text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Szimbolikus jelentőségűnek tartja Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, hogy a civil és kormányzati tagokból álló Korrupcióellenes Munkacsoport elfogadta első éves jelentését, és a korrupció visszaszorítása érdekében előremutató javaslatokat is tett mindkét oldal támogatásával. A három hónap alatt, megfeszített munkával készült jelentést a kormánynak nyújtják be – áll az Integritás Hatóság sajtóközleményében.
Az Integritás Hatóság mellett működő, civil és kormányzati tagokból álló testület tavaly decemberben tartotta meg alakuló ülését, és öt, folyamatosan működő almunkacsoportot hozott létre a közbeszerzés, az uniós és nemzeti támogatási programok, a közadatok nyilvánossága és transzparencia, a büntetőjogi és büntetőeljárási, valamint az ügyrend és monitoring területén. A Munkacsoportba civil szervezetként az Átlátszó is tagot delegálhatott.
Az Átlátszó is részt vesz az Integritás Hatóság korrupcióellenes munkacsoportjában | atlatszo.hu
Az Integritás Hatóságot nem önként hozta létre a magyar kormány, hanem az Európai Unió kényszerítette erre: egyike volt annak a 17, a korrupció és a közpénzégetés visszaszorítását célzó kötelezettségvállalásnak, amiket a Magyarországnak járó uniós források további folyósításához feltételül szabott az Európai Bizottság.
A civil és kormányzati tagokból álló munkacsoport a tavalyi évről szóló jelentésében a korrupció visszaszorítása érdekében javaslatokat fogalmazott meg: ezek egy része az állami és a civil delegáltak „konszenzusos” javaslataként, másik része pedig a civil delegáltak „nem konszenzusos” javaslataként került be a végleges szövegbe. Konszenzusos javaslatok születtek például a vagyongyarapodási vizsgálat alkalmazási körének bővítése, a vesztegetés, befolyással üzérkedés bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetére.
A Munkacsoport néhány nem-kormányzati tagja mégsem szavazta meg a jelentés elfogadását: a Transparency International Hungary, a K-Monitor és az Átlátszó delegáltja nemmel szavazott, két további civil tag tartózkodott a hétfői szavazás során.
A nemmel szavazó civil tagok szerint a Munkacsoport kormányzati szerveket képviselő tagjai nem támogatták számos, a magyarországi korrupció súlyosságát bemutató megállapításnak a jelentésbe történő belefoglalását. Az ilyen megállapítások kizárólag a nem-kormányzati tagok álláspontjaként jelennek meg a jelentésben. Így például a jelentés „a civil tagok álláspontjaként” tünteti fel a vagyonnyilatkozatok körében tavaly óta tett kormányzati intézkedések hatástalanságát, és a közérdekű adatok megismerhetősége körében az elmúlt tíz évben sorozatosan megvalósult jogkorlátozásokat is.
Szintén nélkülözi a kormányzati tagok támogatását számos olyan civil javaslat, amelyek megvalósítása esetén ténylegesen számítani lehetne a korrupció mértékének valódi mérséklődésére, és amelyek így mint „nem konszenzusos” javaslatok szerepelnek a jelentésben. Ez történt egyebek mellett az Alaptörvény közpénzügyi rendelkezéseinek felülvizsgálatára irányuló civil javaslattal. A kormányzati tagok az egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatainak, pontosabban egyes sajtótermékek diszkriminációjának a vizsgálatára vonatkozó civil javaslatot sem támogatták, ahogyan azt sem, hogy közpénzből kötött szerződést csak annak teljes nyilvánosságra hozatalát követően lehessen kifizetni.
Ezzel szemben a jelentés elfogadására nemmel szavazó civil delegáltak a kormányzati tagok valamennyi javaslatát támogatták, a jelentés elfogadására adott nemleges szavazattal a fentiek miatt kialakult elégedetlenségüknek adtak hangot.
A szerző a Korrupcióellenes Munkacsoport civil tagja az Átlátszó delegáltjaként. | Nem minden civil tag szavazta meg a Korrupcióellenes Munkacsoport első jelentését | A Transparency International Hungary, a K-Monitor és az Átlátszó delegáltja nemmel szavazott, két további civil tag tartózkodott az Integritás Hatóság mellett létrejött Korrupcióellenes Munkacsoport első éves jelentéséről szóló hétfői szavazáson. Az Átlátszó azért nem szavazta meg a rohammunkában készült jelentést, mert a kormányoldal nem támogatta az egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatainak, pontosabban egyes sajtótermékek diszkriminációjának vizsgálatára vonatkozó javaslatunkat, és „civil álláspontként” jelenítette meg a közérdekű adatok megismerhetősége körében az elmúlt tíz évben sorozatosan megvalósított jogkorlátozásokat. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/03/13/nem-minden-civil-tag-szavazta-meg-a-korrupcioellenes-munkacsoport-elso-jelenteset/ | 2023-03-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Mint nemrég megírtuk, az OLAF 3,6 millió euró Magyarországnak adott uniós támogatás visszafizettetését javasolta, mert szabálytalanságokat talált egy, az iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben. Most megtudtuk, hogy egy országgyűlési képviselői kérdés nyomán az ügyészség vizsgálatot kezdeményezett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál, ahonnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályára került az ügy.
Oktatási létesítmények modernizálása, valamint az e-tanuláshoz való hozzáférés javítása és bővítése volt a célja annak az uniós támogatású projektnek, amelyből nemrég több mint egymilliárd forintos visszafizetést javasolt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala. A program egyik fő eleme informatikai eszközök beszerzése (általános és középiskolák számára), valamint a tanárok e-tanulással kapcsolatos képzésének biztosítása volt.
Az OLAF vizsgálata a közbeszerzési eljárás során számos jogsértést állapított meg. Ezek közé tartozott a műszaki előírások utolsó pillanatban történő módosítása és a legolcsóbb ajánlat kizárása, ami versenyelőnyt biztosított a nyertes vállalatnak.
Szerettük volna megtudni, mely szervezet milyen beszerzését érintette az OLAF javaslata, amely a Magyarországnak adott támogatás visszafizetését kezdeményezte. Kérdéseinkkel megkerestük a Klebelsberg Központot, ahonnan az alábbi választ kaptuk:
"A Klebelsberg Központ nem kapott az OLAF-tól vizsgálati jelentést, ezért érdemben nem tudunk a feltett kérdésekre válaszolni."
E-mailben tettük fel az ügyre vonatkozó kérdéseinket az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK), ahonnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) irányítottak bennünket. Sokkal több eredményre nem jutottunk a NAV kommunikációs osztályán sem, mert csak annyit tudtunk meg, hogy kérdésünkkel kapcsolatban „nincs nyilvánosságra hozható információ”.
Költségvetési csalás és más bűncselekmények
Végül az ügyészségtől kaptunk érdemi tájékoztatást.
„Dr. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be a legfőbb ügyészhez Folytat vizsgálatot abban az ügyben, ahol 3,6 millió eurós támogatást kérne vissza az OLAF egy magyar iskolai digitális projekttől? címmel.
A legfőbb ügyész válasza szerint a kérdést tartalmilag feljelentésként értékelve a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának küldte meg, amely azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz tette át.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztálya (NAV) 60100/45/2023. bü. számon költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 2023. március 7. napján a feljelentés kiegészítését rendelte el, amelynek határideje 2023. április 7. napján jár le” – válaszolta a Szabad Európa kérdésére dr. Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője. Hozzátette: az OLAF a vizsgálata eredményeként – többek között – igazgatási, pénzügyi vagy igazságügyi ajánlást tehet. Igazságügyi ajánlással akkor él a hivatal, ha a vizsgálat megállapításai alapján bűncselekményre merülhet fel adat. A magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlásai alapján jár el.
A szóvivő szerint a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége – a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban van, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják, és abban értékelik. Fazekas Géza azt is elárulta, hogy a cikkünk tárgyát képező ügyben az ügyészség információi szerint az OLAF nem bocsátott ki igazságügyi ajánlást, csak pénzügyi ajánlást tett a vizsgálat lezárását követően. | Költségvetési csalás miatt nyomoz a NAV a 3,6 millió eurós visszafizetéssel járó uniós projekt miatt | Mint nemrég megírtuk, az OLAF 3,6 millió euró Magyarországnak adott uniós támogatás visszafizettetését javasolta, mert szabálytalanságokat talált egy, az iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben. Most megtudtuk, hogy egy országgyűlési képviselői kérdés nyomán az ügyészség vizsgálatot kezdeményezett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál, ahonnan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályára került az ügy. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/koltsegvetesi-csalas-miatt-nyomoz-a-nav-a-3-6-millio-euros-visszafizetessel-jaro-unios-projekt-miatt/32315376.html | 2023-03-13 22:54:00 | true | null | null | Szabad Európa |
„Technikai landolás” során szállt ki Pisában Orbán Viktor a hazafelé tartó kormánygépből – ezt válaszolta az RTL megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Ahogyan Gulyás miniszter úr a Kormányinfón már világosan kifejtette, Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatáson volt Egyiptomban, onnan visszafelé egy technikai landolás során szállt ki egy olaszországi repülőtéren
Az, hogy a honvédség repülőgépe nem rögtön Budapestre jött az egyiptomi fővárosból, hanem leszállt Pisában, egyórás kitérőt jelenthetett. Ezután a miniszterelnököt Firenze belvárosában fotózták le felesége, Lévai Anikó társaságában.
Pető György pilóta, légiközlekedési szakértő az rtl.hu megkeresésére arról beszélt, hogy
akkor beszélhetnénk technikai leszállásról, ha nem eleve eltervezett volt az út megszakítása, illetve ha Kairóból Budapestre szólt volna az útvonalterv, és legfeljebb néhány tíz kilométerre térnek ki, hogy leszálljanak egy repülőtéren. Ilyenkor azonban utas nem száll ki a gépből.
A technikai landolás célja lehet például, hogy a pilóta meggyőződjön arról, hogy nincs a repülés biztonságát veszélyeztető műszaki probléma. Ha Kairótól Pisáig szólt az útvonalterv, akkor az semmiképpen nem minősül technikai leszállásnak, az egy tervezett repülés – jelentette ki a szakértő.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint Firenzében tanuló lányához utazott Orbán Viktor, a kitérő pedig legalább 3-4 millió forintba kerülhetett az adófizetőknek a gép üzemeltetési költségét tekintve. A politikus hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz. | „Technikai landolás” során szállt ki Orbán Viktor a kormánygépből Toszkánában | „Technikai landolás” során szállt ki Pisában Orbán Viktor a hazafelé tartó kormánygépből – ezt válaszolta az RTL megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/03/13/orban-viktor-technikai-landolas | 2023-03-13 07:57:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Nemzeti Filmintézet (NFI) 700 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől arra a történelmi játékfilmre, amely II. Rákóczi Ferenc életét és korának eseményeit dolgozza fel – tudta meg az rtl.hu. Információink szerint a megállapodás értelmében már át is utalták ezt az összeget.
A Pro Libertate! című film gyártását legkésőbb 2024 végéig kell befejezni, azaz – ha elkészül – várhatóan 2025-ben lesz látható az alkotás.
A támogatás összegét valamint a kamatait kizárólag erre a filmre lehet felhasználni.
Az rtl.hu megkereste a Nemzeti Filmintézetet, hogy megtudjuk, pontosan kik vesznek részt a készítésben, de a szervezet azt felelte, hogy a filmszakmai döntőbizottság még nem határozott a Rákóczi-film támogatásáról. A szervezetnek átutalt az állam 700 millió forintot, de miután nem érkezett be ilyen témájú pályázat a filmintézethez, egyelőre nincs kinek odaadni.
Az NFI támogatási eljárása ugyanis általában úgy zajlik, hogy a filmkészítőknek kell pályázatot benyújtaniuk egy alkotás elkészítésére, és ha a bizottság azt állapítja meg, hogy érdemes azt szponzorálni, akkor megítéli a gyártási költségek 50-100 százalékának megfelelő összeget. Jelenleg tehát arra vár a szervezet, hogy valaki beadjon Rákóczi-témában pályázatot.
Erre egyébként nem maradt sok idő, a támogatásról szóló megállapodás ugyanis azt is rögzíti, hogy a szerződés aláírásától számítva hat hónapon belül meg kell kezdeni a gyártást. Ha ez nem történik meg, akkor vissza kell fizetni a pénzt. A szerződést tavaly novemberben írták alá.
Az NFI 2020-as közleménye szerint egyébként támogattak már egy Rákócziról szóló filmkezdeményezést, bár akkor még sorozatról lett volna szó. Akkor tartalomfejlesztésre ítéltek meg néhány millió forintot: a történet szerint a Rodostóban haldokló II. Rákóczi Ferenc fejedelem visszaemlékezik a kalandos életére a gyermekkortól a kuruc szabadságharc végéig. A szintén a Pro Libertate! címet viselő sorozat rendezője Vidnyánszky Attila lett volna, őt kerestük is kérdéseinkkel, miszerint tervezi-e, hogy ebben a témában filmet készít, de cikkünk megjelenésééig nem érkezett válasz.
Azt nem tudni, hogy pontosan mekkora lenne a most tervezett Rákóczi-film teljes költségvetése, de az biztos, hogy az elmúlt időszakban a hasonló nagyságú történelmi filmeket milliárdos nagyságrendben támogatta az állam. | Hétszázmillió forintot utalt át az állam a Rákóczi-filmre, de egyelőre nincs kinek odaadni | Pro Libertate! címmel készítenek történelmi játékfilmet II. Rákóczi Ferenc életéről és korának eseményeiről, az alkotást 700 millió forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő – derült ki a megállapodást rögzítő szerződésből. Egyelőre azonban senki nem pályázott a film elkészítésére. Erre pedig nincs sok idő, májusig be kell nyújtani a szükséges dokumentumokat, ráadásul az alkotásnak is készen kell lennie a jövő év végéig. | null | 1 | https://rtl.hu/kultura/2023/03/13/rakoczi-film-pro-libertate-tamogatas-vidnyanszky | 2023-03-13 08:06:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Pár hete történt egy jelentős változás abban a belvárosi cégben, amely a Magyar Narancs oknyomozó riportja után került többször is a figyelem középpontjában. Ennek a változásnak pedig politikai vonatkozásai is lehetnek – de nézzük előbb, milyen vállalkozásról is van szó!
Közvagyon bagóért
Először márciusban foglalkoztunk behatóan a Duna-parti, Belgrád 27. szám alatti ingatlanfejlesztés sajátos szereplőgárdájával és körülményeivel.
A belvárosi mutyi legsötétebb szeglete: a szoci pénzember, Rogán bizalmasa és egy híres épület kalandja
Két friss ingatlanügy mögött is felsejlik Rogán Antal titokzatos bizalmasának, Kertész Balázsnak az alakja az V. kerületben. Miközben a Belvárosban Kertész ma is meghatározó szereplő, épp az ő családi körénél landolnak önkormányzati ingatlanok. És feltűnik: Leisztinger Tamás. Amikor 2006-ban Rogán Antal először lett polgármester a Belvárosban, T.
A történet alapjául szolgáló forgatókönyv unalomig ismert volt, merthogy jól illeszkedett a belvárosi ingatlanmutyik Rogán Antal által megalapozott, a sajtó által részletesen feltárt hírhedt hagyományába. Az új tulajdonos először bérelte, aztán 30 százalékos engedménnyel megvette a korábban önkormányzati tulajdonban álló ingatlant. Így a város egyik legértékesebb pontján található, Gellérthegyre néző panorámával rendelkező 1400 négyzetméteres helyiséget alig 250 ezer forintos négyzetméteráron szerezte meg.
De nemcsak az ingatlan megszerzésének sajátos módja érdekes, igazán pikánssá a történet szereplői teszik. Ugyanis a Belgrád 27. Ingatlanhasznosító Kft. egyik tulajdonosa Leisztinger Tamás baloldaliként elkönyvelt milliárdos (pontosabban egy érdekeltsége), a másik pedig egy Kertész Balázshoz köthető szereplő volt.
Márpedig Kertész nem akárki, ő a Belváros legendás figurája, az egykori fideszes polgármester,„Rogán Antal sötét oldala”, mi is számos alkalommal foglalkoztunk vele. Furábbnál-furább üzletei megannyi kérdést vetnek fel, s aligha tévedünk nagyot, ha a fent leírt több tízmilliárdos belvárosi ingatlanbiznisz mögött alapvetően őt látjuk irányító alaknak – például az önkormányzati ingatlanos cégnél betöltött vezető szerepe miatt. Nem mellékesen Kertész több éven át fideszes önkormányzati képviselő is volt.
Mutyi nagykoalícióban
Kertész egyébként azért kerül szóba, mert a Leisztinger-féle Belgrád 27. másik tulajdonosa az a Duó Consulting nevű cég volt, amely a Polimetikus Zrt-én keresztül egyetlen részvényeshez köthető: az ügyvezető Pozsgai Péterhez. Aki viszont nem más, mint Kertész Balázs jelenlegi vagy korábbi (erről eltérő információink vannak) sógora, Kertész (jelenlegi vagy korábbi) feleségének a testvére.
Rogánig érő szálak
Kertész jelenlegi vagy korábbi felesége, Pozsgai Petra pedig sokáig tulajdonos volt abban a MobilSign Kft.-ben, amely évekig a Kertésszel közös budai ingatlanjukba volt bejegyezve.
A MobilSignról a Népszabadság írt először: ez volt az a cég, amelynek két másik tulajdonosa, Csík Balázs és Lengyel Balázs közös elektronikus aláírási szabadalmat jegyzett a híres magyar politikus-feltalálóval, Rogán Antallal, amiért utóbbi kapott is 25 millió forintot a cégtől. Tavaly a 24.hu írta meg, hogy Rogán feltalálótársai a svájci Zugba „léptették le” az uniós támogatásokból meggazdagodó cégük nyereségét, oda, ahol Kertész Balázsnak lakása volt.
A Magyar Narancs pedig azt tárta föl tavaly, hogy Kertész egy gellérthegyi álomvillába költözött be, amelynek tulajdonosi szálai úgyszintén Svájcban válnak láthatatlanná.
A Polimetikus – amely a lakóépület-építéstől a bontáson, vakoláson át egy sor olyan tevékenységgel foglalkozik, ami jól jöhet egy építkezésnél – tekintélyes, 100 millió forintos törzstőkével indult. Ez elég nagy összeg, ha figyelembe vesszük, hogyan teljesítettek Pozsgai cégei a múltban. A vállalkozónak a Polimetikuson kívül csupán egy veszteséges reklámcége van, illetve tag egy kis, mindössze pármilliós nyereséget hozó családi vállalkozásban. Éppen ezért a 100 millió forint eredetéről, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó terveiről is érdeklődtünk nála – sikertelenül, mert nem válaszolt.
És jött az MSZP!
A sztori ott lépett szintet, hogy a Leisztinger korábbi partnere, a vállalkozó gyermekének édesanyja, a XII. kerületben politizáló, MSZP-s Tüttő Kata tavasszal bejelentkezett közös ellenzéki polgármesterjelöltnek a Belvárosban.
Megtalálta a baloldal a tökéletes jelöltet a Belvárosban: az MSZP-s, aki családilag érintett a sötét ingatlanügyekben
Tüttő Kata ott lenne polgármester, ahol Leisztinger Tamás ingatlanozik a fideszes kerülettel. A zuglói Fidesz-MSZP-s nagykoalíciós parkolási mutyihoz hasonló történet van kibontakozóban a 2014-ig Rogán Antal vezette V. kerületben, miután szombaton bejelentették: az MSZP-s Tüttő Katát indítanák a körzetben a baloldal jelöltjeként. Leisztinger-Fidesz-tengely? Tüttőnek ugyan nincs túl sok köze Belváros-Lipótváros Önkormányzatához, lévén jelenleg a XII.
Tüttő indításában az a legmeglepőbb, hogy az őt jelölő ellenzéki pártok nyilvánosan semmi kivetnivalót nem láttak abban, hogy a politikusra rávetül a milliárdos üzletember ügyleteinek árnyéka. Ami kikezdhetővé teszi azt a narratívát, hogy az ellenzék el akarja számoltatni Rogánt és útodát az ingatlanmutyik miatt, le akar számolni a korrupcióval.
Viszont az utóbbi időben kiderült, azt maguk is érzik, hogy valami nem kerek, hiszen az összefogásban részt vevő Momentum alelnöke, Donáth Anna a múlt heti lapszámunkban így magyarázta az ügyet: „Nem szerencsés egyáltalán nem reagálni ezekre a felvetésekre, mert annál több kérdőjel jelenik meg a választók fejében. Jobb ennek elejét venni, főleg, ha az ember lelkiismerete tiszta.”
Tüttő Kata az ingatlanpanamával megvádolt Hunvald Györggyel fotózkodik
Aztán a hét elején meg is történt „fordulat” a Leisztinger-Tüttő-ügyben: a hétfői Népszava elég sajátosan, de jelezte, hogy Leisztinger Tamás és Tüttő Kata már nem alkotnak egy párt. Ez abból az interjúból derült ki, amit maga a főszerkesztő-helyettes készített Tüttővel, s amelybe a kényes V. kerületi ingatlanmutyi vagy Rogán neve elő sem került – inkább a fákról és a zöld Belvárosról beszélgettek. Majd az interjú végén a Népszava pár mondatban megjegyezte: Tüttőt "igazságtalanul támadták" a Leisztingerhez fűződő kapcsolata miatt. Pedig - hangsúlyozta a Leisztinger Tamás tulajdonában lévő lap – "a valóság az, hogy már évek óta nem élnek együtt, külön utakon járnak".
Más kérdés, hogy Tüttő jelölésében a legfőbb probléma nem valamiféle jogilag kifogásolható összeférhetetlenség, hanem az, hogy az ellenzéki pártok valamilyen rejtélyes oknál fogva képtelenek egy olyan jelöltet találni a NER szimbólumának is számító, korrupcióval fertőzött V. kerületben, akinek háttere, múltja minden szempont szerint megfelelő lenne egy jó lelkiismerettel leadott vokshoz. (De erről már írtunk korábban.)
Tüttő egyébként a Népszavának azzal magyarázta belvárosi indulását, hogy igenis van kötődése a kerülethez, hiszen hosszú évekkel korábban élt már ott, illetve bejárt dolgozni az ott található főpolgármesteri hivatalba.
Itt az igazi fordulat!
A Népszava-interjú, a szakítás zavarba ejtően furcsa bejelentése mellett történt még valami, ami arra utal, épphogy Leisztinger környezetéből próbálják elhordani az akadályokat Tüttő Kata jelöltsége elől.
A cégnyilvántartás szerint ugyanis május közepén – jóval azután, hogy az ellenzék bejelentette, kit indítana a Belvárosban, mi több, azt követően, hogy a Leszitinger ügyét feltáró cikkünk megjelent – a Belvárosban papíron megszűnt a baloldaliként titulált vállalkozó és a belvárosi kormánykörök közti híd. Ugyanis a strómangyanús, Kertész-közeli szereplő (Duó Consulting) kiszállt a Belgrád 27. Kft.-ből. Eltűnt a „fideszes szál”.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az érintetteket, hogy mi áll a lépés mögött, ha válasz érkezik tőlük, közzétesszük. A helyszínen épp folyik az 1400 négyzetméteres helyiség átalakítása, a Narancs.hu információja szerint ún. „kapszulahotel” lehet itt hamarosan.
Felkavart állóvíz
Jelenleg egyébként négyen indulnak a fideszes jelölttel szemben: Tüttő Katán kívül Szabadai Viktor (Liberálisok), illetve Losonczy Pál (Jobbik), valamint Schmuck Andor. A szinte mérhetetlen népszerűségű Liberálisok jelöltje, Szabadai, illetve Losonczy arra hivatkozva indult el, hogy Tüttő nem jó jelölt.
Érdekes, hogy Tüttő csak azt követően igyekezett tisztázni a milliárdos vállalkozóhoz fűződő viszonyát, amikor már politikai ügy lett belőle, és akadtak, akik jelezték: elindulnak vele szemben. Szabadai indulására válaszként kiadtak egy MSZP-s közleményt, hogy már nem élnek együtt. Csakhogy amikor a Narancs.hu először számolt be arról, hogy a Leisztinger ingatlanügyei rossz fényt vethetnek rá, mint belvárosi polgármester-jelöltre, külön megkerestük kérdéseinkkel, de akkor még nem tartotta fontosnak közölni, hogy "már rég külön utakon járnak". | Tüttő Kata elindult a Belvárosban, mire Leisztinger Tamás cégéből kiszállt a Fidesz-közeli társ | Pár hete történt egy jelentős változás abban a belvárosi cégben, amely a Magyar Narancs oknyomozó riportja után került többször is a figyelem középpontjában. Ennek a változásnak pedig politikai vonatkozásai is lehetnek – de nézzük előbb, milyen vállalkozásról is van szó! | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tutto-kata-elindult-a-belvarosban-mire-leisztinger-tamas-erintett-cegebol-maris-kiszallt-a-fidesz-kozeli-tars-121616 | 2019-07-24 10:04:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A police.hu-n jelent meg az alábbi történet, amiben minden benne van 2019 Magyarországáról.
Pályázati pénzhez csak úgy lehet hozzájutni, ha előtte jól megkensz valakit. Akár többszáz millióval.
Legalábbis ezt gondolta a székesfehérvári vállalkozó, aki pompás történet áldozata lett, korántsem véletlenül!
Egy testvérpár ugyanis még 2016-ban felkeresett egy székesfehérvári vállalkozót azzal, hogy segítséget tud nyújtani egy üveggyár létesítésére irányuló pályázati támogatás elnyeréséhez. Harmadik társuk is velük tartott, ő minisztériumi osztályvezetőnek (sic!) adta ki magát. A negyedik elkövető segítségével pedig elhitették a sértettel, hogy a pályázat sikeres volt, ezért különböző indokokkal többször pénzt csaltak ki tőle.
A támogatással kapcsolatos információk azonban nem voltak igazak, semmilyen pályázatot nem nyújtottak be. A 42 éves L. Krisztián, a 45 éves L. Ferenc, a 48 éves O. Mátyás és a 43 éves K. Attila több mint 366 millió forint kárt okozott a sértettnek. A pénz egy részéből ingatlant vásároltak hozzátartozójuknak, a többit ötödik társuk, a 28 éves H. Csaba közbenjárásával készpénzben felvették és egymás között elosztották.
A gazdaságvédelmi nyomozók az NNI munkatársaival közösen szerdán hajtottak végre összehangolt akciót az elkövetőknél Székesfehérváron, Tatabányán és Tapolcán, öt helyszínen. Mintegy 140 millió forintnyi készpénzt (forintot és eurót), arany ékszereket, drága festményeket, két luxusautót foglaltak le, és zár alá vettek két nagy értékű székesfehérvári ingatlant. A férfiak ellen különösen nagy kárt okozó csalás és különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt folytatnak eljárást - olvasható a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság közleményében. | Ez a rövid rendőrségi hír tökéletesen írja le, hogy milyen színtű korrupciót képzelünk a NER-ről | A police.hu-n jelent meg az alábbi történet, amiben minden benne van 2019 Magyarországáról. Pályázati pénzhez csak úgy lehet hozzájutni, ha előtte jól megkensz valakit. Akár többszáz millióval. Legalábbis ezt gondolta a székesfehérvári vállalkozó, aki pompás történet áldozata lett, korántsem véletlenül! | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/lokal/ez-a-rovid-rendorsegi-hir-tokeletesen-irja-le-hogy-milyen-szintu-korrupciot-kepzelunk-a-ner-rol-120595 | 2019-06-14 10:19:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Fidesz;pártalapítvány;
2019-07-08 06:45:00
Tovább hízik a Fidesz pártalapítványa
2018-ban már 553 millió forintból gazdálkodhatott a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány.
Tizenhárom millió forinttal nőtt a Fidesz pártalapítványának bevétele tavaly. Így 2018-ban már 553 millió forintból gazdálkodhatott a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA). A Balog Zoltán ex-miniszter által vezetett alapítvány bevételének túlnyomó része, mintegy 551,5 millió forint költségvetési támogatás, de a szervezetet támogatta egy magánszemély, a Wahed Media Hungary Kft. és a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda. Az erős kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező ügyvédi iroda vezetője, Sárhegyi Zoltán volt Fidesz-delegált a Nemzeti Választási Bizottságban. Az iroda – amely segédkezett a Habony-féle médiabirodalom elindításában – jelentős közmegrendelésekhez is jutott. Sárhegyi és a szintén az irodában dolgozó felesége közös vállalkozása 2011-re és 2012-re több milliárdos keretszerződést kötött a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel. Az iroda tavaly októberben 160 millió forintos keretszerződést írt alá az állami vasúttársasággal is.
A bíróságra benyújtott mérlegből kiderül, hogy a Fidesz pártalapítványa a bevételek jó részét, 349 milliót költötte el az „alapító okiratban rögzített célokra”. Minden bizonnyal ide könyvelhették el a Civil Összefogás Fórumnak (CÖF), illetve alapítványának juttatott 50 millió forintot. Erről nem tett említést, a Polgári Magyarországért Alapítvány, de arról igen: több tucat más egyesület, konferencia és rendezvény kapott támogatást. Így is jócskán maradt a kasszában: az alapítvány 2017-hez képest jóval többet, 71 millió forint eredményt könyvelhetett el.
Korábban az Átlátszó írta meg, hogy az SZPMA tízmilliókat fizetett az azeri korrupciós ügyekkel összefüggésben az Európa Tanácsból (ET) kizárt Stef Goris ex-képviselőnek. A gyanú szerint a képviselőnek kulcsszerepe volt abban, hogy az ET végül nem ítélte el Azerbajdzsánt. Az átlátszó szerint az SZPMA lényegében másolt tanulmányokért fizetett Gorisnak, ráadásul pont akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. Végül az ET visszafogottan járt el a magyarországi jogsértések miatt is. | Tovább hízik a Fidesz pártalapítványa | null | 1 | https://nepszava.hu/3041848_tovabb-hizik-a-fidesz-partalapitvanya | 2019-07-08 10:24:00 | true | null | null | Népszava |
|
Az elsőrendű vádlott, a település korábbi polgármestere, N-G. J. 2012 novemberében kötött támogatási szerződést a Zalaegerszeghez közeli várkastély turisztikai fejlesztésére, a másodrendű vádlottal az épület második emeleti bútorainak elkészítésére.
A bútoroknak 2015. augusztus 31-ig kellett volna elkészülniük ahhoz, hogy a támogatást a szerződésben foglaltak szerint el lehessen számolni. A berendezési tárgyak nem készültek el határidőre - a kastély bútorzatának kevesebb mint a fele volt csak kész -, azonban az elsőrendű vádlottnak pénzre volt szüksége ahhoz, hogy a felújítással kapcsolatos pályázat önrészét előteremtse.
Ennek érdekében a vádlottak valótlan tartalmú teljesítésigazolásokat és a vállalkozói díj fizetéséről szóló számlákat állítottak ki, majd a hamis számlákon szereplő összegeket átutalták az asztalos vállalkozó számlájára, aki a pénzt felvette és átadta a polgármesternek, hogy ő visszaforgassa azt a megbízó, az önkormányzat cégébe.
Az egervári várkastély
Fotó: Wikipédia
Az ügy harmadrendű vádlottjának feladata a felújítással kapcsolatos reklámtevékenység volt, amelyet végül nem teljesített, ennek ellenére kiállította róla a számlákat, és felvette a pénzt.
A három vádlott a jogosulatlanul igényelt támogatással a magyar államnak négymillió, az Európai Uniónak pedig csaknem 24 millió forint kárt okozott. A bíróság megállapította azt is, hogy polgármester a hamis számlák áfatartalmát, mintegy 16 millió forintot levonható adóként szerepeltetett a cég általa benyújtott adóbevallásában. Ezt az összeget teljes mértékben vissza akarta igényelni, és ezt a bűncselekményt a vádlott-társai segítették.
Mindezek miatt a Zalaegerszegi Járásbíróság az elsőrendű vádlottat üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége, valamint közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt négy és fél év börtönbüntetésre ítélte.
A másodrendű vádlott - aki teljes körű beismerő vallomásával segítette a hatóságok munkáját - bűnsegédként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, kétrendbeli, bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, továbbá közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása és a számvitel rendjének megsértése miatt két év kilenc hónap börtönbüntetést kapott, de ezen felül le kell töltenie egy korábbi egyéves felfüggesztett börtönbüntetését is.
A harmadrendű vádlott bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 400 ezer forint pénzbüntetést kapott első fokon. | Börtönbüntetésre ítéletek egy volt polgármestert korrupció miatt | Nem jogerősen két vádlottat többéves, letöltendő börtönbüntetésre, a harmadikat pénzbüntetésre ítélte a Zalaegerszegi Járásbíróság az egervári várkastély felújításakor elkövetett csalások miatt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/bortonbuntetesre-iteletek-egy-volt-polgarmestert-korrupcio-miatt-120677 | 2019-06-18 10:33:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Farkas Flórián vezette Híd a munka világába program körül rengeteg volt a botrány, olyannyira, hogy maga az EMMI is belátta a problémát, és 2016-ban felmondták az uniós együttműködési szerződést Farkas Flóriánnal és az általa elnökölt Országos Roma Önkormányzattal. A szociális szövetkezetalapításra kapott 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás körül vizsgálat indult, már a minisztérium ellenőrei is kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy a programból semmi nem valósult meg. Hadházy Ákos feljelentése nyomán költségvetési csalás gyanújával a NAV is nyomozni kezdett, majd az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálatot indított.
Az OLAF 2016-ban még Orbánt és Lázárt is kihallgatta, a Farkas Flórián szervezete által elköltött 1,6 milliárdnyi EU-s pénzek ügyében, az erről készült jelentést már 2018 októberében elküldték a Magyar Ügyészségnek, ezt azonban nem hozták nyilvánosságra. A jelentés részleteit a 24.hu tette közzé. Eszerint az OLAF konkrét igazságügyi ajánlást tett a magyar hatóságoknak, azaz javasolta: büntetőeljárás keretében vizsgálják a történteket.
Az OLAF megállapítása szerint "a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el."
Az OLAF az üggyel kapcsolatban négy érintettet nevez meg: Farkas Flóriánt, aki 2011-14 között a programot vezette; Balog Zoltánt, aki akkori emberierőforrás-miniszterként felelt a támogatói feladatokért; Hegedűs Istvánt és Balogh Jánost, akik Farkast követtékaz ORÖ elnöki székében.
Az OLAF kimutatása szerint a szövetkezet nem biztosította a működési feltételeket, a taglétszám meg sem közelítette az elégésges szintet. Irodahálózatot nem építették ki, helyette azonban ingatlanokat vásároltak a Gellérthegyen és vidéken, amelyekben projekttel kapcsolatos tevékenység nem történt. A jelentés szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban, tizenegy esetben konkért szabálytalanságot találtak, végül kimondták, hogy a 1,6 milliárdnyi „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.
Az OLAF jelentés ellenére a magyar hatóságok a négy éve folyó eljárásban a mai napig nem találták meg a felelősöket. | Az OLAF kimondta, hogy büntetőeljárás kell a Farkas Flórián által elköltött EU-s milliárdok ügyében | A Farkas Flórián vezette Híd a munka világába program körül rengeteg volt a botrány, olyannyira, hogy maga az EMMI is belátta a problémát, és 2016-ban felmondták az uniós együttműködési szerződést Farkas Flóriánnal és az általa elnökölt Országos Roma Önkormányzattal. A szociális szövetkezetalapításra kapott 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás körül vizsgálat indult, már a minisztérium ellenőrei is kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy a programból semmi nem valósult meg. Hadházy Ákos feljelentése nyomán költségvetési csalás gyanújával a NAV is nyomozni kezdett, majd az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálatot indított. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-olaf-kimondja-hogy-nuntetoeljaras-kell-a-farkas-florian-altal-elkoltott-eu-s-milliardok-ugyeben-120779 | 2019-06-21 10:56:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Makronóm Intézet volt a főszereplője a februári adatszivárgási botránynak. Ahogy megírtuk, a magáncéghez már akkor eljutottak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelemre vonatkozó adatai, amikor még nem voltak nyilvánosak. Az elérhető információk alapján arra következtettünk, hogy a még embargós KSH-adatok György László kormánybiztos környezetéből kerülhettek a céghez. Március elsején aztán a kormány elismerte: valóban György László titkársága hibázott.
Most betekinthettünk a Makronóm jelenleg érvényben lévő szerződéseibe, amiből kiderült: a cég mintegy 2,3 milliárd forintot kapott két és fél évre, és szerződésükben azt is vállalták, hogy nyilvános vitákban a Fidesz-kormány álláspontját támogatják.
Az első szerződést 2020. december 28-án írta alá a Makronóm Intézet mögött álló Makronóm Nonprofit Kft.-vel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nevében György László akkori államtitkár. A közszolgálati szerződés értéke egymilliárd-nyolcvanmillió forint, amelyet a szerződés aláírása után már másnap elutaltak a cégnek. A szerződés szerint a Makronóm két hónappal korábban, 2020. november 1-jén „saját kockázatára megkezdte” a tárcának nyújtott szolgáltatásokat. A céget egyébként csak 2020. október 6-án hozták létre, és szinte azonnal bejelentkeztek az ITM-nél az egymilliárdos munkára. A minisztérium György László döntése nyomán szerződött is a céggel.
A szerződés eredetileg 2021 júniusáig szólt volna, de mint a Szabad Európa adatigénylése nyomán kiderült, lejárta előtt egy héttel a Makronóm jelezte: módosítaná a tárcával kötött megállapodást. György László erre is rábólintott: a Makronóm további 1,2 milliárd forintot kapott, a szerződés hatályát pedig kitolták először 2022 végéig, majd egy újabb módosítással 2023. március 30-ig.
Összesen tehát 2 milliárd 280 millió forintot kap a Makronóm 29 hónap alatt. A cég 2021-es beszámolójából pedig arra lehet következtetni, hogy más bevétele nem is volt az ITM-es forráson kívül abban az évben.
Azt, hogy pontosan mire és mennyit tervezett elkölteni a Makronóm, nem tudtuk megnézni, mert a gazdaságfejlesztési tárca olvashatatlan formában bocsátotta rendelkezésünkre a költségtervet tartalmazó táblázatot.
A Makronómmal kötött szerződés előbb átkerült a Kulturális és Innovációs tárcához (KIM), jelenleg pedig a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnál (GFM) van. Magyarán követte György László mozgását, aki az ITM megszűnése után a KIM-nél lett államtitkár, most pedig a GFM kötelékében gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos.
A szerződésben az ITM (majd KIM, most pedig a GFM) lényegében saját közfeladatainak végrehajtásához veszi igénybe a Makronóm szolgáltatásait.
Ennek értelmében a Makronóm segíti a belgazdaság „irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét érintő fejlesztési koncepció” meghatározását, a gazdaságfejlesztési stratégia megalkotását. Részt vesz a kkv-k támogatására vonatkozó jogszabályok előkészítésében, vállalja a magyar gazdasági eredmények és kormányzati intézkedések „modern és innovatív módon történő bemutatását”, elkészíti a minisztériumhoz kapcsolódó, költségvetési forrásból finanszírozott programokat megalapozó tanulmányokat, sőt „javaslatot tesz a gazdaságfejlesztést érintő pályázatok feltételeire, tartalmára”, valamint részt vállal „a pragmatikus patrióta gazdaságpolitikát mint közgazdasági szemléletet követő” közgazdászok képzésében. Vállalták kutatások elvégzését is, például „egy nagy narratívakutatás elvégzését, kiértékelését”, az itt kiválasztott kétszáz céggel további kutatások elvégzését, valamint egy IT-vállalkozásokkal kapcsolatos új kutatás elkészítését is. Vállalták rendezvények, kerekasztalok valamint egy roadshow lebonyolítását is.
A szerződés szerint a Makronóm részt vesz a nyilvánosságban is, készít publikációkat, véleményezi az aktuális eseményeket.
A megállapodás egyik legérdekesebb pontja szerint a Makronóm egyik vállalása „szakmai viták kezdeményezése, lefolytatása összhangban a gazdaságstratégiai narratívával”. Azaz szerződésben vállalják, hogy a kormánynak megfelelő nézőpontot képviselik szakmai megszólalásaikban. Ezeknél az elemzéseknél azonban a Makronóm Intézet független elemzőcégként jelenik meg: nincs feltüntetve, hogy teljes egészében kormányzati támogatásból működik, ahogy az sem, hogy szerződésük értelmében a kormány narratívájával összhangban kell megszólalniuk.
Elemzéseik jellemzően a Mandiner (szintén Makronóm névre hallgató) gazdasági rovatában jelennek meg, de a cég munkatársai felbukkannak elemzőként más kormányközeli csatornákon is, például a Hír TV-ben.
A K-Monitor szerint, amely először írt a Makronóm eredeti megbízásáról, „az igen vázlatos” feladatterv leginkább a minisztérium törvényben meghatározott feladatait ismétli, és ez „aránytalanul laza feltételeket teremt összehasonlítva az általunk ismert, jóval kisebb nagyságrendű, kutatást, elemzést magában foglaló pályázatok lebonyolításához képest”. | Szerződésben vállalta a Makronóm Intézet, hogy a kormányt képviseli a nyilvánosságban | 2,3 milliárd forintot kap két és fél évre a KSH-s adatszivárgási botrány főszereplője. A Makronóm Intézet szerződésben vállalta, hogy a nyilvánosságban a kormányzati álláspontot képviseli, ennek ellenére független szervezetként tüntetik fel magukat sajtómegjelenéseiknél. Az elérhető beszámolók alapján a Makronómnak más ügyfele nem is volt, csak épp az a minisztérium, ahol György László dolgozik. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/gyorgy-laszlo-makronom-ksh-adatszivargas-fidesz/32312368.html | 2023-03-14 11:03:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Több mint 8,7 millió dollárt (2,5 milliárd forintot) fizet a Microsoft magyarországi leányvállalata peren kívüli megállapodás részeként az államigazgatási szoftverbeszerzése miatt indított amerikai ügyben – közölte a washingtoni igazságügyi minisztérium. A tárca az Amerikai Egyesült Államok külföldön kifejtett korrupt gyakorlatokról szóló törvényének (U.S. Foreign Corrupt Practices Act) értelmében amiatt indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy a leányvállalat vezetése mélyen áron alul értékesítette a cég szoftvereit a kormányzati intézmények részére.
A vizsgálat, amelybe az FBI-t és az amerikai tőzsdefelügyeletet is bevonták, azt állapította meg, hogy 2013-tól legalább 2015-ig a „cég egy magas rangú vezetője” és több alkalmazottja közvetítők bevonásával értékesített a kormányzati szféra számára szoftvereket, az ügyletért pedig kedvezményes árakat könyvelt el, ám az állami szervek valójában magasabb áron jutottak hozzá a programok licencéhez, a különbözet pedig „korrupt célokra használták fel”. Magyarul: a Microsoft vezetése kenőpénzekkel vette rá az államot, hogy az ő szoftvereiket használják, amiért aztán az állam papíron kevesebb, valójában magasabb árat fizetett – vagyis a kenőpénz a közvetítőkön keresztül folyt vissza.
Az ügyet feltáró Wall Street Journal korábban arról írt: nem először kerül sor hasonló nyomozásra, 2013-ban hasonló ügyeket tártak fel a szövetségi szervek a Microsoft romániai, olasz és kínai képviseleténél is. A WSJ értesülései szerint Oroszországban és Pakisztánban is történtek hasonlók.
A Microsoft Magyarország Kft.-vel kötött peren kívüli megállapodás összegének meghatározásakor az amerikai hatóságok azt vették figyelembe, hogy ugyan a leánycég nem önszántából tárta fel a szabálytalanságot, de együttműködött a nyomozásban. Ezenkívül azt is értékelték, hogy a társaság felbontotta a szerződését négy közvetítő céggel, belső vizsgálat után pedig szigorúbb belső ellenőrzési rendszert vezetett be. Ennek megfelelően a legalacsonyabb bírsághoz képest is 25 százalékkal csökkentették a büntetést.
Ez azonban nem a teljes büntetés: a Microsoft anyacége ugyanakkor 16,5 millió dollárt (4,8 milliárd forintot) fizet a tőzsdefelügyeletnek (SEC) a magyarországi ügy miatt. Ez kamatokkal az a 13,78 millió dollár, amekkora értékű üzletet – a vizsgálat megállapítása szerint – a korrupciós ügylet hozott a társaságnak. Az ügy pedig nem is zárult le teljesen: a közlemény szerint az FBI New York-i irodája még folytatja a nyomozását.
A Microsoft Magyarország az ügyben folytatott belső vizsgálata során nem csak az összes kormányzati szerződést és azzal összefüggésbe hozható dokumentumokat – akár törölt e-maileket – vizsgált át, de a cég négy munkatársától is megvált. A kirúgottak között volt az a Papp István is, aki a gyanús ügyletek idején (2013-2014-ben) ügyvezető igazgatói posztot töltött be a Microsoft Magyarországnál.
Papp Istvánt nem sokkal korábban, 2015-ben még előléptették: a hazai képviselet helyett a Microsoft ázsiai és csendes-óceáni régiójának sales, marketing és szolgáltatási üzletágáért felelős alelnöke lett. Érdekesség, hogy miután a belső vizsgálat során ebből a pozíciójából eltávolították, sőt az egész Microsofttól is kirúgták, az államigazgatásban kapott helyet: a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy korábban nem létezett pozíciójában. A cég egy másik eltávolított akkori vezetője, Sagyibó Viktor pedig a Miniszterelnökségen kapott pozíciót. | 7,3 milliárd forintot fizet a Microsoft, hogy elsikálják magyarországi korrupciós ügyét | A kormányzati beszerzéseknél kifizetett kenőpénzek szúrtak szemet az amerikai hatóságoknak, peren kívüli megállapodás született. Fizet a magyar leányvállalat és az anyacég is. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20190722_microsoft_korrupcio#utm_source=hvg.hu&utm_medium=browser_push&utm_campaign=hvgpush | 2019-07-22 11:04:00 | true | null | null | HVG |
Október 2-án tett feljelentést egy 72 éves átvert ráckevei férfi abban a csalási ügyben, amelyről a police.hu számolt be. Az idős embert telefonon invitálták meg a helyi művelődési házba egy reumatológiai és érrendszeri betegségek kezeléséről tartott előadásra, ahová feleségével együtt elment, és ahol három férfi és egy nő az egyik budapesti kórház munkatársaként mutatkoztak be, azt hazudták, hogy vezető belgyógyász, kardiológus, mentősofőr és neurológus doktornő is van köztük.
A kamuorvosok titoktartási nyilatkozatot írattak alá a közönséggel arról, hogy az előadásról fotót, hangfelvételt nem készíthetnek, annak részleteiről senkinek nem beszélhetnek. Aztán az állítólagos belgyógyász egy orvosi vizsgálat-szerűséget követően arról győzködte a beteg, idős embereket, hogy egy speciális géppel megelőzhető az agyvérzés, az agyi érelzáródás, ráadásul segítségével három hónap alatt garantáltan felépülnek az érbetegségekből. Azzal riogatta a közönséget, hogy volt olyan stroke-os és infarktusos beteg, aki meggyógyulhatott volna, de három hónapon belül meghalt, mert nem használta a berendezést.
Az előadáson egy rongyba burkolva tartották a gépet, senki nem láthatta, aztán az elé beültetett betegeknek azt hazudták, hogy rajtuk végzett, kezelésnek hazudott folyamat során máris javult az állapotuk. Aztán felajánlották a bemutató résztvevőinek, hogy kikölcsönözhetik a készüléket, a bérleti díj összegéről azonban mindenkivel személyesen egyeztettek, a feljelentő például 450 ezer forintért jutott hozzá, egy órán belül kiszállították a lakcímére, akkor döbbentek rá, hogy átverték őket, amikor meglátták a dobozból kicsomagolt talpmasszírozó készüléket - írja a police.hu.
A csalók a szomszédasszonyra is rásózták a gépet, neki 400 ezerért adták "bérbe", az a nő is feljelentést tett. Mivel ennek az asszonynak az anyját is meghívták egy ilyen előadásra, csak éppen Kiskunlacházára, arra már a rendőrség emberei is elmentek, és még a termékbemutató megkezdése előtt elfogták az álorvosokat: a 20 éves tatabányai P. Gyöngyi Petronellát és két tatabányai társát, a 25 éves, álkardiológus R. Zsolt Csabát és a 42 éves álmentős N. Pál Zoltánt, elő is állították őket. Az álbelgyógyász 32 éves B. Csaba már korábban távozott, viszont amikor az áldoktornőt kiengedték a kapitányságról, akkor éppen a férfi jött érte Ráckevére, így őt is bevitték.
B. Csaba kocsijában tizenkét lábstimulátort, laptopot, adásvételi és bérleti szerződéseket, titoktartási nyilatkozatokat, terembérleti szerződéseket és készpénzfizetési számlákat talált a rendőrség. B. Csaba beismerte, az ő ötlete volt, hogy a hitelesség kedvéért orvosi csapatnak adják ki magukat. A társaság ellen bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.
A lefoglalt számlákból kiderült, hogy a masszázsgépek darabját 40 ezer forintért vásárolták, majd a vevők megtévesztésével gyógyászati segédeszközként a tízszereséért adták el vagy kölcsönözték ki. Annyi már biztos, hogy Dabason, Túrkevén, Örkényben, Gyomaendrődön, Békésen, Gyulán, Szarvason, Ráckevén és Kiskunlacházán tartottak termékbemutatót átlagosan tucatnyi ember előtt. A bíróság október 4-én elrendelte B. Csaba és N. Pál Zoltán előzetes letartóztatását, R. Zsolt Csaba és P. Gyöngyi Petronella szabadlábon védekezik. | Kamu orvosi team kamugéppel verte át az idős embereket | Tízszeres áron kínáltak masszázsgépeket egy kamu orvosi team tagjai, akiket a ráckevei rendőrök kaptak el - írja a police.hu. A banda életmentő berendezésként adta el a hétköznapi gépeket. Dabason, Túrkevén, Örkényben, Gyomaendrődön, Békésen, Gyulán, Szarvason, Ráckevén és Kiskunlacházán tartottak termékbemutatót, amelyen elsózták a berendezéseket. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151015_Kamu_orvosi_team_verte_at_az_idos_asszony | 2015-10-15 11:17:00 | true | null | null | HVG |
Halmai Katalin (Brüsszel);
Microsoft;OLAF;szoftverbotrány;
2019-07-29 15:34:29
Az OLAF vizsgálatot indított Microsoft-ügyben
Az EU Csalás Elleni Hivatala megerősítette: vizsgálja, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor.
Lapunk megkeresésére az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) megerősítette, hogy vizsgálja, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor.
Az OLAF sajtóirodája közölte, hogy jelenleg ennél több információt nem adhat, mivel egy folyamatban lévő vizsgálatról van szó.
Az a tény, hogy az OLAF vizsgálja az ügyet, nem jelenti azt, hogy az érintett személyek, illetve szervezetek szabálytalanságot vagy csalást követtek el – áll a nyilatkozatban.
Mint arról korábban beszámoltunk, az amerikai vizsgálat szerint a magyar Microsoft nem közvetlenül, hanem jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cégeken keresztül adta el a szoftvereit a közigazgatásnak. Ezek a vállalatok azonban az eredetihez képest 50-60 százalékkal drágábban határozták meg a különböző termékek árát, a jelentős extraprofiból pedig meg nem nevezett magyar döntéshozókat kentek meg, akik így érdekeltek voltak a vásárlásban.
Az ügy pikantériája, hogy a szoftverbeszerzések körül felmerült Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak – időközben végelszámolás alatt lévő – vállalkozásának a neve is. Korábban ráadásul Microsoft viszonteladó volt az a Humansoft is, amely időközben Mészáros Lőrinc-közelbe került. Jelenleg ugyanis az oligarcha jobbkezeként jellemzett Jászai Gellért tulajdonában lévő 4iG leányvállalata lett. | Az OLAF vizsgálatot indított Microsoft-ügyben | Az EU Csalás Elleni Hivatala megerősítette: vizsgálja, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor. | null | 1 | https://nepszava.hu/3044856_az-olaf-vizsgalatot-inditott-microsoft-ugyben | 2019-07-29 11:21:00 | true | null | null | Népszava |
A túlértékelt magyar foci
Nem szerepelt jól, és egyelőre a szerencse is elpártolt a magyar fociválogatott mellől az Eb-selejtezőn. Ez sem rendíti meg azonban a kormányt abban, hogy további milliárdokat pumpáljon Orbán Viktor kedvenc sportágába – írja az e heti HVG.
Könnyen megismétlődhetnek az 1998-as események, amikor a magyar fociválogatott pótselejtezőt játszhatott a franciaországi vb „vigaszágán”, majd csúfosan leszerepelt: akkor a jugoszlávok 12:1-es összesítéssel parancsoltak megálljt a magyar gárdának.
Most, kis híján még egyenes ágon is kijuthatott volna a válogatott az újabb franciaországi megmérettetésre: ezúttal az Eb-döntőbe. Ehhez szerencsék sorozatára volt, illetve lett volna szükség: a leggyengébb csoportba kerültünk, a görögök betliztek (a magyarokon kívül senkit nem tudtak legyőzni az otthonukban), és még az is összejött, hogy hétfőn a spanyolok legyőzték az ukránokat. A törökök és a lettek azonban kedd este már nem tették meg azt a szívességet, hogy saját meccseik elveszítésével segítsék potyajegyhez – azaz a csoportkörök legjobb harmadik helyezettje címhez, és a direkt továbbjutáshoz – a magyarokat.
A kabinetet a gyenge játék sem rendíti meg: idén is számos klubot segítenek – a meccseken amúgy ürességtől kongó – új stadionokhoz. Az utánpótlásra is közel 2 milliárd forint megy el, míg a cégek közel 56 milliárd forint társasági adót irányíthatnak át az öt látványsportág – döntően a foci – támogatására.
Részletek a csütörtökön megjelenő HVG-ben. | A túlértékelt magyar foci | Nem szerepelt jól, és egyelőre a szerencse is elpártolt a magyar fociválogatott mellől az Eb-selejtezőn. Ez sem rendíti meg azonban a kormányt abban, hogy további milliárdokat pumpáljon Orbán Viktor kedvenc sportágába – írja az e heti HVG. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151014_A_tulertekelt_magyar_foci | 2015-10-14 11:24:21 | true | null | null | HVG |
Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztéséről nem elektronikusan és nem név szerint, hanem kézfeltartással szavaztak az Európai Parlament képviselői.
Tavaly májusban derült fény arra, hogy Kovács Béla ellen feljelentést tett az Alkotmányvédelmi Hivatal, az ügyészség pedig kérte az EP-től a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. A kérést az ügyészség a sajtóban megjelent értesülések szerint az európai unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanújával indokolta.
A polgári elhárítás figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel látogatott Moszkvába. Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját, és azt is, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna titkosszolgálatokkal.
Az Európai Parlament jogi bizottsága hónapokon át vizsgálta, hogy a magyar ügyészség kérése alapján kiadható-e Kovács Béla a magyar hatóságoknak, Polt Péter legfőbb ügyészt is meghallgatták. Az ilyen ügyekhez hasonlóan az egész folyamat zárt ajtók mögött zajlott. A jogi bizottság hétfőn szavazott arról, hogy Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a plenáris ülésnek.
A testület nem azt vizsgálta, hogy alapos-e a gyanú, vagy bűnös-e Kovács. Ilyen jogköre az EP-nek nincs, ez a magyar igazságszolgáltatás feladata. Az EP jogi bizottságának azt kellett eldöntenie, hogy a magyar hatóságok kérése értelmében a megfogalmazott gyanú olyan-e, amelynek alapján jogos lehet a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztése. Az EP szabályai szerint az uniós parlament tagjai nem mondhatnak le mentelmi jogukról.
A Fidesz-KDNP EP-küldöttsége a szavazás után közleményt adott ki, amely szerint a döntésre másfél évet kellet várni, mert Kovács Béla szerintük különböző indokokkal többször kért halasztást, ilyen ügyet még sosem tárgyalt a jogi bizottság és nagy vita alakult ki a titokvédelmi kérdésekről.
A Jobbik közleményben reagált az EP döntésére, azt várják a szerintük meglepő gyorsasággal átfutott felfüggesztéstől, hogy az végre lehetőséget ad az igazság kiderítésére. A párt emlékeztetett arra, hogy tagjai sosem állnak a mentelmi jog mögé és elutasítják annak intzéményét is. Szerintük eddig csak kormánypárti pletykákat ismertek meg Kovács ügyében, abban bíznak, hogy a magyar bíróság tiszta eljárásban fogja vizsgálni a "lehetetlenül hosszú nyúlt ügyet." | Felfüggesztették Kovács Béla mentelmi jogát Strasbourgban | Felfüggesztette Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselő mentelmi jogát szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése. A Jobbik szerint így végre fény derülhet az igazságra. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151014_Felfuggesztettek_Kovacs_Bela_mentelmi_jog | 2015-10-14 11:33:26 | true | null | null | HVG |
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és négyrendbeli vesztegetés miatt vádat emelt a Győri Járási Ügyészség a győri kórház egykori vezető beosztású alkalmazottja ellen. A kár mintegy 100 millió forint – közölte Takács Péter Győr-Moson-Sopron megyei főügyész szerdán.
Bejárati ajtóért túlárazott munkát
A vádlott négy társa ellen is vádat emeltek csalás és vesztegetés miatt.
A vád szerint a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház vezető beosztású gazdasági alkalmazottja 2012 és 2014 között egy kft.-nek kifizetéseket teljesített több mint 91 millió forint értékben klímaberendezés-karbantartásért, holott a feladatot az intézmény dolgozói is el tudták volna végezni. A cég ráadásul az indokoltnál hat-hétszer több munkaórát számolt el. A számlák befogadásáról a vádlott intézkedett, amikor pedig betegállományba került, a kft. folytatta a túlszámlázást egy másik kórházi vezető megtévesztésével.
A kórházi vezető 2013-ban a balatoni nyaralójába – a szerződéses viszony biztosítása érdekében – új bejárati ajtót kapott a kft. képviselőjétől ingyen.
Visszakapta a kiszámlázott összeg harmadát
Ezen kívül a kórház nővérhívó rendszerének karbantartására negyedévente esedékes 995 680 forintért szerződtetett másik gazdasági társaságnak is befogadta a számláit, annak ellenére, hogy szerződésszerű teljesítés nem történt, és a kiszámlázott összeg harmadát visszakapta. Arról állapodtak meg, hogy "úgysem kellett a nővérhívókkal semmit sem csinálni".
A kórházi vezető mindemellett több alkalommal rávette az egészségügyi intézmény szerződéses partnereit arra, hogy a valódi értéken felül, a korábbi ajánlathoz képest magasabb értéken számlázzanak a kórháznak, és a különbözet egy részét magának juttatta vissza. | "Úgysem kellett a nővérhívókkal semmit sem csinálni" - hűtlen kezelés a győri kórházban | Indokolatlanul nagy értékű szerződéseket kötöttek 2012 és 2014 között karbantartási munkálatokra a Petz Aladár-kórházban. Vádat emeltek egy kórházi vezető ellen az ügyben. Az illető új bejárati ajtót kapott a nyaralójába cserébe a túlárazott munkákért. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151014_Ugysem_kellett_a_noverhivokkal_semmit_sem | 2015-10-14 11:38:18 | true | null | null | HVG |
Csütörtökön délután fél három kezdődik a Fővárosi Bíróságon az a polgári per, amelyben a Magyar Helsinki Bizottság a felperes, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség pedig az alperes.
A civil jogvédő szervezet jó hírneve és becsülete megsértése miatt júniusban fordult bírósághoz, ugyanis a Fidesz még május végén egy sajtóközleményt tett közzé az Országos Sajtószolgálat (OS) útján, amelyben többek között azt írták, hogy "a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani. Hazugságaikkal szemben a tény az, hogy 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, tehát megélhetési bevándorló volt."
A Magyar Helsinki Bizottság még aznap bejelentette: a gyalázkodó közleményért bírói úton vesz elégtételt, június 16-án pedig benyújtotta keresetét a Fővárosi Törvényszékhez.
Az egyesület azt kéri a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a kormánypárt közleményében szereplő kijelentéseivel megsértette a Helsinki Bizottság jó hírnévhez való jogát, illetve becsületét. Emellett arra kéri a bíróságot, kötelezze az alperest, hogy a honlapján, a Magyar Nemzet és a Napi Gazdaság (azóta Magyar Idők) napilapokban fizetett hirdetésként, valamint az Országos Sajtószolgálat útján közzé tett nyílt levélben kérjen bocsánatot, és jelentse ki, hogy állításai mindenféle ténybeli alapot nélkülöznek. Ezen túl a civil szervezet kéri, hogy a bíróság tiltsa el a Fideszt a további jogsértésektől és kötelezze egymillió forint sérelemdíj megfizetésére. Amennyiben a bíróság megítéli, az összeget a Helsinki Bizottság menedékkérők jogi segítségnyújtására fogja fordítani. | Újra perre megy a Fidesszel a Magyar Helsinki Bizottság | A civil jogvédő szervezet jó hírneve és becsülete megsértése miatt júniusban fordult bírósághoz egy Fidesz-közlemény miatt, melyben azzal vádolták meg őket, hogy a "fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani" a szervezet a menekültekkel kapcsolatosan. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151014_Ujra_perre_megy_a_Fidesszel_a_Magyar_Hels | 2015-10-14 11:42:00 | true | null | null | HVG |
Már a perbeszédek végén tartott a megismételt elsőfokú büntetőper, amikor a bíróság újra megnyitotta a bizonyítási eljárást, hogy Kulcsár Attila vallomást tehessen. Az elsőrendű vádlott többórás felszólalásában a többi között arról beszélt, hogy az ügyészségen a nyomozás során tett, másokat és magát is terhelő vallomásait jelentősen befolyásolták bizonyos elvárások.
Kulcsár azt mondta, hogy 1998-ban a K&H Bank brókercégénél egy már működő rendszerbe kapcsolódott be, amely azért tudott éveken át működni, mert az ügyfelek aktív résztvevői voltak. Bár védekezés során szinte bármit felhozhatnak a vádlottak, a bíró többször figyelmeztette Kulcsár Attilát a hamis vád törvényes következményeire, ugyanis ezzel másokra is kiterjesztené az ügyet, ezt bizonyítania is kell a védelemnek. | Kulcsár-ügy: Pénzmosoda volt, nem piramisjáték | Kulcsár Attila, a másfél évtizeddel ezelőtti brókerbotrány elsőrendű vádlottja azt mondta a Fővárosi Törvényszéken kedden, hogy csak az ügyfelek pénzét mosták a K&H Bank brókercégénél, de a vádban szereplő piramisjátékszerű sikkasztássorozat nem történt meg. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151013_Kulcsarugy_Penzmosoda_volt_nem_piramisja | 2015-10-13 11:48:00 | true | null | null | HVG |
Hivatalos levélben kért tájékoztatást a Nemzeti Nyomozó Irodától és a Legfőbb Ügyészségtől a 4-es metró ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozás múlt heti váratlan megszüntetésének körülményeiről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedési operatív programokért (KÖZOP) felelős helyettes államtitkára, Szalóki Flórián. Már a levél elküldése előtt megsúgták neki, hogy ne várjon valódi választ; de nem is saját kíváncsisága kielégítéséért érdeklődött, hanem az Európai Bizottság nevében.
A beruházáshoz 181 milliárd forint támogatást nyújtó Európai Unió ugyanis választ vár arra a minap újfent elküldött kérdésére, miszerint hol tart az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017 januárjában átadott jelentésében jelzett szabálytalanságok és bűncselekmények felderítése. A végére 452 milliárd forintra hízott fővárosi metróberuházáshoz kapcsolódó szabálytalan szerződések összértéke 272,8 milliárd forint, amelyből az unió korrupcióellenes szervezete szerint 166,9 milliárd forintot „elcsaltak vagy elloptak”. A fenti összegből 76,6 milliárd forintot adott az unió a Közlekedés Operatív Programból (KÖZOP) vissza nem térítendő támogatásként, de az állami és fővárosi társfinanszírozás okán legfeljebb 59 milliárd forintot követelhetnek vissza. Amíg az Európai Bizottság nem kap kielégítő választ a kérdéseire, az érintett 2007–2013-as pénzügyi ciklust sem tudják lezárni. Márpedig a függőben lévő ügyek miatt – a 4-es metró mellett más projektek is érintettek – 84,7 milliárd forintnak megfelelő támogatást zárolt az Európai Bizottság. Ez pedig több annál, mint amennyit visszakövetelnének.
A 4-es metró ügyében nem járható az Elios-út sem. A kétes közvilágítási bizniszt lebonyolító
Elios esetében a kormány úgy próbálta leállítani az uniót, hogy nemes egyszerűséggel kivette az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az OLAF által vitatott közvilágítási projektek eliosos számláit – és így az uniós hivatal nem kutakodhatott tovább. Magyarország ezzel 13 milliárd forintos uniós támogatástól esett el, amit most az állami bevételekből kell pótolni (miközben Tiborcz István immáron 35 milliárdosra becsült vagyont tudhat magáénak). Csakhogy az unió nem hagyta lerázni magát, márciusban tiltott kartellezés gyanújával öt magyarországi vállalkozáshoz – köztük az Elioshoz – vonultak ki a brüsszeli ellenőrök. Ha bebizonyosodik, hogy tiltott módon megegyeztek egymással a piac felosztásáról, komoly büntetésekre számíthatnak.
A 4-es metró ügyei iránti uniós érdeklődés is túlfutott a Fidesz által kívánatosnak tartott mértéken. Addig ugyan rendkívül hasznos volt az OLAF-jelentés Orbánéknak, amíg a jelentésre hivatkozva a beruházást elindító MSZP–SZDSZ párost lehetett ostorozni, és Lázár János kancelláriaminiszter látványosan feljelentést tehetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt. Ám lassan kiderült, hogy egyetlen ellenzéki politikust sem lehet bilincsben elvitetni a közmédia vakucsattogtatása közepette, noha erre az elején jó esély volt, elvégre Medgyessy Péter neve kikerült az OLAF-jelentés fedlapjára is. A metrókocsikat szállító Alstom ugyanis 597 ezer eurót (180 millió forintot) fizetett ki tanácsadásra az egykori miniszterelnök érdekkörébe tartozó AssistConsult Kft.-nek. Medgyessy nem tagadta a szerződést, de szerinte a kapott pénz nem sok 9 ember többéves munkájára. Az már kínosabb volt, hogy a fizetségből 108 millió Medgyessy feleségének, Csaplár Katalinnak a magánszámláján landolt.
A 4-es metró zsírosbödöne körül sokan forgolódtak, nagy pénzek mozogtak, és úgy tűnt, a korrupció vádja szélesen teríthető lesz a 2018-as választások előtt.
A Fidesz-kormány és a Tarlós-féle városvezetés nagy hangon követelte az igazság kiderítését – egészen addig, amíg a vizsgálódás csak a felszínt karcolgatta. Ám a mocsokban való mélyebb merülés olyan összefonódásokat, kapcsolati és céghálót hozott a felszínre, amelynek felfejtése sem az előző, sem a jelenlegi politikai elitnek nem állt érdekében. Az alábbiakban ennek az érdekgombolyagnak húzzuk ki néhány szálát, tudván, hogy a korrupciós mintázatnak csupán a széleit bontogatjuk.
Illeszkedés
Az egyik sokat rángatott szál az Aczél Zoltán – Terner Géza párostól indul, akik a 4-es metró beruházása előtti időkben főként az osztrák Strabag építőipari vállalatcsoport kijáróembereiként szereztek kétes hírnevet. A Heti Válasz úgy számolta, hogy a Strabag az MSZP–SZDSZ-kormányzat utolsó négy éve alatt 13,5 milliárd forint kenőpénzt juttatott Magyarországra. De a cég szerencsecsillaga a Fidesz-érában sem hunyt ki, sőt 2010 óta több tendert nyernek, mint valaha.
A Strabag bekerült a metróalagút-fúró BAMCO konzorciumba, amely eredetileg 53 milliárd forintért vállalta a munkát, de már menet közben többször is megzsarolta a városvezetést és többletkövetelésekkel állt elő, a munka végeztével pedig több pert is indított a munkát megrendelő BKV ellen. A legutóbbi 11 milliárd forint értékű perben a 24.hu értesülése szerint a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda képviseli a cégeket a fideszes vezetésű főváros ellenében (Trócsányi László igazságügyi miniszter a kinevezésekor felfüggesztette ügyvédi tevékenységét).
A Strabag neve háromszor bukkan fel az OLAF-jelentésben közbeszerzési szabálytalanságokkal összefüggésben. Az Eurocontacté viszont egyszer sem; az AssistConsult mellett az OLAF csupán név nélkül említ három nagy értékű tanácsadói szerződést. Az Átlátszó által megszellőztetett osztrák ügyészségi iratokból viszont kiderült, hogy az Alstom az Eurocontact mellett a dán Hansen Consultinggal, valamint a magyar Honfran Kft.-vel is szerződött. Az Eurocontact mögött álló Aczél Zoltánt és Alexander Zachot (aki 2005-ben kilépett a cégből) az osztrák hatóságok pénzmosással, hűtlen kezeléshez nyújtott bűnsegédlettel és vesztegetéssel, míg Terner Gézát vesztegetéssel gyanúsították meg. Az Alstom 2,25 millió eurót fizetett a cégnek, amit egy nevadai hátterű, panamai bejegyzésű offshore cégen keresztül folyattak át. De végül nem marasztalták el az Eurocontactot, mondván, a cég a pénzt az Alstom melletti lobbizásra használta föl – márpedig a lobbizást az osztrákok nem büntetik.
Nem jutott sokra az Alstom ügyeit vizsgálva a súlyos csalási ügyekre szakosodott brit hatóság sem. A Serious Fraud Office (SFO) négy Alstom-vezetőt fogott perbe többek között azzal vádolva őket, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaiként összesen 2,3 millió eurónyi kenőpénzt juttattak a metrószerelvények vásárlására kiírt tender megnyeréséért. A vizsgálati anyag része volt egy levelezés is, amelyből kiderült, hogy Aba Botond, a BKV akkori vezetője többször is tárgyalt Toll Károly lobbista közvetítésével a franciákkal. Toll egyébként Medgyessy Péter bizalmasa volt akkoriban, utóbbi a miniszterelnöki kinevezése után Tollnak adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát (e céget keresztelték át később AssistConsultra), és tőle is vette vissza később. De felbukkant az e-mailekben Puch László akkori MSZP-pénztárnok neve is, bár ő elsősorban a Siemenssel kapcsolatban került gyanúba.
Az OLAF szerint a vonatirányítás és a biztosítórendszer kiépítésének 31 milliárdos tenderét elnyerő Siemens AG a Puchhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül 331 millió forintot osztott szét a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntéshozók között. Az ügyben már nyomoztak korábban, de vádemelésig sem jutottak el, most pedig a bennfentes Pesti Srácok tudomása szerint 2020 áprilisáig felfüggesztették a nyomozást. A rendőrség ugyanis bűnügyi jogsegély keretében Németországban vezetett bankszámlák forgalmi adatait kérte a helyi hatóságoktól, továbbá ottani nyomozati iratokba való betekintést. Az is elképzelhető, hogy ezzel együtt is kevés lesz a bizonyíték a vádemeléshez. Különös egybeesésként Puch időközben bezárta a Vasárnapi Híreket, majd eladta a vidéki lappiac utolsó ellenzéki bástyájának számító Szabad Földet a Népszabadságot eltüntető Mészáros Lőrinc-féle Médiaworksnek, végül idén áprilisban átadta a Népszavát Leisztinger Tamásnak. (Az egykor MSZP-közelinek tartott Leisztinger a Fidesz hatalomra kerülése óta ügyesen pozicionálja át magát. Előbb beszállt a focifinanszírozásba a DVTK megvásárlásával, majd eladta a Hunguest hotelláncot Mészáros Lőrincnek, most pedig mindenféle lapkiadói múlt nélkül megvette az utolsóként talpon maradt ellenzéki napilapot.
A kormány felé tett gesztusai a Jobbik frakcióvezetőjének, Gyöngyösi Mártonnak is feltűntek, aki legutóbb arról érdeklődött Orbán Viktornál, hogy vajon milyen közérdek fűződik ahhoz, hogy uniós forrásokból az elmúlt években 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak a Leisztinger Tamás érdekkörébe tartozó cégek. Érdemi választ persze nem kapott.)
Az Alstom-ügyben viszont a hat gyanúsítottból négy ellen vádat emeltek áprilisban. A kormánypárti sajtó nagy szomorúságára egyikük sem közszereplő, holott Polt Péter legfőbb ügyész egy éve még azt mondta, hogy „az aktív vesztegetőktől el fognak jutni a passzív vesztegetőkig”. Nem sikerült. A sajtóban megjelent találgatások szerint a vádlottak egyike Toll Károly, a másik az Alstom egyik amerikai állampolgárságú vezetője. A másik két gyanúsítottról mindössze annyi tudható, hogy az egyik osztrák, a másik magyar állampolgár.
A vádirat szerint a „francia Alstom megvádolt vezető tisztségviselője – a BKV M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésére 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban – az eredményt befolyásolni képes személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg, hogy a tendert az Alstom vezette konzorcium nyerje. A cél érdekében három fiktív tanácsadói szerződést kötöttek a vesztegetési pénz átadásában közvetítő dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8 463 643 eurót fizettek ki.” Cégneveket nem közöltek. Az viszont tudható, hogy az Alstom az AssistConsult és az osztrák Eurocontact mellett a dán Hansen Consulting vállalkozással, valamint a magyar Honfran Beruházási és Vállalkozási Kft.-vel kötött tanácsadói szerződést. Utóbbi három a Terner–Aczél-pároshoz köthető. A Honfran tulajdonosai között fellelhető a dublini bejegyzésű JBM Investment, amely egy másik szövevényes céghálóban is felbukkan, amelyben szerepet kapott Terner Géza is.
Minden oldallal
Ternert két évig körözte az OLAF-jelentés nyomán indult nyomozás részeként a rendőrség, majd hirtelen kiderült, hogy ismert a címe, így ki is hallgatták, és utána szépen kihúzták a gyanúsítotti névsorból. Terner Géza az azóta felszámolt, szintén bécsi székhelyű Terner GmbH cégen keresztül bedolgozott az Eurocontactnak is. Családi szívességként is felfogható a dolog, hiszen a cég egyik igazgatója és tulajdonosa Aczél Zoltán volt, aki Terner veje.
Terner Géza és családjának néhány tagja lassan húsz éve ott sertepertél minden nagyobb beruházás, állami ügylet körül. A gazdasági krónikákban először a bécsi székhelyű Eurocontact Public
Affairs ügyletei révén bukkantak fel a korábban már említett Strabag-lobbizás okán. A Strabag által elismert egyetlen számlát az M5-ös autópályával kapcsolatos szakértői tevékenységért a Barrage Consulting GmbH cég nevében Terner állította ki. A Barrage-t a dán Hansen cég 2005/2006-os évről szóló jelentésében a cégcsoport tagjaként említik. Márpedig a – ma már nem működő – Hansen kapta a legnagyobb összeget tanácsadói szolgálataiért az Alstomtól. A Hansen menedzsmentje Neil Gordon Smith révén összekapcsolódik Terner egy másik dán érdekeltségének, a Power Investmentsnek a vezetőségével. A Power Investments később Ayudate Investmentsre változtatta a nevét, s nagyon gyakran bukkant fel magyar vonatkozású ügyletekben.
Feltűnt például a Rogán-féle magyar letelepedésikötvény-biznisz környékén, és bekapcsolódott a Szijjártó Péter vezette külügy nemzetközi kereskedőház-hálózatának kiépítésébe is. A botswanai kereskedőházat üzemeltető cég egyik tulajdonosa az az Ayudate Holding Tanácsadó Kft. (ma Masasa & Partners Kft.) volt, amelyet a dán Ayudate birtokol. De az Ayudate a meghatározó tulajdonosa a Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-nek is, amelynek elődjében (Magyar–Etióp Kereskedőház) 2016-ig tulajdonostárs volt az MSZP vállalkozói tagozatának egykori elnökéhez, Hujber Ottóhoz köthető Dunai Repülőgépgyár Magyarország Kft. is, mely cég jelentős hadipari beszállítónak számított Etiópiában 2011 és 2015 között.
A szubszaharai bizniszben a Ternerrel együtt mozgó Imre Gábor Mendelényi Dániel utazó nagykövettel (aki korábban a Siemens értékesítési igazgatója volt) is jó viszonyt ápol. Mendelényivel közös üzletük is volt 2013 és 2015 között. A Metalcom Távközlési és Rendszerintegrátor Kft.-ben üzletrésze volt az Ayudate Holdingnak, illetve 2015 elejétől Bozó Zoltánnak, aki 2014-ben fideszes polgármesterjelölt volt Szentesen. A cég részvénytársasággá alakulása után az Ayudate kiszállt, Bozó és Mendelényi maradt, és belépett a Future Technologies Holding is, amelynek ügyvezetője egy másik céggel idén 1,4 milliárdos ingatlanügyletet bonyolított le Paks önkormányzatával. Bozó és Mendelényi másik közös cége, a Reditus viszont – NER-céghez illően – focicsapatot vásárolt, áprilisban lett a Budapest Honvéd tulajdonosa. A metALCOM Zrt. bekerült a déli határkerítést 17 milliárdért felépítő cégek közé. Tavaly pedig megkapta a szerb határon felhúzott okoskerítés működtetését öt évre 6,5 milliárd forintért. De együtt üzletelnek Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársával is, az ingatlanok bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó HRZN Kft. tulajdonosai között ugyanis Bozó és Mendelényi cége mellett az elektronikus aláírási rendszert Rogánnal közösen szabadalmaztató Csík Balázs is fellelhető.
Körbe-körbe
Nem kisebb ívet írt le Aczél Zoltán sem. Aczél állítólag a Demszky Gábor legfőbb bizalmasaként ismert Mesterházy Ernő Balin vásárolt üdülőparadicsomában is megfordult. De bizalmi kapcsolatot épített ki a Fidesz egykori pénztárnokával, a 2015-ben kegyvesztetté vált Simicska Lajossal is, aki 2009-ben a köztévétől sok százmilliós megbízásokat elnyerő Hung-Ister Filmprodukció Zrt. felügyelőbizottsági tagságával kínálta meg Aczélt. Az fb-ben többek között Vida Ildikó korábbi adóhivatali elnök, Nyerges Zsolt, valamint a Puch László jobbkezeként ismert ügyvéd is megfordult. Egy évvel később a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. felügyelőbizottságában is helyet szorítottak neki, illetve az RTL Klubot működtető Magyar RTL Televízió Zrt. igazgatóságába is beülhetett. A családról nem feledkezett el: a fentebb emlegetett Ayudate 2015-ben bevásárolta magát a TRSZ Gyenge- és Erősáramú Hálózatépítő Kft.-be. A cég ezután kettévált, a kisebb részt megvásárló cég egyik tulajdonosa a szubszaharai üzletben is feltűnt Imre Gábor. A nevet továbbvivő vállalkozást a bécsi székhelyű Belfry Holding vette át. A cég tulajdonosa – legalábbis papíron – Daniel Neubauer bécsi ügyvéd irodája, aki az osztrák Alstom-ügyben is képviselte Aczél Zoltánt. A Belfry Holding cégek ügyvezetője Aczél Zoltán apja, Aczél Tamás, akinek az irányítása alatt a társaság egyre zsírosabb üzletekhez jutott. Köztük van a hódmezővásárhelyi tram-train, a székesfehérvári focistadion, az M85-ös autópálya-építés, a Budapest–Esztergom vasútvonal villamosítása.
A cégnek szinte állandó partnere a Strabag. Együtt kezdték támogatni a felcsúti Puskás Akadémiát is, de Mészáros Lőrinc eszéki labdarúgócsapatának már a Strabag nélkül lett kiemelt támogatója. Innen már csak egy lépés volt az eszéki közös vállalkozás a Duna Aszfalttal. A legújabb közös pont egy apró mérnökcég, a Mérföldkő, amelynek tulajdonosai között előbb a Belfry tűnt fel, majd a titokzatos Themis Magántőkealap, amelynek kezelője Minerva Zrt. – utóbbit az idén vásárolta fel Mészáros Lőrinc és Szijj László. (Simicska példájából okulva Aczélék nem ragadnak le egyetlen érdekkörnél: a római parton például az Orbán barátjaként emlegetett Garancsi István cégével építenek luxuslakóparkot.)
Kétségtelenül fárasztó és nagy figyelmet igénylő utunk végén az elektronikus jegyrendszer beléptetőkapuit telepítő Pro Montel Távközlésfejlesztési és Kivitelező Zrt.-t említjük meg, amelynek vezérigazgatója Imre Gábor, és amelynek a tulajdonosa cégáttéten keresztül a Terner Géza érdekkörébe tartozó dán Ayudate.
A pártkasszák feltöltésére vonatkozó igény soha nem tűnt el. „Alkotmányos költségnek” becézik, amely alaphangon 10 százalék. Többen ezzel indokolják a magyar nyomozóhatóságok lassúságát az ügyek kivizsgálásában. Aligha hiheti bárki is, hogy éppen a 4-es metró gigaberuházása körül nem lettek volna piszkos üzletek. Ám mára az is kiderült, hogy ezek ügyesen le voltak papírozva. Erre utal, hogy a magyar nyomozóhatóságok mellett az osztrák ügyészség és a brit csalás elleni hivatal sem tudta bizonyítani sem a vesztegetést, sem a csalást – kommentálja a hazai korrupciós nyomozás leállítását Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, aki korábban részletes elemzést közölt blogján a 4-es metró ügyéről. „Óriási habverés folyt az OLAF-jelentés körül. Az évszázad korrupciós ügyének kiáltották ki, parlamenti meghallgatást tartottak, fővárosi vizsgálóbizottság alakult, ráállították a Nemzeti Nyomozó Irodát. De amint nyilvánvalóvá vált, hogy Polt Péter nem tud politikai vádat kreálni, az ügy elvesztette fontosságát. A három nyomozásból egy végződött eddig vádemeléssel” – teszi hozzá Jávor Benedek, aki azt azért megnyugtatónak találja, hogy az ügyészség nem hajlandó koncepciós perek indítására. Másrészt nyilvánvalónak tartja, hogy a multicégek korrupciós machinációi nagyon nehezen bizonyíthatók. Különösen akkor, ha sem a régi, sem az új politikai rezsim nem partner ebben.
A májusi EP-választáson az MSZP–Párbeszéd közös listáján induló Jávor szerint a nyomozás leállítása a mindent átszövő érdekhálók, az Elios-féle kormányzati trükközés mellett az osztrákok felé tett gesztusként is felfogható, hiszen a magyar közbeszerzéseken látványosan hasító Strabag és Swietelsky cégek közismerten jó viszonyt ápolnak a mindenkori osztrák pártokkal. Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) első embere két éve még arról küldött videoüzenetet, hogy Sebastian Kurz néppárti elnököt bábként rángatják a multik, de mostanában már nem kiabál annyira. Strache alkancellári kinevezésével vélhetőleg változott a helyzet. Strachét a múlt héten fogadta Orbán Viktor, közös sajtótájékoztatójuk felért egy udvarlási ceremóniával. | Szálak a semmibe | Sem az előző, sem a jelenlegi politikai garnitúrának és gazdasági holdudvaraiknak nem fűződik érdekük a 4-es metróberuházás szabálytalanságainak feltárásához. Régi szereplők tűnnek föl új mezben, új politikai kötődések szülnek új mentességeket. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/szalak-a-semmibe-119726 | 2019-06-16 11:30:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Egykor a Fideszt segítették, ma már a fasorban sincsenek
Nemcsak a párt régi oligarcháját, Simicska Lajost dobta el Orbán Viktor. Más, egykor befolyásos és hiteles vezetőket is ügyesen használt a Fidesz saját céljaira, és mielőtt terhes lett volna a számára, jó érzékkel szabadult meg tőlük. Emlékszik még, hogy Gaskó István egyetlen szavára hetekre leállt a vasút? Vagy hogy Éger István hogyan akadályozta a tb-privatizációt? És hogy Szász Károly milyen ügyesen kente rá a Kulcsár-ügyet a baloldalra?
A pankrátor: Gaskó István
Nemcsak MÁV-ügyekben szervezett ellenállást Gaskó István, a legharciasabb vasutas-szakszervezet, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) 24 év után tavasszal megpuccsolt vezetője. Gaskó (aki a Liga szakszervezeti konföderáció elnöke is lett 1996 után) 2007-ben például a Gyurcsány-kormány egészségbiztosítási privatizációja ellen is tüntetett, valamint sikeres népszavazási kezdeményezést vitt végig, amely épp egybe esett a vezető ellenzéki párt, a Fidesz akkori törekvésével. Később a vasútvonalak bezárása, a MÁV átszervezése elleni tiltakozásul ún. gördülősztrájkot hirdetett, de 2010 elején is demonstráltak a BKV-sok sztrájkjával is szolidarizálva. A folyamatos tüntetések a Gyurcsány–Bajnai-kormányok intézkedései ellen mind csökkentették a kormánypártok legitimitását.
Bár Gaskó folyamatosan tagadta, hogy nagypolitikai játszmákban vesz részt és mozgósít, akkoriban arról is pletykáltak, hogy kormányváltás esetén szociális miniszter lehet a következő Orbán-kormányban. Az, hogy Orbán mindenesetre leült akkoriban tárgyalni Gaskóval, hatalmas fordulatnak számított a korábbiakhoz képest. 2000-ben, az első Orbán-kormány idején Gaskó szervezte ugyanis minden idők leghosszabb folyamatos magyarországi sztrájkját – a 329 órás munkabeszüntetést – a követelések teljesítésével csak akkor függesztették fel, amikor az okozott kár már majdnem elérte a béremelési követelés kétmilliárdos összegét.
A második Orbán-kormány megalakulását követően a munkavállalókat hátrányosan érintő kormányzati tervek (új Munka törvénykönyve, a korengedményes- és korkedvezményes nyugdíj megváltoztatása stb.) miatt a Liga sztrájkot és félpályás útlezárásokat is hirdetett országszerte - igaz, a sztrájkjog szabályainak módosításával az országos munkabeszüntető akciót a bíróságok ellehetetlenítették. Az útlezárások ennek ellenére folytatódtak, mire a kabinet kiegyezni kényszerült: a vasutasok azt követően zárták le a 2007 óta tartó gördülősztrájkujukat, hogy a kormány hároméves részletben ötmilliárdot adott a bérfejlesztésükre, ami Gaskó értelmezése szerint azt jelentette, a kormány teljesítette a MÁV Cargo eladásával kapcsolatos követeléseiket. Orbán amellett, hogy tárgyalt a Ligával a munka törvénykönyvének módosításáról is (a Liga nagy sikernek tekintette, hogy számos pontban puhítani tudta a kormányzati elképzeléseket), a sztrájktörvény módosításával elérte, hogy gyakorlatilag ne lehessen törvényesen munkabeszüntetéseket kezdeményezni.
Gaskó állítólagos ügyeiről már 2008 előtt is folyamatosan jelentek meg cikkek a jobboldali lapokban: így többmilliós jövedelméről, zuglói négyszintes villájáról, a villa ellenére megtartott szolgálati lakásáról, vagy arról, hogy a Medgyessy-kormány idején kamuposztot kapott a MÁV személyzeti főosztályán. (A Gaskó házépítését részletező cikkek miatt indult sajtópert a Magyar Hírlap elveszítette, ami miatt milliós kártéírtést is kellett fizetnie - szerk.) A VDSZSZ új vezetése feljelentést tett Gaskó ellen, miután olyan több millió forint értékű költségelszámolásokat (hotelszámlák, vacsorák, üzemanyag-elszámolások) találtak a könyvelésben, amire nem találtak magyarázatot. Emellett szerintük uniós pályázati pénzek felhasználása sem volt szabályszerű a volt elnök korszakában.
A jövő álmodója: Demján Sándor
Amikor már látszott, hogy Gaskó korábbi érdekérvényesítő ereje megszűnt, a változásokat szintén vesztesként megélő oligarchával, Demján Sándorral, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökével közösen indított népszavazási kezdeményezést a vasárnapi boltbezárás ellen, amit aztán elbuktatott a Nemzeti Választási Bizottság. Pedig Orbánnal korábban Demján is jól együtt tudott működni.
Az egykori Skála-, majd Magyar Hitel Bank-vezér Demján Sándor és Orbán Viktor bimbózó kapcsolatát leginkább az 1996-ban alapított Arcadom Zrt. gyors felfutása jellemezte az első Orbán-kormány idején. Demján Sándor ekkor vált a „nemzet építőjévé”: a kereskedelmi-szolgáltató központok (Pólus Center, Bank Center, Westen City Center) felhúzását követően a piacra lépő nagyvállalkozó cége építhette meg a Nemzeti Színházat, majd a Művészetek Palotáját. Az ingatlanfejlesztésből milliárdossá váló Demján nem mellesleg jó alkukat is kötött: a Müpa magánberuházásként épült ugyan meg, de azzal a megállapodással, hogy a tömböt az állam részletekben megvásárolja, a Lágymányosi híd tövében pedig Demján egyik cége további 11 expotelekhez is hozzájutott. Orbánnal az is összekötötte, hogy mindketten nagy focirajongók.
Demján, mint a VOSZ elnöke, még a szocialista kormányzás idején az egyik kezdeményezője volt a Reformszövetségnek, amely az ország társadalmi-gazdasági bajaira kívánt olyan szakértői választ adni, amihez szélesebb politikai támogatást lehetett volna megnyerni. Orbán akkor azt mondta, hogy a Reformszövetség javaslatai egyáltalán nem illeszkednek a pártja programjába, és akkor hangzott el az az állítása is, miszerint az új gazdasági rendszerben a pénzintézeteknek legalább az ötven százaléka magyarországi központtal kell, hogy rendelkezzen. Mindez a második és harmadik Orbán-kormány idején vált realitássá.
Demjánt túlzás lenne túlzott jobboldali szimpátiával vádolni, ha kellett, épp úgy jóban tudott lenni Kádárral és Gyurcsánnyal, mint Orbánnal. Utóbbival akkor szakított látványosan, amikor az belegázolt az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöki tisztét is betöltő üzletember érdekeltségébe azzal, hogy rohamtempóban államosították a Takarékbankot.
Ezután Demján felháborodott levelet írt Orbánnak, egy sajtótájékoztatón pedig azt mondta: „Nagy baj van abban az országban, ahol a lopást a törvény rangjára emelik”. Később az államot is beperelte az ügy miatt, kevés sikerrel. Demjánon innentől kezdve átnéztek, ő pedig a népszavazási kezdeményezéssel és menekültgyerekeknek adott 1 millió euróval kezdett gyenge ellentámadásba. A vasárnapi boltzár miatt új adókkal riogató Demján májusban kénytelen volt komolyan magánvagyonához nyúlni a felszámolás alatt levő Arcadom miatt, az viszont az év üzletének számított, hogy eladta a birodalma ékköve, a TriGranit portfóliója jelentős részét egy amerikai kockázatkezelőnek.
Fehér tenyér: Éger István
„Ott fogunk betartani nekik, ahol tudunk” – a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) 2003 óta vezető Éger István ilyen elszántsággal vette fel a harcot a Medgyessy-, Gyurcsány-kormányok egészségügyi átalakításaival szemben. Éger lázasan fúrta a liberális elképzeléseket (több biztosító, vizitdíj stb.): törvényjavaslatot írt, tüntetést szervezett, ellen-egészségügyi fórumot hozott létre. Nem csoda, hogy rögtön megvádolták, titkon egészségügyi miniszter szeretne lenni, amiről ő maga is megengedően írt a kisalfold.hu csetszobájában.
Nemhogy nem lett miniszter, minisztérium sem lett az új kormánystruktúrában, csak egy egészségügyi államtitkárság. Ha mást nem, legalább a törvényalkotásban egyetértési joggal rendelkező, erős kamara létrehozását szerette volna kiharcolni, de ez is naivitás volt. Amit el tudott érni, hogy 2011-től ismét visszaállt a Gyurcsány-kormány által 2006-ban eltörölt kötelező kamarai tagság, de csak véleményezési jogkörrel.
2010 után Éger aztán nem is állt le, tovább kritizálta a forráshiányt, a bérek rendezésének elmaradását, az életpályamodell torz bevezetését, amikor egy rezidens többet keresett, mint az őt oktató orvos. De az orvoselvándorlás megállítására kitalált röghöz kötést (az orvosok több pénzért cserébe vállalnák, hogy nem mennek külföldre dolgozni, és nem fogadnak el hálapénzt) sem tartotta hatékony és jó eszköznek.
Ezután több támadás is érte Égert: nagy nehezen kiderült, kamaraelnöki fizetése több mint havi 1 millió forint, majd 2014-ben a MOK felügyelőbizottsága is lemondott, mivel állításuk szerint az elnökség nem engedte feltárni az általuk feltárt gazdálkodási szabálytalanságokat. Ma már egy kiábrándult, csalódott, olykor tán még cinikusnak is mondható Éger Istvánt látunk, aki a partvonalról kiabál egyre hangosabban a kormányzati intézkedések és elképzelések láttán. A 2016-os költségvetés vonatkozó számai „kiábrándítóak”, nincs érdemi bérfejlesztés, ami pénz jön, az zömében EU-s támogatás, és új épületeket-felszerelést hozott, de a működtetők bére nincs megoldva. Olyannyira, hogy az ATV-ben már arról beszélt Kálmán Olgának: „nem az átalakításon, a fennmaradáson kell gondolkodni”.
A belső ellenálló: Illés Zoltán
Sokáig, ha a Fidesz és a környezetvédelem szóba került, mindenkinek a 19-es párttagkönyv tulajdonosa jutott az eszébe, aki hosszú évtizedekre visszamenőleg elhivatott környezettudatos aktivista volt. De Illésre gyakorlatilag leginkább akkor volt szüksége pártjának, amikor a választások előtt hatni kellett a szavazókra. Az Orbán által mindig is balos témának számító környezetvédelem párton belüli képviselője 2014 nyarán távozott, miután kiderült, megszűnik a környezetvédelmi államtitkári posztja – Szijjártó Péter egy dél-afrikai nagyköveti poszt felajánlásával még meg is alázta a politikust.
Illés már az első Orbán-kormány (1998-2002) idején is csak a másodhegedűsi szerepig jutott: először Pepó Pál, majd Túri-Kovács Béla államtitkára lett. Már akkor is botrányos személycserék jellemezték az akkor még kisgazda minisztériumot. Ez azonban csak fokozódott, amikor a szakterület első embere lett: régóta a helyükön lévő, sokszor nemzetközi tekintélynek örvendő szakembereket távolított el, legtöbbször indoklás nélkül, mert, ahogy ő maga mondta: „…hála istennek a törvény úgy szól, hogy nem kell indokolni semmit sem”.
Illés harcos környezetvédő megint csak az után lett, ahogy kikerült a kormányból: leváltása után kritizálta a napelemekre kirótt termékdíjat, Pak II.-t és a római-parti mobilgátat. Így azóta ellenzéki médiumok kedvelt riportalanya lett.
A keményfejű: Szász Károly
Szász Károlyt az első Orbán-kormány nevezte ki 2000-ben a megújult bankfelügyelet (PSZÁF) élére. A Medgyessy-kormány arra hivatkozva, hogy nem pártatlan, a kezdetektől fogva össztűz alatt tartotta a hivatalt. Kapott hideget-meleget a Magyar Fejlesztési Bank átvilágításának elmaradásáért, de nagy erőkkel vizsgálta a működését Keller László „üvegzsebügyi” államtitkár és a Kehi is, egyebek mellett egyes külsős beszállítói szerződéseket (pl. Defend Kft.) és a bankfelügyeleti magas juttatásokat is kifogásolva. Szász ezt mind úgy vette, hogy politikai támadás alatt van, valamint hogy azért támadják, mert a korábbi bankfelügyelettel szemben az általa vezetett szervezet nagyon is komolyan vette a munkáját, és sok bírságot osztott ki.
Amikor a Pannonplast-ügyben folytatott felügyeleti vizsgálat közben Szász Károlyt 2003-ban ismeretlenek megverik, a PSZÁF elnöke a kórházi ágyán politikai támadásról beszél. Szász úgy kerül be a történelembe, mint aki leginkább hozzájárult a 2000-es évek legnagyobb csalási ügyének, a brókerbotránynak a leleplezéséhez. Az akkor ellenzékben lévő Fidesznek pedig igencsak jól jött, hogy a Kulcsár-ügyet a közvélemény inkább az MSZP-hez kötötte. Orbánék hálája nem is maradt el: Szászt 2010-ben újra a felügyelet vezetőjévé tette a Fidesz, és a PSZÁF megszüntetéséig – 2013-ban beolvadt a Magyar Nemzeti Bankba – annak vezetője is maradt. Szász nem szeretett volna Matolcsy György alatt dolgozni: közös megegyezéssel távozott, később a SOTE kancellárja lett, a munkáját idén magas rangú állami kitüntetéssel jutalmazta a második Orbán-kormány. Egyesek szerint a pártérdekek miatt Orbán ejtette Szászt, mások szerint kész szerencse, hogy a Buda-Cashnél történtekkel már nem kell foglalkoznia.
A fantaszta: Doubravszky György
Doubravszky György 2011 októberében tűnt fel ötletgazdaként a devizahiteleseket tömörítő Hiteltársulás civil fórum élén. A társulás célja az lett volna, hogy kedvező forinthiteleket harcoljanak ki a devizakárosultak, akik így kifizethetik a végtörlesztésüket. A motivációs sikerkalauzokban utazó Bagolyvár könyvkiadót vezető Doubravszky azzal sétált be az akkori illetékes miniszterhez, Matolcsy Györgyhöz, hogy egy állami és civil vegyes tulajdonú bankot kellene létrehozni, ami aztán kedvező hitelt nyújtana a devizásoknak.
Matolcsynak az ötlet és Doubravszky is nagyon megtetszett: míg a webbank.hu egy cégbejegyzésnél megállt, Doubravszkyból 2012 decemberében pénzügyi biztost csinált a nemzetgazdasági miniszter. 2013 októberében a Matolcsyt követő Varga Mihály megszüntette az új ombudsmani posztot, Doubravszkyt azonban vitte magával patrónusa az MNB-hez: ő lett a Fogyasztóvédelmi Központ vezetője, de csak 2014 februárjáig. Doubravszkyval feltehetően csak azért állt szóba a Fidesz, hogy a hangulatot ne az utcán keltse. De ahogy megtehette, máris megszabadult tőle. „Ha úgysincs esély arra, hogy befolyásoljam a közügyeket, akkor egyszerűbb, ha hátat fordítok nekik” – írta nem sokkal ezek után Doubravszky, aki visszahúzódott saját MLM-rendszereket, szkítákat, „magyaros észjárást” ötvöző világába, és inkább vállalkozásaira helyezi a hangsúlyt: a NAV-eljárás alatt álló Bagolyvár Kft. évek óta veszteséges, más cégei pedig végelszámolás alatt vannak.
Ki maradt ki? A sorba bevehetnénk még Töröcskei Istvánt, a 2001-ben tartós bérletbe juttatott piszkos tizenkettő egyik kedvezményezettjét, a korábbi jobboldali médiabirodalom (Hír Tv, Lánchíd Rádió) egyik finanszírozóját, aki állami hivatali pozícióban is kipróbálhatta magát (az első Orbán-kormány alatt a Magyar Export-Biztosító Zrt. elnökeként, 2010 után az Állami Adósság-kezelő Központ vezetőjeként.) Csak azért nem írtunk róla részletesen, mert ő is Simicska-ember, illetve bukása részben az általa alapított, milliárdos adóssághegyet maga után hagyó Széchenyi Bank felszámolásával függ össze. De ugyanígy írhattunk volna Nagy Elekről is, aki az első Orbán-kormány idején még a nemzeti bajnoknak kitalált Vegyépszer-csoportot vezette. Jelenleg pedig kisebb cégeket igazgat, illetve nemrég vette meg a gyalui várkastélyt. Hol van már Fellegi Tamás, a második Orbán-kormány fejlesztési minisztere, akitől már az egyesült államokbeli diaszpórának szánt propagandamunkát, Magyarország barátainak a megszervezését is elvették? Vagy Faragó Csaba, az ÁPV Rt. egykori, Fideszhez kötődő elnöke, akiről legutóbb akkor lehetett hallani, amikor szingapúri nagykövetnek nevezték ki. | Egykor a Fideszt segítették, ma már a fasorban sincsenek | Nemcsak a párt régi oligarcháját, Simicska Lajost dobta el Orbán Viktor. Más, egykor befolyásos és hiteles vezetőket is ügyesen használt a Fidesz saját céljaira, és mielőtt terhes lett volna a számára, jó érzékkel szabadult meg tőlük. Emlékszik még, hogy Gaskó István egyetlen szavára hetekre leállt a vasút? Vagy hogy Éger István hogyan akadályozta a tb-privatizációt? És hogy Szász Károly milyen ügyesen kente rá a Kulcsár-ügyet a baloldalra? | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151013_Egykor_a_Fideszt_segitettek_ma_mar_a_faso | 2015-10-13 11:55:00 | true | null | null | HVG |
Az elektronikus jegyrendszer a 3-as metró felújításához kapcsolódó szerelvény- és buszbeszerzésekhez hasonló pályát futott be: a Fővárosi Önkormányzatnak esélye sem volt a projektet a saját elképzelései alapján megvalósítani. A kormánynak ugyanis más tervei - és még inkább üzleti érdekei - voltak. Bár Tarlós István szereti magát harcos főpolgármesterként beállítani, és kínosan ügyel arra, hogy a fővárosi beszerzésektől, tenderektől és szerződésektől minél messzebb legyen, irodája mélyén tett gyónásszerű kifakadásain - ahogy arról a Magyar Narancs belső forrásokból értesült - nem tagadja, hogy kormányközeli üzleti körök erős nyomást gyakorolnak rá. Küzdelmében nem számíthat feltétel nélkül a helyetteseire és tanácsadóira sem. Utóbbiakról Sermer Ádám, a Liberálisok főpolgármester-jelöltje kért ki adatokat, amelyekből kiderült, hogy évi 300 milliót költ tanácsadókra a főváros, akik közül négynek a munkaköri leírásából fakadóan rálátása volt az e-jegy-beruházásra. Nos, csak nekik évi 40 milliót fizetett ki a városvezetés, nem beszélve a 20 milliós jutalomról.
Amikor a kormány közbeszól
Mindez azért kínos, mert az eddig 12 milliárdot felemésztő projekt gyakorlatilag megbukott. Sermer januárban feljelentést tett hűtlen kezelés miatt. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya megkezdte a nyomozást, ami jelenleg is tart.
Tarlós István és Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes az e-jegyprojekt bukásakor első körben azzal védekezett, hogy nekik senki sem jelezte a várható kudarcot. Pedig Bagdy megkerülhetetlennek tűnik a fővárosi üzletkötéseknél, ő egyezkedett a többi közt a Bálna eladásáról is Matolcsy György jegybankelnökkel (végül az államé lett az épület). Bagdyhoz kötődnek a Rác fürdőről szóló előterjesztések is, és két éve ő ajánlotta a közgyűlésnek, hogy bontsák fel a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) 2013-ban kötött megállapodást annak érdekében, hogy a bank által "szállított" potenciális befektető nyolc hónapon belül megnyithassa a szállodát és fürdőt. (Az új tulajdonos állítólag az Orbán Ráhel-Tiborcz István házaspár érdekköréből került volna ki.) A Fővárosi Közgyűlés a kínosra sikeredett közjáték után leszavazta az előterjesztést, és idén májusban új javaslattal állt elő: vegye meg a főváros 7,4 milliárdért az ingatlanokat, így azonnal hozzáláthatnak az egyelőre beláthatatlan összegű felújításhoz, és megnyithatják a fürdőt és a hotelt. A kérdés az, hogy melyik fázisnál szállnak be a korábbi kormányközeli érdeklődők.
A kormány és a NER érdekeinek - nem pedig Budapestének - megfelelően dőlt el a 3-as metró szerelvényeinek sorsa is. Az önkormányzat eredendően új kocsikat vásárolt volna uniós forrásból.
A kormány azonban csak a felújítást támogatta, megakadályozva ezzel, hogy a főváros új szerelvényekre írja ki a tendert. Azon ugyanis kevés eséllyel indulhatott volna a Metrovagonmas, a felújítására meghirdetett pályázaton viszont nyerő helyzetben volt. Ez ugyanis a orosz gázszállítást és Paksot is tartalmazó csomag egyik eleme volt. Bár a szépen kigondolt játszmába az észt Skinest Rail belerondított egy olcsóbb ajánlattal, a magyar fél nem hagyta magát: az észteket kizárta, és csak az oroszok maradtak. (Az orosz vállalat amúgy legutóbb a Dunakeszi Járműjavítót kapta meg a kormánytól.)
Az oroszok végül korábban legyártott "új" kocsikat adtak a felújítás helyett - csupán egy-két régi elem maradt a látszat kedvéért -, s azokat is sok hibával és tetemes késéssel szállították le. A BKV 6 milliárd forint kötbért követel a cégtől, ám az oroszok a tizedét sem akarják kifizetni, így a fővárosi közlekedési cég február elején pert indított. A Fővárosi Törvényszék a Magyar Narancs kérdésére azt válaszolta, hogy még a tárgyalási napot se tűztek ki, a bíróság egyelőre a felperesi keresetlevelet küldte meg az ellenérdekű félnek. Így vett a főváros a kormány kijelölte kényszerpályán 69 milliárdért - ebből 60 milliárd forint hitel az uniós támogatás helyett - korszerűtlen, nagy javítási igényű, légkondi nélküli szerelvényeket.
A buszokat már meg sem vehette. A főváros 150 lengyel buszt vásárolt volna a 3-as metró felújítása idején szükségessé váló pótláshoz, ami egyúttal javította volna a BKV versenyképességét is. A tendert a főváros lebonyolította, a szerződést megkötötte, mire a kormány módosította az állami garanciavállalás feltételeit, és így Budapestnek el kellett állnia a vásárlástól. A felülről "javasolt" szolgáltatásvásárlás keretében 2018 végéig 4,5 milliárdot költött a buszpótlásra az örök forráshiánnyal küszködő BKV, majd a kormány által felállított nemzeti autóbusz-beszerzési bizottság egy év múlva úgy döntött, hogy a BKV helyett a Volán-társaságok vehetnek 1849 új autóbuszt, méghozzá állami támogatásból. Korábbi ágazati pletykák szerint a hatalmi beavatkozás mögött valójában kormányközeli üzleti érdekek húzódtak. A kormány előbb rávette a fővárost, hogy adja át az agglomerációs járatokat a Volánbusznak, majd több lépcsőben buszokat is adott ehhez, nehogy a BKV a szerződés letelte után visszavehesse a nyereséges járatokat. (Természetesen gyártói érdekek is mozogtak a háttérben.) A megállapodást még Dévényi Gergely írta alá a Volánbusz Zrt. vezérigazgatójaként, aki nem sokkal később Bolla Tibor BKV-vezérigazgató mellett tűnt fel tanácsadóként, majd az azóta már szintén menesztett Dabóczi Kálmán BKK-vezérigazgató mellé került. A volt volánosok nyomulása mögött egy 2016-os index-cikk szerint többen Tombor András jobboldali vállalkozót és Habony Árpád árnyékembert feltételezték. A Népszava által átbogarászott közbeszerzési értesítők szerint pedig az elmúlt években a Habony egyik jogi képviselőjeként ismert Kovács Loránd ügyvéd legalább húsz alkalommal szerepelt a fővárosi önkormányzati cégek közbeszerzési kapcsolattartójaként - miután Tarlós István előzőleg megtiltotta, hogy a főváros közbeszerzési cége a Habony Árpádnak és Rogán Antalnak is dolgozó Kosik Ügyvédi Irodát bízza meg (mely irodában Kertész Balázs, Rogán bizalmasa, megannyi Narancs-cikk főhőse is dolgozik). Tombor ügyvédje, Illés Géza Márton a Metrovagonmas metrókocsi-szerződést ellenjegyezte az orosz cég nevében, és ő járt el több Tomborhoz köthető cég nevében is.
Államosítás
Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló szándéknyilatkozatot 2003-ban írta alá Demszky Gábor főpolgármester két miniszterrel, illetve a MÁV, a GYSEV és a BKV vezetőivel. A Vitézy Dávid vezetésével felállt BKK azonban 2010-ben elölről kezdett mindent.
A költségeket 2011-ben 20,4 milliárd forintra becsülték, az átadás határidejét 2013-ra tették. 2013-ban viszont csak a rendszer kivitelezésére és üzemeltetésére vonatkozó nemzetközi tendert sikerült meghirdetni, a projektzárás 2017-re csúszott. Ám a tervezett átadás idején is csak arról vitáztak a közgyűlésben, hogy miképpen módosítsák a terveket. Menet közben ugyanis kiderült, hogy a német Scheidt & Bachmann cégtől 28 milliárdért megrendelt rendszer önmagában működésképtelen, mivel a cég csupán az eszközöket szállítja, a működésükhöz és az összehangolásokhoz szükséges szoftvereket és interface-eket nem. A főváros így kénytelen volt utólag ezt is külön tételként megrendelni. Eltelt egy újabb év, de a németek csak a kapukat és a leolvasókat szállították le, amelyek azóta egy raktárban porosodnak, a szükséges szoftver- és rendszer-integrációs fejlesztések továbbra sincsenek meg. Közben a BKK és az időközben a projektbe belépő Nemzeti Mobilfizetési Zrt. egymást okolta a késlekedésért. A fővárosi közlekedésszervező cég szerint a Nemzeti Egységes Kártyarendszer, illetve a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) létrehozása, az ezekhez szükséges jogszabályváltozások, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a Belügyminisztériumba olvasztása hátráltatta a kártyakibocsátást. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. szerint viszont a BKK nem tudta összeszedni a kártyák legyártásához szükséges adatokat. Sikerült addig húzni a dolgot, amíg tavaly ősszel a bankgarancia hiányára hivatkozva felmondhatták a szállítói szerződést. Most 4,1 milliárd forintot követelnek vissza a németektől kötbér és előleg címén. Ez a követelősdi az oroszoknál sem jött be, ráadásul a németeket csak nemzetközi bíróságon perelheti a főváros.
A Scheidt & Bachmann közvetlenül a szerződés felmondása előtt új ügyvezetőt nevezett ki Lakatos András személyében a budapesti képviselet élére. Meglepő választás, Lakatos ugyanis korábban a T-System közszféráért felelős üzletágának vezetője volt, aki azután kényszerült távozni posztjáról, hogy a BKK vizes vb idejére időzített online jegyértékesítési rendszere biztonsági hibák miatt csúfosan megbukott; a szerződést Lakatos írta alá.
A fővárosi e-jegy-projekt talán összeomlott volna magától is, de a kormány azért nagyot tolt rajta ebben az irányban. Két oka is volt rá. Egyrészt a mobilparkolás korábban piaci alapon működő rendszerének 2014-es államosítása többet hozott a konyhára, mint előzőleg gondolták. (A parkolást üzemeltető önkormányzatoknak minden eladott mobil parkolójegy árából 10 százalékot át kell utalni az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nek. Ezen felül a cégé minden egyes okos telefonon keresztül eladott parkolójegy után felszámolt kényelmi díjból 40-50 forint.) A modell kiterjesztéséhez kiváló lehetőségként kínálkozott a vajúdó fővárosi e-jegy-projekt.
A kormány először bevetette az egységes
e-kártya-rendszert. Az elképzelés szerint egyetlen kártya hordozná a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-kártya adatait, helyettesíthetné az útlevelet és a diákigazolványt, sőt az e-jegy-funkció révén utazni is lehetne vele. A Népszabadság akkor arról írt, erős a kormányzati szándék arra, hogy a fővárosi e-jegyet beolvasszák a nemzeti e-kártyába, és erre a feladatra egy új, az állami célokhoz jobban idomuló vállalkozót keresnének a Scheidt & Bachmann helyett. Alig egy év múlva az Orbán-kabinet a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta, hogy a BKK vonja be az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t az egységes tarifarendszer kialakításába.
A NEJP jegyrendszer megvalósítására csak 2016-ban írták ki a pályázatot. A 3,5 milliárdos tendert az állami Antenna Hungária Zrt. és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt., illetve a magántulajdonú i-Cell Mobilsoft Zrt. alkotta konzorcium nyerte. Az i-Cell az ARH csoporttal együtt építette ki a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszert, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKÁER), a rendőrség szupertraffipax-rendszerét és a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszert és a kapcsolódó ellenőrzéseket támogató hálózatot.
A cég a Mészáros-féle R-Korddal közösen nyerte el a MÁV vasúti rádiós rendszerének sokmilliárdos kiépítését is. (Az i-Cell tulajdonosa, Emőri Gábor nemcsak ebben ér össze Mészárossal, hanem az ingatlankezelő Appeninn Vagyonkezelő Nyrt.-ben is.)
Megfelelő helyeken
A Fővárosi Önkormányzat a 444 összesítése szerint már eddig is csaknem 12 milliárdot költött arra a rendszerre, amelyik végül soha nem lesz a sajátja. Viszont az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) a beruházásra felvett 54,5 millió eurós (közel 17 milliárd forintos) hitelt egyedül törlesztheti.
A kölcsön elsődleges fedezete a menetdíjbevételek remélt növekedése. Ebből kell kigazdálkodni az évi 1,7-5,3 milliárd forintos törlesztést. Ezt azonban nehezíti, hogy a bevételből egyre többen harapnak ki egy-egy darabot. Az e-jegy bankkártyás fizetési rendszerét az OTP építi ki és üzemelteti. Nyílt tender helyett tárgyalásos eljárásban ítélte oda a szerződést a BKK, s arra csupán Csányi Sándor bankját hívták meg. A BKK nettó 550 millió forintot fizet a kiépítésért, majd 0,47-1,2 százalék jutalékot minden megvásárolt jegy árából.
Jutalékot kér a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. is. A közelmúltban tartott háttérbeszélgetésen elhangzottak szerint ennek mértéke 5 százalék lesz, viszont kényelmi díjat nem építenek be, az elszámolás pedig megállapodás kérdése. Pintér Sándor belügyminiszter áprilisban még azt mondta, hogy az elszámolás központilag történik és az önkormányzatot megillető bevétel rögtön megjelenik a város számláján. A QR-kódon alapuló rendszert etikus hackerekkel is tesztelték, elkerülendő az emlékezetes t-systemes malőrt. A mobiljegy ellenőrzése a fejlesztői várakozás szerint nem lesz időigényesebb, mint a normál bérleteké, viszont a bliccelés lehetőségét erősen visszaszorítja. A mobiltelefonos vásárláskor nyert vásárlói adatokat anonimizáltan kezelik, így Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója szerint azok révén nem fejthetők vissza az utasmozgások. A fejlesztési költséget viszont üzleti titokra hivatkozva nem árulta el. Aligha veszítenek rajta: a BKV jegyárbevétele tavaly 65,7 milliárd forint volt. Ha jövőre csak a felét mobilon veszik meg az utasok, akkor a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 1,5 milliárdot zsebelhet be ebből egy év alatt.
Az Orbán-kormány nyeresége ennél sokkal nagyobb. 2020-ra teljes rálátása lehet a főváros szinte egyetlen megmaradt nagy cégének fő bevételi forrására, amely addigra egy állami cégen és egy kormányhoz hű bankon folyik át. | Nyomás alatt | Budapest gyarmatosításának újabb eleme az e-jegy körüli játszma. Az állami rendszerbe olvasztott projekt, megfelelően az eddig alkalmazott kormányzati stratégiának, tovább erősíti a főváros függő helyzetét. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomas-alatt-120336 | 2019-07-16 12:01:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fidesz szerint fordulat állt be az Altus-botránnyal kapcsolatos európai uniós viszonyulásban, csütörtökön ugyanis az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottsága foglalkozni fog Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus vezette konzorcium által elnyert európai bizottsági közbeszerzés ügyével. A hír nem annyira új, az, hogy az ügyet ez a bizottság fogja vizsgálni, már júliusban kiderült.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ha ebben az esetben nem merül fel a politikai összeférhetetlenség, akkor az ennek a rendkívül fontos uniós szabálynak a kiüresedését jelenti. Ezért foglalkozik az EP költségvetési ellenőrző bizottságának koordinátori értekezlete az üggyel – tette hozzá.
Az Európai Néppárt határozott álláspontja az, hogy nem lehet kiüresíteni az összeférhetetlenségi szabályokat, köztük a politikaiakat sem – közölte, jelezve, hogy mindenkinek, aki EU-s közbeszerzési pályázaton indul, nyilatkoznia kell arról, hogy esetében nem áll fenn összeférhetetlenség, így politikai sem. A Fidesz EP-képviselője szerint a politikai összeférhetetlenségi szabályok alapján az Altust már a pályázatból is ki kellett volna zárni.
Deutsch Tamás az ügyről szólva emlékeztetett, hogy összesen több mint 1,5 milliárd forint értékű az a közbeszerzés, amelyen a volt miniszterelnök cége által vezetett konzorcium nyert. Arra a kérdésre, hogy szerinte elképzelhető-e szerződésbontás, a politikus azt válaszolta: ha egy pályázat győztese az uniós közbeszerzés rendjének egyik alapvető szabályát sérti meg, akkor a következmény nem lehet más, mint a vele kötött szerződés semmissé nyilvánítása és a neki kiutalt pénz visszafizetése.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter júniusban utazott Brüsszelbe, hogy személyesen egyeztessen Walter Deffaával, az Európai Bizottság regionális és várospolitikai fejlesztésért felelős főigazgatójával a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tulajdonában álló céggel kötött uniós szerződésről. Lázár felvetette, hogy egyes "magyar vélemények" szerint a Gyurcsány-cég megbízása tiltott pártfinanszírozásnak minősül. Az Európai Bizottság részéről akkor az a válasz érkezett, hogy a nemzetközi konzorcium kiválasztása szabályosan, nyilvános eljárásban történt.
Deutsch Tamás már akkor közölte, hogy nem hagyják annyiban a dolgot, és szeretnék a költségvetési ellenőrzési bizottság elé terjeszteni az ügyet. Deutsch azt szeretné, ha az Európai Bizottság végül visszavonná a Gyurcsány-cégnek adott megbízást.
Az Altus vezette konzorcium arra kapott megbízást, hogy készítsen tanulmányokat az unió felzárkóztatási és regionális politikájának további alakításáról. A Fidesz szerint az ebből származó jövedelemből Gyurcsány pártját, a DK-t is támogatja, ezért merül fel a bújtatott pártfinanszírozás gyanúja. Fideszes képviselők ebből kiindulva azt is kezdeményezték, hogy függesszék fel a DK-nak járó állami támogatást. | Deutsch: fordulat állt be az Altus-botránnyal kapcsolatos "uniós viszonyulásban" | A héten elkezd foglalkozni a DK-elnök cége vezette konzorcium által elnyert uniós közbeszerzés ügyével az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151013_Deutsch_fordulat_allt_be_az_Altusbotrann | 2015-10-13 12:20:00 | true | null | null | HVG |
„Húzzál el innen a picsába, de nagyon gyorsan! Nem nyilatkozok sem neked, sem senkinek. Értve vagyok?” – emelte fel a hangját N. N. (nem a valódi név monogramja), amikor 2000. május közepén felkerestem a Fekete- és a Fehér-Körös összefolyásánál, a szanazugi Viking Motelben, ahol akkoriban élt udvartartásával . Amikor megérkeztem, emberei jelzésére kijött a teraszra két dobermann kutyájával. Bemutatkoztam, elmondtam, hogy a Magyar Narancstól jöttem, a Békés megyei olajügyekről írok, és beszélni akarok vele – erre jött a fenti válasz. Elmenőben még megjegyeztem, hogy a cikk mindenképpen elkészül. „Ki a faszt érdekel?” – vetette oda.
N. N.-t két héttel később ugyanott a Békés megyei adónyomozók és a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság kommandósai vették őrizetbe. A jókora erődemonstrációra azért volt szükség, mert a rendőrök úgy tudták, hogy a „vállalkozónak” fegyvere van (lásd: Meggyónta, Magyar Narancs, 2001. március 29.).
Alig egy év múlva találkoztam újra N. N.-nel a Békés Megyei Bíróság tárgyalótermében, ahol immár egy megszeppent, a bíró kérdéseire a bokáját összevágva felelő vádlottat láttam és hallottam. Igaz, sok mindent nem mondott. Egyrészt a különálló sejtekből álló teljes rendszert nem láthatta és nem is látta át, hiszen a hozzá hasonló végrehajtók csak az egy szinttel feljebb és az eggyel lejjebb dolgozó emberekről tudtak. Másrészt a fontos információkat megtartotta magának, hiába tartott a vallomása közel tíz órán át a bíróság előtt. A hallgatás alvilági törvényét nem merte megszegni, konkrét neveket, címeket, cégeket, telephelyeket, beszerzési helyeket nem említett. Néhány becenevet ejtett csak el, meg azt, hogy vállalkozásainak minden iratát ellopták a kocsijából egy nagyváradi útja során. A hallgatással nyilván a saját és a családja életét védte, így viszont besétált egy olyan zsákutcába, ahonnan nem tudott kifordulni: első fokon 9 évre ítélte el a bíróság. Másodfokon ezt 6 évre enyhítették, s végül jó magaviselete miatt 4 és fél év után szabadult. Ennél többet Magyarországon az összességében több száz milliárd forintos kárt okozó olajbűnözés miatt senki sem ült. A gyilkosságokkal, gyanús halálesetekkel terhelt olajozás legfőbb irányítói, az olajbárók egytől egyig megúszták. (Az olajozás mibenlétéről lásd Piroska című keretes anyagunkat.)
Mire kijött a börtönből, vagyontárgya, pénze nem volt. Ma egy alföldi kisvárosban él szerény körülmények között. Környezete valószínűleg nem ismeri az előéletét. Most is megkerestük, de ezúttal is elhárította a megszólalás lehetőségét.
Főiskolától az olajbűnözésig
A Székesfehérváron született N. N. katonai főiskolán végzett, és Békés megyei vállalkozásainak elindítása előtt testnevelő tanárként dolgozott. Jól ismerte az olajügyekben utazó Molnár Lászlót, aki 1996-ban Elek és Gyula között az autójával a fára csavarodott. Molnár baleseténél a rendőrség kizárta az idegenkezűség lehetőségét (vagyis az autó megbuherálását), ám a körülmények miatt helyben többek meggyőződése, hogy a fiatalembert eltették láb alól. Molnárt nem sokkal a halála előtt engedték el az előzetes letartóztatásból. Hajdanán egy igen közeli ismerőse mesélte nekem, hogy a nagy lábon élő eleki vállalkozó kezén annyi „olajos” pénz futott át, hogy idővel csak az óriási hűtőszekrényében tudta tárolni. (Akkor az ötezres volt a legnagyobb címlet.)
Molnár László üzleteit és érdekeltségeit N. N. vette át, és cégein, a Trans-Fix C, a Trans-Onyx és a Goldív-Trans Kft.-ken keresztül 1996 és 1999 között csaknem 11 millió liter azonosítatlan, igazolatlan és szabványon kívüli gázolajat hozott forgalomba, amelyet mindenekelőtt a békéscsabai székhelyű Körös Volánnak és az eleki Haladás Szövetkezetnek adott el. A vádirat szerint az áfa, a fogyasztási és a jövedéki adó, valamint az útalap-hozzájárulás meg nem fizetése miatt közel 1,1 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg. Az APEH Bűnügyi Igazgatósága Békés Megyei Nyomozóhivatala csempészet alapos gyanúja miatt is feljelentést tett a vám- és pénzügyőrségnél (VPOP), hogy a gázolaj-forgalmazással foglalkozó cégek honnan szerezték be az üzemanyagot.
Nem akármekkora nyomozási kudarc, hogy ez végül nem derült ki. Pedig a nyomozás és az azt követő bírósági tárgyalás tisztázta, hogy a cseh és szlovák rendszámú tartályautók minden esetben éjszaka szállították a gázolajat a Körös Volán békéscsabai központi bázisára, és azt is, hogy N. N. cégeinek nem volt nagykereskedelmi forgalmazási engedélye. Az is kiderült, hogy a beérkezett üzemanyag után a gázolaj-értékesítésről szóló számlát maga a vevő állította ki. Sőt a Békés Megyei Főügyészség még azt az írógépet is azonosította, amelyen a szóban forgó bizonylatokat írták. Mindezek ellenére a beszerzési hely, valamint a többi igazán kemény információ máig ismeretlen maradt (lásd: Éjszakai járatok, Magyar Narancs, 2003. június 12.).
Nemegyszer előfordult, hogy a reggeli tankolás után nem vagy nagyon nehezen indultak a buszok az N. N. cégeitől beszerzett gázolaj rossz minősége miatt. Az is érdekes volt, hogy a zárt körű, meghívásos pályázaton az egymillió forintos törzstőkéjű N. N.-féle kft.-k hogyan futhattak be győztesként a nagy üzemanyag-szállító cégek előtt. Minderről beszélt akkortájt Fazekas Géza, a Békés Megyei Főügyészség akkori sajtószóvivője is (ma a Legfőbb Ügyészség szóvivője), aki a viharsaroki közlekedési cég legfelső vezetői elleni vádemeléskor kifejtette, hogy „valószínűleg nem l’art pour l’art vásárolták meg a Körös Volán egykori vezetői a 11 millió liter gázolajat a kis cégektől. De olyan megdönthetetlen bizonyítékot nem sikerült felmutatnunk, amely a bíróság előtt a vesztegetés vádjában megállta volna a helyét.” (Lásd: Minden nagyon rendben, Magyar Narancs, 2007. október 11.) A Körös Volán tulajdonosi jogait gyakorló ÁPV Zrt. leváltotta ugyan a társaság vezetőit, de hosszú évek kacskaringós bírósági tárgyalássorozata után bizonyítékok híján felmentették őket.
A közlekedési cég és a valódi értékesítők között előbb Molnár, utóbb N. N. volt a közvetítő, vagy ha tetszik, a stróman. Egyikük meghalt, másikuk börtönbe került.
Csomagtartók teli pénzzel
„Nem egyedi ez az eset, sőt, sokkal inkább ez a jellemző” – jellemezte N. N. történetét a Narancsnak Tóth Károly egykori MSZP-s országgyűlési képviselő. Tóth a törvényhozási munkája során titkosszolgálati ügyekkel foglalkozott, és tagja volt az egykori kisgazda képviselő, Pallag László vezette olajbizottságnak is (1999–2000). A nagy „olajvállalkozók” az ügyletek intézésére megbíztak egy-egy ügyvezetőt, akiket korlátlan rendelkezési joggal ruháztak fel, és akiket a 90-es évek sanyarú megélhetési és kereseti viszonyai közepette jól megfizettek. Ezek az ügyintézők büszkék is voltak arra, hogy a „főnök” bízik bennük. Végül azonban ezek a strómanok, vagy „naiv jóhiszeműek” jártak a legrosszabbul, mert a kártyavár összeomlott. Az adóhatóság és a rendőrség lecsapott rájuk, és mivel a vizsgálat során nem tudták igazolni, honnan szerezték be az üzemanyagot, a büntetőjogi felelősséget csak náluk lehetett megállapítani. „Míg a valódi irányítóknak és haszonélvezőknek a hajuk szála sem görbült” – idézte fel Tóth Károly.
„Amikor N. kinyitotta a kocsija csomagtartóját, tele volt ötezreskötegekkel. Leizzadtam, én még annyi pénzt nem láttam soha életemben. Ha ezt okosan használja fel, akkor ma nem az alföldi városkában biciklizik alkalmi ismerőseivel, hanem Balin vesz házat, és velem együtt, aki ma egy csóró senki vagyok, úgy élne fiatal csajokkal körülvéve, mint egy király” – mondta lapunknak egy N.-hez egykor közel álló ember, aki bár részt vett N. ügyleteiben, a büntetőpernek nem volt vádlottja. Mint mondta, már nincsenek beszélő viszonyban, de tudja, hogy egykori társa hol él.
Az olajozás nyertesei – akik „okosan” használták fel a szerzett pénzt – nagy vagyonokat alapoztak meg az olajmilliárdokkal, és a súlyos bűncselekményekből összejött hasznot rég tisztára mosták. Azt nem tudjuk, kik voltak a sokrétű ügylet kitervelői, irányítói és kedvezményezettjei. Tudjuk viszont, hogy a törvényhozás, a nyomozó hatóságok és az igazságszolgáltatás számos ok miatt nem birkózott meg a történtek felgöngyölítésével. Pedig a Pallag-bizottság kérésére az ügyészség elkészítette az olajozásban érintett cégek, személyek térképét, ám az aztán – személyiségi jogokra hivatkozva – a parlamenti különbizottságig már nem jutott el. Holott Tóth Károly szerint abból kiderült, hogy bár a 90-es években összesen csaknem 4 ezer hazai cég foglalkozott üzemanyag-kereskedelemmel, a mögöttük felsejlő tulajdonosi háló mindössze néhány tucat embert jelentett. (Az első Orbán-kormány végül indoklás nélkül 85 évre titkosította az olajbizottság elé került iratokat.) Azt is tudjuk, hogy a célkeresztbe néhány kishal került – mint N. N. –, meg azt is, hogy haltak meg emberek amiatt, mert a kelleténél többet tudtak az olajügyletekről.
Jelképes, hogy a becsületes, de felkészületlensége miatt az ügy politikai menedzselésére alkalmatlan Pallag László kisgazda képviselő vezette olajbizottság eredménytelenül zárta működését. Pallag, aki minden olyan perét elveszítette, amelyet az általa hírbe hozott személyek indítottak ellene, elszegényedett, megkeseredett, magányos emberként halt meg 2011-ben.
Piroska
A klassszikus olajozás, az ún. olajszőkítés egy szociális intézkedés következménye volt. A háztartási tüzelőolaj (hto) és a motorikus gázolaj ugyanis lényegében egy és ugyanaz a termék, csakhogy a hto árába 1995. május elsejéig nem volt beépítve a fogyasztási adó – vagyis alig feleannyiba került, mint a gázolaj. A két termék megkülönböztetésére az MDF-kormány rendelte el a hto színezését, és a festék miatt nevezték „piroskának” is a hto-t. Az olajos legendák szerint honvédségi laboratóriumban kísérletezték ki a festék eltávolítását – ezt az eljárást hívták savazásnak, azaz szőkítésnek. 1994-ig bárki szabadon vásárolhatott annyi hto-t, amennyit csak akart – ez volt az olajszőkítés fénykora. Utána bevezették a hto-ra a jegyrendszert, de az élelmes magyar „vállalkozók” azonnal megtalálták a kiskaput. A jegyek sorszám nélküliek voltak, így pillanatok alatt hamisítványok árasztották el az országot.
1995 tavaszán a Horn-kormány a Bokros-csomag részeként megszüntette a jegyrendszert, és a rászorulók az önkormányzatoktól kaphattak támogatást az olajfűtéshez. A hto-fogyasztás visszaesett, az olajüzlet bárói pedig áttértek az orsóolaj, illetve más olyan termékek importjára, amelyek nem tartoztak a jövedéki törvény hatálya alá, illetve az ún. halasztott vámfizetéssel az olajbűnözés újabb fénykora jött el. (Részletesen lásd: Fekete arany, MaNcs, 1999. december 2.)
Nem láttak a szemüktől
Az egyik legkínosabb nyomozási bukta a sarkadi benzinvonat története volt – idézte fel a Narancsnak a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság egyik volt magas rangú tisztje. A 471 ezer liter 95-ös és 98-as oktánszámú benzint szállító, hét vagonból álló tehervonat 1996. április 13-án kora délután hagyta el a százhalombattai finomítót. A célállomás az ausztriai Schwechat volt. A szerelvény indulása után egy órával a Ferencvárosi pályaudvaron volt, ahol valakik – máig nem tudni, kik – kicserélték a vonat menetleveleit. Az új úti cél a Békés megyei Sarkad lett. A szerelvény úgy haladt végig a fél országon, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy előzetesen egyetlen állomáson sem jelezték a jövetelét. A román határ melletti Sarkadon alig másfél nap alatt közúti tankerekbe szivattyúzták át a majd félmillió liter benzint, hogy aztán számos alföldi településre szállítsák. Az állomás közelében a tankerek sofőrjeinek a helyi rendőrök is segítettek. „Ők egyszerűen balfaszok voltak, de nem az ügylet részesei. Persze ez is elég kínos” – mondta a Narancsnak a volt rendőri vezető.
Az irányító(k) személyét sem a rendőrségi nyomozás, sem az ügyészi szak, sem a bírósági eljárás nem tudta felderíteni, a hivatalok mindössze a bárcacsere tényét rögzítették újra meg újra. A végrehajtók ellen vádat emeltek, s bár az első és a másodrendű vádlott a nyomozás szerint egy napon belül 68-szor hívta egymást, mégsem sikerült olyan bizonyítékot összeszedniük a nyomozóknak, amely alapján elítélhették volna a vélelmezett elkövetőket. A 60 milliós kárértékű ügyben végül mindenkit felmentettek. (Lásd: Szellemvonat, Magyar Narancs, 2002. február 7.) | A kishal nagy bukása | A kilencvenes évekbeli gazdasági bűncselekmény-sorozat, az ún. olajozás irányítói és hivatali tettestársaik megúszták a felelősségre vonást. Jellemző, hogy olajozás miatt egy, a láncolat vége felé álló végrehajtót ítéltek a leghosszabb szabadságvesztésre. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-kishal-nagy-bukasa-119541 | 2019-06-09 12:38:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Tát Margit első rendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – áll a Magyar Narancs birtokába került vádiratban, amelyet nemrégiben küldött el a Gyulai Járási Ügyészség a Gyulai Törvényszékhez.
A bírósági a tárgyalás őszre várható. Ez pedig önmagában is érdekes és egyben befolyásoló tényező lehet, hiszen Tát Margit a Fidesz hivatalos polgármesterjelöltje az őszi önkormányzati választáson a Békés megyei, többségében román nemzetiségűek lakta, alig kétezer lélekszámú Méhkeréken.
„Az első rendű vádlott előre elhatározta azt is, hogy a támogatás jogtalan megszerzése és a pénz szerződéstől eltérő felhasználásának leplezése érdekében különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és természetes személyekkel kötött színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket” – áll a Narancshoz eljutott vádiratban.
Brüsszel ellen hangolt az EU-s pénzt lenyúló polgármester
Fotó: fidesz.hu
Így a méhkeréki fideszes polgármester a projekt színlelt lebonyolítása mellett a közreműködő szervezethez benyújtott kifizetési kérelmeiben, elszámolásaiban és egyéb nyilatkozataiban megteremtette azt a hamis látszatot, miszerint a támogatott tevékenységek megvalósultak.
Ennek technikai „lebonyolítását” mutatja be részletesen a friss Narancsban megjelenő írás. Aminek pikantériáját az jelenti, hogy a bűnmegelőzésre szánt forrás lenyúlása lett egyben a bűn melegágya, így valósult meg a költségvetési csalás. Kik voltak a közreműködők, hogyan néz ki a pénzlenyúlás belülről, hova tűnt a pénz? – enged bepillantást a függönyök mögé írásunk.
A Narancs cikkéből az is kiderül, hogy a brüsszeli pénzt lenyúló önkormányzati vezető fideszes politikustársaihoz hasonlóan bőszen biztatott sokakat Brüsszel elutasítására.
A cikkben rávilágítunk a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, egyben választókerület elnökének, Kovács Józsefnek a szerepére is.
Keresse a mindig izgalmas, érdekes és exkluzív információkkal megjelenő Magyar Narancsot, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál és előfizethet rá itt: | Megszereztük a vádiratot: 31 millió lenyúlására törekedett a fideszes polgármester | Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolja az ügyészség Tát Margit méhkeréki fideszes polgármestert. Egy bűnmegelőzési projekt 31 millió forintja tűnt el: szőrén, szálán. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/bunmegelozestol-a-csalasig-vadirat-egy-31-millio-forintos-mehkereki-palyazati-penzlenyulasrol-121483 | 2019-07-18 13:10:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Különös színjátéknak lehettünk tanúi pünkösd előtt, amikor a Dél-békési Többcélú Kistérségi Fejlesztési Társaság ülésén nemrégiben alapított kitüntetéseket adtak át. Az esemény valójában egy vazallusi seregszemle volt.
A választókerületében teljhatalmat kiépítő Simonka György fideszes országgyűlési képviselő hűbéri rendszert hozott létre: a vazallusok – polgármesterek, alpolgármesterek, képviselők, intézményvezetők – mindannyian Simonkától függnek, őt szolgálják.
A vidék az ország egyik legelmaradottabb térsége, amelyet némi túlzással lehetne katasztrófa és társadalmi depresszió sújtotta övezetnek nevezni. Kiürülő zsákfalvak, rossz közlekedés, minősíthetetlen utak, elöregedő társadalom, alacsonyabb jövedelmi viszonyok, elvándorlás – hogy csak néhány, a térségre jellemző adatot említsünk.
Kitüntetés és indoklás: Simonka, mert megérdemlem
Fotó: Facebook.com
Fideszes belháború is volt Békésben
A Békés megyébe érkező uniós források elosztása miatt korábban Simonka vitába keveredett más viharsarki kormánypárti politikusokkal, mert a megyei közgyűlés által koordinált Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) aránytalanul több fejlesztési forrás jutott volna a Simonka által képviselt térségeknek. Ez a vita 2016 végén és 2017 elején valóságos fideszes belháborút okozott Békés megyében.
De bármennyi forrás jutott az elmúlt években Dél-Békésbe, és azt bárhogyan költötték is el, a térség lecsúszása megállíthatatlannak látszik. Ehhez képest érdekes a mostani kitüntetés-cunami.
A „Dél-békési Térségért” kitüntetést „egy időszak térségi szintű, kiemelkedő eredményességű, maradandó értékű, megbecsülést kiváltó, a térség fejlődését, elismertségét szolgáló tevékenységért” Simonka György országgyűlési képviselő és egyik leghűbb embere, Varga Gusztáv, Mezőkovácsháza polgármestere kapta meg.
A hűbérúr, Simonka (középen) hűbéresei körében
Fotó: Facebook.com
Nehéz vagy lehetetlen értelmezni
A fentiekből csupán a „kiemelkedő eredményességű”, a „maradandó értékű”, a megbecsülést kiváltó” és „a térség fejlődését, elismertségét szolgáló tevékenységet” nehéz vagy lehetetlen értelmezni. Ezt semmilyen szám, tény, adat, tendencia nem támasztja alá. Például a Dél-Békésben található mezőkovácsházi és battonyai továbbra is az ország legkevésbé fejlett kistérségének számít.
Ugyanakkor a rendszerváltás óta egyetlen parlamenti képviselővel szemben sem fogalmazódtak meg olyan súlyos gyanúsítások, mint Simonka György esetében. Bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint sikkasztás, okirat-hamisítás miatt rendelte el Polt Péter legfőbb ügyész az eljárást Simonkával szemben. Előbb mentelmi jogától fosztotta meg az országgyűlés, utóbb pedig az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a fideszes képviselőt.
A nyomozóhatóság szerinti kárérték elérheti az 1,4 milliárd forintot. A bűncselekmény-sorozat egészen 2009-ig nyúlik vissza.
Hűbéres és vazallusa: Simonka (balról) Nagy Béla medgyesegyházi polgármester (jobbról)
Fotó: Facebook.com
A legjobb vazallusok
A kép úgy teljes, ha közzétesszük, kik kaptak még a hosszú hétvége előtti utolsó napon kitüntetéseket a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól.
Az „Elnöki Elismerő Oklevél” a közjóért, a Dél-Békés fejlődése, elismertsége és hírnevének öregbítése érdekében kifejtett értékes tevékenység elismeréséért Nagy Béla, Ruck Márton, Kálmán András és Krisztován Anna kapta meg az oklevelet. A „Dél-Békés Szolgálatáért” kitüntetés a kistérséghez tartozó települések polgármestere vagy alpolgármestere részére adható. Idén Rajos Istvánnak, Mezőhegyes fideszes alpolgármesterének adományozták.
Ők mindannyian Simonka legbelső köréhez tartoznak. | Ez már a NER-ben is abszurd: kitüntették a súlyos vádakkal gyanúsított Simonkát | Noha a rendszerváltás óta eltelt 30 évben egyetlen országgyűlési képviselő ellen sem fogalmaztak meg olyan súlyos gyanúsításokat, mint békési fideszes országgyűlési képviselő ellen, mégis magas kitüntetést kapott. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kiemelkedo-eredmenyessegu-maradando-erteku-megbecsulest-kivalto-a-sulyos-buncselekmenyekkel-meggyanusitott-simonka-kituntette-magat-120476 | 2019-06-11 13:30:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A mentelmi jogától megfosztott és nagyon súlyos bűncselekményekkel gyanúsított, nemrégiben a Békés megyei választmányi elnökséget megtartani nem tudó fideszes parlamenti képviselő, Simonka György egy látszólag ártatlan, egyben örömteli fejleményről írt július 4-én posztot közéleti Fb-oldalán. Ez arról szól, hogy választókerületében több oktatási intézmény is megújul, s munkák éppen most kezdődnek el.
Vélekedése szerint „Dél-Békésben minden iskola korszerűsítése, bővítése a tervezett ütemezések szerint halad.” Majd megjegyzi, hogy „a tótkomlósi és dombegyházi iskolák felújításához is felvonultak a vállalkozók”, s minden zajlik gördülékenyen. Ám ha kicsit figyelmesebben megnézzük politikusi bejegyzést és a pályázati kiírást, akkor igen furcsa ellentmondásokra lehetünk figyelmesek.
A dombegyházi iskola-felújítás esetében a közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidő július 5-e 13 óra volt. Az eljárás adatlapját az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer felületéről lementettük. Az ajánlattételi határidőt lehet módosítani, de a módosítás kizárólag arra irányulhat, hogy meghosszabbítsák az ajánlattételi határidőt. Rövidíteni nem lehet.
Simonka (jobbról a második) az övéi körében
Nincs még nyertes, de a kivitelező már felvonult
Mindez azért figyelemre méltó, mert Simonka az ajánlattételi határidő lejárta előtt egy nappal, július 4-én azt állította, hogy „felvonultak a vállalkozók”. Így az a furcsa és nehezen magyarázható eset fordul elő, hogy a dombegyházi iskola-felújítás esetében még szerződés sincs, de a nyertes kivitelező már felvonult!?
Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy ekkor, azaz július 4-én még nincs pályázati nyertes. Sem hivatalosan, sem félhivatalosan, sem nem hivatalosan. Sőt, ekkor még az ajánlattételi határidő sem járt le. A pályázati eredményhirdetés után hosszú hetek telnek el, míg a tendert megnyerő kivitelező felvonul az építkezéshez, s megkezdődik a tényleges munka.
Ha elhisszük, amit Simonka György állít, akkor több dolog lehetséges. Egy: előre le volt zsírozva a dombegyházi iskola-felújítás közbeszerzése. Kettő: nem tudja az országgyűlési képviselő, hogy mit beszél. Három: a jövőbe lát. Négy: mindez nagyon nincs így rendben. | Simonka György a pályázati határidő lejárta előtt a „győztes” cég munkakezdéséről írt bejegyzést | Egy nappal a közbeszerzési eljárásban szereplő ajánlattételi határidő lejárta előtt Facebook-bejegyzésében már arról írt Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselő, hogy a dombegyházi iskola felújításához felvonult a kivitelező. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-gyorgy-a-palyazati-hatarido-lejarta-elott-a-gyoztes-ceg-munkakezdeserol-irt-egy-iskola-felujitas-kapcsan-121236 | 2019-07-08 13:37:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja döntően a diákmunkaerő közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.
A szervezet vállalkozásoknak, köztük több Magyarországon működő multinacionális cégnek közvetített diákmunkaerőt 2011-től 2017-ig. Az ügyészség szerint a közterhek megfizetésének elkerülése céljából olyan számlázási láncolatot hoztak létre, amelynek az alsó szintjén iskolaszövetkezetek, középső szintjén ténylegesen gazdasági tevékenységet nem, csak átszámlázást végző gazdasági társaságok voltak, a legfelső szintjén pedig a Humán Operátor Zrt. állt. Döntően diákmunka-közvetítéshez kapcsolódóan az általános forgalmi adót az iskolaszövetkezetek az egyes esetekben bevallották az adó megfizetésének szándéka nélkül, más esetekben az ezzel kapcsolatos bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget. Ugyanígy jártak el az iskolaszövetkezetek a diákok foglalkoztatása után járó más közterhek, főként a személyi jövedelemadóval kapcsolatos adóbevallási és adófizetési kötelezettség teljesítése során is. A bűnszervezet a vádirat szerint 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
A Szegedi Törvényszék május 16-án – egy eljárásjogi okok miatt elkülönítve tárgyalt ügyben – már jogerős ítéletet hozott egy közvetve a Humán Operátor Zrt. alvállalkozójaként működő makói iskolaszövetkezet vezetője ellen. A bíróság bűnsegédként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrány okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a férfit, és két év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta.
Czeglédy Csaba a DK európai parlamenti képviselőjelöltje volt, ezért mentelmi jog illeti meg. Mivel a politikus mentelmi jogát a Nemzeti Választási Bizottság fenntartotta, a bíróság megszüntette az ellene indult büntetőeljárást. | Június végén kezdődik Czeglédy Csaba cégének tárgyalása | A Czeglédy Csaba vezette Humán Operátor Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat 21 ember ellen. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/junius-vegen-kezdodik-czegledy-csaba-cegenek-targyalasa-120492 | 2019-06-11 13:44:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az ügy azért érdekes és közérdeklődésre számot tartó, mert ez nem először fordul elő abban a dél-békési térségben, ahol a súlyos bűncselekményekkel meggyanúsított Simonka György a Fidesz térségi országgyűlési képviselője.
Előbb február végén, majd május közepén számolt be arról a Narancs.hu, hogy Zsura Zoltán tótkomlósi önkormányzati képviselő jelzése alapján Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a dél-békési város képviselő-testületi ülésén járt, mert egy EU-s pályázat helybeli megvalósításakor kérdések sora merült fel.
A történet legrejtélyesebb része egy furcsa aláírásgyűjtési akció volt, amely még januárban a tótkomlósi színházi előadás előtt történt. Ott az ív tetején egy Európai Unió által finanszírozott projekt nevét írták. Egy biztos, a színházi előadáshoz semmi köze nem volt, így sokak - többek között a helyi ellenzék - érdeklődését felkeltette. Számos jel arra utalt, hogy az eljárás törvénytelen lehetett.
Visszaélhetnek az aláírásokkal
Az ügyben utóbb Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tett a rendőrségen feljelentést hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. Ám ezt utóbb áttették a NAV Bűnügyi Főigazgatóságához, majd a napokban a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyben.
Most, a Fidesz által szervezett hétfői mezőhegyesi gyereknapon – a helyi focipályán – fejléc nélküli aláíróívek jelentek meg, mint azt egy olvasónk által beküldött felvétel is bizonyítja.
Nem tudni, egykor mi lesz majd a fejlécre írva, így azt sem tudni, mire használják majd fel az aláírásokat? Egy tűnik csak valószínűnek, jóhiszemű aláírók szignójával és adataival visszaélhetnek. | Újra feltűntek a rejtélyes aláírásgyűjtők: most egy fideszes gyereknapon ténykedtek | Egy olvasónk küldte be az alábbi, leleplező erejű fotót. A felvétel a hétfői mezőhegyesi gyereknapon készült, ahol a résztvevőktől aláírást kértek egy fejléc nélküli aláírásgyűjtő-ívre. A rendező a helyi Fidesz-szervezet volt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ujbol-bianko-alairasokat-kernek-del-bekesben-ezuttal-fidesz-altal-rendezett-a-mezohegyesi-gyermeknapon-120478 | 2019-06-12 13:50:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az államot a Nemzeti Sportközpont képviseli. A június 14-i alapkőletételt követően a létesítmény helyszínén, a Veszprém Aréna melletti területen már elkezdték a földmunkákat. A helyszínen is látható feliratok szerint a kivitelezést a veszprémi székhelyű Vemévszer Építő- és Szerelőipari Kft., valamint a Laterex Építő Zrt. végzi. Az uszoda imponáló paraméterekkel rendelkezik: többek között tízpályás, 50x25 méteres versenymedence, 25x12,5 méteres edzőmedence, tanmedence, gyermekmedence, wellness részleg tartozik majd hozzá.
„Vírusként terjedő tévhitek”
Érzékelhette a városvezetés is, hogy a történet nem egészen kerek, mert vehir.hu című portálon (impresszuma szerint „A veszprémi hírportál”) június 26-án interjú jelent meg Porga Gyula polgármesterrel, amelyben a városvezető igyekszik a „számos, vírusként terjedő tévhitre” választ adni.
Az egyik ilyen neuralgikus kérdés a beruházás költségeire vonatkozott. Az alapkőletételt követő híradásokban a beruházás költségeiről több adat is megjelent. Az összköltséget egységesen 14,7 milliárdban jelölték meg.
Porga Gyula: nem az uszoda és a strand közül kellett választani
Fotó: wikipedia.org
A polgármester ezt igyekezett tisztázni és előállt egy új számmal is: „A telekvásárlást, tervezést és építést is magában foglaló projektköltség összesen 14,15 milliárd forint. Az uszoda megépítésének támogatásáról szóló kormányhatározat 2015-ben jelent meg, a becslések 2017-re készültek el és 5,7 milliárd forintról szóltak. Azonban az építőipari költségek folyamatosan növekedtek, így a veszprémi sportuszoda megépítése a jelenlegi építési árak mellett 9,7 milliárd forintot tesz ki. Ez az összeg szerepel a vállalkozóval kötött szerződésben, így ez már nem fog növekedni.”
Orbánnal együtt jelentették be
A Facebookon is visszatérő téma, hogy miért kell Veszprémnek sportuszoda, amikor a lakosság jobban szeretne strandot. Porga Gyula erre így reagált: „…hangsúlyozom, hogy jelen pillanatban nem az uszoda és a strand közül kellett választani. Egy nagymedencés városi sportuszodára való igény egyébként nagyon jelentős. (…) Nem felejtettük el azokat sem, akik veszprémi strandot szeretnének, pontosan érzékeljük a megfogalmazott igényt, ezért az uszoda úgy lesz kialakítva, hogy a terület mellett lehetőség legyen a későbbiekben szabadtéri medencék megépítésére is. Az uszoda megépítése után ezért is dolgozni fogunk és keressük a megvalósítás lehetőségét.”
A városvezető az írásban többek között, elmondja, a Veszprém Aréna melletti helyszínről a lakosság véleményét is kikérték, és „a többség döntött róla”. Fontosnak tartotta ismét hangsúlyozni, a sportuszoda a Modern városok program keretében épül fel. Sem a beruházás, sem a fenntartás nem a várost, hanem az államot terheli.
Ezt egyébként Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt jelentették be még 2016-ban. Szintén a vehir.hu-n jelent meg egy írás 2017. július közepén, ebben Porga Gyula így pontosította az egy évvel korábbi bejelentést: „Fontos volt, hogy az uszoda teljesítse a FINA (a nemzetközi úszószövetség – a szerk.) előírásait, így nemzetközi úszórendezvények helyszíne lehessen. Az uszoda hármas célt szolgál, hogy az élsport, a szabadidősport és az úszásoktatás bázisa legyen.” (Ne felejtsük el, ekkor még úgy volt, hogy Budapest pályázik a 2024-es, nyári olimpia rendezési jogára!)
Jobban örülnének a strandnak
A Veszprém megyei lap, a Napló online változata, a veol.hu, Szavazás rovatában szintén kikérte az olvasói véleményét: „Megkezdődtek a városi sportuszoda kivitelezési munkálatai Veszprémben. Ön fogja-e használni a létesítményt?”
A lap által feltett válaszlehetőségek közül az olvasók az alábbi arányban voksoltak: „Természetesen öröm lesz egy új uszodában úszni – 36 százalék; Megnézem, ha elkészül, de szívesebben úszom a Balatonban – 7 százalék; Jobban örültem volna egy városi strandnak – 57 százalék”.
Kampányígéretnek is kevés
A Facebookon legaktívabb hozzászólókat megkértük, foglalják össze véleményüket a Narancs.hu-nak. Guzslován Gábor, a Kábelgyártó Vasas Szakszervezet helyi vezetője elmondta, Veszprém elég nagyváros ahhoz, hogy legyen egy olyan uszodája és strandja, amely mindenben megfelel a polgárok igényeinek. Hangsúlyozta, hogy a megye több városában, Pápán, Ajkán és Tapolcán már régóta üzemeltetnek strandot, amelyeket folyamatosan fejlesztenek. Veszprémben egy általános és egy középiskolában működik kisebb méretű tanuszoda, de nagyrészt oktatási célokat szolgálnak, ezért a lakosság ezeket kora reggel és a késő esti órákban használhatja.
Megjegyezte, az ígéretek szerint az új uszoda kielégíti az oktatási és a sportcélokat, de strand most nem épül mellé. Ez annál is inkább furcsa, mert évtizedek ezelőtt jelentkezett már igény Veszprémben strandra. Debreczenyi János polgármestersége idején (2006 – 2010 között – a szerző) már konkrét terveket tettek közé a Március 15-e úti, Jendrassik-Venesz középiskolában működő uszoda fejlesztésére, stranddá alakítására. De ez is elhalt, a városnak saját pénze nem volt.
A mostani, a Veszprém Aréna mellett épülő új uszoda sem oldja meg a strand kérdését. Noha az a tapasztalat, az ilyen kétfunkciós létesítményeknél a bevételt elsősorban a strand jelenti, ez sokat javíthat a gazdaságossági mutatókon. „Nyakunkon az önkormányzati választás, de így, jelen formájában az uszoda még kampányígéretnek is kevés” – foglalta össze véleményét a szakszervezeti vezető.
Nem fogadták el a lakosság pénzét
Molnár Ernő, a város egyik legrégebbi civil szervezetének, a Lokálpatrióták Szövetségének elnöke is Jendrassik-Venesz középiskolában működő uszoda fejlesztésére, stranddá alakítására utalt. Elmondta, akkoriban 400 milliós beruházásról beszéltek, de pénz előteremtése komoly problémát okozott. Ebben próbált meg segítségek nyújtani a szövetségük, „társadalmi gyűjtést” rendeztek, „téglajegyek” árusítását kezdték meg.
Ezzel az akciójukkal „hat számjegyű összeget” szedtek össze, amelyet aztán nem tudtak kinek adni, mert a strandberuházás – pénz hiányában – nem valósult meg, noha előzőleg önkormányzati döntés is született róla. Ezért a lakosságtól összegyűjtött tőkét – évekkel ezelőtt – betették a Kinizsi Takarékszövetkezet veszprémi fiókjába.
Azért éppen ide, mert a pénzintézet elnöke nem kért tőlük kezelési díjat. A pénz mostanáig ott volt. Amikor megjelent a sajtóban a hír arról, hogy sportuszoda épül a városban, az összeget felajánlották ennek támogatására. A városvezetés azonban nem fogadta el tőlük. Azzal az indokkal utasították el, hogy a beruházó a magyar állam. De ekkor már a Lokálpatrióták kényszerhelyzetben voltak, mert az Orbán-kormány a takarékszövetkezetek többségével együtt a Kinizsit is bekebelezte.
A kivitelezők felsorakoztak
A B3 néven futó új pénzintézet viszont már kezelési költséget kért, így a beruházás volumenéhez képest szerény összegecske elkezdett kopni. Ezért a Lokálpatrióták vezetősége úgy döntött, a pénzt a Március 15-i utcában lévő uszodát működtető Jendrassik-Venesz középiskolának ajánlja fel. Az átutalás azóta már meg is történt – zárta le a téglajegyek évtizedes történetét Molnár Ernő.
A civil szervezet elnöke azt is közölte, nem helyeslik, hogy most csak uszoda épül. A kormány tevékenységének ez a „rákfenéje”, hogy a versenysportot kiemelten támogatja.
Konzultáció – hét százalékkal
Katanics Sándor, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője is emlékeztetett, hogy több mint egy évtizede foglalkoztatja a veszprémi városvezetést uszoda, illetve strand építésének terve. De a kezdeményezések, ígéretek soha nem valósultak meg. 2015 januárjában az időközi országgyűlési választásokon a kormányoldal jelöltje, Némedi Lajos is konkrét ígéretet tett arra, hogy uszoda létesül Veszprémben.
De már 2014 őszén, mikor a beharangozták a Modern városok programot, lehetett hallani arról, hogy ebben a csomagban szerepel egy korszerű veszprémi uszoda terve is. Fontos téma volt ez az akkori önkormányzati választásokon, a városvezetés konzultációt is rendezett róla a veszprémi polgárokkal.
Huszonnyolcezer kérdőívet küldtek ki, de csak az uszodával, illetve annak leendő helyszínével foglalkoztak. A három lehetőség egyikeként ajánlották a Veszprém Aréna melletti területet, ide egyébként sportcentrumot képzelt el az akkori városi vezetés, jégcsarnokkal, sportszállóval. Annak ellenére, hogy iskolákban, közintézményekben – többek között a polgármesteri hivatalban is – gyűjtőhelyek tömkelegét alakították ki, csupán 1948 kérdőív érkezett vissza, azaz a válaszadók aránya nem érte el a 7 százalékot sem.
Katanics Sándor: elképesztő költségnövekedés!
Mivel a minimális többség a Veszprém Aréna mellé tette le a voksát, ami egybeesett a városvezetés elképzelésével, az önkormányzat 2016. áprilisi ülésén úgy döntött, ott vásárol területet a leendő sportuszodához. A kialakítás igényességétől függően 4-5 milliárd forint közé tették a beruházás költségeit. Ám 2017 szeptemberében a fideszes többségű közgyűlés már úgy határozott, a területet 382 millió forintért, a beszerzési árért, továbbadja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, mert a Modern városok program keretében az uszodát az állam építteti meg. Sőt, az üzemeltetés mintegy évi 300 millió forintos költségét is átvállalja.
A városnak nem lesz beleszólása
A képviselő-testület ülésén ekkor Katanics Sándor (DK) nehezményezte, hogy ezzel a döntéssel a városvezetés elveszti a lehetőségét annak, hogy befolyást gyakoroljon a létesítmény kialakítására, működtetésére és felvetette, hogy a polgárok igényeinek megfelelően alakítsanak ki strandot is, külső medencékkel, élményelemekkel, akár az uszodához kapcsolódóan.
Utóbbiról a DK veszprémi csoportja aláírásgyűjtést is kezdett, ehhez rövid idő alatt több mint ezren csatlakoztak. A képviselő javaslatát ennek ellenére azzal hárították el, hogy strand kialakítására majd egy második ütemben kerülhet sor, mert évente a költségvetésből több százmillió forintot kellene rá fordítani. De arra, hogy ez a második ütem mikor esedékes, azóta nem kapott választ.
Katanics úgy véli, az állam pénze a polgárok pénze, többek között a veszprémiek adóforintjaiból képződik, ennek ellenére nincs beleszólásuk a közpénzből, a területükön kialakított uszoda működtetésébe.
Elképesztő költségnövekedés
Azt sem érti, miért növekedett több mint duplájára a kialakítás költsége. Négymilliárdról indultak, a közbeszerzést 9,4 milliárdra írták ki. Igaz, ez nettó összeg, de a 27 százalékos áfával is csak közelíti a 12 milliárdot. Így nem érti, hogyan jött össze a 14,7, vagy akár 14,15 milliárd. Katanics szerint a közelgő önkormányzati választások miatt indították el a projektet, de kétségei vannak a 2020 végére ígért befejezési határidő betarthatóságáról.
Értetlenül áll a lelátó beharangozott nagysága előtt is, melyet 750, illetve néhány híradásban ezerfősnek említenek. Veszprémben ekkora közönségre a vízi sportoknál nem lehet számítani, tehát a létesítmény inkább Orbán Viktor miniszterelnök sport iránt rajongásának, megalomániájának felel meg, és a „lopakodó” olimpiai beruházások egyre növekvő sorába illeszkedve. Azaz a kialakítás elsősorban sportcélokat jelenít meg, félő, hogy a lakosság csak akkor használhatja majd, ha a sportolók éppen nem veszik igénybe.
Ovádi nem válaszol
Katanics Sándor levélben fordult a terület egyéni körzetben megválasztott, fideszes országgyűlési képviselőjéhez, Ovádi Péterhez. Ebben leírta, a képviselőnek is érzékelnie kell, a strand a veszprémi polgárok elemi igénye. Megkérdezte, miért nem nyújtott be a strand kialakításáról szóló módosító indítványt a parlamentben, illetve van-e szándékában a későbbiekben benyújtani. Levelére azonban Ovádi ez idáig nem válaszolt, ahogy a Narancs.hu a témában feltett hasonló kérdéseire sem.
Volt egyszer egy Csomay-strand
Veszprém városnak valaha volt strandja, a fénykorában országos hírű Csomay-strand. A létesítmény az 1930-as, negyvenes évek műszaki és egészségügyi követelményeinek felelt meg, a karsztvizet a nap melegítette fel, fürödni akkortól lehetett benne, amikortól ilyen módon elérte az elviselhető hőfokot. Természetesen nem rendelkezett víztisztító és vízcserélő műszaki berendezéssel sem. Ennek ellenére a 1968-ig működött, de akkor már be kellett zárni. A területen most vendéglátó-ipari egység üzemel, ám a körülötte lévő park elvileg nyilvános, mindenki által látogatható. | Lopakodó olimpia Veszprémben – miért uszoda épül 15 milliárdért, amikor a lakosság strandot szeretne? | Méregdrága sportuszoda épül Veszprémben, teljes egészében állami forrásból, és majd állami fenntartásban lesz. A hír mégsem váltott ki általános ovációt a királynék városában, az ünnepélyes alapkőletétel óta pedig gyűlnek a kritikus hozzászólások a Facebookon. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lopakodo-olimpia-veszpremben-avagy-miert-uszoda-epul-majdnem-15-milliardert-amikor-a-lakossag-strandot-szeretne-121402 | 2019-07-15 16:09:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Fontos nap a Fidesz Békés megyei szervezete életében a csütörtöki. A kormánypárt helyi területi választmánya ma tart tisztújító gyűlést, ahol elnököt választanak. A poszt megtartásáért harcba száll Simonka György, noha az elmúlt 30 évben olyan súlyos bűncselekmények gyanúja még nem fogalmazódott meg egyetlen magyar politikussal szemben sem, mint vele kapcsolatban.
A Narancs.hu értesülései szerint Simonkának jók az esélyei, állítólag bírja Fidesz országos vezetésének támogatását is. Vele szemben álló Békés megyei fideszesek szerint ennek nagyon rossz üzenete lenne. Információink szerint a másik aspiráns az elnöki posztra Dankó Béla viharsarki kormánypárti országgyűlési képviselő, aki egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségének is tagja.
Simonkától parancs érkezett
A tisztújító választmányi üléstől nem teljesen függetlenül hétfőn csatasorba állt Simonka György egyik volt legfőbb bizalmasa, pályázatírója, s mint kiderült, rokona is, Galló Ferenc. (Galló Simonka feleségének unokatestvére.) Galló a Narancs.hu által elsőként ismertetett Facebook-bejegyzésében esett egykori főnökének, akit úgy jellemzett, hogy „politikai értelemben megbukott”, s az ügyészségi gyanúsítás miatt „egy lepracsengő van a nyakában.”
Galló most továbbment. Bejelentést tett a medgyesbodzási képviselő-testület szerda délutáni ülésén. Varga Gábor polgármester az ülés elején elmondta, hogy 2018 októberében parancsra (értsd: Simonka György térségi fideszes parlamenti képviselő utasítására) lett külső, társadalmi megbízatású alpolgármester Galló. Most pedig az a parancs, hogy távolítsák el onnan.
Varga Gábor polgármester (hátul) és Galló Ferenc
Ezt követően Galló Ferenc vette át a szót, aki elmondta, hogy háromnegyed évvel ezelőtt a polgármester előterjesztésére, a testület egyhangú támogatásával lett alpolgármester az alig ezerfős dél-békési kisközségben.
Alapvetően azért, hogy pályázatíró és projektmenedzseri tapasztalataival segítse az önkormányzatot a több mint 300 millió forintos Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) elnyert forrásainak felhasználásában. Ennek, meglátása szerint, eleget is tett.
A fenyegetés, amely miatt Medgyesbodzás csődbe mehet
Hozzátette, hogy a medgyesbodzási testület tagjai előtt már ismert, hogy Simonkával „az elmúlt hetekben végletekig megromlott a személyes viszonya.” Galló állítása, majd munkatársunknak is átnyújtott írásos nyilatkozata szerint Simonka a helyi és környékbeli polgármesterekkel és önkormányzati képviselőkkel közölte, hogy „amennyiben nem távolítják el alpolgármesteri funkciójából, abban az esetben Medgyesbodzás nem részesülhet fejlesztési és működési célú állami forrásokban.”
„Ez nagyon komoly fenyegetés egy település életében, amely akár azt is eredményezheti, hogy Medgyesbodzás csődbe megy” – hangsúlyozta a kisközség szerda délutáni önkormányzati ülésén. Simonka fenyegetése és megválasztásakor tett esküje ellentmond egymásnak, ezért Galló azt mondta, amennyiben Simonkát június 20-án újraválasztják a Fidesz Békés megyei választmánya élére, akkor ő másnap lemond alpolgármesteri címéről. Galló már korábban ez év végéig felfüggesztette tagságát a Fideszben, amelyben 1989 óta politizál. S ide nagy valószínűséggel a választókerületi elnök, Simonka vétója miatt nem is tud visszajönni.
Ha mégsem Simonka nyerné el újból a viharsarki Fidesz-szervezet elnöki posztját, úgy bizalmi szavazást kér magával szemben Galló.
Ha Galló marad, nincs pénz
A Simonka és Galló között kiélesedett helyzet magyarázata részben személyes, amelyről az egykori felettesével szembeforduló pályázatíró nem akar beszélni. Van több olyan momentum is, amelyekről egyelőre nem kíván semmit mondani. Ám az okok között szerepel egy két évvel ezelőtt elnyert, ám azóta sem elkezdett medgyesbodzási óvodafejlesztés is.
A pályázaton elnyert 50 millió forint kacskaringós utat járt be. Az első közbeszerzés eredménytelen lett, a másodikra nem érkezett ajánlat. A harmadikra két érvényes ajánlat érkezett, de időközben olyan mértékben emelkedtek az építőipari árak, hogy az elnyert pénzt a saját forrással gyakorlatilag nem rendelkező községnek kellene kiegészíteni. És itt válik élessé és konkréttá a Simonka-féle fenyegetés, aki azt mondta: amíg Galló az alpolgármester, addig Medgyesbodzás nem számíthat a központi költségvetéstől semmilyen támogatásra.
Parancsot hajtott végre a medgyesbodzási testület
Emellett az is nehezíti a helyzetet, hogy az ötven gyerekre tervezett óvoda a kicsik számának nagyarányú csökkenése miatt kihasználatlan lesz. Jelenleg ugyanis csak 22 gyerek jár az óvodába. Mindez jókora dilemma elé állítja a község önkormányzatát. Hiszen akkor is sokat veszít, ha visszamondja projektet, de rengeteg pluszforrás szükséges, ha megvalósítja azt.
És ahogy Varga Gábor polgármester az ülésen fogalmazott: az önkormányzat kasszájában nincs pénz semmire. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az iskolai oktatás már évek óta megszűnt a kicsiny Medgyesbodzáson.
Nem kötött vádalkut az ügyészséggel
„Itt nem politikai harcról van szó, nem akarok politikus lenni, nem akarom átvenni Simonka helyét és szerepét. Csupán azt akartam egyértelművé tenni Simonka alantas, személyemet érintő támadásaival szemben, hogy pontosan tudom, kivel állok szemben, és feljelentést nem megalapozó, de mégis konkrét ismereteim vannak arról, hogy elnyert pályázatok hogyan valósultak meg Dél-Békésben. De cáfolom azt az értesülést is, hogy a Simonka ügyét vizsgáló ügyészséggel vádalkut kötöttem volna. Nem jártam az ügyészségen, nem tettem feljelentést” – mondta a Narancs.hu-nak Galló Ferenc.
Azt mondta, ha majd az EU-s pályázatok protokollja szerint idővel megindulnak a Dél-Békésben megvalósult Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) ellenőrzései, és akkor sok minden kiderülhet. Ezeknek akár büntetőjogi következményei is lehetnek.
„Egy biztos, a Mengyi Roland ügyeiben pályázatíróként közreműködő Boros Szilviát a bíróság első fokon már elmarasztalta. Ugyanez a Boros Szilvia Dél-Békésben nagyon hasonló pályázatokban közreműködött, mint Mengyi mellett Heves megyében” – jegyezte meg érdeklődésünkre Galló.
Galló: Simonka fenyegetése nagyon komoly
Aki végül jelezte, bár nagyon kifelé tart a Fideszből, s ennek legfőbb oka Simonka és tevékenysége, ha ereit felvágná, akkor abból narancslé folyna. | Vihar Simonka birodalmában: fellázadt az alpolgármester, akinek az ereiben is narancslé folyik | „Ha felvágom az ereimet, akkor onnan narancslé fog folyni” – érzékeltette a Narancs.hu-nak Simonka György dél-békési fideszes parlamenti képviselővel szembefordult, de egykor bizalmasának számító Galló Ferenc, hogy politikai érzelmei mit sem változtak. Ennek ellenére felfüggesztette tagságát a kormánypártban és Simonka nyomására valószínűleg távozik a medgyesbodzási alpolgármesteri posztról. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonkaval-osszetuzott-kesz-lemondani-de-az-ereiben-narancsle-folyik-mondta-a-narancshu-nak-gallo-ferenc-120740 | 2019-06-20 16:26:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A patkánykrízis után nyakunkon a szúnyoginvázió, s ezúttal nem korlátozódik a vízpartokra, a falvakban és a városokban élők is egy emberként panaszkodnak miatta. A hideg és csapadékos május, a folyókon levonuló árhullám, az utánuk visszamaradó ártéri tocsogók, sok millió pocsolya, de az udvarokon szertehagyott gumiabroncs, vízzel teli városi kátyúk is mind kitűnő lehetőséget teremtenek a szúnyogoknak a szaporodásra. Mindezt tetézte a szokatlan hőséggel beköszöntő június. A szúnyoginvázió országos problémává terebélyesedett, s az emberek hiába kémlelték az eget a szúnyogirtást végző repülőgépek után.
A hőség idejére a légi permetezések többségét le kellett állítani, mivel a nagy melegben a szúnyogok a kései órákig megbújnak a növényzetben, a repülési szabályok viszont az éjszakai munkavégzést nem engedik meg – mondta a Magyar Narancsnak Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, a központi szúnyoggyérítéssel megbízott BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Az idei programot a szokásokhoz híven április végén kezdték, de ez most kevés. Normál ügymenetben a permetezés helyszínét egy-másfél héttel korábban határozzák meg attól függően, hogy az ország mely területén a legnagyobb a szúnyogártalom. Ennek mértékét rovarszakértők határozzák meg, és ők ellenőrzik a gyérítéssel elért hatást is.
A szúnyogirtást 2013-ban vette át a katasztrófavédelem. A Dunán levonuló hatalmas árhullám ugyanis a jelenlegihez hasonlatos szúnyoginváziót idézett elő, a kormány pedig arra jutott, hogy a korábban idegenforgalmi kérdésként kezelt – és a Magyar Turizmus Zrt. felügyelete alá tartozó (az önkormányzatok által megrendelt, és az állami szervezet által támogatott) – szúnyogirtást az árvízi védekezéshez hasonlatosan a katasztrófavédelem feladatai közé utalja. Mukics Dániel szerint az egységes védekezés költséghatékonyabb, hiszen nagy tételben kedvezőbb áron szerezhetők be a védekezéshez szükséges eszközök, s maga a tevékenység is összehangoltabbá válik. Az önkormányzatok persze saját forrásból a központi programtól függetlenül is rendelhetnek szúnyoggyérítést, amire többnyire szükség is van.
Akik gyérítenek
A katasztrófavédelemnek azonban nincs erre saját csapata, így a szúnyogtenyészetek felderítését, illetve a gyérítést is külső cégekkel végezteti. A vállalkozásokat a jogszabályi előírások szerint közbeszerzési pályázatokon választják ki. A rovarszakértői monitorozó csapatot a kezdetektől ugyanaz a páros alkotja: a Pannónia Központ Kft. – élén egy ex-Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselővel, Sáringer-Kenyeres Tamással, aki jelenleg a vidéki önkormányzatok és szervezetek munkáját tanácsokkal segítő Magyar Nemzeti Vidék Hálózat elnöke –, valamint a Bio-Kalibra Környezetvédelmi Szolgáltató Bt., amelynek kültagja az a Ring Péterné, aki évekig vezette a fővárosi kormányhivatal kémiai biztonsági osztályát, s ott jelenleg is szakértő. A Bio-Kalibra Bt.-nél dolgozott korábban Fekete Gábor is, aki az egyik legnagyobb hazai irtószergyártó és -forgalmazó cég, a Corax üzletág-igazgatója.
Az állami szúnyoggyérítést végző cégeket 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is meghívásos eljárás keretében választották ki. Az ajánlatkérő katasztrófavédelem mindhárom esetben „előre nem látható okból előállt sürgősséggel” indokolta a nyílt verseny hiányát. A csípőszúnyogok megjelenése tehát minden évben meglepetés, ezért gyorsan kell meghívni néhány céget az eljárásba. E tendereket nagyjából ugyanazok nyerik: első alkalommal a Szemp Air Kft., a Corax-Bioner Kft. és a Rovért Kft. alkotta konzorcium, a következő évben a Coraxot váltotta az MNC Service Kft., a többiek ugyanazok voltak. Az MNC-t a tender évében alapította Fekete Gábor, aki, mint említettük, jó ideje a Corax-Bioner Zrt. (jogelődje a Corax Kft.) biocid-üzletágának vezetője. Ez a cég a kémiai és biológiai szúnyoggyérítéshez szükséges szerek egyik legnagyobb hazai forgalmazója. 2016-ban a szerencsés körbe került a Szatymaz Repülőtér Kft. is. Ennek vezetője Szabó Ákos, akinek testvére a korábbi győztes Szemp Air Kft. nagyobb részét birtokló és a céget vezető Szabó Péter, aki szintén tulajdonos a Szatymaz Kft.-ben. Az első három évben az elvárt 720–820 hektár kémiai és biológiai kezelését nettó 1,1–1,2 milliárd forintért vállalták.
2017-ben a katasztrófavédelem nyílt tendert hirdetett, ám ez még kisebb versenyt hozott, mint a korábbi meghívásos pályázat. Egyedül a régi csapat (mínusz Szemp Air) jelentkezett be, holott a katasztrófavédelem a korábbiakkal ellentétben nem egy évre, hanem három évre kívánt megbízást adni a győztesnek.
A Szatymaz–Rovért–MNC Service triász nettó 3,93 milliárdot kért a munkáért, ami három évre leosztva is mintegy évi 200 millióval haladja meg a korábbi árat. A katasztrófavédelem részben azzal indokolja a hosszabb szerződést, hogy ez költséghatékonyabb. A másik ok a gyorsaság: ha nem kell évente közbeszerzéssel bajlódni, akkor időben kezdődhet a védekezés, és a program június eleje helyett április végén indul.
E tendereken tehát nagyjából mindig ugyanaz a kör tarol. Sőt, a fővárosi önkormányzat 2012-ben kiírt, öt évre szóló csípőszúnyog-gyérítési tenderét ugyancsak a Corax-Bioner Zrt. nyerte a Rovért és az RSZ-Coop cégekkel konzorciumban. A tavalyi – szintén ötéves – pályázatot pedig a Rovért, bár alvállalkozóként maga mellé vette az RSZ-Coopot. (A Corax és a Szemp Air kiszállására később még visszatérünk.) A szerződés értéke nagyságrendekkel kisebb a belügyminisztériumi szerződésnél: az első ötéves etapra 160 milliót kértek, a másodikra 187,5 milliót.
A szúnyogpiac
A magyarországi „szúnyogbiznisz” nagyságát 4–5 milliárdosra becsülik. A piacon ténykedő cégek és vállalkozók számáról 2003 óta nincsenek pontos adatok, akkor ugyanis „a közegészségügyi szolgáltatást nyújtó kártevőirtókat” besorolták az egyéb takarító tevékenység alá. Az utóbbiba pedig több mint 80 ezren tartoznak. A gázmesterek, illetve kártevőirtó cégek ennek legfeljebb az 1 százalékát teszik ki, de a többségük egyéni vállalkozó. A saját járművekkel, gépekkel és szakemberekkel rendelkező, kisebb-nagyobb földi szúnyogirtást végző vállalkozások száma 40 körülire tehető, ennyien lehetnek a légi gyérítést végzők is – magyarázza Vranesics Csaba, a kártevőirtókat tömörítő Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének (MEGE) elnöke, aki szerint a szúnyogirtás jövedelmező, de nem nagy üzlet. A kémiai irtásért hektáronként és attól függően, hogy földi vagy légi irtásról van szó, 1300–1900 forintot fizetnek, ebből 700–800 forintot kapásból elvisz a permetlé ára. A megmaradt összegből kell fizetni a járművek fenntartását és a szakemberek bérét, ami, szakképzett munkaerőről és javarészt éjszakai munkavégzésről lévén szó, elég tetemes. Most ugyan felpörgött az üzlet, az önkormányzati választások előtt olyan települések is rendelnek szúnyoggyérítést, amelyek azelőtt soha. A biológiai irtás sokkal drágább, mert speciális tudást, járműveket igényel; a hektáronkénti vállalási ár 5000 forint feletti, nem csoda, hogy ilyenre jóval kevesebb a megrendelés. Vranesics szerint nincs valódi piaci verseny, ahhoz túlságosan kevesen vannak a nagyobb megrendelést is teljesíteni képes cégek.
De úgy látszik, Magyarországon egyetlen piaci szegmens sem lehet elég kicsi ahhoz, hogy ne vetüljön árnyék rá. A szúnyogirtás államosításáról szóló kormánydöntést Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság akkori vezetője jelentette be. Bakondi korábban az általa éppen nyertesként kihirdetett konzorcium egyik tagját, a Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt.-t képviselte több perben is a Darázs Ügyvédi Iroda tagjaként. (A Magyar Narancs akkoriban azt is megírta, hogy a cégnél az immár büntetett előéletű, volt szocialista képviselő, Zuschlag János is megfordult tanácsadóként. Később belekeveredtek egy áfacsalási ügybe, bár a cégtulajdonos Nagy Imre – a KISZ utolsó főtitkára, majd Eger szocialista polgármestere – tagadta, hogy közük lett volna a dologhoz.)
Szakmai berkekben úgy vélték, hogy a szúnyogirtás központosítása valójában szentesítette azt a helyzetet, ami miatt a versenyhivatal korábban vizsgálatot indított. A hatóság többéves eljárás után arra jutott, hogy a szúnyogirtási piac meghatározó szereplői versenykorlátozó megállapodásokat kötöttek egymással mind a szúnyogirtó koncentrátum és irtószer gyártása, forgalmazása, mind az irtás és a gyérítés terén. A GVH szerint a Bayer vállalatcsoport és a Corax akciójának célja részben a versenytárs Bábolna Bio kiszorítása volt. A megállapodásba később bevonták más cégek mellett a Szemp Air Kft.-t is. A GVH végül hét vállalkozással szemben összesen 80 millió forint bírságot szabott ki – ezért adhatta át a helyét a Corax és a Szemp Air más baráti cégeknek. A szúnyogirtó cégek közötti harc jele volt a MEGE színrelépése is. A szervezetet 2002-ben alakították meg a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségéből (Makosz) kilépő gázmesterek és kisebb cégek. Az összekülönbözés oka a Bábolna hegemóniája volt: a Makosz alapítója és mindmáig elnöke ugyanis Bajomi Dániel, a Bábolna vezetője és résztulajdonosa. A Bábolna „egyeduralma ellen” fellázadó kisebb cégek azóta egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a tortából. A hazai szúnyogirtási piac legnagyobb tendereit rendre az ehhez a körhöz tartozó cégek nyerik.
Módszerek
Még ennél is komolyabb kifogás a hazai védekezéssel szemben a kémiai módszer csaknem kizárólagos használata. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnökének lényegében beismerte, hogy a védekezést a cégérdekek vezérlik, mondván, a „jogi, hatósági kontroll nem irányulhat arra, hogy a forgalmazói szándék – külföldi és magyar gyártókat is beleértve – befolyásoló hatását kiiktassuk, és ez egyértelműen a deltametrin hatóanyagú készítmények dominanciáját jelenti”. Ez azért különösen szomorú, mert a deltametrin rendkívül mérgező a vízi élőlényekre, ökológiai rendszerekre, más rovarokra, és az sem kizárt, hogy az emberi szervezetet is károsíthatja. Az állami forrásból finanszírozott szúnyoggyérítés mégis a deltametrin hatóanyagú szerek szétpermetezését preferálja a biológiai módszerekkel szemben. A katasztrófavédelemnek rendszeresen szakértőként dolgozó Fekete Gábor, a deltametrintartalmú szúnyogirtót, a Coratrint forgalmazó Corax-Bioner Zrt. üzletág-igazgatója a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy szó sincs összeférhetetlenségről, hiszen biológiai lárvairtó szert is forgalmaznak, de a deltametrinre van nagyobb igény. „A katasztrófavédelem első lépésként mindig beveti a biológiai módszert, de ez kevésbé látványos, mint a kifejlett szúnyogok permetezése. Ráadásul a biológiai irtásra nincs mindig lehetőség. A folyók áradása vagy esős időszak után milliószámra keletkeznek pocsolyák olyan területeken, amelyek nem közelíthetőek meg, vagy magántelken találhatók” – állítja Mukics Dániel, aki szerint az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, meleg vérű állatokra teljesen ártalmatlan, az csak több ezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást, a szabadban pedig néhány órán belül lebomlik.
Az MTA több kutatóműhelye tavaly közös állásfoglalást adott ki e tárgyban. Mint írják, a klímaváltozás miatt számos új betegségterjesztő szúnyogfaj telepedett meg Európában. Az általuk behurcolt vírusok (Chikungunya, Dengue) már járványokat is okoztak a kontinensen. A nyugat-nílusi láz Magyarországon is megjelent, sőt további rendkívül kockázatos vírusok (például az Usutu-vírus) felbukkanását is kimutatták. A helyi szúnyogállomány is fogékony ezekre, így reálissá vált új, a korábbiaknál súlyosabb járványok kialakulásának veszélye. Éppen ezért javasolják a hazai csípőszúnyogok országos monitorozásának megszervezését, a begyűjtött egyedek folyamatos vizsgálatát, valamint a gyérítési gyakorlat modernizálását, a deltametrin használatának jelentős mértékű csökkentését, mivel a szigorúan specifikus, szúnyoglárvát irtó biológiai szerekkel célirányosabb védekezés érhető el, egyúttal a nem célszervezetek károsítása is sokkal csekélyebb mértékű. Arra is felhívják a figyelmet, hogy Európa más országaiban már a biológiai gyérítés került előtérbe.
A fővárosi irtásért felelős Rovért most semmivel nem permetez többször, mint tavaly. Risinger Mátyás ugyanis nem tartja jó ötletnek a lakosság további terhelését kémiai szerekkel. Biológiai irtást is végeznek, de ez sokkal többe kerül és igen bonyolult. A biológiai védekezés elterjedéséhez szerinte a hazai gyártó- és irtócégeknek teljesen át kellene alakítani, le kellene cserélni a gépparkot és a szakembereket is. Ez pedig nagyon költséges.
Szegeden viszont már tíz éve alkalmazzák a biológiai módszert. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. szakemberei a város 21 pontján mérik hetente a csípésszámot, és meg is állapítják a befogott egyedek faját. Meghatározták a csípőszúnyogok keltetőit, és célzottan, még lárvakorukban pusztítják el ezeket. Ezt csak ritkán, mint például a mostani árvíz utáni időszakban kell kémiai légi irtással kiegészíteni – magyarázza a cég vezetője, Makrai László. Ilyenkor is lehetne egyébként biológiai módszerrel, jéggranulátumokba zárt, fehérjealapú hatóanyaggal gyéríteni, de ezt a szert Magyarországon nem forgalmazzák. A cég korábban Culinex szúnyogirtó tablettát is osztogatott a lakosságnak, ezt a szert a kerti vizekbe kellett beledobni, de közben lejárt az engedélye, és egy gyártónak sem éri meg újra lefuttatni az engedélyeztetését. A biológiai irtásra a város évi 30 milliót költ, miközben egyetlen légi permetezés 11 millióba kerül. De utóbbi az egyszerűbb. Sokszor az emberek már attól megnyugszanak, hogy látják a gépet körözni. Amíg az állam nem kötelezi el magát a biológiai védekezés mellett, addig a piaci érdekek és a lakossági elvárások szerint alakul a szúnyogirtás.
Patkányirtásban is utaznak
A Rovért a négytagú RNBH konzorcium tagja – ez a társulás váltotta a Bábolna Bio Kft.-t az utóbbi által több évtizede végzett fővárosi patkánymentesítési üzletben. A Bábolna Bio nem hagyta annyiban a dolgot, előbb a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, majd a Fővárosi Törvényszéknél támadta meg a tender eredményét, mondván, hogy a nyertesek sem az elvárt referenciákkal, sem a szükséges szakembergárdával, sem a kívánt járműállománnyal nem rendelkeznek. Érthető a hevesség, hiszen a szerződés értéke meghaladta az egymilliárd forintot.
A jelenlegi patkánykrízis kialakulása után a főváros további 650 milliót szavazott meg a feladatra. Ebből a Rovért eddig 325 milliót kapott egy szerződésmódosítás keretében. Így már joggal merül fel a kérdés, hogy valóban jobb volt-e a konzorcium ajánlata a Bábolnáénál. Ráadásul a Bábolna Bio távozása óta jócskán elszaporodtak a patkányok Budapesten. A városvezetés szerint a szolgáltatóváltás ideje alatti hiátusban senki sem irtott, ami elég is volt a patkányok elszaporodásához. „Ennyi idő alatt nem nőhet ilyen mértékben a patkánypopuláció” – mondta lapunknak Reisinger Mátyás, a Rovért ügyvezetője, aki úgy véli, hogy a pályázati kiírásban szereplő fővárosi patkánymentesség már régóta nem igaz. A valós helyzettel ők is csak a fenntartási kötelezettség átvétele után szembesültek. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy bár a riasztások száma valóban nőtt, nagyon sok köztük a téves. A patkányirtás politikai kampánytéma lett szerinte, a 325 milliót pedig nem az eredeti szerződésben vállaltak teljesítésére, hanem a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kidolgozott technológia alkalmazására kapták, amelynek célja a leginkább fertőzött 10 kerület csatornahálózatának intenzív megtisztítása. Ezzel idén decemberig végeznek. Jelenleg 22 autó járja folyamatosan a várost az előző korszakban megszokott 4–5 helyett. A referenciáik rendben voltak, a helyismerettel sincs gond, és van elég gépük, szakemberük, hiszen a Bábolna Bio két egészségügyi gázmestere (kártevők irtására szakosodott szakember) is náluk dolgozik már.
(A vérszívó szúnyogok fajtáiról, veszélyességéről és irtásukról lásd remek tudományos cikkünket a 27–28. oldalon!) | Vérszívók | A szúnyogirtás ugyan nem bomba üzlet, de elég méretes ahhoz, hogy „bizonyos szempontok” érvényesüljenek a tendereken. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/verszivok-120880 | 2019-07-27 16:40:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Ekkor éreztem, hogy minden összeomlott körülöttem. 1,6 milliós szabálytalan munkahelyi pénzfelvétel miatt a Békés Takarék elnök-ügyvezetője felszólított, hogy mondjak le gazdasági igazgatói posztomról, és akkor közös megegyezéssel válunk el egymástól. Közben telefonált az egyik általam becsapott ember, hogy mi van a részjegyekkel? Hozzátette, tudja, hogy a munkahelyemen már nyomoznak utánam. Kedd délelőtt 10 óra volt. Békéscsaba belvárosában beültem a kocsimba, kikapcsoltam a mobilomat, elindultam, és csak mentem és mentem. Fogalmam sem volt, hova tartok, és időnként azt sem tudtam, merre járok. Végül, némi meglepetésemre, átszelve az egész országot, délután 4 órára Sopronban kötöttem ki. Feldúlt idegállapotban voltam, de ekkor minden következménnyel átgondoltam az életemet, és három lehetőség adódott. Vagy külföldre szökök, de ehhez nem volt pénzem; vagy öngyilkos leszek, de ennek a tragédiának nem akartam kitenni a családomat; vagy feladom magam a rendőrségen. Végül ez utóbbi mellett döntöttem. Visszaindultam Békéscsabára. Közben háromszor aludtam. Útközben arra sem volt pénzem, hogy autópálya-matricát vegyek. Másnap délben érkeztem vissza a békési megyeszékhelyre, ahol besétáltam a rendőrségre, és azt mondtam, bejelentést szeretnék tenni. Késő délután kezdődött meg az első kihallgatásom, ami hajnalig tartott. Amit tudtam, elmondtam. A rendőrök nem nagyon akarták elhinni, hogy több százmilliós sikkasztásról és csalásról teszek bejelentést, amit én követtem el. A károsultak többségének nevét már akkor előadtam” – mondta Gráfik Krisztián a Békéscsabai Járásbíróságon napra pontosan egy évvel azután, hogy feladta magát. Amikor 2018. május 16-án besétált a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságra, nem tudhatta, hogy a szarvasi kapitányságon egy sértett már feljelentést tett ellene, s hogy körözik, mert a családja bejelentette eltűnését.
Először még bejött
„A vádlott nem bűnöző! De nem vitatjuk a bűnösségét, ezt a rendőrségen és most, a bíróság előtt tett őszinte, feltáró vallomásában ő is elismerte és megerősítette. Elnézést kért mindazoktól, akiket becsapott és megkárosított. Szeretné a hibáit helyrehozni. Neki ez volt élete első és utolsó bűncselekménye” – mondta védőbeszédében Kvasz Tibor ügyvéd. A magas intelligenciájú, bizalmi posztot betöltő férfi a munkahelyét károsította meg, becsapta ügyfeleit és ismerőseit, mert szerencsejáték-szenvedélye nem ismert határokat. Igaz, ehhez kellett egy laza ellenőrzésű pénzintézet, amelyet ő vezetett. A környezetében sokan tudták egyébként, hogy egy-egy hétvégén Gráfik akár 8–9 millió forintot is veszít.
Gráfik Krisztián 1998-ban végzett a békéscsabai főiskola közgazdasági szakán, majd szülőhelyén, Kondoroson banki ügyintézőként helyezkedett el a helyi takarékszövetkezetnél. Lelkiismeretes munkájának köszönhetően, a ranglétrát végigjárva az első számú vezető lett az akkor az ország első 30 takarékszövetkezete közé tartozó pénzintézetben.
A nős, háromgyerekes Gráfiknak kiemelkedően jó jövedelme volt, Kondoroson mindenki ismerte és becsülte. Pénzügyi vezetőként elnöke lett a helyi labdarúgóklubnak, amelynek jó ideig a játékosa is volt. Úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van.
A férfi 2000-ben kötött házassága másfél évtized után zátonyra futott, 2015-ben elköltözött a családjától. A vagyonmegosztás idején a szerencse is a kezére játszott, mert megtakarításai mellett egy nagyobb nyeremény is segítette. Talán itt fordult benne meg valami, és abban bízott, hogy szerencséje sokáig kitart.
Pénzügyi szakemberként aprólékos kimutatást vezetett minden kiadásáról, így a szerencsejátékra költöttekről is. A békéscsabai bíróságon felolvasott – a heves érzelmi kitörések miatt többször megszakított – vallomásában pontosan feltárta, hogy 2016 közepétől 2018 májusáig Tippmix fogadásai révén 390 millió forint veszteség érte – pedig sokszor érezte azt, hogy ezúttal „a tuti tippet” játszotta meg. A keletkezett óriási pénzügyi lyukat három helyről próbálta betömködni.
Ügyvezetői pozíciójával visszaélve több alkalommal is „előleg” címén pénzt vett föl a Kondorosi Takarékszövetkezet pénztárából; két év alatt összesen 106 millió forintot. Ezeket fogadásokra költötte abban a reményben, hogy a nyereményekből stabilizálja anyagi helyzetét.
Miután ez nem jött össze, 2017 májusától magánszemélyektől, elsősorban ismerőseitől, üzletfeleitől, szomszédaitól kért pénzt, köztük egy budapesti vállalkozótól, egy kondorosi fuvarozási cég tulajdonosaitól, Békés megye egyik legnagyobb zöldség- és gyümölcskereskedőjétől, politikustól, valamint egy békéscsabai labdarúgóedzőtől.
Nemegyszer valamiféle nagy üzleti lehetőségre hivatkozott, és senki nem firtatta, mi volna az. Volt, akitől 68 millió forintot, másoktól 10 milliót, és akadt olyan is, akitől csak pár milliót kért kölcsön. Megtörtént néhányszor az is, hogy az átvett pénznél magasabb összeget írtak a kölcsönszerződésre, és senkinek nem szúrt szemet, hogy nem volt semmilyen fedezet a kölcsön biztosítékául.
Másokat azzal csapott be Gráfik Krisztián, hogy részjegyet vesz nekik, s így tulajdonossá válhatnak az általa vezetett Kondorosi Takarékszövetkezetben. A takarékszövetkezet saját tőkéje 1,5 milliárd forint volt, így a részjegy mennyisége jegyzett tőkeként ennek 10 százaléka, azaz 150 millió forint lehetett; összesen ennyiért lehetett részjegyet venni, de egyetlen részjegytulajdonos tulajdoni hányada sem haladhatta meg ennek a 10 (azaz a saját tőke 1) százalékát, a 15 millió forintot. A reménybeli részjegyvásárlást bonyolította, hogy a jogszabályi változások miatt a Kondorosi Takarékszövetkezet időközben egyesült a szarvasival, a gádorosival és a gyomaendrődivel, így jött létre utóbb a Békés Takarék Zrt. A fúzió ideje alatt a részjegyvásárlás nem volt lehetséges – a „vásárlók” viszont inkább behunyták a szemüket, amikor az ügyletet nyélbe ütötték.
A szabályok szerint ráadásul nem kellett volna előre fizetni, ők mégis ezt tették. Másrészt elsiklottak afölött, hogy nem a pénzintézet, hanem Gráfik Krisztián bankszámlájára fizették be a pénzt. A felsorolt ügyletek láttán erős a gyanú, hogy akár a kölcsönadók, akár a részjegyvásárlók közül többen is nyerészkedni akartak. A részjegyvásárlók között volt Dankó Béla, a Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselője is. Ő a bíróságon elhangzottak szerint 14 millió forintot utalt át a pénzügyi vezető számlájára, akit jól ismert, hiszen a szomszédja volt, s egykor együtt játszottak a helyi focicsapatban. A fiktív részjegyvásárlásokat Gráfik hamis okiratokkal papírozta le.
Tippmix hitelbe
A kölcsönök felvételére és a részjegyvásárlás ígéretére sürgető szüksége volt 2017 májusától Gráfik Krisztiánnak, mert 2017. június 30-ig a Kondorosi Takarékszövetkezet pénztárába 65 millió forintot kellett visszatennie, amelyet – folyamatos és súlyos fogadási veszteségei miatt – korábban több ütemben kivett onnan. Ezt akkor, ha nehezen is, még sikerült összehoznia: ha nem így történt volna, akkor egy évvel korábban dől össze a kártyavár. Gráfik végül 21 főtől összesen 330 millió forintot szedett össze.
A kondorosi pénzintézet elnök-ügyvezetője a takarékszövetkezetek egyesülése után a jogutód Békés Takarék második számú vezetője, gazdasági igazgató lett – ami a személye iránti bizalmat nyilván növelte.
A szerencsejáték-függővé vált és a lejtőn lefelé tartó Gráfikon egy jó ismerőse, a csabacsűdi lottózó üzemeltetője is jókorát taszajtott, hiszen nála akár hitelbe is fogadhatott a Tippmixen Gráfik; ez a barát egyszer sem figyelmeztette, hogy a hétvégente eljátszott milliók előbb-utóbb bajba sodorhatják.
A játékszervező Szerencsejáték Zrt.-nél sem tűnt fel senkinek, hogy az alig másfél ezres kisközség lottózójának forgalma rövid idő alatt a többszörösére, havi 80 millió forintra nőtt. Pedig kis utánajárással kiderült volna, hogy mindez egyetlen embernek „köszönhető”. Igaz, ekkor érvényesíteni kellett volna a fogadásszervező cég honlapján megtalálható passzust a felelős játékszervezés társadalmi felelősségvállalási tevékenységről, amire a céget 2015 óta kormányhatározat is kötelezi.
„A saját házán lévő 10 millió forintos hitelét nem fizette vissza, de Tippmixre rendszeresen és nagy tételben fogadott és vesztett. Védencem akkor vesztette el teljesen a mértéket, amikor már közép-afrikai kosárlabdameccsekre is fogadott” – mondta védőbeszédében a vádlott jogi képviselője. Az ügyvéd a szakirodalomra hivatkozva azt bizonygatta a Békéscsabai Járásbíróság előtt, hogy a szerencsejáték-függőség komolyabb mentális problémákat okoz, mint akár a kábítószer-függőség, ehhez képest a Szerencsejáték Zrt. honlapján olvasható ismertetés a „játékaikat nem a veszélyes, függőség szempontjából kockázatos kategóriába” sorolja.
„Sajnos bíztam magamban, hogy nyerni fogok, azt hittem, tudom a tutit. De nem így történt. Féltem a szégyentől, ami majd a takarékszövetkezetben és mint magánembert ér. Ez utóbb menthetetlenül bekövetkezett” – mondta a bíróság előtt a vádlott. Vallomása egy másik passzusában ugyanakkor az önfeladása előtti napot jelölte meg úgy, mint „amikor minden összeomlott körülötte” – vagyis amikor el kellett hagynia a Békés Takarék Zrt. vezető beosztását. Akkorra már több százmillió forint adósságot halmozott fel kölcsönadóival és részjegyvásárlással megtévesztett ügyfeleivel szemben. Semmi esély nem volt arra, hogy ezt kifizesse – ahogyan a jelek szerint most sincs. Gráfik Krisztián egyetlen pillanatig sem tagadta bűnösségét és felelősségét.
Nem lett gazdag
Az ügyészség 9 év börtönbüntetést, 10 év közügyek gyakorlásától és ugyancsak 10 év pénzügyi munkától való eltiltást javasolt. A vád- és a védőbeszédben polémia alakult ki arról, hogy ez mennyire áll arányban az elkövetett jogsértéssel. A vádlott védője sokallotta a 9 év börtönt különösen annak ismeretében, hogy bár a Buda-Cash, a Quaestor és Hungária brókercégek büntetőügyeiben összességében több százmilliárd forint kárról volt szó, senki sem kapott 9 éves szabadságvesztést. Kvasz Tibor azt is megjegyezte, hogy Gráfik önfeladása nyomán már rég elkezdődött a büntetőeljárás, és csak jóval ezután tett feljelentést sértettként a jogutód pénzintézet.
Ítélete indoklásában a bíró leszögezte: a másoktól kicsalt kölcsönökből valóban nem Ferrarit vett a vádlott, de a pénzt hobbijára, a sportfogadásra költötte. Az ítélet indoklása azt is kimondja, hogy bár valós a vádlott szerencsejáték-függősége, az nem volt olyan mértékű, ahogyan azt ügyvédje beállította. Kóros elmeállapotról szó sincs, belátási képessége nem akadályozta, hogy megértse, mit tesz, és annak mi a következménye.
A Békéscsabai Járásbíróság 6 év börtönre ítélte Gráfik Krisztiánt, 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, 10 évre pedig a pénzügyi elemző és befektetési tanácsadó foglalkozástól, továbbá 185 millió forint vagyonelkobzást rendelt el, emellett a magánfeleknek 119 millió polgári jogi igényt ítélt meg, míg 120 millió forint esetében a polgári jogi igényt más törvényes útra utasította – utóbbi összeg a színlelt részjegyvásárlásra átvett pénzekre vonatkozik. A pénzintézet utóbb kártalanította a sértetteket, a felmerült összeget azonban követeli a volt alkalmazottjától. A polgári jogi igények és a vagyonelkobzás összege eléri a 425 millió forintot.
A vádlott helyzetét az sem könnyíti, hogy volt felesége három közös gyermekük miatt a gyerektartás meg nem fizetése miatt végrehajtást indított ellene. A korábban vállalt havi 270 ezer forintot ugyanis Gráfik a fegyintézetből nem tudja fizetni. Gráfik amúgy új kapcsolatban él, s alig két héttel az után született meg negyedik gyermeke, hogy feladta magát.
Az elsőfokú ítélet előkészítő tárgyalás keretében született: a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott az érdemi védekezés lehetőségéről. Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosbításért, a védelem enyhítésért fellebbezett. A bíróság megszüntette a vádlott előzetes letartóztatását és bűnügyi őrizetet rendelt el, így Gráfik Krisztián az ítélethirdetés után otthonába távozhatott. Másodfokon a Gyulai Törvényszék tárgyalja az ügyet.
A vádlott testvére a Narancs kérdésére a per egyik szünetében azt mondta, hogy bátyja szerencsejáték-függőségéből semmit nem vettek észre.
Magyarfoci, mellékesen
Érdekes része volt a vádlott vallomásának, amikor arról beszélt, hogy a megyei első osztályban szereplő kondorosi fociklub elnökeként helyi vállalkozókkal együtt hogyan fizették feketén a játékosokat. Megjegyezte, a jobb helyezés reményében Orosházáról és Szarvasról kellett labdarúgókat hozni, akik nem jöttek ingyen. Gráfik Krisztián a bíróságon arról beszélt, hogy ez így megy szinte mindenütt. Mindez azért is érdekes, mert a vádlott szomszédja és jó barátja, Dankó Béla (Fidesz) parlamenti képviselő korábban kondorosi polgármester volt (és egykor játszott is a helyi csapatban). Dankó ma – többek között Csányi Sándorral, Garancsi Istvánnal, Bánki Erikkel és Nyilasi Tiborral együtt – a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségének tagja, amelyben éppen az amatőr labdarúgóklubokat képviseli, továbbá az MLSZ Békés Megyei Igazgatóságának társadalmi elnöke. | Százmilliókat játszott el a pénzintézeti vezető | Heti 8–9 millió forintért is fogadott a Tippmixen a Kondorosi Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, majd a jogutód Békés Takarék volt gazdasági igazgatója. Több százmilliót játszott el, és szenvedélyéhez a pénzt részben az általa vezetett pénzintézet pénztárából biztosította. Nem jogerősen 6 évre ítélte a bíróság. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elkartyaztam-a-gyenge-szivem-120520 | 2019-07-12 16:57:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Terror Háza;Schmidt Mária;
2019-07-01 06:43:04
Duplájára hízott Schmidt Mária juttatása
Tavaly is több mint ötmilliárdunkat költötte el a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapitvány némi történelmi mázzal leöntött nettó Fidesz- és altright-propagandára.
Tavaly 47,2 millióról 97 millióra nőttek Schmidt Mária főigazgató juttatásai a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapitványban (KKETTKK) – derül ki a Terror Házát is üzemeltető szerveződés minap leadott beszámolójából. (Amúgy Schmidt Mária az ország egyik leggazdagabb vállalkozója.) Bevételük 5,2 milliárdról 5,4 milliárdra bővült. A támogatások viszont a 2017-es 4,7 milliárdról 4,6 milliárdra estek. A többi értékesítésekből folyt be. Eredményük 185 millióról 161 millióra mérséklődött. A központi költségvetésből a 2017-es 4,6 milliárd után tavaly 4,5 milliárdot kaptak. A tételes, lényegében kizárólag állami támogatások lapunk összegzése szerint tavaly ötmilliárdra rúgtak.
E lista szerint messze leglelkesebb hívük az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), amely hat – amúgy akár éveken átnyúló – jogcímen tavaly számításunk szerint összesen 2,8 milliárdot fizetett. Ez leginkább az I. világháború kitörésének (sic!) száz éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozathoz, az 1956-os és a Gulág-emlékévhez, valamint a Kertész Imre Intézet megalapításához kapcsolódó költségek. A második legnagyobb tétel a Visegrádi 4-es (V4) elnökséghez kapcsolódó programokra másfélmilliárdot juttató Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). A Miniszterelnökség is százmilliókat adományozott – főképp „működtetésre, feladatellátásra”. A többiek ehhez képest feltűnően szűkkeblűek. A Mol 3,2 milliót adott az általa alapított Petőfi-díj átadójára, a Nemzeti Kulturális Alap, a fővárosi és terézvárosi önkormányzat holokauszt-emléknaphoz kapcsolódó támogatásai szinte százezresek, az adó 1 százalékából pedig összesen félmillió jött össze.
A közhasznúsági jelentésben részletezik, a milliárdjainkat mire költötték. Az általuk közölt összefoglalók már csak azért is szembeötlők, mivel önmeghatározásuk szerint a KKETTKK „biztosítja a kulturális javakhoz való hozzáférést és így a közművelődést, továbbá elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait és folytonos művelődésre ösztönöz”.
Kérdés, kit mire ösztönöz például az elsőként bemutatott, tavaly januári program, ahol Schmidt Mária Frank Füredi A célkeresztben: Magyarország című könyvét bemutatva felvetette: maradhatunk-e keresztények, vagy nekünk is úgy kell gondolkodnunk, mint a nyugat-európai elitnek. Frank Füredi pedig akként foglalta össze Schmidt Mária Nyelv és szabadság című könyvét, hogy ha a saját nyelvünket is elveszik tőlünk, akkor a szabadságunkat is elveszik. (Talán annak bizonyítékaként, hogy a nyugati hippielit még az alapítvány legbelsőbb köreibe is befészkelte magát, kiadványlistájukról kiderül, hogy a nyelvi önazonosságot hirdető kötetet lefordították angolra is.) Az is kérdés, milyen tudományos következtetés vonható le abból, amiként a szocialistáktól a 2010-es Fidesz-győzelem után a kormányoldalhoz átigazolt Szili Katalin arról elmélkedik, az MSZP miként juthatott oda, ahova. Az MSZP egykori vezető politikusáról, házelnökéről, köztársaságielnök-jelöltjéről, Orbán Viktor határon túli autonómiaügyekben közreműködő megbízottjáról megtudhatjuk: legtöbb vitája azokkal volt, akik nem népben, nemzetben gondolkodtak és mindennek ismerték az árát, ám semminek nem ismerték az értékét. A róla „Mindig a Haza” címmel könyvet író, hasonló pályaívű Galló Béla felteszi a kérdést: hogyan teremthet valaki értéket és lesz meghatározó szereplője demokratikus közéletünknek, ha politikai pályája még a Magyar Szocialista Munkáspártban indult. Egyik titka a kikezdhetetlen embertisztelet; pályaíve és teljesítménye a demokratikus magyar baloldal egyik sikertörténete - fogalmaz a szerző. (Kétségkívül tanulságos.) Emellett állták az amerikai polkorrektség-ellenességet hirdető alt-right-mozgalom két kedvence, Steve Bannon, Donald Trump egykori tanácsadója, illetve a homofób meleg, Milo Yiannopoulos előadását is. A kulturálódni kívánók azt is megtudhatták, hogy Németország „hippiként” viselkedik és „káoszt idéz elő Európában”, az amúgy szélsőjobboldali AfD pedig „a pártstruktúrát megbontó új szereplő”.
A V4-eket számos beszélgetésen igyekeztek egymáshoz közel hozni. Erre például kidolgozták az „Egy mindenkiért, mindenki egyért” szlogent. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója szerint „a V4-es országok a vallási értékek védelméért törnek lándzsát, míg a nyugati elit ezt nem tartja fontosnak; a visegrádi vezetőknek van karakterük, míg a nyugati politikai elit mára elbizonytalanodott” (Néhány hétre rá Robert Fico szlovák miniszterelnök lemondott és mára eltűnt a politikából.) Schmidt Mária szerint a visegrádiak ragaszkodnak a függetlenséghez, a szabadsághoz, míg a birodalomépítésre törekvő nyugati-európai technokrata, bürokrata vezetőréteg ezt megkérdőjelezi. A Terror Háza Múzeum főigazgatója rávilágított arra is, hogy a régebbi uniós államoknak hibás a helyzetfelismerése, hiszen a ’70-es, ’80-as éveket idéző, Kelet-Közép-Európától elválasztott, jó gazdasági növekedést produkáló Nyugat-Európát, vagyis a múltat kívánják visszahozni, míg mi a jövőt képviseljük. (Egy másik beszélgetés cseh, szlovák és lengyel megszólalói ugyanakkor szembeötlően inkább az együttműködésre és a fejlődésre helyezték a hangsúlyt, míg a magyar megszólaló szinte kizárólag sértettségét hangsúlyozta.) A Mol Petőfi-díját Václav Klausnak adományozta. A volt cseh állam- és kormányfő felszólalásában kemény szavakkal illette az erőltetett multikulturalizmust, vélhetőleg nem olvasva a 40 országban tevékenykedő Mol munkaerő-toborzó hirdetéseit.
Az alapítvány kiadványai között helyt kapott Roger Scruton az újbaloldal gondolkodóiról szóló Bolondok, csalók, agitátorok, valamint Gertrude Himmelfarb az 1960-as évek végének ellenkultúráját mára dominánsnak látó és elvető Egy nemzet, két kultúra című dolgozata is.
A közalapítvány történelmibb szemléletű kutatásai feltárták az első világháború és a szocializmus mindennapjait. Előbbi kapcsán ugyanakkor szeretnének a száz éve sulykolt győztes-vesztes, áldozat-agresszor-ellentétpárokat meghaladó értelmezési kereteket.
A Terror Háza homlokzatának a nyilaskeresztet és a vörös csillagot egyforma veszélyként feltüntető üzenetével szemben ugyanakkor a nácizmus, a holokauszt időszakával látványosan kevésbé foglalkoztak, a magyar társadalom cinkosságának témáját még véletlenül sem érintve.
A közalapítványt mindennapi gondok is sújtják. A Terror Házára ráférne egy nagygenerál – például bedöglött a légkezelő -, de egyelőre nem kapnak rá pénzt. | Duplájára hízott Schmidt Mária juttatása | Tavaly is több mint ötmilliárdunkat költötte el a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapitvány némi történelmi mázzal leöntött nettó Fidesz- és altright-propagandára. | null | 1 | https://nepszava.hu/3041426_duplajara-hizott-schmidt-maria-juttatasa | 2019-07-01 17:17:00 | true | null | null | Népszava |
„Ebben az iparágban nincsenek kicsik, vagy nagy vagy és erős, vagy tönkretesznek” – 2014 májusában nyilatkozta ezt Bige László a Figyelőnek, miután a pétfürdői Nitrogénművek Zrt.-nél egy 105 milliárd forintos beruházásba kezdett. A jelek szerint azonban a Nitrogénművek hiába nagy és erős, simán tönkre lehet tenni.
A 2017-ben még több mint 9 milliárdos adózott eredménnyel záró cég 2018-ra a Forbes adatai szerint már 15 milliárdos mínuszt mutatott ki. A cégvezető szerint „oligarchikus maffiatámadás” zajlik ellene. A kérdés csak az, ki áll emögött? Vagy csupán nem tűri a hatalom a tőle független nagyvállalkozót? Egy 2014-es Heti Válasz-interjúban Bige így fogalmazott: „Mindegyik oldallal jó kapcsolatra törekszem, ugyanakkor egyenlő távolságot próbálok tartani. Kormányok jönnek-mennek, én viszont maradok.”
A piac
A magyarországi műtrágyapiacot jelenleg három nagy cégcsoport uralja. Az egyik a Bige Holding, amelynek a legfontosabb tagja a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. A másik az OTP-vezér Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó nádudvari KITE Zrt. A harmadik a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš érdekeltsége; Babiš az Agrofert Holdingon keresztül a szlovákiai Vágsellyén működő Duslo műtrágyagyár tulajdonosa, amelynek termékeit a bábolnai IKR Agrár Kft. teríti a magyar piacon.
A KITE, az IKR és a Nitrogénművekhez tartozó Genezis ráadásul mezőgazdasági integrátorokként is működnek: azaz a velük szerződött gazdálkodók termelését szervezik-koordinálják, s ennek részeként megfinanszírozzák a szükséges növényvédő szereket, vetőmagokat, műtrágyákat, de technológiai és adminisztratív szolgáltatásokat is nyújtanak. Felvásárolják partnereik terményeit is. Az integrátorok természetesen profitorientáltak, de a támogatások és kedvezmények a velük szerződött gazdálkodókat illetik. Ebből is látszik, hogy a kisebb szereplők nehezen vehetik fel a versenyt a műtrágyapiac óriásaival.
Orbán Viktor és Csányi Sándor a KITE Zrt.-nél 2014-ben
„A kisebb szereplők egy-egy megyében lehetnek jó pozícióban – mondja Raskó György agrárközgazdász, nagyvállalkozó –, ha például olyan egyedi műtrágyát forgalmaznak, amelyet konkrét talajvizsgálat után állítanak össze a gazdálkodók kérésére. Drágábbak és egyedibbek, mint a nagyok, és csupán a helyi felvevőpiac közelében versenyképesek, a szállítási költség miatt nagyjából 50 kilométeres körzetben éri meg náluk vásárolni, azon túl nem.”
A nagyok versenyképessége a mérethatékonyság mellett attól is függ, hogy milyen áron tudják beszerezni a földgázt. „A földgáz világpiaci ára folyamatosan és jelentősen változik, egy-egy nagy megrendelő azonban komoly árengedményt érhet el. Ha alacsony áron szerzi be a földgázt, alacsony áron tudja eladni a műtrágyát is” – magyarázza Raskó. Szerinte amíg a termelők versenyeznek egymással, amíg az egyikőjük nagyobb kedvezményt ad – hogy a piac minél nagyobb szeletét hódítsa meg –, mint a másik, addig a gazdák jól járnak.
„Bige László nem tartozik a NER-vállalkozók közé, így eddig a kartellveszély nem fenyegetett. Ezek a nagy szereplők nincsenek egymásra utalva, önállóan is megállják a helyüket, így a versenyhelyzet valódi és éles köztük, ami mindenkinek jó. Tavaly például Bige cége tonnánként 5 ezer forinttal alacsonyabb árral jelent meg a piacon, mint a KITE, ami igen komoly akciónak bizonyult a nagyvállalkozók számára.”
A konfliktus
Bige László 2002-ben egy tetemes OTP-hitel felvételével vásárolta meg a pétfürdői Nitrogénműveket. Jó viszonya Csányi Sándorral azonban megszakadt, amikor 2008-ban az OTP váratlanul a hitelösszeg azonnali visszafizetésére kötelezte a vállalkozást, amit Bigének csak állami segítséggel sikerült teljesítenie, ráadásul a hirtelen forráskiáramlás miatti készpénzhiány következtében a gyárát is be kellett zárnia néhány hónapra.
Bige viszonylag gyorsan rendezte a sorokat, és amikor 2013-ban a KITE eladó lett, ajánlatot tett a cégre. Az utolsó pillanatban azonban Guba Sándor korábbi regionális igazgató a Bige által ajánlott ár kétszeresével szállt be a licitbe, ráadásul elővásárlási joga volt – így a Bige-csoport konkurense az övé lett. Sokan már akkor Csányi Sándort sejtették a háttérben, mint Guba 23 milliárd forintjának a hitelezőjét.
Ez hamar be is igazolódott: 2014 elején a KITE és az OTP közötti stratégiai megállapodásnak köszönhetően az agrárintegrátor társaság Csányi érdekeltségébe került. Ettől kezdve a KITE és a Nitrogénművek közötti műtrágyabiznisz is megszűnt; hogy miért, arra a két fél eltérően emlékezik. Bige szerint a KITE nem akart tőlük vásárolni több műtrágyát, a KITE szerint pedig Bige nem adott el nekik többé.
Bige azonban nem sokáig rágódott a KITE-kudarcon: 2013-ban bejelentett egy 105 milliárdos fejlesztést, a környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházások mellett a termelést is bővítette, mivel dolomitőrlő malmot és salétromsavüzemet is építtetett. „Azért, hogy hosszú távon versenyképesek és megkerülhetetlenek legyünk” – mondta akkor a Figyelőnek. Az idézett interjúban Csányi Sándorról szűkszavúan annyit jegyzett meg, hogy „nem vagyunk összeveszve, csak nem beszélünk”.
Volt összefogás (Seszták Miklós, Bige László, Bige Zoltán,Szilágyi János és Konrát Károly, 2016)
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A napjaink látványos hatósági akcióihoz vezető események 2018 novemberében kezdődtek, amikor „a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmények gyanúja” miatt a rendőrség és a katasztrófavédelem 300 fővel vonult ki a Bige Holding szolnoki gyárához. Ezzel párhuzamosan a rendőrség a vállalkozó nyíregyházi otthonában is megjelent.
Idén májusban a razzia folytatódott: a szolnoki üzemhez ezúttal a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szállt ki, a vállalkozót pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon hallgatták ki „vesztegetés megalapozott gyanúja” miatt. Bigénél ekkor házkutatást tartottak, őt pedig két napig vizsgálati fogságban tartották. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatvédelmi okokra hivatkozva nem nyilatkozott az ügyben.
Bige Lászlót az RTL Klubnak sikerült mikrofonvégre kapnia: a televíziónak adott június 8-i interjúban a vállalkozó azt mondta, pontosan tudja, hogy kik és mit csinálnak, szerinte egyszemélyes bosszúhadjáratról van szó, de neveket nem mondhat. „A rendőrség, ügyészség és az összes ilyen állami hivatal egy törvénytelen ügy mellett, egy ember biztatására indult el.” Az InfoRádiónak úgy fogalmazott, „oligarchikus maffiatámadás” zajlik ellene, a Klubrádiónak nyilatkozva pedig hozzátette, hogy „tavaly megüzenték” neki: szabadon elvonulhat az országból, ha viszont marad, akkor „be fogják csukni”.
A vállalkozó azonban egyelőre kitart elhatározása mellett: a cégei nem eladók, inkább bezárja a szolnoki gyárát. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság május 31-i határozatában ugyanis a kénsavgyárban észlelt rendellenességekre hivatkozva megtiltotta az üzem működését. A hatóság megállapításait Bige nemcsak törvénytelennek, de végrehajthatatlannak is tartja. A Bige Holding ezért megtámadja azt a közigazgatási bíróságon, a döntésig a gyárat nem zárják be. A vállalkozó egy kedvezőtlen döntés esetén Brüsszelig is kész elmenni ügyével.
Mivel rengeteg pénzről van szó, rögtön beindultak a találgatások, hogy ki állhat mindennek a hátterében. A műtrágyapiacot ismerők három lehetséges verziót vázoltak. A barátból nagy riválissá, majd ellenséggé vált Csányi Sándor, aki a KITE Zrt.-vel piacvezető az agráriumban, kivéve a műtrágyaszegmenst, ahol még mindig Bige a nyerő. Már 2017-ben arról írt a Világgazdaság, hogy a Csányi-cégek árbevétele növekszik az agrárszektorban, a műtrágyapiacon azonban nem tud faragni Bige állandósult előnyén.
Ám többen is megjegyezték, hogy Csányi módszerei eddig mások és finomabbak voltak, mint amit most a Bige elleni „egyszemélyes bosszúhadjáratban” tapasztalni. Ahogyan azt a KITE 2013-as megszerzésénél – vagy ahogy a Pick Szeged Rt. 2005-ös bekebelezésénél – is láthattuk, Csányi végig háttérben maradva, strómanokon keresztül, csak az üzlet lebonyolítása után megjelenve, és az OTP-hitelek nyújtotta lehetőségeket kihasználva szerezte meg a kiszemelt cégeket.
Csányi Sándor
Fotó: Illyés Tibor / MTI
A jelenlegi módszer inkább illik a NER-közeli vállalkozókhoz. Mészáros Lőrinc 2018 végén szervezte holdingba agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolttól pedig megvásárolta Simicska Lajos volt cégeit, így hirtelen 38 ezer hektárnyi földre tett szert, s ez már 3 ezer hektárral több a leggazdagabb magyarnak tartott Csányi Sándor birtokainál. Mészáros a műtrágyapiacon eddig ugyan nem volt jelen, de mivel igen jó üzletről van szó, nem biztos, hogy ez így is marad. Az Agrárszektor utal az Agrárgazdasági Kutató Intézet adataira, melyek szerint 2018-ban a „hazai műtrágya-értékesítés 126 milliárd forintot tett ki, és ez mintegy 1,5 millió tonna termék eladását jelentette 60–160 ezer forintos tonnánkénti árakon”.
Harmadik lehetőségként felmerült a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš, aki érdekeltségei révén a régió egyik legnagyobb agrárpiaci tényezője. A szlovákiai Duslo műtrágyagyár az Agroferten keresztül az övé, a bábolnai IKR Agrár Kft.-vel pedig agrárintegrátorra is szert tett, így az előállított műtárgyát értékesíteni is tudja a magyar piacon.
A piacon terjednek olyan hírek, miszerint 2018-ban Bige 200 millió dollárnyi értékben bocsátott ki vállalati kötvényt a Nitrogénművekre, amit Babiš érdekköre vásárolhatott meg, ezt az információt azonban egyik fél sem erősítette meg.
A cseh milliárdos üzleteit és térnyerési technikáit ismerők szerint Babiš előszeretettel gyakorol nyomást azokra a cégekre, amelyeket meg kíván szerezni.
A Forbes megkeresésére mindhárom vállalkozó elutasította azt a feltételezést, hogy ő állna a Bige elleni hadjárat mögött. Csányi Sándor nem foglalkozik az üggyel, Mészáros Lőrinc és Andrej Babiš pedig nem gondolkodik vásárláson. Az általunk megkérdezett szakértők szerint csak találgatások vannak, azt viszont lehet sejteni, hogy Bige ügyében „a személyes szál összeérhetett az üzletivel”. Például Raskó György kételkedik abban, hogy Babiš áll a háttérben; az ő nagyobb magyarországi részesedése nem lenne érdeke sem a magyar államnak, sem a termelőknek, a hazai cégek összefogásával gyorsan ki is lehetne szorítani a piacról.
(Vizsgálódott is hasonló gyanú miatt 2011-től a Gazdasági Versenyhivatal – GVH –, de nem sikerült bizonyítani, hogy a magyar társaságok összefogtak volna a szlovákiai Duslo ellen.) „Babiš ebben az ügyben szerintem ártatlan, de az biztos, hogy megpróbálja majd kihasználni az űrt. Az Agrofert útján könnyen elképzelhető térnyerése, de ő itt csak a nevető harmadik” – véli Raskó.
Az agrárszakember szerint a szolnoki gyár valóban bezárhat, azonban a Nitrogénművek Zrt. esetében ez aligha képzelhető el, mivel akkora a hitelállománya, hogy egyik bank sem engedné lehúzni a rolót. „Az viszont tragédia lenne – állítja Raskó –, ha Bige cége NER-közeli vállalkozóhoz kerülne.
Ez most a legnagyobb aggodalom a termelők körében, mert megszűnne a verseny, a kormányközeli vállalkozók gyorsan kialakítanák az árkartellt, a GVH nem vizsgálódna, a műtrágya ára pedig sokkal magasabb lenne. A kisvállalkozók értelemszerűen drágábban adják a műtrágyát, így továbbra is az óriáscégektől kellene vásárolnunk, akik immár magasabb áron adnák. Ebben az esetben egy nagybirtok éves kiadása a műtrágya miatt akár 10 milliárd forinttal is megnövekedhet majd.” | Ki akarja tönkretenni Bige Lászlót? | Magyarország ötödik leggazdagabb üzletembere hónapok óta foghatja a fejét a cégeit ért hatósági vizsgálatok miatt. Bige László kilátásba helyezte szolnoki gyára bezárását is. A több mint százmilliárdos műtrágyapiac átalakulhat, ami nem túl jó hír a gazdáknak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/kinotte-magat-120705 | 2019-07-13 17:29:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Megjelent a Hivatalos Értesítőben Lázár János építési és közlekedési miniszter utasítása arról, hogy Mosóczi Lászlót március elsejétől augusztus végéig a hazai kötöttpályás járműgyártás fejlesztésének koordinálásáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. Ő gondoskodik a hazai kötöttpályás közlekedés színvonalas lebonyolítását biztosító járműfejlesztési koncepció összeállításáról, részt vesz a hazai kötöttpályás járműgyártás fejlesztésével összefüggő kormányzati egyeztetések lebonyolításában, közreműködik a hazai kötöttpályás járműgyártás fejlesztésével összefüggő szakmai anyagok és jogszabályok előkészítésében.
Biztosa tevékenységét Lázár János irányítja. Mosóczi László e tevékenysége ellátásáért – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (9) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – havonta
bruttó 1 000 000 forint díjazásra jogosult, egyéb juttatásban nem részesül. Tevékenysége ellátását titkárság nem segíti.
Néhány napja az új miniszteri biztos akkor került be a hírekbe, amikor a MÁV-Start forgalomba állította mind a 40 KISS emeletes motorvonatot, amelyet a Stadler cég szállított le a vasúttársaságnak. Mosóczi László, a MÁV-Start vezérigazgatója akkor arról beszélt, hogy a társaság 2017-ben kötött keretmegállapodást a beszerzésére, a korszerű, modern járművek jelentős hozzáadott hazai értékkel készültek, és hozzájárulnak a szolgáltatás fejlesztéséhez, a biztonságos közlekedéshez. | Lázár János miniszteri biztosa lett a MÁV-Start vezére havi bruttó egymillióért | A kinevezés csak néhány hónapra szól. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/03/01/lazar-janos-miniszteri-biztosa-lett-a-mav-start-vezere-havi-brutto-egymillioert/ | 2023-03-01 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
1,7 milliárd forintból újították fel Miskolcon a selyemréti strandfürdő 50 méteres medencéjét. Rá is fért az elaggott medencére a renováció, a május elsején átadott létesítményt azonban nem sokáig használhatták a miskolciak, rövidesen bezárt.
A rekonstrukció november óta tartott, és a helyieket akkor kezdte igazán bosszantani a méregdrága sátor, amikor már kirajzolódott, hogy a Hajós Alfréd tervezte létesítményben nem az eredeti látványtervekben látható, a medencét futurisztikus íveivel kísérő épületet húzzák fel.
"Lagzis sátor"
A fideszes Kriza Ákos polgármester által átadott építmény a helyi fórumokon hamar megkapta "lagzis sátor" gúnynevet. Egyébként tény, az általános iskolák nyitott sportpályái fedésére gyakran alkalmazzák ezt a fapados megoldást, azaz a tartófalakat megspórolva egy acélszerkezetre ponyvát feszítenek. Természetesen a látványtervtől való eltérés okára és engedélyezésére is kértünk magyarázatot a Miskolc Holdingtól, de választ erre se kaptunk, ahogy a többi, így az átmeneti bezárás okait firtató kérdéseinkre sem, de erre később visszatérünk.
Tény, a 1,7 milliárd forintból nemcsak a medencét újították fel és fedték be, de a gépészet korszerűsítése, az új gépház létesítése is megtörtént.
Csakhogy a főépület belső felújítását egy újabb közbeszerzés keretében végezték el. A Miskolci Turisztikai Kft. 48 millió forintból rendelte meg tavasszal a vizes blokkok burkolását, szaniter berendezések beépítését, szellőztetés kialakítását, terasz szigetelését, egyéb falazásokat, mázolásokat.
Szép kis summa
A megbízást ugyanaz a Peka Bau 2000 Ingatlanforgalmi Kft. nyerte el, amely már október óta végezte a medence felújítást 1,7 milliárdért. Ezt az összeget a miskolciak azért sokalják, mert 2013-ban egymilliárdból újították fel és alakították át a selyemréti strand és uszoda kültéri medencéit, ráadásul ebből még csúszdaparkra is futotta.
Hogy egyébként mikre képes egymilliárd forintból a Peka Bau, azt elég jól mutatja a két évvel ezelőtti teljesítménye. Az energiaitalokat gyártó Hell Energy szikszói üzeméhez 15 kilométer hosszú vízvezetéket építettek megtoldva két egyenként ezer köbméteres vasbeton víztározó medencével és egy nyomásfokozó gépházzal.
A 2000-ben alapított miskolci Peka Bauról érdemes tudni, hogy tulajdonosa, Pető György nem csak az építőiparban, a dohány-keresekedelemben is érdekelt. 2013-ban négy miskolci trafik koncesszióját szerezte meg, amelyek 2017-ben 1,1 milliárd forintos forgalmat értek el, 47 millió forint nyereséghez juttatva tulajdonosukat. A Peka Bauval nem volt ennyire hatékony, 6,6 milliárdos bevétele 177 milliót hozott a konyhára.
A medencefelújítás 1,7 milliárd forintos költségvetésének 70 százalékát a megbízó Miskolci Vízilabda Club TAO-s forrásból teremtette elő, 30 százalékot a miskolci önkormányzat tett hozzá. Kriza Ákos fideszes polgármesternek az impozáns ponyvasátor május 1-i átadásán volt is mire büszkének lennie: „Miskolc ma a minőségi fürdők városa. A hangsúly a minőségen van. Amikor a Selyemréti Strandfürdő felújításához kezdtünk, a legmagasabb minőséget tűztük ki célul” - osztotta meg elégedettségét az ünneplőkkel.
Mint azt cikkünk elején említettük, épphogy felavatták az uszodát, máris bezárták, legalább is a miskolci átlagpolgárok nem léphettek a területére. Éppen ezért kérdéseket tettünk fel a bezárás okairól. Válaszokat nem kaptunk, de kérdéseink elküldését követő napokban az úszómedencét ismét megnyitották a nagyközönség számára.
(A fotókat a szerző készítette.) | Két hétig működött az 1,7 milliárdból épített uszoda | Alighogy átadták, vissza is vették a miskolciaktól az 1,7 milliárdból felújított 50 méteres úszómedencét. A kivitelező egy ismert helyi vállalkozó, aki a trafikbiznisz nagy nyertese. Épphogy rákérdeztünk a bezárás okaira, hirtelen újra kinyílt az uszoda. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ket-hetig-mukodott-az-17-milliardbol-epitett-uszoda-120309 | 2019-06-05 11:13:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Le kell-e mondania Takács József polgármesternek, amiért kiderült, hogy a veje (is) árulta a drogot a helyi, az önkormányzat által is támogatott bűnmegelőzési egyesület égisze alatt?
Balatonszemesen ez a kérdés heves vitákat váltott ki az utóbbi napokban a Facebook-kommentelők körében. Az egyik helyi FB-csoportban erős többséget alkotnak azok, akik szerint igen. Amikor a helyszínen kérdeztük a szemesieket, már sokkal kevesebben akarták kommentálni a történteket.
Egyedülálló a kriminalisztika történetében
A magyar kriminalisztika történetében egyedülálló esetnek nevezte a rendőrség, hogy évek óta egy bűnmegelőzési egyesület árulta a drogot a Balaton partján. A rendőrség négy ember ellen kábítószer-kereskedelem, másokkal szemben fogyasztás miatt indított eljárást. Az elfogásuk utáni sajtótájékoztatón a Somogy megyei rendőr-főkapitány bűnügyi helyettese arról is beszámolt, hogy az egyesület elnöke egy Bűnmegelőzés feliratú terepjárójával hetente járt Budapestre drogért.
Rendőrségi felvételek a rajtaütésről
A 24.hu írta meg először: a szóban forgó civil szervezet, a balatonszemesi székhelyű Balatonszemes-Balatonőszöd Bűnmegelőzési Egyesület elnöke 2011 óta E. István, aki a balatonszemesi polgármester kisebbik lányának a férje.
Ő az egyike azoknak, akiket a rendőrség őrizetbe vett, kezdeményezve a letartóztatását. Ugyanez a portál írta meg azt is: a balatonszemesi önkormányzat rendszeresen támogatta az egyesületet. Sőt, a kábítószer szállítására használt 6,4 millió forintos terepjáróhoz is a község segítségével jutott hozzá a szervezet.
Függőségben a közmunkások, kézben a képviselők?
"Minek, hiszen úgyis választások lesznek?!" - válaszolja egy idős hölgy a Balaton-közeli árnyas parkban arra a kérdésemre, hogy most akkor távoznia kellene-e a közéletből a falu első emberének, vagy ellenkezőleg, nem tehető felelőssé a veje cselekedeteiért? Egy arra bicikliző férfi csak úgy nyeregből, menet közben megjegyzi, amikor meghallja, mi járatban vagyok: "De hát az Orbánnak sincs köze a vejéhez! Ez egy ilyen ország..."
Még egy idős házaspárt tudok megszólítani, akik ételhordóval ballagnak a Dózsa György utcában, ami már Balatonszemes vízparttól távolabbi része és annyira csendes, hogy még a "7. Mennyország söröző" ajtaja is zárva. "Mi csak annyit jegyeznénk meg, hogy a Jóska (Takács József polgármester - a szerk.) sose volt gazdag gyerek, de azt beszélik, hogy ma már Siófokon is vannak ingatlanjai" - így a férj.
Egy telefonszámot kapok még valakitől az utcán, egy korábbi szemesi képviselő-testületi tag számát. "Ő majd mindent elmond magának, amire csak kíváncsi" - jön az útbaigazítás. S bár névvel nem vállalja a nyilatkozatot, valóban ő a legbeszédesebb.
Az exképviselő kipakol
"Meg vannak itt félemlítve az emberek, nem mernek beszélni" - kezdi. "A közmunkával tart sokakat függőségben a polgármester, a képviselőket is kézben tartja, ilyen-olyan munkákat kapnak, így aztán senki sem emeli fel a szavát. Pedig évekkel ezelőtt rendőrségi, ügyészségi vizsgálatok egész sorát kezdeményezték a rengeteg szabálytalanság miatt, de ezek az ügyek mind elhaltak" - tesz kemény állításokat
Az exképviselő egyenesen azt állítja, a polgármester vejének egyesülete kivételt képezett, nekik beszámolót sem kellett leadni ahhoz az előző évről, hogy önkormányzati támogatást kapjanak. A vőnek, mint egyesületi elnöknek a bérét és az egyesületi gépjármű üzemanyagköltségét meg ügyesen "elrejtették" a település költségvetésében. (Az ügyről megkérdeztük a polgármestert is, a vele készült interjút a cikk végén olvashatja. A polgármester tagadta az exképviselő kijelentéseit - a szerk.)
"Beszélik, hogy több szemesi lakost is kihallgattak. Ahogy azt is, hogy nem csak a polgármesternek, hanem egy önkormányzati képviselőnek is van rokona az érintettek között, úgyhogy elhiheti, hogy nagyon megviselték a történtek ezt a csendes kis települést, s az, hogy felkapta egy ilyen hírrel a média Szemes nevét."
Park Balatonszemes központjában
"Fölháborító, elítélem, amit a vejem tett"
A Fidesz balatonszemesi szervezete közleményt jelentetett meg. "Balatonszemes becsülete és jó hírneve még sosem látott bűncselekmény áldozata lett" - írják. Színvallásra szólítják a polgármestert és a képviselőket. Ami azért is érdekes, mert a 2018-as országgyűlési választások előtt nem sokkal - az egyébként független - Takács József ellen azért indult eljárás, mert a helyi közmunkásokkal hordatta ki a faluban a fideszes képviselőjelölt szórólapjait.
Időközben színt vallott a balatonszemesi képviselő-testület és a polgármester is. A község honlapjára felkerült testületi közleményben többek között az áll: egy civil szervezet az önkormányzattól független, működését akkor sem jogosult vizsgálni a helyhatóság, ha székhelye önkormányzati intézményben van. Azt is írják: a történtekre való tekintettel idén Balatonszemes nem nyújt támogatást a bűnmegelőzési egyesületnek.
Ennél is erősebben határolódott el lánya férjétől Takács József, amikor a Narancs.hu interjút kért tőle: | „Ha tudom, hogy a vejem drogot árul, magam adom fel a rendőröknek” – mondta a balatonszemesi polgármester | Felbolydult a csendes üdülőfalu. Bűnmegelőzés feliratú autóval szállították a kábítószert. Helyszíni riport arról, hogy mi történt valójában, hogy miként vélekednek helyben az emberek, s hogy le kell-e mondani a polgármesternek? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ha-tudom-hogy-a-vejem-drogot-arul-magam-adom-fel-a-rendoroknek-mondta-a-narancshu-nak-a-balatonszemesi-polgarmester-120542 | 2019-06-14 11:21:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az Aligai Fürdőegyesület arról tájékoztatta a HVG-t, hogy a Club Aliga új tulajdonosai máris korlátozzák a település egyetlen part menti területének használatát a Balatonvilágoshoz tartozó üdülőhely lakosai és nyaralói számára. A civilek attól tartanak, hogy az Appeninn Holding, amely január végén került birtokon belülre, a továbbiakban is sérteni fogja a helybéliek érdekeit.
A vállalat képviselői ugyanis június 8-án nyilvános tájékoztatót tartottak a lakosságnak, amelyen az egyesület tagjai nem kaptak megnyugtató válaszokat kérdéseikre. A helyi ingatlantulajdonosok egyebek között arra voltak kíváncsiak, az Appeninn milyen jogon tiltja meg a Club Aliga bejáratánál, hogy bárki horgászbottal lemenjen a partig az üdülőkomplexum közútján, és milyen jogon tiltják hónapok óta a horgászatot, holott az aligai terület szerepel a kijelölt és engedélyezett balatoni horgászhelyek listáján.
Az üdülők azt is sérelmezik, hogy sorompóval zárták el a mólóhoz vezető közt, hogy a gyalogosok se tudjanak szabadon bejutni. A fürdőegyesület elnökhelyettese, Bukovszki András elmondta, hogy a kikötő kis mólójánál már épül a kerítés. Nem értik, hogy a harminc éve megszokott rendet most miért akarják megváltoztatni.
Az Appeninn képviselőinek válasza az volt, hogy azért akarják lezárni a kikötő területét, mert a mólón szemetelnek. A horgászok ezt kikérték maguknak, ám a vita egyre hevesebbé vált, így a moderátor szerepét betöltő polgármester bezárta a tájékoztatót.
Az Aligai Fürdőegyesület ezért vasárnapra közgyűlést hirdetett meg, amelyen szeretnék minél több ingatlantulajdonos álláspontját megismerni, és határozni arról, hogy miként cselekedjenek.
Fekete Barnabás polgármester egyébként maga is vitatja, hogy a helyieket ki lehetne zárni az üdülő területéről, ezért a Magyar Narancsnak korábban adott nyilatkozata szerint egyeztetést kért az államtól. Javaslata szerint a terület új tulajdonosa és az állam között máig fennálló vagyonkezelői jogot kellene úgy meghatározni, hogy az a továbbiakban is garantálja a Balaton-part közösségi használatát.
A tőzsdén jegyzett Appeninn főbb tulajdonosai a kormányfői vő, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt., valamint a kormányfő barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Konzum-cégek, illetve az OTP Ingatlanbefektetési Alap.
A Club Aliga úgy került az Appeninnhez, hogy leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. megvásárolta az eddigi tulajdonos, az izraeli hátterű Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. 74,99 százalékos üzletrészét. Így az övé lett a Club Aliga 37 hektáros területe, valamint 167 férőhelyes kikötője, valamint az állam tulajdonában lévő, további 10 hektáros ingatlanrész vagyonkezelési joga.
A HVG a közelmúltban már megírta, hogy a Pro-Mot üzletrészeinek 25,01 százalékát a Lexan Aliga Kft. birtokolja. A Lexan cégcsoport az állami vagyonkezelő vállalat volt vezérigazgatójától, Szivek Norberttől indult, aki több ingatlan megszerzésében is együttműködött a kormányfő vejével. A Lexan ma már egy ügyvéd, Bolevácz Éva és – a „közös tulajdonosok” jogi csavarjával – más, ismeretlen személyek birtokában van. Az üdülő aligai címére bejegyezték a Club Catering Kft. és az Aliga Kikötő Kft. telephelyét is. Ezeket a ralizó Szalay Balázs alapította, aki már többször is vitába szállt a helyiekkel, mert szerinte jogában áll sorompóval lezárnia az étterem mellett is elvezető közutat.
Néhány napja derült ki, hogy Keszthelyen sem marad már szabad strand, mert több ingatlannál a kormányfői körökhöz közel álló tulajdonosok határozhatják meg, kik élvezhetik a Balatont, a város fideszes alpolgármesterének javaslatára pedig a képviselőtestület az utolsó ingyenes partszakaszon is engedélyezte egy kutyás élménypark megvalósítását. | Tiborczék Aligán is blokkolják a Balaton partjának használatát | Sorompóval korlátozzák a lejutást a strandra, és nem engedik be a horgászokat az egykori pártüdülő területére, amely ma már Tiborcz István és Mészáros Lőrinc cégének birtokában van. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190628_Tiborczek_Aligan_is_blokkoljak_a_Balaton_partjanak_hasznalatat | 2019-06-28 11:35:00 | true | null | null | HVG |
A budai Margit körútról nyíló Kis Rókus utca elején áll egy minden szempontból átlagos, nem túl nagy üzlethelyiség. Szépségszalon működik itt, amelyet elsőre nem is lehet megkülönböztetni a sok hasonszőrű budapesti vállalkozástól.
Egyvalamiért mégis különleges ez a pince: a tulajdonosa az a Molnár Zsolt, aki annak ellenére erős embere ma is az MSZP-nek, hogy évek óta gyanús sztorik lengik körül – ezek sorába illik a szóban forgó pince közelmúltja is. Néhány éve még Molnár feleségének a vállalkozása működött itt, amelyben valamennyire maga Molnár is részt vett – nem akárkik partnereként.
A Molnárékhoz egyszer csak betársult cég a Rogán-féle belvárosi ingatlanügyek nagy nyertese volt anno.
A pince 2014-ben
Fotó: Google
Molnár Zsolt a szocialisták egyik legzűrösebb alakja.
Az MSZP 2014-es tanácsadó guruja, Ron Werber szerint Molnár akasztotta meg a Rogán Antal pasaréti ingatlanbotrányára fókuszáló ellenzéki kampányt, sőt, az Index akkor arról írt, hogy az öt évvel ezelőtti választási kampányban Molnár több baloldali médiumnál is megpróbálta elérni, hogy vegyék le a napirendről a Rogán-ügyet (Molnár ezt annak idején tagadta).
Akkor is magyarázkodnia kellett, amikor – szintén 2014-ben – előkerült róla egy kapucnis fotó, a Magyar Nemzet pedig ez alapján azt írta, hogy Molnár szkinhedként részt vett Göncz Árpád 1992-es Kossuth téri kifütyülésében – a politikus ezt is tagadta.
Az Origo ekkoriban írta meg, hogy Molnár 2002-ben a Fidesznek dolgozott ügyvédként,
az Index pedig a róla szóló portréjában hosszan taglalta, hogy Molnár milyen jó kapcsolatot alakított ki 2002 után a II. kerület akkori fideszes ellenzékével, illetve később Kocsis Mátéval is. Egyebek mellett éppen ezért lett Molnárnak „lengőajtó” a gúnyneve, arra utalva, hogy mindkét oldalon „jó” kapcsolatai vannak.
2017-ben őt árulózta le Botka László, ezzel erősítve azt a vélelmet, hogy Molnár valójában a Fidesz téglája az MSZP-ben.
Molnár ezeket a feltevéseket rendre tagadta, miközben idén év elején a 444 dokumentummal igazolta: Molnár a rendőrséggel egyeztetett arról, hogy kihozza a köztévé épületében tüntető ellenzéki képviselőket (akik ki is jöttek ezután).
Molnár Zsolt
Az persze az MSZP-ről árulkodik, hogy ennyi rázós ügybe sem tudott belebukni a Mesterházy Attila volt pártelnök, miniszterelnök-jelölt bizalmát élvező politikus, akiről 2014-ben szintén a Magyar Nemzet írta meg, hogy a Maldív-szigeteken nyaralt, és ottani bungalókra „kért ajánlatot”.
Az olykor feltűnően napbarnított bőrt Molnár ismerői a politikus trópusi utazásainak tudták be, igaz, ennek egyszerűbb oka is lehet az általunk megismertek szerint – és e pontnál vissza is térünk a Kis Rókus utcába, ahol Molnár Eszter, a szocialista politikus felesége 2009-ben vágott szoláriumbizniszbe. A cég neve Leona-Sun Kft. lett. Cégbírósági papírok szerint a friss tulajdonos-ügyvezető asszony két szoláriumgépet is bevitt a vállalkozásba; ekkor Molnár Zsoltnak – legalábbis papíron – még nem volt köze az üzlethez. Ez azonban nem sokáig maradt így.
A belvárosi kapcsolat
A politikus egy év múlva, 2010-ben megvette a pincét. Prosperáló környék, jó megközelíthetőség, családi hátszél: minden adott volt ahhoz, hogy a szoláriumpince jól menjen, mégis gyors bukta lett a vége. Az első teljes évben mindössze 226 ezer forintnyi bevétel jött össze (a 3,5 milliós költség mellett), de a 2011-es esztendő sem sikerült jól, mínusz 2 millió forint lett az üzemi eredmény.
Ebben az évben szállt be a vállalkozásba a Banco-Invest, hogy aztán 2012-ben a cég már ne is produkáljon árbevételt, ahogyan 2013-ban és később se. 2011-ben Molnár felesége felhatalmazta az országgyűlési képviselőt (a nemzetbiztonsági bizottság akkori tagját), hogy a kft. „ügyeiben teljeskörűen helyettem és nevemben eljárjon, szerződést kössön”. Minderről a cégbírósági papírok közt külön nyilatkozat tanúskodik. Tudomásunk szerint Molnár felesége a 2010-es évek első felében külföldre távozott, és jelenleg is ott él életvitelszerűen. Miután Molnár Eszter 2011-ben lemondott a cégvezetői posztról, a cégadatok szerint még 2016-ig tulajdonos maradt a Banco-Investtel közösen. (Erről kérdésünkre Molnár másképpen nyilatkozott, ő 2014-et írt, de az Opten céginformációs rendszere egyértelműen 2016-ot jelez. Mi az utóbbit tekintjük hitelesnek.)
A történetet a Banco-Invest teszi igazán érdekessé; a cég látványosan teljesít a belvárosi önkormányzati ingatlanok 2006 utáni, Rogán Antal polgármesterkedése idején kezdődött kedvezményes felvásárlásában. A céget 2007 májusában jegyezték be, és két hónap múlva már meg is vásárolhatott kedvezményesen három önkormányzati ingatlant (Alkotmány utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Hercegprímás utca).
A kezdeti lendület után 2018-ban újra vásárolhattak a fideszes önkormányzattól: ezúttal a Haris közben egy 138 négyzetméteres üzlethelyiséget. A Banco-Invest, illetve ennek tulajdonosa, Banai Balázs körül egy meglehetősen kiterjedt céghálót találtunk, benne több figyelemre méltó figurával és céggel. És újabb belvárosi ingatlanokkal.
Kenőpénzzel fogták meg
A Banco-Invest korábbi társtulajdonosa a szintén ingatlanokkal foglalkozó Victoria Ingatlanhasznosító Kft. volt 2007-től 2015-ig (azaz a Molnár feleségével való társulás közben).
A Victoria ez idő tájt jutott ingatlanokhoz a Rogán vezette Belvárostól: 2007-ben a Kossuth Lajos, az Október 6., a Petőfi Sándor, a Váci utcában, illetve a Szent István körúton. Ráadásul e cég tulajdonosa az a Schimicsek Tibor, akiről már mi is megemlékeztünk (bővebben lásd: Ügynökök és cinkosok, Magyar Narancs, 2019. február 19.), mivel úgy szerezhetett meg egy 644 négyzetméteres Egyetem téri ingatlant nem sokkal 200 ezer forint feletti négyzetméteráron, hogy az ingatlan korábbi bérlője, az orosz állami bank nagyvonalúan lemondott elővásárlási jogáról az ingatlanos javára. (Schimicsek cége a Nádor utcában hasonlóképpen jutott egy 102 négyzetméteres fodrászszalon birtokába.)
Ha mindezt összesítjük, azt látjuk, hogy csaknem tucatnyi belvárosi ingatlanhoz jutott a Molnár feleségével bizniszelő kör, főképp Rogán Antal polgármestersége alatt. Ráadásul Schimicseknek – aki tehát a cégén keresztül Molnárék szoláriumában is érdekelt volt – a Síp utcában aranykereskedéssel foglalkozó vállalkozása is van; információink szerint ez utóbbi lehet az egyik érintett abban a lengyel–magyar áfacsalási ügyben, amelyet korábban a mára lemondott jobbikos Staudt Gáborhoz kötöttek a sajtóban.
De Banai körül nem csak Schimicsek az egyetlen izgalmas alak. Ott van például Juhász Károly, Banai korábbi üzlettársa. Kettejük bizniszét, egy Andrássy úti ingatlan megszerzését majd továbbadását, és közös cégük – román állampolgárokkal bevont – fantomizálódását az Index tárta fel korábban. Juhász Károly egyébként az az MSZP-közeliként számon tartott „táskás ember”, akit kenőpénz átadása közben értek tetten a 2000-es évek végén egy terézvárosi ingatlanügyben. (A terézvárosi szocialista közeli ingatlanpanamákról lásd: Kerületet vegyenek!, Magyar Narancs, 2009. január 29.) A Molnár Zsolt pincéjében üzletelő Banai életében azonban Juhásznál – akinek majd’ fél tucat közös cége van/volt a Banco-Invest tulajdonosával – fajsúlyosabb figura is feltűnik.
Banai ugyanis a cégnyilvántartás szerint fiatalon, a 90-es évek végén szállt bele a vállalkozásokba, és több olyan, javarészt ingatlanokkal foglalkozó cég közelébe került, amelyek már egy igazi nagyhal, a Borza Tibor érdekeltségébe tartozó Nemzetközi Menedzser Szolgálat Kft. (NMSZ) környékén lelhetők fel. Borza és Banai volt már tulajdonostárs (Legends Sportbár), váltották egymást ügyvezető-tulajdonosként (Egyetem tér 5. Szolgáltató Kft.).
Kettőjük közül egyértelműen Borza a nagymenő: alaphangon is milliárdos, a Heti Válasz korábbi cikke szerint az „egyik legnagyobb ingatlantulajdonos” a fővárosban, az NMSZ 2009-ben ugyanis négy tucat belvárosi, terézvárosi, erzsébetvárosi és egyéb lakással, üzlethelyiséggel és irodaérdekeltséggel rendelkezett.
Borza neve a budapesti alvilág ismert figuráival is összefüggésbe került, miután a „90-es évek végére részesedést szerzett a Citadellán működő mulatókomplexumban, és ezzel tulajdonostársává vált a bokszolóból éjszakai nagypályássá előlépő, a maffiaháborúk során később szitává lőtt Seres Zoltánnak”. Ezután Borza állítólag Vizoviczki László környékén tűnt fel, majd épp az ő cége lett a szintén alvilági szerepéről elhíresült Tasnádi Péter rózsadombi villájának tulajdonosa a 2000-es években.
De vissza a Kis Rókus utcába.
Adótartozás és tagadás
Mi következik mindebből a szocialista politikusra nézve? Annyi egészen bizonyosan, hogy Molnár – mint a felesége helyett eljáró személy és az ingatlan tulajdonosa – kapcsolatba került a Banco-Investtel és azzal a Banai Balázzsal, aki körül jelenlegi, vagy korábbi üzlettársként egyaránt találunk kenőpénzzel lebukott, szocialistaközeli táskás embert, korábbi, alvilági bekötéssel rendelkező ingatlanmágnást, illetve arannyal seftelő, az orosz állami bankkal igen jó viszonyban lévő belvárosi ingatlanost. Közülük többen elég jó kapcsolatba kerültek a Rogán-féle V. kerületi önkormányzattal, és fürtökben vásárolták onnan az ingatlanokat.
Kilátás a Molnár-pincéből
Fotó: vis.occrp.org
De miért keveredik ez a kör a szoláriumbizniszbe? Ami ráadásul nem hoz semmit a konyhára, hiszen a Banco-Invest belépése után semmilyen aktivitást nem mutatott a Leona-Sun, bár a Google utcaképe szerint (lásd fotónkat) még 2014-ben is kinn voltak a cégtáblák.
Banai Balázs lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre, Molnár Zsolt viszont igen. A politikus meglepőt nyilatkozott, amikor arról kérdeztük, milyen kapcsolata van a Leona-Sunnal. Dacára annak, hogy a cég az ő pincéjében működött, illetve annak, hogy a cég egyik tulajdonosának a meghatalmazottja volt, ezt írta: „Semmilyen kapcsolatom nincs és nem is volt, nem vettem részt a működtetésében.”
Megkérdeztük, mióta ismeri Banai Balázst, és milyen kapcsolatba van vele. Az ismeretséget nem tagadva Molnár ezt írta a Narancsnak: „Közszereplői tevékenységem során következetesen válaszolok minden politikai és közélettel kapcsolatos kérdésre, azonban azokra, amelyek nem érintik a közszereplői tevékenységemet, nem. Beleértve a családi, rokoni, baráti és ismeretségi kapcsolatokat.” További fogódzók híján csak feltételezzük, hogy Banai utóbbi kettőbe tartozik Molnár szempontjából. A politikus arra egyébként nem válaszolt egyértelműen, ismeri-e az említett szocialistaközeli táskás embert.
A Leona-Sun, azaz Molnár feleségének cége amúgy szomorú véget ért. Az inaktív évek után Molnár Eszter és Banai egyszerre szálltak ki 2016-ban, és jött az új tulajdonos, T. Sándor, aki egyből elköltöztette a vállalkozást egy óbudai panelház hatodik emeletére. T. azonban soha nem volt az a sikeres üzletembertípus: mind a négy hozzá köthető cég kényszertörlés alatt áll, őt magát pedig 2023-ig eltiltották a cégvezetéstől – mindezek alapján afféle „cégeltakarítónak” tűnik.
A Leona-Sunt 2017-ben törölték is az aktív magyar vállalkozások sorából, a bírósági végzés szerint a cégnek fellelhető vagyona nem, viszont 740 ezer forint ki nem egyenlített adótartozása volt. Ami feltehetően abból az időszakból maradhatott, amikor a politikus felesége is tulajdonos volt. „Sem a cég törléséről, sem az adótartozásáról, sem annak mértékéről – esetleges rendezéséről –, nincs információm. Ezekről az Ön kérdéséből szereztem tudomást” – állította válaszában az országgyűlési képviselő, aki a tárgyalt időszakban, 2014 és 2016 között az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az elnöke is volt.
(A cégek adatai az Optentól és a cégbíróságtól származnak, az ingatlanokéi a földhivataltól. A cikk létrejöttéhez nélkülözhetetlen segítséget nyújtott Németh Dániel kollégám.) | Egy rejtélyes pince köti össze a szocik zűrős alakját a fideszes ingatlanmutyikkal | Felesége szoláriuma köti össze az MSZP-s Molnár Zsoltot a belvárosi ingatlanmutyi nagykutyáival. A történetben feltűnik egy szocialista táskás ember és néhány alvilági híresség is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megbarnult-a-pinceben-119725 | 2019-06-25 11:52:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A lakások 60 százaléka már elkelt” – hirdeti a tábla Szántódon.
A Balaton-part egyik legszebb fekvésű, 5,5 hektáros ingatlanán – karnyújtásnyira a Tihanyi-félszigettől – a hirdetés szerint jövőre készül el a tópart egyik legnagyobb szabású beruházása, amelyet a Kisfaludy nevet viselő, szálláshely-fejlesztési programból is alaposan, 2,999 milliárddal támogatott meg a Magyar Turisztikai Ügynökség.
Négyezer négyzetméter nád eltűnt
Szántódi olvasónk műholdas fényképfelvételek segítségével végigkövette a beruházás „előkészületeit”, amelynek során 2017 júniusa és 2018 májusa között 3742 négyzetméter nádas „tűnt el”, s lett így az addig csak 194 méter nádastól mentes partból 291 méternyi, a vízre szabad kilátást biztosító szakasz a luxuslakópark számára.
2018. május: itt már nincs a nádas
Környezetvédő olvasónk úgy gondolta, ilyen mértékű természetkárosítás akár büntetőjogi következményekkel is járhat. Ezért bejelentést tett a hatóságoknál, mire a Veszprém Megyei Kormányhivatal veszprémi járási hivatala idén májusban büntetőfeljelentést tett ismeretlent tettes ellen természetkárosítás gyanúja miatt.
Az ügyben a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytatott nyomozást, amely nemrég le is zárult. Az eljárás eredményéről a járási hivatal értesítette a panaszosunkat, s ebből kiderült: a vízirendészeti kapitányság szerint nem történt természetkárosítás. Így bűncselekmény sem, ezért az eljárást megszüntették.
A vízirendészet határozatából kiderül, hogy a nyomozás során megkeresték az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségét is. Azt próbálták kideríteni, hogy az épülő szántódi üdülőkomplexumnál végzett munkálatok az általuk kiadott mederkezelői hozzájárulásban foglaltak szerint zajlottak-e, illetve amennyiben nem, úgy a jogellenes beavatkozás mértéke jelentősnek minősül-e.
Az ok "nem ismert"
A vízügyi igazgatóság válaszában elismerte, hogy a szántódi ingatlan előtti vízterületen valóban eltűnt a nádas jelentős része, azonban ez a jelenség a déli parton sem ismeretlen, merthogy több helyen pusztul, erodálódik a nádas, amelynek oka jelenleg nem ismert. Magyarán szinte az összes létező, érintett hatóságot bevonták, hogy aztán közös erővel megállapítsák: a kérdéses területen "természetkárosítás gyanúja nem merült fel".
Ugyanakkor a névtelenséget kérő olvasónk tucatnyi fényképfelvétellel bizonyítja: 2017 júniusában vígan zöldellt még a nádas, mire azonban az építkezés megkezdődött, 2018 májusára nyom nélkül eltűnt.
Látványterv: milliárdokból ilyen lesz
Fotó: Balaland.hu
A vízügy szerint tehát megtörténhet, hogy egy jó állapotban lévő, a pusztulásnak még a jeleit sem mutató nádas egyik évről a másikra hirtelen "megbetegszik", majd nemcsak pusztulásnak indul, hanem teljesen eltűnik. Mi több, ez a jelenség „a déli parton sem ismeretlen”.
Érdekes, hogy ez a sajátos nádpusztulás, ez a különleges "betegség" elsősorban azóta terjed a Balaton-parton, hogy egyes, a NER-rel szoros kapcsolatot ápoló befektetők megjelentek a magyar tengernél.
Az ellopott Balaton
Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni. A tömegek nyaralóhelyéből az elmúlt években egyre inkább a kiváltságosok pihenőhelyévé vált a Balaton. Kormányközeli és egyéb jól menő vállalkozók vásárolják fel a legjobb telkeket, hogy oda luxusapartmanokat húzzanak fel.
„Senki nem költ luxusingatlanra, ha annak parti része „náddzsungelre” nyílik, de valamit valamiért: nád nélkül kiváló vízminőség sincs” – nyilatkozta nemrég Zlinszky András biológus, az MTA tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos munkatársa. Úgy véli, „a mostani beépítettség már a természet által tolerálható mérték határán van, és a helyzet egyre rosszabb lesz: az újabb és újabb vízparti beruházások nagy része a nádasok – sokszor engedély nélküli – pusztításával jár együtt.”
Harminc hektárral kevesebb nád
Tavaly 1200 hektárnyi nádast írtak össze a Balaton körül – ez 30 hektárral kevesebb, mint az öt évvel korábbi állapot volt. Pedig a szakemberek szerint a nádas elősegítheti a talajvízkészletek feltöltődését, óvja a partot az eróziótól, és erejéhez mérten visszatartja a tó kiöntését is.
De a legfontosabb, hogy kivételes élőhelyet biztosít, és így döntő fontosságú a tó ökológiai sokféleségének fenntartásában – olyannyira, hogy amint a nádasok pusztulása elér egy szintet, az akár a Balaton ökológiai rendszerének összeomlását is magával hozhatja” – írta a Magyar Narancs az idei szezon eleji Balaton-mellékletében.
Megfogyva bár, de susog: veszélyben a balatoni ökoszisztéma
A nádas nem csupán értékes élőhely, de elengedhetetlen a Balaton megfelelő állapotának megőrzése szempontjából is. Ennek dacára irtják, rendületlenül. Napjainkban az édesvízi növényzet és a hozzájuk tartozó élővilág megóvása kulcsfontosságú, a természetes tavak, így a Balaton egészséges működése szempontjából egyenesen létkérdés.
Gigaépítkezések és milliárdok
Siófok, Balatonakali, Balatonfűzfő – sorolhatnánk az elmúlt időszaknak azokat a „látványos” nádpusztításait, amelyeknek komoly visszhangja volt a sajtóban, és amelyek mögött szinte kivétel nélkül valamilyen parti gigaépítkezés állt. A nagyok sorában is a legnagyobb azonban jelenleg a szántódi Balaland.
A közel 3 milliárdos állami támogatást kapott fejlesztésről nemrég a Napi.hu kiderítette: „NER-közeli” a beruházó. A szántódi, ötcsillagos Balaland hotel építésére 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft.
Szepesi, Mészáros, Matolcsy
A beruházások szálai a budapesti Belvárosban székelő DLHG Invest Zrt-ben futnak össze, ebben a cégben pedig igazgatósági tag Szepesi Richárd, a felesége Kante Awa és Bonnyai Péter. A többségi részesedés Kante Awa nevén van. Szepesi Richárd akkor lett szélesebb körben ismert, amikor eladta a hegyaljai Andrássy Hotelt Mészáros Lőrinc cégének.
Nagyban folyik az építkezés
Feleségéről, Kante Awáról pedig a 24.hu írta meg, hogy édesanyja Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak. Már 2000-ben közigazgatási államtitkár lett a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.
(Címlapfotónk: a 2017 júniusi műhold-felvételen látszik, hogy még megvolt a nád.) | Fotókon a milliárdos NER-közeli balatoni beruházás, ami mellett csak úgy pusztul a nádas | Igencsak szerencsés az a Balaton-parti befektető, aki közel 3 milliárdos állami támogatással készül felhúzni a Balaland nevet kapott hotelt, luxus lakó- és élményparkot. A kilátást zavaró hatalmas nádas ugyanis egyetlen röpke év alatt megbetegedett és teljesen elhalt. A hatóságok szerint ebben semmi különös nincs, a nádas már csak ilyen: pusztul. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balaland-kaland-es-a-milliardok-ner-kozelben-meg-a-nadas-is-magatol-kipusztul-szantodnal-121703 | 2019-07-30 12:31:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Mediaworks a Népszabadság bezárása és számos megyei újságot birtokló Pannon Lapok bekebelezése után került közvetlenül kormányközelbe. Az az osztrák Heinrich Pecina adta el a médiacéget Mészáros Lőrincnek, aki legutóbb az osztrák alkancellár ibizai videója miatt került be a hírekbe. (Heinz-Christian Strache ugyanis arról beszélt az általa orosz oligarchának hitt nőnek, hogy Pecina segítségével tudnák megszerezni és „orbánosítani” az osztrák média egy részét)
Mészáros Lőrinc az Opus Global nevű tőzsdei cégén keresztül lett a Nemzeti Sportot és a Világgazdaságot is kiadó Mediaworks tulajdonosa. A cégpapírok szerint az Opus Global 6,2 milliárd forintot fizetett az osztrák üzletembernek a médiacégért. Tavalyra egyértelműen az Opus Global vált a Mészáros-birodalom legnagyobb cégévé, amely magába olvasztotta a felcsúti csodavállalkozó legfontosabb érdekeltségeit.
A csendes magyar: bemutatjuk Mészáros Lőrinc agyát, a birodalom ügyintézőjét
Pályafutása bővelkedik meglepő húzásokban és fordulatokban. Többnyire úgy tűnt, hogy Jászai Gellért csak a végrehajtója volt a nagyívű beruházásoknak, ám az máig nem derült ki, kik állhattak ezek mögött. Egyik nagy bukása után évekig külföldön dolgozott, de ma már ő a Mészáros-birodalom egyik legfontosabb irányítója.
Az Opust Jászai Gellért vezetésével igyekeznek olyan cégként pozícionálni, amely piaci alapon sikeres, és nem titkolt cél a külföldi terjeszkedés sem. Ráadásul az Opus tőzsdei cég, ezért aztán nem lehetett csak úgy elajándékozni egy sokmilliárdos céget, még akkor sem, ha ez volt a fentről jövő elvárás.
Ezért aztán, mikor a többi tulajdonos felajánlotta médiacégeit a kormányzati médiaalapítványnak, a KESMA-nak (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány), az Opus Mészáros Lőrinc egyik családi cégének, a Talentisnek adta el a Mediaworks tulajdonjogával rendelkező Opus Press Zrt-t. A cég beszámolójából az is kiderül, hogy
a Talentis 7,36 milliárd forintot fizetett a médiavállalkozásért, úgy hogy a Mediaworks továbbra is tartozik 2,5 milliárd forinttal az Opus Globalnak.
Az Opus nyereséggel zárta az üzletet, nem úgy a Talentis: a vállalkozás beszámolójában a Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke sorban 10,9 milliárd forint szerepel. De még ez is jóval elmarad a cég valódi értékétől. 2018-at az Opus Press 10 milliárdos mérlegfőösszeggel és 240 millió forintos nyereséggel zárta, Mediaworks pedig 29,5 milliárdos mérlegfőösszeggel és 3,25 milliárd forintos profittal. | A Mészáros-család milliárdos ajándéka Orbán Viktornak | Mészáros Lőrinc családi cége 7,3 milliárd forintot fizetett a Mediaworksért, amit aztán odaajándékozott a fideszes médiaalapítványnak. A Mediaworks ennek többszörösét éri, mégis lemondott róla a felcsúti csodavállalkozó. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-meszaros-csalad-milliardos-ajandeka-orban-viktornak-120312 | 2019-06-04 12:51:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Szerencsés lenne, ha az eddigi autonómiánk továbbra is megmaradna. Nyugat-Európában általában not-for-profit menedzsmentközpontok szervezték a programot, remélhetőleg így lesz ez nálunk is" - nyilatkozta lapunknak Takáts József az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázat megnyerését követően (lásd: Le, dél felé, Magyar Narancs, 2005. október 27.). A bújtatott jóslat nemrég beteljesült.
A független értelmiségiekből szerveződött csapat, amely a 2010-es címet, a vele járó 45 milliárdos befektetés lehetőségét elhozta, lassan légüres térbe került. A program főtanácsadója, Takáts József nem indokolta távozását a városvezetésnek. Döntését a lapzártánkat követően megjelenő Dunántúli Naplóban fejtette ki először hivatalosan. A krízis jelei - a brüsszelieket megnyerő "európai tartalom" elsikkadása, a beruházások megcsúszása, a helyi torzsalkodások, a kommunikációs problémák a város és a kormány között - megkérdőjelezik, hogy képes-e egyáltalán teljesíteni a város az EKF-programot. (Értesüléseink szerint a kulturális tárca új vezetése a közeljövőben igyekszik rendet tenni az ügyben.)
"Takáts József lemondása nem változtat semmin. Személye nem pótolhatatlan, de egyénisége hiányozni fog. Koncepcionális kérdések nincsenek már nyitva, a program a pályázat emelkedett szellemiségében zajlik továbbra is. A nagy beruházások kapcsán a feladat most az építkezések előkészítése. Takáts Józsefnek nem lesz utóda, de keressük az EKF-program művészeti vezetőjét" - nyilatkozta Kunszt Márta kulturális ügyekért felelős alpolgármester a Narancsnak. Szerettük volna minderről Toller Lászlót is kikérdezni, ám a polgármestert többszöri kísérletünk ellenére sem sikerült megszólaltatni.
Helyszíni tájékozódásunk
során kiderült, hogy az októberi győzelemünnepet követően a projekt hónapokra gazdátlanul maradt. Novemberben a városháza létrehozta ugyan a Pécs Fejlesztési Kft.-t az öt nagyberuházás pályázati előkészítésére, ám a program lebonyolítását szabályozó irányítási szerkezetet csak a januári közgyűlésen fogadták el. Ebben két, egymás mellé rendelt egységet képez a fejlesztések előkészítése, valamint a kommunikáció, a marke-ting és a programok koordinálása (Pécs2010 Menedzsment Központ - MK). A döntéshozatali szinten ül a városi, megyei, egyetemi és kamarai vezetőket, a főtanácsadót, az MK vezetőjét és a kormány képviselőjét felvonultató Pécs2010 Irányítótanács. Márciusban Brüsszelben hivatalosan is bemutatkozott a pécsi EKF-program, de a "kulcs-beruházások" megvalósításához szükséges, a II. Nemzeti Fejlesz-tési Tervbe (NFT) tervezett pénzek-re és az előkészületekhez szüksé-ges egymilliárd forintra csak április elején, a város-kormány szerződés megkötésekor lett ígéret (ez a 36 milliárdos beruházási büdzsé 90 százalékát teszi ki). A "működési költségvetésre" (programok, kommunikáció stb.) a vonatkozó kormányhatározat ellenére máig nincs megállapodás (a 9 milliárd forint 40 százaléka emiatt lebeg). A startév tehát a városi előlegből gazdálkodhat, minden egyéb forrás csak jövő évtől lesz lehívható.
Tarrósy István, az MK vezetője, a pályázatíró csapat tagja szerint "hihetetlen anomáliákkal terhes a rendszer. Arra várok, hogy egymást elismerve és egymásban bízva végre fordulatot vehessen a munkavégzés, kialakuljon egy koherens rendszer. Az irányítási szerkezet világos, csak be kellene tartani az abban foglalt kompetenciaviszonyokat - ebben a fő szerep a városházáé. Pécsett, leszámítva a civileket, akik aktívak és hatékonyak, sajnos rendkívül gyenge az együttműködési kultúra." A polgármester például a nyilatkozás kizárólagos jogát magához és az alpolgármester asszonyhoz rendelte. A győzelmet elhozó csapat kiszorulását az MK anyagi ellehetetlenítése is jelzi: míg a pályázat előkészítésére közel 130 millió forint állt rendelkezésre, az első év kiadásaira csak 100 millió jutott, amiből a városvezetés éppen a napokban csoportosított át 20 milliót a fejlesztési projektek menedzseléséhez.
Egy közgyűlési előterjesztés
szerint az újonnan kinevezett stratégiai vezetők - akik közvetlenül a polgármester irányítása alá tartoznak - nagyobbrészt városi többségi tulajdonban lévő cégek vezetői lennének, akik az EKF-ben korábban egyáltalán nem vettek részt. A Zsolnay Kulturális Negyedért például a dél-dunántúli hulladékkezelő, a Biokom irányítója a felelős, a közterek újjáélesztését a városi vagyonkezelő (PVV Zrt.), a Zenei és Konferenciaközpontot pedig a Pécsi Ipari Park vezérigazgatója felügyeli. A melléjük rendelt ágazati és kulturális vezetők egy része szintén új - önkormányzati - szereplő, de például a Tudásközpontnál (ami korábban regionális könyvtár néven futott) felbukkan Matyi Dezső, az Alexandra Kiadó tulajdonosa is. Az előterjesztés lehetővé teszi, hogy a projektvezető magánszemélyek a főjegyző hozzájárulásával "feladatot adjanak" a városházi köztisztviselőknek. Érdemes megjegyezni, hogy a kulturális fővárosok tapasztalatait megfogalmazó 2004-es Palmer-jelentés két olyan, kevésbé szerencsés város példáját emeli ki, ahol a projektvezetés egy személynek alárendelve működött, és melegen ajánlja az ettől való eltérést a nonprofit szervezetek, a helyi és regionális gazdasági-kulturális szereplőkből álló vezetés javára.
Toller László azon sikeres szocialista polgármesterek egyike, akik politikai ciklusokon átívelően képesek megőrizni a választók szimpátiáját. Egy prominens szocialista informátorunk szerint "Toller nagy érdekérvényesítési készségével mindent kibrusztol, amit csak lehet. Aki ismeri, tudja, hogy lobbanékony természete ellenére fantasztikus képessége van arra, hogy mindenkivel jóban legyen. Pécsett igazi királyság van." A korona megőrzését az ország perifériáján a nép etetése-itatása biztosítja az éves gasztro- és folkfesztiválokon, a bokszmeccseken és szépség-királynő-választásokon, országos szinten pedig a polgármester intenzív, "úthengerszerű" pártpolitikusi működése. Egyes vélemények szerint a polgármester EKF-víziója egy felturbózott fesztiválsorozattal egyenértékű. Mint Szokolai Zsolt, a pályázat-előkészítő csapat má-sik tagja vázolja: "A városvezetés nincs tisztában azzal, hogy az EKF nem a meglévő rendezvények öszszetereléséről szól. A lényeg az, hogy az EKF lehetőséget biztosít a város kulturális szereplőinek arra, hogy a partnervárosokkal együttműködve új, maradandó hatású, európai relevanciájú kulturális befektetéseken dolgozzanak."
De a rendszer minden más pontján is hibádzik valami. Merza Péter, a Fejlesztési Kft. igazgatója a lényegre tapint, amikor azt mondja: "Minden szereplőnek be kellene látnia, hogy nem az egyéni ambíciók érdekében, hanem a városnak, sőt Európának építünk új létesítményeket."
Az öt nagyberuházás mindegyikére vonatkozik a nemzetközi tervpályázat lebonyolításának ajánlása (elég fellapozni az EKF pályázati kiírását), de a dolgok jelenlegi állása szerint ez csak a három zöldmezős beruházásnál érvényesül. Ma azonban senki sem merne mérget venni arra, hogy ezek az eljárások el is érik a nemzetközi nyilvánosságot. A döntéshozói kompetenciákkal nem rendelkező építészeti tanácsadó testület (Építészeti és Városarculati Tanács - ÉVarc) Horváth András vezetésével minden lehetséges fórumon küzd a nemzetközi kiírásokért és a szakma korrekt képviseletéért. A terü-leti építészkamara már fél évvel ezelőtt kifejtette, hogy a programban szereplő építészeti kérdések súlya miatt elengedhetetlen egy EKF-főépítész kinevezése. Ennek ellenére a szakmának eddig nem volt tényleges befolyása a fejlesztések előkészítésére.
A beruházások közül a régóta áhított Zenei és Konferenciaközpont van a leginkább sínen, de a nemzetközi építészeti tervpályázat fél éve elkészített szövegét a közgyűlés újra és újra tárgyalja. Már ez is jelentős csúszás, hiszen az NFT-ből beígért pénzek lehívásának egyik feltétele az engedélyezési terv. Normális menetben tavaly novemberben ki kellett volna írni a pályázatokat ahhoz, hogy az új létesítmények 2010-re magas színvonalon működőképesek legyenek - állítja Patartics Zorán építész, aki szintén részt vett a pályázat elő-készítésében.
Az ún. Tudásközpontnak sem kiforrott intézményi programja, sem végleges helyszíne nincs. A pályázat kényszerből megjelölt ugyan egy olyan ingatlant, amely megfelel az EKF-koncepciónak, azaz a keleti városrész felé tolja a város kulturális hangsúlyait, és még meg is szerezhető (hosszas civil nyomozás során derült ki, hogy a városnak elővásárlási joga van rá). Az építészek javasolta, városszerkezetileg előnyösebbnek tartott helyszínek kijelölése városházi ellenállásba ütközött. Toller favoritja a rendőrségi fogház mögötti, egyetemi tulajdonban lévő sportpálya telke lett, ahol gyakorlatilag hozzáférhetetlenné válik a megyei és városi könyvtár összevonásából születő új intézmény.
Több szempontból is állatorvosi ló a Nagy Kiállítótér, amit a múzeumok utcája végén álló barokk épület bővítéseként gondoltak el. Ám a megyei múzeumhálózat pénztelensége és fokozódó megszorításai miatt az új kiállítótér fenntarthatósága tökéletesen bizonytalan. Másrészt szakmailag nem tisztázott, hogy az új épületrész csak kiegészíti a Modern Magyar Képtárat, vagy önálló, Kunsthalle-szerű funkciója lesz majd (a pályázat szerinti célja az utóbbi volt). Bencsik Barnabás, a konzultációra hívott képzőművészeti szakemberek egyike szerint "szemmel láthatóan nincs olyan, egyértelműen megfogalmazott szakmai pozíció, ami politikus és építész számára egyaránt értelmezhető lenne. Ezt a helyzetet már megismertük a Ludwig Múzeum esetében." Nem csoda, ha a koncepcióért felelős szakemberek inkább a megye és a város között lavíroznak.
A Zsolnay-gyár funkcióváltása
- Zsolnay Kulturális Negyed cí-men - a pályázati program egyik legmeggyőzőbb, szintén a város keleti tengelyét erősítő eleme volt. A csomag tartalmazta az évek óta veszteséges termelés átcsoportosítását más épületekbe, kreatív ipari, szállodai és vendéglátó-ipari szolgáltatások teremtését, valamint a Közelítés Művészeti Egyesület által kezdeményezett Kortárs Művészeti Központ (KMK)befogadását. Komor István, a Zsolnay Örökség Kht. igazgatója, a ZSKN-projekt művészeti vezetője úgy nyilatkozott, hogy "sok ötlet felmerült, de tudomásom szerint az eredeti koncepció van érvényben. A pénzügyi források megteremtése óriási teher a városvezetésen. A munka ennek ellenére folyik, csak nem látványos." Komor szerint most érkezett el a "kijózanodás ideje", amibe beletartozik az évi százmilliós működési költséggel, s jelentős állami támogatással számoló KMK orientálása a bevételek felé. Doboviczki Attila, a Közelítés vezetője úgy látja: ha a központi pénz nem jönne be, a ZSKN bevételeinek előnyös redisztribúciójával is számolhatnak (hiszen a város nem támogatja egy új intézmény fenntartását). Más forrásokból úgy értesültünk, hogy a város mint tulajdonos egy profitorientált cégben kívánja tömöríteni a három Zsolnay-társaság eddigi tevékenységét (gyár, manufaktúra, örökségkezelés) - ami alapjaiban kérdőjelezi meg a ZSKN-projekt megvalósíthatóságát.
A krízislajstrom alján található a közterek átformálásának ügye, ami az építészek szerint nagyobb kulturális hatású kezdeményezés lehetne, mint bármelyik fenti intézmény alapítása, illetve átszabása. A pályázatban hangsúlyos ez a pont, hiszen számtalan európai példa igazolja: a használható közösségi terek beindítják az elhanyagolt városrészek felértékelődését. A jelenlegi állás szerint a közterek ügye szakmai szempontból gazdátlan, és elaprózódni látszik a nagyprojektek darálójában. A civil értelmiségieket tömörítő Kultúra 2010 Társaság egy konferencia keretében próbálta leszűrni a köztéralakítás európai tapasztalatait, az ÉVarc pedig a markáns területekre kiírandó tervpályázatokért lobbizik.
Az EKF-projekt nemcsak helyi torzsalkodást szült, hanem a város és a kormány közötti kapcsolatban is voltak konfliktusok.
Tarrósy István megfogalmazása szerint "a kulturális minisztériummal kiépített jó viszonyunk az elmúlt időszakban nehézkessé vált. A kormányzat részéről kijelölt személlyel nem harmonikus a kapcsolatunk, nem is beszélünk egymással. ' kijelentette, hogy kizárólag Toller Lászlóval és Kunszt Mártával tartja a kapcsolatot. Ez pedig a hatékony napi munkavégzéshez nem elégséges." Mesterházy Balázs a pályáztatási időszakban az EKF-ért felelős miniszteri biztos volt az NKÖM-ben, majd novembertől Bozóki András kabinetfőnökeként maradt a város és a kormány közötti kapcsolattartó (ezt februárban Toller kérésére a miniszter és a polgármester közötti egyeztetés szentesítette). A jelenlegi helyzetről így vélekedik: "Komoly gond nincsen, a kormányzati ígérvények beváltásra kerültek. Mostantól alapvetően Pécsett folyik a munka."
Az idei kulturális főváros, a görögországi Patras intő példa lehetne. A város gondatlanul kezelte a címet és a pénzt, ezért az EU-monitoring során uniós biztost jelöltek ki a helyzet felügyeletére. De előfordulhat a város leváltása, a pénz és az időszak átütemezése is. A szankcióknál többek véleménye szerint sokkal rosszabb, ha a város átvészeli ugyan a monitoringot, de középszerű és következmények nélküli lesz a megvalósult programja.
Lapunk Hiller István oktatási és kulturális minisztert is megkérdezte, milyen lépéseket tervez az EKF-fel kapcsolatban. A frissen kinevezett tárcavezető tájékozódott már a helyzetről, de még nem volt módja minden részletében kiismerni. Hamarosan négyszemközt is tárgyal a város polgármesterével. "Az Európa Kulturális Fővárosa projekt a szívügyem, hiszen 2004-ben Brüsszelben én harcoltam ki, hogy ez a rangos nemzetközi cím 2010-ben már egy újonnan csatlakozott országé, a mi egyik városunké lehessen. Ez egy jelentős kultúrdiplomáciai siker, amit ki kell aknáznunk. Nemcsak Pécsnek kiugrási lehetőség ez, hanem az egész országnak, ezért az elkövetkező időben nagyon odafigyelek, hogy a megvalósítás tökéletes legyen" - fogalmazott lapunknak a miniszter.
Vitatott lépések
Nem túlzás az EKF-programot történelmi lehetőségnek nevezni egy pécsi léptékű és gazdasági helyzetű város életében. A 45 milliárdban forintosítható kulturális befektetés rövid távon minden, a projektben részt vállaló szereplő életét és előmenetelét meghatározza. A távlatokat tekintve az EKF-program eredendő célkitűzése, hogy olyan folyamatokat indítson el, amelyek átrajzolhatják a kultúrával kapcsolatos merev gondolkodásmódot, és a kulturális szférát gazdasági mozgatórugóként is elfogadtassák. A város mindenesetre évről évre eléri a hitelezési plafont, a vagyongazdálkodása is kifogásolható (lásd a 2005-ös számvevőszéki jelentésben foglaltakat, különös tekintettel a versenyeztetési eljárások mellőzésére és a céljellegű támogatások ellenőrizetlenségére). Az utóbbi évek felelőtlen pénzosztásának kiemelkedő példája az Expo Center, amit az önkormányzat kétmilliárd forintból, versenyeztetés és szakmai kontrollok nélkül valósított meg, a döntően saját tulajdonában levő PVV Zrt.-n keresztül mozgatva ki a (hitelből szerzett) pénzeket. A bonyolult feladatot a tervezőknek (Bachmann Zoltán és csapata) nem sikerült megoldaniuk, a méregdrága, hurrikánbiztos ponyva egy őszi viharban elszakadt. Az életveszélyes állapotot újabb félmilliárd forint injektálásával szüntetné meg a város. | Csúszó leértékelés - A pécsi kulturális főváros projekt | Pécs kulturális főtanácsadójának, a győztes európai kulturális pályázat egyik fő alakjának két héttel ezelőtti lemondását nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a városvezetés nagy buzgalommal formálja saját képére az Európa Kulturális Fővárosa programot. (Lapzártánkkor, e cikk elkészülte után kaptuk a hírt, hogy Toller László polgármester súlyos közúti balesetet szenvedett - a szerk.) | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/konyv/csuszo_leertekeles_-_a_pecsi_kulturalis_fovaros_projekt-65679 | 2006-06-22 20:39:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kamu oltásigazolásokat ipari szinten, hónapokon át hamisították a teniszszövetségben, a rendőrség mégsem talált bizonyítékot, és megszüntette a nyomozást. A botrány miatt kirúgott személyek azóta szépen visszaszivárogtak a sportág életébe – írja a Sportal.hu.
2022 februárjában derült ki, hogy covid-tesztekkel csalhattak magyar teniszezők, és a játékosok, edzők hónapokon keresztül hamis PCR-tesztekkel utaztak külföldi versenyekre. A teniszezőknek hamis PCR-teszteket készítő orvost végül felfüggesztették, Marosi Katalintól pedig, aki a válogatott koordinátoraként intézte az ügymenetet, a Magyar Tenisz Szövetség tavaly februárban végül megvált.
Lázár János akkor azt mondta, „egyetlen szabálytalanság sem maradhat következmények nélkül”, és a szövetség fegyelmit kezdeményezett több edző, Sütő Csilla főtitkár és Sávolt Attila sportigazgató ellen is, illetve rendőrségi feljelentést is tett. Itt megállt a történet. Ahogy a lap írja, Lázár a tavaly május 31-i közgyűlésen közölte, 27 embert hallgatott meg az ellenőrző bizottság, és arra jutott, valószínűleg történtek ilyen esetek, de saját eszközeivel bizonyítani nem tudta.
A nyomozást néhány hete végül a rendőrségen is megszüntették szintén bizonyítékok hiányában. Legalábbis a BRFK közölte, hogy „az eljárás során gyanúsítotti kihallgatás nem történt, a nyomozást (...) – mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése – a nyomozóhatóság február 22-én megszüntette”. | Nem sikerült megtalálni a felelőst a magyar teniszezők PCR-botrányában | A kamu oltásigazolásokat ipari szinten, hónapokon át hamisították a teniszszövetségben, a rendőrség mégsem talált bizonyítékot, és megszüntette a nyomozást. A botrány miatt kirúgott személyek azóta szépen visszaszivárogtak a sportág életébe – írja a Sportal.hu. | null | 1 | https://444.hu/2023/03/16/nem-sikerult-megtalalni-a-felelost-a-magyar-teniszezok-pcr-botranyaban | 2023-03-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nem kapacitás-fenntartásról, hanem bővítésről van szó – helyesbített az ellenzék a paksi vitában. A kormánypártokkal szemben állítják: a magyar lakosság zöld energiát szeretne. A titkosítás a korrupció melegágya, a javaslat nemcsak az alaptörvénnyel-, de több nemzetközi és hazai törvénnyel is szembemegy. A beruházást egyébként támogató Jobbik szerint épp a titkosítás miatt fogyott el Paks társadalmi támogatottsága. Ezt mondták a frakciók vezérszónokai.
15:18
A Jobbik ennek ellenére támogatja a bővítést
Kepli Lajos határozottan elutasítja, hogy oroszbarátság motiválja a Jobbik döntését. A Jobbik az egyetlen a pártok között, aki higgadt szakmai érveket képvisel. A magyar importunk jelentős része lengyel és ukrán szénerőművekből származott: ezt támogatná az LMP? A két legnagyobb párt, a Fidesz és az MSZP viszont ellenzékben mást mond, mint kormányon.
15:21
Kapkodó törvényhozás
Ismét egy előkészítetlen törvényről van szó: hatáskörök átrendezése, átgondolatlan szabályozás, külföldi menedzsmenttel való fenyegetés. A Jobbik azt szeretné, ha nemzeti egység alakulna ki Paks ügyében. A bővítés ténye eldönött, de ennek megvalósítása a kormány felelőssége: a titkosításhoz ne kérjék az ellenzék támogatását! - összegzett Kepli Lajos.
15:23
LMP: a 70-es éveknek vége!
Három képviselőjük olvasta fel ugyanazt a javaslatot: mintha csak a hetvenes évekből beszélnének - kezdte felszólalását Szél Bernadett.
15:25
Elszabadul a Roszatom
A francia erőművek esetén minden lényeges kérdést lehet tudni. Önök e helyett mindent titkosítanak, ami azt jelenti, hogy atomerőmű-építés címén a Roszatom azt csinál, amit csak akar Magyarországon.
15:26
2035-re tudjuk meg
A 15 év valójában több, mert a teljesítéstől számolják; de az adatok keletkezésük pillanatától titkosak.
15:31
Triplán törvényellenes
Miért szolgálja a magyar emberek érdekét a verseny kizárása? Triplán törvényellenes, amit csinálnak: Péterfalvi Attilának ugyan nem küldték meg a javaslatot, de ő négy oldalon keresztül mégis leírta, hogy miért törvényellenes a tervezet. Legyenek szívesek válaszolni a felvetéseire! Egy ilyen törvény nem szabadna, hogy a plenáris ülés elé kerüljön. Önök egyetlen törvényt sem helyezhetnek az Alaptörvény fölé. De a kamarai tagság sem kötelező a beruházó mérnököknek, holott más esetekben az - sorolta a kifogásokat Szél Bernadett.
15:33
OAH hatáskörbővítés: miért?
Az Országos Atomenergia Hivatalban se pénz, se ember nincs arra, hogy átvegyen minden hatáskört a közegészségügyi hatóságtól.
15:36
A magyar emberek zöld energiát akarnak
A lakosság kétharmada a zöld energia oldalán áll -idézte a Greenpeace legutóbbi felmérését. Nukleáris nagykoalíció működik, ha az emberek feje fölött döntenek. Önök senkitől sem kaptak erre felhatalmazást. Az LMP mindent megtesz, hogy megakadályozza - ígérte meg Szél Bernadett. A bürokratikus akadályok megszüntetése, amire hivatkoznak, egyszerűen törvényellenes. Az sem igaz, hogy 10 000 új munkahelyet teremtenek: ez nem lesz több, mint 4000, míg a megújulókkal 450 000 munkahely születne. Tisztelt nukleáris nagykoalíció: szálljanak le erről a vonatról! - zárta felszólalását az LMP vezérszónoka.
15:40
Szelényi: Paks mindhárom eleme törvénytelen
A közérdekű adatok szűkítését, a közbeszerzés eltörlését, és a titkosítást is elfogadhatatlannak nevezte a független Szelényi Zsuzsanna. Nyilván fogalmuk sincs arról, hogy mi lesz 30 év múlva Paks hatása, nem készült hatástanulmány, de mire 15 év múlva mindez kiderül, a beruházás már visszafordíthatatlan lesz. Paks az évtized korrupciós ügye -mondta Szelényi.
15:42
Orbán Viktor nem adhatja el az országot!
Putyin úgy tűnik üzletel, valójában befolyást szerez, de Orbán nem adhatja el az országot. Paksot nem lehet titkosítani! - összegzett Szelényi Zsuzsanna. A vita még folytatódik, de mi itt befejezzük. Köszönjük a figyelmet!
hirdetés | Nem lehet titkosítani Paksot! | Nem kapacitás-fenntartásról, hanem bővítésről van szó – helyesbített az ellenzék a paksi vitában. A kormánypártokkal szemben állítják: a magyar lakosság zöld energiát szeretne. A titkosítás a korrupció melegágya, a javaslat nemcsak az alaptörvénnyel-, de több nemzetközi és hazai törvénnyel is szembemegy. A beruházást egyébként támogató Jobbik szerint épp a titkosítás miatt fogyott el Paks társadalmi támogatottsága. Ezt mondták a frakciók vezérszónokai. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon-percrolpercre/2015/02/parlamenti-vita-paksrol-15-evre-titkositanak-az-adatokat | 2015-02-18 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Greenpeace közölte, hogy a Medián felmérése megerősíttette az Ipsos tavaly júniusi kutatásának eredményét. A megkérdezettek abszolút többsége határozottan ellenzi, hogy orosz állami vállalat bevonásával, orosz hitelből bővítsék a paksi atomerőművet. A magyarok 60 százaléka nem ért egyet azzal, ha így valósul meg a fejlesztés.
Megújuló energiát szeretnének a magyarok
A szervezet közölte azt is, hogy a magyarok 66 százaléka azt szeretné, hogy elsősorban tiszta, megújuló forrásból származó energiát használjunk.
Veszélyes a beruházás
Az új blokk építését elutasítók közül a legtöbben – közel egyharmadnyian – a beruházás veszélyességét emelik ki. Továbbá nagyon sokan aggódnak az Oroszországtól való függés és az államadósság növekedése miatt. A radioaktív hulladék kezelésének megoldhatatlan problémáját, ésa korrupciós kockázatokat is többen említik.
Nem lenne tragédia
A paksi atomerőmű bővítésének meghiúsulását a magyarok többsége nem tartaná tragédiának. A megkérdezettek 60 százaléka szerint ugyanis ez nem veszélyeztetné az ország energiaellátását. A lakosok csak 30 százaléka gondolja úgy, hogy a beruházás elmaradása veszélybe sodorná hazánk energiaellátását.
A beruházás leállítását követelik
A Greenpeace szerint, az, hogy a különböző intézetek közvélemény- kutatásai hasonló eredményeket hoztak, világos jelzés a döntéshozók számára.
A lakosság megújuló energiaforrásokat szeretne, a tiszta energiaforrások elterjesztésének kulcsát pedig a megkérdezettek csaknem kétharmada a nagyobb állami támogatásban látja – vélekedik a Greenpeace. | A paksi beruházás leállítását követelik | A magyarok hatvan százaléka elutasítja a Paks II. beruházás orosz hitelből való megépítését, és kétharmaduk a megújuló energiaforrásokat hozná kedvezőbb helyzetbe – olvasható a Medián kutatásában, ami a Greenpeace megbízásából készült. A szervezet ezért azt követeli, hogy a magyar kormány képviselje a választópolgárok többségének a véleményét, álljon el a paksi bővítéstől, és a megújulók megadóztatása helyett azok elterjedését segítse. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/02/a-paksi-beruhazas-leallitasat-kovetelik | 2015-02-16 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Az első ügyben egy fiatalkorút védett az ügyvédnő. A kihallgatás után, 2013. november 9-én azt mondta a fiatalember anyjának; megpróbálja elintézni, hogy az ügyészség ne emeljen vádat. Összesen 100 ezer forintot kért, de a pénzt nem kapta meg, ezért többször is felhívta az anyát.
Egy másik esetben egy őrizetbe vett férfihoz rendelték ki. A bíróság már a férfi előzetes letartóztatásáról döntött volna. Az ügyvédnő még a bíró döntése előtt megkereste a férfi élettársát és anyját. Azt mondta nekik, hogy csak akkor megy el a tárgyalásra, ha kap 50 ezer forintot, és további másfél millióért azt is elintézni, hogy a férfi egyszemélyes zárkába kerüljön. Azt is megígérte, hogy a férfi megússza az előzetes letartóztatást. Pénzt azonban akkor sem kapott.
A szabadlábon védekező ügyvédnőt két rendbeli ügyvédi visszaéléssel vádolják – tájékoztatott a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. | Pénzt kért a korrupt kecskeméti ügyvédnő | Ügyvédi visszaélés miatt emeltek vádat egy jogász ellen, aki kirendelt védőként két ügyfelétől is pénzt kért. Egyiküknek azt ígérte, hogy az ügyészség nem vádolja meg, a másikat pedig az előzetes letartóztatás megakadályozásával hitegette. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/penzt-kert-a-korrupt-kecskemeti-ugyvedno | 2015-02-16 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Szenti Szabolcs közölte, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) tett feljelentést egy szegedi földhivatali alkalmazott ellen megbízhatósági vizsgálatot követően. A megalapozott gyanú szerint a 33 éves férfi csütörtökön 50 ezer forintot vett át a szolgálat munkatársától azért, hogy hivatali kötelességét megszegve, egy magánszemély tulajdonában lévő összes ingatlan valamennyi adatát a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezze, és kiadja.
A rendőr nyomozók a NVSZ munkatársaival együttműködve a pénz átvétele, és az adatok átadása után fogták el a férfit. A földhivatali alkalmazottat hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének megalapozott gyanúja miatt a rendőrség őrizetbe vette – közölte a százados. A férfi kihallgatásán elismerte a bűncselekmény elkövetését, ügyéről a bíróság gyorsított eljárásban dönt. | Kenőpénzért csúsztak ki az adatok a földhivatalból | Jogosulatlanul adott ki adatokat az ingatlan-nyilvántartásból egy szegedi földhivatali ügyintéző, a férfit őrizetbe vették – tájékoztatott a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/kenopenzert-csusztak-ki-az-adatok-a-foldhivatalbol | 2015-02-14 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A TV2 műsorvezetője ellen a VI. kerületi rendőrkapitányság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya is nyomozást folytat több millió forintos csalás és sikkasztás vádjával. A mifocink.com riportere arról érdeklődött, hogy a TV2 miért bízott új műsort Berki Krisztiánra, mikor korábban Damu Rolandtól rendőrségi ügyeire hivatkozva távoldott el.
Berki az Édes Élet-ben való szereplése után a február 23-án startoló Éden Hotel műsorvezetője lesz. A stáb 2,5 hónapot töltött Costa Ricán, a játékosok 20 millió forintos fődíjért játszottak. A formátum sok százmillióba került: több tucatnyi játékost kellett kiutaztatni, jelentős méretű stáb dolgozott rajta, a helyszín kialakítása nem volt ingyen, ezért is lehet kellemetlen a TV2 számára, hogy egy leforgatott, de még adásba nem került kulcsfontosságú műsor vezetőjével kapcsolatban rendőrségi eljárást emlegetnek.
A rendőrség nem adhat tájékoztatást
Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztálya az Origo kérdésére annyit válaszolt, hogy "az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmében adatvédelmi okok miatt nem áll módjukban tájékoztatást adni."
Tavaly októberben a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség által felügyelt vizsgálatról számolt be a Blikk, a lapnak akkor dr. Bagoly Bettina főügyészségi sajtószóvivő meg is erősítette az információt. "A nyomozás jelenleg is folyamatban van a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán. A folyamatban lévő nyomozásról az ügyészség részéről további tájékoztatás nem adható."
Berki Krisztiánnal kapcsolatba került egy angol sportüzletember is. John Marshall, aki a Vác focicsapatát vette meg, szintén beszélt a TV2 mostani sztárjáról a DIGI Sporton. A Reggeli Start című műsorban, még 2013-ban, nem dicsérte őt. Visszafogottan úgy jellemezte Berkit: inkompetens és nem becsületes. A videón mindezt a 4. perctől láthatják.
A TV2 megkeresésünkre annyit közölt, hogy nem kaptak hivatalos értesítést az ügyről. | A TV2 nem kapott tájékoztatást Berki Krisztián rendőrségi ügyeiről | A TV2 műsorvezetője ellen a VI. kerületi rendőrkapitányság és a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya is nyomozást folytat több millió forintos csalás és sikkasztás vádjával. A mifocink.com riportere arról érdeklődött, hogy a TV2 miért bízott új műsort Berki Krisztiánra, mikor korábban Damu Rolandtól rendőrségi ügyeire hivatkozva távoldott el. | null | 1 | https://www.origo.hu/teve/2015/02/a-tv2-nem-kapott-tajekoztatast-berki-krisztian-rendorsegi-ugyeirol | 2015-02-13 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Simicska–Orbán-háború kapcsán olyan kijelentések hangoztak és hangzanak el, nyilvánvaló érdekkörök rendeződnek át, hogy az ügyészségnek ideje lenne körülnéznie ezen a területen - mondta az Origónak az Együtt társelnöke.
Szigetvári Viktor a feljelentés részleteit csütörtökön sajtótájékoztatón ismertette. Azt mondta, az "államot foglyul ejtő orbáni érdekkör állami korrupciója miatt" fordulnak feljelentéssel - és egyúttal bejelentéssel - a Legfőbb Ügyészséghez.
Az Együtt társelnöke azt mondta, Magyarországon egy gazdasági érdekkör az állam erőforrásait a saját zsebébe csatornázza. Szavai szerint ez az állapot általában akkor szokott lelepleződni, amikor az érdekeltek összevesznek és most ez történt, mert Orbán Viktor miniszterelnök összeveszett Simicska Lajossal. Kijelentette, szerinte nem "Simicska-ügy van, hanem Orbán-ügy, mert Orbán Viktor engedte, hogy Simicska Lajos lopjon a mi pénzünkből és utána abból a Fideszt finanszírozzák".
Az Együtt társelnöke reméli, hogy az ügyészség meghallgatja például az ügyben a minap szerinte figyelemre méltó kijelentéseket tett Csintalan Sándort, aki jelenleg a Simicska-médiabirodalomhoz tartozó Lánchíd Rádió munkatársa.
Csintalan az ATV-ben például arról beszélt, hogy "Simicska Lajos működő vagyont tett a politika mögé, az pedig egy össznemzeti hazugság, hogy nem kell pénz a politikába". Simicska Lajos egy olyan rendszert épített ki, ami termeli a pénzt – magyarázta. Arról is beszélt, hogy szerinte a médiavállalkozó "nem hülye", és amúgy azon kevesek egyike, aki bár a tűz közelébe jutott, nem lopta el a pénzt.
Szigetvári felhívta a figyelmet arra, hogy amikor a riporter azt kérdezte, "Simicska a pártnak lapátolta ki a pénzt, és nem saját magának?", Csintalan azt válaszolta, "így is fogalmazhatjuk különben". Ezért - folytatta - azt kérik, hogy az ügyészség hallgassa meg Orbán Viktort is arról, hogyan lehetséges, hogy "az ő oligarchapartnere (...) lophatott az ő engedélyével, a mi pénzünkből a Fidesznek". | Itt az első feljelentés a Simicska-Orbán-háborúban | Befolyással való üzérkedés és hasonló korrupciós tényállások miatt tesz feljelentést az Együtt a Simicska–Orbán-háborúval összefüggésben. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/itt-az-elso-feljelentes-a-simicska-orban-haboruban | 2015-02-12 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Közel 36 millióra ugrott Hende Csaba volt honvédelmi miniszter bankban tartott pénze szeptember végére az év eleji 20 millióról – olvasható a posztjáról nemrég távozott korábbi tárcavezető most közzétett záró vagyonnyilatkozatában. A növekedés vélhetően annak tudható be, hogy Hende pénzzé tette 10 milliós névértékű államkötvény-csomagját.
A feltehetően a határkerítés-építés lassúsága miatt távozó Hende új üzletbe, az ingatlan-bérbeadásba is belevágott, ebből havi bruttó 70 ezer forint bevétele van. Megvan még 130 négyzetméteres szombathelyi és 40 négyzetméteres velemi ingatlana és a 2002-ben vett Mitsubishije is. | Hende új bizniszbe vágott, Simicskó eladta utolsó ingatlanát | Közzétette a kormány a honvédelmi miniszteri posztról nemrégiben távozó Hende Csaba záró vagyonnyilatkozatát, amiből kiderül, hogy a volt tárcavezető pénzzé tette 10 milliós államkötvénycsomagját, és belevágott az ingatlan-bérbeadásba. A Hendét váltó Simicskó István eladta siófoki garzonját, és államkötvényeket vett az árából. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20151012_Hende_uj_bizniszbe_vagott_Simicsko_eladta | 2015-10-12 12:19:00 | true | null | null | HVG |
A PM hűtlen kezelés miatt jelenti fel a jobbikos vezetésű ózdi önkormányzatot az önkormányzati diszkó ügye miatt. A Páva Klub milliós veszteséget termelt a városnak, miután különös körülmények között szavaztak rohamtempóban megnyitásáról. A PM reméli, hogy Janiczak a bíróságon folytatja a páváskodást. | Jobbikos önkormányzatot jelent fel a PM | A PM hűtlen kezelés miatt jelenti fel a jobbikos vezetésű ózdi önkormányzatot az önkormányzati diszkó ügye miatt. A Páva Klub milliós veszteséget termelt a városnak, miután különös körülmények között szavaztak rohamtempóban megnyitásáról. A PM reméli, hogy Janiczak a bíróságon folytatja a páváskodást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151011_Jobbikos_onkormanyzatot_jelent_fel_a_PM | 2015-10-11 12:22:17 | true | null | null | HVG |
Az Együtt még tavaly augusztusban közölte: feljelentésükre az utazásával összefüggésben hűtlen kezelés bűntette és közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt folytat eljárást a Nyíregyházi Járási Ügyészség. A nyomozás megszüntetését a rendőrség vasárnap az MTI-nek nem indokolta.
Az Együtt azt írta, felháborítónak tartja, hogy a hatóságok fideszes politikusok korrupciós ügyeihez asszisztálnak. "Tiltakozunk az ellen a gyakorlat ellen, hogy a rendőrség és az ügyészség kettős mércét folytatva, fideszes korrupciós ügyekben nem végez tisztességes munkát. Követeljük, hogy vizsgálják ki a fideszes lopásokat is!" | Nem szaglásznak tovább a debreceni cégvezetők floridai útja után | Az Együtt még tavaly augusztusban közölte: feljelentésükre az utazásával összefüggésben hűtlen kezelés bűntette és közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt folytat eljárást a Nyíregyházi Járási Ügyészség. A nyomozás megszüntetését a rendőrség vasárnap az MTI-nek nem indokolta. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/nem-szaglasznak-tovabb-a-debreceni-cegvezetok-floridai-utja-utan | 2015-02-08 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A gyanú szerint Ny. Rudolf egy kft. képviseletében 2004 augusztusában mezőgazdasági terményértékesítési szerződést kötött egy agrárszövetkezettel 10 ezer tonna étkezési búza eladására.
A terményfelvásárlási szerződéshez kapcsolódóan a felek egy zálogszerződést is aláírtak, amelyben a gyanúsított arra vállalt kötelezettséget, hogy az értékesíteni kívánt búza értékében járműalkatrészekkel nyújt fedezetet.
240 milliós kár
Az eladásból befolyó összeget a gyanúsított felvette, majd ismeretlen helyre távozott. A szövetkezet képviselői ekkor érvényesíteni akarták zálogjogukat, azonban kiderült, hogy a zálogként lekötött alkatrészek nem voltak a férfi által képviselt társaság birtokában.
A nyomozók megállapították, hogy a férfi több értékesítési szerződést is kötött különböző cégekkel, azonban egy esetben sem teljesítette az okiratban foglaltakat, mindezzel pedig 240 millió forintnyi kárt okozott üzletfeleinek.
Álnéven élt
A férfi ellen 2007 decemberében európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, ám azóta sem került elő.
Ugyanakkor a kiskunfélegyházi rendőrkapitányság munkatársai február 4-én közúti ellenőrzés során igazoltatták a férfit és megállapították, hogy évek óta álnéven élt egy egyházi intézményben. A gyanúsítottat elfogták.
A férfi ellen a további eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály folytatja le. A bíróság február 6-án elrendelte előzetes letartóztatását - közölte a rendőrség. | Hét éve körözött csalót fogott a rendőrség | Hét év körözés után került rendőrkézre az a csaló, aki korábban 240 millió forinttal károsította meg üzletfeleit; mint kiderült a férfi egy egyházi intézményben bujkált álnéven - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/het-eve-korozott-csalot-fogott-a-rendorseg | 2015-02-07 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn a záhonyi határrendészeti kirendeltségen harminc rendőrt hallgatott ki, közülük huszonegyet őrizetbe vett. A kedden előzetes letartóztatásba helyezett hat gyanúsított ügyében üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt nyomoznak – közölték.
A bíróság szerint a rendőrök megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy szolgálati helyükön elkövették a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt, és feltételezik róluk, hogy szabadlábon hagyásuk esetén megsemmisítenének bizonyítékokat vagy befolyásolhatnák a tanúkat.
A bírósági döntés ellen mind a hat gyanúsított fellebbezett, így az előzetes letartóztatásról másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa dönt majd. | Záhonyi razzia: hat rendőr kerülhet előzetesbe | Elrendelte hat rendőr előzetes letartóztatását a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozási bírája. A hétfői záhonyi razziában vették őket őrizetbe. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151020_zahonyi_razzia_hat_rendor_elozetes | 2015-10-20 14:16:00 | true | null | null | HVG |
Megszüntették a nyomozást az Ökotárs Alapítvány ügyében - derült ki az alapítvány közleményéből, amelyben üdvözlik, hogy a NAV bűncselekmény hiányában lezárta az eljárást.
A nyomozást a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben az Ökotárs és az általa támogatott 17 egyesület és alapítvány ellen indították egy évvel ezelőtt.
A NAV néhány órával az után, hogy megjelent az Ökotárs közleménye, az MTI-nek megerősítette: október 7-én valóban megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiányában.
Az Ökotárs közleménye szerint bebizonyosodott, hogy az alapítvány és a támogatott szervezetek tevékenységüket folyamatosan dokumentálták, betartották a jogszabályokat, nyomon követték az esetleges változásokat, és ellenőrzési kötelezettségüknek is eleget tettek. "Az ügyben indított jogtalan nyomozás így teljes egészében megalapozatlan volt - ahogy ezt az eljárások során a támogató országok képviselői is mindvégig hangoztatták" - fogalmazott a civilek közleménye.
Az Ökotárs Alapítvány úgy látja, hogy a kormányzati lépések veszélybe sodorták a támogatási rendszert, de az Ökotárs és partnerei sikeresen helyt álltak. A Norvég Civil Támogatási Alap nyílt pályázatok útján az elmúlt két évben összesen több mint 430 civil projekt elindulását és végrehajtását tudta segíteni.
Az Ökotárs és partnerei - az Autonómia, DemNet és Kárpátok alapítványok - adószámának sorsa ugyanakkor továbbra is a bíróság kezében van.
A NAV tavaly december 19-én közölte, hogy november végén elrendelték a nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt a norvég alapok ügyében ismeretlen tettes ellen. Előtte a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tett feljelentéseket a norvég alap vizsgálatánál megállapított állítólagos szabálytalanságok miatt. | Megszüntették a nyomozást az Ökotárs ellen | A NAV bűncselekmény hiányában szüntette meg az eljárást, amelyet egy évvel ezelőtt indítottak a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben az Ökotárs Alapítvány és az általa támogatott 17 szervezet ellen - közölte az alapítvány. A felfüggesztett adószámok sorsa viszont még a bíróság kezében van. A NAV már csaknem két hete lezárta a nyomozást, de közlemény nem jött erről. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151020_Megszuntettek_a_nyomozast_az_Okotars_elle | 2015-10-20 14:18:00 | true | null | null | HVG |
A médiaháborúnak nincs vége azzal, hogy sorra kiálltak Simicska Lajos mögül médiabirodalmának vezetői az után, hogy totális háborút indított Orbán Viktor és a reklámadó ellen. Az üzletember az Origónak szó szerint azt mondta, nem kell B terv, mert „amíg én vagyok, minden van, és mindenkit kibaszok". Cikkünk folyamatosan frissül, kövesse itt a médiaháborút.
Simicska Lajos csütörtökön a Népszavának a reklámadó megváltoztatásával kapcsolatban azt mondta, hogy médiaháború lesz, ha a kormány ezt meglépi
Pénteken váratlanul bejelentette a lemondását a Simicska-médiabirodalom összes főszerkesztője
Simicskát meglepte a vezetők távozása, majd indulatos és obszcén kifejezésekkel illette Orbán Viktor és a kormányt
Alig hirdetett totális médiaháborút Simicska Lajos a kormány új reklámadóterve és közvetve Orbán Viktor miniszterelnök ellen, a csatasorból sorra álltak ki mögüle médiabirodalmának vezetői. A lépés meglepte, mert a jelek szerint így egyedül kell küzdenie az elveiért. Az Origónak ugyanis a lemondások előtt egy órával arról beszélt, hogy a reklámadó nem a pénzről, hanem az elvekről szól, nem hagyja, hogy Orbán Viktor a médiapiac feletti teljes befolyásszerzésre törjön. A lemondások után egy órával pedig azt erősítette meg portálunknak: ha egyedül is maradt, nincs ok a pánikra: „Amíg én vagyok, minden van, folytatom a háborút, és mindenkit kibaszok".
A Fidesz nem kommentál
A Fidesz nem kíván cégek belső ügyeivel foglalkozni – mondta a Klubrádióban Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke annak kapcsán, hogy pénteken lemondott a Simicska-médiabirodalom több főszerkesztője.
Lemondott a vezérkar
Váratlanul, minden előzmény nélkül mondott le az Origo információja szerint pénteken a Simicska-médiabirodalom hat vezetője. Szűkszavú közleményében Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője és a Hír Televízió elnöke, Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, Élő Gábor, az MNO főszerkesztője, Szikszai Péter, a Hír Televízió vezérigazgató-helyettese, Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, és Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese lelkiismereti okokra hivatkozva jelentette be fel-, illetve lemondását.
Az Origo úgy értesült, hogy a jobboldali médiabirodalmon belül mindenkit meglepett a vezetőség döntése. Információink szerint a távozók mindenkit biztosítottak arról, mindent megtesznek azért, hogy mindenki megtarthassa a munkáját. A médiumoknál dolgozók forrásaink szerint úgy vélték, a tömeges távozás hátterében az állhat, hogy az érintett lap-, rádió- és televíziós vezetők nem teljesen értenek egyet azzal, hogy Simicska Lajos ilyen erőteljesen konfrontálódott a kormányfővel.
Nem jelent meg Simicska
Nem jelent meg Simicska Lajos a totális médiaháború kihirdetése után a Magyar Nemzet székházában, csak újságírók tolonganak jelenleg is a főbejáratnál, várva a milliárdos üzletember érkezésére.
Nem tudni még azt sem, kik lesznek a Simicska-médiabirodalom új főszerkesztői. Úgy tudni, a Magyar Nemzet régi vezetősége még ülésezik, az Mno.hu főszerkesztője, Élő Gábor viszont nem válaszolt arra a kérdésre, ki lesz majd az utódja. „Ha felismerik az új főszerkesztőt, kérdezzék tőle” – mondta az újságíróknak, majd távozott.
Simicska beleállt a háborúba
Ezt a forgatókönyvet látszik erősíteni, hogy a bejelentés előtt alig egy órával nyilatkozott az Origónak Simicska Lajos, aki keményen bírálta Orbán Viktort. Ugyan az eddigi összeg ötszörösét, milliárdos nagyságrendű reklámadót kell fizetnie médiabirodalmának az új tervek szerint, mégsem az adóteher növekedése zavarja az üzletembert, hanem a szerinte nyilvánvaló mögöttes szándék.
Simicska Lajos úgy vélte, „Orbán kudarcot vallott az RTL Klubbal szemben a médiaadóval, de ennek beismerése helyett ragaszkodik a reklámadóhoz, és szétteríti a terhet a médiapiac kisebb szereplői között". Ám a kormány részéről sem a pénzről szól a dolog - állapította meg, hanem meglátása szerint a magyar médiapiac feletti befolyásszerzésről.
Rogán megérti Simicskát
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője Simicska Lajos nyilatkozatával kapcsolatban egy más témában tartott sajtótájékoztatón pénteken elmondta, teljesen érti a reklámadóval kapcsolatos tiltakozást. Az, hogy ki hogyan fejezi ki a véleményét, az egyéni vérmérséklettől függ. Rogán szerint a kormánynak ebben a helyzetben higgadtnak kell maradnia, és türelmesen tárgyalnia kell.
Mint mondta, a miniszterelnök három csoportra osztja a médiaszereplőket: a kormányzattal teljes egyetértésben lévőkre, a kritikai hangúakra és az ellenségekre, célja pedig az, hogy ezek közül csak az első kategória maradjon, a többieket ellehetetleníti. „Én ebben nem vagyok partner, ezzel nem értek egyet, mert ez a megközelítés elveim ellen való" - jelentette ki, megerősítve a Népszavának mondottakat.
Nem kell B terv a háborúhoz
Nincs szüksége B tervre a váratlan fordulat ellenére Simicska Lajosnak. Az üzletembert mindenesetre - az ott dolgozókhoz hasonlóan - meglepte a lemondások híre. Az Origo kérdésére Simicska azt mondta, Liszkay Gábor előre nem közölte szándékukat vele, a Magyar Nemzet és a Hír TV vezetője csupán azzal hívta fel, hogy a honlapon már olvashatja is a lemondásukról szóló közleményt.
"A lemondások többsége nem vág mellbe, viszont Liszkay Gáboron meglepődtem, benne csalódtam emiatt" - mondta Simicska. Arra a kérdésre, mihez kezd azzal, hogy egyedül maradt a médiaháborúban, azt válaszolta: szó sincs arról, hogy egyedül maradt volna. "Amíg én vagyok, minden van, folytatom tovább a harcot, és kibaszok mindenkit" - utalt a távozókra, és arra, hogy lehetnek még személyi változások, ha a médiacsoportnál dolgozók nem akarnak részt venni vele a háborúban.
Ennél keményebben is fogalmazott Simicska az Index.hu-nak, amikor azt mondta: "Nagyon jól tudom, miről van szó. Orbán egy geci." Arra reagálva, hogy a Magyar Hírlap publicistája, Bayer Zsolt egy publicisztikát is közölt a témában, a Hir24.hu-nak azt is hozzátette: "Bayer Zsolt egy geci", aki ráadásul sok pénzzel tartozik neki, és talán nem is ő egyedül a Fideszben.
Az üzletember a Hir24.hu-nak azt is elárulta továbbá, tart attól, hogy merénylet áldozata lesz. "Kinyírnak, lelőnek, elüt egy autó" - sorolta a lehetséges forgatókönyveket. Arra a kérdésre, hogy egy Simicskát le lehet lőni, azt válaszolta: "Le, le, le. Engem is le lehet lőni. Na, ezt hozza le nyugodtan, a viszont látásra, de mennem kell, mert nincsen főszerkesztőm... Hirtelen most sok embert kell kineveznem."
A kormány nem háborúzik
A kormány nem háborúzik senkivel - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő egy pénteki sajtóeseményen arra reagálva, hogy Simicska Lajos a reklámadó megváltoztatása miatt totális médiaháborúról beszélt. A kormány a terhek kialakításában mindig a társadalmi igazságosságot veszi alapul - tette hozzá.
Régi kapcsolat romlott meg
A háború persze nem előzmények nélküli. A Fidesz 2014-es országgyűlési választási győzelme után kezdtek olyan híresztelések napvilágot látni, amelyek szerint megromlott a viszony Orbán Viktor és Simicska Lajos közt.
Simicska Lajos Orbán Viktort már a gimnázium óta ismeri, volt a Fidesz pártpénztárnoka a kilencvenes években, az APEH elnöke az első Orbán-kabinet idején, aztán teljesen háttérbe vonult, és felépítette a Fidesz gazdasági és médiahátországát. A kettőjük kapcsolatáról, Simicska Lajos életéről és vagyonáról itt és itt írtunk bővebben.
Kölcsönös a függés köztük
Senki nem tudja, miért romlott meg Orbán Viktor és Simicska Lajos viszonya. Találgatások szerint Orbán Viktor fel akarta, illetve fel akarja számolni azt a gazdasági és médiafüggést, amit a Fidesz Simicska Lajossal és cégbirodalmával való kapcsolata jelent.
A háború első nyilvános lövése akkor dördült el, amikor a híresztelésekkel ellentétben mégsem távolították el a Magyar Villamos Művek éléről Baji Csabát, a kormányból pedig Németh Lászlóné államtitkárt. Mindkettőjüket Simicska Lajos embereként szokták számon tartani. Ezért már a leváltások felvetése is a konfliktus felszínre törését vetítette elő.
A hadüzenet és az első támadás
A háború tulajdonképpen akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Vida Ildikó, a NAV elnöke beismerte: egyike azoknak, akiket az Egyesült Államok korrupciós vád miatt kitiltott. Az ügy azért volt kellemetlen a kormánynak, mert korábban azt állították, ők nem tudják, kiket tiltott ki az USA. Ezzel szemben Vida Ildikó - aki szintén Simicska Lajos embere, az APEH-nél a helyettese és utódja volt - a Simicska-érdekeltségű Magyar Nemzetben azt mondta, ő tájékoztatta a kormányt a kitiltásáról.
Simicska Lajos azután támadást indított azzal, hogy bejelentette, gondolkozik rajta, hogy elindul a Fidesz jelöltje ellen a veszprémi időközi választáson, amin a kormánypárt parlamenti kétharmada múlhat. Az indulástól később visszalépett, de ez volt az első alkalom, amikor teljesen nyíltan felvállalta a Fidesszel való szembenállást.
Orbán: Majd az élet megoldja
Orbán Viktor 2014 decemberében az egyik szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában már nem tagadta, hogy feszültségek lennének közte és Simicska Lajos közt. A miniszterelnök szerint a reklámadó és a földalapú támogatások rendszerének átalakítása egyes üzletemberek, köztük Simicska Lajos érdekeit sértette, a szembenállás innen fakad. Azt, hogy van-e esély a békülésre, nem tudta vagy akarta megmondani, az ezt firtató kérdésre csak annyit válaszolt: „majd az élet megoldja”.
Bayer Zsolt: Tényleg?
Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban közölt publicisztikát a vezetők távozása után, amelyben Simicska nyilatkozataira reagált - fedezte fel a Hir24.hu. Bayer - aki amúgy a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa - azt írta: „Te is tudod, én is tudom, kedves Lajos, hogy nélküled már nem lenne Fidesz. Már '94 óta nem lenne. De amit most művelsz, az gyalázatos. Ha pedig az adó NEM fizetést azonosítod a sajtószabadság és a demokrácia meglétével, akkor végképp elment az eszed, kedves Lajos. Amúgy tényleg: mennyi pénz lenne elég neked? Csak úgy, hozzávetőlegesen?” Majd közli, hogy a Hír TV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió vezetői „egy emberként adták be fel-, illetve lemondásukat, méghozzá lelkiismereti okok miatt. Nevezettek nagyobb része a barátom. Nem véletlenül. Le a kalappal, Uraim! Respect!” | Simicska Lajos: Amíg én vagyok, minden van | A médiaháborúnak nincs vége azzal, hogy sorra kiálltak Simicska Lajos mögül médiabirodalmának vezetői az után, hogy totális háborút indított Orbán Viktor és a reklámadó ellen. Az üzletember az Origónak szó szerint azt mondta, nem kell B terv, mert „amíg én vagyok, minden van, és mindenkit kibaszok". Cikkünk folyamatosan frissül, kövesse itt a médiaháborút. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/02/lemondott-a-simicska-mediabirodalom-vezerkara | 2015-02-06 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A záhonyi vesztegetési ügyben a bíróság 6 rendőr előzetes letartóztatását már elrendelte, az ügyészség szerdán dönt arról, kezdeményezi-e a további 15 rendőr előzetes letartóztatását - közölte Simon Richárd ügyészségi szóvivő.
Felidézte, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat az ügyben régebb óta folytatott titkos nyomozást, mert tudta, hogy a záhonyi határátkelőn szolgálatot teljesítő rendőrök között van, aki üzletszerűen hivatali vesztegetést fogad el. Az ügyészség hétfőn csapott le, 39 helyszínen tartottak házkutatást, lefoglaltak több millió forintot és több ezer eurót, tetten értek egy útlevélkezelőt, akinél 950 euró volt.
Aznap harminc embert hallgattak ki, kedden pedig további nyolcat, a 38 gyanúsított közül 21-et vettek őrizetbe.
Simon Richárd szerint a Központi Nyomozó Főügyészség történetének legnagyobb egyidejű műveletében az ügyészség részéről 75-en vettek részt, munkájukat a Készenléti Rendőrség 120 emberrel segítette. Az akciót a szolgálatváltás időpontjára időzítették, a hajnali művelet alapos logisztikai előkészítést igényelt. | Már 38 gyanúsítottja van a záhonyi útlevélkezelői botránynak | Már 38 gyanúsítottja van a záhonyi vesztegetési ügynek, közülük 21 embert vettek őrizetbe - mondta Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője a köztévében szerda reggel. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151021_Mar_38_gyanusitottja_van_a_zahonyi_utleve | 2015-10-21 14:26:00 | true | null | null | HVG |
Hová folynak a képeslapos kéregetőknek adott forintok?
Nyomtak már a kezébe kiskutyás képeslapot, majd állították meg azzal, hogy adjon pénzt éhező gyerekeknek? Ugye elgondolkozott azon, hogy itt valami simlisség lehet? A hvg.hu utánajárt egy ilyen egyesületnek, melynek aktivistái faképnél hagytak minket, amikor az adománygyűjtéshez szükséges iratokat kértük tőlük, és az adománygyűjtő pont is egy olyan cég telephelyén van, melyet adótartozás miatt már megszüntetett a hatóság.
Cikkünkben a 3H Egyesület a cikkben említett csalókkal semmilyen összefüggésbe nem hozható,a cikk tévesen keltette azt a látszatot, hogy az egyesület bármilyen illegális adománygyűjtéssel kapcsolatban összefüggésbe hozható. Amennyiben a cikk mégis azt a benyomást keltette, hogy köze van az illegális kéregetéshez, az csak a tények szerencsétlen bemutatásának köszönhető, ilyen látszat keltése nem állt a hvg.hu szándékában.
Évek óta támadnak le járókelőket adománygyűjtők kiskutyás naptárakat, angyalkás levelezőlapokat, matricás albumot nyújtogatva, azt kérve, hogy „akár jelképes összeggel” támogassák a fogyatékos, beteg vagy éhező gyerekeket. Miközben azt tapasztaltuk, hogy sokan biztosra veszik, hogy az adománygyűjtők szélhámosok, érdekes módon igazán nagy lebukások nem voltak (bár tavaly a Bors foglalkozott a témával).
A főként a fővárosi aluljárókban adományt gyűjtő aktivistáktól megtudtuk, hogy ugyanannak az egyesületnek, a 3H Segítő Közhasznú Egyesületnek (3HSKE) önkénteskednek, amely elsősorban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaburán és környékén segít halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek az iskoláik befejezésében. Az egyesület Facebook-oldalán adományosztás is látható, az ügyei mégsem tűnnek rendben lévőnek. Cikkünk írása közben az egyesület elnökét többször is kerestük telefonon és emailen, de egyszer sem reagált, hogy eloszlassa aggodalmainkat.
Ha papírokat kértünk, elfutottak
Először akkor fogtunk gyanút az adománygyűjtőkkel kapcsolatban, amikor egy határozottan fellépő aktivista a Keleti pályaudvar előtt az alábbi szöveggel szólított meg minket:
– Szia! Látom odament már hozzád egy kollégám, aki fogyatékos gyerekeknek gyűjt.
– Nem, a másik srác éhező gyerekeknek gyűjt.
– Tényleg? Az is lehet. Én viszont fogyatékosoknak gyűjtök.
– és már mutogatta is a megvásárolható matricás albumot a 3HSKE aktivistájaként bemutatkozó baseballsapkás férfi. Kivételesen kértünk tőle egyet, amiről kiderült, hogy nem bármennyibe, hanem 690 forintba és matricánként további 200 forintba kerül.
Az ezt követő két hétben kifejezetten kerestük a nyomulós kéregetőket, többször beléjük is futottunk, leginkább aluljárókban. Alapvetően két dolgot szerettünk volna kideríteni:
tényleg az egyesületnek dolgoznak-e
mennyi pénz gyűjtenek.
Az első kérdés azért merült fel, mert a 3HSKE a következőt posztolta 2012-ben:
Igen, vannak olyan emberek is, akik dolgoztak egy alapítványnál, az alapítvánnyal egy-két hétig együttműködtek, azután elkezdtek saját szakállukra dolgozni fénymásolt papírokkal vagy éppen az alapítvány eredeti papírjaival, amit nem szolgáltattak vissza az alapítvány számára.
Azóta nem feszegették oldalukon a kérdést, pedig az aktivisták által mutogatott papírok és igazolványok ránézésre könnyen hamisíthatóak. Természetesen minden adománygyűjtő határozottan állította, hogy az egyesület munkatársa, azonban azzal a hét papírral, amivel az egyesület közlése szerint rendelkezniük kellene, egyikük sem tudott előrukkolni. Igazság szerint nem is nagyon akartak, mert amikor érvényesítő lapról, bírósági végzés fénymásolatáról és hasonlókról érdeklődtünk, akkor inkább fogták magukat, és sürgősen leléptek.
Évi 6000 forint/aktivista
Márpedig az emberek a zsebükbe nyúlnak, még ha sejtik is, hogy valami nem stimmel. Öt esetben sikerült gondosan kifigyelni, mennyit szedtek össze a kéregetők, és gyors fejszámolás után arra jutottunk, hogy egy egész napra vetítve egyetlen aktivistának sem volt 11 ezer forintnál rosszabb a teljesítménye, sőt akár 23 ezer forint is összejöhetett egyikünknek.
Az egyesület által leadott beszámolók szerint viszont:
2012-ben tagdíjból, alapítótól kapott befizetésből 42 ezer, adományokból 659 ezer forint bevételük volt, azaz alaptevékenységből 701 ezer forint jött össze
2013-ban már 1 millió 371 ezer forint jött be tagdíjból, és alapítótól, adományokból viszont csak 450 ezer forint.
Ha ebből csak az adományokból befolyó összeget nézzük, azt látjuk, hogy 2012-ben az 50 önkéntesük két és félszer annyi adományt gyűjtött, mint 2013-ban, amikor 75 önkéntes működött közre. Egy egyszerű osztás után ebből az jön ki, hogy:
2012-ben egy önkéntes 13 180 forintot
2013-ban már csak 6000 forintot gyűjtött.
Tévedés ne essék, éves átlagról van szó. Tehát vagy voltak nagyon lusta és ügyetlen aktivisták, vagy mi találkoztunk különösen tehetségesekkel, akik egy nap alatt az éves kvóta többszörösét tudták begyűjteni. Végül az is lehetséges forgatókönyv, hogy csalók járják a budapesti utcákat az egyesület színeiben. Mert olyan adománygyűjtők sem mutattak a kérdésünkre semmilyen hivatalos papírt, akiket már évek óta látunk Budapest közterein pénzt kalapozni. Az ő képeik egyébként nincsenek is fent az egyesület által közölt képgalériákban, miközben azokkal az arcokkal sem találkoztunk az utcán, akiknek a fotójával szembetalálkozhatunk a honlapjukon.
Egyesületi és cégbirodalmi központ: romos ház a gettó szélén
Nyomozásunk először egy romos, VIII. kerületi házhoz, majd egy csiricsáréra festett, de bezárt adománybolthoz, végül egy papíron befuccsolt bringabolthoz vezetett. A 3HSKE külső józsefvárosi székhelyére több cég is be van jegyezve. A megadott címre a „Varbay-Faller" kapucsengőt benyomva lehet jelezni. Amikor próbálkoztunk, nem jártunk sikerrel, a Magdolna-negyedben álló omladozó épület teljesen kihaltnak tűnt. A civil szervezetek névjegyzéke szerint Varbay Andrea az egyesület elnöke, a bírósági adatok között pedig kétszer is feltűnik a Faller név – Alexandra és Zsanett (Varbay Andrea lányai) szerepelnek az alapítók listáján.
Ezután a 3HSKE Garay utcai adománygyűjtő boltja felé vettük az irányt, ahol szintén lehúzott roló fogadott minket. Adakozóként bemutatkozva aztán sikerült elérnünk az egyesület humánerőforrás-menedzserét (az illetékesek neve fent van a 3HSKE honlapján), akitől megtudtuk, hogy épp mostanában költöznek át a szemközti oldalra, a Nefelejcs utca–Garay utca sarkán lévő épület alagsorába, ahol nagy betűkkel virít: KAMBO BIGYÓSHOP BICYCLE SERVICE. A sarok Nefelejcs utcai oldaláról nyílik egy másik üzlet is, amely a szervizhez tartozik: itt bicikli- és motoralkatrészeket árulnak. Ez igencsak szokatlan egy főtevékenysége szerint zöldség- és gyümölcs nagykereskedő cégtől. Márpedig az üzletet üzemeltető Kambora Kft. az Opten cégadatbázis szerint fő tevékenységként ezzel foglalkozik: az, hogy itt valamit nem vezettek át, a kisebbik baj ahhoz képest, hogy a céget 2014 végén adótartozás miatt megszüntették, kényszertörlés alatt áll, és idén július óta semmilyen tevékenységet sem folytathatna. A Kambora Kft. volt tulajdonosa Varbay Andrea, akinek a Facebook-profilképe viszont ott mosolygott a két, frissen bérbe vett helyiség frontjáról.
Mint a nyilvános cégadatokból kiolvasható, Varbay részesedését 2012-ben foglalta le a végrehajtó, a kft. Othman Ahmed Ibrah Shehata címére van bejegyezve, aki szintén 3HSKE-alapító, akárcsak testvére, a Kambora Kft. tulajdonosa, a cégvezetéstől eltiltott Othman Ibrahim Ahmed. Utóbbit azért tiltották el a cégek közeléből, amiért a Kambora kényszertörlés alatt van: a boltnál 589 ezer forintos adóhátralék keletkezett, vagyont viszont nem talált a cégben a NAV.
Varbay korábban Kambo Andreaként regisztrált a Facebookra, a vezetéknév a Kamborán kívül egy másik cégben is visszaköszön: a Mokambo Kft.-ben. Othman Ahmed Ibrah Shehatával és családjával Varbaynak egyébként több közös cége is volt: ezek kiemelten magas kockázatúak (valamilyen köztartozásuk van) vagy felszámolás alatt állnak.
1% nem, feketemunka igen
A rossz utcai tapasztalatok után felmerül a kérdés, hogy egy civil szervezet miért ezt a módját választja az adománygyűjtésnek, amire persze magyarázat, hogy ránézésre hatékony a kéregetés. Egy közhasznú egyesületnél azonban adja magát, hogy az szja 1 százalékra is pályázzanak, amit honlapjukon és adományboltjuk tábláján is hirdetnek. Mohácsi Krisztina humánerőforrás-menedzser biztatta is az egyesületet adakozási szándékkal felkereső kollégánkat, hogy utalja csak el az 1 százalékát. A 3HSKE nem szerepel az 1%-os szervezetek listáján, amit megmagyarázhat, hogy mindössze 2013-ban volt innen bevételük: kilenc személytől összesen 28 932 forint. Hab a tortán, hogy az egyesület már csak nevében közhasznú, ugyanis 2014 nyarán elvesztették ezt a besorolást, nem sokkal azelőtt, hogy felkerültek a NAV feketefoglalkoztatókat tartalmazó adatbázisába.
A NAV honlapján máshol nem szerepelnek, az adóhatóság pedig adótitokra hivatkozva nem árulta el, hogy indult-e az egyesület ellen bármilyen eljárás. A feketemunkáztatáson kívül nagyon nem is kell aggódniuk, mert a civil szervezetek laza szabályozása miatt az adománygyűjtő íveket messze nem ellenőrzik olyan szigorúan, mint mondjuk a pártok ajánlóíveit. Sőt, 200 milliós éves limit alatt az éves beszámolókat könyvvizsgálóval sem kötelező jóváhagyatni, a 3HSKE-nél nem is fáradtak ezzel feleslegesen. De a beszámolókkal sem annyira: a 2013-as volt az utolsó, amit leadtak, és a jogszabályokkal szemben saját honlapjukon sem közlik ezeket két évre visszamenőleg.
Tényleg jótékonykodnak
A neten keresztül amúgy klasszikus, félamatőr egyesület képe rajzolódott ki: 2011 decemberében jegyezték be őket, hivatalos céljuk „elsősorban Tiszaburán és térségében, másodlagosan az ország területén élő" halmozottan hátrányos helyzetű (innen a 3H) gyermekek támogatása. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei hírekbe uzsoraügyeivel bekerülő Tiszabura úgy jöhetett a képbe, hogy Varbay Andrea erről a vidékről származik. Leggyakrabban valóban itt osztottak ruhát egy olyan falubeli gyülekezeten keresztül, ahol a kézrátétes gyógyítás sem ritka.
A közeli abádszalóki bölcsődének pénzt is adtak: 2015-ben 40, 2014-ben 84 ezer forintot. A Budapesten aktivisták hadával pénzt gyűjtő egyesület netes felületein más pénzmozgásnak nincs nyoma, pedig látszólag minden megmozdulásukról beszámolnak Facebook-oldalukon. Többször vittek gyerekeket ugyanakkor a fővárosi Állatkertbe, ott is fizethettek adományokból, bár azt tudjuk, hogy kedvezményes jegyeket kértek az állatkerttől. A kérdés ismét nyitott, mert a közhasznú költéseket nem kötelesek részletezni a civilek.
2012-es beszámolójukban közhasznú tevékenységükről lakonikusan annyit írtak: „Több családot mentettünk meg az anyagi válságtól. Bölcsődét is támogattunk.” És a következő évben sem vitték túlzásban munkájuk leírását: „anyagi támogatás a szociálisan rászoruló gyerekek, családok számára az ország területén”. 2012-ben 52 fő, 2013-ban ennek több mint harmincszorosa, 1625 fő részesült közhasznú tevékenységükből. Tiszabura lakossága 2775, Abádszalóké 4677 fő. Reméljük, cikkünk után már kapcsolatba lép velünk az elnök, mert itt akár kistérségi karitatív sikertörténet is lappanghat. | Hová folynak a képeslapos kéregetőknek adott forintok? | Nyomtak már a kezébe kiskutyás képeslapot, majd állították meg azzal, hogy adjon pénzt éhező gyerekeknek? Ugye elgondolkozott azon, hogy itt valami simlisség lehet? A hvg.hu utánajárt egy ilyen egyesületnek, melynek aktivistái faképnél hagytak minket, amikor az adománygyűjtéshez szükséges iratokat kértük tőlük, és az adománygyűjtő pont is egy olyan cég telephelyén van, melyet adótartozás miatt már megszüntetett a hatóság. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151021_3h_adomany_keregetes | 2015-10-21 14:35:51 | true | null | null | HVG |
A most folyó jogvitában az Együtt jelenleg nem kíván eljárást kezdeményezni, de a 2013-as eladással kapcsolatban most gyakorlatilag megismétlik a 2014. januári feljelentésüket, amelyet akkor a rendőrség elutasított – közölte Szigetvári Viktor.
Ebben azt vélelmezték, hogy a nyilvánosság által megismert jogügylet nem a valóságot mutatja, és fennáll annak a lehetősége, hogy az ismeretlen elkövető haszonszerzés miatt az ügylet egyes résztvevőit tévedésben tartja, illetve színlelt gazdasági tevékenységet végez.
A feljelentést csak azzal egészítik ki, hogy a ma ismert információk alapján Simicska Lajos üzlettársának, Fonyó Károlynak az érdekeltsége fedezte a háttérből a tranzakciót.
Szigetvári Viktor közölte, emellett vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeznek Simon Zsolt és Yvonne Dederick ellen az adóhatóságnál, miután előbbi azt állította, hogy részben visszafizették kölcsönüket Fonyó Károlynak. Szigetvári Viktor szerint ezután viszont felmerül a kérdés, hogy honnan volt erre pénzük. | Feljelentést tesz az Együtt a TV2 két évvel ezelőtti eladása miatt | Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke csalás és gazdasági csalás miatt újra feljelentést tesz a TV2 két évvel ezelőtti eladásának ügyében. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151021_Feljelentest_tesz_az_Egyutt_a_TV2_ket_evv | 2015-10-21 14:48:00 | true | null | null | HVG |
A Hadházy által említett, a romák és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítendő Híd a munka világába nevű program 5 milliárd forint EU-s támogatást kapott, ebből 600 millió forintot kapott az Országos Roma Önkormányzat a romák munkavállalásának támogatására.
29 millió autóbérlésre
Ebből az ORŐ eddig 300 millió forintot költött el, ennek felhasználást Hadházy ggályosnak, sőt, "kirívóan korrupciógyanúsnak" találta. Példaként említette, hogy a felhasználás során csaknem 29 millió forintot költöttek autóbérlésekre, 31 millió forintból vásároltak irodabútort, és további 26 milliót költöttek a központi irodájuk felújítására. Szintén 31 millió forintbót fordítottak a toborzás módjának meghatározását célzó tanulmányokra. Hadházy szerint hiába költötték már el a kapott összeg felét, még egyetlen ember munkába állását sem segítették elő általa.
Feljelentést tesz
Hadházy Ákos az ügyben feljelentést tesz, mivel szerinte: "a kormány ugyan létező problémákra alkot programokat és rendel azokhoz uniós forrásokat, a megoldásból azonban egy dolog érdekli, az, hogy hogyan lehet ezen problémák ürügyén pénzeket kiszervezni a rendszerből”.
Az ügyben megkerestük az ORÖ elnökségét, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdésünkre. A válasz megérkezése esetén a cikket frissítjük. | Hadházy Ákos feljelenti az Országos Roma Önkormányzatot | Elherdálja a kormány az uniós támogatásokat az LMP antikorrupciós szakszóvivője szerint. Hadházy Ákos példaként az Országos Roma Önkormányzatot említette, akik 300 millió forintot kaptak a romák munkavállalásának támogatására, amelyet szerinte "a semmire" költöttek el. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/01/hadhazy-feljelenti-az-oro-t | 2015-01-30 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Mint ahogy kedden megírtuk, az adóhatóság október 7-én bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az Ökotárs Alapítvány ellen. Erről nem a NAV, hanem a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) pénzeivel gazdálkodó alapítvány értesítette a nyilvánosságot.
A nyomozást a Norvég Civil Támogatási Alappal összefüggésben az Ökotárs és az általa támogatott 17 egyesület és alapítvány ellen indították egy évvel ezelőtt.
Az RTL Klub szerda esti Híradójában megszólaltatták az üggyel kapcsolatban az Ökotárs elleni nyomozás kezdeményezőjét, Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert. Azt mondta, áttanulmányozta az ügy összes dokumentumát, és ez alapján meggyőződésévé vált, hogy az Ökotárs Alapítvány törvénytelenül végzi munkáját, az NCTA pénzeit diszkriminatívan, rendre ugyanannak a körnek juttatja el. Lázár kérdésre hozzátette: tudja, hogy a NAV-ügy hogyan végződött, mégis így gondolja.
Az Ökotárs Alapítvány és a hozzá kapcsolódó civil szervezetek elleni adóhatósági eljárás költsége a riport szerint 600 ezer forint, amit az államnak kell kifizetnie. | Lázár kitart amellett, hogy az Ökotárs bűnös | Nem hisz a miniszter az adóhatóságnak: hiába zárták le bűncselekmény hiányában a norvég pénzeket elosztó alapítvány elleni nyomozást, neki továbbra is "meggyőződése", hogy az Ökotárs törvénytelenül működik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151021_Lazar_kitart_amellett_hogy_az_Okotars_bun | 2015-10-21 15:02:52 | true | null | null | HVG |
A brit korrupcióellenes hivatal (SFO) az Alstom két brit leánycégét és négy egykori alkalmazottját gyanúsította meg azzal, hogy kenőpénzekkel nyertek el megrendeléseket Indiában, Lengyelországban, Tunéziában és Litvániában.
Kiterjesztenék a vizsgálatot
Nicholas Loraine-Smith bíró azt mondta a tárgyalás előtti meghallgatáson, hogy az SFO kiterjesztheti a vizsgálatot Magyarországra is. Hozzátette ugyanakkor, hogy bizonytalan a vizsgálat tárgya, mert még nem fogalmaztak meg vádpontokat.
December második felében az Alstom az ügy lezárása érdekében elismerte vétkességét, és elfogadta a megvesztegetés vádjával ellene az Egyesült Államokban indított eljárásban kivetett 772 millió dolláros bírságot.
A bírság a legnagyobb, amit megvesztegetések miatt az Egyesült Államokban egy vállalatra valaha kivetettek. | Magyar szál is felmerült a korrupciós botrányban | Brit ügyészek vizsgálják, hogy az Alstom francia energia- és gépipari konszern brit leánycégeinél elkövetett korrupciós ügyeknek volt-e magyar száluk. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/01/magyar-szal-is-felmerult-a-korrupcios-botranyban | 2015-01-29 00:00:00 | true | null | null | Origo |
„Bár sem a sajtó, sem a sajtóhoz áttételesen köthető magánszemélyek nem tudtak a puszta kíváncsiságtól és vélt vagy valós tényeken alapuló, negatív következtetésre okot adó hírek megjelentetésén túl valós célt megjelölni, saját elhatározásomból úgy döntöttem, hogy településünk honlapján közzéteszem polgármesterségem időszakában benyújtott vagyonnyilatkozataimat. Teszem ezt annak ellenére, hogy a közelmúltban megjelent cikkek mindegyike a nyilvánosan hozzáférhető gazdálkodási adatok, a szintén nyilvános hirdetmények és ingatlan-nyilvántartási adatok alapján már teljes körben körbehatárolták azokat az adatokat, melyet egy polgármester a vagyonnyilatkozatában feltüntethet” – ezzel a beköszöntővel tette fel vagyonnyilatkozatait Mészáros Lőrinc a felcsut.hu-ra. Az esetet a 444.hu szúrta ki.
Legutóbb az RTL Klub foglalkozott híradóiban Mészáros Lőrinc vagyonával, de korábban a 444.hu próbálta kikérni a vagyonnyilatkozatot, amit nem adott oda a felcsúti polgármester.
Most végre közzétette, és mi gyorsan át is futottuk azt. Tehát nagyvonalakban az alábbiak derülnek ki a dokumentumokból.
A 2014-esből például az, hogy
– Mészárosnak van egy Audi A5-ös gépkocsija,
Korábbi cikkeink Felcsútról:
– Ellenzék alakult a faluban
– Interjú a korábbi polgármesterrel
– Interjú Ferenczi Krisztinával
– takarékbetétben van 400 millió forintja (2013-ben még csak 200 milliója, 2012-ben csak 20 milliója, 2011-ben pedig csak egymilliója volt!),
– 20 millió forint készpénze,
– cégéből, a Mészáros és Mészáros Kft.-ből osztalékot is felvesz, de ugyanennek a cégnek havi 1,7 millióért tanácsot is ad!,
– ezenkívül rengeteg szántó, erdő, legelő és rét is Mészáros birtokában van Felcsúton, Bicskén és Alcsútdobozon (ezek már a korábbi évek beszámolóiban is szerepelnek).
Érdekes, hogy 2014-ben már társadalmi munkában látta el Felcsút vezetését, de 2013-ban 2,5 millió forint jövedelme azért származott belőle. A 2012-es, illetve 2011-es bevallásában még csak fel sincs tüntetve, hogy kapott-e pénzt a polgármesterségi munkáért.
2012-ben még volt egy Mercedes Sprinter kisbusza is, amitől később megvált. Ebben az évben még a Búzakalász ügyvezetője havi bruttó 180 ezer forintért, és ebben az évben 60 millió osztalékot vett fel a Mészáros és Mészáros Kft.-ből.
2011-ben még volt egy III. kerületi lakása is – itt 50 százalékos tulajdonos volt. Ekkor még csak egymillió forint volt takarékbetétben, és 40 millió készpénzben. Ebben az évben még csak 10 millió osztalékot vett fel cégéből.
Noha a vagyonnyilatkozatból azért láthatók Mészáros Lőrinc meggazdagodásának körvonalai, korántsem tudunk meg belőle mindent. Nincs például feltüntetve benne az a luxusvilla, amit szépen körbefényképeztünk tavasszal.
A villa
Igaz, ez az ingatlan a Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonában volt akkor, mindez azonban jelezheti, hogy ez a vagyonnyilatkozat nem tartalmazza teljesen Mészáros valódi vagyonát. Hiszen mint ismert: a Népszabadság listáján Mészáros 6,9 milliárdos vagyonával ért fel a 88. leggazdagabb magyar helyére. Ebből a nyilatkozatban azonban ennek az összegnek csak a töredéke lelhető fel.
Folytatása nyilván következik. | A luxusvilla kimaradt Mészáros Lőrinc nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatából | Két nap óta nyilvános a felcsúti polgármester vagyonnyilatkozata. Vannak benne adatok, igaz, azok messze elmaradnak a korábban 6,9 milliárdra becsült vagyontól. És nem csak ez az egyetlen baj vele. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/luxusvillajat-nem-vallotta-be-meszaros-lorinc-aki-nyilvanossa-tette-vagyonnyilatkozatat-90609 | 2014-06-19 15:05:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„Hat éve, naponta három orvos és két ápoló hagyta el Magyarországot” – idézi a Guardian Bélteczki Jánost, a Magyar Orvosok Szövetségének elnökét. A brit lap a Nagy-Britanniában munkát vállaló magyar orvosokról és orvostanhallgatókról írt cikket, amely szerint a szigetországban várható törvénymódosítás miatt az eddigieknél is több magyar orvos vándorolhat ki.
Keresettek a magyar orvosok
„Mindig beszéltünk erről a problémáról: a fizetések Svédországban, Norvégiában, Németországban, Nagy-Britanniában, bárhol, mint Magyarországon” – mondta Bélteczki, aki szerint a magyar orvosok fizetését legalább háromszorosára kellene emelni, hogy megállítsuk az elvándorlásukat. Az egészségügy Magyarországon tavaly is az egyik legrosszabbul fizetett szakterület volt: a KSH adatai szerint havi nettó 143 ezer forint volt az egészségügyi és szociális szférában dolgozók átlagos fizetése 2014-ben.
A Guardian cikkében megszólal az A-Team Health Recruitment nevű fejvadász-cég, amely célzottan az Egyesült Királyságba és Írországba közvetít egészségügyi dolgozókat. A cég vezetője, Tóth-Batizán Emese szerint számos hasonló cég működik Magyarországon, amelyek Németország, Svédország, vagy Norvágia felé közvetítenek magyar orvosokat, ápolókat. „Jövedelmező ez a piac” – fogalmazott.
Nem jönnek vissza
Egy a Guardiannak nyilatkozó magyar orvos, Prinz Gyula szerint az elmúlt időszakban nemcsak fiatal orvosok, de idősebb, elismert doktorok is kimentek Angliába, akik számára semmilyen prémiumot nem kínált a magyar egészségügy. „Van pár nagyon jó szakértő, akik elmentek, és soha nem fognak visszajönni” – mondta. A cikk idéz egy másik, névtelenül nyilatkozó magyar orvost, aki egy hónapot dolgozik Angliában, hogy kiegészíthesse a hazai fizetését, de elmondása szerint ezzel „kivételnek számít”: az orvosok többsége kiköltözik, és a legtöbb kint dolgozó orvosnak esze ágában sincs visszajönni – ahogy azt a Szinapszis közvélemény-kutatása is kimutatta.
"Járványszerű korrupció"
A Szinapszis által megkérdezett orvosok negyede számolt be „járványszerű korrupcióról” a magyar egészségügyben: az „egészségügy fogaskerekeit” a hálapénzek olajozzák, a korrupcióellenes Fizettem.hu oldal több ezer anonim beszámolót tartalmaz arról, ahogyan családoknak fix díjakat kellett fizetnie az orvosoknak és ápolóknak, hogy azok rendesen odafigyeljenek a hozzátartozóikra.
Az egyik így ir: „Édesanyám rákos volt, és több műtéten átesett, valamint rendszeresen kapott kemoterápiát. Pénzért két hónappal korábban kaptunk időpontot. A másfél év alatt, amíg anyám beteg volt, 350-500 000 forintot adhattunk összesen az orvosoknak. Egy másik beszámoló egy észak-kelet-magyarországi fogorvosról szólt, aki helyi érzéstelenítést csak hálapénzért cserébe adott. „Gyökérkezelés, foghúzás, tömés, akármi lehetett, ha nem fizetsz neki bónuszt, nem kapsz fájdalomcsillapítót.”
3000 új orvost keresnek
A cikk szerint az Angliában dolgozó magyar orvosok száma hamarosan tovább növekedhet: mint írják, a brit közegészségügyi hivatal, az NSH idén 3000 új orvost és ápolót hívna meg külföldi országokból, mivel a brit egyetemekről nem kerül ki elegendő számú orvos. A General Medical Council nyilvántartása szerint a nagy-britanniai orvosok 36,6 százaléka végzett külföldi egyetemen, igaz, közülük nem mindenki külföldi állampolgár. Így is sok azonban a külföldi állampolgárságú egészségügyi dolgozó: az NHS szerint az orvosok 89,1 százaléka volt csak brit állampolgár, akik között is sokan vannak, akik honosítottak.
Indiából is sokan mennek
A cikk szerint a magyar egészségügyet súlyosan érintheti az orvosok elvándorlása, hiszen itt már most problémákat okoz az orvoshiány. A magyar orvosok mellett sokan vállalnak munkát a szigetországban Indiából is: jelenleg 25 000 Indiában képzett orvos dolgozik Angliában, annak ellenére, hogy az ázsiai országban is súlyos orvoshiány tapasztalható, 10 ezer emberre körülbelül hét orvos jut, míg Angliában 28. Az indiai orvosok magyar kollégáikhoz hasonló problémákról számoltak be, amikor az emigráció okairól kérdezték őket. Az egyik, kivándorlás előtt álló indiai nyilatkozó úgy fogalmaz: „jól képzett ápoló vagyok nyolc év tapasztalattal (…) a jobb élet és fizetés reményében szeretnék elmenni. Az ápolók nem kapják meg azt a tiszteletet Indiában, amit nyugaton kaphatnak.” | Naponta három orvos vándorol ki Magyarországról | A Magyarországról elvándorló orvosokról, a magyar kórházakban elharapódzó korrupcióról ír a brit The Guardian hírportál. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/01/angliaban-dolgozo-magyar-orvosok-a-guardianban | 2015-01-28 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A miniszterelnök fogorvosa már a szórakoztatóiparban is terjeszkedik, és mindehhez önkormányzati, illetve állami segítséget is kap Egerben – legalábbis ez derül ki a magyarnarancs.hu birtokába került közgyűlési előterjesztésből. Az ügylet komoly ingatlanfejlesztésről szól, amelyben kulcsszerep jut Bátorfi Bélának.
A részletek
A Rázsi Botond (Fidesz–KDNP) alpolgármester által jegyzett dokumentumban szereplő belvárosi épületegyüttes és szabadidőpark területén működött 2011-ig Eger egyik legismertebb szórakozóhelye, az EGAL (korábbi nevén MÁS) Klub (ezt nevesíti is az előterjesztés), amelyet korábban háromszor az év legjobb vidéki szórakozóhelyének választott lapunk is. A klub alternatív zenei életben betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen volt, bár az utolsó éveiben, az egyre csökkenő önkormányzati támogatások miatt kezdett visszaesni a működés színvonala. Az EGAL Klub ellehetetlenülése után egy évre bezárt a szomszédságában található Egrix klub és sportpálya is, mivel az üzemeltető nem vállalta a működtetést, így azóta az egri belváros szélén lévő földalatti szórakozóhely, a mellette lévő extrémsport-pálya és az Egrixnek helyet adó épület is üresen áll.
Középen Bátorfi doktor
Az önkormányzati anyag szerint azonban a Bátorfi Béla alapította OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. (a cég tulajdonosa a Bátorfi tulajdonában álló Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft. – a szerk.) működtetheti a korábbi szórakozóhelyet és a mellette lévő extrémsport-parkot, illetve a már szintén bezárt Egrixet is. Az OTI a tervek szerint közel 371,8 millió forintból újítaná fel a területet – a szándék komolyságát jelzi, hogy a terület egy részét 2013-ban, egy tavaly februári közgyűlési határozatot követően már bérbe is vette évi 2,18 millió forintért.
Fogturizmus oda-vissza
Meleg szívvel ajánljuk a témába vágó, három évvel ezelőtti cikkünket.
Sőt, a Széchenyi utca 61. alatti ingatlanra – mint fióktelepre – már be is jegyeztette magát az OTI a cégadatbázis szerint, majd a beruházásra a Gazdaságfejlesztő Operatív Programból pályázati pénzt is odaítéltek neki. A magyarnarancs.hu úgy tudja, hogy csütörtökön az előterjesztést az egri közgyűlés jó eséllyel elfogadja, így szabad út nyílhat Orbán Viktor fogorvosa előtt Egerben.
Komplexumot terveznek
Az önkormányzati forrásaink által hozzánk eljuttatott előterjesztésben az alpolgármester megemlíti a Gazdasági Operatív Program 2.1.1-12/B-2013-0912 kódszámú pályázatát, amelyen jelentősebb összeget nyerhetett az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. A palyazat.gov.hu oldalon megkerestük, hogy az utóbbi időszakban milyen egri beruházásokra kapott állami vagy uniós pénzt a miniszterelnök fogorvosa és társai által működtetett cég. Az említett kódszám alatt egy 2013 decemberében odaítélt, 173,4 millió forintos támogatást találtunk, így arra lehet következtetni, hogy ennyi pénzt kapnak – vagy már meg is kapták – a szórakozóhely és környezete felújítására.
Információink szerint a területen a beruházás során kialakítanák az EX Park elnevezésű központot, ahol szórakozni és sportolni is lehetne, illetve kulturális rendezvényeknek is otthont adna a komplexum. Úgy tudjuk, a volt EGAL helyén koncertek és kiállítások lehetnek, míg a kültéri részeket parkosítanák, teraszokat, játszótereket alakítanának ki, valamint lefednék és átépítenék a kerékpáros és extrém sportolók számára korábban elkészített pályát, ahol versenyeket is rendeznének. Egy épületet pedig teljesen felszerelnének sporteszközökkel, itt kapna helyet egy kerékpárszerviz, a versenyekhez öltöző, klubhelyiség és egy előadóterem is.
Ha egy fogorvosnak szárnya nő
Bátorfi Béláról több cikk is született az elmúlt években. Az atlatszo.hu összesítése szerint azok a vállalkozások, amelyekhez tulajdonosként vagy egyéb módon köze van Orbán Viktor fogászának, az utóbbi másfél évben mintegy 2,6 milliárd forintnyi állami vagy uniós pénzhez jutottak – vagy legalábbis döntés született arról, hogy a támogatást megkapják –, döntően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül.
Orbán Viktor fogorvosáról először 2011-ben lehetett hallani, amikor kiderült, hogy ő az egyik alapítója az Országos Fogászati Turizmus Fejlesztési Programnak, amelyre a kormány egymilliárd forintos támogatást ad. Ettől a fogászati turizmus fellendítését várta a Fidesz. Ebből a pénzből közvetetten ugyan, de egy jelentős rész a cikkünkben is említett OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-nél landolt: az origo.hu-nak korábban nyilatkozó fogászok szerint, ha nyerni akartak a pályázaton, akkor egy személyre szabott innovációs csomagot kellett vásárolniuk az OTI Zrt.-től, amelynek költsége több millió forint is lehetett.
A 2010-ben alapított OTI az elmúlt években egyre jobban prosperál: míg 2011-ben 17,9 millió forint üzemi eredményt produkált, ez a szám egy évvel később már 116,5 millió forint, míg 2013-ban 160,4 millió forint volt. | Orbán fogorvosa nyeli be a legendás zenei klubot Egerben | Az EGAL jó ideje nem üzemel, most a miniszterelnök fogásza nyithatja meg újra. A birtokunkba került dokumentumból kiderül, hogy komoly állami segítséggel hozhat létre létesítménykomplexumot az elmúlt években egyre több sikert elérő fogász cége. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orban-fogorvosa-nyeli-be-a-legendas-zenei-klubot-egerben-90710 | 2014-06-25 15:12:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nagyváradon mutatták be a Rómer Flóris Tervet
Nagyváradon, egy konferencia keretében mutatta be Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a Rómer Flóris Tervet, amellyel Magyarország 2016-tól évi 200 millió forintot fordít a kárpát-medencei, határon túli épített kulturális örökség megőrzésére.
A nagyváradi római katolikus püspökség által szervezett konferencián Rómer Flóris egykori nagyváradi kanonok, a magyar régészet "atyjának" munkásságát ismertették a terv névadója születésének 200. évfordulója alkalmából.
A helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: a program célja megőrizni és megmenteni azokat a magyar kultúrához tartozó és az identitás megőrzése szempontjából fontos épületeket, szakrális és nem szakrális tereket, amelyeket a magyarság létrehozott az elmúlt több mint ezer év alatt a Kárpát-medencében.
Rámutatott: az összeg csak töredékét képes megmenteni a létező sok értéknek, de a komoly tudományos előkészítő munka lehetővé teszi, hogy az évi 200 millió forint olyan épületek megóvását szolgálja, amelyek leginkább rászorulnak védelemre, és így a magyarországi támogatás megfelelően hasznosuljon.
Közölte, hogy a Teleki László Alapítvány lesz a közreműködő szervezet, amely segíti a munka szakszerű lebonyolítását. Hangsúlyozta, nemcsak az odaítélésnél fontos az alapos előkészítés, hanem a kivitelezésnél is, mert az épületek nagy szakértelmet, sokszor különleges mesteremberi tudást igényelnek, ami folyamatos odafigyelést igényel.
Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a pénz elosztásáról egyrészt pályázatok elbírálása útján döntenek. Várhatóan az év elején jelenik meg az első kiírás. Ugyanakkor a bíráló bizottság egyedi döntéseket is hoz majd - magyarázta a helyettes államtitkár, hiszen vannak olyan területek, amelyeken léteznek ugyan emlékeink, de nincsenek már olyan magyar közösségek, amelyek képesek elkészíteni egy pályázatot. A bizottság figyelmét szakértői testület hívja fel majd ezekre a műemlékekre.
Emellett elkülönítenek egy úgynevezett vis major keretet is: amennyiben egy műemléket fenyegető természeti katasztrófa történik, a felújítását ebből el tudják végezni.
Az elbírálási szempontok között elsődlegesként említette a műemléki-művészi értéket, például hogy egy épület a magyarság történelmében milyen szerepet játszott. Kiegyensúlyozottságra törekednek Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék között, emellett arra is odafigyelnek, hogy arányosság legyen a különböző felekezetek között - tette hozzá.
Azokat az értékeket mentik, azok megóvására fordítanak forrásokat, amelyek valóban kiemelkedő szereppel rendelkeznek a magyar történelem és identitás szempontjából - mutatott rá a legfontosabb szempontra a helyettes államtitkár. | Nagyváradon mutatták be a Rómer Flóris Tervet | Nagyváradon, egy konferencia keretében mutatta be Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a Rómer Flóris Tervet, amellyel Magyarország 2016-tól évi 200 millió forintot fordít a kárpát-medencei, határon túli épített kulturális örökség megőrzésére. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20151017_Nagyvaradon_mutattak_be_a_Romer_Floris_Te | 2015-10-17 15:21:00 | true | null | null | HVG |
„A kapucsengőn az I. emelet 1. szám alatti önkormányzati tulajdonú, 183 nm-es lakáshoz tartozóan Halkó Gabriella neve olvasható. Halkó tavaly azért került a hírekbe, mert ő volt a rekordösszegért, 841 millió forint közpénzből gyártott Marslakók sorozat producere és a sorozatot gyártó cég vezetője. A Marslakók ugyan bedőlt, de Halkóban nem ingott meg a döntéshozók bizalma. Tavaly az index.hu adott hírt arról, hogy az MTVA megbízásából a többek között Halkó által alapított Apropó Kft. gyártja Jakupcsek Gabriella ma is futó talk-show-ját, a Ridikült. A sajtóban sokszor megjelent már, hogy Halkó Jáksó László volt élettársa, és kettejük üzleti kapcsolata máig él. Halkó vezeti a Jáksó tulajdonolta Marslakók Kft. utódcégét, a Mátrix Produkció Kft.-t. A médiapiacon egyébként közismert, hogy a Halkó készítette műsorok mögött Habony Árpád miniszterelnöki
A ház
főtanácsadó áll, aki szintén jó viszonyt ápol Jáksóval. (…) 2006-ban mutatta be őket egymásnak Habony későbbi gyermekének édesanyja, Kaminsky Fanni. A családok később üzletelni is kezdtek: Habony testvére, Habony Mária cégét, a Brand Lab Tanácsadó Kft.-t Jáksó és Halkó közösen vette meg 2008-ban” – olvasható cikkünkben.
A Szerb utca 9. alatti házról szóló történetünket így folytatjuk: „Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a Narancs tapasztalatai szerint Habonynak kulcsa van a házhoz, ismeri a kapukódot, és szinte mindennap feltűnik az épületben. Az általa használt Mercedes G-Class terepjárót és Audi A8-ast rendszeresen látni a ház előtt parkolni. Több utcabéli elbeszélő is határozottan állítja, hogy Habony jó ideje gyakran felbukkan a házban. Megkerestük Halkó Gabriellát telefonon, hogy megkérdezzük: valóban ő használja-e a Szerb utcai lakást, illetve pályázat útján jutott-e hozzá, és mennyit fizet a használatért. Halkó telefonos megkeresésünk során tagadta, hogy bármilyen köze lenne az ingatlanhoz, illetve bármilyen önkormányzati lakást bérelne. Később újra kerestük, hogy adjon magyarázatot, miért szerepel a neve a kapucsengőn, de másodjára már nem sikerült elérnünk.”
Németh Dániel és Rényi Pál Dániel írását a csütörtöki Narancsban olvashatja. | Habony Árpád és egy Szerb utcai ház titka | Az V. kerület egyik műemlék házában rendszeresen feltűnik Orbán Viktor tanácsadója. Pedig Habony Árpád neve nincs feltüntetve a kaputelefonon, de a tulajdoni lapon sem szerepel. Holnapi lapszámunkban riportot olvashat a „titokról” – ebből adunk most egy kis ízelítőt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/habony-arpad-es-egy-szerb-utcai-haz-titka-90160 | 2014-05-21 15:19:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az AB határozata nem a jegybank, hanem a bíróság számára fogalmazott meg új feladatot, írja közleményében az MNB. A jegybank így megvárja az ügy kapcsán megszülető új bírósági ítéletet, amelynek egyelőre nem ismert a döntési iránya, indoklása. Az MNB továbbra is fellép a piacot jogsértően befolyásolni próbáló és megtévesztő hírek nyilvánosságra hozatala ellen.
Milliós bírságok
Az MNB 2013 novemberében tiltott piacbefolyásolás miatt 3-3 millió forintra büntette a Napi.hu hírportált és a Napi Gazdaság Kiadót a 2013. október 16-án „Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet” címmel megjelent cikk miatt.
A cikk szerint a norvég állami olajalap mérlegelheti 1,6 százalékos Mol-részesedésének eladását, a magyar olajtársaság vezetője elleni, horvátországi korrupciógyanú miatt. A cikk kitért arra is, hogy az olajalap részesedésének piacra dobása komoly eladói nyomás alá helyezhetné a Mol papírjait, ugyanakkor a döntés nem automatikus, az olajalapot kezelő norvég jegybank komoly vizsgálatának kell megelőznie, és nem egyértelmű, hogy hogyan viszonyulnak a Mollal kapcsolatba hozható korrupciós ügyhöz.
Nagyot estek a Mol-részvények
A cikket azonos tartalommal tette közzé a Napi.hu és a Napi Gazdaság aznapi száma. A Mol-részvények aznap hatalmas árfolyamesést szenvedtek el, az MNB pedig hivatalból piacfelügyeleti vizsgálatot indított.
A Napi.hu az MNB döntését bíróságon támadta meg, ám elutasították a portál keresetét. Ezt a döntést támadta meg a Napi.hu alkotmányjogi panasszal az AB-n. Az AB leszögezte: a támadott ítélet tévesen állapította meg, hogy az alaptörvényben foglalt szólás- és sajtószabadságra vonatkozó alapjogi érvelések és az AB határozataira épülő okfejtések a bírósági eljárásban nem vizsgálhatók.
Másról kellett volna dönteniük
Az AB közölte azt is, hogy a sajtótól elvárható magatartás mindenekelőtt a közölt információk valóságának ellenőrzésére vonatkozik, az elvárható gondosság követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az a sajtót az egyébként alátámasztott tények és összefüggések valósághű közlésétől elzárja.
A bíróságnak arról kellett volna döntenie, hogy a Napi.hu szerkesztési módja egyértelműen megtévesztő volt-e és kellő indokul szolgálhatott-e a szankcionálásra; miután ez nem történt meg, az AB a támadott ítéletet megsemmisítette. Az MNB közigazgatási határozatának újbóli felülvizsgálata a bíróság hatáskörébe tartozik. | A jegybank tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését | A Magyar Nemzeti Bank tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság keddi döntését, amellyel a testület alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a Napi.hu-t tiltott piacbefolyásolás miatt elmarasztaló bírósági ítéletet. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/01/az-mnb-tiszteletben-tartja-az-alkotmanybirosag-donteset | 2015-01-28 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A magyar jogban 2008 óta létezik egy olyan szabály, mely szerint a kormány tagjai és az államtitkárok (az egyszerűség kedvéért: kormánytagok) minden évben kötelesek nyilvánosságra hozni személyijövedelemadó-bevallásuk öt adatát. A május 20-i bevallási határidőt követő tizenöt napon belül közzétett adatok eszerint összegszerűen megegyeznek az adóhivatalnak benyújtott, úgynevezett 53-as bevallásban feltüntetett adatokkal. A kormánytagok emellett minden év januárjában vagyonnyilatkozatot is tesznek, melyben előző évi adóköteles jövedelmeikről is számot adnak. Mivel a jövedelemről elvben mindkét dokumentumban teljes képet kell adni, kézenfekvő a feltételezés, hogy a két dokumentum adatai összhangban kell, hogy legyenek - ellenkező esetben joggal vélelmezhető, hogy valamelyik dokumentum nem a valós adatokat tartalmazza, vagy nem teljes körű.
Összevetettük a kormánytagok által nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatok jövedelmi adatait az szja-bevallásból megismerhető adatokkal. A megvizsgált összesen több mint hetven esetből kettő kivételével vagy az szja-bevallás adataiból következő jövedelem volt alacsonyabb a vagyonnyilatkozatból megismerhetőnél - vagy fordítva. Az előbbi eset azt jelentené, hogy az szja-bevallás nem tartalmaz minden jövedelmet, az utóbbi azt, hogy a vagyonnyilatkozat hiányos. Mindkettő problematikus.
Ha a vagyonnyilatkozat jövedelmi adatait (nem számítva a külön adózó jövedelmeket) a megfelelő adózási szabályok szerint szuperbruttósítjuk és összesítjük, megkapjuk az összevont adóalap összegét - elvben ugyanazt az összeget, ami az szja-bevallásban az összevont adóalap összegeként szerepel, és amelyet a kormánytagok kötelesek nyilvánosságra hozni. Viszonylag egyszerű a helyzet, ha a közszereplőnek csak egy jövedelme van, jóval bonyolultabb, ha több. Vizsgálódásunkat 2011-re és 2012-re korlátozzuk, mivel a kétféle dokumentum összehasonlítható módon erre a két évre áll rendelkezésre.
Enyhe hiányosságok
Vegyük először azt az esetet, amikor a vagyonnyilatkozat jövedelmi adataiból számított összevont adóalap kisebb, mint az szja-bevallásban szereplő összevont adóalap összege. Az eltérés számításaink szerint többnyire legfeljebb pár százezer forint. Van azonban néhány eset, ahol jelentősebb a differencia. 2011-ben a legnagyobb különbség Pintér Sándor belügyminiszternél látható, közel 102 millió forint, 2012-ben pedig Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárnál (5,45 millió). Számításaink szerint további hat-hét kormánytag esetében egymillió forint körüli vagy annál nagyobb az eltérés a két adat között.
Martonyi János például mindkét vizsgált évben az egymillió fölötti különbséget produkálók között szerepel. (Pintér Sándorról és Illés Zoltánról lásd keretes írásainkat.) A külügyminiszter szja-bevallásaiban az összevont adóalap összege 19400190 forint (2011), illetve 18093967 forint (2012). A vagyonnyilatkozataiban közölt jövedelemadatok alapján számolt összevont adóalap azonban ennél alacsonyabb. Martonyi e két évben változatlan, 1101900 forintos havi miniszteri fizetése mellett a Szegedi Tudományegyetem oktatójaként havonta további 58ezer forintot vett fel. E jövedelmi adatok alapján számolt (az adott évben érvényes szabályok szerint szuperbruttósított) összevont adóalap 2011-ben 17676876 forint, 2012-ben pedig 17022396 forint volt.
Miből adódhat a differencia? Feltételezésünk szerint javarészt a külföldi kiküldetési napidíjakból, amit a kormánytagok annak ellenére sem szerepeltetnek vagyonnyilatkozataikban, hogy az szja-törvény szerint ezek adóköteles jövedelemnek számítanak, összegüket következésképp a vagyonbevallásban fel kellene tüntetni. A devizanapidíjak összegéről elvben a kormánytagoknak nyújtott pénzbeli juttatások kimutatásaiból is tájékozódhatnánk: a kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok között a devizanapidíjakat azonban nem tünteti fel valamennyi minisztérium. (A Külügyminisztérium például közölte, a Miniszterelnökség nem.) Martonyinál maradva: 2011-ben a külföldi kiküldetési díj pár ezer forint híján lefedi a különbözetet, 2012-ben pedig meghaladja azt. Államtitkára, Németh Zsolt esetében pedig a 2011-es adatok forintra-fillérre stimmelnek: vagyis Martonyinál a kétféle dokumentum adatai közötti különbség oka nagy valószínűséggel valóban a devizanapidíj.
A kormánytagok vagyonnyilatkozatai persze ettől még hiányosnak számítanak. Ennek nincs különösebb szankciója mindaddig, amíg nem bizonyítható, hogy a mulasztás szándékos volt. Ilyenkor a szankció a miniszterelnök esetében az összeférhetetlenség kimondása, a minisztereknél, államtitkárokmál pedig a felmentésük lenne.
Adócsalás, tévedés vagy trükközés?
Nézzük a fordított esetet, amikor az szja-bevallásban alacsonyabb összevont adóalap szerepel, mint amennyinek az adott személy vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelemadatok alapján számításaink szerint szerepelnie kellene; vagyis mintha az szja-bevallásból hiányozna valami. 2011-ben a legnagyobb eltérés Illés Zoltánnál, 2012-ben Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkárnál mutatkozik; az előbbinél a különbség meghaladja a 12, az utóbbinál a 9 millió forintot. Számításaink szerint a különbség 2011-ben összesen hat, 2012-ben pedig már 13 személy esetében több mint egymillió forint.
Orbán Viktornak a vagyonnyilatkozata alapján kalkulált összevont adóalapja mindkét évben jelentősen, több millió forinttal tér el az szja-bevallásban szereplő összegtől. A miniszterelnök által közzétett adatok szerint szja-bevallásaiban az összevont adóalap összege 2011-ben 18861880, 2012-ben 18898094 forint volt. Orbán Viktor miniszterelnökként felvett fizetése 1507400 forint, képviselői tiszteletdíja 231900 forint volt mindkét évben. Emellett a Helikon Kiadótól 2011-ben 248ezer, 2012-ben 114ezer forintot vett fel könykiadás jogcímén. Ezt valószínűleg a miniszterelnök esetében is kiegészíti még a vagyonnyilatkozatban fel nem tüntetett devizanapidíj. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint ezek összege a két év alatt valamivel több mint 1,6 millió forint volt. A miniszterelnök összevont adóalapja tehát a fentieknél jóval magasabb lehetett: 2011-ben 27,5, 2012-ben pedig 26,6 millió forint. Az szja-bevallás adataihoz képest a különbség 8,7, illetve 7,7 millió forint.
Nem valószínű, hogy a kormányfő a jövedelmei után ne fizette volna meg az adót. Már csak azért sem, mert illetményeiből a személyi jövedelemadót a kifizető, vagyis a Miniszterelnökség és az Országgyűlés Hivatala havonta levonja, és átutalja az adóhatóságnak. Sokkal valószínűbb, hogy a miniszterelnök az szja-bevallásaiból nem az összevont adóalap összegét hozta nyilvánosságra. Az összevont adóalap összegének fogalmát az szja-törvény pontosan meghatározza, az 53-as bevallás kitöltési útmutatói ugyancsak definiálják, s a bevallásban is egyértelműen azonosítható: a 2011-esben a 15., a 2012-esben a 20. sor. A hivatkozott helyekből teljesen egyértelmű, hogy "összevont adóalap" alatt a különféle címen megszerzett (önálló és nem önálló tevékenységből származó) jövedelmek teljes, szuperbruttósított összegét kell érteni.
Igaz, a "söralátét-nagyságú" szja-bevallás korában nem nehéz összekeverni a dolgokat: a 2011-es és 2012-es szja-bevallásban két "összevont adóalap"-ot is meg kellett határozni, "a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapot" és "a személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő összevont adóalapot". Hogy akkor melyik összevont adóalap nyilvánosságra hozataláról rendelkezik vajon a törvény? Mivel a jogállási törvény nem tesz semmilyen jelzőt az "összevont adóalap" kifejezés elé, logikus, hogy nem a csökkentett összeget, hanem a teljes jövedelemről tájékoztató, jelzős szerkezet nélküli "összevont adóalap összegé"-t kellene a nyilvánosság elé tárni.
A kevesebb jobb
A kormányfő ugyanakkor vélhetően azt az összevont adóalapot hozta nyilvánosságra, amely a családi kedvezmény összegével csökkentett összeg. A miniszterelnök a szóban forgó években vagyonnyilatkozatai tanúsága szerint feleségével és három gyermekével élt közös háztartásban. A családi kedvezmény 2011. január 1-jével bevezetett új szabályai alapján ő maga is jogosulttá vált a kedvezmény igénybevételére, ami három gyermek után mindkét évben legalább 7425000 forint lehetett. Ez az összeg nagyságrendileg ahhoz az összeghez közelít, amelyet az imént különbségként kiszámoltunk. A családi kedvezménnyel csökkentett összeg feltüntetése azonban formailag nyilván hibás megoldása a feladatnak.
Mindez simán lehet egyszerű tévedés is Orbán részéről. Ennek azonban ellentmond, hogy a miniszterelnök, úgy tűnik, tisztában van a különféle adózási alapfogalmakkal: 2010-es szja-bevallásában az összevont adóalap összege - a nyilvánosságra hozott adatok szerint - 24212218 forint volt, de Orbán szükségesnek vélte kézzel írott csillagos megjegyzésben tájékoztatni a közvéleményt, hogy jövedelme ennél több mint ötmillió forinttal kevesebb volt: "A 2010. évi összes jövedelmem 19064738 forint volt." Vagyis a kormányfő gond nélkül különbséget tud tenni a jövedelem és az összevont adóalap között.
A családi kedvezményre jogosult miniszterek és államtitkárok között van, aki a kormányfőhöz hasonlóan járt el, és csökkentett összeget hozott nyilvánosságra, de voltak, akik helyesen a jelzős szerkezet nélküli "összevont adóalap"-ot tüntették fel. Az előbbi csapatban játszik például a háromgyermekes Szatmáry Kristóf államtitkár, akinek összevont adóalapja alig 8,4 millió forint, holott államtitkári és képviselői fizetése alapján legalább 17,7 milliónak kellene lennie; az utóbbiban pedig, mondjuk, a kétgyermekes Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. És persze vannak olyanok is, akiknek 2011-ben még sikerült megtalálniuk az összevont adóalapot, 2012-ben viszont már nem (például Németh Zsolt külügyi államtitkár).
Igazságos közteherviselés
Az szja-bevallásból nyilvánosságra hozandó öt adat között szerepel "az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege" is. A 2010-ben érvényes szabályok szerint még a családi adókedvezmény összegét is bele kellett számítani ebbe a körbe. A miniszterelnök 2010-es adatai között e sorban mégis nulla forint szerepel, hiszen Orbán - magas jövedelme miatt - a 2010-ben érvényes szabályok szerint még nem vehette igénybe ezt a kedvezményt. A családi adókedvezmény rendszerének átalakításakor azonban az is megváltozott, hogy a családi adókedvezményt az adóbevallásban hol kell feltüntetni: ez a tétel kikerült az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények közül, s ehelyett az összevont adóalapot csökkentő tétel lett belőle. (Technikai szempontból az adóbevallásban ezért a családi adókedvezmény adóalap-kedvezményként jelenik meg.) Magyarán, miközben az új szisztémában jövedelemhatártól függetlenül igénybe lehet venni, a kormánytagok szja-bevallásából nyilvánosságra hozandó adatok között már nem kell feltüntetni.
Nem állítjuk, hogy ez tudatos döntés eredménye volt. Mégis nehéz szabadulni a gondolattól, hogy éppen ez volt a cél: a nyilvánosságra hozandó adatok között ne kelljen szerepeltetni a sok esetben milliós nagyságrendű kedvezményt. (Sokan mégis feltüntetik ezt az összeget, s hogy teljes legyen a zűrzavar, hol az adókedvezmény, hol az adóalap-kedvezmény összegét.)
Az szja-bevallásból megismerhető adatokból az látszik, hogy a kormányfő 2011-ben és 2012-ben is kereken 16 százalék jövedelemadót fizetett. Ez a kormány hivatalos adópolitikájával egybevágó adat azonban csak úgy tud előállni, hogy a miniszterelnök összevont adóalapként a családi kedvezménnyel csökkentett adóalapot tünteti fel. A tényleges összevont adóalaphoz viszonyított adóterhelése ennél alacsonyabb, valahol 11 százalék körül lehetett. Orbán tehát már közel jár kormánya célkitűzéséhez, mely szerint a jövedelemadó-terhelést 10 százalék alá kell szorítani. Más kormánytagok pedig - például Varga Mihály vagy Szócska Miklós - már 2011-ben és/vagy 2012-ben is ebbe a klubba nyertek bebocsátást.
S hogy ki volt az a két kormánytag, akinek a vagyonnyilatkozatát és adóbevallását sikerült úgy kitöltenie, hogy számításaink szerint az adatok forintra összhangban legyenek? E bravúr 2011-ben Varga Mihálynak, 2012-ben pedig Fónagy Jánosnak jött össze. Teljesítményüket ugyanakkor lerontja, hogy a vizsgált két év közül erre csak az egyikben voltak képesek.
A belügyminiszter eltéved a sorok között
Pintér Sándornak a 2010., 2011. és 2012. évi szja-bevallásából is nyilvánosságra kellett hoznia adatokat. A 2010-es adatlapon Pintér a rubrikák mellé akkurátusan odaírta a lap szélére az adóbevallás sorának számát és oszlopának betűjelét: "28. sor d", "29. sor c", "35. sor c", "179. sor d" és "179. sor e". Ez elsőre nagyon precíznek tűnhet, a probléma azonban az, hogy az első három adat nem jó, a törvény ugyanis nem ezeknek a közlését írja elő.
Összevont adóalapként a belügyminiszter 1,62 milliárd forintot, az összevont adóalap adójaként viszont mindössze 4,5 millió forintot tüntetett fel, ami egy egészen hihetetlen, 2,7 ezrelékes adóterhelést jelentene. Igaz, azt is jelezte, hogy e két adat a 28. sor d oszlopában, illetve a 29 sor c oszlopában szereplő összeg. Ha fellapozunk egy 2010-es adóbevallást, láthatjuk: a Pintér által akkurátusan hivatkozott rubrikákban egyrészt a 2010. évi összes jövedelem, másrészt a számított adó volt feltüntetendő. A belügyi tárca vezetőjének helyesen a 27. sor d oszlopába és a 36. sor c oszlopába írt adatokat kellett volna nyilvánosságra hoznia (s hasonlóképpen, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összegeként a 35. helyett a 46. sor c oszlopába írt összeget kellett volna szerepeltetni).
2011-ben Pintér már nem tesz lapszéli megjegyzéseket. Vagyonnyilatkozatának jövedelmi adataiból azonban sehogy sem tudtuk kikalkulálni az összevont adóalapként feltüntetett 118,7 milliós összeget. Pintér miniszteri fizetése 1,1 millió, ezen túlmenően csupán 143 ezer forintos nyugdíját tünteti fel (amely nem adóköteles jövedelem), más jövedelemről nem számolt be. Az e jövedelemadatok alapulvételével számított összevont adóalap 16,8 millió forint, a két összeg közötti különbség pedig majdnem 102 millió forint. Szja-bevallása szerint Pintérnek volt még 476,8 millió forint külön adózó - az összevont adóalapba bele nem számítandó - jövedelme; ez vélhetően a cégei eladásából szerzett jövedelem. Az adat ugyanakkor hiányzik a vagyonnyilatkozatából. Ugyanez a helyzet 2012-ben is: az szja-bevallásban szerepeltetett 503,4 millió forint külön adózó jövedelem a vagyonnyilatkozatban nem jelenik meg. (Vagyonnyilatkozataiban Pintér a cégeladásból származó, még hátralévő követeléseit tünteti csak fel.) Az összevont adóalap összege viszont ebben az évben végre nagyjából stimmel: a vagyonnyilatkozat alapján számított és az szja-bevallásból közzétett adat közötti különbség nincs 100 ezer forint.
Az Illés-rejtély
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár 2011-ben 12,2 millió forinttal kisebb, 2012-ben viszont 5,45 millió forinttal magasabb összevont adóalapot hozott nyilvánosságra, mint amely a vagyonnyilatkozataiban közölt jövedelmi adatokból kiszámolható. "Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelem"-ként valamennyi vagyonnyilatkozatában a Közép-európai Egyetemtől (CEU) kapott 850 ezer forintos egyetemi tanári fizetését jelölte meg. Országgyűlési képviselőként felvett 231 900 forintos képviselői tiszteletdíját nem kellett feltüntetnie, 997 200 forintos államtitkári illetményét azonban köteles lett volna minden évben szerepeltetni, ez azonban csak a legutóbbi évről közzétett nyilatkozatában tűnik fel (és akkor is hibásan, bruttó helyett nettó összeget ad meg: 650 ezer forint). Vagyonnyilatkozata szerint Illés más jövedelemmel nem rendelkezik. Ezen adatok alapján az összevont adóalap összegének 2011-ben 31,33 millió, 2012-ben 30,68 millió forintnak kellett volna lennie, az államtitkár által az szja-bevallásból közzétett adatok szerint azonban 19,11 millió, illetve 36,13 millió forint volt.
A jelentős eltérésre nem tudtunk magyarázatot találni: sem a devizanapidíjak (melyek összege nem ismert), sem az esetleg igénybe vett családi kedvezmény (az államtitkár közös háztartásban él gyermekével) nem képes ilyen mértékű különbséget lefedni. | Árnyalatnyi eltérések | A kormány tagjai és az államtitkárok évente nemcsak vagyonnyilatkozatot tesznek, hanem az szja-bevallásukból is kötelesek közzétenni adatokat. Megpróbáltuk összefésülni a kétfajta dokumentum adatait. Pintér Sándornál 2011-ben 100 milliós eltérés volt a két bevallás között. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/arnyalatnyi-elteresek-89220 | 2014-04-20 15:27:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Április végén írtunk arról, hogy jelentős eltérések mutathatók ki Illés Zoltán környezetügyi államtitkár vagyonnyilatkozataiban és az szja-bevallásaiban közzétett adatok között. 2011-et és 2012-et vizsgálva feltártuk, hogy az egyik évben 12,2 millió forinttal alacsonyabb, a másik évben viszont 5,45 millió forinttal magasabb volt a nyilvánosságra hozott összevont adóalap a vagyonnyilatkozatokban közölt jövedelmi adatokból kiszámolható összegnél. Az évről évre lényegében szóról szóra átmásolt téves adatokat az államtitkár az időhiánnyal, az elvégzendő munka mennyiségével, a környezetvédelmi elkötelezettséggel és az egyetemes értékekkel magyarázta, de ígéretet tett, hogy a hibát kijavítja.
Fotó: MTI – Bruzák Noémi
Csütörtökön a kormányzati portálon megjelent a parlamentből és a kormányból is távozó Illés Zoltán záró vagyonnyilatkozata, amelyben a korábbiakhoz képest több változás is felfedezhető. Illés nemcsak a Közép-európai Egyetemen (CEU) ellátott feladatát korrigálta „egyetemi tanár”-ról „egyetemi docens”-re, hanem az onnan felvett fizetése összegét is: kiderült, hogy az előző években feltüntetett 750-850 ezer forintos összegek nettó összegek voltak, annak ellenére is, hogy a vagyonnyilatkozat egyértelműen bruttó összeg feltüntetését írja elő. A CEU Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének oktatójaként Illés havi fizetése 1 214 410 forint (cirka 4000 euró) volt. Az államtitkár elmúlt években felvett havi bruttó jövedelme így a korábbi cikkünkben számolt 2,1 millióról 2,44 millióra nő, s ez a növekmény – a nettó összeg bruttóra emelkedése – a 2012-es évre kimutatott eltérést nagyjából meg is magyarázza.
Illés minisztériumi titkárságvezetője kérdésünkre azt is elmondta, hogy a vagyonnyilatkozat számai és az szja-bevallásból közzétett adatok között 2011-ben látható különbözet abból adódott, hogy az államtitkár 2011-es személyijövedelemadó-bevallásából a CEU-ról felvett 1,2 milliós fizetése valamilyen véletlen folytán kimaradt. Az adatok mostani ellenőrzése során ugyanakkor kiderült, hogy a CEU az adót hónapról hónapra rendesen megfizette, ezért Illésnek pótlólagos adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, s így bírságot vagy késedelmi pótlékot sem kellett leróni. A szabályoknak megfelelően azonban az államtitkárnak önrevíziót kellett végeznie, ezért a 2011-es adóbevallását újra elkészítette. Bár a kormany.hu-n közzétett dokumentum adatait nem korrigálták, kérdésünkre a titkárságvezető elmondta, hogy a 2011-re vonatkozó összevont adóalap összege 19,1 millió helyett helyesen 36,6 millió volt, vagyis 17,5 millióval magasabb, mint a korábban közölt összeg (a megfizetett adó pedig 3,1 helyett 5,9 millió).
A másolás korábbi években követett gyakorlatát feladva Illés Zoltán ezúttal pénzmegtakarításaiban is jelzett némi módosulást: pénzintézeti számlakövetelése nulláról 1,8 millió forintra ugrott, euróban megspórolt pénze viszont 9,3 ezerről 6,5 ezerre apadt; dollárban félretett pénze azonban az elmúlt években érdemben nem változott, továbbra is 26 ezer pár száz USD. A számokból az olvasható ki, hogy az államtitkár az elmúlt években nem túl sokat tartalékolt: közel harmincmilliós éves bruttó jövedelme ellenére sem ingatlanvagyonában, sem összesen 10-11 millió forintra rúgó megtakarításaiban nem volt változás 2011 és 2013 között. | Illés Zoltán korrigálta adóbevallását | Korábbi cikkünk nyomán Illés Zoltán államtitkár önrevíziót nyújtott be az adóhivatalhoz, korrigálva 2011-es bevallását. Az államtitkárnak bírságot nem kell fizetnie, mivel munkáltatója az adót rendesen utalta a NAV számlájára. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/illes-zoltan-korrigalta-adobevallasat-90421 | 2014-06-07 15:40:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Andy Vajna és Szima Gábor szerencsés fiai hazánknak. Papírjuk van róla, hogy megbízható vállalkozásokat birtokolnak – olyannyira, hogy a korábban nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva sebesen bezárt magyar játékterem-piac újraépítéséhez kaptak meg összesen hét olyan koncessziót, amit személyesen Varga Mihály volt-jelenlegi-leendő gazdasági miniszter adhat csak ki. Így Andy Vajna az érdekeltségébe tartozó, budapesti Las Vegas Casino (az OTP Bank Liga elnevezésű futballbajnokság közvetítéseinek nyilván önkéntes és lelkes támogatója) mellett a fővárosban és Közép-Magyarországon további öt kaszinót létesíthet.
Keleten a három jogból kettőt kapott Szima Gábor, a debreceni futballélet legfőbb gazdasági oszlopa, aki tavaly kifejezetten azért vásárolt meg egy profilba illeszkedő, ám időközben bevétel nélkül maradt vállalkozást, hogy a kaszinótenderen indulhasson. Nyilván már akkor is tudott valamit. (A másik két kaszinó közül az egyiket 2012-ben megvette az állam Vajnától – micsoda véletlen, Pesten –, a Casino Sopron pedig az osztrákoké.)
Amikor másfél éve Lázár János akkori miniszterelnökségi államtitkár előterjesztésére a kormány két nap alatt felszámolta az akkor már eleve adóemelésekkel szorongatott játékterem-ipart, két alapvető érvet hangoztatott. Az egyik szerint ez a pénzkockáztatási forma megnyomorítja a családokat, a jövedelmük az üzemeltetőkhöz kerül. Ez egyébként nyilván igaz, de az okoskodás ugyanilyen patent lehetne az állami lottózók kapcsán is, ahol néhány perc alatt ugyanúgy el lehet verni tízezreket – mondjuk – kaparós sorsjegyen, mint a félkarú rablókon. Ám a rapid intézkedés legfőbb okaként bizonyos nemzetbiztonsági kockázatokat is emlegetett Lázár. Hogy mik is voltak azok, a mai napig nem tudjuk. Ami az ügyben többször összehívott ilyen-olyan bizottságok leple alól kiszivárgott, csupa általánosság: a játéktermekben bűnözésből származó pénzeket lehet fehérre mosni, a rendszer melegágya az uzsorának, a tulajdonosok elállítják a gépeket, csalnak stb. – ezek annyira új információk, hogy az amerikai szenátus egyik vizsgálati megállapításaiban is szerepeltek már nagyjából nyolcvan éve.
Ezt a piacot mindig is gyökeréig átjárta a korrupció – a megszerezhető nyereség óriási. Ma egy törvény szerint erre az üzletre összesen tizenegy kaszinó települhet Magyarországon. Hogy lesz-e több, nem tudni. Az új engedélyekkel kapcsolatban a kormányzat természetesen egyetlen pillanatra sem vette komolyan saját ostoba és ájtatos magyarázkodását arról, hogy ez a piac igazából csak a gazdagok speciális játéktere, nem a megvédeni szánt dolgozó családoké. Hogy igazából csak azért kell megengedni néhány „megbízható” vállalkozónak, hogy üzemeltessen ilyet, mert ez az idegenforgalom egyik izgalmas szelete és fontos bevételi forrása. Ha valóban így lenne, nem kéne vacakolni koncessziókkal meg engedélyekkel, ott volna erre a célra egy nagyon megbízható vállalkozás, az állami szerencsejátékcég. Csakhogy annak viszonylag könnyen ellenőrizhető az elszámolása, nincs luxemburgi székhelye vagy egyéb kihasználható könyvelési trükkje – de főképp, egy állami cég csak korlátozottan képes hálás lenni a koncessziókért és engedélyekért. Ezeket pedig jelen esetben „ajánlattétel nyomán”, mindenféle pályázat nélkül adta ki a gazdasági miniszter.
Jól értjük, mi is történt itt. Csak azt nem, hogy maradt ki ebből a buliból Mészáros Lőrinc? | Ajánlattétel nyomán – Vajna kaszinóiról | A kaszinók Andy Vajnáé lettek, pedig az állami szerencsejátékcég is vihetné őket. Egy állami cég azonban csak korlátozottan képes hálás lenni a koncessziókért és engedélyekért. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/narancsblog/ajanlattetel-nyoman-90081 | 2014-05-14 15:48:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Fidesz jelenlegi frakcióvezetője, Rogán Antal volt V. kerületi polgármester fejét követelik az ellenzéki pártok, miután kiderült, hogy a Belváros Főutcája projekt egy részénél szabálytalanságokat tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal, és emiatt a magyar ügyészség beavatkozását is kérte. Az önkormányzat nem tud a kifogásokról.
Ügyészségi nyomozást és Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, volt V. kerületi polgármester mentelmi jogának felfüggesztését sürgetik az ellenzéki pártok, miután kiderült, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szabálytalanságokat talált egy évekkel ezelőtti összesen 5,5 milliárd forintos belvárosi beruházásnál, amelyet az EU mintegy kétmilliárd forinttal támogatott.
Szabálytalanságokat talált az OLAF
Válaszokat, ügyészségi vizsgálatot és Rogán Antal volt V. kerületi fideszes polgármester magyarázatát, sőt a politikus mentelmi jogáról való lemondását sürgetik az ellenzéki pártok arra hivatkozva, hogy kiderült: az unió csalás elleni szerve vizsgálta, és nem találta rendben az V. kerület irányításával zajlott, a 2010-es parlamenti választás előtt átadott beruházást.
A vs.hu kérdezett rá az OLAF-nál az ügyre, és a szervezet válaszából kiderült: az EU csalás elleni hivatala vizsgálta a Budapest Szíve nevű projektet, mert olyan panaszok érkeztek a szervezethez, miszerint szabálytalanság és csalás lehetett a felújítási munkákat megelőző közbeszerzéseknél. Az OLAF végül a magyar ügyészséghez és az Európai Bizottsághoz is fordult a feltárt problémák miatt.
Budapest Szíve: a Belváros új főutcája
A Budapest Szíve projekt érintett, első üteme a Belváros-Lipótváros központi magját érintő átalakítást jelentette. A mintegy 5,5 milliárd forintból - ezen belül csaknem kétmilliárd forint uniós forrásfelhasználásával - megvalósult beruházás a Belváros új Főutcája nevet viselte. Ennek részeként faltól-falig felújították a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti 1,7 kilométeres útszakaszt.
A vs.hu cikke emlékeztetett: az Index.hu már 2012 tavaszán beszámolt arról, hogy Brüsszelnek problémái vannak a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcák átépítésével, mert az akkori hírek szerint az Európai Bizottság azt gyanította, hogy irányított közbeszerzés folyhatott. A kiírási feltételek miatt csak egy konzorcium pályázott, azzal kötöttek szerződést.
Vizsgálatot és lemondást követelnek
A Demokratikus Koalíció (DK) már fel is szólította Rogán Antalt, hogy az uniós vizsgálat miatt mondjon le képviselői mentelmi jogáról. Gy. Németh Erzsébet, a párt fővárosi képviselője szerint Rogán polgármesterként asszisztált egy olyan álpályáztatáshoz, ahol eleve csak a későbbi győztes indult el, ugyanis a pályázati feltételekkel minden más céget ellehetetlenítettek.
Az MSZP is válaszokat sürget. A szocialista Lukács Zoltán emlékeztetett, hogy az OLAF korábban már több tucat ügyet jelzett a magyar ügyészségnek, azt kérve indítsanak vizsgálatot. Hozzátette: az ügyészség nem hivatkozhat arra, hogy folyamatban lévő ügyekről nem nyilatkozik, mert „ezek súlyos, korrupciós bűncselekmények, ezeket pedig ismertetni kell a nyilvánossággal".
Lukács úgy fogalmazott: Rogán Antal volt polgármester kerülete "hangos a korrupciótól", most már nemcsak a kerületi ingatlaneladásoknál, hanem egy uniós projektnél is úgy tűnik, nincsenek rendben az ügyek. Ezért szerinte Rogánnak „ki kellene állnia (...) és el kellene mondania, mi történt az általa vezetett V. kerületben éveken keresztül.
Válaszokat várnak Rogántól
Az Együtt politikusa, Szigetvári Viktor pedig arra szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt, adjon tájékoztatást arról, hogyan működött együtt az OLAF-fal a Budapest Szíve projekt miatt indult vizsgálatban. Azt is kérte, hogy az V. kerület és a főváros tisztázza, hogyan lehetséges, hogy - a gyanú szerint - egy túlárazott eljárás során egy előre kiválasztott kivitelező végezte el a munkát.
Az V. kerületben tavaly ősszel polgármesterjelöltként indult Juhász Péter, az Együtt önkormányzati képviselője a Facebookon reagált a hírre. Azt írta, „Rogán most jelentheti fel az EU csalás elleni hivatalát is. (...) Szerencsétlen jó ember, mindenki őt rágalmazza, pedig egy ártatlan bárány, aki azt sem tudja mi az a korrupció".
Az önkormányzat Bajnaival védekezik
Az V. kerületi önkormányzat közleményében elismerte, hogy az OLAF vizsgálódott a projekt ügyében, és ehhez a kerülettől kértek is be dokumentumokat, melyeket ők meg is küldtek. Állításuk szerint azonban nem élvezett előnyt egyik cég sem, és a lehívott EU-s támogatásokat is mind a közölt célra használták fel.
Az önkormányzat szerint ugyanakkor a projekt tisztaságát az is bizonyítja, hogy a projekt előkészítésébe Bajnai Gordon és Szigetvári Péter is belelátott, a volt miniszterelnök pedig el is ment a kész épületek átadására. Erre reagálva egyébként Szigetvári azt mondta: "Talán arra gondolnak, hogy Bajnai Gordon szalagátvágásának a korrupt közbeszerzéshez lenne köze, de ez meg hazugság."
Megszólalt a Fidesz és Kocsis is
Megszólalt az ügyben a Fidesz-frakció is. A képviselőcsoport közleményében azt írta, az OLAF a Budapest Szíve program fővárosi részeit is vizsgálta, akkoriban pedig a fővárosban az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzott. Hozzátették: az MSZP-nek és a Szigetvári Viktor vezette Együttnek saját házuk táján kellene keresniük a hibát.
Közleményt adott ki Kocsis Máté fővárosi képviselő, tanácsnok is. Ebben a fideszes politikus azt írta, hogy a Budapest Szíve Program 2. ütemének közbeszerzési eljárása 2009-ben volt, "a Demszky-Hagyó-Steiner korszakban, őket kell a részletekről megkérdezni". Tarlós István 2010 októberében lett főpolgármester és ugyanekkor szerzett többséget a Fidesz-KDNP a főváros közgyűlésében - tette hozzá.
A vs.hu időközben a Legfőbb Ügyészségtől azt is megtudta, hogy valóban érkezett a vádhatósághoz egy anyag az OLAF-tól, amely a Budapest szíve programot érinti. „Jelenleg folyamatban van a megküldött anyag fordítása" - közölte az ügyészség. Az OLAF pedig tudatta, hogy „figyelni fogja azokat lépéséket, amiket az illetékes hatóságok tesznek nemzeti, illetve uniós szinten". | Rogán Antal fejét követeli az ellenzék | A Fidesz jelenlegi frakcióvezetője, Rogán Antal volt V. kerületi polgármester fejét követelik az ellenzéki pártok, miután kiderült, hogy a Belváros Főutcája projekt egy részénél szabálytalanságokat tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal, és emiatt a magyar ügyészség beavatkozását is kérte. Az önkormányzat nem tud a kifogásokról. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/rogan-antal-fejet-koveteli-az-ellenzek | 2015-01-23 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Összegezte kutatásait a Transparency International nemzetközi korrupciókutató intézet – a csapatsportok támogatására kialakított társaságiadó-kedvezmény (TAO) rendszerét vették górcső alá. Nem szép látvány tárult a szemük elé: az átláthatóság teljes hiánya, összefonódások, irracionális fejlesztések, közpénz pocsékolása. És egyenlőbb az egyenlőek között: az egyik futballcsapatnak valahogy a 200 milliárd forintnyi közpénzből jóval több esett le, mint a többieknek. Na, vajon melyiknek.
A látványcsapatsportoknak ((labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda és a jégkorong) a kormány úgy is juttat támogatást 2011 óta, hogy a nagyvállalatok a befizetendő társasági adójukból leírhatják, ha sportszövetségeket támogatnak. Azaz adóforintokat csoportosít át – ennek ellenére a kormány makacsul tagadja, hogy a TAO közpénz lenne – céges magánadományoknak tekinti őket. „Ezért sem a vállalatoknak, sem a sportkluboknak nem kell részletesen elszámolniuk a támogatásokkal” – mutat rá az eljárás problémájára a jelentés.
200 milliárd forintot sikerült így átcsoportosítani a sportágakhoz, ebből a legnagyobb rész – ki hinné – a labdarúgásnak jutott. A magyar foci 75 milliárdot hasított ki a TAO-ból, összesen 1100 klub részesült a pénzből, de közel sem egyenlő mértékben – tizenhárom csapat kiemelten sokat, 21 millárd forintot kapott. De közülük is kiemelkedik egy rátermett klub, amely négy év alatt 9,2 milliárdot kapott, a felcsúti Puskás Akadémia.
A jelentés szerzője, Mucsi Gyula szerint a kormány úgy alakította sportágtámogatási rendszert, hogy átláthatatlan legyen, és kedvezzen az összefonódásoknak. Az adótámogatásra aspiráló sportkluboknak sportfejlesztési programot kell kidolgozniuk, amit jóvá kell hagynia a sportági szakszövetségnek. A sportszövetség dönti el, melyik csapat kaphat az állami adóbevételt csökkentő céges pénzt és mekkora összegben, csakhogy ez a döntési folyamat teljesen zárt és átláthatatlan.
A sportszövetségek élén – ez hagyomány amúgy a magyar sportéletben – a végrehajtó hatalomnak ismerős, baráti emberek állnak szinte mindig: fideszes polgármester áll a kézilabda- (Kocsis Máté) és a kosárlabdaszövetség (Szalay Ferenc) élén is, az MLSZ-t pedig Csányi Sándor vezeti (őt mondjuk nem a kormánnyal kialakított feltétlen jó viszonyáról ismerünk – a szerk.)
A sporttörvény idén januárban életbe léptetett módosításával kimondták, hogy a sportszervezeteknek elegendő „összesített adattartalom szolgáltatásával” tájékoztatást adni a támogatásokról. Ennek következtében nem lehet kideríteni, hogy melyik cég pontosan melyik sportegyesületnek, milyen összegű támogatást adott – emeli ki a Transparency.
A szervezet a stadionépítésekre is kitért: itt is korrupciós kitettség érzékelhető, a munkálatokat rendre gazdasági holdudvarban elhelyzekedő cégek nyerik el. Felcsúton köztudomásúlag Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc építette a stadiont, és az sem érthető, hogy a 16 ezres Kisvárda miért érdemelte ki egy Európa-liga-selejtezőkre alkalmas luxusstadion felépítését. „Nem valószínű, hogy a véletlen műve, hogy az állam azt követően növelte a stadionépítés támogatását 120 millió forintról közel egymilliárd forintra, hogy Kisvárda országgyűlési képviselője, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter lett.” De ugyanez zajlott le Mezőkövesd és Tállai András parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes viszonylatában is. | Transparency: átláthatatlanul ömlik a közpénz Felcsútra | Óriásstadionok kisvárosokban, követhetetlenül ömlő pénzek, uram-bátyám viszonyok az állam és a sportszövetségek között – a korrupciós gyakorlatokat vizsgáló Transparency International most lezáruló vizsgálata több mint vészjósló következtetéseket tartalmaz. Az egész rendszer abszolút nyertese egy Felcsút nevű település és sportegyesülete. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151022_Transparency_a_TAO_a_korrupcio_melegagya | 2015-10-22 16:11:00 | true | null | null | HVG |
Ma már valamirevaló választási év, kampányidőszak nincsen párt- vagy pártközeli emberekhez kötődő bűnügyek nélkül Magyarországon. Így volt ez négy éve is, a BKV-ügyek letartóztatási hulláma idején. Az egész 2010. januárban, Sz.-né Sz. Eleonóra, a BKV HR-igazgatója, majd A. Attila BKV-vezér őrizetbe vételével kezdődött; februárban M. Ernőt, Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármester politikai tanácsadóját tartóztatták le, és házi őrizetet rendeltek el Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes közvetlen munkatársával, H. Évával szemben. Z. Tibort, a BKV főosztályvezetőjét szintén előzetes letartóztatásba, R. Miklóst, a BKV kommunikációs vezérigazgató-helyettesét házi őrizetbe helyezte a rendőrség. Idő kérdése volt, mikor jutnak el Hagyóhoz, aki akkor még mentelmi jogát élvezte az MSZP országgyűlési képviselőjeként. Az új parlament felállásával ez megszűnt, Hagyóért májusban mentek a kommandósok, és vele együtt vitték be L. Ottót, Hagyó munkatársát, valamint H. Évát - mindhárman előzetesbe kerültek.
Hagyó meggyanúsításához a fő muníciót az A. Attilát a BKV vezérigazgatói székében 2008. áprilisban követő B. Zsolt szolgáltatta, aki 2010. márciusban a Magyar Nemzetnek önleleplező interjút adott. A politikai közbeszédben ekkor vált állandósult negatív szókapcsolattá a 15 millió forintot tartalmazó nokiás doboz, amit, akkori állítása szerint, B. Hagyónak adott át.
Sz.-né 2008. márciusban végkielégítéssel távozott a BKV-tól, de B. Zsolt tovább foglalkoztatta nyugdíjasként. A vádirat szerint összesen 86,2 millió forintot fizettek ki neki, míg Sz.-né szerint nettó 54 millió forintról van szó. Bár Sz.-né ügye indította el a BKV-lavinát, a 15 tagú vádlotti sorban ő csak az utolsó előtti helyet foglalja el. A 2008 őszén színre lépett Kocsis István BKV-vezérigazgató ugyanis 2009 őszétől egymás után küldte a rendőrségnek a gyanúsnak talált BKV-s szerződés-csomagokat. A BKV belső ellenőrzése hozzávetőleg ezer kontraktus átvizsgálása után 40 cég 50 megbízását találta bűncselekménygyanúsnak: ezek összértéke jóval felülmúlta a HR-igazgatóét, és rábukkantak 800 millió forint feleslegesen kifizetett végkielégítésre is. Sz.-né esete tulajdonképpen a kakukktojás: a Hagyó-perben ugyanis a BKV számára fölösleges szerződések megkötését róják a vádlottak terhére.
A vádirat szerint a Hagyó Miklós által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. Hagyót folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, mint felbujtót két rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolják. Hasonlóképpen folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolják M. Ernőt, illetve A. Attila és B. Zsolt volt vezérigazgatókat; előbbit három rendbeli magánokirat-hamisítással is.
Áthelyezték
A 40 ezer oldalnyi dokumentumot produkáló nyomozás 2011 decemberében zárult, a vádemelést követően 2012 júniusában tartották az első, iratismertető tárgyalási napot a Kecskeméti Törvényszéken. A büntetőpert illetékességből a Fővárosi Törvényszéken kellett volna tárgyalni, de Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke - a bíróság leterheltségére hivatkozva - 2012 februárjában a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. A Narancs információi szerint az ügy nem első körben került Kecskemétre: úgy tudjuk, megjárta a székesfehérvári és a győri bíróságot is, de egyik sem vállalta.
Ötven tárgyalási napot tartottak Kecskeméten, a legutolsót tavaly decemberben. A vádlottak többsége megírt vallomását olvasta fel, de volt, aki hajlandó volt válaszolni a bíróság kérdéseire. Meghallgattak körülbelül 40 tanút is. (A pontos tájékoztatás érdekében a tárgyalás adatait megkértük a Kecskeméti Törvényszéktől, de sem erre, sem a többi kérdésünkre nem kaptunk választ.) A perben érintett egyik forrásunk beszámolója szerint eddig körülbelül a vádirat felét sikerült letárgyalni, méghozzá erőltetett menetben. A Hagyó-per kiemelt ügy, azaz legalább kéthavonta tárgyalást kell tartani, a Hadnagy Ibolya vezette tanács azonban ezt heti két tárgyalási napra tornázta fel. Sikerült végigmenni a kifogásolt szerződések körülbelül 80 százalékán, de még nem került sor az A. Attila idején keletkezett végkielégítésekre, a fő vádlottak bírói, ügyészi kikérdezésére, és egyelőre a vádlottak sem kérdezhettek egymástól.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratát eddig öt alkalommal módosította az ügyészség, újra meg újra csökkentve az elkövetett bűncselekmények kárértékét. És ezzel párhuzamosan csökken a vádhatóság által bűncselekménynek tartott szerződéskötések száma is. A Népszava októberben arról számolt be, hogy a Fővárosi Főügyészség fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Hagyó-ügy vádiratát készítő ügyésszel szemben. A Narancs rákérdezett a fegyelmi végeredményére: Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője megerősítette egy eljárás lefolytatását, de konkrétumokat nem közölt: "A vonatkozó jogszabályok alapján jelenleg annyit tudok a kérdésére elmondani, hogy született egy - jelenleg még nem jogerős - fegyelmi határozat egy ügyésszel szemben, mert egy büntetőügyben sorozatos mulasztásokat követett el. Ezen mulasztásokat a konkrét büntetőügyben időközben már korrigálta, orvosolta az ügyészség. Az, hogy ki a fegyelmi eljárással érintett ügyész, jelenleg - mivel a döntés nem jogerős - nem áll módunkban nyilvánosságra hozni."
Nyomozati tárgy
Hagyó, akit a vádhatóság a bűnszervezet létrehozójának és vitathatatlan vezetőjének tart, felolvasott vallomásában tagadta valamennyi neki felrótt bűncselekmény elkövetését. Így a kétszer 15 millió forint átvételét is - az egyik tételt a nokiás dobozból. Sőt Hagyó kezdettől tagadja bűnösségét. Nem így B. Zsolt, aki idővel, a bíróság előtt komolyan visszavett önfeltáró lendületéből (lásd Ez lett a vesztünk című keretes anyagunkat). Rendőrségi vallomásának a Hagyóra - de több más személyre is - vonatkozó terhelő részeit bírósági vallomásában nem tartotta fenn. Ennek következtében a legendás "nokiás doboz" bizonyítottsága gyakorlatilag egyenlő a nullával. Érdekesség, hogy B. Zsolt megnevezte a Synergon Zrt. egyik vezetőjét, akivel az első 15 milliós kenőpénzről egyeztetett: az illetőt azonban tanúként sem hallgatták meg a nyomozók. B. Zsolt azt a Fidesz-kampányban sokat idézett kijelentését sem erősítette meg, hogy Hagyó a városháza folyosóján nyakon ragadva utasította volna őt különböző szerződések aláírására, és hogy azzal fenyegette: aki nem áll be a sorba, annak elvágják a torkát.
B. Zsolt vallomásából azt lehetett kihámozni: rájött, hogy többet veszíthet, ha fenntartja nokiás állítását. B. Zsolt hatalmas kudarcként élte meg, hogy "nyomozati tárgyként" kezelték: úgy érzi, félrevezették; első védője a hatósággal történt egyeztetésekre hivatkozva még azzal hitegette, hogy nem lesz vádlott - ehhez képest negyedrendű vádlott lett.
A. Attila nemcsak nem tartotta fenn (mint B.), de vissza is vonta a nyomozati szakban Hagyóra, M. Ernőre és Demszky Gáborra tett terhelő vallomását, sőt bocsánatot kért tőlük a hazugságai miatt. A nyomozóknak A. Attila még úgy emlékezett, hogy Hagyó többször, Demszky pedig legalább egy alkalommal arra utasította, hogy szükségtelen szerződést kössön egy-egy céggel. A bíróság előtt azzal indokolta állításainak visszavonását, hogy a terhelő vallomásokat részben hatósági nyomásra tette: amikor őrizetbe vették, állítása szerint azt közölték vele, hogy ha nem tud a nyomozati "elvárásoknak" megfelelni, akkor hosszú időre előzetes letartóztatásba kerül.
M. Ernő ugyancsak a vádhatóságot kritizálta, koncepciós eljárást emlegetett, mivel az ügyészségi eljárás során érzékeltették vele: kedvezményekre számíthat, amennyiben Demszkyre és Hagyóra terhelő vallomást tesz.
A. Attila azt is felrótta a nyomozó hatóságnak, hogy kihallgatása közben a rendőrségen laponként faxolták át a felügyeletet gyakorló ügyészségre a vallomása egyes részleteit, ily módon egyeztetve a nyomozás további irányáról. Az ügyészség visszautasította, hogy a nyomozás az ötvenes éveket idéző, törvénysértő módon zajlott volna. A Fővárosi Főügyészség elismerte, hogy fokozott felügyeletet gyakorolt a BRFK nyomozása felett, és ennek keretében azt írta elő, hogy a kihallgatás után a rendőrség - tájékoztatásul - faxolja át a teljes vallomást, de ez nem azt jelenti, hogy egyeztettek volna a kihallgatás "irányáról". A. Attilát kilenc alkalommal hallgatták ki ügyvédje jelenlétében, és ezek egyikén sem jelezte a kényszerítő körülményeket. A. Attila mindössze egyetlen szerződésnél, a BKV fénymásoló-állományának 19,2 millió forintos felmérésében ismerte el vezetői felelősségét. (A gyanú szerint ebből az összegből jutott Aba Botond egykori BKV-vezér végkielégítésére is.)
A bíróság előtt az ügyészségnek azt kell bizonyítania, hogy a megkötött szerződések fölöslegesek voltak, s hogy az ily módon létrehozott pénzszivattyút bűnszervezetben működtették. Ebben puhulni látszik a vád, legalábbis erre utal a vádirat szerinti kárérték már említett csökkenő tendenciája. A védelem több (elsősorban a kommunikációval és marketinggel összefüggő megbízásoknál) igyekezett igazolni a bíróság előtt, hogy hasonlókra a mai BKV, illetve a fideszes városvezetés alapította Budapesti Közlekedési Központ Zrt. is költ.
Azzal, hogy a két koronatanú-vádlott, A. Attila és B. Zsolt kiszállt a vádaskodásból, érzékelhetően megrogyott a vád. Hagyónak ezek után elegendő két nagyobb megbízásra összpontosítania védekezését: a 4-es metró projektmenedzsmentjét átvevő AAM. Zrt. tanácsadói és a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerét szállító C.C. Soft Kft. megbízási szerződésére. Előbbinél a vádhatóság arra alapozza a hűtlen kezelés megvalósítását, hogy nem a városháza, hanem a BKV büdzséjéből fizették a 133,5 millió forint összértékű számlát. A C.C. Softnak kifizetett 118 millió forint már keményebb dió - bár ennek a többszörösét fordították Kaposváron egy hasonló rendszerre, a BKK pedig jelenleg is 6,6 milliárd forintért építi a BKV komplett felszíni utastájékoztatási rendszerét. Tehát a haszontalanság itt sem egyértelmű, ráadásul B. Zsolt ennél az esetnél sem erősítette meg korábbi állítását, miszerint Hagyó kényszerítette volna a szerződés megkötésére, a teljesítés igazolására és a vállalkozó kifizetésére. B. Zsolt a nyomozati szakban még úgy emlékezett, hogy Hagyó nemcsak a Synergon megbízását csapolta meg, hanem a C.C. Softét is. "Amikor a C.C. Soft vezetőjével tárgyaltam a hibák kijavításáról, akkor azt mondta nekem E. az Aquincum Szálloda halljában, hogy a hibák kijavítására nincs pénze, mert Hagyónak át kellett adnia 40-60 millió forintot" - vallotta B. De nemcsak Hagyó, hanem a vélt bűnszervezet másik, politikai nexussal rendelkező tagja, M. Ernő esetében is sorra szűntek meg a gyanúsítások alapjai: már a nyomozati szakban 14 gyanúsításból 12-ben szüntették meg az ellene folyó eljárást.
Hol a bíró?
Ma már világos: elhamarkodott és az ügy lezárása szempontjából kifejezetten hátrányos döntés volt Kecskemétre helyezni a pert. Handó Tünde lépését az alaptörvény egyik átmeneti rendelkezése tette lehetővé, miszerint "az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése érdekében mindaddig, amíg a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése nem valósul meg, az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki".
Tizennégy vádlott védője már az első tárgyalási napon közös beadványban kérte a bíróságot, hogy függessze fel a tárgyalást, mivel az Alkotmánybírósághoz fordultak annak megállapításáért, jogszerű volt-e a per áthelyezése. Ha ugyanis az AB ezt elkaszálja, akkor a lefolytatott eljárás hatályát veszíti. Az AB tavaly decemberben megsemmisítette az ügyáthelyezést lehetővé tévő jogszabályt, mivel az a tisztességes eljárás két követelményét - a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot - is sértette. De alkotmányellenesnek ítélte azért is, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem volt biztosítva jogorvoslat. Az AB döntésének egyébként elébe ment a kormány (amelynek biztosan jó alkotmánybírósági forrásai vannak): októberben, az alaptörvény ötödik módosításakor kiemeltette a parlamenttel a szövegből ezt a cikkelyt. Persze nem holmi jogfilozófiai belátás okán, hanem az Európai Bizottság kritikai észrevétele miatt. A májusi Tavares-jelentés e bíráló tételét megfogadta Orbán Viktor, és a büntető törvénykönyvből, valamint a polgári perrendtartásból már júniusban kivetette a peráthelyezés lehetőségét.
A Kecskeméti Törvényszék mintha csak az AB döntésére várt volna: decemberben az illetékesség hiányára hivatkozva, fellebbezési lehetőség biztosítása nélkül a Fővárosi Törvényszékre utalta a Hagyó-pert. De a per nem kellett a fővárosnak, amely 2014. január 7-én megállapította a saját illetéktelenségét, és a bíróság kijelölésére a Kúriát kérte fel. A Fővárosi Törvényszék a büntetőeljárási törvényre hivatkozva a kecskemétiek illetékességét hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy az előkészítés során lett volna lehetőség az eljárás felfüggesztésére, de a kecskemétiek nem éltek ezzel. És ha már elkezdték tárgyalni, csak abban az esetben helyezhető át az ügy, ha meghaladja az adott bíróság hatáskörét - érvelt a Fővárosi Törvényszék.
A kialakult huzavona azt a kormányzati szándékot teszi komolytalanná, amely az ügyek mihamarabbi lezárására irányult. Ha a Kúria a fővárost jelöli ki, újra kell kezdeni a tárgyalást, hiszen sérülne a személyes benyomás megszerzésének elve, ha az új bírónak hozott anyagból kellene tárgyalnia az ügyet. Vagyis minden szereplőt ismét meg kellene hallgatni - és érdemes is lenne meghallgatni. Ebben az esetben, meg ha a tanácsvezető pörgeti is a tárgyalásokat, várhatóan 2016-ra születhet első fokú ítélet.
A Kúria azonban még nem döntött. Sőt formai kifogásokat észrevételezett, mivel a Fővárosi Törvényszék nem jelezte az elutasító határozata elleni fellebbezés lehetőségét az érintetteknek. A fővárosiaknak tehát egy újabb végzést kell hozniuk, ismét elutasítva illetékességüket. A védők várható fellebbezését a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el. Ezt követően a Kúria kimondja a végső szót, hogy hol induljon és végződjön a Hagyó-per első fokon. Egyvalami biztos, az idő múlása. Ami enyhítő körülmény.
Ez lett a vesztünk
B. Zsolt és Hagyó Miklós szembesítése, 2010. szeptember 14.
B: "A szemedbe mondom, hogy elkezdtél ebédelni valamilyen sárgás csirkés rizses húst, és tulajdonképpen egy pár bevezető kérdés után egy monológot tartottál. (...) Ezt követően elmondtad a tervedet velem kapcsolatban, hogy egyelőre 30 napig tart a megbízatásom, de mindent el fogsz követni annak érdekében, hogy a vezérigazgatói kinevezésemet véglegesítsék. (...) És ezt követően mondtad, szemedbe mondom, hogy évi 15 millió készpénzt át kell adjak neked. Nem nagyon értettem a dolgot, azt mondtad, hogy rám van bízva, hogy szerzem meg ezt a pénzt."
H: "Ami az érdemi részét illeti, Zsolt, én soha olyat nem kértem tőled, hogy számomra akár tagdíjként, akár más miatt pénzt adj át. Soha. Soha."
B: "Miklós, az általad kért összeget én két alkalommal teljesítettem. Az első évben közvetett módon, a másikban személyesen."
H: "Zsolt, azt csak te tudod, hogy miért teszed tönkre az életemet. Te hazug és valótlan dolgot állítasz."
B: "Miklós, a szemedbe mondom, hogy magamra nézve is terhelő vallomást tettem, csakis azért, hogy elmondhassam az igazságot. Ez teljes mértékben tönkretette az életemet. Szemedbe mondom, hogy volt ilyen kérésed, és ez lett a vesztem."
H: "Zsolt, hazudsz, és te tudod, mi az oka. Miért próbálod a felelősséged súlyát csökkenteni olyannal, amit én nem követtem el. Rövid távon igazad volt, engem tönkretettél, a hazugság győzedelmeskedett, az én családom sínyli meg ezt a helyzetet."
Áthelyezettek
Az Országos Bírói Hivatal nyilvántartása szerint 2011-ben és 2012-ben 55 új ügyben jelöltek ki másik bíróságot a főváros helyett. Az ügyáthelyezéssel érintett perek 70 százaléka jogerősen lezárult - a büntetőperek közül azonban csak egy, a Debreceni Ítélőtábla jogerősen három és fél év börtönbüntetésre ítélte az áfacsalással vádolt Varga Tamás Sándort, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját és társát, Lelkes Attilát. A többi 21 vádlottat felmentették. | Mi marad a végén? | Bár a CÖF bohócos plakátján Hagyó Miklós nyilván a szocialista gonosztevő jelképe, bűnösségét bíróság nem mondta ki, sőt nincs is ma bíróság, amely tárgyalná a perét. A rendőrség által bűncselekménygyanúsnak ítélt több BKV-szerződés is kikerült a vádiratból, és az ügyészséget irányított nyomoztatással vádolták. A felrótt kárérték is egyre csökken, a legendás nokiás doboznak pedig már se híre, se hamva. Összefoglaljuk, mi történt négy év alatt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mi-marad-a-vegen-88822 | 2014-03-20 16:03:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A kancelláriarendszer bevált, a sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az intézmények gazdálkodásának javulása – mondta el Palkovics László, a terület államtitkára egy múlt heti háttérbeszélgetésen. Palkovics látványos diagramokon mutatta be: a korábban súlyos helyzetben lévő egyetemek adósságállománya 2013 márciusa és 2015 szeptembere között jelentősen csökkent.
Csakhogy a két állapotot összehasonlítani egymással rendkívül megtévesztő, mondták forrásaink, és a kedvező változásoknak legkevésbé van köze a kancellárok kinevezéséhez, sokkal inkább egyes adósságok átvállalásának, a működési hiány részleges visszapótlásának, valamint brüsszeli pénzeknek, melyek megnyerésében az egyetem vezetőségének, illetve oktatóinak van fontos szerepe.
Siker, siker, siker
A háttérbeszélgetésen Palkovics László felsorolta: a Nyugat-magyarországi Egyetem, az Eötvös József Főiskola, a Szolnoki Főiskola, a Kaposvári Egyetem, a Miskolci Egyetem adósságállománya az elmúlt két és fél évben jelentősen csökkent, a Corvinus Egyetem az egymilliárdos lejárt tartozását közel nullára írta le, míg egyáltalán nincs lejárt adóssága a Budapesti Gazdasági Főiskolának, a Budapesti Műszaki Egyetemnek, az ELTE-nek és a Széchenyi István Egyetemnek. Külön rámutatott, hogy a négy klinikai intézménnyel rendelkező egyetem is jelentősen lefaragott a lejárt tartozásállományából.
A javulás szerinte főként 2014 novembere után gyorsult fel, amikor kinevezték a kancellárokat. Az államtitkár azt is egyértelmű sikerként értékelte, hogy korábbi, kisebb-nagyobb botrányok ellenére – mint például tavasszal a Zeneakadémia kancellárjának menesztése – mára az intézmények zömében kiegyensúlyozottnak mondható a rektor és a kancellár viszonya.
Két lépés hátra, egy előre
Egyetemi forrásaink egybehangzóan megerősítették, idén ősszel valóban nem kell zárolásokkal, válságintézkedésekkel szembenézniük, és a költségvetési mutatók javulása érzékelhető az intézményekben is. Ugyanakkor mindannyian hangsúlyozták, hogy a 2013. márciusi és a 2015 szeptemberi állapotot összehasonlítani rendkívül félrevezető.
Az Orbán-kormány 2011 és 2013 között több tízmilliárd forintot vont ki az ágazatból a Széll Kálmán Terv keretében. Egy évre rá a miniszterelnök már „önfenntartó felsőoktatásról” beszélt. Költségvetési szinten mindez azt jelentette, hogy a 2011-es 190 milliárd forinti állami támogatáshoz képest 2013-ben már csak 123 milliárdot irányoztak elő. (Ezt annyira alultervezték, hogy az év folyamán negyvenmilliárdot visszacsurgattak a rendszerbe különböző jogcímeken). A kiesés térdre kényszerítette az intézményeket. Mindenki emlékezhet 2012 telére, amikor egyes intézmények szénszünetet tartottak, azaz a vizsgaidőszak egy részében zárva tartottak.
A megszorítások következtében 2013-ban az egyetemek kénytelenek voltak idősebb, tapasztaltabb, nyugdíjas oktatóiktól megválni, a professzorok egy részének fizetését már nem tudták előteremteni. A 2013-as tehát nagyon rossz év volt a magyar felsőoktatásban, az intézmények adósságállománya 2014 év elején tetőzött. Ezért mondják sokan, hogy nem ahhoz kell mérni a mai számokat. Sokkal inkább a 2010 utáni esztendőhöz: innen nézve viszont a felsőoktatás állami finanszírozása a mai napig nem éri el az akkori szintet.
Kancellárok: hozott anyagból dolgoznak
Forrásaink a kancellárok munkájával kapcsolatban sem annyira lelkesek, mint az államtitkár. „Együttműködésre vagyunk kényszerítve” – mondta rezignáltan az egyik nagy egyetem vezetője, amikor Palkovics értékeléséről kérdeztük. Az intézményvezetők nem kockáztatják az egyetemük vagy főiskolájuk működését, csendben lavíroznak abban a térben, amelyet az állam biztosít nekik.
Jó példa a Corvinus Egyetem esete: a budai kampusz három karát elcsatolták és áthelyezték a gödöllői agráregyetemre, annak ellenére, hogy ezt a tervet az egyetem szenátusa elutasította. A minisztert nem kötik az intézményi állásfoglalások, ami azért jól mutatja, hol tart ma az egyetemi autonómia. Az érintett karok hallgatói és tanárai próbáltak ugyan ellenállni, de a tiltakozások erőtlenek voltak, hamar ki is fulladtak. A Pesten maradó karok hallgatói és oktatói nem vállaltak szolidaritást az átalakításban érintett diáktársaikkal. A hvg.hu által megkérdezet egyik rektor szerint ez a jellemző: „alulról” nem kapnak támogatást, még ha ellenállnának is.
Mit tettek eddig a kancellárok?
A kancellároknak, amikor tavaly novemberben elfoglalták helyüket, első feladatuk volt, hogy a szervezeti és működési szabályzatot átírják, ami nem ment konfliktusmentesen. Ezek nagyjából idén februárra készültek el. Aztán jött a költségvetés tervezése. A kancellároknak el kellett osztani a meglévő forrásokat az intézményük különböző szervezeti egységei és feladatai között, ami nagyjából májusig tartott. Ekkor kezdhettek volna foglalkozni azokkal a területekkel, ahol költséghatékonyságot kellene elérniük.
Volt, akinek ez sikerült is: a Semmelweis Egyetemen Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete korábbi elnöke például közös közbeszerzési rendszert alakított ki más intézményekkel, ami valóban hasznos, még ha legfeljebb néhány tízmillió forint megtakarítást hozhat egy-egy intézménynél. De az biztos, hogy nagyságrendjét vagy arányait tekintve nem az ilyen jellegű intézkedések stabilizálták az intézmények helyzetét.
Az általunk megkérdezett szakértők két nagyobb volumenű segítséget említenek. Idén tavasszal a kormány a kórházak adósságkonszolidációjára elköltött hatvanmilliárd forintot, amelyből nyolcat hoztak el az egyetemi klinikák. A másik egyenlegjavító-hatás, aminek szintén nem sok köze van a kancellárok működéséhez, az uniós pályázatok kifizetése. A 2007–2013-as pénzügyi ciklus lecsengéseként 2015 első félévében Brüsszelből nagyságrendileg húszmilliárd forint került az intézményekhez TÁMOP-os pályázatokon keresztül. Erről nem szokás beszélni, mivel szabálytalan, de az uniós pénzek már régóta funkcionálnak lélegeztetőgépként a felsőoktatásban: az egyetemek, főiskolák „projekt” címszó alatt gyakorlatilag bért váltanak ki, alapműködést finanszíroznak, ami ugyan ellentétes az uniós szabályokkal, de lepapírozható a hatóság felé.
Kétharmad
Ez úgy történik, hogy az intézményben rendesen oktató tanárt bérét vagy a hétköznapi tevékenység során használt fénymásolót egy adott projekt keretében számolják el. A pályázati rendszert jól ismerő egyetemi forrásaink becslése szerint a 20 milliárd kétharmada (!) alapműködésre megy el.
Feltűnő, hogy az úgynevezett konvergencia régiókban milyen nagy források nyíltak meg az intézmények előtt. A nagy adósságállománnyal rendelkező Kaposvári Egyetem például másfél milliárdot nyert idén, közel annyit, amennyi az éves állami támogatása. (Ennek ellenére közel ötszázmilliós lejárt tartozása még mindig van.)
Kiugrik még a sorban a korábban súlyos helyzetben lévő Miskolci Egyetem 2,2 milliárdos pályázati forrása is, ezzel a pénzzel egy ideig konszolidálható a működése. A nagy bajban lévő Nyugat-magyarországi Egyetem is szép summát kapott: 1,4 milliárdot. A legjobban teljesítő egyetemek, azaz a BME, a SE, az ELTE nem nyertek ezeken a pályázatokon, nem is pályázhattak. (A budapesti intézmények közül csak azok nyertek, amelyeknek a konvergenciarégiókban van telephelyük.)
Uralják a pillanatot
Megbízható forrásból úgy értesültünk, hogy az intézmények jelentős előleget hívhattak le. Azaz: rengeteg TÁMOP-os pénz érkezett a számláikra, amit leköltségelve bérre, dologi kiadásokra is költhetnek. Ennek a pénznek a jelenléte részben a fedezete a kormányzati sikerkommunikációnak.
Ezzel ideig-óráig el lehet fedni a szükségszerűen újratermelődő hiányt. Mivel az elmúlt időben a kancellárok nem jelentettek be csoportos létszámleépítést, nem zártak be karokat, viszont csökkenő költségvetési támogatás mellett nőtt az intézmények készpénzállománya és apadt a lejárt tartozásállomány, okkal lehet feltételezni, hogy mindez csak az uniós forrásoknak, illetve a klinikai konszolidációnak köszönhető. Kérdés, mi lesz 2016-ban, amikor az előző pályázati ciklus lejár, kifutnak a pályázati pénzek, és az újak még nem futnak be. | A nagy kancellár-trükk – Uniós pénzek mentik a felsőoktatást | A minap kormányülésen kiemelt téma volt a felsőoktatás helyzete. A felelős államtitkár szerint az intézmények anyagi helyzete ma stabilabb, mint a három évvel ezelőtti drasztikus megszorítás után, és ez nagyrészt a kancellároknak köszönhető. Valójában jelentős mértékben Brüsszelnek, illetve azoknak a rektoroknak és oktatóknak, akik az uniós pénzeket megnyerik akadémiai feladatokra, melyből aztán az alapműködésre is költenek. Nem igazán szabályosan. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151022_kancellar_trukk_unios_penz_felsooktatas | 2015-10-22 16:18:00 | true | null | null | HVG |
„Közép-Európa legnagyobb üdülő- és sportközpontja, 210 hektáros parkosított környezettel, hosszú, egybefüggő balatoni partszakasszal, rendezett stranddal” – így hirdeti magát honlapján a zánkai gyermek- és ifjúsági tábor, amelyet az állam egy márciusi törvénymódosítással adott egy egyházi kötődésű alapítvány tulajdonába és fenntartásába. És nemcsak ezt, hanem számos, szintén gyermekek táboroztatására használt fonyódi ingatlant is. A törvénymódosítás szerint a szeged–csanádi egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványé lettek az ingatlanok, ahogyan ez az alapítvány kapta meg az Erzsébet-program keretein belüli, a gyermektáborokkal és ifjúsági programokkal kapcsolatos feladatokat is. A táborok megszervezéséhez idén 4,4 milliárd forint költségvetési támogatás is érkezett az alapítványhoz, jövőre ez az összeg 5,2 milliárd lesz. Az ingatlanok szeptember elsejétől lettek hivatalosan az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványé, s a szervezetnek egy fillért sem kellett fizetnie értük. Ráadásul 15 év múlva azt tesznek a táborokkal, amit akarnak. Az alapítvány és a Fidesz között egyértelmű a kapocs, ahogy maga a szeged–csanádi egyházmegye sincs túlzottan távol a kormánypárttól.
A gyermektáboroztatást a zánkai és a fonyódi – most már csak volt – állami ingatlanokban korábban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) látta el, tőle kerültek át a feladatok idén az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz úgy, hogy a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők és a nyugdíjasok szociális üdültetéséért továbbra is az MNÜA felel. A táborok területe és az azokon található építmények azt megelőzően is az államéi voltak, de az ingatlanátadást annyira akarta a kormány, hogy az ezt is rögzítő jogszabály megváltoztatásakor egy szabálytalanság is becsúszott. A Vasárnapi Hírek hívta fel a figyelmet arra, hogy az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány a törvénymódosítás elfogadásakor, március végén még nem volt közhasznú jogállású, holott ez lett volna a feltétele az ingatlanok ingyenes és illetékmentes átadásának.
Amikor az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) arról érdeklődtünk, hogyan találták meg az alapítványt, egyértelmű válasz helyett azt felelték, hogy egyebek közt azért, mert a szervezet alapító okiratában meghatározott célok számos ponton fedik az Erzsébet-táborok céljait. Valóban, a törvénymódosítás előtt megváltoztatott alapító okiratban egyebek közt az szerepel, hogy az alapítvány egyik célja „az Erzsébet-programról szóló törvényben rögzített közfeladatok segítése”. Hasonló kérdésünkre az alapítvány csupán azt válaszolta, őket az Emmi kérte fel a feladatra.
Közel a Fideszhez
A törvénymódosítás előtt néhány hónappal az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány alapító jogai a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által életre hívott Hunguest Vagyonkezelő Zrt.-től átkerültek a Szeged–csanádi egyházmegyéhez tartozó Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz. A 2011-ben indult szolgáltató több megyében működtet nevelőszülői hálózatot, gyermek- és lakásotthonokat, és sok más mellett rászoruló gyerekek táboroztatásával is foglalkozik. Vezetője az a Kothenz János, aki 2014-ben a Fidesz–KDNP és a L.É.T. Egyesület közös jelöltjeként próbálta legyőzni a szocialista Botka Lászlót az önkormányzati választáson, de több mint 20 százaléknyi szavazatkülönbséggel kikapott.
Kothenz János főnökéről, Kiss-Rigó László megyés püspökről köztudott, hogy bejáratos Orbán Viktorhoz, és van egy közös hobbijuk: az egyházi vezető is rajong a fociért, a püspöknek külön helyet tartanak fenn a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholyában. Mi több, az egyházmegyének is van egy másodosztályú csapata, akadémiát is üzemeltet, és még stadionja is lesz; az építkezést 2014-ben államilag kiemelt beruházássá minősítette a kormány. Az egyházmegye csapatait üzemeltető kft.-knek eddig közel 2 milliárd forintnyi taopénz felhasználását hagyta jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az eddig ismert tervek egy 6 ezres, de később bővíthető stadionnal számolnak. Hogy bővítésre szükség lesz-e valaha, nem tudni, de jelenleg nem rajonganak a fociért Szegeden, hiszen a lapzártánk előtti meccsen – a klub honlapján olvasható tudósítás szerint – 50 (ötven) néző előtt kapott ki a csapat a Sopron gárdájától. A stadionépítés időpontja folyamatosan csúszik, így megjósolni sem lehet, mikor áldhatja meg az új komplexumot a püspök, ahogy tette azt a felcsúti Pancho Arénával is az átadáskor.
Minden bizonnyal Kiss-Rigó László jó politikai kapcsolatainak köszönhető, hogy az egyházmegye nyomására nem a helyi Fidesz által javasolt jelölt, hanem Kothenz János indulhatott Szegeden Botka ellenében, de a püspök 2014-ben az esztergomi választásokon is fontos szerepet játszott. Az Index írt arról, hogy Tétényi Éva független polgármester kihívója, az addig még a helyi fideszes körökben is súlytalan Romanek Etelka legfőbb támogatója a korábban esztergomi segédpüspök Kiss-Rigó László volt. A Szeged–csanádi egyházmegye első embere 2014-ben az új képviselő-testület alakuló ülésére is elment.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány nem csupán a legfideszesebb egyházmegyén keresztül köthető kormánypárti szereplőkhöz. A szervezet kuratóriumát Bábiné Szottfried Gabriella vezeti, ő 2014 előtt a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A vezetőségben helyet kapott Zakar Péter Mihály is, aki korábban a Csongrád megyei közgyűlés kormánypárti tagja volt, az alapítvány kuratóriumának korábbi alelnöke pedig Deutsch-Für Ágnes Sarolta, Deutsch Tamás második felesége volt. Ha ez nem lenne elég, nyári sajtóhírek szerint a Klik korábbi vezetője, Marekné Pintér Aranka a zánkai gyerektáborban kapott vezetői feladatokat.
Közöd?
Amikor az alapítványnál arról érdeklődtünk, hogy mekkora az átadott zánkai és fonyódi ingatlanok összértéke, csak annyit írtak, hogy a „tulajdonba adás jogszabály alapján történt, azaz ennek nem feltétele az értékbecslés”. Ezután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) fordultunk, de lapzártánkig tőlük sem kaptuk meg az adatokat. Végül az MSZP-s országgyűlési képviselő, Tóth Bertalan mutatta meg nekünk az MNV és az alapítvány közötti megállapodást, amit neki nem sokkal korábban elküldött a vagyonkezelő. Az ebben szereplő táblázatban felsorolják az átadott ingatlanokat azok becsült forgalmi értékével, amely összesen 17,5 milliárd forint. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyiért biztosan el is lehetne adni az ingatlanokat – de ez a hatalmas vagyon ért volna annyit, hogy az állam pontosan megindokolja, miért adja át ingyen.
Az MNV és az alapítvány közötti szerződés értelmében 15 évig mindenképp meg kell hagyni jelenlegi funkciójában az ingatlan-együttest, de azután nincs semmi kötelezettsége az alapítványnak. Megkérdeztük a szervezetet, hogy van-e elképzelésük, 15 év múlva mit kezdenek a táborokkal, de kitérő választ adtak.
Kiárusítás
Miután a magyar állam törvényi erővel szorította ki az étkezési jegyek piacáról a külföldi cégeket, majd monopolhelyzetbe hozta az Erzsébet-utalványt, illetve a Széchenyi-pihenőkártyát (SZÉP), az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az Európai Unió Bírósága idén februárban úgy döntött, hogy a cafeteriarendszer több eleme is sérti az uniós jogot, így a kormány változtatásra kényszerült. Ha rövid távon marad is az Erzsébet-utalvány, annak közterhei jelentősen emelkednek, így várhatóan vissza fog esni a forgalma, ahogy a SZÉP-kártyáé is. Az állam a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványon keresztül döntő többségében az Erzsébet-utalványok jutalékából fedezte a szociális üdültetést, a várható visszaesés miatt már nem lesz szükség annyi állami szálláshelyre, így több szálloda és üdülő is átkerül az Erzsébet Vagyonkezelőtől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV). Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára nemrég a parlamentben megerősítette: ezeket a korábban döntő többségében az önkormányzatoktól átvett ingatlanokat nem kapják vissza a települések, az MNV értékesíteni fogja őket. Ezeket az állami üdülőket tehát még azok az önkormányzatok sem kaphatják vissza, amelyek ezt nagyon szeretnék. Például a szombathelyi önkormányzat is jelezte, hogy szívesen átvenné a településen található gyermeküdülőt, de erre esélye sincs. A kérdés csak az, hogy a hamarosan licit alá bocsátandó szociális üdülőkre kik és milyen áron fognak lecsapni.
Itt is Mészáros Lőrinc etet?
Tavaly több forrásból is úgy értesültünk, hogy a zánkai és a fonyódi táborokban a Mészáros Lőrinc cégei által előállított élelmiszerek kerülnek az asztalra. Szülők és ott dolgozók is állították, hogy a felcsúti milliárdoshoz egészen idén nyárig köthető Bakony Hús felvágottait ették a gyerekek, és a szintén a vállalkozó érdekeltségében lévő Vivienvíz ásványvizeit is ihatták a táborban. A témában több mint egy éve kerestük meg a táboroztatásért akkor felelő Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, de nem közöltek érdemi információkat. Azt a kérdést tettük fel nekik, „Hogyan történik az Erzsébet-táborokban részt vevő gyermekek étkeztetése? Ki felel az alapanyagok beszerzéséért és azok elkészítéséért? Kérem, pontosan nevezzék meg a megbízott vállalkozást, szervezetet!”; ezt a választ kaptuk: „(…) az Erzsébet-táborokban szabadidejüket töltő gyermekeknek napi ötszöri, jó minőségű étkezés biztosított”. | Egy a tábor | A zánkai és a fonyódi, együttesen hatalmas értékű szociálisüdülő-komplexumokat ingyen adta át az állam a szeged–csanádi egyházmegyéhez köthető alapítványnak. Az alapítványt vezető volt fideszes politikusok később akár el is adhatják az ajándékot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/riport/egy-a-tabor-101749?fbclid=IwAR39h2l_kGdHHED_tIq7B0CpyC-e7eo_i_V6WIIONBk_AaZEb981K-yXC0E | 2017-01-01 16:26:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Úgy jöttem el Nógrádi György irodájából, hogy már nem akartam portrécikket írni róla. Túl komolytalannak tartottam. Annak ellenére, hogy az interjú végén zseniálisan összefoglalta, mi a munkásságának lényege. Vagyis mi nem:
Nézze, ha kutatnék, akkor tizedannyi időm lenne a médiaszereplésekre.
De kezdjük az elejéről!
Tényleg úgy indult a dolog, hogy portrécikket akartam Nógrádi Györgyről írni. Végül is fontos ember: júniusban a köztévében szakértve ő dobta be először a vasfüggöny ötletét, majd kilenc nappal később a kormányzat előállt azzal, hogy megépíti a kerítést. És meg is építette.
Nógrádi roppant népszerű szakértő, akinek újabban bérelt helye van a közmédiában. Szakértőként pontosan azt mondja, amit a kormányzat képvisel menekültügyben: a kerítésre szükség van, a menekültek között pedig hemzsegnek a potenciális terroristák. Ez a vélemény, noha szembemegy mindazzal, amit a biztonságpolitikai szakértők és a migrációkutatók hangoztatnak, népszerű. Nógrádinak húszezer fős rajongói oldala van a Facebookon, telt házas előadásokat tart Budapesten és vidéken, az utcán leszólítják, gratulálnak neki. És bár ezekben a hónapokban lett igazán népszerű, nem a Fidesz csinált belőle szakértősztárt, hiszen már a kilencvenes évektől aktív szereplője a sajtónak.
Most viszont nagyon elfoglalt. Amikor felhívtam telefonon, és jeleztem neki, hogy portrécikket írnék róla, egy hetet kellett várnom a találkozóra, mert annyira sűrű a naptára. De így legalább volt időm arra, hogy beszéljek az ismerőseivel, volt kollégáival és a biztonságpolitikai szakértőkkel, utóbbiakkal leginkább azért, mert egy biztonságpolitikai szakértőről szóló portrécikkben fontos elem, hogy mit gondol róla a szakma.
És persze gyűjtöttem az életrajzi adatokat, merthogy felkészületlenül mégsem állíthatok be az interjúra. Pláne nem Nógrádihoz, aki előadásaiban is rendszeresen kifejti, mennyire zavarja, hogy vannak olyan biztonságpolitikai szakértők, akik felkészületlenül mennek a médiaszereplésekre. Ellenben vele, aki órákat készül egy-egy szereplésre. Arra az Echo tv-s műsorra például, amiben Szaniszló Ferenccel az agyhullámfegyverről értekeztek, saját bevallása szerint két hetet készült.
Az első meglepetés akkor ért, amikor nemzetközi szinten is jegyzett biztonságpolitikai szakértőket kérdeztem arról, mi a véleményük Nógrádi Györgyről. Nem voltak túl lelkesek. Azt mondták, hogy mivel Nógrádinak nincs tudományos tevékenysége, ezért nincs miről véleményt alkotni.
Van ugyanis egy mérőszám, ami egy tudós ember összes tudományos közleményének és alkotásainak független idézettségét méri. Nagyon leegyszerűsítve ez az adat árulkodik arról, hogy egy szakértő mennyire elismert hazai és nemzetközi szinten. Minél magasabb ez a szám, annál elismertebb valaki, minél alacsonyabb, annál kevésbé.
Nógrádinál ez a szám egészen pontosan nulla.
Az persze az ő szemszögéből teljesen érthető, hogy ennek a mérőszámnak nem tulajdonít különösebb jelentőséget:
Ezen az egyetemen van, hasból mondom, négyszáz egyetemi tanár. Szerintem annyi szereplése, mint nekem, egynek sem volt. Lehet, hogy több az idézettségük, de az egy más vetület.
Védhetetlen érvelés, főleg, ha olyan száraz és megkérdőjelezhetetlen tényekkel van alátámasztva, amelyek magukért beszélnek:
Én mindig jobban szerettem beszélni, mint írni. Egy hónappal ezelőttig 134 tévé-, 162 rádiószereplésem, 61 újságcikkem és 56 nagy konferenciám volt.
Ekkor értettem meg azt, amit korábban legfeljebb csak sejtettem: Nógrádi György összekeveri a médiaszereplést a tudományos munkával. Szerinte azok, akik a tudományos tevékenységet kérik rajta számon, csak irigykednek a médiaszerepléseire, és arra, hogy telt házas előadásokat tart.
De minek is a tudományos tevékenység, ha itt van egy impozáns szakmai önéletrajz? – futott át az agyamon, amikor Nógrádi életrajzát kezdtem el nézegetni. A corvinusos életrajzból tudtam meg például azt a kevésbé ismert tényt, hogy Nógrádi 2001 óta a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem elnökségi tagja.
Írtam a svéd egyetemnek, hogy ott is megkérdezzem, mi a véleményük Nógrádiról, mégiscsak elnökségi tagja az intézménynek. Azt válaszolták, hogy Nógrádi nem elnökségi tag, soha nem is volt az, igazából azt sem tudják, kiről beszélek.
Amikor Nógrádinál rákérdeztem, hogy akkor most hogyan is van ez az elnökségi tagság, ő sziklaszilárdan azt állította, hogy ilyen az ő önéletrajzában nincs, ezt ő soha nem állította. De bizony van, mondtam.
Ha mégis ez van az önéletrajzban, akkor az csak elírás lehet
– zárta rövidre a dolgot.
Sebaj, vannak más kapaszkodók, azokat is használni lehet, amikor egy ember tudományos munkásságát akarjuk áttekinteni – gondoltam akkor még naivan.
Ott van például az Országos Doktori Tanács honlapja, ahol szintén elérhetőek a szakmai életrajzi adatok. Ha a Corvinus egyetemre feltöltött életrajzba véletlenül be is csúszott egy svéd egyetem – tegyük a szívünkre a kezünk, ez bárkivel előfordulhat –, az ODT-ban szereplő adatok biztos valósak. Ha másért nem, leginkább azért, mert legutóbb szeptember 30-án maga Nógrádi nyilatkozott arról, hogy az oda feltöltött adatok hitelesek.
Márpedig az ODT-s adatlapján, az „Akkreditációs szempontból jelentős egyéb információk” rubrikában feketén-fehéren az olvasható, hogy ő a 2011-től működő „ausztriai Európa Egyetem rektorhelyettese”.
De még mielőtt a Nógrádi-rajongók fejvesztve rohannának beiratkozni erre az egyetemre, javaslom, ne siessék el a dolgot, mert én is ráfáztam, amikor órákig keresgettem a neten ezt az intézményt. Végül nem találtam ilyen egyetemet, de ennek prózai oka van:
ez az egyetem ugyanis nem létezik.
Természetesen megkérdeztem erről magát a „rektorhelyettest” is, hiszen mégiscsak ő az egyik illetékes. Nógrádi szerint az ominózus egyetem úgy működik, hogy igazából még nem működik, de majd egy-két év múlva működni fog. Vagy ahogy ő fogalmazott, idézem:
Az egyetem formailag létrejött, a valóságban még nem. Pont.
Hazudnék, ha a beszélgetésnek ezen a pontján már nem éreztem volna rettentő kényelmetlenül magam. Főleg azért, mert közben Nógrádi elmondta, hogy az előszobájában éppen Rüdiger Stix úr várakozik rá, aki a „valóságban még nem működő” egyetem egyik (leendő) vezetője.
Stix neve nem volt ismeretlen a számomra. Az osztrák Szabadságpárt egykori politikusáról 2011-ben a bécsi Kurir című lap tényfeltáró cikkben írta meg, hogy más osztrákokhoz hasonlóan pénzért jutott doktorihoz Budapesten. A Kurir cikkében megnevezett osztrákoknak a témavezetője egytől egyig Nógrádi György volt, aki egyébként Stix évtizedes cimborája.
Ekkor még igyekeztem komolyan venni a dolgokat, úgy éreztem, ebből a portrécikkből még bármi kisülhet.
Pedig a java csak ezután jött.
Nógrádi sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nemcsak a biztonságpolitika területén, de állami cégek felügyelőbizottságában is otthonosan mozog, a kilencvenes évek elejétől jó pár ilyen pozíciót megkapott. Azt mondja, imádta ezeket a feladatokat.
Bárhová betesznek, én vállalom azt, hogy a cég nemzetközi ügyeit intézem, beszélek nyelveket, jók a kapcsolataim.
Igaz, erre a szaktudásra a második Orbán-kormány már kevésbé volt vevő: 2010 után Nógrádi az összes fb-tagságát elbukta. Érthetetlen, miért nem voltak vevők a szakértelmére, pedig – ahogy mondta – ő minden felügyelőbizottsági ülésre alaposan felkészült. És nem akármilyen állami cégeknél dolgozott. Az MSZP regnálása idején Nógrádi vezette a honvédséghez tartozó HM EI Zrt. felügyelőbizottságát.
Jó szívvel gondol vissza erre az időszakra, szerinte a HM EI Zrt. az ország legsikeresebb állami cége volt. Tény, hogy a HM EI-nél éppen a kormányváltás előtt robbant ki egy csúnya korrupciós botrány, az akkori vezérigazgató jelenleg a vádlottak padján ül. De szerencsére Nógrádi nem egy borúlátó típus, és a múltból is inkább a szépre emlékszik:
A vezérigazgatót az ország egyik legjobban felkészült vezérigazgatójának tartom, szerintem a perben fel fogják menteni.
És bár a kormányváltás előtt a Heti Válasz közölt cikksorozatot arról, hogy a HM EI és az MSZP lényegében összenőtt, úgy tűnik, maga a cég a fideszes honvédelmi vezetésnek is jó szolgálatot tesz: a sors fintoraként újabban a szerb–magyar határ mellé felhúzott kerítésépítésen is sokat kerestek általa, persze nem éppen szabályosan. A HM EI Zrt. mellett egyébként Nógrádi 2002-től 2010-ig felügyelőbizottsági tag volt az egyik olyan állami erdőgazdaságban is, amiről Lázár János nemrégiben azt mondta: „A szocialista kormány alatt a szocialista menedzsment lopja szét, a fideszes kormány alatt fideszes menedzsment lopja szét."
2010 után Nógrádinak közel öt évet kellett várnia arra, hogy a Fidesz rehabilitálja, és újra megkínálják egy felügyelőbizottsági állással. Idén Nógrádi Tarlós István ajánlására a fővárosi cégek belső ellenőrzésére jogosult Fővárosi Biztonsági Iroda Kft. felügyelőbizottságában kapott helyet havi 150 ezer forintos díjazásért. (A Fidesz, az MSZP és Tarlós jelölhetett összesen három fb-tagot.)
Arra a kérdésemre, hogy milyen a kapcsolata Tarlóssal, így felelt:
Tarlós úr többször behívott, hogy különböző dolgokról beszélgessünk. Külpolitikáról, biztonságpolitikáról. Nagyon tisztelem őt, köszönöm, hogy ilyen lehetőséget kaptam.
Szerencsére a tisztelet kölcsönös. Erre akkor jöttem rá, amikor kicsit jobban megkapartam a Bécsben működő Európa Akadémiát, aminek Nógrádi az elnöke. Elég titokzatos akadémia ez, mert a honlapján semmi érdemi információ nincs a szervezetről.
„Különböző dolgokban tárgyalnak” – válaszolta Nógrádi arra a kérdésre, hogy mégis mit csinál ez az akadémia. De mégis milyen dolgokban?
Például abban, hogy Európában ki az az egy vagy két vezető, akinek átadjuk Európa nagydíját, mert annyit tett Európáért.
Megkérdeztem Nógráditól, hogy magyar politikust tüntettek-e ki azért, mert annyit tett Európáért. Azt válaszolta, igen.
Kicsodát? – kérdeztem.
Bár Nógrádi sok mindenre kristálytisztán emlékszik a múltból, ennél a pontnál éreztem némi bizonytalanságot:
– felelte.
Az „akadémia” honlapját hiába is nézném, használhatatlan.
Van viszont egy MTI-hír, ami tavalyi. Ebből kiderül, hogy tavaly „nagydíjjal” tüntette ki az „Európa Akadémia” Tarlós Istvánt.
MÉGHOZZÁ HÁROM NAPPAL AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS ELŐTT.
Amikor emlékeztettem Nógrádit, hogy micsoda véletlen, hogy éppen azt a Tarlós Istvánt tüntette ki az általa elnökölt akadémia, aki idén fb-tagságot intézett neki egy fővárosi cégben, a biztonságpolitikai szakértő így szabadkozott:
Ez tőlem független. Amikor magyart javasolnak, akkor nem veszek részt a szavazáson.
Majd arról kezdett el beszélni, hogy korábban „más magyar politikust is kitüntettek”, például Zsohár Istvánt.
Csakhogy a már elhunyt Zsohár soha nem volt politikus, az Információs Hivatalt, azaz a hírszerzést vezette 2004 és 2007 között. Amiről viszont Nógrádi nem beszélt, hogy az akadémiája kitüntette Szőcs Géza volt kulturális államtitkárt.
És hogy mit üzen Nógrádi azoknak, akik irigyek rá? | Lehet utánam csinálni! | Tudományos tevékenységet nem végez, egy nem létező egyetemen rektorhelyettes, az általa elnökölt osztrák „akadémia” pedig tavaly azt a Tarlós Istvánt tüntette ki a választási kampányban, aki idén felügyelőbizottsági posztot adott neki egy fővárosi cégben. Megpróbáltam komolyan venni Magyarország legnépszerűbb biztonságpolitikai szakértőjét, de ahogy elmerültem az életrajzában, ez egyre nehezebben ment. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/10/21/nogradi_gyorgy_bocsanat/ | 2015-10-21 17:01:00 | true | null | null | Index |
Nógrádi Györgyöt még az a kollégája is bájos, jópofa embernek tartja, aki újabban semmiben sem ért vele egyet. Ez az ellentmondás rendre felbukkan, amikor olyasvalakivel beszélgetek, aki személyesen is ismeri a Corvinuson tanító biztonságpolitikai szakértőt. Kedves, aranyos, megnyerő: ilyen jelzőkkel illetik azok is, akik kuruzslásnak minősítik Nógrádi tevékenységét, amely „leegyszerűsítéseken, felszínes megállapításokon nyugszik”. Azt ugyanakkor egy forrásunk sem vonja kétségbe, hogy tehetséges előadó, „olyan beszélőkéje van, amilyen keveseknek ebben az országban”. Amit Nógrádi teljes mértékben ki is használ. Amikor leülök az egyetemi szobájában, hogy az életéről faggassam, Nógrádi előrebocsátja: reggel hatra ment a tévébe, délben rádiónyilatkozatot ad, este újra tévézni fog, a téma természetesen a Közel-Kelet és a menekültügy lesz. Éppen ezért vagyunk kíváncsiak: ki az az ember, aki ma Magyarországon a politikusok és propagandisták mellett a médiaszereplések alapján leginkább befolyásolja a lakosság véleményét kerítés- és menekültügyben. És akinek olyan rajongótábora van, amilyen eddig egy elemzőnek sem adatott meg.
Vécé nélkül
Nógrádi György 1949-ben született, gyermekkorát a Városliget mellett töltötte. Szülei a kereskedelemben dolgoztak, édesanyja az Úttörő, édesapja a Lottó Áruház vezető alkalmazottja. „Egy olyan udvari lakásban nőttem fel, ahol nem volt se fürdőszoba, se vécé” – meséli a Narancsnak. Az érettségi után három opción töpreng: jog, vagy német–történelem szak a bölcsészkaron, esetleg nemzetközi kapcsolatok az akkori Marx Károly Egyetemen. Hogy utóbbi mellett döntött, ma is élete egyik legjobb lépésének gondolja. Az egyetemet 1968-ban kezdte, imádott tanulni, csak ezután jöhetett a másik két szenvedély, „a csajok és az ulti” – mondja.
A nemzetközi kapcsolatok szak akkoriban új fejezet a magyar felsőoktatásban, a tanszék 1963-ban alakult, hogy a Rákosi-érával ellentétben a magyar külügyeseket ne csak Moszkvában, hanem Budapesten is képezzék. Egy évfolyamtárs szerint – aki többi forrásunkhoz hasonlóan neve mellőzését kérte – Nógrádi inkább nyüzsgő, semmint elmélyült diák volt, aki „szellemes dolgokat tudott mondani, ami, ha belegondoltál jobban, nem mindig volt helytálló. Picit hebrencs, olykor gyerekes, de helyes, ügyes és vidám srác volt, komolyabb politikai nézetek nélkül.”
A szakon a 70-es évek elején az új slágertéma az akkori NSZK; ez Nógrádit is beszippantja. Az akkor már jó németes hallgató odavan a szocdem Willy Brandtért. „Beleszerettünk ebbe az emberbe, amit csinált, teljesen ütközött azzal, amit korábban az NSZK-ról tanultunk.” Ez alatt főleg a Brandt-féle Ostpolitikot kell érteni, amibe az 1969-es szocdem győzelem után az NSZK negyedik kancellárjaként kezd bele. Előbb az NDK-ba, majd a Szovjetunióba utazik, és ő az első német kancellár, aki Izraelbe látogat (1973). 1971-ben a keleti blokk elszigetelését enyhítő politikájáért Nobel-békedíjat kap. Nógrádi sokat emlegeti, mekkora hatással volt rá a Brandthoz hasonlóan fess amerikai demokrata, J. F. Kennedy, akinek a könyveit kilopdosta a könyvtárból. Harmadik politikai idolja a szintén szocdem Egon Bahr (Brandt volt munkatársa), akit személyesen is ismert, és a 90-es évektől pár évente találkozott is vele, egészen Bahr idén augusztusi haláláig.
Hakni, jugók, németek
Az egyetem végén már a Malévnál üzletkötő, majd a külügyi titkárságon dolgozik. Ott azonban szűknek érezte a kereteket, a különböző delegációk szállítása nem az ő világa, és úgy dönt: nem akar beosztott lenni. A kádári világ minden lehetőségét megragadva kezdte meg önmenedzselését, és párhuzamosan futó ügyletekből igyekezett a betevőjét megkeresni – máig ezt csinálja. Tanít, tanácsot ad, üzletel; későbbi vagyonát is így alapozta meg.
Itt is, ott is, amott is
Doktorált, majd 1975-ben kezdett tanítani a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, ezt követte a Műszaki (ott kandidált), végül a közgáz 1989-től napjainkig (itt habilitált). A tanári fizetés azonban csak aprópénz, az igazi bevételt vidéken találta meg. Akkoriban „az egyetemen heti hat órám volt, ezt szerdára tettem, a hét többi napján hakniztam. Másfél nap, hét előadás, előadásonként 2500 forint. Ez azt jelentette, hogy másfél nap alatt kerestem meg a három és fél havi egyetemi fizetésemet.” Bejárja az országot, Borsod megyében ő képzi tovább a szakszervezetis tagokat külpolitikából, de van olyan nap, amikor előadást tart a Tokaji Borkombinát, majd a sátoraljaújhelyi Elzett dolgozóinak, és aznap a közeli dohánygyárban is lenyom még egyet. A turnézást ma sem hagyta abba, a közelmúltban – a teljesség igénye nélkül – tartott előadást Balatonfüreden, Tiszavasváriban, Magyarkanizsán, Székesfehérváron, Szombathelyen, de a csákánydoroszlói művházban is; nemrég Győrben járt, ahol hallgatósága püspökökből állt.
Másik bevételi forrása az idegenvezetés lett. A képzést az egyetemen kapta, járt Ázsiában, a Szovjetunióban, de az igazi szerelem Jugoszlávia, a tengerpart. A kotori öbölben kezdte Expressz-irodásként, a ma már Horvátországhoz tartozó Selcére a nyolcvanas években talált. Az itteni szállodába úgy került, hogy véget vetett elődje gyakorlatának, aki három embert nyaraltatott, miközben csak kettőt számolt el. Később jó üzleti érzékkel az egyetemét is bevonja, miután megbeszélte a rektorral, hogy a szálloda egy részét a „Közgáz nevében kiveszem, és aki jön az egyetemtől, jön, aki nem, nem”. Úgy számolja, közel negyvenezer embert nyaraltatott harminc év alatt; kiemeli, hogy ő az idegenvezetési előadásokra is becsülettel készült. Az Adriára a délszláv háború idején is lejárt, „kocsival úgy mentem át Karlovacon, hogy lőtték a várost. Volt olyan, hogy Selcén összesen ketten nyaraltunk. Imádtam. A feleségem végig velem volt” – meséli.
Azt a pletykát ugyanakkor cáfolja, hogy később megvette volna a selcei szállodát. Pedig gondolkodott rajta; hárommillió márkáért árulták, ám Nógrádinak ez soknak tűnt, és ma is úgy látja, jól döntött. „Végül egy srác vette meg. A kikötőt átadta a szomszéd városnak, a szállodához tartozó apartmanokat eladta részenként, aztán a szálloda éttermét is, a végén pedig eladta a szálloda maradékát az ukránoknak. Én csak néztem… A háború után azonban megjelent három idős testvér, hogy a szállodára ugyan nem tartanak igényt, de a Tito előtti időkből a föld az övék. Innen kezdődtek a bajok.” Az idegenvezetést Nógrádi csak pár éve hagyta abba.
Mégis az NSZK-ban építi föl magát. Még 1988-ban kapott egy ösztöndíjat oda, igaz, ebben az ulti – visszatérő életmotívum – is közrejátszhatott. „Egyik este egy társaságban ultiztam, ahol megkérdezték, mi a bajom. Mondtam, hogy semmi különös, csak éppen ma utasították el a legújabb ösztöndíjkérelmemet. Lehetetlen, mondta az egyik ultis, arról én döntök. Másnap kipostáztak egy újabb papírt, hogy az ösztöndíjat megkaptam. A három hónapos németországi út megváltoztatta addigi életemet” – írja könyvében. Az út során Nógrádi tartott egy próbaelőadást a kölni Ostkollegben, ami után rendszeresen meghívják. „Az előadás díjazása számomra felfoghatatlan, horribilis összeg volt. Kiszámoltam, hogy hét előadás díjáért lehet egy új Golfot, nyolcért egy 3-as BMW-t vásárolni” – írja ugyanott. A rendszerváltás után rendszeresen tartott előadást a Bajor Akadémián és számos német városban, ez alatt találkozott politikai, diplomáciai és katonai vezetőkkel is (ahogy szerte a világon). E kapcsolati tőke ma is élő; a Narancsnak elmesélte, hogy napokkal korábban épp a német katonai felső vezetés éves továbbképzésén járt Berlinben, ide „minden évben kimegyek, most a német elhárítás vezetője a világ egyik legjobb előadását tartotta meg”. Ám a német vonal és a számtalan – például Kubába, illetve az NDK-ba tett – külföldi út nemcsak emiatt fontos.
Kényes ügyek
Lapunknak elmondta, hogy KISZ-, majd MSZMP-tag volt. „Ideológiailag nem volt probléma vele. Alaposan kitárgyaltuk Gyurit, úgy láttuk, elfogadja a rendszer elveit, és nincs ellenzéki dologhoz köze” – mondja az állampárt egy akkori tagja. A pártfelvételt már az egyetemen kezdeményezi Nógrádi, ebben a KISZ is támogatta, ám egy banális eset miatt megvonták tőle a bizalmat. A MSZMP-felvétel csak később jött össze, beszervezni azonban – állítja – nem sikerült őt, noha megpróbálták.
Erre azért térünk ki, mert 2009-ben az ’56-os Intézet kutatói 110 embert azonosítottak azokból, akik a kommunista állambiztonságtól feladatot kaptak Nagy Imre és mártírtársai 1989-es újratemetésekor. A nevek közt Nógrádié is szerepelt. A rev.hu-n olvasható: „6-os kartonja szerint elvi-hazafias alapon szervezték be 32 éves korában, ifjúságvédelmi vonalra. A BM III/III-2-a. alosztály kezdte el foglalkoztatni (…) A Nagy Imre és társai újratemetésének operatív előkészítésére összeállított intézkedési terv szerint 1989. május 10.–június 16-a között »Raguza« tmb. külföldön fog tartózkodni. A dokumentum szerint kiutazása előtt eligazítást fog kapni, hogy NSZK kormánykörökben, illetve az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott beszélgetéseiben hangoztassa aggályait a Nagy Imre-újratemetés politikai demonstrációvá alakítása kapcsán. (…) Az intézkedési terv szerint »Raguza« rendszeres kapcsolatban állt a BND és a CIA képviselőivel.” Nógrádi az eset után levelet tett közzé: „Soha nem voltam a BM III/III-2, illetve a BM III/III-6 alosztály ügynöke sem Raguza fedőnéven, sem más fedőnéven. Nem voltam beszervezett »ügynök«, jelentéseket nem készítettem. (…) kijelentem, hogy a belügyi szervektől nem kaptam és soha nem hajtottam végre semmilyen feladatot Nagy Imre újratemetésének előkészítésével összefüggésben.” A rev.hu-n ez is szerepel: az „1956-os Intézetnek nincs oka kétségbe vonni dr. Nógrádi György fent közreadott nyilatkozatát.”
Nógrádi a Narancsnak is mutatja kartonját, számos, vele kapcsolatos fals információra felhíva a figyelmet. A karton szerint mániái a kocsik, ez viszont nem volt így – mondja ő. A kartonon pontosan szerepel a szülei neve, KISZ- és MSZMP-tagsága és a születési éve is; történész forrásunk szerint más dokumentumok hiányában annyi kijelenthető, hogy Nógrádi az Állambiztonság részéről hálózati személyként volt nyilvántartva. Amikor nevét nyilvánosságra hozták, Nógrádi gyomorvérzést kapott, kórházba került. Ma viszont már viccelődik ezen: az eset után lánya vett neki egy Raguza feliratú pólót, ezt Nógrádi többször hordta, a póló állítólag ma is megvan. (Raguza Dubrovnik régi neve, idegenvezetőként Nógrádi sokat járt ott.)
Akadt olyan „német vonalon” mozgó szakértő, aki szerint Nógrádinak olyan „háttere van, ami igencsak relativizálja, hogy miként kell értelmezni, amit tőle hall az ember, mi annak a forrása és mi az információközlés célja”. Forrásunk arról is beszélt, hogy a „titkosszolgálatok ’89–90 előtt tartottak fent az egyetemeken olyan beszervezett oktatókat, akik egyéb funkciók ellátása mellett akár az ígéretes hallgatók felkarolását, első lépéseinek egyengetését is ellátták. Ez különösen igaz volt (és egyesek szerint igaz ma is) a Marx Károly-Közgáz-Corvinus vonalon, ami a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásáig a nagybetűs magyar diplomataképző egyetem volt.” Más azt említi, hogy Nógrádi olyan kapcsolati hálóval rendelkezik, amelybe egykori és ma is aktív katonai hírszerzők is beletartoznak, és „velük a Gyuri rendszeresen összeül kitárgyalni a dolgokat”. Más beszélgetőtársunk szerint ebben semmi különös nincs. Nógrádi minderre azt mondja: „Nézze, én 1975-től 80-ig tanítottam a tiszti iskolán, a Kossuthon. Ennyi tehetséges srácot soha nem láttam. Ezek közül a fiúk közül kerül ki a tábornoki kar vezetésének döntő része. Annak idején köztünk minimális korkülönbség volt, ezek a srácok ma a barátaim, összejárunk, beszélgetünk. Ha bármi van, én fel tudom hívni őket, és le tudok ülni velük. De azért tisztázzuk: a hírszerzéstől az ember információt nem ad ki. Ha kiad, kirúgják. Más a barátság, és más az információ.”
Üzlet és állam
A rendszerváltás után Nógrádi feltalálja magát, posztokat és megbízásokat jobb- és baloldali kormányoktól is kap, sőt előfordul, hogy valahova egymás után két vezetés is delegálja. „Annyit dolgoztam, hogy minden kormánytól kaptam 2-3 igazgatótanácsi állást, vagy igazgatóit” – mondja a Narancsnak. Szerinte a munkabírása mellett ennek két oka van: szakértelme, és hogy „sose folytam a belpolitikába”. Állítja, a belpolitikai hírekből csak a legfontosabbakat olvassa el.
1989-ben még a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségénél dolgozik, aztán a – tanítás és az adriai idegenvezetés mellett – az Antall-kormány alatt, 1992-ben, a cég privatizálásakor beül a Forte Fotokémiai Rt.-be igazgatósági elnöknek, ahonnan 1994 szeptemberében távozik. De visszatér, 1998 májusától 2000 júniusáig, majd vezető tisztségviselője a cégnek 2004 novemberéig. A szocializmus legendás magyar fotógyárának azonban nem sikerült gyökeret verni a rendszerváltás után (ebben közrejátszott a KGST-piacok elvesztése), a 2000-es években lejtmenetbe került; a 2010-ben megszüntetett váci cégnél a nemzetközi, elsősorban német piacokra való kijutás segítése volt Nógrádi feladata. „Az MDF alatt is megkaptam az állásokat. Alattuk kerültem be a Mokép elődjébe is” – meséli. Aztán az 1994-ben létrehozott Mokép-Pannóniában is felügyelőbizottsági (fb) álláshoz jut; ez is kormányokon átívelő megbízás, miután 1999-től egészen 2011 januárjáig dolgozik ott.
A legnagyobb falat 2002-ben jön, amikor a Medgyessy-kormány alatt bekerül a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-be (HM EI), ahol előbb igazgatótanácsi tag, majd annak vezetője, később fb-tagja, majd fb-elnöke. A minisztériumi tulajdonú intézmény feladata a hazai laktanyák üzemeltetése és őrzése-védése, éves bevétele az elmúlt években 35 és 40 milliárd forint között mozgott. Hogy Nógrádi miképp került ide, arról két történet kering. Az egyik szerint mivel korábban a HM bábáskodott a mára átszervezett Közgáz Védelemgazdasági Tanszékének világra jöttekor – amelynek Nógrádi lett a vezetője –, s a minisztérium és a tanszék közt folyamatos képzési szerződés állt fenn, Nógrádi bevonása logikus választásnak tűnt. A másik változat szerint emellett Nógrádit politikailag megbízható és lojális személynek tartották a szocialisták. „Különben nem kerülhetett volna egy ilyen intézményhez, ahol ekkora pénzek mozognak. Aki idekerült, annak C típusú átvilágításon kellett átesnie” – mondja egy Nógrádival ott együtt dolgozó forrásunk. „Komoly szerepe akkor lett, amikor 2003-ban igazgatótanácsi vezető lett, mivel a vezérigazgatóval együtt ő terjesztette be a döntéseket a cégvezetésnek.” Az it-elnöki posztról akkor kellett Nógrádinak távoznia, amikor 2006-ban Szekeres Imre váltotta Juhász Ferencet a tárca élén. „Szekeres hozta a saját stábját, én meg maradtam az fb-ben 2007-ben.” Nógrádi az fb-ben hamar elnök lesz.
A 2010-es kormányváltás után az új honvédelmi minisztérium és az ügyészség is arról kezdett beszélni, hogy a korábbi HM több háttérintézményében, így a HM EI-ben is voltak „anyagi visszaélések”; a gyanú szerint egyes alvállalkozók a megbízási összeg bizonyos részét visszajuttatták ezen intézmények vezetőinek. (Az említett szocialista miniszterek cáfolták, hogy közük lenne az ügyekhez.) A vallomások alapján a HM EI vezérigazgatója is kapott kenőpénzt, őt évekkel ezelőtt le is tartóztatták. Nógrádi neve nem merült fel az ügyben. Érdeklődésünkre elmondja, hogy a vizsgálat folyamatban van, „nagyon kíváncsi leszek, mikor és mi lesz a vége”. A HM EI-t azonban tévedés lenne nettó szocialista kifizetőhelynek gondolni, hiszen a Civil Biztonsági Szolgálat is kapott onnan megbízást, az Index 2010. márciusi cikke szerint az akkor még Pintér Sándor-érdekeltség „évi nettó 450 millió forinttal részesül a laktanyák őrzésére kifizetett milliárdokból”. A cég – miután Pintér kiszállt– szintén kapott jelentős megbízásokat a HM EI-től.
A 2010-es kormányváltás után Nógrádit is menesztik a HM EI-ből, ám ma már nincs állami poszt nélkül: 2014 decemberétől fb-tag az állami tulajdonú Somogyi Erdészeti és Faipari Részvénytársaságban (ahol volt már fb-tag 2002-től 2010-ig, és ahonnan szintén a kormányváltás után távozott). „Megkérdezték, hol szeretnék, én ezt mondtam, itt már voltam.” 2015 elején a vs.hu arról írt, hogy Nógrádi a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Fővárosi Biztonsági Iroda Kft. fb-tagja. A Fidesszel amúgy jó a kapcsolata, többször járt a Fidelitasnál előadni, néhány hete egy színpadon volt Németh Szilárddal és a Fidesz-szóvivő Tuzson Bence oldalán. Hende Csabával ultizik, az új honvédelmi miniszter Simicskó Istvánt pedig évtizedes barátjának nevezi a könyvében.
Beszállt a pálinkabizniszbe is: a magyarbólyi Zedon Kft.-nek 2009 óta tagja és résztulajdonosa; ide az a Nagy Imre hívta, aki Szekeres embereként őt váltotta a HM EI igazgatótanácsi vezetői székében. (Nagy volt az utolsó KISZ-titkár, később a Caola háztartási vegyipari vállalat vezérigazgatója lett, a céget névleges összegért privatizálták a rendszerváltozás után. Nagy Imre – akárcsak Nógrádi – a Fidesz-kormánnyal is megtalálta a közös hangot. Ahogyan arról a magyarnarancs.hu is többször beszámolt, a Nagy Imre tulajdonában álló Corax – amely Nógrádi mellett a Zedon Kft. tagja – közbeszerzés nélkül jutott tavaly az állami szúnyogirtási tenderhez milliárdos tételben. A Corax annál a Katasztrófavédelemnél lett befutó, amelynek vezetője akkor még a Pintér Sándorhoz közel álló Bakondi György volt; Bakondi ügyvédként nemcsak az UD Zrt.-t, de a Coraxot is képviselte.) A pálinkaüzlet azonban nem megy jól, ezt Nógrádi is érzi: „a pénzem, amit beraktam, ma már kevesebbet ér”, mondja. Nógrádi ma is dolgozik magáncégnek is, de ezt nem kívánja megnevezni. Amikor azt kérdem tőle, hogy jut ennyi mindenre energiája, azt válaszolja: „Szégyellem, de élvezem.”
Keresztény és fehér
Nógrádi külpolitikai nézeteit egyik szakértő forrásunk sem tudja pontosan leírni. Azt is többen jelzik, hogy önmagában nem gond, ha van valaki, aki a világpolitikai játszmákat könnyen emészthető formában interpretálja, ráadásul a menekültügy óta Magyarországon is megnőtt az igény a külpolitikai tudásra. Egyik ismerőse kis túlzással a „biztonságpolitika Öveges professzorának” nevezi, akinek a terepe a tudományos ismeretterjesztő műfaj, és nem az elmélyült kutatás. Mint megjegyzi, „én szakmailag jobb vagyok nála, viszont feleannyira sem beszélek érdekesen, mint ő”. Egy másik hazai biztonságpolitikai szakértő szerint „Nógrádi a legjobb rádiós és tévés köztünk. Frappáns, profi előadó, kimondja a tutit, nála nincsen értelmiségi nyavalygás, meg egyrészt-másrészt. És erre hatalmas az igény.” Celebként, show-manként is emlegetik, rajongói szívesen fotózkodnak vele. Hosszabb – interneten is elérhető – előadásaiban alig egy óra alatt bejárja a világot, s miközben ismerteti a nagyobb konfliktusokat, apró színesekkel, történelmi érdekességekkel, pletykákkal, személyes élményekkel fűszerezi mindezt. Előadás közben ömlik belőle az életszeretet (olykor a szexista megjegyzés is), azt a jól ismert nógrádis szerepet hozza, amelyben a rafkós, szórakoztató öregúr rendet tesz a nagyvilág káoszában.
Mélyebb meggyőződéseiről az evangelikus.hu-nak adott májusi interjúban beszél, ahol például elmondja, hogy amit a liberális demokráciáról írt Francis Fukuyama, „azt, hogy a demokrácia mindenütt a világon győzni fog”, az „utópia”. Szerinte inkább Samuel P. Huntingtonnak lett igaza, bár amikor megírta A civilizációk összecsapása című könyvét, „senki sem hitt neki”. Pedig „ténylegesen folyik vallásháború: részint a keresztények ellen, részint a különböző csoportok között (…)”. Újabban rendre arról beszél, mint amiről nemrég Dunakeszin is: a hárompólusú világrend időszaka jön, és ebben Európa nem szerepel, Kína viszont hamarosan vezető gazdasági hatalom lesz (egyelőre csak bruttó GDP-ben), és ott vannak az oroszok meg az Egyesült Államok, ahol nagy változások várhatóak. Utóbbi állítását etnicista érveléssel támasztja alá: „Először idén az Egyesült Államokban született újszülöttek 49 százaléka fehér. Néhány évtizeden belül egy olyan új helyzet lesz az USA-ban, hogy fehér kisebbség lesz, és ázsiai, fekete-afrikai (ott úgy hívják, afroamerikai) és spanyol ajkú többség lesz. (…) a feketék arányaiban feleannyi végez el főiskolát, mint a fehéreknél, a szegénység aránya kétszeres, ez néhány városban, többek közt Detroitban 65-70 százalék. (…) Olyan helyzetre ébredünk 20-30 év múlva, hogy nem a kivétel volt, hogy Obama egy színes bőrű elnök, hanem a valóságban elkezdődnek a tárgyalások a spanyol ajkúak, fehérek, afroamerikaiak és ázsiaiak közt, hogy a hatalomnak milyen új megoszlása lesz.”
Véleményvezér
Nógrádi növekvő népszerűsége bizonyosan összefügg a kerítésüggyel. „Eddig nem volt jellemző rá, hogy ennyire odaáll valaki mellé. Eddig figyelt erre. Ebben most változott” – mondja egyik forrásunk. Június 8-án az M1 reggeli műsorában Nógrádi arról beszélt, hogy a határon felhúzott szögesdrót is lehet megoldás a menekültáradat ellen. Kilenc nappal később a magyar kormány bejelentette, hogy kerítést húz fel a szerb–magyar határon. Nógrádi később többször cáfolta, hogy a Fidesz tanácsadója lenne. Beszélgetőpartnereink többsége is így véli: ilyesfajta kerítés számos országban létezik, az ötlet tálcán kínálta magát. (Nógrádi arról már nyilvánosan beszélt, hogy együtt ultizott a korábbi honvédelmi miniszter Hende Csabával.) „Inkább az a probléma, amit az elmúlt hónapokban mondott a tévékben, rádiókban. Egy szakértőnek az a feladata, hogy ne fokozza az indulatokat, inkább megnyugtasson, magyarázzon. Ő viszont az ellenkezőjét teszi” – bírálja egy kollégája.
A kerítés és az orbáni menekültpolitika támogatójaként Nógrádi egyebek közt kifejtette, hogy „úgy jönnek ide migránsok, hogy nincs rájuk szükség”, Európa pedig tétlenkedik, és hosszú távon nem lesz jó, ha az összes menekültet beengedi, ugyanis „a bejövő migránsokat az EU-nak ez idáig még egy esetben sem sikerült integrálnia”. Az is probléma szerinte, hogy napok „óta kapjuk az adatokat az európai szolgálatoktól, hogy egyre több a terrorista”, de azt sem „tudom megmondani, hogy (…) aki bejön, milyen betegségeket hordoz”. Amikor arról kérdezték, hogyan oldaná meg a menekültkrízist, röviden reagált: „Drasztikusan, fél perc alatt, nem demokratikusan.” Az exkrétakörös Gulyás Márton egy online műsor szerkesztőjeként nemrég levélben kereste fel Nógrádit két kijelentése miatt. Nógrádi szerint Svédországban 90-szer nagyobb az esélye, hogy bűncselekményt bevándorló követ el, mint született svéd. Gulyás a Svéd Bűnmegelőzési Nemzeti Tanácsnál érdeklődött erről, ahol azt mondták: nem vezetnek ilyen statisztikát. Nógrádi azzal válaszolt, hogy a német köztévén közölték ezeket az adatokat. A Hír Tv-ben – itt sem kérdezett vissza a riporter – pedig azt mondta: „Európában a bűncselekmények 90 százalékát legális migránsok követik el. Ez azt jelenti, hogy az itt élő második, harmadik, negyedik állampolgársággal rendelkező generáció hajtja ezt végre. Ettől kezdve nyilvánvaló, hogy ezt megállítani nem lehet.” Gulyás erre is rákérdezett, mert az Eurostatnál nem talált ilyen adatot – Nógrádi az előzőhöz hasonlóan reagált.
Mindez azért fontos, mert a menekültügyben Nógrádi a leggyakrabban megszólaltatott politikai szakértő, véleménye milliókhoz jut el, miután rendszeresen szerepel az M1-ben, a Kossuth rádióban, a Magyar Hírlapban, olykor az Inforádióban, az RTL-en, a Tv2-n, az ATV-n és a HírTv-n is. Az Echo Tv-ben rendszeres vendég, az adást, melyben azt fejtegeti, hogy az ideérkező menekülteknél csak idő kérdése, hogy elkeseredett emberként mikor radikalizálódnak, eddig csak a YouTube-on több mint százezren nézték meg, ugyanitt legnépszerűbb előadása 150 ezer megtekintésnél jár. A Facebookon gyorsan gyarapodó rajongói oldala van. Tavaly 273 rádió-, 192 tévészereplése volt, 58 újságcikkben bukkant fel, és 61 konferencián szerepelt a saját számítása szerint. A szobájában ülve nézem a jegyzeteit, a fenti számok idén is simán meglesznek. Sőt. | Mesék a kerítés tövéből - Nógrádi György kalandos élete | Személye érdemes a figyelemre, és nem csak népszerűsége vagy a menekültekről vallott nézetei miatt. Magyaros történet következik, ultipartikkal spékelve. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/mesek-a-kerites-tovebol-96905 | 2015-11-08 17:15:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Közokirat-hamisítás bűntette miatt áll bíróság elé Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester, akit azzal vádol az ügyészség, hogy jogosulatlanul használ doktori címet – írja a NOL.hu. A polgármester még 2012 augusztusában igényelt új személyazonosító igazolványt, ekkor kérvényezte, hogy a doktori titulust is tüntessék fel a neve előtt. A debreceni okmányiroda arra kötelezte, hogy mutassa be, hogy milyen képzettség alapján jogosult a doktori cím használatára, ekkor Orosz az érpataki alapítású Sophia Perennis Tradicionális Theológiai Akadémián megszerzett doktori címét mutatta be, ez alapján felkerült az igazolványára is a titulus. Az intézmény értesüléseink szerint már nem működik, a Creditreform adatai alapján az érpataki polgármester címére volt bejegyezve.
Orosz Mihály Zoltán egy korábban fellelhető életrajzában olvasható, hogy „tudományos fokozatot szerezve a Sophia Perennis Theologiai Akadémián kutatásokat-tanulmányokat folytatok a vallásfilozófia és a valláspszichológia területén a megváltástan, a kegyelemtan és a lélektan intenzív tanulmányozása révén és konkrétan az Üdvösség embere témakörben”.
A Debreceni Rendőrkapitányság már tavaly lefolytatta a nyomozást a polgármester ellen, a nyomozás során megállapításra került, hogy Orosz tudhatta, hogy a megszerzett doktori címet nem használhatná, a vádemelést a Debreceni Járási Ügyészség végezte. A büntetőügy tárgyalása október 29-én lesz a Püspökladányi Járási Bíróságon, kérdéses, hogy OMZ megjelenik-e. | Érpataki doktori címet kamuzhatott az érpataki polgármester | Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester közokirat-hamisítás vádjával állhat a héten bíróság elé azt követően, hogy egy érpataki székhelyű államilag nem elismert felsőoktatási intézményben szerzett doktoriját jegyeztette be személyigazolványára. A helyi romákat ért inzultusokról elhíresült település polgármestere korábban akasztásos műsorával is nagy ismertségre tett szert. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151027_Erpataki_doktori_cimet_kamuzhatott_az_erp | 2015-10-27 17:40:00 | true | null | null | HVG |
Október 16-án megjelentek az első földárverési hirdetmények hat megyében, és egy hónappal később meg is kezdődnek az árverések a kormány földvásárlási programjában. Összesen 380 ezer tartós bérletben lévő földet árverez el az állam decemberig – Lázár János magyarázata szerint ezt a lehetőséget azért kell megadni a gazdáknak, hogy meg lehessen akadályozni a külföldiek földszerzését. Az új tulajdonosoknak meg kell tartania az addigi bérlőket, kivéve, ha nem tudnak megegyezni, ekkor ugyanis a Nemzeti Földalap (NFA) tehet rendet.
Csongrád megyében tűzték ki a legtöbb árverési napot annak ellenére, hogy az eladó föld mennyisége szerint, Békés és Hajdú-Bihar után, csak harmadik helyen áll a megye. Ennek az a magyarázata, hogy kisebb parcellákat hirdettek meg eladásra, így még a karácsony és szilveszter közötti bejglimámorban is öt helyszínen licitálhatnak majd a földművesek.
Az Ángyán-jelentésekből is ismert Héjja Testvérek Kft. államtól bérelt földjeiből majd 600 hektárnyi földre alkudhatnak majd a gazdák, és ringbe szállhatnak a családtagok is – nyilván nem hagyják ki a ziccert. A Héjja Testvérek Kft.-nek egyébként külföldi tulajdonosa is van, így bár földet nem vásárolhatnak külföldiek, a hasznát élvezhetik.
A Lázár-rokonok örülhetnek, ellenlábasaik alól eladják a földet
Mint azt a hvg.hu megírta, Lázár anyai nagybátyjának a cége, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. több mint 1300 hektár állami föld bérletét nyerte el 2014 januárjában. Most ennek hozzávetőleg harmada eladó az árverési hirdetmények szerint, és Gyapjas Károly, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. főtulajdonosának családtagjai is licitálhatnak majd. Csongrádban a kikiáltási ár hektáronként alig haladja meg az egymillió forintot.
A Lázár János támadásait jól viselő Hód Mezőgazda Zrt., bár egyetlen hektárt sem nyert a pályázatokon, a bérleti szerződések szerint még 2017-ig használatában levő földjeiből az év végéig hozzávetőleg 300 hektárnyit hirdetett meg az állam eladásra. De hiába van pénze a tulajdonosoknak, saját jogon magánszemélyként sem vásárolhatnak, mivel Baján van bejelentett lakcímük – és csak helyben lakó földműves pályázhat.
Csongrád megyében a hirdetményekből kiderül, hogy itt majd ezer hektáron nincs bérlő, tehát a vevő szabadon használhatja majd a megvásárolt földet. Békés megyében árulják novembertől a legtöbb földet az országban, itt több mint 14 ezer hektárra lehet majd licitálni, de karácsony előtt még itt is befejeződnek az árverések.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. szétpályázott 6000 hektárnyi földjéből mindösszesen 2500 hektárt ad el az állam. Itt az aranykorona értéknek megfelelően a 3 millió forintot is meghaladhatja a hektáronkénti földár.
„Munkásságomat ebek harmincadjára bocsátják”
A Ménesbirtok Zrt. földrészletei közül nem ritkán 3-400 millió forint a kikiáltási ár, de van közöttük olyan is, amelyért 680 millió forintról indulhat a licit. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. szétdarabolása ellen Ernst József, idén 80 éves gazdász tiltakozásul nyílt levél kíséretében visszaküldte augusztus 20-án megkapott állami kitüntetését.
Mint fogalmazott, „A kitüntetés átadása után megdöbbenve értesültem a 230 éves állami birtok eladásának tervéről, majd a Nemzeti Földalap eladásra kerülő állami földekre kiírt pályázatáról. Mezőhegyes nemzeti büszkeségünk. Neve és híre nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is ismert. (...) A ménesbirtok feltagolása és eladása ezt az eszmeiséget teszi kockára, s emellett közel félezer munkahelyet is reménytelenül veszélyeztet. A fentiek alapján összeegyeztethetetlen, hogy amiért munkásságomat miniszteri kitüntetéssel elismerték, azt egyidejűleg 'ebek harmincadjára' bocsátják.”
Levelére október 22-én válaszolt a tárca, ebben az áll – mintha a tiltakozó idős mezőgazdász nem lenne azzal tisztában –, hogy az Állami Ménes Kft., ami különbözik a Ménesbirtok Zrt.-től, állami tulajdonban marad. A mezőhegyesiek szerették volna Ernst József gesztusát megköszönni azzal, hogy egy városi alapítású díjat adnak át számára, ám az idős szakember nem akar többet reflektorfénybe kerülni. | Földárverések: Lázár nagybátyja is bevásárolhat | Lázár János nagybátyjának cége kedvező pozícióból várhatja az árverést, míg konkurense kezét megkötik a jogszabályok. A földek eladásával sikerült egy magas állami kitüntetésben részesített 80 éves gazdát is megalázni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151027_Foldarveresek_Lazar_nagybatyja_is_bevasar | 2015-10-27 17:53:00 | true | null | null | HVG |
Nógrádi György sokat futtatott biztonságpolitikai szakértő szerint 2001 óta folyamatosan felkérik az osztrák honvédelmi minisztert támogató tudományos tanácsadó testületi tagságára, azonban az osztrákok azt állítják, hogy ilyen nem történt – írja az Index. Nógrádit olyan kaliberű szakembernek tartják a közmédiában, hogy még az autópályáról bejelentkezve is szakértői véleményt alkotott a menekültválság során kialakult aktuális röszkei atrocitásokról az M1 élő adásában.
Nógrádi egyebek mellett azt is állította magáról, hogy a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem elnökségi tagja, azonban az egyetemi vezetés szerint soha nem volt tagja a testületnek. Mikor megkérdezték erről, hogy akkor mégis miért szerepel az információ az önéletrajzában, Nógrádi azt állította, hogy bizonyára "elírásról van szó". Az Országos Doktori Tanács oldalán is fel kell tüntetnie szakmai életútját, ott egy nem létező egyetem rektorhelyettesének is feltünteti magát, ezt az ODT nem ellenőrzi, minden önbevallással történik. Az adatok hitelességének ellenőrzését a nyilvánosság szolgáltatja – jellemezte Varga Zsolt titkár az adatbázis működését. | Az osztrákok nem tudnak a nekik tanácsot adó Nógrádiról | Nógrádi György multifunkcionális biztonságpilitikai szakértő többször azt állította, hogy az osztrák kormánynak és az osztrák honvédelmi miniszternek ad tanácsokat, de nem csak ez dőlt meg. A közszolgálati médiában rendszeresen szakértő Nógrádi állítása ellenére nem tagja a svéd nemzetvédelmi egyetem elnökségének, de nem igaz rektorhelyettesi pozíciója sem. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151028_Az_osztrakok_nem_tudnak_a_nekik_tanacsot | 2015-10-28 18:01:00 | true | null | null | HVG |
Mint azt lapunk piaci forrásokra hivatkozva már március végén valószínűsítette, az állam megvásárolt két tankönyvkiadó vállalkozást: a Nemzedékek Tudása (volt Nemzeti) Tankönyvkiadót és az Apáczai Kiadót. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) április 4-i közleménye nem tér ki a vételárra, és arra sem, mekkora állami részesedés keletkezett a tranzakciókkal, de az tudható, hogy egy március 20-i kormányhatározat 8,7 milliárd forintot különített el erre. Forrásaink korábban is attól tartottak, hogy az állam igyekszik majd helyzetbe hozni két saját kiadóját, annak ellenére, hogy a piaci szereplők december 31-ig akkreditált könyveiből a jogszabályok értelmében mindaddig rendelhetnének az iskolák, amíg azok tankönyvi engedélye le nem jár. (Lásd: Vakrepülés, Magyar Narancs, 2014. március 27.) Szarvas-Ballér Judit, a Dinasztia Tankönyvkiadó ügyvezető igazgatója arra számított, hogy az árcsökkentéssel terelik az intézményeket az Apáczai és a Nemzedékek Tudása felé.
A köznevelésért felelős államtitkári posztról hamarosan távozó Hoffmann Rózsa végül drasztikusabb megoldáshoz folyamodott: a tavaly év végén elfogadott tankönyvtörvény azon passzusát használta ki, mely szerint az iskolai tankönyvrendelést a fenntartónak jóvá kell hagynia. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnökével közösen jegyzett április 9-i körlevelében azt tudatta az állami fenntartásban lévő iskolákkal, hogy kizárólag a "javasolt kiadványok listájáról" választhatnak tankönyvet. A lista 1-11. évfolyamon az idegen nyelv kivételével minden közismereti tantárgyból jóval kevesebb kiadványt sorol fel, mint amennyi a nyilvános tankönyvjegyzéken található (12.-ben az államtitkárság meghagyta a szabad tankönyvválasztást arra hivatkozva, hogy nem kívánja megzavarni az érettségire készülést). A két nagy nyertes természetesen az Apáczai és a Nemzedékek Tudása, de a lista egyes évfolyamokon "ajánlja" az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kísérleti tankönyveit is - amelyek viszont még nem készültek el, így nincsenek is rajta a tankönyvjegyzéken. A többi kiadó könyvei szórványosan vagy egyáltalán nem szerepelnek a listán.
Az intézkedés ellen hangosan tiltakoznak a piacuk nagy részétől megfosztott kiadók, a pedagógusok szakszervezetei és szakmai szervezetei, valamint a szülői szervezetek. Az ellenzők szerint Hoffmann saját köznevelési törvényével is szembemegy, hiszen az kimondja: "A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket."
Profitról nem is álmodnak
"Az első sokk még nem múlt el, de bízunk abban, hogy ez a minden szempontból jogellenes helyzet megoldódik. Ha nem, a kiadó - mielőtt elérné a 20. évét - megszűnik. Elbúcsúzik a szakmában elismert munkatársaitól, tapasztalt szerzőitől, búcsút mond kiváló alkotóműhelyeknek" - tájékoztatott a kilátásokról Kuncze Magdolna, a Krónika Nova Kiadó ügyvezető igazgatója. A Krónika Nova legsikeresebb, egyben piacvezető kiadványa a Mohácsy Károly-féle középiskolai irodalomtankönyv volt, évi közel félmillió eladott példánnyal, amely nem került fel a 9. és 10. évfolyamnak javasolt könyvek listájára (11.-ben igen, ami jól mutatja a válogatás esetlegességét). A kiadónak ez kapásból 50 százalékos forgalomcsökkenés, ráadásul vélelmezhető, hogy ha 9.-ben nem ebből a könyvből kezdenek oktatni, akkor felsőbb évfolyamokon sem igen fogják rendelni. Tetézi a kiadó kárát, hogy az új kerettantervek felmenő rendszerű bevezetésével párhuzamosan a 9. és 10. osztályos könyveket a közelmúltban kellett átdolgozni, újra engedélyeztetni és jegyzékre vétetni, ami igen költséges eljárás. "Felfoghatatlan számunkra, hogy miért nem szerepelhetnek tankönyveink a javasolt listán, amikor tavaly ugyanennek a minisztériumnak a lektorai tartalmi, pedagógiai, könyvészeti kifogás nélkül javasolták a könyv használatát, és ugyanez a minisztérium további öt évre ki is adta az akkreditációt, majd a tankönyveket felvette a hivatalos tankönyvjegyzékre" - mondta a Narancsnak Kuncze Magdolna.
Az átdolgozás több tízmillió forintos kiadást jelentett a Dinasztia Tankönyvkiadónak is, ám végül egyetlen kiadványuk sem került fel a Hoffmann-listára. Szarvas-Ballér Judit - aki a decemberi törvénnyel feloszlatott Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnökeként is ismert volt - lapunknak elmondta: az államosítási tervek miatt idén eleve a korábbi tankönyvi árbevétel töredékével számoltak, de a lista tükrében még ez is túlzásnak bizonyult. A Dinasztia munkatársainak felét máris kénytelen volt elbocsátani, a túlélést oktatójátékokra és egyéb fejlesztő kiadványokra koncentrálva képzelik el. Dilemmát jelenleg az okoz, hogy a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő kiadványaikat az egyházi vagy alapítványi fenntartású iskolák elvileg továbbra is választhatják, ám a kis példányszámú rendeléseket vélhetően nem tudják rentábilisan kielégíteni. A teljesítés megtagadását ugyanakkor 30 százalékos kötbérrel sújtja az állami Könyvtárellátó (Kello), így a kiadónak azt kell majd mérlegelnie, hogy a könyvek legyártása vagy le nem gyártása eredményez kisebb veszteséget. "Profitról már régen nem gondolkodunk" - érzékeltette a helyzetet a kiadóvezető. A kötbérezés elsősorban a kisebb kiadókat sújtja, mivel a nagyobb vállalkozásoknak megéri teljesíteni a nem állami intézmények rendeléseit is, illetve ők jellemzően nagyobb raktárkészletekkel is rendelkeznek.
Az államosítás talán legnagyobb vesztese a korábbi piacvezető és számos területen a legjobb minőségű tankönyveket kínáló Mozaik Kiadó. Reményfy Tamás igazgató tájékoztatása szerint a 343 tankönyvjegyzéken szereplő kiadványukból 38 került a javasolt listára, így forgalmuk várhatóan a jelenlegi töredékére esik vissza. Reményfy szerint a szűkített lista egyik fő célja a Mozaik háttérbe szorítása lehet. A kiadó tankönyvei a legtöbb évfolyamon és tantárgyban - a példányszámot tekintve - piacvezetők vagy második helyezettek voltak, továbbá a Mozaik nyolc éve fejlesztett digitális tananyagaival egyedülálló, ingyenes digitális szolgáltatást is nyújt, azaz fel van adva a lecke az ún. újgenerációs OFI-s tankönyveknek, amelyek ráadásul még kézirat formájában sem léteznek. "Teljességgel lehetetlen, hogy a pár hónapos munkával fejlesztett OFI-s anyagok megközelítsék a mozaikos színvonalat, és nyilván kellemetlen lenne az államnak, ha összehasonlítás és mérlegelés után a pedagógusok többsége minket választana" - mondta Reményfy. A kiadó a piacvesztés láttán sem esik ugyanakkor kétségbe, digitális rendszerük után nagy a külföldi érdeklődés, jelenleg 12 országgal tárgyalnak.
A Mozaik egyébként minden fronton igyekszik nekimenni az Emmi rendelkezésének, közleményükben felhívják a szülők és iskolák figyelmét a várható minőségromlásra és a jogellenességre, s lehetőséget biztosítanak arra, hogy a Kellót megkerülve, közvetlenül a kiadótól rendeljenek tankönyvet az intézmények. Emellett a kiadó bejelentette, hogy a várhatóan többmilliárdos veszteség után kártérítési pert indítanak a magyar állam ellen, és meg sem állnak Strasbourgig, mivel jogellenesen korlátozták vállalkozási szabadságukat. Lapunknak a Krónika Nova vezetője is valószínűsítette a jogi lépéseket, bár hozzátette, a hosszadalmas jogi procedúra a piaci lehetőségek fenntartására nem alkalmas. A Dinasztia Tankönyvkiadónál jelenleg a német tulajdonos mérlegeli a további lehetőségeket. Bárhogyan is lesz, a per nem fogja meglepetésként érni az államot, a tankönyvtörvényt tárgyaló kormányülésről kiszivárgott iratok szerint nagyon is számoltak ezzel az eshetőséggel, sőt, a tankönyvterjesztés államosításával hoppon maradt terjesztők egy részének keresete már be is érkezett az Emberi Jogok Európai Bíróságához.
Olcsóbbság
Az államosítás védelmében a minisztérium gyakran hozakodik elő pénzügyi megfontolásokkal: Hoffmann államtitkár a tankönyvtörvény elfogadása után arról beszélt, hogy a kevesebb tankönyv "olcsóbbságot eredményez", április 10-i sajtótájékoztatóján pedig a családok terheinek csökkenését vetítette előre. Valójában azonban a családok nem az államosítás miatt fognak kevesebbet fizetni, hanem azért, mert az Orbán-kormány felmenő rendszerben ingyenessé tette az általános iskolai tankönyveket - szeptembertől az 1. és 2. évfolyamokon -, míg korábban az ingyentankönyv rászorultsági alapon járt. Hegedüs István tankönyvügyi miniszteri biztos kalkulációja szerint az évi 15 milliárdos tankönyvköltésből idáig 8,5 milliárdot állt az állami költségvetés, 6,5 milliárd pedig a nem rászoruló szülők pénztárcáját terhelte. "Utóbbiból 4,5 milliárd forint az, ami felmenő rendszerben fokozatosan megszűnik, és azt szeretnék elérni, hogy az állami költségvetést terhelő rész se növekedjen, inkább csökkenjen" - mondta Hegedüs, hozzátéve, hogy a javasolt lista könyveinek ára 10-70 százalékkal csökkent. Az államosítás tehát nem közvetlenül a szülőket, hanem az állami költségvetést terheli, az pedig - akárhogy nézzük - politikai döntés, hogy egy kormány mennyi pénzt szán az oktatásra.
Az "olcsóbbsággal" szemben ráadásul számos érv felhozható. Bár a szűkített listán szereplő apáczais és nemzetis könyvek többsége valóban olcsóbb, mint a tankönyvjegyzéken szereplő kiadványok, ez nem minden esetben van így. A Krónika Nova fentebb említett irodalomkönyve 9. évfolyamon 790 forinttal, 10. évfolyamon 990 forinttal lenne olcsóbb, mint a kötelezően javasolt tankönyvcsomag. Ismert az is, hogy az ingyenes tankönyvellátás egy részét az iskolák a könyvtári állományból oldják meg, tavaly a kerettantervi évfolyamokon kifejezetten ebből a célból 4 évig használható tartós tankönyvek kerültek az intézményekhez. Ezek nem jelentéktelen hányadát most ki kell dobni - hiszen az ingyenes tankönyvre jogosultak sem tanulhatnak másból, mint ami a szűkített listán szerepel -, ami mértéktelen pazarlásnak tűnik.
Az OFI tankönyvei valóban meglepően olcsón, 3-400 forintokért rendelhetők, ám ezek fejlesztése is kisebb részben költségvetési, nagyrészt EU-s forrásokból történt, és legalábbis kérdéses, hogy az idővel szükséges átdolgozáshoz is ilyen kedvezőek lesznek-e a feltételek. Ha mindehhez hozzáadjuk a két állami kiadó megvételére fordított 8,7 milliárdot, valamint a vállalkozások, munkahelyek megszűnésének járulékos költségeit, korántsem biztos, hogy akkorát nyert a költségvetés. Ha pedig az a cél, hogy idővel általánossá váljanak az OFI újgenerációs tankönyvei, akkor a két kiadóra fordított milliárdok értelme is megkérdőjeleződik. Forrásaink szerint az Apáczai és a Nemzedékek Tudása megvásárlása azt szolgálhatja, hogy az átmeneti időszakban is biztosított legyen az ellátás, úgy, hogy közben a piaci kiadók kiszorítása is megkezdődjön.
A menstruáló Hold
Azt persze senki nem vitatja, hogy ha évfolyamonként és tantárgyanként egy vagy két könyv marad, azzal az előállítási költségek jelentősen csökkenhetnek. Reményfy Tamás szerint az embereket szándékosan megtévesztik, amikor "tankönyves rezsicsökkentésnek" álcázzák e folyamatot, hiszen a diák nem ugyanazt kapja olcsóbban, hanem a legtöbb esetben egy rosszabb minőséget.
Ezt a szakmában dolgozók gyakorlatilag egységesen így látják, annak ellenére, hogy az olcsóbbság mellett épp a minőséget tűzte zászlajára a minisztérium az átalakítás megkezdésekor. Két - némiképp egymásnak is ellentmondó - érvvel hozakodtak elő: vagy nem elég minőségi a kínálat, vagy a pedagógusok választanak rosszul, nem kizárólag szakmai szempontok szerint. A második állításban annyi igazság van, hogy a kiadók valóban folytattak marketingtevékenységet, ez azonban többnyire éppen azt a célt szolgálta, hogy a pedagógusok jobban megismerjék kiadványaikat. Etikátlan módszerek persze előfordulhattak, Molnár Emília egy 2008-as, tankönyvpiaccal foglalkozó tanulmányában ilyennek nevezi a terjesztőkkel kötött különalkukat és a tankönyvet választó pedagógusokkal kötött megállapodásokat. Sokatmondó azonban, hogy az állam éppen azt az Apáczai Kiadót vette meg, amely élen járt a megkérdőjelezhető értékesítési módszerekben, iskolatámogatási szerződések keretében vállalta például, hogy bizonyos százalékot meghaladó apáczais rendelés után pénzeket juttat vissza az iskolának. Egy konkurens kiadónál dolgozó beszélgetőpartnerünk "nyílt korrupciónak" titulálta az eljárást.
Ha igaz lehet is, hogy a pedagógusok nem mindig szakmai szempontok szerint választottak tankönyvet, ez a megállapítás hatványozottan áll Hoffmann Rózsa listájára. A szakma véleménye szerint az apáczais tankönyvek az általános iskola alsó tagozatán tartoznak a legjobbak közé, később egyáltalán nem, a listába ugyanakkor bekerült Bánhegyi Ferenc történelemkönyve is, mely a Történelemtanárok Egyletének állásfoglalása szerint szakmailag megkérdőjelezhető módon mutatja be a holokausztot és Hitler történelmi szerepét. A Krónika Nova irodalomkönyvét kiszorító Nemzedékek Tudása kiadvány ugyan szakmailag előremutató, ám - amint Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a magyarnarancs.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta - a pedagógusok továbbképzése nélkül és szakiskolákban kevéssé alkalmazható. Jól érzékelteti a pedagógustársadalom véleményét, hogy még a kvázi-monopolhelyzetbe hozott könyv szerzője, Pethőné Nagy Csilla is tiltakozott a szűkített lista ellen. A pedagógusoknak ráadásul borzasztóan kevés idő alatt kell dönteniük: bár a rendelés leadásának határideje április 30., a legtöbb helyen már a tavaszi szünet előtt összehívták a szakmai munkaközösségeket. Beszéltünk olyan tanárral, akinek tantárgyából két általa nem ismert könyv került az ajánlott listára, a munkaközösségben pedig pár órás online tájékozódás után böktek rá az egyikre. Nem véletlen, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is rámutatott a Hoffmann-lista jogi visszásságaira, és az intézkedés visszavonására szólította fel a minisztériumot. Az Emmi sajtóosztályán érdeklődtünk a szűkített lista összeállításának szempontjairól, ám lapzártánkig sem erre, sem a többi témába vágó kérdésünkre nem érkezett válasz.
A két állami kiadó könyveinél is nagyobb visszhangot váltottak ki az OFI kísérleti tankönyvei. Ezekből 27 készül el 2014 szeptemberére, ám jelen pillanatban csak pár bemutató oldal ismert belőlük, így a tanárok anélkül választhatják őket, hogy legalább egy teljes fejezetet vagy a tartalomjegyzéket megismerhetnék. A nyilvánosságra került részek elsősorban a kísérleti irodalomkönyvnél okoztak derültséget. A görög mítoszvilágot elemző oldalpár egésze infantilis nyelvezetű, és olyan mondatokat tartalmaz, mint például: "Látták a görögök, hogy a Hold folyton változik, és 28 naponként valami olyasmi történik vele, mint a lányokkal."
Az államtitkárság persze nem bízta a véletlenre a dolgot, így amellett, hogy a meg sem írt, tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket rendelhetik meg az iskolák, lesznek "együttműködésre felkért" tanintézetek is, ahol kötelezően alkalmazzák az OFI fejlesztéseit, melyeket az egyéves kipróbálási időszak után szükség esetén átdolgoznak. Csak e megfontolt lépés után válhatnak kötelezővé minden iskolában az újgenerációs tananyagok. | Olcsóbbért gyengébbet – A távozó Hoffmann Rózsa legyalulta a tankönyvpiacot | Számos kiadó került lehetetlen helyzetbe, miután az állami iskolák csak a Hoffmann Rózsa által kiadott listáról rendelhetnek tankönyvet. A tananyagok minősége romlani fog, és az sem biztos, hogy olcsóbbak lesznek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hoffmann-rozsa-legyalulta-a-tankonyvpiacot-89726 | 2014-05-07 17:57:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Felmérések szerint a közbeszerzések szereplői változatlanul úgy érzik, hogy sokszor nincs valódi verseny, az eljárások minden szakaszában jellemzőek a szabálytalanságok, a pályázók pedig gyakran összejátszanak egymással, és persze a beszerzést végző intézményekkel is. És itt a Közgép is: az elmúlt években minden bizonnyal erről a cégről olvashattunk a leggyakrabban a közbeszerzések kapcsán. A kormányoldalon sikersztoriként jelenik meg a magyar tulajdonú építőipari cég szárnyalása, európai mércével azonban minimum aggályos, hogy a miniszterelnökhöz és több, a közbeszerzések terén aktív állami vezetőhöz sok szálon kötődő cég lett a hazai építőipar megkerülhetetlen óriása. A nagy kérdés, hogy leírható-e a magyarországi közbeszerzések világa a Közgép-jelenséggel, és hogy mi látható Simicska Lajos cégén túl.
Nemzetköziség
Nem magyar sajátosság a közbeszerzési korrupció, a világon mindenütt problémás terület a köz- és a magánszféra ilyen típusú találkozása. Az EU januárban megjelent korrupcióellenes jelentése is a közbeszerzéseket vizsgálta kiemelt területként (az egyes országokra jellemző sajátosságok elemzése mellett). A jelentésben megfogalmazott problémák rímelnek arra, amire a hazai szakértők is hivatkozni szoktak. A rövid határidők, a cégekre szabott pályázati kiírások, a részekre bontott beszerzések az értékhatárok kijátszása és a verseny elkerülése érdekében, az indokolatlanul szigorú alkalmassági kritériumok és a szükségtelenül részletes termékspecifikáció, az összeférhetetlenség vagy eljárási kivételek alkalmazása régóta részei a korrupt közbeszerzők eszköztárának. A beszerzések manipulálása persze nem áll meg a kiírásnál; az ajánlattétel, a döntéshozatal, a jogorvoslat és a teljesítés szakaszában is számos lehetőség van a csalásra.
Természetesen nem minden korrupt, ami rosszul működik, a megdráguló, elnyúló beszerzésekben sokszor nagy szerepet játszik a szakszerűtlen előkészítés, kiválasztás és lebonyolítás. Ilyenkor hamar kiderül, hogy erősen egymásra utaltak a résztvevők. A beszerző el akarja kerülni a nagy balhét és a beruházás meghiúsulását, a vállalkozó pedig szeretne anyagilag jól kijönni az üzletből. Minél nagyobb és összetettebb egy beruházás, természetesen annál magasabb a kockázat. Jó példa erre az új berlini reptér esete, ahol a szereplők a Transparency International közreműködésével integritási megállapodást is kötöttek - elvben tehát átláthatóan és korrupciómentesen zajlik a beruházás, mégis legalább négy éve csúszik a befejezése, a becsült költségek pedig időközben 2 milliárdról 5 milliárd euróra emelkedtek.
A hasonló esetek nálunk sem ismeretlenek, a témában végzett felmérések szerint azonban a beszerzések 65-75 százalékát mégiscsak érintheti a korrupció; a megkérdezett piaci szereplők kétharmada szerint a politika irányából érkezik általában a korrupciós nyomás. A közelmúltban két tanulmány is foglalkozott a közbeszerzéseken induló cégek és a pártok közötti kapcsolatokkal. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) a 2010-es kormányváltás időszakába eső közbeszerzések legnagyobb szereplőit vizsgálva mutatott rá arra, hogy a kormányváltás előtti közbeszerzéseken sikeresen szereplő cégek részesedése 2010 után jelentősen csökkent, míg a korábban kevésbé eredményes cégek meghatározó szereplőkké váltak. Gyanítható, hogy létezik összefüggés a közbeszerzések eredményei és a politikai erőviszonyok átalakulása között. Más megközelítést alkalmaztak, de hasonló eredményre jutottak a CEU és az OGResearch kutatói, akik azt vizsgálták, hogyan szerepelnek a közbeszerzéseken a kimutathatóan politikai kötődésű cégek. A múlt héten megjelent elemzésük szerint 1997 és 2013 között nagyjából 16 ezer közbeszerzést nyertek ilyen cégek, baloldali kormányok alatt a baloldali, jobboldali kormányok alatt pedig a jobboldali győztesek aránya nőtt. A politikai tényező jelentőségére utal az is, hogy a vizsgált időszakban a jobb- és baloldali cégek száma nagyjából megegyezett, valamint méretük és termelékenységük is hasonló volt.
A politika és a közbeszerzések közötti összefüggéseknek nyilvánvalóan közük van a párt- és politikafinanszírozás problémájához. Árulkodó, hogy miközben a Fidesz szinte minden fontos területen megváltoztatta vagy újjáalkotta a jogszabályi környezetet, a ciklus során egyszer sem volt szándék a pártfinanszírozási szabályok megreformálására, holott régóta köztudott, hogy a fennálló helyzet a politikai korrupció egyik oka. A pártok az elmúlt két évtizedben jelentős részben a közbeszerzéseken keresztül csatornázzák át a közpénzeket a pártkasszákba, vagy olyan érdekkörökhöz, amelyek részt vesznek a politikai holdudvar vagy a kampányok finanszírozásában. A rendszer dinamikájának változását a napvilágra kerülő ügyekből ugyan érzékelhetjük, de szinte lehetetlen követni a benne mozgó pénzek és informális erőviszonyok pontos alakulását - legfeljebb a jéghegy csúcsát látjuk.
Rátenyerelés 2010 után
Míg a kormányváltás előtt lehetett olvasni olyan történetet, amelyben a közbeszerzéseken sikeresen szereplő építőipari vállalat cégláncolaton keresztül pénzt juttatott egyes pártokhoz, az új rendszerben a szereplők között szervesebb összefüggések figyelhetők meg. Itt kerülnek képbe a Közgép és más, Simicska Lajos érdekszférájába tartozó cégek. Rendszerük működésére jó példa a választási kampány, amelyben harmonikusan együtt rezeg az új kampánytörvény, illetve a Simicska-közeli sajtó és hirdetési cégbirodalom, és amelyben nincs szükség külső közvetítőkre: az erőforrások "házon belül" a helyükre kerülnek. (Érdekes persze, hogy mi alapján tűntek el vagy maradtak talpon a korábbi idők egyes meghatározó szereplői.)
Az elmúlt négy év fejleményeit együtt nézve az látszik, hogy a közbeszerzési szabályozás és gyakorlat is a Fidesz gazdasági erőtere kiépítésének jegyében zajlott. Ahogyan a föld- és trafikpályázatoknál, a közbeszerzéseknél is a piac tudatos és tartós átrendezése tűnik a valódi célnak. A manipulálásukhoz alkalmazott, korábban említett eszközök a szereplők beszámolói szerint még mindig használatosak, a 2012 óta hatályos közbeszerzési törvény azonban megkönnyítette az ajánlatkérők dolgát. A kormányoldal a kkv-k helyzetbe hozására hivatkozva megteremtette azt a szabályozást, amely minden eddiginél egyszerűbbé teszi a beszerző szervek számára, hogy valódi verseny nélkül válasszanak partnereket. A három ajánlattevő meghívásával zajló eljárásnál áruk és szolgáltatások vásárlása esetén 25 millió, építési beruházás esetén 150 millió forintig nem kell nyílt eljárást folytatni, csupán annak eredményéről kell tájékoztatást adni a közbeszerzési értesítőben. Az eljárás némi túlzással a közbeszerzési értékhatárok radikális megemelésének is tekinthető, hiszen minden lehetőséget megad arra, hogy a közbeszerzéseket komolyabb trükközés nélkül előre kiszemelt vállalkozások nyerjék el. Az új eljárástípus népszerűségét mutatja, hogy 2012-ben a nemzeti eljárásrendben lefolytatott közbeszerzések 54 százaléka e szabályok szerint zajlott. A törvény tavalyi módosítása során, részben civil nyomásra felmerült az eljárás átláthatóságának növelése, ám erre végül nem került sor.
Látható, hogy egymás mellett működnek a hagyományos közbeszerzési korrupciós sémák és a state capture-re jellemző szoros összefonódás bizonyos gazdasági érdekkörök és az állam között. Kérdés, hogy a piac átrendeződését és a klientúra megerősödését követően lesz-e szándék a közbeszerzési korrupció visszaszorítására. Megállnak-e a lábukon a helyzetbe hozott vállalkozások, képesek lesznek-e piacibb körülmények között is működni, hiszen hosszú távon a Fidesz saját köreiben is feszültséget kelthet, ha a politikai befolyás már nem lehetőséget, hanem korlátot jelent bizonyos szereplőknek. Az államnak pedig változatlanul hatalmas veszteséget jelentenek a szakszerűtlenül, túlárazva lebonyolított beszerzések, miközben a rezsicsökkentést és a stadionokat valamiből finanszírozni kell.
Véghajrá
2013-ban rekordmennyiségű közbeszerzés zajlott Magyarországon, csaknem 12 ezer eljárást folytattak le, összesen 2400 milliárd forint értékben - ennyi pénzből négy és fél 4-es metrót lehetne építeni. Ez jelentős növekedés 2012-höz képest, amikor csupán 1333 milliárd forint volt a 8451 eljárás értéke. A növekedés oka nem valamiféle gazdasági csoda: minden bizonnyal az uniós források elköltésének végső hajrája okozta a közbeszerzések számának és értékének megugrását. A 2012-es 43 százalékhoz képest tavaly a közbeszerzések fele volt egyébként uniós társfinanszírozású projekt, utóbbiak értékének négyötödét építési beruházások tették ki, nem véletlen, hogy a sajtóban is a leggyakrabban építőipari ügyekről olvashatunk. A Közgép és a cég részvételével induló konzorciumok tavaly az összes közbeszerzés értékének nagyjából 14 százalékát nyerték el.
Tapogatózás
Ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk a közbeszerzés és a korrupció megváltozott viszonyáról, jó volna látni, mely cégek az egyes ágazatok, régiók legfontosabb szereplői, és azok hogyan kötődnek egymáshoz, valamint a politikához. Ehhez azonban pontos adatok és a közbeszerzésekről megfelelő információk kellenének. Ezek segítségével rá lehetne mutatni strukturális problémákra, és persze konkrét korrupciós ügyekre is. Nem véletlenül épített az unió sok milliárd forintnyi összegért a tagállamok számára olyan önként használható alkalmazást, amely cégekre, pályázatokra bontva elvben kiszűri a kockázatos vagy gyanús beszerzéseket. Értesüléseink szerint Magyarország kezdetben ódzkodott a rendszer tesztelésétől. A közbeszerzési adatokkal kapcsolatos problémákat jól mutatja az a januári példa is, amikor az atlatszo.hu, az Index és a K-Monitor is kiszámolta, mennyi beszerzést nyert tavaly a Közgép, természetesen más-más eredményre jutva. Civil szervezetek régóta küzdenek azért, hogy Szlovákiához hasonlóan Magyarországon is adatbázisformában, egységes azonosítók használatával legyenek letölthetők és összekapcsolhatók a közpénzköltésekkel kapcsolatos adatok, a megkötött szerződések nyilvánosságra hozatala pedig legyen feltétele a hatályossá válásuknak.
(K-Monitor) | Becsatornázás | Hiába a közigazgatásban az elszámoltatás, a korrupcióellenes program és az új közbeszerzési törvény, a 2010-2014-es ciklusban sem látható a közbeszerzési piac tisztulása. Sőt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/becsatornazas-89426 | 2014-05-03 18:07:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ellentmondás látszik a GSM-R vasúti fejlesztési beruházás finanszírozása körül az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), valamint az egyik kivitelező cég közlése között. A Szabad Európa hétfőn írta meg, hogy február 16-án egy e-mailben az egyik alvállalkozó, az Alépítmény-Hálózat Kft. arra utasította a kivitelezést végző cégeket, hogy azonnali hatállyal függesszék fel a munkát.
A GSM-R egy részben az Európai Unió Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretében finanszírozott fejlesztés, aminek során 58,85 milliárd forintból 2255 kilométer hosszú vasúti pálya elektronikus rendszerét korszerűsítik és látják el többek között a legújabb technológiájú kommunikációs berendezésekkel.
Szoros határidők
A munkák azonban lassan egy hónapja állnak, pedig ha év végéig nem less kész a beruházás, elúszhat az uniós forrás. Lapunknak több kivitelező arról számolt be, hogy nekik az Alépítmény-Hálózat Kft. – amellyel szerződésben állnak – azzal indokolta a munkák felfüggesztését, hogy nem tudnak fizetni, mert a fővállalkozó R-Kord Kft. sem fizet nekik.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrincnek saját vejével is konfliktusa van a vasútépítésben.
A lapunk birtokába jutott e-mailben is az szerepel, hogy „a GSM-R azon szakaszainak finanszírozása, amelyek forrása IKOP, felfüggesztésre került”, ezért kell felfüggeszteni a munkákat „mindaddig, amíg a projekt finanszírozása megoldódik”.
Ezzel szemben az építtési minisztérium azt írta nekünk: „Fontos kihangsúlyozni, hogy a projekt keretében a kifizetések felfüggesztésére nem került sor, a megoldási javaslat kialakításáig a folyamatban lévő kivitelezés került részlegesen felfüggesztésre.” Azt is hozzátették: „A minisztériumnak nincs tudomása arról, hogy a fővállalkozó elmaradásban lenne az alvállalkozókat érintő kifizetések terén.”
Cég honlap nélkül
Emiatt megkerestük az Aléíptmény-Hálózat Kft.-t is, ha válaszolnak, közölni fogjuk. A nyilvánosan elérhető cégadatokra hivatkozva korábban azt is közöltük az Alépítményről, hogy „mára üres cégnek tűnik, egyetlen alkalmazottja sincs (tavaly novemberben még 54-en voltak), rövid távú fizetési kötelezettségei viszont egy év alatt 343 százalékkal emelkedtek”.
Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 278 milliós adózott eredménnyel szemben 621 millió forint a rövid távú kötelezettség, vagyis magas a cég eladósodottságának mértéke. (A rövid távú kötelezettségek mértéke háromszorosára nőtt az egy évvel korábbihoz képest.) Cikkünk írásakor egyébként az Alépítmény-Hálózat honlapja is elérhetetlen volt.
Az R-Kord Kft. A V-Híd Csoport tagja, ez pedig Mészáros Lőrinc tulajdonában áll. A minisztériumi közlés szerint az R-Kord azért kérte tőlük a kivitelezői szerződés újratárgyalását, mert „a projekt megvalósítása során jelentős mértékű költségnövekedést tapasztalt, mely visszavezethető az orosz–ukrán háború okozta alapanyaghiányra, valamint a Covid–19-járvány és a 2022. év IV. negyedévében tapasztalt euró–forint-árfolyam-változás hatásaira”.
Ezért az „ÉKM jelenleg vizsgálja a kialakult helyzet kezelésére rendelkezésre álló lehetőségeket, a megoldási koncepció kialakításáig a vállalkozási szerződés szerint részlegesen felfüggesztette a projekt egy részének kivitelezését”.
Korábbi cikkünkhöz kerestük az R-Kord Kft.-t is, de ők csak annyit közöltek, hogy nem nyilatkozhatnak. | Az építési minisztérium szerint ők semmilyen kifizetést nem állítottak le Mészáros Lőrinc cége felé | Újra akarja tárgyalni a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. a GSM-R nevű vasúti fejlesztési beruházást arra hivatkozva, hogy elszálltak a költségei, ezért függesztették fel a munkákat – írta megkeresésünkre az Építési és Közlekedési Minisztérium. Cikkünk frissült. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-epitesi-miniszterium-szerint-ok-semmilyen-kifizetest-nem-allitottak-le-meszaros-lorinc-cege-fele/32317480.html | 2023-03-14 18:59:00 | true | null | null | Szabad Európa |
„A szomszéd bácsi délután lett rosszul. Az orvos kijött hozzá, de láttam rajta, hogy nincs gyógyításra alkalmas állapotban. A doktor azt mondta, hogy a bácsi nem beteg, csak öreg. Este aztán eszméletét vesztette a bácsi, és akkor már én hívtam ki az ügyeletet” – mesél egy tavalyi esetet Lehóczkiné Tímár Irén. A gyomaendrődi önkormányzati képviselő novemberben számolt be a városi jegyzőnek a megdöbbentő eseményről. „Kértem az orvost, hogy mérje meg a bácsi lázát, de erre sem volt képes. Mikor azt mondtam, küldje be a kórházba, mert nem látom biztosítva a beteget, vitába keveredtünk. Végül kijöttek a mentők, de a betegszállításhoz szükséges papírokat sem tudta az orvos megírni, a sofőr intézte az egészet. A bácsi közel három hétig feküdt a kórházban.”
A szerencsésen végződött történetet a képviselő asszony a jegyzőnél jelentette, mire a város polgármestere, Várfi András levélben kért tájékoztatást a város ügyeletét ellátó Sani-Med Trans Kft. ügyvezetőjétől, dr. Piriczky Bélától – először november 18-án, majd december 6-án, végül január 17-én. A válasz – a háromszori felszólítás után – végül január 29-én érkezett meg, melyben az állt – a lapunk birtokába került dokumentum szerint –, hogy az esetet kivizsgálták, és „a rendelkezésünkre álló ambuláns lapok alapján megállapítható, hogy az ügyeletes orvos mulasztást követett el. Emiatt a vele lévő szerződéses viszonyt ezt követően azonnali hatállyal megszüntettük”. Csakhogy ezzel nem oldódtak meg az ügyeleti problémák Gyomaendrődön. Mint azt látni fogjuk, az eset csak a jéghegy csúcsa volt.
Otthagyott infúzió
A gyomaendrődi önkormányzat idei február 27-i képviselő-testületi ülésén tárgyalta újra az orvosi ügyelet 2013-as évre vonatkozó szakmai beszámolóját, miután januárban – a felmerült problémák sikertelen átbeszélése és a szolgáltató képviselőjének hiánya miatt – a testület nem fogadta el azt. Ám érdekes kérdések is felmerültek az ülésen. Több képviselő jelezte: tudomásukra jutott, hogy december 25-én nem volt orvosi ügyelet a városban, 24-én pedig az ügyeletet ellátó doktornő gyógyításra alkalmatlan állapotban volt. E panaszokat egyébként – ahogy a város honlapján, a képviselő-testületi ülések előterjesztései között olvashatjuk – írásban is eljuttatták dr. Piriczky Bélának, aki minderre azt a választ adta: a rendszerben visszaellenőrizték, mindkét nap dr. T. I. ügyelt, azzal kapcsolatban azonban nem érkezett panasz, hogy bármilyen szer – mondjuk alkohol – befolyása alatt állt volna.
Piriczky Béla, a Sani-Med ügyvezetője
Az említett testületi ülésen felszólalt továbbá Mraucsik Lajosné, a Városi Gondozási Központ intézményvezetője is. Ő elmondta, hogy a szociális intézményben is sok a gond az ügyelettel, miután többször tapasztalták, hogy az orvos valamilyen szer hatása alatt érkezik meg, és így vagy meg tudja vizsgálni az időseket, vagy nem. Egy alkalommal – valamikor február elején – pedig az ügyeletes orvos úgy kötött be infúziót a betegnek, hogy aztán egyszerűen otthagyta, ami azért probléma, mert az idősek otthonának munkatársai – gondozó-ápoló intézmény lévén – szakápolási tevékenységet kompetencia híján nem végezhetnek. „Nincsenek diplomás ápolóink, az idős szervezet pedig sok mindenre másképp reagál” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Mraucsik Lajosné. Hozzátette: a másik alapvető probléma, hogy bár egy-egy kiszálláskor a dokumentáció kötelező, az ügyeletes orvosok sok esetben nem tesznek ennek eleget. „Sietnek, ez a kifogás.”
Az intézményvezető egyébként azt is elmondta a testületi ülésen, hogy a korábbiakhoz képest mostanában nem túl jók a tapasztalataik az ügyelettel, az utóbbi egy, másfél évben romlott le ennyire a színvonal. „Évekkel ezelőtt jó kapcsolatot ápoltunk az ügyelettel, maximális segítő szándékkal fordultak felénk, volt olyan, hogy a kolléganők telefonon kértek segítséget, mit tegyenek, amíg az orvos nem érkezik ki a helyszínre. Ez az elmúlt időszakban megváltozott” – foglalta össze.
A 300 milliós állami támogatás
A Sani-Med Trans Kft. 2008. január 1-jétől, az előző szolgáltatótól átvéve látja el az orvosi ügyeletet a 14 ezer fős Gyomendrődön. A kft. a szerződést Gyomaendrőd önkormányzatával, Hunya Község Önkormányzatával és a Városi Egészségügyi Intézménnyel kötötte. Ennek értelmében a Sani-Med Trans Kft. köteles a meghatározott egészségügyi szolgáltatást „Gyomaendrőd város közigazgatási területén, a gyomaendrődi lakosok vagy tartózkodók részére, hétköznap 16 órától másnap reggel 8 óráig, hétköznap és ünnepnap
Fideszes birodalomba ágyazva
Érdekesség, hogy a Sani-Med székhelye jó ideje Pusztaottlakán van. Ez az a pár száz fős békési falu, ahol Simonka György fideszes parlamenti képviselő a polgármester, és ahova az alacsony iparűzési adó miatt sok cég bejelentkezik. Korábbi cikkünkben megírtuk: politikai befolyásából gyarapodik a Fidesz országgyűlési képviselőjének cége. A Simonka György vezette békési önkormányzat nagy tételben rendel Simonka cégétől, ám a politikus szerint ez rendben van. Ahogy az is, hogy rokonainak, sőt feleségének is jut állami szerződés az elnéptelenedő Pusztaottlakán.
folyamatosan Hunya község lakosai számára is köteles biztosítani”. Ezért a kft. orvosi ügyelet céljára használhatja az önkormányzat egyik ingatlanját, illetve anyagi támogatást kap, ami 2013-ban „Háziorvosi ügyeleti ellátás” címén összesen 7 millió 180 ezer forint volt. Tekintve azonban, hogy az elmúlt években a Sani-Med látta el az orvosi ügyeletet – Békéscsaba és Mezőkovácsháza kivételével – Békés megye egész területén, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) is jár a támogatás: a kft. az egész megye „háziorvosi szolgálati ügyeletéért” 2013-ban 302 millió 638 ezer, míg „betegszállítás” címszó alatt 12 millió 611 ezer forintot kapott az OEP-től. És a Sani-Med nem is panaszkodhat: a cég üzemi eredménye 2010-ben az Opten szerint plusz 22, 2011-ben 23, míg 2012-ben 17 millió forint volt.
A felhozott kritikákkal kapcsolatban Piriczky – aki egyébként maga is praktizáló orvos – megkeresésünkre elmondta: csak azt veheti hivatalos panasznak, és így csak azt az ügyet lehet kivizsgálni, ami írásban érkezik hozzá, dátummal, konkrétumokkal ellátva. Ezen kívül minden szubjektív, pletykaszinten ő is sok mindent hallott, beszélni bármit lehet. „Az elmúlt öt évben mindössze egy írásos panasz érkezett hozzám, tavaly októberben vagy novemberben. Azt ki is vizsgáltuk, és megállapítást nyert, hogy a panasz valós volt, azóta az a kolléga nem ügyel az adott ügyeleten” – válaszolta Piriczky, Lehóczkiné panaszbeadványára utalva. Hozzátette: ha hivatalos panasz érkezik hozzájuk, a cég vezetéséből és az önkormányzat részéről két-két fő köteles kimenni a helyszínre – akár hajnali egy órakor is – és megtenni a szükséges intézkedéseket, ha kell, megszondáztatják az orvost, az esetről pedig jegyzőkönyv készül. (Ehhez képest a Lehóczkiné panaszát megválaszoló levélre több mint két hónapot kellett várni.)
Piriczky: három a magyar igazság
Az OEP honlapján található „Gyógyító-megelőző ellátások finanszírozási adatai 2013” névre hallgató dokumentumot böngészve feltűnhet, hogy Piriczky Béla neve háromszor is előfordul: egyszer a már említett Békés megyére vonatkozó támogatás kapcsán, másodszor szintén a Sani-Med Trans Kft. színeiben, szintén „betegszállítás” címszó alatt, csak Csongrád megyére vonatkozóan – amiért 2013-ban 8 millió 43 ezer forint támogatást kapott –, harmadszor pedig a Gyula-Med Kft. ügyvezetőjeként, újfent a „betegszállítás” rubrikájában, 62 millió 909 ezer forintos támogatással. Ez utóbbi kft. egyébként 2002 óta foglalkozik ülőbeteg-szállítással Békés megye területén a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének honlapja szerint.
Az ugyanakkor felvet néhány kérdést, hogy ha csupán egy írásos panasz érkezett öt év alatt, melynek következménye az ügy kivizsgálása és az orvos elbocsátása lett, miért mondta Piriczky a február végi testületi ülésen a karácsonykor ügyelő T. I. esetére, hogy „mivel felmerült ilyen jellegű aggály (azaz a gyógyításra alkalmatlan állapot – F. Zs.) a doktornővel kapcsolatban, az említett doktornő nem vesz részt az ügyeletben Gyomaendrőd területén”.
Megszondáztatták a részeg orvost
Ahogy Piriczky elmondta, nem elfogadható, ha valaki munkavégzésre alkalmatlan állapotban megy dolgozni. Az egészségügyben ez végképp nem megengedhető, két, nevét nem vállaló forrásunk – mindketten az említett céghez tartozó egy-egy Békés megyei ügyelet munkatársai – szerint az ügyvezető pontosan tudja, milyen állapotban vannak az orvosok – nemcsak Gyomaendrődön, hanem szerte a megyében. „Egy alkalommal az egyik orvos olyan részeg volt, hogy nem bírt lábra állni. Felhívtuk a kft. vezetőjét, akitől csupán azt az utasítást kaptuk, állítsuk fel valahogy” – mondta egyikük.
Ha részeg az orvos
Megkerestük a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottságát is, ahol arról érdeklődtünk, szakmailag mi a következménye, ha egy orvost ilyen állapotban találnak, illetve ki és hol jelentheti az ehhez hasonló eseteket. Dr. Harsányi László, a bizottság elnöke ezt válaszolta: „Kamarai tag orvos szakmai-etikai vétségének gyanúja esetén (bárki által előterjeszthető kérelemre vagy hivatalból indítva) az orvos kamarai tagságának helye szerinti (megyei) kamarai etikai szerv jogosult első fokon etikai eljárás megindítására.”
Arra a kérdésünkre, hogy az ügyelet munkatársai tehetnek-e bármit is, jelenthetik-e a felettesükön kívül bárkinek az ehhez hasonló esetet, ezt a választ kaptuk: „Egyszer egy közterületi esethez ment ki az orvos, aki a jelenlévők elmondása szerint olyan részeg volt, hogy összeesett. Rendőrséget hívtak, megszondáztatták az orvost, majd etikai ügy lett belőle. A bizottság végül az orvost hozta ki nyertesen. Nővér és sofőr minden sarkon van, de orvos kevés. Előre megmondták, hogy mellette fognak kiállni. Hiába jelezzük, megvédik őket” – mondta.
Egy másik probléma, hogy az ügyeletet ellátó orvosok általában vidékről érkeznek, ahol főállásban rendelnek. Azaz sok esetben képtelenség, hogy négy órára, az ügyelet kezdetére odaérjenek egy másik városba. Amivel egészen addig nem lenne semmi gond, ha a háziorvosok besegítenének az ügyeletbe a fennálló néhány órában. Forrásaink szerint ez mostanában azért nem történik meg, mert a kft. vezetője „elfelejtette ezeket a korábbi segítségeket honorálni”, fizetés nélkül pedig senki nem vállalja a feladatot. „Volt olyan is, hogy 6-7 órára kellett volna megérkezni az orvosnak, de még éjfélkor sem jött. Karácsonykor és szilveszterkor pedig szinte általános volt, hogy a nővérek ügyeltek” – mondta egyikük.
Csúsznak a fizetések?
„Ha nincs megfelelő felszereltség, nem is működhetünk. Ha érkezne ilyen jellegű panasz, felettes szerveink ellenőrzést rendelnének el és vizsgálatot folytatnának – mondta erre Piriczky. – Ami pedig a gyógyszerellátást illeti, jogszabály van rá, milyen és mennyi gyógyszer kell, hogy legyen egy adott ügyeleten.”
Forrásainknak azonban erről is más tapasztalataik vannak. „A gyógyszerellátottság jelentősen csökkent, mióta az ügyeletet vállalkozók viszik” – mondta egyik, korábban már idézett forrásunk, és megjegyezte, hogy nemcsak a gyógyszer hiányzik, hanem sokszor olyan alapvető műszerek is, mint az EKG, arról nem is beszélve, hogy a számítógép és a telefon sem működik folyamatosan. „Még ha az orvos esetleg oda is ér időben az ügyeletre és józan, az eszközkészlet, a felszerelés hiányos, gyógyszerek nincsenek” – mondta egy másik.
A bérekkel hasonló a probléma. „Általános, hogy 2-3-4 havi bérrel lóg az alkalmazottaknak a kft. vezetője, de tavaly november óta már a legtöbb orvosnak sem fizet. Van, akinek 6-700 ezerrel tartozik” – mondta egyik forrásunk. „A 2-3 havi csúszás mindig megvolt. Ha megígérték, hogy adott hónap 5-éig megkapjuk a fizetést és 10-én érdeklődtünk, mikor látjuk a pénzünket, akkor felháborodott. Szeretjük a szakmánkat, de a 320 forintos órabér egyébként is nevetséges” – tette hozzá másik informátorunk.
Ön is?
Ha hasonló tapasztalatai vannak a Sani-Med Kft.-ről vagy más vidéki szolgáltatóról, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.
Piriczky mindezt nem ismerte el, csak annyit kívánt hozzáfűzni, hogy „aki alkalmazotti státuszban van, annak a jogszabályban leírtak szerint fizetünk, akinek pedig vállalkozói szerződése van, annak e szerint a szerződés szerint”.
Felbontott szerződés
Gyomaendrőd képviselő-testülete a februári ülésen végül 10 igennel, 1 nemmel és 1 tartózkodással elfogadta ugyan a kft. szakmai beszámolóját, de azzal a feltétellel, hogy az „ügyeleti ellátás színvonalának javítása érdekében további egyeztetéseket folytat a szolgáltatóval”.
Ezt követően – mint azt Lehóczkinétól megtudtuk – márciusban egyeztető tárgyalás kezdődött Gyomaendrőd, Hunya és a kft. között, melynek során a hatékonyabb működés érdekében három kritériumot fogalmaztak meg: stabil orvosi gárda alkalmazása, garantált panaszkezelés, és az adott hónapban rendelkezésre álló orvosok, illetve az ügyeleti rend bemutatása.
Ezzel Piriczky egyet is értett, vállalta, hogy ezen elvek alapján elkészíti javaslatát, amely végül nem felelt meg a testületnek. „Négy szavazóképes képviselő közül három további egyeztetéseket javasolt, én viszont nem – mondta Lehóczkiné. – Végül a testület úgy döntött, hogy a Sani-Med Trans Kft.-vel kötött határozatlan idejű szerződést, az ügyelet működtetésére kiírt közbeszerzési eljárás lezárását követő 60 napra rendes felmondással felmondja, az ügyeleti feladat ellátására közbeszerzési eljárást folytat le.”
A közbeszerzés feltételeit a város polgármestere, alpolgármestere, jegyzője és Gyomaendrőd Város Egészségügyi Intézményének igazgató főorvosa állítja össze, májusban írják ki, bárki pályázhat rá – akár a Sani-Med is. „Ennyi pénzért senki nem fogja elvállalni – véli Lehóczkiné. – Mikor anno a szerződést megkötöttük, a támogatás összege reális volt, azóta viszont nem sokkal növekedett. Éppen ezért az önkormányzat hozzátesz a támogatáshoz annyit, amennyivel elősegítheti majd az ügyelet színvonalának növekedését.”
Nem csak Gyomaendrőd bontott szerződést a közelmúltban. Május elsejével a Sani-Med mondta fel a szerződést Mezőberénnyel, Gyula önkormányzata pedig maga döntött a szerződés felbontása mellett. A probléma egyébként nem egyedi a megyében. A szarvasi portál április 30-i Hosszú hétvége: mi a teendő, ha részeg orvos van az ügyeleten? című cikkében megírta: Babák Mihály fideszes polgármester tisztában van a helyzettel, és már ki is írták a tendert az új szolgáltatóra.
Elégedetlen a megyei lakosság
A Békés megyei hírportál már februárban felvetette az ügyeleti problémát. A beol.hu cikke szerint a Sani-Med Trans Kft.-nek jelezte is a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás: a lakosság nincs megelégedve a szolgáltatás minőségével. „A negatív vélemények miatt kérték, a cég vizsgálja felül a sürgősségi ügyeleti ellátással kapcsolatban érkezett panaszbejelentések hátterét, majd számoljon be annak eredményéről.” Dr. Piriczky Béla személyesen válaszolt a felvetésekre. „Legnagyobb probléma a személyi állomány” – fogalmazott akkor az ügyvezető. A meglévő szociális feszültségek miatt gyakorlatilag nincs olyan kollégája, aki hajlandó lenne ügyelni a térségben. Kondoroson 2010-ben megszűnt az ügyeleti ellátás, az ÁNTSZ 2010 novemberében visszavonta az engedélyt. Kérdésként merült fel, Békésszentandráson mikor oldódik meg az ügyeleti rendszer, amely pénteken 16 órától kezdődne, de még 18 órakor sincs orvos. „Szombaton reggel sincs ügyelet, hétköznap reggel 7 órakor nem megy ki az orvos Békésszentandrásra. Nincs olyan doktor, aki elvállalná Szarvason az ügyeletet, a helyi orvosok kijelentették, hogy nem hajlandók az ügyeletben részt venni. Hodálik Pál szarvasi alpolgármester az alulfinanszírozott működés kapcsán rákérdezett, vajon mennyivel kellene településenként ezt a szolgáltatást megtámogatni.” | „Olyan részeg volt az orvos, hogy összeesett” – Ügyeleti káosz Békésben | Hanyagság, félrediagnosztizált beteg, ittas orvosok, elégedetlen lakosság: a Békésben ügyeletet ellátó Sani-Med Kft. munkáját éles kritika övezi újabban. A több százmilliós állami támogatást bezsebelő céggel Gyomaendrőd szerződést bont. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/olyan-reszeg-volt-az-orvos-hogy-osszeesett-ugyeleti-kaosz-bekesben-90020 | 2014-05-13 19:18:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szürreális képek terjedtek el a Facebookon egy kültéri kézilabdapályáról, amely egy szántó közepén áll, a legközelebbi házaktól is több száz méterre. Kiderítettük, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség a beruházó, a helyszínt pedig Kozármisleny önkormányzata választotta. A 90 milliós fejlesztést egy sportkomplexum első lépésének szánják, és a tervek szerint a város hamarosan körülveszi majd a pályát. Addig buszokkal viszik oda a csapatokat edzeni.
Itt biztosan senkit nem fog zavarni a pattogó labda – állapították meg sommásan a „Jóvanazúgy!” nevű Facebook-csoport tagjai, miután egyikük egy kültéri kézilabdapályáról tett fel képeket. A fotókon jól látszik, hogy a vadonatúj rekortán pálya mezőgazdasági területen, a település végét jelző táblánál, viszonylag messze a lakóházaktól, az út mentén kapott helyet.
A szürreális látvány szerint a pálya körül egyetlen épület, így például öltöző vagy mosdó sincs, ahogy parkoló vagy járda sem, akad viszont sár és szép kilátás a Pécsi tv-toronyra.
Az hamar kiderült, hogy a fotók Baranyában, azon belül is a Pécshez közeli, 7000 fős Kozármislenyben készültek. Azt viszont nem lehetett tudni, pontosan ki, miből és miért pont oda építette a kézilabdapályát.
A Kézilabda Szövetség a beruházó
A város neve alatt ugyan nem adott ki ilyen beruházásra találatot a közbeszerzési hatóság honlapja, egy kicsit jobban beleásva magunkat a dokumentumokba kiderült, hogy a projekt gazdája a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ). Kozármisleny honlapján pedig végül rábukkantunk egy tavaly júniusi testületi ülés jegyzőkönyvére, amelyből a részleteket is megismerhettük.
Eszerint a képviselők akkor arról döntöttek, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség „országos tornaterem felújítási programja” keretében kültéri kézilabdapálya kialakítására adnak be pályázatot, amelyhez felajánlják a Kozármisleny 0140/38 helyrajzi számú területet.
Az önkormányzat emellett vállalta, hogy „legalább 366 napra szóló térítésmentes használati jogot” biztosít az MKSZ-nek, illetve az általa kijelölt kézilabda egyesületnek. A képviselők ellenszavazat nélkül fogadták el az előterjesztést, és a jegyzőkönyv tanúsága szerint senkinek nem volt igazi kifogása a helyszínnel kapcsolatban.
90 millió forintba került
„Őrületes tempóban halad az új „Grund” építése a Fészek Lakótelepen! Pont ma egy hónapja írtam alá azt a támogatási és együttműködési szerződést, melynek keretében egy új, szabadtéri, műanyag borítású sportpályát építünk az MKSZ együttműködésében!
A jelenleg kézilabda pályának épülő sportfelület később többfunkcióssá fog bővülni, és egy újabb szabadidős sporttelep jön létre Kozármislenyben! A helyszínen gratuláltam is a mohácsi és szolnoki kivitelező csapatnak a hatékony és gyors munkáért! Hajrá Misleny!”
Ezt írta Facebook-oldalára dr. Biró Károly, Kozármisleny (független) polgármestere tavaly októberben, amikor a pályáról készített aktuális felvételeket is közzétette.
Itt egy hozzászóló már érdeklődött arról, hogy miként lesz megközelíthető a pálya. A polgármester először viccelődve azt válaszolta, hogy egy háromsávos felüljárót építenek majd oda fedett, fűthető járdával, majd kicsit komolyabban annyit közölt, hogy lesz egy gyalogos átkelő és egy kavicsos parkoló, „de ezek is már csak jövőre”.
Biró Károly egy korábbi bejegyzésében pedig a beruházás értékét is elárulta. A polgármester bejegyzése szerint a pálya bruttó 90 millió (egészen pontosan 89 520 361) forintba kerül, amit a Kézilabda Szövetség biztosít. A megállapodást 2022. szeptember 26-án írták alá Budapesten.
Bár első ránézésre valóban furcsa látvány a semmi közepén álló pálya, nulla infrastruktúrával, őrzés nélkül, a szántó közepén, Biró Károly az Átlátszó kérdésére elmondta, ez csak a kezdet.
Köré fog épülni a város
A kozármislenyi önkormányzatot e-mailben kerestük meg, de végül a polgármester telefonon válaszolt lapunknak. „Ha az öltözőket építettük meg volna először, akkor az lett volna a baj” – kezdte Biró Károly. Majd azzal folytatta, hogy a pálya még nem készült el, várhatóan a tavasz folyamán adják át.
A tervek szerint folyamatosan bővítik majd körülötte a területet, többek között lesz parkoló, öltöző, és szeretnének teniszpályákat is. Egy új sportkomplexumot álmodtak meg ide, hiszen hamarosan szükség lesz rá.
Kozármisleny ugyanis egy dinamikusan fejlődő település, sok más várossal ellentétben itt évről évre nő a lakosság száma – magyarázta a polgármester. Sok a beköltöző, és rengeteg gyerek születik. Ennek köszönhető, hogy a kézilabdapálya mellett két nagy területet már el is adtak, azokon társasházak épülnek hamarosan. Csak ez az egy ingatlan volt, ami még az önkormányzat tulajdonában állt, ezért választották ezt a helyrajzi számot.
„A már meglévő lakóházak közé nem akartunk pályát tenni, hogy ne zavarjuk az ott élők nyugalmát, ezért kerestünk egy külső területet. A törvény lehetőséget ad rá, hogy a sportcélú beruházáshoz kivonjuk az érintett termőföldet a művelésből, így nem volt akadálya a szántó beépítésének” – érvelt Biró Károly.
Arra a kérdésre, hogy hogyan fogják megközelíteni a kieső területet az edzésre érkezők, a polgármester elmondta: buszokkal viszik majd oda a csapatokat, de a sportcsarnoktól amúgy is csak nagyjából 10 perc séta az új pálya. Az első évben a kézilabdázóké a terep, de később bárki használhatja majd. A város egy év után ugyanis megkapja saját tulajdonba a kézilabdapályát, mondta el Biró Károly.
A polgármester hozzátette, hogy a kozármislenyi kézilabda egyre sikeresebb, a női csapat jelenleg is dobogós az NBI/B-ben, és nagy eséllyel feljutnak az első osztályba. A Szövetség vélhetően ezért támogatta a pálya építését. Illetve azért is, mert 300 gyerek van az utánpótlás-csapatoknál a városban.
A focistadion nem lett mindenki kedvence
Kozármislenyben nem először téma, hogy mi és hova épül. 2017-ben a Magyar Narancs számolt be egy helyszíni riportban arról, hogyan torkollt kirekesztésbe a stadionépítési láz a városban. Akkor egy 440 millió forintos (közpénzes) beruházás során új focipálya-lelátót és gyepet kapott a város, de a fejlesztés nem aratott osztatlan sikert.
„A beruházó önkormányzat és a lakosok jó ideje rosszban vannak, ennek egyik oka, hogy a hozzájuk eddig is közel lévő pálya még közelebb jött. (A pálya kerítése 8 méterre volt a lakók kerítésétől – a szerk.) Pár héttel ezelőtt pedig a pálya szomszédságában lévő házakat elöntötte a víz – a lakók állítják, ez a felújítás következménye volt, erről forgatott több televízió híradója is” – írta majdnem pontosan hat évvel ezelőtt a lap.
A dolog odáig fajult, hogy a polgármester az önkormányzati lapban fogalmazta meg: reméli, a város kiveti magából azokat, akik a város hírnevét csorbítani akarják, ezt pedig a közben pertársaságba tömörülő lakók magukra vették.
Sellyei cég építi a kozármislenyi stadiont | atlatszo.hu
A munka része a 136,35 m2-es lelátó bontása, illetve a meglévő műfüves pálya áthelyezése; szabványos, 105×68 m méretű, élőfüves labdarúgópálya kialakítása a meglévő – jelenleg nem szabványos méretű – centerpályából; parkolók és közműcsatlakozás kialakítása, egy 600 férőhelyes főlelátó és egy kisebb vendégszektor kialakítása; valamint egy 533 m2 alapterületű kiszolgáló épület felépítése is.
A polgármester a Magyar Narancsnak akkor azt nyilatkozta, nem volt lehetőségük új helyszínen építkezni, mert a Nemzeti Stadionfejlesztési Program csak a már meglévő létesítmények felújítását támogatta. Egyúttal hozzátette, az önkormányzati kiadványban nem a stadiont kritizálókra célzott, és szerinte a helyzet a felújítás után jobb lett, mint azelőtt volt.
Nyitókép: Az új szabadtéri kézilabdapálya Kozármisleny határában. A fotók a szerző felvételei | A szántásba építettek kézilabdapályát Kozármislenyben 90 millió forintból | Szürreális képek terjedtek el a Facebookon egy kültéri kézilabdapályáról, amely egy szántó közepén áll, a legközelebbi házaktól is több száz méterre. Kiderítettük, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség a beruházó, a helyszínt pedig Kozármisleny önkormányzata választotta. A 90 milliós fejlesztést egy sportkomplexum első lépésének szánják, és a tervek szerint a város hamarosan körülveszi majd a pályát. Addig buszokkal viszik oda a csapatokat edzeni. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/03/16/a-szantasba-epitettek-kezilabdapalyat-kozarmislenyben-90-millio-forintbol/ | 2023-03-16 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Február elején írta meg a Narancs.hu, hogy NER-hatalmasságok kezdtek földvásárlásba a Tihanyra panorámás Jódi-hegyen Siófok-Törekiben.
Az inkriminált földterületek tömbszerűen helyezkednek el, és a szisztematikus terjeszkedés nyomai is jól látszanak.
Földterületek Siófok-Törekiben
Forrás: Narancs.hu-gyűjté
A képen sárgával jelzett terület egy siófoki fideszes önkormányzati képviselő sebészorvosé, ebből egy telek a külföldön élő lányáé. A zölddel jelölt Linczényi Aladiné, a 4IG vezérigazgató-helyetteséé, aki éppen egybefüggő „gazdasági épületet” épít két egészen véletlenül szomszédos telkére. A kék terület Jászai Gellérté, a 4IG vezérigazgatójáé, ebből két telek két kiskorú fiáé. Itt gazdasági épületként elkönyvelt emeletes, medencés ház van. A piros szín Barna György földjeit jelöli. Ő az a pesti üzletember (tíz cég vezető tisztségviselője, a siófoki Plázs üzemeltetője), aki szomszédi elővásárlási jogával élve meg akarja vásárolni a sárga és a piros terület közötti földet és más szomszédos földeket is. És itt jön a képbe az a szintén Siófok-Törekiben lévő állatmenhely, ahol a Dharma alapítvány államilag elkobzott állatokat tart. Az állatmenhely működéséről több cikket publikált a Narancs.hu; legutóbb épp arról írtunk, Barna Györgyé lehet a terület.
A Nemzeti Agrárkamara március elején hagyhatta jóvá Barna György ajánlatát a 40 hektáros területre, jóllehet a kamara földbizottságának hivatalos tudomása van arról: egy, Barna helyben lakásáról szóló nyilatkozat miatti nyomozás van folyamatban,
ezért az eljárást annak lezárultáig fel kellett volna függeszteni. A Barna Györgynek kedvező kormányhivatali határozat Neszményi Zsolt főispán hivatalánál március 7-én kelt. Az ügy nyilván bíróságon folytatódik majd, a Pécsi Törvényszéknél lehet keresettel élni.
A Somogy Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya január közepén úgy terjesztette az agrárkamarai földbizottság elé a földvásárlás jogosultsági sorrendjét, hogy első helyre „Barna György siófoki földművest” tette. Czinkóczky Csaba, a Dharma alapítvány elnöke korábban lapunknak elmondta: „Földterületünk java része az egyik kuratóriumi tagunk tulajdonában van, aki el akarja adni a feleségemnek, rendesen, szabályosan, piaci áron. Az adásvételi szerződést annak rendje-módja szerint kifüggesztették, amikor jelentkezett a plázsos vállalkozó, mondván, helyi gazdálkodóként élni kíván az elővásárlási jogával.” Barnát mint helyben lakó diótermesztő őstermelőt sorolta előre a földbizottság a valóban helyben lakó Berecz Gabriellánál, a mentett állatok kertje egyik üzemeltetőjénél. Jogi képviselője, Litresits András már a bizottság februári ülésen jelezte: „Amennyiben a hatályos törvények ellenére valóban Barna György mellett dönt a kamara, úgy bírósági úton keressük tovább az igazunkat. Hiszen a döntés véleményünk szerint ez esetben roppant egyszerű: nem is kell vizsgálni, Barna György maga írta le az elővásárlási jognyilatkozatában, hogy Budapest a tartózkodási helye és nem pedig Siófok. (…) A földhivatal javaslatában ennek ellenére az szerepel, hogy »siófoki földműves«, amiből csak a 'siófoki' és a 'földműves' szavak nem igazak. Felhívtam a földbizottság figyelmét arra is: amennyiben törvénytelen döntésnek asszisztálnak, ne higgyék, hogy kibújhatnak a döntés felelőssége alól. A későbbi esetleges bírósági pertől függetlenül már most feljelentést tettem a rendőrségen Barna György ellen. Saját maga, ügyvéd előtt igazolta, hogy budapesti címét mint tartózkodási helyet bejelentette, így életvitelszerű lakáshasználata helyének azt kell tekinteni, nem pedig azt a töreki címet, amit a siófoki polgármesteri hivatalnak adott, mint elővásárlásra jogosult, helyben élő szomszéd gazdálkodó. (…) Budapesti lakóhelyét alátámasztják a Facebook közösségi oldalon megtalálható adatok, különös tekintettel arra, hogy felesége »lakóhelye Budapest«. S a földbizottsági döntéshez írásos nyilatkozatot adó helybéliek is azt erősítik: Barna György nem él életvitelszerűen Siófok-Törekiben, annak ellenére sem , hogy egyre több földterülete van ott a családjának.”
A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának Gazdaságvédelmi osztálya március elején arról értesítette a feljelentő jogi képviselőjét, hogy „a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 345. §-ába ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználás vétség gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen, a Be. 375. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a (2) bekezdésre” nyomozást rendeltek el február 7-én.
A nyomozást ismeretlen tettes ellen rendelték el, de forrásaink szerint a rendőrség Barnáék környezetéből (is) hallgatott már meg tanúkat. A hivatkozott törvényi paragrafus rövid és tömör. „Hamis magánokirat felhasználása. 345. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Elvileg tehát csak vétség, de földszerzés ügyben elég gyakori lehet, mert tavaly november 28-án (a Barna-féle ajánlat előtt) a Kúria egy hasonló eset miatt jogegységi döntést hozott: „… a ’helyben lakó’ fogalmának lényege az adott lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás, amelyet a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozathoz csatolt okirattal kell igazolni. A lakcímet igazoló hatósági igazolás (lakcímkártya) önmagában nem igazolja a helyben lakás tényét. Ez a törvényi feltétel – egyebek között – a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően.” Januártól a földtörvény is e szerint változott. Tudomásunk szerint Barna György életvitelszerű Siófokon lakását bizonyítandó nem csatolt hatósági bizonyítványt. (Mert még nem volt kötelező. Ehhez egyébként helyszíni szemle kell. Két önkormányzati tisztviselő kimegy a helyszínre, be kell engedni őket a lakótérbe és megnézik, hogy van-e hiteles nyoma az ott lakásnak. Fogkrém a fürdőszobában, friss élelem a hűtőben, elem a kisrádióban, ilyesmi. Gyakorlatilag olyan, mint egy környezettanulmány.) Egy esetleges perben azonban bármilyen eszközzel bizonyíthatja az ellenérdekű fél, hogy Barna György nem lakik életvitelszerűen Siófokon, például az Oktatási Hivataltól bekérhetik az adatot, hogy gyermekei siófoki iskolába járnak-e, mobiltelefon-szolgáltatóktól cellainformációkat kérhetnek tartózkodási helyéről három évre visszamenőleg.
De vajon visszacsinálhatóak-e a helyben lakásról szóló hamis tartalmú magánokirattal megszerzett földek? Gerber Miklós ügyvéd szerint az ügy nem reménytelen. „Amennyiben bizonyossá válik, hogy hamis magánokiratot használtak fel föld elővásárlási jog gyakorlásához, elsődlegesen az érintetteknek kellene jelezniük a hatóság felé, hogy kérik a hamis magánokirattal érintett földbizottsági, kormányhivatali döntéseknek a felülvizsgálatát. Természetesen a hatóság hivatalból is elrendelhetné ezt azok meghozatalától számított egy éven belül, illetve az ügyészség is beavatkozhatna felhívás útján a hatósághoz vagy pedig a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében peres úton. Itt intellektuális okirathamisítás és csalás merülhet fel, három, illetve öt év elévülési idővel. Summázva: elvileg nem lehetetlen a hamis magánokirattal megszerzett földek esetében az eredeti állapot visszaállítása, de bonyolult jogi folyamat és ha például a vevő időközben beruházásokat eszközölt a megvásárolt telken, akkor a jogalap nélküli gazdagodással is számolni kell.”
Egy hektár (10 ezer négyzetméter) alatt rekreációs célra bárki vehet földet, és bárkinek a fia is. Ha ezek a földek szomszédosak, telekalakítással össze lehet vonni őket. Siófok-Törekiben a földhivatali adatokból látszik, hogy a NER-es földek esetében is több ilyen ügylet történt. Az összevont földterületet aztán egyetlen eljárásban lehet tovább értékesíteni. Egy hektár fölött csak az vásárolhat, akinek agrár végzettsége vagy úgynevezett „aranykalászos gazda” képesítése van. Márpedig igen könnyű megszerezni, többnyire csak pénz és nem tanulás kérdése, sőt, „otthonról elvégezhető” tanfolyamról is vannak hirdetések. Ilyen agrár képzettséggel akár 300 hektár földet is összevásárolhat magának. A telekre (telkekre) aztán a „mit sem sejtő” kormányhivatali építéshatóság engedélyével mezőgazdasági épületnek álcázott villákat lehet építeni.
A töreki földek esetében több földtulajdonos forrásunk is arról számolt be, hogy többször és nyomatékosan „kérték” őket NER-közeli illetők földjük eladására.
Érdekes módon csak azok a földek érdekelték őket, ahonnan jó kilátás nyílik a Balatonra.
Kérdés, lesz-e politikai párt, amely a helyben lakást hamis magánokirattal igazoló „aranykalászos gazdák” földvásárlásainak felülvizsgálatát, a visszaéléssel szerzett földeladási ügyletek megsemmisítését, és az így épített villák építtetőinek, engedélyezőinek szankcionálását kezdeményezi. | Döntött a kormányhivatal: a siófoki Plázs üzemeltetőjéé lehet a mentett állatok kertje | Intenzív NER-nyomulás látszik kibontakozóban a Siófok nyugati határában, a Töreki városrészben fekvő Jódi-hegyért. A NER egybefüggő területeket igyekszik szerezni a Tihanyra panorámás hegyoldalon. Esetenként kiskorú gyermekek bevonásával és a három éve helyben lakást hamis tartalmú magánokirattal „igazolva”. Egy ilyen ügyben most nyomozás van folyamatban, ennek ellenére a kormányhivatal határozata az érintett nem helyben lakó diszkós vállalkozó földvásárlási szándékát hagyta jóvá. A tét az államilag elkobzott állatok törekiben lévő menhelye. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/dontott-a-kormanyhivatal-a-siofoki-plazs-uzemeltetojee-lehet-a-mentett-allatok-kertje-257061# | 2023-03-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2023.03.17. 05:05 2023.03.17. 08:41
Kilenc éve robbant ki az MSZP akkori elnökhelyettesének, Simon Gábornak a gazdasági ügye, ami belpolitikai botránnyá fokozódott. Simon ellen hét éve kezdődött a büntetőper, egyebek mellett több száz millió forintos költségvetési csalás miatt. A per áprilisban újrakezdődik, immár a negyedik bíró tárgyalja majd.
Negyedszer is újrakezdődik a jövő hónapban Simon Gábornak, az MSZP volt elnökhelyettesének büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken, miután hét év alatt immár a negyedik bíró tárgyalja az ügyet – tudta meg a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, dr. Tóth Erzsébet két nappal az előző bíró által kitűzött és a tervek szerint a per lezárását célzó tárgyalási nap előtt kapta meg az ügyet még decemberben. Az eltelt időben felkészült, így április 20-án megtarthatja az első tárgyalási napot.
Nyolc év után sincs ítélet Simon Gábor perében
A védelem szerint az igazságügyi könyvszakértő szakvéleménye használhatatlan.
A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében bíróváltás esetén újra kell kezdeni a büntetőper tárgyalását, ám nem kell teljes egészében megismételni a már lezajlott bizonyítási eljárást. Várhatóan ezúttal is ez fog történni, csakúgy, mint a korábbi, 2020-as bíróváltáskor. Az új eljáró bíró ismerteti az eddigi bizonyítási eljárás jegyzőkönyveit.
Információink szerint a Simon-ügy igazságügyi könyvszakértője kiszállt az ügyből, így várhatóan új szakértőt kell majd kirendelni, emiatt az eljárás tovább húzódik.
A még mindig csak első fokon zajló per befejezéséhez legalábbis hónapok kellenek, de az is előfordulhat, hogy csak 2024-re jutnak el addig, ameddig a harmadik bíróval sikerült tavaly decemberre. Akkor nem cáfolta egyik fél sem, hogy a vádhatóság, a védelem és a bíróság is nagyon szeretné már lezárni az eljárást ítélettel. Az akkor és most is biztosra vehető, hogy bármi lesz is az elsőfokú ítélet, a felek közül valaki fellebbezni fog, így másodfokra kerül majd a büntetőügy.
Simon Gábor százmilliói
Az MSZP elnökhelyettese ismeretlen eredetű, be nem vallott vagyont tart egy ausztriai bankban.
A Magyar Nemzet számolt be róla elsőként, hogy az MSZP-s Simon Gábor még munkaügyi államtitkárként, 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt, összesen mintegy 270 millió forintot helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban.
Az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila a botrány kirobbanásakor hangoztatta: nem a párt pénze van Simonnál, azonban annak eredetéről nem tud semmit.
A vádirat lényege szerint Simon Gábor rövid idő alatt összesen 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak.
A hamis magánokirat felhasználása alatt azt kell érteni, hogy a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel.
A másik vád pedig közokirat-hamisítás felbujtása, ami egy, az édesanyja vezetéknevére és Simon keresztnevére kiállított hamis bissau-guineai útlevél miatt szerepel a vádiratban.
A hamis útlevél néhai Welsz Tamáshoz köthető, aki 2014-ben öngyilkosságot kísérelt meg egy rendőrautó hátsó ülésén, majd a kórházban elhunyt.
Ebben a vádpontban már jogerősen elítélték a tettestársat, aki Simonra terhelő vallomást tett. Simon egyébként a költségvetésnek okozott vádbeli kárt megtérítette, azt befizette az államkincstárba, így büntetése az első vádpontban akár korlátlanul enyhíthető.
FAJSÚLYOS ÜGYEK
Tóth Erzsébet bírónő jogászi körökben arról ismert, hogy politikailag is fajsúlyos ügyeket vitt és visz jelenleg is. Ő tárgyalja például a végrehajtók vezetője, Schadl György és társai ellen a közelmúltban kezdődött pert. Ő mentette fel 2018-ban első fokon Szabó Pál volt postavezért a Gyurcsány Ferenc közlekedési minisztere és társai ellen indított hűtlen kezelés ügyében, az úgynevezett Postapalota-ügyben. Az ítélet botrányt kavart, lapértesülések szerint a bírónő a szóbeli indoklásában arról kezdett el beszélni, hogy politikai eljárásról van szó, gazdasági koncepciós perről, de a bíróság a vádlottak felmentésével helyreállítja az egyensúlyt.
Borítókép: Az MSZP volt elnökhelyettese, Simon Gábor és védője, Nagy István még egy korábbi bírónő előtt (Fotó: Mirkó István)
SIMON GÁBOR-PER
új bíró
MSZP
költségvetési csalás
Simon Gábor-ügy
MSZP alelnök
hamis útlevél
Fővárosi Törvényszék
Simon Gábor | Már a negyedik bíró kezdi újra Simon Gábor perét | Kilenc éve robbant ki az MSZP akkori elnökhelyettesének, Simon Gábornak a gazdasági ügye, ami belpolitikai botránnyá fokozódott. Simon ellen hét éve kezdődött a büntetőper, egyebek mellett több száz millió forintos költségvetési csalás miatt. A per áprilisban újrakezdődik, immár a negyedik bíró tárgyalja majd. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/mar-a-negyedik-biro-kezdi-ujra-simon-gabor-peret | 2023-03-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Már csak ingatlanbiznisz
A Pécsi Törvényszék a napokban írásba foglalta március 1-jei ítéletét, mellyel – ahogyan arról a Narancs.hu már beszámolt – megsemmisítette azt az építési engedélyt, amit a Somogy Vármegyei Kormányhivatal adott ki a Club Aliga-fejlesztők által a magaspart tetejére megálmodott öt, egyenként 16-20 méter magas társasházra. Az ítélet indoklásából egyebek között kiderül: amellett, hogy az építési engedélyt kiadó kormányhivatal több esetben is eljárásjogi jogszabálysértést követett el, a legnagyobbat minden bizonnyal akkor, amikor alkalmazta a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánító kormányrendelet előírásait.
Ahogyan azt a Narancs.hu már több alkalommal megírta, az eredeti Club Aliga-fejlesztést turisztikai szempontokra való tekintettel a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította. Ennek azért is van jelentősége, mert nem kell figyelembe venni egy sor előírást, például az adott település helyi építési szabályzatát. A kormányrendelet elfogadásakor azonban még turisztikai célú fejlesztésekről, így szálláshelyek építéséről volt szó, mára azonban ezek lekerültek a napirendről. Szintén megírtuk korábban, hogy a beruházó Bayer Property Zrt. (a NER-közeli ingatlanfejlesztő, Balázs Attila cége) kizárólag lakóingatlanok értékesítésére állt rá. Egyrészt felparcellázta az egykori Aliga II-t (azon a területen nyaralt a pártelit a rendszerváltás előtt) és Balatonig érő telkeket értékesített, megszüntetve ezzel az addig közcélú parti sétányt. Másrészt az aligai löszfal megbontásával járó beruházásként kért építési engedélyt az öt említett társasházra, a magaspart tetejére. Erre adott engedélyt tavaly december 21-én a Somogy Vármegyei Kormányhivatal (a törvényszék az ítélet indoklásában felrója a kormányszervnek azt is, hogy egyrészt hiányosan hozta nyilvánosságra a tervdokumentációt, másrészt a kifüggesztés teljes, december 22-e és 28-a közötti ideje igazgatási szünetre esett), s ezt megtámadva indított pert az Aligai Fürdőegyesület (AFE). A perbe a Bayer Property Zrt. beszállt a kormányhivatal oldalán, nem szállt be ugyanakkor a perbe az AFE mellett a balatonvilágosi önkormányzat. Megírtuk: Takács Károly polgármester szerint nincs érdekeltsége sem a polgármesternek, sem az önkormányzatnak a beruházásban, Kovács Tamás képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy a „jelenlegi politikai viszonyok között” egy önkormányzatnak nem szerencsés szembemennie sem a kormányhivatallal, sem a befektetőkkel.
Tévedett a kormányhivatal
Így, ahogyan Bukovszki András, az AFE alelnöke fogalmazott lapunknak, „az önkormányzat helyett az AFE ment csatába, vállalva a perköltséget, amit a tagok dobnak össze, de a jelek szerint van értelme a csatának”. Bukovszki szerint a Pécsi Törvényszék amúgy jogerős, tehát meg nem fellebbezhető ítélete dupla siker számukra, hiszen nem csak hogy megsemmisítette a társasházakra kiadott építési engedélyt (és ezáltal megmenekült a híres, nyolcmillió éves, omlékony löszfal is), de arra is kötelezte a kormányhivatalt, hogy az új engedélyezési eljárásban ne vegye figyelembe a kiemelő kormányrendeletet.
A bírósági ítélet indoklása szerint a Bayer Property építésiengedély-kérelméből „nem állapítható meg, hogy a beruházás szállodafejlesztésre, illetve ahhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányulna”. Az engedélyt kiadó somogyi kormányhivatal ugyanakkor azt állapította meg, hogy a kérelemmel érintett beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy.
Az eljáró bíró a tárgyalás során nyilatkozattételre hívta fel a beruházó képviselőjét, hogy megvalósul-e szállodafejlesztés, az alperesi képviselő azonban érdemi választ nem tudott adni. A zrt. egyik beadványa is ennek hiányát támasztja alá, abban ugyanis az áll, hogy nincs átfogó koncepció, a társasházépítési tevékenység más jellegű beruházáshoz nem kapcsolódik – áll az ítélet indoklásában. A törvényszék megállapította, hogy „hiányzott a kiemelt jelentőségű üggyé minősítés alapfeltétele, az a szálloda, illetve szállodafejlesztés, amelyhez kapcsolódna az alperesi érdekelt által kérelmezett tevékenység. A fentiek alapján megállapítható, hogy
az alperes tévesen minősítette az ügyet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek. Ez egyben azt is jelentette, hogy nem lehetett volna alkalmazni a törvény rendelkezéseit.”
A Pécsi Törvényszék külön is hangsúlyozza, felhívva a kormányhivatal figyelmét: a megismételt eljárásban figyelembe köteles venni, hogy „az ügy nem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek”.
Vissza a Balaton-partot is?
A bíróság ítéletében az eredeti építési engedélyt visszamenőleges hatállyal megsemmisíti, a kormányhivatalt új eljárásra kötelezi, továbbá arra, hogy 108 ezer forint perköltséget fizessen meg a felperes fürdőegyesületnek.
„Ilyenre még nem volt példa az országban, eddig még egyetlen kiemelt beruházásról sem mondatott ki bíróság által, hogy az valójában nem is kiemelt beruházás – értékelt Bukovszki András. – Örülünk, hogy a bíróság is osztotta azt az álláspontunkat, hogy sem a társasházépítés, sem a magántelkek értékesítése nem turisztikai beruházás, tehát nem is lehet alkalmazni a kiemelt státuszt, ami felülírna mindent, így a helyi építési szabályzatunkat éppúgy, mint azt a szerződést, amit az önkormányzat és a Club Aliga korábbi befektetői kötöttek, s ami alapján biztosítani kellene a Balaton-parthoz férést a köz számára. A törvényszék döntésének tükrében jelentős eredménynek tartom azt is, hogy annyit legalább sikerült elérnünk: az önkormányzat értesítette a felparcellázott, partig érő telkek tulajdonosait, hogy az eladó Bayer Property tájékoztatásával ellentétben az ingatlan nem tehermentes, ott biztosítani kéne a szabad parti sétányt a köz számára. Így ennek és most már a bírósági ítélet tudatában vették meg tehát a tulajdonosok a telkeiket az elmúlt hetekben, márpedig a Pécsi Törvényszék ítéletéből az következik: ezekre a telekértékesítésekre sem lett volna alkalmazható a kiemelt beruházásokra vonatkozó kormányrendelet, a szabad parti sétányt tehát utólag, valahogyan biztosítania kell majd az eladónak.”
Arra a kérdésünkre, hogy a már értékesített 13 telek ügyében, az 540 méternyi Balaton-part „visszaszerzése” érdekében mit kívánnak tenni, Bukovszki azt felelte: „jogászaik már összedugták a fejüket”.
A civil szervezet egy ábrára tette a Club Aliga-fejlesztés valamennyi problémáját
Forrás: Aligai Fürdőegyesület
Civilek híján már dózerolnának
Még a törvényszék ítéletének ismerete nélkül tette fel a kérdést Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke néhány napja a parlamentben: van-e szándéka a kormánynak arra, hogy visszavonja a Club Aliga-fejlesztés kiemelt státuszát. A parlamenti képviselő azt is hozzátette: ha nincsenek az aligai civilek, ma már dózerolnák a löszfalat, csak hogy minél több pénzt kereshessen a beruházó. Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a kiemelt beruházásra vonatkozó kérdésre nem válaszolt, azt viszont megjegyezte, hogy a helyiek érdekeivel ellentétes döntést nem hozhatnak, márpedig a balatonvilágosi képviselő-testület 2019-ben úgy döntött, hogy a magasparti terület beépíthető.
Megkérdeztük Bukovszki Andrást, hogy valóban hoztak-e ilyen döntést és az önkormányzati képviselő - az AFE-alelnök igennel felelt. „Csakhogy a kérdés nem ez, hanem hogy megengedhető-e 16-20 méter magas társasháztömb építése 300 méter hosszan, valamint a löszfal megbontása 750 méter hosszúságban? A helyi építési szabályzatunk ugyanis oda 4,5-10 méter magas épületeket enged, 25 százalékos beépítettséggel. Kíváncsian várjuk: most, hogy a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat már nem lehet figyelembe venni, a beruházó bead-e immár a helyi építési szabályzatunknak megfelelő építésiengedély-kérelmet?”
„Nem oszlunk fel”
Éppen a Club Aliga ügye miatt lett annyira megosztott a balatonvilágosi képviselő-testület, hogy három képviselő február végén kezdeményezte a testület feloszlatását.Az ezügyben összehívott rendkívüli ülésen kedd reggel a kezdeményezők közül csak ketten jelentek meg, de közülük is Bukovszki András az ülés elején felállt és távozott, arra hivatkozva: nem kapta meg az értesítést a rendkívüli testületi ülésről. Így a szavazáskor már csak egy voks jutott a feloszlatásra, négyen (a polgármester és három képviselő) nem értettek egyet a testület feloszlatásával. Vagyis nem lesz időközi választás Balatonvilágoson, ahogyan Takács Károly polgármester megállapította a rövid ülés végén: „Nem oszlunk fel.”
A keddi nap híre, hogy a Pécsi Törvényszék a Somogy Vármegyei Kormányhivatal által a kikötőépületre kiadott építési engedélyt is megsemmisítette.
(Címlapképünkön: a kikötő és a magaspartra tervezett társasházak látványterve. Forrás: Aligai Fürdőegyesület Facebook) | Nem kiemelt beruházás a Club Aliga-fejlesztés – mondta ki a bíróság | A Pécsi Törvényszék megsemmisítette azt az építési engedélyt, amit a Somogy Vármegyei Kormányhivatal adott ki a Club Aliga-fejlesztők által a magaspart tetejére megálmodott öt, egyenként 16-20 méter magas társasházra. Az ítélet indoklásából egyebek között kiderül: amellett, hogy az építési engedélyt kiadó kormányhivatal több esetben is eljárásjogi jogszabálysértést követett el, a legnagyobbat minden bizonnyal akkor, amikor alkalmazta a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánító kormányrendelet előírásait. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/nem-kiemelt-beruhazas-a-club-aliga-fejlesztes-mondta-ki-a-birosag-257036# | 2023-03-14 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A vád szerint 2013. januárjában egy vállalkozó megtudta, hogy a főváros XIII. kerületében van egy üzlethelyiség, amelyet az önkormányzat addig nem hirdetett meg bérlésre, azonban őt érdekelte a bérleti jog. Hiszékeny Dezső, az akkori XIII. kerületi alpolgármester – akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése – közvetítő útján jogtalanul 5 millió forintot kért a saját részére azért, hogy egy, az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát a vállalkozónak juttassa. A jogtalan vagyoni előny átadására végül nem került sor, de a törvény szerint a bűncselekmény ettől függetlenül befejezett.
A vádiratban szereplő korrupciós bűncselekmény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – írta közleményében az ügyészség.
Nem tett vallomást
Polt Péter legfőbb ügyész tavaly júliusban indítványozta Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztését. A politikust ezután kihallgatták, de ő nem tett vallomást, és a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be. | Vádat emeltek Hiszékeny Dezső ellen | Vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Hiszékeny Dezső országgyűlési képviselő és társa ellen. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/vadat-emeltek-hiszekeny-dezso-ellen | 2015-01-23 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy megérkezik Magyarországra az Egyesült Államok új nagykövete, Colleen Bell. Az Együtt néhány tanáccsal segíteni akar a kormánynak, hogy jobb legyen a két ország közötti kapcsolat - tette hozzá. Azt tanácsolják a kormánynak, hogy Vida Ildikó mellett minden olyan kormánytisztviselőt és államigazgatásban dolgozót mentsenek fel, aki érintett a kitiltási ügyben - mondta.
Szégyenteljes eljárás
Azt is javasolja az Együtt, hogy a kormány hatékony eszközökkel lépjen fel a korrupció ellen. Felszólították továbbá az ügyészséget és Vida Ildikót, hogy zárják le az André M. Goodfriend, az Egyesült Államok magyarországi ügyvivője ellen indított eljárást, mert az "szégyenteljes és nem vezet sehova".
Bizonyítékok
A budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője a Heti Válasz 2014. december 4-i számában megjelent interjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak tudomása van a magyar adóhatóságon belüli csalásokról, és információi szerint ezekben az ügyekben nem indult nyomozás. André Goodfriend a lap kérdésére, hogy vannak-e bizonyítékaik, azt mondta: "azok a bizonyítékaink vannak, amelyeket megkapott a magyar kormány is".
Feljelentés
Futó Barnabás, Vida Ildikó ügyvédje december 11-én közölte, hogy a NAV elnöke feljelentetést és keresetet nyújtott be André Goodfriend ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség nény nappal később jelentette be, hogy nyomozást rendeltek el a NAV elnökének feljelentése alapján, nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt.
Magyarország érdeke
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című pénteki műsorában Magyarország érdekének nevezte, hogy mielőbb lezárja a nyitott politikai kérdéseket az Egyesült Államokkal, de ehhez - mondta - nem elég a magyar fél nyitottsága és készsége, az amerikai oldalon is erre van szükség. | Vida Ildikó menesztését sürgeti az Együtt | Az Együtt felszólítja Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra az Egyesült Államokból kitiltottak névsorát, és mentse fel Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét tisztségéből. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/vida-ildiko-meneszteset-surgeti-az-egyutt | 2015-01-18 00:00:00 | true | null | null | Origo |
"Belvárosi Korrupciós Központnak" kellene átnevezni Belváros-Lipótváros önkormányzatát Juhász Péter szerint. Az Együtt V. kerületi ellenzéki képviselője csütörtökön lemondott bizottsági helyéről, és bejelentette, hogy nem vesz részt a testületi üléseken sem – döntését azzal indokolta, hogy nem akar asszisztálni a rabláshoz, az általa panamának tartott kerületi ingatlanügyekhez.
Juhász Péter a mandátumát ugyanakkor megtartja, mert így ki tudja kérni az önkormányzati dokumentumokat.
Feljelentést is tett
Juhász Péter arról is beszámolt, hogy átadta Szentgyörgyvölgyi Péter polgármesternek a feljelentést, amiben részletesen is leírja, miért bűncselekmény, amit a kerületben művelnek.
„Figyelmeztettem a polgármestert – hogy szemben Rogán Antallal – őt nem védi mentelmi jog, ő hamarabb fog börtönbe kerülni. Már az ő aláírása szerepel ugyanis a Klotild-palota adásvételi szerződésén, amit 180.000.-Ft/nm-ért adtak el" – írta Facebook-bejegyzésében a képviselő, aki szerint a palotán jócskán áron alul adtak túl.
Árulásról beszélnek
Juhász Péter döntéséről Belváros-Lipótváros önkormányzata is beszámolt: közleményük szerint a képviselő ezzel visszaélt választói bizalmával, ahelyett, hogy tőlük kapott felhatalmazását tényleges munkára váltotta volna.
Antikorrupciós séta
Az Együtt politikusa szerdán több száz fős tüntetést szervezett az ingatlanmutyik ellen, a demonstrációt a Szerb utca 9-es számú ingatlan (Habony Árpád feltételezett otthona) előtt fejezték be, ahol ironikus emléktáblát is avattak. Az antikorrupciós sétát a "belvárosi Rogán–Szentgyörgyvölgyi-ingatlanmaffia" apropóján szervezték, de a megmozdulásnak az is alapot adott, hogy a napokban kiderült: tavaly az ügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsította meg a belváros korábbi jegyzőjét. Rónaszéki László panasszal élt a gyanúsítás miatt.
Sajtóhírek szerint a kerület korábban nyolc ingatlant adott bérbe, amiket rövid időn belül olcsóbban adtak el a bérlőnek, mint amennyibe egy külsős vásárlónak került volna.
Megegyeztek Rónaszékivel | Lemondott a tisztségéről Juhász Péter | "Nem hajlandó asszisztálni a rabláshoz", ezért lemondott önkormányzati bizottsági tisztségéről Juhász Péter, V. kerületi ellenzéki képviselő – a mandátumát viszont megtartaná. A belvárosi önkormányzat szerinte elárulta választóit. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/lemond-bizottsagi-tisztsegerol-juhasz-peter-az-egyutt-v-keruleti-kepviseloje | 2015-01-15 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Feltehetően az egyik diák készített arról felvételt, hogy a szombathelyi szakképző iskolában pénzt szed az osztályfőnök az órán – értesült az Átlátszó Oktatás blog. A pénzzel, illetve az Erzsébet-utalvánnyal a házi feladatok miatt kapott egyeseket lehetett kiváltani. Az érintett tanár a többi között a felvételen azt mondja, hogy „vagy okos valaki, vagy gazdag”, illetve „Erzsébet-utalványt is hozhattok, boltba nekem is kell menni”. A pedagógus tagadta, hogy jegyeket lehetett volna kiváltani pénzzel. Azt mondta, hogy némi előny járt annak, akinek volt pénze: aki fizetett, az később adhatta le a házi feladatot.
A Klik kivizsgálja az ügyet
A Klik az MTI kérdésére közölte: vizsgálatot indítottak az iskolában, tájékoztatást csak a lezárulta után tudnak adni.
Sümegi Tamás, a Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola tagintézményeként működő Savaria Szakképző Iskola tagintézmény vezetője az MTI-nek azt mondta: nem értenek egyet semmilyen olyan, a tanulmányokkal kapcsolatos eljárással, amely jogszabálysértő lehet. Szavai szerint a „félreérthető gyakorlatot” pedig, miután a tudomásukra jutott, már decemberben megszüntették. Hozzátette: az esetet a Klik vizsgálja, így a folyamatban lévő ügy részleteiről nem nyilatkozhat. | Pénzért kihúzta az egyest egy szombathelyi tanár | Akinek volt pénze, az tanulmányi előnyökhöz juthatott a Szombathelyi Savaria Szakképző Iskolában. Erről videó is készült. Az osztályfőnök nemcsak pénzt fogadott el, hanem Erzsébet-utalványt is. Cserébe az egyeseket kihúzta. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vizsgálatot indított az ügyben. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/penzert-kihuzta-az-egyest-egy-szombathelyi-tanar | 2015-01-14 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Bizonyíthatóság hiányányban ejtették a vádat a 100 milliós végkielégítéséről elhíresült BKV-s személyzeti igazgató, Sz.-né Sz. Eleonóra ellen – írta a Blikk.
A 100 milliós végkielégítés valójában bruttó 86 millió forintot jelenetett, az összeg a 14 havi végkielégítés mellett egyéb jutalmat is tartalmazott. A volt személyzeti igazgató végül mintegy 50 millió forintot vehetett fel a pénzből.
A vezető miután nyugdíjba vonult és felvette a lelépési pénzt, újra dolgozni kezdett a BKV-nak, amivel minden belső szabályt megszegett a cégnél. Sz.-nét öt éve helyezték előzetes letartóztatásba különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával. Később a kényszerintézkedést házi őrizetre, majd lakhelyelhagyási tilalomra enyhítették.
Az ügyészség most mégis Sz.-né felmentését kezdeményezte, mert nem lehet bizonyítani, hogy a személyzeti igazgató átverte feletteseit – közölte keddi vádbeszédében Homonnai János ügyész. A lap értesülése szerint viszont az ügyészség azért visszakozott, mert Sz. Eleonóra néhány hónapja jogerősen megnyert egy munkaügyi pert az ügyben, és ez valószínűsíti, hogy a büntetőbíróság is felmenti.
Nemrég a BKV-botrány szimbólumává vált Nokia-dobozban vitt milliók vádja is megsemmisült.
Hagyó Mikós volt főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak a BKV-nak. | Ejtették a vádat a végkielégítéséről híres BKV-vezető, Sz.-né Sz. Eleonóra ellen | Bilincsben vitték, most szabadon távozhat a BKV volt személyzeti igazgatója. Az ügyészség szerint ugyanis nem bizonyítható, hogy Sz.-né Sz. Eleonóra átverte volna feletteseit, amikor bruttó 86 milliós lelépési pénzt vett fel, majd nyugdíjasként visszatért a BKV-hez dolgozni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151028_Ejtettek_a_vadat_a_vegkielegiteserol_hire | 2015-10-28 12:28:00 | true | null | null | HVG |
Nem találják százezer adózó 1 százalékos felajánlását az adóhatóságnál. A Daganatos.hu Alapítvány évek óta több százmillió forintot kap, majd oszt szét az arra rászoruló családok között. Hogy hol a pénz nem tudni, ahogy azt sem, hogy adminisztrációs hiba történt-e vagy valami más. Az adóhatóság adótitokra hivatkozva nem mond semmit, csak ha az alapítvány megengedi. Ők engednék, de erről hivatalosan is nyilatkozniuk kell.
Úgy tudjuk egyébként hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt már vizsgálatot indított az alapítvány ellen. Ez ugyanakkor az idei adó 1 százalékos felajánlásokat nem befolyásolhatná, hiszen lezárt költségvetésről van szó. Benyó Rita riportja. | Hová lett a daganatos gyerekek pénze? | Eltűnt a NAV rendszeréből a Daganatos.hu Alapítvány, noha több százmillió forintra számíthatnának a személyi jövedelemadókból felajánlott 1 százalékokból. Úgy tudjuk, csalás miatt vizsgálat indult az alapítvány ellen. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/17/hova-lett-a-daganatos-gyerekek-penze/ | 2013-09-17 12:30:00 | true | null | null | 24.hu |
„Megfelelően védett az állam titkai?” címmel intézett írásbeli kérdéseket Fodor Gábor október elején a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, és arra volt kíváncsi: kapott-e úgynevezett Telephely Biztonsági Tanúsítványát a Nemzeti Biztonsági Felügyelettől a Századvég Zrt., a Nézőpont Intézet és a Young & Partners kommunikációs ügynökség. Ha igen, akkor mióta van nekik ilyen, illetve az egyes cégeknél hány embernek van és mióta úgynevezett személyi biztonsági tanúsítványa.
Fodor Gábor arra is kíváncsi volt, hogy az érintett társaságoknál megvannak-e az elektronikus biztonság feltételei, valamint ellenőrizték-e, hogy az elmúlt években milyen biztonsági beruházásokat hajtottak végre a székhelyeiken, telephelyeiken.
Pintér Sándor belügyminiszter válaszolt. Azt írta, hogy a három felsorolt társaság közül csak a Századvég-csoporthoz tartozó Századvég Politikai Iskola Alapítványnak van telephely-biztonsági tanúsítványa, amelyet 2014. február 5-én adtak ki „Szigorúan titkos!” minősítési szintig.
Részletesen felsorolta azt is, hány ember kapott személyi biztonsági tanúsítványt és mikortól – összesen 21 emberről van szó, kilencen közülük 2013 októberétől, a többiek pedig 2014 valamelyik hónapjától rendelkeznek ilyen dokumentummal.
A telephely biztonsági tanúsítvánnyal együtt adtak ki adatkezelési engedélyt és az elektronikus biztonsági feltételeknek való megfelelést tanúsító rendszerengedélyt, szintén „Szigorúan titkos!” minősítési szintig. Az engedélyek kiadása előtt helyszíni ellenőrzést végeztek az erre jogosult szakemberek – derült ki a miniszter tájékoztatásából.
A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek csak a minősített adatok kezelésére vonatkozó feltételeket meglétét ellenőrizheti, azt már nem, hogy az érintett cégek milyen biztonsági beruházásokat hajtottak végre – közölte Pintér Sándor.
A Századvég-csoport tanácsokkal, szakértői anyagokkal, kutatásokkal, háttérelemzésekkel segíti a kormányt. A belügyminiszteri válasz alapján a munkájukat tehát az sem akadályozza, ha titkos dokumentumokra vagy minősített iratokra van szükségük, mivel a kijelölt személyek kaptak jogosultságot ezek hozzáféréshez. | A legtitkosabb iratokba is belenézhet huszonegy századvéges | A Századvég Politikai Iskola Alapítványnál összesen huszonegy embernek van olyan személyi biztonsági tanúsítványa, amelyeknek köszönhetően szigorúan titkos iratokba is belenézhetnek – ez derült ki Pintér Sándor belügyminiszter válaszából, amelyeket a liberálisokat képviselő független politikus, Fodor Gábor kérdéseire adott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151029_a_legtitkosabb_iratokba_is_belenezhetnek | 2015-10-29 12:38:00 | true | null | null | HVG |
A város fideszes polgármesterének felesége összesen 970 ezer forint bruttó juttatást kap. Ő a mohácsi önkormányzat városfejlesztési osztályvezető-helyettese, amiért bruttó 311,6 ezer forintot vesz fel. A városi távhőszolgáltató, a Mohács Hő Kft. vezetőjeként 509 330 forint a havi bére. A harmadik állását a város biofűtőművének projektcégénél kapta, ahol bruttó 150 ezer forint a megbízási díja – derül ki a a Pécsi Stop.hu. cikkéből.
Szekó Józsefné egyébként már 22 éve az önkormányzat alkalmazottja. | Mohácson a polgármester felesége a Jolly Joker | Szekó Józsefné a városfejlesztési osztályvezető-helyettesi poszt mellett a távhőszolgáltatónak, valamint a város biofűtőműve projektcégének is ellátja a vezetését – írta a Pécsi Stop.hu. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/19/mohacson-a-polgarmester-felesege-a-jolly-joker/ | 2013-09-19 12:45:00 | true | null | null | 24.hu |
Szeptemberben feljelentést tettünk közérdekű adattal visszaélés bűncselekménye miatt, a Szegedi Rendőrkapitányság pedig – ahogy arról szóban tájékoztattak bennünket – ennek megfelelően elrendelte a nyomozást.
A Szegedi Ítélőtábla júniusi ítéletében kötelezte az évek óta titkolózó egyetemet, hogy nem csak a nyertes elnöki pályázatokat, hanem az összes, 2010 és 2014 között benyújtott pályázati anyagot a pályázó nevének feltüntetésével 15 napon belül adja ki nekünk. A bíróság döntésének inkább csak elvi jelentősége volt, hiszen Török Márk HÖK-elnök 2010 óta kihívók nélkül indult a hallgatói önkormányzat vezetéséért. Az elnöki pályázatok közérdekű adat jellegére már az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék is rámutatott.
2015. augusztus 26-án, közel egy hónappal az ítélet szerinti határidő letelte után a HÖK honlapjára öt pdf formátumú prezentációt töltöttek fel. Az anyagok közül mindössze egy, a Rendhagyó EHÖK Elnöki pályázat 2014 megnevezésű fájl utal említés szintjén a dokumentum pályázati jellegére, az összes többi fájl sem megnevezésében, sem tartalmában nem mutat pályázati célokra. Az említett “pályázati anyag” például inkább hasonlít trollkodásra, mint Török Márk további elnöki terveire.
Miért baj ez?
Azon túl, hogy a szegedi HÖK poénra vette a Szegedi Ítélőtábla jogerős döntését, továbbra sem látható, hogy a hallgatói demokrácia gyakorlatilag egyetlen, így legfontosabb intézményének tekinthető hallgatói önkormányzat vezető tisztségére Szegeden milyen szempontok alapján választhatták meg Török Márkot.
Komolyan fel kell jelenteni valakit, hogy átláthatóbb legyen a HÖK?
Nagyon úgy tűnik, hogy igen. Hiába került fel pár anyag a HÖK honlapjára, kétséges, hogy azok tényleg – legalább részben – az elnöki pályázatok. Mégis ki venné komolyan, hogy Török Márk ezzel a szöveggel pályázott a 25 ezer hallgatót képviselő és 3 milliárd forint közpénz felett rendelkező HÖK vezetésére?
A Büntető Törvénykönyv szerint pusztán azzal, hogy a Szegedi Tudományegyetem az Ítélőtábla által megadott teljesítési határidőn belül nem tett eleget adatközlési kötelezettségének, megvalósult a Btk. 220. § (1) a) pont szerinti közérdekű adattal visszaélés vétsége, ezért a szeptemberben ismeretlen tettes ellen megtett feljelentésünk alapján a Szegedi Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el az ügyben. Az elnöki pályázatok átláthatóságáért folytatott munkánkról folyamatosan beszámolunk a továbbiakban is.
Molnár Noémi
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt. | Nyomozást rendeltek el a szegedi HÖK-elnöki pályázatos ügyünkben | Annak ellenére, hogy nyár elején sikerült kiperelni a Szegedi Tudományegyetemtől az évek óta kihívó nélkül induló Török Márk HÖK-elnök pályázati anyagait, az SZTE HÖK pályázatnak alig nevezhető prezentációkat tett közzé honlapján, azokat is csak késve. | null | 1 | https://oktatas.atlatszo.hu/2015/10/30/nyomozast-rendeltek-el-a-szegedi-hok-elnoki-palyazatos-ugyunkben/ | 2015-10-30 12:43:00 | true | null | null | Átlátszó Oktatás |
Az Együtt Szijjártó Pétert kérdezi, valamint kikéri a MEHIB és az Eximbank szerződéseit: ugyanis úgy sejtik állami kölcsönből vehette meg Andy Vajna a TV2-t. Szigetvári Viktor pártelnök szerint végre ki kell deríteni, hogy állami pénzből épül-e a fideszes médiabirodalom. | Közpénzből vásárolgat Andy Vajna? | Az Együtt Szijjártó Pétert kérdezi, valamint kikéri a MEHIB és az Eximbank szerződéseit: ugyanis úgy sejtik állami kölcsönből vehette meg Andy Vajna a TV2-t. Szigetvári Viktor pártelnök szerint végre ki kell deríteni, hogy állami pénzből épül-e a fideszes médiabirodalom. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151031_Kozpenzbol_vasarolgat_Andy_Vajna | 2015-10-31 12:51:00 | true | null | null | HVG |
Egy szélerőmű kivitelezését végző Fejér megyei cég két vezetője ellen indítottak eljárást hivatali vesztegetés gyanúja miatt.
A két férfi tavaly szeptemberben e-mailben próbálta megvesztegetni az egyik Fejér megyei község alpolgármesterét és két önkormányzati képviselőt – mondta Németh-Kész Mónika a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője a Fehérvár24-nek.
A hivatalnokokat arra akarták rávenni, hogy a cégük egyik projektjének környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásában működjenek közre. Az önkormányzatnak meg kellett volna változtatni korábbi döntését, és hozzá kellett volna járulnia ahhoz, hogy a településen épülő szélerőműhöz a költségesebb földkábel helyett az olcsóbbik légkábelt használhassák. Az együttműködésért cserébe az önkormányzat két részletben kapta volna kézhez a beígért összeget.
Az önkormányzat nem fogadta el az ajánlatot és feljelentést tett a rendőrségen, az ügylet meghiúsult.
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a cég székhelyén, illetve a két vezető lakásán házkutatást tartott, ahol számos iratot lefoglaltak. A nyomozók egyikük számítógépéről lementették az ominózus e-mailt is.
A két férfi vallomása során arra hivatkozott, hogy az üzleti életben ez a bevett gyakorlat. Jelenleg szabadlábon védekeznek. | Megvesztegették az önkormányzatot | 30 ezer eurót ajánlott fel a beruházó cég a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban való együttműködésért cserébe. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/09/19/megvesztegettek-az-onkormanyzatot/ | 2013-09-19 13:02:00 | true | null | null | 24.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.