbantó Horváth Andrásnak nemrég egyetlen jegyzetfüzetet adott vissza a rendőrség. A többi, a házkutatáskor elvitt iratokat, számítógépes merevlemezeket egyelőre nem kapta vissza. Horváth hivatalosan még nem gyanúsított, pedig három hónapja folyik ellene eljárás. Így nem is tudja, mi ellen kellene védekeznie.
A múlt héten behívta a rendőrség az áfabotrányt kirobbantó Horváth Andrást, mondta el az Origónak az adóhatóság volt dolgozója. Horváthnál decemberben házkutatást tartottak, és iratokat, számítógépes merevlemezt, füzeteket vittek el. Most arról értesítették, hogy a lefoglalást megszüntették, és visszakap dokumentumokat – mondta Horváth. Azonban csak a rendőrök csak egyetlen jegyzetfüzetet adtak vissza.
A noteszt a házkutatáskor vitték el tőle, és azoknak az újságíróknak és más ismerőseinek a neve, elérhetősége volt benne, akikkel Horváth a házkutatás előtti hetekben találkozott. Horváth akkor és azóta is panaszt tett, mert szerinte a notesznek semmi köze az ügyhöz, amiért a házkutatást tartották. A volt munkahelye, az adóhivatal azért tett ellene feljelentést, mert szerintük jogosulatlanul fért hozzá adózók adataihoz, és kivitte azokat a hivatalból. A rendőrök ezzel kapcsolatban gyűjtöttek nála iratokat.
Horváth szerint a jegyzetfüzetet sértetlenül kapta vissza. Arról nem mondtak neki semmit, hogy a füzet tartalmát felhasználták-e. A rendőröktől azt sem árulták el, hol tart az ellene folyó eljárás. Horváth hivatalosan ugyanis még nem gyanúsított, így nem is tudja, mi ellen védekezzen. Ezt szóvá is tette az évi ezermilliárd forintnál is nagyobb áfacsalást emlegető, egyes adózókkal való kivételezést szóvá tevő volt adóhivatali dolgozó. Azt is nehezményezi, hogy 2,5 hónap nem volt elegendő ahhoz, hogy elétárják a szerinte összefüggéseiből kiragadott konkrét lekérdezések (cégek vagy személyek) adatait.
Horváth András ügyében bő két és fél hónapja nyomoznak, és két eljárás is folyik ellene. Az általa tett feljelentés miatt egy nyomozás indult decemberben. Több civil szervezet és jogvédő társaság szerint Horváth közérdekű bejelentést tett, és a bejelentővédelmi törvény értelmében nem indulhatott volna ellene eljárás, így azok törvénysértőek.
Nemrég Polt Péter legfőbb ügyész írt – képviselői kérdésre válaszolva – arról, hogy hivatali visszaélés, adócsalás és csalás bűntettének gyanúját keltik azok az adatok, amelyek a volt adóhivatali munkatárs, Horváth András által tett feljelentés nyomozása során eddig felmerültek. | Horváth András egy jegyzetfüzetet kapott vissza | Az áfabotrányt kirobbantó Horváth Andrásnak nemrég egyetlen jegyzetfüzetet adott vissza a rendőrség. A többi, a házkutatáskor elvitt iratokat, számítógépes merevlemezeket egyelőre nem kapta vissza. Horváth hivatalosan még nem gyanúsított, pedig három hónapja folyik ellene eljárás. Így nem is tudja, mi ellen kellene védekeznie. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20140311-horvath-andrast-behivtak-a-rendorok-visszakapott-egy-noteszt.html | 2014-03-12 11:11:00 | true | null | null | Origo |
Ötpontos közlekedési akciótervet jelentett be Lázár János pénteken, a Közlekedési infó elnevezésű sajtótájékoztatón. Ennek a tervnek részét képezi többek között hitelfelvétel, vasútépítés, járművásárlás és rendszerfejlesztés is.
Egyelőre nem világos, hogy a közlekedés milyen jog, fogalmazott Lázár, azt ígérve, hogy szeptemberben új személyszállítási törvényt visz a Parlament elé. A közlekedéshez való jogot állampolgári alapjoggá szeretné nyilvánítani, ennek keretében biztosítva az átszállás nélküli összeköttetést a járásszékhelyek, onnan pedig a megyeszékhelyek felé.
A második pillér a vasútépítés. Ahogy az már korábban kiderült, a kormány az Európai Beruházási Banktól vesz fel 1 milliárd eurónyi hitelt, ezt saját erőből további 1 milliárd euróval egészítik ki. A hitel 30 évre szól és négy év alatt kell megépíteni 500 km vasutat. Felújítják többek között a Kiskunfélegyháza-Szeged vonalat is.
A járműállománnyal kapcsolatban Lázár azt mondta, szükséges a vásárlás, de magunknak is kellene gyártani járműveket. A spanyol Talgo gyárat folyamatosan próbálják megszerezni, erre a miniszter szerint van is reális esély. Új járműveket leggyorsabban a GYSEV-től lehetne venni, de ha most megrendelnének egyet, az is csak 4 év múlva érkezne ide. A használt járművek vásárlásánál Lázár szerint minőségi kockázattal kell számolni, ettől függetlenül ésszerű opciónak tartja és gondolkodnak ilyen beszerzésben is.
Az utaskomfort fejlesztése jegyében érkezik az új MÁV-applikáció 2025-ben. Emellett felújítanak épületeket, állomásokat, külön projektként a Déli pályaudvart. Kisebb pályaudvarokat is érint a program, elsőként Gyulát.
Ötödik pillérként rendszerszintű átalakításra kell számítani a MÁV-nál. A MÁV Zrt.-nek három leányvállalata lesz, az egyik a személyszállításért, a másik a pályaműködtetésért, a harmadik a back office-ért felel majd. Az új rendszerhez Lázár szerint új menedzsment kell, ezért Pafféri Zoltán és Steininger Zsolt helyett Hegyi Zsolt és Dányi Gábor kerülnek a MÁV élére szeptembertől. Hegyi nevéhez köthető a tarifareform, az ország- és vármegyebérlet, a miniszter szerint benne megvan az az innovációs készség, amire a kormánynak szüksége van. | Felújítják a Kiskunfélegyháza-Szeged vasútvonalat, ötpontos akciótervet jelentett be Lázár János | Vasútépítés, állomások felújítása és új MÁV-applikáció is szerepel a most bejelentett akciótervben. Lázár beismerte, a tömegközlekedés fejlesztése eddig nem kapott elég hangsúlyt, és a megváltozott időjárásra sincs felkészülve az infrastruktúra. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/belfold/2024-08-16/felujitjak-a-kiskunfelegyhazaszeged-vasutvonalat-otpontos-akciotervet-jelentett-be-lazar-janos/66bf42e747d3c002f0044d74 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Hatvan és Lőrinci között, a 21-es főúton elkészült Magyarország harmadik zenélő útburkolata. Ezt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) út- és vasútépítésért felelős helyettes államtitkára, Pántya József jelentette be csütörtökön, amikor átadták a felújított utat.
Pántya József emlékeztetett: a 21-es főúton 2015 óta közel 45 kilométer hosszon épültek ki, illetve újultak meg kétszer kétsávos szakaszok Hatvan és Salgótarján között. Az útfejlesztés záróprojektjének több eleme is megvalósult már, vagy a kivitelezés a végéhez közeledik. A kétszer kétsávos kialakítás jelentős közlekedésbiztonsági előrelépés, ezt a baleseti statisztikák csökkenő mutatói is alátámasztják. A fejlesztés a tömegközlekedés kényelméhez és kiegyensúlyozottságához is hozzájárult.
Pásztó térségében buszvárókat és térfigyelő kamerákat telepítettek, 46 férőhelyes P+R parkolót és 50 kerékpár befogadására alkalmas tárolót alakítottak ki. Mindezekkel a tárca célja a tömegközlekedés népszerűsítése és biztonságosabbá tétele.
Tar és Szurdokpüspöki térségében is buszvárókat építenek és gyalogátkelőket festenek fel, a főút aluljáróiba térfigyelő kamerákat telepítettek. Idén Pásztótól délre a 3,6 kilométeren rendbe teszik a Hidegvölgyi-vízfolyás medrét, amely a környék csapadékvíz-elvezetését és vízgazdálkodását segíti.
A 21-es főúton csütörtöktől egyedi élményt nyújt a Hatvan és Lőrinci között közlekedőknek az a mintegy 550 méteres burkolatszakasz, amelyen óránként 80 kilométeres sebességgel autózva felcsendül az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című dalának egy részlete. Az eseményen beszélt Szabó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője is, arról, hogy az utak és a zene összeköt, a most átadott zenélő szakasz pedig az egész nemzet, 15 millió magyar számára jelent közös szívdobbanást. Becsó Zsolt, Nógrád megye 1-es számú egyéni választókerületének fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, a zenélő burkolat átadásával a 21-es főút negyedszázados fejlesztési programjában sikerült feltenni a pontot az i-re. 2010 előtt, mint mondta, 8-10 éven át a térség szempontjából kiemelkedő 21-es főút nem kapta meg a kormányzat részéről azt a figyelmet, amelyet megérdemelt volna. Az elmúlt 14 évben azonban újra felkerült a térképre ez a fontos, a Felvidéket az anyaországgal összekötő közlekedési folyosó, amely lehetővé tette, hogy ezek a területek bekapcsolódjanak hazánk és Közép-Kelet Európa gazdasági vérkeringésébe. | Közel kétmilliárdos beruházás keretében zenél a 21-es főút, a Nélküledet játssza | Hatvan és Lőrinci között 550 méteren fölcsendül a dallam a kerekek alatt, feltéve, hogy 80-nal halad a kocsi. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/18-milliardert-zenel-a-21-es-fout-is-a-nelkuledet-jatssza-270810 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Az átlagos internetezők másfél, a core (azaz sokféle programmal játszó) gamerek viszont alkalmanként közel két és fél órát töltenek játékkal − ez utóbbi épp fele annak az időnek, amit egy átlagos magyar egy átlagos napon tévénézésre szán. Egy friss, reprezentatív kutatásból az is kiderül, milyen eszközön játszunk szívesen.
Egy új, reprezentatív, országos kutatása arra volt kíváncsi, hogy mivel, milyen gyakorisággal és milyen eszközökön játszanak a magyar core gamerek − vagyis azok, akik gyakran és sokféle játékkal szórakoznak, de nem erről szól az életük −, valamint az átlagos internetezők.
A vizsgálat szerint a válaszadók csaknem háromnegyede (73%) több-kevesebb gyakorisággal, de rendszeresen játszik valamilyen játékkal. Az átlagos internetezők közül a legtöbben naponta (29%) vagy hetente (26%) játszanak, és egy alkalommal átlagosan 84 percet, azaz közel másfél órát töltenek gép előtt. A magukat core gamereknek tekintők ennél gyakrabban és hosszabb ideig játszanak: több mint felük (57%) naponta, harmaduk (36%) pedig hetente ül le a gép elé, a játékkal pedig az átlagos netezőhöz képest közel kétszer annyi időt, alkalmanként 142 percet, közel két és fél órát töltenek. Minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel lesz gyakori gamer: a 15-24 évesek esetében az egy alkalomra jutó idő meghaladja a két órát, közöttük a core gamereknél pedig már megközelíti a három órát.
© LG Electronics
A core gamerek nem egészen két és fél órája, illetve a fiatalok bő két órája nem kevés, azonban még mindig messze elmarad a honfitársaink által televíziózással töltött időtől. A magyarok 84 százaléka ugyanis naponta néz televíziót hagyományos tévékészüléken vagy interneten, a teljes népesség pedig naponta átlagosan 4 óra 53 percet töltött a tévékészülékek előtt.
A válaszadókat arról is megkérdezték, milyen napokon és napszakokban játszanak. Az általános vélekedéssel ellentétben a játékosok körében nem a hétvége a leginkább preferált időpont, hiszen internethasználók körülbelül egyforma arányban választanak hétvégi és hétközi időpontot.
Igazán tipikus játékidőszaknak a hétköznap este számít
— a válaszadók közel egyharmada (29%) ekkor ül gép elé, de a hétvégi délutánok és esték is népszerűek. A core gamerek inkább hétvégén (58%), mint hétköznap (42%) játszanak, de relatíve körükben is a hétköznap este számít a legnépszerűbb időszaknak (28%), amit a hétvége délután követ (25%). A fiatalabbakra inkább jellemző a hétköznap napközbeni játék.
A felmérés vizsgálta a legkedveltebb játéktípusokat is. Az válaszok alapján itthon a logikai és ügyességi játékok a legnépszerűbbek az átlagos internetezők körében. A fiatalabbak számára azonban az akció, sport/autó és kaland tematikájú kihívások a legvonzóbbak, a core gamerek körében pedig messze az akció (FPS, TPS, 2D) a legkedveltebb.
© LG Electronics
Az átlagos internetezők elsősorban mobilon vagy tableten (53%) játszanak, ezt követi a PC és a laptop (39%), s csak a harmadik helyre sorolták a válaszadók a konzolokat (9%). A PC vagy a laptop a fiatalabbak (52%) és a gamerek (73%) között a legnépszerűbb, de ebben a körben a konzolok is kedveltebbek, mint az átlagos netezőknél.
A megkérdezettek többsége megelégszik egy jó teljesítményű eszközzel — ez az összes válaszadóra (56%) és a gamerekre (55%) is igaz. A szenvedélyes játékosok ugyanakkor az átlagnál nagyobb figyelmet szentelnek a speciális funkcióknak, 36 százalékuk pedig kimondottan a gamer termékeket keresi.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Megmérték, mennyire játékos nép a magyar, érdekes eredmények jöttek ki | Az átlagos internetezők másfél, a core (azaz sokféle programmal játszó) gamerek viszont alkalmanként közel két és fél órát töltenek játékkal − ez utóbbi épp fele annak az időnek, amit egy átlagos magyar egy átlagos napon tévénézésre szán. Egy friss, reprezentatív kutatásból az is kiderül, milyen eszközön játszunk szívesen. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20190625_gamerek_core_gamer_videojatek_jatek_videojatekozas_teve | 2019-06-25 15:33:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
2002 tavaszán azonban súlyos betegsége közbeszólt, az interjú sosem készülhetett el. Még most, több mint 20 évvel később is minden nap eszembe jut az apám és a fel nem tett kérdés, amely tehát arra vonatkozott, hogy a történelem miféle alternatívákat kínálhat fel a tudatos egyén számára, amelyek azután sok évre meghatározzák politikai és szakmai pályáját.
*
Nem is olyan régen kezembe került egy tanulmány, amelynek szerzője Kövér György, történész, akadémikus, egykori kiváló egyetemi csoporttársam Debrecenben, utóbb kollégám az ELTE-n.
Az írás Pach Zsigmond Pál történészi pályáját vázolja fel, és igen érdekes, mivel - más szerzők tanulmányaihoz hasonlóan - egyfajta tükre annak, hogy a mai mainstream, vagyis akadémiai történetírás szinte retteg saját marxista előzményeitől. Van, aki még a létét is tagadja. Itt és most nem vitatkoznék arról, hogy vajon Pach történet(elmélet)i koncepciója a "kelet-európai elkanyarodásról" mennyiben állja meg a helyét, sem arról, hogy a Pach elméletével konkurens hagyományban található tézis a helyi-nemzeti burzsoáziák, így a magyar nemzeti burzsoázia "nagy szerepéről" a tőkefelhalmozás bonyolult történetében mennyiben helytálló és milyen ideológiai funkciót tölt be a régebbi és mai hatalmi rendszer ideológiai szerkezetében.
Az egész kérdéskör ugyanis összefüggésben áll a - "marxista-gyanús" - világrendszer-elmélettel, amelyet, talán közvetlenül Immanuel Wallerstein nyomán, osztott Pach mindkét nagy karriert befutott korábbi tanítványa, Berend T. Iván és Ránki György. Jobb is, ha elnapoljuk e kérdéskör vitáját, mert még ösztönzést adok a történettudomány további "elmélettelenítése" felé, s a végén még az is kiderül, hogy a világrendszer-elmélet is csak mese habbal.
És tényleg nem a fűrészpor szárazságú "neopozitivizmus" megerősödése a téma. A Kövér-tanulmány azon - őszintén szólva - nyomasztó, személyesen is bántó mozzanatára utalok csupán, amely apám és generációjának számos tagját, s 1945-ös fordulatukat is érinti. Kövér György ugyanis Pach Zsigmond Pál 1945-ös "misztikus", vagyis megfejtendő fordulatát is "megvilágítja". Pach történelmi fordulatát valaminő alkalmazkodó, hogy ne mondjam, lényegében karrierista intencióval és törekvésekkel magyarázza (Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása. Századok, 2020/6. sz. 1255-1291. o.).
Ez azért is érdekes "vállalkozás" a szerző részéről, mert tanulmányában idéz egy 1979-es Pachhal készült Népszabadság-interjút, ám valamiképpen pont a leglényegesebb sorok maradnak a történész figyelmén kívül. Valójában persze nem figyelmetlenségről van szó, hiszen Kövér épp körültekintő alaposságáról híres; még azt is feltárta, hogy Pach nyolcadikos diákként megnyerte az iskolája bibliai tanulmányi versenyét, pedánsan megjegyezve, hogy héberből és héberre kellett fordítani a nebulóknak.
A Pach-interjú e fontos szakaszát ugyanakkor érdemes idézni, hogy az olvasó pontosan értse, miről is van szó: "1943 legelején kaptam meg középiskolai tanári diplomámat. Óriási dolog volt akkoriban, hogy egy gimnáziumi óraadó tanári állást kaptam. Már előbb és közben többször is behívtak munkaszolgálatra, legutoljára 1944 márciusában. De ez évek keservei és nyomorúsága helyett hadd beszéljek inkább arról, ami életem egyik legszerencsésebb és legboldogabb napja volt. 1944. október 25-én a Munkács melletti erdőben sikerült a tábort elhagynom; másnap pedig bevonult a szovjet hadsereg, felszabadultam. Ez a nap az én életemben is új időszámítás kezdetét jelentette" (Népszabadság, 1979. október 1. 7. o. Kiemelés tőlem - K. T.).
Erről van szó. Ennek éppen 80 éve. Gyermekkoromban ezt a történetet - megváltoztatva a megváltoztatandókat - 1944 őszéről apámtól számtalan alkalommal hallottam. Még gyermekeim, sőt az unokáim is ismerik a "sztorit".
Pach személyes fordulatában a második világháború és a holokauszt egészének bagatellizálása, a sorrend ártatlan megfordítása, azaz a szakmai ambíciók és az ideológiai-politikai fordulat "felcserélése" nem tollhiba, hanem koncepcionális kérdés, amely messzire vezet.
Felmerül az "arányok" problémája is. Példának okáért most már azt is tudjuk Romsics Ignác nevezetes, nagy vitákat kiváltó akadémiai székfoglalója óta, hogy az 1945-ben Moszkvából hazatérő "fiatal kommunista zsidó történészek" bizonyos csoportjának milyen nagy szerepe volt a hazai polgári történetírás kiszorításában, felszámolásában - ugyanakkor nem tudjuk, hogy, mondjuk, a nem zsidó történészeknek vagy például a vidéki történészeknek miféle szerep jutott. Mi a fontos és miért, mi a lényegtelen és miért? E kérdésekre nincsen válasz, nincsen "magyarázó elmélet". De ne szaladjunk nagyon előre.
1945-ben történt valami fontos Magyarországon is, amivel a jeles történész sok oldalon keresztül foglalkozott munkásságában, mégsem vonta le belőle a megfelelő következtetést. A jelentéktelennek látszó részkérdés is fontos lehet persze, ha elnyeri a helyét az egészben. Az egészben a "túlsúlyos mozzanat" (Lukács) a náci Németország és a nyilas diktatúra - döntően szovjet erőkkel történt - szétzúzásának ténye. Ez adja meg azt a hátteret, amely meghatározza a dolgok menetét, még a hazai történetírás átalakulási folyamatában is, mindjárt 1945-től kezdve. Ennek fényében felmerül az ártatlan, de felvethető kérdés: miféle szerepe lehetett "néhány fiatal történész" vallási hovatartozásának vagy inkább csak eredetének, származásának egy radikálisan új történelmi alternatíva felbukkanásának periódusában Magyarországon? Hogy az új, megformálódó antifasiszta rezsimnek mennyire volt fontos már akkor a "polgári történetírás szétzúzása", az természetesen megvitatandó kérdés, de szerfelett alárendelt kérdés a jelzett világátalakulásban. Ezen átalakulásnak volt a része, hogy miképpen állt át, például, Szekfű Gyula, a Horthy-rendszer vezető történésze az új Magyarország új hatalmi elitjének oldalára, és lett Magyarország szovjetunióbeli nagykövete. Ez karrierkérdés (is). Pach esete egészen más. És e "másság" megértése a lényeg, ami valamely okból vakvágányra került.
Ha kortársként és szemtanúként az 1989-es történészi "átállásokra" gondolok, ez talán kulcsot adhat a probléma helyes felvetéséhez. Éppen Kövér György kolléga is tudna sokat mesélni - a maga "kommunista-marxista gyökereivel" - arról, hogy pl. Trockij vagy a főügyész Visinszkij összevetésében micsoda különbség van a politikai "átállás" minőségében. Tudjuk, a karrierista fordulat és a történelem átalakításának "nembeli" fordulata között ég és föld a különbség. Az 1989-es történészgeneráció e tárgyú Canossa-járását a fiatalabb generációk majd nyilván érdemben feldolgozzák, ha csak őket is el nem sodorja a történelem árja. S bármennyire is leegyszerűsödik a dolog e "szubjektív megjegyzésekben", nem kell sok illusztráció arra, hogy pontosan értsük, mi áll itt szembe mivel: a merőben anyagi (karrier) számítás, a pőre hatalmi ambíció áll szemben a meggyőződéssel, konkrétan az antifasiszta, antirasszista, szocialista meggyőződéssel.
Hogy a Pachhal és a régi kommunista történészekkel szembeni fóbiának döntően mi ma a mozgatója, az nyilván vitatható, mert az okok sokfélék lehetnek, de az bizonyos, hogy minden korszak történetírásának vezető, vagy a hatalomnak éppen csak szolgálatot teljesítő figurái általában - saját maguk újrapozicionálása okán - lebecsülik a megelőző korszak jelentőségét, köztük a történetírók teljesítményét is. Példának okáért Szekfű sorsa a szocialista korszakban ezt igazán szépen dokumentálja.
Manapság felvetik még azt a kérdést is, mint például Gyáni Gábor, szintén jeles történész, szintén a debreceni egyetemről, hogy egyáltalán létezett-e Magyarországon marxista történetírás. Számára a marxizmus a magyar történetírásban valamiképpen a marxista esti egyetemek vulgáris tankönyveinek vagy idézetgyűjteményeinek alakjában rögzült (Gyáni Gábor: Mi fán terem a marxista történetírás? Századok, 2021/6. sz. 1311-1332.). Végzetesen homályban maradnak azok az új kérdésfelvetések, gazdasági és társadalmi folyamatok új problémakörei, nemzetközileg is figyelmet kiváltó horizontos kutatásai, amelyekből számos történész mind a mai napig "megél" (Pók Attila: A marxizmus a posztkommunista közép-európai történetírásokban. Történelmi Szemle, 2015/3. sz. 471-485. o.).
Akkor értettük meg azt is, hogyan lehetett a cselédsorból felemelkedni a társadalmi ranglétrán. Mindezt évekkel ezelőtt az Eszmélet hasábjain már konkrétan felvetettem (A magyar történetírás és a marxizmus. Megjegyzések a "kelet-európaiság" problémájához. Eszmélet, 2012/94. sz. 182-244. o.), jelezvén azt is, hogy nem mindenkinek volt szüksége arra, hogy felcicomázza magát a régi rendszerrel való szembenállás díszítményeivel, nem mindenkinek volt szüksége arra, hogy egykori párttagságára vagy kommunista múltjára, a "rendszer szolgálatára" a feledés jótékony homályát borítsa. Gyáni Gábornak erre nem sok szüksége volt, nem a véletlen műve, hogy harcos antimarxizmusa oly szépen belesimult az új rendszer legitimációs ideológiai szövetébe. Nem csoda hát, ha Pach elkanyarodáselmélete vörös posztó az új történetírás számára, hiszen magát az elméletet eleve Engels ihlette.
Ajvé, mondaná apám. Ám most nem ez a téma, hanem az egyén és az alternatívakeresés egy meghatározott történelmi fordulóponton. Elgondolkodtam Pach Zsigmond Pál fordulatán, de eszembe jutott az 1989-es "tömeges megtérés" is. Ez persze nem is tisztán történeti kérdés, van itt "morál" és "pszichológia" is bőven.
No, de mi ne moralizáljunk, maradjunk meg a kipróbált történeti módszernél, amely mindig is kritika tárgyává tette és teszi a részek önkényes kiemelését, önállósítását és az egésszel való szembeállítását. Mert bármennyire is fontos az életpálya egészét tekinteni, teljesen jogosult Pach 1945-ös "fordulatát" a maga egyediségében is áttekinteni, hiszen éppen apám 1945-ös alternatívájával kapcsolatosan magam is aláhúztam, hogy az útválasztás sokféle lehet(ett) a nagy egészen belül. Amit a tanulmányíró történészkolléga itt figyelmen kívül hagyott, az, mint jeleztem, maga a holokauszt, ami a létező rendszerről mondta ki a végső ítéletet: folytathatatlan. Más szavakkal: éppen a holokauszt tette világossá minden "normális ember" számára - amint azt Bibó István oly meggyőzően kifejtette -, hogy a két világháború közt járt út nem folytatható, a "polgári Magyarország" beleragadt a Horthy-rendszerbe, amelyet Romsics Ignác rendhagyó önéletírásában, ugyancsak hátat fordítva minden elméleti megfontolásnak, ismételten "hármas fölére", tehát a közepesnél jobbra értékelt, miközben ő maga e történeti korszak - Ránki akadémikus után - talán legismertebb kutatója... (Romsics Ignác: Hetven év. Egotörténelem 1951-2021. II. Helikon, 2023. 393. o.) A módszertani probléma tehát ugyanaz: a rész itt is minden, az egész semmi.
Ha az egész felől nézzük meg a dolgot, akkor azt máshonnan kell megközelíteni. Ugyanis a frissen felszabadultak mit tehettek volna 1945-ben? Számukra a tagadás, a fordulat alapjában kétféle formában merült föl: vagy az új hatalom szolgálatába álltak és "küldetésük" a SZOCIALIZMUS lett, vagy elhagyták az országot (USA, Izrael stb.).
Fiatalabb történészek körében nem ritka, hogy nem értik, miért lehetett sokak számára vonzó a Szovjetunió, pedig a válasz közhelyes, evidencia jellegű. Az egész összefüggött a gettók, Magyarország, Auschwitz, jórészt Európa felszabadításával. A Szovjetunió még mai szemmel is jobb szövetségesnek bizonyult, mint a hitleri Németország.
Ha már a történészekről van szó, az 1989-es karrierszempont megítélése bizonyosan belejátszik az 1945-ös rendszerváltás karriertörténeteinek megítélésébe. Pach Zsigmond Pál biztosan elcsodálkozott egykori tanítványával, Berend T. Ivánnal kapcsolatosan, aki magyar kommunistából amerikai liberális ideológus és történész lett, noha évtizedekig a párt szolgálatában állt, még KB-tag is volt, sőt évekig az Akadémia elnöke. Hangsúlyozom, egyáltalán nem a "fordulat" erkölcsi vagy politikai természetén meditálok, hanem azon, miképpen maradt el az az önkritikai folyamat, amely a személyes fordulatokat hitelesítette volna. Végül is mire döbbentek rá 1989-ben? Talán kötelező volt vörös csillagot felvarrni a mellükre?!
Annak ellenére, hogy Pach Zsigmond Pállal sohasem volt semmilyen személyes kapcsolatom (nem járt MTK-meccsre!), tulajdonképpen nem is ismertük egymást, mégis valamikor az 1990-es években kaptam tőle egy rövid, pár soros levélkét, amelyben "megdicsért", hogy nem álltam be az új kórusba: egy évfordulós cikkemben leírtam, hogy a magyarországi Tanácsköztársaságnak jelentős történelmi érdemei voltak... Talán az a fő baj Pach Zsigmond Pállal, hogy sohasem tagadta meg 1945-ös marxista fordulatát?
Miért cselekszik az egyik ember így, a másik ember úgy? Ezt akartam apámtól megkérdezni. De nem maradt rá idő. Elkéstem. Azóta is nagyon bánt.
Ha kortársként és szemtanúként az 1989-es történészi "átállásokra" gondolok, ez talán kulcsot adhat a probléma helyes felvetéséhez. Éppen Kövér György kolléga is tudna sokat mesélni - a maga "kommunista-marxista gyökereivel" - arról, hogy pl. Trockij vagy a főügyész Visinszkij összevetésében micsoda különbség van a politikai "átállás" minőségében. Tudjuk, a karrierista fordulat és a történelem átalakításának "nembeli" fordulata között ég és föld a különbség. Az 1989-es történészgeneráció e tárgyú Canossa-járását a fiatalabb generációk majd nyilván érdemben feldolgozzák, ha csak őket is el nem sodorja a történelem árja. S bármennyire is leegyszerűsödik a dolog e "szubjektív megjegyzésekben", nem kell sok illusztráció arra, hogy pontosan értsük, mi áll itt szembe mivel: a merőben anyagi (karrier) számítás, a pőre hatalmi ambíció áll szemben a meggyőződéssel, konkrétan az antifasiszta, antirasszista, szocialista meggyőződéssel.
Hogy a Pachhal és a régi kommunista történészekkel szembeni fóbiának döntően mi ma a mozgatója, az nyilván vitatható, mert az okok sokfélék lehetnek, de az bizonyos, hogy minden korszak történetírásának vezető, vagy a hatalomnak éppen csak szolgálatot teljesítő figurái általában - saját maguk újrapozicionálása okán - lebecsülik a megelőző korszak jelentőségét, köztük a történetírók teljesítményét is. Példának okáért Szekfű sorsa a szocialista korszakban ezt igazán szépen dokumentálja.
Manapság felvetik még azt a kérdést is, mint például Gyáni Gábor, szintén jeles történész, szintén a debreceni egyetemről, hogy egyáltalán létezett-e Magyarországon marxista történetírás. Számára a marxizmus a magyar történetírásban valamiképpen a marxista esti egyetemek vulgáris tankönyveinek vagy idézetgyűjteményeinek alakjában rögzült (Gyáni Gábor: Mi fán terem a marxista történetírás? Századok, 2021/6. sz. 1311-1332.). Végzetesen homályban maradnak azok az új kérdésfelvetések, gazdasági és társadalmi folyamatok új problémakörei, nemzetközileg is figyelmet kiváltó horizontos kutatásai, amelyekből számos történész mind a mai napig "megél" (Pók Attila: A marxizmus a posztkommunista közép-európai történetírásokban. Történelmi Szemle, 2015/3. sz. 471-485. o.).
Akkor értettük meg azt is, hogyan lehetett a cselédsorból felemelkedni a társadalmi ranglétrán. Mindezt évekkel ezelőtt az Eszmélet hasábjain már konkrétan felvetettem (A magyar történetírás és a marxizmus. Megjegyzések a "kelet-európaiság" problémájához. Eszmélet, 2012/94. sz. 182-244. o.), jelezvén azt is, hogy nem mindenkinek volt szüksége arra, hogy felcicomázza magát a régi rendszerrel való szembenállás díszítményeivel, nem mindenkinek volt szüksége arra, hogy egykori párttagságára vagy kommunista múltjára, a "rendszer szolgálatára" a feledés jótékony homályát borítsa. Gyáni Gábornak erre nem sok szüksége volt, nem a véletlen műve, hogy harcos antimarxizmusa oly szépen belesimult az új rendszer legitimációs ideológiai szövetébe. Nem csoda hát, ha Pach elkanyarodáselmélete vörös posztó az új történetírás számára, hiszen magát az elméletet eleve Engels ihlette.
Ajvé, mondaná apám. Ám most nem ez a téma, hanem az egyén és az alternatívakeresés egy meghatározott történelmi fordulóponton. Elgondolkodtam Pach Zsigmond Pál fordulatán, de eszembe jutott az 1989-es "tömeges megtérés" is. Ez persze nem is tisztán történeti kérdés, van itt "morál" és "pszichológia" is bőven.
No, de mi ne moralizáljunk, maradjunk meg a kipróbált történeti módszernél, amely mindig is kritika tárgyává tette és teszi a részek önkényes kiemelését, önállósítását és az egésszel való szembeállítását. Mert bármennyire is fontos az életpálya egészét tekinteni, teljesen jogosult Pach 1945-ös "fordulatát" a maga egyediségében is áttekinteni, hiszen éppen apám 1945-ös alternatívájával kapcsolatosan magam is aláhúztam, hogy az útválasztás sokféle lehet(ett) a nagy egészen belül. Amit a tanulmányíró történészkolléga itt figyelmen kívül hagyott, az, mint jeleztem, maga a holokauszt, ami a létező rendszerről mondta ki a végső ítéletet: folytathatatlan. Más szavakkal: éppen a holokauszt tette világossá minden "normális ember" számára - amint azt Bibó István oly meggyőzően kifejtette -, hogy a két világháború közt járt út nem folytatható, a "polgári Magyarország" beleragadt a Horthy-rendszerbe, amelyet Romsics Ignác rendhagyó önéletírásában, ugyancsak hátat fordítva minden elméleti megfontolásnak, ismételten "hármas fölére", tehát a közepesnél jobbra értékelt, miközben ő maga e történeti korszak - Ránki akadémikus után - talán legismertebb kutatója... (Romsics Ignác: Hetven év. Egotörténelem 1951-2021. II. Helikon, 2023. 393. o.) A módszertani probléma tehát ugyanaz: a rész itt is minden, az egész semmi.
Ha az egész felől nézzük meg a dolgot, akkor azt máshonnan kell megközelíteni. Ugyanis a frissen felszabadultak mit tehettek volna 1945-ben? Számukra a tagadás, a fordulat alapjában kétféle formában merült föl: vagy az új hatalom szolgálatába álltak és "küldetésük" a SZOCIALIZMUS lett, vagy elhagyták az országot (USA, Izrael stb.).
Fiatalabb történészek körében nem ritka, hogy nem értik, miért lehetett sokak számára vonzó a Szovjetunió, pedig a válasz közhelyes, evidencia jellegű. Az egész összefüggött a gettók, Magyarország, Auschwitz, jórészt Európa felszabadításával. A Szovjetunió még mai szemmel is jobb szövetségesnek bizonyult, mint a hitleri Németország.
Ha már a történészekről van szó, az 1989-es karrierszempont megítélése bizonyosan belejátszik az 1945-ös rendszerváltás karriertörténeteinek megítélésébe. Pach Zsigmond Pál biztosan elcsodálkozott egykori tanítványával, Berend T. Ivánnal kapcsolatosan, aki magyar kommunistából amerikai liberális ideológus és történész lett, noha évtizedekig a párt szolgálatában állt, még KB-tag is volt, sőt évekig az Akadémia elnöke. Hangsúlyozom, egyáltalán nem a "fordulat" erkölcsi vagy politikai természetén meditálok, hanem azon, miképpen maradt el az az önkritikai folyamat, amely a személyes fordulatokat hitelesítette volna. Végül is mire döbbentek rá 1989-ben? Talán kötelező volt vörös csillagot felvarrni a mellükre?!
Annak ellenére, hogy Pach Zsigmond Pállal sohasem volt semmilyen személyes kapcsolatom (nem járt MTK-meccsre!), tulajdonképpen nem is ismertük egymást, mégis valamikor az 1990-es években kaptam tőle egy rövid, pár soros levélkét, amelyben "megdicsért", hogy nem álltam be az új kórusba: egy évfordulós cikkemben leírtam, hogy a magyarországi Tanácsköztársaságnak jelentős történelmi érdemei voltak... Talán az a fő baj Pach Zsigmond Pállal, hogy sohasem tagadta meg 1945-ös marxista fordulatát?
Miért cselekszik az egyik ember így, a másik ember úgy? Ezt akartam apámtól megkérdezni. De nem maradt rá idő. Elkéstem. Azóta is nagyon bánt. | Krausz Tamás: 80 éve annak... (Szubjektív megjegyzések az "átállások" ontológiájáról) | Néhány hónappal ezelőtt a dokumentumaim között kutatva egy régi kéziratra bukkantam. Egy kérdés szerepelt rajta egy tervezett interjúhoz, amelyet apámmal, Krausz György közgazdásszal szerettem volna elkészíteni 2002-ben, nem sokkal a halála előtt. Arra voltam kíváncsi, hogy miért, hogyan, milyen hatásokra lett kommunista 1945-ben. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3251592_krausz-tamas-80-eve-annak-szubjektiv-megjegyzesek-az-atallasok-ontologiajarol | null | true | null | null | Népszava |
Meglepetésre a vártnál is jobba lett a magyar gazdasági növekedés.
Az Eurostat legfrissebb GDP adatai szerint 2014 utolsó három hónapjában Magyarország nőtt a leggyorsabban az EU tagállamai közül.
Pénteken közölte a tavalyi negyedik negyedéves GDP számait az Eurostat, a számok pedig azt mutatják, hogy mind éves alapon, mind az előző három hónaphoz viszonyítva a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban a 28 tagállam között. Az előző év azonos időszakához képest a magyar GDP 3,4, a 2014 június-szeptember időszakhoz képest 0,9 százalékkal bővült.
Az 18 tagú Eurózóna (a 2015 januárjában belépett Litvánia nélkül) negyedéves alapon 0,3, 2013 végéhez képest 0,9 százalékkal nőtt, az egész Európai Unió pedig átlagosan 0,4 százalékot nőtt a harmadik negyedévhez, 1,3 százalékot az előző évhez képest.
A negyedéves növekedésben Magyarország után megosztott második helyen Németország és Spanyolország áll 0,7 százalékkal. Az éves alapú és az előző három hónaphoz mért adatban a legnagyobb eltérés Görögországnál látható, ami 1,7 százalékkal nőtt 2013 október-decemberéhez képest, 2014 nyarához mérve viszont 0,2 százalékkal visszaesett a GDP.
Az Egyesült Államok bruttó összterméke ugyanebben az időszakban éves alapon 2,5, negyedéves alapon 0,5 százalékkal bővült. | A németeket és az angolokat is verjük ebben | A németeket és az angolokat is verjük ebben - A növekedési listán mögöttünk a csehek, a szlovákok és a lengyelek is. | [
"gdp",
"európai unió",
"növekedés",
"magyarország",
"chart"
] | 0 | https://index.hu/chart/2015/02/13/mindenkit_lekoroztunk_europaban | 2015-02-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Egyre nyilvánvalóbb, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában teljesen fenntarthatatlan. Ezen belül is az állattenyésztés hihetetlenül alacsony hatékonyságú mind az elfogyasztott takarmány, mind a felhasznált földterület miatt, és még az állatokkal szemben is kegyetlen. Ráadásul a globális felmelegedés egyik fő oka is, melléktermékei pedig szennyezik az ivóvizet, amelynek majdnem a felét már egyébként is a húsukért tartott állatok isszák meg. Ennek az egésznek a levét pedig mi magunk fogjuk, ha a fenntarthatatlan gyakorlat hosszú távon nem változik meg. Összeszedtünk néhány, a tudományt segítségül hívó alternatívát, az állat nélküli hústól a hús nélküli húson át az étel nélküli táplálkozásig.
A végeláthatatlanul sorolható problémák megoldása komplex feladat, és új döntéshozói irányelvek kidolgozásától a közvélemény megnyerésén át az egyes fogyasztók, vagyis a mi attitűdünk megváltozásáig rengeteg kérdést foglal magában. De szűkebben az élelmiszeriparon belül is számos kísérlet zajlott le az utóbbi években, amelyek közvetlenül igyekeztek javítani a helyzeten. Az organikus gazdálkodás például a környezeti hatások csökkentését célozza, ugyanakkor úgy tűnik, nem lesz elég arra, hogy megfelelő mennyiségű élelemmel lássa el a világ lakosságát.
Nagyratörő tervek Külön problémát okoz, hogy egyre több ember él nagyvárosokban, és egyre több élelemre van szükségük, ehhez pedig egyre több természeti erőforrás kellene. Amit egyre kevésbé bír el a jelenlegi rendszer. Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás, amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezen kívül nem csak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel, és a növények az időjárási viszontagságoknak és kártevőknek sincsenek kitéve. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak vele a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend, de Szingapúrtól az Egyesült Államokig egyre jobban terjed.
Itt most azokkal a próbálkozásokkal foglalkozunk, amelyek maguknak az ételeknek a meghekkelésével próbálják hosszú távon fenntarthatóvá tenni az élelmiszerrendszerünket. Nézzünk néhány kísérletet, amelyek kicsit scifi-szerű, de mindenképpen figyelemre méltó példái annak, hogy a tudománynak a sokat vitatott GMO-n kívül is lehet helye az ételeink előállításában.
Húsba vágó kérdés
A hús – bármilyen furcsa is leírni ezt a közhelyet – hagyományosan állatból van. A Jóbarátok Phoebe-je szerint például így készül a hamburger:
Phoebe szerint így készül a hamburger
Korábban az állattartás elsődleges színhelye a tanya volt, ez azonban az utóbbi évtizedek során jelentősen átalakult. Míg az 1960-as évekig az Egyesült Államok csirkefogyasztásának 90 százalékáért családi farmok voltak felelősek, addig ma már a csirkehús 99 százaléka nagyüzemi telepekről származik, ahol egyre több állatot tartanak egy helyen. A csirkék egyre nagyobbak, egyre gyorsabban érik el a vágósúlyt, és egyre kevesebb tápanyagra van ehhez szükségük – ami viszont nagyrészt annak köszönhető, hogy tele vannak nyomva hormonokkal, és főleg antibiotikumokkal: az USA teljes készletének 72 százalékát az állatállomány kapja.
Mindeközben a termőföld 70 százaléka (az összes föld egyharmada) legelő, az ivóvíz felét pedig szintén az állattenyésztés használja el. A haszonállat-állomány az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az összes üvegházhatású gázkibocsátás 18 százalékáért felelős, ráadásul a FAO adatait sokan nagyon alulbecsültnek tartják, a Worldwatch Intézet egy 2009-es tanulmánya szerint például a valós szám inkább 50 százalék körül van. És ez csak a jelenlegi helyzet: előrejelzések szerint a már így is fenntarthatatlan környezeti terhelésen csak még tovább fog rontani, hogy az évszázad közepe felé
a hús iránti kereslet 50, más becslések szerint 70 százalékkal nőhet.
Magától értetődő lehetőség lenne a környezet (és az állatok) megkímélésére, ha egyszerűen kevesebb húst ennénk. Őskorkutatók szerint ugyanakkor a húsimádatunk az evolúcióban gyökerezik – a hús nagyon fontos szerepet játszott a fizikai fejlődésünkben, például az agyunk megnövekedésében –, így nem valószínű, hogy a közeljövőben elkezdenénk kevésbé kívánni. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne csökkenteni a megevett hús mennyiségét. Az említett Worldwatch-tanulmány szerzői szerint a hagyományos húsfogyasztás jelenlegi mértékének 25 százalékos visszafogása nagyjából meg is oldaná a problémát (és egészségügyi szempontból se lenne haszontalan).
Hús kell, nem állat
A jelenlegi gyakorlat tehát nem jó az állatoknak, nem jó a környezetnek, és nem jó valószínűleg nekünk sem. A probléma nem új, Winston Churchill már 1936-ban feleslegesen bonyolultnak és pazarlónak tartotta a rendszert, és azt jósolta, hogy néhány évtized alatt megszabadulunk majd attól az abszurd gondolattól, hogy egy egész csirkét tenyésszünk azért, hogy megehessük néhány darabját, ehelyett a jövőben csak a felhasználandó részeket fogjuk növeszteni.
Hogy milyen hús? Angolban in vitro, vagyis üvegben tenyésztett húsnak nevezik még az ilyesmit, de a kegyetlenkedésmentes hús és a kémcsőhús is előfordul még, illetve a kritikusai frankenhúsnak szokták csúfolni a tenyésztett húst.
Ha nem is csirkehússal, de valami hasonlón dolgozik dr. Mark Post és csapata a Maastrichti Egyetemről, akik 2008 óta azzal vannak elfoglalva, hogy laboratóriumban, egyetlen állat leölése nélkül állítsanak elő valódi húst. Tavaly augusztusban, egy londoni sajtóeseményen mutatták be a Tenyésztett Marhahús (Cultured beef) névre keresztelt tenyésztett marhahúst. Feltehetően marketingre még nem sokat költött a csapat.
Posték az eljárás során szövetmintát vesznek két átlagos, élő marhából, az ebből nyert sejtekből pedig zselés sejtkultúrában izomszövetet kezdenek növeszteni, amíg nem kapnak 20 ezer izomrostot – ennyiből jön ki egy átlagos hamburger. A tenyésztett hús nem génmanipulált, a sejtek maguk szinte ugyanolyanok, mintha hagyományos módon, a marhában fejlődtek volna ki, csak az így kapott húshoz nem kell egyetlen állatot se lemészárolni.
Egy minta a kutatók szerint 20 ezer tonna marhahús előállítására is elég lehet.
A marha nagyon nem hatékony, hiszen 100 gramm növényi fehérjéből mindössze 15 gramm ehető állati fehérjét állít elő
Tenyésztett hús? Egészségére! Annyiban még előnyös is lehet, hogy Posték most előállított hússejtjei zsírmentesek, hogy a későbbiekben az ízük miatt hozzáadandó zsírsavakat a húsban jellemző telítettek helyett telítetlennel lehet helyettesíteni. Így a laborhús egészségesebb lehet. További egészségügyi haszonnal járhat a mai húsipar magas antibiotikum-használatának és más adalékainak kiváltása, illetve az, hogy a lombikhús kevésbé van kitéve a bakteriális fertőzéseknek.
– mondja Post. Szerinte az ő módszerük az állattartásból származó föld- és vízhasználatot 90, az energiaszükségletet pedig 70 százalékkal csökkentené, ha egyszer tényleg elterjedne, ami a fentebbi adatokat tekintve nem elhanyagolható.
Van még azért tennivalójuk bőven, hiszen az eddig előállított hús tiszta fehérje volt, és bár a két gasztroírónak, akiket a kóstolásra felkértek, alapvetően bejött, azért a hagyományos hús ízét adó zsír és vér nélkül még nem elég ízletes és lédús a végeredmény ahhoz, hogy tömegek adják fel érte a minden szempontból fenntarthatatlan, viszont nagyon finom hamburgert. Ezért Posték azt tervezik, hogy hasonló eljárással zsírsejteket is növesztenek majd a laborban, és az orvostudományban már ismert módszereket is kölcsönvennének, hogy még jobban közelítsék a szintetikus marhahúst a négy lábon járó változathoz. Maga a gyártás saját bevallásuk szerint is már korábban ismert eljárásokból áll, ők tudományosan nem sok újat tettek hozzá a dologhoz, csak eddig soha nem látott mértékben kezdték el növeszteni a marhahús-sejteket.
Az egyelőre burgerenként 250 ezer euró körüli árakkal dolgozó projekt főszponzora egyébként a Google-társalapító Sergey Brin, de azért nem kell attól tartanunk, hogy a jövőbeli hamburgerünk majd személyre szabott reklámokkal érkezik, mert Brint elsősorban a modern állattenyésztés borzasztó körülményei ösztönözték adakozásra. Ilyen szempontból a projekt vitathatatlanul pozitív, hiszen amíg arról sok vita lesz még, hogy számunkra mennyire egészséges a laborhús, az világos, hogy az Amerikában borzasztó szóviccel Cowschwitznek csúfolt gigászi marhafarmok lakóinak kilátásain elég sokat javít.
Természetesen egészséges Nem segít az ilyen termékek elfogadottságán, hogy bár egyre több ember tartja fontosnak, hogy természetes dolgokat fogyasszon, egyáltalán nem olyan egyértelmű, mi is a természetes, és hol a határ, amely elválasztja a mesterségestől. Könnyen elfeledkezünk például arról, hogy a legnépszerűbb élelmiszereink is általában emberi feldolgozáson esnek át, vagy hogy nem csak hozzáadni, de elvenni is lehet valamiből, ami épp úgy belenyúlás a természet rendjébe, mégis kevésbé tekintjük mesterséges eljárásnak. Paul Rozin pszichológus arra is felhívja a figyelmet, hogy a szokásos asszociációink ellenére a természetes"nem feltétlenül vág egybe az egészségessel. De fordítva is igaz: hiába egészséges például a rovarevés vagy a rovarból készült ételek, nagyban hátráltatja ezek elfogadottá válását, hogy gusztustalanok – pedig ennél természetesebb alapanyagot nehéz elképzelni. (A rovarból készült élelmiszerekkel fogunk még foglalkozni külön cikkben is.)
A megvásárolható termék egyelőre még messze van, az optimistább változat szerint is még 15-20 év lehet, mire lombikburgert ehetünk. Posték nincsenek persze egyedül, hiszen világszerte több tucat kutatócsapat dolgozik a laborban növesztett hús előállításán, az állatvédő PETA egymillió dolláros díjat tűzött ki az elsőnek, amely sikerrel állít elő ehető csirkehúst.
A húson túl
Nem Brin az egyetlen a techmogulok közül, aki a fenntarthatatlan húsipar alternatíváira költ a magánvagyonából, a Beyond Meat nevű cég támogatói között például a Twitter-alapító Evan Williams és Biz Stone, illetve Bill Gates is szerepel.
A Beyond Meat is a fenntarthatatlan húsfogyasztási szokásainkra keres megoldást – és így a húskedvelők számára is valós alternatívát –, de más úton próbál eljutni ugyanoda, mint Mark Posték a tenyésztett hússal. Ahelyett, hogy az állattartást megkerülve raknának húst az asztalra, magát a húst megkerülve kínálnak valamit, ami megtévesztésig hasonlít rá. A Los Angeles-i cég 2009-ben indult, de többéves kísérletezés után csak 2012-ben álltak elő a csirkepótló termékükkel, és bár létezik már több hasonló húspótlék, állítólag a Beyond Meat csirkementes csirkecsíkjai minden eddiginél hússzerűbbek.
Erre utal az is, hogy amikor egy amerikai üzletlánc ezekből készült csirkesalátával cserélte fel a valódi húsból készült változatot, a vevőknek nem tűnt fel a különbség. És hamarosan érkezik a marhaburgerük is.
Maga a termék fehérjében gazdag zöldségek felhasználásával készül. A porrá alakított növényi fehérjéből folyékony pasztát készítenek, amelyet aztán melegítenek, sajtolnak, majd lehűtenek, amíg az állati fehérjékhez nagyon hasonló elrendezésű készítményt nem kapnak.
A hús valójában csak aminosavak, zsírok, víz, szénhidrátok és nyomelemek kombinációja
– mondja Ethan Brown, a cég vezérigazgatója, majd felteszi az ebből következő kérdést: miért ne lehetne ugyanezt a kombinációt a növényvilágban is megtalálható alapanyagokból összeállítani?
Jobban belegondolva, elég furcsán hangzik, sőt feleslegesnek tűnik, hogy ennyit erőlködnek a kutatók, hogy hasonlítson a végtermék valami másra. Nem azért, mert ettől jobb vagy egészségesebb lenne, hanem mert a húst szoktuk meg, ezért nem csak ugyanazt az ízt, de hasonló textúrát és állagot is elvárunk az adott terméktől. Brown szerint ugyanakkor épp az a lényeg, hogy nem csak vegetáriánusoknak szánják a termékeiket, hanem húsevőknek, akik a környezetük és a saját egészségük érdekében hajlandók időnként mással helyettesíteni a húst az étrendjükben, de nem mondanának le a hús élményéről. Így a minél megtévesztőbb hasonlóság mellett Brown szerint kulcskérdés az is, hogy ne zárják a vegetáriánus ételek karanténjába az ilyen készítményeket, hanem például a boltokban egymás mellett legyen a hús- és a húsmentes fehérjekészítmény, és az egész ipar ne a hústagadás, hanem a húskiegészítés irányába haladjon.
Nemcsak a tyúk, a tojás is A Hampton Creek Foods a Beyond Meathez nagyon hasonló dologgal próbálkozik, csak ők nem a húst, hanem a tojást próbálják meg teljesen növényi alapanyagokból, többek között borsóból és cirokból készült termékkel helyettesíteni. Maga a probléma ugyanaz: míg 2000-ben 14 millió tonna tojás fogyott világszerte, 2030-ra várhatóan 38 millió tonnára lesz szükség, ehhez pedig megint csak jóval több csirkére lenne szükség. Eddig tojásmentes majonézt és sütiket dobtak piacra, de érdemes lehet figyelni rájuk, mert Bill Gates őket is támogatja. "Megpróbáljuk az állatot teljesen kihagyni az egyenletből" – mondja Josh Tetrick, a cég vezérigazgatója.
Brown szerint a végtermékkel ellentétben az előállítási körülmények a legkevésbé sem hasonlítanak a jelenlegi húsiparhoz. Tervezik, hogy webkamerán betekintést engednek a folyamatba, hogy megmutassák, mennyivel higiénikusabb és kevésbé pazarló a módszerük az állattartás- és feldolgozás jelenlegi sztenderdjeihez képest. Ha emellett valóban hússzerűbb terméket tudnak felmutatni, mint a tofurkey-féle korábbi próbálkozások, akkor lehet keresnivalójuk a húsevő-piacon is. Bill Gatest mindenesetre meggyőzték, ő saját bevallása szerint már meg se tudja különböztetni a csirkét a "csirkétől".
Porban az igazság?
Míg a tenyésztett hús szétszedi a húst, és húst rak össze belőle, a különböző húspótlékok pedig növényből próbálják összerakni szinte ugyanazt, a harmadik irány a Soylent. Ez is abból indul ki, hogy az ételek lebonthatók az összetevőikre, de itt már nem kell összerakni belőlük semmit, ami hagyományos ételre emlékeztetne.
A Soylent megalkotásához az eddigi példáktól eltérően nem tudóscsapatok vonultak be jól felszerelt laborokba, hanem Rob Rhinehart, egy huszonéves szoftvermérnök a konyhájába, hogy kikísérletezze, kiváltható-e az evés a legfontosabb tápanyagokból kevert koktéllal. Összeadta a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat, szénhidrátokat, aminosavakat, zsírokat, majd ráadásként még néhány antioxidánst és probiotikumot, az így kapott port feloldotta vízben, aztán felhajtotta az egészet.
Azon kezdtem el gondolkodni, hogy lehet egy olyan egyszerű és fontos dolog, mint az étel, ennyire kevéssé hatékony
Azóta időt takarít meg azzal, hogy nem kell ételt vásárolnia vagy főznie. Azzal se kell törődnie, hogy milyen étrendet válasszon, és az mennyire egészséges vagy milyen hátrányokkal jár. Pénzt is spórol, mert jóval kevesebb vizet és energiát használ. De a Soylent esetében is igaz, hogy csökkentheti az állattartás, sőt, a mezőgazdaság környezetre rótt terheit. A furcsa ötletben mindenesetre többen is látnak fantáziát, például a Reddit-társalapító Alexis Ohanian, aki a közösségi finanszírozás és több kockázatitőke-befektető mellett szintén támogatja a projektet.
A Soylent elvileg nem zárja ki a hagyományos ételeket a diétából, a kettő tökéletesen megfér egymás mellett. Egyszerűen arról van szó, hogy azokban az esetekben, amikor azért eszünk, hogy ne essünk össze holtan két teendő vagy program között, nyugodtan helyettesíthető a gyorsétterem egy szintén gyors, de egészségesebb alternatívával. Az evés vagy a társaság öröméért tartott vacsorák nem esnek tehát ki, csak a gyorsan bekapott rutinebédek.
Számomra az evés szórakozás, akárcsak a moziba járás, de moziba se akarok napi háromszor elmenni
– mondta Rhinehart. Akárcsak a tenyésztett vagy álhús esetében, itt sem cél tehát a hagyományos táplálkozás teljes lecserélése.
Élénkülő porevő-piac A Soylent nem az egyedüli opció, ha porból szeretné fedezni a tápanyagszükségleteit. Elérhető egyrészt más hasonló termék, másrészt több házi barkács-Soylentről is fellelhető recept az interneten. De akad olyan lelkes vásárló is, aki vízbe keverés helyett inkább sütit sütött a porból.
Persze sokan, köztük elismert táplálkozástudósok is kétkedéssel fogadták a Soylentet. Legtöbben azt hangsúlyozzák, hogy túl sok az ismeretlen tényező a táplálkozásunkban ahhoz, hogy egy ilyen radikális termék hosszú távú hatásait meg lehessen jósolni. David Katz, a Yale Egyetem professzora szerint például semmi nem zárja ki, hogy össze lehessen állítani egy olyan keveréket, amely minden szükséges tápanyagot tartalmaz, csakhogy jelenleg sem lehetünk biztosak benne, hogy minden ilyen anyagról tudunk már, így könnyen kimaradhatnak olyan fontos összetevők, amelyek jelentőségét még nem ismertük fel. A cég azóta jól felszerelt laborban, erős marketinggel támogatva gyártja a terméket, amelyből már az Egyesült Államokon kívülről is lehet rendelni – mi már meg is tettük, amint megjön az adagunk, tesztelni is fogjuk!
Hogy a táppor, az álcsirke vagy a lombikhús, esetleg valami egészen más, de hasonlóan scifibe illő megoldás fog-e enyhíteni a jelenlegi rendszer terhein, azt persze még nem lehet tudni. Mindenesetre a kutatók a világ legkülönbözőbb pontjain dolgoznak az alternatívákon, és szerencsére mindig akad egy-egy techmilliomos, aki valamiért nem szeretné, hogy továbbra is magunk alatt vágjuk a marhát. | Ki lehet hagyni az állatot a húsból | Ki lehet hagyni az állatot a húsból - Az állattartás annyira káros, hogy lassan valamit muszáj kezdeni vele. Például abbahagyni, és inkább laborban húst gyártani. Vagy port ebédelni. De legalább a csirke ne húsból legyen. | [
"táplálkozás",
"hús",
"élelmiszeripar",
"soylent",
"tudomány"
] | 0 | https://index.hu/tudomany/egeszseg/2014/09/05/ki_lehet_hagyni_az_allatot_a_husbol | 2014-09-05 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Bajosabb lesz Londonból vagy Brüsszelből üzenni Brüsszelnek, mint Erdélyből - írja a Népszabadság. Az október 2-i kvótanépszavazáson ugyanazok a szabályok érvényesek ugyanis, amelyek a parlamenti választáson: míg a főként a szomszédos országokban élő kettős állampolgárok levélben is voksolhatnak, addig a több százezer, magyarországi lakcímmel rendelkező, ám külföldön tanuló vagy dolgozó polgár csak a külképviseleteken.
A nagyvárosokban élőknek ez csak sorban állást jelent, azoknak viszont, akik olyan helyen laknak, ahol nincs követség vagy konzulátus, általában nem keveset utazniuk is kell, ha szavazni akarnak.
A megkülönböztetést sokan a parlamenti választások alkalmával is igazságtalannak tartották, a panaszokat azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság is elutasította. | Szívás lesz a külföldön élő magyaroknak a népszavazás | Szívás lesz a külföldön élő magyaroknak a népszavazás - A kettős állampolgárok levélben is szavazhatnak, de például a Londonban élő magyarok nem. | [
"népszavazás",
"kvótanépszavazás",
"kvótareferendum",
"belföld"
] | 0 | http://index.hu/belfold/2016/08/01/szivas_lesz_a_kulfoldon_elo_magyaroknak_a_nepszavazas | 2016-08-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
"A pénzkövetelés biztosításának elmaradását magyarázni indokolt azzal az adminisztrációs tervezéstechnikai hiányossággal, amely anyagi kárt keletkeztetett az alanyi jogosult, azaz a polgármester hátrányára" - írja magáról és az elmaradt 35 éves jubileumi jutalom kifizetésének - saját maga szerinti - jogosságáról az előterjesztésében Dávid Zoltán. Az "adminisztrációs tervezéstechnikai hiányosság" minden bizonnyal az volt, hogy egyszerűen elfeledkeztek róla. Ez már nem hangzik olyan szépen, de talán közelebb jár az igazsághoz. Emellett az is tudni kell, hogy az orosházi fideszes polgármester két ciklus után úgy veszítette el a június önkormányzati választást, hogy két ellenzéki csoportosulás nem tudott megegyezni egymással, így külön-külön indultak. Ennek ellenére Raffai János legyőzte Dávid Zoltánt.Az ellenzékhez közel álló több helybéli úgy véli: ez a vereség döntő szerepet játszhat abban, hogy szeptember 30-án a városvezetői posztját s ezzel milliós illetményét elvesztő Dávid lehajol az "aprópénzért" is. Ez az összeg 2 millió 792 ezer forint. Ám az ügy érdekessége, hogy erre 2020. október 9-én, azaz csaknem négy évvel ezelőtt lett volna jogosult az orosházi fideszes városvezető. Ugyanis ekkor volt esedékes a 35 éves közszolgálati jogviszonyban eltöltött évei után a jubileumi jutalma."Orosháza város főállású polgármesterének - Dávid Zoltán úrnak, előterjesztés mellékletét képező kérelmét azt előadva - az egyes jogviszonyban eltöltött ideje alapján..." - írja saját magát urazva az előterjesztő. Az ellenzék szerint jellemző, hogy nem a jegyző, Burai Mihály, vagy valamelyik fideszes alpolgármester terjesztette be a hivatalos néven így futó előterjesztést: "Döntés a polgármester jogszabályban előírt - elmaradt - pénzbeli juttatásának utólagos kifizetéséről."Hogy a szokatlan döntés, a négy éves késéssel kifizetett jubileumi jutalom kifizetése jogilag alátámasztható legyen, két szakvéleményt, állásfoglalást kért az orosházi önkormányzat. Az egyiket tőle sok megbízást elnyerő Varga Imre békéscsabai ügyvédtől, a másikat a Békés Vármegyei Kormányhivataltól. A békési megyeszékhelyen élő jogász szerint Dávid annak ellenére jogosult a jubileumi jutalomra, hogy bírósági követelés esetén az elévülési hivatkozással nem lenne érvényesíthető. Sőt azok után és annak ellenére sem követelhető vissza, hogy az elévülési időn (3 év) túl lett kifizetve. Hasonlóan foglalt állást a kormányhivatal is.A helyi ellenzék előbb a napirendről szerette volna levenni az előterjesztést, sikertelenül. Fideszes képviselők közül csak Németh Béla szólt hozzá, ő is csak azt említette: korábban már előfordult, hogy a leköszönő polgármester háromhavi jutalmat kapott. Ez annak idején Fetser Jánossal (MSZP) történt meg, de ez jogilag és politikailag is más történet, vélekednek többen. Fetser ugyanakkor a vitában olyan tehetségtelennek nevezte Dávidot, hogy "négy év után jut eszébe a jubileumi jutalom, amikor az orosházi közvélemény azt mondta, elég volt a semmit érő munkájából, ezért leváltották". Hozzátette, elévült, ezért jogszerűtlen követelésről van szó, majd jelezte, az elmúlt egy évtizedben annyi kárt okozott a fideszes polgármester a városnak, hogy szégyellni kell magát egy ilyen előterjesztés miatt. Végül elcsalt közbeszerzésekről beszélt, amelyekről annak idején elsőként a Narancs számolt be. Dávid válaszában azon sajnálkozott, hogy egyesek politikai kérdést csinálnak egy tisztán jogi ügyből, ám érdemben nem reagált Fetser bírálatára."Orosháza helyzete Dávid Zoltán tíz éves polgármestersége alatt a leépüléssel, a lejtőn való gyors száguldással és a tatárjárással, valamint a waterloo-i vereséggel írható le. Az októbertől hivatalba lépő új, ellenzéki városvezetés nagyon nehéz helyzetben lesz, mert gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező térségi országgyűlési képviselője van Erdős Norbert személyében, miközben Simonka mozgolódik és kérdés, hogy a kormány mennyi forrást juttat majd ide" - összegezte a helyzetet Szabó Ervin orosházi ellenzéki képviselő portálunknak.Végül a testület kilenc fideszes tagja megszavazta a négy évvel ezelőtt elmaradt jubileumi jutalom kifizetését Dávidnak. Noha arról is lehetett hallani, hogy többüknek erős fenntartásai voltak az előterjesztéssel szemben, ám "jó katona" módjára cselekedtek. A négy ellenzéki képviselő: Bodóczy András, Fetser János, Raffai János és Szabó Ervin nemmel voksol.(Címlapképünkön Dávid Zoltán polgármester 〈az első sorban jobbról a második〉. Forrás: Dávid Zoltán Facebook) | Négy év után jutott eszébe a leköszönő fideszes polgármesternek, hogy többmilliós jubileumi jutalom jár neki | Dávid Zoltán orosházi városvezető jegyezte a saját maga jutalmazásáról szóló előterjesztést. Ráadásul úgy, hogy az négy évvel ezelőtt lett volna esedékes. Az ellenzék szerint mindez elévült, így törvénytelen. Néhány szakértő dodonai véleményére támaszkodva a fideszes többség persze megszavazta az előterjesztést. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/negy-ev-utan-jutott-eszebe-a-lekoszono-fideszes-polgarmesternek-hogy-tobbmillios-jubileumi-jar-neki-270657 | 2024-08-30 12:04:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Fapados vonatjáratokat indít Párizs és Brüsszel között a Thalys vasúttársaság, hogy megnyerje magának a kirándulókat, illetve ellensúlyozza a telekocsi szolgáltatás előretörését.
A francia (60 százalék) és belga (40 százalék) államvasút tulajdonában álló Thalys eddig főleg a Franciaországot, Belgiumot, Németországot és Hollandiát – ezen belül húsz európai nagyvárost – összekötő nagysebességű vonatok üzemeltetőjeként volt ismert.
Fő útvonalán, Párizs és Brüsszel között a 315 kilométeres távolságot 1 óra 22 perc alatt teszik meg a Thalys-expresszek.
A Thalys a tervek szerint április 3-án indítja el az új szolgáltatását. Az Izy névre keresztelt, zöld és lila színben pompázó szerelvények naponta két vagy három alkalommal közlekednek majd a Párizs-Brüsszel útvonalon oda-vissza, a legolcsóbb jegy 19 euróba kerül. Az olcsóságnak azonban ára lesz: a menetidő 53 perccel hosszabbodik meg, mert az út egy részén hagyományos sínszálakon futnak majd az új vonatok. Emellett csökkentik a szolgáltatásokat, így nem lesz például étkezőkocsi.
Agnes Olgier, a Thalys vezérigazgatója elmondta, hogy az új szolgáltatással a kirándulókat célozzák meg, a fiatalokat a családokat, olyanokat, akik szabadságuk alatt városlátogatásra utaznak Brüsszelbe vagy Párizsba. | Fapados vonatot indít Párizs és Brüsszel között a Thalys | A kirándulók megnyerése és a telekocsi szolgáltatás visszaszorítása lenne a cél. | [
"brüsszel",
"fapados vonat",
"párizs",
"thalys",
"vasút"
] | 0 | http://24.hu/fn/gazdasag/2016/03/01/fapados-vonatot-indit-parizs-es-brusszel-kozott-a-thalys | 2016-03-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Budapest Főváros Kormányhivatalának közleménye törlési döntésében a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség NAV-tartozásaira hivatkozik: az indoklás szerint a fenntartó így nem képes biztosítani a törvényben előírt működési feltételeket, a felhalmozott jelentős köztartozás, illetve közüzemi díjtartozás veszélyezteti a gyermekek folyamatos és biztonságos nevelését.
A határozat az egyház budapesti intézményeit érinti. Ezek a XVIII. kerületi Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium.
A kormányhivatal közlése szerint gondoskodnak a gyerekek elhelyezéséről, a 26 óvodai jogviszonyban álló gyerek érdekében a lakóhelye szerinti önkormányzatokkal veszi fel a kapcsolatot, a 156 tanköteles diák számára pedig kijelölték azokat az oktatási intézményeket, amelyeknek a szabad férőhelyek függvényében kötelező átvenniük őket. Azt a 89 diákot, aki már nem tanköteles, tájékoztatják az őket fogadni képes intézményekről.
Iványi Gábor a 444 portál megkeresésére azt mondta: a törlés hihetetlen mértékben felelőtlen, 200-250 gyermeket érint.
Azért is tartja aljasnak az eljárást, mert elmondása szerint az elmúlt hetekben is tárgyaltak a NAV-val és az Oktatási Hivatallal az adósságok ütemezéséről és a működési engedélyük meghosszabbításáról. | Már íratták be a gyerekeket, amikor kiderült: bezárják Iványi iskoláit | A fővárosi Kormányhivatal a köztartozásokra hivatkozva törölte az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség két budapesti iskoláját a nyilvántartásból, máshol helyezi el az oda járó gyerekeket. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/ivanyi-gabor-fovarosi-kormanyhivatal-iskola-es-ovodabezaras.795286.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Zala Vármegyei Főügyészség nyolc ember ellen, aki számítástechnikai eszközök értékesítésére hozott létre országos fiktív céghálózatot.
Jánky Judit, a zalai vádhatóság szóvivője szerint a nyolc vádlott 2018-tól 2020 októberéig az Európai Unió (EU) tagállamaiból beszerzett számítástechnikai eszközök értékesítéséhez kapcsolódó fiktív számlázási lánc működtetésével próbálta adófizetési kötelezettségét elkerülni.
Az elsőrendű vádlott a sógora bevonásával hozott létre és működtetett olyan számlázási láncolatot, amelyben a részt vevő gazdasági társaságok között a termékek ténylegesen nem cseréltek gazdát. A rendszer létrehozásának, a valótlan számlák kiállításának célja kizárólag az általános forgalmi adó (áfa) jogosulatlan levonási lehetőségének megteremtése és az adófizetési kötelesség elkerülése, minimalizálása volt.
A számlázási láncolatban közreműködő hat gazdasági társaság ügyvezetője csak névleges szerepet töltött be a vállalkozás irányításában, az elsőrendű vádlott cégétől csak papíron megvásárolt termékek „áfás” számláit állították ki, de a vádbeli időszakban áfabevallási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Szerepük kizárólag az volt, hogy az EU területéről nettó áron beszerzett árut Magyarországon bruttó áron értékesítsék tovább, szintén a bűnszervezetet irányító vádlott érdekkörébe tartozó négy vállalkozásnak.
Valójában meg sem történt az áruk továbbértékesítése, a hasznot húzó társaságok az általuk eladott termékek utáni adóbevallási és befizetési kötelezettségüknek csak részben tettek eleget.
Az adókijátszásra létrehozott szervezet tevékenységében az elsőrendű vádlott mellett könyvelő és több cégvezető vett részt, akik csaknem 732 millió forint áfát nem fizettek be, az összeg a nyomozás során sem térült meg. A vádlottakkal szemben a Zala Vármegyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat. | 700 milliós áfacsalás miatt emeltek vádat Zala megyében | Uniós számítástechnikai eszközök utáni fiktív számlázási lánc működtetésével ügyeskedtek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/700-millios-afacsalas-miatt-emeltek-vadat-zala-megyeben-260794# | 2023-08-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Titkolóztak. Megkezdődött tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Dányi József, a BKV Zrt. volt gazdasági vezérigazgató-helyettesének közérdekű adattal való visszaélés miatt indult büntetőpere. Azért indult ellene eljárás, mert 2006 júniusában kérésre megtagadta a cég reklámfelületeinek hasznosítására kötött szerződések és az azokból származó bevételek adatainak kiadását. A tegnapi tárgyaláson a vádlott azt mondta, nem érzi magát bűnösnek. Mint mondta, az adatkéréskor arra az álláspontra jutottak a társaságnál – annak ellenére, hogy jogászok ezzel ellentétes véleményen voltak –, hogy nem közérdekű adatokról van szó. Közben arról is beszélt, hogy a reklámtevékenységet a társaság kiszervezte, ezért a BKV-nak nem állt rendelkezésére a kért adat. Az ügy előzménye: Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő másfél évig várt arra, hogy a BKV kiadja a Peron Kft.-vel kötött szerződését a reklámfelületek bérbeadására. Miután nem kapta meg az adatokat, feljelentette a BKV-t és pert is indított a cég ellen. Tegnap elhangzott: a BKV a polgári perben a másodfokú tárgyalás előtt kiadta a kért adatokat. Az Index.hu birtokába korábban került 1999-es dokumentum szerint a Peron Kft. öt évre kizárólagos jogot kapott a BKV járművein, területein reklámfelületek értékesítésére, és ezt öt évvel meghosszabbíthatta egyoldalú nyilatkozatával. (MTI)
Budapest büdzséje a tét. Hagyó Miklós megüresedett helyét betöltve újra egyfős többségbe kerül az MSZP és az SZDSZ a mai Fővárosi Közgyűlésben, ahol többek között Budapest idei költségvetéséről is döntés születhet. A büdzsé idei tervezetéből kiderül, hogy a következő önkormányzati ciklus végéig tovább nő Budapest tervezett adóssága, amely így 2014-re elérheti a 234 milliárd forintot. A napirenden szerepel még a DBR Metró Projekt Igazgatóságának 2010. évi költségvetése, a Flórián téri üzletközpont értékesítése, illetve az 1-es és 3-as villamosvonalak fejlesztését támogató szerződéskötés. Miután a február 2-án többek között a fővárosi képviselői mandátumáról is lemondatott Hagyó Miklós helyére a budapesti szocialisták Élő Norbertet jelölték, ismét egyfős többségbe kerül ma a Fővárosi Közgyűlés szocialista és SZDSZ-es képviselőcsoportja. A Napi Gazdaság közben arról írt: mintegy 6,3 milliárd értékű, a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Zrt. által értékesítésre meghirdetett ingatlancsomag pályázati határideje jár le 15-20 napon belül. E körben keresnek vevőt a 813 millió forintra értékelt II. kerületi, Jurányi utcai, a 410 milliós Szépvölgyi úti, valamint a 366 millióra tartott Hernád utcai iskolákra is. | Külföldre menekülne Hagyó? | Még az MSZP-n belül is megütközést keltett, hogy Hagyó Miklós – a Balogh Zsolt volt BKV-vezérigazgatóval készült leleplező interjúnk múlt szombati megjelenése előtt egy nappal – lányára íratta értékes XII. kerületi ingatlanjait. Félő, hogy a parlamenti képviselősége kivételével minden pozíciójáról lemondott, mentelmi jogot élvező volt főpolgármester-helyettes külföldre menekülhet a BKV-s büntetőeljárásban vélhetően rá váró gyanúsítás elől. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/03/kulfoldre-menekulne-hagyo-2 | 2010-03-10 16:55:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Augusztus elején lehallgatási jegyzőkönyvekre és nyomozati anyagokra hivatkozva írta meg a 168 óra, hogy Mengyi Roland fideszes képviselő kenőpénzért cserébe szervezhetett EU-s forrásokból megvalósuló pályázatokat, hogy aztán a termelői szövetkezeteknek megítélt támogatás 90 százalékát visszafolyassák neki.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint a Mengyi-ügyből ismertekhez hasonló pályázatokat nyerhetett el a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány (DBMTA). A politikus úgy látja, hogy a szervezet közbeszerzései pedig arról árulkodnak, hogy azokat eleve nem gondolták komolyan. Erre utal, hogy mindig ugyanazokat a cégeket hívták meg az eljárásokba, és sokszor teljesíthetetlenül rövid határidő alatt dolgoztak. Ráadásul a kiírásokat többször is az a Public Sector Kft. nyerte meg, amelyik a Mengyi-féle kamupályázatot is összeállította.
Arra, hogy a pályázatokat csak az EU-s pénzek lehívása miatt írták ki, utal az is, hogy a DBMTA az alapító okirata szerint a dél-békési mezőgazdasági termelők érdekeit képviseli és a termelésben segítse őket; de mégis megnyert több agráriumtól teljesen független pályázatot. Például Mezőkovácsházán egy 125 millió forintos egészségügyi témájú TÁMOP-kiírást, szűrőprogramok és az egészségügyi fejlesztések megszervezésére.
A megvalósításra a Public Sector Kft-t kérték fel 17,3 millió forintért, amelynek szintén nincs egészségüggyel kapcsolatos bejegyzett tevékenységi köre, de ezzel együtt vállalták, hogy egészségnapokat szerveznek és öt betegségtípus szűrését végzik el.
Ha éppen az kellett, a Public Sector családi élettel kapcsolatos tanácsadásokat is szervezett. Szintén egy, az alapítvány által kiírt pályázaton 21 millió forintért hoztak létre Baba-Mama Akadémiát és tartottak előadásokat az egészséges férfi-nő kapcsolatról Pusztaottlakán.
Hadházy a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra is, hogy minden esetben meghívásos pályázaton nyert a Public Sector, és mindig ugyanazzal a két másik céggel versenyzett. De nemcsak Békés megyében, hanem több száz kilométerrel arrébb, a fejér megyei Cecén és Lajoskomáromban is.
Nem a Public Sector volt az egyetlen állandó befutó a DBMTA meghívásos közbeszerzésein. 2015-ben 88 millió és 125 millió forintot fizettek békés megyei humerőforrásfejlesztési előadásokért és tanácsadásokért három budapesti cégnek, a Humanitas Socialis Kft.-nek, IBS Management Nonprofit Kft.-nek, a TOPSEC Informatikai és Oktatási Kft.-nek, valamint a Kiváló Nevelési Kultúráért Alapítványnak. Mindezt ráadásul úgy, hogy Hadházy szerint az egyik TÁMOP-programot hivatalosan nem is a DBMTA nyerte meg, így köze sem lehetett volna a közbeszereztetéshez.
Furcsa cégek nyerték a furcsa alapítvány pályázatait
Hadházy a sajtótájékoztatón kitért a DBMTA és a Public Sector Kft. hátterére is. Az alapítvány ugyanis Simonka György fideszes képviselőhöz köthető a szervezet munkatársán, Gábriel Pálnén keresztül, aki a politikus több vállalkozásában feltűnik, ahogy arról korábban a Magyar Narancs is írt. | Korrupcióinfó: gyanús pályázatoknál tűnt fel a Mengyi-ügyből ismert szervezet | Korrupcióinfó: gyanús pályázatoknál tűnt fel a Mengyi-ügyből ismert szervezet - Az LMP társelnöke dél-békési közbeszerzéseknél bukkant rá a cégre. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/08/25/mengyi_roland_hadhazy_akos_lmp_korrupcio_del_bekes_mezogazdasagi_tamop_keop/ | 2016-08-25 12:08:37 | true | null | null | Index |
Egyszerű adófizetőként nem is látjuk, mennyi kényelmetlenséggel és lemondással jár egy politikus hivatalos látogatása. Itt van például Semjén Zsolt és Harrach Péter szentpétervári útja, aminek a programját volt módunk megismerni.
A hivatalos közlemény mindössze arról szól, hogy a KDNP két vezető politikusa a múlt héten Oroszországban járt. Előbb Moszkvában volt csütörtökön találkozójuk Ilarion metropolitával, a moszkvai patriarchátus Külső Egyházügyi Kapcsolatok Hivatalának irányítójával, majd Nyikolaj Fjodorovval, az orosz felsőház első elnökhelyettesével tekintették át az áttekintenivalókat. Ezután Szentpéterváron folytatódott a hivatalos út.
Innen kapcsolódunk be egy hivatalos út minden nyűgébe. A delegáció nemcsak a két KDNP-s politikusból áll, ők utaztak öten pénteken reggel Moszkvából Szentpétervárra:
Semjén Zsolt,
Semjénné Menus Erzsébet Gabriella,
Harrach Péter,
Harrach Péterné Nagy Csilla,
Ujvári Sándor.
Itt fejenként 10 ezer rubellel, vagyis 5-ször 45 ezer forinttal fogadja őket a VIP-váróban a főkonzul és az első beosztott.
Ebből taxira nem kell költeni, mert a főkonzulátusnak köszönhetően Volkswagen Caravelle kisbusz szállítja a delegációt a belvárosi ötcsillagos hotelbe, a Corinthiába, amit még az oroszok is luxusszállónak neveznek. A szálloda honlapja szerint egy kétszemélyes szoba ára 23 950 rubeltől indult (107 ezer forint), 66 450 rubel (299 ezer forint) a top éjszakánként.
Kis pihenő után jön egy kötelező program: rövid udvariassági találkozó Szergej Szolovjovval, Szentpétervár Törvényhozása első alelnökével és Alekszandr Kusakkal az Egységes Oroszországpárt frakcióvezető-helyettesével.
A szentpétervári út egyetlen protokollfotója. A 45 perces udvariassági látogatás, ami miatt a két KDNP-s politikus péntektől vasárnapig a városban volt:
Ez háromnegyed óra, utána már laza a program egész hétvégén. Pénteken az Ermitázs múzeum a következő helyszín. Itt csatlakoznak a feleségek a KDNP-s politikusokhoz, miután a főkonzulátos egy másik autóval értük megy a szállodába. Kis hivatalos dolga közben akad Semjén Zsoltnak és a főkonzulnak, egy gyors udvariassági találkozó Mihail Piotrovszkij úrral, az Ermitázs Múzeum igazgatójával. A többiek addig felfedezhetik a múzeumot.
Két és félórás múzeumlátogatás után vissza a szállodába, majd rövid felfrissülés után irány az Ohotyicsnij Klub, ahol a főkonzulátus vacsorát szervezett a vendégeknek. Vadászok kifejezetten kedvelhetik a helyet.
Másnap, szombaton reggeli után irány a Carszkoje Szelo, a cári család egykori nyári rezidenciája és az azt körülölelő település. Hosszú kirándulóprogram, közben ebéd a főkonzulátus szervezésében, aztán a Nyári Palota, a pazar kert és a Finn-öböl megtekintése. Fél ötkor vissza a városba, pihenő a szállodában, majd sétahajózás és vacsora a főkonzulátus szervezésében, a nap végén séta a szentpétervári fehér éjszakában. Hivatalos program szombaton nem akadt.
Szombathoz hasonlóan vasárnap hivatalos program már szintén nincs, csak városnézés. Reggeli után a kazanyi székesegyház és a Véren Megváltó Székesegyház megtekintése, fél 12-kor a delegációt kiviszik a reptérre, ahonnan Helsinki felé repülnek el Semjénék. | Mintha háromnapos családi turistáskodás lett volna a KNDP vezető politikusainak látogatása Szentpéterváron | Három nap feleségekkel, luxushotelben, a konzulátus által gondosan megszervezve. | null | 1 | https://444.hu/2019/06/25/mintha-haromnapos-csaladi-turistaskodas-lett-volna-a-kndp-vezeto-politikusainak-latogatasa-szentpetervaron | 2019-06-25 02:00:00 | true | null | null | 444 |
Legalábbis ezt állítják brit tudósok. De figyelmeztetnek arra is, hogy csak arc alapján azért még senkire nem égessük rá a csaló bélyegét.
A hűtlenségre hajlamos férfiakat már az arcuk alapján be lehet azonosítani – állítják brit kutatók, akik a brit Royal Society Open Science című folyóiratában tették közzé a témában folytatott kutatásuk eredményeit.
A férfiasabb arcvonásokkal – erőteljes állkapoccsal, vékony ajkakkal – rendelkező férfiakról nagyobb eséllyel gondoljuk azt, hogy hűtlenek, és úgy tűnik, hogy ez tényleg így van: az önbevalláson alapuló kérdőíveken legalábbis ők gyakrabban vallottak a hűtlenkedéseikről. A kutatók szerint ezek a férfias vonások evolúciós előnyt biztosíthattak, a heteroszexuális nők, és a féltékeny partnereik figyelmét is felkeltették. Vagyis megtanulták egyfajta veszélyként beazonosítani őket.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy csupán az arcvonások alapján még senkiről sem lehet feltételezni, hogy hűtlen. Azt viszont meg tudták állapítani, hogy a nők és a férfiak egyaránt képesek kiszúrni azokat az embereket, akik hajlamosabbak a hűtlenségre. | Élet+Stílus: A hűtlenséget az arcról le lehet olvasni | Legalábbis ezt állítják brit tudósok. De figyelmeztetnek arra is, hogy csak arc alapján azért még senkire nem égessük rá a csaló bélyegét. | [] | 0 | https://hvg.hu/elet/20190417_A_hutlenseget_az_arcrol_le_lehet_olvasni | 2019-04-17 08:56:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A közlemény szerint három éven keresztül végezte közúti árufuvarozási tevékenységét a vállalkozó, aki a saját, és felesége irányítása alá tartozó szállítási cégek teherautóin ideiglenes próbarendszámokat helyezett el. A házaspár azt remélte, hogy a járműveikre szerelt próbarendszámok miatt nem tudják azokat azonosítani a hatóságok - tették hozzá.
A jogosulatlan úthasználatért kiszabott közigazgatási bírság elkerülése érdekében az ideiglenes próbarendszámokat szándékosan azt követően is használták mintegy tucatnyi járművön, hogy azokat az illetékes Járási Hivatal visszavonta, vagy azok érvényességi ideje lejárt - írták. A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján, "sokrendbeli sorozat-normaszegés ügyében elrendelt nyomozásban" a NAV Közép-magyarországi, Dél-dunántúli és Dél-alföldi nyomozói, revizorok, adatmentők és járőrök vettek részt; csaknem 20 helyszínen hajtottak végre kutatásokat, foglaltak le bizonyítási eszközöket, több mint tíz embert tanúként hallgattak ki, míg a házaspárt az ügy gyanúsítottjaiként előállították.
Mivel az útdíjból származó bevétel és a bírság egyaránt közvetlen költségvetési bevételnek minősül, a házaspár által be nem fizetett csaknem 50 millió forint költségvetési hiányt jelent. A hiány megtérülése érdekében a pénzügyőrök lefoglalták a férj és feleség készpénzét, olasz luxusautóikat és zárolták a bankszámláikat - áll a közleményben. | Elképesztő rendszámmutyiról rántották le a leplet: több tízmillió forintot keresett vele egy magyar pár | Próbarendszámokkal csalt el mintegy 50 millió forintnyi útdíjat egy fuvarozócégeket vezető házaspár - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/auto/20241015/elkepeszto-rendszammutyirol-rantottak-le-a-leplet-tobb-tizmillio-forintot-keresett-vele-egy-magyar-par-1157904 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt csaptak le egyszerre több helyszínen szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói, és négy embert vettek őrizetbe.
Szűkszavú közleményük szerint egy férfi a cégén keresztül "szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre" kötött fiktív szerződéseket az óbudai önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal. Az ügyészség szerint a gyanúsítottak a fiktív szerződésekért érkező pénzeket készpénzben vették fel, és "korrupciós célokra fordították".
A bűncselekményhez használt cég azóta megszűnt, a gyanúsított viszont a cég könyvelésének őrzéséről annak ellenére sem gondoskodott, hogy ezt a törvény előírja. Az ügyészség mind a négy személlyel közölte, hogy korrupcióval és gazdasági bűncselekményekkel gyanúsítja őket. | Vállalkozás: Korrupciógyanú az óbudai önkormányzatnál: négy embert is őrizetbe vett az ügyészség | Az ügyészség szerint fiktív szerződéseket kötöttek. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240307_korrupcio-fiktiv-szerzodes-obuda-ugyeszseg | 2024-03-07 10:27:00 | true | null | null | HVG |
A feltámasztás aktuális tárgya André Campra, aki az egyik első számú operaszerző volt francia földön a XVII.-XVIII. században. Művei most dupla albumon jelentek meg. | Újabb útépítő céggel bővült Szíjj László útépítő-birodalma | Az ország hatodik leggazdagabb emberének cégcsoportja növelte tagjai számát, miközben forgalma csökkent. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230720_hvg_duna_group_nem_csak_utepites | 2023-07-20 10:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Ma kezdődik Budapesten az V. Nemzetközi Chopin Fesztívál és Zongoraverseny, melyen a közel száz bel- és külföldi fellépő illetve versenyző a magyar zongoraművészet 110 éve született kiemelkedő alakja, Ferenczy György emléke előtt is tiszteleg. Ferenczyről azonban nem csak a magyar zenei élet emlékezik meg, hanem a Magyar Bridzs Szövetség is, aki a maga korában világklasszis bridzsezőnek számító zongoraművészről cikksorozatot indított a Bridzséletben. A lapban archív bridzs tudósításokból rekonstruálják az 1935-ben Budapesten megrendezésre került Bridzs Világbajnokságot.
Ferenczy György egyike volt a kevés kiemelkedő magyar polihisztornak. Egyfelől Chopin egyik legragyogóbb értője volt, a Liszt Ferenc Zeneakadémia professzora, és a világhírű Cziffra György tanára. Előadásaiból Kocsis Zoltán válogatásában két lemez jelent meg, az egyik a Great Hungarian Musicians sorozatban. Kiemelkedő zenei pályafutása mellett Ferenczy ugyanakkor korának egyik legkiemelkedőbb bridzsversenyzőjeként is legendássá vált, 1938-ban Európa bajnokságot is nyert. A szintén óriási bridzsrajongó Ottlik Géza egyenesen róla formázta Hugh Kelsey-vel közös bridzs szakkönyvének, a "Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein" egyik fő alakját.
Művészeti- és játékosteljesítménye mellett Ferenczy népszerű alakja volt kora művész társaságainak, így például a Fészek Művész klubnak. 1967-ben portrét jelentetett meg róla például Füst Milán, de Ferenczy maga is megírta emlékezéseit, mely 1989-ben posztumusz jelent meg "Pianoforte" címmel. Emlékiratai értékét jelzi, hogy Kocsis Zoltán egy teljes hangversenykörútjának bevételével támogatta a kiadást. | 110 éve született a billentyűk és kártyalapok nagymestere | 110 éve született a billentyűk és kártyalapok nagymestere - 110 éve született Ferenczy György, a legendás zongoraművész és bridzsjátékos. | [
"ferenczygyörgy",
"kocsiszoltán",
"zongoraművész",
"bridzs",
"ottlikgéza",
"chopin",
"Kultúr"
] | 0 | http://index.hu/kultur/2012/06/17/ferenczy_110 | 2012-06-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Kúrián is megnyerte a tao-támogatások nyilvánossága érdekében indított perét a Transparency International Magyarország (TI). Mindez azt jelenti, hogy nem lehet tovább titkolózni: az illetékes minisztériumoknak ki kell adni, hogy mely vállalatok fizették társasági adójukat (vagy annak egy részét) az államkassza helyett egy sportvállalkozásnak.
Bár a sport támogatására a vállalatok általában büszkék szoktak lenni itthon, a tao rendszer 2011-es bevezetése óta nem árulják el, hogy mely cégektől mely sportszervezetekhez áramlik így a pénz. Pedig hatalmas összegről van szó: tavaly év végéig 320 milliárdnyi adóforint érkezett a tao-rendszernek köszönhetően a költségvetés helyett sportklubokhoz.
A titkolózás oka minden bizonnyal a rendszer visszássága: miközben sok kis egyesület valóban nem lenne képes fenntartani magát enélkül, a tao-pénzek nagy része nem hozzájuk, hanem Fidesz-közeli sportszervezetekhez áramlik. Csak példaként: a 2015/16-os szezonban a futballra szánt 19 milliárd forint harmada mindössze tíz sportszervezetnél kötött ki, az összeg közel 10 százalékát pedig egyedül a miniszterelnök által alapított, és Mészáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta.
A TI még tavaly nyáron indított pert a tao-pénzek útjának felfedése érdekében, miután erre vonatkozó közadatigénylésükre az érintett minisztériumok és sportszövetségek nem adták ki a kért dokumentumokat – mondta lapunknak Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója. Az információ visszatartását állami oldalon azzal indokolták, hogy a tao nem közpénz. A kormány tulajdonképpen a kezdetektől erre építette a támogatásokkal kapcsolatos kommunikációját. Emlékezetes Orbán Viktor 24.hu-nak a felcsúti Pancho Aréna avatóján adott interjúja, amelyben a miniszterelnök kifejtette: a magyar gazdaságpolitika régóta küszködik a kommunista örökséggel, és ez világlik ki abból az állításból is, hogy a tao-támogatásból felhúzott stadion közpénzből épült, hiszen ahhoz a vállalkozók biztosították a forrást.
Bár a támogatás valóban nem közvetlenül az államtól érkezik, hiszen a cégek nem fizetik be az adót, ettől még a központi költségvetés mond le a sportszervezetek javára pénzről. Nagyjából úgy lehet elképzelni a rendszer működését, mintha három barát (Viktor, Lőrinc, és László) elmenne egy pubba sörözni, úgy, hogy László tartozik Viktornak. Amikor megérkeznek, Viktor jelzi, hogy elengedi a tartozást, ha László állja belőle az első kört. A kormányzat álláspontja alapján (a tao nem közpénz) Lőrinc sörét László fizette. Mindenki más szerint azonban Viktor.
A mindenki másba pedig most már a Kúria is beletartozik, így nincs mit tenni, ki kell adni az iratokat, amiből kiderül a pénz útja. A kérdés csak az, hogy erre mikor, és milyen formában kerül sor.
A mostani pert ugyanis az érintett szaktárcák ellen indította a TI, márpedig a tao ügyekben leginkább illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) csak a sportszövetségi és a 300 millió forintot meghaladó sportszervezeti programokról döntött. Az ennél kisebb, kluboknak szánt összegek odaítéléséről a sportszövetségek határoznak, azaz náluk van minden fontos információ. Velük szemben is zajlik egy per, ott szintén jogerősen nyert már a TI, de a minisztériumokhoz hasonlóan a sportszövetségek is a Kúriához fordultak. Így itt egy döntést még meg kell várni. A tárgyalás időpontját egyelőre nem tűzék ki, azaz ebben az esetben elvileg még lehet lehetőség időhúzásra.
Csakhogy a most zárult ügyben az EMMI mellett a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) is érintett volt, márpedig a gazdasági tárcánál – legalábbis a korábbi közlésük szerint – minden dokumentum megvan. Így pedig már a mostani határozat eredményeként minden tao-s rejtélyre fény derülhet.
Már persze, ha az NGM nem próbálja meg valamilyen módon mégis visszatartani a dokumentumokat, amire a Kúria előtt már tettek kísérletet. Amint arról lapunknak Ligeti Miklós beszámolt, a tárca az utolsó körben már azt állította:
mégsem kaptak meg minden iratot.
Más kérdés, hogy a Kúriát ez nem hatotta meg, így a minisztérium kénytelen lesz kiadni az adatokat.
Ahhoz, hogy a tao-dokumentumok nyilvánosságra kerülhessenek, meg kell várni, hogy a Kúria írásba foglalja az ítéletet. Ezt követően az EMMI-nek és az NGM-nek 15 napja lesz kiadni a dokumentumokat. A TI-nál úgy számolnak, hogy legkésőbb jövő év elején megkapják a kiperelt iratokat. | Kiderült, hogy közpénz a tao, de a minisztériumban hirtelen eltűntek az iratok | Most, hogy ki kellene adni, az NGM-nél hirtelen nem találják a dokumentumokat. Ez a Kúriát nem érdekli. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20171025/kiderult-hogy-kozpenz-a-tao-de-a-miniszteriumban-hirtelen-eltuntek-az-iratok/ | 2017-10-25 20:13:00 | true | null | null | G7 |
Óriási változást jelentett be az RTL Klub
Április óta nem volt annyi új koronavírus-fertőzött Csehországban, mint most
Koronavírusos lett egy ötfős család Mecseknádasdon, a polgármester azonnali szigorításokat vezetett be - Videó
Április 18-án debütál a Made in Karantén, amit szombat esténként 20:00 órától vetítenek majd. A nem szokványos tehetségkutató műsorba beküldött "házi" videókból az adás legjobbját egy négytagú zsűri – Gáspár Laci, ByeAlex, Sztarenki Dóra és Szabó Győző – választja ki, készítőjének pedig egymillió forint lesz a jutalma.
Az RTL Klub első saját fejlesztésű orvosi thrillere, a béranyaság témája köré épülő Mellékhatás című sorozat is folytatódik, amit szombat esténként 21 órától láthatnak a nézők. A szériát Kovács Dániel Richárd rendezte, a vezető forgatókönyvíró Gasztonyi Kálmán, az operatőr Gosztola Schenker Ábris, a showrunner Herman Péter. A sorozat főszerepeiben Adorjáni Bálintot, Borbély Alexandrát, Tenki Rékát, Nagy Zsoltot és Sztarenki Dórát láthatják a nézők.
Vasárnap esténként 18:50-től a Maradj haza magadnak! című reality gondoskodik a vidám pillanatokról, amelynek első epizódját április 19-én láthatják a nézők. A realityben a négy sztár, négy jó cimbora -Szabó Zsófi, Dér Heni, Gáspár Laci, ByeAlex és családtagjaik - "karantén kalandjain" szórakozhatunk.
A vasárnap esti jó hangulatról 19:15-től A mi kis falunk alkotóinak legújabb, az egészségügyi helyzet körülményei, lehetőségei inspirálta mulatságos sorozata, a Segítség! Itthon vagyok! lesz látható, mely olyan emberek sorsát mutatja be, akiknek az életét többé, vagy kevésbé, de mindenképpen befolyásolja ez az új helyzet. A sorozat karaktereit a nagyközönség kedvencei hívják életre: Zsurzs Kati, Csuja Imre, Kerekes József, Nagy-Kálózy Eszter, Debreczeny Csaba, Kovács Panka, Fehér Tibor, Tóth Ildikó, Lengyel Tamás, Pokorny Lia, Hevér Gábor, Bata Éva, Kakasy Dóra, Haumann Máté, Erdélyi Tímea, Nagy Sándor, Mihályfi Balázs, Martinovics Dorina, Szatori Dávid.
Április 27-től visszatér a 20 órakor kezdődő sávba az RTL Klub rangidős napi drámai sorozata, a megújult Barátok közt. Hazánk egyik legnépszerűbb saját gyártású szériája új főcímmel, friss képi világgal és megannyi fordulattal várja majd a nézőket minden hétköznap 20:05-től. A sorzotatot április 27-től, hétfő esténként 21:00 órától a Cápák között második évada követi, amelyben új ragadozó van a láthatáron! Magyarország egyetlen üzleti showműsorának vadonatúj Cápája Tomán Szabina, a sikeres üzletasszony, aki 15 év modellkarriert követően már 8 éve építi saját vállalkozását.
Április 28-tól keddenként 21:00 órától új epizódokkal folytatódik az RTL Magyarország 2019-ben indult dokusorozata, az Isten veled, Magyarország. A műsor készítői ezúttal is bejárták a világot: elkísértek családokat Görögországba, Norvégiában egy olyan családdal forgattak, akik az itthoni, kényelmes életüket feladva szó szerint a semmibe költöztek ki. Ausztráliában a forgatás valós drámába fordult: a kiköltöző családot átverte a bevándorlási ügynök, a pár azért küzd, hogy visszakaphassa az elcsalt milliókat.
Április 29-től szerda esténként 21:00-tól Szabó Zsófi vezetésével jelentkezik a Toplista új évada. A szórakoztató, vidám visszaszámláló show esetében a top 10-es lista a keret a mozgalmas és izgalmas riportműsorhoz. Az adások témái a bulvár műfajából kerülnek ki: zenei és koncertkülönlegességek, hírességek magánéleti eseményei, az örök fiatalság titka vagy éppen botrányos és vicces történetek.
Április 30-tól új, saját gyártású bűnügyi riportmagazinnal is bővül az RTL Klub műsorkínálata. A csütrötökönként 21 órától látható Bűnös lelkek megtörtént eseteket, hátborzongató bűnügyeket dolgoz fel, Gál Petra és Bányai Viktor műsorvezetésével. Az első adás a Szita Bence-gyilkosságról fog szólni. Az 50 perces műsorban a kisfiú rokonai mellett megszólal az azóta már elhunyt két gyilkos is, akik haláluk előtt épp a Bűnös lelkek készítőinek adták utolsó interjúikat.
A péntek esték már április 24-től a nyomozásról szólnak. Poppy Montgomery főszereplésével 20:40-től látható a Különben dühbe jövök című amerikai krimisorozat, amelyben az általa megformált Cat Chambers -aki tolvajból avanzsált a kormányzó különleges bűnügyeit kezelő “megoldóvá"-, forgatja fel a paradicsomi üdülőhely mindennapjait és néz szembe meglehetősen viharos múltjával is.
A Híradó és a Fókusz esetén nincs változás - ugyanúgy este 18.00 órától kezdődően követik egymást, szombaton pedig a Fókusz Plusz is változatlan idópontban kerül adásba.
A Tanár 3. évadát és az Apatigris epizódjait szombatonként és vasárnaponként az RTL Most+ platformon követhetik a nézők. A két sorozat leghamarabb ősszel kerül az RTL Klub képernyőjére. | Óriási változást jelentett be az RTL Klub | A tavaszt vadonatúj hétvégi műsorokkal indította, április 27-től pedig új hétköznapi műsorrenddel várja a nézőket az RTL Klub. Számos visszatérő kedvenc és több vadonatúj műsor igyekszik könnyebbé és élvezhetővé tenni az otthon töltött időt - olvasható a csatorna közleményében. | [
"rtl",
"sorozatok",
"koronavírus",
"műsorváltozás",
"RTL Klub"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/oriasi-valtozast-jelentett-be-az-rtl-klub-musorrend/gxcn0x7 | 2020-04-14 14:47:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Vezért cseréltek a fényeslitkei logisztikai gigacégnél | Tavaly nyár óta 60 százalékkal több ment el Orbán Viktor külföldi útjaira, mint a megelőző másfél évben | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240516_hvg-eastwest-gate-rahimkulov | 2024-05-16 13:10:00 | true | null | null | HVG360 |
„Egy demokratikus társadalom nem képzelhető el civil kontrol nélkül, ezért fontosnak tartjuk, hogy kiálljunk a civil szféra szabadsága mellett. Szervezetünk is aktív kontrolt gyakorol, és számos területen együttműködik a Norvég Civil Alap által támogatott szervezetekkel, például a gyűlölet-bűncselekmények elleni közös küzdelemben" – mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója az Orbán-kormány által a Norvég Civil Alap és annak kedvezményezettjei ellen indított támadásra reagálva.
A szervezet aggódik, hogy Magyarország újra megválasztott kormánya megpróbálja elhallgattatni azokat a civil szervezeteket, amelyek létfontosságú emberi jogi munkát végeznek, ezzel veszélyeztetve az egyesülési jog és a szólásszabadság érvényesülését.
A Norvég Civil Támogatási Alap pályázati programjának lebonyolítását végző négy alapítványt magába foglaló Konzorciumot az utóbbi időben komolyan átvilágították, ami azt sugallja, hogy a kormány célpontba akarja állítani a civil társadalmat azt állítva, hogy a pénzeket bizonyos politikai érdekek támogatására használják fel. Június elején állami hivatalnokok meglátogattak a négyből három olyan alapítványt, amelyek a Konzorciumot alkotják, azzal a céllal, hogy ellenőrizzék, hogyan használják fel a pénzeket a civil szervezetek. Erre válaszként a Norvég Külügyminisztérium bejelentette, hogy felfüggeszti a Magyarországnak szánt pénzek folyósítását az Európai Gazdasági Terület (EEA) és a Norvég Alap rendszerből, amíg a magyar kormány be nem szünteti a vizsgálatot.
Az Amnesty International attól tart, hogy a magyar hatóságok cselekedetei megbéníthatják a civil társadalmat. Források hiányában a civil szervezetek nem tudnak tenni mindazokért, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak az országban.
A magyar hatóságok támadása a civil szervezetek támogatása ellen a legújabb elem azon a listán, ami ellen az Amnesty International már szót emelt. 2011-ben a Parlament által elfogadott változtatások ellenére a Fidesz kormány által bevezetett Médiatörvény súlyosan csorbította a szólásszabadsághoz való jogot: minden egyes médiaorgánum kötelező regisztrációja, a médiatartalmak ellenőrzése, és egy új ellenőrző szerv bevezetése mind-mind akadályozza a média sokszínűségének biztosítását.
Az Amnesty International arra kéri a magyar hatóságokat, vonják vissza a Konzorcium elleni fenyegetést, és kapcsolódjanak be az összpárti diskurzusba, amely biztosíthatná, hogy a magyar civil szervezetek zavartalanul folytathassák a munkájukat.
Az Amnesty International Magyarország arról is tájékoztatást adott, hogy 9965,95 eurót kapnak a Norvég Civil Támogatási Alaptól az ózdi kistérségben megvalósuló emberi jogi oktatási programjukra. | Belföld: Amnesty Lázáréknak: Szabad utat a civil kontrollnak! | Az Amnesty International felszólítja a magyar kormányt, hagyjon fel a civil szervezetek és csoportok célkeresztbe állításával, és biztosítsa, hogy megfélemlítés nélkül gyakorolhassák az egyesülés- és a szólásszabadság jogát. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/amnesty-lazareknak-szabad-utat-a-civil-kontrolnak-1468757 | 2014-06-17 18:47:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Négy év alatt összesen 1012 szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. 123 milliárd forint értékben, ennek 56 százaléka kormányközeli cégeknél kötött ki. Ez azt jelenti, hogy jobban fizet az állami tulajdonú vállalat a NER-nek, mint a játékosoknak a lottó ötös, ebben az időszakban ugyanis a 22 darab lottó ötösre 33,4 milliárd forintot fizettek ki.
Az Ötöslottó minden nyertese pedig 84,5 milliárd forinttal gazdagodott, így ez is alig több, mint a NER-eseknek osztott 73 milliárdos megbízástömeg*Ez persze csak az összehasonlítást szolgálja, mert a megbízás nem egyenlő a profittal, ami inkább összevethető lenne egy lottónyereménnyel. De az egyes munkák profittartalma nem ismerhető meg..
Az éves átlagban 18 milliárdos megbízás a NER világában is jelentős: a Korrupciókutató Központ Budapest elemzése szerint például 2020-ban a kormányzati körökhöz kapcsolódó legjelentősebb vállalkozások 200 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el, 2019-ben pedig 700 milliárdot.
A fenti grafikon alapján 2021 óta látszólag egyre csökken a NER-es cégeknek jutó megbízások összege és ezek aránya az összes beszerzésen belül. A fenti kimutatásban azonban a szerződések a megkötés éve szerint szerepelnek, így ha egy négy-öt éves szerződésről van szó, akkor csak egy évben jelenik meg, a kifizetés viszont még évekig tarthat.
Ezért az egyes szerződések havi vélelmezhető kifizetését is modelleztük. Ehhez az érvényesség tervezett kezdete és vége között arányosan osztottuk el a szerződéses értéket, így már az látható, hogy nemhogy nem csökken a NER szerepe, egyre nő a Szerencsejáték Zrt. hatályos szerződésállományában*Ahol nem szerepelt hatályosság, 12 hónapos időtartamot vettünk figyelembe. A szerződéseket lehet módosítani is, és nem feltétlenül vezetik ezt át a közzétett listákban. A szerződéses értéket nem minden estben használják ki teljes körűen, így mindez megközelítő becslés..
Míg 2020 első félévében a vélelmezhető kifizetések 29 százaléka ment NER-céghez, 2023 első felében 69 százalék. Ennek fő oka, hogy a piaci megrendeléseket visszafogták, a hosszabb távú kormányközeli megrendelések viszont folytatódtak. Így a Szerencsejáték Zrt. vállalkozási szerződéseiben 2023-ra elérték a NER-cégek a kétharmadot.
Kommunikációs milliárdok
A legnagyobb nyertesek listáját toronymagasan Balásy Gyula New Land és Lounge Design cégei vezetik. A 2021 januárjában megkötött 35 milliárd forintos szerződés egészen 2024 decemberéig van érvényben. Az átlagosan évi 9 milliárd forintos megbízás nagyon jelentős a hazai médiapiacon: a teljes hazai reklámpiaci médiaköltés 2022-ben a Magyar Reklámszövetség adatai szerint 316 milliárd forint volt, így a New Land-Lounge Desing kettős ezzel az egy szerződéssel a reklámpiac 3 százalékának megfelelő megbízáshoz jutott. A két vállalat árbevétele összesen 97 milliárd forint volt, ennek is közel tizedét adja a Szerencsejáték Zrt.-től kapott árbevétel.
Második helyen egy szerencsejátékokhoz technikai és szakmai tudást biztosító amerikai cég áll, a Scientific Games. A vállalat összesen 2,5 milliárd dolláros, közel 900 milliárd forintos globális árbevételéhez mérve ugyan nem sok a négy év alatt kapott 26 milliárd forint, de hazai mértékkel kiemelkedő összegről van szó.
A társaságnak magyar leányvállalata is van, 2022-ben 6,6 milliárd forintos árbevétellel, ebből azonban 4,4 milliárd exportból származott, így az idén már közel 80 főt foglalkoztató cég alapvetően külföldre dolgozik. A Szerencsejáték Zrt. megbízása egyebek mellett az online sportfogadások készülő piaci liberalizálása miatt is érthető, emellett Szlovákiában is megjelent piaci szereplőként a magyar állami lottószervező – igaz, onnan augusztusban távozott is.
Nem ennyire evidens, hogy miért pont a Jászai Gellért-féle 4iG-t találta meg a Szerencsejáték Zrt. informatikai beszerzésekkel, ebben a körben összesen 8,5 milliárd forintnyi szerződést lehetett fellelni. Több 4iG-leánnyal is kötöttek szerződéseket, így az Hungro-Digitellel 1,5 milliárd, az Antenna Hungáriával 1,2 milliárd értékben.
A sajtóban rendre Pintér Sándor belügyminiszter közelébe sorolt Civil Biztonsági Szolgálat és a Delta-Systems is kapott 1,8 milliárd, illetve 634 millió forintos megbízást.
A Hung-Ister a Simicska-korszak egyik zászlóshajója volt, amiből milliárdos osztalékokat vett fel még a G-nap után is az egykori fideszes háttérember. A cég ma már a kormányközeli sajtóbirodalmat birtokló KESMA tulajdona. A fideszes médiabirodalom fenntartásához jelentős forrásokkal tud a cég hozzájárulni: 2022-ben 3,1 milliárd forint árbevétel mellett 851 millió forintos adózott eredményt ért el – a 28 százalékos extraprofitot jelentős részét a Szerencsejáték Zrt. megrendelései adják. A két érvényes szerződés ugyanis 2020 és 2024 között 12,8 milliárd forintról szól, így a cég bevételének túlnyomó többségét adhatja.
Kétséges átláthatóság
A Szerencsejáték Zrt. 822 milliárd forintos árbevételével az ország 14. legnagyobb vállalata volt tavaly, az állami többségi tulajdonú vállalatok közül csak az MVM előzi meg. Ehhez képest keveset lehet látni a gazdálkodásából. A közzétett szerződések értéke jelentősen elmarad az igénybe vett szolgáltatások és árubeszerzések összértékétől, így csak találgatni lehet, hogy mi az eltérés oka. A vállalatot hiába kérdeztünk, nem adtak választ, hogy mi a rejtély feloldása.
A 2020-2022 közötti három teljes évre lehet a megkötött szerződéseket az éves pénzügyi beszámoló eredménykimutatásában szereplő igénybe vett szolgáltatások és anyagköltség értékével összevetni. Ebben a három évben 242 milliárd forintnyi szolgáltatást és 17 milliárd forint értékű anyagot vásárolt a Szerencsejáték Zrt.
Ehhez képest ebben a három évben a közzétett adatok alapján 127 milliárd forintnyi szerződést kötöttek meg, amiből számításaink szerint 84 milliárd forintnyi teljesítés esett erre az időszakra. Azaz csupán a pénzügyi beszámolóban fellelhető költségek 34 százaléka követhető vissza a közzétett szerződések alapján.
Mivel a Szerencsejáték Zrt. közbeszerzéseket nem ír ki – hiszen állami források igénybevétele nélkül, piaci alapon működik -, ezért az eltérést nem lehet közbeszerzési szerződésekkel magyarázni.
Ezekhez az adatokhoz sem volt könnyű hozzájutni: 2023 tavaszán csak 2022 áprilisáig voltak a szerződések feltöltve a Szerencsejáték Zrt. honlapján. Közérdekű adatkéréssel április 28-án kerestük meg őket, és május 21-én felhívtuk a figyelmüket, hogy a törvényi 14 napos határidő lejárt – egyikre sem válaszoltak, szembemenve a jogszabályokkal.
Ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, amelynek kérésére augusztusban hajlandó volt a kötelezően közzéteendő adatokat a Szerencsejáték Zrt. kitenni a honlapjára. Így értük el a 2019 augusztusa és 2023 júliusa közötti szerződéseket, amelyek alapján cikkünk készült.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szenvedélybetegség, ami az állam támogatásával terjed, és az állam keres rajtaElképesztő pénzt szerencsejátékoznak el a magyarok, az állam köszöni szépen az önkéntes adót. Kiszámoltuk, melyikkel húzza le az állam a leginkább a szenvedélybetegeket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 16 milliárdért reklámoz a Szerencsejáték Zrt., amiből leginkább a baráti média profitál15 magyar reklámforintból egyet az állami sorsjegymonopólium költ el. Nem mindegy, hogy kifizetőhely, vagy a játékszenvedély terjedésén dolgoznak. | Jobban fizet a NER-nek a Szerencsejáték Zrt., mint a lottó ötös | Három forintból kettő kormányközeli cégeket gazdagíthatott az első félévben az állami vállalat szerződéslistája szerint, amelyhez nem volt könnyű hozzájutni. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230829/jobban-fizet-a-ner-nek-a-szerencsejatek-zrt-mint-a-lotto-otos/ | 2023-08-29 07:43:01 | true | null | null | G7 |
Hétfőtől szerdáig tárgyalja a lengyel parlament, a szejm az abortusz törvény szigorítását. A lengyel klérus által támogatott jogszabály teljesen betiltaná a művi terhességmegszakítást: azt még a megerőszakolt és az életképtelen magzatot váró nőknek sem engednék. Mindezt abban a Lengyelországban, ahol már így is a világ egyik legszigorúbb abortusztörvénye van hatályban. Demográfiai növekedést várhatóan nem eredményezne a javaslat, csak az illegális magzatelhajtások, a születési halálozások száma és az abortuszturizmus növekedne.
Asszonynak szülni kötelesség, lánynak dicsőség
– ez volt Ratkó Anna egészségügyminiszter abortuszellenes propagandájának hívószava az 1950-es évek kommunista Magyarországán. Az 1956-ig kitartó abortusztilalom – családtámogatási lépések, háború utáni népességnövekedés és gyermektelenségi adó – most is meghatározza hazánk demográfiáját. A Ratkó-gyerekek babyboomja a mai napig hatással van a munkaerő-piacra és a nyugdíjellátó-rendszerre. Az egykori egészségügyi miniszter ugyan hivatkozott a szocialista erkölcsökre, de valójában csak nemzetgazdasági oldalról döntött a magzatelhajtás betiltása mellett.
Most, 2016-ban Lengyelországban egy nagyon hasonló, szigorú jogszabályt tárgyal a törvényhozás, igaz, teljesen más okokból. Egyházi nyomásra az abortusz szinte minden formáját betiltanák:
Nem számítana az anyai életveszély, az, ha a magzat életképtelen, és az sem, ha a gyermek nemi erőszakban fogant.
Bár most a lengyel közélet erkölcsi és életvédő érvektől hangos, valójában egy politikai alku lehet a döntés hátterében – legalábbis Monika Płatek, a Lengyelországi Női Kongresszus nevű szervezet vezetője erről beszélt a Gazeta Wyborczának, amelyet még a Guardian is szemlézett. A jogvédő azt állítja, hogy Jaroslaw Kaczyński pártja, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) még a tavaly őszi választások előtt egyezett meg a helyi katolikus püspöki konferenciával arról, hogy az egyház kiáll a PiS mellett, cserébe, kormányra kerülve szigorítanak az abortusztörvényen. Płateket egyik fél sem cáfolta.
A XXI. században már szokatlan egyházi-világi alkura az ország sajátos berendezkedése adhat magyarázatot: Lengyelországban még ma is erős a vallásosság, az emberek 89,8 százaléka katolikusnak, az ő háromnegyedük gyakorló hívőnek vallja magát. Ilyen befolyással és hátszéllel pedig könnyű választásokat nyerni. Kaczyński pártja az egyházi kiállást meg is kapta 2015-ben, a lengyel rendszerváltás után a PiS az első párt, amelyik egyedül alakíthatott kormányt, igaz, az okok jóval összetettebbek.
A világ legszigorúbb törvényeit szigorítanák
Idén áprilisban a Fundacja Pro (FP) nevű abortuszellenes, életvédő és nyíltan vallásos szervezet kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy szigorítsanak Európa és a világ egyik legszigorúbb rendszerén. Lengyelországban ugyanis eleve csak a fent részletezett esetekben lehetett magzatelhajtást kérvényezni, de a folyamatot egy ügyésznek is jóvá kellett hagynia. Az FP most azt követeli, hogy céltól és októl független teljesen tiltsák be az abortuszt, az azt végrehajtó orvosokat pedig öt év börtönnel büntessék.
Fotó: Fundacja Pro - Prawo do Życia / Facebook
Ahogy kihirdették az aláírásgyűjtést, az egyház beállt a kezdeményezés mögé. Miséken olvasták fel a püspöki kar levelét, hogy keresztény emberként a hívek kötelessége aláírni az íveket. Ez azonban országszerte ellenállást váltott ki: tömegtüntetések voltak Gdanskban, Krakkóban, Varsóban és Szczeczinben, sőt, a diaszpórában élő lengyelek Londonban is utcára mentek. Felháborodott nők miséken bekiabálásokkal próbálták megakadályozni a levél felolvasását, máshol a kezdeményezést ellenző hívek tüntetőleg felálltak és kimentek a templomokból.
Az íveket 450 ezren írták alá a 38,5 milliós országban. Az alkotmány szerint viszont 100 ezer aláírás is elég ahhoz, hogy egy javaslatot megvizsgáljon a parlament. Bár így egy képviselő beterjesztésére sem volt szükség, de kiállt mellette Beata Szydło miniszterelnök, valamint Jaroslaw Kaczyński pártelnök is – akit a jelenlegi kormány legbefolyásosabb politikusának tartanak, noha valódi tisztsége nincs. A két politikus már áprilisban óvatoskodva azt mondta, a képviselők lelkiismeretére bízza, hogy a szejmben megszavazzák-e az új szabályozást.
A parlamenti vita a héten hétfőtől szerdáig tart, a végső döntés meghozatalára három hónapja van a törvényhozásnak. Négy végkifejlet lehetséges: elfogadják a teljes tilalmat, bizonyos elemeket megtartanak a beterjesztett javaslatból, teljesen elutasítják azt, vagy népszavazást írnak ki róla. Utóbbi a legvalószínűtlenebb forgatókönyv, de legkorábban szerdán, legkésőbb decemberben mindenképp döntés születik.
Arról nem készültek kutatások, hány lengyel képviselő támogatja a javaslatot. Az biztos, hogy a baloldali ellenzéki pártok, így a Modern (Nowoczesna) és a Polgári Platform, valamint a rendszerkritikus Kukiz'15 ellenzi a javaslatot. A Lengyel Parasztpárt és a PiS kiállnak mellette, de utóbbinál nincs pártutasítás az ügyben, több képviselő jelezte, hogy nem ért egyet a tilalommal, nem is fogja megszavazni, ha arra kerülne sor.
A szigorításhoz a 460 képviselőből 231 támogatása szükséges. A PiS-nek 235 képviselője van, a kérdés tehát a többi bizonytalankodót leszámítva az, hogy az igennel szavazó 16 parasztpárti képviselő elég lesz-e a törvényjavaslatot elutasító PiS-esek pótlására.
A lakosság nagyobbik része nem ért egyet a szigorítással: míg 10-ből 7 ember szerint az abortusz erkölcstelen és bűnös tett, csak tízből hárman tartják helyesnek a szigorítást. Ugyanakkor a civil, "Állítsuk meg az Abortuszt Bizottság!" saját felmérésére hivatkozva azt állítja, hogy a lakosság 58 százalék támogatja a teljes tilalmat.
A helyzetet bonyolítja, hogy "A nők megmentéséért" nevű feminista szervezet egy abortuszpárti törvényjavaslatért kezdett petíciót. A céljuk az, hogy a jelenleginél könnyebb legyen a terhesség megszakítás. Az íveket 200 ezren írták alá, így ez is a szejm elé került, a Kukiz'15 képviselőcsoportja és a Polgári Platform képviselői is aláírták a törvényjavaslatot. Parlamenten kívül a Női Párt és a Zöldek is támogatják.
Abortuszért a szomszédba
Lengyelországban a statisztikák szerint évente átlagosan 1000 terhességmegszakítás történik. Jogvédő szervezetek és az állam is úgy becsüli, hogy a valós szám ennél jóval nagyobb lehet. Virágzik az abortuszturizmus, és zugorvosok illegálisan hajtják végre a beavatkozásokat: a Nő és Családtervezési Föderáció felmérése szerint 150 ezer törvényen kívüli terhességmegszakítás történhet évente.
Pontos kimutatásokat lehetetlen készíteni a témában. A polityka.pl viszont a szlovák egészségügyi adatokra támaszkodva úgy becsüli, hogy Szlovákiában a magzatelhajtások 70 százalékát lengyel nőkön hajtják végre, többnyire magánklinikákon. De jóval többen lehetnek azok, akik Ukrajnába, Németországba vagy a balti országokba utaznak.
A többségükkel a lengyel ellátórendszer és jogrend nem találkozik, az anyák még akkor sem próbálják meg a legális utat, ha egyébként a szigorú szabályozás sem zárná ki őket az abortuszból. A bizalomvesztés legfőbb oka, hogy Lengyelországban teljesen kiszámíthatatlanul működik az abortuszszabályozás rendszere, az elmúlt években több képtelen döntés született.
A leghíresebb a 2012-ben az Európai Emberi Jogi Bíróságot is megjárt P. és S. kontra Lengyel Köztársaság ügy volt. Az áldozatot 2008-ban erőszakolták meg, ráadásul ekkor még csak 14 éves volt, ezért az ügyészség sem tagadta meg, hogy éljen az abortuszhoz való jogával. P. két lublini kórházba is elment, de mindkét helyen elutasították a beavatkozás végrehajtását, egy nőgyógyász pedig a beleegyezése nélkül papot hívott, hogy lebeszélje a lányt az abortuszról. Ezután édesanyjával, S.-sel Varsóba utaztak, ahol több kórházban sem vállalták a magzatelhajtást, ráadásul S.-re egy helyen rendőrt hívtak: amiatt hallgatták ki, mert a gyanú szerint a lányára akarta erőltetni az abortuszt. Végül az egészségügyi minisztériumnál tett panaszuk után Gdanskban végrehajtották a műveletet.
A strasbourgi bíróság 2012-ben mondta ki, hogy megsértették P. emberhez méltó ellátáshoz és bánásmódhoz való jogát, külön megrótták a lengyel államot, hogy büntetőügyi eljárás kezdődött az édesanyával szemben, 15000 és 36000 euró (4,5 illetve 14 millió forint) sérelmi díjat ítéltek meg a sértetteknek.
Az eset Lengyelországban nagy nyilvánosságot kapott és botrányt keltett. Ez az ügy is közrejátszott abban, hogy a szakértők szerint megnőtt az abortuszturizmus mértéke. A bírósági ítéletnek abban is szerepe volt, hogy a korábban kezdeményezett abortuszt érintő törvénymódosítások 2011-ben, 2013-ban és 2015-ben is elbuktak a lengyel törvényhozásban.
A katolikus hozzáállás épp enyhült
A római katolikus egyház kevés törvényen szigorított az elmúlt kétezer évben, de a magzatelhajtás az egyik ilyen kivétel. Bár az apostolok tanítása már a kereszténység korai éveiben is tiltotta az abortusz minden formáját, de az emberi élet kezdetét máshonnan számították. A XIX. századig a fogantatás 40. napjáig nem számított gyilkosságnak a terhesség megszakítás, az orvostudomány fejlődése viszont kettős hatással volt az abortusz ügyére.
Ugyan már az ókori Rómában is bevett volt a magzatelhajtás, az eljárás kockázatos volt, a nem steril és kiforratlan eszközök sokszor okoztak fertőzéseket és komplikációkat, ami az édesanya halálához vezetett. Ahogy a technológia és a tudomány fejlődött, az abortusz egyre kisebb veszélyt jelentett az anya életére.
Viszont a korai tudományos kutatások az 1800-as években korábbra datálták az emberi élet kezdetét, előrébb hozták a sejt-ember határt. Az egyház így arra a következtetésre jutott, hogy a megtermékenyült petesejtben már ott van az emberré válás lehetősége, tehát az elpusztítása a fogantatás után gyilkosságnak számít.
A katolikus hitvitáknak azóta is állandó kérdése, hogy létezhet-e olyan körülmény, amelyben az abortusz elfogadott választás lehet. Három körülmény kerül elő a legtöbbször:
Ha a magzat bűnben (például nemi erőszak) következtében fogant meg.
Ha a születendő gyermekről kimondható, hogy életképtelen lesz.
Ha a növekedő magzat az anya életét veszélyezteti.
A katolikus hitet összefoglaló és rendszerező Katekizmus jelenleg az abortusz egyetlen indokát sem fogadja el. Sőt, a hittani gyakorlat eddig az volt, hogy az abortuszon átesett nők csak egy püspöktől vagy arra felhatalmazott paptól kaphattak feloldozást. Ezen változtatott tavaly szeptemberben Ferenc pápa, amikor azt mondta, hogy az irgalmasság rendkívüli szent évében (vagyis 2015 adventjétől 2016 adventjéig) a felszentelt papok is penitenciát adhatnak a nőknek. A szentatya ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az abortusz ettől még "ördögi és gonosz", ugyanúgy bűn marad.
A lépés ettől még kiemelkedően fontos egyházi szempontból: a gyónás bensőségességének kiterjesztésében benne van a megbocsátás. Vagyis az abortuszon átesett nők kriminalizálás helyett megértésre számíthatnak az egyháztól. Ha lesz valaha is fordulat a katolikus tanításban, az ezzel az apró lépéssel indulhatott el. | Teljes abortusztilalom jöhet Lengyelországban | Teljes abortusztilalom jöhet Lengyelországban - Se a nemi erőszak, se az anyai életveszély, se a magzat életképtelensége nem lesz mentség, ha a parlament elfogadja az egyházi indíttatású, fundamentalista törvényjavaslatot. | [
"lengyelország",
"abortusztilalom",
"jog és igazságosság",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2016/09/20/lengyelorszag_abortusz_szigoritas | 2016-09-20 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
K-2 500 méter : Szabó Gabriella-Kozák Danuta páros döntős.
: Szabó Gabriella-Kozák Danuta páros döntős. K-1 200 méter : Douchev-Janics Natasa negyedik lett a középfutamban, nem jutott tovább.
: Douchev-Janics Natasa negyedik lett a középfutamban, nem jutott tovább. C-1 1000 méter : Vasbányai Henrik harmadik lett a középfutamban, nem jutott be az A döntőbe.
: Vasbányai Henrik harmadik lett a középfutamban, nem jutott be az A döntőbe. K-1 1000 méter : Kopasz Bálint ötödik lett a középfutamban, nem jutott be az A döntőbe.
: Kopasz Bálint ötödik lett a középfutamban, nem jutott be az A döntőbe. Kötöttfogású birkózás 85 kg : Lőrincz Vikor ötödik lett
: Lőrincz Vikor ötödik lett Női 10 km-es úszás : Risztov Éva 13., Olasz Anna 14. lett.
: Risztov Éva 13., Olasz Anna 14. lett. 110 méteres gátfutás : Baji Balázs elődöntős.
: Baji Balázs elődöntős. Női vízilabda: a magyar válogatott elődöntős, miután szétlövésben legyőzte az ausztrálokat.
Engem a leginkább a csalás borít ki a sportban. Amikor semmit nem tudsz tenni sem sportolóként, sem nézőként, illetve de, kizárást, eltiltást vagy sittet kockáztatva. Egyszer vezettek ki Loki-meccsről még Debrecenben, az UTE vagy Újpest, esetleg Dózsa ellen, (ki tudja, akkor éppen hogy nevezték magukat), akkor, amikor Véber Gyurit, egykori legendás játékosukat is, aki világosbarna bőrdzsekiben és hullarészegen ült a kispadon. Gyuri megjegyzéseket fűzött az eseményekhez amit mi, a nyugdíjasszektor ötödik sorában ülve érthetően nehezményeztünk, és addig hergeltük, míg Gyuri fel nem állt, és ki nem hajított egy flakont az irányunkba. A játékvezető ezt unta meg, és zavarta el a picsába a kispadról. (A büfében ivott tovább.) Engem akkor küldtek ki, amikor a második meg nem adott Loki 11-es után a bíró befújt egyet az ellennek, és kiállított valakit tőlünk, mert akkor elszakadt bennem valami, és a kerítésre felugorva, habzó szájjal szidtam MINDENKI kurva anyját, elsősorban Urbán Flóriánét, mert ő könnyű célpont volt. A rendezők meg leszedtek a kerítésről és kivezettek.
Ha tegnap Rióban, a birkózócsarnokban vagyok, nem biztos, hogy csak úgy ki tudnak vinni. Eleve, 126 kiló vagyok, ha csak elengedem magam, akkor is meg kell szenvedniük velem, és ahogy elnézem az önkénteseket, hatan is kevesen lennének hozzám. A 85 kilós kötöttfogású bronzmeccsen a mi fiunk, Lőrincz Viktor nem a semmiből lépett elő, hiszen 2012-ben, a belgrádi Eb-n, majd a budapesti és a taskenti vb-n is bronzérmes lett. Az olimpiai érem lett volna a legjobb eredménye, ennek megfelelően küzdött, de amit német ellenfele, Denis Kudla nem tudott elérni ellene, azt a zsűri ás a bíró közös erővel igen.
Már azt is nehezen viseltem volna, amikor a semmiből kapott két pontot a német szabálytalan fogásért, amit a bíró maga sem látott annak, de a zsűriasztal mellett ülők igen. Viktor csak legyintett, és gyorsan egyenlített, majd az ellenfelét passzivitásért megintették, és már fordult is a kocka, de csak egy időre, mert fél perccel a vége előtt jött az a pillanat, ami után engem a CNN-en is mutogattak volna: a NEM passzív Lőrinczet is megintették, és mivel több intése volt, a 3-3 a németnek kedvezett. Itt rohantam volna a zsűriasztal felé, az tuti. Az ötödik hellyel egyébként meg semmi baj nincsen, csak így lemaradni a bronzról az sokkal lélekölőbb, mint mondjuk 3-0-ra kikapni, de tisztességes körülmények között.
Az olimpiában az a jó, hogy két hétre a sport ellen amúgy beoltott nézők és szakértők lesznek, lásd fent, és minden sportág minden apró kis nüanszával tisztában lesznek. Ez persze nem igaz, hacsak tovább nem képzik magukat, de inkább maradjunk annál, hogy az átlagember ilyenkor azt szajkózza, amit a tudósításokban olvas és a tévében hall a kommentátoroktól, akik, tisztelet a kivételnek, néha úgy közvetítenek, mintha csak egy leckével lennéne előttünk. Mint az orosztanárokból átképzett angoltanárok, akiket lehetett szívatni az iskolában, mert szó szerint az óra előtt vették át az adott napi tananyagot.
A nyílt vízi úszás vagy a vízilabda például olyan sportágak, aminek finomságait, apró aljasságait csak a tévéből nézve soha nem fogjuk megérteni, de észlelni sem. Azt, hogy a kilométereken át úszó atléták a nyílt vízen hogy rugdossák és ütik egymást, azt a kamerák nem mindig veszik észre, a távoli nagytotálokon mi meg soha. A közeli képek segítenek persze, de mi az, ami megengedett, ami még belefér, és mi az, ami nem? Tegnap a női tíz kilométeren a befutó volt kicsit botrányos, mert a számot ugyan a holland Sharon van Rouwendaal tisztán, tizenhét másodperces előnnyel nyerte ugyan, de mögötte elszabadult a pokol. Az olasz Rachele Bruni a francia Aurelie Mullerrel érkezett a hajrához. Bruni kicsit talán elmérte a célt, majdnem ráúszott egy terelőbójára a cél előtt, de még csak ezután jött neki a neheze. Muller felette próbált meg eljutni a célig. Szinte egyszerre csaptak célba, Muller először, aztán Bruni, de csak az olasz kapott érmet, mert Muller lenyomta a karját, és kizárták.
Ez volt az a szám, amit 2012-ben Londonban Risztov Éva nyert, és amiben címvédést várt a hazai sportbarátok java része, de Risztovot nem ez érdekelte.
Az volt a tét számomra, hogy egyszeres vagy kétszeres olimpiai bajnok leszek. Most már mondhatjuk, egyszeres. De bajnok vagyok, az is maradok. Ha pár év múlva, vagy pár évtized múlva rám néznek, nem arra fognak emlékezni, hogy mit csináltam itt Rióban, hanem hogy olimpiai bajnok voltam Londonban. Ez egy másik helyszín volt, más viszonyokkal.
15 Galéria: A riói olimpia tizedik napja nem a mi napunk volt Fotó: Huszti István / Index
A végül 13. helyen beérkező Risztov azt is mondta, hogy a 13. hely egy olimpián egyálatlán nem rossz, tíz kilométert leúszni, meg eleve nem semmi teljesítmény. A mezőny többi szereplőjének valami jobban kijött az úszónő szerint, Londonban nem voltak akkor a hullámok, mint Rióban, ami neki nem feküdt, a többieknek viszint nagyon, és 7,5 kilométer után úgy megindultak, mintha addig nem is úsztak volna.
Olyan sprintbe fogtak, mint Kapás Bogi 400-on. Ilyennel nem lehet gyakran találkozni. Ezt a titkot szeretném megfejteni majd, mert én erre képtelen voltam, nem így nyertem olimpiát.
A 14. helyre az az Olasz Anna futott be, aki mindössze 3 hete tudta meg, hogy indulhat Rióban: egy orosz versenyzőt zártak ki előle. Ő érthetően vidámabb volt, mint Risztov, és már annak is örült, hogy Rióban lehet.
Ha csak egy embert megelőztem volna, már akkor is boldog lennék, így pedig kifejezetten örülök. Ők egy teljes évet készültek, hát én nem. Nézzetek körül, itt vagyunk a Copacabanán, süt a nap, jó idő van, mi kellene még több? Remélem pár nap múlva sem romlik el a kedvem, mert összeszedtem valamit.
A nap magyar fordítását a vízilabdás lányaink követték el, amikor 1-5-ös buktáról verték az ausztrálokat. A meccs rémálomszerűen kezdődött, kapust is cseréltünk, de a nagyszünetre feljöttünk 5-3-ra, majd ismét az ausztrálok mentek 6-4-re, de egyenlítettük, igaz, az utolsó negyedet egy mínusszal kezdtük megint, amiből menten kettő lett. Érdekes, de ez nyugtatta meg a magyar lányokat, mintha kellene nekik a kétgólos hátrány, hogy kihozzák magukból a maximumot, ami ebben az esetben a 8-8-as döntetlent és a büntetődobásokat jelentette, amivel legyűrtük Websteréket, és elődöntőt játszunk azokkal az amerikaiakkal, akiktől a csoportban kikaptunk.
15 Galéria: A riói olimpia tizedik napja nem a mi napunk volt Fotó: Huszti István / Index
Felemás napja volt a kajak-kenus kontingensnek, hiszen a Szabó-Gabriella-Kozák Danuta páros esélyeshez méltóan megnyerte az előfutamát, ezzel azonnal bejutott a döntőbe, de a többi versenyszámban viszont döntőbe sem kerültünk. Emiatt Vasbányai Henrik és a korábbi olimpiai bajnok, Douchev-Janics Natasa volt leginkább elkeseredve. Utóbbi a futam után azt nyilatkozta, hogy az volt a terve, hogy bolyban marad, és mindent megtesz a továbbjutásért, de a végére elfogyott az ereje, és nem tudjm miért, mert verseny közben jól érezte magát. Kozák Danuta viszont a verseny előtt sem volt túl jól, az éjszaka közepén hasmenéses tünetek jelentkeztek nála, a csapatorvos bélfertőzéses szindrómával kezelte, ami nem túl súlyos, de egy élsportolónál döntő jelentőségű lehet. Szerencsére nem így lett.
Atlétikában Baji Balázs 110 gáton elődöntős, a 2016-os EB ezüstérmesét nem zavarta az eső, ami miatt az atlétikai versenyek csúsztak is egy kicsit. A nap rekordját az amerikai Allyson Felixnek köszönhetjük, aki ugyan csak ezüstérmes lett a női 400 méteres síkfutás döntőjében (a nyertes a bahamai Shaunae Miller lett, de csak két milliméterrel), de hetedik olimpiai érmét megszerezve megdöntötte Jackie Joyner-Kersee eddigi rekordját, és minden idők legtöbb olimpiai érmet szerző amerikai atlétanője lett. A férfiaknál 800 méteren a kenyai David Rudisha a világ idei legjobbjával, 1:42:15-el nyert és védte meg londoni első helyét (négy éve világrekordot futott, ő volt az első, aki 1:41-en belül futotta a 800-at). A férfi rúdugrásban óriási meglepetésre a brazil Thiago Braz nyert 603 centivel, ami eddigi legjobbjánál tíz centivel jobb - a második Renaud Lavillenie csak 598-ig jutott. Ez azért meglepő, mert a világcsúcstartóról beszélünk (616), akit viszont meglehetősen zavart a brazil szurkolók gyökérsége: taps helyett végig pfujolták, amit a végére nem bírt idegileg és be is intett a stadionnak.
15 Galéria: A riói olimpia tizedik napja nem a mi napunk volt Fotó: Dylan Martinez / Reuters
A nap kis színesei: | A hétfő nem a mi napunk volt | A hétfő nem a mi napunk volt | [
"rio2016",
"napi összefoglaló",
"kajak-kenu",
"vízilabda",
"birkózás",
"atlétika",
"úszás",
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/2016/rio/2016/08/16/a_hetfo_nem_a_mi_napunk_volt | 2016-08-16 06:40:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Talán a legsúlyosabb félreértés a brókerüggyel kapcsolatban, hogy itt valami szörnyűségesen bonyolult ügyről van szó, amelyet még részleteiben is csak válogatott koponyák, ügyvédek, politikusok, újságírók és a Wall Street farkasai érthetnek meg. Ez pont olyan tévedés, mint azt képzelni, hogy a paksi bővítés lényegének megértéséhez atomfizikusnak kell lenni.
A paksi bővítésről egy átlagos erkölcsi érzékkel és szellemi képességekkel rendelkező újságolvasó is pontosan tudja, hogy az egyszerűen a hazaárulás tankönyvi, klasszikus esete. Külön szerencse, hogy a magyarban - ki tudja, miért - létezik ez a gyönyörűen szép szó, mert a legtöbb európai nyelvben egyszerűen csak “magas szintű árulásnak” hívják, ami mégsem írja olyan jól le, ami Paks körül történik, nevezetesen hogy az ország vezetőinek egy szűk köre saját érdekeit az állampolgároké elé helyezve összejátszik egy idegen hatalommal. Tehát hogy árulja a hazát, a szó mindkét, kereskedelmi tevékenységet és esküszegést is jelentő értelmében.
A brókerügy annyival valóban bonyolultabb, mint Paks, hogy ami itt folyik, azt egyetlen egy, tűpontos magyar szóval nem lehet írni. Kettőre is szükség van hozzá: butaság és korrupció.
Korrupció, hiszen nyilvánvaló, hogy a Quaestor és a többi hasonló üzleti modellel működő cég nem üzemelhetett volna évtizedeken át, ha tevékenységük felett nem hunynak szemet politikusok és magas rangú közszolgák. A Magyarországon tényleg nagyon sok dolgot megmagyarázó butaság ehhez nem lehetett elég, az utóbbi években biztosan voltak jó eszű hivatalnokok, akik tudták, hogy mi folyik, és csak pénzért és egyéb juttatásokért cserébe tették meg a félrenézés szívességét.
A rendszerváltás utáni Magyarországra mindig is jellemző korrupció az amerikai kitiltási botrány után lett tömegek beszédtémája, és bár mindenki egyből példák tucatjait tudta felhozni illusztrációként, ilyen kézzel fogható ügy talán egy sem volt. Ezek a most bebukott brókercégek azért korrumpáltak választott politikusokat és/vagy közvetlen beosztottaikat és mindenféle felügyeleti szerveket, hogy cserébe ne zavarják őket, miközben ügyeskednek, machinálnak, lopnak.
A butaság szerepe még egyértelműbb az ügyben. Talán igazságtalan szerencsétlen károsultakkal foglalkozni most, amikor még nagyon friss a seb, de akkor is meg kell említeni, hogy ezekre a gyanús alakokra pénzt bízni nem volt bölcs döntés. Mert azt, hogy ezek gyanús alakok, hogy ezekkel a brókercégekkel valami nem stimmel, hogy amit ígérnek az túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, gyakorlatilag csak az nem tudta,
aki nem akarta tudni.
Butának lenni egyébként nem szégyen, a legjobb családban is megesik az ilyen. Bernie Madoff például jobb családból származó embereket csapott be, mint akiket a Quaestor-pánik idején a brókercég irodái előtt lehetett látni, alaposan kétségbeesve. Butának lenni még csak nem is feltétlenül bűncselekmény, viszont ha az ember egyszerre korrupt és buta, abból már általában baj szokott lenni.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnál két okból dönthettek úgy, hogy közpénzt bíznak egy kétes hírű brókercégre. Ezek közül még a butaság a kevésbé kínos magyarázat. Ha egy szerény képességű futsalcsapat jut ilyen felelős pozícióba, megesik az ilyesmi. (A szerény képességeket természetesen nem futsalilag értem, szinte biztos vagyok abban, hogy Szijjártó Péter barátai jók voltak például az ellenfél gyors kontráinak megakadályozásában.)
Így könnyen előfordulhatott az, hogy a KKM-nél és háttérintézményeinél valaki tényleg azt hitte, hogy a Quaestor jó üzletet kínál, és nem lesz semmi baj. A közvagyonnal az ügyes brókerek zsonglőrködnek egy ideg, a végén pedig az államkassza jól jár. Sőt, talán az államkassza őrzői is jól járnak.
Ez az a pont, ahol ismét felmerül a korrupció lehetősége. Könnyen elképzelhető egy olyan futsaljátékos, akinek van annyi esze, hogy a saját, hosszú évek keserves munkájával összefutsalozott pénzét nagyon távol tartsa gyanús brókercégektől. Viszont egyenes gerince egy kicsit meghajlik, amikor egy ilyen brókercég azzal keresi meg, hogy szüksége lenne néhány milliárd forintra, lehet az akár közpénz is.
A brókercégnek azért van szüksége erre a sok pénzre, mert valójában nem brókercég, hanem egyszerű piramisjáték, amelynek folyamatos likviditását biztosítani kell, különben befuccsol. A közszolgának pedig, aki a saját pénzét soha nem bízná rájuk, hirtelen eszébe jut, hogy mindig is vágyott egy saját családi házra, nem baj, ha csak az agglomerációban van, de legalább egy kis medencéje legyen, és hogy olyat futsalból nem lehet venni.
Illetve bocsánat, nem egészen ez a sorrend.
Egészen pontosan az az ügymenet, hogy a csaló brókercégeknél - vagy akárhol máshol - dolgozó, romlott lelkű, ám ravasz emberek pontosan tudják, hogy lehet a már legelemibb feladatait is ellátni képtelen magyar államot lehúzni. Tudják, hol vannak a buta, a korrupt és a buta + korrupt gyenge pontjai, és ezeket kihasználva évtizedeken át lopnak. Ahogy egyre korruptabb és butább a magyar állam, úgy egyre csak többet, többet és többet. | Butaság + Korrupció | A brókerügy legnagyobb hazugsága, hogy bonyolult – két szóval meg lehet magyarázni. | null | 1 | https://444.hu/2015/03/27/a-brokerugy-legnagyobb-hazugsaga-hogy-bonyolult-ket-szoval-meg-lehet-magyarazni | 2015-03-27 21:44:00 | true | null | null | 444 |
Az alakuló ülésnek a kezdő pillanatokban a Himnusz, a végén pedig a Szózat közös eléneklése adott ünnepélyes keretet. Mielőtt a tényleges munka elkezdődött volna, előbb még Timkó János, a Cervinus Teátrum művésze Erkel Ferenc Bánk bán című operájának legismertebb, "Hazám, hazám..." kezdetű áriájával színesítette az est programját.
A szarvasi képviselő-testület tagjai.
Az ülés a polgármester és a képviselő-testület tagjainak eskütételével vette kezdetét. A Körös-parti város 12 tagú képviselő-testületébe 8-an a Fidesz-KDNP, ketten a You-Klub jelöltjeként jutottak be, ketten pedig független jelöltként szereztek mandátumot. Hodálik Pál - aki a várost 26 esztendőn át vezető Babák Mihályt váltotta a polgármesteri székben -, az eskütétel után rövid beszédet mondott. Egyebek mellett az összefogás, az együtt gondolkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a lakosságtól is várják a javaslatokat, építő jellegű kritikákat.
Hodálik Pál, polgármester eskütétele.
Az ülésen döntöttek arról is, hogy Hodálik Pál munkáját az elkövetkező öt esztendő során főállású alpolgármester segíti majd. A tisztségre egyhangú, titkos szavazással dr. Bartolák Csabát választották meg a képviselők. A polgármester illetményét havi bruttó 975 000 Ft-ban határozták meg, amihez 146 250 Ft költségtérítés járul. A főállású alpolgármester illetménye 877 500 Ft, a neki járó költségtérítés összege pedig 131 625 forint.
A képviselő-testület három tanácsnokot választott és döntöttek arról is, hogy a korábbi öt helyett mostantól hat bizottságban dolgoznak majd a településért. A polgármestert pedig a pénteki fogadónapján 9.00 -12.00 óra között kereshetik fel a város lakói.
Hodálik Pál és leendő jobbkeze: dr. Bartolák Csaba alpolgármester. | Letették az esküt Szarvas új vezetői | Szombaton délután az Árpád Szálló dísztermében megtartották a szarvasi önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését. A június 9-én megválasztott új polgármester, Hodálik Pál munkáját a jövőben főállású alpolgármester segíti majd. Erre a tisztségre tegnap titkos szavazással dr. Bartolák Csabát választották meg a képviselők. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176228/letettek_az_eskut_szarvas_uj_vezetoi | null | true | null | null | Hir6 |
Magyar cég vette meg a zalaegerszegi kábeltelevíziós szolgáltatót
Közel 40 ezer ügyfél kábeltelevíziós, szélessávú internetes és telefonos szolgáltatását veszi át a szekszárdi székhelyű Tarr Kft. a zalaegerszegi Zelka Zrt-től december elsejétől - tájékoztatott Tarr János, a kft. ügyvezető igazgatója.
Az országban ekkora előfizetői létszámot érintő kábeltelevíziós akvizíció még nem zajlott le - közölte Tarr János. Hozzátette: a beruházás akkor térül meg, ha nem veszítik el az ügyfeleket, ezért a csatornakiosztásban és az árakban nem terveznek változtatást, de sávszélesség és sebességnöveléssel fejlesztik az internet-szolgáltatást.
A Zelka tulajdonosai egy évvel ezelőtt hirdették meg eladásra a céget és a versenytárgyalás-sorozat időszakában már nem került sor jelentősebb fejlesztésekre. A beruházásra a kialakult versenyhelyzet miatt is szükség van: a régióban a televíziós piacon három műholdas és két távközlési szolgáltató jelent konkurenciát.
A tervekről az igazgató elmondta: új ügyfélszolgálati irodát és telephelyet alakítanak ki. A munkát az újonnan kinevezett igazgató irányítja majd, de a területen és az ügyfélszolgálaton a korábbi munkatársak látják el a feladatokat. A Zelka Zrt. 40-50 dolgozóját jogfolytonos munkaviszonyban, az eddigi munkaviszonyukat elismerve veszik át.
A több mint 100 alkalmazottat foglalkoztató cég várható éves árbevétele 4,5-5 milliárd forint. Ebből Zala megyében 1-1,5 milliárd forint bevételre számítanak, melynek nagy részét fejlesztésekre és banki hiteltörlesztésre fordítják.
Tarr János beszélt arról is, hogy a családi vállalkozást édesapja 1979-ben - akkor még kisiparosként - indította el. Kezdetben 2-3 ezer háztartást láttak el központi antennás szolgáltatással Szekszárdon és Dombóváron.
Az elektroműszerész, távközlési és gazdasági szakmérnöki végzettséget szerzett Tarr János nyolc évvel ezelőtt vette át a cég irányítását. A kft. jelenleg öt megye - Tolna, Somogy, Baranya, Fejér, Bács-Kiskun - mintegy 200 településén működik. Az ellátási terület decembertől Zala, Veszprém és Vas megyével bővül, így összesen 110 ezer ügyfél számára biztosítanak kábeltelevíziós szolgáltatást, 40 ezer háztartást internet-, 15 ezret telefon- és 6-7 ezer előfizetőt digitális televíziós szolgáltatással látnak el.
A dél-dunántúli régió közel 200 települését a Szekszárd központtal kiépített optikai hálózat kapcsolja össze; Zala, Vas és Veszprém megye 60 települése pedig Zalaegerszeg központtal kapcsolódik egymáshoz. A két hálózatot a budapesti központ köti össze.
Tarr János szerint a családi vállalkozás egyik előnye, hogy az előfizetőknek több, "ügyfélbarát" szolgáltatást tudnak biztosítani. Az internet jelenti a jövőt, valószínűleg a televíziózás is átalakul majd, de az optikai hálózat lehetőségei még nincsenek teljesen kiaknázva - tette hozzá az igazgató. A hagyományos, analóg televíziózás még hosszú ideig megmarad, mert a családok a régi, de még működőképes televíziókat nem fogják kidobni, és egy digitális dobozkával is lehet biztosítani a vételt.
MTI/Menedzsment Fórum | Magyar cég vette meg a zalaegerszegi kábeltelevíziós szolgáltatót | Közel 40 ezer ügyfél kábeltelevíziós, szélessávú internetes és telefonos szolgáltatását veszi át a szekszárdi székhelyű Tarr Kft. a zalaegerszegi Zelka Zrt-től december elsejétől - tájékoztatott Tarr János, a kft. ügyvezető igazgatója. | [
"Vállalatok",
"Hazai tévészolgáltatók",
"Tarr Kft."
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Magyar_ceg_vette_meg_a_zalaegerszegi_kabeltelevizios_szolgaltatot.html | null | true | 0 | 0 | null |
Király Gábor egy hónapra az angol élvonalban szereplő Aston Villa labdarúgócsapatához került kölcsönbe - számolt be a tranzakcióról a BBC honlapja.
A birminghami klub internetes oldala már csütörtökön megírta: Martin O,Neill vezetőedző megkapta a szükséges engedélyeket a szövetség vezetőitől, hogy a sérülések miatt az átigazolási időszakon kívül szerződtesse a másodosztályú Crystal Palace 30 éves, magyar válogatott kapusát, aki novemberben a West Ham Unitedben töltött be hasonló szerepet.
Az Aston Villa első számú hálóőre, a dán Thomas Sörensen és helyettese, Stuart Taylor is sérüléssel bajlódik, ezért igazolták le Királyt, aki a BBC szerint a szombati, Bolton Wanderers elleni bajnoki találkozón már tagja lesz a hazai gárda keretének. | Király újra a Premier League-ben | Király Gábor egy hónapra az angol élvonalban szereplő Aston Villa labdarúgócsapatához került kölcsönbe - számolt be a tranzakcióról a BBC honlapja. | [
"foci"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2006/12/15/kiraly_ujra_premier_league | 2006-12-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Nyolc évvel ezelőtt vásárolta meg a Qatar Sport Investments (QSI) a legpatinásabb francia futballklubot, a Paris St. Germaint, amelyik eddig még soha nem nyerte meg a Bajnokok Ligáját, ezért a cél nem is lehetett más, mint hogy a legfontosabb sorozatban a legjobbak legyenek.
Eddig nagyjából egymilliárd eurót fektettek be, de egy elődöntőt tudnak felmutatni, azt is még Laurent Blanc irányításával, noha azóta már Unai Emery is ült a kispadon, most pedig a német Thomas Tuchel irányítja Lőw Zsolttal együtt szakmai munkát.
A jelentős pénzköltés nem hozta meg a hatását, és a Le Parisien cikke szerint mindez elgondolkodtatta a katariakat, és 2022 után már nem igazán akarják tovább finanszírozni a klubot.
A nemzetközi eredménytelenség mellett ott van még az is, hogy egyoldalúvá tették a bajnokságot, a Lyon elnöke rendszeresen panaszkodik is emiatt, hiszen ő nem tud hasonló léptékű összegeket áldozni a csapatára.
Felmerült azonnal, hogy máshová teszik át székhelyüket, hallani arról, hogy az AS Roma lenne a következő célpont, de ezt az olaszok cáfolták. | Eldobná a PSG-t a katari tőke | Eldobná a PSG-t a katari tőke - Azt cáfolják, hogy a Roma lenne a következő célpont. | [
"psg",
"thomas tuchel",
"le parisien",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/2019/05/03/psg_tulajdonos_kivonulas | 2019-05-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Teljes mértékben egyetért a kormányzat által a hulladékgazdálkodás terén kötelezővé tett működési feltételekkel, és azoknak meg is felel a 107 településen összesen mintegy 300 ezer ember ellátását biztosító Zöld Híd Régió Kft., csak éppen a tönk szélére jutott az új szabályozás miatt. Gémesi György "segélykiáltásnak" szánt levélben kérte az egyeztetések újraindítását a szakminisztertől. A fokozódó veszteségek miatt a 100 százalékosan hazai tulajdonú, nonprofit cégnél már kényszerszabadságolták az alkalmazottakat, és felfüggesztették a kifizetéseket.
200 és 300 millió forint közötti veszteséggel zárja majd az idei évet a Gödöllőt és környékét ellátó regionális hulladékgazdálkodási cég. A Zöld Híd Régió Kft. a fenyegető csődhelyzet miatt részlegesen szabadságolta dolgozóit, és fizetési kötelezettségeit is felfüggesztette.
Gödöllő polgármestere, Gémesi György a napokban "azonnali és halaszthatatlan" egyeztetést kezdeményezett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel, mert a cégre kényszerített, drasztikusan növekvő kiadások miatt a jelenlegi jogi, támogatáspolitikai környezetben nem tudja fenntartani a közszolgáltatást.
Gémesi személyesen egyetért azzal, hogy nagyobb önkormányzati és állami szerepvállalásra van szükség a hulladékgazdálkodásban, és azzal is, hogy cégtulajdonosok ne vehessenek ki nyereséget a közadók módjára is behajtható díjakból finanszírozott vállalkozásokból. A polgármester szerint azonban mindezt csak valós költségkalkulációkra építve lehet megvalósítani.
A 203 főt foglalkoztató és majdnem két megye, összesen 300 ezer ember ellátását biztosító Zöld Híd nem profitorientált és nem külföldi tulajdonú cég, hanem 100 százalékosan önkormányzati tulajdonú nonprofit vállalkozás. Gémesi szerint a cég mindenben megfelel a kormányzati kívánalmaknak, viszont – ha így megy tovább – tönkre fog menni.
Gémesi szerint ennek oka többek között a felső szintek felől érkező barátságtalan gesztusok, felkészületlen, sokszor jogsértő hatósági munka mellett megjelent rengeteg plusz teher. A polgármester a saját megfogalmazása szerint segélykiáltásnak szánt levelében azt írta, hogy volt olyan engedély, amit több mint 600 napot követően, a miniszternek írt harmadik levelet követően kapott meg a társulás. A közel 8 százalékos szakterületi inflációval szemben bevezetett 4,2 százalékos díjemelési korlátot is felhozta példának és azt, hogy jövőre 100 százalékkal emelkednek a környezettudatosabb cégeket sújtó hulladéklerakási rendszerben kirótt fizetési kötelezettségek.
A polgármester kilátásba helyezte azt is, hogy az érintett önkormányzatok az év végén felmondják a közszolgáltatási szerződéseiket, ha nem kapnak megfelelő kompenzációt a teljes fejlesztési keretüket felemésztő veszteségek pótlására. | Nonprofit és magyar, de csődbe megy | Nonprofit és magyar, de csődbe megy - Nagyon egyetértenek a kormány elgondolásaival, csak éppen fenntartani nem tudják a százezer családot kiszolgáló hulladékcéget Gödöllőn. | [
"gödöllő",
"hulladékgazdálkodás",
"zöld híd",
"gémesi györgy",
"asa magyarország",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2013/10/28/nonprofit_es_magyar_de_csodbe_megy | 2013-10-28 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
"Szerintem egyáltalán nem szerencsés az, hogy politikai célokra használják fel az árvízi védekezést. Szerintem mindenkinek jobb lenne, ha tenné a dolgát, akár önkéntesként, akár hivatásosként." Ígynyilatkozottpár napja Vitályos Eszter kormányszóvivő arról, hogy még az évtized árvizének idején is azon megy a versengés a politikusok között, ki tud többet posztolni a gátakról, ki tud jobban odaszólni a másik oldalnak.
Vitályos ezzel természetesen inkább a Tisza Párt elnökének mondott oda, aki hamarabb ért a gátakra a miniszterelnöknél, hogy aztán elkezdje onnan őt hiányolni, majd a védekezés minőségétkritizálta, és számon kérte a kormányt, hol vannak a katonák. Mire a Fidesz iselkezdett visszalövöldözniMagyarra.
Pedig a kormányszóvivő akár a saját pártjának, a saját főnökének is beszólhatott volna, hiszen a Fidesz mást sem csinál 14 éve, csak politikai célokra használ fel krízishelyzeteket. Ilyen volt a menekültválság, a koronavírus-járvány és a háború is. És ez most sincs másképp. Orbán Viktor az elmúlt napokban naponta tízmilliókat költött el arra, hogy a Facebookon hirdesse: a kormány és ő is a helyén van, minden meg lesz oldva.
A miniszterelnök persze ahogy eddig is, úgy most is láthatóan távol tartja magát Magyartól és a körülötte kialakult kommunikációs csatától, azt kiszervezte az emberereinek. De a háttérben azért ő is rendesen megpróbálta meglovagolni az árvíz hullámait.
Amit ebből kifelé látni lehetett, az az, hogy a miniszterelnök lemondta minden külföldi jelenését, helyette árvízi terepszemlékre ment, szakértőktől kérdezgette, mi a helyzet, minden reggel az operatív törzs ülésein kezdett, aztán megtartotta a napi árvízinfóit. Járt-kelt, motorcsónakozott, kezet fogott szinte mindenkivel, aki az útjába került. Mindeközben a háttérben az embereket is szőnyegbombázta a kormányzati propaganda az árvízi védekezésről szóló hirdetésekkel.
Bár a kormányfő szeptember 14-én még Arnold Schwarzeneggerrel kondizott, másnaptól beindult a kommunikációs nehéztüzérség a Facebookon és az Instagramon is.
Szeptember 15-étől előbb aRómai-parton tett látogatásátkezdték el hirdetni, szeptember 16-tól már avisegrádités azoperatív törzs reggeli ülését.
Majd másnaptól jött aLajtaésKomárom.
Szeptember 18-án indultak be igazán a hirdetések:reggeli árvízinfó, szemleNagymaroson,Kismaroson.
Szeptember 19-én megint egyárvízinfó, vizitKisoroszibanésPócsmegyeren. De belefért még egy kézfogásos kép egy nyugdíjassal, és egy "tetőzik az árvíz" megállapítás is az aznapi hirdetésekbe.
Szeptember 20-án pedig az egészet lezárta egyárvízinfóvalés egydunaalmási videóval.
A hirdetések zöme két-három napig futott, de volt, ami négyig is. Az viszont mindegyikben közös, hogy a miniszterelnök szerint a munka nehéz, de minden a legnagyobb rendben volt, van, lesz. Orbán ezekkel a drámai zenékkel aláfestett videókkal azt akarta megmutatni, hogy a kormány ura a helyzetnek, "mindenki a fedélzeten van", tehát ők és a szakemberek is a helyeiken vannak, nincs pihenés, rá pedig biztosan lehet számítani. Nem véletlen, hogy az egyik első hirdetése épp egy felvétel arról, ahogy az operatív törzs reggeli ülésén aztmondja: addig ő el nem megy az országból, itthon marad, amíg túl nem vagyunk a nehezén.
A miniszterelnök a hirdetésekkel együtt a pénzcsapokat is megnyitotta:
naponta milliókat költött el arra, hogy az árvízi védekezését hirdesse.
A Facebook az Ad Library nevű felületén mindenki számára elérhetően tartja nyilván a politikai-közéleti hirdetések részleteit, itt végigkövethető, hogy Orbán Viktor oldalán mennyi pénzt füstöltek el ezekre.
A miniszterelnök oldala szeptember 15-től kezdte el bombázni hirdetésekkel afacebookosokat. Néhány napnyi adat közelebbről:
csak szeptember 17-én 7 millió forintot,
szeptember 18-án 10 millió forintot,
szeptember 20-án pedig 13 millió forintot költött a Fidesz a miniszterelnök hirdetéseire.
Bár a legutolsó hirdetések szeptember 22-én futottak ki, az utolsó napokkal még nem frissült az adatbázis, és csak szeptember 20-ig látni a költéseket.
Azon a napon pedig így nézett ki a toplista Magyarországon:
Ha csak az árvízi időszakot lefedő elmúlt hónapot nézzük (az Ad Library augusztus 22. és szeptember 20. közötti sávot mutat), akkor azt lehet látni, hogy ebben az időszakban a miniszterelnök Facebook-oldalán összesen 38 millió forintot költöttek hirdetésekre. Ebben benne van pár hirdetés augusztusból abból az interjúból, amiben Orbán azolimpiát elemezte, de ez csak néhány százezres összeget tett ki. A maradék mind árvizes hirdetés.
Ez a többmilliós összeg főleg akkor szembetűnő, ha kontextusba helyezzük. A miniszterelnök oldala az elmúlt negyedévben (június 23. és szeptember 20. között) összesen költött 49,5 millió forintot hirdetésekre. Tehát ennek a nagy részét csak az utóbbi néhány napban költötték el, méghozzá az árvízre.
Az is érdekes, ki volt a hirdetések célközönsége: míg az Instagramon nyilván a fiatalabbakra, addig Facebookon főleg a 45-55 év közötti férfiakra, és a nyugdíjaskorú, tehát 65 év feletti nőkre lőttek.
Az persze nem véletlen, hogy Orbán Viktor ekkora hévvel vetette rá magát az árvízre: elég hálás téma volt ez neki azután, hogy Magyar Péter alaposan felkavarta a politikai állóvizet a kórházak végighőmérőzésével. A közélet hetekig a leromló egészségüggyel és MÁV helyzetével volt elfoglalva, a kormány pedig nem tudott érdemben reagálni a kritikákra.
És mi a helyzet a többiekkel? Röviden: nem sok.
A top hirdetők közé csak a kormány, vagy a kormányközeli oldalak kerültek fel. Az ellenzékiek a nyomukban sincsenek.
Ugyan a Magyar Péter-féle Tisza Párt felkerült a 12. helyre, egyetlen árvizes hirdetése sincs szeptemberről, csak csatlakozásra buzdító posztjai. Magyar Péter saját oldala nem hirdetett. De azért ő is szeretett gumicsizmába bújva posztolni a gátakról.
A következő ellenzéki politikusként Karácsony Gergely főpolgármester jutott fel a listára, de csak a 29. helyre. Árvizes hirdetése egy sincs. Sokat kell görgetni, hogy eljussunk a következő ellenzékben lévő politikusig: a Mi Hazánk-os Novák Előd mindössze a 63. helyen van. Neki három napig futott két árvizes hirdetése párezer forintért, mindkettőben önkénteseket toborzott a gátra. | Nem szerencsés politikai célra használni az árvizet? Orbán Viktor a Facebookon is legény volt a gáton | Miközben a kormánytagok arról beszélnek, hogy az árvízi védekezést senki se használja fel politikai haszonszerzésre, a miniszterelnök stábja naponta tízmilliókat füstölt el arra, hogy a terepszemléit hirdesse. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/09/23/orban-viktor-fidesz-arviz-facebook-hirdetes | null | true | null | null | Telex |
A választási eljárásról szóló 2013. évi törvény előírja: a szavazás után a szavazólapokat a helyi választási irodában kell elhelyezni, és kilencven napig meg kell őrizni úgy, hogy azok illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek.
A szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni, a jegyzőkönyvek első példányát a Magyar Nemzeti Levéltárnak át kell adni.
Vagyis a szavazólapokat hétfőn meg kell semmisíteni a választási irodákban, ahogyan az ajánlóíveket, a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket, a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket, a külképviseleti névjegyzéket, a levélben szavazók jegyzékét, a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékét.
Ha azonban a választás eredményével összefüggő büntetőeljárás van folyamatban, akkor az érintett iratokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni. | Hétfőn kell megsemmisíteni a szavazólapokat | Hétfőn meg kell semmisíteni a választási irodákban a júniusi európai parlamenti, önkormányzati és nemzetiségi választás ajánlóíveit, a szavazólapokat és az egyéb választási iratokat. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/hetfon-kell-megsemmisiteni-a-szavazolapokat/436982 | null | true | null | null | Hírklikk |
2018-04-25 07:20:00
Milliárdos üzletet tolt át az oroszoknak a kormány
A Fidesz-kormánynak már az általa favorizált, 100 százalékos magyar tulajdonban lévő, nagy hagyományú Ganz-csoport exporttermékének külföldi piacra juttatása sem érdeke, helyettük egy "baráti" orosz céget támogathat. Ez az a Metrovagonmas nevű cég - illetve a Transzmasholding -, amely a budapesti 3-as metró egyes felújított kocsijait csak többszöri nekifutásra tudta a biztonságos közlekedés követelményeinek megfelelően felújítani.
A Direkt36 számolt be arról, hogy a gépgyártással foglalkozó Ganz - még 2016-ban - egy konzorcium vezetőjeként megnyert egy euróban is milliárdos nagyságrendű, 700 darab vasúti kocsi gyártásáról szóló egyiptomi tendert, amelyhez az Eximbank a hitelígérvényt is megadta. Azonban az örömük korainak bizonyult, ugyanis ezt az ígérvényt a 100 százalékos állami tulajdonban lévő pénzintézet visszavonta, és az orosz cégnek átadta. Hogy az ügy a magyar kormány számára mennyire fontos volt, mi sem jelzi jobban, mint hogy az egyiptomi tender részleteiről Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök is egyeztetett egymással. Történt ez annak ellenére, hogy a szállításról szóló tárgyalások kapcsán 2014-ben a külgazdasági és külügyi tárca még úgy nyilatkozott, hogy "a magyar vállalatok ajánlatát jóval versenyképesebbé teszi az eximbanki finanszírozás."
A Ganz így hoppon maradt, de az oroszok sem jártak jól, mert Egyiptom csak a magyar cégben bízik, s velük szerződne. Ez nem is csoda, hiszen a közel-keleti országban az 1960-as évek óta futnak a magyar vonatok. A Ganz Motor Kft. továbbra is részt vesz az egyiptomi szerelvények forgóvázainak szállításában. A korábban az Egyiptommal legmagasabb szinten folyó megbeszélések kapcsán Szijjártó Péter, akkor még külügyi államtitkárként a "keleti nyitás" egyik kiemelkedő eredményeként beszélt a Ganz konzorcium sikereiről.
A magyar kormány magatartását azért is értetlenül szemlélik a hozzáértők, mert a Ganz Holding az elnök-vezérigazgató és a dolgozók tulajdonában van, vagyis megtestesíti az Orbán Viktor kormányfő által számtalanszor hangoztatott kizárólagos magyar tulajdon eszméjét. A kormány manőverezését kívülről figyelők keserűen jegyezték meg, hogy látszik, a Ganz nem Mészáros Lőrincek vagy Tiborcz Istvánok tulajdona. Annyit megtudtunk, hogy a kedvezőtlen előjelek ellenére a Ganznál még mindig reménykednek, hogy fordul a kocka, és a kormány mégis csak arra utasítja az Eximbankot, hogy ismét álljon a magyarok mögé. A Ganz képviselői üzletpolitikai okokra hivatkozva nem nyilatkoztak. Kedd estig az Eximtől sem kaptunk kérdéseinkre választ. | Milliárdos üzletet tolt át az oroszoknak a kormány | A Fidesz-kormánynak már az általa favorizált, 100 százalékos magyar tulajdonban lévő, nagy hagyományú Ganz-csoport exporttermékének külföldi piacra juttatása sem érdeke, helyettük egy "baráti" orosz céget támogathat. | null | 1 | https://nepszava.hu/1158320_milliardos-uzletet-tolt-at-az-oroszoknak-a-kormany | 2018-04-25 05:20:00 | true | null | null | Népszava |
Simon Gábor 2009. április 10-én 575 ezer eurót és 163 ezer dollárt helyezett el Ausztriában nyitott értékpapírszámláira, 2013. október 16-án betétszámlájának egyenlege 770 ezer eurót tett ki, több mint 240 millió forintot - írta a Magyar Nemzet kedden forrásmegjelölés nélkül. A lap szerint Simon Gábor korábbi vagyonbevallásai alapján sem mutatható ki, hogy honnan származik a pénz, és a szocialista képviselő jelenlegi vagyonbevallásában sem szerepelteti azt.
Novák Előd szerdán azt mondta, ilyen nagy összegre "nem klasszikus bűnözési formákkal, hanem politikusbűnözéssel lehet szert tenni", így a Jobbiknak erős a gyanúja, hogy ez a pénz a nemzeti vagyonból származhat. Álláspontjuk szerint ennek az összegnek a megszerzése egyedül nem volt lehetséges, hanem egy bűnszervezet fenntartására volt szükség.
Felidézte, hogy Simon Gábor évek óta az MSZP "első vonalába tartozik", hol elnökhelyettesként, hol pedig az országos választmány elnökeként. Éppen ezért a Jobbik felszólítja a politikust, hogy hozza nyilvánosságra, milyen pénzeket kezel és azokat milyen célra használja az MSZP. Novák Előd szerint ugyanis "erős a gyanú", hogy Simon Gábor egy személyben nem is rendelkezhet ezen pénz felett.
Emellett felszólította az MSZP-t, hogy "ne próbálja meg egy bűnbakkal letudni" ezt az ügyet, hanem nevezzék meg, hogy kik voltak ennek a bűnszövetkezetnek a részesei. Novák Előd hozzátette, a Jobbik szerint ez a magatartás egy "klasszikus politikusbűnözői forma" és megismételte, hogy a Jobbik választási győzelme esetén bevezetné a politikusok esetében a dupla büntetést kiszabását. | Itthon: Feljelentést tett Simon százmilliói miatt a Jobbik | Bűnszervezetben részvétel, hivatali vesztegetés, illetve különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett a Jobbik ismeretlen tettes ellen a Legfőbb Ügyészségnél Simon Gábor ügyében, akiről a Magyar Nemzet azt írta, 240 millió forintos be nem vallott vagyont tart ausztriai bankszámlákon. Ezt Novák Előd, a Jobbik alelnöke jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140205_Feljelentest_tett_a_Jobbik_a_Simonugyben | 2014-02-05 11:47:00 | true | null | null | HVG |
Az Egyesült Államok csapata az amerikai kontinens Puerto Ricóban zajló olimpiai kvalifikációs kosárlabda-tornájának második csoportkörében is folytatta magabiztos menetelését: az NBA-játékosokból álló együttes ezúttal Kanada legjobbjait verte, méghozzá 40 ponttal.A mérkőzés a sztárcsapat hárompontos-parádéjának jegyében telt, amelyet a Philadelphia 76ers irányítója, Allen Iverson vezényelt le. A ponterős kisember nyolc kisérletéből hétszer talált be a tripla vonalon kivülről - ez válogatottbeli rekord -, míg a Seattle Supersonics kiválósága, Ray Allen négyből négyszer.A Dream Team legjobbja természetesen Iverson lett, a maga 28 pontjával, míg Allen, Tim Duncan és Vince Carter 16-16-ig jutott.Az amerkiai válogatott magyar idő szerint szerda hajnalban a világbajnoki ezüstérmes Argentína ellen lép pályára, így visszavághat a tavalyi vb-n elszenvedett vereségért.Eredmények:Egyesült Államok-Kanada 111-71Argentína-Brazília 76-74Puerto Rico-Venezuela 84-59Mexikó-Dominikai Köztársaság 100-91 | Negyven ponttal nyert a Dream Team az olimpiai selejtezőn | Negyven ponttal nyert a Dream Team az olimpiai selejtezőn | [
"sport",
"kosárlabda"
] | 0 | http://index.hu/sport/hirek/2003/08/26/144906 | 2003-08-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Letartóztattak egy 19 éves, ukrán állampolgárságú férfit Debrecenben, aki épp egy debreceni ATM-nél vett fel több százezer forint készpénzt egyik áldozata bankszámlájáról 2023. augusztus 16-án, amikor a rendőrök elfogták. A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint a csaló a gyanú szerint egy közismert csomagküldő szolgálat nevében küldött embereknek SMS-t egy olyan linkkel, amire ha a jóhiszemű vásárló rákattint, akkor minden bankkártya adata hozzáférhetővé válik.
A nyomozók bűnügyi őrizetbe vették, majd előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására, amit a Debreceni Járásbíróság elrendelt. Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kell felelnie.
Így kerülheti el, hogy áldozat legyen
Amennyiben csomagküldőtől érkezik SMS-e, gondolja végig, hogy rendelt-e egyáltalán bármit online, és azzal kapcsolatban vár-e tájékoztatást! Ha igen, akkor is csak abban az esetben nyissa meg az üzenetet, hogyha attól a csomagküldő szolgálattól érkezik, akitől a megrendelt terméket várja!
Amennyiben nem adott le rendelést, úgy törölje az üzenetet, és semmiképpen se kattintson az abban szereplő linkre! Ha figyelmetlenségből mégis telepítette a vírust, mielőbb végezze el a telefon gyári visszaállítását az adatainak megőrzése érdekében. | Több szászezer forintot vett fel a csaló, amikor elfogták Debrecenben | Egy ismert csomagküldő nevében küldött embereknek SMS-t, egy linkkel. Ha rákattintottak, minden bankkártya adatukat meg tudta szerezni. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/baleset-bunugy/2023/08/21/epp-tobb-szaszezer-forintot-vett-fel-a-csalo-amikor-elfogtak-debrecenben | 2023. 08. 21. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke
hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen az Orbán-kormány 600 milliárd forintos irodaház-vásárlása miatt.
A párt közleményében azt írja, hogy az irodaházakat szakértők szerint 40 százalékkal túlárazva veszi meg az állam Orbán Viktor veje és barátja üzleti köreitől.
A DK szerint a fideszes milliárdosoktól vásárolt irodaházakra költött 600 milliárd forintból 15 ezer lakást lehetne venni egyetemi hallgatóknak, pályakezdőknek, fiatal házasoknak és családosoknak.
Egy súlyos lakhatási válság közepén, amikor az albérleti díjak és az ingatlanárak milliók számára megfizethetetlenek, egy szociáldemokrata kormány nem irodaházakra, hanem olcsó, megfizethető lakásokra költi az állami bevételeket.
Nem azért fizetünk adót, hogy a fideszes milliárdosokat gazdagítsuk! Amit az Orbán-kormány tesz, az közönséges lopás, köztörvényes bűncselekmény. Mi, szociáldemokraták a fideszes milliárdosok helyett a fiatalok, a pályakezdők és a családosok lakáshoz jutását akarjuk segíteni a magyarok közös pénzéből.
- írták.
Augusztus 20-án derült ki, hogy az állam összesen 600 milliárd forintért vesz irodaházakat Budapest-szerte, ingatlanbecslők szerint az ingatlanok túlárazottak. A három épület a
a Bosnyák téri Zugló Városközpontért, amiért 244 milliárdot adnának,
a Dürer Park irodák 100 milliárdért,
a BudaPart irodaházak pedig 255 milliárdba kerülne.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is arról posztolt a hétvégén, hogy feljelentést tenne az irodaház-vásárlás miatt
- emlékeztet a Telex. | Gyurcsány Ferenc beelőzte Magyar Pétert | A Tisza Párt elnökét lekörözve a DK első embere már feljelentést is tett a piaci áron felül vásárolt kormányzati irodaépületeket ügyében. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/gyurcsany-magyar-feljelentes-kormanyzat-irodak.795138.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A hétvégén több településen isidőközi választásokzajlottak. A Baranya vármegyében fekvő Tarróson, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Berkeszen, valamint a Somogy vármegyei Szóládon is polgármestert választottak.
ANemzeti Választási Irodaadatai szerint
Tarrós polgármestere a független Dömse Jenő lett aszavazatok 39,06 százalékával. A településen azért volt szükség az időközi polgármester-választásra, mert június 9-én szavazategyenlőség alakult ki Bónéné Vad Orsolya és a most megválasztott Dömse között.
A Fidesz-KDNP jelöltje, Szidor Attila győzötta berkeszi időközi választáson, a szavazatok 55,37 százalékával. Itt szintén azért kellett megismételni a voksolást, mert a júniusi általános választáson szavazategyenlőség alakult ki az első helyen.
Szólád új polgármestere51,94 százalékos szavazati aránnyala független Békei Tamás lett. A településen azért volt szükséges időközi választásokat kiírni, mert a júniusban megválasztott Rózsás Elemér lemondott a posztjáról.
Borítókép: Illusztráció ( | Új polgármestereket választottak | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/uj-polgarmestereket-valasztottak-tarros-berkesz-szolad-idokozi | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Rekordszámú, 116 új koronavírus-fertőzöttet jelentettek pénteken Horvátországban, így Vili Beros egészségügy-miniszter közölte, hogy új intézkedéseket hoznak a gyülekezések felülvizsgálatára, szigorítják a horvát határok átlépését a szomszédos országokból érkezők számára, és kötelezővé teszik a maszkok viselését az éttermekben, bárokban és üzletekben.
"Még mindig tárgyalunk a szükséges intézkedésekről, és a nap végéig pontosítjuk őket" - mondta Vili Beros újságíróknak a Tudományos Tanácsnak a kormány székházában tartott tanácskozása után. Bejelentette azt is, hogy a Covid-19-járvány ellen küzdő operatív törzs visszatér a napi sajtótájékoztatókhoz.
"Nem fogjuk betiltani a gyülekezéseket, de gyorsítani fogjuk az eddig eredményesnek bizonyult járványügyi intézkedéseket" - mondta.
Beros közölte, hogy a rendezvényszervezőknek több figyelmet kell szentelniük a járványügyi intézkedések betartására, és nyilvántartást kell vezetniük a résztvevőkről, hogy a járványügyi szakemberek könnyebben végezhessék a munkájukat a járvány kitörése esetén.
Sűrűbben ellenőrzik a gyülekezéseket is, hogy ne váljanak járványgóccá.
"Megvitattuk a határhelyzetet is. Jelentős javulást tapasztaltunk, de tekintettel a járványhelyzet romlására, szigorúbbak lesznek a belépési feltételek, és 14 napos - illetve a PCR-tesz elvégzése idején sokkal rövidebb - önkéntes karantént rendelünk el" - közölte a miniszter.
Horvát lapok beszámolói szerint az intézkedés az EU-n kívüli országokra vonatkozik.
Beros elmondta, hogy sem új, sem általános korlátozásokat nem terveznek, ehelyett szelektív, speciális célpontra irányuló intézkedések lesznek.
Andreja Ambriovic Ristov, a zágrábi Rudjer Boskovic Intézet munkatársa elmondta, hogy az operatív törzs által ajánlott intézkedésekkel közel nullára lehet csökkenteni az új fertőzöttek számát.
Nyitókép: Pixabay | Rekordszámú fertőzés, új intézkedéseket vezetnek be Horvátországban | Szelektív, speciális célpontra irányuló intézkedések bevezetésére lehet számítani. | [
"koronavírus",
"horvátország",
"rekord",
"egészségügy"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2020/07/10/rekordszamu-fertozes-uj-intezkedeseket-vezetnek-be-horvatorszagban | 2020-07-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
„Nem merem összeadni, mert akkor a holnapi kormányülésen Varga miniszter úr lehet, hogy a kardjába dől” – mondta Orbán Viktor színlelt aggodalommal a hangjában múlt év májusában Veszprémben, miután a Modern Városok Program keretében megvalósítandó fejlesztésekről tárgyalt a polgármesterrel. Pedig az akkor Veszprémnek tett, összesen 47 milliárd forintnyi vállalás messze elmaradt attól, amit egy hónappal korábban mondjuk Békéscsabának ígért a miniszterelnök: a békési megyeszékhelyen összesen ugyanis csaknem 500 milliárd forintnyi fejlesztést helyezett kilátásba.
Ha a program eddig kommunikált, összesen 1500-1700 milliárdos forrásigényét nézzük, akkor Békéscsaba egymaga elvinné a program forrásainak közel harmadát. Az összköltségvetés azonban – mint az a Miniszterelnökség friss, hvg.hu-hoz eljutott összesítéséből kiderült – időközben a 2330 milliárdot is túllépte, és ebben még nincs is benne az a négy település, ahová még el sem jutott ígéreteivel a miniszterelnök.
(Az egyes városoknak tett ígéretekhez és az ígért összegekhez böngéssze át galériánkat!)
Balról előzik Hódmezővásárhelyt
A huszonhárom megyei jogú városból a program 2015. márciusi indulása óta eddig tizenkilencben járt Orbán Viktor, és kötött az elkövetkező évek fejlesztéseiről szóló megállapodást. A tizensokadik fideszes vezetésű település felkeresése után erős találgatás indult, hogy vajon a két baloldali irányításút, Szegedet és Salgótarjánt a végére, vagy teljesen kihagyja-e. Decemberre azonban kiderült, hogy az MSZP-s Botka László vezette csongrádi megyeszékhely lesz a következő állomás. A hvg.hu információi eszerint ezek után pedig Salgótarján következik, ahol a tavaly februári időközi polgármester-választáson az MSZP–DK-s Fekete Zsolt több mint 12 százalékkal utasította maga mögé fideszes riválisát.
A két balos megyeszékhely után már csak Győr és Hódmezővásárhely vár az aláírásra. E kettő közül különösen az utóbbi, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János városának hátrasorolása talányos, amire fideszes forrásaink sem találtak más magyarázatot, mint hogy a fejlesztési források fölött diszponáló tárca vezetője – el akarván kerülni a kivételezés látszatát – maga kérte Vásárhelyt a sor végére.
De hol a lé?
A program bődületesnek tűnő, 2336 milliárdosra becsült keretösszegéből (ez háromszor annyi, mint a 2024-es budapesti olimpia PWC által becsült nettó költsége) a lapunknak küldött összesítés szerint 2016 végéig mindössze 50 milliárd forint – vagyis az összeg alig több mint 2 százaléka – jutott el a városokhoz.
Bár a nagy év végi kincstárkisöprésben – papíron – összességében tízmilliárd forintnál is nagyobb plusz jutott a program résztvevőinek (miközben az egész program költségkeretét még novemberben megemelték 30 milliárd forinttal), a legtöbb esetben ez egyelőre csak költségvetési átcsoportosítást jelentett, nem pedig konkrét kifizetést.
Az utalások előfeltétele ugyanis, hogy a kormány rábólintson egy-egy projektre és aláírja a finanszírozásáról szóló úgynevezett támogatói okiratot. Ilyenek viszont egészen tavaly decemberig alig-alig születtek. Aztán 2016 utolsó napjaiban hirtelen tizennégy település összesen harminc beruházása kapott zöld utat és vele 20 milliótól 1,6 milliárd forintig terjedő hozzájárulást. Volt, amelyik támogatói iratát december 23-án és volt, amelyeket december 27-én, vagyis karácsony előtt, illetve után egy nappal írták alá – köztük számos olyan városét is, amellyel pedig még 2015 elején kötött a kormány a megállapodást. (Az egyes városoknak ígért összegeket összefoglaló grafikákon külön feltüntettük a frissen kiosztott hozzájárulásokat, friss támogatói okirat címmel.)
Az aláírások év végre csúszását és a december végi hajrát a hvg.hu-nak önkritikusan a „jó magyar mentalitással” magyarázta Csepreghy Nándor a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettese, nevezetesen azzal, hogy mindenki – ideértve az előkészítéssel szöszölő településeket és a programban érintett minisztériumokat is – mindent szeret az utolsó pillanatra hagyni. Tovább halogatni viszont már nem lehetett, a 2016-ra rendelt forrásokat ugyanis értelemszerűen fontos volt még a 2016-os költségvetésből kinyerni.
Nincs protekció
A támogatói okiratokban „100 százalék támogatási előleg” becenevet viselő summákat az aláírástól számított 30 napon belül meg is kapják a szerencsés önkormányzatok. Azért a szerencsések, mert a programba már bekapcsolt 19 megyei jogú városból eddig csak 14 jutott érdemi forráshoz: Székesfehérvár 7,5, Zalaegerszeg 6 vagy Sopron 4,5 milliárdjával szemben Veszprém számlájára eddig például csak 70, Tatabányáéra pedig mindössze 20 millió forint érkezett. Kecskemét és Szekszárd pedig annak ellenére is kimaradt eddig a pénzosztásból, hogy lassan egy éve megszáradt a pecsét a kormánnyal kötött megállapodásukon.
„Nincsenek kivételezett vagy protekciós városok, a különbségek egyedüli oka, hogy a projektek előkészítettsége eltérő fázisban van – magyarázta a hvg.hu-nak a támogatásokról döntő bizottságot is vezető Csepreghy Nándor.
Ugyanez az oka, hogy a program első körében, 2015-ben megállapodást kötött 13 megyei jogú város (lásd a keretes táblázatot) közül is akad, amely még csak pár száz millió forinthoz jutott – például Szolnok vagy Debrecen –, míg a tavaly májusban sorra került Békéscsaba már 4 milliárdhoz.
A Modern Városok Program ütemezése
első kör (2015-ben kötött megállapodások): Sopron, Pécs, Miskolc, Zalaegerszeg, Eger, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Nagykanizsa, Érd, Kaposvár, Nyíregyháza, Szombathely
második kör (2016-ban kötött megállapodások): Kecskemét, Szekszárd, Tatabánya, Békéscsaba, Veszprém, Dunaújváros
harmadik kör (2017-ben kötendő megállapodások): Szeged, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Győr
Szalag, avató
A kifizetések eddigi alacsony arányának másik oka, hogy az első másfél évben jórészt csak előkészítésre, tervezésre és hatásvizsgálatokra kértek, illetve kaptak a résztvevők támogatást. A kifizetések a miniszterhelyettes szerint idén, a kivitelezések beindulásával kezdenek majd felpörögni. 2017-ben 152 milliárdot irányzott elő a kormány a programra, a legnagyobb összegek folyósítása pedig 2018-ban, illetve utána várható.
Bár nincs kétség, hogy a 2018-as parlamenti és a 2019-es önkormányzati választás előtt is óriási avatási-szalagátvágási dömping várható, a program teljes megvalósítása biztosan nem fér bele a mostani kormányzati és önkormányzati ciklusba, legújabban a Miniszterelnökség is 2020-21-re saccolja a befejezést. A ciklusból kicsúszó beruházások kivételesen azonban nem járnak presztízsveszteséggel. A Modern Városok ugyanis csak kisebb részben fejlesztési, nagyobb hányadában politikai és kommunikációs program, amellyel úgy „ad” a kormány az egyes városoknak sok tíz milliárdos fejlesztéseket, hogy bár nagy részük uniós forrásból valósul meg, az érzés és a tudat, hogy fejlődik a település, hozzá, illetve a Fideszhez kötődik. | Itthon: Három olimpiára való, nagyrészt uniós pénzzel tömi ki Orbán a kirakatvárosokat | Áprilisig le akarja zárni a kormány a Modern Városok Programot, vagyis a következő hónapokban nemcsak Szegedet, hanem mind a négy eddig kimaradt megyei jogú várost felkeresi a miniszterelnök – értesült a hvg.hu. A fejlesztések forrásigénye eddig 800 milliárddal lépi túl a tavaly véglegesnek gondolt összeget. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20170124_modern_varosok_orban_viktor_igeretei | 2017-01-24 06:30:00 | true | null | null | HVG |
Nem Orbán fújta be a gólt. Nem ő mentett a gólvonalról, nem ő védett parádés vetődéssel, nem ő szerelt pazarul, majd indított hajszálpontosan. Mindezt a magyar labdarúgó válogatott játékosai cselekedték: előbb Dárdai Pál, majd a Németországból importált Bernd Storck vezényletével.
Mindehhez Orbánnak semmi köze. Azzal, hogy számtalan stadiont építtetett, és kitömte pénzzel a másodosztályba kiesett felcsúti klubot, semmit nem tett hozzá a magyar válogatott sikereihez.
A sport, különösen a futball, történelmünk szerencsétlen korszakaiban rendre összefonódott a politikával. Az Aranycsapatot szerettük, Rákosi Mátyást és társait nem. Elviselte őket az ország, mert nem tehetett mást, ránk erőltették magukat, külső fegyverek segítségével uralkodtak. Orbánékat mi magunk választottuk magunk fölé, a saját kishitűségünknek és rövidlátásunknak köszönhetjük őket. Nem arra adtunk nekik felhatalmazást, amit tettek. Nem arra szerződtünk velük, hogy széthordják az országot, lerombolják az egészségügyet, lenullázzák az oktatást. Kisvasútat építsenek, kaszinótulajdonosok zsebét gazdagítsák.
Ettől kellene most elválasztani a magyar válogatott vártnál jobb szereplését. Király és társai azért sikeresebbek annál, mint amire számítottunk, mert valódi csapatként működnek. Közepes, vagy annál valamivel jobb alkatrészekből egy nagyszerűen működő motort sikerült előállítani. Reméljük, ez a motor megy még egy ideig, és a belgák ellen is bizonyít. Ha nem, már akkor is megérte, mert kiderült, hogy igenis, képesek vagyunk jó motort gyártani.
Ez, mondjuk el még egyszer, nem Orbánnak és rendszerének köszönhető. Nem azért lőtt két gólt Dzsudzsák a portugáloknak, mert Orbán napi 28 utas számára kisvasutat építtetett, döntően uniós támogatásból. Nem azért lőtt Gera zseniális gólt, mert a magyar kormány gyűlöletkampánnyal rondította tele az országot.
Épp ellenkezőleg: nem Orbán és társai, hanem mi, többi magyarok vagyunk ennyire tehetségesek. Miközben a Fidesz és a hivatalos magyar politika, valamint a szolgálatukba szegődött lakájmédia azt sugallja, hogy a magyar labdarúgás - reméljük nem átmeneti – feltámadása Orbánéknak köszönhető, mindez fordítottan igaz: egy hitehagyott, morális mélységekbe taszított ország mocsaras talajából sikerült elrugaszkodnia a válogatottnak.
Nem csodát láttunk, csupán annyi történt, amit az élet más területein is jó lenne látni: hogy nem a szómágia és a kommunikációnak nevezett hazugság hozza az eredményt, hanem a kitartás, a szorgalom, és a teljesítmény.
Tehetség is kell hozzá persze, és néha egy kis szerencse.
P.s.: Merjünk drukkolni a magyar válogatottnak! Nem fogják azt gondolni rólunk, hogy Orbán és a Fidesz hívei lennénk. | Most & Itt: Nem Orbán fújta be a gólt | Nem Orbán fújta be a gólt. Nem ő mentett a gólvonalról, nem ő védett parádés vetődéssel, nem ő sze | [] | 0 | http://nol.hu/most-itt/nem-orban-fujta-be-a-golt-1620923 | 2016-06-24 09:55:52+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.