text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Tavaly szeptember végelszámolást indított egyik vállalkozásánál Matolcsy Máté Huba, a jegybankelnök Matolcsy György idősebb gyermeke. Az Amur Online Kft. internetes kereskedelemmel foglalkozott, a cégadatok alapján kispályás módon, érdemi jövedelme ebből a tevékenységből nem származott az idősebb Matolcsy-gyereknek. A legutolsó teljes üzleti évükben, 2021-ben nem keletkezett bevételük, adózott eredményük 313 ezer forintos mínusz lett, a tavalyi tört évben pedig 2,4 millió forint veszteséget értek el a végelszámolás elindításáig. Igazán fényes a korábbi néhány évük sem volt, 2018-ban azért még elértek 8,55 millió forintos eredményt.
A céget feleségével közösen tulajdonolta és vezette Matolcsy Máté, de a pár bejegyzett lakcíme nemrég elkülönült: a II. kerületi Kondor úti ingatlan helyett a családfő a szintén abban a kerületben található ingatlant jelölt meg címeként. A Kondor úti ingatlan (kiemelt képünkön) érdekességét az adja, hogy az épület egy részét a Matolcsy-gyerek családja használta (ennek részleteiről itt írt lapunk; a rezidencia egy kőhajításnyira van a testvér, Matolcsy Ádám luxusvillájától, amelybe – mint megírtuk – akkoriban Matolcsy György vette be magát).
Az ingatlan megszerzéséhez jelentős, 90 millió forintos hitelt vettek fel, melyben közreműködött Matolcsy Máté másik céges érdekeltsége, a Mém Műhely Kft. E társaság közbeiktatásával vették meg a Kondor úti lakórészt, a jelzálogot is a Mémre jegyezték be – írtuk 2018 márciusában. Jelzálognak azonban már nyoma sincs a friss földhivatali és jelzálogjogi nyilvántartásokban. Pedig négy évvel ezelőtt még kétséges volt, hogy egy – akkoriban – többnyire veszteségesen működő vállalkozás hogyan képes kitermelni a törlesztőrészleteket.
Csakhogy az elmúlt években nagyot fordult a világ a Mémmel. A cég 2017-ben még veszteséges volt (12,1 millió forint), ám azt követően melléjük állt a szerencse, vagy gyümölcsözni kezdett az üzleti stratégiájuk, és 2018-2021 között összesen 268,3 millió forint adózott nyereséget könyvelt el a főtevékenysége szerint társadalomtudományi, humán kutatással, fejlesztéssel foglalkozó társaság. Vagyis volt miből rendezni a jelzáloghitelt, amit a cégadatok szerint 2019-ben már töröltek is a cégnyilvántartásból.
Ehhez bizonyosan jól jött, hogy 2018-ban a cég profittermelő képességéhez képest kiugróan magas, 85 millió forintos adózott eredményt értek el.
Matolcsy Máté akkoriban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a hitel egy jelentős részét egy másik budai ingatlan eladásából előtörlesztették – a fennmaradó hitel visszafizetéséhez pedig a jelek szerint egy sikeres üzleti év kellett.
A hitelt egyébként a tágabb Matolcsy család érdekkörébe tartozó, dicstelen véget ért NHB Növekedési Hitel Bank nyújtotta. Annak tulajdonosa ugyanis a hitel folyósítása idején a jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás volt. Az NHB időközben eltűnt a süllyesztőben, a Magyar Nemzeti Bank 2019 márciusában visszavonta a pénzintézet tevékenységi engedélyét, és elrendelte a végelszámolást. Ezt megelőzően, 2018 karácsonya táján, amikor már sűrűsödtek a viharfellegek az NHB felett, a Matolcsy-, illetve Szemerey család érdekeltségébe tartozó cégek sora nyitott más pénzintézeteknél számlákat, mielőtt a jegybank korlátozta volna a kifizetéseket, és felügyeleti biztost nevezett volna ki a bankhoz. A jó időzítéssel sok pénzt lehetett kimenekíteni a bedőlés közeli állapotba került NHB-től.
A Mém egyébként annak a Növekedéskutató Intézet Kft.-nek a jogutódja, amely 2004 és 2016 eleje között Matolcsy György tulajdonában volt. | Végelszámolja egyik cégét Matolcsy fia | Matolcsy Máté Huba másik cége pedig hamar rendezte jelzáloghitelét, így tehermentes lett a II. kerületi családi ingatlan. Sikertörténet 2019-ből. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/01/23/matolcsy-mate-cege-mem-muhely-kondor-ut/ | 2023-01-23 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Miközben az elmúlt hónapokban országszerte zárnak be a termálfürdők és az uszodák az energiaválság miatt, egy Somogy megyei faluban, Csokonyavisontán december 16-án újra megnyitották – legalábbis részlegesen – a szeptember óta zárva tartó, szebb napokat látott fürdőkomplexumot. A létesítményt korábban tulajdonló önkormányzati cég az ősszel szokatlan körülmények között került egy győri fideszes önkormányzati képviselő családi vállalkozásának tulajdonába. A fürdőt nyílt tender keretében értékesítették az egyetlen pályázónak, egy környékbeli építési vállalkozónak, aki azután két részletben passzolta el azt a győri fideszes képviselő családjának.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy Csokonyavisonta évek óta folytat hiábavaló küzdelmet féltett öröksége megmentéséért. Az országosan is ismert fürdőre egy magánbefektető tett ajánlatot, majd meg is szerezte azt az önkormányzattól, de a Somogy Megyei Kormányhivatal – nyílt pályázat híján – szabálytalannak találta és megsemmisítette a tranzakciót. Az önkormányzat ezután a kormányhivatal útmutatása alapján pályázatot írt ki a fürdőeladására, amire
egy barcsi vállalkozás jelentkezett be, majd bő egy héttel az önkormányzattal megkötött adásvétel után tovább is adta a cég nyolcvan százalékát, majd a maradék húszat is.
A történet iskolapéldája annak, hogy a rentábilisan nem működtethető vagy az évtizedek során elhanyagolt, lepusztult állapotba kerülő közvagyon hogyan vándorol egy kormánypárti kötődésű vállalkozás kezébe.
Mielőtt a tranzakció részleteit ismertetnénk, bemutatjuk a történet főszereplőit:
Harasztia Attila Csokonyavisonta polgármestere 2014 óta vezeti az ezerötszáz lelkes dél-somogyi települést. Pályafutását az MSZP-ben kezdte, de mindkétszer függetlenként szerezte meg a polgármesteri széket. Elsődleges céljai között szerepel a fürdő működésének fenntartása; ha a helyiek számára identitásképző erejű fürdőt nem sikerül megmentenie, az akár olyan népszerűségvesztéshez is vezethet, ami a posztjába kerülhet.
Zömbik Imre barcsi építési vállalkozó, a Bau-Lizéna Kft. tulajdonosa. Ez a cég tett egyedüliként ajánlatot a fürdő megvételére a tavaly augusztusban kiírt pályázaton. Miután megvásárolta a fürdőt október 3-án, nyolc nap múltán továbbadta először a nyolcvan, majd a maradék húsz százalékát is egy győri fideszes képviselő családi cégének, amint erről az Átlátszó is beszámolt december végén.
Hajtó Péter győri önkormányzati képviselő, aki 2019-ben szerzett mandátumot a Fidesz-KDNP színeiben. Az ő családi cége, a Hafe-Hungary Kft. vette meg a fürdőt két részletben a barcsi vállalkozótól. Hajtó kifejezetten keresi a nyilvánosságot, több közös fotón szerepel olyan sztárokkal, mint Korda György és felesége vagy Pápai Joci popénekes. A tavaszi országgyűlési választás előtt megafonos háttérrel pózolt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, és Orbán Viktor miniszterelnökkel is készült már közös fotója.
Kuti Balázs vállalkozó, reklámszakember. Ő volt az, aki korábban megvásárolta a fürdőt, ám az adásvételi szerződést a kormányhivatal szabálytalanságra hivatkozva érvénytelenítette. Kuti korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy el fog indulni a fürdő értékesítésére augusztusban kiírt pályázaton, mégsem tette, viszont baráti kapcsolatot ápol az új, fideszes tulajdonossal.
Popovits Frigyes, a fürdőt üzemeltető cég Thermál-Fürdő Kft. új ügyvezetője. Ő már Kuti idején szerepet vállalt a fürdő életében. Amikor tavaly áprilisban ott jártunk, a fürdő gondnokaként és gépészeként mutatták be, a helybéliek Kuti ügyintézőjeként, jobbkezeként hivatkoztak rá. Elmondása szerint búvár szakoktató, Kuti Balázst gyerekkora óta ismeri. Amint kiderült, közös cégük is van, most Hajtó Péter mellett vállal ügyvezetői feladatot.
A csokonyavisontai fürdőt a múlt század ötvenes éveiben kezdték fejleszteni, miután fosszilis energiahordozók után kutatva végül is jó minőségű termálvizet találtak a településen. Az utóbbi években a fürdő súlyos veszteségeket termelt az önkormányzatnak, a kaput azonban a koronavírus-járvány tette be. A fürdőt évek óta próbálják értékesíteni. Legutóbb 2021-ben akadt jelentkező, Kuti Balázs több százmilliós fejlesztést, befektetők bevonását, vízilabdás sportközpont létrehozását ígérte a településnek.
A választási kampány hajrájában, tavaly tavasszal alapkőletétel is volt Szászfalvi László, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség korábbi elnöke (a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje 2019-ben) és Gáll Péter, a szövetség volt főtitkára jelenlétében. A Kuti és az önkormányzat között megkötött adásvételi szerződést a kormányhivatal májusban semmisnek nyilvánította, mivel 25 millió forintos értékhatár fölött nyilvános pályázaton kellett volna értékesíteni a fürdőt, ilyet azonban nem írtak ki.
Az augusztusban végül kiírt pályázatra csak a Barcsra bejegyzett Bau-Lizéna Kft. jelentkezett A pályázatot szeptemberben az önkormányzat eredményesnek nyilvánította, egyben bejelentette, hogy a fürdő a felújítások és fejlesztések érdekében átmenetileg bezár. A cég és az önkormányzat október 3-án írta alá az adásvételi szerződést. Eszerint a fürdő 440 millió forint értékben került eladásra az alábbi konstrukció szerint:
az első árrész 8 millió forint, melybe beleszámítják a pályázati csomag megvásárlásakor kifizetett 3 millió forintos biztosítékot.
A második árrész nagyjából 126 millió forint, amit határidő nélkül, adósságrendezés címen rögzítettek. Magyarul ez az az összeg, amit a cég a fürdő beszállítói követeléseire, a felhalmozott köztartozásokra és egyéb adósságokra fordít.
A harmadik árrész 300 millió forint, ami azonban a vevőnél marad, ebből kezdi el hatvan munkanapon belül a fürdő műszaki helyreállítását. Ezt az árrészt a szerződés szerint akkor kell teljesítettnek tekinteni, amikor a fürdő újranyit.
A negyedik rész körülbelül 6 millió forint, amit a vevő akkor fizet meg, ha a tranzakciót a kormányhivatal jóváhagyta.
Október 11-én a Bau-Lizéna Kft. eladta a fürdőt üzemeltető cég nyolcvan százalékos üzletrészét a Hafe-Hungary Kft.-nek, Hajtó Péter családi cégének. A maradék húsz százalékról a két cég november 21-én állapodott meg, így került a fürdő egésze a pályázaton nyertes vállalkozótól a győri fideszes képviselő és családja kezébe.
Szerettük volna megtudni, hogy az építési vállalkozó, Zömbik Imre miért pályázott a fürdőkomplexumra, és miként született meg a döntés, hogy szinte azonnal további is adja azt, de a 24.hu-nak azt mondta, egyik kérdésre sem kíván válaszolni.
Az eredeti adásvételi szerződésnek legalább két, figyelemre méltó pontja van. Az egyik, hogy a legnagyobb, 300 millió forintos vételárrészt valójában ki sem kell fizetni, mert azt a vevőnek a fürdő műszaki fejlesztésére kell fordítania. Ezt a konstrukciót a fürdő ügyeit jól ismerő, ám névtelenséget kérő forrásunk így írta le:
Ez olyan, hogy ön megveszi tőlem az én házamat, és utána én a 70 százalékát a vételárnak visszaadom, hogy a saját hasznára újítsa fel azt a házat, amit tőlem megvett.
A másik különös pontja a szerződésnek, hogy a 300 milliót a felek abban az esetben tekintik kiegyenlítettnek, ha a fürdő a szeptemberi bezárást követően újranyit. Forrásunk úgy látja, hogy ez a feltétel a december 16-i újranyitással teljesült is, vagyis ezzel a vételárrész a fürdő érdemi műszaki rekonstrukciója nélkül került elismerésre.
Harasztia Attila polgármester ezt másképp látja. Szerinte egyelőre csak részleges nyitásról van szó. Az újranyitást ünneplő sajtótájékoztatóról szóló videóban el is hangzik: a fürdő szolgáltatásai – két belső medence, masszázs, szauna és gyógykezelések – csak a hét második felében érhetők el, a hétfő, a kedd és a szerda továbbra is a felújításoké. A polgármester szerint a szerződésből egyértelműen kiderül, hogy az újranyitás alatt a 2023 májusára tervezett teljes újranyitást kell érteni. Állítólag akkorra van esély a 300 milliós felújítás befejezésére.
A szerződés azonban a háborús vészhelyzetre és a gazdasági világválságra hivatkozva a teljes újranyitás végső határidejét 2028. május 31-ben határozza meg.
Amikor a Bau-Lizéna Kft. továbbpasszolta a nyolcvan százalékos üzletrészt a fideszes képviselő cégének, akkor a szerződésben a 300 millió forintra vonatkozóan ugyanezeket a feltételeket rögzítették.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a csokonyavisontai termálvíz „Európa második legjobb minőségű termálvize”, ezt azonban semmilyen általunk ismert adat nem támasztja alá. Az eredeti adásvételi szerződés alapján ennek éppen az ellenkezőjére lehet következtetni. A szerződés szerint ugyanis a fürdő 2022. októberi állapotában „kritikus egészségügyi és baleseti kockázatot” jelentett.
Ennek fényében megkérdeztük az új tulajdonost – bár a cég édesanyja nevén van, a politikus készséggel nyilatkozott a témában –, milyen fejlesztéseket hajtottak végre a részleges újranyitás érdekében. Hajtó Péter szerint a fürdő számára a termálvíz „nem megfelelő”, a működtetésre alkalmatlan összetétele jelentett rendkívüli problémát. A vizet arzénmentesíteni kellett, mostanra azonban minden szükséges hatósági engedély rendelkezésre áll. Azt is elismerte, hogy a tulajdonosváltás valóban gyorsan zajlott, ennek oka, hogy amikor „be akartak, be kellett szállniuk”, akkor az üzletrész nyolcvan százalékát megvásárolták, de kötöttek egy opciós szerződést is a maradék megvételére, később pedig ezt érvényesítették. Közölte azt is, hogy a Bau-Lizéna Kft.-re kivitelezőként a későbbiekben számítanak.
Megkérdeztük azt is, miért nem pályáztak ők maguk a fürdő megvételére, és miért volt szükség a Bau-Lizéna Kft. közbeiktatására. A vállalkozó erre azt mondta, a cégüket eredetileg nem érdekelte a fürdő. A pályáztatás során kereste meg őket a Bau-Lizénia Kft. ügyvezetője, és külsősként csatlakoztak a befektetéshez. Hajtóék cégének nincs mindennapos tapasztalata fürdőüzemeltetésben. Mint mondta, rendezvényszervezéssel foglalkoznak, de vannak fémipari érdekeltségeik is. Családi cégük mindig is a többlábon állás híve volt, és keresik a befektetési lehetőségeket – mondta. Annyit elárult azonban, hogy másfél éven át üzemeltetési igazgatóként tevékenykedett a győri önkormányzat uszodát üzemeltető cégében. Ez szerinte viszont „valamelyest más lapra tartozik”.
A polgármester lapunknak azt mondta, hogy Hajtó Péter már akkor megjelent a fürdő közelében, amikor az önkormányzat a Bau-Lizénia Kft.-vel megkötött adásvétel gyakorlati teendőit intézte.
Az ügy további érdekessége, hogy a fürdőt korábban szabálytalanul megvásároló Kuti Balázs és Hajtó Péter között is kimutatható üzleti kapcsolat. Kutinak éppen a fürdő címére volt bejegyezve egy vállalkozása, a Berkoling Zrt., amelyből 2022 szeptemberében szállt ki, az új tulajdonos-vezérigazgató pedig Hajtó Péter lett. Szintén különös, hogy Kuti Balázs, Hajtó Péter és a fürdő új ügyvezető igazgatója, a korábban Kuti helyi embereként bemutatott Popovits Frigyes is üzleti kapcsolatban áll egy Port Adria Kft. nevű cégen keresztül, mely Kuti állandó lakcímére van bejegyezve.
Hajtó Péter megerősítette, hogy együtt dolgozik Kutival, akivel baráti a kapcsolata, és a fürdő jövőbeli működtetésében is számít rá alkalmazottként. Beszélgetésünk során megemlítette azt is, hogy a fürdő fejlesztéséhez további befektetők bevonását látja szükségesnek, minthogy a fejlesztési koncepció teljes megvalósításához nagyjából 500 millió forintra van szükség.
Tavaly tavasszal, amikor a fürdő eladásáról írtunk, szóba került, hogy a fürdőbe a Magyar Vízilabda Szövetség is beszáll 300 millió forint tao-pénzzel. Tao-támogatásra azonban csak olyan sportegyesület jogosult, amely már legalább két éve teljesíti ennek feltételeit. Ilyen sportegyesület Csokonyavisontán ugyan nincs, de a decemberi sajtótájékoztatón kiderült: a gyógyfürdő jövőjét a sződligeti székhelyű, profi vízilabdával foglalkozó Aquaworm Nonprofit Kft.-vel együttműködésben képzelik el az új tulajdonosok.
A cikkünk megírásában közreműködött Vitéz F. Ibolya. | Győri fideszes képviselő családi cégéhez került a bezárásra ítélt somogyi gyógyfürdő | A közelmúltban részlegesen újranyitott a csokonyavisontai gyógyfürdő, amelyet még szeptemberben zárt be az önkormányzat, mielőtt pályázaton értékesítette volna egy környékbeli építési vállalkozónak. A pályázaton nyertes cég a fürdő 80 százalékát egy hét után továbbadta egy győri fideszes önkormányzati képviselő családi cégének, mely november végére százszázalékos tulajdonos lett. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/01/11/csokonyavisonta-furdo-ner-eladas-fidesz-vizilabda/ | 2023-01-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Befizette az önkormányzat a XVIII. kerület DK-s polgármesterét az ATV egyik legnézettebb műsorába, az Egyenes Beszédbe – derült ki az önkormányzati hivatal a 24.hu közérdekű adatigénylésére küldött válaszából.
A kerület azt írta, hogy a 2021-es, illetve a 2022-es évre is kötött szerződést az ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt.-vel, és decemberig
ezeknek a megállapodásoknak a keretében Szaniszló Sándor polgármester úr mindösszesen 13 alkalommal szerepelt az ATV alábbi műsoraiban:
– 4 alkalommal A nap híre
– 8 alkalommal Egyenes Beszéd
– 1 alkalommal ATV Start.
A XVIII. kerület tehát azt állítja, hogy olyan szerződést kötött az ATV-vel – 2021-re és 2022-re vonatkozóan összesen 8 millió forintért –, amelynek keretében a polgármester az Egyenes Beszédben is szerepelhetett.
Az ATV viszont korábban azt állította, hogy az Egyenes Beszédbe nem lehet bevásárolnia magát senkinek, és most is ezt válaszolta a 24.hu-nak.
Miért van ennek jelentősége?
Hitelességi szempontból minden médiatartalom esetében alapvetően fontos, hogy szabad szerkesztői döntés vagy az interjúalannyal kötött szerződés révén hívnak meg valakit (esetleg e kettő valamilyen egyedi keveréke alapján, ez azonban olyan bonyolult képlet, amelynek elemzésétől ezúttal eltekintünk). Ha ugyanis valaki egy szerződéssel „befizette magát”, és ezért kerül a stúdióba, ám ezt a csatorna, portál, újság stb. nem jelzi valamilyen formában a nézőknek, olvasóknak, az súlyosan etikátlan magatartás. Hiszen – még mindig az elvek szintjén maradva – okkal feltételezheti bárki, hogy az elhallgatott pénzmozgás befolyásolja a kérdéseket. Ráadásul ez esetben polgármesterekről van szó, akik közhatalommal rendelkeznek.
Az Egyenes Beszédnek azért van megkülönböztetett jelentősége a magyar nyilvánosságban, mert az országos kábelcsatornákon ez a legnézettebb politikai interjúműsor, a kampány idején olykor csaknem háromszázezres, de még a választási év végén is a kétszázezer főhöz közelítő közönségével. Ellenzéki politikus ennél nagyobb nyilvánosságra beszélgetős tévéműsorban nem számíthat, ezért is fordulnak meg olyan gyakorisággal a kormánnyal kritikus politikusok a stúdióban.
Azért is fontos kérdés, hogy pénzért lehet-e bemenni az Egyenes Beszédbe, vagy sem, mert azt a médiatörvény is szabályozza, hogyan lehetséges műsort anyagilag támogatni, valamint annak is van relevanciája, ha egy politikus közpénzt költ arra, hogy a nyilvánosságba szerepelhessen. A XVIII. kerület nem tette közzé sem a 3,5, sem a 4,5 milliós ATV-s szerződést azon az üvegzseblistán, amely az önkormányzat honlapjáról elérhető. Ennek oka egyszerű: ott csak az 5 millió forintnál nagyobb értékű megállapodásokat kellett közölni, azaz ha nincs az adatigénylés, akkor nem derült volna ki, hogy a kerületnek van ilyen megállapodása az ATV-vel, erre költött adófizetői pénzt.
A XVIII. kerület válaszában egyébként arról is tájékoztatta portálunkat, hogy a Klubrádióval is kötött szerződést még 2020. szeptembere és 2020. december 31-e közt nettó 712 ezer forintért, amelyért tízszer a Reggeli Gyorsban 3-5 perces, illetve két alkalommal 10-12 perces interjúlehetőséget kapott a kerület, valamint további reklámszpotokat. Kerestük ebben az ügyben a Klubrádiót, amelytől cikkünk megjelenéséig nem kaptunk kérdéseinkre választ.
Előzmények és az ATV-s cáfolat
Novemberben előbb a szocialista Horváth Csaba vezette XIV. kerületről derült ki a 444.hu cikkéből, hogy leszerződött az ATV-vel, decemberben pedig már mi írtuk meg, hogy a szintén DK-s Kiss László vezette Óbuda, valamint a korábban momentumos, ma már ugyancsak DK-s Déri Tibor vezette Újpest is kötött szerződést az ATV-vel. A zuglói önkormányzat először állította, szerződése vonatkozik az Egyenes beszédre is, majd ezt visszavonta.
Ehhez képest most a XVIII. kerületi önkormányzat félreérthetetlenül úgy fogalmazott, hogy a megkötött szerződések keretében szerepelt Szaniszló Sándor az Egyenes Beszédben.
Az állítással kapcsolatban megkerestük az ATV-t, a csatorna így reagált érdeklődésünkre:
Határozottan cáfoljuk, hogy Szaniszló Sándor az ATV-vel kötött önkormányzati megállapodás részeként szerepelt az Egyenes Beszédben. A szerkesztők saját döntésük és kizárólag szakmai szempontok alapján hívták a műsorba szerepelni, mivel Szaniszló Sándor egy országosan ismert, országos érdeklődésű ügyekben is megszólaló politikus, akit az átlagnál többen néznek. Sem vele, sem más személyekkel nem kötünk kereskedelmi vagy üzleti megállapodást Egyenes Beszéd-interjúkra, ennek lehetősége fel sem merült, és ezen a jövőben sem változtatunk.
Pontosító kérdésünkre, hogyha Szaniszló nem a szerződés keretében járt az Egyenes Beszédben, akkor melyik műsorba járt pénzért, vagyis miért fizetett a csatornának az önkormányzat, az ATV azt írta: fenntartja korábbi nyilatkozatát. Igaz, hozzátették: „A szerkesztőségeken belüli személyi átfedés miatt az önkormányzat ezen interjúkat a teljesítés részének tekinthette, mivel ennek ellenkezőjére az ATV nem hívta fel külön a figyelmét.”
Mit mond a szerződés?
Mindezzel tehát ott tartunk, hogy az
ATV szerint az Egyenes Beszédbe nem lehetséges bevásárolnia magát senkinek,
miközben a XVIII. kerület hivatala ennek ellenkezőjét állítja.
A két, egymásnak ellentmondó állítást nem oldja fel a szerződés sem.
A XVIII. kerület által megküldött, „termékmegjelenítésre vonatkozó” szerződésből az derül ki, hogy a 2022-es szerződés 4,5 millió forintról, illetve 12 megjelenési alkalomról szólt. A szerződésbe nincs beleírva, hogy pontosan melyik műsorba megy be a pénzért Szaniszló, ezt az információt a hivatal külön kérdésre árulta el.
A 2021-es szerződéshez képest az a legszembetűnőbb különbség, hogy amíg ott számszerűsítették is, hogy 14 Start Plusz-szereplés kerül 3,5 millió forintba, egy évvel később a szóban forgó műsor(ok) megnevezése már elmaradt – ebből érthető, a kerület miért hivatkozhat más műsorokra teljesítésként.
(Ez a módosítás azért fontos, mert a Start Plusz az a műsor, amely – a médiában általánosan elterjedt módon – támogatott tartalomként definiálható, tehát természetes, hogy annak beszélgetései valamilyen üzleti megállapodás nyomán készülnek. A médiában számos ilyen támogatott, szponzorált tartalom van, amelyet azonban minden esetben jelölni kell, hogy világos legyen: üzleti megállapodás, így érdek áll a tartalom készülte mögött.)
A visszakereshető 2022-es adások alapján előző cikkünkben megírtuk, hogy Szaniszló 2022 januárjától decemberig hétszer volt az Egyenes Beszéd, kétszer a Start és háromszor A nap híre vendége. Azaz 12-szer volt benn decemberig, 2022 utolsó hónapjában pedig még kétszer volt az Egyenes Beszédben, továbbá járt a Startban és a Mai Témában egyaránt.
Decemberi cikkünkben kitértünk arra is, hogy médiatörvény előírja, a támogatott műsornál a támogatót fel kell tüntetni; a tájékoztatás a „támogatott műsorszám jellegét és tartalmát nem sértő módon” a műsorszámmal egyidejűleg, az előtt és a végén történhet meg. Ugyanakkor az általunk az ATV weboldalán megtekintett Startban és az Egyenes Beszédben sem volt arra utalás, hogy támogatott médiatartalmat láthatnak a nézők, ez csak a Start Pluszban hangzik el, noha a XVIII. kerület szerint éppen ebben a műsorban nem jelent meg a szerződés keretében Szaniszló Sándor az említett időszakban.
Hasonló volt a helyzet korábban a zuglói MSZP-s polgármester, Horváth Csaba esetében, hiszen ő sem járt a Start pluszban, és az önkormányzat azt állította a 444.hu-nak, hogy az Egyenes Beszéd-beli megjelenésekre is vonatkozik a szerződésük, ám ők ezt az állítást később visszavonták. Az viszont ott sem derült ki, hogy akkor milyen megjelenésekért fizet az önkormányzat.
Gyakori vendégek az Egyenes Beszédben, akik szerződtek
Korábban megírtuk, hogy Zugló MSZP-s vezetője mellett Óbuda és Újpest DK-s polgármestere is szerződés keretében jelent meg az ATV-ben többször is. Frissített összesítésünk szerint a 2022-es évben
Szaniszló Sándor így összesen kilencszer szerepelt az Egyenes Beszédben.
Horváth Csaba hétszer volt az Egyenes Beszédben, egyszer pedig A nap hírében társalgott a többiekkel.
Déri Tibor újpesti polgármester háromszor volt A nap híre vendége, kétszer az Egyenes Beszédé, egyszer a Start Pluszé, egyszer a Mai Témáé.
Kiss László óbudai polgármester háromszor volt A nap híre vendége, és kétszer az Egyenes Beszédé. A Start Pluszban az óbudai polgármester nyolc alkalommal volt vendég.
Számos olyan önkormányzat is volt, amelyik lapunkkal azt közölte, hogy nem kötött szerződést az ATV-vel, mégis többször szerepeltek a polgármesterek a műsorban: ilyen az I., a II., a VI., a VII. (cikkünk első verziójában itt tévesen a VIII. kerület szerepelt a VII. helyett – a szerk.), a IX., a XI. kerület vagy éppen Eger. (Márki-Zay Pétert azért nem vettük bele az összeállításba, mert Hódmezővásárhely polgármestere az Egyenes Beszéd műsorában rendszerint országos ügyekkel szerepelt a tavalyi évben, mint az ellenzék aktuális, majd korábbi miniszterelnök-jelöltje, tehát nem elsősorban mint hódmezővásárhelyi polgármester.)
Mi ebből a tanulság? Egyelőre főleg a homály.
Nem világos, hogy egyes önkormányzatok miért kötnek szerződést az ATV-vel, ha más polgármestereket szerződés nélkül is behívják – igaz, az ábránkon is látszik, nem olyan nagy számban, mint Horváth Csabát és Szaniszlót –, miként az is világos: ezek a megállapodások kellemetlenek lehetnek azoknak a műsorkészítőknek is, akik adott esetben nem tudnak róluk.
Ami biztos: az, ha egy polgármester közpénzért kerül be bármilyen műsorba (legyen ez akár az Egyenes Beszéd, akár más), és ezt a tényt a médium nem jelöli: az aggályos gyakorlat.
Összességében a 2022-es, XVIII. kerületi szerződésre is az igaz, amit Polyák Gábor korábban mondott a zuglói kontraktus kapcsán, ahol szerinte láthatóan igencsak „izzadtak rajta, hogy olyat írjanak a szerződésbe, amiből nem derül ki pontosan, hogy miről van szó.” A médiakutató (aki az Egységben Magyarországért sajtó- és médiapolitikáért felelős kabinetvezetője volt az országgyűlési választási kampányban Márki-Zay Péter felkérésére) bár etikailag kifogásolhatónak tartotta, hogy egy politikai tisztségviselő közpénzen vásárolt tartalomban feltűnjön, és önmagát népszerűsítse, ez önmagában nem jogsértő. Polyák hozzáteszi: az már általános probléma, hogy a médiában nem elég alaposan szabályozott a közpénz elköltésének gyakorlata, igaz, ennek átláthatóbbá tétele a pártoknak nem is érdekük, noha ez a nézők és a közpénzfizetők érdekét is szolgálná hosszú távon.
Ezt a szabályozatlanságot pedig jól láthatóan az ellenzéki politikusok is kiaknázzák. | Közpénzen fizették be az Egyenes Beszédbe a polgármestert, összesen nyolcszor – állítja az ellenzéki hivatal | A XVIII. kerületi önkormányzat szerint a DK-s Szaniszló Sándor többször is egy több millió forintos szerződés keretében járt az Egyenes Beszédben, ahol tavaly ő volt a legtöbbször szereplő kerületi polgármester. Az ATV tagadja, hogy pénzért hívnak vendégeket a műsorba. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/01/23/atv-egyenes-beszed-szaniszlo-sandor-kozpenz-18-kerulet/ | 2023-01-23 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Hadházy Ákos munkaidőben találta az 50 millió forint EU-s pénzből épület szálláshelyen a polgármestert, állítása szerint a betegszabadsága alatt ment oda takarítani.
Link másolása
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy heves megyei kisvárosában, Pétervásárán járt, ahol annak akart utána járni, hogy milyen az a falusi szálláshely, amire 50 millió forint EU-s támogatást kapott a polgármester. Amikor megérkezett, a település fideszes polgármesterét, Eged Istvánt találta ott, aki állítása szerint a betegszabadsága alatt ment takarítani az épületbe.
"Ez kérem egy kacsalábon forgó »falusi szálláshely«, amire 50 millió forint(!) EU-s támogatást kapott Pétervására fideszes polgármestere. A jelek szerint itt tölti a betegszabadságát is... Eged Istvánt MUNKAIDŐBEN találtam a jakuzzis, tornyos kastélyocskában, egy helyi kísérőm szerint a parkolóban a szolgálati Opel állt. A fideszes városvezető azt is mondta, hogy éppen takarít. Bár múlt kedden, kora délután jártam ott, szerinte nem volt munkaidőben, mert „egyfajta betegszabadságon” van. Reméljük, hogy ez nincs így, mert akkor ez táppénzcsalás gyanús..."
- írta a politikus.
Hozzátette, hogy a fenti 50 millión felül az Eged család még további több mint 58 millióhoz jutott a Vidékfejlesztési Programból öt projektre, ami a hivatalos adatbázisban „Helyi vidékfejlesztési stratégia” néven fut, leírás nélkül.
Egy részlet a kapuban lezajló feszült beszélgetésből:
"- Hát miért jött ide?
- Azért, hogy megnézzem az európai uniós pénzeknek a felhasználását.
- De ön szerint hogy kellett felhasználni?
- És mivel hallottam azt, hogy esetleg a polgármester épített itt egy házat ebből. Nem nagyon hittem el, de most látom, hogy tényleg. Most ön itt egy vendéget vár? Jönnek vendégek?
- Igen, éppen takarítok.
- Kitakarítja a házat, igen... de nem munkaidő van, bocsánat?
- Nem, most éppen nem munkaidő van, hanem, hogy úgy mondjam, a betegszabadságomat töltöm.
"
"A polgármester arra nem válaszolt, hogy a helyi adóbevételt akarta-e növelni a beruházással, de szerinte minden rendben van, hiszen láthattam, hogy a „projekt megvalósult”, tehát nem történt lopás"
- írta Hadházy.
A képviselő szerint az épület valóban működik szálláshelyként, foglalható a szállás.hu oldalon, és vannak pozitív visszajelzések is.
"A polgármester egyelőre nem ott lakik, bár mint láttuk, ott tölti a betegszabadságát. Persze, azt is jó tudni, hogy ezeket az EU-s projekteket csak öt évig kötelező fenntartani, utána nyugodtan lehet azt mondani, hogy befuccsolt a vállalkozás, inkább használjuk lakásként..."
- írta.
Az országgyűlési képviselő azzal fejezte be a posztját, hogy más furcsa dolgokat is látott városban, majd ezekről is beszámol.
Link másolása | Hadházy: Ez kérem, egy kacsalábon forgó „falusi szálláshely” | Hadházy Ákos munkaidőben találta az 50 millió forint EU-s pénzből épület szálláshelyen a polgármestert, állítása szerint a betegszabadsága alatt ment oda takarítani. | null | 1 | https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/hadhazy-ez-kerem-egy-kacsalabon-forgo-falusi-szallashely/ | 2023-01-23 00:00:00 | true | null | null | szeretlekmagyarorszag.hu |
Egyetlen focipályányi terület hómentesítéséért fele annyit fizettek ki egy évre, mint amennyiből Szekszárd, Békéscsaba vagy Pécs összes közterületét hó- és jégmentesítik ugyanennyi ideig.
A rendőrség azt azért nem merte kimondani, hogy ez nem feltűnő, ezért inkább írásba adták, hogy egyszerűen fizikai képtelenség megállapítani a hóeltakarítás piaci árát.
És azt is írásba adták, hogy az érintett állami intézmény vezetője agyilag képtelen volt felfogni, hogy 25 millió forint nagyon sok 3 udvar lehólapátolásáért.
Majd mindezek után most mégis rájöttek, hogy valami talán nem volt rendben.
Hogy miért? Talán mert 8 évig húzták a nyomozást és most már úgysem derülhet ki sok minden.
A 444 információi szerint Polt Péter legfőbb ügyész ma, január 23-án hétfőn levélben üzente meg Hadházy Ákos képviselőnek, hogy befejeződött a rendőrségi nyomozás a TKKI hókotró-ügyében, és a nyomozóhatóság azt javasolta az ügyészségnek, hogy emeljenek vádat.
Ezzel a lehető meglepőbb véget érheti a NER-korszak egyik legszórakoztatóbb és a rendszert magát viccesen leleplező korrupciós ügye.
Hogy miért meglepő, hogy egy első látásra is nyilvánvalónak tűnő csalást a rendőrség is annak tart? Leginkább azért, mert a nyomozó hatóság korábban ugyanebben az ügyben paródiába hajló módon próbálta fedezni a felelőst.
Elmeséljük, hogyan. | Nyolc évvel a események után nagy meglepetésre vádat emelnek a NER legátlátszóbb és legviccesebb korrupciós ügyében | Egyetlen focipályányi terület hómentesítéséért fele annyit fizettek ki egy évre, mint amennyiből Szekszárd, Békéscsaba vagy Pécs összes közterületét hó- és jégmentesítik ugyanennyi ideig. A rendőrség azt azért nem merte kimondani, hogy ez nem feltűnő, ezért inkább írásba adták, hogy egyszerűen fizikai képtelenség megállapítani a hóeltakarítás piaci árát. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/23/nyolc-evvel-a-esemenyek-utan-nagy-meglepetesre-vadat-emelnek-a-ner-legatlatszobb-es-egyben-legviccesebb-korrupcios-ugyeben-amit-hokotrokkal-kovettek-el | 2023-01-23 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Nem akkorra és nem is ott, nem építés, hanem csak felújítás, nem 14 új lakás, hanem csak 5, nem annyiból, hanem több száz millióval többől. Igazi iskolapéldája lett a zuglói Karácsony-féle mintaház-beruházás annak, hogyan kell egy olyan uniós projektet elbukni, amelyhez a pénz közvetlenül Brüsszelből érkezett a baloldali többségű önkormányzathoz – mondta Borbély Ádám lapunknak.
Az egész baloldal azért rohangált Botka Lászlótól kezdve Karácsony Gergelyen át Brüsszelbe, hogy a magyar kormányt kihagyva, az önkormányzatok közvetlen forrást kapjanak az Európai Uniótól. Ez a projekt is azt mutatja, hogy eleve bukásra ítélt az ellenzéki megközelítés, és az érkező források legjobb helye az állami, kormányzati szinteken van. Azokkal szemben ugyanis adottak az átlátható működési feltételek, az önkormányzatok esetében viszont nem
– mutatott rá a fideszes zuglói képviselő, hozzátéve: „Még úgy sem, hogy a baloldal kirakatpolitikát folytat. Karácsony Gergely például üvegzseb-kezdeményezéseket írt alá, a magát korrupcióellenes Grál-lovagnak kikiáltó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos pedig a baloldalhoz köthető ügyekben csak akkor aktív, amikor a saját politikai érdeke úgy kívánja”.
Karácsony Gergely zuglói mintaházára a 14. kerületi önkormányzat és konzorciumi partnerei 2018-ban nyertek el az Európai Bizottság Urban Innovative Actions (UIA) programjától 1,5 milliárd forintot. Az E-Co Housing elnevezésű beruházás több mint 4,5 millió eurós, közel 1,5 milliárd forintos támogatásából egy 25-30 lakásból álló, szinte nulla energiafelhasználású házról és a majdan beköltözők lakóközösséggé kovácsolásáról szólt. A beruházás záró határideje 2022. október 31-e volt, de a ház nincs kész, a lakók beköltözésének időpontja is távoli ábránd... Ráadásul menet közben nemcsak a határidő módosult, hanem a helyszín is. A Gizella úton épített 25-30 bérlakás helyett a Mexikói úton újíttatnak fel egy bérházat, ahol viszont kilenc bérlő már él, így végül a 25-30 lakás helyett, miután csak 14 található az ingatlanban, 5 épül újonnan. Tavaly tavasszal csaknem 160 millió forintot, év végén pedig 360 millió forintot szavazott meg a baloldali többségű testület önrészként azért, hogy be tudja fejezni a határidő-módosításokon és területváltáson átesett projektet.
Borbély úgy véli, a zuglóiak évekig nyögik majd Szabó Rebeka és Karácsony Gergely elbukott projektjének a terhét, amely összesen 690 millió forintba került eddig a kerületnek, és amelyért cserébe szerény öt darab lakást kapnak.
A projekt hamar léket kapott, mert az Európai Bizottság pénzét eltapsolták, úgynevezett soft projektekre. Ezek tanulmányok, kutatások, közösségi programok, marketing...tehát a pályázatban szereplő ilyen jellegű tételek. Ezeket a soft forrásokat Karácsony Gergelyhez és a Párbeszédhez közelálló szervezetek kapták meg, ezt mindenki látja és nem is titkolják. Alkalmatlanságukról tanúbizonyságot téve, úgy csúsztak ki a határidőkből, hogy közben emelkedtek az építőipari árak, egy kapavágás sem történt a Gizella úti telken, sőt hajléktalanok lepték el azt. Így telt el talán több év is a projekt időtartamából. Még a koalíciós társak, a helyi szocialisták is azt a kérdést tették fel a testületi ülésen, hogy hol vannak azok a partnerszervezetek, akik gyakorlatilag a pénzt felvették a munkáért, de ettől függetlenül a projekt nem tudott megvalósulni
– tájékoztatott a fideszes képviselő.
A helyi szocialistákon kívül az LMP és a Momentum is tragikusnak tartja a „citromdíjas” ügyet
A legutóbbi zuglói testületi ülésen Rózsa András Momentumos alpolgármester is szóvá tette, hogy a kerület tragédiája a Karácsony-féle „mintaház” projekt. Sőt, Vida Attila LMP-s képviselő tavasszal is úgy fogalmazott: „Megpörgettünk 1 milliárd 100-200 millió forintos EU-s pénzt, és megpörgettünk még hozzá minimum 160 millió forintos önkormányzati pénzt. Tudom, ezt a zuglói citromdíjas projektet megörököltük” – célzott arra, hogy a projekt felelősei, Karácsony Gergely és Szabó Rebeka már messzire „szaladtak” Zuglóból. Azóta szavazta meg a baloldali testület az újabb 360 milliót, de ezt már a 2023-as költségvetésből veszi el azért, hogy toldozza-foldozza az ügyet.
Lesz-e valaha felelős?
Horváth Csaba javaslatára felállítanak majd ugyan Zuglóban egy ideiglenes, 5 fős értékelő bizottságot, de a projekt valódi felelősei, Karácsony Gergely, az akkori zuglói polgármester és Szabó Rebeka egykori alpolgármester pedig a projekt eredeti felelőse, már nincsenek Zuglóban, nem lesznek számonkérhetők.
Jelenleg a baloldal éppen versenyezik a felelősség maszatolásában, de nem fogják bevállalni, hogy eltapsolták azt a támogatást, amit közvetlenül Brüsszeltől kaptak, és amihez a hozzá nem értés és a határidőcsúszások miatt 690 milliónyi önrészt is hozzátettek. Közben a Hadházy Ákosnak nevezett, korrupcióellenes Raszputyin is mélyen hallgat az ügyről
– mondta el lapunknak a zuglói Fidesz–KDNP-frakció vezetője, hozzátéve: „A projektnek helyben Szabó Rebeka alpolgármester volt a felelőse. Mi sem mutatja jobban a baloldal jelenlegi helyzetének abszurditását, hogy egy ilyen káros teljesítmény után, miután eltapsolták az unió pénzét és az eredetileg tervezett projekthez képest valami egészen más valósul meg, ez az alpolgármester egy parlamenti párt társelnöki székhez és országgyűlési mandátumhoz juthatott és onnan »oszthatja« az észt”. | Így vált köddé az Európai Bizottság 1,5 milliárdja egy romos ház miat | Karácsony Gergely mintaprojektje helyett előbb egy koszos telek, aztán egy romos ház... A baloldal éppen versenyez a felelősség maszatolásában, de nem fogják bevállalni, hogy eltapsolták azt a támogatást, amit közvetlenül Brüsszeltől kaptak, és amihez a hozzá nem értés és a határidőcsúszások miatt 690 milliónyi önrészt is hozzátettek – mondta el lapunknak a zuglói Fidesz elnöke a Karácsony Gergely-féle „Mintaház” projektről. | null | 1 | https://metropol.hu/aktualis/2023/01/ujabb-zugloi-botrany-karacsony-gergelytol-horvath-csabaig-igy-valt-kodde-az-europai-bizottsag-15-milliardja-egy-romos-haz-miatt | 2023-01-16 00:00:00 | true | null | null | Metropol |
A megszerzett hanganyagok alapján hétfőn megírtuk többek között Völnerék sértettségét amiatt, hogy lefoglalták a drága autójukat, illetve, hogy mennyire nem ment egy virágnyelven folytatni próbált beszélgetés Schadlék széfjével kapcsolatban.
Blikk-exkluzív! Hallgassa meg a Völner-ügy lehallgatott anyagait – Íme, a felvételek!
Ezek mellett a lehallgatások révén nyoma maradt annak is, miként lökdösik át a hallgatókat az egyetemi vizsgákon a végrehajtási jogász szakjogász-képzésen. A KNYF tájékoztatása alapján egyébként emiatt nem nyomoznak.
Völner: „Meg azt mondom, az egyetemekre nem panaszkodhatnak a hallgatók, mert amíg tudták, azért tartották őket, tehát nem mondhatni, hogy rosszindulatúak voltak.”
Schadl: „Hát, most nem is kérdés. Őszintén itt beszámoltak olyan dolgokat is, hogy ha valaki 15 éve elvégezte az igazságügyi szakértői képzést, s anno mondjuk megcsinálta a régi Ptk., régi Be. vagy a régi Btk. alapján, még azt is beszámolták neki… Sőt, egyébként ettől eltekintve Pécsett mindenkit, aki egy kicsit bizonytalan volt, mindenkit kimostak a sz.rból, hogy jó, van némi esély, akkor csináljuk. Olyat is, aki egy kicsit billegett, és mondták, hogy nem valószínű, hogy be fogja fejezni.”
Továbbá végig lehet követni a beszélgetések által azt is, miként zajlott a végrehajtói pályázatok kiírása, mert Völner Pál és Schadl György folyamatosa egyeztettek arról, mi lenne jó számukra.
Völner: „Szerintem így egyben jobb, mert egybe írjuk ki, és akkor gyakorlatilag nem kell ugyanazokat az embereket többször…”
Schadl: „Ez így van, ez így van, mert egyébként, aki ugye, nem kerül be, ha négy csomagba írjuk ki, akkor mind a négyszer el fog jönni, mind a négyszer meg kell hallgatni.”
Egy másik beszélgetés során az alábbiak hangzottak el a volt miniszterhelyettes és Schadl György között:
Schadl: „Bocsánat, csak közben mi is a Katival helyzet értékeltünk. Mondtam neki egy dolgot, amit te említettél, hogy igazából a hülye előzetes jogvédelmük miatt gyakorlatilag nem üres a hely.
Völner: „Igen, ilyen van, de mondom akkor legfeljebb azt a kettőt nem írjuk ki, de a többit ki tudjuk írni attól... Akkor mondom, azt a kettőt, nem indítjuk, hogy ha véletlenül fellebbezés onnan befut, akkor utána meg rögtön ki kell írni… De elvileg azt kellene végiggondolnunk, hogy a közjegyzőknél kiírnak olyan helyet is, ami még betöltött hely, csak látszik, hogy mikor üresedik. Tehát gyakorlatilag még azt is megtehetjük, hogy kiírunk egy helyet, és nem hirdetünk eredményt… Csinálhatjuk azt is, hogy az eredményhirdetésnél, tudod, egy lyukat hagyunk, és gyakorlatilag mindenki egy sorral hátrébb kerül.”
A pályázatok kiírásával kapcsolatban Schadl György több utasítást is adott a végrehajtói kar hivatalvezetőjének (K.-nak).
Schadl: „Na, visszahívott a Pali. Abban maradtunk, hogy a Sz. benne legyen, ez a négy ne legyen benne. Ez a kettő, amit jóváhagytak, a másik kettő, ahol még nem volt döntés… És küldjük be szépen, és ő hétfőn aláírja, és akkor hozhatjuk is el.”
Amire Völner Pál egy másik hívásban így reagált „Na akkor átküldtem a levelet K.-nak, illetve most már átküldi T. is azzal a négy hellyel kapcsolatban…. És az tud indulni.”
A pályázatok kiírása után bőven akadt jelentkező. Egy idősebb férfi is köztük volt. Az illetőnek Schadl György semmit nem ígért, de aztán egy ismerősével folytatott beszélgetés alapján jól kiröhögték az illetőt.
X.: „Gyuri, figyelj, megmondom őszintén, hogy a pályázatról lenne szó, és akkor te is el tudod dönteni. Most láttam, hogy kiírtak 35 helyet, hogy arról tudnánk-e beszélni.”
Schadl: „Persze, bár azt nem tudom, hogy mennyiben tudok újdonságot mondani neked…”
X.: Gondolom, azért ha valaki tud ebben újdonságot mondani, akkor az úgy vélem, te vagy.”
Schadl: „Részemről abszolút támogatandó az ügy, nem gondolom, hogy az IM-nek ellenvetése lesz.”
Aztán szó esik arról is, hogy miként kell fellépni egy végrehajtó ellen, ha az érdek éppen azt diktálja. Erről Schadl nemcsak Völner Pállal beszélgetett, hanem az Igazságügyi Minisztérium más munkatársaival is.
Schadl: „Ha felfüggesztenek vagy valakit felállítanak, akkor mindenkit a saját irodája helyettesít. Mert ugye, gyakorlatilag a Vh. (A bírósági végrehajtásról szóló törvény a szerző.) ezt nem szabályozza. Csak az van benne, ami arra vonatkozik alapvetően, hogy ha 30 napon belül van távol a végrehajtó, akkor saját irodáján keresztül kell helyettesíteni. És R. (egy felfüggesztett végrehajtó) ugat, hogy a saját irodáján át helyettesítsék, és őt illesse meg az árbevétel, amihez nyilván nem fogunk hozzájárulni. De addig is kéne valamiféle rendelet, amit k.rva gyorsan össze kell pakolni. Mi összerakunk egy tervezetet, de nagyon égeti a talpunkat a sztori, mert a…”
X.: Nálunk marad a sztori, az IM-ben marad ez a rendelet. Nem kell vele megvárni a hatóságot.”
Schadl: „Nem. Ezt egy hónapon belül meg kell szülnünk. Meg addig is gondolkodjál már rajta légy szíves, milyen állásfoglalást, akármit tudunk kiállítani, mert a P. lett helyettes (P. egy másik végrehajtó), és elvitte az iratokat, és az R. már ott tart, hogy feljelentette a P.-t, bűnpártolásért már feljelentette K.-t, és előre fenyegetőzik, hogy feljelenti a Varga Juditot bűnpártolással, meg a Völnert is.”
Tavaly decemberben írtuk meg, hogy a végrehajtói helyekre pályázók közül jórészt azokat hirdették ki nyertesnek, akik elfogadták Schadl György feltételeit, így beindíthatták a praxisukat. Az irodák beindításához Schadl még pénzt is adott, hogy aztán az osztalék nagy részét magának követelje.
Ismert, a KNYF korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadlra 10 év, míg Völnerre 8 év börtönbüntetést kért, továbbá 200, illetve 25 millió forint megfizetését. | „Kéne valamiféle rendelet, amit k.rva gyorsan össze kell pakolni” | Itt vannak az újabb részletek azokból az exkluzív hanganyagokból, amely a Schadl–Völner-ügyben jutott a Blikk birtokába. Elnéző egyetemi vizsgáztatás, végrehajtói helyekre kiírt pályázatok, nem kívánt végrehajtó ellen rendeletalkotás. Hallgasson bele! | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/schadl-gyorgy-volner-pal-lehallgatott-hivasok-hanganyagok-korrupcio-botrany/6jwfv0v | 2023-01-24 09:19:00 | true | null | null | Blikk |
Luxushotelek, magyar foci: 10 millió dolláros csalással vádolják Robert Belteky parkolóüzemeltetési vezetőt – ezzel a címmel jelent meg kedden egy melbourne-i újság, a Herald Sun cikke.
Dollármilliós sikkasztás
Az Ausztráliában élő Bélteky Róbert neve a focikedvelők számára azért lehet ismerős, mert ő volt a tulajdonosa a Budafoki MTE labdarúgóklubnak. Bélteky támogatásának köszönhetően a csapat 2020-ben feljutott az első osztályba, de a szezon végén kiesett, és jelenleg a másodosztályú bajnokság 17. helyén áll.
Az újságcikk alapján Béltekyt az általa korábban irányított cég tulajdonosai jelentették fel, akik szerint a vállalatvezető tíz éven át sikkasztott a cég kasszájából, és részben ebből a pénzből állta a Magyarországon játszó labdarúgók fizetését.
Bélteky több mint tíz éven át vezette a parkolásüzemeltetéssel foglalkozó ausztrál gyökerű társaságot, a Care Parkot. A 21 éve alapított csoport több mint 500 parkolóházat üzemeltet Ausztráliában. Több mint ezer alkalmazottja van, és öt országban aktív: Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Malajziában és Új-Zélandon.
Az ‘56-ban kivándorolt szülőktől Ausztráliában született Bélteky 2009-ben lett a Care Park ügyvezető igazgatója. A cég többségi tulajdonosa egy hongkongi ingatlanfejlesztő*A Far East Consortium, amely a részvények 77,75 százalékát birtokolja. Béltekynek egy korábbi irat szerint 14 százalékos részesedése volt a csoportban, ám ez azóta csökkenhetett., (a cikkben lévő csillagokra kattintva további, ám a történet megértéséhez nem feltétlenül szükséges információk jelennek meg) amely tavaly november végén rúgta ki Béltekyt az évi 300 ezer ausztrál dolláros (75 millió forintos) állásából „súlyos és szándékos kötelességszegésre” hivatkozva.
Ezt követően fordult a cég bírósághoz, és egy százoldalas feljelentésben azzal vádolja Béltekyt, hogy 2012-től kezdve tíz éven át sikkasztott a cég vagyonából összesen 10 millió ausztrál dollárt (mai árfolyamon 2,5 milliárd forintot).
A feljelentés szerint Bélteky az elsikkasztott pénzből több mint 2,7 millió ausztrál dollárt (680 millió forintot) utalt a budafoki focicsapatnak*illetve az Újbuda FC-nek, amelyről a cikk későbbi részében írunk. A cég számlájáról további 918 ezer ausztrál dollárt (231 millió forint) utaltak el Bélteky magyar számlájára, és a feljelentés szerint ennek a pénznek a nagy részét a Budafok működési költségeire költötték, beleértve a játékosok bérét.
Az igazi tulajdonosok nem tudtak a csapatukról
Béltekynek viszonylag régi kötődése van a labdarúgáshoz, hiszen Ausztráliában az egyik legsikeresebb helyi klub, a Melbourne Victory részvényese és igazgatótanácsi tagja is volt, a hazai futballban azonban csak 2015-ben bukkant fel. Ekkor karolta fel a budafoki focicsapatot, amely a futó szezonban az országos negyedosztálynak megfelelő budapesti első osztályban játszott*Bélteky egy tőkeemeléssel 50 százalékos részesedést szerzett a csapatot működtető Újbuda Labdarúgó Kft.-ben.
Részesedése a focicsapatban egy évvel később tovább nőtt. Az Újbuda Kft. ugyanis két külön cégre szakadt, amelyek közül az ekkor már Nb III-as indulási joggal bíró együttest a 90 százalékban Bélteky tulajdonába kerülő Budafoki MTE Kft. vitte tovább. A társaság maradék 10 százalékának a helyi sportklub lett a tulajdonosa..
A budafoki focicsapat szekere ekkor indult be igazán. A 2016/2017-es szezonban magasan megnyerték az NB III középcsoportját, feljutva ezzel a másodosztályba. Újabb két év múlva az MTK mögött második helyen az élvonalba is felverekedték magukat.
Ezzel párhuzamosan a csapat büdzséje is jelentősen nőtt. Az együttest fenntartó cég bevételei a 2017-es 172 millióról három év alatt megnégyszereződtek, 2021-ben pedig az egymilliárd forintot is átlépték. A mostani feljelentés szerint nem kis részben a Care Parktól érkező pénzeknek köszönhetően.
A Care Park leánycégei és a Budafoki MTE Kft. között valóban volt pénzáramlás, ezt hazai cégdokumentumok is bizonyítják. A csapatot működtető cég három év alatt igazolhatóan 1,9 millió ausztrál dollárnak megfelelő összeget kapott a csoport egy magyar és egy brit érdekeltségétől reklámbevétel címén. A magyar leány 2019 és 2021 közötti teljes bevételének közel hatodát adta át a csapatnak, úgy, hogy a három évből kettőben épp a támogatással azonos értékű veszteséget termelt. *A közvetve az ausztrál anyavállalat tulajdonában lévő Care Park Operation Hungary Kft.-től 2019 és 2021 között igazolhatóan több mint 350 millió forint reklámbevételhez jutott a Budafoki MTE Kft., de 2019-ben érkezett egy 57 milliós utalás az ausztrál cég brit leányától is, amit szintén Bélteky vezetett.
A Care Park Operation Hungary Kft. a bevételéhez képest kifejezetten sokat fizetett a Budafoknak. A 2019 és 2021-ben átadott összeg a társaság teljes árbevételének több mint 15 százaléka volt. Ráadásul 2020-ban és 2021-ben a vállalat már veszteségesen működött, méghozzá úgy, hogy szinte hajszál pontosan akkora veszteséget termelt, mint amennyi pénzt a budafoki focicsapatnak utalt.
A Budafoki MTE Kft.-nek más támogatói is voltak ebben az időben. Éveken keresztül szponzorálta őket egy kisebb összeggel például a CBA, de 2019-ben kaptak pénzt a Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartozó Fejér B.Á.L. Zrt.-től is. Illetve viszonylag nagy összegű – négy év alatt közel 390 millió forintnyi – támogatás érkezett nem nevesített vállalatoktól.
Az ügy egyik legérdekesebb szála, hogy Béltekyt hivatalosan felváltotta a Care Park a klub tulajdonosaként 2019 áprilisában*Bélteky névértéken, 2,7 millió forintért adta el 90 százalékos részesedését a közvetlenül az ausztrál anyacég tulajdonában lévő Care Park Business Hungary Kft.-nek.. Ennek ellenére Bélteky továbbra is tulajdonosként szerepel a klub honlapján, a vezetőedző is így hivatkozik rá, és a médiában is rendre így szerepel.
Maga Bélteky még akkor is sajátjaként hivatkozott a budafoki focicsapatra, amikor az 2021-ben kiesett az élvonalból, és már két éve nem ő volt a tulajdonos. Az üzletember a koronavírus-járvány miatt nem tudott eljönni Ausztráliából Magyarországra meccset nézni, de azt mondta a kiesés után, hogy „addig nem nyugszom, amíg nem látom az NB I-ben élőben is a csapatomat!”.
Egyben arra is ígéretet tett, hogy ugyanannyi pénzt fog fordítani a Care Park a klub költségvetésére, és igyekeznek visszajutni az NB I-be.
Az ausztrál újság cikke alapján a Care Park tényleges tulajdonosai azonban nem is tudtak arról, hogy lenne egy focicsapatuk, amelynek ráadásul a mezén a cég logója is szerepel. A bírósággal ugyanis azt közölte a cég, hogy „semmi közük a focihoz”. Mindez azért is érdekes, mert 2019-ben Bélteky egy jegyzőkönyv szerint az üzletrésze átadásakor azt mondta, hogy
az ausztrál tulajdonos társaság taggyűlése Ausztráliában most hagyta jóvá az üzletrészt vásárlását.
Megkerestük a budafoki klubot, hogy kívánják-e kommentálni az állítólagos sikkasztásról szóló cikket, illetve tudtak-e arról, hogy Bélteky állítása ellenére nem volt a tulajdonosuk, de azt írták, hogy a klub „nem kíván nyilatkozni az ügyben”.
Alacsony játékosfizetések
A feljelentésben szereplő pénzmozgások egy részének tehát van nyoma a magyar céges iratokban is. Az állítólag Bélteky magyar számlájára utalt, és részben a játékosok kifizetésére használt 918 ezer dollárnak azonban nincs. Ez persze nem meglepő, hiszen az ilyen pénzmozgásokat nehéz legalizálni, és a feljelentésből is inkább úgy tűnik, hogy szerintük Bélteky valahogyan közvetlenül adhatta a pénzt, megkerülve a klubot.
Ilyen készpénzes kifizetéseket elég nehéz bizonyítani, mindenesetre a Budafok az NB I-es szezonjában a hivatalos büdzséadatok szerint messze a legkisebb összegből gazdálkodott az élvonalbeli csapatok közül, és bérekre is ők költötték a legkevesebbet. A csapatot működtető vállalat 2021-ben és 2022-ben is alig több mint feleannyit fordított fizetésekre, mint a második legkevesebbet költő NB I-es futballvállalat, és ötödannyit, mint az átlag.
Persze ebben az is szerepet játszott, hogy a cégnek kevés alkalmazottja volt. Ám az átlagbérek is elmaradtak az NB I-ben megszokottól. Hasonlóan keveset egy alkalmazottjára csak a Diósgyőr FC Kft. és a Honvéd FC Kft. költött, de utóbbi két társaságnál sokkal nagyobb a létszám, így vélhetően a focistáknál kevesebbet kereső kisegítő személyzet is, ez pedig jelentősen lehúzza az átlagot.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a játékosok fizetését zsebből egészítették volna ki, a feljelentés viszont látszólag erre utal. Bélteky egyébként, amikor a csapat feljutott az élvonalba, azt nyilatkozta, hogy „az anyagi háttér stabilan a rendelkezésünkre áll”, és bár nem tudott ott lenni az ünneplésnél, szerinte fontosabb, hogy mindig, mindenki időben megkapja a fizetését.
Nem csak a foci
A focicsapat támogatása mellett a Care Park többségi tulajdonosai szerint Bélteky fiktíven foglalkoztatta feleségét és lányát a cégnél. Összesen több mint egymillió ausztrál dollárt (252 millió forintot) utaltak nekik, miközben a gyakorlatban mindketten máshol dolgoztak.
A feljelentésben az is szerepel, hogy Bélteky a cég költségére 856 ezer ausztrál dollárt (215 millió forintot) költött repülőjegyekre saját magának és a családtagjainak, ékszerekre, órákra, ruhákra, luxushotelekre több országban vagy hajóutakra.
Magyarországi magánjellegű utazásait is részben a Care Park pénzéből fedezte a többségi tulajdonos szerint, és szintén céges pénzéből bérelhetett ki két luxuslakást, Londonban és Melbourne-ben.
Bélteky és felesége egyik cége 1,9 millió dollárt (477 millió forintot) kapott a Care Parktól, nagyrészt készpénzben. Továbbá a cég szerint jogosulatlanul vett fel bónuszt 892 ezer ausztrál dollár (224 millió forint) értékben.
A Care Park Magyarországon 11 parkolóházat üzemeltet, és honlapja szerint „tulajdonosi körünk egy részének magyar gyökerei” miatt van központi szerepe Budapestnek a közép-európai terjeszkedésben. Csütörtök délelőtt kerestük a magyar leánycéget, hogy kívánnak-e reagálni az ausztrál újság cikkére, de nem válaszoltak.
A feljelentés szerint az itteni terjeszkedésben „hamis tanácsadói díjaknak” is szerepe volt. A Care Park számlájáról 319 ezer ausztrál dollárt (80 millió forintot) fizettek ki tanácsadásért parkolóházak megvásárlására, de ezek állítólag Bélteky érdekeltségénél kötöttek ki*Ennek az itthoni cégadatokban nem igazán látszik a nyoma. Megtaláltuk azt a magyar vállalatot, amely a feljelentés szerint érintett az ügyben – és amelyben Bélteky társtulajdonosa egy korábbi budafoki futballista – a társaságnak azonban beszámolói szerint soha egyetlen fillér árbevétele nem volt még. Van ugyanakkor egy elég nagy tartozása valamilyen vele kapcsolatban álló céggel szemben, amelynek összege a bekerüléskori árfolyamon szinte pontosan megfelel a feljelentésben említett összegnek. .
A Care Park azt szeretné elérni, hogy a Bélteky-család adja vissza a szerintük elsikkasztott pénzeket. Bélteky lánya annyit reagált az újságnak, hogy „sok bizonyítékunk van, hogy cáfoljuk ezeket az ismétlődő állításokat, jelenleg dolgozunk ezen az ügyvédeinkkel”. Büntetőeljárást egyelőre nem indult el a Care Park feljelentésére.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMíg a nyugati klubok szenvedtek, a magyar focit válságállóvá tette a FideszVan egy nagy előnye, ha egy ligában nem a jegyeladásra építik az üzleti modellt: ha amúgy is alig vannak nézők, akkor a zárt kapus meccsek sem viszik el a bevételt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint MagyarországonBeverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája. | Magyar focistákat fizethettek sikkasztott ausztrál dollármilliókból | Cégtársai szerint fiktíven foglalkoztatta feleségét, luxuslakásokra és ékszerekre verte el a cég pénzét Bélteky Róbert, a Budafok állítólagos tulajdonosa. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20230120/magyar-focistakat-fizethettek-sikkasztott-ausztral-dollarmilliokbol/?utm_source=related&utm_medium=g7.hu&utm_campaign=widget-7174924 | 2023-01-20 15:26:00 | true | null | null | G7 |
Miközben sorjáznak a hírek az állami egészségügy leépüléséről (a legfrissebb történet a zalaegerszegi szívsebészet osztályvezetőjének felmondása), mind inkább felfut a magánszektor. Erre láthatunk példát Veszprémben is, ahol a súlyosbodó orvos- és ápolóhiány miatt a múlt évben az állami Csolnoky Ferenc Kórház kardiológiáján és az egyik belgyógyászati osztályon az ágyak harmadát fel kellett számolni, az idén pedig a másik belgyógyászati osztályon is drasztikus ágymegszüntetést vezényeltek le, összevonták a két belgyógyászati osztályt, az év elején pedig az érsebészek fele távozott az intézményből. Ezzel párhuzamosan a meglevő három magánrendelő mellett újabb magánorvosi központ nyílt a városban tavaly év végén.
A Partner Medical Magánorvosi Központ megnyitóján ott volt Porga Gyula fideszes polgármester, aki azt mondta, öröm látni, hogy a városban vannak olyan vállalkozók, akik az állami és önkormányzati egészségügyi feladatokat kiegészítik egy más szemléletű szolgáltatással, és ezzel „a veszprémiek mindennapjait teszik biztonságosabbá és jobbá”. Beszédet tartott a – mostanra már 14 szakrendelésen 21 orvossal működő – magánorvosi központot működtető cég ügyvezetője-társtulajdonosa, Szalay Zsolt is, aki Porga bizalmi emberének számít.
Szalay a polgármesteri kabinetirodán a választókerületi referensi posztot tölti be. Ő a Fidelitas veszprémi szervezetének alelnöke volt már akkor, amikor még Navracsics Tibor igazságügyi miniszter képviselte a térséget az Országgyűlésben. Egy másik fidelitasos társával együtt gründolták a veszprémi Városi Nyilvánosságért Alapítványt, amely a 2010-es években többször kapott támogatást az igazságügyi tárcától, és rendezvényeire gyakran hívott meg fideszes politikusokat. Ez az alapítvány hívta életre 2012-ben a Mindennapok hősei díjat, a veszprémi példához négy másik város csatlakozott azóta.
Szalay fiatal kora ellenére máshol is bizonyított: a most 29 éves fiatalember nyolc éve bekerült a néhány Veszprém megyei város tulajdonában álló vízszolgáltató és szennyvíztisztító cég, a Bakonykarszt Zrt. felügyelőbizottságába. A testületbe polgármesterek delegálták a küldötteiket. A veszprémi városvezető Porga választotta ki Szalayt, aki azóta is tagja a felügyelőbizottságnak. A Partner Medicalban Szalay társtulajdonosa Farkas Péter. Egyikük múltjában sem találtunk az egészségügyhöz kapcsolódó üzleti próbálkozást.
Pedig a befektetés nem kockázatmentes. Egy hasonló magánegészségügyi intézmény beindítása sok tízmillió forintba kerül – mondják orvosok. Szalay a magánorvosi központ megnyitóján a Vehir.hu tudósítása szerint maga is úgy fogalmazott: sok pénzt és energiát fektettek a vállalkozásba.
Szalay három másik vállalkozása közül kettő a nullszaldó körül egyensúlyozott az elmúlt években, míg egy harmadik, családi cég szemmel látható profitot termelt a közelmúltban, de abban csak egyhatodnyi tulajdonrésze van Szalay Zsoltnak, így évente durván 700 ezer forintot vett ki osztalékként a cégből.
Farkas az őrző-védő bizniszben mozog otthonosan. Neve mellett öt olyan céget is mutat a cégadatbázis, amely már megszűnt, felszámolták. Jellemző, hogy az adóhatóság végrehajtást is indított ellenük valamilyen tartozás miatt. Most is egy őrző-védő cégnél tűnik fel, de nem tulajdonosként, hanem csak szakmai tanácsadóként. Igaz, ez a poszt – a fellelhető képek alapján – fontos feladatot jelent: a Weapon Group Kft. biztosítja a veszprémi férfi és a többszörös Bajnokok Ligája-győztes győri női kézilabdacsapat meccseit, Farkas pedig szinte minden fotón látható.
Szalaynak és Farkasnak van már egy közös cége, amely a három éve elindított, a veszprémi Arénában megrendezett Retronic zenei fesztivált szervezi. A nevét is erről kapta: a Retronicfestival Szolgáltató Kft. eddig minden évben szerény nyereséget mutatott ki.
És akkor segít az EU
Noha a Szalay-cégek bevételeiből nem következne egy újabb sok tízmilliós beruházás pénzügyi háttere, Brüsszel besegített a fiatal kormányközeli vállalkozónak: a 2017 novemberében alapított Partner Medical Kft. kezdő vállalkozásként pályázott kamatmentes hitelre, amelyből orvosi műszereket, berendezéseket vásárolt. A program 2018 szeptemberében nyílt meg, és a pályázati honlap szerint kétszer is nyertek: egyszer október 25-én született meg a támogatási döntés, 20,3 millió forint kamatmentes kölcsönről, rá két hétre volt a magánorvosi központ megnyitója, aztán novemberben is megítéltek az új cégnek további 25 millió forintot (ez a maximális összeg, amelyet egy új cég kaphat). A cég 2018-ról leadott mérlegében a hosszú lejáratú kötelezettségek között megtaláltuk ezt a 25 millió forintot, emellett még kimutattak 28,6 millió forint rövid lejáratú kötelezettséget is.
Kerestük a múlt héten a tulajdonosokat kérdéseinkkel, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Kiemelt kép: Partner Medical Magánorvosi Központ Facebook | Uniós segítséggel fogott magánegészségügyi bizniszbe a fideszes polgármester embere | A kormánypárt retorikájának tükrében különösnek tekinthető a veszprémi polgármester közeli munkatársának befektetése. A korábbi fidelitasos helyi vezető Szalay Zsolt a társával kamatmentes uniós hitelből nyitott magánorvosi központot, miközben a helyi kórházból osztályösszevonásokról érkeznek hírek. Az intézmény átadóján ott volt Porga Gyula polgármester, aki örömmel beszélt a magánegészségügyi szolgáltatások bővüléséről. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/09/11/egeszsegugy-veszprem-fidesz/ | 2019-09-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Csütörtökön közzétették a kormányzati portálon azoknak az ötmillió forintnál nagyobb támogatásoknak a listáját, amelyeket Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) ítélt meg a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére, nem alapfeladatok ellátására.
A lista szerint a veszprémi Városi Nyilvánosságért Alapítvány 8 700 000 forintot kapott tavaly novemberben-decemberben "az Alapítvány 2013. novemberében induló és 2014. áprilisa közötti időszakban tervezett programjainak támogatására". Az alapítvány 2013. január-február hónapban is kapott 15 milliót "kezdeményezett szakmai programjainak megvalósításához kapcsolódó kiadásaira".
A Városi Nyilvánosságért Alapítvány honlapján nem derül ki semmi arról, mit csinált az alapítvány november óta, de még arról sincs információ, hogy az egész 2013-as évben bármikor mit csinált. A Rólunk menüpontban ez áll:
„Az alapítvány meghatározott célja elősegíteni Veszprém városában a vélemények és gondolatok szabad áramlását. Bővíteni a nyilvánosság csatornáit oly módon, hogy a különböző információk és vélemények minél több városi polgárhoz eljuthassanak. Szervezésben lebonyolításban épp úgy kivesszük a részünket, mint a mások által rendezett események közvetítésében és népszerűsítésében.”
A rendezvények menüpontban 4 eseményt sorolnak fel, a legutóbbi 2012 novemberében volt. A honlap egy másik részén találtunk egy linket, amely egy 2012. decemberi konferencia programjára mutat. Ennél frissebb rendezvényről nincs információ.
A honlapon ezen kívül található még három darab fotó a Veszprémi képek link mögött, a Veszprémi videók és a Látványosságok link üres oldalra mutat, míg a Történelem link Veszprém Wikipédia-oldalát hozza be.
A honlapján az alapítvány Vermes Gábort nevezi meg kapcsolattartóként. Ő az alapítvány elnöke. Vermes Gábor korábban a veszprémi Fidelitas alelnöke volt. A civil szervezetek bírósági névjegyzékében csupán egy 2011-as pénzügyi beszámoló érhető el az alapítványról.
A Városi Nyilvánosságért Alapítvány nevére az MTI archívuma 2009 óta egyetlen találatot sem ad ki. Az alapítvány neve a veszprémi vehir.hu hírportál cikkeiben viszont viszonylag gyakran feltűnik. A lap archívuma alapján az elmúlt években a következő események kötődtek az alapítványhoz.
2013. április 13., május 16. A Városi Nyilvánosságért Alapítvány kezdeményezésére öt kategóriában három héten át lehetett jelölteket állítani és szavazni a mindennapokhosei.hu weboldalon. A közönségszavazás nyerteseit díjátadó ünnepségen jutalmazták. Az est fővédnöke, Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Program miniszteri biztosa, a házigazda Porga Gyula polgármester volt.
2013. október 11. A Pannon Egyetemen tartott nemzetközi konferencián, melyet a KIM támogatott, a Városi Nyilvánosságért Alapítvány kuratóriumának elnöke bejelentette a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar hallgatóinak kiírt pályázat eredményét. A pályázatot Navracsics Tibor támogatta.
2013. október 22. Bejelentik a városházán, hogy nemzetközi futsal-tornát rendeznek a hétvégén. A rendezvényt a Városi Nyilvánosságért Alapítvány is támogatja.
2013. november 26. A Városi Nyilvánosságért Alapítvány jótékonysági gyűjtést kezdeményezett, melyhez csatlakozott a Máltai Szeretetszolgálat. Az adománygyűjtő akció helyszíne a dózsavárosi Penny Market parkolója volt, ahol sátrakban várták a felajánlásokat, tartós élelmiszert, játékot. "Az alapítvány jóvoltából minden nap hatvan főnek tudnak majd meleg italokat és szendvicseket biztosítani" – írta a vehir.hu. A kéthetes akcióban hétköznaponként 16-19 óra között, valamint szombatonként 10-13 óra között várták a felajánlásokat. A lap december 14-én megírta, hogy véget ért az akció, 100 kg élelmiszer, 20 nagy doboz ruha, 12 doboz játék, 2 doboz írószer gyűlt össze. A záró sajtótájékoztatón beszélt Dr. Mihalovics Péter, a városrész önkormányzati képviselője és a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa, aki megdicsérte az alapítvány munkatársait.
2013. december 7. A Városi Nyilvánosságért Alapítvány az 1956-os Néma nőtüntetésen résztvevő hős nők előtt tisztelgett december 6-án a Szabadság téren felállított emlékplakettnél. Beszédet mondott Talabér Márta fideszes országgyűlési képviselő, koszorút helyezett el a Városi Nyilvánosságért Alapítvány, a Fidesz, valamint a Fidelitas veszprémi csoportja, Veszprém Város Önkormányzata, a KDNP veszprémi csoportja, a Munkástanácsok, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, illetve az 56-osok szövetsége.
2013. december 20. Bejelentik, hogy a meggyilkolt Marian Cozma emlékére emléktáblát helyezne el a Virágh Benedek utca járdáján a Városi Nyilvánosságért Alapítvány. A bronzból készült, a járda szintjén elhelyezett emléktáblát február 13-án avatja majd fel Navracsics Tibor. A hír szerint az emlékművet részben saját forrásból, részben közadakozásból hozzák létre. | 23,7 milliót kapott Navracsicséktól a volt Fidelitas-alvezér alapítványa | A veszprémi Városi Nyilvánosságért Alapítvány kétszer is kapott idén támogatást a veszprémi Navracsics Tibor igazságügyi miniszter tárcájától. A civil szervezet rendezvényeinek rendszes szereplői fideszes politikusok, például az Új Nemzedék Program miniszteri biztosa, az általuk állítandó emléktáblát maga a miniszter fogja felavatni | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/01/09/23_7_milliot_kapott_navracsicsektol_a_volt_fidelitas-vezer_alapitvanya/ | 2014-01-19 18:22:00 | true | null | null | Index |
Megszerezte a Momentum oktatáspolitikusa azokat az adatokat, amelyek mutatják, mennyit fizettek 2021-ben a tankerületek dolgozóinak „motivációs elismerésként”, azaz év végi jutalomként. Tóth Endre korábban a tankerületi vezetők jutalmazásáról publikált adatokat, ezeket a Narancs.hu több cikkben közölte tavaly novemberben. A képviselő most azt tette közzé Facebook-oldalán, hogy mekkora jutalmat kaptak a tankerületi vezetők és helyetteseik, a középvezetők és a tankerületi dolgozók összesen.
A tankerületek és Klebelsberg Központ (KK) munkatársainak 2021-ben kifizetett jutalmak összesen 1 milliárd 149 millió forintot tettek ki, amelynek közel 10 százalékát, 110 millió forintot a 60 igazgató és a KK vezetője kapta meg.
„Összesen 2325-en kaptak jutalmat. Ebből is kitűnik, hogy míg a csúcsvezetők súlyos milliókat vittek haza, addig az egyszerű tankerületi dolgozók jutalmai szerényebbek voltak (persze a pedagógusoktól eltérően legalább kaptak valamennyit). Átlagosan tankerületenként 17,5 millió forint lett szétosztva. Volt tehát pénz bőven, de az nagyon igazságtalanul lett kiosztva: a pedagógusok semmit nem kaptak, az egyszerű tankerületi dolgozók pedig aprópénzt az óriási vezetői jutalmakhoz képest” – írta posztjában Tóth Endre. A momentum politikusa megjegyezte, „az igazság feltárásának hatására” tavaly már nem osztottak jutalmat a tankerületek, bár szerinte a tanároknak mindenképpen járt volna.
Az irreálisan magas összegű jutalmakkal kapcsolatban lapunk a múlt héten arról számolt be, hogy a Gyulai Tankerületi Központ 2021 végén csak saját vezető és beosztott munkatársainak osztott motivációs jutalmat, összesen 21 millió forint értékben. A közös bérkeret ellenére a tankerülethez tartozó intézményekben dolgozó vezetők és tanárok egyetlen fillért sem kaptak.
Szintén a múlt héten arról is írtunk, hogy „képmása megsértése miatt” sérelmei orvoslását várja Tóth Endrtől Rábel Krisztina, a Külső-Pesti Tankerületi Központ vezetője, aki ugyancsak milliós jutalmat vett fel tavalyelőtt. Az ellenzéki politikus ugyanis a közszereplő hivatalnok egy, az interneten bárki számára elérhető felületén található fotóját használta fel egy közlemény illusztrációjaként.
A tankerületi vezetőkkel tavaly ősszel több cikkben foglalkozottt lapunk, ezek itt olvashatók: | Egymilliárdnál is több pénz ment el tavalyelőtt a tankerületeknél dolgozók jutalmazására | Bőven egymilliárd forint felletti összeggel jutalmazták 2021 végén a hatvan tankerület vezetőjét és beosztottjaikat. A legtöbb helyen a tanárok azonban semmit sem kaptak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egymilliardnal-is-tobb-penz-ment-el-tavalyelott-a-tankeruleteknel-dolgozok-jutalmazasara-255712# | 2023-01-23 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Először a kétfarkúak kezdték érdemben kommentálni, hogy a svábhegyi Költő és Hangya utca közötti terület egykor „bosszantóan” erdős 10-20 ezer négyzetméterén űrbázisjellegű luxusingatlanok veszik át a zöld helyét. A volt park az 1930-as években lett a piaristáké Schütz Antal teológus közreműködésével, aki a műveiért, főképp a Prohászka-összkiadásért kapott honoráriumát áldozta fel, hogy a rendnek legyen egy lelki felüdülésre alkalmas „elvonulóhelye”. Aztán persze 1950-ben indoklás nélkül államosították a telekegyüttest, a rendszerváltás után pedig a Piarista Rend Magyar Tartománya „a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése” címén újra hozzájutott a tulajdonához.
A tanító szerzetesrend később exkluzív lakóparkot kezdett építeni az időközben feldarabolt birtokon –együttműködésben a Portus Buda Grouppal –, más fejlesztők is megjelentek a területen, néhai Andy Vajna filmipari kormánybiztos szintén itt tervezett építkezni, majd a piaristák előző vezetése 2020-ban a Fonográf Klubként vagy Svábhegyi Polgári Klubként ismert ingatlanrészt is eladta. A vevő a kormányfő vejéhez tartozó BDPST Group lett, amely annak rendje és módja szerint gigantikus építkezésbe kezdett a helyszínen. A projektet épp Botaniq Budai Klub éven „márkásítják”; Tiborcz István cége szabadidős és rekreációs igények kielégítésére készül, konkrétan „exkluzív klubétteremmel, különböző wellness- és fitneszszolgáltatásokkal, teniszpályákkal, továbbá gyermekek számára fenntartott úgynevezett »kids clubbal« és többfunkciós sportpályával” várja a kikapcsolódni vágyókat. A Schütz-féle piarista elvonulóhely-koncepciót tehát végleg felülírta a „történelem”, az egykori park minden négyzetcentiméterét a luxus szolgálatába állították – lakótömbök és rekreációs magánklub formájában. Nem mellékesen: Tiborcz már korábban letette névjegyét a környéken – a Hangya utcában Simicska Lajos egykori jobbkezének, a jelenleg Lévai Anikó unokaöccsével bizniszelő Nyerges Zsoltnak fejlesztett egy tipp-topp villát.
A Svábhegy ezen része azzal vált egyértelműen a NER felvonulási területévé, hogy 2022 végén az udvari autópályaépítő Szíjj László vette meg a Botaniq Budai Klub „tőszomszédságát”. Ez az a telekrész, amelyet eredetileg Andy Vajna nézett ki magának; az ingatlan hasznosítására a filmmogul Költő Estates néven kft.-t is alapított, amely több tulajdonosváltás után érkezett most meg a Duna Aszfalt urához. Az alábbi képen jól beazonosíthatóvá tettük a hamarosan elkészülő Tiborcz-magánklubot, a friss Szíjj-szerzeményt és Nyerges-portát – a piarista archívumból származó kivonatból pedig a régi szerzetesrendi birtoktestek láthatók. A helyzet egyértelmű: a terület a piaristáké volt, majd az államosítás és a rendszerváltás után újra az övék lett, aztán nagyrészt bekerült a NER-kincstárba.
A földhivatali nyilvántartás szerint az egykori Vajna-telket mára három részre osztották: a Tiborcz-klubbal érintkező 4200 négyzetméter közvetlenül Szíjj László nevén van, a másik két apróbb és értéktelenebb szelvény pedig egyelőre az üzletember bizalmi vagyonkezelője által 2022 decemberében felvásárolt Költő Estates Kft. tulajdona – de ezek a leválasztott részek akár tovább is értékesíthetők.
Noha a Mészáros Lőrinccel szimbiotikus üzleti kapcsolatban lévő Szíjj Lászlót a közélet iránt érdeklődők az autópályabizniszből, illetve Szijjártó Péter „megjachtoztatása” és egy-két magánrepülő intenzív használata révén ismerhetik, a friss Forbes-lista 6. helyezettje szép csendben ingatlanmágnás is lett – ilyen értelemben nem meglepetés a svábhegyi tulajdonszerzése.
Ahogy az alábbi Szíjj-vagyonleltárban összeszedtük, a nagyvállalkozó bükfürdői, soproni, keszthelyi, balatonfüredi, kecskeméti, visegrádi, belpesti szállodaprojektekben érdekelt – és ezekhez bőven használja az állam turisztikai ingyenmilliárdjait –, továbbá övé a budai ikonikus Fotex-székház, de a Gellért-hegy bércein is otthon van.
Viszont Szíjj esetében – szemben a most hiperaktivizálódó Tiborcz Istvánnal, Matolcsy Ádámmal vagy Habony Árpáddal – legalább egyértelmű, honnan származik az a temérdek pénz, amelyből megengedheti magának az óriásingatlan-szerzés és pláne a fenntartás luxusát. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs adatbázisa segítségével kiszámoltuk: a Duna Aszfalt-csoport a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után lezárt üzleti években (ebből a 2021-es az utolsó, a tavalyi eredmények csak hónapok múlva lesznek publikusak) mintegy 1540 milliárd forintos összbevételt ért el, az adózott eredménytömeg pedig meghaladta a 181 milliárd forintot. Összevetésképpen: a Simicska Lajos-féle Közgép 2010 és 2017 között 598 milliárdnyi bevételt és bő 36 milliárdos eredményt realizált. (A Simicska–Közgép-időszakot azért nem a 2015-ös G-napig számoljuk, mert a cégbe 2017-ig érkeztek olyan bevételek, amelyek az Orbán Viktorral való nagy összeveszés előtti szerződések révén „keletkeztek”.) Mindez azt jelenti, hogy Szíjj László eddig már ötször annyit kaszált a nagy állami útépítéseken, mint a nagy előd Simicska Lajos. Ennél is beszédesebb tény azonban, hogy
míg az összbevételarányos nyereség, azaz a profitráta Simicskánál a 2010–2017-es időszakra vetítve 6 százalékos volt, Szíjj esetében 2010 és 2021 között közel már 12 százalékos lett.
Hogy utóbbi üzletember ilyen komoly profitrátát tudott elérni, önmagában bizonyítja, hogy a régi időkhöz képest is brutálisan túlárazza a kormányzat a legnagyobb sztrádatendereket. Ez a 12 százalékos eredmény ráadásul úgy jött ki, hogy a Duna Aszfalt-csoport állandó terjeszkedésben van, tehát a bevételnövelés mellett rengeteget költ is. (A szakmában irányadó vélemények szerint az ilyen típusú bővülő építőipari birodalmak által elérhető normális profitráta legfeljebb 2-3 százalék szokott lenni.)
Miként az alábbi leltárból kiolvasható, Szíjj László mindig nyitott volt a nagypolitika számára stratégiai jelentőségű vállalatfelvásárlásokra – vagyis nem csak Szijjártó Péter hajóztatásakor tűnt úgy, hogy a Fidesz-irányítókkal kvázi egy tulajdonosi körbe tartozik. Mind a Közgépet, mind a Völner Pál korrupciós ügyében felbukkanó Horseradish–Dömper-csoportot integrálta a Duna Aszfalt-körbe, emellett beszállt a sportfinanszírozásba, sőt a kormány által ösztönzött hadiipari és gabonafeldolgozói óriásfejlesztésekbe is. Már közel száz társaságban, tőke- vagy ingatlanalapban van valamekkora részesedése – jellemzően inkább meghatározó nagyságú, mint csekély –, ezeket igyekeztük mind csokorba gyűjteni. Figyelem! Sok zárójeles cégnév következik. A tisztánlátáshoz azonban elég a vastaggal szedett szövegrészeket „elfogyasztani”.
Szíjj László cég- és ingatlanvagyona
I. Magántőkealapok, ingatlanalapok által birtokolt javak, bizalmi vagyonkezelésben lévő telkek
Szíjj Lászlónak, mint minden rendes NER-nagyságnak, van saját alapkezelője: az övé a Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. A társaság egyrészt menedzsel négy magántőkealapot (Cronus, Vesta, Via, Themis); ezek mind részei annak a Mészáros Lőrinccel közös cégegyüttesnek, amely a kormány döntése nyomán megszerezte a hazai sztrádaépítés és -üzemeltetés koncessziós jogát a következő 35 évre. Szíjjnak a vállalatcsoport öt egységében van magántőkealapos részesedése (MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., MKIF Infrastruktúra Üzemeltető Zrt., MKIF Secundus Zrt., MKIF Tertius Zrt., MKIF Quintus Zrt.). A fenti négy magántőkealap közül a Themisnek nemcsak kezelője, hanem 100 százalékos befektetője is Szíjj László – ezt a Direkt36 minapi cikkéből tudhatjuk. A Themis alá az autópálya-koncessziós érdekeltségek mellett további hat vállalkozás tartozik (Adventor Hotel Kft., Aqua Hotel Kft., Frutta et Vita Kft., Next Road Project Zrt., Mérföldkő Kft., Marlera-Istria Kft.). Ezek közül az állami turisztikai milliárdokkal kitömött, bükfürdői, soproni és keszthelyi szállodaprojektekben utazó Adventor, valamint a kecskeméti Aqua Hotelt üzemeltető cég tűnik jelentősnek. A Szíjj-féle Minerva a magántőkealapok mellett ingatlanalapokat is kezel (Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap, Minerva Ingatlan Esernyőalap, Minerva Green Ingatlanbefektetési részalap); ezek tulajdonolják egyebek mellett a Tiborcz Istvántól átvett nagy visegrádi szállófejlesztést, egy tervezési fázisban rekedt belpesti butikhotelt, valamint az ikonikus Fotex-székházat a főváros budai oldalán. Szíjj László alapkezelőjének leányvállalata továbbá a Minerva Bizalmi Vagyonkezelő Zrt., amely további három, eddig nem említett érdekeltség felett bábáskodik (Minerva Pénzügyi Zrt., Villa Ingatlan Zrt., Költő Estates Ingatlanhasznosító Kft.). Ezek segítségével Szíjj vagyonkezeli az uniós és magyar költségvetési pénzzel megtámogatott, provence-i stílusú balatonfüredi szálláshelyet, a Villa Vitae épületét, valamint a cikkünkben már említett Költő utcai expiarista telket, melyet egykor Andy Vajna szemelt ki magának. Természetesen Szíjj László nemcsak magántőke- és ingatlanalapokon vagy cégeken keresztül tulajdonol értékes ingatlanokat; a Költő-birtok nagyobb részét például már átíratta a saját nevére – a gellérthegyi (Bérc utcai) luxushajlékához hasonlóan.
II. A Duna útépítő birodalom egységei
Az előzektől függetlenül természetesen Szíjj László út- és alagútépítő énje a legmeghatározóbb. A régi Duna Aszfalt-portfolióba tartozó hazai cégek száma húszra rúg (Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt., Duna Aszfalt Építő Zrt., Duna Aszfalt Vállalkozási Zrt., Duna Aszfalt Projekt Zrt., Duna Aszfalt Energia Zrt., Duna Group International Kft., Duna Technológia Kft., Vakond Via Kft., Magyar Vakond Út és Építőipari Kft., Vakond Út és Építőipari Kft., Békési Vakond Kft., Hódút Freeway Kft., Hódaszfalt Zrt., Hódút Építő Kft., Hódút Vagyonkezelő Kft., Magyar Alagútépítő Kft., Transdanuvius 2000 Kft., Szőke Tisza Invest Kft.,Hardworking Kft., MetiTruck Fuvarozó Kft.). De vannak Duna-befolyású külföldi érdekeltségek is (ilyen a lengyelországi Banimex Sp.z.o.o, WKS Duna Polska Sp.z.o.o, Duna Real Estate Sp.z.o.o , Azi-Bud Spz.o.o., a romániai S.C. Hodut Rom SRL, a bulgáriai Rail-Via International AD, a horvátországi Osijek Asfalt d.o.o., a svéd Duna Tunneling Sverige AB, és az afrikai fókuszú GED Africa Ltd.). Továbbá a Duna-csoport része ma már az egykori Simicska-birodalom korábbi zászlóshajója, a Közgép Zrt. (és aktuális leányvállalatai: Közgép-Ingatlanfejlesztő Kft., Közgép-Kivitelezési Zrt., E-OS Energiakereskedő Zrt.), valamint a korábban a korrupciós ügybe keveredett Völner Pál exállamtitkárhoz kapcsolt Horseradish Kft. (és alegységei: Pannon-Doprastav Kft., Dovas Vasútépítő Kft., Dömper Kft., Pantunnel Kft., Domasz Építőipari Kft., Hidro-Duna Kft., Innovia Minőségellenőrzési Kft.).
III. Egyéb építővállalatok
Szíjj Lászlónak 29 százalékos részesedése van az egyébként inkább Mészáros Lőrinchez sorolt Pannon Speed Pro Zrt.-ben, mely az állami sportinfrastruktúra-beruházások kulcskivitelezőjét, a Záév Építőipari Zrt.-t birtokolja. Szíjj ezen az ágon több egyéb vállalkozásba is „belelóg” (ilyen a Z-Rent Ingatlanforgalmazó Kft., a Z-Immo Ingatlanforgalmazó Kft., a Readymix Zala Betongyártó Kft., a Zala-Elektro Épületvillamossági Kft., a Kanizsai Magasépítő Kft., a Dunántúli Magasépítő Kft., a Dráva Befektető Kft., a Mester-E Kft., a Hard-Concrete Kft., a Favorit Lakópark Kft., a Mészáros M1 Nehézgépkezelő Kft. és a Felcsúti Ipari Park Kft.).
IV. A Duna-sportkörbe tartozó érdekeltségek
A Szíjj-féle Duna Aszfalt sportcégeinek ékköve a veszprémi kézilabdáért felelős Veszprém Handball Team Zrt. A magyar másodosztályú labdarúgóbajnokságban is ott van tulajdonosként az üzletember: konkrétan a szülővárosa focicsapatában (Tiszakécskei Labdarúgó Club Kft.), valamint a Diósgyőrben (a Borsodi Sport Holding Kft.-n, illetve a Borsodsport Invest Kft.-n keresztül hozzá tartozik a Diósgyőr Futball Club Kft., DVTK Sport Kft. és a Miskolci Jegesmedve Sportszervező Kft. is). A már emlegetett S.C. Hodut Rom SRL pedig a román első osztályban szereplő sepsiszentgyörgyi labdarúgócsapatban, a Sepsi OSK-ban érdekelt.
V. És a „maradék”
Szíjj László sokoldalúságát igazolja, hogy a HT Division Zrt. felének birtoklásával a hadiiparba is képes volt beszállni. A cég a német Rheinmetall partnereként török eredetű katonai járműveket fejleszt és gyárt. A részvénytársaság másik része egyébként az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként működő üzletemberhez, Adnan Polathoz tartozik, pontosabban az ő állandó intézőjéhez, Suat Gökhan Karakushoz. (Az említett harcjárműveket eredetileg gyártó Nurol Makina tulajdonosi köre – mint megírtuk – a Polat-csoport budapesti városrészfejlesztési projektjében is jelen van.) Szíjj érdekelt még a gabonafeldolgozó-iparban – Mészáros Lőrinccel közösen viszi a Viresol Keményítő-és Alapanyaggyártó Kft.-t. Ám a leginkább arról ismert, hogy ő a NER jachtfelelőse – a máltai L&L Charter Ltd. takarásában. És miként az Átlátszó kiszúrta, legalább két olyan osztrák lajstromjelű luxusjet repked térségünkben, amelynek biztosan nem csak egyszeri bérlője Szíjj László.
Nyitókép: Németh Dániel
#NER#Nyerges Zsolt#Szíjj László#Tiborcz István | Svábhegyi luxustelek és 1500 milliárdos összbevétel a NER pénzgyárosánál | Szíjj László a legátláthatóbb hatalmi figura: teljesen világos, hogy túlárazott autópályatendereken szedte össze a pénzét. Számításaink szerint tavaly könyvelhette el az 1500-dik milliárdot, melyet bevételként biztosított neki a 2010 óta regnáló kormányzat – és közben ötször akkora eredményt produkált az ő Duna Aszfaltja, mint korábban Simicska Lajos Közgép Zrt.-je. A jachtjairól is ismert Szíjj most – mint a Válasz Online észrevette – feltette a pontot az i-re: megérkezett Tiborcz István exkluzív magánklubja mellé a piaristák egykori svábhegyi parkjába. A „trendivé” tarolt telekegyüttesnek éppen azt a darabját szerezte meg 2022 végén, melyet anno Andy Vajna nézett ki magának. | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/01/25/szijj-laszlo-duna-aszfalt-botaniq-budai-klub/ | 2023-01-25 16:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
A Magyarországra érkező külföldi támogatások összege meghaladta a 4 milliárd forintot – derül ki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikált jelentésből, melyet a Nemzeti Információs Központ (NIK) készített el.
Az már tavaly novemberben kiderült, hogy legalább hárommilliárd forintot kaphatott a magyarországi ellenzék és hozzá köthető szervezetek az Egyesült Államokból, de a friss jelentés szerint az Action for Democracy által folyósított összeg nagyjából 160 millió forinttal több az eddig ismertnél. Az AfD – egy tavaly februárban alakult szervezet, amely bevallása szerint a demokratikus értékeket ápoló civileket és kezdeményezéseket támogat, ügyvezetője Korányi Dávid, aki Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója volt a Városházán – ennek az összegnek az 58 százalékát a Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt vezette Mindenki Magyarországért Mozgalom, kisebb részben egy másik civil szervezet (edemokrácia Műhely Egyesület) számára, míg a fennmaradó részt öt gazdasági társaságnak utalta el.
Az érintett cégek közül a legtöbbet, a források 34 százalékát, összesen kicsivel több mint egymilliárd forintot az Oraculum 2020 Kft. kapta, ami az Ezalenyeg.hu nevű ellenzéki lap kiadója. Az Oraculum 2020 Kft. tulajdonosa Páva Zoltán, akinek édesapja korábban MSZP-s országgyűlési képviselője és Komló polgármestere is volt, de ő maga is dolgozott a szocialistáknak, illetve a DK-nak. A lap az országgyűlési választást megelőzően 227 millió forintot költött hirdetésekre a Facebook adatai szerint.
Az tavaly nyár vége óta tudható, hogy az Action for Democracy 1 milliárd 848 millió forinttal támogatta a Márki-Zay vezette mozgalmat. (A korábbi jelentés szerint ebből az MMM mintegy 1,4 milliárd forintot fizetett ki a közösségi médiás ügynökségként működő és tanácsadói feladatokat is ellátó Datadat-csoportnak.) Az pedig a novemberben publikált titkosszolgálati átiratból tudható, hogy az AfD ezen felül utalt az Oraculum 2020 Kft.-nek is 1 milliárd forintot.
Újdonság, hogy a jelentés szerint az Oraculum 2020 egy másik, az AfD-vel azonos célokkal működő – meg nem nevezett – svájci bejegyzésű alapítványtól további közel 900 millió forintot kapott. Az összegzés szerint így a Magyarországra érkező külföldi támogatások összege meghaladta a 4 milliárd forintot.
A titkosszolgálati jelentés alapján a folyósított összegek felhasználói olyan cégek voltak, melyek leginkább politikai elemzéssel és/vagy marketingtevékenységgel foglalkoznak. Ilyen a Hungaroplakát Reklám Kft. (ennek is Páva Zoltán az ügyvezetője), a közvélemény-kutatásokat végző SzondaPhone Kft. (a cég már végelszámolás alatt áll, tulajdonosai mások mellett Závecz Tibor és Levendel Ádám) és a Pulai András-féle Publicus Kft., a Datadat Kft., valamint több színpadtechnikával, hangosítással, rendezvényszervezéssel, marketingtevékenységgel foglalkozó vállalkozás. A Datadat-csoport – amely a volt Együtt-elnök Szigetvári Viktorhoz és Ficsor Ádámhoz, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki kabinetfőnökéhez, a Bajnai-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszteréhez köthető, de a magyarországi Datadat-cégekben Bajnai Gordon volt kormányfő is tulajdonos –kulcsfontosságú szereplő volt az ellenzéki kampányban, ezt Márki-Zay Péter is megerősítette.
A dokumentum szerint a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választás eredményének befolyásolására használhatták fel. A NIK megjegyzi, hogy a jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata,
az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az Állami Számvevőszék, illetve a NAV hatáskörébe tartozik, ezért átadja számukra a rendelkezésre álló adatokat.
A jelentés arra is kitér, hogy az Action for Democracy valószínűsíthetően nem mikroadományokra építve, hanem célhoz kötötten felépített pénzügyi háttérrel jött létre. | Egy svájci alapítványtól is kapott közel 900 millió forintot az ellenzéki propagandalap kiadója a választás előtt | A Magyarországra érkező külföldi támogatások összege meghaladta a 4 milliárd forintot – derül ki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikált jelentésből, melyet a Nemzeti Információs Központ (NIK) készített el. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/01/25/ellenzek-kulfoldi-tamogatas-action-for-democracy-oraculum-kft-marki-zay-peter/ | 2023-01-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Több százmillió forintnyi megrendeléshez jutott Balatonalmádi fideszes polgármesterének cége a múlt hétvégén elstartolt Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat forrásaiból – tudta meg a 24.hu.
A Fabó Péter tulajdonában álló Berill Reklámstúdió Kft. két közbeszerzési pályázaton is befutó volt. A társaság – egy másik céggel konzorciumban – rendezvénytechnikai eszközök és szolgáltatások biztosítására nyert először 114 millió, majd 581 millió forint közpénzt.
Az állami és önkormányzati forrásból megvalósuló programsorozatot a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. bonyolítja le, amelynek tulajdonosai közt megtalálható Balatonalmádi önkormányzata is. A város 11 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a társaságban, amelyik közbeszerzési tendereken választotta ki kulturális főváros rendezvénysorozatának szolgáltatóit.
Fabó tehát egyfelől polgármesterként irányítja Balatonalmádit, amely tulajdonos a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-ben, másfelől tulajdonosa annak a cégnek, ami kétszer is befutó volt a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzésein.
A politikus 2019 óta a Fidesz önkormányzati képviselője, 2022 júniusában pedig megnyerte az időközi polgármester-választást Balatonalmádiban.
Fabó cége először tavaly áprilisban nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. tenderén, ekkor még tulajdonos-ügyvezetőként irányította a cégét, és nem sokkal azelőtt írta alá a 114 millió forintról szóló szerződést, hogy bejelentette, elindul Almádi polgármesteri székéért.
A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. igazgatósági elnöke ekkor még Navracsics Tibor, a programsorozat kormánybiztosa volt. A polgármester szemlátomást jó kapcsolatot ápol a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszterrel, Fabó egyik közösségi médiában közzétett bejegyzésében például úgy fogalmazott a programsorozattal összefüggésben, hogy Navracsics Tiborral „az első perctől kezdve összedolgoztunk”.
A Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-től elnyert második – 581 millió forintos – pályázat idején Fabó már polgármester volt, ugyanakkor cégében bár tulajdonos maradt, az ügyvezetést átadta 23 éves lányának. A pályázat eredményének kihirdetése előtt egy nappal Fabó ismét Navracsiccsal találkozott, és azt írta Facebook-oldalán: „Nagyon jót beszélgettünk. Beszéltem neki a városunk helyzetéről, céljairól, terveiről. A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa Balatonalmádi programjairól. Fontos volt, hogy Navracsics Tibor lássa, komoly terveink, megvalósítható elképzeléseink vannak. Úgy láttam, hogy számára pedig fontos, hogy képben legyen, tudjon rólunk”.
Az aggályosnak tűnő pályázatok ügyében megkerestük Fabó Pétert, aki nem látja összeférhetetlennek, hogy cége annak a társaságnak a tenderén lett befutó, amelyben az általa irányított város tulajdonosi jogokkal bír. A polgármester azt mondta:
19-20 éve csinálok rendezvényeket, a cégem nem fantomcég, azt átadtam a családomnak. Nem voltam döntési pozícióban egyik oldalról sem. Azt hiszem, ez volt a negyedik pályázat, amit megnyertem életemben. Azt is el tudom mondani, hogy Veszprém környékén nekünk van ehhez a legtöbb eszközünk.
Megkérdeztük tőle azt is, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-ben – a tulajdonosi jogokat gyakorló egyik önkormányzat vezetőjeként – van-e rálátása a társaság által kiírt közbeszerzésekre. Azt felelte, hogy nincs.
Kérdeztük arról is, hogy Navracsics Tibort tájékoztatta-e arról, hogy a cége elindult és nyert a közbeszerzéseken. Mint mondta, nem tájékoztatta, de nem is ő foglalkozott a közbeszerzésekkel, hanem a családja.
Megkerestük Navracsics Tibort is kérdéseinkkel, nevében a minisztérium sajtóosztálya azt írta:
Fabó Péter személyével kapcsolatban nem áll fenn összeférhetetlenség, hiszen nem vett részt semmilyen, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. által kiírt közbeszerzési eljárás előkészítésében és nem volt olyan feladata, amely a közbeszerzési eljárások előkészítését, eredményét bármilyen módon befolyásolta volna. A közbeszerzési eljárásokban Fabó Péter sem közvetve, sem közvetlenül nem rendelkezik olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel, amely befolyásolta volna vagy befolyásolná a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. feladatainak pártatlan és tárgyilagos ellátását.
Hozzátették, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. körültekintően és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár, illetve járt el mindig, emiatt ebben az ügyben sincs szükség intézkedésre. | EKF: Balatonalmádi polgármesterének cége százmilliókat nyert a program pályázatain | Fabó Péter, balatonalmádi polgármestere és Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztosa szerint sem összeférhetetlen, hogy előbbi cége többször is nyert a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. közbeszerzési pályázatain, miközben a balatonalmádi önkormányzat tulajdonosa is a zrt.-nek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/01/25/veszprem-balaton-2023-europa-kulturalis-fovarosa-balatonalmadi-polgarmester-fidesz-fabo-ptere-cege-kozbeszerzes-palyazat-nyertes-navracsics-tibor/ | 2023-01-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A nyomozás felderítési szakaszban folyamatban van, gyanúsítás nem történt
– válaszolta megkeresésünkre a Fővárosi Főügyészség, amelytől azt kérdeztük, hol tart az eljárás, amelynek arról kell döntenie, bűncselekmény történt-e akkor, amikor az akkor Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló cég szerződés nélkül használta az állami tulajdonban lévő Duna Arénát. A 24.hu 2017. márciusában küldte az első kérdést az ügyben, a liberális Szabadai Viktor és az LMP-s Csárdi Antal az ügyben tett feljelentései 2019. ősziek. Legutóbb 2021 szeptemberében írtuk meg, hogy az akkori állapot szerint két év alatt nem jutottak gyanúsítotti kihallgatásig a hatóságok, azóta ez az időszak három és fél évre nőtt.
A rendőrség egyszer már megpróbálta lezárni az eljárást, ám az ügyészség hatályon kívül helyezte a rendőrségnek az eljárás megszüntetéséről szóló határozatát, akkor az állt a dokumentumban:
Az iratok felülvizsgálata során megállapítottam, hogy a nyomozó hatóság a tényállást nem tisztázta teljes körűen, így e vonatkozásban az eljárás megszüntetése törvénysértő volt, ezért a megszüntető határozat hatályon kívül helyezéséről döntöttem. | Több mint három év alatt nem jutottak gyanúsítotti kihallgatásig a Hosszú Katinka-cég Duna Aréna-használata ügyében | Még mindig nem tudni, lehet-e egy vállalkozásnak szerződés nélkül jogszerűen használni egy állami létesítményt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/01/24/hosszu-katinka-bp2017-duna-arena/ | 2023-01-24 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
2019-ben jött ki a Sötét parkolási ügyek Budapesten filmünk, amiben részletesen bemutattuk, hogy a parkolási magáncégek politikai ciklusoktól függetlenül hogyan tüntetik el az autósok által bedobált milliókat. A film kapcsán születtek feljelentések, de a rendőrség bizonyíték hiányában mindet lesöpörte.
Ugyan a hatóságok nem törték magukat, hogy megtisztítsák a legendásan rossz hírű üzletágat, akaratukon kívül mégis beleszaladtak a parkolási vállalkozókba. 2021. június 15-én országszerte nyolcvan helyen csaptak le a NAV-osok egy feltételezett bűnszervezetre, amely után már két éve nyomoztak. Ez volt az ominózus Fuzik Zsolt-féle számlagyáras ügy, amit sorozatban mutatunk be a 444-en. A bűnügy kapcsán meggyanúsítottak egy bizonyos Szellem Zoltán nevű vállalkozót is, aki 2016 és 2019 között vezette a SIS Parking Kft. parkolási céget. A SIS három kerületben: Újbudán, Zuglóban és Józsefvárosban is részt vett a parkolás üzemeltetésben. Emlékezetes munkát végeztek. Akkoriban nem győztünk csodálkozni a SIS Parking munkáján. A 24.hu-nál Baksa Roland tárta fel, hogy Újbudán és Zuglóban is valóságos csoda történt: az, hogy pénzt szedtek az autósoktól, nemhogy hozott, hanem vitt a kerületi polgároktól. Annyira drágán üzemeltették a rendszert, hogy ráfizetéses lett a parkolás. Azért erre még a legvadabb időszakokban sem volt példa. Pedig emlékezetes, hogy 2010 előtt egy kerületi szocialista alpolgármester ült be a legnagyobb parkolási vállalat ügyvezetői székébe, majd nem sokkal ezután egy óriási Rolls Royce volánja mögé. Rogán Antal kerületében pedig az önkormányzati munkát végző parkolás-ellenőrző cég tűzpiros Ferrarit vásárolt szolgálati jármű gyanánt. Szóval látott már Budapest cifra dolgokat, de az, hogy valakik mínuszosra pucolják a kasszát, addig nem fordult elő.
Amikor Újbudán 2016-ban átvette a parkolást a SIS, hirtelen a kiadás a duplájára ugrott, 2018-ban pedig már 130 millióval forinttal többet emésztett fel a rendszer üzemeltetése, mint amennyi bevételt hozott. De nem emiatt ütötték meg a bokájukat a SIS-nél. Szellem Zoltánra azért csaptak le a NAV nyomozói, mert több általa vezetett céget, köztük a SIS Parkingot is egy számlagyár haszonhúzójaként azonosították. Magyarul teljesítés nélküli, kamu számlákat fogadott be, és így 175 311 000 forinttal károsította meg az államot.
De a SIS Parking ügye jóval túlmutat azon, hogy 175 millió forintnyi adót nem fizettek be. A nyomozati anyagból egyértelműen kiderül, hogy nem hétköznapi vállalkozásról van szó, ami számlákat vásárolt, hogy így csökkentse a befizetendő adóját. A NAV nyomozati anyagából arra lehet következtetni, hogy a SIS Parking egy kiterjedt bűnszervezet cége, amit kifejezetten arra hoztak létre, hogy megcsapolják a kerületek kasszáit. A 2022-es országgyűlési választási kampány közepén nyomozók vonultak ki a zuglói önkormányzat parkolásért felelős cégéhez és a polgármester, Horváth Csaba lakásához. Az ügyészség gyanúja szerint Tóth Csaba, a helyi szocialista erős ember, illetve párttársa, Horváth Csaba 2016-ban a nyereség feléért elintézték, hogy a SIS beszállhasson a zuglói parkolásba.
Az ügyészség a gyanúsítást egy vallomásra alapozza. Fuzik Zsolt (becenevén a Nagymester), a BKV egykori informatikai igazgatója, a számlagyárügy fő gyanúsítottja vádalku keretében sorban dobta fel a MSZP-s politikusokat, akiket állítása szerint különféle megbundázott üzletek kapcsán kent meg. Fürcht Pál Zsolt, a főügyészség vezetője megerősítette, hogy Fuzik kitálalt, és átment a hazugságvizsgálaton is. Vallomását hitelesnek tartja. Horváth Csaba azt állította, hogy valóban kapcsolatban állt Fuzikkal, de a vallomásában a korrupciós vádakat tagadta. Mi köze Fuzik Zsoltnak a SIS Parkinghoz? A gyanú szerint a SIS Parkingot, ami 2016-ban beszállt a józsefvárosi, majd az újbudai, egy évvel később pedig a zuglói parkolásba, Fuzik Zsolt a sajátjaként irányította a háttérből, Szellem Zoltán pedig mint stróman vehetett részt a bűncselekményben. Fuzik Zsolt letartóztatása után úgy döntött, alkut köt az ügyészséggel, és a választási kampány közepén feldobta (vagy bemártotta) az ellenzéki kötődésű ügyfeleit. Erre azért volt szüksége, mert komoly dolgokkal gyanúsították meg. A győri NAV évekig tartó nyomozás során arra jutott, hogy Fuzik csalásra szakosodott, kiterjedt bűnszervezetet vezetett. A nyomozati anyagban a kihallgatott gyanúsítottak arról beszéltek, hogy Fuzik korrupcióval szerzett részesedést számos nagyvállalati, állami, önkormányzati üzletben, amiket bőségesen túláraztak. Majd az üzletekbe a saját számlagyárához tartozó alvállalkozókat fűzött be, az alvállalkozók kamu számlákat állítottak ki, így szívták ki készpénzben a túlárazásból származó extraprofitot a legkülönbözőbb bizniszekből. Ha csupán a hatóságok által vizsgált szűk időszakot nézzük (2018–2021) , akkor is 19 milliárd plusz áfáról van szó. Ez rengeteg készpénz, ami luxuséletet biztosított a számlagyárasoknak. Szellem Zoltántól, aki állítólag csupán stróman volt, a nyomozók egy Maserati GranCabriót és egy Porschét is lefoglaltak. Miután megvádolták, az általa okozott százmilliós kárt kifizette. Magyarul, a gyanú szerint a Fuzik-féle csoport 2016-ban létrehozott egy kamu parkolási céget, ez volt a SIS. A tetejére beültették Szellem Zoltánt. Lefizettek politikusokat, hogy a kerületi közbeszerzéseken a SIS legyen a befutó. A munkát bőségesen túlárazták, majd kiadták a parkoláshoz valóban értő alvállalkozóknak, az extraprofitot pedig kivették. Ebből következően a parkolás veszteséget termelt a kerületnek. A NAV kizárólag az ügy adócsalásos részére fókuszál, tehát, hogy a SIS Parking mennyi áfát nem fizetett be. Nem foglalkoznak sem az igazán nagy kárt okozó túlárazásokkal, sem a korrupciós gyanúkkal. Néhány dolog viszont nem stimmel. Felmerül a kérdés, hogy ha csak a szocialistákat fizették le Zuglóban, akkor a Fidesz összes képviselője miért szavazott igennel a zuglói közbeszerzésnél? Vagy a fideszes vezetésű Újbudán, ahol szintén a Fuzik-féle, frissen alapított, parkolással soha korábban nem foglalkozó SIS Parking lett a befutó, és ahol szintén veszteséges volt a fizetős parkolás, ott minden szabályosan zajlott? Ugyanez a kérdés merül fel az akkor még Fidesz által vezetett Józsefváros parkolási ügyeivel kapcsolatban is. A nyolcadik kerületben mások is garázdálkodtak. Ott bizonyíthatóan Fuzikéktól függetlenül is rendszeresen kirámolták a parkolási kasszát.
A Fuzik-féle szervezet tevékenységében a parkolás csak aprópénz volt. A számlagyár cégei megfejhették a Külügyminisztérium kasszáját, átvették a BKV informatikai rendszerét, belenyúltak a BKV-takarításba, megjelentek a nemzetstratégiailag kiemelt 4iG-nél, az Antenna Hungáriánál és még számos más cégnél és önkormányzatnál. A lehallgatási jegyzőkönyvekben olyan figurák bukkannak fel, mint a fideszes Németh Szilárd vagy a KDNP parlamenti frakciójának titkára, Rétvári Bence jobbkeze, vagy Pintér Sándor bizalmasa, Tasnádi László volt belügyi államtitkár. Az a kérdés, hogy az ügyészségben Fuzikék egyéb üzletei kapcsán nem merül fel a korrupció gyanúja? Hiszen több gyanúsított állítja, hogy minden üzletük túl volt árazva.
Visszatérve a parkoláshoz. A ferencvárosi parkolás kapcsán kísértetiesen hasonló a helyzet. A nyomozók ott is beleszaladtak a parkolásos cégbe. A gyanú szerint a 9. kerületben a Fer-Park 2010, ami 2019-ig folyamatosan olvadó nyereség mellett üzemeltette a parkolást, szintén adócsalási ügybe keveredhetett, egy másik felszámolt számlagyár haszonhúzó cégeként azonosította a NAV. Tehát négy kerület parkolási cége érintett költségvetési csalás ügyben, és fennáll a gyanú, hogy több kerületben bűnszervezet végezte a parkolást. Ez a fizetős budapesti kerületek harmada. Mindezt úgy, hogy a hatóságok nem is nyomoztak parkolási ügyben. A parkolási vállalkozások csupán véletlenül akadtak horogra. Mi lenne, ha a hatóságok a korrupciógyanús parkolási ügyekben még nyomoznának is?A Magyar Jeti műsor vonatkozó adásai:
Bűnszervezet működtethette a BKV informatikai rendszerét, Pintér Sándor köre vette át a bizniszt
Valaki, aki nagyon erős, próbálta leállítani a nyomozást, mégis elkapták a Nagymestert
Cikksorozat:
0. Egy sokaknak kellemetlen ügy állhat Horváth Csaba meggyanúsítása mögött
1. Azt hitték, piti csalók után nyomoznak, de váratlanul belefutottak a Nagymesterbe
2. „Mindent megoldunk, mindent is!” - így irányították a közpénzben úszó nagyvállalatokig érő számlagyárat
3. „Ne add elő a dubaji császárt, azért mert pénz megy át a kezeden, az nem a te pénzed”
4. „Németh Szilárd mindenkivel kezet fogott, aranyos volt.„
5. „Beszéltem a Szijjártóval és mondta, hogy ki van adva ilyen Pest megyei minden lófaszság, és írjunk bele mindent”
6. Az ügyfeleket egy ablaktalan helyiségben fogadták, aminek az álpadlójába volt rejtve a széf
7. Ilyen az, amikor a fogalmatlan strómant beküldik aláírni
8. Élete legnagyobb hibája volt, hogy összehozta ezt a találkozót
9. Ez Orbánék szuperprojektje, a magyar jövő kulcsa, ahová nyomozók vonultak ki házkutatást tartani | Egyre több a bizonyíték, hogy legalább három kerületben bűnszervezet üzemeltethette a parkolást | Ugyan a hatóságok nem törték magukat, hogy megtisztítsák a legendásan rossz hírű üzletágat, akaratukon kívül mégis beleszaladtak a parkolási vállalkozókba. 2021. június 15-én országszerte nyolcvan helyen csaptak le a NAV-osok egy feltételezett bűnszervezetre, amely után már két éve nyomoztak. Ez volt az ominózus Fuzik Zsolt-féle számlagyáras ügy, amit sorozatban mutatunk be a 444-en. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/26/egyre-tobb-a-bizonyitek-hogy-legalabb-harom-keruletben-bunszervezet-uzemeltethette-a-parkolast | 2023-01-26 09:24:29 | true | null | null | 444 |
2022 legnagyobb és legmeglepőbb állami üzlete volt, amikor a kormány bejelentette, hogy az állami megbízásokkal feldagasztott, Mészáros Lőrinc cégbirodalmából kinőtt 4iG-vel együtt a magyar állam megvásárolja a Vodafone magyarországi vállalatát. Idén év elején le is zárult az üzlet, összesen 660 milliárd forint mozdult meg.
A 4iG viszont nemcsak a Vodafone-felvásárlás kapcsán került a sajtóba az elmúlt hónapokban, hanem azért is, mert a cég érintett az elmúlt évek egyik legfurcsább, potenciálisan legnagyobb és biztosan a leginkább alulkezelt korrupciós botrányában. Erről a botrányról, a „számlagyárügyről” beszélgetünk a Newsroom új adásában Ács Dániellel, a 444.hu újságírójával.
Dániel a 444 más újságíróival együtt lassan egy éve követi a számlagyárügyet, egész cikksorozatot írt arról, mi minden derült ki a több ezer oldalas nyomozati anyagból. Az ügy egy áfacsalásra, uniós források leszívására és korrupcióra épülő cégháló üzemeltetőiről szól, akik között van kokainista testépítő Csepelről, jobb ítéletekért pénzt és szexet követelő volt ügyész, gój motoros biztonsági főnök és rendőrtiszti iskolát végzett informatikai igazgató is. A hálózat a BKV takarító- és informatikai cégeitől a 4iG-n és az Antenna Hungárián át az önkormányzati parkolási bizniszig sok helyre elért, de felbukkan a történetben Pintér Sándor köre és Demszky Gábor egykori főtanácsadója is.
Az adásból kiderül, hogy milyen szolgáltatásokra van szüksége annak, aki Magyarországon adót akar csalni vagy politikusokat lefizetni, hogy mivel hívta föl a hálózat vezetőjét a 4iG egyik menedzsere, és miért van az, hogy a több milliárd forintról szóló, minden politikai oldalt érintő ügyről a választások óta mindenki hallgat. | A Vodafone új tulajdonosáig érnek az utóbbi évek egyik legfurcsább bűnügyének szálai | 2022 legnagyobb és legmeglepőbb állami üzlete volt, amikor a kormány bejelentette, hogy az állami megbízásokkal feldagasztott, Mészáros Lőrinc cégbirodalmából kinőtt 4iG-vel együtt a magyar állam megvásárolja a Vodafone magyarországi vállalatát. Idén év elején le is zárult az üzlet, összesen 660 milliárd forint mozdult meg. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/26/a-vodafone-uj-tulajdonosaig-ernek-az-utobbi-evek-egyik-legfurcsabb-bunugyenek-szalai | 2023-01-26 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„Kedves Követőink, Szurkolóink! Sajnálattal tudatjuk, hogy felnőtt csapatunkat a szükséges anyagi támogatás hiányában nem tudjuk elindítani a 2022/2023-as NB I./B bajnokságban” – az Orosházi Férfi Kézilabda SE (OFKSE) tavaly július 13-i bejelentése meglepő volt, hiszen az egyesület közgyűlése áprilisban fogadta el a 2021-es évről szóló, könyvvizsgálóval megerősített pénzügyi beszámolót – amely mindent rendben talált. Az éves taobevétel 200 millió forint volt.
Csakhogy egyáltalán nem volt minden rendben: már a 2020-as egyesületi beszámolóhoz fűzött, 2021 májusában nyilvánosságra került könyvvizsgálói jelentés rögzítette: „Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a sportegyesület a tevékenységét nem tudja folytatni.” Pedig 2020-ban a taobevétel meghaladta a 235 millió forintot, valamint több tízmilliós támogatást nyújtott az orosházi városi önkormányzat is.
Az elmúlt tizenkét bajnoki szezonban tízszer a legfelső, míg kétszer az eggyel alacsonyabb osztályban szerepeltek az orosházi férfi kézilabdások. A 2021/2022-es szezonban sokáig a feljutásra is esélyes volt a klub, de a pénztelenség, a játékosoknak járó fizetések elmaradása miatt visszaesett a csapat teljesítménye. Nyáron aztán az NB I./B-ből is visszalépett a klub, amelyre most csőd- és felszámolási eljárás vár. Minimum 351 milliós – pesszimistább becslések szerint akár félmilliárdot is elérő – hiány, tetemes tartozások és több mint tízmilliós bérletidíj-hátralék maradt az OFKSE után. A NAV végrehajtások sorát indította el az egyesület ellen, és tudni lehet, hogy a követelések nagysága messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet.
Az utóbbi több mint egy évtizedben több százmilliós taobevételt kasszírozó és ugyancsak jelentős egyéb céges szponzorációt begyűjtő klub működését 2010 és 2022 között az orosházi önkormányzat is csaknem 700 millió forinttal támogatta. A klub bedőléséről többen még név nélkül sem akartak nyilatkozni lapunknak, és találkoztunk olyan elnökségi tagokkal, akik állították, hogy ők szinte semmiről nem tudtak. A legtöbben azt mondták, Vajer Tamás egyesületi elnök az összeomlás előtti időkig egyszemélyi vezetést valósított meg. Ez esetben viszont adódik a kérdés, hogy az elnökség és a közgyűlés miért asszisztált ehhez? És valamit azért csak tudhattak az érintettek: 2019 decemberében az elnökség tagja lett Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés orosházi elnöke és Havasi Csaba, a legnagyobb árbevételű Békés megyei cég, az orosházi központú Linamar Zrt. vezetője. Beszélgetőpartnereink szerint e lépéssel próbálták „gyámság alá helyezni és ellenőrizni Vajert”, akinek a kimagasló fizetése sokak szemét csípte, ahogyan az is, hogy az egyesületi elnök egyedül használta a taopénzből vásárolt egyik Mercedes mikrobuszt. | Elverték a csapatot. Százmilliós támogatások, csődbe ment férfi kézilabda-egyesület Orosházán | Évi akár több százmilliós taotámogatás, céges szponzorációk, a helyi önkormányzat gáláns anyagi segítsége – az Orosházi Férfi Kézilabda SE tetemes tartozást fölhalmozva idén nyáron mégis visszalépett a bajnokságtól. Az egyesületi elnököt bundagyanú lengi körül, néhány játékos fogadási csalásba keveredett. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/elvertek-a-csapatot-255773# | 2023-01-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kellemes, barátinak tűnő beszélgetéseket folytatott egymással Schadl György és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján. Ugyancsak vidám csevegések zajlottak az elnök és egyik barátja, R. között, aki egyébként szintén vádlott lett a büntetőeljárásban. Az illető megpróbálta egy felnőttképzéssel foglalkozó iskola engedélyét elintéztetni Schadl segítségével Völner Pál által, hogy busás összeghez jussanak. R. jól ismerte Schadl Györgyöt, más ügyeibe is belefolyt. Sőt, R. volt az, aki figyelmeztette a végrehajtói kar első emberét, hogy áskálódnak ellene.
R.: „Akarok neked olyat mondani, ami számodra fontos. Szerintem k.rva fontos.”
Schadl: „De van baj, vagy nincs baj?
R: „Szerintem van, de már ki is húztam a méregfogát.”
Schadl: „De kik azok, ha kérdezősködhetek előre?”
R.: „Nem akarom, mert a tiédet már szerintem hallgatják.”
Kicsit később R. elárulta, hogy egy bizonyos „barátról”, Zs.-ről van szó.
R.: „El fogom mondani, hol van most, hol kapta a vizsgálatot, hogy mitől fél, mi alól akar kibújni, az eredeti papírok, a feljelentés, amit el akar küldeni a miniszter asszonynak. Hogy ki az embere, hogy a parlamenti csávónak mennyit ad, hogy vigye oda Orbánhoz, hogy kitálaljon… És ígértem a két gyereknek három-három kilót, azért mondtam tegnap a hatot. Én azt gondolom, ez nem egy sátáni összeg.”
A további beszélgetésekből kiderül, hogy az emlegetett „barát” valóban bejelentkezett Schadl Györgyhöz, aki viszont óvatoskodni kezdett. És a kedve már nem volt annyira jó, a hangján is érződik az aggodalom, amikor visszahívta R.-t.
Schadl: „Mindenképpen szeretne velem találkozni.”
R.: „Haha, ugye, megmondtam!”
Schadl: „Mondtam neki, hogy a hét nem olyan jó. De hogy nagyon fontos lenne. Mondtam, hogy hát értem, de nekem nem olyan jó ez a hét... Azt gondolom, hogy az nem fog megtörténni… Ez a nagy trükk, hogy ott próbál valami hülyeséget kiszedni belőlem, valami olyasmit kimondatni, kifacsartatni, amivel tud b.szakodni … Gyakorlatilag lesz.pott az ember… Gyuri, légy szíves, nagyon szépen köszönöm, nagyon aranyos vagy.
R.: „De azért a levelek jönnek, ugye?… A magyaroknak nincs párja.”
A történtek nem is hagyták Schadl Györgyöt nyugodni, és bár R. szerint nem volt mitől tartania, a végrehajtói kar elnöke sietett bebiztosítani magát Völner Pál révén Varga Judit igazságügyi miniszternél.
Schadl: „Valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?”
Völner: „Jó megpróbálok akkor bejelentkezni nála… És te akarsz beszélni vele?”
Schadl: „De úgy, hogy te is ott legyél azért.”
Völner: „Mit jelöljünk meg neki?”
Schadl: „A tényleges téma a következő. Itt elindultak ugye ezek a felfüggesztések, fegyelmi eljárások, és nagyon barátságtalan reakciók vannak. Majd neked személyesen elmondom, de már ilyen fenyegetésekig mennek, meg közölték, hogy mindenkit lejáratnak, meg…”
Völner: „Én nagyon szívesen kezelem. Ha van ilyen, a minisztérium nem hagyja szó nélkül.”
Schadl: „Pont O. úr cirkuszol ezen… Mindenki csal, mindenki szemét, rohadék.”
Völner: „Ez az én szintem, nem kell felemelnünk.”
Amikor Schadl megjegyezte, hogy sajtóbotrányt is akarnak csinálni, Völner Pál megnyugtatta, hogy a sajtó részét viszi, és ha kell reagálnak akármelyik fórumon. A volt államtitkár tehát kiállt Schadl György mellett, aki azonban még akkor sem tudta félvállról venni O. úr cirkuszát. Tudni akarta ugyanis, hogy az kivel, kikkel találkozik, ezért egy videót kért, R. pedig készségesen vállalta annak elkészítését.
Schadl: „Figyelj, csütörtökön hatkor az O. kilenc emberrel megy a Csalánosiba valami kajára... Nagyon szeretném, ha valaki megörökítené, hogy kik vannak ott.”
R.: „Ja. Természetes… Én levideózom az egészet, és akkor hét órakor tudunk találkozni… Mert akkor már viszem az anyagot.”
Schadl: „Tökéletes. Azt mondták, most azzal vannak elfoglalva, hogy én hogy járok kék villogóssal, amivel nem járok egyébként, de hogy ebből büntetőügyet csináljanak belőle.”
A végrehajtói kar elnöke hiába tagadta a kék villogó jogtalan használatát, mert az valóban megtörtént, és mint korábban lapunk is megírta, a megkülönböztető jelzés használati engedélyét visszavonták. Büntetést azonban a végrehajtói kar elnöke nem kapott érte.
Tavaly decemberben írtuk meg, hogy a végrehajtói helyekre pályázók közül jórészt azokat hirdették ki nyertesnek, akik elfogadták Schadl György feltételeit, így beindíthatták a praxisukat. Az irodák beindításához Schadl még pénzt is adott, hogy aztán az osztalék nagy részét magának követelje.
Ismert, a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadlra 10 év, míg Völnerre 8 év börtönbüntetést kért, továbbá 200, illetve 25 millió forint megfizetését indítványozza. | „Próbál valami hülyeséget kiszedni belőlem... Gyakorlatilag lesz.pott az ember” | Rejtjeles beszélgetések a kenőpénzek átadásáról, saját maguk által bebuktatott virágnyelv, végrehajtói pályázati kiírásokról való egyeztetések – ezekről számoltunk be eddig a Blikk által megszerzett azon titkos lehallgatásokból, amelyek a Schadl–Völner-ügyben történtek. Most következzenek azok a hanganyagok, amelyek a végrehajtói kar elnökének aggódó arcát mutatják. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/schadl-volner-ugy-lehallgatott-beszelgetesek-korrupcio-knyf-vegrehajtok/tfnx05f | 2023-01-26 11:23:33 | true | null | null | Blikk |
Az előző részek a lehallgatásokból:
1. rész - A kezdetek.
2. rész - „Kéne valamiféle rendelet, amit k.rva gyorsan össze kell pakolni”
3. rész. - „Próbál valami hülyeséget kiszedni belőlem... Gyakorlatilag lesz.pott az ember”
Schadl, a végrehajtói kar elnöke nyaralót vett magának és feleségének, és alaposan átalakították azt. A felújítás lassan haladt, és amilyen ma az építőipari helyzet, minden egyre drágább lett. Éppen ezért Schadl György az egyik rögzített telefonbeszélgetésben aggodalmát fejezte ki a kivitelezőnek (L.) az elszálló árak miatt.
Schadl: „Arra lennék kíváncsi, hogy nagyjából hol lesz a vég. Mondom, 89-nél járunk most.”
L.: „Hát, figyelj, úgy gondolom, hogy amit először beszéltünk, annyi biztosan rá fog menni.”
Schadl: „Én értem. Először 80-100 millióról volt szó.”
L.: „Én mindig is 120-at mondtam.”
Schadl: „A télikerttel együtt.”
Aztán jött a gond, mert P. B. jelezte, hogy a túlépítés miatt nem engedik majd az épületet használatba venni.
X.: „Küldtem egy e-mailt. P. azt válaszolta, hogy nem engedi a bővítést, még a kerti tárolót sem, mert túlépítésnek számít szerinte.”
Schadl György ezt követően a kivitelezővel, L.-lel is átbeszéli a dolgokat.
L.: „Az a baja, hogy a teraszt gyakorlatilag a ház tartja. Nem négy lábon áll, hanem kettőn… Ez nem önálló pergola, hanem egy terasztető. Ez az épülethez tartozik. Nekünk építményt kell csinálni.”
Schadl.: „Kijönnek, négy lábon lévő valami kis sz.r fogja tartani a teraszt. Az kerüljön fel a térképre. Aztán hogy azt később beépítem vagy nem, az az én dolgom.”
Hogy P. B. hozzáállása megváltozzon, a végrehajtói kar elnöke – ahogy egy barátjának (X.) jelezte – mindent hajlandó volt bevetni.
Schadl: „Helló. Elvben holnap háromnegyed kettőre jön ki ez a B. bácsi, tudod, melyik B. bácsi… Szerinted mennyit vigyek magammal úgy, hogy ebédre elég legyen, mert az egy drágább étterem.”
X.: „Hát, mit tudom én, három-négy körül biztosan megállunk. Nem?”
Schadl: „Akkor viszek öt kilót.”
Csakhogy B. bácsi lemondta a megbeszélt időpontot, és egy másik alkalommal ment ki az építkezésre. A kivitelező (L.) azonnal értesítette Schadl Györgyöt.
L.: „Most megyek a fiúkhoz. Megjött a B.”
Schadl: „Ne idegesíts már! Akkor menj oda légy szíves! Figyelj csak, úgy tárgyalj vele, mintha a nevemben tennéd, és azonnal 5 kilót ajánljál fel azzal, hogy ezt szeretnénk, és ebbe az irányba terelgesd, jó?… Mindenképpen rászánnánk erre ötszázezer-egymillió forintot.”
L.: „Ötössel kezdek.”
Nem sokkal később Schadl György megkapta az örvendetes hírt, miszerint meglett a használatba vételi engedély. Ebből azonban – a lehallgatások alapján – gond lett, és P. B.-t kirúgták a munkahelyéről. Ráadásul vádlott lett a büntetőeljárásban.
P.: „Itt én voltam az áldozat a történetben. Nem beszélve arról, hogy itt osztályvezetői szinten hangzott el utasítás rá, hogy mindenképpen ki kell adni… Az a furcsa, hogy teljes egészében az ügyintéző viszi el a balhét, és azért egy osztályvezetőnek – én úgy gondolom – valamilyen szinten felelősséget kellene vállalnia… Mégis csak az ő aláírásával megy ki minden.”
Ismert, a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadlra 10 év, míg Völnerre 8 év börtönbüntetést kért, továbbá 200, illetve 25 millió forint megfizetését indítványozza. | Az emberek, akik azt gondolták, pénzzel mindent meg lehet oldani | Rejtjeles beszélgetések a kenőpénzek átadásáról, végrehajtói pályázati kiírásokról való egyeztetések, a Schadl György elleni szervezkedés megakadályozása – ezekről írtunk eddig a Blikk által megszerzett titkos lehallgatások alapján, amelyek a Schadl–Völner-ügyben történtek. A vádpontok egyike egy jogellenes használatba vételi engedély kiadása Schadlék nyaralója számára. Bepillantás egy világba, ahol mindent el lehet intézni... Na, nem önnek, kedves olvasónk, önt még gyorsabban lecsuknák. Most jöjjön ez! | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/schadl-volner-ugy-korrupcio-vademeles-knyf-lehallgatott-beszelgetesek-nyaralo/8fbglxj | 2023-01-26 11:33:21 | true | null | null | Blikk |
A korrupt rendszert az iskolához tartozó alapítvány vezetője találta ki, a mostani igazgató, Moss László pedig 2009 óta folyamatosan működteti - derült ki a Metropol cikkéből.
Egy, a Metropolhoz eljuttatott hangfelvételből derült ki, hogy az ország egyik legjobb iskolájának tartott budapesti Eötvös József Gimnázium igazgatója, Moss László és a gimnáziumhoz tartozó alapítvány vezetője, Kálmán Gábor a nyolcszoros túljelentkezés ellenére is fenntart iskolai helyeket arra, hogy az írásbelit elbukó pénzes szülők gyerekei is felvételt nyerjenek, minimum félmillió forintos vesztegetési pénz befizetése után. Akiből ennél is több pénzt „néztek ki”, arra finoman nyomást gyakoroltak.
26(!) éve zajlanak a vesztegetések a budapesti elit gimnáziumban
A botrányos hangfelvételből az is kiderül, hogy nem egyszeri esetről van szó, már évtizedek(!) óta fogadnak el kenőpénzt azoktól a módosabb szülőktől, akik a rosszul sikerült felvételi ellenére is az Eötvösbe szeretnék csemetéjüket járatni.
Íme a videónk a botrányos hangfelvételről:
„Azt mondtad, hogy nem mi vagyunk az első kísérleti nyulak ebben a helyzetben, és itt zárójelben jelezném, hogy igaz, amit mondtál, mert a mi ismeretségi körünkben is van olyan, ma is az Eötvösbe járó gyermek, aki általánosban bukdácsolt, majd a hatosztályosba felvették. Van ilyen három a körünkben, hol saját gyermek, hol unoka” – mondja az édesapa a hangfelvételen, amire az iskolaigazgató jobbkeze, Kálmán Gábor végig helyesel. Az alapítvány vezetője végig azzal nyugtatgatja az apukát, hogy ez már nem az első olyan alkalom, hogy Moss László igazgató a saját hatáskörében vesz fel szóbeli nélkül több olyan gyermeket, aki korábban elbukta a felvételijét.
Nem az első vesztegetési eset a budapesti gimnáziumokban
Egy másik intézmény, a budapesti kéttannyelvű Szabó Lőrinc általános iskola és gimnázium igazgatója is saját zsebbe kért pénzt, hogy felvegyen gyerekeket az intézménybe: alkalmanként 3-4 ezer eurót szedett be a külföldi állampolgárságú szülőktől, akik azt hitték, ez a képzési díj, pedig valójában ingyenes állami képzésről volt szó. Ő 20 éven át vezette az intézményt, ahol az üzelmeit intézte. Hétrendbeli „kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette” miatt állították bíróság elé, ahol első fokon felfüggesztett börtönre, pénzbírságra és vagyonelkobzásra ítélték a volt igazgatót, akit örökre eltiltottak az oktatástól. | Újabb részletek az Eötvös Gimnázium vesztegetési botrányáról: több mint 10 éve lehet kenőpénzért bejutni | Magas beosztású szülők gyerekeit is „befizették”: itt a névsor! Sok-sok éve fogadnak el kenőpénzt a fővárosi Eötvös József Gimnáziumban azért, hogy olyan diákok is felvételt nyerjenek, akiknek nem sikerült a felvételin az írásbelijük. A leggazdagabb szülők gyerekei külön előnyt élveztek! | null | 1 | https://metropol.hu/aktualis/2023/01/ujabb-reszletek-az-eotvos-gimnazium-vesztegetesi-botranyarol-tobb-mint-10-eve-lehet-kenopenzert-bejutni-az-elitiskolaba | 2023-01-26 00:00:00 | true | null | null | Metropol |
Mi a bajuk a Színművészeti Főiskolával?
Az, hogy nem az övék.
Kende János, a régi SZFE ikonikus tanára, többek között számtalan Jancsó-film operatőre válaszolta ezt a 444 kérdésére még 2019 végén, amikor elindult a központilag irányított, kormányzati lejárató kampány az SZFE ellen.
Talán már kevesen emlékeznek, de az egész manőver Gothár Péter zaklatási ügyével kezdődött, ami miatt a rendező darabjait levették a színpadról, majd kitiltották a színházból. A Fidesz nekifutásból csapott le a témára. Kocsis Máté frakcióvezető az ügy kapcsán már zaklató színházakról beszélt, és követelte, hogy Kásler Miklós miniszter személyesen szólhasson bele, hogy melyik színháznak ki az igazgatója. Innen már csak egy apró ugrás volt az SZFE. A Fidesz-frakció szóvivője aggodalmát fejezte ki: „Nagyon úgy tűnik, hogy védeni akarták a szexuális zaklatót. Attól tartunk, hogy nemcsak a színházban, hanem a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is titkolózhatnak.”
A végkifejlet ismert: 2020 végére az egyetemet szétverték, tanárait és diákjait elüldözték, épületét elajándékozták, nevét és romjait eltulajdonították. Ez az ellenállás ára ebben a rendszerben. Egy médiakampánnyal indult, de a 2018-2022 közötti ciklus végére a hatalom nagyrészt bekebelezte az autonóm felsőoktatási intézményeket. 2022-ben újabb ciklus indult, újabb négyéves tervvel.
Az elmúlt hónapok oktatásért folytatott keserves tiltakozásait követően a napokban a kormányzati sajtóban összehangolt támadás indult az Eötvös József Gimnázium és igazgatója, Moss László ellen. Hangfelvételekre hivatkozva állítják, hogy az ország egyik legnevesebb gimnáziumában félmillió forintért lehetett helyeket vásárolni diákok számára. Az ügyben már a rendőrség is nyomoz. | Mi a bajuk az Eötvös Gimnáziummal? | Az elmúlt hónapok oktatásért folytatott keserves tiltakozásait követően a napokban a kormányzati sajtóban összehangolt támadás indult az Eötvös József Gimnázium és igazgatója, Moss László ellen. Hangfelvételekre hivatkozva állítják, hogy az ország egyik legnevesebb gimnáziumában félmillió forintért lehetett helyeket vásárolni diákok számára. Az ügyben már a rendőrség is nyomoz. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/27/mi-a-bajuk-az-eotvos-gimnaziummal | 2023-01-27 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Fidesz-KDNP;uniós források;vendégház;Hadházy Ákos;
2023-01-26 09:48:00
Uniós- és közpénzből épített saját magának vendégházat Pétervására fideszes polgármestere
A „betegszabadságát” is ott töltötte, bár ránézésre éppenséggel teljesen egészségesnek látszott, amikor Hadházy Ákos rajtakapta.
Két Brüsszel elleni szabadságharc között a jelek szerint belefért Pétervására fideszes polgármesterének, Eged Istvánnak, hogy szerény 50 millió forintnyi EU-s támogatásból vendégházat építsen saját magának. Az RTL Híradó beszámolója szerint a két tornyos, inkább egy villának kinéző építmény Ház a tónál Vendégház néven szerepel és öt szobát kínálnak benne kiadásra.
Eged Istvánt eredetileg Hadházy Ákos kapta rajta, amint éppen a házhoz tartozó jókora telken sürgött-forgott, akkor a polgármester ki is jelentette, hogy az uniós pénzből megépült vendégház bizony az övé, egyéni vállalkozóként nyerte rá a brüsszeli forrást. Elmondása szerint éppen takarított, amikor azonban a független országgyűlési képviselő szembesítette azzal, hogy egyébként munkaidő van, a fideszes politikus láthatóan zavarba jött és a következő magyarázattal állt elő:
Igaz, a polgármesternek látszólag kutya baja sem volt, Hadházy Ákos a videóhoz írt Facebook-bejegyzésben meg is jegyezte, reméli, hogy valójában nem betegszabadságon van, ez esetben ugyanis táppénzcsalás gyanúja merülhet fel.
Az RTL Híradó beszámolójából az is kiderült, hogy Eged István a biztonság kedvéért 15 millió forint magyar közpénzt kapott egyebek között a jakuzzi és a kerti konyha felépítésére. A csatorna azt is felidézi, hogy a polgármesternek és családjának nem ez az első pályázata, amire uniós és költségvetési forrást nyertek, a városban két szálláshelyről tudni és mindkettő a polgármesterhez köthető. Az RTL Híradó szerint a Kakas Fogadóra 25 millió forintot, horgásztóra pedig 50 millió forintnyi támogatást kaptak, s mit ad Isten, az ezekre vonatkozó pályázatokat elbíráló bizottság elnöke pont Eged István volt, de szerinte az összeférhetetlenségi szabályok szerint jártak el.
Azt nem tudni, hogy pontosan mennyi vendéget fogad a villaszerű építményben a fideszes politikus, Hadházy Ákos szerint néhány pozitív visszajelzés ugyan olvasható a szallas.hu-n, ám megjegyezte, hogy az ilyen jellegű uniós projekteket csak öt évig kötelező fenntartani, utána pedig elmondása szerint nyugodtan bejelenthető, hogy a vállalkozás befuccsolt, és inkább lakásként használnák az épületet tovább.
Későbbi Facebook-bejegyzésében a politikus egy érdekes kis adalékot is közölt, eszerint a pétervásárai polgármester merő véletlenségből saját fiát, Eged Renátót tartotta a legalkalmasabbnak a városi tulajdonú hulladékszállító cég vezetésére. | Uniós- és közpénzből épített saját magának vendégházat Pétervására fideszes polgármestere | 50 millió forint uniós támogatásból épített falusi vendégházat Pétervására fideszes polgármestere. Ez már a sokadik olyan turisztikai beruházás a környéken, amire ő, vagy családtagjai nyertek uniós és költségvetési támogatást. Eged Istvánt a helyszínen találta Hadházy Ákos. A polgármester előbb azt mondta a független képviselőnek, hogy takarítja a házat, majd mikor szembesítették vele, hogy munkaidőben van, azt mondta, a betegszabadságát tölti. | null | 1 | https://nepszava.hu/3183112_eged-istvan-petervasara-polgarmester-unios-penz-kozpenz-vendeghaz | 2023-01-27 13:47:32 | true | null | null | Népszava |
2021-ben 55 millió forintot, tavaly már hatvanmilliót juttatott a debreceni polgármester a Future of Debrecen egyesületnek, amely a város környezeti és kulturális örökségének megóvására alakult, de a nagy port verő akkumulátorgyár-ügy kapcsán egyáltalán nem szólalt fel.
2021 októbere óta már legalább 6,1 millió forintot költött el Debrecen önkormányzata a Future of Debrecen egyesület honlapjának fenntartására. A weboldalon nyoma sincs a város lakosságát megosztó, az elmúlt hónapokban az egyik legfontosabb debreceni témának, a tervezett akkumulátorgyár ügyének.
Pedig a kínai CATL Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyára hónapok óta tematizálja a debreceni közbeszédet, néhány hete pedig már országosan is kiemelt figyelem övezi a beruházást. A lakossági aggályok közül kiemelkedik a környezet féltése: sokan attól tartanak, hogy a gyár veszélyezteti a város vízbázisát, szennyezheti a termőtalajt és a levegőt is. A gyár megépülésével szembeni tiltakozásban a helyi és környékbeli lakosok mellett az ellenzéki pártok debreceni szervezetei, valamint a Civil Fórum nevű, közgyűlési képviselettel rendelkező szervezet vesz részt.
Ehhez kapcsolódóan:A polgármester lemondását követelték a debreceni akkumulátorgyárról szóló közmeghallgatáson
A városban nem nagyon találni független környezetvédő civil szervezeteket. Van azonban egy alakulat, amelynek nevével lépten-nyomon találkozhatnak a debreceniek: logójuk megjelenik a közterületi szemeteseken és padokon, hirdetik magukat a közösségi médiában, podcastokat tesznek közzé, sőt még saját műsoruk is van az önkormányzati televízióban. Ők a Future of Debrecen, a városházi kommunikációban hol munkacsoportnak, hol mozgalomnak titulált csapat, akiknek 2021 óta már egyesületük is van ezen a néven.
Gondosan kerülik a témát
Ahogy azt szeptember 2-án a Debreciner megírta, a Future of Debrecen semmilyen csatornán nem kommunikálta álláspontját a CATL beruházásáról, ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre pedig még csak nem is reagált. Nem változott ez a helyzet az azóta eltelt több mint négy hónapban, sem közösségi oldalukon, sem honlapjukon nem találhatók információk a témával kapcsolatban.
Ehhez kapcsolódóan: Megállíthatja-e egy debreceni népszavazás az „akkumulátor-nagyhatalmi rémálmot”?
Miközben az elmúlt napokban az országos nyilvánosság attól volt hangos, hogy az akkumulátorgyár miatt kisebb népfelkelés bontakozott ki a környezetvédelmi közmeghallgatáson, addig a Future of Debrecen legújabb önkormányzati televíziós adásában a Lenner Ádám alelnökhöz köthető alapítvány kesznyéteni tanyáján élő szürkemarhákat, a „fenntartható farsang” lehetőségeit, valamint a téli madáretetés tudnivalóit mutatta be.
Tavalyelőtt 55, tavaly hatvanmillió forintot kaptak
Az akkumulátorgyár témájának kerülése nem véletlen. A Future of Debrecen a városháza, pontosabban Balázs Ákos fideszes alpolgármester által gründolt projekt, amelyet saját elmondása szerint azért hozott létre, mert Papp László fideszes polgármester megkérte, hogy foglalkozzon a környezetvédelemmel. Az biztos, hogy a városháza azóta sem hagyta magára az egyesületet. Ahogy 2022 januárjában bemutattuk, a polgármester az előző év nyarán egyedi támogatási döntésekkel összesen 55 millió forint közpénzt juttatott az akkor még csak néhány hete bejegyzett szervezetnek.
Az Átlátszó rendszerén keresztül benyújtott közérdekű adatigénylésünkkel most kiderítettük, hogy 2022-ben újabb önkormányzati pénzek landoltak az egyesületnél. Két, július 22-én megkötött szerződésben 58 millió forint működési, valamint kétmillió forint felhalmozási támogatásban részesítették a városvezetéshez közeli szervezetet. A finanszírozást tehát ötmillió forinttal növelték az előző évhez képest.
Közérdekű adatkérésünkből az is kiderült, hogy az önkormányzat továbbra is a Webomega Kft.-vel végezteti el a futureofdebrecen.hu honlap informatikai támogatását, az ár sem változott: havi nettó háromszázezer forint + áfa, azzal együtt, hogy amennyiben kimerítik az évi 55 óra munkaidőkeretet, akkor az efelett elvégzett munkáért óránként 15 ezer forint + áfát kell fizetni az önkormányzatnak. A fentiek alapján a szupportszerződés 2021. októberi hatálybalépésétől számítva Debrecen önkormányzata már minimum bruttó 6,1 millió forintot fizethetett ki a cégnek a honlap támogatására.
130 millió forintjába került az adófizetőknek
Azt még 2021 májusában írtuk meg, hogy a Future of Debrecen honlapjának létrehozására, fejlesztésére, valamint digitális marketingre az önkormányzat 8,9 millió forintot fizetett ki a berettyóújfalui székhelyű Kreatív Tanácsadó Központ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek, így kijelenthetjük, hogy az akkumulátorgyárról hallgató Future of Debrecen-projekt már legalább 130 millió forintjába került az adófizetőknek.
Polgár Tóth Tamás írása. | Nem foglalkozik az akkumulátorgyár-üggyel az önkormányzati támogatású debreceni zöldszervezet | 2021-ben 55 millió forintot, tavaly már hatvanmilliót juttatott a debreceni polgármester a Future of Debrecen egyesületnek, amely a város környezeti és kulturális örökségének megóvására alakult, de a nagy port verő akkumulátorgyár-ügy kapcsán egyáltalán nem szólalt fel. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-foglalkozik-az-akkumulatorgyar-uggyel-az-onkormanyzati-tamogatasu-debreceni-zoldszervezet/32242707.html | 2023-01-28 14:06:00 | true | null | null | Szabad Európa |
„Még mindig nyomoznak a Schadl-ügy legsúlyosabb szálának ügyében. Miközben Schadl és Völner ellen az egyszerű végrehajtói vesztegetés miatt már vádat emeltek, a jelek szerint a Nyomozó Főügyészség még mindig nem tudja, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám, akikkel a korrupt végrehajtó ismerőse egy 30 éves buliról beszélt” – írta Facebook-oldalán a feljelentő, Hadházy Ákos. Arra is emlékeztetett, hogy Rogán Antal minisztert, a feleségét és a kabinetfőnökét pont így hívják, és hogy Rogán pont a Nemzeti Koncessziós Iroda vezetője, amely tavaly több 35 éves koncessziót készített elő.
A független országgyűlési képviselő még tavaly februárban tett feljelentést a Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökét és Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium egykori miniszterhelyettesét is magával rántó, időközben a vádemelésig eljutott korrupciós botrány mellékszálában. Hadházy most azt írta a nyomozás állásáról szóló friss bejegyzésében:
Egy ilyen súlyos gyanúnál természetesen csak fedett módszerekkel (lehallgatásokkal, e-mailek vizsgálatával) lehetne bizonyítani a nagyon valószínűt: Rogánékkal beszéltek az elkövetők egy koncesszióról. Ha véletlenül ez történik, az azért lenne izgalmas, mert a feljelentés megírása óta nagy változás történt: a titkosszolgálatok már Rogán felügyelete alá kerültek.”
A Völner–Schadl-ügyben a 444.hu-n nyilvánosságra hozott nyomozati anyagokban egy helyen ugyanis feltűnik „Tóni”, akivel annak a magán-mentőszolgálatnak a vezetője találkozott, amely Schadl számára a kék villogós autót biztosította. Hogy ez Rogán Antal-e vagy sem, nem derült ki azóta sem, a szövegben ugyanott mindenesetre Tóni mellett Barbarát és Ádámot is megemlítik. Utóbbival egy 35 éves ügyről egyeztethettek a nyomozati anyagban leírtak alapján.
Hadházy annak idején a feljelentést azért tette, mert a rendőrség szerinte „elfelejtette” Schadl lehallgatása alapján megvizsgálni, ki lehetett Tóni, Barbara és Ádám.
Nem sokkal a feljelentés után Hadházy rá is kérdezett egy írásbeli kérdésben Polt Péter legfőbb ügyésznél arra, hogy áll ez a nyomozás. Polt akkori válasza szerint az eljárás a vizsgált korrupciós bűncselekményeken túl kiterjed minden olyan, közvádas bűncselekmény vizsgálatára, amellyel összefüggésben bűncselekmény gyanúját keltő adatok jutnak az ügyészség tudomására.
Miután Hadházy Facebook-posztja megjelent, a Központi Nyomozó Főügyészség közleményt adott ki, amelyben cáfolják a politikus állítását. Közölték: a képviselő "egy másik ügyben kapott tájékoztatás alapján a valóságnak meg nem felelő információt tett közzé a közösségi oldalán". A vádhatóság szerint ugyanis Hadházy az ügyvédje útján a nyomozás ügyszámára hivatkozással egy teljesen más ügy, a Microsoft licencek ügyének állásáról érdeklődött, ők arra válaszoltak, hogy még nyomoznak.
"A főügyészség ezen tájékoztatását Hadházy Ákos a közösségi média oldalán a mai napon úgy tette közzé, mintha az a Schadl-ügyben kapott információ lett volna és így abból a valóságnak meg nem felelő következtetéseket vont le" – írták. Az viszont az ügyészség pontosító közleményéből
továbbra sem nem derült ki, hogy a Schadl-ügy mellékszálában, a "Tóni-gate" ügyével akkor mi is a helyzet pontosan: nyomoznak-e még benne vagy megszüntették a nyomozást, és ha utóbbi, akkor miért.
Kerestük az ügyben Hadházy Ákost is, hogy megtudjuk, mi lehetett a félreértés oka, és kiderült, hogy tényleg ő tévedett, mert – mint azt a Facebookon is elmagyarázta – mindkét témában kérdezte ügyvédje útján az ügyészséget, de mivel régebb óta vártak választ a "Tóni-gate" ügyében, amikor válasz jött, és abban nem volt egyértelműen megjelölve, melyik ügyről van szó, azt hitték, a válasz a régebb óta húzódó kérdésükre érkezett. Hadházy megjegyezte: akárhogy is, de továbbra sem tudni, mi van akkor a "Tóni-gate" ügyében. | „Tóni-gate” -ügy: vizsgálják a Schadl-ügy mellékszálát „Tónival, Barbarával és Ádámmal” | A Schadl–Völner-ügyben már megtörtént a vádemelés, a botrány egyik mellékszálában még folyik a nyomozás. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230118_toni_gate_schadl_gyorgy_rogan_antal_volner_pal | 2023-01-18 11:38:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Építőművészek Szövetsége nyilatkozatot tett közzé a 2025-ös világkiállítás magyar pavilonja tervezőjének kiválasztása miatt. Ahogy lapunk, úgy ők is a közbeszerzési értesítőből értesültek arról, hogy a Napur Architect tervezheti meg a pavilont.
De a tervezőket „hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás” során választották ki, ezért a Magyar Építőművészek Szövetsége Elnökségének és Felügyelőbizottsága nyilatkozatot adott ki.
Mint írják:
„A Magyar Építőművészek Szövetsége elkötelezett a közberuházások minél szélesebb tervezői koncepciók közüli kiválasztását biztosító tervpályázati gyakorlata mellett, amely az utóbbi időszakban sajnálatos módon kiszorult a legtöbb közpénzből megvalósuló projekt előkészítési folyamatából.”
Az Oszakai Világkiállítás tervezőjének kiválasztása szimptomatikusan mutat rá, mekkora is a baj a tervpályázati rendszer leépülésével, és azzal, hogy ezt a helyzetet a mai magyar építészet meghatározó szereplői az adott helyzet haszonélvezőiként elfogadják.
Arra hívják fel a figyelmet, hogy más országokban transzparensen írták ki a pályázatokat, s jóval nagyobb határidővel. Csehország nemzetközi pályázatot írt ki március 1-jéig, Lengyelországban január 25-ig várják a terveket, Ausztriában kétfordulós pályázat fut éppen, egyes nyugati országokban már lezárult a nyíltan kiírt pályáztatás. De még Dél-Koreában, Brazíliában vagy Ománban is nyílt tervpályázatokkal választják ki a legalkalmasabb építészeti koncepciót és tervezőjét, ahogy történt ez a 2010-es shanghaji világkiállítás magyar pavilonja esetében is.
„Mindezzel szemben nálunk a közvélemény január 17-én értesült a világkiállítás tényéről. No nem a pályázati felhívásról, hanem a közbeszerzés eredményéről, amin két hazai neves építésziroda indult, és annak rendje és módja szerint meg is nyerte a versenyt” – írják az aggályosnak tűnő eljárást.
A MÉSZ elnöksége és Felügyelőbizottsága kéri az illetékeseket a tervpályázati reform mielőbbi véghezvitelére, valamint arra, hogy az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjának tervezőjét, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, nyílt építész tervpályázaton válassza ki, amelyhez minden szakmai segítséget megad.
A 400 milliós tervezést a Ferencz Marcel, Ybl- és Pro Architectura díjas építész által vezetett Napur Architect Építészeti Iroda Kft. nyerte el, de szintén a Napur kapta meg a Néprajzi Múzeum, és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új Gellért-hegyi épületének tervezését is, ez utóbbit 2 milliárd 359 millió forintért teszi. | Kiakadtak az építészek: aggályos az oszakai pavilon közbeszerzésének eredménye | A Magyar Építőművészek Szövetsége nyilatkozatot tett közzé a 2025-ösvilágkiállítás magyar pavilonja tervezőjének kiválasztása miatt. Ahogy lapunk, úgy ők is a közbeszerzési értesítőből értesültek arról, hogy a Napur Architect tervezheti meg a pavilont.
A tervezőket „hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás” során választották ki,
Az Oszakai Világkiállítás tervezőjének kiválasztása szimptomatikusan mutat rá, mekkora is a baj a tervpályázati rendszer leépülésével, és azzal, hogy ezt a helyzetet a mai magyar építészet meghatározó szereplői az adott helyzet haszonélvezőiként elfogadják.
Más országokban transzparensen írták ki a pályázatokat.
A 400 milliós tervezést a Ferencz Marcel, Ybl- és Pro Architectura díjas építész által vezetett Napur Architect Építészeti Iroda Kft. nyerte el, de szintén a Napur kapta meg a Néprajzi Múzeum, és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új Gellért-hegyi épületének tervezését is, ez utóbbit 2 milliárd 359 millió forintért teszi. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kiakadtak-az-epiteszek-aggalyos-az-oszakai-pavilon-kozbeszerzesenek-eredmenye.html | 2023-01-24 18:29:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ötvenmillió forint uniós támogatásból építette azt a falusi vendégházat Pétervására fideszes polgármestere, Eged István, amelyet a minap felkeresett Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán videót is közzétett a látogatásról, amelynek során Egeddel is beszélt.
A polgármester egyéni vállalkozóként nyerte el az összeget az építkezésre, további 15 millió forint közpénzt pedig egyebek között a jacuzzira és a kerti konyha kialakítására.
Azt nem árulta el Hadházynak, hogy milyen gyakran sikerül kiadnia a vendégház szobáit, de az ott-tartózkodására változatos magyarázatokat adott. Először azzal indokolta, hogy az épület az övé, majd azzal, hogy takarítja a házat, amit azért tud megtenni munkaidőben, mert éppen a betegszabadságát tölti.
A témával foglalkozott az RTL Híradója is, amelynek riportjában emlékeztettek: Eged és a családtagjai több pályázaton is nyertek, egy fogadó fejlesztésére és bővítésére 25, egy horgásztó kialakítására pedig 50 millió forintot. A pályázatokat támogató bírálóbizottság elnöke maga Eged volt.
Amikor a csatorna egy másik műsora, a Házon kívül foglalkozott az érdekeltségeivel, a polgármester azt válaszolta, hogy az összeférhetetlenségi szabályok szerint jártak el. Most nem reagált a megkeresésükre. | Munkaidőben takarította 50 milliós EU-s támogatással épült vendégházát a fideszes polgármester | A településen nem ez az egyetlen érdekeltsége Eged Istvánnak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230125_eged_istvan_petervasara_falusi_szallashely_polgarmester_hadhazy_akos | 2023-01-25 22:38:00 | true | null | null | HVG |
A Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Riva’s Hotels & Resorts nevében Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja pénteken megállapodást írt alá a Marriott International egyik alelnökével a Horvátországban éppen építés alatt álló szállodája üzemeltetéséről. Így az Isztrián, Iciciben a Mészárosék által épített Marriott Opatija lesz Horvátország első Marriott-szállodája.
Mészáros Lőrinc az erről szóló sajtótájékoztatón pénteken azt mondta: a Mészáros Csoportban úgy gondolták, egy ilyen luxusszálloda üzemeltetéséhez mindenféleképpen kell egy partner, egy nemzetközi nagy brand, egy világmárka. Magyarország egyik leggazdagabb és a kormánnyal is jó barátságot ápoló, tengernyi állami és uniós pénzből finanszírozott tendert elnyerő üzletembere hozzátette: „ezt mi a Marriottban megtaláltuk, és úgy véljük, ez lesz a siker kulcsa”. Hogy pontosan mi, azt nem mondta, viszont azt kiemelte, hogy nem ez az egyetlen befektetésük Horvátországban, évek óta a Mészáros-csoport szponzorálja például az eszéki focicsapatot, valamint megvették a Miramar Hotelt is az Isztriai-félszigeten.
A 187 szobás Marriott Opatija luxushotel várhatóan 2024-ben, legkésőbb 2025 tavaszán nyithat meg. Mészáros azt mondta, további befektetéseket keresnek Horvátországban.
Az egyértelmű, hogy a turizmus, szállodaipar tekintetében csak a luxus irányába szeretnénk elmozdulni
– jelentette ki a volt felcsúti polgármester, aki korábban gázszerelő volt. | Mészáros Lőrinc a szállodaiparban "csak a luxus irányába" mozdulna | Orbán Viktor kebelbarátja Horvátországban szerződött a Marriottal, de rögtön ki is jelentette, hogy további befektetéseket keresnek. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20230127_meszaros_lorinc_szalloda_isztria_marriott | 2023-01-27 18:38:00 | true | null | null | HVG |
Tagadja az Eötvös József Gimnázium, hogy bárki pénzért kerülhetett volna be hozzájuk
A héten megjelent egy hangfelvétel, amellyel kapcsolatban már a rendőrség is vizsgálódik.
Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.
Többnapos hallgatás után nyilatkozatban reagált a budapesti Eötvös József Gimnázium a héten kirobbant vesztegetési botrányra. Arról lapunk is beszámolt, hogy a kormánymédiában kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyből az derülhet ki, hogy az iskola igazgatója, valamint az ahhoz tartozó alapítvány vezetője pénzért vehetett fel olyan diákokat, akik a pontszámuk alapján nem tudtak volna oda bekerülni.
„A napokban komoly támadás érte az iskolánk munkáját támogató Reáltanoda Alapítványt és rajta keresztül az iskolánkat, illetve igazgatónkat egy bizonytalan eredetű hangfelvételen elhangzott kijelentések miatt.
Bizton kijelenthetjük, hogy a hangfelvételből levonható azon következtetés, miszerint az iskola igazgatójához eljuttatott pénz ellenében került be az állítólagos szülő gyermeke az iskolába, nem igaz”
– írta a közleményben a gimnázium.
„A jogszabályoknak megfelelően – mint bármely hazai középiskolában – bizonyos esetekben rendkívüli felvételi eljárás keretében is felvételt nyerhetnek diákok, de ez sosem kapcsolódik anyagi ellenszolgáltatáshoz” – emelték ki.
Hozzátették azt is, hogy az Eötvös a rangsorokban hagyományosan a legjobb iskolák között szokott szerepelni, ez pedig szerintük annak köszönhető, hogy „a felvételi eljárás során a kompetenciák, készségek és a tantárgyi tudás az, ami számít, mert a diákok további tanulmányi előmenetele érdekében ez a legfontosabb”.
A hangfelvételen elhangzottakkal kapcsolatban már a rendőrség is vizsgálódik, ezt a vizsgálatot pedig az iskola is támogatja, ám amíg le nem zárul, nem nyilatkoznak többet az ügyben.
Az Eötvös Gimnázium alapítványának vezetője nem nyilatkozik, hiányoznak a válaszok a hangfelvétel ügyében
A kormánymédia hangfelvételekre hivatkozva állítja, hogy pénzért lehetett bejutni a főváros egyik legjobb középiskolájába. A rendőrség nyomozást indított, az iskola vezetői hallgatnak, de állítólag az intézmény jogi útra tereli majd az ügyet.
A rendőrség nyomozást rendelt el az Eötvös Gimnáziummal kapcsolatos vesztegetésgyanú ügyében
Már a rendőrség is nyomoz az Eötvös József Gimnáziummal kapcsolatban kirobbant vesztegetésgyanú ügyében, amellyel kapcsolatban hangfelvételek kerültek ki a sajtóba.
2022. december. 20. 19:15 hvg.hu Itthon
Az Eötvös gimnázium 28 éves, biológia-kémia szakos tanára is felmondott végső elkeseredettségében
Azzal együtt vállalta ezt a nehéz döntést, hogy így 1,5 millió forintot kell visszafizetnie az államnak.
2023. január. 27. 07:40 hvg.hu Itthon
A diákok, akiknek még mindig elegük van, az Astoriánál tüntettek
Több száz diák gyűlt össze péntek reggel fél nyolcra az Astoria előtt, hogy szolidaritást vállaljanak az oktatásügyi reformokért sztrájkoló tanáraik mellett. A szervezők azt ígérték, folytatják a megmozdulásokat. | Tagadja az Eötvös József Gimnázium, hogy bárki pénzért kerülhetett volna be hozzájuk | A héten megjelent egy hangfelvétel, amellyel kapcsolatban már a rendőrség is vizsgálódik. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230127_eotvos_jozsef_gimnazium_cafolat | 2023-01-27 17:35:00 | true | null | null | HVG |
Egy friss, 2052-ig szóló titkosítás alól feloldott és szerdán közzétett titkosszolgálati elemzés szerint az Action for Democracy (AD) mellett egy titokzatos svájci alapítványtól további csaknem 900 millió forint érkezett a kampányidőszakban az ellenzéki hírportált, az Ez a lényeget üzemeltető céghez, Páva Zoltán vállalkozásához.
A most nyilvánosságra hozott – az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának január 20-i ülésén ismertetett – titkosszolgálati jelentés megállapítja, hogy a külföldről érkezett támogatás „a magyar választások befolyásolását szolgálta”, és „ez Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti, egyúttal felveti a vonatkozó magyar jogszabályok megsértésének gyanúját is.” Részletek:
Itt a titkosítás alól feloldott újabb "dollárbaloldal"-jelentés: találtak még egymilliárdot és egy svájci alapítványt
Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.
Kétmilliárdos támogatás egyetlen cégnek
Ha igaz a Rogán Antal miniszter felügyelete alá rendelt szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) legújabb összegzésének következtetése, miszerint ezt, a több mint 887 millió forintot is az ellenzéki összefogás és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt kampányára költötték,
az azt jelenti, hogy a Páva Zoltán vezette és tulajdonolta Oraculum 2020 Kft. összesen 1 970 369 542 forint külföldi pénzhez jutott a kampányidőszakban: 1,08 milliárdhoz az Action for Democracy-tól, és 887 millióhoz a meg nem nevezett svájci alapítványtól.
Ez, az összesen 1,97 milliárd forint pedig több, mint amennyi külföldi pénz Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz áramlott, és ami miatt hónapok óta „dollárbaloldalazik” a Fidesz és a kormány. Vajon mit tudhat ez a kft., illetve Páva Zoltán, hogy ennyi támogatást kapott?
A hvg.hu konkrét kérdéseivel kerestük Páva Zoltánt, próbáltuk elérni telefonon, felvettük vele a kapcsolatot SMS-ben, elküldtük neki kérdéseinket a Facebookon és a cége által kapcsolattartásra használt hivatalos e-mail-címre is, de cikkünk megjelenéséig semmilyen visszajelzést nem kaptunk.
Megfigyelték, miután a DK-val szerződött
A Páva Zoltán név sokaknak onnan lehet ismerős, hogy ezen a néven az MSZP-nek volt egy ismert politikusa, Páva Zoltán, aki 1998 és 2010 között Komló polgármestere, 1994 és 2010 között pedig a párt országgyűlési képviselője is volt. Páva azóta visszavonult a politikától, de a külföldi kampánytámogatással érintett céget vezető és tulajdonló azonos nevű személy az ő fia.
Az ifjabb Páva Zoltán legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy 2021-ben őt is megfigyelték a Pegasus kémszoftverrel. A Direkt36 nyomán a hvg.hu is írt róla, hogy Páva okostelefonját 2021. március 16-án törték fel a Pegasussal – aznap, mikor a parlamenti honlapra felkerült, hogy egy hozzá köthető cég, az EagleEye-Marketing Kft. szerződést kötött a DK-val médiás tanácsadásra.
Aznap kezdték figyelni Páva Zoltánt a Pegasusszal, amikor kiderült, hogy szerződése van Gyurcsányékkal
A médiatulajdonos szignózta az EagleEye-Marketing Kft. szerződését a DK parlamenti frakciójával, másnap már az Origó is írt róla.
Ez a DK-s frakciószerződés felkeltette a kormánypropaganda figyelmét is. A szerződési adatok feltöltésének másnapján, március 17-én cikket közölt róla az Origo, hangsúlyozva, hogy a cégvezető Páva Zoltán a kormánykritikus Ezalenyeg.hu kiadója is. Valóban, a hírportált Páva másik cége, a titkosszolgálati anyagban is szereplő Oraculum 2020 Kft. adja ki.
Mi a lényeg? – a kampány hívta életre
Az Ez a lényeg egy 2019 szeptember közepén indult hírportál, amelynek bejelentkező cikke annak idején így írt a portál céljairól: „a magyar emberekben van igény a progresszív hangra, csak a Fidesz mindent elkövet, hogy megfossza őket ettől. Mi viszont arra vállalkozunk, hogy változtassunk ezen az apokaliptikus helyzeten.”
Az induláskor, ami egybeesett a 2019-es önkormányzati választások kampányhajrájával, azt is írta magáról a portál: „Természetesen nem véletlen, hogy az EzaLényeg.hu éppen egy választási kampányban indul útjára. Ebben az időszakban még fontosabb, hogy megmutassuk az embereknek az igazságot: azt, amit a Fidesz el akar előlük titkolni.”
A portál azóta is aktív, és ahogy ígérte, sokat foglalkozik nemcsak országos, hanem helyi ügyekkel. Ezt mutatja az is, hogy a jelenleg 23 ezer követővel bíró központi Facebook oldaluk mellett 75 (!) aloldaluk is van a közösségi platformon, Bajától Szegeden át Sopronig, valamint Budapesten belüli városrészekig, de ezek kevés, jellemzően ezer körüli követővel bírnak.
Az összességében 2 milliárdos, a titkosszolgálatok értékelése szerint az ellenzéki kampányt segítő külföldi támogatás nyomát keresve arra is hiába vártunk választ eddig Páva Zoltán tulajdonos-ügyvezetőtől, hogy bár a kampányban láthatóan sokat hirdette az Ez a lényeg saját tartalmait, cikkeit a Facebookon, de vajon erre tényleg elköltöttek milliárdos nagyságrendű forrást?
A Facebookon nyilvánosan elérhető, ám nem mindig pontos hirdetési statisztikákból az látszik, hogy valóban sokat költenek hirdetésre. A főoldal és aloldalai a fennállásuk óta, 2019 óta mostanáig csak Budapestet megcélozva 2,09 milliárdot költöttek a Facebookon, Pest megyében további 1,03 milliárdot, és a megyékben is elment egyenként 300–500 millió közötti összeg. A csaknem 4 éves időintervallumon belül külön a 2022-es parlamenti választás kampányának adatai azonban nem könnyen azonosíthatók.
Két saját vállalkozás, terjedelmes cégháló
A Telkiben élő, 44 éves Páva Zoltán tehát, mint fentebb említettük, több cégben is érdekelt. Az összesen mintegy 2 milliárdos, a kampányidőszakban érkezett külföldi pénz címzettje, a hírportált is kiadó Oraculum 2020 Kft.-t nem sokkal az Ez a lényeg indulása előtt, 2019 augusztusában jegyezték be, és azóta is Páva az ügyvezetője, valamint az egyedüli, kizárólagos tulajdonosa is.
Az Oraculum 2020 négy hónapos működés után 2019-et 206 milliós nettó árbevétel mellett 21 milliós adózott eredménnyel zárta. A mérlegadatok szerint a 2020-as éve még jobb volt: 263 milliós nettó árbevétel mellett több mint megduplázta a profitját, ami így 51 millió fölötti volt. A cég 2021-ben viszont jelentősen több, 667 milliós árbevétel mellett is csak 2,6 milliós eredményt ért el.
A másik, 2020 őszén alakult cégben, a DK-val szerződött EagleEye-Marketing Kft.-ben Páva Zoltán csak ügyvezető, a tulajdonos pedig Molnár István. A vállalkozás 2020-ban nettó 59 milliós árbevétel mellett 18 milliós profitot termelt, tavaly pedig már 262 milliós árbevételt és 55 milliós nyereséget tudott felmutatni. Tavaly októberben a cég egy rövid ideig végrehajtási eljárás alatt is áll, amit a NAV indított.
Az Országgyűlés hivatalának honlapján elérhető szerződéses adatok alapján egyébként az EagleEye-Marketing Kft. kezdettől a DK-frakció „beszállítója”: először 2021 januárjában kötött vele a képviselőcsoport szerződést 43 millió forint értékben, aztán 2021 júliusában szintén 43 millió, majd 2022 januárjában 28 millió, 2022 májusában 14 millió, végül 2022 júliusában újabb 43 millió forint értékben szerződtek. Vagyis
két év alatt 171 milliót költött el a Páva vezette cégnél a DK-frakció.
Pávának a tulajdonában nem csak a svájci pénzzel támogatott Oraculum 2020 Kft van. Felerészben tulajdonosa ugyanis az 1993 óta létező Medich-Technic & Advising Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-nek, aminek ő a beltagja, egy családtagja a kültagja, de ez a cég tetszhalott: az utóbbi két évben bevétele nem volt, és évi 160 ezer forint körüli veszteséget termelt.
Páva neve más cégekben is felbukkan: ügyvezetője az utóbbi években százmilliós forgalmat bonyolító, de veszteséges Interplakát Kft.-nek, és egy másik reklámcégnek, a Hungaroplakát Kft.-nek is, ami 2021-ben 1,1 milliárdos árbevétel mellett 61 milliós nyereséget termelt.
Ez utóbbi cég tulajdonosa a Hajdú Vagyonkezelő Kft., amelynek szintén Páva az ügyvezetője, és amelynek az utóbbi 3 évben forgalma nem, csak minimális vesztesége volt. Páva az ügyvezetője továbbá az MPS Consulting Kft.-nek is, ami 2021-et 300 milliós nettó árbevétel mellett 20 milliós pluszban zárta.
Frissítés 2023.01.27.:
Eredeti cikkünkben azt írtuk, hogy EagleEye-Marketing Kft. tavaly október óta NAV-végrehajtás alatt áll. Cikkünk megjelenése után azonban Páva Zoltán jelezte, hogy a valóban megindított végrehajtási eljárás időközben lezárult, mindössze rövid ideig volt érvényben, így már nem hatályos. A cikket ennek megfelelően javítottuk. | Ki az a DK-közeli médiavállalkozó, akinek a cégéhez több pénz folyt be a kampányban, mint Márki-Zay mozgalmához? | Kerüli a nyilvánosságot a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt ellenzéki médiavállalkozó, a DK-frakcióval is tízmilliókra szerződő Páva Zoltán, akinek a cégéhez a titkosszolgálatok szerint a kampányidőszakban több külföldi pénz áramlott, mint Márki-Zay Péter mozgalmához összesen. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230125_A_Pegasussal_megfigyelt_DKkozeli_mediavallalkozo_cegehez_tobb_penz_folyt_be_a_kampanyban_mint_MarkiZay_mozgalmahoz | 2023-01-25 14:30:00 | true | null | null | HVG |
Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.
„Egy politikus kénytelen szembenézni azzal, hogy legális forrásokból nem teremthető meg pártja finanszírozása. De a farizeus közeg miatt és mert a pártok egyébként is mindig pellengérre vannak állítva, nincs erről diskurzus, hamis szerepben van mindenki. De nem ez az érdeke a társadalomnak” – mondja egy volt pártelnök.
Négyévente mindenki által tudottan hamis elszámolások követték a kampány költéshatárának sokszoros túllépését harminc évig. 2022-ben a politikai eliten kívülről érkező Márki-Zay Péter nemcsak előválasztási győzelmével robbantott, hanem a csúnyán elbukott választás után azzal is, hogy nyilvánosságra hozta: mozgalma majdnem kétmilliárd forintot kapott a kampány idején, ráadásul Amerikából.
Bejelentését mégsem nevezhetjük kísérletnek a politikai kampány transzparenssé tételére. A Bajnai Gordon által leszervezett pénz valós forrását továbbra sem árulja el senki (bár a neve a támogatásról szóló megbeszéléseken sem került elő, de mindenki tényként kezeli, hogy nagyrészt a Bajnaival jó kapcsolatban lévő Soros Györgytől érkezett), a pártok versengésében felhasznált támogatás egy civil szervezethez jött.
A bejelentés mégis megteremthetné a lehetőségét a pártfinanszírozás újraszabályozásának, de ennek nincs jele. Az ellenzéki pártok elhatárolódtak a pénztől, a Fidesz titkosszolgálati és rendőrségi vizsgálatot követelt, ami zajlik is. A képmutató rendszer maradhat, legfeljebb a Civil Összefogás Fórumnak is nehezebb lesz a Fidesz mellett kampányolnia.
A Fidesz azzal fehérítette a pártfinanszírozást, hogy jelentősen megemelte a pártok legális támogatását és a képviselői és kormányzati fizetéseket. De ő szorul rá legkevésbé a legális és illegális finanszírozásra: permanens kampányának költségét jórészt már a Magyar Köztársaság költségvetése fizeti „kormánytájékoztatás” fedőnév alatt. Nem előzmény nélkül: a Fidesz-kormány a 2002-es kampányban a Széchenyi Terv, a szocialista–liberális koalíció 2006-ban a Nemzeti Fejlesztési Terv plakátjaival szórta meg az országot.
Divat szidni az ellenzék tehetetlenségét, invenciótlanságát, és hozzátenni: „kilóra megvette őket a Fidesz”. A helyzet ennél bonyolultabb: húsz évig nagykoalíció működött az illegális pártfinanszírozásban, ami természetesen kölcsönös függőséget alakított ki.
A politika ráadásul durva versengés, amelynek része az ellenfél hiteltelenítése, ellehetetlenítése, akár zsarolása is, függetlenül a pártfinanszírozás átláthatóságától.
Tény az is, hogy az illegális pártfinanszírozásban – legyen bármennyire is centralizált, mint a Fideszé 2010 után – nehéz elválasztani a magánvagyont és „pártunk politikai közösségének” jussát. Az egyéni, sokszor szinte felfoghatatlan mértékű meggazdagodás lehetősége pedig garantálja a rendszer tovább élését.
Cikksorozatunk az ellenzék tehetetlenségének okait is igyekszik megmutatni. Ebben valóban nagy része lehet az illegális pártfinanszírozásnak, hiszen az korlátozza a valódi versenyt, és hamis, a társadalom számára káros alapon állítja elő a politikában szükségszerű kompromisszumokat. De az ellenzéki bénultságnak egyszerűen maga a kétharmad is oka, amelynek révén a kormánypárt folyamatosan saját hasznára alakítja át a politikai versengés szabályait.
Az „illegális pártfinanszírozás” nem büntetőjogi vagy szabálysértési kategória, de mivel szinte kizárólag közpénzből történik, büntetőjogi kategóriák, például költségvetési csalás még akkor is van mögötte, ha a kétharmad szinte mindenhez tud jogi keretet fabrikálni.
A jachtokra, palotákra, Facebook-kampányokra és óriásplakátokra költött pénzt extraprofitokból lehet csak kivenni, így brutális túlárazások, hazai és uniós költségvetési források eltérítése áll az illegális pénzek mögött – a társadalom megkárosítása.
Mondhatjuk, hogy akkor végeredményben így is, úgy is mi fizetjük a demokrácia működését, de a pártfinanszírozás illegális módja korrumpál, teljesítmény nélküli, óriási vagyonokat eredményez, és tönkreteszi a gazdaság versenyképességét. Amikor azt mondja egy jelentős vállalkozó, hogy „odamegyek Schmidt Zoltánhoz, hogy szeretnék valami munkát megkapni” (a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő, Felcsútra bejegyzett FEJÉR-B.Á.L. Zrt. vezérigazgatója, aki forrásaink szerint kulcsszereplő a nagyobb megbízások elosztásában, és akihez kevesen tudnak csak úgy „odamenni”), akkor ár/érték/innováció helyett politikai szempontok döntenek. Nem a legjobbak maradnak talpon, hanem azok, akik beszállnak a rendszerbe, és a rendszer megjutalmazza őket.
Cikksorozatunk megírásához értelemszerűen nem tudtam használni írott forrásokat. Ezekről a folyamatokról nincsenek dokumentumok, jegyzőkönyvek, memók, átvételi elismervények.
Negyven politikussal, pénzszerzővel (vagy ahogy újabban eufemisztikusan nevezik: fundraiserrel), üzletemberrel, államigazgatásban dolgozóval, politikai háttéremberrel beszéltem. Nem meglepő módon mindegyikük szigorú azonosíthatatlanságot kért. Ezért még az ilyenkor szokásos „MSZP-közeli forrás”, „mondja egy fideszes politikus” megjelöléseket sem használom a tőlük származó idézetek mellett.
Az idézőjelek közötti mondatok mind tőlük származnak, de hogy a pletykákat, városi legendákat, inszinuációkat ki tudjam szűrni a hosszú háttérbeszélgetésekből, csak azokat az állításokat használtam, amelyeket keresztinformációkkal meg tudtam erősíttetni. Emiatt sem időrendben mutatom be az eseteket, sok, nagy hullámokat vető ügy nem is szerepel, mert nem kaptam elég meggyőző információt a hátteréről.
2010 után borul minden
Puch László feldúlva távozott a Radóc utcából a Fidesz első kétharmados győzelme után. Az MSZP pénztárnoka, fundraisere nem először járt a Fidesz gazdasági háttérembere, Simicska Lajos budai irodájában, a Mahir Zrt. központjában. A nyolcéves szocialista–liberális kormányzás alatt (az SZDSZ 2008-ban ugyan kilépett a kormánykoalícióból, de az előrehozott választást elkerülendő parlamenti szavazataival támogatta a kormányt) nemcsak fideszes polgármesterek, hanem Puch is többször felbukkant Simicska cégközpontjában, ahol később, a Fidesz-kormányzás alatt miniszterek is órákat várakoztak arra, hogy bejussanak a lehallgatásmentesített tárgyalóba.
Puch feldúltsága érthető volt: korábban Simicska Lajostól többször ígéretet kapott arra, hogy a pártok közötti illegális pénzosztás eddigi nagykoalíciós rendszere a Fidesz-kormányzás alatt is folytatódik – értelemszerűen fordított osztozkodási arányokkal.
Ahogy ez Ausztriában működött évtizedekig a szociáldemokraták és a Néppárt között, amíg csak ők ketten adogatták egymásnak a kormányt. Vörös és fekete: enyém az iskolaigazgató, tied a postamester. Ketten feltételezik egymást, és kizárnak mindenkit az évtizedes megállapodásból. Ott nemcsak a politikai kinevezésekhez kötött államigazgatási posztokat osztotta föl egymás között a két nagy párt, hanem a nagy cégek is fixen egy-egy tömörülést támogattak – illegálisan, közöttük azok, amelyek Magyarországon is taroltak az építőipari tendereken. Egy hasonló rendszer lezárultát tudta meg Puch 2010-ben.
A Fidesznek kétharmada lett, és Orbán Viktor lefújta a dealt. „Viktor döntött, hogy nincs 80:20, ne legyen pénze az ellenzéknek. Simicskának engedte, hogy külön Puchnak adjon, de a pártnak nem.”
A főbb elemeiben húsz éven át változatlanul működő közpénzcsapoló rendszer ezután teljesen megváltozott: a Fidesz mindent vitt.
„Nincs váltógazdaság, kétharmad van, el kell foglalni mindent. Ez Simicskát is meglepte. Az addigi rendszer a politikai váltógazdaságra volt szabva, ami 2006-ban megbillent: kiderült, hogy hatalomban lehet maradni. 2010-ben pedig jött a centrális erőtér. Simicska ellene volt, mert a szavát adta nekik. Ő a nyugodt, biztonságos rendszer alkuit kötötte meg, amit nem lehet felrúgni, mert hosszú távon ez működik. De Orbán változtatott a szisztémán: mi maradunk, őket ki kell éheztetni, ki kell nyírni.”
A Simicska–Orbán-szakításig, a 2015. február 6-i G-napig Simicska irányította a rendszert, amelynek jelképe cégbirodalma zászlóshajója, a Közgép volt.
A NER-cégek hihetetlen szárnyalását több száz cikk bizonyítja már. Szerepeljen itt csak egyikük neve, Balásy Gyuláé, akinek cégei, a Lounge Design és a New Land Media végzi a teljes állami szektor közpénzes kommunikációját: „Balásy Gyula nyert összesen 650 közbeszerzést, miközben 695-ön indult. Az ő nyerési esélye olyan extremitás, hogy ha egy normális országban meglátják ezt a két adatot, vezetőszáron viszik el Balásyt és mindazokat, akik érintettek voltak abban a 650 közbeszerzésben. Azt, aki kiírta, vagy aláírta, hogy ő írta ki, ő készítette elő, ő vezette azt a főosztályt, amelyik kiírta: őket mind le kell csukni e két adat alapján” – mondja egy szakértő.
A rendszer a NER előtt
Az MSZMP és az ellenzéki pártok közötti kerekasztal-megbeszéléseken született meg 1989-ban a párttörvény, amelyet még az egypárti parlament fogadott el. Már akkor mindenki tudta, hogy az abban biztosított lehetőségek nem lesznek elegendők a pártok működtetésére, főleg nem a kampányolásra.
„’90-ben illúziók voltak, de nem volt bátorság megteremteni a forrást a normális pártfinanszírozáshoz. Az MDF amatőr volt, az MSZP-nek volt vagyona, az SZDSZ mögött pedig ott volt Soros.”
A pártok óriási erőforrás-különbségekkel futottak neki az 1990-es első szabad választásnak. Az MSZMP-vagyon jelentős részét különféle technikákkal magának átmenő utódpárt, az MSZP előnye miatt már 1990 előtt voltak fedett pénzek minden pártnál: a Fidesz például készpénzt kapott Amerikából.
Megindultak hazai források is. Először lelkes amatőrök voltak a támogatók, például nyomdászok lelkesedésből megcsinálták a pártok választási szórólapjait. „Sok olyan támogatás volt, hogy egy vállalkozói kör úgy gondolta, hogy jobb, ha ezek és nem azok vannak hatalmon: ők nem kértek ellenszolgáltatást a támogatásért, és kifizettek szolgáltatásokat.”
Ez hamar megszűnt, mert „mindenkinek kinyílt a csipája: politikai vállalkozásnak fogták fel. Mindennek ára lett. A kérdés, hogy hogyan fizetik ki.”
Azóta a nagy állami megbízások nyertesei különböző technikákkal fizetnek a pártoknak. „Nagy ügyben Orbánnal kellett megállapodni – idéz egy akkori pártvezető egy vállalkozót. – Előre kérte, és sokat, de mindig betartotta. A szoclibekkel viszont mindig az a baj, hogy az elnyert megbízatás után hárman jelentkeznek a pénzért, és mind azt mondja, hogy ő intézte el.”
Bár – főleg eleinte – a pártnak teremti meg a pénzt, a fundraiser saját zsebre is üzletelhet, hiszen ő viszi vásárra a bőrét, ő tárgyalja le a részleteket, ő mozgatja, tartja fenn a szükséges céghálót. Az arányok a kérdésesek. A Simicska-időszakban 50:50 százalékos egyezségről hallottunk az oligarcha saját és a Fidesz feketekasszája között.
A 2022-es ellenzéki kampányban két fundraiser is kért húsz, illetve harminc százalékot, ha hoz pénzt. Az Action for Democracy pénze közvetítői jutalék nélkül érkezett, igaz, nagy részét elvitte munkadíjaként a Datadat cégcsoport.
A politika hamar üzletté vált. Ma már minden pártban szép számmal vannak olyanok, akik számára a politika csak üzlet. Sőt már nagyítóval kell olyan politikust keresni, akire nem áll az, amit az egyik fundraiser mondott: „Meztelen seggel jöttek a politikába, de egyik sem úgy távozik.”
Ez a rákfenéje a politikai életnek, mondják többen: „Ha ellenőrizetlenül jönnek a pénzek, egy részét le fogják nyúlni. Horn mondja Máté Lászlónak, hogy kéne százmillió. Máté szól a cégeknek, hogy kéne 150, és visszamegy Hornhoz, hogy csak nyolcvan volt.” (Máté László a kilencvenes évek első kétharmadában az MSZP fundraisere és pénztárnoka volt, utána Boldvai László, majd a kétezres években Erős János, Puch László, Hagyó Miklós, Hatvani Szabó János, majd Molnár Zsolt. Az SZDSZ-ben előbb Budai György és Virág Attila, majd Matyi László, a fővárosban pedig Székely Gábor, majd Mesterházy Ernő.)
A korai és pozitív szcenárió szerint a fundraiser az elnöknek riportolt, aki ügyelt, hogy ne essenek túlzásba. A kampány végén pedig leült az elnök, a kampányfőnök és a fundraiser, „számot vetettek, aztán összetépték a papírokat”.
„Nem is ért hozzá, és választott párttisztviselő nem is csinálhatja ezt” – mondja egy idealista politikus a pártvezetés és illegális pártfinanszírozás viszonyáról. Az biztos, hogy ezekről az ügyletekről a lebukási kockázat miatt csak néhányan, egy-két ember az elnökségből és a párt pénzügyeinek felelőse tudhatott, a többiek tudomásul vették. Sokat még az elnök sem tudott, rájuk bízta: jobb, ha nem tudom, csinálják. „A fontos dolgokat persze el kell mondani, hogy ezzel vagy azzal üzletet kell kötni, de a részleteket nem tudják.”
A feketepénzt nem lehet ellenőrizni, hogy valóban annyi-e, itt nincs könyvelés. Legendás volt Puch László páncélszekrénye tele húszezresekkel. Ilyen széfek nélkül a pártok nem tudtak volna működni, de a párton belüli személyes szívességek és lekötelezettségek rendszerét is innen finanszírozták/zák: „Laci, kéne vennem egy új autót.”
Azért jött létre a pénztárnok pozíciója, hogy legyen egy puffer. „Ha elöl állsz, nem lehetsz annyira gazdag, mint aki hátrébb.”
A határok mozognak, eleinte nagyobb volt a morális felháborodás a pártban és támogatói között, később mindenki elfogadta a rendszert. A Fidesz népszerűsége még hatalmasat zuhant a kormányzó MDF-fel lepacsizott székházügy nyomán, ma már támogatói számára az üzemszerű umbuldázás, a „nemzeti tőkések” az alapállapot.
„Szét kéne választani a magán- és a pártnak menő forrást, de nehéz – mondja egy fundraiser, aki pártbeli ellenlábasai szerint „szétlopta a pártot”. – Nagyságrendek változnak a magán és a közös között. De nem is látunk rá mindenre.”
Sok települési, kerületi befolyásos politikus dolgozott saját zsebre, rájuk nem volt a központnak befolyása, ők maximum a saját helyi hálózatukat és saját újraválasztásukat finanszírozták. „Ők voltak a leggátlástalanabbak.” Tankönyvi példája ennek a szocialista Hunvald György polgármesterrel együtt mozgó és szintén elítélt, VII. kerületi SZDSZ-es Gál György.
A Fidesznél ez is másképp van: „Viktor mindenről tud, sokkal mélyebben ismeri a részleteket is, mint eddig bárki. Simicska is mindent megbeszélt vele.” Maga Orbán is elárulta egyszer nyilvánosan, hogy minden héten leül Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel (ez még a G-nap előtt volt, Némethné Simicska embere volt), átnézik a középítkezési projektek listáját, és eldöntik, melyeknek legyen prioritásuk, kik nyerjenek.
„Amíg ez féllegális, addig melegágya lesz az egyéni gazdagodásra hajtóknak. Még akiben nem is ez a motiváció, a megteremtett kapcsolatrendszeréből üzleti haszna van” – árnyalja a saját zsebre hajtó politikus/fundraiser képét egy volt pártelnök. Egy fundraiser szerint „Nem kell mindig azt gondolni, hogy a másik oldallal kötött dealek állnak a háttérben, sokan a saját kreditükkel tudtak elérni dolgokat.” A „saját kredit” persze a politikai befolyást jelenti.
Az évek alatt a pártok és politikusok eljutottak oda, hogy „mindenkinek a szisztémára jár az agya”.
Technikák
A pártfinanszírozás szabályozása – eleinte különösen – csak a kampányidőszakra lőtt, azzal nem foglalkozott, hogy mi van a választások között. De „sosem vettük igazán komolyan a kampányelszámolást”.
Párt nem fogadhat el külföldről adományt, ezért azok vagy a pártközeli alapítványokhoz (még nem a 2003 óta létező pártalapítványokhoz, mert a külföldi tilalom rájuk is vonatkozik) mentek, vagy bizonyos szolgáltatásokat kívülről valaki kifizetett egy cégnek, amely nem neki, hanem a pártnak végezte el a munkát. „Persze lehet, hogy itt megmártott pénz jön vissza.”
Nemcsak a Strabag, hanem például német pártok hivatalosan is adományoztak, ami megjelent a beszámolókban is. Ők főleg projekteket, konferenciákat finanszíroztak.
Hazai cég is működtethet külföldi számlát: „Öt százalékot visszaad úgy, hogy külföldi számláról jönnek a megbízások a pártnak szolgáltatást végző vállalkozásoknak.”
A kilencvenes években még gyakori volt, hogy állami/önkormányzati beruházásnál a háttéremberek kenőpénzt fogadtak el azért, hogy kijárjanak valamit. Utána inkább az vált gyakorlattá, hogy az elnyert beruházásból kellett fizetni, három-öt százalékot visszaadni a beruházási értékből.
Ha a kedvezményezett cég odaadja a fundraisernek vagy megbízottjának készpénzben az „alkotmányos költséget” – a párt számára optimális esetben –, azt később valahogy be kell fizetni a pénztárba (mivel az egyéni adományokat ötszázezer forint fölött már az adományozó nevével kell feltüntetni; ezt kevesen vállalták, ezért 499 ezresek a befizetések), vagy készpénzben fizetni a kampányszolgáltatásokért.
Készpénzre mindig szükség van az egyéni jelöltek törvény meghatározta költési limitjei miatt. A 2022-es kampányban sokszor így fizették ki egymásnak parkolókban az ellenzéki pártok a kampányköltségeket. A volt párttársaikat jól ismerő, azok kampányát helyben, közelről figyelő jobbikosok is arról számoltak be, hogy indulásakor a Mi Hazánk is feltűnően sok készpénzt mozgatott – amelyet a gyanú szerint a Fidesztől kapott.
Amíg a Fidesz nem legalizálta a voksturizmust az állandó lakóhely fogalmának légiesítésével, addig az ukrajnaiak tömeges szavazási beutaztatását is jórészt készpénzben intéztették megbízottjaikkal a határ menti megyék fideszes képviselői.
„Két teljesen megbízható ember között van készpénzmozgás. Senki nem fogja vizsgálni, hogy Mészáros embere bőröndben hoz pénzt Orbánnak. Nem vagy nem egészen megbízható partnerek közötti tranzakcióknál alapvetően nincs készpénz, de ha fideszesek egymás között teszik, az valószínűleg nagymértékben készpénzből megy” – mondja a szakértő.
A feketepénz visszaáramlásának módja az is, hogy ha például nyomtatni kell, akkor a cég egy másik, legális megbízatás melléktermékeként „dolgozza azt le” a párt számára.
Gyakori eszköz volt az alulárazás, például a kedvezően fizetett plakátragasztás. „2010 előtt nagy arányban ment az alulárazás, amikor két fillérért dolgozik a nyomda. Aztán vagy megkapta készpénzben, vagy később ellenszolgáltatásként várt valamire.” Ez volt a legveszélytelenebb forma, egészen addig, amíg az Állami Számvevőszék 2016-ban meg nem büntette hatszázmillióra a Jobbikot, mert a piaci árnál jóval olcsóbban kapott plakáthelyeket az akkor már őket támogató Simicska plakátcégétől.
Az is egy technika, hogy a cég kap egy hitelt, amelyet aztán pár év múlva a bank leír behajthatatlanként. Ezt a módszert a minden politikai oldalt – jelentős részben feketén – támogató Princz Gábor, a Postabank 1998-ban megbukott elnöke is alkalmazta.
Princz a ’98-as választásnál négy dossziét mutatott pár embernek arról, hogy egymilliárd forinttal tolta meg a kampányban a Fideszt (akkor 356 milliót lehetett legálisan kampányra költeni) úgy, hogy a bank a Mahirnak fizetett Postabank-plakátokokért, illetve újságok Fidesz-hirdetéseit fizette ki.
A pénzből többen is lecsípnek menet közben. Egy politikus meséli: „Megkérek egy vállalkozót, hogy adjon pénzt annak a politikusnak, aki kért tőlem, a pártelnöktől mondjuk egymilliót valamilyen rendezvényre. Aztán nem nézem, hogy az a helyi politikus is megtart-e belőle.”
„Brókereken keresztül történik a pénz kifizetése: a cégnek is van egy cége. Nem a Strabag fizeti, hanem egy másik, ami a Strabag tulajdonában van, és az fizet egy olyan cégnek, amelyiknek a tulajdonosa vagy közvetetten a tulajdonosa az a politikus, akinek ki kell fizetni a pénzt” – mondja egy szakértő.
A leggyakoribb módszer tehát az, hogy a fundraiserek körül vannak különböző cégek és vállalkozók, és nekik kell utalni, rajtuk kell átfolyatni a feketepénzt. Így a pénzmozgás fiktív számlákkal a magánszférában, áttekinthetetlenül zajlik. Valaki ezeket a cégeket kézben tartotta és irányította, hogy a pénz hogyan jusson el később a különböző felhasználókhoz. Ennek a módszernek első komoly mestere Puch László volt.
Tipikus terület volt a média, ahol nagy pénzeket lehetett elfolyatni, mert „nehéz meghatározni, hogy imázsra, kreatív munkára mennyit adsz, egy- vagy tízmilliót. A legvadabb összegeket lehetett elszámolni. Mondjuk Puch egy megfelelő médiacéget megbíz azzal, hogy csináljanak meg egy munkát százmillióért, de az valójában tízmilliós munka, a többi átfolyik rajtuk, azt továbbadják, akinek kell.”
2010 után lett uralkodó a pénz osztalék formájában történő kivétele, amiből aztán vagy magánvagyon lesz, vagy korrupciós járadék formájában valahogy visszacsorog.
2016 után a magántőkealapok lettek a Fidesz pénzelrejtői. Ezeknél a regisztrált alapkezelők a befektetési jegyek birtokosainak strómanjai, akiknek kiléte a törvény által garantáltan titkos.
Továbbra is dívik az offshore-ozás: „adóoptimalizáló” országokban működő, névtelenséget biztosító vállalkozások a végső tulajdonosok.
Hogy mennyire valósak a tulajdonosok, és mennyire csak vagyonkezelők, az az Orbán–Mészáros-viszony kapcsán is kérdéses, de a több mint négyszáz médiumot magába olvasztó fideszes médiaholding, a KESMA létrejötte az utóbbit mutatja: ellenszolgáltatás nélkül adták át neki tízmilliárdos médiabirodalmukat a tulajdonosok.
A rendszerváltás után a pártok cégeket is alapítottak (az MSZP-nek elődpártjától voltak ilyenjei), amelyek később mind elsorvadtak, de a párt körüli alapítványok rendszere fennmaradt (lásd Mathias Corvinus Collegium), és cégformában is működnek olyan intézetek, agytrösztök, amelyek pártoknak dolgoznak és mossák fehérre a pénzt.
A Századvég vagy a Nézőpont kifizeti a párt helyett a kutatásokat (nekik utalt költségvetési pénzből persze), így a Fidesznek szinte heti információi vannak egyes kérdések társadalmi megítéléséről. A Századvég emellett pénzfelhajtó munkát is végez: „lobbitevékenységet” kínál cégeknek (ezt kínálták az amerikai kitiltási botránynál is a Bunge étolajcégnek), köztük multiknak, amelyek álmegbízásokat adnak nekik sokszorosan túlfizetett, tartalmatlan szakértői munkákra, tanulmányokra. Hozzájuk képest kicsiben, de így vitték ki a pénzt a BKV-ból a cég 2007–2009 közti botrányában „tanácsadó” kamucégek.
Ezek az intézetek káderek kifizetésére, elhelyezésére is alkalmasak, mert a káderek megélhetésének biztosítása minden pártnak komoly kihívás – főleg ellenzékbe kerüléskor.
A közbeszerzési nyertesek is sok mindenre tudnak költeni céges pénzként. „A Mészáros- vagy a Garancsi-cégbirodalom is akkora, hogy a működésükben minden el lehet fedni.” A szakértő szerint „nem véletlenül hoznak létre ilyen vállalatbirodalmakat, mert ezeknek semmilyen közgazdasági racionalitásuk nincs, ezek nem vállalkozások. Azért hozzák létre őket, hogy el tudják fedni a pénztranzakciókat.”
A 2022-es ellenzéki kampány egyik finanszírozója is úgy dolgozott volna, hogy tollakat és egyéb merchandisingtermékeket szállított volna a kampányba, miközben a Strabagnak számláz. Két magáncég kapcsolatai nem ellenőrizhetők, főleg, ha az egyik egyébként is rendszeresen dolgozik a másiknak. (A Strabag-támogatás végül nem valósult meg.)
És hogy mekkora lehet a közgazdaság-tudományban korrupciós járadéknak nevezett pluszpénz? A szakértő szerint:
„A szék egy homogén termék. Mondjuk a piacon tízezer forint, de ha én állami beszerzőként harmincezer forintért veszem ugyanazt, akkor egyértelmű, hogy itt mekkora volt a korrupciós járadék. A székek piaca homogén piac, ezért kis korrupciós kockázatú.
Ha homogén termékekre tudom bontani az inhomogén terméket, akkor tudom csökkenteni a korrupciós kockázatot. A NER szereti az inhomogén termékeket. A Budapest–Belgrád vasútvonal egy inhomogén termék, egy céltermék. Nem lehet igazán tudni, hogy drága lesz, vagy nem. Akkor tudnám megmondani, ha építenék mellé egy másikat, olcsóbbat.
A korrupt szereplők alapvetően monopolpiacokat keresnek. Ha nincs, megcsinálják. Ilyen például a gázkereskedő MET: Hernádi, Garancsi, Csányi, sokak szerint stróman révén Orbán. Megkaptak egy lehetőséget: ők voltak az egyetlenek, akik behozhattak gázt az egyik ausztriai határponton. Egy pont van, ott jön be egy vezeték, csak ők kereskedhetnek ezen a vezetéken. Megteremtettek nekik egy monopolpiacot. Ebből monopoljáradékot tudtak szedni, ami itt korrupciós járadék. Mert úgy teremtődött meg ez a piac, hogy nem volt verseny, hogy ki legyen az a szereplő, aki megkapja ezt a monopolpozíciót. Ők nagyon szeretik az olyan piacokat, ami monopolpiac vagy azzá tehető. Nagyon szeretik az olyanokat is, ahol már van egy nagyon erős hegemón helyzetben lévő piaci szereplő, mint a Waberer például, amit most megvett Tiborcz.”
„Az SZDSZ-részvételű kormány alatt az informatikai minisztérium működött korrupciós minisztériumként. Pont azért, mert egy szoftverről sosem lehet megmondani, hogy mennyibe kerül.”
„Ha nincs benchmark, akkor a túlárazást a profitrátákban látjuk. Összehasonlítjuk a koszos ügyletekben részt vevő cég profitrátáját a piaci profitrátával.”
„A szerződéses értéknek a becsült értékhez mért arányával is meg lehet ezt mondani. Például a Mészáros Lőrinc által nyert közbeszerzések szerződéses értéke néhány százalékkal magasabb, mint a becsült érték, amin a pályázatkiíró megbecsüli. A becsült érték úgy áll elő, hogy a pályázat kiírójának gyakorlatilag piackutatást kell végeznie, és azt mondani, hogy a piacon ezt a szolgáltatást ennyiért szokták eladni, megvenni, tehát ez a becsült értéke. Lehet, hogy még egy picit rátesz, mert ennyi pénze van rá. Ki lehet mutatni, hogy Mészáros egy-két százalékkal a becsült érték felett szokott nyerni, míg a piaci szereplőknél, a politikailag nem bekötött, nem NER-es szereplőknél ez az arány mínusz nyolc-tíz százalék. Mészáros korrupciós járadékát így ki lehet számolni: körülbelül tízszázalékos.”
Működtek a koalíciók
Az összes megbundázott települési pályázatot is beleszámítva több ezer cég vett már részt korrupciós járadék utalásában, mi most csak néhány nagyobb ügyet említünk.
„Simicska folyamatosan megkapta az egyharmadot a szoclib nyolc évben.” Forrásaink egyöntetűen állítják, hogy 2010-ig nagykoalíció volt a pártfinanszírozásban. Valaki a Tocsik-ügyre teszi ennek kezdetét (abból kimaradt a Fidesz), mások kezdettől fogva kormány és ellenzék együtt mozgásáról beszélnek. Voltak ennek legális formái is: a Vasárnapi Hírek eleinte közös, hárompárti lap volt.
„2002 után az állami gazdaságokat visszaszerezhettük volna, de sok szoci is érintett volt” – utal szocialista forrásunk a „piszkos 12-re”, a Fidesz által első kormányzása végén privatizált állami gazdaságokra.
„Amikor Puch kihagyta valamiből Simicskát, a Magyar Nemzet elkezdte azt a bizniszt támadni, mire a párt pánikba esett: oldd meg. Úgyhogy elvesztette a politikai hasznát is, és még pénzt is adott.”
A nagykoalíció hiányára utal, ha valamelyik oldal politikai hasznot tudott húzni egy ügyből. Például Tocsikéból, ahol az ellenzéki Deutsch Tamás, a parlamenti vizsgálóbizottság elnöke (akkor még engedett ilyet a kétharmados parlamenti többség) a ’98-as választásokig hetente a nyilvánosság előtt tudta tartani a témát. Ha nagy infrastrukturális beruházásokból egy-két sajtóközleményen túl nem lett ügy, jelzi, hogy mindenki benne volt.
A politikai dealek mögött nincs mindig pénzügyi összejátszás. Az ellenzék és a kormánypárt közötti első látványos és nagy politikai súlyú egyezség (ha a Fidesz–MDF-székházügyet kihagyjuk) az SZDSZ kilencvenes évekbeli nagy médiabefolyását igyekezett visszafogni. A hat év alatt megszülető kétharmados médiatörvény nyomán megvalósuló első nagy kereskedelmi frekvenciaosztáskor Horn Gyula és a Fidesz akadályozta meg (később bíróság által kimondva: törvénytelenül) az SZDSZ-közelinek tartott Írisz TV győzelmét a két országos kereskedelmi tévé pályázatán.
A TV2-t és az RTL-t tulajdonló két, az országba akkor érkező multinacionális médiavállalkozás magyarországi cégeinél akkor is sokan állították, hogy szabadrablás folyt, de hogy ebből jutott-e a pártokhoz, nem tudjuk. „Mindenkit meglepett, ami akkor robbanásszerűen elindult a kereskedelmi tévéknél. Olyan példátlan gyarmatosító attitűddel vezették őket, és olyan óriási korrupció zajlott, aminek a mértéke mindenkit, az ott dolgozókat is sokkolta. Ez aztán érdekes folyamatokat indított el: itt a vágyott Nyugat, de a korrupció ilyen mértékét itt nem is ismerték” – mondja egy kicsit talán elfogult korábbi pártvezető.
Máskor a frekvenciaosztás nemcsak a politikai befolyás eszköze volt, hanem komoly biznisz is. Emiatt a Médiatanács elnöke, Szalai Annamária, aki a korábbi médiaszabályozó testületben, az ORTT-ben is tag volt, folyamatosan egyeztetett Simicskával. Érdekes figura volt a frekvenciabizniszben a valamikor kisgazdaként induló, szocialista ORTT-delegált, Ladvánszky György is, akivel szintén kötött Szalai dealeket, ahogy az MDF-es Weber Jánossal is.
A Dávid Ibolya volt MDF-elnök által bedobott 70:30-as megosztás (szerinte ennyit kapott az aktuális kormánypárt és ellenzék a visszacsorgatott pénzekből) bizniszenként változott: volt 80:20 is, máskor a fele-feléhez közelített. Attól is függött, hogy kik voltak a fő- és alvállalkozók. „Minden biznisznél más volt a szétosztási arány. Puch megmondta, mennyit kér, és a finanszírozó döntött, hogy a másiknak mennyit ad.”
„Princz élen járt ebben, áthozta a szociból a KISZ-fílinget, de a Strabag is mindenfelé adott.” Forrásaink – ahogy ezt korábban több médium is közvetetten bizonyította – Aczél Zoltánt említik a Strabag hazai működése és a pártfinanszírozás kapcsán. „Ő ezt Ausztriában tanulta, a know-how-t hozta át. Jöttek szakemberek Nyugatról, és megtanították a keletieket.” (A Strabag mindig tagadta, hogy illegális pártfinanszírozásban vett volna részt.)
A kétezres évek nagy autópályadealjében oknyomozók az Eurocontact nevű Aczél-céget látták közvetítőként. „A Strabagot az SZDSZ hozta az autópályadealbe, de mint vezető kormánypárt, az MSZP kapta a nagyobbat, bár volt, hogy 50:50 volt az arány.” „Aczél az osztrák vonalat intézte, és jóban volt Simicskával is.”
2010 óta a Strabag főleg alvállalkozóként, illetve a Belfry Holding magyar cégein keresztül – vasútfelújításoktól a Biodóm építéséig – van jelen a hazai piacon és a pártok életében. A Belfryon – amely a Fidesz-kormányhoz köthető balkáni befektetések körül is megjelent – sokak szerint csak átfolyt a pénz. A Belfry Aszfalt Kft.-nek 2018-ban 1,1 milliárd forintos forgalma volt, 2019-ben pedig 1,4 milliárd, miközben 2018-ban egy fő dolgozott benne, 2019-ben pedig már nem volt alkalmazottja. A cég éves bérköltsége 1 millió 774 ezer forint volt a cég 2018-as éves üzleti beszámolója szerint.
„Csak akkor tudnám biztosan megmondani, hogy a Margit híd felújítása túl van árazva, ha építenék mellé egy másik Margit hidat” – mondja egy szakértő a benchmark (viszonyítási alap) nélküli tenderek kapcsán, de azért az, hogy a híd felújítása az előkészítéssel töltött évek alatt 32 milliárdra drágult, míg a Szabadság hídé kevesebb mint hatmilliárdból kijött, legalábbis gyanús. Letárgyalásában forrásaink szerint benne volt a Fidesz, a főváros (SZDSZ) és az MSZP is (Puch László egyik akkori cégét, a Kelet-Út Kft.-t említik, és hogy Hagyó Miklós erőltette a Herkules-szobrok kétmilliárdos felújítását). Simicska cége volt a fővállalkozó, de 2009-ben, még szoclib kormány és városvezetés alatt indult, és öt- és tízmilliárd forint közötti korrupciós járadékról hallottunk.
Kerék-Bárczy Szabolcs említi politikai memoárjában a Budapest Airport 2005-ös privatizációját, ahol az egyik potenciális jelentkező lobbicégének munkatársaként vett részt egy előzetes tárgyaláson. Az egyik kormánypárt képviselője kétmillió eurót kért, de nem a tender elnyeréséért, csak azért, hogy egyáltalán versenyben lehessen a cég. A győztes egyébként a brit BAA lett (de a repteret hamarosan továbbadta egy másik indulónak), amelynek konzorciumi társa az akkor Bajnai Gordon vezette Wallis volt egy ideig. A privatizáció körüli telekügyletekben előkerült Puch László Carion nevű cége is.
„Rádióügyben komoly összejátszás volt.” A két országos kereskedelmi rádió, a Sláger és a Danubius műsorszolgáltatási szerződése 2009-ben járt le, a két frekvenciára kiírt pályázaton a médiahatóság – az MSZP, a Fidesz és a KDNP által delegált tagok szavazatával (az SZDSZ-es tag tartózkodott) – az új indulókat hozta ki győztesnek. Az ORTT elnöke, Majtényi László törvénytelennek nevezte a pályáztatást, és lemondott.
Az MSZP (és Puch László) anyagi megroppantásában komoly szerepe volt annak, hogy a deal 2010-es fideszes megszüntetése nyomán a reklámbevételek harminc százalékára számító Neo FM működésképtelen lett, és az ötszázmillió forintos műsorszolgáltatási díj megfizetésére felvett több millió dolláros kölcsönt másból kellett kifizetnie. | Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 1. rész | Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-illegalis-partfinanszirozas-rendszere-ahogy-a-resztvevok-latjak-i-egy-reszet-le-is-fogjak-nyulni/32238780.html | 2023-01-30 11:42:08 | true | null | null | Szabad Európa |
Hiába hozta nyilvánosságra a kormány azt a szerződést, amellyel 35 évre koncesszióba adta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó cégeknek a hazai autópályákat, a lényeget titkolja. A szerződés egyes mellékletei ugyanis „nem hozzáférhetők”. Erről pecsétes papírt is kaptunk egy kormányzati szervtől, miután betekinthettünk a kevésbé releváns dokumentumokba.
Kellemes, 22 fok körüli hőmérséklet fogadott a Miniszterelnöki Kabinetiroda Iskola utcai épületében székelő Nemzeti Koncessziós Irodában (NKI). Az idei fűtési szezonban az állami intézményekben és iskolákban nem lehet 18 foknál melegebb. Az NKI-nál érezhetően ennél melegebb volt, amikor csütörtökön iratbetekintésre érkeztünk az épületbe.
Január 5-én küldtünk közérdekű adatigénylést az NKI-nak, amelyben azt a szerződést kértük ki, amelyet a hazai gyorsforgalmi utak koncessziójára kiírt pályázat nyertesével kötöttek. Mint ismert, a Themis magántőkealap vezette konzorcium nyert a közbeszerzésen. Ez a csoport összesen hét magántőkealapból áll: A Themis, a Vesta, a Cronus és a Via magántőkealapból, amelynek alapkezelője a Minerva.
Kormányközeli üzletemberek
Az iratbetekintés során olyan nyilatkozatot láttunk, amely szerint a Minerva Szíjj László üzletember százszázalékos tulajdonában van. A fennmaradó három – a Konzum PE, az Opus New Way és az Opus Bridge magántőkealap – kezelője az az Opus Global, amely száz százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában van.
Az iratbetekintés során ugyanakkor elzárták a szerződés részét képező legfontosabb dokumentumokat. Ezek a mellékletek tartalmazzák például a rendelkezésre állási díj és a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díj konkrét összegét, fizetésének részleteit, a teljesítmény-pontrendszert, az úgynevezett SLA-t, vagyis a szolgáltatás műszaki és díjazási előírásait.
Ezekből derülne ki, hogy konkrétan mennyi pénzt kapnak a nyertes cégek az autópályák üzemeltetésére. A tét nem kicsi, a kormány saját számításai szerint is a koncesszió időtartama alatt 12-13 ezer milliárd forint kerülhet a nyertes cégekhez.
De olyan titokzatosnak hangzó mellékleteket sem kaptuk meg, mint a „közbeszerzési eljárás más mellékletben nem szereplő dokumentumai” vagy a „koncesszor részvételi jelentkezése és a nyertes végleges ajánlata”.
Annyi érdemi információt sikerült megtudni, hogy a Themis megvásárolja a Magyar Közút Nonprofit Zrt. autópálya-kezeléssel kapcsolatos infrastruktúráját. Az ingatlanokért 6,1, egyéb eszközökért 6,2, a készletekért 3,6, míg a humán erőforrásért 1,6 milliárdot, továbbá a SAP-rendszerért 238 millió forintot fizet.
A tét 12 ezer milliárd forint
Mint ismert, 2021 júniusában jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben egy pályázati felhívás a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat legfeljebb 35 éves időtartamra történő koncesszióba adására. A tender kiírása szerint 1662 kilométernyi úthálózat üzemeltetése kerül a győzteshez, aki az első tíz évben fejlesztéseket is végrehajt.
A pályázat szerint 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítését is el kell végeznie, továbbá 272 kilométernyi gyorsforgalmi utat is meg kell építenie a nyertes cégeknek, így jön ki az 1662 kilométernyi úthálózat, amelyet a nyertes konzorcium kezelni fog.
Ennek a feladatnak az ellátásáért az állam évente nettó 96,2 (bruttó 122) millió forintot fizet kilométerenként. (Ez az úgynevezett rendelkezésre állási díjból – rád –, valamint a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díjból – ráaszd – tevődik össze. De az egész projektre vonatkozó összeget nem közölték.)
Opcióként a korábban PPP-konstrukcióban épült M5-ös és M6-os autópálya-szakaszokat is koncesszióba adja az állam, miután lejárt az ezt megépítő külföldi cégek szerződése.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrincéknek utalja 35 évig a kormány az állami útdíjbevételek nagy részét
A tenderre három vállalatcsoport jelentkezett: a Dömper Kft., a Strabag–Colas-páros és a Mészáros Lőrinc–Szíjj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis-konzorcium. Utóbbi nyerte el a tendert.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az eredményhirdetést követően újságíróknak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen nem is titkolta, hogy kik állnak a tőkealapok mögött.
A Portfolio tudósítása szerint Rogán Antal azt mondta: megérti, hogy a végén mindenki elkezdi Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét említeni, de örvendetesnek tartja, hogy a nyertes cégek képesek voltak felnőni addig, hogy egy ilyen koncessziós eljárásban versenytársai legyenek, sőt le is győzzék a Strabagot vagy a Colast.
A bíróságok a nyilvánosság mellett
Az autópálya-koncesszió után a hulladékgazdálkodási koncessziós pályázat háttérszámításait is ki kell adnia az NKI-nak, miután a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet javára döntött a Kúria a héten.
A TI arra volt kíváncsi, hogy milyen előzetes számítások alapján jutott a kormány arra, hogy éppen a törvények által megengedett maximális 35 évre írja ki a hazai szemétbegyűjtésre és -feldolgozásra vonatkozó koncessziós pályázatot. Miután megtagadták a dokumentumok kiadását, bírósághoz fordult mindkét (hulladékgazdálkodás és autópálya) esetben.
Az eljárás lényege az, hogy az állam koncesszióba adja a két területet a nyertes vállalatoknak. Az uniós és a hazai szabályok szerint egyaránt előzetes számításokkal kell bizonyítani, hogy miért van szükség arra, hogy a kormány egyetlen koncessziós pályázattal 35 évnyi állami megrendelést vonjon ki a piaci forgalomból.
A 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány mind az autópálya-üzemeltetés, mind a hulladékgazdálkodás esetében lezárná a piacot.
A magyar állam által kiírt hulladékgazdálkodási koncessziós pályázatot a Mol Nyrt. nyerte el, így 2023. július 1-jét követően 35 évig a társaság végezheti az évi közel ötmillió tonna magyarországi települési szilárd hulladék begyűjtését, és gondoskodik annak kezeléséről.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékgazdálkodás - Totális államosítást akar az ITM a százmilliárdos iparágban
A hulladékról szóló 2012. évi törvény szerint a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha a koncessziós szerződés aláírásától számított egy éven belül gondoskodik a tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről.
Ha a koncessziós társaság az egy év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés a szerződés aláírását követő egy év lejártával megszűnik.
A tavaly július 28-án ellenjegyzett koncessziós szerződésből is kiderül, hogy a Mol tudomásul veszi, hogy a 35 évre elnyert koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha legkésőbb 2022. december 31. napjáig gondoskodik a szükséges engedélyek megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről – ezt már Ligeti Miklós ismertette a Szabad Európával.
A TI jogi igazgatója azt is elmondta, hogy a tisztánlátás érdekében a Transparency International a Molhoz fordul közérdekű adatigényléssel, amelyben a Mol által megkötött kapacitást biztosító szerződések, valamint a törvény által megkövetelt engedélyek másolatát kérik ki. Mi is kerestük a Molt, ha válaszolnak, frissítjük a cikket. | Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam | Hiába hozta nyilvánosságra a kormány azt a szerződést, amellyel 35 évre koncesszióba adta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó cégeknek a hazai autópályákat, a lényeget titkolja. A szerződés egyes mellékletei ugyanis „nem hozzáférhetők”. Erről pecsétes papírt is kaptunk egy kormányzati szervtől, miután betekinthettünk a kevésbé releváns dokumentumokba. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/autopalya-koncesszio-a-legfontosabb-dokumentumokat-titkolja-el-az-allam/32242411.html | 2023-01-30 12:02:08 | true | null | null | Szabad Európa |
olvasási idő
8 perc
megjelent
2023.01.16. 04:30
Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások - a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe. | Magyarország szó szerint hatalmas árat fizet azért, hogy a multik akkunagyhatalommá tegyék | Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230116_gazdasag_akkumulator_munkahelyi_tamogatas | 2023-01-16 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Fóton is kiverte a biztosítékot egy akkumulátor veszélyesanyag-raktár
Debrecen után Fóton is előtérbe kerültek a veszélyes anyagokkal zajló folyamatok miatti lakossági aggodalmak. A polgármester pert kezdeményez.
A katasztrófavédelem nemrég engedélyezte egy dél-koreai cégnek 4000 tonnányi veszélyes anyag tárolását Fóton. Vass György polgármester szerint a döntés jogsértő, ezért bíróságra terelné az ügyet, közigazgatási pert indít a városban létesülő akkumulátor veszélyesanyag-raktár miatt. Erről ő maga számolt be a Facebookon.
Tavaly év végén derült ki, hogy két akkumulátoros egység is létesülhet az agglomerációs településen. A kínai hátterű BYD ElectricBus & Truck Hungary Kft. csarnokában akkumulátor-összeszerelő üzemet hozhat létre, a dél-koreai HTNS Hungary Kft. pedig felső küszöbértékű veszélyes anyagok tárolását tervezi – emlékeztet a Magyar Narancs.
A lap szerint Vargha Nóra független önkormányzati képviselő január 4-én számolt be róla, hogy a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság engedélyezte a HTNS Hungary Kft. raktára számára a négyezet tonnányi veszélyes anyag tárolását.
Vass György polgármester most azt írta, a város biztonságánál semmi nem lehet fontosabb. „Holnap képviselő-testületi ülést tartunk, azzal a céllal, hogy településünk vezetőjeként további konkrét lépéseket tegyek a fótiak védelmében. Az ülésen be fogom nyújtani azt a konkrét javaslatomat, amely szerint Fót Város Önkormányzata közigazgatási pert indít és bíróságon támadja meg a Katasztrófavédelmi Igazgatóság döntését a HTNS Hungary Kft. veszélyes tevékenység végzésére irányuló katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmére, és a Telephelyre vonatkozó biztonsági jelentésére vonatkozóan. Meglátásunk szerint a Katasztrófavédelmi Igazgatóság döntése jogsértő, ezért határozott lépést sürgetek”
Mint írja, polgármesterként elkötelezett amellett, hogy a városvezetés megtilt minden olyan vállalkozást, tevékenység létrehozását, vagy meglévő vállalkozás tevékenységi körének bővítését, amely a környezetre a legcsekélyebb mértékben is káros hatással lehet, létrejöttével a környezetkárosítás legkisebb kockázata is fennáll, az ott lakók – beleértve a külterületen élőket is – egészségét károsíthatja, hang- vagy fényszennyezéssel, víz-, talaj- illetve légszennyezéssel jár, az életviszonyokat negatívan befolyásolhatja, illetve létrehozása/bővítése a helyi környezetvédelmi rendelet bármely részének ellentmond.
Múlt héten a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárral kapcsolatos közmeghallgatáson annyira elszabadultak az indulatok, hogy tettlegességig fajult a vita.
Tettlegességig fajult a vita a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár közmeghallgatásán
A nő az akkumulátorgyár mellett érvelt a debreceni közmeghallgatáson, egy férfi ellökte. Fellöktek, és aMagyar Hang tudósítása szerint megütöttek egy nőt a debreceni közmeghallgatáson, aki az akkumulátorgyár mellett érvelt. A lap által közzétett felvételeken annyi látszik, hogy a nőt többen felsegítik a földről, és az arcát fogja. | Fóton is kiverte a biztosítékot egy akkumulátor veszélyesanyag-raktár | Debrecen után Fóton is előtérbe kerültek a veszélyes anyagokkal zajló folyamatok miatti lakossági aggodalmak. A polgármester pert kezdeményez. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230126_Fot_akkumulator_uzem | 2023-01-26 18:04:00 | true | null | null | HVG |
Debrecen és Fót után Szombathely is az akkumulátorgyár ellen
Határozatba foglalták, hogy nem épülhet akkumulátorgyár a településen.
Nemény András (Éljen Szombathely!) polgármester úgy fogalmazott: amíg ez a városvezetés lesz, nem épülhet akkumulátorgyár Szombathelyen. Ezt a környezetvédelemért felelős tanácsnok javaslatára azonnal határozatba is foglalta a baloldali többség - a Fidesz-frakció tagjai nem nyomtak gombot. A vitából kiderült, hogy Szombathelyt is megkeresték az elmúlt év végén a befektetési ötlettel, de a városvezetés egészség- és környezetvédelmi szempontokat, valamint a vállalkozás hatalmas energiaigényét mérlegelve nemet mondott.
Illés Károly, a Fidesz helyi frakcióvezetője ugyanakkor az ülésen leszögezte: nem kellett dönteniük akkumulátorgyárról, hiszen nem került ilyen javaslat a testület elé. Fenntartotta viszont azt az álláspontját: befektetőkre szükség van, a Szombathely északi részén fekvő iparterület elektromos ellátását pedig növelni kell ahhoz, hogy ott egy a város számára hasznos vállalkozás megtelepedjen.
A képviselők egy 461 millió forintos útfelújítási program beindításáról is döntöttek. Ezt az tette lehetővé, hogy a kormány nemrég visszautalta az önkormányzatnak azt a pénzt, amelyet több uniós fejlesztés kapcsán, az építőanyagárak további emelkedésének ellensúlyozására megelőlegezett.
Illés Károly szólt arról a több mint 632 millió forintról, amelyet a kormány az energiaár-emelkedés hatásainak enyhítésére adott, továbbá arról a 356 millió forintról, amit fejlesztésekre visszautalt.
Nemény Andás a felsorolást kiegészítette azzal, hogy a szombathelyi uszoda üzemeltetéséhez is érkezett támogatás, amiért szintén köszönetet mond. Hozzátette: a kormányzati támogatások hátterében állhat az a 74 pontból álló megtakarítási program, amelyet Szombathely önkormányzata letett az asztalra, és amelyet azóta következetesen végre is hajt.
Szólt ugyanakkor arról is, hogy az önkormányzatot továbbra is sújtja az emelt összegű szolidaritási adó, amelyet adóerő-képességük alapján fizetniük kell. | Debrecen és Fót után Szombathely is az akkumulátorgyár ellen | Határozatba foglalták, hogy nem épülhet akkumulátorgyár a településen. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230126_Debrecen_es_Fot_utan_Szombathely_is_az_akkumulatorgyar_ellen | 2023-01-26 21:30:00 | true | null | null | HVG |
Tovább bonyolódik a kínai akkumulátorgyár ügyében folyó, újrázott közmeghallgatás Debrecenben, ahol a főispánt hazaárulózták. A helyszínen felbukkant az LMP is, a párt társelnöke, Schmuck Erzsébet pedig bejelentette, hogy február elején országos népszavazást kezdeményeznek arról, kell-e Debrecen mellé a CATL gyára.
Ha felépül, ez lenne Európa legnagyobb akku üzeme, mely viszont várhatóan teljesen kiszárítaná a térséget, mivel az akkumulátorgyártás nagyon vízigényes műfaj. Ezért tiltakoztak a megépülése ellen hangosan az első meghallgatáson is a helyi lakosok, és ezért van tele bekiabálásokkal, füttyszóval és indulattal a mai közmeghallgatás is.
Schmuck lapunknak elmondta, hogy amikor tavaly ősszel már tudni lehetett, hogy Debrecenbe jön a CATL, az LMP egy helyi népszavazási kérdést adott be az ügyben, ami „nagy meglepetésükre" át is ment.
Az íveket azonban mégsem vették fel, mert közben „berobbant a nyilvánosságba," hogy a kormány akkumulátorgyártó nagyhatalommá akarja tenni az országot, és ennek nyomán egyre többen keresték meg hasonló ügyekkel. Fóton például raktárat akarnak építeni az akkumulátorgyártáshoz, Bátonyterenyén pedig „szép csöndben" akkumulátor-újrahasznosító üzemet építettek.
„Azt láttuk, hogy ezt nem lehet csak egyetlen városban elrendezni, ez országos probléma. Láttuk azt is, hogy nem jó irány, ha a helyi népszavazás felé megyünk el, ezért nem vettük fel az íveket, és ezért kezdeményezünk helyette országos népszavazást."
Schmuck a hvg.hu-nak azt mondta, a kérdést vagy kérdéseket februárban adják be. Arról is beszélt, hogy őket is meglepte, mennyire „hóförgeteg-szerűen" terjedő tiltakozás lett a debreceni CATL-gyár ügyéből, a környező településeken is tiltakoznak. Schmuck azt mondta, helyi civilek is megkeresték, köztük volt olyan, aki körbejárta a környékbeli polgármestereket, és kiderült, hogy nemcsak a közvélemény értesült nagyon későn a gyárprojektről, hanem a településvezetők se tudtak róla – viszont ők se szeretnék.
„Magyarul: valahol fent eldöntötték, hogy legyen meg a gyár, és majd lenyomják az emberek torkán ezt az egészet."
Schmuck szerint nem lehetünk akkumulátorgyártó nagyhatalom: „nem arról van szó, hogy egyáltalán ne legyen, itt a mértékkel van baj." A pártelnök azt mondta, korábban Palkovics László exminiszter arról beszélt egy Fenntartható Fejlődés Bizottság meghallgatáson, hogy
„ennek a gyárnak annyi energia kell, mint amennyit Pakson másfél reaktor termel meg."
A vízigényéről pedig azt mondta, hogy Debrecenben 70 ezer köbméter felszín alatti vizet akarnak felhozni, a keleti csatornából pedig további 30 ezer köbmétert vennének el a gyár működtetéséhez.
Videóink a pénteki közmeghallgatás elejéről:
És az első alkalomról: | Egyre durvább a hangulat a debreceni közmeghallgatáson, az LMP népszavazást akar az akkumulátorgyár miatt | Délelőtt 10-kor kezdődött a közmeghallgatás, de még nem látszik a vége. | null | 1 | https://m.hvg.hu/zhvg/20230120_CATL_Debrecen_kozmeghallgatas_LMP_Schmuck_Erzsebet_nepszavazas | 2023-01-20 13:12:00 | true | null | null | HVG |
„Az igazságügyi miniszter próbál úgy csinálni, mintha semmi köze nem lenne egykori helyettese, Völner Pál és a bírósági végrehajtói kar elnöke, Schadl György közti korrupt üzletekhez. Csakhogy a nyomozás dokumentumai szerint ez nem igaz” – írta vasárnap délután a Facebook-oldalán Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. Hadházy szerint a nyomozás dokumentumaiból kiderül, hogy
Varga Judit legalább egyszer találkozott Schadl Györggyel,
„és nem is csak bájcsevegtek: épp arról volt szó, amiért a legkorruptabb végrehajtó jelenleg is rács mögött van, a végrehajtói praxisok pénzért történő adás-vételéről”.
Az országgyűlési képviselő a nyomozás adataira hivatkozva azt írja, hogy Schadl úgy intézte a karon belüli konfliktusokat, valamint úgy „szabadított fel” újra értékesíthető végrehajtói pozíciókat, hogy „fegyelmi eljárásokat indított a neki nem fizetők ellen”. A politikus azt írja, hogy ezek az emberek nem hagyták annyiban a kiszorításukat és az erre való kísérleteket, hanem igyekeztek mozgósítani kapcsolataikat. „Schadl ennek akart elejébe menni, amikor megkérte Völnert, szerezzen neki időpontot a »jó miniszter asszonyhoz«”.
Schadl György valóban kérte arra Völner Pált egy kiszivárgott hangfelvétel szerint, hogy találkozhasson Varga Judittal – ám ahhoz ragaszkodott, hogy a találkozón maga Völner is ott legyen velük. A hangfelvételről itt írtunk bővebben:
Schadlnek pedig a Hadházy által ismertetett dokumentumok szerint néhány napon belül sikerült is bejutnia Vargához, aki állítólag ígéretet tett neki arra, hogy „lepattintja az akadékoskodókat”. „Ezzel tehát – ha igaz, amit Schadl és egyes vádlottak állítottak – minimum bűnpártolást követhetett el, hiszen értesülhetett az ügyről és mivel mégis passzív maradt, fedezhette a korrupt hálózat fejét” – írja Hadházy. Varga Juditot ennek ellenére sem hallgatták meg sem tanúként, sem gyanúsítottként az ügyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál – ellen. A vádirat szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával.
Schadl György a vád szerint jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra nyolc év letöltendő börtönbüntetést kért akkor, ha beismerő vallomást tesznek. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Kérdéseinkkel kerestük az Igazságügyi Minisztériumot, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket. | Hadházy szerint minimum bűnpártolást követhetett el Varga Judit a Schadl-ügyben | A független országgyűlési képviselő nyomozati dokumentumokra hivatkozva állítja: Varga Judit találkozott Schadl Györggyel és a végrehajtói praxisok pénzért történő adás-vételéről egyeztetett vele. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20230129_hadhazy_volner_schadl_varga_ | 2023-01-29 18:25:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Turisztikai Ügynökség alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. több vissza nem térítendő támogatást osztott ki 2021-ben, mint amennyiről a weboldalán beszámolt. Nem 84, hanem 131 támogatásról van szó, amelyek összege a korábban ismert 9,7 milliárd helyett bő 19 milliárd forint volt - derült ki a 24.hu közadatigényléséből.
Tavalyelőtt összesen 22 vendéglátós kapott a vissza nem térítendő állami milliókból, olyan luxuséttermek és borászatok nem szerepeltek a korábbi listán, mint
a budapesti Gerbeaud Kávéház (73 millió forint),
a Kiosk (40 millió),
a Bábel étterem (40 millió),
a Biarritz étterem és kávézó (56 millió),
a balatonfüredi Figula Pincészet (40 millió),
a csopaki Jásdi Pince (40 millió),
és vissza nem térítendő támogatást kapott Gianni Annoni cége, a GEPPO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is (70 millió).
Miután a lap a 2022-es adatokat is kikérte, azok megjelentek az állami cég weboldalán. Ebből derült ki, hogy a legnagyobb, 3,9 milliárdos állami támogatást egy Tiborcz Istvánhoz közeli vállalkozás, a Galya Top Property Kft. kapta.
Tavaly összesen 14 milliárd 379 millió forint vissza nem térítendő támogatást osztott ki az állam a Kisfaludy 2030 Zrt-n keresztül. | Kiderült, hogy sokkal több turisztikai támogatást osztott ki az állami cég, mint amiről beszámolt | Az eredetileg tudható összeg csaknem duplájáról van szó. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20230127_Magyar_Turisztikai_Ugynokseg_Kisfaludy_2030_vissza_nem_teritendo_tamogatas_kozadatigenyles_Tiborcz_Istvan | 2023-01-27 06:24:00 | true | null | null | HVG |
Máris itt vannak a propagandaplakátok, amelyek már a nemzeti konzultáció eredményére hivatkoznak
Több mint 7 milliárd forint közpénzbe került, ennyiért legyen is nehéz szem elől téveszteni!
A nemzeti konzultáció soha nem érhet véget. A kormány demokratikusnak beállított propaganda-kérdőívezése csak részben zárul le a válaszadást követően, a java csak ezután jön, ugyanis a visszajelzéseket a kormány (nem tudjuk, hogyan, ezt senki nem ellenőrzi) összesíti, majd megszüli belőle a következő hónapok egybites főüzenetét. Most éppen azt, hogy a magyarok 97 százaléka elutasítja az Oroszországra kivetett európai uniós szankciókat.
A valósághoz hozzátartozik, hogy
a plakátolás kezdetéig több mint 7 milliárd forintba került a propagandapamflet szétküldése, beszedése és promóciója,
amely egyébként a legkevésbé sem demokratikus, cserébe ízig-vérig oroszpárti,
amelynek online felülete továbbra is lazán átverhető, pedig 12 milliót költöttek arra is,
amely az uniót hivatott meggyőzni a magyarok akaratáról, csakhogy a szankciókat a magyar kormány is kivétel nélkül megszavazta, az Európai Bizottság pedig természetesen félvállról vette,
és amelynek nyilvánosságra hozott adataiból az derül ki, hogy a kormány kommunikációs logikáját követve csak a magyarok 17,5 százaléka nyilatkozott arról, hogy elutasítja a szankciókat.
Szóval, ebből sikerült arra a következtetésre jutni, hogy Magyarország egyhangúlag elítéli a szankciós politikát – mindeközben az Eurobarométer felmérése szerint a magyarok 56 százaléka helyesli az EU válaszlépéseit az orosz agresszióra.
A következő hetekben-hónapokban azonban nem erre, hanem a „97 százalékra" fogják emlékeztetni akkor is, ha csak az utcára lép – valahogy így:
Ide kattintva eléri a Nyüzsi további cikkeit, azonnali véleményeket, érdekességeket, szórakoztató mémeket, gif-eket, videókat.
2023. január. 16. 19:32 hvg.hu Itthon
Több mint hétmilliárd forintba került eddig a Nemzeti Konzultáció
A végösszeget még nem tudjuk, egyelőre a kormány által közölt adatok szerint a posta- és nyomdaköltségeket ismerjük, valamint most a Miniszterelnöki Kabinetiroda őszi költései között megjelentek a konzultációt kísérő plakátkampányra fordított tételek is.
2023. január. 14. 17:15 Nagy Iván László Itthon
A nemzeti konzultáció alapján csak a magyarok 17,5 százaléka utasítja el a szankciókat
A következő hetekben a csapból is az fog folyni, hogy a magyarok 97 százaléka elutasította a brüsszeli szankciókat az oroszbarát nemzeti konzultáción. Csakhogy mindössze két számításból kiderül, hogy valójában alig minden hatodik választópolgár ellenzi a korlátozásokat. | Máris itt vannak a propagandaplakátok, amelyek már a nemzeti konzultáció eredményére hivatkoznak | Több mint 7 milliárd forint közpénzbe került, ennyiért legyen is nehéz szem elől téveszteni! | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230124_Megjottek_a_szankcioellenes_nemzeti_konzultacio_oriasplakatjai | 2023-01-24 14:37:00 | true | null | null | HVG |
Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője kérdezte meg a Miniszterelnökséget vezető minisztertől: mennyibe kerül, hogy a kormány kezdeményezésére januártól a megyéket vármegyékre nevezték át. Többek között arra volt kíváncsi, hogy mely kormányzati szerveket érintette az átnevezés, mekkora a változás átvezetésének költsége, hány táblát és mennyiért kellett lecserélni az utak mentén.
Választ nem Gulyás Gergelytől, hanem államtitkárától, Fürjes Balázstól kapott az ellenzéki politikus, aki azt írta:
az átnevezéssel összefüggésben keletkező kiadások összege csak később lesz meghatározható.
Ezt azzal magyarázta, hogy „az Alaptörvény tizenegyedik módosítása lehetővé teszi a megye szó használatát mindaddig, amíg a felelős gazdálkodás elveit is figyelembe véve nem valósítható meg az áttérés”.
Magyarázata szerint a változtatás persze nem a pénzen múlik, hiszen „a vármegye mint a magyar állam legősibb és legidőtállóbb intézménye az ország viharos történelmében sok esetben jelentette a nemzet utolsó védőbástyáját az idegen érdekkel szemben. Az átnevezés célja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. A vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti.” | Nem tudja még a kormány, hogy mennyibe kerül a vármegye-átnevezés | Az összeg Fürjes Balázs szerint csak később lesz meghatározható. Addig is az a fontos, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230126_varmegye_megye_kormany_koltseg_mellar_tamas_gulyas_gergely_furjes_balazs | 2023-01-26 09:27:00 | true | null | null | HVG |
2023.01.23. 13:00
Amit tudni, az az, hogy NATO-kompatibilissá minősített - korábban is milliárdos állami támogatásokat elnyert - EU-Fire Kft. egészségipari és geotermikus fejlesztéseit folytatja. | Nem tudhatunk meg részleteket a beruházásról, amelybe másfél milliárddal szállt be az állam | Amit tudni, az az, hogy NATO-kompatibilissá minősített - korábban is milliárdos állami támogatásokat elnyert - EU-Fire Kft. egészségipari és geotermikus fejlesztéseit folytatja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202303_eufire_allami_tokevel | 2023-01-23 14:00:00 | true | null | null | HVG |
Közleményben válaszolt Korányi Dávid, az Action for Democracy (AD) szervezet elnöke a héten titkosítás alól feloldott jelentésre, amelyben a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter alá rendelt új szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ (NIK) vizsgálta az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait.
Korányi ismét leszögezte, hogy az AD a magyar és az amerikai törvényeket teljes mértékben betartva, önállóan a végzi munkáját. Mint írta, nemzetközi szervezetekhez és az Európai Unióhoz hasonlóan tevékenységükkel a demokrácia és a jogállamiság védelmét támogatták Magyarországon. Támogatási döntéseiket függetlennek tartják mindennemű kormányzati és egyéb külső befolyástól, a jelentés által baljósként beállított kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert és amerikai kormányzati és demokrata párti bekötöttséget politikai fantazmagóriának tartják.
Korányi azt állítja, az AD soha nem adott támogatást politikai pártoknak vagy jelölti kampányoknak, és hozzátette: a magyar kormány „minden eszközzel, skrupulusok nélkül segítette szélsőjobboldali politikai szövetségeseit”, így Marine Le Pent, Janez Jansát és Jair Bolsonarót.
Az elnök jelezte: aggasztónak tartják és elutasítják, hogy a kormány a teljes államapparátust bevetette az Action for Democracy és a velük együttműködő szervezetek elleni lejárató kampányban, ezáltal szerintük nyíltan politikai célokra használják a titkosszolgálatokat, a rendőrséget és az adóhivatalt. „A cél egyértelműen a magyar civilek megfélemlítése a magyar államhatárokon belül és kívül, ami erősen megkérdőjelezi a kormány valós szándékait a jogállamiság Európai Unió által számonkért helyreállítását illetően” – írta. | Korányi Dávid: A kormánypártok egyre nyíltabban használják a titkosszolgálatokat politikai céljaik eléréséhez | Az Action for Democracy elnöke az újabb nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésre reagált. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230127_koranyi_david_action_for_democracy_titkosszolgalat_kormany | 2023-01-27 12:09:00 | true | null | null | HVG |
A Plázs Siófok nevű szórakozóhely vezetőjét, Barna Györgyöt hozta ki első helyre a Somogy Vármegyei Kormányhivatal az elővásárlási jogosultak közül, így övé lehet az ország egyetlen lómenhelyének, legelőinek túlnyomó része, összesen 31,8 hektár a Balaton melletti Töreken – tudta meg a 24.hu. A kormányhivatal a végzését továbbküldte a megyei agrárkamarának, hogy az az ilyenkor szokásos módon adjon állásfoglalást, ezután lesz végleges a döntés.
Mint azt korábban megírtuk, Barna György elővásárlási jogára hivatkozva lépett be az adásvételi szerződésbe, amelyben a lómenhelyet működtető alapítvány egy korábban kiszállt tagja egy régebbi előszerződés alapján adta el az addig tulajdonát képező földeket egy aktív tagnak, Berecz Gabriellának, aki maga is a birtokon lakik, és aki a férjével, Czinkóczky Csabával, a lómenhely vezetőjével együtt gondozza az állatokat.
Berecz Gabrielláék az eredeti adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéddel egyetemben azt gondolták, hogy őstermelő, földművelő helyi lakosként senki sem tudja megelőzni elővásárlási jogával, de Barna György bemutatott egy olyan nyilatkozatot, amely szerint „őstermelők családi gazdaságának tagja”. Ez pedig a földtörvény szerint az elővásárlási jogosultsági sorrendben még előrébb áll.
A lómenhelyesek szerint azonban Barna György csak papíron lakik Siófokon, valójában a XII. kerületben él. Erre indirekt módon maga Barna György is utalt, amikor az elővásárlási nyilatkozatában tartózkodási helyként feltüntette budai címét. A sors fura fintora révén Nagy István agrárminiszter törvénymódosítása segíthet a lómenhelyen, amelynek egyébként a tárcával komoly, 130 millió forintos jogvitája van és perben is állnak.
Decemberben Nagy István javaslatára ugyanis módosítottak az egyes földügyi tárgyú törvényeken, hogy kizárják a lakcímmel való visszaéléseket. A január 1-jétől hatályos jogszabályban „életvitelszerű lakáshasználatot” követelnek meg a helyben lakó földvásárlóktól. Az indoklás kitér arra, hogy 2022 januárjától bárki bármilyen lakcímre büntetlenül bejelentkezhet, vagyis ettől fogva a „lakóhely fogalma már nem követeli meg a tényleges, életvitelszerű ott lakást, hanem pusztán adminisztratív célt szolgál”.
A tartózkodási hely jelenti annak a lakásnak a címét, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
Lakóhelyének címét mindenki köteles bejelenteni, a tartózkodási hely bejelentése azonban opcionális” – olvasható az indoklásban. A módosítást épp a földforgalmi törvény elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorlás bizonyos eseteihez kapcsolták, amelyek életvitelszerű ottlakás feltételét írják elő.
Ha a megyei agrárkamara nem változtat az elővásárlási sorrenden, és a kormányhivatal végzése életbe lép, akkor a lómenhely bírósághoz fog fordulni, hogy ne fals papírok, hanem a tények alapján döntsenek, mert ellehetetlenül a 130 bántalmazott állatot gondozó menhely, mivel alig öt hektárnyi területük marad, ami ennyi állatot nem tudna ellátni.
„Olyan nagytestű, bántalmazásból és állatkínzásból mentett állatok vannak nálunk, amelyek lelki és fizikai sérüléseik vagy gyógyíthatatlan betegségeik miatt senkinek nem kellettek. El nem tudom elképzelni, mi lesz velük, ha elveszítjük a táplálékot adó területünket” – magyarázta nekünk korábban Czinkóczky Csaba. | A Plázs Siófok vezetőjét rangsorolta elsőnek a kormányhivatal a lómenhely legelőire | A Plázs Siófok nevű szórakozóhely vezetőjét, Barna Györgyöt hozta ki első helyre a Somogy Vármegyei Kormányhivatal az elővásárlási jogosultak közül, így övé lehet az ország egyetlen lómenhelyének, legelőinek túlnyomó része, összesen 31,8 hektár a Balaton melletti Töreken. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/01/26/plazs-siofok-vezetoje-kormanyhivatal-lomenhely-legelo-rangsor/ | 2023-01-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A Kúriához fordulnak Szijjártóék a lélegeztetőgép-biznisz dokumentumainak ügyében – derült ki a Momentum képviselőjének, Tompos Mártonnak a Facebook bejegyzéséből. Tompos szerint a külügyben „beijedtek a végrehajtóktól", akiket ő küldött a minisztériumra, miután a jogerős ítélet kimondását követően sem adták ki neki a dokumentumokat.
Ugyanakkor Tompos a hvg.hu-nak elmondta, hogy Szijjártóék a kezdetektől fogva időhúzásra játszanak. A jogerős ítélet bár szeptember végén született és a fellebbezés határideje elvileg 30 nap, de a tárca mégis képes volt mostanáig nyújtani ezt az ablakot. Az ellenzéki képviselő szerint ezt az értesítő utolsó pillanatban való átvételével érték el. Azt is mondta Tompos, hogy a Kúria ítéletéig felfüggesztik a végrehajtási eljárást. | A Kúriához fordulnak Szijjártóék, nagyon nem akarják kiadni a lélegeztetőgép-biznisz dokumentumait | A Momentumos Tompos Márton a jogerős ítélet megszületését követően már végrehajtókat küldött a külügyre, de ezt a végrehajtást felfüggesztették. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230130_Kuria_kulugy_fellebbezes_lelegeztetogep_dokumentumok_Tompos | 2023-01-30 13:27:00 | true | null | null | HVG |
A Fővárosi Törvényszék hétfőn nem jogerős ítéletével választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettében, valamint garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek Varju Lászlót, és pénzbüntetést szabott ki rá, ugyanakkor a testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette a DK országgyűlési képviselőjét.
Az ügyészség korábban Varju Lászlót azzal gyanúsította meg, hogy súlyos testi sértést és garázdaságot követett el 2018 decemberében, amikor több ellenzéki képviselővel együtt bement az MTVA-székházba.
Az ellene folyó büntetőeljáráshoz csatoltak egy másik ügyet is, ahol választás rendje elleni bűntett a vád. Az ügyészség gyanúja szerint Varju László az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként a 2018-as országgyűlési választás előtt, 2018. február 12-én egy kávézóban találkozott egy függetlenként induló jelölttel. A találkozó során Varju László a választáson való nyerési esélyeinek növelése érdekében anyagi juttatást ígért a férfinak azért, hogy a képviselőjelöltségtől lépjen vissza a javára. A független jelölt a beszélgetés alatt kitartott amellett, hogy a választásokon indulni kíván, ezért Varju felajánlotta neki a kampányra addig fordított költségeinek kifizetését. A férfi a felvetést elutasította.
A bíróság álláspontja szerint a közmédiás esetnél megállapítható volt, hogy bár a vádbeli időszakban az országgyűlési képviselők jogszerűen tartózkodtak az MTVA épületében, azonban a törvény arra nem ad lehetőséget, hogy a képviselők az adást megzavarják. A bírósági döntés értelmében az elítélt politikus kihívóan közösség ellenes magatartást valósított meg, ugyanakkor nem akart szándékos sérülést okozni a jogszerű magatartást tanúsító biztonsági őröknek, ezért a testi sértés bűntettét a szándék hiányában terhére nem lehetett megállapítani.
A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettében, valamint garázdaság vétségében bűnösnek kimondott Varjút 900 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, míg a testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette őt.
A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott terhére nem értékelhető időmúlást, valamint azt, hogy egy hozzátartozójáról ő gondoskodik. Súlyosító körülménynek tekintette a Fővárosi Törvényszék a garázdaság vétsége esetén a hasonló jellegű cselekmények elszaporodottságát, míg a választás rendje elleni cselekménynél azt, hogy az elkövetés módja korrupciós jellegű volt. Az ítélettel szembeni fellebbezések folytán az eljárás másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. | Első fokon garázdaságért és választási korrupcióért ítélték el Varju Lászlót | A Fővárosi Törvényszék hétfőn nem jogerős ítéletével választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntettében, valamint garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek Varju Lászlót, és pénzbüntetést szabott ki rá, ugyanakkor a testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette a DK országgyűlési képviselőjét. | null | 1 | https://444.hu/2023/01/30/elso-fokon-garazdasagert-es-valasztasi-korrupcioert-iteltek-el-varju-laszlot | 2023-01-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy szakértő szerint az Európai Parlament egyfajta aréna a marokkói politika számára. Ha már nem működnek a diplomáciai megoldások, jön a vesztegetés. De ugyanez elmondható Katar esetében is; a katari vezetés személyre szabott ajándékokkal „kedveskedik” az arab vendégszeretet jegyében.
Azért hozták létre a külföldi befolyásszerzést vizsgáló parlamenti különbizottságot (INGE) 2021-ben, hogy az Európai Parlament átfogóbb képet kapjon elsősorban az orosz és kínai törekvésekről. Az egyéves mandátum letelte után úgy döntöttek, hogy mivel nem sikerült feltárni a terület minden mélységét, újabb egy évvel kiterjesztik a testület mandátumát (INGE2). A második év második felére aztán az EU nyakába szakadt a Katar-gate-botrány, amelyet nyugodtan hívhatunk Katar- és Marokkó-gate-nek. Ha mindez nem lenne elég, az elmúlt egy-két év terméke a Pegazus-botrány, amely sok elemében találkozik a külföldi befolyásszerzési kísérletekkel és a demokratikus folyamatok befolyásolásával. A megfigyelési ügyet azonban már nem erre a bizottságra testálták, külön vizsgálóbizottságot hoztak létre az ügy megismerésére. Pár napja három parlamenti testület, a már említett INGE-bizottság mellett az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség, valamint a Magreb-országokkal és az Arab Magreb Unióval, köztük az EU Marokkóval fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség tagjai igyekeztek megérteni, mi történik velük. Árulkodó, hogy a legutóbb említett testület elnöke nem tudott jelen lenni, mert a Katar-gate-ügy miatt az ügyészség mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A képviselőket most szakértők tájékoztatták.
Ehhez kapcsolódóan: Új alelnök, korrupcióellenes csomag az EP-ben, miközben az egyik gyanúsított kitálalt
Marokkótól Katarig: módszerek és motivációk
Irene Fernandez Molina, aki az Exeteri Egyetemen oktat nemzetközi kapcsolatokat, azt mondta, hogy körülbelül 15 évvel ezelőtt nőtt meg a marokkói aktivitás az EU felé, majd 2010-ben ők is felállítottak egy saját bizottságot, amely az uniós kapcsolatokkal foglalkozik. Az Európai Parlament is egyre behatóbban érdeklődött a marokkói ügyekről, különösen az emberi jogi helyzettel, illetve a nyugat-szaharai konfliktussal összefüggésben. (Marokkó 1979-ben szállta meg ezt a területet, amely korábban kikiáltotta a függetlenségét. Nyugat-Szahara spanyol gyarmat volt, a spanyolok, miután lemondta róla, eredetileg Mauritánia és Marokkó között akarták felosztani. A marokkói vezetés hallani sem akar a régió függetlenségéről, amelyért a nyugat-szaharai Polisario Front jelenleg is fegyveres harcot folytat a marokkói hadsereg ellen, Algéria támogatásával.)
A folyamatot ismertetve Irene Fernandez Molina elmondta, hogy az Európai Parlament 2010 novemberében elfogadott egy Marokkóval kapcsolatos nyilatkozatot, egy évvel később pedig az EU–Marokkó halászati jegyzőkönyv került napirendre – ezt azonban a képviselők elutasították. Ezt követően erősödött fel a marokkói befolyásolási tevékenység, ahogy a szakértő fogalmazott: „Az Európai Parlament egyfajta aréna volt a marokkói politikusok számára.”
A halászati jegyzőkönyvnek kiemelkedő szerepe van a kapcsolatokban, de csak évekkel később sikerült tető alá hozni. Az EU és Marokkó között megkötött, jelenleg is érvényben lévő halászati partnerségi megállapodás 2019. július 18-án lépett hatályba. Négyéves időtartamra szólt, de hallgatólagosan megújítják.
Ez a halászati megállapodás összesen 128 uniós hajó számára teszi lehetővé Spanyolországból, Portugáliából, Franciaországból, Németországból, Litvániából, Lettországból, Lengyelországból, Hollandiából, Írországból, Olaszországból és az Egyesült Királyságból (amely még EU-tagként szerezte a jogot), hogy halászhasson a marokkói kizárólagos gazdasági övezetben.
Irene Fernandez Molina szerint ha arról van szó, hogy Marokkó hogyan viszonyul az EU-hoz, milyen módszerekkel igyekszik az érdekeit megjeleníteni, és befolyásolni a döntéshozatalt, akkor három jól elkülöníthető, de egymást kiegészítő gyakorlatot lehet megfigyelni. Az egyik a parlamenti diplomácia, a másik a lobbitevékenység, a harmadik pedig a korrupció.
Christian Chesnot, a Radio France újságírója már nem Marokkóról, hanem Katarról beszélt, ő ugyanis a szerzője a Katar – egy világméretű befolyásolás titkai című könyvnek. Azt mondta, hogy amikor a botrány kirobbant, egyáltalán nem volt meglepve. Ismeri a katariak befolyásolási törekvéseit, módszereit, nem véletlen, hogy Rolex-diplomáciának vagy jackpotdiplomáciának is szokták emlegetni a jelenséget. A dúsgazdag állam képviselői számtalanszor adtak drága ajándékot, cipőt, órát a kiszemelteknek. Az újságíró könyvében részletesen írt a tarifákról, amely egy-kétezer eurótól szinte korlátlan nagyságú lehet. Példaként említette, hogy egy magas rangú francia katonatisztet, amikor Katarba utazott, egy ötvenezer eurós, személyre szabott öltönnyel leptek meg.
Az is gyakran előfordul az újságíró információi szerint, hogy a célszemély a szállodai szobájában Katarban egyszer csak talál egy csomagot tele pénzzel. Ilyenkor felmerül a kérdés: mi a teendő? Elvigye? Hagyja ott, ahol találta?
Chesnot szerint lényeges fejlemény, hogy 2019-től megjelenik egy új elem, a Korán-diplomácia, ami azt jelenti, hogy Katar az iszlám közösségeket is elkezdte finanszírozni, például úgy, hogy mecseteket épít a muszlimoknak Európa-szerte.
Pénzköltés – kontroll nélkül
„Bocsássanak meg, őszinte leszek ma önökkel” – ezzel a kijelentéssel köszöntötte közönségét az EP képviselője, Nick Aiossa, a Transparency International átláthatóságiigazgató-helyettese. Majd rögtön fel is hívta a politikusok figyelmét arra, hogy az EP a legerősebb szószólója és támogatója a máshol meghozott korrupcióellenes intézkedéseknek, és a legnagyobb ellenzője annak, hogy ezeket a szabályokat önmagára alkalmazza. Aiossa szerint a parlamentben „a büntetlenség kultúrája” uralkodik, amit az is igazol, hogy a legutóbbi parlamenti ciklus alatt 24 etikai vétségre derült fény, de szankciót egyik esetben sem alkalmaztak. A büntetés kiszabásának joga a parlament elnökét illeti meg, aki viszont nem akar élni a lehetőséggel. Aiossa szerint ennek minden bizonnyal politikai okai vannak. Emiatt a képviselők sem veszik komolyan a szabályokat, vagy ahogy ő fogalmazott: „nem érzik kötelességüknek a szabályok tiszteletben tartását”.
A parlament belső döntéshozó testülete, az Elnökök Konferenciája hozhatna gyors intézkedéseket, de az elmúlt években, évtizedben erre nem volt példa. Ezzel akar szakítani Roberta Metsola, aki egy 14 pontos intézkedéscsomagot terjesztett be az átláthatóság növelése érdekébe. „Ez jó lépés a helyes irányba, de messze nem elegendő” – jelentette ki Nick Aiossa, aki leginkább a bejelentők védelmére vonatkozó intézkedéseket hiányolja.
Még egy nagy fontos ténnyel is szembesítette a politikusokat. Az Európai Parlament évente negyvenmillió eurót költ „általános kiadási pótlék” címen, amely az irodai és reprezentációs költségeket fedezi. Ezekről a kiadásokról a képviselőknek egyetlen számlát sem kell benyújtaniuk, vagyis nem kell elszámolni a pénzzel. „Nem tudom elképzelni, hogy a parlament elégedett lenne, ha bármelyik tagállam negyvenmillió eurót költene el a kohéziós alapokból átlátható gazdálkodás nélkül” – mondta végül Aiossa. | Parlamenti korrupciós botrány: talált pénz a szállodaszobában | Egy szakértő szerint az Európai Parlament egyfajta aréna a marokkói politika számára. Ha már nem működnek a diplomáciai megoldások, jön a vesztegetés. De ugyanez elmondható Katar esetében is; a katari vezetés személyre szabott ajándékokkal „kedveskedik” az arab vendégszeretet jegyében. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/parlamenti-korrupcios-botrany-talalt-penz-a-szallodaszobaban/32246106.html | 2023-01-30 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Kiadta idén is a Transparency International legújabb jelentését, amelyben azt vizsgálták, hogy milyen szinten van a világ országaiban – ez az úgynevezett korrupcióérzékelési index. Az országokat egytől százig terjedő skálán pontozzák, minél kisebb a szám, annál korruptabbnak tartják a megkérdezettek az adott országot.
Utolsó helyen az EU-ban
Magyarország egy pontot rontott tavalyi pontszámán, idén 42 ponttal az utolsó lett az Európai Unióban, vagyis hazánk lett az index alapján a legkorruptabb uniós tagállam. Tavaly még meg tudtuk előzni Bulgáriát, de idén helyet cseréltünk: Bulgária egy pontot javított, így 43 pontjával Magyarország előtt végzett. Csehország (55 pont), Lengyelország (55), Szlovákia (55) már évek óta sokkal jobb teljesítményt nyújt a korrupció elleni küzdelemben.
A világranglistán öt helyezést rontottunk, miután a 73. helyről 2022-ben már a 78.-ra csúsztunk le. Az első, vagyis a világ legkevésbé korrupt országa Dánia lett, amelyet Finnország és Új-Zéland követ.
A Transparency szerint a felvilágosult autokráciának tekinthető Szingapúrt leszámítva a korrupcióérzékelési index élén elhelyezkedő államok mind olyan, jól működő demokráciák, amelyekben a pártatlan államhatalom nemcsak a jogállami követelményeket tartja tiszteletben, de általában véve is a közjót szolgálja. Ezekben az országokban a korrupciót többnyire sikerrel szorítják vissza, ami hozzájárul a világviszonylatban is kiemelkedő gazdasági teljesítményhez.
Azt is hozzáteszik, hogy az élmezőnyben végző országokban sem ismeretlen a korrupció, és kirívó visszaélések is előfordulnak. Alapvető a különbség azonban abban a tekintetben, hogy ezekben az államokban a leleplezett és a rendszer melléktermékeként jelentkező korrupciót az igazságszolgáltatás és az állami intézmények üldözik.
A világgazdaságban meghatározó súlyú G7 országcsoport tagjai a változatlanul 56 pontot elérő Olaszországot kivéve mind a korrupciós világrangsor első ötödében helyezkednek el. A megkérdezett üzletemberek és szakértők Németország (79), Kanada (74), Japán (73), az Egyesült Királyság (73), Franciaország (72), valamint az Egyesült Államok (69) korrupcióval szembeni elkötelezettségét összességében inkább megbízhatónak értékelik.
Az USA tavaly a 24. helyezést érte el az országok korrupciós rangsorában, ami három helyezéssel megelőzi a globális szuperhatalom 2021-es eredményét. A CPI-lista alján 2022-ben az egyaránt 17 pontot elérő Burundi, Egyenlítői-Guinea, Haiti, Észak-Korea és Líbia, a 16 pontos Jemen, valamint a 14 pontot szerző Venezuela található, míg az utolsó három helyen 13-13, illetve 12 ponttal Dél-Szudán, Szíria és Szomália osztozik.
A CPI közel három évtizedes története során ezen országok rendre a világranglista legaljára kerültek. Nemcsak a korrupció elleni teljesítményük tekinthető kirívóan gyengének, hanem a politikai rendszerük is anarchiába süllyedt vagy diktatórikusan működik, emiatt nem képes vagy nem is törekszik a közjó szolgálatára.
Megszállt állam
A Transparency International Magyarország (TI) kedden 9-kor tart sajtótájékoztató a témában, akkor ismertetik a magyar eredményeket. Erről egy külön cikkben számolunk be.
A tavalyi értékeléskor a TI magyarországi igazgatója, Martin József Péter azt mondta, hogy a magyar államot foglyul ejtették, és „ez azt jelenti, hogy a fékeket és ellensúlyokat kiiktatták, a kontrollintézményeket megszállta a kormány, illetve a végrehajtó hatalom”. Szerinte ma már ki lehet jelenteni, hogy a kormányzás mára alapvetően hatalmi célokat, a haveri kör gazdagodását szolgálja.
A TI jelentése szerint a koronavírus-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus kulisszák lebontását. Martin Péter József szerint a kormány a járvány miatti veszélyhelyzetre hivatkozva hirdette ki a rendeleti kormányzást, ami a kabinetnek széles mozgásteret biztosított.
A kormány sokszor olyan törvénymódosításokat hozott, amelyeknek semmi közük nem volt a járvány okozta egészségügyi és gazdasági problémák kezeléséhez. Ilyen volt az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételei egy részének elvonása, valamint a települések legfontosabb szabadon felhasználható forrásai, így például a gépjárműadó és a helyi iparűzési adó megsarcolása.
A közérdekű adatigénylések megválaszolási határidejének 15-ről 45 napra emelésével, valamint az Alaptörvény kilencedik, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány jelentősen szűkítette a közérdekű adatok nyilvánosságát a járvány ürügyén. A TI becslése szerint a közbeszerzések hatvan-hetven százaléka fertőzött korrupcióval, átlagosan 25 százalékos a túlárazás mértéke. | Egy felmérés szerint Magyarország lett az EU legkorruptabb országa | Tavaly még Bulgáriát sikerült megelőzni, idén már előttünk végeztek a Transparency International korrupciós listáján. Magyarország Kelet-Timorral, Burkina Fasóval, Kuvaittal, Trinidad és Tobagóval, Vietnámmal, illetve a Salamon-szigetekkel áll egy szinten a korrupciós listán. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/egy-felmeres-szerint-magyarorszag-lett-az-eu-legkorruptabb-orszaga/32246135.html | 2023-01-31 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.
Az első részben bemutattuk, hogy a pártfinanszírozás álságos szabályozása milyen kerülőutakra kényszerítette a rendszerváltás utáni pártokat működésük és versenyelőnyük finanszírozására. Fölvázoltuk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere előtt milyen technikákkal működtették nagykoalíciójukat a mindenkori kormány- és ellenzéki pártok, hogy kielégítsék a választási verseny szülte, egyre növekvő pénzéhségüket. Az előző részt itt olvashatják.
Ebben a cikkben bemutatjuk néhány fontosabb párt működését a szürkezónában, és a Fidesz 2010 utáni pénzosztó rendszerének innovációit.
Háromrészes sorozatunk megírásához több tucat, szigorú azonosíthatatlanságot kérő politikussal, pénzszerzővel, üzletemberrel, államigazgatásban dolgozóval, politikai háttéremberrel beszéltünk. Az idézőjelek közötti mondatok mind tőlük származnak. Hogy a pletykákat, városi legendákat, inszinuációkat ki tudjuk szűrni a hosszú háttérbeszélgetésekből, csak azokat az állításokat használtuk, amelyeket keresztinformációkkal meg tudtunk erősíttetni.
A főváros és az önkormányzatok
1994 karácsonyán a frissen felállt fővárosi koalíció közös ebédjén egy szocialista képviselő beszédében virágnyelven, de egyértelműen kimondta, hogy hagyjuk a formális eljárásokat, „egyezzünk meg barátok között”.
„Ahhoz, hogy flottul menjenek a főváros érdekében a dolgok, a bizottsági szavazások stb., az egyeztetés a Fidesz gazdasági potentátjaival az ő égisze alatt történik” – jelezte egy fővárosi szocialista képviselő 1996-ban egy megbeszélésen a városházán.
A fővárosban a kilencvenes években sokszor az SZDSZ egyik fundraiseréhez, Székely Gáborhoz futottak be az igények (ő ’94–’98 között a tulajdonosi bizottság, később a klientelizmus mindenkor egyik legfőbb eszközeként működő Szerencsejáték Rt. vezetője lett). Székely az SZDSZ delegálta Vásárhelyi Istvánt irányította, aki a fővárosi vagyonkezelő igazgatója volt, emellett Puch László sógora.
1996 decemberében a fővárosban a gázművek privatizációja volt a nagy ügy. A vita azon folyt, hogy többségi vagy kisebbségi részvénytulajdont értékesítsen-e a főváros a cégből. A koalíciós pártok – az ellenzéket is bevonva – kompromisszumos írásos megállapodást kötöttek, hogy egy értékesítési mátrix alapján egyszerre hirdetik meg mindkettőt, és amelyik nagyobb készpénzt eredményez, az nyer. Nem drámai különbséggel, de nyert egy többségi csomagra érkező ajánlat.
Egy különbizottság számolt, de még az eredményhirdetés előtt az MSZP-sek előálltak azzal, hogy ők csak a kisebbségi rész eladását támogatják – holott előtte írásban megegyeztek. Az MSZP-központból ugyanis leszóltak, hogy ők már megállapodtak egy másik pályázóval. „Ezt le kellett nyelni” – mondja egy volt SZDSZ-es.
Amikor összefeszült a fővárost irányító MSZP és SZDSZ, szükség lett a Fideszre. Az úgynevezett hannoveri villamosok beszerzésekor „a Szadesz rúgkapált a szoci biznisz ellen, mire a Fidesz beszállt. A politikai részt lemenedzselték a fővárosban, az üzletit intézte Puch és Simicska.” Demszky ekkor felmondottnak nyilvánította a fővárosi koalíciót – három hétig.
Ellentételezésként tabu volt a Mahir, mondja egy fővárosi politikus: a kültéri reklámfelületek nagy részét birtokló Simicska-cég fővárosi szerződését háromévente meg kellett újítani.
Bár hatalmas költségigénye miatt minden metróberuházást körbelengi a túlárazás és pénzlenyúlás gyanúja, az erről szóló OLAF-jelentés dacára a négyes metró esetében – amely áthúzódott a Tarlós-ciklusra – egy, az ügyhöz közeli forrásunk szerint nem volt költségtúllépés. „Lehet, hogy a tanácsadói szerződések nem voltak makulátlanok, de azok nem nagy összegek, az OLAF-jelentés pedig rémisztő fércmű.” A több mint 450 milliárd forintos összeköltséghez képest az a közel hatszázezer euró, amely az Alstom francia járműgyártótól Medgyessy Péter üzleti tanácsadással foglalkozó családi cégéhez került 2007-ben és 2008-ban, valóban nem nagy összeg.
A hármas metróvonal és járművei Tarlós alatt kezdődő és még most is zajló felújításánál „Tarlóson nagy volt a nyomás, hogy az orosz relációt pártolni kell a fővárosban”. Ez indokolta a kettes metró járműbeszerzései körüli fideszes tiltakozást is: fel akarták mondani az Alstom-szerződést, és az oroszoknak adni a megrendelést.
A NER szárba szökkenéséig közkeletű vélekedés volt, hogy az önkormányzatok a korrupció melegágyai. Bár gazdasági mozgásterük a helyi adók elvonásával, hitelfelvételük központi engedélyhez kötésével azóta csökkent, de például a településüzemeltetés működtetésével továbbra is van lehetőségük megfelelő vállalkozók helyzetbe hozására. Takarítás, zöldfelületek fenntartása, út- és épület-karbantartás, őrzés: minden külső bizniszben van. „A városüzemeltetés a miénk” – mondta elégedetten egy szocialista fővárosi képviselő a 2019-es váltás után.
A kisebb települések fejlesztési forrásai a körzet fideszes parlamenti képviselőjének ellenőrzése alatt állnak, a főváros jelenlegi vezetése ezekről rendszeresen egyeztetni kényszerül Tasnádi Lászlóval, Pintér Sándor jobbkezével.
Tarlós több forrásunk szerint is igyekezett megőrizni a főváros intaktságát. „Pintér a kapu minden budapesti fejlesztéshez. Tarlós azzal vállalta a főpolgármesterséget, hogy Orbán regulázza meg Budapesten a Rogán–Habony-kört, akiknek számtalan ötletük volt budapesti bizniszekre az V. kerületi gyakorlat után. A fék Pintér lett.”
Nagyobb településeknek, kerületeknek még 2010 után is maradt akkora gazdasági mozgásterük, hogy ellenzéki vezetőik nem vagy csak minimálisan kapnak a pártközpontoktól anyagi támogatást újraválasztásukhoz, maguknak kell finanszírozniuk.
Rogán Antal az előkészítője az Orbán–ellenzék-találkozóknak (ő hozta össze Molnár Zsolt közvetítésével az akkori szocialista pártelnök, Molnár Gyula találkozóját is a kormányfővel). A ’19-es váltás után már elő volt készítve egy megbeszélés Karácsony Gergellyel is, ami végül elmaradt, mert Orbán úgy ítélte meg, hogy Karácsony a családját támadja, ami köztudomásúan vörös vonal a NER-rel való ellenzéki együttműködésben.
2019 óta a Fidesz és a főváros közötti megegyezést (engedélyezést) mutatja, ha bizonyos projekteket a miniszterelnök nem minősít nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságúvá.
Az MSZP
A pártlogóval elvitt pénzek kilencven százaléka a szocialistáknál magánzsebekbe ment, állítja több forrásunk. Ahogy állítólag a Fideszben mondják: a szocik nem viszik vissza a könyveket a könyvtárba.
„Máté László felélte a maradék pártvagyont is.”
„Puch korrektebb volt Boldvainál, de aztán magánbizniszeket finanszírozott belőle.” „Míg Simicska felépített egy pártbirodalmat, addig mit épített fel Puch? Molnár Zsoltot és adósságot.”
„Kaotikus volt a pártvezetés, sok milliárd folyt magánzsebekbe. A Fideszben nagyobb fegyelem volt már akkor is” – ez az általános vélekedés, bár van, aki azt mondja, hogy „2010-ig a Fideszben is kaotikus volt a rendszer, Lajos hálózata dacára a kiskirályságok is megéltek”.
„A szoclibek alatt mindegyik minisztérium külön pénzgyár volt.” „Nálunk a miniszterek önálló királyok voltak.” Közülük mindenki elsőként a Pintér Sándorral jó viszonyban lévő Szekeres Imre honvédelmi minisztériumát említi. Az MSZP kaotikus üzleti világa „nem volt lényeges, mert az országos források nagyon nagy lehetőségeket biztosítottak”.
„Nem jó, ha a kasszakulcs és a politikai hatalom egy kézben van.” „Mindig ráfázunk, ha a pénztárnok politizálni akar, például ott ül az elnökségben. Minden pénztárnoknál láttam, hogy előbb-utóbb politikai döntőbíró lett: »Erre most sajnos nincs pénz.«” „A szociknál hagyomány, hogy a háttéremberek mindig politikusok is akartak lenni. Más pártokban máshogy ment: Lajos úgy volt, hogy formálisan nem is létezett.” Puch László a parlamenti képviselőség mellett Gyurcsány és Bajnai kormányában is államtitkár volt.
Gyurcsány Ferenc az orbáni modellt követte volna: fentről irányítani a rendszert. De Puch nem szólt neki még a veszélyes üzletekről sem, inkább le akarta boltolni a miniszterekkel vagy lejjebb, „a miniszterelnökkel nem fárasztotta magát”.
Bár a tagságot lelkesítette Gyurcsány, de a pártelit azt gondolta róla, hogy nem az ő kutyájuk kölyke. Puch talán ezért is volt vele szkeptikus. „Azt sem lehetett tudni, hogy nem csak önmegvalósít-e.” Gyurcsány alkatától is idegen, hogy ne folyjon bele mindenbe.
„Gyurcsány szerint Puch rossz dealeket hozott, és minek a Fidesszel üzletelni? De nem volt fogólapja Puch felé.” A kormányfőnek nem sikerült leváltatnia (az MSZP-ben a pénztárnoknak nem volt főnöke, mert a kongresszus választotta), és bizalmasára, Szilvásy Györgyre cserélni, de az érkezni kezdő európai pénzeknél háttérbe szorították. Az akkor még Gyurcsány emberének számító Bajnai Gordon lett az illetékes miniszter, aki többször is ellenált Puchnak.
Bajnairól azt mondják, hogy miniszterként mindig vigyázott, hogy ne kerüljön pénz a saját zsebébe. Állítólag tudott volt róla, hogy nem szabad neki olyan ajánlatot tenni, amelyben ő személy szerint is kedvezményezett lehet, mert azt az embert kirúgja. Piaci szereplőként viszont már nemzetközi szereplők piacszerzését segítette, például a Ferihegyi reptér privatizációjánál.
Miután Orbán leállította a rendszert, a szocialistáknál jött a hét szűk esztendő, mert ekkor még a legális, költségvetési pártfinanszírozást sem emelte meg drasztikusan a Fidesz. Az első kétharmad és a Fidesz brutális piaci beavatkozása utáni első két évben senki nem akart vagy mert pénzt adni a pártnak, de „2010–’12 között még volt az előző időszakból valami lendület, amelynek Puch még része volt” – nevezi valaki eufemisztikusan lendületnek az építőipar úgynevezett beragadt pénzét, ami már le volt szervezve, de még nem volt kifizetve. „Lajos megtiltotta, de Mesterházy Attila megkapta ezt a pénzt.” (Mesterházy volt a párt elnöke 2010–’14 között.)
„2014–’19 között elfogyott minden lehetőség, ez az időszak volt a legkeményebb. ’19 után lehetséges megint gazdasági holdudvar képzése az ellenzékben.”
2010 után Puch köthetett magánüzleteket, és itt-ott besegített a pártnak. „Ő azok közé tartozik, akiknek eszmei elkötelezettségük is van. Neki fontos, hogy a pártból is legyen valami.” Más szerint nagy holdudvart tartott, és elverte a nyolc év alatt szerzett pénzt.
A legnagyobb érvágás a lemutyizott országos kereskedelmi rádiók ügye volt. A Fidesz és az MSZP megegyezett a két frekvencia privatizációjánál, hogy a reklámmegosztás 70:30 lesz, de amikor a Fidesz ezt megállította, Puch ott állt a több millió dolláros kölcsönnel, amihez még a párttartalék egy részét is be kellett áldozni.
Mesterházy szintén „rajta akarta tartani a szemét és a kezét a finanszírozáson is”. Őt a letelepedésikötvény-bizniszben való – a Walton egyik tulajdonosa, Bessenyei István közvetítésével szerzett – részesedés gyanúja lengi körül.
Leisztinger Tamás kisebb összegekkel segíti az MSZP-t, de „bőven kárpótolja magát azzal, hogy jó áron szerzi meg a párt ingatlanjait”.
Puch ma már eltávolodott a pártfinanszírozástól, helyét minden forrásunk szerint Molnár Zsolt vette át, aki fideszes alapozás után a II. kerületben kezdett Horváth Csaba (most zuglói polgármester, korábban fővárosi szocialista vezető, főpolgármester-jelölt) mellett. Ott már bejáratott nagykoalíció működött. A pénzcsinálási technikákat Molnár átvitte fővárosi (Hagyó Miklós hálózatában is benne volt) és más kerületi színterekre. Egy évtizedig budapesti elnök volt, 2019-től pedig országos pártigazgató.
Az MSZP zavaros NER-évtizedét sokan Molnár Zsolttal és üzleteivel azonosítják. Megkérdezettjeink véleményei közül a legtalálóbbnak az a megfogalmazás tűnik, hogy „Zsolt hol áruló, hol nem”.
„Kétszer láttam Pintérrel beszélni: mint a király és bohóca. Hajlongott, kínos volt. Nem a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökeként viselkedett, tartott Pintértől.” Köztudomású a belügyminiszterrel és Rogán Antallal való jó kapcsolata, utóbbinál közvetítő is: például a Molnár Gyula–Orbán-találkozó vagy a plakáttörvény körüli Fidesz-egyezkedés esetén. „Fetisizálták Zsolt pintéres kapcsolatait. Molnár Gyula elhitte, hogy Zsolt tud pénzt hozni, és védelmet is a Fidesztől.”
(Itt kell megemlíteni, hogy e cikksorozat szerzője a 2017 júniusa és az MSZP akkori miniszterelnök-jelöltje, Botka László szeptember végi, a miniszterelnök-jelöltségtől valóvisszalépése közötti négy hónapban – Botka László felkérésére – az MSZP kommunikációs igazgatójaként dolgozott. A cikksorozatban szereplő számtalan ügy közül csak az előző bekezdésben említett plakáttörvény és Botka megpuccsolása esett erre az időszakra. A cikksorozatban szereplő egyetlen információ sem származik abból az időből, Botka László pedig háttérbeszélgetéssel sem kívánt részt venni a megíráshoz szükséges anyaggyűjtésben – K. Gy.)
„Zsoltnak mindig voltak nagy botrányai, de egyikből sem lett semmi.” Ilyen volt, amikor korábbi közeli munkatársával, a most Molnár „anyakerületében”, a II.-ban polgármester Őrsi Gergellyel együtt megpróbálták megzsarolni azzal, hogy drogos szexpartikon vesz részt egy eltitkolt pesti luxuslakásban.
Legélesebb kritikusai szerint a szolgálatok vagy a rendőrség beszervezett embere, mások ügyészek nevét említik (ő is ott dolgozott, mielőtt ügyvéd és politikus lett) mint akik rendszeresen elsikálják az ügyeit.
A választás előtt Fuzik Zsolt vallomása alapján Molnár Zsoltot meggyanúsították a parkolási bizniszben való megvesztegetési pénzek elfogadásával, és bár mindig azt hallani, hogy a parlament mindjárt elveszi a mentelmi jogát, mégsem történik semmi az ügyében (ahogy a többi megvádolt szocialista, Tóth Csaba, Baja Ferenc vagy Horváth Csaba esetében sem).
Ismert, hogy a párt 2014-es kampányát irányító Ron Werber a Fidesszel való összejátszással, Rogán Antal lakásügyének elfektetésével vádolta meg.
Információink szerint egyik ügyvédje abban az ügyvédi irodában dolgozik, amelynek tulajdonosa, Kertész József Tamás ügyvéd vette meg Liszkay Gábortól a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. százszázalékos tulajdonrészét. Ez a zrt. az alapítója a fideszes médiaholdingnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA).
Zamárdi házában nagy bulikat szokott rendezni politikus- és üzletember barátaival (Bihal Dávidot, Veres Gábort, Őrsi Gergelyt említik közöttük – utóbbi polgármesteresége óta visszahúzódott), és jó viszonyt ápol a hozzá hasonlóan „hídembernek” tartott Zámbó Zsolttal.
Budapest, ahol elkezdett politizálni és üzletelni, mindig párton belüli párt volt, pártigazgatóként viszont már a párt teljes hálózata és pénze is hozzá tartozik. „Amikor Hagyó kiesett, átvette a budapesti hálózatát: Szaniszló, Trippon, Hintsch. Molnár Gyula idején átvette a vidéki hálózat egy részét is.”
Jó kapcsolata van a nagy szocialista adatbázissal rendelkező Pulai Andrással, a Publicus közvélemény-kutató intézet vezetőjével. Ahogy azt Lattmann Tamás akkor elismerte a Hír TV-ben Kálmán Olgának, Molnár kezdeményezte a 2017-es miniszterelnök-jelölt, Botka László megpuccsolása céljából az ő (és Tarjányi Péter, Molnár akkori tanácsadója) nyilvánosság elé állását mint másik MSZP-s miniszterelnök-jelöltét.
„Régen százhúsz ember volt a küldöttgyűlés, abból hatvanat kellett fizetni, a párt zsugorodásával Zsoltnak már csak a felét kell.” A több helyen már valós tagság nélküli megyei elnökök sokak szerint az ő fizetési listáján vannak (bár a frakcióval is szerződésben állnak, ahonnan legálisan jutnak pénzhez), például a segítségükkel érte el, hogy ne Ujhelyi István legyen a pártelnök.
„A Fideszben jóvá van hagyva, hogy engedjék őket. A Zsolton keresztül jövő pénz a Fidesz ajándéka volt az MSZP-nek.” „A pénzt ő osztja ki, nem viszi be a pártba.” Az egyéni támogatásokért cserébe kapott információk révén ő tud a legtöbbet a pártról.
„Zsolt mindenkinek főnyeremény, tartja a szavát, elintézi, amit ígér, érti és végigveri a rendszeren.” „Minden elnöknek jó a Zsolt, neki lehet támaszkodni. Ha van eszed, akkor nem akarsz Fuzikkal vagy Mesterházy Ernővel direktben tárgyalni. De egycsövű lett a dolog, és nagyon rá vagy kényszerítve.”
„Hagyó sem zavart senkit, amíg nem akart politizálni. El kell dönteni, hogy kiállsz-e a színpadra, vagy producere vagy a show-nak. Zsolt pedig elkezdett pártelnökként viselkedni.” A 2022-es ellenzéki egyeztetéseken ő, nem a két társelnök volt a fő tárgyaló.
Forrásaink szerint a magánélet a gyenge pontja, ezzel is próbálták megzsarolni. Volt felesége Alicantéban él, ahol forrásaink szerint több apartmanjuk is van (a saját nevükön nem találtunk), őt is sokat látni a Budapest–Alicante járaton.
Az SZDSZ és a Momentum
A kétezres években az SZDSZ-nek olyan vállalkozó is volt elnöke, mint Kóka János, aki korábban úgy lett SZDSZ által delegált miniszter, hogy Gyurcsánytól már tudta, hogy az lesz, mire az SZDSZ is értesült arról, hogy ők delegálnák.
A párt utolsó éveiben Fodor Gábor oldalán felbukkant Törő Csaba üzletember. Fodor bevitte az akkor általa vezetett Környezetvédelmi Minisztériumba, és zöldcége révén ő finanszírozta Fodor 2007-es pártelnöki kampányát is. Később a Simicska Lajostól kapott lehetőségekkel élve üzletelt, majd a Habony Árpád és Hernádi Zsolt köréhez tartozó, most hadügyminiszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf embere lett. Ezenkívül annak a cégnek lett a vezérigazgatója, amelyet a korábbi fővárosi parkolási biznisz néhány szereplője alapított, és amely Kína néhány nagyvárosában megcsinálhatta a parkolási rendszert.
Megjelent a fővárosi SZDSZ finanszírozásában Mesterházy Ernő is, aki házasság révén, a Magyar Bálint–Mécs Imre vonalon jött a párthoz. A főpolgármester Demszky a kétezres évek elején úgy érezte, hogy nincsenek megfelelő kapcsolataik fontos politikai és gazdasági háttérszereplőkkel, érdemi tényezőkkel. „Kell egy háttérember, akinek akár a Fidesz felé is lehetnek kapcsolatai. Így jött Mesterházy.” Városházi térfoglalására jellemző, hogy Atkári János főpolgármester-helyettes 2003-ban kiadott egy rendelkezést, hogy a hivatalból senki nem tárgyalhat vele.
Székellyel kiegyezett, Puchhal jó viszonyban volt, ahogy a Strabag-közvetítő Aczél Zoltánnal is.
Mesterházy eleinte magát az SZDSZ-t nem finanszírozta, csak a fővárost. Kuncze pártelnökként csak egyszer volt hajlandó találkozni vele, Mesterházy ekkor mondta állítólag, hogy „nem érted a működést”. A végnapokban már csak ő menedzselte az SZDSZ-t. „Ebben az utolsó évben sok politikus egzisztenciális utakat nyitott magának.”
Mesterházy, aki állítólag Simicska házszomszédja Szigligeten, hiába bízott így (is) szerzett immunitásában, 2010-ben pár hónapot előzetesben töltött a BKV-ügy kapcsán. A ’14-es kampányban a szocialistákat is segítette.
„Van olyan pletyka, hogy a Momentumban barkácsol, nem tudom, hogy nem a Fidesz kérte-e meg.” Olyannyira ott barkácsol, hogy 2021 novemberében felzúdulást okozott a párt elnökségében, amikor kiderült, hogy Fekete-Győr András és Hajnal Miklós révén a párt finanszírozásába is beszállt. A közvetítő a korábban republikonos („ahol ott a Republikon, ott Mesterházy is megjelenik”), majd 2019-től az EP-képviselő Cseh Katalin kabinetfőnökeként dolgozó politológus Tóth Csaba volt. „Aczél Zoltán pénzét hozta, de nem nagy összeget.” Kérdés, hogy ez a pénz csak Fidesz-engedéllyel jöhetett-e.
Más momentumos finomítaná azt az állítást, hogy Mesterházy már a Momentum mögött áll, szerinte csak a fiával vannak jó kapcsolatban, aki cégével, a Mentat Consultinggal (amelyben szintén ott van Tóth Csaba) kommunikációs szolgáltatásokat nyújtott a pártnak az előválasztáson.
Mesterházy a 2022-es központi kampányban is ajánlott Márki-Zay Péternek osztrák vonalról érkező nagyobb támogatást, de az végül nem valósult meg.
A Fidesz rendszere
Bár a Fidesz 2010-ig a nagykoalíciós rendszer szereplője volt, már első kormányzásakor, 1998–2002 között új elemet vitt az illegális pártfinanszírozásba: nem (csak) az adott piacon működő cégek állami megbízatásain keresztül vette le az „alkotmányos költséget”, Simicska Lajos saját cégeket épített fel erre. Például a Vegyépszert, amely addig sosem épített utat. „Előlegben utaltak két-háromszázmilliárdot a cégnek, ami ebből szerezte be a gépeket. Mára külön birodalma van a Fidesznek, így teljesen kontrollálhatatlanok az építési árak a közbeszerzéseken. A Strabagnak még valós versenytársai voltak, ők hat-nyolc százalékos haszonkulccsal dolgoztak. Ma ez már húsz százalék, de Gánt, Orbán apjának dolomitcége már negyven százalék fölöttivel. És osztalékban mindig mindent kivesznek.”
Az első két évtizedben több volt a nemzetközi szereplő is az állami megrendeléseknél, akik részei voltak (és maradtak) a korrupt rendszernek, még a legnagyobbak is (Telekom, Microsoft). „A szoci időkben jobban elfogadták, hogy velük üzletelünk, nekik van pénzük, és a lehetőségért cserébe megvágjuk őket. Ebbe az első Orbán-kormány is beleállt, Orbánnak még nem volt önálló politikája erre. Elfogadta ezt a keretrendszert, hogy ott van a pénz, itt a piac és a gyártósor, meg kell velük állapodni. Bár akkor is építette már a Vegyépszert, az önálló láb fejlesztése már akkor fontos volt. A szuverenitás, hogy ne legyél függő, neki tényleg alapmániája. Lassan bejött, hogy le kell gyártani a saját vállalkozóinkat. Most már ez lett a kizárólagos, elüldözni a külföldieket, és megcsinálni a sajátot ugyanarra.”
„Hornékban volt ennyi politikai erudíció, hogy az ellenzékkel is kell játszani. Ő volt az, aki közpénzből fönntartotta a Magyar Nemzetet. Bennük volt ennyi ravaszság, és a mieink már tőlük vették ezt át. Simicska sokat tanult attól a csapattól, respektálta őket.”
„Az MSZP szívességeket biztosít, és cserébe adományokat kap. A Fidesz mindig tulajdonlással dolgozik, cégen keresztül, és osztalék formájában jutnak a pénzhez.”
A centralizált rendszer kiszámíthatóbb, mint a szocialista-liberális pártoké volt. „Nálunk a döntés is szétfolyt. Puch felhívta a minisztert, de nem biztos, hogy úgy lett, mert volt miniszteri érdek, sőt még az apparátusnak is volt érdeke: ezer érdek volt.”
Ehhez képest „Simicska hatékony és szavatartó volt. Nem az volt, hogy jönnek kis cápák, és kiharapnak a combodból, hanem a vállalkozó úgy élte meg, hogy micsoda szolgáltatás! Azt kapja a közigazgatásban, amit elvár a pénzéért!”
„A Fidesznél először a beruházást elküldik beárazni jó magasra, erre még ráraknak extrát, és azt az extrát kell leadni. Amikor egy minisztériumnak megy százmilliárd uniós pénz, már akkor megvan, hogy mennyivel kell elszámolnia.”
Ehhez kepcsolódóan: Miért mond le az állam az útdíjbevételeiről – Mészáros Lőrincéknek utalja 35 évig a kormány az állami útdíjbevételek nagy részét
Az új rendszerben a nevükre veszik a cégeket. „Két határozott váltás látszik 2010 előtthöz képest. Orbán azt mondta, hogy közpénzből kell finanszírozni a pártokat, jobban láthatóvá kell tenni a kampány- és frakciófinanszírozásban, hogy mennyibe kerülnek, és akkor már lehet szigorítani a felhasználás módját. A másik oldalon pedig vége a nejlonzacskók világának, a nevükre vették a cégeket.
Meglepetés volt, amikor Simicska lenyilatkozta, hogy ő a Közgép döntő befolyással rendelkező tulajdonosa. Mindenki tudta persze, hogy ő a Közgép, az emberei úgy tárgyaltak, de mégis. Vége a nejlonzacskónak, láthatóvá tesszük, cégtulajdon van.”
Azért nem minden zajlik ilyen nyíltan és korrekten: „A cégek 2010 előtt fizettek, és aztán kaptak vissza. Most úgy is fenyegetnek, hogy elvesszük a céged, ha nem adsz le a hasznából. Nem is ígérnek tendert, közbeszerzést, csak fenyegetnek.”
Persze a cégek névre vétele, a tulajdonosok napvilágra kerülése csak egy határig igaz: a valaszonline.hu már több mint száz magántőkealapot számolt össze, amelyeknél törvény szavatolja a végső tulajdonosok anonimitását.
„Orbán új rendszert vezetett be: megszűnt a készpénzezés, túlárazunk, de meg kell rendesen építeni, és ki kell fizetni az alvállalkozókat. Aztán alacsony osztalékadóval kivenni a hasznot, és azt már senki sem látja, hogy a magánná tett pénzből hova megy.”
Hogy jön vissza a pénz? „Alapítványba rakja, hirdetést vásárol a KESMA-nál stb.” „A taóból pártot nem lehet, az tiszta privát vagyon. Nehéz a kettőt elválasztani.”
A magánvagyon és a közösség vagyonának elkülönítése „kardinális kérdés a Fidesz-szavazók számára is. Ezt nem csinálta jól az Orbán–Mészáros-kettős: nem tudták hatékonyan és világosan elmondani, hogy nem magunknak lopunk, hanem nektek, a konzervatív oldal győzelme érdekében. Persze hogy lopunk, de nektek lopunk. Azért, hogy mindig legyenek rendes, keresztény, ilyen-amolyan konzervatív politikusok, tudósok, újságírók, ifjúsági szervezetek, és csináljuk az MCC-t, az újságot, akadémiát stb. Nem tették, hanem hagyták, hogy rájuk száradjon a család bevonása.
Persze, hogy ez az egész nagyon bizalmi dolog, de mikor megjelenik a Tiborcz és a családtagok, akkor megbillen a mutatvány. Megértem, hogy a Simicskával való durva összeakaszkodás után nagyon bizalmatlan lett mindenkivel szemben, és csak a vérben bízik. De nem tudta átvinni az üzenetet. Ma a Fidesz-szavazók remélik ezt, bíznak ebben, bíznak az arányokban, de sokkal látványosabban meg lehetett volna csinálni.”
A rendszerben szinte mindenki részt vesz, de néha valaki láthatóvá válik. „Simicska alatt ha valaki saját zsebre üzletelt, megbuktatták. Nem biztos, hogy le kell adni a pénzt, de jelenteni kell.”
Sokan azért csúsznak el kis dolgokon, mert olyan üzleteket kötnek, amelyekről nem tud a vezetés. Ilyen volt például Mengyi Roland esete. „Eltehet, de meg kell beszélni, át nem lehet verni a központot. Töröcskei Istvánnál az erődemonstráció mellett szintén eltitkolt magánbizniszek gyanúja volt.”
„Simonka György nem arra használta a pénzt, amire ki volt adva. Sesztáknál erős volt a Hernádi-, Csányi-befolyás is, Homolya Róbert pedig becsapta őket.”
„Seszták nem számolt el rendesen, ezért bukott. Homolya is leballagott egy hatalmas összeggel Felcsútra.”
„Seszták hepciáskodott is a kormányátalakításnál, zsaroló pozíciót vett fel. Azt nem szeretik.”
„Letettek Homolya elé egy listát és egy végösszeget, hogy ezt akkor lenne kedves visszatenni a kasszába. Hallottam a felcsúti zarándoklatát. Nem tudom, megtette-e, de szabadlábon maradt.”
„Simonkáék rosszul csinálták vagy keresztbe mentek valakinek. Azért ez egy szőttes, nincsenek területi határok. Hogy Békésben ki csinálja a kórháztakarítást, abba nem dumálunk bele, mert az Sanyi bácsié. Vannak olyan figurák is, akik ellenőriznek egy ágazatot. Például ilyen a közétkeztetés.”
A jogerősen börtönbüntetésre ítélt, de oda be nem vonuló és Áder Jánostól végül kegyelmet kapó balmazújvárosi polgármester nyomozati irataiban megjelent a körzet országgyűlési képviselője is, mint aki ötmilliót kapott. (Tiba István szerint csak egy kölcsönt fizetett neki vissza a volt polgármester.)
Rendszeresen vannak hírek arról, hogy egy körzet fideszes képviselője összehívja a helyi polgármestereket, akiket „tájékoztat a várható fejlesztési lehetőségekről”. „Van limit, ami alatt oldja meg a saját körzetében, afölött van a felcsúti grémium.”
Információink szerint ötszázmillió forint beruházási érték alatt a választókerület vezetőjének, aki egyben az országgyűlési képviselő is (plusz a regionális igazgatónak) van jogosítványa intézni a pénzügyeket. Az annál nagyobb bevételű pályázatokról Felcsúton döntenek: a Hatvanpusztát is építő, tehát abszolút bizalmi ember Schmidt Zoltán, a FEJÉR-B.Á.L vezérigazgatója a kulcsszereplő.
Az árbevétel – tehát nem a profit – hat százalékát kell befizetni a központnak: előlegként a felét, majd valamelyik későbbi számlából, de nem a végszámlából a másik felét. Készpénzes leadás esetén ez csak négy százalék: először osztalékadóval leadózni, és a maradékot adni le készpénzben. „Készpénz nélkül nem működik a rendszer, az kényszerítette ki, hogy felső korlát van a legális kampányfinanszírozásra.”
Más soknak tartja a hat százalékot. „Ahhoz marha nagy túlárazás kell például az építőiparban, de informatikában lehetséges. Szerintem a százalék mozog.”
„Vannak szereplők, a választókerületi elnökök, aki bele vannak kényszerítve ebbe a rendszerbe – persze örömmel vállalták, hogy beállnak a struktúrába, nem kellett győzködni őket –, és vannak, akik a maguk urai. Léteznek hercegségek. Nekik nem így kell leadni, velük tárgyalni kell arról, hogy a cég mit csináljon, hogy mondjuk a nagy takarító, üzemeltető B+N miben vesz részt, miben nem. Ők nem mennek a felcsúti számvevőszék elé, hanem saját kasszát üzemeltethetnek. Egy csomó alrendszer van a különböző fázisokban. A fő szabály az igahúzó képviselőkre, a helyi notabilitásokra vonatkozik, de ezenkívül van egy csomó feudum.”
„Mivel saját cégekkel is dolgoznak, például a reklámozást nekik adják ki, így azok egyből bent maradnak a rendszerben.”
Mindenki állítja, hogy a miniszterelnök látja a nagyobb pályázatokat. „Odamegyek Schmidt Zoltánhoz, hogy szeretnék valami munkát megkapni, mire az a válasz, hogy megkérdezem odafönt. Vagy Mészáros kért tőlem valamit, amire mondtam, hogy azt úgy nem tudom megcsinálni, mire vakarta a fejét: nem mehetek vissza úgy, hogy nem úgy lesz megcsinálva, ahogy kérték.”
„Orbán mindent és mindenkit alárendel a politikai céljainak, de korrekt az emberekkel. Simicskáéknál is mindenkit kifizetett az elválásnál.” „A Fidesz bizalmi alapon dolgozik, és kegyetlen a hierarchia.”
„Korábban a pártfinanszírozás szégyellt dolog volt, az első számú pártvezetők igyekeztek nem tudni róla, távol maradni tőle, a testületekben nem beszéltek róla. Most ez nincs, felvállalt lett az egész, vezérlőelvvé vált. Ma már minden mellékágat átszőtt, nincs ettől mentes terület. És az arányok is változtak.” A rendszerbe lényegében a teljes politikai rendszer be van vonva, szinte mindenki érintett, érdekelt benne. Ez az esetleg meglévő morális aggályokat is segít távol tartani: hiszen így működik a világ.
Rengeteg pénz termelődik így a rendszerben, de mivel a magánvagyon és a „politikai közösség” vagyona mindig is összekeveredett a pártfinanszírozásban, ugyanilyen fontos a Fidesz finanszírozásának másik lába: a magyar költségvetés közvetlen felhasználása. „A Fidesz összekeveri a saját és a kormánypolitikát, neki már nem kell óriásplakátra költenie.” A Fidesz a politikai közvélemény-kutatások vagy a pártpropaganda szinte egészét kiszervezte a kormánynak, illetve szintén állami pénzekből finanszírozott külső szereplőknek, mint a CÖF vagy a Megafon Központ. „A költségvetés arra szolgál, hogy finanszírozza a hátországot, vagyis fordult a dolog, nem külön pénzekkel kell ezt megoldani, hanem elsődlegesen onnan mennek a pénzek.” | Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 2. rész: „Micsoda szolgáltatás!” | Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-illegalis-partfinanszirozas-rendszere-ahogy-a-resztvevok-latjak-ii-micsoda-szolgaltatas-/32238888.html | 2023-01-31 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Budapest;építkezés;cég;V. kerület;Tiborcz István;
2023-01-30 06:30:00
Újabb rejtett NER-kedvezmény, nem túl szigorú Tiborcz István érdekeltségével az V. kerületi önkormányzat
Mind gyakrabban kérnek az önkormányzatok úgynevezett településfejlesztési támogatást az ingatlanfejlesztőktől. A jelek szerint itt is akad külön kormányközeli árazás.
Belváros-Lipótváros önkormányzatát aligha érheti az a vád, hogy súlyos sarcokkal lehetetlenítené el a kerületben építkező összes nagy ingatlanfejlesztőt. Épülhet több ezer négyzetméteres irodaház, száz szobás hotel vagy kaszinó, a kerület segítő jóindulata baráti településfejlesztési támogatással is elnyerhető.
Ennek az építési törvényben szereplő jogintézménynek, a településfejlesztési támogatásnak az a fő célja, hogy az önkormányzatok infrastrukturális beruházásokra vegyék rá a fejlesztőket. (Fontos azonban tisztázni: ez a legtöbb esetben független minden más kötelezően fizetendő tételtől, például az építkezések idején elfoglalt közterület-használati díjtól, a településfejlesztési támogatás egy ezen felüli külön alku része.) Ez külföldön már évtizedek óta bevett gyakorlat. A magyar önkormányzatok többsége nem túl nagy igényű. Különösen gálánsnak tűnik az igencsak jó alkupozícióban lévő V. kerületi önkormányzat, főként, ha ismert NER-közeli ingatlanfejlesztő tűnik fel a színen.
Orbán Viktor kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltsége 2016-ban szerezte meg a Belvárosban az egykori Mahart-székházat és a szomszédos két házat.
A beruházáshoz a 100 százalékban állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank 8,4 milliárd forintos, míg az azóta a Mészáros Lőrinc-féle szuperbankba beolvasztott Takarékbank 7,2 milliárd forintos hitelt nyújtott. A kormány kiemelt kormányzati beruházássá minősítette a projektet és lehetővé tette az épület kibelezését.
Az építtető Dorottya Investment Zrt. 2019 szeptemberében kötött településfejlesztési megállapodást a belvárosi önkormányzattal, amelyben 35 millió forint pénzbeli támogatás ajánlott fel amiért az épület körüli utcákat, összesen 1273 négyzetméternyi területet három évig felvonulási térként használhassa. A megállapodást tavaly kétszer is módosították, mivel a beruházónak szüksége volt még néhány száz négyzetméternyi utcára az építkezéshez és a határidőt is kitolták. Ekkor újabb 25 millió forint megfizetését vállalták településfejlesztési hozzájárulás címén, valamint 173 millió befizetését az építkezés miatt jelentős károkat elszenvedő épület melletti utcák helyreállítására. A területfoglalás idejét 2022 végéig tolták ki, így már lejárt, de új megállapodást nem sikerült fellelnünk, holott a generálkivitelező – a szintén kormányközeli Garancsi István cége – Market Építő Zrt. korábbi közlése szerint 2023 őszére fejezi be a munkát.
Ehhez képest – mint arról nemrég írtunk – ugyanez a belvárosi önkormányzat arról kötött településfejlesztési támogatási megállapodást az MNB-székház felújítójával: a cég 400 millió fizet azért, hogy elbonthasson egy 1400 négyzetméteres játszóteret, s építőanyagot tárolhasson ott 2024 nyaráig. Pedig talán az MNB-székháznál sem alkudozott túl keményen a kerület, hiszen a kivitelező cég tulajdonosát a jegybank-elnök fia, Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolják.
Nem csak a jegybanki eset jelzi, hogy nem volt túl szigorú Tiborczékkal az önkormányzat. Más kerület alkuja is ezt támasztja alá. A XIII. kerületi önkormányzat az orosz Rahimkulov Ruszlán érdekeltségébe tartozó 8 hektáros Láng negyed beépítőjétől arra kapott ígéretet: új utak és csomópont terveztetésére, kialakítására közel 300 millió forintot adnak a városrésznek, pedig az a cég nem önkormányzati, hanem saját területet használ. Zugló önkormányzata nagy csatát vív a Bosnyák tér mögötti hatalmas területet beépítő Zugló-Városközpont Zrt.-vel, amely Tiborcz István üzlettársának, Balázs Attila vállalkozónak az érdekeltsége. A területtrendezési szerződés tervezete szerint a cég vállalná egy városi köztér kialakítását, 200 autó befogadására alkalmas mélygarázs megépítését, több utca átépítését, a Rákos-patak medrének és partjának rekultiválást a Szugló utca és a Csömöri út között és egy sétáló utca kialakítását.
A fentiek kapcsán megkerestük az V. kerületi önkormányzatot, többek között azt tudakolva, hogy az elmúlt három évben összesen hány településfejlesztési megállapodást kötött az V. kerület és ebből mennyi bevétele származott. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy milyen feltételek, keretrendszer alapján kötik meg ezeket a megállapodásokat és mit kérnek cserébe az ingatlanfejlesztők. Az önkormányzat válaszában ezekre nem tért ki. Ugyanakkor azt fontosnak tartották közölni: a kerület fejlődéséhez az önkormányzati beruházások mellett a magánprojektek is nélkülözhetetlenek. Felelős önkormányzatként alapvető kötelességük a magánberuházókkal való együttműködés, amely során alapvetés az építési szabályzat betartása és a lakosság élhető lakókörnyezetének biztosítása a kivitelezés alatt is. A településfejlesztési támogatásként befolyó összeget minden esetben a közterületekre költik, ami az évek során sok száz millió forint értékű fejlesztést jelent. | Újabb rejtett NER-kedvezmény, nem túl szigorú Tiborcz István érdekeltségével az V. kerületi önkormányzat | Mind gyakrabban kérnek az önkormányzatok úgynevezett településfejlesztési támogatást az ingatlanfejlesztőktől. A jelek szerint itt is akad külön kormányközeli árazás. | null | 1 | https://nepszava.hu/3183429_ner-kedvezmeny-tiborcz-istvan-v-kerulet-mahart-szekhaz | 2023-01-31 14:36:03 | true | null | null | Népszava |
Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát – ezzel a címmel írtunk cikket jó három évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank által indított növekedési kötvényprogramról, és mára az akkor kockázatként jelzett negatív forgatókönyv sajnos megvalósult. A program havi szinten tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a jegybanknak, és ezt végső soron valószínűleg az adófizetőknek kell majd állniuk.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-ben 300 milliárd forintos kerettel indította el a növekedési kötvényprogramját (NKP), de végül ötször több, 1550 milliárd forint lett belőle. Ez nem kevés pénz, az egyéves hazai GDP három százaléka. A feltételeket igen tágra szabták, tulajdonképpen csak a nem túl erős, B+ hitelminősítést kellett megszerezni a vállalatoknak egy hitelminősítőtől.
Az MNB vásárlásainak arányát 70 százalékban*Az MNB a cégek kötvényeinek legfeljebb felét azonnal, további maximum 20 százalékát pedig rögtön a másodpiacról vásárolta meg. és egy kibocsátó esetében 20 milliárd forintban maximálták, tehát a piacról a kibocsátás 30 százalékát kellett hozni. Viszont legalább egymilliárd forintnyi kötvényt kellett kibocsájtani, ami alapvetően a nagyvállalatokra szűkítette a kibocsátói kört.
Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy
milyen szerepet kaptak a NER-es cégek a kötvényprogramban;
a piacilag indokolhatónál sokkal kisebb kamatot fizetnek a cégek a gigantikus tőkeinjekcióért;
a megugró infláció miatt az MNB nagyon rosszul jár azzal, hogy tíz évre fix, nagyon alacsony kamaton adott kölcsön pénzt.
Az NKP kiemelkedően jó feltételeket biztosított: semmilyen hozamelvárása nem volt az MNB-nek, fix, változó vagy zéró kuponos kötvényt is vehettek. A hozamok nagyon alacsonyak lettek, és ez az adófizetőknek kiemelkedően sok pénzébe kerül.
Az MNB kibocsátáskor, az elsődleges piacon 1228 milliárdért vásárolt, majd a másodlagos piacon is 322 milliárdért. A legtöbbet 2020 decemberében vásárolt, 666 milliárd forint értékben. A pénzeszsák végül 2022 májusra ürült ki gyakorlatilag teljesen.
Az NKP nem kifejezetten az MNB innovációja, ahogy arra a nemzeti banknál felhívták figyelmünket, ennek célja, valamint feltételrendszere és működése nagyban támaszkodott az Európai Központi Bank (EKB) vállalatikötvény-vásárlási programjára (CSPP). Az eurózóna likviditását segítő program számos eleme nagyon hasonló, például a 70 százalékos maximális finanszírozás, de az EKB akár 31 éves lejáratú kötvényt is vásárolt. Az MNB szerint további előnyök is köthetők a programhoz*Az NKP-résztvevők vállalatméret szerint is diverzifikált képet mutatnak, megtalálhatók közöttük európai nagy tőzsdén jegyzett vállalatok, illetve kisebb mérlegfőösszegű társaságok is. A portfólió és kibocsátók teljesítése megfelelő volatilis gazdasági környezetben is.
A vállalatok forrásbevonásának több pillérre helyezése számos előnyt hordoz magában. Egy fejlett vállalati kötvénypiac versenyt támaszthat a bankhitelekkel szemben, aminek eredményeképp a vállalatok forrásköltsége mérséklődhet. A kötvénypiac hozzájárul a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javulásához, valamint a vállalatok forrásellátottságát biztosító piacok közötti egészséges verseny a jegybanki kamatdöntések hatékonyabb érvényesülését biztosíthatja. A program fennállása során eredményesen teljesített a Monetáris Tanács által meghatározott célok terén, illetve azon felül is számos közvetett módon járult hozzá a magyarországi vállalatok versenyképességének növekedéséhez.
(a csillagra kattintva olvashatók a részletek).
Az MNB programja ugyanakkor jóval később kezdődött, mint az EKB-é, így részben akkor fűtötte vele a növekedést, amikor a magyar gazdaság számára rég nem látott kedvező világgazdasági és makrokörnyezet volt – a „magas nyomású gazdaság” koncepciójának keretében, amelyet a magas infláció miatt mostanra nyugdíjazott a jegybank.
NER-es rekorderek, külföldi leányok
Nemcsak az időzítés, a pénz kihelyezésnek részletei sem tűnnek ideálisnak. Összegyűjtöttük a programban résztvevő cégeket, amelyeket három kategóriába soroltuk:
NER: olyan cégek, amelyek közel állnak a kormányhoz, vagy tulajdonosaikon keresztül (például Mészáros Lőrinc), vagy a közpénzes megbízások, illetve állami segítség kiemelkedően magas arányából levezethetően (például Szíjj László vállalatai), továbbá a jelentős állami tulajdonban, illetve kormányzati felügyelet alatt álló cégek.
Külföldi: külföldi többségi tulajdon.
Magyar: a NER-es kategóriába nem tartozó hazai tulajdonú vállalatok.
Első helyen az egyik legismertebb NER-vállalat van: a részben állami megrendelésekből, valamint a német cégnek juttatott magyar állami hadiipari megrendelések után a Rheinmetall tőkeemelésének köszönhetően növekvő 4iG Nyrt. Összesen 84 milliárd forinttal finanszírozta Jászai Gellért telekommunikációs csoportját az MNB. (A kibocsátás teljes összege ennél nagyobb.)
A grafikonon a NER-hez szorosan kötő cégeket jeleztük csak ilyennek, több olyan vállalat van még, amely bár lazábban, de kötődik a hatalomhoz.
A kormányközeli cégek 440 milliárd forintra tettek szert az MNB kötvényprogramjából, ami a teljes keret 28 százaléka.
Szintén érdekes, hogy a magyar adófizetők támogatásával kedvezményes finanszírozáshoz jutott 187 milliárd forint értékben, a keret 12 százalékával több külföldi vállalat is. A világ legnagyobb elektronikai gyártója, a Flex 50 milliárd, a Deutsche Telekom-leányvállalat Magyar Telekom 35 milliárd, a Mercedes kecskeméti gyártó vállalata 19,2 milliárd forint tőkéhez jutott az MNB-től. Ezek a cégek állami segítség nélkül is tudják magukat finanszírozni, nehezen érthető, hogy az ő támogatásukra mi szükség volt. Ennek a jelentős forrásnak szinte biztosan lehetett volna jobb hasznosulást találni a hazai gazdaságban.
A források 60 százaléka az, ami hazai tulajdonú, nem közvetlenül a hatalomhoz köthető cégekhez jutott el. Kiemelt szerep jut ebben a körben az ingatlancégeknek.
Összességében az NKP 2777 milliárd forint tőkét mozgatott meg a 89 kibocsátó felé. A pénz harmada került szorosan NER-es cégekhez, a 4iG egyedül a források 13 százalékát vonta be, összesen 386 milliárd forintot. A második helyre a Futureal-csoport jött be 121 milliárd forinttal, Futó Péter cége a hazai vállalatokat erősíti. A harmadik helyre a svájci multi, a Nestlé fért be 115 milliárddal, őket a Mol követte 101 milliárd forinttal. Ezekről szintén elmondható, hogy könnyen tudtak volna piaci alapon is forrásokhoz jutni, kötvényt kibocsátani, igaz, talán drágábban.
Ami még érdekes, hogy nem csak hagyományos vállalatok részesültek a jegybanki pénzesőből, hanem – teljesen kihasználva a 70 százalékos jegybanki arányt – az OTP Munkavállalók Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programja Szervezet 200 milliárd, valamint a MOL Nyrt. Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program Szervezet 160 milliárd forintos kibocsátással. Magyarán az MNB az ország két legnagyobb, hazai irányítású cégét abban segítette, hogy a részvények egy részét a munkavállalói szervezetek szerezzék meg. Ennek gazdaságfejlesztési hatása legalábbis megkérdőjelezhető.
Arányaiban a 4iG tűnik ki a leginkább, ők alig 22 százalékban támaszkodtak a jegybanki pénzekre. Az ő teljesítményük döntő abban, hogy „csak” 55 százalékban a jegybank finanszírozta a kötvényeket. Nélkülük csak 40 százalék lett volna a piaci részvételi arány. Minden második vállalat kihasználta a jegybanki maximumot*A maximum 70 helyett 69 százalékos MNB-aránnyal számolva ez 54 százalékot jelent a vállalatokra vetítve.,
csupán nyolc vállalat, a kötvényvásárlások negyede jutott el olyan cégekhez, ahol a piaci jegyzés került túlsúlyba.
Az MNB-nél kérdésünkre elmondták, hogy „az NKP mint monetáris politikai program kötelezően ágazat- és szektorsemleges, vagyis a programban részt vehetett minden olyan kibocsátó, amelynek kötvénye megfelel az NKP terméktájékoztatójának. Az NKP kibocsátói a gazdaság széles spektrumát fedték le, a kamatozás módjának meghatározása tekintetében a program rugalmasságot biztosított a kibocsátó vállalatoknak. A vállalatok*az NKP terméktájékoztatójának megfelelően eltérő futamidejű kötvényeket bocsáthattak ki.”
A cégeknek nagyon megéri
A jegyzések 75 százalékát a 10 éves kötvények tették ki, és ezekre könnyen lehet összehasonlítható értékpapírokat találni. A kötvények további 22 százaléka 7-9 éves lejáratú. Az alábbi ábrán látható, hogy a 10 éves vállalati kötvények 2020 kivételével kevesebbet hozamot adtak, mint az állampapírhozam.
Ez logikátlan, hiszen a kockázatmentesnek tekintett állampapírhoz képest többet kellene fizetnie egy vállalati kötvénynek. Ha egy vállalat nem tud nagyobb profitot termelni a befektetőinek, mint az állampapírpiaci hozam, akkor nincs értelme közgazdaságilag a vállalat működésének.
Az NKP keretében a piacinál sokkal alacsonyabb kamatot kell a vállalatoknak fizetni, amivel ők jól, az adófizetők nagyon rosszul járnak.
Fejlett piacgazdaságokban a fent leírt helyzet nehezen elképzelhető. Az Egyesült Államokban a Moody’s Baa besorolású, 10 éves kibocsátású vállalati kötvények és az amerikai 10 éves államkötvény közötti különbséget lehet követni – ez 1986 óta sosem volt negatív, tehát mindig a vállalatoknak kellett több hozamot fizetni, mint az államnak. Az átlagos különbség pedig 2,3 százalék volt.
Nyugodtan élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy normális esetben itthon is kellett volna lennie akkora különbségnek az állampapír és a vállalati kötvények hozama között, mint a világ legnagyobb és leglikvidebb pénzpiacán. Ha azonos időszakot veszünk, a 2018 és 2022 közötti éveket, akkor se sokkal kisebb, 2,26 százalék volt a különbség.
Ha minden egyes kibocsátási évre az állampapírpiaci referenciahozamra rászámoljuk az amerikai kötvényfelárat, akkor azt kapjuk, hogy évente 41 milliárd forinttal több kamatot kellene fizetniük a cégeknek. Mindez az átlagosan 9,6 éves futamidővel számolva, a program jegybankra jutó 1550 milliárdos kötvényállományának piacitól elmaradó hozamszintje miatt azt jelenti, hogy
a vállalatok 400 milliárd forint állami támogatást kapnak.
Az állampapírokkal történő összevetés azért is adja magát, mert a jegybank 2020 májusában elindított egy programot ezek felvásárlására, ezt követően 3494 milliárd forint értékben vásárolt magyar állampapírokat a másodpiacon. Bár a két program céljai részben eltértek, elméletileg, ha a vállalati helyett is államkötvényeket vásárolt volna az MNB, akkor tovább csökkent volna a magyar állam finanszírozási költsége.
Erről az oldalról közelítve, minden egyes évben megszámolva az MNB által vásárolt kötvények értékét, az abban az évben a 10 éves állampapírra fizetett hozamot, a kötvények átlagos futamidejét adódik, hogy a teljes futamidő alatt az állam számára a növekedési kötvényprogram többletköltsége 610 milliárd forint.
A költségek elszállása pedig a magas infláció miatt garantált – a legtöbb kibocsátó ugyanis tíz évre fix kamatot fizet. Az MNB-nél úgy látják, hogy „a fix kamatozású kötvények növekvő aránya a hazai vállalati szektor adósságszolgálatának kiszámíthatóságát javítja”. Ez igaz is, csak nagyon magas áron. Ami reménységre adhat okot az adófizetőknek, hogy az amortizálódó kötvények esetében a tőketörlesztés már a futamidő alatt megkezdődik, így egyre kisebb az éves kamatveszteség.
Ugyan a kibocsátáskor az akkori 10 éves állampapírhoz lehet mérni a hozamokat, az elszálló infláció és állampapírpiaci hozamok miatt érdemes lehet úgy is megmérni a program költségeit, hogy mibe került a kamatok és az infláció különbsége. A tény infláció mellett ehhez az MNB 2022. júniusi inflációs jelentésének átlagos előrejelzését vettük alapul, 2025 után pedig 3 százalékos inflációt. Ehhez adtuk hozzá az említett amerikai hozamkülönbséget. Így számolva 400 milliárd forintos különbséget kapunk.
Adófizetői veszteség
A fentiek részben elméleti jellegű számítások*Piaci kamatozás mellett a kibocsátások egy része valószínűleg nem valósult volna meg., van azonban olyan csatorna, amelyen keresztül tényleges veszteséget okoz az adófizetőknek az NKP a mostani kamatkörnyzetben. A vállalati kötvények vásárlásával a jegybanknak nem volt célja a pénzmennyiség növelése, ami első lépésben megtörtént: a frissen kibocsátott kötvények lejegyzésével addig nem létező pénz jött létre. Ezt az MNB úgy semlegesíti, hogy „az NKP keretében végrehajtott jegybanki vásárlásokból adódó bankrendszeri többlet-pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja”.
Az idézet az NKP elindításakor kiadott tájékoztatóban szerepelt, közben annyi változott, hogy 2022. április 1-én megszűnt a preferenciális betét, szerepét az egynapos betét látja el. A lényeg mindenesetre az, hogy amennyivel több pénz kerül a magyar pénzügyi rendszerbe a kötvényvásárlások miatt, annyit le is köt a jegybank a kötvényprogramban részt vevő bankok pénzéből.
Ebből már sejthető, hogy mi a probléma: a jegybank sokkal kisebb kamatot kap a megvásárolt vállalati kötvények után, mint amennyit fizet az előbb leírt konstrukcióban. Vagyis érdemes a kötvények hozamát és a jegybanki kamatok különbségét vizsgálni. Ezt nem könnyű kiszámolni, egyebek mellett azért, mert a fennállása alatt a preferenciális betét feltételei több alkalommal is megváltoztak. A jegybanki alapkamat jó ideje szintén nem irányadó, ezért az egyhetes, majd egynapos futamidejű fedezett hitel kamatlábával számoltunk – az egynapossal 2022. október 14-e után, mivel az egyhetest ezt követően felfüggesztették. Ezek miatt az alábbiakra nem pontos számításként érdemes tekinteni, inkább a veszteségek nagyságrendjét és tendenciáját érzékeltetik.
Az irányadó heti, majd napi jegybanki betéti kamatot figyelembe véve az elmúlt három évben már 100 milliárd forint felett járhat a jegybank vesztesége az NKP kötvényein az alacsony kamatuk miatt.
Mivel az elszállt infláció miatt a jegybank csak óvatosan csökkentheti az irányadó kamatot – az eheti, első idei kamatdöntő ülésen nem is nyúlt hozzá – a következő hónapokban ez a veszteség még biztosan halmozódik. Ez azért rossz hír, mert a jegybank egyre nagyobb veszteséget termel: 2021-ben 57 milliárd forint volt a mínusz, tavaly pedig már az első félévben meghaladta a 200 milliárd forintot. Az utóbbi legfontosabb oka, hogy a forintos kamat- és kamatjellegű eredmény közel -255 milliárd forint volt; az NKP vesztesége is ide könyvelődik.
A mostani folyamatok alapján csak az NKP kötvényállományon évi százmilliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedhet el az egyébként is veszteséges MNB. Hogy ezt – valamint a fenti számítások 400-600 milliárdját – el tudjuk helyezni: a Pedagógusok Szakszervezetének tavaly nyári becslése szerint 300 milliárd forintba került volna egy azonnali, 45 százalékos tanári béremelés. Erről a kormány tagjai többször elmondták, hogy jelenleg meghaladja a magyar gazdaság teljesítőképességét. Ha egyszer megérkeznek, az uniós helyreállítási alap forrásai biztosíthatják a tanárok ütemes bérfelzárkóztatását, egy évre vetítve ez nagyjából 250 milliárd forint. Vagyis
az NKP körvonalazható vesztesége hasonló nagyságrendű, mint a tanári bérfelzárkóztatás költsége.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ha nincs NKP, akkor megvalósulhatna a gyors tanári béremelés. A jelenleg tényszerűen ismert, 2022 első félévéig terjedő veszteségeket még képes volt felszívni az MNB tőketartaléka, illetve fontos kiemelni, hogy a jegybank működési sikerességét nem a veszteség vagy a nyereség határozza meg, hanem az, hogy képes-e biztosítani elsődleges feladatát, az árstabilitást, ami 2-4 százalék közötti inflációt jelentene (tavaly 14,5 százalék volt). Ám ha az MNB tartósan veszteséges, akkor azt a költségvetésnek, azaz az adófizetőknek kell állniuk. A jegybanktörvény tavaly év végi módosítása nyomán ezt elég öt éven belül megtenni, ám a lényegen ez nem változtat.
Emellett a programnak elvileg hasznai is vannak, amelyek egyelőre nehezen számszerűsíthetők, de annak már látszódnia kell, hogy sikerült-e életet lehelni a magyar vállalati kötvénypiacba. Az alábbiakban még erről, valamint a program kockázatairól lesz szó.
Eltűnt a piaci kötvénykibocsátás az NKP miatt
Az MNB részletes tájékoztató anyagaiban számos indokot felsorol, hogy miért fontos és hasznos, ha a vállalatok kötvénnyel is finanszírozzák magukat, nem csak bankhitelből. Ezek közül több is valóban kívánatos lenne. Az azonban egyelőre nem valósult meg, miszerint majd egy esetleges válság idején nőhet a vállalati kibocsátás. Jelenleg a kormány egyik legfontosabb célja a magyar gazdasági recesszió elkerülése, így most élesben vizsgázik a másfél ezer milliárdos jegybanki program – a kormány azonban egyelőre szemmel láthatóan az állami támogatású hitelprogramokban bízik inkább.
Talán azért, mert a gyakorlat egy tankönyvi kiszorítási hatást mutat: az MNB éves jelentésében látható ábra a forgalomban lévő összes vállalati kötvény és az NKP értékét mutatja. Jól látható, hogy az alsó, piaci kibocsátású kötvények állománya gyakorlatilag megállt.
Elnézve az elmúlt évek kibocsátási trendjeit nem látni forradalmi változásokat a hazai vállalatikötvény-piacon. Leginkább az lehet feltűnő, hogy a teljes piac 60-70 százalékát az NKP-kötvények adták. 2018 és 2022 júniusa között a teljes kibocsátás 68 százaléka ennek a programnak a keretében történt, ami elég erősen arra utaló jel, hogy túl nagy szerepet kapott a kezdeményezés.
Hiába volt a nagy támogatási program, mégsem sikerült az elmúlt években állami támogatás nélkül is működő kötvénypiacot létrehozni. A nem NKP-kötvények sem igazán piaciak, ezek 84 százaléka az állami EXIM és MFB bankok kibocsájtása. Emellett az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank adott további 2 százalékot. Az Erste 10, az MFB 2, az OTP 1 százalékot adott még.
Egyetlen nem NKP-s, piaci vállalati kötvénykibocsátás volt 2018 és 2022 nyara között, a Wingholding 2019-es 13 milliárdos kötvénye. Ezek alapján az MNB programja nem tudta a piaci kötvénypiacot felpörgetni.
Másrészről az NKP-s jegyzések jelentős piaci forrást is bevontak, hiszen – mint már volt róla szó – a kötvények 55 százalékát jegyezte le az MNB. Ami ennek kapcsán meglepő lehet, hogy a NER-es cégeknél volt a legalacsonyabb ez az arány 45 százalékkal, a külföldi cégeknél 51 százalék, a többi magyar cégnél 62 százalék.
Túlpörgetett eladósodottság
Az NKP-ben részesült cégeket, amelyek 2021 végéig bocsátottak ki kötvényeket, már az éves pénzügyi beszámolójuk szerint is tudjuk elemezni. Összességében 66 vállalat 1631 milliárd forintnyi, alapvetően tízéves kötvénnyel vont be forrást, és ebből 940 milliárdot jegyzett le az MNB.
Ez nem csak első látásra tűnik igen nagy összegnek ilyen kevés cégre, a vállalatok összesített 5566 milliárd forintnyi hosszú távú adósságának a 29 százalékát tette ki. Mindezt úgy, hogy az ország legnagyobb vállalatai szerepelnek szép számmal a listán, elég a Molra, a Magyar Telekomra vagy éppen a tajvani Flextronicsra gondolni.
A nagyvállalatok teljes hosszútávú forrásainak 29 százalékát adta a növekedési kötvényprogram.
A kötvények lejáratakor ennek újrafinanszírozása rendszerkritikus problémát okozhat majd a hazai gazdaságban. Mivel ez átlagosan csak tíz év múlva esedékes, legyinthetnénk is erre – azonban a vállalatoknak folyamatosan újra kell értékelniük finanszírozási helyzetüket. A mérleg készítésekor arra is tekintettel kell lenni, hogy bizony manapság esélytelen lenne a meglévő kötvények kiváltása hasonló, 2-3 százalékos kamatozású új forrásokkal, különösen piaci alapon – inkább a 10 százalék feletti tartományban kellene gondolkodni. Ezért erre elhatárolásokat is kellene készíteni, ami szűkíti pénzügyi mozgásterüket.
A cégek eladósodottsága vészesen magas volt már 2021 végén, az infláció elszállása és a gazdasági lassulás előtt is. Összességében a vállalatok eladósodottsági mutatója 62 százalékon állt*hosszú távú kötelezettségek és a saját tőke aránya, ami magasnak mondható. Az alábbi grafikon az mutatja meg, hogy a vállalatok eladósodottsága és az adósságon belül az NKP aránya milyen összefüggést mutat. (A buborékra kattintva megjelenik az adott cég neve és adatai.)
Az eladósodottság a NER-es cégeknél 72 százalék, míg a külföldi tulajdonúaknál 75 százalék, az egyéb hazai cégnél 51 százalék. Sajáttőke-arányosan a 66 cégnél már az NKP is elég kritikus szintet ér el 18 százalékkal. Ez érdekes módon a külföldi cégeknél a magasabb 27 százalékkal, őket követik a hazai cégek 21 százalékkal, míg a NER-hez szorosan kötődő vállalatoknál ez 12 százalék.
Nagyok a különbségek az egyes cégek között: 30 cégnél az NKP tette ki a teljes hosszú távú adósságot szinte egészében, 95 százalék felett. Csupán nyolc cég van, ahol az adósság kevesebb mint felét teszik ki az NKP kötvények.
A vizsgált vállalatok 2021-ben 9,2 ezer milliárd forintos árbevétel mellett 804 milliárd forintnyi adózás előtt eredményt értek el, ami 8,8 százalékos teljesítmény. A teljes árbevétel kétharmada azonban a Molhoz, a Mercedeshez és az MVM-hez köthető. A NER-es cégek hozzák a legkisebb profitot 4 százalékkal, a külföldi cégek 6,9 százalékos profitja mellett a magyar piaci vállalatok 16 százalékos profitrátája sokkal jobb.
A NER-cégek esetében erősen felmerül, hogy ilyen gyenge teljesítmény mellett a piacról is kapnának-e finanszírozást.
A kibocsátásokra a piacilag becsülhetőnél 2,6 százalékponttal kisebb, 42 milliárd forintos éves kamatelőny sokat jelent a cégeknek, az adózás előtti bevétel 5 százalékát teszi ki ez az összeg. És hogy ki gyorsul leginkább? 2016 óta a cégek árbevétele*figyelmen kívül hagyva az energetikai piacon elinduló állami MVM Energetika Zrt.-t. éves átlagban 9 százalékkal nőtt. A külföldi tulajdonúaké 6, a magyaroké 7, a NER-eseké pedig 36 százalékkal. Jelentős dinamikára szükség lenne a jövőben is, ha a kiemelt összegű, nemzetgazdasági szinten is tetemes kötvénymennyiséget vissza akarják fizetni a cégek lejáratkor.*Részben vagy egészben persze meg is lehet újítani, de a fentiek miatt – újabb jelentős állami szerepvállalás hiányában – ez valószínűleg csak sokkal drágábban lesz lehetséges.
A három legnagyobb vállalat*MOL, MVM Energetika Zrt., Mercedes Benz Manufacturing Hungary nélkül ugyanis a 2021-ig kibocsátott 1435 milliárdnyi kötvény visszafizetése négyévnyi adózás előtt eredményt vinne el a cégektől. Piaci alapú finanszírozásnál ez már öt évre nőne.
Befektetői és jegybanki kockázatok
A kockázatokkal kapcsolatban elvileg biztos támpontot adna, hogy az NKP-ban részvevő cégeket és a kötvényeket minősíttetni kellett. Ezt leginkább a Scope Ratings biztosította, ami kevésbé ismert szerepelő a piacon, mint a Moodys’s, a Fitch vagy éppen az S&P Global Ratings. Az egyes hitelminősítők eltérő módszertant alkalmaznak, de általában az A kezdetű a jó, a B a közepes, a C a befektetésre nem ajánlott kategória. Mutatja az NKP kötvények helyét a piacon, hogy csupán a Nestlé és a Mercedes tudott A-s minősítést felmutatni; a legtöbb kötvény a B kategória alsó harmadában van, a bóvli kategória közelében. Ez szintén arra utal, hogy az állampapíroknál magasabb kamat lenne indokolt az NKP kötvényei esetében.
Az alábbi grafikonon azt is megjelenítettük, hogy az egyes kötvények után milyen kamatot fizettek. Ehhez az x tengelyen közös sorrendbe rendeztük az eltérő hitelminősítői rangsorokat. Látványos, hogy a minősítéseknek és a hozamoknak szinte semmi köze nincs egymáshoz, ami ismét csak azt mutatja meg, hogy piacilag nehezen értelmezhető az egész növekedési kötvényprogram. Piaci viszonyok között ugyanis minél jobb minősítésű egy kötvény (minél alacsonyabb a csődkockázat), annál kisebb hozammal elégszenek meg a befektetők – ebben az esetben a bal alsótól a jobb felső sarokig tartó tengely mentén szóródnának az értékek*De ezt a kötvények futamideje is befolyásolja például.. (A pöttyökre kattintva megjelennek a cégnevek és az azokhoz tartozó információk.)
Az NKP olyan nagyságrendűvé nőtt, hogy ma már az MNB eszközei között is jelentős szerepe van: tavaly decemberi adatok szerint a jegybanki eszközök 5,6 százalékát tették ki a vállalati kötvények. Összesen egy vállalatcsoport esetében 100 milliárd forint lehet legfeljebb az MNB kitettsége, ami jól mutatja, hogy egy-egy vállalat fizetésképtelensége is súlyos problémákat okozhatna.
Az MNB-nél legalább tudjuk, hogy mennyi kötvényt vásárolt. A piacon lévő 1260 milliárd forintnyi kötvény másoknak jelentős kockázat alacsony kamat mellett, de nem tudni, ki vette meg ezeket. Leginkább a hazai bankszektornak, befektetési alapoknak van ilyen nagyságrendű pénze, az elszálló infláció miatt ők is nagyon rosszul járhatnak ezzel az üzlettel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre merészebben görög a NER informatikai kis gömböce, a Digit is felfaló 4iGSokmilliárdos állami megrendelésekkel pumpálták fel a céget, amelyet pont az a német hadiipari óriás tőkésít fel, amelynek Magyarország az egyik rendszeres vásárlója. | Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program | Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230126/az-elmaradt-tanari-beremeles-arahoz-merheto-veszteseget-okoz-a-ner-cegeket-is-segito-jegybanki-program/ | 2023-01-26 16:29:00 | true | null | null | G7 |
A Transparency International idei jelentésében Magyarország ismét egy ponttal kevesebbet kapott, ezzel pedig minden más európai uniós tagállamnál rosszabb értékelést kapott a szervezet korrupcióérzékelési indexén.
A Transparency International valójában nem a korrupciót méri, hanem azt, hogy mennyire érzik az országot korruptnak, a szervezet a partnereit kérte meg, hogy különböző témakörökben osztályozzák, mennyire tartják korruptnak az adott országban a közszektort, ebből állt össze a végleges pontszám.
Magyarország értékelése a nemzetközi szervezet jelentéseiben évről évre romlik, 2012-ben még 55 pontot kapott, az idén már csak 42-t, ahogy Burkina Faso, Kuwait, a Salamon-szigetek, Trinidad és Tobago, Vietnám és Kelet-Timor, ezzel pedig a 77. legrosszabb értékelést kapta.
Magyarország úgy lett az EU legkorruptabb országa a jelentés szerint, hogy Bulgária – amely egy évvel korábban, a 2021-ről szóló jelentésben még utolsó helyen végzett 42 ponttal, Magyarországnak akkor 43 pontja volt – mostanra javítani tudott, és 43 pontot kapott. Románia 46 pontot kapott. 2020-ban mindhárom ország 44 pontot kapott, így közösen végeztek az EUországai közül a legutolsó helyen.
A világ legkevésbé korrupt országa a jelentés szerint Dánia 90 ponttal, Finnország és Új-Zéland a második 87 ponttal, Norvégia pedig a harmadik 84 ponttal.
A legrosszabb értékelést Dél-Szudán kapta, 13 ponttal, előtte végzett Venezuela 14 ponttal és Jemen 16 ponttal. | Magyarország lett az EU legkorruptabb országa a Transparency jelentésében | A Transparency International idei jelentésében Magyarország ismét egy ponttal kevesebbet kapott, ezzel pedig minden más európai uniós tagállamnál rosszabb értékelést kapott a szervezet korrupcióérzékelési indexén. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/magyarorszag-lett-az-eu-legkorruptabb-orszaga-a-transparency-jelenteseben-255915 | 2023-01-31 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Pécs-Komló – Péterffy Attila, Pécs polgármestere 2019-es megválasztása után útjára indította a pécsi önkormányzati cégek és intézmények jogi és gazdasági átvilágítását. Az átvilágítási folyamat eredményeként eddig 25 esetben született feljelentés a városvezetés hétfőn megjelent közleménye szerint. Komlón nem került sor hasonlóra, bár ígéret volt a korrupció felszámolására.
Tavasszal vádlottként áll bíróság elé a Zsolnay Örökségkezelő NKft. egyik korábbi igazgatója. Ez az első ügy, amelyben a 2019-ben útjára indított pécsi önkormányzati átvilágítás nyomán a hatóságok emelnek vádat. Az ügyészség szerint az ügy két vádlottja csaknem 14 millió forinttal rövidítette meg az önkormányzati céget – közölte a pécsi önkormányzat.
A pécsi átvilágításon a közlemény szerint egy 14 jogászból álló csapat dolgozik, akik eddig 34 ügyet tártak fel, ebből pedig 25 végződött feljelentéssel.
„A feltárt visszaélések teljes elkövetési értéke meghaladja a 2,5 milliárd forintot, a hatóságok eddig közel 360 millió forintot vettek zár alá. Szintén az átvilágítás eredménye, hogy 711 millió forintnyi közvagyont sikerült visszaszerezni a pécsiek közösségének” – írták.
A városvezetés közleményéből az is kiderült, hogy közvádas eljárásban (vagyis úgy, hogy az ügyészség maga emelt vádat) eddig egy, a feljebb említett Zsolnay Örökségkezelő NKft-hez kötődő ügy jut el a tárgyalási szakaszba. Emellett további hat ügyben zajlanak pótmagánvádas eljárások. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok már lezárták a nyomozást vádemelés nélkül, vagy ejtették a vádakat, ezért Pécs város önkormányzata maga képviseli a vádat az ügyészség helyett.
Komlón más a helyzet
Ferenczy Tamás, a Komló Összeköt Egyesület (KÖT) elnöke négy évvel ezelőtti kampánybeszédében azt ígérte, megválasztása esetén megszűnteti a helyi korrupciót. Bár az elnök nem jutott mandátumhoz, a testület többsége ellenzéki lett, tudomásunk szerint mégsem történt a pécsihez hasonló átvilágítás. Ehhez talán a két évig tartó covid járványnak, és az ezzel járó önkormányzati változásoknak (ti.: a polgármester egy személyben hozhatott döntéseket) is köze lehetett, de hogy pontos képet kapjunk, elküldtük kérdéseinket a KÖT-nek.
Arra szerettünk volna választ kapni, hogy az elmúlt 4 év során Komlón is történt-e a pécsihez hasonló, az előző városvezetés esetleges visszaéléseit vizsgáló ellenőrzés. Ha igen, milyen eredményekkel zárult, ha pedig nem, annak mi az oka.
A frakció válaszát teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük:
Ahogy mindenki előtt ismert, 2019-ben Polics József lett Komló város polgármestere, így számtalan olyan feladattól esett el a Komló Összeköt Egyesület, amelyre abban az esetben lett volna lehetőségünk, ha nem csak a többséget, de a polgármesteri tisztséget is ránk bízzák a komlói választópolgárok.
Azonban a Komló Összeköt frakciója minden egyes beruházás esetén, érezve a többség adta felelősséget, azzal a szemlélettel járt és jár el, hogy Komló Város Önkormányzatának költségvetését, és annak stabilitását garantálni tudja. Emlékezetes, hogy például a ciklus legelején, a még nem az általunk felügyelt szennyvízberuházás kapcsán 48 millió forintot spórolt az önkormányzat a Komló Összeköt fellépésének köszönhetően. Ahogy akkor, azóta is azzal a mentalitással jár el a Komló Összeköt, hogy a város költségvetését minden esetben védjük.
Továbbá fontos leszögezni, hogy a jelenleg is zajló, vagy ebben a ciklusban lezáródó nagyberuházások tekintetében elmondható hogy nagyon minimális mértékben kell a városnak hozzájárulnia a költségekhez, hiszen vagy állami beruházás, vagy teljes egészében Uniós forrásból valósul meg.
Az előttünk álló költségvetés tervezése során is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a megnehezedett gazdasági környezetnek megfelelően olyan költségvetése legyen a városunknak, amelyben felesleges, pazarló és szükségtelen költségek nem terhelik az önkormányzatot – írta lapunknak küldött válaszában a Komló Összeköt Egyesület.
A városvezető frakció válaszából, ahogy látható, sajnos nem derült ki, történt-e pécsihez hasonló vizsgálat, vagy ha nem, miért nem.
/címlapkép: pexels.com/ | Pécsett 25 feljelentés született a fideszes városvezetés vélt visszaélései miatt, Komlón nem volt ilyen | Péterffy Attila, Pécs polgármestere 2019-es megválasztása után útjára indította a pécsi önkormányzati cégek és intézmények jogi és gazdasági átvilágítását. Az átvilágítási folyamat eredményeként eddig 25 esetben született feljelentés a városvezetés hétfőn megjelent közleménye szerint. Komlón nem került sor hasonlóra, bár ígéret volt a korrupció felszámolására | null | 1 | https://7300.hu/hirek/pecsett-25-feljelentes-szuletett-a-fideszes-varosvezetes-velt-visszaelesei-miatt-komlon-nem-volt-ilyen/ | 2023-01-26 00:00:00 | true | null | null | 7300.hu |
A kínai CATL Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyára hónapok óta tematizálja a debreceni közbeszédet, néhány hete pedig már országosan is kiemelt figyelem övezi a beruházást. A lakossági aggályok közül kiemelkedik a környezet féltése: sokan attól tartanak, a gyár veszélyezteti a város vízbázisát, elszennyezheti a termőtalajt és a levegőt is. A gyár megépülésével szembeni tiltakozásban a helyi és környékbeli lakosok mellett az ellenzéki pártok debreceni szervezetei, valamint a Civil Fórum nevű, közgyűlési képviselettel rendelkező szervezet vesz részt.
A városban nem nagyon találni független környezetvédő civil szervezeteket. Van azonban egy alakulat, amelynek a nevével lépten-nyomon találkozhatnak a debreceniek: a logójuk megjelenik a közterületi szemeteseken és padokon, hirdetik magukat a közösségi médiában, podcastokat tesznek közzé, sőt még saját műsoruk is van az önkormányzati televízióban. Ők a Future of Debrecen, a városházi kommunikációban hol munkacsoportnak, hol mozgalomnak nevezett csapat, akiknek 2021 óta már egyesületük is van ezen a néven.
Gondosan kerülik a témát
Ahogy azt szeptember 2-án a Debreciner megírta, a Future of Debrecen semmilyen csatornán nem kommunikálta álláspontját a CATL beruházásáról, az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre pedig még csak nem is reagáltak. Nem változott ez a helyzet az azóta eltelt több mint négy hónapban sem, a közösségi oldalukon és a honlapjuk sem találhatók a témával kapcsolatban.
Miközben az elmúlt napokban az országos nyilvánosság attól volt hangos, hogy az akkumulátorgyár miatt egy kisebb népfelkelés bontakozott ki a környezetvédelmi közmeghallgatáson, addig a Future of Debrecen a legújabb önkormányzati televíziós adásában egy Lenner Ádám alelnökhöz köthető alapítvány kesznyéteni tanyáján élő szürkemarhákat, a „fenntartható farsang” lehetőségeit, valamint a téli madáretetés tudnivalóit mutatta be.
Az akkumulátorgyárról egy szó sem - Future? Debrecen?
Tavalyelőtt 55, tavaly 60 millió forintot kaptak
Az akkumulátorgyár témájának elkerülése nem véletlen. Ahogy arról már 2021-ben is írtunk, a Future of Debrecen a városháza, pontosabban Balázs Ákos (Fidesz) alpolgármester által gründolt projekt, amelyet a saját elmondása szerint azért hozott létre, mert Papp László (Fidesz) polgármester megkérte őt, foglalkozzon a környezetvédelemmel. Az biztos, hogy a városháza azóta sem hagyta magára az egyesületet, ahogy azt 2022 januárjában bemutattuk, a polgármester az előző év nyarán egyedi támogatási döntésekkel összesen 55 millió forint közpénzt juttatott az akkor még csak néhány hete bejegyzett szervezetnek.
Az Átlátszó rendszerén keresztül benyújtott közérdekű adatigénylésünkkel most kiderítettük, hogy 2022-ben újabb önkormányzati pénzek landoltak az egyesületnél. Két július 22-én megkötött szerződésben 58 millió forint működési, valamint 2 millió forint felhalmozási támogatásban részesítették a városvezetéshez közeli szervezetet. A finanszírozást tehát 5 millió forinttal növelték az előző évhez képest.
Amikor lerobban a virágkarneváli kocsijuk 2021. augusztus 20-án
A közérdekű adatkérésünkből az is kiderült, hogy az önkormányzat továbbra is a Webomega Kft.-vel végezteti el a futureofdebrecen.hu honlap informatikai támogatását, az ár sem változott: havi nettó 300 ezer forint + áfa, azzal együtt, hogy amennyiben kimerítik az évi 55 óra munkaidőkeretet, akkor az e felett elvégzett munkáért óránként 15 ezer forint + áfát kell fizetni az önkormányzatnak. A fentiek alapján a szupport szerződés 2021. októberi hatályba lépésétől számítva Debrecen önkormányzata már minimum bruttó 6,1 millió forintot fizetett ki a cégnek a honlap támogatására.
Azt még 2021 májusában írtuk meg, hogy a Future of Debrecen honlapjának létrehozására, fejlesztésére, valamint digitális marketingre az önkormányzat 8,9 millió forintot fizetett ki a berettyóújfalui székhelyű Kreatív Tanácsadó Központ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek, így kijelenthetjük, hogy az akkumulátorgyárról hallgató Future of Debrecen projekt már legalább 130 millió forintjába került az adófizetőknek.
A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.
Kapcsolódó anyagok Szabad Európa oldalain:
- A polgármester lemondását követelték a debreceni akkumulátorgyárról szóló közmeghallgatáson
- „Mit fogunk enni? Akkumulátort?” – Forrnak az indulatok a Debrecenbe tervezett kínai gyár miatt
- Népszavazást követeltek a debreceniek a botrányosra sikerült, éjszakába nyúló közmeghallgatáson
- Megállíthatja-e egy debreceni népszavazás az „akkumulátor-nagyhatalmi rémálmot”?
- Nem adja ki a kínaiakkal kötött akkumulátorgyár-megállapodás szövegét a Debreceni Vagyonkezelő | Két év alatt 115 millió forint helyi közpénzt kapott a Future of Debrecen egyesület | 2021-ben 55 millió forintot juttatott nekik Papp László polgármester, tavaly már 60 milliót kaptak. 2021 októbere óta már legalább 6,1 millió forintot költött el a város az egyesület honlapjának fenntartására is. | null | 1 | https://www.debreciner.hu/cikk/12547_ket_ev_alatt_115_millio_forint_helyi_kozpenzt_kapott | 2023-01-27 14:38:00 | true | null | null | Debreciner |
Milyen politizálás várható egy párttól, amelynek elitje nem független a versenytársától? A pártfinanszírozás szürkezónájáról szóló cikksorozatunk befejező részében számba vesszük azokat a technikákat is, amelyek „fogottá” tesznek politikusokat azon túl is, hogy valamikor részt vettek közpénzek illegális eltérítésében.
Cikksorozatunk első két része felrajzolta azt a rejtett nagykoalíciót, amelyet a demokratikus pártok működtettek azért, hogy kielégítsék a választási verseny szülte, egyre növekvő pénzéhségüket. Bemutattuk, hogy 2010 után hogy vált a Fidesz kizárólagos irányítójává az illegális pártfinanszírozás rendszerének – is.
Sorozatunk első része: „…egy részét le is fogják nyúlni”, második része: „Micsoda szolgáltatás!”
A zárócikkben szó lesz arról, hogy vajon a titkosszolgálatok csak látják vagy befolyásolják is a feketekasszák titkos pénzmozgásait, és kicsit tágabban megnézzük azt is, hogyan használja ki a Fidesz versenytársai önérdekeit arra, hogy számára kedvező politizálásra serkentse őket.
Háromrészes sorozatunk megírásához több tucat, szigorú azonosíthatatlanságot kérő politikussal, pénzszerzővel, üzletemberrel, államigazgatásban dolgozóval, politikai háttéremberrel beszéltünk. Hogy a pletykákat, városi legendákat, inszinuációkat ki tudjuk szűrni a hosszú háttérbeszélgetésekből, csak azokat az állításokat használtuk, amelyeket keresztinformációkkal meg tudtunk erősíttetni.
„Gyurcsánynak van egy története a Fidesszel”
A pártját és önmagát az Orbán-kormány legkérlelhetetlenebb ellenfeleként megjelenítő volt MSZP-pártelnök/miniszterelnök, DK-elnök politizálásában sokak szerint anyagi érdekek is előkerülnek.
A politikába a kétezres évek elején milliárdosként visszatérő Gyurcsány vagyona, sőt gazdasági érdekei a Fidesz legmilitánsabb gazdasági térfoglalása során sem sérültek. „2010 után az Altusnak még voltak működő gyárai, volt vesztenivalója, meg lehetett volna fogni.” Például a sokat támadott, 2016-ban végül eladott timföldgyártó MOTIM a Fidesz alatt is kedvezményesen kapta a paksi erőműtől az úgynevezett zsinóráramot, amit valószínűleg a kedvéért foglaltak rendeletbe 2007-ben.
„Gyurcsány és Orbán egymást tartja lélegeztetőgépen.” Hiába őt teszi a Fidesz minden választási plakátra bohócnak az ellenzéki pártvezetők mellé – hiszen törzsválasztói között patás ördögnek számít –, a bizonytalanokat pedig sikeresen elbizonytalanítja minden ellenzéki összefogástól, politológiai közhely, hogy a legelutasítottabb magyar politikus úgy kell Orbánnak, mint egy falat kenyér. Egy féléves gyanúsítást leszámítva (a sukorói telekcsere ügyében) nem is került soha „elszámoltatás” hatókörébe. (Persze korábbi miniszterelnököt nem illik Magyarországon bebörtönözni.)
„Mind kormányzati, mind titkosszolgálati ügyekben, mind a Jobbik finanszírozása ügyében meg lehetett volna roppantani a Gyurcsány-mítoszt, ha felelősségre vonják 2010 után. Például ha kiderül a tévészékháznál a rendőrség magára hagyása.” Több forrásunk szerint mind a korai Jobbik külföldi finanszírozása mögött sejtett szocialista közvetítés, mind a 2006-os várható zavargásokról szóló jelentések állítólagos figyelmen kívül hagyása mögött az MSZP-nek és főleg Gyurcsánynak az a meggyőződése állt, hogy a szélsőjobb láthatóvá válása aktiválja a baloldali szavazókat.
Sokan Apró Piroska (Dobrev Klára anyja), illetve a DK-s Oláh Lajos közvetítését sejtik Gyurcsány szabad elvonulása és a Fidesznek sokszor kapóra jövő politizálása mögött is, de mások szerint nincs szükség közvetítésre. A lélegeztetőgép-biznisztől kezdve a kínai kereskedőházig sok NER-es biznisszel kapcsolatba hozott Oláhot mindenki hídembernek tartja pártja és a Fidesz között.
A diplomata-útlevéllel külföldön bizniszelő, Szijjártó Péterrel jó viszonyban lévő Kóka Jánosnak pedig közös cége volt Gyurcsány Altus Zrt.-jével, miniszternek is Gyurcsány jelölte.
„Gyurcsány is báb az Apró-klán kezében” – állítja egy politikus, hozzátéve, hogy őt egyedül ifjú Apró Antal (Dobrev nagybátyja, Apró Piroska testvére, volt titkosszolgálati tiszt, aki rendszerváltáskori kirúgása után biztonsági céget alapított, amely Ferihegy őrzésén is dolgozott) fenyegette meg halálosan a kétezres évek elején, „ha ártani fog Ferencnek”.
„Gyurcsány nem Orbánnal hadakozik. Nem lát reményt arra, hogy ő vagy a felesége valaha miniszterelnök lehet, az ellenzék legerősebb pártja élén szeretne állni, aki adott esetben királycsináló. Ez anyagi érdeke is, mert amíg ő az ellenzék legnagyobb pártjának vezére, addig a vagyona is biztonságban van.”
Gyurcsány furcsán, bombasztikus kijelentésekkel szokta újra megacélozni a Fidesz-szavazók gyengülő elköteleződését a kormány nehezebb időszakaiban. Utoljára november végén – amikor a kormányt az uniós támogatások egy részének végleges elvesztése fenyegette – állt elő azzal, hogy Orbán náci politikus, „politikai szörny, mentálisan beteg”.
A 2022-es kampányban a DK-s Czeglédy Csaba Kecskeméten zajló peréről sem esett szó, ugyanakkor az MSZP több politikusa is nyilvánosan gyanúba keveredett a Fuzik-vallomás nyomán. Az MSZP DK-s leszalámizása pedig – a kampány alatti leállás után – azóta is zajlik.
Furcsa menete volt a Gyurcsány Ferenchez köthető, Ördög ügyvédje című blog választások előtti újbóli felbukkanásának is, több forrásunk szerint a Fidesszel való egyeztetés miatt. Közkeletű vélekedés politikai körökben, hogy az Orbán-kormány több tagjáról léteznek „melegkompromatok”. A blog 2021 december végén megnevezte Varga Juditot, részleteket és a többi szereplő felfedését későbbre ígérve. Erre ráharapva Márki-Zay Péter is belengette a leleplezést, de aztán nem jött ki semmi. Viszont január végén Gyurcsány egy posztban közölte – „nem a miniszter asszony szerelmi életéről”, de lényegében megismételve a Varga Judittal kapcsolatos állítást –, hogy „a magánélet védelmének joga szerintem azt is megilleti, aki ezt a jogot tagadja”. Bár igaz, hogy a blog kezelésével gyanúsított aktivista 2022 elején gyanús körülmények között meghalt Rómában, de tény, hogy magánügyek nem kerültek a kampány fókuszába.
Mivel volt forrásunk, aki Gyurcsánytól hallotta korábban, hogy a Fidesz – a Borkai Zsolt jachtozós szexkirándulásáról közölt Ördög ügyvédje-leleplezés után – jelezte neki (mármint Gyurcsánynak), hogy bosszúból ki fognak hozni fotókat párttársáról, Gréczy Zsoltról (ami meg is történt, Gréczy le is mondott a képviselőségről), sokan most is Fidesz-fenyegetést sejtenek a „melegatombomba” elmaradása mögött.
Korrupciós vádakkal kapcsolatban említi valaki Orbán deklarált stratégiáját: „Nem kell védekezni, hanem vissza kell ütni. Ha atombombát dobnak le, akkor neked is azt kell ledobnod, és akkor abbahagyják. Nem tudod megnyerni az ügyet, csak a háborút.”
„Miért kerüljön konfliktusba Orbánnal, ha úgysem fog az ellenzék nyerni?” Gyurcsány 2022-es óvatosságát (sokak szerint a kampányban sem győzelemre játszott, ahogy már ’18-ban sem) persze józan számítás is magyarázhatja, nem feltétlenül egyezkedés áll mögötte: egy kutatás januárban már újból tízpontos előnyt mért a kormányoldalnak. Így a DK elnöke okkal számíthatott arra, hogy a kormányváltás elmaradása után jön majd a megtorlás, amire akár eddig meghagyott vagyona is rámehet.
„Ahol a pártoknál forrás keletkezik, mindig ott vannak a szolgálatok”
Hogy a szolgálatok milyen (megfigyelő, ellenőrző vagy befolyásoló, netán irányító) szerepet játszanak az illegális pártfinanszírozás évtizedes rendszerében, nehezen tárható fel. Ezzel kapcsolatos a legtöbb vélekedés, és legkevesebb a legalább keresztállításokkal ellenőrizhető tény. Forrásaim túlnyomó része politikus vagy üzletember volt, és a titkosszolgálat jellegéből adódóan is erről lehet a legkevesebb, biztosan leírható információt szerezni.
Bár a rendszerváltáskor volt tisztogatás a politikailag leginkább kompromittált munkatársak körében (ifjabb Apró Antalt például az elsők között bocsátották el), de a szervezet és sok vezetője és munkatársa maradt. A rendszerváltás után politikussá váló korábbi ügynökökkel és informátorokkal elvileg ugyan meg kellett szakítaniuk a hivatalos kapcsolatot, de az ügynökakták nyilvánosság elől történő elzárása (miközben azokhoz sokan hozzáfértek) kiváló lehetőséget ad ezeknek az embereknek a további zsarolására is.
A szolgálatok (ahogy ez ma is történik az autoriter és diktatórikus rezsimekben) az előző rendszerben összekapcsolódtak a politikai vezetéssel, így részei voltak annak a korábbi nómenklatúrához köthető (ők azok az állami és vállalati vezetők voltak a szocializmusban, akiknek kinevezéséhez a párt engedélye kellett), a piacgazdaságban is hasznosuló kapcsolatrendszernek, ami aztán sokak szerint a nemzeti vagyon máig tartó újraelosztásának legfőbb kedvezményezettje lett a kilencvenes években.
Vagyis volt titkosszolgálati szálak, kapcsolatok felbukkanása a pártfinanszírozás körül egyáltalán nem biztos, hogy aktív szolgálati kötődést jelent, lehet, hogy egyszerűen egy hálózat, egy kapcsolatrendszer meglétét mutatja. Hálózatok mindenféle hatalmi struktúrában megtalálhatók, lásd a Fidesz szakkollégiumi gyökereit.
Visszatérve az információk ellenőrizhetőségéhez: egy aktív vagy egykori titkosszolgálati munkatárs államtitoksértést követne el, ha beszélne arról, hogy kik a munkatársai vagy informátorai a politikai elitben; hogy valóban be volt-e drótozva a szocialista Molnár Zsolt ingatlanának tartott, már bezárt, a képviselői irodaház mögött lévő Casa Bianca pizzázó, netán a szintén a Parlament közelében lévő Rokfort Étterem. Utóbbi a bármely politikai oldal által vezetett kerületi önkormányzatok parkfenntartási tenderein rendszeresen nyertes cégcsoport központi figurája, Zámbó Zsolt érdekkörébe tartozik. Az ő cégei kapcsolódnak a volt kommunista titkosszolga, majd húsz évvel később a szolgálatokat is felügyelő belügyi államtitkár Tasnádi László és főnöke, Pintér Sándor cégeihez is, de persze mindezek lehetnek pusztán üzleti kapcsolatok is. (Zámbó céghálójáról ebben a cikksorozatunkban írtunk.)
A titkosszolgálatokhoz kötődő szálak leginkább Pintér Sándor, másrészt az MSZP és a DK több politikusa körül, illetve az informatikai cégek környékén bukkannak föl. A kormányzati informatikai rendszereket működtető cégek alapítói, volt és jelenlegi vezetői között is sok volt titkosszolgálati/belügyes ember kerül elő. A BKV informatikai rendszerét is olyan cég működtette, amelyet felvásárolt a volt belügyi államtitkár, Tasnádi László érdekeltsége. (Kapcsolódott hozzá a Fuzik Zsolt üzemeltette számlagyár is.)
Gyurcsány Ferenc előbb gazdasági, majd 2000-től politikai felépítésében sokan a felesége, Dobrev Klára családi hátterét adó Apró család, anyósa, Apró Piroska és nagybátyja, a volt titkosszolgálati munkatárs, ifj. Apró Antal befolyását, kapcsolati tőkéjét is látja.
„Aprónak lehetett befolyása a szervezeten belül. Tóninak volt anyaga, kapcsolatrendszere és exemberei, akiket felhasználhattak Gyurcsány érdekében.” „Piroska volt fönt, Tóni védte be. Egyértelműen ők emelték fel Gyurcsányt, ők ültették ide-oda.”
„Galambosék (az NBH nemrég börtönbüntetésre ítélt egyik főigazgatója Gyurcsány alatt – K. Gy.) még be voltak kötve az Apró-klánhoz, így Oroszország irányába is.”
A politika szolgálóleánya?
A kirobbant korrupciós botrányok egyikében sem kerültek elő a titkosszolgálatok (az operatív munkát, tehát például titkos megfigyeléseket végző szakszolgálat kivételével), de nemcsak mostani, hanem 2010 előtti politikavezéreltségükre is vannak bizonyítékok. A magyar politikát pedig meghatározzák az illegális üzletek.
2010 előttről is tudunk két olyan esetről, amikor a hatalom egyértelműen politikai célokra és nem az állam védelmére használta a szolgálatokat a Gyurcsány-kormány alatt. Mind Szili Katalint, az akkor még szocialista házelnököt, Gyurcsány ellenfelét, mind a volt kormányfő egy vele szakító tanácsadóját megfigyelték a szolgálatok, vagy egy olyan cég, amelyik a hatalomtól (kormánytól, kormánypárttól vagy annak irányítójától) kapta a megbízást. A megfigyelések ugyanis addig tartottak, amíg a megfigyeltek médiabotránnyal fenyegetve nem beszéltek a szolgálatokat felügyelő akkori politikussal, a másik esetben egy szolgálati vezetővel.
Sajtóban megírt eset az MTVA korábbi elnöke irodájának lehallgatása, de úgy tudjuk, a 2019-es váltás után találtak lehallgatóberendezéseket a főpolgármesteri tárgyalószobában is, amelyeket persze megint csak elhelyezhettek „civil” cégek is.
A zsarolás, zsarolhatóság eszközei lehetnek azok az információk, amelyeket illegális – vagy szolgálati – eszközökkel gyűjtöttek valakiről. Egy korábbi frakcióvezető mesélte, hogy a kétezres években jött valaki az üzenettel, hogy ötvenmillióért megkapja a dossziéját, de a kétezres években Rogán Antalt is figyelmeztették arra, hogy vannak róla kompromittáló felvételek.
A szolgálatok szerepének megítélésében azt kell eldönteni, hogy hol van a szakmaiság és a politikai befolyás határa egy olyan szervezet esetében, amelynek törvényes feladata, hogy információkkal lássa el a mindenkori kormányt. Hogy a „szakmaiság” melyik kormány alatt és milyen mértékben sérült (hiszen a kommunista szolgálatok is törvényes feladatukat látták el a szocialista államrendet veszélyeztetőkkel szemben), az az értékelő politikai pozíciójától is függő állítás.
„Az UD Zrt. egy soklábú asztal volt, aminek az MDF csak nagyon kis lába volt” – mondta egy forrásunknak egy akkori titkosszolgálati főnök az MDF-et megrengető, 2008-as magán-titkosszolgálati akcióról.
Az asztal egyik lába Csányi Sándor új MDF-et építő kísérlete volt. (A pártot akkor már az MSZP tartotta lélegeztetőgépen az SZDSZ-koalícióból való kiszállása esetére, de Csányi Fidesz-szatellitet sem akart csinálni belőle.)
A másik vonal a Mol oroszoknak - az OMW-n keresztül - történő átjátszásának megakadályozása volt.
A harmadik pedig a Szilvásy György felügyelte szolgálat kísérlete a Fidesz árnyék-titkosszolgálatának lebuktatására. (Az UD Zrt. vezetője, Horváth József, aki most fideszes megmondóember a médiában, „szeretett dicsekedni azzal, hogy ők mindenkit megfigyelnek”.) A Nemzetbiztonsági Hivatal egyébként százmilliós megbízásokat adott a Political Capitalnek, amely akkor még az MDF-főtanácsadó, az UD-ügy kirobbantásában szerepet játszó Somogyi Zoltán résztulajdonában volt. Ő felbukkant a 2022-es ellenzéki kampány környékén is.
Magyarországon tevékenykedő nemzetközi cég (például építőipari multi) esetében valószínűleg kötelezően van feladata a kémelhárításnak, már ha végezheti, ahogy a sajtóban megjelent háttérinfók szerint például orosz beszivárgás esetén az utóbbi években nem. (Bár a Gyurcsány-kormány titkosszolgálata sem járt el a Molt célzó orosz felvásárlási kísérlettel szemben.) Amit nemcsak az unortodox magyar külpolitika magyarázhat, hanem az orosz olajcégekkel bizniszelő magyar oligarchák (például MET) NER-védettsége is.
Akár hasonló védettséget élvezhetnek a kínai – a kommunista titkosszolgálat által felügyelt – cégekkel üzletelő politikusok is, pedig esetükben is vélelmezhető az idegen állam befolyása. Ilyen, egymást jól ismerő körnek számít a DK-s Oláh Lajos, a fideszes Pesti Imre és Szilas András ügyvéd is. A két utóbbinak kínai magyar nagykövetté is kinevezték a gyerekét, még ha koruk, Szilas Cecíliának a neme és Pesti Máténak az állítólagosan támadható magánélete sem kellően respektált tulajdonság egy ilyen pozícióban Kínában.
„Oláh Lajos külön kategória. Rá sosem mondja a Fidesz, hogy nemzetáruló.” A DK-s Oláh Lajos a Fidesz által különlegesen kezelt ellenzéki politikus. Vele a Magyarországra látogató kínai külügyminiszter külön is találkozik, és bár üzleti kapcsolatai formálisan a testvéréhez kötődnek, szoros kapcsolatot ápol hazánkban élő kínai üzletemberekkel, összekapcsolható a kínai kereskedőházakkal, sűrűn jár Kínába. Jó kapcsolatban áll a polgári körök révén a Fideszbe érkező Pesti Imrével. A kínai szál kapcsolódik a szintén volt titkosszolga, Tarlós főpolgármestersége alatt a főváros biztonsági vezetőjeként dolgozó Pető Györgyhöz is, akinek testvére a ChinaCham Magyar–Kínai Gazdasági Kamara elnöke.
Orbán Viktor örökös belügyminisztere, Pintér Sándor kitüntetett szereplő a pártfinanszírozás körüli mendemondákban/zavaros ügyekben.
Nemrég Kuncze Gábor állította azt a Partizánban, hogy belügyminisztersége alatt az akkor országos rendőrfőkapitány Pintér felajánlotta neki, hogy eltépi Tocsik Márta vallomását.
„Pintérnek vannak kártyák a kezében, de a léptéket, azt, hogy csak arra van-e ereje, hogy elérje, amit szeretne, vagy ennél nagyobb is, nem tudni.” Ha csak az előbbire, az sem kevés, lévén sokáig ő volt a parlament leggazdagabb politikusa. Üzleti indulását Csányi Sándor támogatta, akivel azóta is véd- és dacszövetségben áll.
Az Orbán és Pintér közti tartós együttműködést sokan érzékeny információk kölcsönös birtoklásának tudják be, de erős az a vélemény is, hogy Orbán csak elismeri Pintér mély beágyazottságát, azt, hogy igazából még akkor is ő irányítja a rendőröket, ha nem ő a belügyminiszter.
„Úgy éli most meg, hogy ki van nyírva, ahelyett hogy a rendszerváltás legjobb belügyminisztereként menne mennybe.” Sokak szerint Pintér most mélyen sértett ember. Megkapta a csődben lévő oktatást és egészségügyet (bár a kórházakat már 2022 előtt is ő felügyelte), így már nem mehet nyugdíjba a rendszerváltás utáni legjobb belügyminiszter glóriájával. Érzékenyen érintette az is, hogy Orbán elvette tőle és Rogán Antal (így saját maga) alá helyezte a szolgálatokat.
Bár van, aki nem biztos abban az általános vélekedésben, hogy hatalomgyengítés áll a szolgálatok elvétele mögött: „Pintér öreg, késő akkor átvenni a rendszert, amikor kilép. Így át tudja adni a hálózatát.” Az biztos, hogy csak Stefán Gézának, a Katonai Biztonsági Hivatal már elhunyt vezetőjének volt annyi érzékeny információja, mint neki.
Az esetleges bizalomvesztés okaként említik, hogy Orbán állítólag csak röviddel az ügy kirobbanása előtt kapta meg az információt a végrehajtói megvesztegetési ügyben meggyanúsított Völner Pálról, akiről a titkos adatgyűjtést a Pintér felügyelete alatt álló Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezte. Mások szerint ez a forgatókönyv már csak a nyomozást irányító Polt Péter személye miatt sem lehetséges. (Bár Csányi Sándorral való jó kapcsolata miatt van, aki nem tartja minden megpróbáltatást kiállónak Polt Orbán iránti lojalitását.)
„Ami nem Mészáros, az Pintér.” „Felépített rendszere van” – mondják Pintérről, amely rendszer/cégháló taglalása bőven meghaladná e cikk kereteit. A cégbirodalom témánk szempontjából fontos elemei a következők: a parkolási biznisz kitüntetett pártfinanszírozási szerepe miatt ilyen Tasnádi közös cége Kupper Andrással, a Centrum Parkoló Kft. vezetőjével; Tasnádi megjelenése az izraeli gyártót és a felhasználó magyar szolgálatokat összekötő, a Pegasus szoftvert állítólag megvásárló Communication Technologiesben; az arcképes felismerőszoftvert használó Szitakötő-projektben a már említett Pető György volt kémelhárító felbukkanása.
„Van-e a magyar szolgálatoknak húsz cége, amelyeket arra tartanak, hogy bizniszeljenek, húzzanak be embereket, kompromittáljanak?” Eddig inkább a potenciális irányítókról volt szó, de a törvénytelen bizniszek egy részénél nem(csak) a profit, hanem például az általuk belakható hatalmi szint is fontos: embereket, ismertségeket szerezni. Például ilyen lehet a kertépítő, parkfenntartó céghaló cégek esetében az önkormányzatoké.
Sokan ilyen kompromittáló feladatot tulajdonítanak a választások előtt robbant parkolási botrányban MSZP-s politikusokra valló Fuzik Zsoltnak is. „Fuzik feladata az lehetett, hogy minél több embert kompromittáljon, húzza le őket.”
Már a BKV-ügyben is ült, állítólag sokakra vallott akkor is. Szabadulása után mégis bekerült a NER kínai parkolási bizniszébe. A 2022-es választás előtt előkerült parkolási botrány többek szerint a BKV-nak a Pintérék által megszerezni kívánt T-System által fejlesztett e-jegy-rendszer ügyével keveredik, így több fideszes is érintett benne – többek szerint ezért is késlekedik a vádemelés. E szerint a Fuzik-ügyben csak a parkolási rész került nyilvánosságra, de mindent föl lehetett volna tárni. „Tóth Csabáék (itt a szocialista politikusról van szó – K. Gy.) is azért nyugodtak, mert vádemelésnél át kell adni a teljes nyomozati anyagot, de Tasnádi, Pesti Imre is benne van, emiatt nem lesz vádemelés.”
„Ennyi botrányt nem élsz túl, ha nem véd egy szervezet. Nem elég csak annyi, hogy jóban vagyok Sanyi bácsival” – gyakori vélemény ez a szocialista Molnár Zsoltról. Egy MSZP-s szerint viszont „nálunk nem tapasztaltam, hogy valaki ügynök lett volna, Zsolt sem az. Ő hol áruló, hol nem. Mindenkinek akart segíteni, és fizetési listán tartott sokakat.” Az, hogy a Fidesz segítségével üzletel, még nem jelenti azt, hogy ahhoz köze lenne a szolgálatoknak. „Aranybánya a Fidesznek az MSZP szétgyötrésében, és nyilván viszi az infókat.”
Bár egy fundraiser szerint „a politikusok titkosszolgálatok általi fogása legenda”, de a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának nem Molnár Zsolt volt az az elnöke, aki a legtöbbet tette volna szolgálatok kontrolljáért. „Sem az orosz, sem a Fudan-ügyet nem vitték be a bizottság elé, nem kezdeményezték a kockázatelemzés megismerését például Paks ügyében.”
Ahogy utódja, a jobbikos Sas Zoltán is azzal vétette eddig magát észre (ő korábban rendőr volt, aztán titkosított – tehát valószínűleg operatív – ügyben kirúgták, majd kártérítési pert nyert a rendőrséggel szemben), hogy a 2022-es választás után törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy választásokon szerepet vállaló civil szervezetet se lehessen külföldről támogatni. Lapunknak akkor azt mondta, hogy a CÖF-höz hasonló szervezetek számára is készül hasonlóval, de erről egyelőre nem hallani.
Már csak ők ketten ellenzékiek a bizottságban, amely az évek alatt a legkisebb létszámú parlamenti bizottság lett.
„A hálózat sokkal aktívabb, mint gondolják”
Végeredményben tehát csak tud róluk, felügyeli, netán irányítja is a pártbizniszeket a szolgálat?
„Minden pártbizniszről tudnak. A szolgálati vezetők leadják a jelentést a miniszternek. Minden kormány ügyel ezek kézben tartására, ezért lettek bizalmi emberek a felügyelő miniszterek, mint Kövér, Szilvásy vagy Ficsor Ádám.”
„Ahol a pártoknál forrás keletkezik, mindig ott vannak a szolgálatok.”
Egy fundraiser szerint „a szolgálatok felügyelik a bizniszelést. Vagy védelmet adnak, vagy ha az a politikai döntés, akkor lemészárolják. De nem adnak föl minden infót.”
Más mond egy titkosszolga. „Ha beszervezel valakit, mindig van kockázat, hogy nem sikerül, és például a sajtóhoz fordul. Ezenkívül többrétegű szűrője van az infóknak, amelyeken általában teamek dolgoznak. Ezért inkább mindenki leadta fölfelé a tudomására jutott infókat, mert valaki a teamből el is szólhatja magát. Legfelül, főigazgatói szinten kisebb volt a kockázata annak, hogy megfogják (nem adják tovább – K. Gy.) az infót, mert ha a lentiek kiadják, hogy volt ilyen infó, akkor már államtitoksértést követnek el. Tehát az igazgatóhoz el kellett jutniuk a politikai információknak.”
Egy másik illetékes szerint „ügy az, amire azt mondják, hogy ügy. Tőlem függ, hogy mi szerepel az anyagban, az a túlélésem záloga egy vezető/kormányváltás esetén. Kinek írnád le, ha a tudomásodra jut valami? A főnöködnek, akinek a jövője attól függ, akinek a pártja egyébként intézte a bizniszt? Ráadásul ha leadsz minden információt, azt a politika ki tudja használni, amikor majd kedve lesz.”
A szolgálatokon belül ráadásul több érdekkör van, különböző erőcsoportok, egy forrásunk klubszerű működésről beszélt. „Voltak a hivatalon belül területek, amelyek nem voltak érintettek” a politikával kapcsolatos akciókban.
Egy másik titkosszolga tagadja, hogy a szolgálat be lenne/lett volna avatva a pártfinanszírozási dolgokba. „Nem dolgozunk pártokra, a titkosszolgálatnak nem feladata. A politikai és gazdasági elit összefonódása nekünk nem lehet téma, a politikai elittel nem foglalkozunk. Ha találkozunk valakivel, akinél nemzetbiztonsági kockázatot látunk, azt jelentjük a főnökünknek. De a munkáltató, aki kapja a jelentést, dönti el, hogy a kockázatot figyelembe veszi-e” – válaszol a kínai bizniszeléssel kapcsolatos kérdésünkre.
„Molnár Zsolt nem a mi szintünk” – mondja. Kérdés, hogy ezzel magasabb szintű pártfogókra vagy arra utal, hogy maximum rendőrségi vetületei lehetnek.
Bár szerinte a politikai elit nem az ő terepük, de a szolgálat kormányirányítás alatt álló katonai szervezet, és ha fent változik az elvárásrendszer, akkor alkalmazkodnak.
„Az információk valószínűleg megvannak, át lehetne adni sokat a rendőrségnek is, de nincs politikai akarat – mondja egy politikus. – És még ha sokról nem is készül írásos jelentés, de ha lenne célvizsgálat, akkor meg lehetne találni a műveleti információkat arról, hogy például hol helyezik el a pénzeket.”
Egy erősen érintett fundraiser szerint „ami nyilvánvaló, az nem a szolgálat műve. Nekik nem érdekük tüzeket gyújtani, és a nem aktívokkal sok munka elvégeztethető.”
Utóbbival egyetért az a tiszt is, aki szerint ők nem dolgoznak a politikai elitre. „Én azokat az embereket mozgatnám, akik elkerültek innen. Több százan vannak, és ott nincs bürokrácia.”
Ugyanakkor a befolyással bíró kényes információknak nagy piaci és politikai értékük van. Végeredményben „minden párton bármikor lehetett fogást találni, ha a választáson háromszázezret lehetett költeni jelöltenként”.
Hogyan tartja kézben a Fidesz az ellenzéki pártokat?
Ahogy a negyvenes évek második felében a kommunista párt működtette a kriptokommunista Nemzeti Parasztpártot, sokak szerint ez történik most az ellenzéki pártok legtöbbjével, vagyis a párt politizálását meghatározó pártelit nem autonóm. E szerint az államigazgatás nagy részét politikai irányítása alatt tartó kormánypártnak szüksége van a többpárti demokratikus keretekre, ezért nem hagyja elveszni ezeket a pártokat, és ha szüksége van rájuk a centrális erőtér fenntartásához, a hónuk alá nyúl – akár anyagilag is.
A közelmúltban is voltak példák arra, hogy egy nagyobb párt létrehoz és működtet egy tőle látszólag különböző másikat. Ilyen volt a 2002-es választáson induló, a háttérben az MSZP által gründolt Centrumpárt.
Fodor Gábor is úgy akarta működtetni független liberális formációként törpepártját, a Liberálisokat, hogy mindkét oldalról finanszíroztatja.
A kétezres években a választáson indulni akaró Élőlánc is fordult a Fideszhez anyagi támogatásért, ahol, úgy tudjuk, benne lettek volna az Élőlánc felépítésében ellenzékkritikus ellenzékké, ha cserében liberálisként határozza meg magát. (Nem határozta meg magát így.)
Sokan a korai Jobbik mögött is MSZP-s (vagy szocialista közvetítéssel megvalósuló orosz, illetve iráni) támogatásról tudnak.
A mostani választáson az azóta nyomtalanul eltűnt Gattyán-párt létrehozójának a Fidesz felé tett szívességére vannak is közvetett bizonyítékok.
A látszólag független, akár ellenzéki szatellitpártok működtetése nem idegen tehát a rendszerváltás utáni politikai gyakorlattól, de a Fidesz parlamenti kétharmada révén is képes az ellenzék mozgásterét folyamatosan alakítani: a választási jogszabályok 12 év alatti többtucatnyi változtatásától kezdve a médiatérig.
Az irányítása alatt álló Állami Számvevőszék büntetéseivel mérsékelheti vagy növelheti a pártok legális forrásait, állami támogatását (ami azt jelenti, hogy az általa megállapított összeggel csökkenteni kell a megbüntetett párt állami támogatását), bármikor megroppanthatja, láthatatlanná teheti őket a kampányidőszakra (a Jobbik 2017-es, majd ’19-es büntetése majdnem egymilliárd veszteséget jelentett a pártnak). A gazdaság megszállásával és átpolitizálásával pedig az ellenzék pénzügyi mozgásterét és gazdasági hátországát is meghatározza.
„Annyi van már nekik, hogy igazából nem is pénz kell, csak azt akadályozzák meg, hogy mások megerősödjenek anyagilag.”
2010–’12 közötti kiszárítása után az MSZP-t kiengedték a gazdasági karanténból: előbb Bajnai Gordon erősödését megakadályozandó, később a feljövő Jobbik ellensúlyozására. Ehhez elengedték a „beragadt” osztrák pénzeket, és egyéb bizniszeket is engedélyeztek. Megvetették Puch Lászlóval és részben finanszírozták a Népszavát, aztán amikor a tulajdonosoknál osztalékkivételi problémák lettek, átadatták a lapot Leisztinger Tamásnak.
„Más egy politikai összekapcsolódás, mint egy pénzügyi. Az első ciklusukban a MIÉP-pel való összejátszás a médiakuratóriumok felállításánál (kérjetek nagyobbat, mint ami járna) belefér a politikába. De a közös vállalkozás már más.”
„A pártállam idején súlyosabb volt a zsarolhatóság, most az üzleti érdekek és az elköteleződés erősebb.”
„2002 után változott meg sok minden. Ebben mindenkinek megvan a maga felelőssége Medgyessyéktől kezdve. Ők háttér-megállapodásokat nem tartottak be a Fidesz felé (Orbán sosem bocsátotta meg, hogy előle eltitkolva odahívták a sajtót egy Medgyessyvel megbeszélt, nem nyilvános találkozójára – K. Gy.), és eldurvult harc robbant ki. Medgyessy is érdekelt volt sok bizniszben, akkor kezdtek el szétcsúszni a dolgok. Politikai szinten egyre kevesebb lett az együttműködés, mindegyik le akarta tolni a pályáról a másikat.”
„Molnár Zsoltról lehet tudni, hogy sokszor kap Fidesz-engedélyt a bizniszeléshez, ami függőségi viszonyt hoz létre. De azért az ő árulósága egy kicsit túl van dimenzionálva.”
„Annyi üzletük volt a fundraisereknek, hogy zsarolhatók azáltal, hogy rábólint a Fidesz. Sok a szolgálati kapcsolat is.”
A fundraiser pedig, aki tevékenysége miatt (vagy eleve) fogott ember, a saját függésébe hozza a pártot, politikai akaratát, vezetését.
„Aki egyszer elfogadott pénzt, vagy korrupt volt, az onnantól zsarolható.”
A nyomozó hatóság vagy az ügyészség révén is zsaroló potenciálhoz juthat a Fidesz. „Kihasználják, hogy az ügyészség gyakorlatilag elvesztette az integritását. A nyomozó hatóság feltár rengeteg bizonyítékot, de az őt felügyelő ügyészség nem ad át minden információt a bíróságnak. Ezekkel nem foglalkoznak, de ezeket az információkat, a feltárt tíz dossziéból ötöt megtartanak. Később ezekkel tudja a Fidesz zsarolni ezeket az embereket.” Erre példaként a Kopaszi-gát-beruházást említik.
A befolyásnak egyéb eszközei is vannak. „Ha a túloldalról valaki jelentkezik, hogy igénybe venne valamilyen kedvezményt, akkor azt meg kell adni, mert ráég és fogott lesz. Amikor Medgyessy munkát kért Orbántól, tudta, hogy adnia kell, mert ez kinyírja a másikat a saját oldalán.”
Molnár Zsolt és baráti köre 2021 elején Erdélybe ment bulizni. Az országgyűlési képviselőknek eleve jár diplomata-útlevél, de a külügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint szocialista politikusok és az MSZP-médiában érintettek, Veres Gábor, Wirth Zoltán és Bihal Dávid szintén diplomata-útlevelet kért és kapott az utazáshoz.
Két szocialista képviselőnek is egy-egy minisztériumban dolgozik közeli hozzátartozója: ők nem az első helyen állnak, amikor az adott minisztert lehetne támadni. Cseh Katalin pedig sokak szerint az apja vállalkozása által kapott uniós támogatások révén került függésbe.
Más nagyobb autonómiát lát az ellenzékben. „A fogás nem pénzzel működik. Bizonyos szereplőket lehet fogni azzal, hogy tudom, mit tettél tavaly nyáron, de egész pártokat nem. Hiszen egy párton belül sem transzparens egy ilyen üzlet, pont nekik nem fogom elmondani, hisz épp a saját pártom tagjai az igazi ellenfeleim. Emiatt egy párt politikáját ezzel nem lehet lefogni.
Hogy ne hozd nyilvánosságra például a melegügyet, azt nem pénzügyi eszközökkel éred el, hanem józan ésszel – mert mindenütt vannak melegek, és tényleg rosszat tesz –, vagy azzal, hogy visszaütök.”
„Azt kéne mondani, hogy a magánszféra tartsa fenn a pártokat, ne legyen állami támogatás. A pártok arra szorulnak, hogy azt az ezer-ezerkétszáz embert kiszolgálják, akik megszavazzák majd őket.” A pártoknál hiányzik a szelekció, mert alig vannak tagjaik, nincs tömegbázisuk, amely kitermelhetné és ellenőrizhetné a politikusaikat. Így nagyobb tere van a politikai vállalkozóknak és klienseiknek. „Az MSZP-ben csak a kongresszusi küldötteket kell megvenni.”
„A Fidesz nem rendszerszinten veszi meg az ellenzéket. Bizonyos ügyekben pár embert mozgat, befolyásolja a tanácsadókat, illetve kihasználja az emberek saját érdekeit. Nem kell megvenni az ellenzéket. Rávezeti őket, hogy mi a jó nektek. Persze lehet, hogy sokakat zsarolnak is.” Jóindulattal láthatjuk ilyennek a plakáttörvény ügyét is, amikor az MSZP vezetése hajlandó lett volna a Fidesznek biztosítani a kétharmadot a Jobbikkal szemben, cserébe azért, hogy kapjanak pár ezer plakáthelyet.
És – jóindulattal – beteg is bármikor lehet valaki: ezen a szavazáson a DK-s Oláh Lajos vesegörcsre hivatkozva egyedüli ellenzékiként nem jelent meg.
Vannak, akik reménytelennek látják a teljes magyar politikai elitet. „Lényegét tekintve ez egy egynemű politikai osztály. Persze vannak nagyobb játékosok, de a demokrácia lebontásában, a jogállami működés fellazításában nagykoalíciós érdek van. Mert rossz emberek irányítják a gazdaság politikával érintkező részét.”
„Hazugságtömegre épül minden, semmi sem az, aminek mutatkozik. Körülvesz egy hazugságmocsár, ami húzza le az országunkat, és egy csomó jóravaló ember, aki tenne a közéletért, azért vonul vissza, mert ki akar a fertőben lenni?”
A magyar viszonyok nem unikálisok. A politikacsinálás és közmorál tekintetében nincs nagy különbség a déli és a közép-európai országok között, és Nyugaton is több politikus bukott bele pártfinanszírozási ügybe, mint szexbotrányba.
Mégis furcsa politikai váltógazdálkodás az, ahol egy politikus pénzért meg tudja vásárolni, hogy ki legyen az ellenzéki ellenfele a választáson. Magyarországon megtörtént. | Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 3 rész. | Milyen politizálás várható egy párttól, amelynek elitje nem független a versenytársától? A pártfinanszírozás szürkezónájáról szóló cikksorozatunk befejező részében számba vesszük azokat a technikákat is, amelyek „fogottá” tesznek politikusokat azon túl is, hogy valamikor részt vettek közpénzek illegális eltérítésében. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-illegalis-partfinanszirozas-rendszere-ahogy-a-resztvevok-latjak-iii-hogyan-tartja-kezben-a-fidesz-az-ellenzeket/32238909.html | 2023-02-01 11:40:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A hazai gyorsforgalmi úthálózat legnagyobb részét tavaly szeptember óta az állami Magyar Közút helyett az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. üzemelteti. A hazai sztrádák közül csak az M5-ös és az M6-os Érdtől délre fekvő – ppp szerződés keretében épült és/vagy üzemeltetett – szakaszai maradtak ki, illetve az uniós pénzből épített M43-as és M2-es, M0-s sztrádák és néhány kisebb másik szakasz. Térképen így néz ki az új felállás:
Mészáros Lőrinc, Szíjj László
Az MKIF tulajdonosait a cégnyilvántartásból nem lehet kiolvasni, de a közbeszerzési eljárást Szíjj Lászlóhoz és Mészáros Lőrinchez köthető tőkealapok nyerték*THEMIS Magántőkealap (18906846-1-43)
KONZUM PE Magántőkealap (18755561-1-41)
OPUS BRIDGE Magántőkealap (19306720-2-41)
OPUS NEW WAY Magántőkealap (19306713-2-41)
CRONUS Magántőkealap (19306641-1-43)
VESTA Magántőkealap (19306706-1-43)
VIA Magántőkealap (19306665-1-43). A konzorciumot vezető Themisről nemrég írta meg a Direkt36, hogy abban ténylegesen is Szíjj László pénze van, míg a Konzum PE-ről még 2018-ban nyilatkozott úgy Mészáros Lőrinc és felesége, hogy ők annak kizárólagos befektetői. Az eredményhirdetést követően tartott háttérbeszélgetésen pedig az eljárást felügyelő miniszter, Rogán Antal – a Portfolio tudósítása szerint – azt mondta: a nyertes koncessziót Mészáros Lőrinchez köthető cégek vezetik és alkotják. Hozzátette:
Megértem, hogy a végén mindenki elkezdi Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevét említeni, de örvendetes, hogy ezek a cégek képesek voltak felnőni addig, hogy egy ilyen koncessziós eljárásban versenytársai legyenek egy Strabagnak vagy Colasnak, sőt le is győzzék őket.
Mivel azonban a magántőkealapok tulajdonosait a hatályos törvények szerint nem lehet megismerni, a nyilvánosság arról már hivatalosan nem szerezhet tudomást, ha az alapok gazdát cserélnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Mészáros-féle alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának 6 százalékaA magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.
A szerződés összértékét nem közölték, de a Transparency International által kiperelt kormányzati anyagokból kiolvasható, hogy 35 év alatt minimum 12,6 ezer milliárd forintot terveznek kifizetni folyó áron*A 20 oldalas dokumentum színvonalára jellemző, hogy nem szerepel benne, hogy reál vagy nominál értékeket használnak, ezt csak az adatok elemzésével lehet kikövetkeztetni..
A szerződést tehát hét magántőkelappal kötötték meg, a szerződésből azonban az nem derül ki pontosan, hogy mennyiért. A közbeszerzési portálon ugyanis csak a megkötéskor, 2022-ben érvényes, 96,2 forint/kilométeres árat tüntették fel az összérték helyett. Magából a szerződésből semmilyen érdemi információ nem derül ki, minden érdemi adat a mellékletekben van, amit hagyományosan nem töltenek fel a közbeszerzési portálra – ezeket elkértük a Miniszterelnökségtől közérdekű adatként, de egyelőre nem kaptunk megkeresésünkre választ. Nem jutott sokkal több információhoz a Szabad Európa sem a közérdekű iratbetekintése során.
A szerződés értéke 35 évre a felső becslés szerint 13,7 ezer milliárd forint, ha a ppp-s M5 és M6 szakaszokat is átveszik azok lejárta*Az M6-os Érdtől Dunaújvárosi szakaszánál ez 2026, attól délre 2038. Az M5-ös koncessziós szerződése 2031-ben jár le. után 2056-ig. Ennek nagyságrendjét talán az érzékelteti jól, hogy 2021 és 2027 között Magyarország az EU-tól 17 ezer milliárd forintnyi támogatást kaphat – ha végre sikerül a kormánynak erről megállapodni.
A minimálisan kifizetni tervezett 12,6 ezer milliárd forint évente 360 milliárd forintot jelent. Az első teljes éves, 2023-as összeg ennél azért jóval kisebb, mert egyelőre még nem építettek egy méternyi új utat sem, csak a meglévőt kell üzemeltetni. A későbbiekben az átadott kilométerek növekedésével együtt nő majd az elért bevétel is.
Kisebb bevétel
A 2023-as költségvetés eredetileg elfogadott változatában az MKIF rendelkezésre állási díjára közel bruttó 230 milliárd forintot (nettó 181 milliárdot) szántak, ám a december 29-i rendeleti költségvetésben már csak bruttó 182 milliárd (nettó 143 milliárd) forint szerepel. (Az M5-ös és M6-as autópályákat ppp szerződés keretében üzemeltető külföldi tulajdonú vállalatok az eredeti tervek szerint 2023-ban bruttó 151 milliárd forintot kaptak volna, de végül 166 milliárdra kellett ezt az összeget emelni – valószínűleg részben a magasabb infláció, részben a gyengébb forint miatt).
Az MKIF 2023-ban 1237 kilométer gyorsforgalmi utat üzemeltet, míg az M5 és M6 üzemeltetői összesen 324 kilométert. Így adódik, hogy egyetlen kilométernyi gyorsforgalmi út üzemeltetése nettó 116 millió forint az MKIF esetében, míg a külföldi tulajdonú ppp-s cégek egyetlen kilométer gyorsforgalmi út megépítését*Ennek költségeit, például az építés megvalósítására felvett hitelek finanszírozását a teljes koncessziós időtartamra elhúzva fizeti meg a magyar állam. és üzemeltetését 368 millió forintért végzik el. Mivel az utak építése nagyságrendekkel több pénzbe kerül, mint fenntartásuk, ez erős kétségeket ébreszthet, hogy mennyire előnyös a finanszírozó adófizetőknek a koncesszió.
A koncessziós eredményhirdetésben ráadásul az szerepel, hogy az MKIF kilométerenként és évente 96,2 millió forintért végzi el a feladatot, ehhez képest a 2023-as 116 millió forint rögtön egy nehezen érthető, 20 százalékos áremelés. Lapunk kérdésére az MKIF arra hívta fel a figyelmet, hogy a 96,2 millió forint egy átlagos összeg, „lesznek évek, amikor ennél több lesz a rendelkezésre állási díj, és lesz olyan, amikor kevesebb”.
A jelek szerint az összeg a költségvetés áttervezése során is változhat, ami legalábbis furcsa annak fényében, hogy a koncesszió egyik előnye a kiszámíthatóság lenne, a stabil bevételi forrás fontosságát Szíjj László is kiemelte a Portfoliónak adott 2021. decemberi interjújában. Az MKIF-től kapott tájékoztatás alapján*A koncesszióba adótól az üzemeltetésre átvett útszakaszok tekintetében rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díjra (RÁASZD), míg a fejlesztési munkákkal is érintett szakaszokért, a fejlesztési feladat befejezését követően rendelkezésre állási díjra (RÁD) vagyunk jogosultak.
A kifizetendő RÁASZD és RÁD összegeket a koncessziós szerződés útszakaszonként és évekre lebontva tartalmazza. A koncesszióba adónak kizárólag az adott időszakban az általunk üzemeltetett útszakaszokra keletkezik fizetési kötelezettsége. Ez 2023. évben a szerződésben szereplő 79 útszakasz közül 54 útszakaszt fog érinteni.
(A válasz még az MKIF-et a költségvetésből megillető összeg csökkentése előtt született – a szerk.) (részletek a csillagra kattintva) az eredeti költségvetési összeghez képest a csökkenést talán a 2023-ra elvárt munkák visszafogása okozhatja.
Trükkösen csomagolt feladatok
A koncessziós eljárást nagyon furfangosan találták ki, hiszen abban keveredik a meglévő utak fenntartása, felújítása, bővítése és új gyorsforgalmi utak építése. Ezek mindegyikét pontosan kellett tudni áraznia annak, aki indulni szeretett volna. Talán nem véletlen, hogy – noha az eljárás uniós szinten teljesen nyílt volt – a korrupciós botrányba belebukó Völner Pál fideszes államtitkárhoz kötött Dömper Kft. volt az egyetlen ajánlattevő a tenderen a Szíjj-Mészáros páros mellett. (Eredetileg a Rogán Antal által említett Colas-Strabag páros is indult, de az utóbbi végül nem adott be ajánlatot, talán egy osztrák versenyhatósági ügy miatt, így a Colas is kiszállt.)
Az építendő utak egy részét úgy kellett beárazni, hogy már részben készültek tervek az állami, Lázár János által tavaly év végével megszüntetett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél, és ezeket kellett használni. Másoknál tervek nélkül kellett árazni, ami igen nagy kockázat.
Az autópálya-koncessziókat az egész világon alapvetően új utak építésére használják, vagy ha nincsen elég forrás átépítésre. Ezeket szakaszonként szokták megtendereztetni, hogy minél nagyobb verseny legyen a cégek között. Nálunk azonban 272 kilométer új út építését vették fel a szerződésbe, egymástól igen távoli helyeken. Ez valószínűleg jelentősen csökkentette a versenyt.
Ismét egy másik típusú munka a bővítés: az M1-es, M3-as és M7-es sztrádákon összesen 274 kilométeren kell a meglévő utakat 2×3 sávosra bővíteni. Ennek is igen nagy a műszaki kockázata, és azok indulhattak sikeresen, akiknek megfelelő rálátása volt a műszaki elvárásokra, a meglévő sztrádák adottságaira. Ezt a három autópályát is észszerű lett volna külön-külön megversenyeztetni.
A harmadik nagy csomag pedig a meglévő utak karbantartása: ennél nincsen semmilyen logikus érv a kiszervezés mellett, hiszen nem túl jelentős az állam szempontjából a költsége. Ráadásul pont a Fidesz-kormányzat szüntette meg a sztrádák üzemeltetésével foglalkozó Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t (ÁAK), és adatta át a Magyar Közút Nzrt.-nek 2013. november 1-ével a gyorsforgalmi utak kezelését.
Az ÁAK jogelődjét, a Nemzeti Autópálya Zrt.-t a 2010 előtti kormányok tervezték vagy tőzsdére vinni, vagy privatizálni, ezt élesen elutasította a Fidesz, és inkább centralizált. Sok értelme nem volt átadni az ÁAK feladatait és eszközeit a Magyar Közút számára, mert a sztrádán használt hóekéket, gépeket nem lehet a kisebb utakon használni, nincs érdemi szinergia a két terület között. A Fidesz talán belátta, hogy szakmailag elhibázta a döntést egy évtizede, vagy csak kellett egy olyan feladat, amivel cash-flow-t lehet teremteni a későbbi építkezésekre a nyertes építőipari kör számára.
Százmilliárdos különbség
Nem véletlen, hogy nem beszélt arról a kormány, hogy az üzemeltetés miért lesz hatékonyabb koncesszióban. Évek óta próbáljuk a Magyar Közúttól megtudni, mennyi ennek költsége a gyorsforgalmi úthálózat egészére, de sem kérdéseinkre, sem közérdekű adatkérésünkre nem válaszolnak, vagy mondvacsinált indokkal azt állítják, hogy ők ezt nem tudják megadni.
A 2023-as költségvetésből azonban kiderül,
az autópálya-koncesszió indulásával csak 16 milliárd forinttal kell kevesebbet költeni az állami útfenntartásra, így idén papíron akár 127 milliárd forinttal is többe kerülhetnek a kormánynak a meglévő sztrádák.
Az üzemeltetéssel nem valószínű, hogy az MKIF-nek sokkal nagyobb költsége lesz, mint a Magyar Közútnak. A cégadatok alapján közel ezer munkavállalót vett át a cég a Magyar Közúttól, illetve 17 milliárd forintnyi eszközt. Évi 10 millió forintos személyi költséggel*ez igen túlzó, hiszen havi 703 ezer forintos bruttó átlagbért feltételez. számolva ez évi 10 milliárd forint, míg az eszközök ötéves leírásával számolva évi 3,4 milliárd forint költség adódik, így a költségvetésből kiolvasott 16 milliárd forintos megtakarítás helyesnek tűnik, hiszen a gépeken és béren felül kisebb karbantartási munkákat kell csak fizetni.
Mivel a MKIF-nek magasabb szinten kell fenntartani a gyorsforgalmi utakat, ezért lehetnek valamivel magasabb költségei. A Magyar Közút ugyanis a vonatkozó rendelet*A 6/1998-as KHVM rendelet szerint III.-as, míg a koncesszor I.-es szintet szintet vállal*Az MKIF tájékoztatása szerint ez a korábbiaknál gyorsabb reagálást jelent: sűrűbben kell például a növényzetet nyírni, gyorsabban kell a felmerülő hibákat javítani, hamarabb kell a síkosságmentesítést elkezdeni, gyakrabban kell a pihenőhelyeket takarítani.. Ehhez valóban több munkaerőre és gépre van szükség, de 20-25 milliárd forintnál nem életszerű, hogy a költségei magasabbak lennének ennél a tevékenységnél.
A különbség nagy részét talán az olyan nagyobb volumenű munkák tehetik ki, amelyekkel az eddiginél jobb műszaki szintre hozzák az átvett gyorsforgalmi utak egy részét. (Egyszerűen fogalmazva, nem csak a kátyúkat tömik be, hanem ha kell, kicserélik az egész aszfaltot.) Az MKIF novemberben a vg.hu-t arról tájékoztatta, hogy az úthálózat éves karbantartására több tízmilliárd forintot fordít, és akár az M1-es három sávra bővítése is elindulhat Bicske és Tatabánya között.
Jó üzletnek ígérkezik
A Transparency International által kiperelt anyagból, a grafikonokból kiolvasható adatokból lehet következtetni arra, hogy mekkora beruházási költségei lesznek a 35 év alatt a koncesszornak. Az egyszerűség kedvéért az opciós, ppp-s autópályáktól eltekintettünk a kalkulációban. A karbantartási költségekkel és a 2023-ra jóváhagyott, államtól kapott bevételekből kiindulva lehet kiszámolni, hogy mekkora összegű bevételei lehetnek az MKIF-nek.
Az államtól kapott díj összege azonban nemcsak az inflációval növekszik, hanem az átadott szakaszokkal is. Ezen kívül egyéb tényezők, így a hitelkamatok és a forint/euró árfolyam is kihatással van összegére. Mivel ezeket az információkat nem osztja meg az állam, csakis a Nemzeti Koncessziós Iroda saját becsléséből tudunk kiindulni, így a 35 év alatt várt teljes díj összegét az új beruházások arányában osztottuk le az évekre.
Ezek alapján a várható beruházási költségek 2032-ig magasabbak, mint a kapott bevételek.
Azonban a tervek már 2022-ben nem valósultak meg, hiszen nem történt még érdemi beruházás, és 2023-ban sem tűnik életszerűnek, hogy százmilliárdos nagyságrendben indulnának munkák, így az első évek (a fenti grafikonon láthatóval ellentétben) vastagon pozitívak lehetnek, így lehet tőke a későbbi beruházások finanszírozására.
Az eredeti modell szerint 2034 után jelentős pozitív pénzárammal számolhat a Szíjj-Mészáros páros (vagy aki akkor a haszonhúzója lesz a magántőkealapoknak). Ezt követően 2034-ig évente 200 milliárd forintos pluszokkal számolhatnak. Fontos kiemelni, hogy ez a kormány által kiadott modell, tehát ha olcsóbban, később építik meg a sztrádákat, akkor még jobb helyzetbe is kerülhetnek. Természetesen ha drágábban, vagy a tervezett határidő után építenek, és ezért büntetést kapnak, akkor már rosszabb lehet a helyzet.
Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy a modell szerint hogyan alakulnak kumulálva (időben összesítve) az egyes évek pénzáramai. A 2022-es és 2023-as évekre ezt módosítottuk egy reálisabb tervvel, ebben beruházásként a 17 milliárdos eszközvásárlás mellett 2022-re 5 milliárdos kezdeti költséget, 2023-ra 50 milliárdos beruházást hagyva még jobban néz ki a megtérülés*Az elmaradt munkák értékét 2024-től öt év alatt arányosan osztottuk el..
A reálisabb feltételezések mellett már az első évek is pozitív eredményt mutatnak, és a teljes projekt során nem kell 800 milliárd forintnál többet beruházni. Természetesen ez így is nagy összeg, de elég nehéz elképzelni, hogy ne térülne meg busásan.
Számításaink szerint a 35 éves időtartam alatt ötezer milliárd forintos nagyságrendű nyereséget érhet el a Szíjj-Mészáros páros cége. Ez azonban nominális érték, mai forintra számítva ez jóval alacsonyabb, és nagyban függ attól, hogy milyen inflációs várakozásaink vannak.
Becsülhetően*2027-től a 3 százalékos sávba visszatérő infláció esetében
mai áron legalább kétezer milliárd forintos profitot biztosíthat a koncessziós autópályabiznisz.
Ez nagyságrendileg egyébként megegyezik az M5 és M6-os sztráda profitjával, amit korábbi cikkünkben 2,8 ezer milliárd forintra becsültünk. Bár a fentiekből is kiderül, érdemes hangsúlyozni, hogy ezek olyan számítások a részünkről, amelyek az információhiány miatt bizonyos előfeltételezéseken alapulnak. Ha a kormány egyszer úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza a szerződés részleteit, az akár jelentősen át is írhatja ezeket a számokat.
Kockázatos feltételezések
A kormány részben azzal érvelt a koncesszió mellett, hogy semmi többletteher nincs, hiszen főleg a kamionok által fizetett útdíj nyújt a koncesszióra fedezetet, és ezek fele külföldi. A Nemzeti Koncessziós Iroda által kiadott számítások ezt próbálják alátámasztani. Ebben az útdíjbevételek valóban magasabbak, mint a koncesszornak kifizetni tervezett díj. Igaz, ez nagyban függ a későbbi, még ismeretlen emelések mértékétől.
Az alábbi ábrán látható útdíjbevételek csak a koncessziós szakaszra vonatkoznak, miközben útdíjat a ppp-s szakaszokon, az állami fenntartású főutakon és gyorsforgalmi utakon is szed az állam.
Az első évtizedben így is vesztesége van az optimista tervek szerint is az államnak a koncesszión: jelenértéken számolva és kumulálva a bevételek és kiadások különbségét csak 2038 után fordul nyereségbe a koncesszió az állam és az adófizetők szempontjából. Maga a modell folyamatosan növekvő forgalommal számol, ami 35 éves időtávon finoman szólva is kétséges, főként ha bármit komolyan veszünk az uniós zöld átállásból.
A tervezettnél kisebb forgalombővülés esetén pedig már borul a modell. Sőt, valószínűleg nem számoltak azzal sem, hogy az uniós iránylevek szerint az elektromos meghajtású tehergépjárműveknek 2023-tól kötelező 50 százalékos kedvezményt adni, az elektromos buszoknak és kisteherautóknak pedig 2026-tól.
Ráfizetéses útfenntartás
A 2023-as adatok alapján ráfizetéses az államnak az útüzemeltetés, és ezen sokat ront a koncesszió. Várhatóan 2023-ben egész évben 370 milliárd forint lesz a tehergépjárművektől és a személyautóktól beszedett útdíjak összege, ami a gyorsforgalmi utakhoz köthető*a főutakra jutó tehergépjármű útdíjat levontuk. Ebből a koncessziós és a ppp-szerződések elvisznek rögtön nettó 270 milliárd forintot, de az útdíjrendszer működtetése is 30 milliárd forintot, így ezt követően 70 milliárd forint marad.
Az állam is költ a gyorsforgalmi utak fejlesztésére, és a Magyar Közútnak is maradnak fenntartási feladatai. A NIF Zrt. feladatait a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium veszi át, ennek is közel 2 milliárd forint az éves költsége. A korábbi években uniós forrásokból is átlagosan 80 milliárd forint jutott gyorsforgalmi utakra, ezt váltja ki leginkább a koncesszió – ezért ezzel már nem is számoltunk.
A költségvetésből kiolvasható adatok alapján távol van attól az útdíjbevétel, hogy csak a gyorsforgalmi utak fenntartását és fejlesztését finanszírozni tudja. Ráadásul a tehergépjárművek jelentős részben a főutak után is fizetnek útdíjat, ezt megbontva tüntettük fel. Ezek esetében még kevésé tudják ezek a hálózat fenntartását biztosítani.
Összességében várhatóan 237 milliárd forinttal kell finanszíroznia a kormánynak az útdíjon felül az utak üzemeltetését és fejlesztését. Ha nem lenne a drága koncessziós szerződés, reálisan megoldható lett volna az úthálózat fenntartása főként az útdíjakra alapozva.
Felülnézet
A fentieken túl érdemes még néhány alapkérdésre is kitérni. A koncessziós rendszer bevezetése mellett az volt a kormány legerősebb érve, hogy erre azért van szükség, mert az EU már nem ad pénzt gyorsforgalmiút-fejlesztésre. Ez ebben a kizárólagos formában nem igaz, ahol pedig tényleg nem ad, ott jó eséllyel nem is indokolt, hogy legyen gyorsforgalmi út, elég lenne kétszer egy sáv. Részletesen írtunk ezekről a dilemmákról az M6-os uniós finanszírozású utolsó szakasza, valamint a hazai költségvetésből fejlesztett M44-es kapcsán, valamint a teljes hálózattal összefüggésben is.
Az alaphelyzet teljesen ugyanaz most, mint az M5/M6-nál volt: az eladósodott állam építtetni akar, gyorsan, miközben nem akarja növelni az államadósságot. Végső soron ennek az ára lett a gigantikus ppp-s költség, amit azóta is ostoroz a kormány és sajtója, teljes joggal.
A különbség itt annyi, hogy az ezer milliárdos nagyságrendű extraprofit nem a külföldi befektetőket, hanem a „nemzeti tőkét” gyarapítja.
Az nem kérdés, hogy a számlát végül így is, úgy is az adófizetők állják. Ha esetleg az útdíj fedezné is a koncesszió költségét, ha anélkül megmaradna belőle, akkor azt lehetne bármire költeni a hadseregtől a nyugdíjakig. A kérdés inkább az: érdemes-e még mindig a fizikai tőkébe („betonba”) önteni a nemzeti jövedelmet, vagy inkább már az olyan, a társadalmi tőkét növelő területekre kellene többet áldozni, mint az oktatás és az egészségügy?
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakánA gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegnézheted, melyik autópályákon keresnek majd akár ezer milliárdot is MészárosékNem került be a teljes gyorsforgalmi hálózat a koncessziós csomagba, de az még tovább bővülhet, és nagyobb profitot termelhet a sokat kritizált ppp-s sztrádáknál is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rezsivédelem árának dupláját szórta el a kormány felesleges autópályákraAz ezermilliárdokért épült sztrádahálózat több mint felén 20 százalék alatti a kihasználtság, ezek helyett elég lett volna kétszer egysávos főút is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályátMásodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Szíjj László városába vezető mellékútra 18 milliárd megy el, egyetlen év miattA kormányzat drága, lassabb elérését biztosító, a környezetet a szükségnél jobban terhelő megoldást választott, de legalább sokszor lehet szalagot vágni. | Felháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetes | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20230131/felhaborito-az-ezer-milliardos-extraprofit-a-multiknal-meszaroseknal-orvendetes/ | 2023-01-31 12:24:00 | true | null | null | G7 |
|
Korrupció miatt nyomoznak egy közép-magyarországi műszaki vizsgaállomáson, ahol a kormányhivatali dolgozók vesztegetési pénzt fogadtak el ügyfelektől, amit szétosztottak egymás között, olvasható az ügyészség honlapján.
Az illetékes szakállamtitkárság jelzése alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vizsgálatot végzett, majd a nyomozó ügyészség elrendelte a műszaki vizsgaállomáson elfogott nyolc kormánytisztviselő őrizetét. A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz.
A megalapozott gyanú szerint egy közép-magyarországi kormányhivatal dolgozói, a gépjárművek műszaki vizsgáztatásakor vesztegetési pénzt fogadtak el az ügyfelektől. A vizsgabiztosok az így kapott kenőpénzről még nyilvántartást is vezettek, azt a hivatali munkaidő lejárta előtt – rendszerint a műszaki vizsgáló állomás öltöző-helyiségében – összegyűjtötték, majd egyenlő arányban szétosztották, függetlenül attól, hogy az adott napon mely kormánytisztviselő milyen összegű korrupciós pénzt vett át.
A nyomozás során több mint 53 millió forint készpénz került elő, amelyet az ügyészség lefoglalt.
2020-ban is volt egy hasonló ügy, akkor a budapesti Mozaik utcai vizsgaállomáson történt korrupció. | Kenőpénzt fogadtak el egy szegedi műszaki vizsgaállomáson | Korrupció miatt nyomoznak egy szegedi műszaki vizsgaállomáson, ahol a kormányhivatali dolgozók vesztegetési pénzt fogadtak el ügyfelektől, amit szétosztottak egymás között, olvasható az ügyészség honlapján. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/01/kenopenzt-fogadtak-el-egy-szegedi-muszaki-vizsgaallomason | 2023-02-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Magyar Narancs: Örülünk annak, hogy az Európai Bizottság és a Tanács nekidurálta magát?
Ligeti Miklós: Ha 2012-ben történt volna mindez, sokkal jobban örülnénk, és Magyarország is sokkal élhetőbb ország lenne. Egy teljességgel elfoglalt közjogi térben és nagyobb részt leuralt piacon kezdett el rendet csinálni az Európai Bizottság, illetve annak hatására a magyar állam. Az egyik legnagyobb kérdés, hogy mindez végül mire elegendő. Magyarországon a hatalom birtokosai már azt is megengedhetik maguknak, hogy tisztességesen járjanak el.
MN: Tényleg megengedhetik maguknak?
LM: Sokkal kevesebbet kockáztatnak, mint tették volna ezt mondjuk öt-tíz évvel ezelőtt. Kézhez szoktatták a piaci szereplők egy részét, és megtalálták a modus vivendit a túl nagyokkal is. Az államhatalmi szektorban nincsenek ellenlábasok. Egyedül a bíróság áll még úgy, ahogy, a többi államhatalmi szerv az elmúlt években sajnos nem mutatott fogakat és karmokat. Az a kivétel, amikor egy-egy esetben mégiscsak kiderül, hogy tudnak nyomozni, vádat emelni, tényállást felderíteni, szankciót alkalmazni politikailag érzékeny ügyekben is. A gazdaság egyes területein már teljesen szükségtelen a versenyhivatali vizsgálat alól mentesíteni egy-egy cégfelvásárlást, összeolvadást, vagy mondjuk közbeszerzési eljárásban versenyszűkítő feltételeket alkalmazni, személyre szabni egy kiírást, mert már enélkül is nagyra nőttek a hatalom számára fontos baráti szereplők. Ezeknek sok területen alig vannak konkurenseik, akiket állami segédlettel vagy a szabályok hajlítgatásával ki kellene szorítani a versenyből. Az egyik első ilyen típusú gazdagodás az Elios-ügy volt: egyértelműen szükség volt arra, hogy rászabják a kiírást arra, akivel meg akarták nyeretni a projektet. Ma már egy Mészáros- vagy Szíjj-féle építőipari cégnek nincs szüksége arra, hogy adminisztratív vagy szabályozási eszközökkel letolják a pályáról a konkurenciát.
MN: Akkor ezek szerint igaza van az Integritás Hatóság frissen megválasztott elnökének, hogy nincs korrupció Magyarországon, csak korrupt emberek vannak?
LM: Nem tartom magam Bíró Ferenc-szakértőnek, és nem szeretném az ő szavait kommentálni. De ha teljes mértékben az lenne helytálló, amit ő mondott ebben a nyilatkozatban, akkor nem lenne Integritás Hatóság Magyarországon, az Európai Bizottság nem érezte volna fontosnak, hogy új hatósággal és új hatáskörök megfogalmazásával írja elő a fellépést a visszaélésekkel szemben. A korrupció emberi magatartás, ám ha a korrupció elleni küzdelmet arra szűkítjük, hogy az egyéni magatartásokat kiiktassuk, akkor tele lesznek a bűnügyi statisztikák korrupt kistisztviselőkkel, akik némi baksis ellenében engedélyeket adnak ki, vagy eltekintenek a bírságolástól, miközben a rendszer, amely működni hagyja vagy kitermeli őket, érintetlen marad.
MN: A Bizottság komoly igényeket fogalmazott meg az Integritás Hatóság működését illetően. Ezek nagyon részletekbe menő szabályozások – de mi garantálja azt, hogy a hatóság valóban el akarja végezni azt a munkát?
LM: A Bizottság és általában véve az Európai Unió hosszú időn keresztül nem akarta, vagy nem volt képes megtalálni, megérteni a Magyarországon zajló korrupciós és jogállami folyamatok eredőjét, és nem akarta látni, mi a megoldás. Általában megelégedett azzal, hogy léteznek azok a formák, azok a megoldások a magyar közjogi, politikai térben, amelyek megszokottak a nyugat-európai országokban. Tíz év kellett, mire a Bizottság és az uniós döntéshozók megértették, hogy Magyarországon ezek a megoldások, intézmények kiüresedtek. A rendkívül részletekbe menő mérföldkövekből, amelyek sokszor nem is kövek már, hanem kavicsok, úgy tűnik, a Bizottság megértette: a technikai nüanszokba elrejtett apró részletek azok, amelyek megváltoztatásával esetleg garantálni lehet, hogy valami megjavuljon a rég elromlott jogállamból. Sokkal egyszerűbb a dolga a Bizottságnak Lengyelországgal: ott csináltak egy fegyelmi testületet a felsőbb bíróságokra kiterjedő hatáskörrel, ami korábban nem volt. Egyszerű volt azt mondani, hogy szüntessék meg és kész. Magyarországon ilyen egyértelmű, egyetlen mozdulattal megszüntethető és eredményre vezető intézkedés nem azonosítható, nagyon sok apró, pici lépésből kell összerakni azt a kirakóst, ami megoldhatja a problémákat. Sajnos, egyre kisebb az esélye annak, hogy a folyamat ténylegesen visszafordítható. | „A jogállam Magyarországon halott” | A kormány eltaktikázta magát, emiatt sokkal komolyabb vállalásokat kell tennie az uniós támogatások folyósításáért. De lesz hatása az Integritás Hatóságnak vagy a bíróságok megerősítésének, életre kelthető-e a jogállam Magyarországon? Ligeti Miklós nem túl optimista. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-jogallam-magyarorszagon-halott-255945 | 2023-02-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ózd fideszes országgyűlési képviselője, Riz Gábor már a múlt nyáron az Ormosszén Szénkitermelő és Kereskedelmi Zrt. felsőnyárádi bányájában járt-kelt – aztán szeptemberben energetikai ellátási miniszteri biztossá nevezték ki, novemberben pedig bejelentette a barnakőszénprogram indítását.
A cégnyilvántartás szerint december 8-tól a magyar állam kezébe került a borsodi szénmedence barnakőszén/lignit vagyonát kitermelő Ormosszén Zrt. A miskolci székhelyű társaság (volt) többségi tulajdonosa, Leisztinger Tamás 99,4 milliárdos vagyonával a Forbes magazin leggazdagabb magyarokat tartalmazó listájának 16. helyén szerepelt az év elején.
Akkortól a magyar állam képviseletében a Belügyminisztérium fennhatósága alá tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Ormosszénben. A december 6-án kelt új alapító okiratot Góra Zoltán tűzoltó altábornagy, az OKF főigazgatója látta el kézjegyével. Az állami felvásárlással megszüntették az Ormosszén sajókeresztúri telephelyét, az ügyvezető Huszti Bélát viszont a székében hagyták.
A vételárat nem sikerült megtudnunk egyik érdekelttől sem. Leisztinger Tamás titkárságától azt a választ kaptuk, hogy a szerződést titoktartási kötelezettség mellett kötötték. Az elmúlt hetekben sem a minisztérium, sem az Ormosszén, sem a sajókeresztúri polgármester nem reagált érdeklődésünkre – utóbbit azért kerestük, mert egy önkormányzati cégén keresztül Sajókeresztúr is társtulajdonosa volt a zrt.-nek.
Az Ormosszén 2021-es beszámolója alapján milliárdos összeget fizethettek Leisztinger bányacégéért. Két éve eszközeinek értékét 1,3 milliárd forinton tartották nyilván, a cégnek 300 milliós tartozása volt, saját tőkéje majdnem elérte az 1 milliárd forintot. A 2021-es árbevétel 700 milliót forint volt, ami 61 millió forintos nyereséget hozott.
Honlapja szerint a cég a legfontosabb feladatának a lakossági szénellátás folyamatos biztosítását tekinti. Ehhez évente átlagosan 51 600 tonna barnaszenet hoz a felszínre külfejtéses technológiával, de tervezi a mélyműveléses technológia alkalmazását is. Az 1998-ban alapított cég székhelye Miskolc, a kitermelést Kazincbarcika és Ózd vonzáskörzetében folytatja. Külszíni barnakőszénbányája, osztályozó-csomagoló bázisa Felsőnyárádon található, de vannak telephelyei a szomszédos bányásztelepüléseken is (Szuhakálló, Vadna, Izsófalva, Sajókaza). Felsőnyárádon a 20. században sok családnak biztosította megélhetését a bánya – egészen 2000 márciusáig, amikor az első Orbán-kormány idején bezárták a feketevölgyi bányaüzemet. | Leszünk a szén országa. Állami tulajdonba kerültek Leisztinger Tamás bányái | A Fidesz-kormány az év végén nemcsak távközlési szolgáltatóból, hanem szénbányából is bevásároltatott az állammal. Leisztinger Tamás cégének, az Ormosszén Zrt. bekebelezésével immár rendelkezésére áll a településeknek osztogatott, gyenge minőségű borsodi barnakőszén. A felhasználók egészsége másodlagos. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/leszunk-a-szen-orszaga-255947# | 2023-02-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Azon dolgozunk, hogy megmentsük a Dunaferrt – jelentette be a miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalán.
Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videóban elmondta, hogy szerdán találkozott azzal a csapattal, amelyet Mészáros Lajos (Fidesz), Dunaújváros országgyűlési képviselője vezet.
A csapat azon dolgozik immár hosszú hónapok óta, hogy megmentsük a Dunaferrt – mondta a kormányfő, aki felidézte: a Dunaferrt tönkretették a korábbi tulajdonosok, a vállalatvezetők és végül a brüsszeli szankciók.
„Sajnos Brüsszelből hiába várunk segítséget, onnan csak szankciók jönnek, más nem”
– hangoztatta.
Orbán Viktor szavai szerint a szerdai kormányülésen Mészáros Lajos előterjesztésére azt a döntést hozták, hogy a következő hat hónapban a kormány kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét. Ez több mint 16 milliárd forint.
Beszámolt arról is, a következő hónapokban azon fognak dolgozni, hogy a hat hónap elteltével megbízható, stabil működést biztosító tulajdonosa lehessen majd a magyar ipar számára nélkülözhetetlenül fontos dunaújvárosi vasműnek.
Írásaink a vasműről: | Meg akarja menteni a kormány a Dunaferrt | A következő hat hónapra az állam kifizeti a dolgozók bérét, ami több mint 16 milliárd forint. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/meg-akarja-menteni-a-kormany-a-dunaferrt-255993# | 2023-02-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Polt Péter elismerte, hogy nyomozás indult a csokonyavisontai gyógyfürdő eladásának ügyében. A meglehetősen rossz állapotú fürdő tavaly háromszor is gazdát cserélt. Lapunk elsőként világított rá decemberben, hogy végül egy győri fideszes képviselő, Hajtó Péter édesanyjának cége szerezte meg a létesítményt. Idén január 5. óta Hajtó Péter is tulajdonos lett a vállalkozásban édesanyja mellett.
A múlt év utolsó napjaiban számoltunk be a Somogy megyei Csokonyavisonta község gyógyfürdőjének eladása körüli furcsaságokról. A létesítmény végül egy győri fideszes képviselő, Hajtó Péter édesanyjának a cégéhez került.
Nemrég Vadai Ágnes DK-képviselő írásbeli kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy a „gyógyfürdő eladásával összefüggésben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt” büntetőeljárás folyik a Somogy Vármegyei Rendőr-Főkapitányságon. A nyomozás állásáról Polt Péter nem osztott meg további részleteket. Elküldtük a rendőrségnek a kérdéseinket, de a nyomozás érdekeire hivatkozva ők sem adtak bővebb tájékoztatást.
Gyanús tulajdonosváltások
Vadai felvetése szerint a közvagyon gyanús körülmények között vándorolt az önkormányzattól több lépcsőben Hajtó édesanyjának cégéhez.
Az első eladás nem volt túl sikeres: az ügyletet a Somogy Vármegyei Kormányhivatal semmisnek nyilvánította, miután az önkormányzat nyilvános pályázat nélkül adta el a fürdőt üzemeltető céget.
A második adásvétel augusztusban zajlott. Ekkor egy barcsi székhelyű építőipari vállalkozás, a Bau-Lizéna Kft. vette meg a létesítményt, és 140 millió forintos vételárban állapodtak meg a felek. A megállapodás szerint az eljárás jogerőre emelkedésétől függően, de legkésőbb november elsejéig a pályázó megkezdi a fürdő fejlesztésének első ütemét 300 millió forint értékben.
Ahogy arra a 24.hu is rámutatott, elég furcsa, hogy a harmadik vételárrészlet, 300 millió forint a vevőnél maradt, aki ebből kezdte volna el hatvan munkanapon belül a fürdő műszaki helyreállítását. Ezt az árrészt a szerződés szerint akkor kellett volna teljesítettnek tekinteni, amikor a fürdő újranyit.
„Mintha az ember úgy venne meg egy felújítandó lakást 44 millió forintért, hogy abból 30 milliót nem az eladónak fizet ki, hanem saját új tulajdonára költheti”
– jegyezte meg Vadai a Polt Péternek szegezett kérdésében.
Decemberi cikkünkben megírtuk, hogy a Bau-Lizéna csupán másfél hónapig, 2022. október 3. és november 21. között volt a tulajdonosa a fürdőnek.
Győri fideszes képviselő édesanyjának cége szerezte meg a csokonyavisontai gyógyfürdőt | atlatszo.hu
Az kétségtelen, hogy a hónapok óta húzódó jogállamisági eljárás lezárásának és az uniós forrásokról történt megegyezésnek volt pozitív kicsengése, amit jól bizonyít, hogy a hírre nagyot erősödött forint is, ugyanakkor a magyar kormányzat nem lehet nyugodt.
A harmadik adásvétel során a Bau-Lizéna eladta a fürdőt birtokló Thermál-Fürdő Kft.-t a HAFE Hungary-nak. Az adásvételkor a vásárló cég tulajdonosa Hajtó Ferencné volt, aki Hajtó Péter édesanyja. Hajtó Péter pedig nem más, mint Győr Megyei Jogú Város fideszes önkormányzati képviselője.
Vadai szerint a rendelkezésre álló adatok alapján fennáll annak a gyanúja, hogy a közjó szolgálatával szemben „valójában előre jogellenesen és lépésszerűen eltervezetten kimunkált folyamatban szándékosan és a jogtalan haszonszerzés célzatával megvalósítva a közvagyon részét képező vagyonelemek törvénysértő és nyilvánvalóan jogtalan vagyoni hátrányt okozó kimentése, vagyis a jogtalan megszerzése történt”.
Magyarán a furcsa adásvételek kapcsán felmerül a gyanú, hogy a végcél első pillanattól a harmadik vevő, a győri fideszes politikushoz köthető HAFE Hungary Kft. lehetett.
A 24.hu cikke szerint a vállalkozásban akkor hivatalosan nem érdekelt Hajtó Péter „azt mondta, a cégüket eredetileg nem érdekelte a fürdő, és csak a Bau-Lizéna kereste meg őket”. Ennek azonban erősen ellentmond, hogy a cégadatbázis szerint már 2021 decembere óta volt bejelentett telephelyük Csokonyavisontán, méghozzá a beszédes nevű Fürdő tér 1. szám alatt, a gyógyfürdő szomszédságában.
Előző cikkünk megjelenése óta némi változás is történt a tulajdonosi körben:
2023. január 5. óta Hajtó Péter is tulajdonos lett a cégben édesanyja mellett.
A 11 főt foglalkoztató vállalkozásnak 2022. december 1-től a fő tevékenységi köre az „egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység”, és új elemként felvették a „saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése” tevékenységi kört is. A cég nem túl sikeres, árbevétele ugyanis mindössze 234-355 millió forint között mozgott az elmúlt években, a legnagyobb nyereségük pedig csak 7,3 millió volt.
A fejlemények tükrében tehát van rá esély, hogy a sok vihart megélt fürdő további hosszú évekig csupán a botrányai miatt lesz híres, bár vizét kiemelkedő gyógyhatásúként tartják számon. | Nyomozás indult a csokonyavisontai gyógyfürdő eladásának ügyében | Polt Péter elismerte, hogy nyomozás indult a csokonyavisontai gyógyfürdő eladásának ügyében. A meglehetősen rossz állapotú fürdő tavaly háromszor is gazdát cserélt. Lapunk elsőként világított rá decemberben, hogy végül egy győri fideszes képviselő, Hajtó Péter édesanyjának cége szerezte meg a létesítményt. Idén január 5. óta Hajtó Péter is tulajdonos lett a vállalkozásban édesanyja mellett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/02/01/nyomozas-indult-a-csokonyavisontai-gyogyfurdo-eladasanak-ugyeben/ | 2023-02-01 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A 2019-es önkormányzati választások után 4 nappal vehették ki az egyik gépből és tették át egy másik számítógépbe az egyik olyan merevlemezt, amely az önkormányzati tulajdonú Pécsi Sport Zrt. (PSN) irodáiból tűnt el – derült ki az idevágó eljárás bírósági tárgyalásán. Az ügy előzménye, hogy Vári Attila, a Magyar Vízilabda-szövetség több kétes ügyet követően távozni kényszerülő elnöke korábban majdnem 10 éven át az önkormányzati tulajdonú Pécsi Sport Zrt. (PSN) vezetője volt. A 2019-es önkormányzati választáson, fideszes polgármesterjelöltként is indult, de veszített. Nem sokkal később pedig távozott az PSN éléről, majd az új vezető érkezésekor kiderült, hogy több számítógépben merevlemezeket cseréltek ki és vezető beosztású munkatársak levelezése tűnt el.
Közben átvilágítások kezdődtek a pécsi önkormányzati cégeknél, tucatnyi feljelentés született. Ez történt a PSN eltűnt adathordozóival kapcsolatban is még 2020-ban, de a nyomozást megszüntette a rendőrség. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy Vári – akinek az önéletrajza szerint bűnmegelőzési szervező végzettsége is van – eljuttatta a keresett merevlemezeket a rendőrségre. Mivel Vári ellen nem emeltek vádat, így a PSN új vezetése pótmagánvádas eljárást kezdeményezett.
Vári korábban nem tett vallomást, a tanúk emlékezete pedig sokat romlott. Fontos körülmény még, hogy az ügy nem eltűnt adatokról, úgynevezett adatvagyonról szól, mivel ezt nem fogadta be a bíróság, hanem kizárólag adathordozókról és azok értékéről. Ennek abszurditására az eljárás során már többször rávilágítottak a szakértők, és így történt ez a csütörtöki tárgyalási napon is.
A vád indítványára az előző tárgyalás óta a bíróság megkereste a levelezések eltűnésekor a PSN-nek távoli tárhelyet szolgáltató Magyar Telekomot, hogy adják át a kérdéses időszak naplózási adatait. A bíróság tájékoztatása szerint a cég azt közölte, hogy ezeket az információkat egy évre visszamenőleg őrzik, így nem tudnak tevékenységi, biztonsági naplókkal, hozzáférési adatokkal szolgálni. A bíróság azt is előadta, hogy
a céget átvilágító jogász tájékoztatása szerint kiderült, hogy a régi merevlemezek helyére betett újakról semmilyen bizonylatok nem voltak a PSN-nél.
A csütörtöki tárgyaláson meghallgatták a rendőrségi nyomozás során felkért igazságügyi szakértőt, aki úgy látta, hogy azok a merevlemezek, amiket Vári bevitt a rendőrségre, több számítógépben is jártak nem sokkal az önkormányzati választások után. A szakértő azt is előadta, hogy
a beszolgáltatott adathordozókon százezres nagyságrendben voltak levelek, és nem lehetett törlés nyomait megállapítani.
Az adatfájlokat rögzítette és átadta a rendőrségnek. Így az egyik merevlemezzel kapcsolatban konkrét dátumokat, időpontokat is megjelölt: 2019. október 17-én – az önkormányzati választások után 4 nappal – vehették ki az egyik gépből és tették át egy másik számítógépbe. Azonban kétséget kizáróan ezt nem lehet rögzíteni, mert az adathordozó a számítógépben található időbélyegekkel dolgozik, aminek hitelessége nem garantálható. A védő kérdésére megerősítette, azt sem lehet megállapítani, hogy ki szerelte ki a számítógépekből a merevlemezeket.
A csütörtökön meghallgatott tanú a PSN létesítményeiben büféket üzemeltető vállalkozó volt. Egy korábban rögzített nyilatkozata szerint 2019 októberében, a választást követő csütörtökön a városi sportcsarnok zárt parkolójában egy metálkék színű Lexus luxusterepjárót látott, ami szokatlan látvány volt. A feljegyzés szerint azt is észrevette, hogy egy ismeretlen, 35 év körüli fiatalember laptoppal és számítógépes alkatrészekkel a kezében többször megfordult a létesítményhez tartozó irodákban. A védő ügyvédjének ezzel kapcsolatos tisztázó kérdéseire, a három évvel ezelőtti eseményekre már nem tudott pontosan válaszolni, de azt mondta, hogy a feljegyzésben rögzített információk a helytállóak.
Az ügy következő, vélhetően utolsó tárgyalási napja áprilisban lesz. | Már a naplófájlok sem segíthetnek tisztábban látni a pécsi önkormányzati cégtől eltűnt merevlemezek ügyében | Informatikai igazságügyi szakértő és egy új tanú meghallgatásával folytatódott az eltűnt merevlemezek ügyében, Vári Attila ellen indított pótmagánvádas eljárás a Szigetvári Járásbíróságon. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/26/vari-attila-targyalas-potmaganvad-adatok | 2023-01-26 10:46:00 | true | null | null | Telex |
Felkerült Lantos Csaba energiaügyi miniszter vagyonnyilatkozata a kormány dokumentumtárába, mivel miniszteri kinevezése után azt le kellett adnia. A nyilatkozatból az látszik, hogy Lantos az elmúlt 3 évben 7 helyről kapott díjazást, míg 9 helyen díjazás nélkül végzett munkát (ezeket A-val jelöltük a táblázatban). Kinevezésekor a legtöbb pozíciójáról lemondott, a nyilatkozat készítésekor (ezeket B-vel jelöltük) 3 helyen volt megbízatása, ezek közül
havi 1 és 5 millió forint közötti díjazás fejében látja el tanácsadó testületi tagságát a 4iG Nyrt.-ben,
havi 1 és 5 millió forint közötti díjazás fejében kuratóriumi tag a Szegedi Tudományegyetemért Alapítványban
és díjazás nélkül végez bizalmi vagyonkezelést, illetve vagyonrendelő a Lantos Vagyonkezelő Zrt.-ben.
Lantos ez utóbbi cégben előtte díjazás nélkül volt vezérigazgató, ám amint azt a nyilatkozatban feltüntette, a Lantos Vagyonkezelő Zrt. bizalmi vagyonkezelésbe adásával egy időben a vállalat felé fennálló kölcsön ill. vételár követelése nem kerül bizalmi vagyonkezelésbe.
„Ezen követelések összértéke: 1 184 320 000 forint, mely követelésem bármikor érvényesíthető.”
Vagyis az energetikai miniszternek a cég közel 1,2 milliárd forinttal tartozik, amit bármikor vissza is kérhet, ha úgy gondolja. | 1,2 milliárd forinttal tartozik az energiaügyi miniszternek a volt cége | Felkerült Lantos Csaba energiaügyi miniszter vagyonnyilatkozata a kormány dokumentumtárába, mivel miniszteri kinevezése után azt le kellett adnia. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/01/27/lantos-csaba-vagyonnyilatkozat-4ig-szegedi-tudomanyegyetemert-alapitvany | 2023-01-27 11:00:00 | true | null | null | Telex |
A budapesti Mozaik utcai vizsgaállomást érintő kenőpénzes lebukások után újabb műszaki vizsgaállomáson nyomoznak. A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyomoz egy műszaki vizsgaállomással kapcsolatban. Úgy tudjuk, a kecskeméti műszaki vizsgaállomásról van szó.
Azt írják, hogy a felderítést a Nemzeti Védelmi Szolgálat végezte, és ennek eredményeként a nyomozó ügyészség 2023. január 30-án ún. „összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre”, azaz valószínűleg kivonultak a helyszínre, és utána elrendelték a műszaki vizsgaállomáson elfogott nyolc vizsgabiztos őrizetét.
A közlemény szerint egy közép-magyarországi kormányhivatal dolgozói rendszeresen vesztegetési pénzt fogadtak el a vizsgaállomáson megjelent ügyfelektől.
A vizsgabiztosok az elfogadott készpénzről nyilvántartást vezettek, azt a munkaidejük vége előtt – rendszerint a műszaki vizsgáló állomás öltöző-helyiségében – összegyűjtötték, majd egyenlő arányban szétosztották, függetlenül attól, hogy az adott napon mely kormánytisztviselő milyen összegű korrupciós pénzt vett át hivatali eljárása során.
A Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat állományába tartozó rendőrök közreműködésével a vizsgabiztosoknál történt kutatások során több mint 53 millió forint készpénz került elő, ezt az ügyészség lefoglalta. A gyanúsítottként kihallgatott vizsgabiztosok beismerő vallomást tettek. Úgy tudjuk, szabadlábon védekeznek. | Az öltözőben osztották szét a vesztegetési pénzt a műszaki vizsgaállomás vizsgabiztosai | A budapesti Mozaik utcai vizsgaállomást érintő kenőpénzes lebukások után újabb műszaki vizsgaállomáson nyomoznak. A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyomoz egy műszaki vizsgaállomással kapcsolatban. Úgy tudjuk, a kecskeméti műszaki vizsgaállomásról van szó. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/01/muszaki-vizsgaallomas-kormanybiztos-vizsgabiztos-korrupcio | 2023-02-01 11:06:00 | true | null | null | Telex |
Újabb 17 embert, köztük hat orvost, nyolc cégvezetőt és három alkalmazottat fogtak el a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei azzal az orvosi segédeszközökkel kapcsolatos csalási ügyben, amivel kapcsolatban még novemberben indult nyomozás, az ügynek már 26 gyanúsítottja van – közölte a Készenléti Rendőrség. Az országos razzia során csaknem 250 rendőr 60-nál több helyszínen tartott kutatásokat. Az ortopéd orvosok közül két szegedi, egy makói, egy szigetszentmiklósi, egy szekszárdi és egy budaörsi, míg a segédeszközöket gyártó cégek vezetői többségében szegediek, de van köztük egy ceglédberceli és egy budapesti is. A razzia során több tucat mobiltelefont, 47 számítógépet és laptopot, cégiratokat, vényeket, méretvételi lapokat, jótállási jegyeket, illetve gyógycipőket foglaltak le.
A Kiberbűnözés Elleni Főosztály nyomozói 1,5 terabyte-nyi adatot is kimentettek a különböző le nem foglalt számítógépekről. A gyanúsítottak folyószámlájáról, illetve tőlük készpénzben mintegy 80 millió forintot foglaltak le, míg vagyonvisszaszerzés keretében további több mint 70 millió forintnak megfelelő vagyont vontak el, illetve zároltak. A TEK műveleti egységeire azért volt szükség az elfogások során, mert több elkövető engedéllyel tartott lőfegyverekkel rendelkezett.
A most elfogott 17 embert gyanúsítottként hallgatták ki jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint közfeladati helyezettel visszaélés miatt. Közülük hárman szabadlábon védekeznek, egy orvos bűnügyi felügyelet alatt áll, tizenhárman bűnügyi őrizetben vannak. A gyanúsítottak száma így a korábbi novemberi és decemberi elfogásokkal együtt összesen 26-ra emelkedett.
Ahogy arról korábban írtunk, a rendőrség bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználása miatt nyomoz. A gyanú szerint a szakorvosok a betegfelhajtók által hozott páciensek számára a legnagyobb állami támogatású eszközöket írták fel attól függetlenül, hogy a betegnek szüksége volt-e rá, vagy sem, majd az ezek után járó állami támogatásokat jogosulatlanul visszaigényelték.
Az egyik, korábban letartóztatott orvos például két éve összesen 454 darab ortopéd eszközt írt fel, jellemzően gyógycipőket és párosával a nagyobb haszon miatt. Az orvosi vényeken szereplő betegek nem is tudták, hogy a cipők gyógyászati segédeszközök, mivel nem is találkoztak az orvossal, de akadt olyan beteg is, akinek adataival többször is visszaéltek.
A gyártó cipőnként 50 ezer forint támogatást igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), ami így összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. A rendőrség korábbi közleménye szerint az eddig feltárt, jogosulatlanul visszaigényelt összeg eléri a kétszázmillió forintot. | Lecsapott a rendőrség az ortopéd cipő maffiára, 17 embert fogtak el | Újabb 17 embert, köztük hat orvost, nyolc cégvezetőt és három alkalmazottat fogtak el a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei azzal az orvosi segédeszközökkel kapcsolatos csalási ügyben, amivel kapcsolatban még novemberben indult nyomozás, az ügynek már 26 gyanúsítottja van – közölte a Készenléti Rendőrség. Az országos razzia során csaknem 250 rendőr 60-nál több helyszínen tartottak kutatásokat. Az ortopéd orvosok közül két szegedi, egy makói, egy szigetszentmiklósi, egy szekszárdi és egy budaörsi, míg a segédeszközöket gyártó cégek vezetői többségében szegediek, de van köztük egy ceglédberceli és egy budapesti is. A razzia során több tucat mobiltelefont, 47 számítógépet és laptopot, cégiratokat, vényeket, méretvételi lapokat, jótállási jegyeket, illetve gyógycipőket foglaltak le. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/02/orvos-ortoped-cipo-bunszervezet-elfogas-razzia-rendorseg | 2023-02-02 11:30:50 | true | null | null | Telex |
A Telex birtokába jutott néhány tanúvallomás a Völner–Schadl-ügyben. Az igazságügyi tárca különböző szinteken dolgozó munkatársai mesélik el részletesen, mit láttak a végrehajtói pályázatok megbundázásából, hogyan kezelték őket ezekben az eljárásokban. Felbukkan néhány fideszes képviselő neve is egy-egy jelölt „támogatójaként”.
Egészen bizarr helyzetbe, sőt helyzetek sorozatába csöppent az Igazságügyi Minisztérium egyik dolgozója 2019-ben.
Ez volt az első év, hogy a tárca részéről ő vett részt a végrehajtói pályázatok tavaszi és őszi elbírálásában, miután elődjei távoztak, vagy más feladatot kaptak. Az ilyen pályázatokon a pályázók először a beadott dokumentumaikra kaptak objektív pontszámokat, majd szóbeli meghallgatáson pontozta őket a végrehajtói kar pár emberéből és a tárca küldöttjéből álló bizottság, végül a legjobb összpontszámúakat ez a bizottság felterjesztette a minisztériumba, ahol ez alapján egy felső vezető meghozta a végső, formális döntést egy adott körzet győzteséről.
A minisztérium munkatársa azonban már az első pillanattól nem értette, mi történik körülötte. A tavaszi pályázati körnél ott ült ugyan a meghallgatásokon, de készen kapta a „közösen megítélt” pontszámokat anélkül, hogy beleszólása lett volna, ráadásul a pontozásban hibákat talált: olyanra kapott valaki pontot, amire jogszabály szerint nem lehetett volna, és fordítva.
Az őszi körnél ennél is súlyosabbá vált a helyzet. A ponthúzó tanácskozáson itt sem kapott szót, miközben a jelen lévő Schadl György és Völner Pál folyamatosan egyeztettek, hogy kiket kell győztesnek kihozni. „Schadl egyszer csak felállt, kiment, majd amikor visszajött, mondta, hogy Völner úrtól jött. Ekkor a kezében lévő cetlin lévő névvel kapcsolatosan adott esetben megkérdezte, hogy hogy is van az adott hely listája, és ha ott nem az jött ki eredménynek, hogy a cetlin levő név nyerjen, akkor elkezdődött a számolgatás, hogy miként lehet megváltoztatni a pontokat úgy, hogy ezt a személyt hozzák ki nyertesnek” – vallotta tanúmeghallgatásán a tárca munkatársa.
A Telex birtokába került a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagaiból több, egymást erősítő tanúvallomás is. Kétrészes cikksorozatunk első részében az Igazságügyi Minisztérium nem beavatott, de a pályázatokban formálisan részt vevő dolgozóit idézzük arról, hogyan mentek a dolgok fölöttük. A második részben végrehajtói oldalról idézünk majd érintetteket arról, hogyan nézett ki a pályázat az ő szempontjukból, hogyan jutottak pozícióhoz, és kinek mennyit kellett aztán fizetni érte.
Fotózd le a képernyőmet
„Nekem ebbe beleszólásom nem volt, maximum néha udvariasságból vagy látszatból odafordultak hozzám, és megkérdezték, hogy jó lesz így? – folytatódik a minisztériumi tanúvallomás a ponthúzó tanácskozásokról. – Erre én abban a szituációban nem mondhattam mást, mint egy kényszeredett igent, mivel lényegében dr. Völner Pál mint főnököm is benne volt azok között, akik ezeket eldöntötték.
Hogy őszinte legyek, nagyon rosszul éreztem magam az egész megbeszélés alatt.”
A munkatárs szerint a nélküle megítélt pontok pont fordítottjai voltak az általa jegyzetelteknek. Volt olyan pályázó, aki egyetlen kérdésre sem tudott válaszolni, majd miután távozott, a végrehajtói kar egyik delegáltja megjegyezte, hogy „nem is volt olyan rossz”, mire a minisztérium dolgozója elmondása szerint csak annyit tudott reagálni, hogy csodálkozó arccal ránézett a delegáltra.
A leginkább kémfilmbe illő rész csak ezután jött: a meghallgatások és ponthúzások után hívatta a főosztályvezetője, majd felmutatott neki egy mobiltelefont, aminek a képernyőjén kézírással városnevek és személynevek voltak, és közölte vele, hogy őket kell megjelölnie a felterjesztésben mint a minisztérium kinevezési javaslata, de nem akarja átküldeni neki, hanem ő is fotózza le a saját telefonjával a képernyőt.
„Mivel tudtam, hogy (a főosztályvezető) az államtitkárságról jött vissza, nem kellett kérdeznem, hogy ez kinek a döntése. A telefonomban mind a mai napig megvan ez a három fénykép.”
A nyertesek között ott volt annak a pályázónak a neve is, aki nem sokkal korábban a „nem is volt olyan rossz” megjegyzést kapta. „Összeállt a kép” – mondta tanúvallomásában erről a tárca munkatársa.
A vallomásában ugyanő azt is állítja, hogy voltak olyan emberek, akikről a meghallgatásokon és a minisztériumi megbeszélésen is kijelentették, hogy akárhányszor pályázhat, soha nem fog nyerni, mert nem baráti ember köreihez tartozik.
A 2020. őszi pályázaton újabb szintre lépett a dolog: ekkor már Völner Pál írta meg a miniszternek, saját fejléces papíron, hogy kit javasol nyertesnek, ilyen előtte nem fordult elő a tanú szerint.
A Völner–Schadl-ügy
Völner Pál államtitkár, parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését 2021 decemberében kezdeményezte az ügyészség, mert a gyanú szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől rendszeresen milliókat kapott, hogy ügyeket intézzen el neki. Az egyik fő szála a gyanúnak az, hogy közösen intézték, kik lehessenek végrehajtók, az így kinevezett emberek pedig a bevételükből pénzt juttattak vissza cserébe Schadlnak. A végrehajtói állásokat a minisztériumnál kellett megpályázni, ezek bizonyos körzetekben jó megélhetést biztosítanak. A témában írt cikkeink közül itt válogathatnak.
Gyerekek, mutatom, mi lesz
Egy másik tanú egy másik időszakban volt úgynevezett felterjesztő. Ez azt jelentette, hogy a pályázati pontosztás után ő küldte tovább a kinevezőnek, Vízkelety Mariann államtitkárnak a nevet, akit ki kellett nevezni adott körzetbe végrehajtónak. (Az azóta már miniszteri biztossá lett Vízkeletyről minden tanú azt mondta, csak formális aláíró szerepe volt, nem vett részt a döntésekben. Volt, aki úgy fogalmazott a vallomásában, hogy Vízkelety „légüres térben volt”.)
„Nekem a főosztályvezetőm mondta meg, adott helyre ki lesz az a pályázó, akit kinevezésre javasol a minisztérium. (...) Nála egy kézzel írt lista volt. Őt is felhívták raportra, majd lediktálták neki. (...) A döntést tudomásom szerint Völner Pál hozta meg. (...) Az azért feltűnt nekem, hogy volt olyan jelölt, aki a meghallgatáson teljesen lenyűgözött, nagyon jól szerepelt, és mégis nagyon alacsonyra lett értékelve nála a szóbeli szereplés, és nem is került kinevezésre.” Ez a tanú úgy fogalmazott, „nagyon komoly matekozás volt”, hogy a listák úgy álljanak össze, hogy az „megfeleljen minden szükséges kívánalomnak”.
Amikor a meghallgatáson vett részt, akkor ugyanúgy nem volt valódi szerepe, mint a korábban említett minisztériumi dolgozónak. „A főosztályvezetőn keresztül megüzenték, kire kell figyelni, jelezték, hogy ő biztosan szimpatikus lesz” – áll a tanúvallomásban.
Egy harmadik minisztériumi dolgozó úgy fogalmazott, hogy neki már előre jelezték, hogy „nem a minisztérium képviselője a legfontosabb személy ebben a bizottságban, finoman szólva, tehát nem rajtunk fog múlni a dolog”. Valóban így lett, senki nem kérdezte őt a pontok kiosztásánál. „Nem esett jól, mert kissé feleslegesnek éreztem így a jelenlétemet” – mondta. Volt olyan meghallgatás, amely után
Schadl letette az asztalra a telefonját, a képernyőn egy kézzel írt irat látszott, és mosolyogva közölte, hogy „gyerekek, mutatom, mi lesz”.
A minisztériumi munkatársat ezután behívták Vízkeletyhez, ott ült Völner is, aki átadott egy kézzel írt listát, hogy őket kell felterjeszteni.
Több tanú is említette, hogy a pályázatoknál láttak listákat a „támogatott” emberekről, és egyes nevek mellett monogramok és nevek voltak, hogy kik támogatják őket „magasabb szintről”. Több tanú is azt állította, a V. P. monogram Völnert jelöli, de
a tanúvallomások szerint felbukkan a támogató nevek között Gelencsér Attila, Szatmáry Kristóf, Cseresnyés Péter vagy Csizi Péter országgyűlési képviselők neve is.
Voltak olyan monogramok is, amiket a minisztérium középső szintjén lévő munkatársak sem tudtak dekódolni, és nincs hozzájuk megfejtés az általunk megismert iratokban: Ko. Zs., M. L., L. T., R. T., B. T.
Azt az esetet többen is elmesélték, hogy egyszer egy minisztériumi dolgozó észrevette, hogy a végrehajtói kar rosszul adta össze a pontokat a pályázatoknál, majd az egyik minisztériumi felső vezető közölte, hogy „nem kell foglalkozni a dologgal, fogadjuk el a Kar számításait. Azt is mondta, hogy nem az ő döntése volt, megmutatta a problémát valakinek, és ennek a személynek volt a döntése.”
Megalázva, rászedve, méltánytalanul kezelve
A minisztériumban a vallomások szerint többen tudtak a rendszer működéséről. „Az államtitkárságon nem nagyon lehetett olyan kolléga, aki akár csak pletyka szinten nem tudott a dologról. Abban is szinte biztos vagyok, hogy a főosztályvezető feletti vezetői szintek is tisztában voltak mindennel” – áll az egyik dokumentumban.
Az eljárás többeket zavart is. Egy főosztályvezetőről a vallomásában egy beosztottja azt mondta: „Én azért sokszor láttam rajta a küzdelmet, és mondta is nekem, hogy méltánytalan, hogy tőle egy szakmai terület felelőseként miért kérnek ilyen megrendeléseket.”
„Teljesen emlékszem az érzésre, ami bennem volt, miközben mentem vissza a főosztályra, és talán a legjobban az tudja kifejezni, hogy megalázva éreztem magam. Az volt bennem, hogy itt van közel 300 pályázat, és ezek szerint ennyi az egész, így dől el a nyertes”
– vallotta egy minisztériumi dolgozó.
Két tanú is elmesélt egy érdekes jelenetet: egy pályáztatási kör után nem nyert egy pályázó, Schadl pedig a tárca épületében kérte számon őket, hogy „Mi az, hogy a kis O-t nem neveztétek ki?”, amin megrökönyödtek a minisztériumi dolgozók, mert mint mondták, valójában mindenki tudta, hogy nekik nincs beleszólásuk ebbe.
Volt olyan meghallgatási kör, ami után a minisztérium érintett dolgozója elkeseredve és felháborodva mesélte el a kollégájának, hogy rászedték, mert kibuszoztatták a végrehajtói karhoz, ahol közölték vele, hogy a minisztériumban lesz a tanácskozás, majd ott senki nem kérte ki a véleményét, ehelyett Schadl ki-be járt Völner irodájába, hogy hogyan kell összeállítani a listát.
Az egyik tanúvallomásban az áll, hogy az illető 2018 körül elvégzett egy integritás tanácsadó képzést, és „végképp kialakult benne a gondolat”, hogy a „problémás, illetve jogszabálysértő helyzetet jelenteni kellene”. Csakhogy, mint kiderült,
ezt nem lehet anonim módon megtenni, mert az IP-cím visszakövethető, ráadásul a minisztériumban az integritásfelelős olyasvalaki volt, akinek a neve több tanúvallomásban is feltűnik, „ezért végül nem tettünk semmit”.
Van olyan gyanúsított, aki nem a minisztérium alkalmazottjaként, hanem végrehajtói oldalról vett részt az egyik, már említett pályázati folyamatban. Ő két nevet is említett, hogy megkapta előre Schadltól, hogy hova kell őket betenni. A pontozási tanácskozás aztán Völner kifejezett kérésére a minisztériumban volt, ahol „nagyon komolyan fel kellett vinni a meghallgatási pontjaikat, ami azért is volt fájó, mert egyikük sem szerepelt túl jól. X-re kifejezetten emlékszem, hogy gyakorlatilag alig tudott válaszolni az általam feltett kérdésekre, de a többiek kérdésére sem teljesített jól” – áll a gyanúsítotti vallomásában.
A fegyelmikbe is beleszóltak
Nemcsak a kinevezéseknél, hanem a fegyelmi ügyeknél is élet-halál ura volt Schadl György és a vele együtt mozgó Völner Pál a tanúvallomások szerint. Ez két okból is lényeges:
egyrészt, ha egy fegyelmi legalább pénzbüntetéssel zárul, akkor a végrehajtói kinevezés nem hosszabbodik meg automatikusan hét év után, hanem újra pályázni kell.
Másrészt, ha elindul egy fegyelmi eljárás, és a végrehajtói kar és a minisztérium közösen felfüggesztést javasol, akkor a bíróságnak nincs mérlegelési joga, fel kell függesztenie a végrehajtót.
Volt olyan eset, hogy egy végrehajtó ellen a minisztérium illetékese elindította az eljárást, majd egy megbeszélésen, amin Völner és Schadl is ott volt, Schadl elkezdte Völnernek magyarázni félig viccesen, hogy miért látja rosszul az ügyet a minisztériumi dolgozó. Az ő véleményét aztán Völner is osztotta. „Az egész arra ment ki, hogy én is »belássam a hibámat«, és hogy vonjuk vissza a feljelentést. A legvégén dr. Völner Pál megkérdezte, hogy ugye most már én is egyetértek azzal, hogy vissza kell vonni a feljelentést, amire nem nagyon tudtam mást mondani, mint hogy igen”, emlékezett vissza a minisztériumi munkatárs.
Egy másik ügyben a kar és a minisztérium is hivatalvesztést javasolt egy végrehajtó ellen, aztán a tárca illetékesét behívatta egy államtitkár (nem Völner), akinek nem tartozik a területéhez a végrehajtás, és közölte vele, hogy a minisztérium részéről mégis csak pénzbüntetés lenne az indítvány, sőt, hozzátette, hogy az illetékes munkatársnak el sem kell mennie a tárgyalásra.
Egy harmadik ügy is szerepel a tanúvallomásokban: egy végrehajtó akadályozta az ellenőrök munkáját, ezért a végrehajtói hivatal a jogviszonya megszüntetését javasolta. A minisztérium munkatársai egybehangzóan állították, hogy ez indokolatlan, majd ismét érkezett egy magas rangú minisztériumi dolgozó, aki közölte, hogy szerinte ez nem egyértelmű, és „ezt ne mi döntsük el”. Ezek után hosszú huzavona indult, de a minisztérium alacsonyabb beosztású munkatársai végül nem tehettek mást, mint a jogviszony megszüntetését javasolták. Vízkelety Mariann államtitkár formálisan meg is szüntette azt, mire a végrehajtó perelt, és nyert is; a bíróság a kirúgást hatályon kívül helyezte.
Schadl egyébként a végrehajtók között, a saját belső eljárásaikban is keverte a szálakat: egy vallomás szerint egy esetben a fegyelmi tanács tagjait próbálta rávenni arra, hogy konkrétan 20-40 milliós pénzbüntetést és hivatalvesztést szabjanak ki valakire, ezt „várja el Gyuri”, egy másik esetben viszont pénzbüntetés nélküli, írásbeli megrovást akart valakire annak ellenére, hogy az elkövetett szabálysértésre kötelező lett volna a pénzbüntetés. Schadl ezt azzal intézte el, hogy „megoldjátok”. Meg is oldották, megrovás vagy figyelmeztetés lett az ügy vége a visszaemlékezés szerint. A vallomásban úgy fogalmaznak Schadlról, hogy:
„fegyelmi ügyekben lényegében azt csinálhatott, amit akart, és látszólag ezzel ő szívesen élt is”.
(A cikk egy korábbi verziójában néhány helyen a Végrehajtói Kamara megnevezést is használtuk a Végrehajtói Karra. Ezt pontosítottuk.)
Partnereinktől | „Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció | A Telex birtokába jutott néhány tanúvallomás a Völner–Schadl-ügyben. Az igazságügyi tárca különböző szinteken dolgozó munkatársai mesélik el részletesen, mit láttak a végrehajtói pályázatok megbundázásából, hogyan kezelték őket ezekben az eljárásokban. Felbukkan néhány fideszes képviselő neve is egy-egy jelölt „támogatójaként”. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/01/schadl-volner-igazsagugyi-miniszterium-tanuvallomas-korrupcio-mukodese | 2023-02-01 11:37:00 | true | null | null | Telex |
B.-től egy barátja, egykori kollégája 2017-ben minden előzmény nélkül megkérdezte, nem akar-e esetleg végrehajtó lenni. Soha nem beszéltek ilyesmiről, és B.-nek nem is szerepelt a tervei között. Ez a bizonyos régi barát, nevezzük F.-nek, akkor egy Schadl György nevű végrehajtó irodájában dolgozott. 2017 volt, B.-nek fogalma sem volt, hogy Schadl kicsoda, milyen szerepe, kapcsolatai vannak a végrehajtói világban.
F. „azt mondta nekem, hogy el tudja intézni azt, hogy végrehajtó legyek, ennek azonban az a feltétele, hogy a leendő végrehajtói irodám osztalékának a felét neki kell, hogy kifizessem” – áll B. gyanúsítotti vallomásában. B. ugyanis végül belement a bizniszbe, ennélfogva ma már a Schadl–Völner-ügy gyanúsítottja.
Az ügyészségi nyomozóknak tett vallomásai több másik vallomással együtt a Telex birtokába jutottak, a Schadl-ügyről írott első, a minisztériumi dolgozókról szóló rész után ebben a cikkben a végrehajtók és végrehajtó-helyettesek szemszögéből mutatjuk be a Schadl György és Völner Pál által működtetett korrupt rendszert. A neveket, helyszíneket nem tesszük beazonosíthatóvá, mert a rendszer működésének megértéséhez nem szükségesek.
De vissza B.-hez. Állítása szerint F. mondta meg neki, hogy melyik öt helyre pályázzon, majd „már két héttel azelőtt jelezte, hogy jó eséllyel X város lesz az én helyem, mielőtt felhívtak volna a minisztériumból”.
Hirtelen módosul a megállapodás
B. tehát nyert, ám ekkor hirtelen változott a helyzet: a régi barát már nem a jövőbeni éves osztalékok felét kérte, hanem azt mondta, a pénz harmada menne Schadl Györgynek, a maradék kétharmadot pedig felezné B. és F.
„Én ekkor már úgy éreztem, hogy nem tudok ebből kiszállni, így ezeket a feltételeket elfogadtam”, áll B. vallomásában, de hozzátette, ő közvetlenül soha nem beszélt Schadllal, legfeljebb általános szakmai ügyekről nagyobb szakmai társaságban, de pénzről ekkor sem.
B. így 2017-ben végrehajtó lett, az irodája beindításához F.-től kapott „13 vagy 16 millió forint” kölcsönt, a pontos összegre nem emlékezett a vallomásában. Vett egy Suzukit a munkához, számítógépeket, bútorokat az irodába, majd idővel visszafizette a pénzt.
2018-ban F. újra jelentkezett, hogy „jó lenne osztalékelőleget felvenni, mert kellene neki a pénz”, a „neki” szóval egy harmadik személyre utalva. De a megállapodás megint egyoldalúan módosult: Schadl F. útján jelezte, hogy egyharmad pénz Völner Pálnak megy, úgyhogy az elosztás úgy változott, hogy a régi barát eltenné az összes osztalék háromnegyedét, a maradék egynegyed maradna B.-nél.
„Ekkor már tartottam dr. Schadl Györgytől, hogy a kapcsolatai és a befolyása segítségével esetlegesen bosszút tud rajtam állni, amennyiben ellenszegülök”, vallotta az egyoldalú módosításról B.
A férfi a pénzt mindig készpénzben vette fel a banktól, eleinte egy összegben, majd később már részletekben, és adta át a „barátnak”, azaz F.-nek a nagyobb részét. Okiratot a pénzátadásokról nem készítettek, tanú nem volt. 2020-tól az egyik pénzátadásra F. el akart hozni egy nagydarab férfit is, aki a pletykák szerint Schadl testőre volt, de B. azt kérte, hogy ne legyen ott senki.
Voldemort, az Alaptan és Apa
B. 2018-tól évente 50-100 millió forintot fizetett ki. Vallomásában azt állította, félt attól, hogy ha nem fizet, Schadl ellehetetleníti a végrehajtói munkáját. F. is tett arra utalást, hogy Schadl „így intézi azokat, akik nem úgy viselkednek, ahogy ő elvárja”.
„Mesélte, hogy
dr. Schadl György szavajárása közé tartozott az, hogy »Alaptan: Aki nem hajlik, az törik«”,
illetve azt is mondta Schadlról F., hogy bosszúálló típus. Egy másik szavajárása pedig állítólag az volt Schadlnak, hogy Apának nevezi Völner Pált.
B. az ügyészség nyomozása szerint 2018 őszétől 2021 nyaráig összesen 190 575 000 forintot fizetett ki F.-nek.
„Azt, hogy F. mennyit adott Schadlnek, azt csak ő tudja”, kommentálja a vallomásában ezt az összeget B.
B. 2019 körül kapott egy üzenetet Schadltól, hogy ha majd felajánlanak neki egy bizonyos új körzetet helyettesítésre, akkor azt mindenképpen fogadja el. B. állítása szerint nem mondhatott nemet, egy ideig helyettesített az említett körzetben úgy, hogy az onnan beérkező pénz is „leadós” volt, majd pár hónap múlva egy többszemélyes, kedélyes ebéden Schadl bemutatta neki a körzet új végrehajtóját.
A gyanúsítotti vallomás szerint ezután B. és a körzet új végrehajtója egy közjegyzőnél papíroztak le valamit éppen, és arról beszélgettek, milyen volt helyettesíteni (B. szerint borzasztó), mire az új végrehajtó azt mondta:
reméli, Voldemort nem fogja arra kérni, hogy ő is helyettesítsen.
A vallomásban szó van arról is, hogy a végrehajtói szakmán, Schadl ismerősein hogyan söpört végig a 2021. november 5-i házkutatás. A rendszer szereplői egymást hívogatták, érdeklődtek, ügyvédekről beszéltek.
B.-t például egy gimnáziumi osztálytársnője hívta fel, akinek a férje ismert egy végrehajtót Schadl köreiből. A gimnáziumi osztálytársnő ennyit mondott a telefonba: „idetettek egy papírt, hogy olvassam föl neked. A főnököd azt üzeni, hogy személyesen találkozz XY-nal (F. élettársával), azonnal szerezzenek ügyvédet.”
110 millió kápéban
A nyomozók tanúként meghallgattak egy olyan végrehajtó-helyettest is, aki az egyik meggyanúsított, és a sajtóhírek szerint letartóztatott végrehajtó mellett dolgozik, illetve dolgozott.
Azt mondta, a főnöke az irodából 2020-ban 110 millió forintot vett ki osztalékként, illetve később is vett ki több részletben több 10 milliós osztalékokat.
„A 110 milliós osztaléknál fültanúi voltunk, amikor a Budapest Banktól felhívták, hogy miért készpénzben vette ki ezt a nagy összeget, amire ő felháborodott, hogy mi köze ehhez a banknak.”
A százmilliós összegek ellenére a végrehajtó nem élt nagy lábon. A munkatársa szerint nem vett ingatlant, bérleményben lakott, más nagyobb beruházása sem volt. „Ha ez az összeg tényleg az övé lett volna, akkor azt valahogy mi észrevettük volna az ezt követő időszakban. […] Nem igazán érdekelte, hogy hogyan lehetne növelni az iroda bevételeit. […] Azt éreztük, hogy nem úgy viselkedik, mint egy cégvezető, mint akinek a saját bevételének a növekedése lenne fontos” – áll a kolléga vallomásában.
Aztán Schadl „eltűnése” után a végrehajtó többször is az iroda különböző részein hagyta a telefonját, amire a kollégái azt hitték, hogy véletlen, de rájöttek, hogy attól fél, lehallgatják. Végül a végrehajtó is „eltűnt”.
Gyanúsítotti vallomást tett a végrehajtói kar hivatalának magas pozícióban lévő munkatársa is. Azt mondta, 2016–2017 körül lett neki világos, hogy Schadl minisztériumi kapcsolata Völner Pál, „teljesen egyértelmű volt számomra, hogy a pályázatokkal kapcsolatosan az elejétől kezdve az ő szava a döntő”. Annak ellenére is, hogy akkor még nem tartozott a végrehajtás Völner alá a tárcánál. A befolyásuk abban is megnyilvánult, hogy formálisan a hivatal feladata volt meghatározni, hogy hova írjanak ki pályázatot, de valójában ezt is Schadl és Völner döntötte el.
Nagyon rövid időn belül rám szóltak a minisztériumból
A gyanúsított a vallomásában ezután végigmegy azokon a végrehajtói pályázatokon, amelyek iránt a nyomozók érdeklődtek. (Emlékeztetőül: egy végrehajtói pályázaton a pályázó kap objektív pontszámokat, és egy meghallgatáson szubjektív pontszámokat is. Utóbbit a végrehajtói kar és hivatal, valamint az Igazságügyi Minisztérium embere állítja össze. Az összpontszám alapján a legjobb jelölteket felterjesztik a minisztérium felső vezetői, „aláírói” szintjére, ahol a kinevezés történik. Hogy ezt hogy élték meg minisztériumi oldalról, arról részletesen írtunk előző cikkünkben.)
A kulcsmondatok mindegyiknél hasonlók:
„Már a meghallgatás előtt jelezte XY, hogy a következő pályázóra figyeljünk oda, ne tegyünk fel neki túl nehéz kérdéseket, mert baráti pályázó.”
„Az első körben kapott pontokkal még valószínűleg nem került volna be a felterjesztett nevek közé, ezért valóban több pontot írtam be neki.”
„A pontjai alapján nem valószínű, hogy a vonal fölé került volna, ezért ebben az esetben is olyan pont lett számára meghatározva, hogy […] fel lehessen terjeszteni.”
„Szóltak már a meghallgatás előtt, hogy XY-nal is kedvesen kell bánni. […] Schadl kérésére őt jelöltük meg, mint kinevezésre javasolt.”
A vallomása szerint a hivatali munkatársban ekkor már felmerült, hogy Schadlt „feltehetően anyagi érdekek motiválják ezeknél a kéréseknél”. Ugyanő azt is állítja, több esetben is javasolta a minisztériumnak, hogy más embert válasszanak a felterjesztettek közül, mint Schadl jelöltje, de ez sosem történt meg.
„Érdekes, hogy egyszer sem próbált meg magyarázatot adni a minisztérium. Természetesen ez csak egy normálisan működő rendszerben lett volna elvárás, azonban ez távolról sem volt az, így én sem vártam el egy ilyen tájékoztatást.”
A gyanúsított azt mondta erről, hogy akkor már tudta, Schadllal „nem célszerű ujjat húzni”, illetve azzal nyugtatta magát, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint egyébként is köteles figyelembe venni a végrehajtói kar elnökségének véleményét.
„Azt is érteniük kell – mondja a férfi a nyomozóknak –, hogy én próbáltam néha Schadl ellen menni, és nem figyelembe venni, amit mond, de olyankor nagyon rövid időn belül rám szóltak a minisztériumból, hogy nagyon rosszul gondolom.”
Partnereinktől | „Aki nem hajlik, az törik” | Az ügyészségi nyomozóknak tett vallomásai több másik vallomással együtt a Telex birtokába jutottak, a Schadl-ügyről írott első, a minisztériumi dolgozókról szóló rész után ebben a cikkben a végrehajtók és végrehajtó-helyettesek szemszögéből mutatjuk be a Schadl György és Völner Pál által működtetett korrupt rendszert. A neveket, helyszíneket nem tesszük beazonosíthatóvá, mert a rendszer működésének megértéséhez nem szükségesek. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/02/02/schadl-volner-korrupcio-vegrehajtok-beszelnek-visszaosztas-vallomas-nyomozas | 2023-02-02 12:02:00 | true | null | null | Telex |
Jól keresett az elmúlt években a paksi atomerőmű bővítésén a Fidesz paksi szervezetének korábbi elnöke, a település egyik ismert vállalkozója, Kovács Sándor. Cégeivel a beruházás orosz kivitelezője, a Roszatom eddig több mint egymilliárd forint értékben kötött szerződéseket, többnyire ingatlanok bérbeadásáról.
Közben a Kovács család egy másik tagja is részt vesz a paksi bővítésben, még ha egy ennél szerényebb összegű és kevésbé elegáns megbízással is.
A Direkt36-nál évek óta követjük a paksi tendereket, és nemrég kiszúrtuk, hogy az oroszok tavaly ősszel Kovács Sándor fiának, Kovács Kristófnak a cégét, a KBP GROUP Kft.-t bízták meg azzal, hogy az építkezés helyszínén bruttó 1,2 millió forintért WC-kabinokat telepítsen, és azokat karban is tartsa.
A Roszatom közbeszerzési oldalára feltöltött magyar és orosz nyelvű dokumentumok szerint a KBP GROUP Kft.-nek négy darab „bio WC”-t kell leszállítania, és azokat a szerződés 12 hónapos hatálya alatt, heti kétszer kell takarítania. Az iratokból az is kiderül, ez alatt azt értik, hogy „a székletet teljesen kiszivattyúzzák”, a kabinokat pedig „fertőtlenítő és szagtalanító folyadékokkal” töltik fel, illetve „WC-papírral és papírtörlővel” látják el. A legjobb árajánlatot tevő KBP GROUP Kft.-t négy jelentkező közül választották ki a munkára.
A WC-s megbízást elnyerő Kovács Kristóf lakcíme megegyezik az egykori fideszes politikuséval, ráadásul Kovács Kristóf ügyvezetői pozíciót is betölt Kovács Sándor egyik vállalkozásában.
Kovács Kristóf a Direkt36-nak telefonon megerősítette, ő Kovács Sándor fia. Azt mondta, a Roszatom tenderén valóban elindultak, arról azonban nem rendelkezett információval, hogy meg is nyerték-e azt. Azt kérte, ezzel kapcsolatos kérdéseinket küldjük el írásban, hogy a munkatársai ennek utána tudjanak nézni. Az írásos megkeresésünkre azonban nem reagált. A telefonbeszélgetésben Kovács a cégét „lokálpatrióta vállalkozásként” jellemezte, amely többek között különböző rendezvényeket szervez Pakson. A település honlapja szerint például az elmúlt években „kávé-, bor- és pálinkafesztivált” és „Márton-napi libaünnepet” is szerveztek a városban.
Kovács Sándor még 2017-ben lett a Fidesz paksi szervezetének elnöke, később pedig a város egyik alpolgármestere. A politikusról 2017-ben a Népszava írta meg, hogy az önkormányzati képviselői posztja mellett egy önkormányzati cég igazgatóságába is bekerült, miközben ez a két tisztség összeférhetetlen egymással. A Tolna Megyei Kormányhivatal később meg is állapította az összeférhetetlenséget, Kovácsot pedig visszahívták a céges tisztségéből.
A politikus 2019-ben felhagyott a közéleti szerepvállalással, nem indult újra a helyi Fidesz elnöki posztjáért, és az alpolgármesterségről is lemondott. Ismerősei szerint a férfi azóta az üzleti tevékenységére koncentrál, cégei többek között betoncserép és falburkolat gyártásával foglalkoznak. Kovács emellett az elmúlt években a város különböző pontjain ingatlanokat újított fel és adott bérbe.
A cégei tulajdonában lévő ingatlanokat 2021-től kezdődően az új paksi blokkok építésével megbízott orosz Roszatom is többször bérbe vette. Az egyik nagyobb összegű szerződés szerint – amelyről korábban a Direkt36 számolt be – az oroszok 2021 őszén 36 hónapra bruttó 254 millió forintért bérelték ki Kovácsék egyik paksi ingatlanját.
A paksi projekt jelenleg többéves csúszásban van, amit a kormányon belül is egyre többen tartanak problémának. Lázár János építési miniszter tavaly „ősbűnnek”, az egyik legsúlyosabb kormányzati hibának nevezte, hogy Paks II. még 2023-ban sem fog áramot termelni. Lázár ezzel arra utalt, hogy a paksi bővítésről szóló szerződés 2014-es aláírásakor még 2023-as üzembehelyezésről volt szó.
A folyamatos csúszások egyik látványos példája, hogy hiába kapta meg a projekt tavaly augusztusban a legfontosabb, az úgynevezett létesítési engedélyt, az építkezés mégsem indulhatott be. Az engedélykérelem ugyanis a többéves előkészítés ellenére is annyira rossz minőségű volt, hogy az engedélyező hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal csak az alapozással összefüggő munkák megkezdéséhez járult hozzá.
A paksi bővítés helyzetét tovább bonyolította a szomszédban tavaly februárban kirobbant háború. Az Ukrajna ellen inváziót indító orosz fél ugyanis nemcsak fővállalkozóként, hanem hitelezőként is részt vesz a projektben. A magyar kormány azonban a háborús konfliktus ellenére továbbra is az oroszok részvételével képzeli el Paks II. megépítését. A tavaly tavaszi parlamenti választás után a projekt a kormányon belül átkerült az oroszokkal látványosan jó viszonyt ápoló Szijjártó Péter külügyminiszterhez, aki lecserélte a kivitelezésért felelős magyar csapat vezetését.
Kovács Sándor a nagypolitikai bonyodalmak közben is tovább üzletelt a Roszatommal. Az orosz atomenergiai vállalat tavaly decemberben például 125 millió forint értékben betonkeverék vásárlására szerződött Kovács Sándor egyik cégével. Összesítésünk szerint Kovács vállalkozásai a paksi bővítéssel összefüggésben eddig legalább hét különböző szerződést kötöttek, ezek összértéke meghaladja az 1,1 milliárd forintot. | Családi üzlet Pakson: a helyi Fidesz exelnöke ingatlanokat ad a Roszatomnak,a fia pedig WC-tisztításért kap tőlük pénzt | Jól keresett az elmúlt években a paksi atomerőmű bővítésén a Fidesz paksi szervezetének korábbi elnöke, a település egyik ismert vállalkozója, Kovács Sándor. Cégeivel a beruházás orosz kivitelezője, a Roszatom eddig több mint egymilliárd forint értékben kötött szerződéseket, többnyire ingatlanok bérbeadásáról. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2023/02/02/csaladi-uzlet-pakson-a-helyi-fidesz-exelnoke-ingatlanokat-ad-a-roszatomnak-a-fia-pedig-wc-tisztitasert-kap-toluk-penzt | 2023-02-02 12:17:13 | true | null | null | Telex |
Lapunk az elmúlt napokban folyamatosan hozta nyilvánosságra azokat a lehallgatott telefonbeszélgetéseket, amelyek megalapozták az ügyészség vádjait. (A részleteket a többek között Völneréknél lefoglalt Porschéról itt, a kért szívességekről ebben a cikkben, a virágnyelven egyeztetett pályázatokról ezen a linken, míg arról, hogy pénzzel mindent meg lehet oldani, ebben a cikkben lehet meghallgatni).
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl és 21 társa – köztük Völner – ellen. A vádirat szerint a végrehajtói kar első embere jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadlra 10 év, míg Völnerre 8 év börtönbüntetést kért, továbbá 200, illetve 25 millió forint megfizetését indítványozza.
A nyomozás során számba vették azt is, hogy a végrehajtói kar elnöke és felesége 2016 és 2021 között hol és milyen ingatlant vett, valamint – legfőképpen –, hogy mennyiért. Megdöbbentő, 775 milliós összegről van szó, s a húsz ingatlan között spanyolországi apartman is van.
És ráadásul amíg a nyomozati anyagok szerint a La Manga-i, tengerperti lakásért Schadl György 35 millió forintot fizetett, egy hangfelvételen az elnök 70 milliót emleget. A felvételeken Schadl az egyik haverjával, R.-rel beszélget.
R.: „Merre vagy doktor úr, ha nem titok? Valami szép országban?”
Schadl: „Lakást átvenni Spanyolországban… Most még az eladó lesz benne, tehát mi még szállodában lakunk most, de akkor legalább elviszi a cuccait…”
R.: „Kíváncsi vagyok, nagyon kíváncsi vagyok.”
Schadl: „Ha jó, akkor rá pár hétre, ha ráérsz, ugyanilyen pár napra kiszaladhatunk.”
Nem sokkal később egy másik beszélgetésben már az élményeiről beszélt a végrehajtói kar elnöke.
R.: „Milyen volt Spanyolország, doktor úr?”
Schadl: „Szupi, minden szupi, kérlek.”
R.: „Milyen a ház vagy a lakás?”
Schadl: „Az szerintem f.sza.”
R.: „Hadd kérdezem már meg, hogy ott, az V. kerben, meg itt a nagyon menő dolgok… meg a XIII. ugyanabban az értékben milyen lakást kapnál? Gondolom a kilátás sem ilyen, ugye?”
Schadl: „Igen, félmillió euróért olyan tengerparti villa van, hogy besz.rsz.”
R.: „Arra már te is azt mondod, hogy ellaknál, nemhogy H. ellakna ott?”
Schadl: „Abban igen, félmilliósban ellakna… A miénk vízparti, előtte három medence, két darab jakuzzi, maga a tenger, teniszpálya tartozik hozzá, mélygarázs van, normál körülmények, három szoba, egy fürdő, egy terasz… Kétszázezer euró, hetvenmillió forint… Én mondom, szívesen lennék nyugdíjas La Mangán. Nekem nagyon tetszett.”
Aztán ott van még a 2020-ban 90,5 millió forintért megvett balatoni nyaraló, amelyre alsó hangon 120 milliót kellett még rákölteni, hogy Schadl és felesége igényeinek megfeleljen. A balatoni építkezéssel külön cikkben foglalkoztunk. Itt.
Az elmúlt években történt ingatlanszerzések közül érdemes megemlíteni az erzsébetvárosi vásárlásokat. 2019-ben ugyanis egy napon, egészen pontosan július 1-jén Schadlék több ingatlant tudtak bezsebelni az önkormányzat által meghirdetettekből. Így egy Izabella, egy Király, egy Nefelejcs, egy Garai, két Vörösmarty és egy Dohány utcai lakás került be a portfóliójukba. A licitdíj a vételár tíz százaléka volt, a teljes összeget pedig néhány héten belül rendezték. Összesen mintegy 207,7 millió forintot adtak ki a hét ingatlanért. A Vörösmarty utcai lakásoktól egyébként később megváltak.
Ám a megszerzett lakásokat most elveszítheti Schadl György és neje, hiszen azokat a nyomozás során zár alá vették. | „Az szerintem f.sza” – Újabb hangfelvételek Schadlék hihetetlen ingatlanügyeiről | Ingatlanokba fektették a százmilliókat Schadl Györgyék. Az elmúlt években mintegy húsz lakás, ház, nyaraló, üzlethelyiség tulajdonosa lett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és felesége, mintegy 775 millió forint értékben. Ez a Schadlt és a korábbi államtitkárt, Völner Pált érintő bűnügyügy nyomozati aktáiból derül ki: szaktanácsadó összegezte a vagyoni helyzetüket. Az ingatlanokat a nyomozás során zár alá vették, így azokat a házaspár bebukhatja. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/schadl_volner-ugy-korrupcio-vademeles-schadlek-ingatlanvasarlasok/d9pcxp3 | 2023-02-02 14:42:07 | true | null | null | Blikk |
Tavaly szeptember 1-jén végelszámolást indított a Smart Development Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft., amelynek ügyvezetését a NER celebuniverzumának egyik állócsillaga, Sarka Kata látta el 2017. május vége óta. A társaság tulajdonosa kezdetben egy tápiósági illetőségű vállalkozó volt, aki 2017 elején kiszállt, helyére egy Seychelles-szigeteki offshore-központban bejegyzett cég lépett, bizonyára meglátva a hatalmas üzleti lehetőséget az abban az évben 474 ezer forintos veszteséget termelő vállalkozásban.
Sarka (aki egy ideig luxemburgi címmel volt megtalálható a cégnyilvántartásokban, tavaly július óta azonban már egy budapesti cím szerepel a neve mellett) szerepe a társaságban találgatásokra adott okot a sajtóban, kivált, hogy a mai napig homály fedi a főtevékenységként saját tulajdonú ingatlanok adásvételével foglalkozó cég hátterét, működésének célját. Nem úgy az egyéb céges érdekeltségeinél, ott tiszta a kép: reklám- és médiaipari vállalkozásai – amelyekben tehát kimutathatóan tulajdonosként is jelen van, szemben a Smart Developmenttel – üzletileg értékelhető eredményeket értek el az elmúlt években. Már ami a pénzügyi eredményeket illeti, mert bár valóban elképesztő jövedelmezőségű például a Rogán Antal miniszter korábbi feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával közösen birtokolt Top News Hungary Kft. a maga 1,3 milliárd forintos adózott eredményével – amit az eredménytartalékkal kiegészítve ki is fizettek maguknak osztalékként –, a kiadó ráhatása a médiapiacra finoman szólva is korlátozott, az általuk üzemeltetett oldal látogatottsága jóval alatta marad a legnagyobb portálokénak.
A Smart Development felett az utóbbi időben gyűlni kezdtek a viharfelhők: utolsó éves beszámolóját a 2020-as év után adta le (abban 141 ezer forintos adózott eredményről számoltak be az egy évvel korábbi 3,4 millió forint után), vagyis adós maradt a 2021-es mérleggel. Ezt a mai napig nem tette közzé. Ettől vélhetően nem független, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal követeléskezelési osztálya 2022 januárjában végrehajtási eljárást indított a cég ellen, amire a költségvetést megillető adók befizetésének elmaradása esetében szokott sor kerülni. Ami a 2020-as mérlegből kiindulva nem lehetett horribilis összeg: abban az évben összesen 21 ezer forint társasági adót fizetett a Smart Development, és az egy szem alkalmazottja utáni 157 ezer forintos bérjárulék sem nevezhető vállalhatatlanul nagy tehernek. Mindenesetre ezen események láncolata vezethetett el a cég végelszámolásához.
Sokat elárul a cég működtetési környezetéről, hogy miközben évente 10–11 millió forintos árbevételük keletkezett, a kötelezettségeik bőven meghaladták a 300 millió forintot: 2019-ben a hosszú lejáratú kölcsöneinek összege 350 millió forint volt, ami 2020-ra lenullázódott, ugyanakkor abban az évben a rövid lejáratú kötelezettségei között tartottak nyilván 373 millió forintot. Ebből közel 370 milliót kölcsönként jelöltek meg a beszámolójukban. Olybá tűnik tehát, hogy a cég létezésének valódi célja ezekben az ügyletekben nyilvánulhatott meg. | Elveszti egyik állását Sarka Kata | Megszűnik a titokzatos ingatlanos cég, amelyiknek éveken át a celeb volt az ügyvezetője. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/02/02/sarka-kata-smart-development/ | 2023-02-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Sikkasztás, csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt állítja bíróság elé a Kecskeméti Járási Ügyészség az egyik Bács-Kiskun vármegyei nagyközségnek a volt polgármesterét. Bár az ügyészség közleménye nem nevesíti, hogy melyik településnek a volt vezetőjéről van szó, értesüléseink szerint Kiss Anita, Lakitelek volt polgármestere ellen emeltek vádat, aki függetlenként győzött a 2014-es helyhatósági választáson.
A vádirat szerint a 2019-ig egy Kecskemét környéki nagyközség polgármestereként dolgozó vádlott megkérte egy korábbi beosztottját, hogy vállalja el egy újonnan létrehozandó egyesület elnöki posztját, egyúttal közel másfél millió forint visszatérítendő támogatást helyezett kilátásba az egyesület részére.
A politikusnak azonban ténylegesen nem állt szándékában egyesület létrehozása, célja kizárólag a támogatás összegének megszerzése volt. A polgármester ezután a beosztottja tudomása nélkül 2017 év végén az önkormányzat házipénztárából a létre sem hozott egyesület nevében hamis támogatási szerződés alapján felvett 1 millió 450 ezer forintot. Minderre akkor derült fény, amikor 2019-ben a nagyközség újonnan megválasztott polgármestere észlelte, hogy a támogatási összeget nem fizették vissza határidőben az önkormányzatnak.
Kiss ekkor egy visszadátumozott támogatási szerződés-módosítással akarta igazolni az elszámolás elmaradását és a visszafizetés későbbi lejártát. Végül visszafizette a kicsalt összeget.
A politikust azzal is vádolják, hogy úgy vett fel rendszeresen előlegeket az önkormányzat házipénztárából, hogy azokról az állásukat féltő pénztárosaival és beosztottjaival hamis pénztárbizonylatokat íratott alá azt a látszatot keltve, mintha a rajtuk szereplő összegeket ők vették volna fel. Mivel az előlegekkel 30 napon belül el kellett számolni, a politikus visszafizetés és tényleges pénzmozgás nélkül újabb bizonylatokat íratott alá a beosztottjaival.
Mivel a polgármester a 2017-től jogosulatlanul felvett összesen 2 millió 850 ezer forint előleggel nem tudott elszámolni, utóbb valótlan tartalmú támogatási szerződésekkel igyekezett igazolni a hiányzó összegek kifizetésének jogszerűségét. Ennek érdekében az önkormányzat pénztárosát rávette arra, hogy az állítólagos támogatás kedvezményezettjeinek részére történő kifizetéséről hamis kiadási bizonylatot állítson ki.
Kiss a mandátumának lejártát követően két részletben visszafizette az önkormányzat házipénztárába a hiányzó összeget. Az ügyészség felfüggesztett börtönt kért a politikusra folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, valamint többrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. | Sikkasztással vádolják Lakitelek volt polgármesterét | Sikkasztás, csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt állítja bíróság elé a Kecskeméti Járási Ügyészség az egyik Bács-Kiskun vármegyei nagyközségnek a volt polgármesterét. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/02/02/sikkasztasl-vad-zobokine-kiss-anita-lakitelek-polgarmester/ | 2023-02-02 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Korábbi cikkünk nyomán írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez a csokonyavisontai termálfürdő eladásának ügyében Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő. Arra volt kíváncsi, folytat-e vizsgálatot az ügyészség a gyógyfürdő eladásával kapcsolatban, melynek során a rossz állapotú, de így is százmilliókat érő termálfürdőt üzemeltető cég rendkívül előnyös konstrukcióban, áron alul vándorolt egy győri fideszes önkormányzati képviselő családi cégéhez.
A 24.hu korábban két cikkében is foglalkozott a csokonyavisontai termálfürdő kálváriájával. Az első cikkben tavaly júniusban azt mutattuk be, hogyan lett szinte az enyészeté a helyiek identitását erősen meghatározó létesítmény, amely még a múlt század ötvenes éveiben nyílt meg a fürdőzők előtt. A témát akkor az tette aktuálissá, hogy az önkormányzat egy magánszemélynek, Kuti Balázsnak próbálta áron alul eladni a fürdőt üzemeltető céget, ám a tranzakciót a Somogy Megyei Kormányhivatal semmisnek nyilvánította. Ezt akkor azzal indokolták, hogy az önkormányzat – jogszabályt sértve – pályáztatás nélkül értékesítette a céget, holott 25 millió forintos értékhatár fölött nyilvános tendert kellett volna kiírni.
A csokonyavisontai önkormányzat tavaly augusztusban a kormányhivatal iránymutatásainak megfelelően aztán kiírta a pályázatot. Erre – amint a második cikkünből kiderül – mindössze egy jelentkező akadt: egy barcsi építési vállalkozó. Zömbik Imre cége, a Bau-Lizéna Kft. meg is vásárolta a fürdőt üzemeltető céget és annak teljes vagyonát, ám csakhamar két részletben túl is adott az egészen. A fürdő ekkor került a győri fideszes önkormányzati képviselő, Hajtó Péter családi vállalkozásához, a Hafe-Hungary Kft.-hez. A tranzakció részleteiről januári cikkünkben számoltunk be, ez keltette fel Vadai Ágnes figyelmét.
Az ügy lényege egyébként, hogy a családi vállalkozás nagyjából 140 millió forint megfizetésével jutott hozzá a termálfürdőhöz és annak teljes ingatlanvagyonához, amelynek forgalmi értékét egy 2021-es értékbecslés 380 millió forintra lőtte be. A fürdő megvételekor ugyanakkor – a rendelkezésre álló dokumentumok szerint – az üzemeltető cég adósságállománya nagyjából 135 millió forintra rúgott, és volt tízmillió körüli követelése is, ezeket a vevő a vásárlással szintén átvállalta.
A legfőbb ügyésznek címzett írásbeli kérdésében Vadai Ágnes azt firtatta, hogy az ügyészség a törvényi kötelességének eleget téve hivatalból vizsgálja-e a tranzakciót. Vadai a kérdésében arra utalt, hogy a fürdő eladásának részleteiből feltehetőleg törvénysértés is megállapítható, illetve büntetőjogi felelősség is felmerülhet. Ennek megfelelően Polt Péternél arról érdeklődött, hogy
ha van ilyen vizsgálat, akkor pontosan hol tart?
Mit tárt fel a nyomozás, és milyen konkrét eredményekkel járt?
Sor került-e már az ügyben gyanúsítottak kihallgatására?
Milyen bűncselekmény gyanúja merült fel?
Hány embert gyanúsítottak meg az ügyben?
A legfőbb ügyész január 30-án kelt írásbeli válaszából kiderült, hogy a fürdő eladásának ügyében különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával folytat büntetőeljárást a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság. A képviselőnő az írásbeli kérdésében azt a tranzakciót firtatja, amelynek során a termálfürdő két lépésben a fideszes önkormányzati képviselőnél landolt. Az ördög, mint mindig, itt is a részletekben rejlik: Polt Péter írásbeli válasza szerint a Vadai Ágnes által kérdezettek „kapcsolódnak” a hűtlen kezelés gyanújával folytatott eljáráshoz.
A jelenleg felderítési szakaszban lévő nyomozásra vonatkozó adatok tekintetében a tájékoztatás a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik
– közölte még Polt Péter.
Ennek megfelelően megkerestük a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányságot, hogy megtudjuk, milyen szakaszban van az ügy, és van-e már gyanúsított. Válaszukban a legfőbb ügyész által közölteket megerősítve azt írták, hogy a rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben folytat nyomozást, aminek érdekeire hivatkozva ugyanakkor részleteket ők sem árultak el.
Kerestük Hajtó Pétert, aki korábban a fürdőt megvásárló Hafe Hungary Kft. nevében már nyilatkozott lapunknak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tud-e a büntetőeljárásról, illetve meghallgatta-e őt a nyomozó hatóság.
Határozottan kijelenthetem, hogy a mi adásvételi szerződéseinkkel vagy a mi szerepünkkel kapcsolatban nyomozásról nem tudok
– mondta. Szerinte egyébként „nem szerencsés politikai ügyet csinálni egy sima üzleti ügyből”, a termálfürdőt érintő tranzakciókat ugyanis nem politikusi minőségében, hanem üzletemberként hajtotta végre.
A folyamatban lévő nyomozás részletei után kutatva aztán különös dolgot vettünk észre. A büntetőügy száma, amelyre Polt Péter az írásbeli válaszában hivatkozott (24/2022. bü.), arra utal, hogy az eljárás már 2022 legelején elindulhatott a Somogy megyei kapitányságon. Ha viszont így van, akkor a nyomozás kezdetekor Hajtó Péter valószínűleg még nem lehetett képben, hiszen ő csak 2022 őszén lett tulajdonosa a korábbi önkormányzati cégnek. Másképpen szólva, ha a nyomozás már 2022 év elején elkezdődött, akkor az nem a Hajtó Péter-féle kettős tranzakciót kezdte vizsgálni, hanem jó eséllyel azt, amelyiket a kormányhivatal – nyilvános pályáztatás híján – megsemmisített.
Lapunknak korábban nyilatkozott egy helyi vállalkozó, Katz Zoltán is, akinek többszintes panziója a termálfürdő területén működik. Katz kérdésünkre most elismerte, hogy tavaly év elején ő tett feljelentést a barcsi rendőrségen a fürdő eladása kapcsán. Ez a feljelentés tehát valóban akkor született, amikor az önkormányzat pályáztatás nélkül próbálta eladni a fürdőt.
Katz szerint az ügy neki megküldött iratai alapján tavaly január 24-én indult nyomozás, ám ő már június 13-án kapott egy határozatot, amely szerint az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntették.
Mivel a határozat a vállalkozó állításának megfelelően tényleg a nyomozás megszüntetéséről rendelkezik, a hatóságok pedig folyamatban lévő nyomozásról írnak, felvetődik a kérdés, mi okozza az ellentmondást. Kérdésünkkel a Legfőbb Ügyészség hivatalához fordultunk. Fazekas Géza sajtószóvivő a 24.hu érdeklődésére közölte:
A kérdezett ügyben a nyomozó hatóság 2022. június 13. napján megszüntette a nyomozást, a Kaposvári járási Ügyészség azonban hivatalból 2022. július 4. napján az eljárás folytatását rendelte el. | Lezárták, majd újraindították a nyomozást a csokonyavisontai fürdő eladása ügyében | Korábbi cikkünk nyomán írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez a csokonyavisontai termálfürdő eladásának ügyében Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő. Arra volt kíváncsi, folytat-e vizsgálatot az ügyészség a gyógyfürdővel kapcsolatban, melynek során a rossz állapotú, de így is százmilliókat érő termálfürdőt üzemeltető cég rendkívül előnyös konstrukcióban, áron alul vándorolt egy győri fideszes önkormányzati képviselő családi cégéhez. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/02/03/polt-peter-csokonyavisonta-termalfurdo-hutlen-kezeles-nyomozas/ | 2023-02-03 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Két pert is indított Vác Város Önkormányzata, hogy visszaszerezze a helyi fociklubnak infrastruktúra-fejlesztésre adott közel negyedmilliárdos támogatást – értesült a Narancs.hu.
Sokadik alkalommal foglalkozunk a váci foci történetével, ugyanis az egykor NB1-es bajnok és nemzetközi porondon is szereplő klub totális lejtmenetbe került az elmúlt valamivel több mint egy évtized alatt. Jelenleg a Pest megyei első osztályban szerepel a csapat, és ott sem túl daliásan: 15 meccs után három győzelemmel, 11 vereséggel és két döntetlennel a 14. helyen szerepel.
A csapat történetét júliusban foglaltuk össze részletesen:
A helyzetet bonyolítja, hogy az előző, még kormánypárti városvezetés tetemes összegű támogatásokat szavazott meg az egyesület számára, azonban 2021 tavaszán az új, ellenzéki összetételű önkormányzat elkezdte megpiszkálni azokat. Mint kiderült, a tervezett fociakadémia érdekében gyakorlatilag semmilyen fejlesztés nem történt addig, noha erre az önkormányzat 73 millió forintot biztosított.
A város visszakövetelte a pénzt, de a Vác Városi Labdarúgó Sportegyesület (VVLSE) nem teljesített határidőre, így a városvezetés jogi eljárást helyezett kilátásba. Ezzel közel egyidőben az önkormányzat a stadionfelújítás környékén is vizsgálódni kezdett, mert a 180 millió forintos önrésszel futó, összesen 600 milliós projekt sem haladt a tervek szerint.
Az önkormányzat többször is volt bejáráson, hogy felmérje az állapotokat, legutóbb decemberben a helyi stadion székházát nézték meg, amiről Matkovich Ilona polgármester posztolt a Facebookon.
A városvezető a minap arról írt a közösségi oldalán, hogy az önkormányzatnak összesen 253 millió forinttal tartoznak:
„Az önkormányzat olyan fejlesztésekre adott korábban pénzt a Vác FC-nek és a VVLSE-nek, amelyek nem, vagy csak igen kis részben valósultak meg.
A visszafizetésért indított perek közül az egyik első bírósági tárgyalása épp holnap lesz” – fogalmazott Matkovich Ilona.
Két per van folyamatban
„A per arról szól, hogy a nemteljesítés miatt az előző városvezetés által fejlesztési hitelből a VVLSE-nek juttatot TAO-önrészes 73 milliót visszaköveteli a város, mert a cél (a korábbi deákvári laktanya területén egy fociakadémia kialakítása kapcsán 2 nagyméretű pálya kialakítása) nem valósult meg, a pénzzel nem tudtak elszámolni” – tájékoztatta lapunkat az önkormányzat.
Jelenleg két per van folyamatban, mindkettő a bírósági szakaszban jár:
A VVLSE-vel kapcsolatos per első tárgyalását január 30-ára tűzték ki, de végül elnapolták egy márcusi időpontra.
A Vác FC-vel (melynek tulajdonosa a VVLSE) kapcsolatos pernek – amely a stadionberuházás 180 millióját érinti – még nincs tárgyalási időpontja.
Korábban a Vác FC a felnőtt, a VVLSE pedig az utánpótlás gárdát gondozta, mostanra a két szervezet egybeolvadt, a Vác FC ha hivatalosan mint gazdasági társaság nem is, de gyakorlatilag megszűnt létezni.
Bohózat a vezetőségben
A „váci fociügy” kellemetlen a kormánypártoknak, ugyanis azon túl, hogy amikor még ők vezették a várost, megszavaztak egy rakás pénzt beruházásokra, majd ezeket alig váltották tényleges fejlesztésekre, egy részük pedig úgy tűnik, eltűnt mint a kámfor, a VVLSE-t a közelmúltig Pető Tibor korábbi fideszes alpolgármester, jelenlegi önkormányzati képviselő elnökölte – vagyis a kudarcos fejlesztésekkel összenőtt a neve.
Szeptemberben a Vácon korábban és most se nagyon ismerős Ónodi-Szabó Ádám vette át az elnöki tisztséget, de Pető továbbra is kapcsolatban van az egyesülettel, ő a titkára*. „A harcművészetek területén jeleskedő sportember” Ónodi-Szabó a Váci Naplónak adott interjújában azt mondta, egy munkatársán keresztül került Vácra, aki korábban itt focizott, és „együtt dolgoztunk egy privát vagyonkezeléssel is foglalkozó csapatban.” „Szeretem a kihívásokat, ez a mentalitásom. A csapatban pedig respektálják jogász-közgazdász végzettségem, szakmai tapasztalataimat és habitusomat, amik szükségesek ennek a vezetői feladatnak az ellátásához” – indokolta egyesületi elnöki megválasztását.
Egy hónappal később, októberben a VVLSE elnöksége közgyűlést hívott össze, mert olyan szerződéseket kötött meg, amelyek „jogszerűsége és fedezete egyaránt kérdésesek”. Az egyesület közleménye szerint Ónodi-Szabó a gyűlésen elmondta a terveit, azonban ezek finanszírozására, valamint az általa kötött szerződésekre fedezetet nem tudott hitelt érdemlően bemutatni. „Elismerte, hogy ezen szerződések teljesítésére az egyesületnek fedezete nincsen, a játékosokkal kötött szerződések jogszerűtlenségét nem vitatta, arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy azok már felbontásra kerültek” – olvasható az októberi közleményben. A VVLSE megvonta Ónodi-Szabó Ádámtól a bizalmat, visszahívta a tisztségéből és felszólította, hogy a szeződések felbontásában járjon el.
A közgyűlés ezzel egyidejűleg vállalta, hogy 30 napon belül dönt az új elnök személyéről. Ezt a vállalást nem sikerült teljesíteni, ugyanis csak január 29-én választottak új elnököt Iványi Károly személyében, aki korábban már vezette az egyesületet, éppen akkor, amikor a legendás eredményeit elérte.
*Frissítés február 4-én, 20 óra 14 perckor
Olvasónk hívta fel rá a figyelmet, hogy a VVLSE honlapján Pető Tibor már nincs feltüntetve, mint titkár. A weboldalt január 30-án frissítették, vagyis valószínűleg a korábbi alpolgármester már nem tölti be ezt a posztot sem.
(Címlapképünk forrása: Matkovich Ilona Facebook-oldala). | Bíróságon szerezné vissza a város a váci fociklubnak adott negyedmilliárdos támogatást | A korábbi kormánypárti városvezetés negyedmilliárdos támogatást szavazott meg a váci focicsapatnak, de mivel semmi nem történt, az ellenzéki többségű városvezetés most bírósági úton szerezné vissza az összeget. Az egyesületet sokáig a fideszes önkormányzati képviselő, Pető Tibor elnökölte, aki jelenleg titkárként dolgozik a clubnál. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/birosagon-szerezne-vissza-a-varos-a-vaci-fociklubnak-adott-negyedmilliardos-tamogatast-256013 | 2023-02-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Hat év után visszatértünk a Zagyva folyó partjára, hogy megnézzük, mi maradt Hatvanban a kerékpáros kalandparkból, ami az uniós pénzek helytelen elköltésének iskolapéldája Magyarországon. Tavaly ősszel úgy döntöttek a városvezetők, hogy a rájuk maradt mementót eltüntetik, mert teljesen értelmetlen tovább működtetni. A kalandpark nettó 140 millió forintból épült, a fennállása alatt 55 ember használta, vagyis egy-egy kerékpáros 2,5 millió forintba került az uniós adófizetőknek. A fenntartási időszak 2021. július 6-áig tartott, ezután még egy évig húzta az objektum, de 2022 őszén végleg lelakatolták. A városban még el sem takarították a maradványait, de már tervezik az új bringaparkot. Videóriport.
A pályabezárást nem verik nagydobra, ilyenkor már nincsenek bohócok, sem mazsorettek, mint a 2015-ös megnyitón. Ottjártunkkor a pálya fenti kiindulópontját már lelakatolták. A közeli vadasparkhoz vezető akadálymentes úton a folyóparton azonban szabad a bejárás. Lent alaposan szemügyre lehet venni a park állapotát.
A bringaparkot hét éves fennállása alatt nagyon kevesen használták, ugyanis egyes részei még a tapasztaltabb kerékpárosokra is veszélyt jelentettek. Az átadó évében egy kerékpáros súlyosan megsérült. A létesítményt hivatalosan csak saját felelősségre, előzetes regisztráció után lehetett használni.
Uniós beruházás, élt 7 évet: 2015-2022
Nem messze Hatvan belvárosától találjuk a nettó 140 millió forintból megépült kerékpáros kalandparkot a felette lévő sétánnyal. A pálya egy komplex uniós projekt része volt, ami hidastól, bicikliutastól, projektmenedzsmentestől nettó 884 millió forintba került. A bruttó költségek tehát 1 milliárd felett jártak.
A kerékpárospark és a felette lévő sétány építésével egy közbeszerzéseken sikeres, de kevésbé közismert cég, az EB Hungary Invest Kft. járt jól. A cég azóta több más milliárdos állami beruházásból is megszedte magát.
A pályának vannak könnyebb, amatőrök számára is élvezhető, de elég meredek részei is. A közepén van egy ugrató, amit a tervezők sem biztos, hogy komolyan gondoltak, ráadásul ott el is vannak törve a falécek. A befejező rész egyenesen a folyóba vezetett – ott egy betonfal fogta fel a nagyobb sebességgel érkezőket.
Az út első része viszonylag jó állapotban van, a közepén viszont kiálló szegeket és eltört faléceket találunk. A pálya mellett több helyen félredobált faelemek hevernek. A bontással lassan haladnak: a végéről kezdték, és eddig körülbelül a pálya negyedét tüntették el.
A polgármester máris újabb biciklis parkra pályázna
Az önkormányzat honlapján a képviselőtestület üléseiről szóló jegyzőkönyvek között találtuk meg azt a 2022. október 27-i döntést, ami szerint elbontják a pályát. Az önkormányzat úgy határozott, hogy
„a kerékpáros kalandparkot 2022. november 1-jétől bezárja, valamint úgy dönt, hogy a kalandparkban meglévő építmények kerüljenek elbontásra és a terület szabadidős célra legyen hasznosítva.”
A dokumentumból nyilvánvalóvá válik, hogy a hatvani polgármesterek valami miatt gyógyíthatatlan bringapark-építők. A Horváth Richárd által bontásra ítélt attrakció ugyanis még az előző polgármester idején épült, ám a 2014-ben hatalomra került Horváth a fejébe vette, hogy miután elbontja a régi objektumot, rögtön építene is egy újat. A jó hír, hogy ezúttal negyedannyi pénz is elég lenne rá. A rossz viszont az, hogy erre EU-s forrás már nincs, a hazai adófizetők állnák a költségeket.
„Amikor átadtuk a futópályát, akkor itt volt Révész Máriusz államtitkár úr. Ő tájékoztatott arról, hogy hamarosan megnyílik egy pályázat, ahol szintén lehet kerékpáros parkra pályázni. Biztos látott már mindenki olyan kerékpáros parkot, amit kicsik és nagyok rollerrel és kerékpárral is igénybe tudnak venni. Ilyen pályázat fog megnyílni. 45 millió forintos a pályázat és azt gondolom, hogy amikor megnyílik majd a pályázati ablak, akkor az önkormányzat erre pályázni fog”
– idézik a polgármestert a jegyzőkönyvben.
Négy év alatt egy kerékpáros
Közérdekű adatigénylésben kikértük az önkormányzattól, hogy a fennállása alatt mennyien vették igénybe a pályát. A válasz szerint a kalandparknak összesen 55 látogatója volt. A legutolsó négy évben, 2018-2022 között mindösszesen 1 (egy) ember használta. Ez a vakmerő kerékpáros 2019. júniusa és 2020 júniusa között tévedt arra.
A kalandpark nettó 140 millió forintba került, és a fennállása alatt 55 ember használta, tehát egy-egy kerékpáros 2,5 millió forintba került az uniós adófizetőknek.
Az önkormányzattól megtudtuk, hogy a fenntartási időszak 2021. július 6-áig tartott. Állításuk szerint 2022 nyarán még használható állapotban volt a pálya, azonban mint már említettük, a létesítmény jelenlegi állapotát elnézve ezt nehéz elhinni.
Szerettünk volna a város független polgármesterével, Horváth Richárddal interjút készíteni, de ő nem szeretett volna nyilatkozni az ügyben.
A Boldog felé vezető út teli repedésekkel
Nem a kerékpárospálya volt az egyetlen értelmetlen része a beruházásnak. A biciklisparkhoz ugyanis egy lombkoronasétányt is építettek, ami cikk-cakkban vezet a közeli vadasparkig.
Miután átsétálunk a projekthez tartozó nettó 244 milliós hídon, eljutunk a beruházás egyetlen értelmes részéhez, a nettó 300 milliósra tervezett bicikliúthoz, ami Hatvant köti össze Boldog községgel. A kerékpárút Hatvan felőli szakaszát az Orbán-kormány alatt nagyra nőtt Duna Aszfalt építette nettó 166 millió forintból. A cég a politikusokat jachtoztató Szíjj László tulajdona. A Boldog felőli részt egy másik cég kivitelezte nettó 134 millió forintért.
Idővel rájöttek, hogy a kerékpárút a semmibe vezet, kimaradt egy szakasz. Kiírtak egy újabb közbeszerzést a befejezésre, amit a Duna Aszfalt vitt el nettó 147 millió forintért.
Uniós pénzszórás Hatvanban: bizarr objektum és gazos kerékpárút több mint egymilliárdért | atlatszo.hu
A kerékpárút minőségével már a legelején komoly problémák voltak, az utat egy év után feltörte a nád. A kivitelező a 7,3 kilométeres szakaszból több mint 7 kilométert garanciálisan kijavított.
A Duna Aszfalt szerint nem könnyű a töltésen építkezni, de „megpróbáltuk úgy megépíteni ezt a töltésen lévő kerékpárutat, hogy mindenki tanulhasson belőle.”
A repedésekbe bitument öntöttek. A garanciális javításokról készült jegyzőkönyv szerint
„nincs kizárva, hogy a repedések egy bizonyos idő után újra meg fognak jelenni, mert ez fizika”.
A Duna Aszfalt nem tévedett. A fekete anyaggal kiöntött repedések jó nagy része nem állta ki az idő próbáját, és új hibák is megjelentek. Ezekben a kisebb-nagyobb hézagokban akadály nélkül növekedhet a fű.
Ki az a Szabó Zsolt?
Az uniós projektre még a korábbi fideszes polgármester, Szabó Zsolt idején nyerték el a pénzt. Szabó Zsolt 2010 és 2014 között vezette a várost, jelenleg a térség fideszes országgyűlési képviselője.
2017-18 körül a sajtóban sokáig téma volt a súlyos fideszes belháború Hatvanban: az ex-polgármester Szabó Zsolt összeveszett a város új – és akkor még – fideszes polgármesterével, Horváth Richárddal, mert az kirúgta Szabó emberét a hivatalból. Ezután Hatvan elkezdte sorra elbukni az EU-s pályázatokat, ami még Lázár Jánosnak is feltűnt.
Szabó Zsolt ellen Hadházy Ákos független ellenzéki politikus tett feljelentést, szerinte egész bűnszervezet alakult az EU-s támogatások ellopására Szabó Zsolt körzetében. Tavaly ősszel azonban lezárták a nyomozást. A rendőrség határozata annyit állapított meg, hogy
„Kétségtelen, hogy egyes ajánlattételre felkért cégek esetében feltárhatók voltak olyan körülmények, amelyek kétségessé teszik teljesítési képességüket és szakmai megbízhatóságukat. (…) A nyomozás adatai alapján egy-egy közbeszerzési eljárásban formai szabálytalanság tetten érhető.”
A Szabó Zsolt állítólagos egymilliárdos offshore-számlája miatti nyomozást a rendőrség felfüggesztette, öt év alatt semmire nem jutottak. A magyarázat szerint Brüsszel a belize-i hatóság a hibás, mert tőlük „érdemi válasz ezidáig nem érkezett”.
Szöveg: Zsilák Szilvia – Videó: Bodoky Bence – Infografika: Pete Luca
Címlapkép: Elkezdték elbontani a hatvani kerékpárosparkot (fotó: Bodoky Bence / Átlátszó) | Bontják az uniós pénzből épült kalandparkot Hatvanban: 1 biciklis használta az utolsó 4 évben | Hat év után visszatértünk a Zagyva folyó partjára, hogy megnézzük, mi maradt Hatvanban a kerékpáros kalandparkból, ami az uniós pénzek helytelen elköltésének iskolapéldája Magyarországon. Tavaly ősszel úgy döntöttek a városvezetők, hogy a rájuk maradt mementót eltüntetik, mert teljesen értelmetlen tovább működtetni. A kalandpark nettó 140 millió forintból épült, a fennállása alatt 55 ember használta, vagyis egy-egy kerékpáros 2,5 millió forintba került az uniós adófizetőknek. A fenntartási időszak 2021. július 6-áig tartott, ezután még egy évig húzta az objektum, de 2022 őszén végleg lelakatolták. A városban még el sem takarították a maradványait, de már tervezik az új bringaparkot. Videóriport. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/02/03/bontjak-az-unios-penzbol-epult-kalandparkot-hatvanban-1-biciklis-hasznalta-az-utolso-4-evben/ | 2023-02-03 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Vádemelést javasol a NAV egy kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonos, valamint ügyvédje ellen. A gyanú szerint a vállalkozó két év alatt 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót.
A több élelmiszer-áruház és egy hajdúszoboszlói négycsillagos wellnesshotel tulajdonosa 2017-ben és 2018-ban 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel több gazdasági társaságtól. Ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedési engedélyt, hivatalos lakcímet, valamint arab és ciprusi fedővállalkozások alapításában is közreműködött, hogy megússza az 1,1 milliárd forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon.
A nyomozás kiderítette, hogy a vállalkozó külföldi életvitele csak álca, valójában itthon él, Magyarországról irányítja üzleteit. A vizsgálat szerint a nyolcszáz munkavállalót foglalkoztató milliárdos üzletember dolgozóinak fizetését 2014 és 2018 között számos esetben feketén egészítette ki, hogy így csökkentse a fizetendő közterheket, ebben pedig a közvetlen irányítása alatt álló cégcsoport ügyvezetői is részt vettek.
A pénzmosással és költségvetési csalással gyanúsított vállalkozót balatoni villájában fogták el a NAV nyomozói. A költségvetést ért kár ingatlanok zárolásával és önkéntes befizetéssel teljes egészében megtérült. Akkor a 24.hu arról írt, hogy K. Ferencről lehet szó, aki a CBA Kereskedelmi Kft.-ben is tulajdonos volt, valamint érdekeltségébe tartozik a hajdúszoboszlói négycsillagos Délibáb Hotel is.
A vállalkozó vadászházában tartott házkutatáson több doboz engedély nélküli éles lőszer és mintegy ezer liter, tisztázatlan eredetű gyümölcspálinka is előkerült. (MTI) | Adócsalás miatt emelnek vádat egy kelet-magyarországi milliárdos ellen | Vádemelést javasol a NAV egy kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonos, valamint ügyvédje ellen. A gyanú szerint a vállalkozó két év alatt 7,4 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/06/adocsalas-miatt-emelnek-vadat-egy-kelet-magyarorszagi-milliardos-ellen | 2023-02-06 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A NAV nyomozói a napokban őrizetbe vettek egy „közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost” Debrecenben.
A hatóság közleménye szerint a vállalkozó egy év alatt 3,6 milliárd forint osztalékot vett fel vállalkozásaiból, ami után nem fizetett adót. A milliárdos üzletember letartóztatásban van, ügyvédje is gyanúsított. Kelet-Magyarország egyik meghatározó élelmiszerláncának tulajdonosa 2017-ben több gazdasági társaságtól 3,6 milliárd forint osztalékot vett fel. Az ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedési jogot, arab fedővállalkozást és hivatalos lakcímet, hogy ezekkel a hamis adatokkal elkerülje több mint 540 millió forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon.
A nyomozás kiderítette, hogy a vállalkozó külföldi életvitele csak álca, valójában itthon él, Magyarországról irányítja üzleteit, így az adómentességre sem jogosult. A számos élelmiszer-áruház és egy hajdúszoboszlói négycsillagos wellness-szálloda tulajdonosát balatoni villájában fogták el a NAV munkatársai.
A NAV által közölt adatok alapján a Napi.hu arról ír, hogy K. Ferenc vállalkozóról lehet szó, aki a cégadatok szerint valóban egy, az Egyesült Arab Emírátusokban lévő címet jelölt meg lakhelyéül. Hozzáteszik, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint egyik cégén több mint 2,5 milliárd forint értékű jelzálog is van több ingatlanon és ingóságon, valamint az eredménytartalék terhére - a 2019-es beszámoló szerint 2 milliárd forintot osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak. A vállalkozó más érdekeltségei esetében is több százmillió forintos zálogbejegyzések szerepelnek.
A 24.hu pedig úgy értesült, hogy K. Ferenc egykor a CBA Kereskedelmi Kft.-ben is tulajdonos volt, valamint érdekeltségébe tartozik a hajdúszoboszlói négycsillagos Délibáb Hotel is.
Az akcióban ingatlanokat zároltak és bankszámlákat foglaltak le, a biztosított vagyon értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Vizsgálják ugyanakkor más évek milliárdos osztalékfelvételeit is. | Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát | A NAV nyomozói a napokban őrizetbe vettek egy „közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost” Debrecenben. | null | 1 | https://444.hu/2020/08/07/elvitte-a-nav-az-egyik-legnagyobb-magyar-aruhazlanc-tulajdonosat | 2020-08-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Húsz százalékos önrész mellett a projekthez köthető költségek 80 százalékát fedező uniós támogatásokat ítélt oda a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) annak a ProfiTrade 90 Kft.-nek, amely erősnek tűnő szálon köthető Rogán Antalhoz. Ez a cég kezdte el fejleszteni azt a technológiát, amelynek szabadalmát Rogán is jegyzi - olvasható a hvg.hu-n.
A vállalat a MobileSign néven pályáztatott, s nyert el 256,8 millió forintot az Új Széchenyi Terv keretein belül.
A ProfiTrade 90 Kft.-nek a honlapja szerint az elmúlt időben összesen négy jelentősebb projektje volt, a GOP 1.1.1-11 támogatási konstrukción belül a másik három projekttel kapcsolatos pályázatukat is támogatták.
A négy projekthez 2012 és 2015 között összesen 965,4 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Rogánhoz a találmányt társfeltalálóként jegyző ügyvezetőjén át is köthető vállalkozás - összesítette a portál.
ProfiTrade: másra kapta a cég a támogatást
"A ProfiTrade 90 Kft. a kérdéses szabadalomhoz képest más feladatokra, konzorcium tagjaként pályázott uniós támogatásra, a szabadalom bejelentése előtt két évvel, 2012-ben. A szabadalom nem azonos a MobilSign rendszerrel, tekintettel arra, hogy a szabadalom nem kézi aláírással történő dokumentumhitelesítésre vonatkozik" - közölte Csik Balázs, a kft. ügyvezetője.
"A szabadalomban leírt rendszer kifejlesztésére a ProfiTrade 90 Kft. támogatást soha nem igényelt, így nem is kapott. A feltalálók szabadalmuk kifejlesztésére és hasznosítására a MobilSign Kft.-nek adtak jogot, ami erre a célra uniós támogatást nem igényelt és nem is kapott" - írta közleményében az ügyvezető. | Egymilliárdos támogatást kapott a ProfiTrade 90 Kft. (frissítve) | Jelentős mennyiségű pályázati pénzhez jutott az a cég, amelyik a feltalálóként Rogán Antal által is jegyzett technológia mögött áll - írja a hvg.hu. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közleménye szerint Rogán a szabadalmában leírt eljárás kifejlesztésére soha nem igényelt és nem is kapott EU támogatást. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/egymilliardos-tamogatast-kapott-a-profitrade-90-kft-frissitve.619241.html | 2016-08-11 17:11:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A déli hármas határ közelében fekvő Tiszaszigetet először 1484-ben írták bele a történelembe. Igaz, akkor még Ószentiván néven futott a falu, de néhány évszázaddal később, 1955-ben a pártvezetés inkább átkeresztelte Tiszaszigetre, mert a – korábban a szerbek által gründolt – szomszédos falu neve Újszentiván lett. Az ószentivániak meg nem akarták, hogy összetévesszék őket az újszentivániakkal.
A vadiúj nevű tiszaszigetieknek nem kellett sokáig várniuk arra, hogy a régi település új neve is bekerüljön a magyar történelembe. A hetvenes években kiderült: itt van Magyarország legmélyebb pontja, a Mélypont; amitől Magyarországon már nincs lejjebb, és amely a Balti-tenger szintje felett csupán 75,8 méterrel van. Tiszasziget egy csapásra híressé vált a mélységéről, a nyolcvanas években kopjafát, később emlékhelyet, nádfedeles pihenőt meg biciklitárolót is szenteltek a geológiai csodának.
Mindig van lejjebb
De a csodák sem tartanak örökké. 2007-ben bebizonyosodott, hogy Tiszaszigetnél mégis csak van lejjebb. Méghozzá nem is olyan messze. A Szegedi Tudományegyetem egyik kutatója műholdas mérésekkel kimutatta, hogy Tiszasziget Mélypontja valójában 76,7 méter, míg a Szegedhez tartozó Lúdvár 75,8 méter mélyen van. A tények ellenére azonban Tiszasziget turisztikai Mélypontja mélyen bevésődött a magyar emlékezettudatba, és ezt már senki sem veheti el tőle.
Mint ahogy azt sem, hogy az alig 1800 fős falu fideszes polgármesterét 2019-ben jogerősen pénzbírságra ítélte a bíróság okirat-hamisításért. Bár a törvény szerint akár egy-három évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható arra, akit bűnösnek találnak közokirat-hamisításban, a térkép jobb alsó sarkában lévő Tiszasziget elöljárója megúszta az elzárást. A bíróság szerint Újszentiván és Tiszasziget polgármestere összesen 142 esetben asszisztált fiktív lakcímbejelentéshez a szerb határ melletti falvakba, hogy befolyásolják a választást. A két polgármestert még a közügyek gyakorlásától sem tiltották el. Azóta Putnik Lázár börtönbe került, mert a gyanú szerint elcsalt több mint százmillió forintot. Tiszasziget polgármestere viszont azóta is polgármester, hiába hamisított okiratot és hiába ítélte el a bíróság. Ferenczi Ferenc lassan tíz éve a falu elöljárója. Tavaly ősszel a kormány – kiköszörülve a csorbát – legalizálta a fiktív lakcímek létesítését.
Azonban a környéken nemcsak a szerb fantomlakosok betelepítésének volt nagy divatja, hanem a szociális szövetkezetek létrehozásának is.
Kilencvenpercnyi csúszás
A rendszerváltás után több mint két évtizedig állt üresen a határ menti faluban az állam tulajdonában lévő egykori határőrlaktanya. Bodó Imre – aki Tiszasziget fideszes polgármestere volt 1998–2012 között – akkor kezdett el lobbizni, hogy a falu tulajdonába kerüljön az épület, amikor szögre akasztotta a polgármesterséget, és inkább a parlamenti patkóba ült be. Sikerült is neki: a tiszaszigeti laktanya 2013. november 29-én került az önkormányzat tulajdonába. Az épület akkoriban annyira le volt pusztulva, hogy nem működött benne semmi: se vízhálózat, se fűtésrendszer, de még áram sem volt.
Három év múlva Ferenczi Ferenc polgármesternek és a képviselő-testületnek kapóra jött, hogy abban az érában szinte minden településen dúlt a szociálisszövetkezet-alapítási láz. Ők is fejest ugrottak a vissza nem térő lehetőségbe.
Mi az a szociális szövetkezet?
Az új vállalkozási formát még 2006-ban hívta életre a kormány egy törvénnyel. A szociális szövetkezeteknek a – profitorientáltságon túl – az a céljuk, hogy a nyugdíjasok, hátrányos helyzetű csoportok oktatását, képzését és gazdasági aktivitását segítsék. Míg 2012-ben csupán 377 ilyen vállalkozás létezett az országban, addig egy évvel később már 1603. Hogy miért? Mert akkor már lehetett pályázni a Társadalmi Megújulás Operatív Programra (TÁMOP). Abban az évben az elnyert pályázatok miatt meghaladta a több mint egymilliárd forintot a szociális szövetkezetek árbevétele az országban. 2015-ben a különféle uniós programok miatt már 13,5 milliárd forintra emelkedett a magyarországi szociális szövetkezetek pénzforgalma. A szociális szövetkezetek körüli trükközésbe bukott bele a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Mengyi „Voldemort” Roland, akit végül négy év börtönre ítéltek, de csak egyet kellett leülnie. Meggyűlt a baja a nyomozó hatóságoknak a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet visszaéléseivel is, ami után hat évig nyomoztak, de sem az eltűnt 1,6 milliárdot, sem pedig eltüntetőit nem találták meg.
2017 februárjában Tiszasziget polgármestere – és a képviselő-testület is – úgy döntött, hogy szociális szövetkezetet alakít az omladozó laktanya hasznosítására. Csakhogy a Szabad Európa birtokába jutott cégbírósági és testületi jegyzőkönyvek alapján kiderült: Ferenczi Ferenc, Tiszasziget polgármestere pont fordítva csinálta a dolgokat, mint ahogy a törvény betűje mondja.
A polgármester 2017. február 9-én küldött meghívót a falu önkormányzati képviselőinek arról, hogy február 15-én, szerdán 13 óra 30 perckor testületi ülés lesz. Megjelölte a napirendi pontokat is, köztük tizedikként az Ószentiváni Szociális Szövetkezet létrehozását. A testületi jegyzőkönyvből (84–87. oldal – B. R.) kiderül, hogy a szövetkezetet szociális célok, szabadidős tevékenységek szervezése, valamint a laktanyában szálláshely kialakítása miatt akarja létrehozni. A testület rá is bólintott a szövetkezet megalapítására, amelyben tízezer forintos részjeggyel 14 százalékos részesedést vásároltak. A képviselő-testület egyben felhatalmazta a polgármestert, hogy tegye meg a szükséges előkészületeket, alapítsa meg a szövetkezetet.
Az önkormányzati képviselők ekkor még nem tudhatták, hogy engedélyük nélkül a polgármester már másfél órával korábban megalapította azt, amiről csak most szavaztak.
A Szabad Európa a cégbíróságon megtalálta azt a dokumentumot, amely bizonyítja: Ferenczi Ferenc valójában már másfél órával a testületi ülés előtt, 2017. február 15-én pontban délben találkozott a még meg nem szavazott szociális szövetkezet megalapítása miatt a tagokkal Szegeden Halasy Andrea ügyvéd irodájában. Ezt gyorsan le is zongorázták, majd a polgármester Tiszaszigetre ment, és megszavaztatta az önkormányzat képviselőit arról, hogy megalapíthassa a szövetkezetet.
Ferenczi Ferenc polgármester telefonban nem reagált érdemben arra, hogyan alapított szociális szövetkezetet az önkormányzat képviselőinek beleegyezése nélkül. Azt mondta: nem emlékszik rá.
Később írásban is feltettük neki a kérdést, de érdemi válasz úgy sem érkezett rá. A falu első embere csak csúszásnak nevezi azt, ami mások szerint törvénytelen.
„Megjegyzés a 90 perces csúszásra: Állásfoglalást kértem a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztályától, melyben leírják: »Nem formai hibás a szociális szövetkezet alapítására vonatkozó azon szövetkezeti közgyűlési határozat, amelyben az önkormányzat szavazatát a képviselő-testület ugyanazon a napon tartott ülésén jóváhagyta, tekintve hogy a képviselő-testület az önkormányzati autonómia alapján a jogszabályi keretek között szabadon dönthet a képviseletre jogosult polgármester nyilatkozatának elfogadásáról«”
– írta Ferenczi Ferenc, aki arra nem válaszolt, hogyan alapíthatta meg törvényesen az önkormányzat címére bejegyzett szociális szövetkezetet úgy, hogy nem kapott felhatalmazást rá.
„Hát azzal csalt, hogy nem volt meg neki polgármesterként a testülettől a felhatalmazása erre. Attól, hogy ő polgármester, nem dönthet egy személyben. Ez a demokrácia lényege, ha nem ez lenne, akkor kiskirályságnak hívnánk. A testület felhatalmazza a polgármester, hogy lépjen be ebbe a szociális szövetkezetbe. Történhet olyan, hogy a testület nem ad neki engedélyt, vagy engedélyt ad, de meg kell várni, hogy meglegyen. Értem, hogy itt csak másfél óra van közte, meg lehet itt rajta jogászkodni, hogy ejnye-bejnye, meg hát ez nem olyan, végül is úgyis megkapta az engedélyt, de ez azért felvet néhány kérdést”
– mondta az ügyet egyik jól ismerő forrásunk, aki azt kérte, ne írjuk le a nevét.
A szociális szövetkezet felügyelő bizottságába bekerült Tiszasziget közös önkormányzatának jogi igazgatási előadója, de tagként szerepel a falu szociális előadója is a vállalkozásban.
Nagy biznisz magyar módra
Miután így vagy úgy, de sikeresen megalakult 2017 februárjában az Ószentiván Turisztikai Start Szociális Szövetkezet (ez a mostani neve – B. R.), Ferenczi Ferenc vezetésével a testület megszavazta, hogy 31 millió forintból újítsák fel az épületet. Öt év távlatából azonban a polgármester mást mond.
„A felújítás költsége közel: harmincmillió forint, ebből húszmilliót a szociális szövetkezet, míg tízmilliót – hitelből – az önkormányzat biztosított, mely összeg a bérlésnek is köszönhetően visszafizetésre került”
– áll Ferenczi Ferenc válaszában. Csakhogy a testületi jegyzőkönyv szerint nem így van. Az önkormányzat a saját költségvetéséből különített el 31 millió forintot a laktanya felújítására.
Az önkormányzat Leader pályázatból tűzjelző rendszert alakított, majd bérbe adta a laktanya felső szintjét az Ószentiván Turisztikai Start Szociális Szövetkezetnek, az alsót pedig a Peplár Szociális Szövetkezetnek. Mindkét vállalkozástól mindössze 6500 forintot kért havonta az önkormányzat bérleti díjként.
Úgy tudjuk: a Peplár Szociális Szövetkezetet azóta eladták, kivonult a településről. A laktanyát teljes egészében az Ószentiván Turisztikai Start Szövetkezet bérli, amely az elmúlt években komoly bevételre tett szert az önkormányzat tulajdonában álló épületből.
„És akkor ez így maradt, és közben meg a laktanyát odaadtuk a Szövetkezetnek. A laktanya felső szintjén vannak a szobák, alul meg van egy konyha, társalgórész meg vizesblokkok. Ezt a Start Szövetkezet üzemeltette, különféle pályázatokat húztak le rá. Aztán jött a pandémia, akkor kicsit megroggyant, de a kormány kihúzta a slamasztikából, és mint szálloda kapott különféle támogatásokat. Aztán a Honvédelmi Minisztérium kivette kiképzőhelynek. És mindebből a falu mit profitált? Semmit! Havonta 6500 forintot, hiszen ennyiért adták ki nekik a laktanyát!”
– magyarázta az egyik forrásunk.
A vállalkozás üzemeltetésében lévő közkonyhát és a szálláshelyként is jól menő épület menedzselését Ferenczi Andrea, Ferenczi Ferenc polgármester unokatestvére végzi, nem is rosszul. A felújított laktanyára már évekkel ezelőtt újra rátalált a honvédség: speciális önkéntes területvédelmi tartalékos katonákat kezdtek kiképezni, valamint honvédelmi táborokat rendeznek gyerekeknek.
„Neki (Ferenczi Andreának – B. R.) és a szövetkezet dolgozóinak köszönhetően a HM-mel korrekt munkakapcsolat alakult ki, így 2023. július 6-ig fix bevételei vannak a szövetkezetnek, a nagyságáról nincs információm”
– tájékoztatta lapunkat a polgármester, aki arra a kérdésre nem adott egzakt választ, hogy miért a szociális szövetkezettől bérli a laktanyát a minisztérium, miért nem az önkormányzattól.
Pedig az 1800 fős Tiszasziget nem dúskál a javakban mostanában. Tavaly az önkormányzatnak az energiaválság miatt havonta kétmillió forint többletkiadása volt. Emiatt a polgármester megemelte az iparűzési adó mértékét, hogy pénzhez jusson az önkormányzat. A spórolás jegyében még a gázfűtést is leállította a falu az önkormányzati épületekben.
„Három-négy hónapja malmozunk, hogy nincs bevételünk, nő, mint az állat az energiaszámlánk, az állam megsegít minket 14-15 millió forinttal a közvilágításra meg a fűtésszámlára, de még mindig rakosgatjuk össze az ötven-százezer forintokat, hogy ne dőljünk be, közben meg az állam nem tőlünk bérli ki a laktanyát, hanem egy szövetkezettől”
– mondta az egyik neve elhallgatását kérő forrásunk.
Míg az önkormányzat mindenen és mindenkin megpróbál spórolni, addig a céginformációs adatbázisból kiderül: az Ószentiván Turisztikai Start Szociális Szövetkezethez dől a lé. 2019-ben már 33 milliós, egy évvel később 38 milliós, 2021-ben pedig már több mint ötvenmilliós nettó árbevételt ért el. Az ügyre rálátó forrásaink szerint a laktanyabizniszből csak a szociális szövetkezet profitál. Úgy tudjuk: korábban évekig az önkormányzati bérleti díj százszorosáért adták ki a Honvédelmi Minisztériumnak a laktanyát, vagyis havi 650-700 ezer forintért.
Ferenczi Ferenc polgármester viszont köti az ebet a karóhoz, szerinte jól járnak az tiszaszigetiek a szövetkezettel.
„A járvány idején törvény tiltotta a bérleti díjak emelését 2022. július 1-jéig. Ezt követően nettó kilencvenezer forintra emelkedett a díj, valamint kétszázezer forint támogatás érkezett a szövetkezettől karácsonyi vásárlási utalványokra, és 436 ezret a nőnapi rendezvény lebonyolítására is utaltak”
– írta válaszában a polgármester.
Tiszaszigetnek nincs ipara, adóbevételeik emiatt korlátozottak. Sokan úgy látják: a falu évekkel ezelőtt végre visszakapta a laktanyát, azonban kijátszották egy szövetkezetnek, amely most jól keres rajta, miközben a falu önkormányzata ezért filléreket kap. Írtunk a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy kiderítsük, pontosan mennyiért és meddig bérlik a tiszaszigeti laktanyát a szövetkezettől, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalához, hogy pontosan megtudjuk, mi szerepel a szerződésben. | Tízmilliókból újították fel, bagóért adták ki, más meg nagyot kaszál rajta | Harmincegymillióból felújított egy romos laktanyát az 1800 fős falu önkormányzata, majd kiadta egy szociális szövetkezetnek havi 6500 forintért. A vállalkozás ennek a százszorosáért adta tovább különféle rendezvényekre a Honvédelmi Minisztériumnak. A polgármester szerint jól van ez így. Tiszaszigetnek ugyan 14 százalékos részesedése van a vállalkozásban, de a település nem dúskál a javakban: nemrég iparűzési adót emeltek, és elzárták a gázfűtést is az önkormányzat épületeiben. A 2019-ben már jogerősen közokirat-hamisításért elítélt Ferenczi Ferenc polgármester előbb alapította meg az önkormányzati érdekeltségű szociális szövetkezetet, mint hogy a képviselők megszavazták volna. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tizmilliokbol-ujitottak-fel-bagoert-adtak-ki-mas-meg-nagyot-kaszal-rajta/32257364.html | 2023-02-07 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Kedden Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója újságíróknak nyilatkozva azt mondta, jövőre már öntik a betont, és megkezdődik Paks II. építése. Erről az MTI számolt be az orosz TASZSZ hírügynökség jelentésére hivatkozva.
Az építkezés a szerződésnek megfelelően zajlik, mondta Lihacsov, aki szerint ha az ügyfél a gyorsítást tűzi ki célul, gyorsítani fognak, ha a jelenlegi kondíciókhoz tartják magukat, akkor úgy zajlik majd a munka.
A Budapesttől mintegy 100 kilométerre délre, a Duna-parton épült létesítményben jelenleg négy VVER-440-es reaktoros erőmű üzemel. A két új reaktor üzembe állításával az atomerőmű kapacitása a jelenlegi 2000 megawattról 4400 megawattra nőne. | A Roszatom vezérigazgatója szerint 2024-ben elkezdődik Paks II. építése | Kedden Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy jövőre már öntik a betont, és megkezdődik Paks II. építése. Erről az MTI számolt be az orosz TASZSZ hírügynökség jelentésére hivatkozva. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/07/a-roszatom-vezerigazgatoja-szerint-2024-ben-elkezdodik-paks-ii-epitese | 2023-02-07 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Maga Orbán Viktor népszerűsítette az influenza elleni oltást 2020-ban. Az állam akkor felvásárolta és ingyen biztosította a vakcinát mindenkinek. Kétféle oltóanyag volt: három komponensűt bárki kaphatott, a több vírustörzs ellen védő és kevesebb mellékhatást okozó négy komponensűből azonban jóval kevesebb adagot rendelt a kormány. Ezért több háziorvosi rendelőben is heteket vártak az ilyen vakcinára. Ezt ugyanis nem kaphatta meg akárki.
Ez a 3 éven aluli gyermekek részére áll rendelkezésre – közölte Müller Cecília 2020 októberében.
Rajtuk kívül a várandósok, az autoimmunbetegek és a szervátültetetteknek írhatta fel az orvos a négykomponensű vakcinát. Ilyet akart azonban Völner Pál is egy évvel később. A Schadl-ügy nyomozati hanganyaga szerint az államtitkár nem bízott az állami rendszerben és 2021. október 26-án azért hívta fel a végrehajtói kamara elnökét, hogy ilyen oltóanyagot szerezzen neki, ráadásul nem is egy adagot.
Völner: Mondtad, hogy van ilyen egészségügyi kapcsolatod.
Schadl: Igen.
V: Ilyen 4 komponensű vakcinát, egy tíz adagot lehetne vásárolni ott? Vagy olyan ott nincs? tudod, ez az influenza.
S: Szerintem nincs, de biztosan tudnak szerezni.
V: Jó, jó. Influenzára mert állítólag nem lehet kapni. Mondtam egy dokinak, hogy megkérdezem, mondta hogy akkor.
S: Megkérdezem és visszacsörgök még délután.
Az nem derül ki, hogy még aznap visszahívta-e Schadl György Völner Pált, ahogyan az sem, hogy az államtitkár fizetett-e az oltóanyagért. Annyi azonban biztos, hogy néhány nappal később beoltották a kért vakcinával. | Még influenza elleni oltóanyagot is szállított Schadl Völnernek, pedig az államtitkár nem lett volna jogosult rá | Félt, hogy nem jut neki, ezért Schadl György segítségét kérte influenza elleni védőoltáshoz Völner Pál – ez derült ki a végrehajtói kar elnöke ellen folyó korrupciós ügy nyomozati hanganyagából, amely az RTL birtokába jutott. Az államtitkár 2021-ben a csak 3 év alatti gyerekeknek vagy szervátültetteknek járó négykomponensű oltást akarta, ráadásul tíz adagot. A felvételek szerint néhány napon belül már be is oltották. | null | 1 | https://rtl.hu/hirado/2023/02/07/schadl-gyorgy-volner-pal-nyomozati-anyag-influenza-elleni-vedooltas | 2023-02-07 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
December elején hat ábrát közölt a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), amelyek közel 300 ezer közbeszerzési eljárás adatait feldolgozva mutatták be, hogy milyen sok a gyanús kiírás.
Kedd éjjel újabb ábrákat és táblázatokat közöltek az oldalukon. Az összes vizsgált közbeszerzés adatára mutató link, mind a 294 106 darab szintén letölthető mostantól a CRCB oldaláról.
Az egyik legizgalmasabb megállapításuk anonimizált, azaz nem árulták el a konkrét szereplőket, csak az adatokkal sokkolnak.
Eszerint van egy 2010 óta stabilan fideszes vezetésű önkormányzat, ahol három cég szinte mindig nyer. Az egyik cég 556 közbeszerzési pályázaton indult, amit a város írt ki, és mindegyiket megnyerte. Egy második cég 598 pályázatot nyert, és csak 7 alkalommal vesztett. A harmadik 297 pályázatot nyert, és kétszer vesztett. Ezek egészen brutális arányok. | 556 közbeszerzésen indult, mindet megnyerte | December elején hat ábrát közölt a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), amelyek közel 300 ezer közbeszerzési eljárás adatait feldolgozva mutatták be, hogy milyen sok a gyanús kiírás. | null | 1 | https://444.hu/2023/02/08/556-kozbeszerzesen-indult-mindet-megnyerte?fbclid=IwAR3ag1nALWbuBifJugkk5EfKfVmNa0z51fRFhWFict1RdxT-CazaqlIzZto | 2023-02-08 00:00:00 | true | null | null | 444 |
„A munkákért, a fejlődésért, az előrejutásért keményen meg kellett és a mai napig is meg kell dolgoznunk.”
Ezt írta idén január 11-én a cég honlapján közölt üzenetében Paár Attila alapító-tulajdonos, azzal kapcsolatban, hogy az általa vezetett West Hungária Bau Kft. (kapcsolódó vállalkozásaival) belépett a 26. évébe. Ez a kemény munka rengeteg állami megbízást hozott az elmúlt sok-sok évben, néhány éppen most érik be, idén lehet több nagy szalagátvágás is.
Rögtön az első negyedévben lesz a legnagyobb értékű, a kínai Semcorp debreceni gyára, ahol a kínaiak tervei szerint évente 400 millió négyzetméter szeparátor fóliát fognak előállítani, ezek az elektromos autók akkumulátoraihoz szükségesek. Az üzemszerű termelés kezdetét most tavaszra ígérték. Összesen 4 épületet húzhatott fel a társaság, ezek összterülete közel 100 ezer négyzetméter. A Debreceni Déli Ipari Parkban lévő 19 hektáros fejlesztési területen zajló 65 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 13 milliárd forintot ad. A beruházók igyekeztek tüzet oltani, amikor a napokban kiderült, hogy letartóztatták a távol-keleti cég tulajdonosait, erről az alábbi cikkben írtunk.
A WHB általában jókor volt jó helyen, főleg, amikor az állami Beruházási Ügynökség BMSK Zrt. osztotta a lapokat. (Ezt a céget időközben Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter megszüntette – a szerk.). Erről tanúskodik egyebek mellett az is, hogy neki jutott a 27 ezer négyzetméter hasznos alapterületű Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia generálkivitelezése Sukoró és Velence határán, amely bokrétaünnepsége tavaly november végén volt. Ottjártunkkor, január közepén azt láttuk, hogy az uszoda épületén dolgoznak, hamarosan elkezdődik a verseny- és tanmedence építése.
Mint korábban megírtuk, az új komplexum főépületében 19 ezer négyzetméteren úszócsarnok, sportcsarnok, étterem, konferenciaterem, irodák és szállásépületek lesznek. A külön álló sportcsarnokban edzőtermeket, konditermet, fallabda-pályát és sportdiagnosztikai labort alakítanak ki, az összekötő épületrészekben pedig klubhelyiségeket és tantermeket.
Nem diákcsíny
Paár Attila cége befutó volt Dunakeszin is, ahol Diáknegyedet építhet régi partnerével, a Laterex Építő Zrt.-vel konzorciumban. Ott tavaly október végén volt a bokrétaünnepség. A cég mintaprojektnek tekinti ezt későbbi más beruházásokhoz és honlapján azt közölte, hogy minden az ütemterv szerint halad. Az oktatási és sportközpontot itt is a BMSK rendelte meg. A projektet már korábban támogatásáról biztosította a kormány, most úgy néz ki, hogy az átadásra 2024 nyarán kerül sor.
Az állami szál tetten érhető másutt is. A tavaly egy alapítványhoz kiszervezett, de államilag támogatott Állatorvostudományi Egyetem esetében a WHB az év második felében fejezi be Budapesten az István utcai kampusz felújítását és műszaki fejlesztését. Ez egy nettó 5,2 milliárd forintos megbízás a cégnek, amelyet nyílt közbeszerzésen nyert el. A közbeszerzési értesítőből az is kiderült, hogy egy még nagyobb munkát is zsebre tett a WHB: egy új épület építését és az úgynevezett lábasházak korszerűsítését, ezért a munkáért nettó 42,59 milliárd forintot számlázhat.
Az államinak meghagyott veszprémi Pannon Egyetemnél egy mélygarázs és a felszíni környezet, felszíni parkolók, új szabadtéri sportlétesítmények kiépítése jutott a VEMÉV-SZER Kft.-val közös konzorciumnak. Az idén Európa Kulturális Fővárosaként is működő város lakói várhatóan még 2023-ban birtokba vehetik a létesítményeket.
Az ipari ingatlanok építése, mint láttuk a debreceni komplexum esetében, jól megy a cégnek. Nyilván ezért is nyerhette el Fertődön a Velux Magyarország Kft. új gyártócsarnokának építését. A dán vállalat már korábban elkezdett egy nagyobb telephelyfejlesztést, aminek a részeként logisztikai központot is létesített. Itt a WHB egy 4200 négyzetméteres gyártó- és raktárcsarnokot és egy kétszintes, 230 négyzetméteres kiszolgáló épületet emel. Karácsonykor jelentették, hogy teljesen kész a tető, elkészült a tetőszigetelés, a csarnoképületen kész a homlokzat és már az ipari padlót rakják le. Folyamatban van az irodaépület homlokzatának építése. Ennek alapján biztosra vehető az idei, várhatóan nyári átadás.
Másféle, de szintén ingatlanhoz kapcsolódó üzletbe is belekóstolt a csoport. Győrben, ahonnan indult, jól ismerhette az ETO Park komplexumot (bevásárlóközpont, irodaház, stadion, hotel), amelynek a kiskereskedelmi része évek óta pangott. A szálloda tudvalévően főleg az Audi-vendégekből élt, az üzemeltető cég csődöt jelentett, az egykori Quaestor-ingatlanokat elárverezték. A 24.hu szerint „a WHB a 2,4 milliárd forintért megszerzett hitelek beszámításával, további befizetés nélkül viheti el a stadiont, a hotelt és az összes ingatlant.”
A cég honlapja szerint a csoporthoz tartozó és a pláza üzemeltetését átvevő WHB Facility Management Kft. felélesztette a „sokéves Csipkerózsika álomból” a központot. Megújítják az épületet, a felszíni parkolót és új bérlőket szereztek, köztük az Aldit és a Lipóti Pékséget. Hivatalosan élményközpontnak nevezik, de a honlapon közölt képek és információk alapján ez inkább egy szolgáltató- és bevásárlóközpont. | Megint szalagátvágásokra készül a NER egyik oszlopos tagja | Idén is nagy megbízások révén hasít a WHB Csoport. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megint-szalagatvagasokra-keszul-a-ner-egyik-oszlopos-tagja.html | 2023-01-18 13:54:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Magyar Építőművészek Szövetsége nyilatkozatot tett közzé a 2025-ös világkiállítás magyar pavilonja tervezőjének kiválasztása miatt. Ahogy lapunk, úgy ők is a közbeszerzési értesítőből értesültek arról, hogy a Napur Architect tervezheti meg a pavilont.
De a tervezőket "hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás" során választották ki, ezért a Magyar Építőművészek Szövetsége Elnökségének és Felügyelőbizottsága nyilatkozatot adott ki.
Mint írják:
"A Magyar Építőművészek Szövetsége elkötelezett a közberuházások minél szélesebb tervezői koncepciók közüli kiválasztását biztosító tervpályázati gyakorlata mellett, amely az utóbbi időszakban sajnálatos módon kiszorult a legtöbb közpénzből megvalósuló projekt előkészítési folyamatából."
Az Oszakai Világkiállítás tervezőjének kiválasztása szimptomatikusan mutat rá, mekkora is a baj a tervpályázati rendszer leépülésével, és azzal, hogy ezt a helyzetet a mai magyar építészet meghatározó szereplői az adott helyzet haszonélvezőiként elfogadják.
Arra hívják fel a figyelmet, hogy más országokban transzparensen írták ki a pályázatokat, s jóval nagyobb határidővel. Csehország nemzetközi pályázatot írt ki március 1-jéig, Lengyelországban január 25-ig várják a terveket, Ausztriában kétfordulós pályázat fut éppen, egyes nyugati országokban már lezárult a nyíltan kiírt pályáztatás. De még Dél-Koreában, Brazíliában vagy Ománban is nyílt tervpályázatokkal választják ki a legalkalmasabb építészeti koncepciót és tervezőjét, ahogy történt ez a 2010-es shanghaji világkiállítás magyar pavilonja esetében is.
"Mindezzel szemben nálunk a közvélemény január 17-én értesült a világkiállítás tényéről. No nem a pályázati felhívásról, hanem a közbeszerzés eredményéről, amin két hazai neves építésziroda indult, és annak rendje és módja szerint meg is nyerte a versenyt" - írják az aggályosnak tűnő eljárást.
A MÉSZ elnöksége és Felügyelőbizottsága kéri az illetékeseket a tervpályázati reform mielőbbi véghezvitelére, valamint arra, hogy az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjának tervezőjét, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, nyílt építész tervpályázaton válassza ki, amelyhez minden szakmai segítséget megad.
A 400 milliós tervezést a Ferencz Marcel, Ybl- és Pro Architectura díjas építész által vezetett Napur Architect Építészeti Iroda Kft. nyerte el, de szintén a Napur kapta meg a Néprajzi Múzeum, és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új Gellért-hegyi épületének tervezését is, ez utóbbit 2 milliárd 359 millió forintért teszi. | Kiakadtak az építészek: aggályos az oszakai pavilon közbeszerzésének eredménye | Elsőként írtunk arról, ki nyerte el az oszakai világkiállítás magyar pavilonjának tervezését. Ám a pályázatról az építészeknek fogalmuk sem volt, ezért arra kérik a kiírót, hogy újra hirdessék meg a projektet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kiakadtak-az-epiteszek-aggalyos-az-oszakai-pavilon-kozbeszerzesenek-eredmenye.html | 2023-01-24 14:36:00 | true | null | null | mfor.hu |
Ami érdekesség a közbeszerzési értesítőben: minden eseménynél feltüntették, hogy 1 ajánlat érkezett be a pályázatokra, ám a nyertes ajánlattevőknél mindenhol már a két céget említik, nevezetesen a Lounge Event Kft.-t és a Visual Europe Zrt.-t, amelyek 2023-ban is rendezvényszervezésre, stratégiai tervezési és tanácsadási feladatokra, kreatív és PR és online ügynökségi feladatokra, gyártási, kutatási, minőségbiztosítási, technikus feladatokra, médiatervezésre és vásárlásra szólnak.
A cégek tételesen ezeket nyerték el az NKH közbeszerzésén:
Rendezvényszervezési feladatok ellátása a Miniszterelnökség számára – 230 millió forint
Komplex rendezvényszervezési feladatok ellátása a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. részére – 62 millió forint
Komplex rendezvényszervezési feladatok ellátása a Mindszentyneum ünnepélyes átadó kapcsán – 100 millió forint
Az Atlétikai Világbajnokság (World Athletics Championship) Budapest 2023 rendezvényszervezési és kommunikációs ügynökségi feladatainak ellátása a Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság Szervező Nonprofit Zrt. részére - I. ütem - 2,105 milliárd forint
A sportág népszerűsítését szolgáló programok rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátása a Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság Szervező Nonprofit Zrt. részére - 1,14 milliárd forint
Rendezvényszervezési feladatok ellátása az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. részére, II. ütem - 36 645 669 forint
Komplex rendezvényszervezési feladatok ellátása a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. számára, 2023 – 169,3 millió forint
Rendezvényszervezési és komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára, 2023 - 2 755 905 512 forint.
Tehát a két cég mindösszesen 6 598 851 181 forintos közbeszerzést írhatott alá 2022 utolsó negyedévében. Ahogy tavaly a K-Monitor írta, jó előre egyetlen cégcsoportnak adja oda a Rogán Antal felügyelte Nemzeti Kommunikációs Hivatal az állam és az állami cégek rendezvényeit. Mindkét cég a kormányközeli vállalkozóhoz, Balásy Gyulához köthető. A zsíros közbeszerzések meg is látszódnak a cégek eredményein, a Visual Europe árbevétele egy év alatt a hétszeresére, 7,9 milliárd forintra nőtt, míg a Lounge Eventé közel hatszorosára, 23,4 milliárd forintra.
A K-Monitor úgy fogalmazott tavalyi cikkében: ez az a cégcsoport, ami a sz….tól a repülőig mindent csinálnak, legyen szó gurulós Szent Istvánról, vagy elegáns protokollvacsoráról. | Kéz a kézben két cég nyerte Rogán Antalék állami rendezvényeit | A Nemzeti Kommunikációs Hivatal számtalan idei rendezvényének közbeszerzését a már jól ismert vállalkozó két cége nyerte el 2022 negyedik negyedévében. Hogy az összes rendezvény 6,5 milliárd forintján fifti-fifti osztoznak-e, nem tudni, de úgyis egy zsebbe megy. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kez-a-kezben-ket-ceg-nyerte-rogan-antalek-allami-rendezvenyeit-.html | 2023-02-08 14:48:00 | true | null | null | mfor.hu |
November 30-án jelent meg cikkünk az Octopus Invest Kft.-ről, amely állami beruházásokat akasztott meg, és amely perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Egy nappal később, december elsején pedig elindult a cég végelszámolására vonatkozó eljárás. Annak, hogy ez bekövetkezik, már voltak jelei. Mindeközben az alvállalkozók által emlegett Orbán Áron hivatalosan is szerepet vállalt két cégben, így már nemcsak szóbeszéd alapján, de cégszerűen is köthető az Octopus volt tulajdonosi köréhez.
Ahogy azt megírtuk: országszerte több városban is feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért szerződött összegeket különböző állami beruházásokon. Egyes alvállalkozók elmondása szerint a cég először kormányközeli kapcsolataival biztatta, majd később fenyegette őket. Kezdetben fizetett is a megrendelt munkák után, de aztán pótmunkákra, újabb feladatokra kérte fel őket, de ezekért már nem fizetett, és szerintük a saját munkájuk előfinanszírozására kényszerítette őket.
Amikor az alvállalkozók jogi lépéseket tettek, hogy megkapják számláik ellenértékét, hibás teljesítésre, szerződésszegésre, és hasonló okokra hivatkozva az Octopus elutasította őket. Majd ezzel párhzamosan ők is benyújtották követeléseiket az alvállalkozókkal szemben hibás/nem megfelelő teljesítésre hivatkozva. A perek jelenleg is folynak országszerte, van, amelyik már két éve tart.
A visszatartott vállalkozói díjak összege a kalkulációk szerint az 1 milliárd forintot is meghaladhatja. Ezt az összeget a cég vitatja.
Második cikkünk megjelenése előtt megkerestünk a volt és jelenlegi cégvezetőket, valamint Orbán Áront is, akiről nemcsak az alvállakozók állították, hogy kapcsolatban áll az Octopus tulajdonosi körével, de egy érintett építkezésen Pécsett biztosan meg is jelent. A cégnyilvántartásban található elérhetőségeikre küldött levelekre az érintettek nem reagáltak, de cikkünk megjelenését követően volt, aki jogi lépéseket és pert helyezett kilátásba. Hivatalos helyreigazítási kérelem azonban a mai napig nem érkezett szerkesztőségünkbe.
„Elnyomnak, mint egy csikket” – a miniszterelnök rokonságát emlegetik állami beruházásokon kisemmizett alvállalkozók | atlatszo.hu
Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett.
Az Octopus tulajdonosa, Fekete Árpád Norbert a cikk publikálása után többek között azt írta nekünk:
„A cikkben érintett időszakban (hozzávetőleg három évben) az ügyvezetést, mint vezető tisztséget Szabó Ádám töltötte be és látta el érdemben. A vonatkozó jogszabályok alapján az ügyvezető felelősségi köre minden intézkedéssorozatra és döntéshozatalra egyaránt kiterjed, ezért javasoljuk, hogy a felmerülő kérdésekben nevezett felelős személyt szíveskedjenek felkeresni, ha még nem tették volna meg.”
Hozzátette, „egyeztetve a korábbi tulajdonosokkal tájékoztatjuk Önt, hogy Szabó Ádám által szándékosan visszatartott ill. elhallgatott információkra, továbbá a megmásított információk valótlan voltára hamarosan fény derítünk (…)”. Hangsúlyozták továbbá, hogy az írásunk „közérdeklődésre abszolút számot nem tartó” – aminek ellentmond, hogy az érintett beruházások mind közpénzesek voltak, a cikkünket pedig rengetegen olvasták.
Pécsett egyébként január 17-én volt egy bírósági tárgyalás az ügyben, ahol szerettünk volna személyesen találkozni az Octopus képviselőjével. A kft.-től azonban senki nem jött el, a per emiatt jelenleg szünetel.
Orbán Áron közben az ügyvezetője lett a Multi Shoot Zrt.-nek, a Circle of Devils Kft.-nek pedig a tulajdonosa is. Mindez azért érdekes, mert előbbi résztulajdonosa a Bank Biztonság és Bizalom Zrt.-nek, amelynek volt igazgatósági tagja Járási Tamás. Járási emellett tulajdonosa az Embarcadero Development-nek, amelynek szintén a Multi Shoot Zrt. a tulajdonosa.
Járási jelenleg két olyan cégben is érintett, amelyben Sipos Péter, Orbán Áron állítólagos rokona is, illetve további két olyan cégben, ahol Némethék (az Octopus korábbi tulajdonosai) a tulajdonosok. Vagyis Orbán Viktor miniszterelnök fivére már céges kapcsolódási pontokon is köthető az ügyhöz, nem csak az alvállalkozók elmondása alapján.
A cég végelszámolása kapcsán ismét megkerestük a Octopus tulajdonosát, Fekete Árpád Norbertet, hogy megtudjuk,
miért szünteti meg a kft.-t,
mi lesz a megkezdett állami beruházásokkal, amelyeknél még élő szerződésük van,
illetve, hogy hogyan sikerült neki és a Sunstrike Hungary-nak mindössze 15 millió forintért (ami a törzstőkével volt egyenlő) megvenni a tavaly 2,9 milliárd forintos forgalmat bonyolító céget.
Az is megkérdeztük, hogy miért nem jelent meg az Octopus képviselője a pécsi tárgyaláson. Cikkünk megjelenéséig a cég tulajdonosa nem válaszolt. Szintén nem reagált megkeresésünkre a miniszterelnök fivére, Orbán Áron.
Elakadt állami beruházások
Érdeklődtünk az Építési és Beruházási Minisztériumnál (mint a BMSK jogutódjánál) is, hogy mi a helyzet a csornai és a mosonmagyaróvári tanuszoda építésével, azonban Lázár János minisztériuma közadatigénylésünkre – jogsértő módon – egyáltalán nem reagált. Mindkét helyszínen az Octopus Invest volt a kivitelező.
A csornai beruházásról cikkünk nyomán az InfoRábaköz írt decemberben, majd év elején, amikor is valaki felszerelt egy „Úszni, fürödni tilos” táblát az építkezés kerítésére, majd a felvonulási épületként használt konténereket is elvitték.
Nagy István, a térség országgyűlési képviselője a mosonmagyaróvári tanuszodáról pedig azt nyilatkozta a Mosonmagyaróvár TV-nek, hogy nem volt elegendő a rendelkezésre álló összeg, ezért csúsznak a munkálatok. A kivitelezőket a fideszes politikus nem említette. A befejezést 2023 szeptemberére ígérik.
A kormány egyébként 2022 októberében többletforrásokat biztosított mindkét beruházáshoz: a mosonmagyaróvári tanuszoda építésére 1,1 milliárd forint helyett 1,4 milliárdot, a csornai tanuszoda építésére pedig 1,2 milliárd helyett 1,5 milliárd forintot szánnak.
A váci bölcsődéről nem tudni újabb fejleményeket, mivel e-mailünkre a váci önkormányzat cikkünk megjelenéséig nem reagált. Szintén nem kaptunk választ a balatonfüredi önkormányzattól, ahol az Octopus a Brázay Étterem építéséért felel a Falcon Globallal együtt.
Kosztkáné Rokolya Bernadett, Piliscsév polgármestere viszont kérdésünkre elmondta, a Piliscsév Általános Iskola energetikai felújítása jelenleg 50 százalékon áll, a 3. részszámlát (27,2 millió forintos összeggel) tavaly novemberben kiegyenlítették. Miután értesültek a kivitelező Octopus végelszámolásáról, a jogászok elkezdték vizsgálni a vállalkozói szerződés hatályosságát és érvényességét.
Csendben megszüntetik
Az Octopus Invest mindenesetre jogutód nélkül megszűnik, a végelszámolás kezdetét február 2-án bejegyezték. Azt, hogy a kft.-re ez a sors vár, már előző két cikkünkben megjósoltuk, miután kezdésként a céget egy jól ismert budapesti cégtemetőbe, az Aranyeső utca 8. szám alá jegyezték be (igaz, innen később továbbvitték).
A cég ellen az Opten adatbázisa szerint eddig 7 végrehajtás indult, állami közbeszerzéseken pedig 2025-ig nem indulhatott volna. A kft. tényleges pénzügyi helyzete azonban csak a 2022-es éves beszámolóból derül majd ki. 2021-ben a cég éves forgalma mindenesetre 2,9 milliárd forint, míg a nyeresége 109 millió forint volt.
Frissítés (2023.02.10.) Cikkünk megjelenését követően érkezett meg a váci önkormányzat válasza, amely szerint a váci Bauer utcában épülő bölcsőde korábbi kivitelezője (OCTOPUS Kft.) levonult a helyszínről, és az önkormányzat a beruházás befejezésére nyílt közbeszerzési pályázatot hirdetett, amely folyamatban van. | Megszüntetik az alvállalkozóival pereskedő, Orbán Áronnal hírbe hozott céget | November 30-án jelent meg cikkünk az Octopus Invest Kft.-ről, amely állami beruházásokat akasztott meg, és amely perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Egy nappal később, december elsején pedig elindult a cég végelszámolására vonatkozó eljárás. Annak, hogy ez bekövetkezik, már voltak jelei. Mindeközben az alvállalkozók által emlegett Orbán Áron hivatalosan is szerepet vállalt két cégben, így már nemcsak szóbeszéd alapján, de cégszerűen is köthető az Octopus volt tulajdonosi köréhez. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/02/08/megszuntetik-az-alvallalkozoival-pereskedo-orban-aronnal-hirbe-hozott-ceget/ | 2023-02-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján. A rekorder minden tekintetben Szijjártó Péter tárcája: 102 millió forintért interneteztek, 10 esetben pedig 1 millió forintnál is többe került a külügyes delegáltak fogyasztása a katonai repülőkön. Szijjártó kairói útja során például 5,5 millió forint értékben ettek-ittak a levegőben, és még közel 7 millióért interneteztek. Egy madridi repülés során bő 2 millióba került a fedélzeti fogyasztás, egy ázsiai körút során pedig 12,5 millió volt Szíjjártóék internetköltsége.
Tavaly szeptemberben kikértük a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy milyen költségeket számoltak fel a politikusok katonai gépekkel való reptetése után a Külügyminisztériumnak, a Miniszterelnökségnek és a Köztársasági Hivatalnak. Decemberben soronként külön oldalra szkennelve megkaptuk az adatokat, amelyeket hosszas munkával táblázatba rendeztünk.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 (lajstromjelük 604 és 605) és 2 db Dassault Falcon 7X (lajstromjelük 606 és 607) típusú repülőt. A gépeket megvásárlásuk óta rendszeresen használják állami vezetők, leginkább Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter, de rajtuk kívül más kormánytagok, és időnként Novák Katalin köztársasági elnök is. Ezeknek az utaknak a részleteit 30 évre titkosították, és a költségeket szisztematikusan titkolják. Most is csak részinformációkat szolgáltattak, ám azok is megdöbbentőek.
A honvédelmi tárca adatszolgáltatása szerint összesen 270 olyan út volt, ahol a Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium vagy a Köztársasági Hivatal delegáltjait valamelyik katonai repülőgép szállította. Ebből csak 223 útról adtak ki valamilyen adatot, 47 út teljesen hiányzik. De a 223 útról sem közöltek minden költséget, és sok esetben csak 0 forint kiadást tüntettek fel, ami irreális.
A 223 útra 644,4 millió forintot „számlázott ki” a Honvédelmi Minisztérium (HM), amiből az üzemanyag 273 millió, a repülőtéri kiszolgálás 172 millió, a fedélzeti internethasználat 106,3 millió, a delegációk fedélzeti ellátása 36,4 millió forint volt. További 19,8 millió forint szerepel a légtérhasználati díjaknál, a személyzet külföldi tartózkodásánál 23 millió, a személyzet napidíja és ellátása rovatban 13,6 millió, az egyéb, nem tervezett (és nem is részletezett) kiadásoknál pedig 151 ezer forint.
A 223 útból csak 51 esetben szerepel üzemanyagköltség. Ez 22,8 százalék, vagyis a többi 172 esetben, a repülőutak 77 százalékánál vagy egyáltalán nem írtak ilyen kiadást, vagy 0 forintot jelöltek meg rá. Ez jól mutatja, hogy mennyire komolytalan a HM adatszolgáltatása, hiszen az lehetetlen, hogy ingyen lett volna a kerozin.
Sokszor az üzemanyagot sem számolták el, mégis százmilliókba került a politikusok reptetése a katonai gépeken | atlatszo.hu
Különösen nagy a kontraszt, ha azt nézzük, hogy bár több útnál 0 forintot tüntettek fel üzemanyagköltségként, a delegációk fedélzeti ellátása (étel- és italfogyasztás), valamint repülés közbeni internetezése súlyos összegekbe került.
Egymilliónál drágább fedélzeti fogyasztások
A HM által küldött adatok szerint a 223 útra kiszámolt 644 milliós összköltségből 36,4 millió forint volt a delegációk fedélzeti ellátása. Ráadásul a 223 útból csak 56-nál szerepel ilyen kiadás (öt esetben csupán 0 forint). Ez mindösszesen 25 százalék, tehát a maradék 75%-nál, az utak háromnegyedénél nem tudni, hogy mennyiért evett-ivott a delegáció a fedélzeten.
Viszont még így is vannak meglepően magas számok. A legkisebb feltüntetett ellátási költség 18 254 forint, majd ezután van három darab 150 ezer körüli összeg, de többnyire több százezer forintosak ezek a tételek. Gyakori a 300-400 ezer forintos kiadás, de nem ritka a 600-700 ezres sem. Az 56-ból 11 esetben a delegáció fedélzeti ellátása 1 milliónál is többe került, és ebből a 11 esetből 10 alkalommal a Külügyminisztérium volt a megrendelő.
A delegáció fedélzeti ellátása Szijjártó Péter tavaly februári Kairó-Manáma útján volt a legdrágább: 5,5 millió forintba került.
A második legmagasabb ellátási költség a Külügy egy madridi útján merült fel, ahol bő 2 millió forintért ettek-ittak repülés közben. Taskentbe (Üzbegisztán fővárosa) repülve 1,8 millió forintba fájt a delegáció fedélzeti étel- és italfogyasztása, több utazás során pedig nagyjából 1,3 milliós volt ez a tétel.
Sokmilliós internetköltségek
A HM-től kapott adatokban a fedélzeti internethasználat címszóval szereplő költség 106,3 millió forint, ami közel a hatoda a 644 milliós összes feltüntetett kiadásnak. Mivel a 223 útból 197-nél a Külügyminisztérium volt a megrendelő, az internetköltségek többsége hozzájuk köthető.
Szijjártó Péterék 102 millió forintot neteztek el a honvédségi gépeken.
A rekorder egy Külügyminisztérium által megrendelt NurSzultán – Bishkek – Taskent – Isztambul – Varsó körút, amelyre 12,5 millió forintos internetköltséget tüntetett fel a honvédelmi tárca. A második hely szintén a külügyé: a Helsinki – Ljubljana – Maribor – Urgench utazásnál 7,6 millió forint szerepel a fedélzeti netezésnél. A harmadik legdrágább internetköltség, közel 7 millió forint a Pozsony – New York útnál szerepel, aminek szintén Szijjártó Péter tárcája volt a megrendelője.
A külügyminiszter fentebb említett Kairó-Manáma útja, amelynek során 5,5 millió forintért ettek-ittak a fedélzeten, a negyedik helyezett lett 6,85 millió forintos internetköltséggel. Tehát csak a delegáció étel- és italfogyasztása, valamint netezése 12,4 millió forintba került ezen az úton. A teljes kiadást viszont nem tudjuk, mert a HM ehhez a repüléshez sem írt üzemanyagköltséget.
Egy ruandai út során 6,7 milliót, egy moszkvai kiruccanás közben közel 6 milliót, és több repülőút során is 2-3 millió forintot neteztek el a külügy delegáltjai a honvédségi repülőgépeken.
A honvédelmi tárca által közölt 223 útból 197 esetben a Külügyminisztérium, 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal, és 7 esetben a Miniszterelnökség volt a megrendelő. Ez viszont csalóka lehet, mert gyakran a külügy intézi a miniszterelnök útjait is – pláne, ha Orbán és Szijjártó együtt utazik valahova.
Ilyen eset volt a New York – Dallas út is, ahova a miniszterelnök és a külügyminiszter együtt utazott tavaly nyáron. A HM erre az útra csupán 25,7 millió forint üzemanyagköltséget és 47 ezer forint légtérhasználati díjat tüntetett fel. Ezen kívül se reptéri kiszolgálás, se napidíj vagy külföldi ellátás a személyzetnek, semmi. Nehezen hihető módon a delegáció nem is evett és nem is ivott a 20 órás út során semmit az adatközlés szerint. Bár az amerikai út valós költsége a honvédségi Falcon üzemeltetési költségeit figyelembe véve extrák nélkül is 57 millió forint lehetett, még a HM által közölt áron is az egyik legdrágább politikusi repülés volt.
A Külügyminisztérium által megrendelt NurSzultán – Bishkek – Taskent – Isztambul – Varsó körút, amelyre 12,5 millió forintos internetköltséget tüntetett fel a honvédelmi tárca, a kiadott adatokban szereplő legdrágább: bár itt a delegáció fogyasztásánál nem szerepel semmi, de az üzemanyaghoz 29,5 milliót, a reptéri kiszolgáláshoz 14 milliót, a légtérhasználatra 1,4 milliót, a személyzet napidíjára pedig 1,1 millió forint költséget tüntetett fel a honvédelmi tárca. Ez összesen 58,6 millió forint, de a valós költség ennél jóval magasabb is lehet.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Szijjártó Péter az egyik honvédségi Falcon fedélzetén 2022. szeptember 28-án (fotó: a külügyminiszter Facebook-oldala) | Szijjártóék 33 millióért ettek-ittak, és 102 millióért interneteztek a katonai repülőkön | A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint 2021 január eleje és 2022 szeptember vége között a Miniszterelnökség, a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium delegáltjainak repülése után 644 millió forint költséget számoltak fel. Az összegben sok esetben nem szerepel üzemanyagköltség, viszont a delegációk fedélzeti ellátása és internetezése egy vagyonba került az adatok alapján. A rekorder minden tekintetben Szijjártó Péter tárcája: 102 millió forintért interneteztek, 10 esetben pedig 1 millió forintnál is többe került a külügyes delegáltak fogyasztása a katonai repülőkön. Szijjártó kairói útja során például 5,5 millió forint értékben ettek-ittak a levegőben, és még közel 7 millióért interneteztek. Egy madridi repülés során bő 2 millióba került a fedélzeti fogyasztás, egy ázsiai körút során pedig 12,5 millió volt Szíjjártóék internetköltsége. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/02/07/szijjartoek-33-millioert-ettek-ittak-es-102-millioert-interneteztek-a-katonai-repulokon/ | 2023-02-07 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Karácsony előtt a Honvédelmi Minisztériumtól soronként beszkennelt adatokat kaptunk a politikusok repüléseinek költségeiről. Hosszas munkával sikerült használható táblázattá alakítanunk a számokat, amik több szempontból is megdöbbentőek. Egyrészt kiderül belőlük, hogy sok esetben még a katonai repülőgépek üzemanyag-fogyasztását sem számlázta ki a honvédelmi tárca Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Novák Katalin utazásai kapcsán. Másrészt viszont a delegációk fedélzeti ellátása gyakran horribilis összegekbe került. A külügyminiszter kairói útja során például 5,5 millió forint volt a delegáció fedélzeti étel- és italfogyasztása, plusz még 6,8 millió az internethasználat. De vannak érdekes adatok a miniszterelnök amerikai és horvátországi kiruccanásairól is.
A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt 2 darab Airbus A319 (lajstromjelük 604 és 605) és 2 db Dassault Falcon 7X (lajstromjelük 606 és 607) típusú repülőt. A gépeket megvásárlásuk óta rendszeresen használják állami vezetők, leginkább Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter, de rajtuk kívül más kormánytagok, és időnként Novák Katalin köztársasági elnök is. A repülőutak költségét azonban szisztematikusan titkolják a kezdetek óta, most először lehet róluk némi fogalmunk.
A nagy közérdeklődés miatt az összes út minden adatát (hova, mikor, kit vittek a repülők) 30 évre titkosították honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, továbbá a két Airbus és a két Falcon láthatóságát letiltották a legismertebb repülőgép-figyelő oldalakról. Azonban a repülők jeladóit nem kapcsolhatják ki, az állami cenzúrát elutasító ADS-B Exchange pedig közzéteszi, hogy melyik gép mikor, merre jár.
Az érdekesebb utakról rendszeresen beszámolunk az Átlátszón, 2022 szeptemberében pedig birtokunkba került egy szerződés, mely szerint a miniszterelnökségi delegációk szállításának módjáról a Miniszterelnökség (ME) 2021-ben állapodott meg a Honvédelmi Minisztériummal (HM). A szerződés szerint a HM minden egyes megrendelt és megvalósult út után küld a ME-nek egy részletes költségösszesítőt, amely tételesen tartalmazza a költségeket a hajtóanyagtól a személyzet napidíjáig.
Itt a szerződés, melynek keretében Orbán Viktor különjáratnak használhatja a katonai repülőgépeket | atlatszo.hu
Az Átlátszóhoz eljutott egy keretmegállapodás, amelyet a Miniszterelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) kötött 2021 július elején, alig másfél hónappal az Orbán család római útja előtt. A szerződés nem konkrét utakra vonatkozik, hanem azt rögzíti, hogy miként zajlik egy honvédségi repülővel való utazás megrendelése és kifizetése a Miniszterelnökség részéről egy miniszterelnökségi hivatalos delegáció esetén.
A megállapodásba foglalt információk alapján ősszel adatigényléseket adtunk be a honvédelmi tárcának, a Külügyminisztériumnak, a Köztársasági Elnöki Hivatalnak és a Miniszterelnökségnek is. Mindenhonnan ezeket a repülési költségeket összesítő iratokat kértük ki 2021 elejétől az adatigénylés napjáig. Az adatigényléseket az orosz-ukrán háborúra hivatkozva mindannyian meghosszabbították 45+45 nappal, majd a 3 hónapos várakozás letelte után, 2022 december végén a többiek helyett is eljárva a Honvédelmi Minisztérium válaszolt.
A tárca egy linket küldött, miszerint ott megtekinthetők az általunk kért adatok. A link a Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portálra (KIKAP) vitt, ahol egy 8 karakteres robotszűrő kód (captcha) után megjelent a honvédelmi tárca nekünk szánt küldeménye. Nem akármilyen karácsonyi ajándék volt: egy soronként (!) külön oldalra (!) beszkennelt (!) táblázat oldalanként vízjelezve, TIF-formátumban, egyenként 7,5 megabájtos méretben.
Ráadásul a link 1-2 hét múlva meghalt, már rég nem elérhetők rajta az iratok. Vagyis ha decemberben nem töltöttem volna le őket, akkor most nem lennének meg. Ki is adták, meg nem is, mint a mesében. Január elején kértem a HM-et, hogy küldjék el az adatokat e-mailben, sima mellékletként, és valami normális fájlformátumban, például excelben vagy pdf-ben, de erre nem volt hajlandó a minisztérium. Azt írták vissza, hogy „A kért adatok kiadásra kerültek a KIKAP rendszeren keresztül, így az adatigénylés teljesítése megtörtént.”
Soronként külön oldalra szkennelt táblázatot küldött a Honvédelmi Minisztérium Orbán Viktorék repülőútjairól | atlatszo.hu
Az Átlátszóhoz eljutott egy keretmegállapodás, amelyet a Miniszterelnökség (ME) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) kötött 2021 július elején, alig másfél hónappal az Orbán család római útja előtt. A szerződés nem konkrét utakra vonatkozik, hanem azt rögzíti, hogy miként zajlik egy honvédségi repülővel való utazás megrendelése és kifizetése a Miniszterelnökség részéről egy miniszterelnökségi hivatalos delegáció esetén.
Egy út, több költségelem: külön sorban, külön oldalon
Az adatokat tehát hosszas munkával kellett összelegózni egy normális, használható táblázatba. Feldolgozás közben pedig kiderült, hogy a Honvédelmi Minisztérium tett még egy csavart az egyébként is rendkívül ravasz adatszolgáltatásába.
Ahogy ugyanis azt HM és a Miniszterelnökség között létrejött szerződés is tartalmazza, egy-egy út kapcsán összesen 8 költségelemet tüntetnek fel az elszámolásban:
a repülőgép hajtóanyag-norma szerinti költsége,
a személyzet napidíja és ellátási költsége,
több napos út esetén a személyzet külföldi tartózkodásának költsége,
a delegáció fedélzeti ellátásának költsége,
légtérhasználati díjak,
repülőtéri kiszolgálási díjak,
fedélzeti internethasználati költségek,
egyéb, nem tervezett kiadások.
De a Honvédelmi Minisztérium szorgos munkatársai az adatszolgáltatásban nem csupán az egyes utakat rakták egy sorba, és azokat egy külön oldalra, hanem az utak minden egyes (elszámolt, és az Átlátszónak elküldött) költségelemének szenteltek ugyanazzal a sorszámmal egy külön sort, s annak egy külön oldalt.
Például rögtön az 1-es sorszámmal jelölt út 5 oldalt tett ki: az egyiken az üzemanyag, a másikon a légtérhasználat, a harmadikon a személyzet napidíja, a negyediken a személyzet külföldi tartózkodása, az ötödiken pedig az egyéb költség szerepelt. Ezek normális esetben egy táblázat oszlopai, ezért ennek megfelelően rendezgettük őket egybe, hogy áttekinthetőek legyenek a számok.
47 út hiányzik
A HM nyilvánvalóan rengeteget dolgozott azon, hogy minél áttekinthetetlenebb formában adja ki az adatokat, mert véletlenül ilyet nem lehet csinálni. Sok erőfeszítéssel és türelemmel azonban sikerült megoldanunk a feladatot, és egy könnyen értelmezhető táblázatba rendeztük (vissza) az oldalanként beszkennelt papírokat.
A főbb információk a következők:
az utakat 1. és 270. közti sorszámokkal látták el,
47 darab sorszám, vagyis 47 út hiányzik,
egyes utakhoz csak egyféle költséget írtak,
több útnál csak 0 forintos kiadás(oka)t tüntettek fel.
Ha a 270 sorszámból kivonjuk a 47 hiányzót, akkor kijön, hogy csupán 223 útról küldött információkat a Honvédelmi Minisztérium. Ami persze nem kevés a közel 21 hónapos, 2021. január 1. és 2022. szeptember vége közti időszakra vetítve: átlagosan 2-3 naponta utazott egy politikusi delegáció egy honvédségi géppel.
A 223 útból 197 esetben a Külügyminisztérium, 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal, és 7 esetben a Miniszterelnökség volt a megrendelő. Ez viszont csalóka lehet, mert gyakran a külügy intézi a miniszterelnök útjait is – pláne ha Orbán és Szijjártó együtt utazik valahova.
Az egyes repülőutak dátumát ugyan nem tüntette fel a Honvédelmi Minisztérium, de az úti célokat igen, így azokból sok dolog kikövetkeztethető. Például az, hogy bár az adatokat 2021 eleje és 2022 szeptembere közötti időszakra vonatkozóan kértük ki, nincs köztük például Semjén Zsolték 2022. évi tavaszi útja Madeira szigetére.
Ahogy akkor megírtuk, a miniszterelnök-helyettes tavaly március végén Erdő Péter bíborossal utazott a Portugáliához tartozó Atlanti-óceáni szigetre, ahol egy szentmisén és egy szimfonikus koncerten vettek részt kíséretükkel.
Semjén Zsolt és kísérete honvédségi repülővel utazott Madeira szigetére szentmisére és koncertre | atlatszo.hu
Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes 2022. április 1-jén közzétette a Facebook-oldalán, hogy aznap délelőtt Erdő Péter bíborossal együtt részt vettek IV. Károly magyar király halálának 100. évfordulóján tartott szentmisén Madeirán. A Portugáliához tartozó szigeten olvasónk lefotózta aznap a Magyar Honvédség 604-es lajstromjelű Airbus A319 típusú repülőgépét, ami valószínűsítette, hogy Semjénék azzal mentek oda.
223 út 644 millióért
Ennek értelmében a HM-től kapott adatok nem tekinthetők teljes értékű, az összes költséget tartalmazó információknak. Viszont a hiányzó adatok nélkül is megdöbbentően magas kiadásokat mutatnak a számok:
a 223 útra 644,4 millió forintot számláztak ki,
ebből az üzemanyag 273 millió,
a repülőtéri kiszolgálás 172 millió,
a fedélzeti internethasználat 106,3 millió,
a delegációk fedélzeti ellátása 36,4 millió forint volt.
További 19,8 millió forint szerepel a légtérhasználati díjaknál, a személyzet külföldi tartózkodásánál 23 millió, a személyzet napidíja és ellátása rovatban 13,6 millió, az egyéb, nem tervezett (és nem is részletezett) kiadásoknál pedig 151 ezer forint.
Sok esetben nem tüntettek fel üzemanyagköltséget
A hiányzó sorszámok/utak mellett még egy dolog nagyon szembetűnő az adatokban. Ahogy a fenti képes példán, a 140-es sorszámmal jelölt útra vonatkozó részeknél is látszik, a Honvédelmi Minisztérium sok esetben nem számolt fel üzemanyagköltséget a politikusok repüléseire.
A 223 útból csak 51 esetben szerepel üzemanyagköltség.
Ez 22,8 százalék, vagyis a többi 172 esetben, a repülőutak 77 százalékánál vagy egyáltalán nem írtak ilyen kiadást, vagy 0 forintot jelöltek meg rá.
Holott a kerozin nincs ingyen, arra nem vonatkozik semmiféle kormányzati árstop. 2021 elején 1,5 amerikai dollár volt egy gallon (3,78 liter) ára, ami 2022 tavaszán 3 dollárra emelkedett, majd 4 dollár körül mozgott, és novemberben csökkent újra 3 dollár környékére. Ehhez az ármozgáshoz hozzájön még a valutaárfolyam változása is: 1 amerikai dollár 2021 elején 300 forint, 2022 elején 330 forint volt, 2022 tavaszán már 360-370, nyáron 400, szeptemberben 430, és innen csökkent 370-re év végére.
Vagyis 1 gallon kerozin 2021 elején 1,5 dollár volt, ami akkor 450 forintba került. Ugyanez a mennyiség 2022 tavaszán már 3 dollár volt, ami akkor 1080 forintot ért. 2020 őszén pedig 430-as árfolyammal számolva már 1290 forintot kóstált 1 gallon repülő-üzemanyag.
A honvédségi Falconok és Airbusok pedig – mint minden repülőgép – sokat fogyasztanak. Egy Falcon 7X óránként 385 gallont (kb. 1455 liter), egy Airbus A319 pedig nagyjából óránként 860 gallont (kb. 3250 liter) „eszik”. Ez jóindulatúan, gallononkénti 3 dollárral és 350-es árfolyammal számolva is óránként 404 ezer forint költség egy Falcon, és óránként 903 ezer forint kiadás egy Airbus esetében. A Honvédelmi Minisztérium azonban ezt valamiért sok esetben nem tüntette fel a politikusok útjai kapcsán. Több útnál egyszerűen hiányzik az üzemanyagár, gyakran pedig csak 0 forint szerepel, mintha ingyen lett volna.
Ilyen eset például Novák Katalin tavaly júliusi brazíliai repülőútja a 607-es Falconnal. Ennek során Novák először Rio de Janeiróba utazott az akkori elnökkel, Jair Bolsonaróval tárgyalni, majd Sao Paulóban meglátogatta az ottani Magyar Házat. Brazíliából pedig egyenesen Szlovéniába ment Borut Pahor szlovén elnök meghívására, miközben itthon a kormány bejelentette a KATA átalakítását és a rezsicsökkentés csökkentését.
A fedélzeti internet iszonyú drága
Ahogy azt 2022 szeptemberében megírtuk, a Miniszterelnökség és a Honvédelmi Minisztérium között létrejött a szerződés külön kitér arra, hogy nagyon sokba kerül a levegőben az internethasználat, ezért annak díját „tájékoztató jelleggel” elhelyezték a repülőgépeken.
Úgy tűnik azonban, hogy ez nem nagyon tartotta vissza a politikusi delegációkat attól, hogy netezzenek a honvédségi gépeken. A HM-től kapott adatokban ugyanis rettentő magas a fedélzeti internethasználat címszóval szereplő költség: összesen 106,3 millió forint. Ez közel hatoda a 644 milliós összes feltüntetett költségnek.
A rekorder egy Külügyminisztérium által megrendelt NurSzultán – Bishkek – Taskent – Isztambul – Varsó körút, amelyre 12,5 millió forintos internetköltséget tüntetett fel a honvédelmi tárca.
A második hely szintén a külügyé: a Helsinki – Ljubljana – Maribor – Urgench utazásnál 7,6 millió forint szerepel a fedélzeti netezésnél. A harmadik legdrágább internetköltség, közel 7 millió forint a Pozsony – New York útnál szerepel, aminek szintén Szijjártó Péter tárcája volt a megrendelője.
A kaja-pia is egy vagyon
Ám a fedélzeti internethasználat mellett a delegációk fedélzeti ellátására is meglepően magas költségek szerepelnek a Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatokban. Összesen 36,4 millió forintot tesznek ki az étel- és italfogyasztás költségei.
Mindezt úgy, hogy a 223 útból csak 56-nál szerepel ilyen kiadás (öt esetben csak 0 forint). Ez mindösszesen 25 százalék, tehát a maradék 75%-nál, az utak háromnegyedénél nem tudni, hogy mennyit evett-ivott a delegáció a fedélzeten.
A legkisebb feltüntetett ellátási költség 18 254 forint, majd ezután van három darab 150 ezer körüli összeg, de többnyire több százezer forintosak ezek a tételek. Gyakori a 300-400 ezer forintos kiadás, de nem ritka a 600-700 ezres sem.
Szijjártó ellátása volt a legdrágább
Az 56-ból 11 esetben 1 millió forintnál is több szerepel a delegáció fedélzeti ellátásánál. Van két darab 2 millió körüli tétel, és egy bő 5 milliós összeg is. A 11-ből 10 esetben a Külügyminisztérium volt az út megrendelője.
A delegáció fedélzeti ellátása Szijjártó Péter tavaly februári Kairó-Manáma útján volt a legdrágább: 5,5 millió forintba került, és még 6,8 millió volt az internetköltség.
Tehát csak a delegáció étel- és italfogyasztása, valamint netezése 12,4 millió forintba került ezen az úton. A többi kapcsolódó kiadásról sajnos nem közölt adatokat a honvédelmi tárca, így a Kairó-Manáma kiruccanás teljes árát nem tudjuk.
De Facebook-oldala szerint jól érezte magát a külügyminiszter.
A HM ennél az útnál sem tüntetett fel üzemanyagköltséget, így a legdrágább kaja-pia mellett a legdrágább ingyen kerozinos út címét is elnyerte vele Szijjártó Péter az adatok alapján.
Orbán Viktorral Amerikában
Nagy meglepetésre szerepel a HM adatszolgáltatásában a miniszterelnök tavaly nyári amerikai utazása is. Orbán Viktor 2022. augusztus elején Szijjártó Péter, Orbán Balázs és Németh Zsolt társaságában a honvédség 607-es Falconjával repült az Egyesült Államokba, ahol először Donald Trump volt amerikai elnökkel találkoztak, majd Orbán fellépett egy Trump-közeli rendezvényen, a CPAC-en.
Ahogy akkor Hardy Mihály repülési szakértő (és a Klubrádió főszerkesztője) kiszámolta az Átlátszónak, a Budapest – New York – Dallas – Budapest út költsége 57 millió forintba kerülhetett az adófizetőknek. Egy Falcon 7X üzemeltetése ugyanis óránként közel 3 millió forint, az amerikai utazás pedig nagyjából 20 órát vett igénybe.
57 millió forintba kerülhetett Orbán Viktor amerikai kiruccanása a honvédségi luxusrepülővel | atlatszo.hu
Ráadásul a dallasi CPAC egy republikánus párti magánrendezvény volt, amin Orbán Viktor nem kormányfőként, hanem fideszes politikusként, ha úgy tetszik, magánemberként vett részt, ahogy Donald Trump is (igaz, ő nincs hivatalban). Tehát egy hangsúlyozottan nem állami funkcióra égették el az 57 millió forint költségvetési pénzt, amibe más európai országban egy miniszterelnök simán belebukik, mert ez felelőtlen gazdálkodás, a BTK szerint felmerülhet hűtlen kezelés tényállása.
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatokban azonban jóval alacsonyabb kiadás szerepel a New York – Dallas út esetében:
25,7 millió forint üzemanyagköltség és 47 ezer forint légtérhasználati díj.
Ezen kívül semmi más: se reptéri kiszolgálás, se napidíj vagy külföldi ellátás a személyzetnek, semmi. Nehezen hihető módon a delegáció nem evett és nem ivott a 20 órás út során semmit, és nem is netezett – vagy ezeket a költségeket egyszerűen inkább nem küldte el nekünk a honvédelmi tárca.
Az amerikai út azonban még így is benne van a HM adatai szerint legdrágább ötben:
Akciósan az Adriára
Ahogy azt akkor megírtuk, Orbán Viktor az Egyesült Államokból hazatérve másnap már Horvátországban nyaralgatott, és a repülési adatok szerint oda is egy honvédségi repülő vitte. A 607-es honvédségi Falcon augusztus 6-án szombat kora reggel Kecskemétről a horvátországi Split repülőterére ment, ami nagyon közel van Bračhoz, ahol Orbánról aznap kikerült az Instagramra egy tarkainges éttermi fotó. A repülő körülbelül 45 percet töltött a spliti reptéren, majd onnan Portugáliába, a Monte Real légibázisra ment. Nagyjából 6 órát töltött a portugál katonai repülőtéren, majd visszatért Kecskemétre – ám útközben ismét körülbelül egy órára megállt Split repülőterén.
A HM-től kapott adatokban ennél az útnál is egy komolytalan összeg szerepel:
mindössze 594 ezer forint,
a személyzet külföldi ellátása címszóval. Ezenkívül se üzemanyagköltség, se légtérhasználat, se reptéri kiszolgálás, se személyzeti napidíj, se fedélzeti fogyasztás nincs erre az útra vonatkozóan. Az pedig lehet, hogy minden más ingyen volt, de a kerozin biztos nem.
Horvátból Rómába és vissza
Szintén szerepel a táblázatban a miniszterelnök egy másik elhíresült utazása, melynek költségeit a K-Monitor kutatja hosszú ideje rendületlenül. A korrupcióellenes szervezet a pertől sem riadt vissza, hogy megtudja, mennyibe került a magyar adófizetőknek az, hogy 2021 augusztusában az egyik honvédségi elment a Horvátországban nyaraló Orbán Viktorért, feleségével és fiával együtt elvitte Rómába, majd onnan visszafuvarozta őket az Adriára.
Rómában a kormányfő egy katolikus konferencián vett részt, és vele volt többek között Novák Katalin is, aki akkor családügyi miniszter volt. Orbán és Novák a katolikusok után találkozott olasz szövetségesükkel, az idén miniszterelnökké választott Giorgia Melonival is
A Honvédelmi Minisztériumtól kapott adatok szerint
3 millió forint volt a Brač-Róma-Zadar út költsége, de ebben nincs üzemanyag.
Az összegből 2,8 millió forintot a repülőtéri kiszolgálásnál tüntettek fel, 252 ezer forintot pedig a személyzet napidíjaként. Más költséget nem írt a honvédelmi tárca ehhez az úthoz, ahogy sok másikhoz sem.
Honnan szedte a számokat a Honvédelmi Minisztérium?
Sajnos erős a gyanúnk, hogy nem a valós költségekről küldött adatokat a Honvédelmi Minisztérium. Egyrészt elképzelhetetlen, hogy az Átlátszónak elküldött 223 útból 172 esetben, a repülőutak 77 százalékánál ne került volna pénzbe az üzemanyag. A HM adatai szerint pedig így volt: 172 útnál vagy egyáltalán nem írtak ilyen kiadást, vagy 0 forintot jelöltek meg rá.
Másrészt Orbán Viktor 2021-es római útja kapcsán tavaly novemberben a Külügyminisztérium azt közölte az RTL-lel, hogy 471 ezer forint útiköltséget számoltak fel rá. A HM nekünk küldött adataiban viszont ugye 3 millió forint szerepel ennél az útnál: 2,8 millió forint a repülőtéri kiszolgálásnál és 252 ezer forint a személyzet napidíjaként. Üzemanyag 0 forint.
Továbbá Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tavaly november közepén megkérdezte a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy mennyi a két honvédségi Falcon és két Airbus repült óráinak költsége. A tárca pedig erre idén január közepén azt válaszolta, hogy
a kért adatokat nem kezelik.
Hadházy tett még egy próbát: ezután írásbeli kérdésben érdeklődött arról, hogy a politikusi delegációk repülése után az áthárított költségek között szerepel-e a katonai gépek üzemeltetési, amortizációs és szervizelési költsége, és egyáltalán, mennyibe kerülnek ezek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter válaszában azt közölte, hogy ezek az információk „honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből” nem nyilvánosak.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Orbán Viktor (elöl) és Szijjártó Péter (hátul, a lépcső tetején) kiszáll a 604-es honvédségi Airbusból Prágában 2021. szeptember 29-én (fotó: a miniszterelnök Facebook-oldala) | Sokszor az üzemanyagot sem számolták el, mégis százmilliókba került a politikusok reptetése a katonai gépeken | Karácsony előtt a Honvédelmi Minisztériumtól soronként beszkennelt adatokat kaptunk a politikusok repüléseinek költségeiről. Hosszas munkával sikerült használható táblázattá alakítanunk a számokat, amik több szempontból is megdöbbentőek. Egyrészt kiderül belőlük, hogy sok esetben még a katonai repülőgépek üzemanyag-fogyasztását sem számlázta ki a honvédelmi tárca Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Novák Katalin utazásai kapcsán. Másrészt viszont a delegációk fedélzeti ellátása gyakran horribilis összegekbe került. A külügyminiszter kairói útja során például 5,5 millió forint volt a delegáció fedélzeti étel- és italfogyasztása, plusz még 6,8 millió az internethasználat. De vannak érdekes adatok a miniszterelnök amerikai és horvátországi kiruccanásairól is. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/02/06/sokszor-az-uzemanyagot-sem-szamoltak-el-megis-szazmilliokba-kerult-a-politikusok-reptetese-a-katonai-gepeken/ | 2023-02-06 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egyelőre sem a kormánytól, sem a rendőrségtől nem kaptak választ a jogsértő körülményeket illetően, azt követelik, zárják be az összes hasonló intézményt Magyarországon.
A civilszervezet nemzetközi szinten, a világon mindenhol jelen van és a szellemi fogyatékkal élők jogainak védelmével foglalkozik. A ma nyilvánosságra hozott 30 oldalas, "Kényszerzubbony és elkülönítés" című jelentésük a Gödön található magyar állami intézményt mutatja be, melyet hat hónapon keresztül vizsgáltak.
A Topház Speciális Otthonban 220 beteget gondoznak, akik értelmi fogyatékosok, többük mozgás- és halmozottan sérült. Gyermekek és felnőttek egyaránt laknak ott, az MDAC jelentése szerint múlt századot idéző, embertelen körülmények között - a betegeket ágyukhoz kikötve vagy kényszerzubbonyban tartják, többüket fizikailag is bántalmaztak vagy kínoztak, nyílt sebeiket pedig nem kezelik - "egy fiú kezének olyan szaga volt, mint a rothadó húsnak". A bent lakók izomzata a fizikai aktivitás hiánya miatt elsorvadt, találkoztak egy hároméves gyermekkel is, akit rácsos ágyba zárva tartottak, így a korához képest viszonyított alulfejlettsége nem a veleszületett betegsége miatt alakult ki.
A szervezet munkatársai “megdöbbentő higiéniai körülményekkel” találkoztak, több teremben nagyon hideg volt, a falakon, lepedőkön, ajtókon és bútorokon ürüléket és vizeletet találtak. A termekben 40-40 fogyatékkal élő embert szállásoltak el, köztük sokakat, akiknek folyamatos, komplex segítségre van szükségük. A termekre általában két munkatárs jutott, de az is előfordult, hogy csak egy. Az MDAC szerint a dolgozók és a lakók közt csak minimális, felszínes interakció volt, és a gyógyszerosztáson kívül mással nem nagyon törődtek.
A szervezet nevében megszólaló Steven Allen szerint a magyar állam a gödi 220 lakón kívül több tízezer fogyatékos gyermeket és felnőttet dug el ilyen és ehhez hasonló "raktárakba", hogy ne legyenek szem előtt. Az RTL Híradó mai adásában Nyitrai Imre, szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt mondta, "ez csak az érem egyik oldala, mindössze kontextusából kiragadott képek". Az MDAC azt követeli, azonnal zárják be a gödi létesítményt és vizsgálják át az állami rendszert, egyúttal pedig arra kérik az EU-t, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ellenőrizze, hogyan használták fel az EU-s pénzeket a Topház és más hasonló magyar intézmények esetében, valamint hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, sérült-e az Európai Unió Alapjogi Chartája. | Csontsovány, lekötözött betegek, kezeletlen sebek - Megrázó képek a gödi speciális otthonból | Ma hozta nyilvánosságra a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) - egy nemzetközi civil szervezet - azt a jelentését, melyben a gödi speciális otthont vizsgálták. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/elzaras-kenyszerzubbony-es-nyilt-sebek-a-godi-specialis-otthonban/9x4j3py | 2017-05-04 10:34:00 | true | null | null | Blikk |
A vád szerint, társaival ennyi pénzt csaltak ki egy adócsalással vádolt férfitól. Állítólag azt mondták neki, hogy a pénzből megvesztegetnek majd bírókat, és segíteni fognak neki a perében. Oszter azt mondta, biztos abban, hogy fel fogják menteni.
Oszter fekete öltönyben nevetgélve az ÁVH-s film plakátját szorongatva várta ügyvédjével a csütörtök délutáni bírósági meghallgatását. Ez volt ugyanis az a film, amit az őt vádoló férfi forgatni akart vele, ám mind a mai napig nem fizette ki.
A vád szerint, több mint 70 milliót fizetett több embernek egy adócsalással vádolt vállalkozó, abban bízva, hogy közvetítőjén keresztül visszavonják majd az ellene kiadott elfogató parancsot. Az ügyészség szerint, többek között Oszter Sándorhoz és az ELTE jogi karának egyik volt tanszékvezetőjéhez vándorolt a pénz jelentős része. Az adócsalással vádolt férfi viszont megelégelte, hogy milliókat fizet és csak hitegetik, így feljelentést tett a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál.
Oszter ügyvédje szerint jövő januárra várható ítélet az ügyben | Oszter Sándor a vesztegetési ügyéről: három évig hülyítettek | Budapest - Ezzel hülyítettek három évig - mondta Oszter Sándor a mai bírósági tárgyalásán a Tényeknek. A Kossuth díjas színészt hetven milliós vesztegetési ügyben hallgatták ki a mai napon. | null | 1 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/oszter-sandor-a-vesztegetesi-ugyerol-harom-evig-hulyitettek/76bs6y6 | 2017-05-04 10:50:00 | true | null | null | Blikk |
Újabb bizonyíték arra, hogy a Gázszerelőre és családjára nem vonatkoznak a törvények. Egy éve(!) kötelezte őket a hatóság arra, hogy 90 napon belül szállítsák el az építési hulladékot a természetvédelmi területről és szüntessék meg a saját teherautóik számára épített utat. Ezt az utat illegálisan, engedély nélkül, hulladékból (sittből) építette a Fejér B.Á.L. Érd és Sóskút között
– írja Facebook bejegyzésében Hadházy Ákos, aki tegnap meg is nézte, megvan-e még az említett út. „Az út él és virul, pedig elvileg rendőrségi nyomozás is indult az ügyben” – állapította meg a helyszínen.
A képviselő által említett nyomozás azért indult, mert Érd és Sóskút között – részben természetvédelmi területen – formális engedély nélkül hoztak létre egy utat. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett „fehér utat” illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskuti polgármester támogatásával tették meg. A köznevelési centrumot Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége építi – ők azt állítják, jóhiszeműen jártak el – írja az Átlátszó. | Hadházy: Újabb bizonyíték arra, hogy a Gázszerelőre és családjára nem vonatkoznak a törvények | Rendőrségi nyomozás is indult a Mészáros Lőrincék által illegálisan megépített út ügyében. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/04/28/hadhazy | 2022-04-28 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Gyarmati Eszter, az Újpest FC ügyvezetője a Sport TV Mai helyzet című műsorában beszélt a felújított Szusza Ferenc Stadionról és arról, miért kényszerülhet a csapat Szolnokra.
Mint ismert, a 800 millió forintból felújított stadion nem kapta meg a szükséges licencet, így jelen állás szerint a 2017/18-as szezonban nem lehet benne NB I-es bajnoki mérkőzést rendezni. Gyarmati azonban elmondta, erről nem ők tehetnek.
- Mi nem szólhattunk bele, milyen munkálatok kerüljenek elvégzésre ezen a rendelkezésre álló pénzügyi kereten belül. Ez az NSK, a Magyar Állam döntése volt, nem az Újpesté. Hogy ezt mire fordították, az tőlünk teljesen független. Mi szerettünk volna (pályafűtést), jeleztük is, hogy szeretnénk, mivel tudtuk, hogy szükség lesz rá, mégsem sikerült sajnos ezt a munkálatot elvégezni - mondta a lila-fehérek ügyvezetője.
Azonban nem reménytelen az eset. Gyarmati elmondása szerint körülbelül 100 millió forintba kerülne a beruházás, ennek kisebb része TAO-s forrásból lenne finanszírozva, viszont a nagyobb része önrészből valósulna meg. Erre az UTE fog közbeszerzést kiírni és ha az eredményesen zárul, és az Újpest többségi tulajdonosa úgy dönt, hogy egyébként az önrészt plusz a felette lévő részt saját zsebből pótolja, akkor tudnak megkezdődni a munkálatok.
A teljes interjú itt látható: | 800 millió forintból sem sikerült pályafűtést építeni a Szusza Ferenc Stadionba - kiderült, mi az oka | Nagy botrány kavarog az Újpest és a 800 millió forintból felújított Szusza Ferenc Stadion körül. A létesítmény nem kapta meg a szükséges licencet, hogy ősztől NB I-es mérkőzést lehessen benne játszani. Azonban kiderült, ez egyáltalán nem az Újpest hibája. | null | 1 | https://www.blikk.hu/sport/magyar-foci/800-millio-forintbol-sem-sikerult-palyafutest-epiteni-a-szusza-ferenc-stadionba/9r6rgt0 | 2017-05-05 11:40:00 | true | null | null | Blikk |
A Budapest Környéki Törvényszéken szembesítették korábban, évekkel ezelőtt tett kihallgatásán elhangzottakkal a színművészt, aki ma már több dologra máshogyan emlékszik. Mint az köztudott, Osztert befolyással való üzérkedéssel vádolják. A vád szerint társaival közel hetvenmillió forintot csaltak ki egy adócsalással vádolt férfitól.
A színésznek a legutóbbi tárgyalási napon hosszasan olvasták fel korábbi vallomását, ám ma már máshogy emlékszik több részletre. A bírónak is feltűnt, hogy több ellentmondás is van az ország Rózsa Sándorjának vallomásában. Egyszer pedig olyan hevesen próbálta saját igazát hangoztatni a színész, hogy a bírónak hangosan kellett őt figyelmeztetnie. | A bírónak kellett rászólnia Oszter Sándorra a tárgyaláson | Budapest – Tovább folytatódott kedden Oszter Sándor (68) ügye a bíróságon. | null | 1 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/a-bironak-kellett-raszolnia-oszter-sandorra-a-targyalason/l1vc08x | 2017-05-10 13:54:00 | true | null | null | Blikk |
A Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap azt közölte az MTI-vel, hogy a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt.
A büntetés a talált súlyos közbeszerzési szabálytalanságok miatt a szerződések 100%-a, azaz 18 milliárd forint. Ennyit követel vissza az Európai Bizottság, de ezt a magyar kormány nemzetközi példák alapján megpróbálta a negyedére lealkudni.
Korábbi sajtójelentés szerint a Bizottság a 2003-2009 közötti 8 szerződésből háromnál talált súlyos problémákat és az érintett - már kifizetett - összeg 100%-os korrekcióját kéri, azaz a teljes kifizetett összeget visszaköveteli.
Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a csütörtöki Kormányinfón azt jelezte, hogy megtette a büntetőfeljelentést az ügyben a hétfői lapjelentés pedig azt vetítette előre, hogy heteken belül megszületik az ügyben a döntés. A jelek szerint ez meg is született, azaz a kormány úgy ítélheti meg, hogy nem tudja védeni a még 2010 előtti ügyben történt szabálytalanságokat, ezért kénytelen elfogadni a pénzügyi korrekciót, azaz kénytelen visszafizetni a pénzt és ezzel együtt megtette a büntetőfeljelentést is.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ jelzése szerint ez a négyes metróhoz kapcsolódó eddigi legnagyobb korrupciós botrány után a második legnagyobb összeg, amit Magyarországnak vissza kell fizetnie. | Nem sikerült lealkudni: 18 milliárdos büntetést kell visszafizetnünk Brüsszelnek | Szerette volna a 18 milliárd forintos brüsszeli büntetést negyedére alkudni a kormány az Európai Bizottságnál, ám úgy tűnik füstbe ment a terv: feladta a küzdelmet a kormány. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/politika/nem-sikerult-lealkudni-18-milliardos-buntetest-kell-visszafizetnunk-brusszelnek/94feqs5 | 2017-05-15 14:29:00 | true | null | null | Blikk |
Fordulatként értékelik az érintettek, hogy Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként vett egy írásbeli választ igénylő kérdést, amiben Jámbor András, a Párbeszéd képviselője arról érdeklődött, zajlik-e nyomozás abban az ingatlanügyben, amiben Schadl György felesége irodáján keresztül adtak el 38 millió forintért egy később 450 millióért eladásra kínált péceli villát.
Az ügyről korábba a Blikk írt, ami szerint a Végrehajtói Kamara korrupció miatt letartóztatásban lévő elnökének felesége, Schadlné Baranyai Helga árverezte el az ingatlant, amelyben felerészben volt tulajdonos Vajda Beatrix, egy ingatlanos, aki maga építtette fel az 500 négyzetméteres házat.
A végrehajtás a nő volt férje tartozásai miatt indult, aki ugyancsak tulajdonos volt az ingatlanban. A nő panaszt nyújtott be a végrehajtás ellen, mivel tulajdonostársként azt jogtalannak tartotta, hiszen nem ő tartozott. Ennek a bíróság 2021-ben helyt is adott, de az árverést egy évvel visszadátumozták 2020 májusára, miközben a földhivatali bejegyzés 2021-es lett.
Ezzek kapcsolatban tett fel kérdéseket Poltnak Jámbor. A legfőbb ügyész válaszában közölte, hogy az ügyben tett korábbi feljelentéseket a rendőrség elutasította, de akkor még nem tudtak a visszadátumozott iratról, ezért az ügyet feljentésként a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak továbbította. | Már Polt Péternek is gyanús lett a 38 millióért eladott 450 milliós villa ügye | Egy visszadátumozott végrehajtási irat hozott fordulatot abban a gyanús ingatlanügyben, amiben Schadl György felesége is érintett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230201_vegrehajtas_schadlne_baranyai_helga_polt_peter_ingatlanugy_peceli_villa | 2023-02-01 18:21:00 | true | null | null | HVG |
2023.02.08. 08:45
2023.02.16. 16:59
Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl–Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt. Összeszedtük, mit érdemes tudni az ügyről eddig, hogy azok is képben legyenek, akik a sok apró hír és kiszivárgott hangfelvétel után már nem igazán tudják követni az eseményeket. | A Schadl-dosszié: Az ügy, amelyet Varga Judit simán túlélt | Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl–Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230208_Schadl_Volner_ugy_Varga_Judit_korrupcio_vadirat_Nemzeti_Vedelmi_Szolgalat_Rogan_Antal | 2023-02-08 09:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Az Európai Bírósághoz fordul az Európai Parlament a zár alól feloldott magyar pénzek miatt. Óriási részvénycsomagot kapott a Mol felső vezetése. Magyarok helyett vietnámiakat vesz fel egy akkugyártó, alig talál hálapénzes orvosokat a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Az izraeli túszok egy része gyógyszerhez juthat. Mi Hodász András új küldetése? | A Völner-Schadl-ügy állása: a „patrónusok” megússzák, a biznisz megy tovább | Miközben két héttel a büntetőper indulása előtt látványosan szivárognak ki Schadl György csúcsvégrehajtó és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár korrupciós ügyének részletei, a rendszer tisztulásának semmi jele. A végrehajtók menesztése-kinevezése ma sem átlátható. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230201_A_mutyi_orok_Schadl_Volner_vegrehajto_korrupcio | 2023-02-01 11:30:00 | true | null | null | HVG360 |
13 ezer aláírással és a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség támogató levelével érkeztek a siófok-töreki lómenhely vezetői a megyei agrárkamara földbizottságának kaposvári ülésére február 2-án, csütörtökön. A testületnek arról kellett állásfoglalást adni a kormányhivatal részére, hogy kinek az elővásárlási joga erősebb a Balaton melletti lómenhely legelőire, egész pontosan 31,8 hektáros területre: Berecz Gabriellának, aki a férjével, Czinkóczky Csabával együtt vezeti a menhelyet, vagy az elővásárlási igényével előrukkoló Barna Györgynek, aki Siófok Plázs nevű szórakozóhely vezetőjeként ismert. A földbizottság állásfoglalása azért lehet kulcsfontosságú, mert a kormányhivatal előzetesen Barna Györgyöt hozta ki első helyre Berecz Gabriellával szemben, mert a papírok alapján valamivel erősebb jogosultságokkal bír: helyben lakó, földműves, őstermelők családi gazdaságának a tagja.
A lómenhelyesek a földbizottságnak azt próbálták bebizonyítani, hogy már az első állítás sem igaz, mivel Barna György valójában Budapesten lakik életvitelszerűen és Kúria tavaly novemberi jogegységi határozata, valamint a földforgalmi törvény év elején életbe lépő új rendelkezései szerint nem a bejelentett lakcím számít, hanem az, hogy valójában hol lakik az illető.
Bár a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapjára feltett meghívó szerint nyilvános ülést hirdetettek, amikor a 24.hu jelezte, hogy jelen lenne az eseményen, Madarász Zoltán megyei elnök a földforgalmi törvényre hivatkozva azt írta nekünk, hogy ez nem lehetséges, mert azon csak az eladó, a vevő és az elővásárlási nyilatkozatot adó személy vehet részt. Végül zárt ülést tartottak, ahol meghallgatták Berecz Gabriellát a jogi képviselőjével, Litresits Andrással együtt. Az ülésen végül azt sem árulták el, hogy kinek van erősebb joga a kérdéses földekre. – Hiába kérdeztem a bizottság tagjait, hogy miről van hivatalos tudomásuk akár Berecz Gabriellával, akár Barna Györggyel kapcsolatban, nem válaszoltak – mondta a 24.hu-nak az ügyvéd, aki azt is kifogásolta, hogy a földbizottság elnöke, Madarász Zoltán jelezte, nem közlik velük az állásfoglalásukat, mert majd a kormányhivatal földhivatali ügyosztálya által meghozott határozatból értesülhetnek erről.
– Vizsgálniuk kell, hogy Barna György mekkora földbirtokot szerzett meg eddig ezen a könyéken, azokon fizikailag mi épült fel, azokon milyen telekosztásokat végzett el, mert azt gondoljuk, hogy az ő tevékenysége megvalósítja a földforgalmi törvényben megfogalmazott spekulatív földszerzéseket, aminek megakadályozása a földbizottság feladata – mondta az ügyvéd . Litresits jelezte azt is a testületnek, hogy
büntetőfeljelentést tettek Barna György ellen, aki elővásárlási beadványában büntetőjogi felelősséget vállalva nyilatkozott arról, hogy életvitelszerűen lakik Siófok-Törekiben.
– Becsatoltuk szomszédok nyilatkozatait is erről, de a legfontosabb bizonyítékot éppen maga Barna György szolgáltatta, amikor aláírta az elővásárlási jognyilatkozatát az ügyvédje előtt, benne vannak a személyes adatai, köztük a XII. kerületi tartózkodási helye. Ha valaki leírja, hogy a tartózkodási helye Budapest, akkor fogalmilag kizárt, hogy helyben lakó legyen – hívta fel a figyelmet Litresits András.
Amikor felhívtuk Barna Györgyöt, hogy milyen megfontolásból jelentkezett be a lómenhely legelőire, azt állította nekünk, hogy húsz éve él Siófokon és diót termeszt. A földekre pedig nem tervez semmit, meghagyná legelőnek és szerinte még az állatok is maradhatnának.
Berecz Gabriella szerint vége lenne a lómenhelynek, ha elvesztenék a 32 hektáros legelőjüket, mivel alig öt hektáros területük maradna csak, ami nem lenne elég az összesen 130 állatuk ellátására.
– Ridegtartás esetén egy lónak egy hektárnyi területre van szükség, ami az jelentené, hogy csak öt ló maradhatna a harminchatból. Mit csináljunk a többivel? Itt olyan lovak vannak, amelyek senkinek sem kellettek. Nem is beszélve a többi állatról, mivel itt összesen 130 állatot gondozunk, például kecskéket és bikákat is – mondta. | Feljelentették a lómenhelyre pályázó siófoki diszkóst | Bár a meghívó szerint a megyei földbizottság nyilvános ülésen foglalt volna állást a töreki lómenhely sorsát befolyásoló elővásárlási rangsorról, végül zárt ülést tartottak, nem engedtek be senkit az érdekelteken kívül. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/02/03/dharma-lomenhely-czinkoczky-csaba-barna-gyorgy-siofok-toreki-foldvasarlas-agrarkamara/ | 2023-02-03 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A 24.hu számítása szerint összesen 1617 milliárd forintnyi állami vagyont adott át a kormány az általa alapított 33 vagyonkezelő alapítványnak 2020–2021-ben, amikor az egyes állami feladatok kiszervezésével létrehozta ezt a konstrukciót. Ebből körülbelül ezermilliárd forint értékű állami tulajdont a 21, egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítvány kapott indításként vagy az alapítást követő hónapokban.
Mindez azért lett most különösen érdekes, mert az Európai Tanács határozata alapján Brüsszel nem hajlandó semmilyen jogi kötelezettségvállalást tenni a magyar kormány által alapított szervezeteknek, illetve az általuk fenntartott jogi személyeknek, magyarán: egyelőre nem kaphatnak uniós forrásokat. Ez a döntés leginkább az elmúlt években alapított, az adott egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítványokat érinti, rajtuk keresztül pedig a modellváltáson átesett felsőoktatási intézményeket, amelyek így nem vehetnek részt az uniós ösztöndíjprogramokban, kutatásokban.
Az uniós támogatások felfüggesztése különösen azok után fájdalmas, hogy 2021 februárjában nem kevesebb mint 1509 milliárd forint uniós forrást ígért az EU helyreállítási alapjából Orbán Viktor miniszterelnök az egyetemeknek fejlesztésre, és részben erre hivatkozva javasolta a kormány a felsőoktatási intézményeknek, hogy fontolják meg a működésük korszerűsítése érdekében a modellváltást, e pénz jó részét viszont végül nem is kérte a kormány az Európai Uniótól.
Átláthatatlan és összeférhetetlen – ez volt a két legfőbb kifogása az Európai Tanácsnak a vagyonkezelő alapítványokkal szemben.
Aggályok merülnek fel továbbá azzal kapcsolatban, hogy a »közérdekű vagyonkezelő alapítványok« és az általuk kezelt jogi személyek esetében nem kerülnek alkalmazásra a közbeszerzési és az összeférhetetlenségi szabályok, és nem átlátható, hogy az említett vagyonkezelő alapítványok milyen módon kezelik a forrásokat
– írta az Európai Tanács a decemberi határozatában.
Az átláthatatlanságot mi is tapasztaltuk, amikor megkíséreltük feltárni, mekkora vagyontömeget kaptak a kormánytól ezen alapítványok, és azt miként hasznosítják. A közérdekű adatigénylésünk során megkapott alapító okiratokból ezt nem is lehetett rekonstruálni, mivel nem minden dokumentum tartalmazta az induló vagyonelemek értékét, több alapítvány pedig nem is reagált a megkeresésünkre. Így kénytelenek voltunk az éves beszámolókra hagyatkozni. Ezek szerint a 21 egyetemi vagyonkezelőből a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kapta a legnagyobb állami vagyont: 341 milliárd forint volt a saját tőkéje 2021 végén. Két másik egyetemi alapítvány is százmilliárd fölötti állami vagyonhoz jutott hozzá: a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány 151 milliárd forint, a debreceni egyetem fölött álló Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány pedig 113 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett (ezen az oldalon kereshetők az alapítványi beszámolók).
Ez a vagyon sem elegendő azonban ahhoz, hogy maguk az alapítványok ne szoruljanak állami apanázsra, amiből finanszírozni tudják a működésüket. A 1413/2021 kormányhatározat szerint
a legtöbb vagyonkezelő évi 400 millió forintot kap az államtól – ebből fizetik például a kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagjaikat, valamint az egyéb költségeiket –, de a szerencsésebbek ennek a dupláját is megkaphatják. Ebből a keretből fedezhetik „az alapítvány által közvetlenül ellátandó közfeladatokat” is, így például saját hatáskörben ösztöndíjat adhatnak rászorultsági vagy teljesítményalapon.
Az alapítványi célok között szerepel ugyanis a hátrányos szociális helyzetű vagy kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása ösztöndíjak formájában, ám a 2021-es beszámolók szerint csak három alapítvány hirdetett ösztöndíjprogramot (az eddigi állami, tanulmányi ösztöndíjakat, juttatásokat, rendes és rendkívüli szociális támogatásokat nem érintik az alapítványi ösztöndíjak). Azonban mindhárom helyen több pénz ment el a vezetői tiszteletdíjakra, mint az ösztöndíjakra.
A Miskolci Egyetemen a Varga Judit igazságügyi miniszter által vezetett Universitas Miskolcinensis Alapítványnál 35 millió forintot osztottak ki a „hátrányos szociális helyzetű, kiemelkedő tanulmányi, illetve tudományos, szakmai eredményt elért hallgatók” között, a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagoknak pedig 65 millió forintot fizettek összesen, pedig akkor még a miniszter fel sem vette a tiszteletdíját.
Az Állatorvostudományi Egyetem fenntartója, a Marek József Alapítvány 21,75 millió forinttal támogatott 15 Marek-ösztöndíjas hallgatót, miközben a vezető tisztségviselők 108 millió forintot vettek fel.
A harmadik, saját ösztöndíjat kiosztó vagyonkezelő alapítvány, a Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter által vezetett Pannon Egyetemért Alapítvány volt, amely „az alapítványi célok eléréséhez szükséges oktatási, művészeti, képzési és ösztöndíjfeltételek elősegítése” érdekében összesen 9,4 millió forintot fordított ösztöndíjakra. Az alapítvány vezetői közben 81 millió forint tiszteletdíjat kaptak, Navracsics azonban – aki az uniós források hazahozataláért is felel a kormányban – nem vette fel a kuratóriumi fizetését.
Az alapítványok többségénél pár tízmillió forint megy el a működési költségekre, 50–100 millió forint a vezetők bérére, ami azt jelenti, hogy általában pár százmillióval több a bevételük a kiadásoknál. Egy részük ezt átadta az egyetemnek, hogy ezzel segítse az intézmény működését, de a többség eredménytartalékba tette, hogy később hasznosíthassa.
Az alapítványivá vált egyetemeket feladatfinanszírozási szerződésekkel továbbra is az állam pénzeli, de most már nincs érdemi beleszólása a működésébe és a gazdálkodásába, mivel az alapítványé az egyetem. Bár akad alapítvány, amelyik azt kérte, hogy egyből az egyetemnek utalják a költségvetési támogatást, a főszabály szerint az állam átutalja az egyetem működéséhez szükséges pénzt az alapítványnak, amely továbbutalja az intézménynek. Ez alapján 2022-ben a legtöbb támogatást a Debreceni Egyetem alapítványa kapta, közel 55 milliárd forintot, a szegedi egyetemé 44,3 milliárdot, a pécsi egyetemé pedig 42,6 milliárdot – tavaly összesen 330 milliárd forintot jutott az alapítványi egyetemeknek. Összehasonlításképpen: 2021-ben az összes felsőoktatási célú állami támogatás 225 milliárd forint volt, vagyis
miután kiszervezte a kormány az egyetemeket, bőkezűbben költött a felsőoktatásra.
Az egyetemek kiszervezése ugyanakkor nem járt a kormányzati oldalon látható bürokráciacsökkentéssel. Hiába maradt mindössze öt egyetem és egy főiskola állami kézben, ugyanaz a három főosztály foglalkozik felsőoktatási ügyekkel a kulturális tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárságán, mint három-négy évvel ezelőtt az innovációs tárcánál, amikor még megvolt az összes állami felsőoktatási intézmény.
A 24.hu számításai szerint mindeközben
évente közel 10 milliárd forintba kerül a költségvetésnek az egyetemi vagyonkezelő alapítványok működése, és ebből 2 milliárd forint a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjára megy el.
A beszámolókból kiderül, hogy az egyes alapítványi kuratóriumok évente összesen hat ülést tartottak, vagyis kéthavonta üléseztek. Az is szerepel a beszámolókban, hogy a kuratóriumi tagok átlagosan 1 és 1,5 millió forint között keresnek havonta, a felügyelőbizottsági tagságért pedig félmillió körüli összeg jár. Az egyik legvitatottabb pont, hogy a kuratóriumi tagok lényegében életük végéig betölthetik ezt a tisztségüket, külső erő, illetve maga a kormány sem válthatja le őket – persze ha ez az uniós pénzek folyósításának feltétele, a kormány hozhat a tagjaira és más káderekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
A Transparency International szakértője szerint a vagyonkezelő alapítványok igazi NER-találmányok. „Ez a konstrukció egyrészt összehúzza mindazokat a jogi megoldásokat, amelyek lehetővé teszik az alapítványokra bízott irdatlan vagyonnak a polgárok számára átláthatatlan és egyetlen állami szerv által sem ellenőrizhető kezelését. Másrészt kifizetőhelyként is működik a kormány iránt elkötelezett személyek számára” – mondta a 24.hu-nak Ligeti Miklós jogi igazgató, aki szerint megkérdőjelezhető, hogy az alapítványok ellátnak-e bármilyen érdemi tevékenységet.
Az egyetemek fenntartására korábban sem kellettek vezető közszereplőket és üzletembereket a soraik között tudó grémiumok, így alappal feltételezhető, hogy ezekre a feladatokra most és a jövőben sincsen szükség alapítványokra, és így a kuratóriumok is teljességgel feleslegesek. A korrupció szakirodalma ezt járadékvadászatnak hívja | Többet költenek az egyetemi vagyonkezelő alapítványok a vezetőikre, mint a saját ösztöndíjprogramjaikra | Évi tízmilliárd forintot fizet az állam a vagyonkezelő alapítványok működésére, ebből kétmilliárd jut a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíjára, vagyis a kurátorok átlagosan havi egy-másfélmillió forintot keresnek. Bár az alapítványi célok között szerepel a hátrányos szociális helyzetű vagy a kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása is, csupán néhány helyen írtak ki a kuratóriumok ösztöndíjprogramot, de még ott is jóval kevesebbet költöttek erre, mint az alapítványi vezetők javadalmazására. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/02/06/vagyonkezelo-alapitvanyok-egyetem-eu-osztondij-jogallamisag-kuratorium/ | 2023-02-06 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Múlt szeptemberben új tag került be a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságába: a legfőbb ügyész, Polt Péter feleségét, Polt-Palásthy Mariannát érte a megtiszteltetés, hogy a testület tagjaként a pénzgyár ügyeiben hozzon döntéseket. Pénzgyárat írtunk, mert a szerencsejátékokon belül a lottósorsolás, a sportfogadás szervezése és a kaparós sorsjegyek forgalmazása állami monopólium, ami óriási szelete a piacnak.
A legutolsó lezárt évben, 2021-ben 701 milliárd forint folyt be a társasághoz a forgalmazott szerencsejátékok után, az adózott eredménye pedig 28,3 milliárd forint lett.
Történt ez a Covid-lezárások második évében, amikor a világ még nem tanulta meg tökéletesen az együttélést a járvánnyal, s ha nem is olyan számban, mint egy évvel korábban, de sportesemények is elmaradtak. A cég szerencséjére a labdarúgó Európa-bajnokságot megtartották (azt is egy évvel később, mint kellett volna), ami jelentősen megdobta a sportfogadás forgalmát.
Időközben megváltoztak a piaci feltételek, 2023-tól például már nemcsak az állami cég szervezhet online sportfogadást. Erre a lépésre az Európai Unió piacszabályozási normái miatt kényszerült a kormány. A piacot kontrolláló Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) az online felületén egyelőre egyetlen új szereplőt sem tüntet fel, de a sportfogadás regisztrációja időigényes, így nem kizárt, hogy néhány hónapon belül új szereplők lépnek be a piacra. Amelyek már eddig is jelen voltak, de tevékenységük sértette a magyar jogszabályokat – amire a fogadók fittyet hánytak, amikor külföldi bejegyzésű, de nálunk is elérhető oldalakon tették meg tétjeiket.
Az SZTFH szerint a piac kétharmadát a határon túli szolgáltatók fedték le, szóval a jogszabályok kiigazítását a valóság is kikényszerítette.
A szerencsejáték ipart közelről ismerők szerint valójában azonban nem nyílt meg január 1-jével a piac, mert a szabályokat úgy alkották meg, hogy azokkal lényegében ki is zárták a lehetséges külföldi konkurenciát.
Annak a törvényi feltételnek például nehezen tud megfelelni a legtöbb szóba jöhető társaság, hogy csak olyan cég kaphat engedélyt online sportfogadás nyújtására, amelyik az elmúlt öt évben nem folytatott illegális sportfogadási tevékenységet az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, pontosabban ezzel kapcsolatban nem született jogerős döntés ellene valamelyik EGT-tagállam bíróságán.
Egy biztos, az SZTFH oldalán egyelőre egyetlen más céget sem tüntetnek fel a Szerencsejáték Zrt.-n kívül, amelyik megkapta volna az engedélyt a távszerencsejáték szervezésére. Ennek elvileg lehet adminisztrációs akadálya is, mivel az engedélykérelem elbírálása 120 napot vehet igénybe, de mint jeleztük, a nehezített pálya miatt sok ismert külföldi fogadóoldal maradhat távol a magyar piactól. Lapunk szűrése szerint mindazonáltal nem nagy számban jegyeztek be olyan vállalkozást az elmúlt egy évben, amelyik szerencsejáték szervezéssel foglalkozik: túlnyomó többségük egyéni vállalkozó, illetve kisvállalkozás, amelyekről nehezen képzelhető el, hogy egy nagy fogadócéget képviselnének Magyarországon, sokkal inkább az, hogy lottózókat vezetnek. Az engedélyezési eljárás leírásában mindazonáltal közokiratban meghatalmazott és a hatóság által nyilvántartásba vett képviselőről esik szó a külföldi cégek esetében, ez a kritérium pedig egy jogi irodára is ráillik.
A jogszabályi korlátokkal tér nyílik viszont az itthoni versenyzőknek.
A szabályozás a magyar tulajdonban lévő indulókat hozza versenyelőnybe: él a gyanú a piacon, hogy a szerencsejátékiparban már hídfőállásokkal rendelkező Garancsi-Habony kör számára készítették elő a terepet a belépésre.
Az immár közös érdekeltségükbe tartozó LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. ugyanis megfelel a feltételeknek, 2017 májusában startolt az online kaszinójuk (akkor még Andy Vajna érdekeltségébe tartozott a cég), vagyis papíron teljesül a jelentkezőkkel szemben támasztott feltétel az ötéves szerencsejáték-szervezői gyakorlatról. Ha a haszonhúzó tulajdonosok megfelelősségét vizsgálja a hatóság, akkor már felvetődnek kérdések, hiszen Garancsi István 2020-ban vette át az LVC-t, Vajna 2019-ben bekövetkező elhunyta után. Ebben az esetben nem teljesül az ötéves elvárás.
Kérdésekkel fordultunk az SZTFH-hoz, hogy megtudjuk, érkezett-e már hozzájuk engedélykérelem, indult-e ezzel kapcsolatos eljárás, ám a hetekkel ezelőtt elküldött kérdéseinkre nem kaptunk választ, bár annak várható érkezéséről telefonon igyekezett biztosítani minket a hatóság egyik munkatársa.
Az egyéb szerencsejátékok közül a kaszinók üzemeltetése a jelenlegi formájában 2014-ben került a NER birtokába, a Fidesz-kormányhoz leglojálisabb üzletemberek bevonásával. A lóversenyfogadás szervezése sem a Szerencsejáték Zrt.-hez tartozik, de itt érvényesül az állam teljes kontrollja, a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-n keresztül, melynek felügyelőbizottságába tavaly májusban került be Vida József, a Takarékbank volt vezetője, nem mellesleg Mészáros Lőrinc régi cimborája. E barátság sem volt elég azonban ahhoz, hogy Vida körön belül maradjon, kiszorult az új szuperbank (amely a Budapest Bank, a Takarékbank és az MKB egybeolvadásából jött, illetve jön létre) irányításából, érdeklődése ezek után fordult még jobban hobbija, a lovak felé.
Abban az időben mozgás volt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal alá tartozó Szerencsejáték Zrt. testületeiben is, tavaly nyáron került be a zrt. felügyelőbizottságába Guller Zoltán, akinek kormányzati tisztsége is van: az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztosként felügyeli a digitális területet. Guller egyben a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke, vezérigazgatói hivatali ideje alatt az ügynökség bőkezűen osztogatta a támogatásokat a NER-köreibe tartozó vállalkozóknak. Fb-tag Rogán Antal egykori sajtósa, Hegyi Eszter is, aki jelenleg a Kormányzati Tájékoztatási Központ irányításáért felelős helyettes államtitkár.
Guller érkezésével egy időben landolt a cég igazgatótanácsában Illés-Puka Zsófia, a Fidesz-frakció korábbi sajtófőnöke, aki Rogán mellett dolgozott az V. kerületben is, amikor a politikus még polgármester volt, illetve Tatár Szabolcs, aki a 2025-ös Oszakai Világkiállítással összefüggésben lát el miniszteri biztosi feladatokat. Korántsem mellékesen ugyanekkor (tavaly nyáron) került a céghez vezérigazgatónak ötmillió forintos fizetésért Mager Andrea, az előző kormány nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli minisztere (aki a Magyar Bankholding igazgatóságában is bent ül tavaly szeptember óta). | Lottóötös: Polt Péter felesége bekerült a Szerencsejáték Zrt. igazgatóságába | A tavalyi parlamenti választás után nagy jövés-menés volt a stabil profittermelő állami cégnél, feltűntek például Rogán Antal bizalmasai. A Szerencsejáték Zrt.-nek 2023-tól konkurensekkel kell számolnia a sportfogadási piacon – már ha a kiválasztottakon túl lesz kedve bárkinek is elindulni. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/02/09/polt-peter-felesege-szerencsejatek-zrt-igazgatosag/ | 2023-02-09 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Magyarországon még kevéssé ismert az ilyen, az ügyfelek számláiba betekintő szolgáltatás, de a lapunknak nyilatkozó szakértők megerősítették, hogy biztonságos és megfelel az uniós szabályoknak.
Kovács András Péter és Elek Péter megirigyelték a hálapénzellenes állami kampány félmilliárd közpénzből készült dalát. A "Ne hidd, hogy nem para a paraszolvencia" című kormányzati rapből ihletet merítve összeszedtek néhány Btk.-tényállást és - erős közszolgálati hangütéssel - megzenésítették azokat. Jövedékiadó-csalás, határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, közveszéllyel fenyegetés - mind-mind örökzöld témái a gengszterrap műfajának. A felejthetetlen produkciót nyújtó két Péteren kívül Litkai Gergely is belekeveredik a rapcsatába, bár a végén már örült volna, ha inkább kimarad belőle. | Az igazságügyi apparátus szemlesütve hajtotta végre Schadl és Völner akaratát | Noha a Schadl-botrány politikai főszereplője Völner Pál egykori államtitkár, a végrehajtók jogellenes kiválasztásához az igazságügyi tárca közép- és felső vezetése is asszisztált – ez derül ki a HVG birtokába került tanúvallomásokból. A minisztérium dolgozói – ha közben netán kellemetlenül is érezték magukat – minden utasítást teljesítettek, ami felülről érkezett, így nyerhettek végrehajtói kinevezést Schadl György engedelmes lekötelezettjei. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230202_Volner_Pal_Schadl_Gyorgy_Varga_Judit_vegrehajtok_tanuvallomasok_igazsagugyi_miniszterium_korrupcio#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_02_0 | 2023-02-02 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A fideszes Gelencsér Attila, Szatmáry Kristóf, Cseresnyés Péter és Csizi Péter neve felmerül a végrehajtói maffia ügyében tett tanúvallomásokban. A rendőrség nyomozza ki ezeknek a képviselőknek az érintettségét is!
– írta a Facebookon Jámbor András, a Párbeszéd országgyűlési képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján. Jámbor azt mondta, hogy az elmúlt időszakban kiszivárgott információkból olyan szintű politikai érintettség látszik, ami teljesen egyértelművé teszi, hogy a „Völner-Schadl-ügy az elmúlt harminc év legdurvább korrupciós ügye”.
A képviselő – miután a hvg360 megírta – beszámolt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium több dolgozója is azt állítja, hogy befolyásolhatták a végrehajtói helyek kiválasztását.
Jámbor szerint katasztrófa, hogy konkrét parlamenti képviselők neve is elhangzik egy ilyen ügyben és utalások vannak további politikusokra is, viszont nyomozás nem indul utánuk.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra nyolc év börtönt kért hivatali vesztegetés miatt, akkor, ha beismerik az ügyészség által feltárt bűncselekmények elkövetését.
A gyanú szerint Schadl éveken keresztül azért vesztegette meg – összességében több millió forinttal – az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, hogy az hatalmát felhasználva olyan végrehajtók kinevezésben segítse, akik fizettek a végrehajtói kar elnökének praxisukért. Schadl Györgyre az ügyészség 200, Völner Pálra pedig 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozta, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kért, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Összes megjelent cikkünket a Schadl-Völner-ügyről ide kattintva tudja elolvasni: | Felmerült a nevük a Schadl-ügy tanúvallomásaiban, négy fideszes ellen kért vagyonosodási eljárást a Párbeszéd | Az Igazságügyi Minisztérium több alkalmazottja is azt állította, hogy befolyásolhatták a végrehajtói helyek kiválasztását. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230202_parbeszed_vegrehajtok_kepviselok_vagyonosodasi_eljaras | 2023-02-02 14:15:00 | true | null | null | HVG |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.