text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Kármentő intézkedés
A brókerház esetében az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az MNB ezzel szemben a korábban tervezetthez képest előbbre hozta vizsgálatát a Buda-Cashnél, és – miután az alapos előkészítésnek köszönhetően már az első napon rábukkant a visszásságokra – azonnal kármentő intézkedéseket hozott a fogyasztók védelmére, a további pénzek elszivárgásának megakadályozására – idézte fel Windisch László. | A bankok értékpapír-állományának eltüntetésében lehetett szerepe a Buda-Cashnek | A jegybank volt az a szervezet, amely az első alkalommal felszínre hozta a Buda-Cashnél történt visszaéléseket – nyilatkozta Windisch László, a jegybank alelnöke. Emlékeztetett: az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az alelnök közölte azt is, hogy az elmúlt pár napban bizonyossá vált a korábbi gyanú, hogy a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nél súlyos visszaélések történhettek az ügyfelek pénzével. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/02/a-bankok-ertekpapir-allomany-eltunteteseben-lehetett-szerepe-a-buda-cashnek | 2015-02-26 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Nem változott jelentősen a magyar cégek korrupcióhoz való viszonya az elmúlt néhány évhez képest – áll az EY most kiadott tanulmányában. A riport adatai azt mutatják, hogy sem a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvénynek, sem pedig a PTK tavalyi, a vezető tisztségviselők felelősségét szigorító változásainak nem volt jelentős hatása a témában.
Náluk nem történhet meg
„A legtöbb cégvezető úgy gondolja, hogy az ő cégénél nem történhet meg, hogy az emberek visszaéléseket kövessenek el, vagy visszaélések áldozataivá váljanak” – mondja a felmérés eredményeivel kapcsolatban Bíró Ferenc az EY visszaélési kockázatokkal foglalkozó partnere. „Ez egy nagyon fals kép” – teszi hozzá.
Összefügg a profittal
A szakember szerint egyenes korrelációt találtak aközött, hogy egy cég munkatársai mennyire viselkednek etikusan, illetve hogy az adott vállalkozás mennyire tudja megvédeni a profitrátáját és az üzleti eredményeit. Ehhez persze az is kell, hogy a cégek vezetői is etikusan viselkedjenek – emeli ki Bíró Ferenc.
A beszámlázás a leggyakoribb
A korrupciós gyakorlatnak a legelterjedtebb példája, amikor egy vállalat munkatársai saját cégen keresztül számláznak be alvállalkozói teljesítéseket – ugyanakkor a cégek több mint felénél egyáltalán nincs ezzel kapcsolatos ellenőrzés. Tovább növeli a kockázatokat, hogy egy-egy alvállalkozói tender esetén jellemzően egyszemélyes döntés születik a pályáztatás formájáról, és a legtöbb esetben az eredményéről is.
Átnéznek rajta
A EY felméréséből kiderül, hogy miközben elméleti szinten a cégvezetők tisztában vannak a fenti kockázatokkal, a hazai cégek jellemzően mégsem készítenek kockázatfelmérést – a cégek 64 százaléka egyáltalán nem foglalkozik a kérdéssel –, így nem is ismerik a valós korrupciós és visszaélési kockázataikat.
„Lehet persze azt mondani, hogy amit nem tudok, az nem fáj, de miközben a statisztika azt mutatja, hogy a vállalatok bevételeinek 5–7 százaléka veszik el a korrupció következtében, ez azt jelenti, hogy minden megkeresett 100 forintból hetet kidobok az ablakon” – magyarázza Bíró Ferenc.
Nincs megelőzés, nincs kontroll
Ezzel összhangban szintén minimális a megelőzésre és a kontrollra fordított energia: sem költség sem pedig fókusz nem jut arra, hogy a témával a cégek érdemben foglalkozzanak. Ezen a területen egyébként a hazai üzleti kultúra jelentős elmaradásban van a nemzetközi környezethez képest.
Egy árulkodó adat, hogy míg Magyarországon a cégvezetők 18 százaléka érzi úgy, hogy a cégére veszélyforrást jelent a korrupció, addig az EY globális felmérésének nemzetközi átlaga ebben a kérdésben 37 százalék volt.
Az etikai kódex is hiányzik
A hazai cégek mindössze 34 százaléka rendelkezik etikai kódexszel, amíg nemzetközi viszonylatban ez az adat 77 százalék.
„Az etikai kódex természetesen önmagában nem csodafegyver” – mondja Bíró Ferenc, aki szerint nem a kódex megléte az, ami megoldja a problémákat, hanem ha az etikai kódexet egy holisztikus szemlélet részeként vezetik be, és az valóban a cég üzletmenete által képviselt értékeket képviseli.
Kicsi a jogszabályok hatása
A kormány korrupcióellenes intézkedéseinek ismertsége némileg emelkedett ugyan, de a cégek több mint egyharmada továbbra sem hallott a jogszabályi környezet idevágó változásairól.
Viszonylag kevesen ismerik a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló – 2013-ban elfogadott törvényt – igaz, a cégek döntő többségének az üzletmenetét a rendelkezés ez érdemben nem befolyásolta.
Ennél nagyobb a PTK vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatos szabályozásainak változása, ám mérhető változást ez sem hozott a cégek korrupcióval szembeni attitűdjében.
Konkrétumok nélkül
A riport szerint a 311 részt vevő cég felsővezetői közül nagyon kevesen számoltak be konkrét esetről, sokkal inkább általánosságokat, az attitűdjeiket és a percepciójukat osztották meg a felmérés során.
Miközben egyérelmű visszajelzés volt, hogy a jogszabályi környezet dinamikus változása problémát okoz a cégeknek, a bizonytalanság érzete némileg csökkent az elmúlt évekhez képest.
Az EY negyedik alkalommal kutatta a hazai gazdaság és a magyar vállalati szektor korrupciós kockázatait. | A cégek szerint csak a gazdaság korrupt, ők nem | Ellentmondásos a hazai cégek korrupcióhoz való viszonya: miközben a cégvezetők többsége szerint a korrupció az üzleti gyakorlat szerves része, a saját üzleti környezetükben ezt állítólag nem tapasztalják. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/02/a-cegek-szerint-csak-a-gazdasag-korrupt-ok-nem | 2015-02-25 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Érthetetlen, hogy miért került fel Hernádi Zsolt újra az Interpol körözési listájára – mondta az Origónak Zamecsnik Péter, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójának ügyvédje.
Másodszor a listán
Kedden jelent meg ismét Hernádi Zsolt neve az Interpol körözési listáján, ügyében a nemzetközi rendőri szervezet vörös jelzést adott ki. Az Interpol tagállamait a legmagasabb szintű riasztás figyelmezteti arra, hogy a Mol-vezért keresik a horvát hatóságok.
Horvátország 2013-ban adott ki körözést Hernádi Zsolt ellen, mert nem tett eleget a zágrábi ügyészség idézésének. A horvátországi elfogatóparancs alapján 2013 októberétől 2014 márciusáig volt az Interpol listáján. Hernádi Zsolt ügyvédje panaszt nyújtott be a körözés ellen, mivel ennek alapján elkezdődött a felülvizsgálat, neve lekerült a listáról. Azonban, ahogy arról az Origo is beszámolt, a körözés hatályban maradt.
Ugyanaz az ügy
Semmi különleges nem történt azzal, hogy Hernádi Zsolt visszakerült az Interpol körözési listájára, véli Zamecsnik Péter. Az ügyvéd szerint ugyanakkor semmi sem indokolta, hogy újra körözést adjanak ki ellene. Ugyanarról az ügyről és ugyanarról az eljárásról van szó. Ugyanúgy azt gondoljuk, hogy megalapozatlanok a horvátok korrupciós vádjai, mondta az Origónak a jogász, aki továbbra is azt tanácsolja Hernádi Zsoltnak, ne hagyja el Magyarországot addig, amíg Horvátországban le nem zárul az eljárás ellene. A Mol-INA-ügy következő tárgyalási napja még nem ismert, de Zamecsnik Péter valamikor tavaszra datálta a peres eljárás következő időpontját.
Ezután is megoldja
Arra a kérdésre, hogy a Mol-vezér üzleti életét mennyire befolyásolja, hogy nem hagyhatja el Magyarországot, az ügyvéd azt mondta, eddig is megoldotta valahogy a Mol ügyeit Hernádi Zsolt, és ezután is meg fogja.
Magyarország rabja
A Molnál csalódottak az Interpol döntése miatt, mondta az MTI-nek egy, az ügyet jól ismerő forrás. A vállalat ezt sajnálatos, ugyanakkor inkább formai, mintsem lényegi döntésnek tekinti. Mivel ez a döntés nem változtat az eddig ismert tényeken, és azokhoz nem is tesz hozzá, kizárható, hogy a Mol vezetői testületeinek álláspontja változna a témában.
Az irányítási jog
A horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség, az USKOK 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. A vádhatóság szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogát.
Ivo Sanadert tavaly nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság. Az USKOK indoklásában az áll, hogy a Mollal való megegyezés értelmében Ivo Sanader, hivatali tekintélyével visszaélve, Horvátországra nézve hátrányos szerződést kötött.
A Mol és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, azt állítva, hogy soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy a Mol megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
Elhalasztott per
A per egyébként február 12-én kezdődött volna, de azt a bíró elhalasztotta, miután a védelem decemberben azt kérte, hogy a vádlott számára is érthető nyelvre fordítsák le a per anyagát, amit akkor a bíró elutasított. Hernádi ügyvédjei fellebbeztek a legfelsőbb bíróságon, de a mai napig nem született döntés az ügyben.
Hernádi ellen az USKOK 2012 decemberében megszüntette a nyomozást, de újraindította az után, hogy Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az újonnan indult vizsgálat során az ügyészség Hernádi Zsolt vizsgálati fogságát is elrendelte, de Magyarország elutasította a kiadatását.
Távollétében tárgyalják
A horvát legfelsőbb bíróság ezután megerősítette a megyei bíróságnak azt a júniusi döntését, amely szerint az ügy bírósági tárgyalását Hernádi Zsolt távollétében is le lehet folytatni. A Mol vezetőjét ennek megfelelően horvát ügyvédje, Goran Mikulicic képviseli a tárgyalásokon.
Magyarországon felmentve
A magyarországi Fővárosi Törvényszék a horváthoz hasonló ügyben korábban megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt ellen. Zamecsnik Péter akkor úgy vélte, egy jogerős, felmentő ítélet arra kényszeríthetné a horvát hatóságokat, hogy ejtsék a korrupciós vádakat a Mol elnök-vezérigazgatója ellen.
A horvát illetékesek azonban úgy határoztak, a magyar bírói döntés nem befolyásolja a Hernádi Zsolt elleni horvátországi eljárást, ezért az folytatódhat. | Megint Magyarország rabja Hernádi Zsolt | Nem tanácsos elhagynia Magyarországot, de a Mol irányítását változatlanul el tudja látni Hernádi Zsolt, aki ismét felkerült az Interpol körözési listájára. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/02/megint-magyarorszag-rabja-hernadi-zsolt | 2015-02-19 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Minősített vesztegetés gyanújával 17 határrendészt és egy civilt vettek őrizetbe az ártándi határátkelőnél kedd este végrehajtott nagyszabású bűnügyi akció után.
A gyanú szerint a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek szolgálatban rendszeresen korrupciós bűncselekményeket követtek el. Az Ártánd, illetve Nagykereki Közúti Határátkelőhelyen szolgáló 17 határrendész 2022 áprilisa előtt megállapodott abban, hogy az átkelőhelyen átutazóktól rendszeresen jogtalan előnyt fogadnak el, majd az összegyűjtött készpénzt a szolgálat után egymás között előre meghatározott arányban elosztják.
Az elkövetők között tiszti rendfokozatú nincs, a legmagasabb beosztású határrendész az átkelőhelyeken szolgálatot ellátó szolgálatirányító parancsnok és átkelőhely-ügyeletes volt.
Az ügyészség szerint a két-két szolgálatirányító parancsnok, illetve átkelőhely-ügyeletes közvetlenül nem fogadott el jogtalan előnyt, alárendeltjeiket a bűncselekmények elkövetésében azzal segítették, hogy kívánságuknak megfelelően olyan sávokra osztották be, ahol nagyobb esély volt a vesztegetési pénzek megszerzésére. Valamint elöljárói kötelességüket megszegve a tudomásukkal zajló korrupcióról nem tettek jelentést, azzal szemben nem léptek fel, és ezért cserébe kaptak a vesztegetési pénzből.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyomoz, és 17 határrendész, illetve egy civil őrizetét rendelte el, a gyanúsítotti kihallgatások folyamatban vannak. | Tizenhét határrendészt vettek őrizetbe korrupció miatt a magyar-román határon | Minősített vesztegetés gyanújával 17 határrendészt és egy civilt vettek őrizetbe az ártándi határátkelőnél kedd este végrehajtott nagyszabású bűnügyi akció után. | null | 1 | https://444.hu/2023/03/08/tizenhet-hatarrendeszt-vettek-orizetbe-korrupcio-miatt-a-magyar-roman-hataron | 2023-03-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Lezárta a nyomozást az Orbán Ráhel esküvőjén ellopott telefonokkal kapcsolatban a rendőrség – hangzott el a kedd esti RTL Híradóban.
A nyomozás lezárásáról már hónapokkal ezelőtt dönthetett a rendőrség a műsor információi szerint.
Úgy tudják, nincs meg a tolvaj, aki 2013-ban vitt el több készülékeket a lagziból. A hírek szerint csak a DNS-vizsgálatokra 10 millió forintot is költhettek, mindenkitől vettek mintát, aki az esküvőn dolgozott. A mintákat azzal a DNS-nyommal vetették össze, amelyet az ellopott telefon tokján találtak, azt ugyanis otthagyta a tolvaj.
Az esküvőn két vendég iPhone-ja tűnt el. Az ügyet az országos rendőrfőkapitány utasítására a Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi osztályára bízták, amely rendszerint ennél nagyobb szabású eseteken szokott dolgozni. Az ügyön tucatnyi nyomozó dolgozott, a jelek szerint hiába.
A Híradóban idéztek egy tavalyi nyilatkozatot a személyzet egyik tagjától, Csókási Lászlótól, aki megalázó eljárásra panaszkodott. A pincér azt mondta, szeretné elérni, hogy állapítsanak meg túlkapást az esküvői személyzet tagjainak vegzálása miatt, Orbán Viktor pedig kérjen tőlük bocsánatot. | Eredménytelenül zárták le a nyomozást az Orbán Ráhel-esküvő ügyében | Az RTL Híradó úgy értesült, már hónapokkal ezelőtt lezárták az ügyet, amelyet – bár csak két okostelefon ellopásáról volt szó – a Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi osztályára bíztak. Az esküvői személyzet összes tagjától DNS-mintát vettek, hátha így lesz meg a tolvaj, de a jelek szerint a tízmilliós vizsgálat nem hozott eredményt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150902_Eredmenytelenul_zartak_le_a_nyomozast_az | 2015-09-02 15:25:27 | true | null | null | HVG |
Tíz ismerősétől csalt ki 5 és 75 millió forint közötti összeget egy egykori budapesti ügyvéd a vádirat szerint – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség kedden.
A jogász ellen üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt emelt vádat a Szegedi Járási Ügyészség.
A vádlott a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja volt, mielőtt 2009 elején jogerősen fegyelmi úton kizárták. A vádirat szerint ez után jogi, pénzügyi tanácsadói tevékenységet folytatott, a vele üzleti kapcsolatba kerülő, jó anyagi körülményekkel rendelkező ügyfeleknek kiemelkedő haszonnal kecsegtető, ám valótlan befektetési lehetőséget ígért.
A tíz sértettől – akik között külföldi állampolgár is volt – 5 és 75 millió forint közötti összeget vett át, jellemzően euróban. A vádlott által előadott valótlan befektetési lehetőségek között szerepelt többek között mészkőbánya üzemeltetése és bankgaranciák hasznosítása is. A vádlott a pénzt a befektetések helyett azonban saját maga és családja eltartására fordította. Egy idő után már az egyre növekvő adóssághalmaz is oka volt az újabb csalások elkövetésének. | 10 ismerősét verte át milliókkal egy csaló ügyvéd | A vádlott a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja volt, mielőtt 2009 elején jogerősen fegyelmi úton kizárták. Ez után jogi, pénzügyi tanácsadói tevékenységet folytatott, a vele üzleti kapcsolatba kerülő, gazdag ügyfeleknek kiemelkedő haszonnal kecsegtető, ám valótlan befektetési lehetőséget ígért. Vádat emeltek ellene. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150901_10_ismeroset_vertet_at_milliokkal_egy_csa | 2015-09-01 15:34:00 | true | null | null | HVG |
Horgászoknak és birkózóknak adta a kormány a százmilliós parlagfűpénzt
A parlagfűbotrány hatására visszacsoportosított százmilliókat a minisztérium kis, civil egyesületeknek osztotta szét különféle gépekre. A hvg.hu utánajárt, kiknél landolt az 546 millió forint közpénz, és találtunk kertészkedő nőegyletet, focistákat, valamint az „Őrült fiúk” motoros egyesületét, akik állításuk szerint száguldás közben is kiszúrják a parlagfüvet. Jelentős részük eddig egyáltalán nem is foglalkozott ilyesmivel, de a milliós pályázat kedvéért gyorsan felvette tevékenységeik közé a mentesítést. A minisztérium szerint semmi gond nincs azzal, ha a "tenni akaró" civilek segítenek megoldani a több millió allergiás életét megkeserítő közegészségügyi problémát.
Kevés esetben sikerül egy közpénzből sáfárkodó állami szervezetet a nyilvánosság erejével totális visszakozásra kényszeríteni, mint tavaly ősszel a Földművelésügyi Minisztériumot. A hvg.hu egy civil szervezet által kiperelt adatok alapján nyilvánosságra hozta, hogyan zárolta, illetve költötte el teljesen más célokra a tárca annak a több mint 1,1 milliárd forintnak a nagy részét, ami az adózók 1 százalékainak felajánlásából jött össze a parlagfű elleni harcra.
Miután arról is beszámoltunk, hogy a 177 ezer állampolgár adóforintjainak megmaradt részéből többek közt ezüstmetál cipőtisztító gépet, mobilt és irodaszereket vettek parlagfű-mentesítés címén, a botrány hatására a kormány rendkívüli intézkedésként visszacsoportosította a 642 millió forintot.
Pénz, paripa, fűkasza – minden adott (lett) volna
Kinek a dolga?
A védekezés feladata jelenleg kettéoszlik felderítési, majd az ezt követő eljárási szakaszra. A parlagfüves terület felderítését, beazonosítását ugyanis a földhivatalok végzik, jegyzőkönyveznek, majd az adatokat ők rögzítik – helyrajzi szám pontossággal – a Parlagfű Információs Rendszerben (PIR). Innentől kezdve viszont ellenőrzési és intézkedési kötelezettsége belterületen az önkormányzatoknak, illetve a jegyzőnek, külterületen pedig a kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak van. A parlagfű több mint 90 százaléka külterületen van, ahol a növényvédelmi felügyelők járhatnak el, és rendelhetnek el közérdekű védekezés címén kényszerkaszálást. Ez utóbbit az ingatlan tulajdonosa állja, ahogy a kiszabott növényvédelmi bírságot is.
Amikor 2015 januárjában újra rendelkezésre állt egy jelentős keret, a történtek miatt mea culpázó Fazekas Sándor miniszter az állami szervek hatékonyabb fellépését ígérte: ekkor még elég idő volt a gyomnövény virágzásáig – úgy tűnt, végre minden feltétel adott, hogy a több millió allergiás érdekében érdemi változások történjenek. A hvg.hu-nak a kérdés szakértői részletesen fejtegették, milyen lépésekre lenne szükség: terepre kiszálló, kifejezetten erre ráállított plusz emberek a felderítéssel megbízott földhivatalokba, a mentesítés miatti eljárás hivatalhoz rendelése a széttagoltság helyett és főként szigorúbb fellépés a gazdákkal szemben, hiszen a parlagfű túlnyomó része mezőgazdasági területeken található (lásd: keretes írásunk).
Ezek kivétel nélkül országos koordinációt, illetve állami jogköröket igénylő változtatások, ezért döbbentek le parlagfű-mentesítéssel foglalkozó forrásaink, amikor a minisztérium januárban bejelentette: a visszacsoportosított összegből civil szervezetek számára ír ki gépbeszerzési pályázatot. Minden egyes szervezetnek 1-5 millió forintig terjedő, vissza nem térítendő támogatást ígértek, amiből azok parlagfű irtására alkalmas gépeket, védőfelszereléseket, permetezőgépeket vásárolhatnak. Hiszen „az allergiás és asztmás megbetegedések nemcsak jelentősen rontják a betegek életminőségét, de komoly nemzetgazdasági károkat is okoznak” – olvasható a pályázati kiírásban, vagyis papíron a tárca nagyon is tisztában volt a feladat fontosságával.
A nyertes pályázók végleges listája alapján 164 civil szervezet kapott az alkalmon, a pénzt szétosztották köztük, júniusig be is vásároltak traktorból, fűnyíróból, vettek mindent, ami a pollenek elleni háborúhoz kell. Az első beszámolójukat június végéig kellett beadniuk – így a hvg.hu utánajárt, mégis kiknél landolt a visszaszerzett pénz nagy része, és vajon hogyan láttak neki az egyik legjelentősebb népegészségügyi-gazdasági probléma felszámolásának.
A polgármester neje vehetett gépet több mint 4 millióért
A Baranya megyei Bükkösdön a közpénzből vásárolt gépparkon biztosan nem fog múlni a parlagfű-mentesítés: 3 helyi szervezet is fejenként többmilliós, összesen 6,9 millió forintos támogatást kapott. Ebből kettőnek, a nagyon összecsengően elkeresztelt Bükkösd Holnapjáért Egyesületnek (2 millió forint támogatás) és a Bükkösd Jövőjéért Alapítványnak (2,3 millió forint támogatás) ráadásul még a vezetője is ugyanaz: Györe Valéria, a helyi képviselő-testület tagja, egyben a polgármester felesége. Az önkormányzat honlapjának főoldalán rögtön meg is találtuk a Bükkösd Jövőjéért Alapítványt, igaz, sajátos „civil” akcióval: Györe Valéria örömmel tudatta a „barnulni vágyókkal”, hogy az alapítvány májustól szoláriumot működtet. A próba kedvéért rákerestünk a parlagfűvel kapcsolatos információkra, de nulla találatot hozott ki az oldalon.
Az összesen több mint 4 millió forinttal kistafírozott civil szervezetek vezetőjét végül sem a polgármesteri hivatalon keresztül (tekintve, hogy önkormányzati képviselő), sem a propagált szoláriumban nem sikerült elérnünk, utóbbiban viszont a polgármesterhez irányítottak bennünket. Budai Zsolt azonnal megnyugtatott bennünket, mondván, még a feleségénél is jobban képben van a pályázati ügyekben, ugyanis mindhárom intézésében részt vett. A felesége nevén futó két civil szerveződés mellett ugyanis a Bükkösdi Horgászegyesület is sikerrel pályázott a parlagfűpénzre: ők több mint 2,6 millió forintot hoztak el belőle.
„Ahol tudunk, elindulunk. Alkalmazkodunk a pályázati kiírásokhoz, itt ez volt a feltétel” – mondta a polgármester kérdésünkre, hogy valóban úgy kapták-e meg a támogatást, hogy eddig sem papíron, sem ténylegesen nem foglalkoztak kifejezetten parlagfű-mentesítéssel. A pénzből megfogalmazása szerint „mindenféle eszközöket” vettek, ennél pontosabban ezeket nem jelölte meg, mindenesetre a segítségükkel ezentúl „nagy intenzitással” tudnak harcolni az allergén ellen. Már eddig is „nagyon sokat megcsináltunk” – válaszolta arra, hogy milyen eredményt sikerült eddig elérni.
A parlagfűirtó nőegylet – eddig inkább virágokat ültettek
A Zala megyei Pókaszepetken a „helyi nőegylet” pályázott sikeresen a gépbeszerzésre – már a település polgármesterének, Tóth Andrásnak meghatározása szerint. A hivatalos megnevezésük Nők Pókaszepetkért Egyesület, amely „a nemek egyenlő esélyeinek megteremtéséért, a nők helyzetének javításáért és a falu fejlődéséért” ténykedik – eddig, mert a pályázat érdekében ők is most vették be célkitűzéseik közé az allergiások érdekében vívott harcot. Be is jött: a maximális, 5 millió forintos összeget tudta elhozni a géppályázaton a pókaszepetki nőszervezet. Mindezt a falu első emberétől tudtuk meg, miután a „nőegylet” vezetőjét hiába próbáltuk elérni telefonon, Tóth András viszont részletesen elmesélte, hogyan adták át „ceremoniálisan a falunapon az új gépeket, ami még a Pókaszepetki Hírmondóba is bekerült”.
A polgármester semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy a pókaszepetki nőszervezet is most változtatta meg alapszabályát, hogy az passzoljon a pályázati feltételekhez. „Mások is ezt csinálták. Az a lényeg, hogy a megkapott gépekkel és egy másik pályázaton, a munkaügyi hivatalon keresztül kapott 3 közmunkással ezentúl már irtani fogják a parlagfüvet” – mondta a hvg.hu-nak Tóth András. És ugyan a nőegyletnek az allergén növény elleni mentesítésben nincs tapasztalata, szerinte azért értenek hozzá, hiszen „eddig is kertészkedtek, például virágokat ültettek”.
Beszámolójuk alapján eddig a borsodnádasdi Mad Boyz Motorsport Közhasznú Egyesületnek is 3 célkitűzése volt: a környékbeli, elsősorban fiatal közösségeknek lehetőséget biztosítani az amatőr motorsportra, motorozási élményt biztosítani a tagoknak és népszerűsíteni a természetvédelmet. Ehhez csaptak hozzá a bírósági nyilvántartásba beadott alapszabályuk szerint egy d. pontot: „a parlagfű elleni küzdelem és a parlagfű irtása”. Megérte felvállalni, hiszen az „őrült fiúk” motoros egyesülete közel 3,2 millió forintot kapott a parlagfűpénzből gépbeszerzésre, ami valószínűleg jelentős összeg egy szervezetnek, amely egy civil információs honlap alapján például az állampolgári 1 százalékos felajánlásokból eddig összesen 22 ezer forintot kapott.
A motorozás miatt jól ismerik a környéket
László Márk, a motorsport egyesület vezetője kérdésünkre ezt megerősítette, de arra hivatkozott, hogy még csak egy éve gyűjthetik az adófelajánlást. A több mint 3 millió forintos közpénzből viszont most bevásároltak: traktorhoz eszközöket, szárzúzót, kézi szerszámokat. Eddig is végeztek ilyen munkát külterületen, ugyanis amikor motoros rendezvényeket szerveztek, általában rendbe kellett tenni a területet. 15 tagjuk ehhez ezentúl a milliós gépparkot tudja használni, a pályázatban vállalt nagyobb területen – tette hozzá.
Elismerte, hogy persze nem kifejezetten a parlagfüvet, hanem „általában mindent” nyírnak, mint fogalmazott, „nem válogatják”. Kérdésünkre, hogyan tárják fel a gyomnövénnyel fertőzött területeket, a hivatalos bejelentőrendszert használják-e, azt válaszolta: maguktól is tudják, mert „a motorozás miatt jól ismerik a környéket”.
A Bács-Kiskun megyei Bócsán viszont nem a helyi nők, hanem a helyi birkózók és a focisták dedikált feladata lett a pollenek elleni harc: a Bócsai Birkózó és Labdarúgó Sport Egyesület 1,5 millió forintos támogatást kapott gépekre. A pályázatot saját elmondása szerint Szőke-Tóth Mihály polgármester intézte, aki egyben tagja is a birkózó egyesületnek. Nagyon bizakodó az eredményeket illetően, mint mondta, „minimum két hektár megtisztítását vállalták, de ennél jóval többet fognak elvégezni”.
Elkötelezett lelkes focisták és birkózók
Nem csoda, hiszen bár ők is bevonhattak közfoglalkoztatottakat a munkába, a birkózók, valamint a szervezetileg szintén az egyesülethez tartozó helyi labdarúgók irtják a parlagfüvet az új gépekkel, méghozzá a szabadidejükben – tudtuk meg a település vezetőjétől. „Nagyon elkötelezettek és lelkesek. Mi egy kis, összetartó közösség vagyunk, gazdag civil élettel” – magyarázta Szőke-Tóth Mihály. A vissza nem térítendő közpénzt az önkormányzat még ki is egészítette, hogy „még jobb minőségű gépeket tudjanak venni”, így például egy új traktort az utak menti területek nyírására és fűkaszákat.
Eddig persze a Birkózó és Labdarúgó Sport Egyesület célkitűzései közt sem szerepelt parlagfűirtás, itt is a „pályázat specifikussága miatt kellett módosítani” a papírokon, de a polgármester/birkózóegyesületi tag szerint az a lényeg, hogy most „felfigyeltek a fontosságára”. „Jónak tartom, hogy adódott egy ilyen lehetőség, és az, hogy évekre vállalni kellett ezt a kötelezettséget, bizonyítja a hosszú távú elkötelezettséget” – jelentette ki. A három főállású közmunkásnak és a birkózóknak hála szerinte biztosan javult már az allergiahelyzet, bár sem a pollenszintre, sem a helyi allergiások számára nézve nem tudott adatot mondani.
5 millió a horgászegyesületnek, hisz nagy a tópart
„Konkrétan a parlagfűvel nem foglalkoztunk, de nagy nálunk a tópart, amit eddig is mi tartottuk rendben” – mondta a Fekete István Környezetvédelmi és Horgász Egyesület elnöke, Osváth Ferenc. Ezentúl viszont a csengersimai horgászegyesület is a maximálisan elnyerhető 5 millió forintból vásárolt gépekkel nyírja a tópartot, de most már bevállalták mellé „a templom környékén” a közterületet és egy másik szervezet tanyáját is. Az állami pénzből vett fűnyíró traktor és vegyszerező mellé 6 közmunkást is foglalkoztathatnak, akikkel „mindig megbeszélik”, hol vágják a növényzetet – ugyanis elmondása szerint nem válogatnak, „mindent” vágnak, nem csak a parlagfüvet.
A helyi allergiás betegekről ő is csak annyit tudott mondani kérdésünkre, hogy „vannak”, de így, hogy szintén kizárólag a pályázat miatt bevették szabályzatukba a parlagfű-mentesítést, az oktatásba is beszállnak: a következő tanévtől a horgászegyesület tart majd erről előadásokat az iskolában.
A bonyhádi civilek is bevásároltak
Miután a hvg.hu által megkeresett szervezetek szinte mind a milliós közpénz reményében fazonírozták át parlagfű-specifikusra a jogi szabályzatukat, a Becsehelyi Tűzoltó-Mentő, Hagyományőrző-Kulturális és Ifjúsági Egyesület munkatársát sikerült meglepnünk ezzel az információval. Ők ugyanis azért nem kapták meg a megítélt 1,2 millió forintot a minisztériumtól, mert a pályázatírójuk szerint nem lett volna elég mostantól átvariálni a szabályzatot. „Azt mondta, feltétel, hogy visszamenőleg kell foglalkozni a parlagfűvel, másképp még a végén vissza kell fizetnünk a pénzt” – mondta az egyesület egyik munkatársa, aki szerint így végül elestek a támogatástól. „Pedig már csak ennyi kellett volna” – tette hozzá.
„Azért nem hirdetjük ezt a lehetőséget, mert nem szeretnénk olyanok helyett dolgozni, akik lusták maguk levágni a parlagfüvet” – válaszolta a bonyhádi Laurus Alapítvány munkatársa, Fábián Gergő kérdésünkre, hogy magánszemélyek is fordulhatnak-e hozzájuk segítségért a parlagfűirtásban. Szerintük „ a portájukat rendben tartó lakosokkal szemben” lenne etikátlan, ha olyan magánterületeket mentesítenének, amelyek a tulajdonos hanyagsága miatt szennyezettek. „Túl sok lenne a jelentkező, másrészt pedig ha az idén levágjuk helyettük ingyen - márpedig mi ezért pénzt nem kérhetünk -, akkor jövőre mások is ezt kérnék. Mi pedig környezettudatos gondolkodásra szeretnénk nevelni a családokat” – közölte Dudás Olga, az alapítvány kuratóriumi elnöke.
Az alapítvány a parlagfűpénzből kapott több mint 4,3 millió forintból egy 24 lóerős kistraktort, mulcsozót, alternáló kaszát, bozótirtót és mindenféle védőfelszerelést vásárolt. Ezek segítségével évente 5 hektár terület mentesítését vállalták öt éven keresztül, a város legkülönbözőbb pontjain, ami elmondásuk szerint kis kézi szerszámokkal lehetetlen. A szervezet azok közé a nyertes pályázók közé tartozik, akiknek nem kellett a parlagfű-pénz kedvéért átvariálnia a tevékenységét, hiszen már 2006. óta foglalkoznak környezetvédelemmel, és ők szervezik például a helyi Együtt a parlagfű ellen című vetélkedőt is.
Professzionalizmus helyett elég a jó szándék és tenni akarás?
„Nem tarjuk aggályosnak, hogy sportegyesületek, falu- és városszépítő egyesületek, horgászegyesületek, tűzoltóegyletek, egyéb civil társaságok kapálásra, kaszálásra alkalmas szerszámokat vásároltak a nyilvános pályázaton elnyert pénzből” – válaszolta a Földművelésügyi Minisztérium sajtóosztálya arra a felvetésünkre, nem vitatható-e, hogy korábbi tapasztalattal nem rendelkező civileknek osztották szét a több száz milliós forrást. Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, mi a véleményük arról, hogy a pályázók jelentős része kifejezetten a milliós támogatás elnyeréséért vette fel célkitűzései közé a mentesítést, eddig még papíron sem akartak ezzel foglalkozni.
A tárca szerint „a jó szándékú, tenni akaró civil közösségek szakmai szempontból indokolt eszközök vásárlására kaptak lehetőséget, amellyel a környezetükben hatékonyan ki tudják irtani a parlagfüvet”. A „pályázat nyilvánossága és a helyi kontroll elég biztosítékot ad az eszközök ok- és célszerű használatára” – írták, de a Földművelésügyi Minisztérium persze ellenőrizni fogja, hogy a nyertes pályázók végeznek-e parlagfű-mentesítési tevékenységet. Mivel az első szakmai beszámolót és tételes pénzügyi elszámolást már több hónapja be kellett adnia a közpénzből támogatott szervezeteknek, jeleztük, hogy ezekbe betekintenénk. Erre azt a választ kaptuk: mivel a kormány határozata szerint az elszámolás végső határideje 2016. január 31., majd csak ezután nézhetjük meg a szakmai beszámolókat.
A minisztérium szerint minden a legnagyobb rendben zajlik, hiszen „a kormányzat folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a parlagfű-pollenkoncentráció csökkentésére”. Eldicsekedtek azzal is, hogy a „közfoglalkoztatási programokban is szerepet kap a gyommentesítés, a parlagfű irtása”. A civil szervezetek a közfoglalkoztatottak bevonásával a pályázati támogatásból megvásárolt eszközöket maximális hatékonysággal tudják használni a parlagfű elleni védekezésben – állították.
Hiba volt áttolni a civilekre, de jól lehet rá hivatkozni?
A parlagfűpénz elköltésének nyilvánosságát kiharcoló Parlagfűpollen No Egyesület más civil szervezetekkel együtt kezdettől fogva ellenezte, hogy civileknek elérhető, gépbeszerzési pályázatra költsön a minisztérium akárcsak egyetlen fillért is a botrány hatására visszacsoportosított összegből. „Szakmailag teljesen egyértelmű volt, hogy a civilek a legnagyobb elkötelezettség ellenére sem tudják átfogóan kezelni a kialakult helyzetet, ezért hiba áttolni rájuk az állami feladat. Ezt előre jeleztük is a tárcának, de úgy látszik, ez nem volt szempont a döntésnél” – mondta a szervezet vezetője, Kelen Andrásné. „Hivatkozni persze remekül lehet rá, a minisztérium az 1 százalékból származó pénz visszaadásakor képes volt sajtótájékoztatón azt hangoztatni, hogy ’civilek adták, a civilek visszakapják’” – tette hozzá.
A szervezet vezetője szerint azért is különösen elkeserítő a helyzet, mert a 642 millió forintos visszacsoportosított összegből, valamint a kormányzati előirányzatként erre szánt további 46 millió forintból – vagyis a csaknem 700 millió forintos ráfordításból – már nagyon komoly eredményt is el lehetett volna érni. „Most jön a csúcsszezon, a pollenkoncentráció egyre megy fel és nem történik ellenlépés. A minisztérium korábban a botrány hatására hajlandó volt egyeztetni, azt a reményt keltették, hogy végre tényleges változás lesz, de a kormány részéről a tényleges szándék továbbra is hiányzik. Hiába állítjuk össze a munkaprogramot, és adjuk át kidolgozva, mintha nem is számítana a 2 millió beteg. És közben a géppályázatot meg a közmunkát akarják úgy eladni a közvéleménynek, mintha a parlagfű-mentesítést megoldaná” – mondta Kelen Andrásné.
Elosztogattak 546 milliót a 642 millióból
A nyerteseknek adott támogatások összesítése alapján több mint 546 millió forint ment el a civileknek traktorokra, fűnyírókra és más, papíron szigorúan parlagfű-mentesítésre használható gépekre. Így a rendelkezésre álló pénzből nagyjából 150 millió forint maradt, de a szervezet szerint jól mutatja a hatósági munka intenzitását, hogy a minisztériumban még az ennek felosztásáról szóló végleges döntést sincs meg. Közben pedig már javában benne járunk a parlagfűszezonban – még a Földművelésügyi Minisztérium kormány.hu-ra kirakott közleményének tanúsága szerint is. | Horgászoknak és birkózóknak adta a kormány a százmilliós parlagfűpénzt | A parlagfűbotrány hatására visszacsoportosított százmilliókat a minisztérium kis, civil egyesületeknek osztotta szét különféle gépekre. A hvg.hu utánajárt, kiknél landolt az 546 millió forint közpénz, és találtunk kertészkedő nőegyletet, focistákat, valamint az „Őrült fiúk” motoros egyesületét, akik állításuk szerint száguldás közben is kiszúrják a parlagfüvet. Jelentős részük eddig egyáltalán nem is foglalkozott ilyesmivel, de a milliós pályázat kedvéért gyorsan felvette tevékenységeik közé a mentesítést. A minisztérium szerint semmi gond nincs azzal, ha a "tenni akaró" civilek segítenek megoldani a több millió allergiás életét megkeserítő közegészségügyi problémát. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150901_horgaszoknak_es_birkozoknak_adta_parlagfu | 2015-09-01 15:37:00 | true | null | null | HVG |
A keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a Róheim-villa felújításához és hasznosításához idén 100 millió, jövőre 700 millió, 2017-ben pedig 200 millió forintot biztosítanának a költségvetésből.
A nemzeti fejlesztési miniszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a nemzetgazdasági miniszter felelős a programért.
A Corvin-lánc kitüntetést 1930-ban alapította Horthy Miklós, majd az akkori magyar kormány 2001-ben újraalapította. A Magyar Corvin-láncot először 2001. augusztus 24-én adták át Teller Ede atomfizikusnak, Balogh János Kossuth- és Széchenyi-díjas zoológusnak, Lámfalussy Sándor közgazdásznak, Lukács János történésznek, Makovecz Imre Kossuth-díjas építésznek és Szabó Magda Kossuth-díjas írónak. 2001. december 1-jén kapta meg a kitüntetést Oláh György Nobel-díjas kémikus, Lovász László Wolf-díjas matematikus, Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző. Az ünnepélyes átadást követően a kitüntetettek száma az előirt 12 főre emelkedett, így megalakulhatott a Magyar Corvin-lánc kitüntetettjeiből álló Magyar Corvin-lánc Testület, melynek elnökévé Nemeskürty Istvánt választották - írják a Magyra Corvin-lánc Iroda honlapján.
A 2002-es kormányváltás után már nem kapott senki sem Corvin-láncot, az indoklás szerint azért, mert ez a kitüntetés a Horthy-korszakot idézte, és a megállapításának módját is kifogásolták. A 2010-es kormányváltás után két évvel, 2012-ben adták át újra ezt a kitüntetést.
2012-ben öten kapták meg a díjat, így a viselők száma 13-ra emelkedett, majd a 2013. december 7-én elhunyt Szokolay Sándor zeneszerző halálával a Magyar Corvin-lánc Testület tagjainak száma 12-re csökkent. | Milliárdos felújítással csinálnak helyet a Magyar Corvin-lánc Irodának | A kormány támogatja, hogy a Hermina út 45. szám alatti Róheim-villában helyezzék el a Magyar Corvin-lánc Testületet és a Magyar Corvin-lánc Irodát. Előtte felújítanák a műemlék épületet, összesen 1 milliárd forintból. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150908_milliardos_felujitassal_csinalnak_helyet | 2015-09-08 15:50:13 | true | null | null | HVG |
Az év első negyedében sikerrel lezárult a Norvég Civil Alap utolsó felhívására beérkezett pályázatok értékelése, és ezzel az alap szinte teljes keretét kiosztották. Összesen mintegy 400 projekt vehette kezdetét (vagy folytatódhatott) országszerte. A támogatottak többsége a demokrácia fejlesztéséért, az általános emberi jogok, női jogok, esélyegyenlőség védelméért, hátrányos helyzetű csoportok megerősítéséért és segítéséért, valamint Magyarország környezeti értékeiért küzd.
Az ismeretlen tettes ellen zajló tavaly indult nyomozást az Ökotárs szerint már legalább negyedszerre hosszabbítják meg mindhiába: eddig nemhogy gyanúsítás, de semmiféle elmarasztaló határozat sem született, sem az Ökotárs, sem partnerei, sem a támogatott civilek tekintetében. Ezzel szemben a 2014. szeptember 8-i rendőrségi akcióról a bíróság még januárban kimondta, hogy törvénytelen volt, hiszen nem állt fenn azt megalapozó gyanú.
Közben az is kiderült, hogy a KEHI „jelentése” is törvénysértésen alapult, hiszen jogszerűtlenül megszerzett iratok, adatok felhasználásával készült. A NAV által felfüggesztett adószámaink ügyében pedig Alkotmánybíróság ősszel esedékes határozatára várunk, amely azt hivatott eldönteni, hogy Alaptörvénybe ütközik-e a KEHI döntései elleni érdemi jogorvoslat hiánya (az AB eljárását az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája kérte ügyünkben). A lebonyolító alapítványok közigazgatási jogkörben elkövetett károkozás miatt is beperelték a KEHI-t - az első tárgyalást a Kárpátok Alapítvány esetében bíróság már ki is tűzte októberre. | Egy éve kezdte a rendőrség vegzálni a "norvégokat" | Kedden volt egy éve, hogy a készenléti rendőrség törvénytelen házkutatást tartott az Ökotárs Alapítvány és partnerei irodájában, munkatársainak lakásán. Az Ökotárs Alapítvány és partnerei "a méltatlan támadássorozat ellenére" is folytatták és folytatják munkájukat, egyebek között a Norvég Civil Támogatási Alap működtetését, írja a szervezet közleményében. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150908_Egy_eve_kezdte_a_rendorseg_vegzalni_a_nor | 2015-09-08 15:57:16 | true | null | null | HVG |
Az ÁSZ megállapításai szerint 2008 és 2013 között a belső kontrollrendszer kialakítása és működetése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, valamint szabálytalanságok voltak a pénzügyi és a vagyongazdálkodási területen is.
A számvevőszék keddi jelentésében azt írta, hogy a belső kontrollrendszer elemei közül nem megfelelő minősítést kapott a kontrollkörnyezet kialakítása, a kontrolltevékenység kialakítása és működtetése, valamint az információs és kommunikációs rendszer, továbbá részben megfelelő minősítést kapott a kockázatkezelési és a monitoring rendszer kialakítása és működtetése.
Az Állami Számvevőszék az OMSZ főigazgatójának fogalmazott meg javaslatokat, amelyek alapján intézkedési tervet kell készíteniük. | Sok szabálytalanságot talált az ÁSZ a mentőknél | Számos szabálytalanságot tárt fel az Országos Mentőszolgálatnál az Állami Számvevőszék (ÁSZ), többek között a pénzügyi területen és a vagyongazdálkodásban is. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150908_Sok_szabalytalansagot_talalt_az_ASZ_a_men | 2015-09-08 16:04:18 | true | null | null | HVG |
Connie Mack feladata egy közvetlen kommunikációs csatorna biztosítása lesz az amerikai média és döntéshozók, illetve a Miniszterelnökség között - közölte Havasi Bertalan.
"Megtisztelő, hogy az Egyesült Államok egyik legfontosabb európai szövetségesének az érdekeit képviselem. Azok a kemény gazdasági és védelempolitikai döntések, amelyeket Magyarország meghozott - és továbbra is nap mint nap meghoz - a szabadság és függetlenség világítótornyává tették Magyarországot abban a térségben, amely jelenleg számos külső fenyegetéssel néz szembe" - közölte Connie Mack.
A Kormányzati Információs Központ ezzel egy időben azt is bejelentette, elindítottak egy Hungary Insights (Bepillantás Magyarországra) című angol nyelvű honlapot, amelynek az a célja, hogy felhívja a figyelmet az amerikai-magyar kapcsolatok stratégiai, gazdasági és kulturális fontosságára.
Connie Mack lobbista 2005 és 2013 között volt Florida állam egyik kongresszusi képviselője, tagja volt az amerikai képviselőház külügyi bizottságának is.
Az Index tavasszal arról írt, hogy Connie Mack lobbizásának az eredménye volt az a májusi kongresszusi meghallgatás, amelyen a magyar kormány rengeteg kritikát is kapott. A portál hozzátette, az amerikai magyar szervezetek bírálatai szerint Mack teljesen járatlan a magyar ügyekben - tette hozzá akkor az Index.
Mack cégeit tavaly bérelte fel a Miniszterelnökség és a Századvég egy közel 1,4 milliárdos szerződéssel - írta egy másik cikkben májusban az Index. A volt képviselőt egykori kampányfőnöke, Arthur Finkelstein hozta közel az Orbán-kormányhoz - tették hozzá. Finkelstein Orbán Viktornak is régóta ad tanácsokat, a miniszterelnök pár nappal ezelőtti állítása szerint gyakran találkoznak; időközben Finkelstein Habony Árpáddal is indított egy közös tanácsadó céget Londonban.
Az Index beszámolójára később reagált a Századvég Alapítvány, amely szerint Connie Mack, mint az SLI Group LLC és a Liberty International Group LLC nevében eljáró képviselő a portál állításaival és sugalmazásaival ellentétben rendkívüli szaktekintély az Egyesült Államokban. "Rátermettségéhez és szakértelméhez kétség sem férhet, ezért is esett rá a választás, hogy a magyar érdekeket megjelenítse és képviselje" - írták akkor. | Orbánéktól új posztot kapott az 1,4 milliárdért felvett amerikai lobbista | Magyarország amerikai szószólójává nevezték ki és az ország érdekeinek egyesült államokbeli képviseletében való részvételre kérték fel Connie Macket, az amerikai kongresszus korábbi republikánus tagját - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Mack cégeit az Index szerint tavaly bérelte fel a Miniszterelnökség és a Századvég egy közel 1,4 milliárdos szerződéssel. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150915_Orbanektol_uj_posztot_kapott_az_14_millia | 2015-09-15 17:10:00 | true | null | null | HVG |
Mégis közzétették a pánikra hivatkozva dugdosott, Illatos úti jelentést
Közzétette a ferencvárosi önkormányzat azt a jelentést, ami az Illatos úti szennyezésről készül. Csütörtökön az RTL Klub híradójának még azt mondta Bácskai János ferencvárosi fideszes polgármester, hogy azért nem nyilvános a jelentés, mert nem akarnak pánikot kelteni, de amúgy nincs veszélyhelyzet.
Az önkormányzat még júliusban végezte el a saját méréseit a környéken, ennek futottak be most az eredményei. A veszélyekre Baranyi Krisztina, az Együtt önkormányzati képviselője hívta fel a figyelmet, ő betekinthetett az eredeti jelentésbe, amiről a Facebookon számolt be pénteken. Baranyi szerint még hétfőn is egy rövidebb, leegyszerűsített anyag volt kinn, ő is kedden délelőtt látta, hogy kitették a jelentést, ami így mostantól tanulmányozható – itt tudja elolvasni!
Az önkormányzati képviselő szerint a DDT-nél és bomlástermékeinél 56-szoros volt a határérték-túllépés a talajvízben a József Attila-lakótelepnél, a termelői piacnál, a lakóházak felőli oldalon. A Csengettyű utcánál több mint 10-szeres határérték-túllépést mértek. A talajban ugyanitt a termelői piacnál több mint kétszeres volt a határérték-túllépés, az Aszódi lakótelepen több mint másfélszeres határérték-túllépést mértek. Az Illatos-árok vizében a klórbenzol jelenléte a határérték több mint másfélszerese volt, a DDT szintén másfélszerese volt a megengedettnek. A mino-benzol-trifluorid nevű növényvédőszer-alapanyag a határérték 1000-szerese volt a mintában. | Mégis közzétették a pánikra hivatkozva dugdosott, Illatos úti jelentést | Közzétette a ferencvárosi önkormányzat azt a jelentést, ami az Illatos úti szennyezésről készül. Csütörtökön az RTL Klub híradójának még azt mondta Bácskai János ferencvárosi fideszes polgármester, hogy azért nem nyilvános a jelentés, mert nem akarnak pánikot kelteni, de amúgy nincs veszélyhelyzet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150915_Megis_kozzetettek_a_panikra_hivatkozva_du | 2015-09-15 17:17:00 | true | null | null | HVG |
Az új menekülttörvényt kihasználva a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) ügyintézői olyan magyar nyelvű dokumentumokat íratnak alá a menedékkérőkkel, amely szerint illegális határátlépést követtek el, emiatt pedig nem jogosultak a kérelmük érdemi elbírálására – írta a PM a Facebookon.
Hozzátették viszont, hogy a dokumentumon egyértelműen látszik, hogy a kérelmező ma, a röszkei tranzitzónában lépett be az országba, ami a legális határátkelési lehetőség. "Az Orbán-kormány egyszerűen átveri a menedékkérőket" – tették hozzá.
Azt írták, képviselőjük, Szabó Tímea a röszkei regisztrációs ponton készített fényképpel tudja bizonyítani, hogy a menekültek tüntetése azért tört ki, mert a kormány átverte őket. A PM azonnali választ vár a kormánytól az ügyben és írásbeli kérdéssel fordul Pintér Sándor belügyminiszterhez – tették hozzá. | PM: átverik a menekülteket egy dokumentum aláíratásával | Átveri a kormány a menekülteket: olyan magyar nyelvű dokumentumot íratnak alá velük, ami szerint illegális határátlépést követtek el, emiatt pedig nem jogosultak a kérelmük elbírálására – közölte a Párbeszéd Magyarországért (PM) a Facebookon egy olyan papírra hivatkozva, amelyet Szabó Timea PM-képviselő fotózott le. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150915_PM_atverik_a_menekulteket_egy_dokumetum_a | 2015-09-15 17:21:49 | true | null | null | HVG |
A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt.
Császy Zsoltot és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolják.
Az ügyész háromórás vádbeszédében szólt arról, hogy a bírósági eljárás valamennyi lényegi kérdést érintette, és a lehetőségekhez képest teljes körűen igyekezett feltárni a vád szempontjából releváns, illetve az enyhítő és a súlyosbító körülményeket is. | Sukoró-ügy: Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyész | Letöltendő börtönbüntetést kért az ügyész perbeszédében az első-, a másod-, a harmad - és a negyedrendű vádlottra a Sukoró-ügyként ismert per hétfői tárgyalásán a Szolnoki Törvényszéken, míg az ötödrendű vádlottra pénzbüntetés kiszabását tartotta indokoltnak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150914_Sukorougy_Letoltendo_bortonbuntetest_ker | 2015-09-14 17:25:00 | true | null | null | HVG |
Szájer József fideszes EP-képviselő, a jogi bizottság tagja az ülés után az MTI-nek elmondta: ismertették azt a bizottsági állásfoglalásra irányuló indítványt, amely Kovács Béla mentelmi jogának a felfüggesztését javasolja, és amelyről a tervek szerint a bizottság következő ülésén, előreláthatólag október 12-én szavaznak majd.
Az sem jelent majd azonban végleges döntést a parlament részéről: a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet az EP jogi bizottsága bírálja el, majd állásfoglalásában csak javaslatot tesz a parlamentnek arra, hogy eleget tegyenek-e a felfüggesztési kérelemnek. A felfüggesztés kérdésében az EP plenáris ülése dönt majd.
Tavaly május 15-én vált ismertté, hogy Polt Péter legfőbb ügyész három nappal korábban diplomáciai úton az EP-elnöki teendőket ellátó Martin Schulzhoz fordult, kérve, hogy az EP függessze fel a Jobbik EP-képviselőjének a mentelmi jogát. Az indok a sajtóban eddig megjelent értesülések szerint az európai közösség intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja volt, és a politikus ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) 2014 április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogat. Kovács Béla több nyilatkozatban tagadta a kémkedés vádját.
Az ügy megítéléséhez a jogi bizottság az elmúlt hónapokban további adatokat és tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól, és meghallgatta Kovács Bélát is.
Szájer József - aki az EP néppárti frakciójának az alelnöke - hangsúlyozta: most az egyetlen új elem az, hogy immár van konkrét, szövegszerű állásfoglalási indítvány, amely a mentelmi jog felfüggesztésére irányul.
Morvai Krisztina - aki a Jobbik EP-képviselője, de a jogi bizottságnak nem tagja, így szavazati joga nincs, ám EP-képviselői minőségében részt vehetett az ülésen - az MTI-nek nyilatkozva jogszerűtlennek nevezte mind a gyanúsításhoz vezető eljárást, mind a vád tartalmát. Elfogadhatatlannak mondta, hogy egy EP-képviselő ellen hosszan tartó titkos megfigyelést kezdjenek, amikor a gyanúsítás tárgyát képező tényállás - az uniós intézmények elleni kémkedés - még nem is számított nevesített bűncselekménynek. Másfelől nevetségesnek tartotta azt, hogy kémkedésnek minősítsék, ha valaki rendszeresen találkozik külföldi diplomatákkal. | KGBéla mentelmi jogáról volt szó az EP jogi bizottságában | Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselő mentelmi joga felfüggesztésének a kérdése volt napirenden az EP jogi bizottságának hétfőn Brüsszelben, zárt ajtók mögött tartott ülésén, de határozatot nem hozott a testület. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150914_KGBela_mentelmi_jogarol_volt_szo_az_EP_jo | 2015-09-14 17:32:00 | true | null | null | HVG |
Nem működik megfelelően a déli határon, Mohácsnál kiépítendő folyami határőrizeti rendszer két-két stabil és hőkamerákból álló hálózata, amelyre bruttó 373 millió forintot költött a rendőrség – írja a Magyar Nemzet keddi számában saját értesülésre hivatkozva.
A lap rendőrségi forrásai szerint az Országos Rendőr-főkapitányság a nyertes ajánlattevő Milipol Zrt.-től úgy vette át a határőrizeti rendszert az idén, hogy az azóta sem működik megfelelően, annak ellenére, hogy a több száz milliós vételárat kifizették.
Az uniós pályázat kiírása szerint az elsődleges bírálati szempont az ár volt. A lap piaci forrásai szerint ezek az olcsóbb kamerák jóval kevesebbet tudnak, mint a kategória legjobb készülékei.
A lap forrásai szerint ennek ellenére a rendőrség azért vette át mégis a kamerákat, mert ha új eljárást írnak ki, akkor valószínűleg elbukták volna az uniós támogatást.
A lap megkeresésére a Milipol Zrt. nem reagált. | Bajok vannak a folyami határőrizet hőkameráival | Ugyan nem működnek megfelelően, a rendőrség mégis átvette a kamerákat, mert ha új eljárást írnak ki, akkor valószínűleg elbukták volna az uniós támogatást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150915_Bajok_vannak_a_folyami_hatarorizet_hokame | 2015-09-15 17:36:00 | true | null | null | HVG |
A bíróság üzletszerűen elkövetett, befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény gyanúja miatt rendelte el a férfi és hozzátartozóinak előzetes letartóztatását, ugyanis tartani lehetett szökésüktől vagy a bizonyítékok eltüntetésétől. Futó Barnabás ügyvéd megerősítette az Origo kérdésére, hogy ügyfele a letartóztatott volt polgármester, Szepessy Zsolt. Mindannyiuk előzetes letartóztatását harminc napra rendelték el.
Monok volt polgármestere volt a "monoki modellnek" nevezett rendszernek az első alkalmazója, aki csak közmunkavégzés és "jó magaviselet" fejében volt segélyt fizetni a falujában lakóknak. Ez a modell azóta kormányzati szintre került. Szepessy jelenleg az Összefogás Párt vezetőjeként népszavazási kezdeményezések tucatjaival árasztja el a Nemzeti Választási Bizottságot. Szepessy ellen korábbi cégügyek miatt 2010-ben sikkasztás gyanújával büntetőeljárás is indult
A mostani állam polgársági csalás során a gyanú szerint Szepessy 2013-ban Nyíregyházán megállapodott két ukrán állampolgárral, akiket hivatali kapcsolatai bevonásával segítette abban, hogy kedvezményes eljárásban további ukrán személyek is magyar állampolgárságot szerezzenek, bár törvényesen erre nem lettek volna jogosultak. Személyenként átlagosan ezer eurót kért, amit a két ukrán fizetett meg, utóbbiak feladata volt felkutatni Ukrajnában a magyar állampolgárságért érdeklődőket. A férfi élettársa és annak fia rendszeresen segédkezett a pénz és az okiratok átvételében.
Többször előfordult, hogy a férfi hamis átvételi elismervényeket adott az ukránoknak, amivel azt próbálta igazolni, hogy a kedvezményes honosítási eljárás megindult az egyik magyar város polgármesteri hivatalában. 2013 végéig a férfi és két társa csaknem hatszáz ukrán honosítását intézte el, ebből 200 millió forint körüli összeget szereztek meg maguknak. | Állampolgársági csalás miatt letartóztatták Szepessy Zsolt volt monoki polgármestert | Nyíregyházán előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, élettársát és annak fiát is, akik a gyanú szerint csaknem hatszáz ukrán állampolgárnak segítettek pénzért cserébe kedvezményes eljárásban magyar állampolgárságot szerezni - tudta meg az MTI. A letartóztatott férfi Szepessy Zsolt, Monok korábbi polgármestere. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150911_Allampolgarsaggal_uzletelt_a_volt_polgarm | 2015-09-11 17:41:00 | true | null | null | HVG |
A Szabad Európa videóriportban számolt be februárban a Dharma állatmenhely ügyéről. Ez az egyetlen az országban, ahol olyan lovakkal, haszonállatokkal foglalkoznak, amelyek azért koboztak el korábbi tulajdonosaiktól mert rossz körülmények között tartották őket vagy kegyetlenül bántak velük.
A gyönyörű területen fekvő legelőre, amit a menhely használ befektetők vetettek szemet. Egyiküknek, Barna Györgynek helyi ősvállalkozóként elővásárlási jogot is adott a Somogy Vármegyei Kormányhivatal a lómenhely vezetőjével, Berecz Gabriellával szemben, noha ez a törvény szerint csak olyan személyt illetne meg, aki életvitelszerűen Siófokon él. A kormányhivatal által győztesként kihozott vállalkozó viszont Budán lakik. | Nyomoznak a siófoki lómenhely legelőit érintő földügylet miatt | Hamis magánokirat felhasználása miatt, ismeretlen tettes ellen indított nyomozást a rendőség a menhely munkatársainak feljelentése alapján. Egy 31,8 hektáros, páratlan panorámájú, Balatonra néző legelőről van szó, amelyre annak lett volna elővásárlási joga, aki életvitelszerűen Siófokon él. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nyomoznak-a-siofoki-lomenhely-legeloit-erinto-foldugylet-miatt/32309776.html | 2023-03-09 11:15:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Pest megyei Dunaharasztiban egy sóderbánya bővítését és egy közel 200 ezer négyzetméteres, új bánya nyitását tervezi több cég, a lakóházaktól kevesebb, mint 100 méterre. A helyi lakosság és az önkormányzat szerint problémás az ehhez készült hatástanulmány, és a környezetvédelmi engedély. Ráadásul az egyik tervezett bánya közvetlenül egy másik település, Alsónémedi határán fekszik, így az az önkormányzat a helyiekkel együtt gyűjt aláírásokat a beruházás ellen. Dunaharaszti pert indított, Alsónémediben lakossági fórum volt az ügyben.
Március 6-án lakossági fórum volt Alsónémediben, mert a település határán (egy közigazgatásilag már Dunaharasztihoz tartozó részen), sóderbánya nyitását tervezi egy cég. A helyiek a portól, a zajtól, a talajvízkészletek csökkenésétől és környezeti károktól tartanak. Aggódnak az ingatlanjaik elértéktelenedése miatt is.
Az Alsónémediben tartott rendezvény az elmúlt időszak akkumulátorgyártás miatti, sokszor heves hangulatú lakossági fórumaihoz képest sokkal csöndesebben zajlott. Mégis erős érveket soroltak a felszólalók, és újabb bizonyítékát adták annak, hogy a helyi, többnyire a környezetet érintő ügyek mentén elkezdődött valamiféle érdekképviseleti igény a szélesebb lakosság körében.
A lakossági fórum szervezői helyi lakók voltak, az eseményt az alsónémedi művelődési házban tartották és az ott megjelenni nem tudó érdeklődők élő közvetítésen keresztül követhették az elhangzottakat (Mi is így tettünk - H. G.). A rendezvényről a helyieket tájékoztató meghívó így fogalmazott:
„Lakókörnyezetünk közvetlen közelében, Dunaharaszti és Alsónémedi határvonalán, a Kristály lakópark nyugati határában, lakóingatlanainktól 75 méter távolságra egy 190 841 m2 területű sóderbányát kívánnak nyitni."
Pert indított az önkormányzat
A meghívóból az is kiderült, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi engedéllyel(PE-06/KTF/05011/2022. sz. határozat) szemben Dunaharaszti Város Önkormányzata í bírósághoz fordult, a határozat megsemmisítését, új eljárás indítását kezdeményezve. A környezetvédelmi engedély szerint a tervezett bánya területe közel 200 ezer négyzetméter (19 ha 0841 m2), a tervezett éves termelés: 250 000 m3/év (naponta: 1000 köbméter), amire a tervek szerint 7 év alatt kerül majd sor.
Ha a kitermelés megtörtént, ott marad egy bányató, aminek a területe valamivel nagyobb lesz mint 120 ezer négyzetméter. Az engedély szerint reggel 6-tól este tízig működhet majd az üzem, s a kitermelt sóderből naponta 1800 tonnát terveznek elszállítani az 5201. sz. úton. A zajvédelmi hatásterületet 77 méter távolságban határozták meg, és készül majd egy 4 méter magas zajárnyékoló védőtöltés.
Ehhez kapcsolódóan: „Félünk, hogy ránk omlik a hegy” – bányanyitás Recsken
Tüske Zoltán, Alsónémedi polgármestere a lakossági fórumon emlékeztetett arra, hogy bár a környezetvédelmi engedélyt a kormányhivatal megadta a bányanyitáshoz, abban szerepel egy kitétel, hogy a beruházás megvalósításához Dunaharaszti településrendezési szabályozását módosítani kell. Tüske Zoltán szerint a lakossági fórumon elfoglaltsága miatt megjelenni nem tudó Dunaharaszti polgármester őt biztosította arról, hogy ők sem akarnak további bányát a településükre.
Sóderre és betonra cseréljük az ivóvízkészletünket
„Két héttel ezelőttig még nyugodtan sétáltam erre, bár láttam hogy az erdő egy részét kezdték kivágni, de erre gondolni sem mertem volna, hogy ez egy sóderbánya miatt történik" – közölte a fórumon az egyik szervező, Izsák Orsolya helyi lakos, aki szerint több száz lakóingatlanban lehetetleníti majd el az életvitelszerű lakást a zaj és a por, ha megnyílik a bánya, és az ingatlanok nehezen lesznek értékesíthetők.
„Sóderre és betonra cseréljük az ivóvízkészletünket"– mondta a Szabad Európa kérdésére telefonon egy névtelenséget kérő helyi lakos, aki részt vett a fórum szervezésében. Ő az ivóvízkészletek miatt is aggódik, mert szerinte a talajvíz sóderbánya miatti megbolygatása erre is hatással lesz. „Azt kell átgondolni, hogy mi tűnik el örökre: erdő, mező, termőföld, emberek és állatok élőhelye, és a vizeink is veszélybe kerülnek, utána nem marad más, csak egy bányató, vagy elkerített horgásztó."
A lakossági fórumon elhangzott, a dunaharaszti önkormányzat által indított közigazgatási per keresetében kifogásolták, hogy szerintük
szakértői jogosultság nélkül készült a hatástanulmány,
védendő erdő és sportlétesítménynek való terület van ott, ahol a bányát tervezik, amiről a környezetvédelmi engedély úgy fogalmaz: „meg kell teremteni az összhangot"
az engedély ellentétes a felszín alatti vizeket védő jogszabállyal, nincs kellő részletességgel feltárva, hogy milyen víznyomáscsökkentést jelenthet Alsónémedi környékén a bánya, bár a dokumentum elismeri, hogy hatással lesz a vízállományra a beruházás
többen kifogásolták, hogy hatalmas forgalmi terhelést jelentenek majd a sódert szállító teherautók, és azt, hogy korábban fás terület volt az, ahol elkezdődött a bánya kialakítása.
A rendszerváltás óta küzdenek a bányák nyitása ellen
Egy résztvevő szerint a környezeti hatástanulmány „kukába való", és ennek illusztrálására felolvasta az által különösen sérelmezett részeket, például azt, hogy „a lakosság egészségügyi kockázata nulla százalék” , s hogy „a föld feletti gerinctelen fauna nagyobb távolságot megtenni nem képes tagjai a kitermelés időszakában valószínűleg elpusztulnak, vagy kevés számú túlélőjük lehetséges".
Az alsónémedi polgármester bejelentette: csatlakoznak a szomszédos Dunaharaszti által indított perhez, új hatástanulmányt készíttetnek, elismert szakértőkkel, és az önkormányzat recepcióján kihelyezik az aláíró íveket a beruházás megakadályozására.
A Szabad Európa megkeresésére Alsónémedi polgármestere , Tüske Zoltán elmondta, hogy egy nagyon régi bánya van ott, amely még a korábbi rendszerben kezdte meg a működését. „A rendszerváltás óta küzdünk a bányák nyitása ellen, eddig sikerrel."
Dunaharaszti jegyzője, Kiss Gergely pedig azt válaszolta a kérdésünkre, hogy jelenleg egy működő bánya van Dunaharasztiban, amit a Duna-Dráva Cement Kft. üzemeltet. A cég ezt bővíteni szeretné, és új bányát akar nyitni ugyanakkor két másik cég is, a Gerulus Kft. és a Nagy-Kavics Kft.
„Dunaharaszti Város Önkormányzata megelégelte ezt a tevékenységet, és a rendelkezésére álló – sajnos, erősen korlátozott – eszközökkel igyekszik a fenti bányanyitásokat megakadályozni. Ezért mindhárom alkalommal pert indítottunk a környezethasználati engedély kiadása miatt, alperes a Pest Vármegyei Kormányhivatal, amelyik az engedélyeket kiadta. A perben neves környezetvédelmi szakértőket bíztunk meg azzal, hogy álláspontunkat - miszerint a bányák nyitása súlyos környezetkárosítással jár – alátámasszák."– tette hozzá a jegyző.
A bányanyitásra engedélyt kapott céget, a Gerulus Kft-t is megkerestük, hogy megismerjük az álláspontjukat a kialakult helyzetről, de telefonon azt közölte velünk a vállalkozás képviselője, hogy nem nyilatkoznak az ügyben. | Bányanyitás miatt perli a kormányhivatalt a dunaharaszti önkormányzat | A Pest megyei Dunaharasztiban egy sóderbánya bővítését és egy közel 200 ezer négyzetméteres, új bánya nyitását tervezi több cég, a lakóházaktól kevesebb, mint 100 méterre. A helyi lakosság és az önkormányzat szerint problémás az ehhez készült hatástanulmány, és a környezetvédelmi engedély. Ráadásul az egyik tervezett bánya közvetlenül egy másik település, Alsónémedi határán fekszik, így az az önkormányzat a helyiekkel együtt gyűjt aláírásokat a beruházás ellen. Dunaharaszti pert indított, Alsónémediben lakossági fórum volt az ügyben. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/banyanyitas-miatt-perli-a-kormanyhivatalt-a-dunaharaszti-onkormanyzat-/32304337.html | 2023-03-07 11:43:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Tarsoly Csabának, a Quaestor-cégcsoport vezetőjének védője mindössze annyit közölt, hogy a bíróság mintegy kilenc órán keresztül tárgyalt a kényszerintézkedésről, végül a védői érvelést fogadta el, és a gyanúsítottak házi őrizetét rendelte el az előzetes letartóztatás helyett.
A végzés ellen az ügyészség fellebbezett, a gyanúsítottak így csak akkor mehetnek majd haza, ha a döntést a Fővárosi Törvényszék jogerőre emeli.
A Quaestor-ügy három gyanúsítottjának előzetes letartóztatását március 29-én rendelte el a Budai Központi Kerületi Bíróság, amit később a Fővárosi Törvényszék helybenhagyott.
A jegybank március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett.
A jegybank vizsgálata szerint a kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forintnyi fiktív kibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta. Az ügyben a nyomozás március 11-én indult el. | Hazaengedhetik Tarsoly Csabát és a két másik Quaestor-gyanúsítottat | Megszüntette a Quaestor-ügy három gyanúsítottjának előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság - erősítette meg az MTI értesülését Papp Gábor ügyvéd szerda este. Az ügyészség fellebbezett, így a gyanúsítottak csak akkor mehetnek haza, ha a döntés jogerőre emelkedik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150923_Hazaengedtek_Tarsoly_Csabat_es_a_ket_masi | 2015-09-23 13:20:00 | true | null | null | HVG |
Kárpáti Zsuzsanna, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) korábbi főigazgatója 1 év 10 hónap, Vári Gyula volt vadászpilóta pedig 1 év 6 hónap börtönbüntetést kapott, egyaránt három év próbaidőre felfüggesztve.
Az ítélet szerint 2008 és 2010 között fiktív megbízási szerződésekkel mintegy nyolcmillió forinttal károsították meg az államot. Az ítélet ellen a két volt politikus felmentésért, az ügyészség súlyosításért fellebbezett - hangzott el a Híradóban.
A Fővárosi Főügyészség 2013 szeptemberében emelt vádat hűtlen kezelés miatt a két volt szocialista országgyűlési képviselő ellen.
A vádirat szerint Kárpáti Zsuzsanna az EKI főigazgatójaként 2008 októbere és 2010 januárja között több megbízási szerződést kötött tanulmányok készítésére Vári Gyulával. A szerződések alapján Vári Gyula négy tanulmányt el is készített, ám ezek - az ügyészség szerint - az EKI számára értékelhetetlenek voltak. Az intézet mégis kifizetett értük nyolcmillió forintot a volt MSZP-s országgyűlési képviselőnek. | Felfüggesztettre ítéltek két volt MSZP-s képviselőt első fokon | Hűtlen kezelés miatt első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre és egymillió forint pénzbüntetésre ítélt a bíróság két volt MSZP-s országgyűlési képviselőt - hangzott el a köztévé szerda esti Híradójában. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150923_Felfuggesztettre_iteltek_ket_volt_MSZPs | 2015-09-23 13:28:00 | true | null | null | HVG |
A Facebookon osztotta meg friss utazási élményét egy utas, aki kedd este együtt utazott haza Brüsszelből Pintér Sándor belügyminiszterrel és kíséretével. A tárcavezető késői beszállása miatt eleve várniuk kellett a helyüket már rég elfoglalt többieknek. Ez előfordul, de utasunk elsősorban azon akadt fenn, hogy az uniós belügyminiszterek tárgyalásáról hazatérő Pintér és három embere 36 darab, business-kategóriájú helyet „foglalt el”, 6 sorban, a két oldalon 3-3 székkel.
„A Brussels Airline-on 3 osztály van, business, ingyen kajás economy és fizetős kajás economy. A két economy között árban körülbelül négyszeres a szorzó, míg a szendvics-üdítő kombó talán 6 euróba kerül. A business árát tippelni sem akarom, de ez általában egy sor, vagyis 6 ülés összesen. Pintér 4 fős delegációjának viszont 6 sor, 36 business hely volt fenntartva. És még késve is indultunk miattuk. Miért kell 4 embernek 36 méregdrága hely?????” – tette fel a kérdést az utas.
A munkája miatt gyakran repkedő utas azt is megjegyezte, Navracsics Tibor, EU-biztos nemrég pont mellette ült, egy „fizetős kajás, olcsó helyen”, „magyar minisztériumi embereket” pedig gyakran lát ingyen kajás helyen.
Természetesen megkerestük a Belügyminisztérium sajtóosztályát kérdéseinkkel - ezt jeleztük is cikkünkben -, de végül csak nem sokkal 16 óra előtt válaszoltak - kérésünk ellenére nekünk nem, csak a nemzeti hírügynökségen keresztül. Közleményük szerint a miniszter és kísérete „a követendő protokollnak megfelelően ténylegesen utolsóként foglalta el helyét, azonban a járat indulási idejét megelőzően”, vagyis miattuk késés lehetett - írták.
Tagadják, hogy több helyet foglaltak volna, szerintük kizárólag a 4 repülejegyet állták, amely összesen 629.899 forintba kerültek (egy főre: 157.474,75 forintba).
Vagyis állításuk szerint semmi közük nincs ahhoz, hogy az adott járaton az utas leírása szerint az összes többi business hely üres volt a miniszter útja alatt. A hvg.hu egyébként megkereste az utast, aki megerősítette, illetve részletesen elmesélte a közösségi oldalra írt információit.
A Belügyminisztérium közleményében az írja, hogy a business és az economy kategóriájú jegyek ára - a foglalás időpontjától függően - jelentősen változik. Viszont egyenesen azt állítják, hogy "a belügyminiszter és kísérete utaztatása során a lehető legolcsóbb repülőjegyet vette igénybe a tárca".
Újra megkerestük a Pintér utazásáról beszámoló forrást, aki ugyanezen a járaton 43.500 forintért utazott. Ez egy irányba érvényes ár, oda-vissza kb. a duplája volt, de még így is olcsóbbnak tűnik, mint Pintér "lehető legolcsóbb" jegye. Erre vonatkozó kérdésünket eljuttattuk a tárcához. | BM: nem direkt volt üres Pintér körül a repülő | 36 business helyen repült haza Pintér Sándor és 3 fős kísérete kedd este az uniós belügyi csúcstalálkozóról Brüsszelből – állítja a gép egyik utasa. A minisztérium viszont tagadja, hogy több helyet foglaltak volna, szerintük semmi közük nincs ahhoz, hogy a politikus körül drága helyek üresek voltak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150923_Pinter_es_3_embere_36_business_helyen_rep | 2015-09-23 13:37:00 | true | null | null | HVG |
Kudarcba fulladt a Miniszterelnökség utolsó olyan jogi próbálkozása, amellyel el akarta érni, hogy ne kelljen kiadnia azoknak a szállodáknak a nevét, ahol Lázár János szállt meg Milánóban és Zürichben 2013-as utazásai során. A Kúria ugyanis szerdán kihirdetett ítéletében fenntartotta az ügyben született, a Miniszterelnökség számára kedvezőtlen korábbi jogerős ítéletet.
A Fővárosi Ítélőtábla márciusban hozta azt a döntést, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia a hivatalt vezető Lázár János két utazásának részleteit. Az ítélet szerint a hivatalnak meg kell mondania, hogy Lázár János – még 2013-ban államtitkári rangban – egy svájci és egy olaszországi útján pontosan mely szállodákban szállt meg, és hogy azok egyenként mennyibe kerültek.
A Miniszterelnökség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen a Kúriához, a legfelsőbb bírói fórumhoz. A Kúria azonban most elutasította ezt a kérelmet, és kimondta, hogy a hotelek nevét ki kell adni. A bíróság emlékeztetett arra, hogy az információszabadságról szóló törvény egyértelműen meghatározza, hogy közérdekű adatnak minősül minden olyan információ, amely a közfeladat ellátásával kapcsolatos. Kivételt a személyes adatok képeznek, a bíróság szerint azonban kétségtelen, hogy nem tartozik ebbe a körbe az, hogy Lázár János hol szállt meg.
A Kúria döntése ellen fellebbezni nem lehet. A Miniszterelnökségnek az írásba foglalt ítélet kézhezvétele után ki kell adni a hotelek nevét. Ez a folyamat ugyanakkor még akár több hónapig is eltarthat.
A pert tavaly év elején, még az Origo munkatársaként indította Pethő András, a Direkt36 egyik alapítója a Transparency International antikorrupciós szervezet jogi segítségével. Az újságírót a másodfokú tárgyaláson a TI által felkért ügyvéd, Karsai Dániel képviselte.
A per előzménye az volt, hogy az újságíró kérdéseket tett fel a Miniszterelnökségnek Lázár János három olyan utazásáról, amelyeken a szállásköltség jóval magasabb volt, mint a hivatal vezetőinek más kiküldetésein. Egy 2012 november végi angliai utazáson Lázár és kísérőjének 920 ezer forint volt a szállásköltség két éjszakára, 2013 júliusában egy milánói éjszaka 596 ezer forintba került (szintén Lázárnak és kísérőjének), egy 2013 márciusi zürichi éjszaka pedig 189 ezer forintba került a politikusnak és útitársának. A svájci útra eredetileg ennél jóval nagyobb szállásköltséget adott meg a Miniszterelnökség, de később lefelé módosította, arra hivatkozva, hogy véletlenül más kiadásokat is hozzászámoltak a hotelszámlához.
A Fővárosi Törvényszék tavaly május végén részítéletet hozott a svájci és az olaszországi utazásról. Ebben kimondta, hogy a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia arról, hogy Lázár János mit csinált a két kiküldetése során, és válaszolnia kell azokra a kérdésekre is, hogy mely szállodákban szállt meg, illetve hogyan alakult a szállásköltség a hotelek és az utazások bontásában. A Miniszterelnökség fellebbezett az ítélet ellen, ezért került sor a másodfokú eljárásra.
A másodfokú ítélet annyiban változtatott az első döntésen, hogy az ítélőtábla szerint a Miniszterelnökségnek azt nem kell kiadnia, hogy kikkel találkozott Lázár János. Az elsőfokú ítélet sem kötelezte nevek kiadására a Miniszterelnökséget, de annyit előírt, hogy legalább a titulusukat meg kell jelölni.
A Miniszterelnökség kezdetben azzal hárította el a válaszadást, hogy az utazások részleteinek kiadása nemzetbiztonsági érdeket sértenének, mert a kiküldetéseken Lázár mint a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal vezetője vett részt. Később a per során azonban mégis közöltek részleteket az az utazásokról. Kiderült például, hogy mindegyik úton csak ketten – Lázár és egy kísérője – vettek részt, tehát a magas hotelszámlákat nem népes delegációk produkálták.
A Miniszterelnökség képviselője azt is közölte az elsőfokú per során, hogy Svájcban “egy német állampolgárral tárgyalt a magyar–német, valamint a magyar–orosz kapcsolatokról”, Olaszországban pedig “a Svájcba illegálisan vitt magyar pénzeszközökkel kapcsolatban folytatott tárgyalást, a tárgyalópartner által megjelölt szállodában”.
A mostani ítélet csak a svájci és az olaszországi útra vonatkozik, mert az angliai kiküldetés esetében külön folytatódott az eljárás. A Miniszterelnökség a per során közölte, hogy arról a kiküldetésről létezik egy titkosított irat. Azóta a bíróság elsőfokon kimondta, hogy a Miniszterelnökségnek ebben az esetben is ki kell adnia a hotel nevét, mert arra nem vonatkozott a titkosítás.
Lázár János több alkalommal is kijelentette, hogy nem hajlandó kiadni a szállodák nevét, mert szerinte annak alapján ki lehetne találni, hogy kikkel találkozott. A miniszter még azt is megpendítette, hogy akár a bírósági ítélet ellenére sem hozza nyilvánosságra a kért információkat.
„A bíróság nem tudja leellenőrizni a szavaim valóságtartalmát, hiszen mondhatom azt, hogy nem emlékszem, de mondhatok olyat is, ami nem igaz arról, hogy kivel voltam a hotelben” – mondta az Index szerint egy sajtótájékoztatón, amikor az ítéletről kérdezték.
Közben egy másik perben a bíróság elsőfokon kimondta, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia, hogy Lázár kikkel találkozott svájci és olaszországi útján. A Miniszterelnökség fellebbezett az ítélet ellen. | Lázár megint elbukott a bíróságon, most már tényleg ki kell adnia a szállodák nevét | Kudarcba fulladt a Miniszterelnökség utolsó olyan jogi próbálkozása, amellyel el akarta érni, hogy ne kelljen kiadnia azoknak a szállodáknak a nevét, ahol Lázár János szállt meg Milánóban és Zürichben 2013-as utazásai során. A Kúria ugyanis szerdán kihirdetett ítéletében fenntartotta az ügyben született, a Miniszterelnökség számára kedvezőtlen korábbi jogerős ítéletet. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/lazar-megint-elbukott-a-birosagon-most-mar-tenyleg-ki-kell-adnia-a-szallodak-nevet/ | 2015-09-23 13:41:26 | true | null | null | Direkt36 |
A Feol.hu azt írja, hogy rengeteg rendőr volt kedd reggel a Komárom-Esztergom megyei Mocsa egyik luxusvillájában, ahonnan három embert vittek be, köztük Lagzi Lajcsit. A Fejér megyei rendőrök intézkedtek a helyszínen.
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságtól az üggyel kapcsolatban azt közölték, egy 54 éves férfit és 49 éves mocsai nőt, valamint egy 39 éves táti lakost otthonukban elfogtak és előállítottak a főkapitányságon, ahol bűnügyi őrizetbe vették őket. A két férfi és a nő a gyanú szerint a közműszolgáltatók mérőeszközeit kikerülve vette igénybe a szolgáltatásokat. Egyelőre ismeretlen tettes ellen folytatnak büntetőeljárást lopás és vesztegetés miatt. | Őrizetbe vették Lagzi Lajcsit | Több forrásból is úgy értesült a Fejér megyei Feol.hu, hogy kedd reggel őrizetbe vették a Komárom-Esztergom megyei Mocsán Lagzi Lajcsit egy nővel és egy fiatalabb férfival együtt. A rendőrségtől azt közölték, hogy a gyanú szerint „a közműszolgáltatók mérőeszközeit kikerülve vették igénybe a szolgáltatásokat”, vagyis lophatták az áramot, a gázt vagy a vizet. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20150922_orizetbe_vettek_lagzi_lajcsit | 2015-09-22 14:00:00 | true | null | null | HVG |
Habony Árpád közéleti szereplőnek minősül, a személyiségi jogainak védelmére csak korlátozottan hivatkozhat – mondta ki az Index szerint a bíró a Fővárosi Törvényszék előtt zajló perben, amelyet a miniszterelnök tanácsadója indított a portál ellen egy videó miatt.
A beszámoló felidézte, Habony azt kifogásolta, hogy júniusban egy fővárosi luxusáruház bezárásáról szóló cikket egy két évvel korábban, a Gattyán-féle Il Bacio nyitásakor készült és publikált videóval illusztráltak, amiben ő is feltűnt, miután épp kilépett az áruház kapuján.
A keresetlevél szerint Habonyról olyan "individualizált audiovizuális képfelvétel" készült, amelynek rögzítéséhez, felhasználásához nem járult hozzá. A felvétel nem tömegrendezvényen vagy közéleti eseményen, hanem Habonyt megnevezve, személyére fókuszálva, magánemberként, magánéleti élethelyzetben mutatta. Habony szerint a felvétel csak a személyes zaklatására alkalmas, "közérdekű téma társadalmi megvitatására" nem.
Habony a perköltségek mellett elégtételt (bocsánatkérést) kért és azt, hogy az Indexet tiltsák el a róla készült felvétel használatától.
A Fővárosi Törvényszék teljes mértékben elutasította Habony keresetét. Habony a bíró szerint közéleti szereplőnek minősül, és az Index eljárása nem sértette az emberi méltóságát, azt pedig tűrnie kell, hogy az Index videóján ő is szerepel. Az ítélet nem jogerős.
Az Index jogi képviselője arra hivatkozott, hogy Habony egyrészt politikai közszereplő, másrészt az életvitele nincs összhangban a látható jövedelmével, és a politikai szerepvállalása miatt ez közéleti vita tárgya. Bár a cikk nem Habonyról szól, a felvétel közlése ebben a környezetben sem sértette az emberi méltóságát. | Kimondták a bíróságon: Habony Árpád közéleti szereplő | Elutasította a Fővárosi Törvényszék Habony Árpád keresetét az Index ellen, a bíró pedig azt mondta, Habony közéleti szereplőnek minősül. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150921_Kimondtak_a_birosagon_Habony_Arpad_kozele | 2015-09-21 14:08:00 | true | null | null | HVG |
Hagyó-per: Vádmódosítás miatt nem fejeződött be a bizonyítási eljárás
A tervekkel ellentétben nem fejeződött be a bizonyítási eljárás a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalásán.
Homonnai János, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze a tárgyaláson egyes vádlottak esetében kiterjesztette a vádat, több vádpontot pontosított.
Kádár András, Hagyó Miklós elsőrendű vádlott védője a büntető eljárásjog vonatkozó rendelkezése értelmében kérte, hogy 8 napot kapjon a védelem a vádmódosítás tanulmányozására.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró szeptember 29-ére elnapolta a tárgyalást, ezért nem kezdődik meg 22-én az ügyészi perbeszéd. | Hagyó-per: Vádmódosítás miatt nem fejeződött be a bizonyítási eljárás | A tervekkel ellentétben nem fejeződött be a bizonyítási eljárás a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalásán. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150917_Hagyoper_Vadmodositas_miatt_nem_fejezodo | 2015-09-17 14:17:00 | true | null | null | HVG |
A józsefvárosi Fidesz szerint - csütörtöki sajtóhírek alapján - hangfelvétel bizonyítja, hogy a szocialisták józsefvárosi szervezeténél lenyúlják a pénzeket, mindenféle fekete kasszát és forradalmi kasszát működtetnek, hamis számlákat gyártanak és feketén foglalkoztatják embereiket.
A nagyobbik kormánypárt józsefvárosi szervezetének MTI-hez eljuttatott közleménye szerint mindez az MSZP kerületi elnökének, önkormányzati képviselőjüknek, Komássy Ákosnak a tudtával történik. Mint írták, várják Komássy Ákos válaszát arra, "mennyi pénzt nyúltak le? honnan volt a feketepénz? kik vettek részt a csalásban? Arra is kíváncsiak, ha saját pártjának pénzét is elcsalja és lenyúlja, hogyan bízhatnának rá a józsefvárosiak közpénzeket?
Az ellenzéki párt fővárosi szervezete csütörtökön az MTI-vel azt közölte: azonnali vizsgálatot tart az MSZP Budapesti Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága a párt józsefvárosi kerületi szervezetének gazdálkodásáról. Arra reagáltak, hogy a Magyar Idők csütörtöki számában azt írta, birtokába került egy februári hangfelvétel az MSZP VIII. kerületi szervezetének tanácskozásáról, amelyen részt vett Katona Tamás pártigazgató is.
A hangfelvételen a lap beszámolója szerint Komássy Ákos kerületi elnök azt mondja, hogy a szervezet "feketekasszájából" finanszírozták 2014-ben azokat a kiadásaikat, amelyeket nem tudtak bizonylattal fedezni; példaként személyi, illetve bizonyos kampánykiadásokat említett. | Mutyit emleget a józsefvárosi Fidesz | A VIII. kerületi Fidesz szerint az MSZP kerületi elnökének, önkormányzati képviselőjüknek, Komássy Ákosnak a tudtával a szocialisták józsefvárosi szervezeténél "lenyúlják a pénzeket". Szerintük ezt hangfelvétel bizonyítja. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150917_Mutyit_emleget_a_jozsefvarosi_Fidesz | 2015-09-17 14:24:00 | true | null | null | HVG |
Informálisan kapott ajánlatot, hogy felmenthetik, ha Gyurcsány Ferenc ellen vall, de ezt nyilván nem lehet bizonyítani, egyébként pedig soha nem is gondolt arra, hogy a volt kormányfőre valljon, hiszen ennek nem lett volna alapja - mondta Tátrai Miklós volt MNV-vezér az ATV műsorában szerda este.
Arra a kérdésre, hogy kitől hangzik el egy ilyen ajánlat, azt válaszolta, "az ügyésztől hangzik el, nyilván jegyzőkönyvön kívül és konkrétan mondjuk nem nekem, hanem az ügyvédemnek". Nem fontolta meg az ajánlatot. "Mondtam volna azt, hogy Gyurcsány Ferenc bűnöző, és hülyeséget csinált, jogtalanságot csinált, miközben nem volt semmi ilyen?" - közölte.
"Voltam jobban" - mondta arról, hogy érezte magát a mai ítélet után. Hozzátette, meglepetés volt a döntés, nem erre számítottak, szerinte a mai ítélet "az egész jogállamiság szempontjából elképesztő". Fellebeztek ellene.
Tátrait a Szolnoki Törvényszék első fokon négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Sukoró-ügyként ismertté vált perben. Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott.
A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek.
Az ATV-ben a volt MNV-vezér azt mondta, azt az értékbecslést fogadták el a telekcseréről, amely az államnak kedvezőbb volt. | Elítélt MNV-vezér: kaptam ajánlatot, hogy valljak Gyurcsányra | Meglepetés volt a Sukoró-ügyben ma hozott bírósági ítélet - közölte a szerdán első fokon négy évre ítélt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Azt is elmondta, kapott ajánlatot, hogy ha Gyurcsány Ferencre terhelő vallomást tesz, akkor felmenthetik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150930_Elitelt_MNVvezer_meglepo_es_elkepeszto_a | 2015-09-30 15:09:00 | true | null | null | HVG |
Az idei év egyik legnagyobb botránysorozata volt, amikor kiderült, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) Gömöri Zsolt elnökségének idején megkérdőjelezhető módon gazdálkodott a többek közt állami hozzájárulásból származó büdzséjével. Egymás után kerültek napvilágra információk túlzásnak tűnő külföldi utazásokról, milliókért megrendezett gálavacsoráról vagy a szponzori támogatások után felvett zsíros jutalékokról. Ezzel párhuzamosan újabb és újabb parasportolók kezdtek beszélni olykor megalázóan kevés ösztöndíjukról és lehetetlen sportolási körülményeikről. A legnagyobb felháborodást viszont egyértelműen az váltotta ki, hogy Gömöri Zsolt és több munkatársa vissza nem térítendő, milliós támogatást kapott devizahitelének végtörlesztéséhez.
Még júniusban sikerült megszereznünk a felügyelőbizottság célvizsgálati jelentését, és az ebben szereplő dátumok alapján megírtuk, milyen rekordgyorsan bonyolították le az elnöknek adott támogatást. Gömöri addig ugyanis nem volt munkavállaló, akinek a végtörlesztést szabályozó törvény alapján a munkáltatói támogatás járt. Csakhogy 2012. január 27-én az elnökség megszavazta, hogy ettől kezdve főállású elnökként látja el az MPB vezetését, így maradt 3 nap a jogszabályban megszabott január 30-i határidőig arra, hogy ő is megkapja a hozzájárulást. Szabályosan le is papíroztak mindent: még aznap, január 27-én aláírták vele a munkaszerződést, a munkába lépés hivatalos dátuma is ez a nap lett, és ugyanekkor be is adott egy kérelmet a támogatásra. Ebben már mint „az MPB munkavállalója” bejelenti, hogy az általa „igényelt végtörlesztési támogatás összege: 3 millió forint", és kéri ennek átutalását.
Az azóta lemondott, jelenleg már sikkasztással gyanúsított elnök végtörlesztésével összefüggésben a hvg.hu birtokába került egy eddig nem ismert dokumentum, amiben az szerepel: február 24-én Gömöri Zsolt felvett 3 millió forintot az MPB bankszámlájáról, vagyis ugyanakkora összeget, mint amennyit nagyjából 3 héttel korábban a végtörlesztéséhez támogatásképpen kapott. A megszerzett anyag az „időszaki pénztárjelentés” nevet viseli, társadalmi szervezeteknél ebbe könyvelik a pénzügyeket, méghozzá beviteli és kiadási oldalra lebontva. A 3 millió forintos összeg február 24-i dátummal így kétszer szerepel: rögzíti, hogy az elnök készpénzben felvette a bankban, majd a következő könyvelési sor szerint az „kölcsön visszafizetése” jogcímmel szintén rögtön nála is landol.
Névtelenséget kérő informátorunk szerint a tranzakcióra azért volt szükség, mert a parasportolók szervezete annyira le volt gatyásodva akkor, amikor a szoros határidő miatt alig 3 nap volt Gömöri végtörlesztésére, hogy az elnök maga adott kölcsön saját támogatásának kifizetésére. Vagyis a vezető vélhetően nem akarta veszni hagyni a törvény adta lehetőséget csak azért, mert a számlán nincs elég pénz. Ezért január végén saját maga befizette a milliós összeget a társadalmi szervezetnek, hogy aztán onnan mint munkavállaló időben megkaphassa mint „támogatást”, csak hogy megszabadulhasson svájcifrank-hitelétől.
A felügyelőbizottsági dokumentumból azt már eddig is tudtuk, hogy Gömörinek a határidő utolsó napján, január 30-án átutalták a 3 millió forintot „támogatás végtörlesztéshez” hivatkozással. Mivel viszont ezek szerint ezt megelőlegezte saját magának, még egyszer meg kellett kapnia, ezért szerepel a február végi pénztárjelentésben ez a 3 milliós összeg „kölcsön visszafizetése” címén. Vagyis addigra valószínűleg érkezett elég pénz a szervezet számlájára, hogy az MPB-t kisegítő elnök visszakaphassa az összeget.
Így mindez szabályszerűnek tűnik: ahogy a botránysorozat kirobbanása után is sokszor hallhattuk Gömöritől, sőt az őt több esetben mentegető Deutsch Tamástól, az MPB alelnökétől, hogy a jogszabályok betartásával jártak el. Más kérdés, hogy mennyire etikus, hiszen ezek szerint a parasportolók érdekeit képviselő legfőbb szervezetnek valójában nehézséget okozott – vagy talán egyáltalán nem is telt volna – a munkavállalók végtörlesztésének támogatása. Miközben az elnöknek ezek szerint valahonnan volt legalább 3 millió forintja kéznél, és még ő oldotta meg a likviditási problémát.
Gömöri: barátoktól kért kölcsön, hogy kölcsönt adjon saját hitelére
A birtokunkba került dokumentumról, illetve a kiderített pénzügyi műveletekről megkérdeztük a Magyar Paralimpiai Bizottságot, de érintettsége miatt Gömöri Zsolthoz továbbította megkeresésünket a szervezet. Az egykori elnök elismerte, hogy ő fizetett be egy „nagyobb összeget” ilyen céllal. Azt kérte, hogy válaszát teljes terjedelmében közöljük:
„Megkeresésében feltett kérdések mutatják tájékozottságát. Valós tény, hogy 2012 januárjában – baráti kölcsönt igénybe véve – nagyobb összeget fizettem be az MPB számlájára azzal a céllal, hogy a jogszabályok által biztosított és az elnökségi döntés értelmében, a végtörlesztéssel kapcsolatos munkáltatói szociális feladatokat is teljes körűen és határidőre elláthassuk.
A befizetés további oka volt a likviditási egyensúly fenntartása, amire minden év elején kiemelten figyeltünk annak érdekében, hogy a sportfeladatok, programok, ne sérüljenek és a rendkívüli munkavállalói támogatás is megvalósulhasson. Ezért vállaltam, hogy ezen forrásszegény időszakban ezt a problémáját is megoldom az MPB-nek. Az eljárás során sem jogszabály, sem sportprogram nem sérült, befizetésemmel a feladat ellátása biztosított volt. Ahogy az MPB likviditása engedte, a befizetett összeg visszafizetése megtörtént.”
Továbbra is ott van, döntéseket hoz
Ezek a részletek nemcsak a tények utólagos feltárása miatt fontosak, hiszen információink szerint a júniusban lemondott Gömöri továbbra is ugyanúgy a parasportban tevékenykedik. Sőt, az MPB-t alkotó tagszervezetek közül több is felkérte, hogy legyen a küldöttje a szervezetnél, vagyis az exelnök ott volt több közgyűlésen, és így részt vett a döntéshozatalban is. Mivel az ezekről szóló jegyzőkönyvek nyilvánosak, de mégsem találtuk meg azokat a honlapon, erről is megkérdeztük az MPB-t. Végül erre is maga Gömöri Zsolt reagált (Válaszának ezt a részét is változatlan formában közöljük – a szerk.):
„A közgyűlési részvételemmel kapcsolatos kérdésére válaszolva tájékoztatom, hogy a közgyűlési jelenléti ív, mely a résztvevők névsorát és a küldő szervezet nevét tartalmazza, nem minősül nyilvános adatnak, ezért nem találhatja.
Szeretném tájékoztatni, hogy 1991-től dolgoztam a fogyatékkal élők sportjának területén (2012-ig társadalmi munkában), ez alatt a 25 év alatt több sportág munkáját segítettem és az MPB elnökeként pedig mindegyik tagszervezetünkkel szakmai kapcsolatba is kerültem. Az MPB alapszabályának alapján több szövetség is felkért, hogy képviseljem érdekeiket a közgyűlésen, így választásom szerint lehetőségem volt szavazattal részt venni az MPB említett eseményein.” | Zsebből előlegezte meg saját támogatását Gömöri | Gömöri Zsolt adott kölcsön három millió forintot saját szervezetének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, hogy vissza nem térítendő támogatásként ugyanezt mint munkavállaló megkaphassa hitele végtörlesztéséhez – tudta meg a hvg.hu. A parasportolók szervezetének másképp nem is lett volna pénze a hitelkiváltásra. A korábbi elnök kérdésünkre elismerte a tranzakciót, amit azzal magyarázott, hogy a „forrásszegény időszakban”, maga is barátoktól kölcsönkérve segítette ki saját szervezetét. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151001_Zsebbol_elolegezte_meg_sajat_tamogatasat | 2015-10-01 15:17:00 | true | null | null | HVG |
Társtettesként elkövetett kényszerítésben mondta ki bűnösnek Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán, és a vádlottakat megrovásban részesítette.
Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét és egykori párttársát, Herényi Károlyt az ügyészség kényszerítéssel vádolta. A vád szerint a két egykori MDF-es politikus egy titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával fenyegette meg 2008 szeptemberében Almássy Kornélt, aki ennek hatására visszalépett az MDF elnökjelölt-jelöltségétől. Az ítélet nem jogerős, az ügyész, a vádlottak és a védők is fellebbezést jelentettek be. | Megrovást kapott Dávid Ibolya és Herényi Károly | Társtettesként elkövetett kényszerítésben mondta ki bűnösnek Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-es politikusokat az UD Zrt.-üggyel összefüggésben folyó büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán, és a vádlottakat megrovásban részesítette. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150930_Megrovast_kapott_David_Ibolya_es_Herenyi | 2015-09-30 15:32:00 | true | null | null | HVG |
Röviden összefoglalva az eddigieket a színházprojektben:
a kivitelezés közel 4 milliárd forint plusz áfa költséggel indult,
a kivitelező a város kedvenc fideszes építőipari cége, a Böjtös-Bau,
a projekt tervezett befejezési dátumát 2020. szeptember 15-ében jelölték meg.
A színház felújításának bohózatában újabb felvonást jelentett, hogy egyszer már több mint egymilliárd forint többletforrás odaítélésről döntött a kormány. Az indok az ilyenkor szokásos volt: előre nem látható gondok, írtuk tavalyi cikkünkben, amit úgy zártunk, hogy minden valószínűség szerint az építőanyagárak elszabadulása miatt még további állami dotációra lehet szükség.
A színház esetében egyébként tavaly még azt álmodta Szalay Ferenc polgármester, hogy idén márciusra már itt játszhat a társulat. Úgy tűnik, ez a terv sem válik valóra.
Színházfelújítás Szolnokon
De nézzük meg, mit történt eddig a másik látványberuházással, a tiszaligeti strand felújításával!
Ebben az esetben is további milliárdokért kuncsorog a város. Ahogy tavaly írtuk, a munkát a színházhoz hasonlóan itt is 2019-ben kezdték meg, és 2021 végén kellett volna elkészülni vele. A beruházás költségét itt sem sikerült elsőre eltalálni, mert a kezdeti 7,7 milliárdot még megfejelték 2,3 milliárddal, vagyis így már 10 milliárdból fejlesztik a fürdőt. Úgy tűnt, végre lubickolhatnak a pénzben, ám nem így történt.
Említett korábbi cikkünkben még arról volt szó, hogy a plusz források ellenére is majd csak idén nyárra tudják átadni a létesítményt. Nos, mind a színház, mind a strand esetében kiderült, további hónapokat csúszik mindkét pénzégető látványberuházás. Erről maga Szalay Ferenc számolt be.
A szolnoki polgármester a helyi tévé egyik műsorában közölte, hogy késnek az átadások és még további források szükségeltetnek hozzájuk, már ha egyáltalán be akarják ezeket fejezni. Szalay kijelentette, számukra sem mellékes, miként áll a két nagy beruházás. Ez nem lehet véletlen, hiszen Szolnokon immár e két munka példázza a fideszes vezetésű város tehetetlenségét. Mint a polgármester elmondta,
a tiszaligeti fürdővel kapcsolatban úgy gondolja, hogy 2022 végéig el tud készülni, tehát a következő évre, azaz 2023-ra átadhatóvá válik. A színház szerinte hamarabb lesz kész: a társulat szeptemberben az évadot már ott tudja kezdeni.
A Szolnok TV műsorában Szolnok fideszes polgármestere hangsúlyozta, már elmondta többször - miután mindig nagyobb probléma egy felújítás, mint egy új építése -, hogy menet közben derültek ki olyan dolgok, amiket előre nem lehetett tudni. És persze plusz forrásigénye van mind a két fejlesztésnek.
Azt nem tudni, hogy a Közbeszerzési Értesítőben 2022. január 12-én a Tiszaligeti fürdőfejlesztés kiegészítő munkálatai címen megjelent 1 milliárd 675 millió 499 ezer 298 forintot már belevette-e a polgármester a plusz forrásigényekbe, vagy még ezen felül is kell pénz. A 2022/8 számú Közbeszerzési Értesítőből kiderül, hogy számos medencével számolnak a plusz források kapcsán, illetve a tervezett beruházás biztonságos üzemeléséhez további 500 l/perc termálvízmennyiségre van szükség. Ráadásul a fürdő és strand üzemeltetésének gazdaságosabbá tételéhez szükséges két saját, hidegvizes kút megépítése is.
Így fest most a tiszaligeti strand korszerűsítése
Egy biztos: az átadási határidők jelentősen csúsznak. Az más kérdés, hogy a már 10 milliárd fölé kúszó strandfejlesztés mikorra válhat legalább nullszaldóssá, illetve mikortól lehet nyereséges. Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a beruházások elhibázottnak bizonyuló eredeti költségvetése és a pluszterhek vajon felvetik-e egyáltalán valakiknek a felelősségét, vagy úgy vannak vele egyesek, hogy jól van az úgy, majd az állam az adófizetők révén úgyis állja a számlát.
Erről a polgármester már nem nyilatkozott a tévében. | Továbbra is önteni kell a pénzt a két szolnoki látványberuházásba | Eddig csak pénztemetőnek bizonyult két nagyberuházás Szolnokon. Az egyik a Szigligeti Színház, a másik a tiszaligeti strand felújítása. Mindkettő már eddig is milliárdokat nyelt el, és azon túl, hogy az átadási határidő a múltba vész, még további milliárdok hiányoznak a befejezésükhöz. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tovabbra-is-onteni-kell-a-penzt-a-ket-szolnoki-latvanyberuhazasba-246029 | 2022-02-15 15:37:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Mahir Cityposter a Mahir Zrt.-n keresztül Simicska Lajos tulajdonában áll. 2006-ben a Fidesz segédletével írták alá a szerződést 621 hagyományos hirdetőoszlop, valamint 140 darab „le- és elfedő rendszerű hirdetőoszlop” felállításáról, illetve 25 éven keresztül való üzemeltetéséről.
Az Index kedden írt arról, hogy nem feltétlenül Orbán Viktor és Simicska Lajos ellentéte miatt bontanak szerződést a Mahir Cityposterrel Budapesten, hanem azért mert a nyári ellenőrzéseken nem volt minden rendben a Mahir egyes szolgáltatásaival.
Kiderült, hogy a reklámcég az előírt légszennyezésmérő oszlopait nem oda telepítette, ahova kellett. Az oszlopok ráadásul nem is mérték a közvetlen környezetük egészségre káros anyagainak szintjét, hanem egyszerűen a Földművelési Minisztérium mérőhálózatának levegőminőségi adatai alapján egy ötfokú skálán jelezték, hogy jó, vagy szennyezett-e a levegő.
Az internetes terminálokkal is baj volt. Az önkormányzati ellenőrök 14 helyet néztek meg, közülük négyen egyáltalán nem volt oszlop, öt terminálon nem volt wifi, háromnál volt jel, de használhatatlanul gyenge. Internetezésre csupán két terminál volt alkalmas, de ott is lassan ment a letöltés.
A szerződés anyagi oldala ugyancsak problémás lehetett. A 2006-os megállapodásban a főváros vállalta, hogy az oszlopok 50 méteres körzetében senkinek sem engedélyez reklámcélú tevékenységet. Ezzel gyakorlatilag monopolhelyzetbe hozták a Mahirt, amely ezért cserébe a nettó bevételének 15 százalékát, de legalább évi 45 millió forint fizetését vállalta. A főpolgármesteri hivatalban utánaszámoltak, hogy saját reklámoszlopokkal évente akár 73-125 millió forint közötti összeget is beszedhettek volna. | Hivatalos: Tarlósék szerződést bontanak Simicska cégével | Szerződést bont a több mint hétszáz budapesti hirdetőoszlopot üzemeltető Mahir Cityposter Kft.-vel a fővárosi önkormányzat – így döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A szerződést október 31-ével mondják fel, és egyben felszólítják a céget, hogy a rendkívüli felmondást tartalmazó értesítésben megjelölt időponttól számított hatvan napon belül bontsa el az érintett hirdetőoszlopokat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150930_tarlosek_szerzodest_bontanak_mahir | 2015-09-30 15:43:00 | true | null | null | HVG |
A rendőrök már hónapokon óta bírságoltak külföldi kamionosokat mondvacsinált okokkal a 2-es úton, amikor a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai tetten érték őket: éppen 140 eurót vettek át egy sofőrtől.
A szolgálatparancsnoki beosztásban lévő főtörzszászlóst és a körzeti megbízottként dolgozó törzszászlóst vesztegetés és szolgálatban kötelességszegés vádjával állította bíróság elé az ügyészség.
A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az elsőrendű vádlottat 4 év, míg a másodrendű vádlottat 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte.
Az ítéletet mind a vádlottak, mind pedig az ügyész elfogadta, így az már első fokon jogerőre emelkedett. | Rács mögé küldenek két korrupt rétsági rendőrt | Letöltendő börtönbüntetésre ítélt két volt rétsági rendőrt a bíróság vesztegetés és más bűncselekmény miatt – hangzott el az M1-en hétfő este. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20150928_ket_korrupt_retsagi_rendor | 2015-09-28 15:48:00 | true | null | null | HVG |
"Nem tudok erről, én csak itt dolgozom. És egyébként sem mondanék neked semmit. Nem akarom, hogy picsán rúgjanak" - mondja az egyébként nagyon kedves asszony az újszentiváni Fő utcán. Láthatósági mellényt visel, szerszámokkal megpakolt talicskát tol.
Az utca túloldalán, a hivatal titkárságán két jó kedélyű hölgy beszélget. Azt mondják, Juhász Tibor alpolgármester telefonszámát nem adják meg - úgy lehet vele kapcsolatba kerülni, ha az ember leírja a saját számát egy cetlire, azt odaadják az alpolgármester úrnak, és ha ő úgy gondolja, majd jelentkezik. Juhász Tibor háziorvos. Hétfőn, szerdán és pénteken 8-tól délig, csütörtökön 11 óráig, kedden pedig déltől 16 óráig rendel. Néhány nappal később a mástól kapott telefonszámon felhívom: a megszaporodott feladataival és a polgármester ügyével kapcsolatos kérdésre azt mondja, nem nyilatkozik. Azt sem tudja, ki a polgármester ügyvédje, nem is áll most kapcsolatban a polgármesterrel. "Hogyan állhatnánk, hiszen be van csukva?"
Pálinka a postán
"Kérdezhet tőlem, amit csak szeretne. Nem fogok válaszolni" - ezt mondja a hivatal melletti posta tisztviselője is. Azt sem engedi meg, hogy a pálinkákkal ízlésesen berendezett polcokról fotó készüljön. A választásomat azonban megdicséri: a rövid beszélgetés emlékére megvett sárgabarack-pálinkát tartja a legjobbnak a kínálatból. A pici, zárjegyes, csatos üvegen (0,04 l) a felirat: Epreskert Pálinkaház, Novi Rakija Kft., Pipitér utca 2. Ez a cég "postapartner", a postahivatal üzemeltetője, és nyert már két uniós pályázatot is. A cégjegyzésre jogosult egyik személy Putnik Lázár, Újszentiván polgármestere. A Nemzeti Cégtárban látható információk szerint a kft.-vel minden rendben, "üzleti kapcsolat létesítése ajánlott".
Ugyanez az önkormányzatról nem mondható el. Idén január 20-án a NAV nyomozói ellenőrizték a polgármesteri hivatalt, lezárták az egész épületet. A látványos intézkedésről az adóhatóság azt nyilatkozta, folyamatban lévő nyomozás, részleteket nem hozhat róla nyilvánosságra. Amikor a polgármesternél szóba hozták ezt, informátoraink szerint Putnik Lázár azt mondta, hogy "a NAV-os kollégák" csak ellenőriztek, ugyanezt máshol is meg szokták tenni, nincs ebben semmi rendkívüli. Február 7-én hétfőn már a polgármesterért, egy önkormányzati alkalmazottért és egy építőipari cég vezetőjéért mentek a nyomozók.
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség indítványára letartóztatott emberek "egy munkásszálló építése során okoztak 222 millió forint vagyoni hátrányt az állami költségvetésnek". A megalapozott gyanú szerint a polgármester 2017 júliusában támogatási kérelmet nyújtott be a megyei kormányhivatalhoz, októberben a község 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól egy munkásszálló építésére. A teljes bekerülési költség a projekt szerint 371 millió, vagyis a saját erő 149 millió volt. "A polgármester a támogatási kérelemben a beruházás teljes költségét valótlanul túlárazta, az eljáró kormányhivatali alkalmazottakat megtévesztve. A közbeszerzésbe egy a polgármester ismeretségi körébe tartozó budapesti építőipari céget vontak be, melyre azért volt szükség, hogy a túlárazott kivitelezéssel összefüggésben számlák kibocsátásával a támogatási összeg lehívását biztosítsák. A valóságban a kivitelezést a polgármester által kijelölt cégek végezték, az általa irányított önkormányzati alkalmazott közvetítésével. A munkásszálló kulcsra készen 258 millióból megvalósult, a fennmaradó 113 millió forintból a budapesti cég vezetőjével a polgármester mintegy 70 millió forintot a saját cégének utaltatott, majd abból társasházakat épített, ingatlant vásárolt. A fenti összegből 10 millió forintot még egy szociális szövetkezetnek utaltak, míg a további összeg sorsa egyelőre ismeretlen" - írta február 9-én a főügyészség. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hűtlen kezelés miatt indult nyomozás, és azért volt szükség letartóztatásra, mert "a polgármester és munkatársa többször próbáltak tanúkat befolyásolni". | Vége a bulinak | Az újszentivániak minden lehetőséget megragadnak – hangzott el a község munkásszállójának avatásán 2020 márciusában. Két hete Putnik Lázár polgármestert őrizetbe vette a NAV, mert a gyanú szerint a szálló építésekor 222 millió forinttal károsította meg az államot. A helyiek csodálják, hogy ez csak most tűnt föl. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/vege-a-bulinak-246301 | 2022-02-23 15:48:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Úgy tudják, hogy az érintett családok már nincsenek Magyarországon – közölte a PM szóvivője.
Barabás Richárd szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Államadósság Kezelő Központhoz fordulnak, hogy megtudják, kik vásároltak letelepedési kötvényeket. Emellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál rákérdeznek arra, hogy kik kaptak Irakból, Pakisztánból, Iránból, Egyiptomból vagy Jordániából letelepedési engedélyt.
Ha a kért információk beérkeznek, akkor azok bizonyítékul szolgálhatnak, és "le fogjuk leplezni a kormány szemforgató és képmutató viselkedését" menekültügyben – jelentette ki Barabás Richárd. | PM: letelepedési kötvényt vettek a titokban befogadott keresztények | A Párbeszéd Magyarországért (PM) információi szerint letelepedési kötvényt vásároltak azok a keleti keresztény családok, akikről az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán korábban azt állította, hogy 2013-2014-ben Magyarország titokban befogadta őket – mondta Barabás Richárd, a PM szakszóvivője. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150925_PM_letelepedesi_kotvenyt_vettek_a_titokba | 2015-09-25 16:02:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Közlönyben fellelhető kormányhatározat értelmében a belügyminiszter külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül biztosítja a forrást, mindenzt előfinanszírozásként a pécsi önkormányzat számára. A támogatási szerződést kötnek a felhasználás és elszámolás részletes feltételeiről, ezt követően kapja meg az összeget a város. A városnak le kell folytatnia a felszámolásái eljárást, a felmerülő össze lehetséges költséget meg kell térítettni a magasház tulajdonosával, ami így visszakerülne a központi költségvetésbe.
A 25 emeletes magasház az 1970-es évek közepén épült, de vázszerkezetének korróziója miatt idővel életveszélyessé vált, ezért 1989-ben ki kellett üríteni. Az önkormányzat 2003-ban 360 millió forintért megerősíttette, majd eladta a házat, melynek hasznosítását többszöri tulajdonosváltás után sem sikerült megtalálni, illetve az átalakítására vonatkozó tervek mentén készült számítások eredménye mindig az volt, hogy az ingatlan rekonstrukciója és fenntartása többe kerülne, mintha a helyén egy újat emelnének. A magasház állaga idővel ismét leromlott, a veszélyessé vált épületre 2013 őszén bontási határozatot adott ki a Baranya Megyei Kormányhivatal. | Támogatást kapott Pécs a magasház bontására | A kormány 1256 millió forint támogatást biztosít a pécsi magasház elbontására a város önkormányzatának, így érdemben megkezdődhetnek a bontási munkálatok. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150924_Elbontjak_a_pecsi_magashazat | 2015-09-24 16:21:00 | true | null | null | HVG |
Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. december 9-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Bejárható Nagy-Magyarország kicsinyített mása, makettek formájában láthatók emblematikus épületei, így például az Országház, a soproni Tűztorony, az aradi Városháza. Mindez Mórahalomon, 1600 forintért. Ha tízfősnél nagyobb csoport érkezik, 900 forint a kedvezményes jegyár, a mórahalmiak a városkártya felmutatásával 800 forintért is bemehetnek. Van családi belépő, lehet fényképezkedni korhű ruhákban, kihelyezett tanórát tartani múzeumpedagógussal. Csapatépítő tréningek is szervezhetők a kiállítóhelyen, amelynek eredeti ötletgazdája és megépíttetői most a vádlottak padján ülnek a Szegedi Törvényszéken.
A létesítményt jelenleg az Ezer Év Parkjának nevezik, de eredetileg Mini Hungary Parkként nyílt meg 2015 márciusában. A mórahalmi önkormányzaté 2017 májusában lett. A vásárlás körülményeit nem részletezte a Délmagyarország az év júliusában, csak hivatkozott a park új üzemeltetőjére, a Móra-Tourist Nonprofit Kft. ügyvezetőjére, Stampf Mariannra, aki szerint a város azért döntött a park megvétele mellett, mert fontosnak tartotta, hogy ez a turisztikai attrakció „ne vesszen el, és a minősége is megfelelő maradjon”. Az előző tulajdonos, a park megálmodója pedig azt nyilatkozta, azért lett a városé a kiállítóhely, mert így a többi helyi turisztikai vonzerővel – a fürdővel és a lovas színházzal – együtt lehet működtetni.
Minden egy helyen
Fotó: Bornemzet Nonprofit Kft.
A megyei napilap 2018 júniusában már arról írt, hogy a korábbi tulajdonost különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérletének gyanújával őrizetbe vette a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága. A büntetőper előkészítő ülésén, 2020 szeptemberében a Szegedi Törvényszéken Bálint Márton ügyész a vádat ismertetve azt mondta, a 2010-ben kezdődött 650 milliós beruházás építtetői a kezdetektől finanszírozási gondokkal küzdöttek. Ezt úgy próbálták orvosolni, hogy az építkezés alatt a valóságnak nem megfelelő teljesítési igazolásokat állítottak ki. Készre jelentettek olyan munkafázisokat, amelyek még zajlottak; ezt azért tették, hogy a támogatás következő részletét felvehessék, csakhogy a trükk kiderült az ellenőrzéskor. Félrevezették a támogatást folyósító hatóságot, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséget (DARFÜ), ezzel követték el a költségvetési csalás kísérletét. A fejlesztési ügynökség menet közben megbírságolta az építtetőt, elvonta a megítélt támogatás 25 százalékát. A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség úgy látja, a park végül nem is a tervek szerinti minőségben készült el – bár elkészült és működött is, ezt a főügyészség nem vitatja.
Az államot 436 millió forint kár érte, amiből 50 millió térült meg a vádirat szerint. A DARFÜ ugyanis elállt a projekt támogatásától, az építtetőnek pedig az összes megkapott uniós támogatást, azaz a 436 milliót vissza kellett volna fizetnie. Mivel ezt nem tudta megtenni a Bornemzet Nonprofit Kft., az állam végrehajtást rendelt el. A végrehajtás után licitálni lehetett a parkra, amelyet az egyetlen jelentkező, Mórahalom önkormányzata vett meg – 50 millióért.
Ketten beismerték
A büntetőügy előkészítő tárgyalásán Gaudi Tibor bíró elmagyarázta a vádlottaknak: ha beismerik bűnösségüket, és ezt a bíróság elfogadja, nem kaphatnak súlyosabb büntetést, mint ami a vádiratban szerepel. Az első-, a másod- és a negyedrendű vádlott, B. S., D. I. és Sz. K. ragaszkodik az ártatlanságához. Az ötödrendű vádlott, K. S. R. műszaki ellenőr azonban elismerte, hogy bűnös. Azt mondta, tisztában volt azzal, hogy a teljesítési igazolások egy része valótlan tartalmú, de a projekt vezetője, a harmadrendű vádlott K. B. arra kérte, írja alá ezeket is, és ő megtette, együttműködött vele, hogy megmaradjon az állása.
Így volt – ismerte el a következő tárgyaláson K. B., aki nagyon megbánta, hogy azután is kitartott a projekt mellett, amikor már látszott, nem lehet megcsinálni problémák nélkül. Nem akarták ők megkárosítani az államot, csak befejezni, amit elkezdtek. K. végül már a saját pénzét is betette a projektbe, kölcsönöket vett föl, és diplomás ember létére hordta a téglát, hogy kész legyen a park. A projektvezető tehát szintén elismerte a bűnösségét, és elnézést kért az államtól.
Az elsőrendű vádlott, B. S. építőmérnök, közgazdász, a park ötletében fantáziát látó üzletember azt mondta, szereti a makettparkokat, a brüsszeli Mini-Europe-ot is, ezért gondolta jó ötletnek, hogy régi ismerősével, a másodrendű vádlott D. I.-vel ilyet hoznak létre. Biztosítékot szerzett a beruházáshoz, letette az önerőt is – s bár az csak egy napig volt a számlán, az akkori szabályoknak ez megfelelt. B. S. szerint a hatóságok késlekedése miatt akadozott a projekt: a támogatás első részletét 12 hónap, a másodikat 6 hónap késéssel kapták meg. A büntetést, a 25 százalékos támogatáselvonást egy adminisztratív hiányosság miatt rótták ki rájuk. Azt mondta, ha mindenben a szabályok szerint járnak el, a projekt 70 százalékos készültségi állapotában új közbeszerzési eljárást kellett volna kiírni, de ilyet ő még nem látott. Állítja, nem áraztak túl semmit, és nem látott pénzt a projektből, inkább fizetett bele.
A másodrendű vádlott D. I. magyar–történelem szakos középiskolai tanár és újságíró, szerkesztő. Riportkötetek, borról, nemzeti értékekről szóló könyvek szerzője, könyvkiadó vállalkozása van, több rendezvény és médium ötletgazdájaként, a Bozsik-program írójaként ismerik. „Marketingből vagyok” – mondta a bíróságon. Elérzékenyült, amikor arról beszélt, szülei Mórahalmon tanítottak, azért építették oda a parkot. Azt vallotta, amikor elhatározták a makettpark létrehozását, ilyen szerkezetek építésével foglalkozó cég még nem működött Magyarországon. Nagy nehezen találtak olyan vállalkozásokat, amelyeket meg lehetett bízni a munkával. Ő bölcsészként nem tudott sokat hozzátenni a kivitelezés aprómunkájához, de tényleg aláírta a dokumentumokat. Elhitte, hogy nyugodtan készre lehet jelenteni a parkot, mert az ellenőrök úgyis később jönnek – nem így lett. Ám jellemző szerinte, hogy az 52 hónap alatt, amíg készült a park, 27 hónapig a hatóságok miatt állt az építkezés. A vád egyik legfőbb állítására, hogy a makettek nem megfelelő minőségben készültek el, azzal védekezett: amíg az ő cége működtette a parkot, télre több réteg fóliába csavarták a maketteket.
Az utód azonban oldalról nyitott sátortetőt rakott föléjük, amely alá befújhatta a szél a csapadékot, s a fagyott víz szétrepesztette az anyagot.
Azt, hogy ez tényleg így történt-e, nehéz megállapítani. A Délmagyarország 2017. július 12-én arról írt, hogy a makettparkot restaurálják. Ekkor már Mórahalomé volt a kiállítóhely, de a cikk szerint a restaurátort még a park előző tulajdonosa, a Bornemzet Nonprofit Kft. bízta meg. A keramikus végzettségű szakember arról beszélt, hogy ezek az épületek kis csodák, lelkük van, viszont háromféle minőségben készültek el: „Az elején még látszott, hogy eleget tudtak rájuk költeni, a végére valószínűleg elfogyott a pénz, mert azok nagyon gyenge minőségben készültek, és egyszerűen nem bírták az időjárás viszontagságait.”
Hiába lobbizott Orbánnál
A Mini Hungary ügyét aránylag könnyen kapcsolatba lehet hozni a politikával – mindkét oldallal. A projektvezető – bár ez nem tartozott a tárgyhoz – elmondta a meghallgatásakor, hogy korábban, a kétezres években két országgyűlési választáson is kampányfőnökként dolgozott Ujhelyi Istvánnak (MSZP). Az előkészítő ülésre pedig eljött Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő, akinek neve egy időben az őszödi beszéd kiszivárogtatása miatt is szóba került. (Szabó Bálint újabb és régebbi politikai akcióiról lásd: Az örök áldozat, Magyar Narancs, 2021. február 25.) Szabót nem a park érdekelte, csak B. S. miatt jött. Az elsőrendű vádlott ugyanis vádlottja a Szeviép-ügynek is, és Szabó a tönkrement építőipari vállalkozás ki nem fizetett alvállalkozóinak ügyében járt el több alkalommal, el is intézte, hogy kártérítést kapjanak. A Szeviép Kft. tulajdonos-ügyvezetőit csődbűntettel vádolják, egyszer bűnösnek mondta ki őket a bíróság, aztán felmentő ítélet született, majd az idén új eljárás kezdődött az ügyben a Debreceni Törvényszéken. Szabó a Szeviép-ügyet minden alkalommal a szocialistákkal, illetve a szegedi városvezetéssel hozta kapcsolatba, bár állítását nem tudta bizonyítani. A Mini Hungary-ügyben – mondta Szabó a Magyar Narancsnak – egy másféle összefonódás lehetőségét látta meg: B. S.-t ugyanis egy korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Varga István védi. Le is fotózta őket együtt a bíróság folyosóján, bár mindketten tiltakoztak, mondván, nem közszereplők.
D. I. is szóba hozta a politikát a vallomásában. Azt mondta, amikor látta, hogy nehezen boldogulnak a beruházással, lobbizni próbált a Miniszterelnökségnél, hogy simább útja legyen a projektnek, és bár nemzeti, konzervatív értékrendű lévén ismerős közegben mozgott, nem boldogult, mert „mások befolyása erősebb volt”. Amikor őt őrizetbe vették, a börtönben kórusban kiabálták a nevét, trágárságok kíséretében: szerinte előkészítették a fogadtatását, ez is a nyomásgyakorlás része volt. Úgy gondolja, a park sorsáról politikai döntés született a háttérben, és a hatóságok ennek megfelelően álltak hozzá: a vonzerejében rejlő értékét nem nézték, csak épített beruházásként kezelték, így érhetett csupán 50 milliót a licitáláson egy szerinte milliárdos érték. Az a kör, amelyik meg akarta szerezni magának a kiállítóhelyet, meg is szerezte – mondta a bíróságon.
Kizárásos alapon Mórahalom önkormányzatára gondolhatott. A parkhoz és korábbi működtetőjéhez fűződő kapcsolatáról nem akart nyilatkozni a Narancsnak a mórahalmi polgármester, Nógrádi Zoltán (Fidesz). A Pesti Srácoknak azonban elmondta, nem tudtak a beruházás hátteréről. Először annyi közük volt a parkhoz, hogy a területet eladták az építtetőnek, aki csak a vételár felét fizette ki. Azzal, mi készült el a tervekből és mi nem, a park átvételekor szembesült a város. A képviselő-testület hezitált, tényleg szüksége van-e erre a kiállítóhelyre Mórahalomnak. Végül azért fizették ki érte az árverésen az 50 milliót, mert a Mini Hungaryt a köztudat Mórahalomhoz kötötte, és nem vetett volna jó fényt a városra egy kútba esett projekt, mert amúgy ez nem jellemző a településre. Több tízmillió forintot költöttek még rá,
ám ha előre tudja, hogy az ötletgazda majd őt zaklatja a leveleivel, és a sajtó Mórahalmot is összefüggésbe hozza a büntetőeljárással, egy bebukott projekttel, akkor inkább hagyta volna, hogy a park „rohadjon szét ott, ahol van”
– mondta Nógrádi.
Azt eddig nem vizsgálta a bíróság, hogy ki szerezte vagy nem szerezte meg a parkot, vagy hogy tényleg hátráltatta-e a hatóság a beruházást, és ha igen, az kifejezetten a parknak szólt, vagy minden beruházás így járt az idő tájt; így pedig azt sem vizsgálta, hogy mennyire bocsánatos bűn ilyen helyzetben, ha a beruházó akár szabálytalanul is megpróbálja befejezni az építkezést. Az egyik tárgyalási napon a szünetben egy érintett arról beszélt, dolgozott nemrég egy szintén uniós támogatásból készülő projekten, és az irányító hatóság embere egy adott pillanatban azt kérte tőle, jelentsék készre a beruházást, mert most van pénz rá, hogy kifizessék; az ellenőr később fog menni, addigra úgyis meglesznek vele.
Nem a méret számít
A törvényszék azt próbálja tisztázni, hogyan készült el a Mini Hungary, és milyen minőségben. Ez sem egyszerű feladat.
Az idei utolsó, november 9-i tárgyalásra két tanú nem jött el, és mivel nem mentették ki magukat, a törvényszék 80–80 ezer forint rendbírsággal sújtja őket. Januárra úgy idézte be őket Gaudi Tibor bíró, hogy felvette a kapcsolatot a lakóhelyük szerinti rendőrkapitánysággal, hogy ha szükséges, rendőri segítséggel hozzák el őket tanúskodni. Az is kiderült, hogy az igazságügyi szakértő, aki szakvéleményt készített a park 2019-es állapotáról, jelenleg nem tagja a szakértői kamarának, mert törölték statisztikai adatszolgáltatási mulasztás miatt – és még nem vették vissza. Szakvéleménye azonban – az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása szerint – bizonyíték, mert amikor készítette, még kamarai tag volt. Annak idején azt kellett fölmérnie, mennyibe kerülhetett valójában a Mini Hungary, figyelembe véve a korábbi készültségi állapotokat. A szakértő arra jutott, hogy a park makettjei három különböző időpontra, háromféle minőségben készültek el, és majd’ mindegyik makett kisebb lett a tervhez képest. Szerinte a nyersanyagköltséget, az elkészítés munkadíját és a kihelyezés költségeit is túlszámolták 30–70 százalékkal.
A szakvélemény megállapításaira írásban is reagált D. I., aki a tárgyaláson előadta, feleségével kimentek a parkba, lemérték a maketteket. Ezek a tervnek megfelelő méretben készültek el, miközben a szakvéleményben majdnem minden makett kisebbnek van feltüntetve. Például a soproni Tűztorony makettje a terv szerint 260 centiméter, és a parkban a valóságban is ekkora – a szakvélemény viszont 120 centit rögzít. Az aradi Városháza 270 centi széles – a szakvélemény szerint csak 240. Aki pedig készpénznek veszi, ami a szakvéleményben áll, az elfogadhatja azt is, hogy itt tényleg elcsalták a pénzt a projektből. A vádlottak és a védőik azt kérték, a bíróság zárja ki a bizonyítékok sorából a szakvéleményt – a centiméter mégiscsak objektív mérce. Az ügyész viszont azt mondta, a vád a szakvéleménynek csak arra az állítására alapoz, amely szerint az utólag elkészült makettek nem megfelelő minőségben készültek.
D. I. leírta, hogy „az eltérő anyagválasztás nem jelent szabálytalanságot, hiszen a tervező e téren csak ajánlásokat fogalmazott meg. A tervek elkészültekor, 2009–2010-ben teljesen új utat jártak be a tervezők, majd a kivitelezők is. Ma sincs mindenki számára kötelező érvényű kültéri makettépítő előírás vagy szabvány”.
„Nem az a lényeges, hogy a makettek hány centisek lettek a tervhez képest, hanem az, hogy olyan minőségben kellett volna elkészülniük, hogy 5–8 évig legalább ne kelljen hozzájuk nyúlni. Ehhez képest rövid időn belül mállottak szét, mivel teljesen észszerűtlenül beltéri használatra ajánlott anyagokból, MDF-lapból, pozdorjalemezből építették ezeket a kültérre szánt építményeket, és a festék is beltéri volt rajtuk” – emelte ki a szerinte lényeges szempontot a Narancs kérdésére Fehér László bútorrestaurátor és műtárgyszakértő, a szakvélemény készítője.
A bíróság azt kérte a vádlottaktól, írják össze, milyen kérdésekre várnának választ egy esetleges új szakértőtől. E kérdések függvényében dönti el Gaudi Tibor tanácsa, hogy megbíz-e új szakértőt, vagy erre nincs szükség. | Megálmodták a Mini Hungary makettparkot, most a vádlottak padján ülnek | A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megalmodtak-a-mini-hungary-makettparkot-most-a-vadlottak-padjan-ulnek-245013 | 2022-01-12 16:17:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Kúria fenntartotta a korábbi jogerős ítéletet, miszerint Lázár Jánosnak ki kell adnia a részletesebb információkat 2013-ban tett svájci és olasz utazásairól. Lázár János miniszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy miután minden jogi lehetőséget kimerített a Miniszterelnökség, így a sajtóirodán keresztül kiadják a kért információkat. Az adatigénylési pert még az Origo újságírójaként indította Pethő András, mikor gyanúsan magas összegeket talált Lázár utazási beszámolójában, de az adatokat nem volt hajlandó kiadni a miniszter, miszerint ez nemzetbiztonsági információkat is érintene.
A bírósági ítélet szerint közzé kell tegyék, hogy ponosan hol szállt meg Lázár János, és a szállodai költségek mennyibe kerültek, de nem kell közzétennie, hogy kikkel találkozott. A Miniszterelnökségtől kapott tájékoztatás alapján megtudtuk, hogy Milánóban a Four Seasons luxusszállodában szállt meg Lázár, valamint a zürichi Eden au Lac hotel luxusszállodában tett látogatást. Utóbbi költségei is magasnak bizonyultak az eredti beszámolókban, végül tévedésre hivatkozott a Miniszterelnökség, miszerint véletlenül egyéb költségeket is hozzásoroltak. Lázár János minden utazásával kapcsolatos költséget saját terhére végül kifizetett, az ügy kibontakozása óta nem vett fel nemzetközi útjai után költségtérítést. | Kiderült, hogy melyik luxusszállodákban szállt meg Lázár János | A jogerős szerdai bírósági ítéletet követően Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy kiadja az eddig titkolt információkat milánói és a zürichi utazásairól. Előzetes információként kiderült, hogy a fényűző Four Seasons-ben és a Hotel au Lac-ban szállt meg - közölte a Miniszterelnökség sajtóirodája. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20150924_Lazar_a_milanoi_Four_Seasons_es_a_Hotel_E | 2015-09-24 16:40:00 | true | null | null | HVG |
Bár mint arról mi is beszámoltunk, december első felében visszavonta a gyorsított eljárásban a Fertő tavi beruházásokra kiírt tendert a beruházó állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN), december 24-én újra megjelent az uniós közbeszerzési közlönyben. Ahogy arra a Greenpeace felhívta a figyelmet, az új tenderkiírás szövegét csak annyiban módosították, hogy kivették belőle azt az indoklást, hogy azért kell sietni az építkezéssel, hogy az élővilág ne tudja visszafoglalni az élőhelyet.
Az új közbeszerzésben ugyanakkor szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel, a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye az állami cégnek – írta korábban a civil szervezet.
A Greenpeace ezért múlt héten a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy állapítsa meg a közbeszerzési kiírás jogellenességét, és ennek alapján nyilvánítsa érvénytelennek, és kötelezze az ajánlatkérőt a felhívás visszavonására.
A szervezet friss közleménye szerint viszont azt a választ kapták, hogy
öt naptári napon belül 25 millió forintot kellene befizetniük a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, hogy egyáltalán foglalkozzanak az ügyükkel.
Ezt igazgatási szolgáltatási díjnak nevezik, és 2015 óta akkor kell fizetni, ha valaki meg akar támadni egy közbeszerzést. A vonatkozó rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint lehet, magyarul a lehető legmagasabb díjat szabták meg ezúttal.
A Greenpeace arra is felhívta a figyelmet, hogy Döntőbizottság végzéséből az is kiderült, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke közel 35,8 milliárd forint. Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9,38 milliárd forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 milliárd forintot – ami az összes magyar nemzeti park több mint 7 évi összköltségvetésével egyenlő. | Fertő tavi beruházás: 25 milliót kérnek a Greenpeace-től, hogy egyáltalán megvizsgálják a beadványukat | Bár mint arról mi is beszámoltunk, december első felében visszavonta a gyorsított eljárásban a Fertő tavi beruházásokra kiírt tendert a beruházó állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN), december 24-én újra megjelent az uniós közbeszerzési közlönyben. Ahogy arra a Greenpeace felhívta a figyelmet, az új tenderkiírás szövegét csak annyiban módosították, hogy kivették belőle azt az indoklást, hogy azért kell sietni az építkezéssel, hogy az élővilág ne tudja visszafoglalni az élőhelyet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ferto-tavi-beruhazas-25-milliot-kernek-a-greenpeace-tol-hogy-egyaltalan-megvizsgaljak-a-beadvanyukat-245036 | 2022-01-11 16:41:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Orbán Viktor miniszterelnök egyik súlyos titkát mondta el véletlenül Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint Hende Csaba honvédelmi miniszter – még lemondása előtt – 50 ezer forintot nyert el egy kártyapartin Orbántól. Nógrádi szerint a sztorit éppen Hende mesélte el neki kártyázás közben. (Nógrádi egyébként 30 ezer forintos plusszal zárta a csatát.)
Orbánról köztudott, hogy imád ultizni. A játszmák során annyira koncentrál, hogy tilos közben zavarni. Azt viszont eddig nem tudtuk, hogy ekkora tétekben is játszik. A 2014-es parlamenti választási kampány során Ercsiben, egy fogadóban ultizott a helyiekkel, de akkor csak 30 forintot nyert. Megkérdeztük a Miniszterelnöki Sajtóirodát, mi igaz a történetből, de mindeddig nem kaptunk választ. Nógrádi György nem kívánt reagálni. | Hende ötvenezret nyert ultin Orbántól | Orbán Viktor miniszterelnök egyik súlyos titkát mondta el véletlenül Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint Hende Csaba honvédelmi miniszter – még lemondása előtt – 50 ezer forintot nyert el egy kártyapartin Orbántól. Nógrádi szerint a sztorit éppen Hende mesélte el neki kártyázás közben. (Nógrádi egyébként 30 ezer forintos plusszal zárta a csatát.) | null | 1 | https://www.borsonline.hu/aktualis/2015/09/hende-otvenezret-nyert-ultin-orbantol | 2015-09-24 16:54:30 | true | null | null | Bors |
A Szombathelyi Törvényszék ma meghozott döntése alapján megszüntették Gyenes Levente letartóztatását és elrendelték a házi őrizetnek megfelelő bűnügyi felügyeletét – erősítette meg lapunk információját a törvényszék sajtóosztálya. A végzés végleges.
Ahogy arról lapunk elsőként beszámolt,
Gyenest még tavaly szeptemberben vették őrizetbe, majd öt társával együtt le is tartóztatta őt a bíróság.
Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával nyomoz, az eljárásnak pedig már huszonegy gyanúsítottja van.
Úgy tudjuk, az érintettek között vannak a bűnszervezet strómanjai is. A NAV több helyszínre – köztük a polgármester luxusvillájához – is kiszállt, a gyanúsítottaknál pedig nagy mennyiségű készpénzt, értékes karórákat és aranytömböket is lefoglaltak. A látványos akcióról a NAV „Alvilági alvállalkozók” címmel még videót is közölt. Bár az adóhatóság nevet nem írt, ugyanakkor egyértelműen beazonosítható, hogy a Gyenesék ügyében történt rajtaütés látható a felvételen.
Gyenest mindezek mellett egy másik büntetőeljárás is „karcolgatja”, hiszen egy magánszemély feljelentése után a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást a polgármestersége idején állami finanszírozással telepített, ám a mai napig nem jól működő napelemparkok ügyében.
Gyenes Levente azután vált országosan ismert politikussá, hogy pikáns képek jelentek meg róla, ahogy egy meztelen nőről fehér port szív fel.
A gyömrői polgármestert évekkel ezelőtt a Szegedi Ítélőtábla mondta ki bűnösnek folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, amiért kilenc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, helybenhagyva az elsőfokú ítéletet.
Az úgynevezett számlagyáras perben Gyenes hetedrendű vádlott volt. A hatályos jogszabályok szerint a képviselő-testületnek méltatlansági eljárást kellett volna indítania polgármestere ellen, ezt nem megvárva Gyenes benyújtotta lemondását, de 2019-ben végül újraválasztották. | Kiengedték a börtönből Gyömrő adócsalással gyanúsított polgármesterét | Megszüntette Gyömrő ellenzéki polgármesterének letartóztatását a bíróság – értesült a Magyar Nemzet. Az adóhatóság még tavaly szeptember közepén vette őrizetbe – több társával együtt – Gyenes Leventét, akit költségvetési csalással gyanúsítanak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/03/kiengedtek-a-bortonbol-gyomro-adocsalassal-gyanusitott-polgarmesteret | 2023-03-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Porsche-gyűjtemény, magángépes utazások, buli a Sziget VIP-részlegén, luxusingatlanok, jól menő cégek és barátok egyre terjeszkedő vállalkozásokkal - a kisebbik Matolcsy fiú, Ádám szerint mindez saját lábon állva jött össze, ám a NER 12. évében okkal gyanítható, hogy talán a családi kapcsolatok is számítottak valamit.
Matolcsy Ádám a kormányközeli sajtóban rendületlenül állítja, hogy apjától, Matolcsy György jegybankelnöktől függetlenül sikeresek a vállalkozásai. Az utóbbi években azonban az ismerőseinek is nagyon megszaladt - és amint elkezdjük felfejteni a vele többnyire informális kapcsolatban állók bonyolult céghálóit, végül mindig egy MNB-s szálba akadunk bele. A baráti kör, illetve a hozzájuk köthető alapkezelő sok céget és ingatlant szippantott fel az utóbbi években. Indulásukat nagyban segítette Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, a Növekedési és Hitelbank (NHB), de sokszor kisegítette őket a Magyar Nemzeti Bank is egy-egy megrendeléssel vagy ügylettel. A kör igen sokszínű: e társaság egyes cégei érdekeltek a bútoriparban, a vendéglátásban, az olyan luxusszolgáltatásokban mint a széfszolgáltatás vagy a légijármű-lízing, a napelembizniszben és végtelen mennyiségű ingatlanügyletben.
A kisebbik fiú
Matolcsy Ádámra akkor figyelt fel a média, amikor 2017 nyarán egyik barátjától, Száraz Istvántól megvette a New Wave Media Groupot, amelynek a portfóliójában már benne volt az addigra propagandalappá silányított Origo is. Bár 2018-ban a New Wave-csoport ugyanúgy része lett a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), mint minden más kormányközeli kiadvány kiadója, Matolcsy Ádám egy csapásra felkerült a fideszes vállalkozók listájára.
Igaz, a fiatal, mindössze 35 éves vállalkozó nem ma kezdte. Az Origo megvásárlásakor a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, hogy már 18 évesen volt egy a bátyjával, Matolcsy Mátéval közös informatikai cége, később azonban a bútorbizniszbe is beszállt. Mint akkor fogalmazott, "igény mutatkozott szépségipari bútorok iránt is", és saját márkás fodrászbútorok gyártásába kezdtek. Ez volt a 2008-ban létrehozott Glamorous Szépségipari Berendezések Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely a sajtó által "családi banknak" is nevezett NHB-tól kapott hitelből vásárolta meg 2015-ben a Balaton Bútor Kft.-t a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Matolcsy Ádám a legutóbbi, Figyelőnek adott interjújában azt mondta, a hitel összege 420 millió forint volt. | Aranyifjak, strómanok | Bár hivatalosan a szerencséjüknek semmi köze az MNB-hez és a Matolcsy családhoz fűződő kapcsolataiknak, a Matolcsy Ádám barátaiként emlegetett fiatal vállalkozók valahogy mégsem tudnak elszakadni a jegybanktól. A bonyolult cégügyek végén az egykori MNB-alapítványi pénzek is feltűnnek. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/aranyifjak-stromanok-244369 | 2021-12-15 18:32:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Varga Mihály;állami vagyon;Óbudai Egyetem;alapítvány;kuratórium;
2021-12-07 07:12:01
Százmilliárdos vagyont kap a Varga Mihály vezette egyetemi alapítvány
Nem kell aggódnia egy kormányváltás esetén a pénzügyminiszternek, az általa vezetett egyetemi alapítványt 150 milliárddal tőkésítik fel.
Együttműködési megállapodást kötött az Óbudai Egyetem és a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. - jelentette be egy közleményben még szeptemberben az állami tulajdonban lévő tőkealapkezelő. A két szerződő félben az a közös, hogy az alapkezelő Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozik, míg az Óbudai Egyetem a Varga Mihály kuratóriumi elnök által felügyelt Rudolf Kálmán Alapítvány alá tartozik. A korábbi közlemény szerint Varga pénzügyminiszter és kuratóriumi elnök azt ecsetelte, hogy „az Óbudai Egyetem és a Széchenyi Alapok együttműködése erősíti az egyetem bekapcsolódását a gazdaság mindennapi működésébe, növeli szerepvállalását a kutatás-fejlesztésben és az innovációban, nem utolsósorban pedig fejlődési lehetőséget teremt a hallgatók, az oktatók és a cégek számára is. A legfontosabbról azonban nem esett szó a közleményben, arról, hogy mintegy 150 milliárd forintos vagyon kerülhet az egyetemet fenntartó alapítványhoz, illetve maga a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. is az egyetemet fenntartó alapítványé lehet. Ugyanis ez derül ki különböző jogszabálytervezetek mozaikjából, amelyekre az elmúlt napokban derült fény.
Jelenleg a parlament előtt fekszik az „egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat, amelynek egy eldugott pontjából kiderül, hogy a Rudolf Kálmán Alapítvány három darab befektetési jegyet kap az államtól ingyenes vagyonjuttatás keretében. Az csak egy Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter múlt pénteki rendeletéből derül ki, hogy a három befektetési jegy értéke potom 150 milliárd forint. A Gazdaság Fejlesztési Magántőkealap befektetési jegyeiről van szó, amelynek tulajdonosa jelenleg a Pénzügymisztérium és a törvény elfogadása után az egyetemi alapítványhoz kerül.
A parlament előtt fekvő törvényből az is kiderül, hogy az alapítvány nemcsak a 150 milliárdot, de Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-t is megkapja, így a jövőben az állami kockázati tőkalapkezelő irányításra, illetve a 150 milliárd forintnyi vagyon kezelésére az államnak nem, csak a Varga Mihály vezette egyetemi alapítványi kuratóriumnak lesz ráhatása. Ez a megoldás különösen Varga Mihály szempontjából praktikus, mert ha valami véletlen folytán elveszítené pénzügyminiszteri székét, nem maradna állás nélkül, hisz kuratóriumi elnökként tovább igazítgatja a 150 milliárdos magánbirodalmat, hisz az egyetemi vagyon már nem számít állami vagyonnak.
Az Óbudai Egyetem augusztusban döntött arról, hogy a jövőben nem állami, hanem alapítványi fenntartású magánegyetemként működik tovább. A kuratórium elnöke az egyetem körül évek óta bábáskodó kerületi országgyűlési képviselő, Varga Mihály lett. (Varga 2022-ben már nem indul a választókerületben, ugyanis azt nagy eséllyel elveszítené, ezért a 2019-es önkormányzati választások eredményének ismeretében a Fidesz Vargát is kivonta a frontvonalból.) Az egyetemi kuratórium tagja lett még Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes polgármestere, Kovács Levente rektor, Sinkó Ottó, a Videoton Zrt. vezérigazgatója, illetve Drozdy Győző, a Telenor-Magyarország Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese. A kuratóriumi tagok nem leválthatóak, megbízatásuk egy életre szól. A kuratórium felelős a rábízott vagyonért, cégeiért, a vagyonkezelés hasznát az egyetem javára kell fordítaniuk. A vagyont az alapítvány értékesítheti, ez esetben az államnak csak elővásárlási joga van, az alapítvány megszűnése esetén viszont a vagyon az államra száll. | Százmilliárdos vagyont kap a Varga Mihály vezette egyetemi alapítvány | Nem kell aggódnia egy kormányváltás esetén a pénzügyminiszternek, az általa vezetett egyetemi alapítványt 150 milliárddal tőkésítik fel. | null | 1 | https://nepszava.hu/3140048_szazmilliardos-vagyont-kap-a-varga-mihaly-vezette-egyetemi-alapitvany | 2021-12-07 19:21:00 | true | null | null | Népszava |
Több mint 94 ezer négyzetméternyi telken épül meg az MTK sportparkja a budapesti Kerepesi-úton, a beruházást csaknem 27 milliárd forintért végzi el a Bayer Construct Zrt. – derült ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adataiból. Négy vállalat nyújtott be pályázatot (például a Mészáros családhoz köthető Fejér B. Á. L. Zrt.), végül a legalacsonyabb ajánlattal nyert a Bayer Construct.
A tervek szerint a területen építenek egy 4900 fő befogadására alkalmas multifunkciós sportcsarnokot,
amelyet két részre lehet majd osztani. Ezen az alsó szinten kapnának helyet az öltözők, a konyha, valamint a sajtónak fenntartott rész is. Felette lenne az étterem, a VIP lounge, valamint a klub sakk-bridzs szakosztálya, míg a harmadik szinten a skyboxokat alakítanák ki.
A telken felhúznak egy másik épületet is, ez gazdasági, kiszolgáló funkciókat kap. Az A és B épületet egy több ezer négyzetméteres platóval kötik össze, amelyen közösségi teret alakítanak ki, alatta pedig parkoló lesz.
A fűtéshez és a meleg vízhez szükséges energiát „minél nagyobb mértékben” termálkút segítségével oldanák meg, de a telken helyet kap egy 250 kW-os naperőmű is. | Csaknem 27 milliárd forintért épül MTK-sportpark a Kerepesi úton | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/03/09/csaknem-27-milliard-forintert-epul-mtk-sportpark-a-kerepesi-uton | 2023-03-09 10:02:00 | true | null | null | Rtl.hu |
|
Szlovák ingatlanoldalon árulja az edelényi polgármester felesége azt a házat, amit 2015-ben majdnem 26 millió forintos uniós támogatással építettek. A pénzt elvileg egy szörpház létesítésére kapták, de az ingatlan a hirdetésben most családi házként szerepel, közel 50 millió forintot kérnek érte. Az uniós szabályok szerint öt évig kellett az épületet szörpüzemként működtetni, ez már letelt. Az ingatlanhirdetésre a Mi hazánk Mozgalom edelényi tagjai bukkantak. | Közel 50 millió forintért árulják az edelényi polgármester uniós támogatásból épült szörpüzemét | Szlovák ingatlanoldalon árulja az edelényi polgármester felesége azt a házat, amit 2015-ben majdnem 26 millió forintos uniós támogatással építettek. A pénzt elvileg egy szörpház létesítésére kapták, de az ingatlan a hirdetésben most családi házként szerepel, közel 50 millió forintot kérnek érte. Az uniós szabályok szerint öt évig kellett az épületet szörpüzemként működtetni, ez már letelt. Az ingatlanhirdetésre a Mi hazánk Mozgalom edelényi tagjai bukkantak. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/03/02/szorphaznak-epult-unios-tamogatassal-csaladi-hazkent-aruljak-edelenyi-polgarmester-ingatlan | 2023-03-02 10:06:00 | true | null | null | Rtl.hu |
„Ezt a mostani átadást soha nem fogom aláírni, ha bilincsben visznek el, akkor sem. Nem erre tettem esküt, hanem ennek ellenkezőjére, a település értékeinek megőrzésére” – a békésszentandrási polgármester Facebook-bejegyzése a hét végén végigfutott az interneten. Sinka Imre azután posztolt, hogy megkapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye levelét, amelyben a katolikus egyház bejelenti, hogy átvenné a település iskoláját és óvodáját, azok minden felszerelésével. Tavaly decemberben az Országgyűlés fideszes kétharmada és a Jobbik olyan jogszabály-módosítást fogadott el Semjén Zsolt kezdeményezésére, amelynek értelmében az egyházak 2023. február 28-ig olyan állami, önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelenthetik az igényüket, amelyek soha nem voltak egyházi birtokban. Az egyetlen feltétel, hogy a kiszemelt ingatlanban a kérelmező egyház – vagy ahhoz kapcsolódó úgynevezett belső jogi személy, mondjuk egy szerzetesrend – hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot lásson el. A törvénymódosítás így nemcsak a kilencvenes évek egyházi kárpótlását emeli újabb szintre, de mintegy lezárja azt a folyamatot is, amelyet 2010 után erőszakoltak ki az Orbán-kormányok a világi közoktatás és az önkormányzatiság folyamatos leépítésével. A finanszírozás visszavágásával számos település arra kényszerült ugyanis, hogy – az ingatlanok tulajdonjogának megtartása mellett – iskolái vagy óvodái fenntartójának valamelyik egyházat kérje föl. Az egyházi fenntartású és irányítású oktatást ugyanis az Orbán-kormányok kiemelten támogatják mindmáig. Sinka Imre bejegyzése egyébként ezt az epizódot is fölidézi: „Az egészből hosszas gondolkodás után sajnos azt a következtetést kellett levonnom, hogy 11 évvel ezelőtt én és az akkori testületem komoly hibát követtünk el, amikor átadtuk az iskolát, meggyőzve a települést, hogy ez jó lesz mindannyiunknak. Ezért vállalom a felelősséget.”
Vác önkormányzata is közleményben jelezte, hogy súlyos vagyonvesztés elé néz, miután az Északpesti Református Egyházmegye levélben értesítette őket, hogy igényt tart a város tulajdonában lévő, de az egyházmegye fenntartásában működő szakközépiskolára. Nem sokkal később a katolikus Váci Egyházmegye is bejelentette, hogy egy óvoda tulajdonjogát kéri térítésmentesen a várostól. A szakközépiskolát az önkormányzatnak építette az állam a rendszerváltás után, ám most az önkormányzatnak még csak mérlegelési lehetősége sincs.
Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter polgármester február 19-i, vasárnap esti videójában arról számolt be a Délmagyar tudósítása szerint, hogy két szervezet, a Domonkos Nővérek, valamint a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség pályázatot nyújtott be ingatlanok átvételére. Márki-Zay tárgyalásokat kezdeményezett, hogy ne ingyen vegyék tulajdonba az épületeket, továbbá kijelentette, kárpótlás nélkül elvenni az önkormányzat vagyonát ellentmond a jogállami elveknek, Hódmezővásárhely százmillióktól esne el. Találtunk két képviselő-testületi dokumentumot is, amely arra utal, hogy az egyházi ingatlanlenyúlási szándék máshol is megjelent: Felsőzsolca képviselői arról szavaztak február 24-én, hogy az Egri Főegyházmegye vizsgálja felül egy általános iskola, egy tornaterem és a hozzá tartozó udvar tulajdonba vételére vonatkozó igényét. Továbbá felhatalmazták Szarka Tamás polgármestert, hogy tárgyaljon a fenntartó egyházzal, hogy utóbbi vonja vissza az igényét. A kormánypárti vezetésű Berettyóújfalu az ellenkező utat járja: a február 16-án jegyzett határozati javaslat szerint a Tiszántúli Református Egyházkerülethez kerül egy két tanítási nyelvű általános és alapfokú művészeti iskola, Muraközi István polgármestert pedig felhatalmazza a képviselő-testület az ingyenes tulajdonátruházási szerződés megkötésére. | Az úr szerény szolgái. Viszik az egyházak az önkormányzati ingatlanokat | Egy múlt év végi törvénymódosítás értelmében az egyházak megigényelhetik azon önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát, amelyeket fenntartóként működtetnek. A jogszabály nem hagy semmi lehetőséget a településeknek, amelyek így több százmilliós, esetenként milliárdos vagyonvesztéssel számolhatnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ur-szereny-szolgai-256879# | 2023-03-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa közérdekű adatkérés segítségével derítette ki, hogy 225 millió forint összegben osztottak ki jutalmat a szakképzést irányító Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal munkatársai között a választás előtti évben – közölte az ellenzéki párt.
A politikus közösségi médiában megjelent videójában azt állítja, hogy összesen 336-an kaptak a motivációs elismerésre elkeresztelt juttatásból, átlagosan 688 ezer forintot. A csúcsvezetők jutalmainak az átlagnál feltehetően jóval magasabb összegét később ígérte publikálni a momentumos képviselő.
Az oktatáspolitikus a videóban úgy fogalmazott: „Nyilvánvaló hazugság, mikor a kormány az Európai Unióra mutogat a pedagógus béremelések elmaradása miatt, hiszen arra van pénz, amire van politikai akarat.
Egyébként pedig az oktatási rendszeren belül is akad pénz, csak azt nagyon igazságtalanul osztják el.” | Összesen 225 millió forint jutalmat osztottak szét a szakképzés vezetői között | A választás előtti évben, 2021-ben 336-an kaptak a „motivációs elismerést”. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/osszesen-225-millio-forint-jutalmat-osztottak-szet-a-szakkepzesi-vezetoi-kozott-256948 | 2023-03-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Továbbra is fenntartjuk az állításainkat a paksi bővítéssel kapcsolatban – mondta a hvg.hu-nak Perger András, a Greenpeace szakértője az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottságának genfi ülése után.
A meghallgatás részben arra volt hivatott, hogy a két fél – a kormány, illetve az Energiaklub és a Greenpeace – tisztázza az álláspontját.
Végső állásfoglalás ma nem született, ez csak jövő tavaszra várható, és nem is lesz kötelező érvényű, de Perger András szerint már az is presztízsveszteség a kormánynak, hogy e nemzetközi fórum előtt kellett magyarázatot adnia.
A kabinetet ma többek között Aszódi Attila kormánybiztos és a Miniszterelnökség jogi osztályvezetője képviselte Genfben.
A két szervezet egyébként azért nyújtott be beadványt a bizottsághoz, mert szerintük a kormány a paksi bővítéshez kapcsolódó közérdekű információk döntő részét eltitkolta a nyilvánosság elől.
A paksi beruházáshoz kapcsolódó információkéréseket a legtöbbször visszautasították, a kért adatokat is sokszor többéves késéssel adták át, és általában peres úton kellett kikényszeríteni azokat.
A Greenpeace és az Energiaklub kifogásolta azt is, hogy a magyar polgárokat semmilyen formában nem vonták be a döntéshozatali folyamatba.
Az 1998 júniusában elfogadott Aarhusi Egyezmény a környezeti demokrácia garanciáiról, illetve a környezeti ügyekben folyó döntéshozatali eljárások érintettjeinek jogairól szól.
Az egyezmény három pillérre épül, egyrészt az információhoz való hozzáférésre, másrészt a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételére, harmadrészt pedig a jogorvoslathoz való jogra. | Magyarázkodnia kellett a kormánynak Paks miatt Genfben | Meghallgatást tartott pénteken Genfben az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága a paksi bővítésről az Energiaklub és a Greenpeace beadványa alapján, amely szerint a kormány megsértette az egyezményt a beruházáshoz kapcsolódó közérdekű információk eltitkolásával. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151009_Magyarazkodnia_kellett_a_kormanynak_Paks | 2015-10-09 09:45:00 | true | null | null | HVG |
Uniós szakértői csoport elnöke lett Schmitt Pál. A testület Navracsics Tibor uniós biztos kezdeményezésére jött létre, és most tartotta első ülését. A csoport jövő júniusra készíti el jelentését.
A korábbi magyar olimpikon, sportdiplomata és köztársasági elnök mellett a szakértői csoportnak 14 tagja van. Danka Barteková szlovák skeetlövő; a francia Jean Brihault egyetemi tanár, aki az Európai Kézilabda Szövetség elnöke; Razvan Burleanu, a román futballszövetség vezetője; az ír Mary Davis, aki az európai és eurázsiai speciális olimpiai szervezet vezetője; Valérie Fourneyron korábbi francia sportminiszter; Adam Giersz, aki a lengyel kormányban töltötte be ugyanezt a posztot; az egykori ír cselgáncsozó, Patrick Joseph Hickey, aki az Európai Olimpiai Bizottság elnöke; a svéd Nemzeti Sportszövetség elnöke, Karin Mattson Weijber; Richard Parrish brit sportjogász; a spanyol Maria Carmen Perez Gonzales; Snezana Samardzic-Markovic korábbi szerb sportminiszter, Albrecht Sonntag német sportszociológus; Esther Vergeer többszörös paralimpiai bajnok kerekesszékes teniszező; valamint Thierry Zintz, belga egyetemi tanár. | És mi újság Schmitt Pállal? | Schmitt Pált választotta meg csütörtökön elnökének az a magas szintű szakértői csoport, amelynek az a feladata, hogy értékelje a sport szerepét az Európai Unió külkapcsolataiban, és tanácsot adjon arra vonatkozólag, hogy miképpen járulhat hozzá a sport az unió külpolitikai céljainak eléréséhez. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151009_Es_mi_ujsag_Schmitt_Pallal | 2015-10-09 10:35:00 | true | null | null | HVG |
Az Alkotmánybíróság hétfőn elutasította a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásait pályáztató négytagú konzorcium kezdeményezését, melyet a KEHI vizsgálatával kapcsolatban indítottak, melynek megállapításaival szemben nincs jogorvoslati lehetőségük. Az AB döntése értelmében nem semmisíthető meg az államháztartási törvény azon bekezdése, ami alapján a KEHI elnöke tavaly szeptemberben elrendelte a Norvég Civil Támogatási Alapot lebonyolító négytagú konzorcium adószámának felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy a nyári vizsgálat során a konzorciumba tartozó szervezetek nem működtek együtt a hivatallal. Az alkotmánybíróság azzal indokolta döntését, hogy az adószám-felfüggesztés ügyében eljáró bíróknak igenis lehetőségük van vizsgálni a KEHI döntésének jogszerűségét.
Mást mond a törvény
A hvg.hu-nak megszólaló jogászok szerint mást sugall az AB döntése és mást mond a törvény betűje. Az államháztartási törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és a KEHI-kormányrendelet ugyanis kimondja, ha a KEHI elnöke kezedeményezi valamelyik ellenőrzés alatt álló és megítélésük szerint nem együttműködő szervezet adószámának felfüggesztését, akkor a NAV elnöke köteles automatikusan, mérlegelés nélkül megtenni azt.
A hatályos jogszabályok alapján a KEHI eljárása semmilyen formában nem támadható, sőt, a hivatal még arra sem köteles, hogy döntéséről - vagyis az adószám felfüggesztéséről - tájékoztassa az érintett szervezeteket. Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleményében viszont azt írja, hogy az adószám felfüggesztése egy nagyon kemény eszköz a hatóság kezében, amelyet csak meghatározott esetekben alkalmazhat - alapvetően a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés céljával. Az AB döntése azt a kérdést viszont nem érintette, hogy a KEHI jogosult volt-e a Norvég Civil Támogatási Alap vizsgálatára.
Se gyanúsított, se határozat
A Lázár János, a Minsizterelnökséget vezető miniszter és az általa felügyelt Kehi tavaly szeptemberben szállt rá a norvég alaptól érkező civil pénzek hazai elosztásáért felelős civil szervezetekre. LMP-s kötődéssel gyanúsította őket és büntetőfeljelentést is tettek jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt, ennek nyomán szállt ki nagy erőkkel a rendőrség, és folytatott házkutatást az Ökotársnál.
A KEHI vizsgálata tavaly októberben zárult le. A 63 vizsgált projektből 61 esetben állapítottak meg szabálytalanságot, a hivatal feljelentést is tett az ügyben. A költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást idén márciusban hosszabbította meg az ügyészség, de egyelőre gyanúsítottja sincs az ügynek és elmarasztaló határozat sem született. Mindeközben a 2014. szeptemberi rendőrségi akcióról a bíróság még januárban kimondta, hogy törvénytelen volt, hiszen nem állt fenn azt megalapozó gyanú. Azóta az is kiderült, hogy a KEHI „jelentése” is törvénysértésen alapult, hiszen jogszerűtlenül megszerzett iratok, adatok felhasználásával készült. Emellett a donor országok is elvégeztették független szakértőkkel a Norvég Alap pályázati és támogatási rendszerének az átvilágítását, akik semmilyen szabálytalanságot nem találtak. Norvégia egyébként mindvégig kiállt a civil szervezetek mellett, és politikai beavatkozásnak minősítette a kormány eljárását. A nem civil pénzek folyósítását - melyek az állami intézményrendszeren keresztül jutottak el a hazai kedvezményezettekhez - a norvégok felfüggesztették. | A bíróság megóvhatta volna a civileket a kormányzati nyomástól | Bár az adószám-felfüggesztés ügyében eljáró bíróknak igenis van lehetőségük a mérlegelésre, az Alkotmánybíróság mégis elutasította a norvég civil pénzek elosztását lebonyolító négy szervezet bírósági kezdeményezését. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151007_A_birosag_megovhatta_volna_a_civileket_a_ | 2015-10-08 10:40:00 | true | null | null | HVG |
Sikkasztás és csalás miatt emelt vádat egy helyi ügyvéd ellen a Szegedi Járási Ügyészség – tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t.
Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a férfi 2014. március 11-ig volt tagja a Szegedi Ügyvédi Kamarának, ekkor törölték a szervezet tagjai közül. Az ügyészség szerint a vádlott 2007 márciusa és 2014 augusztusa között részben még ügyvédként, részben pedig már a törlés után követett el bűncselekményeket.
Az ügyvéd a nála letétbe helyezett pénzt több esetben is saját céljára használta föl. Emellett ismerősöktől, barátoktól valótlan célokat megjelölve kért kölcsönöket. Az egyes sértetteknek okozott legkisebb kár 186 ezer, a legnagyobb 10 millió forint volt, a teljes kárértékek mintegy 60 millió forint, amelynek csak egy töredéke térült meg.
Az ügyészség üzletszerűen elkövetett sikkasztás, valamint csalás bűncselekményével vádolja a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő vádlottat, aki több alkalommal állt már bíróság előtt – tudatta a csoportvezető ügyész. | Sikkasztás és csalás miatt került bajba egy szegedi ügyvéd | Az ügyvéd a nála letétbe helyezett pénzt több esetben is saját céljára használta föl. Emellett ismerősöktől, barátoktól valótlan célokat megjelölve kért kölcsönöket. Vádat emeltek ellene. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151007_Sikkasztas_es_csalas_miatt_kerult_bajba_e | 2015-10-07 10:48:00 | true | null | null | HVG |
Nagy János polgármester kétszer három havi illetményének megfelelő jutalomra jogosult idén, így döntött Szigetszentmiklós képviselő-testülete múlt kedden. Ez összegszerűen 6,6 millió forintot jelent, ami a város költségvetésének beterjesztéséért és végrehajtásáért illeti – ezekért egyébként polgármesterként felelős. Mint azt néhány hete megírtuk, az önkormányzat költségvetésében külön keretet hoztak létre a városvezető jutalmazására, melyet két tételben kaphat meg. A hathavi fizetésének megfelelő jutalmat szemérmesen nem önálló jogszabályba illesztették, hanem a költségvetési rendelet egyes személyi juttatásai közé csomagolták több, az önkormányzat dolgozóit illető cafeteria és rekreációs keretek megállapításai közé. A jutalom végképp felbomlasztotta az ellenzéki összefogást, ahova Nagy is tartozott: 2019-ben a Momentum-Jobbik-MSZP-DK-LMP-Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM)-szövetség jelöltjeként választották polgármesternek.
A képviselő-testületben az ellenzékiek a ciklus elején 8:6 arányban voltak többségben, de ez már befejezett múlt idő. A múlt keddi szavazáson Nagy a fideszes és a hozzájuk csatlakozó három ellenzéki képviselő szavazataival biztosította be magának jutalmát. Jószai Attila DK-s képviselő, aki anno összekalapálta az ellenzéki összefogást, negyedmagával alulmaradt módosító indítványával. Képviselőtársaival arra tettek javaslatot, hogy a 6,6 millió forintot ne jutalomként költsék el, hanem szociális támogatásokra fordítsák. Szigetszentmiklós lakihegyi, felsőtagi részein százak, ezrek élnek a létminimum alatt, akiknek gondot okoz a számlák kifizetése, a gyerekeik étkeztetése – érvelt a felére zsugorodott ellenzéki összefogás. Az MMM-hez közel állt polgármester, a három exellenzéki képviselő, valamint a Fidesz hat képviselőjének nagykoalíciója tíz tartózkodó szavazattal megakadályozta, hogy Nagy János helyett rászoruló helybeliek kapják a milliókat.
Lupa János a Narancs.hu-nak azzal indokolta döntését, hogy Szigetszentmiklós költségvetése minden eddiginél magasabb összegben határozta meg a szociális kiadásokat, támogatásokat. Tehát azok a képviselők, akik megszavazták, nem vádolhatók szociális érzéketlenséggel. A jobbikos képviselő név nélkül hivatkozott egy, a költségvetést meg nem szavazó képviselő által vezetett alapítványra, amelynek támogatását javaslatára 12 millió forinttal csökkentették. Ebből a pénzből a lakosság rezsiszámláihoz akarnak hozzájárulni. A polgármester jutalmazását azzal magyarázta, hogy az eltelt négy évben Nagy János nem részesült jutalomban. „Azok a képviselők, akik most is ellenezték ezt, korábban arra hivatkoztak, hogy a jutalmat célhoz kell kötni. Ez most kérésükre megtörtént. De ezek szerint mégsem ez volt a problémájuk”- tette hozzá.
Megkérdeztük az ellenzéki összefogásból kiváló másik két képviselőt is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Nagy Jánost már két hete kérdeztük a jutalmazásáról; amint válaszol, frissítjük írásunkat.
Szigetszentmiklóson az ellenzéki pártok szakadása, a polgármester ellenzékről való leválása már két éve elkezdődött, amikor takarékossági okokra hivatkozva Jószait leváltotta alpolgármesteri tisztségéből – a DK, a Momentum és az MSZP tiltakozása ellenére. Néhány nappal azután, hogy a DK-s alpolgármester felesége, Jószai Teodóra bejelentette indulását az ellenzéki előválasztáson, amelyen a polgármester a MMM támogatásával indult és maradt alul. A kormányhivatal 2021 őszén Jószai elmozdítását jogsértőnek minősítette, mégsem kapta vissza pozícióját, annak ellenére, hogy a képviselő-testület többsége ennek megfelelően semmissé tette leváltását, ki nem fizetett bérét is megszavazta. Miután ezt sem sikerült érvényesíteni, Jószai tavaly májusban pert indított az önkormányzat ellen elmaradt járandóságáért.
Múlt szeptemberben bontakozott ki az új erővonal, az ellenzéki összefogás romba dőlt, Nagy és a vele maradt három ellenzéki képviselő a Fidesszel való nyílt együttműködést választotta. Naggyal tart az MSZP-s Ladányi Sándor, akit saját pártszervezete nyilvánosan felszólított a Fidesszel való együttműködés befejezésére, valamint Jaksa-Ladányi Emma alpolgármester, aki az LMP támogatásával lett tagja a koalíciónak 2019-ben. Ő az országgyűlési választáson közösségi posztjában a Fidesz jelöltjét ajánlotta a helyi háziorvos támogatására hivatkozva: Bóna Zoltán személyében látta a garanciát arra, hogy választókerületük egészségügyi és szociális ellátása megfeleljen a kor és agglomerációs helyzetük kihívásainak. Az LMP ezért elhatárolódott tőle és lemondásra is felszólította. A harmadik, a Fidesszel szintén együtt szavazó képviselő a jobbikos Lupa János.
A polgármester a tavaly júniusi időközi választás eredményére hivatkozva – amely Tóth Pál fideszes jelölt kétharmados sikerét hozta – újraosztotta a bizottsági, felügyelőbizottsági helyeket. Mindezt úgy, hogy leváltotta az önkormányzati bizottságok éléről a momentumos és a DK-s bizottsági elnököket, a felügyelő bizottságokban lecserélt két ellenzéki tagot, helyükre fideszes politikusokat jelölt. A személycseréket aztán a fideszes képviselők támogatásával meg is szavazta a képviselő-testület. A polgármester júliusban lapunknak tagadta, hogy a Fidesz irányítaná döntéseit.
A cikk megjelenése után az LMP az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz:
„A ma Önök által megjelentetett, a szigetszentmiklósi polgármester jutalmával kapcsolatos cikkükre reagálva az alábbiakat közöljük: Jaksa-Ladányi Emmát az LMP nem tekinti saját politikusának. Az LMP 2022-ben elhatárolódott Jaksa-Ladányi Emmától és lemondásra szólította fel, mert az országgyűlési választáson a fideszes jelöltet támogatta közösségi oldalán. Ebből kifolyólag Jaksa-Ladányi Emmát az LMP nem tekinti saját politikusának.”
(Címlapképünkön: Nagy János polgármester. Forrás: Nagy János Facebook) | Fidesz-ellenzék nagykoalíció szavazta meg a polgármester több mint 6 milliós jutalmát | Szigetszentmiklóson fideszes képviselők támogatásával szavazták meg a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz kötődő polgármester hathavi extra illetményét. A fideszeseket most a 2019-es ellenzéki összefogásban LMP, MSZP, Jobbik támogatottságú képviselők segítették. Széles koalíciós többséget alkotva leszavazták a megmaradt ellenzék azt célzó javaslatát, hogy ne a polgármester jutalmára, hanem szociális célokra fordítsák a 6,6 millió forintot. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/fidesz-ellenzek-nagykoalicio-szavazta-meg-a-polgarmester-tobb-mint-6-millios-jutalmat-256854 | 2023-03-08 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hadházy Ákos független képviselő szerint fotók bizonyítják, hogy Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám egy 1,3 milliárd forintot érő palotában lakik, amit a Nemteti Bank alapítványa kutatóközpontnak vásárolt. A képviselő azt írja: Matolcsy Ádámot új feleségének közösségi média fotói buktatták le :"újra otthon" képaláírású fotója egy olyan szobában készült, amely jellegzetes, egyedi ablakai alapján kívülről is beazonosítható.
Hadháty így folytatja: "A luxusvillát 2015-ben az Önök pénzéből vette a Nemzeti Bank alapítványa (leginkább abból a gigantikus nyereségből, amit a devizatartalék forintosításakor szerzett). Néhány év múlva eladták, most papíron Matolcsy Ádám barátjának Felis nevű magántőkealapjának érdekeltségébe tartozik. Száraz István könnyen megvehette az ingatlant, mert a cége a Nemzeti Banktól rendszeresen kap milliárdos megrendeléseket kommunikációs munkákra." | Hadházy: "Matolcsy Ádámot új feleségének közösségi média fotói buktatták le" | A képviselő szerint Matolcsy György fia egy 1,3 milliárdos palotában lakik, amit a Nemzeti Bank alapítványa kutatóközpontnak vásárolt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-matolcsy-adamot-uj-felesegenek-kozossegi-media-fotoi-buktattak-le-246145 | 2022-02-17 10:52:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Simicska Lajos 2015. február 6-án kelt ki önmagából, amikor telefonon értesült arról, hogy médiabirdalmát szétfeszítették a belső ellentétek az Orbán Viktorral folytatott háború következtében, a miniszterelnököt "gecinek" nevezte, és megszabadult a szerkesztői gárda kevésbé lojális tagjaitól, többen önként távoztak.
Tarr Péter az interjúban úgy emlékezik, hogy az esetet övező kapkodás és bizonytalanság óta felszabadult a szerkesztőség, ő maga a cég és a kollégái iránt érzett lojálitás miatt döntött a maradás mellett. A Nemzeti Együttműködés Rendszeréből való kirúgásként élte meg Tarr a napot, azóta ellenzékiként kezelik a HírTv-t is a kormányzatban, munkatársaikat pedig a korábbi vezetőség fenyegető, az állami köztelevízió csábító megkeresésekkel próbálta elhívni a szerkesztőségből. Fenyegetésen azt érti, hogy azzal riogatták kollégáit, a HírTv úgyis lehúzza a rolót, és még sóval is beszórják a helyét.
"Korábban ez a televízió ezer szállal a kormánypártokhoz köthető médium volt. A kormány kommunikációjáért felelős emberek heti rendszerességgel jártak be eligazítani a vezérkart" - jellemezte Tarr az egykori helyzetet, de azóta ezek a személyek szóba sem állnak a szerkesztőséggel. Többé nem kellett engedélyt kérni a ki nem mondott szabályok miatt a vezetőségtől, attételesen a kormányzat embereitől arra, hogy kiket hívnak be műsorba vagy milyen témákat dolgoznak fel - mondta. Ezt azóta felszabadulásként élte meg a HírTv, elfelejthették az öncenzúrát és a régi reflexeket - fogalmazott Tarr.
Azóta nem kormányellenes, hanem kritikus jobboldali konzervatív csatornaként igyekeznek működni, viszont az állami hirdetések elmaradása miatt a piacról újabb nézői csoportokat kellett bevonzainuk, ezt egy arculatváltással együtt lépték meg - magyarázta Tarr, aki szerint a számok számukra biztatóan alakulnak, sőt úgy látja, hogy az ország további hírtelevíziókat is elviselne.
Simicska Lajosról annyit árult el Tarr, hogy számára a nézettségi számok nem elsőrangúak - csak az egyébként szaporodó hirdetőknek -, és hosszabb távon is finanszírozná a csatornát, ugyanis a vállalkozó hosszú távra tervez, de céljairól nem tudott nyilatkozni a vezérigazgató-helyettes. | A kormány hetente tartott eligazítást a HírTv vezetőinek | Tarr Péterrel, a HírTv vezérigazgató-helyettesével készített interjút a Kreatív, hogy milyen változások történtek a Simicska Lajos kirohanásáról elhíresült nap óta. A csatornát a béke szigeteként jellemzi, megszűnt az a gyakorlat, hogy a kormány emberei heti rendszerességű eligazításokat tartottak a szerkesztőségben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151007_Tarr_Peter_A_HirTV_felszabadult | 2015-10-07 10:53:00 | true | null | null | HVG |
2023 március 10., 05:07
Völner Pál és Schadl György ugyan mindent tagadnak, de a korrupciós ügy egyik fontos szereplője mindent beismert a bíróságon.
P. Béla, a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője saját bevallása szerint Schadl kívánságának megfelelően pontozta a pályázókat, hogy a kijelölt személyek mindenképp végrehajtókká váljanak.
Schadl a bíróságon hosszan beszélt róla, mennyire utálták egymást P.-vel, akit elnökként utasítani se tudott volna. Arra utalt, hogy éppen P. nyomta be a saját embereit.
P. furcsa karakter a végrehajtói világban: irodalomtörténészként a népi mozgalmat kutatja, tanulmányokat és könyveket ír. | Az irodalmár, akire Schadl ráhúzná a vizes lepedőt | Völner Pál és Schadl György ugyan mindent tagadnak, de a korrupciós ügy egyik fontos szereplője mindent beismert a bíróságon. P. Béla, a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője saját bevallása szerint Schadl kívánságának megfelelően pontozta a pályázókat, hogy a kijelölt személyek mindenképp végrehajtókká váljanak. Schadl a bíróságon hosszan beszélt róla, mennyire utálták egymást P.-vel, akit elnökként utasítani se tudott volna. Arra utalt, hogy éppen P. nyomta be a saját embereit. P. furcsa karakter a végrehajtói világban: irodalomtörténészként a népi mozgalmat kutatja, tanulmányokat és könyveket ír. | null | 1 | https://444.hu/2023/03/10/az-irodalmar-akire-schadl-rahuzna-a-vizes-lepedot | 2023-03-10 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Völner Pál Fidesz-képviselő kedden benyújtott törvényjavaslata és annak indoklása egy szót sem szól arról, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 25-én megsemmisítette a Budapesti Ügyvédi Kamara 2014-es vezetőségválasztásának eredményeit, csak általánosságban utal arra, hogy rendezni kell, mi történjék akkor, ha az igazságügyi miniszter az ügyvédi törvény alapján egy jogszabálysértő kamarai szerv működését felfüggeszti, vagy az ellenőrzésére felügyelő biztost rendel ki.
A politikus, aki hosszú ideig maga is ügyvéd volt, úgy javasolja kiegészíteni a törvényt, hogy ebben az esetben a Magyar Ügyvédi Kamara, vagyis az országos testület intézkedhessen: megbízásából az érintett területi kamara közfeladatait ideiglenesen egy másik területi (megyei) kamara, esetleg a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége vagy egyik tisztségviselője láthatná el.
”A köztestületi autonómia részleges, átmeneti csorbulását komoly igazságszolgáltatási érdekek indokolják” – szól az indoklás. A képviselő szerint ez azért lehet szükséges, mert egy vitatott helyzetű területi ügyvédi kamara bármely szervének döntése, vagy az általa kiállított okirat érvényessége, létrejötte esetleg kétségessé válhat.
A budapesti esetben azonban az érintettek szerint ilyesmiről nincs szó, működésük törvényes, csak a választást kell megismételni, és addig a 2010-ben választott vezetők maradnak tisztségükben, hiszen a törvény szerint a korábban választott tisztségviselők mandátuma addig tart, amíg az újakat – szabályosan – meg nem választják. Trócsányi László igazságügyi miniszter sem nyilatkozott arról, hogy valamilyen felügyeleti intézkedésre készülne. Igaz, a budapesti ügyvédség körében szerveződött, de a szabálytalannak bizonyult 2014-es közgyűlésen leszavazott belső ellenzéknek erről más lehet a véleménye.
Bár Völner Pál úgy fogalmaz, mintha csak általánosságban jutott volna eszébe éppen most egy eddig nem szabályozott esetre megoldást keresni, nehéz mást feltételezni, hogy ismét egyedi ügyből kiinduló alkalmi törvényhozási kezdeményezésről van szó, és ismét szakmai egyeztetést nem igénylő egyéni indítvány formájában, noha éppen Trócsányi miniszter ígérte ennek a gyakorlatnak a visszaszorítását. | Fel akarják függeszteni a Budapesti Ügyvédi Kamara működését? | Egy fideszes törvényjavaslat látszólag általánosságban akarja rendezni a fővárosi ügyvédi kamara helyzetét, nagyon úgy fest a dolog, mintha egyedi ügyből kiindulva, egyéni képviselői indítványnak álcázva akarná átírni a törvényeket a kormánypárt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151006_Fel_akarjak_fuggeszteni_a_Budapesti_Ugyve | 2015-10-06 11:00:00 | true | null | null | HVG |
„A Váci Futball Club Kft. és a Vác Város Labdarúgó Sport Egyesületnek (az előző önkormányzati ciklusban) juttatott városi források felhasználását vizsgálja a Matkovich Ilona polgármester által felállított szakértői csoport” – közölte néhány hete a váci önkormányzat.
A város képviselő-testülete ugyanis még az előző, KDNP-s polgármester, Fördős Attila vezetése idején 180 millió forintot ítélt meg a Váci Futball Club Kft.-nek, a Vác Város Labdarúgó Sport Egyesületnek (Vác VLSE) pedig további 73 milliót két TAO-s pályázat önrészéhez. A kft.-t száz százalékban tulajdonolja az egyesület, amelynek vezetője Pető Tibor, Fördős egykori alpolgármestere.
A pénzből a váci stadion felújítását végezték volna el, és egy, a város volt laktanyájának területére tervezett futballakadémiát akartak létrehozni, azonban a beruházások nem készültek el a megszabott határidőre, és az önrésszel sem számoltak el megfelelően.
„Az akadémia területe úgy néz ki, mintha a 73 millió forintos támogatás ellenére egy kapavágás sem történt volna,
a stadionhoz pedig még mindig hiányzik a harmadosztályú induláshoz szükséges fedett lelátó, eredményjelző, de hiányoznak a mosdók és a külső kerítés is” – olvasható az önkormányzat közleményében.
Az önkormányzati vizsgálat célja, hogy elősegítsék a beruházások befejezését, illetve azt is ellenőrzik, hogy a több mint kétszáz milliós, részben hitelből finanszírozott önkormányzati önerőt megfelelően, a jogszabállyal összhangban használták-e fel. „Amennyiben nem, akkor a további lehetőségeket is a vizsgálati csoportnak kell számba venni” – zárult a közlemény.
600 milliós TAO-keret, évi 53 milliós teher
Az önkormányzat megkeresésünkre azt közölte, hogy a Vác Városi Stadion felújítására/fejlesztésére még az angol tulajdonos által vezetett Vác FC nyújtott be pályázatot 2016 tavaszán - erre 600 millió forintos TAO-keretet engedélyezett az MLSZ, ennek az önrésze 30 százalék volt. „Ezt a 180 millió forintot – több más projekttel együtt – fejlesztési célú hitelből finanszírozta a város” – közölték, illetve mellékeltek egy, egyébként a város honlapján nyilvánosan elérhető dokumentumot, amelyen a fejlesztési célú hitel tételei olvashatók, köztük a műfüves pálya, valamint a stadion felújítására vonatkozó, összesen 207 millió forintos önrész is.
A fejlesztési hitel tételei
Vác.hu
A hitelvisszafizetés jelenleg évente körülbelül 53 millió forinttal terheli a város büdzséjét, a „stadionra arányosítva ez közel 30 milliót jelent”. A város az önerőből biztosította a Vác VLSE által a volt deákvári laktanya területén megépítendő két nagyméretű pálya TAO-s önrészét is, ami a 243 milliós teljes összegnek a 30 százaléka, vagyis a –korábban már említett – 73 millió forint volt.
A váci önkormányzat 2016 nyarán – az azóta létrejött kézilabda akadémiával egyidőben – ingyen biztosította a leendő futballakadémiának a 28 hektáros területet a két pályához, az elkészülés határideje akkor 2017. december 31. volt, amit 2019 nyarán azon év végére módosítottak.
Az önkormányzat szerint egy előrehaladási dokumentum alapján a területen „tereprendezés” történt, azonban 2019 nyarán a Vác FC angol kézből az alpolgármester Pető Tibor által elnökölt Vác VLSE tulajdonába került, ezért innentől kezdve mind a stadionberuházás, mind a futballakadémia projekt az egyesület hatásköre lett.
„Az önkormányzat korábban és jelenleg is arra törekszik, hogy a projekt megvalósuljon és a sportolni vágyó gyerekek megfelelő lehetőséget kapjanak” – írta az önkormányzat. Közlésük szerint az egyeztetések folyamatosak, még nem fejeződtek be, és a város vezetését közpénz hasznosulása és a minél szélesebb sportolási lehetőség megteremtése vezérli. Éppen ezért az önkormányzat szerint egy „ad hoc bizottság” került felállításra, amelynek feladata a jelen állapotfelmérésén túl a megvalósításhoz vezető lehetőségek vizsgálata.
„Amennyiben a támogatások – mint közpénzek felhasználása – bizonyítottan nem megfelelő, vagy nem igazolható, az Önkormányzat megteszi a törvény által előírt szükséges jogi lépéseket"
– közölte a helyhatóság.
Az önkormányzat már említett közleményére a Vác VLSE egy Facebook-bejegyzésben reagált: e szerint a laktanyában található területet 2019. július 1-jén kapták meg, a pályák kivetelezését megkezdték (ez lehet az önkormányzat által említett tereprendezés), az alap pályák kialakítása pedig szerintük 2019. november 30-ra be is fejeződött. 2020 végére tervezték a burkolatok végső kialakítását, azonban „Polgármester asszony 2020. áprilisában kérte, hogy ezen területen az építési munkálatokat fejezzük be, mert a városnak más tervei vannak a laktanyával. Ezzel ugyan nem értettünk egyet, de elfogadtuk”.
A bejegyzés szerint az egyesület ígéretet kapott a várostól, hogy kijelölnek számukra más területet a fejlesztésekre. Állításuk szerint ez hónapokig nem történt meg, annak ellenére, hogy ők két javaslatot is megfogalmaztak, és kérték, hogy a város északi részén található szérűskerti pályát adják át nekik. „Az elszámolás ezzel párhuzamosan a kért határidő előtt 3 nappal, március 12-én beküldésre került, mellyel kapcsolatban hiánypótlási kérést a mai napig nem kaptunk” – állítja az egyesület, amely a bejegyzésben arról is írt, hogy egyeztetni fognak, és bíznak abban, hogy „megállapodásra jutunk, mert a fejlesztés megvalósításában és a jó kapcsolat kialakításában vagyunk érdekeltek”. Hozzátette az egyesület, hogy készek a szérűskerti pálya újjáépítésére, de szívesen folytatnák a pályaépítést a laktanya területén is.
Egy 600 ezres tartozás is előbukott
Pár héttel az első közleményét követően az önkormányzat kiadott egy újabbat is, amelyben azt írták, hogy a sportegyesület több mint 600 ezer forint közüzemi és lakásbérleti díjjal is tartozik az önkormányzatnak.
„A szervezet ígérgetett, a vállalt felújítást nem végezte el, a lakások kulcsait csak nemrég adta le, és közben az is kiderült, hogy az egyik játékos soha nem lakott a neki kiadott ingatlanban”
– fogalmaztak.
Az előző városvezetés ugyanis még a választások előtt három héttel öt évre bérlőkijelölési jogot adott az egyesületnek két lakáshoz, „közérdekű lakáshoz juttatás” jogcímén. Majd a választás után, de még az új városvezetés eskütétele előtt, 2019. október 16-án bérleti szerződést is kötöttek egy futballistával egy belvárosi ingatlanra, másnap pedig egy másik focistával egy másik lakásra. A szerződést az egyesülettel kötötték meg. „A két bérlő azonban a bérleti díjakat egyszer sem fizette ki, a Vác FC egyik vezetője egyszer, 2020. januárjában rendezte az addigi tartozásokat, azóta azonban sem a bérleti díjat, sem pedig a közüzemi költségeket nem rendezték és az ingatlanok vállalt felújítását még meg sem kezdték” – olvasható a közleményben.
A két focistát rendszeresen felszólították a tartozások rendezésére, a számlákat pedig az egyesület kérésére 2020. nyarától hozzájuk továbbítják, de azóta sem rendezték. Időközben az egyik játékos édesanyja jelezte, „hogy a fia sosem lakott az ingatlanban, illetve több mint 1 éve nem is a Vác FC labdarúgója”, „az egyik futball vezető” pedig az év elején ugyan jelezte, hogy hajlandó rendezni a tartozásokat és leadni a kulcsokat, 2021 márciusa óta nem reagált a megkeresésekre, a lakások kulcsait pedig „csak nemrég adták le”.
„A kialakult helyzetben a testületi hatáskörben eljáró polgármester múlt szerdán hozott döntést, mindkét focista lakásra vonatkozóan a Vác Város Labdarúgó Sport Egyesülettel kötött bérlőkijelölési megállapodást felmondta. A több mint 600.000 forintra rúgó tartozás ügyében a város el fog járni” – olvasható az önkormányzat második közleményében.
Kérdéseinkre erről azt írták, „az egyesület által a 2019-es választások előtt pár nappal megkapott bérlőkijelölési jogra vonatkozó megállapodás felmondásáról (tehát a két önkormányzati lakás »visszavételéről«– B. M.) májusban megszületett a döntés”.
Korábban nyomozás indult okirathamisítás gyanúja miatt
A Vác VLSE vezetője Pető Tibor volt alpolgármester, kétszeres világbajnok evezős, a Magyar Evezős Szövetség, valamint a Fidesz váci szervetének elnöke akkor szerzett magának országos ismertséget, amikor a 2018-as országgyűlési választások után felkerült róla és további három férfiról egy videó, ahogyan az újabb Fidesz-kétharmadot ünnepelték. A felvételen láthatók – Pető kivételével – azt skandálják, hogy „egyszerűen senkik vagytok, hejj, hejj”, illetve Bodonyi Béla, a város akkori, művelődési-oktatási és ifjúsági bizottságának Fidesz által delegált tagja be is mutat a kamerának. Pető Tibor 2019-ig volt a város alpolgármestere.
Miután kiderült, hogy az önkormányzat vizsgálódik a Pető által vezetett egyesület után, mi is szerettünk volna többet megtudni a klub ügyeiről. Birtokunkba jutott egy 2015-ös rendőrségi határozat, amely szerint korábban feljelentés született ismeretlen tettes ellen, „aki a Vác Város Labdarúgó Egyesület több hivatalos iratát meghamisította”.
Az ügyben a Pest Megyei Főügyészség a feljelentést a Váci Járási Ügyészségnek küldte el, ami pedig nyomozást rendelt el, ugyanis beszerzett iratok alapján megállapítást nyert a hamis magánokirat felhasználás vétségének gyanúja, a nyomozást lefolytatásával pedig a Váci Rendőrkapitányságot bízták meg.
Az eljárás átkerült a Gödöllői Rendőrkapitányságra, miután a „feljelentés alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható Vác Város alpolgármere, Pető Tibor”, aki akkor napi munkakapcsolatban állt a Váci Rendőrkapitánysággal – a birtokunkba jutott dokumentumok szerint pedig Gödöllőn tanúkihallgatásra is sor került. Az ügyet még egyszer áttették, ugyanis kiderült, hogy a „vélhetően hamis tartalmú sportegyesületi jegyzőkönyvek” a Budapest Környéki Törvényszéken, tehát a XIV. kerületben lettek benyújtva, ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) XIV. Kerületi Vizsgálati Osztályát állapították meg illetékesnek az ügyben.
Megkerestük a BRFK-t, hogy az ügy jelenlegi állásáról tájékoztatást kérjünk: mint kiderült, Budapestről rövid időn belül visszaküldték az ügyet a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra (PMRFK), ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a nyomozást 2016. március 22-én megszüntették.
„A nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése és az eljárás tovább folytatásától sem volt várható eredmény”
– közölte a PMRFK. Tehát az eredetileg a Pest Megyei Főügyészségtől indult, majd Váci Rendőrkapitányságon folytatódott ügy eljutott Gödöllőre, majd a XIV. kerületbe, ahonnan visszaküldték Pest megyébe, immáron a rendőr-főkapitányságra, ott pedig megszüntették a nyomozást. A PMRFK az elvégzett nyomozati cselekményekről nem adott tájékoztatást.
Először telefonon próbáltuk elérni Pető Tibort, aki arra kért, hogy kérdéseinket küldjük el az e-mail-címére. Ennek eleget tettünk, viszont cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőle válasz.
(Címlapképünkön: Pető Tibor volt alpolgármester (b) interjút ad még 2015-ben, mellette Fördős Attila korábbi váci polgármester/ Fotó forrása: Facebook/ [at] tibor [dot] peto [dot] 3) | Több mint 200 milliót kér számon a váci önkormányzat a volt fideszes alpolgármester focicsapatán | Elszámolási vitába keveredett Vác önkormányzata a volt fideszes alpolgármester, Pető Tibor vezette sportegyesülettel. A klub több mint kétszáz millió forintot kapott sportberuházásokra, melyek eddig nem valósultak meg. Pető 2018-ban szerepelt abban a kultikus videóban, amelyen az „egyszerűen senkik vagytok, hejj, hejj” rigmust skandálják többen a választás estéjén az ellenzékre célozva. Neve ezenkívül egy korábbi okirathamisítási ügyben is felmerült. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/tobb-mint-200-milliot-ker-szamon-a-vaci-onkormanyzat-a-volt-fideszes-alpolgarmester-focicsapatan-239178 | 2021-06-16 11:13:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Direkt36: 160 ezret fizetett egy prostituáltnak egy magyar politikus
Titkos telefonlehallgatásokat és tanúvallomások jegyzőkönyvét tartalmazza az a nyomozati irat, amelyből kiderül, hogy politikus ügyfele is volt a Répás Lajos szépségverseny-szervező által üzemeltetett prostituálthálózatnak, és amelynek részleteiről a Direkt36 számolt be. Azt írják, hogy míg a rendőrség a civil kuncsaftokat felkutatta, addig a politikus kilétét nem igyekeztek kideríteni.
2011. június 15-én egy parlamenti képviselő, egy Országházhoz közeli hotelben töltötte az éjszakát, ahol 160 ezer forintot fizetett egy prostituáltnak egy másfél órás együttlétért – a Direkt36 tényfeltáró szerkesztőség 444.hu-n közölt cikke szerint ilyen részleteket is tartalmaz az a 2500 oldalas nyomozati anyag, amely Répás Lajos szépségverseny-szervező állítólagos prostitúciós hálózata ügyében állt össze. Répást az ügyészség kerítéssel és kitartottsággal vádolja.
A Direkt36 cikke telefonlehallgatási jegyzőkönyvek és tanúkihallgatási jegyzőkönyvek alapján azt írja, hogy a politikus egy barátján, Gerendás Józsefen keresztül szerzett magának prostituáltat az estéhez, Gerendás tanúvallomása alapján együtt iszogattak az általa vezetett Hotel Presidentben, amikor felmerült a téma, és ő kezdte a politikusnak ajánlani a lányok képeit. Az egyik kiszemeltet aztán Répás közvetítésével hívták át a hotelbe, de a nő végül a barátnőjét küldte fel a szobába. A nő szexuális szolgáltatásával a politikus nem volt elégedett, mert pluszpénzt akart lehúzni róla, ezt onnan lehet tudni, hogy Gerendás elmesélte Répásnak, hogy a vendége ki volt akadva a nőn.
A prostituálttól ugyan megkérdezte a rendőrség, hogy hogyan nézett ki a politikus kuncsaft, amire a nő azt mondta, hogy 40-45 év körüli átlagos kinézetű. A Direkt36 cikke szerint azonban a rendőrség ezen túl – legalábbis a nyomozati anyag szerint – semmilyen módon nem próbálta megtudni, hogy ki lehetett az illető politikus. Pedig a Hotel Presidenten kívül még tíz hotelből foglalt le a Nemzeti Nyomozó Iroda regisztrációs és bejelentő lapokat, amelyek alapján pontosan tudták, hogy melyik éjszakán melyik vendég szállt meg náluk, mégis, a jelek szerint a politikus által eltöltött estéről semmilyen iratot nem foglaltak le. A cikk szerint a hotel vezetője rendszerint gondosan ügyelt arra, hogy az ilyen éjszakák után ne maradjon nyom: vagy saját magát írta be a szobához, vagy olyan jelet használtak, hogy a szoba átmenetileg, például felújítás miatt nem kiadható. | Direkt36: 160 ezret fizetett egy prostituáltnak egy magyar politikus | Titkos telefonlehallgatásokat és tanúvallomások jegyzőkönyvét tartalmazza az a nyomozati irat, amelyből kiderül, hogy politikus ügyfele is volt a Répás Lajos szépségverseny-szervező által üzemeltetett prostituálthálózatnak, és amelynek részleteiről a Direkt36 számolt be. Azt írják, hogy míg a rendőrség a civil kuncsaftokat felkutatta, addig a politikus kilétét nem igyekeztek kideríteni. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151005_160_ezerert_kurvazott_egy_megyer_kepvisel | 2015-10-05 11:24:00 | true | null | null | HVG |
Nagyon úgy néz ki, hogy a két usual suspect, a magyar és a lengyel kormány ellen vetheti be először az úgynevezett jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság. Az uniós pénzek felfüggesztésével fenyegető eljárás előszobájaként az intézmény költségvetési főigazgatósága november 17-én információkérő levelet küldött a két illiberális kormányzatnak. A levelekből kitűnik, hogy Magyarország esetében elsősorban a korrupció miatt aggódik a Bizottság, a bírói függetlenségre leselkedő veszélyeket csak szőrmentén érinti, míg Lengyelországnál épp fordított a helyzet: ott a bíróságok elleni támadások állnak a levél középpontjában, az ebből is fakadó korrupciós kockázat másodlagos aggályként kerül elő.
A levelek elküldésével (borítékolható kiszivárgásuk tudatában) a Bizottság megmutathatta a nyilvánosságnak, hogy aktívan foglalkozik a magyar és a lengyel helyzettel, anélkül, hogy formálisan is el kellett volna indítania a jogállamisági eljárást. A felemás megoldásra azért volt szükség, mert bár a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet január 1. óta hatályban van, az uniós állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban tavaly decemberben született egy megállapodás, hogy a gyakorlatban nem alkalmazzák, amíg az Európai Unió Bírósága (EUB) nem dönt arról, összhangban van-e a jogszabály az uniós alapszerződésekkel. Akkor ezzel az alkuval lehetett rávenni Orbán Viktort és Jarosław Kaczyńskit, hogy ne vétózzák meg a teljes hétéves uniós költségvetést a jogállamisági mechanizmus miatt. A magyar és a lengyel kormány annak rendje és módja szerint meg is támadta a jogállamisági rendeletet a bíróságon, ítélet januárban várható, de a bíróság főtanácsnoka már lapunk megjelenésének napján, december 2-án ismerteti indítványát az ügyben.
Míg a tagállami vezetők annak érdekében gyakoroltak nyomást a Bizottságra, hogy várjon a mechanizmus bevetésével, az Európai Parlament az ellenkező irányból indított támadást, és október végén beperelte a Bizottságot az elhúzódó tétlenkedés miatt. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt mondja, a keresetet fenntartják az előkészítő levelek kiküldése után is, legfeljebb akkor állhatnak el tőle, ha a Bizottság formálisan is elindítja a mechanizmust. „Elszomorító, hogy 11 év Orbán-rendszer után még mindig csak egy informális felszólításnál tartunk. A levél kőkemény vádirat a kormány ellen, de már az év elején meg lehetett volna írni” – mondja Cseh. Jávor Benedek volt EP-képviselő, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője is úgy látja, hogy a két tűz közé került Bizottság a „hozok is valamit meg nem is” taktikáját alkalmazza. „A levél tartalmából viszont az derül ki, hogy komolyan veszik a dolgot, és ha egyszer tényleg lesz eljárás, az nem látszateljárás lesz.”
A Gert Jan Koopman költségvetési főigazgató által aláírt, lapunkhoz is eljutott levélből valóban az olvasható ki, hogy a Bizottság az uniós költségvetés felhasználásával összefüggésbe hozható „jogállami sérelmek” széles halmazát tekintette át a rendszerszintű hiányosságoktól az egészen konkrét korrupciógyanús ügyekig. Miután a Parlament és a Tanács tavaly év végén a jogállamisági mechanizmusnak egy a Bizottság eredeti javaslatánál enyhébb szövegváltozatát fogadta el, és még a rendelet címéből is kivették a jogállamiság szót (az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer lett a jogszabály hivatalos neve), komolyan megkérdőjeleződött, hogy a gyakorlatban lehet-e majd szankcionálni az új jogi eszközzel az általános jellegű vagy visszatérő jogsértéseket. A levélből azonban úgy tűnik, hogy a rendelet részleges kilúgozása ellenére nagyon is van erre szándék a Bizottságban.
Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős EU-biztos is aggódik
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be! | Figyelmeztető lövés | A jogállamisági mechanizmus előkészítő lépéseként levelet írt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Komoly vádak szerepelnek a dokumentumban, de a pénzmegvonás még mindig viszonylag távoli fenyegetés, arra a jövő évi választás előtt aligha kerülhet sor. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/figyelmezteto-loves-243962 | 2021-12-01 11:40:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Tavaly novemberben jelentette be a kínai hátterű CECZ cégcsoport, hogy raktárbázist, köztük egy akkumulátor és akkumulátor-anyagok tárolására alkalmas raktárat épít Vácon a Toperini Ipari Parkban. A vállalat viszont már korábban felvásárolta az ipari parkot üzemeltető céget, valamint a fejlesztéséért felelős, azóta végelszámolása alá került társaság telkeit, melyek a park területén belül találhatók – értesült a Narancs.hu.
November végén Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselőjének jelenlétében jelentették be, hogy a CECZ cégcsoport az évtized legjelentősebb váci beruházását valósítja meg a helyi Toperini Ipari Parkban;
a vállalat 27 milliárd forint értékben épít e-kereskedelmi és logisztikai parkot mintegy 56 ezer négyzetméternyi területen.
Az akkori információk szerint 14 ezer négyzetméteren okosraktár létesül, ahol 700 robot és 150 méternyi szállítószalag óránként 45-55 ezer tételt lesz képes kezelni. Ezen kívül két további objektum is létrejön; 15 ezer négyzetméteren akkumulátor és akkumulátor-alapanyagok, 5,5 ezer négyzetméteren pedig vizsgálókesztyű-alapanyag és egyéb egészségügyi termékek tárolására szolgáló raktár épül. A kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek nyilvánította, így számos érdemi kérdésben nem kell egyeztetnie a cégcsoportnak Vác Város Önkormányzatával.
Dániel Zsolt marketing és üzletfejlesztési igazgató korábban arról tájékoztatta lapunkat, hogy a raktárbázis a cégcsoport tagja, a CECZ Logistic Maganement Kft. építteti, az üzemeltetését egy erre szakosodott leányvállalat, a Ghibli Raktárlogisztikai Kft. fogja végezni. A raktárokat külső cégek fogják bérelni, hogy pontosan melyek ezek, arról Dániel Zsolt azt mondta, üzleti titoknak minősül.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője beszél, mögötte Vu Csiang, a CECZ Logistic Park Managment Kft. vezérigazgatója (j3), Szabó Zoltán, a Ghibli Kft. igazgatója (j2) és Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára (j1) az okosraktár építését bejelentő sajtótájékoztatón a CECZ Logistic Park Managment Kft. központjában Vácon 2021. október 21-én. A kínai CECZ cégcsoport 27 milliárd forintos raktárberuházást indít Vácon, az E-kereskedelmi Ipari és Logisztikai Park mintegy 56 ezer négyzetméternyi területen valósul meg.
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Bekebelezték a parkot
A Toperini Ipari Park honlapja szerint jelenleg öt cég települt az ipari telkeket, vállalkozói házakat, telephelyeket biztosító ipari parkba, amelynek teljes területe 29 hektár (290 ezer négyzetméter). Az üzemeltető a TIP-VÁC Kft., a fejlesztő pedig a Toperini Hungária Kft. Ugyanakkor előbbi társaságnak nem más a tulajdonosa, mint a CECZ Logistic Park Management Kft. A nyilvános cégadatok szerint a kínai cég 2020 szeptemberében, nagyjából egy évvel a raktárbázis bejelentését megelőzően már feltűnt a TIP-VÁC Kft.-ben. Továbbá a Toperini Hungária Kft. – bár még fejleszőként szerepel a honlapon – a cégadatok szerint jelenleg végelszámolás alatt van, 2021 szeptemberében törölték.
A kományrendeletben feltüntették, hogy mely helyrajzi számokon valósul meg a kiemelt beruházás. Az érintett ingatlanok tulajdoni lapjai szerint a CECZ Logistic Park Management Kft. legalább 155 négyzetméternyi területet vásárolt a Toperini Hungária Kft.-től egyidőben azzal, hogy a TIP-VÁC Kft.-t is megszerezték.
Magyarán jelentős befolyást szereztek a Toperini Ipari Parkot illetően.
(A kormányrendeletben feltüntetett helyrajzi számok közül kettőre nem adott ki találatot a földhivatal nyilvántartása, ezért nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyi telket tulajdonol a kínai vállalat).
Érdekesség, hogy két kormányrendeletben feltüntetett helyrajzi számhoz tartozó ingatlant nem a CECZ cégcsoport tulajdonolja. A talajstabilizációs és szigetelő rendszer forgalmazásával foglalkozó Consolid Kft.-nek 1,5 hektáros telke van a parkon belül – a társaság nem válaszolt a megkeresésünkre. A mindösszesen 4 ezer négyzetmétert tulajdonló BioAlga Kft. viszont azt írta, hogy „nincs olyan információnk, ami alapján érintene minket a beruházás. Felénk semmilyen megkeresés nem érkezett és a tervezett beruházásról annyit tudunk, amennyit a hírekből lehet tudni.”
További fejlesztések
Mindenesetre a jelek szerint a CECZ cégcsoport nem csak az 56 ezer négyzetméternyi területen tervez beruházni, hiszen miért vásároltak volna ennyi telket. Többször is megkerestük Dániel Zsoltot; egyebek mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy hány hektárnyi területet szerzett meg a vállalat, azonban a marketingigazgató nem kívánt nekünk nyilatkozni. Egyébként korábban nem titkolta, hogy hosszú távú szándékaik vannak; még a múlt év végén azt írta a Narancs.hu-nak, hogy
„a jövőben további fejlesztéseket tervezünk a park teljes területén”.
Vác Város Önkormányzata év elején egyeztetett a cégcsoporttal; a közleményük szerint bemutatták nekik „az e-kereskedelmi raktár előnyeit a város számára”. Továbbá azt közölték, hogy a területen egyéb, kereskedelmi áruk tárolására alkalmas raktárkomplexum is épül majd, viszont a szolgáltatást igénybe vevő ügyfelekkel még nem zárultak le a tárgyalások. Az akkumulátor és akkumulátor anyagok tárolására alkalmas raktárról nem esett szó a közleményben, pedig ezek híresen veszélyes kemikáliák is lehetnek. Megkerestük az önkormányzatot, de szintén nem árultak el részleteket a beruházásról. Azt ugyanakkor elismerték lapunknak: a megbeszélések annak ismeretében zajlottak, hogy a kínai vállalat a telkeket és az üzemeltetésért felelős céget megvásárolta.
A mostani nem az első üzlete a CECZ cégcsoportnak az országban; 2019-ben vasúti logisztikai megállapodást írt alá a MÁV-REC Kft.-vel. A partnerség értelmében Belső-Kína és Záhony között Kazahsztán-Oroszország-Ukrajna érintésével vasútvonal valósul meg. A 444.hu novemberben arról írt, hogy a vállalat 2020-ban összesen 11,8 milliárd forintért szerzett be COVID-védőfelszereléseket, maszkokat és lélegeztetőgépeket. Szintén a portál írta meg, hogy a CECZ Közép-Európai Kft. október 1-jétől tulajdonos lett a Magyar Posta Zrt. által még 2018-ban alapított European Chinese Supply Chain Zrt.-ben, amit azért hoztak létre, hogy a kelet-közép-európai áruszállítási piac meghatározó szereplője legyen.
(Címlapképünk forrása: Rétvári Bence Facebook-oldala) | Rátette a kezét a lélegeztetőgép-beszerzéseket bonyolító kínai cég a váci ipari parkra | Novemberben derült ki, hogy 54 ezer négyzetméteren raktárkomplexumot épít a CECZ cégcsoport a Toperini Ipari Park területén. Arról azonban nem számoltak be, hogy megvásárolták az ipari parkot üzemeltető céget, és megszereztek legalább több mint 15 hektárnyi területet. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ratette-a-kezet-a-lelegeztetogep-beszerzeseket-bonyolito-kinai-ceg-a-vaci-ipari-parkra-245528 | 2022-01-29 12:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kedden kezdi 11 órásra tervezett vádbeszédét a vörösiszap perben eljáró Fejes Péter ügyész, az ügyben legkorábban decemberben születhet ítélet. A Mal Zrt. Ajka melletti X. számú iszaptározója öt évvel ezelőtt szakadt át, az erősen lúgos tartalmú zagy elöntötte a környező települések, Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A szennyezés a Torna-patakon és a Marcalon keresztül kijutott a Rábába, onnan a Mosoni-Dunába, illetve a Dunába.
Magyarország történetének eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófájának okozójaként az ügyészség 15 ember ellen emelt vádat – a gyárigazgatótól a többnyire Németországban tevékenykedő kereskedelmi igazgatón át a gátőrig – halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt. Az iszaptározót korábban ellenőrző zöldhatóság viszont nem került az ügyészség látókörébe.
Minden vádlottra végrehajtandó szabadságvesztést kértek
A 91 oldalas vádirat szerint a vádlottak - akik kivétel nélkül az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak - üzemeltetési, ellenőrzési, intézkedési mulasztásaik folytán felelősek a közveszély előidézéséért és annak következményeiért. Erre hivatkozva minden vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte a vádhatóság képviselője. Egyebek mellett felrótták például a vádlottaknak, hogy csak a katasztrófa bekövetkezte után egy órával értesítették az illetékes szerveket és intézkedtek. (Mint utóbb kiderült, mindezt egy rosszul járó órára hagyatkozva.)
Az elmúlt években mintegy 170 tárgyalási napon a vádlottak mellett több tucat tanút és szakértőt hallgatott meg a bíróság, és több ezer oldalnyi iratot ismertetetett. Menet közben folyamatosan derültek ki súlyos eljárási hibák, amelyek miatt nem született még elsőfokú ítélet sem az ügyben. „Ha öt évvel ezelőtt a tárgyalást nem a politikának való megfelelési kényszer vezette volna, ha a nyomozók nem befolyásolták volna az ügybe bevont szakértőket, ha a vádlottak már a nyomozati szakban elmondhatták volna észrevételeiket, szóval, ha az elfogulatlan és tisztességes eljárás feltételei kezdettől biztosítva lettek volna, már rég megszülethetett volna az ítélet” - értékelt Sándor Zsuzsa korábbi büntetőbíró, aki személyesen követi a büntetőper tárgyalásait.
Szakértőket kellett kizárni
Az eljárás során kiderült például, hogy a szakvélemények készítőit politikusok vitték először a helyszínre, emiatt elfogulatlanságuk megkérdőjelezhető. A bíróság hosszasan feszegette a szakértők kirendelésének körülményeit, és súlyos szabálytalanságokra bukkant, míg végül eljárási szabálysértésre hivatkozva ki kellett zárni az ügyből Farkas József szakértőt, és a bizonyítékok köréből ki kellett rekeszteni minden olyan szakvéleményt, melyet ő is jegyzett. (A kizárásról szóló döntést az ügyészség fellebbezése nyomán a Győri Ítélőtábla megváltoztatta, így a vélemény elvben újból felhasználható.) Ugyanez történt Nagy László szakvéleményével is, aki eleinte nem is szakértőként, hanem az árvízvédelmi törzs résztvevőjeként volt a katasztrófa helyszínén – derült ki az egyik tárgyaláson.
Furcsaságokat a bizonyítási eljárás vége is tartogatott: az ügyész ugyanis augusztusban vádbeszéd helyett úgynevezett végindítványt nyújtott be, és ebben szinte valamennyi vádlottal szemben módosította, illetve kiterjesztette az eredeti vádat. Erről is kell majd döntenie a Veszprémi Törvényszéknek, amely a védőbeszédek és a vádlottak utolsó szó jogán elmondott beszéde után legkorábban decemberben hirdethet elsőfokú ítéletet.
Ettől függetlenül a Mal Zrt. felelősséggel tartozik - ezt már tavaly februárban kimondta a Kúria egy kártérítési perben, melyet Konkoly József devecseri lakos indított. Eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai, és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták. Igaz, mindebből nem következik, hogy a károsultak a pénzükhöz jutnak.
A károsultak sorban állnak
A Konkoly-per volt az első a Mal Zrt. ellen indított eljárások sorában, amiben az iszapömlésben megsemmisült ház és a tönkrement ingóságok miatt indítottak vagyoni, az átélt szenvedések miatt pedig nem vagyoni kártérítés címén – ebben az esetben összesen 23 millió forintot követelve. Így ő volt az első, aki kapott is valamennyit a neki megítélt kártérítésből, ideiglenes intézkedésként 11 millió forintot, melyet bírósági végrehajtással sikerült bevasalni a cégen.
A károsultak összesen több mint egymilliárd forint kártérítési igénnyel jelentkeztek, a legtöbben azonban még a megnyert perekben sem juthattak a pénzükhöz. Mire ugyanis a jogerős ítéletek megszülettek, a Mal már felszámolás alá került, így ezek a követelések csak „sorban állnak” a felszámoló nyilvántartásában. Legalábbis azokéi, akik képesek és hajlandók voltak a kárigény 1 százalékára rúgó regisztrációs díj kifizetésére.
Az adósságok sora hosszú: a legnagyobb tétel a zöldhatóság által kivetett, minden idők legnagyobb, hulladékgazdálkodási bírsága (135 milliárd forint), amely mellett a Torna patakba ömlött iszap miatt kiszabott vízszennyezési bírásg (további 2,3 milliárd forint) szinte eltörpül. A késedelmi pótlék is csak gyűlik, ami együttesen már több mint 16 milliárd forint.
Az állami követelések mellett a szállítók és a bankok összesen 20 milliárd forintnyi hitelezői igénye. Bő egymilliárdot tesz ki azoknak a magánszemélyeknek a kártérítési követelése, akiknek az iszapömlés elvitte a házát, vagy más módon szenvedték meg a katasztrófát. A felszámolási eljárás előtt indított 41 perben együttesen 932 milliós kártérítést kérnek a Maltól.
Más-más stratégiával pereltek
A Kolontárra és Devecserre zúdult vörösiszap okozta katasztrófa miatt több száz magánszemély készült kártérítési perre, végül – részben „próbaként” – több mint negyven eljárás indult. Az áldozatok más-más stratégiát követnek: százan egy pertársaságba tömörülve, ugyanennyien pedig 40 külön perben próbálták érvényesíteni az igényüket. A felszámolási eljárás során bejelentett összesen 414 millió forintnyi követelést a vitatott hitelezői igények között tartja nyilván a felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft., és a Veszprémi Törvényszéktől várja annak megállapítását, hogy jogosak-e.
A kártérítési perek folyamatosan zárulnak le. „Heti, havi rendszerességgel vannak tárgyalások - mondta a hvg.hu kérdésére Magyar Gábor ügyvéd. Hozzátéve, ügyfelei közül volt, akinek 32 millió forintot ítélt meg a bíróság. Az, aki megsérült 4-5 millió forintot, aki pedig elvesztette hozzátartozóját 8-10 millió forintot kapott. Az, akinek az élete nehezült el a katasztrófa nyomán - például azzal, hogy nem tudott elköltözni, értéktelenebb lett a háza - kétmillió forintos kártérítéssel számolhatott. Berecz Zsolt veszprémi ügyvéd tájékoztatása szerint az általa több bíróságon indított eljárásokban fejenként 2-3 milliót ítéltek meg.
Úgy tűnik, igazából azok jutottak kártérítéshez, akik annak idején elfogadták az állam segítő kezét, és vagyoni kárigényükért nem pereskedtek. Ezzel a lehetőséggel azonban csak a közvetlen károsultak élhettek. Azokra viszont – akiknek a házát nem vitte el az iszapáradat, de más módon megszenvedték a katasztrófát - nem terjedt ki az állami kártalanítás.
A tarthatatlan állapotoknak februárban lett vége, akkor döntöttek arról, hogy az állam kifizeti a Mal Zrt. helyett a vörösiszap-katasztrófa károsultaknak jogerősen megítélt nem vagyoni kártérítést. A költségvetésben erre 400 millió forintot különítettek el: ebből pénzt az kap, akinek a bíróság jogerősen megállapított nem vagyoni kártérítést. Igaz, a bírósági ítélet ellenére az állam kamatot nem, csak a tőkeösszeget fizet. Az elkülönített keretből szeptember végéig harminchárman kaptak összesen 91,5 millió forintos nem vagyoni kártérítést a vörösiszap-károsultak közül. | Ha a politika nem szól bele, már rég lezárhatták volna a vörösiszap-pert | Öt év után, decemberben születhet elsőfokú ítélet a 10 halálos áldozatot követelő és száznál több súlyos sérülést okozó vörösiszap-áradat miatt indult büntetőperben. A kártérítési perek is sorra zárulnak le. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151004_Ha_a_politika_nem_szol_bele_mar_reg_lezar | 2015-10-04 11:32:00 | true | null | null | HVG |
Egy szakértőt kizárt a Veszprémi Törvényszék az eljárásból a vörösiszap-katasztrófa hétfői tárgyalásán, egyről pedig később döntenek – írja a blogján Dr. Sándor Zsuzsa jogi szakújságíró, aki korábban a Fővárosi Bíróság szóvivője volt.
A geotechnikus szakértők a gátszakadás okait tárták fel, lényegében az ő szakvéleményükön alapul a vádirat. A gond az, hogy egyikük sem igazságügyi szakértő: a nyomozó hatóságok a szabályos utat megkerülve kérték fel őket.
Dr. Farkas József
a vörösiszap-katasztrófa után kapott egy telefont, hogy kísérje el a miniszterelnököt és a belügyminisztert a helyszínre, és autót küldtek érte. Később az ő fiaival közös cége készítette a laborvizsgálatokat, jóval a szakértői kirendelésük előtt.
Dr. Nagy Lászlót
Papp Csaba rendőrezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda főosztályvezetője vitte magával, és nem szakértőként, hanem az árvízvédelmi törzs résztvevőjeként volt jelen.
Vagyis a szakvéleményük kialakítását mindketten azelőtt megkezdték, hogy arra szabályos felkérést kaptak volna.
A szabályok szerint
először az igazságügyi szakértői névjegyzékből,
aztán a feljogosított szervezetek listájából
kell szakértőt kirendelni, és csak akkor lehet eseti szakértőt felkérni, ha e kísérletek sikertelenek voltak.
A bíróság szerint szabálytalanul felkért szakértők miatt sérültek a vádlottak jogai. Farkas Józsefet mint szakértőt a tárgyalást vezető bíró hétfőn kizárta, az általa készített szakvéleményeket a bíróság figyelmen kívül hagyja. Nagy László ügyében később döntenek.
Sándor szerint az önmagában nem kifogásolható, hogy egy politikus szakembert vigyen magával egy katasztrófa helyszínére.
"Támaszkodhat is a szakember észrevételeire, tanácsaira. Az azonban nem engedhető meg, hogy ugyanezt a szakembert a nyomozóhatóság – az igazságügyi szakértők elé helyezve – hivatalos kirendelés nélkül igénybe vegye vizsgálatok elvégzésére, szakvélemény készítésére. (...) A körülményekből úgy tűnik, hogy valójában nem a nyomozóhatóság döntötte el, hogy kit, mikor és hogyan bíz meg a szakértelmet igénylő perdöntő kérdések vizsgálatával." | Létezik olyan, hogy fideszes geotechnikai szakértő? | Egy szakértőt kizárt a Veszprémi Törvényszék az eljárásból a vörösiszap-katasztrófa hétfői tárgyalásán, egyről pedig később döntenek – írja a blogján Dr. Sándor Zsuzsa jogi szakújságíró, aki korábban a Fővárosi Bíróság szóvivője volt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/01/07/letezik_olyan_hogy_fideszes_geotechnikai_szakerto/?fbclid=IwAR1VCPpilimIjAQIxFyVd5el1U70XCWDZRacb3XaEdsnKXX8j3fBaVgEVn0 | 2014-01-07 12:11:00 | true | null | null | Index |
Újabb földmutyi jön az állami földek elárverezésével?
Hétfőn az ország minden megyéjében félpályás útlezárással készülnek az állami földek tervezett elárverezése elleni tiltakozásul. Az LMP és a Jobbik a 380 ezer hektár elkótyavetyélése miatt aggódik, a szocialisták újabb mutyit sejtenek a háttérben. Nagy kérdés, kinek éri meg az adásvétel, még úgy is, hogy az állam kedvezményes kölcsönt kínál a földek végleges privatizációjához. Lehet, a végén megint csak a nagy agrárvállalkozások tulajdonosai járnak jól.
„Tiszta a lelkiismeretem, a Ménesbirtok Zrt.-t, s vele együtt a települést, nem én tettem tönkre. Negyvennyolc évesen visszavonulhatnék búsongva, hiszen ez volt az életem, megviselt. De gyarló ember vagyok, inkább elmegyek a licitekre” – magyarázza Kun Mihály, a 230 éves múltra visszatekintő mezőhegyesi mintabirtok vezetője.
A cég elnevezésében is szereplő ménesbirtokot II. József alapította, hogy a császári seregnek biztosítva legyen a lóutánpótlása, a kiegyezés után került magyar kézbe, és kezdett el iparinövény-termesztéssel és sertés-, valamint szarvasmarhatartással foglalkozni. A 18 ezer hektáron gazdálkodó birtok a szocialista nagyüzemek idején is a magyar mezőgazdaság zászlóshajója volt. A rendszerváltás után 4 év alatt termékszerkezet-váltással és nem kis karcsúsítás árán (a terület közben kevesebb mint 8000 hektárra fogyatkozott) pénzügyileg sikerült stabilizálni az rt.-vé alakult céget, melynek részvényeit 2004-ben értékesítették.
A Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején lezajlott privatizációt a Fidesz később keményen támadta, 2010-ben Lázár János feljelentést is tett, de a vizsgálatot eredmény nélkül zárták le. Az állami földek tartósbérleti pályázatain a birtok 6000 hektárját is megpályáztatták: a 101 földrészlet nyerteseinek a nevét idén hirdették ki. Többtucatnyi bérlője lett a birtoknak, akik 2017 januárjától használhatják a földet, mivel a zrt. szerződései akkor járnak le.
Magyar abszurd
A kormány mostani terve, hogy 380 ezer hektár (51 ezer helyrajzi számon lévő földrészlet) tartós bérletben lévő földet árverez el december végéig, Mezőhegyes környékén is meglepte az érintetteket. Főként az a klauzula, hogy az állammal frissen szerződött bérlőknek nincs elővásárlási joguk, csak azoknak, akik már legalább 3 éve „birtokon belül” vannak.
Mezőhegyesen elvben most az az abszurd is lejátszódhat, hogy miután a Ménesbirtok Zrt. menedzsmentje alól kipályáztatták a földek jelentős részét (a már említett 6000 ha-t), és nagy erők mozdultak meg a cégtulajdonosok ellehetetlenítése érdekében, most az új bérlők nézhetik végig, ha ugyanazokra a földrészletekre a legjobb ajánlatot adja Kun és csapata. Ami még abszurdabb: a földet aztán csak 18 év múlva vehetnék saját használatba.
„A korábbi pályázatokkal nem is csak velem, a gaz tőkéssel toltak ki, hanem az egész várossal – mondta a hvg.hu-nak Kun Mihály, a Zrt vezetője. – Mezőhegyes költségvetésével azonos összegű bért fizetünk 400 dolgozónak, nem feketén, és még csak nem is szürkén, akik itt a városban költik el az 1,3 milliárd forint nettójának, mintegy 800 millió forintnak legalább a 30-40 százalékát. Ez 2017 után, amikor kimegy alólunk a földjeinknek a nagy része, hiányozni fog az itteni vállalkozásokból.”
És bár Kun Mihály biztosan az egyik potenciális vevőként jelentkezik be a liciteken (mezőhegyesi születésű, helyben lakó, mezőgazdaságból élő, tehát a földforgalmi törvényben leírt, a vásárló személyére vonatkozó szabályoknak megfelel), az egész terület „visszavásárlásához” még az ő „tehetsége” is kevés. Számításai szerint egy 300 hektáros, vállalkozásépítésre már alkalmas birtok, mezőhegyesi árakon számolva belekerülhet 450 millió forintba. A 6000 hektár ennek a húszsorosa.
Mezőhegyesi befutó
A mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által használt 101 földrészletnek csak a felét nyerték el helybéliek (például a postásként dolgozó helyi Fidesz-elnök, illetve az általános iskola idén nyáron kinevezett igazgatónője). A többi nem helyiekhez került. Az egyik nagy kedvezményezett Simonka György fideszes országgyűlési képviselő köre: Simonka nővérének a fia, aztán egy egykori dinnyetermelő társ, valamint a képviselő egyik érdekeltségének az ügyvezetője. De találunk a nyertesek között olyat is, aki Magyarbánhegyesen nyert trafikkoncessziót, továbbá a csanádapácai önkormányzati képviselő-testület egyik fideszes képviselőjét, aki a helyi katolikus általános iskola igazgatóhelyettese. Utóbbit kerestük telefonon is, hogy megtudjuk, mihez kezd az elnyert 92 hektáros területtel, és hogy tervez-e elindulni az árverésen, ha kiírnak rá pályázatot. A képviselőnő szerint a magánügye, hogy mit kezd a – számításaink szerint – 150 millió forint értékű területtel, melynek megvásárlása állami kölcsönből sem olyan egyszerűen refinanszírozható.
Drágább a hitel, mint a föld bérleti díja
Az alapkérdés most ennek megfelelően az, hogy a jelenleg érvényes bérleti szerződéssel bírók egyáltalán rendelkeznek-e a vásárláshoz szükséges pénzzel, vagy a beígért kedvezményes MFB-hitelek törlesztéséhez szükséges anyagi háttérrel. (A licitre kerülő földek több mint 90 százaléka egyébként 10 hektár alatti.) Ami mellbevágó: kalkulációink szerint a legtöbb esetben az aranykorona érték alapján kiszámított bérleti díjnál is magasabb lehet a vételkor felvett kölcsön törlesztőrészlete, függetlenül attól, hogy az ország mely pontján, milyen minőségű földről van szó. Tehát a gyengébb területek esetén is meghaladhatja az éves bérleti díj összegét az éves hitelrészlet.
Kun Mihály, a Ménesbirtok vezérigazgatója egy 300 hektáros példánál maradva azt is levezette, hogy ha a tulajdonos állami kölcsönt vesz fel hozzá, akkor az éves 30 milliós törlesztőrészlet kigazdálkodásához legalább hektáronként 100 ezer forintnyi jövedelmet kell összehozni, ami nem kis teljesítmény, és akkor még az egyéb költségeket, valamint a hasznot is ki kellene termelni. „Ahhoz, hogy a Ménesbirtok Zrt. hibridkukorica-vetőmagot tudjon előállítani, amiben nagyon erős (a Ménesbirtok Zrt. egymaga az ország hibridkukorica-termelőinek a felét szolgálja ki – szerk.), hektáronként 200 ezer forintot bele kell tennünk a termelésbe.” Kun szerint egyébként akkora tehervállalásról van szó, hogy 300 hektár alatt nincs is igazán esély arra, hogy a ráfordításokon túl piaci alapon működő, nyereséges vállalkozást lehessen működtetni.
A szív elviheti a józan észt
Megkerestünk más agrárszakembereket, akik szintén a kockázatokra hívták fel a figyelmet. Ennek megfelelően nem is lehet előre látni, hogy milyen lesz a vásárlási hajlandóság. Egyesek szerint érdektelenségbe is fulladhatnak a licitek, mások szerint nagy az érzelmi felindulás, így sokan belevetik majd magukat a vásárlásokba. Az utóbbiaknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogy a gazdáknak jelenleg óriási segítséget jelentő uniós földalapú támogatás 2028-ban biztosan (de lehet, hogy már 2020-ban) megszűnik.
Akiknek a meghirdetett árverések nagy lehetőségnek ígérkeznek, azok a hazai nagy agrárvállalkozók, akik rendelkeznek akkora árbevétellel, hogy saját és rokonaik, illetve embereik nevére vásároljanak földet. Ahogy Kun Mihály is próbál megszerezni valamekkora részt az eddig bérlőként művelt földekből, úgy az ugyancsak Csongrád megyei, stabilan évi másfél-kétmilliárdos árbevétellel rendelkező Gorzsa Mezőgazdasági Zrt vagy a szintén csongrádi, milliárdos árbevételű Héjja Testvérek Kft. tulajdonosi köre is bevásárolhat. (Mindkettő neve felbukkant az Ángyán-listákon, mint amelyek a földbérletpályázatok nagy kedvezményezettjei voltak. A volt fideszes államtitkár lesz a hétfői megmozdulás egyik budapesti vezérszónoka.)
Jönnek az állami mintagazdaságok?
Nagyon sok részletkérdés még nincs tisztázva. A földvásárlások lebonyolításának végrehajtási rendelete még nem jelent meg. Ennek előkészítéséről egy 24 oldalas kormányzati dokumentumot ismertetett az LMP: eszerint 22 megyei jogú város kormányhivatalai és földhivatalai bonyolítanák le a liciteket, a Nemzeti Agrárkamara őrködik a videóra is rögzítendő licitek tisztasága felett. Az árverések a tervek szerint december 31-ig le is zajlanának, melyek eredményéről a hirdetményeket kifüggesztik a földforgalmi törvényben foglaltak szerint. A dobra verendő állami földterület csupán nem egészen 10 százalékát teszi ki az összes művelés alatt levő területnek, szakemberek szerint a mezőgazdaság működésére, eredményeire nem is hatnak ki erőteljesen. „A lényeges nem a föld tulajdonlása, hanem a termelés szabályozása” – fogalmazott több ízben Raskó György, a kárpótlásokról döntő Antall-kormány egykori államtitkára, mezőgazdasági vállalkozó.
A tervezetben ugyanis szerepel a mintagazdaságok egy kormányrendeletben való kijelölése is. A kijelölt mintagazdaságok területei e szándék szerint tartósan állami tulajdonban maradnának. Úgy tudjuk, hogy Mezőhegyesen a 2004-ben a privatizált Ménesbirtok Zrt.-ről leválasztott, most is állami tulajdonban levő Ménes Kft. lehet az egyik mintagazdaság. Az, hogy milyen földalapon, még talány. Nem kizárt, hogy azon az 1800 hektáron, amit a Ménesbirtok Zrt. földjei közül még nem írtak ki pályázatra. | Újabb földmutyi jön az állami földek elárverezésével? | Hétfőn az ország minden megyéjében félpályás útlezárással készülnek az állami földek tervezett elárverezése elleni tiltakozásul. Az LMP és a Jobbik a 380 ezer hektár elkótyavetyélése miatt aggódik, a szocialisták újabb mutyit sejtenek a háttérben. Nagy kérdés, kinek éri meg az adásvétel, még úgy is, hogy az állam kedvezményes kölcsönt kínál a földek végleges privatizációjához. Lehet, a végén megint csak a nagy agrárvállalkozások tulajdonosai járnak jól. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151005_Ujabb_foldmutyi_jon_az_allami_foldek_elar | 2015-10-05 12:26:07 | true | null | null | HVG |
A cikk szerint az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik a köztestület egyik tisztségviselőjének hónapokkal ezelőtt tett feljelentése alapján, több százmillió forint gyanús elköltése miatt, az ezekről szóló szerződéseket a kamara korábbi elnöke, Réti László írta alá. Az ügyet egy feszült levélváltás alapozta meg Réti László és Papp Géza között még márciusban, mikor a testület főtitkára tíz pontban foglalta össze a kamara gyanús és felesleges kifizetéseit. A tételek között található 23 ezer CD megvásárlása mindössze hatezer ügyvéd számára, ez 240 millió forintba került.
Réti László és az ellenőrző bizottság jelezte, hogy minden költés a közgyűlés tudtával és az elnökség jóváhagyásával történt. Mikor Papp a közgyűlés elé vitte az ügyet, az érdektelenségbe fulladt, ugyanis a tagoknak csak csekély száma jelent meg, később elfogadták az elnökség beszámolóit. Réti László a lap megkeresésére elmondta, hogy nem is hallott az ügyről. Később az MTI-nek eljuttatott közleménye szerint "több jel mutat arra, hogy a fővárosi ügyvédek független demokratikus köztestülete ellen különböző csoportok, személyek összehangolt támadást intéztek". Ez az ügyfelek jogérvényesítésére, az igazságszolgáltatás működésére és az ügyvédek jogaira kedvezőtlen kihatással lehet – tette hozzá Réti.
Több probléma is adódott a közelmúltban a Budapesti Ügyvédi Kamara körül, legutóbb az elnökválasztási szabálytalanságok kapcsán marasztalta el őket a bíróság, így újabb választást kell lebonyolítani a választási szabályok korrekciójával együtt. | Gyanús szerződések miatt nyomoznak a Budapesti Ügyvédi Kamaránál | Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Ügyvédi Kamaránál a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda – írja a pénteki Magyar Nemzet a rendőrség tájékoztatása alapján. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151002_gyanus_szerzodesek_budapesti_ugyvedi_kama | 2015-10-02 12:39:00 | true | null | null | HVG |
Vajna a TV2 után a hokit veheti célba
Bogár Zsolt - Mizsur András
Az állami szerepvállalás bújtatott erősítésével folyik a profi sport "simicskátlanítása". Az MVM Veszprém már eddig is gyanúsan többre vitte, mint amit hivatalos költségvetése megengedne, a Balaton promotálásával a jelenlegi szint megtartását támasztaná meg a kormány. A jégkorongszövetség élén pedig az az Andy Vajna veheti át a Közgép vezére lemondása után csak ideiglenesen betöltött elnöki pozíciót, aki megvásárolta a TV2-t – már amennyiben Simicska Lajos be nem előzte.
Andy Vajna (saját állítása szerint a TV2 új tulajdonosa) filmügyi kormánybiztos is szóba került a Magyar Jégkorongszövetség megüresedett elnöki posztjára, tudta meg a hvg.hu. Az előző elnök, Németh Miklós, a Közgép vezére májusban köszönt le, azóta id. Kovács Csaba szakmai alelnök vezeti megbízott elnökként a jéghokiszövetséget, a tisztújítás még az ősszel várható.
Vajna mellett eddig Soltész Miklós (KDNP) egyházi, nemzetiségi és civil ügyekért felelős államtitkárt, Cser-Palkovics Andrást (Fidesz), Székesfehérvár polgármesterét, valamint Such Györgyöt, az Országgyűlés Hivatalának főigazgatóját, a Kanadai–Magyar Hokiklub elnökét tartották esélyesnek. Vajna a felsoroltakkal szemben olyan személy, akinek nemcsak erős kormányzati támogatottsága van, hanem üzleti érdekeltségei és kapcsolatrendszere révén képes nem állami pénzeket is mobilizálni a sportág számára.
Tudomásunk szerint Németh is azért döntött önként a távozása mellett, mert azt látta, Közgépnek és a vállalathoz kötődő beszállítói rendszernek az állami megrendelések megszűntével nem lesz akkora bevétele, hogy abból – a sportcélú támogatásokra nyújtott társasági adókedvezményt (tao) kihasználva – elvárt mennyiségű támogatást tudjon becsatornázni a sportágnak. Ez egy évben százmilliós nagyságrendet, 500 és 1 milliárd forint közötti összeget tett ki.
Vajnát hívták, nem vállalja
Cikkünk megjelenése után Andy Vajna sajtóirodáján keresztül a következő üzenetet juttatta el szerkesztőségünkbe: "Valóban felkérték, vállalja el a Magyar Jégkorong Szövetség elnöki tisztségét, a megtisztelő felkérést azonban nem fogadta el tekintettel arra, hogy egyéb elfoglaltságai miatt nem tudna elegendő időt fordítani erre a fontos feladatra."
A Veszprém nehéz eset
Míg a jéghoki „simicskátlanítása” önkéntes visszavonulással ment végbe, a veszprémi férfi kézilabda esetében, ahol rekordbajnok, Final Four-döntős a csapat, ez korántsem ilyen egyszerű történet. Ugyan az MVM-Veszprémnél (illetve a klubot működtető MVM Veszprém Kézilabda Zrt.-nél) sem visel Simicska Lajos semmilyen formális posztot, gyakorlatilag úgy viselkedett, mint egy veszprémi Florentíno Pérez vagy Roman Abramovics: mint ahogy arról a Magyar Narancs riportja is beszámolt. A hazai meccseken övé volt a központi VIP-páholy, és az ő kívánságait leste a két társelnök, Fonyó Károly (csütörtök ótasaját bevallása szerint szintén a TV2 tulajdonosának üygvezetője), Simicska bizalmasa, aki a zrt. pénzügyeit intézte, valamint Kálomista Gábor, aki Marian Cozma halálakor került közel a csapathoz, és a médiával is ő állt kapcsolatban.
Simicska veszprémi kötődését jelzi, hogy tavaly ősszel belengette, elindul a Navracsics Tibor lemondása miatt megüresedett országgyűlési helyre kiírt idén februári időközi választáson. Erre végül nem került sor, de Budapestnek mégis hátat fordított, iskolás korú fiát idén már egy veszprémi iskolába íratta, és a város központjában újíttatott fel a családjának egy patinás ingatlant. Mint ahogy arról a HVG-ben is írtunk, szeptember végén a fővárosi önkormányzat szerződést bontott a több mint hétszáz budapesti hirdetőoszlopot üzemeltető Mahir Cityposter Kft.-vel, valamint kötelezte a céget, hogy egy hónapon belül bontson el minden hirdetőoszlopot.
Bár ezt a sajtó egyszerűen a Simicska Lajos elleni támadássorozat újabb lépésének tudta be, a lépés levezethető a kézilabdasportban végbemenő változásokból is. A korábbi elnököt, a szakmai berkekben súlytalannak tartott Vetési Ivánt 2011-ben a veszprémi lobbi juttatta az elnöki székbe (állítólag Navracsics Tibor bizalmasa volt), de Nagy László hazahozatala érdekében már sokkal nagyobb erők mozdultak meg a Fideszen belül. A barcelonai rekordigazoláshoz kapcsolódott az MKB Veszprém üzleti-sportszakmai léptékváltása is, amely végül a tavalyi Final Four-szereplésben csúcsosodott ki. A felépítményben fontos szerepe lett a Balatonhoz-Veszprémhez egyaránt kötődő Simicska–Kálomista-párosnak, illetve a háttérembernek, Fonyó Károlynak.
Balatonnál sej, haj de jó
Míg a Közgép piacának ellehetetlenítése a jégkorongszövetségben egyszerű képletet teremtett, Vetési lemondása, majd Kocsis Máté fideszes polgármester megválasztása a kéziszövetség élére, nem késztette meghátrálásra Simicskáékat. Pedig előbb az állami tulajdonba került MKB vonta vissza a profi csapat támogatását (az elmúlt tíz évben kétmilliárdot adott a klubnak), majd kiderült, az MVM sem lesz az új szezonban a csapat mezszponzora.
Az elmúlt két hétben viszont két fontos dolog is történt: a szövetség magához vonta az állami társaságoktól érkező támogatások elosztásának jogát, ami még az erősen átpolitizált és központilag vezérelt sportgazdasági környezetben is példátlan megoldás, majd jött a Mahir Cityposter Kft.-vel kapcsolatos bejelentés. Ez utóbbinak fele-fele arányban az Euro-AWK Kft., Fonyó Károly cége, valamint a Mahír Kereskedő Zrt., Simicska médiabirodalmának egyik pénzgyára, a tulajdonosa. Csak, hogy mindenki értse: az állam kitette az asztalra, hogy ő mit tud beletenni a kézisportba, majd odamutatott a jelentős részben szintén állami pénzen felhizlalt cégek képviselőinek, akik Veszprémben a legnagyobb befolyással bírtak, hogy most ti jöttök.
Már eddig is megkérdőjelezhető volt, hogy miért ad az állam akár a tulajdonában lévő cégeken keresztül is pénzt a profi versenysport működtetésére. Az még inkább, hogy egyes esetekben miért fizeti a nagyobbik részt. (Nagyon fontos elkülöníteni, hogy itt nem infrastuktúrafejlesztésről vagy az utánpótlás-támogatásáról beszélünk – a szerk.). Az állam zavarát jelzi, maga is érzi, hogy kilóg a lóláb. Erre utal, hogy az MVM mezszponzorként való visszatérése mellett a kézicsapat ezentúl a Balatont is reklámozni fogja: az indok valami hasonló, mint a Forma–1 állami támogatása esetében, még ha az nem is teljesen látszik, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium milyen csatornán keresztül száll be. De míg a Forma-1.nek köszönhetően milliárdos nézettséggel és azonnali turisztikai bevételekkel számolhatunk a verseny közvetlen hatásaként, a Final Fourdöntő televíziós nézettségének hatása (a döntőt 2010 óta Kölnben rendezik, tehát még csak Magyarországra se jön) lemérhetetlen.
A magyar csoda
Az MVM Veszprém valós költségvetését tekintve ma akkora, amit, bármennyire is fájó, piaci alapon nem tudna kitermelni. Az európai elitbajnokságok, illetve a Final Four négyes döntőjének legjobb csapatai, német, francia és spanyol klubok költségvetései rendre 6 és 9,5 millió euró között konvergálnak. A topjátékosok fizetése 20-25 ezer eurótól indul havonta. Az MKB Veszprém Kézilabda Zrt. tavalyi árbevétele 1,27 milliárd forint volt (nagyjából 4 millió euró) volt, ami egy német középcsapat büdzséje. Ennyiből nem lehet ezen a szinten versenyképesnek lenni vagy nincs minden pénz kirakva az asztalra. Márpedig sztárokkal teletűzdelt gárda a szerződtetett szakmai teammel joggal aspirál Európa négy legjobb férfi kézilabdacsapata egyikének helyére. A klubok költségvetései nehezen hasonlíthatóak össze, mert mindenütt vannak bújtatott támogatások – kizárt, hogy a Veszprém költségvetése ne ilyen legyen. Mindenesetre az elgondolkoztató, hogy Magyarország a jelenlegi fejlettségi szintjével férfi vonalon Final Four-résztvevőt tud felmutatni, miközben még a legnépszerűbb kézilabda csapata, az MVM Veszprém esetében is elhanyagolhatók az eladott jegyekből vagy a merchandisingból származó bevételek, és a kereskedelmi televíziózásban a főműsoridőben még a tematikus csatornákon is csak a topmeccsek eladhatóak - a futballhoz képest jóval kevesebb pénzért.
Kocsis Máté, az MKSZ elnöke a sportágfejlesztés köntösébe öltöztette a MVM Veszprém történetében beköszönő rendszerváltást. Tehát nemcsak a klubok állami finanszírozását központosítják, hanem elindítanának egy méretében felelőtlennek tűnő csarnoképítési programot: 60 kisebb csarnok épülne országszerte, és mellettük még jó néhány nyolcezres nagyobb. Ha hozzávesszük, hogy a stadionok mellett ezres nagyságrendben épültek műfüves focipályák az országban, melyek fenntartására, karbantartására, későbbi felújítására semmilyen rendszerszintű megoldás nincs, akkor elképzelhetjük azt a szituációt, hogy a helyi politika milyen nyomás alá fogja helyezni a központi kormányzatot, ha ehhez még hozzájönnek a kézis létesítmények - és egy nap elzárják a pénzcsapot. Jól látszik, az Orbán-kormány a profi sportban is évtizedekre előre ráállította a szereplőket egy olyan pályára, amiről nehéz lesz letérni.
Visszatérve a jégkorongra: ez a sportág megmutatta, hogyan lehet szerves építkezéssel, szívós munkával eredményeket elérni. Ha az A-csoportba jutástól elvakítva a hokiban is túlterjeszkedik az állam, akkor ott is nagy pofáraesés következhet be – a sportéletben jelenleg a legkevésbé sem kívánt rendszerváltás esetén. | Vajna a TV2 után a hokit veheti célba | Az állami szerepvállalás bújtatott erősítésével folyik a profi sport "simicskátlanítása". Az MVM Veszprém már eddig is gyanúsan többre vitte, mint amit hivatalos költségvetése megengedne, a Balaton promotálásával a jelenlegi szint megtartását támasztaná meg a kormány. A jégkorongszövetség élén pedig az az Andy Vajna veheti át a Közgép vezére lemondása után csak ideiglenesen betöltött elnöki pozíciót, aki megvásárolta a TV2-t – már amennyiben Simicska Lajos be nem előzte. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151016_Vajna_a_Tv2_utan_a_hokit_veheti_celba | 2015-10-16 15:55:01 | true | null | null | HVG |
A főváros külföldi népszerűsítését szeretné elősegíteni a kormány azzal a 10 művészeti produkcióval, amelyet 2015 és 2018 között kell bemutatni – olvasható az Orbán Viktor szignójával megjelent csütörtöki kormányhatározatban.
Részleteket nem közöltek arról, pontosabban milyen produkciókról lehet szó, és hol mutatnák be őket.
Az események megvalósításáért Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felel majd.
Pénzt is kap a feladatra, idén 25 milliót, 2016 és 2018 között pedig évente további 150-150 milliót, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek kell előteremtenie a költségvetésből. | Szijjártó népszerűsítheti Budapestet külföldön félmilliárdért | Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek kell megvalósítania 10 művészeti produkciót Budapest külföldi népszerűsítésére 2018-ig – derült ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Minderre négy év alatt közel félmilliárd forintot kap. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151016_Szijjarto_nepszerusitheti_Budapestet_kulf | 2015-10-16 16:05:00 | true | null | null | HVG |
Kiosztották a volt médiahatósági elnökről elnevezett díjakat. Szalay Annamária-díjat kapott az a Csúri Ákos, aki a Blogstar nevű bloggyűjtőoldalt működteti, ez ad helyet Bayer Zsolt blogjának, a Bádognak is. Csúri volt az is, aki a Via.hu webcímet bejegyezte, ezen sajtóhírek szerint Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadóval a háttérben indított volna valamiféle hírportált. (A címen nem üzemel semmi, de azóta elindult két, kormánybarátnak gondolt híroldal is, a 888.hu és a Faktor.hu.)
Csúri blogbirodalmának egyik bloggere, az olvasásra nevelő Folytasd című blog szerzője, Tót-Almási Berke ugyancsak díjat kapott.
Szintén jutalmazták Perjés Klára volt rádióst és Gyulai Líviusz grafikus-képzőművészt is, a díjakat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adta át.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatás szerint a Szalay Annamária Média Alapítvány egy civil szervezet, ezért annak díja nem állami elismerés. | Varga Mihály adott át díjat a Bayer Zsolt blogját üzemeltető Blogstar vezetőjének | A nemzetgazdasági miniszter adta át a Szalay Annamária-díjat, kapott egyet az a Csúri Ákos, aki állítólag Habony Árpáddal tervezett közös hírportált. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151015_Allami_dijat_kapott_a_Bayer_Zsolt_blogjat | 2015-10-15 16:09:32 | true | null | null | HVG |
A kormány közvetlenebbül férhet hozzá az adózók adataihoz, ez lesz a következménye, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a Nemzetgazdasági Minisztérium újonnan létrehozandó államtitkársága irányítja - írja legfrissebb számában a HVG hetilap.
2002-ben adatvédelmi biztosi állásfoglalás született arról, hogy az adótitkokhoz milyen körök férhetnek hozzá, ezek az irányelvek nem sérülhetnek - nyilatkozta Péterfali Attila szerdán a Klubrádiónak. Ezen irányelvek alapján Péterfalvi szerint Tállai András kinevezett NAV vezető és kormánypárti politikus nem szabad, hogy politikusként ismerjen meg és kezeljen adatokat, ezt külön kell választania szakmai tevékenységétől.
Horváth András korábbi NAV munkatárs is nyilatkozott a rádiónak, szerinte a szakma még nem szólalt meg amiatt, hogy a készletnyilvántartásokat és a számlázásokat is be akarják kötni a NAV ellenőrzése alá. Megítélése szerint olyan mélységű adatokhoz férhet hozzá a NAV, amelyekhez más országokban csak bírói engedéllyel lehet hozzájutni. Horváth abban is veszélyt lát, hogy már most is meg van a lehetősége annak, hogy nem feltétlen az adózás ellenőrzésével összefüggő adatokat szerezhet meg az állam, hanem Magyarországon meg pont hogy szélesítik az adózási adatok állam által megismerhető körét és még közelebb kerül a politikához az adatvagyon.
A HVG legfrissebb számát keresse újságárusoknál! | Tartani lehet attól, hogy adótitkok kerülnek a kormányhoz | A HVG legfrissebb számában olvasható, hogy a NAV élére frissen kinevezett Tállai András nagy adóügyi és eljárásrendi reformok végrehajtására érkzett. Azért, mert a politikusi szerepkörrel is rendelkező Tállai veszi át a NAV vezetését, nem lenne szabad, hogy politikusként kezelje az adótitkokat, véli Péterfalvi Attila, a A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának elnöke. Horváth András korábbi NAV munkatárs szerint tartani kell attól, hogy a politika felhasználhatja az adótitkokat. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151014_Tartani_lehet_attol_hogy_adotitkok_keruln | 2015-10-14 16:14:15 | true | null | null | HVG |
Közleményt juttatott el az MTI-hez Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő, vagyonosodási vizsgálatot követelve Tiborcz István, a miniszterelnök veje ellen. Bangóné arra a hírre reagált, amely szerint Orbán Ráhel és férje, Tiborcz hétmillió forintért vett két műalkotást a Kieselbach aukcióján.
"Felháborítónak tartjuk, hogy az Orbán-kormány csak nyomorúságos fizetést ad az embereknek, miközben a közpénzekbe nyúlkáló miniszterelnök veje 7 millió forintot költött két festmény megvásárlására" – írta volna az MSZP-s politikus a Magyarnarancs Online beszámolója szerint.
Az MTI azonban nem hozta le a közleményt, arra hivatkozva, hogy a náluk közzétett hírek nem sérthetik mások személyhez fűződő jogait, "különös tekintettel a közszereplőnek nem minősülő személyek személyiségi jogaira". Kivéve akkor, ha egy személyében érintett magánember ad közre reakciót. Tiborcz Istvánt tehát nem tartják közszereplőnek.
Az alábbi fotót Tiborczék esküvőjén egyébként a kormányfő hivatalos fotósa, Burger Barna készítette. Fotóit az MTI is lehozta.
Habony Árpáddal, a miniszterelnök nem tudni hol alkalmazott tanácsadójával is hasonló volt a helyzet: a rendőrség arra hivatkozva nem árulta el, hogy megbírságolták-e, hogy nem közszereplő – ezt amúgy a Belügyminisztérium sajtósa döntötte el. A Fővárosi Törvényszék azonban felülbírálta ezt, és hivatalosan is kimondta, hogy Habony közszereplő.
Közszereplő-e Tiborcz?
Tiborcz István volt cége milliárdos értékben nyert el közbeszerzéseket, ezügyben a rendőrség és az Európai Csalásellenes Hivatal is nyomoz. Gyarapodásáról a közmédia is rendszeresen tudósít. Orbán Viktor Facebook-oldalán rengeteg kép jelent meg róla, az MTI fotóin is gyakran szerepel. A Fidesz kampányrendezvényeinek, a legnagyobb bulvárlapok címoldalainak is szereplője. Esküvője nagy nyilvánosság előtt zajlott. Mindezek ellen sosem tiltakozott. | Az MTI szerint Tiborcz István nem közszereplő | Erre hivatkozva nem hozott le a nemzeti hírügynökség egy MSZP-s közleményt, ami Tiborcz és Orbán Ráhel festményvásárlására reagált, pedig az esküvőjükről az MTI is hozott le fotót. A miniszterelnök veje milliárdos értékben nyert el közbeszerzéseket, gyarapodásáról a közmédia is rendszeresen tudósít. A Fidesz kampányrendezvényeinek is gyakori szereplője. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151015_Az_MTI_szerint_Tiborcz_Istvan_nem_kozszer | 2015-10-15 16:17:33 | true | null | null | HVG |
Előző hét hétfőn, február 27-én kezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. Orbán Viktor miniszterelnök – kis késéssel – elmondta szokásos nyitóbeszédét, az ülés végeztével pedig felszállt a 604-es jelzésű honvédségi Airbusra, és Kairóba repült, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfővel tárgyaljon (képünkön).
Elutazott még a találkozóra egy másik Airbus is, a 605-ös, utóbbi a magyar üzletemberekből álló küldöttséget szállította. Ez a gép, ahogy a Szijjártó Péter külügyminiszter által használt Falcon is, már február 28-án este visszatért Budapestre. Ellentétben az Orbán Viktort szállító géppel.
A 604-es Airbus a látogatás végeztével, március 1-jén, szerdán indult vissza Kairóból, de nem rögtön Budapestre repült, hanem kicsit nyugatabbra, Olaszországba, azon belül is Toszkánába, a pisai repülőtérre. Innen egy egyórás pihenő után indult csak tovább Magyarországra – erről még Hadházy Ákos posztolt hétfőn a Facebookon.
Mint azt a 24.hu írja, a gép valószínűleg Orbán nélkül repült haza, egy olvasójuk ugyanis pénteken Firenze belvárosában fényképezte le a miniszterelnököt, amint a Piazza Carlo Goldonin sétálgatott felesége, Lévai Anikó társaságában, kezében papírzacskóval, napszemüveggel a fején. Nem tudjuk, hogy a kormányfő pontosan mikor jött haza Magyarországra, de annyi biztos, hogy vasárnap már a székesfehérvári laktanyában járt.
Mint arra a 24.hu felhívja a figyelmet, nem világos, hogy Lévai Egyiptomba is elkísérte-e a férjét, vagy Olaszországban találkoztak, a Kairóban készült bőséges fotóanyagon mindenesetre nem látható.
A hírportál érdeklődött a Honvédelmi Minisztériumnál, hogy Orbán Viktort tette-e ki a gép Pisában, illetve a felesége is a honvédségi repülőn utazott-e. Választ egyelőre nem kaptak. Havasi Bertalantól, a miniszterelnök sajtófőnökétől pedig azt szerették volna megtudni, Orbán Viktor munkalátogatáson vagy magánúton járt-e Olaszországban, hivatalos tárgyalásokról ugyanis nem számolt be sem az MTI, sem a kormányfő.
A tér, amelyen Orbánék sétálnak, egyébként Carlo Osvaldo Goldoniról, 18. századi komédiaíróról van elnevezve.
Orbán repüléseiről itt és itt írtunk bővebben. | Orbán Viktor Kairóból hazafelé beugrott Firenzébe | A miniszterelnököt a Piazza Carlo Goldonin fotózták le, ahol a feleségével sétálgatott. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230307_Kairobol_hazafele_Orban_beugrott_Firenzebe | 2023-03-07 15:46:00 | true | null | null | HVG |
A Momentum oktatáspolitikusa, Tóth Endre közérdekű adatkérés segítségével derítette ki, hogy 225 millió forint összegben osztottak ki jutalmat a szakképzést irányító Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal munkatársai között a választás előtti évben – közölte az ellenzéki párt.
Tóth Endre a közösségi médiában megjelent videójában azt állítja, hogy összesen 336-an kaptak a motivációs elismerésre elkeresztelt juttatásból, átlagosan 688 ezer forintot. A csúcsvezetők jutalmainak az átlagnál feltehetően jóval magasabb összegét később ígérte publikálni a momentumos képviselő.
„Nyilvánvaló hazugság, mikor a kormány az Európai Unióra mutogat a pedagógus béremelések elmaradása miatt, hiszen arra van pénz, amire van politikai akarat. Egyébként pedig az oktatási rendszeren belül is akad pénz, csak azt nagyon igazságtalanul osztják el" – magyarázta Tóth.
Közleményében a Momentum emlékeztetett rá: szintén Tóth derítette ki, hogy a köznevelési intézményeket fenntartó tankerületek vezetői úgy kaptak milliós összegű motivációs elismeréseket 2021-ben, hogy közben a pedagógusok semmilyen év végi jutalmat nem kaptak. | 225 milliós jutalmat osztottak szét a választás előtti évben a szakképzési vezetőknek | Átlagosan 668 ezer forint motivációs jutalom járt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal munkatársainak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230309_225_millios_jutalmat_osztottak_szet_a_valasztas_elotti_evben_a_Nemzeti_Szakkepzesi_es_Felnottkepzesi_Hivatal_munkatarsai_kozott | 2023-03-09 16:07:00 | true | null | null | HVG |
Bár civilből katona, s egy pillanat alatt alezredes lett, Novák Katalin államfő férje, a „first gentleman” számára ez inkább csak szerep: marad a bankügyeknél.
Sokan úgy látják, hogy az infláció hosszabb távon is magasabb maradhat, mint amilyen a járvány előtt jellemző volt, miközben a gazdasági teljesítmény sem tér vissza egyhamar a korábban megszokott növekedéshez. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a hitelpiaci feltételek is szigorodhatnak. Óriási felelősség hárul ilyen helyzetben a hitelminősítőkre, amelyek a modern pénzpiacok összes nagy válságának központjában ott voltak. | Az ország aranytartalékáért felel őfelsége alezredese, Novák Katalin férje, a pr-katona | Bár civilből katona, s egy pillanat alatt alezredes lett, Novák Katalin államfő férje, a „first gentleman” számára ez inkább csak szerep: marad a bankügyeknél. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202310__Novak_Katalin_ferje_Veres_Istvan_alezredes_honvedseg_Magyar_Nemzeti_Bank_igazgato | 2023-03-10 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Indítványozza az ügyészség a korrupcióval vádolt ártándi határrendészek letartóztatását.
Közleményükben azt írják, a megalapozott gyanú szerint a Biharkeresztes Határrendészeti Kirendeltség állományába tartozó határrendészek a szolgálataik során rendszeresen korrupciós bűncselekményeket követtek el. A keddi akcióban 17 határrendész és egy civil személy őrizetét rendelték el, majd gyanúsítottként hallgatták ki valamennyiüket.
A gyanúsítottaktól hat gépkocsit, egy nagyobb értékű luxusórát, valamint nagy mennyiségű készpénzt és kriptovalutát foglaltak le, továbbá négy ingatlan zár alá vételéről döntöttek. A 18 gyanúsítottól közel 57 millió forint készpénzt foglaltak le, amelynek felét külföldi devizákban, döntően euróban tartották. A vagyontárgyak összértéke több mint 190 millió forint.
A minősített hivatali vesztegetés elfogadását két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. A nyomozó ügyészség indítványozza 16 gyanúsított letartóztatását, továbbá egy határrendész és egy civil személy bűnügyi felügyeletének elrendelését. | Luxusórát, ingatlanokat és 57 millió forint készpénzt foglaltak le a korrupt határrendészektől | Összesen 17 határrendészt és egy civilt vádolnak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230309_Luxus_orat_kriptovalutat_es_57_millio_forint_keszpenzt_foglaltak_le_a_korrupt_hatarrendeszektol | 2023-03-09 17:53:00 | true | null | null | HVG |
Több jel utal arra, hogy elvált, vagy válófélben van Mészáros Lőrinc milliárdos nagyvállalkozó egyik lánya, Ágnes. Az egyik ilyen, hogy a cégbejegyzésekben a férjhezmenetelekor felvett nevét, a Homlok-Mészáros Ágnest március 1-jével minden érdekeltségében Mészáros Ágnesre javították.
Az oligarcha lányának a cégbírósági adatok szerint Mészáros-féle családi cégekben vannak részesedései, mint a Konzum Management Kft., a Mészáros Agro Kft., az MHM Vagyonkezelő Zrt. Az utóbbinak a vezérigazgatója is, ott egyedüli tulajdonostársa a nővére, Beatrix. Ágnesnek továbbá tulajdonrésze van a Properitus Vagyonkezelő Kft.-ben, ez (volt) férje, Homlok Zsolt cégcsoportjának központi vállalkozása. Február elejéig tagja volt a Homlok érdekeltségébe tartozó Vasútvill Kft. felügyelőbizottságának is. (Ekkor nemcsak az ő megbízatása szűnt meg, hanem a másik két tagé is, Fendrik Gyuláé és Marjai Péteré.)
A Vasútvill nincs könnyű helyzetben, mivel fővállalkozója március végével indoklás nélkül felmondta a szerződéseit, amelyek alapján a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal modernizációjában és a váci villamos alállomás építésében vett részt. Ez a bizonyos fővállalkozó pedig nem más, mint Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az R-Kord Kft. Ezzel is összefüggésben lehet, hogy – mint az a cég tőzsdei tájékoztatójában olvasható – a Vasútvill „jelenleg rendelkezésére álló kapacitásainak 2023-as terv szerinti kihasználtsága várhatóan jelentősen csökken”.
A felcsúti mágnás és Homlok Zsolt közt évek óta érlelődött a konfliktus, mert a nagy állami vasúti projekteket mind Mészáros érdekeltségei nyerték, a szakmában régi motorosnak számító Homlok pedig – aki a Swietelsky Vasúttechnika ügyvezető igazgatója volt – alvállalkozói szerepbe szorult. A Szabad Európa hírportál szerint mindkét projekt csúszásban van, pedig az idén mindkettőt be kellene fejezni, mert még az előző, 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozza őket az állam.
A Vasútvill – és szinte az egész Mészáros család – a Budapest–Belgrád vasútvonal főleg kínai hitelből zajló rekonstrukciójában is benne van, de más nagy projektje nem fut. A cégnek az utóbbi hónapokban egyetlen nagy megrendelést sikerült behúznia, egy alállomás tervezését és kivitelezését a Nyíregyháza Ipari Parkban. Itt viszont vastagon fogott a ceruzája: az eredetileg becsült 2,9 milliárd helyett 6 milliárd forintért nyerték el a megbízást. A megrendelő Mészáros Lőrinc Opus Titász Áramhálózati Zrt.-je volt – itt egyelőre nem jelentettek be szerződésbontást.
Nem világos, mi lesz a Vasútvill sorsa. Mészáros Lőrinc ellen focizni esélytelen, de a cég tulajdonosi háttere eleve homályos. A kft anyavállalata Csehországban van bejegyezve, ennek ügyvezetője Homlok Zsolt és Marjai Péter. A cseh cég anyavállalata viszont egy átláthatatlan svájci vállalat, amelyben csak 41 százaléka van Homlok Zsoltnak, 49 százaléka pedig Mészáros Lőrincnek. Legalábbis ez volt a helyzet 2021 elején, amikor – minthogy a Vasútvill kötvényeket bocsátott ki 3 milliárd forint értékben, illetve részt vett az MNB növekedési kötvényprogramjában – fel kellett fednie a tulajdonosi struktúráját. A társaság 2022. első fél évi beszámolójában azt írták, hogy szeretnék külföldön lekötni a vállalat kapacitásait, ez azonban kevés sikerrel járt, az exportárbevétel mindössze 130 millió forintra rúgott. A cég teljes árbevétele az elmúlt években évi 12–16 milliárd forint között mozgott.
Homlok Zsolt másik fő vállalkozásának, a szintén milliárdos árbevételeket és százmilliós profitokat produkáló Homlok Építő Zrt.-nek anyacége a Properitus Vagyonkezelő Kft., ebben Mészáros Ágnes résztulajdonos.
Arról, hogy tulajdonostársként is kettéválnak-e az útjaik, nincs információ, miközben a magánéleti szakítást a (volt) férj lakcímváltozása is valószínűsíti: február elejétől a Mészáros család felcsúti háza helyett egy, a budapesti Hidegkúti úton található ingatlan a hivatalos címe. Az ezer négyzetméteres telek tulajdonosa azonban nem személy szerint ő, hanem a Homlok Zrt., amely 2021-ben lett az ingatlan birtokosa. Mészáros Ágnesnek tehát, áttételesen, az ingatlanban is van tulajdonrésze. Az OTP Banknak pedig van rajta egy 200 millió forintos jelzálogjoga. | Több jelet találtunk arra, hogy tényleg válik Mészáros Lőrinc lánya | Homlok Zsolt és Mészáros Ágnes válására nemcsak a cégbejegyzési változtatásokból lehet következtetni, de abból is, hogy Homlok lakcíme megváltozott. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/202310_valoallitas | 2023-03-08 13:16:00 | true | null | null | HVG |
Tiborcz István csúcsvállalata, a BDPST Group bejelentette: megvásárolja az évente 300 millió forint feletti árbevételt hozó Patrícius Borházat. Szerteágazó tevékenysége mellett a kormányfő veje így már prémium borászattal is foglalkozhat, miután az idegenforgalomba már korábban beszállt a Tokaj-hegyaljai borvidéken: övé az ötcsillagos Andrássy Kúria és étterme, a Bobajka.
Ez csak idő kérdése volt, miután a kormányfői vő a banktulajdonlásban is a kormányfői barát, Mészáros Lőrinc nyomdokaiba lépett. A felcsúti oligarcha ugyanis már több mint fél évtizede befektetett a bodrogkeresztúri Dereszla Pincészetbe. A Patrícius Borházat pedig - a kormányhoz közel álló vállalkozók segédletével - már jó előre felkészítették Tiborcz érkezésére. A hányatott múltú cég 2021-ben zártkörű részvénytársasággá alakult, majd most februárban beleolvasztottak három kft-t: a Patrícius Hotelt, az Arany Dűlőket és a Szárhegy Dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalját. Ez utóbbinak a kormányfő felesége, Lévai Anikó 1997-től 2005-ig maga is a tulajdonosa volt, és feltehetően akkor is csak azért szállt ki, hogy üzleti szerepvállalása miatt ne legyen tovább támadható a férje. Aki - mint azóta többször állította - cégügyekkel nem foglalkozik. | Előkészítették, feltálalták: most már a tokaji borászatból is Tiborcz Istvánhoz dől a lé | Felhizlalás után visszavette a nevére az Orbán család a tokaji birtokot. 2005-ig a kormányfő felesége volt, mostantól a veje a hivatalos tulajdonos. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202310__orbanek_tokajban__visszafejtes__dol_a_le__aldomas | 2023-03-09 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.03.07. 14:30
2023.03.07. 23:14
Blokkolja a gödöllői központú agráregyetem fejlesztését az uniós pénzek visszatartása. Ez azonban a közérdek szempontjából akár hasznos is lehet, mert így nem annyira könnyű dobra verni az egykori állami vagyont. | EU-s pénzek nélkül áll az agráregyetemi fejlesztés, és ez még jó is lehet | Blokkolja a gödöllői központú agráregyetem fejlesztését az uniós pénzek visszatartása. Ez azonban a közérdek szempontjából akár hasznos is lehet, mert így nem annyira könnyű dobra verni az egykori állami vagyont. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202308__agraregyetem__elmaradt_milliardok__vagyonkezelok__foldhoz_ragadtak | 2023-03-07 15:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Volvo-gate, azaz a pécsi buszbotrány évekkel ezelőtt robbant ki. A helyi tömegközlekedési vállalat, a Tüke Busz Zrt. hétszázmillió forinttal többet fizetett ki azokért a használt autóbuszokért, mint amennyiért közvetlenül a Volvo holland leányvállalatától megvehette volna. A vád szerint az üzlet kiagyalói közvetítőt iktattak közbe, akinek a segítségével lenyelhették a pénzt.
Ahhoz, hogy ebből Magyarországon ügy, mármint büntetőügy legyen, az kellett, hogy Hollandiában megbukjon a pénzfutár. Hiába szentelt a túlfizetett buszok történetének külön cikksorozatot a népszerű helyi hírportál, a Szabad Pécs, és hiába tettek többen is feljelentést, a magyar rendőrség és ügyészség nem foglalkozott vele.
Ezt a bizonyos hétszázmillió forintot valahogy el kellett tüntetni, amire többen is vállalkoztak. Csengő Andrást egy holland bankban kapcsolták le, amikor az ellopott pénz csaknem felét, több mint háromszázmillió forintnak megfelelő valutát akart ott tisztára mosni. A Pécsi Sörgyár volt vezérigazgatója, tiszteletbeli holland konzul egy szerb bankban vette fel a Hollandiából oda átutalt pénzt. Diplomata rendszámú autójában 900 ezer euróval kitömött bőröndjével megállás nélkül átszelte fél Európát, hogy Hollandiába visszavigye, és egy bankba betegye a pénzt.
Ott bukott le, hogy a banki ügyintézőnek feltűnt, ahogy a bőröndből pakolja ki a vaskos köteg eurókat. A pénzmosás gyanújáról a holland nyomozók értesítették a magyar kollégákat, s innen már nem volt mese, itthon is meg kellett indítani az eljárást. Hollandiában Csengő amúgy azt vallotta, hogy lottón nyerte a pénzt. A Pécsi Sörgyár volt vezérigazgatóját később sem hagyta cserben a fantáziája. A Kaposvári Törvényszék épülete előtt sajátos előadást adott elő, búvárnak öltözött, a Tanú című filmre és az ötvenes évek koncepciós pereire utalva. Aztán angolosan távozott, ahelyett, hogy bement volna a saját tárgyalására, ahová vádlottként idézték. Másodjára sem jelent meg, ezért elfogatóparancsot adtak ki ellene, az otthonában ütöttek rajta hajnalban, és rabszíjon vezették elő a tárgyalásra. Ügyvédje egyébként az a Papp Gábor, aki Bige Lászlót és Völner Pált is védi.
A bíróság a pénz útját feltérképezve megállapította, hogy a III. rendű vádlott, Paczek Endre thaiföldi offshore cégének bankszámláján is landolt 550 ezer euró. A pesti alvilág ismert alakja már az előkészítő tárgyaláson – egyedüliként – elismerte bűnösségét ebben az ügyben, bevallotta, hogy nem dolgozott meg a pénzért.
A több mint két éven át tartó tárgyalássorozat legizgalmasabb vallomása kétségkívül az első rendű vádlotté, Paiger Istváné volt. A Tüke Busz Zrt. egykori vezérigazgatója nem ismerte el bűnösségét, nemhogy ártatlannak, hanem egyenesen az ügy áldozatának vallotta magát. Védekezését arra alapozta, hogy alig fél évig igazgatta megbízott vezérigazgatóként a vállalatot, ki gondolhatná róla, hogy érdemi döntéseket hozott, csak aláírta a papírokat, amiket az orra elé toltak.
Paiger István első védőügyvédje, Bodnár Imre bizonyítási indítványában több politikus, például Bánki Erik fideszes képviselő, Páva Zsolt volt pécsi polgármester és Czizi Péter volt pécsi alpolgármester beidézését kérte. A bíróság a védőügyvéd másik indítványára kikérte a megadott időpontokban a Budapest–Amszterdam légi járatok utaslistáját. De még mielőtt ezeket ismertették volna a bíróságon, már nem volt titok, mert a Magyar Hang újságírója kinyomozta, hogy egyes politikusok is a gépen ültek, bár Hollandiában akkor hivatalból semmi keresnivalójuk nem lett volna. A tanúként beidézett fideszes politikusok többször is kimentették magukat, míg végül a Vadócz Attila vezette büntetőtanács feltehette nekik a kérdést, ugyan, elárulnák-e, mit kerestek éppen akkor Hollandiában. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség nem érezte szükségét annak, hogy meghallgassa őket az eljárás során.
Páva Zsolt egykori pécsi polgármester és Csizi Péter volt fideszes képviselő után Bánki Erik is tanúvallomást tett. A parlament gazdasági bizottságának elnöke tagadta, hogy bármi köze lenne az utóbbi évek legnagyobb pécsi korrupciós ügyéhez. Azt viszont elismerte – amit az utaslisták is megerősítenek –, hogy a kérdéses időben járt Hollandiában, ráadásul a pécsi buszcsere projekt arcával, Csizi Péter fideszes képviselővel. De azt állította, egy napot töltöttek csak ott, koncertre mentek és egy jó vacsorára. Szóval, Dél-Dunántúl erős embere véletlenül volt pont ott és éppen akkor. De ezt Paiger István, aki azt vallotta, hogy Bánki Erik vezette a tollát, már nem hallhatta, ő időközben tragikus hirtelenséggel elhunyt.
A mai tárgyaláson iratismertetés volt, és újra behívtak két tanút, majd felolvasták a holland vádlott írásban tett vallomását. A Volvo Hungária képviselője tanúként elmondta, hogy az üzletkötéseknél az 5-10 százalék közötti jutalék a megszokott. Ennek a vallomásnak a tükrében különösen kirívó, hogy a Volvo-gate esetében mintegy 25 százalékot osztottak szét egymás között a mai vádlottak – a 11 millió euróból 2,7 millió eurót. Ráadásul a 11 millió euróból tíz busszal kevesebbet vettek meg, mint amennyiről az eredeti holland ajánlat szólt, az árat pedig nem lealkudták, hanem felverték.
A közvetítőként fellépő holland üzletember, Siebe Pel nem jelent meg a tárgyaláson, írásban tett vallomást vádlottként. Tagadta a vádat, ártatlannak vallotta magát, amit magyar ügyvédje már korábban azzal magyarázott, hogy védence szerint a holland kereskedő nemzet, ahol az 50-100 százalékos jutalék is megszokott, sőt tisztességes, ezért nem érti, miért akadnak fenn ezen.
A több mint két éve folyó per április 27.-én zárul a Kaposvári Törvényszéken, délelőtt a perbeszédek hangzanak el, délután ítéletet hoz Vadócz Attila büntetőtanácsa. | Közel egymillió euró – érdekes fordulatok a pécsi buszbotrány bírósági tárgyalásán | Titokzatos offshore cég thaiföldi bankszámlája, 900 ezer euróval kitömött bőrönd fél Európán végigcipelve, no és néhány, bíróság által megszólított fideszes politikus. A Volvo-gate néven elhíresült ügyben az utolsó előtti tárgyalást tartották ma a Kaposvári Törvényszéken. Ítélet a jövő hónapban várható. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230307_Kozel_egymillio_euro_eppen_ott_eppen_akkor_jelen_levo_fideszesek__erdekes_fordulatok_a_pecsi_buszbotrany_birosagi_targyalasan | 2023-03-07 16:26:00 | true | null | null | HVG |
Újabb hálózathoz jutott hozzá az állam a Vodafone kisebbségi részesedésének felvásárlásával, ami a választók elérését is megkönnyítheti. Az Orbán-kormány egyre profibb a politikai céljait szolgáló kapcsolatrendszerek működtetésében.
A világgazdaság számára létfontosságú tengeri útvonalat támadnak a stratégiai helyen lévő Jemenből a húszik, akik az amerikai és brit haditengerészettel is dacolnak. | A hárommilliós ügyfélkör a Vodafone valódi értéke - de mihez kezdhetnek vele Rogánék? | Újabb hálózathoz jutott hozzá az állam a Vodafone kisebbségi részesedésének felvásárlásával, ami a választók elérését is megkönnyítheti. Az Orbán-kormány egyre profibb a politikai céljait szolgáló kapcsolatrendszerek működtetésében. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202309__halozatok_es_politika__vodafone_es_foci__kampanykeszulodes__kivalo_osszekottetesek | 2023-03-04 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2023.03.08. 14:30
2023.03.08. 14:49
A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét. | Bedőlt a budapesti Fudan Egyetem terve, de nehéz lesz megszabadulni a közpénznyelő alapítványtól | A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230308_Fudan_Egyetem_Budapest_Fudan_Alapitvany | 2023-03-08 15:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) hat pontban foglalta össze a Facebook-oldalán, hogy miért kell elbontani a népligeti felüljárót. Az egyesület érvei között szerepel, hogy a felüljárót egyfelől nem éri meg felújítani, a két szélső sáv alatti szerkezet menthetetlen, és később a tartóoszlopok is megrogyhatnak, akkor mindenképp el kell bontani az egészet.
Mivel ennek óriási lenne a költsége, ezért az egyesület szerint a főváros időhúzásra játszik, és ezalatt nettó 185 millió forintot fizet egy „haveri vállalkozónak”, aki egy év vizsgálódás után majd megmondja, amit már úgyis tudni, viszont akkor az már a következő városvezetés problémája lesz. „Ez amúgy mindent el is mond a hozzáállásról, amely így felveti a hűtlen kezelés gyanúját” – írják.
A felüljáró elbontása és újra fel nem építése mellett az is szól a szervezet olvasatában, hogy egyáltalán nem biztosít jelentős előnyt az autósoknak, valójában a csomópont simán tudna működni szintbeli kereszteződésként is.
Az, hogy gond van a népligeti felüljáróval nem újdonság, valójában már évek óta mindenki tudja, csak eddig nem nyúlt hozzá senki. Ez most megváltozni látszik, ugyanis öt hónapra lezárták az egyik sávját állapotfelmérés céljából. Ez az, ami kivívta a VEKE haragját. | A VEKE hűtlen kezeléssel vádolja a fővárosi önkormányzatot a népligeti felüljáró miatt | Az egyesület szerint a városháza időhúzásra játszik. | null | 1 | https://hvg.hu/ingatlan/20230306_VEKE_fovaros_onkormanyzat_feluljaro_nepliget | 2023-03-06 14:51:00 | true | null | null | HVG |
2023.03.11. 06:00
2023.03.11. 11:59
Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná. | A Kádár- és a Castro-villára is lecsaptak Balatonaligán a kiváltságosok | Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230311_hvg_aligaliget_partudulo_Aligai_Furdoegyesulet_Balaton_Balazs_Attila_ProMot_Hungaria_Ingatlanfejleszto | 2023-03-11 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Az EU 1,37 milliárdot adott oktatási célokra Magyarországnak, de elcsalták, ezért visszakéri
Iskolai számítógép-vásárlásra és a tanárok képzésére adott pénzt az EU Magyarországnak, de az unió csalás elleni hivatala szerint a 3,6 millió eurós támogatást elcsalták, így a pénz visszakérését javasolják.
Egy több mint 3,6 millió eurós uniós pályázati támogatás elvonását javasolta az Európai Unió csalás elleni hivatala, az Olaf Magyarország esetében – szúrta ki a Portfolio.hu a hivatal közleményét. A támogatási pályázat keretein belül elvileg informatikai eszközöket szereztek volna be általános és középiskolák számára, valamint tanároknak biztosítottak volna e-learning-képzést, csakhogy az Olaf szerint a támogatást elcsalták.
Vizsgálatuk során számos jogsértést állapítottak meg a közbeszerzési eljárás során, így
az utolsó pillanatban módosítottak a felhívás műszaki leírásán,
kizárták a legolcsóbb ajánlatot,
A hivatal így megállapította:
a szabálytalanságok nemcsak az uniós adófizetőkre, hanem a diákok tanulási tapasztalataira is hatással voltak, mivel a projekt megfelelő megvalósítása esetén ugyanannyiért jobb hardvert is lehetett volna vásárolni.
2022. december. 28. 12:22 hvg.hu Vállalkozás
Rács mögött látná az ügyészség a halastavas csalót, aki ellen OLAF-ajánlás nyomán emelt vádat
Saját cégével végeztette el halastava fejlesztését egy férfi, amire összesen 373 milliós támogatást nyert el. A bíróság első fokon felfüggesztett börtönre ítélte, az ügyészség viszont súlyosbításért fellebbezett.
2023. február. 09. 11:11 hvg.hu Gazdaság
Az OLAF által is vizsgált költségvetési csalási ügyben emelt vádat az ügyészség
Ügyeskedéssel nyert el 324 millió forint uniós támogatást egy informatikai cég képviselője. | Az EU 1,37 milliárdot adott oktatási célokra Magyarországnak, de elcsalták, ezért visszakéri | Iskolai számítógép-vásárlásra és a tanárok képzésére adott pénzt az EU Magyarországnak, de az unió csalás elleni hivatala szerint a 3,6 millió eurós támogatást elcsalták, így a pénz visszakérését javasolják. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230224_olaf_kozbeszerzesi_csalas_unios_tamogatas_visszavonasa_szamitogepvasarlas | 2023-02-24 15:35:00 | true | null | null | HVG |
A Strabag Általános Építő Kft., a Kifü-Kar Zrt. és a Vill-Korr Hungária Villamosipari Kft. lehetett az a három társaság, mely együtt több mint 1400 közbeszerzést nyert meg, a város, ahol sikereiket aratták, pedig Győr lehet – írja az Átlátszó.
Az előzmény: a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) néhány héttel ezelőtt tette közzé tanulmányát, melyben közel 300 ezer közbeszerzési eljárás adatait dolgozták fel. Egyik legsúlyosabb megállapításuk szerint egy meg nem nevezett, de 2010 óta stabilan fideszes vezetésű városban van három, szintén meg nem nevezett cég, mely lényegében betonbiztos befutónak számít a létező összes közbeszerzésen. Az Átlátszó a vizsgálódása után tehát a bevezetőben említett várost, illetve szereplőket nevezte meg.
A cikk szerint összesen a Kifü-Kar 555+1 szerződést nyert, ahol a plusz egy egy szerződésmódosítást takar. A Strabag szintén 556-szor nyert, ezeket a Kifü-Karral együtt. Ők a győri önkormányzattal további 42 szerződést kötöttek 2011 óta, így összesen 598 db nyertes tenderük van. A Vill-Korr pedig 297 alkalommal lett befutó.
A hármas közül a Strabag széles körben ismert. Az osztrák tulajdonú cég már a szocialista kormányok alatt is nyerésben volt, a Fidesz alatt sincs ez másképp. A vállalat számos állami közbeszerzést nyert el az elmúlt években is, és 2021-ben például 52 milliárdos forgalmat bonyolított 3,3 milliárdos eredmény mellett.
A Kifü-Kar egyik többségi tulajdonosa a Belfry Holding GmbH, mely Aczél Zoltánhoz köthető, aki a Strabag regionális lobbistája. A másik többségi tulaj a Themis Magántőkealap, ez a Szijjártó Péter külügyminisztert jachtoztató üzletember, Szíjj László érdekeltsége. A Themis vezeti azt a konzorciumot, melyben Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei is benne vannak, és mely elnyerte a 35 évre szóló nemzeti autópálya-koncessziót. Szíjj legnagyobb és legsikeresebb cége egyébként a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt.
A Vill-Korr alvállalkozóként segítette az akkor még Tiborcz Istvánhoz tartozó Eliost a botrányos 2010-es, hódmezővásárhelyi közvilágítási tenderen. Azóta számos állami közbeszerzést nyert el, és országos jelentőségűvé nőtte ki magát. A Vill-Korr tulaj Gasztonyi László és a Strabag területi igazgatója, Ackermann István „Az ördög ügyvédje" blog rejtőzködő szerzője szerint gyakori vendégek voltak a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt korábbi győri polgármester jacht-útjain. | Megtalálták a közbeszerzést sosem veszítő céget, és az is kiderült, hogy melyik városban tarolt | Három társaság együtt több mint 1400 szerződést zsákolt be, verseny nélkül. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230215_kozbeszerzes_Gyor_Strabag_Borkai_Zsolt_Szijj_Laszlo | 2023-02-15 19:05:00 | true | null | null | HVG |
Egy év tíz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt első fokon különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt a Fővárosi Törvényszék egy férfit, aki ellen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlása alapján indult büntetőeljárás. A bíróság emellett 1,75 millió forint pénzbüntetést is kiszabott rá, két évre eltiltotta a cégvezetéstől és 313 millió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben – derült ki a vádat képviselő Fővárosi Főügyészség közleményéből, amely azt is jelezte, fellebbeznek a nem jogerős ítélet ellen, mert szerintük a 69 éves férfira
hosszabb tartamú, végrehajtandó börtönbüntetést, valamint
373 millió forint értékű vagyonelkobzást kellene kiszabni,
cégét pedig pénzbírságra ítélni.
A vád szerint az illető a lányával – aki a későbbi ügyletek csalárd voltáról nem tudott – közös tulajdonában álló halastavat akarta fejleszteni. Ehhez azonban saját cége nem rendelkezett elegendő forrással, ezért azt találta ki, hogy a támogatási feltételeket kijátszva, pénzt fog kicsalni az Európai Halászati Alapból.
A halastavat bérbeadták a férfi cégének, majd aki a cég képviseletében 2009 júliusában támogatás iránti kérelmet nyújtott be egy központi állami hivatalhoz. A kérelemhez csatolt két másik cégtől származó árajánlatot is a tervezett rekonstrukciós munkákra, de arról nem szólt, hogy – alvállalkozói szerződés, gép bérbeadása és munkaerőkölcsönzés útján – valójában a saját vállalkozása fogja elvégezni ezeket a munkákat. Pedig ez kizáró oknak számít a pályázat elbírálása során. A módszert még egyszer, 2011-ben is alkalmazta, így 2010 és 2014 között, utófinanszírozás keretében, több ütemben
összesen több mint 373 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
Az OLAF vizsgálta a támogatásokat és igazságügyi ajánlásokkal élt a Legfőbb Ügyészség felé, amely ez alapján indított büntetőeljárást, a Fővárosi Főügyészség aztán különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat ellene. | Rács mögött látná az ügyészség a halastavas csalót, aki ellen OLAF-ajánlás nyomán emelt vádat | Saját cégével végeztette el halastava fejlesztését egy férfi, amire összesen 373 milliós támogatást nyert el. A bíróság első fokon felfüggesztett börtönre ítélte, az ügyészség viszont súlyosbításért fellebbezett. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20221228_olaf_ugyeszseg_itelet_koltsegvetesi_csalas | 2022-12-28 12:22:00 | true | null | null | HVG |
Tizenegy emberrel szemben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség egy uniós támogatás jogosulatlan igénybevételével kapcsolatos bűnügyben, amely az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult. A vádhatóság szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettről és más bűncselekményekről van szó.
Az ügy több 2011-2012. évi, nagyobb részt uniós forrásokból megvalósuló pályázatról szól, amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség írt ki, és amelyek a gazdaságfejlesztés és a munkalehetőség-teremtés támogatását célozták a hátrányos helyzetű térsékekben. Az egyik vádlott egy informatikai szolgáltatásokat nyújtó cég képviselője, aki három pályázatot benyújtva összesen 324 millió forint támogatást nyert el úgy, hogy társai segítségével több ponton szándékosan megsértette a kiírási feltételeket, amit igyekezett leplezni. Így például
a budapesti megvalósulási helyszín helyett egy vidéki helyszínt jelölt meg,
előfordult, hogy a látszat erősítése érdekében az egyik társa közreműködésével vidékre utaztatta a munkavállalókat,
olyan alkalmazottakra is elszámolt támogatást, akik nem is dolgoztak a projekteken.
Emellett, ugyancsak a társai segítségével, közbeiktatott cégekkel szerződéses láncokat alakított ki, hogy elfedje a tényleges üzleti kapcsolatokat, illetve a projektek megvalósításához szükséges informatikai fejlesztések árát mesterségesen, indokolatlanul megnövelje, és ezáltal több támogatást tudjon igényelni.
A pályázati összegek csalárd elnyerése mellett egyes vádlottak az alvállalkozói láncokban fiktív számlákkal jogosulatlanul csökkentették a fizetendő áfát.
Az Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) vizsgálta a támogatásokat, és ajánlással élt a Legfőbb Ügyészség felé, amelynek eredményeként a Fővárosi Főügyészség az ügyben nyomozást rendelt el. A vádhatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomzása után végrehajtandó, illetve próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetések, pénzbüntetések, cégvezetéstől eltiltások kiszabására, valamint vagyonelkobzások alkalmazására tett indítványt. | Az OLAF által is vizsgált költségvetési csalási ügyben emelt vádat az ügyészség | Ügyeskedéssel nyert el 324 millió forint uniós támogatást egy informatikai cég képviselője. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230209_olaf_fovarosi_fougyeszseg_koltsegvetesi_csalas_vademeles | 2023-02-09 11:11:00 | true | null | null | HVG |
Pécs;per;busz;tárgyalás;március;2023;
2023-03-07 17:50:00
Pécsi buszper: egyre valószínűbb, hogy a valódi főszereplők megússzák, az egyik vádlott olyasvalakit mentegetett, aki már rég beismerte a bűnösségét
Abszurd fordulatokkal folytatódott a túlárazva vett járművek ügyének tárgyalása.
Újabb vádlott meghallgatásával folytatódott volna a pécsi buszper tárgyalása Kaposváron kedden. A büntetőeljárás holland vádlottja, Siebe P. távol maradt, a férfi lemondott a tárgyalásról való jogáról, és írásban küldte el vallomását a Kaposvári Törvényszékre. A bíró által felolvasott vallomás több ponton abszurd volt.
A nagy visszhangot kiváltó buszvásárlás 2015-ben történt, akkor a Pécs tömegközlekedéséért felelős önkormányzati cég, a Tüke Zrt. megvett 115 használt Volvo buszt Hollandiában 3,5 milliárd forintért. Utóbb kiderült, hogy a Volvo hollandiai cége 2014 őszén ugyanezt flottát – és még nyolc buszt, amit közben értékesítettek – 2,8 milliárdos áron kínált eladásra. Az ár azért emelkedett meg 36 százalékkal, mert a holland Bus and Coach cég bizományosi alapon megszerezte a flottát, és megdrágítva adta tovább. Ám Pécs fideszes vezetése elfogadta az árat.
A vásárlásból büntetőügy lett, mivel a holland hatóságok felfigyeltek arra, hogy a holland Bus and Coach gazdája távol-keleti offshore számlára utalja a jutalék egy részét. Pénzmosás gyanújával indítottak vizsgálatot, s az ügy kirobbanását követően a magyar hatóságoknak is lépniük kellett. Itthon azt vizsgálták, miért emelkedett drámai mértékben a flotta ára. A nyomozás végén az ügyészség gazdasági csalással vádolta meg a Tüke korábbi vezetőjét, P. Istvánt, valamint a vásárlásban közreműködő P. Endre, Németországban élő, magyar-amerikai állampolgárt és Cs. Andrást, aki egykor Hollandia tiszteletbeli konzulja volt hazánkban. A Tüke volt vezetőjét azért terhelte felelősség, mert – a pécsi közgyűlés döntését elfogadva – aláírta az előnytelen szerződést. P. Endre félmillió, Cs. András pedig 1,9 millió eurót kapott, holott – a vád szerint – nem végeztek érdemi munkát.
A tárgyaláson P. István nem ismerte el bűnösségét, azt vallotta, hogy a buszvételről fideszes politikusok döntöttek. A volt igazgató 2022 februárjában, 62 évesen meghalt, s ebben szerepe volt annak, hogy összeomlott az igaztalannak érzett vádtól. Cs. András sem ismerte el bűnösségét, ő végig azt hangsúlyozta, hogy megdolgozott a 700 milliós jutalékért. Viszont P. Endre az előkészítő tárgyaláson elismerte a bűnösségét, vagyis, hogy a kapott félmillió euróért semmit se csinált, így őt tárgyalás nélkül felfüggesztett börtönre, és pénzbüntetésre ítélték.
A hollandiai nyomozóhatóságok bizonyítékai alapján utóbb vádlottja lett az ügynek a Bus and Coach tulajdonosa, Siebe P. is, őt kedden akarta meghallgatni a Kaposvári Törvényszék. A holland vállalkozó írásos vallomást küldött, amiből megtudtuk, hogy az autókereskedő ártatlannak tartja magát, és a buszok vételárát reálisnak ítéli. Szerinte a használt buszflották eladásánál elvárható a 20-25 százalékos profit – miközben a Volvo bíróság által meghallgatott, egyik magyarországi vezetője szerint csak 5-10 százalék lett volna reális. A holland férfi szerint P. Endre és Cs. András megdolgozott a jutalékért.
Az is érthetetlen, hogy Siebe P. miért érte be 200 ezer euróval, vagyis 2 százalékos profittal, miért utalta el a haszon javát Cs. Andrásnak.
Az ügy iránt érdeklődő pécsieknek erre mindig az a válasza, hogy a buszvásárlás – nagy valószínűséggel – fideszes érdekköröket gazdagított. A fideszes városvezetés döntött az árról, a jelek ara utalnak, hogy magyarországi sugallatra lépett be az üzletbe Bus and Coach, aki aztán az eladás extraprofitját elutalta Cs. Andrásnak és P. Endrének. Ám azt már a nyomozás sosem vizsgálta, hogy a két vádlott tovább utalta-e a pénzt, s ha igen, kinek? Azt azonban senki el nem hiszi Pécsett, hogy Cs. András s P. Endre volt az üzlet kitalálója, lebonyolítója és haszonélvezője.
Amúgy a 2019-ben ellenzéki irányításúvá váló Pécs önkormányzata károsultként maga is belépett a perbe, s megidézték tanúként a város korábbi fideszes vezetőit, Páva Zsoltot és Csizi Pétert, valamint a párt baranyai parlamenti képviselőjét, Bánki Eriket. Ám ők – saját állításuk szerint – nem folytak bele az üzletbe. Ugyanakkor érdekes momentum, hogy Bánki Erik járt a buszvásárlás idején Hollandiában, emellett P. Endre egykor Bánki Erik üzlettársa volt, s rajta kívül senki se ismeri őt Pécsett. A bíróság azonban nem vizsgálhatja a fideszes politikusok szerepét az ügyben, hisz a törvényszéknek csakis a vádlottak bűnösségéről kell dönteniük. Ez április 27-én történik majd meg. | Pécsi buszper: egyre valószínűbb, hogy a valódi főszereplők megússzák | Újabb vádlott meghallgatásával folytatódott volna a pécsi buszper tárgyalása Kaposváron kedden. A büntetőeljárás holland vádlottja, Siebe P. távol maradt, a férfi lemondott a tárgyalásról való jogáról, és írásban küldte el vallomását a Kaposvári Törvényszékre. A bíró által felolvasott vallomás több ponton abszurd volt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3187227_pecs-buszper-targyalas-2023-marcius | 2023-03-07 11:51:00 | true | null | null | Népszava |
önkormányzat;költségvetés;Csepel;Németh Szilárd;
2023-03-10 06:30:00
Furcsa alku Csepelen: az önkormányzat 111 millióval támogatja a Németh Szilárd fémjelezte Csepel SC-t, cserébe a fideszes képviselők megszavazták a költségvetést
Érdekes manőverrel fogadták el a kormánypárti vezetésű Csepel büdzséjét.
Németh Szilárd maga is beült a XXI. kerületi képviselő-testület legutóbbi ülésére, amelynek legfontosabb előterjesztése az idei költségvetés elfogadása volt. A Fidesz alelnökének feltűnése nem volt véletlen: a kerületi Fidesz-frakció a költségvetéshez részben helyszíni módosító indítványként nyújtotta be javaslatait. De az ülés előtt egy nappal a helyi ellenzék is előállt egy javaslat-csomaggal.
„A képviselőknek hirtelen eszükbe jutottak a választóik, rádöbbentek, hogy a kerületben vannak lakossági igények, amelyeket illő lenne megvalósítani. Új utak, játszótér felújítás térfigyelőkamerák felszerelése, az üres önkormányzati lakások hasznosítása, zajcsillapítás, lakóteleprehabilitáció. Ezzel nincs is baj, hiszen ezek jogos kérések – összegzett lapunknak Pákozdi József. A Csepeliek a Csepeliekért Egyesület civil képviselője, alpolgármester csak azt nem érti, hogy eddig miért nem érdekelték őket ezek a problémák. Pákozdi azt különösen nehezményezi, hogy mindezek megoldására a kerület kultúráért felelős cégétől akartak forrásokat elvonni, amivel a művelődési házak működtetése, a kerületi lakosoknak szánt rendezvények, gyerekprogramok, családoknak, nyugdíjasoknak szervezett hajókirándulások lehetetlenültek volna el.
Ábel Attila alpolgármester (a Németh által feloszlatott csepeli Fidesz alapszervezet tagja) arra hívta fel a figyelmet az ülésen, hogy a fideszes kérések teljesítéséhez szükséges 250 millió forint elvonása miatt működésképtelenné válna az önkormányzat számos intézménye. Be kellene zárni a rendkívül népszerű Rákóczi Kertet, a Csepeli Napközis Tábort, de veszélybe kerülne a Csepel Galéria és a Trianon Emlékkiállítás fenntartása.
Pákozdit még ennél is jobban felháborítja, hogy a Fidesz-frakció egy magánalapítványnak – ami üzleti alapon működik és számolatlanul kapja a kormánytól a támogatásokat – kért támogatást a köz pénzéből. „Kinek tettek ezek esküt? Németh Szilárdnak vagy a csepeli választópolgároknak?” - háborgott az alpolgármester.
A fideszes módosítók között volt ugyanis a Csepel SC Alapítvány 111 millió forinttal való „jelképes” támogatása, mivel idén lesz 111 éves a kerületi sportklub. Ahogy arról korábban beszámoltunk az egyesület a vasmű szétesése után alapítványi tulajdonba került, amelytől Jellinek Dániel ingatlanmogul vette meg és elő is állt egy nagyszabású fejlesztés tervével. Németh minden követ megmozgatott, hogy megszerezze a 10 hektáros sporttelepet. Végül a Fidesz alelnöke által gründolt Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány (KIMBA) kapta meg a Csepel SC Alapítvány alapítói jogait.
Németh ezután a Diákvárosról szóló törvénybe becsempészve minősíttette kiemelt beruházássá a sporttelep átépítését és az önkormányzat megkerülésével készített egy 52,5 milliárdos fejlesztési tervet. Az idén a legjobban szponzorált sportklubok közé is bejátszotta a Csepel SC-t, így aligha hiányzik nekik ez a 111 millió forint. De az örökös rezsibiztos a „kicsiért” is lehajol, főként, ha azzal is szűkítheti Borbély Lénárd csepeli polgármester pénzügyi mozgásterét.
Pákozdi József alpolgármester szerint Borbély ügyesen lavírozott: befogadta ugyan a képviselői indítványokat, így a Fidesz nem tehette meg, hogy nem szavazza meg az idei a költségvetést, amely nélkül Csepel működésképtelenné vált volna, de feltételeket szabott.
Borbély Lénárd az ülésen hangsúlyozta: a közpénzből történő támogatáshoz átláthatóvá kell tenni a klub és az alapítvány működését, amelynek biztosítéka, hogy az önkormányzat helyet kapjon a kuratóriumban. Pákozdi szerint Németh soha nem fog belemenni abba, hogy bepillantást engedjen az alapítványának pénzügyeibe.
Egészen máshogy látja a dolgot Dukán András Ferenc csepeli momentumos képviselő, aki arról írt, hogy Borbély és Németh „egy ideig eljátszották, hogy haragban vannak”, de most megegyeztek. Borbély a Németh klubjának adott 111 millióért cserébe „mindössze annyit kért, hogy a saját emberei is beülhessenek a sportklub vezetőségébe. Így működik a NER, ha valahol két kiskirálya van, mind a kettőt el kell tartani a közpénzből.” De ettől függetlenül is elfogadhatatlannak tartja az idei költségvetést, többek között a szerinte rosszul gazdálkodó önkormányzati cégek miatt. Hat ellenzéki képviselővel együtt ő sem szavazta meg a sport alapítvány 111 milliós támogatását is tartalmazó idei költségvetési rendeletet. | Furcsa alku Csepelen: az önkormányzat 111 millióval támogatja a Németh Szilárd fémjelezte Csepel SC-t | Németh Szilárd maga is beült a XXI. kerületi képviselő-testület legutóbbi ülésére, amelynek legfontosabb előterjesztése az idei költségvetés elfogadása volt. A Fidesz alelnökének feltűnése nem volt véletlen: a kerületi Fidesz-frakció a költségvetéshez részben helyszíni módosító indítványként nyújtotta be javaslatait. De az ülés előtt egy nappal a helyi ellenzék is előállt egy javaslat-csomaggal. | null | 1 | https://nepszava.hu/3187522_csepel-nemeth-szilard-kozpenz-csepel-sc-onkormanyzat-koltsegvetes | 2023-03-10 12:02:00 | true | null | null | Népszava |
BKV;közbeszerzés;tender;reklámbevétel;reklámfelület;
2023-03-09 06:30:00
Százmillióktól esik el évente a BKV, mégsem fut neki egy újabb reklámtendernek
Az állandósult csődközeli helyzet sem elég ösztönző erő a BKV-nak ahhoz, hogy ismét nekifusson egy újabb reklámtendernek. Holott 2021-ben azzal vonták vissza a felhívást, hogy "az eljárás valószínűsíthetően ismételten kiírásra kerül." Ám hiába pörögnek a hónapok, a főváros közlekedési cége nem bírja rászánni magát az újabb pályázatra. Sőt a közeljövőben sem készül erre. A Népszava kérdésére most is csak annyit válaszoltak: „egyelőre nem született döntés az új eljárás indításáról”.
A BKV reklámfelületeit – mintegy 2600 busz, troli, villamos és metrókocsi oldalát, valamint a vállalat ingatlanjain, közterületein kialakított plakáthelyeket, összességében több mint 12 ezer négyzetmétert - ilyen formán egy lassan negyedszázadossá érő megállapodás alapján hasznosítják. A BKV Zrt. részleteket firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy „közvetett módon - bérleti szerződések keretében - értékesíti hirdetési célra alkalmas felületeit. Jelenleg két, egymás mellett hatályos és jól definiált hatókörrel rendelkező bérleti szerződés alapján történik a hasznosítás”.
Ez a gyakorlatban úgy fest, hogy a járművek külső és belső felületeit, óriásplakát helyeket, citylightokat (üveglap mögött megvilágított hirdetési felület), az állomások kisebb méretű plakáthelyeit és a telephelyek reklámfelületeinek értékesítését az egyetlen alkalmazottal működő Peron Reklám Kft. végzi, méghozzá úgy, hogy saját albérlőire bízza a feladatot. Kivételt képeznek ez alól a metrókocsik, mivel azok teljes belső felületét a Promix Zrt. hasznosítja. (Az utcai utasvárók reklámberendezései nem tartoznak a BKV-hoz.)
A BKV Népszavának küldött válasza szerint
Az összeg közel ennyi volt a Demszky korszakban, de már akkor is kevesellték, mégsem sikerült új szerződéssel felváltani.
A Peron Kft-vel 1999-ben éppen akkor sikerült nyélbe ütni az üzletet, amikor az Esma Spanyol-Magyar Kft. megvette az addig a BKV kizárólagos tulajdonában álló Peron Reklám 74,8 százalékos üzletrészét. Az Esmát azóta felvásárolta Garancsi István egyik érdekeltsége, a cégbe később betársult a JCDecaux Hungary Zrt. és a 2019-es önkormányzati választás évében a Publimont is, amely akkorra Simicska Lajos volt Fidesz-pénztárostól Mészáros Lőrinc birodalmába sorolódott át.
A BKV számára nem túl jövedelmező szerződést 2007-ben megpróbálták újratárgyalni, de nem sikerült. Az MVM egykori – azóta jogerősen elítélt – vezérigazgatója, Kocsis István rövid BKV vezetői kitérője alatt a korábbi határozott idejű szerződést határozatlan idejűre módosította, nem sokkal azután, hogy Tarlós István vezette közgyűlésben az ellenzéknek sikerült kierőszakolni a tendert. Ám az első felhívást úgy sikerült megfogalmazni, hogy azon gyakorlatilag csak a Fidesz gazdasági hátországát akkor még irányító Simicska Lajos érdekeltsége, a Publimont indulhatott. A spanyol hátterű Esma és a JCDecaux (akkori nevén: Epamedia) közösen tiltakozott. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elmeszelte a tendert.
Az új eljárásra öt évet kellett várni, akkor már az volt a cél, hogy az időközben Orbánnal szembeforduló Simicska ne nyerjen. A BKV-BKK páros azonban addig húzta az időt, hogy a tender eredményhirdetése Karácsony Gergelyékre maradt, aki azonban szerződéskötési moratóriumot hirdetett. Az egyetlen talpon maradt pályázó, a francia hátterű JCDecaux Hungary Zrt. vezette konzorcium évi 1,7 milliárd forintos bevételt ígért, de 2021 januárjában visszavonta az ajánlatát. Az eljárást eredménytelennek nyilvánították.
Még azon a nyáron új közbeszerzési eljárás indult, a BKV ezúttal 6+2 éves konstrukcióra vár ajánlatokat a négy részre – metró CityLight, metróalagútban lévő óriásplakátok, jármű külső és belső felületei, BKV ingatlanok területe – bontott tenderben. A bevétel növelése mellett a „gazdasági és politikai függőségek minimalizálása” volt a legfőbb cél. Akkori információk szerint legkevesebb évi 945 milliós bevételt reméltek. Azután mégis sietve visszavonták a tendert, mondván „szükségessé vált a kiírás újbóli áttekintése.” Azóta se hirdették meg, holott a francia cég ajánlatához képest
Senki se erőlteti túlzottan az új pályázatot, hiszen egyszerűbb osztozni a jelenlegi hasznon. A BKV szerződéses partnerének, a Peron Reklám Kft.-nek a kisebbségi tulajdonosa maga a BKV. a többségi tulajdonrészen a JCDecaux Hungary Zrt., a Publimont Kft. illetve a Peronba elsőként beszálló ESMA régi tulajdonosához, Bleuer Istvánhoz köthető Hajdú Vagyonkezelő Kft osztozik, amelyek egyben a BKV tájékoztatása szerint „a bérelt felületeken a konkrét reklámhasznosítási tevékenységet végzik”. | Százmillióktól esik el évente a BKV, mégsem fut neki egy újabb reklámtendernek | Az állandósult csődközeli helyzet sem elég ösztönző erő a BKV-nak ahhoz, hogy ismét nekifusson egy újabb reklámtendernek. Holott 2021-ben azzal vonták vissza a felhívást, hogy "az eljárás valószínűsíthetően ismételten kiírásra kerül." Ám hiába pörögnek a hónapok, a főváros közlekedési cége nem bírja rászánni magát az újabb pályázatra. Sőt a közeljövőben sem készül erre. A Népszava kérdésére most is csak annyit válaszoltak: „egyelőre nem született döntés az új eljárás indításáról”. | null | 1 | https://nepszava.hu/3187370_bkv-reklam-tendereztetes-csodkozeli-helyzet-szazmillios-bevetelkieses | 2023-03-09 13:44:00 | true | null | null | Népszava |
Csillagászati összegű jutalmak landoltak a szakképzés vezetőinél – állítja a Momentum oktatáspolitikusa, Tóth Endre, aki szerint "megdöbbentő, milyen aránytalan jutalmazási gyakorlat működik a rendszerben". Az ellenzéki országgyűlési képviselő közérdekű adatkérés útján szerezte meg az információt a szakképzési vezetők által kapott jutalmak összegéről.
Tóth Endre Facebook-videójában arról beszélt, hogy "a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke és helyettesei többszörösen túlszárnyalták köznevelés vezetőinek kirívó jutalmait is a választás előtti évben". A megkapott listából néhány konkrét nevet kiemelve megjegyezte: Dr. Magyar Zita,
a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke 6 millió forint motivációs elismerést kapott, ami "magasabb volt, mint egy kezdő oktató kétévi nettó fizetése".
A videóban elhangzik, akadtak ugyan olyan szakképzési centrumok, ahol az oktatók is kaptak év végi jutalmat, ám ezek összege nem érte el az egyhavi fizetés összegét sem, illetve kiutalásuk sokszor cafeteriaban történt. De voltak olyan centrumok is, ahol nem volt semmiféle év végi jutalmazás. Ennek fényében megdöbbentő, hogy ilyen aránytalan jutalmazási gyakorlatot működtetnek a szakképzésben is.
A Momentum politikusa a lista alapján közölte az elnök három helyettesének 2021-es jutalmának összegét is: eszerint ketten közülük, Csontos Dávid és Hudacsek László Péterné 5,4-5,4 millió forintot, míg Nagy Zoltán közel 2 millió forintot kapott.
Tóth Endre videójában megszólalt egy szakképzésben tanító oktató is, aki elmondta: bár ők is kaptak jutalmat az elmúlt években, az nála csak 50 ezer forintot jelentett. | Momentum: 6 milliós jutalmat vihetett haza a szakképzés vezetője | Az összeget motivációs elismerésként kapta a vezető 2021-ben, míg egy szakképzésben tanító oktató 50 ezret. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/momentum-6-millios-jutalmat-vihetett-haza-a-szakkepzes-vezetoje-257016# | 2023-03-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Már csak ötvenet kell aludni, és kiderül, elítélnek-e valakit első fokon a Volvo-gate néven elhíresült büntetőperben, amelyről többször is azt írtuk, hogy Pécs elmúlt évtizedeinek egyik legkomolyabb ismertté vált korrupciós ügyéről lehet szó. A Kaposvári Törvényszéken kedden lényegében befejeződött a bizonyítási szakasz, az április végére kitűzött következő tárgyalás már az utolsó lesz első fokon, délelőtt perbeszédek lesznek, délután pedig határozatot hirdet dr. Vadócz Attila háromfős büntetőtanácsa.
Két és fél éve, 2020 őszén kezdődött meg a Kaposvári Törvényszéken az az elsőfokú büntetőeljárás, amely a Volvo-gate néven elhíresült pécsi buszbeszerzési ügy miatt indult meg.
Hiszik vagy sem, de úgy tűnik, hogy az eljárás első fokon hamarosan befejeződik. Lényegében a mai napon, kedden a bíróság lezárta a bizonyítási szakaszt, és kitűzte a következő, elviekben utolsó elsőfokú tárgyalási napot április végére. Aznap, április 27-én délelőtt a perbeszédek következnek, délután pedig határozatot hirdet a bíróság, azaz a bírósági per kezdetétől számítva két és fél év múltán derül ki, hogy elítélnek-e olyan vádlottakat is az ügyben, akik amúgy magukat a kezdetektől és mindenben ártatlannak vallották.
Az utolsó lényegi tárgyalási napon is voltak azonban egészen érdekes és fontos pillanatok. Két tanút újra meghallgattak, mert ők kapcsolatban voltak a büntetőperbe csak később bevont újabb, sorban a negyedik vádlottal, annak a hollandiai cégnek a tulajdonosával, amely megnyerte a pécsi buszok beszerzésére kiírt eljárást, és amely rendre le is szállította a buszokat.
Jött is, meg nem is, vallott, meg nem is
Igaz, a holland férfi végül nem jelent meg újra a bíróságon, pedig korábban tett ilyen ígéretet. Azt, hogy tesz részletes vádlotti vallomást is, tartotta, de nem személyesen és szóban tette meg, hanem írásban, azaz az esetleges kérdésekre nem válaszolt. A lényege annak, amit közölt, annyi volt, hogy magát ártatlannak vallotta, aki nem követett el bűncselekményt. A hollandiai cége régóta foglalkozott buszok értékesítésével (és buszos utaztatással – a szerk.), a hollandiai Volvóval is volt kapcsolata. Nem a saját tulajdonában voltak a buszok, nem így indult a pécsi közbeszerzési eljáráson, hanem – mint azt a Szabad Pécs már évekkel korábban megírta – kereskedelmi opciós joga volt a buszokra (amit mint ma kiderült, legkésőbb már 2014 végén megszerezhetett). Azokat azonban rendesen leszállíttatta Pécsre, és vállalta azt is, hogy a kiírásban foglaltaknak is megfelelő állapotba hozza. Egyes műszaki paramétereknek ugyanis nem feleltek meg a buszok. Ezek a munkák meg is történtek.
Szerinte ez is bizonyítja, hogy nem a hollandiai Volvo-flottára írták ki a pécsi közbeszerzési eljárást, habár azt is mondta, hogy Európa szerte is ritka volt a 115 buszból álló, egységesnek is nevezhet flotta, amilyet keresett a pécsi önkormányzat. Arról is beszélt írásos vallomásában, hogy az ügy másodrendű vádlottja sokat dolgozott azon, hogy az ügylet létrejöjjön, lobbizott, tárgyalt, árat alkudott, tolmácsolt stb. És az eredeti harmadrendű vádlott, a rejtélyes budapesti, és amerikai állampolgársággal is rendelkező férfi is nagyon fontos láncszem volt, a holland-magyar üzletember, és a Thaiföldön off-shore céget birtokló férfi is nagyon kellet az üzlet megvalósulásához. Ezt írta le legalábbis a holland buszos cég holland nemzetiségű tulajdonosa.
Igaz, ugyanő egy, a holland rendőrség által végzett lehallgatás során elmondott telefonbeszélgetésben arról mesélt valakinek, hogy a budapesti rejtélyes férfinak ki kell majd valamit találni, hogy ő mit csinált, nem lehet, hogy csak úgy több százezer eurót elutalnak valakinek. Legalább ilyen ellentmondás és kínos részlet az, hogy a budapesti éjszakai életben ismert férfi az első előkészítő tárgyaláson magát bűnösnek vallotta. Azaz azt ismerte be, hogy ő (illetve thaiföldi cége) munka nélkül, gyakorlatilag színlelt megbízási szerződések alapján kapott az akkori árfolyamon mintegy 170 millió forintnak megfelelő eurót a holland cégtől. A magyar-amerikai állampolgár nemcsak bűnösnek vallotta magát, hanem egyúttal elfogadta a számára az ügyészség által megajánlott büntetést is, 2 év felfüggesztett börtönbüntetést.
Mint üveges tótnak a hanyattesés
Magyarán a holland üzletember írásos vallomásában ugyan arról beszél, hogy a budapesti-amerikai-”thaiföldi” férfi sokat tett a buszos üzletért, ezért fizetett ki neki a saját (200 ezer eurós) jutalékánál nagyságrendekkel több pénzt, ennek korábban egy telefonbeszélgetésben ő maga, és a bíróság előtt a thaiföldi off-shore cég tulajdonosa (vagy papíron tulajdonosa) mondott ellent.
Az iratismertetés során a hollandiai Volvo pénzügyi vezetőjét és a használt buszok értékesítéséért felelős munkatársát is idézték a hollandiai nyomozati anyagokból. Ők arról is beszéltek, hogy úgy tudták, hogy a Tüke Busz csődben van, ezért nem is kötöttek volna közvetlenül szerződést a pécsiekkel, és azért sem, mert nem ismerték a magyarországi szabályokat. Ott volt azonban nekik a Bus and Coach nevű holland cég, amelynek ismerték már régről a tulajdonosát, és aki vállalta, hogy majd ő lebonyolítja a Volvo Hollandia által visszavásárolt használt buszflotta értékesítését.
A holland Volvo munkatársainak a vallomása azonban több szempontból mondható minimum érdekesnek. Egyrészt a pécsi buszos cég egy önkormányzati cég volt. A Tüke Busz nem volt csődben, sőt olyannyira nem, hogy hitelt is felvettek, sőt az egészet abból fizették. Ehhez képest a holland cégnek egy fő, a tulajdonos volt az egyetlen munkavállalója. Ráadásul ők maguk keresték a magyarországi Volvót, mondván, itt lehet piaca a nyakukba szakadt és számukra inkább kellemetlenséget jelentő használt buszflottának. Sőt, jártak egy rendezvényen Budapesten, ahol már beszéltek az eladó flottáról is, és találkoztak a Tüke Busz akkor egyik vezetőjével, későbbi vezérigazgatójával, aki jelezte, hogy érdekli a flotta.
A hollandiai rendőrségi lehallgatási jegyzőkönyvek egy részét a mai záró iratismertetésen felolvasták, és ebben hangzott e ugyancsak a holland üzletember részéről is az, hogy milyen balgaságnak tartja azt, hogy a holland-magyar üzletember majdnem egymillió eurót vitt be egy amszterdami bankba, ami miatt ügy lett.
Mi lett volna?
És az ő szempontjukból bizony tényleg így van. Nagyon komoly esély van ugyanis arra, hogy senki nem beszélne korrupciós ügyről, ha a holland-magyar üzletember nem visz be egy táskányi készpénzt egy holland bankba, ami miatt a hollandok rutinból elindítottak egy folyamatot, pénzmosás gyanúja miatt. Így derült ki, hogy nemcsak Thaiföldre ment 600 ezer euró a Bus and Coach nevű holland cégtől, hanem 1,9 millió euró is egy szerbiai bankszámlára, amely számla a Volvo-buszok beszerzésében közvetítőként és tolmácsként szereplő holland-magyar üzletemberhez kötődött. És amelyből nagyjából 1 millió euró eltűnt, nyoma veszett (a vádlott azt mondta, hogy elköltötte, illetve kölcsön is adott belőle), “csak” az a mintegy 900 ezer euró van meg, Hollandiában, hatósági zár alatt, amelyet a másodrendű vádlott fél Európán át megutaztatott, Szerbiából Hollandiába.
És ami miatt ma korrupciós ügyről beszélünk. Valószínűleg soha senki nem jött volna rá ugyanis arra, hogy a Pécsett, 100%-ban hitelből előteremtett pénzből, mintegy 11 millió euróból 2,7 millió euró volt a buszok értékesítőjének haszna, és mit is kezdett vele.
Ő egyébként nemcsak ártatlannak vallotta magát a kezdetek óta, hanem azt is mondta, hogy persze szerencsés fickónak is tartja magát ezért, de neki ez a magas jutalék (1,9 millió euróról van szó) megjár, mert sokat és jól dolgozott a buszbeszerzésen. Sőt, nemcsak ártatlannak tartja magát, hanem az előbbiek értelmében a lefoglalt mintegy 900 ezer euróra is igényt tart, mint jogos jussára. Amiről persze nagyon mást gondol a pécsi önkormányzat új vezetése, Péterffy Attiláék ugyanis bejelentkeztek a zárolt összegre.
Jóval olcsóbb ajánlat, és még alkudni is lehetett volna belőle
Mint írtuk feljebb, kedden, az utolsó bizonyítási szakaszban lezajlott tárgyaláson két tanút is meghallgattak, akiket már korábban is kikérdeztek. Az egyik tanú a holland-magyar üzletember cégénél dolgozott, a másik pedig a Volvo magyarországi cégének egyik vezetőjeként járult a bíró elé. Ő beszélt a Pécsre, a Tüke Buszhoz is eljuttatott úgynevezett indikatív értékesítési ajánlatról is, amivel kapcsolatban azt mondta, hogy az indikatív ajánlat azt jelentette, hogy azért az összegért biztosan meg lehetett volna vásárolni a buszflottát, sőt, még abból akár alkudni is lehetett volna. Ismert lehet az is a Volvo-ügyről már olvasók előtt, hogy az az ajánlat 2,6 milliárd forintról szólt – ráadásul 125 buszra vonatkozóan.
Sőt, a Volvo Hungária munkatársa a bíró kérdésére arról is szólt, hogy mennyi a buszos piacon általában a haszon, azt mondta, hogy 5-10 százalék, ennél magasabb ritkán adatik meg.
Április 27-én a bíróság arról is ítéletet mond majd a határozatában, hogy mit gondolnak a mintegy 11 millió euróból levett 2,7 milliós eurós “haszonról”.
Nyolc év után
A buszbeszerzés maga 2015. tavaszi, akkor írták alá a nyertes ajánlattevővel, a közbeszerzés győztesével az adás-vételi szerződést. A pécsi önkormányzat 2014 végén döntött a buszok beszerzéséről (illetve a közbeszerzés kiírásáról), és az ahhoz szükséges hitel felvételéről. A pécsi önkormányzat buszos cége, a Tüke Busz Zrt. 3,5 milliárdot fizetett ki egy 115 használt Volvo-buszból álló flottáért, és a teljes összeget hitelből fizették.
Az ügyészség szerint a Tüke Busz korábbi, tavaly év elején elhunyt egykori igazgatója, a tolmács és közvetítőként fellépő üzletember, egy nevén lévő thaiföldi off-shore cégen keresztül a történetbe csöppenő rejtélyes, a budapesti éjszakai életben is ismert figura, valamint a 2015-ös pécsi buszbeszerzésre kiírt nyilvános európai közbeszerzési eljárást megnyerő holland cég ügyvezetője és tulajdonosa vádolható azzal, hogy (közülük ketten) mintegy 700 millió forint csúszópénzt tettek el abból a mintegy 3,5 milliárd forintból, amit a pécsi Tüke Busz fizetett ki egy 115 darabból álló használt Volvo-buszflottáért. És persze a rendőrség és a nyomozóhatóság feltevése szerint mindezt úgy hozták tető alá, hogy közben megtévesztették a pécsi közgyűlést, amely a felhatalmazást megadta egyrészt a buszok megvásárlására, és a vételár előteremtése céljából felvett 3,5 milliárdos hitelre is. | Volvo-gate: Ítélet jön a buszos perben | Már csak ötvenet kell aludni, és kiderül, elítélnek-e valakit első fokon a Volvo-gate néven elhíresült büntetőperben, amelyről többször is azt írtuk, hogy Pécs elmúlt évtizedeinek egyik legkomolyabb ismertté vált korrupciós ügyéről lehet szó. A Kaposvári Törvényszéken kedden lényegében befejeződött a bizonyítási szakasz, az április végére kitűzött következő tárgyalás már az utolsó lesz első fokon, délelőtt perbeszédek lesznek, délután pedig határozatot hirdet dr. Vadócz Attila háromfős büntetőtanácsa. | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2023/03/volvo-gate-itelet-jon-a-buszos-perben-unikum/ | 2023-03-07 00:00:00 | true | null | null | Szabad Pécs |
2022-ben „Európa legnagyobb tűzijátékát” ígérte a kormány az államalapítás ünnepére, amit azonban a kedvezőtlen időjárás-előrejelzés miatt augusztus 20. helyett egy héttel később tartottak meg. A programot lebonyolító Magyar Turisztikai Ügynökség előzetesen csak annyit közölt, hogy a rakéták 1,3 milliárd forintba fognak kerülni. A honlapjukra azonban nemrég kitették a rendezvények teljes költségét, ami jóval magasabb ennél.
Tavaly az augusztus 20-i tűzijátékot az Operatív Törzs elhalasztotta, mert az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vihart jelzett előre, majd miután az mégsem következett be, Palkovics László miniszter kirúgta az OMSZ két vezetőjét. A látványosságot végül augusztus 27-én tartották meg, de a költségeit erősen titkolták.
Tavaly nyáron írtuk meg, hogy a Párbeszéd Magyarországért közadatigénylésben kérte ki a lebonyolítást végző Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a 2022. évi államalapítási ünnepi tűzijáték előzetes költségbecslését, valamint a négynapos programsorozat előzetes költségbecslését az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalon.
Az MTÜ azt válaszolta az ellenzéki pártnak, hogy mivel „döntés megalapozását szolgáló adatokról” van szó, 10 évig nem nyilvánosak a dokumentumok. Cikkünk után viszont sértődött hangvételű közleményt adtak ki, miszerint „a tűzijáték ára pontosan tudható: nettó 1,3 milliárdba kerültek a rakéták”.
Bő 3 milliárd volt a tűzijáték
Ez persze nyilvánvalóan nem a teljes programsorozat komplett költsége, hiszen egy évvel korábban, 2021-ben közel 12 milliárd forintot szórtak el az augusztusi 20-i ünnepségre. További részleteket azonban nem közöltek a tavalyi kiadásokról, viszont – ahogy azt a 24.hu is észrevette – valamikor a tél folyamán közzétettek róluk egy összesítést a honlapjukon.
Az MTÜ listája szerint nettó 10,3 milliárd forintot költöttek a 2022-es államalapítási programokra.
Ebből a tűzijáték, valamint a hozzá és egyéb állami rendezvényekhez kapcsolódó szervezési és biztonsági feladatok összesen nettó 3,2 milliárd forintba kerültek.
Ezenkívül a négynapos programsorozathoz kapcsolódó rendezvényszervezési költségek nettó 4,5 milliárdra rúgtak, a hirdetési és kreatív tervezési költségek pedig közel 2 milliárdot tettek ki. Plusz az állami díszünnepségre is elment 233 millió, az egységes arculati megjelenésre és weboldalfejlesztésre pedig még 351 millió forint.
A 351 milliós kategóriában említett weboldalfejlesztés a szentistvannap.hu honlap elkészítését takarja, amelyen az érdeklődők a programokról, a legfrissebb hírekről, és az akciós sörárakról tudtak tájékozódni.
A honlaphoz készült egy mobiltelefonos applikáció is, amelyen ugyanezek az információk voltak elérhetők. A mobilapp áráról annak megjelenését követően, de még az állami ünnepségek előtt, tavaly augusztus 18-án érdeklődtünk az MTÜ-nél közadatigénylésben. Konkrét választ azonban nem adtak erre a viszonylag egyszerű kérdésre, csak a tűzijátékhoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatokra költött nettó 1,4 milliárd forintos közbeszerzés linkjét küldték el.
Pár éve alig 200 millió volt
A K-Monitor kiszúrta már tavaly a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak ezt a tenderét, amelynek pontos szövege így szólt: „Rendezvényszervezési feladatok ellátása az Államalapító Szent István ünnepe alkalmából tartandó tűzijáték kapcsán a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt. részére. Mennyisége: A műszaki leírásban részletesen meghatározott kommunikációs feladatok elvégzése legfeljebb a nettó 1 400 000 000,- Ft + Áfa (…) keretösszeg kimerüléséig.”
Ez a rakéták 1,3 milliárdos árával együtt már rögtön nettó 2,7 milliárd forint lenne – írtuk tavaly, ám az MTÜ nemrég közzétett táblázata szerint a tűzijátékra költött összeg ennél is több, nettó 3,2 milliárd forint lett.
A közbeszerzési adatbázis alapján arról is beszámoltunk augusztusban, hogy a látványosság költségei 2020 óta valamiért rettenetesen megdrágultak. Előtte sokkal olcsóbb volt:
2017-ben nettó 177,8 millió forint,
2018-ban nettó 174,8 millió,
2019-ben nettó 212,5 millió forint.
A megrendelő mindhárom évben az állami tulajdonú Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. volt, a kivitelező pedig a Nuvu Kft.
2020-ban 1,3 milliárd lett volna a látványosság ára, de elmaradt a koronavírus-járvány miatt. 2021-ben aztán 3,1 milliárd forintba került a tűzijáték, 2022-ben pedig 3,2 milliárd forintba.
A korábbi évekhez hasonlóan a 2022-es tűzijáték kivitelezője is a Nuvu Kft. volt. A cégről tavaly megírtuk, hogy 2021-ben nagyon meglódultak pénzügyei. Fennállása 10. évében, 2017-ben a Nuvu Kft. nettó árbevétele 470 millió forint volt, 2018-ban és 2019-ben 300-365 millió, 2020-ban (minden bizonnyal a koronavírus miatti lezárásokból fakadóan) visszaesett 82 millióra.
2021-ben viszont nettó 1,4 milliárd forint lett a forgalmuk, és ebből majdnem 584 millió a tiszta haszon. Ez volt az elmúlt 5 év rekordnyeresége: korábban maximum 93 millió forint pluszt tudtak összehozni. A 2022-es számokat még nem tették közzé.
Rekordbevételt produkált tavaly a tűzijátékot lebonyolító cég | atlatszo.hu
Az ifj. Mészáros Lőrinc, Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, és néhány további kormányközeli vállalkozó földvásárlásairól kifüggesztett adásvételi szerződések árulkodnak. | A tűzijáték 3,2 milliárd, az összes augusztus 20-i program bő 10 milliárd forintba került | 2022-ben „Európa legnagyobb tűzijátékát” ígérte a kormány az államalapítás ünnepére, amit azonban a kedvezőtlen időjárás-előrejelzés miatt augusztus 20. helyett egy héttel később tartottak meg. A programot lebonyolító Magyar Turisztikai Ügynökség előzetesen csak annyit közölt, hogy a rakéták 1,3 milliárd forintba fognak kerülni. A honlapjukra azonban nemrég kitették a rendezvények teljes költségét, ami jóval magasabb ennél. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/02/28/a-tuzijatek-32-milliard-az-osszes-augusztus-20-i-program-bo-10-milliard-forintba-kerult-tavaly/ | 2023-02-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Öt hónapba telt, mire a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodával eljutottunk odáig, hogy megmutatták, mennyit költöttek 2022-ben a társadalmi célú reklámként futó kampányokra, és hol jelentek meg ezek a hirdetések. Az állami milliárdok legnagyobb része a kormányközeli médiánál landolt, de kapott belőle a Blikk, a Népszava, az ATV és az RTL is.
Ha a kormányüzenetek továbbításáról van szó, akkor bőbeszédű a kabinetiroda, ha viszont az a kérdés, ki profitál ebből, már gondolkodóba esik. Így történhetett, hogy hónapokba telt megtudnunk, 2022-ben mégis kinek volt jó, hogy mindenhonnan az hangzott: „Készült Magyarország kormánya megbízásából!”
A „társadalmi célú” kampányokra vonatkozó adatigénylést októberben indítottuk, de először azt válaszolták, hogy „az adatokat a kért bontásban nem tartjuk nyilván.” Majd 45 nap türelmet kértek az újabb adatkérésre, és december 19-re küldtek egy felsorolást a kampányokról. A tényleges költésekért újabb adatigénylést kellett beadnunk, majd jött a válasz: nem küldik el a táblázatokat, nézzük meg őket. De a minisztérium épületében nem használhattunk telefont, csak jegyzetelni lehetett.
A kampányokat 13 mappában tárolják, onnan gyűjtöttünk adatokat. A médiaterveket néztük végig, amiken az szerepel, melyik médium mennyi hirdetést és hol helyez el.
A gyermekvédelminek nevezett népszavazásra nettó 3,8 milliárd forint ment el. Ebből 100 millió forintot hirdettek el a Blikkben, 32 milliót Axel-Springer lapokban, 21 milliót a Demokratában, 71 milliót egyéb lapokban. A printes költés nettó 2,1 milliárd forintjának döntő többsége pedig a KESMA-tag Mediaworks-höz ment.
A KESMA-tagok költését nem számoltuk ki pontosan, ugyanis könnyebb volt a nem kormányközeli költéseket összeadni, de a nagyságrend így is helyes.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda összesítésünk szerint 2022-ben 19,6 milliárd forintot költött társadalmi célúnak nevezett kampányra.
A politikai kampányokhoz köthető reklámokból 16,6 milliárd forint ment a kormánymédiához.
Ez az összeg tartalmazza a közvetítő cég 15 százalékos jutalékát is. A lapok legtöbbször 30-45 százalékos kedvezményt adtak a listaárból, a tévéknél ez 75 százalékig nőtt.
2022-ben nemcsak az eddig ismert New Land Media Kft.-vel szerződött a Rogán-minisztérium, hanem a szintén Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Moonlight Event Kft. (ma már Lounge Event Kft.) is képbe került. Ők az online kampányok eredményeit is mérték.
Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó | atlatszo.hu
A közpénzeső természetesen felvirágoztatta a két vállalkozást: 2018-ra a New Land Media árbevétele a 2014-eshez képest 571,5-szeres növekedést produkált (91,4 millió forintról 52,2 milliárdra emelkedett), adózott eredménye pedig 6.312-szeresére nőtt (1,3 millió forintról 8,8 milliárdra). A Lounge Design Kft.
A borsonline.hu-n közzétett Őrizzük meg Magyarország békéjét nevű kampány több esetben 0 százalékos átkattintási aránnyal, azaz CTR-rel futott. Hogy ez mit jelent? A Google szerint, ha a CTR-érték magas, az azt jelenti, hogy a felhasználók hasznosnak és relevánsnak találják a hirdetést. A kormányzati hirdetésekről a mérések szerint ez nem mondható el. De legalább a közpénz döntő része a kormánymédiához vándorolt.
Szöveg: Segesvári Csaba – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián – Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: Átlátszó-montázs | Tavaly 16,6 milliárd forint közpénz vándorolt a kormánymédiához társadalmi célú reklámként | Öt hónapba telt, mire a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodával eljutottunk odáig, hogy megmutatták, mennyit költöttek 2022-ben a társadalmi célú reklámként futó kampányokra, és hol jelentek meg ezek a hirdetések. Az állami milliárdok legnagyobb része a kormányközeli médiánál landolt, de kapott belőle a Blikk, a Népszava, az ATV és az RTL is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/02/28/tavaly-166-milliard-forint-kozpenz-vandorolt-a-kormanymediahoz-tarsadalmi-celu-reklamkent/ | 2023-02-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Miután korábbi konzorciumi partnerét kizárták a versenyből, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. nyerte a Nemzeti Agrárkamara tenderét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság nettó 876 millió forintért 70 autót és egyéb szolgáltatásokat nyújt a kamarának három éven keresztül. A cég alvállalkozói szintén a Mészáros-családhoz köthetők.
Nemrég még közösen nyertek közbeszerzést, most viszont egymás ellenfeleként indult a Mercarius Flottakezelő Kft. és a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. a Nemzeti Agrárkamara tenderén. A Mercarius azonban nem adott le időben egy hiánypótlást, így az ajánlata érvénytelen lett. A Mészáros-cég ezután könnyedén vette az akadályt, és elnyerte a 3 éves megbízást. Sőt, arról is tett, hogy a családi cégek is jól járjanak.
Gépjárművek bérletére és flotta üzemeltetésre, valamint kiegészítő szolgáltatások nyújtására írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara tavaly novemberben. A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A kiírásra két cég, a Mercarius Flottakezelő Kft. és a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. jelentkezett. Mivel néhány dokumentumot nem adott le, a Mercarius Flottakezelő ajánlatát érvénytelenné nyilvánították, és így
a Mészáros M1 lett a befutó nettó 876,5 millió forintos ajánlattal.
A szerződés azonos gyártmányú gépjárművek tartós bérletéről és flottakezelésről szól, 36 hónapos időtartamra. A kamarának összesen 70 darab autóra (42 db kombi+ 21 + 5 + 2 db SUV) lesz szüksége. A nyertes cégnek új, hiba- és sérülésmentes, nem javított, elsőként Magyarországon forgalomba helyezett gépjárműveket kell biztosítania.
Az autók várható futásteljesítménye maximum 50 ezer km/év lesz. A havi bérleti díjba a bérlet ellenértéke, a cégautó és gépjármű adó, a CASCO, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díja, szervizszolgáltatások költsége, gépjármű segélyszolgálat és a cseregépjármű költsége számít bele.
A Mészáros M1 Autókereskedő megjelölte az alvállalkozóit, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-t, az Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft.-t, a Mészáros Autó Javító Kft.-t, a Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, és a Herceghalom Interat Zrt.-t is. Ezek a cégek egy kivétellel (Europ Assistance) mind a Mészáros-család érdekeltségei.
Mészáros Lőrinc öccsének cégei tarolnak a közútkezelő tenderein | atlatszo.hu
Öt év alatt kilencszeresére nőtt a forgalma
Ahogy azt a neve is sugallja, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. Orbán Viktor gyermekkori jó barátjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltsége. Egészen pontosan a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. tulajdonában áll, ami Mészáros Lőrincé.
A kft. látványos gyarapodáson ment keresztül az elmúlt években: a cég éves bevétele 2017-ben még „csak” nettó 504 millió forint volt, 2021-ben viszont már 4,6 milliárd. A nyereség a rekordforgalom ellenére mindössze 141 milliót tett ki két éve, viszont a vállalkozás eszközeinek értéke jelentősen megnőtt.
A társaság 2021 óta több nagy állami megbízást is kapott. Így például a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-től (konzorciumban a most kizárt Mercarius Flottakezelővel), a Nemzeti Sportközpontoktól, vagy épp a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től. Azt pedig az Mfor.hu írta meg, hogy a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. lett egyedüli részvényese a Takarékbank flottájának kezeléséért felelős MA-TAK-EL Zrt.-nek. | Közel egymilliárdért bérel autókat az agrárkamara Mészároséktól | Miután korábbi konzorciumi partnerét kizárták a versenyből, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. nyerte a Nemzeti Agrárkamara tenderét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság nettó 876 millió forintért 70 autót és egyéb szolgáltatásokat nyújt a kamarának három éven keresztül. A cég alvállalkozói szintén a Mészáros-családhoz köthetők. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/02/24/kozel-egymilliardert-berel-autokat-az-agrarkamara-meszarosektol/ | 2023-02-24 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az elmúlt hetekben külön cikkekben részleteztük, hogy a hivatalos adatok szerint mennyiért fuvarozták a honvédség repülőgépei Orbán Viktor miniszterelnököt és más állami vezetőket. Most szabadon hozzáférhetővé tesszük azt a táblázatot, amelyet a soronként beszkennelve kapott iratkupacból készítettünk. Emellett mutatjuk az öt legfontosabb ábrát is a repülési költségekről.
Az Átlátszó által megkapott számok feltűnően sok esetben még az üzemanyagot sem tartalmazzák, és gyakran egyéb kiadásokat sem írtak az egyes utak mellé, mintha azok irreális módon ingyen lettek volna. Néha viszont több millió forintba került a politikusi delegációk fedélzeti étel- és italfogyasztása, valamint internethasználata.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt négy darab repülőgépet, melyekből kettő utasszállító méretű, légitársaságok által is előszeretettel alkalmazott típus, kettő pedig úgynevezett business jet, amivel a szupergazdagok utazgatnak. A két darab Airbus A319 (lajstromjelük 604 és 605) és két darab Falcon 7X (lajstromjelük 606 és 607) típusú repülőgépet leggyakrabban Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint egyéb kormánytagok, továbbá Áder János volt, és Novák Katalin jelenlegi köztársasági elnök használja.
„Honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból” 30 évre titkosították a nyaralóhelyekre is sűrűn járó honvédségi repülők útjait, és semmilyen információt nem hoztak nyilvánosságra arról, hogy mennyi közpénzbe kerülnek. Tavaly azonban birtokunkba került egy megállapodás, amelyet a Miniszterelnökség kötött a Honvédelmi Minisztériummal (HM) arról, hogy a honvédségi repülőgépeket miként használhatják a miniszterelnökségi delegációk.
Ennek nyomán kikértük a dokumentumban említett költségösszesítőket a HM-től a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium és a Köztársasági Elnöki Hivatal által 2021 eleje óta megrendelt utak vonatkozásában. Három hónap időhúzás után a honvédelmi tárca egy soronként beszkennelt táblázatot küldött, amelyből hosszas munkával egy használható excelt készítettünk.
A repülések HM-től kapott költségeit tartalmazó táblázatunk itt megtekinthető.
Az adatok feldolgozása után megírtuk, hogy 223 repülőútról küldött információkat a HM, ám a számok nyilvánvalóan nem a valós és teljes költségek, mert sokszor még az üzemanyag ára sem szerepel a kiadások között.
Sokszor az üzemanyagot sem számolták el, mégis százmilliókba került a politikusok reptetése a katonai gépeken | atlatszo.hu
A 223 útra összesen 644,4 millió forint kiadást tüntettek fel, amelyből azonban még így is 273 millió volt a hajtóanyag ára. A repülőtéri kiszolgálás 172 millió, a fedélzeti internethasználat 106,3 millió, a delegációk fedélzeti ellátása 36,4 millió forint volt. További 19,8 millió forint szerepel a légtérhasználati díjaknál, a személyzet külföldi tartózkodásánál 23 millió, a személyzet napidíja és ellátása rovatban 13,6 millió, az egyéb, nem tervezett (és nem is részletezett) kiadásoknál pedig 151 ezer forint.
Bár a kerozin nem lehet ingyenes, 172 útnál vagy egyáltalán nem írtak ilyen kiadást, vagy 0 forintot jelöltek meg rá: a 223 útból csak 51 esetben szerepel üzemanyagköltség. Így is voltak azonban borzasztó drága repülések, mert az egyéb kiadások több millió forintba kerültek.
A delegációk fedélzeti étel- és italfogyasztása a Külügyminisztérium útjainál volt a legdrágább: 10 esetben 1 millió forintnál is többe került. A rekorder Szijjártó Péter tavaly februári Kairó-Manáma útja volt, amin 5,5 millió forintba került. A második legmagasabb ellátási költség a Külügy egy madridi útján merült fel, ahol bő 2 millió forintért ettek-ittak repülés közben. Taskentbe (Üzbegisztán fővárosa) repülve 1,8 millió forintba fájt a delegáció fedélzeti étel- és italfogyasztása, több utazás során pedig nagyjából 1,3 milliós volt ez a tétel.
A HM-től kapott adatokban a fedélzeti internethasználat címszóval szereplő költség 106,3 millió forint, ami közel a hatoda a 644 milliós összes feltüntetett kiadásnak. Mivel a 223 útból 197-nél a Külügyminisztérium volt a megrendelő, az internetköltségek többsége hozzájuk köthető. Szijjártó Péterék 102 millió forintot neteztek el a honvédségi gépeken.
Szijjártóék 33 millióért ettek-ittak, és 102 millióért interneteztek a katonai repülőkön | atlatszo.hu
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján.
A rekorder egy Külügyminisztérium által megrendelt NurSzultán – Bishkek – Taskent – Isztambul – Varsó körút, amelyre 12,5 millió forintos internetköltséget tüntetett fel a honvédelmi tárca.
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint a 223 útból 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal volt a megrendelő. Mivel az adatokat 2021. január 1. és 2022. szeptember 21. közötti időszakra kértük ki, ez a 19 eset Áder János korábbi, és Novák Katalin jelenlegi köztársasági elnököt is érinti. Számításaink szerint 13 esetben Áder János utazott a honvédségi repülőkkel, Novák Katalin pedig 6 alkalommal a 19-ből.
Feltűnő azonban a költségek egyenetlen eloszlása: Áder 13 útjára 43,2 millió forintot, Novák 6 utazására viszont csupán 5,1 millió forint kiadást tüntetett fel a Honvédelmi Minisztérium. Novák 6 útjából csupán 1-nél szerepel üzemanyagköltség, 3 útjához pedig 0 forint kiadást írtak.
Teljesen „ingyenes” repülés volt például a HM szerint Novák Katalin tavaly júliusi brazíliai repülőútja a 607-es Falconnal. Ennek során Novák először Rio de Janeiróba utazott az akkori elnökkel, Jair Bolsonaróval tárgyalni, majd Sao Paulóban meglátogatta az ottani Magyar Házat, onnan pedig egyenesen Szlovéniába ment Borut Pahor szlovén elnök meghívására.
Novák Katalin „ingyen” repült Brazíliába, Áder János pedig 125 ezerért Bulgáriába | atlatszo.hu
A különbség leginkább a kerozinból adódik: Áder János repüléseinél 5 esetben szerepel üzemanyagköltség, vagyis az összesen kiadott 6 ilyen adat nagy részét hozzá írták. Hasonló a helyzet a reptéri kiszolgálás költségeivel is: a 3 esetben megadott adat mindegyike Áder János útjaira vonatkozik – ahogy a 3 kiadott fedélzeti ellátásból is 2.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Orbán Viktor felszáll az egyik honvédségi repülőre 2021. május 6-án (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala) | Letölthető táblázat és 5 fontos ábra a politikusok katonai repülős útjairól | Az elmúlt hetekben külön cikkekben részleteztük, hogy a hivatalos adatok szerint mennyiért fuvarozták a honvédség repülőgépei Orbán Viktor miniszterelnököt és más állami vezetőket. Most szabadon hozzáférhetővé tesszük azt a táblázatot, amelyet a soronként beszkennelve kapott iratkupacból készítettünk. Emellett mutatjuk az öt legfontosabb ábrát is a repülési költségekről. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/02/22/letoltheto-tablazat-es-5-fontos-abra-a-politikusok-katonai-repulos-utjairol/ | 2023-03-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Többszáz millió forint adósságot fizettek ki, hogy eladhatóvá váljon két budapesti Tungsram-ingatlan. A vásárló egy kormányközeli cég, ami a gyár egykori hatalmas váci ingatlanát négyezer forintos négyzetméteráron szerezte meg. Sem a Tungsram, sem a vevő nem válaszolt a kérdéseinkre.
Állami támogatással épített vertikális farm, stratégiai célok megvalósítása a FuturAqua Nyrt.-vel, startupokkal közös fejlesztés – hírek a Tungsramról még a 2021-es év elejéről. A cégről akkor csak pozitív hírek jelentek meg. A háttérben viszont már valami mozgolódott, ez derül ki az immár felszámolás alá került cég ingatlanjairól.
A Tungsram cégcsoport számos leányvállalattal rendelkezik. Az ingatlanokat kezelő Tungsram Ingatlan Kft. 2019-ben mintegy 12,4 milliárd forintnyi ingatlanvagyont beolvadásos kiválással átadott a Tungsram Operations Kft.-nek. Mindegyik cég tulajdonosa Jörg Bauer a Tungsram Group Zrt.-n keresztül. Az ingatlanos kft. 2019-es beszámolójában az áll, hogy a „Tungsram Ingatlan Kft-ből beolvadásos kiválással 3 működő ingatlan kivételével a többi ingatlan átkerült a Tungsram Operations Kft-ba. Az év során 2 ingatlant értékesítettünk.”
Négyezer forintos telekár 2021-ben Vácott
2020-ban a Tungsram Ingatlan Kft. létrehozta a Tungsram Real Estate Kft.-t. Az éves beszámolóban az áll, hogy „A Társaság az év során egyedüli tagként alapítással részesedést szerzett a Tungsram Real Estate Kft-ben, majd nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással a befektetését 3 millió forintról 1 758 660 eFt-ra emelte. Kilenc ingatlan került apportálásra piaci értéken, melynek meghatározása külső független értékbecslés alapján történt.”
Vagyis a frissen alapított cég ingatlanvagyona akkori értéken 1,758 milliárd forint volt. A cégnyilvántartás szerint a cég székhelye Budapest IV. kerületében (Újpest), a Váci út 77. szám alatt található, telephelyei pedig a szintén újpesti Fóti út 141. (75100/2, 75100/6, 75100/7 hrsz.), Üdülő sor 1., és Váci út 104. alatt, továbbá Vácon, a Honvéd u. 21-23. alatt, valamint Győrben, a Reptéri út 2. (5474/1, 5474/2 hrsz.) szám alatt voltak. A 9 ingatlan a helyrajzi számok alapján jön össze.
A földhivatali tulajdonlapok szerint az ingatlanok közül az Üdülő sori és a Fóti út 141. szám alatti az alapítással egyidőben került a Tungsram Real Estate Kft.-hez 2020 márciusában, a váci pedig júniusban. De utóbbi nem sokáig maradt: alig egy hónappal később már el is adták a 2A Ingatlan Befektetési Kft.-nek.
A 75 ezer négyméteres belterületi váci ingatlant meglehetősen olcsón passzolták el: a 2021-es beszámoló szerint „307.464 eFt értékben került sor ingatlan értékesítésre.”
Vagyis 4 ezer forint/m2-es áron adtak túl az ingatlanon.
Amit már a vevő, a 2A Ingatlan Befektetési Kft. árul.
Vételi jog és kifizetett 400 millió adótartozás
A 2A Ingatlan Befektetési Kft. a többi tungsramos ingatlanra is szemet vetett. 2021 januárjában – amikor csak jó hírek voltak a Tungsramról – a cég kétéves vételi jogot jegyeztetett be az 5 milliós tőkéjű Tungsram Real Estate Kft.-re, ami 2023. január 15-én járt le. A vételi jog az alapító okiratba is bekerült, és ott is szerepelt egészen 2022. december 22-ig. Akkor került a Tungsram Real Estate Kft. élére az új ügyvezető, Budai-Tóth Csaba. A záradék az ő érkezésével megszűnt.
A földhivatali iratok szerint 2017-ben az Újpesti Önkormányzat adótartozás miatt 204 milliós jelzálogot jegyeztetett be a Fóti út 141.-re, majd 2019 májusában összesen 182 milliót az Üdülő sor 1. alatti ingatlanra, szintén helyi adótartozás miatt. A mintegy 400 milliós adósságot viszont rendezték, erről tanúskodik a legutóbbi feljegyzés a tulajdoni lapokon: „Jelzálogjog törlése iránti kérelem”. A két ingatlant a Takarékbank Zrt. 1,5 milliárd forintos kölcsöne is terheli.
Úgy tudjuk, az ingatlanokat el is adták, és bár a vevő neve még nem jelent meg a tulajdoni lapokon, információink szerint a 2A Ingatlan Befektetési Kft. lett a tulajdonos.
Kormányközeli vevő
A 2A Ingatlan Befektetési Kft. az internet archívuma szerint 2021 novemberében négy ingatlant árult. Mind a négy a Tungsramhoz köthető, és ahogy bemutattuk, egy közülük már a tulajdonába került, kettőre pedig vételi joga volt a Tungsram Real Estate Kft.-n keresztül. A győri ingatlan(ok)nál még a Tungsram Real Estate Kft. a tulajdonos, vételi jog sincs rajta.
A 2A Ingatlan Befektetési Kft.-nek két tulajdonosa van, az A-Silver Investment Zrt. és a Solva Alpha Kft. Utóbbi Szivek Ferenchez és a MOL-elnök Hernádi Zsolthoz köthető. Ugyanis a Solva Alpha Kft.-nek két tulajdonosa van, és az egyiknek Szivek, a másiknak Hernádi a tulajdonosa.
Hernádi Zsolthoz kapcsolódik a Grand Hotel Esztergom is, ami – mint az a 24.hu cikke nyomán kiderült – rengeteg közpénzt kapott. A lap megírta ugyanis, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségtől 2,8 milliárd forintos támogatást kapott a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft., amely a Hernádi-féle Solva Magántőkealap tulajdonában van – így kapcsolódik a Solva-csoporthoz.
Offshore cégek helyett magántőkealapok mögé bújik a NER-elit, egyre több szektort hálóznak be a titkos pénzgyűjtők | atlatszo.hu
Az elmúlt években egyre többször lehetett hallani a gombamód szaporodó hazai magántőkealapokról, amelyek számos iparágba bevásárolták magukat cégek megvételével, ám az alapok mögött álló befektetők kiléte titokban maradt. Cikkünkben utánajárunk, miként fordulhatott elő, hogy a magántőkealapok mára gyakorlatilag felváltották az offshore cégeket. Emellett azt is megmutatjuk, hogy milyen jelentős hazai alapok vannak, és ezek milyen politikaközeli szereplőkhöz köthetők.
A Szivek családnév sokaknak ismerős lehet. Szivek Norbert volt ugyanis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója 2017-ben, és akkor megírtuk róla, hogy a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak barátjaként ismerik. A kapcsolatra anno az Együtt politikusa, Szigetvári Viktor hívta fel a figyelmet először, amikor véletlen szemtanúja lett a Four Seasons szállóban, ahogy Tiborcz, Habony Árpád, a TV2-s Dirk Gerkens és az akkor még századvéges Szalay-Bobrovniczky Kristóf (ma honvédelmi miniszter) együtt kávézik Szivekkel egy szomszédos asztalnál.
Szivek Norbertnek és Szivek Ferencnek több közös érdekeltsége is volt, például Ferenc korábban a Nones Holding Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője volt, a cég tulajdonosa pedig Norbert volt – emlékeztet a 444.hu. Ők ketten rokonok, és ahogy megírtuk, a család a kezdetektől közösen üzletel: az idős családfő Ferenc, az ő első házasságából származó fia, ifjabb Szivek Ferenc, az unoka (a legifjabb Szivek Ferenc), illetve a féltestvérénél 16 évvel fiatalabb Szivek Norbert számos vállalkozásban együtt vettek/vesznek részt.
Állami pénzzel segített cég útja a csőd felé
A Tungsram 2022-ben ment tönkre. Akkor megírtuk, hogy 118,9 millió euró, vagyis közel 45 milliárd forintnyi jelzálogot jegyzett be az Eximbank Zrt. 2021 őszén a Tungsram Operations Kft.-nél. A kormány stratégiai partnere 2018-as megalakulása óta 21,7 milliárd forint veszteséget termelt. A cég elődje, a GE a cégiratok szerint a cégértéken túl 500 millió forintot hagyott abban a cégben, amibe bepakolta a lényegi vagyonelemeket, és amit ismeretlen összegért eladott Jörg Bauernek. A Tungsram Operations Kft. létrehozása már nemzetgazdasági jelentőségű volt, erről tanúskodik a cégbíróságnak küldött irat, mely szerint kérték a soron kívüli eljárás lefolytatását. Még 2018 decemberében stratégiai megállapodást is aláírt a kormány a céggel.
Kerestük a Tungsramot és a 2A Ingatlan Befektetési Kft.-t is a vételi jog és az ingatlanok értékesítése miatt, de nem jártunk sikerrel. A Tungsram választ ígért, de végül mégsem küldtek semmit, a 2A pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre.
Az adókról és a végrehajtásról Újpest Önkormányzata azt közölte az Átlátszóval, hogy a jelzálogjogot azután jegyeztették be, hogy más végrehajtási mód a helyi adó behajtására nem vezetett eredményre. Ennél többet adótitokra hivatkozva nem árultak el.
Címlapkép: A Tungsram volt váci ingatlana a Google 2022 októberi felvételén | Aprópénzért került a NER kezébe egy volt Tungsram-ingatlan, két másikra is ez a sors várhat | Többszáz millió forint adósságot fizettek ki, hogy eladhatóvá váljon két budapesti Tungsram-ingatlan. A vásárló egy kormányközeli cég, ami a gyár egykori hatalmas váci ingatlanát négyezer forintos négyzetméteráron szerezte meg. Sem a Tungsram, sem a vevő nem válaszolt a kérdéseinkre. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/02/21/apropenzert-kerult-a-ner-kezebe-egy-volt-tungsram-ingatlan-ket-masikra-is-ez-a-sors-varhat/ | 2023-02-22 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Átlátszó közadatigényléséből kiderült: ide-oda pakolgatják a fogvatartottakat a magyarországi börtönökben. Csak januárban több mint ezer rabot szállítottak át. A témában jártas Magyar Helsinki Bizottság szerint a probléma nem új, évek óta így próbálják kiegyenlíteni a telítettséget. A feladat azonban egyre nehezebb: az elmúlt 33 évben ugyanis soha ennyien nem ültek még rács mögött, mint most. Mindezt az elfogott embercsempészek magas számával magyarázza a kormány, a férőhely-bővítési program kudarcáról és az alternatív büntetések kihasználatlanságáról viszont nem beszél.
„Egyik nap bejöttek az őrök, mondták, hogy pakoljak, mert átvisznek egy másik börtönbe – az ország másik végébe. Nem is értettem, hogy miért. Később annyit hallottam vissza, hogy „a börtönök zsúfoltsága miatt. De ahova kerültem, ott még rosszabb volt a helyzet, többen voltunk egy cellában. Szóval nem nagyon értem még így sem.” Ezt az esetet juttatták el lapunkhoz, mi pedig megpróbáltunk utánajárni, mi állhat a háttérben.
Rákérdeztünk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál (BvOP), hogy pontosan mely büntetés-végrehajtási intézetekből hány fő fogvatartott átszállítására került sor 2023. január 1. és január 24. között a börtönök túlzsúfoltságának csökkentése érdekében, illetve, hogy hány főt terveznek áthelyezni ugyanezen okok miatt az elkövetkező időszakban.
A BvOP e-mailben azt a választ adta, hogy „az első kérdésben megjelölt ok szerinti átszállításokról adatot nem kezel”, illetve, hogy a szállítási igényekkel összefüggő jövőbeli tervek nem minősülnek közérdekű adatnak.
Kicsit átfogalmazva a kérdést nekifutottunk újra, és ezúttal a BvOP részletes adatokat küldött. Igaz, csak a kérdésünk egyik felére válaszolt.
Ebből kiderült, hogy egyetlen hónap alatt 1068 főt vittek át egyik börtönből a másikba.
Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási (Bv.) Intézetbe például 177 rabot szállították át, és csak 27-et vittek el onnan, míg a Budapesti Fegyház és Börtön nagyjából „rabokat cserélt”: 45 főt indított el és 41-et fogadott. Ehhez képest a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Bv. Intézetből 40 embert szállítottak el, és csak 4-et fogadtak. Tehát láthatóan nagy volt a mozgás az intézmények között.
Megnehezítik a kapcsolattartást
Bár a BvOP válaszából nem derült ki, hogy a zsúfoltságot tekintve jellemzően honnan hova kerülnek át a fogvatartottak, a Magyar Helsinki Bizottság korábbi adatigénylése részben választ adhat a kérdésre. A nekik megküldött számok szerint ugyanis szinte minden magyar börtönben 100 százalékot meghaladó a telítettség, mindössze pár intézetben állnak 90% és 100% között. Vélhetően ezek azok az intézmények, ahova rabokat helyeznek át.
A jelenség azonban nem új.
„A gyakori átszállítások és a lakhelytől távoli elhelyezés visszatérő problémája a szervezetünkhöz forduló érintetteknek”
– mutat rá Krámer Lili. A Magyar Helsinki Bizottság kutatója, projektkoordinátora szerint különösen azóta jellemző ez, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben a börtönzsúfoltság megszüntetésének érdekében rendszerszintű változtatásokra kötelezte a magyar államot.
„Tapasztalataink szerint a túlzsúfoltság megszüntetésére a férőhelybővítésen kívül a telítettség-kiegyenlítésre való törekvés okozhatja azt, hogy fogvatartottakat a lakóhelyüktől távoli bv. intézetbe szállítják át” – mondta Krámer az Átlátszónak.
A Magyar Helsinki Bizottsághoz sok olyan megkeresés érkezik fogvatartottaktól és hozzátartozóiktól, melyben a távoli elhelyezést és a sok átszállítást panaszolják. De az átszállításokkal kapcsolatos problémákra korábban a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) kutatási jelentése is kitért.
A kutatásban résztvevő egyik hozzátartozó a következőket mesélte a FECSKE-nek a saját tapasztalatairól: „Elvitték Nagyfára, holott Ráckevén lakunk, így messze is volt és drága is (10.000 Ft és 6 óra utazás). Aztán Márianosztrára került, az csak messze volt, de vállalható áron. Nagyfán nem tudtam látogatni, csak ha átszállították Szegedre, 1 hét „vendégségbe”, aztán megint vissza. A szüleivel két év után tudott csak beszélni, Debrecenben, ahová szintén egy hétre átvitték 1 óra miatt.”
„Tapasztalataink szerint különleges szükségletű fogvatartottakat gyakrabban szállítanak át másik büntetés-végrehajtási intézetbe – ezek alapján jellemzően pl. olyan egészségügyi problémákat „kezel” így a rendszer, amire egyáltalán nincs megoldás az egész büntetés-végrehajtási szervezetben.
A hozzánk fordulók sokszor említik, hogy hiába kérik a fogvatartottak a lakhelyükhöz közelebbi elhelyezést, jellemzően nem kerülnek oda, ahova szeretnének, és ennek indokát sem közlik velük.
A lakcímhez közeli elhelyezés azért fontos, mert a hozzátartozók személyesen szeretnék látogatni börtönben lévő szerettüket.
A távolság gond a hosszú és költséges utazás miatt, ez sokakat meggátol a személyes találkozásban. Pedig a szabadulást követő újrakezdés egyik legfontosabb feltétele a családdal való minőségi kapcsolattartás, ezért panaszmintát készítettünk a fogvatartottaknak és hozzátartozóiknak, amit kitöltve az alapvető jogok biztosának (ombudsman) tudnak elküldeni” – magyarázza Krámer Lili.
Bár a törvény szerint a szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervezet „a jogszabály, illetve az országos parancsnok intézkedése alapján” kijelölt, „lehetőleg az elítélt lakcíméhez legközelebb eső bv. intézetben hajtják végre”, a lehetőleg szó megengedni, hogy ettől eltérő intézkedés is születhessen.
Az Átlátszóhoz és a Helsinki Bizottsághoz eljuttatott adatok (ld.: bv. intézetenként a küldött és fogadott fogvatartottak + a decemberi létszám) alapján készíthető egy elméleti „összes mozgás-mutató”, amely szerint
2022 januárjában az összes fogvatartott 11 százalékát helyezték másik bv. intézetbe egy hónap leforgása alatt.
„A részletes adatokból az látszik, hogy van, ahol a teljes december 31-i létszám 44 százaléka mozgott januárban” – hangsúlyozza Krámer Lili.
Rekordszámú fogvatartott
És hogy mi lehet ennek az oka? A Helsinki Bizottság szakértője szerint „különösen erős nyomást helyez a büntetés-végrehajtásra az a tény, hogy
1990 óta nem voltak annyian börtönben, mint most.”
A legfrissebb adat szerint 2022. december 31-én 19 347 ember volt büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartva. Mindez csökkenő lakosságszám mellett – vagyis az ország lakosságának egyre nagyobb aránya kerül börtönbe, miközben a cél az lenne, hogy erre csak a végső esetben kerüljön sor.
A KSH oldalán elérhető korábbi adatok alapján a legkevesebb fogvatartott 1990-ben volt, ekkor 12 241 főt tartottak bezárva. Az ábrán látható, hogy az elmúlt 10 évben 16-17 ezer között mozgott a fogvatartottak száma, az azt megelőző évtizedben 14 és 17 ezer között. Annyian pedig soha nem voltak rács mögött, mint tavaly év végén.
Ennek fényében pedig nem meglepő, hogy ismét több túlzsúfolt börtön van. A BvOP válasza szerint
2022. december 31-én az összesített telítettség 107 százalékos volt.
A legmagasabb telítettségi szint a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet székesfehérvári objektumában (128%), a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben (120%) és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Bv. Intézetben (120%) volt.
Ugyanezen a napon az összes fogvatartott 25 százaléka, 4787 fő letartóztatott volt, tehát még a jogerős ítéletére várt a büntetés-végrehajtási intézetekben.
Túl sok az embercsempész
A kormány szerint egyszerű a képlet, hogy miért van ismét telt ház a hazai börtönökben: a migráció miatt.
Egy győri eset kapcsán (egy románul beszélő embercsempész elbarikádozta magát a cellájában) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tavaly októberben ugyanis elmondta: „az elmúlt években az embercsempészettel összefüggő bűncselekmények elkövetőinek száma folyamatosan és nagy arányban növekszik a magyar börtönökben.”
Annyira, hogy
már négy átlagos magyar börtön fogvatartotti létszámát teszik ki.
A Helsinki Bizottság szerint azonban a dolog nem ennyire egyszerű. Az általuk kikért adatok szerint ugyan valóban nagyot nőtt hirtelen az embercsempészet gyanújával letartóztatottak száma (2021 végén 1048, tavaly nyáron 1134, tavaly év végén pedig 1518 volt a létszám), de ennek oka van.
„Az állami szervek és a kormánypárti politikusok azt a tényt elhallgatják, hogy az embercsempészettel kapcsolatos cselekmények gyakoribbá válása egyértelműen összefügg a magyar menekültügyi rendszer tudatos, kormányzati leépítésével.
A menedékkérelmet ugyanis sem a határon, sem Magyarországon nem lehet benyújtani 2020 májusa óta.
Azokat, akik jogszerűtlenül tartózkodnak Magyarországon (például nincs érvényes útlevelük, vagy az engedélyezettnél tovább tartózkodnak itt), a magyar hatóságok mindenféle eljárás nélkül a határkerítés szerb oldalára kényszerítik, tekintet nélkül arra, hogy honnan érkeztek és kik ők.
Azzal, hogy ellehetetlenítik a menedékkérelmek benyújtását, a potenciális menedékkérőket arra sarkallják, hogy embercsempészeken keresztül próbáljanak bejutni az országba” – érvel a Helsinki szakértője. Több ilyen esetből pedig nyilván többet is észlelnek a hatóságok.
Fele annyi új férőhely lett, mint kellett volna
Bár a Helsinki szakértői már évekkel ezelőtt figyelmeztettek, hogy a börtönök túlzsúfoltságát a férőhelybővítés önmagában nem fogja megoldani, a kormány főként csak ebben az irányban tett lépéseket. Ráadásul csak félig.
Eredetileg Kunmadarason 1000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón pedig 500-500 (vagyis összesen 4500) ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték.
Ehhez képest végül csak Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott – összesen 2750 ember – befogadására alkalmas új intézeti épületszárnyakat építettek.
Két éve megkérdeztük Belügyminisztériumot, hogy
miért vetették el az első körben meghatározott helyszíneket,
a tervezett 4500 új férőhellyel szemben miért csak ennek a fele készült el,
és a tervezett összegeket mire fordították.
A Belügyminisztérium szerint a válaszokat tartalmazó dokumentumot „Nem nyilvános!” kezelési utasítással látták el, amely további jövőbeli döntés megalapozását szolgálja, így a fentiek alapján
az adatok megismerése a keletkezéstől számított 10 évig korlátozott.
Sok kérdésre tehát nem kaptunk választ, azt azonban sikerült kiderítenünk, hogy a kormányközeli cégek jól jártak. A könnyűszerkezetes épületek kivitelezői ugyanis a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. és a Paár Attilához köthető West Hungária Bau Kft. voltak.
Előbbi nettó 5,2 milliárdos, míg utóbbi nettó 10,1 milliárdos szerződést kötött a BVOP-vel. A ZÁÉV-nek 880, míg a WHB-nek 1870 férőhely kialakítását kellett megoldania 2020. június 30-ig.
A konténerbörtönökkel a NER-cégek milliárdokat kerestek, de a teljes költség 10 évig nem nyilvános | atlatszo.hu
Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program.
Mi lehetne a megoldás?
A Magyar Helsinki Bizottság kutatásai alapján az alternatív büntetések kihasználatlanok Magyarországon. Pedig a nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy a szabadságvesztés helyett más büntetési formákat kellene előnyben részesíteni.
2022. december 31-én a legtöbben lopás (5984 fő), testi sértés (3617 fő), rablás (2924 fő), garázdaság (2737 fő), emberölés (1377 fő), csalás (1355 fő), kifosztás (1334 fő), kábítószer birtoklás (1104 fő), járművezetés ittas állapotban (903 fő) és magánlaksértés (863 fő) miatt ültek börtönben.
Ehhez fontos lenne, hogy a szabálysértések és a kisebb súlyú bűncselekmények esetén szociális, mentálhigiénés, egészségügyi ellátások is elérhetőek legyenek. Ezek a támogató intézmények hozzájárulhatnának egy olyan büntetéskiszabási gyakorlat kialakulásához, ahol a bíróságok jobban megbíznak az alternatív büntetések sikeres alkalmazásában, így azokat részesítik előnyben, különösen a sérülékeny társadalmi csoportok esetében.
Alternatív büntetés például a közérdekű munka, a pénzbüntetés vagy a foglalkozástól való eltiltás.
Emellett többek között nem kellene büntetni, ha bírságolni is elegendő, ki kellene bővíteni a reintegrációs (távfelügyelt) őrizet lehetőségét, és inkább a házi őrizetet kellene preferálni az előzetes letartóztatással szemben. Mindezzel elérhető lenne, hogy kevesebb ember kerüljön börtönbe.
Nyitókép: Női elítéltek a zárkában a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyorskocsi utcai II. számú objektumában 2016. december 16-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán | Megteltek a börtönök, utaztatják a rabokat, bedőlt a zsúfoltságmentesítő program | Az Átlátszó közadatigényléséből kiderült: ide-oda pakolgatják a fogvatartottakat a magyarországi börtönökben. Csak januárban több mint ezer rabot szállítottak át. A témában jártas Magyar Helsinki Bizottság szerint a probléma nem új, évek óta így próbálják kiegyenlíteni a telítettséget. A feladat azonban egyre nehezebb: az elmúlt 33 évben ugyanis soha ennyien nem ültek még rács mögött, mint most. Mindezt az elfogott embercsempészek magas számával magyarázza a kormány, a férőhely-bővítési program kudarcáról és az alternatív büntetések kihasználatlanságáról viszont nem beszél. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/03/02/megteltek-a-bortonok-utaztatjak-a-rabokat-bedolt-a-zsufoltsagmentesito-program/ | 2023-03-04 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Honvédelmi Minisztérium által közölt adatok szerint 223 útból 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal rendelt katonai repülőt valamilyen utazáshoz 2021 eleje és 2022 szeptembere között. A 19-ből csupán 6 esetben tüntettek fel üzemanyagköltséget, másik 6 útra pedig 0 forint kiadást adtak meg. Az adatszolgáltatás alapján Novák Katalin brazíliai útja például irreális módon nem került semmibe, Áder János pedig alig 125 ezer forintból megjárta Bulgáriát, miközben a svájci útja 17,5 millióba került.
Mutatjuk, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal által megrendelt katonai repülőgépes utakra milyen költségeket tüntetett fel a honvédelmi tárca az Átlátszónak kiadott dokumentumokban. Orbán Viktor és Szijjártó Péter útjai mellett itt is bőven akadnak furcsaságok. A 2022-ben kinevezett Novákot például szinte ingyen repteti a honvédség.
Tavaly szeptemberben kikértük a Honvédelmi Minisztériumtól (HM), hogy milyen költségeket számoltak fel a politikusok katonai gépekkel való reptetése után a Külügyminisztériumnak, a Miniszterelnökségnek és a Köztársasági Hivatalnak. Decemberben soronként külön oldalra szkennelve megkaptuk az adatokat, amelyeket hosszas munkával táblázatba rendeztünk.
Az utakat 270-ig sorszámozta a honvédelmi tárca, azonban 47 út egyszerűen hiányzik az általuk küldött dokumentumokból, tehát összesen csak 223 útról mondtak valamit. Az adatszolgáltatás azonban ezeknél is erősen hiányos: csak 51 útnál tüntettek fel üzemanyagköltséget, mintha a többi esetben ingyen lett volna a kerozin, ami természetesen lehetetlen.
Sok útnál a 8 költségelemből (üzemanyag, légtérhasználat, repülőtéri kiszolgálás, személyzet ellátása és napidíja, delegáció ellátása stb.) csak 1-2 szerepel, néha ráadásul az is 0 forinttal. A HM által közölt összköltség azonban így is 644,4 millió forint a 223 útnál.
Sokszor az üzemanyagot sem számolták el, mégis százmilliókba került a politikusok reptetése a katonai gépeken | atlatszo.hu
Kedvezményes elnöki utak
A 223 útból a Honvédelmi Minisztérium összesen 19 esetben tüntette fel megrendelőként a Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH). Az utakra csupán 48,4 millió forintos összköltséget tüntetett fel a HM, de ez biztosan nem a repülések reális ára, hiszen
csak 6 alkalommal számoltak fel üzemanyagköltséget.
Ez a 19 út durván egyharmada, tehát a maradék kétharmadnál ismeretlen a repülőgépek fogyasztásának költsége. Emellett vannak teljes nullás utak is, amikor nem csak a kerozin árát, de semmilyen más egyéb kiadást sem jelzett a honvédelmi tárca.
Jól mutatja az adatszolgáltatás komolytalanságát, hogy bár csak 6 esetben szerepel üzemanyagköltség, az így is a feltüntetett 48,4 milliós összköltség közel fele: 23,5 millió forint. A második legnagyobb tétel a KEH-útjainál a 19,6 milliós reptéri kiszolgálás, ám csak 3 útnál szerepel ilyen költség, így a valós kiadás itt is lehet jóval magasabb.
A delegáció fedélzeti ellátása szintén csak 3 útnál szerepel, és ezeken összesen került annyiba, mint egy átlagos külügyes repülésen: 1,36 millió forintba. A fedélzeti internethasználat összköltsége szintén egy átlag Szijjártó-úté, csupán 2,1 millió forint volt. Ám ez a tétel mindössze 2 útnál szerepel, és az egyiknél 4500 forint volt, tehát a 2,1 millió gyakorlatilag egy repülés alatt keletkezett. A másik 17 útról pedig nem közölt ilyen adatot a honvédelmi tárca, vagyis a valós netköltség a többi kiadáshoz hasonlóan a kiadott számok sokszorosa lehet.
Szijjártóék 33 millióért ettek-ittak, és 102 millióért interneteztek a katonai repülőkön | atlatszo.hu
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján.
Ádert és Novákot is vitték a repülők
Mivel az adatokat 2021. január 1. és 2022. szeptember 21. közötti időszakra kértük ki, a 19 eset 2 köztársasági elnököt is érint. A jelenlegi államfőt, Novák Katalint ugyanis 2022. május 14-én iktatták be hivatalába, előtte pedig – 2012 óta – Áder János látta el az elnöki tisztséget.
Sajtóhírek alapján viszonylag könnyű volt beazonosítani, hogy a HM által közölt 19 KEH-út közül melyeket vette igénybe a jelenlegi, és melyeket a volt köztársasági elnök. Számításaink szerint 13 esetben Áder János utazott a honvédségi repülőkkel, Novák Katalin pedig 6 alkalommal a 19-ből.
Feltűnő azonban a költségek egyenetlen eloszlása:
Áder 13 útjára 43,2 millió forintot, Novák 6 utazására viszont csupán 5,1 millió forint kiadást tüntetett fel a Honvédelmi Minisztérium.
A különbség leginkább a kerozinból adódik: Áder János repüléseinél 5 esetben szerepel üzemanyagköltség, vagyis az összesen kiadott 6 ilyen adat nagy részét hozzá írták. Hasonló a helyzet a reptéri kiszolgálás költségeivel is: a 3 esetben megadott adat mindegyike Áder János útjaira vonatkozik – ahogy a 3 kiadott fedélzeti ellátásból is 2.
Áder János svájci útja volt a legdrágább
A volt köztársasági elnök hivatalos látogatásairól saját honlapja mellett kötelességszerűen beszámolt az állami hírügynökség és független sajtóorgánumok is, így könnyen és szinte teljes mértékben rekonstruálhatók a HM adataiban megjelenő útjai.
A költségek sok esetben irreálisan alacsonyak:
2021. február, Gdansk, a V4-es államfők találkozója: 3,8 millió forint
2021 tavasza, Strasbourg, ismeretlen céllal: 2,8 millió forint
2021. július, Szófia, Három Tenger csúcstalálkozó: 124 ezer forint
2021. augusztus, Kijev, Krími Platform: 525 ezer forint
2021. szeptember, Róma, Arraiolos-csoport: 5 millió forint
2021. szeptember, Strasbourg, Európa Tanács: 3,1 millió forint
2021. november, Glasgow, klímacsúcs: 6,1 millió forint
2021. december, Szarajevó, Butmir-tábor: 0 forint
2022. február, Varsó, Bukaresti Kilencek: 4,2 millió forint
2022. március, Genf-Zürich, tárgyalások: 17,4 millió forint
Feltűnően hiányzik a honvédelmi tárca adatsorából Áder János 2022 januári afrikai utazása, amikor Kenyába és Ghánába látogatott. Az egyik ország a kontinens keleti, a másik a nyugati részén, egymástól nagyjából 6500 kilométer távolságra fekszik. Oda is kellett jutni Budapestről, és aztán vissza, így ennek az útnak lehetett a legnagyobb a költsége, de semmit nem közölt róla a HM.
A bajszáról elhíresült Áder János egyébként valószínűleg nem szeretett volna a honvédségi repülőkkel menőzni, mert semmilyen hivatalos képen nem szerepelnek a gépek, még a háttérben sem. Szerencsére azonban Áder 2021 augusztusi kijevi látogatása alkalmával Nepop Liuba, Ukrajna magyarországi nagykövete megörökítette az utókornak a 607-es Falconból kiszálló köztársasági elnököt, akit egy piros mintás szőnyeggel vártak.
Novák Katalint szinte ingyen reptetik
A jelenlegi köztársasági elnökre vonatkozóan 6 út található meg a Honvédelmi Minisztérium adatközlésében. Ebből ugyan két azonos úti cél egymás utáni sorszámokkal szerepel, és nincs információnk arról, hogy Novák Katalin két repülőgéppel utazott volna arra a helyszínre, de két külön útnak kezeljük a két eltérő sorszám miatt – ahogy az összes többi hasonló esetben is tettük.
Novák 6 útjából csupán 1-nél szerepel üzemanyagköltség, 3 útjához pedig 0 forint kiadást írtak.
Teljesen „ingyenes” repülés volt például a HM szerint Novák Katalin tavaly júliusi brazíliai repülőútja a 607-es Falconnal. Ennek során Novák először Rio de Janeiróba utazott az akkori elnökkel, Jair Bolsonaróval tárgyalni, majd Sao Paulóban meglátogatta az ottani Magyar Házat.
Novák Katalin honvédségi Falconnal ment Bolsonarohoz tárgyalni Brazíliába | atlatszo.hu
A Magyar Honvédség 2018 februárjában vásárolt két darab Airbus A319 típusú repülőgépet (lajstromjelük 604 és 605), amelyeket hivatalosan katonai csapatszállítónak vettek. 2018 nyarán beszereztek két Dassault Falcon 7X típusú, szupergazdagok által magángépnek használt, business jet kategóriájú repülőgépet (lajstromjelük 606 és 607) is, amit a honvédség „többcélú szállító- és futárgéptípusnak” nevez.
Brazíliából pedig Novák egyenesen Szlovéniába ment Borut Pahor szlovén elnök meghívására, miközben itthon a kormány bejelentette a KATA átalakítását és a rezsicsökkentés csökkentését. Ez a brazil-szlovén körút egy sorszám alatt szerepel a HM-es adatokban két lisszaboni megállóval, amelyekre valószínűleg a Falcon megtankolása miatt volt szükség.
A honvédelmi tárca által közölt adatok szerint emellett szintén „ingyen” volt Novák Katalin 2022 júniusi lettországi látogatása is, ahol a Három Tenger Kezdeményezés fórum vett részt Rigában. A repülési adatok szerint Novák a 605-ös honvédségi Airbus fedélzetén utazott ki, és Facebook-oldalán posztolt is egy képet a repülő pilótafülkéjéből.
A HM közlése szerint az államfő egyéb útjai is szuper olcsók voltak:
2022. május 17., Varsó: 4 506 forint
Ez volt Novák első hivatalos útja köztársasági elnökként. Andrzej Dudával, Lengyelország köztársasági elnökével, Elzbieta Witekkel, a szejm elnökével és Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel tárgyalt. A megbeszélések fő tárgya az orosz-ukrán háború volt. Novákot a lengyel városba a repülési adatok szerint a 604-es honvédségi Airbus repítette, amelynek csak az üzemanyag-fogyasztása közel 1 millió forint óránként, de a HM mindössze 4500 forintos kiadást tüntetett fel az útra, azt is internethasználatért.
2022. május 19., Kolozsvár: 4,5 millió forint
Varsó után Novák Katalin több programon is részt vett Erdélyben: érkezése másnapján találkozott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével, majd Magyarlapádon templomszentelésen vett részt. Harmadnap emléktáblát avatott Nagyenyeden és megtekintette a Bethlen Gábor alapította helyi kollégiumot, Gyulafehérváron pedig felavatta Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát és megkoszorúzta Márton Áron püspök sírját a Magyar Református Egység Napja alkalmából tartott ünnepség keretében.
Novákot a repülési adatok szerint a 604-es Airbus vitte ki Erdélybe, a Facebook-oldalán közzétett fotó szerint pedig vele utazott a honvédségi repülőn Kovács Gergely gyulafehérvári érsek is. Ennek oka az volt, hogy a kolozsvári utazás előtti nap mindketten Szentendrén voltak a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének megnyitóján. Novák érkezéséről a kolozsvári magyar főkonzulátus és Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke tett közzé fotókat.
A HM által közölt 4,5 millió forintos útiköltségből 2,4 milliót üzemanyagra és 2,1 milliót internethasználatra tüntettek fel.
2022. június 9., Bukarest: 567 759 ezer forint
„Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnökök meghívására Novák Katalin köztársasági elnök részt vett a B9, azaz a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozóján, amelyen a részt vevő országok közös nyilatkozatban ítélték el az Ukrajna elleni orosz agressziót.” – írja a látogatásról a KEH honlapja, ami hozzáteszi, hogy „A B9 – azaz a négy visegrádi ország, a három balti állam, valamint Románia és Bulgária – közötti konzultációt még 2015-ben Lengyelország és Románia kezdeményezte azzal a céllal, hogy a közép-európai régióban lévő NATO-tagállamok egységes képviseletet kapjanak a szövetségben.”
A honvédelmi tárca által feltüntetett bő félmillió forint a delegáció fedélzeti ellátására ment el, más költséget nem jeleztek – még üzemanyagot sem. Novák a repülési adatok szerint a 605-ös Airbus fedélzetén utazott a romániai eseményre.
Novák sok útja hiányzik az adatokból
Mivel a köztársasági elnök külföldi utazásairól rendszeresen beszámol a belföldi és a külföldi sajtó, és Áderrel ellentétben szívesen pózol a honvédségi repülőkkel, könnyű kikövetkeztetni, hogy mely útjai nem szerepelnek a KEH által megrendeltként a HM adataiban.
Bukarest előtt nem sokkal, 2022. június 7-én például Novák Katalin Prágában járt, ahol Miloš Zeman cseh államfővel tárgyalt, majd másnap, június 8-án Petr Fiala cseh miniszterelnökkel találkozott. Az utazásra elkísérte a férje is, és a Facebook-oldalán közzétett egy fotót, amin kézen fogva, mosolyogva, napsütésben sétálnak a 604-es honvédségi Airbus felé. Az MTI-ben pedig szerepel egy fénykép arról, ahogy kiszállnak a repülőgépből a prágai esőben.
Szintén hiányzik a HM-es papírokból Novák 2022. augusztus 25-i vatikáni látogatása, amikor magánaudiencián járt Ferenc pápánál. Ide szintén elkísérte a férje, akivel beszámolója szerint együtt részesültek a pápai áldásban. Ám nem csak ketten mentek, hanem egyéb kísérők mellett egyházi személyek is velük tartottak. A népes csapatot a honvédség 605-ös Airbus repülője szállította Rómába, amiről több fotót is közzétettek.
Kicsivel ezután, 2022. szeptember 7-én a köztársasági elnök Bukarestbe utazott Klaus Iohannis román elnök meghívására. A KEH beszámolója szerint „a megbeszélés témája volt egyebek mellett Románia schengeni térséghez való csatlakozása, a Romániában élő magyarok helyzete és nyelvhasználata, az ukrajnai háborúból menekültek megsegítése, továbbá az energetikai kérdések és az energiafüggőség megoldása.” Ide a 604-es Airbus fedélzetén utazott, amit egy fotóval meg is mutatott a Facebook-oldalán. A honvédelmi tárca azonban semmilyen költséget nem közölt erről a repülésről.
Az amerikai körutat a külügyhöz könyvelték
Novák Katalin 2022. szeptember végén többnapos kirándulást tett az Amerikai Egyesült Államokban. Először szeptember 21-én beszédet mondott New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén, majd ellátogatott több helyre. Járt az egykori középiskolájában és a mexikói határon is, találkozott többek között Joe Biden amerikai elnökkel, tudósokkal, iskolásokkal és Mel Gibsonnal.
A repülési adatok szerint erre az amerikai körútra Novák a 607-es honvédségi Falconnal utazott.
A gép szeptember 19-én érkezett meg New Yorkba, szeptember 22-én repült Los Angelesbe, majd onnan néhány nap múlva Kansas Citybe, aztán Clevelandbe, és végül szeptember 28-án tért haza Budapestre. A Magyar Hang közadatigényléséből kiderült, hogy 12 fős delegáció kísérte az amerikai útra, melynek során több mint 22 600 kilométert repülővel, több mint 1100 kilométert autóval tett meg, és nyolc városban 19 helyszínt keresett fel.
A Honvédelmi Minisztérium által kiadott adatokban a KEH neve alatt nem szerepel ez az út, viszont a Külügyminisztériumnál igen. Méghozzá a második legdrágább útként, pedig csupán egyetlen kiadást tüntettek fel mellette:
29,8 millió forint üzemanyagköltséget.
Ez egyértelműen csak a töredéke a valós kerozinfogyasztásnak, továbbá biztosan voltak légtérhasználati és repülőtéri díjak, személyzeti költségek (szállás, ellátás, napidíj), valamint a Novákkal együtt 13 fős delegáció is vélhetően nem étlen-szomjan utazott a fedélzeten órákon keresztül.
A HM által kiadott költségek tehát nem teljes körűek a köztársasági elnök(ök) útjainál sem, de legalább részadatokat sikerült megtudnunk a honvédségi repülők 30 évre titkosított útjairól.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Novák Katalin érkezése Ljubljanába 2022. július 14-én és Áder János kijevi érkezése 2021. augusztus 23-án (fotó: Facebook/Átlátszó-montázs) | Novák Katalin „ingyen” repült Brazíliába, Áder János pedig 125 ezerért Bulgáriába | A Honvédelmi Minisztérium által közölt adatok szerint 223 útból 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal rendelt katonai repülőt valamilyen utazáshoz 2021 eleje és 2022 szeptembere között. A 19-ből csupán 6 esetben tüntettek fel üzemanyagköltséget, másik 6 útra pedig 0 forint kiadást adtak meg. Az adatszolgáltatás alapján Novák Katalin brazíliai útja például irreális módon nem került semmibe, Áder János pedig alig 125 ezer forintból megjárta Bulgáriát, miközben a svájci útja 17,5 millióba került. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/02/16/novak-katalin-ingyen-repult-braziliaba-ader-janos-pedig-125-ezerert-bulgariaba/ | 2023-02-16 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Integritás Hatóság elnöke szerint szimbolikus jelentőségű, hogy a civil és kormányzati tagokból álló Korrupcióellenes Munkacsoport elfogadta első éves jelentését – közölte a hatóság. A hivatalos közleményből ugyanakkor kimaradt, hogy a Transparency International (TI), a K-Monitor és az Átlátszó képviselői nemmel szavaztak, mert nem elégedettek a jelentés tartalmával.
Hétfőn délelőtt volt a szavazás a tavaly decemberben megalakult Korrupcióellenes Munkacsoport 2022-es éves jelentéséről, amely három hónap alatt, rohamunkában készült. Mivel a civileknek korlátozottak a lehetőségeik, ezért az állami oldal írta a jelentés törzsszövegét, amelyhez a civilek javaslatokat tehettek, amelyek vagy bekerültek, vagy nem – mondta a Szabad Európának Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője, a munkacsoport egyik civil tagja.
A szavazáson 16-an vettek részt, nyolc állami bizottsági tag és nyolc civil. Az államiak közül mindenki igennel szavazott, két civil tartózkodott, a K-Monitor, a TI és az atlatszo.hu képviselői viszont nemmel voksoltak, vagyis a bizottsági többség elfogadta a jelentést, de a civilek egy része nem támogatta – mondta Bodoky Tamás.
Ez a hivatalos közleményből azonban nem derül ki.
„Mérföldkőnek tartom a hazai korrupcióellenes küzdelemben mind a jelentés létrejöttét, mind azt, hogy az állami és civil oldal képviselői konstruktívan tudtak a közös célért együtt dolgozni és olyan javaslatokat megfogalmazni, amelyek mögött egyetértés van abban, milyen lépésekkel lehet a korrupció visszaszorítását elérni” – közölte Biró Ferenc, az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport elnöke.
A hatóság közleményében azt írja, hogy a munkacsoport március 13-i ülésén tartott szavazásán a dokumentumot elfogadták. „Mindkét oldal támogatásával több ajánlást is sikerült megfogalmazni a 2022-es év és az azt megelőző időszak jogszabályi környezetének leírása mellett” – írták.
Korábbi cikkünk a témában: Átlátszó, K-Monitor, Transparency – létrejött a Korrupcióellenes Munkacsoport
A TI, a K-Monitor és az atlatszo.hu delegáltjai azért szavaztak nemmel, mert a munkacsoport állami szerveket képviselő tagjai nem támogatták, hogy beleírják a jelentésbe a magyarországi korrupció súlyosságát bemutató megállapításokat – mondta Bodoky Tamás. Az ilyen megállapítások kizárólag a civil tagok álláspontjaként jelennek meg a dokumentumban – tette hozzá.
Például a közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozását fogalmazták meg problémaként, de a jelentésben ez úgy jelenik meg, hogy ez a civilek álláspontja, nem a munkacsoporté – magyarázta.
A másik baj az szerinte, hogy a civilek javaslatainak egy részét a kormányoldal nem fogadta el, ezért azok mint nem konszenzusos javaslatok szerepelnek a jelentésben.
Mint mondta, a bekerült konszenzusos javaslatokat jónak tartják, ugyanakkor elégedetlenek a jelentés tartalmával, mert legfontosabb javaslataik nem kerültek be a jelentésbe, vagy nem konszenzusos javaslatként szerepelnek.
„Nem elég bátor ez a jelentés, de az pozitív csalódás, hogy normális a hangulat a munkacsoportban, és konstruktívak a résztvevők” – fogalmazott.
A mintegy kétszáz oldalas éves jelentés semmilyen konkrét korrupciós vagy korrupciógyanús ügyre nem tér ki 2022-ből, ez egy jogi szemléletű dokumentum, amely a meglévő közbeszerzési szabályozást vizsgálja, és javaslatokat tesz, hogy milyen módosításokkal lehetne csökkenteni a korrupciót – mondta Bodoky Tamás. | Korrupcióellenes Munkacsoport: A civilek egy része nemmel szavazott az éves jelentésre | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/korrupcioellenes-munkacsoport-a-civilek-egy-resze-nemmel-szavazott-az-eves-jelentesre/32315600.html | 2023-03-13 19:12:00 | true | null | null | Szabad Európa |
|
Számos magyar kisvállalkozás került anyagilag lehetetlen helyzetbe, miután két hete közölték velük, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. mint fővállalkozó egyelőre nem fizeti ki elvégzett munkájukat egy uniós beruházás keretében. Az R-Kord arra hivatkozik, hogy az állam sem fizet nekik. A cég nem cáfolta értesülésünket. Cikkünket frissítettük.
„Tisztelt Alvállalkozók! Tájékoztatunk Titeket, hogy a GSM-R azon szakaszainak finanszírozása, amelyek forrása IKOP, felfüggesztésre került. A fentiek miatt stratégiai okokból kérjük, hogy a szakaszotokon a munkavégzést azonnali hatállyal szüntessétek be mindaddig, amíg a projekt finanszírozása megoldódik” – ezt a szerkesztőségünk birtokába jutott levelet küldte el az Alépítmény-Hálózat Kft. jogásza február 16-án reggel azoknak a cégeknek, amelyek az Alépítménynek dolgoztak az ország számos pontján egy nagyszabású vasúti fejlesztés részeként.
A GSM-R program keretében a közbeszerzési kiírás szerint 58,85 milliárd forint értékben 2255 kilométer hosszú vasúti pálya elektronikus rendszerét korszerűsítik és látják el többek között a legújabb technológiájú kommunikációs berendezésekkel. Ezzel jelentősen nő például a vasúti közlekedés biztonsága is.
Nincs pénz
Csakhogy a Szabad Európa információi szerint komoly problémák merültek fel az egész program megvalósításával kapcsolatban, elsősorban pénzügyi oldalról. A GSM-R-fejlesztést – mint a levélben is utalnak rá – részben az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program forrásaiból valósítják meg, a szerződést 2018. július 2-án írták alá, vagyis a beruházás még a 2014–2021-es uniós költségvetés része. Emiatt ha nem fejezik be idén, ugorhat a pénz.
A tender nyertese az R-Kord Kft. és az i-Cell Mobilsoft Zrt. konzorciuma lett a még elinduló T-Systems Magyarországgal szemben. A tényleges munkák jelentős részét azonban nem közvetlenül az R-Kord dolgozói végzik. Egy többszintű, alvállalkozókból álló rendszer keretében készül a GSM-R, amelyben az Alépítmény-Hálózat maga is alvállalkozó, de számos kis céggel állnak szerződéses kapcsolatban – a vasútvonalak mentén jellemzően ezek dolgoznak.
Az R-Kord Kft. a V-Híd-csoport tagja, vagyis Mészáros Lőrinc tulajdonában áll. Információink szerint a munkák és a kifizetések felfüggesztésével több, a kivitelezésen dolgozó kisvállalkozás került lehetetlen helyzetbe.
Úgy tudjuk, olyan cég is van, amelynek vezetőjét idegösszeomlás miatt kórházban ápolták. Van, aki hitelt vett fel, hogy fizetni tudja az alkalmazottait, más már elbocsátásokra kényszerült, és olyan cég is van, amelyik lízingelt gépparkját veszítheti el, ha nagyon gyorsan nem jut a pénzéhez. Értesüléseink szerint már tavaly is előfordult, hogy nem fizettek egyes kivitelezőknek.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc nemrég a szintén vasúti korszerűsítésben érdekelt vejével is összeveszett, ami szintén komoly uniós forrásvesztéssel járhat.
A korszerűsítést végző kisvállalkozások úgy vonultak le a munkaterületről, hogy – mint képünkön is látszik – a nagy értékű kábeleket egyszerűen hagyták, ahogy éppen voltak. Az esetleges uniósforrás-vesztés szempontjából fontos lehet, hogy a GSM-R-nek vannak olyan szakaszai (például Szombathely–Nagykanizsa, Pécs–Dombóvár, Pécs–Villány között), ahol a munka még el sem kezdődött. De például a Rákos–Nagykáta szakaszon – amely nagyságrendileg ötven kilométer – még több helyen hátravan az árkok kiásása a kábeleknek, a kábelfektetés, a kábelaknák kiépítése és behúzása.
Információink szerint a fővállalkozó arra hivatkozik, hogy az állam neki sem fizet. A kormány tavaly szeptemberben hirdetett kifizetési stopot az állami kötelezettségvállalások nagy részére, de ezt elvileg október végén feloldották. Emiatt egyelőre érthetetlen, miért függesztették fel egy futó uniós program finanszírozását – amennyiben a közlés valós.
„Nehéz hónapok jönnek”
Igaz, Lázár János február 20-án az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége podcastjában arról beszélt, „nehéz hónapok jönnek”, ezért a vállalkozásoknak „hozzá kell nyúlniuk a tartalékokhoz”. Ugyanitt viszont Kojik László, az ÉVOSZ főtitkára azt mondta, a leállított állami beruházások miatt tömeges elbocsátások jöhetnek az építőiparban.
A GSM-R-t kissé közelebbről megnézve a fizetés azonnali leállításán túl is találni érdekes információkat. Az Alépítmény-Hálózat Kft. például mára üres cégnek tűnik, egyetlen alkalmazottja sincs (tavaly novemberben még 54-en voltak), rövid távú fizetési kötelezettségei viszont egy év alatt 343 százalékkal emelkedtek.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc 35 évre kapta koncesszióba a teljes magyar autópálya-hálózatot.
Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 278 milliós adózott eredménnyel szemben 621 millió forint a rövid távú kötelezettség, vagyis magas a cég eladósodottságának mértéke. (A rövid távú kötelezettségek mértéke háromszorosára nőtt az egy évvel korábbihoz képest.)
A céget 2015 augusztusában alapították, vagyis azután, hogy februárban Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszett, és az addig a vasúti beruházásokban meghatározó KÖZGÉP helyére új kormányközeli vállalkozásokat kezdtek életre hívni a Fidesz gazdasági hátországának szereplői. Ekkor hozta létre Mészáros Lőrinc a V-Híd Zrt.-t, amelynek most tagja az R-Kord.
Az Alépítmény-Hálózat a cégadatok szerint független cég, de a szakmában elterjedt vélemény szerint valójában erősen Mészáros Lőrinc V-Hídjához köthető.
Az Alépítmény-Hálózat tulajdonosa Berki Zsolt. Úgy tudjuk, az Alépítmény-Hálózat az elmúlt időszakban több beruházást is visszaadott az R-Kordnak mint fővállalkozónak. Ezt követően az R-Kord egy Vágányprofil Kft. nevű cégnek adta tovább ezeket ismét kivitelezésre, és a munkát végző vállalkozások már a Vágányprofillal szerződtek újra. A Vágányprofil Kft. már a V-Híd-csoport tagja, tulajdonosa a V-Híd Vagyonkezelő Kft.
A Vágányprofil ügyvezetője Koltai Dezső, aki korábban tulajdonos is volt, és miután a V-Hídhoz került a kft., megtartotta ügyvezetői tisztségét. A cég tavaly 313 milliós adózott eredménnyel szemben egymilliárd forint rövid lejáratú kötelezettséggel rendelkezett.
Koltai Dezső már a kétezres évek elején vasútépítéssel foglalkozott, korábban a Hunterép-Smaragd Kft. tulajdonosa volt. Erről a cégről a Népszabadság még 2011-ben írta meg, hogy volt vitás ügye az alvállalkozóival a Tárnok–Székesfehérvár vasútvonal felújítása során.
Társutasok
Forrásaink szerint a GSM-R megvalósítása során vannak a rendszerben olyan cégek is, amelyek jelenlétét semmi nem indokolja, mégis komoly pénzt kereshetnek. Megemlítettek például egy kft.-t, amelynek a cégadatok szerint egyetlen alkalmazottja sincs, csak két tulajdonosa (egyikük erőnléti edző), többek között villanyszereléssel, ingatlanforgalmazással és építésfelügyelettel foglalkoznak, tavaly 32,9 millió forintos adózott üzleti eredményt produkáltak.
Róluk egy kivitelező azt mondta, „közvetítéssel” foglalkoztak, ami azt jelentette, hogy a cég a felújításokon dolgozó munkavállalók után 3500 forintos óradíjat kapott, de amikor a konkrét kivitelezést folytató vállalkozások leszerződtek a kft.-vel, 2100 forintra csökkent az összeg.
Az R-Kord tavaly 4,5 milliárd forint adózott eredménnyel zárta az évet, ezzel szemben áll ugyanakkor 37,1 milliárd forint rövid lejáratú kötelezettség. Ezért aztán a céginformációs rendszer szerint a kft. eladósodottságának mértéke (az úgynevezett bonitás, vagyis az az érték, amely megmutatja, hogy a cég saját forrásai a kötelezettségek hány százalékát fedezik) magas.
Az R-Kord 2021 szeptembere óta folyamatosan veszíti el alkalmazottait. Ekkor 211 volt a létszám, ami mára 42-re csökkent. A távozók azonban forrásaink szerint a V-Híd-csoporton belül maradnak, csak éppen más cégekhez kerülnek.
Festett kép
Egy kivitelező például arról számolt be: megtörtént, hogy az R-Kord logóját viselő járműveket egyszerűen átmatricázták, és a korábban még r-kordos mérnökök, építésvezetők is maradtak, csak egyik napról a másikra más cég alkalmazottaiként folytatták a munkát. Forrásaink szerint ez arra utalhat, hogy az R-Kordot fokozatosan kiürítik.
Az ilyesmi egyáltalán nem példa nélküli az állami vagy uniós finanszírozásban zajló beruházások történetében: korábban is többször előfordult, hogy a tulajdonosok bedöntöttek egy társaságot, és a kivitelezők egyáltalán nem jutottak a pénzükhöz, hiszen nem volt mit behajtani rajtuk. A legsúlyosabb az M0-ás körgyűrű keleti szektorát építő Viadom Zrt.-é volt, amely úgy csődölt be, hogy harmincmilliárd forinttal maradt adósa alvállalkozóinak.
Az R-Kord anyacége, a V-Híd Zrt. tavaly 62 milliárd forintos árbevétel mellett 15,1 milliárd forint adózott eredményt ért el, igaz, ezzel szemben áll 30,6 milliárd forint rövid lejáratú kötelezettség.
Mészáros Lőrinc magánvagyonát a Forbes tavaly decemberben 436,5 milliárd forintra becsülte.
Az ügyben kerestük az R-Kord Kft.-t és az Építési és Közlekedési Minisztériumot, valamint az IKOP megvalósításáért felelős, irányító hatósági jogkörökkel rendelkező Miniszterelnökséget. Egyelőre az R-Kord részéről érkezett válasz. Megkérdeztük a cég képviselőitől: ha az R-Kord nem tud fizetni, a V-Híd miért nem segíti ki a kivitelező kisvállalkozásokat?
Az R-Kord sajtóosztályáról a következő választ kaptuk: „Az R-Kord Kft. kivitelezőként semmilyen projektről nem adhat tájékoztatást, ugyanis minden vállalkozási szerződésben nyilatkozati tilalmat köt ki a megrendelő. Az arra vonatkozó kérdése pedig teljesen irreleváns, hogy a V-Híd Zrt.-nek mennyi tartaléka van, hiszen a V-Híd Zrt. semmilyen módon nem kapcsolódik a GSM-R fejlesztési programhoz.” | Nem fizet Mészáros Lőrinc alvállalkozója, mert az állam sem fizet Mészárosnak; | Számos magyar kisvállalkozás került anyagilag lehetetlen helyzetbe, miután két hete közölték velük, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. mint fővállalkozó egyelőre nem fizeti ki elvégzett munkájukat egy uniós beruházás keretében. Az R-Kord arra hivatkozik, hogy az állam sem fizet nekik. A cég nem cáfolta értesülésünket. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-fizet-meszaros-lorinc-alvallalkozoja-mert-az-allam-neki-sem-fizet-vasut-r-kord-gsm-r/32313425.html | 2023-03-13 19:29:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az elmúlt évek során cikksorozatban tártuk fel az érdi óvodaépítési közbeszerzésekkel kapcsolatos visszásságokat. Az egyik ezek közül az, hogy a kivitelező cég tulajdonosa rokona Bács Istvánnak, Érd korábbi fideszes alpolgármesterének. A vállalkozó fivére ugyanis feleségül vette a politikus testvérét. Erről beszámoltunk, majd Bács beperelt minket, mondván: hazugság, hogy ő és a vállalkozó rokonok lennének. A pert első fokon meg is nyerte, másodfokon azonban az Átlátszónak adott igazat a bíróság.
A perben lényegében arra hivatkoztunk, hogy ha tévesen használtuk a rokon fogalmat, akkor bizony Móricz klasszikusának címe is hazugság lenne. Szerencsére nem az, Bács és a közbeszerzésen nyertes vállalkozó pedig a bíróság szerint is rokonok.
Tavaly június végén jelent meg az Érdi botrány: egyvalaki írta a „versengő” óvodai közbeszerzési ajánlatokat című cikkünk, amelyben arról számoltunk be, hogy egy vizsgálati jelentés szerint az érdi óvodaépítési közbeszerzések során az elvileg egymással versengő meghívott cégek ajánlatainak szerzője ugyanaz a felhasználó volt.
Érdi botrány: egyvalaki írta a „versengő” óvodai közbeszerzési ajánlatokat | atlatszo.hu
„(…) tájékoztatjuk, hogy polgármester úr 2022. június 13-ai keltezésű feljelentése alapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást” – írta az Átlátszónak a rendőrség kommunikációs osztálya 2022. június 24-én.
A sztori egy 2019-ben kezdett cikksorozatunk része volt, amelyben feltártuk az érdi óvodaberuházások ellentmondásos és visszás részleteit. Megírtuk például azt is, hogy rendre ugyanazokat a cégeket hívták meg a közbeszerzési eljárásba, ám a kiválasztásukat, az azt megelőző piaci elemzést nem dokumentálták – mert nyilván nem készült ilyen elemzés.
Feltártuk, hogy az óvodaépítési közbeszerzések nyertese és legnagyobb haszonélvezője az a cég, amely tulajdonosának rokona az óvodaügyekért felelős akkori fideszes alpolgármester, Bács István. A kivitelezéseket végző General-Invest Bau Kft. tulajdonosának, Steierlein Zoltánnak a testvére, Balázs ugyanis Bács testvérének, Ildikónak a férje.
További szálak is összefűzték a fideszes politikust a tendernyertes céggel: az alpolgármester az egyik lakását a General-Invest Bau Kft.-től vásárolta – abban a házban, ahol Bács testvére cégének több lakását is bérelte közpénzből az Érdi Sport Kft., ami az érdi önkormányzat száz százalékos tulajdonában áll.
Bács István beperelte az Átlátszót
A témáról szóló egyik cikkünk után tavaly július elején Bács István helyreigazítási kérelmet küldött az Átlátszónak: azt szerette volna, hogy közöljünk helyreigazítást, miszerint ő nem rokona a General-Invest Bau Kft. tulajdonosának. Nem tettünk eleget a kérésének, ezért a bírósághoz fordult. A per tehát arról szólt, hogy kire lehet a rokon szót használni akkor, amikor közpénzekről és közhatalom gyakorlókról ír egy újságíró.
Letagadott rokonság: ismét perrel fenyegetőzik a büdöskommunistázó fideszes politikus | atlatszo.hu
Bács Istvánt a kifogásolt cikk megjelenése előtt ismét írásban megkerestük, és a rokoni kapcsolat mellett rákérdeztünk a vizsgálati jelentés legfontosabb, a fideszes politikust érintő megállapításaira is. Megkeresésünket elküldtük Bács három e-mail-címére, és politikusi Facebook-oldalán üzenetként is eljuttattuk, ennek ellenére sem kaptunk semmiféle választ. Ehelyett a cikk megjelenése után helyreigazítást kért és perrel fenyegette meg az Átlátszó szerkesztőségét.
Az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a Polgári törvénykönyvben (Ptk.) a rokon szó jelentésének meghatározása nem, csak a „hozzátartozó” definíciója szerepel, és az valóban nem illik a perben tárgyalt kapcsolatra. A Magyar Értelmező Kéziszótár sem igazít el ebben a kérdésben, mivel abban is csak a közös elődtől való származás, tehát a vérségi kapcsolat, illetve a házassággal létrejövő családi kötelék szerepel.
Ilyen persze nyilvánvalóan nincs az érdi ügyben, hiszen nem a cégvezető vette feleségül a politikus testvérét, és nem is Bács Istvánnal kötött házasságot a cégvezető fivére – utóbbit persze nem is tehette volna meg a magyar törvények szerint.
Ajánlatkérésekkel bebetonozott cégek hálózata osztozott a milliárdos közbeszerzéseken Érden | atlatszo.hu
Egymilliárdért nyert közbeszerzéseket az alpolgármester-közeli cég Érden. Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérét.
Mi azzal érveltünk, hogy a köznyelvben ennél jóval tágabb a rokonság fogalma. Ennek bizonyítására Móricz Zsigmond Rokonok című regényéből is idéztünk a fellebbezésünkben, utalva arra: ha mi rosszul használjuk a magyar nyelvet, akkor Móricz is tévesen adott címet az egyik leghíresebb regényének.
A köznyelvben nem csak a jogi értelemben vett hozzátartozó rokon
Álláspontunk szerint az elsőfokú bíróság tévedett, ezért fellebbeztünk az ítélet ellen. Beadványunkban kifejtettük, hogy
„A magyar jogrendszer ugyan számos rendelkezésben – köztük a Ptk. felperes és az elsőfokú ítélet által is hivatkozott „hozzátartozó”, illetve „közeli hozzátartozó” definícióiban – használja (üdítően változatos írásmóddal) az egyeneságbéli rokon fogalmát, azonban abból, hogy egymás közvetlen felmenői és lemenői rokonok, nem következik az, hogy senki más nem lehetne rajtuk kívül rokon. Ennek megfelelően a rokonnak nincs olyan jogi fogalma, ami megtévesztő tartalmat hordozhatna a cikk kontextusában, így az elsőfokú bíróság tévesen tekintette a Ptk. hozzátartozókra vonatkozó fogalmait a cikkben szereplő, a rokonsággal kapcsolatos állítások jelentésének meghatározására alkalmas eszköznek.”
Arra is hivatkoztunk, hogy „A vitatott közlést a sajtóperekben állandó ítélkezési gyakorlat alapján a médiatartalmat befogadó közönség, jelen esetben az átlagos újságolvasó jellemző előismeretei, a számára hordozott jelentés alapján kell megítélni, azaz nem a törvényi definícióknak, hanem a szavak köznyelvi jelentésnek van elsődleges jelentősége.”
Mint írtuk fellebbezésünkben: „amikor a kapcsolat mibenléte könnyen, magyarázat nélkül átlátható, kevés (jelen esetben három) közeli hozzátartozói kapcsolattal el lehet jutni az egyik személytől a másikig, illetve két személynek van közös közeli vérrokona (mint jelen esetben, amikor Bács István és Steierlein Zoltán mindketten nagybátyjai Bács testvére gyermekének), akkor a köznyelv a kapcsolat leírására általában használja a rokon szót”.
Móricz Zsigmond „rokoni szálai” még messzebbre vezetnek
A kisvárosi közélet és személyes érdekhálók, összefonódások értelmezése kapcsán nem kerülhettük meg Móricz Zsigmond Rokonok című regényét sem, ezért fellebezésünkben hivatkoztunk rá:
„A Rokonokban például a Kopjáss István és a bukását elsősorban okozó Kardics takarékpénztár-igazgató közötti, igen sokat emlegetett rokonság foka az, hogy Kopjáss apjának unokatestvére (azaz Kopjáss másodnagynénje) Kardics anyósa volt. A főügyészi kinevezés hírére adományokat kérő Róza néni Kopjáss feleségének nagykárolyi nagynénje. dr. Martiny, az ellenzék vezére anyai dédanyai ágon – közös felmenői név alapján feltételezett – talán másod-, de inkább harmadunokatestvére a főügyésznek, azonban ugyanúgy rokonként emlegetik egymást, majd ennek nyomán mások őket, mint Kopjásst és Kardicsot.”
Úgy véljük, hogy „annak, aki a mai törvényhatóságok és a mai helyi notabilitások közti, a modern kori „Sertésztenyésztő-ügyeket” – ha akarom érintő, ha nem akarom, nem érintő – rokoni összefonódásról olvas, az Móricz országában aligha indulhat ki abból, hogy a rokonság megáll ott, ahol a Ptk. hozzátartozó-fogalma.
Abból pedig végképp nem, hogy a Ptk.-szerinti hozzátartozók körén mindössze egyetlen testvéri kapcsolattal túlnyúló rokonságot egy közéleti tárgyú cikk nem nevez rokonságnak. Ha tehát az elsőfokú ítélet következtetése helyes lenne, úgy Móriczot a Rokonokban egy, a mű lényegét érintő kérdésben kellene inkompetens nyelvhasználónak tekintenünk, ami nyilvánvalóan abszurd volna.”
42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden | atlatszo.hu
42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden
Hozzátettük azt is, hogy
„köznyelvi kontextusban az a megfogalmazás, amely a rokonság tényére utal, azonban annak pontos fokát és mibenlétét nem fejti ki, azt az értelmezést implikálja az olvasóban, hogy a rokoni kapcsolat az adott esetben nem szoros. Ha valakiről a beszélgetőpartnerünk azt mondja, hogy „a rokonom”, akkor a legritkább esetben feltételezzük, hogy a testvéréről, a sógoráról vagy az unokaöccséről beszél, hiszen ha róluk lenne szó, akkor egyszerűbb és könnyebben érthető lenne e megjelölések használata. Mindezek alapján a rokonság tényére utaló megfogalmazás a perbeli cikkben nem volt a konkrét esetben alkalmas arra, hogy az olvasókban a valóságtól lényegesen eltérő kép alakuljon ki a két személy közötti viszonyról, annak szorosságáról.”
Másodfokon megnyertük a pert
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla elsősorban azt tartotta szükségesnek kiemelni, hogy „az elsőfokú bíróság nem volt tekintettel arra, hogy a perbeli írás nem vitatottan olyan közérdeklődésre számot tartó ügyről számolt be, mely esetben a megszólalások a véleménynyilvánítási szabadság magasabb fokát élvezik. Nem vette figyelembe, hogy az írás egy cikksorozat részeként jelent meg”.
A másodfokú ítélet szerint „A hasonló jellegű közlemények megítélésével összefüggésben számos Alkotmánybírósági határozat áll rendelkezésre, amelyek mentén kialakult bírói gyakorlatnak az elsőfokú bíróság döntése nem felel meg”.
Az Ítélőtábla felidézte, hogy az Alkotmánybíróság a hasonló tárgyú ügyek megítélése során abból indult ki, hogy a demokratikus közvélemény alakításához elengedhetetlen a közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás szabadságának védelme.
Figyelembe vette a másodfokú ítélet azt is, hogy a per tárgyául szolgáló anyag egy olyan cikksorozat része, amely 2019 óta nyomon követte Érd városának az óvodai közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyeit.
„A felperes nem vitásan ezen közbeszerzési eljárások egyik központi szereplője, hiszen az óvodaügyekért felelős alpolgármesteri tisztet töltötte be a vizsgált időszakban. Ezen tevekenysége körében a Ptk. 2:44. § (1) bekezdése alapján személyiségi jogainak védelme szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozható mindaddig, amíg az nem jár a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.”
Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében | atlatszo.hu
Alapesetben ezért a bűncselekményért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A már az alapesetért kilátásába helyezett kemény büntetőjogi fenyegetés nyilván arra is jó, hogy a potenciális elkövetőket gondolkodóba ejtse. Maga a Btk. 420. paragrafus, de a Büntető Törvénykönyv általános rendelkezései megfelelően honorálják a bűnbánó, az eset körülményeit feltáró elkövetőket (például egyezség és vádalku révén).
Mivel azt Bács István sem vitatta, hogy testvére, Ildikó gyerekének édesapja Steierlein Zoltán testvére, az Ítélőtábla azt vizsgálta, hogy ez alapján a politikus és a General-Invest Bau Kft. tulajdonosának viszonyát lehet-e rokoni kapcsolatnak nevezni, ahogy azt az Átlátszó tette cikkeiben. A másodfokú ítélet kimondta, hogy az elsőfokú ítélet csak a Ptk.-ban szereplő hozzátartozói meghatározást vette figyelembe, ám
„a köznyelv, a rokonság fogalma alatt ennél szélesebb, szerteágazóbb személyi kapcsolatrendszert tart nyilván. Így például a köztudatban mindennemű vérségi vagy házassági kapcsolat nélkül is rokoni kapcsolatként él pl. a keresztszülői minőség is”.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal is vizsgálja a korrupciógyanús érdi óvodaépítéseket | atlatszo.hu
„Csőzik László érdi polgármester megtette a nyáron a rendőrségi feljelentést követően a bejelentést is, és kaptunk visszajelzést arról, hogy az OLAF [az Európai Csalás Elleni Hivatal] befogadta azt” – nyilatkozta László Ferenc városházi kommunikációs vezető lapunknak.
A cikkben pedig kontextusában nem a polgári jogi értelemben vett kapcsolatrendszernek volt jelentősége, hiszen nem állítottunk Bács és Steierlein közötti jogi értelemben vett összeférhetetlenséget, szoros családi kapcsolatot, csupán a nyilvános adatokból következtethető személyi kapcsolatot. Márpedig „az általános közfelfogás a perben felvázolt személyi kapcsolatot rokoni kapcsolatnak tekinti, hiszen a felperes testvére gyermekének édesapja kétséget kizáró módon közeli hozzátartozója a kft. ügyvezető igazgatójának”.
A másodfokú ítélet szerint
“Önmagában ezen kapcsolat ténye megalapozza a rokonságot függetlenül attól, hogy az érintettek ténylegesen tartják-e egymással a kapcsolatot.”
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és Bács István keresetét elutasította. Tehát most már jogerősen is kimondhatjuk, hogy a volt érdi fideszes alpolgármester rokona az óvodaépítési közbeszerzéseken taroló cég tulajdonosának.
Erdélyi Katalin — Sepsi Tibor
Kapcsolati ábra: Szabó Krisztián. Címlapkép: Bács István 2019. augusztus 26-án (fotó: a politikus Facebook-oldala) | Móricz Zsigmond segítségével jogerősen pert nyertünk Érd fideszes volt alpolgármestere ellen | Az elmúlt évek során cikksorozatban tártuk fel az érdi óvodaépítési közbeszerzésekkel kapcsolatos visszásságokat. Az egyik ezek közül az, hogy a kivitelező cég tulajdonosa rokona Bács Istvánnak, Érd korábbi fideszes alpolgármesterének. A vállalkozó fivére ugyanis feleségül vette a politikus testvérét. Erről beszámoltunk, majd Bács beperelt minket, mondván: hazugság, hogy ő és a vállalkozó rokonok lennének. A pert első fokon meg is nyerte, másodfokon azonban az Átlátszónak adott igazat a bíróság. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/03/10/moricz-zsigmond-segitsegevel-jogerosen-pert-nyertunk-erd-fideszes-volt-alpolgarmestere-ellen/ | 2023-03-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.