text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A hét brit repülőteret üzemeltető brit BAA Plc 454,6 milliárd forintért vásárolta meg a Budapest Airport 75 százalékos részesedését és a repülőtér 75 évre szóló üzemeltetési jogát.
A BAA a részvényekért 60 milliárd forint, a vagyonkezelési szerződés módosításáért 389,5 milliárd forint és az ingóeszközökért 15 milliárd forint kifizetését vállalta.
A BAA a 2006 és 2011 közötti időszakra 65,5 milliárd forint értékű fejlesztést vállalt, az ÁPV Rt.-nek záráskor fizetendő osztalékelőleg 10 milliárd forint, az állami garanciával rendelkező nettó hitelállomány visszafizetése pedig mintegy 20 milliárd forintot tesz ki.
Ezen felül a BA Rt. a jövőben a mindenkori éves bevételének 0,5 százalékát kitevő vagyonkezelési díjat fizet a KVI részére. A Polgári Légiközlekedési Hatóság részére utasonként 25 forint felügyeleti díjat fizet a BA Rt., a tétel 2006-ra becsült értéke mintegy 400 millió forint.
Chris Woodruff, a BAA International ügyvezető igazgatója kifejtette: mindenképpen javítani kívánják a BA hatékonyságát. Példaként említette az alacsony kereskedelmi bevételeket és a magas légiforgalmi díjakat.
A BAA 2020-ra 20 millió utasra szeretné növelni Ferihegy forgalmát, a kereskedelmi bevételeket pedig 75 százalékkal kívánják növelni.
19:30 Feliratkozom | Megérkezett az államkicstárba a vételár | Megérkezett az államkincstárba a Budapest Airport Rt. vételára - jelentette be Veres János pénzügyminiszter. | [
"gazdaság"
] | 0 | http://infostart.hu/gazdasag/2005/12/22/megerkezett_az_allamkicstarba_a_vetelar | 2005-12-22 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Pikáns csatához vezetett az MNB alapítványainak ingatlanvásárlása. A fideszes vezetésű Balatonkenese és a településtől elszakadt, Matolcsy Gyöngyi, azaz a jegybankelnök felesége irányította Balatonakarattya is magának szeretné a befektetést. Meglehet, Matolcsyék véletlenül nem a saját falujukat fejlesztették. Kenese első embere szerint „balgaság azt gondolni, hogy ebben az ügyben nincs szerepe a szomszédos település polgármestere családi hátterének”.
Kenesének vagy a Matolcsy Gyöngyi vezette Akarattyának hajt majd hasznot a Matolcsy György elnökletével működő jegybank alapítványainak milliárdos nagyságrendű beruházása? – ez a kérdés ad különös tétet Balatonkenese, valamint az attól 2014-ben elszakadt Balatonakarattya közötti településhatár-vitának. Ráadásul könnyen előfordulhat, hogy miközben – a jelek és a helyiek szerint – Matolcsyék kifejezetten „saját falujukat”, Akarattyát akarták helyzetbe hozni, végül „véletlenül” Kenesén fejlesztenek. A helyzet pikantériája, hogy a függetlenként befutott Matolcsyné a fideszes kenesei polgármesterrel vívja a határcsatát.
Mint arról korábban írtunk, az MNB hat alapítványa épp abban a faluban, Balatonakarattyán vett a vízparttól húsz méterre hathektáros MÁV-üdülőt 890 millió forint plusz áfa áron, ahol a jegybank elnökének felesége a polgármester, és ahol gyerekkora óta sok időt tölt a nemzeti bank vezetője. A különös egybeesésekkel tarkított üzletet – amelyről először az Átlátszó írt – a helyiek cseppet sem tartották meglepőnek. Sőt úgy vélték, épp az történik, amit vártak: kapcsolataik, befolyásuk révén Matolcsyék végre fejlődő pályára állítják a települést, sokat jelent majd, hogy az egyre csak pusztuló MÁV-üdülő helyére modern oktatási és konferencia-központot építenek.
Az viszont már a múlt év végén zavarra utalt, hogy noha az ingatlan a helyiek szerint és a helységnévtáblákhoz viszonyítva is Akarattyán van, az MNB – lapunk egyetlen kérdésére sem válaszoló – alapítványai dörgedelmes közleményben osztották ki az akarattyai üzletről író sajtót. Mert szerintük az üdülő „Balatonkenesén helyezkedik el”. A nyilvánosságot szintén feltűnően kerülő – többszöri érdeklődésünkre egy hónap után is mindössze két mondatban válaszoló – Matolcsy Gyöngyi viszont akarattyai fejlesztésről tett említést. Azt írta, nem nyilatkozik, de nagyon örülnek, hogy nem parcellázzák fel a területet, és „új fejlesztések, munkahelyek jönnek létre Akarattyán”. | Fideszes csatázik Matolcsyval | Pikáns csatához vezetett az MNB alapítványainak ingatlanvásárlása. A fideszes vezetésű Balatonkenese és a településtől elszakadt, Matolcsy Gyöngyi, azaz a jegybankelnök felesége irányította Balatonakarattya is magának szeretné a befektetést. Meglehet, Matolcsyék véletlenül nem a saját falujukat fejlesztették. Kenese első embere szerint „balgaság azt gondolni, hogy ebben az ügyben nincs szerepe a szomszédos település polgármestere családi hátterének”. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/fideszes-csatazik-matolcsyval-1583499 | 2016-01-08 11:02:00 | true | null | null | HVG |
További fejlesztéseket hoz Magyarországra az Ericsson, amelyek új munkahelyeket is teremtenek majd - jelentette be a társaság közép-európai vezetője. A Budapesten induló új fejlesztések elsősorban a felhőalapú szolgáltatásokhoz, valamint a nagy adatmennyiségek elemzéséhez kapcsolódnak.
Thomas Jul elmondta: Magyarországon 1700 alkalmazottjuk van, ebből 1200 fejlesztő mérnök, 500-an pedig mérnöki szolgáltatásokat végeznek. A vállalat globálisan több mint 33 ezer szabadalmat jegyez, amelyből legalább 100 magyar mérnökök ötletéből született és mára beépültek a távközlés mindennapi technológiájába. A stratégiai megállapodást a kormány részéről aláíró nemzetgazdasági miniszter méltatta az Ericsson munkáját, hangsúlyozva fejlesztési és innovációs tevékenységét, emellett az oktatásban betöltött szerepét.
Varga Mihály hozzátette: ahhoz, hogy egy országban az innováció sikeres legyen megfelelően ösztönző gazdaságpolitika is szükséges.
A miniszter elmondta: az államháztartás rendbetétele és a nagy reformok véghezvitele után a kormány most már a növekedésre tud koncentrálni. Varga Mihály szerint példaértékű a mostani megállapodás, mert egyértelműen megmutatja, hogyan hangolható össze a kormány politikája a gazdasági szereplők tevékenységével. A megállapodás tartalmazza többek között a magyar beszállítókkal való együttműködést, valamint az oktatásban és fejlesztésben betöltött szerepét.
Varga Mihály kiemelte: a kormány mindent megtesz azért, hogy a partner befektetők hosszú távú és tartós jelenlétét biztosítsa, és ehhez kiszámítható gazdasági környezetet garantál.
19:30 Feliratkozom | Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és az Ericsson | Hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodást írt alá szerdán Budapesten az Ericsson Magyarország Kutató-Fejlesztő Központjában a magyar kormány képviseletében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Thomas Jul, az Ericsson közép-európai régiójának vezetője. | [
"belföld"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2013/07/10/strategiai_egyuttmukodesi_megallapodast_kotott_a_kormany_es_az_ericsson-573077 | 2013-07-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Több közéleti szereplő is koronavírus-fertőzött Szerbiában: ez már a járvány második hulláma lenne?
A nyugat-balkáni országban több közéleti személyiség is megfertőződött, pozitív lett a koronavírus-tesztje például Maja Gojkovic házelnöknek // Kovács Attila
Szerbiában sajtójelentések szerint számos közéleti szereplőt koronavírus-fertőzéssel diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában.
Szombatról vasárnapra 13 565-ről 13 792-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma az országban. Ilyen magas a legutóbb a járvány elején volt a napi új fertőzöttek száma. Szombaton két újabb halálos áldozata volt a betegségnek, így a halottak száma 267-re emelkedett.
A nyugat-balkáni országban több közéleti személyiség is megfertőződött, pozitív lett a koronavírus-tesztje Maja Gojkovic házelnöknek, Aleksandar Vulin védelmi miniszternek, Marko Djuricnak, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodája vezetőjének, valamint Marko Cadeznek, a szerbiai gazdasági kamara elnökének.
Koszovóban egy nap alatt 2494-ről 2590-re emelkedett az azonosított fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában négy halálos áldozata volt a Covid-19 betegségnek, ezzel 48-ra nőtt a halottak száma. Vasárnap megnyitották a pristinai nemzetközi repülőteret, ám az utasoknak különleges előírásokat kell betartaniuk. Csak maszkban léphetnek be a repülőtérre, ahová utazás előtt legalább három órával meg kell érkezniük. A repülőtér dolgozói megmérik az utazók testhőmérsékletét, és fertőtlenítik a kezeiket. Aki nem utazik, az sem az induló, sem az érkező terminálokra nem léphet be.
(Ez is érdekelheti: Koronavírus: Szerbiában a járvány második hullámára készülnek)
Észak-Macedóniában az utóbbi 24 órában 5758-ról 5906-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Egy nap alatt kilencen haltak bele a Covid-19 betegség szövődményeibe, és ezzel 277-re nőtt a halálos áldozatok száma. Több magáncég is lélegeztetőgépeket ajándékozott az ország kórházainak, hogy így segítse a koronavírus-járvány kezelését Észak-Macedóniában.
Montenegróban egy nap alatt 439-ről 469-re emelkedett a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. Az Adria-parti országban két hónapja nem volt halálos áldozata a vírusnak, a járvány ideje alatt kilencen haltak bele a betegségbe. A helyi idegenforgalmi szervezetek arra panaszkodnak, hogy a szigorú előírások és a korlátozások miatt, amelyek értelmében bizonyos országok állampolgárai nem léphetnek be Montenegróba, a potenciális turisták más úticélokat választanak, Montenegró helyett inkább a szomszédos Albániát.
Bosznia-Hercegovinában vasárnapra 3935-ről 4096-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában három ember halt bele a betegségbe, így a halottak száma 181.
(MTI) | Több közéleti szereplő is koronavírus-fertőzött Szerbiában: ez már a járvány második hulláma lenne? | Szerbiában sajtójelentések szerint számos közéleti szereplőt koronavírus-fertőzéssel diagnosztizáltak az utóbbi 24 órában. | [
"Szerbia",
"hírességek",
"koronavírus",
"koronavírus-járvány",
"második hullám",
"Maja Gojkovic",
"házelnök"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/szerbiaban-megbetegedett-tobb-kozszereplo/yhmgdpq | 2020-06-28 12:50:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Budapest XV. kerületében 6 ezer gyerek és idős ember jut ételhez a közétkeztetésben, harmaduk a kerületi önkormányzat cégének kosztját eszi.
Az utóbbi időben egyre több panasz érkezett a polgármesteri hivatalba a Károly Róbert Általános Iskola menzájára. A szülők nemcsak az étel minőségére panaszkodtak, hanem arra is, hogy többször eltűnt a hús a tányérokról és már repeta sincs, pedig járna.
Az alpolgármester találkozott az iskola igazgatójával, és megnézték a térfigyelő kamerák felvételeit. „Megdöbbenve láttam, hogy a konyhai személyzet zsákokban, rekeszekben viszi ki az élelmet" – mondta Pintér Gábor, aki feljelentést tett a rendőrségen.
A XV. kerületi Rendőrkapitányság munkatársai már másnap kiszálltak a helyszínre, de nem érték tetten a tolvajokat.
A BRFK sajtóosztálya szerint nem hagyták futni az elkövetőket, az ügyben lopás gyanúja miatt indítottak eljárást. Volt házkutatást, tanúkihallgatás, három személyt gyanúsítottként hallgattak ki. A nyomozás még tart – közölték.
A kerületi önkormányzat addig is lépett: a konyháról két dolgozót kirúgtak, másokat áthelyeztek. A lap szerint a gyerekek tányérjába azóta elegendő étel kerül, és még repeta is van.
A Figyelő szerint korábban több oktatási intézményben bevett gyakorlat volt, hogy a konyhai dolgozók nem is fizettek be a menzára, mivel az étel ott volt a kezük ügyében. Ma már előrelátóbbak, mert tudják, hogy a lopás közvetett beismerése lenne az, ha nem fizetnének ebédpénzt. | Itthon: Figyelő: Szétlopták a dolgozók az egyik rákospalotai iskola menzáját | A XV. kerület alpolgármestere szerint zsákokban, rekeszekben vitték ki az élelmet a konyhából a Károly Róbert Általános Iskola menzájának egyes dolgozói. Pintér Gábor feljelentést tett a rendőrségen – írja a Figyelő. A lap szerint két dolgozót azonnal hatállyal kirúgtak, másokat áthelyeztek, és azóta újra került elég étel a gyerekek tányérjába, sőt, repeta is van. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151102_szetloptak_a_dolgozok_a_menzat | 2015-11-02 16:14:00 | true | null | null | HVG |
Külföld: Össznemzeti mutyizás után az utca már a baloldalban bízik | Miután csütörtökön az antik Olümpiában meggyújtották a szent tüzet, elindult London felé az olimpiai staféta. Athénban is tart a váltófutás – most Evangelosz Venizelosz, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) elnöke kapta meg a botot a kormányalakításhoz Karolosz Papuliász elnöktől. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/az_utca_a_baloldalban_bizik-1309294 | 2012-05-10 12:39:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Denevért röpködött a zalaegerszegi kórház 2. számú belgyógyászati osztályán, írja a Zalai Hírlap. A fehér szélű törpedenevér éjszaka repült be a nyitott ablakon. Először az ápolók próbálták meg a biztonsági őrök segítségével kizavarni az állatot, de az nem tágított.
Mivel nem akarták, hogy a cikázó denevér megijessze a betegeket, hívták a katasztrófavédelmet. A vadállatok befogására specializálódott Illyés Zoltán biológus ment a helyszínre és neki is csak hosszas hajkurászás után sikerült elkapni a denevért egy lepkehálóval.
A biológus azt mondta: a denevérek nagyon hasznos állatok, mert sok rovart pusztítanak el. Egyedüli veszélyük az lehet, hogy harapásukkal továbbadhatják a veszettséget. | Belföld - Denevér röpködött a zalaegerszegi kórház belgyógyászatán | Denevér röpködött a zalaegerszegi kórház belgyógyászatán - Hívták a katasztrófavédelmet. Hosszas hajkurászás után sikerült elkapni egy lepkehálóval. | [
"zalaegerszeg",
"kórház",
"denevér",
"belföld"
] | 0 | http://index.hu/belfold/2016/08/18/denever_ropkodott_a_zalaegerszegi_korhazban | 2016-08-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Korábbi receptjéhez nyúlt Lázár János, a fővárosi agglomeráció elővárosi vonatait működtető MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatójának Nagy Gábornak a kirúgásával. Három hete a nyári vonatkáoszra reagált a MÁV menedzsmentjének felállításával. Hivatalosan akkor és most is az integrációs folyamattal indokolták a vezetőváltást, amelynek során egyesül a MÁV-START, a Volánbusz és a MÁV-HÉV, amelyek jövő év elejétől immár MÁV Személyszállítási Zrt.-ként folytatják. Nagy Gábor helyét Pál László veszi át, aki a közszolgáltató vállalat korábban már volt a cég igazgatója, amikor a vállalat állami tulajdonba került.
A személycsere azonban önmagában aligha oldja meg a problémát. Mint arról csütörtökön a Népszavához eljutott dokumentumok alapján részletesen írtunk: a MÁV-HÉV Zrt. azért tett javaslatot három HÉV vonalon járatritkításra a tavaly decemberi két másik vonalat érintő kapacitáscsökkentés után, mert nincs elég üzemképes motorvonat, amit forgalomba tudnának állítani. A járművek mindegyike elmúlt 40 éves, a járműflotta kétharmadát a hetvenes években vagy még előbb gyártották. A járművek alapesetben az üzembeállítástól számított 50. évig közlekedhetnének, de a vasúti hatóság 10 év haladékot adott. A cég kidolgozott egy komplex karbantartási tervet, amelynek köszönhetően eddig az elaggott járművekkel is üzembiztosan tudták közlekedtetni a járatokat. Csakhogy 2023-ban az építési és közlekedési tárca - Vitézy Dávidhoz eljutott levél szerint - utasításba adta, hogy értékhatárra és tárgyra tekintet nélkül minden beszerzéshez és közbeszerzéshez az ÉKM előzetes engedély szükséges, az igényeket havonta egy formanyomtatványon kell előre bejelenteni. Ez azonban olyan mértékben lelassította a karbantartást és javítást (ezt a Népszavának más forrásból is megerősítették), hogy a járművek korábbi rendelkezésre állását nem lehet biztosítani.
Teljes a káosz a közlekedési tárcánál, nincs elég szerelvény az agg flottában, az állami MÁV-HÉV Zrt. járatritkítást készít előVitézy Dávid: Itt a bizonyíték, hogy Lázár János kézivezérlése is okozza a MÁV és a HÉV működési zavarait
Jelen állás szerint jövőre négy kocsival kevesebbet tud forgalomba állítani a cég, ezért ritkítani kell a járatokat. A MÁV-HÉV Zrt. is érezte, hogy merész húzás ez, így tervezett jelentős menetrend módosítást egy osztályvezetővel üzenték meg a fővárosi közlekedésszervező cégnek. A javaslatot a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. mobiliásfejlesztés igazgatója Bodor Ádám kategorikusan visszautasította, ahogy Karácsony Gergely főpolgármester is elfogadhatatlannak nevezte. Vitézy Dávid összehívta a Fővárosi Közgyűlés általa vezetett szakbizottságát, a hétfői rendkívüli ülésre többek között Lázár Jánost is meghívták. A miniszter személyeskedő posztban reagált, ma pedig menesztette a cégvezetőt. Ám arra a kérdésre továbbra sincs válasz, hogy mikor indul a járműbeszerzés és az infrastruktúra felújítása, ezek nélkül ugyanis minden csak politikai látványszínház. | Lázár János egy ember kirúgásával nyugtatta meg magát, kár, hogy ettől több szerelvény még nem lesz | Rövid úton megszabadult a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatójától Lázár János közlekedési miniszter a járatritkítási botrány után. A politikai erőfitogtatás aligha oldja meg a kialakult helyzetet. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3253509_lazar-janos-mav-hev-zrt-kirugas-szerelveny | null | true | null | null | Népszava |
Sem az augusztus 20-i ünnepségre, sem az atlétikai vb vasárnapi eseményeire nem kaptak meghívót a magyar kormánytól, erősítette meg a HVG-nek a lengyel és a szlovák kormányfő hivatala.
Ez úgy szokott történni - én magam is részese szoktam lenni ennek -, hogyha nagy világesemény van, akkor egy adott ország meghívja a barátait, vagy itt szívesen fogad minden érdeklődőt
- magyarázta el Orbán Viktor vasárnap a közrádióban, mi is a jelentősége az atlétikai vébé nyitóünnepségén megjelent külföldi vezetőknek és politikusoknak, akik közül később sokan részt vettek az augusztus 20-i tűzijáték megtekintésén a Karmelitában, illetve a magyar miniszterelnökkel tartott kétoldalú találkozókon is.
A vendégek között nem volt ott egyetlen jelenlegi uniós kormányfő sem, a visegrádi országok vezető politikusai sem képviseltették magukat, ezért a HVG megkérdezte a cseh, a szlovák, a lengyel, az osztrák és a szlovén kormányfő hivatalát: kaptak-e a meghívást az atlétikai világbajnokságra vagy az augusztus 20-ai ünnepségekre.
A lengyel kormány azt válaszolta, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő vagy hivatala egyik eseményre sem kapott meghívást, hasonlóan nyilatkozott a szlovák miniszterelnök hivatala is. | Se a lengyeleket, se a szlovákokat nem hívta meg Orbán az augusztus 20-i ünnepségekre | Nem kaptak meghívót az atlétikai vébé megnyitójára sem. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2023/08/24/lengyelorszag-szlovakia-orban-augusztus-20-atletikai-vb-meghivo | 2023. 08. 24. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Rustenburg, Royal Bafokeng Stadion.
Összefoglaló: Az első félidőt a dánok kezdték jobban, azonban két fantasztikus szabadrúgást követően Japán 2-0-ra elhúzott, Honda és Endo voltak az elkövetők.
Fordulás után kissé felpörgette a meccset Dánia, azonban így sem tudták nyomás alatt tartani az ázsiai kaput. A 80. percben aztán eljött a megváltás, az igen sok ziccert kihagyó Tomasson állhatott oda egy Agger lökéséért megítélt büntetőhöz: a veterán támadó pontrúgását védte a szenzációs napot kifogó Kawashima, a kipattanót azonban a hálóba emelte a csatár – ismét nyílttá vált a meccs.
Egészen a 87. percig, amikor a japán csapat motorja, Honda csinált bolondot a védőkből, centerezése után a csereként beálló Okazaki gurított a hálóba beállítva ezzel az 1-3-as végeredményt.
Az E csoportból így a százszázalékos Hollandián kívül Japán válogatottja kvalifikálta magát a nyolcaddöntőbe, míg Dánia és a pont nélkül záró Kamerun számára véget ért a vébé.
1.Hollandia 9 pont (5-1)
2.Japán 6 pont (4-2)
3.Dánia 3 pont (3-6)
4.Kamerun 0 pont (2-5)
Okazaki mindent eldöntő gólja:
Tomasson szépítő találata:
95. PERC: Mégiscsak vége lett a meccsnek, Japán magabiztos játékkal nyert 3-1-re, ezzel továbbjutott Hollandia után másodikként a csoportból a nyolcaddöntőbe.
94. PERC: A játékvezető még nem akart véget vetni a találkozónak, így Honda lövésénél Sörensennek kellett védenie.
SZÖGLET 92’ J. Poulsen, Dánia
Két kornert is rúghatott.
CSERE 91’ Japán
Inamoto jön Endo helyére.
90. PERC: Négy perc a ráadás.
CSERE 88’ Japán
Konno váltja Okubót.
87. PERC: Honda csinált bolondot a komplett dán védelemből, majd középre passzolt az üresen álló, nemrég beálló Okazakinak, aki az üres kapuba gurította a labdát, 1-3!
GÓÓÓL 87’ Okazaki, Japán
Honda lövetett gólt a társsal.
86. PERC: Okubo lőhetett, azonban a labda középre tartott, így nem okozott gondot Sörensennek.
84. PERC: Mindeközben Hollandia ismét vezet.
SZÖGLET 83’ Honda, Japán
Jobbról lőtték be.
81. PERC: A veterán játékos bűn rosszul lőtte, Kawashima védeni tudott, azonban kipattant róla a labda, amit már belőtt a csatár, 1-2!
GÓÓÓL 81’ Tomasson, Dánia
A büntetőt kihagyta, de az ismétlést már berúgta.
TIZENEGYES 80’ Dánia
Aggerrel szabálytalankodtak.
79. PERC: Megnyomják a dánok itt a meccs végét, Larsen lőtt a keresztlécre.
CSERE 74’ Japán
Okazaki váltja Matsuit.
70. PERC: Tomasson el van átkozva, végre eljutott hozzá középen a labda, erre rosszul találta el pedig senki nem zavarta.
68. PERC: A nemrég beállt Eriksen lőtt jobbal, a labda épphogy elszállt a felső sarok felett.
SÁRGA LAP 66’ Bendtner, Dánia
Könyöklésért.
65. PERC: Közben Eto’o büntetőből egyenlített.
CSERE 63’ Dánia
Kahlenberg helyett Eriksen a pályán.
59. PERC: Jacob Poulsen lőtt távolról, Kawashima azonban oldalra öklözte a labdát.
LES 57’ Honda, Japán
Centikkel lógott védője mögé.
CSERE 56’ Dánia
Larsen jön Kröldrup helyett.
SZÖGLET 52’ Kahlenberg, Dánia
Veszélytelen volt.
52. PERC: Tomassont találta meg Jacobsen labdája, azonban vagy négy japán védő és a kapus vetődött oda, szöglet jön. Közben a kapust ápolni kell az ütközés miatt.
51. PERC: Rommedahl jobboldali ívelését nézték el a japán védők, így a labda jelenléte meglepte az üresen álló Kahlenberget, kirúgás következik.
SZABADRÚGÁS 50’ Bendtner, Dánia
Bele a sorfalba, tanulhatna a japán kollégáktól.
48. PERC: Endo lőtt rá nagyon messziről egy szabadrúgást, Sörensen rosszul nyúlt a labdáért amely így a keresztlécre esett, a kapus végül megszelídítette a Jabulanit.
SÁRGA LAP 47’ C. Poulsen, Dánia
Felvágta ellenfelét.
SZÖGLET 47’ Kahlenberg, Dánia
Lökés miatt szabadrúgás kifelé.
KÖZÉPKEZDÉS 46’ Dánia
Megy a második félidő, mit lépnek a dánok?
Félidő: A dánok kezdtek jobban, azonban ahogy teltek a percek, Japán is kezdett belerázódni a meccsbe.
Bő negyedóra után aztán megszerezte a vezetést az ázsiai csapat, Honda lőtt hatalmas szabadrúgásgólt, majd a 30. minutumban Endo szállt be a pontrúgási versenybe.
Ettől összeroppanni látszottak a dánok, jókor jött nekik a szünet, mert az első játékrész kérdése az volt, meddig jutnak egy félidő alatt a szamurájok.
A dánoktól Tomasson volt a legveszélyesebb, azonban két helyzetet is elszórakozott.
Endo találata:
A hálóban a labda:
47. PERC: Vége az első félidőnek, Japán két csodás szabadrúgásgóllal vezet 2-0-ra!
LES 47’ Hasebe, Japán
Nem sokon múlt.
46. PERC: Két perc a hosszabbítás.
SZÖGLET 45’ Endo, Japán
Jobbról tekert középre, kivágták a védők.
SZABADRÚGÁS 44’ Christian Poulsen, Dánia
Simon Puolsen legurítása után lőtt, Kawashima védett.
42. PERC: Hondának ívelték fel a labdát, nem találta el jót, a lepattanó labdát azonban így is egy társ gyűjtötte be, de a beadás nem jött össze.
36. PERC: Közben a hollandok megszerezték a vezetést.
CSERE 34’ Dánia
Jacob Poulsen jön Jörgensen helyére.
30. PERC: Trükkösek voltak a japánok, úgy álltak fel, mintha Honda lőné el a szabadrúgást, végül azonban Endo futott neki és 27 méterről lőtt Sörensen hálójába, 0-2!
GÓÓÓL 30’ Endo, Japán
Védhetetlenül lőtt a hálóba.
SZABADRÚGÁS 30’ Endo, Japán
27 méterről gólt lő!
SÁRGA LAP 29’ Kröldrup, Dánia
Hasebét rántotta le.
Honda szabadrúgásgólja:
26. PERC: Ritka pillanatok szemtanúi lehettünk, a dél-afrikai játékvezető már két sárgát osztott ki időhúzás miatt, Endo lassan végzett el egy szabadrúgást, míg Nagatomo egy bedobást nem sietett el.
SÁRGA LAP 26’ Nagatomo, Japán
Időhúzásért.
SZÖGLET 23’ Kahlenberg, Dánia
Belefújt a játékvezető, szabadrúgás kifelé.
22. PERC: Poulsen ívelt a tizenhatoson belülre, Tomasson lőhetett de a kapujából kirongyoló japán kapus szögletre mentett.
SZÖGLET 21’ Kahlenberg, Dánia
Jobbról ívelt be.
17. PERC: Honda állt a labda mögé a tizenhatos sarkánál megítélt szabadrúgásnál, majd ellőtte a Jabulanit a sorfal felett, a játékszer szitált egyet a levegőben és a hiába nyújtózó Sörensen hálójában kötött ki, 0-1!
GÓÓÓL 17’ Honda, Japán
Fantasztikus szabadrúgásgólt láthattunk.
SZABADRÚGÁS 17’ Honda, Japán
Mekkora gól!!!!
14. PERC: A dánok sem tétlenkednek, most Tomasson veszélyeztetett a bal oldalról, azonban a labda elsuhant a hosszú oldali kapufa mellett.
13. PERC: Előbb Matsui lőhetett egy okos tiki-taki végén, ezt Sörensen a kapujából kirobbanva védte, majd Hasebe lőtt centikkel a felső sarok mellé.
VÉDÉS 13’ Sörensen, Dánia
Remekül jött ki a kapujából.
SÁRGA LAP 12’ Endo, Japán
Időhúzásért.
SZÖGLET 8’ Kahlenberg, Dánia
Jobbról jött a szöglet, Kröldrup lőtt mellé.
3. PERC: Bendtner tett vissza egy labdát Simon Poulsennek a védő azonban fölé bombázott.
1. PERC: Japán tiszta kékben, Dánia piros felsőben és fehér nadrágban játszik.
KÖZÉPKEZDÉS 1’ Japán
Megy a meccs!
Lementek a himnuszok, hamarosan kezdődik a mérkőzés.
Kezdőcsapatok:
Dánia: Sörensen – S.B. Poulsen, Kröldrup, Agger, Jacobsen – C. Poulsen – Kahlenberg, Jörgensen – Rommedahl, Tomasson – Bendtner
Szövetségi kapitány: Morten Olsen
Japán: Kawashima – Nagatomo, Tulio, Nakazawa, Komano – Okubo, Endo, Abe, Matsui, Hasebe – Honda
Szövetségi kapitány: Takeshi Okada
A csoport állása két forduló után:
1.Hollandia 6 pont (3-0)
2.Japán 3 pont (1-1)
3.Dánia 3 pont (2-3)
4.Kamerun 0 pont (1-3)
A csoport második és harmadik helyezettje csap össze az E csoportban, valamelyikük búcsúzni fog. Ha Dánia nem nyer, akkor az északiak pakolhatnak össze holnap, mivel Japánnak jobb a gólkülönbsége.
Dánia az első meccsen 2-0-ra kapott ki a hollandoktól, ott csak egy félidőn át volt partiban Morten Olsen legénysége. A Kamerun elleni létfontosságú meccsen is hátrányba kerültet Bendtnerék, de fordítani tudtak, így elütötték az afrikai csapatot a továbbjutás esélyétől, míg saját magukat a sírból hozták vissza. Ugyanakkor egy fontos láncszem, Kjaer nem léphet pályára ezen a mérkőzésen eltiltás miatt.
Japán szintén Kamerunt győzte le, az ázsiaiak az első körben győzték le Eto’o-ékat 1-0-ra, majd ők is megizzasztották Hollandiát, ott Sneijder bombája hozta meg a végső sikert.
A találkozóra a rustenburgi Royal Bafokeng Stadionban kerül sor, az összecsapás játékvezetője pedig a dél-afrikai Jerome Damon lesz. | Dánia - Japán 1-3 | Japán sima győzelmének köszönhetően először jutott tovább a vébé csoportköréből Ázsián kívül. | [
"dánia",
"foci",
"foci-vébé 2010",
"japán",
"labdarúgás"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2010/06/24/dania-japan-1-3 | 2010-06-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A lapban csütörtökön publikált felmérésben a megkérdezettek 51 százaléka mondta azt, hogy nem elégedett, illetve inkább nem elégedett a jelenlegi támogatásokkal, míg 35 százalék vélekedett ezekről pozitívan. A vélemények erősen összefüggenek a politikai hovatartozással ebben a kérdésben is: a Fidesz-KDNP szavazóinak 74 százaléka elégedettnek mondta magát, és csak 18 százalék elégedetlen. Az ellenzékiek 79 százaléka elégedetlen, a Tisza Párt szavazóinál ez az arány 77 százalék, miközben a bizonytalanok körében 51 százalék.
A többség - pontosan 68 százalék - támogatja Orbán Viktor tusnádfürdői bejelentését, miszerint jövőre megduplázzák a gyerekek után járó családi adókedvezményt.
Ehhez képest a megkérdezettek 56 százaléka vélekedett úgy, hogy a különböző adókedvezmények és kedvezményes hitelek nem is alkalmasak arra, hogy a fiatalokat gyerekvállalásra ösztönözzék, és csak 37 százalék válaszolta azt, hogy ez megoldás lehet.
A lap emlékeztet: idén júniusban 6040 gyerek született Magyarországon, ami 1217 újszülöttel kevesebb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Ez pedig az elmúlt 20 év legalacsonyabb adata, és a magyarok általánosan úgy vélekednek, hogy ez kedvezőtlen folyamat, a válaszadók 86 százaléka tartja problémának a népességcsökkenést.
Orbán Viktor szintén a tusványosi beszédében azt mondta, hogy "önfenntartó állapotba kell kerülni, nem lehet szó migrációból pótolt népességről", amivel a felmérés alapján 61 százalék értett egyet, a Fidesz szavazóinak viszont 91 százaléka. Az ellenzékiek 37, a Tisza-szavazók 48, a pártnélküliek 54 százaléka ért egyet a miniszterelnök kijelentésével, vagyis kevésbé markánsan elutasítók a bevándorlókkal szemben.
Arról is kérdezték a kutatásban részt vevőket, hogy vajon mivel lehetne szerintük ösztönözni a gyerekvállalást.
A többség, 59 százalék szerint a jobb fizetések és a magasabb életszínvonal lenne a leghatékonyabb eszköz, 29 százalék vélte úgy, hogy javítani kellene a közszolgáltatások, a bölcsődei, óvodai, egészségügyi ellátás és az oktatás színvonalát, 23 százalék szerint pedig az, ha a nők segítséget kapnának abban, hogy a családjuk mellett is dolgozhassanak. | Itthon: Publicus: Adókedvezmény helyett anyagi biztonság kellene a magyarok gyerekvállalási kedvének felpörgetéséhez | Nem elégedettek a magyarok az Orbán-kormány családtámogatási rendszerével, és úgy gondolják, hogy az anyagi bizonytalanság miatt vállalnak a fiatalok egyre kevesebb gyereket – derül ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készítettek. A többség szerint nem a családi adókedvezmények és a kedvezményes hitelek jelentik a megoldást, hanem az, ha magasabb lenne az életszínvonal. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20240822_Adokedvezmeny-helyett-anyagi-biztonsag-kellene-a-magyarok-gyerekvallalasi-kedvenek-felporgetesehez | null | true | null | null | HVG |
Egy európai ország - nem szerintünk, hanem az Orbán-kormány 2013-as migrációs stratégiája (!) szerint - kétféle eszközzel húzhatja magára a menekültáradatot. Egyrészt a küldő országokból induló migrációs útvonalak kiépítésével (például a vendégmunkás-import liberalizálásával; nemzetközi tapasztalat, hogy ha egy küldő országnak bármilyen okból fölkerülünk a térképére, onnan nem csak legális migránsok fognak érkezni), másrészt az illegális migráció infrastruktúrájának erősítésével (mint az embercsempészek tömeges szabadon engedése: ez olyannyira bornírt ötlet, hogy a stratégia szerkesztői rémálmukban sem gondoltak rá).
Ugyanezen Orbán-kormány a közelmúltban több ezer rutinos, helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező, jellemzően a balkáni útvonalra dolgozó embercsempészt engedett ki a börtönből. Kormányközeli megmondók ma már nyíltan felvállalják, hogy végső soron bosszúból csinálták - "ha Brüsszel migránsokat akar, megkaphatja". De bármi volt is a valós motiváció, a tény attól még tény marad: az illegális migráció legfontosabb humán infrastruktúrája jelentős erősítést kapott. Az intézkedés jogilag sem feltétlenül megalapozott - a végrehajtó hatalom bírói döntést írt felül rendeleti úton; a rendelkezés papíron reintegrációs őrizetbe helyezésről szól, de a gyakorlatban ezeket az embereket szabadon engedték, és semmilyen módon nem követik nyomon a mozgásukat, holott maga a reintegrációs őrizet a társadalomba történő visszaillesztésről szól -, morális és közbiztonsági szempontból viszont bizonyosan megalapozatlan. Emlékeztetőül: "Szervezett, fegyveres erőkhöz köthető migránsbandák vették át a piacot a déli határnál" (Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke) - ezek az emberek grasszálnak most szabadon. Ami mintha nem lenne tökéletesen szinkronban Orbán Viktornak a minap az Európai Parlamentben elmondott szavaival: "ne kérjék tőlem, hogy köztörvényes bűncselekményt elkövetőket engedjünk ki a magyarországi börtönökből". A miniszterelnök itt azokra a német állampolgárokra célzott, akik nálunk támadtak meg neonácinak vélt személyeket - ám ha Magyarország általánosságban nem az a hely, ahol köztörvényeseket kiengednek, akkor miért teszik ezt konkrétan a hazánkat és Európát (a kormány szerint) fenyegető legnagyobb veszély, az illegális migráció különösen elvetemült szervezőivel?
A brüsszeli színpadra vitt kormányfői kampánybeszéd amúgy is tele volt logikai bakugrásokkal. A szónok állítólag békés programismertetőre készült, ennek azonban nem csak a bekészített retorikai patronok sora mond ellent, hanem az is, hogy a magyar kormánypárt romániai vazallusa, az RMDSZ továbbra is a példátlanul kemény kritikát megfogalmazó Európai Néppártban ül - ha máshonnan nem, Orbán rajtuk keresztül biztosan tudhatta, mire számíthat az EPP-től. Mint ahogy nyilvánvalóan előre tudta a "köztévé" is - aligha véletlen, hogy nem merte élőben adni a vitát: így is embert próbáló meló lehetett utólag összevágni belőle egy olyan verziót a rajongóknak, amiből a magyar embercsempész-mentő jött ki győztesen. | Szabadláb | Egy európai ország – nem szerintünk, hanem az Orbán-kormány 2013-as migrációs stratégiája (!) szerint – kétféle eszközzel húzhatja magára a menekültáradatot. Egyrészt a küldő országokból induló migrációs útvonalak kiépítésével (például a vendégmunkás-import liberalizálásával; nemzetközi tapasztalat, hogy ha egy küldő országnak bármilyen okból fölkerülünk a térképére, onnan nem csak legális migránsok fognak érkezni), másrészt az illegális migráció infrastruktúrájának erősítésével (mint az embercsempészek tömeges szabadon engedése: ez olyannyira bornírt ötlet, hogy a stratégia szerkesztői rémálmukban sem gondoltak rá). | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3254353_szabadlab | null | true | null | null | Népszava |
Albérleti válság, munkanélküliség, egyre romló életminőség - mindez cseppet sem mozgatja meg a baloldali kormánykoalíciót Spanyolországban. Az adófizetők pénzét a spanyol állampolgárokat érintő problémák helyett inkább az illegális bevándorlókra költik. Pedro Sánchez szocialista (PSOE) miniszterelnök pénteken találkozott Fernando Clavijo kanári-szigeteki elnökkel, hogy tájékoztassa arról, hogy idén még legkevesebb ötvenmillió eurót, vagyis átszámítva közel húszmilliárd forintot ad a régiónak az illegális migráció okozta válság kezelésére.
A kormányfő emellett a látogatása idején arra szólította fel a konzervatív Néppártot (PP), hogy egyezzenek bele a bevándorlási törvény módosításába, amivel meg akarják oldani mintegy ötezer szülei nélkül érkezett migránsgyerek áthelyezését más spanyol régiókba. Utóbbira azért van szükség, mert az autonóm közösségek önként nem szeretnének ennyi kiskorú ellátásában szolidaritást vállalni, így a szocialisták a törvények átírásával köteleznék őket erre.
Clavijo eközben humanitárius drámának minősítette azt, ami a Kanári-szigeteken történik és szerinte a migrációs áradatra egy nemzetként kell választ adni. A miniszterelnöki találkozóval és a megállapodással elégedett volt, de szerinte szükség van a törvényreformra azért, hogy a probléma tartósan megoldódjon.
Biztos vagyok benne, hogy az egyetlen megoldás arra, hogy a jövőben ez a dráma ne fordulhasson elő, az a jogszabályok módosítása
- mondta Ángel Víctor Torres területpolitikai miniszter a La Palmán tartott megbeszélés után.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az autonóm közösségek elnökeinek konferenciája, amit szeptemberben tartanak meg az északi Kantábriában, egy megállapodási fórum kell hogy legyen. Ezzel arra célzott, hogy a regionális vezetőknek legkésőbb ezen a találkozón rá kell bólintaniuk az idegenrendészeti szabályozás módosítására. Emellett erősen bírálta a Néppártot, amely szerinte az a párt volt, amelyikkel a legtöbbet tárgyaltak erről a reformról, de végül mégis elutasították a július 23-ai kongresszusi ülésen.
Nem mi mondtunk nemet
- hangsúlyozta Torres, aki szerint a Néppártot kell megkérdezni arról, hogy miért nem oldódott meg eddig a kanári-szigeteki migrációs válság. Ezután arra szólította fel a konzervatívokat, hogy a problémák és nehézségek helyett álljanak a megoldás és az egyetértés oldalára, különösen azért, mert az általuk irányított enklávék, Ceuta és Melilla is a migránsok nyomása alatt áll és nekik is szükségük van a segítségre.
Nem a kanári kormánynak bejelentett pénzügyi segítség volt az egyetlen, amivel a spanyol kormány felszította a tüzet az állampolgárokban. Szintén pénteken jelentették be, hogy 16 millió eurós - átszámítva több mint hatmilliárd forintos - szerződést kötöttek az Iberia által üzemeltetett Air Nostrum légitársasággal, hogy ők végezzék majd el az illegális migránsok áthelyezését a szigetvilágból az Ibériai-félszigetre.
Eközben a közösségi médiában már egy olyan paródia kering, amelynek készítői humorosan próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi eseményeket figyelembe véve milyen lehet a spanyol valóság 2030-ra.
A szatirikus videóban két spanyol menekül a tenger irányába és találkozik néhány afrikai bevándorlóval, akik épp partot értek. Előbbiek értetlenkedve kérdezik tőlük, hogy mit keresnek itt, hisz Spanyolország katasztrofális helyzetben van, rengeteg a munkanélküli és az ingatlanárak is az egekben vannak, így az egyetlen jó döntés a menekülés Afrikába, ahol minden olcsóbb és ott is süt a nap.
Ezután elkérik a migránsok csónakját és nekivágnak a tengernek, mert érkezik két rendőr, fegyverrel. A migránsoktól elnézést kérnek, üdvözlik őket, majd közlik velük, hogy ők maradhatnak, de a spanyolokat el kell fogni, mert már senki sem marad itt közülük. A rendőr megerősítést vár a kollégájától, aki eközben szalad a spanyolok után, arra kérve őket, hogy engedjék fel őt is a csónakra.
A több mint kétezer komment arról árulkodik, hogy a spanyolok jól szórakoznak a videón, de a tartalmára nem kizárólag viccként tekintenek, sőt. A legtöbben azt írják, hogy ez nem is egy paródia, hanem ez a szomorú valóság, mások a szocialista kormányzás következményeként utalnak rá, illetve vannak olyanok is, akik Spanyolországot egyenesen Venezuelához hasonlítják. | Az illegális migránsokra költi az adófizetők pénzét a spanyol baloldal | A szocialista kormány pénteken bejelentette, hogy 50 millió eurót ad a Kanári-szigeteknek az illegális migránsok ellátására. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/08/az-illegalis-migransokra-kolti-az-adofizetok-penzet-a-spanyol-baloldal | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
20 milliárd forintos összértékű beruházással Kazahsztánba készül a hazai tőzsdén jegyzett UBM Holding Nyrt., Magyarország piacvezető takarmánygyártója, illetve egyik legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedője. Egy ilyen beruházási terv mögött általában unalmas Excel-táblák, üzleti tervek, finanszírozási elképzelések állnak, de ha ennyire egzotikus a célpont, akkor itthon ismeretlen, nagyon érdekes sztorik is előkerülnek.
Kazahsztán óriási, a világ 9. legnagyobb országa, de a takarmánygyártása ma még nagyon alacsony szintű. A helyi felhasználás fele orosz importból érkezik. Elképedve hallgatom, majd ellenőrzöm is, de igaz: az orosz-kazah határ 7644 kilométer hosszú, érdemben hosszabb, mint a Budapest-New York távolság. Ez eléggé determinálja, hogy nem is olyan egyszerű leválniuk a kazahoknak Oroszországról, az egykori nagy testvérről, de az igény a távolodásra azért megvan. Márpedig csak az orosz import helyi gyártással pótlása is óriási potenciál lenne. Maguk az állattenyésztés szereplői sem kicsik, hallottunk olyan gazdáról, akinek 1 millió hektár legelője van. Kazahsztán nagyon megfontolt a geopolitikában is, látható, hogy Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev kazah elnök szeretne távolságot tartani a nagyhatalmi erőközpontoktól.
Kazahsztán gazdag ország, egy helyi mondás szerint a Mengyelejev-féle periódusos rendszer minden elemét rejti a föld. Igaz az egyes kémiai elemeknél fontosabb, hogy kőolaj is bőségesen rendelkezésre áll. Ez a nyersanyagokban bővelkedő ország az állattenyésztésben is mindennel foglalkozik. Például juhval, szarvasmarhával, szárnyassal és víziszárnyassal, de van sertés is, hiszen a sok helyi orosz például előszeretettel eszi őket, igaz, a muszlim vevők miatt elkülönített pultokról. Itthon nem ismert extrának pedig ott a 4 millió húsló, alóhús fogyasztásábanugyanis Kína után Kazahsztán a világ második számú piaca, és a 300 ezer teve, amit leginkább az ayranhoz hasonló ízű sós tejéért tartanak.
Az oda kifektető magyar cég számára azért nyilván nem az utóbbi kettő takarmányozása van a fókuszban. Említettük, hogy Kazahsztánban nagyon sok kőolaj van, ezért nagyon olcsó, a magyar ár negyede az üzemanyag. Mindez egyben azt is jelenti, hogy miközben Magyarországon közúton maximum 2-300 kilométerre szállítanak kukoricát, takarmányt, addig Kazahsztánban akár 1500 kilométerre is elviszik ezeket.
De mi is az UBM terve? A cég fokozatosan érkezne meg, két éven belül előbb egy nagyságrendileg 30 ezer tonna éves kapacitású premixüzemet, egy laboratóriumot, valamint egy oktatási központot tervez felépíteni. Majd 2028-ig három, egyenként mintegy 100-100 ezer tonna éves kapacitású takarmánygyárat. Itt nagyon pontosan kell majd kitalálni, hogy hol mennyire vannak közel a fontos vevők, vagy akár a részben helyi, részben kínai alapanyag, illetve a további exportpiacok (Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán).
Ami pedig a lehetőségeket illeti, ma a magyar takarmánypiac nagyjából 3,8 millió tonna takarmányt gyárt, a kazah csak 2 milliót, ugyanakkor az előrejelzés szerint 2029-re évi 6,3 millió tonnára bővülhet az ottani takarmányipar.
Amikor egy magyar cég elindul valamelyik "sztánba", mint azOTP Üzbegisztánba, általában az tetszik meg neki, hogy ő már elég fejlett, de egy olyan piacon dolgozhat, ahol 1990-es magyar fejlettségi szintet talál.
Egy ilyen piacon könnyebb a piacszerzési lehetőség, nagyobb az árrés, de természetesen keveseknek van helyismeretük, kell némi bátorság is.
Az külön pozitív hangulati elem, hogy a kazahok komolyan gondolják az egykori kipcsak eredetű rokonságunkat. Mint Horváth Péter vezérigazgató mesélte, volt olyan esete, hogy Almatiban egy pár emeletes liftezés végén már ölelgette a benne testvért látó kazah üzletember, csak azért, mert kiderült, hogy ő magyar.
De vajon nem túl egzotikus egy ilyen befektetés? Lehet ott megfelelően képzett munkaerőt találni? Megbízhatók az üzleti partnerek, nincs baksisrendszer? Az UBM Kazahsztánba immár rendszeresen kijáró üzletemberei - köztük Janositz Balázs, az UBM vezérigazgató-helyettese - azt mondják, hogy a válasz egyszerre igen és nem.
Nyugati országok is megirigyelhetnék azt a transzparenciát, ahogyan egy állami vezetővel folytatott tárgyalás előtt az UBM tájékoztatást kapott, hogy legfeljebb milyen összegű ajándék adható egy kazah állami vezetőnek. Ugyanakkor tény, hogy a kazahok mások, mint mi, erős például a törzsi kultúra, pontosan tudják ma is, ki melyik törzsből (zsusz) származik, a sajátjaikkal szívesen dolgoznak együtt, más törzsből származókkal kevésbé.
Hogy honnan jött az egész ötlet, az ma már talán nem is annyira érdekes, mert végül nem az eredeti elképzelés valósult meg, de az egész kazah ötlet egy kiköltöztetési tervből indult.
Az UBM egy kevésbé fejlett takarmánygyáráról gondolta azt, hogy leszereli és tokkal-vonóval kiviszi oda, ahol az még piacképes.
A 36 milliós, szomszédos Üzbegisztán volt az első ötlet, ráadásul az UBM-be befektető állami Hiventuresnek volt egy kazah és üzbég fókuszúalapjais, attól is lehetett volna segítséget kérni. Ez az ötlet persze nem úszott el, bár azóta volt némi átrendeződés az állami bugyrok között, de az alap működik és aFocus Venturesáltal kezelt Közép-Ázsia Kifektetési Magántőkealap még partner is lehet a jövőben.
Mindenesetre, ahogy ezt az üzbég projektet vizsgálta a cég, volt egy kolléga, aki szóba hozta Kazahsztánt, inkább azt javasolva, mert bár igaz, hogy ott csak 19,5 millióan élnek, de a mezőgazdasági termékekben amolyan regionális központ ez az ország.
A lakosság amúgy nagyon vegyes, kazahok, ukránok, oroszok, ujgurok, tatárok, csecsenek, németek laknak itt, mégsem jellemző az etnikai összetűzés. Szintén érdekes, hogy a kazahokra nem jellemző a kivándorlás, de 2022 óta beloruszok és oroszok tömegei érkeztek az országba.
Mindenesetre az UBM elkezdett tárgyalni, piacot felmérni, megnézte, mennyi a helyi takarmánygyártás Kazahsztánban. Kiderült, hogy a nagy nyugati versenytársai még nem érkeztek meg, nincs még fejlett technológia a takarmánygyártásban, állítólag a szovjet időkből visszamaradt takarmánykeverők úgy néznek ki, mint a Lomonoszov Egyetem, annyi a beton a hatalmas épületekben.
Eközben a két erőközponttal, a déli Almatival, a régi fővárossal és az északi Asztanával, az új fővárossal leírható országban sok más szektor már egész fejlett. Például a banki szolgáltatások, az appok, a fintechek, még a piacon is lehet bankkártyával, telefonnal, okosórával fizetni.
Kazahsztán valami hasonlóban érdekelt, mint a magyar cég, jóval kisebb importot szeretne, és örömmel látna befektetőket. Az állami emberek ráadásul jól beszélnek angolul, és Kazahsztánban a nemzetközi jog szerint is lehet szerződni. Az UBM mindenesetre már Magyarországra és Romániába is meghívta a lehetséges kazah partnereket, akik megnézték a cégcsoport egyes magyar és román üzemeit, Környén, Szentesen és Marosvásárhely mellett.
Ha minden így halad, a beruházás két üteme közül 23 millió euróba kerülne a premixüzemet, a labort, illetve oktatási központot felölelő első fázis, majd 10-10 millió euróba a második ütemben felhúzandó 3 takarmánykeverő.
A finanszírozást segíti, hogy ezek a költségek szakaszolhatók, a három finanszírozási láb pedig a saját tőke, a magyar kockázati tőke, illetve a magyar vagy akár kazah hitel lenne.
A cég azt is fel akarja mérni, hogy a legnagyobb magyar agrárkifektetésnek hol, melyik ipari parkban van esélye adókedvezményre, vámkedvezményre, ingyenes területre, villamosenergia-hálózati bekötésre, vagy más segítségre. Ugyanakkor az első számítások szerint a projektnek akkor is jónak kell lennie, ha nincs semmilyen támogatás, csak természetesen akkor elhúzódik a megtérülés.
Mind az UBM dolgozói, mind külső jelentkezők között népszerű a kazah projekt, sokan kipróbálnák magukat. Az UBM folyamatosan tárgyal a kinti politikusokkal, mint hallottuk, szeptember közepén éppen a World Nomad Games, a Nomád Világjátékok megnyitójának idején járt kint egy UBM-es küldöttség, amelynek tagjai a Tokajev elnök által megnyitott eseményen személyesen is megtapasztalhatták, hogy mekkora üdvrivalgás fogadta a magyarokat. De mint Horváth Péter mesélte, itthon talán az volt a legszokatlanabb, hogy valamennyi szomszédjukat is nagyon megéljenezték a kazah szurkolók. Amikor megnéztem az aktuális állást, Kazahsztán nagy előnnyel vezette azéremtáblázatot,négyszer annyi aranya volt, mint Oroszországnak. Vélhetően ez elég nagy siker arrafelé. | Kipcsak kifektetés: magyar mezőgazdasági cég próbál szerencsét Kazahsztánban | A magyar UBM Holding a végtelen sztyeppék és húslovak földjén nyit takarmánygyárat, ahol az emberek hisznek a magyar–kazah kipcsak kapcsolatban. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/09/23/ubm-kazah-agrar-takarmany-kifektetes | null | true | null | null | Telex |
Elmaradnak Párizsban és környékén azok a nyári tömegrendezvények, amelyek "biztonsága nem kielégítően garantált" - közölte szerdán a francia főváros rendőrsége.
Így elmarad:
az augusztus 7-re tervezett autómentes nap a Champs-Élysées sugárúton
a köztereken és parkokban tervezett szabadtéri filmfesztivált július végén
a július 23-24-i kosárlabda torna a Vincennes-i erdőben
Nem érinti a tiltás a La Villette parkban a július 13-án kezdődött és augusztus 21-i tartó szabadtéri mozi vetítéseit, sem a párizsi Plázst, amely szerdán nyílt meg a Szajna-parton rendkívüli biztosítás mellett.
A havi egyszeri autómentes napról a Champs-Élysées sugárúton, ahol naponta mintegy 300 ezren fordulnak meg, májusban döntött a párizsi városvezetés. Legközelebb jövő vasárnap zárják le a "világ egyik legszebb sugárútját" az autós forgalom elöl a Tour de France kerékpáros verseny utolsó futamára. Ezt követően augusztus 7-én lett volna ismét autómentes nap a sugárúton, ami a közlemény szerint biztosan elmarad.
A 16. Paris Plage-ra fizikai akadályokkal tették lehetetlenné a behajtást. A mentőknek fenntartott bejáratnál pedig a párizsi városháza biztonsági őrei ellenőriznek minden gépjárművet.
A párizsi rakparton betontömböket és korlátokat helyeztek el, máshol pedig keresztbe állított gépjárművekkel akadályozták meg a behajtást.
Francois Hollande államfő a múlt heti 84 halálos áldozatot követelő nizzai terrortámadás miatt összefogásra hívott fel. "Egy ilyen tragédia után jogos a düh, de nem fordulhat gyűlölködésbe és gyanúsítgatásba" - mondta a csendőrség egyik kiképzőközpontjában tett látogatásán a délnyugat-franciaországi Saint-Astierban. "Vitára szükség van, de az nem törheti meg a szükséges egységet és nem rombolhatja az elengedhetetlen kohéziót."
Az államfő az ellenzéknek azt üzente, hogy a terrorizmus megfékezése nem jelentheti a jogállamiság csorbítását. "Akik ezt hirdetik, azok zavart keltenek az emberekben a félelem és a zavarodottság hangulatát kihasználva" - mondta a köztársasági elnök.
Francois Hollande azt kérte a franciáktól, hogy csatlakozzanak a fegyveres szervek tartalékos osztagaihoz a közbiztonság erősítése érdekében.
"Kérem a franciákat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a polgári védelemmel és az egyesültekkel, és vegyenek részt elsősegély tanfolyamokon, mert olyan állampolgároknak kell lennünk, akik képesek beavatkozni és részt venni a mentésben."
A rendőrség és a csendőrség bevethető tartalékosainak számát július végéig 15 ezerre emeli az állam a jelenlegi 12 ezerről a különböző nyári rendezvények és fesztiválok biztonságának erősítésére. Ezenkívül a hadsereg 28 ezer tartalékosának is készen kell állnia a következő hetekben a tájékoztatás szerint. | Fegyverbe! - üzente a francia elnök | Fegyverbe! - üzente a francia elnök - Számos párizsi rendezvény elmarad, Hollande arra kérte a franciákat, csatlakozzanak a hatóságokhoz. | [
"francois hollande",
"nizzai terror",
"rendezvények",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2016/07/20/nizza_hollande_parizs_rendezvenyek | 2016-07-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának leadási határideje január 31-e, de mivel ez vasárnapra esik, hétfőn este nyolcig meghosszabbították a határidőt.
Gyurcsány Ferenc titkársága arról tájékoztatta a MTI-t, hogy a volt miniszterelnök benyújtotta saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatát az Országgyűlésnek, amely szerint a volt kormányfő jövedelme - a korábbi időszakhoz hasonlóan - miniszterelnöki és országgyűlési képviselőségéhez kötődő munkabérjellegű jövedelemből, valamint a tulajdonában álló társaságtól kapott osztalékából állt.
Gyurcsány Ferenc a munkajövedelmét tavaly is közérdekű, karitatív célok támogatására fordította.
A vagyonnyilatkozat tartalmazza, hogy az összes jövedelme 2009-ben 103 millió forint volt, 34 millió forinttal kevesebb, mint 2008-ban. Az összes jövedelem után befizetett adó 28 millió forintot tett ki.
A titkárság közlése szerint Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára 2009-ben fele-fele tulajdoni arányban házat vásároltak a Somogy megyei Kötcsén, melyhez együtt vettek fel forintalapú euróhitelt. A hiteltartozás forintegyenlege 2009 utolsó napján 62 millió forint volt.
A család bankszámláinak egyenlege nem haladja meg a bevallási kötelezettség alsó határát, azaz a képviselői alapdíj hathavi összegét. A család, illetve bármely tagjának vagyoni-jövedelmi helyzetében 2008-hoz képest egyéb változás nem történt - közölte Gyurcsány Ferenc titkársága.
Kezdőlap Belföld Gyurcsány jövedelme 103 millió forint volt tavaly | Gyurcsány jövedelme 103 millió forint volt tavaly | Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök benyújtotta 2009-es vagyonbevallását, amely szerint az összes jövedelme 103 millió forint volt tavaly - közölte a korábbi kormányfő titkársága. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2010/01/31/gyurcsany-jovedelme-103-millio-forint-volt-tavaly-330782 | 2010-01-31 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Fütty a Tranziton
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b), Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke (j) és Horváth Szilárd moderátor és (k) a Merre tovább, melyik úton? Vita az ország helyzetéről címû pódiumbeszélgetésen a Tranzit politikai fesztiválon Tihanyban 2023. augusztus 25-én (
Méltatlankodó morajlás vonult végig a kormánypárti közönség soraiban, amikor évekkel ezelőtt a Tihanyban megtartott Tranzit fesztivál rendezvényén egyik meghívott vitapartnerként a "Fidesz médiafölénye" kifejezést mertem használni. "Itt mindjárt kifütyülnek!", suhant végig az agyamon, de erre nem került sor. Márki-Zay Péter egykori ellenzéki miniszterelnök-jelölt már nem kerülte el a sorsát a múlt héten megrendezett Tranziton, őt bizony kifütyülték, amikor arról beszélt, hogy nem szégyen külföldi segítséget használni a diktátorok ellen, a magyar történelemben többször volt már erre példa. A Gulyás Gergely miniszterrel folytatott vita mégsem fulladt botrányba, a legfeszültebb ponton maga a vitavezető intette mérsékletre az eléggé felhevült érzelmű közönséget.
Könnyebb dolgom volt elemzőként, mint azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik hajlandók elmenni a Tranzit fesztiválra kormánypárti politikusokkal vitatkozni, nekik ugyanis több a veszítenivalójuk. A rendezvényszervező Kommentár folyóirat a NER támogatója, a moderátorok legtöbbször nem vezetik pártatlanul a kormánypárti-ellenzéki szócsatákat (vagyis a kormánypárti politikusoknak kedveznek), a közönség is nagy többségében fideszes érzelmű. A közeg tehát nem éppen barátságos az ellenzéki politikusok számára, és aki nem eléggé felkészült és fegyelmezett, az könnyebben elkövethet hibákat, amelyeket napokon (rosszabb esetben heteken) keresztül a fejére lehet olvasni. Gelencsér Ferenc renoméjának határozottan ártott a Gulyás Gergellyel lezajlott tavalyi vita, általános vélemény volt, hogy a Momentum elnöke kritikán aluli teljesítményt nyújtott, így könnyűszerrel ki lehetett nevetni. A malőr most augusztusban nem ismétlődött meg, mert a Momentum elnöke ezúttal nem volt vitapartner, a párt egy-egy szakpolitikusa mérette meg vitakészségét kormánypárti ellenfelével.
• Érdemes-e ignorálni az ellenzéknek a Tranzitot?
• Jó lenne egy ellen-Tranzit?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 1-jén megjelent, 2023/35. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online! | Fütty a Tranziton | A magyar politikai kultúrára mért csapás, hogy Orbán Viktor 2010 óta egyetlen parlamenti választási tévévitában sem volt hajlandó részt venni. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/futty-a-tranziton-157393 | 2023. 09. 06. 13:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatban sem a rendőrség, sem az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) nem adott érdemi választ az Átlátszó kérdéseire. A portálunk által nyár elején feltárt ügyön túl más vitatható esetekről is kaptunk információt. Mégpedig arról, hogy egy 20-30 milliós, Audi Q5-ös terepjáró landolhatott nemrég a szakszervezeti elnöknél. Egy tag pedig bírósághoz fordult, ugyanis állítása szerint azért zárták ki a szervezetből, mert szóvá tette, hogy nem a kedvezőbb ajánlatot benyújtó biztosítótársasággal szerződött le az AHFSZ.
Közokirat-hamisítás gyanújával rendőrségi nyomozás folyik a győri Audi Hungária Független Szakszervezet pénzügyi beszámolóival kapcsolatban. Az ügyet júniusban hoztuk nyilvánosságra, a gyanúba keveredett szakszervezet 10 ezer munkavállaló érdekét hivatott védeni az Audi Hungaria Zrt.-vel szemben. Természetesen nem ingyen, hanem befizetett tagdíjért cserébe, ami a tavalyi évben több mint 300 millió forint volt.
Értesülésünk szerint a nyomozás a szakszervezet előző években elfogadott, közzétett, aztán módosított 2020-as, illetve 2021-es beszámolóival kapcsolatos. Az első, illetve a módosított összegek között jelentős, több száz milliós eltéréseket találtunk. Ráadásul a beszámolók nincsenek könyvvizsgálattal alátámasztva, holott ezt a jogszabály előírta volna. Az érdekvédelmi szervezet akkor nem reagált a kérdéseinkre, azóta több más orgánum is megkereste őket, de a nekik adott válaszokból sem derült ki, pontosan mit érint a rendőrségi eljárás.
Az AHFSZ elnöke, Németh Sándor a kormánypárti győri önkormányzat hetilapjával hajlandó volt szóba állni 2023. október 6-án. Az üggyel kapcsolatban elmondta: „Az AHFSZ anyagi helyzete továbbra is stabil és előremutató, munkánkat ugyanolyan becsülettel és tisztességgel végezzük, ahogy azt tettük az elmúlt 27 évben is! A médiában megjelent feljelentésekkel kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a hatóságokkal maradéktalanul együttműködünk és az Audi Hungária Független Szakszervezet rendelkezik könyvvizsgálóval” – fogalmazott Németh Sándor.
Kamara: már a 2020-as beszámolóhoz is kellett volna könyvvizsgáló
A korábbi cikkünkből az derül ki, hogy a szakszervezet nem alkalmazott a fent említett beszámolóknál könyvvizsgálót, pedig a kormányrendelet szerint ez kötelező lenne. A szakszervezetnél rákérdeztünk, mióta rendelkeznek könyvvizsgálóval, korábban miért nem alkalmaztak, de választ ezúttal sem kaptunk. A könyvvizsgáló fontos szerepet tölt be, ugyanis az ő feladata annak eldöntése, illetve véleményezése, hogy az éves beszámoló megbízható és valós képet ad-e az azt leadó szervezet, cég, intézmény fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről.
Egy Átlátszóhoz eljutott dokumentum szerint a szakszervezeti bizalmiak közül többen már tavaly novemberben a Magyar Könyvvizsgálói Kamarához fordultak kérdéseikkel.
„Szakszervezetünknél, AHFSZ /Audi Hungária Független Szakszervezet, 9027 Győr Kardán utca 1/ nem alkalmazunk könyvvizsgálót. Több bizalmi társammal azon a véleményen vagyunk, hogy ezt hibásan tesszük. Szerintünk a számviteli törvény egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016.(XII.28.) Kormányrendelet 16. § (1) és (2) bekezdésének 2019. decemberi módosítása alapján már 2020. évtől kezdődően minden évben könyvvizsgálót kellene alkalmaznunk” – írták a levelükben.
Melyre a Magyar Könyvvizsgálói Kamara részéről 2022. november 25-én a következőket válaszolták:
„Az Ön által rendelkezésre bocsátott beszámolók alapján úgy látjuk, hogy mind a 2020, a 2021 és a 2022 évek vonatkozásában, az adott üzleti évet megelőző két év átlagában számított összes bevétele a szakszervezetnek meghaladta a 300 millió Ft-ot, így a Kormányrendelet értelmében a könyvvizsgálat ezen évek vonatkozásában kötelező. A rendelkezésünkre bocsátott információk és adatok alapján tehát mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a szakszervezetnek már a 2020. évi beszámolójától kezdve könyvvizsgálót kellett volna megbíznia a beszámolója könyvvizsgálatával” – szól a könyvvizsgálói kamara válasza. (Amelyet egyébként az AHFSZ elnökének is elküldtek.)
A hatóságok hallgatnak
Az Átlátszó is megkereste a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát, ugyanis felmerül a kérdés, hogy milyen következménye lehet egy ilyen mulasztásnak, illetve ki alkalmazhat ezért szankciót?
„A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) hatálya alá tartozó bármely gazdálkodó esetében a gazdálkodó törvényes képviseletére jogosult személy a felelős az éves beszámolóra, valamint annak könyvvizsgálati kötelezettségére vonatkozó előírások betartásáért. Amennyiben a könyvvizsgálatra kötelezett gazdálkodó ennek a kötelezettségének nem tett eleget, úgy tehát – értelmezésünk szerint – a gazdálkodó képviseletére jogosult vezetője tehető felelőssé ezért a mulasztásért” – válaszolta a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK.)
Hangsúlyozva azt is: az MKVK nem tud a konkrét ügyben hivatalos, kötelező érvényű állásfoglalást adni, mivel „kamaránk nem rendelkezik jogszabályban előírt, sem jogszabályban biztosított hatáskörrel a fenti kérdésekben történő állásfoglalás kialakítására, sem kiadására.”
„A könyvvizsgálati kötelezettség nem teljesítése a gazdálkodó részéről elkövetett jogszabályszegésnek minősül. Erre vonatkozó közvetlen, jogszabályban nevesített jogi szankcióról nincsen tudomásunk” – mondta el a Magyar Könyvvizsgálói Kamara illetékese.
Az olyan civil szervezeteknél, mint az Audi Hungária Független Szakszervezet, lefolytatható törvényességi felügyeleti eljárás. Csakhogy ez pont a beszámolóra, illetve annak könyvvizsgálatára nem vonatkozik – tudtuk meg a Magyar Könyvvizsgálói Kamarától.
Továbbra is kérdés azonban, melyik hatóság szabhat ki emiatt büntetést? „Megítélésünk szerint a kötelezettségszegés miatt felmerülhet az adóhatóság részéről a mulasztási bírság alkalmazása, ennek kapcsán azonban nyilvánvalóan az adóhatóság mindenkori jogértelmezése és álláspontja az irányadó” – teszi hozzá a válaszában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara.
Megkérdeztük a NAV-ot, annyit válaszoltak: „Konkrét adózóra vonatkozó információkat a NAV törvényi rendelkezés okán – adótitok – nem hozhat nyilvánosságra.” Az AHFSZ Hírek 2023. október 13-i számában idézték az adóhatóság nekik adott válaszát, miszerint: „a NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága az Audi Hungária Független Szakszervezetével szemben nem folytat büntetőeljárást.”
Elvileg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) illetékes lehet, mivel „A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek ellenőrzése című program alapján ellenőrzést végez a 20 millió forint tárgyévi mérlegfőösszeget elérő civil szervezeteknél” – olvasható ebben a tavaly májusi hírben.
Megkérdeztük az Állami Számvevőszéket, vizsgálta-e az Audi Hungária Független Szakszervezet pénzügyeit, gazdálkodását? Az ÁSZ hatáskör hiányában az Audi Hungária Független Szakszervezetet érintően ellenőrzést nem végzett.
A 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. b) pontja szerint nem minősül civil szervezetnek a szakszervezet, így a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény hatálya sem terjed ki rá – tudtuk meg.
Ezek szerint a rendőrség az egyetlen, ténylegesen nyomozó hatóság, ahonnan ez a közlemény jött: „Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az Ön által kérdezett ügyben a Győri Rendőrkapitányságon indult büntetőeljárás közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt, amelyet a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság hatáskörébe vont a nyomozás során. A folyamatban lévő nyomozásról az eljárás jelenlegi szakaszában, továbbiakban sem áll módunkban bővebb információt kiadni.”
Az Audi Hungaria Zrt. annyit reagált „Az említett ügyről az Audi Hungariának nincs hivatalos információja. Más szervezetekkel kapcsolatos szerkesztőségi értesüléseket vállalatunk alapvetően nem kommentál, így ezt sem”.
Terepjáró a szakszervezeti elnöknek?
Az Átlátszó olyan információt kapott, hogy Németh Sándor AHFSZ-elnök, illetve egy másik elnökségi tag is az Audi Hungaria Zrt.-től kapott Audi Q5-ös gépjárműve(ke)t használják, azzal/azokkal közlekednek, illetve azt/azokat magáncélra is igénybe vehetik. Ennek próbáltunk utánajárni. A lapunkhoz eljutott fotón lévő járművet, amivel az AHFSZ elnököt szokták látni, 2023-ban gyártották és helyezték forgalomba. A zöld városi terepjáró (40TDI quattro) ára 20-30 millió forint körül van. Meg is kérdeztük az AHFSZ elnökségétől, illetve felügyelő-bizottságától: használ(nak)-e Audi Hungaria Zrt.-től, vagy más Audi-cégtől, illetve az anyavállalat, a Volkswagen Csoport bármely érdekeltségétől kapott Audi Q5-ös vagy bármilyen más típusú gépjárművet, amennyiben igen, milyen formában történik ez? – de nem jött válasz.
Az Audi Hungaria Zrt. ugyanezekre a kérdésekre az alábbiakat válaszolta:
„Az Audi Hungaria által meghatározott munkatársi célcsoportjai számára, szabályozott keretek között gépjárművet biztosít üzleti- és magánhasználatra. Megértésüket kérjük, hogy belső szabályzatainkról nem adunk tájékoztatást.” Nem derült ki tehát, ha kaptak autót a szakszervezeti vezetők, akkor pontosan milyen alapon.
Az Opten szerint az Audi Hungaria Zrt. által 2023. február 17-én alapított Audi Hungaria Ahead Kft.-ben felügyelő bizottsági tag Németh Sándor AHFSZ-elnök, illetve Horváth Zoltán, a szakszervezet járműgyári elnökhelyettese.
Kizárt szakszervezeti tag
Információnk szerint egy másik bírósági eljárás is folyik, ugyanis egy szakszervezeti tag azt állította, hogy az Audi Hungária Független Szakszervezettel szerződésben lévő biztosítótársaság mellett egy másik biztosító is adott korábban ajánlatot a szakszervezeti tagoknak nyújtott biztosításra, amely kedvezőbb, előnyösebb volt, de az AHFSZ nem élt a lehetőséggel.
Értesülésünk szerint az üggyel kapcsolatban a fenti esetet szóvá tevő szakszervezeti tagot kizárták az Audi Hungária Független Szakszervezetből, s emiatt az illető bírósághoz fordult. Erről is kérdeztük a szakszervezet vezetőit, de nem reagáltak. „A Győri Törvényszéken a kérdezett peres felek között szakszervezeti határozat hatályon kívül helyezése iránt polgári peres eljárás van folyamatban, amely eljárásban a bíróság az alperes keresettel támadott határozatának végrehajtását felfüggesztette” – válaszolta az Átlátszó érdeklődésére a Győri Törvényszék. Vagyis a bírósági eljárás idejére a tagkizárás nem hajtható végre, addig azt fel kell függeszteni.
Címlapkép: Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) vezetői a szakszervezet által meghirdetett egyhetes sztrájk megkezdéséről tartott sajtótájékoztató után a győri Audi Hungaria Zrt. épülete előtt 2019. január 24-én. A szakszervezet 168 órás sztrájkot hirdetett a sikertelen bértárgyalások miatt (MTI/Krizsán Csaba). | Nyomozás és egy Audi Q5-ös borzolja a kedélyeket a győri Audi szakszervezetében | Továbbra is titkolja az győri Audi szakszervezete, konkrétan miért folyik nyomozás a pénzügyeik miatt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/10/30/nyomozas-es-egy-audi-q5-os-borzolja-a-kedelyeket-a-gyori-audi-szakszervezeteben/ | 2023-10-31 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Hitelesnek értékelte a Nemzeti Információs Központ azokat az információkat, amelyek a kiszivárgott Pentagon-iratokban („War Leaks”) szerepelnek Magyarországról. A szerdán az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának honlapján nyilvánosságra hozott jelentés alátámasztja azokat az értesüléseket, amiket korábban az Átlátszó is megírt, például hogy a kiszivárgott iratok nem utalnak Orbán Viktor miniszterelnök amerikai lehallgatására, és hogy Horvátország a magyar légtéren keresztül szállíthat helikoptereket Ukrajnának.
A Nemzeti Információs Központ (NIK), azaz a Rogán Antal minisztériuma által felügyelt szuper-titkosszolgálat április 19-én osztott meg egy gyorsjelentést arról, mi szerepelt Magyarországról a frissen kiszivárgott amerikai hírszerzési iratokban. A jelentést zárt ülésen ismertették, és mostanáig titkosított volt, azonban a napokban a bizottság jobbikos elnökének, Sas Zoltánnak a kezdeményezésére feloldották a titkosítást, így a jelentés (benne a magyar vonatkozású iratok másolatával) elérhető a parlament oldalán.
Az amerikai hírszerzési iratok kiszivárogtatásáról az Átlátszó is beszámolt. Mint írtuk: az iratokat a gyanú szerint a légierő egy 21 éves tartalékos tisztje tette közzé egy zárt internetes csoportban, eddig tisztázatlan okokból. A „titkos” fórumból áprilisban valaki kiszivárogtatta a dokumentumokat (a CIA és a DIA katonai hírszerző ügynökség jelentéseit, összefoglalóit), amelyek Discord-szerverektől a közösségi médiáig megállíthatatlanul kezdtek terjedni.
Le(nem)hallgatott Orbán, fogyó tankok, titkos fegyverüzletek – mi derül ki a Pentagon-iratokból? | atlatszo.hu
A hazai sajtóban nagy vihart kavart, hogy az iratokban magyar vonatkozású jelentés is szerepel. Az első, Magyarországot említő amerikai cikk megjelenése után a magyar média nagy része tényként tálalta, hogy a kiszivárgott iratokból kiderült: az USA lehallgat magyar vezetőket, köztük Orbán Viktort is. Csakhogy az iratokban semmi nem utal ilyen közvetlen megfigyelésre.
Cikkünk megjelenésekor az eredeti iratok jelentős része elérhető volt az interneten, főleg kínai és koreai nyelvű oldalakon (ezeket a hivatkozásokat a dokumentumok jellege miatt nem közöltük). A nyilvánosan elérhető dokumentumok nagy része az ukrajnai háborúval és az európai szövetséges államokkal foglalkozott, így került képbe Magyarország is. A dokumentumok egy részét a magyar titkosszolgálati csúcsszerv parlamenti tájékoztatója is tartalmazza.
(null)
A Magyar Nemzetet igen, Orbánt nem figyelték az amerikaiak
Áprilisban a magyar sajtó egy része – másodkézből származó információkra hivatkozva – tényként tálalta, hogy a kiszivárgott iratokból kiderült: az USA lehallgat magyar vezetőket, köztük Orbán Viktort is. Azonban, ahogy korábbi cikkünkben rámutattunk, a kiszivárgott iratokban semmi nem utal ilyen közvetlen megfigyelésre.
Az egyik irat Orbánt február 22-i, a balatonfüredi Fidesz-KDNP frakcióülésen elhangzott beszédét idézte, amiben az Egyesült Államokat „három fő ellenfele egyikének” nevezte. Mivel a beszéd zárt körben hangzott el, több újságíró azt feltételezte, hogy a CIA lehallgatta a frakcióülést.
A NIK jelentésében ezzel szemben az szerepel: az értesülés sajtóhírre alapul, és „nem került sor a magyar kormány lehallgatására.”
Ez megegyezik azzal, amit mi is írtunk áprilisban. Az eredeti dokumentum szerint az információt a budapesti nagykövetség adta a CIA-nak, és nem valószínű, hogy a nagykövetség saját hatáskörben végezne lehallgatást, az viszont igen, hogy az amerikai követség munkatársai olvassák a magyar sajtót, például a Magyar Nemzetet. A Fidesz-közeli lapban ugyanis februárban megjelent egy beszámoló a balatonfüredi frakcióülésről, amiben szerepel az Amerika-ellenes mondat Orbántól.
Nyilvános kormányzati vagy médiaforrásból származott az a kiszivárgott iratokban szereplő értesülés is, hogy Magyarország a NATO a délkeleti zászlóalj harccsoport részeként teljesíti szövetségesi feladatait.
A magyar légtéren keresztül tervezték szállítani a helikoptereket
A NIK hitelesnek nevezte a helikopter-üggyel kapcsolatos jelentést is. Április közepén, a kiszivárgott iratokra hivatkozva a Politico írt arról: miközben a magyar kormány oroszbarát, nyugatellenes retorikát folytat az ukrajnai háború kapcsán, lehetővé teszi, hogy a szövetséges államok használják a magyar légteret az Ukrajnába irányuló fegyverszállításra. A Politico által idézett dokumentumok egyike egy tervet ismertet, amely szerint ukrán pilóták a Horvátország által adományozott katonai helikoptereket a magyar légtéren keresztül szállítanának Ukrajnába.
A NIK által megosztott amerikai dokumentumban az áll: „a Horvát Fegyveres Erők 14 darab Mi-8 HP típusú helikopter szállítását tervezik Ukrajnába idén márciusban, melyből 7 már jelenleg is bevetésre kész. Az ukrán pilóták a helikoptereket a magyar légtéren keresztül tervezik szállítani”.
Ezzel kapcsolatban a NIK levele megjegyzi: a dokumentumban szereplő megállapítás nem fedi azt a sajtóban megjelent olvasatot, hogy „Magyarország mégis támogat közvetlen fegyverszállításokat Ukrajnának.” A helikopterekkel kapcsolatos megjegyzésről azt írja, az csak az ukrán pilóták tervéről szól, a magyar fél szándékairól nem. A nyilvánosságra hozott jelentésből nem derül ki, hogy az említett helikoptereket leszállították-e már, és ha igen, milyen útvonalon.
(null)
Manipulatív a kormány kommunikációja az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások ügyében
Felmerül viszont a kérdés, hogy ha eddig állítólag semmilyen ukrán fegyverszállítmányt nem engedett át a légtéren a magyar katonai vagy politikai vezetés, akkor februárban, egy évvel a háború kitörése után miért merült volna fel egyáltalán az ukrán pilótákban a magyar légtér használata.
Valójában, ahogy az Átlátszó többször is megírta, folyamatosan haladnak át Magyarországon Ukrajnának szánt katonai szállítmányok.
A múlt héten megírtuk azt is, hogy videók bizonyítják, hogy a Győr-Pér reptéren álltak meg francia gyártmányú helikopterek, amelyeket az ukrán határőrségnek adtak át.
Videó bizonyítja, hogy a győri reptérről szálltak fel az ukránoknak átadott katonai helikopterek | atlatszo.hu
A horvát kormány még február végén jelentette be, hogy 14 darab Mi-8-as katonai helikoptert adna át az ukrán fegyveres erőknek – minden bizonnyal ezekre utal a Politico által idézett hírszerzési jelentés. A győri felvételeken nem ezek a helikopterek láthatók, hanem egy korábbi, francia-ukrán megegyezés alapján szállított gépek.
Szintén áprilisban olyan fotókat mutattunk be, amelyeken az M3-as autópályán, kelet felé haladva egy szlovén katonai konvoj látható. Szlovénia épp akkor ajánlott fel páncélos harcjárműveket Ukrajnának, az időzítés és a rakomány formája alapján ezeket szállíthatták Magyarországon keresztül.
Titokban szállított gyalogsági páncélozott járművek haladhattak át Magyarországon
A magyarországi M3-as autópályán keresztül is szállíthattak szlovéniai katonai harcjárműveket az ukrán hadsereg tavaszi ellentámadásához. A szlovén páncélozott gyalogsági szállítóeszközöknek látszó szállítmányokat a Csehszlovák Kém blog egyik olvasója fényképezte április 25-én, kedden, Galgahévíz környékén. A szlovén sajtó értesülése szerint Szlovénia titokban 20 darab Valuk típusú csapatszállító páncélozott harcjárművet küldött Ukrajnába ezen a héten. Olvasónk fél tucatot vélt felfedezni egy katonai jellegű konvojban Magyarországon.
Érdemes megjegyezni, hogy a NIK-jelentés úgy fogalmaz, a dokumentumok nem utalnak „közvetlen” fegyverszállításra Magyarországról Ukrajnába, azt tehát nem cáfolja, hogy közvetve, más országok érintésével átmehetnek ilyen szállítmányok.
A kormányzati kommunikáció az ügyben rendkívül őszintétlen és manipulatív: a Győrben látott helikopterek ügyét például a honvédelmi tárca úgy kommentálta, „hazánk nem engedett át Ukrajna felé helikoptereket (…) az ország légteréből Ukrajnába semmilyen, a háború eszkalációját növelő szállítmányt nem engedtünk át a háború kitörése óta.”
Ebből annyi igaz, hogy tényleg nem a magyar-ukrán határon engedjük át ezeket. Ehelyett a „háború eszkalációját növelő szállítmányok” Magyarországról először Szlovákiába, majd Lengyelországba érkeznek meg, és onnan mennek tovább Ukrajnába – mi is ezt írtuk, nem véletlen, hogy a Minisztérium nem kért helyreigazítást.
Teljes médiacsend mellett egyeztet a magyar kormány az ukrajnai fegyverszállításokról Brüsszelben | atlatszo.hu
Február 14 és 15-e között kétnapos konferencián üléseztek a NATO-tagállamok honvédelmi miniszterei Brüsszelben, erről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter videóban számolt be. A miniszter a NATO kollektív védelmi politikáját, az európai hadiipar felpörgését, azon belül a magyar haderő fejlesztését említi, mint a megbeszélések témáit:
Az Ukrajnát támogató országok a háború korai szakaszában Lengyelországot jelölték meg az akció logisztikai központjának. Az ukrán hátország logisztikai központja pedig a Lengyelországhoz közel eső Lviv. Az ismertté vált légi fegyverszállítmányok a lengyel Rzeszów repülőterére érkeznek meg, ahonnan közúton mennek Lvivbe – a lengyel reptérre a magyar légtérből, sőt, magyar repülőterekről is érkeztek katonai szállító gépek.
A NATO és ukrán légiszállítók is vihettek fegyvert a magyar légtéren keresztül | atlatszo.hu
„A NATO iránymutatásai nem kötelező érvényűek, és jogilag nem megkötő erejűek a tagállamokra nézve, hiszen szuverén államok döntenek az egyes szerepvállalásokról” – mondta Csiki Varga Tamás. „Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás esetében sem a NATO főtitkára dönt arról, hogy milyen útvonalon szállítják például a haditechnikai eszközöket Ukrajnának, hanem az egyes tagállamok együttműködési szándéka – és természetesen a földrajzi, infrastrukturális adottságok – alapján dől ez el.
A Honvédelmi Minisztérium kommentje tehát kevésbé manipulatív nyelvezettel átírva így nézne ki: hazánk területén áthaladnak Ukrajnába tartó fegyverszállítmányok, de ezek nem a magyar-ukrán határon át, hanem a Magyarország-Szlovákia-Lengyelország útvonalon érnek célba. | Pentagon-iratok: megerősíti az Átlátszó információit a titkosszolgálat jelentése | A kiszivárgott iratok nem utalnak Orbán Viktor miniszterelnök amerikai lehallgatására, Horvátország a magyar légtéren keresztül szállíthat helikoptereket Ukrajn | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/05/04/pentagon-iratok-megerositi-az-atlatszo-informacioit-a-titkosszolgalat-jelentese/ | 2023-05-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Talán túlzottan naivak vagyunk, de arra kérjük Magyar Pétert, ne okozzon csalódást követőinek, a júniusban rá szavazóknak, és mondjon le a mentelmi jogáról. Számos érv szól emellett, többek között az, hogy végre egyszer nem válnának el nála a szavak és a tettek. Már csak azért is logikus lenne ez a cselekedet, mivel nem csak mi emlékszünk arra, mennyire túlfűtött, ostorozó szavakkal ecsetelte, milyen galád dolog az, hogy egyesek a mentelmi joguk mögé bújnak. Kötelező ígéretet is tett arra: ha módjuk lesz rá, eltörlik a mentelmi jog intézményét. Hát akkor itt a szép alkalom, tessék egyszer az életben betartani az ígéretet, hiszen az önfelkent messiás hangsúlyozta, hogy nekik nem lesz rá szükségük semmi szín alatt. Igaz, azt is mondta ez a hazugságkedvelő egyén, hogy az európai parlamenti mandátumát sem fogja felvenni, és ez esetben is knockoutolta, semmibe vette saját szavait. Éppen ezért érdemes volna legalább kísérletet tennie hitelessége részleges visszaszerzésére.
Mit gondol a Tisza Párt nevű szekta vezérürüje, meddig tart az a számára kegyelmi állapot, hogy minden szavát, ígéretét - kis túlzással - egyetlen perc alatt bármikor képes megmásítani, és mégis kitartanak mellette azok, akik rá szavaztak és belé helyezték a reményüket?
Pár nap alatt kámforrá válhat a pünkösdi királysága, amint rájönnek a csápolók, hogy őket is alaposan átveri az állandó, előre megfontolt hazudozásaival. Egyre többen ébredhetnek rá, hogy a nagy hangon meghirdetett Talpra, magyarok! mozgalom valódi neve inkább Térdre, magyarok! lehet az újsütetű hazugsággenerátor szerint. Hiszen aki hazudik az embereknek, az le is nézi őket és nem veszi őket semmibe, mert feltételezi, hogy buták és semmire sem bírnak emlékezni.
Mások fejébe is szöget üthet: milyen politikus az, aki nemcsak notóriusan hazudik, hanem lop is? Méghozzá egy mobiltelefont, garázdasággal fűszerezve. Van ebben valami olyan kisszerű, pitiáner motívum, ami még a legelvakultabb szimpatizánsoknak is sok lehet. Jóllehet, telefonlopási ügybe keveredni mégiscsak kevésbé fajsúlyos elvetemültség, mint amikor egy EP-képviselő huzibőröndben cipeli az eurómilliókat, de ez még a baloldali politikusoknak mindenre felmentést adó brüsszeli központi bizottságnak is sok lehet már - éppen a bűncselekmény méltatlan földszintessége miatt.
Elvégre az európai parlamenti mentelmi jog nem afféle bűnözési kupon, amit alkalomadtán be lehet váltani, amikor az Európa-atyáknak egy kis törvényszegésre szottyan kedvük.
Nem árt észben tartania a Tisza Párt főnökének, hogy a durva korrupciós ügybe keveredett Eva Kailinak is kiadták a mentelmi jogát, és ha utána szinte mindenben falaztak is neki, védve piszkos mundérjuk tovatűnt becsületét, mégiscsak volt valami következménye a törvénykerülésnek. A túlzott pofátlanság ugyanis még a nemzetellenes kettős mérce és jogkerülés fellegvárában, Brüsszelben is rossz ajánlólevél, és parkolópályára tételt eredményezhet. Azt még ezek a kérges moralitású nacsalnyikok is szégyellnivalónak tartják.
A Hír TV kimutatta: a szavazásában részt vevők 89 százaléka szerint nem adja ki az Európai Parlament Magyar elvtárs mentelmi jogát. Erre azért ne vegyen túl erős mérget senki. Az egykori kádergyerek ugyanis kint is az érinthetetlen protekcióst alakítja, ami nem szülhet jó vért számára. Miután hosszú hetek óta elbliccelte a megjelenést a munkahelyén, az EP-ben, lehet, hogy már azt sem tudják, kiről van szó. Még az is előfordulhat, hogy nem érzik praktikusnak, hogy egy olyan embert védelmezzenek, aki a gazdaságnál előbbrevalónak tartja a garázdaságot. | Nincs bűnözési kupon | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/09/nincs-bunozesi-kupon | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Guus Hiddink június 30-án távozik az orosz labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi tisztéből, és hétfői sajtóértesülések szerint török szakvezető lesz.
A Sabah című napilap úgy tudja, hogy a 63 esztendős sikeredző hétfőn írja alá 2014-ig szóló szerződését Isztambulban, és évente 3,75 millió eurót keres majd. A török válogatott nem jutott ki a dél-afrikai világbajnokságra, a 2012 Eb-re viszont egy nehéz csoportból (Németország, Ausztria, Belgium, Kazahsztán, Azerbajdzsán) kellene magukat kvalifikálniuk.
Hiddink korábban már dolgozott Törökországban, az 1990-1991-es szezonban a Fenerbahce csapatát irányította.
Az orosz válogatott Hiddink irányításával bronzérmet szerzett a 2008-as Eb-n, viszont nem jutott ki a dél-afrikai világbajnokságra.
A holland szakembert az utóbbi időben több európai élklubbal is hírbe hozták már, így felmerült a neve a Juventusnál és a Liverpoolnál. | Hiddink a török kispadon? | Guus Hiddink június 30-án távozik az orosz labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi tisztéből, és hétfői sajtóértesülések szerint török szakvezető lesz. | [
"foci"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2010/02/15/hiddink_torok_kispadon | 2010-02-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Úgy tűnik, tényleg véget ér a Rogán Antal fejéből kipattant letelepedésikötvény-program, legalábbis erre utal az, hogy a kormány csendben jogi szinten is megszünteti a kötvényeket. A javaslatot a 2019-es költségvetéshez törvénytervezetbe tették bele.
Demeter Márta LMP-s parlamenti képviselő ezzel kapcsolatban azt mondta a Hír Tv-nek, hogy a sajtó és az ellenzék nyomásgyakorlásának eredménye a lépés, de ez nem elég, az iratok titkosítását is meg kell akadályozni, nehogy a kötvénybizniszt bonyolító offshore cégek milliárdos bevételekkel tűnjenek el az adófizetők kárára.
Az látszik, hogy a kormány teljes titokban akarta felszámolni ezt a konstrukciót, ezzel egyébként önmaguk is beismerik, hogy tudják, hogy ez milyen óriási biztonsági kockázatot jelentett, és hogy milyen veszteséget okozott a magyar államnak.
A programon 17,7 milliárd forintot bukott az állam.
Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István | Jogi szinten is vége a letelepedési kötvénynek | A programon 17,7 milliárd forintot bukott az állam. | [
"letelepedési kötvény",
"demeter márta"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2018/06/20/letelepedesi-kotveny-vege | 2018-06-20 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Budapest 2025-ben a világ 53. legversenyképesebb városa lesz - derül ki a Citibank támogatásával készített kutatásból. Ez 5 hellyel rosszabb a jelenlegi helyezésünknél. Régiós szinten azonban ezzel az erdménnyel sem állunk rosszul: a listán egy hellyel került mögénk Prága, kettővel Barcelona, néggyel pedig Liszabon, de lehagyjuk Moszkvát és Rómát is.
A teljes listát, a kapcsolódó tanulmányt és a kutatás módszertanát itt ismerheti meg részletesen. Mitől lesz sikeres egy város? Az Indexen megjelent elemzést itt olvashatja. | Prága vagy Bp. lesz a jobb hely 2025-re? | Prága vagy Bp. lesz a jobb hely 2025-re? - A városok versenyképességi rangsorában öt helyet csúszunk vissza a következő évtizedben. | [
"versenyképesség",
"versenyképességi rangsor",
"városok",
"gazdaság"
] | 0 | https://index.hu/gazdasag/2013/06/05/varosok_versenykepessegi_rangsora | 2013-06-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Bár a szahíri pályán Ferrari-McLaren-Red Bull-Mercedes csatát vártak a hozzáértők, az első szabadedzésen egy "kakukktojás" került az élre. Idén is lesz "Brawn GP"?
A Force Indiát terelő Adrian Sutil nyerte a Bahrein Nagydíj első szabadedzését, a 27 éves német könnyedén utasított maga mögé mindenkit. Sutil 1:56.583-as ideje ugyan jócskán elmarad Michael Schumacher 2004-ben felállított 1.30.252-es rekordjától, ám a pályát azóta többször is átépítették.
Sutil mögött egy favorit, a ferraris Fernando Alonso érte el a második legjobb időt, a spanyol 183 ezreddel szorult a második helyre, míg a harmadik Robert Kubica (Renault) hátránya majd’ fél másodperc volt.
A McLaren duója, a címvédő Jenson Button és honfitársa, Lewis Hamilton az ötödik-hatodik helyre volt jó, a Mercedes kettőse a 8. és a 10. helyen áll, Nico Rosberg eddig gyorsabban alkalmazkodott a megváltozott aszfaltcsíkhoz. A Red Bull sem villogott, Mark Webber (9.) és Sebastian Vettel (13.) egyaránt kiszorultak a legjobb nyolc közül.
A szabályváltoztatások miatt ugyanakkor aligha lehet következtetni a szombati vagy pláne a vasárnapi első kilétére, hisz amíg az időmérőn a pilóták a lehető legkönnyebb autóval állnak majd rajthoz, a versenyen tele tankkal rajtolnak; s ez mindegyik autónál más-más beállítást követel, azaz akár előnyt vagy hátrányt jelenthet. | Meglepetés Bahreinben | Bár a szahíri pályán Ferrari-McLaren-Red Bull-Mercedes csatát vártak a hozzáértők, az első szabadedzésen egy "kakukktojás" került az élre. Idén is lesz "Brawn GP"? | [
"autó-motor"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2010/03/12/meglepetes_bahreinben | 2010-03-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Habony Árpád ismerőse, a grúz-izraeli származású Beni Gagel cége épít egy 29 ezer négyzetméteres „multifunkciós központot” a Puskás Ferenc Stadion metrómegállóra. A hírt január 9-i sajtóközleményében tudatta a Chain Bridge Ventures Kft. (CBV). Közölték, a Centrale projektnévvel futó plázában lesz kereskedelmi és szolgáltató tér, ételudvar, irodák és egy 170 szobás, négycsillagos szálloda is a tervek szerint.
„A projekt célja a helyi infrastruktúra javítása és a környéken áthaladók igényeinek kielégítése. A Kerepesi út és a Hungária körút kereszteződésében naponta közel 100 ezer jármű és 70 ezer gyalogos halad át” – írták a közleményben.
A közleményből azonban hiányzik, hogy a tervek szerint mennyibe fog kerülni a projekt, amely mögött NER-es kapcsolódás is felsejlik. Még 2019-ben írta meg a Heti Válasz, hogy
a projektet az állami Magyar Fejlesztési Bank közel 1,3 milliárd forintos hitele is segíti. Szerintük ekkorra már összesen 3,72 milliárdnyi kölcsönt tudtak összeszedni a kivitelezők „hatalomközeli pénzintézetekből”.
A legújabb budapesti plázát építtető Chain Bridge Ventures Kft. tulajdonosa az a Beni Gagel, aki bátyjával, Michael Gagellel együtt többször is feltűnt Habony Árpád köreiben, sőt a letelepedésikötvény-biznisz kapcsán is esett róla szó.
Park és kerékpárút is jön a pláza mellé
A Chain Bridge Ventures Kft. azt ígéri, hogy a kereskedelmi terület mellett több, a környéket élhetőbbé tevő fejlesztés is készül a projekthez.
A Hungária körút felöli közforgalmú területet és az Ifjúság utcai felöli parkolókat, járdaszigeteket 2500 négyzetméteres parkká építik át.
A Kerepesi utca mentén kerékpársávot alakítanak ki.
Az épületben egy 100 férőhelyes garázs is lesz, amely összeköttetésben épül meg a Papp László Sportaréna 1000 férőhelyes parkolójával.
A projekt új bejáratokat és mozgólépcsőket létesít majd a metrómegállóhoz, közvetlenül lehet eljutni az utcaszintre és a kereskedelmi térbe is, így a BKK-val is szorosan együttműködnek.
Továbbá Magyarország egyik legnagyobb kiskereskedelmi zöldtetőjét is ígérik, amely ötezer négyzetméteres lehet.
„A Centralét úgy terveztük, hogy az a városi életmódhoz igazodó kompakt közösségi tér legyen. A projekt iránt a piac és a potenciális bérlők is érdeklődnek, közel 50 százalékos előbérletet értünk el, még mielőtt az építési engedélyt megkaptuk volna. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben további bejelentéseket fogunk tenni” – mondta Beni Gagel a projekttel kapcsolatban a Portfolio szerint.
Évtizedes privatizáció, ami a családban marad
A Puskás metrómegálló feletti tér jelenlegi tulajdonosa a Welt-Stadt Immobilien Ingatlanberuházó Kft. (WSI), amelynek ügyvezetője a 24.hu, a HVG és a Válasz Online által is Habony Árpád jó ismerőseként emlegetett Michael Gagel. Ő egyben testvére a Chain Bridge Venture ügyvezetőjének, Beni Gagelnek, aki a projekt megvalósítója lesz. Beni Gagel a jelek szerint a WSI-ben is jelen van: LinkedIn-profilja szerint amellett, hogy ő 2023 januárjától a CBV tulajdonosa, a WSI vezető pénzügyi és kereskedelmi igazgatójaként is tevékenykedik.
Az ingatlan még 2017-ben került teljes egészében a Gagel család érdekeltségébe. A HVG ekkori cikke szerint a WSI már 2008-ban megszerezte a közel 8000 négyzetméteres terület 17,2 százalékát – a rossz állapotú Stadionok-irodaház parkolóját, „felfoghatatlanul alacsony, 48 millió forintos” áron.
Ezt a bizniszt még a BKV két akkori SZDSZ-es igazgatósági tagja, Tóthfalusi György elnök és Forró Zoltán, Demszky Gábor volt főpolgármester korábbi kabinetfőnöke intézte.
Az üzlet ellen a metrós szakszervezetek is tiltakoztak, büntetőfeljelentést is tettek, így a főváros jó hosszú időre szüneteltette annak folytatását. 2017-ben, a fideszes Tarlós István idején azonban végül befejeződhetett a privatizáció: nagyjából egymilliárd forintért szerezhette meg a WSI a telek többi részét is. A jóval nagyobb összeget szintén nem lehet piaci árnak nevezni, ugyanis az eladást nem előzte meg versenyeztetés.
Az üzlet végül az alacsony ár ellenére is döcögősen zárult le: a Magyar Narancs 2019-ben arról írt, hogy a BKV kétszer is fizetési haladékot adott a WSI-nek, akik még ekkor is tartoztak a milliárdos vételárral. Az rtl.hu által megtekintett cégkivonatokból az is kiderül, hogy a CBV-vel szemben a NAV 2022-ben és 2023-ban összesen öt adóvégrehajtást kezdeményezett, valamint már tavalyelőtt zárult le egy 2018-ban indított végrehajtási eljárás is. A WSI mérlege pedig egy adóvégrehajtás és három végrehajtási eljárás az elmúlt három év során.
Szóval az új pláza megépülésével egy nagyjából másfél évtizedes biznisz érhet be, amely három különböző városvezetés alatt folyt le. Ez idő alatt már folytak a találgatások arról, hogy pontosan mik a hosszú távú tervek a Puskás megálló feletti ingatlannal: erre a kérdésre adott választ a CBV január 9-i közleménye.
Honnan lehetnek ismerősek Gagelék?
Korántsem ez az első alkalom, hogy Gagelék neve feltűnik a sajtóban. A testvérpárt legtöbben a Princess pékségekről ismerik, amelyek mögött a szintén grúz-izraeli származású Shabi Michaelivel együtt tűntek fel. Ő Rogán Antal jó barátjaként ismert, és nemcsak a pék- illetve ingatlanbizniszben, hanem a médiában is üzletelt: 2021-ben szállt be Milkovics Pál mellé a 168 Órát kiadó cégbe, amely ekkor a Pesti Hírlapot, a Jazzyt és a Klasszik Rádiót is működtette.
Michael Gagelt a K-Monitor így jellemzi: „Habony Árpád informális miniszterelnökségi tanácsadó bizalmas barátja. Habonnyal egy időben gyakran megfordult a Four Seasons szállodában.” A kapcsolat pedig akár még kiterjedtebb is lehet, Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter volt felesége, Rogán Cecília a Facebookon több Gagel-családtag ismerőse – tették hozzá. A Heti Válasz korábbi cikkében arról írt, hogy
a család korábban „az SZDSZ holdudvarából indult” – ők ennek tulajdonítják, hogy a privatizáció során ilyen kedvező ajánlatokat kaptak a BKV-tól.
A Gagelek és Michaeli szintén közösen szerepeltek a Direkt36 2018-as anyagában, amelyet az orosz ügyfelekkel dolgozó letelepedési kötvényes cég, a VolDan működéséről írtak. A program 2013-as indulása és 2017-es felfüggesztése között a magyar állam közel húszezer letelepedési engedélyt adott ki a kötvények vásárlóinak és családtagjaiknak: az EU-n kívüli állampolgárok 250-300 ezer euróért juthattak magyar tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez.
Ők azt írták ekkor: „Michael Gagel több fényképen is szerepel Habony Árpáddal. Gagel üzleti partnerét, Shabtai (Shabi) Michaelit pedig levideózták az Aulich utca 3. alatt lévő épület előtt, amint innen kilépve grúz expolitikus ismerőseivel tárgyalt egy sokmilliárdos projektről. A helyszín azért érdekes, mert itt található Rogán Antal jobbkezének, Kertész Balázs egyik cégének a székhelye, és az épületnél nemcsak Rogán, hanem Habony is rendszeresen megfordult.” | Habony ismerősei végre plázát építhetnek a metróállomásra | SZDSZ-Fidesz-koalíció 2023-ban? Három városvezetés alatt folyó privatizáció a letelepedésikötvény-biznisz hátterében, avagy multifunkciós tér a Princess pékségek tulajdonosaitól. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2024/01/15/privatizacio-plaza-puskas-ferenc-metroallomas-habony-arpad-gruz-izraeli-gagel | 2024-01-16 10:47:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Quentin Tarantino Bill Maher vendége volt a komikus Club Random című podcastjában, amelyben a nevéhez híven sok mindenről szó esett. Többek között arról is, hogy milyen nehéz egy jó filmet igazán ütős trilógiává kerekíteni. Erre hozta fel pozitív példaként Tarantino Sergio Leone Dollár-trilógiáját, illetve a Toy Story első három részét, amelyek szerinte azon ritka bravúrok közé tartoznak, amelyek sikerrel vették ezt az alkotói kihívást.
Nem követem az összes animációs filmet, de a Toy Story-trilógiának nagy rajongója vagyok. Szerintem csak egy trilógia van, ami totálisan és minden szinten működik, és ez az Egy maréknyi dollárért, a Pár dollárral többért és A jó, a rossz és a csúf. Véghez viszi azt, amire egyetlen más trilógia sem volt képes. Az első film is fantasztikus, de a második annyira nagyszerű, és annyival nagyobb léptékben viszi vászonra az alapötletet, hogy elhomályosítja az elsőt. Aztán a harmadik ugyanezt teszi a másodikkal, és ez valahogy nem szokott megtörténni. Láthatod ezt a nagy ugrást az elsőtől a másodikig, aztán a harmadiknál már nem sikerül
- mondta Tarantino, aki erre példaként a Mad Max-filmeket említette.
A Toy Story íve azonban nem bicsaklik meg menet közben, a harmadik rész pedig Tarantino szerint egész egyszerűen csodálatos.
Ez az egyik legjobb film, amit valaha láttam. Ha pedig láttad a másik kettőt, akkor egyszerűen letaglóz. De az a helyzet, hogy aztán három évvel később vagy ilyesmi után csináltak egy negyediket, és nekem azt már semmi kedvem megnézni. Szó szerint a lehető legtökéletesebben fejezték be a történetet, szóval nem, nem érdekel, hogy jó-e. Én befejeztem.
Úgy sejtjük, hogy Tarantino bojkottja érvényes a már bejelentett ötödik részre is, amelynek 2026-ra ígérik a premierjét. | Tarantino hatalmas Toy Story-rajongó, de a negyedik részt nem hajlandó megnézni | Szerinte a trilógia úgy tökéletes, ahogy van. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kultura/2024/08/26/tarantino-toy-story-trilogia-sergio-leone-interju | null | true | null | null | 24.hu |
Szerdán vádat emelt két orosz állampolgár ellen és több mint 30 internetes domaint foglalt le az amerikai kormány. A lefoglalt weboldalak az amerikai választások és az európai politika befolyásolására tettek kísérletet.
Az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) eközben nyilvánosságra hozott egy dokumentációt, amelyből fény derül arra, hogy német, francia, olasz és brit politikusok, üzletemberek, újságírók és más befolyásos személyiségek manipulálására tett kísérletet a Kreml. A dokumentumokat az amerikai titkosszolgálat szerezte meg, a vádirat részeként pedig bírósági nyilatkozatba is iktatta azokat. A 277 oldalas dosszié részletesen ismerteti az oroszok európai lakosságra irányuló befolyásolási kísérletét, annak stratégiáit és terveit.
Érzelmi reakciót akartak kiváltani
Az Európára irányuló kísérlet célja az volt, hogy előmozdítsa az Európai Unió megosztottságát, rossz hírbe keverje Amerikát és aláássa az Ukrajnának nyújtott támogatás terveit és megvalósítását - derül ki az elcsípett orosz dokumentációból, a dezinformációs haditervvel kapcsolatos megbeszélések jegyzőkönyveiből. Az orosz Agencja Projektów Społecznych (Társadalmi Tervezőiroda) egyik feljegyzésében az a terv olvasható, hogy közösségi média posztokon és kommenteken keresztül veszik célba az embereket annak érdekében, hogy megkerüljék a platformokat kézben tartó médiavállalatok botszűrőit.
A Tervezőiroda a benyújtott anyagok szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kabinetfőnök-helyettesének, Szergej Kirijenkó utasításait követi. Az orosz dokumentumegyüttes arról is beszámol, hogy a manipulációs kampány célja, hogy a racionális érvekkel való ráhatáson túl érzelmi reakciót is kiváltson az emberekből - derül ki a Politico cikkéből.
Ezek a pszichológiai hadműveletek úgynevezett doppelgänger domainekre támaszkodnak: hamis cikkeket és tartalmakat terjesztenek, amelyeket úgy állítanak be, mintha nyugati médiumoktól származnának. A rossz hírbe keveredett sajtóorgánumok között szerepel a Reuters, a Der Spiegel, a Bild, a Le Monde, a Le Parisien, a Welt és a Süddeutsche Zeitung is. Az FBI által kiadott nyilatkozat szerint a Kreml kriptovalutával, például bitcoinnal fizetett a Tervezőirodának.
A cél a német-francia feszültség eszkalálása
Az akták Németországot az orosz befolyás szempontjából különösen sebezhető célpontként azonosítják. "A németek függőbb helyzetben vannak, mint a franciák" - olvasható az indoklás az egyik orosz dokumentumban - írja a Politico. Feltehetően ezzel Németország orosz gáztól és exporttól való gazdasági kitettségére és függőségére utalnak.
"Mindenekelőtt az USA-t, Nagy-Britanniát és a NATO-t kell lejáratni, másodsorban pedig meg kell győzni a németeket, hogy ellenezzék a szankciók hatástalan politikáját" - idéz az FBI egy belső orosz feljegyzést. Egy másik dokumentum egy "Nemzetközi konfliktusra való felbujtás"-ként címzett műveletet vázol fel, amely kifejezetten Franciaországot és Németországot célozza. Az akta szerint a fő cél a két ország belső feszültségeinek eszkalálása, az orosz érdekek előmozdítása és különböző konfliktushelyzetek mesterséges szítása hamis cikkek, influencerek, valamint a közösségi médiában megjelenő célzott posztok és kommentek segítségével. Az orosz dokumentum hozzáteszi, hogy a fő cél a társadalmi helyzet destabilizálása lenne a két országban.
Megszólaltak időközben az egyik célpont, az Egyesült Államok egyes vezető politikusai is. "A mai események bizonyítják, hogy nagy szükség van az amerikai kormány olyan erőfeszítéseire, amelyek államilag támogatott szereplőket vonnak felelősségre olyan tevékenységekért, amelyek célja az amerikai intézményekbe vetett közbizalom rombolása" - nyilatkozta Janet L. Yellen, amerikai pénzügyminiszter. Hozzátette azt is, hogy "a pénzügyminisztérium nem fog megingatni a demokratikus elveink és választási rendszereink integritásának védelme iránti elkötelezettségünkben". - olvashatjuk az Amerikai Pénzügyminisztérium sajtóközleményében. | Az európai politikát és közvéleményt befolyásolni kívánó orosz tervet leplezett le az FBI | Az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda által nyilvánosságra hozott dosszié feltárja a Kreml európai manipulációs kísérletének részleteteit. Az orosz szervek két fő célpontja Németország és Franciaország. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/09/05/az-europai-politikat-es-kozvelemenyt-befolyasolni-kivano-orosz-tervet-leplezett-le-az-fbi | null | true | null | null | Euronews |
Steinmetz Ádámot hivatalosan is bejelentette a Jobbik, mint a marcali körzet képviselőjelöltjét. Steinmetz nem akar személyek ellen politizálni.
Olimpiai bajnokot igazolt a Jobbik, de ez nem azt jelenti, hogy sportegyesülete lenne a pártnak. Épp ellenkezőleg, vízilabdázó csatlakozott hozzájuk. Csütörtökön mutatták be Steinmetz Ádámot, aki jövőre Somogy megye 3-as választókörzetében (Marcali térsége) indul majd egyéni képviselőjelöltként, mivel 500 hektáron gazdálkodik Kéthely környékén. Ahogy a Jobbik közleménye fogalmaz:
Az olimpiai bajnok célja, hogy a helyi problémák feltérképezésével hitelesen tudja a somogyországiak érdekeit képviselni a parlamentben, ezért kezdeményezni fogja a választókerület mind a 72 településének polgármestereivel a kapcsolatfelvételt.
Érdekesség, hogy Dúró Dóra, a párt képviselője jelentette be Steinmetzet, kiemelve, hogy a Jobbik értelmiségi holdudvart épít, ezért igazolták le Steinmetzet, aki pedig ünnepnek nevezte, hogy bejelentheti indulását. Maga Vona Gábor pártelnök kérte fel őt, konzultálva a családjával igent mondott. Hozzátette, van társadalmi felelőssége abban, hogy a káros folyamatok láttán felemeli a szavát. Az egyik ilyen, hogy “az emberek undorral fordulnak el a politikától", nem látnak alternatívát, csak hogy “arrogáns, cinikus, személyeskedő monológok" folynak érdemi viták helyett. | Bemutatta a Jobbik vízilabdás jelöltjét | Steinmetz Ádámot hivatalosan is bejelentette a Jobbik, mint a marcali körzet képviselőjelöltjét. | [
"dúró dóra",
"jobbik",
"marcali",
"somogy megye",
"steinmetz ádám",
"választás 2018"
] | 0 | http://24.hu/kozelet/2017/07/20/bemutatta-a-jobbik-vizilabdas-jeloltjet | 2017-07-20 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
101 magyarországi civil szervezet – köztük a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, az Ökotárs Alapítvány, A Város Mindenkié, az Átlátszó, a Humán Platform, az Igazgyöngy Alapítvány, a Krétakör, a K-Monitor, a Budapest Pride, a Színházi Kritikusok Céhe, a Tanítanék mozgalom, a NANE Egyesület – írt alá közös állásfoglalást, amelyben elutasítják a kormány civileket megbélyegző és korlátozó törekvéseit. A civil szervezetek olyan ügyekkel foglalkoznak, amikre mások, köztük az állam sem fordít elegendő figyelmet, ezért inkább támogatást, semmint támadást érdemelnének a kormánytól – vallják közösen.
A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Sokféle és pótolhatatlan munkát végzünk a közjó és a demokrácia kiteljesítése érdekében: az állampolgárok önszerveződésének biztosítunk lehetőséget, keretet adunk közös tevékenységeiknek a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem vagy az érdekérvényesítés területén. Lehetővé tesszük, hogy az állampolgárok csoportjai közösen képviselhessék érdekeiket, részt vegyenek a közéletben és ellenőrizzék a politikai hatalom mindenkori gyakorlóit – áll az összefogó civilek közleményében.
Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek elutasítjuk a kormány korlátozó és megbélyegző törekvéseit, mert tudjuk, hogy a magyar társadalomnak szüksége van ránk. Olyan ügyekkel foglalkozunk, amikre mások nem fordítanak kellő figyelmet. Kiállunk magunkért és egymásért.
Magyarországnak szüksége van civilekre
Az Országgyűlés 2017. első félévi jogalkotási terve szerint a közeljövőben napirendre kerül a civil szervezetek működését meghatározó törvények módosítása. Egy 2017. március 14-én tartott sajtótájékoztatóból úgy tudjuk, hogy a Fidesz ötpárti konzultációt kezdeményez a „külföldről támogatott” szervezeteket érintő törvénytervezetről. A kormány erről „nemzeti konzultációt” is kíván kezdeményezni, egyelőre ismeretlen tartalommal. Egyes politikusok azonban odáig mentek, hogy egyes civil szervezetek „eltakarításának” lehetőségét is felvetették, míg mások idegen ügynököknek nevezték őket.
Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek határozottan tiltakozunk az egyesülési szabadságot sértő szabályozás ellen. Ugyanígy elutasítjuk a civil szervezetek és ügyfeleik, szimpatizánsaik, támogatóik megbélyegzését. Ez nemcsak az egyes szervezetek munkáját és megítélését befolyásolja, de általában is korlátozza a demokratikus véleménynyilvánítás, a közügyekben való állampolgári részvétel lehetőségét. Az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján a tervezett jogszabály ellentétes lehet a Magyarország által is aláírt, vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, és kérdéses, hogy egyáltalán kiállná-e az alkotmányosság próbáját.
A „nemzeti konzultációt” pedig alkalmatlannak tartjuk arra, hogy az állampolgárok valódi, tényeken alapuló véleményt alkossanak és fejtsenek ki. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy ez nem helyettesítheti a valós társadalmi vitát.
A civil szektor hatályos magyarországi szabályozása megfelelő keretet és kellő biztosítékokat ad ahhoz, hogy a civil szervezetek jogszerűen, átláthatóan és elszámoltathatóan csinálják azt, amire létrejöttek. Gazdálkodásának átláthatósága ma is kielégítően szabályozott terület, a sajtónyilatkozatokban emlegetett adatok bárki által megismerhetők.
Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az új jogalkotási elképzelésekről és a „nemzeti konzultációról” csak a sajtóból értesüljünk, hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani. Elvárjuk, hogy az új törvény(módosítás) az érintettek bevonásával, szakmai vitában nyerje el végső formáját, ahogy az egy demokratikus jogállamban elvárható, és ahogy azt Magyarországon is jogszabályok írják elő.
Követeljük, hogy a civil szektor, a civil szervezetek működésének szabályozása az átláthatóság, a támogatások és a tevékenységek szempontjából egységes, a nemzetközi és európai normáknak megfelelő legyen, és biztosítsa az állampolgárok jogát ahhoz, hogy szabadon szerveződjenek és keressenek forrásokat tevékenységükhöz.
1. „Bihar” Kis-sárréti Civilek Társasága
2. A Város Mindenkié
3. Adj Hangot Egyesület
4. AKUT Egyesület
5. Alternatíva Alapítvány
6. Artemisszió Alapítvány
7. Átlátszó
8. Autonómia Alapítvány
9. Az emberség erejével Alapítvány
10. Civil Kollégium Alapítvány
11. Civil Közoktatási Platform
12. Civil Rádiózásért Alapítvány
13. CivilVerőce
14. Civitalis Egyesület
15. Cromo Alapítvány
16. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány
17. Dialóg Egyesület
18. Együtt-Közösen Fiatalok Lendületben Egyesület
19. ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület
20. Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület
21. Eleven Emlékmű – az én történelmem
22. Eleven Gyál
23. Élménylelő Ifjúsági Egyesület
24. E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
25. Energia és Környezet Alapítvány
26. Energiaklub
27. Eötvös Károly Intézet
28. Európai Antirasszista Hálózat Magyarország
29. Ferencvárosi Közösségi Alapítvány
30. Független Előadó-művészeti Szövetség
31. Gaja Környezetvédő Egyesület
32. Greenpeace Magyarország Egyesület
33. Gyerekesély Egyesület GYERE
34. Gyermekmédia Egyesület
35. Gyökerek és Szárnyak Alapítvány
36. Hang-Kép Kulturális Egyesület
37. Hantken Miksa Alapítvány
38. Háttér Társaság
39. Hívatlanul Hálózat
40. Humán Integra Alapítvány
41. Humán Platform
42. Ifjúságszakmai Társaság
43. Igazgyöngy Alapítvány
44. Inspi-Ráció Egyesület
45. IT Mentor Egyesület
46. Jogismeret Alapítvány
47. Kakucs az Otthonunk Közhasznú Egyesület
48. K-Monitor
49. Kárpátok Alapítvány-Magyarország
50. Kerecsen Ifjúsági Egyesület
51. Keresztúri Társas Kör
52. Komárom Környéki Civil Társulás
53. Komáromi Talpasíjászok Közhasznú Egyesület
54. Komáromi Zenész Egylet
55. Komlóstetői Kerékpáros Sport Klub
56. Közélet Iskolája
57. Közösen a Tehetséges Ifjúságért Egyesület
58. Közösségfejlesztők Egyesülete
59. Krétakör Alapítvány
60. Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület
61. Levegő Munkacsoport
62. Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége
63. Magyar Helsinki Bizottság
64. Magyar LMBT Szövetség
65. Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
66. Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány
67. Magyarországi Dúlák Egyesülete – MODULE
68. Magyarországi Európa Társaság
69. Magyartanárok Egyesülete
70. Motiváció Oktatási Egyesület
71. Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért Civil Társaság
72. NANE Egyesület
73. Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége
74. Ökológiai Stúdió Alapítvány
75. Ökotárs Alapítvány
76. Oktatói Hálózat
77. Országos Gyermekvédő Liga
78. Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete
79. Pécsi Szín-Tér Egyesület
80. Polyán Egyesület
81. Reflex Környezetvédő Egyesület
82. Siófok Városért Egyesület
83. Soteria Alapítvány – Menedék Program
84. Szegedi LMBT Közösségért Csoport
85. Szépírók Társasága
86. Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE)
87. Szimpozion Egyesület
88. Színházi Kritikusok Céhe
89. Szivárvány Misszió Alapítvány – Budapest Pride
90. Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége – SzOSzöv
91. SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért
92. Tanítanék mozgalom
93. Társaság a Szabadságjogokért
94. TAVAM – Társaság a Várandósság és Anyaság Megszenteléséért
95. TerepSzemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Közhasznú Egyesület
96. Transparency International
97. Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ)
98. Védegylet
99. XXI. Századi Roma Nők Országos Egyesülete
100. Zöld Pók Alapítvány
Még nem késő csatlakozni! | Az Átlátszótól a szexmunkásokig: tömeges válasz a civilellenes kampányra | Vigyázat: egyesítik az erejüket. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/valasz-a-civilellenes-kampanyra-magyarorszagnak-szuksege-van-a-civilekre-103034 | 2017-03-20 15:50:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Gyurcsány egész pontosan azt mondta a szóban forgó napirend előtti felszólalásban: "A magyar kormányfő eladta önmaga becsületét, végül eladta hazája becsületét, és eladta hazája függetlenségét és önállóságát. Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van."
Emiatt éles szóváltás alakult ki az ülést vezető Kövér László és a DK-s politikus között, a házelnök elvette a szót Gyurcsánytól dühösön felszólítva őt, üljön le. "Világosan beszéltem? Befejezte!" - idézik Kövér László szavait. | Kövér László 14 millió forintra büntette Gyurcsány Ferencet | Tizennégymillió forintos bírság lett a vége annak, hogy Gyurcsány Ferenc legutóbbi parlamenti felszólalásában keményen nekiment Orbán Viktornak és a kormánynak. Az extra magas büntetést Kövér László házelnök szabta ki a DK elnökére, aki erről Facebook-videóban számolt be szombat reggel. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176301/kover_laszlo_14_millio_forintra_buntette_gyurcsany_ferencet | null | true | null | null | Hir6 |
Nagy lehetőség küszöbén van Takács Nikolas. Az énekes ugyanis jelenleg Amerikában tartózkodik, hogy elkészítse lemezét, amit a nemzetközi piacra szánnak. Nikolas erről Facebook-oldalára feltöltött videójában mesél:
“Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy én ezt elmondhatom. Pár hónappal ezelőtt aláírtam az első amerikai lemezszerződésemet, és most azért vagyok itt, hogy elkezdjük építeni az én életemet itt Amerikában és az egész világon. Elkezdjünk alkotni, csinálni új dalokat, összerakni az én zenekaromat, akik nagyon neves zenészekből állnak. (....) Nem azt jelenti ez a történet, hogy én most végleg elhagyom Magyarországot, az otthonomat. Ez egy hosszú folyamat, nagy lehetőség, amivel én szeretnék élni." | Amerikai karrier előtt áll Takács Nikolas | Az egykori x-faktoros énekes Kaliforniából üzent rajongóinak közösségi oldalán. | [
"nikolas",
"takács nikolas"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2015/01/13/amerikai-karrier-elott-all-takacs-nikolas | 2015-01-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Év elején számoltunk be arról, hogy egy védett forrás mellé építettek műfüves focipályát Biatorbágyon. A festői környezetbe megálmodott focipálya miatt lebontották a domboldal egy részét, miközben se fakivágási, se építési engedély nem kellett a beruházáshoz. Tarjáni István, Biatorbágy fideszes polgármestere januárban megerősítette lapunknak, hogy a pálya építésével összefüggő munkák nem voltak engedélykötelesek.
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon | atlatszo.hu
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon
A lakosok több fotót is készítettek a földmunkákról, amelyek alátámasztják, hogy egy méternél nagyobb mértékben változtatták meg a terepszintet. A helyiek a mai napig nem értik, hogy történhetett ilyen mértékű természetkárosítás engedély nélkül, és hogy a környezeti hatásvizsgálat már csak a dózerolás után készült el. A domb elbontásáról egy drónos imázsfilm is készült.
Szél Bernadett: kellett volna az építési engedély
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő beleállt az ügybe, és feljelentést tett környezetkárosítás miatt. A rendőrség áprilisban bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, ami ellen a képviselő panaszt nyújtott be. Az ügyészség ezt elutasította, és azzal az érveléssel jött, hogy Szél Bernadett nem tekinthető sértettnek. Habár a döntés ellen fellebbezni már nem lehetett, a nyomozás dokumentumait mindenképp látni akarta.
A képviselő július végén kapott nyomozati anyagokat. Szél Bernadett akkor egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy különválasztották a tereprendezésre és építési törmelék elszállítására, illetve magára a focipálya építésére kért engedélyeket. A képviselő ezután kikérte az építésiengedély-kérelmeket is.
Szél Bernadett szeptember 8-án új fejleményekkel jelentkezett, azt mondta, elvégezte a rendőrség munkáját, és azt állítja, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal hibázott.
„Az önkormányzat a kérelemben jelezte, hogy »mivel a tereprendezés mértéke nagyobb mint a 1,0 m, ezért az adott munkák engedélyköteles építési tevékenységnek számítanak«. Ehhez képest a kormányhivatal azt válaszolta, hogy »a tereprendezés önmagában nem minősül építési tevékenységnek. Megállapítottam, hogy a tárgyi kérelemben eljárni hatóságunknak nincs hatásköre«. Ami egyszerűen nem igaz: a rendelet szerint »a természetes terepszint építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása« építésiengedély-köteles tevékenység, és a beadott tervrajzokból is látszik, hogy a hegyoldalt mintegy 5 méterrel tolták le” – olvasható a képviselő posztjában.
Közel öt métert vájtak ki a domboldalból
A Szél Bernadett által kikért dokumentumok között megtalálható a tereprendezés és építési törmelék elszállításának, illetve a műfüves pálya építésének az engedélyezési tervdokumentációja. (Az iratokat ide töltötte fel.) Mindkét dokumentum legelején olvasható, hogy „a tereprendezés mértéke nagyobb mint a 1,0 m, ezért az adott munkák engedélyköteles építési tevékenységnek számítanak”, illetve azt is leírták, hogy „jelen esetben az első fejlesztési cél egy nagyméretű labdarúgó pálya építése”.
A műfüves pálya metszetén pedig látható az is, hogy 4,62 métert vájtak ki a domboldalból.
2020 őszén a kormányhivatal ennek ellenére mégis azzal utasította el az építési engedély iránti kérelmet, hogy „a tereprendezés önmagában nem minősül építési tevékenységnek”.
A építésügyi kormányrendelet – 312/2012. (XI. 8.) – meghatározza azokat az eseteket, amikor nem szükséges építési engedély. A kormányrendelet valóban kimondja, hogy bizonyos feltételek esetén sportpályát lehet engedély nélkül építeni: „park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése”.
Azonban ha tovább olvasunk, látjuk, hogy a terepszintet nem lehet csak úgy drasztikusan megváltoztatni. A törvény szerint nem szükséges építési engedély a következőhöz: „a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatásához”.
Nemrég letartóztatták a Pest Megyei Kormányhivatal néhány munkatársát
Az ügyben megkerestük a kormányhivatalt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy szerintük hibáztak-e, amikor úgy ítélték meg, nincs szükség építési engedélyre, illetve miért döntöttek úgy, hogy a tereprendezés nem számít engedélyköteles tevékenységnek, miközben az sportpályaépítéssel függött össze. Választ azonban nem kaptunk.
A Tarnai Richárd vezette Pest Megyei Kormányhivatal nemrég azzal került be a hírekbe, hogy letartóztatták az építési osztály négy munkatársát. Az ügyészség „üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt” indított nyomozást. Tarnai Richárd 2010–2014 között Kispest országgyűlési képviselője volt a FIDESZ-KDNP színeiben. A lenti képen épp Semjén Zsolttal, az Orbán-kormány miniszterelnök-helyettesével borult össze az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás emlékerdőavatásán Gödöllőn.
Címlapkép: A pályaépítést megelőző földmunkák (fotó: egy biatorbágyi lakos felvétele) | Engedély nélkül épült focipálya Biatorbágyon, a kormányhivatalig érnek a szálak | Idén januárban írtunk arról, hogy festői környezetben épült focipálya Biatorbágyon. Meglepő módon úgy vágták ki a fákat és hordták el a domb egy részét, hogy ne | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/09/15/engedely-nelkul-epult-focipalya-biatorbagyon-a-kormanyhivatalig-ernek-a-szalak/ | 2021-09-15 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Bo Xilait azután fosztották meg minden posztjától, hogy felesége, Gu Kailai gyilkossági ügybe keveredett. A nőt augusztusban bűnösnek találták Neil Heywood brit üzletember meggyilkolásában, és felfüggesztett halálbüntetésre ítélték. Bót korrupcióval, hatalommal való visszaéléssel és a gyilkossági ügy felderítésének akadályozásával vádolják. A politikus pártból való kizárása nagy háborodást váltott ki baloldali támogatóiból, ráadásul városfejlesztési és társadalmi projektjei miatt népszerű maradt Chungqingban is.
Sun kinevezését kedden a Xinhua állami hírügynökség közölte rövidhírként. Chungqing élén egészen idáig Zhang Dejiang állt, akit múlt héten a Politikai Bizottság Állandó Bizottságának tagjává választottak, írja a Reuters.
Sun - ellentétben a jövendőbeli elnök, Xi Jinping urbánus hátterű „hercegecskéivel” – szerényebb társadalmi helyzetű családból jött. 2006-ban sokakat meglepően mezőgazdasági miniszternek nevezték ki, ezt a posztot 2009-ig töltötte be. Korábban vezetett egy műtrágyagyárat is. Később Jilin tartomány vezetője lett, ahol támogatta a kereskedelmi kapcsolatok erősítését Észak-Koreával. | Külföld: Megvan Bo Xilai utódja | A bukott chungqingi párttitkár, Bo Xilai helyére kinevezett Sun Zhengcainak komolyan szembe kell néznie a korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel megvádolt egykori párttitkár örökségével. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/megvan_bo_xilai_utodja-1347461 | 2012-11-20 21:57:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
2021. február 22. – 10:55
Illegális hulladéklerakó felszámolása – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A magyar hulladékgazdálkodás súlyosan problémás terület. Ezt alighanem a kormány is így látta, mert nekilátott a gyökeres átalakításnak, amiben az unió céljait, a klímavédelmet és a körforgásos gazdaság kialakítását is kezelni szerette volna. Az első nekibuzdulás azonban problémás eredményre vezetett. Ritkán látunk ilyet, de Áder János köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság keresztbe feküdt a kormány és a parlament jogalkotásának. Mi jöhet most?
A hulladékgazdálkodás nagyon összetett feladat, hiszen a teljesség igénye nélkül része a lakossági, illetve az ipari hulladék elszállítása, szétválogatása, újrahasznosítása vagy éppen elégetése, elásása, de vannak közben nagyon értékes alapanyagként azonosítható hulladékelemek is, emellett veszélyes hulladékok, sőt atomhulladék is. Az egyes hulladéktípusok áramaiban külön kaszt a papír, a műanyag, a fém, az üveg, az építési-bontási hulladék, a biohulladék vagy éppen a gumiabroncs. Mindegyiknek megvannak a maga szakemberei, haszonhúzói, bejáratott mechanizmusai.
Mindenkit érintő, összetett feladat
Tavaly azonban a kormányzat hatalmas átalakításnak, központosításnak futott neki, részben, de nem kizárólag uniós narratívák alapján. Arról, hogy ez milyen szakmai aggályokat vetett fel, itt írtunk részletesen.
Kivételesen azonban úgy tűnt, mintha gellert kapott volna az elsietett javaslat, még arra is felcsillant a remény, hogy egy értelmesebb koncepció nyer teret. Most úgy tűnik, hogy ismét sietség van, vagyis kis módosításokkal újra nekifut a kormány a törvény elfogadtatásának, de azzal biztatja a fő kritikusokat, hogy a végrehajtási rendeletekben lesz ideje integrálni a szakmai észrevételeket.
A jogos klímapolitikai cél az volt, hogy kevesebb legyen a gazdaságban az anyagkibocsátás, minél több hulladék kerüljön vissza a körforgásos gazdaságba.
A visszagyűjtési arányokkal ugyanis nagyon rosszul állunk, az EU ötévente szigorodó beszedési arányokat fogalmaz meg műanyagra, fára, vasfémekre, alumíniumra, papírra, és mindenben eléggé el vagyunk maradva a célszintektől. Tapasztalatunk szerint még a kormányzatban is kevesen akadnak, akik szerint a jelenlegi rendszer, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-vel (NKHV), vagyis a kukaholding bonyolult allokációs mechanizmusaival jól működne.
Ezen változtatni kellene, ezzel mindenki egyetért, a kérdés mindig az, hogy a rendszer mitől lesz jobb, ki csinálja, az összegyűjtést, a szelekciót milyen állami ösztönzők, vagyis jutalmak és büntetések határozzák meg, és persze az sem mellékes, hogy az értelmes reform százmilliárdos fejlesztéseket is igényelne.
A tervezett átalakításnak ráadásul tényleg mindenki a részese, legtöbben ügyfélként (háztartások, cégek, intézmények), mások szolgáltatóként (begyűjtők, válogatók, égetők), illetve van három kiemelt szereplő, aki szabályozóként, leendő koncesszorként vagy kiemelt „civilként” vitt meghatározó szerepet a történetben.
A top 3 szereplő
Orbán Viktor kormányfő számára a hulladékreform kiemelt feladat, az ő dolga az ország irányítása, a hulladékgazdálkodás az állampolgári (szavazói) elégedettség, de az uniós megfelelés szempontjából is kiemelten fontos. A kormányfő első körben az Innovációs és Technológiai Minisztériumra (ITM) bízta a megoldást, ám a kormány által támogatott és a parlament által elfogadott törvény elbukott az alkotmányosság próbáján. Január 15-ével távozott is a posztjáról Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár, akinek a fő feladata a hulladékreform volt. Most az első számú szakmai felelős Steiner Attila, az ITM új szakállamtitkára.
Áder János köztársasági elnök látszólag azzal játszott kulcsszerepet a történetben, hogy „kikukázta” a kukatörvényt, vagyis elküldte azt az Alkotmánybírósághoz, de valójában a politikus mint a környezetvédelem, a fenntarthatóság, illetve a víz témák amolyan szakpolitikusa már korábban is belefolyt a munkába. Az elnökhöz tartozó Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány az IFUA tanácsadó céggel együttműködve régóta részt vett a reform előkészítésében, már a törvényalkotási folyamat során is jelzéseket adott a súlyos hibákról, más kérdés, hogy az ITM ezt nagy ívben „nem hallgatta” meg.
Végül aktív volt a folyamatban, és akár kulcsszereplő is lehet a jövőben Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. vezetője, mert amennyiben az állam a jövőben tényleg egyetlen piaci cégre, „koncesszorra” bízza a komplex feladatot, akkor a következő évtizedekben jelentős transzformációra készülő magyar cég tűnik a legesélyesebbnek. Egy leendő nagy pályázaton persze elindulhatnak majd mások is, az osztrák ASA, a francia Veolia vagy a mai magyar hulladékos szereplők közül valaki, vagy akár többen együtt, de azért a legtöbben úgy számolnak, hogy magyar lesz a befutó, a Mol erre biztosan esélyes.
Méretes konfliktusok
A magyar hulladékgazdálkodás régóta politikai kínokat okozó problémás terület. Legújabban is érződik, hogy a hazai hulladékgazdálkodás átalakítása körül erős konfliktusok vannak. Vitát szült a szakmában az is, hogy az egy központi koncessziós társaságra tervezett új modellben mennyire sérülnek különböző érdekek.
Ha 2023 közepétől már nem lesz verseny, ha a cégek és a lakosság nem kap pénzt a piacképes szelektív hulladékért, hanem fizetniük is kell majd egy központilag meghatározott összeget azért, hogy a koncesszor elvigye tőlük, az mégis hogy vezethet piaci eredményhez?
Emiatt politikai konfliktus is kialakult, a különböző hulladékgazdálkodási lobbiknak erős kapcsolataik is voltak, a köztársasági elnök maga is éles kritikusa volt ennek a rendszernek. Boros Anitának eközben volt egy határozott koncepciója, de kritikusai szerint az egy idő után védhetetlenné vált, ahogy az államtitkár nem hallgatott másokra, például olyan piaci szereplőkre (sörgyártókra, ásványvíz-szövetségre, üdítőitalosokra, kereskedelmi láncokra, nagy ipari hulladéktermelőkre), akiknek nagyon fontos az ágazat díjrendszere, az alapanyaghoz jutás.
Ahogy az egyik politikai szereplő mondta, nagyobb eredmény olyan törvényt elfogadni, amikor mindenki mosolyogva áll fel az asztaltól, mint erőből átnyomni valamit, ami nemcsak pocsék szakmai munka, de erodálja is a politika hitelességét.
Állítólag már csak azért is elfogyott a levegő az államtitkár körül, mert ő a köztársasági elnök alapítványa által megrendelt anyagokat sem vette figyelembe, állítólag Áder János különösen sértő elemként élte meg, hogy volt olyan szakmai egyeztetés, amelyen ő maga is részt vett informálisan, de Boros Anita egy következő programja miatt otthagyta a megbeszélést.
Szakmai kérdés, mint a tenger
Milyen szakmai területek körül alakult ki konfliktusos helyzet:
Ha a lakosság kiteszi a hulladékot a gyűjtőkbe, azzal lemond a hulladék mint hasznos termék tulajdonjogáról. De hogyan néz ki ez az iparban? Elvehető-e a hulladék mint termék, mint alapanyag tulajdonjoga a vállalatoktól?
Mi van a betétdíjas rendszerbe bekerülő műanyaghulladékkal, az hogyan kerül át a központi szereplőtől az iparági szereplőkhöz? Milyen áron, milyen allokációs mechanizmusokkal?
A lakossági szereplők számára fenntartott rezsicsökkentett árak veszteséget okoznak, ki fizeti ezt a 40 – 50 – 60 milliárdos összeget a központi hulladékgazdálkodónak? Senki? Az állam? Vagy az ipari ügyfelek?
Illetve megmaradtak a klasszikus kérdések is, hogyan lehetne a hazai hulladék-gazdálkodási rendszert úgy megreformálni, hogy az jobban ösztönözze a szereplőket a megtermelt hulladékmennyiség csökkentésére, illetve a hulladékok szétválasztására? 2020. december 31-ig a háztartási hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasznosítását a képződött mennyiséghez viszonyítva 50 százalékra kellett volna növelni, de ez az arány nálunk még csak 37 százalék.
Miként lehet csökkenteni a rendszerben a potyautasok számát?
Hogyan kerül át az iparág eszközállománya, az összetett feladat a jelenlegi közel ezer vállalkozástól a központi, piaci szereplőhöz? Ők majd alvállalkozók lesznek? Vagy államosítják az eszközeiket, így a szükséges járműparkot? Mindez milyen politikai konfliktust szül az állam és a vegyes irányítású önkormányzatok között?
Végül vannak a gyártói felelősségi rendszerek (EPR) alá eső termékek hulladékai (csomagolási hulladék, elektronikai és elektronikus berendezések, gumiabroncs, roncsautó), ezek különösen értékes, stratégiailag fontos hulladékáramok, például az elektrotechnikai hulladékokban található ritka földfémek, illetve nemesfémek miatt. Ezeket különösen kár elásni vagy kivinni az országból. Fontos kérdés, hogy miként lehet az ilyen területeket értelmesen megreformálni.
Változó politikai elképzelések
Úgy hallottuk, hogy a reform a Fideszen belül is állandóan vita tárgya volt. Akadt, aki korábban azt a modellt képviselte, hogy legyen hét régió hét koncesszióval. Ennek az lett volna az előnye, hogy van egyfajta verseny, össze lehet hasonlítani a teljesítményt, nincs monopólium, minden szolgáltató sakkban tartható azzal, hogy „amennyiben te rosszul csinálod, átadjuk annak, aki ebben ügyesebb”.
Ám aztán inkább mégis az az elképzelés kezdett el érvényesülni, hogy ez egy kicsi ország, ha nem is a begyűjtésben, de a válogatásban, égetésben akkor érvényesülnek a szinergiák, ha az egész egy kézbe kerül majd.
A következő szakmai vita pedig az volt, hogy amennyiben valaki majd megkapja a feladatot (itt elég hamar előkerült állítólag a Mol Nyrt. neve), akkor hogyan finanszírozható úgy a lakossági hulladékgyűjtés évi 40-60 milliárd forintos vesztesége, hogy a rezsicsökkentés továbbra is szent tehén maradjon?
Ráadásul szakmai érv is szólt amellett, hogy ne legyen áremelés, mert amennyiben az állam vagy a koncessziótulajdonos nagyon megdrágítja a hulladék elszállítását, akkor az erősíti az illegális hulladékgazdálkodást, magyarul az emberek majd kiviszik az erdőbe a szemetet.
Első körben mindenesetre az lett az egyeztetések vége, az ITM koncepciója, hogy a pályázati nyertes csak azért lesz érdekelt a jó szolgáltatásban, mert ha ügyesen teszi a dolgát, akkor az övé a haszon, viszont, ha rosszul, akkor a veszteséget az állam finanszírozza.
Erre volt, aki felhorkant az állam oldaláról, később maga Áder János is, hogy úgy kár piacosítani, ezzel nincsen beljebb a magyar társadalom, ha az új rendszer csak a magánpiaci szereplőnek kényelmes helyzet.
Az alkotmányosság hibádzott
Végül is az AB-kontrollon a tulajdonjog kérdése miatt bukott el a koncepció. Azt majd meglátjuk, hogy a későbbiekben mennyire lesz oké, hogy a javaslat azt tervezte kőbe vésni, hogy amit a szolgáltató a lakossági hulladékágon elbukik, azt az ipari ügyfeleken meg lehet nyernie, de az biztos, hogy törvény a magántulajdont sértette azzal, ha a keletkező hulladékot ingyenesen kell átadni.
Ez azért eléggé logikus, ha hivatalosan az egész koncepció éppen azt szolgálná, hogy ahol csak lehet, nyersanyagként és ne szemétként tekintsünk a hulladékra.
A Fidesz szereti magát „nemzeti” kormánynak beállítani, mi a háttérbeszélgetéseken is azt tapasztaltuk, hogy a szemétkoncesszióra is úgy tekintenek, ahol befuthat egy „nemzeti” cég, vagyis nem valami nagy nyugati közművállalatot várnak, hanem például az említett Mol Nyrt.-t.
Mint az egyik forrásunk mondta, az EU-ban a koncesszió kicsit amolyan protekcionista kiskapu is, nyílt tenderen nehezebb előnyben részesíteni a hazai vállalkozásokat, de a koncessziónál könnyebb ilyen szempontokat megfogalmazni. Igaz, általában nem nyíltan protekcionista kitételekkel, de közegészségügyi, nemzetbiztonsági mondatokkal irányítható így a folyamat.
Viszont a Fidesz mintha immár azt szeretné, ha a piaci szereplő több kockázatot vállalna, a szolgáltatás valahogy valóban üzleti alapon történne. Erre lehet majd alkalmas a végrehajtási rendeletek és a konkrét koncessziós pályázat kiírása. Ezek a kérdések:
Mi lesz a rezsicsökkentett lakossági árakkal?
Mi történjen az eddig az iparágban tevékenykedő cégekkel?
Hogyan lehet majd szerződni az ipari hulladékok kibocsátóival?
Mi lesz azokkal, akiknek x százalék visszagyűjtési, újrahasznosítási kötelezettsége van (PET-palackosok), az üdítőital-gyártók a jövőben tényleg egy monopóliummal lesznek kénytelenek megállapodni? Mennyi lesz így a granulátum ára? És hogy befolyásolja az a kóla árát?
A törvény kacskaringós útja
A magyar politikában ugyanakkor annyira szokatlan a valóban hatékony elnöki vétó, hogy egy pillanatra álljunk meg itt, és nézzük meg a szabályozás eddigi útját.
A kormány kidolgozta az eredeti törvényt.
A parlament elfogadta azt.
A köztársasági elnöknek alá kellett volna írnia, de alkotmányellenesnek tartotta, tovább passzolta a labdát az Alkotmánybíróságnak (AB).
Az AB valóban megállapította az alkotmányossági aggályát és visszaküldte a Sándor Palotába az anyagot.
Itt tartunk most, Áder János alkotmányossági panasza most lehetőséget jelent az ITM-nek, hogy bizonyos kérdéseket újranyisson.
Elvileg lehet, hogy csak a konkrét passzusokat kezeli az ITM, majd mehet megint a parlament elé a javaslat, de jöhet akár egy alaposabb ráncfelvarrás is. Áder nyilván továbbra is „akadékoskodhatna”, ha problémásnak találná a szövegét, de a kormány abban is bízhat, hogy amennyiben ígéretet tesz, hogy a részletszabályok majd kezelik az elnöki észrevételeket, akkor másodszorra már zöld lámpát kap a törvény az elnöktől.
Azt természetesen nem tudjuk megállapítani, hogy ilyenkor Orbán és Áder mennyire egyeztet a lépésekről, mindenki valóban teszi a pozíciójából fakadó dolgát, vagy már Orbán is elengedte a törvényt a korábbi formájában és így a lépések összehangoltak, „szervezettek”.
A Mol szempontjából
Az állam egyelőre biztosan nem fogja azt mondani, hogy egyetlen szereplőre paraméterezi a pályázatot, ahogyan a Mol Nyrt. sem mehet biztosra, de tapasztalataink szerint a Mol tényleg készül a tenderre és a politikusok sem csinálnak úgy, mintha a tőzsdei cég ne lenne bevonva a gondolkodásba.
A Mol sokszor indít projekteket, „tud számolni”, vagyis ha nem kezelhető számára a lakossági veszteség, aligha indul. Ugyanakkor a Mol stratégiájából az is látszik, hogy készül az új időkre, időről időre bejelenti, vagy legalábbis pletykaként elterjed néhány olyan iránya, ami már valami olajon túli üzletnek tűnik (hulladékgazdálkodás, ásványvíz, sör, busz, reptér, elektromos autó carsharing).
Azt a Mol biztosan érti, saját bőrén tapasztalja, hogy a hulladék nem szemét, hanem értéke van, hiszen ő maga is olykor Olaszországból és Németországból importál szemetet (vett is ilyen profilú német cégeket), mert a tiszaújvárosi petrolkémiai feladataihoz, vagy a gumibitumen-gyártáshoz nincs elég újrahasznosítható alapanyaga (pedig a megrendelők ezt kikötik).
A Mol Nyrt. a hulladékgazdálkodásban már ma is viszonylag nagy szereplő, sok hulladékot is termel, illetve működtet veszélyes hulladékégetőket (Tiszaújvárosban és Százhalombattán), de mechanikus, oldószeres és kémiai újrahasznosító kapacitásai is vannak.
A jelenlegi hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra nagyon szétaprózott, hiányzik a központi rendszerirányítás, a Molnak ebben lehet tapasztalata, rengeteg hazai és külföldi tevékenységet és egykor különálló céget fog össze. Azt hallottuk, hogy a Molon belül Világi Oszkár terepe az ilyen szolgáltatások fejlesztése, de a konkrét területnek („körkörös gazdaság”) Pethő Zsolt a szakmai vezetője, ő korábban finomítói területen dolgozott, illetve a TVK-nak volt a vezérigazgatója.
Kritikák, kockázatok
Természetesen a Mol szempontjából reputációs kockázat is rejlik a feladatban. Hiszen ha nem jó a szolgáltatás, ha a cég „nem viszi el a lakosság szemetét”, akkor az elégedetlen ügyfél a tankolási szokásait is újratervezheti. A legtöbb kritika természetesen azért éri a központi rendszert, mert a monopólium, a hatósági ár miképpen lehetne piaci?
A jelenlegi kukás szakma is szkeptikus. „A regionálisan összehangolható hulladéklerakóknál, égetőknél lehet értelme a központosításnak, de a begyűjtés klasszikusan decentralizált feladat” – meséli egy szakember.
A központi új szereplőnek körülbelül 300 milliárd forintnyi beruházásra lenne szüksége, naponta 500 ezer címről kell elvinni a szemetet, venni kell 1000 kukásautót, egyetlen ilyen az 140 millió – mondja egy forrásunk,
A szakmában sok kérdés visszatérően előkerül: mi lesz velünk? Az eddigi cégek alvállalkozók lesznek, vagy halálra vannak ítélve? Mindent megvesz majd tőlünk piaci áron az állam vagy a koncesszor? Vagy bagóért államosítják az eszközeinket, és ennek a kisajátításnak törvényi alapja is lesz? Vagy csak azért adom el majd az eszközeimet, mert ha nem gyűjthetek hulladékot, akkor minek tartsak kukásautót? Vagy majd évekig pereskedhetünk?
A kérdések tehát záporoznak. Hamarosan megint lesz törvény, akkor talán könnyebb lesz ezekre válaszolni.
Partnereinktől | Egy átalakítás, ami megakadt a kormány torkán, és még Áder is elkaszálta | A magyar hulladékgazdálkodás súlyosan problémás terület. Ezt alighanem a kormány is így látta, mert nekilátott a gyökeres átalakításnak, amiben az unió céljait, a klímavédelmet és a körforgásos gazdaság kialakítását is kezelni szerette volna. Az első nekibuzdulás azonban problémás eredményre vezetett. Ritkán látunk ilyet, de Áder János köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság keresztbe feküdt a kormány és a parlament jogalkotásának. Mi jöhet most? | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/02/22/masodik-nekifutas-ader-janos-visszakuldte-a-startmezore-a-kormany-megint-atnyomna-a-hulladektorvenyt | 2021-02-22 11:26:00 | true | null | null | Telex |
– A közéleti munkából nincs jövedelme. Van állása a NAV-tól való távozása óta?
– Nincs, azóta is álláskeresésben vagyok. Közigazgatási diplomám is van, ezért több meghirdetett önkormányzati állásra pályáztam. Eddig nem jártam sikerrel, de nem érzem lehetetlennek. Kormányzati hivatalnál nagyon nehéz lenne elhelyezkednem.
– Magáncégeknél próbálkozott? Korábban azt mondta, félnek önt alkalmazni.
– Lehet, hogy ez lesz a vége. Sokan vannak még, akik hozzám hasonlóan eltussolt korrupciós ügyek miatt léptek vagy lépnének ki közhivatalokból. A nyilvánosság elé lépő bejelentőket anyagilag ellehetetlenítik, sőt feljelentik. Azon dolgozunk, hogy számukra anyagi támogatást, munkalehetőséget biztosítsunk.
– Mit gondol azokról, akik miatt nincs állása?
– Akik miatt százmilliárdnyi közpénzt csaltak el, most is jól fizetett, biztos állami állásokban ülnek. Akik lebuktatták őket, alig tudnak megélni.
– Miből él?
– A feleségem dolgozik, a tágabb családom nem igazán tudott segíteni. A megtakarításaimat éltem fel. Ezek lassan elfogynak, szóval romlik a helyzet. A felnőtt lányom nemrég végezte el a főiskolát, még ő is álláskeresésben van.
– Milyen vagyontárgyai vannak?
– Fele-fele arányban van egy pesti lakásunk a feleségemmel. Illetve van egy autóm, de inkább a tömegközlekedést használom.
– Hogy tölti a szabadidejét?
– A hobbim a természetfotózás, de mostanában nincs rá időm.
– Kisállata van?
– Nincs, pedig szeretnénk. Próbálnak rávenni egy kutyára, de a lakásunk alkalmatlan rá.
A NAV-nál dolgozó Horváth András még 2011–12 során egy országos méretű áfacsalásról értesítette feletteseit és több parlamenti képviselőt. A trükk lényege az volt, hogy külföldi és magyar cégek papíron évente 1700 milliárd forint értékben adtak-vettek cukrot, étolajat és más élelmiszereket. Tényleges vásárlás, árumozgás azonban nem történt, így a cégek zsebre vágták a visszaigényelt áfát. | Senki sem mer állást adni Horváth Andrásnak | Önkormányzatoknál próbált munkát találni az áfacsalásokat feltáró volt adóellenőr. Horváth Andrást azonban nem akarják alkalmazni. | null | 1 | http://www.borsonline.hu/20150121_senki_sem_mer_allast_adni_horvath_andrasnak | 2015-01-21 11:07:00 | true | null | null | Bors |
A Somogy megyei Lengyeltóti kastélyának hányatott sorsa 1919-ben kezdődött, amikor gróf Zichy Béla elhagyta az 1800-as évek elején épült kúriát és a települést is. Mint azt a Népszava 1919. február 28-i száma megírta: "Lengyeltótiban, ahol gróf Zichy Béla-féle négyezer holdas nagybirtoka van, e hó 25-én gyűlést tartottak a cselédek, amelyen a birtokba vételről szóló határozati javaslatot a következőkkel okolták meg: 'Hát, hogy a földbirtok fölaprózása a termelés folytonosságán, illetve az ez évi termést nem biztosítja, másrészt a föld jelenlegi urait nem fosztja meg annak a lehetőségétől, hogy vagyonukat a forradalom vívmányai ellen használják föl, ezért szövetkezeti alapon át kell venni a birtokot és nyomban hozzálátni a megműveletéhez.'"
Zichy Béla egyébként addig bőkezű mecénása volt a településnek, iskolát tartott fenn, alkalmazottaival jól bánt, nem csoda, hogy megsértődött, amikor cselédei ha rövid időre is, de "elkommunizálták" a birtokait. Pestre költözött, soha többé nem tért vissza Tótiba, jószágkormányzójával távbeszélőn tartotta csak a kapcsolatot, miután a Tanácsköztársaság bukása után visszakapta birtokait.
Zichy Béla halála után némi örökösödési vita következett, majd az örökösök a kastélyt eladták Pejachevics Mikó Endre földbirtokosnak, aki hitelből vette meg az uradalmat, ám a hitelt nem tudta fizetni, ezért a földeket elárverezték. Az árverési vevők azonban csak a téeszesítésig élvezhették szerzeményüket, amit Zichy Bélával ellentétben nem kaptak vissza. A kastélyépületet Pejachevics Endre fia 1939 végén adta el Somogy vármegyének.
Az épületben fénykorában a földszinten 27 szoba volt biedermeyer vagy reneszánsz velencei faragott szekrényekkel, a könyvtárban 3138 kötet sorakozott, szórakoztató és ismereti művek, odakint angolpark. A megyei tulajdonban előbb kórházat és lengyel katonai menekülttábort, majd tüdőszanatóriumot, később a Marcali Kórház különböző osztályait működtették benne egészen 2006-ig.
A megyei önkormányzat 2007-ben adta el az épületegyüttest a Viktória Sziget Kft.-nek, amely uniós milliárdokat nyelt el azzal az ígérettel, hogy wellness-szállóvá alakítja az egykori Zichy-kastélyt. Ez nem sikerült, több mint egymilliárdnyi forrást elsikálni azonban igen. A megyei lap akkor is hiába próbált utánajárni, mikor lesz valami a beígért kastélyszállóból, wellness részlegből, borászatból, pezsgőpincészetből, valamint kik a Brit Virgin-szigeteki offshore cég valódi tulajdonosai, nem járt sikerrel. Csánó János, a cég utolsó ügyvezetője - aki később a Plázs Nyár Kft. egykori ügyvezetőjeként a siófoki nagystrand üzemeltetésére is igényt tartott -, csak annyit mondott, hogy megvalósítás előtt vannak a tervek, és a vevő egy "befektetői csoport". A pénz sorsáról nem tudni, Hadházy Ákos hiába kereste a pályázatok nyomát is. A céget felszámolták, a kastélyt árverésen adták el, de Lengyeltóti önkormányzata 2014-ben élt az elővásárlási jogával, a kastély így a településé lett, bár ők sem tudtak mit kezdeni vele.
Ha egy kastélyüzlet beindul
2015 januárjában egy túl szép, hogy igaz legyen jellegű projektterv került az önkormányzat elé arról, hogy külföldi mintára idősek otthonát kellene létrehozni a kastélyban, ha már korábban kórház volt, ám végül ebből sem lett semmi.
Az önkormányzat 2020-ban felbecsültette a kastély árát, októberben a Kis Lépés Kft. ingatlanforgalmi szakvéleménye
a több mint 8 hektáros ingatlant a kastéllyal 75 millió forintra becsülte,
ami Lengyeltótiban körülbelül négy darab 2-3 szobás Kádár-kocka ház ára. Két héttel az értékbecslés dátuma után, 2020. október 20-án a lengyeltóti képviselő-testület határozatot hozott, hogy a kastélyt el akarják adni.
2021 januárjában Zsombok Lajos polgármester azt nyilatkozta a városi tévének, hogy van egy komoly érdeklődő a kastélyra, aki munkahelyeket teremtene, az épületet pedig felújítva hosszú távon használni fogja. Egyebeket nem árult el, de az kiderült, hogy egyetlen jelentkezővel álltak tárgyalásban.
A képviselő-testület csak 2021. június 24-én döntött arról, hogy ajánlattételi felhívást tesznek közzé a 8 hektáros ingatlanra, vagyis hónapokkal azután, hogy a polgármester már tárgyalt egy potenciális vevővel. Hiába keresnénk azonban ezt vagy a kastéllyal kapcsolatos más előterjesztést a város honlapján az előterjesztések között, viszont az ajánlattételi felhívás végül 2021. július 13-án meg is jelent a város információs portálján a hírek között és a hivatal hirdetőtábláján.
Az eladó önkormányzat illetékesei kiemelték, hogy a pályázónak a vételár megfizetéséhez szükséges forrást okirattal kell bizonyítania, a kastély parkjának gondozásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítania kell, és hitelt érdemlően be kell mutatnia, hogy ehhez rendelkezik kellő anyagi erővel. Továbbá vállalnia kell azt is, hogy a műemlék épület állagmegóvásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja, be kell mutatnia a vásárlás célját és az épület tervezett funkcióját, sőt, munkahelyteremtést és tartós foglalkoztatást is kell vállalnia. A pályázat beadására mindössze tíz napot, nyolc munkanapot hagytak - ennyi idő alatt kellett egy komoly befektetőnek döntést hoznia arról, hogy 15 nap múlva leteszi-e a vételár 20 százalékát foglalóként. A pályázati kiírás helyszíni bejárásra nem is adott lehetőséget, a vevő pedig egészen biztosan nem járt Lengyeltótiban, hogy személyesen leadja a pályázatát vagy megtekintse az ingatlant, de erről később.
Két hét sem telt el a felhívás megjelenésétől, a 2021. július 29-i testületi ülésen már a vételi ajánlatról szólt a tájékoztatás. Határozat született arról, hogy
100 millió forintért eladják a kastélyt az Antallapos Kft.-nek,
amennyiben a földhivatal telekalakítást engedélyez, illetve ha az illetékes miniszter hozzájárul a védett műemlék tulajdonjogának átruházásához. Utóbbi lényeges feltétel, mert egy korábbi, arab származású üzletember cégének ajánlatát a miniszteri engedély hiányában kellett elutasítani.
Mint Rácz Tamás jegyzőtől megtudtuk, a képviselő-testület tárgyalta "az ingatlanra vonatkozóan kiírt ajánlattételi felhívásra benyújtott ajánlatokat, melyek közül a felhívásban foglalt feltételeknek és az értékesíteni kívánt ingatlan forgalmi értékének megfelelő, összességében legelőnyösebb ajánlattevővel történő szerződés kötésről döntött. Bírálati lap nem készült, a nyertes ajánlattevő pedig az ajánlatában foglalta össze a vételár megfizetésének módját, valamint az ingatlan hasznosítására, illetve a park gondozására vonatkozó elképzeléseit." Ezekről az elképzelésekről a lengyeltóti közvéleményt nem tájékoztatták, így mi sem tudjuk megállapítani, vajon az ajánlat megfelel-e a jelenlegi állapotnak. Azt sem tudjuk továbbá, hogy hány ajánlattevő volt, mert a hivatalos válaszokban az egyes- és többes szám furcsamód keveredik.
A vevővel 2021. szeptember 17-én írták alá a szerződést Kiskunhalason. Bár a tulajdonbejegyzéshez szükséges miniszteri hozzájárulás (amelyért a szerződés szerint Zsombok Lajos polgármester folyamodott az illetékeshez) csak egy hónappal később, 2021. október 20-án kelt és 25-én érkeztette a polgármesteri hivatal, a kastély tulajdoni lapján már szeptember 23-án megjelent az Antallapos Kft. tulajdonjogának bejegyzése minfenfajta széljegy nélkül. A miniszteri hozzájárulásban egyébként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nevében Füleky Zsolt helyettes államtitkár engedélyezte a védett műemlék ingatlan tulajdonjogának átruházását.
Kié a vár, kié a lekvár?
Az Antallapos Kft. nemhogy teljesítette volna a szerződésben vállalt műemléki helyreállítást, de egyáltalán nem csinált semmit az épülettel, ahogy erről egy 2022-es gerillavideó is tanúskodik. A felvételeken látszik, hogy a kórház kiköltözése, azaz
2006 óta semmi nem történt az épület belsejében, a Viktória-Sziget Kft. tevékenységének sincs nyoma, a kórházi design viszont érintetlen, még a boncterem is megvan.
A kastély tulajdoni lapján a következő tétel egy 2023. szeptember 26-i bejegyzés, miszerint a NAV Bács-Kiskun megyei igazgatósága 14,3 millió forint és járulékai vonatkozásában végrehajtási eljárást indított - ami a hárommillió forint törzstőkéjű cégen és a kisnyugdíjas tulajdonosán készpénzben gyakorlatilag behajthatatlan, a kastélyt viszont lefoglalhatja a NAV.
Az Átlátszó is foglalkozott a témával, de a cégvezetőt nem érték el. Az Antallapos Kft. főtevékenysége egyéb épületgépészeti szerelés, székhelye a Baja melletti Csávoly község (Antallapos egyébként a közeli Borota egyik településrésze, földrajzi név).
Ellátogattunk a cég székhelyére, ahol beszélni szerettünk volna a tulajdonos Zsidek Istvánnéval, aki 1947-ben született. A lelakottnak tűnő házon nincs csengő, se cégtábla. Semmi nem utal arra, hogy ott egy 400 millió forintos árbevételű, a februári adatok szerint 15 főt foglalkoztató cég működne. A csipkefüggöny mintha meglebbent volna, de se titkárnő, se udvaros nem nyitott ajtót. A sváb kapu tetején húzódó rést linóleumdarab takarja, ahogy ezt fellebbenti a szél, láthatjuk a nejlon fóliával védett falat, a melléképületeket, a tipegőköveket és az udvaron futódrótra kötött kutyát, akit addig csak hallhattunk. Ezen a portán valóban elkélhetett a szociális tűzifa, amit a cégtulajdonos hölgynek a csávolyi önkormányzat 2019-ben utalt ki. Többször kopogtunk, jónapotoztunk, majd felhívtuk az ügyvezető nyilvános adatbázisban talált telefonszámát, de semmi válasz. A szomszédban és az éppen elhaladó postástól is érdeklődtünk, hiába.
Úton Bajára hívott vissza a korábban hívott telefonszám. Miután elmondtuk, hogy szeretnénk a lengyeltóti kastélyban fotózni, kérünk engedélyt és fizetnénk is érte, azt a választ kaptuk, hogy
Zsidek Istvánné csak a nevét adta mindenhez, az ügyeket a fia intézi.
Megkaptuk Zsidek Csaba elérhetőségét is, miután a telefon túlvégén megegyeztek arról, hogy a több telefonszáma közül melyik kiadható. Kisvártatva SMS érkezett Zsidek Istvánnétól azzal a kéréssel, hogy ha beszélünk a fiával, és sikerül bejutnunk a kastélyba, küldjünk neki képeket. Visszakérdeztünk, hogy ezek szerint még nem járt a kastélyban? Azt a választ kaptuk, hogy nem, mert mozgáskorlátozottként nemigen mozdul ki Csávolyról.
Zsidek Csaba a közeli Borotán él egy tanyán, amelynek címére az MLSZ adatlapja szerint a Borota SE van bejegyezve, amelynek játékosa is volt. A kapott telefonszám az Antallapos Kft. bejegyzett száma. Többször hívtuk, senki nem vette fel.
Megkérdeztük a kastély őrszolgálatát ellátó céget, kitől kell engedélyt kérni látogatáshoz. Közölték, hogy nem közölhetik, a terület le van zárva. Az Antallapos Kft.-ről nem hallottak.
Kerestük Zsombok Lajos polgármestert telefonon, kérdeztük volna a jegyző által megküldött iratokról és a nagyon flottul ment ingatlan-értékesítésről, de egyszer sem volt elérhető, és vissza sem hívott bennünket.
A lengyeltótiak mindezekről nem sokat tudnak. Ottjártunkkor három járókelőt kérdeztünk meg, kié a kastély, mindenki azt mondta, hogy az önkormányzaté. Egyikük még ajánlotta is, hogy menjünk be a polgármesteri hivatalba, biztosan tudják, kinél van a kulcs. Egy biztos: a bejegyzett tulajdonosnál nincsen.
Lengyeltótival legutóbb ebben a cikkben foglalkozott a Narancs.hu: | Látatlanban vette meg a lengyeltóti Zichy-kastélyt egy különös cég | A Somogy megyei Lengyeltóti kastélya lassan húsz éve áll üresen, pedig az önkormányzat 2021-ben azzal adta el a legjobbnak tartott pályázónak, hogy ott munkahelyeket fog teremteni. A helyiek megint nem tudnak semmit arról, hogy mi a helyzet az épülettel, a polgármester hallgat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/latatlanban-vette-meg-a-lengyeltoti-zichy-kastelyt-egy-kulonos-ceg-266990# | 2024-04-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Franciaországban 24 óra alatt 240-nel, 1100-ra emelkedett kedd estére a koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma, ami az eddigi legjelentősebb napi emelkedés.
Az eddig elhunytak 85 százaléka 70 évesnél idősebb volt. Jérome Salomon járványügyi igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy az általa közzétett adatok csak a kórházban elhunytakra vonatkoznak, akik csak kis részét teszik ki a vírus franciaországi áldozatainak, az ugyanis az idősotthonokban is életeket követel.
A 22 300 diagnosztizált beteg közül 10 176-an vannak kórházban, közülük 2516-an intenzív osztályokon, 434-gyel többen, mint az előző nap. A súlyos betegek egyharmada hatvan év alatti, 58 százalékuk pedig 60 és 80 év közötti. A járványügyi igazgató kiemelte, hogy 3281 kórházi beteg gyógyultan távozott, és 12 ezerre becsülte azon fertőzöttek számát, akiknek eddig nem volt szüksége kórházi ellátására.
Az Emmanuel Macron államfő által életre hívott tudományos tanács az egy héttel ezelőtt életbe lépett kijárási korlátozások meghosszabbítását javasolta a tervezett két hét után. A szakemberek szerint a lakossági általános karanténra legalább április végéig szükség van, sőt a jelenleg érvényben lévő korlátozásokat még szigorítani is kell.
A karanténszabályok szerint a franciák csak indokolt esetben hagyhatják el otthonukat, és csak a lakókörzetükben mozoghatnak: amennyiben nem lehetséges megoldani az otthoni munkavégzést, elmehetnek munkahelyükre, ahogyan bevásárolni és orvoshoz is, valamint kutyát sétáltatni, egyénileg sportolni is engedélyezett, ugyanakkor nem csoportosulhatnak.
Kiemelt kép: Jean-Francois Monier /AFP | Franciaországban is ezernél több áldozat van, legalább április végéig tarthat a karantén | A keddi volt a járvány legsötétebb napja a franciáknál. | [
"koronavírus",
"franciaország"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2020/03/24/franciaorszagban-is-ezernel-tobb-aldozat-van-legalabb-aprilis-vegeig-tarthat-a-karanten | 2020-03-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség március 28-án, csütörtökön 9 órára gyanúsítottként idézte be Iványi Gábort, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnökét. A gyanúsítás részleteiről nem közöltek információt - írja a MET közleményében.
"A hét folyamán további tíz vezető munkatársunkat idézte be tanúként a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya, egy másik kollégánknál pedig adóellenőri vizsgálatot tartanak.
A Kúria nemrég jóváhagyta az Ügyészség indítványát, és visszavonta a MET bejegyzett egyházi státuszát. Az Alkotmánybírósághoz nyújtottunk be panaszt, még nem született határozat. Az összehangolt hatósági vizsgálatsorozat, illetve a 13 éve tartó diszkriminatív kormányzati intézkedések az egyházüldözés gyanúját keltik. A MET minden lehetséges eszközzel küzd intézményei működtetéséért és megtartásáért, tárgyalásra és megegyezésre törekszik az illetékes állami intézményekkel" - áll a közleményben.
A Gyulai Törvényszék múlt hét végén szüntette meg a MET gazdasági igazgatójának, Ónodi István lelkésznek a letartóztatását, szabad lábon védekezhet. Ónodit február 20-án kedden reggel bilincsben vitték el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói. A NAV-osok csak annyit árultak el, hogy gazdasági bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás.
Az ügyészség február 21-én kiadott közleménye szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt kezdeményezték a letartóztatást egy "több egyházi intézményért felelős gazdasági vezetőnek, aki 6,5 milliárd forintot meghaladó közterhet mulasztott el bevallani és megfizetni".
A gyanú szerint "a férfi az egyik egyház szociális és oktatási, nevelési tevékenységet folytató intézményeinél gazdasági vezetőként dolgozott. A férfi az adóbevallások benyújtásáért felelős személyként a 2015 februárjától 2022 januárjáig terjedő időszakban az illetékes adóhatóságoknál a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kötelezettségek vonatkozásában valótlan tartalmú bevallásokat nyújtott be."
Az ügyészség szerint Ónodi ezzel 6,5 milliárd forintnyi vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A NAV-nál különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt hallgatták ki gyanúsítottként. | Gyanúsítottként idézte be Iványi Gábort az ügyészség | A MET szerint Fővárosi Nyomozó Ügyészség nem közölte, hogy mivel gyanúsítják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/27/gyanusitottkent-ideztek-be-ivanyi-gabort | 2024-03-27 09:49:00 | true | null | null | Telex |
Nem csak Budapesten tüntetnek a túlóratörvény ellen, hanem például Pécsen is. Az itteni eseményt a helyi Momentum szervezte. Néhány száz ember vonul skandálva a megyeszékhelyen, olyanokat kiabálva, mint
Mocskos Fidesz!
vagy:
Mi vagyunk a többség!
A tömeg a Mediaworks, azaz Mészáros Lőrinc által bekebelezett Dunántúli Napló szerkesztőségéhez is elment, ahol szintén skandáltak.
A tüntetésen Hadházy Ákos, független képviselő is beszédet mondott.
A Szabad Pécs élőben közvetíti a demonstrációt:
Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás | Százak tüntetnek Pécsen is | Baranyában is zúg a "Mocskos Fidesz!" | [
"pécs",
"tüntetés",
"túlóratörvény"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2018/12/14/pecs-tuntetes-tuloratorveny | 2018-12-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Technikai okok miatt 6 helyett 8 milliárd forintért végzi el a Mészáros Lőrinc-közelinek tartott Magyar Építő Zrt. a Szépművészeti Múzeum rekonstrukcióját.
2015 februárjában zárt be három évre a Szépművészeti Múzeum, hogy ezalatt elkészülhessen a Román Csarnok és a kapcsolódó terek felújítása az épületben. Az erre kiírt tenderen 2015 novemberében született eredmény: a nettó 6 milliárd forintos megbízást a Magyar Építő Zrt. nyerte.
Habony Árpád kedvenc múzeumának honlapján követhető a felújítás menete, az EU-s közbeszerzési értesítőben (TED) pedig a költségek növekedése látszik. A TED 2017. január 17-i számában megjelent tájékoztatás szerint az eredeti összeg harmadával, nettó 2 milliárddal forinttal drágább lesz az eredeti összegnél, vagyis összesen (jelenlegi állás szerint) 8 milliárdba fog kerülni.
Az áremelkedést különböző technikai okokkal magyarázzák, az egyik így szól:
„Organizáció módosítása szükséges”
A kivitelezést végző Magyar Építő Zrt. kimutatható kapcsolatban van a felcsúti polgármesterrel: a céget tavaly májusban vásárolta meg a Körösaszfalt Zrt., amelynek anyacége a Duna Aszfalt Kft., Szíjj László érdekeltsége. A Körösaszfalt vezérigazgatója, Pálffy Balázs helyet kapott a Magyar Építő Zrt. igazgatóságában is.
A Magyar Építő Zrt. novemberben a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 4 milliárdos tenderén is befutó lett, ezenkívül márciusban megírtuk, hogy a cég 6 milliárd forintért végzi a Ludovika Campus bővítését; de közel 1 milliárd forintos megbízást kaptak az egyik MNB-alapítványtól is, a Millenárisnál pedig 470 millióért dolgoznak a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen.
Frissítés (2017. január 23.): A cikk korábbi változatában valótlanul állítottuk hogy Pálffy Balázs, a Körösaszfalt vezérigazgatója Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester jövendőbeli veje. A valóság ezzel szemben az, hogy Pálffy Balázs Mészáros Lőrincnek nem jövendőbeli veje. | 2 milliárd forinttal drágább lesz a Szépművészeti Múzeum felújítása | Technikai okok miatt 6 helyett 8 milliárd forintért végzi el a Mészáros Lőrinc-közelinek tartott Magyar Építő Zrt. a Szépművészeti Múzeum rekonstrukcióját. 2015 | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/01/17/2-milliard-forinttal-dragabb-lesz-a-szepmuveszeti-muzeum-felujitasa/ | 2017-01-17 13:37:18 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ünnepélyes keretek között tartotta alakuló ülését Dunaújváros közgyűlése a Városházán - vagyis a június 9-i választás nyomán ma új fejezet kezdődött a dunaújvárosi önkormányzatiság történetében.
Töretlen a bizalom
A közgyűlés elején dr. Hanák Tamás, a Helyi Választási Bizottság elnöke számolt be a választás eredményéről. Mint hangsúlyozta, az elmúlt több választás során is egyre alacsonyabb volt a szavazásra jogosultak lélekszáma, ugyanakkor egyre magasabb volt a részvételi arány a helyhatósági választásokon. Az eredmény ismert: amint arról a DO hasábjain is beszámoltunk, az önkormányzati választás során megerősítették pozíciójában Pintér Tamás polgármestert, és a "Rajta, Újváros!" Egyesület jelöltjei az összes egyéni körzet képviselői székét elhódították.
Az alakuló ülés következő felvonásaként esküt tett Pintér Tamás polgármester, majd képviselői eskütétel során a közgyűlés 14 képviselője is.
Összefogással a fejlesztésekért
A közgyűlés megállapította a polgármester tiszteletdíját, illetve költségtérítését, valamint elfogadta a testület szervezeti és működési szabályzatát. Pintér Tamás az új önkormányzati ciklus első beszédében konstruktív városvezetői munkát ígért, ennek érdekében összefogást kért, méghozzá a fejlesztések tekintetében pártpolitikai hovatartozás nélkül.
A város első ember külön is kitért a vasmű kérdéskörére: mint hangsúlyozta, közös érdek a térség legnagyobb foglalkoztatójának működése, így mindenképpen azt szeretnék, hogy termeljen a gyár, és munkabéreket fizessen a tulajdonos.
A közgyűlés végén a képviselők a polgármester javaslatára, titkos szavazással megválasztották az előttünk álló ciklus alpolgármestereit - ahogy a közgyűlési többség vonatkozásában, úgy e téren is maradt a már ismert felállás: a város általános határkörű alpolgármestere Mezei Zsolt lett, aki továbbra is felügyeli a városüzemeltetés területét, Szabó Zsolt maradt a gazdasági és koordinációs alpolgármester, míg Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármesterként folytatja a munkát.
Több változatlan tényező mellett egy biztos: a mai nappal új fejezet kezdődik a dunaújvárosi önkormányzatiság történetében! | Megalakult városunk új közgyűlése | Az eredmény ismert, az önkormányzati választást toronymagasan nyerte a "Rajta, Újváros!" Egyesület, az új közgyűlés alakuló ülését a Városháza közgyűlési termében tartották. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202410/megalakult_varosunk_uj_kozgyulese | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
Mint írták: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője felszólalásában számon kérte Nagy Istvánt, hogy a kormány, míg szavakban a fiatal gazdálkodók támogatása mellett van, csupán az uniós agrárpénzek körülbelül 2 százalékát fordítja erre a célra.
Felelevenítette azt is, hogy már a 13 évvel ezelőtti magyar uniós elnökség is célul tűzte ki a fiatal gazdálkodók támogatását, de az azóta eltelt időszakban a magyar gazdálkodók átlagéletkora rohamosan nőtt tovább, és a fiatal gazdák aránya az EU átlag alatt van.
A közlemény szerint Magyar Péter a meghallgatáson úgy vélekedett, hogy a vidék demográfiai válságát kezelni kell, az EU-ban és Magyarországon egyaránt.
"A jelenlegi magyar kormány nem érdekelt a hosszútávú kihívások kezelésében, hiszen a fiatal, innovatív gazdák versenyre kényszerítenék a fideszes zöld bárókat, akik kényelmesen megélnek a sokat szidott Európai Unió által nyújtott támogatásokból. Mindeközben nem fejlesztenek, nem teremtenek munkahelyeket, és nem növelik a vidéki lakosság jövedelmét. Emiatt a fiatalok nagy része a városokba vándorol"
- fogalmazott a politikus.
Azt ígérte: a jövendőbeli Tisza-kormány új ajánlatot fog tenni azoknak, akik vidéken maradva szeretnének boldogulni. Nagy hangsúlyt fognak fektetni a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció elterjesztésére és a gazdák technológiai képzésére.
A párt szerint a magyar gazdatársadalom öregszik. Egy öregedő gazdatársadalom pedig kevésbé fogékony az innovációra, alacsonyabb beruházási hajlandósággal bír, általában alacsonyabban iskolázott és elavultabb tudással bír, főleg a klímaváltozás jelentette új kihívások közepette - olvasható a közleményben. | Tisza Párt: hathatós segítséget a fiatal magyar gazdáknak! | Mint írták: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője felszólalásában számon kérte Nagy Istvánt, hogy a kormány, míg szavakban a fiatal gazdálkodók támogatása mellett van, csupán az uniós agrárpénzek körülbelül 2 százalékát fordítja erre a célra. | [
""
] | 0 | https://www.hirextra.hu/2024/10/08/tisza-part-hathatos-segitseget-a-fiatal-magyar-gazdaknak | null | true | null | null | Hírextra |
Kompromisszumos javaslatot tettek a Quaestor-ügy károsultjai a részben alkotmányellenesnek ítélt Quaestor-törvény módosítása, illetve az alkotmányos kártalanítás érdekében.
A Quaestor Károsultak Közösségének javaslata szerint a kártalanítás alapja a kötvények bekerülési értéke legyen, ne a névértéke. A kártalanítás számításának módja a semmis kötvényvásárlásokból eredő követelések esetén legyen a bekerülési érték, annak törvényes kamatai, viszont csökkentve a kifizetett vagy jóváírt nettó hozammal.
A károsultak indítványa szerint a kárrendezés a követelések április 22-i állapotára, a Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolási eljárásának megindulásának napjára vonatkozzon. Kérik, hogy a kártalanítás terjedjen ki a Quaestor ügyfélszámlákon letétben lévő összegekre is. A letéti ügyfélszámlákon lévő összegek esetén ne számoljanak fel törvényes kamatot sem.
Javasolják, hogy a kárrendezésért 6 millió forintig - 20 ezer euróig - a Befektetővédelmi Alap (Beva) feleljen, illetve, hogy vizsgálják meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonását a 6 millió feletti kártalanításba.
A Quaestor Károsultak Közössége hangsúlyozza: javaslatukat kompromisszumos megoldásként ajánlják. A károsultak lemondanak követelésük egy részéről, a törvényes kamatok érvényesítéséről arra az időszakra, ami a kárrendezés elhúzódásából adódik.
A kompromisszumos javaslatot eljuttatták Orbán Viktor miniszterelnöknek, Rogán Antalnak, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek, mint a Quaestor-törvény előterjesztőjének, Bánki Eriknek, az Országgyűlés gazdasági bizottsága elnökének, Windisch László MNB-alelnöknek és Kovács Leventének, a Magyar Bankszövetség főtitkárának - közölték.
Az Alkotmánybíróság (Ab) múlt kedden közzétett határozatával megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az Ab szerint a törvény diszkriminatívan határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében pedig aránytalan a tulajdonkorlátozás és a felkészülési idő sem elegendő. A határozat ugyanakkor megállapítja: a megsemmisítés nem jelenti azt, hogy a kárrendezés önmagában alaptörvény-ellenes lenne, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével.
A március elején kipattant Quaestor-ügynek mintegy 32 ezer károsultja van. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. | Gazdaság: Quaestor: kompromisszum kártalanításra | Kompromisszumos javaslatot tettek a Quaestor-ügy károsultjai a részben alkotmányellenesnek ítélt Quaestor-törvény módosítása, illetve az alkotmányos kártalanítás érdekében. | [
"Quaestor",
"kártalanítás",
"bank"
] | 0 | http://nol.hu/gazdasag/quaestor-kompromisszum-kartalanitasra-1576491 | 2015-11-23 11:13:07+01:00 | true | 0 | 0 | null |
2005.10.23. 23:00
Most már bizonyosra vehető, hogy nem készül el időben az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakasza – tudta meg a Magyar Nemzet. Az útépítő konzorciumnak 2006. március 31-én kellene átadnia a forgalomnak a pályarészt, ám a munkálatok csigalassúsággal haladnak. Az M6 Duna Autópálya Konzorciumot (M6DA) 2004-ben Csillag István gazdasági miniszter hirdette ki győztesnek, aminek következtében távoznia kellett a tárca éléről. Időközben kiderült: az M6DA-val kötött szerződés több szempontból hátrányos az államra nézve.
Politikai botrány, hazudozás, korrupció, kormányválság. Ezekkel a szavakkal jellemezhető annak az autópálya-építő konzorciumnak a ténykedése, amelyik 2004 nyarán megbízást kapott az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakaszának legkésőbb 2006. március 31-ig történő megépítésére. A gazdasági tárca által kiírt és 2004. január 31-én megjelentetett koncessziós pályázatra 2004. július 19-én a pályázatok értékelésének első szakaszában kiválasztott három pályázó nyújtott be ajánlatot. A tíztagú bírálóbizottság hét tagjának javaslatát elfogadva Csillag István miniszter – hivatali idejének utolsó pillanatában, 2004. július 30-án – azt az M6DA konzorciumot hozta ki közülük győztesnek a 125 milliárd forintos beruházás kivitelezésére, amelynek tagjai gyakorlatilag semmilyen magyarországi referenciát nem tudtak felmutatni, s amely tény addig hátrányt jelentett a nyertes pályázó kiválasztásában. (Az értékelőbizottságnak a szakmát képviselő három tagja az M6DA konzorcium kiválasztása ellen szavazott, az ellenzők a Nemzeti Autópálya Rt., illetve az Állami Autópálya Kezelő Rt. delegáltjai voltak.)
A német Bilfinger-Berger BOT, az osztrák Porr GmbH és a szintén osztrák Swietelsky magyar vállalkozása alkotta M6DA pályázatának értékelésében azonban a tapasztalatlanság okozta hátrány az állam megítélésében előnyre fordult. A tárca ugyanis azt híresztelte, hogy az M6DA kiválasztása esetén színesedik a magyar építőipari vállalkozások piaca, és ez erősíteni fogja a jövőben az autópálya-építések területén a vállalkozók közötti versenyt.
Csillag István gazdasági miniszter – minden szakmai ellenérvet figyelmen kívül hagyva – augusztus 6-án kiküldte a versenyeztetés végeredményét a pályázó cégeknek, amely szerint az M6DA építheti meg az autópálya Érd és Dunaújváros közti szakaszát. Medgyessy Péter miniszterelnök Csillag döntését követően néhány nappal később leváltotta a minisztert a tárca éléről.
A radikális döntést hozó kormányfő az M6-os autópálya lehetséges építőiről szóló tájékoztatót még augusztus 2-án kapta meg a versenyeztetésben részt vevő szakértőktől. A hamarosan nyilvánosságra került dokumentum magyarázatot adott arra, hogy miért ragaszkodott a miniszterelnök az SZDSZ tiltakozása ellenére Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter leváltásához. A jelentés megkérdőjelezte a pár nappal később győztesnek hirdetett konzorcium ajánlatát, és arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy az állam irreálisan nagy kockázatot vállal, ha ez a társaság építi meg az autópályát. A jelentés kiemelte, hogy korántsem a később nyertesnek választott társaság ajánlata a legelőnyösebb, mivel a német–osztrák konzorcium ajánlata összességében kedvezőtlenebb és gyengébb volt az államnak, mint a versenyben később alulmaradó második helyezetté.
A tájékoztató szerint hátrányt jelentett, hogy az M6DA konzorcium három tagja közül kettő lényegében semmiféle útépítési kapacitással, bázissal, munkaszervezettel nem rendelkezik Magyarországon, míg a harmadik cég csak rendkívül csekély mértékű útépítést végzett hazánkban. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az építkezés elkezdéséhez szükséges felkészülési idő legalább két hónappal hosszabb, mint a többi pályázó esetében, ami alapvetően megkérdőjelezi az autópálya határidőre való elkészülését. A szakmai anyag a hiányosságok közé sorolta, hogy a német– osztrák konzorcium és alvállalkozói nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű és minőségű anyaglelőhely-forrással, ami szintén jelentősen hátráltatja a határidőre való teljesítést.
Medgyessy Péter miniszterelnök a szakmai anyag ismeretében az állami beruházás kivizsgálására és a tendergyőztes kihirdetésének az elhalasztására kérte Csillag Istvánt. Az akkori gazdasági miniszter a felszólításnak nem tett eleget, és megkötötte a konzorciummal a szerződést. A beruházás ügye kormányülésen is szóba került, ahol Medgyessy az általa kért vizsgálat elmaradása miatt „felelősségre vonta” Csillagot a többi miniszter előtt.
Eközben a sajtó egyre újabb és újabb adatokkal szolgált az M6DA konzorciumban részt vevők korábbi kétes ügyleteiről. Olyan dokumentumok kerültek nyilvánosságra, amelyekből kiderült: a konzorcium egyes tagjai már korábban korrupciós gyanúba keveredtek osztrák és német állami építkezéseknél. Az osztrák parlament 1996. március 14-i ülésének jegyzőkönyve szerint például a Porr GmbH-t korrupcióval és a szociáldemokrata párttal való összejátszással vádolták meg, de az M6DA másik tagja, a Bilfinger-Berger ellen épp a magyarországi autópálya-építés megkezdésekor folyt Németországban korrupciós eljárás. E vesztegetési ügy négyévi nyomozás után áprilisban került a bíróság elé. A Die Welt napilap tájékoztatása szerint az ügyészség korrupcióellenes részlegének nyomozása azt derítette ki, hogy a német vasút egyik jelentős beruházásánál jogellenesen részesítették előnyben a Bilfinger-Berger céget.
A magyarországi beruházás tétjének nagyságát jelezte, hogy a nyilvánosságra kerülő vesztegetési ügyek ellenére Csillag folyamatosan azt nyilatkozta, hogy a Porr GmbH és a Bilfinger elleni eljárások önmagukban nem vetnek rossz fényt a gazdasági tárcára. Medgyessy Péter miniszterelnök az eseményeket azonban nem így értékelhette, mivel SZDSZ-es gazdasági miniszterét menesztette.
A gazdasági tárca vezetőjének menesztése után pedig azt is közölte Medgyessy a nyilvánossággal: a Szabad Demokraták Szövetsége tele van zavaros, korrupciós, vesztegetési ügyekkel, amelyekkel a pártnak szembe kell néznie.
Azután eljött 2004. augusztus 25. A miniszterelnök állambiztonsági múltja miatt kirobbant D–209-es ügy esetében a füle botját sem mozgató SZDSZ bosszút állt Csillag menesztése miatt. A kisebbik kormánypárt aktív közreműködésével megbuktatták Medgyessy Péter miniszterelnököt, ugyanez az erő pedig nemsokára a kormányfői bársonyszékbe ültette Gyurcsány Ferencet.
A Medgyessy-kormány alatt tendergyőztessé vált német–osztrák konzorcium szerződését a Gyurcsány-kabinet sem vizsgálta felül. Annak ellenére nem tette ezt meg, hogy a szakmai hiányosságok mellett az is megállapítható: a megkötött szerződés hátrányos rendelkezéseket tartalmaz az állam részére. Az autópálya-építéseknél ugyanis a kivitelezők munkájának ellenőrzését minden esetben egy független mérnöki iroda végzi el az állam megbízásából. Az M6-os autópályánál azonban érthetetlen módon megfordult a helyzet, mivel az ellenőrzést végző mérnököt a kivitelező konzorcium bízta meg, és fizeti annak munkadíját. Így tudott előállni az a sajátos eset, hogy az elvileg független mérnök a fizetését attól kapja, akinek a munkáját ellenőriznie kell. A mérnökkel kötött szerződésből ráadásul kivették azt a minden más sztrádaépítésnél alkalmazott szabályt, hogy a mérnök komoly minőségi hiba esetén leállíthatja az építkezést. Így akármilyen rossz minőségben épül is folyamatosan az autópálya, az államnak semmilyen eszköz nincs a kezében arra, hogy a munkákat menet közben leállítsa. Erre pedig nagy szükség lett volna, mivel a munka megkezdését követően a versenyeztetésnél már felmerült szakmai félelmek sorra beigazolódtak. A német–osztrák konzorcium a munkákkal rendkívül lassan haladt, és hamarosan kiderült számukra is, hogy képtelenek tartani a befejezési határidőt. Az idő sürgetése miatt felvetették a minisztériumnak, hogy az útalapozásnál egy másik – autópálya-építésnél eddig szinte sehol nem alkalmazott – technológiára akarnak áttérni. Próbálkozásuk azonban megbukott. Ez a technológia ugyanis szakmailag annyira problémás volt, hogy még – a nyertes konzorciumot egyébként maximálisan támogató – állami oldal sem merte vállalni az alkalmazását. A szakértők egybehangzó álláspontja szerint az alkalmazni kívánt megoldás súlyosan veszélyezteti a leendő sztráda „homogén minőségét”. A minisztérium elutasító álláspontja következtében viszont biztosra vehető, hogy az autópálya az előírt határidőre nem készül el. A munkákat ráadásul tovább lassítja, hogy beigazolódtak az anyaglelőhelyek hiányával kapcsolatos szakmai kételyek is. A magyarországi technikai háttér hiánya mellett ugyanis a konzorciumnak és alvállalkozóinak nincs megfelelő anyaglelőhelyük. Az egyik legnagyobb alvállalkozó, a Viadom Rt. sajátos módon lett úrrá ezen a problémán, mivel az építkezéshez engedély nélkül hordta el a földet egy másik állami tulajdonban lévő területről. A büntetőjogi felelősségre vonástól csak egy kis, az állam által nyújtott jogi segítséggel lehetett megmenteni a cég vezetőit: mivel állami területről hordták az anyagot az autópálya-építéshez – ami szintén állami terület –, ezért azt nem „lopták”, csupán „engedély nélkül átcsoportosították”. Az viszont biztos, hogy így a Viadom ingyen jutott ahhoz a földhöz, amelynek a költségeit viszont a pályázatában beállította.
A szakma előtt nem ismeretlen a Viadom Rt., amely az M6-os sztráda építésénél mint jelentős alvállalkozó szerepel. E cég eredetileg fuvarozási vállalkozásként kezdte pályafutását, és a 2002-es kormányváltás előtt szállítási alvállalkozóként jutott kisebb jelentőségű munkákhoz az autópálya-építéseknél. A kormányváltást követően az SZDSZ-hez közelinek tartott társaság „betört” a magyar építőipari cégek piacára. Az MSZP–SZDSZ-koalíció által felkarolt és favorizált Viadom Rt. első jelentősebb útépítési munkáját 2003-ban nyerte el az államtól, amely pályázat az első olyan útépítési tender volt, amelyhez az EU nyújtott nagy összegű támogatást. Az M3-as és M35-ös autópályák építéséhez vezető, leendő szállítási útvonal, azaz a 3-as út Tornyosnémeti–Nyékládháza és a hozzá kapcsolódó 35-ös út Nyékládháza–Debrecen közötti szakaszának felújításáról van szó, amelynek befejezési határideje 2005 szeptembere lett volna. Az átadás azonban még messze van.
A munkát elnyerő Viadom–Inzeniersky konzorcium dömpingár alkalmazásával, jóval az előállítási ár alatt nyerte meg a pályázatot. A Viadom azóta a vállalási érték több mint 30 százalékát is meghaladó mértékben jelentett be pótmunkaigényt. A két és fél milliárd forintot a Kóka János vezette gazdasági tárca ki is fizette a részükre. Az EU megbízásából eljáró, független mérnöki iroda, a Kövím – és így Brüsszel – a pótmunkaigényt több szempontból sem ismerte el. Szakvéleményük szerint egy professzionális építőipari cégnek a pályázat beadásakor fel kell mérnie a munkát, annak szakmai megvalósíthatóságát és költségeit. Azaz utóbb a Viadom által meghivatkozott igényekkel nem állhat elő egy szakcég. Az uniós és a hazai gyakorlat egységes abban, hogy még az elismert pótmunkaigény sem haladhatja meg a bekerülési érték tíz-tizenöt százalékát. Így végképp megmagyarázhatatlannak tűnik, hogy a minisztérium nem vitatta, hanem kifizette a pótmunkát. Ezáltal az történt, hogy egy irreálisan alacsony áron elfogadott pályázatnál az alacsony vállalási árat az EU és a magyar költségvetés közösen fizeti, míg az irreálisan magas – Brüsszel által el nem ismert – pótmunka díját csak a magyar állam állja. A pótmunka elismerésével egyidejűleg a minisztérium még ahhoz is hozzájárult, hogy a befejezési határidőt fél évvel eltolhassa a Viadom, anélkül, hogy kötbért kellene fizetnie az államnak a késedelemért.
Kísértetiesen hasonló a koreográfia az M0-s autópálya keleti szektorának a 4-es és a 31-es főút közötti szakaszára kiírt, nyílt közbeszerzési pályázaton is. A pályázatot elnyerő konzorcium tagjai is ismerősek. Az M6-os autópályánál és a 3-as főútnál szereplő magyar Viadom Rt., az M6-os autópálya építésénél részt vevő osztrák Porr Technobau AG és a szintén osztrák Teerag-Asdag AG cégek alkotta PVT-M0 konzorciumot hirdették ki győztesnek szeptember végén. A Viadom-féle konzorcium 8,96 milliárd forintos ajánlatával lett befutó. Ebből az összegből azonban a szakértők szerint legfeljebb az anyagköltséget lehet fedezni. Jellemző, hogy a konkurens útépítő társaságok ajánlata 15–16 milliárd forint között mozgott. Azt, hogy az utóbbi összeg áll közelebb a realitáshoz, jelzi: a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. által felkért független mérnökcég 13,82 milliárd forintban állapította meg a 6,7 kilométer hosszú, kétszer két sávos, betonburkolatú út megépítésének költségét.
Szakértők szerint a konzorcium a Viadom által már korábban alkalmazott és bevált technikát szeretné ebben az esetben is megvalósítani. A recept a következő: tegyél irreálisan alacsony ajánlatot a tenderen, és „bízzál benne”, hogy a későbbi, igen magas pótmunkaigényedet az állam elismeri és kifizeti. Referenciaként erre a megoldásra a Viadom a 3-as főút esetét tudta bemutatni konzorciumi tagtársainak.
Információink szerint a legnagyobb hazai útépítő cégeket tömörítő Bazaltút Konzorcium (Vegyépszer Rt., Strabag Rt., Betonút Rt.), amely 15,42 milliárdos ajánlatával második lett az M0-s említett részének megépítésére kiírt tenderen, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordul jogorvoslatért. Álláspontjuk szerint a meghatározott műszaki tartalomhoz s a valós költségekhez képest indokolatlanul alacsony árajánlatot nyújtott be a győztes, és ez nemcsak a szakmában dolgozó cégeknek kedvezőtlen, hanem rombolja a mélyépítőpiacot.
Appelshoffer József, a Bazaltutat képviselő Strabag Rt. igazgatósági tagja szerint erőteljes piactorzító hatása van annak, ha egy cég valós költség alatti ajánlattal jut megbízatáshoz. Az autópálya-építésben ugyanis a legjelentősebb tételek, így az üzemanyagok, a szállítási költségek vagy az építőanyagárak valamennyi kivitelező számára ugyanazok, ezért az ajánlatok közötti ilyen mértékű különbség elfogadhatatlan. Appelshoffer József rámutatott: ha egy cég vagy konzorcium piacszerzési célból az anyagi veszteséget is hajlandó vállalni, a szektorban lévő vállalatok kárára is dolgozik. A versenytársak többsége ugyanis előbb-utóbb rákényszerül a nyomott árakhoz való alkalmazkodásra, így a vállalkozások csődbe mennek, elbocsátják a dolgozókat, romlik a minőség, csorbul a mélyépítési szakma tekintélye. A hazai autópálya-építésben ugyanis a magas színvonal az elfogadott, ennek megfelelően az átadott vagy épülő sztrádák elérik vagy meg is haladják a nyugat-európai szintet.
Információink szerint október 25-én, azaz holnap jár le a pályázatbeadási határidő az M0-s autópálya további szakaszainak megépítésére. A szereplőkre, az ajánlatokra és az eredményhirdetésre nemcsak a szakma, hanem egy ország figyel. | Sztráda és klientúra épül | Most már bizonyosra vehető, hogy nem készül el időben az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakasza – tudta meg a Magyar Nemzet. Az útépítő konzorciumnak 2006. március 31-én kellene átadnia a forgalomnak a pályarészt, ám a munkálatok csigalassúsággal haladnak. Az M6 Duna Autópálya Konzorciumot (M6DA) 2004-ben Csillag István gazdasági miniszter hirdette ki győztesnek, aminek következtében távoznia kellett a tárca éléről. Időközben kiderült: az M6DA-val kötött szerződés több szempontból hátrányos az államra nézve. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2005/10/sztrada-es-klientura-epul | 2005-10-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
"Respect – mindenért." A színész-rendező párhuzamot lát a Nemzeti Színházban járt kálváriája és az 56-os Intézet történetének mostani fordulata között.
Párhuzamot lát a Nemzeti Színháznál járt vesszőfutása és az 56-os Intézet Veritas Intézetbe történő beolvasztása között Alföldi Róbert, aki Ecuadorból írt levelet Rainer M. János történésznek, az 56-os Intézet igazgatójának (a levelet az 1956-os Intézet közli Facebook-oldalán, lásd lejjebb).
"Ugyanazt a hangulatot, azt a tehetetlen, de elszánt fájdalmat, tisztességet és azt a furcsa szumátós hanghordozást láttam és hallottam, mint amikor mi éltük utolsó napjainkat anno a Nemzeti Színházban", írja, majd így folytatja: "Furcsa volt újra megélni, de az azonosság, és ezáltal a közösség érzése nemcsak szomorúság volt.
Azt hiszem, csak ezért írok most.
Az átérzett és érzett veszteség miatt.
Nem is tudom, mit kellene írni...hogy RESPECT.
Mindenért.
(És elárulom, nem nagyon lehet tovább együtt – nekünk legalább is nem sikerült –, és tényleg új időszámítás jön az életben. De minden fájdalom mellett a lényeg mégiscsak az lesz, hogy a tisztességesen elvégzett munka és az egyenes gerinc, valahogy erőt és megnyugvást ad. Bármi is történik.)"
A történész így köszönte meg Alföldi levelét:
"Kedves Alföldi Róbert!
Nagyon köszönjük kedves levelét.
Amely ebben a pillanatban különleges segítség: épp ma délelőtt, pár óra múlva közlik velünk, milyen sorsot szán nekünk az új "gazda", s aztán majd ki-ki dönt, hogyan folytatja. Ehhez pedig erő kell. A szolidaritás ezt adja, és a közösség tudatát.
Kívánunk Önnek tartalmas munkát, sok sikert a távolban és – remélhetőleg, mihamarabb – itthon egyaránt.
Tisztelettel üdvözli
az 1956-os Intézet valamennyi munkatársa nevében
Rainer M. János
Budapest, 2019. június 11. reggel 8 óra"
Alföldi Róbert igazgatói korszakának 2013-ban volt az utolsó előadása a Nemzeti Színházban, utóda, Vidnyánszky Attila egy előadását sem tartotta meg. Nemrég írta meg a hvg.hu, hogy az 56-os Intézet átkerül a Veritas Intézetbe az Országos Széchényi Könyvtár égisze alól, amit az igazgató Rainer M. János úgy élt meg: "Ez a lépés az 1956-os Intézet végét jelenti. Ez a történet itt és most véget ér. A Veritas Intézet ugyanis egy kormány felügyelete alatt álló intézmény, ahol nem biztosított számunkra a kutatás szabadsága." | Kult: "Az egyenes gerinc megnyugvást ad" - Ecuadorból üzent Alföldi Róbert az 56-os Intézetnek | "Respect – mindenért." A színész-rendező párhuzamot lát a Nemzeti Színházban járt kálváriája és az 56-os Intézet történetének mostani fordulata között. | [] | 0 | https://hvg.hu/kultura/20190611_Az_egyenes_gerinc_megnyugvast_ad__Ecuadorbol_uzent_Alfoldi_Robert_az_56os_Intezetnek | 2019-06-11 15:51:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Újratárgyalják a hét év börtönre ítélt bírónő ügyét
A kötelességszegéssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolt, első fokon hét év börtönre ítélt K-né J. J. bírónő és társa ügyében a Debreceni Ítélőtábla tegnap hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, s új eljárás lefolytatására utasította a Debreceni Törvényszéket.
A határozathirdetésen – amelyen sem az első-, sem a másodrendű vádlott nem jelent meg – az ítélőtábla bírája azt mondta: az első fokon eljárt bíróság több eljárási hibát vétett.
A bíróság által megállapított tényállás szerint K-né J. J. nyíregyházi bírónő 2008-2009-ben különböző ellenszolgáltatások fejében kivételezett egy felszámoló céggel, amelynek vezetője, a későbbi másodrendű vádlott a bírónő lánya által vezetett betéti társaságtól bérelt irodát, s rendszeresen szállította autóval a bírónőt, intézte a befektetéseit, valamint az autójával kapcsolatos teendőket.
Volt rá példa, hogy a bírónő átvett felszámolásokkal kapcsolatos dokumentumokat a felszámolótól, és saját maga vitte be a bíróságra. A bírónőnek a törvényi szabályozás és a kollégiumvezető utasítása alapján egy 35-40 cégből álló listáról, ABC-sorrendben kellett volna kiválasztania azt a felszámoló céget, amelyik az adott ügyben eljár, ezzel szemben az első rendű vádlott legfeljebb 5-8 felszámoló céget választott ki, és kollégáit is megpróbálta befolyásolni annak érdekében, hogy ők is a kivételezett cégeket jelöljék ki a felszámolási eljárások lefolytatására.
Fórizs Ildikó, az ítélőtábla szóvivője elmondta, hogy az első fokon eljáró Debreceni Törvényszék 2014-ben K-né J. J.-t vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett kötelességszegés, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és hivatali visszaélés miatt hét év börtönbüntetésre ítélte, hét évre eltiltotta a közügyektől és öt évre a jogi foglalkozástól. A másodrendű vádlott vesztegetés és üzérkedés miatt öt év börtöntbüntetést, öt év közügyektől és foglalkozástól való eltiltást kapott. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére a büntetés súlyosbítása érdekében fellebbezett, míg a vádlottak felmentésért és enyhítésért fellebbeztek, így került az ügy a Debreceni Ítélőtáblára.
Fórizs Ildikó hozzátette, hogy az ítélőtábla azért helyezte hatályon kívül a nem jogerős ítéletet, mert törvénysértő volt a bizonyítási eljárásból kizárt titkos információgyűjtés eredményének közvetett felhasználása, több esetben pontatlan volt a tanúk kioktatása, valamint egy esetben az egyik vádlotthoz is azt követően intéztek kérdéseket, miután ő közölte, hogy nem óhajt kérdésekre sem válaszolni. Mindezek a szabálytalanságok összességükben megalapozatlanságot eredményeztek és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezéséhez vezetettek.
Az ítélőtábla végzése szerint az elsőfokú bíróságnak tisztáznia kell a közjogi mentességgel kapcsolatos kérdéseket az első rendű vádlott esetében, ismételten ki kell hallgatni a tanúkat, a törvénysértőnek tekintett bizonyítékok pedig nem használhatóak fel a megismételt eljárásban. Az ítélőtábla a bírónő házi őrizetét fenntartotta, a másodrendű vádlott esetében a lakhelyelhagyási tilalmat megszüntette. | Belföld: Újratárgyalják a hét év börtönre ítélt bírónő ügyét | A kötelességszegéssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolt, első fokon hét év börtönre ítélt K-né J. J. bírónő és társa ügyében a Debreceni Ítélőtábla tegnap hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet, s új eljárás lefolytatására utasította a Debreceni Törvényszéket. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/ujratargyaljak-a-het-ev-borotnre-itelt-birono-ugyet-1515457 | 2015-02-11 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Hogy mi történt? A Bayern München korábbi sztárja, az ukrán válogatottsági csúcstartó egy adománygyűjtő kampányban vett részt, amelynek során árverésre ajánlott fel egy aláírt mezt. A dressz - amelyet még a Zenit játékosaként viselt a kazah Kajrat Almati elleni barátságos meccsen - 700 ezer rubelért, azaz több mint 2,6 millió forintért kelt el. A szervezők közlése szerint a bevételek a Kurszki régió megsegítésére mentek, pontosan oda, ahol Ukrajna ellentámadást indított az orosz invázióval szemben.
A 2017 óta a Zenitnél edzősködő Timoscsuk exfeleségét sokkolta volt férje akciója.
- Anatolij nagyon kreatív tud lenni, ha arról van szó, milyen mélyre lehet süllyedni. Mindig talál új mélységeket. Engem már semmi nem lep meg vele kapcsolatban - mondta a TAZ című német lapnak a Münchenben élő Nagyezsda Navockaja, aki a volt férje egyesületét is okolta. - Anatolij azt csinálja, amit mondanak neki. Nyilvánvaló, hogy az akciót a klubja szervezte.
A nő - aki 2016-ban vált el Timoscsuktól - nem először szólalt meg az egykori futballista árulása kapcsán.
"Te is mindennap ukrán gyermekeket ölsz azáltal, ha egy étteremben ebédelsz, valahol vásárolsz vagy megtankolod az autódat, mert mindennap adót fizetsz azoknak, akik a te pénzedből rakétákat vesznek" - üzente korábban nyílt levélben az exének Nagyezsda.
Timoscsuk korábban azzal is magára haragította a honfitársait, hogy a háború szó helyett a "különleges katonai művelet" kifejezést használta.
- A tény, hogy nem beszéltem róla, nem jelenti azt, hogy támogatom, sem az ellenkezőjét. Mindenkinek megvan a maga véleménye. Az enyém az, hogy ez az egész nem ilyen egyszerű, így próbálok nem beszélni róla - fogalmazott.
Folytatódó szentpétervári szerepvállalásának egyébként következményei is lettek a hazájában: az Ukrán Labdarúgó-szövetség etikai és fair play bizottsága 2022-ben gyakorlatilag Timoscsuk teljes "életművét" megsemmisítette, az összes válogatottságát törölték a nyilvántartásból, megfosztották az Ukrajnában szerzett címeitől, illetve visszavonták a pro licences edzői bizonyítványát is. | Milliókkal támogatja az orosz katonákat az ukrán focilegenda | Nem csitulnak a kedélyek Anatolij Timoscsuk körül, akit a hazájában árulónak tartanak. A 144-szeres korábbi válogatott labdarúgó amiatt vált nem kívánatos személlyé Ukrajnában, hogy az oroszok elleni háború kirobbanása után is megtartotta másodedzői állását a szentpétervári Zenit csapatánál, egy közelmúltbeli akciójával pedig olajat öntött a tűzre. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sport/timoscsuk-ukrajna-arulo-oroszok-tamogatas/nzg3yf8 | null | true | null | null | Blikk |
Kb. ez lesz a koncepciója a The Bye Bye Man című horrornak, amelyből kiderül, hogy az emberi gonoszság igazából nem valami, hanem valaki. Előzetes.
A horror műfajában legutóbb a hazánkban február elején bemutatott A fiú című démoni babás alkotással jelentkező STX Entertainment következő félelmetes produkciójaként közeleg a The Bye Bye Man című mozi, amely a most megjelent első előzetese és a szinopszisa alapján ritka nagy baromságnak ígérkezik.
A Down on the Waterfront című 1993-as rövidfilmjéért Oscarra is jelölt Stacy Title mozija arra az elképzelésre fog építeni, hogy a gonoszság negatív energiája valójában ebben a Bye Bye Man fedőnevű rémben manifesztálódik a világban, aki viszont éppen ezért olyan nagy rohadék, hogy ha valahol valaki kimondja a nevét, vagy akárcsak rágondol, ő rögvest ott terem és kivonja az illetőt a forgalomból. A horrorfilm pedig azoknak a szerencsétlen fiataloknak a története lesz, akik erre a nagy egyetemes igazságra rájönnek és miután ennek következtében nem fogják tudni kiverni a fejükből a mumusszerű Bye Bye Mant, ezért az természetesen szépen sorban elkezdi levadászni őket.
Az ismeretlen fiatal színészek, illetve Douglas Smith, Carrie-Anne Moss, Michael Trucco és Doug Jones mellett a legendás Faye Dunaway alkotta szereplőgárdával készülő The Bye Bye Man június 3-án fog debütálni az amerikai mozikban. | A mumus csak azokat nyírja ki, akik hisznek benne | Kb. ez lesz a koncepciója a The Bye Bye Man című horrornak, amelyből kiderül, hogy az emberi gonoszság igazából nem valami, hanem valaki. Előzetes. | [
"carrie-anne moss",
"doug jones",
"douglas smith",
"faye dunaway",
"horror",
"michael trucco",
"mozi",
"stacy title",
"the bye bye man",
"trailer"
] | 0 | http://24.hu/kultura/2016/04/09/a-mumus-csak-azokat-nyirja-ki-akik-hisznek-benne | 2016-04-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Tehát van egy, az az egy szavazatuk, választók és választhatók. De semmilyen választott vagy kinevezett politikai funkciójuk nincsen. Tehát annyi joguk van tárgyalni bürokrata Ursulákkal, péniszzongorista elnökökkel, mint bármelyikünknek, akinek semmilyen politikai funkciónk nincsen azontúl, hogy választók és választhatók vagyunk.
Nem mondom, hogy egy senki ez a Soros, hiszen akkor a gyári munkás vagy jómagam is csak egy senki lennék. Nem, ők nem senkik, ők csak egyek közülünk, akiknek nincsen semmilyen politikai hatalmi pozíciójuk.
Akkor miért van mégis? Mert megvettek, megzsaroltak, megfélemlítettek embereket, akik ezek után felruházták őket hatalommal. De ők nem választott vezetők, ők nem egy politikai hatalmi struktúra részei, hanem a politikai hatalmi struktúrához kapcsolódó gazdasági maffia vezetői. A Soros-klán jelentős tényező, de nem olyan értelemben, mint bármely - akár szimpatikus, akár nem, de - megválasztott politikai vezető.
Akkor hogyan lehet, hogy a francia elnök külön elnöki vacsorán fogadja a Soros-klán trónörökösét? Hogyan lehet, hogy a trónörökös ott van a demokraták legfontosabb rendezvényein? Ki tudja. Talán bevásárolták magukat? Talán megvették ezeket a pártokat, embereket?
Már csak egy kérdés maradt, az a Soros Alex, aki csak hatalmon lévő politikusokkal tárgyal, Ukrajnában miért az elnöki hivatal vezetőjével cimborál? | A Soros-klán nem része a hatalmi struktúrának, mégis parancsokat osztogatnak | Sokszor hallottuk már, de egyszer is elgondolkodtunk rajta, hogy valóban ki is Soros Alex vagy a Soros-klán generálisa Soros György? Azontúl, hogy egy amerikai baloldali oligarcha. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/poszt-trauma/2024/09/a-soros-klan-nem-resze-a-hatalmi-strukturanak-megis-parancsokat-osztogatnak | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Miközben a Népszabadságot bezáró osztrák Heinrich Pecina milliárdokat keresett azzal, hogy a magyar médiapiacon Fidesz-közeli körökkel üzletelt, az MSZP és környezete meglepően olcsón adott túl és így százmilliókat bukott maradék médiaérdekeltségein az elmúlt években. Pedig ezek jelentős része is vagy éppen Pecinához, vagy közvetlenül a fideszes médiabirodalomhoz került.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, hány milliárdot vitt haza Heinrich Pecina a NER-média körüli ügyletekbőlA médiában több üzletet is kötött Mészáros Lőrinccel a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina, aki számításaink szerint igencsak vaskos haszonnal szállt ki ezekből a bizniszekből.
Százmilliókat buktak a Népszabadságon
Ezzel a szocialisták amellett, hogy lényegében a teljes pártmédiájukat felszámolták, még muníciót is adtak a Fidesznek, amikor az osztrák kormányválság miatt a magyar kabinetnek is kínossá vált Pecina. Az osztrák befektető neve ugyanis legutóbb abban a videóban került elő, amelyben Heinz-Christian Strache azóta leváltott alkancellár arról értekezett, milyen jó lenne, ha egy orosz milliárdos megvenné neki az egyik legfontosabb helyi bulvárlapot. Pecina mint lehetséges ügyintéző merült fel, aki Magyarországon már csinált hasonló üzleteket.
Az üzletembertől a mostanra a fideszes médiabirodalom központi cégévé váló Mediaworksöt (MW) és a több megyei lapot kiadó Inform Mediát egyaránt Mészáros Lőrinc vette meg, és Pecina ezeken az üzleteken – ahogy erről korábbi cikkünkben írtunk – közel 4 milliárd forintot kereshetett. A nagyobb falat a Mediaworks volt, amit az osztrák vállalkozó gründolt, és amely – mielőtt Pecina átadta volna az egész csomagot Mészáros Lőrincnek – megszüntette egyik zászlóshajóját, a Népszabadságot.
Itt jöttek képbe a szocialisták, az osztrák üzletember ugyanis, amikor összehozta a Mediaworksöt,*Erre az teremtett lehetőséget számára, hogy a 2010-es évek elején a magyar hatóságok nem hagyták jóvá a svájci Ringier és a német Axel Springer magyar érdekeltségeinek összeolvadását, csak akkor, ha néhány lapot kiszórnak a portfólióból. Ilyen volt mások mellett a Népszabadság, a Nemzeti Sport, a Világgazdaság és több megyei újság is. Ezeket szerezte meg a Mediaworks. még nem birtokolta teljes egészében a Népszabadság kiadóját.
A legnagyobb közéleti napilapban 27 százalékot meghaladó részesedése volt az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítványnak.
Az akkor éppen MSZP-s politikusok által irányított szervezet azonban 2015-ben túladott a paketten. Méghozzá jóval olcsóbban, mint amilyen értéken nyilvántartották a részesedést. Az alapítvány beszámolója alapján úgy tűnik, hogy 100 millió forint lehetett a vételár, amivel 260 milliót buktak*A tulajdonhányad könyv szerinti értékéhez képest..
Sok vagy kevés 100 millió forint?
Ennél eredetileg még a vevő is többre értékelte a Népszabadságot: a MW a korábbi 70 százalékos részesedést 854 millió forinton tartotta nyilván, azaz elvileg nagyjából ennyiért is vette*A cég a befektetett eszközöket tényleges beszerzési értéken aktiválta, majd ezeket utólag módosította, itt azonban korábbi módosításra a beszámolókban semmi nem utalt., amiből az alapítvány részesedésére 330 millió forint körül érték adódott volna*Más kérdés, hogy 2015 végén az MW is jelentős értékvesztést számolt el a Népszabadság Zrt.-re, amely azonban még ekkor is többet ért, mint amennyiért a Szabad Sajtó Alapítvány túladott rajta.. Elég nehéz belőni, hogy a Mediaworks értékelte korábban felül vagy az alapítvány alul a lapot. Az biztos, hogy Heinrich Pecina ügyleteiben viszonylag ritkán vásárol túlárazottan, a MW-n is közel 3 milliárd forint körül kereshetett, amikor végül túladott rajta. Furcsa lenne, ha pont ennek az egy elemének az értékét becsülte volna durván felül.
Olyan piaci tranzakciót sem könnyű összehasonlítási alapnak találni, ahol teljesen reális lehetett az ár, hiszen a médiában az elmúlt időszakban főleg politikaközeli körök adták-vették a lapokat, így azoknak inkább a politikai, mint az üzleti értéke számított. Mindenesetre valamivel több mint egy évvel később Schmidt Mária családi cége 240 milliót fizetett a Figyelőért, ami ugye hetilap volt, és már ekkor is csak nagyjából negyed-ötödannyi fogyott belőle, mint Népszabadságból, a következő egy évben pedig ezt is sikerült lefelezni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen irracionálisan költ el milliárdokat az állam a sajtóbanVan olyan lap, aminek minden egyes eladott példányában ötször annyit hirdetett el az állam, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte.
A napilapok közül pedig a Napi Gazdaság cserélt gazdát a korábbi években két ízben is. Először a Századvég vette meg valószínűleg 70 millió forintért, majd a fideszes médiabirodalom jelenlegi vezetőjéhez, Liszkay Gáborhoz került, a céges beszámolók alapján nagyjából 150 millió forintos áron. Auditált adatok híján azt nem lehet tudni, hogy a Napi Gazdaságból ekkor mennyi fogyott, de vélhetően jóval 10 ezer alatt volt a példányszám. Majd azt követően is ott maradt, hogy a Magyar Nemzettől látványosan távozó, és ezzel a G-napot is előidéző Liszkay vezetésével Magyar Időkké alakították az újságot. Utóbbi példányszáma az állami megrendelésekkel együtt a csúcson is valószínűleg 8 ezer alatt maradt, szemben a Népszabadság 2015-ös 40 ezrével.
A Népszabadsághoz hasonló példányszámban fogyó, viszont az országos napilappal ellentétben többnyire nyereségesen működő megyei újságok pedig milliárdokért cseréltek gazdát. Igaz, itt csomagokat adtak-vettek a jellemzően kormányközeli üzleti körök.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy nem csinált különösebben jó üzletet a 100 milliós eladással a Szabad Sajtó Alapítvány.
Puch Lászlótól Mészáros Lőrinchez
Mindenesetre az MSZP-közeli körök a Népszabadság-pakett eladása után sem maradtak sokáig média nélkül. A gyakran csak a párt egykori pénztárnokaként emlegetett Puch László osztrák cége egy elég zavaros Fidesz-közeli és külföldi médiaköröket is érintő tárgyalássorozatot követően 2016 decemberében vette meg a Népszavát és a Vasárnapi Híreket kiadó XXI. Század Média Kft.-t, illetve a főleg a Szabad Föld című hetilap miatt értékes Mezőgazda Kiadót.
A teljes pakkért nagyjából 1,1-1,2 milliárd forintot fizethetett az új tulajdonos,
a Horizont Handels and Industrie AG, a nagyobb tétel azonban – elsőre talán meglepő módon – a Mezőgazda volt. A vételárat természetesen nem hozták nyilvánosságra, de a különböző vagyoni értékű jogok 980 millió forintért kerültek be a cégbe, Puchék pedig a jogok, és – az addig üres – kiadócég átvételével egy időben 990 milliós tőkeemelést hajtottak végre a vállalatban.
Azaz közel 1 milliárdot költöttek a vidék családi hetilapja szlogennel futó Szabad Földre, illetve az egyéb, szintén ehhez a portfólióhoz tartozó kiadványokra, mint a Vidék Íze, a Diéta vagy éppen a Fitnesz.
A befektetés első ránézésre nem tűnt rossznak, hiszen az új tulajdonos már az első teljes év után 157 milliós osztalékot vett ki a társaságokból, alig fél évvel később pedig osztalékelőlegként további 125 milliót.
Majd a megszavazott osztalékelőleg kifizetése után pár héttel Puchék hirtelen úgy döntöttek, hogy eladják az egész kiadót az éppen formálódó fideszes médiaalapítványnak. Egészen pontosan az akkor már Mészáros Lőrinchez tartozó Mediaworksnek, amely aztán ingyen továbbadta az alapítványnak. Az MW azonban így is feltüntette beszámolójában, hogy mennyit fizetett a Mezőgazdáért. Eszerint a vételár nagyjából 635 millió forint lehetett, ami azt jelenti, hogy az egykori MSZP-pénztárnoknak végül nem jött vissza a teljes befektetés.
A kiadón ugyanis a kivett osztalékkal együtt is csak 888 millió forintot keresett, miközben előzetesen ennél 100 millióval többet tettek bele.
Lehet ezen nyerni is
A forgatókönyv a XXI. Század Média Kft.-nél is elég hasonló volt, azzal a két apró különbséggel, hogy itt nem Mészáros Lőrinc volt a vevő, és jó eséllyel ezen nem is vesztett a Horizont Handels. A cégbe átvételkor 110 millió forintnyi tőkét tettek, ez pedig már az első évben visszajött, hiszen 2017 után 240 milliós osztalékot fizetett a társaság. Majd szűk egy évvel később, 2019 márciusában Puchék eladták a kiadót egy Leisztinger Tamáshoz köthető vállalatnak, ám még a változás bejegyzése előtt három nappal gyorsan megszavaztak a 2018-as év után is 361 millió forintnyi osztalékot.
Az ügyletekről a Horizont AG-t, illetve Szabad Sajtó Alapítvány képviselőjét is megkérdeztük, válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk. | Alamizsnáért passzolta le médiáját az MSZP és volt pénztárnoka a Fidesznek | Úgy tűnik, hogy az MSZP alapítványa és volt pénztárnoka is vesztett azokon az ügyleteken, amelyek a Népszabadság bezáráshoz és több lap fideszes bekebelezéséhez vezettek. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190625/alamizsnaert-passzolta-le-mediajat-az-mszp-es-volt-penztarnoka-a-fidesznek/ | 2019-06-25 05:27:00 | true | null | null | G7 |
A Concerto Budapest koncertfilmje nyerte a velencei televíziós fesztivál (Venice TV Awards) Arany Oroszlán díját az előadó-művészeti alkotások kategóriájában.
A filmet a Concerto Budapest és a Kremerata Baltica 2019. december 4-i közös koncertjén vették fel a Müpában. A két zenekar, valamint Keller András és Gidon Kremer főszereplésével készült, mintegy kétórás film megalkotásában a hagyományos koncertfelvételeknél szokásos televíziós felvételi technika mellett külön filmes stáb is részt vett – közölte a zenekar kedden az MTI-vel.
Az olaszországi velencei televíziós fesztiválra a világ minden részéről beküldött televíziós alkotások 16 kategóriában mérkőztek meg ebben az évben, valamennyi kategóriában csak egy alkotást díjaznak.
A zenekar szerint a fesztivál és a mezőny súlyát jól érzékelteti, hogy például a legjobb tévésorozat kategóriában a Paolo Sorrentino által rendezett, a Sky, az HBO és a Canal+ koprodukciójában Jude Law főszereplésével készült Az új pápa című sorozat nyerte az Arany Oroszlán díjat. | A Concerto Budapest koncertfilmje nyerte Velencében az Arany Oroszlánt | A Concerto Budapest koncertfilmje nyerte Velencében az Arany Oroszlánt - A Müpában készült felvétel érdemelte ki a velencei televíziós fesztivál díját az előadó-művészeti kategóriában. | [
"arany oroszlán",
"velencei fesztivál",
"concerto budapest",
"komolyzene",
"keller andrás",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/2020/09/29/magyar_koncertfilm_nyert_arany_oroszlant | 2020-09-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Országgyűlés 132 igen 38 nem és 1 tartózkodás mellett felfüggesztette Csárdi Antal mentelmi jogát. A politikus még nyáron az LMP tagjaként több aktivistával együtt elállta a Samung gödi akkugyárának egyik bejáratát.
Csárdi szerint a gödi Samsung-gyár termelését csökkenteni kellett volna, ezért mentek oda júniusban más LMP-s aktivistákkal, hogy lezárják az odavezető bejáratokat. A bíróság korábban ugyanis kimondta, hogy nem rendelkezik a gyár a megfelelő környezethasználati engedéllyel. Éppen ezért a kormánynak kellett volna intézkednie, mivel ez elmaradt, Csárdiék léptek az ügyben. A történet akkor azzal ért véget, hogy Csárdi Antalt és az aktivistákat is a rendőrök vezették el az útból.
Csárdi szerint nem áll fent a szabálysértési tényállás, azt mondta, a mentelmi jogról szóló szavazásnak "egyetlenegy vesztese lesz, az pedig a magyar demokrácia". | Felfüggesztették Csárdi Antal mentelmi jogát | Csárdi Antalét felfüggesztették, egy rágalmazási ügy miatt Pócs Jánosét viszont nem. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/21/felfuggesztettek-csardi-antal-mentelmi-jogat | null | true | null | null | 444 |
Hétfő reggel arról számolt be a Blikk, hogy Szijjártó Péter olyan helyre megy, ahol magyar külügyminiszter még nem járt. Úgy tűnik, nem kellett sokat várni, hogy fény derüljön a titokra: ismét posztolt a külügyminiszter..
Rövid éjszaka után a fedélzeten, érkezés Egyenlítői-Guineába. Hamarosan kezdünk!
- jelentkezett be Malabo fővárosból a külügyminiszter. | Kiderült a titok: ide utazott Szijjártó Péter az éjjel | Szijjártó Péter sejtelmes bejegyzést közölt az éjszaka: a külügyminiszter közölte, olyan helyre megy, ahol magyar külügyminiszter még nem járt, de ennél többet nem tudtunk meg. Most azonban kiderült a nagy titok, újra bejelentkezett Szijjártó. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/szijjarto-peter-egyenlitoi-guinea/81qjq2g | null | true | null | null | Blikk |
A szombat esti díjkiosztón az Arany Bengáli Tigrist Fehér Károly, a film producere és Vecsei Kinga főszereplő vették át.
Az összegzés szerint a november 14. és 21. között 61 országból 149 filmet vonultatott fel a kalkuttai filmfesztivál, amely India legfontosabb nemzetközi filmes eseményeinek egyike.
"Az, hogy a miénktől ennyire távoli kultúrában is utat tör magának a Szerdai gyerek, döbbenetes és megható számomra. Azt remélem, a hazai közönség is szeretni fogja a filmünket"- reagált a hírre Horváth Lili, aki közben a stockholmi filmfesztiválon mutatta be alkotását.
A magyar mozikban december 3-tól lesz látható a Szerdai gyerek a Wednesday Group forgalmazásában.
A Szerdai gyerek hőse az állami gondozásból frissen kikerült 19 éves Maja (Vecsei Kinga), aki önsorsrontó hajlama ellenére azért harcol, hogy négyéves fia felügyeleti jogát megszerezze, mert nem akarja, hogy a gyerek sorsában a sajátja ismétlődjön meg. Önmagával folytatott küzdelmei egy váratlan lehetőséghez és egy szokatlan új szerelemhez vezetik. Maja, aki ahhoz szokott hozzá, hogy mindenben gyereke apja (Antal Zsolt) döntsön helyette, először találkozik olyan férfival (Thuróczy Szabolcs), aki bízik benne. A régi megszokásoktól azonban nem egyszerű szabadulnia.
A Szerdai gyerek sikere egy jórészt elsőfilmesekből álló fiatal kreatív csapat közös munkájának eredménye. Horváth Lili rendezőn és Vecsei Kinga főszereplőn kívül ez az alkotás a nagyjátékfilmes bemutatkozása többek közt Fehér Károly producernek (Popfilm), Szabó Dániel vágónak és Maly Róbert operatőrnek is. A Szerdai gyerek zeneszerzője Presser Gábor, hangmérnöke Várhegyi Rudolf, koproducere Henning Kamm és Pataki Ági.
Az alkotás a Magyar Nemzeti Filmalap és a Filmförderung Hamburg Schleswig-Holstein támogatásával készült, nyert már díjat A Karlovy Varyban és Cottbusban is.
19:30 Feliratkozom | Fődíjat nyert Horváth Lili filmje a kalkuttai nemzetközi fesztiválon | Horváth Lili első mozifilmje, a Szerdai gyerek nyerte a legjobb mozgóképnek járó Arany Bengáli Tigris díjat a kalkuttai nemzetközi filmfesztiválon - tájékoztatta vasárnap a Magyar Filmunió vasárnap az MTI-t. | [
"kultúra"
] | 0 | https://infostart.hu/kultura/2015/11/22/fodijat_nyert_horvath_lili_filmje_a_kalkuttai_nemzetkozi_fesztivalon-776631 | 2015-11-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Afrikai futamról tárgyalnak Marokkóban és a Dél-Afrikai Köztársaságban a Forma-1 tulajdonosai. Sean Bratches, az autós gyorsasági világbajnokság marketingigazgatója csütörtökön azt mondta, Marrákesben, illetve a dél-afrikai Kyalami versenypálya üzemeltetőivel egyeztetnek arról, hogy vendégül lássák a mezőnyt.
"Ez egy olyan piac, amelybe szeretnénk belépni" - fogalmazott a sportvezető egy sajtóreggelin. Hozzátette: Afrika kivételével minden lakott kontinensen van már F1-es futam.
"Nagyon előremutató beszélgetéseket folytattunk a dél-afrikaiakkal, de Marokkó is érdeklődőnek bizonyult. Nagyon fontos számunkra ez a projekt"
- nyilatkozta Bratches.
Mindkét említett ország volt már korábban vb-helyszín: Casablanca 1958-ban adott otthont futamnak, a dél-afrikaiak pedig az 1960-as évek első felében East Londonban, majd 1967 és 1993 között húsz alkalommal Kyalamiban fogadták a világ legjobb pilótáit.
A Forma-1 vezetősége kedden jelentette be, hogy a mezőny 35 év után jövőre visszatér Hollandiába, és lesz verseny jövőre Vietnamban is. A mostani idény végén a mexikói, a német, a spanyol és a brit helyszínnek jár le a szerződése. Ennek kapcsán Bratches kijelentette: 21 futamot szeretnének a 2020-as vb-idényben is.
Afrikából Marokkó és a Dél-Afrikai Köztársaság mellett korábban Ruanda és Nigéria is jelezte, szívesen rendezne Forma-1-es futamot.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás | Az afrikai kontinensre is beköltözne a Forma-1 | Két országgal tárgyalnak a Forma-1 tulajdonosai. | [
"forma-1",
"sport",
"afrika"
] | 0 | https://infostart.hu/sport/2019/05/16/az-afrikai-kontinensre-is-bekoltozne-a-forma-1 | 2019-05-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A budapesti Madách Imre Gimnázium a honlapján arról tájékoztatta a szülőket és a diákokat, hogy a digitális eszközöket - (iskolai) laptop, mobiltelefonok - a tanítás előtt (a rendelet 5. §-át alkalmazva) nem veszik el. Mint írták: "iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. Bármelyik órán sor kerülhet az eszközök alkalmazására, így életszerűtlen lenne az állandó beadás-kivétel"
A Hírklikk annak járt utána, hogy megteheti-e ezt a gimnázium.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagjaként a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének véleményét tolmácsolta. Ők úgy vélik, hogy ezt a gimnázium megteheti, mégpedig a Madách Gimnázium által is említett rendelet alapján. Sőt annak az 5. §-át alkalmazva ki is játszható a 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet.
Maga az 5.§ így szól: "Az Nkt. 24. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyezést az igazgató vagy a pedagógus végzi a tanulmányi rendszerben, azzal, hogy rögzíti a) a birtoklás és a használat célját, b) az engedély érvényességének időtartamát (tanóra, foglalkozás, tanítási év), továbbá c) a birtokolható tárgyat."
A PDSZ azt javasolja, hogy ezt kell használni, adjanak ki ilyen engedélyeket, és akkor nem kell beszedni az eszközöket.
A kérdés az, nem áll-e fenn az a veszély, hogy - mint a polgári engedetlenség esetén - retorzió éri az iskolát emiatt a tankerület vagy az államtitkárság részéről? Nagy Erzsébet szerint nem, mert itt megvan a jogszabályi hely. Csak az lenne a jó, ha ezt alkalmaznák az iskolák, és nem azt mondanák, hogy ellenállnak, hanem kiadnák az engedélyt minden pedagógusnak.
A PDSZ választmányi tagja azt is elmondta, egyébiránt a teljesítményértékelésben a "pedagógusmunka minősége, eredményessége" sornál szerepel, hogy a pedagógus a tanóráin rendszeresen használja a digitális eszközöket, és a digitális tananyagtartalmakat. Azért a magyar iskolák többségére még az a jellemző, hogy a tanteremben csak egy tábla és a kréta van, sehol valamilyen digitális eszköz. Az ilyen termekben nehéz dolga lenne a pedagógusnak, ha a digitális eszközöket, meg a digitális tartalmakat akarná használni. Ennek ezen esetekben egy módja van, ha azt kéri a gyerekektől, vigyék magukkal a mobiljukat. Vagyis a telefon náluk munkaeszköz.
Mindenesetre - bár az általános szabály szerint be kellene gyűjteni akárhogy is a telefonokat - az egy járható út, hogy az 5.§ kiskapuját kihasználva, továbbra is a házirendben szabályozhassák, illetve a pedagógus határozhassa meg a mobilok használatát. Akkor pedig nincs a hercehurca a begyűjtéssel, kiadással, felügyelettel.
Azt is tudni a hírekből, hogy pár nappal az új tanév elindulása előtt vannak iskolák, amelyek még mindig nem tudják, hogyan fogják beszedni, raktározni az okostelefonokat, egyéb digitális eszközöket, hogyan valósítják meg a mobil- és okostelefonok használatát korlátozó rendeleti előírásokat - vetettük fel. Nagy Erzsébet szerint nagyon sok ilyen iskola van, és azon megy a vita, hogyan lehet ezt a kérdést megoldani. Nekik is csak azt tudja ajánlani, alkalmazzák az említett rendelkezést. Ha minden pedagógus közli, hogy bizonyos óráin ő használja a mobiltelefont, akkor értelmetlenné válik a beszedés, és még a rendelettel is szinkronban vannak.
"Megteheti a Madách Imre Gimnázium és az összes többi gimnázium is, hogy nem szedi be a mobilokat, digitális eszközöket, sőt, mi kifejezetten biztatnánk is az iskolákat, hogy éljenek a 245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet 5.§ adta lehetőséggel - erősítette meg Nagy Erzsébet szavait Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) oktatással foglalkozó jogásza. Megjegyezte, ez nem egy kiskapu olyan értelemben, hogy nem kell nagyítóval keresni, hol van a kilépési lehetőség ebből az egész tilalmi rendszerből. Ezt ugyanis maga a jogszabály lehetővé teszi. Ez egy kapu, amellyel az iskolák kiiratkozhatnak abból a tilalomból, amit most a kormányzat megpróbál rájuk erőszakolni.
Zeller Judit hozzátette: "ehhez nyilván kell az igazgató és a pedagógusok együttműködése, mert ez az 5.§ azt mondja, az igazgató, vagy a pedagógus adhat engedélyt arra, hogy a szóban forgó tárgyakat (mobiltelefon, laptop, tablet) a gyerekek használhassák. Vagyis nyilván kell hozzá egy támogató tanári környezet, ugyanakkor a szülök és a diákok összefogása is, az, hogy náluk ki tudják használnia ezt a kilépési lehetőséget. Vagyis az egész kérdést aktívan ők is befolyásolhatják.
A szülők és a diákok közösségének ott is aktív szerepe lesz, amikor meghatározzák a tiltott tárgyak leadási, visszaadási mechanizmusának részletes szabályait. Ezt ugyanis a házirendekben kell majd szabályozni, és mielőtt annak egy módosítását elfogadják, előtte véleményeztetni kell az iskolaszékkel - amiben részt vesznek a szülők -, illetve a diákönkormányzattal. Vagyis van arra lehetőség, hogy a szülők és a diákok is aktívan tegyenek azért, hogy a tiltó szabályozást oldja fel az ő iskolájuk.
Az iskolákat ezért nem érheti retorzió - tette hozzá Zeller Judit -, jogi értelemben maga a rendelet ad lehetőséget rá. A rendelet azt mondja, hogy egészségügyi, vagy pedagógiai okból használhatók ezek az eszközök, de mindkettő nagyon tág kategória. Pedagógiai indok lehet az is, hogy például a pedagógus azt mondja, szeretné, hogy a gyerekek megismernék a különböző internetes tartalmakat, vagy azt szeretné, hogy akár a napköziben, akár a szünetben tudják ezeket az eszközöket használni.
Zeller Judit szerint a Madách is ezt juttatta kifejezésre. Ahogy azt is, hogy a gyerekeket azért az életre neveljük, és az élet pedig az okos eszközök, az internet használatának irányába megy. A tilalom pont elveszi tőlük a lehetőséget, hogy szabadon hozzáférhessenek az iskolában.
A TASZ jogásza szerint az már pedagógiai, pszichológiai, akár neveléstudományi kérdés is, hogy mik az előnyei és a hátrányai az okoseszközök használatának. De azért a világtörténelem azt mutatja, azzal, hogy megtiltottunk valamit, soha nem lehetett megoldani a problémát. Itt is épp erről van szó. Azt látjuk, hogy számtalan helyen - nem csak az oktatásban, de ott most kifejezetten - tilalmakkal, tiltásokkal próbál problémákat orvosolni a kormány. Holott inkább meg kellene tanítani a gyerekeket arra, hogyan lehet biztonságosan, okosan és hatékonyan használni ezeket az eszközöket, mik a veszélyei és milyen óriási a haszna. Ahelyett, hogy ezt vállalná egy szabályozás, vagy, hogy az iskolában igenis legyen internet-tudatoságra, az adatvédelemre, a technikai eszközök használatára vonatkozó képzés, inkább betiltják ezeket az eszközöket.
Az, hogy nincs rendesen szabályozva, hogy az egyes iskolák hogyan fogják beszedni, raktározni az okos eszközöket, az elsősorban a pedagógusokat sújtó újabb teher képét vetíti előre. Ha például csak egy ezer fős gimnáziumot veszünk - márpedig vannak ilyenek -, még, ha 150 gyerek hiányzik is, 850 diáktól akkor is be kell szedni a telefont. Ez azért többek munkakapacitását le fogja kötni, amit más, egyéb feladatoktól vonnak el.
Zeller Judit azt is megvilágította, a telefonok beszedéséhez és a visszaadás adminisztrálásához nem adott támpontot, segítséget a rendeletben a kormány, hanem azt mondta, ezt a feladatot mindenki csinálja meg. Tulajdonképpen úgy, ahogy tudja, majd a házirendben ezt rendezni kell.
Szilágyi Kitti, a Civil Bázis elnökségi tagja elmondta a szervezet véleménye szerint minden intézménynek meg kell adni a lehetőséget, hogy kitalálja a digitális eszközök esetleg beszedését, tárolását, használatát. Azzal mélységesen egyetértenek, hogy az intézményeknek a helyes használatot kell megtanítani, mert attól, hogy ezeket kitiltják az iskolából, a való életben a gyerekek találkoznak ezekkel az eszközökkel. Ugyanakkor a Civil Bázis úgy gondolja, hogy mindaddig, amíg nincsenek megfelelő gépek, wifi hálózat, nincs megfelelő infrastruktúra kialakítva ahhoz, hogy saját eszközök nélkül is tudjanak működni az órák, az okos eszközök beszedéséhez nincs elég személyzet, és a tárolásukat sem lehet sok esetben megoldani, egy esetleges lopás, vagy károkozás esetén a felelősség az intézményt, illetve a pedagógust fogja sújtani. Szilágyi Kitti leszögezte azt is, jelenleg egyetlen intézménynek sincs olyan költségvetése, amiből erre jutna.
Bár Szilágyi Kittivel még azelőtt beszélgettünk, mielőtt kirúgták a Madách Gimnázium igazgatóját, a Civil Bázis elnökségi tagja emlékeztetett rá, hogy már a nyáron nagyon sok olyan igazgatónak, aki a legkisebb mértékig is meghagyta a pedagógusok szabadságát, nem hosszabbították meg a pályázatát. Úgy vélte, ez a bosszúhadjárat folytatódni fog a későbbiekben is. A legkisebb mértékű ellenállás esetében is lesznek olyan a pontok, ahol példát fognak statuálni. Megjegyezte: "minden tiszteletem azoké, akik ennek ellenére kiállnak. A Civil Bázis mindenki szabadságáért ki fog állni, a szabad döntés joga megillet minden embert!" | A legkisebb mértékű ellenállás esetén is példát statuál a kormány | Egy kormányrendelet (245/2024. (VIII. 8.) – annak is 5.§-a – teszi lehetővé, hogy a gimnáziumokban ne szedjék be a mobilokat, digitális eszközöket. Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) oktatással foglalkozó jogásza szerint ez egy kapu, amely lehetővé teszi, hogy az iskolák kiiratkozzanak abból a tilalomból, amit megpróbál rájuk erőszakolni most a kormányzat. A Madách Imre Gimnázium csak ezzel a lehetőséggel élt, a Belügyminisztérium azonban azonnali hatállyal kirúgta az igazgatóját. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/a-legkisebb-merteku-ellenallas-eseten-is-peldat-statual-a-kormany/529337 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A nyáron már majdnem megtörtént, de az ESPN szerint a hét végére tény lesz belőle: Alexis Sánchez elhagyja az Arsenalt, és a Manchester City játékosa lesz. A chilei támadónak a nyáron lejár a szerződése az Arsenalnál, és mivel jó ideje nem történt közeledés a játékos és a londoni klub vezetősége között, így a mostani fejlemény nem mondható nagy szenzációnak.
Hírértéke persze nagyon is van, hiszen az Arsenal az egyik legjobbját veszti el, aki minden angliai idényében eljutott legalább 13 gólig, tavaly speciel 24-gyel zárt,
amivel a harmadik lett Harry Kane (29) és Romelu Lukaku (25) mögött a góllövőlistán.
Az Arsenal 35 millió fontot jelölt meg vételárként, de a City első körben ennél kevesebbet fizetne, úgyhogy lesz majd alkudozás.
A City hatalmas fölénnyel, 15 ponttal vezeti a Premier League-et, úgyhogy a bajnoki címet már nehezen tudja elbukni, de ezen kívül még a Ligakupában, az FA-kupában és a BL-ben is versenyben van a csapat, amely térdsérülés miatt másfél hónapra elvesztette a brazil Gabriel Jesust, Sánchez érkezése pedig megkönnyíti Josep Guardiola helyzetét, akinek jelenleg Sergio Agüero maradt az egyetlen bevethető csatára.
Az egyik legnevesebb fogadóirodánál már most is a Manchester City a legesélyesebb a BL-győzelemre, Sánchezzel pedig még nagyobb tervei lehetnek az eddig az elődöntőnél messzebbre nem jutó klubnak. | Az Arsenal-drukkerek beletörődhetnek, hogy ezt a csatát elbukták | A Manchester City pedig tovább turbózza eddig sem éppen vékonyka keretét. | [
"sport",
"foci",
"angol foci",
"premier league",
"átigazolás",
"arsenal",
"manchester city",
"alexis sánchez",
"alexis sanchez"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2018/01/09/az-arsenal-drukkerek-beletorodhetnek-hogy-ezt-a-csatat-elbuktak | 2018-01-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Karácsony Gergely: Minden hazugság volt, amit a kormányt az elmúlt években ígért a budapestieknek
Minden, de tényleg minden hazugság volt, amit a kormányt az elmúlt években ígért a budapestieknek. Nem lehet máshogy olvasni a tegnap esti Magyar Közlönyt, amiből kiderül: a kormány kiradírozta, eltörölte, megszüntette, kukába dobta az elmúlt években elkezdett és tervezett budapesti fejlesztéseket - írta Karácsony Gergely főpolgármester szerdán a Facebook-oldalán.
Mint írta: "főleg választási kampányok közeledtével tobzódtak a kormány emberei a látványtervekben, ide gyorsvasút, oda szuperkórház, amoda égig érő vascsicsergő. Becsapták a saját embereiket is, akik ezeket a terveket képviselték. Minden hazugság volt. A hamarosan kezdődő választási kampánynak tehát a kiindulópontja ez: a budapestieket átveri a kormány." Hozzátette: voltak a kormány tervei között olyan fejlesztések, amelyeket vitattak és voltak, amelyeket teljes mellszélességgel támogatnak. "Mindegyik megy a kukába. Elköltöttek tervekre, látványrajzokra sok-sok milliárdot az adófizetők pénzéből. Legalább 5 milliárd forintnyi közpénz megy most a kukába. Lefolytattak, lefolytattunk rengeteg egyeztetést, dolgoztak ezen szakemberek százai és civilek is sok éven át. Az elvégzett munka is megy a kukába. A kormány ki akarja kukázni Budapestet. Rajtunk, budapestieken áll, hogy ezt engedjük-e."
Szerinte "ez a kormányzati radírozás nem más, mint annak beismerése, hogy nagy bajban a magyar költségvetés és a gazdaság. Az inflációt, a reálbércsökkenést nem sikerül »legyalulni«, »fülön ragadni«, »lebirkózni«, »letörni«. A budapesti fejlesztéseket már igen. Pedig biztos nem a fejlesztések leállításával kellene kezelni az okozott gazdasági bajokat. Kisebb jacht, nagyobb szerénység - hogy egy klasszikust idézzek. No meg kevesebb korrupció, visszafogott pénzszórás, ez talán többet segítene."
A főpolgármester figyelmeztetett arra, hogy az uniós forrásból megvalósítható fejlesztések leállítása azt jelenti, hogy ha egyszer hozzá is jut az uniós pénzhez Magyarország, akkor sem lehet majd ezekre azt a pénzt felhasználni. "Ez tehát nem megtakarítás, hanem kapkodás. Ez a nyár a MÁV-szolgáltatás összeomlásáról szólt, most pedig kiradírozták a budapesti pályaudvarok fejlesztési terveit. Folyik a fájóan ostoba propagandakampány a budapesti közlekedés ellen, miközben éppen a kormány az, amelyik képtelen és érzéketlen arra, hogy megoldást találjon a budapesti közlekedés legnagyobb problémájára, a naponta az agglomerációból beáramló több mint 300 ezer autó okozta kihívásokra. Nincs ebben semmiféle koncepció, nincs ebben semmiféle vízió, ebben a puszta megszorítás, a pőre károkozás van. A kormány nemcsak Budapestről mond le, hanem a jövőről is. Nekünk meg az a dolgunk, hogy megvédjük Budapestet is, a jövőt is. Minden erőnkkel" - fogalmazott.
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint egyebek közt törölték a feladatok közül a Dél-Budai Centrum megközelíthetőségének fejlesztését. A vasúti fejlesztések közül visszavonták a korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított tételeket: Ferencváros C elágazás - Kőbánya felső - Rákos - Rákosliget, valamint Rákos - Gyömrő vasúti vonalszakasz fejlesztése, Budapest külső körvasúti megállóhelyek (Pestújhely, Újpalota, Rákosfalva, Rákosszentmihály), valamint Albertfalva megállóhely kiépítése, fejlesztése. Törölték a Galvani hídra vonatkozó "Új Duna-híd és kapcsolódó közlekedési infrastruktúra előkészítés Budapesten" című tételt, és a Gellért-hegyi közpark átfogó közterületi megújításának előkészítését. | Karácsony Gergely: Minden hazugság volt, amit a kormány az elmúlt években ígért a budapestieknek | „Ez a kormányzati radírozás nem más, mint annak beismerése, hogy nagy bajban a magyar költségvetés és a gazdaság. Az inflációt, a reálbércsökkenést nem sikerül »lebirkózni«. A budapesti fejlesztéseket már igen” – írta a főpolgármester. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/karacsony-gergely-minden-hazugsag-volt-amit-a-kormanyt-az-elmult-evekben-igert-a-budapestieknek-157458 | 2023. 09. 06. 12:40:00 | true | 0 | 0 | null |
Mészáros Lőrinc sportruházati cége saját központot kapott: a 24.hu információi szerint a Magyar Sportmárka Zrt. a „Vico-székházként” ismert rózsadombi irodaház felső szintjeit foglalta el az elmúlt napokban.
A magyar futball világában két hónap alatt teret nyerő, az állami médiával különleges kapcsolatot ápoló cég 2017 végén még egyetlen alkalmazottal és mindössze 5 millió forint törzstőkével vegetált. A cég eddigi bejelentett címe a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó herceghalmi Talentis Zrt. irodája volt, de ott még a sportruházati cég nevét sem írták ki a többi Talentis-érdekeltségben működő vállalkozás mellé.
Az új székhely kiválasztása nem véletlen. A 20 éve meggyilkolt Fenyő János vállalkozó Vico-járól elhíresült irodaház az Appeninn Holding-részvények többségének felvásárlása után márciusban szintén Mészáros Lőrinc fennhatósága alá került.
Az Appeninn az elmúlt évtizedben több budai B-kategóriás irodaházat szerzett meg és működtetett, amelyek most a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. valamint a Konzum PE Magántőkealap közvetítésével landoltak a felcsúti milliárdos érdekkörében. A felvásárlás idején az Appeninn tulajdonában és üzemeltetésében lévő, összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanegyüttes értéke meghaladta a 22 milliárd forintot.
A hétvégén a Törökvészi úti irodaházban már kisteherautókkal érkeztek bedobozolt 2Rule-termékek. | Beköltözött a 2Rule az egykori Vico-székházba | Mészáros Lőrinc sportruházati cége saját központot kapott: Gyárfás Tamás irodaháza után Fenyő Jánoséba is beköltözött a felcsúti vállalkozó egy emblematikus cége. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/08/13/2rule-meszaros-lorinc-vico-szekhaz/ | 2018-08-13 22:01:00 | true | null | null | 24.hu |
Néhány nappal azután, hogy a Magyar Nemzet megírta, 1,6 milliárdnyi taopénz hiányzik a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kasszájából, eltűntek az adatok az MLSZ honlapjáról.
A lap szerint a szervezet hatéves gyakorlattal szakított, korábban ugyanis mindig közzétették, hogy adott időpontban mekkora összeget hívtak le a jóváhagyott keretből az egyes sportszervezetek. Az elfogadott sportfejlesztési program összértékét továbbra is el lehet érni, a kiadott támogatási igazolásokat viszont nem. | Hiányos volt a felcsútiak kasszája, eltűntek az adatok | Az MLSZ honlapján korábban mindig közzétették, hogy mekkora összegeket hívtak le a sportszervezetek. | null | 1 | http://hirtv.hu/ahirtvhirei/hianyos-volt-a-felcsutiak-kasszaja-eltuntek-az-adatok-1394979 | 2017-05-13 07:59:25 | true | null | null | HírTv |
Mellékutak újulnak meg több mint négymilliárd forintból
Mellékutak újulnak meg több mint négymilliárd forintból
Fejér megye három alsóbbrendű mellékútja 29,1 kilométer hosszan újul meg az idén, az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztésekre 4,3 milliárd forintot fordítanak.
A témában tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Dorkota Lajos kormánymegbízott elmondta: a szabadegyházai Hungrana Zrt. üzemavatásán a cégvezetők kérésére Orbán Viktor miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy javítják a térség közúti infrastruktúráját, ami most valósággá válik.
Törő Gábor (Fidesz-KDNP,) a Fejér megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a négy- és ötszámjegyű utak fejlesztése iparfejlesztéseket hozhat az egyes térségekbe, ami egyben új munkahelyeket is jelenthet.
Cser-Palkovics András (Fidesz) Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy az ingázók munkába járásának és a tömegközlekedés biztonságának javulását is eredményezik a beruházások.
Molnár István a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Fejér megyei igazgatója elmondta, hogy az országos átlagnál jobbak a megyei utak, mégis az 1300 kilométeres úthálózat fele azonnali beavatkozást igényelne.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly három útszakaszt újítottak fel 16,3 kilométer hosszan. Az idén az Új Széchenyi Terv regionális operatív programja keretében megújul az Adony-Kálóz összekötő út 11,5, a Székesfehérvár-Kincsesbánya közötti út 8,7, valamint a Mór-Kocs összekötő út 8,9 kilométeres szakasza.
Az útburkolatok megerősítése mellett belterületeken a vízelvezető árkok és buszöblök, külterületeken a vízelvezetők és az átereszek rekonstrukciója is megvalósul. Emellett Iszkaszentgyörgyön a 8202 és a 8203 jelű utak találkozásánál körforgalom épül. A tervek szerint a kivitelezők a munkálatokkal őszre végeznek. | Mellékutak újulnak meg több mint négymilliárd forintból | Fejér megye három alsóbbrendű mellékútja 29,1 kilométer hosszan újul meg az idén, az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztésekre 4,3 milliárd forintot fordítanak. | [
"dorkota lajos",
"európai uniós források",
"felújtás",
"mellékutak"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2013/04/04/mellekutak-ujulnak-meg-tobb-mint-negymilliard-forintbol | 2013-04-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az indiai bábszínház legnépszerűbb formájával, a katputlival ismerkedhet meg a magyar közönség kedden a budapesti Indiai Kulturális Központban a Márkus Színház művészeinek előadásában.
A pécsi Márkus Színház művészei tavaly egy hónapot töltöttek Gudzsarát államban. Rádzsasztánban ismerkedtek meg egy családdal, amely három-négy generáció óta műveli a katputlit (a kat fát, a putli bábot jelent) – mondta Pilári Gábor, a társulat vezetője.
A férfiak faragják a zsinóron mozgatott bábokat, a nők öltöztetik, a zsinórozást és a mozgatást a férfiak végzik.
Ebben a bábjátékban nincs történetmesélés, Pilári Gábor három-négyperces etűdöket ad elő társával, Vajda Zsuzsannával. Szerepel a rövid darabban a pungi-játékos, vagyis a dudás, aki hangszerével a kígyót bűvöli. Az etűdöket három zenész kíséri: Csernák Samu szitáron, Dóra Áron rádzsasztáni kettős furulyán és Pilári Áron tablán.
A rádzsasztáni bábjátékban mindig szerepel egy pungi-játékos, egy gyönyörű indiai táncosnő, két kardforgató harcos, egy bengáli művész, aki saját fejét is le tudja emelni, egy labdazsonglőr, egy fürgelábú teve, hátán a hercegi párral, egy fergeteges lovas hajmeresztő mutatványaival és egy ifjú pár, aki valójában átváltozó művész.
A keddi bábelőadás fél hatkor kezdődik, a belépés ingyenes.
Ebben a hónapban péntekenként az Indiai Kulturális Központban az érdeklődők megismerkedhetnek az indiai női és férfi viselettel, azzal, hogyan kell a szárit a testre tekerni, a hennafestéssel, valamint az indiai ünnepekkel, rituálékkal – mondta Szabó Krisztina, az indiai központ programmenedzsere. | Kult: A budapestiek is megismerhetik holnap a katputlit | Az indiai bábszínház legnépszerűbb formájával, a katputlival ismerkedhet meg a magyar közönség kedden a budapesti Indiai Kulturális Központban a Márkus Színház művészeinek előadásában. | [] | 0 | https://hvg.hu/kultura/20131007_katputli_budapest_india | 2013-10-07 18:06:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A rendőrséget vasárnap hajnalban értesítették, hogy egy győri parkban ismeretlen támadók megkéseltek egy férfit. A helyszínen kiderült: az áldozat egy padon feküdt, amikor a tettesek
egy vasból készült szemetessel bántalmazták és ököllel ütötték, majd többször megszúrták. A mentők a férfit súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba.
A rendőrök adatgyűjtésbe kezdtek, tanúk után kutattak.
A támadókat hétfőn sikerült beazonosítaniuk: egy mindössze 15 és egy 16 éves fiút. A kamaszok kihallgatásukon beismerő vallomást tettek, most őrizetben vannak. A rendőrség emberölés kísérletével gyanúsítja őket.
– derült ki a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság keddi tájékoztatásából. | Tinik akartak ölni egy győri parkban | A fiúk egy padon fekvő embert bántalmaztak, majd egy késsel többször megszúrták. A rendőrség szerint gyilkolni akartak. | [
"bűnügy",
"emberölés kísérlete",
"győr",
"késelés"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2017/10/10/tinik-akartak-olni-egy-gyori-parkban | 2017-10-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A lejáratására indított koncepciós eljárás részének tartja Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója azokat a parlament nemzetbiztonsági bizottsága által közzétett leiratokat, amelyek a Portik Tamással folytatott találkozói hangfelvételei alapján készültek. A talákozót állítása szerint azért vállalta, hogy hasznos információkat szerezzen az általa vezettet titkosszolgálat számára.
Nem tartja hitelesnek a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója azokat a leiratokat, amelyek az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és közötte történt találkozók hangfelvételei alapján készültek, és álláspontja szerint ez az ügy koncepciós eljárás.
Laborc Sándor az ATV Szabad Szemmel című műsorában vasárnap este sugárzott interjúban elismerte, hogy találkozott az alvilági kapcsolatokkal rendelkező Portik Tamással egy nyilvános helyen, de - mint mondta - azért, hogy az általa vezettet titkosszolgálat számára konkrét és hasznos információkat szerezzen, amelyeket ha nem tudnak felhasználni, szükség esetén akár tovább is adhatnak az arra illetékes társhatóságoknak. Azt, hogy a találkozókat korábban miért tagadta, és miért nem beszélt a találkozón elhangzottakról még a parlamenti biztosság előtt sem, azzal magyarázta, hogy nem kapott egyértelmű, írásos felhatalmazást erre vonatkozóan a titokgazdától. Ezért, mint mondta, érdemben ma sem beszélhet ezekről az információkról.
Az NBH volt főigazgatója azt mondta, a Vadrózsa étteremben történt találkozón a hangfelvételek az ő tudtával készültek, de azt nem tudja, hogy arról később bármikor is bármilyen másolat, vagy leirat készült volna. Így azt sem tudja, hogy a most nyilvánosságra hozott szöveg milyen felvétel alapján és kik készítették, ugyanis az eredeti hanghordozót más, szintén hivatalosan jegyzőkönyvezett dokumentumokkal együtt találták meg.
Laborc Sándor szerint kétségbe vonható a most nyilvánosságra hozott leirat hitelessége, de "tragédiának" nevezte, hogy azt, vagy annak részleteit különleges adatokat tartalmazva hozták nyilvánosságra.
A volt titkosszolgálati vezető határozottan cáfolta, hogy a hangfelvételeket bármikor is meg akarta volna semmisíteni, és koncepciós eljárásnak tartja az egész ügyet, mert mint fogalmazott, szemezgetve, kiragadott mondatokkal próbálják "vegzálni".
"Nem ígértem támogatást Portiknak"
Tagadta az NBH volt főigazgatója azt is, hogy a Portik Tamással történt találkozón politikusokkal kapcsolatos lejárató információk, cselekedetek megszerzését, megszervezését kérte volna. Mint mondta, mindössze azt szerette volna elérni, hogy amennyiben a volt Energol-vezető a döntéshozókat befolyásoló cselekmények, információk birtokában van, jelezze számukra.
Közlése szerint Portik Tamás nem rendelkezett olyan információkkal, amelyek az NBH számára hasznosak lehettek volna, így a további találkozók nem is valósultak meg.
Arra kérdésre, hogy egy titkosszolgálati vezető miért találkozik egy bűnözői körökben jól ismert személlyel, úgy válaszolt: kellően elhatárolódva szerepet játszott, de a beszélgetés során többször is kifejtette, hogy Portik Tamás nem számíthat tőlük semmiféle védelemre, támogatásra, mert az általa vezetett NBH politikai befolyástól menetesen dolgozik, tevékenységét törvények és jogszabályok határozzák meg.
Laborc Sándor "politikai propaganda részének" tartja azokat a Kósa Lajos debreceni polgármester lejáratására vonatkozó sajtóinformációkat, amelyekkel megpróbálták összefüggésbe hozni. Mint fogalmazott, a korábban az egyik napilapban rendőrségi jegyzőkönyvre hivatkozva közölt írás alapján egyértelmű számára, hogy az erre vonatkozó nyilatkozat és beszélgetés 2007 augusztusában készült, vagyis egy évvel korábban, mint a közte és Portik Tamás közti legelső találkozó időpontja.
Kérdésesnek nevezte azt is, hogy a hatóságok korábban ezzel kapcsolatban miért nem tettek semmit, és egy alvilági kapcsolatokkal rendelkező ember "hogyan erősödhet meg" évek alatt.
Február óta nyomoznak
Az Alkotmányvédelmi Hivatal április végén oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor korábbi titkosszolgálati vezető közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.
Egy hónappal a 2010-es országgyűlési képviselő-választások előtt került fel az internetre az a videofelvétel, amelyben egy férfi vesztegetéssel vádolta meg Kósa Lajost. A felvételen szereplő férfi később azt mondta, hogy NBH-sok kényszerítették a szöveg felolvasására. Az M1 szerda esti Híradójában - egy a birtokukba került három évvel ezelőtti rendőrségi dokumentumra hivatkozva azt közölte: Portik Tamás állhatott a Kósa Lajos ellen a 2010-es országgyűlési választások előtt indult lejárató akció mögött.
A Magyar Nemzet és a Népszabadság korábbi beszámolója szerint hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt február óta újra nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség Portik Tamás és Laborc Sándor találkozóinak ügyében. Fazekas Géza ügyészségi szóvivő mindkét lapot arról tájékoztatta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) érkezett bejelentés nyomán rendeltek el nyomozást, amelyet a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója és egy magánszemély két egyeztetése alapján folytatnak. Amíg az AH nem oldotta fel a találkozók leiratának titkosságát, a nyomozás egésze is titkos volt. Az ügynek egyelőre nincs gyanúsítottja, a meghosszabbított idejű vizsgálat június 7-ig tart - derül ki a cikkekből.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kedden döntött arról, hogy a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló, paritásos alapon működő ténymegállapító albizottságot állít fel.
A Portik-Laborc ügyről szóló korábbi cikkeinket itt olvashatja. | Laborc: Nem hiteles a Portik-találkozó leirata | A lejáratására indított koncepciós eljárás részének tartja Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatója azokat a parlament nemzetbiztonsági bizottsága által közzétett leiratokat, amelyek a Portik Tamással folytatott találkozói hangfelvételei alapján készültek. A talákozót állítása szerint azért vállalta, hogy hasznos információkat szerezzen az általa vezettet titkosszolgálat számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/5/laborc-nem-tartja-hitelesnek-a-portiktalalkozo-leiratat | 2013-05-05 21:35:00 | true | null | null | Origo |
Maci a kozmetikában - folytatódik a Postabank-ügy
Elsőfokon felmentették, másodfokon viszont hanyag kezelés vétségéért elítélték az egykori Postabank volt elnök-vezérigazgatóját, Princz Gábort és három társát. Kedden kezdődik a Legfelsőbb Bíróságon (LB) a Postabank-ügy felülvizsgálati eljárása, az ügyész egyes hírek szerint felfüggesztett szabadságvesztést kér a volt bankvezérre. De mi is volt a Postabank-ügy?
Tizenkét évvel ezelőtt, 1997 februárjában az akkor második legnagyobb lakossági pénzintézetnek számító Postabank fiókjait megrohanták a pénzüket kivenni óhajtó betétesek, miután elterjedt a hír, hogy a bank csődbe jutott és fizetésképtelenné vált. A bankfiókok előtt napokig kígyózó sorokban álltak az ügyfelek, ezalatt 70 milliárd forint betétet vettek ki. A pénzintézet így már valóban a fizetésképtelenség szélére sodródott, amit végül csak állami segítséggel tudott elkerülni.
A bank könyvvizsgálója, a Deloitte & Touche (D&T) 1998 márciusában 24 milliárdos hiányt állapított meg, igaz, korlátozó záradékkal egészítette ki a bank mérlegét, jelezve, hogy a pénzintézet vezetése nem látta el őket megfelelő információval. Ezután a bankfelügyelet által elrendelt vizsgálatban a KPMG már 90 milliárd forintra becsülte a tőkehiányt, amit a D&T auditja 110 milliárd forintra emelt. 1998 novemberében a bank új könyvvizsgálója, az Ernst & Young már 144 milliárd forint céltartalékhiányt és 14 milliárd forint üzemi veszteséget mutatott ki, az összeg tehát háromnegyed év alatt nőtt a sokszorosára.
A bankot az állam - természetesen közpénzből - konszolidálta, ami végül 170 milliárd forintra rúgott. Az ügy részleteit 20 évre titkosították. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 1999-es vizsgálata szerint a Postabank több esetben színlelt szerződésekkel legalizált tranzakciókat hajtott végre, amikkel manipulálni tudták a mutatókat, s emiatt nem derült fény a pénzintézet meggyengült helyzetére – csak 1998-ban a Postabank 150 milliárdos veszteséget termelt. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azonban 2003-ban nem talált kivetnivalót a konszolidációban.
A magyar állam 200 milliárd forintos, jelenleg is tartó kártérítési pert indított a Postabank három könyvvizsgáló cége ellen, mondván, felületes ellenőrzésük járult hozzá a pénzintézet hanyag gazdálkodásához.
Princz Gábor
© Bánkuti András
A Postabank elnök-vezérigazgatója, Princz Gábor és hat társa ellen összesen 36,1 milliárd forint, vagyis különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás, amiért akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lett volna. Első fokon azonban a Fővárosi Bíróság 2006-ban Princzet és társait felmentette, mert úgy vélte, hogy a nyomozó hatóságok által feltárt bizonyítékok nem támasztották alá egyértelműen a vádlottak bűnösségét. A rendőrség és az ügyészség egyébként az eljárás során kihagyta azt a ziccert, hogy a kedvezményes hitelben részesített, VIP-listán szereplő közszereplők névsorát alapul véve az ügy esetleges politikai hátterét és a lehetséges összefonódásokat megvizsgálja.
A VIP-listák szerint a bank 1992 és 1998 között több mint 200 kedvezményes hitelszerződést kötött politikusokkal, közéleti személyiségekkel, fontos állami intézményekkel – például az MNB-vel és a Nemzetbiztonsági Hivatallal. Az akkor átlagosan 25 százalékos kamat helyett 10 százalékossal ketyegő hitelt kaptak a kivételezettek, továbbá lehetőséget nagy összegű betétek elhelyezésére, amelyek után 30 százalékos kamatot fizetett nekik a bank az akkoriban szokásos 20 százalék helyett.
A volt bankvezérPrincz Gábor 1956. március 9-én született Moszkvában. Édesapja külkeres, édesanyja könyvtáros volt. Iskolái: Budapesti Váci utcai zenei általános iskola, matematika-fizika tagozatos gimnázium. Középiskolai tanulmányait Moszkvában fejezte be. Felsőfokú tanulmányait a Lomonoszov Egyetem politikai gazdaságtan tanári szakán kezdte, a budapesti Közgázon folytatta külkereskedelmi szakon, majd végül a külgazdasági szakon végzett. Ifjúkorában KISZ-titkár, később MSZMP-tag volt. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt 1988 tavaszáig, ekkor vett részt a Postabank létrehozásában. 1988-tól 1998-ig a Postabank elnök-vezérigazgatója. Támogatást adott a Lakiteleki Népfőiskolának. 1992-ben egyik alapító tagja volt a Láthatatlan Kollégiumnak. Az 1998-as kormányváltás után menesztették.
(Forrás: Wikipédia)
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2008. január 10-én hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetést szabott ki a hét vádlott közül négyre, és azért csak rájuk, mert a cselekmények elkövetése idején hatályos pénzintézeti törvényben csak a banki vezetőkre vonatkoztak konkrét szabályok. Princzre 3 millió-hatszázezer – egykori havi banki fizetésének kevesebb, mint fele –, a további három vádlottra – Varga Ivánra, Tarr Józsefre és Lovas Józsefnéra – pedig másfél-másfél millió forint pénzbüntetés megfizetését rótta. Az ítélet kihirdetése után az ügyész súlyosbításért, az érintettek felmentésért fellebbeztek. A részben ellentétes első- és másodfokú határozat miatt folytatódott az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon.
A Postabank bukásának okait többen is kutatták; a Pénzügykutató Zrt. egyik főmunkatársának, Várhegyi Évának a Bankvilág Magyarországon című könyvében megjelent elemzése szerint a következőkre vezethető vissza. „Az első feltétel az volt, hogy olyan tulajdonosi szerkezet alakuljon ki és maradjon fenn, ami mellett a menedzsment szinte korlátlan szabadságot élvezhet, vagyis mindenkor azt teheti, amit jónak lát. (…) ne legyen egyetlen olyan tulajdonos se, amelyik megvétózhatja döntéseiket, vagy netán elmozdíthatja a helyükről őket, ha nem tetszik a produkciójuk.”
Várhegyi úgy vélte, még nagyobb hiba volt, hogy 1997 márciusában, amikor az állam 24 milliárd forinttal segítette ki a Postabankot, a lépésnek nem voltak személyi következményei. A bank vezetése a helyén maradhatott, noha addigra teljesen nyilvánvaló volt a felelőtlen gazdálkodás ténye, ami leginkább a kockázatos hitelkihelyezésekben, illetve az ellensúlyozandó tartalékképzés elmaradásában mutatkozott meg. Ez pedig a fedő kozmetikázások ellenére a bank tőkéjének elvesztését eredményezte. | Itthon: Maci a kozmetikában - folytatódik a Postabank-ügy | Elsőfokon felmentették, másodfokon viszont hanyag kezelés vétségéért elítélték az egykori Postabank volt elnök-vezérigazgatóját, Princz Gábort és három társát. Kedden kezdődik a Legfelsőbb Bíróságon (LB) a Postabank-ügy felülvizsgálati eljárása, az ügyész egyes hírek szerint felfüggesztett szabadságvesztést kér a volt bankvezérre. De mi is volt a Postabank-ügy? | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/2009020_princz_gabor_postabank_legfelsobb_birosag | 2009-02-03 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Ahogy szerdán írtuk, nem lehet tovább igényelni a 2019 óta elérhető bölcsődei támogatást, amit olyan családok kaphattak eddig, akik helyhiány miatt nem tudták a gyereküket állami bölcsődébe íratni. A kormány pedig meg is mondta, hogy ki a felelős emiatt: Brüsszel.
Ahogy a 24.hu írja, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Családokért Felelős Államtitkársága pénteken megszólalt az ügyben, mondván, hogy a kormány továbbra is mindent megtesz a bölcsődés korú gyermeket nevelő családok támogatásáért, de most Brüsszelen múlik, hogy a jövőben elérhető lesz-e a bölcsődei támogatás. Az ugyanis, ahogy korábban is írtuk, egy uniós GINOP program részeként meghirdetett pályázat volt, amit évről évre megújítottak. A kormány és az Európai Bizottság vitája miatt viszont számos uniós forrást nem befagyasztott a brüsszeli testület, és, úgy tűnik, ez is ezek közé esett.
Novák Katalin, még család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként egy szigetmonostori bölcsődében.
Igaz, hozzáteszik, hogy a kormány saját finanszírozásból kibővítette a programot, hogy az ne csak a kevésbé fejlett régiókban legyen elérhető. Sőt, a GINOP-5.3.11-18 projekt eredetileg csak 2021-ig volt elérhető, de a kormány aztán meghosszabbította a határidőket. Ennek fényében persze még furcsább, hogy akkor miért Brüsszel tehet arról, hogy a kormány nem költ már erre a célra. | A kormány Brüsszelre mutogat a bölcsődei támogatás megszűnése miatt | Miközben a felelős államtitkárság büszkén hirdeti, hogy már eddig is magyar adóforintokból egészítették ki a vonatkozó uniós programot. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/25/a-kormany-brusszelre-mutogat-a-bolcsodei-tamogatas-megszunese-miatt | 2023. 08. 25. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
“Intézkedtünk arról, hogy a HMSZ-nek valamennyi számlája ki legyen fizetve” – ezt mondta kedden este a hódmezővásárhelyi stadion előtt Márki-Zay Péter, a polgármester a stadion bezárása miatt tartott fórumot. A cég így a költségvetésben szereplő 50 millió forint mellé további 45 milliót kapott.
A HMSZ, vagyis az önkormányzati tulajdonú Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. felelős a stadion üzemeltetéséért.
A cég azután került reflekorfénybe, hogy bejelentette, a gyerekek százainak sportolási lehetőséget biztosító helyet a hónap végén finanszírozási gondok miatt bezárja. Kovács Pál igazgató a fórumon azt mondta, valóban nehéz helyzetben vannak, ennek oka az alulfinanszírozottság, de ez nem tegnapi történet.
A cégvezető arra azért nem vetemedett, hogy a fideszes többségű közgyűlést hibáztassa, pedig a városi pénzből, adóforintokból üzemelő HMSZ költségvetését még az időközi polgármester-választás előtt az akkor még Hegedűs Zoltán vezette közgyűlés fogadta el.
Hogy időközben mi változott, csak találgatni lehet, a 444.hu írt arról, hogy a vásárhelyi focicsapat körül elfogytak a támogatók, nincs TAO-pénz. Pedig ebből jutott sok százmillió a stadionra is, vagyis a pénzhiány, úgy tűnik, tovagyűrűzik.
Az sem titok, hova lett a pénz. A fidesz-közeli promenad.hu számolt be arról, hogy Lázár János immár nem Hódmezővásárhelynek, hanem új székhelyének, Makónak gyűjti a támogatást.
A képviselő azt nyilatkozta a portálnak, “megkerestem 1-2 céget, 80 millió forintos TAO-t sikerült idáig intézni. Ez meglesz. (…) Továbbá azt javaslom polgármester asszonynak, írjunk közösen egy levelet azoknak a cégeknek, amelyek nem makóiak, de Makó környékén dolgoznak. Ilyen a Délút, az Építészmester, a Bodrogi Bau és még sorolhatnám. Tőlük a 2018-2019-es TAO-t el kell kérni Makó számára”.
A vásárhelyi sportpálya bezárása csak a jéghegy csúcsa. Márki-Zay Péter folyamatosan csődről beszél, miközben a fideszesek állítják, nincs erről szó. Vagyis de, csak épp a polgármester vitte csődbe a várost. Tény, hogy az évek óta – ahogy az a legtöbb önkormányzati tulajdonú médiával megesik – veszteséget termelő városi tévé lehúzza a rolót. Az sem titok, hogy a fürdő is nehézségekkel küzd. Miközben a Fidesz helyi elnöke állítja, “több mint 4 milliárd forint áll a város bankszámláin”, vagyis a csőd voltaképpen Márki-Zay titkos terve.
A péntekre összehívott közgyűlésnek ez a látszólagos ellentmondás lesz tárgya. Az egyik, a város pénzügyeit érintő előterjesztés szerint a város kifizetetlen szállító állománya 1,6 milliárd forint. Ezt már nem a polgármester, hanem a városi hivatal, a Közgazdasági Iroda állítja.
Azt is írják, hogy valóban van pénz a számlákon, mintegy 5,5 milliárd forint, de ezek pályázati, valamint konkrét célra megjelölt források. Szerintük az év végéig a város még 1 milliárd forintra számíthat, miközben a még előre tervezett kiadások 1,49 milliárd forintra rúgnak.
A dokumentumból kiderül, hogy – természetesen már Márki-Zay polgármestersége idején – az állam 460 millió forint fel nem használt pályázati pénzt kért és kapott vissza Hódmezővásárhelytől, valamint, hogy a korábbi évek szabálytalan gazdálkodása miatt 480 milliót fizettek vissza a Belügyminisztériumnak. Az önkormányzati cégek törzstőke pótlása pedig 329 milliót igényelne.
A helyzet miatt Márki-Zay hitelt akart felvenni, de ezt a fideszes többségű közgyűlés megvétózta. Hétvégén a polgármester még azt is felvetette, hogy a patthelyzet megoldása a közgyűlés feloszlatása lehet, de erről a fideszesek hallani sem akarnak – ezt az RTL Híradónak mondta Havasi Katalin, a Fidesz helyi elnöke.
A pénteki közgyűlésen valószínűleg újra egymásnak ugrik a polgármester és a testület, valószínűleg az is kiderül, kinek az érdeke a városban sportoló diákok ellehetetlenítése. | Csődben van-e Hódmezővásárhely? Az állam csaknem egymilliárdot vont el a várostól | Több milliárd forint számlapénze van Hódmezővásárhelynek, Márki-Zay Péter mégis csődről beszél. A két állítás nem zárja ki egymást, ugyanis a pénteki közgyűlés | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/10/11/csodben-van-e-hodmezovasarhely-az-allam-csaknem-egymilliardot-vont-el-a-varostol/ | 2018-10-11 12:59:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Yorki Egyetem és a Hull York Orvosi Iskola közös kutatása kimutatta, hogy nagy bajban vannak azok, akik nem járnak el orvosi vizsgálatra akkor, ha rákra utaló panaszuk van – derült ki egy sajtóközleményből. A vizsgálatokra meg nem jelentek 34,6 százalékáról később kiderült, hogy előrehaladott állapotban volt a betegsége, ellentétben a vizsgálatra járók 18,4 százalékával.
Valószínűleg ez az oka annak, hogy a vizsgálatot kerülők 31,3 százaléka a diagnózis után egy éven belül elhunyt, míg az orvosi vizsgálatra járók 19,2 százalékánál bizonyult halálosnak a betegség.
A kutatás összességében kimutatta, hogy a vizsgálatra nem járó embereknél kisebb az esélye a rák kialakulásának (18-ból egy embernél, míg a vizsgálatra járóknál 10-ből egy embernél mutatták ki a betegséget), viszont ha kialakul a betegség, akkor már nagyobb eséllyel halálos, mint az orvosi vizsgálatokra járók esetében.
A szakértők a kutatáshoz 100 ezer ember adatait nézték át, 95 százalékuk elment a tüneteik miatt ajánlott orvosi vizsgálatra, 5 százalékuk azonban, 5673 fő egyáltalán nem. A kutatók szerint összefüggésbe hozható a jelenség a hátrányos szociális helyzettel és a nem megfelelő tájékoztatással is. Az sem mindegy, hogy milyen betegsége alakult ki az illetőnek: az emésztőrendszeri rákfajtáknál például gyakoribb, hogy az emberek kihagyják a vizsgálatot, mert az kellemetlen és kínos is lehet számukra.
A kutatók szerint rendszeres tájékoztatásra lenne szükség ahhoz, hogy az ilyen esetekből kevesebb legyen – nagyon fontos, hogy a rákgyanús betegek minél előbb eljussanak orvoshoz, mert egy ilyen betegségnél az idő tényleg életet menthet. | Saját hibánkból halhatunk bele a rákba | Egy friss kutatás kimutatta: lényegesen növeli az elhalálozás esélyét az, ha nem megyünk el a rutinvizsgálatokra. | [
"betegség",
"daganat",
"egészség",
"rák",
"szűrővizsgálatok"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2019/09/17/rak-daganat-vizsgalat-elorehaladott-betegseg-statisztika | 2019-09-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Mérsékelt globális élénkülést vár az idén a Világbank, a 2010-re vonatkozó, múlt júniusi 2 százalékos előrejelzését...
Mérsékelt globális élénkülést vár az idén a Világbank, a 2010-re vonatkozó, múlt júniusi 2 százalékos előrejelzését 2,7 százalékos éves növekedésre emelte, de arra figyelmeztet, hogy a fellendülés erejét vesztheti, ha a kormányok visszavonulnak a válságkezelésből.
A szervezet Globális Gazdasági Kilátások 2010 című kitekintése szerint a növekedés jövőre 3,2 százalékra erősödik.
A jelentés szerint a növekedés a világgazdaságban egyenetlen lesz, a legkevésbé a gazdag országok bővülnek. Az euróövezet gazdasága 1,0 százalékkal gyarapszik az idén, jövőre 1,7 százalékkal. Az Egyesült Államokban az idén 2,5 százalékos, jövőre 2,7-es bővülést vár a Világbank.
A növekedésben a szervezet szerint Kína és India jár majd élen, miközben a fejlődők gazdaságának bővülését a szigorúbb hitelezési feltételek és a hitelhiány fogja vissza. Ebben az országcsoportban Világbank a következő 5-7 évben 0,2-0,7 százalékpontos növekedést vár a hitelszűke miatt. | Ingatlan: India és Kína pörgeti a világgazdaságot | Mérsékelt globális élénkülést vár az idén a Világbank, a 2010-re vonatkozó, múlt júniusi 2 százalékos előrejelzését... | [] | 0 | https://hvg.hu/ingatlan/20100121_india_es_kina_porgeti_a_vilaggazdasagot | 2010-01-21 15:30:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
„Az információszabadság nem korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdeket. A közérdekű adatok megismerése nem korlátozhatatlan alapjog”
– áll a szövegben. A javaslat a villamosenergiával, földgázzal, távhővel, illetve a távközlési tevékenységgel foglalkozó cégek esetében a döntés-előkészítő anyagok 5-30 évig terjedő titkosítását is lehetővé tenné, amit nehéz piaci szempontokkal indokolni.
Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV-ben azzal védte a javaslatot: továbbra sem lehet titkosítani, csak a gazdálkodás azon területeire vonatkozó információkat, ahol a nyilvánosság piaci érdeket sért.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a a Mandinernek adott interjúban szintén úgy érvelt, hogy „kényes egyensúlyról van szó”: ha az állami tulajdonú cégek minden adata nyilvános lenne, az olyan piaci versenyhátrányt jelentene számukra, amellyel eleve veszteségre ítélnénk őket, ez pedig „a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodásnak” minősülne.
– Első ránézésre a törvényjavaslat részben szembemegy az alaptörvénnyel, illetve annak alkotmánybírósági értelmezésével, hiszen az AB a hasonló tartalmú jegybanktörvény-módosítással kapcsolatban már kimondta az azonnali hatályú, a folyamatban lévő adatkérésekre is vonatkozó titkosítás alkotmányellenességét – fogalmazott kérdésünkre Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Szerinte ugyanakkor a kormány járt úton halad, hiszen a postatörvény módosítása esetén ez a fajta nyilvánosságkorlátozó megoldás az alkotmánybíróság szűrőjén is átment.
– Már akkor megelőlegeztük, hogy a Posta csak teszt volt, és a korlátozást ki fogják terjeszteni a teljes köztulajdonú vállalati szektorra, most pontosan ez történik – hangsúlyozta a jogvédő. Szerinte ugyanakkor a postatörvénynél elfogadott kormányzati érvelés (amelynek alapján egy állami vállalatnak lehetnek titkosságot igénylő, méltányolható üzleti érdekei) nem értelmezhető általánosan, hiszen számos érintett cégnek – szemben a részben ma is versenypiaci szereplőként működő Postával – egyáltalán nincsenek versenytársai. – Ki a konkurenciája például az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek, miért ne ismerhetnénk meg a cég kötvénvkibocsátási adatait? – tette föl a kérdést Ligeti.
A Transparency jogi igazgatója úgy véli, amennyiben a módosítást elfogadják, az rendkívül kényelmessé teszi az állami vállalatok gazdálkodására vonatkozó adatok eltitkolását. – Üzleti titok eddig is volt, de nem ilyen gumírozott formában – jegyezte meg, hozzátéve: a javaslat a postatörvény, a jegybanktörvény és a paksi titoktörvény legkártékonyabb elemeit ötvözi, a kormányzati jó szándék nyomokban sem érzékelhető benne. – Most nyertünk első fokon egy pert a külügyminisztériummal szemben, ahol a bíróság kimondta: a közérdekű adatok körében föl sem merülhet az üzleti titok fogalma. Mostantól viszont az lesz a főszabály, hogy a polgár ne kíváncsiskodjon – szögezte le Ligeti Miklós.
Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője ugyancsak alaptörvény-ellenesnek tartja a módosítást, amivel szerinte a kabinet az államilag szervezett rablás nyomait próbálja eltakarni. A politikus szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az információszabadság brutális korlátozásának nevezte a szöveget, amelynek elfogadásával az információszabadságról szóló törvény is sérülne. Schiffer úgy látja, most válik érthetővé, miért nem sikerült új alkotmánybírókat választani a megüresedett helyekre, kevés olyan jogtudós akad ugyanis, aki az ehhez hasonló javaslatokat átengedné.
Putyin és Orbán Budapesten: pusmogás-diplomácia | Okultak az MNB-botrányból: totális titkosításra készül a kormány | A postatörvény sikeres alkotmánybírósági tesztje után az állami és önkormányzati cégek körében telje | null | 1 | http://nol.hu/belfold/minden-titkos-ami-allami-1614235 | 2016-05-04 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Tocsik Márta a szerződésekben azt vállalta, hogy peren kívüli alkufolyamatban a lehető legalacsonyabbra szorítja le a privatizált állami vállalatokhoz tartozó belterületi földek ellenértékeként az önkormányzatoknak járó összeget.
A Legfőbb Ügyészség keresete szerint a privatizációs törvény szigorúan előírta az állami vagyonkezelő számára az önkormányzatoknak járó összeg mértékét, és ez nem lehetett volna alku tárgya.
A szerződések megsemmisítésének további indoka a felperes szerint az, hogy amit Tocsik Márta vállalt, az kifejezetten ügyvédi tevékenység, és erre a jogásznőnek nem volt képesítése.
A kereset szerint nyilvánvaló az is, hogy a sikerdíj kifizetése a jó erkölcsbe ütközik, ugyanis Tocsik Márta díjazását egy törvényben előírt kötelezettség csökkentésének mértékéhez szabták.
Holcz Tibor arról beszélt tanúvallomásában, hogy 1995 novemberében, az ÁPV Rt. ellen benyújtott keresetekkel foglalkozó jogi ügyvezetés egyik tagjaként, előterjesztést tett a cég igazgatóságának arra nézve, hogy a belterületi földek után járó összeget, a pénzügyi szakértők vizsgálata után, ki kell fizetni az önkormányzatoknak.
Beszámolt arról is, hogy amikor az igazgatóság felülvizsgálta a jogügyi igazgatók döntését, és egy külső szakértő kinevezéséről határozott, ő már nem foglalkozott a privatizációval kapcsolatos perekkel.
Tocsik Márta észrevételében arról tett említést, hogy a jogi igazgatóság nem adott értékelhető nyilvántartást az ÁPV Rt. ellen benyújtott perekről.
A Legfőbb Ügyészség képviselője újabb tanúk meghallgatását kérte a perben, amely június 3-án folytatódik.
A polgári pertől függetlenül zajlik Tocsik és nyolc társa ellen a büntetőper, amelyben a bíróság április 12-én hirdet ítéletet.
A büntetőperben a jövő héten lesz ítélet (2000. április 5.) | Folytatódik a Tocsik Márta elleni polgári per<br/> | Az ÁPV Rt. volt jogi igazgatóját, Holcz Tibort tanúként hallgatta meg a Fővárosi Bíróság pénteken, abban a négy éve indított polgári perben, amelynek felperese a Legfőbb Ügyészség, alperese pedig az ÁPV Rt., illetve a 804 millió forintos sikerdíjáról ismertté vált jogásznő, Tocsik Márta. A perben a Legfőbb Ügyészség az alperesek között az önkormányzati belterületi földek privatizációjával kapcsolatosan létrejött két megbízási szerződés semmisségének kimondását és az ezek alapján kifizetett sikerdíj visszafizetését kéri. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/04/20000407folytatodik | 2000-04-25 15:33:00 | true | null | null | Origo |
Csalás, pénzmosás, vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, valamint prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése – az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának 1992-es jelentése szerint többek között ezeket a bűncselekményeket követte el a Bank of Credit and Commerce International (BCCI).
Ennek a banknak volt az egyik vezetője és egyben leghíresebb strómanja Ghaith Pharaon. A holnap az újságosokhoz kerülő Magyar Narancsban az ő életútját rajzoljuk meg a szaúdi királyi udvartól az amerikai tivornyákon át a seregélyesi szüreti bálig.
Kedvcsinálóként pedig megmutatjuk az egyik Pharaon-cég villáját:
A villa tornya a Kútvölgyi útról
A budai Cinege utca 4. szám alatt található, helyi védettségű villaépület korábban óvodaként is működött, de már régóta lakatlan. Egyszer szerepelt a hírekben: az ezredforduló környékén, első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor miniszterelnöki határozatot adott ki róla, hogy itt kell kialakítani az egyik közjogi méltóság (az utolsó tervváltozat szerint az Országgyűlés elnöke) rezidenciáját. Ebből a tervből nem lett semmi, hiszen a Fidesz elvesztette a választásokat, de Orbánnak megtetszhetett a hely, hiszen rögtön 2002 májusában megvásárolta a szemközti, Cinege utca 5. szám alatti házat.
Ezen a képen látható, hogy villa felső bejárata pontosan Orbánékkal szemben található:
Balra Pharaonék, jobbra Orbánék kapuja
A Kútvölgyi út és a Cinege utca közti, 573 m²-es lakóterületű villát, valamint a szomszédos – Cinege utca 6. szám alatti – telket ugyanaz a cég vásárolta meg tavaly októberben. A vevő a Pharaon-Delta Kft., amelynek tulajdonosa Ammar M. Abu Namous, aki Ghaith Pharaon ügyvédjeként annak összes magyarországi cégét vezeti és – papíron – birtokolja. Őt nemrég lefotóztuk, ahogy Tiborcz Istvánnal és a kormányközeli Naffa család egyik tagjával tárgyal.
A földhivatali nyilvántartásból
A nyomtatott Narancs cikkéből kiderül az is, milyen magyar kastélyokat vásároltak a Pharaon-cégek, és mit szólnak ehhez a helyiek, de megírtuk azt is, milyen üzleteket kötöttek Pharaonék az Orbán családhoz közel álló cégekkel, és hogy milyen titkosszolgálati játszmák feltételezhetők a háttérben. | Rejtélyes arab befektető vette meg az Orbán Viktor házával szemközti villát | Ghaith Pharaon a gyanú szerint terroristák pénzét kezelte, az Interpol most is körözi, mégis zavarba ejtően közel került az Orbán családhoz. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/rejtelyes-arab-befekteto-vette-meg-az-orban-viktor-hazaval-szemkozti-villat-101248 | 2016-10-19 10:14:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Malév megszűnését követő értékelések többsége szerint komoly kár érte Magyarországot, kevesebben voltak azok, akik szerint inkább az a helyzet, hogy végre megszűnt egy újabb állami pénznyelő automata. A Malév hozzájárulása a magyar gazdasághoz nem egyértelmű, érdemesnek tűnik végignézni, hogy mit vesztettünk.
A 2600 munkavállalót foglalkoztató nemzeti légitársaság 22 géppel évente 23 ezer járatpárt repült, ezekkel évi 3,2 millió utast szállított. Bár az európai légiközlekedésében nagyon erős a verseny, a Malév nagyságrendileg évi mínusz 24 milliárd forintos működése kiemelkedően hatékonytalan vállalatot jelzett. Hozzá kell tenni, hogy tavaly október óta nagyot lépett előre a cég, két évtized óta először merülhetett fel komolyan a nullszaldós működés lehetősége. Ám ez már késő volt: az unió januárban jogsértőnek nevezte a társaság korábbi, nagyjából százmilliárdos nagyságrendű állami finanszírozását, amivel lényegében megtiltotta az újabb tőkejuttatásokat. Ezután február elején be is csődölt a vállalat.
Bár minden szereplő számított a várható ítéletre, a kormányt láthatóan felkészületlenül érte a csőd – vagy ha nem is, előremutató lépések azóta sem történt, csak az előző kormányzati időszak hibáinak feltárására tettek lépéseket –, így nemhogy nem sikerült már másnap új társaságot indítani, az is csoda lenne ha jóval drágábban egyáltalán idén beindulna. Úgy néz ki tehát, hogy jó időre le kell mondanunk egy budapesti központú hagyományos légitársaságról. Mit is veszít az ország mindezzel?
Szeretni szerettük
Először is tisztázni kell, hogy a magyar utasok tényleg meglepően kötődtek a Malévhoz. Ez olyanokban érhető tetten, mint hogy a Malév magyar foglalásai még a csődvédelem után is alig csökkentek, de még a leállás után is érkeztek be foglalások vagy hogy a Facebookon ezrek idézték fel a személyes pozitív élményeiket.
Ugyanakkor az olyan presztízsjellegű érvek, miszerint a Malévnél szolgálták fel a legfinomabb szendvicseket, vagy hogy a gépekre festett nemzeti színek büszkeséggel tölthettek el minden hazánkfiát, egy évente két új húszezres debreceni stadion árával felérő veszteséget termelő vállalatnál egyszerűen nem figyelembe vehetők.
Bonyolult hatások
Pontos összeget a Malév GDP-re gyakorolt hatásáról azért nehéz számolni, mert rengeteg áttételes folyamatban volt érintett a társaság, ráadásul méreténél fogva jelentős mértékben. Korábban napvilágot látott a Kopint-Tárki gyorselemzése, amely szerint a Malév kiesése a jegyeladások alapján mínusz 0,3-0,5 százalékos hatással bír a GDP-re – ebben azonban nem említik a Malév döntően devizában lévő adósságait vagy az évenként újratermelődő veszteségét sem. Jó képet kaphatunk viszont, ha végignézzük a szűken vett további érintetteket.
Fotó: Hardy Mihály / Budapest Airport fotó
A munkavállalókat közvetlenül érinti a nemzeti légitársaság felszámolása. A 2600 dolgozó 80 százalékát bocsátják el, akik változó eséllyel fognak új munkát találni. Különösen rossz helyzetben lesznek a már rég nem naprakész tudással bíró szakemberek vagy a nagyon iparágspecifikus munkakört betöltő alkalmazottak, mint például a légikísérők – bár több száz speciális szaktudású embert felvesznek még a fapadosok. A képzett munkavállalóknak egyébként nincsenek rossz elhelyezkedési esélyeik Budapesten, de átlagosan a volt malévosok komoly kárvallottjai a csődnek.
A lányok angyalok
A Malév leányvállalatai piacképes szolgáltatásokat nyújtottak és alapvetően nyerségesek is voltak. Az évi 10 milliárd forint feletti árbevételű Aeroplex a repülőgépek karbantartásával míg a Ground Handling a földi kiszolgálással foglalkozott, szakértői becslések alapján mindkettő életképes lehet a Malév nélkül is. Hasonló a helyzet a jóval kisebb Malév Air Tours esetében is, ahol egyszerűen csak meg kell állpodni más légitársaságokkal. A leanyvállalatok sorsa most az állam kezében van, a felszámolás módjától és a kormány további terveitől függ a sorsuk.
A Budapest Airport (BA) is erősen meg fogja szenvedni a légitársaság kiesését. Leginkább azért, mert a Malév által szállított évi hozzávetőleg 1,5 millió átszálló utast minden eddig elkészült prognózis szerint nem fogják pótolni a fapadosok. Ezek az utasok jellemzően több pénzt költöttek a reptéren várakozás közben is, tehát komoly kieséssel számolhat a BA. Emiatt a reptér biztosan jóval kevesebbet fog adózni, illetve elbocsáthat dolgozókat.
Problémás még emellett a privatizációs szerződésben a reptér felé tett forgalmi vállalás. Eszerint, ha kiesik a BA forgalmának 40 százaléka, akkor 1,5 milliárd euró kártérítésre jogosultak az állammal szemben. Most úgy néz ki, hogy a fapadosok gyors reakciójának is köszönhetően nem fog kiesni ennyi, de ettől függetlenül előfordulhat, hogy egyes részleteket újra még kell tárgyalni a reptérrel.
És az ezermilliárd?
Ide lehetne még sorolni a Budai Gyula által emlegetett 1000 milliárd forintos titokzatos csődkövetkezményt, de ezt akkortól lehet majd komolyan venni, ha az elszámoltatási kormánybiztos – aki már vizsgálóbizottság létrehozását is kezdeményezte a parlamentben – hajlandó lesz nyilvánosságra hozott dokumentumokkal alátámasztani az érvelését. Eddig ezt nem tette meg – és a nyilvánosságra hozott szerződésekben sem sikerült eddig felfedezni ezt a kitételt –, ezért per indul ellene.
A Malév nagyjából ötszáz beszállítója közül valószínűleg sokan jelentős összeggel maradnak benne a légitársaság csődjében, hiszen úgy tűnik, hogy még a dolgozók bérére sem maradt elég pénz. Kérdéses, hogy ezeknek a cégeknek a bevételéből mekkora arány származott a Malév-szerződésekből, vagyis mennyire voltak a légitársaságra utalva, és hogy mennyire volt valóban versenyképes a szolgáltatásuk. Annyi mindenesetre elmondható, hogy bár mindannyian rosszul járnak a Malév megszűnésével, a legjobbak aligha mennek csődbe.
Mi lesz a turizmussal?
Túlzás azonban érezhető visszaesést várni a turizmusban vagy a hozzá kapcsolódó szállodai vendégéjszakák számában. A fapadosok jó eséllyel még több turistát is ide tudnak hozni, mint a Malév, az átszálló utasok pedig csak a reptéren költöttek.
Némi csökkenés elképzelhető azért. Egyrészt azért, mert főleg a Balkánon és Közel-Keleten lesz néhány olyan járat, ahová senki nem fog repülni a környékről. Másrészt bizonyos járatokon monopolhelyzetbe kerülnek egyes hagyományos légitársaságok, így jóval magasabb jegyárakra számíthatnak az üzleti utasok. Ezeket azért is fontos figyelembe venni, mert számos nagyvállalat egyebek mellett az infrastrukturális előnyök miatt válaszotta regionális központjául Budapestet, a Malév csődjével ez a helyzet romlott.
Összefoglalva az látszik, hogy egy nullszaldós budapesti székhelyű légitásaság sok hasznot jelenthetne az országnak. Ám egy ilyen adóságokkal terhelt, és őrülten veszteséges cég után már az érzelmi érveken kívül messze nem indokolt a sokkal nagyobb jajveszékelés, mint mondjuk a komáromi Nokia-gyár leépítése kapcsán. Egyértelmű, hogy rövid távon a ferihegyi reptér gondban lesz, kevesebbet fog adózni, és valószínűleg el is bocsát embereket, de messze nem fog kiesni a forgalom 40 százaléka.
Rosszul járnak a beszállítók és a Malév dolgozók jó része is, de a munkahelyek tízezres nagyságrendű megszűnése mindenképp túlzás. Ugyanakkor a turizmus még akár növekedhet is a fapadosok révén.Többet fognak fizetni a gazdagabb utasok, a veszteséges balkáni járatokkal utazóknak pedig szét kell nézniük az egyéb közlekedési módok között. Hosszabb távon viszont már Budapest régiós központi szerepe kapott egy érezhető sallert. | Vesztettünk a Malév-csőddel bármit is? | Vesztettünk a Malév-csőddel bármit is? - Nem, mert kilátástalanul eladósodott cég volt. Igen, mert épp felszállóágban volt. Összeszedtük a csőd lehetséges hatásait. | [
"malév",
"malév-csőd",
"budapest airport",
"Gazdaság"
] | 0 | http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/03/01/malev_csod_jelentosege | 2012-03-01 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Cikkinfó
Földrajzi hely: Magyarország, Budapest
Építészek, alkotók: Építész Stúdió
Cég, szervezet: Valyo, város és a folyó
További adatok
↓
Október 11. és 20. között a Kelesztés programsorozattal indul a budai hengermalom épületeinek ideiglenes birtokba vétele. Az ipari műemlék közösségi hasznosítás keretében újul meg a Valyo, város és folyó kezdeményezésére és az építész stúdió részvételével. Az októberi tesztidőszakra még szeptember 19-ig jelentkezhetnek az érdeklődők programötletekkel.
Kelenföldön, az új Dürer Kert helyén lévő Budai Hengermalom azon kevés régi gőzmalmaink egyike, melynek épületei még napjainkban is állnak. Az ipari műemléki védelem alatt álló létesítmény 1909-ben vagy 1911-ben épült fel mintegy 10 ezer négyzetméternyi alapterületen, és egyike volt Budapest utolsó malmainak. Nemrégiben új fejezet kezdődött a hatalmas betontömbök történetében. Az üres hengerek hamarosan a városlakók közös ötleteivel telnek meg. A Hengermalom projekt a Valyo, város és folyó egyesület kezdeményezésére az építész stúdió részvételével valósul meg.
A projekt honlapja szerint a cél egy befogadó, közösségi és kulturális központ létrehozása, ahol egymás mellett elfér újrahasznosító műhely, közösségi iroda, gyermekmegőrző, vagy akár egy minőségi menza. Egy olyan önfenntartó ökoszisztéma, ahol a résztvevők alakítják a szabályokat, és közösen nagyszerű dolgokat alkotnak: szerelnek, főznek, mozognak, tanulnak, és együtt gondoldoznak a környék és a város jövőjéről.
A Hengermalom résztvevői különböző területekről érkeznek: értékteremtő vállalkozók, művészek, civilek és önkéntesek, akik együtt szeretnének részt venni a környezetük alakításában.
Az új életre keltett ipari örökségek gyakran válnak közösségi és kulturális központokká, melynek Nyugat-Európában mára bevett gyakorlata van, de a közvetlen szomszédságunkban is található számos jó példa. Olyan helyszínek szogálnak inspirációként, mint a pozsonyi Nova Cvernovka, egy volt vegyipari iskola épületében kialakított közösségi és kulturális tér, vagy a bukaresti Halele Carol, egy korábbi ipari csarnokból és gyárépületből átalakított központ, mely ma koncerteknek, kiállításoknak, workshopoknak és más közösségi programoknak ad otthont. Belgrádban pedig egy régi siló épülete szolgál egyedülálló térként művészek, kreatív szakemberek és a helyi közösség találkozására a fenntartható turizmus és a helyi közösségépítés jegyében.
A Hengermalom projekt két ikonikus épület és a közöttük lévő udvar hasznosításával jön létre a Kopaszi gát szomszédságában. A projekt honlapja szerint az izgalmas ipari terekben rengeteg lehetőség rejlik, viszont még sok munka is, amíg jól használhatóak lesznek. Az első időszakban elsősorban a földszinti tereket és az udvart szeretnék belakni.
Az októberi tesztidőszak és a jövőbeni tervek
Október 11. és 20. között rendezik meg a Kelesztés cmű programsorozatot, mely a Hengermalom közösségi hasznosításának egyik fontos mérföldköve. Ez az első esemény, ahol az érdeklődők találkozhatnak egymással, közösen felfedezhetik a malom különleges ipari tereit, és elkezdhetik belakni a teret.
A rendezvény első felében a Valyo és partnerei által szervezett közösségi, kulturális, gasztronómiai és szakmai programokkal várják a látogatókat, a második felében pedig teret adnak az érdeklődők ötleteinek. Lesz fényművészeti kiállítás, design, gasztro és vintage piacok, performanszok, design workshopok, betonsimogató, vertikális tánc, highline bemutató, outdoor mászófal, gyerekprogramok, épületbejárások, építészeti séták és zene a Valyo-tól megszokott hangulatban. További programötletekkel szeptember 19-ig lehet jelentkezni a ezen a linken.
A 2023-as év az építészet- és kultúrtörténeti kutatással, az állapotfelméréssel, a hasznosítási lehetőségek és a szabályozási környezet vizsgálatával telt az építész stúdió csapatával közösen. 2024 nyarán és őszén történt a környékbeli és regionális szereplők, és a lehetséges partnerek felkeresése, valamint a működési modell és beavatkozási lista kidolgozása.
Az októberi Kelesztés a programok közös tesztelésének az időszaka, ezt követi majd novemberben a középtávú terv kidolgozása a partnerekkel és a tulajdonossal közösen. A tervben már a lehetséges bérlőkre, működési modellre is javaslatot tesznek. 2025-től kezdődik meg az épületek fokozatos belakása, az infrastruktúra folyamatos fejlesztése, és a bérlői, látogatói kör kiépítése a környék fejlődésével párhuzamosan. | Októberben indul a Hengermalom-projekt tesztidőszaka | Október 11. és 20. között a Kelesztés programsorozattal indul a budai hengermalom épületeinek ideiglenes birtokba vétele. Az ipari műemlék közösségi hasznosítás keretében újul meg a Valyo, város és folyó kezdeményezésére és az építész stúdió részvételével. Az októberi tesztidőszakra még szeptember 19-ig jelentkezhetnek az érdeklődők programötletekkel. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/oktoberben-indul-a-hengermalom-projekt-tesztidoszaka | null | true | null | null | építészfórum |
Veszélyes a Párizsi körúton található Szegedi Rendőrkapitányság épülete, ezért lebontják, és újat építenek a helyére - jelent meg a múlt hét csütörtök estiMagyar Közlönybenaz erről szóló kormányhatározat.
A dokumentum szerint a kormány 2025-ben 130 millió forintos keretösszegből készíttetne megvalósíthatósági tanulmányt a Szegedi Rendőrkapitányság "független szakértő által statikailag veszélyesnek minősített" épületének lebontásáról. Pontosabban két lehetséges forgatókönyvet kell vizsgálniuk:
az első verzió, hogy ugyanazon a helyszínen, vagyis a szegedi Párizsi körúton építenének fel egy új rendőrséget a régi épület bontása után,
a másik pedig, hogy más helyszínen keresnek - lehetőleg elsősorban állami, másodsorban önkormányzati tulajdonú - ingatlant a kapitányság állandó elhelyezéséhez.
Utóbbi esetben nincs említve a bontás, és erre vonatkozó kérdésünkre sem a rendőrség, sem a Belügyminisztérium nem válaszolt, ám valószínűleg mindenképpen sor kerülne rá előbb-utóbb, mivel az épület szerkezetileg már nem biztonságos - ezt az értesülést a rendőrségi sajtóosztály is megerősítette a Szegedernek. Mi úgy hallottuk, hogy egyes betonelemek között ujjnyi rések tátonganak.
Az is benne van a kormányhatározatban, hogy a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után a projekt költségigényére jövő év április végéig kell előterjesztést készítenie Pintér Sándor belügyminiszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek, vagyis akkor már tudni fogjuk, melyik megoldást választják végül.
A veszélyesnek minősített ingatlant addig is kiürítik, a személyi állományt pedig ideiglenesen rendvédelmi szervek vagyonkezelésében álló más épületekben helyezik el, erre 150 millió forintot fordíthat a belügyminiszter.
Azt a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság árulta el kérdésünkre, hogy a Szegedi Rendőrkapitányságon dolgozók "a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság objektumaiban lesznek elhelyezve, melynek logisztikai munkálatai már elkezdődtek".
A rendőrpalota bontásáról már 2019-ben is szó volt, erről egyfórumon beszélt Pintér Sándor, aki akkor azt állította, "a szegedi önkormányzatnak kellene lépnie, és olyan telket felajánlania, ami minden tekintetben elfogadható a rendőrség számára". A Belügyminisztérium mostani kérdésünkre viszont nem árulta el, hogy azóta történtek-e egyeztetések az ügyben, és mely helyszínek jöhetnek szóba a városban.
A szegedi önkormányzat részéről Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester árulta el a Szegedernek, hogy évekkel ezelőtt valóban beszéltek arról, hogy hol lehet felhúzni a rendőrség speciális igényeinek megfelelve egy új épületet.
Nagy szerint viszont az önkormányzat tulajdonában nincs olyan terület, ami megítélésük szerint alkalmas lenne a rendőrség összes igényének kielégítésére.
Szegeden vannak olyan beépítetlen, akár közvetetten állami tulajdonban lévő területek, amiket alkalmasnak gondolnak az új épület számára az önkormányzat részéről. Ugyanakkor az alpolgármester sem fedte egyelőre fel, melyek ezek, mondván "a kormányhatározat az elhelyezési lehetőségek vizsgálatának a megkezdéséről szól". Vagyis nem zajlottak egyeztetések az ügyben a közelmúltban. "Természetesen állunk rendelkezésre a megfelelő megoldás megtalálására, az egyeztetésekre" - tette hozzá Nagy Sándor.
A Szegedi Rendőrkapitányság Párizsi körút 16-22. szám alatt található, méretes otthona a szerkezeti problémák ellenére nem is annyira régi építésű - a rózsaszín épületet mindössze 37 éve húzták felnéhány egyszintes lakóház helyén. A Délmagyarország1987 októberében írt arról, hogy beköltözött az új épületbe az akkori nevén Szeged Városi Rendőrkapitányság.
Tehát várhatóan lebontják, de vajon építészeti, városképi szempontból sokat veszít ezzel Szeged? Nagy Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszékének adjunktusa azt mondta a Szegedernek, hogy az épület amellett, hogy színében kirívó, és ugyanazokat az elemeket használja végig a homlokzaton, "nem nagyon ad hozzá" a városképhez. "Funkcionális. Játékos, ha azt nézzük, hogy van rajta pár dekorcsík, de alapvetően ez nem sok." A rövid válasz tehát, hogy valószínűleg nem sokan fogják hiányolni a Párizsi körút bizonyos szögből, kellően hunyorítva akár egy rúd parizerre hajazó épületét.
A szerző aSzegederújságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is. | Veszélyessé vált, lebontják Szeged ikonikus rózsaszín rendőrpalotáját | Vagy a Párizsi körúton építenének fel egy újat a rúd parizernek tűnő épület bontása után, vagy más helyszínt keresnek a Szegedi Rendőrkapitányságnak, aminek csak a költöztetése 150 millió forintos tétel. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/09/26/szeged-lebontjak-bontas-rendorpalota-rendorseg-parizsi-korut-pinter-sandor | null | true | null | null | Telex |
Miközben hűtlen kezelés miatt éppen egy hasonló ügy miatt folyik ellenük nyomozás, ismét egy hirtelen adásvétel mellett döntött a komlói fideszes városvezetés: iskolát és óvodát adott el, bár a fenntartói szerződések az egyházmegyével 99 és 50 évre szóltak.
Hétpecsétes titkok
A komlói „belvárosi” vagy hivatalos nevén Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Óvoda a város legelső iskolája volt. Működését 1937-ben kezdte, 1958-ban indult a zenetagozat, amely számtalan kórust nevelt ki. Az intézményt 2012-ben vette át a katolikus egyház, amely 2016-tól a hozzá tartozó Szél Bernadett Óvodát is működteti. A két épületet utoljára 2009-ben, még a szocialista városvezetés idején újították fel. Akkor lecserélték az elavult, rossz nyílászárókat, valamint gépészeti felújítást és utólagos hőszigetelést végeztek az épületekben.
Az iskola
Fotó: http://onkormanyzat.mti.hu/hirek
Tavaly novemberben kiderült, hogy az egyház uniós pályázaton közel egymilliárd forintot nyert az iskola felújítására. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által biztosított pénzt „infrastrukturális fejlesztésre, különös tekintettel a mindennapos testnevelés körülményeinek biztosítására” kapta a Pécsi Egyházmegye. A fejlesztéssel az iskola 2400 négyzetméterrel bővül; ez 73 új helyiség, termek, tornaterem, öltözők, orvosi szoba. A beruházás a tornaterem felszerelésének és az újonnan kialakítandó helyiségek berendezési tárgyainak, valamint oktatási eszközök beszerzését is magában foglalja. (Többek között 15 darab interaktív táblával, projektorokkal és laptopokkal gazdagodik az iskola, és az olyan szaktantárgyak, mint a fizika, földrajz, biológia, kémia, matematika tanításához is új szemléltető, oktató eszközökhöz jut.) A fejlesztés várhatóan 2018 őszén ér véget, a projekt 2019 márciusában zárul.
Az eredeti tervekhez aztán menet közben hozzácsapták a Szél Bernadett Óvoda felújítását és további egymilliárd forintot is. Hogy pontosan milyen forrásból, nem tudni. Érdeklődtünk a Pécsi Egyházmegyénél – hivatkozva a Komlói Újság egyik cikkére –, hogy pontosan miből fedezik a kétmilliárdos beruházást, ha az EFOP csak egymilliárdot áll. Az egyházmegye első körben azt válaszolta, hogy a Komlói Újság oldalán megjelent adat nem helyes, és emiatt már kérték is a szerkesztőségtől a korrekciót. A komlói pályázattal kapcsolatos részletekhez pedig ezt a linket küldték. Visszakérdeztünk, ez esetben jól értjük-e, hogy csak egymilliárd forint lesz a beruházás. A válasz: „Az EFOP pályázatból a felújítás jelentős részét finanszírozza a Pécsi Egyházmegye. A fennmaradó részről a projekt lezárását követően adnak tájékoztatást.”
Egyelőre tehát hétpecsétes titok, miből fizet ki egymilliárd (?) forintot az egyházmegye, pedig a munkálatok gőzerővel folynak az intézmény területén. Felmerült, hogy abból a pénzből jut a fejlesztésre, amit az állam osztott szét az egyházak között 2016-ban egy kormányrendelet alapján.
Az összesen 118 milliárd forintot 2016. január 1. és 2017. december 31. közötti beruházásokra lehet felhasználni – ebbe pedig a komlói fejlesztés is beleférhet. E felvetésünkre a Pécsi Egyházmegye nem reagált.
Az óvoda
Fotó: http://onkormanyzat.mti.hu/hirek
Ötven és száz évig ráértek volna, de inkább most léptek
Azt tehát egyelőre nem tudni, milyen pénzből újul meg az óvoda, azt viszont igen, mennyiért adták el az épületkomplexumot az egyháznak.
Ez év április 28-án tárgyalták azt a napirendi pontot a komlói önkormányzati képviselők, amelyben az óvoda felújításához kért engedélyt az egyházmegye a várostól. A jegyzőkönyv szerint az ülésen az ellenzék hozta elő, hogy a felújításnál (amely valójában egy új épület megépítését jelenti) nem tisztázott, miként befolyásolja a vagyoni helyzetet a tulajdonos önkormányzat és a fenntartó/beruházó egyház között. Polics József (Fidesz) polgármester akkor leszögezte, hogy az iskolát 99, az óvodát pedig 50 évre adták vagyonkezelésbe az egyháznak, eladni nem fogják nekik az intézményeket, és a tisztázandó részleteket később beszélik át a felek.
Ehhez képest egy hónappal később, a május 25-i testületi ülésen arról nyújtott be határozati javaslatot a polgármester, hogy az iskolát és óvodát eladják az egyháznak. Az indoklás szerint amennyiben a fenntartói szerződést a határidő (99 és 50 év) előtt felbontják, az „teljesíthetetlen terhet” róna az önkormányzatra, mivel a beruházások értéke jóval meghaladja az ingatlanok jelenlegi értékét. Ezért Polics József az javasolta, végezzenek értékbecslést, ám annak eredményétől függetlenül könyv szerinti értéken, 35 millió forintért adják el a Pécsi Egyházmegyének az óvodát és iskolát.
Barbarics Ildikó (MSZP) képviselő hozzászólásában rámutatott, értetlenül állnak a döntés előtt, hiszen korábban a polgármester azt mondta, „kétszázalékos amortizációval a városnak nincs aggódni valója, sőt 50 év alatt nullára fog kifutni”. Így nem világos, miért gondolta meg magát hirtelen a városvezetés, és döntött az azonnali adásvétel mellett. Pista József (Jobbik) képviselő pedig hangsúlyozta, nem értenek egyet a 35 milliós eladási árral sem, mivel az értékbecslő szerint 49,5 millió forintot ér az oktatási intézmény, így a várost vagyonvesztés éri. A képviselő ezt nemcsak ott, hanem Polics József Facebook-oldalán is hangoztatta, amelyen Hoppál Péter államtitkár, a térség országgyűlési képviselője kommentben magyarázta el, hogy ezek az épületek nem forgalomképesek, a becsült értékük tehát jelképes, a vételár tulajdonképpen lehetett volna egy forint is.
A fideszes képviselő-testület a felvetett kifogások ellenére egy nem és négy tartózkodás mellett kilenc igen szavazattal elfogadta a javaslatot.
A komlói fideszes városvezetésnek nem ez az első ilyen jellegű hirtelen döntése. Egy hasonló ügy miatt éppen hűtlen kezelés miatt folyik ellenük eljárás. Tavaly novemberben ugyanis közbeszerzési kiírás és értékbecslés nélkül vettek meg 10 millió forintért olyan tisztázatlan tulajdoni viszonnyal rendelkező bányászati eszközöket, amelyeket az eladó korábban kétszer is ingyen a város rendelkezésére bocsátott – legutóbb 2024-ig. Akkor Polics József azzal indokolta a döntést, hogy „bár csak hét év múlva kellene ezt a napirendet az akkori testületnek megtárgyalnia, nem lehet másokra hárítani a döntési felelősséget, pénzügyi kötelezettségvállalást”. | Bizniszelni tudni kell: a Pécsi Egyházmegye kedvező áron vett iskolát és óvodát Komlótól | Potom pénzért adta el legrégebbi iskoláját és óvodáját a komlói önkormányzat a katolikus egyháznak. Utóbbi titkolja, miből újítja fel. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/bizniszelni-tudni-kell-a-pecsi-egyhazmegye-kedvezo-aron-vett-iskolat-es-ovodat-komlotol-105786 | 2017-08-09 15:03:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kormány.hu-n közzétették a Rogán-minisztérium szerződéseit. Egyelőre ebben az évben csak egy keretszerződés indult el, de azt rögtön az év harmadik munkanapján, nettó kétmilliárdért.
A december 15-ig tartó feladat neve hivatalosan úgy szól, hogy
Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 2.
A győztes pedig a New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft.
Egyelőre nem tudni, mit fognak csinálni a pénzért, mindenesetre közelebb juthatunk a megoldáshoz a cégek előző megbízásával: egyikük vagy másikuk csinálta ugyanis a "Magyar reformok működnek", és "Ha Magyarországra jössz..." plakátokat, valamint a Diákhitel központnak is ők rontották el a térképeket. | Nettó kétmilliárdért jönnek az újabb kormányzati plakátok | Nettó kétmilliárdért jönnek az újabb kormányzati plakátok - A Rogán-minisztérium közzétette a keretszerződéseit. Az a cégcsoport nyerte, amelyik a korábbi menekültellenes kampányt csinálta. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/01/30/netto_ketmilliardert_jonnek_az_ujabb_kormanyzati_plakatok/ | 2017-01-30 11:56:00 | true | null | null | Index |
A török külügyminisztérium szerdai közleménye a szíriai Húla városában elkövetett vérengzéssel indokolta a lépést. Egyúttal jelezte, hogy Ankara és a nemzetközi közösség "további, keményebb intézkedéseket" fog végrehajtani, amennyiben Szíriában folytatódnak az emberiesség elleni bűncselekmények. "Ezek a bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül" - áll a közleményben.
Törökországban több ezer szíriai talált menedékre a határ közelében, és Ankara támogatja a száműzetésben lévő szíriai ellenzéket. Az elmúlt hónapokban Törökország szomszédjai körében olyan találgatások hangzottak el, hogy Ankara katonai beavatkozást fontolgat, a híreszteléseket állítólagos török csapatösszevonások is táplálták. A török kormány mindazonáltal megértéssel fogadta a szíriai ellenzék felfegyverzésére irányuló követeléseket.
A nyugati kormányok kedden egymás után jelentették be a szíriai diplomaták kiutasítását. Válaszul Damaszkusz szerdán szintén három napot adott a damaszkuszi holland ügyvivőnek az ország elhagyására. | Világ: Törökország bekeményített: az összes szír diplomatát hazaküldi | Törökország felkérte a szíriai kormányt, hogy 72 órán belül hívja haza összes diplomatáját Ankarából. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20120530_torokorszag_szir_nagykovetek | 2012-05-30 12:59:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Kár, hogy Magyarországon nem süt a nap, és ezért muszáj orosz atomot használnunk.
Hozzáragasztjuk magunkat az orosz energiához, pedig ennek nem kéne így lennie
A perovszkitből készült legújabb napelem már majdnem olyan hatékony, mint a hagyományos változat, miközben a gyártása jóval kevesebbe kerül – írta az IFL Science a hvg.hu tudósításában.
Az elmúlt években óriási fejlődésen mentek keresztül a napelemek. Nemrég a Massachusettsi Műszaki Egyetemen megcsinálták a napelemet, amit kétszer annyi áramot termel, a német Insolight fejlesztői 34 százalékot értek el, és bármilyen hihetetlen, már létezik esőelem is. Nem csoda, hogy évente 5-12 százalékkal csökken a napelemek ára.
A Nature Energy című folyóiratban most megjelent tanulmány szerint a perovszkites napelemek már jóval előrébb vannak egy szimpla tervnél. Kereskedelmi forgalmuk jelentős mértékben csökkentheti az otthoni napelemes beruházások költségét is.
Különlegességük, hogy a hagyományos napelemekben használt drága szilíciumkristály helyett perovszkitelemeket használnak, ami jóval olcsóbb, nagyjából ötöd akkora költségből kihozható gyártást tesz lehetővé.
Az ezzel folytatott kísérletek az utóbbi években egyre ígéretesebbek voltak: hét éve, az első ilyen napelem bemutatásakor még csak 3,8 százalékos volt annak hatékonysága, négy éve azonban már 10 százaléknál tartott. Most pedig Snaith és csapata 20,3 százalékra tornázta fel a mutatót. Mindez azt jelenti, hogy az általa készített szerkezet alig marad el a hagyományos napelemek hatékonyságától, az előállítása azonban jóval kevesebbe kerül. | Zseniális találmány forradalmasíthatja a napelemek gyártását | Kár, hogy Magyarországon nem süt a nap, és ezért muszáj orosz atomot használnunk. | [
"megújuló energia",
"napelem",
"találmány"
] | 0 | http://24.hu/fn/gazdasag/2016/10/25/zsenialis-talalmany-forradalmasithatja-a-napelemek-gyartasat | 2016-10-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Újabb gyanúsítottjai vannak a tavaly tavasszal kirobbant, nyolcmilliárd forintos csalási ügynek. Az újabb kényszerintézkedések tényét a Békés Vármegyei Főügyészség erősítette meg a Magyar Narancsnak, de azt, hogy a bűnügyi felügyelet elrendelése mely személyeket érinti, nem árulták el. A lap nem hivatalos értesülésekre hivatkozva azt írja, hogy egy ügyvéd is érintett lehet, aki a gyulai Gordiuszi Intézményt vezette, a másik gyanúsított pedig a Pünkösdi Egyház keretein belül működő miskolci szervezet.
Tavaly augusztusban közölte a NAV, hogy a Békés Vármegyei Főügyészséggel együttműködve tárták fel az egyházi szervezet alá tartozó, közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy csalásait. A szervezet Borsodban, Békésben és Csongrád-Csanád megyében működtetett rászorulókat támogató szociális konyhákat, de fogyatékkal élőket és időseket segítő szolgáltatásokkal is foglalkoztak, ám a hatóságok szerint az ehhez igényelt támogatások egy részét saját célokra fordították.
A NAV szerint az állami költségvetésből elcsalt pénz eléri a nyolcmilliárd forintot, 3,6 milliárd forintról a hatóságok kiderítették, hogy a népkonyhai szolgáltatásra igényelt összeg egy részét bankszámlákon átfuttatták, majd ATM-ből felvették, és cipősdobozokban vitték a bűnszervezet vezetőinek. A NAV olyan fiktív szerződésekre is bukkant, amelyekkel 4,4 milliárd támogatás folyt be hozzájuk, ezek végül külföldi számlákon landoltak. A rászorulók támogatása mögé bújva csalhatták el a milliárdokat a Pünkösdi Egyház szervezeteiben, azt is a Magyar Narancs írta meg, hogy januárban az egyházi szervezet teljes elnöksége lemondott. Az ügyben a hatóságok 7,5 milliárd értékben számlákat, ingóságokat és ingatlanokat foglalt le.
A tavaly augusztusi közlemény a fővárosi népkonyhát érintően közölt csak konkrétumokat, ott előfordult, hogy napi 24 ezer főre igényeltek támogatást az államtól, holott a konyha csak napi ezer fő ellátására volt alkalmas. Most a Magyar Narancs információi szerint a népkonyhai szolgáltatásokat végző miskolci és a békéscsabai szervezetek vezetői kerülhettek a hatóságok látókörébe, a mostani intézkedések hátterében, a meg nem erősített források szerint az állhat, hogy az egyházi szervezet cégétől evangelizációs szolgáltatásokat vásároltak. Náluk rendelhették el, hogy lakóhelyüket csak meghatározott, a hatóságok által ellenőrzötten hagyhatják csak el.
A nyomozás évekkel ezelőtt indulhatott el, 2019-ben a hvg.hu is foglalkozott az akkoriban gomba módra szaporodó népkonyhákkal. A békés megyei Tótkomlóson tűnt fel, hogy abban az évben már a második népkonyhát nyitotta volna az egyházi szervezet, a helyi képviselők kételkedtek abban, hogy a kisvárosban ennyire sok lenne a rászoruló. Az állami felügyeleti szerveknek is gyanús lehetett már akkor is a népkonyhai terjeszkedés, mivel 2019 januárjától elrendelték, hogy csak TAJ-szám ellenében vihetnek ebédet a rászorulók.
A népkonyhai szolgáltatásokról a KSH is közöl adatokat, ezek alapján a szolgáltatás volumene, és az állami támogatás mértéke is, enyhén szólva, hullámzó. Öt év alatt tízszeresére nőtt a népkonyhán étkezők és az ehhez rendelt támogatás összege is: 2015-ben 19 ezer fő ellátása volt lehetséges 1,3 milliárd forint támogatás mellett, a következő évben az ellátás volumene négyszeresére ugrott, a támogatás megduplázódott. A valós igényeknek mindig felette volt a befogadóképesség, de olyan kiugró különbség, mint 2018-ban, nem volt: ekkor 286 ezer fő befogadóképesség mellett mindösszesen 166 ezren vették igénybe a népkonyhai szolgáltatást, az állam ehhez ebben az évben 13 milliárd forint támogatást biztosított. Ezért is rendelhették el 2019 januárjától a TAJ-kártya bemutatásának a kötelezettségét, bár ez nem életszerű, ha arra gondolunk, hogy pont azok a valójában rászorulók, akiknek jó eséllyel nincs érvényes TAJ-számuk.
Érdekes, hogy 2019-20-ban a 2018-as felére csökkent a népkonyhák befogadóképessége, ezzel együtt a támogatás is, de még ezt a kapacitást sem használták ki, mert a 145 ezer helyett, csak 85 ezren kaptak ingyen ételt. Még ennél is különösebb az, hogy 2021-ben már ismét 142 ezer ember kapott ételt a népkonyhákon, amelyek 13,4 milliárd forint támogatást kaptak. | Itthon: Tovább dagad a Pünkösdi Egyház sokmilliárdos csalási botránya | Egy ügyvéd is érintett lehet a pünkösdisták botrányában, amely során nyolcmilliárd forintot síbolhattak el. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230210_Dagad_a_Punkosdi_Egyhaz_botranya | 2023-02-10 15:31:00 | true | null | null | HVG |
Magyar szempontból az Eb eddigi legfontosabb, legbiztatóbb eseménye az izlandiak elleni mérkőzésen zajlott - a lelátón vagy legalábbis annak egy részén: "történelmi csürhézés" hallatszott.
Megszólaltak a normális magyar szurkolók...
Hát hiszen tudtuk vagy legalábbis gondoltuk, hogy vannak – de eddig csendben voltak. Együtt jártak-járnak meccsekre (nálunk inkább "meccsekre") a magukat szemérmesen ultráknak becézőkkel. Hallgatják a kórusokat, olykor maguk is skandálnak, nem szép dolgokat is. Egy kis cigányozás, zsidózás, buzizás, mocskos oláhozás stb. sokaknak még belefér, verekedni azonban nem szoktak.
Ami az Izland elleni meccsen történt, alighanem példátlan: ilyen egyértelműen még nem fejezték ki magukat a normális szurkolók!
Sokan méltatlankodnak, amiért a nemzetközi sajtó, úgymond, lenácizta "a magyar szurkolókat". Biztos van jókora igazságtalanság az általánosításban, azonban gondoljuk meg: egy kávéskanál szar is elegendő ahhoz, hogy a legjobb bort is szarnak minősítsük... S itt azért nem kávéskanálnyi mennyiségről van szó.
Vannak, akik képeket mutogatnak kinyújtott karú izlandi szurkolókról, mondván: őket miért nem nácizzák..?
Magam is eltöprengtem ezen, és a következőre jutottam: talán azért, mert izlandiak nem járnak szervezetten, bandában, feketébe öltözve más országokba randalírozni, embereket fenyegetni-rémisztgetni, más népeket mocskolni; otthon nem a cigányozás, buzizás, zsidózás és verekedés kedvéért járnak meccsekre. Azt hiszem, ha a magyar "ultrák" mondjuk az izlandi szurkolókhoz hasonlíthatóan viselkednének, nyújtogathatnák a karjukat, nem asszociálnának róluk a nácikra.
Mindenesetre ha magyar szempontból valami "történelmiről" lehet az Eb kapcsán beszélni, akkor a csürhézés volt az.
Gondoljunk bele: mi lesz itt, ha ez a csürhézés nem marad kivételes eset? Mondjuk, az Üllői úton és Újpesten is csürhézni kezdenek, amikor megszólal az ellenfelet cigányozó kórus..? Vagy fölhangzik a fülsiketítő fütty, amikor valahol az MTK ellenfelét ria-ria-Hungária! rigmussal "biztatják"?
Vagy képzeljük el: a normális szurkolók kiközösítik, csürhézik a csürhülőket, és a játékosok sem ünnepeltetik magukat velük – mert a klub, az edző megtiltotta, vagy mert maguktól is tudják, mit kíván a becsület...
Hiszen az emberek nem születnek rossznak – még a csürhe vagy annak jelentős része is nevelhető... Vannak olyanok a csürhékben is, akiket érdekel a foci, a sport... Akik előbb-utóbb fölhagynak a csürhüléssel, ha azt tapasztalják: a szurkolók többsége tényleg megveti, kiközösíti a randalírozókat.
... de hová ragadál? / Oh fölhevülésnek / Gyors talyigája!
Várjuk meg a hazai bajnokikat, vagy legalább az első magyar-szlovák, magyar-román meccset. | jehu: Lecsürhézték a csürhülőket! | Magyar szempontból az Eb eddigi legfontosabb, legbiztatóbb eseménye az izlandiak elleni mérkőzésen zajlott - a lelátón vagy legalábbis annak egy részén: „történelmi csürhézés” hallatszott. | [
"foci",
"ultrák",
"Euro 2016"
] | 0 | http://nol.hu/jehu/lecsurheztek-a-csurhuloket-1620607 | 2016-06-22 10:07:23+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Egy platformra került a Jobbik és a Munkáspárt
Mindkét párt hazahozná a magyar katonákat Afganisztánból.
A Jobbik két képviselője az afganisztáni szerepvállalás haladéktalan befejezését, a magyar katonák hazahívását javasolja az Országgyűlésnek. Vona Gábor és Gyöngyösi Márton előterjesztése szerint a Magyar Honvédség fő feladata a haza védelme.
A két ellenzéki képviselő szerint a részvétel a konfliktusban ellentétes a magyar nemzeti érdekkel, az országnak csak áldozatokkal jár, csökkenti a külpolitikai mozgásteret, növeli a terrorveszélyt.
Ezt az elfogadhatatlan állapotot a kormánynak haladéktalanul meg kell szüntetnie. Tekintettel arra, hogy az afganisztáni hadműveleti helyzet folyamatosan romlik, Magyarország érdekei, célja, szerepe a konfliktusban pedig nem látható, a kormány kötelessége, hogy a további értelmetlen véráldozatok elkerülése érdekében minden magyar katonát hazahívjon Afganisztánból. | Egy platformra került a Jobbik és a Munkáspárt | Mindkét párt hazahozná a magyar katonákat Afganisztánból. | [
"afganisztán"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2010/08/27/egy-platformra-kerult-a-jobbik-es-a-munkaspart | 2010-08-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A budapesti ügynökség mellett a Tanács és az Európai Tanács, illetve két uniós közös vállalkozás zárszámadását halasztotta el a parlament, amely összesen 52 jelentésről szavazott az úgynevezett "mentesítési eljárásˮ keretében. Az EIT mentesítését 663 szavazattal, 25 ellenszavazat és 7 tartózkodás mellett halasztotta el az EP.
Az EP közleménye szerint az ügynökség szeptemberig kapott határidőt a hiányosságok kijavítására. Az ügynökség eredményeiről októberben hoznak végső döntést. A budapesti székhelyű ügynökségen kívül az Európai Parlament több más intézmény gazdálkodása jóváhagyásának elhalasztását is javasolta, köztük az ARTEMIS technológiai platform, ENIAC nanoelektronikai projekt, valamint a Miniszterek Tanácsa és az Európai Tanács.
Az EP közleménye emlékeztet: Európai Parlament kizárólagos joga, hogy az Európai Számvevőszék jelentése, biztosok meghallgatása és írásbeli kérdésekre adott válaszai alapján áttekintse, hogy az uniós intézmények, ügynökségek és közös vállalkozások hogyan költötték el az európai forrásokat. A legnagyobb költségvetés felett ugyan az Európai Bizottság rendelkezik, azonban pénzének 80 százalékát a tagállamok kezelik és költik el. Az elköltött uniós források első ellenőrzésének feladata is tagállami feladat. | Baj van a budapesti innovációs ügynökség körül? - Az EP elhalaszottta a zárszámadást | Indokolatlan meghívásos közbeszerzések és a kifizetések elégtelen előzetes és utólagos ellenőrzése miatt az Európai Parlament őszig elhalasztotta a Budapesten található Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2013-as zárszámadását - derül ki az Európai Parlament közleményéből. | null | 1 | http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/baj_van_a_budapesti_innovacios_ugynokseg_korul_az_ep_elhalaszottta_a_zarszamadast.597120.html | 2015-04-29 16:11:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozásokért és technológiáért felelős államtitkára bevezetőjében emlékeztetett: a kormány célja, hogy 2025-ben 3-6 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság. Ennek a célnak az elérésében kiemelt szerepe van a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozói szektornak. A hazai kkv-k beruházási kedvét a szeptemberben már 3 százalékra csökkenő infláció és az augusztusban a kiigazított adatok alapján éves szinten 4,1 százalékkal bővülő, s így már a gazdasági növekedést támogató kiskereskedelmi forgalom erősítheti, oldódhat a bizonytalansági motívum. Fontos azonban az is, hogy a vállalkozások támogatás, hitel- és tőkeoldalon továbbra is segítséget kapjanak - írta.
A kormány a maga részéről a hamarosan meghirdetendő kkv-akcióterv keretében számos új programmal és hitellehetőséggel készül, ennek első elemét az áprilistól elérhető kkv-technológiai hitelprogram budapesti vállalkozások számára történő kiterjesztését már bejelentették - jelezte az államtitkár. A hazai kkv-k jelenleg 160 ezer támogatott, illetve piaci kamatozású hitelt törlesztenek, a nagyságrendileg 6600 milliárd forintnyi hitelállomány felét döntően állami viszontgaranciával bíró hitelgarancia védi.
A cél a jelenleg stagnáló új hitelkihelyezések felfuttatása, a GDP-hez viszonyítottan 12 százalékon álló, s így az EU átlagától elmaradó kkv-hitelállomány 20 százalék közelébe emelése. Az NGM kiemelte: a tervek szerint negyedévente összehívott hitelezési kerekasztal feladata az információmegosztáson túl azoknak a pontoknak a feltárása, amelyek akár szabályozói, akár banki oldalról akadályt jelentenek a vállalkozások finanszírozásában. A cél az, hogy forrásoldalról is minél hatékonyabb támogatást kapjanak a magyar vállalkozások, hogy versenyképesebbek legyenek, fejlesztéseikkel nagy cégek beszállítóivá váljanak, vagy éppen exportpiacokon jelenhessenek meg termékeikkel.
"A kkv-államtitkárság nyitott államtitkárság, célunk, hogy minden, a hazai mikro- kis- és középvállalkozások életét könnyítő javaslatot megfontoljunk. Párbeszédre, együttgondolkodásra és új ötletekre is szükségünk van, ezért szeretnénk meghallgatni a piaci szereplőket" - mondta Szabados Richárd. Az államtitkár hozzátette: "a kerekasztal körül ülő bankos kollégák mindennap találkoznak vállalkozói partnereikkel, ilyen mértékű ügyfélkapcsolati információt máshonnan nem lehet becsatornázni a döntéshozatali folyamatba. Ennek intézményes kereteit teremtettük meg a kerekasztal létrehozásával, amilyen kezdeményezésre eddig nem volt példa Magyarországon".
Az NGM államtitkára a hitelhez jutással kapcsolatban eddig felmerült akadályok kapcsán arra kérte a pénzintézeteket, vizsgálják meg, miként tudnák a 21. században a vállalatok életében egyre komolyabb értéket képviselő immateriális javak (pl. szoftverek) beszerzését hitelcélként, illetve az ilyen javakat a hitelnyújtáshoz szükséges fedezetként jobban elfogadni. Emellett a hitelezésből kizárt tevékenységi körök, szektorok áttekintését, az iparági limitek felülvizsgálatát kérte a bankoktól. Szabados Richárd hangsúlyozta, a témában egyeztetést kezdeményeznek a Magyar Nemzeti Bank szakértőivel is.
A pénzintézetek képviselői konstruktívan álltak a kérdésekhez, saját belső adminisztrációs folyamataik felgyorsítását ígérték. Javaslataik egy része a magyar uniós elnökséghez kapcsolódva a kkv-szektor finanszírozhatóságát nehezítő szabályokhoz, az EU-s források túlzó bürokratikus előírásainak csökkentéséhez, a több mint 20 éve megalkotott uniós kkv-definíció, illetve a de minimis szabályozás reformjára vonatkozott - olvasható az NGM közleményében. | Egy asztalhoz ültek a bankok és a kkv-k: most végre ez is megoldódhat | Első ízben ültek asztalhoz a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) invitálására a hazai kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásában részt vállaló állami szervezetek, a Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM Magyarország, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a Széchenyi Kártya programot bonyolító Kavosz Vállalkozásfejlesztési Zrt., valamint a kereskedelmi bankok kkv-üzletágvezetői - jelentette be pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20241011/egy-asztalhoz-ultek-a-bankok-es-a-kkv-k-most-vegre-ez-is-megoldodhat-1157765 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Az osztrák vasútfejlesztés kiváló példa lehetne Lázár János számára, nem szégyen lemásolni. Elég, ha csak a pályaudvarok kereskedelmi hasznosítására gondolunk. Ha nincs pénz vasútra, akkor miért van pénz közútra, miközben a kormányzat állítólag vasútbarát is. Miért bukott el a magyar konzorcium a spanyol vonatgyár felvásárlási pályázatán? Egyebek között erről is beszélt Mester Nándor felelős szerkesztő a Trend FM Reggeli monitor című hétfői adásában. A műsor másik részében az amerikai elnökválasztási kampány gazdasági elemeiről volt szó. | Lázár Jánosnak másolnia kell Bécset, nem félni tőle | Az osztrák vasútfejlesztés kiváló példa lehetne Lázár János számára, nem szégyen lemásolni. Elég, ha csak a pályaudvarok kereskedelmi hasznosítására gondolunk. Ha nincs pénz vasútra, akkor miért van pénz közútra, miközben a kormányzat állítólag vasútbarát is. Miért bukott el a magyar konzorcium a spanyol vonatgyár felvásárlási pályázatán? Egyebek között erről is beszélt Mester Nándor felelős szerkesztő a Trend FM Reggeli monitor című hétfői adásában. A műsor másik részében az amerikai elnökválasztási kampány gazdasági elemeiről volt szó. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/lazar-janosnak-masolnia-kell-becset-nem-felni-tole.html | null | true | null | null | mfor.hu |
A vádirat szerint Bielek Péter összejátszott a hulladéklerakó metánmentesítésére kiírt pályázat nyertes cégének vezetőjével, így az indokolt 300 millió forintnál 200 millió forinttal többet kapott a munkáért. A volt vezérigazgatót és két társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja az ügyészség, míg egy negyedik embert különösen nagy értékre elkövetett sikkasztással is megvádoltak - hangzott el az m1 esti Híradójában.
A főügyészség szerint az FKF Zrt. akkori vezérigazgatója és a munkát végző kft. ügyvezetői tisztában voltak azzal, hogy a megrendelésben szereplő összeg jelentősen meghaladja a tényleges költségeket, mert egy 2008-ban készült műszaki felmérés szerint a beruházás legfeljebb 300 millió forintba került volna.
A Magyar Nemzet tavaly decemberben arról írt, hogy Bielek Péter a győztes pályázóval 2009 júniusában kötött szerződést. A közterület-fenntartó 448,5 millió forint plusz áfát fizetett a kft.-nek, amely kifizette alvállalkozóit, majd 194 millió forintot utalt át a projektben addig sehol nem szereplő N Market Kft.-nek. Az összeget a nyíregyházi cég sikkasztással gyanúsított ügyvezetője vette fel, majd azzal a sajátjaként rendelkezett. | Bűnügy: Vádat emeltek a FKF Zrt. volt vezérigazgatója ellen | Vádat emelt a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. volt vezérigazgatója ellen a Fővárosi Főügyészség a pusztazámori hulladéklerakó metánmentesítésével kapcsolatos beruházás miatt - értesült szerdán az MTI Hírcentrum. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20120606_fkf_vademeles | 2012-06-07 20:00:00 | true | null | null | HVG |
A szociológus és közgazdász hetvenkét éves volt.
Életének hetvenkettedik évében Mexikóvárosban meghalt Angelusz Róbert szociológus és közgazdász, a társadalomtudományok doktora, az ELTE Szociológiaelméleti Tanszékének nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, a társadalmi mobilitás, a társadalmi kommunikáció és a politikai attitűdök jeles kutatója – számolt be erről a nol.hu.
Úttörő szerepe volt a társadalmi hálózatok vizsgálatában és leírásában. Alapvető jelentőségű művei a Kommunikáló társadalom és a Tardos Róberttel közösen írt Hálózatok, stílusok, struktúrák. Hetvenedik születésnapja alkalmából Látás-viszonyok címmel tanulmánykötet jelent meg a tiszteletére. | Elhunyt Angelusz Róbert | A szociológus és közgazdász hetvenkét éves volt. | [
"angelusz róbert"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2010/09/02/elhunyt-angelusz-robert | 2010-09-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Montenegró pénteken megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat. A megállapodást még hivatalosan jóvá kell hagyniuk a csütörtökön Brüsszelben kezdődő EU-csúcstalálkozó résztvevőinek is, de uniós források szerint ez már csak formalitás, és immár elmondható, hogy a nyugat-balkáni ország európai integrációs ügye sínre került.
A tárgyalások várhatólag több évet vesznek majd igénybe. A tagságra pályázó országnak a jelenlegi követelmények szerint összesen 35 témában kell eleget tennie különböző kötelezettségeknek. Lényegében át kell vennie, saját nemzeti jogrendjébe be kell illesztenie azokat az uniós jogi előírásokat, amelyek az EU-ban eddig megszülettek.
A 625 ezer lakosú Montenegró számára az uniós miniszterek szerint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén adódik a legtöbb teendő ahhoz, hogy felkészült legyen az uniós tagságra. | A korrupció a fő akadálya Montenegró csatlakozásának | Montenegró pénteken megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat. A megállapodást még hivatalosan jóvá kell hagyniuk a csütörtökön Brüsszelben kezdődő EU-csúcstalálkozó résztvevőinek is, de uniós források szerint ez már csak formalitás, és immár elmondható, hogy a nyugat-balkáni ország európai integrációs ügye sínre került. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2012/06/montenegro-penteken-megkezdheti-az-eucsatlakozasi-targyalasokat | 2012-06-26 14:05:00 | true | null | null | Origo |
A Balatonföldvári Szabadtéri Színház már harmadik alkalommal várja programokkal azokat, akik nem csak napozni, fürdeni, és lángosozni szeretnének a Balaton déli partján. Hanem szeretnének valami mást is. Ez a Kultkikötő.
A KoMa (Kortárs Magyar) színtársulat, nevéből is következően kortárs magyar irodalmi szövegeken keresztül próbálja saját generációjának helyzeteit, szerepeit bemutatni. A Kulturális Kikötőben (a Fidelio-Súgó legjobb 30 év alatti színésznek járó díját elnyert) Plazma című előadását (július 3.) és az Idill (július 2-3.) előadását mutatja be.
Kabaréműsorral jelentkezik a kaposvári Csiky Gergely Színház. Vonós Négyes című előadásukban például Hacsek és Sajó is színpadra lép (július 11-12.). Pataky Ági koreografálta táncelőadás, A katona története, Igor Sztravinszkij zeneszerző és a Charles-Ferdinand Ramuz regényíró alkotása július 18-án lesz látható a Kikötőben.
Szőke Andrást nem kell bemutatni, a stand up comedy műfaját meg szintén egyre kevésbé. Ilyenek lesznek július 20-án. Szőke Andráson kívül Gubás Gabi is a Kikötőben van. Ami a színházat illeti, a Kikötő utolsó állomása Vári Éva Piaf című önálló estje. A szabadtéri színpadon július 26-án megismerhetjük Edith Piaf életét, és a világhírű sanzonokat. Előbbit a művésznő alakításának, utóbbit a Budapesti Kamaraszínház zenekarának köszönhetően.
Koncertekből is lesz bőven. A fesztivál a közkedvelt Zagarral nyitott múlt hétvégén, július 19-én Gerendás Péternek és zenekarának lesz koncertje, a Cotton Club Singers július 25-én, KISTEHÉN Tánczenekar július 27-én este lépnek fel.
Kultkikötő állandó, sőt ingyenes programokkal is várja a Balatonnál nyaralókat. Lehet nézegetni kortárs művészek (Horváth Roland, Kőrösy Attila, Krizsán Zoltán és Papageorgiu Andrea) festményeit. (Lechner Közművészeti Galéria Alapítvány) és lesznek filmek minden kedden és szerdán este 9-től. A gyerekeknek kézműves foglalkozásokat is biztosítanak a szervezők, minden nap.
Programokról részletesen: http://kultkikoto.hu/index.php?id=1847&cid=23323
Jegyvásárlásról bővebben: http://kultkikoto.hu/index.php?id=1848&cid=23330 | Szőke András kiköt Balatonföldváron | Szőke András kiköt Balatonföldváron - A Balatonföldvári Szabadtéri Színház már harmadik alkalommal várja programokkal azokat, akik nem csak napozni, fürdeni, és lángosozni szeretnének a Balaton déli partján. | [
"kulturális kikötő",
"szőke andrás",
"balatonföldvár",
"kistehén",
"csiky gergely színház",
"zagar",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/zene/fesztival/2008/07/01/szoke_andras_kikotott_balatonfoldvaron | 2008-07-01 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Jön a Portfolio Investment Day 2024 november 6-án: a lakossági befektetési rendezvény, amin mindenki részt akar venni, mert itt első kézből szakértőktől kaphat pontos képet a hazai és globális gazdasági folyamatokról, ismerhet meg vállalati sikersztorikat cégvezetőktől, és kaphat befektetési ötleteket profi portfóliómenedzserektől, elemzőktől. Célunk az, hogy a jelenlévők hasznos tudással, praktikus befektetési ötletekkel felvértezve távozzanak az eseményről. Novemberi rendezvényünk legforróbb témája az amerikai elnökválasztás globális hatásai lesznek.
A munkaképes korúak közel 40%-ának nincs megtakarítása Magyarországon, azok közül viszont, akiknek van, 16% rendelkezik állampapír befektetéssel az MNB adatai alapján, minderről bővebben a Portfolio Future of Finance konferenciáján esett szó.
Nem meglepő módon a vagyonosabb háztartások aktívabbak az állampapírpiacon, a 10 millió forint feletti vagyonnal bíró háztartások esetében már több mint 60% az állampapírral bírók aránya. Az MNB adatai szerint
500 ezer forint megtakarítás felett figyelhető meg az állampapírpiacra való belépés.
A piacon hamarosan újabb felfordulás jöhet, mivel bár idén már volt egy jelentősebb kamatkifizetés az állampapíroknál, a számok azt mutatják, hogy jövőre még az ideinél is nagyobb pénzeső jöhet. Mindez elsősorban a prémium állampapírnak köszönhető, noha az új sorozatai a kamatfixálások után már nem olyan vonzóak, még mindig több mint 7000 milliárd forintot tartanak benne a magyarok, és nem ok nélkül:
jövőre sok korábbi PMÁP-konstrukció 19% feletti kamatot fizet majd, köszönhetően a tavalyi magas inflációnak.
A fentiek közül a legnagyobb, 741 milliárdos állománnyal a még utolsó, "hagyományos" inflációkövetéssel kibocsátott, 2033-ban lejáró PMÁP bír, de 600 milliárd forint feletti állománya van a 2027/J-nek és a 2030/I-nek is:
Mennyi kamat jön a PMÁP-ból és a többi állampapírból 2025-ben?
Idén se volt könnyű, de jövőre még nehezebb dolga lesz az államkasszának a kamatfizetések miatt, számításaink szerint
2025-ben mintegy 1755 milliárd forintot csak a PMÁP-okra, összesen pedig közel 3000 milliárdot kell a lakossági állampapírokra kifizetnie az államnak, ennek a java része ráadásul az első negyedévben esedékes.
Feltételezések A legfrissebb, augusztus végi állományi adatok alapján kalkuláltunk, és feltételezzük, hogy erre az állományra teljes kamatfizetés teljesül (azaz az érintett kamatperiódusban végig befektetett állományról van szó). A tavaly, illetve idén kibocsátott PMÁP-ok esetében időarányos kamattal kalkulálunk és azt feltételezzük, hogy az itt lévő állományok már a konstrukciók indulásának első hónapjában befolytak. Mivel a Kincstári Takarékjegy esetén nincs részletes havi bontás az állományra, így annak kamatfizetése és lejárata nem szerepel a számok között. A Babakötvény kamatfizetését szintén nem tüntetjük fel a számokban, mivel a kamatot minden esetben újra befekteti a konstrukció. A bónusz állampapír kamatfizetésével szintén nem kalkulálunk most a konstrukció változó és előre nem ismert kamata miatt. Az ÁKK által közölt állomány a névértéket mutatja, így ez alapján erős becslésekkel élve, de meghatározható a felhalmozott kamat. A bruttó árfolyam gyakorlatilag a kamattal növelt névértéket jelöli (névérték = 100%), idő előtti visszaváltás esetén is a bruttó árfolyamot kapjuk kézhez, annyi megkötéssel, hogy a névértékből először levonásra kerül az 1%-os díj a prémium állampapír esetén. Ebből adódik, hogy az állam kamatfizetési kötelezettsége nemcsak kamatfizetéskor, hanem minden olyan esetben fennáll, amikor valaki idő előtt visszaváltja a papírt. Az egyszerűsítés érdekében most idő előtti visszaváltással és év közbeni kamatfizetéssel nem kalkulálunk a vizsgált időszakban.
Mivel a prémium állampapírok java része rendre az első negyedévben fizet kamatot, nem meglepő, hogy a legnagyobb kamatkifizetések január-márciusban várhatóak, a fenti erős feltételezésekkel élve, becslésünk szerint
közel 1300 milliárd forint landol majd a lakosság számláján kamat- és tőkekifizetésekkel együtt.
Az év első három hónapjában fokozatosan jönnek az egyre nagyobb kamatfizetési terhek az államnak, míg januárban és februárban még többnyire "csak" kamatot kell fizetni, márciusban lesz egy nagyobb tőkelejárat is (2025/K) a prémium állampapíroknál.
Bár a PMÁP adja jövőre a kifizetések oroszlánrészét, nem ez az egyetlen konstrukció, amelyben jelentősebb kifizetések lesznek. Az alábbi ábrán azt gyűjtöttük össze, hogyan alakulnak még az idei év hátralévő részében, illetve jövőre a lakosságiállampapír-lejáratok. Látható, hogy egészen májusig folyamatosan járnak le az Egyéves Magyar Állampapírok (a konstrukciót már megszüntették), emellett idén nyártól a MÁP Plusz-lejáratok is állandósulnak, hiszen az 5 éves papír 2019 közepe óta létezik:
Az egyéves állampapír esetében a tőke jelenti majd a nagyobb kifizetési terhet, a kamat becslésünk szerint nem lesz lényegi elem:
Hasonló a helyzet a MÁP Plusznál is, becslésünk szerint a tőkekifizetésekhez képest csak elenyésző mértékű kamatfizetés várható idén és jövőre. Ez azzal magyarázható, hogy a papírok jelentős része még nem jár le, és a lépcsős kamatozás miatt alacsonyabb kamatot fizet, mint a végső (6%) kamata:
Amennyiben pedig összeadjuk a prémium állampapír, a MÁP Plusz, az egyéves állampapír és a FixMÁP kamat- és tőkefizetését, azt kapjuk, hogy
jövőre becslésünk szerint csak ezekben a papírokban közel 3000 milliárd forintos kifizetési kötelezettsége keletkezik az államnak, ennek 57%-a, vagyis mintegy 1700 milliárd az első negyedévben.
(A BMÁP, a Babakötvény és a KTJ a fentebb kifejtett okok miatt nincs benne a számokban).
Mi lesz a fennmaradó 6500 milliárdnyi PMÁP sorsa?
Nagy kérdés ezek után, hogy mi lesz annak a fennmaradó, mintegy 6500 milliárdnyi PMÁP-állománynak a sorsa, ami még nem jár le 2025-ben. A magas, sok esetben 18-19%-os kamatszintek ugyanis a jövő évi kamatfizetéssel kifutnak, és ha hinni lehet az MNB idei évre becsült, mintegy 3,75%-os éves átlagos inflációs számának, akkor
a legtöbb PMÁP-konstrukció kamata a 4-5,25%-os kamattartományba esik vissza, márpedig ennél találunk már jóval magasabb fix kamatokat is az állampapírpiacon.
Az MNB legfrissebb kutatása szerint a jövőre kézhez kapott kamatok és tőke csak mintegy felét tervezi a lakosság újra állampapírba fektetni, vagyis várhatóan
a fenti 3000 milliárdból mintegy 1500 milliárd más megtakarítási termékekbe vagy fogyasztásba fog nagy valószínűséggel átszivárogni.
A visszaeső kamatok miatt várhatóan a megmaradó PMÁP-állománynál is mozgolódás lesz, kérdés, hogy ez a pénz marad-e PMÁP-ban vagy más állampapírban, illetve jelent-e majd a jövő évi kamatfizetés akkora visszaváltási kockázatot, hogy az adósságkezelő újragondolja a PMÁP árazását, illetve a kormány azt a kijelentését, hogy a lakossági szereplők vásárlásaira "nincs akkora szükség". Meglátjuk, minden esetre Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója többször is hangoztatta, nem fognak hozzányúlni a PMÁP visszaváltási díjához, ami jelenleg 1%.
Te mit tervezel a meglévő prémium állampapírod legnagyobb részével, ha a kamata 5% környékére esik?
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images | Jön az újabb állami pénzeső: százmilliárdok hullanak a magyarokra hamarosan | De mi lesz ennek a vége? | [
""
] | 0 | https://www.portfolio.hu/befektetes/20240924/jon-az-ujabb-allami-penzeso-szazmilliardok-hullanak-a-magyarokra-hamarosan-711629 | null | true | null | null | Portfolio |
Hiába indult FIFA-vizsgálat a spanyol futballszövetség elnöke ellen a női világbajnokság vasárnapi döntőjén tanúsított viselkedése miatt, Luis Rubiales nem hajlandó lemondani elnöki posztjáról, írja a BBC.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) azután kezdeményezett fegyelmi vizsgálatot a spanyol szövetség (RFEF) elnöke, miután szájon csókolta az aranyérmes válogatott játékosát, Jennifer Hermosót a női világbajnokság vasárnapi éremátadásán.
Percekkel a díjátadón történt esetet megelőzően Rubiales győzelmi mámorában megragadta az ágyékát a kiemelt vendégeknek helyet biztosító páholyban, miközben tőle néhány méterre ott állt Letícia spanyol királyné és a 16 esztendős Zsófia hercegnő.
A spanyolok első világbajnoki címüket szerezték azzal, hogy 1-0-ra legyőzték az angolokat az Ausztráliában és Új-Zélandon rendezett torna fináléjában. A 33 éves Hermoso később úgy fogalmazott: nem tetszett neki a helyzet, míg az RFEF-et 2018 óta vezető 46 esztendős Rubiales előbb spontán gesztusnak titulálta az esetet, majd bocsánatot kért. Az ügy nagy visszahangot váltott ki, felszólalt a többi között Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is, aki "elfogadhatatlan gesztusnak" minősítette a pódiumon elcsattant kéretlen csókot.
Az RFEF kedden közölte, hogy péntekre rendkívüli közgyűlést hív össze, a FIFA pedig csütörtöki bejelentése szerint azt vizsgálja, hogy Rubiales megsértette-e "a tisztességes magatartás alapvető szabályait" oly módon, hogy az "rontsa a labdarúgás és/vagy a FIFA hírnevét". | Nem hajlandó lemondani a spanyol labdarúgó-szövetség elnöke | Luis Rubiales a női világbajnokság vasárnapi éremátadásán szájon csókolta az aranyérmes válogatott játékosát, Jennifer Hermosót. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/sport/2023/08/25/nem-hajlando-lemondani-a-spanyol-labdarugo-szovetseg-elnoke | 2023. 08. 25. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Az egykori Szent István-terem felújításához különleges anyagokra van szükség.
A Rovitex Kft. nyerte azt a közbeszerzést, amelynek keretében a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. 360 millió forintért vásárol függönyt, falkárpitot és bútorkárpitot a Budavári Palota Szent István-termének újjáépítéséhez – derül ki az európai közbeszerzési értesítőből (TED).
A terem a II. világháborúban teljesen elpusztult, rekonstrukciója már 2000-ben, az első Orbán-kormány idején felmerült, ahogy arról az Urbanista blog beszámolt korábban.
A Szent István-terem a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár épülete között helyezkedett el, felújítása pedig a Hauszmann-terv része, amelynek keretében a Várkert Bazár is megújult.
A pécsi Rovitex Hungária Kft., amely 2016 tavaszán az Eximbanktól is kapott hitelt, egy német alvállalkozóval együtt fogja szállítani a szükséges anyagokat. | 360 millióért vásárolnak lakástextíliát a Budai Várba | Az egykori Szent István-terem felújításához különleges anyagokra van szükség. A Rovitex Kft. nyerte azt a közbeszerzést, amelynek keretében a Buda | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/11/22/360-millioert-vasarolnak-lakastextiliat-a-budai-varba/ | 2016-11-23 11:12:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Egyszer ezt az intézkedést már megtámadták, akkor is megvédtük, most is meg fogjuk védeni" - fogalmaz a tárca közleménye.
Felidézték:
a Bíróság korábbi ítéletében emlékeztetett arra, hogy a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert, és alkalmazhatnak progresszív adóztatást az árbevétel tekintetében.
Mindemellett a Bíróság azt is hangsúlyozta, hogy mivel valamennyi Magyarországon, az érintett ágazatban tevékenységet folytató vállalkozás a kifogásolt adó alanyának minősül, és mivel az árbevételre vonatkozó különböző sávokra alkalmazandó adómértékek ezen vállalkozások mindegyike tekintetében érvényesek, az ezen adót bevezető magyar szabályozás semmilyen közvetlen hátrányos megkülönböztetést nem valósít meg, így a Magyarországon kivetett különadót összeegyeztethetőnek ítélte meg a letelepedés szabadságával is - tették hozzá.
A közlemény szerint a döntéssel "a brüsszeli Bizottság a családok helyett ismét az árdrágító és profithajhász SPAR oldalára állt, amely profitéhségét a magyar kormány ellen vívott folyamatos harccal próbálja elfedni". Bármit is tesz az uniós bürokrácia, a magyar kormány hajthatatlan marad és mindvégig az árak csökkentése és a magyar családok mellett fog állni - tették hozzá.
Az NGM álláspontja változatlan, a belföldi piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a magyar fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára - közölték.
Azok számára, akik nem tartják vagy tartották tiszteletben a magyar fogyasztókat és túláraztak, nincs helye a magyar gazdaságban. A kormány, ahogy eddig is, úgy ezután is minden esetben, minden eszközével a leghatározottabb módon fog fellépni az indokolatlan extraprofitok és a tisztességtelen, családokat megkárosító magatartás ellen
- olvasható a tárca közleményében.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért - tájékoztatott a brüsszeli végrehajtó testület csütörtökön.
Az egyes tagországok ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat tartalmazó októberi határozatcsomagjának keretében közzétett közleményében a bizottság emlékeztetett arra: már februárban felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette a törvénnyel kapcsolatos aggályait. Mivel a választ nem találta megfelelőnek, az uniós szabályoknak megfelelően májusban indokolással ellátott véleményében ismételte meg az Európai Unió Alapjogi Chartájában, a belső piac alapvető szabadságaiban és az uniós adatvédelmi jogszabályokban foglalt alapvető jogok megsértésével kapcsolatos kifogásait.
Válaszában Magyarország úgy foglalt állást, hogy a szuverenitás védelméről szóló törvény nem sérti az uniós jogot, és a felvetett aggályok megalapozatlanok - írták a brüsszeli közleményben.
A magyar hatóságok válaszának értékelését követően azonban az Európai Bizottság továbbra is fenntartja a megállapított kifogások nem orvosolt többségét. A kifogások az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jog megsértésével kapcsolatosak, köztük a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az ügyvédi titoktartáshoz való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét és az abból következő önvádra kötelezés tilalmát érintik.
Az Európai Bizottság úgy véli továbbá, hogy a törvény sérti a belső piac számos alapszabadságát, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, a szolgáltatási irányelvet, valamint az uniós adatvédelmi jogszabályokat.
Kifogásolták azt is, hogy a törvény rendkívül széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az illetékességébe vágó vizsgálatok megkezdése, időtartama, tárgya és célja tekintetében, különösen az adatokhoz való hozzáférés terén, és felhatalmazza arra, hogy beavatkozzon a folyamatokba. A törvény nagymértékű nyilvánosság biztosítását írja elő az egyedi ügyekben lefolytatott vizsgálatok és azok megállapításai számára. Az uniós bizottság véleménye szerint ez az érintett jogalanyokra nézve negatív következményekkel jár és megbélyegző hatást is kiválthat. A hivatal széles hatásköre és tág mérlegelési jogköre számos embert és szervezetet, köztük civil szervezeteket, médiaorgánumokat és újságírókat fog érinteni aránytalan módon - tették hozzá. | A Nemzetgazdasági Minisztérium reagált az Európai Bizottság hazánk ellen indított keresetére | A SPAR Brüsszellel az oldalán újabb politikai támadást indított Magyarország és a magyar családok ellen, amikor is ismételten támadás alá vette a magyar kiskereskedelmi különadót. Ezzel olyan intézkedést kifogásol ismét, amelyről 2020-ban az Európai Unió Bírósága már kimondta, hogy megfelel az európai uniós normáknak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/hazai-gazdasag/2024/10/a-nemzetgazdasagi-miniszterium-reagalt-az-europai-bizottsag-hazank-ellen-inditott-keresetere | null | true | null | null | SZOLJON |
2020.11.16. 05:45
Lackner Csaba már önkormányzati képviselői karrierje kezdetén tisztességtelen magatartásról tett tanúbizonyságot, amikor nem fizette ki korábbi főbérlőjének a tartozását. A szocialista pártban ahelyett, hogy lehordták volna, inkább falaztak neki. Lackner arról is mesélt, hogy egyszer beejtett a liftaknába 3,6 millió forintot, amelyet valamilyen sötét ügyletből kapott Kispest korábbi polgármesterétől, Lévay Leventétől. Újabb kispesti hangfelvételek a Magyar Nemzet oldalán.
A Hír TV és a Magyar Nemzet által közzétett kispesti hangfelvételek ügyében figyelemre méltó, hogy Lackner Csabának azon kívül, hogy pártjából kizárták, még nem kellett szembenéznie semmilyen jogi következménnyel annak ellenére, hogy lényegében a kispesti polgármestertől kezdve az összes helyi párttársát, vállalkozókat, magánszemélyeket súlyos vádakkal illette.
Lackner Csabát eddig senki nem perelte be, senki nem vonta kétségbe a szavait, legfeljebb a hangfelvételek hitelességét támadták. Eddig egyetlen embert ért jogi fenyegetés: V. Ákost, a tanút, aki jelen volt egyes beszélgetéseken és megerősítette, hogy a kispesti hangfelvételek tartalmát nem manipulálta sem a Hír TV, sem a Magyar Nemzet, azok ilyen formán hangzottak el 2019 nyarán. Ennek ellenére a korábbi sofőr nemrég felszólító levelet kapott a Gajda Péter által megbízott Magyar Györgytől, hogy álljon a nyilvánosság elé, és tagadja le, amit a Hír TV kamerái előtt elmondott. Pedig nem V. Ákos, hanem Lackner Csaba „rágalmazza” a szocialistákat, akik ugyanúgy fedezik tovább a képviselőt, ahogy azt két évtizede teszik.
Kifizetetlen tartozás
Lapunk ezúttal két hangfelvétel-részletet tesz közzé, az egyik több mint 17 perces részlet vágatlan. Mindössze annyit változtattunk a felvételeken, hogy néhány személynevet személyiségi jogok miatt kihalkítottunk.
Lackner Csaba, a nagy mesélő, ezúttal a 2000-es évek elejére repíti vissza a hallgatóságát, amikor még kezdő önkormányzati politikus volt. Emlékezetes: Lacknert 2002 óta minden választáson indította az MSZP Kispesten, méghozzá egyéni mandátumért szállt versenybe – és mindannyiszor nyert. A szocialista politikus ekkor még nem a XIX. kerületben, hanem az I. kerületi Fő utcában lakott, a Batthyány térhez közel bérelt egy lakást. Innen öt év után költözött el, saját bevallása szerint azért, mert „elszállt” magától anyagilag. Lackner Csaba már ekkor olyan jólétben élt, hogy állítása szerint minden nap rendelt magának ételt, szinte sosem főzött, amitől végül elhízott. Mint mondta, 116 kiló volt, ami a legvégső érv volt amellett, hogy felmondja albérletét. A történet mesélése közben Lackner helyenként lassan beszél és megismétli, amit már elmondott, mivel ekkor a beszélgető felek már több dolgot is fogyasztottak.
A lakás főbérlője Lackner szerint egy „behajtási ügyvédnő” volt, akinek elmondta, hogy felmondaná az albérletet, ám az utolsó három hónapot, amivel még tartozik, nem tudja kifizetni. Pedig ebben az időszakban a szocialista politikusnak már bőven volt pénze, mint elmondta, üzlettársával P. Gy.-vel ketten kaptak megbízást arra, hogy az újonnan megnyíló Kálvin téri és Szent István körúti 3 Testvér török éttermet kialakítsák.
Az ügyvédnő, a korábbi főbérlő úgy határozott, hogy nyomást gyakorol Lacknerre: kispesti párttársainak írt levelet, amelyben kifejtette, hogy a politikus nem méltó önkormányzati képviselőnek, mert a bérleménye után nem fizetett. A teljes tartozás mintegy 180 ezer forint volt.
Az ügyvédnő első levele Fekete László MSZP-s önkormányzati képviselőt találta meg, aki Lackner szerint ekkor frakcióvezető volt.
„Amit a hölgy leírt, az igaz és igaza van, mert elbuliztam a pénzt, elszórakoztam a pénzt, elszívtam a pénzt, az utolsó három hónapot nem tudtam kifizetni”
– magyarázta Lackner a visszaemlékezése szerint Feketének.
A felvételek alapján tehát Lackner Csaba elismeri, hogy már a 2000-es évek elején is rendszeresen fogyasztott kábítószert.
„Csabi, b…zdmeg, mi azért vagyunk itt, hogy segítsünk egymásnak. Én lerendezem a dolgokat a hölgy felé, csak hogy ne b...szogasson téged” – válaszolta neki állítólag Fekete László. A tartozásról szóló levelek végül Lackner elmondása szerint Gajda Péterhez is eljutottak, sőt Lackner azt is állította, hogy az ügyvédnő „megírta az én pártomnak, hogy én milyen vagyok, hogy én ezt nem fizetem ki”. Érdekesség:
Lackner ekkor meglepődött a szocialista politikusok reakcióján, mivel arra számított, hogy azt fogják neki mondani, hogy „így, tisztességtelenül nem lehet viselkedni”. Ehelyett inkább megpróbáltak falazni neki.
A lóvé becsúszott a liftaknába
„Volt egy olyan éjszaka, amikor a Lévay Levente nekem fizetett… valamit. Úgy mentem fel a kecóba, ide volt betűrve” – mutatott a zsebére Lackner. „Amikor odaértem a lifthez, kicsúszott és be a liftaknába” – mondta a képviselő. A történet szerint Lackner Csaba 3,6 millió forintot kapott Lévay Leventétől, aki Kispest első polgármestere volt a rendszerváltozás után. Érdekesség, hogy Lévay 1999-ben keveredett egy pedofilbotrányba, a hatóságok többek között egy csecsemőről készült pornográf képet találtak a számítógépén több hasonló kép mellett. Az ügy kapcsán lapunk megszólaltatta Kovács Viktor őrnagyot, a bűncselekményt felderítő nyomozót (Elfogott egy SZDSZ-es pedofilt, bosszút állt rajta a baloldal, Magyar Nemzet,
Hogy Lackner pontosan miért is kapott 3,6 milliót, azt még társainak sem részletezte. Mindez azért különös, mert korábban a beszélgetőtársai előtt szívesen dicsekedett korrupciógyanús bűncselekményekkel vagy vádolt meg ilyenekkel másokat, így szinte biztosra vehető, hogy valamilyen sötét ügy van a háttérben. Érdemes megjegyezni: Lackner és Lévay nemcsak akkor, hanem azóta is jóban vannak. Ezt mutatja az a 2018-as kép, amely Fekete László Üllői úti kocsmájában készült, és amelyen mások mellett Lévay társaságában Lackner is felbukkant.
A pénzzel a zsebében Lackner Csaba egy barátjával, B. I-vel tartott éppen a Fő utcai bérlakásba, amikor megtörtént a baj, a 3,6 millió forint vagy annak egy része a liftaknába csúszott. „Most mi a f…szt csinálunk? Felhívtuk a közös képviselőt, éjszaka kijött, kinyitotta a liftajtót, benézett: »Uraim, maguké a terep«” – mesélte Lackner. A pénz húszezresekben volt, egy bankjegyet végül adott a gondnoknak is, aki segített nekik kihalászni a pénzt a liftaknából.
A történet annak kapcsán jutott Lackner eszébe, hogy amikor kiköltözött a Fő utcai lakásból, akkor az ügyvédnő először felajánlotta, hogy eladja neki az ingatlant. A liftaknás sztori ugyanis visszajutott a nőhöz is, aki úgy gondolta, hogy a képviselőnek van mit a tejbe aprítania – derült ki Lackner elmondásából. Akkori áron 15,3 milliót kért a 64 négyzetméteres lakásért, Lackner beszélgetőtársai meg is jegyezték, hogy az ingatlan ma százmilliót érne. A képviselő végül nem vásárolta meg a lakást, ám erről eszébe jutott egy másik téma.
„Vettem megint lakást…” – újságolta beszélgetőtársainak a képviselő 2019 nyarán, a felvételek készítésekor. Mint mondta, 32 millió forintba került, négyzetmétere 670 ezer forint volt. Mint ismert, Lackner Csaba arról beszélt a kispesti hangfelvételeken, hogy a korrupcióból származó pénzt a szereplők ingatlanokba fektetik, elmondta: Kránitz Krisztiánnak, Gajda Péternek és neki is több lakása van szülők, rokonok nevén. A képviselő 2020. január 25-én benyújtott vagyonnyilatkozata szerint csak egyetlen ingatlana van, a ház, amelyben lakik, pénzintézettel szembeni tartozása tízmillió forint.
Prostikat néztek Gyulánál
Lapunk két hangfelvételt hoz nyilvánosságra. A második alig valamivel több mint egyperces. Az eredeti, négyórás hangfelvételen a két beszélgetés időben közel vagy egymáshoz, csakhogy Lackner annyi részletet mesél el a szóban forgó hölgyről, hogy beazonosíthatóvá válna. Ezért külön tettük ki ezt a felvételrészletet.
Lackner Csaba arról beszélt társainak, hogy a hölgy, K., aki konzumlányként keresi kenyerét, a képeken nagyon jól néz ki. „A múlt héten pénteken, amikor nézegettük a fotókat a Gyulánál, Peti barátom őt nézte ki, hogy szaladjunk hozzá” – mondta Lackner Gajda Péter polgármesterrel kapcsolatban. „Mondom, Peti, ne, szerintem sz…r” – mondta Lackner. „Peti” visszakérdezett, hogy „miért sz…r”? Lackner válasza pedig az volt erre, hogy már volt nála, igénybe vette a szolgáltatásait. „De mondja nekem a Gajda, hogy te hol hagytad a szemedet?” – mondta Lackner. Végül a polgármester nem ment el a nőhöz Lackner elmondása szerint.
Lackner Csaba kalandja a liftaknával
Egy több mint 17 perces részlet a kispesti hangfelvételekből. Lackner Csaba elmeséli kalandjait kezdő önkormányzati képviselőként. A hanganyagban szereplő egyes személyneveket kivettük, a felvétel ezért – sípolás helyett – elhalkul 4:10-nél, 4:54-nél, 4:59-nél, 5:14-nél, 10:51-nél, 13:05–13:08 között három alkalommal. A felvételen egyéb változtatás nem történt.
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2020/11/5465840Liftakna.mp3"][/audio]
Lackner és Gajda konzumlányokat nézegetnek
Az előző beszélgetés folytatása. A két felvételt azért vettük ketté, mert Lackner számos részletet megoszt a hölgyről, aki ezáltal könnyen beazonosíthatóvá válik.
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2020/11/5466252Afotokjok.mp3"][/audio]
tartozás
fedez
Lackner Csaba
kifizetetlen lakbér | Az MSZP évtizedek óta falaz Lackner Csabának | Lackner Csaba már önkormányzati képviselői karrierje kezdetén tisztességtelen magatartásról tett tanúbizonyságot, amikor nem fizette ki korábbi főbérlőjének a tartozását. A szocialista pártban ahelyett, hogy lehordták volna, inkább falaztak neki. Lackner arról is mesélt, hogy egyszer beejtett a liftaknába 3,6 millió forintot, amelyet valamilyen sötét ügyletből kapott Kispest korábbi polgármesterétől, Lévay Leventétől. Újabb kispesti hangfelvételek a Magyar Nemzet oldalán. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/az-mszp-evtizedek-ota-falaz-lackner-csabanak-8954561/ | 2020-11-16 10:48:57 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az osztrák Profil című gazdasági hetilapban hétfőn megjelent a Heinrich Pecina-interjú teljes szövege, amiből az online kiadás már szombaton idézett.
A Népszabadságot is kiadó Mediaworks tulajdonosának, a Vienna Capital Partners vezetője a lapnak - az MTI lapszemléje szerint - azt mondta, hogy
megbocsáthatatlan hiba, hogy a magyarországi menedzsment rosszul kommunikált, és alábecsülte az ellenséges reakciókat. Mivel a korábbi egyeztetések meghiúsultak, a helyi vezetésnek pár napra be kellett zárnia a lapot, hogy az alkalmazottakat tárgyalóasztalhoz ültesse. Az újságot újra akarták indítani a szerkesztőség bevonásával, azonban a lap munkatársai inkább a fizetésük, mintsem az újság jövője miatt aggódtak.
Pető Péter: Pecina hazudik
Pontról pontra cáfolta Heinrich Pecina állításait a Népszabadság főszerkesztő-helyettese az ATV-nek nyilatkozva. Pető Péter szerint az interjúnak nem az alapállítása új, de az igen, hogy beleszállt a szerkesztőségbe.
„Egy hete vasárnap, amikor odamentünk a Bécsi útra egyetlen feltételünk volt: nyomtassák ki a lapot. Fel akartuk venni a munkát, de nem engedtek be a házba. Azért kapcsolták ki az email-rendszerünket, hogy tárgyalóasztalhoz ültessenek? Ez hazugság, pont” – mondta Pető.
Nem igaz, hogy Murányi Andrást a szerkesztőség választotta meg főszerkesztőnek, hiszen a vezetőt a menedzsment tette a lap élére.
Nem volt olyan követelése a szerkesztőségnek, hogy régi szocialista funkcionáriusok írhassanak a lapba, hogy szerzőkként fizethessék ki őket.
Nem igaz, hogy nincs, aki megvenné a lapot, Pecina – aki állításas szerint boldog lenne, ha valaki levenné róla a Népszabadság koloncát – nem is reagált a szerkesztőség vételi javaslatára.
Pecina szerint 2014-ben a Ringier és az Axel Springer kelet-európai tevékenységének összevonását követően a piaci felügyelet szerint túl nagy lett volna ezek magyarországi piaci részesedése, így régi üzleti partnerként őt kérték meg a portfólió egy részének átvételére. Ennek feltétele volt, hogy a csomagban lévő regionális lapok és országos média mellett az 1956-ban az MSZMP által alapított, majd a rendszerváltozás után az utódpárt MSZP által tovább irányított kényes lapot, a Népszabadságot is átvegye. Kifogásolta, hogy a Népszabadság meg akarta tartani a korábbi privilégiumokat, például azt, hogy írhassanak a lapba a szocialista párt régi, kiérdemesült funkcionáriusai, akiket azután mint szerzőket fizettek ki.
Úgy képzelte, hogy
fel lehet fejleszteni a lapot, mert becslései szerint a magyar lakosság 40-50 százaléka kormánykritikus, az öreg posztkommunistáktól a fiatal baloldali liberálisokig, akiket az Orbán elleni gyűlölet tart össze.
Őket kellett volna a lapnak megszólítania, de várakozásai nem teljesültek. Elmondása szerint az újságíróknak szabad kezet adott, csupán az volt a kérése, hogy olyan témákról írjanak, amelyek érdeklik az embereket.
Az osztrák üzletember szerint a történteknek csak gazdasági okai vannak, az elmúlt években a lap működési vesztesége egymillió euró volt évente. Mint mondta, boldog lenne, ha valaki levenné róla a Népszabadság koloncát, azonban nincs senki, aki ezt megtenné. Heinrich Pecina 2015-ben a lapot rendkívül jutányosan a szocialista pártnak akarta eladni, de a pártnak, mint fogalmazott, nem volt bátorsága, hogy átvegye az újságot.
Szerinte a Mediaworks sikertörténet, már régóta több ajánlat érkezett be hozzá, kormányközeli és ellenzéki oldalról egyaránt. A történtek után még inkább megnőtt az érdeklődés a cég iránt, de neki elege lett belőle mára, így megfontolja, hogy az egész Mediaworksből kivonul.
Arról is beszélt, hogy felbosszantotta Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének kiállása a Népszabadság mellett. A politikus Twitter-bejegyzésében magyarul fejezte ki szolidaritását. Heinrich Pecina szerint az elnök a mi pénzünkből él, nem vállalkozó, így nem kell törődnie azzal, hogy munkahelyeket biztosítson. | Pecina az újságírókra fogja, hogy nem indul újra a Népszabadság | Pecina az újságírókra fogja, hogy nem indul újra a Népszabadság - A Népszabadság egyik főszerkesztő-helyettese szerint Pecina hazudik. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2016/10/17/nepszabadsag_pecina_interju/ | 2016-10-17 15:35:19 | true | null | null | Index |
Zsidó szervezetek felháborodását váltotta ki egy "formabontó", a témához úgymond humorral közelítő holokausztkiállítás Észtország második legnagyobb városában, Tartuban.
A Jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ vezetője, Ephraim Zuroff ízléstelenséggel vádolta a város művészeti múzeumában e héten nyílt, "Az én Lengyelországom - Az emlékezésről és a felejtésről" elnevezésű kiállítást, és követelte annak bezárását.
A kiállítás kurátorai azzal védekeznek, hogy szándékosan közelítettek humorral a tragikus témához. Az EER észt közrádióban nyilatkozó Zuroff szerint azonban aligha tekinthető viccesnek egy olyan videóinstalláció, amelyben meztelen gyerekszínészek fogócskát játszanak egy gázkamrának látszó helyiségben.
Zuroff szerint a tárlat "szégyenletesen parodizálja a haláltáborokban meggyilkolt zsidók millióinak sorsát", s az efféle "perverz humornak" nincs helye sehol a világban, "főleg nem egy olyan országban, ahol a holokauszt-bűncselekményeket nemcsak németek és osztrákok, hanem helyi kollaboránsok is elkövették".
Urve Tilde kulturális miniszternek küldött levélben tiltakozott a holokausztra való emlékezés "kigúnyolása" ellen az észt zsidó közösség elnöke is.
Rael Artel, a kiállítás kurátora elutasította "a múzeumi cenzúrát", de végül bejelentette, hogy a vitatott installációkat csak külön kívánságra és megfelelő magyarázattal ellátva mutatják be a látogatóknak.
A több vitatott installációt és ábrázolást is tartalmazó kiállítás felháborodott reakciókat váltott ki a nemzetközi médiában is. | Botrányt okozott egy észtországi holokausztkiállítás | Zsidó szervezetek felháborodását váltotta ki egy formabontó, a témához úgymond humorral közelítő holokausztkiállítás Észtország második legnagyobb városában, Tartuban. | [] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2015/02/11/botranyt-okozott-egy-esztorszagi-holokausztkiallitas-702759 | 2015-02-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Avril Harnes lett az amerikai hírszerzés első női vezetője
Avril Harnes lett az amerikai hírszerzés első vezetője / Post pool/Melina Mara
Avril Hainest szavazta meg a szenátus az amerikai hírszerzés vezetőjének.
Olyan régóta van lezárás, hogy végig lenőtt a színésznő festett haja – Kiderült: alatta teljesen ősz, erre leöregezték – fotók
Nagy lehet a baj: a koronavírus-mutánsok megsemmisíthetik az eddigi erőfeszítéseket
Az amerikai hírszerzés új főnöke Obama elnöksége alatt már volt az Egyesült Államok helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója, valamint a CIA igazgatóhelyettese is.
Haines az első, aki nőként töltheti be ezt a rangos pozíciót. Meghallgatásán mindenkit biztosított afelől, hogy az FBI és a Belbiztonsági Minisztérium vizsgálatot indít a belföldi szélsőséges csoportok és külföldi szereplők közti kapcsolatok feltárására – számolt be az index.
Hozzátette: bár a hírszerzés elsősorban a külföldi hírszerzésről szól, nagy szerepet játszik más ügynökségek támogatásában is.
(Ez is érdekelheti: Ilyenre még sosem volt példa: transznemű nő lesz Joe Biden új egészségügyi miniszter-helyettese) | Avril Harnes lett az amerikai hírszerzés első női vezetője | Avril Hainest szavazta meg a szenátus az amerikai hírszerzés vezetőjének. | [
"Avril Harnes",
"hírszerzés",
"USA",
"Egyesült Államok",
"CIA"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/egyesult-allamok-amerikai-hirszerzes-vezeto/4e618r3 | 2021-01-21 12:02:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Kedd reggel kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész Völner Pál igazságügyi államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután a gyanú szerint rendszeresen 2-5 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Völner Pál lemondott államtitkári posztjáról, a vádakat viszont tagadja. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondja, az ügyészség által megfogalmazott gyanú a legősibb korrupciós modell, ennél a Simonka- és Boldog-ügy is szofisztikáltabb. | Rogán Antal nem találja a szavakat a vizsgabotrányba keveredett munkatársa ügyében | A befolyásos emberek számára elintézett egyetemi kollokviumok további betekintést adnak a Völner Pált is lefizető fővégrehajtó korrupciós hálózatába, amely az egyelőre hallgató propagandaminiszter környezetéig ér. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20220119_Bukasveszely | 2022-01-19 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
"Vagy a tanítványaim sérülnek, vagy a gyerekeim" - Lakatos Máté státusztörvényről, hivatásról, fáradtságról
Több hónapja tartó vita után, a tanárok és a diákok egy részének heves tiltakozása ellenére az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden 134 igen, 60 nem szavazattal elfogadta a státusztörvényt. Amennyiben az a közel 5000 pedagógus is elhagyja a pályát, aki erre az esetre kilátásba helyezte a felmondását, nagyjából 21 ezer pedagógus fog hiányozni a rendszerből a szeptemberi tanévkezdéskor. Tényleg így lesz? Milyen hatásai lesznek még a most elfogadott jogszabálynak? HetiVálasz podcastunkban Lakatos Mátét, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium történelemtanárát ezekről is kérdezi Sashegyi Zsófia és Vörös Szabolcs.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Mi a legnagyobb baj a státusztörvénnyel?
"22-ről 24 órára emelik az óraszámot. Ez azt jelenti, hogy számomra szeptember elsején az új életpályamodell az azzal indul, hogy vagy többet kell dolgoznom ugyanannyi bérért, vagy továbbra is ugyanannyit dolgozom, de 8 százalékkal kevesebb fizetést fogok kapni, mert nincs meg a teljes óraszámom. A nagy ígéret, hogy bérfejlesztés lesz, nagyjából a tanárok 30 százaléka számára bércsökkenést jelent. A másik, ami zavar, hogy nagyon sok ember, akinek lenne hívása meg kedve a tanári pályára, látva azt, ami az elmúlt másfél évben zajlott, el fog riadni ettől a pályától."
Miért nem tud egységesen fellépni a pedagógusszakma?
"Nem tartom kizártnak, hogy tudatos kifárasztás. Tologatják, belengetnek valami ígéretet, tüntetések, tanárkirúgások, megint felháborodás, státusztörvény első tervezete szándékos gumicsontokkal - amikre ugrani fognak, majd gálánsan elengedik -, ez megint fárasztja az embereket, tüntetünk, hogy »hú, mi van az első verzióban«, majd most jön az újítás, a módosítókat beadják hozzá, és beletolják a nyárba, amikor csomóan nincsenek már itt, és egyszerűen belefáradtak az egészbe. A pedagógus társadalom is: petíciót írtunk, tanulmányt írtunk, tüntettünk, felvonultunk, és nincs eredmény. Működik az, ami már korábban: »tüntetnek, tüntetnek, aztán hazamennek«."
Családfenntartóként meddig tervez a pályán maradni?
"A túlterheltséget egyszerűen nem látják odafönt. És ha már családbarátság: ilyen munkaterhek mellett vagy a saját gyerekemmel szemben mint apa - meg mint férj a feleségemmel szemben - teljesítek alul, vagy más gyereknek nem adom meg azt, ami neki járna. Ameddig anyagilag a családomnak élhető életet tudok biztosítani, addig csinálni fogom. De például osztályfőnökséget nem vállaltam; nem szeretném azt, ami az előző osztályomnál volt, hogy vagy ők vagy a gyerekeim sérültek abban, hogy vagy a hivatásomat csinálom szívvel-lélekkel vagy az apaságot. Amíg ez a kényes egyensúly megvan, addig csinálom. Nem annak ellenére maradok, hogy rossz a helyzet, hanem pont azért, mert rossz a helyzet - most kell küzdeni és segíteni egymásnak a többi kollégával."
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>> | "Vagy a tanítványaim sérülnek, vagy a gyerekeim" - Lakatos Máté státusztörvényről, hivatásról, fáradtságról - Válasz Online | "Vagy a tanítványaim sérülnek, vagy a gyerekeim" - Lakatos Máté státusztörvényről, hivatásról, fáradtságról | [
""
] | 0 | https://www.valaszonline.hu/2023/07/06/statusztorveny-oktatas-lakatos-mate-podcast-hetivalasz182 | 2023. 07. 06. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Nincs izgalom
Reggeltől délutánig folyt a Hunvald-per másodfokú tárgyalása a Szegedi Ítélő Táblán, csütörtökön. Az ügyésznő fejtette ki a vád álláspontját, majd a védők perbeszédei következtek, délutánra fáradtak a résztvevők, még Bárándy György és néhány társa is szunyókált egy kicsit. A 12 vádlott közül hárman még délelőtt kérték felmentésüket a részvétel alól, s tovább is álltak. Fordulatokra nem számított senki.
Újrázás
Újra lefolytathatják ez eljárást, ezt már korábban is több sajtóban megjelent írás felvetette. Most,- ahogy délelőtti tárgyalásról beszámoltunk – az ügyész, a védők is többségükben az eljárás újbóli lefolytatását indítványozták, holott 50 tárgyalási napon keresztül folyt a per.
Erkölcs és jog távol egymástól
A védők tették a dolgukat, védték, ami védhető. Polgármesteri keret volt, van és lesz is – mondta a tizennyolcadrendű vádlott védője, utalva arra, hogy védence a vád szerint lakást kapott abból a bizonyos polgármesteri keretből. Az ügyvéd szerint azt nem tudhatta védence, hogy jogszerűen-e vagy sem kapta a lakást, de a helyi rendelet szabályozta ennek a bizonyos keretnek a felhasználását. Most is van polgármesteri keret, csak most mások kapnak lakást- tette hozzá Bartos Gábor ügyvédje. Sőt, még haszna is volt az Erzsébetvárosi Önkormányzatnak, hiszen lepukkant bérletekről volt szó, amelyek felújítására az önkormányzatnak nem lett volna pénze. A vádlottak többsége vesztegetés, hűtlen kezelés, okirat hamisítás miatt került a vádlottak padjára.
Ítélet?
A védők csütörtöki perbeszédére pénteken Scherné Bagi Edit ügyésznő reagál, majd a vádlottak szólhatnak az utolsó szó jogán. Ítéletet az októberre kitűzött első tárgyalási napon hirdethetnek, illetve dönthetnek arról, hogy az eljárást elölről kezdeik.
Szlavkovits Rita | Az utolsó szó jogán | Magyarázkodhatnak még egyszer a bíróság előtt a Hunvald-per vádlottjai a pénteki tárgyaláson. Ha szólni kívánnak, lesz módjuk, de nem kötelező. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/05/az-utolso-szo-jogan/ | 2013-09-05 16:40:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.