text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A 36 éves Luke Walton lesz az észak-amerikai profi kosárlabdaligában (NBA) szereplő Los Angeles Lakers vezetőedzője.
A klub szombaton jelentette be, hogy a következő szezontól Walton irányítja a csapatot. A fiatal edző jelenleg az NBA-címvédő Golden State Warriors szakmai stábjában tevékenykedik, és mivel Steve Kerr vezetőedző egészségügyi okok miatt az idény elején nem lehetett a csapat mellett, az első 43 alapszakasz-találkozón ő irányított vezetőedzőként.
"Imádtam minden pillanatot, amit a Golden State-nél tölthettem, hiszen Steve Kerrtől tanulhattam. Örökre hálás leszek neki, a klubnak és a csapatnak, de mindig arról álmodtam, hogy vezetőedzőként dolgozhassak. Nem gyakran kap erre lehetőséget az ember, pláne nem egy olyan klubtól, mint a Lakers" - mondta Luke Walton.
A ligában 1978-ban a legértékesebb játékosnak (MVP) választott Bill Walton fia a Lakers történetének 26. vezetőedzője. Elődje, a 2014 nyarán szerződtetett Byron Scott azért távozott, mert a csapat 65 vereség mellett csak 17 alkalommal győzött a mostani bajnokság alapszakaszában, ezért nem jutott be a rájátszásba.
"Izgatottan várjuk, hogy Luke visszatérjen Los Angelesbe. Úgy érezzük, kiemelkedő edzői karrier vár rá, amit itt kezdhet meg" - nyilatkozta Mitch Kupchak, a 16-szoros bajnok Lakers vezérigazgatója. Luke Walton játékosként kilenc évadon keresztül erősítette a Lakers csapatát, amellyel 2009-ben és 2010-ben megnyerte az NBA-t. (MTI) | Luke Walton lesz a Los Angeles Lakers vezetőedzője | Luke Walton lesz a Los Angeles Lakers vezetőedzője | [
"walton",
"lakers",
"edző",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/kosarlabda/2016/04/30/luke_walton_lesz_a_los_angeles_lakers_vezetoedzoje | 2016-04-30 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Csepreghy: jogi következményei lehetnek a norvég források visszatartásának
Mindenképp zsarolásra hasonlít a norvég nagykövet múlt heti nyilatkozata, a szerződés szerint Magyarországnak járó 36 milliárd forint folyósításának feltételhez kötése miatt "el kell gondolkodni a jogi következményeken" - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában.
A műsorban felidézték: Tove Skarstein budapesti norvég nagykövet szerda este az ATV műsorában azt mondta, azon múlik a norvég alapok további kifizetése - amit májusban függesztettek fel -, hogy az Ökotárs Alapítvány folytathatja-e a civil alappal kapcsolatos munkáját. "Ha a magyar kormányzat ezen elvárásoknak nem tud megfelelni, és nem tudunk megállapodni, akkor ezt a felfüggesztést nem oldjuk fel, azaz Magyarország 140 millió eurót fog veszíteni" - jelentette ki a nagykövet.
Tove Skarstein a műsorban kitért arra: nem ismerik el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatának jogosságát, a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által kezdeményezett magyar-norvég miniszteri találkozó visszautasításával tehát nem a kapcsolatfelvételre, hanem a Kehi-jelentés megbeszélésére mondtak nemet.
Az M1 reggeli műsorában Csepreghy Nándor megismételte a csütörtöki Magyar Nemzetben megjelent értékelését, mint mondta, "mindenképpen zsarolásra hasonlít" a norvég nagykövet kijelentése, hiszen a kormány minden feltételt teljesített. Felhívta a figyelmet arra: a két ország aláírt egy szerződést, amely szerint a szóban forgó 36 milliárd forint megilleti Magyarországot, és ezért a norvég termékek, szolgáltatások vámmentesen érkezhetnek meg a magyar piacra, ahogy más uniós országok piacára is. Most pedig azt mondja a norvég kormány, hogy ameddig "van nekünk egy vitás ügyünk egy teljesen más kérdésben, addig nem finanszírozza a szerződés szerint Magyarországnak járó pénzeket" - folytatta. Valószínűleg el kell gondolkodni ennek a jogi következményein - tette hozzá.
A civil alappal kapcsolatos konfliktusról szólva azt mondta: a Kehi vizsgálata nem szól másról, mint különböző szabálytalanságok gyanújának konkrét megfogalmazásáról és tényekkel történő alátámasztásáról. Ez alapján a Kehi rendőrségi feljelentést tett, a rendőrség majd eldönti, hogy történt-e bűncselekmény - fűzte hozzá. Ez a két ügy független egymástól, ezért sem érthető, amit a nagykövet mondott, mert azt sugallja, hogy a magyar kormánynak beleszólása lenne egy rendőrségi nyomozásba - mondta a helyettes államtitkár.
Csepreghy Nándor hangsúlyozta: a norvég civil alap forrásait a mintegy 80 ezer magyarországi civil szervezet egészének támogatására kellene fordítani, ehelyett eddig a pénzek egyharmadát egy tucat szervezet vitte el, a kétharmadát pedig nagyjából másik száz szervezet. Ezt a forrást nem sajátíthatja ki magának egy bizonyos szervezeti kör - tette hozzá. Itt kevesebb mint 10 százalék a támogatottak aránya, míg egy uniós támogatásnál, amelyet a kormány oszt szét, minden második szervezet nyer - hangsúlyozta.
Közlése szerint a Miniszterelnökséghez hivatalos válasz még nem érkezett a norvég minisztertől azzal kapcsolatban, hogy nem fogadja el Lázár János meghívását.
Csepreghy Nándor a csütörtöki Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatában a norvég nagykövet szavaira reagálva azt mondta: ha rosszindulatúak lennének, akkor azt mondhatnák, hogy a norvég nagykövet kvázi zsarolja Magyarországot, a magyar adófizetőket.
Lázár János miniszter október 22-én jelentette be, hogy Magyarországra hívja Norvégia illetékes miniszterét a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében, miután lezárult a Kehi ezzel kapcsolatos vizsgálata.
Május elején Norvégia, Liechtenstein és Izland az Európai Gazdasági Térség Alap és a norvég alapok további magyarországi kifizetéseinek felfüggesztéséről döntött, mert kifogásolták, hogy 2014. január elsejével a magyar kormány az alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával, a monitorozással kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-t bízta meg. A finanszírozók ezt az egyezmények megszegésének nevezték.
A norvég kormány észrevételeinek figyelembevételével augusztus 15-től a Széchenyi Programirodától a Miniszterelnökséghez került a norvég alap nemzeti kapcsolattartó feladata a kormány által felügyelt kilenc program esetében. Az erről szóló kormányrendelet szerint az átadás-átvétel augusztus 31-ig befejeződött.
A Kehi májusban indított eljárást a norvég alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára a kormány gyanúja alapján, amely szerint az alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. A vizsgálat október 22-én zárult le, a Kehi a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. A pályázati programot lebonyolító konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerült a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja, ezért a hivatal feljelentést tett.
Norvégia nem tartotta jogosultnak a Kehit a vizsgálatra, ezért a jelentést sem fogadja el; saját vizsgálatot indított, ez november végén zárul le. Tove Skarstein november 4-én úgy nyilatkozott, hogy az illetékes norvég miniszter nem fogadja el Lázár János meghívását.
A Norvég Civil Támogatási Alapon keresztül azokat a szervezeteket támogatják, amelyek az emberi jogok és demokrácia, a női jogok és esélyegyenlőség, a szervezet- és közösségfejlesztés, az ifjúsági- és gyermekügyek, a környezetvédelem és fenntartható fejlődés, a jóléti szolgáltatások vagy a társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítésének területén dolgoznak.
MTI | Csepreghy: jogi következményei lehetnek a norvég források visszatartásának | Mindenképp zsarolásra hasonlít a norvég nagykövet múlt heti nyilatkozata, a szerződés szerint Magyarországnak járó 36 milliárd forint folyósításának feltételhez kötése miatt "el kell gondolkodni a jogi következményeken" - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141110-csepreghy-jogi-kovetkezmenyei-lehetnek-a-norveg-forrasok-visszatartasanak | 2014-11-18 13:33:00 | true | null | null | ATV |
A korrupciós helyzetek leggyakoribb kifejezéseit tiltanák be Oroszországban a hivatalnokok számára - írta a Guardian. A munkaügyi minisztérium egyik kiadványa felsorol több olyan mondatot, kérdést, kifejezést, amely virágnyelven a korrupciót ösztönzi.
"Köszönöm, hogy nem vajaztad meg a kenyeremet", "Na, most mi tévők legyünk?", "Ezt a problémát nehéz megoldani, de nem lehetetlen", "Nyomósabb érvekre van szükség" - többek közt ilyen kifejezéseket sorol fel az orosz munkaügyi és társadalombiztosítási minisztérium által a héten kiadott dokumentum.
Oroszország a 133. a Transparency International 174 országot felsoroló korrupciós listáján. A Guardian azt írta, hogy az ország történelmében mindig is jelen volt a korrupció akár ajándékok formájában. Vlagyimir Putyin idején már olyan méreteket öltött, hogy a lakosság kénytelen irdatlan összegeket zsebbe kifizetni, ha el akar érni valamit a rendőrnél vagy az adóosztályon. | Tilos levajazott kenyérről beszélni Oroszországban | A héten egy orosz minisztérium a korrupcióra utaló mondatgyűjteményt adott ki, amelyeket tilos lenne az orosz hivatalnokoknak kimondaniuk. Ezek ugyanis a korrupcióra ösztönöznek. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/20130307-betiltott-mondatokkal-harcolnak-a-korrupcio-ellen-oroszorszagban.html | 2013-03-07 18:09:00 | true | null | null | Origo |
A szocialista képviselő arra volt kíváncsi, hogy az FM hat államtitkára és tíz helyettes államtitkára közül kik kaptak vissza nem térítendő állami vagy uniós támogatásokat? A tárca válaszát ismertető agrarszektor.hu azt írja: Czerván György államtitkár és felesége vissza nem térítendő uniós területalapú, illetves területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített cukortámogatásban részesült a harmadik Orbán-kormány megalakulása után.
Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár, valamint a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának tulajdonában lévő gazdasági társaságok közül pedig a GLP Bormarketing Kft. kapott vissza nem térítendő uniós támogatást. Román István agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár szintén vissza nem térítendő területalapú uniós támogatáshoz jutott.
A minisztérium nem közölt részleteket arról, mekkora támogatásokról van szó. Az viszont a válaszból kitűnik, hogy a minisztériumi vezetők többnyire normatív alapon járó pénzeket kaphattak, amelynek felhasználása nem magyar döntéseken, hanem uniós jogszabályokon múlik. A területalapú támogatásoknál például egyértelmű, hogy a tárcavezetők, illetve hozzátartozóik érdekeltségei földterületeket művelnek, amelyek után az uniós pénzekre minden gazdasági szereplő automatikusan jogosult, ha az EU-s rendelkezéseknek eleget tesz és támogatrási kérelmeket nyújt be. Ugyanez a helyzet az elkülönített cukortámogatásnál is, így a válaszokból egyedül a GLP Bormarketing Kft.-nél nem derül ki pontosan, hogy a cég szintén normatív, vagy pályázatos uniós összeghez jutott-e.
A tárca állásfoglalása arra sem tér ki, hogy a minisztériumi vezetőkhöz köthető érdekeltségek kaptak-e nemzeti (állami) agrártámogatásokat a 2014. június 6-a utáni időszakban. Ugyanakkor e támogatási típusok nagy részét sem egyedi döntésekkel, hanem normatív alapon – például állatlétszám alapján - vehetik igénybe az agrárpiaci szereplők. | Belföld: Uniós támogatásokból kaptak az agrártárca államtitkárai | A Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkárai és helyettes államtitkárai közül három vezető kapott uniós támogatásokat 2014. június 6-a, az új kormány megalakulása után – derül ki abból a válaszból, amelyet Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/unios-tamogatasokbol-kaptak-az-agrartarca-allamtitkarai-1575879 | 2015-11-19 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Nemzeti Védelmi Szolgálat felderítése és információi alapján indult büntetőeljárás még tavasszal egy illegálisan működő benzinkúttal kapcsolatban. Egy székesfehérvári, kamionmosóként üzemelő cég feketén üzemanyagot szerzett be, majd azt továbbértékesítette. A 44 éves cégvezető az illegális üzletet 19 éves fiával működtette.
Egy budapesti szállítmányozási cég sofőrjei jártak naponta a mosóba, majd a szállítással rájuk bízott üzemanyag egy részét ott kannákba fejtették. A tartályautók rekeszeiből hol benzint, hol gázolajat szívtak le. A nyomozók bizonyítékai alapján ebben nyolc sofőr vett részt, köztük a kamionmosót üzemeltető férfi öccse. A bűnszervezet a gyanú szerint mintegy 50 millió forintot szerzett az illegális tevékenységből.
A KR NNI fehérvári osztálya összehangolt akciót szervezett az elkövetők elfogására, egyszerre 12 helyen tartottak elfogásokat és kutatásokat. A kutatások során a rendőrök lefoglaltak minden olyan eszközt és iratot, mely bizonyítékként szolgálhat. Emellett vagyonvisszaszerzés keretében lefoglaltak több mint 17 millió forintot, közel négyezer eurót és öt nagy értékű járművet: három autót és két motorkerékpárt.
Tíz férfit gyanúsítottként hallgattak ki. Apát és fiát jelentős értékre, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás, míg a nyolc sofőrt nagyobb értékre üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás miatt. A gyanúsítottak az eljárás során szabadlábon védekeznek. | 50 milliót kaszáltak egy illegális benzinkúttal | Egy székesfehérvári kamionmosóban illegális benzinkutat működtettek, az ügyben tíz embert fogtak el. | [
""
] | 0 | https://www.vezess.hu/hirek/2024/09/20/50-milliot-kaszaltak-egy-illegalis-benzinkuttal | null | true | null | null | vezess.hu |
Unokáink is nyögni fogják | Ha egy állami nagyberuházás elszámolásánál kiderül, hogy a projektre költött pénz 50 százalékkal meghaladja az eredetileg tervezett költségeket, akkor felháborodni sem érdemes. Nemcsak Magyarországon, de a nyugati államok többségében is átlagosnak mondható a kiadások ilyen mértékű megugrása. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/unokaink-is-nyogni-fogjak-1537753 | 2015-06-03 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Hungarikum társasjátékot készíttetett a Földművelésügyi Minisztérium. A projektről már év eleje óta lehet tudni, ám most egy olvasónk révén eljutott az Indexhez az elkészült játék és feladatkönyv, amelyek (egyelőre legalábbis) online is elérhetőek itt és itt.
Az FM szerződéslistája szerint az átlagos kormányzati költésekhez mérten elenyésző összeget szántak a játék kidolgozására, és tulajdonképpen ugyanez igaz az egész hungarikumos dologra: a 2017-es költségvetésből a tárca "hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésének, népszerűsítésének támogatására" 500 millió forintot kapott, csakúgy mint 2016-ban, ebből mindössze 702 ezer forint jutott a társasra. Maga az összeg tehát nem kiugró, a jelenség viszont ettől függetlenül érdekes.
Senki sem nevet a végén
A hungarikumok témája nem tartozik azok közé a dolgok közé, amelyek alaphangon lázba hoznak egy mai általános iskolást vagy tinit. A társasjátékot és a hozzá tartozó feladatkönyvet arra találták ki, hogy ezt a (nem egyszerű) feladatot ellássa játékos, élvezhető ismeretterjesztéssel. A látottak alapján azonban pont erre tökéletesen alkalmatlan lett a 702 ezer forintért összeötletelt csomag.
A táblajáték a lehető legegyszerűbb, a mai játéktrendekkel köszönőviszonyban sem lévő konstrukció, a "dobok-lépek-válaszolok egy teljesen értelmetlen lexikális tudást firtató kérdésre" -szisztéma szerint működik – könnyen elképzelhető, mennyire csigázhatja fel ez az egész nap különféle digitális eszközökön lógó, internetet profin használó iskolásokat.
A feladatkönyv ennél is durvább, bár a hungarikum-vetélkedő teljesen obskúrus kérdései után ezen már nincs mit csodálkozni. Az FM szerint hasznos tudás például, hogy a Herz szalámi védjegye régebben egy H betűvel kombinált hajóhorgony volt, hogy a a Gundel helyén régebben a Wampetics étterem működött, vagy hogy Ilcsi néni első cége Ilcsi Szépítő Füvek GMK néven futott. De a biztonság kedvéért van a könyvben rengeteg megtanulandó infó a fröccsről és a pálinkáról is. A társast borítója szerint Bazsáné Lehrmann Terézia készítette, aki neve alapján valószínűleg rokona az FM szerződéslistája szerint a megbízást elnyert Bazsa Diána Máriának.
Kettő is készült párhuzamosan
A hungarikum társasjáték és kérdéstár másik problémája, hogy a jelek szerint duplán készültek el. Gyors keresés segítségével rátaláltunk egy másik, majdnem ugyanilyen projektre, amelyet a Közép-Dunántúli Szövetség az Ifjúságért Egyesület és a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány (PTFA) hozott össze az Értékek Iskolája program keretén belül. A két alapítvány idén májusban mutatta be 300 kérdéses, oktatási segédanyagnak szánt hungarikumos kiadványát és ismeretterjesztő játékát, amelyet a programban részt vevő fiatalokkal közösen fejlesztettek ki.
A PTFA ráadásul (korábbi beszámolói alapján, amelyen csak 2014-ig elérhetőek a céginformációs rendszerben) részben az agrártárca által biztosított forrásból működik, kuratóriumi elnöke pedig Horváth Zsolt, aki a minisztérium megbízásából 2012 óta viseli az “értéktár koordinációs megbízott” megtisztelő címét is. Az tehát nem valószínű, hogy ne tudtak volna a párhuzamosságról.
Önmagában még ez sem túl nagy gond. Talán nem ez a közpénz elköltésének legjobb módja, de kis összegekről van szó, és végül is miért ne készülhetne két hasonló társasjáték, feladatkönyv ugyanabban a témában, ha azokat van értelme kereskedelmi forgalomba hozni vagy legalább iskolai tanításhoz felhasználni? A játékok jövőjével kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az FM-nek és a PTFA-nak is (utóbbi májusban azt ígérte, hogy karácsonyra már kapható lesz a társas), de egyelőre nem kaptunk választ, beszerezhetőek-e valahol, így kipróbálni nem tudtuk őket.
Az ország legtutibb állása
Válogatás kedvenc települési értékeinkből
Bácsborsód: 3 darab kocsányos tölgy
Egyházasdengeleg: melegvíz a településen, és a "Dengelegen élni jó" program
Balatonalmádi: gombfoci
Kimle: motorostalálkozó
Ásotthalom: homok, mint faluteremtő érték
Bajánsenye: tökmagköpesztés
Edelény: MK 97-es önjáró biztosítóegység
Zalaszentgrót: Puszika Oszika csónaktúra-flúgos futam, az őrültek napja
Bakonynána: özv. Koczner Józsefné foltvarrás/petswork (sic!)
Uszód: az év juhtenyésztője, Holló Mátyás
Héhalom: vízen kullogó kifli
Csanádapáca: tejcsarnok falába épített "0" kilométerkő és az 1. kilométerkő
Zalahaláp: Zalahalápi Nyugdíjas Klub
Viszont vizsgálódásunk során szemet szúrt még valami: maga az értéktár koordinációs megbízotti pozíció. Kíváncsiak lettünk, miféle munkakört takarhat ez a rejtélyes megnevezés, ezért kikértük Horváth Zsolt havi teljesítési igazolásait a tavalyi és az idei évre. Az ezekből kirajzolódó kép alapján
az ország egyik legkényelmesebb állása lehet az értéktár koordinációs megbízotté: havi bruttó 650 ezer (kb. nettó 430 ezer) forintért átlagosan 7-10 programon vesz részt, ezek sem tűnnek valami megerőltetőnek.
A munka legnagyobb részét az teszi ki, hogy Horváth Zsolt az ország különböző részein előadásokat tart a nemzeti értékek jelentőségéről, illetve települési vezetőkkel konzultál a helyi értéktár kialakításáról. A települési értéktár az egész hungarikumozásnak az a része, amiről mindenféle rosszindulat nélkül is nehéz eldönteni, hogy vicc vagy komoly.
A helyzetet tökéletesen illusztrálja a pomázi hosszú szárú cseresznye kálváriája, de önmagában a települési/tájegységi értékek listája is: a jelenleg 5869 elemből álló felsorolásban élő emberektől kezdve a falu szélén álló fákon át a helyi karácsonyi koncertig mindenfélét találni. Némelyik település a helyi kocsmát, a patchworköző nagymamát, vagy a falusi vőfélyt is települési értékké nyilvánította, Horváth Zsolt értéktár koordinációs megbízott munkája pedig jelentős részben abból áll, hogy ehhez a hiánypótló a tevékenységhez ad tanácsokat.
Zsűrizés, filmnézés jó órabérrel
De szerepelnek a teljesítési igazolásokon más izgalmak is, Horváth Zsoltnak többször kellett hungarikum vetélkedőkben zsűriznie, értékőröket avatnia, beszállt a hungarikumokat bíráló bizottság munkájába, de egy alkalommal még az is felkerült a feladatok közé, hogy részt vett a Lovasíjász című nagy sikerű film vetítésén. Némely hónapban vannak időponthoz nem kötött munkái is, amelyekről egy kis jóindulattal feltételezhetjük, hogy akár több napot igénybe vesznek, ezzel javítva a megbízotti órabér pofátlansági mutatóját.
Horváth 2012-ben nyerte meg a világ legjobb állását az FM-től, ekkor még országgyűlési képviselő is volt a Fidesz színeiben, 2014 óta már csak értéktár koordinációs megbízott és a jórészt költségvetési forrásból működő Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Hogy utóbbi pozíciójáért vesz-e fel fizetést külön, azt megkérdeztük a minisztérium Hungarikum Bizottságától, de egyelőre nem kaptunk választ.
Horváth egyébként 2006-tól volt Veszprém megye egyik képviselője a Parlamentben, de nem tartozott a különösebben ismert politikusok közé, összesen két említésre méltó hírt találtunk róla: 2009-ben pucér nőt nézegetett laptopján az ülésteremben, 2013-ban pedig megrótta a bíróság, mert megfelelő végzettség nélkül jogtanácsosi tevékenységet (zugírást) végzett.
A magyar értékek bizarr rendszere köré épített gittegyletek egyfelől tényleg a Fidesz legjobb ötletének tűnnek: egész olcsón kielégíthető velük a nemzeti rangkórság, ha sokan boldogabbnak érzik magukat egy-egy plecsni vagy tiszteletbeli értékőri cím birtokosaként, végülis miért ne. De azért az is egyértelmű, hogy néhányan igen jól megélnek ebből a teljes egészében közpénzből folyó tevékenységből.
Borítókép:
Horváth Zsolt a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora beszédet mond a Hungarikumok klubja a Parlamentben elnevezésű rendezvényen Budapesten az Országház Vadásztermében 2017. január 20-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd | Egy játékot kerestünk, és megtaláltuk a legtutibb állami pozíciót | Egy játékot kerestünk, és megtaláltuk a legtutibb állami pozíciót - A hungarikumok köré felhúzott fideszes mitológia néhányaknak jó megélhetést biztosít. Annyira nem is drága mindez, csak hát értelme sincs sok. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/11/22/hungarikum_tarsasjatek_ertektar_koordinacios_megbizott/ | 2017-11-22 13:20:57 | true | null | null | Index |
Hernádi Zsolt az ügy hátteréről és annak előzményeiről az Indexnek elmondta, hogy Ukrajna a nyár elején tiltotta meg a Lukoilnak, hogy kőolajat szállítson, ám a többi orosz szállító továbbra is gond nélkül dolgozhatott az országban. A Mol egyik legnagyobb szállítója a Litasco nevű cég, amely a Lukoil 100 százalékos leányvállalata. Bár a Lukoil került a tiltólistára, a Litasco se szállított kőolajat Ukrajnán keresztül, mert az oroszok úgy értelmezték az ukrán szankciót, hogy az vonatkozik a kőolajszállítást végző leányvállalatukra is.
"Július elején ezért le is állították a szállítást, mert féltek, hogy az ukránok lefoglalják majd a sok millió dollárt érő árut. Gyorsan megoldást kellett találnunk, és sikerült is több más orosz termelőtől és a hazai stratégiai készletből kipótolni a kiesett mennyiségeket" - fogalmazott Hernádi Zsolt.
A megoldás végül az lett, hogy míg korábban csak az ukrán-magyar határon került magyar tulajdonba a kőolaj, most az áru egy részét már a belarusz-ukrán határon veszik át. Hernádi Zsolt hozzátette: jó hírnek tartja, hogy szerinte orosz és ukrán üzleti partnereik egyaránt érdekeltek abban, hogy hosszú távon fennmaradjon a szállítás.
Az új megállapodások minden EU-s és ukrán jogszabálynak megfelelnek. És az Európai Unióban is értik azt, hogy középtávon Magyarországnak és Szlovákiának nincs más reális lehetősége, mint a keleti szállítási útvonal, ezért is kapott szankciós mentességet
- árulta el a brüsszeli álláspontról a Mol-vezér, aki azt is hozzátette: ha most leállna az orosz kőolajszállítás, akkor leépülne a jelenlegi rendszer, és az egész régió letérdelne.
A vádakra reagálva, melyek szerint a Mol képes lenne 100 százalékban nem csupán orosz kőolajat feldolgozni, amihez kizárólag a kedvezőbb árak miatt ragaszkodik, Hernádi Zsolt kifejtette:
a mi finomítónk technológiáját az orosz kőolajmixre alakították ki. Ez a technikai optimum. Minden más kőolajat rosszabb hatékonysággal és drágábban tudunk feldolgozni. Egyébként az orosz kőolaj, az uráli mindig is olcsóbb volt a Brentnél, mert nehezebb és költségesebb a finomítása. Nem nagyon van más technikai választásunk - egyelőre.
Az interjúban az elnök-vezérigazgató azt is elmondta, hogy szerinte a magyar és a szlovák politika kiváló munkát végzett: sokat segítettek, hogy tető alá tudják hozni a megállapodásokat. "Aki már üzletelt oroszokkal vagy ukránokkal, az tudja, hogy vannak olyan helyzetek, amikor politikai nehéztüzérség nélkül nem megy. (...) A Lukoil-ügy tanulsága számomra az, hogy a két ország vezetése felismerte a hosszú távú stratégiai és geopolitikai érdekeket. Ismét bebizonyosodott, hogy a közép-európai együttműködés éles helyzetekben is tud működni. " - fogalmazott Hernádi Zsolt.
Horvátországgal kapcsolatban kifejtette, hogy "az álláspontunk mindig is az volt, hogy minél több vezeték van, annál jobb. Egy cső jó, két cső jobb. Ha csak a keleti vagy csak a déli vezeték van, akkor nagyon kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. És láthattuk, hogy nehéz ellenállni a kísértésnek, amint lehetősége volt, rögtön sarokba akart szorítani minket a horvát vállalat, és nem volt szégyenlős elképesztő mértékben emelni a díjakat. Tudták, hogy az EU-s szankciók miatt nagyobb szükség van rájuk."
Hernádi Zsolt szerint az elképesztő szállítási díjak mellett az is probléma, hogy senki nem tudja, a déli vezeték valójában mennyi kőolajat bír szállítani. A horvátok először azt ígérték, hogy egy beruházással emelik az áteresztőképességet. Ez eddig nem valósult meg, és mégis azt mondják, hogy képesek leszállítani a nekünk és a szlovákoknak szükséges mennyiséget. | Hernádi Zsolt: "Egy cső jó, két cső jobb" | Hétfő este derült ki, hogy több hónapon át tartó bizonytalanság után nyélbe ütötték a megállapodást: a Barátság kőolajvezetéken keresztül biztosítva lesz az Oroszországból történő kőolajszállítás. Ennek apropóján adott interjút a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/hernadi-zsolt-interju-baratsag-megallapodas.796117.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Rátörték a kisgyerekekre az ajtót a rablók – videó
Kamaszok törték rá az azokra a kunmadarasi gyerekekre a családi házuk ajtaját, akik egyedül voltak otthon.
A fiatal rablók először szép szóval kérték a két kisfiút és kislányt, hogy nyissanak ajtót, de a gyerekek nem engedték be az idegeneket. Ekkor a 18 éves Ty. Mihály és három társa úgy döntöttek, hogy befeszítik a bejárati ajtót, hogy kirámolhassák a házat.
Miután bejutottak, bántalmazták a magukra maradt gyerekeket, majd átkutatták az épületet és távoztak a számukra értékes zsákmánnyal.
Az egyenruhások nem sokkal később elfogták a négy rablót. | Rátörték a kisgyerekekre az ajtót a rablók - videó | Kamaszok törték rá az azokra a kunmadarasi gyerekekre a családi házuk ajtaját, akik egyedül voltak otthon. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/krimi/ratortek-a-kisgyerekekre-az-ajtot-a-rablok-video/gjbqlmb | 2015-10-30 00:12:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A szélsőséges erők megerősödéséhez vezethet a brit képviselők költségtérítési ügye, ha nem sikerül helyreállítani a közbizalmat - mondta Helene Hayman, a brit parlament felsőházának elnöke szombaton Budapesten.
Az alsóház új elnökével közösen dolgoznak majd a közbizalom helyreállítása érdekében; ha ugyanis a közbizalom megrendül, akkor az emberek nem mennek el szavazni, mert nem tartják fontosnak ezt, ami pedig a szélsőségesek megerősödéséhez vezethet - mondta Helene Hayman.
Reméli, hogy a költségtérítési ügy miatt az emberek demokráciába vetett hite nem rendül meg. Most a politikusok és nem az intézmény iránti bizalom gyengült meg, a mostani eset nem a demokrácia problémáját mutatja, hanem az intézményrendszer és az egyének hiányosságát - tette hozzá.
A politikusokon múlik, hogy kiköszörüljék a csorbát, sokat kell dolgozniuk ezen - hangsúlyozta a felsőház elnöke.
Az utóbbi évtizedek legmélyebb brit belpolitikai válságát a The Daily Telegraph, a legnagyobb brit jobboldali napilap robbantotta ki. Az újság május eleje óta riportsorozatban tárja fel, hogy az alsóházi képviselők - kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt - milyen címeken vettek fel költségtérítést az elmúlt években.
A lap által ismertetett legkirívóbb elszámolások között előfordult kerti medencébe való úszó kacsaház, helikopter-leszállóhely kialakítása és várároktisztítás ugyanúgy, mint templomi jótékonysági adomány, háborús megemlékezésre készíttetett koszorúk és ajándéknak szánt tedimackók árának visszaigénylése. Volt olyan képviselő, aki egy pennyről szóló költségszámlát nyújtott be egy 12 másodperces telefonhívás után, mások vécépapír vagy éppen jelmezbálra vásárolt paróka árát számolták el hivatalos költségként.
A legnagyobb összegeket - esetenként több tízezer fontot - azonban képviselői lakások fenntartása címén igényelték vissza, gyakran a hozzátartozók által lakott ingatlanok teljes rezsijét vagy felújítási költségeit ráterhelve az adófizetőkre. | A radikálisokat erősítheti a brit parlamenti botrány | A szélsőséges erők megerősödéséhez vezethet a brit képviselők költségtérítési ügye, ha nem sikerül helyreállítani a közbizalmat - mondta Helene Hayman, a brit parlament felsőházának elnöke szombaton Budapesten. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2009/06/27/radikalisokat_erositheti_brit | 2009-06-27 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Global Capital kötvénypiaci híroldal úgy tudja, hogy a péti Nitrogénművek Zrt. refinanszírozni szeretné 200 millió dolláros kötvényadósságát. Bige László cége még 2013-ban bocsátott ki 200 millió dollárnyi hétéves kötvényt, amelyre nagyon magas, 7,85 százalékos dollárkamatot ígért.
Ennek kigazdálkodásához igencsak pozitív működési környezet kellett volna. A baj csak az, hogy a nagy fejlesztések után a műtrágyaárak éppen lefelé indultak, és a tervekben szereplő 20-30 milliárd forint éves profit helyett a Nitrogénművek utolsó ismert üzleti évében (2016-ban) már csak 1 milliárd forint profitot termelt.
Kitolt lejárat
A korábbi kötvény 2020-ban futott volna ki. Ha ez a mostani tranzakció sikeres lesz, akkor a megint csak hétéves program 2025-ig nyúlik.
vagyis nem igazán adja vissza az azóta bekövetkezett hozamcsökkenési trendet, a szaklap szerint most is 7 százalék feletti várható.
Viharok
A legnagyobb titokban kezelt tőkepiaci tranzakció azonban azért rettentő érdekes, mert a műtrágyapiacon komoly vihar dúl, mi is írtunk a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) izgalmas vizsgálatairól. A hazai szereplők többségét érintő legfrissebb versenyhivatali eljárás árkartellt gyanít, Bige László szerint viszont az immár negyedik különböző vizsgálat zaklatásnak minősül.
Iparági forrásaink szerint azonban még a kartellvizsgálat is csak a felszín, és több olyan folyamat is zajlik a hatalmas piacon, ami a vizsgálatoknak ugyan nem tárgya, de mégis azokhoz kapcsolódik.
Bige kontra Csányi
A történet hátterében alighanem továbbra is az ország leggazdagabb emberei, Csányi Sándor OTP-vezér és Bige László Nitrogénművek-tulaj feszülnek egymásnak.
Két fontos kérdést mindenképpen megfogalmaztak az elkövetkező hónapok kapcsán a beszélgetőpartnereink:
Bírja-e a teljesen eladósodott Nitrogénművek, vagyis Bige László a műtrágyapiac nehézségeit?
Teljesülhet-e Csányi Sándor régi vágya, és a befolyása alá vonhat egy nagy regionális műtrágyagyárat?
Refinanszírozási kényszer
Kezdjük az előbbi kérdéssel! Vajon miért kellett Bigének a kötvényprogramját megújítania? Magától az érintettől ezt nem tudtuk megkérdezni, talán éppen a nemzetközi road-show miatt nem értük el, de a cégregiszter azt jelzi, hogy a hazai piac többségét lefedő pétfürdői óriáscég jelentősen eladósodott.
A Nitrogénművek kötelezettségállománya a 2013-as kibocsátás idején 74,4 milliárd forint volt, 2016-ban már 112, 2 milliárd forint. Ráadásul a Nitrogénművek forgalma a 2013-as 151,4 milliárd forintról, 2016-ra 93,8 milliárd forintig apadt.
A fő baj azonban nem ez, hanem a már említett megcsappant jövedelmezőség. Az 1,1 milliárd forintra olvadt 2016-os adó előtti eredmény tizede-huszada csak a korábbi legjobb évek nyereségének. (Cikkünk megjelenése után azt az információt kaptuk, hogy a 2017-es Nitrogénművek-nyereség érdemben magasabb, 10 milliárd forint körüli összeg lehet.) Csak feltételezni lehet, hogy ilyenkor nem a legkönnyebb kitermelni a nagy hitelt, talán ha 2025-ig időt nyer Bige, akkor számára kedvezőbben alakulnak a folyamatok.
Csányi ugrásra készen
Azt nem gondoljuk, hogy Bige László legfőbb üzleti ellenfele, Csányi Sándor nagyon bánkódna vetélytársa pénzügyi nehézségei miatt, de még az is lehet, hogy kifejezetten örül ennek. Ő ugyanis az alacsony árak miatt belépési esélyt szimatolhat.
Az árak eróziója ugyanis természetesen érinthette a környék többi gyártóját is. Csányinak még mindig nincsen műtrágyacége, pedig az övé az ország messze legnagyobb agrárcége, az évi 250 milliárd forintos forgalmú nádudvari KITE (Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködés) Zrt.
Pedig a pletykák szerint Csányi csak az elmúlt években legalább két céget, egy szerb és egy horvát gyártót is kóstolgatott már.
Pancsova és Kutenya
A meg nem valósult ügyletek részleteit nem ismerjük, de azt fontos tudni, hogy a műtrágyaüzletben a legfontosabb input a gáz. Csányi nemcsak az OTP első embere, de a Molban is alelnök. A környék műtrágyacégei pedig mind kapcsolódnak valamiképpen az olajóriáshoz.
A magyar Nitrogénművek egykoron a Mol tulajdonában állt.
A horvát versenytársat, a kutenyai Petrokemiját az INA látja el olykor nagy veszekedések után földgázzal, az INA-t pedig a Mol irányítja.
A szerb, azon belül pancsovai (Vajdaság) Azotara cég pedig a magyar FGSZ Földgázszállító Zrt. vállalkozás magyar–szerb gáztranszferüzletéből kapja az energiaforrást, az FGSZ is Mol-tulajdonú.
A MET is felbukkant
Arról, hogy Csányi Sándor vagy a KITE érdeklődött volna a műtrágyagyártók iránt, nem jelentek meg korábban cikkek, sőt utóbbiról most kifejezetten azt hallottuk, hogy nincsen a közvetlen terveiben egy műtrágyacég felvásárlása, de arról, hogy a 40 százalék erejéig ma is Mol-tulajdon MET energiakereskedő cég már méregette a horvát Petrokemiját, publikus információkat is lehet találni. Úgy tudjuk, hogy a KITE, amelyik korábban a Nitrogénművektől vette a műtrágyát jelenleg román, szerb, horvát, osztrák, ukrán és orosz, de olykor még lengyel műtrágyát is vásárol.
A közeljövőben nagy átalakulások jöhetnek, azt is érdemes figyelni, hogy Bige finanszírozási terve sikerül-e, de azt is, hogy bejelentenek-e valami nagy dealt a műtrágyapiacon. | Bige László elindult összeszedni 200 millió dollárt | Bige László elindult összeszedni 200 millió dollárt - Bige László és Csányi Sándor harca sejlik fel a háttérben. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/05/04/bige_laszlo_200_millio_dollarja/ | 2018-05-04 15:38:00 | true | null | null | Index |
Nem volt törvénysértés
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője közleményében úgy fogalmazott: a hivatal tavaly nem élt törvénysértés megszüntetésére irányuló felhívással a nyírbogáti önkormányzat által meghozott határozatok ügyében. Kozma Péter kormánymegbízott az elmúlt napokban Nyírbogáttal kapcsolatban megjelent sajtóhírekre reagálva adta ki közleményét. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hivatalnak nem feladata a hatáskörén kívül tartozó viták vagy vitás kérdések eldöntése.
Felesége indítványozta
A Bors hétfőn írt arról internetes kiadásában, hogy a Nyírbogátot 2001 és 2014 között vezető, 1998-tól országgyűlési képviselőként is tevékenykedő Simon Miklós öthavi végkielégítésként bruttó 3 millió 67 ezer, ki nem vett szabadsága után pedig bruttó 2 millió 147 ezer forintot kapott felesége, a 2014 őszén a település polgármesterévé megválasztott Simonné Rizsák Ildikó (Fidesz) indítványára. A juttatást megszavazták az önkormányzati képviselők. | Kormányhivatal: nem volt törvénysértés Nyírbogáton | A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal nem találta törvénysértőnek a nyírbogáti önkormányzat döntését, amellyel végkielégítést és szabadságmegváltást szavazott meg a települést 2001 és 2014 között vezető Simon Miklósnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/07/vegkielegites-szabadsagmegvaltas-nyirbogat-milliok-otmillio-csalad | 2015-07-14 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Vesztegetni próbált a dealer a Szigeten | Háromezer forinttal próbálta megvesztegetni a Sziget Fesztiválon az ellene intézkedő pénzügyőrt egy román állampolgárságú kábítószer-terjesztő. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/8/20010816vesztegetni | 2001-08-16 12:21:00 | true | null | null | Origo |
|
Tízezer pedagógus "átment", 27 pedig megbukott annak a továbbképzésnek a végén, amelyet a belügyminiszter tett kötelezővé az ismeretek megújítása érdekében - idézet a kormányzati nyilvánosságból. És hát miért ne hinnénk nekik, ugyebár. Szóval buknak a pedagógusok: annyira, de annyira tudtuk, mert hát miféle munka már az, plusz ott a nyári szünet, akkor is fizetést kapnak, miniszterelnök úr is megmondta. De feszt csak elégedetlenkednek, hőbörögnek, lázadoznak ahelyett, hogy.
Hetek óta téma, hogy jön, jön, jön a Nagy Nemzeti Tanárteszt, ahol majd kiderül, aminek ki kell derülnie. A szakszervezet tiltakozott, az ilyen politikusok háborogtak, az olyan politikusok helyeslően bólogattak, de úgy amúgy nem nagyon tudtunk semmit, hogy mégis mivégre a tanárok legeslegújabb vegzálása azon kívül, hogy a nemlétező oktatásért felelős minisztérium helyett üzemelő belügyminisztériumi alosztály mindent megtesz, hogy olybá tűnjék, rájuk mindenképpen szükség van.
És hát tényleg, így hirtelen belegondolva, mégis mit nem tud egy tanár arról, amit évek óta és még hosszú-hosszú éveken át oktatni fog? Mikor volt a honfoglalás? Mi az erő mértékegysége? A másodfokú egyenlet megoldóképlete? Kisujjból, nem? - ilyesféle gondolatokkal szemléltük a felszín alatt zajló titokzatos eseményeket. De már nem. Itt hever előttem a teszt, amelyből csak néhány kérdést hoznék a szakmai hangulat végett, miszerint ettől leszünk Európa legkorszerűbb tudásélvonala:
- Melyik a legmagasabb szintű jogszabály, amely a köznevelés tartalmi szabályozását is érinti?
- Melyik fejlesztési területre vonatkozik az alábbi szöveg? "Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét."
- Melyik köznevelési funkciónak van irányelve?
Irányelve... Imádom, így a Kádár-rendszer után állítólag három évtizeddel. | Így szívasd a tanárodat! | Szóval buknak a pedagógusok: annyira, de annyira tudtuk, mert hát miféle munka már az, plusz ott a nyári szünet, akkor is fizetést kapnak, miniszterelnök úr is megmondta. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/koffein/igy-szivasd-a-tanarodat-168156 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Miután 2022. december 7-án 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélték Galambos Lajost, „akit több társával együtt gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények elkövetésével vádoltak”, védője január 30-án halasztást kért a szabadságvesztés büntetés megkezdésére.
A Budapest Környéki Törvényszék közleménye szerint a kérelmet a Budaörsi Járásbíróság február 28-án elutasította, „mivel annak törvényes oka nem áll fenn, így a halasztás nem engedélyezhető”.
Azt írják, a bíróság döntése nem végleges, Galambos Lajos fellebbezhet, de az „a börtönbüntetés megkezdésére halasztó hatállyal nem bír”.
Galambos Lajost és társait először 2015-ben vádolták meg víz-, gáz- és áramlopással. | Elutasították Galambos Lajos halasztási kérelmét, három és fél év börtön vár rá | Még fellebezhet, de az „a börtönbüntetés megkezdésére halasztó hatállyal nem bír”. | null | 1 | https://444.hu/2023/03/08/elutasitottak-galambos-lajos-halasztasi-kerelmet-harom-es-fel-ev-borton-var-ra | 2023-03-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Az LG a január 11-én induló virtuális CES kütyüexpón mutatja be a QNED Mini LED televízióit. A gyártó ígérete szerint az új készülékek óriási előrelépést hoznak a folyadékkristályos kijelzők képminsőége terén, a kvantumpontos és NanoCell kijelzőtechnológiáknak, valamint a Mini LED háttérvilágításnak hála – utóbbi fényerőben és kontrasztban messze felülmúlja a hagyományos LCD tévék megoldásait. A 2021-es termékcsalád tíz 4K és 8K felbontásra és 120 Hz-es képfrissítésre képes modellt tartalmaz, amik akár 86 hüvelykes méretben is elérhetők lesznek.
A Mini LED háttérvilágítás csaknem 30 000 apró LED-ből áll, közel 2500 olyan zónát alkotva, amiknek a fényereje külön szabályozható. Ennek, valamint a lokális fényerőszabályozási technológiának köszönhetően az LG azt ígéri, hogy a képernyők kiemelkedő fényerőre és 1 000 000: 1 kontrasztarányra lesznek képesek, mély feketék, széles színskála, valamint egyedülálló színpontosság kíséretében. Hogy az új QNED Mini LED modellek mikor és mennyiért lesznek elérhetők Magyarországon, arról még nincs hivatalos információ, viszont a 86 hüvelykes, 8K felbontású modell január 11-től lesz látható a 2021-es CES kiállításon, az LG virtuális standján. | Minden korábbinál jobb LCD tévéket ígér 2021-re az LG | A gyártó ígérete szerint az új QNED Mini LED készülékeik óriási előrelépést hoznak a folyadékkristályos kijelzők képminősége terén. | [
"lg",
"okostévé",
"lcd",
"ces 2021",
"qned mini led"
] | 0 | https://24.hu/tech/2020/12/31/ces-2021-lg-qned-mini-led-lcd-okosteve-bejelentes | 2020-12-31 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Adanában álló, tizennégy emeletes épület a hajnali 4 óra 17 perckor bekövetkezett, 7,8-as erősségű földrengéskor omlott össze, amelynek több mint 53 ezer halottja volt Törökországban és közel hatezer Szíriában. A lakóház mindössze egyetlen lakója élte túl a szerencsétlenséget.
A földrengés hírére még aznap megindult Magyarországról a katasztrófavédelem elitalakulata, a HUNOR mentőszolgálat, hogy segítsen a túlélők felkutatásában és mentésében.
Az 1975-ben emelt épület összeomlása azonnal kérdéseket vetett fel, mivel a földrengés epicentrumától 200 kilométerre fekvő Adana többi épületét lényegében megkímélték a heves földmozgások. A perben a megkérdezett szakértők súlyos hibákról számoltak be, amelyeket szerintük az épületet tartó oszlopok építésekor követtek el. Nem volt megfelelő a felhasznált beton minősége sem.
Brutális földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát: már több mint 1000 halott, ám az áldozatok száma folyamatosan nő - fotók, videók
A vállalkozó azzal védekezett, hogy az építkezést a hatóságok jóváhagyták. A török sajtó szerint a vállalkozó, Hasan Alpargün a földrengés napján az Észak-ciprusi Török Köztársaságba menekült, de egy héttel később eleget tett a rendőrségi idézésnek. A földrengés után több mint 260 vállalkozót vettek őrizetbe Törökországban az épületek összeomlásában való felelősségük miatt.
Ahogy arról beszámoltunk, 2023. február 6-án hajnalban a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát, mindkét országban épületek ezrei dőltek össze, eddig több mint ötezren haltak meg és több mint 20 ezer ember sérült meg, Szíria északnyugati részén már több mint 4 millió ember szorult humanitárius segítségre. A rengés részleteiről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
(MTI) | Több mint 11 élethossznyi börtönt kapott a török vállalkozó, aki a földrengésben megsemmisült házakat építette | A magyar átlagéletkorral számolva, 11,64 élet letöltésére, tehát 865 (nyolcszázhatvanöt) év börtönre ítélték pénteken annak a dél-törökországi lakóháznak az építéséért felelős vállalkozót, amelyben kilencvenhatan haltak meg a 2023. február 6-i földrengésben – írta az MTI. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/865-ev-borton-torok-foldrenges-vallalkozo/309vwj2 | null | true | null | null | Blikk |
Január második feléig hosszabbította meg a nyomozást a Fővárosi Főügyészség a 4-es metró beruházásainak szerződéseivel összefüggésben – értesült lapunk. A Demszky Gábor főpolgármestersége alatt, 2006-ban beszerzett Alstom metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség folytat eljárást. Ebben a nyomozásban továbbra is két gyanúsítottat tart számon a hatóság, egy személy ellen pedig jelenleg is elfogatóparancs van érvényben.
Az Alstom-ügyben nem bővült a gyanúsítottak köre, a nyomozó hatóság továbbra is két terheltet tart számon. Egy személy ellen továbbra is érvényben van a belföldi, európai és nemzetközi elfogatóparancs, ám ezek az intézkedések eddig nem vezetettek eredményre – tájékoztatta a Magyar Időket Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője. A nyomozó hatóság 2016 szeptemberében indított büntetőeljárást a 2-es és a 4-es metróvonalra 2006-ban beszerzett francia Alstom metrókocsik ügyében. A vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények gyanújával indult nyomozás határidejét legutóbb december 3-ig hosszabbították meg.
Az ügy kapcsán lapunk írta meg elsőként, hogy egy Medgyessy Péter volt szocialista kormányfőhöz köthető cég a metrókocsi-szerződés aláírása után nem sokkal mintegy 180 millió forintnak megfelelő eurót kapott tanácsadás címén az Alstomtól. Az összeg egy része, mintegy hetvenmillió forint később a Gyurcsány-kormány utazó nagyköveteként is tevékenykedő politikus feleségének a számlájára került.
Az Alstom kocsik beszerzésétől különválasztva, a 4-es metró beruházásával összefüggésben egy másik nyomozás is tart, amelyet fokozott ügyészi felügyelettel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat. Ebben az ügyben 2018. január 23-ig hosszabbították meg a nyomozást, amelynek keretében – mint arról Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője tájékoztatott – egyelőre senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként. A nyomozás tárgyát a 4-es metró beruházásához kapcsolódó különböző tanácsadói szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések képezik.
Az ügy előzménye, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a beruházás szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Előzőleg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, hogy a 4-es metró építése során – közte az Alstom metrókocsik beszerzése kapcsán is – kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el, ami miatt az Európai Bizottság akár 59 milliárd forint fejlesztési forrást is visszakérhet Magyarországtól. | Tovább nyomoznak a 4-es metró ügyében | Magyar Idők | Az Alstom-ügyben nem bővült a gyanúsítottak köre, a nyomozó hatóság továbbra is két terheltet tart számon. Egy személy ellen továbbra is érvényben van a belföldi, európai és nemzetközi elfogatóparancs, ám ezek az intézkedések eddig nem vezetettek eredményre – tájékoztatta a Magyar Időket Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője. A nyomozó hatóság 2016 szeptemberében … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/tovabb-nyomoznak-4-es-metro-ugyeben-2336947/ | 2017-10-16 12:24:54 | true | null | null | Magyar Idők |
Szegény Korcs nevű olvasónkat az ág is húzza. Szerintünk alapvetően nincs baj azzal, ha az ember Vistát, Office 2007-et, meg Vista-kompatibilis VirusBustert telepít, de ő már ezt is csapásként élte meg. Viszont ami ezután jött, az tényleg durva. Mert a dolgok viszonylagos rendben haladtak, amíg fel nem tette Korcs az Office 2007 SP1-et, ami után fejére állt minden. Azóta ugyanis az Office 2007 bármelyik alkalmazásának elindítása esetén csodálatos harc bontakozik ki a szoftvercsomag és a VirusBuster közt, amiből mindig ez utóbbi kerül ki vesztesen. Az Office ugyanis fogja magát, és lelövi a vírusvédelmet. Ezek után már csak az újraindítás segít, mert a rebootig nem hajlandó elindulni a VB. Ja, és még van vicces de közérthető hibaüzenet is, ha valaki esetleg a rejtély nyomában szegődne: | Az Office a vírusok pártján áll | Az Office a vírusok pártján áll - Szegény Korcs nevű olvasónkat az ág is húzza. | [
"vista",
"office",
"tech"
] | 0 | https://index.hu/tech/anyadat/2008/04/25/az_office_a_virusok_partjan_all | 2008-04-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Opel kiszállása után több cég is jelezte, hogy szívesen lenne a Bajnokok Ligája-győztes Bayern München labdarúgócsapatának főszponzora.
"Folyamatos az érdeklődés, nem hiszem, hogy aggódnunk kell a jövő miatt" - mondta Fritz Scherer, a klub gazdasági ügyekért felelős alelnöke.
A Bild című lap értesülése szerint a Deutsche Post AG lesz a befutó, de a BMW, a Siemens a Coca-Cola és az Allianz is átvenné az Opel helyét. A megállapodás 2003-ban jár le, de az autógyár, amely 1989 óta évente 30 millió márkával támogatja a bajor gárdát, már júniusban felbontaná a szerződést. | Több új főszponzorjelölt a Bayern Münchennél | Több új főszponzorjelölt a Bayern Münchennél | [
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/futball/hirek/2001/12/29/78536 | 2001-12-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Rom volt, most viszont csak torzó. Tavaly év végére kellett volna újjáépíteni a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban részt vevő kisvárdai várat, de egyelőre nem tudni, mi lesz vele. A cél az volt, hogy rekonstruálják a várromot, és kulturális központot faragjanak belőle. Hiába nyert el Kisvárda 2,28 milliárd forintot, a projekt most leállt. A kisvárdai önkormányzat év elején szerződést bontott a kivitelezővel, mert folyamatosan kitolta a határidőket, végül a vár átadásának időpontját is, ráadásul a téten is emeltek. Tény, hogy az sem vitte előre az ügyet, hogy időközben egy mentálisan beteg férfi felgyújtotta az építkezést.
Az önkormányzatnak csengettek, ugyanis kifutottak az időből, így már nem használhatnak fel további uniós pénzt a rekonstrukcióra. A kisvárdai politikusok utolsó mentsvára a magyar adófizetők zsebe. Úgy tudjuk, félmilliárd kellene nekik arra, hogy végre elkészüljön a vár. Mindeközben a Diósgyőri vár kisebb pénzügyi döccenőkkel ugyan, de épül. Olyannyira, hogy még a város polgármestere is széttárta a kezét: amit tudtak, megtettek, hogy lefaragják a megcsúfolt vár fantáziaelemeit, hogy történelmileg valamennyire még hiteles maradjon.
Csaknem 550 éve építették robotban a jobbágyok a kisvárdai várat a Várday famíliának. A téglából emelt falak megsínylették a törököket - meg azt is, hogy az 1800-as években a lakosság elkezdte elhordani a szebb napokat látott épület tégláit -, mindezek ellenére még így is túlélt két világégést, a szocializmust meg a rendszerváltást. 1990-ben lett a nemzeti örökség része, ezért a kormány vármentő listájára is felkerült. A város 2,2 milliárd forintnyi uniós pénzt kapott a rekonstrukcióra a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban.
Halott pénz
A projektnek az volt a célja, hogy ne csupán külsőleg újuljon meg az épület, hanem programokkal és rendezvényekkel is megtöltsék. A tervek szerint egy belső színpadot és egy 350 férőhelyes nézőteret is építettek volna, de jutott volna pénz egy külső, mobil nagyszínpadra és lelátóra is. És mi lett mindebből? A semminél több. Pedig volt rá pénz, paripa és fegyver.
A Kisvárdai vár turisztikai célú rekonstrukciójának az első tervek szerint már 2016-ban el kellett volna készülnie, de nem találtak kivitelezőt az akkor még 1,2 milliárdos munkára. Öt évvel később, 2021 februárjában azonban - részteljesítési határidőkkel - elvállalta a munkát a városban már jól ismert Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. A Szabad Európa úgy tudja: az első verzió szerint a kivitelezési munkáknak 18 hónappal a szerződés életbe lépése után kellett volna befejeződnie, vagyis a cégnek 2022. augusztus 10-én kellett volna átadnia a csaknem másfél milliárdból gatyába rázott várat. A cég a munkára csaknem 143 millió forintnyi előleget vett fel, kéthavonta benyújtott számláik összértéke meghaladta az 1 milliárd 144 millió forintot.
Forrásaink és a lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint azonban a kivitelező folyamatosan, különféle indokokra hivatkozva addig-addig tologatta a részteljesítés időket - végül a vár átadási határidejét is -, míg a kisvárdai városvezetésnek elfogyott a türelme, és 2024. január 19-én felbontotta a Korintosszal kötött másfél milliárdos szerződést.
A vaktöltény, a káflis puska és az aknamunka
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban 18 kastélyt és 12 várat újítanak fel. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinálja a programot, céljuk a műemléki védelem alatt álló épületek fenntartható hasznosítása, valamint közreműködés a fejlesztésükben, felújításukban. A program honlapja szerint a kastélyok felújítása sokkal jobban halad, mint a váraké.
A program január 1-jétől a Miniszterelnökségtől átkerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM). Az ÉKM szerint a programra szánt eredeti büdzsé majdnem megduplázásának nyomós okai vannak.
"A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram kezdetekor az Európai Unió által biztosított keretösszeg 33 milliárd forint volt, amelyet a magyar állam további hárommilliárd forint beruházási forrással egészített ki. Ezt követően az uniós keretösszeg megemelkedett további 11 milliárd forinttal, így összesen elérte a 44 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan a hazai források is bővültek 11 milliárd forinttal, így összesen elérte a 13,9 milliárd forintot. A forrásbővülés legfőbb indokait az adta, hogy az építőipari alapanyagok árai és a szükséges munkaerőköltségek jelentősen emelkedtek, illetve műemléki rekonstrukciók lévén a felújítási munkálatok során előre nem látható műszaki megoldásokat kellett széleskörűen alkalmazni"
- írta válaszában lapunknak az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya.
Az elmúlt három évben Kisvárdán is szembe kellett néznie néhány problémával először a kivitelezőnek, aztán pedig az önkormányzatnak.
A várat felújító Korintosz 2021 szeptemberében szerződésmódosítást nyújtott be a részteljesítési határidőre, ami még nem érintette a befejezés dátumát. A cég szerint erre azért volt szükség, mert a régészeti feltárás elhúzódott, illetve a feltárás során előkerült műemléki értékek miatt tervet kellett módosítani, ami nem ment gyorsan. De a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Felügyeleti Osztálya (KFO) észszerűnek tartotta az indoklást.
Alig fél évvel később, 2022 februárjában a Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. újra szerződést módosított volna a régészeti és feltárási munkák nem várt elhúzódása és az ezzel járó műszaki változtatások miatt. A cég tervei szerint emiatt csak 2023. június 30-án tudták volna átadni a már kész komplexumot a megrendelőnek, és ezzel együtt a részteljesítési határidők is változtak volna. A vállalkozói díjat további 105 millióval fejelték volna meg. A KFO arra kérte a Korintoszt, hogy egy újabb kérelemben bizonyítsa be, miért kell határidőt hosszabbítani, azonban erre csak jóval később került sort, mert időközben felgyújtották az így is akadozó építkezést.
Még 2022 nyarán egy férfi olajos-benzines folyadékot locsolt szét a toronyban, és meggyújtotta. Ezután az épület pincéjébe ment, ahol hat helyiségben is tüzet rakott, majd - mint aki jól végezte dolgát - elhagyta a területet. A rendőrség másnap elfogta a gyújtogatót, aki beismerte tettét, amely ötvenmillió forintos kárt okozott a felújítás alatt álló várban.
A Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok szerint a vállalkozó a tűzeset miatt is hivatkozott arra, hogy csak később tudja befejezni a felújítást. Több műemlékvédelmi helyiség is kiégett, gépészeti berendezések semmisültek meg. Ám a dokumentumokból az is kiderül, hogy ekkor az eredeti kivitelezési határidőből már csak 22 nap volt hátra. A 2022. augusztus végi teljesítési részszámlából megállapítható, hogy a vár felújítása ekkor 54 százalékos készültségben volt. Az önkormányzat szerint a Korintosz a kivitelezési szerződés ellenére nem gondoskodott megfelelően a terület őrzéséről, ezért juthatott be a gyújtogató az építkezésre.
A Korintosz Műemlékvédelmi és Építőipari Kft. többször kérte a határidő meghosszabbítását, azonban erre már nem került sor. A 2023. december végi helyszíni szemle megállapította, hogy a gyújtogatás utáni károkat sem javították ki, az épület nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra (70,84 százalékos - B. R.), az el nem végzett munkák összértéke több mint 469 millió forintra rúg. Ezért a megrendelő, a Kisvárdai Várfürdő Nonprofit Kft. az önkormányzattal egyetértésben felmondta a kivitelezővel kötött szerződést, visszakéri a késedelmi kötbérből fennmaradó összeget és az úgynevezett meghiúsulási kötbért is.
Az uniós (GINOP) forrást 2023. december végéig lehetett felhasználni a vár rekonstrukciójára, ezért a Miniszterelnökség átmeneti projektnek minősítette át a beruházást, mert sem a fizikai, sem pedig a pénzügyi zárási folyamata nem zárult le. Ez azt jelenti, hogy 2024-től a Kisvárdai vár befejezését a magyar költségvetésnek kell fedeznie.
Kerestük az ügyben Kisvárda polgármesterét, Leleszi Tibort, de cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre.
Borsodi Disneyland, avagy a milliárdokból megcsúfolt Diósgyőri vár
A Diósgyőri vár újjáépítését még 2010 áprilisában jelentették be. Muszáj volt, hiszen olyan rossz állapotban volt, hogy a déli palotaszárny már megdőlt. A kormányváltás és a hosszadalmas előkészületek miatt azonban csak három évvel később kezdték el a felújítást. A kormány 2,7 milliárdot irányozott elő a projektre. 2019-ben azonban újabb lendületet vett a felújítás, amelyre végül 12,7 milliárdot szántak.
A kivitelezés azonban itt-ott annyira félresiklott, hogy szakmabeliek szerint is elhibázott, hiszen a valóságban sosem létező, kitalált építészeti elemeket és helyiségeket hoztak létre vasbetonból.
Azt, hogy a milliárdokból ráncfelvarrt vár nem emlékeztet korábbi önmagára, Miskolc polgármestere is elismeri. Veres Pálnak nem sok mozgástere maradt, amikor 2019-ben függetlenként átvette a fideszes Kriza Ákostól a polgármesteri széket.
"Amikor a városvezetés átvette a projektet, a vár második ütemének a közbeszereztetése már az utolsó fázisában volt. Nem lehetett áttervezni, annyi mozgásterünk volt, hogy vagy akarjuk a projektet, vagy nem. A polgármesternek döntenie kellett, hogy visszautasít vagy sem tízmilliárd forintot, amit turisztikai fejlesztésre kap a város, és amiből a vár környezetének a rendbetételére is jut. Akkor azt az ígéretet kapta Miskolc, hogy ha elfogadja a fejlesztést, finomíthat rajta. Volt, amit sikerült is, számos történelmileg kérdéses elemet lefaragtunk, nem lesznek például színes tetőcserepek, nem lesz négy kapu, és talán végül a három és fél milliárdba kerülő vizesárok sem valósul meg. De volt olyan, amit nem sikerült megakadályozni, például a belső és külső vár közötti száraz árok befedését, amivel ráadásul értéktelen helyiségek jöttek létre, és még el is fedik azt a sziklát, amire a vár épült, és ami megadta a romantikus karakterét. A legrosszabb azonban az lett volna, ha most, ebben az állapotában félbemaradt volna az építkezés. A lehető legjobban kell kijönni ebből a szerencsétlen helyzetből, a polgármester azonban hisz abban, hogy ha kész lesz a vár, és lesznek turisztikai attrakciók, akkor a város egyik fontos vonzereje lehet"
- írta kérdéseinkre miskolci polgármesteri kabinet kommunikációs osztálya.
Csakhogy alig kezdődött el a második szakasz építése 2021 februárjában, a kivitelező súlyos statikai problémákba ütközött. Kiderült, hogy a vártornyok sokkal inkább barátai a gravitációnak, mint az előzetes felmérések alapján kalkulálták, ezért októberben már az is kétségessé vált, hogy az eredeti tervek megvalósíthatók-e. Végül arra jutottak, hogy minden megoldható, de kétmilliárddal többe kerül a projekt. Azonban akkoriban a városvezetésnek nem volt többletforrása, így az építkezés két évvel később félbemaradt, a munkások levonultak.
2023 novemberében a kivitelező újra elkezdte a munkát, amelyet nem az önkormányzat finanszírozott, nem a város költségvetéséből pótoltak ki, hanem a Diósgyőri várhoz kapcsolódó egyéb fejlesztési elemekre biztosított projektforrásból előlegezte meg a város. A miskolci városháza szerint világos, hogy az önkormányzati választásokig már nem ad nekik a kormányzat pénzt erre, ezért lépniük kellett.
"Novemberben megjelent egy kormányrendelet, amely a Modern Városok Programot érintette, és ez világossá tette: az önkormányzati választásokig már nem valószínű, hogy a vártornyok megerősítésére megérkezik a pénz a városba. Ezek rendkívüli körülmények, rendkívüli körülmények között rendkívüli döntésekre van szükség, ezért Veres Pál polgármester november elején elrendelte, hogy folytatni kell a vár építését. Ha megérkezik a kiegészítő forrás, be is tudják fejezni a munkát, de legalább addig sem romlik tovább az épület állaga, mert az senkinek nem lehet az érdeke"
- magyarázta a Szabad Európának a döntés hátterét a városháza sajtóosztálya.
Bár Lázár János építési és közlekedési miniszter a miskolci vezetés szerint megígérte nekik a 2,2 milliárd forintos többlettámogatást, még nem érkezett meg Miskolcra, és egyelőre senki sem tudja, hogy ha adnak is, az mikor állhat a város rendelkezésére. | A borsodi Disneyland és a kisvárdai másfél milliárdos rom - az elbénázott nemzeti várfelújítás | Kisvárdán még 2,2 milliárd forint uniós pénzből sem tudták felújítani a várat, pedig megvolt hozzá minden. Miskolcon több mint tízmilliárdból fazonírozták át a Diósgyőri várat olyanná, amilyen sosem volt: fantáziavárrá. Nemzeti várfazonítás kisebb-nagyobb döccenőkkel. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-borsodi-disneyland-es-a-kisvardai-masfel-milliardos-rom-az-elbenazott-nemzeti-varfelujitas/32796957.html | 2024-02-01 20:43:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Két bajba jutott horgász a vízi rendőrök és a tűzoltók segítségével jutott ki a partra a hét végén a Tisza-tóból - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense hétfőn az MTI-vel.
Botkáné Belinszky Nóra tájékoztatása szerint a férfi és a nő vasárnap a délelőtti órákban indult el a tiszaszőlősi Aranyosi kikötőből horgászni, de az alacsony vízállás miatt a ladikkal megrekedtek egy homokzátonyon, és nem tudtak kijutni a partra. Miután a vízi járművet az egyre erősödő szél továbbsodorta, a bajbajutottak a tiszafüredi Szabics kikötőből kértek segítséget.
A Kiskörei Vízrendészeti Rendőrőrs munkatársai és a tiszafüredi hivatásos tűzoltók hajókkal közelítették meg a megfeneklett ladikot, és a bejelentéstől számított egy órán belül közösen kimentették a horgászokat. | Horgászokat mentettek ki a Tisza-tóból | Két bajba jutott horgász a vízi rendőrök és a tűzoltók segítségével jutott ki a partra a hét végén a Tisza-tóból - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense hétfőn az MTI-vel. | [
"bulvár"
] | 0 | http://infostart.hu/bulvar/2013/11/11/horgaszokat_mentettek_ki_a_tisza-tobol-596533 | 2013-11-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A 24.hu értesülése szerint december 18-án letartóztatták Mikó Istvánt, akinek a neve legutóbb a Dunaferr-botrányban bukkant fel, amikor áprilisban egy biztonsági emberekből álló csapat megpróbálta átvenni a dunaújvárosi vasmű területét.
Az ISD Dunaferr akkori közleménye szerint Mikó a vasmű ukrán kisebbségi tulajdonosának és köreinek képviseletében jelentkezett Dunaújvárosban, és a Dunaferr információi szerint ő volt az, aki összetoborzott „zsoldosokkal” készült elfoglalni a vállalat területét. Mikó azt állította: csak próbálja megakadályozni a társaságot felszámolását, és a magyar munkavállalók illetve beszállítók érdekeit tartja szem előtt. Az ügyből rögtön politikai összecsapás is lett: Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke nyilvánosan üzent a Fidesz alelnökének, azt kérve, hogy „kösse meg a kutyáit, ne fenyegesse tovább a dunaújvárosi embereket”. Kubatov Gábor úgy válaszolt, hogy semmi köze a vasmű körüli csatározásokhoz.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kérdésünkre küldött – nevet nem tartalmazó – tájékoztatása szerint a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt zajló nyomozásban négy gyanúsított van, de csak egy gyanúsított áll letartóztatás hatálya alatt, értesülésünk szerint ő Mikó István.
Azt, hogy milyen ügyről van szó, nem sikerült kideríteni, mert az eljárás érdekeire hivatkozva a nyomozóhatóság nem adott tájékoztatást a részletekről. Az említett bűncselekmény a büntető törvénykönyv szerint egytől öt évig, súlyosabb esetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A KNYF szerepe azért érdekes, mert a főügyészség csak a köztársasági elnök, miniszterelnök, kormánytag, államtitkár vagy rendvédelmi szervek vezető beosztású tagjai működésével kapcsolatban elkövetetett hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása és befolyás vásárlása ügyében illetékes.
Próbáltunk interjút kérni Mikó Istvántól a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán keresztül, ám nem vállalta a nyilatkozattételt.
A Fővárosi Törvényszék közlése szerint december 18-án első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság, december 27-én másodfokon a törvényszék döntött a férfi letartóztatásáról.
Mikó üzleti partnerét, azt a Tóth Csabát is letartóztatták tavaly, aki már több mint két évtizede biztosít futballmérkőzéseket. Őt több társával együtt a Nemzeti Adó-és Vámhivatal költségvetési csalás és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja. A törvényszék tájékoztatása szerint a bűnszervezetben működő terheltek 2019 januárja óta egy hierarchikusan felépített, konspiratívan szervezett, többszintű céghálózatot működtettek azért, hogy mentesüljenek a vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása kapcsán keletkező áfa-fizetési kötelezettségek alól. Összesen 870 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a gyanú szerint. | Letartóztatták a Dunaferrnél feltűnő zsoldoscsapat vezetőjét, aki a Borkai-ügyben is benne volt | Mikó István befolyással üzérkedés miatt került rács mögé. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/01/12/miko-istvan-letartoztatas-dunaferr/ | 2022-01-12 10:56:00 | true | null | null | 24.hu |
Cikkinfó
Földrajzi hely: Magyarország, Budapest
Építészek, alkotók: Art-NT Építész Stúdió Kft., Tömöri Örs
További adatok
↓
Megtörtént a Kazinczy utcában épülő Marriott Moxy Budapest hotel alapkőletétele. A 280 szobás szálloda a Táncművészeti Főiskola egykori otthona, valamint a bérházként, majd szalámigyárként és szórakozóhelyként is működő ikonikus "Kocka" elbontásával valósul meg, de az Art-NT Építész Stúdió Kft. legfrissebb tervei szerint az utóbbi homlokzatát visszaépítik.
Az ingatlanfejlesztő megtartotta az épülő Marriott Moxy Budapest alapkőletételi ünnepségét, adta hírül a Realista a cég információi alapján. A közlemény szerint a Marriott szállodalánc által létrehozott Moxy márka merész, stílusos, ipari dizájnt és közösségi szolgáltatásokat kíván kínálni kedvező áron. Ahogy írják, a Kazinczy utcai projekt kiemelt figyelmet fordít a budapesti szálláshelyek minőségének javítására, az épület városképbe való illesztésére, energetikai és más ESG szempontokra, illetve a gazdasági fenntarthatóságra is. A kivitelezés alatt álló, 280 szobás szálloda 2000 négyzetméternyi zöld felületet és egy fasort is létrehoz majd, és 2026 tavaszán nyitja meg kapuit.
Ahogy korábban írtuk, az Art-NT Építész Stúdió Kft. tervei alapján épülő szálloda öt telek összevonásával valósul meg a Kazinczy utcában. A fejlesztés érdekében elbontották a Kazinczy utca 48. szám alatti, Kockaként emlegetett kis épületet, mely 10 lakásos bérházként épült 1880-81-ben, de működött benne szalámigyár is, 2013-ban pedig a Minusplus tervei alapján többszintes szórakozóhelyet alakítottak ki benne. Hasonló sors jutott a szomszédos, Kazinczy utca 42-46. alatti álló épületnek, mely a Magyar Táncművészeti Egyetem képzőhelyeként működött: a bontása idén áprilisban kezdődött meg.
A projektet sokan ellenezték, akik többek között a negyed egyébként is jellemző túlzsúfoltságára, az épület alatt kialakítandó mélygarázs autóforgalmat generáló jellegére, valamint a hotel monumentális méreteire és a környezetbe nem illő megjelenésére hivatkoznak.
Az Art-NT Építész Stúdió Kft. kezdeti tervei szerint a Kocka sokak által kedvelt formáját önálló tömbként, de más homlokzattal tervezték megidézni. A legújabb látványterveken azonban az látszik, hogy visszaépítik a homlokzatot, amit Tömösi Örs építész korábban lapunknak is megerősített. | Letették a Kazinczy utcai szálloda alapkövét | Megtörtént a Kazinczy utcában épülő Marriott Moxy Budapest hotel alapkőletétele. A 280 szobás szálloda a Táncművészeti Főiskola egykori otthona, valamint a bérházként, majd szalámigyárként és szórakozóhelyként is működő ikonikus “Kocka" elbontásával valósul meg, de az Art-NT Építész Stúdió Kft. legfrissebb tervei szerint az utóbbi homlokzatát visszaépítik. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/letettek-a-kazinczy-utcai-szalloda-alapkovet | null | true | null | null | építészfórum |
A külügyminiszter a Facebookon reagált a harmadik magyarországi koronavírus-fertőzött hírére, egy debreceni férfi megbetegedésére. Innen derült ki, hogy nemcsak Magyarországon és a japán partoknál veszteglő turistahajón, hanem négy másik országban is karanténban vannak magyarok, összesen tizenhárman. | Szijjártó: 13 magyar állampolgár van karanténban, hat ország területén | Eddig nem lehetett tudni, összesen hányan vannak karanténban. | [
"koronavírus",
"szijjártó péter"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2020/03/05/szijjarto-13-magyar-allampolgar-kapta-el-a-koronavirust-hat-orszag-teruleten | 2020-03-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Jó barátságban volt Bese Gergő dunavecsei plébános a helyi iskola igazgatójával, akiről megírtuk, hogy a gyámhivatal feljelentést tett vele szemben gyerekbántalmazás miatt.
Az elmúlt hetekben háromról nyolcra növekedett azon gyerekek száma, akiknek a sérelmére elkövetett bántalmazás miatt nyomoz a kecskeméti rendőrség a Dunavecsén működő Duna Menti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és Kollégiumban. A fizikai és lelki bántalmazásokat értelmileg akadályozott 7-16 éves gyermekek szenvedték el, akik mindannyian az iskola igazgatóját. L. M.-et nevezték meg elkövetőként.
A nyilvánosság előtt az LMBTQ-mozgalom ellen többször megnyilvánult, a miniszterelnök irodáját és a Karmelitát felszentelő Beséről a Válasz Online pénteken írta meg, hogy a legfelsőbb kormányzati köröket is megjárta egy akta, ami szerint a dunavecsei plébános melegpartikon vehetett részt, illetve tartós intim kapcsolatot ápolt más férfiakkal. Az Apostoli Nunciatúra elismerte a lapnak, hogy értesült a papot érintő súlyos vádakról, Besét azonnali hatállyal menesztették a dunavecsei plébániáról.
Dunavecsén Bese és L. M. jó kapcsolata közismert volt.
Információink szerint L. M.-et Besének köszönhetően nevezték ki ismét a dunavecsei katolikus egyházközösség világi elnökének.
Úgy tudjuk, az előző dunavecsei plébános összetűzésbe került L. M.-mel; elmozdítása után, néhány éve delegálta a katolikus egyház Besét a településre, akinek az iskolaigazgató a világi elnöki tisztség visszavételét köszönheti. L. M. a dunavecsei katolikus egyházban viselt tisztsége révén foglalkozik a közösség ügyeivel, például egyik feladata a dunavecsei katolikus bál megszervezése, amit idén is elvégzett. Az egyik résztvevő által készített fotón Bese a megnyitó után köszönti az ünneplő gyerekeket, jobbra tőle L. M. látható.
A katolikus bálra az iskolától néhány méterre található művelődési házban került sor. L. M. korábban, Bese érkezése előtt is részt vett a dunavecsei katolikus bálokon. A 2024-es katolikus bálra a 2016-os bálon készült fotóval invitálta a résztvevőket közösségi oldalán, amikor a gyülekezet férfitagjai rózsaszín tütüszoknyácskákban adták elő balettprodukciójukat "Vadhattyúk" csoportként definiálva magukat. A felvételen L. M. a Vadhattyú-piramis csúcsán látható.
L. M. nem csak a dunavecsei katolikus közösség megbecsült tagja, de hivatásában is elismert: a Nemzeti Pedagógus Kar Bács-Kiskun megyei területi etikai bizottságának tagja. | A NER dunavecsei sztárpapja tette az ottani egyházközség világi elnökévé a gyermekbántalmazás miatti nyomozásban érintett iskolaigazgatót | Az értelmileg akadályozott diákokkal foglalkozó iskola vezetője Bese Gergőnek köszönhetően lett a helyi katolikusok világi elnöke és szervezte a dunavecsei katolikus bált. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-ner-dunavecsei-sztarpapja-tette-az-ottani-egyhazkozseg-vilagi-elnokeve-a-gyermekbantalmazas-miatti-nyomozasban-erintett-iskolaigazgatot-270841 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Május 1-jén a BKK közel 700 munkavállalója kerülhet munkáltatói jogutódlással a Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zrt.-hez (BKÜ), tájékoztatta lapunkat a BKK. A cég további 23 emberétől megválik (infokommunikációs, közösségi közlekedési, kereskedelmi, és gazdasági területekről), mint mondják, a létszám-racionalizálás jegyében.
A BKÜ-höz kerülnek át a BKK-tól a jegyellenőrök, ügyfélszolgálatosok. Egyelőre nem tudni, mi szükség volt az új cég létrehozására. A cég vezetője Gyimesi László, jogász, az elmúlt évekig szegedi fideszes önkormányzati képviselő lesz. Azaz se alapos fővárosi helyismerete, se közlekedési szakismerete nincs.
A BKK aprításának Vitézy Dávid volt vezérigazgató távozása után kezdett bele a főváros. 2015 elején még 2006 fő dolgozott a cégnek. Ezt egy radikális létszámcsökkentéssel az év végére 1646 főre nyomták le.
2016-ban a közútkezelési, -ellenőrzési, -felújítási feladatokat elvonta a fővárosi önkormányzat a BKK-től, és egy új céghez, a Budapest Közúthoz, valamint a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz helyezte át. A BKK létszáma ezzel 2016 végére 1050-re csökkent. A mostani 700 fő elvesztésével az egykori nagy cég teljesen összetöpörödik, a létszám mintegy 300-330 főre olvad.
A BKK szétdarabolásának hivatalos indoka az átláthatóbb struktúra, a költség- és létszámnövekedés megállítása, valamint a főváros szakmai és tulajdonosi felügyeletének erősítése.
Vitézy Dávid volt igazgató szerint azonban az eredeti integrált rendszer szétverésével a létszám nem sokat csökkent, csak több cégbe lett szétosztva. | Tovább szecskázzák a BKK-t | Tovább szecskázzák a BKK-t - A létszám kétharmadát átszervezik egy új társaságba, aminek egy volt szegedi, fideszes önkormányzati képviselő a vezetője. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2017/03/21/tovabb_szecskazzak_a_bkk-t/ | 2017-03-21 14:35:07 | true | null | null | Index |
Hétfőn kezdi meg a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa a hivatali visszaéléssel vádolt Laborc Sándor, a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatójának perét - közölte a törvényszék sajtóosztálya az [origo]-val, de ennél több információt nem adtak az ügyről. A polgári elhárítás egykori vezetője az ügyészség szerint jogtalanul gyűjtött és tárolt adatokat Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról.
Laborc és egykori munkatársa ellen a korábbi Budapesti Katonai Ügyészség 2010. februárban rendelt el nyomozást. A katonai ügyészség háromrendbeli hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt az idén január 13-án nyújtotta be a vádiratot.
Az ügyben az első feljelentést 2010 februárjában - még a Bajnai-kormány idején - Balajti László tette, aki 2009 nyarán vette át a polgári elhárítás vezetését Laborc Sándortól. A Nemzetbiztonsági Hivatal számítógépeinek merevlemezein több telefonbeszélgetés, híváslista, valamint a cellainformációkra irányuló elemzés is volt. Laborc laptopján mappába rendezve sorakoztak az adatsorok, volt közöttük "Ovi" és "Bajusz" nevű is, ezek nagy valószínűséggel Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról tartalmaztak információkat - írta az ügyről a múlt héten a Magyar Nemzet. | Most kiderül, figyelte-e Orbánt a titkosszolgálat | Zárt ajtók mögött kezdi meg hétfőn a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetője, Laborc Sándor perének tárgyalását a Fővárosi Törvényszék. Laborc a vád szerint adatokat gyűjtött Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/04/kezdodik-laborc-sandor-pere | 2012-04-16 09:39:00 | true | null | null | Origo |
A központ feladata az lesz, hogy megelőzze a komputerek és számítógépes hálózatok elleni internetes behatolási kísérleteket vagy támadásokat, illetve fellépjen az ilyenek elkövetői ellen. Ezt a fajta tevékenységet a NATO egyre komolyabb katonai és polgári jellegű fenyegetésnek tartja.
Az interneten és számítógépeken tárolt vagy cserélt adatok védelmére hoz létre központot a NATO annak a megállapodásnak az értelmében, amelyet hét tagország szerdán írt alá Brüsszelben.
A Tallinnban felállítandó központhoz a vezérkari főnökök által aláírt egyezmény szerint Észtország mellett Lettország Litvánia, Olaszország, Spanyolország, Németország és Szlovákia biztosít szakembereket és anyagi támogatást. Az együttműködéshez később várhatóan más szövetségi tagállamok is csatlakoznak, az Egyesült Államok már jelezte ebbéli szándékát.
Észtországra nem véletlenül esett a választás: a balti állam, valamint a bankok és a helyi média központi számítógépes rendszereit tavaly példátlan támadássorozat érte. Az egyelőre mintegy 30 fővel dolgozó központ várhatóan már nyáron megkezdi tevékenységét, bár hivatalos avatását csak jövőre tervezik. | NATO-központ védené az internetes adatokat | A központ feladata az lesz, hogy megelőzze a komputerek és számítógépes hálózatok elleni internetes behatolási kísérleteket vagy támadásokat, illetve fellépjen az ilyenek elkövetői ellen. Ezt a fajta tevékenységet a NATO egyre komolyabb katonai és polgári jellegű fenyegetésnek tartja. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2008/05/14/nato_kozpont_vedene_internetes | 2008-05-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Nyitókép: YouTube/Blikk
"Nyilván a szakítás nagyon csúnya is tudd lenni. Lehet bosszúállás mindkét oldalról.
De az akinek nem nagyon gyanús a tiszai vátesz, az nagyon naiv. Vagy klinikai eset." | Akinek nem nagyon gyanús a tiszai vátesz, az nagyon naiv | Vagy klinikai eset. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/09/akinek-nem-nagyon-gyanus-a-tiszai-vatesz-az-nagyon-naiv | null | true | null | null | Mandiner |
A Coca-Cola levetetne egy plakátot az Arcról, mert az ő látványelemeivel kritizálta a fideszes trafikmutyit. A jogászok szerint kérdéses, hogy megáll-e a multicég érvelése. Sokkal érdekesebb, hogy a Coca-Cola a mi neveinket vette el a kampányához, de zavarja, ha valaki a lenyúlt neveket visszanyúlja, hogy egy társadalmi üzenetet közvetítsen. Szarajevó és a háború is képbe kerül.
Az élet mekkora területére terjeszthetik ki befolyásukat a nemzetközi óriáscégek? Cenzúrázhat egy kiállítást a Coca-Cola, magáénak tekintve mindent, amin piros szín, hullám és kacskaringós betűk szerepelnek? Ezen emelkedett kérdésekben összegződött az Arc plakátkiállítás egyik kifogásolt műve körüli minibotrány.
A Coca-Cola levetette az Arc óriásplakát-kiállítás Haver feliratú képét, amely a cég vizuális elemeire emlékeztető eszközökkel kritizálta a trafikmutyit. Az ügy még izgalmasabbá vált, amikor a kóla lapunkat is megkereste, hogy távolítsuk el az általuk sértőnek tekintett alkotás képét az Arcról szóló kritikánkból, amit persze nem tettünk meg, de erről később.
A kérdés első körben egyszerű. Az Arcra jelentkező művészeknek alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, hogy ha valamely cég logóját, arculatát használják, kikérik a jóváhagyásukat. A háttérben a szervezők önvédelme állt: ők nyilván nem akarnak bíróságra járni, az a biztos, ha minden esetleges peres fél hozzájárul a megjelenésekhez. Mivel a kólások nem járultak hozzá, a jelentkezéssel elfogadott szerződés értelmében a művésznek nincs mivel érvelnie.
Ezen kitétel nélkül azonban a Coca-Cola nem léphetett volna fel ilyen egyértelműen, ahogy hiába próbálták elérni, hogy vegyük le a képet az Indexről is. Az ügy ráadásul bizarr fordulatot vett a kólás cég érvelésével, de mielőtt erre rátérnénk, fussuk át, miért nem tartották jogosnak a cenzúrát a szakértők. (Ha nem érdekli a jogi piszmogás, ugorjon egyből az Elvették a neveinket fejezethez.)
Három ok, amiért nem támadhat a Coca-Cola
1. Védjegyvédelem
Megnyugtatott minket a védjegyekkel nemzetközi szinten is foglalkozó ügyvédi iroda vezetője, Pintz György. A Coca-Cola egyrészt védjegybitorlás címén támadhat meg olyanokat, akik a vizuális elemeivel játszanak, tudtuk meg a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület elnökeként is ismert szakértőtől. Ennek azonban feltétele, hogy a védjegyet gazdasági tevékenységre használják. Itt ilyesmiről nincs szó: a mű társadalmi üzenetet közvetít, a trafikmutyi működéséről, korrupcióról, nepotizmusról beszél.
A plakát egyetlen példányban készült el, azt nem árusítják. (Egyébként ha árusítanák, sem lenne probléma, hiszen műalkotásokat szoktak adni-venni.) Ráadásul a kiállítás ingyenesen látogatható. (Habár amúgy a pénzért árult jegy sem vonná kétségbe, hogy egyedi művészi alkotásról van szó.)
Hasonlóan nyilatkozott dr. Sándor Róbert ügyvéd is. "A védjegyoltalmat az 1997. évi XI. törvény szabályozza, amely szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen más árutól vagy szolgáltatásától." Itt azonban sem áru, sem szolgáltatás.
2. Szerzői jog
Ez alapján sem könnyű fellépni, hiszen a Coca-Cola grafikai elemeiért azok megalkotója, nem pedig a cég indíthat pert. Ráadásul a kérdést bonyolítja, hogy művészi alkotások esetében elfogadott, hogy idéznek más munkákból. Nem lehet szerzői jogokért perelni, ha valaki könyvében más szövegből idéz, majd azt továbbgondolja, vagy képén ismert vizuális elemeket szerepeltet saját mondanivalója kibontására.
3. Jó hírnév sérelme
Ez alapján perelhetne a legnagyobb valószínűséggel a cég, ha bizonyítani tudja, hogy az amúgy a trafikjogok politikai osztogatásáról szóló munka rontja a Coca-Cola hitelét. Az ügyben megszólaló szakértők úgy vélték, mivel műalkotásról van szó, egy felvilágosult bíró nem döntene a cég javára, hiszen nyilvánvaló a szándék és az alkotó humoros megközelítése.
A magyar bírók nem szeretnek nevetni
Magyarországon ugyanakkor "a bíróságnak kisebb a humorérzéke", mondta Pintz. Megemlítette, hogy a közelmúltban betiltatták egy cukrász Louis Vuitton-tortáját, amely a luxustáskákat gyártó francia cég logóit marcipánozta rá a cukrászipari termékre, nyilvánvalóan viccből. A bíróság azonban úgy döntött, a torta sérti a cég jó hírnévhez fűződő jogait, így ma már nem lehet Louis Vuittont enni.
Sándor Róbert is extrém esetet említ: "Nem zárom ki, hogy mélyebb jogvita esetén a bíróság ettől eltérő állást foglalna el, mondjuk azon az alapon, hogy a plakát a trafikmutyira utal, és ily módon lehetséges, hogy vannak olyanok, akik úgy ítélik meg, hogy mondjuk a trafikmutyi megvalósulásában a multicégeknek – köztük a Coca Colának – lehetett szerepe."
Pintz Gábor szerint bárhogy is dönt a bíróság, az ilyen esetekben a perelő cég mindenképpen rosszul jön ki az ügyből, a nevét összekapcsolják az agresszív fellépéssel, így a világ legtöbb országában már csak ezért sem próbálnak műalkotásokat, újságokat cenzúrázni.
A nemzetközi hozzáállásra példa lehet, hogy Andy Warholt sem perelte a Campbell leveseket gyártó cég. Egyértelmű volt ugyanis, hogy a művész hiába használja fel a cég termékeit, nem gazdasági, hanem művészi tevékenységet végez. Ebbe pedig nincs beleszólása a Campbellnek.
Elvették a neveinket
A történetben mégsem az a legérdekesebb, hogy miért nincs joga a cégeknek művészi indíttatású produktumokat cenzúrázni, hanem hogy miért hiszik azt, hogy van.
"A multicégek hatalmas pénzeket fordítanak arra, hogy az arculati elemeiket beleégessék a tudatunkba. De ezáltal ezek a képek már a mienk is" – vetett fel egy másik szempontot az Arc egyik szervezője. Bakos Gábor megemlítette, hogy ilyen jellegű társadalmi, politikai üzenetet ráadásul már többször közvetítettek a Coca-Cola látványelemeinek segítségével.
A legismertebb a Sarajevo nevet beépítő plakát, amely Szarajevó gyilkos ostromára hívta fel a világ figyelmét. A hatásmechanizmus itt ugyanez volt: az alkotók egy ismert jel megváltoztatásával hívták fel a nyilvánosság figyelmét egy, az eredeti jelentéstől teljesen független dologra. A Trió nevű művészcsoport (Dalila Durakovic, Bojan Hadzihalilovic és Leila Mulabegovic) szándékosan használta a fogyasztói társadalom közismert szimbólumát, hogy üzenetét eljuttassa az ostromgyűrűn túlra, és ott hatást érjen el. (Más kérdés, hogy az üzenet nem sokat ért: a második világháború óta a legvéresebbnek számító európai ostrom három évig tartott, és 12 ezer ember halt meg. Igaz, a világ végig tudott arról, hogy mik zajlanak a bosnyák városban.)
Bakos szerint ha bizonyos képi elemek ilyen mértékben uralják a környezetünket, akkor kikerülhetetlen, hogy azzal kezdjünk valamit, gondolkodjunk róluk, vagy akár továbbgondoljuk azokat.
Másképp véli ezt a cég: "A kiállításon közzétett óriásplakát egyértelműen a 2013 nyarára időzített marketing kampány elemeit használja fel" – írták lapunknak küldött állásfoglalásunkban. A cég képviselője, Andok Ágnes elmondta, hogy azon "hallatlanul sikeres és nagyon innovatív" kampányukról van szó, amely neveket, elnevezéseket tüntet fel az üdítős palackokon, dobozokon.
(Érdekes, hogy csak a trafikmutyi verte ki a Coca-Colánál a biztosítékot. Évekkel ezelőtt nem léptek fel egy hasonló ötlettel dolgozó, Cigány feliratú plakát ellen, pedig ezen az alapon ott is perrel kellett volna fenyegetőzniük.)
Felvetettük: Nem gondolják, hogy a cég ezen a ponton a saját tulajdonaként kezeli a hétköznapi valóság azon részét, amelynek megregulázásához amúgy nem lenne köze?
Magyarázatul A Coca-Cola innovatív kampányának lényege az volt, hogy mindennapi életünk elnevezéseit beemelte saját vizuális környezetébe. A palackokon feltüntetett Attilák, Erzsik, Drágámok és Apuk nyilván nem írtak tiltakozó levelet, hogy a megkérdezésük nélkül nyomtatták üdítős dobozra a nevüket, becenevüket, így a Coca-Cola szabadon használta fel gazdasági céljaira magánvalóságunk részeit. A csavar ott jön, hogy a következő lépésben a cég már magáénak tekintette azt, amit kölcsönvett, és most ezen az alapon távolíttatná el a Haver elnevezést használó műalkotást.
Andok Ágnes elmondta: "A cégnek nincs problémája azzal, ha valaki műalkotást készít. De ha ezt a mi védjegyeinkkel teszik, az ellen fel kell lépnünk." A lapunknak küldött állásfoglalásban a jó hírnévvel való visszaélést is megemlítik kifogásként: A plakát "olyan színben tünteti fel vállalatunkat, mintha a plakát által sugalmazott politikai állásfoglalással egyetértenénk, vagy az kifejezetten tőlünk származna".
Az Arc első körben nem távolította el a kérdéses plakátot, csak kikockázta a jellegzetes hullámvonalat. Ügyvédi felszólításra kedden végül engedtek a multicégnek, és letakarták az alkotást. | Lenyúlhatja a neveinket a Coca-Cola? | Lenyúlhatja a neveinket a Coca-Cola? - A kóla nevekkel csinált kampányt, majd azokat saját tulajdonaként kezelve akart eltávolítani egy plakátot az Arc kiállításáról. Ha a cég nagyon sok pénzt öl az arculatába, akkor cenzúrázhat is? Összecsapnak a szakértők és a Coca-Cola. | [
"coca-cola",
"védjegy",
"arc plakátkiállítás",
"per",
"jóhírnév megsértése",
"belföld"
] | 0 | http://index.hu/belfold/2013/09/17/lenyulhatja_a_neveinket_a_coca-cola | 2013-09-17 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Erdőtüzekkel küzdenek Albániában - írja az MTI, a tengerparti üdülőhelyeknél a hadsereg is részt vesz az oltásban. Az albán védelmi minisztérium korábbi közlése szerint augusztus első két hetében 95 erdőtüzet jelentettek az országban. A tüzek jelentős részét az okozza, hogy gazdálkodók az őszi vetés előtt felgyújtják a parlagot, és a lángok tovaterjednek.
A rendőrség bejelentése szerint különösen kritikus a helyzet Qeparónál, az egyik legnépszerűbb üdülőhelynél, Qeparo mindössze 40 kilométerre van Sarandë városától, amely az "albán Siófokként" a legfelkapottabb tengerparti üdülőváros. A rendőrség figyelmeztette a lakosságot, hogy semmilyen körülmények között ne gyújtsanak tüzet, mert az bűncselekménynek számít. A hadsereg pedig közölte, hogy 40 katonát és helikoptereket küldött a tűzoltók segítésére.
Az albán hatóságok közlése szerint júliusban 14 ember ellen emeltek vádat tűzokozás miatt. Qeparóban most két gazdát vettek őrizetbe, mert a parlagégetésükkel kiterjedt tüzet okoztak, amelyek lakott területeket is elértek. Két másik embert Elbasan városában tartóztattak le hasonló vádakkal. Ez a régió, bár nagyon közel van Albánia fővárosához, Tiranához, mégis az ország szegényebb részeihez tartozik, ahol jellemző az agrártevékenység, így a dohánytermesztés, de a rendőrség itt isd azt kéri, hogy a parlagégetéstől mindenki tartózkodjon. | Erdőtüzek égnek az albán Riviérán, több felelőtlen gazdát is őrizetbe vettek a hatóságok | A hadsereg is beszállt az oltási munkálatokba. Az ország déli, tengerparti részén és belsejében is égnek a tüzek, amit sokszor a gazdák parlagégetése okoz. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2023/08/20/erdotuzek-egnek-az-alban-rivieran-tobb-felelotlen-gazdat-is-orizetbe-vettek-a-hatosagok | 2023. 08. 20. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Földi Judit, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője arról kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt, miért tervezi a kormány átalakítani a helyi iparűzési adó (hipa) rendszerét, ami szerinte súlyosan érintené az önkormányzatokat és az általuk képviselt lakosságot - erről a 24.hu írt.
Földi Judit szerint az adóbevételek központosítása és annak visszaosztása megakadályozza, hogy az önkormányzatok saját bevételeik felett rendelkezzenek, és így fontos beruházások maradhatnak el. A képviselő azt is a miniszterelnöknek szegezte, hogy miért akarja a kormány a gazdaságpolitikai hibák következményeit a helyi önkormányzatokkal és az ott élőkkel megfizettetni.
Kedden Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter bejelentette, hogy a városok iparűzési adóbevételének egy részét 2025-től a járásokhoz fogják irányítani: a jövőbeni többletbevételt a területfejlesztési alapba helyeznék, amely pályázati úton lenne hozzáférhető a járások számára. A Pénzügyminisztérium számításai szerint ez a többlet 2025-ben 65 milliárd forintra rúgna.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azonban kedden - Földi Judit írásbeli kérdésére válaszolva - közölte, hogy az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétele dinamikusan növekszik, és 2010 óta csaknem megháromszorozódott.
Hozzátette: bár az iparűzési adóval kapcsolatban az elmúlt években számos felvetés és javaslat érkezett, egyelőre nem született döntés annak átalakításáról.
Nyáron Lázár János építési és közlekedési miniszter is a hipa reformjáról beszélt.
A településvezetők attól tartanak, hogy az iparűzési adó elvonása súlyos pénzügyi veszteségeket okoz majd, különösen olyan városokban, mint Székesfehérvár, ahol jelentős ipari beruházások zajlanak. Az iparűzési adó az önkormányzatok egyik legfontosabb bevételi forrása, amelyből közszolgáltatásokat, fejlesztéseket és infrastrukturális beruházásokat finanszíroznak. | Tállai András szerint még nem döntöttek az iparűzési adó átalakításáról | Az önkormányzatokat a hipa átalakítása érzékenyen érintené. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/tallai-andras-szerint-meg-nem-dontottek-az-iparuzesi-ado-atalakitasarol-.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Bruttó 126 millió forintot és 4,5 millió forint szállás-költségtérítést kapott Rogán Antal 1998 és 2013 között a parlamenttől, derül ki az Országgyűlés Sajtóirodájának hivatalos összesítéséből. Ez nagyságrendileg megegyezik azzal, amit korábban mi becsültünk.
Az Index az elérhető adatok alapján (vagyonnyilatkozatok, parlament honlapja) 110 millió bruttóval számolt a szállás-költségtérítés nélkül, ehhez adtuk még hozzá azt a durván 80 millió forintot, amit a fideszes képviselő az önkormányzattól kapott az évek alatt. Ebből mi arra jutottunk, hogy Rogán adózás utáni jövedelme 15 év alatt durván 116 millió forint lehetett.
Év Tiszteletdíj (Ft) Képviselői költségtérítés (Ft) Választókerületi pótlék (Ft) Szállásköltség térítés (Ft) 1998 1389838 496778 1999 4096696 936000 2000 5404800 2702400 2001 6242400 2937600 2002 4984435 3168000 2003 4752000 3801600 1188000 2004 5079600 3801600 1188000 2005 6048000 4032000 1260000 2006 5053178 2822976 867000 2007 3014924 1854720 2008 2782800 1947960 2009 2782800 1947960 2010 4883365 2735223 2011 7668160 3339360 2012 9228074 3339360 2013 9461520 3339360 2014 2365380 834840
A Fidesz frakcióvezetőjének fizetését egyébként csak azért összesítettük, hogy kiderüljön, ha a képviselő 1998 óta minden forintot élére állít, ki tudta volna-e gazdálkodni azt a néhány tízmillió forintot, amely becslésünk szerint a birtokában lévő százmilliós értékű lakás megvételének az önrészéhez kellett.
Az eredmény: akár igen, hiszen elég sok pénzt keresett. Csakhogy hiába keresett sok pénzt, ebből nagyon keveset tudott félretenni, vagyonnyilatkozataiban nyoma sincs annak a megtakarításnak, amely a lakásvásárlást magyarázná.
Cikkünk megjelenése óta ráadásul kiderült, az első lakás 2006-os megvételekor még annak a szakonyfalui családi háznak az eladásából származó bevétel sem állhatott Rogán rendelkezésére, amit mi jóindulatúan feltételeztünk. Ugyanis az 1998-ban örökölt, fele részben a képviselő tulajdonában álló házat valójában nem adták el 2006-ban, csak a vagyonnyilatkozatban nem tüntették fel azóta.
Rogán többször korrigált vagyonnyilatkozataiból pedig továbbra sem lehet kiolvasni, miből állta a felvett hitelek önrészét. A Pasa Parkban lévő luxuslakás, amelyben Rogán jelenleg él, számításaink szerint 90 millió forintot érhetett 2009-ben, amikor megvették, miközben a politikus mindössze 60 millió forint hitelt, és mindössze néhány milliós megtakarítást tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában.
Rogán ellen vagyonvizsgálati eljárás indulhat, de erre már csak az új parlament alakulása után kerülhet sor. A vizsgálat során felnyithatják felesége vagyonnyilatkozatát is, a Fideszben információink szerint azt várják, hogy a vagyonosodásra részben ez ad majd magyarázatot. | 130 milliót kapott Rogán a parlamenttől | 130 milliót kapott Rogán a parlamenttől - Hivatalosan ennyi bruttót kapott 1998 és 2013 között képviselőként. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2014/04/09/roganantal/ | 2014-04-09 15:56:58 | true | null | null | Index |
Matolcsy György a minap a Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén azt hangsúlyozta, hogy a megnyert 2010-2019-es évtized után Magyarország a 2021-2024 közötti években úttévesztésben van, ami veszélyezteti a korábban elért eredményeket, ezért teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Rendre sorra vette azokat a tényeket, amelyek felzárkózásunk lelassulását, sőt, a gyengébb uniós tagállamoktól való, lefelé mutató távolságunk növekedését támasztják alá: az unió élvonalába kerültünk magas áremelkedési ütemünkkel, felfuttatott költségvetési hiányunkkal, adósság- és kamatrátánkkal, versenyképesség-romlásunkkal; a beruházási ráta csökken, ezen belül az "okos" beruházások hányada mérséklődik. Exportunk alacsony hozzáadott értéket tartalmaz (vagyis kevés magyar munkát), a felsőfokú végzettségűek aránya apad, az unió átlagától elmaradó munkatermelékenység nem javul, sőt, a csehekénél magasabb energiaimporttal szemben, a megújuló energia nálunk kisebb hányadot tesz ki stb.
Mindebben semmi újdonság nem volt, az újdonságot csak az jelentette, hogy ezt Orbán Viktor egykori "jobbkeze" prezentálta. De Nagy Márton Matolcsy véleményére adott válaszában sem volt semmi meglepő. Ahogy korábban, úgy most sem volt hajlandó szembenézni - legalábbis a kommunikációs térben nem - a felsorolt kemény tényekkel, ehelyett újból előadta, hogy a gyenge növekedésért Matolcsy felel, amiért nem hajlandó a monetáris politika oldaláról megtámogatni a GDP emelkedését, hanem csak az infláció kordába szorítására koncentrál (egyszemű, mint "Küklopsz" volt).
A makrogazdasági kérdésekben járatlan hírolvasó meg csak kapkodja fejét és - jobb híján - elfogadja Orbán Viktor legújabb kori magyar hangjának megnyugtató válaszát (Orbán Balázs kifejtésében): nem kell komolyan venni a vitát, mert csak személyes harcnak vagyunk a tanúi, amit a jövő márciusig, Matolcsy György mandátumának lejártáig már guggolva is kibírunk. Vagyis az ismert, megszokott NER-válasz: nincs itt semmi látnivaló, nincsen semmilyen probléma, ami meg van (Matolcsy személye) az félév múlva megoldódik.
Hát nem egészen így áll a dolog! - és ekkor nagyon finoman fogalmaztam. A magyar gazdaságnak igen súlyos szerkezeti problémái vannak, amelyek megoldására nem elég sem Nagy Márton növekedési receptje, sem az a javaslathalom, amelyet a 2030-ról 2040-re tolt jóléti célok elérése érdekében előadásában a jegybank elnöke bemutatott. A "Hogyan nyerhetünk mégis 2040-re?" című prezentált táblázatában szereplő pontok ugyanis olyan óhajok, amelyek ugyan nagyon is helyénvalóak, úgy mint a teljes állami digitális átállás, az évente megépítendő 30-40 ezer új lakás, az innovációs kitörés szükségessége, továbbá, hogy a magyar egészségügy és gyógyszeripar vezető szerepben legyen az unióban, Budapest váljon regionális pénzügyi központtá, kiemelt turisztikai célponttá, tanuljon az egyetemeinken legalább 300 ezer külföldi diák, javuljon évente két helyet a gazdaság versenyképessége, fenntartható legyen a növekedés stb., ám csak éppen arról nem szólnak, hogy e nemes célokat miként tudnánk elérni.
Nincs igaza Nagy Mártonnak, amikor a második éve tartó növekedési (és a négy éve tartó egyensúlytartási) kudarcokért Matolcsyt okolja. A gazdasági főminiszter receptjének beváltása az infláció újbóli felpörgését eredményezné, a forint árfolyamának további elgyengülését, az ország finanszírozásának még drágábbá válását - ha egyáltalán (az uniós forrásokkal nem számolhatunk, és azzal sem igen, hogy Orbán Viktor újból segítségül hívná a Nemzetközi Valutalapot). A jegybank ezektől a veszélyes, további, lefelé tartó pálya folyamataitól kívánja megóvni mostani politikájával az országot. Ha mindez persze érdektelen a kormányzati politika számára, akkor jövő március után majd megtapasztalhatjuk a negatív következményeket.
De Matolcsy György gazdaságkritikája is csak a felszínt kapargatja, és a javaslatai is ezzel vannak szinkronban. Mégis annyival több Nagy Márton "elemzésénél", hogy legalább megnevezi mindazokat a gondokat, amelyekről a kormányzati kommunikációban egyáltalán nincs szó (érdemi kormányzás helyett kommunikációs kormányzás folyik, abban a csúfságok nem kaphatnak helyet). S nem firtatva, hogy mindezek kitermeléséhez korábban Matolcsy is hozzájárult, el kell ismerni, hogy jegybankelnöki feladatkörét túllépve, rendre elfogadja kitűnő képzettségű és képességű apparátusának javaslatait gazdaságunk működésének jobbá tételére, versenyképességének javítására vonatkozóan. Tegyük hozzá: nem először. Matolcsy évek óta megpróbál előre menekülni, hogy ha majd elérkezünk az Orbán építette zsákutca végére, kimenthesse magát: ő megmondta, jelezte, figyelmeztetett. Csakhogy amit mond, az kevés, mint említettem: a felszínt kapargatja, ami persze még így is több a nagymártoni/orbáni semminél.
Nem teszi fel azt a kérdést, hogy miért vannak úgy a dolgok, ahogy vannak. Miért csúszunk egyre lejjebb teljesítményünkkel az uniós listákon, miközben egyre szorgalmasabban "építgetjük" további pozícióvesztésünk feltételeit:
a centralizáció kiterjesztésével,
az alacsony hozzáadott értéket termelő, zsákutcás fejlődést előrevetítő, keleti tőke drága pénzen való becsalogatásával,
az uniós szabályokra való fittyet hányással,
a piaci tőkebefektetők (külsők és belsők) elriasztásával,
a piaci folyamatokba történő egyre gyakoribb kormányzati beavatkozásokkal,
a hetedik negyedéve zuhanó beruházásokkal,
a felturbósított egyensúlyi problémákkal,
nem beszélve az állami oktatási és egészségügyi rendszer leépüléséről, amely az embertőkébe történő szükséges befektetések elmaradása következtében a munkavégző képesség erodálódását, kreativitásának, innovációjának kiiktatódását hozza magával, vagy más szóval a zombisodást és az idő előtti elhalálozást.
Erről a rémes pályáról nem tudunk Nagy Márton receptje alapján letérni, mert ő a növekedést továbbra is a 2017-2019 között alkalmazott" magas nyomású gazdaságpolitika" reinkarnálásával akarja felpörgetni (kinyitni minden pénzcsapot, és az így felerősített kereslet majd belendíti a kínálatot, a termelést, miáltal feljavulnak az egyensúlyi mutatók is). Ha a nagy stratégánk mindezt ki tudná tényleg eszközölni, akkor a mainál is súlyosabb helyzet állna elő a magyar gazdaságban. Mert ma egyetlen feltétele sem áll fenn annak, ami a Covidot közvetlenül megelőző évek relatív sikerét kondicionálta:
nincs szakképzett munkaerőből tartalék,
nincs kedvező külső konjunktúra,
nincs inflációmentes vagy alacsony inflációjú gazdasági környezet,
nincs olcsó finanszírozási forrás,
nincsenek - és Orbán alatt nem is lesznek - növekedésünket segítő uniós pénzek.
Mindezekkel szemben van egy
konszolidációt igénylő, de azt nem teljesítő költségvetési politikánk,
a 2019 végi szintet majdnem megduplázó államadósságunk, amelyen belül ismét megszaporodott a veszélyesnek számító devizahányad,
van akkora kamatszolgálatunk, amelynek rátája (GDP-hez mérten) megegyezik azzal az uniós forrással, amit egykor, 2020 előtt megkaptunk...
Orbán Viktor 2010 óta kiépített és működtetett rendszere, amely teljesítőképességének határára érkezett, nem reformálható. S bármennyire is jószándékúak Matolcsy György - nevezzük így - reformjavaslatai, azok az orbáni rendszer botlókövein elbuknának. Éppen úgy, mint az előző, szocialistának nevezett rendszerben bevezetett reformok, amelyeket bedarált a társadalminak mondott tulajdonműködés az egypártrendszer működési szabályosságai alapján. Ahogy azt a rendszert nem lehetett reformokkal leváltani, megjavítani, úgy a mostanit sem. Különösen nem, ha nincs is erre kormányzati hajlandóság (miért is volna?), az előző rendszer vezetőiben a hetvenes évek végétől legalább volt. Orbánnak egyetlen célja van: a hatalom megtartása további pénzek megszerzéséért, vagy irodalmibb megfogalmazásban Váncsa Istvántól kölcsönözve: "Kaparíntsd meg a hatalmat, láncold önmagadhoz, és facsarj ki belőle minden olyan lehetőséget, ami a te személyes javadra válhat, nagyjából ennyi." (És, 2024. szept. 6.).
Orbán rendszerét le kell váltani, nem pedig - mint Nagy Márton javasolja - működési sebességét felturbózni. Voltunk már hasonló dilemmák előtt az elmúlt százhúsz évben többször is. Utoljára talán a nyolcvanas évek derekán, mert akkor is hasznos évek teltek-múltak olyan vitákkal, javaslatokkal, reformtervek ízlelgetésével, hogyan is lenne lehetséges a mind több kudarcot, működésképtelenséget egyre nagyobb eladósodással tetéző rendszert megreformálni. Felkészült, okos szakemberek tucatjai ontották a jobbnál jobb reformterveket, mígnem akkorát fordult a világ 1989-ben, hogy perceken belül meg lehetett feledkezni a rendszerjobbító javaslatok tömegéről. | A rendszer, amely nem reformálható | Nagy Márton stratégiai főminiszter áprilisban még úgy látta, hogy nem kell semmiféle fordulat a gazdaságban, csupán a gazdaságstratégia céljainak és eszközeinek a „finomhangolására” van szükség. Augusztusban mintha már elismert volna valami problémát, amikor azt fejtegette, hogy ugyan minden rendben van, legfeljebb csak átmeneti fizetési problémák (cash flow) adódnak olykor. (Ám ezt nem sokkal később Varga Mihály cáfolta, mondván, a kincstár számláján még soha nem látott annyi pénzt, mint amennyi most rajta van, ami kizárja a kifizetési nehézségeket.) | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-rendszer-amely-nem-reformalhato/437033 | null | true | null | null | Hírklikk |
Pokorni a korrupcióról: Nem lesztek kihúzva a szarból pártalapon | A korrupció kulcsszava a török időkből származik, a baksis megolajozta az állami bürokrácia kerekeit. Manapság inkább kenőpénznek nevezik, és néha botrány lesz belőle. Íme, néhány idézet a legutóbbi két évtizedből. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141021-pokorni-a-korrupciorol-nem-lesztek-kihuzva-a-szarbol-partalapon | 2014-10-21 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Egyelőre tisztázatlan körülmények között elhunyt hétfő éjjel Mathieu Montcourt, a tenisz-világranglista 119. helyezettje. A francia játékost nemrég öt hétre eltiltották, mert meccsekre fogadott.
“Mélyen lesújtott bennünket a hír. Annyit tudunk, hogy a barátnője találta meg a lépcsőházban" – jelentette ki Christophe Proust, a francia szövetség szóvivője. A játékost szerdán boncolják, az első rendőrségi hírek semmi nem utalt idegenkezűségre.
A 24 évesen eltávozott Montcourt 2002-ben csatlakozott a profik táborához, a legjobb helyezése a 104. volt a rangsorban. Tavaly augusztusban a férfi teniszezőket tömörítő ATP nyolc hétre eltiltotta, miután kiderült, hogy az interneten teniszmeccsekre fogadott.
A játékos túl szigorúnak találta az ítéletet, fellebbezett a laussanne-i Sportdöntőbíróságon, ahol azzal védekezett, hogy csak kis összegeket tett fel, és soha nem a saját meccseire fogadott. A CAS öt hétre mérsékelték, amely most hétfőtől lépett érvénybe. | Elhunyt a francia teniszcsillag | Egyelőre tisztázatlan körülmények között elhunyt hétfő éjjel Mathieu Montcourt, a tenisz-világranglista 119. helyezettje. A francia játékost nemrég öt hétre eltiltották, mert meccsekre fogadott. | [
"tenisz"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2009/07/07/elhunyt_francia_teniszcsillag | 2009-07-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Tovább bonyolódik a sávolyi MotoGP-pálya körül immár hónapok óta folyó vita. Az állami milliárdokat is felölelő ügyben az EU versenyügyi biztosához, Joaquín Almuniához fordultak azok a civilszervezetek, amelyek régóta ellenzik a „kétes” beruházás állami támogatását.
A Transparency International, a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért nyílt levelükben azt kérik: az EU járjon utána, hogy a motorpálya építéséhez adott állami mankó megfelel-e az uniós szabályoknak.
A civilszervezetek nemleges válaszra számítanak, mivel a támogatás kapcsán korábban – egy kiszivárgott háttéranyagban – a pénzügyi tárca is aggályokat fogalmazott meg. További gondot okoz, hogy a beruházásról szóló háttértanulmány a korábbi kérések ellenére még mindig nem publikus – mutat rá Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért vezetője.
Mindezek alapján valószínű, egyhamar nem lesz megoldás, holott a sávolyi pályán korábban már 2009 szeptemberére világbajnoki futamot reméltek a beruházók. Az alapkőletételre már 2008 novemberében sor került, ám a Sávolyra 90 millió euróból 4232 méter hosszú motorpályát és számos kiszolgálóépületet álmodó spanyol konzorcium hamar a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) segítségét kérte a beruházás finanszírozásához. A megállapodás hónapokat váratott magára, így a beruházó tavaly nyáron önerőből nekilátott a munkálatoknak. Az, hogy ezek – pénz híján – nem maradnak félbe, 2009. október 26-án vált bizonyossá, amikor is kormányhatározat született a projekt támogatásáról.
További részletek a holnapi Világgazdaságban! | Tízmilliárdos ráfizetés lehet a sávolyi beruházásból - Világgazdaság | Már Brüsszel is vizsgálódik az állami támogatás kapcsán – Ma talán közzéteszik az „ominózus” tanulmányt | null | 1 | https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/tizmilliardos-rafizetes-lehet-a-savolyi-beruhazasbol-308319 | 2010-03-04 08:38:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Erő Zoltán, Budapest főépítésze naponta találkozik a föld mélyéről előkerülő háborús "üzenetekkel". "A második világháborúban nagyon komoly bombázások érték a fővárost. Az angol és amerikai légitámadások céljai elsősorban az infrastruktúra létesítményeinek lerombolása volt. A hidakat, a vasúti rendezőpályaudvarokat naponta sokszáz tonna bombával szórták meg" - mondja, és hozzáteszi: ezek egy része nem robbant fel, a földbe vagy a Duna mélyére került. Amikor az újjáépítés megkezdődött, mindenki számára az volt a legfontosabb, hogy mielőbb fedél kerüljön a családok feje fölé, helyreálljon a tömegközlekedés, a vasúti forgalom. "Ahol megtaláltak egy-egy bombát, aknát, igyekeztek semlegesíteni, de azokban az időkben hozzáértő tűzszerészekből is hiány volt" - emlékeztet a korabeli dokumentumokra hivatkozva.
Akkoriban a város újjáépítését irányító építészek a kézenfekvő megoldásokat keresték: oda emeltek ismét falakat, oda fektettek síneket, ahol nem láttak robbanószert. Az akkori építkezések mára korszerűtlenné váltak, a házakat lebontották, újakat építettek a helyükre, a vasúti síneket is már többször lecserélték, az állomások is megújultak. A város kinőtte régi határait, megszűntek régi gyártelepek, a rozsdaövezetekre újak települtek. A mai nagy építkezéseken pedig előkerülnek a háború veszélyes emlékei.
"Ezzel a helyzettel az elődeink is tisztában voltak, ezért gyakorlatilag hét-nyolc évtizede a fővárosban nem kezdődhet meg nagyobb léptékű munka, amíg a lőszermentesítéssel nem végeztek a hatóságok" - igazít el a főépítész. Erre számítanak a beruházók, számítanak a fejlesztők is, amikor a tervekkel bekopognak az illetékes építési hatósághoz.
"A kisebb lövedékekkel, igazából nincsen probléma, de találtak már a Duna medrében, valamelyik vasúti híd tövében, ötszáz kilós bombát is, ami már szokatlanul nagy kockázatot jelentett" - idézi Erő Zoltán az egyik legemlékezetesebb "bombasztorit". Hozzáteszi: az a város külön szerencséje, hogy az elmúlt évtizedekben ezek az előkerült háborús "üzenetek" nem okoztak semmilyen tragédiát.
Mennyiben a városépítészek, illetve mennyiben "csak" a tűzszerészek problémája ez? A főépítésznek a kérdés kapcsán azonnal a rákosrendezői "mini-Dubai" példája jut eszébe.
Egy olyan frekventált vasúti csomópontot szemeltek ki az új "városrész" helyszínének, amelynek környéke minden valószínűség szerint sok-sok meglepetést tartogat majd - ha egyáltalán elkezdődik a tényleges munka - mind a tűzszerészeknek, mind a beruházóknak. "Ezzel sajnos együtt kell élnünk, de ahogy távolodunk a háborútól, remélhetően egyre kevesebb ilyen helyzettel találkozunk majd. De addig is nagyon óvatosnak kell lennünk" - mondja.
A fővárosban a budai és pesti városmag körzete az, ahol esély lehet nagyobb mennyiségű elásott lőszer megtalálására. Egyetlen konkrét példát tud említeni: a II. kerületben, a Rózsadomb alján az úgynevezett Regent-ház tragédiáját. A bombázások és Budapest ostroma idején a lakók a pincébe hordták legszükségesebb bútordarabjaikat és ott aránylag biztonságban éltek. A Széna téri német parancsnokság is felfigyelt a ragyogó épületre. Ámde az SS-tiszteket nem a pincében folyó élet, hanem a földszinti hely befogadóképessége érdekelte. A kávéház konyháját, bárját, a bankot és az üzleteket is lefoglalták. Titokban sok tonna tüzérségi lövedéket, kézigránátot, aknát és páncélöklöt hordtak oda. 1945. január 21-éről 22-re virradó éjszakán minden felrobbant. A ház összeomlott, a hatalmas tömeg rázuhant a pincére és mindenkit maga alá temetett. Senki nem élte túl a katasztrófát.
Más európai fővárosban is máig kisértenek a háborús lőszerek? A főépítésznek pontos adatai erről nincsenek, de abban egészen biztos, hogy Berlin talán még Budapestnél is jobban ki van téve a föld mélyéről előkerülő bombáknak, lőszereknek. Abban azonban ő is csak reménykedni tud, hogy egyszer véget ér ez a helyzet. Hogy mikor? Az ma még beláthatatlannak tűnik. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy nyolcvan évvel ezelőtt nem készültek térképek sem az aknamezőkről, sem a lőszer depókról, amiknek alapján módszeresen fel lehetne tárni a föld mélyén megbújó lőszereket. Egyedül a háborús tudósítások adnak némi támpontot: olyan helyszíneken kellene kutakodni, ahol a nagyobb ütközetek folytak. | Háborús üzenetek nyolcvan év múltán | Magyarországon naponta találnak a nagyobb építkezéseken a világháború befejezése óta, nyolcvan éve a földben szunnyadó robbanószereket. „Nincs ebben semmi rendkívüli, és még jó ideig számolni kell hasonló hírekkel”, mondta a minap megjelent cikkünkben a megkérdezett tűzszerész vállalkozás vezetője. A II. világháború befejezése után nem voltak olyan átfogó vizsgálatok, amelyekkel fel lehetett volna térképezni az ország teljes területén a fel nem robbant lőszereket. Magyarországon – az alvó robbanószereket illetően – máig azok a legveszélyesebbnek tekinthető városok, ahol az ország felszabadításakor a legnagyobb csaták folytak. Debrecen és környéke, Szolnok, Kecskemét, Győr, Székesfehérvár és persze a főváros következik a sorban. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/haborus-uzenetek-nyolcvan-ev-multan/529620 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Nem tisztán jutott aláírásokhoz, hanem a már kitöltött és aláírt ajánlóívekre hajtott több kis párt jelöltje – legalábbis ilyen tapasztalatokról számolt be az Origónak több aláírásgyűjtő aktivista. Szerintük így történhetett meg, hogy minden eddiginél több az egyéni induló az áprilisi választásokon. A választási irodáknak rengeteg adatot kellett átnézniük két-három nap alatt, és ott is volt, aki gyanúsnak találta a túl tiszta, gyűrődés nélküli papírokat, de nem volt idő az alapos ellenőrzésre.
Törvénytelen eszközökkel is próbáltak aláíráshoz jutni egyes pártok – állította az Origónak több olyan párt képviselője, akiket a kisebb szervezetek aktivistái megkörnyékeztek. Mizsei László, aki az LMP színeiben indul Budapest 16. választókerületében, például egy áruházi parkolós sztorit mesélt el.
Mizseit aláírásgyűjtés közben egy férfi szólította meg. "Nem mondta el, melyik szervezettől van, csak odajött barátkozni, hogy na, ’te is gyűjtesz, én is gyűjtök, nem tudunk egymásnak segíteni?' Ha magánemberként ketten aláírjuk egymásnak, az még rendben van, de ő ennél többet akart" – mondta Mizsei, aki szerint nem ez volt az egyetlen eset. "Egy másik alkalommal úgy próbált meggyőzni valaki, hogy ’ti is kis párt vagytok, mi is kis párt vagyunk, össze kellene dolgoznunk’. A srác mondott valamit, hogy melyik az ő pártjuk, de amikor visszakérdeztem, már nem válaszolt" – mondta Mizsei, aki nem tudta meg végül, melyik párttal cserélhetett volna aláírásokat.
Hasonló tapasztalatai voltak Sarkadi Lászlónak, aki a 4K! – Negyedik Köztársaság jelöltje lett volna Budapest 6. választókerületében, de végül nem sikerült összegyűjtenie a szükséges 500 aláírást. Sarkadi Lászlót a Blaha Lujza téren egy másik kis párt aktivistája környékezte meg, hogy trükközzön az aláírási ívekkel. "Jött hozzám egy fiú, hogy segítsünk egymásnak. Örültem, arra gondoltam, hogy aktivistákat adhatnánk egymásnak, de mondja, hogy az ívek kellenének. Elküldtem, hiszen ez többrendbeli közokirat-hamisítás lenne. A fiú azért felírta egy szórólapra a telefonszámát." Sarkadi azt mondta, utána kell néznie, hogy megvan-e még a telefonszám.
Nem volt idő mindent ellenőrizni
Minden eddiginél több, 1579 egyéni jelölt indul az április választásokon, és 18 pártnak sikerült országos listát állítania. Több olyan kisebb párt is sikerrel járt, amely tavaly ilyenkor még nem is létezett, és ma is szinte teljesen ismeretlen a nagyobb nyilvánosság előtt. Négy évvel ezelőtt nagyjából feleannyi, 810 induló volt (176 egyéni választókerületben), és csupán hat szervezetnek sikerült országos listát állítania. A jelöltek látványos növekedésének, amely még a Nemzeti Választási Iroda vezetőjét is nagyon meglepte, két oka is van: egyrészt a szabályok megkönnyítették a jelöltek indulását (500 aláírás elég volt a 70-80 ezer fős körzetekben, és egy választó több jelöltnek is aláírhatott), másrészt a jelöltek és a pártok ezen a választáson pénzt is kapnak a kampányoláshoz az állami költségvetésből.
A Fidesz rájött, hogy neki a sok jelölt a jó
Eredetileg szigorúbb szabályozáson gondolkodott a Fidesz. A 2011-es választási törvényben még az szerepelt, hogy 1500 ajánlószelvényt (ismertebb nevén kopogtatócédulát) kell gyűjteniük a pártoknak, és 2012 őszéig csak arról volt a vita a Fidesz vezetésében, hogy milyen határidőt adjanak a cédulák gyűjtésére. 2012 szeptemberében, a Fidesz sárvári frakcióülésén azonban felvetődött az ajánlási rendszer teljes eltörlésének ötlete. Információnk szerint úgy merült fel először, hogy a már parlamenti pártok jelöltjeit mentesíteni kellene az ajánlásgyűjtési hercehurca alól.
Egy döntések hátterét ismerő fideszes vezető akkor azt mondta az Origónak, hogy ezek után került szóba, hogy töröljék el teljesen az ajánlási rendszert. A politikus szerint ugyanis a fideszes vezetők végül arra jutottak, hogy elsősorban a Fidesznek kedvez, ha több jelölt indulhat egy-egy körzetben, mert a kormánnyal elégedetlenek szavazatai így szétaprózódnak. Így aztán abban maradtak, hogy minél kisebb akadályt gördítenek egy jelölt indulása elé, "virágozzék minden virág" - fogalmazott a politikus.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke egy tévéinterjúban a kopogtatócédulás rendszer eltörlését azzal indokolta, hogy az ajánlószelvények nem védték meg a politikát "a paprikajancsiktól, kalandoroktól és haszonlesőktől az elmúlt húsz évben", majd bejelentette, hogy 200 aláírás kell majd az induláshoz. 2012 novemberében a törvényjavaslatot végül úgy fogadta el a Fidesz-KDNP, hogy ennél valamivel több, 500 ajánlás kell az induláshoz, és egy választó több jelöltet is támogathat.
Az aláírásgyűjtésre bő két hetük volt a pártoknak. A Fidesz-KDNP és a baloldal (MSZP-Együtt-PM-DK-MLP) már az első héten leadta az ajánlásokat, a Jobbik és az LMP jellemzően a második héten kérte a jelöltek nyilvántartásba vételét. Az utolsó két-három napban viszont több mint ezer jelölt zúdította rá az aláírásokat a helyi választási irodákra, ami komoly feladat elé állította az irodák munkatársait.
"Hat-nyolc órás munka egy jelölt 500 aláírását ellenőrizni, és csak azt néztük, hogy stimmelnek-e az adatok, a nyilvántartásban benne van-e a választópolgár" – mondta az Origónak az egyik budapesti választási irodában dolgozó munkatárs, akinek nincs felhatalmazása arra, hogy nyilatkozzon, ezért kérte, hogy ne írjuk le a nevét. Azt mondta, kerültek a kezébe gyanúsnak tűnő ajánlóívek, de nem volt idő utánajárni a gyanúnak (három nap alatt kell a választási irodának ellenőriznie az adatokat, és a választási bizottságnak döntést hoznia). "Az utolsó napokban ránk zúdított ívek között rengeteg feltűnően tiszta volt, gyűrődésnek nyoma sem volt, gyöngybetűkkel írták az adatokat, azokat biztos nem utcán töltötték ki" – vélte a munkatárs, aki jelezte a problémát a főnökének. Az iroda vezetője szerint azonban nekik az adatokat kell ellenőrizniük, a gyűrődéssel nem tudnak mit kezdeni.
A munkatárs szerint a megfeszített munka miatt nem volt idejük ellenőrizni azt sem, hogy ha egy választópolgár több jelöltet ajánlott, egyezik-e az aláírása a másik jelölt ívén látható szignóval. "Ha valakinek megvolt az 500 érvényes, abbahagytuk az ellenőrzést, és nyúltunk a következő paksamétához" – mondta. Az országban több helyről is érkeztek csalásra utaló jelek. Pakson a választási iroda egyik munkatársa találta meg a saját adatait egy olyan jelölt ívén, akit ő biztosan nem ajánlott. Hódmezővásárhelyen pedig két párt (Határon Túli Magyarok Pártja, Kisgazdapárt-MIÉP) aláírásai miatt tett feljelentést a helyi választási iroda.
A kisebb pártokat nem látták az utcán
Több megkérdezett nagyobb, parlamenti párt politikusa is azt mondta, hogy azért sem értik a kisebb pártok jelöltjeinek sikerét, mert semmi jele nem volt annak, hogy gyűjtenék az aláírásokat. Egy budapesti körzet MSZP-s kampányfőnöke szerint az aktivisták és a szimpatizánsok folyamatosan jelentették, hogy a Fidesz, a Jobbik vagy az LMP hol standol, vagy hol járja a házakat, és a kampányfőnök azt is tudta, ha a KTI (Szili Katalin pártja) vagy a Szepessy Zsolt-féle Összefogás Párt egy aktivistája valahol megjelent. A kampányfőnök szerint ugyanakkor a sok egyéb, végül listát is állító kisebb pártról nem hallott semmit.
Az LMP-s Mizsei László tíz nap alatt gyűjtötte össze a szükséges aláírásokat, 8-9 ember segített neki, köztük a felesége. "Az aktivistáink segítettek a standolásban, én szórólapoztam is. Az aláírásoknak körülbelül a harmada úgy jött össze, hogy személyesen bekopogtattunk a házakhoz. Délután kezdtük, és körülbelül napi hat órát szántunk rá. Így jött össze végül 710 aláírás" – mondta.
Istvánffy Andrást, a 4K! elnökét azért lepte meg a többi kisebb párt sikere, mert az ő tapasztalataik szerint az emberek nem nagyon írnak alá olyan pártoknak, amelyeket korábban nem ismertek. "Mi főleg kopogtatással szedtük össze az aláírásainkat. De főleg olyan házakhoz mentünk, ahol azt megelőzően szórólapoztunk is, hogy az emberek megismerjenek minket” – mondta Istvánffy. Szerinte gyanús az is, hogy több helyen utasították vissza őket azzal a kifogással, hogy már aláírtak valamilyen parlamenti pártnak, és másoknak nem akarnak (még akkor sem, ha lehetőség van több párt ívét is aláírni). Istvánffy szerint ilyen esetekben sosem merültek fel kisebb pártok nevei.
hirdetés | Szaporodnak a gyanús jelek a választási aláírások körül | Nem tisztán jutott aláírásokhoz, hanem a már kitöltött és aláírt ajánlóívekre hajtott több kis párt jelöltje – legalábbis ilyen tapasztalatokról számolt be az Origónak több aláírásgyűjtő aktivista. Szerintük így történhetett meg, hogy minden eddiginél több az egyéni induló az áprilisi választásokon. A választási irodáknak rengeteg adatot kellett átnézniük két-három nap alatt, és ott is volt, aki gyanúsnak találta a túl tiszta, gyűrődés nélküli papírokat, de nem volt idő az alapos ellenőrzésre. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2014/03/hogyan-jutottak-ajanlasokhoz-a-kisebb-partok | 2014-03-11 13:45:00 | true | null | null | Origo |
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. teljesítette a kormányzati elvárást, és még az óévben túladott a reptéren. A Budapest Airport Rt. többségi részvé-nyeiért (75 százalék mínusz egy szavazat) és a 75 évre szóló vagyon-kezelői jogért a British Airports Authority International Holdings Ltd. 464,535 milliárd forintot (1,25 milliárd fontot) kínált - a Hochtief Airport és a Hochtief Capital ve-zette német-kanadai konzorcium ajánlatánál mintegy 58, az ugyancsak német Fraport - Deutsche Bankénál 114 milliárd forinttal többet. Így némi hezitálás után - amiről még lesz szó - az ÁPV Rt. a britekkel kötött szerződést.
A nyertes
a világ legnagyobb repülőtér-üzemeltető csoportja. Az Egyesült Királyságban, az USA-ban, Ausztráliában és Olaszországban összesen 18 reptértársaságban van üzletrésze, illetve üzemeltetési joga, és 2004-ben 140 millió utas vette igénybe a szolgáltatásait. A britek 2011-ig 261 millió euró (65,26 milliárd forint) beruházásra vállaltak kötelezettséget, melyet ugyan "a kezdet"-nek neveztek, de mégiscsak alacsonyabb annál a százmilliárdos nagyságrendű garanciánál, amiről Veres János pénzügyminiszter a beérkezett pályázatok alapján beszélt. A BAA a tervek szerint egybekapcsolja a 2A és 2B terminált, repülőgép-parkolót és kargóbázist épít, viszont hivatalosan nem kötelezte el magát a reptéri gyorsvasút megépítése mellett. A britek megpendített terveiből inkább arra lehet következtetni, hogy az árbevételből minél hamarabb megpróbálnak a lehető legtöbbet visszaszedni, ezért a reptéren saját maguk csak a klasszikus pályaüzemeltetést végeznék. Így azokat a tevékenységeket, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe, kiszervezik és el- vagy bérbe adják.
Szokatlan módon e folyamat már a privatizáció alatt elkezdődött, és a győztesnek csak bólintania kellett, hogy mindezzel egyetért. A földi kiszolgálás már külön társaságban - még a BA Rt. kebelén belül - működik (BA Handling Kft.), ahogy a reptéri fegyveres biztonsági őrség kiszervezésére is születtek tervek. Várhatóan túladnak a reptéri ingatlanok haszno-sítási jogán is, és a kereskedelmi beruházásokat (szállodák, üzletek, éttermek építése) koncessziós partnerekkel valósítják meg. Első lépésben várhatóan szakmai praktikákkal igyekeznek racionalizálni a reptér működését, anélkül, hogy szükség volna azonnali nagyberuházásokra. Mivel a pályázók titoktartási kötelezettséget vállaltak, a pénzügyi ajánlaton kívül nem tudni, hogy a két vesztes német cég mennyi és milyen ütemezésű fejlesztést kínált.
A vételár
azonban mindenképp rekordnak számít: a magyar állam egyszerre ennyit még nem keresett egyetlen vagyoneleme eladásakor sem. A britek a BA Rt. legutóbbi éves jövedelmének közel harmincszorosát fizették ki, ami jelentős optimizmusra vall a reptér imponáló forgalomnövekedési statisztikái ellenére is. (2005-ben az egy évvel korábbi 6,45 milliónál egymillióval több utast szolgált ki a BA.) A befektetők rendszerint legfeljebb 8-12 éves megtérüléssel számolnak, és az utóbbi időben - miképp a HVG-nek Baranyi Imre, az ÁPV Rt. it-tagja nyilatkozott - még a megnövekedett forgalmú repterekért is legfeljebb 13-16-szoros árat fizettek. Az összes pályázó közül a BAA viseli a legnagyobb kockázatot: míg a Hochtief és a Fraport pénzügyi befektetővel közös konzorciumban pályázott, tehát a felelősség megoszlott, a britek a vételár teljes összegére maguk vállaltak garanciát - emiatt több nemzetközi hitelminősítő rontott is a BAA adósbesorolásán.
Mike Clasper, az anyavállalat, a BAA Plc. vezérigazgatója az angolokat azzal igyekezett megnyugtatni, hogy a ferihegyi utasszám a jelenlegi hét és fél millióról feltornázható negyvenmillióra. A becslésről nehéz bármit mondani: legfeljebb annyit, hogy a pályázatban a BAA "csak" húszmillió utast irányzott elő 2020-ig, de még ez is nemes célnak tűnik. Mindenesetre nem csak mi könyvelhettünk el rekordbevételt - a briteknek (és nem csak a BAA-nek) ez a legnagyobb magyarországi beruházása. Az angol lapokban a magas vételárat a BA jövedelemtermelő képessége és a szektor növekedése mellett a kedvező szabályozási környezettel magyarázták: míg az Egyesült Királyság légügyi hatósága szigorúan szabályozza a piacait, Ferihegyen csak a következő öt évre határoztak meg leszállási illetéket - az üzemeltető a későbbiekre lényegében szabad kezet kapott. A nyugati tőkére váró Ukrajna közelsége is fontos szempont lehetett, hiszen a brit befektetők Budapestről jobban rálátnak az ötvenmilliós ország kínálta lehetőségekre. A Gyurcsány-kormány
a privatizáció szükségességét
a térség repterei közti versennyel és az ebből származó fejlesztési kényszerrel indokolta. Ahogy azt a kormányfő saját praxisában is tapasztalhatta: az állam lassan hoz döntéseket, a politikai érdekek állandóan bekavarnak, és ha végre mégis beruház, drágán teszi, mivel (például) nincs rá pénze. A kormány mérlegelhetett volna úgy is, hogy tőzsdei privatizációt preferál, de akkor az állam vélhetően nem kapta volna meg azt a pluszt, amit a cég ellenőrzéséért a versenytársakkal szemben a BAA kifizetett. Utólag inkább azt lehetne kérdezni: ha már eladott egy majdnem hetvenöt százalékos részvénycsomagot, miért tartotta meg a többit? Ahogy Mike Clasper is utalt rá: ezzel a pakettel a BAA a bevételek 99 százalékát ellenőrizheti. És akár azt is megkérdeznénk: ha a kormány a fejlesztésekkel indokolta a privatizációt, az ÁPV Rt. miért nem írta pontosan elő, hogy milyen és mekkora beruházásokat vár el minimum a vevőtől?
A nyári Orbán-Gyurcsány tévés vitát követően úgy tűnt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt elsöprő támadásra készül az "aranytojást tojó tyúk" eladása ügyében, hiszen az ellenzék vezére nyomatékosan kérte a miniszterelnököt, hogy vegye fontolóra Ferihegy privatizációját. Az év(tized) legnagyobb értékű magánosítását azonban meglehetősen következetlen és gyenge ellenzéki kommunikáció kísérte. Ez nem Márton Attila országgyűlési képviselőn (Fidesz) múlt, aki Répássy és Szíjjártó képviselők helyett is rendületlenül szervezte az őszi utcai sajtótájékoztatókat. Míg a Malév Rt. eladása elleni propagandát a Fidesz hatékonyan építette fel (még Kövér László is beszállt, amikor a nemzetbiztonsági kockázatokat elemző tanulmányt kérte számon az ÁPV Rt.-n), addig BA-ügyben a párt felső vezetésének nem volt két átütő, egy irányba mutató megszólalása. Az ősz a nemzeti vagyonszerződésről szóló kétharmados törvényjavaslat szajkózásával indult: e szerint a BA-t - más megmaradt vagyonelemekkel együtt - "az emberek biztonsága érdekében" nem szabad privatizálni. Miközben a nemzeti vagyon-védő kampány üzenete tűnt érvényesnek, a Fidesz azt is kifogásolta, hogy vagyonleltár híján nem tudni, mit adnak el, és hogy az mennyit ér. Majd szinte egy időben szakértői becslésekre hivatkozva 800-1000 milliárd forintra árazták be a reptér valós értékét. Bár a sajtó (nem csak a "jobboldali") meglehetős tájékozottsággal követte a reptér körüli eseményeket, legfeljebb csak néhány napirend előtti, mindenféle visszhangot nélkülöző felszólalás merített a lapok információiból. Különös is lett volna, ha a Fidesz megtalálja a megfelelő érveket: amennyiben az Orbán-kormány egy miniszteri rendelettel 2001 végén nem államosítja újra a reptér terminálterületeit a kanadai beruházó és üzemeltető cég ki-szorításával, akkor az elbitorolt vagyonkezelői jogok újraértékesíté-séről ma nem is lehetett volna beszélni (lásd: Áer árendába, Magyar Narancs, 2005. november 24.). Egyszerre vallott skizofréniára, szenilitásra és szimpla képmutatásra, hogy a privatizációt félszívvel ugyan, de jogi alapon (is) támadta.
Igaz, nemcsak a múlt, hanem a folyó eljárás miatt is sorjáztak perek reptérügyben. Szeptemberben a BA-dolgozók még megakasztották átmenetileg az eladást, novemberi ügyészségi panaszukat azonban - amikor azt firtatták, hogy a BA Rt. egyáltalán a privatizációs törvény hatálya alá tartozik-e - már nem hallgatták meg. Az eredményhirdetést követően pedig a második helyezett Hochtief kért ideiglenes intézkedést a Fővárosi Bíróságtól a szerződéskötés megakadályozására. A Hochtief tudomásunk szerint nem az eljárást, hanem a végeredményt vitatja: a győztes BAA International Holdings Ltd. - ahogy ez az ÁPV Rt. december 8-i közleményében is visszaköszön - nem tüntette fel, hogy konzorciummal pályázik. A beruházásra létrehozott társaságnak, a BUD Holdings Vagyonkezelő Zrt.-nek az anyavállalat, a BAA is tagja, noha a kiírás azt követeli meg, hogy a projekttársaság az ajánlattevő százszázalékos tulajdonában legyen. Az ÁPV Rt.-nél ez most nem okozhatott fennakadást, és az is csak pár napig hátráltatta a szerződéskötést, hogy kiderült: a privatizációhoz szükség van a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának engedélyére is a Ferihegyen található, műemléki védelmet élvező objektumok (például a ferihegyi repülőmúzeum) bérbeadása miatt. Aranyvasárnapra minden probléma elhárult: a felek aláírták a szerződést, a britek pedig még karácsony előtt átutalták a pénzt, és sebtiben elfoglalták a BA vezetői tesületeit. A Fővárosi Bíróság a Hochtieftől hiánypótlást kért - de a fő kérdés még az óévben eldőlt. Az viszont megeshet, hogy
az igazi hirig csak most
kezdődik. A szakszervezetek át-meneti fegyverszünetet kötöttek ugyan és egyeztetnek az új tulajdonossal, de a BAA pályázata nem ígért sok jót a dolgozóknak. A britek eredetileg azzal kalkuláltak, hogy az állomány több mint felét kiszervezik, ötszáz dolgozót pedig elbocsátanának. Mint Hilmér Sándortól, két reptéri szakszervezet szóvivőjétől megtudtuk: egyelőre a további foglalkoztatás biztosítása az elsődleges céluk, és utána tárgyalnának a bérrendezésről.
A Fidesz a két ünnep között már az egészségügy fejlesztésére for-dította volna a százmilliárdokat, nem pedig hiánycsökkentésre. Persze mondhatott volna ezer más dolgot. Bár az ellenzéki párt sürgette a privatizációs dokumentumok nyilvánosságra hozatalát is, könnyen elképzelhető, hogy a kampányban nem a magánosításra, hanem az MSZP-vel kapcsolatba hozható reptéri bizniszekre koncentrálnak.
Ilyen például a reptértől északra lévő, Ecser felé eső fejlesztési területek jövője. Ha a reptér ebben az irányban terjeszkedik, egy új városközpont születhet itt szállodákkal, hipermarketekkel stb. A földeket birtokló ingatlanfejlesztő cégekbe tavaly nyáron Leisztinger Tamás, "MSZP közeli üzletember" vásárolta be magát. Övé lett az a húsz hektár is, amelyet a BA Rt. februárban aránytalanul magasnak tűnő áron majdnem megvásárolt a kargóbázis bővítésére, de Draskovics Tibor pénzügyminiszter az utolsó pillanatban leállította az ügyletet. Mivel a BRFK márciusig meghosszabbította az ügyészség megbízásából ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozását, a kargósztori épp a kampány hajrájára forrhatja ki magát. (A telekügyletet foglalja össze a Drága szomszéd című keretes írás.)
A telekkel összefügg a régóta dédelgetett ferihegyi gyorsvasút sorsa is. Eredetileg Demján Sándor üzletember álmodta meg a Nyugati pályaudvar (a tervezett West End 2) és a reptér közötti összeköttetést. A Ferdinánd híd mögötti telkekre opciós jogot is szerzett a MÁV-tól, melynek igazgatósága az év végén úgy döntött: a gyorsvasút budapesti végállomása inkább a Keletinél legyen. A volt ügető területén az izraeli kézen lévő Plaza Centers még a West Endnél is nagyobb bevásárlóközpont építésébe fogott, miután a telket novemberben megvette a francia tulajdonú Bouygues Hungária Kft.-től. Ha ez így megy tovább, Demján a reptéri beruházások többszörös vesztesének érezheti magát. Az irányítása alatt működő Trigránit Rt. az OTP Bankkal és a Mol Rt.-vel közös konzorciuma be sem jutott a reptér-privatizáció második fordulójába. A gyorsvasút reptéri végállomása a jelen állás szerint a Leisztinger-féle fejlesztési területre esik, holott arra korábban Demjánnak is fájt a foga. A nyomvonal pedig nem épp az általa ideálisnak tartott irányba halad. Végül a tököli repülőtér, amelyet tavaly vett meg az érdekelt-ségébe tartozó beruházó cég, az Euroinvest Rt. az ÁPV Rt.-től, még mindig nem kapott nemzetközi légiforgalmi engedélyt - nem kizárt, hogy ez a BA Rt. privatizációjával függ össze.
Drága szomszéd
Az ecseri földek - mintegy 320 hektár - vásárlási jogát 2002-2003-ban az ingatlanszakmában jól ismert Carion csoport két képviselője, Ötvös Géza és Szani János, valamint egy reptéri szakember, Hegyi Gábor közös cége, a Carion Airport Development (CAD) Rt. szerezte meg. Miután a BA Rt. 2004-ben területet keresett új áruszállítási központja kialakítására, a CAD Rt. a földjeiből húsz hektárt ajánlott megvételre a helyben megszokott 3500-8500 forintos négyzetméterenkénti ár helyett 23 ezer forintért. 2005 februárjában ennek az adásvételnek a realizálását tiltotta meg Draskovics Tibor, aki a telekügylet miatt Puch Lászlóval, az MSZP pénztárnokával is konfrontálódott. 2005 augusztusában az Arago csoport KNB-Fuente névre keresztelt ingatlanforgalmazó kft.-je hatvanszázalékos részesedést - és ezzel mintegy száz hektárt - szerzett Szaniék cégében kétmilliárd forintért, ami 2,7 milliárddal kevesebb, mint amennyit a BA Rt. húsz hektárért kínált. A telekügyet összefoglaló Heti Válasz Puch egyik rokonát a BA Rt. informatikai beszállítójának ügyvezetőjével azonosítja, míg a lap szerint a BA Rt.-ből kiszervezett BA Handling Kft. cégjogi ügyeit Leisztinger egyik jogi képviselője intézi.
A reptér-privatizáció a kampányidőszakban várhatóan kevésbé a BAA, sokkal inkább a párt közeli alakok üzletei miatt lesz érdekes. | Szusszanásnyi szünet - A Ferihegy eladása | Csillagászati összeget fizetett a Ferihegyet üzemeltető Budapest Airport (BA) Rt.-ért a világ legnagyobb reptérkezelője. A pri-vatizáció győztese, a British Airport Authority (BAA) az államtól beruházásvédelmi garanciákat, a reptéri dolgozóktól pedig kilencvennapos sztrájkmoratóriumot kapott karácsonyi ajándékba. A Fidesz esemény utáni háborúba kezdett, míg az egyik vesztes panasszal fordult a bírósághoz - tovább szaporítva a reptér körüli bírósági ügyek számát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/szusszanasnyi_szunet_-_a_ferihegy_eladasa-65006 | 2006-01-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szlovákia áll a legjobban a koronavírus elleni harcban: itt a legalacsonyabb a lakosságszámra vetített halálozási ráta Európában
- írta laptársunk egy tavaly április végi, tehát a Covid-járvány első hulláma idején született cikkében. Míg akkor északi szomszédunknál 0,3 koronavírusos áldozat jutott 100 ezer lakosra, Magyarországon 2,8. Nyugat- és Dél-Európához képest pedig kirívóan jó volt a szlovák mutató.
Szakértők ezt annak tudták be, hogy az ottani kormány gyorsan és szigorúan reagált a járvány kitörésére, hamar bezárta az iskolákat és az üzleteket, valamint lezárta a határokat.
Messze még a tavasz Pozsonyban. (Illusztráció. Forrás: Depositphotos) Messze még a tavasz Pozsonyban. (Illusztráció. Forrás: Depositphotos)
Váratlan fordulat
Azóta azonban fordult a kocka: a második hullám annak ellenére beterítette Szlovákiát, hogy ősszel az ország kétharmadát letesztelték a hatóságok – a napi halálos áldozatok száma újabb és újabb csúcsra nőtt. De mi áll a negatív fordulat hátterében, és valóban összeroppant-e a szlovák egészségügy a járvány súlya alatt?
A diagnosztizált fertőzöttek száma nagyságrendekkel, napi néhány tucatról több ezerre nőtt tavaly tavasz és az idei tél között. Ugyanakkor a többi térségbeli ország szintén hasonló vagy még nagyobb megugrást produkált – a leglátványosabban Csehországban romlott a helyzet. (Ezt a számot ugyanakkor erősen befolyásolja az elvégzett tesztek száma is – a szerk.)
A napi új, diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma Szlovákiában és a térségbeli országokban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data) A napi új, diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma Szlovákiában és a térségbeli országokban. (Hétnapos átlag, forrás: Our World In Data)
A halálozási adatokból az látszik, hogy míg a többi országban általában csökkent az elhunytak napi száma az elmúlt egy-másfél hónapban, addig Szlovákiában az idei év elején ért csúcsra a második hullám. | Mintaországból bukott ország: mi csúszott félre a szlovák válságkezelésben? | Szlovákia tavasszal a Covid elleni küzdelem egyik mintaországa volt, mára viszont krízisbe süllyedt: a halálos áldozatok száma elszállt, az egészségügy külföldről kért segítséget. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a tömeges tesztelések a kívánttal ellentétes hatást értek el, a kapkodó válságkezelés, a hektikus zárás-nyitás és a koalíciós feszültségek pedig tovább rontottak a helyzeten. | [
"Makró",
"Koronavírus",
"Szlovákia"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/mintaorszagbol-bukott-orszag-mi-csuszott-felre-a-szlovak-valsagkezelesben.html | 2021-02-19 17:25:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
2028-ra lehet 1000 eurós a minimálbér, és lehet majd 1 milliós a bruttó átlagbér - jelentette ki Nagy Márton az Év felelős foglalkoztatója díjátadón. A miniszter szerint Ursula von der Leyen csak vádaskodik.
- Olyan bérkonvergenciát szeretnének, amely a gazdasági növekedésen alapul, csak a gazdasági növekedésből lehet kitermelni - mondta a nemzetgazdasági miniszter az ATV tudósítása szerint. A tárcavezető beszédében hangsúlyozta a kormány gazdasági semlegességi filozófiáját, amely az alapja az új gazdaságpolitikának. Szerinte a gazdassági semlegesség ad csak lehetőséget arra, hogy a GDP jövőre 3-6 százalékkal növekedjen. Elismerte, hogy idén, a harmadik negyedéves GDP még nem fog olyan jól kinézni, de a negyedik negyedéves GDP fölmegy 1-2 százalékra, és a nagy ugrás 2025 első negyedévében következik be. (Orbán Viktor is hasonló pályát vázolt fel mai, péntek reggeli rádióinterjújában.) Szót ejtett a Demján Sándor-programról is, ez a vállalatokat érinti, duplázni akarják a kkv-k "méretét". Megerősítette, hogy 2028-ra lehet 1000 eurós a minimálbér, és 1 milliós a bruttó átlagbér. Ezzeé megismételte azt, amiről a múlt héten beszélt Orbán Viktor a Kossuth rádióban: "El akarjuk érni, hogy a havi átlagbér legyen egymillió forint, ez 2-3 éven belül lehetséges".
Az ATV megkérdezte a minisztert arról, amit Orbán Viktor állított péntek reggel a Kossuth rádióban, miszerint Ursula von der Leyen meg akarja buktatni a magyar kormányt. Nagy Márton erre így reagált: "Mi más célja lenne? Az ilyen jellegű megnyilvánulások, az ilyen légből kapott vádak - aminek semmi alapja adat tekintetében -, az mi más lenne?" Szerinte az Európai Bizottság elnöke "ahelyett hogy az uniós versenyképesség vagy a német gazdaság problémáival foglalkozna, és elmondaná honnan lesz pénz arra, hogy a versenyképességi fordulatot, reformokat végrehajtsa az unió, csak vádaskodik! És úgy vádaskodik, hogy nem is érti, nem is tudja a számokat". | Nagy Márton is ezer eurós minimálbért ígér | Mi más célja lenne? – válaszolta a miniszter arra a kérdésre, miszerint Ursula von der Leyen tényleg meg akarja-e buktatni a kormányt, ahogyan Orbán Viktor állítja. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/gazdasag/nagy-marton-is-ezer-euros-minimalbert-iger-168460 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Szabadlábra került kedden este Csehországban a legfelsőbb bíróság döntése alapján a júniusban megbukott kormánykoalíció három volt parlamenti képviselője, akiket azzal vádoltak, hogy tavaly ősszel jól fizetett gazdasági pozíciókért lemondtak képviselői mandátumukról, hogy ezzel lehetővé tegyék a kormány sokat vitatott adóreformcsomagjának parlamenti elfogadását.
Az államügyészség és a rendőrség a kormányzat és a képviselők megállapodását korrupciónak minősítette, s Ivan Fuksa, Marek Snajd és Petr Tluchor volt képviselőket júniusban őrizetbe vette, majd a bíróság vizsgálati fogságba helyezte őket. Rács mögé került Jana Nagyová, Petr Necas kormányfő kabinetfőnöke is.
A botrány következtében Petr Necas és kormánya lemondásra kényszerült. A legfelsőbb bíróság szerint azonban a tavalyi megállapodás nem minősíthető korrupciónak, s ezért elrendelte az érintettek szabadon bocsátását.
A bíróság Fuksa és Snajdr beadványa alapján foglalkozott az üggyel, akik azt állították, hogy nem követtek el semmiféle törvénysértést.
Petr Knötig, a legfelsőbb bíróság szóvivője szerint a testület megállapította, hogy politikai eljárásokért senkit sem lehet büntetőjogi felelősségre vonni. A két személy az adott időben parlamenti képviselő volt, mentességet élvezett, s a különféle politikai megállapodásokat, kompromisszumokat és döntéseket politikai tevékenységük részeként kell értelmezni.
A legfelsőbb bíróság ezért mindkét volt képviselő ügyét kivette a rendőrség és az államügyészség jogköréből, ami lényegében szabadon bocsátásuk elrendelésével egyenlő. Fuksa és Snajdr kedden késő este már el is hagyták az ostravai börtön épületét.
A legfelsőbb bíróság döntése a harmadik érintettre, Tluchorra is vonatkozik, bár ő nem kért jogorvoslást. Ügyvédje szerint Tluchort Olmützben tartják fogva, s még az éjjel szabadlábra kerül. A legfelsőbb bíróság döntése ellen fellebbezni nem lehet.
Necas, aki ellen szintén büntetőeljárást kíván indítani a rendőrség, pénteki kihallgatása után politikai pernek minősítette az ügyet. "Politikai perről van szó, egyértelműen az államügyészség önkényéről, az ügy kitaláció" - mondta Necas újságíróknak.
Az ügy a cseh kormány tavaly novemberben elfogadott takarékossági és reformcsomagjával kapcsolatos. A jogszabályt hosszú ideig azért nem sikerült jóváhagyni a parlamentben, mert az ellenzéken kívül a kormányzó Polgári Demokrata Párt (ODS) néhány képviselője sem volt hajlandó azt támogatni.
Az intézkedéscsomagot végül is úgy fogadták el, hogy a Necas vezette ODS belső ellenzékének három képviselője lemondott parlamenti mandátumáról, a helyükre lépő újak pedig már igent mondtak a törvényre. Később kiderült, hogy a három volt képviselő - Snajdr, Tluchor és Fuksa - jól fizető állást kapott egy-egy állami cég vezetésében. A hatóságok szerint az ajánlatot Necas tette, s az ügyben Nagyová és egy társa közvetített.
A politikus a korrupció vádját már korábban - és most is - visszautasította, alaptalannak minősítette. Tagadja, hogy a parlamentből távozó politikusok valamiféle ellenszolgáltatásként kapták volna meg új pozíciójukat. Szerinte Snajdr, Tluchor és Fuksa azért kapott helyet az állami cégek menedzsmentjében, mert korábbi munkájuk során olyan tapasztalatokhoz jutottak, amelyeket most az állam érdekében fel tudnak használni. | Szabadon engedték a cseh kormányt megbuktató képviselőket | A cseh kormány bukásához vezetett, hogy három képviselő jól fizető pozíciókért lemondott mandátumáról. Ami eddig korrupciónak tűnt, azt most a legfelsőbb bíróság tisztázta. | null | 1 | https://www.origo.hu/nagyvilag/20130716-szabadon-engedtek-a-cseh-kormanyt-megbuktato-kepviseloket.html | 2013-07-16 23:48:00 | true | null | null | Origo |
Tüzes sajtótájékoztatót ígértek az ellenzéki politikusok Orbán Viktornak, aztán kiderült, hogy mindenki csak azt nyújtja, amire képes. A tájékoztató elején egy ifjú vörösgárdista rontott az emelvény felé, de miután felrobbantani magát nem tudta, lövöldözni pedig nem szokás kora délután, inkább ordítozott egy sort. Ebben önmagában semmi rendkívüli nincs, arra azonban kíváncsi vagyok, miért gratulált azonnal Gyurcsány Ferenc a habzó szájú hülye gyereknek. Talán azért, mert végre az egész világ előtt bebizonyították, hogy a Demokratikus Koalíció pont annyit ér, amennyit a jelenlegi ellenzék valamennyi pártja: semmit.
Hogy komolyabbakra is nézzünk, elkeserítő végighallgatni egy efféle sajtótájékoztatót. Nem a magyar miniszterelnök miatt, aki részletesen beszélt a magyar uniós elnökség feladatairól, ráadásul fontos és érdekes következtetéseket is megosztott a hallgatóságával. Utána azonban sorra megszólaltak az úgynevezett világsajtó (vajon ez egyébként mit jelent?) munkatársai, akik egymást múlták alul. Én legalábbis ennyi ostoba, felesleges kérdést még nem hallottam így szépen, csokorba kötve. Egy nyilvánvalóan gyengeelméjű ukrán újságíró például megkérdezte, nem félünk-e, hogy az oroszok megtámadják Magyarországot, mire Orbán azt válaszolta, hogy nem, hiszen NATO-tagok vagyunk, az oroszok még Ukrajnával sem bírnak el, miért támadnának a sokkal erősebb NATO-ra?
A nyugati újságírók mintegy kilencven százalékának szó szerint alapfogalmai sincsenek hazánkról, de hogy tágítsuk a kört, a kelet-közép-európai térségről sem.
Szinte vártam már, mikor kerül elő a gulyásleves vagy Puskás Öcsi mint az emlékezetükben utoljára meggyökeresedett két méretes közhely egy tizenötmilliós nemzetről. Erre aztán nem került sor, amit fájdalommal észleltünk, mert ehelyett végtelenül primitív, naiv és kezdetleges "kérdésekkel" igyekeztek sarokba szorítani Orbán Viktort. Akinek persze a kisujjában is több az ész, mint ezek közül bármelyiknek, és nyugalom, nemcsak én láttam ezt, hanem nagyjából mindenki, aki azzal mazochizálta magát, hogy végighallgatta a "világsajtót".
Őszintén mondom, nem tudom, érdemes-e érdemi párbeszédet folytatni ennyi felkészületlen, rövidlátó emberrel, de szerencsére a magyar miniszterelnök türelmes, és talpig úriember. Lassan, tagoltan elmagyarázott mindent nekik, ahogyan a gyerekek fejébe szokták belopni az egyszeregyet a tanító bácsik. Amikor az óra végén kicsöngettek, a nebulók vidáman kitódultak az ajtón, hogy a nagyszünetben megigyák egymás kakaóját és meghúzzák valamelyik cserfes lány haját. Ilyesmit szoktak csinálni ugyanis a gyerekek. Nem haragszunk rájuk, csak sóhajtva arra gondol az ember, hogy ideje felnőni, nem pesztrálhatjuk örökké őket, van nekünk is elég dolgunk.
Felötlött az is bennem, hogy Magyar Péter, ez a derék ember, aki időszerint a bizottság kedvence és reménysége, hol a fészkes fenében lófrált egész nap. Talán a mai nagy menetre készül, bár a helyében óvatosabb lennék, mert lassan negyvenéves politikai pályáján Orbán nála fajsúlyosabb ellenfeleket is sarokba zavart már. Szórakoztató, amikor celebek összevissza püfölik egymást a szorítóban, csak éppen az ember mindig az igazság pillanatától tart. Amikor megérkezik az olimpiai bajnok, és előre megfontolt jobbegyenessel újra helyére teszi az amatőr ellenfelet. Hogy ennek a mostani párviadalnak mi lesz a vége, talán nem is olyan nagy rejtély. A sajtótájékoztató legfőbb tanulsága ugyanis az, hogy van, aki az eszénél van, mások pedig soha nem lesznek. Akkor sem, ha a külföld dollármilliókat plántál beléjük, akkor sem, ha minden létező erővel igyekeznek letörni egy nemzet szabadságküzdelmét. | Gyermekfejjel | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/10/gyermekfejjel | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A klub azért kapta a büntetést, mert a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) a hónap elején helybenhagyta az ukrán szövetség (FFU) korábbi döntését, amelyben 25-25 ezer dollár (5,6 millió forint) megfizetésére kötelezte a Harkivot és a Karpati Lvivot, mivel kiderült, a 2008 áprilisában játszott találkozójuk eredményét manipulálták.
A CAS helybenhagyta az FFU másik határozatát is, amely alapján megfosztotta a Harkivot a 2007/2008-as szezonban elért bajnoki harmadik helytől, valamint az egyesület egyik játékosát öt évre, további öt futballistát pedig három esztendőre tiltott el. Mindemellett Jevhen Krasnyikovot, a Metaliszt igazgatóját öt évre eltiltották minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől.
Az ukrán csapat jövő szerdán találkozott volna a Schalkéval a BL-selejtező utolsó fordulójában, a csoportkörbe kerülésért kiírt párharc első mérkőzésén, majd augusztus 27-én a visszavágón. Az UEFA délutáni döntése értelmében a Metaliszt helyett az általa az előző körben búcsúztatott görög PAOK lesz a Schalke 04 ellenfele. A szaloniki klub helyét az Európa Liga-selejtező 4. fordulójában pedig senki nem veszi át, s ezáltal az izraeli Makkabi Tel-Aviv, amely korábban a Győrt búcsúztatta - párharc nélkül kerül a második számú kupasorozat főtáblájára.
A Metaliszt Harkiv jelezte, mindenképpen a CAS-hoz fordul az ügyben.
"Nem értünk egyet határozattal, ezért a CAS-hoz fordulunk" - jelentette ki Konsztantyin Pivovarov, a Metaliszt alelnöke. "Egy 2008-as meccs miatt büntetik meg a klubot, miközben a BL 2013/14-es idényére szabályos módon kvalifikálta magát a csapatunk, amely így szurkolóival együtt megérdemli, hogy részt vegyen a sorozatban". | Az UEFA kirakta a BL-ből Szalaiék ellenfelét | Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szerdán kizárta a Bajnokok Ligájából és az összes kontinentális kupasorozatból az ukrán Metaliszt Harkivot, a Szalai Ádámot is foglalkoztató német Schalke BL-selejtezős ellenfelét. | null | 1 | http://www.origo.hu/sport/focivilag/20130814-az-uefa-kizarta-az-ukran-metaliszt-harkivot-az-osszes-nemzetkozi-kupasorozatbol.html | 2013-08-14 13:58:00 | true | null | null | Origo |
Leváltották az MTVA biztonsági főnökét és annak helyettesét, értesült a Népszabadság. A lap arról ír, hogy Kovács István és Tarjányi Tamás elbocsátása összefüggésben van a márciusban kirobbant lehallgatási botránnyal.
Korábban beszámoltunk róla, hogy Vaszily Miklós vezérigazgató tárgyalójában hangrögzítésre alkalmas eszközre bukkantak egy beázás utáni javítás során. Az ügynek azért is van különös jelentősége, mert az MTVA épülete nemzetbiztonsági védelem alá esik. Vaszily Miklós tavaly augusztus óta megbízott vezérigazgatóként dolgozott az állami médiánál, Karas Monika, a Médiatanács elnöke a megbízatását a napokban véglegesítette.
Az MTVA sajtóosztálya a Népszabadságnak megerősítette Kovács és Tarjányi elbocsátását és azt írták, hogy a felek megegyeztek abban, hogy nem nyilatkoznak a munkaviszony megszűnésének körülményeiről. A lap hozzáteszi, hogy a két leváltott vezetőt korábban Böröcz István hívta a közmédiához. | Leváltották az MTVA biztonsági főnökét és helyettesét | Leváltották az MTVA biztonsági főnökét és helyettesét - A lehallgatási botrány miatt kell távozniuk. | [
"mtva",
"lehallgatási botrány",
"vaszily miklós",
"várhegyi attila",
"vas imre",
"kultúr"
] | 0 | http://index.hu/kultur/media/2016/10/06/levaltottak_az_mtva_biztonsagi_fonoket | 2016-10-06 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2010. májusától az eddigiektől eltérően, a sárga csekkeken szereplő dátumnál legalább két nappal korábban kell befizetniük a pénzt a postán. A változás tényét a jegybank szakemberei megerősítették.
A módosításra azért van szükség a pénzügyi szakemberek szerint, mert az átutalás a postán keresztül mintegy két napig tart. Így a sárga csekkeken várhatóan jövő év májusától nem a befizetés legkésőbbi dátumát, hanem a számla kiegyenlítésének napját tüntetik fel a szolgáltatók.
Az ügyfeleknek így legkésőbb két nappal a csekken szereplő dátum előtt kell kiegyenlíteniük azt az összeget, amelyet sárga csekken kívánnak befizetni.
A szakértők szerint a számla akkor tekinthető kiegyenlítettnek, ha azt a szolgáltató is megkapja. Úgy vélik, a sárga csekkekkel való számlakiegyenlítés már elavult, és a jövőben a csoportos beszedés, illetve az egyéni elektronikus számlakiegyenlítés irányába kellene elmozdulni. | Májustól két nappal előbb kell befizetni a sárga csekkeket | Májustól két nappal előbb kell befizetni a sárga csekkeket - A csekkeken a befizetés dátuma helyett a számla kiegyenlítésének napját tüntetik fel a szolgálatók. | [
"sárga csekk",
"befizetés",
"sürgetés"
] | 0 | http://index.hu/gazdasag/blog/2009/11/09/majustol_ket_nappal_elobb_kell_befizetni_a_sarga_csekkeket | 2009-11-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és fenntartására kötendő 35 éves koncessziós szerződés elszámolása túlnyomó részt forintban lesz – mondta el Rogán Antal, a koncessziós kiírásért felelős Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) felügyelő Kabinetirodát vezető miniszter a kiírásról tartott sajtótájékoztatón. Rogán Antal szerint ez nagy különbség az M5-ös és az M6-os autópályákra kötött konstrukciókkal, azok ugyanis euróban vannak. Így azok esetében az árfolyamkockázat az államot terheli, az új koncesszió esetében nagyrészt a koncesszort, a pályázat nyertesét fogja.
Az árfolyamkockázat azért merül fel, mert ebben a konstrukcióban az állam éves rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak a fenntartásért. Ha az elszámolás forintban történik, akkor az állam szempontjából mindegy, hogyan változik a forint euróhoz viszonyított árfolyama.
Ha azonban euróban van az elszámolás, és a forint gyengül az euróhoz képest, az államnak több forintot kell kifizetnie ugyanannyi euróban számolt kötelezettség teljesítéséhez.
Az új koncesszióra az NKI uniós közbeszerzést írt ki (az értékhatár miatt muszáj volt neki, de ez ebből a szempontból mellékes) – ha a nyertes külföldi szereplő lesz, aki nem forintban számol, a forint esetleges gyengülése számára fog kockázatot jelenteni. Ha hazai szereplő nyeri el a koncessziót, nem lesz jelentős árfolyamkockázat.
Rogán Antal tájékoztatása szerint a teljes gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adását célzó kétfordulós közbeszerzést várhatóan még idén lezárják, sőt még idén sor kerülhet a szerződéskötésre. Tíz év alatt jelentős fejlesztéseket kell majd végeznie, egyebek mellett bővítéseket az M1-es, az M7-es és az M3-as autópályákon, az M3-as meghosszabbítását az országhatárig, illetve az M81-es hiányzó szakaszának megépítését.
A fejlesztéseket a koncesszornak kell finanszíroznia, illetve a teljes úthálózat fenntartását is 35 évig – cserébe 35 évig rendelkezésre állási díjat kap a magyar államtól.
Az útdíjakat továbbra is az állam fogja szedni, azok továbbra is a költségvetésbe folynak be,
mértékük pedig továbbra is az infláció mértékével fog emelkedni. A rendelkezésre állási díj ettől technikailag független állami kiadás lesz, amely szintén az infláció mértékével fog emelkedni.
Az NKI a konstrukciót úgy tervezi, hogy a befolyó útdíjak összege mindig valamivel magasabb lesz, mint a kifizetett rendelkezésre állási díj.
Egyelőre nem tudni, lesz-e olyan gazdasági szereplő, aki ilyen összegű díj fejében elviszi a koncessziót, vagy csak drágább ajánlatok érkeznek majd.
Rogán Antal szerint a most kiírt konstrukció összességében sokkal jobb, mint amilyen az M5-ösé és az M6-osé, a kockázatok nagy részét ugyanis a koncesszornak kell viselnie, nem az államnak, ráadásul a szerződéses feltételek is sokkal kedvezőbbek lesznek az állam számára – bár ezekről egyelőre nem beszélnek, illetve részben még ki sem alakultak, mivel még a közbeszerzés első, jelentkezési szakasza sem zárult le, nemhogy a tárgyalásos. A koncesszort terhelő sok kockázat ellenére a 35 évi biztos munka és díjbevétel kellőképpen vonzóvá teszik a szerződést a gazdasági szereplők számára – véli a miniszter.
A kormány azt már a kiíráshoz mellékelt közleményben kifejtette, hogy a magyar államnak azért előnyös ez a megoldás, mert így a fejlesztések költsége nem a magyar államháztartást fogja terhelni, és nem az államadósságot fogja növelni. Legalábbis nem azonnal. Ha úgy tetszik, az államnak nem kell relatíve rövid időn, tíz éven belül jelentős összegeket előteremtenie, cserébe 35 évre elnyújtva fizeti a rendelkezésre állási díjat. | Gazdaság: Rogán Antal az autópálya-koncesszióról: Tanultunk az elkövetett hibákból | Az M5-ös és az M6-os autópályák koncessziós szerződéseivel ellentétben a teljes gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és üzemeltetésére kötendő szerződés nagyrészt forintban lesz, így az államnak nem kell árfolyamkockázatot viselnie. Az útdíjakat továbbra is az állam szedi majd, továbbra is az infláció mértékével emelkednek. A kormány azt szeretné, ha a fenntartónak kevesebb éves díjat kellene majd fizetni, mint amennyi befolyik az útdíjakból – egyelőre kérdés, lesz-e olyan cég, aki ilyen feltételekkel elviszi a megbízást. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210618_Rogan_Antal_az_autopalyakoncessziorol_Tanultunk_az_elkovetett_hibakbol | 2021-06-18 14:38:00 | true | null | null | HVG |
Korábban több cikkben is írtunk már a 2014-ben indított, a természettudományos tantárgyak hatékonyabb tanítását célul tűző Öveges programról. Tavalyi, az ügyészség által „elszabotált” nyomozásokat soroló cikkünkben is foglalkoztunk az üggyel, mert 2014 óta folyik benne a nyomozás.
A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-3.1.3-10/1-2 és 3.1.3-11/1-2) keretében meghirdetett pályázatra középiskolát fenntartó szervezetek pályázhattak (központi költségvetési szervek, önkormányzatok, egyházak, alapítványok). A támogatásból 43 vidéki és fővárosi iskolában laborok (fizikai és kémiai szaktantermek) fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére. A nyertes pályázók a támogatásból költöttek tanulói munkafüzetek készíttetésére, projektmenedzsmentre, szaktanári segédlet elkészítésére, szakmai napok szervezésére és informatikai fejlesztésekre is. Ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban szabálytalanságokat talált az EU Csalás Ellenei Hivatala (OLAF) és a magyar hatóságok is.
Közel 3 milliárd forintos visszafizetés
Az Európai Bizottság budapesti képviseletétől megtudtuk, hogy az összesen 53,3 millió euró (mai árfolyamon 18,9 milliárd Ft) támogatásból megvalósult Öveges-programot az Európai Bizottság 2015-ben ellenőrizte, és annak kapcsán szabálytalanságokat tárt fel. Emiatt 2015-ben felfüggesztették a hiányosságokkal érintett műveletet finanszírozó Európai Szociális Alap (ESZA) programból származó uniós kifizetéseket. A magyar hatóságok ezt követően végrehajtották a szükséges korrekciós intézkedéseket az irányítási és ellenőrzési rendszer javítása érdekében, és az ESZA-kifizetések felfüggesztését 2016-ban feloldották.
Az Öveges-program miatt előírt visszafizetések összegéről a kormány titkolózása miatt eddig csak becslések jelentek meg. Most azonban egy brüsszeli forrásunktól megtudtuk, hogy az ellenőrzések során kiderült, hogy az Öveges-programon kívül az ESZA más operatív programjainál is előfordulhattak hasonló súlyos szabálytalanságok. Ezért a magyar hatóságok átalánykorrekciót hajtottak végre az Öveges-programra vonatkozóan, és további pénzügyi korrekciókat az egyes feltárt szabálytalanságokra vonatkozóan. A pénzügyi korrekciós intézkedések összértéke forrásunk szerint 7,8 millió euró (mai árfolyamon majdnem 2,8 milliárd forint) volt.
7 év nyomozás után 3 vádlott
Az Öveges-programmal kapcsolatos visszaélésekre 2014-ben Hadházy Ákos (akkor LMP-s, most független országgyűlési képviselő szerint) hívta fel a figyelmet. A program költéseinek ellenőrzésekor az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált a pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseknél. Hadházy az általa működtetett Korrupcióinfó oldalon részletesen foglalkozott az Öveges-program kapcsán talált visszásságokkal, és közzétette azt a jelentést is, ami igazolja, hogy a programban talált visszaélések már 2014-ben feltűntek a Miniszterelnökségnek is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Tavaly, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, de a kilétüket nem hozták nyilvánosságra.
OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit | atlatszo.hu
OLAF-jelzések: a NAV nem találja az Öveges-program szétlopásának felelőseit
Hadházy az ügy kapcsán közzétett korábbi Facebook-posztjában kiemelte, hogy a „NAV már 2016-ban tényként beszélt arról, hogy »bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények« ügyében nyomoz, az eljárást pedig az egymilliárd forintos értéket meghaladó üzletszerűen elkövetett cselekménysorozat »társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka« miatt tették át a központi főigazgatóságra. Már azt is akkor leírták, hogy bonyolult céghálót összefogó ügyletek lebonyolítása »központi szervezettségre« utal, azaz a résztvevők nem spontán jelentkeztek a különböző iskolák pályázataira, hanem valaki megszervezte a pályázatok leosztását.”
Felfüggesztett börtönt kér az ügyészség
Hadházy számolt be arról, hogy tavaly hosszú évek után 3 ember ellen vádat emelt az ügyészség az ügyben, a képviselő szerint ugyanakkor a vádemelés nem biztos, hogy a milliárdos mutyi valódi felelőseit kéri számon.
„43 városban gimnáziumonként 300 millióból újítottak fel egy-egy fizika/kémia tantermet. Városonként több száz milliót loptak el úgy, hogy minden városban megíratták ugyanazokat a tankönyveket (sokszor szó szerint), mindegyiknél kifizettek 25 milliót a tankönyvek szövegszerkesztésére(!) és mindenhol vettek 25 millióért »tanterem foglaltságot ellenőrző szoftvert«. A közbeszerzéseket kimutathatóan manipulált módon egy jól körülhatárolható cégcsoport nyerte és ez csak úgy volt lehetséges, hogy az érintett városok polgármestereit valaki utasította erre. Ehhez képest pár hónapja meglepődve olvastam, hogy most összesen 3 (három!) gyanúsított van, azok is csak egészen kicsi mellékszereplők.”
Megkerestük az ügyészséget, hogy megtudjuk, hol tart most az ügy a tavaly októberi vádemelés után. A Tolna Megyei Főügyészség sajtószóvivőjétől, dr. Kiss Yvette-től az alábbi tájékoztatást kaptuk:
„Az Öveges Programmal – azaz »A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban« címmel kiírt pályázattal – kapcsolatban a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Vizsgálati Osztályán folytatott ügyben a Tolna Megyei Főügyészség 2021. október 18. keltezéssel nyújtott be vádiratot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Gyulai Járásbírósághoz. A járásbíróság a vádiratot 2021. október 21. napján iktatta.
A vádemelés három vádlottal szemben történt, mégpedig kettejükkel különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, egy vádlottal jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt, amelyeket közvetett tettesekként követtek el, emellett mindhárom vádlottal szemben folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is. (szerk.: A közvetett bűnösség annyit jelent, hogy valaki mással, végeztették el a bűncselekményt, ezt az embert átverve, megtévesztve, úgy, hogy ez a másik ember nem volt tudatában a szabályszegésnek.)
A főügyészség valamennyi vádlott vonatkozásában végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabására, emellett a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától eltiltásukra tett indítványt. A vádemeléssel az ügy bírósági szakba került, az előkészítő ülés időpontjának kitűzésére ezidáig még nem került sor.”
Címlapkép: A Bolyai János Gimnázium új természettudományi laboratóriuma Salgótarjánban 2014. február 26-án. Az Öveges-program részeként, mintegy háromszázmillió forintos európai uniós támogatással épült a tíz oktatási intézményt kiszolgáló természettudományos labor. (forrás: Komka Péter/MTI) | 7,8 millió eurót kellett visszafizetnie Magyarországnak az Öveges-program és más projektek szétlopása miatt az EU-nak | Bár a kormány évek óta titkolja a pontos összeget, az Átlátszó most megtudta: Magyarországnak 7,8 millió euró (mai árfolyamon közel 2,8 milliárd forint) uniós t | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/02/02/78-millio-eurot-kellett-visszafizetnie-magyarorszagnak-az-oveges-program-es-mas-projektek-szetlopasa-miatt-az-eu-nak/ | 2022-02-02 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A magyarok nem hallgatnak Varga Mihályra, ha nyaralásról van szó
A korábbi évekhez hasonlóan tovább nőtt a magyarok bel-, és külföldi utazásainak száma és a külföldről hazánkba irányuló forgalom is emelkedett tavaly - ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ágazati elemzéséből.
Az egyik kedvelt célpont, Horvátország Az egyik kedvelt célpont, Horvátország
A KSH turizmus, vendéglátás 2018-ról szóló elemzése szerint a magyarok az előző évihez hasonló számban, de hosszabb időre utaztak belföldön: tavaly 14,4 millió többnapos belföldi utazást tettek, az utazások átlagos időtartama emelkedett, így az eltöltött napok száma 4,1 százalékkal 60,3 millióra nőtt. A lakosság több mint fele részt vett belföldi többnapos utazáson, ez minden korábbi adatot meghalad.
A KSH arra is kitért, hogy a Budapesten és Pest régióban, illetve a Közép- és Nyugat-Dunántúlon élők turizmusban való részvétele meghaladta az 50 százalékot, az ország más területein élők esetében azonban annak ellenére is elmaradt attól, hogy az Észak-Magyarországon és az Alföldön élők is nagyobb arányban indultak útnak, mint a megelőző évben.
A magyar lakosság 2018-ban az előző évit 12 százalékkal túlszárnyalva 23 millió külföldi utazást tett. Az eltöltött idő 8,7 százalékkal 62 millió napra nőtt. A többnapos utazások legkedveltebb célpontjai a szomszédos országok, valamint Németország, Csehország, illetve a mediterrán országok, Olaszország, Görögország voltak.
A KSH ismertetése szerint folyamatosan nő a külföldi beutazások száma, 2018-ban a külföldiek az előző évhez mérten 4,9 százalékkal több, 58 millió utazást tettek Magyarországra. A tartózkodási idő szintén nőtt 4,5 százalékkal, az átlagos tartózkodási idő 2,3 nap körül ingadozik.
Az utazások számának növekedése együtt járt az utazási kiadások bővülésével. A magyar lakosság a belföldi többnapos turisztikai utazásaira 347 milliárd forintot fordított, ami folyó áron 5,7 százalékos emelkedés 2017-hez képest. Tavaly a magyarok 888 milliárd forintot költöttek el külföldön, 8,7 százalékkal többet, mint 2017-ben.
A több napra Magyarországra látogató külföldiek kiadásai 13 százalékkal nőttek, és elérték a 2067 milliárd forintot. A külföldiek magyarországi kiadásainak 55 százaléka (1144 milliárd forint) a szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzési célú utazásokhoz kapcsolódott. Ezen belül a legnagyobb súlya a városnézésnek és a körutazásnak volt, amire 2018-ban 657 milliárd forintot költöttek az utazók, kiadásaik összege számottevően, 26 százalékkal nőtt.
A legnagyobb összeget, 234 milliárd forintot az Ausztriából érkezők adták ki, elsősorban termékekre, másrészt szolgáltatásokra, többek között fogászati és gyógykezelésekre. A németek 223 milliárd, a Romániából, az Egyesült Államokból, illetve a Szlovákiából érkezők 172 milliárd, 163 milliárd, illetve 129 milliárd, az Egyesült Királyságból utazók 109 milliárd forintot költöttek tavaly Magyarországon - olvasható az elemzésben. | A magyarok nem hallgatnak Varga Mihályra, ha nyaralásról van szó | Nem hajlandóak lemondani a külföldi utazásról. | [
"Makró",
"Turizmus"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-magyarok-nem-hallgatnak-varga-mihalyra-ha-nyaralasrol-van-szo.html | null | true | 0 | 0 | null |
Markovits László, a Vasas elnöke szerint nem a sportra szánt pénz mennyiségével van probléma, amióta a társasági adókedvezményekből (TAO) a látványsportágakba áramlik be pénz és döntöttek további tizenhat sportág több milliárdos támogatásáról. "Véleményem szerint az elosztás módjával és arányával van baj, és ezt a problémát sürgősen orvosolni kell, hiszen az egyesületek - kevés kivételtől és a látványsportágak utánpótlás részlegeitől eltekintve - messze alulfinanszírozottak, magyarul krízishelyzetben vannak" - fogalmazott
Az elnök jól tudja, hogy a kormány jelentős lépéseket tett a versenysport feltételeinek javítására, és megjegyezte, ennyi pénzzel a rendszerváltás óta még soha sem gazdálkodhatott a magyar sport. Ugyanakkor jelezte: "Az egyesületek, a kiemelt műhelyek még mindig a legutolsó helyet foglalják el a magyar sport hierarchiájában."
Példaként a Vasas SC-t említette. "Minden idők egyik legeredményesebb magyar sportklubja, cseppet sem mellékesen a 2013-as évben a MOB által vezetett egyesületi világbajnoki eredményességi rangsorban az első, az elmúlt közel kilenc évben mintegy ötmilliárd forintot spórolt meg az államháztartásnak, a nagy hagyományú fővárosi klubok közül mégis messze a legkevesebb sportszakmai és létesítmény fenntartási támogatást kapja" - jegyezte meg.
Szerinte az is akadálya a változtatásnak, hogy "az egyesületi vezetők közös érdekérvényesítő képessége gyakorlatilag nulla". "Mindenki járja a saját útját és úgy próbál boldogulni. Van olyan, akit az önkormányzat karol fel, van olyan, akit egy minisztérium támogat és vannak, akiket a náluk sportoló gyerekek szülei tartanak el" - tette hozzá.
Markovits úgy véli, hogy az egyesületeknél továbbra sincs átlátható, teljesítmény alapú, egycsatornás, a meglévő összes forrás hatékony és egyeztetett felhasználásával működő állami sportfinanszírozás. Megemlítette, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság által biztosított műhelytámogatás a Vasas vívószakosztályánál az olimpia évében, 2012-ben 5,5 millió forint, 2013-ban pedig - Szilágyi Áron olimpiai győzelmét követően - csak eggyel több, 6,5 millió volt az eredményessége után.
"Az ország egyik legsikeresebb szakosztálya ennyi forrásból nem tudná fenntartani a vívócsarnokát, elvégezni sportszakmai feladatait. Az előbb említett összeg a közel 80 milliós éves költségvetés elenyésző része."
A Vasas SC elnöke méltatlannak tartja, hogy a londoni olimpiát követően, ahogy a korábbi játékok után sem részesültek a sikerekben közreműködő műhelyek anyagi és erkölcsi elismerésben. "Azon klubokról és műhelyekről van itt szó, amelyek az olimpiai ciklusban hosszú hónapokig, évekig, a háttér jelentős részét biztosították az érintett versenyzőnek, szakembernek" - fogalmazott Markovits, hozzátéve, hogy a sportágfejlesztési program, valamint a nemzeti edzőprogram - amelyek amúgy egyértelműen pozitív, előremutató tervek mentén születtek meg - a gyakorlatban még eléggé kiforratlan.
Szerinte több sportágban egyelőre egyáltalán nem látni, hogy az ezeken a területeken megjelenő milliárdos összegek mikor, milyen mértékben kerülnek az egyesületekhez, és milyen terhet vesznek majd le a klubok válláról.
A Vasas elnöke úgy véli, a kormány szándéka, hogy a klubokat, műhelyeket a korábbinál jóval nagyobb anyagi támogatással ismerjék el, ezért bízik abban, hogy ez a szemlélet "a gyakorlatban is sürgősen meg fog mutatkozni".
Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár szerdán a hivatalában fogadta a Budapesti Honvéd, az FTC, az MTK, az Újpest és a Vasas vezetőit, és a találkozón szóba kerültek a Markovits által említett problémák is.
Simicskó elismeréssel szólt az öt egyesület sportszakmai tevékenységéről, magas szintű utánpótlás-nevelő munkájáról, és Emlékeztetett rá, hogy ezek a klubok hagyományosan a legeredményesebb hazai sportegyesületek közé tartoznak, az újkori olimpiákon megszerzett 168 aranyérem nagy része ezen egyesületek sportolóinak köszönhető
Az államtitkár elmondta, hogy az öt fővárosi egyesület 2010 óta több alkalommal, különböző jogcímeken részesült állami támogatásban, a klubok emellett a látvány-csapatsportágakat érintő társaságiadó-kedvezményből is komoly forrásokhoz jutottak. A kormány ugyanakkor a sportági szakszövetségeken keresztül is jelentős anyagi támogatást nyújt a 16 kiemelt sportág 2020-ig történő fejlesztési stratégiájának megvalósításához.
Az államtitkár jogos elvárásnak nevezte, hogy a szövetségeknek nyújtott rendkívüli támogatásból a klubok, egyesületek szakosztályai, műhelyei az ott elvégzett szakmai munka arányában részesüljenek. "Rendkívül fontos, hogy a források ott hasznosuljanak, ahol a gyermekek, a fiatal sportolók és a velük foglalkozó edzők napi közös munkája folyik" - jelentette ki Simicskó István. | Krízishelyzetben a magyar sportegyesületek? | A Vasas SC elnöke szerint baj van a sportra szánt állami pénzek elosztásának módjával és arányával, az egyesületek, műhelyek messze alulfinanszírozottak, ezért krízishelyzetben vannak. Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár szerint jogos az elvárás, hogy a támogatásokból a klubok, szakosztályok az ott elvégzett szakmai munka arányában részesüljenek. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/20131009-krizishelyzetben-a-magyar-sportegyesuletek.html | 2013-10-09 19:49:00 | true | null | null | Origo |
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szerint a skót függetlenség és a hasonló kezdeményezések "megtorpedózhatják" az európai alapelveket, és recesszióba dönthetik a kontinenst. A miniszterelnöknek van mitől félnie: az ország északkeleti részén fekvő Katalóniában nagyon erősek a függetlenségpárti hangok, november 9-én véleménynyilvánító népszavazást is tartanak a terület függetlenségéről. A szavazást és annak eredményét a spanyol kormány nem ismeri el.
"Egész Európa meg van győződve róla, hogy ezek a fejlemények hihetetlenül károsak" - mondta a spanyol miniszterelnök. Szerinte a függetlenségpárti hangok pénzügyi gondokat okoznak és problémásak az államadósság és a nyugdíjak fizetése szempontjából is, írja a Yahoo News. | A spanyolok félnek a skót függetlenségtől | A spanyolok félnek a skót függetlenségtől - A katalánok nem. És ön? Szavazzon! | [
"skót népszavazás",
"spanyolország",
"skócia",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2014/09/17/a_spanyolok_felnek_a_skot_fuggetlensegtol | 2014-09-17 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Amit március 26-án Lázár János valószínűsített, 31-én megtörtént. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár aznap közölte: az illetékes miniszterek utasították a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, hogy állítsa le az M4-es építését.
A Miniszterelnökséget vezető Lázár március 26-án azt is mondta, hogy a leállítás után várhatóan új közbeszerzést írnak ki. Ha ez is bekövetkezik, az példátlan lesz a hazai sztrádaépítések világában. Eddig csak arra volt precedens, hogy egy kivitelező csődbe ment, ezért kellett félbehagyott projektre új tendert hirdetni.
Kérdéses jogalap
Érdekes kérdés a jogalap (a Miniszterelnökség egyelőre nem válaszolt ezt firtató kérdéseinkre). Ha bebizonyosodna a kartellezés - amelyet a reagáló cégek hevesen tagadnak -, akkor ezzel nem lenne gond, ehhez azonban erős bizonyítékokra lesz szükség.
E nélkül kérdéses, elég-e a kontraktus felbontásához, hogy az EU a korábbi kormányzati reményekkel szemben nem támogatja a projektet. Forrásaink szerint jó eséllyel fordulhatnak a vállalatok bírósághoz. Az M4-esen a munka leállításáig az A-Híd, a Colas, a Közgép, a Strabag és a Swietelsky dolgozott.
A témáról részletesen olvashat a Figyelő hetilap április 2-i, idei 14. lapszámában olvashat. | Visszavághat a Közgép Lázáréknak, ha akar | Eddig Lázár János forgatókönyve szerint alakultak az események az M4-esen, de ha ez így marad, nem világos, milyen jogalapon rúgják ki az építőket. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/417573-visszavaghat-a-kozgep-lazareknak--ha-akar | 2015-04-03 11:50:00 | true | null | null | Figyelő |
Az első Orbán-kormány idején a párt azzal robbantott ki botrányt, hogy vezetőiről korábban titkos adatokat gyűjtöttek. Aztán kiderült, hogy ezek az adatok nem is voltak titkosak. Így zajlott egy megfigyelési botrány Magyarországon 23 évvel a Pegasus-ügy előtt. | Pegasus-botrány: Van valami, amiért különösen fájhat a magyar kormány feje | Külföldről származhat az az adatbázis, ami a Pegasus-ügyben érintett telefonszámokat, köztük magyar állampolgárokét is tartalmazza. Több jel is erre utal, és ha valóban így van, az jogsértő. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210804_Torott_szarnyak | 2021-08-04 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Videó készült arról, ahogy egy mentőállomás udvarán egy mentős szétver egy több mint húszmillió forint értékű rohamkocsit, írja a Blikk. A rongálást az állomás dolgozói vették videóra, miközben hallható, amint többen buzdítják a kollégájukat.
Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője, Győrfi Pál megerősítette, hogy nem megrendezett felvételről van szó. Mint mondta, több mint egy hónappal ezelőtt egy korábban balesetet szenvedő, összetört állapotában ideiglenesen a mentőállomás udvarán tárolt mentőautóban okozott további kárt egy fiatal mentős, miközben ketten buzdították.
A példátlan cselekedet nemcsak értelmetlen és megbotránkoztató volt, hanem a balesethez kapcsolódó eljárást és a biztosítási ügyintézést is megnehezítette, ezért azonnal munkáltatói vizsgálat indult
- hangsúlyozta. Hozzátette: a fegyelmi eljárás eredményeként a rongálásban részt vevő mentők munkaviszonyát a szolgálat azonnali hatállyal megszüntette, elbocsátották őket, de az általuk okozott kárt így is meg kell téríteniük. | Levideózták, ahogy egy fiatal mentős szétver egy rohamkocsit | A rongálót és az őt biztató kollégáit is kirúgták. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2023/08/21/mentosok-mentoauto-szetver-rohamkocsi-video | 2023. 08. 21. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Financial Times emlékeztet arra, hogy a magyar vevő kikosarazása mögött a spanyol kormány állt, amely nem szerette volna, ha illetéktelen (oroszbarát) kézbe jut a technológia, amely lehetővé teszi, hogy a vasúti kocsik simán közlekedjenek széles nyomtávon is. Spanyolország ugyanis Ukrajnában szán nagy szerepet ezeknek a járműveknek.
Ezzel újabb viszály keletkezett az illiberális magyar kabinettel. A pórul járt kérő először jogi lépéseket helyezett kilátásba, de a jelek szerint azért már nem annyira harcias. Az állam ugyanis a minap nagyjából annyival csökkentette a kisebbik partner, a Corvinus anyagi forrásait, mint amennyit az a maga részéről fizetett volna a Talgóért.
Ugyanakkor a Sidenor idáig nem volt jelent a vasúti járművek gyártásában és nem világos, miként tudná enyhíteni a potenciális partnernél jelentkező kapacitásgondokat. Megrendelés ugyanis van bőven, csak a cég nem tudja azokat hiánytalanul teljesíteni.
(A Financial Times cikke csak előfizetőknek olvasható.) | Az oroszok miatt nem vehették meg Orbánék a spanyol vagongyárat | A madridi Talgo vagongyár a spanyol Sidenor acélvállalat ajánlatát tanulmányozza, miután visszautasította a Ganz-Mávag vezette magyar konzorcium ajánlatát. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/az-oroszok-miatt-nem-vehettek-meg-orbanek-a-spanyol-vagongyarat/438843 | null | true | null | null | Hírklikk |
Harmadával kevesebb, 150 személyi sérüléssel járó baleset történt idén húsvétkor, mint tavaly, halálos négy volt közülük. Huszonhármat ittas vezetők okoztak - tájékoztatta az InfoRádiót az Országos Rendőr-főkapitányság osztályvezetője.
Oberling József közölte: a rendőrök országszerte 18 ezer közlekedőt - autóst, motorost, kerékpárost egyaránt - ellenőriztek az ünnep ideje alatt, közülük 268 fogyasztott alkoholt.
A rendőrök a három nap alatt 126 sofőr jogosítványát vették el a helyszínen: akadtak, akik letagadták, hogy náluk van a dokumentum, ellenük eljárást indítottak - mondta az ORFK osztályvezetője.
Sok volt a gyorshajtás, emellett jó néhány sofőrnek volt érvénytelen a forgalmi engedélye - ezeket is bevonták a rendőrök - magyarázta Oberling József, hozzátéve: összesen 1543 közlekedési szabálysértés miatt tettek feljelentést a rendőrök.
Az egyenruhások egész márciusban ellenőriznek, elsősorban a schengeni határok mentén, áprilisban országszerte közlekedésrendészeti akciókra kell számítani - jelentette ki az ORFK munkatársa.
Kapcsolódó hanganyagok Hanganyag Meghallgatom | Nem használt a figyelmeztetés, húsvétkor sokan ültek ittasan a volán mögé | Százhuszonhat sofőr jogosítványát vonta vissza a rendőrség a húsvéti ünnepek ideje alatt. Az országos közlekedési akcióban 18 ezer járművezetőt ellenőriztek az egyenruhások. A hosszú hétvége alatt 150 személyi sérüléssel járó baleset történt. | [
"belföld"
] | 0 | http://infostart.hu/belfold/2008/03/26/nem_hasznalt_a_figyelmeztetes_husvetkor_sokan_ultek_ittasan_a_volan_moge-189509 | 2008-03-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A politikus emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megbízásából született egy Stratégiai párbeszéd című állásfoglalás, amely összefoglalja a legfontosabb terveket, ezt szeretnék majd jogszabályba önteni, ha feláll az új bizottság. Az Európai Parlamentben elkezdődött a vita a 387 milliárd eurónyi támogatást érintő javaslatcsomagról.
Ebben a dokumentumban világosan szerepel, hogy ki akarják vezetni a területalapú agrártámogatásokat
- mondta a képviselő, kifejtve, a rendszert úgy változtatnák meg, hogy a jövőben a gazdáknak csak kisebb csoportja kapna támogatást, de például az is szerepel az állásfoglalásban, hogy vissza kell fogni a húsfogyasztást, és Dömötör Csaba szerint nem biztos, hogy erről egyeztettek a gazdákkal.
A fideszes képviselő közölte, már most vannak nagy gazdaszervezetek, például Spanyolországban, akik azt mondják, ha kell, megint utcára vonulnak.
Ismertetése szerint Ursula von der Leyen a reformjavaslatokról szóló állásfoglalás elkészítésével egy német történészt bízott meg,
a bedolgozó szervezetek többsége pedig nem a gazdákat képviseli valójában, hanem más területeket.
Dömötör Csaba az interjúban kitért rá, a jelenlegi tagországokban élő gazdáknak óriási versenyképességi hátrányt jelentene Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz, mert annyi terület érkezne az unióba, mint a mostani termőterületek harmada.
"Ezt egyébként a mostani közös agrárpolitika költségvetési oldalról valóban nem bírná el, de én úgy vagyok vele, hogy először az európai gazdák érdekeit kellene nézni, utána kellene nézni a bővítés szempontjait. Most ez a sorrend teljesen megfordult" - fogalmazott a képviselő.
Mint mondta, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke közösségi oldalán úgy érvelt, az organikus gazdaságokat kellene támogatni az extenzív termelés helyett.
Dömötör Csaba hozzátette:
Ez pontosan ugyanaz az érvelés, mint amivel a területalapú támogatásokat ki akarják vezetni, a Tisza Párt tehát Ursula von der Leyen oldalára állt, szemben a magyar gazdák érdekével.
A politikus úgy fogalmazott:
A Tisza Párt egyébként az Európai Parlamentben pár hét alatt is bizonyította, hogy a brüsszeli elit politikai ölelésének ára van. Interjúban is bevallották például, hogy a néppárti állásponthoz igazodni egyfajta kötelesség számukra. Így hát támogatniuk kell az újabb háborús csomagot, a bevándorláspolitikát, az energiatámogatások eltörlését - erről is beszéltek -, és ezek szerint az agrártámogatások leépítését is.
Dömötör Csaba hozzáfűzte: valójában nincs ebben semmi új, mert Magyar Péter a Momentum legrosszabb hagyományait folytatja, csak annyi a különbség, hogy a momentumosok nem fotóztatták magukat ennyiszer ennyi szögből, minden más ugyanaz.
A politikus hangsúlyozta: nagyon kemény viták jönnek, a tét több ezer milliárd forint, nagyon nem mindegy, mi lesz ennek a vitának a végkimenetele, "mi ott leszünk a tárgyalóasztaloknál". | Szemben a gazdákkal: Ursula von der Leyen oldalára állt a Tisza Párt | Óriási érvágás lenne a magyar mezőgazdaságnak a területalapú agrártámogatások kivezetése, hiszen évente körülbelül 550 milliárd forint ilyen támogatás érkezik 160 ezer gazdának az Európai Uniótól – erről Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője beszélt vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/agrartamogatas-europai-unio-ursula-von-der-leyen-magyar-peter-tisza-part | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Huszonhat kiemelkedő elismertségű kutató, közöttük az MTA Lendület programjának három kiválósága a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Az új tagok megválasztásáról a közgyűlés első napján szavaztak. Az akadémia alapszabálya szerint az választható taggá, aki az MTA doktora címmel, vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli.
Az akadémikusválasztás előtti eljárásban az MTA 141 doktorára érkezett ajánlás. A jelölési szakaszban negyvenen kapták meg a tudományos osztályokon a minimálisan szükséges ötvenszázalékos többséget. Az Akadémikusok Gyűlése 26 főt választott levelező taggá.
Az MTA új tagjai között négy nő található: Madas Edit irodalomtörténész, Kovács Melinda agrárkutató, E. Kövér Katalin kémikus, valamint Pálné Kovács Ilona, a regionális tudomány nemzetközi hírű szakértője. A levelező tagok közül a legfiatalabb a 41 éves csillagász, Kiss L. László, aki egyúttal az Akadémia 2009-ben elindított Lendület programjának egyik első nyertese. Rajta kívül ketten, Buday László és Domokos Péter lettek levelező tagok a kiválósági program kutatócsoport-vezetői közül. Több új akadémikus még csupán a negyvenes éveiben jár. A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma.
Az akadémiai alapszabály szerint rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el. A magát magyarnak valló, de életvitelszerűen külföldön élő, tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon művelő, a magyar tudományos élettel szoros kapcsolatot tartó kutatók közül kerültek ki az Akadémikusok Gyűlésének döntése alapján a külső tagok, míg tiszteleti taggá azok a külföldi, illetve külföldön élő nem magyar állampolgárságú tudósok választhatók, akik szaktudományukat nemzetközileg kiemelkedő színvonalon művelik, és akik a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthatnak számot.
A Magyar Tudományos Akadémiának a 2013. évi tagválasztást követően 303 rendes, 61 levelező, 193 külső, illetve 235 tiszteleti tagja van. | Új tagokat választott a Magyar Tudományos Akadémia | Új tagokat választott a Magyar Tudományos Akadémia - A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma. | [
"mta",
"tagság",
"választás",
"tudomány"
] | 0 | http://index.hu/tudomany/2013/05/07/uj_tagokat_valasztott_a_magyar_tudomanyos_akademia | 2013-05-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Engedély nélkül bontották le az UTE egykori, Margitszigeten lévő teniszstadionját, ezért az V. kerületi kormányhivatal bírságot szabott ki az építtető Nemzeti Sportközpontokkal szemben. A bontást a kormányhivatal tudomásul vette, hiszen az eredeti állapotot nem lehet visszaállítani — tudta meg a 24.hu.
Szerettünk volna tisztábban látni az ügyben, ezért a vonatkozó dokumentumokért közérdekű adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Sportközpontokhoz. Kérésünket arra hivatkozva utasították el, hogy a kért papírok döntés-előkészítést szolgálnak. A kínos ügyben a tulajdonosi jogokat gyakorló fővárosi önkormányzatot is megkerestük, a kommunikációs osztály hetekig lebegtette a válaszadást, majd egyetlen sort sem küldött. Pedig a fővárosi önkormányzat korábban vizsgálatot ígért a fakivágások ügyében.
Vonakodásuk bizonyos szempontból logikus:
a NER-közeli cégre bízott méregdrága, engedély nélküli bontás értelmetlen volt, a letarolt terület azóta is üresen áll.
A stadiont lóhalálában bontották le tavaly májusban, hogy a helyére egy új, jóval nagyobb, 26 méter magas teniszstadiont építsenek. A nyakló nélküli favágásról a hvg.hu készített képeket, a portál ekkor meg is kereste a fővárosi önkormányzatot, hogy magyarázatot kérjen a fairtásra. Tarlós István hivatala azt állította: a régi épületek elbontásához adtak hozzájárulást, a favágáshoz és az új épület előkészítési munkálataihoz nem, ezért eljárást indítanak az ügyben. Az azonban csak most derült ki, hogy a bontási engedélyhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás ugyan valóban a Nemzeti Sportközpontok zsebében lehetett, de a bontási engedély kiadását már nem várták meg és ráengedték a területre a WHB Kft.-t. A cég 198 millió forintért végezte el a munkálatokat.
Márpedig a bontást engedélyeztetni kellett volna, ugyanis azt a törvényt, amit tavaly februárban egyetlen nap alatt toltak át az Országgyűlésen, és amely felmentést adott volna Nemzeti Sportközpontoknak a bontási engedélyeztetés alól, Áder János visszaküldte megfontolásra, és a javaslatból azóta sem lett törvény. Az indítvány az idő szűkösségére hivatkozva komoly engedményeket adott volna, ha törvényként kihirdetik:
Lehetővé tette volna a rendkívüli sürgősségre alapított, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását a tervezésre és kivitelezésre vonatkozó közbeszerzésekben.
A bontást, a földmunkát, a mélyalapozást és az alaplemez-készítést építési engedély nélkül, illetve a bontás tudomásulvétele nélkül elvégezhették volna.
Az új épület és az ideiglenes lelátók tekintetében nem kellet volna figyelembe venni a fővárosi önkormányzati rendeleteknek a parkolás rendjére, az építtetők személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségére, a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó, valamint az árvízvédelemmel összefüggő előírásait.
Az egyébként hosszú ideje használaton kívüli, romos stadion így nézett ki az illegális bontás előtt:
Így néz ki most. Kollégánk képein óriási tájsebként terül el a Margitszigeten az egykor szinte teljesen zöld terület:
Tavaly alapos cikkben mutattuk be, hogy bár komoly a kormányzati szándék nagy nemzetközi tenisztornák megrendezésére, Magyarországnak nincs egyetlen olyan tenisz(center)pályája sem, amelyik megfelelne a Davis-kupa világcsoportjára és az ATP250-es teniszversenyekre vonatkozó előírásoknak. A Magyar Tenisz Szövetség ezért a legpazarlóbb megoldást választotta: százmilliókért építtetett mindössze napokig álló, ideiglenes teniszstadionokat.
Az Állami Számvevőszék tavaly fejezte be a Nemzeti Sportközpontok 2012 és 2016 közötti pénzügyi és vagyongazdálkodási szabályszerűségének, továbbá a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont beruházás-előkészítésének ellenőrzését. Megállapították, hogy a Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételei, illetve hogy
a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítása az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményes megvalósítás szempontjából magas kockázatokat hordoz. Az ÁSZ szerint a beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő.
ATP250-es torna az idén áprilisban is lesz Budapesten, a helyszín ezúttal az elmúlt években megszokott Kopaszi-gát helyett a XI. kerületben, a Kánai út 2. szám alatt található Sport11 Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpont lesz. A szükséges fejlesztésekhez 370 millió forint támogatást biztosít az állam, de ezt nem a Magyar Tenisz Szövetség vezetése költheti el, az építtető a Nemzeti Sportközpontok lesz. | Áder senkit nem érdekelt, engedély nélkül bontották le a margitszigeti teniszstadiont | Megbírságolták a Nemzeti Sportközpontokat, a letarolt terület azóta is üresen áll. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/12/margitsziget-teniszstadion-bontas/ | 2019-04-12 08:01:00 | true | null | null | 24.hu |
"Most ki kell mondanunk világosan és egyértelműen, hogy Brüsszelnek azokkal az egyetemekkel van baja, amelyek nagyon rövid, nagyon rapid módon komoly versenytársaivá kezdtek válni a nyugati egyetemeknek" - így fogalmazott a fideszes Pósán László a Parlamentben.
Szerinte ugyanis "addig, amíg a magyar felsőoktatás nem jelentett konkurenciát, addig láthatóan minden rendben volt. Most, hogy konkurenciaként jelenik meg a nemzetközi térben a magyar felsőoktatás, ezzel igenis baja van". Szerinte "a magyar egyetemi világnak a kétharmada, a hallgatók kétharmada olyan egyetemeken tanul, amelyek a világ élvonalához, az ötszázalékos elitklubhoz tartoznak. Európában, mondjuk ki világosan és egyértelműen, nincs még olyan ország, ahol a felsőoktatásban tanuló diákoknak ilyen nagy arányú része a legjobb egyetemeken tudna tanulni."
Pósán azt is mondta: "Ilyen gyors, a nemzetközi rangsorokban érzékelhető látványos előrelépésre a távol-keleti egyetemeket kivéve Európában senki nem volt képes, egyedül Magyarország. Erre szerintem büszkének kell lenni, ezt az utat folytatnunk kell, és nem szabad hagyni, hogy erről bennünket letérítsenek csak azért, mert úgy ítélik meg, hogy a nyugati egyetemek versenyképessége hozzánk képes sokkal gyengébb."
A Qubit.hu februárban szemlézte a Times Higher Education (THE) összeállítását, amelyről cikkükben azt írták: magyar egyetemnek nyoma sincs, az arabok viszont egyre feljebb törnek a világ legrangosabb egyetemeinek listáján, amelyen az első tízben amerikai, brit, kínai és japán felsőoktatási intézmények vannak. A Quacquarelli Symonds (QS) rangsorában sokat javítva, legerősebb magyarként a világ 564. legjobb egyeteme lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (amely nem modellváltó), a Szegedi Tudományegyetem az 570., míg a Debreceni Egyetem az 574. | Fideszes képviselő: Túl erősek lettek lettek egyes magyar egyetemek, ez a baja Brüsszelnek | Pósán László fideszes országgyűlési képviselő szerint Brüsszelnek azokkal az egyetemekkel van baja, amelyek nagyon rövid, nagyon rapid módon komoly versenytársaivá kezdtek válni a nyugati egyetemeknek. Az Erasmusból azért is zártak ki bizonyos felsőoktatási intézményeket, mert az úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok tele vannak a kormánypárthoz kötődő emberekkel. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/fideszes-kepviselo-tul-erosek-lettek-lettek-egyes-magyar-egyetemek-ez-a-baja-brusszelnek-147685 | null | true | null | null | Klubrádió online |
A DBR Metró Igazgatóság vezetőjét sokat támadták mind civil, mind szakmai körökben. Az 1997-ban létrehozott szervezet élére 2001-ben került, és többen szinte azonnal támadni kezdték állítólagos gyanús szerződések és szakmaiatlan döntései miatt. A DBR-t a Fővárosi Közgyűlés hozta létre, formailag azonban a BKV alapította, így mindkét szervezetnek nagy befolyása volt a cég működésére.
A hosszú BKV-s múlttal rendelkező szakember sokáig állta a sarat, de a metróépítés beindulása után megingott a főváros vezetőinek bizalma is. Nagyjából Aba Botond távozásával egyidőben gyakorlatilag lefokozták, amikor a főváros kinevezte Becker Lászlót a metróépítés koordinátorának, a projekt igazgatója pedig Balogh Árpád lett.
Gulyás László 2006-ban még Demszkyvel egyeztetett a Szent Gellért téri állomásról (Fotó: MTI) | Távozik a metróépítés felelőse | Közös megegyezéssel elhagyja a BKV-t a négyes metró építéséért felelős Gulyás László. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/01/08/tavozik_metroepites_felelose/ | 2008-01-08 15:03:00 | true | null | null | 24.hu |
Három homokbányát vásárolt Fóton egy herceghalmi hulladékhasznosító cég. A Fót külterületén található 06/1, 06/2, 06/3-as helyrajzi számú gigantikus gödör tulajdonváltozását ezekben a napokban intézi a dunakeszi földhivatal. Hétfőn adták be a kérelmet a február óta húzódó bejegyzési ügyben. A kibányászott medencék eladója az Utilis Kft., a vevő a herceghalmi Soldus Recycling Hulladékhasznosító Kft. (SRH), amely februárban még az Etyek–Budai Bortársaság/Borpincék Ingatlanüzemeltető Kft. névre hallgatott. Az adásvétel célja az évek óta elhagyott, leginkább kvadozók által látogatott, körülbelül 1–1,5 millió köbméter űrtartalmú bányagödör hasznosítása volt. Az utóbbi hónapokban munkagépek dolgoznak a területen, a Garancsi István Market Zrt.-jéhez tartozó OK Bau Kft. jelzéseit viselő teherautók intenzíven jönnek-mennek, töltik a gödör peremét.
Valamit hoz a szél
Fóton élénken foglalkoztatja a lakosokat a választások óta odaszállított több tízezer köbméternyi föld. Annál is inkább, mivel információt nem kapnak a fideszes városvezetéstől, miközben a múlt héten már zúzott aszfaltot és betoncsöveket is ürítettek a területre. A fóti polgárőrség egy tagja, Szabó Mihály a helyi rendőrőrsön kért intézkedést a környezetszennyezőnek tűnő tevékenység miatt. Az Utilis Kft. számára július 2-án kiadott környezethatósági engedély még nem hatályos, mivel a fokozódó lakossági nyomás hatására az önkormányzat megtámadta az engedély meghosszabbítására kiadott végzését. Jogerős környezethatósági engedély nélkül tevékenységet nem folytathatna ott a tulajdonos, mondta lapunknak Vargha Nóra független helyi képviselő, akinek a javaslatára a környezetvédelemmel foglalkozó szakbizottság meg fogja hallgatni szándékairól a Soldus képviselőjét, továbbá Fóton környezetvédelmi kerekasztalt alakítanak. „Aki megint a legkevesebbet tudja a homokbányában és körülötte történtekről, az a fóti lakos. Mi csak azt látjuk, halljuk, érezzük, hogy naponta teherautók tucatjai hordanak valamit valahonnan egy olyan területre, ahol jelen pillanatban egyetlen cégnek sincsen jogerős környezethasználati engedélye, és ahol még egy napfénytetőt sem lehetne felhúzni, nemhogy sok tízezer köbméter anyagot lerakni, mivel a képviselő-testület 2017-ben változtatási tilalmat rendelt el a területre. Tudni akarjuk, mi zajlik szinte a szomszédunkban” – mondta Vargha Nóra, aki évek óta foglalkozik a Fót területén felhalmozott hulladékkal, a homokbánya helyzetére is ő és társai hívták fel a lakosság figyelmét, és folyamatosan nyomon követik a történéseket.
Bartos Sándor (Fidesz) polgármester ebben az ügyben sem közlékeny képviselőtársaival. Májusban találkozott a cég képviselőjével, akivel közölte, a lakossággal nehezen kommunikálható a megvalósítás. Ez a megállapítás a Soldust és az Utilist képviselő Novák Ákostól származik, aki nemcsak Bartossal, de a fóti főépítésszel is tárgyalt, s ennek összefoglalóját napokkal később levélben erősítette meg. Bár konkrétan nem írta le, mit tartalmaz a „megvalósítás”, behatárolható, milyen jövőt preferál a gödörnek a Soldus. A megtámadott környezethasználati engedély szerint kazánhamu és salak, illetve nem szerves anyagot tartalmazó hulladéklerakó létesíthető a néhai bányában. Kazánhamu pedig van bőven, és a 10 kilométerre működő fővárosi hulladékégetőből érkezhetne, ahonnan 2017-ig Dunakeszire szállította a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF). Ott egy apokaliptikus domb keletkezett a fővárosiak hulladékából, ez a lerakó azonban többet nem fogadhat, bezárták. A XV. kerületből így a salakot a 40 kilométerre fekvő pusztazámori lerakóba fuvarozza azóta a főváros köztisztasági cége.
Fóton eddig sem örültek annak, hogy Dunakesziről feléjük fújta a szél a salakport a dombokról, most a légszennyezés veszélye, amit a salak szállítása és lerakása is megtámogat, még közelebb kerülne otthonaikhoz. Az első házsor néhány száz méteren belül található.
A főváros nem szeretné
A salak Fóton való lerakásának az esélye ugyanakkor jelenleg minimálisnak tűnik. Az FKF a Narancs megkeresésére azt közölte, nincs ilyen szándékuk, nem írtak alá megállapodást az Utilisszal, jóllehet megkeresték őket. Még tárgyalásra sem került sor, „minden körülmény egyeztetését követően”. Az FKF nem számol a fóti gödörrel – Pusztazámorral számol, ami 2035 előtt nem fog megtelni, illetve keresik párhuzamosan a más helyeken való hasznosítási lehetőséget – tudatták lapunkkal.
A Fóton zöld ügyekben illetékes Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a Narancs kérdésére nem nevezte meg, mely helyekre fogják szállítani az égetőműben keletkező, évi 60-70 ezer tonna salakot. Azt megtudtuk, tavaly a hamu 70 százaléka Pusztazámorra került, a maradékot részben Dunakeszire, illetve más rekultiválás alatt álló hulladékbányákba helyezték rétegelésként.
Az FKF idegenkedését városházi forrásaink azzal is magyarázták, hogy a szemétkérdésbe Tarlós István nem enged beleszólást. Az FKF az ő személyes ügye, abba az se fér bele, hogy Fideszhez közel álló üzletemberek gazdagodjanak belőle. Tarlós tavaly áprilisban fakadt ki az FKF védelmében, amelyet padlóra küldött a rezsicsökkentés és az új hulladéklerakási járulék; a főpolgármester egyértelművé tette, nem támogatja, hogy az állam a fővárosi cég nyereségéből fizettesse meg a vidéki hulladékszállítás veszteségeit. Amíg Tarlós a létező Fővárosi Önkormányzat élén van, nem várható, hogy ne Pusztazámorra, a cég saját telepére kerüljön a salak, ahol a lerakásért nem kell fizetni a bányatulajdonosnak.
Nem akarnak bukni
A fóti bányagazda Soldus Recycling Kft.-t (mint említettük, még más néven) Kenyeres Sándor alapította Takács Ernő ingatlanmenedzserrel 2005-ben az etyek–budai bortársasági ingatlanok hasznosítására. Kenyeres 2015/2016-os kilépése után három tulajdonosa lett. A Soldus Development Kft., amely Takács cége. Takács tíz éven át a herceghalmi Talentis Group vezérigazgatója volt, míg 2016-ban Kenyeres magyar Szílicium-völgyet megálmodó projektcégét Mészáros Lőrinc fel nem vásárolta. Ekkor Takács a Wing Zrt.-hez igazolt portfóliókezelőnek. Takács mellett a Soldus Developmentben tulajdonos még Novák Ákos, valamint Török Gábor. Az ismert politológus 2015-ben került a Soldusba, de ott van Takács másik herceghalmi cégében, a Herceghalmi-gazdász Mezőgazdasági Kft.-ben is 2016. február óta. A Soldus Recyclingben Takácsnak az Immostart Ingatlanhasznosító Kft.-je révén is van érdekeltsége. A harmadik tulajdonos a Clean Way Kft., amely az FKF igazgatóságában is megfordult Petrovszki Krisztián (a Soldus Recycling ügyvezetője) építőipari hulladék anyagok hasznosítására alapított cége.
Ahogy fentebb írtuk, építőipari hulladék anyag már érkezett a bányaterületre. Ha a salak elkerüli Fótot, lesz mivel feltölteni a hulladékmedencét. Információink szerint jó esély van arra, hogy a Városligetből ide deponálják a Liget-projekt további bontásával, építésével keletkező anyagot, törmeléket. A kivitelező Market Zrt.-nek kézenfekvő befogadóhely lehet. A Soldus sem járna rosszul, feltöltéssel logisztikai bázist alakítana ki a jelenleg akácos, dimbes-dombos külterületen, ahová egyébként rövidesen elér a kibővített 2/A-t a 2-es úttal összekapcsoló, körforgalommal ellátott út. Novák e tervüket közölte is a város vezetésével. Krajl Károly főépítésznek írt levelében úgy fogalmazott, hajlandóak lennének tiszta földdel tölteni a gödröt, és logisztikai ingatlanokat kialakítani, de csak akkor tudja képviselni e kevesebb haszonnal járó forgatókönyvet, ha egyértelműen nyilatkoznak.
A Soldus Recycling 2017-es beszámolójából egyébként nem következtethető ki, miből tellett a 3 millió forintos törzstőkéjű cégnek a több száz milliós vagy akár milliárdos tételt jelentő fóti bányavásárlásra. 2013 óta a cégnek nincs árbevétele, a tavalyi éve 97 ezer forintos mínuszt hozott, tárgyi eszközökkel nem rendelkezik.
Természetesen kerestük az SRH Kft.-t, Takács Ernőt és külön Török Gábort, többször is, eddig sikertelenül. Amint sikerül beszélni bármelyikükkel, frissítjük anyagunkat.
Frissítés: Török Gábor levélben reagált érdeklődésünkre. Mint írja, „többszörösen törpe minoritásként” („10 százalékos tulajdonrésze van a Soldus Recycling Kft.-ben annak a cégnek, amelynek masszívan kisebbségi tulajdonosa vagyok”) sajnos nem tud érdemi tájékoztatást adni a fóti tranzakcióról, forduljunk az SRH ügyvezetőjéhez. | Bányagödröket vett a cég, amelynek közvetve tulajdonosa Török Gábor is | Garancsi István NER-oligarcha teherautói az ismert politológus bányájába tartanak. Frissítve Török Gábor válaszával. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/banyagodroket-vett-a-ceg-amelynek-kozvetve-tulajdonosa-torok-gabor-is-112647 | 2018-07-27 09:11:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Csakhogy a magyar politikus abban bízik, hogy Donald Trump győz, és akkor az egész ügy lekerül a napirendről. Ezért nem hajlandó egyelőre megszavazni, hogy ne hat hónaponként, hanem csupán három év múlva vegyék elő újra, mi legyen a zárolt orosz követelésekkel. Ebbe viszont Washington nem kíván belemenni, hiszen ha az EU netán időközben feloldja a tilalmat, akkor Washingtonra hárul az anyagi következmények zöme. Azon kívül nem szeretné évente kétszer kitenni magát a magyar fél zsarolási potenciáljának.
Első pillantásra talán furának tűnik, hogy egyetlen kormány megtorpedózhat olyasvalamit, amit eredetileg a G7-ek határoztak el, de mégis így van. A megállapodásnak ugyanis részese az unió, így érvényes Orbán vétójoga. Ezért a miniszterelnök - ahogy a Süddeutsche Zeitung írja - most húzza az időt és csak november 5-e után hajlandó érdemben nyilatkozni a kérdésről.
Brüsszel egyik áthidaló javaslata, hogy olyan konstrukciót hagyjanak jóvá, amelyhez elegendő a kétharmad. A másik, hogy Amerika kiszáll a hitelezők közül és akkor maradna az EU, Kanada, Japán, Nagy-Britannia és esetleg Norvégia. Ám nem tudni, hogy ez esetben is összejönne-e az 50 milliárd. | Orbán húzza az időt és tovább zsarol | Orbán Viktor továbbra is megköti magát, így változatlanul veszélyben van az Ukrajnának előirányzott, több milliárd eurós hitel. Mint emlékezetes, Európa és az Egyesült Államok úgy döntött, hogy 50 milliárdos kölcsönt ad Kijevnek, a törlesztés fedezetét a nyugaton befagyasztott orosz állami javak kamata adná. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/orban-huzza-az-idot-es-tovabb-zsarol/437471 | null | true | null | null | Hírklikk |
Alaposan elpáholta a Vasast a Primorje Rijeka a vízilabda Euroliga negyeddöntőjében. A horvát gárda a B jelű kvartettben 7 góllal nyert a szerda esti összecsapáson.
Magyar gólokkal startolt a találkozó, csak éppen a Vasas kapta mindkettőt: a horvát együttesből előbb Varga Dénes, majd Varga Dániel alakította 2-0-ra az állást. 3-0-nál Miho Boskovic volt eredményes emberelőnyből, majd 4-1-nél ugyancsak fórból Kovács Róbert szépített 4-2-re.
A második negyedben ismét előnyből zárkózott tovább a Vasas amerikai centere, Jeff Powers révén (4-3), de a Primorje lépett el 7-4-re. Hazai találattal indult a harmadik nyolc perc (9-5), majd még tovább romlott a helyzet, mert büntetőből is a Primorje szerzett gólt (11-5).
A záró játékrészben folytatódott a magyar bajnok vesszőfutása, a vége 13-6-os KO-vereség lett.
A Vasas a második csoportkörben március 9-én fogadja a Komjádi uszodában a Mladost Zagreb együttesét. A horvát gárda szerdán hazai medencében maradt alul 9-5-re az Euroliga-címvédő olasz Pro Reccóval, Benedek Tibor, Kásás Tamás és Madaras Norbert csapatával szemben.
Eredmény, Euroliga, B csoport, 1. játéknap:
Primorje Rijeka (horvát) TEVA-Vasas-UNIQA 13-6 (4-2, 4-3, 3-0, 2-1)
A magyar csapat góldobói: Powers 2, Boskovic, Kovács, Vörös, Vámos 1-1 | Súlyos vereséggel kezdett a TEVA-Vasas | Alaposan elpáholta a Vasast a Primorje Rijeka a vízilabda Euroliga negyeddöntőjében. | [
"vízilabda",
"vízilabda euroliga",
"teva-vasas",
"földi lászló",
"primorje rije"
] | 0 | https://24.hu/sport/2011/02/16/sulyos-vereseggel-kezdett-a-teva-vasas | 2011-02-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Nébih a Szupermenta program legújabb tesztjében 35 energiaitalt vizsgált: 15 kizárólag cukorral, 12 édesítőszerrel készült, míg 8 termék cukrot és édesítőszert is tartalmazott. A tesztben 250 és 500 milliliteres kiszerelésű italok szerepeltek, amelyek közül 20 magyar és 15 külföldi előállítású volt - közölte a Nébih csütörtökön az MTI-vel.
A hivatal laboratóriumaiban végzett élelmiszer-biztonsági és -minőségi vizsgálatok részeként többek között a termékek koffein-, taurin-, cukor-, édesítőszer-, valamint vitamintartalmát ellenőrizték. Az energiaitalokban mért koffein mennyisége 13,8 és 35 milligramm/100 milliliter között mozgott.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tudományos véleménye szerint egészséges felnőtteknél az egyszeri 200 milligramm, valamint a napi 400 milligramm koffeinfogyasztás nem jelent egészségügyi kockázatot. A tesztelt energiaitaloknál egy doboz ital elfogyasztásával nem éri el az egyszeri 200 milligramm koffein mennyiséget.
A hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas a koffeintartalma miatt az energiaitalok fogyasztása gyermekek, valamint terhes vagy szoptató nők számára nem javasolt.
Közölték, egy energiaital bérgyártást végző élelmiszer-vállalkozás elmulasztotta bejelenteni e tevékenységét az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnál. A mulasztás miatt a hatóság eljárást indított.
28 energiaital nem felelt meg az előírásoknak
A közlemény szerint a tesztelt energiaitalok közül 28 nem felelt meg maradéktalanul a jelölési előírásoknak. Szabálytalanságok többek között a megnevezés, a koffeintartalom jelölése, az összetevők, a termék és az elsődleges összetevők származásának feltüntetése, valamint a tápértékjelölés kapcsán adódtak. Továbbá előfordult olyan probléma is, hogy származási helyként Ausztriát jelölték meg a csomagoláson, azonban a beküldött gyártmánylap alapján Magyarországon állítják elő a terméket.
A feltárt hibák miatt az érintett élelmiszer-vállalkozókkal szemben hatósági eljárás indult, a hatósági felügyelők pedig élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki, amelyek együttes értéke 2 millió 662 ezer forint volt. | Több itthon kapható energiaitalnál is problémákat talált a Nébih | Energiaitalokat vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), és ugyan biztonsági probléma nem merült fel, egy esetben élelmiszer-minőségi hibát, 28 terméknél pedig jelölési problémát találtak. Ezért több mint 2,6 millió forint élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki. A tesztben 250 és 500 milliliteres kiszerelésű italok szerepeltek, amelyek közül 20 magyar és 15 külföldi előállítású volt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/vasarlas/energiaital-nebih-vizsgalat-birsag/h7774rn | null | true | null | null | Blikk |
Békés megye;földügyek;Ángyán József;
2019-03-02 06:30:00
Trükkös módon jutott földekhez Mészáros Lőrinc Békésben
Mivel földvásárlási kvótája rég kimerült, nem licitálhatott a kiszemelt állami földekre a nemzet gázszerelője, ám szerencséjére nem akadt más vevőjelölt és véletlenül épp ő vásárolhatta meg azt a céget, amely az érintett területeket kedvezményesen bérli 2051-ig az államtól – többek között ez is kiderül Ángyán József kilencedik, ezúttal Békés megyét feltérképező, lapunk birtokába jutott földjelentéséből.
Mint emlékezetes, az agrárprofesszor egykor a Fidesz parlamenti államtitkára volt, ám kegyvesztett lett, mert felemelte hangját, hogy a földeket a valódi gazdáknak és ne a „csókos haveroknak” adják. Az agrárprofesszor – miként korábban Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Pestben, Csongrádban és Hajdú-Biharban – most Békésben is megállapította: az elkelt földterület több mint kétharmadát nem a kormánypropagandában szereplő kis vagy közepes családi gazdaságok, hanem 29 nagy érdekeltség szerezte meg, és a területek zöme különösebb verseny nélkül, kikiáltási áron kelt el. Valódi árverseny – vagyis ahol a nyertes árajánlat több mint ötven százalékkal meghaladta a licitárat – a területek mindössze 5 százalékánál volt.
Jelentésében Ángyán József kirívó esetként említette meg, hogy az első Orbán-kormány idején privatizált „baráti” muronyi székhelyű Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. által bérelt 2600 hektáros állami területre – egy mindössze 9 hektáros „alibi” birtoktest kivételével – egyetlen árajánlat sem érkezett. Ángyán szerint az akció hátterében Mészáros Lőrinc állt, aki – mivel a 300-300 hektáros földvásárlási kvótája már az egész családjának elfogyott a korábbi földárveréseken, megbízható helyi strómanjai pedig nem voltak – itt hivatalosan nem tudott ringbe szállni a földekért, ám helyben mindenki tudta, hogy kinézte magának ezt a terület, így senki nem mert licitálni. Az ország gázszerelője így később magát a céget vette meg amivel együtt öv lett a 2051-ig szóló kedvezményes állami földbérlet is: 2017 elején Búzakalász 66 Felcsút Kft.-jével először a Hidasháti Zrt.-t tulajdonló Murátó Zrt.-t, majd 2018 végén magát a 3000 hektáron gazdálkodó Hidasháti Zrt.-t is megvásárolta, s ezzel a tranzakcióval mintegy 13 ezer hektárra növelte agrárérdekeltségei összterületét.
A „nem baráti oldalon” lévő, 2004-ben, a Medgyessy-kormány alatt privatizált, másik volt állami gazdasággal, a Mezőhegyesivel azonban nem bántak kesztyűs kézzel. Az árverezés időpontjában, 2015 decemberében magánkézben lévő részvénytársaság bérelt állami területeiből 2100 hektár került fel az árverési listára, s ebből a legnagyobb területre – Ángyán szerint vélhetően a kormányzati szándékkal ellentétesen – a baloldali kötődésű cégvezetők és hozzátartozóik tettek nyertes árajánlatot. Az árveréseken általuk elnyert tizennyolc birtoktest összterülete meghaladta az 1465 hektárt, összárajánlatuk pedig a 4,2 milliárd forintot.
Az eredmény után néhány héttel a kormány 2016 januárjában – látszólag a földprivatizációval kapcsolatos helyi és országos tiltakozásoknak engedve, „a több évszázados nemzeti érték, a ménesbirtok megmentését és a helyi foglalkoztatási gondok megoldását” hangoztatva - gyors döntést hozott a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. kivásárlásáról, a cég élére kormánybiztossá nevezte ki Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselőt. Rá egy hónapra a Mezőhegyes környéki állami földeken megalapította a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot: az érintett állami területeken új árverési fordulókat már nem tartottak, a földbérleti szerződéseket felbontották, a 2015. decemberi árverések „nem baráti” nyerteseivel pedig nem kötötték meg a földeladási szerződést.
A földárveréseket vizsgálva kiderült, hogy Békésben is a Fideszhez közeli rokoni, baráti, nagygazdai és nagyvállalkozói érdekkörök jutottak jelentős állami földterületekhez – állapítja meg Ángyán, felsorolva a nyertesek között a megye erős embere, a „dinnyekirály”, költségvetési csalással megvádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő rokoni, baráti, üzleti érdekkörének tagjait, kormánypárti önkormányzati képviselő-jelölt nagygazdát, Kondoros fideszes alpolgármesterét, és a MAGOSZ több térségbeli tisztségviselőjét is. Az úgynevezett „földműves” nyertesek között pedig talált árufuvarozó nagyvállalkozót, dohányáru kereskedőt, sütőiparost kereskedőt, vagyonkezelőt, vendéglátóst, pályázati tanácsadót, sőt kézműves díszüveg-készítőt is. | Trükkös módon jutott földekhez Mészáros Lőrinc Békésben | Mivel földvásárlási kvótája rég kimerült, nem licitálhatott a kiszemelt állami földekre a nemzet gázszerelője, ám szerencséjére nem akadt más vevőjelölt és véletlenül épp ő vásárolhatta meg azt a céget, amely az érintett területeket kedvezményesen bérli 2051-ig az államtól – többek között ez is kiderül Ángyán József kilencedik, ezúttal Békés megyét feltérképező, lapunk birtokába jutott földjelentéséből.
Mint emlékezetes, az agrárprofesszor egykor a Fidesz parlamenti államtitkára volt, ám kegyvesztett lett, mert felemelte hangját, hogy a földeket a valódi gazdáknak és ne a „csókos haveroknak” adják. Az agrárprofesszor – miként korábban Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Pestben, Csongrádban és Hajdú-Biharban – most Békésben is megállapította: az elkelt földterület több mint kétharmadát nem a kormánypropagandában szereplő kis vagy közepes családi gazdaságok, hanem 29 nagy érdekeltség szerezte meg, és a területek zöme különösebb verseny nélkül, kikiáltási áron kelt el. Valódi árverseny – vagyis ahol a nyertes árajánlat több mint ötven százalékkal meghaladta a licitárat – a területek mindössze 5 százalékánál volt.
Jelentésében Ángyán József kirívó esetként említette meg, hogy az első Orbán-kormány idején privatizált „baráti” muronyi székhelyű Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. által bérelt 2600 hektáros állami területre – egy mindössze 9 hektáros „alibi” birtoktest kivételével – egyetlen árajánlat sem érkezett. Ángyán szerint az akció hátterében Mészáros Lőrinc állt, aki – mivel a 300-300 hektáros földvásárlási kvótája már az egész családjának elfogyott a korábbi földárveréseken, megbízható helyi strómanjai pedig nem voltak – itt hivatalosan nem tudott ringbe szállni a földekért, ám helyben mindenki tudta, hogy kinézte magának ezt a terület, így senki nem mert licitálni. Az ország gázszerelője így később magát a céget vette meg amivel együtt öv lett a 2051-ig szóló kedvezményes állami földbérlet is: 2017 elején Búzakalász 66 Felcsút Kft.-jével először a Hidasháti Zrt.-t tulajdonló Murátó Zrt.-t, majd 2018 végén magát a 3000 hektáron gazdálkodó Hidasháti Zrt.-t is megvásárolta, s ezzel a tranzakcióval mintegy 13 ezer hektárra növelte agrárérdekeltségei összterületét.
A „nem baráti oldalon” lévő, 2004-ben, a Medgyessy-kormány alatt privatizált, másik volt állami gazdasággal, a Mezőhegyesivel azonban nem bántak kesztyűs kézzel. Az árverezés időpontjában, 2015 decemberében magánkézben lévő részvénytársaság bérelt állami területeiből 2100 hektár került fel az árverési listára, s ebből a legnagyobb területre – Ángyán szerint vélhetően a kormányzati szándékkal ellentétesen – a baloldali kötődésű cégvezetők és hozzátartozóik tettek nyertes árajánlatot. Az árveréseken általuk elnyert tizennyolc birtoktest összterülete meghaladta az 1465 hektárt, összárajánlatuk pedig a 4,2 milliárd forintot.
Az eredmény után néhány héttel a kormány 2016 januárjában – látszólag a földprivatizációval kapcsolatos helyi és országos tiltakozásoknak engedve, „a több évszázados nemzeti érték, a ménesbirtok megmentését és a helyi foglalkoztatási gondok megoldását” hangoztatva - gyors döntést hozott a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. kivásárlásáról, a cég élére kormánybiztossá nevezte ki Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselőt. Rá egy hónapra a Mezőhegyes környéki állami földeken megalapította a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot: az érintett állami területeken új árverési fordulókat már nem tartottak, a földbérleti szerződéseket felbontották, a 2015. decemberi árverések „nem baráti” nyerteseivel pedig nem kötötték meg a földeladási szerződést.
A földárveréseket vizsgálva kiderült, hogy Békésben is a Fideszhez közeli rokoni, baráti, nagygazdai és nagyvállalkozói érdekkörök jutottak jelentős állami földterületekhez – állapítja meg Ángyán, felsorolva a nyertesek között a megye erős embere, a „dinnyekirály”, költségvetési csalással megvádolt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő rokoni, baráti, üzleti érdekkörének tagjait, kormánypárti önkormányzati képviselő-jelölt nagygazdát, Kondoros fideszes alpolgármesterét, és a MAGOSZ több térségbeli tisztségviselőjét is. Az úgynevezett „földműves” nyertesek között pedig talált árufuvarozó nagyvállalkozót, dohányáru kereskedőt, sütőiparost kereskedőt, vagyonkezelőt, vendéglátóst, pályázati tanácsadót, sőt kézműves díszüveg-készítőt is. | null | 1 | https://nepszava.hu/3027486_trukkos-modon-jutott-foldekhez-meszaros-lorinc-bekesben | 2019-03-02 06:30:00 | true | null | null | Népszava |
Felgyújtotta magát egy ember a bíróság előtt Kecskeméten
Felgyújtotta magát egy ember a bíróság előtt Kecskeméten
A férfi állapota súlyos, mentőhelikoptert riasztottak a helyszínre. A felesége is megsérült.
Felgyújtotta magát egy ember hétfőn, Kecskeméten – értesült a Hír24. Úgy tudjuk, az eset a járásbíróság épülete előtt történt, a férfiért mentőhelikopter érkezett, amely Budapestre szállította. Információink szerint felesége is égési sérüléseket szenvedett, őt a helyszínen látták el a mentők.
Úgy értesültünk, a középkorú férfi súlyos állapotban van. A baon.hu úgy tudja, válópere lett volna a bíróságon.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságtól megkeresésünkre azt a tájékoztatást kaptuk, hogy közigazgatási eljárás indult.
Mint ismet, novemberben a Teve utcai rendőrszékháznál gyújtotta fel magát egy férfi, majd berohant az épületbe. Áttörte az üvegajtót, majd összeesett. Életveszélyes égési sérülésekkel vitték kórházba a mentők. Ő pár nappal később életét vesztette. | Felgyújtotta magát egy ember a bíróság előtt Kecskeméten | A férfi állapota súlyos, mentőhelikoptert riasztottak a helyszínre. A felesége is megsérült. | [
"közép-magyarország",
"bács-kiskun"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2015/01/12/felgyujtotta-magat-egy-ember-a-birosag-elott-kecskemeten | 2015-01-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Úgy kapott kukák beszerzésére megbízást a Kupola 2000 Kft. még 2015-ben, hogy előtte bt.-ként működött, alig volt bevétele
– magyarázta az exnavos Horváth András, aki korábban az áfacsalások leleplezéséről és zöld mappájáról vált ismertté. A volt adóhatósági szakértőt Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely új polgármestere kérte fel arra, hogy világítsa át az önkormányzati közbeszerzéseket, amelyekről a városban már korábban mindenféle mendemondák keringtek, de a részleteket jószerivel senki nem ismerte.
Horváth hétfő óta próbál betekinteni a közbeszerzési dokumentumokba, nem halad túl gyorsan. Annak szeretne utánajárni a szakértő, hogy az irodákban levő dokumentumok, amelyek jóval részletesebbek a nyilvánosan elérhető közbeszerzési adatoknál, vajon alátámasztják-e azokat a feltételezéseket, amelyek a Közbeszerzési Hatóság nyilvános oldalán megtalálható adatokból sejthetők.
„A Kupola 2000, amikor kft.-vé alakult, szinte azonnal nyert egy közbeszerzést, a cég 1,2 milliárd forintért vásárolt be a köztisztasági cég számára kukákat, és más, a működéséhez szükséges eszközöket, holott ez nem tartozott korábban szorosan a profiljához. Nyert közbeszerzést a tram-train nyilvánossági kötelezettségének a teljesítéséhez, de az önkormányzat rendszeresen ezt a céget bízta meg ingatlanbecsléssel is” – mondta Horváth András az első benyomásairól.
Mindeközben a Kupola 2000 Kft. tulajdonosa az Építészmester Kft.-nek is, amely szintén több önkormányzati megbízást is kapott a közbeszerzések mellett, főként felújítási munkák elvégzésével bízták meg a céget.
Meggyőződésem, hogy Lázárnak is van egy Mészárosa
– vélekedett a szakember. Horváth szerint a Délút Kft., amely egyébként egy algyői cég, igen nagy mennyiségben vitte az útépítéssel kapcsolatos közbeszerzéseket, a közelmúltban például összesen kétmilliárd forintot is bezsákolt, egyszer a TOP programban az ipari park infrastrukturális fejlesztésére elnyert 650 millió forintot, emellett a keleti elkerülő út 3,2 kilométeres szakaszára is ez a cég kapott megbízást 1,3 milliárd forintért. Ez utóbbit is TOP pályázaton elnyert pénzből építik majd meg. Erre a munkára jelentkezett még a Strabag és a Colas Zrt. is, a Délút lett a nyerő. „Ha jól emlékeszem, a multik nem feleltek meg a környezetvédelmi előírásoknak, míg a Délút igen” – mosolyog kételkedve Horváth.
Horváth András a nyilvános közbeszerzési adatbázisban fellelhető adatok alapján úgy véli, hogy az Elios ügyeihez hasonló elemek is megfigyelhetők a hódmezővásárhelyi közbeszerzéseknél, mint például az, hogy az ajánlatokat egyeztethették, a megbízásokat egymás között eloszthatták, sőt egy alkalommal egy közbeszerzésen az egyik ajánlatot a tulajdonos egyik cége, a másikat pedig a másik cége adta. Horváth szerint ez azért is káros, mert soha nem fogjuk megtudni, hogy esetleg olcsóbban is meg lehetett volna úszni a beruházást, hiszen az egymás közötti egyezkedésekkel a verseny lehetőségét is kizárták.
Az még a nyilvános adatokból is látszik, hogy Hódmezővásárhelyen pusztán néhány cég rúghatott labdába, ráadásul olyanok, akik más módon is kapcsolatban állnak az önkormányzattal.
Addig maradok Hódmezővásárhelyen, amíg nem nézzük át az elmúlt évek közbeszerzéseit, hiszen ez még Lázár Jánosnak sem lehet ellenére, mivel azt mondta, hogy nézzünk át minden papírt, akár Rapcsák András idejéig visszamenőlegesen
– idézte Horváth a minisztert. | Gazdaság: Gyanús ügyletekre bukkant Horváth András, a zöld mappás adószakértő Hódmezővásárhelyen | A hódmezővásárhelyi szerződéseket vizsgáló adószakértő, Horváth András szerint több közbeszerzésnél is az „Elios”-módszert használhatták Vásárhelyen. A zöld mappás szakértő hétfő óta az új polgármester megbízásából, de díjazás nélkül vizsgálja a közbeszerzéseket. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20180308_Gyanus_ugyletekre_bukkant_Horvath_Andras_a_zold_mappas_adoszakerto_Hodmezovasarhelyen | 2018-03-08 13:54:00 | true | null | null | HVG |
Az indoklás szerint az orosz lépések miatt tette meg a kemény lépést az USA.
Radikális lépést hozott az Egyesült Államok csütörtökön: felszólította Oroszországot, hogy zárja be a San Francisco-i konzulátust és a kapcsolódó létesítményeket – írja a BBC News. Mindezt az “indokolatlan" orosz cselekedetekért teszik.
Mindez azután történt, hogy az oroszok felszólították az amerikaiakat, hogy péntekig 755 fővel csökkentsék oroszországi személyzetük létszámát. Emiatt ráadásul 600 orosz állampolgárt kellett kirúgni az amerikaiaknak. Persze az oroszok tette is válasz volt arra, hogy az amerikaiak kiutasítottak orosz diplomatákat. A szankcionálgatás már az ukrajnai válság óta zajlik oda-vissza és az orosz várakozásokkal ellentétben az amerikai kormányváltással sem változott Washingotn kemény hozzáállása.
Érdekes módon az amerikaiak épp ezzel – az orosz intézkedések kiegyenlítésével – indokolják, hogy most már véget akarnak vetni ennek a spirálnak. | Bezárat egy orosz konzulátust az USA | Az indoklás szerint az orosz lépések miatt tette meg a kemény lépést az USA. | [
"usa",
"oroszország",
"konzulátus",
"san francisco"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2017/08/31/bezarat-egy-orosz-konzulatust-az-usa | 2017-08-31 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Sokkoló módon ér véget a meteorológiai nyár, de úgy is fogalmazhatnék, hogy csak úgy, ahogyan a meteorológiai ősz elkezdődött.
Augusztus utolsó napjaiban tette közzé ugyanis a KSH, hogy a beruházások a második negyedévben akkorát zuhantak, mint amilyenre 1995 óta csak háromszor volt példa. Persze maga az esés nem volt meglepő, hiszen azt már néhány héttel korábban nyilvánosságra hozta a statisztikai hivatal, hogy a magyar gazdaság az április-június közötti háromhónapos időszakot is csökkenéssel zárta, egymás után negyedszer, ami azt jelenti, hogy
immár egy éve recesszióban vagyunk.
Kapcsolódó cikk Közelebb hozta az Orbán-kormányt a földhöz az újabb sokkoló adat Most már szó sincs 1,5 százalékos gazdasági növekedésről, a kormány célja az éves szintű recesszió elkerülése.
Azt meg az OECD tolta az arcunkba a napokban, hogy bár kétségtelenül a világ más részein sem fenékig tejfel az élet, de ez csak a gazdasági növekedés lassulását jelenti, vagy azt, hogy egyes országokban egy negyedéves növekedés után most csökkent a GDP. A magyarhoz hasonló gyenge teljesítményre, a négy egymást követő negyedéves csökkenésre viszont az OECD többi 37 ország egyikében sem volt példa.
Kapcsolódó cikk Magyarországot megint szégyenpadra ültették Ezúttal az OECD GDP-s összevetésében maradtunk le csúnyán a 38 tagállam között azzal, hogy nálunk immár negyedik negyedéve van recesszió.
Szembejött tehát a valóság. De csak azoknak, akik elhitték a kormány első félévben hangoztatott lózungjait és nem gondolkodtak el azon, hogy a 2022-es választások megnyerése érdekében a lakosságnak kiosztogatott 1200 milliárd forinttal felpörgetett gazdaság óhatatlanul és logikus módon majd le fog ülni, ha elfogy ez a pénz és nem követi azt újabb, ráadásul a kormány is behúzta a kéziféket, hatalmas mértékű beruházási stopot rendelt el.
Még május elején, azaz alig négy hónappal ezelőtt is azt hangoztatta Nagy Márton, hogy kijöhet az év egészére megálmodott 1,5 százalékos GDP-növekedés. Csak amikor augusztus közepén kiderült, hogy a gazdaság a miniszter jóslata ellenére nem - ahogy ő fogalmazott - nullás negyedévet zárt, hanem 2,4 százalékosat, akkor fejezte be a 1,5 százalék emlegetését, s tért át arra egy huszárvágással (bizonyára a Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagy örömére, hiszen - mint a honvédelmi minisztertől a minap megtudhattuk - "a huszár mi vagyunk") arra a kommunikációra, miszerint
most már a kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót.
Csakhogy a szeptember 1-jén napvilágot látott részletes GDP-adatok csak megerősítettek abban, ennek szinte semmi esélye, örülhetünk, ha enyhe, fél százalékpontos csökkenéssel megússzuk.
Kapcsolódó cikk Az Orbán-kormányon kívül már mindenki recesszióra számít idén Az elemzők szerint elkerülhetetlen, hogy 2023-ban zsugorodjon a magyar gazdaság.
Persze a borzalmas makrogazdasági adatokért még véletlenül sem magát tartja felelősnek az Orbán-kormány, az önkritika csíráját sem lehet felfedezni a miniszterek (és a még mindig terebélyes holdudvar képviselői) megszólalásaiban. Mindenért a külső körülmények a hibásak.
Idézem Nagy Mártont, mivel ő olyan jól összefoglalta, amire én képtelen lennék: "A háború és szankciók károsan befolyásolták a magyar gazdaság teljesítményét, ugyanis a fogyasztás visszaesését és a beruházások lassulását okozták. De a negatív külső gazdasági környezet, többek között a német gazdaság stagnálása sem segített."
Vagyis továbbra is megy a mantra a szankciókról. Mit sem törődve azzal az égbe kiáltó ellentmondással, hogy ha az Oroszországgal szembeni szankciók vágták haza a magyar gazdaságot, akkor miért nem tették ugyanezt a többi EU-s országgal? Hogyan lehetséges például az, hogy a már említett recesszió mellett már csak Magyarországon két számjegyű az infláció a 27 EU-s ország közül, az egy szem lengyeleket kivéve, de náluk is épphogy tíz százalék volt júliusban, szemben a mi 17,6 százalékunkkal.
Írhatnám, úgy lett ilyen kiugróan magas az infláció - és nagy a távolság a többi uniós tagországtól, no meg, a törököket kivéve a nem uniós európai államoktól is -, hogy a kormány még hatóságilag korlátozta is a drágulást. Ám azt már nem más, mint a Magyar Nemzeti Bank kormánnyal azonos ideológiájú elnöke, Matolcsy György is elmondta - nem is egyszer -, hogy árstop nélkül alacsonyabb lett volna a fogyasztóiár-index.
Orbán Viktornak már csak az egy számjegyű inflációra tett ígérete teljesülhet.
Az a furcsa, hogy mindezek ellenére még így is az infláció maradt az egyetlen olyan tényező, amelynél a kormány még abban reménykedhet, valóra válik, amit imamalomszerűen ismételget. Nevezetesen, hogy októberre már egy számjegyű lesz a fogyasztóiár-index.
Csak nehogy úgy járjanak, mint a 1,5 százalékos GDP-növekedésről szőtt álmokkal. Vagy a 3,9 százalékos GDP-arányos költségvetésihiány-céllal, ami pont a nem fel-, hanem lefelé tartó gazdasági mozgás miatt legalább 5, de akár 6-7 százalék is lehet.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.) | Látványosan megbukott Orbán Viktor látványkormányzása | Főszerkesztői jegyzet arról, hogy bár még négy hónap van hátra az évből, már most eldőlt, szinte valamennyi gazdasági mutató rosszabb lesz annál, mint amikkel a kormány még az idén is több hónapon keresztül hitegette a népet. Aminek az okai korántsem a gaz, amúgy az Orbán-kabinet által is egytől egyig megszavazott Oroszországgal szembeni uniós szankciók, hiszen a többi EU-s tagország nálunk jobban áll – s ezt remélhetőleg már egyre többen átlátják. Ezek jutottak eszembe a hét eseményeiről. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/szubjektiv/latvanyosan-megbukott-orban-viktor-latvanykormanyzasa.html | 2023. 09. 01. 19:16:00 | true | 0 | 0 | null |
Carlo Ancelotti, a PSG vezetőedzője szerint csapata tíz ponttal már továbbjuthat a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszába. Az A és B csoportok edzői nyilatkozatai.
Az A csoport zágrábi mérkőzésén nem történt meglepetés, ahogy azt előzetesen borítékolni lehetett, a Paris St.-Germain együttese három ponttal távozott Horvátországból. Ehhez kellett Ménez jó napja is, a francia egy góllal és egy assziszttal vétette észre magát.
"Nem kérdés, a jobb csapat nyert, a PSG bebizonyította miért azon csapatok egyike, akikkel számolni kell a végén is. Ők a francia labdarúgás valaha volt legdrágább csapata, ez a különbség pedig ki is ütközött most" – értékelte a látottakat reálisan Ante Cacic zágrábi oldalról.
"Jó hangulatban léptünk pályára és uralni is tudtuk a mérkőzést. Nem volt egy szép meccs, de mindenképpen jó iramú volt. Az eredménnyel és a teljesítményünkkel is elégedett vagyok. Jó a helyzetünk, a Zágráb elleni hazai találkozónk után akár kilenc pontunk is lehet. Ez még nem jelenti azt, hogy tovább is jutunk, tíz ponttal azonban szerintem már tovább lehet" – mondta Carlo Ancelotti, a párizsiak trénere.
Videó – Dinamo Zagreb-PSG 0-2:
A kvartett másik szerdai összecsapása igazán nagy csatát hozott, a Dinamo Kijev kellemetlen ellenfél volt Portóban. Az öt gólt hozó mérkőzést végül Jackson Martinez 78. percben jegyzett találata döntötte el, a luzitán gárda 3-2-re nyert és hibátlanul vezeti a négyest.
"Az első félidőben remekül játszottunk, valamint a másodikban is dolgoztunk ki helyzeteket. Jól reagáltuk le az ukránok második találatát, így a meccset is meg tudtuk nyerni, elégedett vagyok csapatom hozzáállásával" – így az érthetően boldog Vítor Pereira.
"Nagyon szórakoztató egy kilencven perc volt ez. Csapatként jól működtünk, ám mégsem eléggé, mert kikaptunk. Alaposan ki kell majd elemeznünk a történteket, de úgy vélem, egyéni hibák döntötték el a mérkőzést" – ütött meg kritikus hangot Olekszij Mihaljcsenko, a Dinamo vezetőedzője.
Videó – Porto-Dinamo Kijev 3-2:
Bajnokok Ligája, 3. forduló, A csoport FC Porto (portugál)-Dinamo Kijev (ukrán) 3-2 (2-1)
Gólszerzők: Varela (15.), Martinez (36., 78.), illetve Guszev (21.), Ideye (72.) Dinamo Zagreb (horvát) – Paris Saint-Germain (francia) 0-2 (0-2)
Gólszerzők: Ibrahimovic (33.), Ménez (43.) A csoport állása: 1. FC Porto 9 pont, 2. Paris Saint-Germain 6, 3. Dinamo Kijev 3, 4. Dinamo Zagreb 0
A B csoport rangadóján vendégsiker született, ugyanis a Schalke 04 holland válogatott játékosainak köszönhetően 2-0-ra nyerni tudott az Emirates Stadionban. Nemzetközi kupamérkőzésen ez volt az Ágyúsok első veresége ebben a létesítményben.
"A rekordok nem számítanak, csak is az elért eredmény a fontos. A második félidőben kimondottan jól játszottunk, így azt hiszem megérdemelten nyertünk. Nem érdekel, az Arsenal produkciója, a mi teljesítményünk érdekel és boldog vagyok" – mondta a lefújást követő sajtótájékoztatón a Schalke-ét gardírozó Huub Stevens.
"Nem hiszem, hogy azt nyújtottuk, mint amire képesek lennénk. De ez egy kemény sorozat, a Schalke pedig egy komoly ellenfél, a hétvégén a Borussia Dortmundot is legyőzték. Félidőben átbeszéltük a gondokat és egy ideig úgy tűnt, hogy túl is léptünk rajtuk" – értékelt Arséne Wenger asszisztense, Steve Bould.
Videó – Arsenal-Schalke 04 0-2:
A négyes másik találkozóján nagy feltámadást mutatott be az Olympiakosz Pireusz, amely két hajrában szerzett góllal fordított és nyert a Montpellier vendégeként. Megyeri Balázs sajnos csak a kispadról szemlélhette a kilencven percet.
"A mostani eredmény nagyon fontos volt a számunkra. Miután jól szerepeltünk Angliában, pont nélkül maradtunk az Arsenal ellen, úgyhogy ez a három egység életbevágóan fontos volt nekünk. Remélem ez valami jónak a kezdete" – így Leonardo Jardim, a Pireusz trénere.
"Ha jó fej akarnék lenni, akkor csak a pozitívumokat emelném ki ebből az összecsapásból. Ebben a szezonban azonban sajnos a kiegyensúlyozottsággal van gondunk, főleg a védekezésben. Most is a legvégén kaptunk egy gólt és csak azért, mert már nem koncentráltunk eléggé. Ez döntött a két fél között" – mondta az eddig egyetlen pontot szerző Montpellier-t irányító René Girard.
Videó – Montpellier-Olympiakosz Pireusz 1-2:
A C és D csoport történéseit egy másik cikkben boncolgatjuk, volt mivel foglalkozni bőven. | Nem szép, de jó | Carlo Ancelotti, a PSG vezetőedzője szerint csapata tíz ponttal már továbbjuthat a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszába. | [
"labdarúgás",
"foci",
"bajnokok ligája",
"arsenal",
"megyeri balázs",
"carlo ancelotti",
"paris st. germain"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2012/10/25/nem-szep-de-jo | 2012-10-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Méghozzá demográfiailag. Sneider Tamás a nemrég közölt népszámlálási adatokat lapozgatja, amiből valahogy azt sikerül kiolvasnia, hogy a "pusztulás" összefüggésben áll Magyarország gyarmatosításával. Ezzel szerinte "beérett a szélsőliberálisok és szocialisták politikája." A jobbikos képviselő szerint a fogyás egyik oka a magyar nők "Európában példátlan" kizsákmányolása, melynek megállítása érdekében igen progresszív módon a női részmunka radikális kiterjesztését követeli. | Semjén ismeretlenként szerepel az egyenletben | Semjén ismeretlenként szerepel az egyenletben - Orbán szeretné, ha a szocialisták félretennék a magyarok iránti megvetésüket. Percről percre. | [
"közvetítés",
"parlament",
"napirend előtt",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2013/04/08/valasztas_es_nyugdijszamla/a_huszonnegyedik_oraban_vagyunk | 2013-04-08 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Reklámörültek és a Modern család nyerte az Emmy-díjat
A Reklámörültek és a Modern család nyerte az Emmy-díjat
A Reklámőrültek a legjobb tévédráma, a Modern család a legjobb vígjáték-sorozat lett az idei Emmy-díj vasárnap esti díjkiosztóján Los Angelesben.
Az, hogy a drámasorozatok között ugyanaz a sorozat négyszer egymás után nyerjen, legutóbb 2000 és 2003 között fordult elő, akkor Az elnök embereinek sikerült ez. A Reklámőrültek jövőre akár ötödjére is nyerhet, amire még soha nem volt példa.
A 63. Emmy-díjátadó legnagyobb nyertese kétségkívül a Modern család, amely a legjobb vígjátéksorozat díja mellett az összes olyan kategóriában nyert, ahol nevezték.
A legjobb férfiszínész vígjáték kategóriában az Agymenők (The Big Bang Theory) főszereplője, Jim Parsons lett. A nőknél ugyanezt a díjat – meglepetésre – Melissa McCarthy kapta a Mike&Molly című sorozatból.
A legjobb drámai férfi főszereplőnek járó díjat Kyle Chandler kapta meg a Friday Night Lights című filmdrámában nyújtott alakításáért. Érdekesség, hogy Hugh Laurie (Dr House) ugyanebben a kategóriában ötödik jelölését is elbukta. A legjobb női főszerepért Julianna Marguliest díjazták a Férjem védelmében című drámasorozatban, amelyért a színésznő már korábban megkapta az Arany Glóbuszt.
A Gengszterkorzó pilotjának rendezéséért díjat nyert Martin Scorsese is. A legjobb minisorozat kategóriában a Downton Abbey című film vitte el a pálmát. | A Reklámörültek és a Modern család nyerte az Emmy-díjat | A Reklámőrültek a legjobb tévédráma, a Modern család a legjobb vígjáték-sorozat lettaz idei Emmy-díj vasárnap esti díjkiosztóján Los Angelesben. | [
"emmy-díj",
"modern család",
"reklámőrültek"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2011/09/19/a-reklamorultek-es-a-modern-csalad-nyerte-az-emmy-dijat1 | 2011-09-19 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Váratlanul a győri önkormányzat Közrendvédelmi és Közigazgatási Bizottsága elé került egy javaslat, amely szerint
Dézsi Csaba András polgármester megkapja a 35 év közszolgálati tisztviselői szolgálatért járó, az ő esetében 5,2 millió forintot jelentő jubileumi jutalmat. Nem világos azonban, hogy mi alapján gondolja, hogy az jár neki.
(Korábban azt írtuk, hogy a polgármester igényelte ezt a támogatást, de a győri jegyző tájékoztatott minket, hogy ez nem volt pontos, mivel ezt a jutalmat nem igényelni kell, ez automatikusan jár. Cikkünk a jegyző és a polgármester válaszáról itt olvasható.)
A jutalom ugyanis meghatározott munkakörökben eltöltött évek után adható. A vonatkozó törvény alapján annak jár, aki
a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek (és területi, helyi szerve, a köztársasági megbízott hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala, hatósági igazgatási társulása, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai alkalmazottja (1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról);
a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szervei, valaminta Nemzeti Hírközlési Hatóság kormánytisztviselője és kormányzati ügykezelője, a minisztérium és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára és helyettes államtitkára (2010. évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról);
a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselője és állami ügykezelője (2016. évi LII. törvény az állami tisztviselőkről);
Köztársasági Elnöki Hivatal, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala, az Országos Atomenergia Hivatal, az Integritás Hatóság (2019. évi CVII. törvény a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról)
vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál van adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban.
Ezek alapján Dézsi Csaba Andrásnak polgármesterként és alpolgármesterként van 6,5 év jogviszonya (ebbe az önkormányzati képviselőség nem számít bele, és ha azt számolnánk, akkor is csak 28 éve lenne).
A polgármester valószínűleg az orvosként, azaz közalkalmazottként és egészségügyi szolgálati jogviszonyban ledolgozott éveit akarja beszámolni a 35 évbe, ez azonban egy teljesen másik rendszer.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkezők ún. szolgálati elismerést kaphatnak huszonöt, harminc vagy negyven év jogviszony után – ahogy a közalkalmazottak is, amely körbe tartoztak korábban az egészségügyi dolgozók –, de első ránézésre semmi nem utal arra, hogy ez a két különböző jutalom egybevonható lenne, vagy az egyikhez elszámolható jogviszonyt bele lehetne számolni a másikba – nem kizárt persze, hogy van ilyen rendelkezés, amit nem találtunk meg. De ha van, arra a bizottság elé került rendelet sem utal részletesen, annak indoklásában ennyi áll:
A szöveg csak a 2011-es köztisztviselői törvényre hivatkozik, másra nem. Az alapján pedig önmagában nem úgy tűnik, hogy járna a jutalom a polgármesternek, hiszen mint említettük, csak 6,5 év jogviszonya van.
Ha viszont mégis beleszámítanak valahogyan orvosként eltöltött évei, akkor felmerül a kérdés, hogy közalkalmazottként felvette-e a 30 éves jubileumkor járó háromhavi bérét, és ha igen, akkor megfelel-e a törvény szellemének, ha erre a jogviszonyra hivatkozva most ismét felveszi azt.
Ezt továbbgondolva felmerül az a kérdés is, hogy amikor mindkét helyen eléri a 40 éves jogviszonyt – ha mondjuk öt év múlva is polgármester lesz – akkor mindkét helyen egyszerre fel fogja-e venni az 5-5 havi illetményt?
A polgármesternek egyébként 1,5 millió forint a jövedelme orvosként a kórháztól, egyetemi tanárként 594 ezer forintot keres, az egyetem kuratóriumának tagjaként pedig ismét 1,5 millió forintot. Vagyonnyilatkozatában jövedelmei között nem szerepel feltüntetve a polgármesteri tiszteletdíj, ami idén már 1,3 millió forint körül van. Összesen tehát egy hónapban bruttó 4,9 millió forintot keres a polgármester.
A város egyébként év eleje óta pénzügyi gondokkal küzd: azzal indult a spórolás még tavasszal, hogy elvették az óvónők ingyenes ebédjét, illetve ruhapénzét, valamint az óvodai csoportokban a kézműves ezsközök beszerzésére szánt összeget.
Megkérdeztük a bizottság elnökét, a fideszes Kovács Tamást, illetve a polgármestert és a jegyzőt, hogy pontosan miért érzi feljogosítva magát a polgármester erre a jutalomra, amint kapunk választ, megírjuk.
Szólj hozzá! | Nem világos, hogy milyen alapon akar Dézsi polgármester 5,2 milliós jutalmat felvenni | A Közrendvédelmi és Közigazgatási Bizottság elé került a javaslat, amely szerint jár a 35 éves jubileumi jutalom a polgármesternek, de hogy mi alapján, az talány. | null | 1 | https://ugytudjuk.hu/cikk/2022-10-19_nem-vilagos-hogy-milyen-alapon-akar-dezsi-polgarmester-5-2-millios-jutalmat-felvenni | 2022-10-19 15:50:00 | true | null | null | ugytudjuk.hu |
Bemutatta új címerét az Újpest FC, noha az anyaegyesület Újpesti Torna Egylet szerint a hozzájárulása nélkül nem lehet jogszerűen megváltoztatni azt. A szurkolók is kibuktak.
A csapat honlapján megjelent cikk szerint a több ezer beküldött voks alapján egyértelmű eredmény született a három szavazásra bocsátott terv között. Az Újpest FC új címere tehát:
Ahogy megírtuk, a klub ügyvezető igazgatója, Gyarmati Eszter a múlt héten közölte, hogy a vasárnapig tartó szavazáson választják majd ki a győztes logótervet, a legnépszerűbb változat pedig rákerül a csapat új mezére, amelyet július 20-án mutatnak majd be.
A terveket a szurkolók nem fogadták kitörő lelkesedéssel – és akkor még finoman fogalmaztunk –, de az anyaegyesület, az Újpesti Torna Egylet is jelezte: nem ért egyet a változással. Közleményükben azt írták, hogy az UTE és az Újpest FC között kötött társasági szerződés értelmében vannak olyan kérdések, amelyekről csak százszázalékos egyetértéssel lehet határozatokat hozni, ilyen a névhasználat, a társaság átalakítása, valamint a társaság által használt eredeti arculati elemek megváltoztatása, azaz csapatszínek, címer, emblémák. Ők pedig nem járulnak hozzá az új címer használatához.
A klub Facebook-oldalán most, a bejelentés után is gyűlnek az elégedetlenkedő kommentek, amelyek közül sok vécédeszkához hasonlítja az új címert.
Többségben vannak a nyomdafestéket nem tűrő megjegyzések,
akad, aki szerint a címercsere a klub megszégyenítése, legendáinak elárulása, a szurkolók szívének kitépése. "SOHA, DE SOHA nem fogjuk elfogadni ezt a bűncselekményt!!!" | Sport: Drukkerek az Újpest-címerről: "Fradistaként mondom, sajnállak titeket" | Bemutatta új címerét az Újpest FC, noha az anyaegyesület Újpesti Torna Egylet szerint a hozzájárulása nélkül nem lehet jogszerűen megváltoztatni azt. A szurkolók is kibuktak. | [] | 0 | https://hvg.hu/sport/20170703_ujpest_megujult_cimer | 2017-07-03 19:23:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A Budapesti Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés bűntette, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt tegnap gyanúsítottként hallgatott ki, majd őrizetbe vett egy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal állományába tartozó pénzügyőrt, valamint egy budapesti ügyvédet.
A megalapozott gyanú szerint, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal állományába tartozó pénzügyőr a budapesti ügyvéd kérésére, 2013 és 2014 évben - a jelenlegi adatok alapján - nyolc különböző, Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál indult bűnügyben kért le jogosulatlanul és törvényes ok nélkül - gyanúsítottakkal vagy tanúkkal kapcsolatos, elsősorban tervezett nyomozási cselekményekre vonatkozó - adatokat a hatósági információs rendszerből és azokat az ügyvéd részére kiadta.
A budapesti nyomozó ügyészek a tegnapi napon - házkutatásokkal is egybekötött - akciót hajtottak végre a bűncselekmények elkövetésével megalapozottan gyanúsítható pénzügyőr, valamint bűntársa elfogása érdekében. A házkutatások során az eljáró ügyészek számos okiratot, illetve számítástechnikai eszközt foglaltak le, amelyek a fenti bűncselekmények gyanúját alátámasztották. A gyanúsítotti kihallgatásokat követően, az ügyészség elrendelte a két gyanúsított őrizetbe vételét, és indítványozza az előzetes letartóztatásuk elrendelését. | Korrupt NAV-ost vettek őrizetbe | Korrupt NAV-ost vettek őrizetbe - Egy ügyvédnek szivárogtatott adatokat. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2014/04/18/korrupt_nav-ost_vettek_orizetbe/ | 2014-04-18 18:59:00 | true | null | null | Index |
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
"»Ha forradalmár lenne, ön melyik televíziót foglalná el?«; ezzel hirdette magát az MTV nem sokkal a 2006-os ostromot megelőzően. Maga a reklám a bizonyíték rá, hogy már akkor sem volt monopol helyzetben a hírszolgáltatás és az események értelmezése terén a közszolgálati média. A toposz mégis bennünk él, noha a hajdani százszázalékos befolyásolási képességnek mára nyoma sincs. A királyi tévének rengeteg alternatívája létezik a kereskedelmi adóktól a közösségi oldalakon át az információáramlás megannyi ellenőrizhetetlen és átláthatatlan formáiig.
Ennek ellenére mégis az MTVA-hoz szervezett nagyszabású, de aztán végül elsikkadó és lényegében érdektelenségbe fulladó megmozdulást a Tisza Párt. Az is lehet, hogyMagyar Péteregyszerűen korszerűtlen és nem érti az idők szavát. Az a logikai bukfenc sem zavarja az ellenzéket hosszú évek óta, hogy miközben a választói magatartás súlyos befolyásolásával vádolja a »királyi« csatornákat, nem mulasztják el hozzátenni, hogy egyébként pedig senki sem nézi ezeket.
Objektív tévé nincsen. Léteznek ugyan különböző etikai kódexek, amelyek teljes szerkesztői függetlenségről, pártatlanságról, politikai vagy gazdasági nyomás tiltásáról, hitelességről, önszabályozásról, szenvedélymentes nyelvezetről rendelkeznek, de ezek gyakorlatilag kivitelezhetetlenek. Nyilvánvalóan a tulajdonos érdekeivel és szándékaival nehéz homlokegyenest szembe menni bármilyen médiumnál. Képtelenség a teljes arányosságot megvalósítani, mindenkinek szót adni, mert részint nehéz megállapítani, mi is adott esetben az arányosság, részint szétesne a műsor. Minden szerkesztőnek, újságírónak, műsorvezetőnek vannak személyes nézetei, amiket - bár elvárás - nem lehet teljesen szögre akasztani. Már a meghívott vendégek kiválasztásával, a témákkal, azok súlyozásával is állást foglal az adott tömegtájékoztató csatorna." | Forradalmi bohózat a köztévénél | Az MTVA-hoz szervezett nagyszabású, de aztán végül elsikkadó és lényegében érdektelenségbe fulladó megmozdulást a Tisza Párt. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/forradalmi-bohozat-a-koztevenel | null | true | null | null | Mandiner |
A pécsi önkormányzatot és cégeket 2019-ben megszállták a volt állampárt utódjához, az MSZP-hez köthető káderek - írja aBaranya vármegyei hírportál. A lap szerint a szinte láthatatlan támogatottságúvá vált párt embereinek az utolsó szalmaszálat Pécs jelentette, amelyet évekkel ezelőtt még Kis Moszkva jelzővel illettek.
Ezért is bízhattak abban, hogy a divatos civil, függetlennek nevezett köntös mögé bújva, kihasználva a választói feledékenységet, visszatérhetnek a hatalomba.
Öt éve így választották meg a volt MSZP-s alpolgármestert, Kunszt Mártát, a volt MSZP-s frakcióvezetőt, Nyőgéri Lajost, Sík László Lajos bizottsági elnököt is. De Péterffy Attila pécsi polgármestert is Puch László volt MSZP-pénztárnok támogatottjaként tartják számon. Az sem véletlen, hogy az önkormányzati szektorban százmilliós megbízásokhoz jutó vagyonos ügyvédkör feje, Péterffy baráti ügyvédje, Bodnár Imre is az MSZP színeiben akart indulni a választáson.
A vármegyei lap szerint a párt részéről a volt parlamenti képviselőt, Kőhegyi Istvánt jelentős befolyással bíró városházi háttéremberként emlegették, az ő testvére, Kőhegyi Csaba pedig a Biokom Nkft.-ben kapott helyet vezetői státusban. A Biokomnál az ügyvezető igazgató is balos család sarja, hiszen Meixner Barna igazgató apja a volt MSZP-s alpolgármester, Meixner András.
A Tüke Busz Zrt.-nél igazgatósági tag lett Gulyás Emil volt MSZP-s városi elnök is. A 2019-es váltás után a helyi szocialista pártlaptól érkezett az önkormányzathoz Barabás Béla sajtókapcsolati tanácsadó is. A balos sajtós csapathoz tartozik a Pécsi Kommunikációs Központ Kft.-nél dolgozó Póré László igazgató és Nimmerfroh Ferenc propagandista is, akik kedveltek a szocialista párt köreiben. Péterffy Attila pedig az egyik gyanús ingatlanértékesítés, a Bőrklinika és a Mandulás kemping cseréje előtt is egy olyan ügyvezetővel levelezett, akit még a hírhedtté vált Zuschlag-perben is elítéltek.
A júniusi választás után azonban megváltoztak az erőviszonyok, hiszen a közgyűlésben elvesztette többségét a baloldal,
ezzel pedig a szocialista párt egykori tagjainak, háttérembereinek a pécsi pénzügyi lehetőségei beszűkültek. A lap információi szerint ezért már új városban, méghozzá szomszédos vármegyében, Pakson próbálhatnak szerencsét.
A kapocs pedig a volt pécsi alpolgármester, az MSZP egykori elnöke, Tóth Bertalan és az évekig őt támogató Puch László. Pakson ugyanis fordulat történt, és a helyi MSZP egyik erős embere, Heringes Anita civil köntösbe bújva megnyerte a polgármester-választást idén a városban. A politikus 2014-2018 között MSZP-s országgyűlési képviselő volt, sőt 2018 nyaráig a párt elnökségi tagja is volt. A pályafutását még a párt ifjúsági vonalán kezdte, nagyjából abban az időben, amikor Nyőgéri Lajos, Tóth Bertalan vagy éppen Kőhegyi István is szerepet vállalt. A kapcsolat pedig úgy tűnik, nem múlt el nyomtalanul, a lap forrásai szerint ugyanis a felek között már egyeztetésre is sor került a jövőről.
Borítókép: A pécsi városháza ( | Paksra menekülnének a levitézlett szocialista káderek Pécsről | Már a paksi önkormányzatnál kopogtatnak azok a szocialista hátterű prominensek, akik eddig a baloldal szekerét Pécsen tolták. Az MSZP-s körök állítólag rárepülhettek a régi barátságra a tolnai városban, és a pécsi városháza búcsút inthet nekik. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/paksra-menekulnenek-a-levitezlett-szocialista-kaderek-pecsrol | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hibázott, rossz döntést hozott a kegyelmi üggyel kapcsán - ezt mondta Balog Zoltán református püspök a Blikknek adott rövid interjújában. Az expolitikus-lelkész személyes ügynek tartja - és nem gondolja, hogy a nyilvánosságra tartozna -, találkozott-e Novák Katalinnal a kegyelmi botrány kirobbanása óta.
Mivel a munkái jelentős részétől visszavonult, lemondott - már nem országos egyházi vezető -, így természetesen nem tudja ugyanúgy végezni lelkipásztori munkáját, mint a botrány előtt - jegyezte meg.
Nyilván változtak a körülmények... és nem javultak - fogalmazott a püspök. Hogy lélekben hogyan élte meg ezt a nagy váltást, arról nem akart a nyilvánosság előtt szólni.
Balog Zoltán az üggyel kapcsolatban még annyit mondott a riporternek:
Ha nem akarja, hogy nehezebb legyen az életem meg a szolgálatom, mint ahogy eddig volt, akkor szerintem erről már nem érdemes beszélni. Ez egy lezárt történet, bennem és a közösségünkben, és szeretném, ha így is maradna.
Vadai Ágnes, a DK képviselője válaszul azt posztolta, az áldozatok és az ország meg nem zárta le, és nem is fogja addig, amíg igazság nem lesz szolgáltatva a bántalmazott gyerekeknek!
A politikus azt is hozzá tette, legyen világos. Balog püspöki pozíciójának esetleges megszűnése sem lesz elég ennek lezárásához! | Balog Zoltán lezárta a kegyelmi ügyet | Balog Zoltán református püspök nem kíván tovább foglalkozni vele, Vadai Ágnes, a DK politikusa viszont felhívta a figyelmet arra, hogy az áldozatok és az ország számára ez az ügy még nem ért véget. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/balog-zoltan-lezarta-a-kegyelmi-ugyet/437845 | null | true | null | null | Hírklikk |
Kínai bankvezetőkkel tárgyalt a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton hivatalos pekingi látogatása során találkozott a Bank of China (BoC) és a China Construction Bank (CCB) vezetőivel. A tárgyalások célja a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből.
A Bank of China a legrégebben működő kínai bank Magyarországon, amelynek budapesti képviseleti irodája 1997-ben nyílt meg, míg a világ második legnagyobb hitelintézeteként működő China Construction Bank 2022 óta működtet képviseleti irodát hazánkban. A tárgyalások során a felek áttekintették a magyar-kínai gazdasági együttműködést, amelynek során a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kapcsolatokat, különös tekintettel a pénzügyek területére tovább szükséges mélyíteni.
Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, és a jüan, valamint a kínai befektetések egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban.
Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Kelet-Közép-Európában, ami hozzájárul ahhoz, hogy hazánk regionális pénzügyi központtá váljon, tovább erősítve ezáltal a gazdasági híd szerepét
- hangsúlyozza a közlemény.
Ebben jelent partnerséget a Bank of China és a China Construction Bank együttműködése, amely elősegítheti, hogy további magyar cégek lépjenek be a kínai piacra, és új kínai beruházások valósuljanak meg Magyarországon.
A kínai partnerbankok figyelmének központjában a magyar kormány által jóváhagyott, szélesebb körben értelmezett, energetikát, digitalizációt és e-mobilitást is magába foglaló infrastrukturális projektek álltak, amelyeket aNemzetgazdasági Minisztérium ez év elején prezentált Pekingben.
A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének várható befejezése után a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a magyar-szerb határátkelő infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon.
A kínai bankok jelentősége abban is megmutatkozik, hogy széles körű hazai kapcsolataik révén képesek hatékony segítséget nyújtani az Európában korlátozottan jelen lévő technológiák és beszállítók beruházói döntéseinek előmozdításában. Emellett aktívan hozzájárulnak a két ország közötti akadálytalan kereskedelemhez, pénzügyi integrációhoz és az emberek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez - írja a tárca. | Hazánk a kínai befektetők első számú célpontja a régióban | A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésének várható befejezése után a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a magyar–szerb határátkelő infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/09/hazank-a-kinai-befektetok-elso-szamu-celpontja-a-regioban | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Vitézy Dávid összehívja a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési szakbizottságának rendkívüli ülését a HÉV-ek tervezett ritkítása miatt, írta a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője aFacebookon. Vitézy azt írta, a jövő hétfőre tervezett ülésre meghívta Karácsony Gergely főpolgármestert, az Építési és Közlekedési Minisztérium, a BKK, a MÁV, az érintett kerületek polgármestereit és az utasokat képviselő civil szervezeteket is.
Vitézy azt írta a posztban, hogy a BKK vezérigazgatója szerdán átadta neki a MÁV-tól a H6-os ráckevei, a H7-es csepeli és a H8-as gödöllői hév ritkítása, kapacitásának csökkentése kapcsán érkezett terveket. "Sajnos, ezek megerősítik a Hvg-ben megjelent információkat" - írta. A terv alapján csúcsidőszakban 18%-kal csökkentenék, 6 helyett 3 kocsival, és ugyanezt javasolják a ráckevei hév esetében is egyes Tökölről induló csúcsidei vonatoknál is. "Ennek alternatívájaként vetik fel, hogy a ma is zsúfolt csepeli hév ritkuljon csúcsidőben" - írta Vitézy.
Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója szerdai közleményében azt írta, sajnálja, hogy a HÉV is a fővárosi közgyűléssel kapcsolatos politikai viták része lett: ez felesleges aggodalmat kelthet az utasainkban. "Járműhiány van, döntés még nincs" - írta Hegyi Zsolt. Szerinte a régi járművek karbantartását az alkatrészhiány, az új járművek beszerzését pedig az uniós forrásokkal kapcsolatos politikai vita hátráltatja.
"A helyzet kezelésére olyan megoldást keresünk, ami a legforgalmasabb időszakokat és vonalakat nem érinti. A sajtóban megjelent mértékű módosításokat tehát nem lehet a MÁV-VOLÁN-csoport álláspontjának tekinteni" - írta.
A Hvg.hu kedden írta meg, hogy jelentősenritkítanánaka HÉV-vonalakon, Karácsony elfogadhatatlannak, Vitézy hajmeresztőnek nevezte a tervet. | Vitézy szerint igazak a HÉV-ek járatritkítási tervéről szóló hírek, a MÁV-vezér szerint nem | Miután a BKK-tól megkapta a terveket, Vitézy bejelentette, hogy rendkívüli ülést hív össze hétfőre. A MÁV-vezér szerint járműhiány van, döntés még nincs. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/09/vitezy-david-fovarosi-kozgyules-hev-mav-volan-budapest | null | true | null | null | Telex |
- Kevés főváros dicsekedhet azzal, hogy vonzáskörzetében páratlan természeti értékek találhatóak. Budapest ezen kivételesek közé tartozik, vagy legalábbis tartozott eddig. Úgy tűnik, hogy a Fidesz környezetpolitikája és a természetvédelemért felelős hatóságokat lefokozó intézkedései megtették a magukét. Hétről hétre újabb ügy kerül világosságra, ahol nyilvánvaló a közérdek beáldozása, a természet károsítása egyesek meggazdagodása érdekében – írja közleményében a zöldpárt. A szöveg szerint két beruházó már több éve azon ügyeskedik, hogy a Budakeszi Farkashegyi repülőtér mögött megbúvó több mint 30 hektáros területen luxus lakóparkot építsen, és ebbe az sem zavarja őket, hogy ez a külterületi gyep számos védett növény- és állatfajnak ad otthont és az EU közösségi jelentőségű Natura 2000 hálózatának részét képezi.
Február végén még arról számoltak be az LMP szakértői, hogy a beruházók az önkormányzattal területrendezési szerződést kívánnak kötni (azért, hogy 200 millió forint fejében változtassák meg a terület besorolását és így engedélyezzék a beépítését). A képviselő-testület szerencsére elnapolta a döntést, és hatásvizsgálatot sürget. Többek között annak kellene kiderülnie a vizsgálatból, hogy mennyivel növekszik az átminősítés után az ingatlan értéke (egyes szakértők 800 millió forintra teszik az értéknövekményt, vagyis a beruházók tisztán 600 millió forintot nyernének a besorolás megváltoztatásával), és mekkora természetvédelmi kár keletkezne az építkezés miatt.
Az elmúlt napokban a területen járó természetjárók ugyanakkor felmérhetetlen pusztulásról tettek bejelentést: a védett növényfajok, a tavasszal nyíló virágok (pl. fekete kökörcsin, piros változatú kökörcsin, tavaszi hérics) nagy részét kiásták és eltüntették a területről. | Rémálom az Álomvölgyben: luxuslakópark épülhet a védett területre | Feljelentést tesz az LMP a budakeszi Álomvölgyben tapasztalt természetkárosítás miatt. A védett területen, ahol egy luxuslakópark építését tervezik, védett növények sokaságát ásták ki a földből ismeretlenek, ami a virágzási időszakban az érintett példányok többségének pusztulásával jár majd. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/remalom-az-alomvolgyben-luxuslakopark-epulhet-a-vedett-teruletre-1607385 | 2016-03-21 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az ügyészség hat ember ellen vádat emelt a szegedi önkormányzat által 2008 és 2012 között ingyenesen és jogellenesen kiosztott parkolóbérletek ügyében – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szerdán.
Az érintetteket többrendbeli, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják.
A városi tulajdonban levő, parkolási rendszert üzemeltető gazdasági társaság egymást követő két ügyvezetője, egy üzletágvezetője, valamint három, az önkormányzat részéről eljáró ember – köztük egy választott politikus – a vádirat szerint mintegy negyvenmillió forint vagyoni hátrányt okozott a cégnek, illetve a városnak azzal, hogy 2008 és 2012 között több mint háromszáz kombinált bérletet adott ki ingyenesen.
A vádirat szerint az önkormányzatnál évente vezetői értekezleteken döntöttek arról, hogy kik azok az önkormányzattal, illetőleg a polgármesteri hivatallal kapcsolatban álló emberek, akik ingyenes kombinált parkolóbérletet kaphatnak.
2013. január 1-jén lépett hatályba az a közgyűlési rendeletmódosítás, amely jogszabályi alapot teremtett a parkolóbérletek ingyenes átadására. Azt megelőzően azonban semmilyen jogszabály vagy egyéb rendelkezés nem tette ezt lehetővé – tudatta a csoportvezető ügyész.
A Délmagyar helyi hírportál szerint az ügyben felbujtással vádolják Mózes Ervin címzetes főjegyzőt, Solymos László alpolgármestert és Kalmár Gábor kabinetvezetőt. A címzetes főjegyző elmondása szerint ingyen parkolási bérletet kaptak többek között rendőri vezetők, alkotmánybíró és kormányhivatalvezető is. Mózes hangsúlyozta, hogy ez a gyakorlat már 20 éve működött az önkormányzatnál, bárki is irányította az önkormányzatot. Ennek költsége évente körülbelül 8 millió forint volt, ami a cég parkolási bevételeinek 1 százalékát sem érte el. Az ingyenes parkolóbérletet eleinte 70, később – a közgyűlés létszámának csökkentésével – 65 ember kapta – mondta Mózes Ervin.
Mózes Ervin szerint nem következetes az ügyészség, mert nem vádolták meg a parkolási társaság igazgatóit abban az esetben, amikor ugyanilyen konstrukcióban ingyen biztosítottak parkolóbérletet a rendőrség gépjárműveire vagy jelentős kedvezményt, gyakorlatilag ingyenes parkolási lehetőséget adtak egy parkolóházban az ügyészség és bíróság alkalmazottainak. | Itthon: Évente döntöttek az ingyenbérletek kiosztásáról - vádemelés Szegeden | 40 millió forintos vagyoni kárt okozott a szegedi gazdasági társaságnak, hogy 2008 és 2012 között ingyen éves bérletet osztottak az önkormányzattal kapcsolatban álló személyeknek. Az ügyészség most egy választott politikus ellen is vádat emelt. A más városokban is bevett gyakorlat egyébként azóta is él, de azóta jogszabályi hátteret is teremtettek neki. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160803_szeged_ingyen_parkolas_vademeles | 2016-08-03 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Az utóbbi hetekben miniszteri székekkel kapcsolatban hírbe hozott lehetséges kormánytagok közül Lázár János, Navracsics Tibor, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Csák János is ott volt szerdán az új kabinet megalakulását előkészítő ülésen.
Gulyás Gergely, Palkovics László, Pintér Sándor, Nagy István, Rogán Antal, Semjén Zsolt és Varga Judit, azaz a 2018–2022 közötti negyedik Orbán-kormány tagjai mellett más, az utóbbi hetekben miniszteri székekkel szóba hozott szereplők is ott voltak szerdán a Karmelita-kolostorban az új kabinet megalakítását előkészítő ülésen.
Az MTI által kiadott, Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán is látható fotón szerepel Csák János üzletember, korábbi londoni nagykövet; Lázár János országgyűlési képviselő, aki a Miniszterelnökséget is vezette már; Nagy Márton korábbi jegybankalelnök; Navracsics Tibor volt uniós biztos, valamint a hadipari érdekeltségekkel és tartalékos századosi ranggal is bíró volt londoni nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Kristóf is.
A struktúra még kérdéses
Az Azonnali szerda délelőtti értesülése szerint pénteken kerül az új parlament elé a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, vagyis ekkor tudjuk meg, hogy miként alakul át a tárcák szerkezete. A miniszterelnök május 6-án adott rádióinterjújában azt mondta, hogy szeretné jelentősen átalakítani a kormány szerkezetét és sok új embert kíván behozni. Hozzátette: van, akivel sikerült megállapodnia, van, akivel nem, és van, akivel még tárgyal.
Az Azonnali a forrásaira hivatkozva arról ír, hogy Orbán Viktor az elmúlt hetekben több struktúrát is felvázolt, így a végleges terv a benyújtáskor derülhet ki. A tervek szerint Orbán május 16-án tehet majd esküt, és a következő parlamenti ülésen, május 20. és 30. között mutathatja be az új kabinetet a képviselőknek.
A Hvg.hu korábban arról számolt be egy törvényjavaslat alapján, hogy a Belügyminisztériumhoz kerülhet az egészségügyi terület, a tárcát pedig az egészségügyért és közbiztonságért felelős miniszter vezetné. Ugyancsak a Hvg.hu cikkezett arról, hogy értesüléseik szerint távozhat a kormányból Benkő Tibor honvédelmi miniszter, lehetséges utódként pedig felmerült Szalay-Bobrovniczky Kristóf neve, aki nem csak Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, de komoly érdekeltségei vannak a hadiiparban: a Magyar Honvédség nemrég a Szalay-Bobrovniczky érdekeltségében álló cseh cégtől rendelt tucatnyi gyakorló-kiképző repülőt.
Minthogy a képen látható Nagy István agrárminiszter, ebből arra is lehet következtetni, hogy ez a terület várhatóan nem kerül az utóbbi négy évben egy ménesbirtok vezetésére visszavonult Lázár Jánoshoz. Varga Mihály pénzügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem vettek részt az ülésen, de a korábbi kormányok stabil tagjainak számítanak, utóbbi maradásáról már a választás utáni első sajtótájékoztatóján is beszélt a kormányfő. | Orbán a Karmelitában egyeztetett a kormányalakításról, Lázár és Navracsics is ott volt | Orbán már korábban bejelentette, hogy jelentős átalakításra készül. | [
"kormány",
"minisztériumok",
"orbán viktor",
"választás \\\\'22",
"választás 2022"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2022/05/11/uj-kormany-miniszteriumok-orban-torvenyjavaslat-majus-13-azonnali | 2022-05-11 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Japánjen-devizakötvényt bocsátott ki Magyarország. A kötvényeket összesen 39,6 milliárd jen (jelenlegi árfolyamon 97,3 milliárd forint) értékben bocsátották ki két különböző futamidejű sorozatban - közölte az Államadósság Kezelő Központ. A hosszabb futamidejű sorozat zöld kötvény, ami 10 év múlva jár le, de csak 1,3 milliárd jen (3,2 milliárd forint) értékű, és 2,35 százalékos éves kamatot ígér. A kibocsátás nagyobb részét a rövidebb futamidejű sorozat teszi ki, évi 1,6 százalékos kamattal, ez három év múlva jár le.
A frissen bevont forrást "általános finanszírozási célokra" használják majd, a zöld sorozatból befolyó összeget pedig zöld kiadások finanszírozására. A százmilliárd forintnyi új adósság alig a negyede a kínaiaktól júliusban felvett egymilliárd eurónyi (393 milliárd forint) hitelnek. Ott viszont a kormány nem közölte a részleteket, például azt, hogy mekkora kamatra adták a pénzt. Bár Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban azt mondta, hogy kormánynak a kínai hitelfelvétellel kapcsolatban nincs takargatni valója, sőt kezdeményezi a kínai pénzintézeteknél, hogy a banktitok feloldásával járuljanak hozzá a nyilvánosságra hozható információk bővítéséhez, ez egyelőre nem történt meg.
Ráadásul a héten Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pekingi látogatása során találkozott a Bank of China és a China Construction Bank vezetőivel, a tárgyalások célja - a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint - a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt. Magyarán: Nagy Márton elment Kínába, hogy újabb hitelekről tárgyaljon. A devizaadósság aránya egyébként mára megközelítette a 30 százalékot. | Ezúttal jenben növelte a magyar devizaadósságot a kormány | A sorozatnak aligha lesz vége, hiszen Nagy Márton újabb kínai hitelekről egyeztet. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/gazdasag/ezuttal-jenben-novelte-a-magyar-devizaadossagot-a-kormany-167265 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A szerbiai Biztonsági-Információs Ügynökség (BIA), azaz a titkosszolgálat horvát kémet fogott el hétfőn Belgrádban - közölte Ivica Dacic szerb belügyminiszter.
A hírt elsőként hétfő reggel a Vecernje Novosti című belgrádi napilap közölte, de a délelőtt folyamán sem a belgrádi, sem a zágrábi hivatalos szervek nem erősítették meg. Ivica Dacic egy sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva erősítette meg a kém elfogását. Mint mondta, az akciót a BIA hajtotta végre, a rendőrség csak logisztikai segítséget nyújtott.
A Vecernje Novosti értesülése szerint a BIA több hónapos, kémelhárítási akciójának keretében fogták el a horvát titkosszolgálat (SOA) "destruktív munkát végző" munkatársát.
(MTI) | A szerbek szerint horvát kémet fogtak Belgrádban | A belügyminiszter szerint destruktív munkát végzett. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2024/08/26/szerbia-horvat-kem | null | true | null | null | 24.hu |
Így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek 15 napon belül vissza kell fizetnie azt a 296 millió forintot és kamatait, amit a King's City kaszinó beruházója, Joav Blum befektetőcsoportja a telekcsere részeként kifizetett. Így marad az állam tulajdonában a telek.
A szerződést 2008 nyarán kötötte meg Blum cége a vagyonkezelővel, amely szerint Pest megyei külterületi ingatlanokat cserélt volna el a magyar állam tulajdonában levő húsz sukorói külterületi ingatlanért. Egy utólagos vizsgálat azonban megállapította, hogy a telkek mindössze 264 millió forintot érnek a csereszerződésben foglalt 787 millió forint helyett, a sukorói földek pedig 1,7 milliárd forintot a megállapodásban szereplő 1,084 milliárd forint helyett. Így az egyezség több mint egymilliárd forintos kárt okozott volna az államnak. A húszmilliós perköltséget viszont az alpereseknek kell állniuk. | A sukorói telek újból az államé | Budapest — Jogerősen semmisnek mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a tervezett sukorói King's City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/a-sukoroi-telek-ujbol-az-allame-2091402 | 2012-06-13 18:25:00 | true | null | null | Blikk |
Törvénysértő Jobbik
Mindmáig nem számolt el tavalyi pénzügyeivel a Jobbik, noha a határidő több mint egy hónapja lejárt – értesült a HVG.
Nem valami kivételes mulasztásról van szó: a Jobbik 2003-ban alakult párttá, s azóta elszaboltálja annak az előírásnak a végrehajtását, ami szerint minden párt április végéig köteles előző évi mérlegét közzétenni a Magyar Közlönyben. Ez eddig senkit sem érdekelt különösebben, s miután állami támogatást közvetlenül nem kap a párt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) sem ellenőrizte rendszeresen a Jobbik könyvelését.
További részletek a csütörtöki HVG-ben.
2009. május. 20. 15:03 Csikász Brigitta Itthon
A Jobbik rendőr jelöltjének több ügye van terítéken
Azt kell megvizsgálni, hogy politikai tevékenységnek számít-e a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete és a Jobbik közötti együttműködésnek rendőrségi objektumban való megkötése – közölte a hvg.hu-val Bencze József országos rendőrfőkapitány. Hasonlóan járnának el akkor is, ha egy másik rendőrségi szakszervezet és párt „bútorozna össze”.
2009. június. 08. 05:55 Itthon
Itt a Jobbik. Ébredjetek, magyarok!
„Nem történt semmi különös az EP-választáson. Ahogy ez másutt is lenni szokott, alacsony részvétel mellett a tét nélküli választáson a kormánypárt(ok) rosszul szerepelt(ek), az ellenzék meg győzött; jól ment a kispártoknak és az extrémistáknak.” Na, ezt nehogy elhiggyük. Fontos és jelentős kihatású dolgok történtek tegnap.
2009. június. 03. 18:59 MTI Itthon
Alkotmánysértő a Jobbik szlogenje
Az Országos Választási Bizottság szerint alkotmánysértő a Jobbik szlogenje, amely szerint "Magyarország a magyaroké!"; a testület erről szerda esti ülésén döntött.
2009. június. 10. 06:33 Itthon
Mit kajál a Jobbikon a magyar társadalom?
Társadalmi értelemben törvényszerű volt-e a Jobbik áttörése az EP-választáson, vagy derült égből villámcsapás? Szociológusok szerint legfeljebb a siker mértéke meghökkentő, de a ténye semmiképpen sem. Legtöbbjük a cigányellenességben találta meg az eredmény kulcsát, de akad olyan is, aki a politikai fősodor érzéketlenségével hozza összefüggésbe a Jobbik nagy ugrását.
2009. június. 04. 08:45 hvg.hu Itthon
Kizáratnák a Jobbikot a választásból
Az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordultak a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom (MMM) alapítói a Jobbik szórólapja miatt, amely véleményük szerint alkotmányellenes, mert sérti a cigány kisebbséghez tartozók emberi méltóságát. A kutatók azt kérik az OVB-től, hogy "a Jobbik Magyarországért Mozgalmat vegyék le a EP választási listáról".
2009. június. 08. 20:55 hvg.hu Itthon
Egy a zászló? A Fidesz-álom vége
Bármilyen eszközzel is próbálkozott a Fidesz, nem sikerült magához csalnia a Jobbik szavazótáborát. Ez, amellett, hogy az egységes jobboldal stratégiájának kudarcát jelenti, teljesen új válaszokat igényel a Fidesztől. Az őket övező elvárásokat azonban éppen saját maguk növelték olyan szintre, hogy csalódást okozhatnak. Krekó Péter politikai elemzőt kérdeztük. | Itthon: Törvénysértő Jobbik | Mindmáig nem számolt el tavalyi pénzügyeivel a Jobbik, noha a határidő több mint egy hónapja lejárt – értesült a HVG. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090610_hvg_jobbik_allami_szamvevoszek?s=24h | 2009-06-10 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A befektetési alapok vagyona 2013 végére 4617 milliárd forintot ért el, egy év alatt 1205 milliárd forinttal, 35,3 százalékkal gyarapodott - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) hétfőn.
Tavaly minden hónapban nőtt a befektetési alapok vagyona, sőt az emelkedés már 2012 utolsó negyedévében elkezdődött, így gyakorlatilag 15 hónapja töretlen a vagyonnövekedés.
A 2013-as év nyertesei az abszolút hozamú alapok voltak, ezek vagyona egy év alatt 137 százalékkal nőtt. Jól teljesítettek a vegyes - kötvényt és részvényt is tartalmazó - alapok is, amelyek eszközértéke 128 százalékkal nőtt, és továbbra is népszerűek voltak a kötvényalapok, ezek vagyona 121 százalékkal gyarapodott.
Az év utolsó hónapjában a BAMOSZ-tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 82 milliárd forinttal, 1,8 százalékkal növekedett, alapvetően az új befektetéseknek köszönhetően, utóbbiak összesen 96 milliárd forintot tettek ki. A legtöbb friss pénz decemberben is az abszolút hozamú alapokhoz, a kötvény és a vegyes alapokhoz áramlott, alapvetően a növekvő lakossági megtakarításoknak köszönhetően, míg tőkekiáramlás a részvény, árupiaci, tőkevédett és zártkörű alapoknál volt.
Az abszolút hozamú alapok összesített nettó eszközértéke december végén már 484,2 milliárd volt, így már csak a hagyományos pénzpiaci és kötvény alapok nagyobbak ennél a néhány éve még lényegében ismeretlen alaptípusnál. Eszköznövekedésük decemberben is kimagasló volt: a tőkebeáramlás 35,4 milliárdot tett ki.
A kötvényalapok népszerűsége is töretlen, decemberben 34 milliárd forint friss tőke érkezett ezekbe az alapokba, amelyekben az év végén 863,5 milliárd forintot kezeltek. Csakúgy mint decemberben, az egész évben is a kötvényeken belül a rövid futamidejűek voltak a legkeresettebbek.
A legnagyobb alapkategória még mindig a pénzpiaci alapok, ezek vagyona megközelítette az 1610 milliárd forintot 2013 végén. Éves 17,5 százalékos növekedésük azonban csak fele az alapok átlagos vagyonnövekedésének.
A vegyes alapok vagyona már 2013 júliusában megelőzte a részvényalapokét, év végére pedig már 86 milliárd forintot tett ki a különbség. A vegyes alapok vagyona december végén 323 milliárd forintot tett ki. A BAMOSZ közleménye megjegyzi, hogy míg a dinamikus vegyes alapok egyáltalán nem tudtak növekedni, addig a kiegyensúlyozott vegyes alapok szárnyaltak 2013-ban.
A részvényalapok vagyona egy év alatt 7,3 százalékkal csökkent, ami a közlemény szerint tükrözi a világ tőzsdéinek teljesítményét. Ezekben az alapokban 237 milliárd forintot kezeltek 2013 végén. Az ingatlanalapok a tavalyi év második felében magukra találtak a korábbi csökkenés majd stagnálás után, és éves szinten 20 százalékkal nőtt a vagyonuk, amely december végén 432 milliárd forint volt.
A tőkevédett alapok vagyona éves szinten gyakorlatilag stagnált, a december végi 480 milliárd forintos eszközérték mindössze 3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok vagyona 26 százalékkal csökkent tavaly, 152 milliárd forint volt december végén. A zártkörű alapok a nyugdíjrendszer reformja óta nem találnak magukra - jegyzi meg a BAMOSZ közleménye. | Gazdaság: 35,3 százalékkal gyarapodott a befektetési alapok vagyona | A befektetési alapok vagyona 2013 végére 4617 milliárd forintot ért el, egy év alatt 1205 milliárd forinttal, 35,3 százalékkal gyarapodott - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) hétfőn. | [] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20140120_353_szazalekkal_gyarapodott_a_befektetesi | 2014-01-20 12:55:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
Hároméves küzdelem után sikerült elérni, hogy a Fehérvári kapu alatti 0,7 hektáros területre szőlőt telepíthessenek. - nyilatkozta a Népszabinak Bojár Iván András, a főváros városarculati tanácsnoka az ősszel kezdődő munkálatokról. Szívből örülök neki! Mint azt már korábban is leírtam, szerintem baromi jó ötlet, ami ráadásul sok évszázados hagyományt elevenít fel. A projektre elkülönített 14 millióból...
"nemcsak az ültetvény négyéves gondozására, hanem kommunikációra és - szándékuk szerint - események szervezésére is költenek majd. A szőlőskert egy meredek, ligetes, teraszokkal tagolt területen jönne létre a Fehérvári rondella alatt. A telket az egyik oldalról a Fehérvári kapuhoz felvezető gyalogoslépcső, fentről a várfal, lentről az autóút, délről a félbehagyott Raiffeisen-mélygarázs üres gödre határolja. A várlejtő nyugati oldalát, ahogy a Tabán fölötti Gellért-hegy oldalát, a Sas-hegyet és a Rózsadombot is, a XIX. század végéig sokfelé szőlőskertek borították."
Azt viszont sajnálom, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem kadarkát telepítenek vissza - mert azt állítólag nem lehet. Egy kedves szőlész olvasó elmagyarázhatná, hogy miért. | Végre megvalósul a budavári szőlőskert | Végre megvalósul a budavári szőlőskert - Hároméves küzdelem után sikerült elérni, hogy a Fehérvári kapu alatti 0,7 hektáros területre szőlőt telepíthessenek. | [
"turizmus",
"vár",
"töri",
"növény",
"budai vár",
"zöldfelület",
"i. ker",
"marketingszőlő",
"urbanista"
] | 0 | http://index.hu/urbanista/2010/07/19/vege_megvalosul_a_budavari_szoloskert | 2010-07-19 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A többi alapítványi egyetemhez hasonlóan, a Fudan is kapott 600 millió indulási támogatást a magyar államtól, azonban nem tudni, hogy mire költötte ezt a pénzt a kínai egyetem alapítványa – emlékeztet közleményében a Momentum. Tompos Márton, a párt szóvivője és frakcióvezető-helyettese személyesen látogatott el abba az irodaházba, ahol elvileg az egyetemi alapítvány bejelentett címe van, azonban érdekes dologgal szembesült: „Az egész épületben nem tud senki semmit az alapítványról, se email címük, se telefonszámuk nincsen… 600 millió forintnyi közpénzről beszélünk.”
„Semmilyen csatornán nem elérhetőek, a bejegyzett címükön nincsen senki, majd esetleg valaki ír nekem egy emailt, ha úgy tartja kedvük. Innen folytatjuk” – zárta videóját Tompos. | Itthon: Elérhetetlen a kínai Fudan egyetem 600 millió forintos alapítványa | Az egyetem a beruházási stop áldozata lett, Gulyás Gergely szerint el kell dönteni, indokolt-e fenntartani az alapítványt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230225_Elerhetetlen_a_kinai_Fudan_egyetem_600_millio_forintos_alapitvanya | 2023-02-25 15:40:00 | true | null | null | HVG |
A hazai baloldal valójában évek óta képtelen a megújulásra: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló.
"Nem elég, hogy a szivárványkoalíció romjain nyolc szervezet tizenegy elnöke jeleníti meg ma az ellenzéki kínálatot, az árnyékkormánnyal még tizennyolcan léptek ki a fényre, és nemsokára érkezik Márki-Zay »tiszták koalíciója« is. Itt tényleg mindenki elnök, miniszter vagy igazgató akar lenni? Egyre kisebb az ellenzéki merítés, de egyre több a baloldali kinevezett, kitalált vagy vágyvezérelt tisztség. Ha nincs valódi hatalmuk, akkor álmodnak maguknak egyet!
Előbb a munka, azután a tisztség, először a feladat s csak ezután a pozíció, hisz szolgálat és teljesítmény nélkül nincs vezetői kinevezés sem – ígérik évtizedek óta a hatalomért versenyző politikai közösségek. A rendszerváltoztatás óta fontos szabály az, amit többé-kevésbé igyekeznek is betartani, hogy a politikában versenyezni és bizonyítani kell.
A baloldal jó ideje azonban fittyet hány erre a közéletet mozgásban tartó kategorikus imperatívuszra. Tartottak ugyan egy előválasztást, de asztalhoz ültek alkudozni a vesztesek is. A háttérmegállapodásoknak köszönhetően pedig listán parlamenti mandátumhoz juthattak olyanok is, akik már az előválasztáson elvéreztek. Ez pedig, egyrészről felgyorsította az egyébként is súlyos kontraszelekciót, másrészről kételyeket ébresztett az ellenzéki szavazók szívében. Joggal...
A fordított politikai evolúció talán legismertebb példája Gelencsér Ferenc felemelkedése, aki annak ellenére lett a második legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport frakcióvezetője és pártjának elnöke (bár utóbbi inkább egy közösség belügye), hogy már az előválasztásnak nevezett kampányakció során cudar módon leszerepelt. (Az LMP-s Csárdi Antal csaknem kétharmados többséggel verte meg.)
A hazai baloldal valójában évek óta képtelen a megújulásra: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló, az április 3-án megbukott pártelit pedig – minden személyi változás ellenére – vezető pozícióban maradt, csak éppen átültek az egyik székből a másikba. A választási kudarc után nőtt a töredezettség is, Márki-Zay Péter visszatérésével, illetve a Jobbik szakadásával immár tizenegy (társ)elnök vezetésével működő nyolc szervezet van versenyben a választópolgárok bizalmáért. Felsorolni is nehéz, az elemzőnek is nagy kihívás, hát még annak a választópolgárnak, aki – saját mentális egészségét óvandó – nem figyeli a politika napi történéseit."
Nyitókép: Facebook | Mandiner | [
"Gyurcsány Ferenc",
"vélemény",
"belföld",
"baloldal",
"Dobrev Klára",
"árnyékkormány",
"Nagy Ervin",
"pozícióhalmozók",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20220921_belfold_baloldal_poziciohalmozok_dobrev_klara_gyurcsany_ferenc_arnyekkormany_nagy_ervin_velemeny | null | false | 0 | 0 | null |
|
A V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozva állíttatta le a munkálatokat az alvállalkozókkal.
Június 30-tól határozatlan időre felfüggesztette a V-Híd a Szeged–Röszke vasútvonal felújítási munkálatait – értesült a Szabad Európa. Mészáros Lőrinc cége kivitelező fővállalkozóként vesz részt a felújításban, információink szerint most minden alvállalkozójuknak levelet küldtek, amelyben azt írják: „A kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémák” miatt kell abbahagyni a munkát.
Az alvállalkozókat a levélben arra utasították, hogy tegyék meg július 3-án 24.00 óráig „a szükséges állagmegóvó, vagyonvédelmi, valamint balesetvédelmi és biztonságtechnikai intézkedéseket”, ezt követően információink szerint teljesen levonulnak a munkaterületről.
Ehhez kapcsolódóan: Kimaradt a vas a vasbetonból Mészáros Lőrinc vasúti beruházásában.
Máshol is volt már gond
Ha a korábbi esetekhez hasonlóan a V-Híd intézkedése mögött a MÁV minőségi kifogásai állnának, akkor a munka felfüggesztése nyomásgyakorlás is lehet a vasúttársaság felé.
Mészáros Lőrinc vasúti beruházásaival már többször foglalkoztunk, Felcsút korábbi polgármesterének egy másik cége, az R-KORD Kft kivitelezésében zajló GSM-R nevű vasúti fejlesztés során is voltak komoly bírálatok a MÁV részéről a munka minőségét illetően. Ebben a beruházásban az alvállalkozók egy jelentős csoportját sem fizette ki rendben az R-KORD.
2021 októbere óta zajlik a Szeged–Röszke vasútvonal felújítása, a korszerűsítés után elvileg jelentősen csökkenne a menetidő, a mostani 60 helyett 80–120 kilométeres óránkénti sebességgel is haladhatnak majd a vonatok.
A felújítás része a Szeged–Szabadka vasút korszerűsítésének. Külön jelentősége, hogy ha elkészül az új Budapest–Belgrád vasút, egy esetleges vágányzár esetén a Szeged–Szabadka vonal lehet az alternatíva a közlekedés folytonosságának fenntartására.
Az ügyben kerestük a V-Hidat és a MÁV-ot is, válaszaikat közölni fogjuk. | Leállította Mészáros Lőrinc cége a Szeged-Röszke vasútvonal felújítását | A V-Híd „a kivitelezés során felmerült műszaki és technikai problémákra” hivatkozva állíttatta le a munkálatokat az alvállalkozókkal. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/leallitotta-meszaros-lorinc-cege-a-szeged-roszke-vasutvonal-felujitasat/32486724.html | 2023-07-03 10:03:00 | true | null | null | Szabad Európa |
2018. május 28., hétfő 18:57, frissítve: hétfő 19:25
520 millió forintot fialtak az online pénztárgépek a miniszterelnök kötélbarátjának.
Garancsi István két cége tulajdonosként még márciusban vette fel a Mobil Adat Kft.-től az osztalékot. Ez az a vállalkozás, amely a többi közt a kasszák internetes kapcsolatát lehetővé chipet forgalmazza. Az ország egyik leggazdagabb embere az idén egyébként ötvenmillió forinttal több pénzt tudott kivenni ebből a cégből, mint 2017-ben.
Magyar Nemzet | Félmilliárdot keresett Garancsi a pénztárgépeken | 520 millió forintot fialtak az online pénztárgépek a miniszterelnök kötélbarátjának. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/felmilliardot-keresett-garancsi-a-penztargepeken-2461897 | 2018-05-29 19:25:00 | true | null | null | HírTv |
A jelek szerint az Asus egy plusz kijelzőt tett a legújabb ROG Phone hátlapjára, amin keresztül értesítéseket tud megjeleníteni a készülék.
Alig egy napja látott napvilágot az a kiszivárgott fotó, amin állítólag az Asus új, játékosoknak szánt csúcsmobilja, az idei évben érkező ROG Phone 4 látszódik. Vagy a ROG Phone 5, attól függ, miként nevezik el: a 4-es szám Kínában kiejtve a halál szó kiejtésére hasonlít, és ezt babonából nem szívesen használják, még az elnevezésekben sem.
Most egy újabb kiszivárgott felvétel került fel a kínai közösségi oldalra, a Weibóra, ezúttal azonban nem fotóról, hanem egy videóról van szó.
Ahogy az a felvételen is látszik, a telefon hátoldalára egy másodlagos kijelző került, amin különféle értesítések jelenhetnek meg: a játékkal kapcsolatos információk, vagy akár az, hogy a készülék tulajdonosának bejövő hívása van.
A néhány másodpercre megvillanó kijelző arról árulkodik, hogy az idei évben is lesz némi keret az előlapon, bár ez kisebbnek tűnik, mint a ROG Phone 3-on.
© Weibo
A pletykák szerint a képernyő képfrissítési rátája 144 Hz lesz, a belsejében a Snapdragon 888-as processzor dolgozik majd, a 6000 mAh akkumulátort pedig egy 65 W-os gyorstöltő tudja majd telepumpálni.
Hogy mikor mutathatják be, egyelőre nem tudni, ahogy azt sem, mennyibe kerül majd a készülék.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Már videón is látni az Asus játékosoknak szánt csúcsmobilját, a ROG Phone 4-et | A jelek szerint az Asus egy plusz kijelzőt tett a legújabb ROG Phone hátlapjára, amin keresztül értesítéseket tud megjeleníteni a készülék. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20210119_asus_rog_phone_4_rog_phone_5_kiszivargott_video_hands_on_video | 2021-01-19 17:03:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Bejött a 4iG-nak a saját lábra állás: a Rheinmetall után itt az újabb trófea
Üstökösként szárnyal a fideszes gazdasági holdudvar informatikai, technológiai, kommunikációs szuperholdingja, a 4iG.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat épp most írja be magát a magyar cégtörténelembe, tán még soha senkinek nem sikerült ekkora fejlődést produkálnia ilyen rövid idő alatt.
A legújabb fejlemény, hogy bejelentették: lezárult a Digi márciusban indított átvilágítása és szerződéskötési folyamata, melynek eredményeként végleges megállapodást kötött a 4iG Nyrt. a román RCS & RDS csoporttal a médiakonszern magyarországi érdekeltségeinek megvásárlásáról. A tranzakció értéke 625 millió euró, megközelítőleg 232 milliárd forint. Az ügylet a hatósági eljárásokat követően 2022. januárjában zárulhat.
„A Digi megvásárlása több szempontból is meghatározó stratégiai előrelépést jelent társaságunk számára” – mondta a megállapodásról Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója. „Az RCS & RDS médiakonszernnel kötött sikeres megállapodásnak, illetve az elmúlt időszakban a telekommunikációs iparágban végrehajtott hazai és nemzetközi akvizícióinknak köszönhetően
egy új regionális távközlési csoport alapköveit raktuk le az elmúlt nagyjából egyéves periódusban.
Jönnek a német páncélosok
Kevesebb, mint egy héttel korábban pedig azt jelentették be, hogy a német Rheinmetall AG megveszi a Jászai Gellért-féle magyar cég negyedét. A német hadiipari óriás és a 4iG egy közös informatikai vállalatot is létre fog hozni. A Rheinmetall AG Jászai Gellért KZF Vagyonkezelő Kft.-jétől vásárolna 4iG részvényeket. A német nagyvállalat emellett részt venne abban a nagyjából 120 milliárd forintra tervezett zárt körű tőkeemelésben is, amelyben Jászai Gellért érdekeltsége, az IG COM Magántőkealap és a Rheinmetall mellett az Alpac Capital által kezelt alap is közreműködne.
A közös informatikai cég lehet a Rheinmetall és a magyar állam beruházásában Zalaegerszegen megvalósuló harcijármű-gyárának IT szolgáltatója is 2023-tól. A Rheinmetall Kaposváron is épít egy gyárat, a Magyar Honvédség pedig eurómilliárdokért vásárol a német cégtől gyalogsági harcjárműveket, harckocsikat és önjáró lövegeket.
A 4iG a Rheinmetall-bejelentéssel egy napon hozta nyilvánosságra az év első kilenc hónapjára vonatkozó jelentését, miszerint konszolidált értékesítési nettó árbevétele 58 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, elérte az 53 milliárd forintot. A pénzügyi és értékcsökkentési leírások előtti eredmény 22,1 százalékkal 3,53 milliárd forintra emelkedett, az egy részvényre jutó nettó eredmény 52 százalékkal 31 forintra nőtt. Hozzátették, hogy az egy részvényre jutó saját tőke 142 százalékkal 130 forintra emelkedett.
Enyhe kifejezés, hogy a 4iG hasít, a cég árbevétele 2017-ben még mindössze 314 millió forint volt, amire 186 millió forint veszteség jutott. A vállalat működése 2018-ban fordult nyereségbe, 2019-től pedig szárnyal, abban az évben már 40 milliárdos árbevétel mellett 3,5 milliárd profitot ért el.
Nem kell magyarázkodni Mészáros miatt
A 4iG 2018-ban került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, egész pontosan tőzsdei holdingjába, az Opus Globalba. 2019 júniusban viszont az egykori felcsúti polgármester váratlanul megvált a társaságtól, a cégtulajdon döntő része Jászai Gellérthez került, aki korábban a Mészáros-birodalom működtetője volt, saját bevallása szerint Mészáros jobbkeze.
Akkoriban kilátásban volt, hogy a 4iG megvásárolja a Magyar Telekomtól a nálánál sokkal nagyobb T-Systemset – az üzlet végül kútba esett. Egyes vélemények szerint azért volt szükség a 4iG kiszervezésére Jászai Gellért alá, hogy a német tulajdonú Magyar Telekom mégse az Orbán Viktor strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrincnek adja el a leányvállalatát.
A T-Systems-üzlet ugyan meghiúsult, ugyanakkor sikerült bevonni a (szintén német) Rheinmetallt a 4iG-be.
Ebből a szempontból szintén nem mellékes, hogy az egyik vezető német hadiipari nagyvállalat nem Orbán Viktor strómanjával bútorozik össze.
Hanem Orbán Viktor strómanjának volt érdekeltségével, aminek többségi tulajdonosa és vezetője Orbán Viktor strómanjának exjobbkeze. Ez még mindig nem fest valami jól, legalábbis azok szemében, akiket zavar, hogy a fideszes gazdasági holdudvar lassan elhomályosítja a napot. Ugyanakkor az ügy problémás mivoltát még a magyar közvéleménynek sem egyszerű elmagyarázni, a németről nem beszélve.
Mindenesetre adva, hogy milyen megállapodásokat ütött nyélbe a magyar állam a Rheinmetallal az elmúlt években, és hogy milyen formális és informális kapcsolatban van a 4iG-vel, aligha életszerű, hogy az üzlet a magyar kormány tevékeny közreműködése és jóváhagyása nélkül valósulna meg. Legalábbis utóbbi persze a német kormányra is igaz.
Az állami közbeszerzések nagy nyertese
Különösen, hogy a 444.hu korábban arról írt, személyesen Orbán Viktor döntött úgy, hogy Jászai vegye át a céget. A lap forrásai szerint Orbán több dolog miatt is így döntött: egyrészt távolabb akarta tartani az informatikai szektort a családi ügyektől, mert nem akart még egy OLAF-vizsgálatot; másrészt a T-Systems német anyavállalata, a Deutsche Telekom nem akart Mészárosékkal közvetlenül üzletelni; harmadrészt az Opus-birodalom elkezdett kezelhetetlenül nagyra nőni, ami szükségszerűen bizonyos pénzek elfolyásával járt, ezért Mészárosnak több biznisztől is meg kellett válnia.
Eközben a Fidesz politikai felügyelet alá vonta az állami informatikai beszerzések piacát. Rogán Antal minisztériuma 2018 nyarán megkezdte a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) előkészítését, amely az összes állami vállalat, intézmény és minisztérium 15 millió forintnál nagyobb értékű informatikai megrendelési igényét (gépparkok és szoftverlicencek beszerzésétől bármilyen informatikai rendszer átalakításáig) vizsgálat alá vonja, a 250 millió forintnál drágább beszerzésekről pedig az erre a célra létrehozott Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) dönthet, a végső szó ezekben az esetekben is Rogáné.
A 4iG szépen kapja is az állami megrendeléseket, nyeri a közbeszerzéseket. Jászai Gellért maga beszélt a HVG-nek arról 2021 őszén, hogy
a cég 2020-as bevételeinek 73 százaléka kötődött közvetlen vagy közvetett formában az állami szektorhoz.
Ebben azonban szerinte semmi meglepő nincs, hiszen az informatikai piacon Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban is az állam a legnagyobb megrendelő, s nemcsak a hazai piacvezető, hanem a nemzetközi multinacionális vállalatok bevételeinek a többségét is az állam biztosítja.
Ez persze bizonyos szintig igaz, azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a 4iG hivatalosan is a magyar állam stratégiai partnere (erre még visszatérünk). Se amellett, hogy az elmúlt években olyan mesés növekedést produkált, amire egyik más informatikai vállalat sem volt képes nemhogy Magyarországon, de a régióban sem.
A cég a jegybank Növekedési Kötvényprogramjában is sikeresen vett részt – vagyis jegybanki támogatással tudott forrásokat bevonni a növekedéshez.
Az állam (a kormány) összebútorozik a 4iG-vel
Márpedig a kulcsszó évek óta a növekedés. És nem (csak) arról van szó, hogy a 4iG bevétele és profitja egyre nő – kisgömböcként fal fel más cégeket. 2020-ban még a belföldi terjeszkedés volt elsősorban terítéken, 2021-ben azonban a cégvezetés ígéretének megfelelően beindultak a külföldi akvizíciók.
A legfontosabb beszerzés kétség kívül, hogy az állam a „stratégiai partnerség” jegyében többségi tulajdont ad a 4iG-nek az Antenna Hungariában. Az Antenna Hungária évtizedek óta meghatározó szereplője a hazai telekommunikációs szektornak. A vállalat az országos digitális földfelszíni televíziós- és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatója Magyarországon. A társaság 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban, a folyamatban lévő akvizíció lezárását követően pedig a tulajdonába kerül a kormányzati távközlési infrastruktúrával rendelkező, illetve azokat üzemeltető MVM NET Zrt. is. Az állami vállalat emellett jelentős szolgáltatásokkal van jelen a rendezvényszervezés műsorgyártás, műsorterjesztés, távközlés, műholdas kommunikáció, illetve a távközléshez kapcsolódó IT szolgáltatások területén.
Igazi nagyhalakat kebelez be
A 4iG (és az Antenna Hungaria) portfoliója mára meglehetően kiterjedt. A 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt., valamint a New Space Industries Zrt. 2020 nyarán jelentették be, hogy CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. (CarpathiaSat Zrt.) néven közös vállalatot hoznak létre. Azzal a céllal, hogy a társaság 2024-ben Föld körüli pályára állítsa és hosszú távon üzemeltesse Magyarország első kereskedelmi, valamint kormányzati és tudományos kutatási feladatokra is alkalmas műholdját.
Előzetes megállapodást kötött a 4iG Nyrt. arról, hogy megveszi a Hungaro DigiTel Kft. többségi tulajdonát – jelentette be a cég 2021 februárjában. Magyarország vezető műholdas távközlési szolgáltatójának 50 százalékban az Antenna Hungaria volt a tulajdonosa, tőlük egy 25 százalékos tulajdonrészt vásárolt meg a 4iG. A másik 50 százalék a Portuguese Telecommunication Investments Kft.-é volt, ez teljes egészében a 4iG-hoz került.
2021 júniusában érkezett a bejelentés: a 4iG és két leányvállalata a Hungaro DigiTel, valamint a CarpathiaSat előzetes megállapodást kötött az izraeli Space-Communication Ltd.-vel (SpaceCom) a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzéséről zártkörű tőkeemeléssel. A tel-avivi tőzsdén jegyzett SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold üzemeltető és szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait.
Akadtak kisebb beszerzések
Korábban szerzett a 4iG kiberbiztonsági céget is, a TR Consult Kft. személyében. 2020 októberében az INNObyte Zrt. 70 százalékos tulajdonrészét szerezték meg. Az INNObyte a contact center szolgáltatások, az üzleti intelligencia, tesztautomatizáció, mesterségesintelligencia-fejlesztés, az adatbázis-megoldások specialistája. A vállalat megrendelései elsősorban a telekommunikáció, az autóipar, az egészségügy, az agrárinformatika, közigazgatás, pénzügyi és banki informatika, valamint az egyházi digitalizáció területéről származnak.
2020 decemberében pedig az adatközpont-üzemeltető DTSM Kft. száz százalékára tették rá a kezüket. 2021 januárjában a 4iG Nyrt. adásvételi szerződést kötött az ipari, mezőgazdasági, tudományos és védelmi célú, rotormeghajtású drónok tervezésével, gyártásával foglalkozó Rotors and Cams Zrt. (RaC Zrt.) 24 százalékos kisebbségi részvénycsomagjának megvásárlására.
2021 októberében írták alá a montenegrói Telenor adásvételéről szóló szerződést a 4IG Nyrt. és az eddigi tulajdonos PPF Telecom Group vezetői.
A Digi megvásárlása kapcsán kiadott közleményben azt ígérték, a 4iG az állammal kötött stratégiai megállapodása értelmében az Antenna Hungária Zrt.-be apportálja majd telekommunikációs érdekeltségeit, mellyel a 4iG többségi tulajdont szerez a vállalatban. A közlemény szerint a fúzió eredményeként új regionális távközlési holdingvállalat jön majd létre, amelynek hazai érdekeltségei (Antenna Hungária, DIGI, Invitel, Invitech, AH Net) a nyugat-balkáni régióban folyamatban lévő akvizícióknak köszönhetően, további távközlési vállalatokkal egészülhetnek ki. | Vállalkozás: Bejött a 4iG-nak a saját lábra állás: a Rheinmetall után itt az újabb trófea | Üstökösként szárnyal a fideszes gazdasági holdudvar informatikai, technológiai, kommunikációs szuperholdingja, a 4iG. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20211130_4ig_novekedes_jaszai_gellert | 2021-11-30 10:57:00 | true | null | null | HVG |
Indul a Bajnokok Ligája idei sorozata, és az Európai Labdarúgó Szövetség közzétett néhány statisztikát az 1992 óta íródó BL-történelemből. Megtudhattuk például, hogy mióta BL a legrangosabb kupasorozat neve, azóta 631 büntetőt ítéltek a játékvezetők, akik a legtöbbször a Barcelona és a Real Madrid (42-42 alkalommal) javára fújtak be tizenegyest.
Ez a két csapat játszotta egyébként a legtöbb meccset is, a Real 253-at, a Barca 252-t, ami azt jelenti, hogy átlagban hat meccsenként lőhettek eddig tizenegyest a spanyol bajnokság nagyágyúi.
Ha az átlagot néznénk, akkor az eddig 14 büntetőt lövő Manchester City, és a 11 tizenegyest elvégző Sevilla áll a legjobban, ez a két klub négy találkozónként állhatott a mészpontra letett labda mögé.
A Real sok büntetőt kapott, de ellene is sokat fújtak be, egészen pontosan huszonhármat, ezzel az Arsenallal holtversenyben ebben a kategóriában is a rangsor élén áll, de a Bayern (22), az Olimpiakosz (18) és a Barcelona (17) is az élmezőnyben foglal helyet.
A játékosok közül Cristiano Ronaldo szerezte a legtöbb büntetőgólt, 18 kísérletéből 15-ször bemutatta a jellegzetes gólörömét.
Örök riválisa, Lionel Messi 14 tizenegyeséből tizenegyet értékesített, míg Ruud van Nistelrooy 10 büntetőt váltott gólra, másik négyet viszont kihagyott. Azok közül, akik legalább öt büntetőt végezhettek el, Alessandro del Piero és Robert Lewandowski áll a legjobb mutatóval, mindketten hétből hetet lőttek be, és ebben nem számolják a tizenegyespárbajban sorra kerülő büntetőket. A hatékonyság terén Eden Hazard áll a legrosszabbul, aki hét büntetőből csak négyet lőtt be, ez 57 százalék.
A kapusok közül Petr Cech és Iker Casillas a két legnagyobb tizenegyesölő a BL-ben, előbbi tizenegy lövésből ötöt, utóbbi tizenkilenc próbálkozásból kilencet fogott meg,
igaz, Casillas az utolsó nyolc büntetőből egyet sem tudott kivédeni. Összességében a 631 büntetőből 488 lett gól, 38 ment mellé vagy fölé és százhármat védtek ki a kapusok. | Itt egy statisztika, ami után nem bírózhatnak a Real- és Barca-drukkerek | Kitalálják, melyik játékos lőtte a legtöbb tizenegyesgólt a BL-ben? | [
"bajnokok ligája",
"foci",
"sport",
"labdarúgás",
"tizenegyes",
"büntető",
"cristiano ronaldo",
"lionel messi",
"ruud van nistelrooy",
"robert lewandowski",
"statisztika",
"petr cech",
"eden hazard",
"iker casillas",
"alessandro del piero"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2018/09/18/bajnokok-ligaja-statisztikak-tizenegyesek-real-madrid-barcelona-cristiano-ronaldo-lionel-messi-eden-hazard-petr-cech-iker-casillas | 2018-09-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Ez kínos volt - kezdte felszólalását Dobrev Klára. Dobrev szerint azért nem érdekel senkit Orbán programja, mert az komolytalan, és azt látja, hogy a miniszterelnök folyamatosan távolodik el a valóságtól. Szerinte Orbánt nem érdekli a hétköznapi emberek sorsa, "hogy az emberek gyomorgörccsel mennek kórházba".
A magyarok nem azért élnek rosszabbul, mert van valami titkos összeesküvés, hanem mert rosszul kormányoz.
Dobrev szerint Orbán azzal foglalkozik, "hogyan tudja elárulni Magyarországot, hogyan árulja el az oroszoknak, hogy árulja el a Putyinnak".
Ügynökök tömege kémbankokon keresztül szállta meg az országot - állította Dobrev, majd azt kérte, hogy Orbán arra válaszoljon: | Dobrev Klára Orbánnak: Arra a kérdésre válaszoljon, hogy mivel zsarolják önt az oroszok? | Ez kínos volt – kezdte felszólalását Dobrev Klára. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2024/10/09/dobrev-klara-orbannak-arra-a-kerdesre-valaszoljon-hogy-mivel-zsaroljak-ont-az-oroszok | null | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.